Szerencs és Környéke Takarékszövetkezet 3915 Tarcal, Fő út 66. ÜZLETSZABÁLYZAT

Szerencs és Környéke Takarékszövetkezet  3915 Tarcal, Fő út 66.

ÜZLETSZABÁLYZAT

Jelen Üzletszabályzatot a Takarékszövetkezet Igazgatósága a 5.ig./42/2011.12.29. számú határozatával elfogadta. Hatálybalépés időpontja: 2012. április 01.

1

Tartalomjegyzék TARTALOMJEGYZÉK............................................................................................................................................... 2 I)

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK ........................................................................................................................ 6 1. 2.

ÜZLETSZABÁLYZAT NYILVÁNOSSÁGA .......................................................................................................................... 7 ÜZLETSZABÁLYZAT MÓDOSÍTÁSA .............................................................................................................................. 7 2.1. Felügyelet tájékoztatása ......................................................................................................................... 7 3. TAKARÉKSZÖVETKEZET ÉS AZ ÜGYFÉL EGYÜTTMŰKÖDÉSE, TÁJÉKOZTATÁSA ........................................................................ 7 4. AZ ÜGYFÉL ÉS A TAKARÉKSZÖVETKEZET KÉPVISELETE .................................................................................................... 9 5. ÍRÁSBELISÉG ......................................................................................................................................................... 9 6. ELLENÉRTÉK (DÍJAK, JUTALÉKOK, KÖLTSÉGEK) .............................................................................................................. 9 6.1. Egyoldalú kamat, díj, költség módosítás ............................................................................................... 10 6.2. Egyoldalú kamat, díj, költség módosítás esetei..................................................................................... 10 7. A TAKARÉKSZÖVETKEZET FELELŐSSÉGE .................................................................................................................... 11 8. BANKTITOK, ÜZLETI TITOK ÉS BANKINFORMÁCIÓ ........................................................................................................ 11 8.1. Banktitok köre ....................................................................................................................................... 11 8.2. Üzleti titok köre ..................................................................................................................................... 11 8.3. Titoktartási kötelezettség ...................................................................................................................... 12 8.4. Titoktartási kötelezettség alóli mentesség ............................................................................................ 12 9. AZ ÜGYFÉL BESZÁMÍTÁSI JOGOSULTSÁGÁNAK KORLÁTAI .............................................................................................. 13 10. JOGVITÁK RENDEZÉSE ...................................................................................................................................... 13 11. KISZERVEZÉS .................................................................................................................................................. 13 12. A KÖZPONTI HITELINFORMÁCIÓS RENDSZER (KHR) ............................................................................................... 14 12.1. A KHR részére történő adatszolgáltatás célja ....................................................................................... 14 12.2. A KHR-nek átadható referencia-adatok köre: ....................................................................................... 14 12.3. Az adatkezelés időtartama .................................................................................................................... 16 12.4. A KHR-ből való adatátadás más referencia-adatszolgáltató részére .................................................... 16 12.5. Tájékoztatás kérése ............................................................................................................................... 16 12.6. Az adatszolgáltatással kapcsolatos jogorvoslati eszközök .................................................................... 17 12.6.1. 12.6.2.

12.7.

Kifogás ...........................................................................................................................................................17 Peres eljárás ..................................................................................................................................................17

Ügyféltájékoztatás ................................................................................................................................ 17

12.7.1. 12.7.2.

A természetes személy ügyfelek tájékoztatása .............................................................................................18 A vállalkozásnak minősülő ügyfelek tájékoztatása ........................................................................................18

12.8. Bankinformáció nyújtás ......................................................................................................................... 18 13. A MEGBÍZÁSOK ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI ................................................................................................................ 19 14. AZ ÜGYLETI MEGBÍZÁSOK TELJESÍTÉSÉNEK FELTÉTELEI, ÜGYFÉL ÁTVILÁGÍTÁS ................................................................ 19 14.1. Ügyfél azonosítás .................................................................................................................................. 20 14.2. Az ügyfél kötelezettsége ........................................................................................................................ 21 14.3. A pénzmosásról szóló jogszabályi kötelezettségek betartása ............................................................... 21 15. A JOGNYILATKOZATOK KÉZBESÍTÉSÉNEK SZABÁLYAI ................................................................................................ 22 16. PANASZKEZELÉS.............................................................................................................................................. 23 17. ADATVÉDELEM ÉS ADATKEZELÉS ......................................................................................................................... 23 II)

BETÉTGYŰJTÉS .............................................................................................................................................24 1. 2. 3. 4. 5.

6. 7.

2

BETÉTELHELYEZÉS................................................................................................................................................ 24 1.1. Betétbiztosítás ....................................................................................................................................... 24 BETÉTEK OKMÁNYAI............................................................................................................................................. 25 RENDELKEZÉSI JOGOSULTSÁG A BETÉT FELETT ............................................................................................................ 26 BETÉTI SZERZŐDÉS, BETÉTEK LEKÖTÉSE .................................................................................................................... 27 BETÉTEK KAMATOZÁSA: ........................................................................................................................................ 27 5.1. A betéti kamat és az értékpapírok hozama számításáról és közzétételéről .......................................... 27 5.2. A betéti kamatláb közzététele ............................................................................................................... 28 A BETÉTEK TITKOSSÁGA ........................................................................................................................................ 29 A BETÉTEK VÉGREHAJTHATÓSÁGA ........................................................................................................................... 29

III)

HITELEZÉS, PÉNZKÖLCSÖN NYÚJTÁSA ......................................................................................................31 1.

2. 3. 4. 5. 6.

HITEL ÉS KÖLCSÖN ............................................................................................................................................... 31 1.1. Hitelnyújtás ........................................................................................................................................... 31 1.2. Pénzkölcsön nyújtása ............................................................................................................................ 31 1.3. Lakossági kölcsönnyújtás ...................................................................................................................... 31 A HITELEZÉS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI ........................................................................................................................ 31 A HITELEZÉS FOLYAMATAI ..................................................................................................................................... 33 HITELKÉPESSÉG VIZSGÁLAT .................................................................................................................................... 33 BIZTOSÍTÉKOK .................................................................................................................................................... 33 5.1. A biztosítékokra vonatkozó általános szabályok ................................................................................... 34 HITEL FEDEZET .................................................................................................................................................... 36 6.1. Készfizető kezesség................................................................................................................................ 36 6.2. Óvadék .................................................................................................................................................. 36 6.3. Zálogjog ................................................................................................................................................. 36 6.3.1. 6.3.2. 6.3.3. 6.3.4. 6.3.5. 6.3.6. 6.3.7.

A zálogjog fajtái ..................................................................................................................................................36 Jelzálogszerződések ............................................................................................................................................37 A zálogkötelezettek jogai és kötelezettségei ......................................................................................................37 Zálogjogosult jogai és kötelezettségei ................................................................................................................38 Haszonélvezeti és özvegyi jog.............................................................................................................................38 Zálogjog, jelzálogjog megszűnése .......................................................................................................................38 A zálogjog érvényesítése ....................................................................................................................................39

6.4. Opciós szerződés ingatlanra vagy ingóságra ........................................................................................ 39 6.5. Engedményezés ..................................................................................................................................... 42 6.6. Bankgarancia ........................................................................................................................................ 42 6.7. Bankkezesség ........................................................................................................................................ 42 6.8. Azonnali beszedési megbízás (felhatalmazás) ...................................................................................... 42 6.9. Biztosítások ........................................................................................................................................... 42 6.10. Elidegenítési és terhelési tilalom ........................................................................................................... 42 7. TELJES HITELDÍJ MUTATÓ MEGHATÁROZÁSÁRÓL, SZÁMÍTÁSÁRÓL ÉS KÖZZÉTÉTELÉRŐL ........................................................ 43 8. A TAKARÉKSZÖVETKEZET ÁLTAL FELSZÁMÍTOTT DÍJAK .................................................................................................. 46 8.1. Ügyleti kamat ........................................................................................................................................ 46 8.2. Késedelmi kamat ................................................................................................................................... 46 8.3. Kezelési költség ..................................................................................................................................... 46 8.4. Hitel előkészítési díj ............................................................................................................................... 47 8.5. Nyomtatvány költség ............................................................................................................................ 47 8.6. Rendelkezésre tartási jutalék ................................................................................................................ 47 8.7. Bankgarancia díj .................................................................................................................................... 47 8.8. Felszámolható egyéb díjak és költségek ................................................................................................ 47 9. A KÖLCSÖNSZERZŐDÉS MÓDOSÍTÁSA....................................................................................................................... 48 10. KÖLCSÖNFOLYÓSÍTÁS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI ........................................................................................................ 50 11. KÖLCSÖNÖK TÖRLESZTÉSE ................................................................................................................................ 52 12. LAKOSSÁGI HITELEK TÍPUSA ............................................................................................................................... 52 13. ZÁLOGHITEL................................................................................................................................................... 52 14. VÁLLALKOZÓI HITELEZÉS ................................................................................................................................... 53 14.1. Kölcsönkérelem ..................................................................................................................................... 53 14.2. Kölcsönbírálat ........................................................................................................................................ 54 14.3. Szerződéskötés ...................................................................................................................................... 54 15. A HITELEK FELHASZNÁLÁSÁNAK ELLENŐRZÉSE (UTÓGONDOZÁS), HITELFIGYELÉS, (MONITORING) ..................................... 55 16. BANKGARANCIA ÉS BANKKEZESSÉG VÁLLALÁSA ...................................................................................................... 55 16.1. Ügyfélkör ............................................................................................................................................... 55 16.2. Bankgarancia, a bankkezesség fogalma és általános szabályai ........................................................... 56 16.2.1. 16.2.2.

16.3. 16.4. 16.5. 16.6.

3

Bankgarancia .................................................................................................................................................56 15.2.2. Bankkezesség .....................................................................................................................................56

Garancia, kezesség beváltása ............................................................................................................... 56 A garanciavállalásért felszámítandó díjak ............................................................................................ 56 A kezességvállalásért felszámítható díj ................................................................................................. 57 Beváltott (érvényesített) bankgarancia, kezesség esetén fizetendő késedelmi kamatok, díjak............ 57

IV)

PÉNZFORGALMI SZOLGÁLTATÁSOK NYÚJTÁSA ........................................................................................58

1. 2.

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK .................................................................................................................................. 58 LAKOSSÁGI FIZETÉSI SZÁMLA .................................................................................................................................. 59 2.1. Lakossági fizetési számla szerződés megszüntetése ............................................................................. 61 2.2. Lekötési megbízások.............................................................................................................................. 62 2.3. Lakossági fizetési számlához kapcsolódó hitel ...................................................................................... 62 2.4. Folyósítás ............................................................................................................................................... 62 3. VÁLLALKOZÓI PÉNZFORGALMI SZÁMLA .................................................................................................................... 62 3.1. Számla nyitás......................................................................................................................................... 62 3.2. Pénzforgalmi számla megszüntetése .................................................................................................... 64 3.3. Lekötött betétek .................................................................................................................................... 64 3.4. Vállalkozói pénzforgalmi számlához kapcsolódó hitelkeret (folyószámlahitel) .................................... 64 V)

BANKKÁRTYA ...............................................................................................................................................65 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9.

ÜGYFÉL- ÉS TERMÉKKÖR ....................................................................................................................................... 65 A BANKKÁRTYÁK FELHASZNÁLÁSA ........................................................................................................................... 65 TERHELÉSEK ....................................................................................................................................................... 66 A BANKKÁRTYA-FORGALMAZÁS FOLYAMATA ............................................................................................................. 66 TÁRSKÁRTYA ...................................................................................................................................................... 66 A BANKKÁRTYA MEGÚJÍTÁSA ................................................................................................................................. 66 A KÁRTYASZERZŐDÉS MEGSZŰNÉSE ......................................................................................................................... 67 A KÁRTYABIRTOKOS KÖTELEZETTSÉGE ...................................................................................................................... 67 DÍJAK, KÖLTSÉGEK ............................................................................................................................................... 68

VI)

PÉNZÜGYI SZOLGÁLTATÁSOK KÖZVETÍTÉSE .............................................................................................69

VII)

AZ EGYES KÖLCSÖN KONSTRUKCIÓK KÜLÖNLEGES RENDELKEZÉSEI ÉS FELTÉTELEI ..................................70

1.

LAKOSSÁGI HITELEK ............................................................................................................................................. 70 1.1. Áruvásárlási kölcsönnyújtás Ifjúsági betétesek részére (Nem forgalmazható) ..................................... 70 1.2. Hagyományos – hitelleveles – ügyintézésű áruvásárlási kölcsön .......................................................... 70 1.3. Fogyasztási kölcsön ............................................................................................................................... 71 1.4. Lakossági hitelkeret (folyószámla hitel) ................................................................................................ 71 1.5. Lakáshitelek ........................................................................................................................................... 72 1.5.1. 1.5.2. hitelek 1.1.1.

2.

A lakosság részére engedélyezhető (piaci kamatozású) egyéb építési célú hitelek ...........................................72 Magánforgalomba történő lakásvásárlásra valamint lakótelek vásárlásra igénybe vehető (piaci kamatozású) 72 Kedvezményes építési kölcsönök és állami támogatások ..................................................................................72

VÁLLALKOZÓI KÖLCSÖN ........................................................................................................................................ 74 2.1. Vállalkozók részére engedélyezett hitelek ............................................................................................. 74 2.1.1. 2.1.2.

A forgóeszköz hitel .............................................................................................................................................74 Fejlesztési és beruházási hitel ............................................................................................................................75

4. 5. 6.

2.2. Jogi személyeknek nyújtott hitelek ........................................................................................................ 75 2.3. 2.3. Folyószámla hitelkeret, folyószámla hitel....................................................................................... 76 MEZŐGAZDASÁGI HITELEK .................................................................................................................................... 76 3.1. Mezőgazdasági területek erdősítéséhez nyújtott támogatás előfinanszírozása .................................. 76 3.2. Területalapú Támogatás és ahhoz kapcsolódó kiegészítő nemzeti támogatás, valamint az AgrárKörnyezetgazdálkodási támogatás előfinanszírozása ........................................................................................ 77 FÖLDVÁSÁRLÁSI HITEL .......................................................................................................................................... 77 DEVIZA ALAPÚ HITELT KIVÁLTÓ JELZÁLOGHITEL .......................................................................................................... 78 EGYÉB HITELKONSTRUKCIÓK .................................................................................................................................. 78

VIII)

MAGATARTÁSI KÓDEX .............................................................................................................................79

1. 2. 3. 4. 5. 6.

A FELELŐS HITELEZÉS ÁLTALÁNOS NORMÁI................................................................................................................ 80 SZERZŐDÉSKÖTÉS ELŐTTI HITELEZŐI MAGATARTÁS ÁLTALÁNOS ELVEI.............................................................................. 80 A SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK FUTAMIDŐ ALATTI EGYOLDALÚ MÓDOSÍTÁSÁHOZ KAPCSOLÓDÓ SZABÁLYOK ................................. 82 AZ ÜGYFELEK FIZETÉSI NEHÉZSÉGÉNEK KEZELÉSE KÖRÉBEN ALKALMAZANDÓ ELJÁRÁSOK ..................................................... 83 A VÉGREHAJTÁSI ELJÁRÁS ELŐTT ÉS ALATT ALKALMAZANDÓ FELELŐS HITELEZŐ MAGATARTÁS ELVEI ...................................... 84 ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK .......................................................................................................................................... 85

3.

4

IX)

MELLÉKLETEK ...........................................................................................................................................86

ÜGYFÉL TÁJÉKOZTATÓ LAKOSSÁGI HITELEZÉS SORÁN HASZNÁLT FOGALMAKRÓL ................................................ 86 TÁJÉKOZTATÓ A LAKOSSÁGI FIZETÉSI SZÁMLÁT ÉRINTŐ FIZETÉSI MEGBÍZÁSOK BENYÚJTÁSÁNAK ÉS TELJESÍTÉSÉNEK RENDJÉRŐL .HIBA! A KÖNYVJELZŐ NEM LÉTEZIK. TÁJÉKOZTATÓ A SZÁMLATULAJDONOS PÉNZFORGALMI SZÁMLÁJÁT ÉRINTŐ FIZETÉSI MEGBÍZÁSOK BENYÚJTÁSÁNAK ÉS TELJESÍTÉSÉNEK RENDJÉRŐL ..................................................................................................................... HIBA! A KÖNYVJELZŐ NEM LÉTEZIK. TAKARÉKLEVÉL ............................................................................................................................................................ 91 KAMATOZÓ KÖNYVES TAKARÉKBETÉT ............................................................................................................................... 96 LAKÁSCÉLÚ BETÉTEK ..................................................................................................................................................... 98 TAKARÉKSZELVÉNY ....................................................................................................................................................... 99 ÉLETCIKLUS BETÉT ...................................................................................................................................................... 102

5

I) Általános rendelkezések Szerencs és Környéke Takarékszövetkezet Tevékenységi engedély száma: 1198/1999. sz. ÁPTF1 határozat, dátuma: 1999. április 08. Székhelye: 3915 Tarcal, Fő út 66. Cégjegyzék száma: 05-02-000269 A Takarékszövetkezet kijelenti, hogy a lakosság részére hitelt nyújtó pénzügyi szervezetek ügyfelekkel szembeni tisztességes magatartásáról szóló Magatartási Kódex rendelkezéseinek kötelező érvénnyel alá vetette magát. A Takarékszövetkezet 2009. szeptember 24. napján írta alá a Magatartási Kódexhez történő csatlakozási nyilatkozatot. A Kódex rendelkezései megtekinthetőek a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete honlapján (www.pszaf.hu), valamint a Takarékszövetkezet valamennyi üzlethelyiségében. A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (továbbiakban Hpt.) 203. §-a előírja, hogy a hitelintézet egyértelműen és közérthetően köteles ügyfeleit tájékoztatni a nyújtott szolgáltatások igénybevételének feltételeiről, valamint e feltételek módosulásáról. A Hpt. 207. §-a szerint a pénzügyi intézmény köteles a részére engedélyezett és általa rendszeresen végzett tevékenységre vonatkozó általános szerződési feltételeit üzletszabályzatába foglalni. Jelen szabályzat a Takarékszövetkezet és Ügyfelei között létrejövő jogügyletek általános feltételeit tartalmazza. Általános szerződési feltételnek minősül (a Ptk. 205/A-C. §-ai szerint):  Az a szerződési feltétel, amelyet az egyik fél több szerződés megkötése céljából egyoldalúan, a másik fél közreműködése nélkül előre meghatároz, és amelyet a felek egyedileg nem tárgyaltak meg (Ptk.205/A. § (1) bek.).  Az általános szerződési feltételt használó felet terheli annak bizonyítása, hogy a szerződési feltételt a felek egyedileg megtárgyalták (Ptk.205/A. § (2) bek.).  Az általános szerződési feltételnek minősítés szempontjából közömbös a szerződési feltételek terjedelme, formája, rögzítésének módja, és az a körülmény, hogy a feltételek a szerződési okiratba szerkesztve vagy attól elválasztva jelennek meg (Ptk.205/A. § (3) bek.).  Az általános szerződési feltétel csak akkor válik a szerződés részévé, ha alkalmazója lehetővé tette, hogy a másik fél annak tartalmát megismerje, és ha azt a másik fél kifejezetten vagy ráutaló magatartással elfogadta (Ptk.205/B. § (1) bek.).  Külön tájékoztatni kell a másik felet arról az általános szerződési feltételről, amely a szokásos szerződési gyakorlattól, a szerződésre vonatkozó rendelkezésektől lényegesen vagy valamely korábban a felek között alkalmazott kikötéstől eltér. Ilyen feltétel csak akkor válik a szerződés részévé, ha azt a másik fél - a külön, figyelemfelhívó tájékoztatást követően - kifejezetten elfogadta. (Ptk.205/B.§ (2) bek.).  Ha az általános szerződési feltétel és a szerződés más feltétele egymástól eltér, az utóbbi válik a szerződés részévé (Ptk.205/C.§). Az Üzletszabályzat rendelkezéseit kell alkalmazni – jogszabály kötelező erejű rendelkezése vagy a felek eltérő tartalmú kikötése hiányában – a Szerencs és Környéke Takarékszövetkezet és az Ügyfelek minden üzleti kapcsolatában, amely során a Takarékszövetkezet pénzügyi szolgáltatást és kiegészítő pénzügyi szolgáltatást nyújt. Az Üzletszabályzat alkalmazásában Felek: az Ügyfél és a Takarékszövetkezet. 1

Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) jogelődje.

6

Ügyfél: az a jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, természetes személy, amelynek vagy akinek részére a Takarékszövetkezet pénzügyi, kiegészítő pénzügyi szolgáltatást nyújt. Jelen Üzletszabályzaton túl az egyes pénzügyi szolgáltatásokra, az azokra vonatkozó üzletági szabályzatok rendelkezései az irányadók. Azokban a kérdésekben, amelyeket a különös rendelkezések nem szabályoznak másként, az Üzletszabályzat általános rendelkezéseit kell alkalmazni. A Takarékszövetkezet és Ügyfelei között létrejövő jogviszony tartalmát a vonatkozó jogszabályok keretei között létrehozott egyes szerződések határozzák meg. Amennyiben valamely kérdésről sem az Üzletszabályzat, sem a vonatkozó szerződések nem rendelkeznek, a Polgári Törvénykönyv megfelelő rendelkezései az irányadók.

1.

Üzletszabályzat nyilvánossága

Az általános üzleti feltételek nyilvánosak, azokat bárki megtekintheti és megismerheti. Az ügyfelek számára a Takarékszövetkezet ügyfélfogadásra nyitva álló helyiségeiben hozzáférhetők. Az ügyfél kívánságára a Takarékszövetkezet ingyenesen rendelkezésre bocsátja Üzletszabályzatait és a jogszabály által nyilvánosságra hozni rendelt adatokat. Amennyiben a Takarékszövetkezet az Üzletszabályzatot, Hirdetményt, illetve az ÁSZF-et egyoldalúan, az Ügyfél számára kedvezőtlenül módosítja, a módosításról az Ügyfeleket annak hatálybalépését legalább 15 nappal megelőzően, a fogyasztónak minősülő Ügyfelek vonatkozásában – jogszabály által meghatározott esetekben – pedig legalább 60 nappal megelőzően az ügyfélfogadásra nyitva álló helyiségeiben kifüggesztett Hirdetmény útján értesíti.

2.

Üzletszabályzat módosítása

A Takarékszövetkezet üzletszabályzatát jogosult módosítani új pénzügyi szolgáltatások bevezetésével, vagy meglévő szolgáltatások megszüntetésével, valamint jogszabályi változások figyelembevételével.

2.1. Felügyelet tájékoztatása Fogyasztóval kötött kölcsönszerződés, vagy pénzügyi lízingszerződés általános szerződési feltételeinek módosításáról legkésőbb a módosítás hatálybalépésekor a Felügyeletet tájékoztatni kell.

3.

Takarékszövetkezet és az ügyfél együttműködése, tájékoztatása

A Takarékszövetkezet ügyfeleit közérthetően és egyértelműen köteles tájékoztatni a pénzügyi szolgáltatások igénybevételének feltételeiről, illetve módosulásáról. A Takarékszövetkezet és az Ügyfél üzleti kapcsolataiban kölcsönösen együttműködnek, ennek megfelelően az ügylet szempontjából jelentős tényekről, körülményekről, változásról késedelem nélkül kötelesek egymást értesíteni, az egymáshoz intézett kérdésekre válaszolni, egymás figyelmét az esetleges tévedésekre és mulasztásokra felhívni. Az ügyfél köteles 5 (öt) munkanapon belül értesíteni a Takarékszövetkezetet, amennyiben személyét, vagy – jogi személy esetén – jogi státuszát érintő változás történt, elnevezése, címe, jegyzett tőkéjének mértéke, vagy a Takarékszövetkezethez bejelentett képviselőjének személye megváltozott. Az Ügyfél köteles megadni minden, az ügylettel összefüggő adatot és felvilágosítást, amelyeket a Takarékszövetkezet döntéséhez, az ügylet vagy az Ügyfél megítéléséhez szükségesnek tart. A tájékoztatási kötelezettség megszegése súlyos szerződésszegésnek minősül és az Ügyfél felel a tájékoztatási kötelezettségének megsértéséből adódó esetleges kárért.

7

A kölcsönös együttműködés követelményeinek megfelelően az Ügyfél haladéktalanul értesíti a Takarékszövetkezetet, ha valamely, a Takarékszövetkezettől várt értesítés nem érkezett meg időben. E kötelezettség elmulasztásának következményei az Ügyfelet terhelik. A Takarékszövetkezet az Ügyfél részére szóló értesítéseket az Ügyfél rendelkezéseinek megfelelően, a Takarékszövetkezet hivatali helyiségében az Ügyfélnek, vagy az Ügyfél meghatalmazottjának adja át, vagy az általa megadott címre küldi. A Takarékszövetkezet nem felel azért, ha a megadott név, cím pontatlansága, változása miatt, vagy más a Takarékszövetkezeten kívül álló okból a kézbesítés elhúzódik, vagy eredménytelen. Az Ügyfél részére szóló iratokat a Takarékszövetkezet nem köteles ajánlottan, vagy tértivevénnyel postára adni. Ellenkező bizonyításig az elküldést megtörténtnek kell tekinteni, ha az eredeti irat másolata vagy kézjeggyel ellátott példánya vagy pedig az elküldést igazoló kézjeggyel ellátott feladójegyzék a Takarékszövetkezet birtokában van. Az előző pontban foglaltak nem vonatkoznak a bankjegyekre, értékpapírokra, valamint egyéb értéket képviselő okmányokra, küldeményekre, amelyeket fokozott biztonsággal kell kezelni. A Takarékszövetkezet a tőle elvárható gondossággal megválasztott módon továbbítja ezeket a küldeményeket, de az Ügyfél költségére és veszélyére. Az olyan iratokat, amelyek kézbesítése megtörtént hitelt érdemlően kell igazolni ezért célszerű tértivevénnyel kézbesíteni. Posta idő: A szokásos postai idő elteltével a Takarékszövetkezet jogosult úgy tekinteni, hogy írásos értesítését az Ügyfél megkapta. A szokásos postai idő mértékére vonatkozóan a Magyar Posta Hirdetményeiben foglalt határidők az irányadók. A Takarékszövetkezethez címzett írásos küldemények érkezésére a Takarékszövetkezet nyilvántartása az irányadó. A Takarékszövetkezet az Ügyfél kérésére igazolást ad a küldemény átvételéről. A Takarékszövetkezet az Ügyfelet közleményben az ügyfélforgalom részére nyitva álló helyiségben történő kifüggesztése útján is értesítheti abban az esetben, ha a közleményben foglaltak az ügyfelek széles körét érintik. A Takarékszövetkezet Üzletszabályzatának és körülményeinek változásairól kifüggesztés újtán értesíti Ügyfeleit. Folyamatos szerződések (betétösszegek ismétlődő lekötésére szóló szerződés) esetén a Takarékszövetkezet - évente legalább egy alkalommal, valamint - a szerződés lejártakor egyértelmű, közérthető és teljes körű írásbeli kimutatást /kivonatot/ küld az Ügyfelei részére. A számláról megküldött kimutatást a szerződés eltérő rendelkezése hiányában elfogadottnak kell tekinteni, ha az Ügyfél a kézbesítéstől számított 15 napon belül írásban nem emelt kifogást. Ez nem érinti a követelés érvényesíthetőségét. Az Ügyfél - a saját költségére - a kérést megelőző 5 évben végrehajtott egyedi ügyletekről kimutatást kérhet. Az ilyen kimutatást a Takarékszövetkezet legkésőbb 90 napon belül tartozik az Ügyfélnek írásban megküldeni (Hpt.206. § (3)). A pénzforgalmi számláról bankszámlakivonat adásának módját, rendszerességét jegybanki rendelkezés szabályozza. A hitelintézet köteles évente az Alap által meghatározott formában kimutatást készíteni a betétesnek a hitelintézetnél elhelyezett biztosított betétei összevont egyenlegéről és annak alapján a betétes javára fennálló betétbiztosítási összegről (Hpt.206. §).

8

4.

Az Ügyfél és a Takarékszövetkezet képviselete

A Takarékszövetkezet az üzleti kapcsolatok biztonsága érdekében jogosult és egyben köteles meggyőződni az Ügyfél képviseletében eljáró személyek képviseleti jogosultságáról, illetve személyazonosságáról. Üzleti tárgyalások vagy megbízások teljesítése előtt kérheti a képviseleti jog megfelelő igazolását. A Takarékszövetkezet képviseletére és aláírásra jogosultak névsorát és aláírását a Takarékszövetkezet üzlethelyiségében – az ügyfél által látható helyen – kifüggeszti. Az Ügyfél a Takarékszövetkezet képviselőjének tekintheti azokat a személyeket, akiket az Ügyfél részére a Takarékszövetkezet képviseletére aláírási jogosultsággal rendelkezők, vagy a szervezeti egység vezetője ekként mutat be. Az ügyfélforgalom számára nyitva álló helyiségekben dolgozó alkalmazottak a Takarékszövetkezet képviselőinek tekintendők.

A Felek a másik fél bejelentett képviselőit és aláírásaikat jogosultak mindaddig érvényesnek tekinteni, amíg a képviseletei jog visszavonásáról szóló írásos értesítés nem érkezett meg. A Takarékszövetkezet az Ügyfél megbízásain szereplő aláírásokat gondosan köteles megvizsgálni, és ha azt tapasztalja, hogy az aláíró jogosulatlan vagy aláírása a bejelentett mintától eltérő, a Takarékszövetkezet az ok megjelölésével a megbízást teljesítés nélkül visszaküldi az Ügyfélnek. A Takarékszövetkezet nem felel a jogosulatlanul benyújtott, vagy hamisított megbízások teljesítéséért, amelyeket a tőle elvárható gondos vizsgálat alapján sem lehetett felismerni. A Takarékszövetkezet a pénzügyletek speciális jellege, a vonatkozó törvényi előírások betartása, valamint Ügyfelei érdekeinek védelme céljából jogosult az Ügyfeleinek az általuk adott meghatalmazások közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalását előírni. A 3,6 millió Ft-ot elérő és azt meghaladó pénzmozgást eredményező megbízások teljesítését megelőzően a Takarékszövetkezet az ügyfél azonosítását a pénzmosás megelőzéséről és megakadályozásáról szóló jogszabályok által előírtak szerint köteles elvégezni. A pénzintézeteknek ezen kötelezettségéről szóló részletes tájékoztató a Takarékszövetkezet valamennyi egységében kifüggesztve az ügyfelek tájékoztatására rendelkezésre áll.

5.

Írásbeliség

Mind a Takarékszövetkezet, mind az Ügyfél az egymásnak szóló értesítéseket, megbízásokat, valamint szerződéseket kötelesek írásba foglalni, illetve írásban megerősíteni. A Takarékszövetkezet pénzügyi és kiegészítő pénzügyi szolgáltatásra irányuló szerződést csak írásban köthet és a szerződés egy eredeti példányát köteles az Ügyfélnek, illetve a szerződésben érdekelt feleknek átadni.

6.

Ellenérték (díjak, jutalékok, költségek)

Az Ügyfél a Takarékszövetkezet szolgáltatásaiért kamatot, jutalékot, illetőleg díjat és költségtérítést fizet. A Takarékszövetkezet az általa felszámított ellenértékét mértékét és megváltoztatásának feltételeit a Takarékszövetkezet és az Ügyfél közötti szerződés és hirdetmény tartalmazza. Az olyan térítést és annak számítási módját, amelyről a szerződés nem rendelkezik, a Takarékszövetkezet üzlethelyiségében megtekinthető hirdetményben teszi közzé. A hirdetményt a Takarékszövetkezet jogosult egyoldalúan az egyes szerződések külön módosítása nélkül megváltoztatni. Ebben az esetben a feltételek megváltoztatásának időpontjában a térítések szerződésmódosítás nélkül is megfelelően változnak.

9

A Takarékszövetkezet az általa felszámított és Hirdetményében közzétett térítések, ellenértékek, kamatok, díjak, költségek, jutalékok konkrét mértékét és megváltoztatásának feltételeit a Takarékszövetkezet Üzletszabályzata tartalmazza. A szerződésben egyértelműen meg kell határozni a kamatot, díjat és minden egyéb költséget vagy feltételt, ideértve a késedelmes teljesítés jogkövetkezményeit is. Ha a takarékszövetkezet a szerződéseiben kikötötte a kamatok, díjak, költségek törvényben meghatározott feltételek (ok-lista) szerinti egyoldalú megváltoztatásának jogát, úgy az új mértékeket Hirdetményben teszi közzé. A módosított ellenérték a hatályba lépés időpontjában a szerződés részéve válik, amennyiben az ügyfél nem tesz a jogviszony megszűntetésére irányuló nyilatkozatot. Az olyan ellenérték és annak számítási módját, amelyről a szerződés nem rendelkezik, a Takarékszövetkezet üzlethelyiségében megtekinthető Hirdetményben teszi közzé. Pénztartozás késedelmes teljesítése esetén – amennyiben jelen Üzletszabályzat, a Hirdetmény vagy a felek megállapodása eltérően nem rendelkezik – az Ügyfél a jogszabályban meghatározott mértékű késedelmi kamatot tartozik fizetni. Az ellenérték megfizetése – ellenkező kikötés hiányában – felmerüléskor esedékes akként, hogy a Takarékszövetkezet megterheli az Ügyfél számláját. Ha bankműveletre banktechnikai okokból, vagy a Takarékszövetkezet hibájából volt szükség, az Ügyfél nem fizet járulékot. Kamatokat és az időtartamhoz kötött díjakat, továbbá jutalékokat naptári napokra az Üzletszabályzatban meghatározott képletek alapján kell kiszámítani.

6.1. Egyoldalú kamat, díj, költség módosítás Fogyasztóval kötött kölcsönszerződésben, vagy pénzügyi lízingszerződésben kizárólag a kamatot, díjat, vagy költséget lehet egyoldalúan - az ügyfél számára kedvezőtlenül - módosítani abban az esetben, ha a szerződés a módosítandó kamat-, díj- vagy költségelemre kihatással bíró ok-okozati feltételek megváltozása esetére ezt lehetővé teszi. Annak bizonyítása, hogy a módosítást a szerződés lehetővé teszi, a pénzügyi intézményt terheli. Ha a feltétel változása a kamat-, díj- vagy költségelem csökkentését teszi indokolttá, azt is érvényesíteni kell. Ugyanazon feltétel változása csak egy kamat-, díj- vagy költségelem változását indokolhatja. Ezen szerződések esetén kamatot, díjat, vagy költséget érintő, egyoldalú, az ügyfél számára kedvezőtlen módosítást - referencia kamatlábhoz kötött kamat referencia-kamatláb változásából eredő kamatváltozás, valamint az állami kamattámogatással nyújtott lakáskölcsön kivételével - a módosítás hatálybalépését megelőzően legalább hatvan nappal hirdetményben közzé kell tenni. A módosításról és a törlesztő részlet ebből adódó változásáról az érintett ügyfeleket legkésőbb a módosítás hatálybalépését hatvan nappal megelőzően postai úton, vagy más a szerződésben meghatározott közvetlen módon is értesíteni kell, továbbá elektronikus kereskedelmi szolgáltatás nyújtása esetén az ügyfelek számára folyamatosan és könnyen hozzáférhető módon, elektronikus úton is elérhetővé kell tenni. Ez alól kivétel a referencia-kamatlábhoz kötött kamatnál a referencia-kamatláb változásából eredő kamatváltozás, valamint az állami kamattámogatással nyújtott lakáskölcsön.

6.2. Egyoldalú kamat, díj, költség módosítás esetei A 2.1. pontban nem szabályozott szerződések esetén kamatot, díjat vagy egyéb szerződési feltételt csak akkor lehet egyoldalúan, az ügyfél számára kedvezőtlenül módosítani, ha a szerződés ezt a pénzügyi intézmény számára - külön pontban - egyértelműen meghatározott feltételek, illetve körülmények esetére lehetővé teszi. A szerződés kamatot, díjat érintő - az ügyfél számára kedvezőtlen - módosítását a módosítás hatálybalépését tizenöt nappal megelőzően, hirdetményben közzé kell tenni, elektronikus kereskedelmi szolgáltatás nyújtása esetén az ügyfelek számára folyamatosan és könnyen hozzáférhető módon, elektronikus úton is elérhetővé kell tenni. Az egyoldalú módosítás jogát a Takarékszövetkezet akkor jogosult gyakorolni, ha a módosításra okot adó objektív körülmények tételes meghatározását a szerződés tartalmazza, valamint a Takarékszövetkezet árazási elveit írásban rögzítette.

10

A szerződés egyoldalúan nem módosítható új díj, vagy költség bevezetésével. Az egyes kamat díj, vagy költségelemek szerződésben meghatározott számítási módja egyoldalúan, az ügyfél számára kedvezőtlenül nem módosítható. Díjat, vagy költséget évente legfeljebb a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett előző évi éves fogyasztói árindex mértékében lehet emelni. Az ügyfél hirdetményben történő tájékoztatása során biztosítani kell, hogy megállapítható legyen, melyik kamat- díj, vagy költségelem milyen mértékben változik. Az ügyfél számára elérhetővé kell tenni a módosítás okait. A Takarékszövetkezet az ügyfél számára kedvezően egyoldalúan módosíthatja az ügyféllel kötött szerződés feltételeit.

7.

A Takarékszövetkezet felelőssége

A Takarékszövetkezet a hitelintézeti tevékenysége és a szerződések teljesítése során mindenkor az Ügyfél érdekeinek – az adott körülmények lehető legteljesebb – figyelembevételével és a legnagyobb gondossággal jár el. A Takarékszövetkezet köteles megtéríteni az Ügyfélnek okozott kárt, kivéve, ha bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy az adott helyzetben tőle elvárható. A Takarékszövetkezet nem felel az olyan károkért, amelyek erőhatalom, hatósági rendelkezés, a szükséges hatósági engedély megtagadása, vagy késedelmes megadása okából következtek be. A Takarékszövetkezet azonosító irat elvesztéséből vagy illetéktelen személy által történő felhasználásából eredő károkért nem felel. A Takarékszövetkezet felelősségének korlátozása nem érinti azt a felelősséget, amelyet a Ptk. szerint szerződésben érvényesen kizárni nem lehet. A Takarékszövetkezet nem felel az okmányok eredetiségéért, érvényességéért, azok módosításáért. Nem vállal felelősséget kisebb jelentőségű hibákért, melyek a nagy tömegű megbízás teljesítése során tőle elvárható gondosság mellett is előfordulhatnak.

8.

Banktitok, üzleti titok és bankinformáció

8.1. Banktitok köre A Hpt. 50.§. (1). bek. értelmében banktitok minden olyan, az egyes ügyfelekről a Takarékszövetkezet rendelkezésére álló tény, információ, megoldás vagy adat, amely az Ügyfél személyére, adataira, vagyoni helyzetére, üzleti tevékenységére, gazdálkodására, tulajdonosi, üzleti kapcsolataira, valamint a Takarékszövetkezet által vezetett számlájának egyenlegére, forgalmára és a Takarékszövetkezettel kötött szerződéseire vonatkozik. (A banktitok szempontjából Ügyfél mindenki, aki a Takarékszövetkezet szolgáltatását igénybe veszi.)

A felek jogügyletei tekintetében a banktitok fogalmi körébe tartoznak különösen az Ügyfélnek a Takarékszövetkezetnél vezetett bármely számlájának forgalmára, a felvett hitelének összegére és feltételeire, továbbá a Takarékszövetkezetnél elhelyezett betéteire és letéteire vonatkozó adatok. 8.2. Üzleti titok köre A Hpt. 49.§. (1). bek. értelmében üzleti titok:

A gazdasági tevékenységhez kapcsolódó minden olyan tény, információ, megoldás vagy adat, amelynek nyilvánosságra hozatala, illetéktelenek által történő megszerzése vagy felhasználása a jogosult jogszerű pénzügyi, gazdasági vagy piaci érdekeit sértené vagy veszélyeztetné és melynek titokban tartása érdekében a Takarékszövetkezet a szükséges intézkedéseket megtette.

11

A Takarékszövetkezet ügyvezetése dönt abban a kérdésben, hogy milyen információ, stb. minősül üzleti titoknak.

A Takarékszövetkezet vezető állású személyei és alkalmazottai kötelesek a Takarékszövetkezet működésével kapcsolatban tudomásukra jutott üzleti titkot időbeli korlátozás nélkül megtartani. 8.3. Titoktartási kötelezettség A banktitok és üzleti titok tekintetében időbeni korlátozás nélkül titoktartási kötelezettség terheli a Takarékszövetkezet vezető állású személyeit, alkalmazottait, ide értve a tisztségviselőket (Igazgatóság és Felügyelő Bizottság tagjait) és mindazokat, akik a Takarékszövetkezettel kapcsolatos tevékenységük során bármilyen módon jutottak hozzá. A titoktartási kötelezettség alapján az üzleti, illetőleg a banktitok körébe tartozó tény, információ, megoldás vagy adat a Hpt.-ben meghatározott körön kívül – az Ügyfél felhatalmazása nélkül nem adható ki harmadik személynek és feladatkörön kívül nem használható fel. Aki üzleti titok vagy banktitok birtokába jut, nem használhatja fel arra, hogy annak révén saját maga vagy más személy részére közvetlen vagy közvetett módon előnyt szerezzen, továbbá, hogy a pénzügyi intézmény Ügyfeleinek hátrányt okozzon.

8.4. Titoktartási kötelezettség alóli mentesség Nem jelenti a banktitok sérelmét:  Olyan összesített adatok szolgáltatása, melyből az egyes ügyfelek személye, vagy üzleti adata nem állapítható meg.  Az ügyfél pénzforgalmi bankszámlájának elnevezésére és számára vonatkozó adatszolgáltatás  Pénzügyi intézmény által felhatalmazott könyvvizsgálónak, jogi vagy egyéb szakértőnek történő átadás.  Bíróság megkeresése esetén a peres fél számlája felett rendelkezésre jogosultak aláírás mintájának bemutatása.  A külön törvényben meghatározott központi hitelinformációs rendszerbe, illetve e rendszerből a külön törvényben meghatározott referenciaadat-szolgáltató részére nyújtott referenciaadatszolgáltatás,  A hitelintézet által kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatátadás a kiszervezett tevékenységet végző részére, A pénzügyi intézmény a nyomozó hatóság a nemzetbiztonsági szolgálat és az ügyészség írásbeli megkeresésére haladéktalanul kiszolgáltatja a kért adatot és a nála vezetett bankszámláról és az általa lebonyolított ügyletről, ha adat merül fel arra, hogy a bankszámla vagy ügylet  Kábítószer-kereskedelemmel,  Terrorizmussal,  Illegális fegyver-kereskedelemmel,  Pénzmosással,  Szervezett bűnözéssel van összefüggésben. A fentieken túl a banktitok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha  A Takarékszövetkezet ügyfele, annak törvényes képviselője a rá vonatkozó kiszolgáltatható banktitokként pontosan megjelölve közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratokba foglaltan kéri, vagy erre felhatalmazást ad,  Takarékszövetkezet érdeke az Ügyféllel szemben fennálló követelése eladásához, vagy lejárt követelése érvényesítéséhez szükségessé teszi. A banktitok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn.  A feladatkörében eljáró Országos Betétbiztosítási Alappal, MNB-vel, Állami Számvevőszékkel, Gazdasági Versenyhivatallal, a Felügyelettel, az Önkéntes Intézményvédelmi és Betétbiztosítási Alapokkal, a központi költségvetési pénzeszközök felhasználásának szabályszerűségét és célszerűségét ellenőrző Kormányzati Ellenőrzési Irodával, 12

       

Hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel, valamint a feladatkörében eljáró gyámhatósággal, Csődeljárás, felszámolási eljárás, bírósági végrehajtási eljárás, illetve végelszámoló ügyében eljáró vagyonfelügyelővel, felszámolóval, végrehajtóval, pénzügyi gondnokkal, illetve végelszámolóval, Folyamatban lévő büntetőeljárás esetében eljáró, valamint a feljelentést kiegészítését végző nyomozóhatósággal, ügyészséggel, Büntető-, valamint polgári ügyben, továbbá a csőd- illetve felszámolási, valamint önkormányzati adósságrendezési eljárás keretében a bírósággal, Külön törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a titkosszolgálati eszközök alkalmazására, titkos információ-gyűjtésre felhatalmazott szervvel, A főigazgató eseti engedélye alapján a törvényben meghatározott feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal, Adó-, vám és társadalombiztosítási kötelezettség teljesítésének ellenőrzése, valamint az ilyen tartozást megállapító végrehajtó okirat végrehajtása érdekében folytatott eljárás keretében eljáró adóhatósággal, vámhatósággal, illetve társadalombiztosítói szervvel szemben, A Takarékszövetkezetnek törvényben előírt információszolgáltatási kötelezettsége van a Központi Hitelinformációs Rendszerrel szemben és adatszolgáltatási kötelezettsége a Cégbíróság felé a forintban és egyéb konvertibilis pénznemben vezetett pénzforgalmi számlákról.

Üzleti titok: A Hpt. 49. §. (3 – 5) bekezdései tartalmazzák az üzleti titok vonatkozásában a titoktartási kötelezettség alóli mentesség eseteit. Banktitok: A Hpt. 51 - 54. §-ai tartalmazzák a banktitok vonatkozásában a titoktartási kötelezettség alóli mentesség eseteit.

9.

Az ügyfél beszámítási jogosultságának korlátai

Az Ügyfél saját követeléseit csak akkor számíthatja be a Takarékszövetkezet követeléseivel szemben, ha ezeket a követeléseket a Takarékszövetkezet elismerte, vagy ha ezeket jogerős bírói ítélet számára megítélte.

10. Jogviták rendezése A felek a köztük keletkező vitás kérdéseket lehetőség szerint közös megegyezéssel törekszenek rendezni. A szerződésekből eredő jogviták peren kívüli elintézésére az Ügyfelek békéltető testülethez fordulhat(nak). A békéltető testület a megyei (fővárosi) Kereskedelmi és Iparkamarák mellett működő független testület. A békéltető testület adati a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara honlapján elérhető. Borsod megyei békéltető testület címe: Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Gazdasági Kamarák mellett működő Békéltető Testület 3525 Miskolc, Szentpáli út 1. Amennyiben a közös megegyezések, illetve a békéltető testülettel folytatott megegyezések nem vezetnek eredményre, akkor bármelyik fél bírósághoz fordulhat.

11. Kiszervezés Kiszervezésnek minősül, ha a takarékszövetkezet a pénzügyi, illetőleg kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységéhez kapcsolódó, illetőleg jogszabály által végezni rendelt olyan tevékenységét, amelynek során adatkezelés, adatfeldolgozás vagy adattárolás valósul meg, az adatvédelmi előírások betartása mellett.

13

A Hpt. 13/A §. (12) bekezdése szerint tájékoztatjuk ügyfeleinket arról, hogy takarékszövetkezetünk a „Kisbanki BOSS” informatikai rendszert alkalmazza. Az adatok feldolgozását a Takinfo Kft. végzi az általa üzemeltetett szerver gépen. A pénzforgalmi és betét számlák kivonatának, nyomtatását és postázását, valamint KHR referenciaadatok továbbításával kapcsolatos tevékenységet is a Takinfo Kft. végzi. Az adatbázis védelmét titoktartási nyilatkozattal biztosítjuk.

12. A központi Hitelinformációs Rendszer (KHR) A KHR olyan zárt rendszerű adatbázis, melyben kizárólag törvényben meghatározott referenciaadatok kezelhetők. A KHR a hazai pénzügyi intézmények kezelésében álló hitelinformációs adatbázis, amely hozzájárul ahhoz, hogy a hitelt nyújtók felmérjék a hitelt igénylők hitelképességét. Ezáltal a hitelezési kockázatok összességében csökkenhetnek, a felelős hitelezési tevékenység könnyebbé válhat, és mindez gyorsíthatja, és kedvezőbbé teheti a hitelfelvételt. A Takarékszövetkezet, mint referenciaadat-szolgáltató a pénzügyi szolgáltatásra vonatkozó szerződés, a befektetési hitel nyújtására vonatkozó szerződés, valamint az értékpapír-kölcsönzésre vonatkozó szerződés, továbbá a jogszabályban meghatározott hallgatói hitelszerződés (a továbbiakban együtt: az adatszolgáltatás tárgyát képező szerződés) megkötését követően írásban átadja a KHR részére a 12.2 pontban felsorolt adatokat. Pénzügyi szolgáltatás: hitel és pénzkölcsön nyújtás; pénzügyi lízing; olyan papír alapú készpénz-helyettesítő fizetési eszköz (például papír alapú utazási csekk, váltó) kibocsátása, illetve az ezzel kapcsolatos szolgáltatás nyújtása, amely nem minősül pénzforgalmi szolgáltatásnak; kezesség és bankgarancia vállalása, valamint egyéb bankári kötelezettség vállalása; Referenciaadat-szolgáltató:  pénzügyi szolgáltatások legalább egyikét végző pénzügyi intézmény, pénzforgalmi intézmény,  elektronikuspénz-kibocsátó intézmény, biztosító, közraktár,  a Diákhitel Központ Zrt,  a befektetési hitelt nyújtó hitelintézet, befektetési vállalkozás  értékpapír-kölcsönzést végző befektetési vállalkozás, befektetési alap, befektetési alapkezelő,  elszámolóházi tevékenységet végző szervezet,  önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, magánnyugdíjpénztár,  pénzügyi intézmény,  központi értéktár  biztosító,  a határon átnyúló szolgáltatást végző, Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkező hitelező, ha a KHR-hez csatlakozott.

12.1. A KHR részére történő adatszolgáltatás célja A KHR részére történő adatszolgáltatás célja a takarékszövetkezet (pénzügyi intézmények) részére pénzügyi szolgáltatásra irányuló szerződés megkötését megalapozó döntés meghozatala, tájékoztatás nyilvántartottak/ügyfelek részére. Nyilvántartott személy: valamennyi olyan természetes személy, illetve vállalkozás, akinek, vagy amelynek referenciaadatait a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás kezeli.

12.2. A KHR-nek átadható referencia-adatok köre: Referencia adat: bármely olyan adat, ideértve a nyilvántartott személyazonosító adatait is, amelyet a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás törvény alapján kezelhet.

14

1.Természetes személyekkel kapcsolatban nyilvántartható adatok: 1.1 azonosító adatok: a) név, b) születési név, c) születési idő, hely, d) anyja születési neve, e) személyi igazolvány (útlevél) szám vagy egyéb, a személyazonosság igazolására a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény szerint alkalmas igazolvány száma, f) lakcím, g) levelezési cím h) elektronikus levelezési cím 1.2. az adatszolgáltatás tárgyát képező szerződés adati: a) a szerződés típusa és azonosítója (száma), b) a szerződés megkötésének, lejáratának, megszűnésének időpontja, c) ügyféli minőség (adós, adóstárs), d) a szerződés összege, a szerződéses összeg törlesztő részletének összege és devizaneme, valamint a törlesztés módja és gyakorisága, e) a 11 § (1) bekezdésében meghatározott feltételek bekövetkezésének időpontja,. f) a 11. § (1) bekezdésében meghatározott feltételek bekövetkezésekor fennálló lejárt és meg nem fizetett tartozás összege, g) a lejárt és meg nem fizetett tartozás megszűnésének módja és időpontja, h) a követelés másik referenciaadat-szolgáltató részére történő átruházására, perre utaló megjegyzés, i) előtörlesztés ténye, ideje, az előtörlesztett összeg és a fennálló tőketartozás összege, pénzneme, j) a fennálló tőketartozás összege és pénzneme. 1.3. az adatszolgáltatás tárgyát képező szerződés adatai: a) az igénylés elutasításának időpontja, indoka, b) okirati bizonyítékok, c) jogerős bírósági határozat száma, az eljáró bíróság megnevezése, a határozat rendelkező részének tartalma. 1.4 a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz használatával kapcsolatos adatok: a) a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz típusa és azonosítója (száma), b) a letiltás időpontja, c) a letiltott készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel végrehajtott műveletek időpontja, száma, összege, d) a jogosulatlan felhasználások száma, e) az okozott kár összege, f) a bírósági határozat jogerőre emelkedésének időpontja, g) perre utaló megjegyzés. 1.5. a Hozzájárulás megtagadásával kapcsolatos adatok: a) a nyilatkozat kelte (hely, dátum), b) a referenciaadat-szolgáltató azonosító adatai, c) az ügyfél azonosító adatai, d) a hozzájárulás megtagadására utaló megjegyzés. 2. Vállalkozásokkal kapcsolatban nyilvántartható adatok: 2.1 azonosító adatok: a) cégnév, név, b) székhely, c) cégjegyzékszám, egyéni vállalkozói igazolvány szám, d) adószám. 2.2 pénzügyi szolgáltatásra vonatkozó szerződési adatok: a) a szerződés típusa és azonosítója (száma), b) a szerződés megkötésének, lejáratának, megszűnésének időpontja, c) a szerződés megszűnésének módja, d) a szerződés összege a szerződéses összeg törlesztő részletének összege és devizaneme, valamint a törlesztés módja, e) a 14. §-ban meghatározott feltételek bekövetkezésének időpontja, f) a 14. §-ban meghatározott feltételek bekövetkezésekor fennálló lejárt és meg nem fizetett tartozás összege, g) a lejárt és meg nem fizetett tartozás esedékességének időpontja és összege,

15

h) a lejárt és meg nem fizetett tartozás megszűnésének időpontja és módja, i) a követelés másik referenciaadat-szolgáltató részére történő átruházására, perre utaló megjegyzés. j) előtörlesztés ténye, ideje, az előtörlesztett összeg és a fennálló tőketartozás összege, valamint pénzneme, k) fennálló tőketartozás összege és pénzneme. 2.3 azon pénzforgalmi számlákkal kapcsolatos adatok, amelyeken sorba állított követeléseket tartottak nyilván: a) a pénzforgalmi számla vezetésére vonatkozó szerződés azonosítója (száma), b) a sorba állított követelések összege és devizaneme, c) a követelések sorba állításának kezdő és megszűnési időpontja,a, d) perre utaló megjegyzés. 2.4 a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz elfogadására irányuló szerződésre vonatkozó adatok: a) a szerződés megkötésének, lejáratának, megszűnésének, felfüggesztésének időpontja, b) perre utaló megjegyzés.

12.3. Az adatkezelés időtartama A KHR a referenciaadatokat az adatkezelés oka megszűnésétől - az adatátadás, a késedelmes tartozás megszűnésének időpontjától, illetve a követelések sorba állítása megszűnésének időpontjától - számított öt évig kezeli. Ezt követően az adatok végleges és vissza nem állítható módon törlésre kerülnek. Törlésre kerül az adat akkor is, ha az jogellenesen került a KHR-be. Természetes személy esetében a késedelmes tartozás teljesítése esetén a teljesítéstől számított 1 évig maradnak adatok a KHR-ben. A természetes személynek a szerződés megszűnését követően törölni kell az adatait a KHR-ből. Amennyiben a természetes személy ügyfél írásban kéri, az adatai a szerződés megszűnését követő 5 évig még a KHR-ben maradhatnak. Ez a hozzájárulás írásban bármikor visszavonható.

12.4. A KHR-ből való adatátadás más referencia-adatszolgáltató részére A KHR-ben nyilvántartottakról kizárólag pénzügyi szolgáltatásra, a befektetési hitel nyújtására, valamint az értékpapír-kölcsönzésre, továbbá a hallgatói hitelre vonatkozó szerződések megkötését megalapozó döntés meghozatalához, illetve az ügyféltájékoztatás megtételéhez lehet adatokat szolgáltatni. A KHR kizárólag a referenciaadat-szolgáltató által átadott referenciaadatot veheti át, és kizárólag az általa kezelt referenciaadatot adhat át a referenciaadat-szolgáltatónak. A nyilvántartottra vonatkozó referenciaadaton kívül a KHR-ből a referenciaadat-szolgáltató részére egyéb adat nem adható át. Természetes személy ügyfél írásbeli nyilatkozata szükséges arra vonatkozóan, hogy hozzájárul-e az adatai KHR-ből történő, más referenciaadat-szolgáltató általi adatok (12.2. bekezdés 1.1-1.4. pont) átvételéhez. Ezt a hozzájárulást az ügyfél –az adatok KHR-ben történő nyilvántartásának időtartama alatt- bármikor megtagadhatja. A nyilatkozat tartalmán a későbbiekben változtathat, írásbeli hozzájárulását visszavonhatja, vagy megtagadhatja. Minden esetben a legkésőbb keletkezett írásbeli nyilatkozata lesz az irányadó.

12.5. Tájékoztatás kérése Bármely referenciaadat-szolgáltatónál/Takarékszövetkezetnél bárki jogosult tájékoztatást kérni, arról, hogy milyen adatai szerepelnek a KHR-ben, és ezen adatait mely referenciaadat-szolgáltató adta át. A Takarékszövetkezet a tájékoztatás iránti kérelmet a KHR-hez haladéktalanul, de legkésőbb két munkanapon belül továbbítja, amely három napon belül a kért adatokat zárt módon megküldi a Takarékszövetkezetnek, amely azt, a kézhezvételt követően ugyancsak zárt módon, kézbesítési bizonyítvánnyal feladott irat formájában haladéktalanul, de legkésőbb két munkanapon belül eljuttatja a kérelmezőnek. A tájékoztatásért a kérelmező számára költségtérítés és egyéb díj nem számolható fel.

16

12.6. Az adatszolgáltatással kapcsolatos jogorvoslati eszközök 12.6.1.

Kifogás

A KHR-ben nyilvántartott személy kifogást emelhet referenciaadatainak a KHR-be történt átadása, azoknak a KHR által történő kezelése ellen, és kérheti a referenciaadat-helyesbítését, illetve törlését. A kifogást a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozáshoz vagy az adatot szolgáltató takarékszövetkezethez kell írásban benyújtani. A referenciaadat-szolgáltató, illetőleg a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás köteles a kifogást annak kézhezvételét követő öt munkanapon belül kivizsgálni, és a vizsgálat eredményéről a nyilvántartott személyt írásban haladéktalanul, de legkésőbb a vizsgálat lezárását követő két munkanapon belül tájékoztatni. A kifogásnak való helyt adás esetén haladéktalanul, de legkésőbb öt munkanapon belül a változást a KHR-ben át kell vezetni. 12.6.2.

Peres eljárás

A nyilvántartott személy a referenciaadat-szolgáltató (takarékszövetkezet) és a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás ellen kereset indíthat:  a referenciaadatainak jogellenes átadása és kezelése miatt,  a nyilvántartott referenciaadatok helyesbítése vagy törlése céljából,  az ügyfél-tájékoztatási kötelezettség elmulasztása miatt (az ügyfél erre irányuló kérése esetén a róla nyilvántartott adatokról)  a kifogás eredményéről való tájékoztatás elmulasztása miatt Határideje:  a sérelmesnek tartott tájékoztató kézhezvételét követő 30 napon belül;  az ügyfél-tájékoztatási kötelezettség, illetve a kifogás eredményéről való tájékoztatás elmulasztása esetén a válaszadásra előírt határidő eredménytelen elteltét követő 30 napon belül. A keresetlevelet a nyilvántartott lakóhelye szerint illetékes helyi (városi) bíróságnál kell benyújtani vagy ajánlott levélben postára adni. A KHR a per megindítását az eljárás jogerős befejezéséig a vitatott referenciaadattal együtt köteles nyilvántartani. A bíróság végzésével már a tárgyalás előkészítése során ideiglenes intézkedésként két munkanapon belül elrendeli a referenciaadatok zárolását, ha a rendelkezésre álló adatok alapján a kereseti kérelem megalapozottsága valószínűnek mutatkozik. A végzés fellebbezésre tekintet nélkül előzetesen végrehajtható. Ha a bíróság a referenciaadatok kezelésének zárolását rendelte el, akkor a referenciaadatokat zárolni kell (az adattovábbítás lehetetlen). A referenciaadat zárolását, a zárolás megszűntetését, illetve a referenciaadat helyesbítését, törlését a bíróság erre vonatkozó jogerős határozatának kézhezvételét követően haladéktalanul, de legkésőbb két munkanapon belül végre kell hajtani.

12.7. Ügyféltájékoztatás Bármely adatátadást követően (kivéve a havonta fennálló tőketartozás összege és pénzneme) öt munkanapon belül írásban (elektronikus adatközlés útján is) tájékoztatni kell a nyilvántartott személyt az adatátadás megtörténtéről. A takarékszövetkezetnek a következő pénzügyi szolgáltatások nyújtása esetén  hitel és pénzkölcsön nyújtása,  pénzügyi lízing,  olyan papír alapú készpénz-helyettesítő fizetési eszköz (például papír alapú utazási csekk, váltó) kibocsátása, illetve az ezzel kapcsolatos szolgáltatás nyújtása, amely nem minősül pénzforgalmi szolgáltatásnak,  kezesség és bankgarancia vállalása, valamint egyéb bankári kötelezettség vállalása,  tájékoztatni kell ügyfeleit az alábbiakról:

17

12.7.1.

A természetes személy ügyfelek tájékoztatása

Szerződés megkötésének kezdeményezése során tájékoztatja, hogy a törvényben előírt tartalommal bekerül a KHR-be ha:  valótlan adatot közöl és ez okirattal bizonyítható,  hamis, vagy hamisított okirat használata miatt a bíróság jogerős határozatában bűncselekmény elkövetését állapítja meg. Szerződés előkészítése során írásban tájékoztatja:  KHR-re irányadó szabályokról  nyilvántartás céljáról  nyilvántartott személyt megillető jogokról  arról, hogy az adatokat csak a törvényben meghatározott célra lehet felhasználni,  hogy adatai a törvény szerinti tartalommal kerülnek átadásra A szerződés megkötését megelőzően arról, hogy adatai bekerülhetnek a KHR-be, ha:  ha a szerződésben vállalt fizetési kötelezettségének oly módon nem tesz eleget, hogy a lejárt és meg nem fizetett tartozásának összege meghaladja a késedelembe esés időpontjában érvényes legkisebb összegű havi minimálbért és ezen minimálbérösszeget meghaladó késedelem folyamatosan, több mint kilencven napon keresztül fennállt, (Ugyanazon személy szerződésszegését több jogviszony egyidejű fennállása esetén jogviszonyonként külön-külön kell figyelembe venni.)  a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz használata miatt a bíróság jogerős határozatában bűncselekmény elkövetését állapítja meg,  az adatátadás tervezett végrehajtását harminc nappal megelőzően arról, hogy adatai bekerülnek a KHR-be, ha nem tesz eleget a szerződésben foglalt kötelezettségének. A természetes személy tájékoztatójának részét képezi a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének mintatájékoztatója is. 12.7.2.

A vállalkozásnak minősülő ügyfelek tájékoztatása

A szerződés megkötését megelőzően írásban tájékoztatni kell:  az adatátadás céljáról  átadandó adatok köréről  átadást követően az adatait további referenciaadat-szolgáltatók részére is átadhatja  ha lejárt és meg nem fizetett tartozás több mint 30 napon keresztül fennállt,  fizetési számlával szemben - fedezethiány miatt - harminc napot meghaladó időszak alatt, megszakítás nélkül, egy millió forintnál nagyobb összegű sorba állított követelés fennállása esetén,  készpénz-helyettesítő fizetési eszköz elfogadására irányuló szerződésben vállalt kötelezettség megszegése és emiatt a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz elfogadására irányuló szerződés felmondása vagy felfüggesztése esetén.

12.8. Bankinformáció nyújtás Hitelreferencia-szolgáltatásnak minősül az ügyfélről való banktitkot nem sértő díjazás ellenében történő bankinformáció nyújtás vagy a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás által történő adatkezelés. A Takarékszövetkezet a fentieken kívül, az alapinformáción felül bankinformációt az Ügyfél írásbeli meghatalmazása alapján az abban megjelölt keretek között nyújt. A felhatalmazás lehet eseti és általános vagy az információkérők meghatározott körére korlátozott és minden esetben egyértelműen meg kell, hogy jelölje az adandó információ tartalmi körét. A felhatalmazás alapján adott információról a Takarékszövetkezet másolat küldésével haladéktalanul tájékoztatja az Ügyfelet. Az információnyújtásra való felhatalmazás esetén a Takarékszövetkezet díjat számíthat fel, melyet Hirdetményben tesz közzé. 18

A bankinformáció megtagadása a Takarékszövetkezet részéről nem jelent az Ügyfélről alkotott negatív értékelést és ennek megfelelően az Ügyfél nem támaszthat a Takarékszövetkezettel szemben semmilyen követelést. A Takarékszövetkezet az általa nyújtott információ felhasználása során keletkezett kárért akkor felel, ha valótlan adatot szolgáltatott. A bankinformáció adásával a Takarékszövetkezet az Ügyfélért semmilyen garanciát nem nyújt és felelősséget nem vállal.

13. A megbízások általános szabályai A Takarékszövetkezet a megbízásokat csak az erre a célra rendszeresített nyomtatványokon fogadja el. A megbízásnak minden kétséget kizáróan tartalmaznia kell az ügylet tárgyát és a megbízás teljesítéséhez szükséges adatokat. Ha az Ügyfél a megbízásnak az általános gyakorlattól eltérő vagy meghatározott időpontban való teljesítését igényli, ezt a megbízáson fel kell tüntetni, illetve arról a Takarékszövetkezetet értesítenie kell. Átutalási megbízás terhelési nap feltüntetésével is benyújtható. A Takarékszövetkezet nem vállal felelősséget azokért a károkért, amelyek a teljesítéshez szükséges adatok Ügyfél általi téves megadásából keletkeztek. Az Ügyfél által a fizetési/pénzforgalmi számlája terhére adott megbízás teljesítését megelőzően a Takarékszövetkezet köteles meggyőződni arról, hogy a terhelendő fizetési/pénzforgalmi számla elnevezése és számlaszáma megegyezik-e. A Takarékszövetkezet az Ügyfél által a fizetési/pénzforgalmi számlája terhére adott megbízásait akkor teljesíti, ha a tőle elvárható gondos vizsgálat után úgy találja, hogy a megbízás formailag és tartalmilag megfelel a vonatkozó jogszabályi előírásoknak, valamint a megbízáson feltüntetett aláírás (esetleg aláírások) megegyezik az Ügyfél által a Takarékszövetkezethez bejelentett aláírásra jogosult személy (esetleg személyek) aláírás mintájával és az aláírás módja (együtt vagy külön) megfelel az aláírás bejelentő kartonon az Ügyfél által rögzített feltételeknek. A Takarékszövetkezet visszaküldi a megbízást, ha a megbízás hiányos és a kiegészítése vagy helyesbítése rövid úton nem lehetséges, illetve felismerhető, hogy az téves. A megbízások teljesítése: A Takarékszövetkezet teljesíti a megbízást, ha annak fedezete rendelkezésre áll. Ha a megbízás teljesítése bármely okból akadályba ütközik, a Takarékszövetkezet köteles erről értesíteni az Ügyfelet. A Takarékszövetkezet az Ügyfél vagy jogszabály rendelkezésének hiányában a megbízásokat érkezésük sorrendjében teljesíti. Az Ügyfél a fizetésre szóló megbízását a terhelés megkezdéséig írásban visszavonhatja, vagy módosíthatja.

14. Az ügyleti megbízások teljesítésének feltételei, ügyfél átvilágítás A Takarékszövetkezet az ügyfél átvilágítást, ügyfél azonosítást és az azonosító adatok rögzítését minden általa végzett pénzügyi szolgáltatás, kiegészítő pénzügyi és egyéb szolgáltatás keretében elvégzi, a pénzmosás megelőzéséről és megakadályozásáról szóló jogszabály alapján. A levelezőbanki szolgáltatás keretében végrehajtott pénzátutalások esetén, - az 1781/2006/EK rendeletében foglaltak alapján - alkalmazza a Takarékszövetkezet e tárgyú belső eljárási rendjében („pénzmosási” szabályzatában) foglaltakat, amely tartalmazza a Takarékszövetkezet által küldött vagy fogadott bármely pénznemben megvalósuló pénzátutalásokat kísérő megbízói adatok ellenőrzésére, nyilvántartására, továbbítására, továbbá a hiányzó vagy hiányos megbízói adatokkal érkező pénzátutalások észlelésére és kezelésére vonatkozó szabályokat. A Takarékszövetkezet az ügyféllel történő üzleti kapcsolat létesítésekor, írásbeli szerződés megkötésekor az ügyfél vagy meghatalmazottja, illetve a rendelkezésre jogosult, továbbá a képviselő személy azonosítását elvégzi.

19

A Takarékszövetkezet ügyfél-átvilágítást alkalmaz: a) üzleti kapcsolat létesítésekor, b) a hárommillió-hatszázezer forintot elérő vagy meghaladó összegű ügyleti megbízás teljesítésekor, illetve ötszázezer forintot elérő, illetve meghaladó összegű pénzváltás esetén, c) pénzmosásra vagy terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény vagy körülmény felmerülése esetén, ha az a)-b) pontban meghatározottak szerint átvilágításra még nem került sor, d) ha a korábban rögzített ügyfél azonosító adatok valódiságával vagy megfelelőségével kapcsolatban kétség merül fel. A b) pont szerinti átvilágítási kötelezettség kiterjed az egymással ténylegesen összefüggő, több ügyleti megbízásra, ha ezek együttes értéke eléri a hárommillió-hatszázezer / ötszázezer forintot. Ebben az esetben az átvilágítást azon ügyleti megbízás elfogadásakor kell végrehajtani, amellyel az ügyleti megbízások együttes értéke eléri a hárommillió-hatszázezer /ötszázezer forintot. Az Ügyfél köteles a Takarékszövetkezet részére írásbeli nyilatkozatot tenni arra vonatkozóan, hogy a saját, vagy a tényleges tulajdonos nevében, illetőleg érdekében jár el, amelyben a tényleges tulajdonos adatait is rögzíteni kell. A Takarékszövetkezet az Ügyfelet a tényleges tulajdonosra vonatkozó (ismételt) írásbeli nyilatkozattételre szólítja fel, ha kétség merül fel a tényleges tulajdonos kilétével kapcsolatban. Ha a tényleges tulajdonos személyazonosságával kapcsolatban kétség merül fel, a Takarékszövetkezet köteles intézkedéseket tenni a tényleges tulajdonos személyazonosságára vonatkozó adat jogszabály alapján e célra rendelkezésére álló vagy nyilvánosan hozzáférhető nyilvántartásban történő ellenőrzése érdekében.

14.1. Ügyfél azonosítás Az Ügyfél azonosítás során a Takarékszövetkezet megköveteli az alábbi azonosságot igazoló okiratok bemutatását és a bemutatott azonosságot igazoló okirat érvényességét a következők szerint: természetes személy:  magyar állampolgár személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványa és lakcímet igazoló hatósági igazolványa,  külföldi természetes személy útlevele vagy személyi azonosító igazolványa, feltéve hogy az magyarországi tartózkodásra jogosít vagy tartózkodási jogot igazoló okmánya vagy tartózkodásra jogosító okmánya,  életévét be nem töltött természetes személy személyi azonosítót igazoló hatósági igazolványa és lakcímet igazoló hatósági igazolványa vagy útlevele és lakcímet igazoló hatósági igazolványa; jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezet esetén:  a nevében vagy megbízása alapján eljárni jogosult személy azonosító okiratának bemutatásán túl az azt igazoló - 30 napnál nem régebbi - okirat, hogy - a belföldi gazdálkodó szervezetet a cégbíróság bejegyezte, vagy a gazdálkodó szervezet a bejegyzési kérelmét benyújtotta; - egyéni vállalkozó esetében azt, hogy az egyéni vállalkozói igazolvány kiadása megtörtént, illetőleg az egyéni vállalkozói igazolvány kiadása iránti kérelmét az egyéni vállalkozó a körzetközponti jegyzőhöz benyújtotta,  belföldi jogi személy esetén, ha annak létrejöttéhez hatósági vagy bírósági nyilvántartásba vétel szükséges, a nyilvántartásba vétel megtörtént,  külföldi jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén a saját országának joga szerinti bejegyzése vagy nyilvántartásba vétele megtörtént;  cégbejegyzési, hatósági vagy bírósági nyilvántartásba vétel iránti kérelem cégbírósághoz, hatósághoz vagy bírósághoz történő benyújtását megelőzően a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet társasági szerződését (alapító okiratát, alapszabályát). A jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet köteles a cégbejegyzés, hatósági vagy bírósági nyilvántartásba vétel megtörténtét követő 30 napon belül okirattal igazolni, hogy a cégbejegyzés vagy nyilvántartásba vétel megtörtént, valamint a szolgáltató köteles a cégjegyzékszámot vagy egyéb nyilvántartási számot rögzíteni.

20

Az Ügyfél azonosítás során a Takarékszövetkezet az alábbi adatokat rögzíti, illetve tartja nyilván: Természetes személy:  családi név és utónév (születési név),  lakcím  állampolgárság  az azonosító okmány típusa és száma  külföldi: magyarországi tartózkodási hely Jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezet:  név, rövidített név  székhely, külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepének címe  cégbírósági nyilvántartásban szereplő jogi személy esetén cégjegyzékszámát, egyéb jogi személy esetén a létrejöttéről (nyilvántartásba vételéről, bejegyzéséről) szóló határozat számát vagy nyilvántartási számát.

Az Ügyfél azonosítás során a Takarékszövetkezet az alábbi adatokat rögzítheti: Természetes személy:  születési helyét, idejét,  anyja nevét; Jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezet:  főtevékenységét,  képviseletére jogosultak nevét és beosztását,  kézbesítési megbízottjának az azonosítására alkalmas adatait. A Takarékszövetkezet az Ügyfél azonosítása (átvilágítás) során az üzleti kapcsolatra és az ügyleti megbízásra vonatkozóan rögzíti: a) üzleti kapcsolat esetén a szerződés típusát, tárgyát és időtartamát, b) ügyleti megbízás esetén a megbízás tárgyát és összegét. Ha erre az ügyfél és az üzleti kapcsolat, ügyleti megbízás azonosításához az üzleti kapcsolat vagy ügyleti megbízás jellege és összege és az ügyfél körülményei alapján a pénzmosás megelőzéséről rendelkező belső szabályzatban meghatározott esetekben, a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzése és megakadályozása érdekében szükség van - a teljesítés körülményét (hely, idő, mód) is rögzíthető.

14.2. Az ügyfél kötelezettsége Az üzleti kapcsolat fennállása alatt az ügyfél köteles a tudomásszerzéstől számított öt munkanapon belül a Takarékszövetkezetet értesíteni az ügyfél-átvilágítás során megadott adatokban, illetve a tényleges tulajdonos személyét érintően bekövetkezett változásról. E kötelezettség teljesítése érdekében a Takarékszövetkezet köteles ügyfelei figyelmét felhívni az adatokban bekövetkezett változások közlésének kötelezettségére. Ha a Takarékszövetkezet által vezetett számla terhére vagy javára két naptári évet elérő időtartam alatt megbízás teljesítésére nem került sor - ide nem értve a többéves futamidejű ügyleti megbízásokat – úgy 30 napon belül írásban vagy a következő egyenlegközlő értesítésben felhívja ügyfelét az adatokban bekövetkezett változások közlésére.

14.3. A pénzmosásról szóló jogszabályi kötelezettségek betartása A Takarékszövetkezet minden ügyintézője köteles betartani a pénzmosásról szóló jogszabály és a takarékszövetkezet belső szabályzata rendelkezéseit a pénzügyi szolgáltatási ügyletkötések során. Ha a Takarékszövetkezet nem tudja végrehajtani az ügyfél-átvilágítást, akkor az érintett ügyfélre vonatkozóan köteles megtagadni az ügyfél megbízása alapján, bankszámlán keresztül művelet végzését, üzleti kapcsolat létesítését és ügyleti megbízás teljesítését, vagy köteles megszüntetni a vele fennálló üzleti kapcsolatot.

21

15. A jognyilatkozatok kézbesítésének szabályai Az ügyfél köteles 5 (öt) munkanapon belül, amennyiben személyi adataikban, lakcímében, elérhetőségeiben vagy munkaviszonyukban változás következik be a Takarékszövetkezetnek írásban bejelenteni. Ügyfél és a Takarékszövetkezet a közöttük létrejött jogviszonnyal kapcsolatos hatályos jognyilatkozatot a szerződésben rögzített vagy egyéb módon egymás részére igazolhatóan írásban utoljára átadott címre megküldve tehetnek. A címváltozást közlésének elmaradása esetén az eredeti címre küldött jognyilatkozatot tekintik a felek továbbra is megtett hatályos jognyilatkozatnak. A felek megállapodnak abban, hogy amennyiben a kézhezvétel időpontja nem állapítható meg, vagy a kézbesítés bármilyen okból eredménytelen, úgy a postai feladástól számított 5. munkanapon az értesítést kézbesítettnek tekintik, függetlenül attól, hogy a címzett arról értesült-e, vagy sem. Ügyfél és a Takarékszövetkezet a jognyilatkozatot abban az esetben is hatályosan megtett jognyilatkozatnak tekintik a postai feladástól számított 5. munkanapon, ha annak átvételét a másik fél megtagadja, vagy a küldemény „nem kereste”, vagy „a címzett ismeretlen helyre költözött” jelzéssel érkezik vissza. A postai úton megküldött jognyilatkozatot, ha azt a másik fél átvette – a felek abban az időpontban tekintik kézbesítettnek, amely időpont a tértivevényen szerepel, ennek hiányában a postai tudakozvány alapján megállapítható időpontban. Amennyiben a kölcsönszerződésben több adós szerepel, úgy a Takarékszövetkezet bármelyik adós felé megtett jognyilatkozatát a felek valamennyi adóssal szemben megtett, hatályos jognyilatkozatnak tekintik. Az Ügyfél által utoljára szabályosan bejelentett címre személyesen (futár útján) megküldött jognyilatkozat kézbesítettnek tekintendő, amennyiben a futárral megküldött iratot a címzett vagy képviselője, meghatalmazottja átvette. Meghatalmazottnak tekinthető minden olyan személy, aki a címzett (munkaviszony, megbízási vagy munkavégzésre vonatkozó egyéb jogviszony alapján) alkalmazásában áll vagy a címzett hozzátartozója (Ptk. 685.§ b) pont). Amennyiben az Ügyfél a faxszámát akár a szerződésben rögzítve akár külön írásban bejelentve a Takarékszövetkezet tudomására hozza hatályos jognyilatkozatnak tekintendő továbbá faxon – az egymás részére írásban bejelentett faxszámra megküldött jognyilatkozat is, amennyiben a fax elküldését a faxkészülék visszaigazolta. A faxon megküldött jognyilatkozatot kétség esetén a felek akkor tekintik megküldöttnek, ha a feladó fax visszajelzéssel igazolja a kézbesítést a visszaigazoláson (activity report) feltüntetett időpontban. Amennyiben az Ügyfél akár a szerződésben rögzítve akár külön írásban bejelentve a Takarékszövetkezet tudomására hozza elektronikus postafiókjának (E-mail) címét, úgy ezzel hozzájárul ahhoz, hogy azon időpontig, amíg írásban igazolhatóan nem kéri a bejelentett E-mail címének módosítását vagy törlését, úgy Takarékszövetkezet jogosult – a szerződés azonnali vagy rendkívüli hatályú felmondását kivéve – az ügyfél bejelentett E-mail címére megküldeni. Az Ügyfél E-mail címére elküldött jognyilatkozatot felek az elküldést követő munkanapon tekintik az ügyféllel közöltnek. Az Ügyfél köteles arról gondoskodni, hogy az elektronikus elérhetősége az üzenetet fogadni tudja. Az Ügyfél köteles az e-mail-t visszaigazolni, azonban ha az ügyfél ezt nem teszi meg vagy egyéb okból (pl. nem létező e-mail cím, telített e-mail fiók) nem kerül kézbesítésre az üzenet, ettől függetlenül a kézbesítési vélelem beáll. Szerződő felek rögzítik, hogy amennyiben valamelyik fél egyidejűleg a jognyilatkozatot a jelen szerződésben meghatározottak szerint többféle módon is megküldi, úgy a jognyilatkozatot abban az időpontban kell kézbesítettnek tekinteni, amikor az első szabályszerű kézbesítés megtörtént.

22

16. Panaszkezelés A Takarékszövetkezet biztosítja, hogy az ügyfél a takarékszövetkezet magatartására, tevékenységére vagy mulasztására vonatkozó panaszát szóban (személyesen, telefonon) vagy írásban (személyesen vagy más által átadott irat útján, postai úton, telefaxon, elektronikus levélben) közölhesse. A panaszügyet 30 napon belül ki kell vizsgálni és annak eredményéről az Ügyfelet tájékoztatni. (Hpt.215/B. §) A Takarékszövetkezet a panasz kivizsgálásáért a fogyasztóval szemben külön díjat nem számíthat fel. A Takarékszövetkezet Panaszkezelési szabályzatát az ügyfelek fogadására nyitva álló helyiségeiben kifüggeszti.

17. Adatvédelem és adatkezelés A Takarékszövetkezet (Számlavezető hely) a rendelkezésére bocsátott adatokat a hatályos jogszabályokban foglaltaknak megfelelően kezeli (az 2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról). A Takarékszövetkezet személyes adatot akkor kezel, ha a) ahhoz az érintett hozzájárul, vagy b) azt törvény vagy — törvény felhatalmazása alapján, az abban meghatározott körben — helyi önkormányzat rendelete közérdeken alapuló célból elrendeli. (kötelező adatkezelés) Az érintett kérelmezheti az adatkezelőnél a) tájékoztatását személyes adatai kezeléséről, b) személyes adatainak helyesbítését, valamint c) személyes adatainak – a kötelező adatkezelés kivételével – törlését vagy zárolását Az Ügyfél az Ügyfélszerződés aláírásával kifejezetten hozzájárul, hogy a Takarékszövetkezet a mindenkor hatályos adatvédelmi jogszabályok és a Hpt. vonatkozó rendelkezései szerint az Ügyfélnek a Takarékszövetkezethez benyújtott dokumentumokon, szerződéseken, igazolásokon, nyomtatványokon feltüntetett, továbbá minden személyes, hitel és betétadatait a Takarékszövetkezet által nyújtott szolgáltatás jellegétől függően nyilvántartsa, kezelje, feldolgozza. A Takarékszövetkezet területén (kirendeltségeiben) valamint pénzkiadó automatáiban (ATM) videó megfigyelő rendszer működik, mely biztonsági okokból és a munkafolyamatok ellenőrzése céljából rögzít képfelvételeket az üzleti helyiségben megjelenő, valamint az ATM szolgáltatást igénybe vevő személyekről. A rögzített anyag kizárólag a hatóságok felé, azok hivatalos megkeresése esetén kerül kiadásra. A megfigyelt területre való belépéssel a megfigyelt személy hozzájárul a róla készült képanyag a jogszabályokban előírtak szerinti kezeléséhez. A Takarékszövetkezet olyan tevékenységének végzésére, amelynek során adatkezelés adatfeldolgozás vagy adattárolás valósul meg, az adatvédelmi előírások betartása mellett kiszervezés keretében más szervezetet bízhat meg. Az Ügyfél az Ügyfélszerződés aláírásával kifejezetten felmenti a Takarékszövetkezetet, hogy a titoktartási kötelezettséget ebben a körben fenntartsa. A Takarékszövetkezet biztosítja, hogy e szervezetek gondoskodjanak az Ügyfél adatainak az adatvédelmi és banktitokra vonatkozó jogszabályokban meghatározott feltételeknek megfelelő biztonságos megőrzéséről.

23

II) Betétgyűjtés A Szerencs és Környéke Takarékszövetkezet részére az ÁPTF 1198/1999. sz. határozatában 1999. április 8-án engedélyezte a betétgyűjtést és más visszafizetendő pénzeszköz nyilvánosságától történő elfogadását, a saját tőkét meghaladó mértékben. Betét és más a nyilvánosságtól származó visszafizetendő pénzeszköz gyűjtése: pénzeszközök egyedileg előre meg nem határozott személyektől történő üzletszerű gyűjtése oly módon, hogy azzal a betétgyűjtő tulajdonosként rendelkezhet, de köteles azt – kamattal, más előny biztosításával, vagy anélkül – visszafizetni. Nem minősül betétgyűjtésnek az olyan jegy, kártya vagy egyéb tanúsítvány kibocsátása, amely kizárólag a kibocsátó árujának, szolgáltatásának vásárlása, illetve igénybevétele során fizetőeszközként használható. A takarékbetétekről az 1989. évi 2. törvényerejű rendelet és azt módosító jogszabályok rendelkeznek. Valamennyi betét és bankszámla az ügyfél, tulajdonos nevét viseli. A betételhelyezésnél és a bankszámlanyitásnál az ügyfelek azonosítását a Takarékszövetkezet az előző fejezetben leírtak szerint végzi.

1.

Betételhelyezés

Betételhelyezés esetén az Ügyfél meghatározott pénzösszeget ad át a Takarékszövetkezetnek azzal a feltétellel, hogy a Takarékszövetkezet meghatározott későbbi időpontban köteles ugyanakkora pénzösszeget visszaszolgáltatni és a pénzösszeg után kamatot, vagy egyéb hozadékot fizetni. Betételhelyezés szerződés, betétkönyv, vagy egyéb okmány alapján történhet. Takarékszövetkezetnél elhelyezhető betét legkisebb összege 100,- Ft, illetőleg fix címletű betéteknél a legkisebb címletnek megfelelő pénzösszeg. Takarékbetétet csak természetes személy jogosult elhelyezni.

1.1. Betétbiztosítás Az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA, a továbbiakban: Alap) által nyújtott biztosítás csak a névre szóló betétre terjed ki. Az Alap által nyújtott biztosítás - a Hpt. 100. §-ban meghatározott kivételekkel - a betétek számától és pénznemétől függetlenül kiterjed minden olyan betétre, amelyet a) 1993. június 30-ig jogszabályban vállalt állami garancia, illetve állami helytállás nélkül, valamint b) 1993. június 30-át követően állami garancia nélkül az Alapban tagsággal rendelkező hitelintézetnél helyeztek el. Az Alap által nyújtott biztosítás kiterjed az 1993. június 30-ig sorozatban értékpapírszerűen kibocsátott vagy forgalomba hozott betéti okiratra, tekintet nélkül annak elnevezésére. Az Alap által nyújtott biztosítás nem terjed ki a) a költségvetési szerv, b) a tartósan száz százalékban állami tulajdonban lévő gazdasági társaság, c) az önkormányzat, d) a biztosító, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, valamint a magánnyugdíjpénztár, e) a befektetési alap, f) a Nyugdíjbiztosítási Alap és Egészségbiztosítási Alap, valamint ezek kezelő szervezetei, az egészségbiztosítási szerv és a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv, g) az elkülönített állami pénzalap, h) a Takarékszövetkezet, i) az MNB, j) befektetési vállalkozás, tőzsdetag, illetőleg árutőzsdei szolgáltató, k) kötelező vagy önkéntes betétbiztosítási, intézményvédelmi, befektetővédelmi alap, illetve a Pénztárak Garancia Alapja,

24

a hitelintézet vezető állású személye, a hitelintézet választott könyvvizsgálója, továbbá a hitelintézetben legalább ötszázalékos tulajdoni hányaddal rendelkező személy és mindezen személyekkel közös háztartásban élő közeli hozzátartozói, m) az l) pontban említett személy minősített befolyásával működő gazdálkodó szervezet [Ptk. 685. § c) pontja] által elhelyezett, n) a kockázati tőketársaság és a kockázati tőkealap betéteire, valamint a felsoroltak külföldi megfelelőinek betéteire. l)

Az Alap által nyújtott biztosítás nem terjed ki továbbá a) az olyan betétekre, amelyekre a betétes a szerződés szerint, a szerződéskötés időpontjában elhelyezett azonos nagyságú és lekötési idejű betétekhez képest jelentősen magasabb kamatot vagy más vagyoni előnyt kap, valamint b) az olyan betétre, amelyről bíróság jogerős ítélettel megállapította, hogy az abban elhelyezett összeg pénzmosásból származik, c) olyan betétre, amelyet nem euróban vagy az Európai Unió, illetve a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet tagállamának törvényes fizetőeszközében helyeztek el. Az Alap a kártalanításra jogosult személy részére a befagyott betét tőke- és kamatösszegét személyenként és hitelintézetenként összevontan legfeljebb százezer euró összeghatárig forintban fizeti ki kártalanításként. A kártalanítás a 1996. évi CXII. (Hpt.) törvény alapján történik.

A kártalanítás értékhatárát a törvény euróban állapítja meg, a kifizetés azonban Magyarországon forintban történik. Ha a kártalanítás kifizetésére kerül sor, a betétes részére kifizetendő összeg megállapítása úgy történik, hogy az OBA az százezer eurót a kártalanítás kezdő napját megelőző napon érvényes MNB devizaárfolyamon átszámítja forintra és a betétes betétjei után az így kapott forint összegig fizet kártalanítást. (Befagyott betét: az olyan betét, amelyre a hitelintézet nem képes a jogszabályi rendelkezések vagy a szerződéses kikötések szerinti esedékességet követő 5 munkanapon belül a kifizetést teljesíteni.) A biztosítottságot a betéti okiraton fel kell tüntetni. Betétvédelemben akkor részesül a betét, ha a betétes azonosítható. A Takarékszövetkezet az ügyféllel történő üzleti kapcsolat létesítésekor, írásbeli szerződéskötéskor (pl.: betételhelyezéskor) köteles az ügyfél, annak meghatalmazottja, illetve a rendelkezésre jogosult személy azonosítását elvégezni.

Fenntartásos betétkönyvnél - több tulajdonos esetén - a betéteseknek aláírásukkal hitelesítve rendelkeznie kell arról, hogy részükre a betét együttesen vagy külön-külön fizethető ki.

2.

Betétek okmányai

A Takarékszövetkezet által kiállított betéti okmányok tartalmazzák a Takarékszövetkezet teljes nevét, az okmány megnevezését és sorszámát, kiállítás keltét, betét összegét, a kamatlábat, betétes megnevezését, könyves betéteknél az egyes befizetések és kifizetések igazolását. A betét ellenében kiadott okmány kizárólag névre szóló lehet. A betéti okiraton fel kell tüntetésre kerül a betétes, kedvezményezett családi és utóneve, születési helye és ideje, valamint a betét biztosítottságára vonatkozó utalás, illetve a betétbiztosításhoz szükséges azonosító adatok. A Takarékszövetkezet a betétest és a kedvezményezettet, illetve az általuk meghatalmazott személyt a pénzmosás megelőzéséről és megakadályozásáról szóló jogszabályok szerint azonosítja és az azonosítás adatait a betét, illetve a betét-szerződés megszűnését követő legalább 8 évig megőrzi. Azonosítás hiányában a takarékszövetkezet takarékbetétet, illetve kedvezményezett megjelölését nem fogadhatja el. Az azonosítás az I. fejezet 14.1. pontjában foglaltak szerint és az ott feltüntetett adatokkal történik.

25

3.

Rendelkezési jogosultság a betét felett

A névre szólóan elhelyezett betétek elhelyezhetők fenntartás nélkül vagy fenntartással. A betétről kiadott okiratnak tartalmazza az adott betét típusára vonatkozó szerződési feltételeket, valamint a betétbiztosításra vonatkozó feltételeket.  A névre szólóan fenntartás nélkül elhelyezett betétet a takarékszövetkezet az okiratban megnevezett, azonosított személy - a betétes vagy a kedvezményezett –, illetve meghatalmazottja részére fizeti vissza.  A névre szólóan fenntartással elhelyezett takarékbetétet a takarékszövetkezet az okiratban megnevezett, azonosított személy - a betétes vagy a kedvezményezett -, illetve meghatalmazottja részére csak a betétes által az okiratban meghatározott feltétel teljesítése esetén fizeti vissza. E feltételt a betétes egyoldalúan - a takarékszövetkezethez intézett írásbeli nyilatkozattal módosíthatja. (A meghatározott feltétel teljesítése nem szükséges öröklés, jogerős bírósági határozat vagy a bírósági végrehajtásra vonatkozó törvényi rendelkezések alapján történő kifizetés esetén.) Több személy által együttesen elhelyezett takarékbetét esetében - egybehangzóan meghatározott feltétel vagy korlátozás hiányában - valamennyi betétes egyetemlegesen jogosult a takarékbetét feletti rendelkezésre. Meghatalmazás: A takarékbetét felett a betétes vagy a kedvezményezett (rendelkezési jogosultság megszerzése esetén) meghatalmazott útján is rendelkezhet. A meghatalmazás lehet általános (a meghatalmazó valamennyi jogügyletére kiterjedő) vagy eseti (egy esetre, ügyletre kiterjedő). A meghatalmazásra a Ptk. képviseletre és meghatalmazásra vonatkozó szabályait kell alkalmazni. A nem névre szólóan megnyitott takarékbetétek feletti rendelkezés, azok névre szólóvá alakítása:  A bemutatóra szólóan, fenntartás nélkül elhelyezett takarékbetét feletti rendelkezésre az jogosult, aki az okiratot először mutatja be a és akire vonatkozóan a Pénzmosás megelőzéséről szóló hatályos törvény szerinti ügyfél-átvilágítást a takarékszövetkezet elvégezi. Az ilyen takarékbetétet a takarékszövetkezet az ügyfél-átvilágítással egyidejűleg a betétes nevére szólóvá alakítja át.  A nem névre szólóan, a rendelkezési jog fenntartásával elhelyezett takarékbetét feletti rendelkezésre az jogosult, aki az okiratot először mutatja be, a betétes által a takarékbetétszerződésben meghatározott feltételt teljesítette (közölte), és akire vonatkozóan a Pénzmosás megelőzéséről szóló hatályos törvény szerinti ügyfél-átvilágítást a takarékszövetkezet elvégezte. Az ilyen takarékbetétet a takarékszövetkezet az ügyfél-átvilágítással egyidejűleg a betétes nevére szólóvá alakítja át.  A jeligére szólóan elhelyezett takarékbetét a tulajdonjog hitelt érdemlő igazolása mellett is átalakítható, ha a betétes a feltétel közlésére nem képes.  A feltétel teljesítése (közlése) nem szükséges öröklés, jogerős bírósági határozat alapján történő átalakítás esetén, továbbá a takarékbetét végrehajtás alá vonása esetén történő kifizetéskor.  A takarékszövetkezet a 2001. december 19. napját megelőzően megkötött takarékbetétszerződések esetén a betétes és a kedvezményezettre vonatkozó, a Pénzmosás megelőzéséről szóló hatályos törvény szerinti ügyfél-átvilágítást az okirat első bemutatásakor elvégzi, és az okiraton feltünteti a betétes, illetőleg a kedvezményezett családi és utónevét, születési helyét és születési idejét. A nevesítést követően a betétokirat tulajdonjogában felmerülő bármely jogvita esetén a takarékszövetkezetet felelősség nem terheli.

26

4.

Betéti szerződés, betétek lekötése

Betéti szerződés alapján a Takarékszövetkezetnél elhelyezett betét lehet látra szóló, illetőleg meghatározott időre lekötött. Az Ügyfél kötelessége, hogy a betétként elhelyezett összeget a szerződésben meghatározott időtartamig a Takarékszövetkezetnél tartsa, amelynek megszegése a kamatra való jogosultság teljes, vagy részleges elvesztésével jár, vagyis amennyiben a betétes a lekötési idő előtt kívánja, a betétet felvenni azt megteheti, azonban a lekötési idő előtt felvett betétekre a kikötött kamat nem jár. A takarékszövetkezet nem ír elő olyan minimális időtartamot, amíg a betétet nem lehet kivenni. A lekötési idő előtt felvett betétek kamatozásának feltételeiről, a kamat mértékéről a Takarékszövetkezet Hirdetménye rendelkezik.

5.

Betétek kamatozása:

A betét - ha jogszabály, vagy a szerződés eltérően nem rendelkezik - az elhelyezés napjától a megszűnést (kivétet) megelőző napig kamatozik. A takaréklevél-betét az elhelyezés hónapjának első napjától a megszűnést megelőző hónap utolsó napjáig kamatozik (havi kamatozás). A mindenkor érvényes kamatlábakat a Takarékszövetkezet üzlethelyiségeiben kifüggesztett hirdetmény tartalmazza. A kamatok mértékének változtatását a Takarékszövetkezet előzetesen a változást megelőzően legalább 15 naptári nappal közzé teszi.

5.1. A betéti kamat és az értékpapírok hozama számításáról és közzétételéről A betéti kamat, az értékpapírok hozama számításáról és közzétételéről szóló 82/2010. (III.25.) Kormányrendelet rendelkezése alapján a Takarékszövetkezet az Üzletszabályzatban az egyes általa kínált betéti szerződések esetében rögzített kamatszámítási módszeren kívül az egységesített betéti kamatláb mutatót (a továbbiakban: EBKM) is kiszámítja, és azt meghatározott módon közzé teszi. Egy ügyfélre kialakított egyedi betéti módozat esetén a Takarékszövetkezet az EBKM-et köteles kiszámítani, és annak értékét a szerződésben szerepeltetni. Az EBKM kiszámításához a következő képletet kell alkalmazni, ha a lejáratig hátralévő lekötési idő 365 napnál kevesebb:

ahol n: a kamatfizetések száma, r: az EBKM értéke, ti: a betételhelyezés napjától az i-edik kifizetésig hátralévő napok száma, (k+bv)i: az i-edik kifizetéskor kifizetett kamat és betétösszeg visszafizetés összege. Az EBKM kiszámításához a következő képletet kell alkalmazni, ha a lejáratig hátralévő lekötési idő legalább 365 nap, valamint a le nem kötött, illetve határozatlan időre lekötött betét esetén:

ahol

27

n: a kamatfizetések száma, r: az EBKM értéke, ti: a betételhelyezés napjától az i-edik kifizetésig hátralévő napok száma, (k+bv)i: az i-edik kifizetéskor kifizetett kamat és betétösszeg visszafizetés összege. Az EBKM számításához a következő képletet kell alkalmazni, ha a betét befizetése több részletben történik:

ahol n = a betétbefizetések száma, B = az i-edik betétbefizetés összege, i t = az első betételhelyezés napjától az i-edik betétbefizetésig hátralévő napok száma, i r = az EBKM értéke, m = a kifizetések száma, t = az első betételhelyezés napjától a j-edik kifizetésig hátralévő napok száma, j K = a j-edik kifizetés összege. j Ha a betéti kamatláb a szerződés alapján változó kamatláb, de annak mértéke az EBKM kiszámításakor nem határozható meg, az EBKM számításánál az utolsó ismert kamatlábat kerül alkalmazásra a betéti szerződés lejáratáig. Határozatlan időre lekötött, automatikusan megújuló vagy le nem kötött betét esetén a lekötési időt egy évnek kell tekinteni, a Takarékszövetkezet azonban jogosult az általa jellemzőnek tartott lekötési időre vonatkozóan kiszámított mutatót is közzétenni. A mutató számítása során a szerződésben rögzített lekötési időt kerül figyelembe vételre. Az EBKM számításánál a kamatösszegben csak a ténylegesen kifizetendő (jóváírandó) összeg kerül figyelembevételre. Ha a kifizetendő kamatot bármilyen jogcímen (pl. jutalék, díj) – ide nem értve az adófizetési kötelezettséget – levonás terheli, akkor a kamatösszeg a levonás összegével csökkentésre kerül.

5.2. A betéti kamatláb közzététele A Takarékszövetkezetnek az ügyfélfogadásra nyitva álló helyiségében kifüggesztett – jelen üzletszabályzatában közzé teszi: a) a kamatszámítás képletét, b) a kamatozás kezdő és utolsó napját, c) a kamatjóváírás időpontját (időpontjait), d) a lejárat előtti felvét feltételeit, e) minden olyan tényt, információt, feltételt, amely kihatással van a kifizetett összegre a futamidő alatt, lejáratkor vagy a futamidő után, f) a rövidítés feltüntetésével, százalékos formában, két tizedesjegy pontossággal az EBKM-et. A betéti szerződés megkötésére vonatkozó ajánlatban és kereskedelmi kommunikációban felhívja a figyelmet arra, hogy a betéti szerződés részletes leírását az üzletszabályzat tartalmazza. Ha a betéti szerződés megkötésére vonatkozó ajánlatban vagy a betétre vonatkozó kereskedelmi kommunikációban szerepel a betét kamatlába, vagy bármilyen költsége, közvetlenül ezt követően az EBKM mértéke is – a rövidítés feltüntetésével, két tizedesjegy pontossággal – szerepel legalább ugyanakkora méretben és megegyező megjelenítésben vagy jól érthetően elhangzik. Ha a betéthez állami támogatás kapcsolódóik és a szerződés megkötésére vonatkozó ajánlatban vagy kereskedelmi kommunikációban szerepel a betét kamatlába, bármilyen költsége vagy az állami támogatás mértéke vagy összege, a támogatással és a támogatás nélkül számított EBKM értéke is megadásra kerül.

28

Ha a Takarékszövetkezet az EBKM számításánál valamilyen kedvezményt vesz figyelembe, és e kedvezmény valamilyen feltételtől függ (akár a takarékszövetkezet, akár az ügyfél oldaláról), a kereskedelmi kommunikáció legalább a részletes feltételek pontos elérhetőségét tartalmazza. Kedvezményes kamattal meghirdetett, automatikusan megújuló betét esetén a szerződés megkötésére vonatkozó ajánlat és kereskedelmi kommunikáció a kedvezményes EBKM értéke mellett a közzététel időpontjában hatályos kondíciós lista szerinti nem kedvezményes EBKM értékét is tartalmazza. A betét utáni kamat - a teljes kifizetés esetét kivéve, illetve ha a szerződés másként rendelkezik - minden év december 31-én esedékes. Minden hónap 30 naposnak tekintendő. Az esedékességkor fel nem vett kamatot a betét összegéhez hozzá kell adni (tőkésítés), kivéve, ha a szerződés másként rendelkezik. Egyes betétek (pl. takaréklevél) kamatai külön nem, csak a betét megszűnésekor vehetők fel. Kivétel ez alól, ha az adott fix címletű betét jogfolytonos - kisebb címletekre történő - felváltását az adott betétre vonatkozó általános szerződési feltételek lehetővé teszik, a kifizetett betétre az elfekvési időtartamtól függő hirdetményben meghirdetett kamat fizetendő. A betét lejárat előtti felvétele esetén – ha a betétszerződés másként nem rendelkezik – a Takarékszövetkezet kamatot nem fizet, amelyet az aktuális hirdetményben tesz közzé. A Takarékszövetkezet jogosult a kamatok mértékét egyoldalúan módosítani, ha ezt a jogát a szerződésben kikötötte. A kamat módosítást a betétekről szóló 1989. évi 2. törvényerejű rendelet alapján legalább 15 nappal megelőzően a Takarékszövetkezetnek az Üzlethelyiségben hirdetmény formájában ki kell függeszteni. Ha az Ügyfél a kamatmódosítást nem fogadja el, jogában áll a szerződést 30 napos felmondási idővel felmondani. A felmondási idő lejáratáig a Takarékszövetkezet az eredeti kamatot köteles megfizetni. Amennyiben az Ügyfél nem él a szerződés felmondásának lehetőségével, úgy a kamat mértékének módosítását részéről elfogadottnak kell tekinteni. Takarékszövetkezet a fizetendő kamat összegéből csak jogszabályban előírt, az Üzletszabályzatban közzétett levonásokat eszközölhet. A kamatból származó bevétel egésze jövedelem, amely után a takarékszövetkezet az 1995. évi CXII. a Személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott adó mértéket levonja. A hirdetménytől eltérő kamat megállapítás csak a takarékszövetkezet ügyvezetőinek együttes döntése alapján engedélyezhető.

6.

A betétek titkossága

A Takarékszövetkezetnél elhelyezett betétek titkosak, azok adatairól (pl. a betétes nevéről, a betét összegéről) a betétesnek vagy törvényes képviselőjének hozzájárulása nélkül más részére felvilágosítást a Takarékszövetkezet nem ad. A hozzájárulás közokiratban vagy teljes bizonyító erejű magánokiratban tehető meg, amely pontosan tartalmazza a kiadható banktitok-kört és annak jogosultját. A betétes hozzájárulása nélkül is köteles a Takarékszövetkezet tájékoztatást adni a Hpt. 51.§ és 54.§-ban meghatározott esetekben, az ott megjelölt szervek, intézmények részére.

7.

A betétek végrehajthatósága

A Takarékszövetkezetnél kezelt, az adóst megillető (ügyleti biztosíték alá nem vont) pénzösszeg teljes összegben végrehajtás alá vonható. Természetes személyek esetében kivételt képez a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII.tv. 79/A. §-ában foglalt rendelkezés, mely kimondja, hogy az öregségi nyugdíj legalacsonyabb összegének négyszerese feletti összeg korlátlanul, az ez alatti összegből pedig az öregségi nyugdíj legalacsonyabb összege és az öregségi nyugdíj legalacsonyabb összegének négyszerese közötti rész 50%-a vonható végrehajtás alá. A Takarékszövetkezetnél kezelt, természetes személyt megillető pénzösszegnek mentes a végrehajtás alól az a része, amely megfelel az öregségi nyugdíj legalacsonyabb összegének. Közös számla esetén (ide értve a kisebb közösségek által elhelyezett betétet is), a számlán kezelt pénzösszeg bármelyik számlatulajdonossal szemben fennálló követelés fejében teljes összegben végrehajtás alá vonható. A nem adós számlatulajdonos a végrehajtást kérő ellen az igényperre vonatkozó 29

szabályok szerint pert indíthat a végrehajtást foganatosító hatóság rendelkezése alapján a számláról leemelt, őt illető pénzösszegek visszafizetése iránt.

30

III) Hitelezés, pénzkölcsön nyújtása A Szerencs és Környéke Takarékszövetkezet részére az ÁPTF az 1198/1999. sz. határozatában 1999. április 8-án engedélyezte a pénzkölcsön nyújtási tevékenység végzését.

1.

Hitel és kölcsön

1.1. Hitelnyújtás A hitelező és az adós között írásban létesített hitelszerződés alapján meghatározott hitelkeret rendelkezésre tartása az adós részére, jutalék ellenében és a hitelintézet kötelezettségvállalása meghatározott szerződési feltételek megléte esetén a kölcsönszerződés megkötésére, vagy egyéb hitelművelet végzésére.

1.2. Pénzkölcsön nyújtása Pénzkölcsön:  A hitelező és az adós között létesített hitel-, illetőleg kölcsönszerződés alapján a pénzösszeg rendelkezésre bocsátása, amelyet az adós a szerződésben megállapított időpontban – kamat ellenében vagy anélkül - köteles visszafizetni.  Követelésnek – az adós kockázatának átvállalásával vagy anélkül történő – megvásárlása, megelőlegezése, valamint leszámítolása, függetlenül attól, hogy a követelés esedékességének nyilvántartását és a kintlévőségek beszedését ki végzi.  Minden olyan megállapodás, amely értékpapír vételéről és határidős visszaszármaztatásáról rendelkezik és a szerződés tárgyát képező értékpapírok a vevő (hitelintézet) javára az ellenérték óvadéki biztosítékául szolgálnak úgy, hogy azokat az ügylet ideje alatt további ügyletben sem elidegeníteni, sem megterhelni nem lehet.  Önálló zálogjog vásárlása és egyidejű eladása (a jelzálog hitelintézetekről szóló külön törvény szerint)  Zálogkölcsön nyújtása.  A hitelképesség vizsgálata, hitel és kölcsönszerződések előkészítése, a folyósított kölcsönök nyilvántartása, figyelemmel kísérése, ellenőrzése, behajtása is hitel –és pénzkölcsön nyújtásnak minősül.

1.3. Lakossági kölcsönnyújtás Lakossági kölcsön: a fogyasztási kölcsön, valamint a lakás, illetőleg üdülő vásárlására, építésére, felújítására, korszerűsítésére, továbbá közműfejlesztésre a természetes személy által igénybe vehető kölcsön. Fogyasztási kölcsön: a mindennapi élet szokásos használati tárgyainak megvásárlásához, javíttatásához, illetve szolgáltatások igénybevételéhez – a természetes személy részére – nyújtott kölcsön és a felhasználói célhoz nem kötött kölcsön, ha a kölcsönt a természetes személy nem üzletszerű tevékenysége keretében veszi igénybe.

2.

A hitelezés általános szabályai

Hitelezésre irányuló szerződéskötés esetén a Takarékszövetkezet az ügyfelet azonosítja, a pénzmosás megelőzőséről szóló jogszabályok rendelkezései szerint. Hitelt csak kérelemre – egyedi bírálat alapján a jelen szabályzatban, valamint a kockázatvállalásra, hitelezésre vonatkozó szabályzatokban foglalt, illetve megkötendő egyedi ügylet sajátosságaira tekintettel meghatározandó további előfeltételek fennállása esetén nyújt a Takarékszövetkezet.

31

A kölcsönt igénybevevő és a Takarékszövetkezet közötti hiteljogviszony írásbeli szerződés alapján jön létre, amely tartalmazza a konkrét üzleti feltételeket az Ügyfél (adós) és a Takarékszövetkezet jogait, kötelezettségeit, valamint a szerződést biztosító mellékkötelezettségeket, valamint a jogszabályok által meghatározott egyéb tartalmi követelményeket. Hitelt az e célra szolgáló nyomtatványon lehet igényelni. A hitel igényléséhez mellékelni kell az igénybevételre vonatkozó jogosultság elbírálásához szükséges okiratokat és az egyéb dokumentumokat is. Az az Ügyfél, aki a hiteligény elbírálásához szükséges tényt, vagy adatot nem a valóságnak megfelelően közöl, vagy elhallgat, hamis vagy hamisított okiratot használ fel, a mindenkor hatályos jogszabályok, rendelkezéseinek megfelelően felelősséggel tartozik. Amennyiben e tény a döntés előkészítés szakaszában jut a Takarékszövetkezet tudomására, a hitelkérelmet azonnali hatállyal elutasítja, illetve döntést követően a megkötött szerződéseket azonnali hatállyal felmondhatja. A Takarékszövetkezet jogosult az igénylő által közölt adatok felülvizsgálatára, ellenőrzésére. A Takarékszövetkezet jogosult – az Ügyfél tájékoztatása mellett - az Ügyfél és az egyéb személyes kötelezettek, valamint az igényelt és felvett hitel adatait a Központi Hitelinformációs Rendszerbe továbbítani (lásd: I. fejezet 12. pont). A Központi Hitelinformációs Rendszer kezeli azon természetes személy adós azonosító adatait, aki a szerződésben vállalt fizetési kötelezettségének oly módon nem tesz eleget, hogy a lejárt és meg nem fizetett tartozásának összege meghaladja a késedelembe esés időpontjában érvényes legkisebb összegű havi minimálbért és ezen minimálbérösszeget meghaladó késedelem folyamatosan, több mint kilencven napon keresztül fennállt, valamint azon vállalkozások azonosító adatait, amelyek/akik a Takarékszövetkezettel hitelviszonyt létesítettek. A hitel folyósításának feltétele a felajánlott és a Takarékszövetkezet által elfogadott fedezetek rendelkezésre állásának hitelt érdemlő igazolása, valamint a szerződés hatályossá válása. A Takarékszövetkezet az esedékes, felszólítás ellenére meg nem fizetett tartozást, annak járulékait, valamint a követelés érvényesítésével esetleges felmerülő költségeket az Ügyféllel (adóssal), illetve a szerződést biztosító mellékkötelezettséget vállalókkal szemben – a felek eltérő megállapodása, vagy eltérő jogszabályi felhatalmazás hiányában – bírósági úton érvényesítheti. A Takarékszövetkezet jogosult és köteles a hitel nyújtása előtt és annak lejárati ideje alatt tájékozódni az Ügyfél vagyoni viszonyáról, üzleti eredményéről, hitelfedezetéről, értékéről és érvényesíthetőségéről. Takarékszövetkezet a hitelszerződést és a hitelügyletre vonatkozó egyéb szerződést a Ptk. 525. §-ban, illetőleg a szerződésben meghatározott esetekben jogosult felmondani, amely azonnali hatályú is lehet. A Takarékszövetkezet részéről történő felmondás okául szolgáló súlyos szerződésszegésnek minősülnek különösen az Ügyfél alábbi magatartásai:  a törlesztő részletek megfizetésének elmulasztása fizetési felszólítás ellenére;  az adós a kölcsönt a szerződésben meghatározott céljától eltérően használja;  az együttműködési és tájékoztatási kötelezettség megszegése;  az adós a kölcsön összegének megállapításánál valótlan tények közlésével, adatok eltitkolásával vagy más módon megtévesztette a takarékszövetkezetet (amennyiben ez a kölcsön összegének a megállapítását befolyásolta);  a Takarékszövetkezet hozzájárulása nélkül más hitelintézetnél bankszámla-nyitásról, valamint további hiteltartozás vállalásáról az azonnal tájékoztatási kötelezettség elmulasztása;  a biztosítékokra vonatkozó kikötések megszegése;  a kölcsönre nyújtott biztosíték értéke jelentősen csökkent, és azt az adós felszólítás ellenére nem egészíti ki;  az adós vagyoni helyzetének romlása vagy a fedezet elvonására irányuló magatartása veszélyezteti a kölcsön visszafizetésének lehetőségét;

32

  

3.

az adós hitelképtelenné válik; az adós a kölcsön fedezetével, biztosítékával vagy céljának megvalósulásával kapcsolatos vizsgálatot - figyelmeztetés ellenére - megakadályoz, ideértve azt az esetet is, ha a szerződésben vállalt vagy jogszabályban előírt adatszolgáltatási kötelezettségét megszegi; a szerződésben meghatározott más súlyos szerződésszegés magvalósítása.

A hitelezés folyamatai

A hitelezési folyamat szabályait a Takarékszövetkezet Hitelezési és Kockázatvállalási szabályzatai tartalmazzák. A hitelezési folyamat részei:  Ügyfél tájékoztatása  Kölcsönigénylő lap és mellékleteinek átadása  Kölcsönigénylés átvétele, iktatása  Hitelbírálat elvégzése (adósminősítés, fedezetminősítés)  Javaslat, előterjesztés  Döntés hozatal (engedélyezés, elutasítás)  Szerződéskötés (ide értve a biztosítéki szerződéseket is)  Fedezetek lekötése, adósnyilvántartásba vétel  Kölcsönfolyósítás  Hitel monitoring  Hitelcél szerinti felhasználás ellenőrzése  Kamatok és törlesztő részletek beszedése  Szükség esetén behajtási eljárás megindítása  Számlazárás

4.

Hitelképesség vizsgálat

A Takarékszövetkezet a kölcsönkérelmet az elbíráláskor hatályban lévő, a Hpt. és ennek felhatalmazása alapján kiadott Kormány és PM rendeletekben, valamint az PSZÁF rendelkezései és a Takarékszövetkezet kockázatvállalására, hitelezésére, ügyfél minősítésére és fedezetértékelésre vonatkozó belső előírásai szerint bírálja el és engedélyezi. Az egyedi hitelbírálat során a Takarékszövetkezet azt vizsgálja, hogy a kölcsönigénylő milyen törlesztési képességgel rendelkezik, illetve hogy az igényelt kölcsön futamideje alatt jövedelmi és egyéb vagyoni viszonyait tekintve milyen változás várható. Vizsgálja továbbá az igénylő korábbi, más célra felvett kölcsöneinek visszafizetésével, valamint a Takarékszövetkezettel fennálló, illetve fennállt egyéb jogviszonyaival kapcsolatos tapasztalatokat is. A szabályzatokban és ügyrendekben előírtaktól azonban az illetékes döntéshozó testület eltérhet. Meghatározhat egyedi kondíciókat, biztosítéki, folyósítási és egyéb feltételeket.

5.

Biztosítékok

Az üzleti (hitel) kapcsolat fennállása alatt a Takarékszövetkezet bármikor és bármely követelése tekintetében – függetlenül az Ügyfél tartozásainak feltételeiről és esedékességtől – jogosult megkövetelni az Ügyféltől, hogy nyújtson biztosítékot, illetve a már adott biztosítékát egészítse ki oly mértékben, amennyiben a takarékszövetkezet követeléseinek megtérülésének biztosításához szükséges. A Takarékszövetkezet jogosult eldönteni, az Ügyfél lehetőségeit, fizetőképességét és a Fedezetértékelési szabályzata előírásait is figyelembe véve – hogy a konkrét ügylet kapcsán milyen biztosítékot követel. Az Ügyfél köteles a biztosíték nyújtásáról a Takarékszövetkezet felhívására azonnal gondoskodni.

33

A Takarékszövetkezet követelésének biztosítására az alábbi jogi biztosítékot alkalmazhatja.  Jelzálogjog (ingó, ingatlan),  Kézizálogjog,  Vagyonterhelő zálogjog,  Keretbiztosítéki zálogjog,  Óvadék,  Kezesség, (készfizető)  Engedményezés, (követelés, árbevétel)  Opció,  Azonnali beszedési megbízás (felhatalmazás)  Bankgarancia, bankkezesség  Garantőr intézmények kezességvállalása, illetve garanciája (Garantiqa Hitelgarancia Zrt, AgrárVállalkozási Hitelgarancia Alapítvány) A Takarékszövetkezet ügyleti biztosítékként nem fogadhat el:  saját maga által kibocsátott, tagsági jogokat megtestesítő értékpapírt, részjegyet,  olyan biztosítékot, amelyet az ügyfél vagy harmadik személy már más jogügylet biztosítékául adott, ide nem értve a jelzáloggal terhelt zálogtárgyat,  a Takarékszövetkezettel szoros kapcsolatban álló vállalkozás által kibocsátott tagsági jogokat megtestesítő értékpapírt,  a Takarékszövetkezet vagy összevont alapú felügyelet alá tartozó hitelintézettel szoros kapcsolatban álló vállalkozás a Gt-ben meghatározott közvetlen irányítást biztosító befolyása alatt álló Rt. részvényét.

Jogosult azonban meghatározni azon idegen kibocsátású értékpapírok körét, amelyet elfogad, továbbá meghatározni, hogy milyen értékben ismeri el azokat fedezetként. Ezen paramétereket a mindenkor érvényes fedezetértékelési szabályzat tartalmazza. 5.1. A biztosítékokra vonatkozó általános szabályok A Takarékszövetkezet az Ügyfél bármelyik nála vezetett bankszámlája terhére - erre irányuló szerződési kikötés, illetve az ügyfél felhatalmazása esetén - jogosult követelését érvényesíteni, illetve beszámítással érvényesíteni. Az Ügyfél köteles gondoskodni a Takarékszövetkezet javára biztosítékul lekötött vagyontárgyak és jogok fenntartásáról, megőrzéséről és érvényesítéséről. Ha a biztosítékul a vállalkozás gazdálkodásában résztvevő, egyedileg meg nem határozott, elhasználható vagy helyettesíthető dolog szolgál, akkor az Ügyfél köteles az elhasználódott vagy értékesített vagyontárgyat a szerződés kötéskori érték állandóságának biztosítása érdekében pótolni és a változásról tájékoztatni a takarékszövetkezetet. A Takarékszövetkezet jogosult bármely biztosítékból eredő jogát a hatályos jogszabályi előírásoknak megfelelő módon érvényesíteni és a biztosítékokból történő kielégítés sorrendjét megválasztani. A szerződést biztosító mellék kötelezettségek érvényesítési módja: A takarékszövetkezet kielégítési jogának megnyílta után vagy közvetlenül a biztosítékból, vagy bírósági eljárás és végrehajtás útján történik az igényérvényesítés. Közvetlen érvényesítésre opció, óvadék, engedményezés és beszedési megbízás esetében van mód. Zálogjog érvényesítésére: a) A zálogtárgy értékesítésére elsődlegesen bírósági végrehajtás mellőzésével akként kerül sor, hogy arra jelzálogjogosult árverés szervezésével üzletszerűen vagy hivatalból foglalkozó személynek ad megbízást. A zálogtárgy értékesítése, tulajdonjogának átruházása a zálogtárgy tulajdonosa helyett és nevében történik a 12/2003. (I.30.) Kormányrendeletben foglaltak szerint.

34

b) A zálogtárgy értékesítése történhet a zálogtárgy közös értékesítésben való megállapodással vagy értékesítéssel üzletszerűen foglalkozó személynek is adható megbízás. A zálogtárgy értékesítésére feljogosított a zálogtárgy tulajdonosa helyett és nevében eljárva jogosult a zálogtárgy tulajdonjogának átruházására. A zálogtárgy értékesítésének bevétele a zálogjogosultat illeti, de a zálogjogosult köteles a zálogkötelezettel elszámolni és a követelését és járulékait meghaladó bevételt kiadni. A zálogtárgy legalacsonyabb értékesítési ára ingatlanforgalmi szakértő által meghatározott forgalmi érték 70%-a. c) Amennyiben a bírósági végrehajtás mellőzésével történő értékesítés eredménytelensége miatt a megállapodás hatályát veszti, vagy a felek másképp nem állapodtak meg, úgy a zálogjogosult igényét bírósági végrehajtás útján érvényesítheti. d) Közjegyzői okiratba nem foglalt zálogjog esetén Fizetési meghagyásos eljárással vagy peres eljárással (bírósági hatáskörbe tartozó igényérvényesítés) kell a takarékszövetkezetnek érvényt szereznie követelésének. e) Közjegyzői okiratba foglalt kölcsönszerződés, tartozáselismerő nyilatkozat, zálogszerződés esetén a közjegyző a közokiratot végrehajtási záradékkal látja el, és ennek alapján a takarékszövetkezet a peres eljárás mellőzésével kezdeményezheti a végrehajtási eljárás megindítását. Az igényérvényesítés következménye: az igényérvényesítést követően a biztosíték felett a dolog tulajdonosa elveszti rendelkezési jogát, illetve a tulajdonjogát. A biztosítékokból való igényérvényesítés esetén az esetleges többletértékkel az ügyfél előtt el kell számolni. Fedezet biztosítása A Takarékszövetkezet jogosult a pénzügyi szolgáltatás teljesítésének feltételéül - fedezet biztosítása céljából - meghatározott biztosítási szerződés megkötését előírni az Ügyfél részére. Ha a Takarékszövetkezet a konkrét ügyletre vonatkozó szerződésben kiköti, köteles az Ügyfél a biztosítékul lekötött vagyontárgyat minden kár esetére teljes értékben biztosítani, és a biztosítási szerződésben a biztosítási összeget/visszavásárlási összeget a Takarékszövetkezetre engedményezni. Az Ügyfél a biztosítási szerződést - amíg a vagyontárgy az ügylet biztosítékául szolgál - a Takarékszövetkezet hozzájárulása nélkül nem módosíthatja, és nem szüntetheti meg, azaz köteles a biztosítási díjat szerződés szerint határidőben fizetni. Az Ügyfél a Takarékszövetkezet felhívására köteles a biztosítási kötvény másolatát részére átadni. A Takarékszövetkezet a rá engedményezett befolyó biztosítási összeget/visszavásárlási összeget követelésének esedékessége előtt is jogosult az Ügyfél tartozásának csökkentésére fordítani. Ha az Ügyfél esedékességkor nem teljesíti kötelezettségeit, a Takarékszövetkezet jogosult érvényesíteni bármely biztosítékból fakadó jogát a hatályos jogszabályoknak megfelelő módon úgy, ahogy az a banki követelések kielégítését a legeredményesebben szolgálja, lehetőség szerint az ügyféllel történő előzetes egyeztetést követően, az Ügyfél érdekeinek fegyelembevételével is. A Takarékszövetkezet vagy megbízottja bármikor jogosult ellenőrizni - akár a helyszínen is - a biztosítékok meglétét, és azt hogy az Ügyfél a biztosítékokkal kapcsolatos, őt terhelő kötelezettségeknek eleget tesz-e. Ha valamely biztosítékul szolgáló jog gyakorlása vagy követelés érvényesítése a lekötés időtartama alatt esedékessé válik, a Takarékszövetkezet jogosult a jogot gyakorolni, illetve a követelést érvényesíteni, az érvényesítés során befolyt összeget - választása szerint - az Ügyfél tartozásának csökkentésére fordíthatja vagy biztosítékként kezelheti. A Takarékszövetkezet felhívására az Ügyfél köteles gondoskodni arról, hogy a Takarékszövetkezet részére a fizetés megtörténjen. A Takarékszövetkezet feloldja a biztosítékot, ha úgy ítéli meg, hogy követelésnek további biztosításához már nem szükséges. A biztosítékok nyújtásával, fenntartásával, kezelésével kapcsolatos minden szükséges kiadás az Ügyfelet terheli.

35

6.

Hitel fedezet

6.1. Készfizető kezesség A készfizető kezes arra vállal kötelezettséget, hogy amennyiben a kötelezett nem teljesít, maga fog helyette a jogosultnak teljesíteni. A kezes nem követelheti, hogy a jogosult a követelést először a kötelezettől hajtsa be. Ha ugyanazért a kötelezettségért egyidejűleg, vagy egymásra tekintettel többen vállalnak kezességet, a kezesek kétség esetében egyetemlegesen felelnek.

6.2. Óvadék Amely olyan dologi biztosíték, amely lehetővé teszi, hogy a takarékszövetkezet az adós nem teljesítés, vagy nem szerződésszerű teljesítése esetén követelését az óvadék összegéből, bírósági végrehajtási eljárás nélkül, közvetlenül kielégíthesse. Amennyiben a Takarékszövetkezet kielégítési jogával él, az óvadékba kerülő tárgyi dologgal vagy a számlán kezelt dologgal történő elszámolás alapjául az óvadéki szerződésben kikötött érték szolgál. Az óvadék tárgya lehet készpénz, bankszámla-követelés, értékpapír, illetve értékpapírszerű betéti okirat, egyéb pénzügyi eszköz. Az óvadékot adónak szavatosságot kell vállalnia az óvadék tárgyának a valódiságáért, per-, igény és tehermentességéért. Óvadékot nem csak az adós, hanem más kötelezettségvállaló is (pl.: készfizetőkezes) felajánlhat. Az óvadéki tárgyat átvevő Takarékszövetkezet, vagy ha az óvadékot számlán kezelik a számlán szereplő Takarékszövetkezet az óvadékot köteles gondosan őrizni, és - mivel az esedékesség előtt nem kerülhet a tulajdonába – az egyéb eszközeitől elkülönítetten köteles nyilvántartani és kezelni. Az óvadékot csak a kielégítés céljára szabad felhasználni. Amennyiben az óvadék tárgyát a Takarékszövetkezet értékesíti, vagy tulajdonába veszi, úgy az óvadék tárgyának értékesítéséből befolyó vételárnak a követelést meghaladó része az óvadék tárgyának tulajdonosát illeti, ezért a követelés kielégítését követően a tulajdonossal a Takarékszövetkezet elszámol.

6.3. Zálogjog A zálogjog alapján a jogosult a követelésének biztosítására szolgáló zálogtárgyból más követeléseket megelőző sorrendben kielégítést kereshet, ha a kötelezett nem teljesít. A zálogjog tárgya lehet minden birtokba vehető dolog, átruházható jog vagy követelés. Dolog egy részén azonban nem lehet zálogjogot alapítani, kivéve az ingatlan önálló tulajdoni hányadát. A zálogjog - a felek megállapodásától függően - a zálogtárgy hasznaira is kiterjedhet. Követelés biztosítékául a jogi személy, vagy jogi személyiség nélküli Gt. kötelezett vagyona vagy vagyonának meghatározott része is szolgálhat. A vagyont terhelő zálogjog esetén a zálogjog kiterjed a kötelezett által a szerződés hatályba lépését követően szerzett valamennyi dologra, jogaira. 6.3.1. A zálogjog fajtái Jelzálogjog: A zálogjog jogosultját nem illeti meg a zálogtárgy birtoklásának joga, a kötelezett köteles a zálogtárgy épségét megőrizni. Kézizálogjog: A zálogjog jogosultját megilleti a zálogtárgy birtoklásának joga. (a kötelezett köteles a zálogtárgy épségét megőrizni). Keretbiztosítéki jelzálogjog: Meghatározott jogviszonyokból, vagy jogcímeken keletkező, illetve jövőbeli követeléseket ingatlanra vonatkozóan keretbiztosítéki jelzálogszerződéssel lehet biztosítani. Az ingatlan-nyilvántartási bejegyzésnek a jogviszonyt vagy jogcímet és azt a legmagasabb összeget is tartalmaznia kell, amelyen belül a zálogjogosult a zálogtárgyból kielégítést kereshet. A bejegyzési kérelemnek azt a legmagasabb - kamatokkal és járulékos költségekkel megnövelt összeget kell tartalmaznia - amelyen belül a Takarékszövetkezet a zálogtárgyból kielégítést kereshet. Vagyont terhelő zálogjog: követelés biztosítékául a kötelezett jogi személy, illetve jogi személyiség nélküli gazdasági társaság vagyona vagy annak meghatározott része is szolgálhat, a vagyont alkotó egyes dolgok, jogok meghatározása nélkül. A zálogjog kiterjed a kötelezett által a zálogszerződés hatálybalépését követően megszerzett – a vagyont, vagyonrészt érintő – valamennyi dologra és jogra is, 36

attól az időponttól kezdve, hogy a kötelezett a rendelkezési jogot megszerzi. A kielégítési jog megnyiltával, a zálogjog a zálogjogosult által a zálogkötelezetthez intézett írásbeli nyilatkozatban meghatározott vagyontárgyakat terhelő zálogjoggá alakul át. A vagyont terhelő zálogjog alapításához a zálogszerződés közjegyzői okiratba foglalása szükséges. 6.3.2. Jelzálogszerződések Jelzálogszerződések tartalma: Zálogszerződés alapján a Takarékszövetkezet, mint zálogjogosult az eseti szerződésben meghatározott kölcsönszerződésből fennálló teljes követelésének biztosítására szolgáló, az eseti szerződésben meghatározott zálogtárgyból (ingó, ingatlan), ha a kölcsönszerződés adósa/kötelezettje nem teljesít, kielégítést kereshet, melyet a zálogtárgy tulajdonosai, mint zálogkötelezettek, tűrni kötelesek. A zálogkötelezettek felelősségének terjedelme: A zálogkötelezettek zálogtárggyal való felelőssége az eseti szerződésekben meghatározott, biztosított kölcsönjogviszonyból eredő teljes tartozásra kiterjed, beleértve a kölcsöntartozás járulékait, (a kölcsön eseti szerződésben megjelölt, változó mértékű ügyleti kamatát, késedelmes törlesztés esetén 6%-os mértékű késedelmi kamatot, valamint a kölcsönszerződésben kikötött egyéb díjakat és jutalékot), valamint a követelés illetőleg a zálogjog érvényesítésének költségét, és a zálogtárgyra fordított szükséges költségeket is. A jelzálogszerződés tárgya: ingó és ingatlan dolog lehet. 1.) Ingatlan fedezetként elfogadható  lakás-ingatlan  üdülő, nyaraló, hétvégi ház  vállalkozási tevékenységet szolgáló ingatlan  építési terület  mezőgazdasági művelésbe bevont földterület  tanya, gazdasági épület, önálló helyrajzi számmal rendelkező garázs és egy egyéb ingatlanok.  A zálogkötelezettek tulajdonjogát legfeljebb 30 napnál nem régebbi keltű eredeti és hiteles tulajdoni lap másolattal kell igazolni. A zálogtárgyak meghatározása során az eseti szerződésekben rögzíteni kell ingatlan esetében az ingatlan helyrajzi számát, alapterületét, az ingatlan természetbeni fellelhetőségét és a tulajdoni hányadát a zálogkötelezetteknek. Az érvényesen létrejött kölcsönszerződés illetve a fedezet alapítására irányuló zálogszerződés alapján a Takarékszövetkezetet megillető jogosultságnak –a jelzálogjognak a kölcsönösszeg és járulékai erejéig- az ingatlan nyilvántartásba történő bejegyzéshez szükséges. A bejegyzés és törlés díjköteles, ezek díját a hiteligénylő köteles megfizetni. 2.) Ingó jelzálogjog tárgya lehet, egyedi azonosító alapján vagy ingó vagyontárgy csoportként gyűjtőnévvel meghatározható, konkrét szerződésben rögzített értéket képviselő forgalomképes vagyontárgy. Ingóságok közül zálogként fogadható el gépjármú, egyéb gép, berendezés, haszonjármű, alvázszám és motorszám gyári szám szerint azonosítva, vagy késztermék, árukészlet, alapanyagok, tenyészállatok, stb. Konkrét érték nagyságrendben meghatározva, mely értékkel mint minimum készletekkel a zálogjogot nyújtónak állandóan saját tulajdonként kell rendelkeznie. A zálogtárgyak meghatározása során az ingó dolog azonosítására alkalmas módon kell az ingó dolgot az eseti szerződésekbe megjelölni. 6.3.3. A zálogkötelezettek jogai és kötelezettségei A zálogkötelezettek az eseti szerződésekben a meghatározott zálogtárgyakra alapított jelzálogjog ingatlan-nyilvántartási, valamint a Magyar Országos Közjegyzői Kamara előtt vezetett közjegyzői nyilvántartásba történő bejegyzéshez az eseti szerződésekben kötelesek kifejezett, visszavonhatatlan hozzájárulásukat adni, valamint a bejegyzett jelzálogjog biztosítására elidegenítési és terhelési tilalom ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzéséhez hozzájárulni.

37

Zálogkötelezett köteles szavatolni, hogy a jelzálog tárgyát képező dolog felett koráltalanul jogosult rendelkezni, a zálog tárgya mentes minden olyan pertől, igénytől és tehertől, mely zálogjogosultnak zálogszerződésből alapuló jogait sértené. Abban az esetben, amennyiben a zálogjog tárgyát képező dolog vonatkozásában első ranghelyen jelzálogjog került bejegyzésre az ingatlan-nyilvántartásba, vagy a közjegyzői kamara nyilvántartásába, jelzálogjogosultat megelőző ranghelyen bejegyzett és a jelzálogjog szerződés fennállása alatt megszűnő jelzálogjogok ranghelyére zálogkötelezett vállalja, hogy a megszűnő jelzálogjog ranghelyének fenntartását nem kéri és azon a ranghelyen nem alapít újabb jelzálogjogot. Abban az esetben, amennyiben zálogkötelezettek ezen kötelezettségüket megszegik, zálogjogosult az eseti szerződésben megjelölt kölcsönszerződés azonnali hatállyal történő felmondására jogosult. Zálogkötelezettek kötelesek a jelzálogjog tárgyát képező dolgot rendeltetésszerűen használni, állagát megóvni, gondoskodni arról, hogy annak forgalmi értéke ne csökkenjen, azt kár ne érje. Zálogkötelezettek kötelesek tájékoztatni a zálogjogosultat a dolog értékében és értékesíthetőségében bekövetkezett mindennemű változásról haladéktalanul. Zálogkötelezettek kötelesek a dologra vagyonbiztosítási szerződést kötni, melynek kedvezményezettje a zálogjogosult. A biztosítási szerződést eredeti példányban kell bemutatni a zálogjogosultnak, annak fénymásolatának rendelkezésre bocsátásával együtt. A benyújtott biztosítási szerződést az eseti szerződésben meghatározott kölcsöni jogviszonyból eredő követelés teljes megszűnése előtt zálogkötelezettek nem szűntethetik meg, a biztosítás díját a biztosítási szerződés szerint kötelesek fizetni szerződésszerűen. A zálogkötelezettek kötelesek a zálogjogosult hozzájárulását kérni a zálogtárgy bármilyen jellegű megterheléséhez, elidegenítéshez (elidegenítésnek minősül a dolog eladása, apportálása, vételi jog biztosítása, elajándékozás vagy cseréje, terhelésnek minősül az ingatlan további dolog zálogba adása, bérbeadása, használatba adása, megszűnő jelzálogjog esetén a ranghely fenntartása, vagy arról 3. személy javára való lemondás, szolgalmi, haszonélvezeti, használati, elővásárlási, visszavásárlási jog alapítása). Zálogkötelezettek kötelesek haladéktalanul értesíteni zálogjogosultat, hogy a zálogtárgyra más személy javára végrehajtási cselekmény kerül foganatosításra. A zálogkötelezettek felsorolt kötelezettségeinek megszegése esetén zálogjogosult jogosulttá válik az eseti szerződésben megjelölt kölcsönszerződés azonnali hatályú felmondására. 6.3.4. Zálogjogosult jogai és kötelezettségei Zálogjogosult jogosult ellenőrizni a zálogjoggal terhelt zálogtárgy állagának megóvását, rendeltetésszerű használatát. Amennyiben a zálogjogosult azt tapasztalja, hogy a zálogkötelezettek vagy 3. személy a zálogtárgy épségét veszélyezteti, kérheti a veszélyeztető cselekmény megtiltását és a veszély elhárításához szükséges intézkedések megtételét. Amennyiben a zálogjogosult a zálogtárgy állagának romlása következtében kielégítését veszélyeztetve látja, úgy kérheti a zálogtárgy helyre állítását, vagy a veszélyeztetés mértékének megfelelő biztosíték adását zálogkötelezettektől. Ha a zálogkötelezettek a jogosult felhívásának határidőn belül nem tesznek eleget a jogosult kielégítési jogát gyakorolhatja. 6.3.5. Haszonélvezeti és özvegyi jog Amennyiben a zálog tárgyát haszonélvezeti vagy özvegyi jog terheli, abban az esetben a haszonélvező, vagy özvegyi jog jogosultja az eseti szerződés aláírásával nyilatkozik, hogy a jelzálogjog érvényesítése esetén visszavonhatatlanul és térítésmentesen lemond haszonélvezeti jogáról/özvegyi jogáról, és minden további jognyilatkozat nélkül hozzájárul annak ingatlan-nyilvántartási törléséhez. A zálogjogosult igényérvényesítése esetén a haszonélvező az általa használt lakóingatlant köteles kiürítve, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban csereingatlan biztosítása és más elhelyezési igény nélkül vevő rendelkezésére bocsátani. 6.3.6. Zálogjog, jelzálogjog megszűnése Felek között megszűnik a zálogszerződés:  ha eseti szerződésben meghatározott kölcsönszerződésből eredő követelés teljes  kiegyenlítésre kerül  zálogtárgy tulajdonjogának zálogjogosult által történő megszerzésével

38

 zálogjogosult követelésének a zálogtárgyból történő kielégítésével, érvényesítésével. A jelzálogjog megszűnése esetén a jelzálogjogosult 15 napon belül köteles kiadni a jelzálogjog törlésére vonatkozó engedélyt a jelzálog kötelezettek részére. Ha a zálogtárgy értékcsökkenésért vagy elpusztulásáért a zálogkötelezett felelős, továbbá a zálogtárgyat biztosítékadási kötelezettség alapján kötötték le és a kárért a zálogjogosult nem felelős, zálogkötelezettől, illetőleg a biztosítékadására kötelezettől megfelelő, új zálogtárgyat vagy az értékcsökkenésnek megfelelő további fedezetet lehet követelni. A zálogtárgy elpusztulásának értékcsökkenésének pótlására szolgáló biztosítási összeg kártérítés vagy más érték a zálogtárgy helyébe lép, illetőleg a zálogfedezet kiegészítésére szolgál. Jelzálogjog esetében mind a tulajdonos, mind a jogosult ennek az értéknek a zálogtárgy helyreállítására fordítását követelheti. A zálogtárgy károsodása elhárítása érdekében értékesítésre kerül, a vételár lép a zálogtárgy helyébe. Az értékesítéshez a tulajdonos beleegyezése szükséges. 6.3.7. A zálogjog érvényesítése Amennyiben az eseti szerződésben megjelölt kölcsönszerződés adósa a lejáratkor, vagy a szerződés egyéb okból való megszűnésekor (pl. felmondás) nem teljesíti, a zálogjogosultat megillető, az eseti szerződésben megjelölt összegű követelést, úgy a zálogjogosult a biztosítéki zálogszerződésből eredő jogának érvényesítését kielégítési joga megnyílta után az alábbiak szerint érvényesítheti. 1. A zálogjog érvényesítésére a felek a megkötendő szerződés alapján a Ptk. 257§ (1)-(3) bekezdésében foglalt felhatalmazásra tekintettel kifejezetten megállapodnak abban, hogy a zálogtárgy értékesítésére elsődlegesen bírósági végrehajtás mellőzésével akként kerül sor, hogy arra jelzálogjogosult a megállapodásban rögzített feltételek mellett, árverés szervezésével üzletszerűen vagy hivatalból foglalkozó személynek ad megbízást. 2. A zálogtárgy értékesítésére vagy az erre nyilvánuló megbízás kiadására a feljogosított e joga alapján –a zálogtárgy tulajdonosa helyett és nevében eljárva- jogosult a zálogtárgy tulajdonjogának átruházására. Ha a zálogtárgy nincs birtokában az értékesítés céljából annak kiadását kérheti. A zálogkötelezett kötelezi magát, hogy amennyiben a zálogjogosult által megbízott általi értékesítésre kerül sor, úgy a megbízott vagy a zálogjogosult írásbeli felszólítására a felszólításban megjelölt zálogtárgyat, felszólításban megjelölt helyen és időben, az abban megjelölt személynek az értékesítés végett, kiürített állapotban birtokba adja. 3. A zálogtárgy értékesítése előtt a zálogkötelezetteket értesíteni kell a 12/2003. (I.30.) Kormány rendeletben megjelöltek szerint az értékesítés módjáról, helyéről és idejéről. 4. A zálogtárgy értékesítésének bevétele a zálogjogosultat illeti, de a zálogjogosult köteles a zálogkötelezettekkel elszámolni és követelését annak járulékai valamint az értékesítéssel kapcsolatos költségeket meghaladó bevételt kiadni.

6.4. Opciós szerződés ingatlanra vagy ingóságra Az opciós szerződés célja a Takarékszövetkezet, mint a vételi jog jogosultja és az opció tárgyát képező ingó vagy ingatlan dolog tulajdonosai között létrejött megállapodás, melynek értelmében eladók az egyedi szerződésben meghatározott dolgok vonatkozásában biztosítéki céllal vételi jogot engednek a Takarékszövetkezet, mint vevő javára. Eladók minden esetben teljes körűen jogosultak és egyben kötelesek megismerni a hitelszerződést teljes egészében. A hiteljogviszony tartalmának teljes ismeretét az egyes, konkrét feltételek aláírásával eladók kifejezetten elismerik. Opciós szerződés tárgya Az eseti megállapodás aláírásával, az ott meghatározott időtartamra, de maximum 5 évre eladók vételi jogot engednek Takarékszövetkezet javára, a vételi jog tárgyára, mely az eseti szerződésben az alábbiak szerint pontosan megjelölt dolog. Ingatlan esetében az eseti szerződésben fel kell tüntetni az ingatlan helyrajzi számát, természetbeni fellelhetőségét, ingatlan-nyilvántartási megjelölését, alapterületét és a tulajdoni hányadokat. Ingó dolog esetében, az ingó dolog azonosítására szolgáló minden adatot fel kell tüntetni.

39

Eladók az eseti szerződések aláírásával, minden esetben kötelesek kifejezetten és visszavonhatatlanul hozzájárulni a vételi jognak, a dolog jellegétől függően a Magyar Országos Közjegyzői Kamara előtt vezetett zálogjogi nyilvántartásba, vagy az ingatlan-nyilvántartásba történő befejezéséhez. A vételi jog gyakorlása A Takarékszövetkezet, mint vevő, vételi jogát az eseti szerződésekben meghatározott időpontig gyakorolhatja abban az esetben, ha az eseti szerződésben meghatározott kölcsönszerződéssel összefüggésben lejárt követelése (ideértve a felmondással lejárttá vált követelést is), keletkezik, amit a kötelezett a Takarékszövetkezet felszólítása ellenére sem egyenlít ki. A felszólítást, felmondást a kölcsönszerződés lejárttá válásáról szóló tájékoztatást és a vételi jog gyakorlására vonatkozó nyilatkozatot minden esetben tértivevényes levélben köteles a Takarékszövetkezet az eladókkal közölni. Vételi jogát a Takarékszövetkezet, mint vevő, az eladókhoz intézett írásbeli, egyoldalú nyilatkozattal gyakorolhatja, mely egyoldalú, írásbeli nyilatkozatot tértivevényes küldeményként kell eladók részére megküldeni. A Takarékszövetkezet, mint vevő, jogosult vételi jogának gyakorlására az eladó minden további hozzájárulása nélkül, maga helyett más jogi vagy természetes személyt vevőként kijelölni. Amennyiben a vevő vételi jogát kijelölt vevő útján gyakorolja, úgy az eladóval szembeni összes követelését a kijelölt vevőre engedményezi ellenérték fejében. A kijelölt vevő az eladónak járó vételárat az engedményezett összeg erejéig jogosult beszámítás útján megfizetni. Az opciós vételár és az engedményezett összeg közötti különbözetet a kijelölt vevő az elszámolásra irányadó pontban foglaltak szerint köteles megfizetni. A vevő kijelölésről ugyanakkor az eladókat tértivevényes küldeménnyel haladéktalanul értesíteni köteles. Az eseti szerződésben meghatározott kölcsönszerződés lejárttá válásától történő tájékoztatás illetve felmondást követően az eladó vételi jog gyakorlásáig vagy a vételi jog gyakorlására történő vevő általi kijelöléséig jogosult az opció tárgyára vevőt keresni. Vevő abban az esetben jelöli ki az opciós jog gyakorlására az eladó által megnevezett személyt, ha biztosítva látja kijelölt vevő a jelen szerződésben foglalt feltételeket képes teljesíteni és a kijelölt vevő írásban nyilatkozik annak tudomásul vételéről, hogy az opciós jog gyakorlásra való kijelölése nem érinti a vevőnek az opciós vételárba az eseti szerződésben rögzített, kölcsönszerződésből eredő követelésének beszámítása iránti, illetve kielégítési jogát és erre tekintettel a vételárat kizárólag a vevő részére köteles megfizetni. Az opciós vételár A Takarékszövetkezet, mint vevő által fizetendő vételárat az eseti szerződések tartalmazzák. Az ingatlan forgalmi értékét érintő átalakítása vagy a forgalmi értékre kiható egyéb körülmény bekövetkezése esetén a forgalmi érték változását eladók haladéktalanul jelenteni kötelesek a Takarékszövetkezet felé. Ha a forgalmi értéket, így az opciós vételárat érintő körülmény bekövetkezése indokolttá teszi, úgy a felek új szakvéleményt szereznek be. Amennyiben ezen bejelentést jelzési kötelezettségét az eladó elmulasztja, az ebből eredő kárt viselni köteles. A vételi jog gyakorlását követő elszámolás: Abban az esetben, hogyha az opciós jog jogosultjaként a Takarékszövetkezet vagy az általa kijelölt személy opciós jogával él, a tulajdonszerzést követő, ésszerű határidőn belül köteles az ingatlant értékesíteni. Jogosult az általa történt értékesítést követő 15 napon belül köteles eladókkal szemben valamennyi követelésének, az opciós szerződéssel kapcsolatos és az opciós jog érvényesítésével kapcsolatosan felmerült összes költségének levonása utána az ingatlanért kapott vételárból fennmaradó összeget eladó részére kifizetni. A kölcsönjogviszonyból a vevőt megillető követelés összegéről a vevő a vételi jog gyakorlásával egyidejűleg, írásban nyilatkozik. Az ingatlan értékesítésének az az időpont minősül a jelen pont szempontjából, amikor az ingatlan vételára a vevő részére megfizetésre kerül. A vevő jogosult az ingatlant esetlegesen terhelő terheket az eladókat megillető különbözetből kiegyenlíteni. Eladók az eseti szerződés aláírásával kifejezett, feltétel nélküli és visszavonhatatlan beleegyezésüket adják ahhoz, hogy a vételi jog gyakorlása esetén a vételi jog tárgyának tulajdonjoga vételi jog címén az eladók minden további nyilatkozata nélkül, vevő javára bejegyzésre kerüljön az ingatlan nyilvántartásba. A bejegyzésről vevő az eladók költségére gondoskodik.

40

Birtokba adás: Az eladó végrehajtás terhe mellett köteles a szóban forgó ingatlant beköltözhetően, üresen, csereingatlan biztosítása illetve más elhelyezési igény nélkül vevő birtokába bocsátani a vételi jog gyakorlására vonatkozó nyilatkozat közlését követő 8 napon belül. Eladó ezen az időponton belül saját ingóságait saját költségén köteles elszállítani, az ingatlanból családjával együtt kijelentkezni. Amennyiben az eladó a birtokba bocsátás alatt késedelembe esik úgy jogcím nélküli használat idejére, minden megkezdett hónap után az eseti szerződésben megjelölt összegű használati díjat köteles havonta fizetni vevő részére, azzal, hogy az eseti szerződésben meghatározott használati díj naptári évente a KSH által közzétett fogyasztói árindex emelkedésének mértékével megemelésre kerül. Eladó felhatalmazza a vevőt, hogy amennyiben ezen pontban rögzített kötelezettségének felszólítás ellenére sem tett eleget, úgy vele szemben kényszer-kilakoltatása érdekében törvényes kényszerítő eszközöket igénybe vegyen, az ingatlanban hagyott ingóságait az eladó költségére elszállíttassa, raktározza, vagy bizományi értékesítését kezdeményezze, a romlandó dolgokat megsemmisítse. Az opciós joggal terhelt dolog állagának megóvása: Eladó köteles az opcióval terhelt dolog állagának megóvásáról gondoskodni a szerződés fennállásának időtartama alatt és arra teljes körű vagyonbiztosítást kötni, melyben a vevőt kedvezményezettként jelöli meg, a biztosítási szerződés eredeti példányának bemutatása mellett annak másolatát köteles vevő felé csatolni. A biztosítási díjat köteles eladó a szerződés fennállásával folyamatosan fizetni, a biztosítás fennállásáról gondoskodni. Abban az esetben amennyiben a vagyonbiztosítás megkötésére nem kerül sor, vagy a vagyonbiztosítás annak megkötését követően az eladónak felróható okból szűnik meg, úgy eladó Takarékszövetkezet jogosult, az eseti szerződésben megjelölt kölcsönszerződés azonnali hatályú felmondására. Adatokban bekövetkező változás bejelentése: Eladó 5 napon belül tartozik vevőnek igazolható módon bejelenteni személyi adataiban bekövetkezett változásokat, ideértve lakcím, értesítési cím változását. Amennyiben a változás bejelentés elmulasztása miatt eladó részére nem kézbesíthetők az opciós szerződéssel kapcsolatos jognyilatkozatok, vagy azokat bejelentett címen nem veszi át (megtagadja, nem kereste) úgy azokat küldemény kézbesítésének 2. sikertelen megkísérlését követő 5. napon kézbesítettnek kell tekinteni. Előszerződéses kötelezettségvállalás: Eladó feltétel nélküli visszavonhatatlan kötelezettséget vállal arra, hogy amennyiben az eseti opciós szerződésben hivatkozott kölcsönszerződés lejárta illetve a kölcsön és járulékai teljes visszafizetése előtt az opció gyakorlására kikötött időtartam a vevő vételi jogának gyakorlása nélkül telik el, úgy az eseti szerződésben megjelölt lejárat időpontját követően az eseti szerződésben megjelölt ingatlanra újabb opciós jogot alapít a vevő javára, az eseti szerződésben megjelölt opció feltételei szerint. Ez a kötelezettség vállalás az újabb opciós szerződés megkötésére vonatkozó előszerződésnek minősül, amennyiben eladó az újabb opciós szerződés megkötése iránti kötelezettségének nem tesz eleget, úgy az eseti szerződésben megjelölt kölcsönszerződést vevő azonnali hatállyal jogosult felmondani. Egyéb: Az opciós szerződéssel és az opció érvényesítéssel kapcsolatos minden nemű költség az eladót terheli, melynek összegével vevő a kötelezettnek járó vételárat csökkenteni jogosult. Eladó szavatolja az ingatlan perteher és igénymentességét, továbbá szavatolja, hogy az opciós szerződés megkötését követően az opciós jog fennálltáig, a szerződés tárgyát képező ingatlant vevő hozzájárulása nélkül nem terheli meg és nem idegeníti el. Amennyiben eladó ezen kötelezettségvállalás ellenére az opció tárgyát megterheli vagy elidegeníti, úgy saját költségén köteles az eredeti állapotot helyreállítani és köteles vevőnek ebből eredő kárát megtéríteni. Amennyiben az opció tárgyát haszonélvezeti vagy özvegyi jog terheli, úgy a haszonélvező, vagy özvegyi jog jogosultja a vételi jog gyakorlása esetére, az eseti szerződés aláírásával visszavonhatatlanul és térítésmentesen lemond haszonélvezeti jogáról és minden további jognyilatkozata nélkül hozzájárul annak ingatlan-nyilvántartási törléséhez. A jogosult igényérvényesítése esetén haszonélvező az által használt

41

lakóingatlant köteles kiürítve, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban, csereingatlan biztosítása és más elhelyezési igény nélkül vevő rendelkezésére bocsátani. Eladó kijelenti, hogy az opciós jog fogalmával, annak tartalmával és a szerződési feltételekben, valamint az eseti szerződésben foglalt, az opció gyakorlására szabályokkal tisztában vannak, arról megfelelő tájékoztatást, magyarázatot kaptak, a jelen okiratok és az okirat aláírását megelőzően a közreműködő személyek szóbeli tájékoztatása alapján.Ezzel tudomásul veszik, hogy az opciós szerződés alapján a vevő egyoldalú nyilatkozattal megvásárolhatja az eseti szerződésben megjelölt ingatlant és annak tulajdonosává válik. Ez azt jelenti, hogy eladó elveszíti az ingatlan tulajdonjogát. Az opciós jog gyakorlását követő utólagos elszámolás során vevőnek a hivatkozott, az eseti szerződésekben rögzített kölcsönszerződésekből származó fennálló követelések beszámítása miatt valós annak a kockázata, hogy az eladó nem az ingatlan piaci értékének megfelelő összeget kap kézhez. Amennyiben a beszámított követelés összege eléri vagy meghaladja az opciós vételárat, az eladó az utólagos elszámoláskor nem kap pénzt. Amennyiben a vevő él az opciós jogával, eladó köteles az ingatlanból kiköltözni, illetve elhagyni és azt vevőnek átadni, birtokába adni.

6.5. Engedményezés Az engedményezéssel, az adós másokkal szemben fennálló követelését a Takarékszövetkezetre átruházhatja. Az engedményezésről a kötelezettet értesíteni kell. A kötelezett az értesítésig jogosult az engedményezőnek teljesíteni. Ha a kötelezett az értesítést megkapja, ez után csak az új jogosultnak teljesíthet.

6.6. Bankgarancia Az adós tartozásának megfizetéséért más hitelintézet garanciát vállalhat. A Takarékszövetkezet vállalhat arra, hogy meghatározott feltételek –így különösen bizonyos esemény beállta, vagy elmaradása, illetőleg okmányok benyújtása- esetében és határidőn belül a kedvezményezettnek a megállapított összeghatárig fizetést fog teljesíteni. A bankgarancia ügylet szereplőit, érvényesítésének feltételeit, a bankgarancia nyilatkozat tartalmazza.

6.7. Bankkezesség Az adós tartozásának megfizetéséért más hitelintézet kezességet vállalhat. A bankkezesség mindig készfizető kezesség.

6.8. Azonnali beszedési megbízás (felhatalmazás) A bankszámlával rendelkező adós felhatalmazást ad a Takarékszövetkezetnek, hogy a kölcsönszerződés nem vagy nem szerződésszerű teljesítése esetén a számláját vezető hitelintézethez – visszaigazolt felhatalmazó levél alapján – azonnali beszedési megbízást nyújtson be. Lakossági pénzforgalmi számla esetén a tartós megbízás az azonnali inkasszó felhatalmazással azonos hatályú. A számlavezető a fedezet erejéig a jogszabályban meghatározott kielégítési sorrend figyelembevételével köteles a megbízást teljesíteni.

6.9. Biztosítások A hitel fedezetéül szolgáló vagyontárgyakra, a Takarékszövetkezet előírhatja a biztosítás megkötését és fennállását a kölcsön teljes futamidejére, ahol a Takarékszövetkezet kedvezményezeti minőségét ki kell kötni. A Takarékszövetkezet előírhatja életbiztosítás (kölcsönfedezeti vagy egyéb életbiztosítás) megkötését is, ahol a Takarékszövetkezet kedvezményezeti minőségét ki kell kötni.

6.10. Elidegenítési és terhelési tilalom A biztosítékul szolgáló dologgal való - a dolog tulajdonosát megillető - rendelkezési jog korlátozható vagy kizárható. Az elidegenítés és terhelés jogát szerződéssel csak a tulajdonjog átruházása alkalmával lehet korlátozni vagy kizárni és csak abból a célból, hogy a tilalom az átruházónak vagy más személynek

42

a dologra vonatkozó jogát biztosítsa. Ingatlan esetén az ingatlan-nyilvántartásban azt a jogot is fel kell tüntetni, amelynek biztosítására a tilalom szolgál. Az elidegenítési és terhelési tilalom ingatlan egészére vagy egész tulajdoni illetőségére alapítható. Ha az ingatlan-nyilvántartásba elidegenítési és terhelési tilalmat jegyeztek be, szerződésen alapuló további jogokat csak a tilalom jogosultjának hozzájárulásával lehet bejegyezni. Nem szükséges a jogosult hozzájárulása a végrehajtási jog bejegyzéséhez.

7.

Teljes hiteldíj mutató meghatározásáról, számításáról és közzétételéről

Az alábbi feltételeket a Takarékszövetkezet a fogyasztóknak nyújtott hitelekről szóló 2009. évi CLXII. törvény hatálya alá tartozó hitelek esetén alkalmazza. A THM meghatározása a hatályos 83/2010. (III.25.) Kormányrendelet figyelembevételével történik. A hitel teljes díja: a Takarékszövetkezet által ismert minden olyan – a teljes hiteldíj mutató számításánál a külön jogszabály szerint figyelembe veendő ellenszolgáltatás, amelyet a fogyasztó a hitelszerződés kapcsán megfizet. A teljes hiteldíj mutató (a továbbiakban: THM) számításánál a Takarékszövetkezet figyelembe veszi: a) a fogyasztó által a hitelszerződés kapcsán fizetendő összes díjat (ideértve a kamatot, díjat, jutalékot, költséget és adót), valamint a hitelhez kapcsolódó járulékos szolgáltatások költségeit, ha a hitelező számára ismertek, továbbá a szolgáltatás igénybevételét a hitelszerződés megkötéséhez vagy ajánlat szerinti megkötéséhez előírja b) a fogyasztó által felajánlott fedezet értékbecslésének díját, c) építésnél a helyszíni ellenőrzés díját, d) a számlavezetés és készpénz-helyettesítő fizetési eszköz használatának költségeit és a fizetési műveletekkel kapcsolatos egyéb költségeket (ha a számla fenntartását a hitelező előírja az adott hitelszerződéshez), e) az ingatlan nyilvántartási eljárás díját, f) a biztosítás és garancia díját (jelzálog-hitel esetén a hitelhez szükséges vagyonbiztosítás díját a THM számításánál nem kell figyelembe venni.), A c) pont alkalmazásáról, ha a fogyasztó által igényelt számlatípus még nem ismert, a hitelezőnél elérhető legkedvezőbb feltételekkel kínált számlatípust kell figyelembe venni. A THM számításánál a Takarékszövetkezet nem veszi figyelembe: a) a prolongálás (futamidő hosszabbítás) költsége, b) a késedelmi kamat, c) egyéb olyan fizetési kötelezettség, amely a szerződésben vállalt nem teljesítéséből származik, d) közjegyzői díj e) kereskedelmi kölcsön vagy kapcsolt hitelszerződés esetén a fogyasztó által a termékek vagy szolgáltatások megvételéért fizetett – vételáron felüli – díj függetlenül attól, hogy készpénzzel vagy hitelből fizeti f) a számlavezetés és a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz használatának költségei és a fizetési műveletekkel kapcsolatos egyéb költségek, ha a számla fenntartását a hitelező nem írja elő az adott hitelszerződéshez és költségeit a fogyasztóval kötött szerződésben egyértelműen és külön feltüntették. g) A THM számításánál azt kell figyelembe venni, hogy a hitelszerződés a szerződés szerinti futamidő alatt a szerződés szerint kerül teljesítésre. A THM kiszámításánál a Takarékszövetkezet a következő számítási módszert kell alkalmazza: a) ha a hitelszerződés nem határozza meg a hitel lehívásának időpontját, a teljes hitelösszeget azonnal lehívottnak kell tekinteni; b) ha a szerződés alapján a kamat és más díj mértéke változó, de azok mértéke nem határozható meg a kiszámításkor, a számítás során az utolsó ismert kamatot és díjat változatlannak kell tekinteni a futamidő végéig; c) ha a visszafizetés ütemezése nincs meghatározva, akkor a hitel lejárati időtartamát egy évnek kell tekinteni és tizenkét egyenlő részletben, havonta történő törlesztéssel kell számolni;

43

d) ha a hitelszerződés különböző módokat biztosít a lehívásra, amelyekhez eltérő kamatok és díjak kapcsolódnak, a teljes hitelösszeget az adott hiteltípusnál leggyakoribb lehívási módra alkalmazandó legmagasabb kamattal és díjjal kell figyelembe venni; e) ha a hitelszerződés szerint a fogyasztó szabadon hívhatja le a hitelt, de a szerződés a lehívás különböző módjainál összegre és időtartamra vonatkozó korlátokat tartalmaz, a hitelt a legkorábbi időpontban lehívottnak kell tekinteni a korlátok figyelemvételével; f) ha a visszafizetés ütemezése meghatározott, de a törlesztőrészletek összege változó lehet, a szerződésben meghatározott legalacsonyabb törlesztőrészletet kell figyelembe venni, hitelkártyák esetén az egyes elszámolási időszakokat követő türelmi időszakok végén a nyilvánosan meghirdetett minimális törlesztésekkel és a futamidő végén a fennmaradó teljes tartozás megfizetésével kell számolni; g) e bekezdés eltérő rendelkezése hiányában, ha a hitelszerződés több lehívási és törlesztési időpontot tartalmaz, a legkorábbi időpontot kell figyelembe venni; h) ha a hitel legmagasabb összegéről még nem állapodtak meg, azt 375.000,- forintnak kell tekinteni; i) fizetési számlához kapcsolódó hitel esetén a teljes hitelösszeget a hitelszerződés teljes időtartamára lehívottnak kell tekinteni, a hitelszerződés időtartamát – ha az nincs meghatározva – három hónapnak kell tekinteni; j) ha a hitelszerződés szerint a hitel kamata az első időszakra rögzített kamat, ezt követően új kamatot fognak megállapítani, amit rendszeres időközönként hozzáigazítanak a megállapodás szerinti mutatóhoz, a rögzített kamatozású időszakot követően a megállapodás szerinti mutatónak a THM kiszámításakor érvényes értékén alapuló kamattal, mint változatlan kamattal kell elszámolni; k) ha a hitelező egy korlátozott időtartamra vagy összegre eltérő, kedvezményes kamatot és díjat számít fel, a THM kiszámításakor érvényes nem kedvezményes kamatot és a díjat kell figyelembe venni a hitelszerződés teljes időtartamára a THM értékének meghatározásakor. A THM értékének meghatározására a Takarékszövetkezet az alábbi képletet alkalmazza:

mI

m

Ck (1 X ) tk k 1

DI (1 X )

SI

I 1

Ck: a k sorszámú hitelrészlet összege, csökkentve a hitel felvételével összefüggő, az első hitelfolyósításig fizetendő költségekkel, DI: az 1. sorszámú törlesztőrészlet vagy díjfizetés összege, m: a hitelfolyósítások száma, mI: az utolsó törlesztőrészlet vagy díjfizetés sorszáma, tk: az első hitelfolyósítás időpontja és minden ezt követő hitelfolyósítás időpontja közötti időtartam években és töredékévekben kifejezve, ezért t1 = 0, SI: az első hitelfolyósítás időpontja és minden egyes törlesztőrészlet vagy díjfizetés időpontja közötti időtartam években és töredékévekben kifejezve x: a THM mértéke

A fent meghatározott képletet a Takarékszövetkezet az alábbiak figyelembevételével alkalmazza: a) a felek által különböző időpontokban teljesített törlesztések és folyósítások összege és azok teljesítési ideje eltérő lehet; b) a kezdő időpont az első hitelfolyósítás időpontja; c) a kiszámítás során használt időtartamokat években és töredékévekben kell kifejezni; d) egy évet 365 napból (vagy szökőév esetén 366 napból), 52 hétből vagy tizenkét egyenlő hosszúságú hónapból állónak kell tekinteni, egy ilyen hónapot 30,41666 napból állónak kell tekinteni, függetlenül attól, hogy szökőévről van-e szó; e) a számítás eredményét százalékos formában legalább egy tizedesjegy pontossággal kell meghatározni. 44

Jelzáloghitelre vonatkozó különös szabályok: Jelzáloghitel esetén a THM számításra meghatározott képletet a Takarékszövetkezet az alábbiak figyelembevételével alkalmazza: a) állami kamattámogatással nyújtott jelzáloghitelnél az állam által átvállalt összeget nem kell figyelembe venni a támogatás jogszabályban meghatározott időtartamáig, b) az ingatlan készültségi fokának függvényében szakaszosan, de előre nem meghatározható időpontokban folyósított jelzáloghitel esetén úgy kell tekinteni, hogy az egész hitel az első hitelfolyósítás időpontjában kerül kifizetésre. c) az ingatlan készültségi fokának függvényében, de előre nem meghatározható időpontokban tartott helyszíni szemléknél úgy kell tekinteni, hogy a helyszíni szemlék várható díja az első hitelfolyósítás időpontjában kerül kifizetésre. d) ha a hitelező a jelzáloghitelt vagy az ingatlanon alapított önálló zálogjogot egy jelzáloghitelintézetnek adja el, az eladásig terjedő időszakot 2 hónapnak kell tekinteni, e) ha a helyszíni szemlék száma előre nem határozható meg, két szemle díját kell figyelembe venni. Jelzáloghitel esetén a hitelhez szükséges vagyonbiztosítás díját a THM számításánál nem kell figyelembe venni. Kereskedelmi kommunikációra vonatkozó szabályok: 1. A THM értékének meghatározása egyenletes törlesztésű hitelekre: a) Jelzáloghitel esetén a hitel összege 5 millió forint, futamideje 20 év b) Fizetési számlához kapcsolódó hitel esetén a hitel összege 375 ezer forint, futamideje 1 év c) 1 millió forintos összeghatárig nyújtott – az a) és b) pontba nem tartozó – hitelnél a hitel összege 500 ezer forint, futamideje 3 év, d) 1 millió forint feletti az a) és b) pontba nem tartozó – hitelnél a hitel összege 3 millió forint, futamideje 5 év. 2. Nem egyenletes törlesztésű hitelnél is alkalmazni kell az (1) pontban meghatározott feltételeket, de ebben az esetben az eltérő törlesztési módot feltűnő módon jelezni kell. 3. Ha az adott hitelt a hitelező nem nyújtja az (1) pontban meghatározott feltételekkel és a hitelező által kínált feltételek érdemben attól eltérőek, abban az esetben a THM számításakor az (1) pontban említett feltételekhez legközelebbi – a hiteltípusra létező – összeget és futamidőt kell figyelembe venni. Ezt a kereskedelmi kommunikációban feltűnő módon jelezni kell. 4. Az (1) pont alkalmazásában egyenletes törlesztésű hitel az a legfeljebb 6 hónapos türelmi idejű hitel, amelynek visszafizetése havonta, azonos összegű törlesztéssel történik. Azonos összegű törlesztés alatt értendő minden olyan kölcsöntörlesztés, amely esetében a tőketörlesztési időszakban a tőketörlesztés és a kamat forintban meghatározott együttes összege állandó. Kereskedelmi kommunikációra vonatkozó szabályok jelzáloghitel esetére: Ha a jelzáloghitelre vonatkozó kereskedelmi kommunikációban szerepel a hitel kamata, bármilyen költsége, törlesztő részlete vagy ezekkel összefüggésbe hozható bármilyen utalás, közvetlenül ezt követően a THM értékének is – a rövidítés feltüntetésével – szerepelnie kell legalább ugyanakkora méretben és megegyező megjelenítésben vagy jól érthetően el kell hangzania. A jelzáloghitelre vonatkozó nyilvános tájékoztatónak és ajánlattételnek feltűnő módon tartalmaznia kell a THM értékét azzal a kiegészítéssel, hogy a) a THM meghatározása az aktuális feltételek és a hatályos jogszabályok figyelembevételével történt, a feltételek változása esetén a mértéke módosulhat, b) a THM mutató értéke nem tükrözi a hitel kamatkockázatát. THM felső határa A Takarékszövetkezet a Fogyasztónak nem nyújthat olyan kölcsönt, amelynek a Teljes Hiteldíj Mutatója meghaladja a jegybanki alapkamat 24 százalékponttal növelt mértékét. Kivétel: a) a fizetési számlához kapcsolódó, b) a mindennapi élet felszerelési tárgyainak, tartós fogyasztási cikkeinek (ide nem értve a gépjárművez) megvásárláshoz, szolgáltatások igénybevételéhez nyújtott kölcsön

45

c) a kézizálog fedezete mellett nyújtott kölcsönre vonatkozó Teljes Hiteldíj Mutató nem haladhatja meg a jegybanki alapkamat 39 százalékponttal növelt mértékét. Az érintett naptári félévet megelőző hónap első napján érvényes jegybanki alapkamat irányadó az adott naptári félév teljes idejére. A kirendeltségen a kirendeltség vezetők feladata, a THM törvényben szabályozott mértékének betartása.

8.

A Takarékszövetkezet által felszámított díjak

A nyújtott hitelek után a Takarékszövetkezet az alábbi díjakat számítja fel:  változó mértékű ügyleti kamatot,  késedelmes teljesítés esetén – az esedékessé vált (lejárt) összes tartozás után késedelmi kamatot  kezelési költséget,  hitel előkészítési díjat  nyomtatvány költséget  rendelkezésre tartási jutalékot,  bankgarancia díjat  egyéb díjak, költségek, jutalékokat.

8.1. Ügyleti kamat A Szerződésben meghatározott kamat, amelynek mértéke - eltérő megállapodás hiányában – változó, illetve az üzletszabályzatban és a szerződésben meghatározott feltételek alapján a Takarékszövetkezet által egyoldalúan változtatható. A referencia kamatlábhoz kötött kamat esetében az ügyleti kamat az adott ügyletre alkalmazott érvényes referencia kamatláb és az egyedileg meghatározott kamatfelár összege, melynek mértéke a referencia kamatláb változásához igazodóan változik.

Az ügyleti kamat felszámítás kezdő időpontja a kölcsön folyósításának napja, utolsó napja a szerződésben meghatározott utolsó törlesztési időpontot megelőző nap. Amennyiben a felek vagy a felek bármelyike a szerződést ezen időpont előtt megszüntetik vagy a szerződés ezen időpont előtt megszűnik, úgy az ügyleti kamat a szerződés megszüntetésének, illetve megszűnésének időpontját megelőző napig jár, ezt követően pedig a Takarékszövetkezet késedelmi kamatot jogosult felszámítani. 8.2. Késedelmi kamat Adós(ok), ha a kölcsön / hitelszerződésben foglalt bármilyen fizetési kötelezettségüknek (kivéve a késedelmi kamatfizetési kötelezettséget) az esedékesség időpontjában nem tesznek eleget, a Takarékszövetkezet - a késedelem időtartamára a lejárt és esedékessé vált tartozások után- a hatályos Hirdetményben foglaltak szerinti késedelmi kamatot jogosult felszámítani. A kamat és a késedelmi kamat felszámításának képlete:

8.3. Kezelési költség A Szerződésben a mindenkori fennálló hitelösszeg százalékában vagy konkrét összegben meghatározott díj, megfizetése a Szerződésben rögzített időpontokban esedékes. Amennyiben a Felek másképp nem rendelkeznek, mértékére az adott hitel/kölcsönügyletre vonatkozó hatályos Hirdetmény az irányadó. A kezelési költség felszámítása lehet:  egyszeri kezelési költség, melyet az adósoknak a kölcsön folyósításakor egy összegben kell megfizetni, a folyósított összeg után,

46



évi kezelési költség, amely kamatszerű havonta az aktuális tőketartozás után kerül felszámításra.

A lejárati idő előtti kölcsön visszafizetésekor a Takarékszövetkezet kezelési költséget nem fizet vissza.

8.4. Hitel előkészítési díj A Takarékszövetkezet – eltérő megállapodás hiányában – az Ügyfél által benyújtott hitelkérelem hitel előkészítés eljárásáért díjat számít fel, melynek mértékét a kérelmezett hitel/kölcsönösszeg százalékában vagy konkrét összegben határozza meg. A hitel előkészítési díj mértékét a mindenkori hatályos Hirdetmény tartalmazza. A hitel előkészítési díj megfizetése az első folyósításkor (illetve lakossági folyószámlahitel megújítása esetén a hitelkeret megújításakor) teljes összegben esedékes.

8.5. Nyomtatvány költség Az első folyósításkor esedékes díj, amely meghatározott összegben, a Szerződésben kerül megállapításra. Amennyiben a Felek másképp nem rendelkeznek, mértékére az adott hitel/kölcsönügyletre vonatkozó hatályos Hirdetmény az irányadó.

8.6. Rendelkezésre tartási jutalék A Szerződésben az Ügyfél rendelkezésére tartott, le nem hívott hitelrész /kölcsön, illetve igénybe nem vett hitelkeret százalékában meghatározott díj, melynek, megfizetése – eltérő megállapodás hiányában - a rendelkezésre tartási időszak alatt minden naptári hónap végén, illetve a Szerződés megszűnésekor esedékes. A rendelkezésre tartási díj felszámításának kezdő időpontja a hitel/kölcsön igénybe vételi lehetőség megnyílásának a Szerződésben rögzített időpontja, végső időpontja az igénybevételi lehetőség utolsó napját megelőző nap, illetve a tényleges igénybevétel (folyósítás) napját megelőző nap. Amennyiben a Felek másképp nem rendelkeznek, mértékére az adott hitel/kölcsönügyletre vonatkozó hatályos Hirdetmény az irányadó. A Takarékszövetkezet csak vállalkozói hitelek esetében alkalmazza.

8.7. Bankgarancia díj A Takarékszövetkezet bankgarancia nyilatkozat kiadásáért bankgarancia díjat számít fel, amelyet a kérelmezett bankgarancia összegének meghatározott százalékában határoz meg. A bankgarancia díj mértékét a mindenkori hatályos Hirdetmény tartalmazza.

8.8. Felszámolható egyéb díjak és költségek 

 





47

Levelezési költségek - felszólítás díja (Az adós, adóstársak, kezesek részére küldött felszólító levél díja, amely felmerüléskor esedékes.) - felmondás díja (Az adós, adóstárs, kezesek részére küldött felmondó levél díja, amely felmerüléskor esedékes.) Prolongációs költség (Az Ügyfél által írásban kért és a Takarékszövetkezet által jóváhagyott, a hitel / kölcsön eredeti szerződésben meghatározott futamidejének meghosszabbítására irányuló kérelem teljesítésének eljárási díja, amely szerződésmódosítás aláírásakor esedékes.) Rendkívüli ügyintézési díj (A Takarékszövetkezet jogosult az általa az Adós kérelmére nyújtott, a kölcsönszerződésben általa vállalt szolgáltatásokat meghaladó többlet-szolgáltatásért, illetve rendkívüli ügyintézésért – amennyiben arra nem a Takarékszövetkezet hibájából vagy mulasztása miatt került sor – rendkívüli ügyintézési díjat felszámítani különösen az Ügyfelek kérésére kiállított igazolások, számlaegyenlegek fénymásolat kérések esetén, amely díjak az ügyintézésre irányuló kérelem benyújtásakor esedékesek.) Egyéb olyan fizetési kötelezettség, amely a szerződésben vállalt kötelezettség nem teljesítéséből származnak, különösen értve ez alatt a behajtás költségeit is. Az Adós a kölcsön behajtásával kapcsolatosan a Takarékszövetkezetnél felmerült, igazolt költségeket is köteles megfizetni, így többek között bármely jogi, bírósági eljárás, harmadik fél által végzett követelésérvényesítés költségét. Biztosítási és garanciadíjak,

   

Átutalási díjak, A Garantiqa Hitelgarancia Zrt. által felszámított készfizető kezességvállalási díj és az Agrárvállalkozási Hitelgarancia Alapítvány által felszámított készfizető kezességi díj Helyszínelés díja: Amennyiben a Kölcsönszerződés így rendelkezik, az Ügyfél a Takarékszövetkezet részére a Hirdetményben meghatározott összegű helyszínelési díjat köteles fizetni. KHR ügyféltudakozvány díja.

Az Ügyfél köteles mindazon díjak és költségek megfizetésére (ideértve különösen, de nem kizárólagosan az ingatlan-nyilvántartási eljárás díját és a szerződés(ek), jognyilatkozat(ok) közokiratba foglalás költségeit), amelyek a Kölcsönszerződésben meghatározott bármely kötelezettsége teljesítésével összefüggésben felmerül. A jelen üzletszabályzatban felsorolt kamatok, díjak, jutalékok, költségek közül a szerződéskötéskor a Hirdetményben meghatározott megnevezésű és mértékű kamatokat, költségeket, jutalékokat és egyéb díjakat jogosult a Takarékszövetkezet felszámítani. A szerződés egyoldalúan nem módosítható új díj vagy költség bevezetésével. Az egyes díjak szerződésben meghatározott számítási módja, konkrét összege, vagy felső határa egyoldalúan, az Ügyfél számára kedvezőtlenül nem módosítható.

9.

A kölcsönszerződés módosítása

A Takarékszövetkezet jogosult a Szerződésben vagy Hirdetményben meghatározott kamatot, díjat, költséget vagy ezek bármely elemét – így különösen a kamat-, kamatfelár, kezelési költség, egyéb díj, valamint a késedelmi kamat mértékét – továbbá a nem fogyasztónak vagy mikro vállalkozónak minősülő ügyfél esetében egyéb szerződési feltételt is a Szerződésben és/vagy Általános Szerződési Feltételekben és a jelen Üzletszabályzatban meghatározott feltételek szerint egyoldalúan módosítani. Amennyiben a Szerződésben referencia kamatlábhoz kötött ügyleti kamat kerül megállapításra, a referencia kamatláb változásával együtt automatikusan változik az ügyleti kamat, erre tekintettel a referencia kamatlábhoz kötött kamat mértékének - a referenciakamat módosulásából eredő automatikus változása - nem minősül egyoldalú kamatmódosításnak. A Takarékszövetkezet referencia kamatnak tekinti a következő kamatokat:  jegybanki alapkamat,  1 hónapos BUBOR,  3 hónapos BUBOR,  6 hónapos BUBOR. A Takarékszövetkezet a Szerződésben meghatározott kamat, díj, költség, vagy – fogyasztóval kötött szerződési feltétel Ügyfélre nézve kedvezőtlen módosításának jogát az alábbi feltételek valamelyikének bekövetkezése esetén gyakorolhatja: a) a jogi, szabályozói környezet változása - a Takarékszövetkezet – hitel-, és pénzügyi lízingszerződés szerinti jogviszonyokat szorosan és közvetlenül érintő - tevékenységére, működési feltételeire vonatkozó vagy ahhoz kapcsolódó jogszabályváltozás, jegybanki rendelkezés vagy a hitelszövetkezetre kötelező egyéb szabályozók megváltozása, - a Takarékszövetkezet - hitel-, és pénzügyi lízingszerződés szerinti jogviszonyokat szorosan és közvetlenül érintő- tevékenységéhez kapcsolható közteher- (pl. adó-) változása, a kötelező tartalékolási szabályok változása, - kötelező betétbiztosítás összegének, vagy díjának változása. b) a pénzpiaci feltételek, makrogazdasági környezet módosulása - a Takarékszövetkezet forrásköltségeinek változása, - Magyarország hitelbesorolásának változása, - az országkockázati felár változása (credit default swap), - a jegybanki alapkamat, a jegybanki repo- és betéti kamatlábak változása, 48

a bankközi pénzpiaci kamatlábak/hitelkamatok változása, a Magyar Állam vagy a hitelező által kibocsátott kötvény és SWAP hozamgörbék egymáshoz képest történő elmozdulása, - refinanszírozást biztosító, nyilvánosan kibocsátott értékpapír hozamának, illetve kibocsátója elismert külső hitelminősítő szervezet általi kockázati besorolásának változása vagy az ilyen besoroláshoz kapcsolódó költségek megváltoztatása, - a Takarékszövetkezet lekötött ügyfélbetéteinek kamatainak változása. c) az ügyfél kockázati megítélésének megváltozása - Az ügyfél, illetve a hitelügylet más kockázati kategóriába történő átsorolása a Takarékszövetkezet vonatkozó jogszabályi előírásoknak megfelelő eszközminősítési szabályzata, vagy belső adósminősítési szabályzata alapján–különös tekintettel az ügyfél pénzügyi helyzetében és fizetőképességi stabilitásában bekövetkező változásokra – ha azt az új kockázati kategóriába történő átsorolás az értékvesztés, és ezáltal az alkalmazott kockázati felár mértékének változását teszi indokolttá, - A Takarékszövetkezet a vonatkozó jogszabályi előírásoknak megfelelő eszközminősítési szabályzata, vagy a Takarékszövetkezet belső adósminősítési szabályzata alapján azonos kockázati kategóriába tartozó hitelügyletek, illetve ügyfelek kockázatának változása, ha a kockázat megváltozása az adott kockázati kategóriában az értékvesztés, és ezáltal az alkalmazott kockázati felár mértékének változását teszi indokolttá. - A Takarékszövetkezet vállalja, hogy a kockázati megítélés megváltozása alapján nem érvényesítenek kamatemelést azon ügyfeleknél, akik szerződési kötelezettségeiket folyamatosan teljesítették, a hitel futamideje alatt nem estek fizetési késedelembe. - A nyújtott kölcsön vagy hitel fedezetéül szolgáló ingatlanfedezet értékében bekövetkezett legalább 10%-os változás. -

A Takarékszövetkezet vállalja, hogy kamaton kívüli, a hitelhez kapcsolódó egyéb jutalékokat, költségeket és díjakat évente maximálisan a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett éves átlagos infláció mértékében emel. A Takarékszövetkezet vállalja, hogy a fentiek mellett vis maior események- hirtelen bekövetkező nagyfokú pénz- és tőkepiaci zavarok- bekövetkezése esetén átmenetileg, a zavarok fennállásáig módosítanak egyoldalúan kamatot, díjat, költséget. A Takarékszövetkezet vállalja továbbá, hogy ilyen intézkedés alkalmazását – a PSZÁF egyidejű tájékoztatása mellett – a nyilvánosságra hozza. A fogyasztó Ügyfél esetében a 2. pontban rögzített feltételek változása miatt a szerződés ügyfél számára kedvezőtlen szerződés szerinti kamat, díj vagy költségelem módosításának feltétele, hogy okozati összefüggés álljon fenn a 2. pontban meghatározott bármelyik feltétel megváltozása és a módosítandó kamat-, díj- vagy költségelem kedvezőtlen változása között. A kamat, díj, költség és egyéb feltétel olyan arányban módosítható kedvezőtlenül az ügyfél számára, amilyen arányt a módosításra okot adó 2. pontban felsorolt feltételek indokolttá tesznek. A fogyasztó Ügyféllel kötött hitel/kölcsönszerződés esetén, ha a 2. pontban meghatározott feltételek változása a kamat-, díj- vagy költségelem csökkentését teszi indokolttá, azt is érvényesíti a Takarékszövetkezet, abban az esetben, amennyiben valamely feltétel változására hivatkozva a Takarékszövetkezet korábban az adott kamat-, díj- vagy költségelemet már egyoldalúan – az ügyfél számára – kedvezőtlenül módosította. A Szerződésben meghatározott ügyleti-, késedelmi kamatot, díjat vagy költséget érintő, az Ügyfél számára kedvezőtlen módosítást – a referencia kamatlábhoz kötött kamat változása kivételével – fogyasztó Ügyféllel kötött szerződések esetében a módosítás hatálybalépését legalább hatvan nappal megelőzően a Takarékszövetkezet Hirdetményben közzéteszi, és az Ügyfelet a módosításról és a törlesztőrészlet ebből adódó változásáról legkésőbb a módosítás hatálybalépését hatvan nappal megelőzően postai úton, vagy más a Szerződésben meghatározott közvetlen módon is értesíti. Az egyéb nem fogyasztó - Ügyfelekkel kötött szerződések esetében a Szerződésben meghatározott ügyleti-, késedelmi kamatot, díjat, költséget vagy egyéb szerződési feltételt érintő, az Ügyfél számára kedvezőtlen

49

módosítást – a referencia kamatlábhoz kötött kamat változása kivételével - a módosítás hatálybalépését tizenöt nappal megelőzően a Takarékszövetkezet Hirdetményben közzéteszi. Elektronikus szolgáltatás nyújtása esetén a módosításokat tartalmazó tájékoztatást a Takarékszövetkezet az Ügyfél számára elektronikus úton is elérhetővé teszi. Az ügyleti kamat, késedelmi kamat, díj, költség vagy egyéb szerződési feltétel Ügyfél számára kedvezőtlen módosítása esetén – a referencia kamatlábhoz kötött kamat kivételével - az Ügyfél a módosítás hatálybalépése előtt jogosult a Szerződés felmondására. Amennyiben az Ügyfél a megváltozott kondíciókat nem fogadja el, és arról a Takarékszövetkezetet írásban értesíti, azt a szerződő felek az Ügyfél általi, a módosítás hatálybalépésének napjával történő felmondásnak tekintik. Fogyasztó Ügyfél esetében az ezen okból benyújtott felmondás (előtörlesztés) díjmentes. A Takarékszövetkezet az Ügyfél által írásban megtett, legkésőbb módosítás hatálybalépésének napjáig a Takarékszövetkezethez benyújtott felmondást tekinti joghatályosnak. Ebben az esetben a Takarékszövetkezet és az Ügyfél haladéktalanul kötelesek elszámolni egymással, és az Ügyfél köteles az eredeti ügyleti kamattal illetve kondíciókkal a teljes tartozását haladéktalanul visszafizetni. Ennek elmulasztása esetén a Takarékszövetkezet a lejárt követeléshez fűződő jogkövetkezményeket érvényesíti az Ügyféllel szemben. Ha az Ügyfél a módosítás hatálybalépéséig írásban a Szerződést nem mondja fel, úgy a módosítást általa elfogadottnak kell tekinteni. Ebben az esetben a Takarékszövetkezet az értesítésben meghatározott hatálybalépési időponttól kezdődően a módosított mértékű ügyleti-, késedelemi kamatot, díjat, költséget jogosult felszámítani, illetve a módosult szerződési feltételt érvényesíteni. A módosítás az értesítésben megjelölt hatálybalépési időpontot megelőző időszakra megállapított ügyleti kamatot, díjakat, és egyéb feltételeket nem érinti. A Takarékszövetkezet a módosulásról az Adóst az ügyfélforgalom számára nyitva álló helyiségeiben kifüggesztett Hirdetmény útján (vagy más, szerződésben meghatározott közvetlen módon) értesíti. Nem minősül egyoldalú szerződésmódosításnak, ha a Takarékszövetkezet az Üzletszabályzat hatálya alá tartozó új szolgáltatásokat, ügyleteket vezet be, melyeket az adós részére elérhetővé tesz és melyeket az Adós kifejezetten elfogad. Jelen Üzletszabályzat 5.3. fejezetében rögzített rendelkezések, az Üzletszabályzat ezen fejezetének hatályba helyezésének napjától, azaz 2009. augusztus 01-től kifejezetten érvényesek és alkalmazandóak, a Szerencs és Környéke Takarékszövetkezettel hitel-, kölcsön-, bankgarancia-, (kivéve az alábbiakban meghatározott hitelkonstrukciókból) eredő szerződéses jogviszonyban álló szerződő felekre (különösen az adósokra, adóstársakra, kezesekre, jelzálog-kötelezettekre) Jelen pont nem vonatkozik az alábbi konstrukciókból eredő jogviszonyokra:  Széchenyi Kártya hitel  Gazdakártya hitel  A Takarékbank Zrt által kidolgozott Standard, Joker és Jolly Joker Személyi Kölcsön termékek

10. Kölcsönfolyósítás általános szabályai A kölcsön folyósításának feltétele a kölcsönszerződés, valamint azzal együtt érvényes szerződést biztosító mellékkötelezettségre vonatkozó szerződés szerződő felek általi aláírása és hatályba lépésükként kikötött feltételek maradéktalan teljesítésére. A fogyasztóval kötött kölcsönszerződésnek tartalmazza:  a hitel típusát,  a szerződő felek nevét (cégnevét) és levelezési címét (székhelyét),  a hitel futamidejét,  a hitel teljes összegét és lehívásának feltételeit,  a hitelkamatot és a hitelkamat feltételeit, esetlegesen a vonatkozó referencia-kamatlábat, valamint a hitelkamat módosításának gyakoriságát, feltételeit és eljárási szabályait,  a teljes hiteldíj mutatót a hitelszerződés megkötésének időpontjára vonatkoztatva, annak kiszámításánál figyelembe vett valamennyi feltételével,  a fogyasztó által fizetendő teljes összeget,

50

              

a fogyasztó által fizetendő törlesztő részletek összegét, számát, és a törlesztés gyakoriságát, esetlegesen a törlesztő részleteknek a különböző hitelkamatú tartozásra történő elszámolásának sorrendjét, határozott időtartamra vonatkozó tőketörlesztés esetén a fogyasztó arra vonatkozó jogát, hogy a tartozásról törlesztési táblázat formájában kivonat díj-, költség- és egyéb fizetési kötelezettségmentesen a hitelszerződés fennállása alatt jogosult megkapni, ha a fogyasztó a tőke törlesztésétől elkülönítetten köteles megfizetni a hitelkamatot és a hitelkamaton kívüli minden egyéb ellenszolgáltatást – ideértve díjat, költséget, jutalékot – ennek gyakoriságát, feltételeit és összegét, a fizetési számlához vagy a készpénz-helyettesítő fizetési eszközhöz kapcsolódó valamennyi jutalékot, díjat, költséget vagy egyéb fizetési kötelezettséget, kivéve, ha a fizetési számla fenntartása nem kötelező, a hitelkamaton kívüli minden egyéb ellenszolgáltatást – ideértve díjat, jutalékot és költséget – és módosításuk feltételeit, a késedelmi kamatot vagy az egyéb olyan fizetési kötelezettséget, amely a szerződésben vállalt kötelezettség nem teljesítésből származik, a fizetés elmulasztásának következményeit, adott esetben a közjegyzői díjra vonatkozó fizetési kötelezettséget, adott esetben a biztosítékok és a biztosítás meghatározását, az elállási (felmondási) jogot, illetve annak fenn nem állását, azon időszakot, amely alatt az elállási jog fennáll, az elállási (felmondási) jog gyakorlásának feltételeit, módját és jogkövetkezményeit, a kapcsolt hitelszerződések esetében az azokra vonatkozó külön fogyasztói jogosultság fennállását és gyakorlásának feltételeit, az előtörlesztéshez való jogot, gyakorlásának módját, az előtörlesztés esetleges költségeinek fennállását és azok számítási módját, a hitelszerződésre vonatkozó felmondási jogot és annak következményeit, rendelkezésre áll-e a fogyasztó számára a szerződésből eredő jogviták peren kívüli rendezésére olyan lehetőség, amelynek a hitelező aláveti magát, valamint a felügyeleti hatóság nevét és székhelyét.

A fogyasztóval kötött kölcsönszerződésre vonatkozó szabályoktól az ügyfél (fogyasztó) hátrányára eltérő szerződési kikötés semmis. A szerződés semmisségére csak az ügyfél (fogyasztó) érdekében lehet hivatkozni. A Takarékszövetkezet ügyfele kérésére a hitelszerződés fennállása alatt törlesztési táblázat formájában ingyenesen kivonatot ad át a tartozásról. A Takarékszövetkezetnek biztosítja, hogy az ügyfél a kölcsönszerződés aláírása előtt megismerhesse  a megkötendő szerződések tervezetét,  a hitelszerződés módosításának esetleges költségeit,  a hitel prolongálás várható költségét,  az ügyfél nem teljesítése esetén a késedelmi kamat mértékét és a hitel felmondásának feltételeit,  a teljes futamidőre kiszámított kamatot, kezelési költséget,  a teljes hiteldíj mutatót (két tizedes jegy pontossággal),  az összes költséget mely a hitelfelvétellel összefüggésben felmerül,  a Takarékszövetkezet által a hitel folyósításához megkívánt egyéb feltételeket. Az engedélyezett kölcsön összegét a Takarékszövetkezet a kölcsönszerződést aláíró, egyetemlegesen kötelezett adóstársak bármelyikének javára jogosult teljesíteni. Az engedélyezett kölcsön folyósítása történhet:  Készpénzfizetéssel,  Átutalással (az adós által megjelölt számlára)  Lakossági folyószámlára átvezetéssel.

51

Folyósítás ütemezése lehet:  Egy összegben  Több részletben

11. Kölcsönök törlesztése Lakossági hiteleket általában havi törlesztő részletekben kell visszafizetni. A kölcsön igénylő (adós) részére meg lehet állapítani ettől eltérő ütemezésű törlesztő részletet, illetve az első törlesztés időpontját a folyósítást követő hosszabb idő elteltével is meg lehet állapítani. A havi törlesztő részlet a következő szempontok figyelembevételével kerül kialakításra:  Adós, adóstárs nettó jövedelme  Adós esetleges egyéb fizetési kötelezettsége  Adós által vállalt visszafizetési határidő  Adós eddigi banki magatartása  Egyedi ügylet sajátosságai Az adósnak a felvett kölcsönt a szerződésben foglalt feltételek szerint kell visszafizetnie. A törlesztés a kölcsönszerződésben meghatározott időponttól minden hónap első napján, a szerződésben részletezett ütemben esedékes. Az Ügyfél a szerződés megszüntetése érdekében élhet a határidő előtti teljesítés, törlesztés jogával. A hitelszámlára történt jóváírásról és terhelésről a Takarékszövetkezet minden ügyleti év végén elszámolást küld az Ügyfélnek (adósnak). A kölcsönszámlára történő befizetés összege az alábbi sorrendben kerül jóváírásra a számlán  Függő költségek, késedelmi kamatok, kamatok  Egyéb költségek, és kamatok  Tőketörlesztés Azokat az adósokat, akik szerződésben vállalt kötelezettségeiknek nem tesznek eleget a Takarékszövetkezet a hátralék rendezésre szólítja fel őket. Felszólítások (adósok, kezesek), eredménytelensége esetén a Takarékszövetkezet jogosult a hitelszerződést azonnali hatállyal felmondani és a szükséges intézkedéseket megtenni a követelés behajtása érdekében.

12. Lakossági hitelek típusa Fogyasztási hitelek  áruvásárlási  személyi  lakossági folyószámlához kapcsolódó hitel  záloghitel Építési jellegű hitelek  építési, ingatlanvásárlási, felújítási, korszerűsítési, bővítési hitelek

13. Záloghitel A Takarékszövetkezet nemesfém tárgyak fedezete mellett záloghitelezést is folytat, melynek feltételeit külön szabályzat határozza meg.

52

14. Vállalkozói hitelezés A kölcsön a vállalkozások jogszerű tevékenységével kapcsolatos célok megvalósítása érdekében termelési, szolgáltatási, egyéb tevékenység elősegítésére a saját anyagi erő kiegészítésére nyújtható. Vállalkozói jellegű kölcsönben részesíthetők a Ptk. 685. §. c. pontjában felsorolt gazdálkodó szervek, a továbbiakban vállalkozók. Gazdálkodó szervezet (Ptk. 685.§. c.): az állami vállalat, az egyéb állami gazdálkodó szerv, a szövetkezet, a lakásszövetkezet, az európai szövetkezet, a gazdasági társaság, az európai részvénytársaság, az egyesülés, az európai gazdasági egyesülés, az európai területi együttműködési csoportosulás, az egyes jogi személyek vállalata, a leányvállalat, a vízgazdálkodási társulat, az erdőbirtokossági társulat, a végrehajtói iroda, az egyéni cég, továbbá az egyéni vállalkozó. Az állam, a helyi önkormányzat, a költségvetési szerv, az egyesület, a köztestület, valamint az alapítvány gazdálkodó tevékenységével összefüggő polgári jogi kapcsolataira is a gazdálkodó szervezetre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni, kivéve, ha a törvény e jogi személyekre eltérő rendelkezést tartalmaz; Mikro-, kis- és középvállalkozás: minden olyan vállalkozás, amelynek a) összes foglalkoztatotti létszáma 250 főnél kevesebb, és b) éves nettó árbevétele legfeljebb 50 millió eurónak megfelelő forintösszeg, vagy mérlegfőösszege legfeljebb 43 millió eurónak megfelelő forintösszeg. Kisvállalkozás: minden olyan vállalkozás, amelynek a) összes foglalkoztatotti létszáma 50 főnél kevesebb, és b) éves nettó árbevétele vagy mérlegfőösszege legfeljebb 10 millió eurónak megfelelő forintösszeg. Mikrovállalkozás: minden olyan vállalkozás, amelynek a) összes foglalkoztatotti létszáma 10 főnél kevesebb, és b) éves árbevétele vagy mérlegfőösszege legfeljebb 2 millió euró vagy az üzleti év utolsó napján érvényes MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamon számítva az ennek megfelelő forintösszeg. Vállalkozói hitel csak olyan vállalkozónak adható, akit a takarékszövetkezet hitelképesnek minősít és megfelelő mértékű saját erővel is rendelkezik, ha az igényelt hitelkonstrukció ezt előírja.

14.1. Kölcsönkérelem Kölcsön igénylése írásban történik, ami tartalmazza:  Vállalkozó nevét, címét, telephelyét,  Működési engedély vagy igazolvány számát  Vállalkozói tevékenység rövid ismertetését  Üzleti tervét a törlesztés idejére  Vállalkozásba vitt tőkéjét annak alapításakor és jelenleg  Alkalmazotti létszámok  Egyéb vállalkozásba való részvételét  Igényelt kölcsön jellegét.  Igényelt kölcsön célját  Igényelt kölcsön összegét,  A visszafizetés kért ütemezését, lejáratát  Felajánlott fedezetet  Fennálló kölcsöntartozását, annak összegét, lejáratát, visszafizetés menetét, a hitelt folyósító pénzintézet nevét  Esedékessé vált, de nem teljesített kötelezettségeit pénzintézettel, adóhivatallal, társadalombiztosítással, szállítókkal szemben  Köztartozásokról nyilatkozat

53

 

Adóbevallás Egyéb a Takarékszövetkezet által kért dokumentum.

Amennyiben a kölcsönkérelmet jogi személyiségű gazdasági társaság nyújtja be, a fentiek kiegészülnek az alábbi adatokkal:  Cégkivonat,  Adóbejelentkezési lap  Társasági szerződés,  Mérleg és Eredmény kimutatás,  Aláírási címpéldány,  Egyéb dokumentum.

14.2. Kölcsönbírálat A kölcsönbírálat célja, hogy a kölcsönkérelem alapján a hitelcél és az adósminősítés, fedezetértékelés szempontjait figyelembe véve a kölcsön mértékére, kamatára, és fedezetére vonatkozó előterjesztés elkészüljön, majd ez alapján az illetékes döntési fórum a döntést meghozza. A hitelcél jövedelemtermelő képességét a kölcsönigénylő által készített és a Takarékszövetkezet által ellenőrzött gazdasági számítás alapján kell vizsgálni. A forgóeszköz-hitel a vállalkozó átmeneti forráshiányból adódó pénzszükséglet igényeinek kielégítését szolgálja. A bírálat  A kölcsönigénylő gazdálkodására, vagyoni helyzete általános jellemzőinek,  Rövidtávú fizetőképességet bemutató mutatószámok,  Felajánlott biztosítékok vizsgálatából áll. Beruházási hitel a vállalkozó állóeszközeinek fejlesztésére, felújítására szolgáló forrásainak kiegészítését szolgálja. Lejárata maximum 10 év. Sajáterő sz összköltségnek minimum 30 %-a. A bírálat során – a fenti szempontokon túl – vizsgálni szükséges  A vállalkozó jövőbeli gazdálkodására vonatkozó kalkulációkat,  A beruházás piaci megalapozottságát, jövedelmezőségét, hatását. A kölcsön engedélyezése annak feltételezésével történik, hogy a törlesztő részleteket az Adós – hitel felvétele során termelt jövedelemből meg tudja fizetni. Ennek ellenére szükséges a kölcsön további biztosítékainak vizsgálata és minősítése. A hitel fedezete lehet:  Kezességvállalás,  Jelzálogfedezet  Óvadék,  Engedményezés,  Bankszámla  Bankgarancia  Közraktárjegy A hitel vizsgálata során a Takarékszövetkezet ellenőrzi a sajáterő és a felajánlott fedezet meglétét.

14.3. Szerződéskötés A hitelengedélyezést követően történik a szerződés írásba foglalása. A Takarékszövetkezet és az Ügyfél (vállalkozó) között aláírandó szerződés rögzíti a  Kölcsön összegét és felhasználását  Kölcsön folyósításának feltételeit  Lejáratot, törlesztési feltételeket

54

   

Kamatot, kezelési költséget, egyéb jutalékok, díjak mértékét, esedékességét Kölcsön felhasználásának ellenőrzését Kölcsön visszafizetésének biztosítékait Egyéb a felek által lényegesnek tartott kikötéseket

Az engedélyezett kölcsönt a szerződésben meghatározott ütemezés szerint kell folyósítani. A kölcsön folyósítása történhet:  Készpénzfizetéssel,  Átutalással az Ügyfél (vállalkozó) által megadott számlára. Az engedélyezett kölcsön hitelcélnak megfelelő felhasználását a Takarékszövetkezet. Nem a célnak megfelelően használt hitelt a Takarékszövetkezet felmondhatja. A tőke és kamatainak visszafizetése a kölcsönszerződésben rögzítetteknek megfelelően történik. A kölcsönszámlára történő befizetés összege a hitelintézetek és a pénzügyi vállalkozások éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségeinek sajátosságairól szóló Kormányrendelet alapján kerül a számlán jóváírásra. A Takarékszövetkezet az alábbi vállalkozói hiteleket nyújtja:  Beruházási hitel,  Forgóeszköz hitel  Folyószámlahitel A szabályzat VII. része tartalmazza az egyes kölcsön konstrukciók rendelkezéseit és feltételeit.

15. A hitelek felhasználásának ellenőrzése (utógondozás), hitelfigyelés, (monitoring) A Takarékszövetkezet az általa folyósított valamennyi hitel esetében rendszeresen figyelemmel kíséri a kölcsönszerződésben foglaltak teljesítését, különös tekintettel a törlesztési határidőkre és a fedezetekre. Az adós a hitel fennállása során gazdálkodására vonatkozóan folyamatos adatszolgáltatásra köteles, melyek formáját, gyakoriságát a kölcsönszerződésben kell rögzíteni. Az éves beszámoló (illetve gazdálkodásnak megfelelő formái) adóbevallás alapján a Takarékszövetkezet elvégzi az adós újbóli minősítését. Ezen túlmenően a követelés minősítését is folyamatosan el kell végezni.

16. Bankgarancia és bankkezesség vállalása A Szerencs és Környéke Takarékszövetkezet a PSZÁF E-I-814/2005. számú határozatában foglalt engedély alapján jogosult a Hpt. 3. §. (1) bekezdés f.) pontja szerinti pénzügyi szolgáltatás, kezesség és bankgarancia vállalás, valamint egyéb bankári kötelezettség vállalás, pénzügyi szolgáltatás üzletszerű végzésére.

16.1. Ügyfélkör A bankgaranciát, bankkezességet a Takarékszövetkezet a számlavezetési körébe tartozó ügyfelei részére, határozott időre, általában egy éves időtartamra nyújt.  Nem vállalható bankkezesség, bankgarancia az olyan ügyfélnek, aki/amely  csőd,- felszámolási,- végelszámolási eljárás alatt áll,  félévnél régebben lejárt hitelszerződésből vagy bankgarancia, bankkezességi szerződésből eredő tartozása áll fenn,  adó, - vám, - társadalombiztosítási tartozása van,

55

16.2. Bankgarancia, a bankkezesség fogalma és általános szabályai 16.2.1.

Bankgarancia

Bankgarancia a Takarékszövetkezet által harmadik személy javára vállalt önálló fizetési kötelezettség, amelyet a Takarékszövetkezet a garancianyilatkozatban vállalt kötelezettségének megfelelően és feltételek szerint teljesít, tekintet nélkül az ügyfél és a harmadik személy közötti jogviszony tartalmára. A Takarékszövetkezet az Ügyféllel kötött szerződés alapján kötelezettséget vállalhat arra, hogy a bankgarancia levélben meghatározott feltételek – így különösen bizonyos események beállta, vagy elmaradása illetve okmányok benyújtása – esetében és határidőn belül a kedvezményezettnek a megállapított összeghatárig fizetést fog teljesíteni. A Takarékszövetkezet bankgaranciát csak határidő kikötése mellett nyújt, a garanciavállalásért az ügyfélnek díjat számol fel. A díjtételeket a mindenkor érvényes Hirdetmény tartalmazza. 16.2.2.

15.2.2. Bankkezesség

Bankkezesség vállalásával a Takarékszövetkezet a kedvezményezettel szemben arra kötelezi magát, hogy amennyiben a kötelezett kötelezettségét nem, vagy nem szerződésszerűen teljesítené, úgy a Takarékszövetkezet maga fog helyette fizetést tejesíteni. A kezesség járulékos jellegű, a kezes kötelezettsége ahhoz a kötelezettséghez igazodik, amelyért kezességet vállalt. A kezes a kedvezményezettel szemben: felvetheti azokat a kifogásokat, amelyek a főadóst az alapjogviszonyban megilletik az alapjogviszony jogosultjával szemben. A bankkezesség mindig csak készfizető kezesség lehet (Ptk. 274. §. (2)). A Takarékszövetkezet kezességi szerződéssel díjfizetés ellenében arra vállal kötelezettséget, hogy amennyiben az Ügyfél valamely más szerződéses jogviszonyból eredő kötelezettségét nem teljesíti, akkor a kedvezményezettnek az Ügyfél helyett a Takarékszövetkezet teljesít. Az így keletkező követelés kiegyenlítéséig a Takarékszövetkezet az Ügyféllel szemben a kifizetett összeget lejárt hitelként kezeli, a tőke után a Hirdetmény szerinti késedelmi kamattal növelt ügyleti kamatot számít fel. A Takarékszövetkezet által teljesített fizetést követően a teljesítés napjától az Ügyfél köteles a teljesített összeget járulékaival együtt a Takarékszövetkezetnek megtéríteni.

16.3. Garancia, kezesség beváltása A kedvezményezettől, illetve a kedvezményezett bankjától belföldi garancia, kezesség esetén a Takarékszövetkezet kizárólag levélben fogad el garancia összeg kifizetésére, garancia, illetve a kezesség beváltására vonatkozó felszólítást. A garancia levelet kibocsátó Takarékszövetkezet a garancia beváltás jogosságát, a formai követelményeknek való megfelelését megvizsgálja, és ezt követően gondoskodik a garancia összeg átutalásáról. A kezesség vállalás alapján történő fizetés esetén a Takarékszövetkezet vizsgálja a kezességvállalási szerződésben foglalt feltételeket és teljesít a kötelezett helyett. Ha a Takarékszövetkezet, mint kezes a kedvezményezettet kielégíti, a követelés az azt biztosító és a kezességvállalást megelőzően keletkezett jogokkal és a végrehajtási joggal együtt átszáll a Takarékszövetkezetre.

16.4. A garanciavállalásért felszámítandó díjak A garanciadíj mértéke százalékos formában a Hirdetményben kerül meghatározásra.

A garanciavállalásért felszámítandó díjat a teljes garancia időszakra évente előre – a szerződésben meghatározott napon – kell megfizetni.

56

16.5. A kezességvállalásért felszámítható díj A Takarékszövetkezet a készfizető kezességvállalási szolgáltatása igénybevételéért díjat számít fel a készfizető kezesi szerződés keltétől a szerződés lejáratának napjáig. A díj mértéke a hitelszerződés összegétől és futamidejétől függően, a Hirdetményben kerül meghatározásra. A díjat a teljes futamidőre évente előre - a szerződésben meghatározott napon- kell megfizetni.

16.6. Beváltott (érvényesített) bankgarancia, kezesség esetén fizetendő késedelmi kamatok, díjak A Megbízó a helyette a garancia - kezességvállalás alapján kifizetett összegek, mint tőketartozások után a kifizetések napjától a visszafizetés napját megelőző napig, az érvényes Hirdetmény szerinti ügyleti kamatát, valamint késedelmi kamatot, kezelési költséget köteles a Takarékszövetkezetnek megfizetni. Az ügyleti kamat mértéke a mindenkori Hirdetmény szerint az adott ügyfél vonatkozásában (vállalkozás vagy természetes személy) a futamidő figyelembevételével felszámítható legmagasabb hitelkamattal azonos.

57

IV) Pénzforgalmi szolgáltatások nyújtása A Szerencs és Környéke Takarékszövetkezet részére az Állami Pénz-, és Tőkepiaci Felügyelet 1999. április 08-án 1198/1999. sz. határozatában engedélyezte a pénzforgalmi szolgáltatások végzését. A Takarékszövetkezet ezen tevékenységét a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló 2009. évi LXXXV. törvény és a pénzforgalom lebonyolításáról szóló 18/2009.(VIII.6.) MNB rendelet, valamint a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény rendelkezései szerint végzi. A tevékenységre vonatkozó alapfogalmakat, konkrét szabályokat a vonatkozó Általános Szerződési Feltételek tartalmazzák.

1.

Általános rendelkezések

Belföldi jogi személyek, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságok, az általános forgalmi adó fizetésére kötelezett magánszemélyek, ideértve az egyéni vállalkozókat is, kötelesek pénzeszközeiket, a készpénzben teljesíthető fizetések céljára szolgáló pénzeszközök kivételével, a bankszámlán tartani, pénzforgalmukat bankszámlán lebonyolítani, s ennek érdekében bankszámlaszerződést kötni. A Takarékszövetkezet a fent nem említett magánszemély részére is vezethet pénzforgalmi bankszámlát. Az egyéni vállalkozó és a szervezet képviseletére jogosult személy írásban jelenti be a Takarékszövetkezethez, hogy a pénzforgalmi bankszámla felett ki jogosult rendelkezni. Rendelkezés jogosultságát hitelt érdemlő módon kell igazolni. Pénzforgalmi számla feletti rendelkezést – a rendelkezésre jogosult – bármikor módosíthatja. Bankszámlakivonat A Takarékszövetkezet a számlatulajdonosokat a bankszámlán történt terhelésről és jóváírásról írásban bankszámlakivonattal értesíti, aminek a számlatulajdonos azonosító adatait, a számla nyitó és záró egyenlegét, valamint a forgalmi tételek azonosítását kell tartalmazni. Ha a számlatulajdonos a számlakivonatra, annak elküldésétől számított 15 napon belül – bejelentett módon aláírt – írásbeli észrevételt nem tesz, a Takarékszövetkezet a kivonatot elfogadottnak tekinti. A számlakivonat küldésének módja az Ügyfél és a Takarékszövetkezet közötti megállapodás alapján történhet papír alapon postai kézbesítéssel és papír alapon visszatartott levelezéssel. Ez esetben az Ügyfél személyesen a Takarékszövetkezetben veszi át a leveleit. Ügyfélszolgálat Takarékszövetkezet ügyfélszolgálatot az üzleti helyiségben meghirdetett időpontban tart. Fizetési megbízások benyújtásának, azok teljesítésének időpontjait a Hirdetmény tartalmazza. Teljesítési határidő A Takarékszövetkezet az Ügyfél pénzforgalmi számláján a jóváírásokat a hozzá érkezett értesítések alapján azon a napon végzi. A kirendeltségen kezelt pénzforgalmi bankszámlákon a jóváírás a Takarékszövetkezethez érkezés napjával azonos. A Takarékszövetkezet minden esetben teljesíti az Ügyfél megbízását, ha annak fedezete rendelkezésre áll. Ha a megbízó teljesítése bármely ok miatt akadályba ütközik, a Takarékszövetkezet erről az Ügyfelet haladéktalanul értesíti. A jogszabályban, továbbá pénzforgalmi keretszerződésben meghatározott megbízások teljesítését a Takarékszövetkezet fedezet hiányában részben vagy egészben függőben tartja. A megbízások függőben tartásáért, illetőleg soron kívül teljesítéséért a Takarékszövetkezet a Hirdetményben, vagy az eredeti szerződésben foglaltak szerinti díjat számítja fel.

58

Az Ügyfél jogosult meghatározni a megbízások teljesítésének sorrendjét. Ügyfél vagy jogszabály rendelkezéseinek hiányában a Takarékszövetkezet a megbízásokat érkezésük sorrendjében teljesíti. Az érkezés sorrendjére a Takarékszövetkezet nyilvántartása az irányadó. Az Ügyfél fizetésre szóló megbízását a terhelés megkezdéséig visszavonhatja, vagy módosíthatja. Tévedésen alapuló jóváírást vagy terhelést a Takarékszövetkezet az Ügyfél jóváhagyó rendelkezése hiányában is jogosult – az ügyfél egyidejű értesítése mellett – helyesbíteni. Ha a tévedést a Takarékszövetkezet követi el, az ebből eredő költségeket, károkat viseli. Fizetési módok Ha a jogszabály másként nem rendelkezik a pénztartozás megfizetésének módjában a felek megállapodhatnak, ha a fizetés módjában nem állapodtak meg, a fizetést egyszerű átutalással kell teljesíteni. Takarékszövetkezetnél alkalmazható fizetési módok  átutalás - egyszerű - csoportos - rendszeres átutalás - hatósági átutalás - deviza átutalási megbízás  -

beszedési megbízás felhatalmazó levélen alapuló beszedés váltón alapuló beszedési megbízás csekkbeszedés határidős beszedési megbízás csoportos beszedési megbízás átmeneti rendelkezés alapján teljesítendő beszedési megbízás

Csődeljárás, illetve felszámolási eljárás közzétételének napjától csak átutalási megbízás teljesíthető a pénzforgalmi bankszámláról. Készpénzfizetés A fizetési számla javára készpénz befizetés történhet:  Takarékszövetkezet helyiségében az üzlethelyiségben kifüggesztett pénztári órák alatt  Postahelyeknél a bankszámla javára készpénz átutalási megbízással. A takarékszövetkezet a készpénzbefizetések után nem számol fel díjat. A bankszámla terhére készpénz kifizetés történhet:  A Takarékszövetkezet helyiségében a pénztári órák alatt  ATM-ből napi 24 órában

2.

Lakossági fizetési számla

A lakossági forintfizetési számlaszolgáltatásról és a hozzá kapcsolódó folyószámlahitelről a Polgári Törvénykönyv, a Hpt., a Takarékbetétekről szóló 1989. évi 2. törvényerejű rendelet, valamint a pénzforgalomról szóló jogszabály, MNB rendelkezései, továbbá a Takarékszövetkezet üzletszabályzata és az egyedi szerződésnek a rendelkezései az irányadók. A Takarékszövetkezet a Számlatulajdonos (és Társtulajdonos) részére lakossági fizetési számlát nyit, melyen a számlatulajdonos rendelkezésére álló pénzeszközöket kezeli és nyilvántartja, azok terhére 59

kifizetési és átutalási, a számla javára szóló befizetési és átutalási megbízásokat teljesíti, valamint a Számlatulajdonost a számlája javára és terhére írt összegről, valamint egyenlegéről értesíti. Fizetési számla megnyitásának feltétele, hogy a Számlatulajdonos személyazonosításra alkalmas okiratát a számla megnyitásakor bemutassa, és a számla feletti rendelkezéshez szükséges aláírás mintáját megadja. A Számlatulajdonos – külön szerződéssel és ott meghatározott feltételekkel – bankkártya és folyószámlahitelt igényelhet. A fizetési számlán lévő követelés kimerülése a fizetési számlaszerződést nem szünteti meg. A Számlatulajdonos fizetési számlája felett a jogszabályban foglalt esetek kivételével – szabadon jogosult rendelkezni. A számla több személy nevére is szólhat. Több számlatulajdonos nevére szóló fizetési számla felett a Számlatulajdonosok külön-külön önállóan, korlátozás nélkül, vagy a számlatulajdonosok együttesen jogosultak rendelkezni. Több Számlatulajdonos nevére szóló fizetési számla esetében a Számlatulajdonosok jogaikat és kötelezettségeiket egyetemlegesen jogosultak gyakorolni, illetve kötelesek teljesíteni. A Számlatulajdonos köteles a Társtulajdonos elhalálozásának tényét a Takarékszövetkezetnek haladéktalanul bejelenteni. A túlélő Számlatulajdonos az elhalálozás napjától csak a tulajdoni hányadának megfelelő számlakövetelés felett rendelkezhet. A Számlatulajdonos fizetési számláról jogosult írásbeli nyilatkozatával elhalálozása esetére mindenkori számlakövetelését az általa megjelölt kedvezményezett javára átruházni. A Számlatulajdonos fizetési számlája felett harmadik személy meghatalmazott útján is rendelkezhet. A Számlatulajdonos a Takarékszövetkezet helyiségében – az erre rendszeresített aláírás bejelentőn – megtett írásbeli nyilatkozattal jogosult meghatalmazottat állítani. Amennyiben a meghatalmazás korlátozó rendelkezést nem tartalmaz, a Takarékszövetkezet a meghatalmazást általános érvényű, visszavonásig érvényes felhatalmazásnak tekinti. Adott fizetési számla felett rendelkezési joggal bíró több Számlatulajdonos esetén meghatalmazott állítására a Számlatulajdonosok csak együttes, egybehangzó nyilatkozattal jogosultak. A Takarékszövetkezet nem felel az olyan hamis, vagy hamisított meghatalmazás elfogadásából eredő károkért, melynek a hamis, vagy hamisított voltát gondos vizsgálattal sem lehetett felismerni. Számlatulajdonos fizetési számla követelése terhére közvetlen terhelési, átutalási (egyszeri vagy rendszeres), készpénzfelvételi és lekötési megbízásokat adhat. Megbízásokat az erre a célra rendszeresített nyomtatványokon, vagy azzal megegyező tartalmú írásbeli nyilatkozat alapján fogad el a takarékszövetkezet. Számlatulajdonos által tévesen megadott vagy hiányosan megadott megbízások miatt bekövetkezett károkért a Takarékszövetkezet felelősséget nem vállal. A Takarékszövetkezet által kézhez vett megbízás visszavonására annak teljesítéséig van lehetőség. A megbízás visszavonására ugyanazok az alaki követelmények az irányadók, mint a megbízás megadására. Amennyiben a Számlatulajdonos fizetési számláján pénzeszköze a megbízások teljesítéséhez nem elegendő, a Takarékszövetkezet a fedezetlen megbízás teljesítéséhez – fizetési számla hitelszerződés megkötése után – áthidaló fedezetet biztosíthat. A Számlatulajdonos tudomásul veszi, hogy fedezethiány esetén a lekötött betét a megbízások teljesítésére kizárólag akkor kerül felhasználásra, ha a Számlatulajdonos kifejezetten erre irányuló, írásbeli megbízást ad a Takarékszövetkezetnek. A Takarékszövetkezet jogosult a saját tévedésén alapuló jóváírásokat és terheléseket a Számlatulajdonos külön rendelkezése nélkül helyesbíteni. Közvetlen terhelési megbízással a Számlatulajdonos visszavonásig érvényes általános rendelkezésével megbízhatja a Takarékszövetkezetet, hogy fizetési számlájának visszatérő, rendszeres megterhelésével, a

60

megbízásban megnevezett szolgáltató által közölt díjakat, közvetlenül a szolgáltató díjközlése alapján a fizetési számláról egyenlítse ki. Számlatulajdonos az alapjogviszonyból eredő bármely – különösen a szolgáltató téves díjközlésén alapuló – igényét, illetve követelését kizárólag a szolgáltatóval szemben érvényesítheti. A Számlatulajdonos jogosult az egyes szolgáltatók díjközlésére értékhatárt megjelölni, mely összeg felett a megjelölt szolgáltató által közölt díj kiegyenlítését a Takarékszövetkezet visszautasítja. A visszautasított díj szolgáltató felé történő rendezése a Számlatulajdonost terheli. A Számlatulajdonos hozzájárulását adja a közvetlen megbízások teljesítéséhez szükséges, (neve, lakcíme, számlaszáma, stb.), valamint a teljesítés elmaradásának okaira (fedezetlenség, szerződés felmondás, stb) vonatkozó információk szolgáltatók részére történő átadásához. A szolgáltatók a – a Takarékszövetkezettel kötött megállapodás alapján – a rendelkezésükre álló adatokat banktitokként tartoznak megőrizni. A Számlatulajdonos átutalási megbízást (egyszeri vagy folyamatos érvényű) jogosult adni, melyet a Takarékszövetkezet a Számlatulajdonos számlája terhére vállal teljesíteni. Amennyiben a megbízás teljesítéséhez szükséges fedezet nem áll rendelkezésre – folyószámla hitelszerződés megléte esetén – áthidaló fedezetet biztosít, illetve a Hirdetményben meghirdetett összeghatárig automatikusan a terhelési megbízásokat teljesíti. A Takarékszövetkezet a Számlatulajdonost a folyószámlára tételes havi forgalmáról számlakivonattal értesíti. A számlakivonat időrendi sorrendben tartalmazza a hó eleji nyitó egyenleget a havi terheléseket és jóváírásokat, átvezetéseket, készpénzforgalmat, valamint a számlavezetéssel kapcsolatos díjakat, költségeket és a záró egyenleget. A Takarékszövetkezet a Számlatulajdonosnak havonta egy alkalommal küld számlakivonatot, amit a tárgyhót követő 10. munkanapig a Takarékszövetkezet köteles számára eljuttatni. A számlakivonat küldésének módja az Ügyfél és a Takarékszövetkezet közötti megállapodás alapján történhet papír alapon postai kézbesítéssel és papír alapon visszatartott levelezéssel. Ez esetben az Ügyfél személyesen a Takarékszövetkezetben veszi át a leveleit.

2.1. Lakossági fizetési számla szerződés megszüntetése A szerződő felek bármelyike jogosult a fizetési számlaszerződést 30 napos határidővel, egyoldalú írásbeli nyilatkozatával, indoklás nélkül azonnali hatállyal felmondani. A Takarékszövetkezet jogosult a fizetési számlaszerződést azonnali hatállyal felmondani, amennyiben a Számlatulajdonos szerződés szerinti kötelezettségének nem tesz eleget. A Takarékszövetkezet a fizetési számlán elhelyezett pénzeszközökért betéti kamatot térít a Számlatulajdonos részére. Kamatokat minden időszak végén írja jóvá a Takarékszövetkezet a fizetési számlán.

A számlával kapcsolatos szolgáltatásokért a Takarékszövetkezet költségeket és díjakat számít fel, melyekkel minden hónap utolsó napján megterheli a számlát. Betéti kamatok, díjak és költségek változtatására a Takarékszövetkezet a jelen Üzletszabályzatban meghatározott feltételekkel jogosult. A kamatok, költségek és díjak mértékét a Hirdetmény tartalmazza. A Számlatulajdonos tudomásul veszi, hogy a számlavezetéssel kapcsolatos, a Takarékszövetkezet által viselt további díjakat, költségeket a Takarékszövetkezet áthárítja a Számlatulajdonosra.

61

2.2. Lekötési megbízások Számlatulajdonos fizetési számlához kapcsolódó betétlekötésre bármely banki napon, adhat megbízást. A betétlekötés legfeljebb a fizetési számla pozitív egyenlege erejéig teljesíthető. Leköthető minimum összeg: a Takarékszövetkezet aktuális hirdetménye szerint Lekötési idő: a Takarékszövetkezet aktuális hirdetménye szerint Lekötött betét lejártakor megállapodás szerint:  a kamat a tőkéhez kerül jóváírásra és a továbbiakban a kamattal együtt kamatozik,  a tőke újra lekötése mellett, a kamat a számlára kerül,  a tőke és a kamat a számlára kerül. A lekötési megbízásban kell megjelölni, hogy lejárat után az Ügyfél melyik lehetőséget választja. Lekötési idő előtti felvét, esetén a betét után a Hirdetmény szerint fizet a Takarékszövetkezet kamatot. Folyamatos szerződések esetén a Hpt. 206 §. (1) szerint a Takarékszövetkezet legalább évente egy alkalommal, valamint a szerződés lejártakor teljes körű, írásbeli kimutatással tájékoztatja az ügyfelet.

2.3. Lakossági fizetési számlához kapcsolódó hitel A lakossági fizetési számlához kapcsolódó hitel, azaz folyószámlahitel tárgyi fedezet nélkül, a Számlatulajdonos igényei alapján folyamatosan megújítható hitelkeret a lakossági fizetési számlán. A hitelkeret igénylésének együttes feltétele, hogy  A folyószámla szerződés legalább 3 hónapja fennálljon,  A folyószámlára rendszeres havi munkabér (nyugdíj, munkabér, stb.) érkezzen, A hitelkeret összege: a hitelkeret összegének megállapítása a Számlatulajdonos bonitásától függ. Az összeg megállapítása az alábbi módon történik: az elmúlt időszakban (max. 12 hónap) rendszeresen érkező havi munkabér, befizetés, nyugdíj stb. egy havi átlaga lehet a hitelkeret összege. Ettől eltérni egyedi elbírálás, azaz Cenzúra Bizottság döntése alapján lehet. Hitelkamat: változó, mindenkori mértékét a „Hirdetmény”-ben teszi közzé. Hitelkamat és egyéb díjak összegét a Takarékszövetkezet minden hónap végén számolja fel. A kamat mértékét a Takarékszövetkezet jogosult egyoldalúan módosítani. A módosítás mértékét a Takarékszövetkezet bevezetés előtt legalább 60 nappal a lakossági kölcsönökre vonatkozó „Hirdetmény”ben teszi közzé. A hitelkeret engedélyezése a Hitelezési Szabályzatban rögzített döntési hatáskörök szerint történhet. Igénybe vett hitelkeret lejárata: maximum 12 hó.

2.4. Folyósítás Az engedélyezett hitelkeret terhére egy összegben vagy részletekben kölcsön vehető igénybe. A kölcsön – a lejárati időn belül – bármikor igénybe vehető a hitelkeret összegéig. A folyószámlára érkező jóváírással, készpénz befizetéssel a fennálló hitel összege csökken, ami a még rendelkezésre álló hitelkeret összegét növeli.

3.

Vállalkozói pénzforgalmi számla

3.1. Számlanyitás A Takarékszövetkezet az Ügyfél pénzeszközeinek nyilvántartására és fizetési forgalmának lebonyolítására pénzforgalmi keretszerződés alapján pénzforgalmi számlát vezet. A forgalmazó pénzforgalmi számla mellett a Takarékszövetkezet más típusok (elkülönített, lekötött, stb.) számla nyitását és vezetését is vállalja.

62

Azokban a kérdésekben, amelyekben a pénzforgalmi keretszerződés nem rendelkezik, az üzletszabályzat, a pénzforgalomra vonatkozó jogszabályok, továbbá Ptk. szerződésekre és megbízásokra vonatkozó rendelkezései az irányadók. A pénzforgalmi számla nyitásának előfeltétele, hogy az Ügyfél a jogszabályban meghatározott okmányokat a Takarékszövetkezet részére átadja. A Takarékszövetkezet a benyújtott okmányokat eredeti, vagy hiteles másolatban fogadja el. Pénzforgalmi számlaszerződés kötésével egyidejűleg az Ügyfélnek a bankszámla felett jogosultak körét is meg kell adni. A Takarékszövetkezet az Ügyfél javára, nevére és számlaszámmal ellátott forgalmazó számla mellett ugyancsak névvel, számmal ellátott más típusú (lekötött betét, hitel stb.) számlákat nyithat erre vonatkozó szerződés alapján. Takarékszövetkezet az Ügyfél pénzforgalmi számlája felett bármiféle rendelkezést kizárólag az Ügyféltől - a Takarékszövetkezetnél bejelentett aláírási módon – fogad el. A Takarékszövetkezet nem felel, ha a megbízó a teljesítéshez szükséges adatokat tévesen adja meg. Az Ügyfél pénzforgalmi számlája terhére szóló megbízásokról a Takarékszövetkezet köteles meggyőződni arról, hogy a terhelendő pénzforgalmi számla elnevezése és száma megegyezik-e. A közlemény rovatot, illetve a kedvezményezett fél pénzforgalmi számlájának megnevezésének és számának azonosságát és helyességét a Takarékszövetkezet nem ellenőrzi. A Takarékszövetkezet visszaküldi a megbízást, ha a megbízás vizsgálata során a tévedés felismerhető, vagy a megbízást hiányosan állították ki és a kiegészítés vagy helyesbítés rövid úton nem lehetséges. Amennyiben az Ügyfél pénzforgalmi számlája, pénzeszköze a megbízások teljesítéséhez nem elegendő, a Takarékszövetkezet az érkezés sorrendjét veszi figyelembe, ha az Ügyfél másként nem rendelkezik. Az érkezés szerinti sorrendet megelőzően kezelendő megbízásokra vonatkozó rendelkezést a számlatulajdonos csak az alább fel nem sorolt rendelkezések körében és e rendelkezések teljesítését követően adhat a Takarékszövetkezet részére:  a Takarékszövetkezet téves bejegyzésének a helyesbítése,  a Számlatulajdonos gazdálkodási köréhez nem tartozó vagyonkezelésből eredő követelések,  bírósági és közigazgatási eljárás szerinti jogosított, illetve végrehajtóként eljáró szerv által benyújtott végrehajtó bírósági és közigazgatási határozat,  társadalombiztosítási szerv, adóhatóság, vámhatóság által benyújtott követelésre,  közjegyzőkről szóló 1991. év XLI.tv. 112. §-ának megfelelő közjegyzői okiraton alapuló követelés. A Takarékszövetkezet a pénzforgalmi számlán pénzügyi fedezet hiánya miatt nem teljesíthető fenti megbízásokat 35 nap elteltével a benyújtó részére visszaküldi. A Takarékszövetkezet a pénzforgalmi számla után a Hirdetményben meghirdetett kamatot fizeti, amit minden hónap utolsó napjával ír jóvá a számlán. A Takarékszövetkezet a pénzforgalmi számla forgalom után a Hirdetményben közzétett díjakat és költségeket számolja fel, minden hónap utolsó napján, és a számla megszüntetésekor. A Takarékszövetkezet havonta a pénzforgalmi számla forgalmazás és kezelése után felszámított összeggel az Ügyfél számláját megterheli, és a kamatokat jóváírja. A Takarékszövetkezet a számlatulajdonos részére pénzforgalmi számlakivonatot készít minden olyan munkanapon, amelyen, a pénzforgalmi bankszámlán terhelés, vagy jóváírás történt, és azt – eltérő megállapodás hiányában – a számlatulajdonos részére haladéktalanul továbbítja.

63

3.2. Pénzforgalmi számla megszüntetése A pénzforgalmi számla szerződés felmondását a számlatulajdonos /közös számla esetén a számla és a társtulajdonos együttesen/ bármikor kezdeményezheti a számlahonos fiókban személyesen vagy levélben. A megszüntetés feltétele, hogy az Ügyfélnek a Takarékszövetkezet felé a pénzforgalmi számlával kapcsolatban semmilyen tartozása nem állhat fenn. A Takarékszövetkezet - amennyiben a pénzforgalmi számlaszerződésben kikötötte - akkor kezdeményezheti a pénzforgalmi számla megszüntetését, ha a számlatulajdonos számláján, a zárlat során a bankköltségek elszámolásához nem áll rendelkezésre fedezet, erről a számlatulajdonost levélben értesítette, ennek ellenére a levél kiállításától számított 15 napon belül nem történt teljesítés. A Takarékszövetkezet 15 naponta köteles az egyéni vállalkozói pénzforgalmi számlák nyitására és megszüntetésére vonatkozó adatszolgáltatást adni az NAV-nak, a jogi és nem jogi személyiségű vállalkozói számlák nyitásáról és megszüntetéséről pedig 8 naponta a Cégbíróság részére, ami a számlatulajdonos nevét, címét, pénzforgalmi számla számát, adószámát és a számlanyitás illetve számlamegszűnés időpontját tartalmazza.

3.3. Lekötött betétek Számlatulajdonos pénzforgalmi számlához kapcsolódó betétlekötésre bármely banki napon adhat megbízást. A betétlekötés legfeljebb a pénzforgalmi számla pozitív egyenlege erejéig teljesíthető. Leköthető minimum összeg: a Takarékszövetkezet aktuális hirdetménye szerint Lekötési idő: a Takarékszövetkezet aktuális hirdetménye szerint Lekötött betét lejártakor a megállapodás szerint:  a kamat a tőkéhez kerül jóváírásra és a továbbiakban a kamattal együtt kamatozik,  a tőke újra lekötése mellett, a kamat a számlára kerül,  a tőke és a kamat a számlára kerül. Lekötési idő előtti felvét esetén a Hirdetményben rögzített mértékű kamatot fizet a Takarékszövetkezet. Folyamatos szerződések esetén a Hpt. 206. §.(1) szerint a Takarékszövetkezet legalább évente egy alkalommal, valamint a szerződés lejártakor teljes körű, írásbeli kimutatással tájékoztatja az Ügyfelet.

3.4. Vállalkozói pénzforgalmi számlához kapcsolódó hitelkeret (folyószámlahitel) A Takarékszövetkezet az Ügyfél kérésére - hitelbírálat után - pénzforgalmi számláján folyószámla hitelszerződésben rögzített összegű hitelkeretet tart az Ügyfél rendelkezésére. E hitelkeret a folyószámla fedezetének részét képezi. A Takarékszövetkezet az Ügyfél külön rendelkezése nélkül a folyószámla hitelkeret terhére kölcsönt folyósít, úgy, hogy teljesíti azokat a fizetési megbízásokat, melyek teljesítéséhez az Ügyfél pénzforgalmi számla követelése egyébként nem nyújtana fedezetet. A pénzforgalmi számlára történő befizetéseket a Takarékszövetkezet a kölcsön törlesztésére és a hitelkeret ismételt feltöltésére fordítja, majd teljesíti a tárgynapi terheléseket.

64

V) Bankkártya A Szerencs és Környéke Takarékszövetkezet a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének 2002. március 07-én kelt I-470/2002. számú határozatába foglalt engedélyével a Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. -vel kötött együttműködési szerződés alapján bocsátja ki a lakossági és vállalkozói bankkártyát. A Takarékszövetkezet önállóan a tevékenységet nem végezheti. A bankkártya forgalmazásával kapcsolatos eljárásokat jelen Üzletszabályzaton kívül az MTB Zrt. által kiadott hatályos Nemzetközi Bankkártya Ügyrend tartalmazza.

1.

Ügyfél- és termékkör

Bankkártyát igényelhet minden, a Takarékszövetkezetnél Takarékszövetkezetnél igényelhető bankkártyák:  Lakossági bankkártyák:  Maestro zseb. web kártya, kölyökkártya  Maestro kártya  Visa Online kártya  MasterCard Standard kártya  Üzleti bankkártyák:  MasterCard Business kártya  MasterCard Electronic Business kártya  Széchenyi kártya  Gazdakártya

2.

számlát

vezető

Ügyfél.

A

A bankkártyák felhasználása

A Takarékszövetkezet által forgalmazott bankkártyák felhasználhatók:  készpénzfelvételre: - külföldön és belföldön minden, a kibocsátó logojával ellátott bankjegykiadó automatánál, (ATM) - belföldön a kibocsátó logojával ellátott POS terminálokon;  készpénzbefizetésre: belföldön az erre alkalmas (deposit funkcióval rendelkező), a kibocsátó logojával ellátott bankjegykiadó automatánál;  termékek és szolgáltatások ellenértékének kiegyenlítésére: külföldön és belföldön a kártyaelfogadó kereskedelmi egységnél; bankkártya segítéségével termékek és szolgáltatások ellenértéke kizárólag személyes és tényleges vásárlás esetén egyenlíthető ki;  egyenleg lekérdezésre: a bankjegykiadó automata segítségével a kártyabirtokos lekérdezheti bankszámlája egyenlegét a nap bármely szakában;  mobiltelefon kártyafeltöltésre: a bankjegykiadó automata segítségével a kártyabirtokosnak lehetősége van a hazai mobilszolgáltatók feltöltőkártyáinak feltöltésére.  Vásárlásra: belföldön és külföldön a kibocsátó logójával ellátott POS terminálon. A Szerencs és Környéke Takarékszövetkezet három (Tarcal, Mád, Szerencs II.) kirendeltségében üzemeltet ATM terminált. POS terminálos készpénzfelvétel, illetve kereskedelemi elfogadóhelyeknél történő fizetés esetén a Kártyatulajdonost a bizonylat aláírására kérhetik. A Takarékszövetkezet által forgalmazott nemzetközi bankkártyákra napi forgalmi limit van meghatározva ATM és POS használatakor, mely limiteket a Takarékszövetkezet Bankkártya Hirdetménye tartalmazza.

65

Az Ügyfél írásban kérheti a napi limitjének megváltoztatását, amit a takarékszövetkezetnek a számla forgalma alapján jóvá kell hagynia.

3.

Terhelések

A Takarékszövetkezet a Számlatulajdonos fizetési számláját a Nemzetközi Kártyatársaságoktól kapott tranzakciós adatok alapján terheli meg. Az elfogadó banknak ATM tranzakció esetén 7 nap, POS tranzakció, valamint papíralapú tranzakció esetén 30 nap áll rendelkezésére, hogy benyújtsa a tranzakciót a kibocsátó felé. Az Integrációs körben végrehajtott tranzakciók terhelése a tranzakciót követő banki munkanapon történi. A MasterCard és a VISA elszámolási körben végrehajtott tranzakciók terhelésére azon a banki munkanapon kerül sor, amikor az elfogadó banktól beérkezett a Takarékbank Zrt-hez a tranzakció elszámolásra.

4.

A bankkártya-forgalmazás folyamata

A lakossági számlával, illetve pénzforgalmi bankszámlával rendelkező ügyfél a kártyaigénylését a számláját vezető kirendeltségen adhatja le. (Kártyaigénylő lap, napi limit igénylő lap, és a bankkártya szerződés olvasható, értelemszerűen kitöltött, a banknál bejelentett módon aláírt példányai). Amikor az ügyfél jelzi bankkártya igénylési szándékát az ügyintéző szóban tájékoztatja az ügyfelet arról, hogy a Hpt.130/D. §-ban meghatározott esetben az adatai bekerülhetnek a KHR rendszerbe, valamint az ügyfélnek a „NYILATKOZAT a Bankkártya/Hitelkártya Szerződés megkötésének kezdeményezését megelőzően, a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény 130/J. § (1) bekezdése szerinti tájékoztatás tudomásulvételéről” formanyomtatvány aláírásával igazolnia kell a tájékoztatás megtörténtét és tudomásulvételét. Business kártya igénylésekor a cég az utolsó évi Mérlegét és Eredmény kimutatását is köteles csatolni. Az Ügyfél által kitöltött szerződés és kártyaigénylés szerződéskötési ajánlatnak minősül, a Takarékszövetkezetet nem köti. A Takarékszövetkezet lakossági ügyfelek esetén a kártyaigényléstől számított 10, vállalkozói ügyfelek esetén pedig 15 napon belül megtagadhatja, a szerződéskötést amennyiben az Igénylő a meghirdetett feltételeknek nem tesz eleget. Ha az ajánlat elfogadásra kerül, a szerződés a Takarékszövetkezet által történő aláírás napján lép életbe. Az igényléseket a Takarékszövetkezet eljuttatja az MTB Zrt. BBO Osztálya felé. Az igényléstől számított 30 napon belül legyártásra kerül a kártya és a PIN boríték, amit a központ kap meg, innen kerül kiküldésre a kirendeltségeknek. Az Ügyfél a kártyáknak kizárólag a használati jogát szerzi meg, azok továbbra is az MTB Zrt. tulajdonában maradnak.

5.

Társkártya

A lakossági Kártyabirtokos saját bankszámlája terhére az általa felhatalmazott személyek részére társkártyák kibocsátását kérheti. A társkártya birtokosának jogai és kötelezettségei a kártyahasználat terén megegyeznek a Kártyabirtokos jogaival és kötelezettségeivel. Két néven, külön-külön rendelkezéssel vezetett lakossági bankszámla esetén mindkét Számlatulajdonos igényelhet bankkártyát.

6.

A bankkártya megújítása

A Kártyabirtokos írásban pótkártyát igényelhet, ha - a kártya a lejárati időn belül (általában a kibocsátástól számított 3 év) rendeltetésszerű használatra alkalmatlanná válik (technikai csere),

66

-

a kártyát a Kártyabirtokos a kártya elvesztése, ellopása miatt letiltotta.

Az MTB Zrt. a kártya lejártának napját megelőző 30 nappal a szerződés alapján automatikusan megújítja, ha - a Számlatulajdonos pénzügyi megítélése nem változott, - a kártya lejáratát megelőző 60 nappal a Számlatulajdonos vagy a Kártyabirtokos részéről eltérő tartalmú írásos nyilatkozat nem érkezett. Új kártya kibocsátásakor az Ügyfél a nála lévő kártyát köteles a Takarékszövetkezetnek visszaszolgáltatni.

7.

A kártyaszerződés megszűnése

A kártyás szerződések megszűnnek: - a szerződő felek bármelyikének kezdeményezésére a felmondási idő lejártával - közös megegyezéssel a Szerződő felek által meghatározott időpontban, de legkorábban a felmondási idő lejártával - a kártya érvényességének lejáratát követő 61. napon, ha az ügyfél a bankkártya automatikus megújítására nem tart igényt, - a Szerződő fél lakossági bankszámlájára / pénzforgalmi bankszámlájára vonatkozó szerződés megszűnésével vagy megszüntetésével - a Kártyabirtokos lakossági illetve pénzforgalmi számla feletti önálló rendelkezési jogának korlátozottá válásával, illetve megszűnésével, - a Szerződő fél halálával (azonnali megszüntetés esete) - a szerződő felek bármelyikének kezdeményezésére, ha a másik fél szerződésszegést követ el (azonnali megszüntetés esete) A számlaszerződés megszűnésének időpontjában a társkártyát – függetlenül a rajta feltüntetett lejárati időtől – lejártnak kell tekinteni, azt a Takarékszövetkezetnek haladéktalanul vissza kell szolgáltatni. A lakossági bankszámlaszerződés megszűnéséről a Számlatulajdonos köteles értesíteni a társkártya birtokosát, és gondoskodni a társkártya Takarékszövetkezethez történő mielőbbi visszajuttatásáról. A kártyaszerződés megszűnésekor az Ügyfél köteles a bankkártyával kapcsolatos kötelezettségeit azok esedékességekor kiegyenlíteni, és egyúttal fedezetet biztosítani a Takarékszövetkezet számára a megszűnés napjáig keletkezett, de később elszámolásra kerülő kifizetésekre és az azokhoz kapcsolódó bankköltségekre.

8.

A kártyabirtokos kötelezettsége

A Kártyabirtokos haladéktalanul köteles bejelenteni, ha bankkártyáját ellopták, elveszett vagy más módon kikerült őrzése alól, ha más személy tudomására jutott a PIN kód, ha a bankszámlakivonaton általa el nem ismert tranzakciók szerepelnek. A kártya letiltása történhet telefonon történő bejelentés, személyes bejelentés, vagy írásos bejelentés alapján. Az ügyfél letiltási igénnyel a  számlavezető helyéhez,  illetve kizárólag telefonon  a Takarékbank Zrt.-hez, valamint Telefonon történő letiltási igény bejelentése az alábbi számokon történhet: Intézmény név Telefonszám Takarékbank Zrt. (36)-1-212-0202 valamint a (06) (40) 100-100/1-es menüpont

67

A fenti telefonszámok éjjel-nappal hívhatók! A telefonos letiltásokról hangfelvételt készül, amely a jogszabályokban meghatározott ideig kerül megőrzésre. A Takarékbankhoz bejelentett bankkártya letiltás kizárólag az alábbi adatok ismeretében hajtható végre, így azt az ügyfél által megadandó adatok a következők:  kártyaszám;  kártyabirtokos neve;  születési ideje;  levelezési címe;  személyazonosító okmány száma;  anyja születési neve,  letiltás oka, bejelentő neve;  MasterCardC Business, MasterCard Electronic Business bankkártya, Széchenyi Kártya, valamint Gazdakártya esetén a számlatulajdonos szervezet neve. Hiányos adatok esetében a számlavezető helynek, illetve a Bankkártya Back Office-nak kell a többi adatot a nyilvántartásból kikeresnie. A reklamáció bejelentésének határideje a kérdéses tranzakciót feltüntető bankszámlakivonat, illetve terhelési értesítő kiállításától számított 40 nap. A bejelentés megtételét megelőzően, a bankkártya elvesztéséből, ellopásából, vagy elrablásából eredő kárt a kártyabirtokos legfeljebb negyvenötezer forint erejéig viseli, kivéve, ha a kár a kártyabirtokos szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartása miatt következett be. A negyvenötezer forinton felüli kárt – kártyatípustól függetlenül - a kibocsátó viseli. A bankkártya letiltás nem oldható fel. Az ügyfél által letiltott bankkártya helyett új bankkártyát, illetve pótkártyát kell igényelni, és mindenkor a hatályos Hirdetmény szerinti díjat kell az ügyfélnek megfizetni. Telefonos letiltás esetén nincs mód a bejelentő illetékességének ellenőrzésére, ezért az illetéktelen személy letiltása miatt keletkező károkért sem az MTB Zrt., sem a Takarékszövetkezet nem felel. A bankkártyát az MTB Zrt. akkor is letiltja, ha a bankszámla megszüntetésekor az Ügyfél a kártyáját nem adta le.

9.

Díjak, költségek

A kártyával összefüggő díjakat és költségeket a Takarékszövetkezet jogosult a Kártyabirtokosra hárítani, és azokkal a kártyakibocsátás alapjául szolgáló számlát automatikusan megterhelni. A bankkártya üzletághoz kapcsolódó díjakat, költségeket a mindenkori Hirdetmény tartalmazza.

68

VI) Pénzügyi szolgáltatások közvetítése A Szerencs és Környéke Takarékszövetkezet részére az ÁPTF 1198/1999. sz. határozatában április 8-i engedélyét kiegészítette a pénzügyi szolgáltatás közvetítését (ügynöki tevékenységet). Pénzügyi szolgáltatás közvetítése (ügynöki tevékenység): hitelintézet, vagy bankcsoport javára folytatott tevékenység, amelynek célja a hitelintézet vagy bankcsoport pénzügyi szolgáltatási, illetőleg kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységének elősegítése. E tevékenység alá tartozik:  a Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt-vel bonyolított pénzügyi szolgáltatások  bankkártya forgalmazás a PSZÁF I.-470/2002. sz. határozata alapján.

69

VII) Az egyes kölcsön konstrukciók különleges rendelkezései és feltételei 1.

Lakossági hitelek

Lakossági kölcsön célja: a fogyasztási kölcsön, személyi hitel, lakossági folyószámlahitel, záloghitel, valamint az ingatlan vásárlására, építésére, felújítására, bővítésére, korszerűsítésére, közműfejlesztésre továbbá mezőgazdasági hitel a fogyasztók által igénybe vehető kölcsönök. Fogyasztó: az önálló foglalkozásán és gazdasági tevékenységén kívül eső célok érdekében eljáró természetes személy. A kölcsönigénylők köre: Havi rendszeres jövedelemmel rendelkező nagykorú természetes személyek, akiknek a nettó jövedelme a kölcsön törlesztő részleteinek megfizetésére megfelelő fedezetet nyújt.

1.1. Áruvásárlási kölcsönnyújtás Ifjúsági betétesek részére (Nem forgalmazható) Az ifjúsági betéttel rendelkezők kedvezményes áruvásárlási kölcsönt vehetnek igénybe. Kölcsönt csak azok részére nyújthat a Takarékszövetkezet, akik az ifjúsági betétszerződésben foglalt kötelezettségüknek eleget tettek, a lakásépítéshez, vásárláshoz külön kölcsönt nem, vagy csak részben vettek igénybe. A kölcsön a betétszámlát vezető Hitelintézet által kiadott igazolás alapján engedélyezhető. Az ifjúsági betétigazolásra a hitel tényét fel kell jegyezni. Amennyiben a betétes az 5 év letelte után betétjét felveszi, részére a felvételtől számított 3 éven belül engedélyezhető a külön kölcsön. /A lakáscélú megtakarítások után igénybe vehető kedvezményes áru vásárlási kölcsönével igénybe vehető árucikkek köre a 23/1991./X.I./ PM-IKM együttes rendelettel megszűnt. / Kölcsön összege: Lejárati idő: Törlesztése: Folyósítása: Kamatozása: Késedelmi kamat: Felszólítás, levelezési költség: Prolongációs költség: Adósnyilvántartás:

Kamattal, prémiummal növelt betét erejéig a 10/ 1989 /III.12./ PMKeM együttes rendelet alapján maximum 60 000 Ft. A kölcsön igénybevételekor kötelező saját részt befizetni nem kell. maximum 5 év havi törlesztéssel, minden hónap utolsó napja. Csak hitellevél útján „IF betét utáni külön kölcsön” megjelöléssel évi 6,5 % a hiteldíjon felül plusz /évi 6 % / Hirdetmény szerint Hirdetmény szerint Az adósokról nyilvántartást kell vezetni.

1.2. Hagyományos – hitelleveles – ügyintézésű áruvásárlási kölcsön A kölcsön összege: A kölcsön futamideje: Saját erő: Törlesztés: Kamat és kezelési költség: Késedelmi kamat: Felszólítási, levelezési költség: Prolongációs költség: Zárlati költség:

70

1 000 000 Ft maximum 3 év nem szükséges havi törlesztéssel, minden hónap utolsó napjáig hirdetmény szerint a hiteldíjon felül plusz (évi 6 %) hirdetmény szerint hirdetmény szerint hirdetmény szerint

1.3. Fogyasztási kölcsön Személyes jellegű kiadások megelőlegezésére, felhasználási célhoz nem kötött kölcsön. A fogyasztási kölcsön igénybevételével kapcsolatos előírásokat a Fogyasztási kölcsön eljárási rend tartalmazza. A kölcsön összege: Hitel lejárata: Törlesztése: Folyósítás: Kamatozás: Kezelési költség befizetése:

Hiteldíj mutató: Késedelmi kamat: Felszólítási, levelezési költség: Prolongációs költség: Zárlati költség: Egyéb költségek:

4 000 000 Ft maximum 10 év A kölcsönt általában havi részletekben kell visszafizetni, de kivételes esetekben negyedéves, féléves és egyösszegű törlesztés is lehet. /pl. egyéni gazdálkodók/. Készpénzben, átutalással A mindenkor érvényes hirdetmény szerint. Az egyszeri kezelési költséget a kölcsön folyósításakor egy összegben, az évi kezelési költséget a törlesztő részlettel kell megfizetni. A lejárati idő előtti kölcsön visszafizetésekor kezelési költséget a Takarékszövetkezet nem fizet vissza. A 83/2010. (III.25.) Kormányrendelet alapján. Az adós fizetési késedelme esetén, hiteldíjon felül plusz /6 %/ késedelmi kamat számítható fel. A késedelmi kamatot az egy hónapot meghaladó hátralék esetén lehet felszámítani. Hirdetmény szerint Hirdetmény szerint a hitelszámla zárásakor a hirdetmény szerint Hirdetmény szerint

A hitel feltételektől és a kondícióktól eltérni egyedi elbírálás, azaz Cenzúra Bizottsági döntés alapján lehet.

1.4. Lakossági hitelkeret (folyószámlahitel) A folyószámlahitel tárgyi fedezet nélkül, a Számlatulajdonos igényei alapján folyamatosan nyújtható hitelkeret a lakossági folyószámlán. A hitelkeret igénylésének együttes feltétele, hogy  

a folyószámla szerződés legalább 3 hónapja fennálljon, a folyószámlára rendszeresen havi munkabér (nyugdíj, stb.) jóváírás, befizetés érkezzen.

A hitelkeret összege: a hitelkeret összegének megállapítása a Számlatulajdonos bonitásától függ. Az összeg megállapítása az alábbi módon történik: az elmúlt időszakban (max. 12 hónap) rendszeresen érkező havi munkabér, befizetés, nyugdíj stb. egy havi átlagának 100 %-a lehet a hitelkeret összege. Hitelkamat: változó, mindenkori mértékét a „Hirdetmény” tartalmazza. Hitelkamat és egyéb díjak összegét a Takarékszövetkezet minden hónap végén számolja fel. A kamat mértékét a Takarékszövetkezet jogosult egyoldalúan módosítani. A módosítás mértékét a Takarékszövetkezet bevezetés előtt legalább 60 nappal a lakossági kölcsönökre vonatkozó „Hirdetmény”ben teszi közzé. A hitelkeret engedélyezése a Hitelezési Szabályzatban rögzített döntési hatáskörök szerint történhet. Igénybevett hitelkeret lejárata: maximum 12 hó. Folyósítás: az engedélyezett hitelkeret terhére egy összegben vagy részletekben A kölcsön – a lejárati időn – belül bármikor igénybe vehető a hitelkeret összegéig. A folyószámlára érkező jóváírással, készpénz befizetéssel a fennálló hitel összege csökken. A hitel feltételektől és a kondícióktól eltérni egyedi elbírálás, azaz Cenzúra Bizottsági döntés alapján lehet.

71

1.5. Lakáshitelek A Takarékszövetkezet az Európai Megállapodás a lakáshitelekre vonatkozó szerződéskötés előtti információkról szóló önkéntes magatartási kódex (2001/193/EK) ajánlásának alkalmazására vállalt kötelezettséget a lakáshitelek esetében. A kódex alapján a takarékszövetkezet vállalja, hogy a fogyasztók számára biztosítja:  a kínálatában szereplő lakáshitelekről szóló általános információkat,  a szerződéskötést megelőzően az európai szabványosított információs adatlapon benyújtandó személyre szóló információkat. A takarékszövetkezet által tett ajánlat elfogadásáról való végső döntés a fogyasztóé. 1.5.1. A lakosság részére engedélyezhető (piaci kamatozású) egyéb építési célú hitelek A kölcsön célja:  Lakóház építésére  Lakóház bővítésére, toldalék építésére  Tatarozásra, felújításra  Lakás műszaki megosztására, nem lakás céljára szolgáló helyiség lakássá alakítása  Korszerűsítésre és közművesítésre  Társas és lakásszövetkezeti házak közös részeinek felújítására, korszerűsítésére. A kölcsön összege: A kölcsön lejárati ideje: A kölcsön törlesztése: A kölcsön kamata, kezelési költsége: Késedelmi kamat: Felszólítás, levelezési költség: Prolongációs költség:

az építés alatt lévő létesítményre nyújtott hitelnél a 75 % korlát az ingatlan teljes készültségének eléréskori forgalmi értéke. maximum 15 év havi törlesztéssel Hirdetmény alapján a hiteldíjon felül plusz (évi 6 %). Az egy hónapot meghaladó hátralék esetén kell felszámítani. Hirdetmény alapján Hirdetmény szerint

A hitel feltételektől és a kondícióktól eltérni egyedi elbírálás, azaz Cenzúra Bizottsági döntés alapján lehet. 1.5.2. Magánforgalomba történő lakásvásárlásra valamint lakótelek vásárlásra igénybe vehető (piaci kamatozású) hitelek A kölcsön összege: A kölcsön lejárati ideje: A kölcsön törlesztése: A kölcsön kamata, kezelési költsége: Késedelmi kamat: Felszólítás, levelezési költség: Prolongációs költség:

szerződés kötésekor nem haladhatja meg az ingatlan forgalmi értékének 75 %-át. maximum 15 év havi törlesztéssel Hirdetmény alapján a hiteldíjon felül plusz (évi 6 %). Az egy hónapot meghaladó hátralék esetén kell felszámítani. Hirdetmény alapján Hirdetmény szerint

A lakosság részére engedélyezhető lakás vagy lakótelek vásárlási hitelek kondícióitól eltérni egyedi elbírálás alapján lehet a Cenzúra Bizottság döntése szerint. 1.1.1. Kedvezményes építési kölcsönök és állami támogatások A lakáscélú támogatások és kedvezményes kölcsönök alapvető szabályait a 12/2001.(I.31.) Kormányrendelet, és annak módosításai tartalmazzák, mely 2001. február 1. napjától hatályos, az ezt megelőző időszakban megkötött kölcsönszerződésekre pedig a korábban hatályos és többször módosított

72

106/1988.(XII.26.) MT sz. rendelet és az ennek végrehajtásáról szóló 77/1988.(XII.27.) PM-ÉVM sz. rendelet irányadó. Lakásépítési kedvezmény és kölcsön egyedi bírálat alapján előfeltételek és indokoltság fennállása esetén nyújthatók. A támogatást és kölcsönt igénybe vevő ügyfél, illetve adós és a Takarékszövetkezet közötti jogviszony szerződés alapján jön létre, amely tartalmazza a konkrét üzleti feltételeket, az adós és a hitelező jogait, valamint kötelezettségeit. Aki a támogatásra való jogosultsághoz és a kölcsönigény elbírálásához szükséges tényt vagy adatot nem a valóságnak megfelelően közli, vagy ilyenről nyilatkozik, illetve a kölcsönt nem az engedélyezett célra használja fel, viselni kell a hivatkozott jogszabályokban foglalt jogkövetkezményeket. A Kincstár az ügyfélnél a közvetlen támogatás, valamint a kamattámogatás igénybevételének jogszerűségét hatósági ellenőrzés keretében vizsgálja. Ha a Kincstár a hatósági ellenőrzés során megállapítja, hogy az ügyfél jogosulatlanul vette igénybe a támogatást, akkor határozatban intézkedik a támogatás – igénybevétel napjától számított - Ptk 232.§-a szerinti kamattal - növelt összegének – visszatérítése iránt. A Takarékszövetkezet a kölcsönt a másik fél szerződésszegése miatt felmondhatja, s az ügyleti kamattal együtt fennálló teljes tartozás azonnal esedékessé válik. A felmondott kölcsöntartozás visszafizetéséhez törlesztési támogatás nem számolható el. 1.5.2.1. A Takarékszövetkezet által kamattámogatott hitelek

nyújtható

lakáscélú

közvetlen

támogatások

és

Közvetlen támogatások: 1. lakásépítési (-vásárlási) kedvezmény 2009.07.01-től nem nyújtható, kivéve az utóbb született gyermekek után járó lakásépítési kedvezmény. 2. fiatalok otthonteremtési támogatása 2009.07.01-től nem nyújtható, kivéve az utóbb született gyermekek után járó fiatalok otthonteremtési támogatás. 3. akadálymentesítési támogatás, Az 1-3. pont támogatásai – közvetlen támogatások – az egyéb feltételek fennállása esetén csak az igénylő méltányolható lakásigénye kielégítése céljából nyújthatók. A lakáscélú támogatások folyósításának feltétele az igénybevételre való jogosultság igénylő általi igazolása. Kamattámogatások: 1. kiegészítő kamattámogatásos hitel 2009.07.01-től nem nyújtható 2. társasház-felújítási hitel kamattámogatása, 3. kamattámogatás értékesítés vagy bérbeadás céljára való lakásépítéshez 2009.07.01-től nem nyújtható 4. megelőlegező kölcsön 2009. 07. 01-től nem nyújtható, kivéve a megelőlegezett kedvezmény beváltása a megszületett gyerekek után A kamattámogatásos kölcsönt kizárólag az alábbi célokra lehet igénybe venni:  új lakás felépítésére, amelynek építési engedélyét 2005. január 31. napját követően adták ki,  értékesítés céljára felépített új lakás megvásárlására, amely lakásokra az adás-vételi szerződés 2009. július 01. napját követően történt meg,  lakáskorszerűsítésre. A lakáscélú kölcsönök nyújtásánál a körültekintő lakossági hitelezés feltételeiről és a hitelképesség vizsgálatáról szóló 361/2009. (XII.30.) Kormányrendelet szerint az ügyfél által nyújtott fedezet és a kölcsön összege között a következő arányokat tartja be:

73

 

forinthitelek összege a szerződéskötéskor nem haladhatja meg az ingatlan forgalmi értékének 75 %-át, (Építés alatt lévő létesítményre nyújtott hitelnél a korlát az ingatlan teljes készültségének eléréskori forgalmi értékére vonatkoztatva értendő.), az arányok számításánál figyelembe veszi az ingatlan nyilvántartásba már bejegyzett jelzálogjoggal fedezett követelésnek az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett értékét.

A Takarékszövetkezet saját üzletpolitikájában foglaltak szerint Hirdetményében közzétett mértékű (piaci) kamatozással is folyósít lakás célú hiteleket – lakásvásárlás, felújítás, bővítés, korszerűsítés, közművesítés céljára. A lakossági hitelek lebonyolításának szabályait a hitelezéssel kapcsolatos Szabályzatok, valamint az egyes hitelkonstrukciók saját Eljárási Rendjei tartalmazzák.

Vállalkozói kölcsön

2.

A kölcsön a vállalkozások jogszerű tevékenységével kapcsolatos célok megvalósítása érdekében termelési, szolgáltatási, egyéb tevékenység elősegítésére a saját anyagi erő kiegészítésére nyújtható. Vállalkozói jellegű kölcsönben részesíthetők: a Ptk. 685.§. c. pontjában felsorolt gazdálkodó szervek, a továbbiakban vállalkozók. Vállalkozói hitel csak olyan vállalkozónak adható, akit a takarékszövetkezet hitelképesnek minősít és megfelelő mértékű saját erővel is rendelkezik, ha az igényelt hitelkonstrukció ezt előírja.

A Takarékszövetkezet Vállalkozói kölcsönt éven belüli és éven túli lejáratra engedélyez a vállalkozók részére. 2.1. Vállalkozók részére engedélyezett hitelek 2.1.1. A forgóeszköz hitel A forgóeszközök, vagyis az általában egy éven belül elhasználódó, illetőleg megjelenési formájukat megváltoztató eszközök (pénzeszközök, követelések, készletek eladásra vásárolt értékpapírok) finanszírozására szolgáló hitelek. E gyűjtőfogalom magában foglalja mind az átmeneti, mind a tartós forgóeszköz – lekötésre nyújtott hitelt. A vállalkozó átmeneti forráshiányából adódó pénzszükséglet kielégítését szolgálja. A forgóeszköz-hitel kérelem bírálat a kölcsönigénylő rövid távú fizetőképességének megítélésén alapul. A kölcsönbírálat:  A kölcsönigénylő gazdálkodása, vagyoni helyzetének jellemzése  Az adós előző évi tevékenységének vizsgálata  A tárgyévre vonatkozó adatok vizsgálata  Üzleti terv elemzése  A fizetőképesség, értékesítési helyzet elemzése,  Banki információk értékelése  A felajánlott biztosítékoknak a vizsgálata  A vállalkozás egyéb eredményessége és mutatók értékelése  Szubjektív tényezők A kölcsönigénylő gazdálkodásának, vagyoni helyzetének általános jellemzői:  Fizetőkészség, fizetőképesség

A vizsgálatnak kiterjed a kölcsönigénylő fizetőképessége, fizetőképessége múltbeli alakulására, valamint annak megállapítására, hogy van-e az igénylőnek esedékessé vált, de ki nem egyenlített fizetési kötelezettsége. 

74

A vállalkozó termékeinek, szolgáltatásainak rendszeres értékesítése

Ennek megítéléséhez a vállalkozó múltbeli értékesítési adatait és a jövőbeni biztonságát megalapozó tényezőket (pl. a rendelésállományt, az értékesítésre irányuló szerződéses kapcsolat) vizsgálja a Takarékszövetkezet.. 

Jövedelmező gazdálkodás

A vállalkozónak kötelezettségei teljesítéséhez, tevékenységének szinten tartásához, illetve fejlesztéséhez megfelelő árbevételre, nyereségre kell szert tenni. 2.1.2. Fejlesztési és beruházási hitel

A fejlesztési hitelek: A befektetett és tartós forgóeszközök állománya, illetve növekedése rendeltetésszerű forrásának képződését megelőlegező hitelek: amelyek ezért tipikusan éven túli lejárattal és rendszerint a később képződő fejlesztési forrásokból fizetendők ki. A gyűjtőfogalom a beruházási hitelt és a tartós forgóeszköz-lekötésre nyújtott hitelt foglalja magában. Beruházási hitel: Ilyen hitel a bank a gazdálkodóknak a befektetett eszközök (zömmel tárgyi eszközök) finanszírozására nyújt, amelyek egy éven túl szolgálják a vállalkozás tevékenységét, s ezért tipikusan éven túli lejárattal fizetendő vissza. A vállalkozó beruházási célú forrásainak kiegészítését, áruvásárlási cél megvalósítását szolgálja. A kölcsönbírálat a fejlesztési hitel esetén magában foglalja a forgóeszközök hitelbírálatánál felsorolt vizsgálatokat, ezen túlmenően két fő szempontot kell érvényesíteni.  A vállalkozó jelenlegi gazdálkodására, vagyoni helyzetére vonatkozó vizsgálatok mellett a Takarékszövetkezet elvégzi az időbeni változások elemzését, a vállalkozó jövőbeni gazdálkodására vonatkozó kalkulációkat,  Megvizsgálja a hitel célját, a beruházás piaci megalapozottságát, jövedelmezőségét, a beruházás hatását a vállalkozásra, mind a nyereség termelése, mind annak felhasználása oldaláról. A kölcsön összege:

a vállalkozói hitel a költségvetés 70-80 %-ig adható a fizetőképesség, és a felajánlott fedezetek figyelembe vételével. Törekedni kell a saját anyagi erő maximális bevonására. Lejárati ideje: A szerződő felek megállapodása szerint Törlesztése: a felek kölcsönös megállapodása alapján. Kamatozása: Hirdetmény illetve a szerződő felek megállapodása szerint. Kezelési költség befizetése: Hirdetmény illetve a szerződő felek megállapodása szerint Késedelmi kamat: Határidőn túli késedelmes fizetés esetén a hiteldíjon felül, plusz (évi 6%) késedelmi kamatot kell felszámítani. Felszólítás, levelezési, prolongációs, zárlati költség: Hirdetmény szerint A kölcsön igénylése: Az igénylő által részletes kérelem benyújtásával történik. A kölcsön igénylőlap mellékleteit a hitelezési szabályzat tartalmazza. Fedezet:

A készfizető kezesség mellett ingatlan, gépjármű, magas értékű gép, esetleg értékpapír stb.

A hitel feltételektől és a kondícióktól eltérni egyedi elbírálás, azaz Cenzúra Bizottsági döntés alapján lehet.

2.2. Jogi személyeknek nyújtott hitelek A Takarékszövetkezet a jogi személyeknek vállalkozói hitelt éven belüli és éven túli lejáratra engedélyezhet. A kölcsön célja: rövidlejáratú, beruházási, forgóeszköz finanszírozás, amely a vállalkozó átmeneti forráshiányából adódó pénzszükségleti hiányát elégíti ki.

75

Kölcsön összege:

A felek kölcsönös megállapodása alapján, figyelembe véve a hiteligénylő fizetőképességét és a felajánlott fedezet nagyságát. Lejárati ideje: A szerződő felek megállapodása szerint. Törlesztése: A felek kölcsönös megállapodása alapján, kölcsönszerződés szerint. Kamat, kezelési költség késedelmi kamat: Hirdetmény illetve a szerződő felek megállapodása szerint

Késedelmi kamat:

Határidőn túli késedelmes fizetés esetén a hiteldíjon felül, felül (évi 6%) késedelmi kamatot kell felszámítani.

Felszólítási, levelezési, prolongálási költség: Hirdetmény szerint Kölcsönigénylés: Az igénylő által benyújtott részletes kérelem alapján történik. A kölcsön igénylőlap mellékleteit a hitelezési szabályzat tartalmazza.

2.3. Folyószámla hitelkeret, folyószámlahitel A hitelkeret igénylésének feltétele, hogy a folyószámláját legalább 3 hónapja a Takarékszövetkezet vezesse, ettől eltérni egyedi elbírálás, azaz Cenzúra Bizottsági döntés alapján lehet. A hitelkeret megállapítása az alábbi módon történik: A hitelkeret maximális összegét a hitelkérelem benyújtását megelőző egy év rendszeres jóváírásainak egyhavi átlagában lehet meghatározni. Egyedi elbírálás, azaz Cenzúra Bizottsági döntés alapján a hitelkeret megállapítása eltérő lehet. Igénybevett hitelkeret lejárata:

maximum 12 hó

Folyósítás: Kamatozás:

készpénzben, átutalással Hirdetmény szerint

Költségek és díjak:

Hirdetmény szerint

Késedelmi kamat:

Határidőn túli késedelmes fizetés esetén az ügyleti kamaton felül, plusz (évi 6%) késedelmi kamatot kell felszámítani.

Felszólítási, levelezési, prolongálási költség:

Hirdetmény szerint

A hitelkeret engedélyezése: a Hitelezési Szabályzatban rögzített döntési hatáskörök szerint történhet. Kölcsönigénylés:

3.

Az igénylő által benyújtott részletes kérelem alapján történik. A kölcsön igénylőlap mellékleteit a hitelezési szabályzat tartalmazza.

Mezőgazdasági hitelek

A takarékszövetkezet éven belüli és túli mezőgazdasági hiteleket folyósít forgóeszköz finanszírozás és beruházás céljára vállalkozások és őstermelők részére. A takarékszövetkezet részt vehet állami támogatások folyósításának lebonyolításában is. A hitelezés az általános hitelezési elvek és a mezőgazdasági hitelezésre vonatkozó jogszabályok, és takarékszövetkezeti szabályzat alapján történik.

3.1. Mezőgazdasági területek erdősítéséhez nyújtott támogatás előfinanszírozása A kölcsön célja:

A kölcsön összege:

76

mezőgazdasági tevékenységet végző természetes és jog személy illetve természetes és jogi személyek csoportja által igényelt mezőgazdasági területek erdősítéséhez nyújtott támogatás megelőlegezése. a mezőgazdasági területek erdősítéséhez nyújtott támogatás összege

A kölcsön lejárata:

ha rendelet nem írja elő, akkor a szerződő felek megállapodása szerint. hirdetmény szerint hirdetmény szerint hirdetmény szerint hirdetmény szerint készpénzben, vagy bankszámlára egy összegben a hatályos Hitelezési Szabályzatban előírtak szerint támogatás engedményezése, egyéb fedezet

A kölcsön ügyleti kamata: A kezelési költség összege: A kölcsönnel kapcsolatos egyéb díj: Késedelmi kamat: A kölcsön folyósítása: Döntési és Engedélyezési szint: A kölcsön fedezete (i): A kölcsön folyósításának előfeltételei:  az MVH által visszaigazolt regisztrációs adatok  az MVH-hoz benyújtott támogatási kérelem másolati példánya  az MVH Hatósági Bizonyítványa (az ügyfél regisztrációs rendszerbe bejelentett bankszámlára vonatkozó megállapodás)  az adós nyilatkozata

3.2. Területalapú Támogatás és ahhoz kapcsolódó kiegészítő nemzeti támogatás, valamint az Agrár-Környezetgazdálkodási támogatás előfinanszírozása A kölcsön célja:

A kölcsön összege: A kölcsön lejárata:

mezőgazdasági termelő által igényelt egységes területalapú támogatás és ahhoz kapcsolódó kiegészítő nemzeti támogatás, valamint az Agrár-Környezetgazdálkodási támogatás megelőlegezése egy ügyfél felé mindenkor vállalható nagykockázati limitnek megfelelő összeg ha rendelet nem írja elő, akkor a szerződő felek megállapodása szerint a mindenkori jegybanki alapkamat + 3 % kamat felár egyszeri 10 000 Ft hirdetmény szerint hirdetmény szerint készpénzben vagy bankszámlára egy összegben a hatályos Hitelezési Szabályzatban előírtak szerint támogatás engedményezése, egyéb fedezet

A kölcsön ügyleti kamata: A kezelési költség összege: A kölcsönnel kapcsolatos egyéb díj: Késedelmi kamat: A kölcsön folyósítása: Döntési és Engedélyezési szint: A kölcsön fedezete(i): A kölcsön folyósításának előfeltételei:  az MVH által visszaigazolt regisztrációs adatok  az MVH-hoz benyújtott támogatási kérelem másolati példánya  az MVH Hatósági Bizonyítványa (az ügyfél  regisztárciós rendszerbe bejelentett bankszámlára  vonatkozó megállapodás)  az Adós nyilatkozata

Kölcsönigénylés: Az igénylő által benyújtott részletes kérelem alapján történik.

A kölcsön igénylőlap mellékleteit a hitelezési szabályzat tartalmazza.

4.

Földvásárlási hitel

A kölcsön célja: A kölcsön összege: A kölcsön lejárata: A kölcsön ügyleti kamata: A kezelési költség (egyszeri): A kölcsönnel kapcsolatos egyéb díjak:

77

Földvásárlás Maximum a benyújtott adásvételi szerződésben szereplő vételár összege 20 év A mindenkori jegybanki alapkamat + 5 % kamat felár A folyósított kölcsön összeg 0,5 %-a Hitelezéssel kapcsolatos költségek Hirdetménye szerint

A késedelmi kamat: Hirdetmény szerint A kölcsön folyósítása: Készpénzben vagy bankszámlára utalással az eladó részére Döntési és Engedélyezési szint: A hatályos Hitelezési Szabályzatban előírtak szerint A kölcsön fedezete(i):  A megvásárolni kívánt ingatlan (szántóföld, erdő, rét, legelő, szőlő stb.)  Per, teher és igénymentes, forgalomképes ingatlan (lakóház, lakás, szántóföld, nyaraló, üzlethelyiség stb.)  Készfizető kezes A kölcsön folyósításának előfeltételei: A biztosítékok rendelkezésre állása

5.

Deviza alapú hitelt kiváltó jelzáloghitel

A kölcsön célja: A kölcsön összege:

Hitel kiváltás Minimum: 500.000 Ft Maximum: 10.000.000 Ft A kölcsön lejárata: 20 év A kölcsön ügyleti kamata: A mindenkori jegybanki alapkamat2 + fix 5 % kamatfelár A kezelési költség: 0 Ft Hitel előkészítési díj: 0 Ft Nyomtatvány költség: 0 Ft Előtörlesztési díj: 0 Ft Rendkívüli ügyintézési díj: A fennálló tőketartozás 0,2 %-a,de minimum: 2.000 Ft, maximum: 5.000 Ft Szerződésmódosítási díj: 0 Ft Zárlati költség: 0 Ft Hitel egyenlegközlő díj: 500 Ft Felszólítási díj: 500 Ft Felmondó levél díj: 1.000 Ft Adós kérésére kiállított igazolások: 1.000 Ft A késedelmi kamat évi: 6% A kölcsön folyósítása: Bankszámlára történő utalással Döntési és engedélyezési szint: A hatályos Hitelezési Szabályzatban előírtak szerint Fizetési számlavezetéshez kapcsolódó díjak: A mindenkori Hirdetmény szerint

6.

Egyéb hitelkonstrukciók

Az alábbi hitelkonstrukciókra a Takarékbank által kidolgozott, illetve a Projekt Irányító Bizottság által elfogadott és adaptált eljárási rendek, ügyviteli utasítások rendelkezéseit kell alkalmazni:  Széchenyi kártyahitel  Gazdakártya hitel

2

A mindenkori jegybanki alapkamat külön hirdetményen kerül feltüntetésre

78

VIII)

Magatartási kódex

a lakosság részére hitelt nyújtó pénzügyi szervezetek ügyfelekkel szembeni tisztességes magatartásáról PREAMBULUM Jelen Magatartási Kódex célja, hogy megerősítse a lakossági hitelfelvevők és a hitelezők közötti kapcsolatban nélkülözhetetlen bizalmat. Jelen Kódexben rögzített szabályok maradéktalan betartásával a hitelezők azt vállalják, hogy a lakosság körében átlátható és felelős magatartást tanúsítanak ügyfeleikkel szemben mind a hitelnyújtást megelőző időszakban, mind a felvett hitelek teljes futamideje alatt, továbbá a fizetési nehézségek felmerülése esetén követendő eljárásaikban is. A Kódexet aláíró hitelezők kötelezettséget vállalnak arra, hogy a Kódex előírásait, az ügyfelekkel szembeni magatartásukban, továbbá belső üzletmenetükben a Kódex és a hatályos jogszabályi rendelkezések szerint önkéntesen érvényesítik az alábbi alapelvek szem előtt tartásával:  transzparencia elve, amely alapján a lakossági hitelnyújtás körében fokozottan érvényesítik a közérthetőséget és átláthatóságot, a szükséges információk hozzáférhetőségét,  szabályelvűség elve, amely alapján az aláíró hitelezők gyakorlatukat a jogszabályoknak és a jó gyakorlatot elősegítő elvárásoknak megfelelő tartalommal, szabályzatokban rögzítik,  szimmetria elve, amely alapján, ha a feltételek illetve körülmények kedvezőtlen megváltozásra hivatkozással a hitelező az ügyfél által fizetendő kamatot, díjat, vagy költséget egyoldalúan emeli, akkor, ha a körülmények kedvező irányba változnak, e változásokat is érvényesítik ügyfeleik javára. A Kódexben foglalt magatartási szabályok alkalmazásának erősítése érdekében az aláíró hitelezők tudomásul veszik és támogatják, hogy a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (továbbiakban: PSZÁF vagy Felügyelet)  a Kódexhez nem csatlakozó intézmények listáját nyilvánosan közzé tegye, valamint  a Kódexhez csatlakozó intézmények körében a Kódex valamennyi rendelkezésének betartását folyamatosan ellenőrizze és megállapításait, illetőleg ennek alapján kialakított minősítését – mind az intézmények, mind pedig az ügynökök vonatkozásában – honlapján folyamatosan közzé tegye. A Kódexet aláíró hitelezők kijelentik, hogy a Kódexben vállalt szabályok megállapítása és azok végrehajtása során a már eddig is kialakult legjobb piaci gyakorlatokat vették figyelembe és azok alkalmazása során az intézmények közötti tisztességes piaci versenyt nem kívánják korlátozni, hanem kizárólag abban érdekeltek, hogy a tisztességes verseny és a korrekt üzletmenet eszközeivel támogassák a lakossági ügyfélkörük és ezen keresztül a magyar gazdaság fejlődését. Meggyőződésük, hogy jelen önszabályozásuk – a hatályos magyar jogszabályok rendelkezéseit nem helyettesítve, hanem azokat erkölcsi normák figyelembe vételével kiegészítve – tovább erősítik az elégedett fogyasztókért folytatott piaci versenyt, a hitelezési szolgáltatások minőségét és eredményességét a lakosság körében. A Kódex aláírói „A tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvénnyel” összhangban kötelezettséget vállalnak arra, hogy a fogyasztó ügyleti döntését befolyásoló kereskedelmi gyakorlatuk keretében utalnak arra, hogy a Kódexnek alávetették magukat. A Kódex aláírói továbbá kötelezettséget vállalnak arra, hogy általános szerződési feltételeiket magában foglaló üzletszabályzataikban megjelenítik, hogy jelen Magatartási Kódexnek kötelező érvénnyel alávetették magukat. A Kódex hatálya A Kódex hatálya kiterjed a Kódexet aláíró összes lakossági hitelezéssel foglalkozó pénzügyi intézményre, így kereskedelmi bankra, jelzálog-hitelintézetre, lakás-takarékpénztárra, takarék- és hitelszövetkezetre, fióktelepre és pénzügyi vállalkozásra, ideértve a lízing-, és faktorcégeket is, valamint a hiteltermékeket kínáló biztosítókra és nyugdíjpénztárakra is. A továbbiakban „hitelező”, illetve „hitelezői gyakorlat” alatt a fenti intézmények teljes köre, illetve azok gyakorlata értendő. A Kódexet aláírók vállalják, hogy az általuk irányított, lakossági hitelezéssel foglalkozó hazai leányvállalataikra nézve is érvényt szereznek a Kódex előírásainak.

79

A jelen Kódexet aláíró pénzügyi intézmények a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (Hpt.) szerint fogyasztónak minősülő személyek részére végzett hitelezési tevékenységük teljes körében alkalmazzák a rendelkezéseket, továbbá a szolgáltatásnyújtásban részt vevő ügynökeikkel és megbízottaikkal kötött szerződésben előírják az e Kódexben foglaltak betartását. A Kódex szabályozza a lakossági hitelezéssel összefüggésben 1. A felelős hitelezés általános normáit 2. A szerződéskötés előtti hitelezői magatartás általános elveit 3. A szerződési feltételek futamidő alatti egyoldalú módosításához kapcsolódó szabályokat 4. Az ügyfelek fizetési nehézségének kezelése körében alkalmazandó eljárásokat 5. Végrehajtási eljárások előtt és alatt alkalmazandó felelős hitelezői magatartás elveit

1.

A felelős hitelezés általános normái

A hitelezők maradéktalanul betartják a felelős hitelezés elveit, különös tekintettel arra, hogy a nyújtott hitelek egyik forrása betéteseik náluk elhelyezett betéte. Szem előtt tartják, hogy a felelős hitelezés a hitelező és az ügyfél részéről is kölcsönösen felelős, körültekintő eljárást feltételez. A hitelezők a tájékoztatás, az ügyféllel történő kapcsolattartás során a rendelkezésükre álló eszközökkel segítik az ügyfeleiket a felelős döntés meghozatalában. A hitelezők eljárásaik során nemcsak a hitelek kihelyezésére törekednek, hanem céljuknak tekintik az ügyfél hosszú távú megtartását, a hitel sikeres visszafizetését is. A hitelezők a) hitelbírálataik során alapvetően az ügyfeleik hitelező által megismert teherviselő képességét figyelembe véve hozzák meg hitelengedélyező döntéseiket. Ezen eljárásuk során megvizsgálják, hogy ügyfeleik várhatóan képesek lesznek-e a szerződésszerű visszafizetésére. Csak eszközfedezeti alapon, jövedelem vizsgálat nélküli hitelt – a felmerülő kockázatok gondos mérlegelésével, illetve erre kialakított speciális termékkörökben – korlátozottan nyújtanak. b) Az ügyféligényekhez szabott átlátható termékeket, szolgáltatásokat, kondíciókat és szerződési feltételeket alakítanak ki. Az ügyféligények meghatározásánál a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvény rendelkezéseivel összhangban az olyan fogyasztó magatartását veszik alapul, aki ésszerűen tájékozottan, az adott helyzetben elvárható figyelmességgel és körültekintéssel jár el. c) Ügyfeleiknek a nyújtandó szolgáltatásról korrekt és teljes körű tájékoztatást adnak. A személyes ügyfélkapcsolatokban törekednek arra, hogy ügyfeleik megértsék a számukra ajánlott/értékesített termék kondícióit, és képesek legyenek mérlegelni a benne rejlő kockázatokat. d) Segítik az ügyfeleiket abban, hogy döntésüket hosszabb távú szempontok mérlegelésével hozzák meg. A hitelszerződés megkötése előtt a hitelezők vállalják továbbá, hogy az ügyfél számára megfelelő, konkrét hiteltermék kiválasztását követően kiemelt figyelmet fordítanak azon kockázatok bemutatására, amelyek a hitel törlesztő részletének növekedését eredményezhetik, és felhívják ügyfelük figyelmét arra, hogy számoljanak a törlesztő részlet esetleges jövőbeni növekedésével, a hiteltermék kiválasztásánál józan körültekintéssel járjanak el. e) Az ügyféllel szemben együttműködő, rugalmas, segítőkész bánásmódot tanúsítanak.

2.

Szerződéskötés előtti hitelezői magatartás általános elvei

A hitelezők vállalják, hogy a) Lakossági lakáshitelezési szolgáltatás nyújtása esetén jelen Kódex hatályba lépését követő 6 hónapon belül csatlakoznak „az Európai Megállapodás a lakáshitelekre vonatkozó szerződéskötés előtti információkról szóló önkéntes magatartási kódexről” (2001/193/EK) című ajánláshoz és lehetőség szerint a csatlakozást követően azonnal alkalmazzák az abban megfogalmazott tájékoztatási elveket és konkrét gyakorlatot, b) Lehetővé teszik ügyfeleik számára a saját intézményük eltérő feltételű termékei közötti összehasonlítást.

80

c) Javasolják ügyfeleiknek, illetve leendő szerződő feleiknek, hogy a felelős hitelfelvételi döntéshez fontolják meg a háztartásuk teljes teherviselő képességét, vegyék figyelembe a háztartásukban élők vagyoni-jövedelmi helyzetét, eladósodottságát és a leendő adóssággal összefüggő teherviselő képességüket is, valamint az ügyfél igénye alapján segítséget nyújtanak az ügyfél, illetve leendő szerződő fél teherviselő képességének felméréséhez. d) Felhívják az ügyfelek figyelmét a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének fogyasztóvédelmi honlapjára és az ott szereplő termékleírásokra, összehasonlítást segítő alkalmazásokra (hitel kalkulátor, háztartási költségvetés-számító program), valamint átlinkelési lehetőséget biztosítanak azokra. e) Kerülik a nem kifejtő, nehezen érthető, kizárólag a jogszabályhelyek megjelölésére szorítkozó tájékoztatást. Személyes ügyfélkapcsolat esetén az írásos tájékoztatást a hitelező munkatársa szóbeli magyarázattal is kiegészíti. f) Egyértelműen meghatározzák a pénzügyi szolgáltatások és termékek értékesítése során használt fogalmakat. g) Kereskedelmi kommunikációban az akciós induló és az akciós időszakot követően fizetendő törlesztő-részletet ugyanakkora betűmérettel és megegyező megjelenítésben feltüntetik, vagy gondoskodnak arról, hogy az jól érthetően elhangozzon. h) Biztosítják, hogy ügynökeik kellő példányszámban rendelkezzenek minden szükséges ügyféltájékoztató dokumentummal és rendszeresen, szúrópróba-szerűen ellenőrzik, hogy ügynökeik a törvényi és belső előírásoknak megfelelően tájékoztatják-e az ügyfeleket. i) Termékek/szolgáltatások köréről, azok kondícióiról ügyintézőiket/ügyfélszolgálati munkatársaikat/call centeres kollégáikat időben, megfelelő keretekben felkészítik, hogy valóban hasznos, pontos és érvényes információkkal láthassák el az érdeklődő ügyfeleiket. j) Nem tekintik az ügyfeleik életkorát a hitelkérelem automatikus elutasítása indokának és egyben mérlegelik, hogy milyen módon nyújthatnak hitelt idősebb ügyfeleiknek, milyen eszközökkel kezelhetik az időskorból származó hitelezési kockázatokat (pl. további biztosítékok előírása). k) A hiteligénylés benyújtásakor vagy azt megelőzően meggyőződnek arról – ha a Központi Hitelinformációs Rendszerben (KHR) való szereplés valószínűleg a hitelkérelem elutasításával jár –, hogy ügyfeleik nem szerepelnek-e a KHR-ben, ezzel megkímélve az ügyfeleket a hitelező részére fizetendő indokolatlan költségektől. Ennek érdekében felhívják ügyfeleik figyelmét arra, hogy a KHRben való szereplés várhatóan a hiteligénylés elutasításával járna, ezért javasolják az ügyfélnek, hogy amennyiben szükségesnek látja, éljen az évente egyszeri ingyenes adatlekérés lehetőségével. Ha a hitelkérelem valószínűleg elutasított lesz, azt a leggyorsabban közlik az ügyféllel. Ezzel elkerülve a felesleges bizakodást a jövőbeni döntés iránt. l) Megtakarítási termékkel (például unit-linked biztosítással) kombinált hitelek értékesítésekor példával illusztrálva felhívják az ügyfél figyelmét ezen termékek kockázataira, így különösen arra, hogy a megtakarítási rész a várttól kisebb hozama esetén az ügyfél befizetései nem, vagy nem teljesen fogják fedezni a szükséges mértékű törlesztést. m) Amennyiben a hitelnyújtás feltétele hitelfedezeti célú életbiztosítás megkötése (ide nem értve azt az esetet, amikor az ügyfél a hiteligénylést megelőzően köt hitelfelvétel céljából életbiztosítást), akkor erre csak a pozitív hitelbírálatot követően, a hitelfolyósítás feltételeként kerüljön sor. El kell kerülni, hogy az ügyfél elutasított hiteligénylés esetén is, fölöslegesen kössön életbiztosítást. n) Vállalják, hogy amennyiben lehetséges (pl. nem a termékbe beépített csoportos biztosítások esetén), az ügyfél szabadon választhasson több biztosítótársaság életbiztosítási terméke közül. o) Ha a hitelezéssel kapcsolatban értékbecslés készül, és annak díját az ügyfél megfizeti, akkor az ügyfélnek lehetőséget biztosítanak, hogy megismerje az elkészült értékbecslés üzleti titkot nem tartalmazó részét. Biztosítják továbbá az ügyfél számára, hogy az elkészült értékbecslés egy példányát, vagy az abból készült kivonatot megtarthassa. p) Amennyiben a hitelhez állami kamattámogatás, vagy állami kezesség járul, tájékoztatják az ügyfelet a támogatás, illetve kezesség igénybe vételéről, annak mértékéről, feltételeiről, illetve a támogatott hitel visszafizetése során tanúsított, a vállalt feltételeket nem teljesítő, nem szerződésszerű magatartás következményeiről. q) Vállalják, hogy a szerződő ügyfelek jóváhagyó, illetve tájékoztatás megtörténtét igazoló nyilatkozatainak rögzítése során gondoskodnak arról, hogy az ügyfél szándéka egyértelműen azonosítható legyen, a nyilatkozat egy aláírt példányát átadják az ügyfélnek.

81

A különböző nyilatkozatok (pl. a személyes adatok kezelésére, a KHR tájékoztatásra, a közvetlen üzletszerzés keretében történő megkereséshez való hozzájárulásra vonatkozó nyilatkozat, kockázatfeltáró nyilatkozat) egy lapon történő megtétele akkor elfogadható, ha az ügyfélnek lehetősége van megjelölni, hogy mihez adja hozzájárulását, mely kérdés tekintetében teszi meg nyilatkozatát. r) Legkésőbb a szerződés megkötésekor írásban tájékoztatják ügyfeleiket arról, hogy van-e az ügyfélnek – akár jogszabályi előírás, akár üzletpolitikai megfontolás alapján – lehetősége a szerződés díjmentes felmondására. s) A szerződés megkötésekor vállalják, hogy az ügyfél számára lehetőséget biztosítanak a devizaalapú hitel devizában történő egyösszegű törlesztésére. t) Felhívják a szerződés megkötésében közreműködők figyelmét arra. hogy a hitelező által a későbbiekben esetlegesen kezdeményezett követelésvásárlásban vagy a végrehajtásban vásárolóként nem vehetnek részt.

3.

A szerződési feltételek futamidő alatti egyoldalú módosításához kapcsolódó szabályok

A hitelezők vállalják, hogy a) a lakossági hitel-, illetve kölcsönszerződésekben alkalmazott kamat, díj és költségtényezők egyoldalú módosításának elveit Árazási Elvekben rögzítik, amely üzleti titkot tartalmazhat, ezért nem nyilvános, de azt a PSZÁF kérésére, annak rendelkezésére kell bocsátani. b) az Árazási Elvek jelen Kódexben meghatározott okok figyelembe vételével – az adott hitelező sajátosságai alapján – tartalmazzák a legfontosabb előre látható árazási szempontokat, amely a szerződésekben alkalmazott kamat, díj és költség módosítására hatással lehet. c) A szerződésekben alkalmazott kamat-, díj- vagy költségelemre kihatással bíró – jelen Kódexben meghatározott, a hitelező által alkalmazott – ok-listát nyilvánosságra hozzák. d) A szerződés szerint egy évet meg nem haladó futamidejű – és automatikusan nem megújítható – hitelek esetében az ügyfél hátrányára a szerződéses feltételeket a hitelező egyoldalúan nem fogja módosítani. e) Érvényesítik az adott kamat-, díj- vagy költségelemre kihatással bíró feltételek vagy körülmények kedvező irányú változását is a szimmetria elvének megfelelően. f) Az átláthatóság biztosítása érdekében a deviza alapú hitelek folyósítása és törlesztése esetén alkalmazott aktuális árfolyamot és az MNB deviza középárfolyamtól való eltérést visszakereshetően is nyilvánosságra hozzák. Ennek megfelelően - amennyiben jogszabály másként nem rendelkezik - a pénzügyi intézmény egyoldalúan jogosult a fogyasztóval kötött kölcsönszerződésben, vagy pénzügyi lízingszerződésben a kamat-, illetve költség- és díjtételeinek mértékét megváltoztatni, amennyiben az adott szolgáltatást befolyásoló feltételek módosulnak. Az alábbiakban megjelölt valamely ok változása önmagában nem feltétlenül eredményezi a fogyasztói kölcsönszerződés kamat-, díj- vagy költségelemének módosítását. Az alábbiakban meghatározott, a kamat-, díj- és költségelemekre kihatással bíró, huzamosabb ideig fennálló okok változása együttes hatásainak vizsgálata és alapos elemzése alapján dönt a pénzügyi intézmény a fogyasztói kölcsönszerződés kamat-, díj- vagy költségelemének egyoldalú módosításáról. Ok-lista 1. A hitelezők vállalják, hogy kamatot csak az alábbi okok bekövetkezése esetén módosítanak egyoldalúan. 1.1. A jogi, szabályozói környezet megváltozása a) a hitelező – hitel-, és pénzügyi lízingszerződés szerinti jogviszonyokat szorosan és közvetlenül érintő – tevékenységére, működési feltételeire vonatkozó vagy ahhoz kapcsolódó jogszabályváltozás, jegybanki rendelkezés vagy a hitelezőre kötelező egyéb szabályozók megváltozása; b) a hitelező – hitel-, és pénzügyi lízingszerződés szerinti jogviszonyokat szorosan és közvetlenül érintő – tevékenységéhez kapcsolható közteher- (pl. adó-) változása, a kötelező tartalékolási szabályok változása; c) kötelező betétbiztosítás összegének, vagy díjának változása.

82

1.2. A pénzpiaci feltételek, a makrogazdasági környezet módosulása a) a hitelező forrásköltségeinek változása / pénzpiaci forrásszerzési lehetőségek változása, így különösen, de nem kizárólagosan: • Magyarország hitelbesorolásának változása, • az országkockázati felár változása (credit default swap), • jegybanki alapkamat, a jegybanki repo- és betéti kamatlábak változása, • a bankközi pénzpiaci kamatlábak/ hitelkamatok változása, • a Magyar Állam vagy a hitelező által kibocsátott kötvény és SWAP hozamgörbék egymáshoz képest történő elmozdulása, • refinanszírozást biztosító, nyilvánosan kibocsátott értékpapír hozamának, illetve kibocsátója elismert külső hitelminősítő szervezet általi kockázati besorolásának változása vagy az ilyen besoroláshoz kapcsolódó költségek megváltozása, • a hitelező lekötött ügyfélbetéteinek kamatának változása. 1.3. Az ügyfél kockázati megítélésének megváltozása a) Az ügyfél, illetve a hitelügylet más kockázati kategóriába történő átsorolása a hitelező vonatkozó jogszabályi előírásoknak megfelelő eszközminősítési szabályzata, vagy belső adósminősítési szabályzata alapján – különös tekintettel az ügyfél pénzügyi helyzetében és fizetőképességi stabilitásában bekövetkező változásokra –, ha azt az új kockázati kategóriába történő átsorolás az értékvesztés, és ezáltal az alkalmazott kockázati felár mértékének változtatását teszi indokolttá. b) A hitelező vonatkozó jogszabályi előírásoknak megfelelő eszközminősítési szabályzata, vagy hitelező belső adósminősítési szabályzata alapján azonos kockázati kategóriába tartozó hitelügyletek, illetve ügyfelek kockázatának változása, ha a kockázat megváltozása az adott kockázati kategóriában az értékvesztés, és ezáltal az alkalmazott kockázati felár mértékének változtatását teszi indokolttá. c) A hitelezők vállalják, hogy a kockázati megítélés megváltozása alapján nem érvényesítenek kamatemelést azon ügyfeleknél, akik szerződési kötelezettségeiket folyamatosan teljesítették, a hitel futamideje alatt nem estek fizetési késedelembe. d) A nyújtott kölcsön vagy hitel fedezetéül szolgáló ingatlanfedezet értékében bekövetkezett legalább 10%-os változás. 2. A hitelezők vállalják, hogy kamaton kívüli, a hitelhez kapcsolódó egyéb jutalékokat, költségeket és díjakat évente maximálisan a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett éves átlagos infláció mértékében emelnek. 3. A hitelezők vállalják, hogy az 1. és 2. pont mellett vis maior események – hirtelen bekövetkező nagyfokú pénz- és tőkepiaci zavarok – bekövetkezése esetén átmenetileg, a zavarok fennállásáig módosítanak egyoldalúan kamatot, díjat, költséget. A hitelezők vállalják továbbá, hogy ilyen intézkedés alkalmazását – a PSZÁF egyidejű tájékoztatása mellett – a nyilvánosságra hozzák.

4.

Az ügyfelek fizetési nehézségének kezelése körében alkalmazandó eljárások

A hitelezők vállalják, hogy a) Kidolgoznak a hitelezéssel kapcsolatban olyan termékeket, áthidaló módszereket, intézkedési csomagokat, amelyek a hitelek átütemezésével, vagy a törlesztési időszak meghosszabbításával kapcsolatosak, vagy egyéb módon próbálnak a szorult anyagi helyzetbe jutott ügyfeleken segíteni. b) Az érintett ügyfélkörüket megfelelően – tájékoztató levél, információs füzet, stb. – tájékoztatják az elérhető, hitelekhez kapcsolódó áthidaló módszerekről. c) Felhívják az ügyfeleik figyelmét arra, hogy a futamidő meghosszabbítása esetén a törlesztő részlet nem csökken azzal arányosan, tekintettel arra, hogy a hosszabb futamidő miatt a fizetendő hiteldíj is növekszik. Az egyes áthidaló megoldások tekintetében bemutatják a törlesztő részlet alakulását. d) Az ésszerűség és a hitelező üzletpolitikájának lehetőségein belül ügyintézőik – az automatikus elutasítás helyett – minél több alternatív megoldást vázolnak fel a nehézségekkel küzdő ügyfelek számára a szerződések módosítása során.

83

e) Lehetővé teszik a devizaalapú hitelek forintra történő átváltásának lehetősége mellett e hitelek devizában való egyösszegű törlesztését, illetve a hitelkiváltást is, amennyiben erre az ügyfelek részéről igény mutatkozik.

5.

A végrehajtási eljárás előtt és alatt alkalmazandó felelős hitelező magatartás elvei

Az ügyfél fizetési késedelembe esésének azonnali, gyors felismerése és az arra való megfelelő reakció mindkét szerződéses fél érdeke. Az ügyfélnek azért, mert a felhalmozott hátralék egyrészt befolyással lehet hitelképességére, másrészt a hátralékos tartozás a szerződése felmondásához, végső soron otthona (mint ingatlanfedezet) elvesztéséhez is vezethet. A hitelezőnek pedig azért érdeke, mert az ügyfél késedelmére nem időben történő reagálás megnehezítheti a tartozás behajtását. A követeléskezelés során a hitelezők az arányosság, fokozatosság, átláthatóság és kiszámíthatóság elvének megfelelően járnak el, a méltányosság szem előtt tartásával. 1. Ennek megfelelően a hitelezők vállalják, hogy a végrehajtási eljárás lehetőség szerinti megelőzése érdekében: a) amint az ügyfél fizetési késedelembe esik, a belső szabályzatukban foglalt határidőn belül felveszik vele a kapcsolatot (telefonon, írásban) annak érdekében, hogy megoldást találjanak arra, miként tudná az ügyfél késedelmes tartozását kiegyenlíteni. b) Amennyiben az első kapcsolatfelvétel nem volt sikeres, minden, általában elvárható lépést megtesznek, hogy az ügyféllel kapcsolatba kerüljenek, a megkeresésre az ügyfél érdemben reagáljon. c) Sikeres kapcsolatfelvétel és az ügyfél részéről történő együttműködési hajlandóság esetén kialakítják a késedelmes tartozás kiegyenlítésének végrehajtási eljáráson kívüli módját úgy, hogy az ügyfélnek lehetősége legyen az önkéntes teljesítésre. Eljárásuk során a hitelezők figyelembe veszik az ügyfél aktuális fizetőképességét és korábbi fizetési fegyelmét. d) Az írásbeli fizetési felszólításban felhívják az ügyfél figyelmét − a teljes fennálló tartozás összegére, − a fizetendő kamatra, a késedelmi kamat mértékére és arra, hogy a nemfizetés során a kamatteher folyamatosan nő, − a tartozás kiegyenlítésének elmaradása esetén történő jogi eljárásokra (végrehajtási eljárás, követelésértékesítés, stb.), valamint az ingatlan lehetséges elvesztésére. Az ügyfél számára be kell mutatni a magatartása várható jogkövetkezményeit. 2. Abban az esetben, ha a fenti eljárás lefolytatása ellenére a fedezettel szembeni igényérvényesítés nem elkerülhető, a hitelezők végrehajtási eljárásuk során az alábbiak betartásával járnak el: a) végrehajtás során együttműködnek az adóssal, hogy helyzete valamilyen módon rendezésre kerüljön, ennek keretében lehetőség szerint együttműködnek a helyi önkormányzatokkal is. b) A tartozás követeléskezelőnek, vagy végrehajtásra történő átadásakor a követelt összeg megnevezése mellett a tőke, kamat, késedelmi kamat és egyéb díjtételek összegeit tételesen is megjelenítik. c) Megtiltja, hogy az adott hitelező alkalmazottja és azzal egy háztartásban élő közeli hozzátartozója az adott hitelező által kezdeményezett követelésvásárlásban vagy a végrehajtásban vásárlóként részt vegyenek. d) Ingatlanra vonatkozó vételi jogot tartalmazó szerződésben biztosítják az ügyfélnek, hogy mielőtt a hitelező élne a vételi joggal, legalább 90 napot biztosítanak az adósnak, hogy saját maga értékesíthesse ingatlanát. e) A saját maguk vagy a velük szerződésben álló, a követeléskezelés folyamatában részt vevő vállalkozások által történő fedezet-értékesítés során, a fedezetül szolgáló ingatlanokat nyilvánosan értékesítik. f) A fedezet értékesítését követően ésszerű határidőn belül elszámolnak az adóssal a befolyt vételárral.

84

6.

Záró rendelkezések

A felelős hitelezés korrekt magatartást követel meg mind a hitelezők, mind ügyfeleik részéről, mely együttműködésben az aláíró hitelezők elől kívánnak járni. A felelős hitelezésnek elengedhetetlen eleme – a hitelnyújtó felelős és tisztességes magatartása mellett – a felelős hitelfelvétel abban az értelemben, hogy a hitelezők a leendő ügyfelek által adott helyes és teljes körű információktól függenek tevékenységük során. A leendő hitelfelvevők hozzák meg a végső döntést arra vonatkozóan, hogy elfogadják-e a hitel-ajánlatot, és melyik termék felel meg igényeiknek a legjobban. A hitelezők meggyőződése, hogy a felelős hitelezés során az olyan fogyasztó magatartását kell alapul venni, aki ésszerűen tájékozottan, az adott helyzetben általában elvárható figyelmességgel és körültekintéssel jár el, ezért a hitelezőknek minden rendelkezésükre álló eszközzel elő kell segíteniük a felelős fogyasztói döntéshozatalt. Kiemelt jelentősége van a kölcsönfelvevők magatartásának a kölcsön felvételét követően is, ezért nem mellőzhető a hitelező és az ügyfele közötti rendszeres kommunikáció és együttműködés a hitel teljes futamideje alatt. A Kódex aláírását követő két éven belül, vagy jogszabályváltozás, gazdasági, piaci körülmények lényeges változása esetén, valamint a Felügyelet vagy a Magyar Bankszövetség kezdeményezésére a Kódex felülvizsgálatra kerül. A Kódex a Hpt. 210.§-ának módosításával egyidejűleg lép hatályba. A hitelezők vállalják, hogy a Kódex hatályba lépéséig, de legkésőbb 2009. december 1. napjáig fenntartják a 2009. július 17. napján a Kormányzat, a Magyar Bankszövetség képviselői, a Gazdasági Versenyhivatal elnöke, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete Felügyeleti Tanácsának elnöke részvételével tartott megbeszélésen vállalt módosítási moratóriumot.

85

IX) Mellékletek ÜGYFÉL TÁJÉKOZTATÓ LAKOSSÁGI HITELEZÉS SORÁN HASZNÁLT FOGALMAKRÓL Adós: Az a természetes személy ügyfél, akivel a hitelintézet hitelszerződést vagy kölcsönszerződést köt, mely szerződés alapján, a hitelintézet a szerződésben meghatározott pénzösszeget a rendelkezésére bocsátja, és aki ezen kölcsön összegét és annak járulékait a szerződés szerint visszafizetni köteles. Adóstárs: Az a természetes személy, aki a kölcsön és járulékai visszafizetéséért egyetemlegesen felelős az adóssal. A hitelintézet a hitelezés feltételéül előírhatja adóstársként különösen házastárs (élettárs), valamint a fedezetül lekötött ingatlan tulajdonosainak bevonását. Az adós kötelezettségei ugyanolyan mértékben terhelik az adóstársat. Általában Adós- Adóstárs nem szerepelhet a Központi Hitelinformációs Rendszerben (KHR), amennyiben szerepel, abban az esetben csak zálogkötelezett/dologi adós lehet, aki a fedezetet nyújtja a hitelhez. Annuitás: Olyan törlesztési mód, mely esetén az adós minden törlesztési periódusban azonos összegű törlesztőrészletet fizet, adott perióduson belül folyamatosan csökkenő kamat-, és növekvő tőketartalommal. Banki munkanap: Minden olyan naptári nap, melyen a Hitelintézet bankműveletet végez. Biztosíték: Az Adós vagy valamely harmadik személy (Biztosítékot Nyújtó) által az Adós Szerződésből származó kötelezettségei teljesítésének biztosítására nyújtott, a Szerződésben felsorolt, vagy a Szerződés mellékleteként megkötött, ill. azzal összefüggésben megkötött biztosítéki szerződéseket jelenti. BUBOR(Budapest Interbank Offered Rate): azt az éves százalékban kifejezett, budapesti bankközi ajánlati kamatlábat jelenti, amelyet a magyar FOREX Club szabályzatának mindenkori előírásai szerint állapítanak meg és a Reuters monitor „BUBOR” oldalán (vagy ennek hiányában a Telerate monitor megfelelő oldalán) BUBOR-ként megjelenik. A bankok forint hitelezéseinek elsődlegesen alkalmazott kamatbázisa a hazai piacon, Devizabelföldi: Az a természetes személy, aki rendelkezik az illetékes magyar hatóság által kiadott, érvényes személyazonosító igazolvánnyal (személyi igazolvánnyal). Devizakülföldi: Az a természetes személy, aki nem rendelkezik az illetékes magyar hatóság által kiadott, érvényes személyazonosító igazolvánnyal, és azzal nem is rendelkezhet. Dologi adós: Az a személy, aki a hitel-visszafizetés biztosítékaként a tulajdonát képező ingatlant felajánlja. Az ingatlanra jelzálogjog kerül bejegyezve. Jelentése megegyezik a zálogkötelezett jelentésével. Egyedi kamat: a felek által a Szerződésben egyedileg megállapított hitelkamatláb. Előtörlesztés: Nagyobb összegű, a hitel tőkerészét részben, vagy egészében csökkentő befizetés (minimum értékét a Hitelintézet határozza meg, de általában többhavi törlesztő részletnek megfelelő összeg, az előtörlesztési szándékot a Hitelintézet felé írásban jelezni kell) így az adott futamidő megtartása mellett csökkenteni lehet a havi törlesztő részletek nagyságát, illetve a teljes összeg visszafizetésével megszüntethető a hitelszerződés. Esedékesség: Az a szerződésben meghatározott nap, amikor az Adósnak a szerződés alapján fennálló bármely fizetési kötelezettségét teljesítenie kell. Eltartottak: Eltartottnak minősülnek: az igénylő vér szerinti és örökbe fogadott gyermeke, legalább egy éve gyámsága alá tartozó gyermeke, ha 16. életévét még nem töltötte be, ha a 16. életévét betöltötte, de oktatási intézmény nappali tagozatán tanul és a 25. évét még nem érte el; a 16. évét már betöltötte, de testi vagy szellemi fogyatékosság miatt munkaképességét min. 67 %-ban elvesztette, és ezen állapot legalább egy éve tart, és előreláthatóan egy éven belül nem szűnik meg. Éven belüli kölcsön: A Hitelintézet által egy évre vagy annál rövidebb futamidőre folyósított kölcsön. Éven túli kölcsön: A Hitelintézet által egy évnél hosszabb futamidőre folyósított kölcsön. Értékbecslés: Az ügyfelek által biztosítékul felajánlott (jelzálogjoggal terhelendő) ingatlanra vonatkozó szakvélemény, mely az adott ingatlan forgalmi értékét állapítja meg. Hitelintézet az általa elfogadott értékbecslők ingatlan értékelését fogadja el a hitel előkészítéshez.

86

Fedezet: Gyűjtőfogalom, mely magában foglalja azon biztosítékokat (pl.: ingatlan, kezesség stb.), melyekből a Hitelintézet nem szerződésszerű adós/adóstársi teljesítés esetén választása szerint kielégítést kereshet, azaz kinnlevősége megtérülhet. Folyósítási díj: a hitelösszeg százalékában vagy konkrét összegben meghatározott díj, melynek megfizetése a folyósítással egyidejűleg esedékes. Amennyiben a Felek másképp nem rendelkeznek, mértékére a hatályos Hirdetmény az irányadó. Fogyasztó: az önálló foglalkozása és gazdasági tevékenysége körén kívül eljáró természetes személy. Fogyasztó által fizetendő teljes összeg: a hitel teljes összege és a hitel teljes díja. Forrásköltség: azt az összesített költségszintet jelenti (ideértve a kamat-, swap- és egyéb járulékos költségeket), amely mellett az adott időszakban, adott lejáratban a Takarékszövetkezet refinanszíroztatni tudja magát. Futamidő: Az a szerződésben rögzített időtartam, amely alatt az ügyfélnek a kölcsönt vissza kell fizetnie, és amely időszakban az adós a folyósított kölcsönösszeg után kamatot fizet. A futamidő kezdőnapja a kölcsön folyósításának napja, e nap egyben az első kamatperiódus és az első ügyleti év kezdő napja. A futamidő utolsó napja a lejárat napja. Rövid lejáratú hitelek, az éven belüli, középlejáratú az 1-5 év közötti, míg hosszú lejáratú az 5 évnél hosszabb futamidejű hitelek. Fedezetcsere: Ha a hitel biztosítékául szolgáló ingatlant/betétet/ingóságot kivonják a hitelügyletből, és helyette egy másik, de ugyanazoknak a feltételeknek megfelelő ingatlant/betétet/ingóságot ajánlanak fel hitel fedezetként. Hirdetmény: A Hitelintézet üzlethelyiségeiben kifüggesztett tájékoztató, mely tartalmazza a kamatok, díjak, jutalékok, költségek aktuális típusát, mértékét, esedékességét, számításának módját és más szerződéses elemeket, amelyet a hitelintézet jogosult egyoldalúan megváltoztatni. Hitelelőkészítés (hitelbírálat): Összetett Hitelintézeti kockázatelemzési munkafolyamat, mely a konkrét hiteligénylés kapcsán állapítja meg a Hitelintézet által folyósítható hitel nagyságát. A Hitelintézet saját hitelbírálati szabályzata alapján többek között vizsgálja az igénylő vagyoni - jövedelmi viszonyait, fizetési fegyelmét, a kölcsön biztosítékául szolgáló ingatlan hitelbiztosítéki értékét. Hitelelőkészítési díj: az Ügyfél által benyújtott hitelkérelem hitelbírálati eljárásáért díjat számít fel, melynek mértékét a hitel százalékában vagy konkrét összegben határozza meg. A hitelbírálati díj mértékét a mindenkori hatályos Hirdetmény tartalmazza. Hitelezhetőségi limit: a hitelnyújtó belső szabályzata alapján forintban meghatározott maximális havi hiteltörlesztési képességet kifejező összeg. Hitelszerződés: A hitelszerződéssel a Hitelintézet arra vállal kötelezettséget, hogy - a szerződésben meghatározott feltételek megléte esetén – meghatározott hitelt (hitelkeretet) bocsát az Ügyfél rendelkezésére. Írásba foglalt megállapodás, melynek elválaszthatatlan részét képezi a Hitelintézet Üzletszabályzata. Hiteldíj: Magába foglalja az ügyleti kamat, valamint a futamidő alatt szerződésszerű teljesítés esetén bármely jogcímen felszámított költség és egyéb ellenszolgáltatás együttes értékét Hitel (hitelkeret) lejárata: A hitel lejárata az a nap, amikor az Adós a Hitelintézettel szembeni teljes tartozását a Banknak a hitelszerződésben meghatározott módon megfizetni köteles. Hitel összege (hitelkeret): Hitel az a hitelszerződésben meghatározott összeg, melyet a Hitelintézet az Adós rendelkezésére tart, illetve bocsát a hitelszerződés feltételeinek megfelelően. Ingatlan forgalmi értéke: a termőföldnek nem minősülő ingatlanok hitelbiztosítéki értékének meghatározására vonatkozó módszertani elvekről szóló 25/1997.(VIII.1.) PM rendelet 2. §. (2) bekezdésének a) pontjában és a termőföld hitelbiztosítéki értéke meghatározásának módszertani elveiről szóló 54/1997.(VIII.1.) FM rendelet 3.§(2) bekezdésének a) pontjában meghatározott, a piaci összehasonlító adatok elemzésén alapuló értékelés szerint meghatározott érték. Jelzálog: A jelzálogjog célja annak biztosítása, hogy a hitelező által nyújtott kölcsönt, és ezeknek járulékait visszakapja. A tartozás nemfizetése esetén a jelzálogjoggal terhelt ingatlan a meghatározott szabályok szerint eladható, és a vételár a tartozás rendezésére fordítható. Az elzálogosított ingatlan a tulajdonos birtokában marad, a jelzálogjog fennállása alatt rendeltetésszerűen használhatja, de gondoskodnia kell értékének megőrzéséről. Jelzáloghitel: a fogyasztó részére ingatlanra alapított jelzálogjog – ideértve az önálló zálogjogként alapított jelzálogjogot is – fedezete mellett nyújtott hitel.

87

Kamat: Az adós által az igénybe vett kölcsön használatáért a kölcsönnyújtónak fizetendő, rendszerint időarányosan térítendő pénzösszeg. A kölcsönadott pénz ára. A kamat az egyedi Kölcsönszerződésben meghatározott, éves százalékban kifejezett ügyleti kamatláb alkalmazásával kerül kiszámításra. Kamatfelár: az induló kamatfelár az Ügyféllel való megállapodása alapján, egyedi (kockázati) döntéssel kerül meghatározásra, éves százalékban kifejezett érték, mely a referenciakamattal (bázis kamatláb) összeadva alkotja az ügyleti kamatot. Kamatperiódus: A kölcsön ügyleti kamatára vonatkozó azon időszak, amely alatt a megállapított ügyleti kamat mértéke állandó, a kölcsönszerződés szerint nem változhat. A jelzáloghitelek esetében a kamatperiódus hossza egy, vagy öt év lehet, amelyek közül az ügyfél a hitel előkészítést megelőzően választhat. A hitel teljes futamideje alatt azonban a választott kamatperiódus nem változtatható meg. A Hitelintézet a hirdetményében határozza meg és teszi közzé az ügyfelek által választható kamatperiódusokat. Kamattámogatás: Olyan támogatási forma, melyet az állam a lakáskölcsönök kamatainak megfizetéséhez nyújt, így az ügyfeleknek csak a támogatással csökkentett kamatokat kell megfizetniük. Késedelmi kamat: A hitel késedelmes törlesztése esetén a bank által felszámított, a kölcsönszerződésben is rögzített büntető kamat. Készfizető kezes: Ha a Hitelintézet kevésnek tartja a biztosítékul felajánlott ingatlant/betétet/ingóságot és a felvevő(k) hitelképességét, akkor rendszerint kezes bevonását is kérheti a hitelügyletbe. Kezes az, aki kötelezettséget vállal arra, hogy amennyiben az adós nem teljesít, maga fog helyette teljesíteni. A Hitelintézet csak készfizető kezességvállalást fogad el: ekkor a Kezes nem követelheti, hogy a Hitelintézet a követelést először az adóstól vagy az adóstárstól hajtsa be. Kezelési költség: A banki adminisztrációért felszámított költség. KHR A központi hitelinformációs rendszer (a továbbiakban: KHR) /korábbi nevén: Bankközi Adós- és Hitelinformációs Rendszer (BAR)/ olyan zárt rendszerű adatbázis, amelynek célja, hogy támogassa a pénzügyi intézmények üzleti tevékenységét, hitelezési és ügyfél-minősítési munkáját, csökkentse a hitelnyújtás kockázatát. A KHR nyilvántartásában minden természetes és jogi személy, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező társaság bekerülhet, ha hitelviszony alanyává válik hitelkérőként, illetve a hitel felvevőjeként. Kevesen tudják, hogy hitelszerződés megkötése nélkül is bekerülhet valaki az adósnyilvántartásba, amennyiben hitelszerződés megkötésének kezdeményezése során valótlan adatot közöl, hamis vagy hamisított okiratot használ és mindez okirattal bizonyítható. A 2006-tól csak az kerülhet fel a listára, aki legalább a minimálbért kitevő összeg megfizetésével folyamatosan, több mint 90 napon át késlekedik. Évente egyszer minden adós ingyenesen tájékoztatást kérhet arról, hogy szerepel-e az adatbázisban. Ha valaki úgy gondolja, indokolatlanul került fel a listára, kifogással élhet a hitelintézetnél vagy a BISZ Zrt-nél, a panaszt az adatközpontnak tizenöt napon belül ki kell vizsgálnia, s az eredményről írásban tájékoztatnia az ügyfelet. Ha a beadványnak helyt adnak, két napon belül törölni kell az adatokat a listáról. Kölcsönfolyósítás: A Hitelintézet a folyósított kölcsön összegét, a szerződésben rögzített feltételeknek megfelelően az Adós által megjelölt bankszámlán írja jóvá. Kölcsönszerződés: Kölcsönszerződés alapján a Hitelintézet meghatározott pénzösszeget nyújt az Adós részére, az Adós pedig köteles a kölcsön összegét a szerződés szerint visszafizetni. Kölcsön futamideje: A kölcsön folyósítása és a - hitel- vagy kölcsönszerződésben meghatározott – kölcsön lejárata közötti időszak. Kölcsön lejárata: Az a nap, amikor az Adós a Hitelintézettel szembeni teljes kölcsöntartozását a Hitelintézetnek a kölcsön devizanemében a hitel- vagy kölcsönszerződésben meghatározott módon megfizetni köteles. Referencia kamatláb: a kölcsön ügyleteknél a szerződéses kamat meghatározásánál alapul szolgáló báziskamatláb. A forint hitelek esetében alkalmazott referencia kamatláb a belföldi bankközi pénzpiacon hivatalosan elfogadott referencia kamatláb, amely minden kamatperiódus első napját megelőző második munkanapon érvényes, a kamatperiódusok időtartamának megfelelő futamidejű BUBOR kamatláb. Rendelkezésre tartási idő: Az az időszak, amelyen belül az Adós a kölcsönt igénybe veheti. Közjegyzői díj: A hitel-, és jelzálog szerződés tartalmának, feltételeinek, és a hitel tartozás elismerésének közjegyző által készített okiratba foglalásáért kifizetett díj.

88

Közjegyzői okirat: Olyan a közjegyzőkről szóló törvényben rögzített alakiságokkal bíró közokirat, mely közhitelesen tanúsítja az okiratba foglalt tényeket, illetve, hogy azok a valóságnak megfelelnek. Az okirat a hitelezéssel összefüggésben lehet ún. egyoldalú kötelezettségvállaló (tartozáselismerő) nyilatkozat, amely az ügyfél közjegyző előtt tett kötelezettségvállalását rögzíti a kölcsönszerződés alapján. A kölcsönszerződés kerülhet közjegyzői okiratba foglalásra, ezt nevezzük kétoldalú közjegyzői okiratnak, ebben az esetben az ügyfél és a bank a közjegyző előtt írja alá a kölcsön nyújtás/visszafizetés feltételeiről szóló okiratot. Opciós jog: A Polgári Törvénykönyv 375. §-a szerint: ha a tulajdonos másnak vételi jogot (opció) enged, a jogosult a dolgot egyoldalú nyilatkozattal megvásárolhatja. A vételi jogra vonatkozó megállapodást - a dolog és a vételár megjelölésével - írásba kell foglalni. Tehát aki az opciós jogot megszerzi (adott esetben a bank), az a tulajdonos hozzájárulása, új szerződés megkötése nélkül megszerezheti az ingatlan tulajdonjogát. Megteheti mindazt, amit az opciós szerződés tartalmaz: pl. egyoldalú nyilatkozattal tulajdonjogot szerez, él vevőkijelölési jogával és így jut hozzá a hitel összegéhez. Az opciós jog nem fizetés esetén azt eredményezheti, hogy az adós tartozásáért cserébe a banké vagy az általa kijelölt vevőé lehet a fedezetül felajánlott ingatlan. Önerő: Ingatlan/termék/gépjármű vásárlásakor, a hitel és a vételár közötti érték az önerő. THM (Teljes Hiteldíj-Mutató): A teljes hiteldíj mutató a különböző ajánlatok összehasonlítására, az Ügyfél megfelelő tájékoztatására szolgál, az ügylet tényleges terheit mutatja százalékos formában. A teljes hiteldíj mutató (a továbbiakban: THM) a hitel teljes díjának aránya a hitel teljes összegéhez éves százalékban kifejezve. A THM számításának képletét az erről szóló jogszabály tartalmazza. A THM számításánál figyelembe kell venni a fogyasztó által a hitelszerződés kapcsán fizetendő összes díjat (ideértve a kamatot, díjat, jutalékot, költségeket és adót), valamint a hitelhez kapcsolódó járulékos szolgáltatások költségeit, ha a hitelező számára ismertek, továbbá a szolgáltatás igénybevételét a hitelszerződés megkötéséhez, ha a hitelező előírja, ideértve különösen: a fogyasztó által felajánlott fedezet értékbecslésének díját, építésnél a helyszíni szemle díját, a számlavezetés és készpénz-helyettesítő fizetési eszköz használatának költségeit és a fizetési műveletekkel kapcsolatos egyéb költségeket, ha a számla fenntartását a hitelező előírja, ingatlan nyilvántartási eljárás díját, biztosítás és garancia díját (jelzáloghitelnél a vagyonbiztosítás díj nem vehető figyelembe) A THM számításnál nem vehető figyelembe: a prolongálás (futamidő hosszabbítás) költsége, a késedelmi kamat, egyéb olyan fizetési kötelezettség, amely a szerződésben vállalt kötelezettség nem teljesítéséből származik, a közjegyzői díj, kereskedelmi kölcsön vagy kapcsolt hitelszerződés esetén a fogyasztó által a termékek vagy szolgáltatások megvételéért fizetett – vételáron felüli – díj függetlenül attól, hogy készpénzzel vagy hitelből fizeti, valamint a számlavezetés és a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz használatának költségei és a fizetési műveletekkel kapcsolatos egyéb költséget, ha a számla fenntartását a hitelező nem írja elő az adott hitelszerződéshez és költségeit a fogyasztóval kötött szerződésben egyértelműen és külön feltüntették. Tőketartozás: Az első törlesztésig a folyósított kölcsönösszeg, azt követően annak a megfizetett törlesztőrészletek tőketartalmával csökkentett összege. Törlesztőrészlet: A felvett hitel után fizetendő kamat és tőketörlesztés együttes, meghatározott rendszerességgel és összegben az ügyfél által, a futamidő alatt fizetendő összeg. Tulajdoni lap: A Földhivatal által nyilvántartott, kiadott tanúsítvány, mely adott ingatlanra vonatkozóan közhitelesen igazolja az ingatlan nyilvántartás által bejegyezhető jogok és feljegyezhető tények fennállását, a bejegyzés, feljegyzés iránti eljárás megindulását, valamint az adott ingatlan földhivatal által nyilvántartott adatait. Türelmi idő: A hitel folyósításától számított azon időszak, amely alatt még nem kell a tőketartozás törlesztését megkezdeni, csak a kiszámított kamatot kell megfizetni. Ügyleti év: Egy teljes év, úgy, hogy az első ügyleti év kezdete a folyósítást követő azon számú nap, amely számszerűen megfelel a mindenkori törlesztés napjának

89

Üzletszabályzat: Azon dokumentum, amely meghatározza a Hitelintézet és az Ügyfelek közötti jogviszony alapvető szabályait, és amelynek rendelkezéseit alkalmazni kell a Hitelintézet és valamennyi Ügyfél közötti minden olyan jogviszonyban, melynek során a Hitelintézet valamely szolgáltatást nyújt az Ügyfelek részére, és / vagy az Ügyfelek valamely szolgáltatást vesznek igénybe a Hitelintézettől. Változó kamatozás: Változó kamatozású hitelek esetén a hitel futamideje alatt, a meghatározott kamatperiódusok végén a Hitelintézet, a pénzpiaci, devizapiaci és jogszabályi feltételek változását követve, illetve ahhoz igazodva megváltoztathatja az ügyleti kamatlábat. Végrehajtási jog: Az ingatlanokat terhelő követelések kielégítését biztosító jogi korlátozás arra az esetre, ha a követelés teljesítését hatósági úton kell végrehajtani. A tulajdoni lap III. részén levő bejegyzés felhívja a figyelmet arra, hogy a tulajdonjogra érvényes terhek rakódtak (bírósági végrehajtás, államigazgatási végrehajtás - adó és illetéktartozás kiegyenlítésére). Zálogjog: Olyan jogosultság, amelynek alapján a jogosult - amennyiben követelését az adós a kötelezettség esedékességekor nem egyenlíti ki - a követelésének biztosítására szolgáló zálogtárgy értékesítésével kielégítés nyerhet. A zálogtárgyból való kielégítés általában bírósági határozat alapján, végrehajtás útján történik. Zálogjogosult: Akinek követelését a zálogjog biztosítja. Jelzáloghitelek esetén, a hitelt nyújtó Hitelintézet tekinthető zálogjogosultnak. Zárlati költség: a kölcsön lezárásáért felszámított költség.

90

TÁJÉKOZTATÓ a lakossági fizetési számlát érintő fizetési megbízások benyújtásának és teljesítésének rendjéről Hatályos: 2009. november 01-től A Szerencs és Környéke Takarékszövetkezet (továbbiakban: Takarékszövetkezet) a fizetési számlával rendelkező ügyfelek fizetési megbízásait a jelen Tájékoztatóban meghatározottak szerint teljesíti. 1.) A számlatulajdonosok fizetési megbízásaikat postai úton, vagy közvetlen benyújtással, valamint – külön szerződés alapján – telefaxon juttathatják el a Számlavezető helyhez. A fizetési megbízásokat – a VIBER tételeket, valamint a készpénz ki- és befizetéseket kivéve – a fentiekben ismertetett módon hétfőtől-péntekig 1100 óráig. Electra rendszeren az üzemidőben nyújthatják be a számlatulajdonosok tárgynapi teljesítésre. A fentiekben részletezett időpontok után, illetve Electra üzemidőn túl benyújtott megbízásokat a takarékszövetkezet a következő munkanapon teljesíti. A Takarékszövetkezet pénztárában történő készpénz-felvétel és befizetés hétköznapokon hétfő, kedd, csütörtök 730 – 1500 óráig; szerdán 730 – 1600 óráig; pénteken 730 – 1400 óráig bonyolítható. A VIBER tételek tárgynapi teljesítésre egységesen – Electra rendszeren kapcsolatot tartó ügyfelek esetén is 1300 óráig papír alapon nyújthatók be a számlavezető fiókhoz. Deviza átutalási megbízások befogadása hétfőtől-csütörtökig 1230 óráig, pénteken 1130 óráig nyújthatók be a számlavezető fiókhoz. Az átutalási megbízásokat a számlatulajdonos „Terhelési nap” megjelöléssel is benyújthatja, ebben az esetben a megbízás fizetési számlán történő könyvelése, illetve a címzett fizetési számlát vezető pénzforgalmi szolgáltatóhoz történő továbbítása a „Terhelési nap”-ként megjelölt banki munkanapon történik. Terhelési napként a benyújtás napja, vagy azt követő valamelyik munkanap megjelölhető. Amennyiben a „Terhelési nap” nem munkanapra esik, abban az esetben a Számlavezető hely a fizetési megbízást a „Terhelési nap”-ot követő első banki munkanapon teljesíti. 2.) A Számlatulajdonosok által tárgynapi teljesítésre benyújtott, Takarékszövetkezetnél vezetett fizetési számlára indított megbízások tárgynapon kerülnek a címzett számlán lekönyvelésre. A más pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett fizetési számlára indított megbízásokat a Számlavezető hely még tárgynapon továbbítja a GIRO rendszeren keresztül, amely így a tárgynapot követő munkanapon érkezik meg a címzett számláját vezető pénzforgalmi szolgáltatóhoz. Amennyiben a Számlatulajdonos olyan megbízást kezdeményez a partnere felé, amelyet a partner pénzforgalmi szolgáltatója nem tudott az ügyfele fizetési számláján lekönyvelni és ezért a megbízást visszautalja az indítónak, a visszautalt tételt a Takarékszövetkezet még a visszautalt tétel fogadásának napján jóváírja a Számlatulajdonos számláján. 3.) A Számlatulajdonos számlája javára érkező átutalások – amennyiben az indító fizetési számláját is a Takarékszövetkezet vezeti – még a megbízás indításának napján jóváírásra kerülnek. A más hitelintézet ügyfelétől érkező jóváírásokat a Takarékszövetkezet az azt tartalmazó GIRO állomány átvételét követően, még tárgynapon jóváírja a Számlatulajdonos számláján.

91

A Számlatulajdonos számlája javára fogadott VIBER átutalások takarékszövetkezeti fogadásáról a Számlavezető hely által történő tudomásszerzést követően haladéktalanul jóváírásra kerülnek. Abban az esetben, ha a Számlatulajdonos partnerétől olyan tranzakció érkezik a Számlatulajdonos részére, amelyet pénzforgalmi jelzőszám hibája, vagy egyéb okból kifolyólag a Számlavezető hely nem tud automatikusan és egyértelműen beazonosítani, akkor a tétel rendezéséről tárgynapon megkísérel gondoskodni. Rendezés alatt értendő az, hogy a Számlavezető hely sikeres beazonosítás után lekönyveli a megbízást a Számlatulajdonos pénzforgalmi számláján, vagy sikertelen beazonosítás esetén visszautalja a tételt a kezdeményező fizetési számlájára. 4.) Csoportos beszedési és UGIRO beszedési megbízás – teljes összegének – teljesítése ellen az ügyfél a terhelési napot megelőzően 1100 óráig írásban tehet kifogást a takarékszövetkezetnél. 5.) A postai készpénzforgalomhoz kapcsolódó tételek vonatkozásában a Takarékszövetkezet közvetítői tevékenységet végez, melynek keretében a Posta Elszámoló Központtól kapott tételeket tárgynapon – a tételeket tartalmazó adatállomány fogadásának napján – könyveli le a Számlatulajdonos pénzforgalmi számláján. 6.) A 100.000,- Ft, azaz Egyszázezer forint feletti kifizetési igényét legkésőbb a készpénzfelvétel napját megelőző 2. munkanapon, valamint az 1.000.000,- Ft, azaz Egymillió forint feletti befizetési igényét a számlatulajdonosnak az esedékességet megelőző munkanapon telefonon vagy személyesen be kell jelenteni a számlát vezető, illetve kifizető takarékszövetkezet fiókjánál 1100 óráig.

92

TÁJÉKOZTATÓ a számlatulajdonos pénzforgalmi számláját érintő fizetési megbízások benyújtásának és teljesítésének rendjéről Hatályos: 2009. november 1-től A Szerencs és Környéke Takarékszövetkezet (továbbiakban: Takarékszövetkezet ) a pénzforgalmi számlával rendelkező ügyfelek fizetési megbízásait a jelen Tájékoztatóban meghatározottak szerint teljesíti. 1.) A számlatulajdonosok pénzforgalmi megbízásaikat postai úton, vagy közvetlen benyújtással, valamint - külön szerződés alapján - telefaxon juttathatják el a Számlavezetőhelyhez A pénzforgalmi megbízásokat – a VIBER tételeket, valamint a készpénz ki- és befizetéseket kivéve - a fentiekben ismertetett módon hétfőtől-péntekig 11.00 óráig . Electra rendszeren az üzemidőben nyújthatják be a számlatulajdonosok tárgynapi teljesítésre. A fentiekben részletezett időpontok után, illetve Electra üzemidőn túl benyújtott megbízásokat a takarékszövetkezet a következő munkanapon teljesíti. A Takarékszövetkezet pénztárában történő készpénz-felvétel és befizetés hétköznapokon hétfő, kedd, csütörtök 7,30 – 15,00 óráig; szerdán 7,30-16,00 óráig; pénteken 7,30 – 14,00 óráig bonyolítható. A VIBER tételek tárgynapi teljesítésre egységesen – Electra rendszeren kapcsolatot tartó ügyfelek esetén is – 13,00 óráig papír alapon nyújthatók be a számlavezető fiókhoz. Deviza-átutalási megbízások befogadása hétfőtől – csütörtökig 12,30 óráig, pénteken 11,30 óráig papír alapon nyújthatók be a számlavezető fiókhoz. Az átutalási megbízásokat a számlatulajdonos " Terhelési nap" megjelöléssel is benyújthatja, ebben az esetben a megbízás pénzforgalmi számlán történő könyvelése, illetve a címzett fizetési számlát vezető pénzforgalmi szolgáltatóhoz történő továbbítása a „Terhelési nap”- ként megjelölt banki munkanapon történik. Terhelési napként a benyújtás napja, vagy azt követő valamelyik munkanap megjelölhető. Amennyiben a „Terhelési nap” nem munkanapra esik, abban az esetben a Számlavezető hely a fizetési megbízást a „Terhelési nap”- ot követő első banki munkanapon teljesíti. 2.) A Számlatulajdonosok által tárgynapi teljesítésre benyújtott, Takarékszövetkezetnél vezetett fizetési számlára indított megbízások tárgynapon kerülnek a címzett számlán lekönyvelésre. A más pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett fizetési számlára indított megbízásokat a Számlavezető hely még tárgynapon továbbítja a GIRO rendszeren keresztül , amely

93

így a tárgynapot követő munkanapon érkezik meg a címzett számláját vezető pénzforgalmi szolgáltatóhoz. Amennyiben a Számlatulajdonos olyan megbízást kezdeményez a partnere felé, amelyet a partner pénzforgalmi szolgáltatója nem tudott az ügyfele fizetési számláján lekönyvelni és ezért a megbízást visszautalja az indítónak, a visszautalt tételt a Takarékszövetkezet még a visszautalt tétel fogadásának napján jóváírja a Számlatulajdonos számláján. 3.) A számlatulajdonos számlája javára érkező átutalások - amennyiben az indító fizetési számláját is a Takarékszövetkezet vezeti - még a megbízás indításának napján jóváírásra kerülnek. A más hitelintézet ügyfelétől érkező jóváírásokat a Takarékszövetkezet az azt tartalmazó GIRO állomány átvételét követően, még tárgynapon jóváírja a Számlatulajdonos számláján. A Számlatulajdonos számlája javára fogadott VIBER átutalások takarékszöveti fogadásáról a Számlavezető hely által történt tudomásszerzést követően haladéktalanul jóváírásra kerülnek. Abban az esetben, ha a Számlatulajdonos partnerétől olyan tranzakció érkezik a Számlatulajdonos részére, amelyet pénzforgalmi jelzőszám hibája, vagy egyéb okból kifolyólag a Számlavezető hely nem tud automatikusan és egyértelműen beazonosítani, akkor a tétel rendezéséről tárgynapon megkísérel gondoskodni. Rendezés alatt értendő az, hogy a Számlavezető hely sikeres beazonosítás után lekönyveli a megbízást a Számlatulajdonos pénzforgalmi számláján, vagy sikertelen beazonosítás esetén visszautalja a tételt a kezdeményező fizetési számlájára. 4.) A postai készpénzforgalomhoz kapcsolódó tételek vonatkozásában a Takarékszövetkezet közvetítői tevékenységet végez, melynek keretében a Posta Elszámoló Központtól kapott tételeket tárgynapon - a tételeket tartalmazó adatállomány fogadásának napján - könyveli le a Számlatulajdonos pénzforgalmi számláján. 5) A 100.000,- Ft, azaz Egyszázezer forint feletti kifizetési igényét legkésőbb a készpénzfelvétel napját megelőző 2. munkanapon, valamint az 1.000.000,- Ft, azaz Egymillió forint feletti befizetési igényét a számlatulajdonosnak az esedékességet megelőző munkanapon, telefonon vagy személyesen be kell jelenteni a számlát vezető, illetve kifizető takarékszövetkezet fiókjánál 1100 óráig.

Szerencs és Környéke Takarékszövetkezet

94

Takaréklevél

A takarékszövetkezet fix összegű takarékleveleket bocsát ki. A fix összegű takaréklevél-betétek címletei: 5.000 Ft 10.000 Ft 20.000 Ft 50.000 Ft 100.000 Ft 500.000 Ft A takaréklevél esetén kamat csak a teljes naptári hónapok után jár. A takaréklevélre elhelyezett összeghez - mivel az fix címletű - újabb összeget hozzátenni, vagy abból elvenni a felváltás esetét kivéve nem lehet. A nagyobb címletű takaréklevél kisebb címletűre jogfolytonosan felváltható. A felváltott takaréklevél az eredeti elhelyezés időpontjától kamatozik. A felváltott takaréklevél ellenértékének egy része készpénzben is kifizethető. Az év ugyanazon hónapjában megnyitott kisebb címletű takaréklevelek magasabb címletűre jogfolytonosan beválthatók. A takaréklevél kamatát külön felvenni nem lehet, azt a betétösszeg, illetve felváltás esetén a részösszeg felvételével egyidejűleg fizeti ki a Takarékszövetkezet. A névre szóló Takaréklevél az 1996. évi CXII. törvény rendelkezései szerint OBA által garantált.

95

Kamatozó könyves takarékbetét

Takarékbetétet a takarékszövetkezetnél kizárólag névre szólóan, rendelkezés szerint fenntartással vagy fenntartás nélkül minden természetes személy elhelyezhet. A Takarékszövetkezet a betétes részére betétkönyvet szolgáltat ki. A betétbe betétet elhelyezni, kivétet eszközölni – lekötési időt ki nem töltött betétnél a kamat veszteség figyelembevételével – bármikor lehet. A Takarékbetét összegének visszafizetésére és a kamat kifizetésére vonatkozó követelés nem évül el. A takarékbetétek biztosítottságát az 1996. évi CXII. törvény a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény tartalmazza (OBA biztosítás). A takarékbetét elhelyezhető lekötési idő szerint  Lekötési idő meghatározása nélkül (látra szólóan)  Előre meghatározott lekötési időre (lekötéssel) - 3 hónapos lekötésű - 1 éves lekötésű - 2 éves lekötésű - 3 éves lekötésű A takarékbetétek elhelyezése Takarékbetétet kizárólag névre szólóan lehet elhelyezni! Rendelkezési jogosultságok: Rendelkezésre jogosult személy: aki a betét tulajdonosa, vagy ha nem tulajdonosa a betétnek, akkor az a személy, aki a tulajdonos rendelkezése alapján korlátozással vagy anélkül rendelkezhet a betét fölött. A névre szóló takarékbetétek kapcsán a betételhelyező az alábbi rendelkezéseket teheti:  Fenntartással helyezheti el a takarékbetétet  Fenntartás nélkül helyezheti el a takarékbetétet A névre szólóan fenntartással elhelyezett takarékbetétet a Takarékszövetkezet az okiratban megnevezett személy a betétes vagy a kedvezményezett – részére csak a betétes által az okiratban meghatározott feltétel teljesítése esetén fizeti vissza. E feltételt a betétes egyoldalúan, írásbeli nyilatkozattal módosíthatja. Fenntartásos betétkönyvet két vagy több személy is nyithat, de rendelkezni kell a betétkönyvből való kifizetés esetére, hogy a betéttulajdonosok együttesen vagy külön-külön jogosultak a betét felett. A fenntartásos betét tulajdonosa úgy is rendelkezhet, hogy elhalálozása esetén a betétösszeget az általa megjelölt kedvezményezett(ek) részére kell kifizetni. Az így elhelyezett takarékbetét nem tartozik a takarékbetét tulajdonos hagyatékához; a kedvezményezett(ek) a takarékbetét felett a hagyatéki eljárás lefolytatása nélkül is rendelkezhetnek. A fenntartással elhelyezett (névre szóló) takarékbetét esetén a Takarékszövetkezet az okiratra rávezeti a betétes, társtulajdonos, illetve a kedvezményezett:  családi és utónevét (születési név), amennyiben van házassági nevét,  születési helyét és idejét,  lakcímét,  anyjának szülési nevét,  valamint azt, hogy a kedvezményezett milyen esemény/tény/feltétel bekövetkezése esetén nyer rendelkezés jogot a betét felett.

96

A fenti adatkörön kívül a pénzmosás elkerülésével kapcsolatos azonosítás miatt – külön adatlapon, aláírási kartonon, nyilvántartó lapon stb. – rögzíteni kell a betételhelyező, társtulajdonos, illetve a kedvezményezett:  családi és utónevét (születési név), amennyiben van, házassági nevét,  lakcímét,  születési helyét, idejét,  állampolgárságát,  anyja születési nevét,  azonosító okmányának típusát és számát,  továbbá az aláírását. Takarékbetétkönyvbe való forgalmazás csak a betétkönyv egyidejű bemutatása mellett lehet. Teljes kivét esetén – a betét összegét és a betétest megillető kamatot a betétkönyv bevonása ellenében lehet kifizetni. Takarékbetét kamatozása a befizetés napján kezdődik és a kifizetést megelőző napon végződik. Kamatszámítás, aminek képlete:

megelőlegezett kamatjóváírással történik. Az évi napok száma 360, minden hónap 30 napos. A takarékbetét után járó kamatot – teljes kifizetést kivéve – minden év december 31-én írja jóvá a Takarékszövetkezet a betétszámlán, majd a takarékbetétkönyvbe. A lekötött betéteknél minden egyes betételhelyezésnek el kell tölteni a lekötési időt. Kifizetés esetén mindig a legrégebbi befizetésből történik a felvét. Lekötési időt elfekvő betét a – lekötési időnek megfelelő kamat %-kal – tovább kamatozik. A Takarékszövetkezet a takarékbetét után és a lekötési idő előtt felvett takarékbetét után a Hirdetményben meghatározott mértékű kamatot fizet.

97

Lakáscélú betétek

Új lakáscélú megtakarítás már nem helyezhető el. A lakáscélú megtakarításokról a 90/1987. PM. rendelet szól, ami 1997. I.1-től hatályát vesztette, de rendelkezéseit a már megkötött betétszerződésekre alkalmazni kell. Lakáscélú megtakarítás olyan takarékossági megállapodás, amelyben a betételhelyező vállalja, hogy saját maga, vagy az általa megnevezett kedvezményezett részére minden hónapban – 5 éven keresztül 100-zal maradék nélkül osztható forintösszeget helyez el. Az elhelyezett betét és kamata felett – a megállapodás időtartama alatt – a betételhelyező rendelkezik. A megállapodás lejáratával, amennyiben a kedvezményezett nagykorú, a kedvezményezett, a kedvezményezett nagykorúságáig a betételhelyező rendelkezik. A megállapodás időtartamának lejárta után a megtakarítást tovább lehet folytatni, illetve a betétszámlán a befizetéseket és kamatát tartani. Lakáscélú betétekből részösszeget kivenni nem lehet. A betételhelyező fontos okból (pl.: betegség) a megállapodásban vállalt befizetéseket szüneteltetheti. A szüneteltetés idejével a megállapodás időtartama meghosszabbodik. A betételhelyező a befizetett lakáscélú megtakarítások után a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvényben meghatározott adókedvezményben részesül. A lakáscélú betétek – az 1996. évi CXII. tv. szerint - államilag és OBA által garantáltak. A Takarékszövetkezet minden év december 31-én a tárgyévi kamatot jóváírja a betétszámlán. A befizetésekről, a jóváírt kamatról és az év végi számlaegyenlegről évente írásban értesíti a betételhelyezőt a Takarékszövetkezet. A lakáscélú betét kamatozása a befizetés napján kezdődik és a kifizetést megelőző napon végződik. Kamatszámítás képlete:

Kamatszámításnál minden hónap 30 naposnak számít. A Takarékszövetkezet a lakáscélú betétek után a „Hirdetményben” meghirdetett kamatot fizet. A megállapodás időtartamát a 60 befizetést elért betétszámlán „számlazárás” történik, ami során a befizetések után – azok időpontjától - + kamatjóváírás történik. A megállapodásban vállalt feltételek teljesítése esetén külön jogszabályban meghatározott feltételek szerint külön kölcsön adható. A lakáscélú megtakarítások után adható kölcsön összegét és feltételeit a Lakáscélú támogatásokról szóló többször módosított 12/2001. (I.31.) Korm. rendelet szabályozza.

98

Takarékszelvény

A takarékszelvény az ügyfél választása szerint lehet:  Névre szóló fenntartással elhelyezett  Névre szóló fenntartás nélkül elhelyezett A takarékszelvényt természetes személyek válthatják. Címletei: A Takarékszelvény címletértéke minimum 1.000 Ft, de tetszőleges (100-zal maradék nélkül osztható) összegben és ezen belül szabadon választott címletértékben váltható. Lejárata: A Takarékszelvény lejárata 3 hónap (minden hónapot 30 naposnak számítva 90 nap).

Kamata: A Takarékszelvény fix kamatozású (a lejárati időn belül a kamata nem változik). A kamat mértéke 30 naponként emelkedik. A Takarékszelvény lejáratkor (30 naponkénti tőkésítésekkel) kamatos kamatot fizet. A Takarékszelvény betét összege és az addig (napi kamatszámítás alapján) megszolgált időarányos kamat összege bármikor felvehető. Az egységesített betéti kamatláb mutatót (EBKM) a hirdetmény tartalmazza. A Takarékszelvény lejárat után tovább nem kamatozik, az ügyfél követelése a lejárattól számított 5 év elteltével évül el. A kamatszámítás képlete:

A névre szóló Takarékszelvény az 1996. évi CXII. törvény rendelkezései szerint OBA által garantált.

99

Takarék számlabetét A Takarék számlabetét elsődleges célja, hogy a természetes személyek által igen kedvelt Kamatozó takarékbetétkönyv (könyves betét) kiváltására – a betétkönyv megszokott funkcióit megtartó, a kamatozás módjában megegyező – korszerűbb számlás megtakarítási lehetőséget biztosítson. Ugyanakkor a kényelmes, rugalmas, valamint a korábbi betételhelyezésekhez történő (akár eseti, akár folyamatos) hozzávezetésre egyaránt alkalmas számla szélesebb megtakarítói kör megnyerését is szolgálja. A Takarék számlabetét megnyitására betétszámla szerződés alapján kerül sor. A Takarék számlabetét két névre is szólhat (tulajdonos és társtulajdonos minőségben). Egy ügyfél (különböző megtakarítási céljainak érdekében) több Takarék számlabetétet is nyithat. Elhelyezése változatos formában (készpénzbefizetés, eseti és rendszeres jóváírás, stb.), az ügyfél választása szerinti összegben és gyakorisággal történik a betétszámlán. A Takarék számlabetétben történő elhelyezésnek nem feltétele bankszámla nyitása. Így a kizárólag megtakarítani kívánó ügyfeleknek – akik a bankszámla által nyújtott szolgáltatásokat nem kívánják igénybe venni – költségmentes, kényelmes betételhelyezési lehetőséget jelent. A Takarék számlabetét nem feltételezi bankszámla meglétét, de nem is váltja ki a pénzforgalmi jellegű bankszámlát. Megtakarításra, és nem a szokásos fizetési megbízások teljesítésére szolgál. (A betétszámláról ezért pl.: nem teljesíthetők csoportos beszedéssel kapcsolatos tranzakciók, a számla nem képezheti fedezetét bankkártya tranzakcióknak, stb..) A bankszámlával rendelkező ügyfelek rendszeres átutalással folyamatosan megtakaríthatnak a betétszámlán anélkül, hogy külön intézkedniük kellene az átvezetéssel kapcsolatban, ugyanakkor rendkívüli (eseti) elhelyezésre is korlátozás nélkül lehetőségük van. A nagy összegű megtakarítással rendelkező ügyfeleknek kedvezőbb feltételek szerinti (egyedi kamatlábbal megállapított) lekötési lehetőségét is biztosítja. Rugalmassága miatt mindenféle korosztály és különböző ügyfélcsoportok igényeinek kielégítésére egyaránt alkalmas: Természetes személyek esetében a Takarék számlabetétben történő megtakarítás alapvetően kétféle célt szolgálhat: o A betételhelyező saját magának, bármilyen okból (közelebbi, vagy távolabbi céljának elérése érdekében) takarékoskodik. Az ügyfél megtakarításainak különböző célok érdekében történő elkülönítésére tetszőleges számú Takarék számlabetétet nyithat. o Más személy (pl. gyermek, unoka) javára történő folyamatos megtakarításra is lehetőség nyílik az alábbi módon: - A korlátozottan cselekvőképes, illetve cselekvőképtelen személy nevére nyitott betétszámlán történik a takarékoskodás a törvényes képviselő által aláírt szerződés és nyilatkozat (6. sz. melléklet) alapján. - A betételhelyező saját nevére nyitott számláján kedvezményezettet jelöl meg (konkrét feltétel megjelölésével). A rendelkezési jog megnyílásának feltétele lehet egy konkrét időpont megjelölése (pl.: nagykorúság elérése), illetve a számlatulajdonos halála (haláleseti kedvezményezett), illetve bármilyen a Takarékszövetkezet Üzletszabályzatában külön megjelölt feltétel. Kisebb közösségek (pl.: szakkörök, nyugdíjas klubok, osztály közösségek, stb.) közös céljaik megvalósítása érdekében – képviselőik nevén (két néven) nyitott – számlabetétben takarékoskodhatnak előre. A képviselő képviseleti jogát külön okirattal (pl.: magánjogi 100

szerződés, jegyzőkönyv, meghatalmazás, igazolás, mely lehet: iskola igazolása a szülői munkaközösség vezetőjéről, stb.) kell igazolni. A Takarékszövetkezet és a képviselők által kötött Takarék számlabetét szerződés mellékletét képező okirat tartalmazza a közösség tagjainak, a betét tényleges tulajdonosainak adatait. Vállalkozások, egyéb szervezetek számára a cég működésében átmenetileg nélkülözhető pénzeszközök kedvező kamattal történő elhelyezésére, valamint kizárólag a betét illetve a kamat összegének felvételére szolgál, akár pénzforgalmi számla nyitása nélkül is. A betétszámlán történő elhelyezés és az abból történő kivét nem honos kirendeltségen is kezdeményezhető A konstrukció ötvözi a folyószámláról lekötött betét, valamint a Kamatozó takarékbetétkönyv előnyeit.. A betétkönyvi (okiratos) formával szemben előnye, hogy a számla jellege miatt a vállalkozók is nyithatják, valamint a szerződés elvesztése, eltulajdonítása esetén nincs szükség közjegyzői megsemmisítési eljárásra. (Az okiratos formák okmányszerű kezelésével kapcsolatos ügyintézői munka is átalakul, leegyszerűsödik. A betéti okiratok gyártásával, szállításával, értékőrzésével kapcsolatos költségek megtakaríthatók.) A számla jelleg lehetőséget nyújt folyamatos – az ügyfél által meghatározott gyakoriságú, összegű – betétlehelyezésre, a Takarékszövetkezetben történő személyes megjelenés nélkül, azaz egyszeri, vagy rendszeres átutalással történő megtakarításra, a hagyományos pénztári formák megtartása mellett. A folyószámláról lekötött betéttel szemben előnye, hogy a betétszámlához folyamatosan hozzá lehet vezetni tetszőleges összeget (új számlaszám képződése nélkül), nem pusztán egy eredetileg elhelyezett összeg periodikus lekötéséről van szó. Mivel a betételhelyező megtakarításait különböző célok érdekében, tetszőleges számú Takarék számlabetétben is elhelyezheti, lehetőség van arra, hogy a különböző betétszámlái „felcímkézésre” kerüljenek, a betétszámlák megjegyzés rovatainak a konkrét célt (pl.: „…év végi lakásfelújítás számla…”, „…BMX vásárlás számla…”, „…szeptemberi TV csere számla…”, stb.) jelző kitöltésével. A Takarék számlabetétben elhelyezett összegek OBA biztosítottak.

101

Életciklus betét

Az Életciklus betét három elemből áll, mindhárom betét betétszámla jellegű. Elemei: Tanulmányi előtakarékossági betét Családalapítási előtakarékossági betét Kegyeleti betét Az előtakarékosságra a Takarékszövetkezet és a betételhelyező betétszámla megállapodást kötnek. A megállapodás keretében a Takarékszövetkezet számlát nyit a betételhelyező részére. Tanulmányi előtakarékossági betét

A szerződést saját jövedelemmel rendelkező, nagykorú, devizabelföldi természetes személy köti kedvezményezett (devizabelföldi, 14. életévét betöltött személy) megjelölésével, utóbbi személy majdani tanulmányi költségeinek fedezésére. A betételhelyező a kedvezményezettet a szerződés megkötésekor, vagy a takarékossági időszak alatt bármikor megjelölheti. Az előtakarékosság időtartama minimum 4 év. A takarékosság havi rendszerességű, előre rögzített összegű, összege évi minimum 36.000.- Ft-ot tesz ki. A havi 3.000.- Ft megtakarítást időszakosan összevontan előre is be lehet fizetni. Lejárata után a betét meghosszabbítható, ezt az időszak megjelölésével írásban - szerződésmódosítással - kell rögzíteni. A meghosszabbításra a takarékossági időszak feltételei vonatkoznak. A számláról részösszeget felvenni nem lehet. A betét kamata változó, és a mindenkori jegybanki alapkamathoz igazodik, attól maximum +/- 5 %-kal tér el. Az előtakarékossági betét lejártakor - ha a betétes mindent a szerződés szerint teljesített - a rendszeresen elhelyezett összeg után számított, az elhelyezés napjától járó kamat 10 %-át kapja meg prémiumként. Az eseti többletbefizetések után az arra számított kamat 5 %-a jár prémiumként. (pl.: 4 év takarékossági időszak alatt 30.200.- Ft kamatot kapott a betétes, és többlet befizetése nem volt. Ez esetben a betétest egyszeri 3.020.- Ft kamatprémium illeti meg.) A szerződés lejárta előtt felmondott betétekre az adott futamidő időszakában érvényes – a Takarékszövetkezet Hirdetményeiben közölt – forgalmazó lakossági bankszámla betétek kamata jár. A takarékossági időszak alatt a betételhelyező egyszer, maximum három hónapra kérheti a befizetés szüneteltetését. Ezt írásban kell bejelenteni. A takarékossági idő lejártakor a Takarékszövetkezet a betételhelyező által megnevezett kedvezményezettel lakossági bankszámlaszerződést, a betételhelyezővel kiegészítő szerződést köt. A bankszámla szerződés felett a kedvezményezettnek kizárólagos rendelkezési joga van. A betételhelyezővel kötött kiegészítő szerződés szerint a betételhelyező rendelkezik arról, hogy a betétszámlán összegyűjtött tőkét és annak jóváírt kamatait milyen ütemezéssel vezesse át a Takarékszövetkezet a kedvezményezett folyószámlájára. A betétszámla feletti rendelkezési jog továbbra is a betételhelyezőt illeti meg. A betétszerződés lejártakor - ha a betételhelyező nem kérte a takarékossági időszak meghosszabbítását, és a betét felett nem rendelkezett - a betétszámla megszűnéséig, vagy

102

további rendelkezésig a számla teljes követelése forgalmazó lakossági bankszámlaként kamatozik tovább. A kedvezményezettel kötött bankszámla szerződés szolgáltatása és kamata megegyezik a Takarékszövetkezet lakossági bankszámla szolgáltatásával és kamatával (pl.: a számlára szabadon lehet befizetni, lekötni, kártyát igényelni stb.) A betétszámla a folyósítási - kifizetési - periódusban kétféle módon kamatozik: a kiegészítő szerződésben rögzítettek szerint fél éves időszaknak megfelelő összeg a takarékossági időszak alatt összegyűjtött betétösszegtől elkülönítve, a mindenkori lakossági bankszámla szerződés kamataival (VII. 2. b. pont alapján), az ezt meghaladó rész a betétszámla megnyitásától érvényes kamatozás szerint, mint lekötött betét kamatozik tovább. A kiegészítő szerződés megkötésekor tájékoztatni kell a betételhelyezőt arról, hogy betétszámla követelése alapján az általa kért tanulmányi időszakra - a jövőbeni kamatokat is figyelembe véve - havonta mekkora összeg folyósítható. A betételhelyező úgy is meghatározhatja a havi (időszaki) folyósítási összeget, hogy az a tanulmányi időszaknak csak egy részére nyújt fedezetet. Ez esetben, vagy ha a szerződéskötéskor kalkulált kamatok eltérő alakulása miatt a tanulmányi időszak alatt a betétszámla lemerült, ezért nem tudja fedezni a költségeket - külön szerződés szerint, ahhoz kapcsolódó hitelbírálat alapján - tanulmányi hitel is igénybe vehető. A tanulmányi hitel előfeltétele a Tanulmányi előtakarékossági betét. Tekintve, hogy a konstrukciónak ajándékozási jellege is lehet, a betételhelyező kérésének megfelelően - ajándékozásra alkalmas kivitelben - a szerződés kötésekor a kedvezményezettet a betét céljáról értesítő ajándékkártya, vagy a betét lejártakor a betét követelésének feltüntetésével a lakossági bankszámla megnyitására való "felszólító" kártya adható ki. Családalapítási előtakarékossági betét

A szerződést saját jövedelemmel rendelkező, nagykorú, devizabelföldi természetes személy köti önmaga, vagy kedvezményezett (devizabelföldi, 14. életévét betöltött személy) megjelölésével valaki más számára. Célja, hogy a fiatal pályakezdő megteremthesse önálló élete alapjait, vagy gyermekvállalásnál a gyermek megszületése utáni időszakban a keresetkiesést pótolja. Kedvezményezett megjelölése esetén a betételhelyező a kedvezményezettet a szerződés megkötésekor, vagy a takarékossági időszak végén is megnevezheti. A konstrukcióban elhelyezett betét felett a betételhelyező kizárólagosan rendelkezhet, ez idő alatt a kedvezményezett személye is megváltoztatható. Az előtakarékosság időtartama minimum 3 év. A takarékosság havi rendszerességű, előre rögzített összegű, összege évi minimum 36.000.- Ft. A havi 3.000.- Ft. megtakarítást időszakosan összevontan előre is be lehet fizetni. Lejárata után a betét meghosszabbítható, ezt az időszak megjelölésével írásban - szerződésmódosítással - kell rögzíteni. A meghosszabbításra a takarékossági időszak feltételei vonatkoznak. A számláról részösszeget felvenni nem lehet. Kamata változó, amely a mindenkori jegybanki alapkamathoz igazodik, attól maximum +/5 %-kal tér el. Az előtakarékossági betét lejártakor - ha a betétes mindent a szerződés szerint teljesített - a rendszeresen elhelyezett összeg után számított, az elhelyezés napjától járó kamat 10 %-át kapja meg prémiumként. Az eseti többletbefizetések után az arra számított kamat 5 %-a jár prémiumként.

103

A betét lejártakor, ha a betételhelyező nem kérte a takarékossági időszak meghosszabbítását, valamint a betét felett a betételhelyező, vagy a kedvezményezett nem rendelkezett, a betétszámla megszűnéséig, vagy további rendelkezésig a számla teljes követelése forgalmazó lakossági bankszámlaként kamatozik tovább. A szerződés lejárta előtt felmondott betétekre az adott futamidő időszakában érvényes – a Takarékszövetkezet Hirdetményeiben közölt – forgalmazó lakossági bankszámla betétek kamata jár. A takarékossági időszak alatt a betételhelyező egy alkalommal, maximum három hónapra kérheti a befizetés szüneteltetését. Ezt írásban kell bejelentenie. Céljai megvalósításához a betételhelyező vagy a kedvezményezett külön szerződés szerint a futamidő végén, hitelbírálat alapján - a piaci kamatnál alacsonyabb kamatozású családalapítási hitelt is igénybe vehet. A családalapítási hitel előfeltétele a Családalapítási előtakarékossági betét. Tekintve, hogy kedvezményezett megjelölése esetén a konstrukciónak ajándékozási jellege is lehet, a betételhelyező kérésének megfelelően - ajándékozásra alkalmas kivitelben - a szerződéskötéskor vagy annak lejártakor a betét követelésének feltüntetésével a kedvezményezettet a betét céljáról értesítő ajándékkártya adható ki. Kegyeleti betét

A szerződést saját jövedelemmel rendelkező, nagykorú, devizabelföldi természetes személy köti önmagának. Célja, hogy a megtakarító a saját temetkezési költségeit még életében összegyűjtse azok számára, akik erről majd gondoskodni fognak. Az előtakarékosság időtartama maximum 5 év. A takarékosság havi rendszerességgel, vagy eseti befizetéssel történhet, de mértéke minimum évi 12.000,- Ft. Amennyiben a takarékossági időszak közben, az utolsó befizetést követő 1 éven belül új befizetés nem történik, úgy külön levélben a betételhelyezőt fel kell szólítani annak pótlására. Ha a befizetések elmaradása a betételhelyező halála miatt következik be és az eltemettetés már egyéb forrásból megvalósult, úgy az örökösöknek – mivel esetlegesen ezen levél következtében jutnak az előtakarékossági betét tudomására – közjegyzői hagyatéki vagy póthagyatéki eljárást kell kezdeményezniük. A betét a takarékossági idő végén, vagy a betételhelyező halálakor jár le. A betét kamata változó, amely a mindenkori jegybanki alapkamathoz igazodik, attól maximum +/- 5 %-kal tér el. Ha lejárat után - a betételhelyező életében - a betétet a betételhelyező nem veszi fel, a Takarékszövetkezet az eredeti meghagyások érvényben maradásával a számla követelését egy másik számlára vezeti át, melynek kamatozása az egy évre lekötött betétek mindenkori kamatával azonos. Ha lejárat után a betételhelyező a betétet felveszi, a számlaszerződés megkötésekor vállalt kötelezettségek mindkét fél részéről megszűnnek. A számláról részösszeget sem a futamidő alatt, sem később nem lehet felvenni. A szerződés lejárta előtt felmondott betétekre az adott futamidő időszakában érvényes forgalmazó lakossági bankszámla betétek kamata jár. A szerződés megkötésekor a betételhelyező olyan kártyát kap - amit célszerűen a személyi igazolványa mellett ajánlott tartania - amely a betételhelyező halála esetén a betét létezéséről informálja az eltemettetőt. A betét összegének felvételére az jogosult, aki az eltemettetésről gondoskodik. A Takarékszövetkezet azt tekinti eltemettetőnek - s egyben a betét

104

jogosultjának - aki igazolja, hogy a betéttulajdonos temetését intézi. (Halotti anyakönyvi kivonat bemutatása, temetéssel kapcsolatos számla, megrendelés dokumentálása.) A visszaélések elkerülése érdekében az eltemettetőként megjelenő személy (vagy szervezet) olyan tartalmú nyilatkozatot ír alá, amelyben vállalja, hogy a betéttulajdonos eltemettetéséről gondoskodik, s a Kegyeleti betét összegét a temetés költségeire fordítja, és egyben tudomásul veszi, hogy ezen nyilatkozatát a Takarékszövetkezet az önkormányzat hagyatéki előadójának, ill. a közjegyzőnek tájékoztatásul megküldi. A halotti anyakönyvi kivonat eredetiségét a Takarékszövetkezet a kiállítóval telefonon egyezteti. Az eltemettető és a hagyatékban érdekeltek közötti esetleges elszámolási vita a továbbiakban a hagyatéki eljárásra tartozik. Az egységesített betéti kamatláb mutató (EBKM) a hirdetmény tartalmazza. Az előtakarékossági betétek OBA biztosítottak. A betétek személyenként – a betétes egyéb, a forgalmazó Takarékszövetkezetnél elhelyezett névre szóló betéteivel összevontan – kamatokkal együtt a törvényben előírt mértékig vannak az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) által biztosítva

105