Szerkesztett összefoglaló a „Párbeszéd a Nemzetért” kampány keretében zajlott webes konzultációról Az MSZP megbízásából a József Attila Alapítvány elkészítette az „Ajánlat Magyarországnak” című vitairatot, amely szakpolitikai témák szerint csoportosítva, de átfogó igénnyel és horizontális megfontolásokkal törekszik a későbbi választási program kereteinek kijelölésére. A „Párbeszéd a Nemzetért” kampány keretében webes konzultációt szerveztünk a vitairat egyes fejezetei alapján készített szakterületi politikai vitaindítókra alapozva, a kapcsolat.hu portál e célra kialakított honlapján, ahol a vita résztvevői kifejthették véleményüket a dokumentumról, valamint egymás hozzászólásairól. A „Párbeszéd a Nemzetért” honlap legegyszerűbben az MSZP weboldalának tetején elhelyezett linkre kattintva érhető el. Szekeres Imrének, az Alapítvány kuratóriuma elnökének párbeszédre felhívó beköszöntője mellett tartalmazza a politikai vitaindítók témagazda szakértőinek nevét, arra kattintva az illető kapcsolat-profilját és elektronikus elérhetőségét. A honlapról elérhető és letölthető az ”Ajánlat Magyarországnak” vitairat. Az alábbiakban a beköszöntő kapcsán és szakterületenként összegezzük a web-vita tapasztalatait, tartalmi jelzéseit. 1.
Beköszöntő
A néhány soros beköszöntő július 30-án került fel a honlapra és mostanáig 163 Facebook kedvelést kapott. A bejegyzés kapcsán 50 hozzászólás érkezett 14 résztvevőtől. A hozzászólók kapcsolat-profilja szerint valamennyien aktív véleményformálók a portálon. Öten jelöltek „tetszik”et a vitaanyagra, hárman hozzászólás nélkül. A vita elején – a témától való kis elkanyarodás után – konstruktív, az MSZP párbeszéd-igényét többnyire pozitívan visszaigazoló vélemények érkeztek: „Jó lenne, ha felállítanánk egy fontossági sorrendet. Ennek első helyére az EMBER-t kellene állítani. Azt, hogy emberhez méltó körülményeket teremtsünk az embereknek, mert jelen pillanatban ez nem adott. Nemcsak hogy nem adott, de folyamatosan egyre rosszabb a helyzet, egyre többek csúsznak le. Ehhez kéri az MSZP a javaslatokat - az én értelmezésemben.” „Nagyon jónak tartom, hogy az MSZP közösen akarja a problémákat az emberekkel megbeszélni és orvosolni. Biztos, hogy közös nevezőre lehet jutni a megoldások hogyanjával, csak beszélni kell az emberekkel. Az utóbbi különben is nagyon fontos, mert akkor érezni fogják a polgárok, hogy van egy párt, aki valóban törődik velük és szavazás útján közösen eldönthetik, hogy mi az a probléma, amit leghamarabb meg kell oldani. Így valóban hasznos lenne, ha beindulna egy párbeszéd a nemzet érdekében. Kívánok hozzá sok sikert és jó döntéseket!” „Ez idáig rendben is lenne, de mint tudjuk, kettőn áll a vásár. A probléma, hogy az emberek nem óhajtják az erősen balra fordult MSZP elképzeléseit magukévá tenni.” „Ez nagy tévedés! Az emberek igenis még ennél jobban, "balra fordult" MSZP-t szeretnék látni!” A vita következő blokkjában – némi személyeskedés és kötözködő polémia után – az „Ajánlat Magyarországnak” vitairat elérhetőségét, letöltési lehetőségét sikerült tisztázni, majd többnyire bíráló hozzászólásokban az került terítékre, hogy pl. a baloldal képes-e összefogni, és 1
helyes-e, hogy az MSZP egyedül akar győzelemre jutni. A vita záró részében is – történelmi párhuzamokról zajló kitérő polémia mellett – ez a hangvétel volt a jellemző az MSZP identitásáról, politikájáról, törekvéseiről. 2.
IV. Magyar Köztársaságot!
A demokrácia, a jogállam kérdéseivel foglalkozó vitaindító augusztus 2-án került fel a honlapra és 232 Facebook kedvelést kapott. 5 hozzászólás érkezett 4 résztvevőtől. Négyen jelöltek „tetszik”-et a vitaanyagra, az egyikhez a következő kiegészítést téve: „Szeretnék újra szabad lenni...” Néhány érdekesebb, a vélemények közül: „A szocialistáknak nem az a véleménye a magyar népről, hogy "félázsiai származékok" akik csak az erő (értsd: diktatúra) nyelvén értenek.” „Ahhoz, hogy hatályon kívül helyezzék az Orbán által hozott elcseszett jogszabályokat - kétharmad kell, azt pedig nagyon nehéz megszerezni.” „A szocialisták nyolcéves kormányzása alatt csak a Fidesz érezte úgy, hogy nincs demokrácia, sajnos sokakkal elhitette. Most meg ehetjük a hazugság kenyerét, mert az van - éltető kenyérre már nem jut!” 3.
Lehetőséget a munkára!
A munka világával foglalkozó vitaindító augusztus 3-án került fel a honlapra és 219 Facebook kedvelést kapott. 4 hozzászólás érkezett 4 résztvevőtől és ketten jelöltek „tetszik”-et a vitaanyagra. Az első, a távmunka kérdésére reflektáló hozzászólásban szerepel: „Magyarországon nagyon gyerekcipőben jár ez a téma, először a munkahelyeken kellene meggyőzni a vezetőket arról, hogy vannak olyan munkák, amik kiválthatók internetes távmunkával.” Egy hozzászóló azt kritizálta, hogy a vitaindító a szocialista kormány intézkedéseiről és a Fidesz ténykedéséről is szól, pedig „a hangsúlyt a mi a teendőre kell helyezni! 1.) mi a teendő? 2). hogyan tesszük! 3.) kikkel tesszük 4) mit várunk a választóktól a siker érdekében? 5.) mi a várható eredmény és milyen időrendben?” Egy igen aktív és gyakran destruktív kapcsolat-látogató egyenlőségjelet tett a „Párbeszéd …” kampányunk és a Fidesz „Szociális konzultációja” közé. 4.
Esélyegyenlőséget!
Az esélyegyenlőség, szociális ellátás kérdéseivel foglalkozó vitaindító augusztus 6-án került fel a honlapra és 17 Facebook kedvelést kapott. 34 hozzászólás érkezett 8 résztvevőtől és ketten jelöltek „tetszik”-et a vitaanyagra. A tárgyhoz kapcsolódó vitából néhány elemet érdemes kiemelni. 2
Az első hozzászólók egyikeként írta egy jó szándékú vitázó: „Szeretném újra biztonságban tudni az országot, békés nyugodt életet élni.” Összességében pozitív megközelítés jellemezte azt a véleményt is, amely konkrét elemeket kiemelve pontatlannak, túlzónak ítélte a szocialista kormányzat intézkedéseiről a vitaindítóban írtakat: „Az MSZP-nek vissza kell szereznie az elvesztett hitelét a választók előtt. Ez pedig az ilyen megkérdőjelezhető állításokat tartalmazó anyagokkal nem fog menni.” Egy másik hozzászóló a javasolt szociális intézkedéssorról írta: „Az MSZP, régi "jó" szokás szerint, megint elkezdett olyan - most még ugyan csak halovány - ígéreteket tenni, aminek egész egyszerűen mára már nincs anyagi fedezete (mert a felcsúti géniusz elrabolta a bandájával) és aminek még nagyon sokáig nem lesz meg a fedezete. Tetszik, nem tetszik, a "helyreállítjuk", "kárpótoljuk" sok pénzbe kerül, nagyon sokba. Az én véleményem az, hogy ha sikerül leváltani ezt a szégyentelen és cinikus rablóbandát, akkor a lakosságnak még évekig, sőt akár évtizedekig nyögnie kell a most elbarmolt dolgok következményeit. Nem lesz se Kánaán, de még "kicsivel jobb" se. Talán nem megyünk csődbe, talán nem romlik a helyzet tovább.” Egy kritikus hozzászóló hosszabb bejegyzésében a nyugdíjakkal kapcsolatban megjegyezte: „Csak egy bolond hihette, hogy a manyup kifizetések végrehajtási rendeletét megalkotni valahogy képtelen szocialisták valaha is fizetni akartak a manyup pénztárból a tagoknak bármit is.” A javaslatokra reagálva (alapszolgáltatások visszaállítása, „azonos szintű” szolgáltatások) azokat tartalmában és politikailag is jelentéktelennek minősítette. A cigányság kapcsán kifejtette, hogy először munkaképes állapotba kell őket hozni. A források szűkössége miatt „fel kell adni a mindenkire vonatkozó szolgáltatások elvét.” A mentorprogram kapcsán pedig azt fogalmazta meg, hogy: „a Fidesz is működteti és teljesen felesleges úgy tenni, mintha az említett 2009-es (!) kiscsoportos oktatási program bármiféle nóvum lenne (amellett, hogy a hatékonysága országos méretekben erősen megkérdőjelezhető).” 5.
A munka alapja- gazdasági növekedés
A gazdaságpolitika kérdéseivel foglalkozó vitaindító augusztus 10-én került fel a honlapra és 168 Facebook kedvelést kapott. 18 hozzászólás érkezett 7 résztvevőtől. A vita zömében a tárgyhoz kapcsolódott, viszont a honlap vitáiban rendszeresen jelentkező hangadók indulata jellemezte. Az első hozzászóló – aki korábbi véleményeiből ismerten minden nagy pártot elutasít – mondandóját így összegezte: „A növekedés időszakának vége. Nincs elég "emberi erőforrás" a termelés növeléséhez, azonkívül most megyünk bele abba az időszakba, amikor a túltermelési válság következményeivel (gyengébbeknek: a déli európai államok magas munkanélküliségével és a francia kereskedelmi mérleg negatívumával) foglalkozni kezdenek az európai kormányzatok. Ez tehát a délibáb kategória és súlyos félreértése annak a "szabadpiaci" környezetnek, amelyben Magyarország "versenyez" a többi európai állammal.” „Magyarországnak rövidtávú problémái vannak, amik alatt összerogyhat az ország. Ehhez képest az euró-zóna csatlakozás hosszú távú folyamat.” „A svájci frank árfolyammozgásának semmi köze ahhoz, hogy csatlakozunk-e az euró-zónához vagy sem. A svájci frank az euróhoz képest is erősödött, nemcsak a forinthoz képest. Mire oda érünk, hogy csatlakozunk az eurózónához, az a 10-15%-os különbség, amit így nyerünk nem számit, mert addigra a kamatok miatt az 3
érintett családok szépen bele lesznek döngölve a földbe. Árfolyamgáttal meg a nyakukra szárad a tőkerész.” A javaslatsor utolsó pontjára reagálva kifejtette, hogy a Brüsszel-konform program mellett az EU és IMF megállapodás nem lehet előnyös Magyarországnak, és nem kerülhetők el a nehéz helyzetben lévőket sújtó újabb megszorítások. Konklúzióként a következőt írta: „Előre lehet menekülni. El kell kezdeni átformálni a magyar gazdasági modellt (de nem ám Orbán módra, saját zsebre, hanem közérdek alapon végre valahára). Ehhez viszont fel kellene adni az immobilizmust és az urambátyámmal összekötött Pató Pálságot.” A vitairatban foglaltakat támogató hozzászóló bejegyzése: „Ez egy tartalmas, korrekt munka. A felsorolásból nem igen maradt ki semmi. A fejlett országokhoz való felcsatlakozásunkhoz még csak két dolognak kellett volna teljesülni: az egyik, hogy a társadalmon belül ne alakulhasson ki két ellentétes álláspontú csoport, a másik, hogy a "járadékvadászat" ne terjedhessen el. Ami a jövedelemszerzés olyan módja, amelyet a gazdaság szereplői, a cégek, szervezetek, intézmények, egyének a gazdasági vagy politikai környezet manipulálásával, hatalmi befolyással, nem pedig a törvények és intézmények által szabályozott gazdasági tranzakciókkal valósítanak meg.” „Balos” vitázónk némi személyeskedés mellett reagált erre: „A költségvetési oldalak rendbetételét helyezem előtérbe. AZ MSZP – még Gyurcsány idejében önkényesen átalakította a költségvetés struktúráját – olyan strukturális dolgokat követett el, amelyet aztán az EU pénzügyi szekciója az orrunk alá is dörgölt. Igaz ezzel tudta valamelyest egyensúlyban tartani a költségvetést 2008-ban és 2009-ben. Ezt a strukturális hibát a FIDESZ folytatta. … A támogatási rendszerben azt is észre kéne már venni, hogy az egyenes támogatás nem éri el a célját. Bebizonyította a Széchenyi terv, az Új Magyarország program, meg az Új Széchenyi terv is bizonyítja. Ezek az egyenes támogatási rendszerek nem hogy segítenének, de visszavetik az egészet - a piaci kockázatot továbbra is felváltja a politikai kockázat - és lelassítja az innovációs munkát.” A devizahitelesek kapcsán írta: „Lehetne, mondjuk olyan megoldást találni, hogy a devizahitelesek hitelállományát megvásárolni a bankoktól – kettős célt lehetne elérni. Egyrészről a felszabaduló tőkeerő a hiteleseknél valóban fogyasztás növelő lenne, másrészről a bankokban szerzett részesedés a nyereséget az államnak a kasszájába továbbítaná. … Csak hát az MSZP bődületesen fél az állami tulajdon megnövelésétől.” A versenyképesség és az oktatás, kutatás kapcsán írt hosszú indulatos részben egy tétel: „a figyelmet nem az alapkutatásoktól sajnálom, hanem az alkalmazott kutatásoktól keveslem. A legjobb szakembereinket levadásszák a külföldi fejvadászok.” A támogató vitázó minderre: „A gazdasági fejlődés, növekedés elengedhetetlen feltétele: 1. a tulajdon biztonságát szavatoló jogrendszer léte és stabilitása, 2. a gazdaság nyitottsága. Ez a "vitairat" ebből az alapfelfogásból indul ki, helyesen! (Persze, figyelembe veszi még: az emberi tőke állapotát, az ország földrajzi helyzetét, a természeti erőforrások meglétét vagy hiányát, az ország intézményi és jogszabályi rendszerét, a vállalkozói kultúra fejlettségét, a korrupció szintjét és a társadalmi tőke fejlettségét is.) Mivel a gazdasági fejlődés motorjai, köztudottan: az emberi erőforrások, a felhalmozott tudás, az elsajátított készségek, képességek illetve a felhalmozott tapasztalatok. Az MSZP is erre épít a javaslatában és az oktatás fontosságára helyezi a hangsúlyt. Kiemeli a versenyképességet, ezt is helyesen teszi! A ma és a jövő nemzedékének nem akármilyen elvárásoknak kell megfelelnie, ha nem akar lemaradni. Már most is megfogalmazható, hogy a globalizáció, az innovációs folyamatok felgyorsulása drámai hatással vannak az iskolarendszer által közvetítendő tudás tartalmára. … A képzelőerő és a megszokottól eltérő látásmód is követelmény. Ezt ez a "vitairat" figyelembe veszi, így továbbra is korrekt munkának tartom.” 4
A vita utolsó bejegyzésében Szekeres Imre, az Alapítvány gazdaságpolitikai munkacsoportjának vezetője a vitaindító mellett az „Ajánlat Magyarországnak” vitairat teljes szövegére és az azt megalapozó szakpolitikai tanulmányra hívta fel a vitázók figyelmét. Hangsúlyozta, hogy azok mind túlmutatnak az egyszerű kritikán és konkrét javaslatokat tartalmaznak. 6.
Zöldfordulatot!
A környezetvédelemmel foglalkozó vitaindító augusztus 13-án került fel a honlapra és 77 Facebook kedvelést kapott. 16 hozzászólás érkezett 5 résztvevőtől és ketten jelöltek „tetszik”-et a vitaanyagra. Alapítványi szakértőnk aktív részese volt a vitának. Az épület-energetikai fejlesztések finanszírozásával foglalkozó vitaindító bejegyzését követően szinte minden hozzászólásra érdemben reagált. A legérdekesebb vélemények, javaslatok a következők voltak: „A panellakásokban általában nem éppen magas jövedelmű emberek élnek. A felújítás - az ő jövedelmükhöz képest - nagyon sok pénzbe kerül. Megtakarításuk nincs (honnan is lenne?) kölcsönt nem mernek felvenni.” „A panelprogram az egyik legnagyobb lerablása a lakosságnak és a pályázati pénzeknek. Egy tíz év alatt tönkremenő csomagolást adnak el a lakás árának egy tizedéért. Ami több, mint amit a fűtésen megtakarít, és nem tudja a szerencsétlen, hogy tíz év alatt tönkre megy majd a szigetelése.” „Újból önálló minisztérium kell a környezetvédelem kormányzati irányítására. Folytatni kell az épületek energetikai korszerűsítését. A megújuló energiaforrások támogatását hosszútávú jogszabályban kell biztosítani. Növelni kell az alternatív üzemanyagok használatát. A viziközlekedést az EU-s elvárásoknak megfelelően fejleszteni kell. Zöld költségvetés kell.” „Az MSZP nyolcéves kormányzása alatt megépült a Budapesti Központi Szennyvíztisztító telep, a lakóépületek energetikai korszerűsítését több mint 50 Mrd forinttal támogatta a központi költségvetés. A megújuló energiaforrások felhasználását a villamosenergia termelésben 5,4%-ra, a gépjármű közlekedésben 4,4 %-ra növeltük, a városi tömegközlekedés támogatásának külön költségvetési sora volt.” „A most kapható modern hőszigetelt ajtó és ablak az istennek sem jó a régi helyébe. Valahogy sokkal többe kerül, mintha nem csinálok semmit, csak fizetem a megemelkedett számlákat. Valahogy a MSZ változása nem kedvez ennek az energiatakarékossági felhívásnak.” „Az alternatív energiafelhasználás sokkal drágább, mint a hagyományos, vagy fosszilis energiafelhasználás.” 7.
Digitalizációt!
A telekommunikáció és az Internet kérdéseivel foglalkozó vitaindító augusztus 14-én került fel a honlapra és 32 Facebook kedvelést kapott. 32 hozzászólás érkezett 6 résztvevőtől és egy „tetszik”-et jelöltek a vitaanyagra. Összességében kifejezetten tárgyhoz kapcsolódó vita folyt e témában. A vitaindító címéhez érkezett jóindulatú észrevétel: „A digitalizáció pedig önmagában nem elegendő, ezért ez egy rossz cím, kedves programírók.” Ugyanez a hozzászóló egy sor javaslatot 5
tett: „Az idei új kormányrendeletekkel megindult a Központi Elektronikus Rendszer, és ezen belül az Ügyfélkapu szétverése. Az a javaslatom az illetékeseknek, hogy fogalmazzák meg valamilyen formában: az MSZP hatalomra kerülése után azonnal visszaállítja a Központi Elektronikus Rendszert és internetes közművé fejleszti a informatikai vállalkozói szféra bevonásával. Minden település számára elérhetővé teszi az internetet. Javaslatot tesz az Európai Uniónak egy uniós Ügyfélkapu bevezetésére az európai gerinchálózat infrastruktúrája alapján. Felelősségre vonja azokat, akik gondatlanságukkal támogatták a Központi Rendszer szétverését.” Ezt követően éles polémia alakult ki annak kapcsán, hogy indokolt-e európai ügyfélkaput kezdeményezni az EU-nál, hiszen: „Az állampolgár most is és még hosszú évtizedekig saját államigazgatásával lép kapcsolatba és intézi ügyeit. Az Európai Uniónak sem apparátusa, sem szándéka, hogy egyes állampolgárok ügyes-bajos ügyeiben intézkedjen.” A javaslattevő konkrét, nem feltétlenül „állampolgári” uniós ügytípusokat sorolt fel kezdeményezései alátámasztására. Polémia zajlott a szélessávú internet bővítéséről is, aminek szakmai része azzal foglalkozott, hogy a mobilinternet rohamos elterjedése miatt értelmetlen ez a költséges fejlesztési irány. Az ellenérv így szólt: „Ismerve a magyar trendeket, ezt pont nem mondhatjuk. És ha az árak be is érik a drótét: a magyar mobilinternet szolgáltatóknak nem érdeke sem a sávbővítés, sem a lefedettség növelése. Budapest bizonyos pontjain vasárnap délutánonként évek óta leáll a mobilinternet, annyira lassú. Ha pedig elindulsz a Keletiből Sopronba (nem Miskolcra, Sopronba), akkor az út 3/4én nem tudsz mobilinternetezni, csak a nagyobb városok közvetlen közelében.” Erre a válasz: „Miért nem érdeke a mobilinternet szolgáltatónak, amelyik a piacból él a piacbővítés? … Próbálj meg úgy közelíteni a kérdéshez, hogy 2009, 2010, 2011-ben is hasonló állapotok uralkodtak-e mobilinternet ügyben, mint most. … A mobilszolgáltatóm internet-lefedettségi térképe is jelentősen változott az elmúlt 2-3 évben.” Egy korrupciós vádaskodásról is vita folyt: „Meg kellett volna említeni a Digitális Közmű elképzelést, … ami magyarországi viszonylatban is jelentős korrupciós ügy miatt hamvába holt. Igaz, ez nem sikertörténet, de jellemző az MSZP-re.” „A még el sem indult Közmű projekthez hogyan kapcsolódhatott volna korrupció? Egy fillért sem fizetett ki rá senki. Ha te tudsz bármilyen közbeszerzésről, vagy egyáltalán: beszerzésről, akkor áruld már el lécci, melyik kifizetett Közműves projektre gondolsz konkrétan, amikor ún. "jelentős" korrupcióról írsz? Ha meg volt kifizetve projekt, akkor mi is volt hamvába halva?” A vita egy további szála az internet-használat elterjedtségével foglalkozott: „Az interneten elsősorban azok tudnak eligazodni, akik – lehetőleg angolul is – olvasni tudnak. Használni viszont azok tudják, akik gépelni is tudnak. Habár sokan dolgoznak ma már számítógéppel azok közül, akiket nyugati értelemben nem tekinthetünk "középosztálybelinek", de ez itt a keleti Magyarország. A népre nem jellemző, hogy megrögzött internethasználó lenne.” „Momentán 1.300.000-en regisztráltak csak az Ügyfélkapun. … Akinek az internet úri huncutság, az tényleg nem akar sokat mondani a népnek róla, azon kívül, hogy a népnek nem érdemes használnia. A vasúttal is így volt százötven éve, a nagykállóiak azóta is szégyellik, hogy akkor ugyanazt mondták a vasútról, mint te az internetről most.” Az „okos mérés, okos hálózatok” terjesztése kapcsán írta egy hozzászóló: „Kicsit korainak tartom ennek a projektnek a támogatását. Most kezdenek kísérleti projektet, aminek két év múlva lesz eredménye. Én tapasztalatok alapján döntenék.” Ugyanez a vitázó kifogásolta, hogy ez a szakanyag foglalkozik a köztestületek jegyzőkönyveinek, előterjesztéseinek és más
6
dokumentumainak nyilvánossá tételével. Amint írta: „Ha az információszabadság is ide tartozik, akkor sokkal bővebb a téma.” 8.
Mindenki számíthasson vidéken is!
A vidékfejlesztés, agrárpolitika kérdéseivel foglalkozó vitaindító augusztus 16-án került fel a honlapra és 143 Facebook kedvelést kapott. 19 hozzászólás érkezett 6 résztvevőtől. Néhány érdekesebb vélemény a vitából: „"Nagy általánosságban" egyetértek az itt kitűzött célokkal. Az ördög persze a részletekben van elrejtve. … Könnyű azt leírni, hogy ki kell alakítani egy teljes vertikumú értékesítési láncot. Az igazság ezzel szemben az, hogy egy szabadpiaci övezetben képtelenség az, hogy egy kis ország majd versenyképes lesz a rázúdított dömpingáruval, ami valójában nem dömpingárú, hanem felesleges, amúgy tönkremenő raktárkészlet. Ez a két probléma, a személyes érdekek sérelme és a tény, hogy finanszírozni kell a dömpingárú jelentette konkurencia elleni harcot azt jelenti, hogy nem lehet a vidéki gazdaság helyzetét az országostól elszigetelten megoldani, mint külön problémát.” A vitaindítót támogató hozzászóló véleménye: „A tartalmi javaslatok - mint általában helyes meghatározások. A mezőgazdaságról és az abban rejlő lehetőségeinkről persze, többet gondolunk Magyarországon, mint az elvárható lehetne. Körülbelül 200 ezer embernek ad megélhetést jelenleg. Ez a szám foglalkoztatást tekintve feldolgozóiparral, idényjellegű munkával, szállítással, kereskedelemmel, mezőgazdasági gépjavítással felduzzasztható akár 1 millió felettire is. Mint ellentmondást megjegyezném, hogy Európában azok az országok vannak jelenleg válságban – Görögország, Spanyolország, Olaszország, Portugália – ahol a mezőgazdaságban dolgozók, élők aránya magasabb, mint a többi országnak az átlaga. Azt gondolom, a termőföldünk értéke: az alatta lévő természetes ivóvízkészletünk. A közeljövőben, 2025-re a föld népessége eléri a 8 milliárdot és 66%-ának ivóvízhiánnyal kell szembenéznie. Megfelelő és arányos kitermeléssel Magyarország kedvező helyzetbe kerülhet. Az biztos, hogy a jelenlegi állapot nem lesz folytatható. Egy magyar állampolgár az élete folyamán: 5 millió liter ivóvizet használ el, fogyasztásra, mosakodásra és WC öblítésre.” Kötözködő vitázónk félremagyarázza az előbbi felvetés első felében leírtakat: „A vegetáló mezőgazdasági termelés (önellátás) olyan, mintha az illető gazdasági szempontból nem is létezne, de a közösségi szolgáltatásokat igénybe veszi, tehát költségként létezik. Felduzzaszthatod egy millióra a mezőgazdaságban dolgozók számát. Ugyanígy alkalmazhatsz zabhegyezésre egymillió embert. A különbség: semmi. … Közgazdaságilag, főleg egy összeomló demográfiájú országban, egy olyan országban, ami a bérfeldolgozásból él, tehát ahol a munkaerő számit, nonszensz, hogy ép és egészséges (mert a mezőgazdasághoz ugye az a minimum) embereket gazdasági inaktivitásba zárnál. Ez a pazarlás netovábbja.” A szociális szövetkezetek piaci hátterének megteremtéséről szóló hozzászólás: „A piaci hátterét? A vidéknek jövedelem transzferre van szüksége, ez eddig igaz. Na de nincs annál kevésbé hatékony megoldás jövedelem transzferre, minthogy művi alapon vállalkozósdit játszunk. Művi alapon, mert valójában a vállalkozás a piacról képtelen megélni. Mennyivel nagyobb összeg kell ahhoz, hogy a vállalkozásokból kicsurgó pénz fejlessze a vidéket, mintha azt a bizonyos összeget közvetlenül fektetnék be?” 7
9.
Igazságos közteherviselést!
Az adózás kérdéseivel foglalkozó vitaindító augusztus 21-én került fel a honlapra és mostanáig 109 Facebook kedvelést kapott. A vita során 41 hozzászólás érkezett 12 résztvevőtől. Ketten jelöltek „tetszik”-et a vitaanyagra. Velük együtt öt hozzászóló – egyértelműen baloldali értékválasztásúak – pozitívan igazolta vissza a vitaindító gondolatait. Egy vitázó tőlünk markánsan balra állt a vitában. Öt hozzászólót érdeklődő távolságtartás jellemezte az MSZP-vel szemben és kritikusan viszonyult a tézisekhez. Egy vitázó külföldről, Afrikából (?) kapcsolódott be a vitába, baloldaliként. (A vitát a végén teoretikus közgazdasági polémia uralta el, ami elvette a kedvét a többségnek a további véleménykifejtéstől.) A hozzászólások közül 15 reflektált valamilyen módon közvetlenül a vitaindítóra. Ezek közül az érdekesebbek – az elhangzás sorrendjében – a következők: „Igen, meg kell szüntetni az igazságtalan, pazarló adórendszert.” „Itt volna az ideje, hogy a tőke is fizessen adót.” „Igazságos közteherviselés sosem lesz, de kicsivel lehetne jobb.” „Hanem azért a szocialisták vigyázhatnának. Még majd rajtuk ragad, hogy mindezt a sok adócsökkentést és a mellé pakolt különféle programokat (lásd még a vidékről és a szociális ellátórendszerről szóló részt) majd az ingatlanadóból fedezik.” „Igazságosabb közterheket várunk el egy BALOLDALI párttól kormányra kerülésük után!” „A rendszerváltás óta nem volt igazságos a közteherviselés. De amit Orbán Viktor második kormánya csinál, az minden eddigieket felülmúlja. Nincs bevétel, ezért a kisembereket lopja meg, elvonja tőlük az utolsó kenyérrevalót is.” „A költségvetés helyzetét jelentősen javítaná, ha azok a milliárdok is megjelennének benne, ami a fekete gazdaságban eltűnik, az adózási rendszer kiskapuin keresztül elfolyik.” „Egyik pártnak sem volt eddig fontos (gyanítom most sem az), hogy a közteherviselésbe a tőkét is bevonja.” 10.
Tudást, kultúrát mindenkinek!
Az oktatás kérdéseivel foglalkozó vitaindító augusztus 23-án került fel a honlapra és 33 Facebook kedvelést kapott. Két kapcsolat-látogató hozzászólás nélkül jelölt „tetszik”-et a vitaanyagra. Összesen 20 vélemény érkezett 5 résztvevőtől. 17 hozzászólásban azonban hárman egymással vitáztak, így magára a vitaanyagra közvetlenül csak kevés reflexió érkezett. A fő vitázók egyike egy igen aktív kapcsolat-látogató, aki minden szakterületi anyagról egyébként véleményt formált. A kérdéseknek, állításoknak a neten gyorsan utánajárt és a nagy pártokat kritizálta, elutasította. A másik a témagazda szakértő volt. A vitaanyagra is reflektáló érdekesebb hozzászólások a következők voltak: „A Fidesz tudatosan rombolja az oktatáspolitikát. Mondván: cselédnek nem kell tanulnia. Amit a szocialista kormány tett nyolc év alatt, nem csak az oktatásban, más területen is, azt a Fidesz szétbombázta!” „A nagypártok egymás megszorításait finomítják, de ugye el nem törlik. Itt ugyanis a "nem első év" tandíjáról van szó, amelyet az első évben nyújtott teljesítményen alapuló ösztöndíj kompenzálna. Lehet, hogy a tandíj úgy ahogy van brüsszeli direktíva, a bolognai rendszer mellé pántlikázva?” „Hogy romlik-e vagy javul-e a közoktatás valódi színvonala az akkor dől el, ha látjuk, hogy a segítő apparátus – iskolai asszisztens, logopédus hálózat, Sajátos Nevelési Igényű Gyerekek oktatatása – kap-e támogatást. Az esélyegyenlőségnek ugyanis a hinterlandon kívül a biológiai lottó okozta eltérésekre is ki kellene terjednie.” „Az oktatási rendszer olyan rossz nem volt, ha most ennyien 8
tudnak külföldre menni. Van eladható tudásuk.” „Alapvetően elhibázott a gimnáziumi képzés túlsúlya és a technikus képzés hiánya. Amennyire szükség lenne valamiféle munkatapasztalattal, szakmával rendelkező középfokú szakemberre, annyira nincs szüksége országunknak kistudósokra.” 11.
Új egészségpolitikát!
Az egészségpolitika kérdéseivel foglalkozó vitaindító augusztus 27-én került fel a honlapra és 118 Facebook kedvelést kapott. Egy kapcsolat-látogató hozzászólás nélkül jelölt „tetszik”-et a vitaanyagra, egy pedig a véleménye mellett. 77 hozzászólás érkezett 13 résztvevőtől, akik közül 9en más szakterületi vitákba is bekapcsolódtak. A vita elején témagazda szakértőnk ún. kényes kérdések sorával egészítette ki a vitaanyagot: kell-e vizitdíj, vállaljuk-e a szervezett munkaerő importot, mit gondolunk a magántőke és a szakmai befektetők szerepéről, stb. A későbbiekben még kétszer kapcsolódott be a vitába, azt tárgyszerűbb mederbe terelendő. A vitaanyagra reflektáló hozzászólások közül az elhangzás sorrendjében az érdekesebbek: „Elismerem, hogy hozzá kellett nyúlni (az egészségügy rendszeréhez), azonban ebből a hozzányúlásból igencsak hiányzik az ésszerűség és az emberség. A kialakított betegutakon nevetni lehetne, ha nem lenne ilyen tragikus, az pedig, hogy teljesen meggondolatlanul zártak be kórházi részlegeket elképesztő, és emberi tragédiákhoz vezethet.” „A házi betegellátó szolgálatot meg kellene szervezni. Nagyon sok olyan betegség van, amihez már nem szükséges a kórházi ápolás, a kezelést már az otthonában is megkaphatná.” „A stresszel és a szorongással viszont lehet valamit kezdeni, ahogy a fiatalabb korosztályok esetén az alkohol függőség kialakulásával is. Amit lehet tenni, az a lakosság általános közérzetének javítása, az élethez szükséges minimális biztonságérzet, remény és jobb életkilátás megteremtése és a szolidaritás felélesztése. Egyik sem szakpolitikai feladat. Társadalompolitika, a miniszterelnök dolga lenne.” „Az egészségügy egyik alapproblémája, hogy a nagy tudású és tapasztalatú professzoraink jelentős része elhagyta az országot, így a betegeknek izgulniuk kell, hogy az első fordulóban a helyes diagnózist állapítsák meg náluk.” „A lakosság közegészségügyi állapotát befolyásolni lehet. De ehhez a lakosság együttműködése kell. Magyarországra a reménytelenség és a kilátástalanság, a passzivitás a jellemző, amely hangulat önmagában nem tesz jót az egészségnek, egyben passzív rezisztenciát jelent mindenféle, a rossz szokások elleni kormányzati fellépéssel szemben.” „A 8 év szocialista kormányzás eü. reformjait nem kellene szidni! Sok jó dolog történt abban a 8 évben. … Ami meg július 1-től történt, az borzalmas, főleg a betegeknek. … Sok ember annyira nehezen él már, hogy nem csak a gyógyszerét nem tudja kiváltani, de kezelésekre sem tud már bejárni, mert igaz ugyan, az OEP finanszírozza az utazást, de utólag!” „Most is ott van egymás mellett a két rendszer, az állami sorbanállós és a fizetős azonnal, akkor miért nem lehet ezt normálisan szabályozni. Most mindenkinek jár az ellátás, de nem jut.” „Aki zsebbe fizet, azt a műtétet is megkapja, amire semmi szüksége, hiszen műtét nélkül nem fizetne zsebbe. Ezen kívül egy hosszú sor még jó is, hiszen ösztönöz a zsebbe fizetésre. … Amúgy az egészségügy lehetetlen döntéshelyzetben van, amikor a pénzes beteg nem feltétlenül szükséges műtéte, a járóbeteg halasztható de gyógyítható műtéte, és a nem feltétlenül sikeres életmentő műtét közül kellene válogatni. Hát persze, hogy ebből várólista lesz, ugyanis a döntés (a pénzes beteg esetén a jelentős szervezeti ellenállással szembenéző döntés) felelősségét a miniszter sem vállalja. … A probléma tényleges megoldása többletráfordítással jár.” „Ami az "oktatósdit" és a "továbbképzés/konferencia-bizniszt" illeti, az egy újabb kori kinövés és 9
nem csak az orvos-szakmát érinti. A továbbképzés természetesen bőven megoldható lenne egyetemi keretek között, nyáron, amikor az egyetemi diákszállók üresek.” „Hogyan fog megtörténni az igazságos hozzáférés a jövedelmi helyzettől függetlenül? Ki fogja finanszírozni és mi lesz a színvonal szintje? (Mi lesz az állandóan korszerűsödő és dráguló gyógyszerekkel?)” 12.
Következetes és kezdeményező külpolitikát!
A külpolitika kérdéseivel foglalkozó vitaindító augusztus 29-én került fel a honlapra és 58 Facebook kedvelést kapott. Egy kapcsolat-látogató hozzászólás nélkül jelölt „tetszik”-et a vitaanyagra, és csak egy szólt hozzá. Érdemi tételei a következők voltak: „Külpolitika terén a magyar kormány túlteljesített mind Irakban, mind Afganisztánban, mind Algériában(?). Európai belpolitika terén Orbán Viktor hevesen gesztikulált, de úgy tűnik, próbálja betartani a kötelező minimumot. Ami az uniós egyeztetési mechanizmus működtetése (leszámítva a kisebb fennakadásokat) és főképp a költségvetési hiánycél betartása. Igaz hogy mindezt úgy teszi, amely a személyes kapcsolatok jelentős romlásához és Magyarország nemzetközi megítélésének romlásához vezet és ennek gazdasági következményei is vannak.” 13.
Rendet és biztonságot!
A biztonság kérdéseivel foglalkozó vitaindító augusztus 31-én került fel a honlapra és 31 Facebook kedvelést kapott. Egy kapcsolat-látogató hozzászólás nélkül jelölt „tetszik”-et a vitaanyagra, egy pedig a véleménye mellett. 31 hozzászólás érkezett 10 résztvevőtől, akik közül 7en más szakterületi vitákba is bekapcsolódtak. A vita elején témagazda szakértőnk 4 bejegyzésben kiegészítette a vitaindítót, nagyobb terjedelemben a helyzetképet illetően és a jelenlegi kormány intézkedéseit bírálva, rövidebben pedig az MSZP kormányzás fejlesztési eredményeit felidézve. Egy átfogóbb, a vitairatra reflektáló hozzászólást kell kiemelni: „A komplex biztonság témakörét rendkívül fontosnak tartom. Ebből a szemléletből kiindulva lehet felépíteni egy új és valóban hatékony rendészeti modellt. A vitaanyagból hiányolom a városi biztonság fogalomkörét és annak kifejtését. Szerencsés volna olyan rendészeti programot alkotni, amely világos életpályát rajzol fel a hivatásos munkát vállalóknak.” Két érdekesebb kérdés emelhető még ki a vitából: az ún. V.L. ügy értékelése, valamint az önkéntesség, önszerveződés támogatásának, vs. veszélyes paramilitáris alakulatok létrejöttének, ténykedésének ellentmondása. 2012. október. 14.
10
