Szeretem Kanizsát Igazlátó Nap. A fiatalság demokráciájának próbanapja

Szeretem Kanizsát Igazlátó Nap A fiatalság demokráciájának próbanapja

Szeretem Kanizsát Igazlátó Nap

Tisztelt Olvasónk! Ön a Zemplén Ifjúsági és Sport Innovációs Egyesület „Szeretem Kanizsát Igazlátó Nap” című kiadványát olvassa, amivel az a célunk, hogy nyilvánossá tegyük kiemelt ifjúsági demokráciafejlesztő projektünket, és annak eredményeit. A projektismertető mellett bemutatkozik a végrehajtó Zemplén Ifjúsági Egyesület és megismerhetik a 2009-év fiatalját Nikolics Zsannát, akit méltán lehet példaként állítani kortársai elé. Az utóbbi években több kutatás számolt be arról, amelyet saját tapasztalataink is alátámasztanak, hogy a fiatalok nincsenek tudatában állampolgári jogaiknak, felelősségüknek, érdekvédelmi lehetőségeiknek, egyben nem értik a demokratikus intézmények szerepét és működését. Továbbá egyre kevesebb érdeklődést mutatnak a közügyek iránt, ami kiszolgáltatottabbá teszi őket mind a politikában, mind a médiában megjelenő manipulációval szemben.

jának kialakítására. A program átfogó célkitűzése a fiatalok emberi jogi tudatosságának elmélyítése, kritikai gondolkodásuk, önálló véleményalkotásuk és cselekvő helyi társadalmi részvételük megalapozása és fejlesztése.

Alig-Vár Jótékonysági Gyermektábor 2008

ifjúsági civil kontroll fejlesztését szolgálja, olyan új, hatékony, érdekegyeztetési és érdekérvényesítési technikák alkalmazásával, mely képessé teszi a fiatalokat arra, hogy egyes problématerületeken képesek legyenek egyeztetni és valós társadalmi támogatottságot tudjanak szerezni ügyeik mellé, képesek legyenek az őket érintő állami és önkormányzati feladatok kontroll-

A közvetlen célja, hogy - a projektbe bevont fiatalok megismerjék és képviseljék a demokrácia által kifejezésre juttatott értékeket: úgymint emberi jogok, diákjogok, a közvetlen demokrácia eszközei, társadalmi felelősség, helyi közéletben való részvétel lehetőségei, - a résztvevő szervezetek és személyek megismerjék egymást, kicseréljék tapasztalataikat, megvitassák az egyes szervezetek aktuális problémáit, döntsenek közös fellépésekről, akciókról, - a szervezetek hatékonyságának növelése, jövőképük alapján.

A Nemzeti Civil Alapprogram támogatásával (NCA-DP-10-C „Igazlátó Nap”, avagy ifjúsági érdekképviseleti együttműködések kialakítása Nagykanizsán) létrejött pályázati program a korábban lebonyolított fejlesztő tevékenységekhez kapcsolódik, amelyek közül ki kell emelni a 2008-ban megrendezett Városi Ifjúsági Konferenciát és az évente, más-más helyszínen és célcsoporttal megismételt ifjúsági jövőműhely workshopokat, amelyek keretében elvégzett igényfelmérések is igazolják a program szükségességét. Az ifjúsági mintaprogram az érdekképviseleti célú együttműködések, az

2

Budavölgyi Kálmán ZSE elnök, projektmenedzser

A fiatalság demokráciájának próbanapja SZERETEM KANIZSÁT

4. IGAZLÁTÓ NAP 4. IGAZLÁTÓ NAP KEDVES THÚRYS DIÁKOK! Demokrácia = önmagad és közösséged vállalása. A demokrácia a szabad gondolkodás. Saját gondolataid közlése, mások gondolatainak meghallgatása, megértése. A gondolkodás kérdések feltevésével kezdődik. A demokrácia a kérdések felvállalása. A névtelenség arca mögé bújás nem a demokrácia, a diktatúra jellemzője. Vegyél részt lakóhelyed fiataljainak demokráciájá-ban. Vegyél részt Nagykanizsa demokráciájában. Nagykanizsa Te vagy. Nagykanizsa a családod. Nagykanizsa a barátaid, a közösségeid. Nagykanizsa az iskolád, a munkahelyed. Nagykanizsa a pihenő és szórakozóhelyed. Nagykanizsa az épített és természeti környezeted. Kérdezz, gondolkodj együtt társaiddal egy szebb, jobb, Nagykanizsáért! Fogalmazd meg kérdéseid, jelöld meg kitől várod a választ.

A fiatalok demokráciájának 4. próbanapja Nagykanizsán A demokráciát építő 4. Igazlátó Napon, (április 14-én iskoládban), a város fiataljainak a közéletben való részvételéről cserélheted ki gondolataidat, vitázhatsz szakemberekkel, a város vezetőivel. A kérdéseket össze¬gyűjtjük, és a „Szeretem Kanizsát 4. Igazlátó Fórumán” válaszolnak kérdéseidre városunk vezetői (polgármester, kórházigazgató, rendőrkapitány, KKK igazgató), szakemberei, önkormányzati képviselők, a DÖK képviselői. Kérdezz hát bátran diákjogokról és kötelességekről, iskoláról, korosztályod kikapcsolódási lehetőségeiről, környezetedről, lakóhelyed jövőjének terveiről, korosztályod lelki és testi biztonságáról, sportolási, szórakozási lehetőségéről, továbbtanulásról, és amiről csak akarsz! A legaktívabb, a legtöbb kérdést feltevő osztály jutalomban részesül!!! A kérdéseket E-mail-ben is megküldheted a [email protected] internetes postafiókra. Mi a kérdésed, mik a kérdéseid?

Kitől várod a választ? : Osztályod: ______ A te neved: Jó kérdezést kíván Nagykanizsa MJV Önkormányzata, a Zemplén Ifjúsági Egyesület és a Thúry György Kereskedelmi, Vendéglátó és Idegenforgalmi Szakképző Iskola!

3


ZSE bemutatása A Zemplén Ifjúsági és Sport Innovációs Egyesület Nagykanizsa egyik legrégebben (1988) alakult ifjúsági egyesülete. Tevékenységét az ifjúság feladatok a sport, a rekreáció és a környezetvédelem területein fejti ki. A Zala Megyei Közgyűlés szervezetünknek 2005-ben kiemelkedő ifjúsági munkájáért Zala megye nemzetközi hírnevének növeléséért Nívódíjat adományozott. A szervezet missziója Hozzásegítjük a térség fiataljait szabadidejük kulturált eltöltéséhez, a minőségi élet megteremtéséhez, az optimális fizikai, lelki és szellemi teljesítő képességük állandósításához. Családias légkörben egy életmodell mintát nyújtunk a fiataloknak. Közösségfejlesztő, ifjúsági programokat szervezünk, ifjúsági irodát, közösségi teret, nonprofit hír és szolgáltató portált működtetünk részükre. Sportolási, rendszeres testmozgási lehetőséget biztosítunk számukra. Az egyesület 50 fős taglétszámából 15 fő ifjúsági, jogi, pénzügyi és urbanisztikai szakértőből áll. A szervezet munkáját alkalmanként 15-20 fő önkéntes segíti. Szolgáltatásainkat

Kerékpáros tábor

évente 5-6 ezer fő veszi igénybe. Partnerszervezetünkkel a Nagykanizsai Civil Kerekasztal Egyesülettel közösen, önerőből, a költségeket megosztva üzemeltetjük a Nagykanizsai ifjúsági és civil szolgáltató irodát a Halis István Könyvtárban. Az iroda napi 8 órában tart nyitva, munkatársainak száma 3 fő. Szervezetünk 2007-ben hozta létre és szerkeszti http://ifjusag.com domain név alatt a Regionális ifjúsági és sport nonprofit szolgáltató Internetes portált. Napi frissítéssel hírek kerülnek fel

Sportnap - Kanizsa Centrum

4

az ifjúság és a sport területéről, valamint hasznos nonprofit dokumentumokhoz juthatnak hozzá a látogatók, akiknek a száma évente meghaladja a 150 ezer főt. Kiemelt ifjúsági projektjeink - Igazlátó Nap 2007-óta évente rendezzük meg kiemelt ifjúsági projektünket az „Igazlátó Napot”. - Tematikus ifjúsági gyermektábor Évente 20 fő részvételével tematikus ifjúsági csillagtábort szervezünk. - Alig-Vár Jótékonysági Gyermektábor 2004-óta, évente 20 hátrányos helyzetű, köztük több fogyatékossággal élő gyermeket viszünk el nyaralni egy alternatív finanszírozási módszer segítségével. - Ifjúsági közösségi tér működtetése Az Aranyfény Civil Egyesülettel karöltve ifjúsági közösségi teret működtetünk - Karitatív tevékenység A természeti katasztrófa sújtotta területen élők mellett, helyi rászoruló családokat segítünk, kiemelt építészeti értékek, közterek, közlekedési eszközök rehabilitációját koordináljuk.

A fiatalság demokráciájának próbanapja

Sporttevékenységek Világbajnokság - Kanton, Kína

Sporttevékenység Az ifjúsági feladatellátásunk fontos eleme a diáksport szakosztályunk működtetése, ahol nagyrészt, a több mint 3000 éves Távol-keleti sportággal, a lábtoll-labdával foglalkozunk. Emellett kerékpáros, gyalogos túrákat szervezünk, sportbemutatókat, tematikus sporttáborokat, környezetvédelmi akciókat tartunk térségünkben. Mit kell tudni a lábtoll-labdáról? A labdajátékok csoportjába tartozó mozgalmas, látványos csapatjáték. Olcsó sportág, különösebb szerigénye nincs, csak labda és háló szükséges hozzá, a játékszabályok gyorsan elsajátíthatók. A játék alapszinten is szórakoztató, de a versenyszerű űzése sokoldalú képzést igényel. A lábtoll-labdázás Kínában, Vietnamban és még több ázsiai országban nagyon elterjedt szabadidősport játék. A karate filmek némelyikében látható, hogy 4-5 fős csapatok kapura is játszák. Európában, így Magyarországon is az 1990-es években terjedt el. Kétévente VB illetve EB, míg a hazai versenyrendszerben korosztályos bajnokság kerül megrendezésre gyermek, serdülő, ifjúsági, felnőtt és szenior korcsoportban. Szervezetünk működteti lábtolllabda sportágban az egyik legeredményesebb hazai utánpótlás bázist. Évi 5-6 alkalommal sportbemutatót szervezünk a Nyugat-Dunántúl terü-

letén. 1996-óta rendezzük lábtoll-labda sportágban az Ifjúsági Országos Bajnokságot. Emellett házigazdái vagyunk a III-IV-V-VI-VII. korcsoportú diákolimpiának. Háromévente mi rendezzük meg a Fekete Zoltánné Emléktornát az V-VI-VII- korcsoportú országos diákolimpia döntőjét. Emellett két alkalommal VB, illetve EB országos rangsoroló kupára várjuk az ország élvonalához tartozó játékosokat. Heti két alkalommal a Hevesi Iskola tornatermében, míg egyszer az Olajbányász csarnokban tartjuk edzéseinket. Legsikeresebb versenyzőnk Budavölgyi Veronika és Prukker - Gozdán Ágota, akiket a Magyar Lábtoll-labda Szövetség a „Lábtoll-labdázás Örökös Bajnoka” címmel tüntetett ki. Követőik az utánpótlás játékosok közül a Kunics testvérek Réka és Bence, akik sikert sikerre halmoznak. Mellettük Lukács Márton, Kovács Patrick, Baranyai Benett nyújtanak kiemelkedő teljesítményt. A felnőtt csapat meghatározó játékosai: Hartai Attila, Takács Endre, Arany Bálint, Huszár Emil, Farkas Balázs, Lukács Benedek, Schulcz András

Kunics testvérpár

és Budavölgyi Bálint. Jelentkezés a sportág megismerésére. Hevesi Iskola, kedd-csütörtök 17-19ig. Olajbányász csarnok, szombat 1014-ig. Budavölgyi Kálmán vezetőedző, Tel: 20/9313-055, E-mail: [email protected], Fax: 93/999-697, Web: ifjusag.com.

Európa Bajnokság - Marseille

5


Módszer Igazlátó Nap Városi szintű ifjúsági fórum avagy „Igazlátó Nap” az ifjúságot érintő közügyek megtárgyalására. A zárt időkeretben megrendezett fórumra bekerült problémákat a meghatározott napirend szerint megvitatják a fórumon, ahol a résztvevők szavaznak arról, hogy érdemi válasznak tekintik-e az elhangzottakat. A címzettnek – legyen az, tehát akár az igazgató, akár helyi politikus – érdemben kell válaszolnia, a képviselő vitába szállhat vele, s a végén a résztvevők döntenek arról, hogy a választ elfogadják-e, s így lesz a válaszból érdemi válasz, nem pedig lehurrogás, problémaelkenés, áthárítás. A módszer bemutatása Sajátos forgatókönyv alapján megszervezett nyilvános panaszfórum; az Igazlátó Nap technikáját Pál Tamás szociológus fejlesztette ki, a ’90-es évek elején. Az „Igazlátó” civil technikát érdekképviseleti célú feladatok végrehajtására, kérdések helyi felvetésére és megoldások keresésére dolgozták ki. A módszer lényege, hogy a lefektetett játékszabályok mentén fiatalok kérdéseket, interpellációkat fogalmaznak meg, a város vezetőinek,

melyekre egy nyilvános fórumon kapnak érdemi választ, majd megállapodnak a probléma lehetséges megoldásáról. A program előkészítéseként kérdőívek kerülnek kiosztásra az iskola diákjaihoz, akik ezen tehetik fel kérdéseiket a különböző témakörökben. A kérdéseket rendszerezve, csoportosítva egy moderátor teszi fel a fórumon az érintetteknek. Eredmények A program az elvont ismeretközvetítés helyett a gyakorlathoz szükséges jártasságok és készségek fejlesztésére összpontosít, egy olyan fejlesztési modellt képvisel, amely egyben a gyakorlati kipróbálást is biztosítja a célcsoportok számára. A közösségi együttműködés általi folyamat hozzájárul a résztvevő fiatalok állampolgári fejlődéséhez, személyes és szakmai előrehaladásához, és nagyobb horderejű társadalmi kérdések megértéséhez, valamint az egyének, szervezetek, az ifjúsági szektor rendszerének pozitív változásához. A program célja, hogy a kanizsai térségben élő fiatalokkal megismertesse és megszerettesse a demokráciát, mint életformát. Aktivizálja őket a

Igazlátó nap

6

helyi közéletben való részvételre, érdekeik érvényesítésére. Megmutatjuk számukra a demokratikus részvételi lehetőségeiket, kialakítjuk bennük a társadalmi felelősség alapjait. További cél, hogy képzési napok mellett közösségformáló programok megszervezése, kivitelezése és értékelése során közösségé szerveződjenek, a különböző szervezetek közötti kapcsolat rendszeressé, tartóssá váljon. Egymást segítve, egymás ötleteit továbbfejlesztve további közös projekteket generáljon az együttműködés, hatékonyabban tudják érdekeiket képviselni a helyi közéletben. A programok csúcsaként, összesítéseként, megrendezzük a Kanizsai Kistérségi Ifjúsági Konferenciát, az „Igazlátó Napot” az ifjúsági demokrácia próbanapját. Az Igazlátó Napnak, mint kistérségi szintű ifjúsági együttműködésnek, a közvetlen célja, hogy a projektbe bevont fiatalok megismerjék és képviseljék a demokrácia által kifejezésre juttatott értékeket (úgymint emberi jogok, diákjogok, a közvetlen demokrácia eszközei, társadalmi felelősség, helyi közéletben való részvétel lehetőségei). A résztvevő szervezetek és személyek megismerjék egymást, kicseréljék tapasztalataikat, megvitassák az egyes szervezetek aktuális problémáit, döntsenek közös fellépésekről, akciókról. A szervezetek hatékonyságának növelése, jövőképük alapján - a közös eredők feltárásával - együttműködések kialakítása és törekvéseik célirányosabbá tétele. Az összefogás eredményeként kialakuló erősebb érdekképviselet által élénküljön a középiskolás és főiskolás korosztály demokratikus élete, erősödjön a szervezetek önfejlődése, a városban több szervezet alakuljon, és ez által javuljon a különböző érdekek képviselete.


Igazlátó nap képekben

7


Igazlátó nap 2008 Igazlátó Napot szervezett a minap a Szeretem Kanizsát akciócsoport a Halis István Városi Könyvtárban. A program két moderátora, Lengyák István és ifjabb Horváth Zoltán köszöntötte a megjelenteket, majd előbbi jelezte, a nap ötletét az adta, hogy a város civil szervezeteiben felvetődött a fiatalok közéletbe történő nagyobb mértékű bevonásának igénye. A megkérdezett fiatalok közül százhuszonnégyen 212 kérdést fogalmaztak meg, s a szervezők szerint negyvenhárman azt is vállalták, hogy a nyilvánosság előtt kiállva is tolmácsolják felvetéseiket az illetékesek felé. A kérdések azonban nem túl biztató jövőt festettek a város számára. Többségük a munkahelyteremtésről, a város jövőjéről szólt, melynek kapcsán az egyik kérdező részéről az is elhangzott: „A fiatalok is szeretik Kanizsát, de nem tudnak itt maradni.” A felvetésre a polgármester válaszolt, aki elmondta, hogy a munkahelyteremtés nem önkormányzati feladat, de még csak nem is állami. Egy város, vagy egy kor-

mány vezetőinek csak az a felelőssége, hogy a vállalkozások, a gazdasági élet szereplői számára kedvező körülményeket teremtsen. Úgy véli, az önkormányzat e tekintetben megtesz minden tőle telhetőt. Balogh László, az oktatási, kulturális, ifjúsági és sportbizottság elnöke szerint egy város fejlődése nemcsak pénzügyi, hanem mentális kérdés is, a legnagyobb gondot ugyanis az okozza, hogy a fiatalok inkább elmennek más városba, vagy éppen külföldön vállalnak munkát. Balogh László szerint lokálpatriotizmusra kell nevelni a fiatalokat. Egy másik kérdés azt firtatta, hogy tervezik-e sétálóutca kialakítását? Erre a polgármester és az alpolgármester is válaszolt, s mindketten megerősítették, fontosnak tartják, hogy a belváros forgalma csökkenjen, a terek és a városközpont rendezettebb arcot mutasson, s történelmi miliő alakuljon ki. Ehhez az alpolgármester szerint körülbelül öt-hat évre van szükség. Ugyanakkor azt is hozzátette, a sé-

tálóutca léte, vagy nemléte közösségi kérdés is. Ennek megfelelően, ha igény mutatkozik rá, akkor lesz. Bene Csaba, a Zsigmondy-Széchenyi SZKI igazgatóhelyettese egy, a diákmunka hiányával kapcsolatos kérdésre reagálva azt mondta, szakmai szemmel úgy látja, inkább szűkíteni, mint bővíteni kellene a diákmunkák körét, mert egyre nagyobb problémákat okoz a tanulmányi munkában. Ugyanis esténként viszont látja a hipermarketben, az üzletekben azokat a fiatalokat, akik délelőttönként az iskolában egyre kevésbé teljesítenek. Véleménye szerint a szülők felelőssége, hogy megteremtsék azt az anyagi hátteret, ami lehetővé teszi a gyermek számára, hogy tizennyolc éves koráig csak a tanulással kelljen törődnie. Szóba került a mozi kérdése is, melynek kapcsán a polgármester azt mondta, Nagykanizsa az egyetlen a megyei jogú városok közül, ahol nincs mozi, szerinte ezt a problémát az önkormányzatnak kellene megoldania. Akadt, aki újabb egyetemi kapcsolatok kiépítését sürgette. A polgármester azonban úgy látja, inkább a meglévőt kellene erősíteni, a cél, hogy a Pannon Egyetem Nagykanizsai Képzési Helye önálló egyetemi karrá váljék. Hírforrás: Kanizsa újság

8


Igazlátó nap másodszor Avagy felnőttek a diákok kereszttüzében Többféle jelzővel is lehetne illetni azokat a kérdéseket, melyeket a Zemplén Ifjúsági Egyesület és a Civil Kerekasztal által szervezett 2. Igazlátó Napon tettek fel a Zsigmondy Vilmos és Széchenyi István SZKI diákjai városunk köztisztviselőinek: érdeklődő, provokatív, elgondolkodtató… Tavaly a Dr. Mező Ferenc Gimnázium diákjai tehették meg ugyanezt. Az idén összesen 557 kérdés érkezett, némelyik egy embertől, sokat adtak le egész osztályok közösen, volt névvel ellátott, volt névtelen. A témakörök az élet minden területét felölelik, az egészségellátástól a környezetvédelemig, a továbbtanulástól a városfejlesztésig. Nagykanizsa rendvédelmi szervei csakúgy képviseltették magukat, mint az Önkormányzat, jelen voltak oktatási, egészségügyi szakemberek, civilek. Az első kérdéscsoportra Marton István polgármester válaszolt, beszélt a családjáról, a fizetéséről, arról, hogy polgármesternek lenni nem is olyan egyszerű. Az egyik diák azt kérdezte tőle, hogy miért kellett nagyon megküzdenie az életben: a polgármesterségért s a szakmai elismerésért – válaszolta. Prof. Dr. Bátorfi József, a Kanizsai Dorottya Kórház igazgatója szerint munkája nagyon sok rizikófaktort tartalmaz, s sebészként – nem csak neki, hanem kollégáinak is – szüksége van egy nagyon fontos tulajdonságra: a kudarctűrésre. Az orvosokban nem azoknak a betegeknek a képe marad meg, akiket meggyógyítottak, hanem azok hagynak nyomot, akiket nem sikerült, s még a sikerélmény sem kárpótolja az orvost. Arra a kérdésre, hogy azokkal az ápolókkal, kórházi dolgozókkal mit tesz, akiknek viselkedése nem felel meg a társadalmi szabályoknak, a kórházigazgató azt felelte, szerinte az alkalmazottai szak-

mailag és emberileg is mindig helytállnak, ha mégsem így lenne, mindig kivizsgálásra kerül az ügy. A várólistával kapcsolatban annyit mondott, hogy az önmagát generálja, így a sebészeten nem is alkalmazzák. Igazgatójuknak, Bene Csabának is címeztek kérdéseket a zsigmondysok, aki készséggel válaszolt. Szó esett a diákok jogairól és kötelességeiről, ezzel kapcsolatban az igazgató elmondta, hogy mindig a szabályok szerint járnak el, s azt pedig törvény szabályozza, hogy 18 éves korig kötelező iskolába járni. Nem igazán nagy az érdeklődés a tanulók részéről a szabadidős tevékenységek felé, pedig az iskolának saját vitorlása is van, mégsem jelentkeznek a diákok a közös programokra. Nyilván tréfás kedvében volt az a diák, aki feltette a következő kérdést: ki a norvég király? Lengyák István, a délután egyik moderátora felvilágosította a fiatalokat, hogy az ilyen jellegű információk fellelhetők a könyvtárban s az Interneten is. Kevés idő jutott a válaszadásra, de a végén megkérdezték a „pódium” előtt ülőket, hogy szeretne-e valaki még kérdezni valamit. A következő vitaindító kérdés hangzott el: „Miért olyan koszos a város?” Erre a kérdésre többek között Cseresnyés Péter alpolgármester felelt, szerinte ez elsősor-

ban az emberek felelőssége, az önkormányzat rengeteg pénzt költ a város tisztántartására. Valóban nem mindennapi az a látvány, mely az ember szeme elé tárul szerte a városban. Cigarettacsikkek tömkelege, csokipapír, üdítősüvegek, és még sorolhatnánk. S hiába a próbálkozás a szelektív gyűjtésre, ha bizonyos emberek felégetik a konténereket. De talán a felelős szervek is tehetnének többet. Hiszen a lakosság környezetvédelemre való felhívására tett cselekedetek sora sosem érhet véget. A szervezők ígéretet tettek arra, hogy az idő szűkössége miatt megválaszolatlan kérdésekre is valamilyen formában sor fog kerülni. Hírforrás: Kanizsa TV

9


Igazlátó Nap 2010. A 3. Igazlátó Napot a Batthyány gimnáziumban rendezték meg, ahol 215 tanuló 358 kérdést tett fel. A legjobb válaszadó a diákok szerint dr. Molnár József rendőrkapitány volt. A legaktívabb kérdező a 9. E osztály közössége volt, ahol 26 tanuló 39 kérdést intézett a meghívottakhoz. Jutalmul osztálykirándulásukhoz a szervezők 30 000 forinttal járultak hozzá. A városi vezetőknek, szakembereknek, a hozzájuk tartozó kérdések megválaszolására a helyszínen maximum 15 perc időt terveztek, a kimaradt kérdésekre a BLG (blg.hu) honlapján keresztül írásban lesz lehetőség válaszolni. A kérdésekre válaszoló meghívott vendégek Marton István polgármester, Cseresnyés Péter alpolgármester, Prof. Dr. Bátorfi József, a kórház főigazgatója, Szmodics Józsefné osztályvezető, dr. Molnár József rendőrkapitány, Balogh László a BLG igazgatója, Balogh István a Civil Kerekasztal elnöke, valamint Dömötör Nikolette a Blg. Dök. Elnöke voltak. A fiatalok a civil ügyek kapcsán arra voltak kíváncsiak többek között, hogy ők hogyan kapcsolódhatnak be a rendezvények szervezésébe, a civil szervezetek munkájába. A civil szervezetek támogatását is firtatták, és az egyik legérdekesebb kérdés így hangzott: Érdemes-e olyan egyetemen továbbtanulnom, amely szinte kivonja magát a város közéletéből, nem vesz részt a fiatalok megmozdulásaiban sem? Az egészségügy sem maradt érintetlen a tegnapi napon. A fiatalok kíváncsiak voltak az egészségügyi fejlesztésekre ugyanúgy, mint arra, hogy miért nem javítanak a közintézmények mosdóinak higiéniáján. A kórház vezetőjétől megkérdezték azt is, hogyan lehetne megoldani, hogy az időre visszarendelt betegek akkor is kerüljenek vizsgálatra, amikorra behívták őket, ne sok-sok óra

10

múlva. Saját életük kapcsán is kérdeztek a diákok, például azt, hogy igaz-e, hogy a két hétig ki nem javított dolgozatok jegyét nem kötelező a diákoknak elfogadni? Érdeklődtek, hogy milyen iskolájuk jövőképe, és azt is szerették volna tudni miért nincs több szabadidős tevékenység az iskolában, ha van szabadidő szervező. Volt, aki arra várt

választ, mért kötelező a felsősöknek a mozi, más azt szerette volna tudni, miért nem focizhatnak tesi órán, ha jó az idő? És egy sokszor felemlegetett sláger-téma is terítékre került: miért nincs kijelölt dohányzóhely az iskolában? Én néha dohányzok, mégis nagyon bosszant, hogy a Medgyaszay Ház urna felőli oldalán a járda mindig tele van csikkel, mert a diákok oda jár-


nak a BLG-ből- mondta egy önkritikus kérdező. Firtatták a diákok, hogy miért olyan kevés a bicikliút a városban, lesz-e mindenütt fedett buszmegálló. Érdeklődtek a város sportfejlesztéseiről, szorgalmazták, hogy legyen végre egy rendes strandunk. A Hazavárunk ösztöndíjat egyszerűen fricskának nevezték, hiszen, mint mondták, minek járjanak az egyetem alatt haza, ha a

diplomával a zsebükben esélyük sincs a városban elhelyezkedni. Szerették volna tudni, miért nem biztonságos éjszaka a város, és azt is mért nem lehet rend a nagy buszmegállóban. Megkérdezték a rendőrkapitányt arról is, mit tesznek azok ellen, akik gyerekeket bántalmaznak, és arra is választ vártak, mért szolgálják ki a legtöbb 18 év alatti fiatalt a szórakozóhelyeken szeszes itallal, cigarettával. Arra is kíváncsiak voltak, mit tesz a város a prostituáltak számának növekedése ellen. Tudni szerették volna, miért nem lehet minden iskola elé olyan gyalogátkelőhelyet készíteni, mint a Csokonai úton. A Városkapu körútnak az alsó (kaposvári) átkötő szakasz megépítésével jelentősen megnőtt a forgalma. Még sincs sehol egyetlen gyalogátkelőhely sem. Tervezik-e ennek az áldatlan állapotnak a megszüntetését, - kérdezték tegnap a batthyánysok. És a sokéves problémát is előhozták: miért nem helyeznek már el a Hevesi- Rózsa út kereszteződésében rendőrlámpákat, vagy körforgalmat? Városvezetés is kapott kérdéseket, ezek között első helyen ez szerepelt: Miért nem nyerte el Kanizsa a 600 milliós EU-s pályázatot? „Ha a névtelenség arca mögé bújás a diktatúra jellemzője, akkor miért nem lehet egy politikust visszahívni, cselekedeteit számon kérni? „- kérdezte egy diák. A vetélkedők anyagaiban olvastuk, hogy 100-200 évvel ezelőtt a városnak jelentős vagyona volt, amit folyamatosan gyarapítottak is. Ma csak azt halljuk, olvashatjuk, hogy mindent elad a város. Biztos, hogy ez vezet ki a válságból? - kérdezte egy másik. A szüleinknek miért kell fizetni, a hegyi szerszámos kamráért is adót, amikor a luxusvillák is adómentesek? tette fel a kérdést a harmadik.

11


Igazlátó Nap a „Keriben” „Nem fogunk iskolákat megszüntetni, sem bezárni. A vezetői szintű ös�szevonások mellett mindegyik iskola megtartja saját önállóságát, arculatát, identitását.” — mondta a polgármester.

„A kanizsai ifjúság megbízható, és számítunk a kanizsai ifjúságra.” — mondta Lengyák István, az Igazlátó Nap moderátora nyitóbeszédében. Az idei Igazlátó Napot a Thúry György Kereskedelmi, Vendéglátó és Idegenforgalmi Szakképző Iskolában tartották, melyen 60-70 diák vett részt. Az Igazlátó Nap program azért jött létre, hogy a gimnazista korú fiatalok feltehessék kérdéseiket a város nagy intézményeinek. Lengyák István Váci Mihály sorait idézve mutatott rá a program lényegére: „Énnekem ezt a homloknyi országot, / ezt a kitépett szívnél nem nagyobb hazát, / e népet és e kor meredekjeit / adta sorsomul a lét…” A fiatalok már előre megírt kérdéseire Cseresnyés Péter polgármester, Göncz Ferenc iskolaigazgató, Frönlich Klára, a kórház jogi képviselője, dr. Molnár József rendőrkapitány, Berke László rendőrkapitány-helyettes, Horváth István divízióvezető, illetve

12

Budavölgyi Kálmán, a Zemplén Ifjúsági Egyesület elnöke válaszolt. Több száz kérdés közül a legtöbbet, szám szerint közel 70 kérdést a 11. C osztály gyűjtötte össze, amiért 25 000 Ft osztálykirándulásra elköltendő pénzt kaptak. A kérdések általában csoportosíthatók voltak, s aszerint, hogy az önkormányzatnak, a kórháznak, a rendőrségnek, vagy esetleg egyéb intézménynek szól a kérdés, szólaltak fel a meghívott előadók. Cseresznyés Péter polgármester megköszönte a sok kérdést, amit a fiatalok feltettek, érintve a munkanélküliséget, a város rehabilitációját, a kereskedelmet, illetve a környezetszennyezést is. A polgármester beszéde végére hagyta az iskolákat, pedagógusokat, illetve diákokat érintő friss, legfontosabb témát: az iskolák összevonását. Cseresnyés Péter azt a választ adta a témával kapcsolatban felmerült kérdésekre, hogy az összevonás csak és kizárólag vezetői szintű egyesítést jelent.

A Cseresnyés Péter után Frönlich Klára szólalt fel, majd a rendőrség képviselői és Budavölgyi Kálmán is szót kapott. A kórház jogi képviselője tolmácsolta prof. Dr. Bátorfi József főigazgató elnézéskérését, hogy nem lehet jelen és nem tud személyesen válaszolni a fiatalok kérdéseire, melyeknek nagyon örültek, hisz ezek a kérdések mutatják, hogy az ifjúság érdeklődik a kórház élete, és a benne folyó munka iránt. A fiatalok az előbb felsorolt témákon kívül még a közbiztonságról, a sportról és szórakozási lehetőségekről is tettek fel kérdéseket. Zárógondolatként ismét Lengyák Istvánt idézném, aki felhívta a fiatalok figyelmét egy Weöres Sándor idézetre: „Aki nem ismeri a múltat, az nem értheti a jelent.” Hisz pár kérdés a múltbeli eseményekkel magyarázható meg. Ezen kívül Pista bácsi (megengedte, hogy így szólítsák a fiatalok) elmondta: fontos, hogy folyamatosan figyeljék a sajtót, hisz általuk mindig friss híreket és programokat tudhatnak meg, s manapság fontos, hogy az ember naprakész legyen. Ez a délutáni beszélgetés talán közelebb hozta a fiatalokat a város vezetőihez, s máskor is bátran felmerik tenni kérdéseiket. Cseresnyés Péter biztosította az ifjúságot, hogy bátran hívják, mert ha szükség van még beszélgetésre, ő és a város vezetősége szívesen áll rendelkezésükre. Hírforrás: Kanizsahir


13


Értük és velük érdemes…

Nagykanizsán élek, amióta az eszemet tudom. Tavaly végeztem a Thúry SZKI-ban, idén pedig az emelt magyar érettségi vizsgával próbálkozom, remélem sikeres eredménnyel. Sopronba jelentkeztem főiskolára, nagyon fogok örülni ha, felvesznek, mégis tartok tőle egy kissé, hisz nagyon sok dolog köt Kanizsához. Felkértek, hogy írjak magamról, tevékenységeimről, és fogalmazzam bele, miért kaphattam meg az Év civil fiatalja díjat. Sokat gondolkoztam, hogyan kezdjek neki, mit írjak, hisz az embernek leginkább önmagáról írni a legnehezebb. A barátaim és csoportjaim fényképét nézegetve rájöttem, hogy írhatnék egyfajta „búcsúlevelet” az ő számukra. Azon keresztül bemutathatom őket. Nem, mint táncosokat vagy színészpalántákat, esetleg segítőket, hanem mint embereket, barátokat. Ők pedig (talán) jobban megismerhetnek engem, a próbatermeken kívül is. Már apró koromban bámulattal néztem a színészekre és színpadi játékaikra. A felnőtt világ játszani tudására.

14

A felnőttekre, akik lecsíptek egy darabot a korukból és átnyújtják nekünk, nézőknek. Általános iskolában kezdtem el „színjátszóra” járni, majd Dr. Dobó László tanár úr csoportjába kerültem. Nagyon megtetszett a rendezés, így arra gondoltam megpróbálkozom vele én is. A Thúry iskolában létrehoztam egy saját kis csapatot, akikkel nagyon szerettem dolgozni. Szituációgyakorlatokkal, rögtönzésekkel képeztük magunkat. Több darabot elkezdtünk ugyan, amelyeket nem adtunk elő, hisz akkor még nagyon zöldfülű „rendező” voltam. De, az akkor már barátaimnak nevezett csapat türelmesen segített nekem, hogy beletanuljak. Aztán a Laci bácsi helyére lépő Lengyák Istvántól sok rendezői fogást tanultam, lestem el. A Tartuffe című darabot is a Thúry iskolában kezdtem el rendezni. Akkor már biztosabban adtam az instrukciókat. Halmos Ildikó, a Honvéd Kaszinó igazgatónője és Pista bácsi pedig lehetőséget adott és segített nekünk, hogy színpadra állíthassuk a teljes darabot. Ekkor már barátokról beszéltünk és nem csupán csapatról. És ez így van a mai napig. Ismerjük egymás gyengéit és erősségeit, nem csak a színjátszó körön belül találkozunk. Bármiről el tudunk beszélgetni és igyekszünk megoldani a gondokat. A társaimnak erről ilyen véleményeik vannak: „Szerintem nagyon jó, hogy van ez a színjátszó kör és örülök neki nagyon, hogy megismerhettem a csapattagokat, mert olyan embereket találtam, akik nagyon a szívemhez nőttek és jól érzem magam velük. ” A színjátszás mellett alapító tagja vagyok, a három éve létrejött „Nagykanizsai Beugró társulat” néven indult színjátszó körnek, amely szép

„karriert” futott be. Számos előadást tartottunk kisebb nagyobb sikerekkel. Utolsó bemutatásra kerülő darabunkat, a „Fogadás, avagy egy csók és más minden” című két felvonásos zenés komédiát, egyik társunk, Kurta Lilla írta. A darabnak főszereplője és koreográfusa voltam, és daloltam is az előadáson. Ez számomra hatalmas mérföldkő volt, mert ezelőtt még nem álltam ki közönség elé énekelni. Rettegtem tőle, pedig nagyon sokat készültem rá. A legnagyobb segítséget a társaimtól kaptam, akik támogattak, énekeltek velem, és segítettek legyőzni ezt a félelmet is. Járok még egy színjátszó körbe, melyet a HSMK indított el, és egy neves színész-rendező jár le hetente hozzánk. Sok mindent tanultam a rendezésről, és a közösség is jó. Hamarosan bemutatjuk a „Négyszögletű kerekerdő” című darabot. A színjátszás mellett, tizenkét éve táncolok, és közel három éve tanítok. Jelenleg kortárstáncot, hip-hop-ot, moderntáncot, showtáncot tanítok a Magic Ritmo tánccsoportban. A csoportot 2008-ban alapítottam, azért, hogy a gyerekeknek legyen hova menniük iskola után, ne az utcán, vagy a bárokban legyenek és igyanak. Elsősorban hátrányos helyzetű fiatalokkal foglalkozom, akik nem tudnak ezreket kifizetni a tagdíjakra havonta. A másik indokom az, hogy vannak olyan emberek, akik önhibájukon kívül nem élvezhetik a mozgás nagyszerűségét. Mikor táncolok, látom az arcukon az örömöt, és ez sokat jelent számomra. Mindig fontosnak tartottam, hogyan vélekednek a többiek, így megkértem őket, írják le pár szóban, mit tapasztalnak a próbákon és az előadásokon. „Az én tapasztalatom szerint az előadásokon látszik, hogy figyelnek


egymásra a táncosok, az emelések, ha próbán nem is mennek egyszerre, az előadáson nagyon passzolnak egymáshoz, mintha több testben egy lélek mozogna. A vezetőnek is nagyon megbecsülik a tudását, amit próbál átadni a többieknek.” A felsoroltak mellett több színdarabnak is elkészítettem s betanítottam a koreográfiáit, és háttér táncosi szereplésekben is részt veszek a tánccsoport néhány tagjával, köztük Antal Gergővel, aki egyik legnagyobb segítőmmé és barátommá lett az évek során. Másoknak segíteni (véleményem szerint) nemcsak emberi kötelességünk, de egy semmihez sem fogható jó érzés is. Fiatal koromban megtapasztaltam, hogy milyen szörnyű dolog elesettnek és kiszolgáltatottnak lenni. Ezért életem során megpróbálok arra törekedni, hogy segítsek másoknak, amiben csak tudok. Talán ezért hoztuk létre irányításom mellett a „Mit tehetnék érted…” nevet viselő, nagykanizsai és környéki középiskolásokból álló, jótékonysági, nonprofit szervezetet is. Ennek vezetőjeként nagyon sok dolgot megtapasztaltam és átéltem, s hatására másként értékelem már a saját életkörülményeimet. Két éve, amikor megalakultunk a tél szent ünnepe előtt, arra gondoltam, a karácsonyt mindenki megérdemli, nem számít hol lakik, mit csinál, mennyi idős. Így aztán kis csoportunkkal szaloncukorosztást tartottunk nevelő – és idősgondozó intézetekben, hogy egy kis mosolyt csaljunk azok arcára, akik itt élik mindennapjaikat. Amikor műsor közben ránéztem társaimra, láttam, hogy könnyeznek. Mégis mosolyogva csinálták végig az ajándékozást. A nap végén volt, aki odajött hozzám, és megköszönte, hogy megmutattam neki, milyen a „másik világ”.

Legújabb „akciónk” a Hajléktalan szállóhoz köthető. Összefogtunk, hogy néhány kiszemelt hajléktalannak elviselhetőbbé tegyük a körülményeit. Pénzzel, nem tudjuk őket támogatni, de hetente járunk hozzájuk beszélgetni, programokat csinálunk nekik, s igyekszünk – legalább pár órára – elfeledtetni velük gondjaikat. Ahogy megpróbáljuk megváltoztatni a nehezebb sorsú embertársaink életét, úgy a mi életünk is megváltozik. Kis lépésekben ugyan, amit mi alig veszünk észre, mégis érezzük, hogy valami megváltozott. Ha meglátunk, egy sérült embert az utcán nem fordítjuk el a fejünket, bíztatóan rájuk tudunk mosolyogni, ha találunk egy drága ruhát egy butikban, eszünkbe jut, hogy valakinek még cipőre sem telik, ha hallunk egy összefogásról vagy gyűjtésről a városban vagy környékén, elkezdünk gondolkodni, mi mit tehetnénk, hogyan segíthetnénk. 2009 telén megkaptam az Év civil fiatalja díjat, majd 2010 tavaszán Za-

la-megye tehetségígérete kitüntető címet. Talán önkéntes szerepvállalásomért és kulturális tevékenységeim okán érdemeltem ki a két elismerést, aminek persze nagyon örültem. Tudom, nem jutottam volna el idáig, ha nem állnak mindig mögöttem a számomra oly fontos emberek, és nem toltak volna előre olyankor is, mikor hátrálni akartam. Szeretném megköszönni a sok segítséget és a türelmet édesanyámnak, és páromnak. De köszönöm Lengyák Pista bácsinak, Bali Juditnak, Halmos Ildikónak, és minden színjátszó- és táncos társamnak, segítőmnek, akik nélkül nem lehetnék az, aki most vagyok. Egy perzsa közmondással fejezem be ezt a kis emlékezést, amely úgy hiszem, bíztató továbbgondolása lehet a mi közös munkánknak. „Panaszkodtam, hogy nincs cipőm, még nem találkoztam olyannal, akinek nincs lába.” Nikolics Zsanna

15

További információ: Zemplén Ifjúsági és Sport Innovációs Egyesület 8800. Nagykanizsa, Munkás út 3/b Web: http://ifjusag.com E-mail: [email protected] Tel: 06-20/9313-055 Fax: 06-93/999-697.

Kiadja: Zemplén Ifjúsági és Sport Innovációs Egyesület, 8800. Nagykanizsa, Munkás út 3/b • Telefon: +36-20/9313-055 • Fax: +36-93/999-697 Web: ifjusag.com • E-mail: [email protected] • Felelős szerkesztő: Budavölgyi Kálmán. Példányszám: 1000 db Terjesztés: Ingyenesen a civil hálózatokon keresztül • Támogatja a Nemzeti Civil Alapprogram (NCA-DP-10-C-0037 “Igazlátó Nap”, avagy ifjúsági érdekképviseleti együttműködések kialakítása Nagykanizsán).

Szeretem Kanizsát Igazlátó Nap. A fiatalság demokráciájának próbanapja

Recommend Documents