SZERKESZTŐI VÉLEMÉNY I. évfolyam - augusztus

Tartalom Hivatalosan is aszály van - Indulhat a kártalanítás Újabb tízmilliárdos támogatás a mezőgazdaságnak - közel a hatmillió sertés országa Törvénykerülő multiláncok Közelít egymáshoz a hazai és a külföldi tej ára Van élet a tejen túl is! Ellentmondásos helyzet a tejágazatban Magyar takarmányalap létrehozása Ötezer fajtatiszta magyar marha a cél Silókonferencia – forradalmi eredmény a tejtermelésben Zsírszegény tejjel a magas vérnyomás ellen Elemzések I. Élelmiszerár robbanás 2.0 Elemzések II. Szárazság - Aszály drágítja a gabonát a világban Elemzések III. Emelkedő nyerstej árak Statisztikák, előrejelzések Szorosabb együttműködés az EU tejtermelői között Dánia tejipara Szigorú környezetvédelmi előírások Dániában LENGYELORSZÁG: oroszok vettek tejipari céget, jelentős exportot is terveznek ROMÁNIA: saját kézbe veszi a Campinát a FrieslandCampina Olaszország Olaszország kukorica- és szójatermésének csökkenése Az olasz mezőgazdasági összeírás eredményei A spanyol tejtermelés súlyos válsága Szerbia A brit tejtermelők továbbra is borotvaélen táncolnak Nagy-Britannia: magas tenyész-marha árak Növekvő holland agrárexport az új tagországokba A Nestlé 2012. első félévi eredménye Észtország Horvátország tejtermelése Fonterra Az USA-nak növelnie kell a teljes-tejpor exportját Ukrajna gabonatermése és exportja Grúzia növelni kívánja a Lettországból származó tejtermék importját Örményország, mint sajtexportőr Ausztrál tejipari beruházás Növekvőben a svájci sajtexport Csökkenő ukrán tejtermék export India tejtermelése Ausztrália élelmiszer importja és annak negatív hatása Elemzések IV. Pályázati hírek - Félmilliárd forint megy a termelői csoportok támogatására Szubjektív - Magyar-e a magyar élelmiszer?

2 2 3 4 5 6 7 7 8 10 11 14 19 21 23 23 23 23 24 24 25 25 26 26 27 27 28 28 28 28 30 30 30 30 31 32 32 32 33 33 34 36 37

SZERKESZTŐI VÉLEMÉNY

I. évfolyam - augusztus

A takarmány utáni rohangálás közben mi máson törhetjük a fejünket, mint a hosszabb távú megoldásokon. A minap alkalmam nyílt a magyar mezőgazdaság 2025-re szóló jövőképét megfogalmazni. Ennek részeként gondolkodtam el a tejtermelés jövőjén is. Miközben ugyanis egyre nyilvánvalóbb, hogy országunk egyre kevésbé megfelelő hely a tejtermelésre (elsősorban a forró napok számának növekedése, másodsorban a gazdálkodást hátráltató számtalan egyéb külső körülmény miatt) van fény az alagút végén. Számos telepnek például a közvetlen értékesítéssel sikerült stabil lábat növeszteni, másrészt egyre többen látják be, hogy a tejtermelés költsége mindig gyorsabban emelkedik, mint a tejár. Ezért el kell érni, hogy ne az legyen az egyetlen főtermék. Ez még eretnek gondolatnak tűnhet, de higgyék el, pár év múlva általános lesz. Ezért, bár a jelenleginél is kevesebb tejtermelő üzemre számítok 2025-ben, de a jövedelmük szerkezete jelentősen más lesz, mint most. Azok az árhullámok, mint amilyenben most is „fürdünk”, egyre sűrűbbek lesznek, és a költség és a kibocsátási oldalon tartósan eltérő mértékűek maradnak. Ennek fényében e havi lapszámunknak is központi témája az „Élelmiszerár robbanás 2.0.” Még hogy uborkaszezon! Annyi az esemény, a magyarázandó folyamat, hogy augusztusi számunk minden eddiginél hosszabb. Kérem, ne egyszerre olvassák végig!

[email protected]

1

[email protected]

HAZAI HÍREK

I. évfolyam - augusztus szintű referenciahozam-értékének legalább felére kiterjedően. Ennek hiányában az uniós szabályok alapján a gazdálkodók csak az egyébként járó kárenyhítő juttatás felére jogosultak. Az új kockázatkezelési rendszernek mintegy 74 000 termelő a tagja és várhatóan 8,3 milliárd forint lesz a 2013. év elején kifizethető kárenyhítő juttatás. (Portfolio).

Hivatalosan is aszály van - Indulhat a kártalanítás Azért, hogy a szárazság miatt kárt szenvedett mezőgazdasági termelők a kockázatkezelési törvény alapján kárenyhítő juttatásban részesülhessenek, országos aszályhelyzetet hirdet Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter.

Újabb tízmilliárdos támogatás a mezőgazdaságnak - közel a hatmillió sertés országa

A 2012. január elsejétől hatályos kockázatkezelési törvény szerint az aszálykár után akkor fizethető kárenyhítő juttatás, ha - a termelő az aszálykárt bejelenti a területileg illetékes megyei kormányhivatal földművelésügyi igazgatósághoz (az agrárkár-megállapító szervhez); - az aszálykárt és a hozamcsökkenést az Országos Meteorológiai Szolgálat adatait felhasználva agrárkár-megállapító szerv igazolja; - a termelő a kárenyhítési hozzájárulást szeptember 15-ig beérkezőleg maradéktalanul megfizeti; - a kárenyhítő juttatás iránti igényét november 30-ig benyújtja; - az adott termelő hozamértékcsökkenése üzemi szintjén mérve a 30 százalékos mértéket meghaladja; - az aszályhelyzetről a miniszter a közleményt kiadja.

A kormány elsősorban az aszály okozta károk enyhítéséről, de a takarmánypiaci gondok, a sertéságazat, valamint a gyulai Húskombinát helyzetének orvoslásáról is döntött. A vidékfejlesztési miniszter szerint leginkább az aszály tette próbára a termelőket és ezért a kormány 10 milliárd forint többlettámogatásról döntött az állattartók megsegítésére, így idén összesen 23 milliárd forint olyan állatjóléti támogatást fizetnek ki, amely az állattartókon segít. Fazekas Sándor utalt arra, hogy a területalapú támogatás és a különleges tejtámogatás előlegét már október 16-tól kifizetik a termelőknek. A támogatás összege 157 milliárd forintot tesz ki.

Az új kockázatkezelési rendszerben kockázati közösség tagjai azok a mikro-, kisés középvállalkozásoknak minősülő mezőgazdasági termelők, akik egységes támogatási kérelmen jelezték csatlakozási szándékukat, vagy, a termesztésre szolgáló terület nagysága meghaladja ültetvényeknél az 1 hektárt, szántóföldi zöldség termesztésénél az 5 hektárt, vagy egyéb szántóföldi kultúrák termesztésénél a 10 hektárt.

A kormány foglalkozott a nehéz helyzetben lévő állattartók számára fenntartott hitelkonstrukciókkal. Eszerint a Magyar Fejlesztési Bank agrár forgóeszköz-hitel programjának kerete 15 milliárd forint, ebből az állattartók számára 10 milliárd, míg a növénytermelők számára 5 milliárd forint áll rendelkezésre. Mint kiderült van már sertésstratégiánk is. Ennek célja, hogy a jelenlegi 3 milliós sertésállomány 7 év múlva elérje a hatmillió darabot. A sertéságazat is jelentős összegeket kap a kormányzattól. Míg tavaly hatmilliárddal támogatták, idén

A kárenyhítő juttatás teljes összegére azok a termelők jogosultak, akik mezőgazdasági biztosítást kötöttek az üzemi

[email protected]

2

[email protected]

HAZAI HÍREK

I. évfolyam - augusztus – Több hónapig tartó vizsgálatot követően azt állapítottuk meg, hogy semmi sem indokolja a hazai és a külföldi dobozos tejek közötti árkülönbséget – mondta a Magyar Nemzet megkeresésére Fórián Zoltán, az Agrár Európa Kft. üzletágigazgatója. A független, élelmiszergazdaságra szakosodott tanácsadó cég a német, az osztrák, a szlovák, a lengyel és a magyar tejpiaci helyzetet vette górcső alá. A társaság arra a megállapításra jutott, hogy a különböző költségek – nyersanyagár, energia- és munkaerőköltségek és a különböző adók – alapján nem lenne szabad ennyire különböző árakon árulni a külföldi és a magyar tejet.

ez az összeg már meghaladja a 7 milliárdot és e mellé még a sertésstratégia megvalósítására is elköltenek 2 és fél milliárdot. A Gyulai Húskombinátról sok konkrétumot nem mondott a miniszter, mindössze azt erősítette meg, hogy a kormány minden szükséges lépést megtesz a magyar húsipar és ezen belül a Húskombinát megsegítésére, mert a legfontosabb a munkahelyek megőrzése és a foglalkoztatás fenntartása. A tegnapi (augusztus 29.) kormányülés októberi időpont-megerősítése igen fontos. A sertésszektort érintő kérdésekben pedig hiába keresem a versenyképességre való utalást. Ha már a mi adóforintjaink kerülnek kiosztásra, legalább ennek az alapvető kritériumnak próbáljon az alany megfelelni. Az elmúlt húsz évben példák egész sora bizonyította, hogy a becsődőlt cégek újraindítása igen ritkán sikeres.

Az teljesen bizonyos, a magyar tejtermelők nem adják drágábban az árut, mint a környező országok gazdálkodói. Az Agrárgazdasági Kutatóintézet legfrissebb adatai szerint az elmúlt hónapban a termelők literenként 79 forintot kaptak a tejért, ami az előző hónaphoz képest három százalékkal volt kevesebb. Érdekességként említhető meg, hogy ha az unió más országának piacán értékesítették a tejet, úgy már csaknem 86 forintot kaphattak érte, vagyis a belpiaci árnál nyolc százalékkal többet. Ebből is egyértelmű, hogy a hazai gazdák versenyképes áron adják a tejet, ám mire az a boltba kerül, mégis drágább lesz az importnál. (Magyar Nemzet)

Törvénykerülő multiláncok Megkerülik a multiláncok a hazai jogszabályokat. Ez az oka annak, hogy az egyenlő árrés alkalmazását előíró új törvény ellenére továbbra is jóval olcsóbban árulják a külföldi tejet, mint a hazait. Egy liter ultrahőkezelt (UHT), másfél százalékos zsírtartalmú akciós magyar tej 135 forintba, a szlovák pedig 119 forintba került a minap az egyik multinacionális kereskedelmi lánc üzleteiben. Annak ellenére fennállt ez az árkülönbség, hogy az Országgyűlés a nyár elején elfogadta a tisztességtelen piaci magatartásról szóló törvény módosítását. E változtatás előírja, hogy a kereskedők már nem rakhatnak nagyobb hasznot a hazai termékekre, és kevesebbet a külföldiekre.

[email protected]

Nem kommentálni, hanem kiegészíteni akarom csak magam. A cikk további részében azokról a pofon egyszerű technikákról is szó esik, amelyekkel be lehet állítani az akart beszerzési árat. Lépegetünk előre, de nem vagyunk még a célban. Ha végre eltűnik a fogyasztói árkülönbség, lesz módunk a valódira jobban hasonlító árversenyben megmérettetni magunkat. Hogy ez álom? Az. De szép, nem?

3

[email protected]

HAZAI HÍREK

I. évfolyam - augusztus az import? A Terméktanács szerint komolyabb technológiai különbség nincs a feldolgozók között, és a nyerstej felvásárlási ára is közel azonos, a gyártás költségei azonban eltérnek. Az energiaár, a dolgozók bére és adója között vannak nagyobb különbségek, és az is számít, kinek mi a fő profilja. Amely cégnek nem a dobozos tej a fő terméke, az nagyon olcsón is hajlandó megválni tőle – ezzel újra képes letörni a hazai árat.

Közelít egymáshoz a hazai és a külföldi tej ára Azonos árrést kell alkalmazni augusztus elejétől az üzleteknek a hazai és a külföldi tej esetében: a legtöbb szupermarketben a magyar tej kárára mért eddigi 50-100 forintos különbség 15-20 forintra csökkent. A legolcsóbb literes külföldi UHT tejet a Tescoban láttuk 135 forintért, míg a legolcsóbb hazai tejet a CBA kínálja 139 forintért.

– A törvény augusztusban lépett hatályba, az azóta eltelt két hét tapasztalataiból még korai lenne következtetéseket levonni. Azt viszont érzékeljük, hogy a korábbi elég nagy, akár 50-100 forintos különbség jelentősen, 10-20 forintra csökkent egyes esetekben – kommentálta a diszkriminatív árazást tiltó törvény eddigi hatásait a Tej Terméktanács. A Coop nagyáruházban lévő üzletében megállapítottuk: a magyar Farmer valóban közelít a Tátra felé. A szegedi székhelyű Sole-Mizo Zrt. tejének literje csak 15 forinttal volt drágább a cseh gyártmánynál. A legolcsóbb magyar UHT már verte szlovák riválisát: az Euromilk literje 16 forinttal volt drágább a hazainál. A vásárlók ottlétünk alatt kivétel nélkül magyar tartós tejet tettek kosarukba, pedig a külföldi sokkal jobban szem előtt volt a boltban. – Eddig is előnyben részesítettem a magyar tejet, de a 30-50 forintos árkülönbség sok volt. 15 forintot azonban még én is kibírok, ha ezzel a hazai termelőket tudom támogatni – mondta a nyugdíjas Kispál Józsefné.

Elsöprő többséggel szavazta meg az országgyűlés a tisztességtelen forgalmazói magatartás tilalmáról szóló törvénymódosítást, amely új rendelkezésként megtiltotta a diszkriminatív árazást. Az augusztus elején hatályba lépett jogszabályváltozással kiküszöbölhető, hogy a kereskedők azonos termékeknél más árrést alkalmazzanak a magyar, illetve a külföldi áruknál. A tilalom többek között a tej árazásánál fontos, ugyanis az egymással versengő láncok becsalogató termékként tekintettek a tejre. Legfőbb céljuk, hogy a konkurenciánál olcsóbban adják, azt remélve, hogy ez beviszi hozzájuk az embereket, akik ezáltal a többi terméket is náluk veszik meg. Ennek érdekében az importtejet minimális, 1-4 százalékos árréssel adták el, vállalva, hogy veszteség keletkezik rajta. Ezzel szemben a magyar tejeknél 20-40 százalékos volt az eddigi haszonkulcs, hogy az importtej beszerzésével járó költségeket a magyar termékeken behozzák.

A magyar tulajdonban lévő CBA élelmiszerlánc még a törvénymódosítás előtt kijelentette, hogy az elkövetkezendőkben nem vásárolnak külföldi UHT tejet. A CBA Cent szegedi áruházában ennek ellenére láttunk szlovák dobozost, amelynek ára hajszálpontosan megegyezett a legolcsóbb magyar tej árával: mindkettőt 139 forintért árulják. – Kül-

Eltérő gyártási költségek A Rókusi körúti Tescoban sok vásárló kosarában láttunk egész karton tejet: kivétel nélkül a külföldit vitték. Nem csoda: a legolcsóbb tejek közt még mindig 64 forint a különbség a külföldi javára. A makkosházi Lidlben ez csak 20 forint. Azonos árrés mellett mitől olcsóbb

[email protected]

4

[email protected]

HAZAI HÍREK

I. évfolyam - augusztus már, lókanca és teve – tejet, a növényi tejek ízletes alternatívát jelenhetnek. Magas olajtartalmú magvakból, gabonafélékből és csonthéjas gyümölcsökből sokféle ízű növényi tej nyerhető, melyek állaguknál és tápanyagtartalmuknál fogva kitűnően alkalmasak az állati tejek helyettesítésére.

földi tejből elég sok volt raktáron: ezeket lehet látni üzleteinkben. Amennyiben a magyar termelőktől azonos feltételek mellett tudjuk megvásárolni a tejet, a jövőben sem szándékozunk importot venni. A nyár tejeladás szempontjából szolid, a szeptemberi iskolakezdéssel nő meg a forgalma. Csak akkor térünk viszsza a külföldi tej forgalmazására, ha itthon ellátási nehézségek adódnának, vagy jelentős árkülönbség alakulna ki a külföldi javára – mondta lapunknak Fodor Attila kommunikációs igazgató.

– A növényi tej elnevezés tulajdonképpen nem is helyes, „igazi” tej csak állati eredetű tejféle, illetve anyatej lehet, ezért inkább növényi tejhelyettesítőnek nevezzük őket. Egyrészt különféle betegségek – ételallergia, ételintolerancia – , másrészt az egészséges életmód iránti igény miatt olyan népszerűek mostanában. Sokak számára jelent problémát a tejcukor- vagy éppen a tejfehérjeallergia, mindkettő elsősorban a tehéntej, gyakorlatilag viszont bármelyik állati eredetű tej fogyasztásához kötődik – magyarázza Barcza Zsuzsanna dietetikus. – Tejcukor-érzékenység esetén a laktóz, míg tejfehérje-allergia esetén a kazein okozza a problémát, ám mivel egyik növényi tejhelyettesítő sem tartalmazza őket, ezért ideális opciót jelentenek a tehéntej kiváltására.

(Délmagyar/AgroLine)

Lám csak, reklámértéke is van a magyar tejnek. Miután az import és hazai UHT tejek fogyasztói árkülönbségei már közelítenek az említett feldolgozási költség-különbségek szintjéhez (bár továbbra is meggyőződésem, hogy nem ezek jelennek meg árkülönbségként) egyre nagyobb a fogyasztó felelőssége a sorsunkat illetően. Ezért látom örömmel az újabb óriás-plakát reklámot, és hogy gyakran hallatszik a szakma hangja a sajtóban

Van élet a tejen túl is! A magas koleszterinszinttel rendelkezők és az érelmeszesedésben érintettek számára is kimondottan ajánlottak, mivel koleszterint nem, olyan növényi szterineket viszont tartalmaznak, melyek hatékonyan csökkentik az LDL (ú.n. rossz)-koleszterinszintet, a HDL- és a trigliceridszintet viszont nem befolyásolják. Akik csontritkulásra hajlamosak, és valamiért nem fogyasztanak állati eredetű tejet, nekik is jó választás valamelyik növényi tejital, izoflavonoidjaik ugyanis jótékonyan hatnak az időskori csontritkulásra. A szójatejnek, valamint a viszonylag ritka máktejnek például kimagaslóan magas a fehérje- és kalciumtartalma, a csontritkulás megelőzésére tehát leginkább ez a két növényi tejhelyettesítő javasolt.

A tejfogyasztásról megoszlik a dietetikusok véleménye: vannak, akik szerint a tehéntej egészséges és nélkülözhetetlen kalciumforrás, míg a másik csoport szerint az emberi szervezet nem tudja megemészteni, ezért csak kárt okoz a szervezetünkben. Több oka lehet annak, ha valaki nem fogyaszt tejet, legtöbbször valamilyen betegség miatt kényszerülünk mellőzni, a növényi tejhelyettesítők azonban nem csak ebben az esetben jelenthetnek ízletes alternatívát a tehéntej kiváltására. Azok számára, aki nem akarnak vagy nem fogyaszthatnak állati eredetű – szarvasmarha, juh, kecske, bivaly, sza-

[email protected]

5

[email protected]

HAZAI HÍREK

I. évfolyam - augusztus sem. Egy speciális fogyasztói kör igényeit elégítik ki, de ez a kör eddig sem volt a mi vevőnk.

Az ízhez bizony hozzá kell szokni – Önmagukban, ízesítés nélkül meglehetősen fura ízűek, kevésbé hasonlatosak az állati eredetű tejhez, de talán a rizstejnek a legkellemesebb az íze, kicsit édeskés. A növényi tejhelyettesítők nagy részét éppen ezért ízesítik, például eperrel vagy csokival, ízesítés nélkül ételkészítésre szoktuk őket javasolni. Tudni kell, hogy a növényi tejitalok valamelyik esszenciális aminosav tekintetében hiányosnak mondhatóak az állati eredetű tejekhez viszonyítva, a rizstej szintén hiányos, de csak egyetlen aminosavban, és mint ilyen, a legközelebb áll a tehéntejhez – mondja Barcza Zsuzsanna dietetikus.

Ellentmondásos helyzet a tejágazatban „Nagyon ellentmondásos a tejágazat helyzete, nagyon súlyos helyzetet teremtett az aszály és a takarmányárak emelkedése.” – mondta Lukács László, a Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács ügyvezető igazgatója Az igazgató szerint a 70 ezer forintos kukoricaár csak induló pozíció, jelenleg nem tudni, hol fog megállni a növekedés. Ugyan vannak jelek arra vonatkozóan, hogy a második negyedévben tapasztalt uniós tejfelvásárlási árak megálltak, nem csökkennek tovább, s talán pár hónapon belül növekedésnek indulnak, de ezt a forint erőssége is nagyban befolyásolja. Így nem tud az áremelkedés begyűrűzni a magyar piacra.

A szója már kapott hideget is, meleget is a dietetikusoktól, de szerintem egy teljesen egészséges szervezet számára mértékkel fogyasztva nem okozhat gondot. Sőt, változókorban lévő nőknek kimondottan javasolni szoktuk a szójatartalmú termékek fogyasztását, magas ösztrogéntartalmuk miatt.

Bár a tavalyi évben pozitív változás volt tapasztalható, nőtt a tehénállomány, a tejtermelés emelkedett, így az ágazat pozíciója javult, az idei évre a kilátások nem jók. A tejágazatot a fent részletezett helyzeten felül még a magas áfatartalom és az egyes tejtermékek számára nagy jelentőségű támogatások letiltása is sújtja. Ha a kormányzattal együttműködve nem születik erre megoldás, úgy a csökkenő termelés mellett az állomány kivágása és a termelők tönkremenetele várható. A helyzetet tovább rontja, hogy idén egy rendeletmódosítás miatt az egyik legjelentősebb támogatást, a tejszerkezet-átalakítási jogcímet a minisztérium nem fizeti ki, illetve a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) nem fogad be kifizetési támogatási kérelmet, ami kétmilliárd forintos kiesést jelent az ágazatnak. Lukács László álláspontja az új agrárkamarai és szakmaközi szervezetekről szóló törvényekkel kapcsolatban az, hogy együtt-

A normál tehéntej 4 gramm szénhidrátot tartalmaz 100 grammra viszonyítva, ezzel szemben szinte az összes növényi tejnek magasabb a szénhidráttartalma, a zabtejé például 15 gramm is lehet. Mivel azonban a növényi szénhidrátok nem emelik meg hirtelen a vércukorszintet, ezért nem kell tőlük tartani, bár cukorbetegség esetén bele kell számítani őket a napi szénhidrátmennyiségbe. És hogy mennyit kell fogyasztania ezekből a növényi italokból annak, aki a tehéntejet szeretné pótolni? A növényi tejhelyettesítők fehérjetartalma nagyjából a tehéntejének a fele, kétharmada, így szűk másfélszeres mennyiséggel kell számolnunk. A versenytársakat ismerni kötelesség. Így tudjuk csak meg, mennyire kell tartani tőlük. Még középtávon

[email protected]

6

[email protected]

HAZAI HÍREK

I. évfolyam - augusztus hazai búza- és kukorica gazdaságbiztonsági készletek feltöltéséről és frissítő cseréjéről.

működésük mellett közösen kell megoldást találniuk a jelentkező problémákra. Az agrárkamarai törvény alapján a piaci szereplők szervezettsége javul, és ez kiegészül a Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács tevékenységével, ahol szintén egy szervezett, a piaci szereplőket szervező tevékenységről van szó. A két törvény alapján működő két különböző típusú szerveződés, a szakmaközi és az agrárkamarai, az ágazat hasznára válhat. (Ruskó Beatrix)

Az Európai Unióban csak akkor lehet ilyen takarmányalapot működtetni, ha társadalmi közérdek fűződik hozzá. Például: - természeti katasztrófa esetén a tenyészállomány megőrzésére; - ha reorganizációról van szó - ha a foglalkoztatást segíti elő - ha kedvezőtlen térségben történik

Az elmúlt húsz évben a magyarországi tejszektor hihetetlen életképességről tett tanúbizonyságot. Ezt is túl fogja élni, de megint jelentős jövedelem folyik ki a szektorból. A problémák számbavételével megtelne a lap, de ha csak a takarmányárak emelkedésére tekintünk, akkor nagy a zűr. Az alábbiakban be fogom mutatni, hogy a nemzetközi piacokon már a kibocsátási oldalon is elindult az áremelkedés. Tessék gondoskodni arról, hogy minél előbb realizálódjon nálunk is

Ezeknek az alapelveknek a finom öszszehangolása szükséges a koncepcióhoz, amit a Bizottsággal is el kell fogadtatni. Egy dolog azonban nem lehetséges, hogy az egységes európai piacon a magyar versenytársak állami támogatással kedvezőbb helyzetbe kerüljenek. Ezt az uniós versenyszabályok tiltják. Van tehát lehetőség, de nem meggondoltan kell fogalmazni. Lehetséges ugyanakkor az, hogy a gazdálkodók és az állam közösen hozzanak létre egy takarmányforgalmazó vállalkozást, ami piacon alapon működik.

Magyar takarmányalap létrehozása

Ötezer fajtatiszta magyar marha a cél

Több magyar állattartó szakmai egyesülés felvetette egy központi takarmányalap létrehozásának szükségességét a világpiacon kialakult, általánosnak mondható takarmányhiány miatt és a rendkívüli hőség által okozott károk enyhítésére. A Vidékfejlesztési Minisztérium egyelőre nem döntött egy ilyen takarmányalapról, ugyanakkor az állattenyésztésben tevékenykedő szakmaiérdekképviseleti szervezetek képviselőivel megállapodott abban, hogy a kormány segítségét kéri a rendkívüli időjárási körülmények és a magas takarmányárak miatt nehéz helyzetbe került állattenyésztő gazdák megsegítésére. Ennek érdekében a tárca gondoskodott a

[email protected]

Öt év alatt ezer egyeddel nő a veszélyeztetett magyartarka szarvasmarha nagy többségben fajtatiszta állománya a 2010-ben kezdődött tenyésztési program keretében. A Magyartarka Tenyésztők Országos Egyesületének ügyvezető igazgatója elmondta, hogy Magyarországon 200 éve honos fajtát 2010-ben nyilvánították veszélyeztetett fajtává, miután 6000 alá csökkent az A-törzskönyves, nagy többségben fajtatiszta egyedek száma. Füller Imre beszámolt, hogy akkoriban 4026,

7

[email protected]

HAZAI HÍREK

I. évfolyam - augusztus

idesorolható magyartarka egyedet tudtak összegyűjteni a tenyésztők.

tarka bikák átlagos súlygyarapodása napi 1300-1400 gramm, de nem ritka, hogy eléri a két kilogrammot, ami jónak mondható. A vágás után az állat 60 százaléka hasznosul húsként, a fajta tejtermelése megközelíti az évi 6000 kilogrammot.

Az európai uniós támogatás fejében a tenyésztők azt vállalták, hogy 2015-re a 87,5 százalékban tisztavérű magyartarka marhák száma eléri az ötezret az országban. Ismertetése szerint a hazai szarvasmarha-állomány gyarapodásával párhuzamosan a magyartarka-állomány is nőtt az utóbbi években, bár a fajtamegoszlásról pontos adatokkal az egyesület nem rendelkezik, a 2012-ben nyilvántartott 330 ezer tehénnek körülbelül a húsz százaléka sorolható a kettős hasznosítású magyar fajtához, míg többségben a tejelő fajta egyedei, a Holsteinfrízek vannak. Mint mondta, a 2011. évi 19 ezres létszámnövekedésnek nagy részét a magyartarka fajta gyarapodása tette ki.

A 2011-ben legjobb eredményeket elért, 800 tehenes bonyhádi Pannónia Mezőgazdasági Zrt. átlaga évi 7300 kilogramm tej, amelynek 4,26 százalékos zsír- és 3,52 százalékos fehérjetartalma volt. A magyartarka jó tulajdonságai közé tartozik, hogy a leselejtezett tehén jól hizlalható, és három hónap alatt eléri a 9-10 mázsás súlyt, jelenleg pedig van kereslet a nagy súlyú szarvasmarhákra. Az egyesület tenyésztési programjának egyik célja a fajta tejelő képességének javítása, pontosan azonban nem határozták meg az elérendő éves tejhozamot. "Azt szeretnénk elérni, hogy a tenyésztő a lehető leggazdaságosabb módon állítsa elő a magyartarkát, és a jövedelem szempontjából a 60-40 százalékos tejhús arány maradjon meg" - mondta Füller Imre. (MTI/AgroLine)

A 60-70 ezerre becsült populációból azonban mindössze 8,5 ezer állat áll termelésellenőrzés alatt, kevesebb, mint felük igazolt származású; a teljesen tisztavérű állatok száma néhány száz. A fajta tenyésztését 1989. óta irányító - jelenleg 1400 tagot számláló - egyesület célja egy rámás, jó húsformájú állat kitenyésztése, és továbbra is törekszünk a kettős - húsés tejtermelő képesség fenntartására mondta az egyesület ügyvezetője.

Silókonferencia – forradalmi eredmény a tejtermelésben

Magyarországon jelenleg csak a magyartarka fajtának van meghatározva a hústenyészértéke, ami megmutatja azt, hogy a tenyészbika milyen tulajdonságokat örökít át - jegyezte meg Füller Imre. A tenyésztési program keretében kiválasztott bikanevelő tehenekhez a kis létszámú hazai nukleuszállomány mellé külföldről is hoznak tenyészbikákat.

A Limagrain és az Alltech szervezésében, a Kaposvári Egyetem egy jeles oktatójának részvételével Silókonferencia került megrendezésre 2012. augusztus 8-án, az Abacus Hotelben, Herceghalmon. Az első előadó dr. Borbély Csaba tanszékvezető, a Kaposvári Egyetem képviselőjeként, napjaink kihívásait foglalta össze a mezőgazdaságot érintően, amelyben a Föld lakosságának élelmiszerrel való ellátására, a klímaváltozásokra, a növekvő élelmiszer-, takarmány- és mezőgazdasági alapanyag ármozgásokra és ezzel szemben az egyre

A program, amelyben ötéves ciklusonként derül ki egy-egy tenyészbika értéke - az eddigi tapasztalatok alapján 80 százalékban sikeres - tette hozzá. Az eredményekről szólva elmondta: a magyar-

[email protected]

8

[email protected]

HAZAI HÍREK

I. évfolyam - augusztus

csökkenő mezőgazdaságra fordított kutatás-fejlesztésre hívta fel a figyelmet.

depó azonnali fólia takarásával kisebb időjárási kockázattal számolhatunk.

Előadása második részében a tejtermelés helyzetét ismertette Európai viszonylatban, majd magyar "szemüvegen keresztül" gazdasági szempontokat figyelembe véve. A tejtermelésben Magyarország az Európai Uniós tagországok közül az 5. helyet foglalja el, amelyben kitűnő természeti adottságai is fontos szerepet játszanak. A magyarországi tejfeldolgozók száma mindössze a 17. a listán. Részletesen beszámolt a tejfeldolgozást követő élelmiszerek fogyasztási arányairól, amelyben a magyarok fogyasztása az EU átlag alatt marad. Ennek legfőbb okaként, a tej jótékony hatásainak hiányos ismeretét jelölte meg.

Előadásának második részében a tehenek korszerű fehérje ellátása és azzal szorosan összefüggő vérkarbamid szint jelentőségre hívta fel a figyelmet. A vérben jelentkező magas karbamid szint alacsonyabb ellési és termékenyülési mutatókat eredményez, valamint csökkent tejtermelést. Ez egy 1000 tehenes telepen összességében 60 millió Ft éves veszteséget is jelenthet! Ennek elkerülésére, a megfelelő keményítőtartalmú silókukorica kiválasztása ad lehetőséget. Stanislav Studenka, a LGAN programjának európai vezetője előadásában a kukorica, mint tömegtakarmány jelentőségét és előnyeit hangsúlyozta más takarmányféleségekkel összehasonlítva. Kitért arra, hogy a kukorica növény rosttartalmának emészthetősége nagyban függ annak lignintartalmától és a lignin és egyéb sejtalkotók kapcsolataitól. A nemesítők ezt értették meg és nemesítettek új hibrideket az elmúlt 30 évben. A lignintartalom csökkentése (addig a pontig, amíg a növény szárszilárdsága még minden kívánalomnak megfelel) mellett a sejtfalak emészthetősége a legfőbb szempont. Ezáltal a tejelő szarvasmarhák könnyebben és gyorsabban emésztik a rostokat, még inkább hozzáférve a sejtekben tárolt alkotókhoz (cukrok, fehérjék és keményítő, és egyebek mellett). Összességében a rostemészthetőség növelése magasabb napi szárazanyag bevitelt eredményez, amely a magasabb napi tejtermelésben realizálódik. Így a minőségi rostoknak közvetlen hatása van a tejtermelésre.

Dr. Orosz Szilvia, a Szent István Egyetem egyetemi docense, a silókukorica tartósítása és felhasználása terültén ismertetett újdonságokat. Ennek részeként a megfelelő hibridválasztás szempontjait és azzal kapcsolatban a magas rost emészthetőség és keményítőtartalom kiválasztására hívta fel a figyelmet. Az egyetem irányításával végzett kutatás, amelyben az LG 34.90 (FAO480) és egy Kontroll (hazánkban népszerű) hibrid (FAO580) azonos receptúrával, azonos mennyiségben etetve, 3 hónap vizsgálatai alapján átlagosan 0,6 kg többlet tej/tehén/nap hozamot eredményezett. Kiemelte, hogy ezen többlet hozam minden korábbi takarmányadag és összetevő, illetve etetési gyakorlat megváltoztatása nélkül, egyszerűen a jobb emészthetőségre nemesített LG 34.90 hibrid alkalmazásával valósult meg. Előadásában kitért a silózás folyamatában alkalmazandó helyes taposási technológiára, amely módszerrel 20 százalékkal kevesebb idő alatt, kevesebb üzemanyag- és energiaráfordítással, kisebb betakarítási veszteséggel és a siló-

[email protected]

Perczel Péter, a Limagrain Magyarország vezető képviselője, előadásában ismertette az LGAN program részleteit, amelyben a legfontosabb, a termékek teljes pályáját végigkövető szemlélet. Egyedülálló technológiával ugyanis, ezen

9

[email protected]

HAZAI HÍREK

I. évfolyam - augusztus

hibridek esetében nyomon követik a hibrid rostemészthetőségét, a keményítő lebomlást, valamint élő állatokon végeznek laboratóriumi és nagyüzemi vizsgálatokat Európa meghatározó tejtermelő országaiban. Ezen kutatások egyike kimutatta, hogy 1% emészthetőség javulással, (15t hektáronkénti kukorica szárazanyag termés esetén), átalagosan 670 kg tej hozam növekedés érhető el hektáronként. A silókukorica hibridekkel átlagosan akár 8% emészthetőség javulás lehetséges, amely így 5.360 kg tej hozam növekedést eredményezhet silókukorica termő hektáronként. Az LG34.90 hibrid azonban nem az egyetlen a kínálatában. 2013. kukorica vetési szezonjára három eltérő tenyészidejű hibriddel állt elő: LG34.90, Shannon, és Janett.

sebb, panaszmentes ember egészségét figyelték. Két év után 30 százalékkal kevesebbnek lett magas vérnyomása azok közül, akik a legtöbb sovány tejterméket fogyasztották. A zsíros tejtermék, a vaj és a sajt nem volt ilyen védő hatású. Az ausztrál Ralston professzor a Journal of Human Hypertension folyóiratban közölte több vizsgálat összesített eredményét, amely megegyezett az előző adatokkal: a zsírszegény tejtermékek csökkentik a vérnyomást.

Zsírszegény tejjel a magas vérnyomás ellen

A tejfélék vérnyomáscsökkentő hatásában az egyik legfontosabb tényező a bőséges kalciumbevitel. A tejben lévő kalciumról kimutatták, hogy biológiai beépülése sokkal jobb, mint a táplálékkiegészítők vagy tabletták formájában bejuttatott kalciumé.

A magas vérnyomás általában nem okoz panaszt, de a szív- és érrendszeri megbetegedések egyik legfontosabb kockázati tényezője; a szélütés, az agyi katasztrófa szempontjából az első számú rizikófaktor. A jelenség ráadásul nagyon gyakori, becslések szerint világszerte egymilliárd embernek kórosan emelkedett a vérnyomása.

Hasznos még a tejben lévő magnézium és kálium is. A tej vérnyomáscsökkentő tulajdonságának legfontosabb elemét a bioaktív peptidek jelentik, amelyeknek hatásmódja hasonló az egyik legerélyesebb vérnyomáscsökkentő gyógyszer, az úgynevezett ACE-gátló készítményekéhez. Gyógyszer helyett igyál tejet! Egyszerű és ütős marketing üzenet.

Sokan viszolyognak a tablettaszedéstől, viszont a megfelelő táplálkozás hatékonyan csökkentheti ezt a kockázati tényezőt. Egy kanadai professzor, Yves Pouliot a Dairy Nutrition című szakfolyóiratban közölt cikkében az évekkel ezelőtt könyv formájában is megjelent DASHtanulmányra, azaz a hipertóniások megsegítésére alkalmazott diétára hivatkozott. Az étrend lényege, hogy sok gyümölcsöt, zöldséget, és naponta három alkalommal sovány tejterméket kell fogyasztani, miközben figyelni kell a csökkentett konyhasóbevitelre. Hollandiában a Wageningen Egyetem kutatói kétezernél több 55 évesnél idő-

[email protected]

10

[email protected]

ELEMZÉSEK

I. évfolyam - augusztus lizálják az elért hiszti hasznát, és új belépési

Elemzések I. A hónapban a statisztikai rovat elé furakodik az Elemzés, amely a világpiac áremelkedésekről szól.

pontokat keresnek. Persze az is megeshet, hogy most nem találnak ilyet és folytatódik az árcsökkenés. Mitől függ ez? A többi befektetési lehetőség várható hozamától. A befektetési szoftverek ugyanis ugyanúgy besorolták ezek közé az élelmiszereket, mint például az aranyat, részvényt, devizát, állampapírt és így tovább. Ne feledjük a pénzt a hullámzás hozza, a hosszú távú trend pedig az élelmiszerárak emelkedése.

Élelmiszerár robbanás 2.0 Lehet-e másról írni a statisztikai rovatban, mint a takarmányárak alakulásáról. Lehet. Hiszen a tej- és tejtermék áraknál fordulat zajlik. De maradjunk még az input oldalon. A múlt havi számban tisztáztuk, hogy nem egy rövid jelenségről, hanem egy – a korábbi (2007/8, 2010/11) évekhez hasonló trendről kell beszélnünk. Az azóta eltelt időszakban ez további alátámasztást nyert, ezért el is neveztem „Élelmiszerár robbanás 2.0”-nak.

Nézzük a tényeket! Az árhullám akkor indult, amikor az aszály miatt az amerikai kukoricatermésre vonatkozó előrejelzéseket csökkentették. A legfrissebb (augusztus 12-én kelt) előrejelzés szerint 40 százalékos az előző évihez képest az USA kukoricatermés-kiesése. Ezzel a tavalyi 36-ról 32 százalékra csökken aránya a világ termeléséből. A mellékelt – a 2012/13-as gazdasági év (júniusmájus) kukorica termelésének év/év változását mutató - térképen látszik az is, hogy a többi ország terméscsökkenése ehhez képest elhanyagolható. Mi több, számos országban (főleg Dél-Amerika) növekszik a termelés. Az USA kiesését ez nem pótolja, de mivel a keresleti oldalon is jelentős a mérséklődés, szó sincs hiányról a világpiacon. Ezért emlegetnek olyan félelmeket, mint például Oroszország lehetséges exportkorlátozása. Az alábbi térképen az aktuális kukoricahelyzetet lehet látni. A piros csökkenés, a zöld a növekedés.

Londonban azt mondják, nincs ok a pánikra. Erre kitör. Jó reggelt! Lesett már a tantusz? Nem lehet nem felismerni, hogy ugyanazon forgatókönyv szerint keltik a hisztériát, mint 2007-ben és 2008-ban. Világszerte egymásra tromfolva keltik a pánikot a „szakértők”. A FAO ismét ráerősít a pánikra nyilatkozataival. A következmények is ugyanazok. Szerintem, feladatával ellentétben, ezzel növeli az éhínséget a világban, nem csökkenti. Az árak teszik a dolgukat, emelkednek. A kukorica világpiaci ára júniusban 21, júliusban 17 százalékkal emelkedett. A búzánál e két adat 20 és 15 százalék. Az elemzőnek sincs más dolga, mint elővenni az akkor írt munkáit, és lám, szinte ugyanazt tudom leírni most is. A tőzsdék világában természetes jelenség az árhullám, aminek mellékhatása a drágább élelmiszer, növekvő kiszámíthatatlanság a mezőgazdaságban és ezáltal az élelmiszer-termékláncban, világszerte. Amikor e lapszám készül, éppen korrigál a tőzsde. Ez azt jelenti, hogy rea-

[email protected]

11

[email protected]

ELEMZÉSEK

I. évfolyam - augusztus A kukorica ára a chicagói árutőzsdén az elmúlt 12 hónapban, cent/véka

A búza piacán a helyzet hasonló. A 2012/13-ra szóló előrejelzés 5 százalékkal kisebb termést mutat. A csökkenés az orosz, kazah, argentin termésben mutatkozik, amit az ukrán, kanadai és indiai növekedés nem tud ellensúlyozni. A kisebb termés ellenére a világpiac továbbra is élénk marad, mivel a magas kukoricaárak a takarmánycélú búzaigényt emelik.

Félreértés ne essék, e folyamatok nem feltétlenül negatívak. Leginkább ennek köszönhetjük például a tavalyi sikerszámokat a magyar mezőgazdaság GDPhez való hozzájárulásában. Egyértelműen felértékelődik az élelmiszertermelés világszerte, így nálunk is. Csakhogy azoknak, akik e folyamatokat elszenvedői, nagy károkat okoz. Ők azok, akik még mindig azt hiszik, hogy a hazai termés alakulása van legnagyobb hatással az árakra, és nincsenek felkészülve a hullámzások hatásainak kivédésére, a lehetőségek kiaknázására. Nálunk még mindig nagyon sokan nem ismerték fel, mik a terményárak valódi mozgatói. Pedig legkésőbb tavaly, amikor a jó terméshez magas árak társultak, észre kellett volna venni, hogy mintha nem függnének az itthoni terméstől

Az aszály hírét szárnyára vette a sajtó, és mindenkit megszólaltat, akit negatívan érinthet egy újabb árhullám. Persze, hogy dagad. Íme egy tipikus megfogalmazás a Financial Times-ból: „A legalább fél évszázada nem tapasztalt súlyosságú aszály egyetlen hónap alatt tönkretette az amerikai kukoricatermés hatodát, és ez a globális élelmiszer-árinfláció megugrásával fenyeget”. Már rohanok is feltölteni a spájzot tartós élelmiszerrel. De kinek jó ez a fokozott hangulatkeltés? Azoknak, akik az áremelkedésre spekulálnak a tőzsdén. A következő két grafikon nem véletlenül hasonlít, főleg az utóbbi másfél hónapra vonatkozólag. Az első a short pozíciók számának megugrását mutatja június végétől kezdve. A második pedig az ezt követő áremelkedést dokumentálja. Nehéz nem észrevenni az összefüggést. 900000

Kukorica short pozíciók állománya a chicagói árutızsdén az elmúlt 12 hónapban

850000 800000 750000 700000 650000 600000 550000

2012.07.26

2012.06.26

2012.05.26

2012.04.26

2012.03.26

2012.02.26

2012.01.26

2011.12.26

2011.11.26

2011.10.26

2011.09.26

2011.08.26

2011.07.26

500000

Forrás: Amerikai Tőzsdefelügyelet

A régóta szajkózott felkészültség ma készpénzre váltható. A tavalyi évben például a gabonatermesztők igen szép summát tehettek zsebre. Főleg azok, akik megadták a növénynek azt, ami jár. A felkészültség mellett tehát a másik kulcsszó az agrotechnika. A mezőgazdasági technológiákat hosszú évtizedek óta azért fejlesztik, hogy az időjárási körülményektől minél jobban függetlenedve érjenek el optimális termést. A harmadik kulcsszó idén különösen fontossá vált, bár része mindkét előzőnek: vízgazdálkodás A tapasztalatok – amik azért kétségtelenül egyre gyűlnek – azt mutatják, hogy az olyan fejlett ipari gazdaságok kiske-

[email protected]

12

[email protected]

ELEMZÉSEK

I. évfolyam - augusztus fog okozni a Föld népességének élelmiszer-ellátása. Amikor kifullad a negatív hírhullám, akkor következhet ismét a profit-realizálás. A csökkenés azonban már nem a hullám előtti szintre fog történni, hanem a felett megáll. Ezáltal fog a hosszú távú trendvonal emelkedést mutatni. Nem nehéz előre jelezni, hogy az előttünk álló években egyre gyakrabban követik majd egymást az élelmiszerpiaci árhullámok, amelyek továbbra is az alapvető gabonafélék, a tőzsdei cikkek piacáról fognak kiindulni és gyűrűznek végig a több élelmiszeren. A gazdasági válság vége nem látszik. Európára akár évtizedes recesszió is várhat. Ennél fogva a mezőgazdasági tömegcikkek piacai gyakran lesznek jó megtérülést biztosító menekülési útjai a kockázati tőkének. Erre már csak azért is bizton számíthatunk, mert a mezőgazdaságban számos kockázati tényező van, amibe kapaszkodni lehet. Nem ötleteket adva, csak alátámasztva e véleményt: időjárási szélsőségek, exportkorlátozó intézkedések, bioüzemanyagok gyártásának felfutása,

reskedelmi élelmiszeráraiban, mint például Nagy-Britannia, a mezőgazdasági árak emelkedése csak kilenc hónap után jelennek meg a kiskereskedelmi élelmiszerárakban. Nálunk ez sokkal gyorsabb, nagyjából fele ilyen hosszú folyamat. Bár hozzá kell tenni, hogy mértékét tekintve az agrárárakhoz képest nagyon visszafogott. 2010-ben például a 16,8 százalékos agrárár-emelkedés mindössze 3,2 százalékos szinten ért el a fogyasztóhoz. 2011-ben pedig 19,3 százalékosból 6,6 százalékos lett, mire felért a lánc végére. A lendületet az élelmiszeripar nyelte el, az igen kemény kiskereskedelemi és vendéglátó-ipari falon. Azért kell ezt most emlegetni, mert most sem lesz ez másképp. A fogyasztót a forgalmazók „megvédik” az árhullámoktól. Éves árváltozások az élelmiszer termékláncban, Magyarországon% mezıgazda- élelmiszersági ipar belföldi termelıi értékesítési árindex árindex

élelmiszefogyaszrek tói fogyasztói árindex árindexe

2007

22,2

8,4

11,5

8,0

2008

-2,7

10,4

10,2

6,1

2009

-9,5

0,5

4,4

4,2

2010

16,8

-1,1

3,2

4,9

2011

19,3

8,0

6,6

3,9

A mostani nekibuzdulás még el fog tartani akár hónapokig is. Alacsonyabb takarmányárakra tehát az idén aligha lehet számítani, és bizony nagyjából szeptembertől az élelmiszerek fogyasztói áraiban is jelentkezik majd hatásuk, persze a kereskedők üzletpolitikáinak függvényében. Mint már említettem, az árak visszarendeződése sem lesz olyan mértékű, hogy a korábbi árakat látnánk ismét. Hullámlovaglásra felkészülni!

Forrás: KSH

Ami most a hazai gabonapiacot jellemzi, a kivárás. Forgalom alig van. Aki csak tud vár, hátha tovább emelkednek az árak. Ezzel viszont az a baj, hogy az állatok közben is éhesek. A rövid távú gabonaár érdekek pedig ütköznek a hosszú távú takarmányvevők megtartásának érdekével. E konfliktust jelzik a takarmány után rohangáló állattenyésztői seregek. A kérdés a mostani árhullám kifutása. A válasz a lapok hasábjain keresendő. Figyelni kell a negatív hírek súlyozását és időzítését. Nem tudom hányan vették észre például, hogy most, a hullámban jelent meg egy hosszú távú prognózis arról, hogy 2050-ig mekkora gondokat

[email protected]

13

[email protected]

ELEMZÉSEK

I. évfolyam - augusztus

Elemzések II. Az Egyesült Államokban az elmúlt 56 év legsúlyosabb szárazságát jegyzik az idén. Ez az ország mintegy 45 százalékát sújtja, ezen belül 23 százaléknyi a szélsőségesen, 6,3 százalék pedig a kivételesen száraz területek aránya. A betakarítandó kukorica 50 százaléka rossz vagy igen rossz minőségű a tavalyi 15 százalékkal szemben. A szója esetében ez az arányszám 39 százalék, míg 2011-ben csak 13 százalék minősége volt silány. A szárazság súlyos károkat okozott a legelőkben is, ezek 59 százaléka rossz vagy igen rossz állapotban van. A takarmánykukorica ára - amelyből az idén a vártnál 13 százalékkal kevesebbet fognak betakarítani - június óta 68, a szójáé 39 százalékkal növekedett, ezért a szarvasmarha telepek egy-egy állat utáni vesztesége augusztusban elérte a 300 dollárt. A szarvasmarha állomány a kényszervágások miatt 1973 óta nem látott alacsony szintre, 97,8 millióra esett az Egyesült Államokban.

Szárazság - Aszály drágítja a gabonát a világban Szárazság sújtja az idén a világ több országát, főként az északi féltekén, Magyarország és szomszédjai is a leginkább érintett országok közé tartoznak. A világpiacot leginkább a legnagyobb gabonaexportőr, az Egyesült Államok területét érintő aszály befolyásolja, a világpiacon drágul a gabona, főként a kukorica és a szója, illetve az emelkedő takarmányárak miatt a sertés- és a marhahús is. A Nemzetközi Gabonatanács (IGC) minap kiadott elemzése szerint a szárazság súlyosan károsította a kukoricatermést az északi féltekén, ami miatt a 2012/2013-as idényben 4 százalékkal maradhat el a globális betakarítás tavalyhoz képest. Az Egyesült Államokban és Ukrajnában szűkössé vált az exportálható készlet, s bár Brazíliában, Argentínában és Dél-Afrikában igen jónak ígérkezik a termés, a betakarításig még jó néhány hónap hátra van. Az IGC elemzői rámutattak, a termelés visszaesése miatt az 1993/94-es idény óta először csökken a felhasználás, s a készletek is várhatóan hatéves mélypontra zuhannak, főként a legjelentősebb exportáló országokban.

A Magyarországgal szomszédos országok mindegyike megsínylette a csapadék hiányát. Horvátország területének egyharmadán természeti csapásnak nyilvánították az idei szárazságot, itt fél évszázada nem volt ilyen mértékű aszály. A károk és következmények becslése még tart, de már most kijelenthető, hogy a veszteség hatalmas - olvasható a horvát közszolgálati rádió és televízió honlapján. A jelentős aszálykár egyik oka az, hogy az öszszes megművelhető terület csupán fél százalékán folyik öntözéses gazdálkodás. A horvát miniszterelnök az agrárminiszter kíséretében nemrég meglátogatta a szárazság által leginkább sújtott Vukovár-Szerém, Bród-Szávamente, valamint Belovár-Bilogora megyét KeletHorvátországban, ahol egyértelműen azt üzente az agrártermelőknek, hogy az államnak nincs pénze segélyre. Az egyetlen segítség, amit a gazdák a kormánytól

Az IGC-adatok szerint az idén 838 millió tonnás globális kukoricatermés várható a tavalyi 875 millióval és a júliusban jósolt 864 millióval szemben. A fogyasztás 853 millió tonna körül alakulhat az előző idény 870 millió tonnás felhasználását követően. Júliusban még 878 millió tonnás felhasználást prognosztizált az IGC. Az alábbiakban olvashatják az MTI külföldi tudósítói által az aszályhelyzetről készített pillanatképeket az állomáshelyeikről:

[email protected]

14

[email protected]

ELEMZÉSEK

I. évfolyam - augusztus

remélhetnek, az elmaradt támogatások három héten belüli kifizetése. Ez a 400 millió kunás tétel azonban kevés lesz az egy milliárd kunára becsült károk áthidalására. Ezen felül az idén a gazdáknak nem kell kifizetni az államtól bérelt földek után járó díjat. Tihomir Jakovina, a mezőgazdasági tárca vezetője felszólította a helyi közigazgatási egységeket, hogy az államhoz hasonlóan mondjanak le erről a bevételi forrásról. A kormány azt tervezi, hogy a jövő évi mezőgazdasági támogatásokat már januárban megkapják a termelők, amire eddig még volt példa.

tott a szárazság a mezőgazdasági minisztérium összesítése szerint. Az őszi és a tavaszi vetésű gabonáknál a beültetett terület csaknem egyharmadát tette tönkre az aszály. A tavasziak közül a legsúlyosabb kárt a kukorica szenvedte el, majd a napraforgó következik. A termelők szerint az idei kukoricatermés várhatóan csak 6,5-7 millió tonna lesz a tavalyi 11,7 tonnás termés után, amely rekordnagyságúnak számított az elmúlt öt évet tekintve. A búzatermés 4,7 millió tonna lesz a tavalyi 6 millió tonna helyett. A mezőgazdasági miniszter becslése szerint a terméskiesés ellenére Románia várhatóan így is mintegy 1,2-1,3 millió tonna búzát tud majd exportálni. Az állattartók a takarmány hiányára panaszkodnak, miután a legelők is kiszáradtak. A takarmánygabona ára jelentősen megnőtt az elmúlt hetekben, ezért sok állattartó számol azzal a lehetőséggel, hogy csökkentse állatállományát.

Szlovákiában a szárazság és a kora tavaszi fagyok miatt az elmúlt évtized egyik leggyengébb terméshozamát adták a gabonafélék, átlagosan 30 százalékos volt a hozamcsökkenés tavalyhoz képest, míg az őszi betakarításnál ennél kicsit jobb eredményre számítanak. A Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara sajtószóvivője szerint a szárazság okozta károk a legnagyobb mértékben az ország déli régióit sújtják, itt helyenként 50 százalékos a terméshozam csökkenése. Patasi Ilona, a Szlovák Agrárkamara (AKS) elnöke szerint a gabonafélék alacsony terméshozamai leginkább az állattartással foglalkozó gazdákat érintik majd, mivel várhatóan takarmánygabona nem, csak az egyharmadával drágább élelmiszeripari gabona kerül a piacra, és hiány várható szalmából is. A szlovák kormány múlt heti ülésén több, az agrárszektort támogató intézkedést is jóváhagyott, ezek együttes értéke mintegy 70 millió euró. Az intézkedések szinte kizárólag a növénytermesztéssel foglalkozó gazdák megsegítését célozzák. A csomag, közvetlenül a szárazság okozta károk ellensúlyozására, 30 millió eurós kedvezményes hitelcsomagot irányoz elő.

Szerbiában a vártnál 50 százalékkal kevesebb, legfeljebb 3,5 millió tonna kukorica össztermésre számítanak a szakértők. Az ország éléskamrájaként számon tartott Vajdaságban a csapadékhiány legalább 1.138.000 hektár termőföldön okozott kárt, a veszteség mértékét 1 milliárd euróra becsülik. A szerb kormány által elfogadott, az aszálykárok enyhítését célzó intézkedéscsomag 1215 milliárd dinár között van, de nem nyilvánították természeti csapásnak a szárazságot, annak ellenére, hogy ezt a vajdasági és tartományi kormány többször is kérte a köztársasági kormánytól. Az intézkedések értelmében a gazdák részben mentesülnek bizonyos pénzügyi kötelezettségek - járulékok, költségek megfizetése alól, vagy halasztást kapnak azok teljesítésére; az állam piaci intervenciót hajt végre, hogy biztosítsa az árak és az ellátás stabilitását; a termelők a támogatások mértékének megemelése

Romániában a 10 millió hektárnyi szántóföldből mintegy 3,7 millió hektárt súj-

[email protected]

15

[email protected]

ELEMZÉSEK

I. évfolyam - augusztus

által kapnak segítséget. A csomag például lehetővé teszi a támogatott agrárhitelek törlesztésének elhalasztását, vagyis az adósok átmeneti ideig csak a kamatot törlesztik, a tőkét nem. Az állam 200 ezer tonna szemes kukoricát vásárol fel, hogy feltöltse a stratégiai tartalékokat. A következő aratásig felfüggesztik minden gabonafajta behozatali vámját és illetékét, s napi rendszerességgel figyelik majd a gabonakivitelt, hogy az állam beavatkozhasson, ha az export veszélyeztetné az ellátást. Öt dinárról hét dinárra emelik az év harmadik és negyedik negyedében esedékes tejprémium összegét, valamint megduplázzák a borjú- és a sertéstámogatás mértékét.

az egy évvel korábbinál. Az osztrák agrárpiaci felügyelet (AMA) becslése szerint a világpiaci fejlemények miatt akár 30 százalékos áremelkedéssel is lehet számolni az év hátralévő részében. Lengyelországban az országos növénytermesztési és talajtani kutatóintézet (IUNG-PIB) szerint áprilistól fennállt a mezőgazdasági szárazság veszélye, de nem jegyeztek aszályt, a tavalyitól alacsonyabbra becsült termés pedig a száraz, fagyos tél következménye. A biznes.pl gazdasági portál értesülései szerint Lengyelországban a gabonatermés 2012-ben a tavalyi 27 millió tonnáról közel másfél millió tonnával csökken, mert télen a vetés több mint 32 százaléka megfagyott. A mezőgazdasági tárca a hazai gabonatermés 4-5 százalékos viszszaesésével és a termés alacsonyabb minőségével is számol, így a búzaimport jelentős növekedésre számítanak. A lengyel gabonatermelők ugyanakkor jó kukoricatermésre számítanak: a 2011. évi 2,1 millió tonnához képest idén 3 millió tonnára. Ennek ellenére a szakértők úgy vélekednek, hogy a világpiac határozza majd meg a magas kukoricaárakat Lengyelországban is.

Ausztriában leginkább a kalászos növények sínylették meg a kedvezőtlen időjárást. Az elmúlt negyven év legalacsonyabb terméshozamára számítanak az idén. Az ősz és a tél folyamán csapadékszegény időjárás, februárban és májusban fagy vetette vissza a terméshozamot. Az idén kalászosokból 2,3 millió tonnát várnak, 25 százalékkal kevesebbet a több éves átlagnál (3 millió tonna). A termés minősége ugyanakkor az átlagosnál jobb az idén. Mennyiségben az ország területén belül jelentős eltérések várhatók: nyugaton átlagos terméshozamokkal kalkulálnak, ezzel szemben Burgenland, valamint Alsó- és FelsőAusztria tartományok egyes részein évtizedek óta nem volt olyan gyenge terméshozam, mint idén. Egyes helyeken akár 50 százalékkal is elmaradhat a termés a tavalyitól. Ugyanakkor kukoricából átlagos termést (2,3 millió tonna) várnak. Az alpesi ország minden évben több kalászos gabonát importál, mint amennyit exportál. Idén mintegy 700 ezer tonna - elsősorban takarmány- és ipari felhasználású - gabona behozatalára lesz szükség, ugyanakkor jó minőségű kenyérbúzát exportálnak is, olasz piacra. Augusztusban az első osztályú búza ára 15 százalékkal volt magasabb

[email protected]

Csehországban az idén mintegy 20-25 százalékkal lesz alacsonyabb a gabonatermés mint tavaly. Petr Bend cseh mezőgazdasági miniszter a napokban közölte: a szárazság miatt felmerült gondok enyhítése érdekében a szokásosnál korábban fizet ki a cseh állam 9,4 milliárd korona támogatást a gazdáknak, de további intézkedések is történnek. A szárazság sújtotta régiókban működő állattenyésztő farmoknak lehetőségük lesz takarmányt kérni kölcsönbe az állami anyagi tartalékalapokból. Több agrárprojekt megvalósítását 24 hónapról 36 hónapra hosszabbítják meg, az állami földalap pedig lehetőséget ad a termőföldek bérleti díjának későbbi kifizetésére. Jan Veleba, a cseh agrárkamara elnö-

16

[email protected]

ELEMZÉSEK

I. évfolyam - augusztus

ke szerint a legnagyobb károk DélMorvaországban lesznek. A mezőgazdasági tárca szeretne továbbá megállapodást kötni a bankokkal, hogy nyújtsanak jobb feltételek mellett hitelt a gazdáknak, illetve, hogy nagyobb megértéssel kezeljék a felmerült esetleges fizetési problémáikat.

van, ebből a nyári rendszerint körülbelül 30 százalékot tesz ki. Az idei árvizek nagy területeken jelentős károkat okoztak, de a hatalmas esőzések jótékony hatással voltak a növénytermesztésre a szárazságtól régóta sújtott vidékeken. A kínai gabonaellátásra várhatóan nem lesz nagy hatással a nemzetközi piac, sem a csökkenő kínálat, sem az árak tekintetében - vélik a szakemberek.

Oroszországban a szárazság miatti veszteségeket 36,5 milliárd rubelre (körülbelül 255 milliárd forintra) becsülte augusztus közepén Nyikolaj Fjodorov mezőgazdasági miniszter, ezzel az aszálykár megközelítette a 2010-es rendkívüli időjárás miatti 41,8 milliárd rubeles negatív rekordot. Ennek ellenére a kormányzat és a mezőgazdasági szakértők szerint sem fenyegeti élelmiszerhiány az országot. A csapadékhiány elsősorban a közép- és dél-oroszországi területeken okozott gondot. A károk a mezőgazdasági művelés alatt álló terület 7,6 százalékát, 5,6 millió hektárt érintettek. Nemcsak gabonafélékből termett kevesebb, hanem zöldségből és gyümölcsből is. A szárazság az állattenyésztést is sújtja, mivel takarmányhiány alakult ki. Az orosz agrártárca augusztus 24-én a pénzügyi és gazdaságfejlesztési minisztérium képviselőivel egyeztetve azt javasolta a kormánynak, hogy nyújtson 6 milliárd rubelnyi (13 milliárd forintnyi) támogatást az aszály sújtotta mezőgazdasági termelők számára. Korábban Dmitrij Megvegyev miniszterelnök az aszály sújtotta területeken működő gazdaságoknak kedvezményes üzemanyagárakat és hitelük visszafizetésének legalább fél éves elhalasztását is megígérte.

Az USA mezőgazdaságát az ötvenes évek óta nem tapasztalt, rendkívüli aszály sújtja, amely a szójavetések több mint 90 százalékát, a kukoricavetéseknek pedig közel kétharmadát érintette. Az aszályhelyzet a vegetációs időszak utolsó szakaszához közeledve sem sokat változott, és annak következményeitől az állattartók jobban tartanak, mint a növénytermesztők, mivel az utóbbiak a biztosításból és a katasztrófa alapból bizonyos kompenzációt kaphatnak. Az aszály egyébként az amerikai biztosítótársaságokat is rekordösszegű kifizetésekre kényszeríti, amelyek a tavalyi 11,9 milliárd dollárral szemben minden bizonnyal elérik a 20 milliárd dollárt. Az állattartók viszont aligha tudják megfizetni a drasztikusan emelkedő takarmányárakat. Az USDA augusztus második hetében ismét lefelé, 123 bushel/acre értékre módosította az ország kukoricatermésére vonatkozó előrejelzését, ilyen alacsony termésre 1995 óta nem volt példa (több államban azonban az átlag 100 bushel/acre alá eshet). A kukorica ára júniusban bushelenkét 6 dollár, augusztusban 8,43 dollár volt az országban, szeptemberre azonban meghaladhatja a 9 dollárt.

Kínában a gyakran előforduló természeti csapások ellenére a nyári gabonatermés (főleg búza és korai rizs) az idén megközelítette a 130 millió tonnát, vagyis több mint 3,5 millió tonnával haladta meg a tavalyi rekordot. Az éves gabonatermés 2007 óta 500 millió tonna felett

[email protected]

Az állattartók – akik a kisült legelőik után nem kapnak biztosítást – a rendkívül alacsony értékesítési árak ellenére is igyekeznek piacra küldeni még a tenyészállataik egy részét is, sokan közülük már most Brazíliából vásárolnak kukoricát. Dan Undersander, a Wisconsin

17

[email protected]

ELEMZÉSEK

I. évfolyam - augusztus

Egyetem takarmányozási szakértője azt javasolja a tejtermelő gazdáknak, hogy a vészhelyzet elkerülése érdekében, másodvetésben sürgősen próbálkozzanak takarmány-, illetve (zöld)takarmányként hasznosítható növények vetésével, sőt a napraforgó egy részét is célszerű lenne zöldtakarmánynak betakarítani. Július végén az ország állattartói (köztük a tejtermelők egyesülései) azzal a kéréssel fordultak az USA Környezetvédelmi Ügynökségéhez (EPA), hogy tekintsen el az ez évre előirányzott 13,2 milliárd gallonnyi kukorica-alapú etanolgyártási előirányzat végrehajtásától. Amerikai elemzők szerint a szokatlan hőséggel párosuló aszály kihatással lesz az állati termékek áraira az országon belül, sőt az amerikai export várható csökkenésén keresztül a globális élelmiszertermelésre is.

és ez a növény 21 millió tonnára becsült terméssel a legfontosabb gabonaféleség. Az idén a búzatermés a gyakran viharos időjárás miatt némileg visszaesett, repcéből, árpából és rozsból viszont a tavalyinál többet takarítottak be. A gabonaellátás így biztosított, és Németország ahhoz is hozzá tud járulni, hogy enyhüljön az agrártermékek világpiacán az aszály miatt kialakult nyomás.

Az alábbi kép egy olyan amerikai kukoricatáblát mutat, amelyet a tulajdonos a nagy szárazság miatt kénytelen volt besilózni.

Németországban februárban a kemény fagy, tavasszal a szárazság, nyáron pedig a jégesők veszélyeztették a gabonatermést, a betakarítást megelőző utolsó hetek kedvező időjárása révén azonban végül jó évet zárnak a gazdálkodók. Németország a megtermelt gabona menynyiségét tekintve az uniós országok között a második helyen áll, Franciaország után. Az idén összesen várhatóan 43,8 millió tonna gabonát takarítanak be, 1,9 millióval többet az egy évvel korábbinál. Az őszi búza betakarítása még hátra van,

[email protected]

18

[email protected]

ELEMZÉSEK

I. évfolyam - augusztus amit mindössze a június 5-i aukción elért 13,6 százalékos növekedés szárnyalt túl - nagyobb mértékű, mint az értékesített termékeké, ami két hét alatt 37 ezer tonnáról 45 ezer tonnára nőtt.

Elemzések III. Emelkedő nyerstej árak Ahogy azt már korábbi számainkban, év eleji előadásainkban is előre jeleztük, az év második felében világszerte emelkedésnek indultak a tej és tejtermékárak.

A mennyiségi növekedés 43 százalékos ugrást jelent 27 ezer tonnára a teljes tejpor mennyiségében, mert az aukción megújították az ausztráliai eladásokat. A vásárlók 3,5 százalékkal többet fizettek a teljes tejporért június 6-án.

Az alábbi grafikonon jól látszik, hogy június után júliusban is emelkedtek az árak a világpiacot leginkább meghatározó új-zélandi és amerikai tejszektorban.

Ez időszak alatt Európa számos országában lelassult a tejtermelés növekedése. Az Egyesült Királyságban az árcsökkentések és a magas takarmányárak törték le a termelők optimizmusát. Az Egyesült Államok pedig, ahol a tejtermelés 0,9 százalékkal nőtt a múlt hónapban, az elmúlt egy év leggyengébb növekedését produkálta ezen a területen. (Agrárszektor)

36 34 32 30 28 26 24

Fonterra és USA tejárak, euró/100kg

22

2010 január - 2012 július ay

Ju ly

M

ay

Ju Se ly pt em be No r ve m be r Ja nu ar y M ar ch

M

ay

Ju Se ly pt em be No r ve m be r Ja nu ar y M ar ch

M

ry

M

Ja nu a

ar ch

20

Az alábbi ábrákon a soványtejpor, a teljes tejpor és a tejfehérje sűrítmény világpiaci ára látható az elmúlt 12 hónapban, dollár/tonnában.

Forrás: USDA

A folyamat a tejtermékek piacán is tetten érhető. Visszapattantak a tejtermékárak az amerikai tejtermelés növekedésének lassulása miatt A globalDairyTrade-en, a tejtermékek globális aukciós platformján, a tejtermékek jelenleg az elmúlt 14 hónap legmagasabb árát produkálták amiatt, hogy számos országban az északi féltekén lelassult a tejtermelés növekedése. A globalDairyTrade indexe alapján a tejtermékek ára 3,5 százalékkal nőtt, elsősorban a tejfehérje sűrítmény árának 11, 5 százalékos növekedése miatt, ami a hagyományos írópor értékének 8,6 százalékos növekedését jelentette, írta az agrimoney.com agrárpénzügyi internetes hírportál. Ez az emelkedés -

[email protected]

19

[email protected]

ELEMZÉSEK

[email protected]

I. évfolyam - augusztus

20

[email protected]

STATISZTIKÁK, ELŐREJELZÉSEK

A forint az elmúlt hónapban is erősödött az euróval és gyengült a dollárral szemben. Azok a várható intézkedések, amit az euró erősítése érdekében az elkövetkező napokban jelentenek be, várhatóan tovább erősítik a forintot is. Eközben az alapkamat csökkentése is elindult. Ez pedig a hitelkamatokban is lecsapódik majd.

500

A gázolajár alakulása, Ft/l 2006 január - 2012 szeptember

450

400

437 350

300

250

300,00

Forrás: NAV 250,00

A világpiaci olajár alakulása az elmúlt két évben, USD/hordó

200,00

232,90

Euró/ECU

150,00

US dollár

2012.

2011.

2010.

2009.

2008.

2007.

2006.

2005.

2004.

100,00

30,00%

25,00%

A jegybanki alapkamat alakulása 1990-2012, %

20,00%

15,00%

10,00%

6,75%

5,00%

Forrás: plusz500.hu 2011.10.15

2010.10.15

2009.10.15

2008.10.15

2007.10.15

2006.10.15

2005.10.15

2004.10.15

2003.10.15

2002.10.15

2001.10.15

2000.10.15

1999.10.15

1998.10.15

1997.10.15

1996.10.15

1995.10.15

1994.10.15

1993.10.15

1992.10.15

1991.10.15

1990.10.15

0,00%

Az áramár 2012 júliusában 7,3 százalékkal, a vezetékes gáz ára 7,9 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban. Az előző hónaphoz képest nem változott.

Forrás: MNB A NAV által közzétett üzemanyagárak szerint szeptemberben 437 forinton számolható el a gázolaj litere, ami jelentős, 22 forintos növekedés az augusztusihoz képest, de még 9 forinttal elmarad a csúcsnak számító májusi adattól. Eközben a világpiacon újra emelkedő trenden van, annak ellenére, hogy a készletek magasak. Jelenleg (30-án) 95,35 dollár a hordónkénti ár. Ez a május elei szinttől (május 1: 105,96) 11 százalékkal, az idei csúcsnak számító februári 109,6 dollártól pedig 13 százalékkal marad el.

[email protected]

21

[email protected]

áj sz ep t

ja n

m

á sz j ep t

ja n

m

áj sz ep t

ja n

m

á sz j ep t

ja n

m

á sz j ep t

ja n

m

áj sz ep t

ja n

m

ja n

286,42

á sz j ep t

200

Az euró/forint és a dollár/forint devizaárfolyam alakulása havi átlag, 2010 január - 2012 július

m

350,00

I. évfolyam - augusztus

STATISZTIKÁK, ELŐREJELZÉSEK

tesztelése és profitrealizálás is egyben. A további emelkedés felől ne legyen kétségünk. A KSH adatai szerint a kukorica ára 50,1 Ft/kg, a búzáé 56,0 Ft/kg volt.

500 480

486

460

I. évfolyam - augusztus

440 420 400

80

380 360

Villamos energia ár, 10kWh 2007 január - 2012 július

340

70 60

dec jan febr márc ápr máj jún júl aug szept okt nov dec jan feb márc ápr máj jún júl

50 jan febr márc ápr máj jún júl aug szept okt nov dec jan febr márc ápr máj jún júl aug szept okt nov dec jan febr márc ápr máj jún júl aug szept okt nov dec jan febr márc ápr máj jún júl aug szept okt nov

300

56,0

Búza

320

2007

2008

2009

2010

2011

50,1

40

2012

Kukorica

30

140 135

20

130

136

A búza és a kukorica termelıi havi átlagára, Ft/kg 2008 január - 2012 július

10

125 0

J F M Á Mj Jú Jl Au Sz O N D J F M Á Mj Jú Jl Au Sz O N D J F M Á Mj Jú Jl Au Sz O N D J F M Á Mj Jú Jl Au Sz O N D J F M Á Mj Jú

120

2008.

115 110

100

2010.

2011.

Forrás: KSH

Vezetékes gáz ár, 1 m3 2007 január - 2012 július

105

2009.

jan febr márc ápr máj jún júl aug szept okt nov dec jan febr márc ápr máj jún júl aug szept okt nov dec jan febr márc ápr máj jún júl aug szept okt nov dec jan febr márc ápr máj jún júl aug szept okt nov

90

dec jan febr márc ápr máj jún júl aug szept okt nov dec jan feb márc ápr máj jún júl

95

2007

2008

2009

2010

2011

2012

Forrás: KSH Magyarországon a nyerstej országos termelői átlagára 79,26 forint/kg volt 2012. júliusában, 3 százalékkal csökkent a júniusihoz képest. A nyerstej kiviteli ára viszont 85,86 forint/kg volt júliusban, 3 százalékkal nőtt az előző havihoz képest, és 8 százalékkal volt magasabb a belpiaci árnál. Ez már jelzi a nemzetközi áremelkedési trend várható érkezését. 100,0

A tehéntej termelıi átlagára, Ft/kg 2004 január - 2012 július KSH - AKI 90,0 95,0

96,5 94,2

82,0 június

79,26 július

85,0 80,0 75,0 70,0 65,0 60,0 55,0 FJ M Á Mj Jú Jl Au Sz O N DJ F M Á Mj Jú Jl Au Sz O N DJ F M Á Mj Jú Jl Au Sz O N DJ F M Á Mj Jú Jl Au Sz O N DJ F M Á Mj Jú Jl Au Sz O N DJ F M Á Mj Jú Jl Au Sz O N DJ F M Á Mj Jú Jl Au Sz O N DJ F M Á Mj Jú Jl Au Sz O N DJ F M Á Mj Jú Jl

50,0 2004.

2005.

2006.

2007.

2008.

2009.

2010.

2011.

2012.

A búza és a kukorica termelői ára 2012 júniusában is alig mutatott változást. Ez a szint leképeződése a világpiai emelkedésben történő - fentebb emlegetett megtorpanásnak, ami új belépési pontok

[email protected]

22

[email protected]

2012.

EU TEJPIACI KITEKINTÉS

I. évfolyam - augusztus jelentőségét mutatja, hogy az ágazat évi 1,8 milliárd eurót kitevő exportja az ország teljes mezőgazdasági exportjából több mint 20 százalékkal részesedik. A dán tejipari termékek legnagyobb vásárlói a szomszédos európai országok. A belső piacon többségében dán termékeket forgalmaznak, bár az utóbbi években az import joghurtok és sajtok aránya elérte a 25, illetve 20 százalékot a belső fogyasztásban.

Szorosabb együttműködés az EU tejtermelői között A német Agrar-Aktuell hírportál beszámolt arról, hogy Sieta van Keimpema, az Európai Tej Tanács (EMB) elnökhelyettese egy augusztus eleji brüsszeli sajtókonferencián bejelentette, miszerint az EU tagországok tejtermelői egyesülései a jövőben – országhatárokon átnyúlva – szorosabb együttműködést kívánnak folytatni, közös érdekeik védelmében. A legnagyobb tejtermelő tagországok nemzeti szövetségei erre készségüket nyilvánították. Mindenekelőtt egy intenzív információcserét akarnak megvalósítani, ezen túlmenően kölcsönösen egyeztetik a modellszerződések szövegezését, és támogatják a határokon átnyúló termelői egyesülések létrehozását, amelyre korábban egyes tagországokban nem volt lehetőség. A tagországok termelői egyesüléseinek együttműködése révén jelentősen mérsékelni lehet a tejtermelők és feldolgozók közötti egyensúlyhiány termelőkre nézve káros kihatásait.

Szigorú környezetvédelmi előírások Dániában A dán kormány legújabb rendelkezése heves ellenkezést váltott ki a mezőgazdasági termelők körében, mivel a természetes vizektől számított tízméteres sávban mindennemű műtrágya és növényvédő szer használatát betiltja. Ez az intézkedés évi 9 ezer tonnával mérsékli az élővizek nitrogénterhelését, ugyanakkor azonban gyakorlatilag mintegy 50 ezer hektárral csökkenti az ország termőterületét. Mette Gjerskov, mezőgazdasági miniszter asszony azonban hangsúlyozta, hogy az új törvény nyomán egyetlen farmer sem veszít többet 5 százaléknál a saját termőterületéből, sőt a dán kormány 13 millió eurót különített el a területkiesés miatt hátrányt szenvedő gazdák kárpótlására. A törvény ellen a leghangosabban a „Fenntartható Mezőgazdaság” (Sustainable Agriculture) csoport tiltakozik, amelynek egyik legfőbb célja a dán farmerekre nehezedő környezetvédelmi előírások enyhítése. A csoport a szóban forgó törvény bojkottálására biztatja, és a „magántulajdon törvénytelen kisajátítása” ellen hangolja tagjait.

Nagyon szép megfogalmazása a termelői kartellnek, amit - mint tudjuk az EU is preferál.

Dánia tejipara A Magyarországhoz viszonyítva félénél kisebb területű és 5,1 millió lakosú Dániában kereken 2 millió szarvasmarhát tartanak, amelyből mintegy 580 ezer a fejőstehenek száma. Egy tejtermelő telepre átlagosan 127 fejőstehén jut, miközben a termelés folyamatos koncentrációja figyelhető meg. Mindezek alapján Dánia tejipara Európában a legnagyobbak és a legmodernebbek közé tartozik. A megtermelt tej közel 90 százalékát az Arla Foods, dán-svéd érdekeltségű óriáscég vásárolja és dolgozza fel, mellette még 30 kisebb vállalat működik az együttesen 4,7 millió tonna tejet kitevő árualap feldolgozásában. A dán tejipar

[email protected]

LENGYELORSZÁG: oroszok vettek tejipari céget, jelentős exportot is terveznek Az Oroszországban és Ukrajnában jelentős tejipari szereplőnek számító 23

[email protected]

EU TEJPIACI KITEKINTÉS

I. évfolyam - augusztus

Milkiland 12 millió euróért (3,6 milliárd forint) megvásárolta az MSM Ostrowia nevű tejipari vállalatot, amely évi 15.000 tonna kemény sajt, 11.000 tonna joghurt és 7.000 tonna krémsajt előállítására képes. Most azonban ennek a töredékét sem gyártja, tekintettel arra, hogy alig félgőzzel működik, bár 2003. és 2007. között egyszer már modernizálták.

ipar jövőjéről, amelynek főbb megállapításai az alábbiak szerint foglalhatók öszsze. Az EU tejkvóta rendszerének az olasz termelők által nem kívánt, inkább kényszerből elfogadott felszámolása, 2015 után új helyzetet teremt a globális tejpiacon, és a „landolás” rázósabb lehet az eddig elképzeltnél. A termelési korlátozások megszüntetése átlagosan egy 16 százalékos árszínvonal csökkenést vonhat maga után, amely azonban Olaszországban nemigen haladja meg a 8 százalékot, mivel az ország sajtgyártása túlnyomórészt védett földrajzi eredetmegjelöléssel történik, amelyre a külföldi termelés csak hatása minimális lehet. Folyamatosan gondoskodni kell azonban a védett földrajzi megjelölések védelméről.

Az új orosz tulajdonosnak a gyárral nagy tervei vannak. Még az idén 3,5 millió eurót (több mint 1 milliárd forintot) költ a modernizálására, további 4,5 millió eurót (1,3 milliárd forintot) pedig a feltőkésítésére. Teszi mindezt azért, mert az amúgy sem kicsi lengyel piac mellett innen kíván exportálni Oroszországba és Ukrajnába, valamint az EU-s piacokra is. E lap hasábjain is számos esetben emlegettük, hogy a lengyel tejszektorban kifulladni látszik a csatlakozással megnőtt piac hatása, és az elmaradt beruházások kezdenek visszaütni. Emiatt viszonylag olcsón lehet a lepukkant üzemekhez hozzájutni, miközben a piac tovább bővül.

Az új helyzet nagyobb zavarokat okozhat viszont a mediterrán országokban, ahol a termelés széttöredezettebb, azaz több szereplőre épül, itt a piaci verseny több váratlan fordulatot hozhat. Abrate szerint a legjelentősebb változás abban áll, hogy az egyes országok piacait már nem a saját belső termelésük, hanem a globális termelés és a nemzetközi piac dinamikája határozza meg. Ezért minden országnak új stratégiát kell alkalmaznia belső piacának védelmére. A védelem leghatékonyabb eszköze lehet a tejtermelés és feldolgozás szövetkezetekbe történő szervezése, ahol a termelő tagok nem érdekeltek abban, hogy külső felvásárlóknak adják el a tejet, mivel a szövetkezet (egyéb előnyök mellett) magasabb árat fizet nekik. Az Európában megtermelt tej 58 százaléka már szövetkezeti keretekben kerül értékesítésre. Ezen túlmenően Abrate fontosnak tartja az európai feldolgozás további koncentrálását az alkupozíciók javítása és az Európán kívüli új piacok könnyebb megszerzése érdekében.

ROMÁNIA: saját kézbe veszi a Campinát a FrieslandCampina A FrieslandCampina Romániában saját kézbe veszi a Campina márkájú termékeinek az értékesítését is, amellyel eddig az egyik legnagyobb ottani disztribútorcég, a Whiteland Import Export foglalkozott. A döntést azzal indokolták, hogy a teljes romániai tevékenységüket egy kézből kívánják a jövőben megszervezni és irányítani.

Olaszország Tommaso Mario Abrate, az Európai Bizottság Tejbizottságának nemrégen kinevezett alelnöke, augusztus 21-én, a Veronai Mezőgazdasági Vásáron adott interjúban fejtette ki véleményét a tej-

[email protected]

24

[email protected]

EU TEJPIACI KITEKINTÉS

I. évfolyam - augusztus

Az EU tejmérlege 2020-ig Tejelı tehenk száma (mllió egyed) EU15 EU12 Hozamok (kg/tehén) EU15 EU12 Tejtermelés (millió tonna) EU15 EU12 Felvásárlás (millió tonna) EU15 EU12 Felvásárlási arány(%) EU15 EU12

2009 23,6 17,8 5,8 6 256 6 731 4 795 147,6 119,8 27,8 133,2 114,7 18,5 90,2 95,7 66,7

2010 23,1 17,6 5,5 6 419 6 895 4 908 148,5 121,3 27,2 134,7 116,6 18,1 90,7 96,1 66,5

2011 23,0 17,6 5,4 6 567 7 032 5 044 150,8 123,7 27,1 137,2 119,1 18,1 91,0 96,3 66,9

2012 22,5 17,3 5,2 6 712 7 161 5 221 151,1 123,9 27,2 137,7 119,3 18,4 91,1 96,3 67,4

2013 22,3 17,2 5,1 6 802 7 226 5 364 151,5 124,3 27,2 138,1 119,7 18,4 91,2 96,3 67,8

2014 21,9 16,9 5,0 6 921 7 358 5 440 151,8 124,6 27,2 138,6 120,1 18,5 91,3 96,4 68,0

2015 21,8 16,9 4,9 7 022 7 444 5 568 152,7 125,5 27,2 139,6 121,0 18,6 91,4 96,4 68,4

2016 21,6 16,8 4,8 7 132 7 561 5 644 154,4 127,1 27,3 141,4 122,6 18,8 91,6 96,5 68,8

2017 21,5 16,8 4,8 7 204 7 629 5 712 155,2 127,9 27,3 142,2 123,4 18,8 91,7 96,5 69,1

2018 21,5 16,8 4,7 7 268 7 672 5 834 156,1 128,5 27,6 143,3 124,0 19,2 91,8 96,5 69,7

2019 21,4 16,7 4,7 7 328 7 722 5 930 157,1 129,2 27,9 144,3 124,7 19,6 91,9 96,5 70,3

2020 2015/2011 2020/2011 21,4 94,7 93,2 16,7 95,9 95,1 4,7 90,9 87,1 7 360 106,9 112,1 7 731 105,9 109,9 6 034 110,4 119,6 157,6 101,3 104,5 129,3 101,5 104,5 28,3 100,4 104,2 144,9 101,7 105,6 124,9 101,6 104,8 20,1 102,7 110,6 92,0 100,5 101,1 96,6 100,1 100,3 71,0 102,3 106,1

Forrás: Bizottság

éves átlag kétharmadának, szójából pedig a felének megfelelő mennyiséget takaríthat be. A terméskiesés egyedül a Pó-delta körzetében 150 millió euróra tehető, mivel az egyik legnagyobb öntözővíz forrásként használt folyó vízszintje ez év júliusának végén Cremonánál 7,5 méterrel volt alacsonyabb az ilyenkor szokásos átlagnál. A szántóföldi növények termelési értéke legalább 500 millió euróval lehet alacsonyabb. Ez nagyon érzékenyen érintheti Olaszországot, amely – jelentős saját termése ellenére – az elmúlt évben Spanyolország és Hollandia után az EU harmadik legnagyobb gabona importőre volt. A hőség és a takarmányellátás akadozása miatt a tehenek tejhozama 10-20 százalékkal esett vissza. Ennél jóval nagyobb terméscsökkenés várható azonban az ország zöldség- és gyümölcstermésében.

Na, hogy is van ez? Miközben elismeri, hogy a világpiaci trendek határozzák meg az európai tejtermékárakat is, egy évek óta tudott határidőben mégis a belső szabályozási változás dönti majd romba az árakat? Úgy érti, hogy olyan sok lesz 2015-től a többlettej Európában, hogy közel húsz százalékkal esnek az árak? „Kivéve a gyevi bírót!” Ne feledjük, eközben a takarmányárak tovább fognak emelkedni, méghozzá több hullámban, és a világpiaci tömegcikk-értékesítési lehetőségek is bővülni fognak. Az EU friss saját előrejelzései szerint 2015-ben alig több mint 1 százalékkal több tejet termelnek a közösségben, mint termeltek 2011-ben. A megelőző évihez (2014) képest ez 0,6 százalékos többlet lesz. 2020-ig a termelés egyenletesen növekszik tovább. Nincs megugrás. Mégis mire alapozza, hogy drasztikusan visszaesnek az árak?

Egyszerűen nincs fórum, ahol nem a kieső kukoricatermésről találnánk híreket. Ténylegesen van muníció a további áremelkedéshez. A növekvő termésű térségekről ugyanis alig van hír. Hiába, a sajtó az igazi nagyhatalom.

Olaszország kukorica- és szójatermésének csökkenése

Az olasz mezőgazdasági összeírás eredményei

A Confagricola becslése szerint Olaszország – amely évi közel 10 millió tonnás terméssel az EU harmadik legnagyobb kukoricatermelő országa – ebből a növényből az idén előreláthatólag a több

[email protected]

A legutóbbi olasz mezőgazdasági összeírás júliusban nyilvánosságra hozott eredményei azt mutatják, hogy a leg-

25

[email protected]

EU TEJPIACI KITEKINTÉS

I. évfolyam - augusztus ra az átlagár 32,40 euróra emelkedett. A szójaárak pedig korábban alig tapasztalt, tonnánként 515 eurós magasságba szöktek. Az áruházláncok viszont – elsősorban külföldről behozott áruval – csökkentik a tej fogyasztói árát, amivel lehetetlen helyzetbe hozzák a spanyol termelőket. A Szövetség vészharangot kongat, mivel a következő hónapokban a takarmányárak további emelkedésére lehet számítani. A termelők arra szólítják fel a mezőgazdasági minisztériumot, hogy szigorúan ellenőrizze, és a Versenyhivatalon keresztül szankcionálja az önköltség alatti értékesítést, amit az áruházak viszonylag gyakran alkalmaznak.

utóbbi tíz évben mélyreható strukturális változások mentek végbe az ország mezőgazdaságában. Ezalatt a farmok száma mintegy egyharmadával (1,62 millióra) csökkent, és ez számos kisbirtok felszámolódásával, valamint az átlagos farmnagyság 7,9 hektárra történő növekedésével járt együtt. Jelentős különbségek maradtak azonban az ország északi és déli része között, északon 14,4, délen 5,1 hektár jut egy farmra. Az átlagnál nagyobb mértékben növekedett a 30 hektárnál nagyobb farmok száma, amelyek jelenleg az ország mezőgazdasági területének 53,8 százalékát művelik. Az olasz mezőgazdaság továbbra is elsősorban a családi gazdaságokra alapozódik, a farmok 95,4 százalékán a tulajdonosok és családtagjaik személyesen vesznek részt a művelésben. Emellett, tíz év alatt, a mezőgazdaságban foglalkoztatott munkaerő létszám 5,9 százalékkal csökkent, és elmozdult a bérmunka irányába, amelynek részaránya a 2000. évi 14,3 százalékról 24,2 százalékra emelkedett, miközben jelentősen növekedett a külföldi munkavállalók száma.

Lassan ott is ráébrednek, hogy nem csak a költségek emelkedése, hanem a kiskereskedelem árnyomása miatt is eltűnik a jövedelem a szektorból. Azt, hogy mi ebben előrébb járunk az is bizonyítja, hogy még ott tartanak, hogy a Versenyhivatalon kérnek számon olyat, ami nem tartozik a felügyeleti körébe. Ezen szerencsére már mi túl vagyunk. Jogszabályaink vannak az önköltség alatti értékesítés, a visszatérítések és az eltérő árazás visszaszorítására is. Ha ezeknek érvényt is tudunk szerezni, a tapasztalatok alapján továbbfejlesztjük őket (kizárjuk az új trükköket is), akkor ebben is tudunk a nyugatiaknak újat mutatni.

A 95,4 százalék a mi szemszögünkből nézve hihetetlenül kedvező helyzetet jelent, hiszen alig folyik ki támogatás – bérleti díj formájában - a szektorból. A gyakorlatban persze az afrikai és kelet-európai bérmunkások végzik a munkát. Alakul a rabszolgatartás.

A spanyol tejtermelés súlyos válsága

Már a múlt hónapban is arról adtunk hírt, hogy a tejiparban látják a fő ellenséget a spanyol tejtermelők. A legfőbb partnerrel szembeni ilyetén gondolkodás nem helyes!

A COAG termelői egyesülés szerint Spanyolországban a tej felvásárlási ára folyamatosan csökken. Múlt év decemberében a spanyol termelők még átlagosan 32,80 eurót kaptak 100 kg tejért, ez év júliusára az ár kereken 30 euróra csökkent. Ezzel egy időben a takarmányárak emelkedése figyelhető meg: tavaly decemberben 100 kg szarvasmarha-tápért 29,80 eurót kellett fizetni, ez év júniusá-

[email protected]

Szerbia Goran Knezsevics, mezőgazdasági miniszter augusztus 10-én bejelentette, hogy a szerb kormány speciális bizottságot hozott létre az aszály által okozott

26

[email protected]

EU TEJPIACI KITEKINTÉS

I. évfolyam - augusztus kompenzációt fizetni. További eredmény, hogy az új mintaszerződés kiköti, miszerint a felvásárlók az ármódosítást minimum 30 nappal korábban kötelesek bejelenteni, utólagos módosítást pedig nem alkalmazhatnak. A Tejipari Koalíció (Dairy Coalition) augusztus 10-én tartott tanácskozásán egy tízpontos tervet fogadtak el a tejválság leküzdésére, amely többek között előirányozza a tejpiacot károsító magatartás kiszűrését és szankcionálását, a szerződések átláthatóságát, az etikai kódex szabályainak betartását, valamint a termelők és felvásárlók azonos jogállásának elfogadását.

mezőgazdasági károk felmérésére. A felmérés szeptemberben befejeződik, amikor a kormány a költségvetés bizonyos átcsoportosításával segítséget fog nyújtani a gazdáknak a károk enyhítésére. Az ország nehéz gazdasági helyzetére való tekintettel közvetlen kompenzációk fizetésére nem lesz lehetőség, de a károsultak minden bizonnyal adókedvezményt kapnak. A miniszter egyben bejelentette, hogy a kenyér ára szeptember végéig változatlan marad az országban. Knezsevics emellett törvényben biztosított speciális támogatást ígért a szerbiai málnatermesztőknek, tekintettel arra, hogy ebből a gyümölcsből Szerbia Európa egyik legnagyobb termelője.

A britekkel is volt módunk már e szempontból foglalkozni. Az akciótervükből azért kitűnik, hogy ők sem állnak jól az árérvényesítés terén a terméklánc felső régióiban.

Hivatalos tagjelölt lévén, megtiszteljük déli szomszédunkat azzal, hogy mostantól az EU rovatban szerepelnek az ottani hírek. A mostaniakban a legfeltűnőbb az állami kenyérárrögzítés. Miből élnek a pékek náluk, amikor egekben van a búza és a liszt ára? Kérdezzük meg a mieinket. Nálunk nem az állam, hanem a forgalmazó szektor szab gátat a költségek továbbhárításának.

Nagy-Britannia: marha árak

tenyész-

A Brit Tenyészállat Aukciós Egyesülés értékelése szerint a tejhasznú tenyészmarha árak Nagy-Britanniában – az alacsony tejárak és az április-májusi enyhe visszaesés, illetve a tejszektor általános válsága ellenére – nagyon jól tartják magukat. Az összforgalom ugyan valamelyest csökkent, de a minőségi tenyészállatok iránti kereslet erőteljes növekedése figyelhető meg. Július végén az első osztályú tenyészüszőkért átlagosan 1.946 fontot (a legjobbakért több mint 2.000 fontot), a másodosztályúakért 1.600 fontot, a minőségi tehenekért pedig 1.845 fontot (1 angol font ~ 346,95 Ft) fizettek az angol aukciókon. Elemzők szerint ez arra mutat, hogy a brit tejtermelő gazdák egy része a jelenlegi, nehéz körülmények között sem adja fel a reményt, sőt bízik a tejszektor ismételt fellendülésében, ami természetesen együtt jár a tejárak emelkedésével.

A brit tejtermelők továbbra is borotvaélen táncolnak A Brit Farmerszövetség egyik megyei vezetője szerint a tejipar válsága tovább tart az országban, és a tejtermelők több körzetben a túlélésért harcolnak. A Westminsterben, július végén tartott tejipari csúcsértekezlet egyértelműen felhívta a kormány figyelmét arra, hogy amennyiben a feldolgozók nem fizetnek méltányos árat a tejért, a gazdák tömegesen lesznek kénytelenek felhagyni a termeléssel. A termelők nyomására anynyit sikerült elérni, hogy az elosztó láncok eltekintettek az augusztus elsejére tervezett újabb árcsökkentéstől, a június elsején végrehajtott árcsökkentés miatt azonban a felvásárlók nem hajlandók

[email protected]

magas

27

[email protected]

EU TEJPIACI KITEKINTÉS

I. évfolyam - augusztus növelni. A vállalat alkalmazza a „reál belső növekedés” mutatót is, amely kizárja az áremelkedéseket és az árfolyam változásokat. E mutató szerint a Nestlé forgalma a vizsgált időszakban 2,9 százalékkal növekedett. Ezen belül azonban az egyes régiók és termékek között számottevő eltérések mutatkoznak. Az európai és észak-amerikai piacok gyakorlatilag stagnáltak vagy 1-2 százalékos növekedést, sőt helyenként csökkenést mutattak. Ugyanakkor a nagyvállalat a feltörekvő országok piacain, Ázsiában, Afrikában és Óceániában kétszámjegyű nyereségnövelést tudott megvalósítani.

Növekvő holland agrárexport az új tagországokba Az Independent European Daily Express a Wageningeni Egyetem kutatásaira hivatkozva beszámolt arról, hogy Hollandiának az EU 10 új tagországába irányuló mezőgazdasági és élelmiszeripari exportja az utóbbiak csatlakozása óta eltelt 8 évben a négyszeresére (egymilliárd euróról 4 milliárd euróra) növekedett. Bár jóval alacsonyabb bázisról, de ugyanilyen arányban növekedett a szóban forgó országok együttes agrárexportja Hollandiába (500 millió euróról 2 milliárd euróra). Az új tagországok az egyik legnagyobb külföldi vásárlóivá léptek elő a holland keveréktakarmányoknak, amelynek alapanyagait jelentős részben ők maguk szállították Hollandiába. A nagyobb élőmunkaigényes termékek esetében viszont a mérleg a keleti tagországok javára billen, mivel a munkabérek ott jóval alacsonyabbak. Ennek hatására a hollandok a gombapiacon valamelyest viszszaszorultak. A Wageningeni Egyetem szerint a hollandoknak az a lehetősége marad, hogy az olcsó keleti munkaerőt a munkaigényes folyamatok elvégzésére – valamelyest magasabb bérért – Hollandiába vonzzák.

A világpiaci folyamatok a mamutcégek számaiban is tetten érhetők.

Észtország Helyi sajtóhírek szerint a Vaklak osztrák befektetői csoport 81,9 százalékra növelte tulajdonrészét az észt OÜ Aravete Agro tejfeldolgozó vállalatban, amely az ország egyik legnagyobb ilyen vállalkozása. A fennmaradó üzletrész pedig 450 kisebb helyi vállalkozó tulajdonában van. A vállalat Észtország egyik legmodernebb mezőgazdasági üzeme, mintegy 2.000 nagy hozamú (9.000 liter fölötti) fejőstehenet tart, istállói pedig a legkorszerűbb berendezésekkel, többek között automata mikroklíma szabályozóval vannak felszerelve, és a takarmányadagolást számítógéppel vezérlik. Az istállótrágyából biogázt állítanak elő. Az új osztrák tulajdonos további fejlesztéseket kíván végrehajtani, a vállalat termékeit pedig főleg exportra szánja.

Hoppá! Innen megy a magasan feldolgozott termék oda nagyobb arányban. Ők fogják majd 2015 után elönteni a piacunkat? Szerintem aligha. Jól tudjuk, a hollandok a re-exportból élnek.

A Nestlé 2012. első félévi eredménye

Horvátország tejtermelése

A Food Navigator hírportál szerint a svájci székhelyű óriáscég ez év első félévében – a kedvezőtlen gazdasági környezet ellenére – a forgalmát 7,5 százalékkal (44,1 milliárd svájci frankra), nyereségét pedig 8,9 százalékkal tudta

Zdenko Ivkics, a Horvát Mezőgazdasági Ügynökség és a Horvát Holstein Szarvasmarhatartók Egyesülete (SUHUH) részéről, július végén egy előadásban foglalta össze a horvátországi tejtermelés főbb mutatóit. Eszerint a 3,2 millió

[email protected]

28

[email protected]

EU TEJPIACI KITEKINTÉS

I. évfolyam - augusztus

hektár mezőgazdasági területtel rendelkező országban 454 ezer szarvasmarhát tartanak, amelyből 220 ezer a tejelő tehén. Egy tejtermelő telepre átlagosan 24 tehén, egy tehénre pedig évi 6.555 kg-os tejhozam jut. Amint az alábbi ábra mutatja, a tejelő állomány közel kétharmadát a szimentáli fajta alkotja, a Holsteinfríz fajta 29,1, a borzderes pedig 3,1 százalékkal részesedik.

portból visszamaradó termékeket pedig nehezen tudják más piacokon elhelyezni. Mi ez, ha nem történelmi lehetőség a számunkra!

Horvátország szarvasmarha állományának fajtaösszetétele Barna 3%

Egyéb 2%

Holstein 29%

Simmental 66%

Tekintettel azonban arra, hogy a legutóbbi egy-két évben a horvát tejtermelők – az alacsony felvásárlási árak, illetve a külföldi termelőkkel szembeni gyengébb versenyképesség miatt – tömegesen hagytak fel a termeléssel, az ország a belső ellátásnak alig több mint 50 százalékát tudja biztosítani, a másik 50 százalékot importból kell pótolnia. Fő beszállítója Bosznia, az ebben az országban megtermelt tejnek több mint 60 százalékát Horvátországba szállítják. A horvátok EU csatlakozásával a bosnyák termelők a szállítást csak különleges minőségi bizonyítványokkal és engedélyekkel folytathatják, amelyeket nem tudnak beszerezni. Ez mindkét fél számára kedvezőtlen helyzetet teremt, mivel a horvátoknak új beszállítót kell keresniük, ugyanakkor a bosnyákok 10 millió euró értékű exportbevételtől esnek el, a horvát ex-

[email protected]

29

[email protected]

NAGYVILÁG TEJPIACI HÍREI

I. évfolyam - augusztus melnünk, amit a piac igényel, és oda kell szállítanunk, ahol az igény megjelenik”. Az USDEC emellett azt is megállapítja, hogy Új-Zéland az utóbbi tíz évben csaknem a kétszeresére (1,1 millió tonnára), Argentína és Uruguay pedig 52 százalékkal (250 ezer tonnára) növelte teljestejpor exportját, tehát az USA-nak is ezt kell tennie, ha versenyben akar maradni. A termék 2011. évi világexportja volumenben 2 millió tonnát, értékben pedig 57 milliárd dollárt tett ki. A legnagyobb vásárló Kína (Hong-Konggal együtt), amelyek a legutóbbi tíz évben 250 százalékkal (371 ezer tonnára) növelték vásárlásaikat, és azoknak 95 százaléka ÚjZélandról származik, ezért a kínaiak számára nagyobb biztonságot jelentene, ha az ellátásba az amerikai szállítók is bekapcsolódnának. Ennek érdekében az Amerikai Tejtermelő Farmerek (DFA) egy új tejporgyártó üzemet kívánnak építeni 85 millió dolláros beruházással és évi 40 ezer tonnás végtermék kibocsátással. Jelentős növekedés tapasztalható Algéria és a délkelet-ázsiai országok keresletében is.

Fonterra Új-zélandi sajtóhírek szerint Colin Armer a Fonterra tejipari óriáscég hat év óta elnökségi tagja és egyik legnagyobb részvényese augusztus első napjaiban, váratlanul és indoklás nélkül bejelentette a vállalatból való kilépését. Az elnökség meglepetéssel és sajnálattal vette tudomásul Armer döntését, amely részben a nemrég lebonyolított elnökválasztással hozható összefüggésbe, amelynek során Henry van der Heyden helyére John Wilson került. Meg nem erősített hírek szerint ugyanis Armer szerette volna, ha őt jelölik az elnöki posztra. Az is oka lehet a kilépésnek, hogy az elnökválasztás előkészítése során Colin Armer farmját 72 ezer dolláros bírsággal (1 újzélandi dollár ~ 183,37 Ft) sújtották bizonyos szennyvizek folyóba, illetve tengeröbölbe engedése miatt. A cég vezetői sajnálattal vették tudomásul Armer kiválását, ettől függetlenül azonban, továbbra is a piacépítésre koncentrálnak. Fontosnak tartják a belföldi árumozgatás fejlesztését, ennek érdekében a közeli jövőben 545 millió dollárt kívánnak fordítani tejszállító tankautókra.

Az USA persze nem most ébredezik csipkerózsika álmából. A valóságban a kínai piacon komoly verseny van a két nagy beszállító között. A termékszerkezeti különbségek viszont adottak. Erre nagyon kell figyelnünk, mert ha az USA növelni tudja a tejporpiaci exportját, akkor azt leginkább az európai szállítók rovására fogja tenni, ami egyrészt lelassítaná a termelés növekedését az EU-ban, másrészt a belső piacon további árumozgásokat generálna.

Ott is van vaj a fülek mögött, csak mindig van, aki elvigye a balhét.

Az USA-nak növelnie kell a teljestejpor exportját Az USDA értékelése szerint a konkurens exportőr országok számottevően növelték teljes-tejpor szállításaikat a tengerentúli piacokra, a növekvő kereslet kielégítése érdekében. Ugyanakkor az USA elhanyagolható szerepet játszik ezen termék exportjában. Az USA Tejexport Tanácsának (USDEC) alelnöke, Marc Beck kijelentette, hogy „ezen feltétlenül változtatni kell, és ha stabil globális szállítók akarunk lenni, akkor azt kell ter-

[email protected]

Ukrajna gabonatermése és exportja Nyikolaj Azarov, miniszterelnök augusztus közepén, gyakorlatilag a gabonabetakarítás befejezése után bejelentette, hogy Ukrajna ez évi gabonatermése eléri

30

[email protected]

NAGYVILÁG TEJPIACI HÍREI

I. évfolyam - augusztus

a 43 millió tonnát. Ez ugyan mintegy 1112 százalékkal elmarad a 2011. évi rekordterméstől, az ukrán szakminisztérium azonban ezt is elfogadhatónak, sőt várakozáson felülinek tartja. A belső árak náluk is emelkedő tendenciát mutatnak. A múlt évi termésből áthozott, rekordmennyiségű készletekre való tekintettel az ország ebben a szezonban a kukoricával együtt akár 20 millió tonnánál is több gabonát, nevezetesen 5 millió tonna búzát, 3 millió tonna árpát és 12 millió tonna kukoricát exportálhat. Az ukrán gabonaexport máris intenzíven folyik, augusztus hónapban 1,7-1,8 millió tonna kivitelére számítanak.

velné azok importját, annál is inkább, mivel Grúzia jelenleg ezen termékekből a lakosság ellátását 70 százalékban importból kénytelen megoldani. Ezen túlmenően a kaukázusi ország szeretné megismerni, és átvenni Lettországnak a tejipari szövetkezetek létesítésében szerzett tapasztalatait, valamint készséggel fogadna lett szakembereket a helyiek betanítására. A magyar keleti nyitásba éppen beleférhetne Grúzia is! Előre kellene küldeni a tenyészállatokat. Azok biztos jó utat taposnának ki a tejtermékeknek is.

Több nagyon fontos üzenet van a cikkben. (i) A közvetlen közelünkben van a világ legnagyobb kihasználatlan gabona-potenciáljával rendelkező ország. Már most is meghatározó szereplője a világpiacnak, pedig még nagy technológiai lemaradásai vannak, hozamai még jelentősen fognak emelkedni. Ez számunkra azt jelenti, hogy – ahogy közeledik az EU felé – egyre inkább kell gabonaféléinknek versenyezni az ukránokkal. (ii) Nem mindenütt rossz a gabonahelyzet. (iii) Ukrajna a gabona és olajosmag exportban már most is fontos szereplő és a jövőjét is erre építi. A magas ukrán készletszint azt jelenti, hogy a kereslet is alatta van a korábbi évekének. Túlzott a világpiaci hiszti.

Örményország, mint sajtexportőr Sergo Karapetjan, örmény mezőgazdasági miniszter egy sajtóértekezleten kijelentette, hogy az örmény sajtok minőségben felvehetik a versenyt a legjobb európaiakkal, ezért jó esélyük van az európai piacokra való bejutásra. A miniszter szerint az örmény sajtgyártóknak legfeljebb az élelmiszerbiztonsági szabványok betartása területén van még javítani valójuk. Az Örmény Fejlesztési Ügynökség a Sajtgyártók Szövetségével közösen 2010-ben létrehozta az Örmény Sajtvállalatot, amely az ország legjobb sajtkészítő szakembereit alkalmazza, és a magashegyi legelőkön tartott tehenektől fejt tejet használja alapanyagul. Az kétségtelen, hogy a tejtermelés alapja adva van az országban, mivel a 3,8 millió lakosú országban több mint 500 ezer szarvasmarhát tartanak, vagyis az egy lakosra jutó állatlétszám közel kétszerese a magyarországinak, és jó hozamú hegyi legelők is bőséggel állnak rendelkezésre. Az elmúlt évben az örmény vállalat 25 tonna sajtot exportált, ennek többségét Oroszországba szállították.

Grúzia növelni kívánja a Lettországból származó tejtermék importját Laimdota Straujuma asszony, lett mezőgazdasági miniszter július végén Grúziába látogatott, és tárgyalásokat folytatott Zaza Gorozia kollégájával, a két ország közötti együttműködés lehetőségeiről. A grúz miniszter kifejtette, hogy országa elégedett a Lettországból származó tejtermékek minőségével, és szívesen nö-

[email protected]

Ilyen romantikus elképzelésekkel nálunk is tele a padlás. Marketing, márkák, piacépítés, stb. soroljam?

31

[email protected]

NAGYVILÁG TEJPIACI HÍREI

I. évfolyam - augusztus amelyből a szóban forgó időszakban 8.758 tonnát szállítottak külföldre, ami 1.210 tonnával meghaladta az előző év hasonló időszakában kivitt mennyiséget, és megközelítette annak 2009. és 2010. évi szintjét. Ugyanakkor Svájc sajtimportja is növekedett, egy év alatt 3,6 százalékkal (25.525 tonnára). Ez elsősorban az olcsóbb árfekvésű sajtok behozatalát jelentette, amelyeket elsősorban az éttermekben és az ipari feldolgozásban hasznosítanak. Meglepő módon, az Ementáli sajt is megjelent az import oldalon, 206 tonnás behozott mennyiséggel. A legfontosabb kereskedelmi partnerek a szomszédos országokból kerülnek ki export- és import oldalon egyaránt (Németország, Franciaország, Ausztria, Olaszország.

Ausztrál tejipari beruházás A The Cattle Site hírportál szerint az ausztrál Murray Coulburn (M) szövetkezet a következő három évben 200 millió dollárt (1 ausztrál dollár ~ 283,32 Ft) kíván beruházni feldolgozó és gyártó kapacitásainak fejlesztésére. Az MG jelenleg Ausztrália piacvezető vállalkozása az ultrapasztőrözött (UHT) tej termelésében, amelynek kibocsátási kapacitását a kétszeresére (500 millió literre) kívánják növelni. E mögött elsősorban az ázsiai országok rohamosan növekvő importigényei húzódnak meg, amelyek évi 5-10 százalékos növekedést mutatnak, és Ausztrália a földrajzi fekvésénél fogva a legkedvezőbb helyzetben van azok kielégítésére. A cég egyik elsőrendű célja az előállítási költségek leszorítása, hogy továbbra is versenyben maradhasson a nemzetközi konkurensekkel. Az MG egyben Ausztrália legnagyobb (nem kiszerelt) vajtermelője, ennek kapacitását évi 20 ezer tonnára kívánják növelni. A vállalat céljai között szerepel a főleg exportcélokat szolgáló sajtgyártás volumenének évi 60 ezer tonnára történő felfuttatása.

Csökkenő ukrán tejtermék export Az Ukrán Agrobusiness Klub (UKAB) jelentése szerint az ország tejtermék exportjának értéke ez év első félévében az előző év hasonló időszakához mérten 78,9 millió dollárral (29 százalékkal) visszaesett. A nagyarányú negatív eredményben döntő szerepet játszott az ukrán sajtokra átmenetileg bevezetett orosz importtilalom, valamint a friss tejtermékek ukrán kibocsátásának csökkenése. A sajtháború következményeként a vizsgált időszakban Ukrajna 7.700 tonnával kevesebb sajtot szállított Oroszországba, mint egy évvel korábban, ami 48,6 millió dollárral részesedett az exportérték csökkenéséhez. Ugyanebben az időszakban Ukrajna tejporból 20, egyéb tejtermékekből (kefir, tejföl, joghurt, stb.) 56 százalékkal kevesebbet szállított külföldre az előző évinél. Május közepétől az orosz hatóságok újra engedélyezték négy ukrán sajtüzem termékeinek bevitelét.

Új-Zéland mellett Ausztrália is fontos szereplője a tejtermékek világpiacának. Tudatos fejlesztései is azt célozzák, hogy a nyilvánvaló növekedést, amit az ázsiai import fel fog mutatni, minél nagyobb arányban tudják lefedni.

Növekvőben a svájci sajtexport Osztrák értékelők szerint a svájci sajtexport a viszonylag gyengébb 2011. év után, az idén újabb lendületet vehet. Ez év első félévében a svájciak 31.500 tonna sajtot szállítottak külföldre, ami 8,9 százalékkal meghaladta az előző hasonló időszakában kivitt mennyiséget. Az exportban első helyen az Ementáli sajt áll,

[email protected]

Fentiek alapján meglepőnek tűnik, hogy a 10 ukrán és orosz vállalkozásból álló Milkiland egyesülés 12 millió euróért

32

[email protected]

NAGYVILÁG TEJPIACI HÍREI

I. évfolyam - augusztus

megvásárolta a lengyelországi Ostrowia sajtüzemet, amely eddig évente 15.000 tonna sajtot és nagyjából ugyanennyi egyéb tejterméket állított elő. A vásárlás célja – a bőségesen rendelkezésre álló lengyelországi nyersanyag bázist kihasználva –egyértelműen az EU tagországok piacaira történő betörés, amelynek lehetőségét az új tulajdonos egy éven belül egy 3,5 millió eurós beruházással és az üzem teljes felújításával kívánja fokozni.

Ausztrália élelmiszer importja és annak negatív hatása A The Telegraph című ausztrál lap szerint veszélyes méreteket öltött az ország élelmiszer importja, amely a legutóbbi egy év 500 millió dollárral (1 ausztrál dollár ~ 283,32 Ft) növekedett, és elérte a 10,6 milliárd dollárt, az ország mezőgazdasági termelési értéke pedig 2000 óta 2,8 százalékkal csökkent. A lap ennek tudja be, hogy hetente legalább egy ausztrál farmer kénytelen felhagyni a termeléssel, mert nem tud versenyezni a piacot elárasztó olcsó külföldi élelmiszerekkel. A legnehezebb helyzetben a növénytermesztők, elsősorban a zöldségés gyümölcstermesztők vannak, akik időnként önköltségi áron alul kénytelenek értékesíteni a termékeiket. Peter Darley, az egyik nagy termelői egyesülés alelnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy amennyiben nem sikerül megváltoztatni a lakosság vásárlási szokásait és a behozatali törvényeket, akkor a kertészeti termelés néhány éven belül teljesen megszűnhet az országban.

India tejtermelése India tejtermelése a 2011-12. évi szezonban várhatóan 127,29 millió tonna körül alakul, és ezzel az ázsiai ország továbbra is a világ legnagyobb tejtermelője marad. A rohamosan növekvő belső kereslet pedig megköveteli a termelés fokozatos bővítését. Indiai tervek szerint az éves kibocsátás négy-öt éven belül elérheti a 190 millió tonnát. Ez a cél azért tűnik megvalósíthatónak, mert az indiai tejtermelésnek nagyon komoly tartalékai vannak. Az ország 195 milliós szarvasmarha- és közel 80 milliós bivalyállománnyal rendelkezik, amelynek tartási költségei jóval alacsonyabbak a nagy tejtermelő országok átlagánál (különösen a munkabér költségek alacsonyak). Az egy tehénre jutó tejhozam azonban az országban egyelőre alig egyharmadát teszi ki az európai és amerikai legnagyobb termelő országokénak, ezért a hozam néhány százalékos javítása is számottevő mennyiségi növekedéshez vezethet. A legnagyobb tartalék azonban a tartási és higiéniai körülmények javításában van. Jelenleg ugyanis sokhelyütt nincs megoldva az állatok rendszeres itatása, gyakoriak az utcai fejések, nincs elegendő fertőtlenítő szer (helyenként még forró víz sincs) az edények és szállító eszközök rendszeres fertőtlenítéséhez, és egyes helyeken nincs megfelelően kiépítve a hűtőlánc.

[email protected]

33

[email protected]

ELEMZÉSEK

I. évfolyam - augusztus állateledel, 750 palackozott ital szaküzletet, 926 benzinkút boltot, 1.700 élelmiszert is árusító trafikot, újságost, lottózót és ajándékboltot, 1.645 gyógyszertárat, továbbá 2.900 vegyi áru szaküzletet; 240 Cash & Carry egységet, ahol fogyasztók is vásárolnak.

Elemzések IV. Megállt az általános élelmiszerüzletek számának másfél évtizede tartó csökkenése Magyarországin. Összesen 19.544 általános élelmiszerbolt működik a Nielsen piackutató vállalat új cenzusa szerint, míg egy évvel korábban számuk 19569 volt. Ezen kívül a piackutatók személyesen mértek fel a 10 ezer lakosúnál nagyobb városokban minden olyan üzletet, ahol élelmiszert árusítanak. A hagyományos, 200 négyzetméteres és kisebb üzletek számaránya az élelmiszer-kiskereskedelmi hálózatban 89 százalék idén is, tavaly is. Ez a stabilitás eltér a korábbi időszaktól, amikor éppen ebben e csatornában csökkent a boltszám évről évre.

Hasznos a 10 ezer lakosúnál nagyobb élelmiszerüzletek számbavétele mindazok számára, akik új üzleti lehetőségeket keresnek, és növelni szeretnék termékeik forgalmát. Az adatok segítik a piaci szereplőket abban, hogy új üzleti lehetőségeket aknázhassanak ki. A boltlista ugyanis tartalmazza többek között az egyes üzletek nevét, címét, jellegét, eladóterének méretét és elhelyezkedésének leírását az adott városban. A felmérők rögzítették a választék összetételének fő jellemzőit. Azon kívül beírták egy-egy üzlet általuk becsült forgalmát. Valamint azt is, hogy adott üzlet valamelyik lánchoz tartozik-e vagy önálló tulajdonos működteti.

Idén január elsején a legkisebb, 50 négyzetméteres és kisebb üzletekből 11.111, az 51-200 négyzetméteresekből pedig 6.294 egység működött a felmérés szerint. Lényegében változatlan maradt a két boltszám az egy évvel korábbihoz viszonyítva. A modern bolttípusok közül a hipermarketek száma néggyel bővült, 170-re, éves összehasonlításban. Huszonegy új diszkontnak köszönhetően ez a csatorna országszerte 488 egységet számlált az év elején. Ezzel azonos időszakban szupermarketből héttel kevesebb, 574 lett.

Ami az általános élelmiszerüzletek súlyát illet: A Nielsen által folyamatosan mért 90 élelmiszer termékcsoport forgalma 2011. december - 2012. május során mintegy 665 milliárd forint, és azon belül továbbra is stabilan őrzik részesedésüket a 201-400 négyzetméteres, valamint az 50 négyzetméteres és kisebb boltok 8, illetve 9 százalékkal. Javult a főleg szupermarketet és diszkontot magában foglaló 401-2500 négyzetméteres üzletek piaci pozíciója, részarányuk a hazai kiskereskedelem élelmiszer-forgalmából 2 százalékponttal emelkedett értékben, 35 százalékra, féléves összehasonlításban.

Szokásos évi cenzusát idén a Nielsen kiegészítette azzal, hogy munkatársai személyesen keresték meg az élelmiszerboltokat hazánk 10 ezer lakosúnál nagyobb városaiban. Módszeresen járták végig az utcákat, és felmértek minden egyes élelmiszert árusító üzletet 2012. januártól április végéig. Mostanra készült el az összesítés, amely szerint 8.756 általános élelmiszerbolt mellett regisztráltak többek között 2.100 kenyeret, péksüteményt, tejet és tejterméket kínáló, 1.393 zöldség-gyümölcs, 1.471

[email protected]

34

[email protected]

ELEMZÉSEK

I. évfolyam - augusztus

Az általános élelmiszerüzletek száma, az eladótér nagysága szerinti csoportosításban, Magyarországon, az adott évben január elsején. Boltméret

2000

2005

2007

2008

2009

2010

2011

2012

2500 nm felett

24

77

109

123

137

152

166

170

401-2500 nm

657

753

868

943

1 007

1 071

1 103

1 121

201-400 nm

919

879

852

853

805

801

834

848

5 777

6 936

6 894

6 888

6 593

6 426

6 355

6 294

51-200 nm 50 nm alatt

17 859 15 310 13 237 12 533 11 393 11 451 11 111 11 111

Összesen

25 236 23 955 21 959 21 340 19 935 19 901 19 569 19 544

Megjegyzés: A 401-2 500 négyzetméteres csatorna főleg szupermarketeket és diszkontokat foglal magában. Az általános élelmiszerüzletek száma, az eladótér nagysága szerinti csoportosításban, Magyarország 10 ezer lakosúnál nagyobb városaiban. Boltméret 2500 nm felett 401-2500 nm 201-400 nm 51-200 nm 50 nm alatt Összesen

2010. december 159 932 491 2 373 4 924 8 879

2011. dec- 2012. ápriember lis 163 163 940 916 502 428 2 364 2 449 4 970 4 800 8 939 8 756

A Nielsen által mért 90 élelmiszer kategória – értékben mért - kiskereskedelmi forgalmából a bolttípusok piaci részesedése, százalékban. 2011. december- 2010. december2012. május 2011. május 2 500 nm felett 32 31 401-2 500 nm 33 35 201-400 nm 8 8 51-200 nm 18 17 50 nm és kisebb 9 9 Bolttípus

[email protected]

35

[email protected]

PÁLYÁZATI HÍREK

I. évfolyam - augusztus

Félmilliárd forint megy a termelői csoportok támogatására A termelői csoportok létrehozásához és működéséhez nyújtandó támogatás keretében nagyságrendileg 568 millió forint kifizetését kezdi meg a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) az elkövetkezendő hetekben. A termelői csoportok létrehozásához és működéséhez nyújtandó támogatások részletes feltételeiről szóló 59/2007. (VII. 10.) FVM rendelet alapján támogatásban részesülő ügyfelek 2012. június 1. és 30. között nyújthattak be kifizetési kérelmet az MVH-hoz, mely időszakban 155 kifizetési kérelem érkezett. A támogatás célja elősegíteni a termelői csoportok tagjai termelésének és teljesítményének a piaci követelményekhez való igazítását, az áruk közös forgalmazását, valamint a termelési, betakarítási, elérhetőségi információkra vonatkozó közös szabályok létrehozását. A támogatás keretében 2012. szeptember 1. és 30. között nyílik lehetőség új ügyfelek részére támogatási kérelmek benyújtására.

[email protected]

36

[email protected]

SZUBJEKTÍV

I. évfolyam - augusztus odafigyeljen arra, hogy milyen származás derül ki a termék címkéjéről. Az az összehangolt kormányzati munka, ami a vásárlókat a helyi, hazai élelmiszerek vásárlása felé motiválja, és e rendeleten túl például a kereskedelmi üzletpolitikák változtatására irányul, olyan gyümölcsöt fog hozni, ami a magyarországi mezőgazdasági termelők, és élelmiszerfeldolgozók belföldi piacát növeli. A fenti arány elérése is százmilliárdokban mérhető többlet-forgalmat generálna.

Magyar-e a magyar élelmiszer? Szeptember elsején lép életbe az a jogszabály, amely „magyar termék rendelet” néven vonult be a köztudatba. Több nagyon fontos küldetése közül az egyik az, hogy végre meghatározást ad-e a fogalomnak. A definíciókra nem csak itt, hanem számos egyéb terülten is nagy szükség lenne, hogy végre mindenki ugyanazt értsen a dolgon. Mondok példát: Mit kell azon érteni, hogy „magyar minőség”?

Érdemes tehát ezzel foglalkoznia a kormányzatnak? Egyértelműen igen. A módszer nem csak arra alkalmas, hogy még többet beszéljünk a magyar élelmiszerekről, és egyre több embert buzdítsunk a vásárlására, hanem arra is, hogy megtisztítsuk a piacot a félrevezető feliratoktól. A kereskedelem immár évtizedes kommunikációja a fogyasztók gondolkodásmódjának közepébe helyezte az alacsony árat és azt a tévképzetet, hogy a hazai termék drágább az importnál. Ideje ezen változtatni.

A rendelet szerint az tekinthető a magyar terméknek, amely 100 százalékban magyar alapanyagból készült, feldolgozását és csomagolását is Magyarországon végezték. A rendelet tartalmaz átmeneti kategóriákat is. Azokat a termékeket, amelyek - 50 százalékban - magyar alapanyagot tartalmaznak, és Magyarországon gyártják, a hazai termék kategóriába tartoznak. Vannak továbbá olyan termékek, amelyeket Magyarországon készítenek, de külföldi alapanyagból, ezeket a hazai feldolgozású termék kategóriába sorolja a rendelet.

A szaktárca álláspontja szerint nem ütközik az európai uniós versenyjogba a Magyar termék rendelet. A jogszabály tervezetét a szaktárca még tavaly év végén elküldte Brüsszelbe jóváhagyásra. Az első válaszok már megjöttek. A magyar termék rendelet megalkotása miatt vannak ugyan Magyarországnak vitái az unióval, lesznek is még egyeztetések az ügyben, de a vitás kérdések rendezhetők - közölte Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter. A Bizottság véleménye szerint diszkriminatív, ha az élelmiszeren fel van tüntetve a származási hely, és ezen az önkéntes alkalmazás sem változtat. Ez az érv persze elég furcsán hangzik, amikor a nyugatról érkező import termékeken számos példát látunk ilyesmire. Elég, ha például az osztrák termékekre gondolunk. De ha az átmegy az EU szigorú vizsgáján, talán mi is meg fogjuk találni az azzal analóg feltüntetési mó-

Rendkívüli jelentősége van annak, hogy a hazai vásárló melyik élelmiszert veszi le a polcról. A szépen fejlődő tudatosodás azonban még nem elegendő ahhoz, hogy a Magyarországon készült élelmiszerek legalább az EU régi tagállamainak átlagára, mintegy 18-20 százalékra szorítsák vissza az import arányát. Ha elkerülendő rossz példát, rémképet keresünk, jusson eszünkbe Szlovákia, ahol már alig 45-46 százalék a hazai élelmiszerek aránya a polcokon, és részesedésük tovább zuhan. Ennek elkerülése érdekében pedig egy lépés sem felesleges. A magyar termék rendelet is ilyen küldetést hordoz. Lehet azon vitatkozni, hogy hány százalékban tartalmazzon itthoni alapanyagot a magyar élelmiszer, de ennél sokkal fontosabb, hogy mindenki

[email protected]

37

[email protected]

SZUBJEKTÍV

I. évfolyam - augusztus

dot. Meg lehet azt érteni, hogy az egységes belső piac alapelveivel, az azokat szabályozni hivatott rendeletekkel a miénk ütközik, hiszen nem titkolt célja, hogy a hazaira hívja fel a fogyasztóink figyelmét. Azt azonban a méregdrága brüsszeli adminisztráció sem vitathatja, hogy ideje változtatni azon a helyzeten, hogy a gyártók és forgalmazók az önként alkalmazott származási megjelöléssel, vagy a nemzeti szimbólumok használatával saját értelmezésük szerint hivatkozzanak termékeiken a "magyar" jellegre. A rendelet amúgy sem teszi kötelezővé e kategóriák használatát, mindössze a tájékoztató szöveg önkéntes feltüntetésének szabályairól intézkedik, és nem kapcsol hozzá még védjegy, vagy logó használati kötelezettséget sem. Ennek megfelelően a Vidékfejlesztési Minisztérium nem tervezi logók, vagy tanúsító védjegyek bevezetését, ugyanakkor támogatja a rendeletnek megfelelő civil tanúsító védjegyek használatát. A márkás termékek esetében a rendelet alapján rákerülő megnevezés nem ad többlet-értéket. Valószínűleg ezek gyártói nem is fognak élni ezzel a lehetőséggel. „Az egyes önkéntes megkülönböztető jelölések élelmiszereken történő használatáról szóló” rendelet nem is őket célozza meg. Borítékolható, hogy a rendszer működtetése sok fejfájást fog okozni a hatóságnak. A célt, a magyar élelmiszergazdaság versenyképességének növelését azonban csak akkor tudjuk elérni, ha a fogyasztóink teljes mellszélességgel támogatnak minket. Ennek a stabil belföldi piacnak bázisán növekedhet a beruházási kedv, ami által lesz hatékonyabb és versenyképesebb a magyar élelmiszertermelés és feldolgozás

[email protected]

38

[email protected]

Holstein Monitor A Holstein-fríz Tenyésztők Egyesületének a tejszektorra specifikált hírlevele Megjelenik minden hónap végén Megjelenés módja elektronikus, pdf formátumban

Kiadja a Holstein-fríz Tenyésztők Egyesülete 1134 Budapest, Lőportár utca Telefon: (1) 412 5050 Telefax: (1) 412 5052 E-mail: [email protected]

***

Szerkeszti az Agrár Európa Kft. 1024 Budapest, Fillér utca 10/b. Telefon: (1) 266 5622 Telefax: (1) 266 5629 E-mail: [email protected] Kapcsolat: [email protected]

*** A cikkekre vonatkozó szerkesztői kommentárok a vonatkozó cikk után elkülönítve olvashatók. ***