INGYENES KÖZÉLETI LAP I. ÉVFOLYAM 4. SZÁM 2013. AUGUSZTUS MEGJELENIK HAVONTA
ANNA ÖRÖK Talán nem állunk messze azon igazságtól, hogy az algyõi családok legtöbbjében él Anna keresztnevû hozzátartozó, hiszen Magyarországon évszázadokon át a legnépszerûbb nõi nevek közé tartozott. Anna héber eredetû név, jelentése: (isteni) kegyelem, kellem, báj, kecsesség, kedvesség. Legismertebb névnapja a római egyházban július 26-a. Az Anna-napi búcsú Algyõn a templom és az egyházközség védõszentjének Szent Annának emlékünnepe. Hagyományosan az itthon élõk és elszármazottak családi összetartozását erõsítõ ünnepnap.
Szent Annát régóta különös tisztelettel vették körül a katolikusok. Õ volt a védõszentje az asszonyoknak, az anyáknak, kiváltképp a szülõ anyáknak, de patrónusa volt mindazoknak, akiknek munkája valahogy összefüggött a gazdasszonysággal. A negyedik század körül kezdték tisztelni, a családok védõszentje lett. A Biblia szerint Isten sokáig nem áldotta meg gyermekkel, és már elég idõs volt, amikor elsõ leánya, Mária megszületett. Így õ lett Jézus nagyanyja és dajkája. A háziasszonyoknak, az önfeláldozó gondozóknak Anna vált mintaképpé. A mûvészetek szinte minden ága foglalkozott Anna alakjának megformálásával. A világi Annákról a történelem lapjain, valamint az irodalom számos alkotásában állítottak maradandó emléket. Anna nevû olvasóinkat az alábbi Juhász Gyula verssel köszöntjük:
Anna örök
Leonardo da Vinci: Szent Anna harmadmagával (1508–1510)
Az évek jöttek, mentek, elmaradtál Emlékeimbõl lassan, elfakult Arcképed a szivemben, elmosódott A vállaidnak íve, elsuhant A hangod és én nem mentem utánad Az élet egyre mélyebb erdejében. Ma már nyugodtan ejtem a neved ki, Ma már nem reszketek tekintetedre, Ma már tudom,hogy egy voltál a sokból, Hogy ifjúság bolondság, ó de mégis Ne hidd, szivem, hogy ez hiába volt És hogy egészen elmúlt, ó ne hidd! Mert benne élsz te minden félrecsúszott Nyakkendõmben és elvétett szavamban És minden eltévesztett köszönésben És minden összetépett levelemben És egész elhibázott életemben Élsz és uralkodol örökkön, Ámen.
2
ALGYÕI HÍRNÖK
augusztus
IMPOZÁNS SZENT ANNA TERET! (III) „A nem vallásos emberek számára is jobb egy olyan társadalom, amely keresztény értékekre épül.” Korábbi számainkban utaltunk arra, hogy bemutatjuk azokat a szobrász képzõmûvészeket, akik olyan magas mûvészi színvonalat képviselnek, hogy alkotásaik méltó helyen lennének a megújult impozáns Szent Anna téren.
Fritz Mihály szobrászmûvész A szegedi képzõmûvészet sokoldalú egyénisége Fritz Mihály szobrász és éremmûvész, aki Pátzay Pál növendékeként 1969-ben végzett a Magyar Képzõmûvészeti Fõiskolán. Diploma után szegedi alma matere, a Tömörkény István Gimnázium hívta vissza mûvésztanárnak, ahol egykori mesterei, Kopasz Márta, Szalay Ferenc és Tóth Sándor nyomdokain haladva fiatalok százait irányította az alkotói pályára. 1947-ben született Marosvásárhelyen, az általános iskola elvégzése után települt át családjával Magyarországra. 1961-tõl a szegedi Tömörkény István Mûvészeti Szakközépiskola elsõ évfolyamának tanulója, majd diplomája megszerzése után nyugdíjba vonulásáig élete és az iskola eggyé forrt. A szakmai mesterfogások elsajátítása, és Isten adta tehetsége biztosította számára a sikeres pályakezdést. Nem csatlakozott divatos irányzatokhoz, folytatta a szakma évszázados hagyományai szerint amit mestereitõl tanult. A szobrászat klasszikus anyagait felhasználva, a szakma õsi plasztikai törvényeit figyelembe véve alkotja szobrait, készíti érméit. Fritz Mihály az egyik legkiemelkedõbb magyar éremmûvész, több mint 900 érmet alkotott, fõleg a tudomány és más mûvészeti ágak jeles képviselõit örökíti meg. Érmeit düreri pontosságú, rajzosan szikár plasztikai stílus, klasszikus mértékrend jellemzi. Szegediként két alkalommal nyerte el alkotásával „A világ legszebb érme” díjat. Tanári munkássága eredményeként tanítványai kö zül már szá mo san pá lya tár sak ká vál tak. Algyõn is élnek ta nítvá nyai, akik tõle tanulták a szak mát, szem lé le tet, em bersé get. Fél év szá za da van je len Sze ged szép mûvé szet ében, szob rai, portrédombormûvei, emlék táblái mellett grafikai munkáival is. 2013-ban a Szegedért Alapítvány Gregor Józsefdíjával tüntették ki. Sz. V.
augusztus
ALGYÕI HÍRNÖK
MENEKÜLTTÁBOR ALGYÕ MELLETT Lakossági fórumot tartottak Algyõn július 10-én a település mellett létesített menekülttábor ügyében. A fórumon részt vett dr. Seres József a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal Dél-alföldi Regionális Igazgatóságának vezetõje, valamint dr. Zélity László ezredes, a Szegedi Rendõrkapitányság vezetõje. Korábbi számunkban közleményben jeleztük, hogy lapunk részletesen foglalkozik a témával. Sajnos a világban zajló folyamatok, a Földön élõ emberek között lévõ hihetetlen egyenlõtlenségek és az ebbõl következõ migráció elérték Magyarországot is. Schengeni csatlakozásunk óta ez a probléma is „begyûrûzött” hozzánk. A vándorlás, az egyes kultúrák keveredése óriási gondot okoz a nyugati világban. Ahogy hazánk is egyre inkább felzárkózik a nyugati fejlett társadalmakhoz, megörököljük annak gondjait. Ilyen az illegális bevándorlás kérdése. A közelmúltban Mórahalmon fogták el a tízezredik illegális határsértõt, a probléma tehát kezd egyre nagyobb méreteket ölteni. Komoly gondot jelent a menekültek elhelyezése a hatóságoknak. A lakossági fórum parázs hangulata láttán az illetékesek már nem próbálkoztak azzal a meggyõzési eszközzel, hogy milyen jól jár településünk a menekülttábor létesítésével, mint ahogyan korábban voltak erre utalások. A polgármester bevezetõje után dr. Seres József vette át a szót, akitõl egy rövid bevezetõ után elvették azt a felháborodott algyõiek. Kérdésekkel, hozzászólásokkal bombázták az Igazgató Urat. A lakosság legfõbb félelme, hogy járványt terjesztenek az elsõsorban Afrikából érkezettek. Hangot adtak félelmüknek a tanyán élõk. Egy hozzászóló elmondta, hogy nyolc-tíz afrikai dörömbölt üres flakonokkal a tanyája ajtajánál, valószínûleg vizet kerestek. Elhangzott, hogy a menekültek szemetelnek amerre járnak. Az egyébként is nagy létszámú fórumon feltûnõ volt a hölgy lakosok nagyszámú részvétele, igazolva ki nem mondott félelmeiket is. A legnagyobb felháborodást azonban az a pletyka váltotta ki, hogy a menekülteket télire Algyõ három üresen álló iskolájában szállásolják el. A lakossági fórumon jelenlévõk megnyugtatása érdekében dr. Seres József ígéretet tett, hogy legkésõbb október 15-ig bezárják a menekülttábort és azt nem nyitják meg újra. A járványveszély elhárítására tett erõfeszítések azonban nem voltak meggyõzõek, talán ezt a félelmet nem igazán sikerült eloszlatni.
3
Dr. Zélity László r. ezredes ígéretet tett, hogy „balhé” esetén nagyon sok rendõrt tud mozgósítani, rendelkezésre áll a térségben megfelelõ rendõrségi erõ. Megfontolja továbbá, hogy a község bejáratainál állandó rendõri jelenlét legyen. Felmerült kamera rendszer kiépítésének lehetõsége is. Itt kompromisszumra kell törekedni, hiszen elsõsorban a falu bejáratainál van szükség az állandó megfigyelésre. Algyõ polgármestere ígéretet tett, hogy egyik iskola épületben sem szállásolják el a menekülteket, a hír egyértelmûen rémhír. A három iskola a község tulajdonát képezi, oda az önkormányzat beleegyezése nélkül még a Magyar Állam sem szállásolhat el senkit. Annak a legbiztosabb módja azonban, hogy elkerüljük menekültek elszállásolását Algyõ iskoláiba, az ha rövid idõn belül funkciót találunk a három üresen álló épületnek. Az iskolák felhasználására még nincsenek konkrét tervek. A hasznosítás ügyében várjuk az ötleteket e-mailben a
[email protected] e-mail címre. Az összegyûlt ötleteket a közeljövõben megjelentetjük, a három üresen álló iskola problémájával késõbbi számunkban foglalkozunk. A fórum elérte célját, eloszlatta a pletykákat, félreértéseket és azzal zárult, hogy október 15-e után remélhetõleg minden visszatér a megszokott kerékvágásba és a jövõben megrendezésre kerülõ lakossági fórumok a település fejlesztésérõl, a megvalósuló milliárdos nagyságrendû turisztikai beruházásokról szólnak majd. A FIDESZ Algyõi szervezete június 17-én megtartotta tisztújító közgyûlését, melyen részt vett Szél István, dr. Lázár János Választókerületi elnök megbízottjaként. A szervezet dr. Gonda Jánost választotta két évre algyõi helyi szervezet elnökének, s továbbra is biztosította õt támogatásáról, egyben a szeptemberi FIDESZ Kongresszuson küldöttként dr. Gonda János képviseli az algyõi szervezetet. Helyettese Pongrácz Tamás lett. Az elnök tervei között szerepel, hogy mind a megyei közgyûlés híreirõl, mind Algyõt érintõ kérdésekben az eddigieknél többször fog a közvélemény felé beszámolni, õsszel újabb lakossági fórumot szervez a Választókerület elnökével együtt. Egyben köszöni azon algyõi polgárok együttmûködését, akik aláírásukkal támogatták a Kormány rezsicsökkentõ törekvéseinek megvalósítását, június végéig közel 800 aláírás érkezett be Algyõrõl.
4
ALGYÕI HÍRNÖK
augusztus
KÖNYVEKET GYÛJTENEK
azokon a rendezvényeken, amelyeket a helyi (x!) szervezetek rendeznek. Célunk, hogy a nagyobb városokon kívül a kisebb településeken is legyen (x!) szervezet” – mondta el dr. Szûcs Szilveszter. Emlékeztetett, jövõre választások lesznek, így a kormánypártok kampányát is támogatni kívánják, például a „Egy könyvvel is sokat segíthetsz” címmel hir- tagtoborzásban. (Forrás: szegedma.hu) detett akciót az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség (x!) szegedi szervezete. Céljuk, hogy határon túliakat és rászorulókat támogassanak. „Tankönyveket és szépirodalmi köteteket gyûjtünk határon túliaknak és rászorulóknak, melyeket az (x!) karitatív és nemzetpolitikai csoportjának segítségével fogunk eljuttatni az érintetteknek” – közölte Kerekes Balázs, az (x!) szegedi elnöke. Eddig már közel ezerötszáz könyv gyûlt össze, illetve ennyi visszajelzés érkezett feléjük, hogy a feleslegessé vált könyveket felajánlják az „Egy könyvvel is sokat segíthetsz” gyûjtéshez. Hozzátette, mivel rendkívül drágák a tankönyvek, azt, amit már nem fotó: szegedma.hu használnak, érdemes olyanokhoz eljuttatni, akiknek gondot okozna azok megvásárlása. A szövetség újonnan megválasztott szegedi elnöke reméli, hogy országossá válik az akció. Szentendre például már csatlakozott a könyvgyûjtéshez. „Sokak számára egy darab könyv is sokat jelenthet, kedvenc könyvemet így kaptam egy barátomtól egykor” – tette hozzá. Augusztus 20-áig várják a könyvfelajánlásokat, utána szortírozzák, csoportosítják azokat és iskolákkal egyeztetve juttatják el a megfelelõ helyre. Kerekes Balázs hozzátette, a határon túli magyarokat azért szeretnék támogatni könyvekkel, mert közülük sokan hazánkban tanulnak, vagy épp egyetemi felvételijükhöz szükségesek magyar tankönyvek. A könyv fel aján lá so kat vár juk Algyõrõl is a kerekes.balazs.iksz.net és a
[email protected] e-mail címekre.
AZ IFJÚ KERESZTÉNYDEMOKRATÁK
Tisztújítás a megyei (x!)-nél Miklós Pétert váltotta az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség (x!) megyei elnöki posztján dr. Szûcs Szilveszter. Az újonnan megválasztott megyei elnök elmondta, célja, tovább erõsíteni a meglévõ szervezeteket, illetve összehangolni akcióikat. „Járni fogom Csongrád megyét, részt fogok venni
[email protected]
Felelõs kiadó: ALGYÕ FEJLÕDÉSÉÉRT ALAPÍTVÁNY l Felelõs szerkesztõ: dr. Szûcs Szilveszter Nyomda: Bába Nyomda és Könyvkiadó l Felelõs vezetõ: dr. Szûcs Szilveszter l ISSN 2064 0471
