Szerencs és Környéke Takarékszövetkezet 3915 Tarcal, Fő út 66. ÜZLETSZABÁLYZAT

Szerencs és Környéke Takarékszövetkezet  3915 Tarcal, Fő út 66.

ÜZLETSZABÁLYZAT

Hatálybalépés időpontja: 2016. szeptember 18. Ezzel egyidejűleg az előző üzletszabályzatot hatályon kívül helyezi 2016. szeptember 17. napjával.

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK ........................................................................................................... 6 I. ALAPFOGALMAK, ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK, ................................................................... 6 II. AZ ÜZLETSZABÁLYZAT HATÁLYA, A HITELINTÉZET ÉS AZ ÜGYFÉL JOGVISZONYÁT RENDEZŐ EGYÉB ELŐÍRÁSOK ........................................................................................................... 10 III. AZ ÜZLETSZABÁLYZAT NYILVÁNOSSÁGA ÉS AZ ÜZLETSZABÁLYZAT ÜGYFÉL ÁLTAL TÖRTÉNŐ ELFOGADÁSA ..................................................................................................................... 10 IV. AZ ÜZLETSZABÁLYZAT MÓDOSÍTÁSA....................................................................................... 11 V. EGYÜTTMŰKÖDÉSI ÉS TÁJÉKOZTATÁSI KÖTELEZETTSÉGEK ÉS SZABÁLYOK .............. 15 VI. FOGYASZTÓ ÜGYFÉL TÁJÉKOZTATÁSA ................................................................................... 16 VII. ÁRUKAPCSOLÁS ÉS CSOMAGBAN TÖRTÉNŐ ÉRTÉKESÍTÉS ............................................................. 19 VIII. AZ ÜGYFÉL ÉS A TAKARÉKSZÖVETKEZET KÉPVISELETE........................................... 20 IX. ÍRÁSBELISÉG ................................................................................................................................... 18 X. ELLENÉRTÉK (DÍJAK, JUTALÉKOK, KÖLTSÉGEK) .............................................................. 18 XI. A TAKARÉKSZÖVETKEZET FELELŐSSÉGE……………………………………………….. 19 XII. BANKTITOK, ÜZLETI TITOK ÉS BANKINFORMÁCIÓ……………………………………… .19 12.1. Banktitok köre………………………………………………………………………………….. 19 12.2. Üzleti titok köre ………………………………………………………………………………... 19 12.3. Titoktartási kötelezettség……………………………………………………………………….. 20 12.4. Titoktartási kötelezettség alóli mentesség……………………………………………………… 20 XIII.AZ ÜGYFÉL BESZÁMÍTÁSI JOGOSULTSÁGÁNAK KORLÁTAI ............................................................ 23 XIV. JOGVITÁK RENDEZÉSE, ALKALMAZANDÓ JOG .............................................................. 23 XV. KISZERVEZÉS ..................................................................................................................................... 23 XVI. A HITELINTÉZET INFORMÁCIÓSZOLGÁLTATÁSI KÖTELEZETTSÉGE ÉS INFORMÁCIÓKÉRÉSI JOGA A KÖZPONTI HITELINFORMÁCIÓS RENDSZERREL SZEMBEN (A TOVÁBBIAKBAN: KHR)............................................................................................. 24 16.1. ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK ....................................................................................................................... 24 16.2. A KHR-BE TÖRTÉNŐ ADATÁTADÁS ÉS A KHR-BEN TÖRTÉNŐ ADATKEZELÉS SZABÁLYAI ........................ 25 16.3. ÜGYFÉLVÉDELEM ............................................................................................................................... 27 16.4. KIFOGÁS ÉS PERES ELJÁRÁS SZABÁLYAI................................................................................................ 28 16.5. A KÖZPONTI HITELINFORMÁCIÓS RENDSZERBEN NYILVÁNTARTHATÓ ADATOK ...................................... 28 XVII. A MEGBÍZÁSOK ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI .......................................................................................... 33 XVIII. AZ ÜGYLETI MEGBÍZÁSOK TELJESÍTÉSÉNEK FELTÉTELEI, ÜGYFÉL ÁTVILÁGÍTÁS........................ 34 18.1. Ügyfél azonosítás.................................................................................................................... 34 18.2. Az ügyfél kötelezettsége .......................................................................................................... 36 18.3. A pénzmosásról szóló jogszabályi kötelezettségek betartása ................................................. 36 XIX. KÉZBESÍTÉSI SZABÁLYOK ...................................................................................................... 36 XX. PANASZKEZELÉS 35 XXI. ADATVÉDELEM ÉS ADATKEZELÉS ..................................................................................................... 37 B. BETÉTGYŰJTÉS................................................................................................................................ 39 1. BETÉTELHELYEZÉS ................................................................................................................................ 39 1.1. Betétbiztosítás .............................................................................................................................. 39 2. BETÉTEK OKMÁNYAI............................................................................................................................... 39 3. RENDELKEZÉSI JOGOSULTSÁG A BETÉT FELETT ................................................................................... 39 4. BETÉTI SZERZŐDÉS, BETÉTEK LEKÖTÉSE .............................................................................................. 42 5. BETÉTEK KAMATOZÁSA:......................................................................................................................... 42 5.1. A betéti kamat és az értékpapírok hozama számításáról és közzétételéről .......................................... 42

2

5.2. A betéti kamatláb közzététele............................................................................................................... 44 6. A BETÉTEK TITKOSSÁGA ......................................................................................................................... 45 7. A BETÉTEK VÉGREHAJTHATÓSÁGA ........................................................................................................ 45 C. HITELEZÉS, PÉNZKÖLCSÖN NYÚJTÁSA ..................................................................................... 46 1. HITEL ÉS KÖLCSÖN ................................................................................................................................. 46 1.1. Hitelnyújtás ......................................................................................................................................... 46 1.2. Pénzkölcsön nyújtása .......................................................................................................................... 46 1.3. Lakossági kölcsönnyújtás .................................................................................................................... 46 2. A HITELEZÉS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI .................................................................................................... 46 3. A HITELEZÉS FOLYAMATAI .................................................................................................................... 48 4. KÖLCSÖNBÍRÁLAT, HITELKÉPESSÉG, DÖNTÉS VIZSGÁLAT .................................................................... 48 5. BIZTOSÍTÉKOK ........................................................................................................................................ 49 5.1. A biztosítékokra vonatkozó általános szabályok ................................................................................. 50 6. HITEL FEDEZET ...................................................................................................................................... 49 6.1. Készfizető kezesség (Ptk 6:420.§) ........................................................................................................ 49 6.2. Óvadék ................................................................................................................................................. 49 6.3. Zálogjog .............................................................................................................................................. 52 6.3.1. A zálogjog fajtái ................................................................................................................... 52 6.3.2. Jelzálogszerződések.............................................................................................................. 52 6.3.3. A zálogkötelezettek jogai és kötelezettségei ........................................................................ 53 6.3.4. Zálogjogosult jogai és kötelezettségei .................................................................................. 54 6.3.5. Haszonélvezeti és özvegyi jog.............................................................................................. 54 6.3.6. Zálogjog, jelzálogjog megszűnése ........................................................................................ 54 6.3.7. A zálogjog érvényesítése ...................................................................................................... 55 6.4. Opciós szerződés ingatlanra vagy ingóságra ...................................................................................... 55 6.5. Engedményezés.................................................................................................................................... 58 6.6. Bankgarancia ...................................................................................................................................... 58 6.7. Bankkezesség ....................................................................................................................................... 58 6.8. Azonnali beszedési megbízás (felhatalmazás) ..................................................................................... 58 6.9. Biztosítások.......................................................................................................................................... 58 6.10. Elidegenítési és terhelési tilalom ....................................................................................................... 58 7. TELJES HITELDÍJ MUTATÓ .......................................................................................................... 58 8. A TAKARÉKSZÖVETKEZET ÁLTAL FELSZÁMÍTOTT HITELDÍJAK ........................................ 64 8.1. ÜGYLETI KAMAT .................................................................................................................................... 64 8.2. KÉSEDELMI KAMAT ............................................................................................................................... 64 8.3. KEZELÉSI KÖLTSÉG ............................................................................................................................... 65 8.4. HITEL ELŐKÉSZÍTÉSI DÍJ........................................................................................................................ 65 8.5. NYOMTATVÁNY KÖLTSÉG ....................................................................................................................... 65 8.6. RENDELKEZÉSRE TARTÁSI JUTALÉK ....................................................................................................... 65 8.7. BANKGARANCIA DÍJ ............................................................................................................................... 64 8.8. FELSZÁMOLHATÓ EGYÉB DÍJAK ÉS KÖLTSÉGEK...................................................................................... 66 9. Fogyasztói hitelek díjainak felszámolása 64 9.1. A díjak tételes meghatározása…………………… …………………………………………65 9.2. A díjak időbeni meghatározása 65 9.3. Előtörlesztésre vonatkozó Általános szabályok……………… …………………………………65 9.3.1. Fogyasztóknak nyújtott forint alapú jelzálog hitel ügyletek esetén 65 9.3.2. Fogyasztóknak nyújtott forint alapú fogyasztási kölcsön hitelügyletek esetén 66 10. A HITELDÍJ MÓDOSÍTÁSA ..................................................................................................................... 69 11. AZ ÜGYFÉL ÉS A HITELINTÉZET KÖZÖTTI SZERZŐDÉS MEGSZŰNÉSE, MEGSZÜNTETÉSE ................................................................................................................................. 69 12. LAKOSSÁGI HITELEK TÍPUSA ................................................................................................................ 72 13. VÁLLALKOZÓI HITELEZÉS .................................................................................................................... 72

3

13.1. Kölcsönkérelem ................................................................................................................................. 73 13.2. Kölcsönbírálat ................................................................................................................................... 73 13.3. Szerződéskötés ................................................................................................................................... 74 14. A HITELEK FELHASZNÁLÁSÁNAK ELLENŐRZÉSE (UTÓGONDOZÁS), HITELFIGYELÉS, (MONITORING) 75 15. SZÁMLAZÁRÁS, HITEL EGYENLEGKÖZLŐK KÉSZÍTÉSE ÉS KIKÜLDÉSE: ............................................... 75 16. BANKGARANCIA ÉS BANKKEZESSÉG VÁLLALÁSA ................................................................................. 75 16.1. Ügyfélkör ........................................................................................................................................... 75 16.2. Bankgarancia, a bankkezesség fogalma és általános szabályai........................................................ 75 16.2.1. Bankgarancia ...................................................................................................................... 75 16.2.2. Bankkezesség ..................................................................................................................... 76 16.3. Garancia, kezesség beváltása............................................................................................................ 76 16.4. A garanciavállalásért felszámítandó díjak ........................................................................................ 76 16.5. A kezességvállalásért felszámítható díj ............................................................................................. 76 16.6. Beváltott (érvényesített) bankgarancia, kezesség esetén fizetendő késedelmi kamatok, díjak .......... 77 D. PÉNZFORGALMI SZOLGÁLTATÁSOK NYÚJTÁSA ..................................................................... 77 1. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK ................................................................................................................ 77 2. LAKOSSÁGI FIZETÉSI SZÁMLA ................................................................................................................ 79 2.1. Lakossági fizetési számla szerződés megszüntetése............................................................................. 81 2.2. Lekötési megbízások ............................................................................................................................ 81 2.3. Lakossági fizetési számlához kapcsolódó hitel .................................................................................... 82 2.4. Folyósítás ............................................................................................................................................ 82 3. VÁLLALKOZÓI PÉNZFORGALMI SZÁMLA ................................................................................................ 82 3.1. Számlanyitás ........................................................................................................................................ 82 3.2. Pénzforgalmi számla megszüntetése.................................................................................................... 83 3.3. Lekötött betétek.................................................................................................................................... 84 3.4. Vállalkozói pénzforgalmi számlához kapcsolódó hitelkeret (folyószámlahitel) .................................. 84 E. BANKKÁRTYA ..................................................................................................................................... 85 1. ÜGYFÉL- ÉS TERMÉKKÖR ....................................................................................................................... 85 2. A BANKKÁRTYÁK FELHASZNÁLÁSA......................................................................................................... 85 3. TERHELÉSEK .......................................................................................................................................... 86 4. A BANKKÁRTYA-FORGALMAZÁS FOLYAMATA ......................................................................................... 86 5. TÁRSKÁRTYA ........................................................................................................................................... 86 6. A BANKKÁRTYA MEGÚJÍTÁSA ................................................................................................................. 85 7. A KÁRTYASZERZŐDÉS MEGSZŰNÉSE ...................................................................................................... 86 8. A KÁRTYABIRTOKOS KÖTELEZETTSÉGE ................................................................................................. 86 9. DÍJAK, KÖLTSÉGEK ................................................................................................................................. 87 F. PÉNZÜGYI SZOLGÁLTATÁSOK KÖZVETÍTÉSE .................................................................................. 88 G. AZ EGYES KÖLCSÖN KONSTRUKCIÓK KÜLÖNLEGES RENDELKEZÉSEI ÉS FELTÉTELEI .......... 89 1. LAKOSSÁGI HITELEK .............................................................................................................................. 89 1.1. Áruvásárlási kölcsönnyújtás Ifjúsági betétesek részére (Nem forgalmazható) ................................... 90 1.2. Hagyományos – hitelleveles – ügyintézésű áruvásárlási kölcsön (Nem forgalmazható) .................... 89 1.3. Fogyasztási kölcsön ............................................................................................................................. 90 1.4. Lakossági hitelkeret (folyószámlahitel) ............................................................................................... 91 1.5. Lakáshitelek ......................................................................................................................................... 91 1.5.1. A lakosság részére engedélyezhető (piaci kamatozású) egyéb építési célú hitelek .............. 92 1.5.2. Magánforgalomba történő lakásvásárlásra valamint lakótelek vásárlásra igénybe vehető (piaci kamatozású) hitelek .............................................................................................................. 92 1.5.3. Kedvezményes építési kölcsönök és állami támogatások .................................................... 92 2. VÁLLALKOZÓI KÖLCSÖN ......................................................................................................................... 93 2.1. Vállalkozók részére engedélyezett hitelek............................................................................................ 94 2.1.1. A forgóeszköz hitel............................................................................................................... 94 2.1.2. Fejlesztési és beruházási hitel ............................................................................................... 94

4

2.2. Jogi személyeknek nyújtott hitelek ....................................................................................................... 95 2.3. Folyószámla hitelkeret, folyószámlahitel ............................................................................................ 95 3. MEZŐGAZDASÁGI HITELEK .................................................................................................................... 96 3.1. Mezőgazdasági területek erdősítéséhez nyújtott támogatás előfinanszírozása ................................... 96 3.2. Területalapú Támogatás és ahhoz kapcsolódó kiegészítő nemzeti támogatás, valamint az AgrárKörnyezetgazdálkodási támogatás előfinanszírozása ................................................................................ 96 4. FÖLDVÁSÁRLÁSI HITEL (NEM FORGALMAZHATÓ) ................................................................................. 97 5. DEVIZA ALAPÚ HITELT KIVÁLTÓ JELZÁLOGHITEL ................................................................................. 97 6. EGYÉB HITELKONSTRUKCIÓK................................................................................................................. 98 Tájékoztató a lakossági fizetési számlát érintő fizetési megbízások benyújtásának és teljesítésének rendjéről ............................................................................................................................. 98 TAKARÉKLEVÉL ........................................................................................................................................ 106 KAMATOZÓ KÖNYVES TAKARÉKBETÉT ..................................................................................................... 107 LAKÁSCÉLÚ BETÉTEK ............................................................................................................................... 109 TAKARÉKSZELVÉNY .................................................................................................................................. 110 TAKARÉK SZÁMLABETÉT .......................................................................................................................... 111 ÉLETCIKLUS BETÉT .................................................................................................................................. 113

5

Általános Rendelkezések

I.

Alapfogalmak, értelmező rendelkezések

A jelen üzletszabályzat (a továbbiakban: Üzletszabályzat) a Szerencs és Környéke Takarékszövetkezet (a továbbiakban: Hitelintézet) által nyújtott, a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvényben (a továbbiakban: Hitelintézeti Törvény/Hpt.) meghatározott pénzügyi és kiegészítő pénzügyi szolgáltatások általános szerződési feltételeit tartalmazza. Alapfogalmak: 1.

Adós: Az az Ügyfél, aki/amely hitel,- vagy kölcsönszerződést, vagy hitelkeret-szerződést köt, mely szerződés alapján a Hitelintézet a szerződésben meghatározott pénzösszeget az ügyfél rendelkezésére bocsátja, és aki/ amely ezen összeget és annak járulékait a Szerződés szerint visszafizetni köteles.

2.

Deviza alapú hitel: jelenti a devizában nyilvántartott vagy devizában nyújtott és forintban törlesztett hitel-, vagy kölcsönszerződés, vagy pénzügyi lízingszerződést.

3.

Devizahitel-szerződés: jelenti a deviza alapúnak nem minősülő deviza hitel-, vagy kölcsönszerződést, vagy pénzügyi lízingszerződést (azaz devizában nyilvántartott és devizában törlesztett hitel,- vagy kölcsönszerződést)

4.

Előtörlesztés: jelenti a Hitelszerződés alapján fennálló tartozás teljesítési idő előtt történő teljes vagy részleges teljesítését.

5.

Felek: megjelölés jelenti az Ügyfelet és a Hitelintézetet együttesen.

6.

Felügyelet, Felügyeleti hatóság, Magyar Nemzeti Bank: jelenti a Magyar Nemzeti Bankot, melynek székhelye: 1054 Budapest, Szabadság tér 8–9.

7.

Fhtv.: jelenti a Fogyasztónak nyújtott hitelről szóló 2009. évi CLXII. törvényt.

8.

Fix kamatláb: azt a szerződésben meghatározott mértékű hitelkamatlábat, amely a kölcsön teljes futamidejére rögzítésre kerül és a teljes futamidő alatt változatlan marad.

9.

Fogyasztási kölcsön: jelenti mindennapi élet felszerelési tárgyainak, tartós fogyasztási cikkeinek (ide nem értve a gépjárművet) megvásárlásához és szolgáltatások igénybevételéhez nyújtott hiteleket (áruhitelek) és a Fogyasztó részére nyújtott felhasználási célhoz nem kötött kölcsönt.

10. Fogyasztó: jelenti az önálló foglalkozása és gazdasági tevékenysége körén kívül eljáró természetes személyt. 11. Fogyasztó Ügyfél: jelenti a Fogyasztónak minősülő Ügyfelet. 12. Hirdetmény: jelenti a Hitelintézeti kirendeltségekben (a Hitelintézet ügyfélforgalom előtt nyitva álló helyiségeiben) kifüggesztett, és jogszabályban meghatározott módon, valamint a Hitelintézet honlapján közzétett tájékoztatót, amely a kamatokat, szolgáltatási díjakat, az Ügyfelet terhelő egyéb költségeket, a - Késedelmi Kamatokat, a teljes hiteldíj mutatót (THM) tartalmazza. A mindenkor hatályos Hirdetmény a Hitelintézet Üzletszabályzatának elválaszthatatlan részét képezi. 13. Hitelintézet: jelenti a Szerencs és Környéke Takarékszövetkezetet. (székhely: 3915 Tarcal, Fő út 66.; cégjegyzékszám: 05-02-000269; tevékenységi engedély száma: 1198/1999. sz. ÁPTF határozat). 14. Hitelkamat: jelenti a Fogyasztó által igénybe vett hitelösszeg rögzített vagy változó százalékában, éves szinten meghatározott pénzösszeget.

6

15. Hitelképesség-vizsgálat: jelenti a Fogyasztó törlesztési kötelezettségeinek várható teljesítésére vonatkozó kilátás előzetes felmérését. 16. Hitelszerződés: jelenti a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló 2013. évi V. törvényben (a továbbiakban: Polgári Törvénykönyv) meghatározott hitelszerződést és kölcsönszerződést, valamint – eltérő rendelkezés hiányában – pénzügyi lízingszerződést, ide nem értve az olyan szerződést, amely alapján folyamatos szolgáltatásnyújtás vagy azonos termék azonos mennyiségben történő értékesítése ellenében a Fogyasztó részletfizetést teljesít. 17. Honlap: jelenti a Hitelintézet www.szerencs.tksz.hu című weboldalát. 18. Jelzáloghitel-szerződés: jelenti a Hitelintézet és a Fogyasztó Ügyfél között megkötött olyan Hitelszerződést, mely alapján a Hitelintézet a Fogyasztó Ügyfél részére ingatlanra alapított jelzálogjog - ideértve a különvált zálogjogként alapított jelzálogjogot is - fedezete mellett nyújt hitelt. 19. Kamatfelár: jelenti a referencia-kamatlábon felül - a hitelkamat részeként - fizetendő kamatot, a hitelkamat és a referenciakamat különbségeként meghatározott kamatrészt, amely éves százalékban kifejezett értéke az Ügyféllel való megállapodás alapján, egyedi (kockázati) döntéssel kerül a Hitelintézet által meghatározásra. 20. Kamatfelár-változtatási mutató: jelenti a Kamatfelár módosításának alapjául szolgáló kamatváltoztatási mutatót, amely – alkalmazása esetén – a hitelszerződésben kerül meghatározásra. A Hitelintézet csak olyan Kamatfelár-változtatási mutatót alkalmaz, amelyet a Magyar Nemzeti Bank – a vonatkozó jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően – honlapján közzétett. (www.mnb.hu) 21. Kamatforduló: a következő kamatperiódusra – referencia-kamat alkalmazása esetén kamatfelárperiódusra – érvényes kamat rögzítésének napját jelenti. A 3 évet meghaladó futamidejű Hitelszerződések esetén új kamatperiódusban, kamatfelár-periódusban alkalmazott kamat vagy Kamatfelár mértéke a kamatperiódus, Kamatfelár-periódus lejártát megelőző 120. napi kamatváltoztatási, illetve kamatfelár-változtatási mutató figyelembevételével kerül megállapításra. 22. Kamatperiódus: a Hitelszerződésben meghatározott olyan időszak, amely alatt a kamat mértékét a Hitelintézet nem jogosult egyoldalúan megváltoztatni. (A kamatperiódus nem egyezik meg a kamatfizetés gyakoriságával.) Az első kamatperiódus Kölcsönszerződés esetében a Kölcsön folyósítása napján, Hitelkeret Szerződés esetében a Hitelkeret megnyílásának napján kezdődik, és a Szerződésben meghatározott első kamatperiódus utolsó napjáig tart. Minden további kamatperiódus az előző kamatperiódus utolsó napját követő első napon kezdődik és az adott kamatperiódus utolsó napján, illetve az utolsó kamatperiódus esetében a Kölcsön lejáratának napján végződik. Külön eltérő rendelkezés hiányában a kamatperiódus kifejezés vonatkozik a Referencia-kamatlábhoz kötött kamat esetén a kamatfelár-periódusra is. 23. Kamatváltoztatási mutató: jelenti a hitelezés refinanszírozási költségeihez és a hitel nyújtásához kapcsolódó, az üzleti kockázat körén kívül álló, a Hitelintézet által nem befolyásolható, tőle független, valamint általa el nem hárítható körülményekben bekövetkező változást objektív módon kifejező, a kamatmódosítás számításának alapjául szolgáló és a nyilvánosság számára hozzáférhető viszonyszámot, amely – alkalmazása esetén – a hitelszerződésben kerül meghatározásra. A Hitelintézet csak olyan Kamat-változtatási mutatót alkalmaz, amelyet a Magyar Nemzeti Bank – a vonatkozó jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően – honlapján közzétett. (www.mnb.hu) 24. Kapcsolódó Szolgáltatás: jelenti a Fogyasztó részére a Hitelszerződéshez kapcsolódóan nyújtott szolgáltatás(oka)t.

7

25. Keretszerződés: jelenti a Hitelintézet és az Ügyfél között az olyan Pénzforgalmi Szolgáltatás nyújtására létrejött megállapodást, amely egy adott időszakra vonatkozóan határozza meg az azon alapuló fizetési megbízások, illetve fizetési műveletek lényeges feltételeit, ideértve a fizetési számla megnyitását is. 26. Késedelmi Kamat: jelenti azt a hitelszerződésben és/vagy a Hirdetményben meghatározott mértékű kamatot, melyet az Ügyfél az általa az esedékességkor a Hitelintézetnek meg nem fizetett összeg után köteles a késedelem idejére fizetni. A Fogyasztó Ügyfél késedelmes teljesítése esetén a késedelem időtartamára a Hitelintézet legfeljebb olyan mértékű Késedelmi Kamatot számíthat fel a Fogyasztó Ügyfél szemben, amely nem haladja meg a Hitelszerződésben kikötött Ügyleti Kamat másfélszeresének legfeljebb 3 százalékponttal növelt mértékét, és nem lehet magasabb, mint a hitelszerződés típusa tekintetében az Fhtv.-ben meghatározott teljes hiteldíj mutató maximális mértéke. 27. Központi hitelinformációs rendszer (KHR): jelenti azt a zárt rendszerű adatbázist, amelynek célja a hitelképesség megalapozottabb megítélése, valamint a felelős hitelezés feltételei teljesítésének és a hitelezési kockázat csökkentésének előmozdítása az Adósok és a referenciaadat-szolgáltatók biztonságának érdekében. 28. Lakáscélú hitel- vagy kölcsönszerződés: jelenti ingatlanra alapított jelzálogjog - ideértve az különvált zálogjogként alapított jelzálogjogot is - fedezete mellett megkötött olyan hitel- vagy kölcsönszerződést, a) amelyben a Felek által okiratban rögzített hitelcél lakóingatlan vásárlása, építése, bővítése, korszerűsítése, felújítása, vagy b) amelynek igazolt célja az a) pontban meghatározott célokra nyújtott kölcsön kiváltása és ennek összege kizárólag a hitelnyújtók közötti árfolyamkülönbség miatt, valamint az eredeti hiteltartozás lezárásához és az új hitel folyósításához kapcsolódó igazolt díjakkal és költségekkel haladhatja meg az eredeti hiteltartozás kiváltásakor fennálló összeget; 29. Lakáscélú pénzügyi lízingszerződés: jelenti a Hitelintézet és a Fogyasztó Ügyfél között megkötött olyan pénzügyi lízingszerződést, amelyben a Felek által okiratban rögzített cél lakóingatlan tulajdonjogának harmadik személy eladótól történő, lízingbevevő általi megszerzése. 30.

Pénzforgalmi Szolgáltatás: a. a fizetési számlára történő készpénzbefizetést lehetővé tevő szolgáltatás, valamint a fizetési számla vezetéséhez szükséges összes tevékenység, b. a fizetési számláról történő készpénzkifizetést lehetővé tevő szolgáltatás, valamint a fizetési számla vezetéséhez szükséges összes tevékenység, c. a fizetési műveletek fizetési számlák közötti teljesítése, d. a c) pontban meghatározott szolgáltatás, ha a fizetési művelet teljesítése a pénzforgalmi szolgáltatást igénybe vevő Ügyfél rendelkezésére álló hitelkeretéből történik, e. a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz - ide nem értve a csekk és az elektronikus pénzeszköz - kibocsátása, f. a készpénzátutalás, g. az olyan fizetési művelet teljesítése, ahol a fizető fél távközlési eszköz, digitális eszköz vagy más információtechnológiai eszköz segítségével adja meg a fizetési megbízást, és ahol a fizetési művelet a távközlési eszköz, digitális eszköz vagy más információtechnológiai eszköz üzemeltetőjénél történik, aki kizárólag közvetítőként jár el az ügyfele és az ügyfele részére árut szállító vagy szolgáltatást nyújtó harmadik személy között.

31. Referencia-kamatláb: bármilyen alkalmazandó kamat számításának alapjául szolgáló, a nyilvánosság számára hozzáférhető, szerződésben meghatározott mindenkori kamatláb, amelynek mértékére a Hitelintézetnek nincs ráhatása. Referencia-kamatlábhoz kötött kamatozású ügylet esetén a Hitelintézet a referencia-kamatláb mértékét a Hitelszerződésben meghatározott referenciakamat

8

futamidejének megfelelő időközönként (referencia-kamatláb periódus), a referencia-kamatláb periódus fordulónapját megelőző hónap utolsó munkanapja előtt 2 nappal érvényes referenciakamatlábhoz igazítja. A referenciakamat változása automatikus változásnak minősül, vagyis nem egyoldalú szerződésmódosítás. A Referencia-kamatlábhoz kötött Ügyleti Kamat esetén a Hitelintézet rendszeresen a honlapján és fiókjaiban kifüggesztve tájékoztatja Ügyfeleit a Referencia-kamatláb változásáról. 32. Rögzített hitelkamat: jelenti a Hitelszerződésben annak megkötésekor meghatározott, a Hitelszerződés teljes futamidejére vonatkozó egy, vagy a futamidő részeire vonatkozó több, százalékos mérték használatával meghatározott hitelkamatot; a hitelkamat kizárólag arra az időszakra tekinthető rögzítettnek, amelyre vonatkozóan a Hitelszerződésben a százalékos mértéke meghatározásra került. 33. Szerződés: jelenti a Hitelintézet és az Ügyfél között a Hitelintézet által nyújtandó pénzügyi, illetve kiegészítő pénzügyi szolgáltatásra megkötött egyedi szerződést, beleértve a Keretszerződést is, biztosíték nyújtására vonatkozó szerződéseket, ezek valamennyi mellékletével, a Hirdetménnyel és a jelen Üzletszabályzattal továbbá az Üzletszabályzat mellékletét képező Általános Szerződési Feltételekkel együtt. 34. Tartós adathordozó: olyan eszköz, amely az ügyfél számára lehetővé teszi a neki címzett adatoknak az adat céljának megfelelő ideig történő tartós tárolását és a tárolt adatok változatlan formában és tartalommal történő megjelenítését. 35. Teljes Hiteldíj mutató vagy THM: jelenti azt a belső megtérülési rátát, amely mellett a Fogyasztó által teljesítendő kötelezettségek jelenértéke (törlesztés és díjak) éves százalékban kifejezve megegyezik a hitelező által folyósított hitelösszeggel. A THM számításánál a Hitelintézet – az arra vonatkozó külön jogszabályban1 meghatározottak szerint – az általa ismert minden olyan ellenszolgáltatást figyelembe vesz, amelyet a Fogyasztó a Hitelszerződés kapcsán megfizet. 36. THM maximum: A Hitelintézet részéről az Adósnak nyújtott kölcsön jogszabályban meghatározott módon számított THM mértéke nem haladhatja meg az adott hiteltermék típusra előírt maximális nagyságot (THM plafont). A THM Maximum az érintett naptári félévet megelőző hónap első napján érvényes jegybanki alapkamat mértékének és a jogszabályban százalékpontban meghatározott mértéknek összege. A THM plafon meghatározása során nem kell figyelembe venni a jelzáloghitel fedezetéül szolgáló ingatlanra vonatkozó vagyonbiztosítás díját. 37. Ügyfél: alatt értendő az a természetes, valamint jogi személy, akinek/amelynek a Hitelintézet az Üzletszabályzatban meghatározott pénzügy és kiegészítő pénzügyi szolgáltatások valamelyikét nyújtja, illetve annak nyújtása érdekében kérelemmel fordul a Hitelintézethez. Ügyfélnek minősül továbbá az a személy (szervezet) is, aki/amely az Üzletszabályzatban megjelölt jogügylet teljesítésének biztosítékaként a Hitelintézetnek fedezetet nyújt. 38. Ügyleti év: az első ügyleti év a szerződéskötéstől az adott év december 31-ig tart, a további ügyleti évek a naptári évnek felelnek meg. 39. Ügyleti Kamat: A Hitelszerződésben megállapodott mértékű hitelkamat, amely a teljes futamidő alatt fix, vagy legalább 3 éves kamatperiódusokban rögzített kamatként, vagy referenciakamatlábhoz kötött kamatként kerül meghatározásra a Hitelintézet által. Referencia kamatlábhoz kötött kamat esetében az adott ügyletre alkalmazott érvényes Referencia-kamatláb és az egyedileg meghatározott a teljes futamidő alatt fix, vagy legalább 3 éves kamatperiódusokban rögzített Kamatfelár összege alkotja az Ügyleti Kamatot. A Hitelszerződésben a Hitelintézet a szerződéskötés napja szerinti tárgyhóra, vagy az első Kamatperiódusra – Referencia-kamatlábhoz kötött kamat esetén az első referencia-kamatláb periódusra – érvényes Ügyleti Kamat mértéket tünteti fel, melytől 1

A THM számítására a 83/2010. (III. 25.) Korm. rendelet az irányadó

9

a folyósítás napján a folyósítás napja szerinti Ügyleti Kamat mértéke eltérhet. Az Ügyleti Kamatot a Hitelintézet a folyósított kölcsön összege után naptári napokra számítja fel. Az első kamatnap a folyósítás napja, az utolsó kamatnap a törlesztést megelőző nap. Az utolsó kamatfizetés a kölcsön lejáratának a napján esedékes. Ha az Ügyfél a kölcsönt lejárat előtt fizeti vissza, az Ügyleti Kamat a kölcsön visszafizetésének a napján válik esedékessé. A Hitelintézet az Ügyleti Kamatot a tényleges visszafizetés napját megelőző napig számítja fel. 40. Változó hitelkamat: minden olyan kamat, ami nem minősül rögzített hitelkamatnak. 41. Végtörlesztés: jelenti az Ügyfél egy adott Szerződése alapján fennálló valamennyi tartozásának egyösszegű Előtörlesztését. 42. Az Üzletszabályzat, az Általános Szerződési Feltételek, a Hitelintézet Hirdetménye, Kondíciós Listája, valamint a Szerződés alatt - eltérő rendelkezés hiányában - azok Szerződés aláírásakor hatályos szövege, illetve azok a Hitelintézett általi egyoldalú, illetve a Felek általi kétoldalú módosítása alapján mindenkor hatályos szövege értendő. II. Az Üzletszabályzat hatálya, a Hitelintézet és az Ügyfél jogviszonyát rendező egyéb előírások 1.

Az Üzletszabályzat rendelkezéseit kell alkalmazni – jogszabály kötelező erejű rendelkezése vagy a Felek eltérő tartalmú szerződéses kikötése hiányában – a Hitelintézet és az Ügyfél közötti valamennyi szerződéses jogviszonyra.

2.

A Felek közötti jogviszony tartalmát elsősorban – a Felek által megkötött Szerződés határozza meg. A Felek jogviszonyára - a Szerződés eltérő rendelkezése hiányában – a jelen Üzletszabályzatban és mellékleteiben foglalt Általános Szerződési Feltételek rendelkezéseit is alkalmazni kell. Amennyiben a Szerződés és az Üzletszabályzat, illetve annak mellékletei egymásnak ellentmondó előírásokat tartalmaznak, a Szerződésben foglalt szabályok az irányadók. Az Üzletszabályzat és az Általános Szerződési Feltételek rendelkezéseinek eltérése esetén Általános Szerződési Feltételekben foglalt szabályok az irányadók.

3.

Amennyiben valamely kérdésről sem a Szerződés, sem a jelen Üzletszabályzat és annak mellékletei nem rendelkeznek, azokra a Hitelintézeti Törvény, a pénzforgalomra, valamint a Felek által létesített jogviszonyra vonatkozó mindenkor hatályos jogszabályok, így különösen a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Polgári Törvénykönyv) rendelkezései az irányadóak.

4.

A Hitelintézet által nyújtott pénzügyi és kiegészítő pénzügyi szolgáltatások nyújtása során a mindenkor aktuális verzió szerinti nemzetközi szerződéseket, szabályokat, szokványokat alkalmazza.

5.

Az Üzletszabályzat és a Szerződés rendelkezéseit a szerződéses jogviszony megszűnése után is, a még el nem számolt kölcsönös követelések rendezéséig alkalmazni kell. III. Az Üzletszabályzat nyilvánossága és az Üzletszabályzat Ügyfél által történő elfogadása

1.

10

Az Üzletszabályzat nyilvános, azt bárki megtekintheti és megismerheti. A Hitelintézet az Üzletszabályzatot, illetve annak módosítását a Hitelintézet székhelyén, illetve valamennyi, az ügyfélforgalom számára nyitva álló helyiségben és a Hitelintézettel megbízási szerződéses jogviszonyban álló közvetítők ügyfélforgalom számára nyitva álló helyiségeiben, könnyen hozzáférhető helyen teszi közzé. Az Üzletszabályzat megtalálható továbbá a Hitelintézet Honlapján. Az Ügyfél kérésére a Hitelintézet díjtalanul az Ügyfél rendelkezésére bocsátja az Üzletszabályzat egy példányát.

2.

Az Ügyfél a Szerződés aláírásával tudomásul veszi és elfogadja az Üzletszabályzatban meghatározott feltételeket. IV. Az Üzletszabályzat módosítása

4.1. Az egyoldalú módosításra vonatkozó általános szabályok 1.

Az Üzletszabályzatot a Hitelintézet a Szerződés Hitelintézet általi egyoldalú módosítására vonatkozó feltételek fennállása esetén jogosult egyoldalúan módosítani. A Hitelintézet az Üzletszabályzat módosításáról az Ügyfeleket az egyoldalú szerződésmódosításra irányadó szabályok szerint értesíti.

2.

A Hitelintézet nem jogosult a Szerződést egyoldalúan, az Ügyfél számára kedvezőtlenül módosítani új díj vagy költség bevezetésével. A Hitelintézet nem jogosult továbbá az egyes kamat, díj, vagy költségelemek Szerződésben meghatározott számítási módját egyoldalúan, az Ügyfél számára kedvezőtlenül módosítani.

3.

A nem Fogyasztó Ügyfél számára kamatot, díjat vagy egyéb szerződési feltételt a Hitelintézet csak akkor módosíthat egyoldalúan, a nem Fogyasztó Ügyfél számára kedvezőtlenül, ha a Szerződés ezt a Hitelintézet számára – külön pontban – egyértelműen meghatározott feltételek, illetve körülmények esetére lehetővé teszi. A Szerződés kamatot, díjat érintő – a nem Fogyasztó Ügyfél számára kedvezőtlen – módosítását a módosítás hatálybalépését tizenöt nappal megelőzően, Hirdetményben közzé kell tenni, elektronikus kereskedelmi szolgáltatás nyújtása esetén az ügyfelek számára folyamatosan és könnyen hozzáférhető módon, elektronikus úton is elérhetővé kell tenni.

4.

Az Ügyfél Hirdetményben történő tájékoztatása során a Hitelintézet biztosítja, hogy megállapítható legyen, melyik kamat-, díj- vagy költségelem milyen mértékben változik. A Hitelintézet a tájékoztatás során megadja a módosítás okait is.

5.

A Hitelintézet a Szerződést az Ügyfél számára nem kedvezőtlenül módosíthatja. Az Ügyfél számára nem kedvezőtlen egyoldalú szerződésmódosítást a Hitelintézet az Üzletszabályzata vagy az Általános Szerződési Feltételek módosításával is végrehajthatja, ebben az esetben az Üzletszabályzat vagy az Általános Szerződési Feltételek vonatkozó rendelkezése válik a Szerződés részévé. A Hitelintézet ezen, Ügyfél számára nem kedvezőtlen módosítást – amennyiben jogszabály eltérően nem rendelkezik –, legkésőbb annak hatálybalépését megelőző banki munkanapon, Hirdetményben teszi közzé.

4.2. Fogyasztónak minősülő Ügyfél esetén a Szerződés egyoldalú módosításra irányadó szabályok 1.

A Hitelintézet a Fogyasztó Ügyféllel kötött Hitelszerződésben kizárólag a hitelkamatot, Kamatfelárat, díjat, költséget jogosult egyoldalúan, a Fogyasztó Ügyfél számára kedvezőtlenül módosítani.

2.

Ha a Fogyasztó Ügyfél Hitelszerződésében meghatározott kamatperiódus lejárta után a kamat, illetve a Kamatfelár mértéke az újabb kamatperiódusban a Fogyasztó Ügyfélre hátrányosan változik, a Fogyasztó Ügyfél a Hitelszerződés költség- és díjmentes felmondására jogosult. A felmondást a Fogyasztó Ügyfélnek a kamatperiódus lejártát megelőző 60 nappal kell közölnie a Hitelintézettel, és annak érvényességéhez az is szükséges, hogy a Fogyasztó Ügyfél a fennálló tartozását legkésőbb a kamatperiódus utolsó napján a Hitelintézet részére teljesítse.

3.

A hitelkártyához vagy fizetési számlához kapcsolódó Hitelszerződés feltételeinek egyoldalú módosítása esetén a Fogyasztó Ügyfél a szerződést 30 napos határidővel költség- és díjmentesen akkor is felmondhatja, ha a szerződést határozott időre kötötték. A felmondás akkor érvényes, ha a

11

Fogyasztó a felvett hitelösszeget és annak a visszafizetés időpontjáig felszámítható szerződés szerinti hitelkamatait a felmondási határidő leteltéig a Hitelintézetnek visszafizeti. Ha a Fogyasztó Ügyfél a felmondás jogával a határidőn belül nem él és a fennálló tartozást annak járulékaival együtt a Hitelintézet részére nem fizeti vissza, a módosítás a Fogyasztó Ügyfél részéről elfogadottnak tekintendő. 4.

Ha a Hitelszerződés egyoldalú módosításának alapjául szolgáló feltételek a hitelkamat, a Kamatfelár, a költség vagy a díj csökkentését teszik lehetővé, a Hitelintézet ezt a szerződéses kötelezettsége részeként a Fogyasztó Ügyfél javára érvényesíti.

5.

Az új kamatperiódusban alkalmazott kamat vagy Kamatfelár mértékét a kamatperiódus lejártát megelőző 120. napi kamatváltoztatási, illetve kamatfelár-változtatási mutató figyelembevételével állapítja meg a Hitelintézet.

6.

Az egyoldalú módosításáról annak hatálybalépését megelőzően legalább 60 nappal, a hitel kamatfeltételeinek módosítása esetén a kamatperiódus lejáratát megelőző legalább 90 nappal kell értesíteni a Fogyasztó Ügyfelet.

7.

A hitelkártya-szerződéshez és a fizetési számlához kapcsolódó hitel kivételével a legfeljebb 3 éves futamidejű hitel annak teljes futamidejére a Hitelszerződésben meghatározott fix kamatozással, vagy a Magyar Nemzeti Bank honlapján közzétett referencia-kamatlábhoz kötött változó kamatozással és fix Kamatfelárral nyújtható, és e hitel kamatfeltételei a Fogyasztó Ügyfél számára hátrányosan egyoldalúan nem módosíthatók.

8.

A hitelkártya-szerződéshez és a fizetési számlához kapcsolódó hitel kivételével a 3 évet meghaladó futamidejű hitel a szerződésben meghatározott, a Magyar Nemzeti Bank honlapján közzétett referencia-kamatlábhoz kötött változó kamatozással és annak teljes futamidejére vagy legalább 3 éves kamatperiódusokban rögzített Kamatfelárral, vagy legalább 3 éves kamatperiódusokban rögzített hitelkamattal, vagy fix kamatozással nyújtható. Ilyen hitel esetében a hitel utolsó kamatperiódusának időtartama 3 évnél rövidebb is lehet.

9.

Referencia-kamatlábhoz kötött kamatozású Hitelszerződés esetén a referencia-kamatláb mértékét a Hitelszerződésben meghatározott referenciakamat futamidejének megfelelő időközönként (referencia-kamatláb periódus) a fordulónapot megelőző hónap utolsó munkanapja előtt 2 nappal érvényes referencia-kamatlábhoz igazítja a Hitelintézet.

10. A Hitelintézet a hitel futamideje alatt legfeljebb öt alkalommal az egyes kamatperiódusok lejárta után a hitelkamatot legfeljebb a Hitelszerződésben meghatározott, a Magyar Nemzeti Bank honlapján közzétett kamatváltoztatási mutató, a Kamatfelárat legfeljebb a Hitelszerződésben meghatározott, a Magyar Nemzeti Bank honlapján közzétett kamatfelár-változtatási mutató alkalmazásával számított mértékig módosíthatja. Ha a Hitelintézet az ilyen kamatmódosítás során a kamatváltoztatási, illetve a kamatfelár-változtatási mutató által lehetővé tett mértéknél kedvezőbb hitelkamatot, illetve Kamatfelárat alkalmazott, a későbbi kamatperiódusokban a kamat, illetve a Kamatfelár mértéke tekintetében adott kedvezményt – annak erejéig – a csökkentendő kamat, illetve Kamatfelár mértékébe betudhatja. 11. A Hitelintézet az alkalmazni kívánt kamatváltoztatási, kamatfelár-változtatási mutatót vagy referencia-kamatlábat a Hitelszerződésben meghatározza, és az – ideértve annak bármely összetevőjét is – a kamatperiódust követően sem módosítható egyoldalúan. Abban az esetben azonban, ha a kamatváltoztatási, kamatfelár-változtatási mutató vagy referencia-kamatláb a kialakítását meghatározó körülményekben bekövetkezett lényeges változás miatt a rendeltetésére alkalmatlanná vált, a Magyar Nemzeti Bank azt a honlapjáról törli és egyidejűleg megjelöli az azt helyettesítő kamatváltoztatási, kamatfelár-változtatási mutatót vagy referencia-kamatlábat. 12. A Hitelintézet a kamaton kívül a Fogyasztó terhére csak olyan költséget állapíthat meg és módosíthat

12

– annak növekedésével arányosan – a Fogyasztó Ügyfél számára hátrányosan, amelyet a szerződésben tételesen meghatározott, és amely költség a szerződés megkötése, módosítása és a Fogyasztó Ügyféllel való kapcsolattartás során közvetlenül a Fogyasztó Ügyfél érdekében, harmadik személy szolgáltatásával összefüggésben a Fogyasztó Ügyfélre áthárítható módon merült fel. 13. A Hitelintézet a kamaton kívül díj fizetését – ide nem értve a hitel folyósításához, a hitelkeret rendelkezésre tartásához, valamint a Fogyasztó általi Előtörlesztéshez közvetlenül kapcsolódó költségei fejében e törvény szerint megállapítható díjat – a Hitelszerződésben tételesen rögzített módon, a szerződéskötéssel, a szerződés módosításával és megszüntetésével, valamint ügyviteli költségeivel összefüggésben köthet ki, és e díjat legfeljebb a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett előző évi éves fogyasztói árindex mértékével emelheti. 14. A Hitelintézet a költséget annak felmerülésekor, a díjat pedig évente egy alkalommal, április 1. napjával hatályos időponttal módosíthatja. 15. A Hitelintézet nyilvántartja, és Honlapján elérhetővé teszi a kamat kiszámításához általa felhasznált referencia-kamatláb, kamatváltoztatási és kamatfelár-változtatási mutatók korábbi adatait, valamint alkalmazásának időszakát. 4.3. Szerződés módosítása a Szerződő Felek közös megegyezésével 1.

2.

A Szerződés és annak mellékletei csak a Szerződő Felek közös megegyezésével, írásban módosíthatók. Bármely, a Szerződést, vagy annak mellékleteit érintő - az Ügyfél által kezdeményezett - módosítás esetén a Hitelintézet az Ügyfél felé módosítási díjat számít fel, melynek mértékét a Hirdetmény tartalmazza, s amelyet az Ügyfél a módosítás hatálybalépését megelőzően köteles a Hitelintézet részére megfizetni. A Keretszerződés közös megegyezéssel történő módosítására vonatkozó külön szabályok

2.1. A Keretszerződés módosítását a Hitelintézet papíron vagy más tartós adathordozón, a módosítás hatálybalépését megelőzően legalább két hónappal kezdeményezheti. 2.2. A Keretszerződés módosításának 2.1 pont szerinti kezdeményezése esetén a módosítást az Ügyfél részéről akkor lehet elfogadottnak tekinteni, ha annak hatálybalépése előtt az Ügyfél a Hitelintézet nem tájékoztatta arról, hogy a módosítást nem fogadja el. A módosítás hatálybalépése előtti napig az Ügyfél jogosult a Keretszerződés azonnali, díj-, költség-, és egyéb fizetésikötelezettség-mentesen felmondani.

3.

Idegen pénznemben fennálló tartozás átváltása

3.1.

Ha a Jelzáloghitel-szerződés alapján fennálló tartozás olyan pénznemre vonatkozik, amelyet annak igénylése időpontjában a Fogyasztó szempontjából idegen pénznemnek kell tekinteni, a Fogyasztó minden negyedév utolsó napjával egyoldalú nyilatkozattal jogosult dönteni a Szerződés alapján fennálló tartozás pénznemének módosításáról. A tartozás pénznemének módosítása nem minősül szerződésmódosításnak, azt közjegyzői okiratba foglalni nem kell, a korábbi közjegyzői okirat a tartozás pénzneme módosításának keretei között érvényes.

3.2.

Idegen pénznemben fennállónak minősül a tartozás, amelynek a) pénzneme az igénylés időpontjában eltér attól a pénznemtől, amelyben a Fogyasztó a hitel visszafizetéséhez felhasználandó jövedelmének több mint 50 százalékát szerzi vagy amelyben a hitel visszafizetéséhez szükséges vagyonának több mint 50 százalékát tartja, vagy b) pénzneme az igénylés időpontjában eltér a Fogyasztó állandó lakóhelye szerinti tagállam hivatalos pénznemétől.

13

3.3.

A Fogyasztó által az átváltással kapcsolatosan választható pénznem a) az a pénznem, amelyben a Fogyasztó a hitel visszafizetéséhez felhasználandó jövedelmének több mint 50 százalékát szerzi vagy amelyben a hitel visszafizetéséhez szükséges vagyonának több mint 50 százalékát tartja a Hitelszerződés megkötése céljából végzett legutóbbi hitelképesség-vizsgálat dokumentumai alapján, illetve b) a Fogyasztónak a Hitelszerződés megkötésekor vagy a pénznem módosításakor bejelentett lakóhelye szerinti pénznem lehet, amelyről a Felek a Hitelszerződésben állapodnak meg.

3.4.

A Hitelintézet jogosult a Hitelszerződésben a rendelkezésre álló hiteltermékeire tekintettel korlátozni a Fogyasztó által választható devizanemeket. A Hitelintézet jogosult a Hitelszerződésben kikötni, hogy az átváltással kapcsolatosan felmerülő költségeinek a Fogyasztó általi megtérítését, a fennálló tartozás összegének legfeljebb 2 százalékáig. Ha a Fogyasztó fennálló tartozását olyan pénznemre kívánja átváltani, amely eltér attól a pénznemtől, amelyben a hitel fedezetéül szolgáló ingatlan értékesítésére sor kerülhet, a Hitelintézet a tartozás átváltása esetére jogosult kikötni a Szerződésben pótfedezet nyújtását.

3.5.

A Fogyasztó által megjelölt pénznem esetén a fennálló tartozás átszámítása az átváltásra vonatkozó nyilatkozat benyújtásának napján érvényes, a 10.2.-ben meghatározott vagy a Fogyasztó számára ennél kedvezőbb árfolyam alkalmazásával történik. Az átváltásnál alkalmazható árfolyamtól a Felek a Hitelszerződésben eltérhetnek. A tartozás átváltott pénzneme szerinti fizetési kötelezettség a Fogyasztó hiánytalan nyilatkozatának a Hitelintézethez történő megérkezését követő második törlesztőrészlet megfizetésének esedékességével áll be.

3.6.

A Felek a Hitelszerződésben a fenti rendelkezések alkalmazásától akkor térhetnek el, ha a Hitelintézet a Fogyasztó számára a Hitelszerződésben más olyan lehetőséget biztosít, amely alkalmas a Fogyasztó kockázati kitettségének olyan mértékű korlátozására, amelynek eredményeként a Fogyasztó árfolyamkockázata a 20 százalékot nem haladja meg.

3.7.

Az idegen pénznemben fennálló tartozás átváltása esetén a kamatot a) fix kamat esetén fix kamatozásúként, b) a Referencia-kamatlábhoz kötött kamat esetén referencia-kamatozásúként, c) a Kamatperiódusonként rögzített kamat esetén kamatperiódusonként rögzített módon állapítja meg a Hitelintézet.

3.8.

A referencia-kamatlábhoz kötött Hitelszerződés esetén az átváltott pénznemhez tartozó referencia-kamatlábat, valamint a Kamatfelár-változási mutatót úgy határozza meg a Hitelintézet, hogy az tartalmilag – így különösen az alapul szolgáló kamatláb futamidejét tekintve – megfeleljen a tartozás pénzneme módosulását megelőzően alkalmazott referencia-kamatlábnak, valamint Kamatfelár-változtatási mutatónak. A Kamatperiódusonként rögzített hitelkamatozású hitelszerződés esetén a Kamatváltoztatási mutatót úgy határozza meg a Hitelintézet, hogy az tartalmilag megfeleljen az eredeti kamatváltoztatási mutatónak.

3.9.

Az a díj, jutalék és költség, amelyet a Hitelszerződés a tartozás átváltását megelőzően érvényesen tartalmazott, a tartozás átváltását követően is a Szerződés része marad.

3.10

Idegen pénznemben fennálló tartozás esetén a Hitelintézet Szerződésben meghatározott módon papíron vagy más tartós adathordozón figyelmezteti a Fogyasztót, ha a még fennálló, a Fogyasztó által fizetendő teljes összeg vagy a rendszeresen fizetendő törlesztőrészlet összege több mint 20 százalékkal eltér attól az összegtől, mint amennyi a Hitelszerződés megkötésekor érvényes árfolyam alapján lenne. A figyelmeztetésben a Hitelintézet tájékoztatja a Fogyasztót az általa fizetendő teljes összeg emelkedéséről és a tartozás más pénznemre történő átváltásának lehetőségéről, ennek feltételeiről vagy az árfolyamváltozás Fogyasztó számára kedvezőtlen hatásainak megszüntetésére vonatkozó egyéb lehetőségekről. A Hitelintézet a fentinél kisebb mértékű árfolyamnövekedés esetén is jogosult figyelmeztetni a Fogyasztót a kockázat

14

mérséklésének lehetőségére. 3.11.

Idegen pénznemben fennálló tartozás esetén az átváltás lehetőségét és az árfolyamkockázatot korlátozó eszközöket a személyre szóló tájékoztatás során és a Hitelszerződésben is ismerteti a Hitelintézet. A személyre szóló tájékoztató tartalmaz egy szemléltető példát arra, hogy milyen hatással jár a Fogyasztóra nézve az árfolyam 20 százalékos változása azokban az esetekben, ha a Hitelszerződés nem korlátozza a Fogyasztót érintő árfolyamkockázatot 20 százaléknál alacsonyabb árfolyamváltozásra.

V. Együttműködési és tájékoztatási kötelezettségek és szabályok 1.

A Hitelintézet és az Ügyfél üzleti kapcsolataikban kölcsönösen együttműködve, egymás érdekeit figyelembe véve, jogaikat rendeltetésszerűen gyakorolva és kötelezettségeiket szerződésszerűen teljesítve kötelesek eljárni.

2.

A Hitelintézet az együttműködés elősegítése érdekében az ügyfélfogadásra nyitva álló helyiségeiben – nyitvatartási időben – ügyfélszolgálatot tart.

3.

A Felek kötelesek a közöttük fennálló jogviszony szempontjából jelentős adatokról, tényekről, körülményekről és ezek változásairól egymást haladéktalanul értesíteni, az egymáshoz intézett kérdésekre válaszolni, egymás figyelmét az esetleges tévedésekre és mulasztásokra felhívni.

4.

Az Ügyfél köteles haladéktalanul értesíteni a Hitelintézetet, amennyiben személyét, jogi státuszát érintő változás, jogi személy Ügyfél esetén szervezeti változás (így különös tekintettel az átalakulásra, kiválásra, szétválásra, összeolvadásra) történt, továbbá ha neve (cégneve), címe, telefon- és faxszáma, e-mail címe, illetve képviselője megváltozott. A Hitelintézet az Ügyfél által tett bejelentéseket mindaddig hatályosnak tekinti, amíg az Ügyfél a változást írásban be nem jelenti. Több, egymásnak ellentmondó bejelentés közül a Hitelintézet mindig az időben legfrissebb bejelentést fogadja el hatályosnak.

5.

Az Ügyfél haladéktalanul köteles írásban tájékoztatni a Hitelintézetet, ha önmaga ellen csőd- vagy felszámolási eljárást, végelszámolást, adósságrendezési eljárást kezdeményezett, továbbá - a tudomásszerzéssel egyidejűleg - ha ellene harmadik személy csőd- vagy felszámolási, vagy adósságrendezési eljárást kezdeményezett. Amennyiben valamely felügyeleti szerv, illetve hatóság ellenőrzést, vagy más olyan hatósági eljárást végez az Ügyfélnél, amely az Ügyfél és a Hitelintézet között fennálló jogviszonyra hatással lehet, az ellenőrzésről, illetve az egyéb hatósági eljárásról az Ügyfél köteles a Hitelintézetet értesíteni, és a felügyeleti szerv, illetve hatóság által hozott határozat másolatát, a kézhezvételt követően a Hitelintézetnek haladéktalanul megküldeni.

6.

Az Ügyfél a Hitelintézet kérésére köteles megadni minden, a személyével és a Felek közötti jogviszonnyal összefüggő adatot és felvilágosítást és lehetővé tenni a Hitelintézet munkavállalója, illetve megbízottja számára, hogy a helyszínen az Ügyfél üzleti könyveibe és nyilvántartásaiba betekinthessen. E kötelezettség teljesítésekor az Ügyfél az egyedi szerződésben és mellékleteiben meghatározott körben köteles lehetővé tenni a Hitelintézet számára, hogy az üzleti titkot tartalmazó iratokat is megismerhesse. Az Ügyfél köteles továbbá a Hitelintézet rendelkezésére bocsátani mindazokat az adatokat, amelyek gyűjtését valamely jogszabály vagy hatósági rendelkezés a hitelintézetek számára előír.

7.

Amennyiben a Hitelintézet az Ügyféllel szemben a Hitelintézeti törvény szerinti kockázatvállalással járó ügyletet köt, az Ügyfél köteles rendszeresen a Hitelintézet rendelkezésére bocsátani éves letéti mérlegét, eredmény-kimutatását, a mérleg kiegészítő mellékletét, pénzügyi terveit és adóbevallásait, valamint az ezekhez kapcsolódó könyvvizsgálói jelentést, az elkészítést, illetve jóváhagyást követő tizenöt napon belül. A konszolidált beszámolót készítő Ügyfél köteles a konszolidált beszámolóját is

15

benyújtani. Az egyes szerződések további rendszeres információ-szolgáltatási igényről is rendelkezhetnek. 8.

Az Ügyfél tájékoztatási kötelezettségének megszegése súlyos szerződésszegésnek minősül. Az Ügyfél felel a Hitelintézettel szemben a tájékoztatási kötelezettségének megsértéséből eredő esetleges károkért.

9.

Folyamatos szerződések (ideértve a betétösszegek ismétlődő lekötésére szóló szerződést is) esetén a Hitelintézet köteles évente egy alkalommal, valamint a Szerződés lejártakor egyértelmű, közérthető és teljes körű írásbeli kimutatást (kivonatot) küldeni az Ügyfél részére.

10. Az Ügyfél - a saját költségére - a kérést megelőző 5 évben végrehajtott egyedi ügyleteiről kimutatást kérhet. Ezen kimutatást a Hitelintézet 90 napon belül küldi meg az Ügyfélnek írásban. VI. Fogyasztó Ügyfél tájékoztatása 1.

A Hitelszerződés megkötését megelőzően a Hitelintézet a Fogyasztó Ügyfél részére olyan felvilágosítást ad, amelynek alapján a Fogyasztó Ügyfél felmérheti, hogy az igénybe venni tervezett hitel és – ha Kapcsolódó Szolgáltatás nyújtására is sor kerül – a Kapcsolódó Szolgáltatás megfelel-e az igényeinek és a pénzügyi teljesítőképességének. Ennek során a Hitelintézet a Fogyasztó Ügyfél rendelkezésére bocsátja a különböző ajánlatok összehasonlításához szükséges információkat annak érdekében, hogy a Fogyasztó megalapozott döntést hozhasson a Hitelszerződés esetleges megkötése tekintetében. Ezen felvilágosítás különösen a következőkre terjed ki: az ajánlott termékek legfontosabb jellemzői, a Fogyasztó pénzügyi helyzetére gyakorolt hatása és a fizetés elmulasztásának következményei, így különösen a Késedelmi Kamat, a hitel felmondása és a biztosítékok érvényesítése. A felvilágosítás tömören és informatív módon, a Fogyasztó Ügyfél számára érthetően és áttekinthetően, reprezentatív példákkal ábrázolva bemutatja, hogy a hitelfelvétel törlesztése a Fogyasztó Ügyfél jövedelmi viszonyaihoz, illetve annak esetleges változásához képest milyen terhet jelent, és hogy a törlesztés során milyen további kockázatokkal kell számolnia, különösen kiemelve a kamat- és az árfolyamkockázatot is. A felvilágosítás egyértelmű általános tájékoztatást nyújt a hitelfelvétel folyamatáról, a Magyar Nemzeti Bank fogyasztóvédelmi hatósági jogköréről és a Pénzügyi Békéltető Testületnek a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvény szerinti pénzügyi fogyasztói jogvita bírósági eljáráson kívüli rendezésében betöltött szerepéről. Ha Kapcsolódó Szolgáltatás nyújtására is sor kerül, a felvilágosítás kiterjed arra, hogy az összekapcsolt szolgáltatások viszonya járulékos vagy önálló, valamint az egyes szerződések felmondásának körülményeire is.

2.

A Hitelintézet az általa kötött Hitelszerződések és Jelzáloghitel-szerződések termékcsoportonként legjellemzőbb mintaszövegét a Fogyasztók előzetes tájékozódása érdekében a Honlapon teszi hozzáférhetővé.

3.

A Hitelszerződésekre vonatkozó ajánlatok összehasonlítása és a Hitelszerződés megkötése tekintetében hozandó megalapozott döntés érdekében a Hitelintézet kellő időben, de azt megelőzően, hogy bármilyen ajánlat vagy Hitelszerződés kötné, a Fogyasztó Ügyfelet az általa megadott információk alapján szóba jöhető hiteltermékek tekintetében papíron vagy más tartós adathordozón az egyes termékekre vonatkozóan tájékoztatja.

4.

Ha a Hitelintézet az adott termékről készített tájékoztatást tartalmazó formanyomtatványban foglaltaknak megfelelően a Fogyasztóval szerződést kíván kötni, úgy a Fogyasztó kérésére a Hitelszerződés tervezetét díj-, költség- és egyéb fizetési kötelezettségmentesen a Fogyasztó rendelkezésére bocsátja. Jelzáloghitel és ingatlanra vonatkozó pénzügyi lízing igénylése esetén a Szerződés tervezetét a Hitelintézet a Fogyasztó kérése nélkül is legalább hét nappal a szerződéskötést megelőzően a Fogyasztó rendelkezésére bocsátja.

16

5.

Jelzáloghitel igénylése esetén a Hitelintézet azt megelőzően, hogy a Fogyasztót bármilyen Hitelszerződés vagy ajánlat kötné, kellő időben papíron, más adathordozón vagy elektronikus úton egyértelmű és érthető általános tájékoztatást nyújt a Fogyasztónak. A Hitelintézet az általános tájékoztatást követően, de még a szerződéskötés előtt papíron vagy más tartós adathordozón személyre szóló tájékoztatást nyújt a Fogyasztónak, melyet a Hitelintézet haladéktalanul elkészít és átad a Fogyasztónak, amint a Fogyasztó megadta a szükséges információkat a jelzáloghitellel összefüggő igényeiről, pénzügyi helyzetéről és az általa előnyben részesített feltételekről, még mielőtt a Fogyasztót a Hitelszerződéssel kapcsolatban ajánlati kötöttség terheli. A Hitelintézet mind az általános, mind a személyre szóló tájékoztatást díj-, költség- és egyéb fizetési kötelezettségmentesen bocsátja a Fogyasztó rendelkezésére. A Hitelintézet a személyre szóló tájékoztatóban meghatározott adatokon kívül kizárólag attól elkülönítetten, ahhoz mellékelve ad tájékoztatást.

6.

Jelzáloghitelre vonatkozó, a Hitelintézetre nézve kötelező erejű ajánlatot a Hitelintézet papíron vagy más tartós adathordozón a személyre szóló tájékoztatóval együtt bocsátja a Fogyasztó rendelkezésére, ha még nem bocsátotta a Fogyasztó rendelkezésére a személyre szóló tájékoztatót vagy az ajánlat eltér a korábban a Fogyasztó rendelkezésére bocsátott személyre szóló tájékoztatótól.

7.

Jelzáloghitel és ingatlanra vonatkozó pénzügyi lízing igénylése esetén a Szerződés tervezetét a Hitelintézet a Fogyasztó kérése nélkül is legalább három nappal a tervezett szerződéskötést megelőzően a Fogyasztó rendelkezésére bocsátja. A Fogyasztó a három nap leteltéig az ajánlatot nem fogadhatja el. A Hitelintézet ajánlati kötöttsége a szerződéstervezet Fogyasztó részére történő rendelkezésre bocsátásától számított 15 napig áll fenn.

8.

A Hitelintézet a Fogyasztó hitelképességét a rendelkezésre álló információk alapján értékeli, és kizárólag abban az esetben tesz ajánlatot a Fogyasztónak a Hitelszerződés megkötésére, ha a hitelképesség-vizsgálat eredményeként valószínűsíthető, hogy a Fogyasztó képes a Hitelszerződésből eredő kötelezettségeinek maradéktalan teljesítésére. Az információk a Fogyasztó által nyújtott tájékoztatáson és a hitelreferencia-szolgáltatás igénybevételén alapulhatnak, amelynek igénybevételéről a Hitelintézet előzetesen papíron vagy tartós adathordozón tájékoztatja a Fogyasztót. A Hitelintézet a hitelképesség vizsgálatát követően haladéktalanul tájékoztatja a Fogyasztót a hitelkérelem elbírálásának eredményéről és adott esetben arról, hogy ha a hitelkérelem elutasítására az adatok automatikus feldolgozása során kerül sor. A Hitelszerződés megkötését követően a Hitelintézet nem mondhatja fel a Hitelszerződést azzal az indokkal, hogy a hitelképesség vizsgálata nem volt megfelelő vagy a Fogyasztó által közölt adatok hiányosak voltak. Ha a Felek a Hitelszerződés megkötését követően a hitel teljes összegének felemelésében állapodnak meg, a Hitelszerződés módosítását megelőzően a Hitelintézet a Fogyasztó hitelképességét díj-, költség- és egyéb fizetési kötelezettségmentesen ismételten értékeli, kivéve, ha a hitel adott összeggel történő megemelését a hitelképesség eredeti vizsgálatakor már figyelembe vette.

9.

A Hitelszerződés kamatfeltételeinek változása esetén a Hitelintézet a Kamatperiódus lejártát megelőző legalább 90 nappal tájékoztatja papíron vagy más tartós adathordozón a Fogyasztó Ügyfelet az új Kamatperiódusban alkalmazott kamat vagy Kamatfelár mértékéről illetve a módosítást követően fizetendő törlesztőrészletek várható összegéről, és ha ennek kapcsán a törlesztőrészletek száma vagy a törlesztés gyakorisága változik, ennek tényéről.

10. A Referencia-kamatlábhoz kötött hitelkamat esetén a Felek a fentiektől eltérően a Hitelszerződésben megállapodhatnak arról, hogy a Hitelintézet a Fogyasztó Ügyfelet rendszeresen a Honlapon és az Ügyfelek számára nyitva álló helyiségében kifüggesztve tájékoztatja a Referencia-kamatláb változásáról. 11. A Hitelszerződésben alkalmazott kamaton kívüli díj vagy költség módosítása esetén a Hitelintézet a módosítás hatálybalépését megelőző legalább 30 nappal közli a Fogyasztó Ügyféllel a módosítás

17

tényét, a díj vagy költség új mértékét illetve a módosítást követően fizetendő törlesztőrészletek várható összegét, és ha ennek kapcsán a törlesztőrészletek száma vagy a törlesztés gyakorisága változik, ennek tényét. 12. A Hitelintézet a módosítás hatálybalépését megelőzően legalább 15 nappal Hirdetményben teszi közzé állami kamattámogatással nyújtott hitel esetén a hitelkamatot, díjat vagy költséget érintő módosítást. 13. A Hitelszerződés elektronikus okirati formában való megkötése esetén a fenti rendelkezések a következőképp módosulnak. A Hitelintézet a költség és díj módosulására vonatkozó tájékoztatás elektronikus úton is teljesítheti. A kamatváltozásra vonatkozó tájékoztatás a Hitelintézet papíron vagy más tartós adathordozón teljesítheti azzal, hogy a közlési határidő nem vagy késedelmes teljesítése - a Fogyasztó Ügyfél számára hátrányos módosítás esetén - jogvesztő. 14. A Hitelintézet a módosítással kapcsolatos tájékoztatást elektronikus kereskedelmi szolgáltatás nyújtása esetén a Fogyasztó Ügyfelek számára folyamatosan és könnyen hozzáférhető módon, elektronikusan is elérhetővé teszi. 15. A Szerződés fennállása alatt a Hitelintézet a Fogyasztó kérésére a tartozásról törlesztési táblázat formájában kivonatot a Fogyasztónak díj-, költség- és egyéb fizetésikötelezettség-mentesen kell rendelkezésére bocsátania. 16. Jelzáloghitel esetén a Hitelintézet évente egyszer, illetve a kamatperiódus fordulónapján tájékoztatást ad a Fogyasztónak a tartozásról törlesztési táblázat formájában díj-, költség- és egyéb fizetésikötelezettség-mentesen. 17. A törlesztési táblázat a törlesztőrészletek összegét, a törlesztés gyakoriságát és feltételeit, valamint az egyes törlesztések tőke- és Ügyleti Kamat és az Ügyleti Kamaton kívüli minden egyéb ellenszolgáltatás elemét - ideértve díjat, jutalékot, költséget - elkülönítetten tartalmazza. Ha az Ügyleti Kamat nem rögzített, vagy az Ügyleti Kamaton kívüli minden egyéb ellenszolgáltatás ideértve díjat, jutalékot, költséget - a Szerződésben meghatározottak szerint változhat, a törlesztési táblázatban egyértelműen és tömören jelezni kell, hogy a rendelkezésre bocsátott adatok a változás időpontjáig érvényesek. 18. A jelzáloghitel fedezetéül szolgáló ingatlanok hitelbiztosítéki értékét a Hitelintézet a termőföldnek nem minősülő ingatlanok hitelbiztosítéki értékének meghatározására vonatkozó módszertani elvekről szóló, vagy az annak helyébe lépő jogszabályban meghatározott szabályoknak megfelelően állapítja meg. A Hitelintézet az értékelési szakvéleményt tartós adathordozón rögzíti és nyilvántartásában megőrzi. 19. A fizetési számlához kapcsolódó hitelkeret-szerződés esetén a Hitelintézet, jogosult az Ügyfelet papíron vagy más tartós adathordozón utólagos tájékoztatás formájában tájékoztatni az alábbiakról: a) arról az időtartamról, amelyre a tájékoztatás vonatkozik, b) a hitel lehívásának összegéről és a lehívás időpontjáról, c) a tájékoztatást megelőző legutóbbi tájékoztatás időpontjáról és ezen időpontban fennálló, a fizetési számlához kapcsolódó hitelegyenlegről, d) a tájékoztatás időpontjában fennálló, a fizetési számlához kapcsolódó hitelegyenlegről, e) a teljesített törlesztés összegéről és a teljesítés időpontjáról, f) a hitelkamatról, g) a felmerült hitelkamaton kívüli minden egyéb ellenszolgáltatásról - ideértve díjat, jutalékot, költséget -, valamint h) a törlesztés minimális összegéről, ilyen kikötés esetén.

18

VII. Árukapcsolás és csomagban történő értékesítés 1.

A Hitelintézet nem ajánl jelzáloghitelt, illetve nem köt Jelzáloghitel-szerződést más pénzügyi termékkel vagy szolgáltatással együtt úgy, hogy a Hitelszerződést a Fogyasztó kizárólag a kapcsolódó termékkel vagy szolgáltatással együtt kötheti meg. (árukapcsolás tilalma)

2.

A Hitelintézet ajánlhat jelzáloghitelt, illetve köt Jelzáloghitel-szerződést más pénzügyi termékkel vagy szolgáltatással együtt, ha a Hitelszerződést a Fogyasztó önállóan is megkötheti, de nem feltétlenül ugyanazokkal a feltételekkel, mint a Kapcsolódó Szolgáltatásokkal egy csomagban kínált Hitelszerződés esetén. (csomagban történő értékesítés)

3.

Ha a Hitelintézet előírja, hogy a Fogyasztó rendelkezzen nála fizetési számlával, amely kizárólag a jelzáloghitel törlesztéséhez szükséges pénzeszközök elhelyezését szolgálja, akkor ezt a fizetési számlát díj-, költség- és egyéb fizetési kötelezettségmentesen biztosítja a Fogyasztó részére.

4.

A Hitelintézet előírhatja azt is, hogy jelzáloghitel igénybevétele esetén rendelkezzen a Hitelszerződéshez kapcsolódó megtakarítással, valamint életbiztosítással vagy a fedezetül szolgáló ingatlanra vonatkozó vagyonbiztosítással. A Hitelintézet az általa előnyben részesített szolgáltatótól eltérő szolgáltató biztosítását is elfogadja, ha az a Hitelintézet által ajánlott biztosítással legalább egyenértékű a biztosítás összegét és a fedezet körét figyelembe véve.

5.

Ha a Hitelintézet a Fogyasztó számára előírta, hogy jelzáloghitel igénybevétele esetén rendelkezzen a hitelszerződéshez kapcsolódó életbiztosítással vagy a fedezetül szolgáló ingatlanra vonatkozó vagyonbiztosítással, a Fogyasztó az ilyen biztosítási szerződésből származó - biztosítási összegre vonatkozó - követelését biztosítékként a Hitelintézetre átruházhatja VIII. Az Ügyfél és a Takarékszövetkezet képviselete

A Takarékszövetkezet az üzleti kapcsolatok biztonsága érdekében jogosult és egyben köteles meggyőződni az Ügyfél képviseletében eljáró személyek képviseleti jogosultságáról, illetve személyazonosságáról. Üzleti tárgyalások vagy megbízások teljesítése előtt kérheti a képviseleti jog megfelelő igazolását. A Takarékszövetkezet képviseletére és aláírásra jogosultak névsorát és aláírását a Takarékszövetkezet üzlethelyiségében – az ügyfél által látható helyen – kifüggeszti. Az ügyfélforgalom számára nyitva álló helyiségekben dolgozó alkalmazottak a Takarékszövetkezet képviselőinek tekintendők. A Felek a másik fél bejelentett képviselőit és aláírásaikat jogosultak mindaddig érvényesnek tekinteni, amíg a képviseletei jog visszavonásáról szóló írásos értesítés nem érkezett meg. A Takarékszövetkezet az Ügyfél megbízásain szereplő aláírásokat gondosan köteles megvizsgálni, és ha azt tapasztalja, hogy az aláíró jogosulatlan vagy aláírása a bejelentett mintától eltérő, a Takarékszövetkezet az ok megjelölésével a megbízást teljesítés nélkül visszaküldi az Ügyfélnek. A Takarékszövetkezet nem felel a jogosulatlanul benyújtott, vagy hamisított megbízások teljesítéséért, amelyeket a tőle elvárható gondos vizsgálat alapján sem lehetett felismerni. A Takarékszövetkezet a pénzügyletek speciális jellege, a vonatkozó törvényi előírások betartása, valamint Ügyfelei érdekeinek védelme céljából jogosult az Ügyfeleinek az általuk adott meghatalmazások közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalását előírni.

19

IX. Írásbeliség Mind a Takarékszövetkezet, mind az Ügyfél az egymásnak szóló értesítéseket, megbízásokat, valamint szerződéseket kötelesek írásba foglalni, illetve írásban megerősíteni. A Takarékszövetkezet pénzügyi és kiegészítő pénzügyi szolgáltatásra irányuló szerződést csak írásban köthet és a szerződés egy eredeti példányát köteles az Ügyfélnek, illetve a szerződésben érdekelt feleknek átadni. X. Ellenérték (díjak, jutalékok, költségek) Az Ügyfél a Takarékszövetkezet szolgáltatásaiért kamatot, jutalékot, illetőleg díjat és költségtérítést fizet. A Takarékszövetkezet az általa felszámított ellenértékét mértékét és megváltoztatásának feltételeit a Takarékszövetkezet és az Ügyfél közötti szerződés és hirdetmény tartalmazza. Az olyan térítést és annak számítási módját, amelyről a szerződés nem rendelkezik, a Takarékszövetkezet üzlethelyiségében megtekinthető hirdetményben teszi közzé. A hirdetményt a Takarékszövetkezet jogosult egyoldalúan az egyes szerződések külön módosítása nélkül megváltoztatni. Ebben az esetben a feltételek megváltoztatásának időpontjában a térítések szerződésmódosítás nélkül is megfelelően változnak. A Takarékszövetkezet az általa felszámított és Hirdetményében közzétett térítések, ellenértékek, kamatok, díjak, költségek, jutalékok konkrét mértékét és megváltoztatásának feltételeit a Takarékszövetkezet Üzletszabályzata tartalmazza. A szerződésben egyértelműen meg kell határozni a kamatot, díjat és minden egyéb költséget vagy feltételt, ideértve a késedelmes teljesítés jogkövetkezményeit is. Az olyan ellenérték és annak számítási módját, amelyről a szerződés nem rendelkezik, a Takarékszövetkezet üzlethelyiségében megtekinthető Hirdetményben teszi közzé. Pénztartozás késedelmes teljesítése esetén – amennyiben jelen Üzletszabályzat, a Hirdetmény vagy a felek megállapodása eltérően nem rendelkezik – az Ügyfél a jogszabályban meghatározott mértékű késedelmi kamatot tartozik fizetni. Az ellenérték megfizetése – ellenkező szerződési, jogszabályi kikötés hiányában – felmerüléskor esedékes akként, hogy a Takarékszövetkezet megterheli az Ügyfél számláját. Ha bankműveletre banktechnikai okokból, vagy a Takarékszövetkezet hibájából volt szükség, az Ügyfél nem fizet jutalékot . Kamatokat és az időtartamhoz kötött díjakat, továbbá jutalékokat naptári napokra az Üzletszabályzatban meghatározott képletek alapján kell kiszámítani. XI. A Takarékszövetkezet felelőssége A Takarékszövetkezet a hitelintézeti tevékenysége és a szerződések teljesítése során mindenkor az Ügyfél érdekeinek – az adott körülmények lehető legteljesebb – figyelembevételével és a legnagyobb gondossággal jár el. A Takarékszövetkezet köteles megtéríteni az Ügyfélnek okozott kárt, kivéve, ha bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy az adott helyzetben tőle elvárható. A Takarékszövetkezet nem felel az olyan károkért, amelyek erőhatalom, hatósági rendelkezés, a szükséges hatósági engedély megtagadása, vagy késedelmes megadása okából következtek be. A Takarékszövetkezet azonosító irat elvesztéséből vagy illetéktelen személy által történő felhasználásából eredő károkért nem felel. A Takarékszövetkezet felelősségének korlátozása nem érinti azt a felelősséget, amelyet a Ptk. szerint szerződésben érvényesen kizárni nem lehet.

20

A Takarékszövetkezet nem felel az okmányok eredetiségéért, érvényességéért, azok módosításáért. Nem vállal felelősséget kisebb jelentőségű hibákért, melyek a nagy tömegű megbízás teljesítése során tőle elvárható gondosság mellett is előfordulhatnak. XII. Banktitok, üzleti titok és bankinformáció 12.1 Banktitok köre A Hpt. 160.§. (1). bek., értelmében banktitok minden olyan, az egyes ügyfelekről a Takarékszövetkezet rendelkezésére álló tény, információ, megoldás vagy adat, amely az Ügyfél személyére, adataira, vagyoni helyzetére, üzleti tevékenységére, gazdálkodására, tulajdonosi, üzleti kapcsolataira, valamint a Takarékszövetkezet által vezetett számlájának egyenlegére, forgalmára és a Takarékszövetkezettel kötött szerződéseire vonatkozik. (A banktitok szempontjából Ügyfél mindenki, aki a Takarékszövetkezet szolgáltatását igénybe veszi.) A felek jogügyletei tekintetében a banktitok fogalmi körébe tartoznak különösen az Ügyfélnek a Takarékszövetkezetnél vezetett bármely számlájának forgalmára, a felvett hitelének összegére és feltételeire, továbbá a Takarékszövetkezetnél elhelyezett betéteire és letéteire vonatkozó adatok. 12.2 Üzleti titok köre A Hpt. 159.§. (1). bek., értelmében üzleti titok: A gazdasági tevékenységhez kapcsolódó minden olyan tény, információ, megoldás vagy adat, amelynek nyilvánosságra hozatala, illetéktelenek által történő megszerzése vagy felhasználása a jogosult jogszerű pénzügyi, gazdasági vagy piaci érdekeit sértené vagy veszélyeztetné és melynek titokban tartása érdekében a Takarékszövetkezet a szükséges intézkedéseket megtette. A Takarékszövetkezet ügyvezetése dönt abban a kérdésben, hogy milyen információ, stb. minősül üzleti titoknak. A Takarékszövetkezet vezető állású személyei és alkalmazottai kötelesek a Takarékszövetkezet működésével kapcsolatban tudomásukra jutott üzleti titkot időbeli korlátozás nélkül megtartani. 12.3 Titoktartási kötelezettség A banktitok és üzleti titok tekintetében időbeni korlátozás nélkül titoktartási kötelezettség terheli a Takarékszövetkezet vezető állású személyeit, alkalmazottait, ide értve a tisztségviselőket (Igazgatóság és Felügyelő Bizottság tagjait) és mindazokat, akik a Takarékszövetkezettel kapcsolatos tevékenységük során bármilyen módon jutottak hozzá. A titoktartási kötelezettség alapján az üzleti, illetőleg a banktitok körébe tartozó tény, információ, megoldás vagy adat a Hpt-ben meghatározott körön kívül – az Ügyfél felhatalmazása nélkül nem adható ki harmadik személynek és feladatkörön kívül nem használható fel. Aki üzleti titok vagy banktitok birtokába jut, nem használhatja fel arra, hogy annak révén saját maga vagy más személy részére közvetlen vagy közvetett módon előnyt szerezzen, továbbá, hogy a pénzügyi intézmény Ügyfeleinek hátrányt okozzon. 12.4 Titoktartási kötelezettség alóli mentesség Nem jelenti a banktitok sérelmét:  Olyan összesített adatok szolgáltatása, melyből az egyes ügyfelek személye, vagy üzleti adata nem állapítható meg.  Az ügyfél pénzforgalmi bankszámlájának elnevezésére és számára vonatkozó adatszolgáltatás  Pénzügyi intézmény által felhatalmazott könyvvizsgálónak, jogi vagy egyéb szakértőnek történő átadás.  Bíróság megkeresése esetén a peres fél számlája felett rendelkezésre jogosultak aláírás mintájának bemutatása.

21

 

A külön törvényben meghatározott központi hitelinformációs rendszerbe, illetve e rendszerből a külön törvényben meghatározott referenciaadat-szolgáltató részére nyújtott referenciaadatszolgáltatás, A hitelintézet által kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatátadás a kiszervezett tevékenységet végző részére,

A pénzügyi intézmény a nyomozó hatóság a nemzetbiztonsági szolgálat és az ügyészség írásbeli megkeresésére haladéktalanul kiszolgáltatja a kért adatot és a nála vezetett bankszámláról és az általa lebonyolított ügyletről, ha adat merül fel arra, hogy a bankszámla vagy ügylet  Kábítószer-kereskedelemmel,  Terrorizmussal,  Illegális fegyver-kereskedelemmel,  Pénzmosással,  Szervezett bűnözéssel van összefüggésben. A fentieken túl a banktitok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha  A Takarékszövetkezet ügyfele, annak törvényes képviselője a rá vonatkozó kiszolgáltatható banktitokként pontosan megjelölve közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratokba foglaltan kéri, vagy erre felhatalmazást ad,  Takarékszövetkezet érdeke az Ügyféllel szemben fennálló követelése eladásához, vagy lejárt követelése érvényesítéséhez szükségessé teszi. A banktitok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn.  A feladatkörében eljáró Országos Betétbiztosítási Alappal, MNB-vel, Állami Számvevőszékkel, Gazdasági Versenyhivatallal, a Felügyelettel, az Önkéntes Intézményvédelmi és Betétbiztosítási Alapokkal, a központi költségvetési pénzeszközök felhasználásának szabályszerűségét és célszerűségét ellenőrző Kormányzati Ellenőrzési Irodával,  Hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel, valamint a feladatkörében eljáró gyámhatósággal,  Csődeljárás, felszámolási eljárás, bírósági végrehajtási eljárás, illetve végelszámoló ügyében eljáró vagyonfelügyelővel, felszámolóval, végrehajtóval, pénzügyi gondnokkal, illetve végelszámolóval,  Folyamatban lévő büntetőeljárás esetében eljáró, valamint a feljelentést kiegészítését végző nyomozóhatósággal, ügyészséggel,  Büntető-, valamint polgári ügyben, továbbá a csőd- illetve felszámolási, valamint önkormányzati adósságrendezési eljárás keretében a bírósággal,  Külön törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a titkosszolgálati eszközök alkalmazására, titkos információ-gyűjtésre felhatalmazott szervvel,  A főigazgató eseti engedélye alapján a törvényben meghatározott feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal,  Adó-, vám és társadalombiztosítási kötelezettség teljesítésének ellenőrzése, valamint az ilyen tartozást megállapító végrehajtó okirat végrehajtása érdekében folytatott eljárás keretében eljáró adóhatósággal, vámhatósággal, illetve társadalombiztosítói szervvel szemben,  A Takarékszövetkezetnek törvényben előírt információszolgáltatási kötelezettsége van a Központi Hitelinformációs Rendszerrel szemben és adatszolgáltatási kötelezettsége a Cégbíróság felé a forintban és egyéb konvertibilis pénznemben vezetett pénzforgalmi számlákról. Üzleti titok: A Hpt. 159. §. (3 – 5) bekezdései tartalmazzák az üzleti titok vonatkozásában a titoktartási kötelezettség alóli mentesség eseteit. Banktitok: A Hpt. –160-164. §-ai tartalmazzák a banktitok vonatkozásában a titoktartási kötelezettség alóli mentesség eseteit.

22

XIII. Az ügyfél beszámítási jogosultságának korlátai Az Ügyfél saját követeléseit csak akkor számíthatja be a Takarékszövetkezet követeléseivel szemben, ha ezeket a követeléseket a Takarékszövetkezet elismerte, vagy ha ezeket jogerős bírói ítélet számára megítélte. XIV. Jogviták rendezése, alkalmazandó jog 1.

A Hitelintézet és az Ügyfél a közöttük létrejött Szerződésből származó értelmezési és egyéb vitás kérdéseket békés úton törekszenek rendezni.

2.

Amennyiben a Felek közöttük felmerült vitás kérdést nem tudják békés úton rendezni, a Szerződésből eredő jogvita eldöntésére - a Felek erre vonatkozó, kifejezett eltérő megállapodása hiányában - a magyar bíróságok rendelkeznek hatáskörrel.

3.

Az Ügyfél és a Hitelintézet közötti jogviszonyokra - ellentétes kikötés hiányában - a magyar anyagi és eljárási jogot kell alkalmazni. XV. Kiszervezés

Kiszervezésnek minősül, ha a takarékszövetkezet a pénzügyi, illetőleg kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységéhez kapcsolódó, illetőleg jogszabály által végezni rendelt olyan tevékenységét, amelynek során adatkezelés, adatfeldolgozás vagy adattárolás valósul meg, az adatvédelmi előírások betartása mellett. A Takarékszövetkezet kiszervezett tevékenységeit az alábbi társaságok végzik: Cég név: Takarékszövetkezeti Informatikai Kft. Cég rövidített neve: TAKINFO Kft Székhelye: 1125 Budapest, Fogaskerekű u. 4-6. Cg: 01-09-362852 Adószám: 17781365-5-44 Kiszervezett tevékenység:  KBR keretszerződés (K modul)  KBR (A modul)  Aláírás karton (G modul)  BOSS Listatár (B modul)  Electra (D modul)  NetBOSS (E modul)  Központi kivonat (F modul)  PDC-BDC  Integrációs keretszerződés (I-K modul)  IVR-SMS (I-D modul)  TABASCO (I-E modul)  KHR  KPNYIL Cég név: ISAFE Informatikai Zártkörűen Működő Részvénytársaság Cég rövidített neve: ISAFE Zrt. Székhelye: 1036 Budapest, Galagonya utca 5. Cg: 01-10-046396 Adószám: 14803260-2-41

23

Kiszervezett tevékenység:  BORDER rendszer üzemeltetése (Hatósági megkeresések megválaszolása modul) XVI. A Hitelintézet információszolgáltatási kötelezettsége és információkérési joga a Központi Hitelinformációs Rendszerrel szemben (a továbbiakban: KHR) Jelen Üzletszabályzatban használt fogalmak az alábbi jelentéssel bírnak: Nyilvántartott személy: valamennyi olyan természetes személy, illetve vállalkozás, akinek vagy amelynek referenciaadatait a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás kezeli. Referenciaadat: bármely olyan adat, ideértve a nyilvántartott személyazonosító adatait is, amelyet a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás törvény alapján kezelhet. Referenciaadat-szolgáltató: A (i) hitel és pénzkölcsön nyújtása; (ii) pénzügyi lízing; (iii) elektronikus pénz kibocsátása, valamint olyan papír alapú készpénz-helyettesítő fizetési eszköz kibocsátása, illetőleg az ezzel kapcsolatos szolgáltatás nyújtása, amely nem minősül pénzforgalmi szolgáltatásnak; (iv) kezesség és bankgarancia vállalása, valamint egyéb bankári kötelezettség vállalása tevékenységek legalább egyikét végző pénzügyi intézmény, pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény, biztosító, közraktár, a Diákhitel Központ, befektetési hitel nyújtása tevékenységet végző hitelintézet, a befektetési vállalkozás, valamint az értékpapír-kölcsönzést végző befektetési vállalkozás, befektetési alap, befektetési alapkezelő, elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, magánnyugdíjpénztár, pénzügyi intézmény, központi értéktár és biztosító, valamint a határon átnyúló szolgáltatást végző, az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkező hitelező, ha a KHR-hez csatlakozott. Vállalkozás: a gazdasági társaság, fióktelep, az európai részvénytársaság, a szövetkezet, az európai szövetkezet, európai gazdasági egyesülés, a lakásszövetkezet és az egyéni vállalkozó, ide nem értve a referenciaadat-szolgáltatót. 16.1 Általános szabályok 16.1.1.

Az adatkérési igényben megjelölt Nyilvántartottra vonatkozó Referenciaadaton kívül a KHRből a Referenciaadat-szolgáltató részére egyéb adat nem adható át.

16.1.2.

Természetes személy Referenciaadataira vonatkozó adatkérési igény kizárólag a 16.2.1 pont szerinti tájékoztatás megadásához, valamint az alábbiakra irányuló szerződés megkötését megalapozó döntés meghozatalához használható fel: a) hitel és pénzkölcsön nyújtásra, b) pénzügyi lízingre, c) az elektronikus pénz kibocsátása, valamint olyan papír alapú készpénz-helyettesítő fizetési eszköz kibocsátása, illetőleg az ezzel kapcsolatos szolgáltatás nyújtása, amely nem minősül pénzforgalmi szolgáltatásnak, d) a kezesség és bankgarancia vállalása, valamint egyéb bankári kötelezettség vállalása, e) befektetési hitel nyújtása, f) Tpt-ben meghatározott értékpapír-kölcsönzés.

16.1.3.

A KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás nyilvántartja a Referenciaadatot továbbító Referenciaadat-szolgáltató nevét, székhelyét, telephelyét, fióktelepét és a kapcsolattartásra jogosult személy nevét. Az egymás között történő adatátadás tényéről, időpontjáról és az átadott adatok köréről mind a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozásnak, mind a Referenciaadat-szolgáltatónak nyilvántartást kell vezetnie. E nyilvántartást a Referenciaadatok nyilvántartására vonatkozó, alábbi 16.2.5.1. pontban meghatározott időpontig kell kezelni.

24

A KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás felelős a Referenciaadatok teljes körű és naprakész nyilvántartásáért, az adatbázis teljességéért és folyamatos fenntartásáért. A Referenciaadatszolgáltató haladéktalanul köteles az általa kezelt Referenciaadatokat a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás részére átadni. A Referenciaadat-szolgáltató adatátadási kötelezettsége a már átadott Referenciaadatok módosulása esetén is fennáll, ha azokról tudomása van. 16.1.4. A referenciaadatok KHR-be történő átadását megelőzően a referenciaadat-szolgáltató beszerzi a természetes személy ügyfél írásbeli nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy hozzájárul-e az adatai KHR-ből történő, más referenciaadat-szolgáltató általi - a 16.1.5. szerinti - átvételéhez. Ezt a hozzájárulást a természetes személy ügyfél - az adatok KHR-ben történő nyilvántartásának időtartama alatt - bármikor megadhatja. Nem szükséges az ügyfél hozzájárulása a 16.2.1.116.2.1.3., 16.2.2.1.-16.2.4. és 16.6.1 pontok alapján kezelt adatok átvételéhez. Ha az ügyfél nem járul hozzá adatai KHR-ből történő átvételéhez, úgy a KHR a 16.5.1.1. pontja és 16.5.1.2 pont a)-d) alpontjai, valamint a16.5.1.5 pontja szerinti adatokat tartalmazza. A természetes személy ügyfél írásbeli nyilatkozata vonatkozik a természetes személy ügyfél valamennyi adatszolgáltatás tárgyát képező szerződésére. Ha az ügyfél adatszolgáltatás tárgyát képező szerződései vonatkozásában az írásbeli nyilatkozata tartalmán a későbbiekben változtat, és írásbeli hozzájárulását visszavonja vagy megadja, úgy minden esetben a természetes személy időben legkésőbb keletkezett írásbeli nyilatkozata lesz irányadó minden adatszolgáltatás tárgyát képező szerződésére. 16.1.5. Az adatszolgáltatás tárgyát képező szerződés megkötését megelőzően a referencia-adat szolgáltató a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozástól átveszi természetes személy ügyfél esetében: a) - ha írásbeli nyilatkozatában ahhoz előzetesen hozzájárult - a 16.5.1.1-1.4 pontjai szerinti referenciaadatokat, b) természetes személy ügyfél esetében - ha fenti írásbeli nyilatkozatában nem járult hozzá adatai lekérdezéséhez - a 16.5.1.5 pontja szerinti, továbbá a 16.2.1.1.-16.2.1.3., 16.2.2.1.-16.2.4. és 16.6.1 alapján a KHR-ben nyilvántartott referenciaadatokat [16.5.1.2 pont e)-g) alpont, 16.5.1.31.4 pont]. 16.2. A KHR-be történő adatátadás és a KHR-ben történő adatkezelés szabályai 16.2.1 A Referenciaadat-szolgáltató a 16.1.2. pont a)-d) pontjában foglalt pénzügyi szolgáltatásra vonatkozó szerződés megkötését követően írásban átadja a KHR részére a természetes személynek a 16.5.1.1 -16.5.1.2. pont a-d; és k. pontja szerinti Referenciaadatait. 16.2.1.1.A Referenciaadat-szolgáltató a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás részére átadja annak a természetes személynek a 16.5.1.1.-16.5.1.2. pontja szerinti Referenciaadatait, aki a 16.1.2. pont a)-d) pontjában foglalt pénzügyi szolgáltatásra vonatkozó szerződésben, valamint a külön jogszabályban meghatározott hallgatói Hitelszerződésben vállalt fizetési kötelezettségének oly módon nem tesz eleget, hogy a lejárt és meg nem fizetett tartozásának összege meghaladja a késedelembe esés időpontjában érvényes legkisebb összegű havi minimálbért és ezen minimálbérösszeget meghaladó késedelem folyamatosan, több mint kilencven napon keresztül fennállt. Ugyanazon személy ezen pont szerinti szerződésszegését több jogviszony egyidejű fennállása esetén jogviszonyonként külön-külön kell figyelembe venni. 16.2.1.2. A Referenciaadat-szolgáltató a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás részére átadja annak a természetes személynek a 16.5.1.1., 16.5.1.2. és 16.5.1.3. pontja szerinti Referenciaadatait, aki a 16.1.2. pont a)-d) pontjában foglalt pénzügyi szolgáltatásra vonatkozó szerződés, valamint a külön jogszabályban meghatározott hallgatói Hitelszerződés megkötésének kezdeményezése során valótlan adatot közöl és ez okirattal bizonyítható, hamis vagy hamisított okirat használata miatt a bíróság jogerős határozatában a 2013. június 30-ig hatályban volt, a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény 274-277. §-ában vagy a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 342., 343., 345. és 346. §-ában meghatározott bűncselekmény elkövetését állapítja meg.

25

16.2.1.3. A Referenciaadat-szolgáltató a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás részére átadja annak a természetes személynek a 16.5.1.1. és 16.5.1.4. pontja szerinti Referenciaadatait, akivel szemben a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz használata miatt a bíróság jogerős határozatában a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi Iv. tv. 313/C. §-ában, vagy a 2012. évi C. törvény 374.§ (5) és 393.§-ában meghatározott bűncselekmény elkövetését állapítja meg. 16.2.2. 16.2.2.1. A Referenciaadat-szolgáltató a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás részére átadja a Vállalkozásoknak a 16.1.2. pont a)-d) pontjában foglalt pénzügyi szolgáltatásra vonatkozó szerződésével kapcsolatos, a 16.5.2.1. és 16.5.2.2. pontja szerinti Referenciaadatait, aki az adatszolgáltatás tárgyát képező szerződésben vállalt fizetési kötelezettségének oly módon nem tesz eleget, hogy a lejárt és meg nem fizetett tartozása több, mint harminc napon keresztül fennállt. 16.2.2.2. A Referenciaadat-szolgáltató a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás részére átadja annak a Vállalkozásnak a 16.5.2.1. és 16.5.2.3. pontja szerinti Referenciaadatait, amelynek fizetési számlájával szemben - fedezethiány miatt - harminc napot meghaladó időszak alatt, megszakítás nélkül, egy millió forintnál nagyobb összegű sorba állított követelést tartanak nyilván. 16.2.2.3. A Referenciaadat-szolgáltató a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás részére átadja annak a Vállalkozásnak a 16.5.2.1. és 16.5.2.4. pontja szerinti Referenciaadatait, amely készpénzhelyettesítő fizetési eszköz elfogadására irányuló szerződésben vállalt kötelezettségét megszegte, és emiatt a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz elfogadására irányuló szerződését a referenciaadat-szolgáltató felmondta vagy felfüggesztette. 16.2.3.

A 16.2.1.1. és 16.2.2.2. pontban foglalt rendelkezések alkalmazása során a lejárt és meg nem fizetett tartozás összegének és időtartamának számítását abban az esetben is folyamatosan kell végezni, ha az adatszolgáltatással kapcsolatos szerződésből eredő követelés egy másik Referenciaadat-szolgáltató részére átruházásra kerül. A szerződésből eredő követelést átruházó Referenciaadat-szolgáltató köteles a feladat teljesítéséhez szükséges valamennyi okiratot és információt átadni a követelést átvevő Referenciaadat-szolgáltató részére.

16.2.4.

A KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás a részére átadott Referenciaadatot "átruházás referenciaadat-szolgáltató részére" megjegyzéssel látja el, és feltünteti az átvevő Referenciaadat-szolgáltató adatait, ha a Referenciaadat-szolgáltató az adatszolgáltatással kapcsolatos szerződésből eredő követelést egy másik Referenciaadat-szolgáltató részére ruházta át.

16.2.5. 16.2.5.1. A KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás - a 16.2.5.3. pontban foglalt kivétellel - a Referenciaadatokat a 16.2.5.2. pontban meghatározott időponttól számított öt évig kezeli. Az öt év letelte után a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás a Referenciaadatokat véglegesen és vissza nem állítható módon törli. 16.2.5.2. Az 16.2.5.1. pontban meghatározott határidő számításának kezdete: a) a 16.2.1.1. szerinti esetben, ha a tartozás nem szűnt meg, a 16.2.1.1. szerinti adatátadás időpontjától számított ötödik év vége, b) ha a tartozás nem szűnt meg, az adat átadásának időpontja a 16.2.3. és 16.2.4. szerinti esetben, c) az adat átadásának időpontja a 16.2.1.1., a 16.2.1.2., 16.2.1.3., és 16.2.2.1., 16.2.4. szerinti esetben,

26

d) a követelések sorba állításának megszűnési időpontja a 16.2.2.2. bekezdése szerinti esetben, e) a Vállalkozásnak a pénzügyi szolgáltatásra vonatkozó szerződése megszűnésének időpontja. f) a 16.6.1 szerinti esetben az adósságrendezési eljárás megszűnésének dátuma: fa) a bíróságon kívüli adósságrendezés sikertelensége Családi Csődvédelmi Szolgálat részére történő bejelentésének napja, fb) a bírósági adósságrendezési eljárást elutasító bírósági végzés jogerőre emelkedésének napja, fc) a bíróságon kívüli adósságrendezési megállapodás hatálya megszűnését megállapító bírósági határozat jogerőre emelkedésének dátuma, fd) a bírósági adósságrendezési egyezség hatálya megszűnését megállapító bírósági határozat esetén az ezt megállapító bírósági határozat jogerőre emelkedésének dátuma, fe) az Adós (adóstárs) mentesítéséről szóló bírósági határozat jogerőre emelkedésének dátuma, ff) az Adóst mentesítő határozatot hatályon kívül helyező bírósági határozat jogerőre emelkedésének napja, fg) az adósságrendezésnek az Adós, adóstárs mentesülése nélküli megszüntetéséről rendelkező bírósági határozat jogerőre emelkedésének dátuma, fh) a bíróságon kívüli adósságrendezés sikeres lezárásának a Családi Csődvédelmi Szolgálat részére történő bejelentése napja. 16.2.5.3. A KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás haladéktalanul és vissza nem állítható módon törli a Referenciaadatot, ha az jogellenesen került a KHR-be. A 16.2.1. szerint átadott referenciaadatokat a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás a szerződéses jogviszony megszűnését követően egy munkanapon belül véglegesen és vissza nem állítható módon törli, kivéve, ha a nyilvántartott természetes személy a szerződés megkötésekor vagy a szerződés fennállása során - a referenciaadat-szolgáltató útján - írásban kérte a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozástól, hogy adatait a pénzügyi vállalkozás a szerződéses jogviszony megszűnését követő legfeljebb öt évig kezelje. A jogviszony megszűnését követő adatkezeléshez való hozzájárulás a szerződéses jogviszony megszűnéséig a referenciaadat-szolgáltató útján, azt követően a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozásnál közvetlenül, írásban bármikor visszavonható. 16.3.Ügyfélvédelem 16.3.1 Az adatszolgáltatás tárgyát képező szerződés előkészítése során a referenciaadat-szolgáltató írásban tájékoztatja a szerződés megkötése ügyében eljáró természetes személyt a KHR-re irányadó szabályokról, a nyilvántartás céljáról, a nyilvántartott személyt megillető jogokról, arról, hogy a KHR által kezelt adatokat csak a törvényben meghatározott célra lehet felhasználni, arról, hogy adatai a 16.2.1. pont szerint átadásra kerülnek, valamint a 16.2.1.1-16.2.1.3., 16.2.2.1.16.2.4. és a 16.6.1 pont szerint átadásra kerülhetnek. 16.3.2.

A 16.2.1.1 szerinti adatátadás tervezett végrehajtását harminc nappal megelőzően a referenciaadat-szolgáltató írásban tájékoztatja a természetes személyt arról, hogy a 16.5.1.1. 16.5.1.2 pontja szerinti referenciaadatai bekerülnek a KHR-be, ha nem tesz eleget a szerződésben foglalt kötelezettségének.

16.3.3. A természetes személy a szerződés megkötésekor aláírásával igazolja, hogy a részére a 16.3.1. bekezdés alapján nyújtott tájékoztatást tudomásul vette. 16.3.4. A referenciaadat-szolgáltató a vállalkozások részére - az adatátadás céljának, az átadandó adatok körének, valamint annak a megjelölésével, hogy a KHR-be történt adatátadást követően a referenciaadatokat a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás további referenciaadat-szolgáltatók

27

részére is átadhatja a hitelképesség megalapozottabb megítélése, valamint a felelős hitelezés feltételei teljesítésének és a hitelezési kockázat csökkentésének előmozdítása az adások és a referenciaadat-szolgáltatók biztonságának érdekében, - a szerződés megkötését megelőzően írásbeli tájékoztatást köteles adni arról, hogy a 16.2.2.1. – 16.2.2.3. ban meghatározott esetben referenciaadataik bekerülnek a KHR-be. 16.3.5. A referenciaadat-szolgáltató a tárgyhót követő ötödik munkanapig átadja a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás részére 16.5.1.2 pontjának j) és k) alpontja, illetve 16.5.2.2 pontjának k) és l) alpontja szerinti adatot. 16.3.6. A referenciaadat-szolgáltató a 16.3.5 szerinti referenciaadatot kivéve, valamennyi e törvény szerinti, a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás részére történő adatátadását követő legfeljebb öt munkanapon belül írásban tájékoztatja a nyilvántartott természetes személyt az adatátadás megtörténtéről. 16.3.7. A KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás a tájékoztatási kötelezettségét - ha a nyilvántartott személy ezt kéri - elektronikus adatközlés útján is teljesítheti. 16.3.8. A referenciaadat-szolgáltató adatátadási kötelezettsége a már átadott referenciaadatok módosulása esetén is fennáll. Ebben az esetben a referenciaadat-szolgáltató az adatot az arról való tudomásszerzést követő öt munkanapon belül írásban átadja a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás részére. 16.3.9. Amennyiben a nyilvántartott személy az adatszolgáltatás tárgyát képező szerződés hatálya alatt előtörlesztést teljesít, a referenciaadat-szolgáltató az előtörlesztést követő öt munkanapon belül átadja a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás részére 16.5.1.2 pont i) alpontja, illetve 16.5.2.2 pont j) alpontja szerinti adatot. 16.3.10. Ha a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás adatot szolgáltat a Magyar Nemzeti Bank részére, a továbbított adatok érintettel való kapcsolatának megállapítását véglegesen lehetetlenné teszi. 16.3.11. Bármely Referenciaadat-szolgáltatónál bárki jogosult tájékoztatást kérni arról, hogy milyen adatai szerepelnek a KHR-ben, és ezen adatait mely Referenciaadat-szolgáltató adta át. A KHRben nyilvántartott saját adatait, valamint az arról szóló információt, hogy ki, mikor és milyen jogcímen fért hozzá ezen adatokhoz, a nyilvántartott személy korlátozás nélkül megismerheti, ezért költségtérítés és egyéb díj nem számolható fel. 16.3.12. A Referenciaadat-szolgáltató a tájékoztatás iránti kérelmet a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozásnak haladéktalanul, de legkésőbb két munkanapon belül továbbítja, amely öt napon belül a kért adatokat zárt módon megküldi a Referenciaadat-szolgáltatónak, amely azt, a kézhezvételt követően ugyancsak zárt módon, kézbesítési bizonyítvánnyal feladott irat formájában haladéktalanul, de legkésőbb két munkanapon belül eljuttatja a kérelmezőnek. 16.4. Kifogás és peres eljárás szabályai 16.4.1 16.4.1.1. A Nyilvántartott kifogást emelhet Referenciaadatainak a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás részére történt átadása, azoknak a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás által történő kezelése ellen, és kérheti a Referenciaadat helyesbítését, illetve törlését. 16.4.1.2. A Nyilvántartott a 16.4.1.1. pontban foglalt kifogást a) a kifogásolt Referenciaadatot a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozásnak átadó Referenciaadat-szolgáltatóhoz, vagy b) a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozáshoz nyújthatja be.

28

16.4.1.3. A KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás a kifogást - a nyilvántartott egyidejű értesítése mellett haladéktalanul, de legkésőbb két munkanapon belül köteles ahhoz a Referenciaadatszolgáltatóhoz megküldeni, amely a kifogásolt Referenciaadatot a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozásnak átadta, kivéve, ha a Referenciaadat-szolgáltató jogutód nélkül megszűnt, és az adatszolgáltatással kapcsolatos szerződésből eredő követelés átruházására másik Referenciaadat-szolgáltató részére nem került sor, vagy a Referenciaadat-szolgáltató személye nem állapítható meg. 16.4.1.4. A Referenciaadat-szolgáltató, illetőleg a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás köteles a kifogást annak kézhezvételét követő öt napon belül kivizsgálni, és a vizsgálat eredményéről a Nyilvántartottat írásban, kézbesítési bizonyítvánnyal feladott irat formájában haladéktalanul, de legkésőbb két munkanapon belül tájékoztatni. 16.4.1.5. Ha a Referenciaadat-szolgáltató a kifogásnak helyt ad, haladéktalanul, de legkésőbb öt munkanapon belül köteles a helyesbített vagy törlendő Referenciaadatot - a Nyilvántartott egyidejű értesítése mellett - a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás részére átadni, amely a változást haladéktalanul, de legkésőbb két munkanapon belül köteles átvezetni. 16.4.1.6. A KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás vizsgálja ki a kifogást, ha a referencia-adatszolgáltató jogutód nélkül megszűnt, és az adatszolgáltatás tárgyát képező szerződésből eredő követelés átruházására másik referenciaadat-szolgáltató részére nem került sor, vagy a referenciaadatszolgáltató személye nem állapítható meg. 16.4.1.7. A KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás a helyesbítésről vagy törlésről haladéktalanul, de legkésőbb két munkanapon belül köteles értesíteni valamennyi olyan Referenciaadatszolgáltatót, amelynek a nyilvántartottról a helyesbítést vagy törlést megelőzően Referenciaadatot továbbított. 16.4.2. 16.4.2.1.

A Nyilvántartott Referenciaadatainak átadása és kezelése miatt, illetőleg azok helyesbítése vagy törlése céljából a Referenciaadat-szolgáltató és a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás ellen keresetet indíthat. A keresetlevelet a 16.4.1.4. pontban meghatározott tájékoztató kézhezvételét követő harminc napon belül a Nyilvántartott lakóhelye szerint illetékes járásbírósághoz kell benyújtani vagy ajánlott küldeményként postára adni. E határidő elmulasztása miatt igazolásnak van helye.

16.4.2.2. A Nyilvántartottat a 16.4.2.1. pont szerinti keresetindítási jog akkor is megilleti, ha a Referenciaadat-szolgáltató, illetve a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás a törvényben meghatározott tájékoztatási kötelezettségének nem tett eleget. A keresetlevél benyújtására nyitva álló határidőt ez esetben a tájékoztatási kötelezettségre megállapított határidő leteltétől kell számítani. 16.4.2.3. A 16.4.2.1.-16.4.2.2. pont szerinti perre a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) rendelkezéseit az alábbi 16.4.2.4 - 16.4.5 pontokban részletezett eltéréssel kell alkalmazni. 16.4.2.4. A bíróság a keresetlevelet a Pp. 124. §-ának (1) bekezdésében meghatározottak tekintetében haladéktalanul, de legkésőbb a bírósághoz érkezésétől számított három napon belül megvizsgálja és - amennyiben a keresetlevél a tárgyalás kitűzésére alkalmas - intézkedik a tárgyalási határnap kitűzéséről. A tárgyalást úgy kell kitűzni, hogy a keresetlevélnek az alperes részére történő kézbesítése a tárgyalás napját legalább három nappal megelőzze. Az első tárgyalást legkésőbb a keresetlevélnek a bírósághoz érkezésétől számított nyolcadik munkanapra kell kitűzni. Ha a keresetlevél csak a bíróság intézkedése alapján válik alkalmassá a tárgyalás kitűzésére (Pp. 124. §) a tárgyalás kitűzésére előírt határidő kezdő időpontját ettől

29

az időponttól kell számítani. A tárgyalás elhalasztása esetén a folytatólagos tárgyalást nyolc munkanapon belül kell megtartani. 16.4.3. 16.4.3.1. A KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás a per megindítását az eljárás jogerős befejezéséig a vitatott Referenciaadattal együtt köteles nyilvántartani. 16.4.3.2. A bíróság végzésével már a tárgyalás előkészítése során elrendelheti a Referenciaadatok zárolását, ha a rendelkezésre álló adatok alapján a kereseti kérelem megalapozottsága valószínűnek mutatkozik. A végzés fellebbezésre tekintet nélkül előzetesen végrehajtható. 16.4.3.3. Ha a bíróság a Referenciaadatok zárolását rendelte el, akkor az erre vonatkozó határozat kézhezvételét követően haladéktalanul, de legkésőbb két munkanapon belül a Referenciaadatokat zárolni kell. 16.4.3.4. A perben a keresetet más keresettel összekapcsolni vagy a pert más perrel egyesíteni nem lehet, továbbá a perben viszontkeresetnek nincs helye. 16.4.3.5. A perben az eljárás szünetelésének csak abban az esetben van helye, ha a felperes a megadott lakcímről nem idézhető, illetőleg ismeretlen helyre költözött, és az alperes hirdetményi idézést nem kér, vagy az ügy tárgyalását nem kívánja, illetőleg nyilatkozatot egyáltalában nem tesz, vagy ha hirdetményi idézésnek volna helye, és a fél ezt nem kéri. 16.4.4. 16.4.4.1. A Referenciaadat-szolgáltatót, illetőleg a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozást terheli annak bizonyítása, hogy a Referenciaadat átadásának, illetve KHR-ben történő kezelésének a törvényben meghatározott feltételei fennálltak. E körben a bizonyítás elmaradása vagy eredménytelensége a Referenciaadat-szolgáltatót, illetőleg a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozást terheli. 16.4.4.2. Az ítélet jogerőre emelkedéséig a Referenciaadat kezelését akkor is zárolni kell, ha az elsőfokú ítélet a Referenciaadat törlését rendelte el. 16.4.4.3. A Referenciaadat kezelésének zárolását, megszüntetését, illetve a Referenciaadat helyesbítését, törlését a bíróság erre vonatkozó jogerős határozatának kézhezvételét követően haladéktalanul, de legkésőbb két munkanapon belül végre kell hajtani. 16.4.4.4. A bíróság a Referenciaadat módosítására vagy törlésére vonatkozó jogerős határozatát a Magyar Nemzeti Banknak is megküldi. 16.4.5

A 16.4.3.1.-16.4.4.4. pontban foglalt rendelkezések a másodfokú eljárásban is megfelelően irányadók.

16.5. A központi hitelinformációs rendszerben nyilvántartható adatok 16.5.1. Természetes személyekkel kapcsolatban nyilvántartható adatok: 16.5.1.1 Azonosító adatok: a) név, b) születési név, c) születési idő, hely, d) anyja születési neve, e) személyi igazolvány (útlevél) szám vagy egyéb, a személyazonosság igazolására a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény szerint alkalmas igazolvány száma, f) lakcím, g) levelezési cím

30

h) elektronikus levelezési cím. 16.5.1.2 A 16.1.2. a)-d) pontokban meghatározott szolgáltatásra, valamint a hallgatói hitelre vonatkozó szerződési adatok: a) a szerződés típusa és azonosítója (száma), b) a szerződés megkötésének, lejáratának, megszűnésének időpontja, c) ügyféli minőség (Adós, adóstárs) d) a szerződés összege és devizaneme, valamint a törlesztés módja és gyakorisága, e) a 16.2.1.1. pontban meghatározott feltételek bekövetkezésének időpontja, f) a 16.2.1.1. pontban bekezdésében meghatározott feltételek bekövetkezésekor fennálló lejárt és meg nem fizetett tartozás összege, g) a lejárt és meg nem fizetett tartozás megszűnésének módja és időpontja, h) a követelés másik Referenciaadat-szolgáltató részére történő átruházására, perre utaló megjegyzés i) Előtörlesztés ténye, ideje, az előtörlesztett összeg és a fennálló tőketartozás összege, pénzneme j) a fennálló tőketartozás összege és pénzneme, k) a szerződéses összeg törlesztő részletének összege és devizaneme. 16.5.1.3 A 16.1.2. a)-d) pontokban meghatározott szolgáltatásra vonatkozó szerződés, valamint a külön jogszabályban meghatározott hallgatói Hitelszerződés kezdeményezésére vonatkozó adatok: a) az igénylés elutasításának időpontja, indoka, b) okirati bizonyítékok, c) jogerős bírósági határozat száma, az eljáró bíróság megnevezése, a határozat rendelkező részének tartalma. 16.5.1.4 A készpénz-helyettesítő fizetési eszköz használatával kapcsolatos adatok: a) a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz típusa és azonosítója (száma), b) a letiltás időpontja, c) a letiltott készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel végrehajtott műveletek időpontja, száma, összege, d) a jogosulatlan felhasználások száma, e) az okozott kár összege, f) a bírósági határozat jogerőre emelkedésének időpontja, g) perre utaló megjegyzés. 16.5.1.5. A hozzájárulás megtagadásával kapcsolatos adatok: a) a nyilatkozat kelte (hely, dátum), b) a referenciaadat-szolgáltató azonosító adatai, c) az ügyfél azonosító adatai, d) a hozzájárulás megtagadására utaló megjegyzés 16.5.2. Vállalkozásokkal kapcsolatban nyilvántartható adatok: 16.5.2.1 Azonosító adatok: a) cégnév, név, b) székhely, c) cégjegyzékszám, egyéni vállalkozói igazolvány szám, d) adószám. 16.5.2.2 A 16.1.2. a)-d) pontokban meghatározott szolgáltatásra vonatkozó szerződési adatok: a) a szerződés típusa és azonosítója (száma), b) a szerződés megkötésének, lejáratának, megszűnésének időpontja, c) a szerződés megszűnésének módja, d) a szerződés összege és devizaneme, valamint a törlesztés módja és gyakorisága,

31

e) a 16.2.2.1 pontban meghatározott feltételek bekövetkezésének időpontja, f) a 16.2.2.1 pontban meghatározott feltételek bekövetkezésekor fennálló lejárt és meg nem fizetett tartozás összege, g) a lejárt és meg nem fizetett tartozás esedékességének időpontja és összege, h) a lejárt és meg nem fizetett tartozás megszűnésének időpontja és módja, i) a követelés másik Referenciaadat-szolgáltató részére történő átruházására, perre utaló megjegyzés j) Előtörlesztés ténye, ideje, az előtörlesztett összeg és fennálló lejárt és meg nem fizetett tartozás összege, valamint pénzneme, k) fennálló tőketartozás összege és pénzneme, l) a szerződéses összeg törlesztő részletének összege és devizaneme. 16.5.2.3 Azon pénzforgalmi számlákkal kapcsolatos adatok, amelyeken sorba állított követeléseket tartottak nyilván: a) a szerződés azonosítója (száma), b) a sorba állított követelések összege és devizaneme, c) a követelések sorba állításának kezdő és megszűnési időpontja, d) perre utaló megjegyzés. 16.5.2.4 A készpénz-helyettesítő fizetési eszköz elfogadására irányuló szerződésre vonatkozó adatok: a) a szerződés megkötésének, lejáratának, megszűnésének, felfüggesztésének időpontja, b) perre utaló megjegyzés. 16.6. 16.6.1 A Családi Csődvédelmi Szolgálat a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás részére írásban átadja azoknak a természetes személynek az alábbi referenciaadatait, akik az adósságrendezési eljárásba Adósként, adóstársként vagy egyéb kötelezettként bevonásra kerültek: azonosító adatok: név, születési név, születési idő, hely, anyja születési neve, személyi igazolvány (útlevél) szám vagy egyéb, a személyazonosság igazolására a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény szerint alkalmas igazolvány száma, lakcím, levelezési cím, elektronikus levelezési cím az adósságrendezési eljárást kezdeményező Adós, adóstársa, továbbá az adósságrendezési eljárásban az Adós mellett résztvevő egyéb kötelezettre vonatkozóan: az adósságrendezési eljárásnak az adósságrendezési nyilvántartás szerinti ügyazonosító száma, az adósságrendezési eljárás adatai: az adósságrendezési eljárás kezdeményezése benyújtásának dátuma, az adósságrendezési eljárás típusa (bíróságon kívüli vagy bírósági adósságrendezés), az adósságrendezési eljárás kezdő dátuma: a bíróságon kívüli adósságrendezés kezdeményezéséről a Családi Csődvédelmi Szolgálat által közzétett hirdetmény dátuma, vagy a bírósági adósságrendezést elrendelő bírósági határozat jogerőre emelkedésének napja, az adósságrendezésben érintett főhitelező adószáma, megnevezése, az adósságrendezési eljárásban az adósságrendezés tárgyában történő megegyezés: a bíróságon kívüli adósságrendezési megállapodás létrejöttének dátuma, vagy a bírósági adósságrendezési egyezséget jóváhagyó bírósági végzés jogerőre emelkedésének napja, az adósságrendezési eljárás megszűnésének napja: a bíróságon kívüli adósságrendezés sikertelenségének a Családi Csődvédelmi Szolgálat részére történő bejelentése napja, vagy a bírósági adósságrendezési eljárást elutasító bírósági végzés jogerőre emelkedésének napja, a bíróságon kívüli adósságrendezési megállapodás hatálya megszűnését megállapító bírósági határozat jogerőre emelkedésének napja, a bírósági adósságrendezési egyezség hatálya megszűnésének bírósági megállapítása esetén az ezt megállapító bírósági határozat jogerőre emelkedésének napja, az Adós (adóstárs) mentesítéséről szóló bírósági határozat jogerőre emelkedésének napja, az Adóst mentesítő határozatot hatályon kívül helyező bírósági határozat jogerőre emelkedésének napja, az adósságrendezésnek az Adós, adóstárs mentesülése nélküli megszüntetéséről rendelkező bírósági határozat jogerőre emelkedésének napja, a bíróságon kívüli

32

adósságrendezés sikeres lezárásának a Családi Csődvédelmi Szolgálat részére történő bejelentése napja, az adósságrendezési eljárás szakaszai: „Kezdeményezés benyújtása”, „Kezdeményezett”, „Megegyezett”, „Lezárt” az ügyfél érintettsége: Adós, adóstárs, az adósságrendezési eljárásban részt vevő egyéb kötelezett. A fenti Referenciaadatok adatátadásáról a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás írásban értesítést küld azon Referenciaadat-szolgáltatók részére, akik az érintett természetes személyhez tartozóan a KHR-ben az adatszolgáltatás tárgyát képező szerződések alapján fennálló követeléssel rendelkeznek. A Családi Csődvédelmi Szolgálat és a referenciaadat adatátadását elvégző Referenciaadatszolgáltató a nyilvántartott személyről a szerződés illetve az adósságrendezési eljárás időtartalma alatt értesítést kérhet a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozástól a 16.2.1.1, 16.2.1.3, 16.2.2.1-16.2.4 és 16.6.1 pont alapján kezelt adatokban bekövetkezett változásról, a nyilvántartott személynek az 16.3.3 pontban meghatározott, illetve a természetes személyek adósságrendezési eljárásának kezdeményezésekor tett nyilatkozata alapján. XVII. A megbízások általános szabályai A Takarékszövetkezet a megbízásokat csak az erre a célra rendszeresített nyomtatványokon fogadja el. A megbízásnak minden kétséget kizáróan tartalmaznia kell az ügylet tárgyát és a megbízás teljesítéséhez szükséges adatokat. Ha az Ügyfél a megbízásnak az általános gyakorlattól eltérő vagy meghatározott időpontban való teljesítését igényli, ezt a megbízáson fel kell tüntetni, illetve arról a Takarékszövetkezetet értesítenie kell. Átutalási megbízás terhelési nap feltüntetésével is benyújtható. A Takarékszövetkezet nem vállal felelősséget azokért a károkért, amelyek a teljesítéshez szükséges adatok Ügyfél általi téves megadásából keletkeztek. Az Ügyfél által a fizetési/pénzforgalmi számlája terhére adott megbízás teljesítését megelőzően a Takarékszövetkezet köteles meggyőződni arról, hogy a terhelendő fizetési/pénzforgalmi számla elnevezése és számlaszáma megegyezik-e. A Takarékszövetkezet az Ügyfél által a fizetési/pénzforgalmi számlája terhére adott megbízásait akkor teljesíti, ha a tőle elvárható gondos vizsgálat után úgy találja, hogy a megbízás formailag és tartalmilag megfelel a vonatkozó jogszabályi előírásoknak, valamint a megbízáson feltüntetett aláírás (esetleg aláírások) megegyezik az Ügyfél által a Takarékszövetkezethez bejelentett aláírásra jogosult személy (esetleg személyek) aláírás mintájával és az aláírás módja (együtt vagy külön) megfelel az aláírás bejelentő kartonon az Ügyfél által rögzített feltételeknek. A Takarékszövetkezet visszaküldi a megbízást, ha a megbízás hiányos és a kiegészítése vagy helyesbítése rövid úton nem lehetséges, illetve felismerhető, hogy az téves. A megbízások teljesítése: A Takarékszövetkezet teljesíti a megbízást, ha annak fedezete rendelkezésre áll. Ha a megbízás teljesítése bármely okból akadályba ütközik, a Takarékszövetkezet köteles erről értesíteni az Ügyfelet. A Takarékszövetkezet az Ügyfél vagy jogszabály rendelkezésének hiányában a megbízásokat érkezésük sorrendjében teljesíti. Az Ügyfél a fizetésre szóló megbízását a terhelés megkezdéséig írásban visszavonhatja, vagy módosíthatja.

33

XVIII. Az ügyleti megbízások teljesítésének feltételei, ügyfél átvilágítás A Takarékszövetkezet az ügyfél átvilágítást, ügyfél azonosítást és az azonosító adatok rögzítését minden általa végzett pénzügyi szolgáltatás, kiegészítő pénzügyi és egyéb szolgáltatás keretében elvégzi, a pénzmosás megelőzéséről és megakadályozásáról szóló jogszabály alapján. A levelezőbanki szolgáltatás keretében végrehajtott pénzátutalások esetén, - az 1781/2006/EK rendeletében foglaltak alapján - alkalmazza a Takarékszövetkezet e tárgyú belső eljárási rendjében („pénzmosási” szabályzatában) foglaltakat, amely tartalmazza a Takarékszövetkezet által küldött vagy fogadott bármely pénznemben megvalósuló pénzátutalásokat kísérő megbízói adatok ellenőrzésére, nyilvántartására, továbbítására, továbbá a hiányzó vagy hiányos megbízói adatokkal érkező pénzátutalások észlelésére és kezelésére vonatkozó szabályokat. A Takarékszövetkezet az ügyféllel történő üzleti kapcsolat létesítésekor, írásbeli szerződés megkötésekor az ügyfél vagy meghatalmazottja, illetve a rendelkezésre jogosult, továbbá a képviselő személy azonosítását elvégzi. A Takarékszövetkezet ügyfél-átvilágítást alkalmaz: a) üzleti kapcsolat létesítésekor, b) a hárommillió-hatszázezer forintot elérő vagy meghaladó összegű ügyleti megbízás teljesítésekor, illetve ötszázezer forintot elérő, illetve meghaladó összegű pénzváltás esetén, c) pénzmosásra vagy terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény vagy körülmény felmerülése esetén, ha az a)-b) pontban meghatározottak szerint átvilágításra még nem került sor, d) ha a korábban rögzített ügyfél azonosító adatok valódiságával vagy megfelelőségével kapcsolatban kétség merül fel. A b) pont szerinti átvilágítási kötelezettség kiterjed az egymással ténylegesen összefüggő, több ügyleti megbízásra, ha ezek együttes értéke eléri a hárommillió-hatszázezer / ötszázezer forintot. Ebben az esetben az átvilágítást azon ügyleti megbízás elfogadásakor kell végrehajtani, amellyel az ügyleti megbízások együttes értéke eléri a hárommillió-hatszázezer /ötszázezer forintot. Az Ügyfél köteles a Takarékszövetkezet részére írásbeli nyilatkozatot tenni arra vonatkozóan, hogy a saját, vagy a tényleges tulajdonos nevében, illetőleg érdekében jár el, amelyben a tényleges tulajdonos adatait is rögzíteni kell. A Takarékszövetkezet az Ügyfelet a tényleges tulajdonosra vonatkozó (ismételt) írásbeli nyilatkozattételre szólítja fel, ha kétség merül fel a tényleges tulajdonos kilétével kapcsolatban. Ha a tényleges tulajdonos személyazonosságával kapcsolatban kétség merül fel, a Takarékszövetkezet köteles intézkedéseket tenni a tényleges tulajdonos személyazonosságára vonatkozó adat jogszabály alapján e célra rendelkezésére álló vagy nyilvánosan hozzáférhető nyilvántartásban történő ellenőrzése érdekében. 18.1 Ügyfél azonosítás Az Ügyfél azonosítás során a Takarékszövetkezet megköveteli az alábbi azonosságot igazoló okiratok bemutatását és a bemutatott azonosságot igazoló okirat érvényességét a következők szerint: természetes személy:  magyar állampolgár személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványa és lakcímet igazoló hatósági igazolványa,  külföldi természetes személy útlevele vagy személyi azonosító igazolványa, feltéve hogy az magyarországi tartózkodásra jogosít vagy tartózkodási jogot igazoló okmánya vagy tartózkodásra jogosító okmánya,  életévét be nem töltött természetes személy személyi azonosítót igazoló hatósági igazolványa és lakcímet igazoló hatósági igazolványa vagy útlevele és lakcímet igazoló hatósági igazolványa; jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezet esetén:

34



  

a nevében vagy megbízása alapján eljárni jogosult személy azonosító okiratának bemutatásán túl az azt igazoló - 30 napnál nem régebbi - okirat, hogy - a belföldi gazdálkodó szervezetet a cégbíróság bejegyezte, vagy a gazdálkodó szervezet a bejegyzési kérelmét benyújtotta; - egyéni vállalkozó esetében azt, hogy az egyéni vállalkozói igazolvány kiadása megtörtént, illetőleg az egyéni vállalkozói igazolvány kiadása iránti kérelmét az egyéni vállalkozó a körzetközponti jegyzőhöz benyújtotta, belföldi jogi személy esetén, ha annak létrejöttéhez hatósági vagy bírósági nyilvántartásba vétel szükséges, a nyilvántartásba vétel megtörtént, külföldi jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén a saját országának joga szerinti bejegyzése vagy nyilvántartásba vétele megtörtént; cégbejegyzési, hatósági vagy bírósági nyilvántartásba vétel iránti kérelem cégbírósághoz, hatósághoz vagy bírósághoz történő benyújtását megelőzően a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet társasági szerződését (alapító okiratát, alapszabályát). A jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet köteles a cégbejegyzés, hatósági vagy bírósági nyilvántartásba vétel megtörténtét követő 30 napon belül okirattal igazolni, hogy a cégbejegyzés vagy nyilvántartásba vétel megtörtént, valamint a szolgáltató köteles a cégjegyzékszámot vagy egyéb nyilvántartási számot rögzíteni.

Az Ügyfél azonosítás során a Takarékszövetkezet az alábbi adatokat rögzíti, illetve tartja nyilván: Természetes személy:  családi név és utónév (születési név),  lakcím  állampolgárság  az azonosító okmány típusa és száma  külföldi: magyarországi tartózkodási hely Jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezet:  név, rövidített név  székhely, külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepének címe  cégbírósági nyilvántartásban szereplő jogi személy esetén cégjegyzékszámát, egyéb jogi személy esetén a létrejöttéről (nyilvántartásba vételéről, bejegyzéséről) szóló határozat számát vagy nyilvántartási számát. Az Ügyfél azonosítás során a Takarékszövetkezet az alábbi adatokat rögzítheti: Természetes személy:  születési helyét, idejét,  anyja nevét; Jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezet:  főtevékenységét,  képviseletére jogosultak nevét és beosztását,  kézbesítési megbízottjának az azonosítására alkalmas adatait. A Takarékszövetkezet az Ügyfél azonosítása (átvilágítás) során az üzleti kapcsolatra és az ügyleti megbízásra vonatkozóan rögzíti: a) üzleti kapcsolat esetén a szerződés típusát, tárgyát és időtartamát, b) ügyleti megbízás esetén a megbízás tárgyát és összegét. Ha erre az ügyfél és az üzleti kapcsolat, ügyleti megbízás azonosításához az üzleti kapcsolat vagy ügyleti megbízás jellege és összege és az ügyfél körülményei alapján a pénzmosás megelőzéséről rendelkező belső szabályzatban meghatározott esetekben, a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzése és megakadályozása érdekében szükség van - a teljesítés körülményét (hely, idő, mód) is rögzíthető.

35

18.2 Az ügyfél kötelezettsége Az üzleti kapcsolat fennállása alatt az ügyfél köteles a tudomásszerzéstől számított öt munkanapon belül a Takarékszövetkezetet értesíteni az ügyfél-átvilágítás során megadott adatokban, illetve a tényleges tulajdonos személyét érintően bekövetkezett változásról. E kötelezettség teljesítése érdekében a Takarékszövetkezet köteles ügyfelei figyelmét felhívni az adatokban bekövetkezett változások közlésének kötelezettségére. Ha a Takarékszövetkezet által vezetett számla terhére vagy javára két naptári évet elérő időtartam alatt megbízás teljesítésére nem került sor - ide nem értve a többéves futamidejű ügyleti megbízásokat – úgy 30 napon belül írásban vagy a következő egyenlegközlő értesítésben felhívja ügyfelét az adatokban bekövetkezett változások közlésére. 18.3 A pénzmosásról szóló jogszabályi kötelezettségek betartása A Takarékszövetkezet minden ügyintézője köteles betartani a pénzmosásról szóló jogszabály és a takarékszövetkezet belső szabályzata rendelkezéseit a pénzügyi szolgáltatási ügyletkötések során. Ha a Takarékszövetkezet nem tudja végrehajtani az ügyfél-átvilágítást, akkor az érintett ügyfélre vonatkozóan köteles megtagadni az ügyfél megbízása alapján, bankszámlán keresztül művelet végzését, üzleti kapcsolat létesítését és ügyleti megbízás teljesítését, vagy köteles megszüntetni a vele fennálló üzleti kapcsolatot. XIX. Kézbesítési szabályok 1.

A Felek az egymáshoz intézett értesítéseket (szerződéses ajánlat, nyilatkozatok, okmányok stb.) amennyiben a Szerződés, az Általános Szerződései Feltételek vagy a jelen Üzletszabályzat eltérően nem rendelkezik - közvetlen kézbesítés útján (személyesen vagy futárral), postai úton, vagy telefax útján kötelesek eljuttatni a címzett fél értesítési címére, illetve az általa megadott faxszámra.

2.

Mindegyik fél köteles az új értesítési címe közlésével haladéktalanul írásban bejelenteni a másik félnek, ha az értesítési címe megváltozott. A Felek értesítési címének mindaddig, amíg annak megváltozását az adott személy írásban nem jelentette be, az utolsóként megadott értesítési cím, ennek hiányában pedig a Szerződésben feltüntetett székhely (cím) minősül.

3.

A közvetlen kézbesítés útján eljuttatott nyilatkozatot akkor lehet kézbesítettnek tekinteni, ha a nyilatkozat átvételét a címzett írásban elismerte, vagy két tanú jelenlétében megtagadta. Az átvétel elismertnek minősül akkor is, ha az elismerést (a) a Hitelintézet esetében az ügyfélforgalom számára nyitva álló helyiségében dolgozó alkalmazottja tette; (b)

Ügyfél esetében a vele együtt élő cselekvőképes közeli hozzátartozója vagy élettársa tette.

4.

A Hitelintézet jogosult úgy tekinteni, hogy az Ügyfél tudomásul vette és elfogadta a nyilatkozatban foglaltakat, ha arra a kézhezvételtől számított 8 naptári napon belül nem érkezett írásos észrevétel vagy kifogás.

5.

Az előző pontban meghatározott szabályok nem vonatkoznak a Felek számára jogot, kötelezettséget keletkeztető, törlő, ezek mértékét megváltoztató nyilatkozatokra. Azokat a küldeményeket, amelyek kézbesítésének tényéhez jogkövetkezmény fűződik, a Felek könyvelt küldeményként, tértivevénnyel kötelesek postára adni. A jelen pont szerinti postai úton megküldött küldeményeket a kézbesítés megkísérlésének napján kézbesítettnek kell tekinteni, ha a címzett az átvételt megtagadta. Ha a kézbesítés azért volt eredménytelen, mert a címzett a nyilatkozatot nem vette át, a nyilatkozatot – az ellenkező bizonyításáig – a postai kézbesítés második megkísérlésének napját követő ötödik munkanapon kézbesítettnek kell tekinteni. A Hitelintézet által az Ügyfél ismert legutolsó kézbesítési címre feladott postai küldemény a feladástól számított 5. munkanapon kézbesítettnek tekintendő,

36

amennyiben azt a postai szolgáltató elköltözött / nem kereste / ismeretlen vagy cím elégtelen jelzéssel látta el. 6.

A telefax útján elküldött értesítés a küldő fél telefax activity reportjában szereplő időpontban tekintendő kézbesítettnek.

7.

Egyik Fél sem hivatkozhat arra, hogy a fentiek szerint kézbesítettnek tekintendő nyilatkozatról nem szerzett tudomást.

8.

A nyilatkozatok kézbesítésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni abban az esetben is, ha a Felek értesítést vagy más dokumentumot küldenek egymás részére.

9.

A Hitelintézet a Szerződésben valamint jogszabályban meghatározott esetekben Hirdetmény útján is tájékoztathatja, értesítheti az Ügyfelet. A Hitelintézet ilyen formában értesíti az ügyfeleket különösen abban az esetben, ha az Üzletszabályzat, valamely ÁSZF, a Kondíciós lista illetve a Hirdetmény megváltozik. A Hirdetményeket azon a banki munkanapon kell kézbesítettnek tekinteni, amely napot megelőző banki munkanapon, az üzleti órák alatt a kifüggesztés megtörtént. A Hitelintézet a hirdetményeit az ügyfélforgalom számára nyitva álló helyiségeiben, a nyitvatartási időszak alatt, valamint a Honlapon hozzáférhetővé teszi.

10. A kölcsönös együttműködés követelményeinek megfelelően az Ügyfél haladéktalanul értesíti a Hitelintézetet, ha valamely, a Hitelintézettől várt értesítés - különösen, ha az fizetési megbízások teljesítésére vagy pénzösszegek átvételére vonatkozik - nem érkezett meg időben. E kötelezettség elmulasztásának következményei az Ügyfelet terhelik. 11. Az Ügyfél által hibásan vagy hiányosan megadott adat miatt téves kézbesítésből eredő károk és többletköltségek az Ügyfelet terhelik. 12. A Hitelintézet okmányt, bankjegyet, értékpapírt, valamint egyéb értéket a tőle elvárható gondossággal és – az Ügyfél eltérő rendelkezése hiányában – a saját választása szerinti módon továbbít az Ügyfélnek, az Ügyfél költségére és kockázatára. 13. A számláról küldött kimutatást - az üzletszabályzat vagy szerződés eltérő rendelkezése hiányában elfogadottnak kell tekinteni, ha az Ügyfél a kézbesítéstől számított hatvan napon belül írásban nem emelt kifogást; ez nem érinti a követelés érvényesíthetőségét. XX. Panaszkezelés A Takarékszövetkezet biztosítja, hogy az ügyfél a takarékszövetkezet magatartására, tevékenységére vagy mulasztására vonatkozó panaszát szóban (személyesen, telefonon) vagy írásban (személyesen vagy más által átadott irat útján, postai úton, telefaxon, elektronikus levélben) közölhesse. A panaszügyet 30 napon belül ki kell vizsgálni és annak eredményéről az Ügyfelet tájékoztatni. (Hpt.288. §) A Takarékszövetkezet a panasz kivizsgálásáért a fogyasztóval szemben külön díjat nem számíthat fel. A Takarékszövetkezet Panaszkezelési szabályzatát az ügyfelek fogadására nyitva álló helyiségeiben kifüggeszti. XXI. Adatvédelem és adatkezelés A Takarékszövetkezet (Számlavezető hely) a rendelkezésére bocsátott adatokat a hatályos jogszabályokban foglaltaknak megfelelően kezeli (az 2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról). A Takarékszövetkezet személyes adatot akkor kezel, ha

37

a) ahhoz az érintett hozzájárul, vagy b) azt törvény vagy — törvény felhatalmazása alapján, az abban meghatározott körben — helyi önkormányzat rendelete közérdeken alapuló célból elrendeli. (kötelező adatkezelés) Az érintett kérelmezheti az adatkezelőnél a) tájékoztatását személyes adatai kezeléséről, b) személyes adatainak helyesbítését, valamint c) személyes adatainak – a kötelező adatkezelés kivételével – törlését vagy zárolását Az Ügyfél az Ügyfélszerződés aláírásával kifejezetten hozzájárul, hogy a Takarékszövetkezet a mindenkor hatályos adatvédelmi jogszabályok és a Hpt. vonatkozó rendelkezései szerint az Ügyfélnek a Takarékszövetkezethez benyújtott dokumentumokon, szerződéseken, igazolásokon, nyomtatványokon feltüntetett, továbbá minden személyes, hitel és betétadatait a Takarékszövetkezet által nyújtott szolgáltatás jellegétől függően nyilvántartsa, kezelje, feldolgozza. A Takarékszövetkezet területén (kirendeltségeiben) valamint pénzkiadó automatáiban (ATM) videó megfigyelő rendszer működik, mely biztonsági okokból és a munkafolyamatok ellenőrzése céljából rögzít képfelvételeket az üzleti helyiségben megjelenő, valamint az ATM szolgáltatást igénybe vevő személyekről. A rögzített anyag kizárólag a hatóságok felé, azok hivatalos megkeresése esetén kerül kiadásra. A megfigyelt területre való belépéssel a megfigyelt személy hozzájárul a róla készült képanyag a jogszabályokban előírtak szerinti kezeléséhez. A Takarékszövetkezet olyan tevékenységének végzésére, amelynek során adatkezelés adatfeldolgozás vagy adattárolás valósul meg, az adatvédelmi előírások betartása mellett kiszervezés keretében más szervezetet bízhat meg. Az Ügyfél az Ügyfélszerződés aláírásával kifejezetten felmenti a Takarékszövetkezetet, hogy a titoktartási kötelezettséget ebben a körben fenntartsa. A Takarékszövetkezet biztosítja, hogy e szervezetek gondoskodjanak az Ügyfél adatainak az adatvédelmi és banktitokra vonatkozó jogszabályokban meghatározott feltételeknek megfelelő biztonságos megőrzéséről.

38

B. Betétgyűjtés A Szerencs és Környéke Takarékszövetkezet részére az ÁPTF 1198/1999. sz. határozatában 1999. április 8-án engedélyezte a betétgyűjtést és más visszafizetendő pénzeszköz nyilvánosságától történő elfogadását, a saját tőkét meghaladó mértékben. Betét és más a nyilvánosságtól származó visszafizetendő pénzeszköz gyűjtése: pénzeszközök egyedileg előre meg nem határozott személyektől történő üzletszerű gyűjtése oly módon, hogy azzal a betétgyűjtő tulajdonosként rendelkezhet, de köteles azt – kamattal, más előny biztosításával, vagy anélkül – visszafizetni. Nem minősül betétgyűjtésnek az olyan jegy, kártya vagy egyéb tanúsítvány kibocsátása, amely kizárólag a kibocsátó árujának, szolgáltatásának vásárlása, illetve igénybevétele során fizetőeszközként használható. A takarékbetétekről az 1989. évi 2. törvényerejű rendelet és azt módosító jogszabályok rendelkeznek. Valamennyi betét és bankszámla az ügyfél, tulajdonos nevét viseli. A betételhelyezésnél és a bankszámlanyitásnál az ügyfelek azonosítását a Takarékszövetkezet az előző fejezetben leírtak szerint végzi. 1. Betételhelyezés Betételhelyezés esetén az Ügyfél meghatározott pénzösszeget ad át a Takarékszövetkezetnek azzal a feltétellel, hogy a Takarékszövetkezet meghatározott későbbi időpontban köteles ugyanakkora pénzösszeget visszaszolgáltatni és a pénzösszeg után kamatot, vagy egyéb hozadékot fizetni. Betételhelyezés szerződés, betétkönyv, vagy egyéb okmány alapján történhet. Takarékszövetkezetnél elhelyezhető betét legkisebb összege 100,- Ft, illetőleg fix címletű betéteknél a legkisebb címletnek megfelelő pénzösszeg. Takarékbetétet csak természetes személy jogosult elhelyezni. 1.1. Betétbiztosítás Az Országos Betétbiztosítási Alap (a továbbiakban: OBA) által nyújtott biztosítás csak a névre szóló betétre terjed ki. Az OBA által nyújtott biztosítás - a Hpt. 213. §-ban meghatározott kivételekkel - a betétek számától és pénznemétől függetlenül kiterjed minden olyan betétre, amelyet a) 1993. június 30-ig jogszabályban vállalt állami garancia, illetve állami helytállás nélkül, valamint b) 1993. június 30-át követően állami garancia nélkül az OBA-ban tagsággal rendelkező hitelintézetnél helyeztek el. Az OBA által nyújtott biztosítás kiterjed az 1993. június 30-ig sorozatban értékpapírszerűen kibocsátott vagy forgalomba hozott betéti okiratra, tekintet nélkül annak elnevezésére. Az 1993. június 30-át megelőzően kötött betétszerződések alapján elhelyezett – állami garanciával (helytállással) biztosított – betétekbe az 1993. június 30-át követően teljesített új befizetés a Hpt. rendelkezéseinek megfelelően – az OBA által – biztosított. A Hpt. 213. §-a értelmében az OBA által nyújtott biztosítás nem terjed ki - a költségvetési szerv, - a tartósan száz százalékban állami tulajdonban lévő gazdasági társaság, - a helyi önkormányzat, - a biztosító, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, valamint a magánnyugdíjpénztár, - a befektetési alap, - a Nyugdíjbiztosítási Alap, valamint ezek kezelő szervezetei és a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv, - az elkülönített állami pénzalap, - a pénzügyi intézmény, - az MNB, - befektetési vállalkozás, tőzsdetag, az árutőzsdei szolgáltató,

39

-

kötelező vagy önkéntes betétbiztosítási, intézményvédelmi, befektető-védelmi alap, illetve a Pénztárak Garancia Alapja, a kockázati tőketársaság és a kockázati tőkealap betéteire, valamint a felsoroltak külföldi megfelelőinek betéteire.

Az OBA által nyújtott biztosítás nem terjed ki továbbá az olyan betétre, amelyről a bíróság jogerős ítélettel megállapította, hogy az abban elhelyezett összeg pénzmosásból származik, valamint a hitelintézet szavatoló tőkéjére és a hitelintézet által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírra. Az olyan betétre, amellyel kapcsolatban pénzmosás alapos gyanúja miatt büntetőeljárás van folyamatban, az eljárás jogerős befejezésig kártalanítás nem fizethető ki (Hpt. 214. §. (11) bekezdés). Az OBA által nyújtott biztosítás – a fentiektől eltérően - kiterjed a helyi önkormányzat, valamint a helyi önkormányzat által alapított költségvetési szerv betétjére, amennyiben a tárgyévet két évvel megelőző évi beszámolója adatai alapján a helyi önkormányzat költségvetési mérlegfőösszege nem haladja meg az ötszázezer eurót. Az OBA a kártalanításra jogosult személy részére azon betétkövetelésből, amely olyan hitelintézettel szemben áll fenn, amelynek engedélyét a Felügyelet visszavonta, vagy amelynek felszámolását bíróság elrendelte, először a tőke, majd a kamat összegét személyenként és hitelintézetenként összevontan legfeljebb a hatályos jogszabályban (Hpt.) foglalt összeghatárig (jelenleg százezer euróig) – a fentiekben leírt kivétellel – forintban fizet ki kártalanításként. A fentiekben leírt értékhatárt meghaladóan (Hpt. 214/A. §.) az OBA a kártalanításra jogosult természetes személy részére további legfeljebb ötvenezer euró összeghatárig fizet kártalanítást azon betétkövetelések esetén, amelyeket a kártalanítás kezdő napját megelőző három hónapban elkülönített számlán helyeztek el és az eredetüket a Hpt. 214/A. §. (2) és (3) bekezdésének megfelelően igazolták a Takarékszövetkezet részére. A részletes rendelkezéseket a mindenkor hatályos Hpt. OBA szabályozással kapcsolatos részei tartalmazzák. A kártalanítás forintösszegét a kártalanítás kezdő időpontjának napját megelőző napon érvényes a jegybanki feladatkörében eljáró MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyam alapján határozza mag az OBA. A közösségi számlát nyitó, és közösségi betétet elhelyező Ügyfelek betétbiztosításával kapcsolatos OBA rendelkezések 2015. július 3-i hatállyal módosultak. A Hpt. a korábbi, a közösségi betétekre vonatkozó, kedvező speciális rendelkezéseket megszüntette és 2015. július 3-tól az elhelyezett közösségi betéteknél a kártalanítási összeghatárt már jogosult betétesenként - azaz a közösség tagjainak számától függetlenül -, vagyis társasházanként, lakásszövetkezetenként, építőközösségenként, osztályközösségenként (iskolai takarékossági csoportok) kell megállapítani. A kártalanítási értékhatár ezen esetekben, ezen tulajdonosoknál sem haladhatja meg a Hpt-ben meghatározott jelenleg százezer eurónak megfelelő forintösszeget. Azon társasházak, lakásszövetkezetek, építőközösségek, osztályközösségek (iskolai takarékossági csoportok) esetében, amelyek 2015. július 2-án rendelkeztek betéttel, ezen lekötött betétekre lejáratukig továbbra is fennáll a többszörös OBA-védelem. A lejárattal nem rendelkező betétekre (fizetési és pénzforgalmi számlák egyenlegei, lejárattal nem rendelkező lekötött és okmányos betétek) 2015. augusztus 31-éig áll fenn a többszörös OBA-védelem. A Takarékszövetkezet fenntartja a beszámítás jogát. Az OBA által biztosított betétek esetében a Takarékszövetkezet és a betétes közötti beszámításnak kizárólag akkor van helye – Hpt. 215. §. -, ha a betétesnek a Takarékszövetkezettel szemben a kártalanítás kezdő időpontját megelőzően lejárt tartozása van. Ha beszámításra kerül sor, akkor az OBA a kártalanítandó összegből a Takarékszövetkezetet megillető és részére átutalt összeg levonása után fennmaradó összeget fizeti ki a betétes részére. A kártalanítás mértékének megállapítása során az ügyfélnek az OBA tagjánál fennálló valamennyi betétkövetelését össze kell számítani. A betétbiztosítás és a kártalanítás további feltételeit a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény 209.§ - 219.§-aiban foglaltak tartalmazzák. A biztosítottságot a betéti okiraton fel kell tüntetni. Betétvédelemben akkor részesül a betét, ha a betétes azonosítható. A Takarékszövetkezet az ügyféllel történő üzleti kapcsolat létesítésekor, írásbeli szerződéskötéskor (pl.: betételhelyezéskor) köteles az ügyfél, annak meghatalmazottja, illetve a rendelkezésre jogosult személy azonosítását elvégezni.

40

Fenntartásos betétkönyvnél - több tulajdonos esetén - a betéteseknek aláírásukkal hitelesítve rendelkeznie kell arról, hogy részükre a betét együttesen vagy külön-külön fizethető ki. 2. Betétek okmányai A Takarékszövetkezet által kiállított betéti okmányok tartalmazzák a Takarékszövetkezet teljes nevét, az okmány megnevezését és sorszámát, kiállítás keltét, betét összegét, a kamatlábat, betétes megnevezését, könyves betéteknél az egyes befizetések és kifizetések igazolását. A betét ellenében kiadott okmány kizárólag névre szóló lehet. A betéti okiraton fel kell tüntetésre kerül a betétes, kedvezményezett családi és utóneve, születési helye és ideje, valamint a betét biztosítottságára vonatkozó utalás, illetve a betétbiztosításhoz szükséges azonosító adatok. A Takarékszövetkezet a betétest és a kedvezményezettet, illetve az általuk meghatalmazott személyt a pénzmosás megelőzéséről és megakadályozásáról szóló jogszabályok szerint azonosítja és az azonosítás adatait a betét, illetve a betét-szerződés megszűnését követő legalább 8 évig megőrzi. Azonosítás hiányában a takarékszövetkezet takarékbetétet, illetve kedvezményezett megjelölését nem fogadhatja el. Az azonosítás az I. fejezet 14.1. pontjában foglaltak szerint és az ott feltüntetett adatokkal történik. 3. Rendelkezési jogosultság a betét felett A névre szólóan elhelyezett betétek elhelyezhetők fenntartás nélkül vagy fenntartással. A betétről kiadott okiratnak tartalmazza az adott betét típusára vonatkozó szerződési feltételeket, valamint a betétbiztosításra vonatkozó feltételeket.  A névre szólóan fenntartás nélkül elhelyezett betétet a takarékszövetkezet az okiratban megnevezett, azonosított személy - a betétes vagy a kedvezményezett –, illetve meghatalmazottja részére fizeti vissza.  A névre szólóan fenntartással elhelyezett takarékbetétet a takarékszövetkezet az okiratban megnevezett, azonosított személy - a betétes vagy a kedvezményezett -, illetve meghatalmazottja részére csak a betétes által az okiratban meghatározott feltétel teljesítése esetén fizeti vissza. E feltételt a betétes egyoldalúan - a takarékszövetkezethez intézett írásbeli nyilatkozattal módosíthatja. (A meghatározott feltétel teljesítése nem szükséges öröklés, jogerős bírósági határozat vagy a bírósági végrehajtásra vonatkozó törvényi rendelkezések alapján történő kifizetés esetén.) Több személy által együttesen elhelyezett takarékbetét esetében - egybehangzóan meghatározott feltétel vagy korlátozás hiányában - valamennyi betétes egyetemlegesen jogosult a takarékbetét feletti rendelkezésre. Meghatalmazás: A takarékbetét felett a betétes vagy a kedvezményezett (rendelkezési jogosultság megszerzése esetén) meghatalmazott útján is rendelkezhet. A meghatalmazás lehet általános (a meghatalmazó valamennyi jogügyletére kiterjedő) vagy eseti (egy esetre, ügyletre kiterjedő). A meghatalmazásra a Ptk. képviseletre és meghatalmazásra vonatkozó szabályait kell alkalmazni.  A bemutatóra szóló betétek névre szólóvá alakításakor a Takarékszövetkezet - a pénzmosás megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI törvény rendelkezései szerint– a betéti okiratot a bemutató személy nevére alakítja át.  A nem névre szólóan, a rendelkezési jog fenntartásával elhelyezett takarékbetét feletti rendelkezésre az jogosult, aki az okiratot először mutatja be, a betétes által a takarékbetétszerződésben meghatározott feltételt teljesítette (közölte), és akire vonatkozóan a Pénzmosás

41

megelőzéséről szóló hatályos törvény szerinti ügyfél-átvilágítást a takarékszövetkezet elvégezte. Az ilyen takarékbetétet a takarékszövetkezet az ügyfél-átvilágítással egyidejűleg a betétes nevére szólóvá alakítja át.  A jeligére szólóan elhelyezett takarékbetét a tulajdonjog hitelt érdemlő igazolása mellett is átalakítható, ha a betétes a feltétel közlésére nem képes.  A feltétel teljesítése (közlése) nem szükséges öröklés, jogerős bírósági határozat alapján történő átalakítás esetén, továbbá a takarékbetét végrehajtás alá vonása esetén történő kifizetéskor.  A takarékszövetkezet a 2001. december 19. napját megelőzően megkötött takarékbetét szerződések esetén a betétes és a kedvezményezettre vonatkozó, a Pénzmosás megelőzéséről szóló hatályos törvény szerinti ügyfél-átvilágítást az okirat első bemutatásakor elvégzi, és az okiraton feltünteti a betétes, illetőleg a kedvezményezett családi és utónevét, születési helyét és születési idejét. A nevesítést követően a betétokirat tulajdonjogában felmerülő bármely jogvita esetén a Takarékszövetkezetet felelősség nem terheli. 4. Betéti szerződés, betétek lekötése Betéti szerződés alapján a Takarékszövetkezetnél elhelyezett betét lehet látra szóló, illetőleg meghatározott időre lekötött. Az Ügyfél kötelessége, hogy a betétként elhelyezett összeget a szerződésben meghatározott időtartamig a Takarékszövetkezetnél tartsa, amelynek megszegése a kamatra való jogosultság teljes, vagy részleges elvesztésével jár, vagyis amennyiben a betétes a lekötési idő előtt kívánja, a betétet felvenni azt megteheti, azonban a lekötési idő előtt felvett betétekre a kikötött kamat nem jár. A takarékszövetkezet nem ír elő olyan minimális időtartamot, amíg a betétet nem lehet kivenni. A lekötési idő előtt felvett betétek kamatozásának feltételeiről, a kamat mértékéről a Takarékszövetkezet Hirdetménye rendelkezik. A bemutatóra szóló betétek névre szólóvá alakításakor a Takarékszövetkezet - a pénzmosás megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI törvény rendelkezései szerint– a betéti okiratot a bemutató személy nevére alakítja át. A nevesítést követően a betéti okirat tulajdonjogában felmerülő bármely jogvita esetén a Takarékszövetkezetet felelősség nem terheli. 5. Betétek kamatozása: A betét - ha jogszabály, vagy a szerződés eltérően nem rendelkezik - az elhelyezés napjától a megszűnést (kivétet) megelőző napig kamatozik. A takaréklevél-betét az elhelyezés hónapjának első napjától a megszűnést megelőző hónap utolsó napjáig kamatozik (havi kamatozás). A mindenkor érvényes kamatlábakat a Takarékszövetkezet üzlethelyiségeiben kifüggesztett hirdetmény tartalmazza. A kamatok mértékének változtatását a Takarékszövetkezet előzetesen a változást megelőzően legalább 15 naptári nappal közzé teszi. 5.1. A betéti kamat és az értékpapírok hozama számításáról és közzétételéről A betéti kamat, az értékpapírok hozama számításáról és közzétételéről szóló 82/2010. (III.25.) Kormányrendelet rendelkezése alapján a Takarékszövetkezet az Üzletszabályzatban az egyes általa kínált betéti szerződések esetében rögzített kamatszámítási módszeren kívül az egységesített betéti kamatláb mutatót (a továbbiakban: EBKM) is kiszámítja, és azt meghatározott módon közzé teszi. Egy ügyfélre kialakított egyedi betéti módozat esetén a Takarékszövetkezet az EBKM-et köteles kiszámítani, és annak értékét a szerződésben szerepeltetni. Az EBKM kiszámításához a következő képletet kell alkalmazni, ha a lejáratig hátralévő lekötési idő 365 napnál kevesebb:

42

ahol n: a kamatfizetések száma, r: az EBKM értéke, ti: a betételhelyezés napjától az i-edik kifizetésig hátralévő napok száma, (k+bv)i: az i-edik kifizetéskor kifizetett kamat és betétösszeg visszafizetés összege. Az EBKM kiszámításához a következő képletet kell alkalmazni, ha a lejáratig hátralévő lekötési idő legalább 365 nap, valamint a le nem kötött, illetve határozatlan időre lekötött betét esetén:

ahol n: a kamatfizetések száma, r: az EBKM értéke, ti: a betételhelyezés napjától az i-edik kifizetésig hátralévő napok száma, (k+bv)i: az i-edik kifizetéskor kifizetett kamat és betétösszeg visszafizetés összege. Az EBKM számításához a következő képletet kell alkalmazni, ha a betét befizetése több részletben történik:

ahol n = a betétbefizetések száma, B = az i-edik betétbefizetés összege, i t = az első betételhelyezés napjától az i-edik betétbefizetésig hátralévő napok száma, i r = az EBKM értéke, m = a kifizetések száma, t = az első betételhelyezés napjától a j-edik kifizetésig hátralévő napok száma, j K = a j-edik kifizetés összege. j Ha a betéti kamatláb a szerződés alapján változó kamatláb, de annak mértéke az EBKM kiszámításakor nem határozható meg, az EBKM számításánál az utolsó ismert kamatlábat kerül alkalmazásra a betéti szerződés lejáratáig. Határozatlan időre lekötött, automatikusan megújuló vagy le nem kötött betét esetén a lekötési időt egy évnek kell tekinteni, a Takarékszövetkezet azonban jogosult az általa jellemzőnek tartott lekötési időre vonatkozóan kiszámított mutatót is közzétenni. A mutató számítása során a szerződésben rögzített lekötési időt kerül figyelembe vételre. Az EBKM számításánál a kamatösszegben csak a ténylegesen kifizetendő (jóváírandó) összeg kerül figyelembevételre. Ha a kifizetendő kamatot bármilyen jogcímen (pl. jutalék, díj) – ide nem értve az adófizetési kötelezettséget – levonás terheli, akkor a kamatösszeg a levonás összegével csökkentésre kerül.

43

5.2. A betéti kamatláb közzététele A Takarékszövetkezetnek az ügyfélfogadásra nyitva álló helyiségében kifüggesztett – jelen üzletszabályzatában közzé teszi: a) a kamatszámítás képletét, b) a kamatozás kezdő és utolsó napját, c) a kamatjóváírás időpontját (időpontjait), d) a lejárat előtti felvét feltételeit, e) minden olyan tényt, információt, feltételt, amely kihatással van a kifizetett összegre a futamidő alatt, lejáratkor vagy a futamidő után, f) a rövidítés feltüntetésével, százalékos formában, két tizedesjegy pontossággal az EBKM-et. A betéti szerződés megkötésére vonatkozó ajánlatban és kereskedelmi kommunikációban felhívja a figyelmet arra, hogy a betéti szerződés részletes leírását az üzletszabályzat tartalmazza. Ha a betéti szerződés megkötésére vonatkozó ajánlatban vagy a betétre vonatkozó kereskedelmi kommunikációban szerepel a betét kamatlába, vagy bármilyen költsége, közvetlenül ezt követően az EBKM mértéke is – a rövidítés feltüntetésével, két tizedesjegy pontossággal – szerepel legalább ugyanakkora méretben és megegyező megjelenítésben vagy jól érthetően elhangzik. Ha a betéthez állami támogatás kapcsolódóik és a szerződés megkötésére vonatkozó ajánlatban vagy kereskedelmi kommunikációban szerepel a betét kamatlába, bármilyen költsége vagy az állami támogatás mértéke vagy összege, a támogatással és a támogatás nélkül számított EBKM értéke is megadásra kerül. Ha a Takarékszövetkezet az EBKM számításánál valamilyen kedvezményt vesz figyelembe, és e kedvezmény valamilyen feltételtől függ (akár a takarékszövetkezet, akár az ügyfél oldaláról), a kereskedelmi kommunikáció legalább a részletes feltételek pontos elérhetőségét tartalmazza. Kedvezményes kamattal meghirdetett, automatikusan megújuló betét esetén a szerződés megkötésére vonatkozó ajánlat és kereskedelmi kommunikáció a kedvezményes EBKM értéke mellett a közzététel időpontjában hatályos kondíciós lista szerinti nem kedvezményes EBKM értékét is tartalmazza. A betét utáni kamat - a teljes kifizetés esetét kivéve, illetve ha a szerződés másként rendelkezik - minden év december 31-én esedékes. Minden hónap 30 naposnak tekintendő. Az esedékességkor fel nem vett kamatot a betét összegéhez hozzá kell adni (tőkésítés), kivéve, ha a szerződés másként rendelkezik. Egyes betétek (pl. takaréklevél) kamatai külön nem, csak a betét megszűnésekor vehetők fel. Kivétel ez alól, ha az adott fix címletű betét jogfolytonos - kisebb címletekre történő - felváltását az adott betétre vonatkozó általános szerződési feltételek lehetővé teszik, a kifizetett betétre az elfekvési időtartamtól függő hirdetményben meghirdetett kamat fizetendő. A betét lejárat előtti felvétele esetén – ha a betétszerződés másként nem rendelkezik – a Takarékszövetkezet kamatot nem fizet, amelyet az aktuális hirdetményben tesz közzé. A Takarékszövetkezet jogosult a kamatok mértékét egyoldalúan módosítani, ha ezt a jogát a szerződésben kikötötte. A kamat módosítást a betétekről szóló 1989. évi 2. törvényerejű rendelet alapján legalább 15 nappal megelőzően a Takarékszövetkezetnek az Üzlethelyiségben hirdetmény formájában ki kell függeszteni. Ha az Ügyfél a kamatmódosítást nem fogadja el, jogában áll a szerződést 30 napos felmondási idővel felmondani. A felmondási idő lejáratáig a Takarékszövetkezet az eredeti kamatot köteles megfizetni. Amennyiben az Ügyfél nem él a szerződés felmondásának lehetőségével, úgy a kamat mértékének módosítását részéről elfogadottnak kell tekinteni. Takarékszövetkezet a fizetendő kamat összegéből csak jogszabályban előírt, az Üzletszabályzatban közzétett levonásokat eszközölhet. A kamatból származó bevétel egésze jövedelem, amely után a takarékszövetkezet az 1995. évi CXII. a Személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott adó mértéket levonja. A hirdetménytől eltérő kamat megállapítás csak a takarékszövetkezet ügyvezetőinek együttes döntése alapján engedélyezhető.

44

6. A betétek titkossága A Takarékszövetkezetnél elhelyezett betétek titkosak, azok adatairól (pl. a betétes nevéről, a betét összegéről) a betétesnek vagy törvényes képviselőjének hozzájárulása nélkül más részére felvilágosítást a Takarékszövetkezet nem ad. A hozzájárulás közokiratban vagy teljes bizonyító erejű magánokiratban tehető meg, amely pontosan tartalmazza a kiadható banktitok-kört és annak jogosultját. A betétes hozzájárulása nélkül is köteles a Takarékszövetkezet tájékoztatást adni a Hpt. 159.§ - 166.§-ban meghatározott esetekben, az ott megjelölt szervek, intézmények részére. 7. A betétek végrehajthatósága A Takarékszövetkezetnél kezelt, az adóst megillető (ügyleti biztosíték alá nem vont) pénzösszeg teljes összegben végrehajtás alá vonható. Természetes személyek esetében kivételt képez a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII.tv. 79/A. §-ában foglalt rendelkezés, mely kimondja, hogy az öregségi nyugdíj legalacsonyabb összegének négyszerese feletti összeg korlátlanul, az ez alatti összegből pedig az öregségi nyugdíj legalacsonyabb összege és az öregségi nyugdíj legalacsonyabb összegének négyszerese közötti rész 50%-a vonható végrehajtás alá. A Takarékszövetkezetnél kezelt, természetes személyt megillető pénzösszegnek mentes a végrehajtás alól az a része, amely megfelel az öregségi nyugdíj legalacsonyabb összegének. Közös számla esetén (ide értve a kisebb közösségek által elhelyezett betétet is), a számlán kezelt pénzösszeg bármelyik számlatulajdonossal szemben fennálló követelés fejében teljes összegben végrehajtás alá vonható. A nem adós számlatulajdonos a végrehajtást kérő ellen az igényperre vonatkozó szabályok szerint pert indíthat a végrehajtást foganatosító hatóság rendelkezése alapján a számláról leemelt, őt illető pénzösszegek visszafizetése iránt.

45

C. Hitelezés, pénzkölcsön nyújtása A Szerencs és Környéke Takarékszövetkezet részére az ÁPTF az 1198/1999. sz. határozatában 1999. április 8-án engedélyezte a pénzkölcsön nyújtási tevékenység végzését. 1. Hitel és kölcsön 1.1. Hitelnyújtás A hitelező és az adós között írásban létesített hitelszerződés alapján meghatározott hitelkeret rendelkezésre tartása az adós részére, jutalék ellenében és a hitelintézet kötelezettségvállalása meghatározott szerződési feltételek megléte esetén a kölcsönszerződés megkötésére, vagy egyéb hitelművelet végzésére. 1.2. Pénzkölcsön nyújtása Pénzkölcsön:  A hitelező és az adós között létesített hitel-, illetőleg kölcsönszerződés alapján a pénzösszeg rendelkezésre bocsátása, amelyet az adós a szerződésben megállapított időpontban – kamat ellenében vagy anélkül - köteles visszafizetni.  Követelésnek – az adós kockázatának átvállalásával vagy anélkül történő – megvásárlása, megelőlegezése, valamint leszámítolása, függetlenül attól, hogy a követelés esedékességének nyilvántartását és a kintlévőségek beszedését ki végzi.  Minden olyan megállapodás, amely értékpapír vételéről és határidős visszaszármaztatásáról rendelkezik és a szerződés tárgyát képező értékpapírok a vevő (hitelintézet) javára az ellenérték óvadéki biztosítékául szolgálnak úgy, hogy azokat az ügylet ideje alatt további ügyletben sem elidegeníteni, sem megterhelni nem lehet.  Önálló zálogjog vásárlása és egyidejű eladása (a jelzálog hitelintézetekről szóló külön törvény szerint)  Zálogkölcsön nyújtása.  A hitelképesség vizsgálata, hitel és kölcsönszerződések előkészítése, a folyósított kölcsönök nyilvántartása, figyelemmel kísérése, ellenőrzése, behajtása is hitel –és pénzkölcsön nyújtásnak minősül. 1.3. Lakossági kölcsönnyújtás Lakossági kölcsön: a fogyasztási kölcsön, valamint a lakás, illetőleg üdülő vásárlására, építésére, felújítására, korszerűsítésére, továbbá közműfejlesztésre a természetes személy által igénybe vehető kölcsön. Fogyasztási kölcsön: a mindennapi élet szokásos használati tárgyainak megvásárlásához, javíttatásához, illetve szolgáltatások igénybevételéhez – a természetes személy részére – nyújtott kölcsön és a felhasználói célhoz nem kötött kölcsön, ha a kölcsönt a természetes személy nem üzletszerű tevékenysége keretében veszi igénybe. 2. A hitelezés általános szabályai Hitelezésre irányuló szerződéskötés esetén a Takarékszövetkezet az ügyfelet azonosítja, a pénzmosás megelőzőséről szóló jogszabályok rendelkezései szerint. Hitelt csak kérelemre – egyedi bírálat alapján a jelen szabályzatban, valamint a kockázatvállalásra, hitelezésre vonatkozó szabályzatokban foglalt, illetve megkötendő egyedi ügylet sajátosságaira tekintettel meghatározandó további előfeltételek fennállása esetén nyújt a Takarékszövetkezet. A kölcsönt igénybevevő és a Takarékszövetkezet közötti hiteljogviszony írásbeli szerződés alapján jön létre, amely tartalmazza a konkrét üzleti feltételeket az Ügyfél (adós) és a Takarékszövetkezet jogait,

46

kötelezettségeit, valamint a szerződést biztosító mellékkötelezettségeket, valamint a jogszabályok által meghatározott egyéb tartalmi követelményeket. Hitelt az e célra szolgáló nyomtatványon lehet igényelni. A hitel igényléséhez mellékelni kell az igénybevételre vonatkozó jogosultság elbírálásához szükséges okiratokat és az egyéb dokumentumokat is. Az az Ügyfél, aki a hiteligény elbírálásához szükséges tényt, vagy adatot nem a valóságnak megfelelően közöl, vagy elhallgat, hamis vagy hamisított okiratot használ fel, a mindenkor hatályos jogszabályok, rendelkezéseinek megfelelően felelősséggel tartozik. Amennyiben e tény a döntés előkészítés szakaszában jut a Takarékszövetkezet tudomására, a hitelkérelmet azonnali hatállyal elutasítja, illetve döntést követően a megkötött szerződéseket azonnali hatállyal felmondhatja. A Takarékszövetkezet jogosult az igénylő által közölt adatok felülvizsgálatára, ellenőrzésére. A Takarékszövetkezet jogosult – az Ügyfél tájékoztatása mellett - az Ügyfél és az egyéb személyes kötelezettek, valamint az igényelt és felvett hitel adatait a Központi Hitelinformációs Rendszerbe továbbítani (lásd: I. fejezet 12. pont). A Központi Hitelinformációs Rendszer kezeli azon természetes személy adós azonosító adatait, aki a szerződésben vállalt fizetési kötelezettségének oly módon nem tesz eleget, hogy a lejárt és meg nem fizetett tartozásának összege meghaladja a késedelembe esés időpontjában érvényes legkisebb összegű havi minimálbért és ezen minimálbérösszeget meghaladó késedelem folyamatosan, több mint kilencven napon keresztül fennállt, valamint azon vállalkozások azonosító adatait, amelyek/akik a Takarékszövetkezettel hitelviszonyt létesítettek. A hitel folyósításának feltétele a felajánlott és a Takarékszövetkezet által elfogadott fedezetek rendelkezésre állásának hitelt érdemlő igazolása, valamint a szerződés hatályossá válása. A Takarékszövetkezet jogosult és köteles a hitel nyújtása előtt és annak lejárati ideje alatt tájékozódni az Ügyfél vagyoni viszonyáról, üzleti eredményéről, hitelfedezetéről, értékéről és érvényesíthetőségéről. A Takarékszövetkezet az esedékes, felszólítás ellenére meg nem fizetett tartozást, annak járulékait, valamint a követelés érvényesítésével esetleges felmerülő költségeket az Ügyféllel (adóssal), illetve a szerződést biztosító mellékkötelezettséget vállalókkal szemben – a felek eltérő megállapodása, vagy eltérő jogszabályi felhatalmazás hiányában – bírósági úton érvényesítheti. Takarékszövetkezet a hitelszerződést és a hitelügyletre vonatkozó egyéb szerződést a Ptk. 6:382. és a 6:387. §-ban, illetőleg a szerződésben meghatározott esetekben jogosult felmondani, amely azonnali hatályú is lehet. A Takarékszövetkezet részéről történő felmondás okául szolgáló súlyos szerződésszegésnek minősülnek különösen az Ügyfél alábbi magatartásai:  a törlesztő részletek megfizetésének elmulasztása fizetési felszólítás ellenére;  az adós a kölcsönt a szerződésben meghatározott céljától eltérően használja;  az együttműködési és tájékoztatási kötelezettség megszegése;  az adós a kölcsön összegének megállapításánál valótlan tények közlésével, adatok eltitkolásával vagy más módon megtévesztette a takarékszövetkezetet (amennyiben ez a kölcsön összegének a megállapítását befolyásolta);  a Takarékszövetkezet hozzájárulása nélkül más hitelintézetnél bankszámla-nyitásról, valamint további hiteltartozás vállalásáról az azonnal tájékoztatási kötelezettség elmulasztása;  a biztosítékokra vonatkozó kikötések megszegése;  a kölcsönre nyújtott biztosíték értéke jelentősen csökkent, és azt az adós felszólítás ellenére nem egészíti ki;  az adós vagyoni helyzetének romlása vagy a fedezet elvonására irányuló magatartása veszélyezteti a kölcsön visszafizetésének lehetőségét;  az adós hitelképtelenné válik;

47

 

az adós a kölcsön fedezetével, biztosítékával vagy céljának megvalósulásával kapcsolatos vizsgálatot - figyelmeztetés ellenére - megakadályoz, ideértve azt az esetet is, ha a szerződésben vállalt vagy jogszabályban előírt adatszolgáltatási kötelezettségét megszegi; a szerződésben meghatározott más súlyos szerződésszegés magvalósítása.

3. A hitelezés folyamatai A hitelezési folyamat szabályait a Takarékszövetkezet Hitelezési és Kockázatvállalási szabályzatai tartalmazzák. A hitelezési folyamat részei:  Ügyfél tájékoztatása  Kölcsönigénylő lap és mellékleteinek átadása  Kölcsönigénylés átvétele, iktatása  Hitelbírálat elvégzése (adósminősítés, fedezetminősítés)  Javaslat, előterjesztés  Döntés hozatal (engedélyezés, elutasítás)  Szerződéskötés (ide értve a biztosítéki szerződéseket is)  Fedezetek lekötése, adósnyilvántartásba vétel  Kölcsönfolyósítás  Hitel monitoring  Hitelcél szerinti felhasználás ellenőrzése  Kamatok és törlesztő részletek beszedése  Szükség esetén behajtási eljárás megindítása  Számlazárás, egyenlegközlők kiküldése. 4. Kölcsönbírálat, hitelképesség, döntés vizsgálat A Takarékszövetkezet a kölcsönkérelmet az elbíráláskor hatályban lévő, a Hpt. és ennek felhatalmazása alapján kiadott Kormány és PM rendeletekben, valamint az MNB rendelkezései továbbá ezeken túl Fogyasztónak minősülő Ügyfelek tekintetében a fogyasztónak nyújtott hitelről szóló 2009. évi CLXII. törvény és ennek felhatalmazása alapján kiadott Kormány- ill. egyéb rendeletek (különösen a körültekintő lakossági hitelezés feltételeiről és a hitelképesség vizsgálatáról szóló 361/2009. (XII. 30.) Korm. Rendelet, valamint a jövedelemarányos törlesztőrészlet és a hitelfedezeti arányok szabályozásáról szóló 32/2014.(IX.10.) MNB. rendelet) és a Takarékszövetkezet kockázatvállalására, hitelezésére, ügyfél minősítésére és fedezetértékelésre vonatkozó belső előírásai szerint bírálja el és engedélyezi. Az elbírálás során a Takarékszövetkezet minden rendelkezésére álló eszközzel elősegíti a felelős fogyasztói döntéshozatalt. Ennek érdekében a Takarékszövetkezet a Fogyasztó rendelkezésére bocsátja a különböző ajánlatok összehasonlításához szükséges információkat. A Fogyasztó részére adandó felvilágosításnak ki kell terjednie a hiteltermék legfontosabb jellemzőire, a Fogyasztó pénzügyi helyzetére gyakorolt hatására és a fizetés elmulasztásának következményeire. A fogyasztói hitelszerződések termékcsoportonkénti jellegzetes mintaszövegeit a Takarékszövetkezet üzlethelységeiben közzéteszi. A Takarékszövetkezet segíti az Ügyfeleit abban, hogy hitelfelvételre vonatkozó döntésüket hosszabb távú szempontok mérlegelésével hozzák meg. Ennek során lakossági Ügyfelek esetén - hitel/kölcsön szerződés megkötése előtt, az Ügyfél számára megfelelő, konkrét hiteltermék kiválasztását követően - a Takarékszövetkezet kiemelt figyelmet fordít azon kockázatok bemutatására, amelyek a törlesztő részlet növekedését eredményezhetik, és felhívja a figyelmüket arra, számoljanak a törlesztő részlet esetleges jövőbeni növekedésével, és döntésük meghozatalakor józan körültekintéssel járjanak el.

48

Az egyedi hitelbírálat során a Takarékszövetkezet azt vizsgálja, hogy a kölcsönigénylő milyen törlesztési képességgel rendelkezik, illetve hogy az igényelt kölcsön futamideje alatt jövedelmi és egyéb vagyoni viszonyait tekintve milyen változás várható. Vizsgálja továbbá az igénylő korábbi, más célra felvett kölcsöneinek visszafizetésével, valamint a Takarékszövetkezettel fennálló, illetve fennállt egyéb jogviszonyaival kapcsolatos tapasztalatokat is. A meghozott döntés tartalmazza a kölcsön konkrét összegét, futamidejét, törlesztési feltételit, egyéb kondícióit, a biztosítékokat. A kölcsönigény engedélyezéséről illetve elutasításáról az ügyfelet a értesíteni kell. A szabályzatokban és ügyrendekben előírtaktól azonban az illetékes döntéshozó testület eltérhet. Meghatározhat egyedi kondíciókat, biztosítéki, folyósítási és egyéb feltételeket. 5. Biztosítékok Az üzleti (hitel) kapcsolat fennállása alatt a Takarékszövetkezet bármikor és bármely követelése tekintetében – függetlenül az Ügyfél tartozásainak feltételeiről és esedékességtől – jogosult megkövetelni az Ügyféltől, hogy nyújtson biztosítékot, illetve a már adott biztosítékát egészítse ki oly mértékben, amennyiben a takarékszövetkezet követeléseinek megtérülésének biztosításához szükséges. A Takarékszövetkezet jogosult eldönteni, az Ügyfél lehetőségeit, fizetőképességét és a Fedezetértékelési szabályzata előírásait is figyelembe véve – hogy a konkrét ügylet kapcsán milyen biztosítékot követel. Az Ügyfél köteles a biztosíték nyújtásáról a Takarékszövetkezet felhívására azonnal gondoskodni. A Takarékszövetkezet követelésének biztosítására az alábbi jogi biztosítékot alkalmazhatja.  Jelzálogjog (ingó, ingatlan),  Kézizálogjog,  Vagyonterhelő zálogjog,  Keretbiztosítéki zálogjog,  Óvadék,  Kezesség, (készfizető)  Engedményezés, (követelés, árbevétel)  Opció,  Azonnali beszedési megbízás (felhatalmazás)  Bankgarancia, bankkezesség  Garantőr intézmények kezességvállalása, illetve garanciája (Garantiqa Hitelgarancia Zrt, AgrárVállalkozási Hitelgarancia Alapítvány) A Takarékszövetkezet ügyleti biztosítékként nem fogadhat el:  saját maga által kibocsátott, tagsági jogokat megtestesítő értékpapírt, részjegyet,  olyan biztosítékot, amelyet az ügyfél vagy harmadik személy már más jogügylet biztosítékául adott, ide nem értve a jelzáloggal terhelt zálogtárgyat,  a Takarékszövetkezettel szoros kapcsolatban álló vállalkozás által kibocsátott tagsági jogokat megtestesítő értékpapírt,  a Takarékszövetkezet vagy összevont alapú felügyelet alá tartozó hitelintézettel szoros kapcsolatban álló vállalkozás a Gt-ben meghatározott közvetlen irányítást biztosító befolyása alatt álló Rt. részvényét. Jogosult azonban meghatározni azon idegen kibocsátású értékpapírok körét, amelyet elfogad, továbbá meghatározni, hogy milyen értékben ismeri el azokat fedezetként. Ezen paramétereket a mindenkor érvényes fedezetértékelési szabályzat tartalmazza.

49

5.1. A biztosítékokra vonatkozó általános szabályok A Takarékszövetkezet az Ügyfél bármelyik nála vezetett bankszámlája terhére - erre irányuló szerződési kikötés, illetve az ügyfél felhatalmazása esetén - jogosult követelését érvényesíteni, illetve beszámítással érvényesíteni. Az Ügyfél köteles gondoskodni a Takarékszövetkezet javára biztosítékul lekötött vagyontárgyak és jogok fenntartásáról, megőrzéséről és érvényesítéséről. Ha a biztosítékul a vállalkozás gazdálkodásában résztvevő, egyedileg meg nem határozott, elhasználható vagy helyettesíthető dolog szolgál, akkor az Ügyfél köteles az elhasználódott vagy értékesített vagyontárgyat a szerződés kötéskori érték állandóságának biztosítása érdekében pótolni és a változásról tájékoztatni a takarékszövetkezetet. A Takarékszövetkezet jogosult bármely biztosítékból eredő jogát a hatályos jogszabályi előírásoknak megfelelő módon érvényesíteni és a biztosítékokból történő kielégítés sorrendjét megválasztani. A szerződést biztosító mellék kötelezettségek érvényesítési módja: A takarékszövetkezet kielégítési jogának megnyílta után vagy közvetlenül a biztosítékból, vagy bírósági eljárás és végrehajtás útján történik az igényérvényesítés. Közvetlen érvényesítésre opció, óvadék, engedményezés és beszedési megbízás esetében van mód. Zálogjog érvényesítésére: a) A zálogtárgy értékesítésére elsődlegesen bírósági végrehajtás mellőzésével akként kerül sor, hogy arra jelzálogjogosult árverés szervezésével üzletszerűen vagy hivatalból foglalkozó személynek ad megbízást. A zálogtárgy értékesítése, tulajdonjogának átruházása a zálogtárgy tulajdonosa helyett és nevében történik a 12/2003. (I.30.) Kormányrendeletben foglaltak szerint. b) A zálogtárgy értékesítése történhet a zálogtárgy közös értékesítésben való megállapodással vagy értékesítéssel üzletszerűen foglalkozó személynek is adható megbízás. A zálogtárgy értékesítésére feljogosított a zálogtárgy tulajdonosa helyett és nevében eljárva jogosult a zálogtárgy tulajdonjogának átruházására. A zálogtárgy értékesítésének bevétele a zálogjogosultat illeti, de a zálogjogosult köteles a zálogkötelezettel elszámolni és a követelését és járulékait meghaladó bevételt kiadni. A zálogtárgy legalacsonyabb értékesítési ára ingatlanforgalmi szakértő által meghatározott forgalmi érték 70%-a. c) Amennyiben a bírósági végrehajtás mellőzésével történő értékesítés eredménytelensége miatt a megállapodás hatályát veszti, vagy a felek másképp nem állapodtak meg, úgy a zálogjogosult igényét bírósági végrehajtás útján érvényesítheti. d) Közjegyzői okiratba nem foglalt zálogjog esetén Fizetési meghagyásos eljárással vagy peres eljárással (bírósági hatáskörbe tartozó igényérvényesítés) kell a takarékszövetkezetnek érvényt szereznie követelésének. e) Közjegyzői okiratba foglalt kölcsönszerződés, tartozáselismerő nyilatkozat, zálogszerződés esetén a közjegyző a közokiratot végrehajtási záradékkal látja el, és ennek alapján a takarékszövetkezet a peres eljárás mellőzésével kezdeményezheti a végrehajtási eljárás megindítását. Az igényérvényesítés következménye: az igényérvényesítést követően a biztosíték felett a dolog tulajdonosa elveszti rendelkezési jogát, illetve a tulajdonjogát. A biztosítékokból való igényérvényesítés esetén az esetleges többletértékkel az ügyfél előtt el kell számolni. Fedezet biztosítása A Takarékszövetkezet jogosult a pénzügyi szolgáltatás teljesítésének feltételéül - fedezet biztosítása céljából - meghatározott biztosítási szerződés megkötését előírni az Ügyfél részére. Ha a Takarékszövetkezet a konkrét ügyletre vonatkozó szerződésben kiköti, köteles az Ügyfél a biztosítékul lekötött vagyontárgyat minden kár esetére teljes értékben biztosítani, és a biztosítási szerződésben a biztosítási összeget/visszavásárlási összeget a Takarékszövetkezetre engedményezni.

50

Az Ügyfél a biztosítási szerződést - amíg a vagyontárgy az ügylet biztosítékául szolgál - a Takarékszövetkezet hozzájárulása nélkül nem módosíthatja, és nem szüntetheti meg, azaz köteles a biztosítási díjat szerződés szerint határidőben fizetni. Az Ügyfél a Takarékszövetkezet felhívására köteles a biztosítási kötvény másolatát részére átadni. A Takarékszövetkezet a rá engedményezett befolyó biztosítási összeget/visszavásárlási összeget követelésének esedékessége előtt is jogosult az Ügyfél tartozásának csökkentésére fordítani. Ha az Ügyfél esedékességkor nem teljesíti kötelezettségeit, a Takarékszövetkezet jogosult érvényesíteni bármely biztosítékból fakadó jogát a hatályos jogszabályoknak megfelelő módon úgy, ahogy az a banki követelések kielégítését a legeredményesebben szolgálja, lehetőség szerint az ügyféllel történő előzetes egyeztetést követően, az Ügyfél érdekeinek fegyelembevételével is. A Takarékszövetkezet vagy megbízottja bármikor jogosult ellenőrizni - akár a helyszínen is - a biztosítékok meglétét, és azt hogy az Ügyfél a biztosítékokkal kapcsolatos, őt terhelő kötelezettségeknek eleget tesz-e. Ha valamely biztosítékul szolgáló jog gyakorlása vagy követelés érvényesítése a lekötés időtartama alatt esedékessé válik, a Takarékszövetkezet jogosult a jogot gyakorolni, illetve a követelést érvényesíteni, az érvényesítés során befolyt összeget - választása szerint - az Ügyfél tartozásának csökkentésére fordíthatja vagy biztosítékként kezelheti. A Takarékszövetkezet felhívására az Ügyfél köteles gondoskodni arról, hogy a Takarékszövetkezet részére a fizetés megtörténjen. A Takarékszövetkezet feloldja a biztosítékot, ha úgy ítéli meg, hogy követelésnek további biztosításához már nem szükséges. A biztosítékok nyújtásával, fenntartásával, kezelésével kapcsolatos minden szükséges kiadás az Ügyfelet terheli. 6. Hitel fedezet 6.1. Készfizető kezesség (Ptk 6:420.§) A készfizető kezes arra vállal kötelezettséget, hogy amennyiben a kötelezett nem teljesít, maga fog helyette a jogosultnak teljesíteni. A kezes nem követelheti, hogy a jogosult a követelést először a kötelezettől hajtsa be (nem illeti meg a Ptk. 6:419.§- szerinti sortartás kifogása). Ha ugyanazért a kötelezettségért egyidejűleg, vagy egymásra tekintettel többen vállalnak kezességet, a kezesek kétség esetében egyetemlegesen felelnek. A kezes általi készfizető kezességvállalásra vonatkozó kötelezettség a kezességi szerződésnek a kezes és a Takarékszövetkezet aláírásával jön létre. Fogyasztó által vállalt készfizető kezességre vonatkozó különös szabályok: Fogyasztó által vállalt kezesség esetén a jogosult köteles a fogyasztót a kezességi szerződés létrejöttét megelőzően tájékoztatni a.) a kezes jogairól és kötelezettségeiről; és b) a kötelezett helyzetéből vagy a kötelezettség természetéből fakadó, a hitelező előtt ismert különleges kockázatokról. Ha a jogosult nem tesz eleget ezen tájékoztatási kötelezettségének, a kezes határidő nélkül jogosult a szerződéstől elállni. Ha a fogyasztó a kötelezettnek a jogosulttal szemben fennálló valamennyi kötelezettségéért vagy meghatározott jogviszony alapján fennálló valamennyi kötelezettségéért vállalt kezességet, a kezesség akkor érvényes, ha a szerződésben meghatározták azt a legmagasabb összeget, amelynek erejéig a kezes felel a jogosult tartozásáért. 6.2. Óvadék Amely olyan dologi biztosíték, amely lehetővé teszi, hogy a takarékszövetkezet az adós nem teljesítés, vagy nem szerződésszerű teljesítése esetén követelését az óvadék összegéből, bírósági végrehajtási eljárás nélkül, közvetlenül kielégíthesse. Amennyiben a Takarékszövetkezet kielégítési jogával él, az óvadékba kerülő tárgyi dologgal vagy a számlán kezelt dologgal történő elszámolás alapjául az óvadéki szerződésben kikötött érték szolgál.

51

Az óvadék tárgya lehet készpénz, bankszámla-követelés, értékpapír, illetve értékpapírszerű betéti okirat, egyéb pénzügyi eszköz. Az óvadékot adónak szavatosságot kell vállalnia az óvadék tárgyának a valódiságáért, per-, igény és tehermentességéért. Óvadékot nem csak az adós, hanem más kötelezettségvállaló is (pl.: készfizetőkezes) felajánlhat. Az óvadéki tárgyat átvevő Takarékszövetkezet, vagy ha az óvadékot számlán kezelik a számlán szereplő Takarékszövetkezet az óvadékot köteles gondosan őrizni, és - mivel az esedékesség előtt nem kerülhet a tulajdonába – az egyéb eszközeitől elkülönítetten köteles nyilvántartani és kezelni. Az óvadékot csak a kielégítés céljára szabad felhasználni. Amennyiben az óvadék tárgyát a Takarékszövetkezet értékesíti, vagy tulajdonába veszi, úgy az óvadék tárgyának értékesítéséből befolyó vételárnak a követelést meghaladó része az óvadék tárgyának tulajdonosát illeti, ezért a követelés kielégítését követően a tulajdonossal a Takarékszövetkezet elszámol. 6.3. Zálogjog A zálogjog alapján a jogosult a követelésének biztosítására szolgáló zálogtárgyból más követeléseket megelőző sorrendben kielégítést kereshet, ha a kötelezett nem teljesít. A zálogjog tárgya lehet minden birtokba vehető dolog, átruházható jog vagy követelés. Dolog egy részén azonban nem lehet zálogjogot alapítani, kivéve az ingatlan önálló tulajdoni hányadát. A zálogjog - a felek megállapodásától függően - a zálogtárgy hasznaira is kiterjedhet. Követelés biztosítékául a jogi személy, vagy jogi személyiség nélküli Gt. kötelezett vagyona vagy vagyonának meghatározott része is szolgálhat. A vagyont terhelő zálogjog esetén a zálogjog kiterjed a kötelezett által a szerződés hatályba lépését követően szerzett valamennyi dologra, jogaira. 6.3.1. A zálogjog fajtái Jelzálogjog: A zálogjog jogosultját nem illeti meg a zálogtárgy birtoklásának joga, a kötelezett köteles a zálogtárgy épségét megőrizni. Kézizálogjog: A zálogjog jogosultját megilleti a zálogtárgy birtoklásának joga. (a kötelezett köteles a zálogtárgy épségét megőrizni). Keretbiztosítéki jelzálogjog: Meghatározott jogviszonyokból, vagy jogcímeken keletkező, illetve jövőbeli követeléseket ingatlanra vonatkozóan keretbiztosítéki jelzálogszerződéssel lehet biztosítani. Az ingatlan-nyilvántartási bejegyzésnek a jogviszonyt vagy jogcímet és azt a legmagasabb összeget is tartalmaznia kell, amelyen belül a zálogjogosult a zálogtárgyból kielégítést kereshet. A bejegyzési kérelemnek azt a legmagasabb - kamatokkal és járulékos költségekkel megnövelt összeget kell tartalmaznia - amelyen belül a Takarékszövetkezet a zálogtárgyból kielégítést kereshet. Vagyont terhelő zálogjog: követelés biztosítékául a kötelezett jogi személy, illetve jogi személyiség nélküli gazdasági társaság vagyona vagy annak meghatározott része is szolgálhat, a vagyont alkotó egyes dolgok, jogok meghatározása nélkül. A zálogjog kiterjed a kötelezett által a zálogszerződés hatálybalépését követően megszerzett – a vagyont, vagyonrészt érintő – valamennyi dologra és jogra is, attól az időponttól kezdve, hogy a kötelezett a rendelkezési jogot megszerzi. A kielégítési jog megnyiltával, a zálogjog a zálogjogosult által a zálogkötelezetthez intézett írásbeli nyilatkozatban meghatározott vagyontárgyakat terhelő zálogjoggá alakul át. A vagyont terhelő zálogjog alapításához a zálogszerződés közjegyzői okiratba foglalása szükséges. 6.3.2. Jelzálogszerződések Jelzálogszerződések tartalma: Zálogszerződés alapján a Takarékszövetkezet, mint zálogjogosult az eseti szerződésben meghatározott kölcsönszerződésből fennálló teljes követelésének biztosítására szolgáló, az eseti szerződésben meghatározott zálogtárgyból (ingó, ingatlan), ha a kölcsönszerződés adósa/kötelezettje nem teljesít, kielégítést kereshet, melyet a zálogtárgy tulajdonosai, mint zálogkötelezettek, tűrni kötelesek. A zálogkötelezettek felelősségének terjedelme: A zálogkötelezettek zálogtárggyal való felelőssége az eseti szerződésekben meghatározott, biztosított kölcsönjogviszonyból eredő teljes tartozásra kiterjed, beleértve a kölcsöntartozás járulékait, (a kölcsön eseti szerződésben megjelölt, változó mértékű ügyleti kamatát, késedelmes törlesztés esetén 6%-os mértékű késedelmi kamatot, valamint a kölcsönszerződésben kikötött egyéb díjakat és jutalékot),

52

valamint a követelés illetőleg a zálogjog érvényesítésének költségét, és a zálogtárgyra fordított szükséges költségeket is. A jelzálogszerződés tárgya: ingó és ingatlan dolog lehet. 1.) Ingatlan fedezetként elfogadható  lakás-ingatlan  üdülő, nyaraló, hétvégi ház  vállalkozási tevékenységet szolgáló ingatlan  építési terület  mezőgazdasági művelésbe bevont földterület  tanya, gazdasági épület, önálló helyrajzi számmal rendelkező garázs és egy egyéb ingatlanok.  A zálogkötelezettek tulajdonjogát legfeljebb 30 napnál nem régebbi keltű eredeti és hiteles tulajdoni lap másolattal kell igazolni. A zálogtárgyak meghatározása során az eseti szerződésekben rögzíteni kell ingatlan esetében az ingatlan helyrajzi számát, alapterületét, az ingatlan természetbeni fellelhetőségét és a tulajdoni hányadát a zálogkötelezetteknek. Az érvényesen létrejött kölcsönszerződés illetve a fedezet alapítására irányuló zálogszerződés alapján a Takarékszövetkezetet megillető jogosultságnak –a jelzálogjognak a kölcsönösszeg és járulékai erejéig- az ingatlan nyilvántartásba történő bejegyzéshez szükséges. A bejegyzés és törlés díjköteles, ezek díját a hiteligénylő köteles megfizetni. 2.) Ingó jelzálogjog tárgya lehet, egyedi azonosító alapján vagy ingó vagyontárgy csoportként gyűjtőnévvel meghatározható, konkrét szerződésben rögzített értéket képviselő forgalomképes vagyontárgy. Ingóságok közül zálogként fogadható el gépjármú, egyéb gép, berendezés, haszonjármű, alvázszám és motorszám gyári szám szerint azonosítva, vagy késztermék, árukészlet, alapanyagok, tenyészállatok, stb. Konkrét érték nagyságrendben meghatározva, mely értékkel mint minimum készletekkel a zálogjogot nyújtónak állandóan saját tulajdonként kell rendelkeznie. A zálogtárgyak meghatározása során az ingó dolog azonosítására alkalmas módon kell az ingó dolgot az eseti szerződésekbe megjelölni. 6.3.3. A zálogkötelezettek jogai és kötelezettségei A zálogkötelezettek az eseti szerződésekben a meghatározott zálogtárgyakra alapított jelzálogjog ingatlan-nyilvántartási, valamint a Magyar Országos Közjegyzői Kamara előtt vezetett közjegyzői nyilvántartásba történő bejegyzéshez az eseti szerződésekben kötelesek kifejezett, visszavonhatatlan hozzájárulásukat adni, valamint a bejegyzett jelzálogjog biztosítására elidegenítési és terhelési tilalom ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzéséhez hozzájárulni. Zálogkötelezett köteles szavatolni, hogy a jelzálog tárgyát képező dolog felett koráltalanul jogosult rendelkezni, a zálog tárgya mentes minden olyan pertől, igénytől és tehertől, mely zálogjogosultnak zálogszerződésből alapuló jogait sértené. Abban az esetben, amennyiben a zálogjog tárgyát képező dolog vonatkozásában első ranghelyen jelzálogjog került bejegyzésre az ingatlan-nyilvántartásba, vagy a közjegyzői kamara nyilvántartásába, jelzálogjogosultat megelőző ranghelyen bejegyzett és a jelzálogjog szerződés fennállása alatt megszűnő jelzálogjogok ranghelyére zálogkötelezett vállalja, hogy a megszűnő jelzálogjog ranghelyének fenntartását nem kéri és azon a ranghelyen nem alapít újabb jelzálogjogot. Abban az esetben, amennyiben zálogkötelezettek ezen kötelezettségüket megszegik, zálogjogosult az eseti szerződésben megjelölt kölcsönszerződés azonnali hatállyal történő felmondására jogosult. Zálogkötelezettek kötelesek a jelzálogjog tárgyát képező dolgot rendeltetésszerűen használni, állagát megóvni, gondoskodni arról, hogy annak forgalmi értéke ne csökkenjen, azt kár ne érje. Zálogkötelezettek kötelesek tájékoztatni a zálogjogosultat a dolog értékében és értékesíthetőségében bekövetkezett mindennemű változásról haladéktalanul. Zálogkötelezettek kötelesek a dologra vagyonbiztosítási szerződést kötni, melynek kedvezményezettje a zálogjogosult. A biztosítási szerződést eredeti példányban kell bemutatni a zálogjogosultnak, annak fénymásolatának rendelkezésre bocsátásával együtt. A benyújtott biztosítási szerződést az eseti szerződésben meghatározott kölcsöni jogviszonyból eredő követelés teljes megszűnése előtt

53

zálogkötelezettek nem szűntethetik meg, a biztosítás díját a biztosítási szerződés szerint kötelesek fizetni szerződésszerűen. A zálogkötelezettek kötelesek a zálogjogosult hozzájárulását kérni a zálogtárgy bármilyen jellegű megterheléséhez, elidegenítéshez (elidegenítésnek minősül a dolog eladása, apportálása, vételi jog biztosítása, elajándékozás vagy cseréje, terhelésnek minősül az ingatlan további dolog zálogba adása, bérbeadása, használatba adása, megszűnő jelzálogjog esetén a ranghely fenntartása, vagy arról 3. személy javára való lemondás, szolgalmi, haszonélvezeti, használati, elővásárlási, visszavásárlási jog alapítása). Zálogkötelezettek kötelesek haladéktalanul értesíteni zálogjogosultat, hogy a zálogtárgyra más személy javára végrehajtási cselekmény kerül foganatosításra. A zálogkötelezettek felsorolt kötelezettségeinek megszegése esetén zálogjogosult jogosulttá válik az eseti szerződésben megjelölt kölcsönszerződés azonnali hatályú felmondására. 6.3.4. Zálogjogosult jogai és kötelezettségei Zálogjogosult jogosult ellenőrizni a zálogjoggal terhelt zálogtárgy állagának megóvását, rendeltetésszerű használatát. Amennyiben a zálogjogosult azt tapasztalja, hogy a zálogkötelezettek vagy 3. személy a zálogtárgy épségét veszélyezteti, kérheti a veszélyeztető cselekmény megtiltását és a veszély elhárításához szükséges intézkedések megtételét. Amennyiben a zálogjogosult a zálogtárgy állagának romlása következtében kielégítését veszélyeztetve látja, úgy kérheti a zálogtárgy helyre állítását, vagy a veszélyeztetés mértékének megfelelő biztosíték adását zálogkötelezettektől. Ha a zálogkötelezettek a jogosult felhívásának határidőn belül nem tesznek eleget a jogosult kielégítési jogát gyakorolhatja. 6.3.5. Haszonélvezeti és özvegyi jog Amennyiben a zálog tárgyát haszonélvezeti vagy özvegyi jog terheli, abban az esetben a haszonélvező, vagy özvegyi jog jogosultja az eseti szerződés aláírásával nyilatkozik, hogy a jelzálogjog érvényesítése esetén visszavonhatatlanul és térítésmentesen lemond haszonélvezeti jogáról/özvegyi jogáról, és minden további jognyilatkozat nélkül hozzájárul annak ingatlan-nyilvántartási törléséhez. A zálogjogosult igényérvényesítése esetén a haszonélvező az általa használt lakóingatlant köteles kiürítve, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban csereingatlan biztosítása és más elhelyezési igény nélkül vevő rendelkezésére bocsátani. 6.3.6. Zálogjog, jelzálogjog megszűnése Felek között megszűnik a zálogszerződés:  ha eseti szerződésben meghatározott kölcsönszerződésből eredő követelés teljes  kiegyenlítésre kerül  zálogtárgy tulajdonjogának zálogjogosult által történő megszerzésével  zálogjogosult követelésének a zálogtárgyból történő kielégítésével, érvényesítésével. A jelzálogjog megszűnése esetén a jelzálogjogosult 15 napon belül köteles kiadni a jelzálogjog törlésére vonatkozó engedélyt a jelzálog kötelezettek részére. Ha a zálogtárgy értékcsökkenésért vagy elpusztulásáért a zálogkötelezett felelős, továbbá a zálogtárgyat biztosítékadási kötelezettség alapján kötötték le és a kárért a zálogjogosult nem felelős, zálogkötelezettől, illetőleg a biztosítékadására kötelezettől megfelelő, új zálogtárgyat vagy az értékcsökkenésnek megfelelő további fedezetet lehet követelni. A zálogtárgy elpusztulásának értékcsökkenésének pótlására szolgáló biztosítási összeg kártérítés vagy más érték a zálogtárgy helyébe lép, illetőleg a zálogfedezet kiegészítésére szolgál. Jelzálogjog esetében mind a tulajdonos, mind a jogosult ennek az értéknek a zálogtárgy helyreállítására fordítását követelheti. A zálogtárgy károsodása elhárítása érdekében értékesítésre kerül, a vételár lép a zálogtárgy helyébe. Az értékesítéshez a tulajdonos beleegyezése szükséges.

54

6.3.7. A zálogjog érvényesítése Amennyiben az eseti szerződésben megjelölt kölcsönszerződés adósa a lejáratkor, vagy a szerződés egyéb okból való megszűnésekor (pl. felmondás) nem teljesíti, a zálogjogosultat megillető, az eseti szerződésben megjelölt összegű követelést, úgy a zálogjogosult a biztosítéki zálogszerződésből eredő jogának érvényesítését kielégítési joga megnyílta után az alábbiak szerint érvényesítheti. 1. A zálogjog érvényesítésére a felek a megkötendő szerződés alapján a Ptk. 257§ (1)-(3) bekezdésében foglalt felhatalmazásra tekintettel kifejezetten megállapodnak abban, hogy a zálogtárgy értékesítésére elsődlegesen bírósági végrehajtás mellőzésével akként kerül sor, hogy arra jelzálogjogosult a megállapodásban rögzített feltételek mellett, árverés szervezésével üzletszerűen vagy hivatalból foglalkozó személynek ad megbízást. 2. A zálogtárgy értékesítésére vagy az erre nyilvánuló megbízás kiadására a feljogosított e joga alapján –a zálogtárgy tulajdonosa helyett és nevében eljárva- jogosult a zálogtárgy tulajdonjogának átruházására. Ha a zálogtárgy nincs birtokában az értékesítés céljából annak kiadását kérheti. A zálogkötelezett kötelezi magát, hogy amennyiben a zálogjogosult által megbízott általi értékesítésre kerül sor, úgy a megbízott vagy a zálogjogosult írásbeli felszólítására a felszólításban megjelölt zálogtárgyat, felszólításban megjelölt helyen és időben, az abban megjelölt személynek az értékesítés végett, kiürített állapotban birtokba adja. 3. A zálogtárgy értékesítése előtt a zálogkötelezetteket értesíteni kell a 12/2003. (I.30.) Kormány rendeletben megjelöltek szerint az értékesítés módjáról, helyéről és idejéről. 4. A zálogtárgy értékesítésének bevétele a zálogjogosultat illeti, de a zálogjogosult köteles a zálogkötelezettekkel elszámolni és követelését annak járulékai valamint az értékesítéssel kapcsolatos költségeket meghaladó bevételt kiadni. 6.4. Opciós szerződés ingatlanra vagy ingóságra Az opciós szerződés célja a Takarékszövetkezet, mint a vételi jog jogosultja és az opció tárgyát képező ingó vagy ingatlan dolog tulajdonosai között létrejött megállapodás, melynek értelmében eladók az egyedi szerződésben meghatározott dolgok vonatkozásában biztosítéki céllal vételi jogot engednek a Takarékszövetkezet, mint vevő javára. Eladók minden esetben teljes körűen jogosultak és egyben kötelesek megismerni a hitelszerződést teljes egészében. A hiteljogviszony tartalmának teljes ismeretét az egyes, konkrét feltételek aláírásával eladók kifejezetten elismerik. Opciós szerződés tárgya Az eseti megállapodás aláírásával, az ott meghatározott időtartamra, de maximum 5 évre eladók vételi jogot engednek Takarékszövetkezet javára, a vételi jog tárgyára, mely az eseti szerződésben az alábbiak szerint pontosan megjelölt dolog. Ingatlan esetében az eseti szerződésben fel kell tüntetni az ingatlan helyrajzi számát, természetbeni fellelhetőségét, ingatlan-nyilvántartási megjelölését, alapterületét és a tulajdoni hányadokat. Ingó dolog esetében, az ingó dolog azonosítására szolgáló minden adatot fel kell tüntetni. Eladók az eseti szerződések aláírásával, minden esetben kötelesek kifejezetten és visszavonhatatlanul hozzájárulni a vételi jognak, a dolog jellegétől függően a Magyar Országos Közjegyzői Kamara előtt vezetett zálogjogi nyilvántartásba, vagy az ingatlan-nyilvántartásba történő befejezéséhez. A vételi jog gyakorlása A Takarékszövetkezet, mint vevő, vételi jogát az eseti szerződésekben meghatározott időpontig gyakorolhatja abban az esetben, ha az eseti szerződésben meghatározott kölcsönszerződéssel összefüggésben lejárt követelése (ideértve a felmondással lejárttá vált követelést is), keletkezik, amit a kötelezett a Takarékszövetkezet felszólítása ellenére sem egyenlít ki. A felszólítást, felmondást a kölcsönszerződés lejárttá válásáról szóló tájékoztatást és a vételi jog gyakorlására vonatkozó nyilatkozatot minden esetben tértivevényes levélben köteles a Takarékszövetkezet az eladókkal közölni. Vételi jogát a Takarékszövetkezet, mint vevő, az eladókhoz intézett írásbeli, egyoldalú nyilatkozattal gyakorolhatja, mely egyoldalú, írásbeli nyilatkozatot tértivevényes küldeményként kell eladók részére megküldeni.

55

A Takarékszövetkezet, mint vevő, jogosult vételi jogának gyakorlására az eladó minden további hozzájárulása nélkül, maga helyett más jogi vagy természetes személyt vevőként kijelölni. Amennyiben a vevő vételi jogát kijelölt vevő útján gyakorolja, úgy az eladóval szembeni összes követelését a kijelölt vevőre engedményezi ellenérték fejében. A kijelölt vevő az eladónak járó vételárat az engedményezett összeg erejéig jogosult beszámítás útján megfizetni. Az opciós vételár és az engedményezett összeg közötti különbözetet a kijelölt vevő az elszámolásra irányadó pontban foglaltak szerint köteles megfizetni. A vevő kijelölésről ugyanakkor az eladókat tértivevényes küldeménnyel haladéktalanul értesíteni köteles. Az eseti szerződésben meghatározott kölcsönszerződés lejárttá válásától történő tájékoztatás illetve felmondást követően az eladó vételi jog gyakorlásáig vagy a vételi jog gyakorlására történő vevő általi kijelöléséig jogosult az opció tárgyára vevőt keresni. Vevő abban az esetben jelöli ki az opciós jog gyakorlására az eladó által megnevezett személyt, ha biztosítva látja kijelölt vevő a jelen szerződésben foglalt feltételeket képes teljesíteni és a kijelölt vevő írásban nyilatkozik annak tudomásul vételéről, hogy az opciós jog gyakorlásra való kijelölése nem érinti a vevőnek az opciós vételárba az eseti szerződésben rögzített, kölcsönszerződésből eredő követelésének beszámítása iránti, illetve kielégítési jogát és erre tekintettel a vételárat kizárólag a vevő részére köteles megfizetni. Az opciós vételár A Takarékszövetkezet, mint vevő által fizetendő vételárat az eseti szerződések tartalmazzák. Az ingatlan forgalmi értékét érintő átalakítása vagy a forgalmi értékre kiható egyéb körülmény bekövetkezése esetén a forgalmi érték változását eladók haladéktalanul jelenteni kötelesek a Takarékszövetkezet felé. Ha a forgalmi értéket, így az opciós vételárat érintő körülmény bekövetkezése indokolttá teszi, úgy a felek új szakvéleményt szereznek be. Amennyiben ezen bejelentést jelzési kötelezettségét az eladó elmulasztja, az ebből eredő kárt viselni köteles. A vételi jog gyakorlását követő elszámolás: Abban az esetben, hogyha az opciós jog jogosultjaként a Takarékszövetkezet vagy az általa kijelölt személy opciós jogával él, a tulajdonszerzést követő, ésszerű határidőn belül köteles az ingatlant értékesíteni. Jogosult az általa történt értékesítést követő 15 napon belül köteles eladókkal szemben valamennyi követelésének, az opciós szerződéssel kapcsolatos és az opciós jog érvényesítésével kapcsolatosan felmerült összes költségének levonása utána az ingatlanért kapott vételárból fennmaradó összeget eladó részére kifizetni. A kölcsönjogviszonyból a vevőt megillető követelés összegéről a vevő a vételi jog gyakorlásával egyidejűleg, írásban nyilatkozik. Az ingatlan értékesítésének az az időpont minősül a jelen pont szempontjából, amikor az ingatlan vételára a vevő részére megfizetésre kerül. A vevő jogosult az ingatlant esetlegesen terhelő terheket az eladókat megillető különbözetből kiegyenlíteni. Eladók az eseti szerződés aláírásával kifejezett, feltétel nélküli és visszavonhatatlan beleegyezésüket adják ahhoz, hogy a vételi jog gyakorlása esetén a vételi jog tárgyának tulajdonjoga vételi jog címén az eladók minden további nyilatkozata nélkül, vevő javára bejegyzésre kerüljön az ingatlan nyilvántartásba. A bejegyzésről vevő az eladók költségére gondoskodik. Birtokba adás: Az eladó végrehajtás terhe mellett köteles a szóban forgó ingatlant beköltözhetően, üresen, csereingatlan biztosítása illetve más elhelyezési igény nélkül vevő birtokába bocsátani a vételi jog gyakorlására vonatkozó nyilatkozat közlését követő 8 napon belül. Eladó ezen az időponton belül saját ingóságait saját költségén köteles elszállítani, az ingatlanból családjával együtt kijelentkezni. Amennyiben az eladó a birtokba bocsátás alatt késedelembe esik úgy jogcím nélküli használat idejére, minden megkezdett hónap után az eseti szerződésben megjelölt összegű használati díjat köteles havonta fizetni vevő részére, azzal, hogy az eseti szerződésben meghatározott használati díj naptári évente a KSH által közzétett fogyasztói árindex emelkedésének mértékével megemelésre kerül. Eladó felhatalmazza a vevőt, hogy amennyiben ezen pontban rögzített kötelezettségének felszólítás ellenére sem tett eleget, úgy vele szemben kényszer-kilakoltatása érdekében törvényes kényszerítő eszközöket igénybe vegyen, az ingatlanban hagyott ingóságait az eladó költségére elszállíttassa, raktározza, vagy bizományi értékesítését kezdeményezze, a romlandó dolgokat megsemmisítse.

56

Az opciós joggal terhelt dolog állagának megóvása: Eladó köteles az opcióval terhelt dolog állagának megóvásáról gondoskodni a szerződés fennállásának időtartama alatt és arra teljes körű vagyonbiztosítást kötni, melyben a vevőt kedvezményezettként jelöli meg, a biztosítási szerződés eredeti példányának bemutatása mellett annak másolatát köteles vevő felé csatolni. A biztosítási díjat köteles eladó a szerződés fennállásával folyamatosan fizetni, a biztosítás fennállásáról gondoskodni. Abban az esetben amennyiben a vagyonbiztosítás megkötésére nem kerül sor, vagy a vagyonbiztosítás annak megkötését követően az eladónak felróható okból szűnik meg, úgy eladó Takarékszövetkezet jogosult, az eseti szerződésben megjelölt kölcsönszerződés azonnali hatályú felmondására. Adatokban bekövetkező változás bejelentése: Eladó 5 napon belül tartozik vevőnek igazolható módon bejelenteni személyi adataiban bekövetkezett változásokat, ideértve lakcím, értesítési cím változását. Amennyiben a változás bejelentés elmulasztása miatt eladó részére nem kézbesíthetők az opciós szerződéssel kapcsolatos jognyilatkozatok, vagy azokat bejelentett címen nem veszi át (megtagadja, nem kereste) úgy azokat küldemény kézbesítésének 2. sikertelen megkísérlését követő 5. napon kézbesítettnek kell tekinteni. Előszerződéses kötelezettségvállalás: Eladó feltétel nélküli visszavonhatatlan kötelezettséget vállal arra, hogy amennyiben az eseti opciós szerződésben hivatkozott kölcsönszerződés lejárta illetve a kölcsön és járulékai teljes visszafizetése előtt az opció gyakorlására kikötött időtartam a vevő vételi jogának gyakorlása nélkül telik el, úgy az eseti szerződésben megjelölt lejárat időpontját követően az eseti szerződésben megjelölt ingatlanra újabb opciós jogot alapít a vevő javára, az eseti szerződésben megjelölt opció feltételei szerint. Ez a kötelezettség vállalás az újabb opciós szerződés megkötésére vonatkozó előszerződésnek minősül, amennyiben eladó az újabb opciós szerződés megkötése iránti kötelezettségének nem tesz eleget, úgy az eseti szerződésben megjelölt kölcsönszerződést vevő azonnali hatállyal jogosult felmondani. Egyéb: Az opciós szerződéssel és az opció érvényesítéssel kapcsolatos minden nemű költség az eladót terheli, melynek összegével vevő a kötelezettnek járó vételárat csökkenteni jogosult. Eladó szavatolja az ingatlan perteher és igénymentességét, továbbá szavatolja, hogy az opciós szerződés megkötését követően az opciós jog fennálltáig, a szerződés tárgyát képező ingatlant vevő hozzájárulása nélkül nem terheli meg és nem idegeníti el. Amennyiben eladó ezen kötelezettségvállalás ellenére az opció tárgyát megterheli vagy elidegeníti, úgy saját költségén köteles az eredeti állapotot helyreállítani és köteles vevőnek ebből eredő kárát megtéríteni. Amennyiben az opció tárgyát haszonélvezeti vagy özvegyi jog terheli, úgy a haszonélvező, vagy özvegyi jog jogosultja a vételi jog gyakorlása esetére, az eseti szerződés aláírásával visszavonhatatlanul és térítésmentesen lemond haszonélvezeti jogáról és minden további jognyilatkozata nélkül hozzájárul annak ingatlan-nyilvántartási törléséhez. A jogosult igényérvényesítése esetén haszonélvező az által használt lakóingatlant köteles kiürítve, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban, csereingatlan biztosítása és más elhelyezési igény nélkül vevő rendelkezésére bocsátani. Eladó kijelenti, hogy az opciós jog fogalmával, annak tartalmával és a szerződési feltételekben, valamint az eseti szerződésben foglalt, az opció gyakorlására szabályokkal tisztában vannak, arról megfelelő tájékoztatást, magyarázatot kaptak, a jelen okiratok és az okirat aláírását megelőzően a közreműködő személyek szóbeli tájékoztatása alapján. Ezzel tudomásul veszik, hogy az opciós szerződés alapján a vevő egyoldalú nyilatkozattal megvásárolhatja az eseti szerződésben megjelölt ingatlant és annak tulajdonosává válik. Ez azt jelenti, hogy eladó elveszíti az ingatlan tulajdonjogát. Az opciós jog gyakorlását követő utólagos elszámolás során vevőnek a hivatkozott, az eseti szerződésekben rögzített kölcsönszerződésekből származó fennálló követelések beszámítása miatt valós annak a kockázata, hogy az eladó nem az ingatlan piaci értékének megfelelő összeget kap kézhez. Amennyiben a beszámított követelés összege eléri vagy meghaladja az opciós vételárat, az eladó az utólagos elszámoláskor nem kap pénzt. Amennyiben a vevő él az opciós jogával, eladó köteles az ingatlanból kiköltözni, illetve elhagyni és azt vevőnek átadni, birtokába adni.

57

6.5. Engedményezés Az engedményezéssel, az adós másokkal szemben fennálló követelését a Takarékszövetkezetre átruházhatja. Az engedményezésről a kötelezettet értesíteni kell. A kötelezett az értesítésig jogosult az engedményezőnek teljesíteni. Ha a kötelezett az értesítést megkapja, ez után csak az új jogosultnak teljesíthet. 6.6. Bankgarancia Az adós tartozásának megfizetéséért más hitelintézet garanciát vállalhat. A Takarékszövetkezet vállalhat arra, hogy meghatározott feltételek –így különösen bizonyos esemény beállta, vagy elmaradása, illetőleg okmányok benyújtása- esetében és határidőn belül a kedvezményezettnek a megállapított összeghatárig fizetést fog teljesíteni. A bankgarancia ügylet szereplőit, érvényesítésének feltételeit, a bankgarancia nyilatkozat tartalmazza. 6.7. Bankkezesség Az adós tartozásának megfizetéséért más hitelintézet kezességet vállalhat. A bankkezesség mindig készfizető kezesség. 6.8. Azonnali beszedési megbízás (felhatalmazás) A bankszámlával rendelkező adós felhatalmazást ad a Takarékszövetkezetnek, hogy a kölcsönszerződés nem vagy nem szerződésszerű teljesítése esetén a számláját vezető hitelintézethez – visszaigazolt felhatalmazó levél alapján – azonnali beszedési megbízást nyújtson be. Lakossági pénzforgalmi számla esetén a tartós megbízás az azonnali inkasszó felhatalmazással azonos hatályú. A számlavezető a fedezet erejéig a jogszabályban meghatározott kielégítési sorrend figyelembevételével köteles a megbízást teljesíteni. 6.9. Biztosítások A hitel fedezetéül szolgáló vagyontárgyakra, a Takarékszövetkezet előírhatja a biztosítás megkötését és fennállását a kölcsön teljes futamidejére, ahol a Takarékszövetkezet kedvezményezeti minőségét ki kell kötni. A Takarékszövetkezet előírhatja életbiztosítás (kölcsönfedezeti vagy egyéb életbiztosítás) megkötését is, ahol a Takarékszövetkezet kedvezményezeti minőségét ki kell kötni. 6.10. Elidegenítési és terhelési tilalom A biztosítékul szolgáló dologgal való - a dolog tulajdonosát megillető - rendelkezési jog korlátozható vagy kizárható. Az elidegenítés és terhelés jogát szerződéssel csak a tulajdonjog átruházása alkalmával lehet korlátozni vagy kizárni és csak abból a célból, hogy a tilalom az átruházónak vagy más személynek a dologra vonatkozó jogát biztosítsa. Ingatlan esetén az ingatlan-nyilvántartásban azt a jogot is fel kell tüntetni, amelynek biztosítására a tilalom szolgál. Az elidegenítési és terhelési tilalom ingatlan egészére vagy egész tulajdoni illetőségére alapítható. Ha az ingatlan-nyilvántartásba elidegenítési és terhelési tilalmat jegyeztek be, szerződésen alapuló további jogokat csak a tilalom jogosultjának hozzájárulásával lehet bejegyezni. Nem szükséges a jogosult hozzájárulása a végrehajtási jog bejegyzéséhez. 7. Teljes Hiteldíj mutató 1.

58

A teljes hiteldíj mutatóra (a továbbiakban: THM) vonatkozó alábbi szabályokat a Hitelintézet kizárólag a Fogyasztóknak nyújtott hitel és pénzügyi lízing esetén alkalmazza az Fhtv.-ben meghatározott kivételekkel. A THM számítása a vonatkozó jogszabályokban foglaltaknak megfelelően történik. (Az Üzletszabályzat jelen fejezetében alkalmazott fogalmak tekintetében a kiadásakor hatályos, a teljes hiteldíj mutató meghatározásáról, számításáról és közzétételéről szóló 83/2010. (III. 25.) Korm. rendeletben alkalmazott fogalmakat kell irányadónak tekinteni.)

2.

A THM számításánál a Hitelintézet figyelembe veszi a Fogyasztó által a Hitelszerződés kapcsán fizetendő összes díjat (ideértve a kamatot, díjat, jutalékot, költséget és adót), valamint a hitelhez Kapcsolódó Szolgáltatások költségeit, ha a Hitelintézet számára ismertek, továbbá ha a szolgáltatás igénybevételét a Hitelintézet a Hitelszerződés megkötéséhez vagy ajánlat szerinti megkötéséhez előírja, ideértve különösen a) a Fogyasztó által felajánlott fedezet értékbecslésének költségét, b) építésnél a helyszíni szemle díját, c) a számlavezetés és a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz használatának díjait és a fizetési műveletekkel kapcsolatos egyéb díjakat a 4. pont f) alpontjában foglalt kivétellel, d) a hitelközvetítőnek fizetendő díjat, e) az ingatlan-nyilvántartási, – ide nem értve az ingatlan megvételével kapcsolatos költségeket − és a hitelbiztosítéki nyilvántartási eljárás költségét, valamint f) a biztosítás és garancia költségét, Az a)-f) pontokban meghatározott költségeket az Ügyfél a Hitelintézet kérésére igazolni köteles.

3.

Az 2. pont c) alpontjának alkalmazásánál, ha a Fogyasztó által igényelt számlatípus még nem ismert, a Hitelintézet a nála elérhető legkedvezőbb feltételekkel kínált számlatípust veszi figyelembe, amelynek igénybevételéhez a hitelhez nem kapcsolódó feltételek teljesítése nem szükséges.

4.

A Hitelintézet a THM számításánál az alábbi költségeket nem veheti figyelembe: a) a prolongálás (futamidő hosszabbítás) díj, b) a Késedelmi Kamat, ide nem értve a kézizálog fedezete mellett nyújtott hitel esetében a hitelszerződés megkötését követő 30 napon belül fizetendő késedelmi kamatot, c) az egyéb olyan fizetési kötelezettség, amely a szerződésben vállalt kötelezettség nem teljesítéséből származik, ide nem értve a kézizálog fedezete mellett nyújtott hitel esetében a hitelszerződés megkötését követő 30 napon belül fizetendő késedelmi kamatot, d) a közjegyzői költség, e) kereskedelmi kölcsön vagy kapcsolt Hitelszerződés esetén a Fogyasztó által a termékek vagy szolgáltatások megvételéért fizetett - a vételáron felüli - díj függetlenül attól, hogy készpénzzel vagy hitelből fizeti, valamint f) a számlavezetés és a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz használatának díjai és a fizetési műveletekkel kapcsolatos egyéb díjak, ha a számla fenntartását a Hitelintézet nem írja elő az adott Hitelszerződéshez és költségeit a Fogyasztóval kötött szerződésben egyértelműen és külön feltüntették.

5.

A THM számításánál a Hitelintézet úgy számol, hogy a Hitelszerződés a szerződés szerinti futamidő alatt a szerződés szerint kerül teljesítésre. A kézizálog fedezete mellett nyújtott, 30 napnál rövidebb futamidejű hitel esetében a THM-et akként kell kiszámítani, hogy a teljes tartozás visszafizetésére a 30. napon kerül sor. Ha a THM meghatározásához szükséges feltételek a Hitelszerződésben nem szerepelnek vagy a Hitelszerződést megelőző tájékoztatásnál és a kereskedelmi kommunikáció során nem ismertek, a THM-et az 5.1. pontban meghatározott feltételek figyelembevételével kell kiszámítani.

5.1.

59

A Hitelintézet a THM kiszámításánál a következő számítási módszert alkalmazza: a) ha a Hitelszerződés nem határozza meg a hitel lehívásának időpontját, a teljes hitelösszeget azonnal lehívottnak kell tekinteni; b) ha a Hitelszerződés alapján a kamat és más díj mértéke változó, de azok mértéke nem határozható meg a kiszámításkor, a számítás során az utolsó ismert kamatot és díjat változatlannak kell tekinteni a futamidő végéig; c) olyan határozatlan idejű Hitelszerződés esetén, amely nem minősül fizetési számlához kapcsolódó hitelnek,- és nem áthidaló hitel; ca) a hitel futamidejét jelzáloghitel esetén az első lehívás időpontjától számított húsz évnek, más Hitelszerződés esetén egy évnek kell tekinteni-, és a tőke-, kamat- és egyéb esetleges díjtartozások megfizetését az utolsó részlettel együtt teljesítettnek kell tekinteni,

d)

e)

f)

g)

h)

i)

j)

k)

l) m)

60

cb) - ha a Fogyasztó az első lehívás után egy hónappal kezdi el törleszteni a tőkét egyenlő havi részletekben beleértve azon esetet is, amikor a tőketartozást minden egyes fizetési időszakban egyetlen részletben teljes összegben vissza kell fizetni - a teljes tőkeösszeg egymást követő lehívásait és visszafizetéseit a hitelnek a ca) pontban meghatározott futamidejére vonatkozóan kell figyelembe venni, és cc) a kamatokat és más díjakat a lehívásoknak és visszafizetéseknek megfelelően és a Hitelszerződésben foglaltak szerint kell figyelembe venni; ha a Hitelszerződés különböző módokat biztosít a lehívásra, amelyekhez eltérő kamatok és díjak kapcsolódnak, a teljes hitelösszeget az adott hiteltípusnál leggyakoribb lehívási módra alkalmazandó legmagasabb kamattal és díjjal kell figyelembe venni; ha a Hitelszerződés szerint a Fogyasztó szabadon hívhatja le a hitelt, de a Hitelszerződés a lehívás különböző módjainál összegre és időtartamra vonatkozó korlátokat tartalmaz, a hitelt a legkorábbi időpontban lehívottnak kell tekinteni a korlátok figyelembevételével; olyan Hitelszerződés esetén, amely nem minősül fizetési számlához kapcsolódó hitelnek áthidaló hitelnek, ingatlanértékhez kötött tőketörlesztésű hitelnek és nem tartozik a c) pont hatálya alá, fa) - ha a tőketörlesztés időpontja vagy összege nem állapítható meg - a törlesztést a Hitelszerződésben meghatározott legkorábbi időpontban és a Hitelszerződésben meghatározott legalacsonyabb összegben történő megvalósulással kell figyelembe venni, illetve fb) - ha a Hitelszerződés megkötésének időpontja és az első lehívás időpontja nem ismert az első lehívás időpontjának azt az időpontot kell tekinteni, amelytől számítva a legrövidebb idő telik el a Fogyasztó első törlesztésének időpontjáig; fizetési számlához kapcsolódó hitel esetén, ha a hitel időtartama nem ismert, a THM-et akként kell kiszámítani, hogy a teljes hitelösszeg a hitelszerződés teljes időtartamára lehívásra kerül azzal, hogy a THM számításakor a hitel futamidejét három hónapnak kell tekinteni; ha a hitel legmagasabb összegéről még nem állapodtak meg, azt jelzáloghitel és ingatlanlízing esetén ötvenhárommillió forintnak, egyéb esetben négyszázhatvanezer forintnak kell tekinteni; ha a törlesztés időpontja vagy összege a Hitelszerződés vagy a c), f) és g) pontban meghatározott feltételek alapján nem állapítható meg, a THM-et akként kell kiszámítani, hogy ia) a kamatfizetés a tőketörlesztéssel együtt történik, ib) az egy összegben meghatározott, kamatnak nem minősülő díj megfizetésére a szerződés megkötésekor kerül sor, ic) a több részletben fizetendő kamatnak nem minősülő díj az első tőketörlesztés időpontjától rendszeres időközönként kerül kifizetésre és a kifizetések összegei - ha ezek összegszerűen nem ismertek - egyenlő összegek, és id) a Fogyasztó az utolsó részlettel együtt kifizeti a tőke-, kamat- és egyéb esetleges díjtartozásokat; ha a Hitelszerződés szerint a hitel kamata az első időszakra rögzített kamat, és ezt követően új hitelkamatot fognak megállapítani, amit rendszeres időközönként hozzáigazítanak a megállapodás szerinti mutatóhoz, a rögzített kamatozású időszakot követően a megállapodás szerinti mutató tekintetében a THM kiszámításakor érvényes értékén alapuló kamattal, mint változatlan kamattal kell számolni; ha a hitelező egy korlátozott időtartamra vagy összegre eltérő, kedvezményes kamatot és díjat számít fel, a THM kiszámításakor érvényes nem kedvezményes kamatot és a díjat kell figyelembe venni a Hitelszerződés teljes időtartamára a THM értékének meghatározásakor; áthidaló hitel esetén a teljes hitelösszeget a teljes futamidőre lehívottnak kell tekinteni és a futamidőt – ha nem ismert – 12 hónapnak kell tekinteni; feltételes kötelezettség és garancia esetében a teljes hitelösszeget az alábbiak közül a korábbi időpontban egy összegben lehívottnak kell tekinteni: ma) a feltételes kötelezettség vagy garancia potenciális forrását képező, a Hitelszerződésben meghatározott utolsó lehetséges lehívási időpont, vagy

mb) megújuló Hitelszerződés esetén a Hitelszerződés megújítása előtti eredeti időszak vége; n) ingatlanértékhez kötött tőketörlesztésű hitel esetén: na) a fogyasztói törlesztések időpontjának a Hitelszerződésben engedélyezett lehető legkésőbbi időpontokat kell tekinteni, nb) az ingatlanértékhez kötött tőketörlesztésű hitel fedezetéül szolgáló ingatlan értékének százalékában kifejezett növekedését és a szerződésben esetlegesen említett inflációs rátát a Hitelszerződés megkötésekor érvényes, a Magyar Nemzeti Bank által meghatározott aktuális inflációs cél és a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett legutóbbi éves fogyasztói árindex közül a magasabb értéknek, illetve – ha ezek az értékek negatívak – nullának kell tekinteni. A c) pont alkalmazásában a határozatlan idejű Hitelszerződés konkrét futamidő nélküli hitel, ideértve azokat a hiteleket, amelyek esetében a kölcsönt egy adott időszakon belül vagy egy adott időszakot követően teljes összegben vissza kell fizetni, de a visszafizetést követően a kölcsön újra lehívható. 5.2.

A THM értékének meghatározására a az alábbi képletet alkalmazza:

Ck:

a k sorszámú hitelrészlet összege, csökkentve a hitel felvételével összefüggő, az első hitelfolyósításig fizetendő költségekkel,

Dl:

az 1 sorszámú törlesztőrészlet vagy díjfizetés összege,

m:

a hitelfolyósítások száma,

m’:

az utolsó törlesztőrészlet vagy díjfizetés sorszáma,

tk:

az első hitelfolyósítás időpontja és minden ezt követő hitelfolyósítás időpontja közötti időtartam években és töredékévekben kifejezve, ezért t1 = 0,

sl:

az első hitelfolyósítás időpontja és minden egyes törlesztőrészlet vagy díjfizetés időpontja közötti időtartam években és töredékévekben kifejezve,

X: 5.3.

a THM értéke.

Az 5.2. pontban leírt képletet a Hitelintézet az alábbiak figyelembevételével alkalmazza: a) a Felek által különböző időpontokban teljesített törlesztések és folyósítások összege és azok teljesítési ideje eltérő lehet; b) a kezdő időpont az első hitelfolyósítás időpontja; hitelkártya esetén a kezdő időpont a hitelező által nyilvánosan meghirdetett elszámolási időszak első napja; c) a kiszámítás során használt időtartamokat években vagy töredékévekben kell kifejezni; d) egy évet 365 napból (vagy szökőév esetén 366 napból), 52 hétből vagy tizenkét egyenlő hosszúságú hónapból állónak kell tekinteni, egy ilyen hónapot 30,41666 napból állónak kell tekinteni függetlenül attól, hogy szökőévről van-e szó; e) a számítás eredményét százalékos formában, legalább egy tizedesjegy pontossággal kell meghatározni, ha a következő tizedeshelyen álló számjegy 5 vagy annál nagyobb, akkor az azt megelőző tizedeshelyen álló számjegyet eggyel növelni kell.

61

Ha a különböző időpontok közötti, a számításokban használt időtartamok nem fejezhetők ki egész számú hétben, hónapban, illetve évben, akkor azokat az egyik említett időegység egész számú többszörösének és megfelelő számú napnak a kombinációjaként kell kifejezni. Napok használata esetén: a) minden napot számolni kell, a hétvégéket és az ünnepnapokat is, b) visszafelé kell számolni, először azonos időegységeket, majd napokat véve, az első lehívás napjáig, c) a napokban kifejezett időszak hossza úgy kapható meg, hogy az első napot nem kell figyelembe venni, az utolsó napot azonban igen, és azt úgy kell kifejezni években, hogy a napok számát el kell osztani a teljes év napjainak számával (365 vagy 366 nappal), az utolsó naptól visszafelé számolva az előző év ugyanezen napjáig. 5.4. A THM számítása jelzáloghitel esetén 5.4.1.

Jelzáloghitel esetén az 5.2. pontban meghatározott képletet a Hitelintézet az alábbiak figyelembevételével alkalmazza: a) állami kamattámogatással nyújtott jelzáloghitelnél az állam által átvállalt összeget nem veszi figyelembe a támogatás jogszabályban meghatározott időtartamáig, b) az ingatlan készültségi fokának függvényében szakaszosan, de előre nem meghatározható időpontokban folyósított jelzáloghitel esetén úgy tekinti, hogy az egész hitel az első hitelfolyósítás időpontjában kerül kifizetésre, c) az ingatlan készültségi fokának függvényében, de előre nem meghatározható időpontokban tartott helyszíni szemléknél úgy tekinti, hogy a helyszíni szemlék várható díja az első hitelfolyósítás időpontjában kerül kifizetésre, d) ha a hitelező a jelzáloghitelt vagy az ingatlanon alapított különvált zálogjogot egy jelzálog-hitelintézetnek adja el, az eladásig terjedő időszakot 2 hónapnak tekinti, e) ha a helyszíni szemlék száma előre nem határozható meg, két szemle díját veszi figyelembe.

6.

A THM meghatározása az aktuális feltételek, illetve a hatályos jogszabályok figyelembevételével történik és a feltételek változása esetén a mértéke módosulhat.

7.

Változó kamatozású kölcsönöknél a THM értéke nem tükrözi a hitel kamat- és árfolyamkockázatát.

8.

A különböző hitelkonstrukciókhoz tartozó THM-et a Hitelintézet hatályos Hirdetményei teszik közzé. Az Ügyfél adott hitelére vonatkozó, konkrét THM értékét a Hitelszerződés tartalmazza.

Kereskedelmi kommunikációra vonatkozó szabályok: 1. A THM értékének meghatározása egyenletes törlesztésű hitelekre: a) Jelzáloghitel esetén a hitel összege 5 millió forint, futamideje 20 év b) Fizetési számlához kapcsolódó hitel esetén a hitel összege 375 ezer forint, futamideje 1 év c) 1 millió forintos összeghatárig nyújtott – az a) és b) pontba nem tartozó – hitelnél a hitel összege 500 ezer forint, futamideje 3 év, d) 1 millió forint feletti az a) és b) pontba nem tartozó – hitelnél a hitel összege 3 millió forint, futamideje 5 év. 2. Nem egyenletes törlesztésű hitelnél is alkalmazni kell az (1) pontban meghatározott feltételeket, de ebben az esetben az eltérő törlesztési módot feltűnő módon jelezni kell. 3. Ha az adott hitelt a hitelező nem nyújtja az (1) pontban meghatározott feltételekkel és a hitelező által kínált feltételek érdemben attól eltérőek, abban az esetben a THM számításakor az (1) pontban említett feltételekhez legközelebbi – a hiteltípusra létező – összeget és futamidőt kell figyelembe venni. Ezt a kereskedelmi kommunikációban feltűnő módon jelezni kell.

62

4. Az (1) pont alkalmazásában egyenletes törlesztésű hitel az a legfeljebb 6 hónapos türelmi idejű hitel, amelynek visszafizetése havonta, azonos összegű törlesztéssel történik. Azonos összegű törlesztés alatt értendő minden olyan kölcsöntörlesztés, amely esetében a tőketörlesztési időszakban a tőketörlesztés és a kamat forintban meghatározott együttes összege állandó. Kereskedelmi kommunikációra vonatkozó szabályok jelzáloghitel esetére: Ha a jelzáloghitelre vonatkozó kereskedelmi kommunikációban szerepel a hitel kamata, bármilyen költsége, törlesztő részlete vagy ezekkel összefüggésbe hozható bármilyen utalás, közvetlenül ezt követően a THM értékének is – a rövidítés feltüntetésével – szerepelnie kell legalább ugyanakkora méretben és megegyező megjelenítésben vagy jól érthetően el kell hangzania. A jelzáloghitelre vonatkozó nyilvános tájékoztatónak és ajánlattételnek feltűnő módon tartalmaznia kell a THM értékét azzal a kiegészítéssel, hogy a) a THM meghatározása az aktuális feltételek és a hatályos jogszabályok figyelembevételével történt, a feltételek változása esetén a mértéke módosulhat, b) a THM mutató értéke nem tükrözi a hitel kamatkockázatát. THM felső határa A Takarékszövetkezet a Fogyasztónak nem nyújthat olyan kölcsönt, amelynek a Teljes Hiteldíj Mutatója meghaladja a jegybanki alapkamat 24 százalékponttal növelt mértékét. Kivétel:  a fizetési számlához kapcsolódó,  a kézizálog fedezete mellett nyújtott kölcsönre  A mindennapi élet felszerelési tárgyainak, tartós fogyasztási cikkeinek (ide nem értve a gépjárművet) megvásárláshoz, szolgáltatások igénybevételéhez nyújtott hitelek (áruhitelek) esetében, amennyiben a hitel folyósítása közvetlenül az áruhitellel érintett termék értékesítőjének, illetve a szolgáltatás nyújtójának történik, a Teljes Hiteldíj Mutató nem haladhatja meg a jegybanki alapkamat 39 százalékponttal növelt mértékét. Az érintett naptári félévet megelőző hónap első napján érvényes jegybanki alapkamat irányadó az adott naptári félév teljes idejére. A kirendeltségen a kirendeltség vezetők feladata, a THM törvényben szabályozott mértékének betartása.

63

8. A Takarékszövetkezet által felszámított hiteldíjak A nyújtott hitelek után a Takarékszövetkezet az alábbi díjakat számítja fel a vállalkozások részére  változó mértékű ügyleti kamatot,  késedelmes teljesítés esetén – az esedékessé vált (lejárt) összes tartozás után felszámított hiteldíjon felül késedelmi kamatot  kezelési költséget,  hitel előkészítési díjat  nyomtatvány költséget  rendelkezésre tartási jutalékot,  bankgarancia díjat  egyéb díjak, költségek, jutalékokat. A hiteldíj a kölcsönért fizetendő ellenérték, amely tartalmazza a kamatokat, folyósítási jutalékokat és minden egyéb - a kölcsön felhasználásával kapcsolatosan teljesítendő - ellenszolgáltatást. A hitel teljes díját, illetve felszámítandó valamennyi költséget szerződésbe kell foglalni. A díjak mindenkori mértékét a takarékszövetkezet Hirdetménye tartalmazza. 8.1. Ügyleti kamat A Szerződésben meghatározott kamat, amelynek mértéke - eltérő megállapodás hiányában – változó, illetve az üzletszabályzatban és a szerződésben meghatározott feltételek alapján a Takarékszövetkezet által egyoldalúan változtatható. A referencia kamatlábhoz kötött kamat esetében az ügyleti kamat az adott ügyletre alkalmazott érvényes referencia kamatláb és az egyedileg meghatározott kamatfelár összege, melynek mértéke a referencia kamatláb változásához igazodóan változik. Az ügyleti kamat felszámítás kezdő időpontja a kölcsön folyósításának napja, utolsó napja a szerződésben meghatározott utolsó törlesztési időpontot megelőző nap. Amennyiben a felek vagy a felek bármelyike a szerződést ezen időpont előtt megszüntetik vagy a szerződés ezen időpont előtt megszűnik, úgy az ügyleti kamat a szerződés megszüntetésének, illetve megszűnésének időpontját megelőző napig jár, ezt követően pedig a Takarékszövetkezet késedelmi kamatot jogosult felszámítani. A Takarékszövetkezet referencia kamatnak tekinti az alábbi kamatokat:  jegybanki alapkamat  1 hónapos BUBOR  3 hónapos BUBOR  6 hónapos BUBOR  12 hónapos BUBOR 

Államadósság Kezelő Központ Zrt. (ÁKK Zrt.) által közzétett -3 hónapos átlagon alapulóállampapírhozam Az egy évig állandó kamatozású kölcsönök esetén az ÁKK Zrt. által havi rendszerességgel közzétett, a közzétételt megelőző három naptári hónapban tartott 12 hónapos névleges futamidejű diszkont kincstárjegy aukcióin kialakított átlaghozamok adott aukción elfogadott mennyiségekkel súlyozott számtani átlaga.

8.2. Késedelmi kamat Adós(ok), ha a kölcsön / hitelszerződésben foglalt bármilyen fizetési kötelezettségüknek (kivéve a késedelmi kamatfizetési kötelezettséget) az esedékesség időpontjában nem tesznek eleget, a Takarékszövetkezet - a késedelem időtartamára a lejárt és esedékessé vált tartozások után- a hatályos Hirdetményben foglaltak szerinti késedelmi kamatot jogosult felszámítani.

64

A kamat és a késedelmi kamat felszámításának képlete:

Késedelmi kamat = késedelmes összeg x naptári napok száma x késedelmi kamatláb 360 X 100 8.3. Kezelési költség A Szerződésben a mindenkori fennálló hitelösszeg százalékában vagy konkrét összegben meghatározott díj, megfizetése a Szerződésben rögzített időpontokban esedékes. Amennyiben a Felek másképp nem rendelkeznek, mértékére az adott hitel/kölcsönügyletre vonatkozó hatályos Hirdetmény az irányadó. A kezelési költség felszámítása lehet:  egyszeri kezelési költség, melyet az adósoknak a kölcsön folyósításakor egy összegben kell megfizetni, a folyósított összeg után,  évi kezelési költség, amely kamatszerű havonta az aktuális tőketartozás után kerül felszámításra. A lejárati idő előtti kölcsön visszafizetésekor a Takarékszövetkezet kezelési költséget nem fizet vissza. 8.4. Hitel előkészítési díj A Takarékszövetkezet – eltérő megállapodás hiányában – az Ügyfél által benyújtott hitelkérelem hitel előkészítés eljárásáért díjat számít fel, melynek mértékét a kérelmezett hitel/kölcsönösszeg százalékában vagy konkrét összegben határozza meg. A hitel előkészítési díj mértékét a mindenkori hatályos Hirdetmény tartalmazza. A hitel előkészítési díj megfizetése az első folyósításkor teljes összegben esedékes. 8.5. Nyomtatvány költség Az első folyósításkor esedékes díj, amely meghatározott összegben, a Szerződésben kerül megállapításra. Amennyiben a Felek másképp nem rendelkeznek, mértékére az adott hitel/kölcsönügyletre vonatkozó hatályos Hirdetmény az irányadó. 8.6. Rendelkezésre tartási jutalék A Szerződésben az Ügyfél rendelkezésére tartott, le nem hívott hitelrész /kölcsön, illetve igénybe nem vett hitelkeret százalékában meghatározott díj, melynek, megfizetése – eltérő megállapodás hiányában - a rendelkezésre tartási időszak alatt minden naptári hónap végén, illetve a Szerződés megszűnésekor esedékes. A rendelkezésre tartási díj felszámításának kezdő időpontja a hitel/kölcsön igénybe vételi lehetőség megnyílásának a Szerződésben rögzített időpontja, végső időpontja az igénybevételi lehetőség utolsó napját megelőző nap, illetve a tényleges igénybevétel (folyósítás) napját megelőző nap. Amennyiben a Felek másképp nem rendelkeznek, mértékére az adott hitel/kölcsönügyletre vonatkozó hatályos Hirdetmény az irányadó. A Takarékszövetkezet csak vállalkozói hitelek esetében alkalmazza.

65

8.7. Bankgarancia díj A Takarékszövetkezet bankgarancia nyilatkozat kiadásáért bankgarancia díjat számít fel, amelyet a kérelmezett bankgarancia összegének meghatározott százalékában határoz meg. A bankgarancia díj mértékét a mindenkori hatályos Hirdetmény tartalmazza. 8.8. Felszámolható egyéb díjak és költségek 

 



    

Levelezési költségek - felszólítás díja (Az adós, adóstársak, kezesek részére küldött felszólító levél díja, amely felmerüléskor esedékes.) - felmondás díja (Az adós, adóstárs, kezesek részére küldött felmondó levél díja, amely felmerüléskor esedékes.) Prolongációs költség (Az Ügyfél által írásban kért és a Takarékszövetkezet által jóváhagyott, a hitel / kölcsön eredeti szerződésben meghatározott futamidejének meghosszabbítására irányuló kérelem teljesítésének eljárási díja, amely szerződésmódosítás aláírásakor esedékes.) Rendkívüli ügyintézési díj (A Takarékszövetkezet jogosult az általa az Adós kérelmére nyújtott, a kölcsönszerződésben általa vállalt szolgáltatásokat meghaladó többlet-szolgáltatásért, illetve rendkívüli ügyintézésért – amennyiben arra nem a Takarékszövetkezet hibájából vagy mulasztása miatt került sor – rendkívüli ügyintézési díjat felszámítani különösen az Ügyfelek kérésére kiállított igazolások, számlaegyenlegek fénymásolat kérések esetén, amely díjak az ügyintézésre irányuló kérelem benyújtásakor esedékesek.) Egyéb olyan fizetési kötelezettség, amely a szerződésben vállalt kötelezettség nem teljesítéséből származnak, különösen értve ez alatt a behajtás költségeit is. Az Adós a kölcsön behajtásával kapcsolatosan a Takarékszövetkezetnél felmerült, igazolt költségeket is köteles megfizetni, így többek között bármely jogi, bírósági eljárás, harmadik fél által végzett követelésérvényesítés költségét. Biztosítási és garanciadíjak, Átutalási díjak, A Garantiqa Hitelgarancia Zrt. által felszámított készfizető kezességvállalási díj és az Agrárvállalkozási Hitelgarancia Alapítvány által felszámított készfizető kezességi díj Helyszínelés díja: Amennyiben a Kölcsönszerződés így rendelkezik, az Ügyfél a Takarékszövetkezet részére a Hirdetményben meghatározott összegű helyszínelési díjat köteles fizetni. Előtörlesztési Díj: jelenti a Hitelszerződésben megállapított teljesítési határidő előtti részleges vagy teljes előtörlesztés esetén, a Hitelszerződésben meghatározott feltételek szerint és a Hirdetményben meghatározott mértékben, a Hitelintézetnél az előtörlesztéshez közvetlenül kapcsolódó, objektíve indokolt költségek megtérítésére szolgáló, az Ügyfél által a Hitelintézetnek megfizetendő díjat.

Az Ügyfél köteles mindazon díjak és költségek megfizetésére (ideértve különösen, de nem kizárólagosan az ingatlan-nyilvántartási eljárás díját és a szerződés(ek), jognyilatkozat(ok) közokiratba foglalás költségeit), amelyek a Kölcsönszerződésben meghatározott bármely kötelezettsége teljesítésével összefüggésben felmerül. A jelen üzletszabályzatban felsorolt kamatok, díjak, jutalékok, költségek közül a szerződéskötéskor a Hirdetményben meghatározott megnevezésű és mértékű kamatokat, költségeket, jutalékokat és egyéb díjakat jogosult a Takarékszövetkezet felszámítani. 9. Fogyasztói hitelek díjainak felszámolása A nyújtott hitelek után a takarékszövetkezet az alábbi díjakat számítja fel a fogyasztók részére  ügyleti kamat

66

  

helyszínelés díj késedelmi kamat (késedelmes tőkére, késedelmes ügyleti kamatra és minden egyéb díjra, vagy költségre) egyéb díjak, költségek (pl.: fizetési számla vezetési díj, pénztári kp. felvételi díj)

9.1. Fogyasztónak minősülő Ügyfél esetében a százalékos arányban meghatározott díjak a hitel pénznemében, a tételesen meghatározott díjak és költségek forintban állapíthatóak meg. 9.2. A költségeket és díjakat a Takarékszövetkezet a felmerülésük időpontjában érvényesíti az Ügyfelekkel szemben. A határidőben meg nem fizetett költségek, díjak után a Takarékszövetkezet a hatályos jogszabályi rendelkezések alapján számít fel késedelmi kamatot. 9.3. Előtörlesztésre vonatkozó általános szabályok 1. Az Adós a Hitelintézethez intézett, erre irányuló írásbeli nyilatkozattal bármikor jogosult a kölcsön és járulékai teljes, vagy részleges előtörlesztésére. 2. Előtörlesztés esetén a Hitelintézet csökkenti a kölcsön teljes díját az előtörlesztett részlet vonatkozásában a Hitelszerződés eredeti lejárata szerint fennmaradó időtartamára vonatkozó Ügyleti Kamattal és az azon kívüli minden egyéb ellenszolgáltatással. 3. Amennyiben az előtörlesztés összege nem elegendő a teljes fennálló le nem járt tartozás kiegyenlítésére, az előtörlesztés összegéből először a befizetés napjáig felmerült költséget, díjakat, majd a kamatot (Késedelmi és Ügyleti kamatot ebben a sorrendben) kell elszámolni, és csak az ezt követően fennmaradt összeget lehet tőke előtörlesztésre fordítani. 4. Az előtörlesztett összeg alapján az előtörlesztést követő hónaptól esedékes törlesztő részletek összege – ha a felek eltérően nem állapodnak meg – újraszámításra kerül. 5. Az előtörlesztés nem mentesíti az Adóst a Hitelszerződésben vállalt havi törlesztő részletek rendszeres megfizetése alól, kivéve, ha az Adós az előtörlesztéssel a teljes tartozását kiegyenlítette. A teljes tartozás kiegyenlítésekor a Hitelintézet - az időközbeni előtörlesztések figyelembevételével elszámol az Adóssal. 6. Előtörlesztésnél a Hitelintézet Szerződésmódosítási Díjat nem számít fel/felszámít. 9.3.1. Fogyasztóknak nyújtott forint alapú Jelzáloghitel ügyletek esetében 9.3.1.1. Nem számítható fel Előtörlesztési díj ha az előtörlesztés visszafizetési biztosítékként kötött biztosítási szerződés alapján történt, ha az Adós fennálló tartozása nem haladja meg az egymillió forintot és a megelőző tizenkét hónap alatt előtörlesztést nem teljesített, lakáscélú jelzáloghitel esetében a Hitelszerződés hatálybalépésétől számított huszonnégy hónapot követően teljesített első részleges, vagy teljes előtörlesztés (végtörlesztés) alkalmával, kivéve, ha a részleges vagy teljes előtörlesztés (végtörlesztés) - részben vagy egészben - más pénzügyi intézmény által folyósított kölcsönből történik, vagy ha az előtörlesztett összeg meghaladja a Hitelszerződésben meghatározott kölcsönösszeg felét.

67

9.3.1.2. Előtörlesztés esetén a Hitelintézet jogosult az előtörlesztés miatt keletkező költségeinek Előtörlesztési Díj jogcímen történő megtérítésére. Az érvényesített költségek mértéke nem haladhatja meg az előtörlesztett összeg két százalékát. 9.3.1.3. A jelzáloglevéllel finanszírozott esetén - ideértve a jelzálog-hitelintézet által refinanszírozott Hitelszerződést is - a Hitelintézet jogosult az előtörlesztéssel kapcsolatos, az előtörlesztett összeg 2 százalékát meghaladó költségét is érvényesíteni, ha az előtörlesztés olyan időszakra esik, amikor a jelzáloghitel kamata rögzített, vagy változó kamatú és az előtörlesztésre a kamatperióduson belül kerül sor. Az Előtörlesztési Díj mértéke ebben az esetben sem haladhatja meg az előtörlesztett összeg 2,5 százalékát. 9.3.1.4. A 9.3.1.2. és9.3.1.3. pontban írt Előtörlesztési Díjon felül a Hitelintézet az előtörlesztés során semmilyen további fizetési kötelezettséget nem írhat elő. 9.3.1.5. Lakáscélú jelzáloghitel esetében az érvényesített Előtörlesztési Díj mértéke az előtörlesztett összeg 1%-át, a jelzáloglevéllel finanszírozott Hitelszerződés esetén az előtörlesztett összeg 1,5%-át nem haladhatja meg, kivéve, ha a részleges vagy teljes előtörlesztés - részben vagy egészben - más pénzügyi intézmény által folyósított kölcsönből történik. 9.3.2. Fogyasztóknak nyújtott fogyasztási kölcsön típusú forint kölcsön ügyletek esetében 9.3.2.1. A Hitelintézet az Adós részleges vagy teljes előtörlesztése esetén az előtörlesztéshez közvetlenül kapcsolódó, esetleges, méltányos, és objektíve indokolt költségeinek Adós általi megtérítésére az alábbi korlátozásokkal jogosult, ha az előtörlesztés olyan időszakra esik, amikor a kamat rögzített: -

az Adós által megtérítendő költségek mértéke nem haladhatja meg az előtörlesztett összeg egy százalékát, ha az előtörlesztés időpontja és a kölcsön Hitelszerződés szerinti lejáratának időpontja közötti időtartam az egy évet meghaladja;



az Adós által megtérítendő költségek mértéke nem haladhatja meg az előtörlesztett összeg fél százalékát, ha az előtörlesztés időpontja és a kölcsön Hitelszerződés szerinti lejáratának időpontja közötti időtartam az egy évet nem haladja meg;



az Adós által megtérítendő költségek nem haladhatják meg az előtörlesztés időpontja és a kölcsön Hitelszerződés szerinti lejáratának időpontja közötti időtartamra az Adós által fizetendő kamat összegét az előtörlesztés időpontjában érvényes feltételek figyelembevételével.

9.3.2.2. Nem számítható fel előtörlesztési díj abban az esetben, ha az előtörlesztés visszafizetési biztosítékként kötött biztosítási szerződés alapján történt, továbbá ha tizenkét hónap alatt egy alkalommal az Adós által teljesített előtörlesztés összege nem haladja meg a kétszázezer forintot.

68

10. A hiteldíj módosítása 10.1. A Takarékszövetkezet az Adóssal kötött Szerződésben meghatározott kamatot, díjat, költséget és egyéb szerződési feltételt jogosult egyoldalúan, -a jogi, szabályozói környezet, a jegybanki előírások megváltozása, a pénzpiaci feltételek, a makrogazdasági környezet, a forrásköltség, az ügyfél- és ügyletkockázat változásától függően-, az Adós számára kedvezőtlenül módosítani. 10.2. Fogyasztónak minősülő Ügyfél esetében a hiteldíj módosítására 10.8. pontban foglalt előírások betartásával kerülhet sor. 10.3. A Takarékszövetkezetet a hiteldíj megváltoztatásának joga a kölcsön lejárttá válását illetve felmondását követően is megilleti. 10.4. A kamatváltozásról a Takarékszövetkezet köteles az Ügyfelet haladéktalanul értesíteni. Amennyiben az Ügyfél az ügyleti kamat megváltozott mértékét nem fogadja el, úgy köteles az eredeti ügyleti kamattal teljes tartozását – ha jogszabályi előírás figyelembevételével a Takarékszövetkezet ettől eltérő visszafizetési határidőt nem határozott meg a számára - az értesítés kézhezvételétől számított 15 napon belül visszafizetni. Ellenkező esetben a Takarékszövetkezet az értesítésben meghatározott időponttól kezdődően a módosított mértékű ügyleti kamatot jogosult felszámítani. A hiteldíj, a hitelezéssel kapcsolatos egyéb díjtételek mértékének változását a Hirdetményben és az üzlethelységeiben történő kifüggesztés útján közzé kell tenni. 10.5. A szerződés egyoldalúan nem módosítható új díj vagy költség bevezetésével. Az egyes kamat, díj vagy költségelemek szerződésben meghatározott számítási módja egyoldalúan, az Ügyfél számára kedvezőtlenül nem módosítható. 10.6. Az ügyfél hirdetményben történő tájékoztatása során biztosítani kell, hogy megállapítható legyen, melyik kamat-, díj- vagy költségelem milyen mértékben változik. Az ügyfél számára elérhetővé kell tenni a módosítás okait. 10.7. A Hitelintézet a Hitelkeret-szerződés bármely feltételét jogosult módosítani, ha a módosítás az Adós számára nem kedvezőtlen. Az Adós számára nem kedvezőtlen egyoldalú szerződésmódosítást a Hitelintézet az üzletszabályzata vagy az általános szerződési feltételek módosításával is végrehajthatja, ebben az esetben az üzletszabályzat vagy az általános szerződési feltételek vonatkozó rendelkezése válik a Hitelkeret-szerződés részévé. A módosításról az érintett ügyfeleket – legkésőbb a módosítás hatálybalépését követő legközelebbi számlakivonattal együttesen – postai úton vagy más, a szerződésben meghatározott közvetlen módon is értesíti, továbbá elektronikus kereskedelmi szolgáltatás nyújtása esetén a módosítást az ügyfelek számára folyamatosan és könnyen hozzáférhető módon, elektronikus úton is elérhetővé teszi. 10.8. Nem minősül egyoldalú szerződésmódosításnak, ha a Takarékszövetkezet az Üzletszabályzat hatálya alá tartozó új szolgáltatásokat, ügyleteket vezet be, melyeket az adós részére elérhetővé tesz és melyeket az Adós kifejezetten elfogad. 11. Az Ügyfél és a Hitelintézet közötti Szerződés megszűnése, megszüntetése 1. A Szerződés az annak tárgyaként meghatározott ügylet mindkét Fél általi teljesítésével megszűnik. 2. A szerződés megszüntethető: (ii) a Felek erre irányuló írásbeli közös megállapodásával a megállapodásban a Felek által meghatározott időpontban; (iii) bármelyik Fél jelen Üzletszabályzatban vagy a Szerződésben meghatározott feltételek szerinti rendes felmondásával a jelen Üzletszabályzatban vagy a Szerződésben kikötött felmondási idővel; (iv) bármelyik Fél jelen Üzletszabályzatban vagy a Szerződésben meghatározott feltételek

69

(v)

szerinti rendkívüli felmondásával, azonnali hatállyal; a Fogyasztó Ügyfél alábbi 5. pont szerinti elállásával (felmondásával).

3. A szerződés megszüntetése a Felek közös megegyezésével A Szerződés közös megegyezéssel történő megszűntetése esetén a megszűnés feltételeire és a Felek közötti elszámolásra a Felek írásbeli megállapodása az irányadó. 4. A Szerződés megszüntetése rendes felmondássalAmennyiben a Szerződés, az Általános Szerződési Feltételek vagy a jelen Üzletszabályzat eltérően nem rendelkeznek, az Ügyfél jogosult - tartozásainak rendezése mellett - a Szerződést az alábbi feltételekkel felmondani: - az Ügyfél a Keretszerződést bármikor, azonnali hatállyal jogosult felmondani; - a Fogyasztó Ügyféllel kötött, határozatlan idejű Hitelszerződést a Fogyasztó Ügyfél jogosult bármikor, a Szerződésben meghatározott felmondási idővel felmondani; - egyéb szerződések esetében az Ügyfél jogosult a Szerződést bármikor, 30 napos felmondási idővel felmondani. Fogyasztó Ügyféllel kötött Hitelszerződés Ügyfél általi rendes felmondására a teljes Előtörlesztés alábbi 5.3. pontban meghatározott rendelkezései az irányadók. Amennyiben a Keretszerződés határozatlan idejű, vagy egy évet meghaladó időtartamra szól, azt az Ügyfél az első év elteltével díj-, költség-, vagy egyéb fizetési kötelezettségmentesen jogosult felmondani. Amennyiben az Ügyfél egy évet meg nem haladó futamidejű Keretszerződést, vagy egy évet meghaladó futamidejű Keretszerződést az első év letelte előtt szüntet meg rendes felmondás útján, a Hitelintézet a felmondással kapcsolatban ténylegesen és közvetlenül felmerülő költségei Ügyfél általi megtérítésére jogosult. A Hitelintézetet ezen költségek vonatkozásában az Ügyfél felé elszámolási kötelezettség terheli. Ezen túlmenően, a Keretszerződés felmondása esetén a Hitelintézet kizárólag a Keretszerződésnek megfelelően, ténylegesen teljesített szolgáltatás arányos ellenértékére jogosult. 4.2. Amennyiben a Szerződés, vagy a jelen Üzletszabályzat eltérően nem rendelkezik, a Hitelintézetet a rendes felmondás joga az alábbi feltételekkel illeti meg: - a határozatlan idejű Keretszerződést, valamint a Fogyasztó Ügyféllel kötött határozatlan idejű Hitelszerződést a Hitelintézet rendes felmondás útján, az Ügyfélnek (Fogyasztó Ügyfélnek) papíron vagy más tartós adathordozón megküldött nyilatkozattal, két hónapos felmondási idővel jogosult megszüntetni; - egyéb, határozatlan idejű Szerződés esetében a Hitelintézetet a rendes felmondás joga harminc napos felmondási idővel, indokolási kötelezettség nélkül illeti meg. - határozott időre kötött egyéb Szerződést a Hitelintézet rendes felmondás útján nem jogosult megszüntetni. 5. A Fogyasztó Ügyfelet megillető elállási/felmondási jog 5.1. A Fogyasztó Ügyfél a Hitelszerződéstől a szerződéskötés napjától számított tizennégy napon belül indokolás nélkül elállhat, ha a hitel Hitelintézet általi folyósítására még nem került sor. A Fogyasztó Ügyfelet a szerződéskötés napjától számított tizennégy napon belül díjmentes felmondási jog illeti meg abban az esetben, ha a hitelt a Hitelintézet már folyósította. Ha a Fogyasztó Ügyfél az Fhtv. 6. § és 7. § szerinti tájékoztatást a szerződéskötést követően kapja kézhez, elállási/felmondási jogát a tájékoztatás kézhezvételétől számított tizennégy napig gyakorolhatja 5.2. A Fogyasztó Ügyfél 5.1. pont szerinti elállási/felmondási jogát határidőben teljesítettnek kell tekintetni abban az esetben, ha a Fogyasztó Ügyfél elállásra/felmondásra irányuló nyilatkozatát a határidő lejártáig postára adja vagy egyéb igazolható módon azt a Hitelintézetnek elküldi. 5.3. A Fogyasztó Ügyfél a felmondásról szóló nyilatkozatának elküldését követően haladéktalanul, de

70

legkésőbb harminc napon belül köteles a felvett hitelösszeget és a hitel lehívásának időpontjától a visszafizetés időpontjáig felszámítható, a Szerződés szerint megállapított hitelkamatot a Hitelintézetnek visszafizetni. 5.4. A Hitelintézet a fenti 5.3. pontban meghatározott összegen felül kizárólag arra az összegre jogosult, amelyet az államnak vagy az önkormányzatnak a hitellel kapcsolatosan megfizetett, ha annak visszatérítésére nincs mód. 5.5. A Fogyasztó Ügyfél fenti 5.1. pont szerinti elállási/felmondási jogának gyakorlása azt a hitelhez kapcsolódó járulékos szolgáltatásra vonatkozó szerződést is felbontja, amely a Hitelintézet által vagy egy harmadik fél és a Hitelintézet előzetes megállapodása alapján harmadik fél által nyújtott szolgáltatásra vonatkozik. A jelen pontban foglalt rendelkezés nem alkalmazandó a Fogyasztóval kötött Jelzáloghitelszerződésre, valamint a Hitelintézet által a Fogyasztó Ügyfélnek fizetési számlához nyújtott olyan hitelkeretre, amely alapján nyújtott kölcsönt három hónapon belül vagy a Hitelintézet felszólítására az Ügyfélnek vissza kell fizetnie. 6. A szerződés megszüntetése rendkívüli felmondással 6.1. Amennyiben a Szerződés, vagy a jelen Üzletszabályzat eltérően nem rendelkezik, a Hitelintézet az Ügyféllel kötött Szerződést az alábbi esetekben jogosult azonnali hatállyal, rendkívüli felmondással megszüntetni: (i) az Ügyfél alábbi 6.2. pontban meghatározott súlyos szerződésszegése esetén; (ii) az Ügyfél felróható magatartása miatt a szerződéses jogviszony további fenntartása nem várható el a Hitelintézettől; (iii) a Hitelszerződés megkötését követően az Ügyfél vagyoni helyzetében, fizetőképességében, illetőleg a biztosítékok értékében olyan negatív változás következik be, amely a megtérülést veszélyezteti; (iv) az Ügyfél a Szerződés megkötésekor, vagy a jogviszony fennállása során a Hitelintézettel valótlan adatokat közöl, avagy adatokat eltitkol, esetleg más módon megtéveszti a Hitelintézetet; (v) a Polgári Törvénykönyv 6:387. §-ában meghatározott esetekben 6.2. Az Ügyfél súlyos szerződésszegésének minősül: - az Ügyfél Szerződésben foglalt együttműködési, illetve tájékoztatási kötelezettségének elmulasztása; - a Hitelszerződés megkötését követően az Ügyfél fedezetelvonásra irányuló magatartása, azaz (i) a Felek által megkötött Hitelszerződésben meghatározott fizetési számla-szerződéseknek az Ügyfél által történő felmondása; (ii) a Hitelintézet előzetes tájékoztatása nélkül más hitelintézetnél fizetési számla nyitása vagy fenntartása; (iii) a Hitelintézet előzetes hozzájárulása nélkül további hiteltartozás vállalása; - a Szerződésben meghatározott egyéb esetek. 6.3. A Hitelintézet az Ügyféllel kötött Keretszerződést kizárólag akkor jogosult rendkívüli felmondás útján, azonnali hatállyal megszüntetni, ha az Ügyfél a kötelezettségét súlyosan vagy ismételten megszegte. 7. A megszüntetés jogkövetkezményei 7.1. A szerződéses jogviszony bármely okból történő megszűnése esetén az Ügyfél Hitelintézettel szemben fennálló tartozása azonnal - felmondási idő kikötése esetén a felmondási idő utolsó napján - esedékessé válik. Amennyiben az Ügyfél az ekként esedékessé váló tartozását a Hitelintézettel ez irányú felszólítására nem egyenlíti ki, a Hitelintézet saját választása szerint jogosult eldönteni, hogy a követelését biztosító jogokkal milyen módon kíván élni. 7.2. Ha a Fogyasztó Ügyfél Hitelszerződésében meghatározott kamatperiódus lejárta után a kamat,

71

illetve a Kamatfelár mértéke az újabb kamatperiódusban a Fogyasztó Ügyfélre hátrányosan változik, a Fogyasztó Ügyfél a Hitelszerződés költség- és díjmentes felmondására jogosult. A felmondást a Fogyasztó Ügyfélnek a kamatperiódus lejártát megelőző 60 nappal kell közölnie a Hitelintézettel, és annak érvényességéhez az is szükséges, hogy a Fogyasztó Ügyfél a fennálló tartozását legkésőbb a kamatperiódus utolsó napján a Hitelintézet részére teljesítse. 7.3. A Hitelszerződés felmondását megelőzően a Hitelintézet a Fogyasztó Ügyfélnek, a kezesnek és a személyes adósnak nem minősülő zálogkötelezettnek küldött írásbeli fizetési felszólításban felhívja a Fogyasztó Ügyfél, a kezes, illetve a zálogkötelezett figyelmét a teljes fennálló és a lejárt tartozás összegére, a fizetendő kamat és Késedelmi Kamat mértékére, valamint a nemfizetés esetén teljesítendő további kamatteherre és a tartozás rendezésének elmaradása esetén a várható jogkövetkezményekre. 7.4. A Jelzáloghitel-szerződés felmondását megelőzően a Hitelintézet az előző pontban meghatározott írásbeli fizetési felszólítással és tájékoztatással egyidejűleg köteles a Fogyasztó Ügyfélnek bemutatni a Fogyasztó által a szerződés megkötésétől kezdődően – egyes évekre összesítve, de a fogyasztó külön kérésére havi bontásban is – teljesített törlesztő részletek, a visszafizetett tőkeösszeg, az elszámolt kamat, Késedelmi Kamat és egyéb költségek, továbbá a tőkésített kamat és a fennálló tartozás alakulását. 7.5. Lakáscélú Hitelszerződés esetében a szerződés felmondását követő kilencvenedik napot követően a Hitelintézet a Fogyasztó Ügyfél nem teljesítése miatt a felmondás napját megelőző napon érvényes ügyleti kamatot, költséget és díjat meghaladó mértékű Késedelmi Kamatot, költséget és díjat nem számíthat fel. 7.6. Amennyiben a deviza alapú lakáscélú hitel- és kölcsönszerződés vagy pénzügyi lízingszerződés a szerződés felmondása bekövetkezésekor a fennálló tartozás összegének forintban történő meghatározását írja elő, az előző pontban írt rendelkezést azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a szerződés felmondását követő kilencvenedik napot követően a Fogyasztó Ügyfél nem teljesítése miatt a felmondás napján érvényes ügyleti kamatot és kezelési költséget meghaladó mértékű Késedelmi Kamat, költség, díj vagy jutalék nem számítható fel. 7.7. A Hitelintézet a Szerződés felmondását az Adósnak, a kezesnek és a személyes adósnak nem minősülő zálogkötelezettnek küldi meg, melynek igazolása a Hitelintézetet terheli. 7.8. A Szerződés bármely okból történő megszűnése esetén a Felek kötelesek elszámolni egymással. 7.9. A felmondás nem érinti - a szerződés alapján - a Hitelintézet által visszavonhatatlanul vállalt kötelezettségek teljesítését. 12. Lakossági hitelek típusa Fogyasztási hitelek  áruvásárlási  személyi  lakossági folyószámlához kapcsolódó hitel Építési jellegű hitelek  építési, ingatlanvásárlási, felújítási, korszerűsítési, bővítési hitelek 13. Vállalkozói hitelezés A kölcsön a vállalkozások jogszerű tevékenységével kapcsolatos célok megvalósítása érdekében termelési, szolgáltatási, egyéb tevékenység elősegítésére a saját anyagi erő kiegészítésére nyújtható. 2014. március 15-ét követően kötött szerződés estén minden olyan személynek, aki a Hpt. szerint nem minősül fogyasztónak csak vállalkozói hitel, kölcsön nyújtható. Mikro-, kis- és középvállalkozás: minden olyan vállalkozás, amelynek a) összes foglalkoztatotti létszáma 250 főnél kevesebb, és

72

b) éves nettó árbevétele legfeljebb 50 millió eurónak megfelelő forintösszeg, vagy mérlegfőösszege legfeljebb 43 millió eurónak megfelelő forintösszeg. Kisvállalkozás: minden olyan vállalkozás, amelynek a) összes foglalkoztatotti létszáma 50 főnél kevesebb, és b) éves nettó árbevétele vagy mérlegfőösszege legfeljebb 10 millió eurónak megfelelő forintösszeg. Mikrovállalkozás: minden olyan vállalkozás, amelynek a) összes foglalkoztatotti létszáma 10 főnél kevesebb, és b) éves árbevétele vagy mérlegfőösszege legfeljebb 2 millió euró vagy az üzleti év utolsó napján érvényes MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamon számítva az ennek megfelelő forintösszeg. Vállalkozói hitel csak olyan vállalkozónak adható, akit a takarékszövetkezet hitelképesnek minősít és megfelelő mértékű saját erővel is rendelkezik, ha az igényelt hitelkonstrukció ezt előírja. 13.1. Kölcsönkérelem Kölcsön igénylése írásban történik, ami tartalmazza:  Vállalkozó nevét, címét, telephelyét,  Működési engedély vagy igazolvány számát  Vállalkozói tevékenység rövid ismertetését  Üzleti tervét a törlesztés idejére  Vállalkozásba vitt tőkéjét annak alapításakor és jelenleg  Alkalmazotti létszámok  Egyéb vállalkozásba való részvételét  Igényelt kölcsön jellegét.  Igényelt kölcsön célját  Igényelt kölcsön összegét,  A visszafizetés kért ütemezését, lejáratát  Felajánlott fedezetet  Fennálló kölcsöntartozását, annak összegét, lejáratát, visszafizetés menetét, a hitelt folyósító pénzintézet nevét  Esedékessé vált, de nem teljesített kötelezettségeit pénzintézettel, adóhivatallal, társadalombiztosítással, szállítókkal szemben  Köztartozásokról nyilatkozat  Adóbevallás  Egyéb a Takarékszövetkezet által kért dokumentum. Amennyiben a kölcsönkérelmet jogi személyiségű gazdasági társaság nyújtja be, a fentiek kiegészülnek az alábbi adatokkal:  Cégkivonat,  Adóbejelentkezési lap  Társasági szerződés,  Mérleg és Eredmény kimutatás,  Aláírási címpéldány,  Egyéb dokumentum. 13.2. Kölcsönbírálat A kölcsönbírálat célja, hogy a kölcsönkérelem alapján a hitelcél és az adósminősítés, fedezetértékelés szempontjait figyelembe véve a kölcsön mértékére, kamatára, és fedezetére vonatkozó előterjesztés elkészüljön, majd ez alapján az illetékes döntési fórum a döntést meghozza. A hitelcél jövedelemtermelő képességét a kölcsönigénylő által készített és a Takarékszövetkezet által ellenőrzött gazdasági számítás alapján kell vizsgálni. A forgóeszköz-hitel a vállalkozó átmeneti forráshiányból adódó pénzszükséglet igényeinek kielégítését szolgálja.

73

A bírálat  A kölcsönigénylő gazdálkodására, vagyoni helyzete általános jellemzőinek,  Rövidtávú fizetőképességet bemutató mutatószámok,  Felajánlott biztosítékok vizsgálatából áll. Beruházási hitel a vállalkozó állóeszközeinek fejlesztésére, felújítására szolgáló forrásainak kiegészítését szolgálja. Lejárata maximum 10 év. Sajáterő sz összköltségnek minimum 30 %-a. A bírálat során – a fenti szempontokon túl – vizsgálni szükséges  A vállalkozó jövőbeli gazdálkodására vonatkozó kalkulációkat,  A beruházás piaci megalapozottságát, jövedelmezőségét, hatását. A kölcsön engedélyezése annak feltételezésével történik, hogy a törlesztő részleteket az Adós – hitel felvétele során termelt jövedelemből meg tudja fizetni. Ennek ellenére szükséges a kölcsön további biztosítékainak vizsgálata és minősítése. A hitel fedezete lehet:  Kezességvállalás,  Jelzálogfedezet  Óvadék,  Engedményezés,  Bankszámla  Bankgarancia  Közraktárjegy A hitel vizsgálata során a Takarékszövetkezet ellenőrzi a sajáterő és a felajánlott fedezet meglétét. 13.3. Szerződéskötés A hitelengedélyezést követően történik a szerződés írásba foglalása. A Takarékszövetkezet és az Ügyfél (vállalkozó) között aláírandó szerződés rögzíti a  Kölcsön összegét és felhasználását  Kölcsön folyósításának feltételeit  Lejáratot, törlesztési feltételeket  Kamatot, kezelési költséget, egyéb jutalékok, díjak mértékét, esedékességét  Kölcsön felhasználásának ellenőrzését  Kölcsön visszafizetésének biztosítékait  Egyéb a felek által lényegesnek tartott kikötéseket Az engedélyezett kölcsönt a szerződésben meghatározott ütemezés szerint kell folyósítani. A kölcsön folyósítása történhet:  Készpénzfizetéssel,  Átutalással az Ügyfél (vállalkozó) által megadott számlára. Az engedélyezett kölcsön hitelcélnak megfelelő felhasználását a Takarékszövetkezet ellenőrizheti. Nem a célnak megfelelően használt hitelt a Takarékszövetkezet felmondhatja. A tőke és kamatainak visszafizetése a kölcsönszerződésben rögzítetteknek megfelelően történik. A kölcsönszámlára történő befizetés összege a hitelintézetek és a pénzügyi vállalkozások éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségeinek sajátosságairól szóló Kormányrendelet alapján kerül a számlán jóváírásra. A Takarékszövetkezet az alábbi vállalkozói hiteleket nyújtja:  Beruházási hitel,  Forgóeszköz hitel

74



Folyószámlahitel

A szabályzat G. része tartalmazza az egyes kölcsön konstrukciók rendelkezéseit és feltételeit. 14. A hitelek felhasználásának ellenőrzése (utógondozás), hitelfigyelés, (monitoring) A Takarékszövetkezet az általa folyósított valamennyi hitel esetében rendszeresen figyelemmel kíséri a kölcsönszerződésben foglaltak teljesítését, különös tekintettel a törlesztési határidőkre és a fedezetekre. Az adós a hitel fennállása során gazdálkodására vonatkozóan folyamatos adatszolgáltatásra köteles, melyek formáját, gyakoriságát a kölcsönszerződésben kell rögzíteni. Az éves beszámoló (illetve gazdálkodásnak megfelelő formái) adóbevallás alapján a Takarékszövetkezet elvégzi az adós újbóli minősítését. Ezen túlmenően a követelés minősítését is folyamatosan el kell végezni. 15. Számlazárás, hitel egyenlegközlők készítése és kiküldése: Ha az adós a kihelyezett hitelt járulékaival és az összes felmerült költséggel együtt visszafizette, ebben az esetben írásban tájékoztatni kell a tartozás megszüntetéséről. A Takarékszövetkezetnek gondoskodnia kell a biztosítékok feloldásáról, jelzálog törléséről, a végrehajtás megszüntetéséről. Az utólag érkezett befizetéseket a Kölcsönadósok túlfizetése számlára kell átvezetni, azt adóst értesíteni kell a túlfizetésről, és részére vagy meghatalmazottjának ki kell fizetni pénztáron, vagy az ügyfél által megadott bankszámlára kell utalni - jogosultság igazolása után – 30 napon belül. Az egyenlegközlők a belső csalások megelőzése érdekében a központban, a BOSS rendszerben készülnek el, ezek átadásra kerülnek a TAKINFO Kft részére nyomtatás és a postázás céljából, amelyet a Kft a” Központi kivonat nyomtatás szolgáltatási szerződés alapján” végez el. 16. Bankgarancia és bankkezesség vállalása A Szerencs és Környéke Takarékszövetkezet a PSZÁF E-I-814/2005. számú határozatában foglalt engedély alapján jogosult a Hpt. 3. §. (1) bekezdés g.) pontja szerinti pénzügyi szolgáltatás, kezesség és bankgarancia vállalás, valamint egyéb bankári kötelezettség vállalás, pénzügyi szolgáltatás üzletszerű végzésére. 16.1. Ügyfélkör A bankgaranciát, bankkezességet a Takarékszövetkezet a számlavezetési körébe tartozó ügyfelei részére, határozott időre, általában egy éves időtartamra nyújt.  Nem vállalható bankkezesség, bankgarancia az olyan ügyfélnek, aki/amely  csőd,- felszámolási,- végelszámolási eljárás alatt áll,  félévnél régebben lejárt hitelszerződésből vagy bankgarancia, bankkezességi szerződésből eredő tartozása áll fenn,  adó, - vám, - társadalombiztosítási tartozása van, 16.2. Bankgarancia, a bankkezesség fogalma és általános szabályai 16.2.1. Bankgarancia Bankgarancia a Takarékszövetkezet által harmadik személy javára vállalt önálló fizetési kötelezettség, amelyet a Takarékszövetkezet a garancianyilatkozatban vállalt kötelezettségének megfelelően és feltételek szerint teljesít, tekintet nélkül az ügyfél és a harmadik személy közötti jogviszony tartalmára. A Takarékszövetkezet az Ügyféllel kötött szerződés alapján kötelezettséget vállalhat arra, hogy a bankgarancia levélben meghatározott feltételek – így különösen bizonyos események beállta, vagy

75

elmaradása illetve okmányok benyújtása – esetében és határidőn belül a kedvezményezettnek a megállapított összeghatárig fizetést fog teljesíteni. A Takarékszövetkezet bankgaranciát csak határidő kikötése mellett nyújt, a garanciavállalásért az ügyfélnek díjat számol fel. A díjtételeket a mindenkor érvényes Hirdetmény tartalmazza. 16.2.2. Bankkezesség Bankkezesség vállalásával a Takarékszövetkezet a kedvezményezettel szemben arra kötelezi magát, hogy amennyiben a kötelezett kötelezettségét nem, vagy nem szerződésszerűen teljesítené, úgy a Takarékszövetkezet maga fog helyette fizetést tejesíteni. A kezesség járulékos jellegű, a kezes kötelezettsége ahhoz a kötelezettséghez igazodik, amelyért kezességet vállalt. A kezes a kedvezményezettel szemben: felvetheti azokat a kifogásokat, amelyek a főadóst az alapjogviszonyban megilletik az alapjogviszony jogosultjával szemben. A bankkezesség mindig csak készfizető kezesség lehet (Ptk. 6:420. §.). A Takarékszövetkezet kezességi szerződéssel díjfizetés ellenében arra vállal kötelezettséget, hogy amennyiben az Ügyfél valamely más szerződéses jogviszonyból eredő kötelezettségét nem teljesíti, akkor a kedvezményezettnek az Ügyfél helyett a Takarékszövetkezet teljesít. Az így keletkező követelés kiegyenlítéséig a Takarékszövetkezet az Ügyféllel szemben a kifizetett összeget lejárt hitelként kezeli, a tőke után a Hirdetmény szerinti késedelmi kamattal növelt ügyleti kamatot számít fel. A Takarékszövetkezet által teljesített fizetést követően a teljesítés napjától az Ügyfél köteles a teljesített összeget járulékaival együtt a Takarékszövetkezetnek megtéríteni. 16.3. Garancia, kezesség beváltása A kedvezményezettől, illetve a kedvezményezett bankjától belföldi garancia, kezesség esetén a Takarékszövetkezet kizárólag levélben fogad el garancia összeg kifizetésére, garancia, illetve a kezesség beváltására vonatkozó felszólítást. A garancia levelet kibocsátó Takarékszövetkezet a garancia beváltás jogosságát, a formai követelményeknek való megfelelését megvizsgálja, és ezt követően gondoskodik a garancia összeg átutalásáról. A kezesség vállalás alapján történő fizetés esetén a Takarékszövetkezet vizsgálja a kezességvállalási szerződésben foglalt feltételeket és teljesít a kötelezett helyett. Ha a Takarékszövetkezet, mint kezes a kedvezményezettet kielégíti, a követelés az azt biztosító és a kezességvállalást megelőzően keletkezett jogokkal és a végrehajtási joggal együtt átszáll a Takarékszövetkezetre. 16.4. A garanciavállalásért felszámítandó díjak A garanciadíj mértéke százalékos formában a Hirdetményben kerül meghatározásra.

A garanciavállalásért felszámítandó díjat a teljes garancia időszakra évente előre – a szerződésben meghatározott napon – kell megfizetni. 16.5. A kezességvállalásért felszámítható díj A Takarékszövetkezet a készfizető kezességvállalási szolgáltatása igénybevételéért díjat számít fel a készfizető kezesi szerződés keltétől a szerződés lejáratának napjáig. A díj mértéke a hitelszerződés összegétől és futamidejétől függően, a Hirdetményben kerül meghatározásra. A díjat a teljes futamidőre évente előre - a szerződésben meghatározott napon- kell megfizetni.

76

16.6. Beváltott (érvényesített) bankgarancia, kezesség esetén fizetendő késedelmi kamatok, díjak A Megbízó a helyette a garancia - kezességvállalás alapján kifizetett összegek, mint tőketartozások után a kifizetések napjától a visszafizetés napját megelőző napig, az érvényes Hirdetmény szerinti ügyleti kamatát, valamint késedelmi kamatot, kezelési költséget köteles a Takarékszövetkezetnek megfizetni. Az ügyleti kamat mértéke a mindenkori Hirdetmény szerint az adott ügyfél vonatkozásában (vállalkozás vagy természetes személy) a futamidő figyelembevételével felszámítható legmagasabb hitelkamattal azonos. A Takarékszövetkezet jogosult - az Ügyfél tájékoztatása mellett - az Ügyfél és az egyéb személyes kötelezettek, valamint a garancia/kezességvállalás adatait a Központi Hitelinformációs Rendszerbe továbbítani. A központi hitelinformációs rendszer kezeli azon természetes személy azonosító adatait, aki a garancia/kezesség vállalási szerződésben vállalt fizetési kötelezettségének oly módon nem tesz eleget, hogy a lejárt és meg nem fizetett tartozásának összege meghaladja a késedelembe esés időpontjában érvényes legkisebb összegű havi minimálbért és ezen minimálbérösszeget meghaladó késedelem folyamatosan, több mint kilencven napon keresztül fennállt, valamint azon vállalkozások azonosító adatait, amelyek/akik a takarékszövetkezettel garancia vagy kezesség vállalásra irányuló jogviszonyt létesítettek.

77

D. Pénzforgalmi szolgáltatások nyújtása A Szerencs és Környéke Takarékszövetkezet részére az Állami Pénz-, és Tőkepiaci Felügyelet 1999. április 08-án 1198/1999. sz. határozatában engedélyezte a pénzforgalmi szolgáltatások végzését. A Takarékszövetkezet ezen tevékenységét a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló 2009. évi LXXXV. törvény és a pénzforgalom lebonyolításáról szóló 18/2009.(VIII.6.) MNB rendelet, valamint a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény rendelkezései szerint végzi. A tevékenységre vonatkozó alapfogalmakat, konkrét szabályokat a vonatkozó Általános Szerződési Feltételek tartalmazzák. 1. Általános rendelkezések Belföldi jogi személyek, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságok, az általános forgalmi adó fizetésére kötelezett magánszemélyek, ideértve az egyéni vállalkozókat is, kötelesek pénzeszközeiket, a készpénzben teljesíthető fizetések céljára szolgáló pénzeszközök kivételével, a bankszámlán tartani, pénzforgalmukat bankszámlán lebonyolítani, s ennek érdekében bankszámlaszerződést kötni. A Takarékszövetkezet a fent nem említett magánszemély részére is vezethet pénzforgalmi bankszámlát. Az egyéni vállalkozó és a szervezet képviseletére jogosult személy írásban jelenti be a Takarékszövetkezethez, hogy a pénzforgalmi bankszámla felett ki jogosult rendelkezni. Rendelkezés jogosultságát hitelt érdemlő módon kell igazolni. Pénzforgalmi számla feletti rendelkezést – a rendelkezésre jogosult – bármikor módosíthatja. Bankszámlakivonat A Takarékszövetkezet a számlatulajdonosokat a bankszámlán történt terhelésről és jóváírásról írásban bankszámlakivonattal értesíti, aminek a számlatulajdonos azonosító adatait, a számla nyitó és záró egyenlegét, valamint a forgalmi tételek azonosítását kell tartalmazni. Ha a számlatulajdonos a számlakivonatra, annak elküldésétől számított 15 napon belül – bejelentett módon aláírt – írásbeli észrevételt nem tesz, a Takarékszövetkezet a kivonatot elfogadottnak tekinti. A számlakivonat küldésének módja az Ügyfél és a Takarékszövetkezet közötti megállapodás alapján történhet papír alapon postai kézbesítéssel és papír alapon visszatartott levelezéssel. Ez esetben az Ügyfél személyesen a Takarékszövetkezetben veszi át a leveleit. Ügyfélszolgálat Takarékszövetkezet ügyfélszolgálatot az üzleti helyiségben meghirdetett időpontban tart. Fizetési megbízások benyújtásának, azok teljesítésének időpontjait a Hirdetmény tartalmazza. Teljesítési határidő A Takarékszövetkezet az Ügyfél pénzforgalmi számláján a jóváírásokat a hozzá érkezett értesítések alapján azon a napon végzi. A kirendeltségen kezelt pénzforgalmi bankszámlákon a jóváírás a Takarékszövetkezethez érkezés napjával azonos. A Takarékszövetkezet minden esetben teljesíti az Ügyfél megbízását, ha annak fedezete rendelkezésre áll. Ha a megbízó teljesítése bármely ok miatt akadályba ütközik, a Takarékszövetkezet erről az Ügyfelet haladéktalanul értesíti. A jogszabályban, továbbá pénzforgalmi keretszerződésben meghatározott megbízások teljesítését a Takarékszövetkezet fedezet hiányában részben vagy egészben függőben tartja. A megbízások függőben tartásáért, illetőleg soron kívül teljesítéséért a Takarékszövetkezet a Hirdetményben, vagy az eredeti szerződésben foglaltak szerinti díjat számítja fel. Az Ügyfél jogosult meghatározni a megbízások teljesítésének sorrendjét. Ügyfél vagy jogszabály rendelkezéseinek hiányában a Takarékszövetkezet a megbízásokat érkezésük sorrendjében teljesíti. Az érkezés sorrendjére a Takarékszövetkezet nyilvántartása az irányadó.

78

Az Ügyfél fizetésre szóló megbízását a terhelés megkezdéséig visszavonhatja, vagy módosíthatja. Tévedésen alapuló jóváírást vagy terhelést a Takarékszövetkezet az Ügyfél jóváhagyó rendelkezése hiányában is jogosult – az ügyfél egyidejű értesítése mellett – helyesbíteni. Ha a tévedést a Takarékszövetkezet követi el, az ebből eredő költségeket, károkat viseli. Fizetési módok Ha a jogszabály másként nem rendelkezik a pénztartozás megfizetésének módjában a felek megállapodhatnak, ha a fizetés módjában nem állapodtak meg, a fizetést egyszerű átutalással kell teljesíteni. Takarékszövetkezetnél alkalmazható fizetési módok  átutalás - egyszerű - csoportos - rendszeres átutalás - hatósági átutalás - deviza átutalási megbízás 

beszedési megbízás - felhatalmazó levélen alapuló beszedés - váltón alapuló beszedési megbízás - csekkbeszedés - határidős beszedési megbízás - csoportos beszedési megbízás - átmeneti rendelkezés alapján teljesítendő beszedési megbízás

Csődeljárás, illetve felszámolási eljárás közzétételének napjától csak átutalási megbízás teljesíthető a pénzforgalmi bankszámláról. Készpénzfizetés A fizetési számla javára készpénz befizetés történhet:  Takarékszövetkezet helyiségében az üzlethelyiségben kifüggesztett pénztári órák alatt  Postahelyeknél a bankszámla javára készpénz átutalási megbízással. A takarékszövetkezet a készpénzbefizetések után nem számol fel díjat. A bankszámla terhére készpénz kifizetés történhet:  A Takarékszövetkezet helyiségében a pénztári órák alatt  ATM-ből napi 24 órában 2. Lakossági fizetési számla A lakossági forintfizetési számlaszolgáltatásról és a hozzá kapcsolódó folyószámlahitelről a Polgári Törvénykönyv, a Hpt., a Takarékbetétekről szóló 1989. évi 2. törvényerejű rendelet, valamint a pénzforgalomról szóló jogszabály, MNB rendelkezései, továbbá a Takarékszövetkezet üzletszabályzata és az egyedi szerződésnek a rendelkezései az irányadók. A Takarékszövetkezet a Számlatulajdonos (és Társtulajdonos) részére lakossági fizetési számlát nyit, melyen a számlatulajdonos rendelkezésére álló pénzeszközöket kezeli és nyilvántartja, azok terhére kifizetési és átutalási, a számla javára szóló befizetési és átutalási megbízásokat teljesíti, valamint a Számlatulajdonost a számlája javára és terhére írt összegről, valamint egyenlegéről értesíti.

79

Fizetési számla megnyitásának feltétele, hogy a Számlatulajdonos személyazonosításra alkalmas okiratát a számla megnyitásakor bemutassa, és a számla feletti rendelkezéshez szükséges aláírás mintáját megadja. A Számlatulajdonos – külön szerződéssel és ott meghatározott feltételekkel – bankkártya és folyószámlahitelt igényelhet. A fizetési számlán lévő követelés kimerülése a fizetési számlaszerződést nem szünteti meg. A Számlatulajdonos fizetési számlája felett a jogszabályban foglalt esetek kivételével – szabadon jogosult rendelkezni. A számla több személy nevére is szólhat. Több számlatulajdonos nevére szóló fizetési számla felett a Számlatulajdonosok külön-külön önállóan, korlátozás nélkül, vagy a számlatulajdonosok együttesen jogosultak rendelkezni. Több Számlatulajdonos nevére szóló fizetési számla esetében a Számlatulajdonosok jogaikat és kötelezettségeiket egyetemlegesen jogosultak gyakorolni, illetve kötelesek teljesíteni. A Számlatulajdonos köteles a Társtulajdonos elhalálozásának tényét a Takarékszövetkezetnek haladéktalanul bejelenteni. A túlélő Számlatulajdonos az elhalálozás napjától csak a tulajdoni hányadának megfelelő számlakövetelés felett rendelkezhet. A Számlatulajdonos fizetési számláról jogosult írásbeli nyilatkozatával elhalálozása esetére mindenkori számlakövetelését az általa megjelölt kedvezményezett javára átruházni. A Számlatulajdonos fizetési számlája felett harmadik személy meghatalmazott útján is rendelkezhet. A Számlatulajdonos a Takarékszövetkezet helyiségében – az erre rendszeresített aláírás bejelentőn – megtett írásbeli nyilatkozattal jogosult meghatalmazottat állítani. Amennyiben a meghatalmazás korlátozó rendelkezést nem tartalmaz, a Takarékszövetkezet a meghatalmazást általános érvényű, visszavonásig érvényes felhatalmazásnak tekinti. Adott fizetési számla felett rendelkezési joggal bíró több Számlatulajdonos esetén meghatalmazott állítására a Számlatulajdonosok csak együttes, egybehangzó nyilatkozattal jogosultak. A Takarékszövetkezet nem felel az olyan hamis, vagy hamisított meghatalmazás elfogadásából eredő károkért, melynek a hamis, vagy hamisított voltát gondos vizsgálattal sem lehetett felismerni. Számlatulajdonos fizetési számla követelése terhére közvetlen terhelési, átutalási (egyszeri vagy rendszeres), készpénzfelvételi és lekötési megbízásokat adhat. Megbízásokat az erre a célra rendszeresített nyomtatványokon, vagy azzal megegyező tartalmú írásbeli nyilatkozat alapján fogad el a takarékszövetkezet. Számlatulajdonos által tévesen megadott vagy hiányosan megadott megbízások miatt bekövetkezett károkért a Takarékszövetkezet felelősséget nem vállal. A Takarékszövetkezet által kézhez vett megbízás visszavonására annak teljesítéséig van lehetőség. A megbízás visszavonására ugyanazok az alaki követelmények az irányadók, mint a megbízás megadására. Amennyiben a Számlatulajdonos fizetési számláján pénzeszköze a megbízások teljesítéséhez nem elegendő, a Takarékszövetkezet a fedezetlen megbízás teljesítéséhez – fizetési számla hitelszerződés megkötése után – áthidaló fedezetet biztosíthat. A Számlatulajdonos tudomásul veszi, hogy fedezethiány esetén a lekötött betét a megbízások teljesítésére kizárólag akkor kerül felhasználásra, ha a Számlatulajdonos kifejezetten erre irányuló, írásbeli megbízást ad a Takarékszövetkezetnek. A Takarékszövetkezet jogosult a saját tévedésén alapuló jóváírásokat és terheléseket a Számlatulajdonos külön rendelkezése nélkül helyesbíteni. Közvetlen terhelési megbízással a Számlatulajdonos visszavonásig érvényes általános rendelkezésével megbízhatja a Takarékszövetkezetet, hogy fizetési számlájának visszatérő, rendszeres megterhelésével, a megbízásban megnevezett szolgáltató által közölt díjakat, közvetlenül a szolgáltató díjközlése alapján a fizetési számláról egyenlítse ki.

80

Számlatulajdonos az alapjogviszonyból eredő bármely – különösen a szolgáltató téves díjközlésén alapuló – igényét, illetve követelését kizárólag a szolgáltatóval szemben érvényesítheti. A Számlatulajdonos jogosult az egyes szolgáltatók díjközlésére értékhatárt megjelölni, mely összeg felett a megjelölt szolgáltató által közölt díj kiegyenlítését a Takarékszövetkezet visszautasítja. A visszautasított díj szolgáltató felé történő rendezése a Számlatulajdonost terheli. A Számlatulajdonos hozzájárulását adja a közvetlen megbízások teljesítéséhez szükséges, (neve, lakcíme, számlaszáma, stb.), valamint a teljesítés elmaradásának okaira (fedezetlenség, szerződés felmondás, stb) vonatkozó információk szolgáltatók részére történő átadásához. A szolgáltatók a – a Takarékszövetkezettel kötött megállapodás alapján – a rendelkezésükre álló adatokat banktitokként tartoznak megőrizni. A Számlatulajdonos átutalási megbízást (egyszeri vagy folyamatos érvényű) jogosult adni, melyet a Takarékszövetkezet a Számlatulajdonos számlája terhére vállal teljesíteni. Amennyiben a megbízás teljesítéséhez szükséges fedezet nem áll rendelkezésre – folyószámla hitelszerződés megléte esetén – áthidaló fedezetet biztosít, illetve a Hirdetményben meghirdetett összeghatárig automatikusan a terhelési megbízásokat teljesíti. A Takarékszövetkezet a Számlatulajdonost a folyószámlára tételes havi forgalmáról számlakivonattal értesíti. A számlakivonat időrendi sorrendben tartalmazza a hó eleji nyitó egyenleget a havi terheléseket és jóváírásokat, átvezetéseket, készpénzforgalmat, valamint a számlavezetéssel kapcsolatos díjakat, költségeket és a záró egyenleget. A Takarékszövetkezet a Számlatulajdonosnak havonta egy alkalommal küld számlakivonatot, amit a tárgyhót követő 10. munkanapig a Takarékszövetkezet köteles számára eljuttatni. A számlakivonat küldésének módja az Ügyfél és a Takarékszövetkezet közötti megállapodás alapján történhet papír alapon postai kézbesítéssel és papír alapon visszatartott levelezéssel. Ez esetben az Ügyfél személyesen a Takarékszövetkezetben veszi át a leveleit. 2.1. Lakossági fizetési számla szerződés megszüntetése A szerződő felek bármelyike jogosult a fizetési számlaszerződést 30 napos határidővel, egyoldalú írásbeli nyilatkozatával, indoklás nélkül azonnali hatállyal felmondani. A Takarékszövetkezet jogosult a fizetési számlaszerződést azonnali hatállyal felmondani, amennyiben a Számlatulajdonos szerződés szerinti kötelezettségének nem tesz eleget. A Takarékszövetkezet a fizetési számlán elhelyezett pénzeszközökért betéti kamatot térít a Számlatulajdonos részére. Kamatokat minden időszak végén írja jóvá a Takarékszövetkezet a fizetési számlán.

A számlával kapcsolatos szolgáltatásokért a Takarékszövetkezet költségeket és díjakat számít fel, melyekkel minden hónap utolsó napján megterheli a számlát. Betéti kamatok, díjak és költségek változtatására a Takarékszövetkezet a jelen Üzletszabályzatban meghatározott feltételekkel jogosult. A kamatok, költségek és díjak mértékét a Hirdetmény tartalmazza. A Számlatulajdonos tudomásul veszi, hogy a számlavezetéssel kapcsolatos, a Takarékszövetkezet által viselt további díjakat, költségeket a Takarékszövetkezet áthárítja a Számlatulajdonosra. 2.2. Lekötési megbízások Számlatulajdonos fizetési számlához kapcsolódó betétlekötésre bármely banki napon, adhat megbízást. A betétlekötés legfeljebb a fizetési számla pozitív egyenlege erejéig teljesíthető.

81

Leköthető minimum összeg: a Takarékszövetkezet aktuális hirdetménye szerint Lekötési idő: a Takarékszövetkezet aktuális hirdetménye szerint Lekötött betét lejártakor megállapodás szerint:  a kamat a tőkéhez kerül jóváírásra és a továbbiakban a kamattal együtt kamatozik,  a tőke újra lekötése mellett, a kamat a számlára kerül,  a tőke és a kamat a számlára kerül. A lekötési megbízásban kell megjelölni, hogy lejárat után az Ügyfél melyik lehetőséget választja. Lekötési idő előtti felvét, esetén a betét után a Hirdetmény szerint fizet a Takarékszövetkezet kamatot. Folyamatos szerződések esetén a Hpt. 206 §. (1) szerint a Takarékszövetkezet legalább évente egy alkalommal, valamint a szerződés lejártakor teljes körű, írásbeli kimutatással tájékoztatja az ügyfelet. 2.3. Lakossági fizetési számlához kapcsolódó hitel A lakossági fizetési számlához kapcsolódó hitel, azaz folyószámlahitel tárgyi fedezet nélkül, a Számlatulajdonos igényei alapján folyamatosan megújítható hitelkeret a lakossági fizetési számlán. A hitelkeret igénylésének együttes feltétele, hogy  A folyószámla szerződés legalább 3 hónapja fennálljon,  A folyószámlára rendszeres havi munkabér (nyugdíj, munkabér, stb.) érkezzen, A hitelkeret összege: a hitelkeret összegének megállapítása a Számlatulajdonos bonitásától függ. Az összeg megállapítása az alábbi módon történik: az elmúlt időszakban (max. 12 hónap) rendszeresen érkező havi munkabér, befizetés, nyugdíj stb. egy havi átlaga lehet a hitelkeret összege. Ettől eltérni egyedi elbírálás, azaz Cenzúra Bizottság döntése alapján lehet. Hitelkamat: fix, mindenkori mértékét a „Hirdetmény”-ben teszi közzé. Hitelkamat és egyéb díjak összegét a Takarékszövetkezet minden hónap végén számolja fel. . A hitelkeret engedélyezése a Hitelezési Szabályzatban rögzített döntési hatáskörök szerint történhet. Igénybe vett hitelkeret lejárata: maximum 12 hó. 2.4. Folyósítás Az engedélyezett hitelkeret terhére egy összegben vagy részletekben kölcsön vehető igénybe. A kölcsön – a lejárati időn belül – bármikor igénybe vehető a hitelkeret összegéig. A folyószámlára érkező jóváírással, készpénz befizetéssel a fennálló hitel összege csökken, ami a még rendelkezésre álló hitelkeret összegét növeli. 3. Vállalkozói pénzforgalmi számla 3.1. Számlanyitás A Takarékszövetkezet az Ügyfél pénzeszközeinek nyilvántartására és fizetési forgalmának lebonyolítására pénzforgalmi keretszerződés alapján pénzforgalmi számlát vezet. A forgalmazó pénzforgalmi számla mellett a Takarékszövetkezet más típusok (elkülönített, lekötött, stb.) számla nyitását és vezetését is vállalja. Azokban a kérdésekben, amelyekben a pénzforgalmi keretszerződés nem rendelkezik, az üzletszabályzat, a pénzforgalomra vonatkozó jogszabályok, továbbá Ptk. szerződésekre és megbízásokra vonatkozó rendelkezései az irányadók. A pénzforgalmi számla nyitásának előfeltétele, hogy az Ügyfél a jogszabályban meghatározott okmányokat a Takarékszövetkezet részére átadja. A Takarékszövetkezet a benyújtott okmányokat eredeti, vagy hiteles másolatban fogadja el. Pénzforgalmi számlaszerződés kötésével egyidejűleg az Ügyfélnek a bankszámla felett jogosultak körét is meg kell adni.

82

A Takarékszövetkezet az Ügyfél javára, nevére és számlaszámmal ellátott forgalmazó számla mellett ugyancsak névvel, számmal ellátott más típusú (lekötött betét, hitel stb.) számlákat nyithat erre vonatkozó szerződés alapján. Takarékszövetkezet az Ügyfél pénzforgalmi számlája felett bármiféle rendelkezést kizárólag az Ügyféltől - a Takarékszövetkezetnél bejelentett aláírási módon – fogad el. A Takarékszövetkezet nem felel, ha a megbízó a teljesítéshez szükséges adatokat tévesen adja meg. Az Ügyfél pénzforgalmi számlája terhére szóló megbízásokról a Takarékszövetkezet köteles meggyőződni arról, hogy a terhelendő pénzforgalmi számla elnevezése és száma megegyezik-e. A közlemény rovatot, illetve a kedvezményezett fél pénzforgalmi számlájának megnevezésének és számának azonosságát és helyességét a Takarékszövetkezet nem ellenőrzi. A Takarékszövetkezet visszaküldi a megbízást, ha a megbízás vizsgálata során a tévedés felismerhető, vagy a megbízást hiányosan állították ki és a kiegészítés vagy helyesbítés rövid úton nem lehetséges. Amennyiben az Ügyfél pénzforgalmi számlája, pénzeszköze a megbízások teljesítéséhez nem elegendő, a Takarékszövetkezet az érkezés sorrendjét veszi figyelembe, ha az Ügyfél másként nem rendelkezik. Az érkezés szerinti sorrendet megelőzően kezelendő megbízásokra vonatkozó rendelkezést a számlatulajdonos csak az alább fel nem sorolt rendelkezések körében és e rendelkezések teljesítését követően adhat a Takarékszövetkezet részére:  a Takarékszövetkezet téves bejegyzésének a helyesbítése,  a Számlatulajdonos gazdálkodási köréhez nem tartozó vagyonkezelésből eredő követelések,  bírósági és közigazgatási eljárás szerinti jogosított, illetve végrehajtóként eljáró szerv által benyújtott végrehajtó bírósági és közigazgatási határozat,  társadalombiztosítási szerv, adóhatóság, vámhatóság által benyújtott követelésre,  közjegyzőkről szóló 1991. év XLI.tv. 112. §-ának megfelelő közjegyzői okiraton alapuló követelés. A Takarékszövetkezet a pénzforgalmi számlán pénzügyi fedezet hiánya miatt nem teljesíthető fenti megbízásokat 35 nap elteltével a benyújtó részére visszaküldi. A Takarékszövetkezet a pénzforgalmi számla után a Hirdetményben meghirdetett kamatot fizeti, amit minden hónap utolsó napjával ír jóvá a számlán. A Takarékszövetkezet a pénzforgalmi számla forgalom után a Hirdetményben közzétett díjakat és költségeket számolja fel, minden hónap utolsó napján, és a számla megszüntetésekor. A Takarékszövetkezet havonta a pénzforgalmi számla forgalmazás és kezelése után felszámított összeggel az Ügyfél számláját megterheli, és a kamatokat jóváírja. A Takarékszövetkezet a számlatulajdonos részére pénzforgalmi számlakivonatot készít minden olyan munkanapon, amelyen, a pénzforgalmi bankszámlán terhelés, vagy jóváírás történt, és azt – eltérő megállapodás hiányában – a számlatulajdonos részére haladéktalanul továbbítja. 3.2. Pénzforgalmi számla megszüntetése A pénzforgalmi számla szerződés felmondását a számlatulajdonos /közös számla esetén a számla és a társtulajdonos együttesen/ bármikor kezdeményezheti a számlahonos fiókban személyesen vagy levélben. A megszüntetés feltétele, hogy az Ügyfélnek a Takarékszövetkezet felé a pénzforgalmi számlával kapcsolatban semmilyen tartozása nem állhat fenn. A Takarékszövetkezet - amennyiben a pénzforgalmi számlaszerződésben kikötötte - akkor kezdeményezheti a pénzforgalmi számla megszüntetését, ha a számlatulajdonos számláján, a zárlat során a bankköltségek elszámolásához nem áll rendelkezésre fedezet, erről a számlatulajdonost levélben értesítette, ennek ellenére a levél kiállításától számított 15 napon belül nem történt teljesítés.

83

A Takarékszövetkezet 15 naponta köteles az egyéni vállalkozói pénzforgalmi számlák nyitására és megszüntetésére vonatkozó adatszolgáltatást adni az NAV-nak, a jogi és nem jogi személyiségű vállalkozói számlák nyitásáról és megszüntetéséről pedig 8 naponta a Cégbíróság részére, ami a számlatulajdonos nevét, címét, pénzforgalmi számla számát, adószámát és a számlanyitás illetve számlamegszűnés időpontját tartalmazza. 3.3. Lekötött betétek Számlatulajdonos pénzforgalmi számlához kapcsolódó betétlekötésre bármely banki napon adhat megbízást. A betétlekötés legfeljebb a pénzforgalmi számla pozitív egyenlege erejéig teljesíthető. Leköthető minimum összeg: a Takarékszövetkezet aktuális hirdetménye szerint Lekötési idő: a Takarékszövetkezet aktuális hirdetménye szerint Lekötött betét lejártakor a megállapodás szerint:  a kamat a tőkéhez kerül jóváírásra és a továbbiakban a kamattal együtt kamatozik,  a tőke újra lekötése mellett, a kamat a számlára kerül,  a tőke és a kamat a számlára kerül. Lekötési idő előtti felvét esetén a Hirdetményben rögzített mértékű kamatot fizet a Takarékszövetkezet. Folyamatos szerződések esetén a Hpt. 206. §.(1) szerint a Takarékszövetkezet legalább évente egy alkalommal, valamint a szerződés lejártakor teljes körű, írásbeli kimutatással tájékoztatja az Ügyfelet. 3.4. Vállalkozói pénzforgalmi számlához kapcsolódó hitelkeret (folyószámlahitel) A Takarékszövetkezet az Ügyfél kérésére - hitelbírálat után - pénzforgalmi számláján folyószámla hitelszerződésben rögzített összegű hitelkeretet tart az Ügyfél rendelkezésére. E hitelkeret a folyószámla fedezetének részét képezi. A Takarékszövetkezet az Ügyfél külön rendelkezése nélkül a folyószámla hitelkeret terhére kölcsönt folyósít, úgy, hogy teljesíti azokat a fizetési megbízásokat, melyek teljesítéséhez az Ügyfél pénzforgalmi számla követelése egyébként nem nyújtana fedezetet. A pénzforgalmi számlára történő befizetéseket a Takarékszövetkezet a kölcsön törlesztésére és a hitelkeret ismételt feltöltésére fordítja, majd teljesíti a tárgynapi terheléseket.

84

E. Bankkártya A Szerencs és Környéke Takarékszövetkezet a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének 2002. március 07-én kelt I-470/2002. számú határozatába foglalt engedélyével a Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. -vel kötött együttműködési szerződés alapján bocsátja ki a lakossági és vállalkozói bankkártyát. A Takarékszövetkezet önállóan a tevékenységet nem végezheti. A bankkártya forgalmazásával kapcsolatos eljárásokat jelen Üzletszabályzaton kívül az MTB Zrt. által kiadott hatályos Nemzetközi Bankkártya Ügyrend tartalmazza. 1. Ügyfél- és termékkör Bankkártyát igényelhet minden, a Takarékszövetkezetnél Takarékszövetkezetnél igényelhető bankkártyák:  Lakossági bankkártyák:  Maestro zseb. web kártya, kölyökkártya  Maestro kártya  Visa Online kártya  MasterCard Standard kártya  Üzleti bankkártyák:  MasterCard Business kártya  MasterCard Electronic Business kártya  Széchenyi kártya  Gazdakártya

számlát

vezető

Ügyfél.

A

2. A bankkártyák felhasználása A Takarékszövetkezet által forgalmazott bankkártyák felhasználhatók:  készpénzfelvételre: -külföldön és belföldön minden, a kibocsátó logojával ellátott bankjegykiadó automatánál, (ATM) -belföldön a kibocsátó logojával ellátott POS terminálokon;  készpénzbefizetésre: belföldön az erre alkalmas (deposit funkcióval rendelkező), a kibocsátó logojával ellátott bankjegykiadó automatánál;  termékek és szolgáltatások ellenértékének kiegyenlítésére: külföldön és belföldön a kártyaelfogadó kereskedelmi egységnél; bankkártya segítéségével termékek és szolgáltatások ellenértéke kizárólag személyes és tényleges vásárlás esetén egyenlíthető ki;  egyenleg lekérdezésre: a bankjegykiadó automata segítségével a kártyabirtokos lekérdezheti bankszámlája egyenlegét a nap bármely szakában;  mobiltelefon kártyafeltöltésre: a bankjegykiadó automata segítségével a kártyabirtokosnak lehetősége van a hazai mobilszolgáltatók feltöltőkártyáinak feltöltésére.  Vásárlásra: belföldön és külföldön a kibocsátó logójával ellátott POS terminálon. A Szerencs és Környéke Takarékszövetkezet három (Tarcal, Mád, Szerencs II.) kirendeltségében üzemeltet ATM terminált. POS terminálos készpénzfelvétel, illetve kereskedelemi elfogadóhelyeknél történő fizetés esetén a Kártyatulajdonost a bizonylat aláírására kérhetik. A Takarékszövetkezet által forgalmazott nemzetközi bankkártyákra napi forgalmi limit van meghatározva ATM és POS használatakor, mely limiteket a Takarékszövetkezet Bankkártya Hirdetménye tartalmazza. Az Ügyfél írásban kérheti a napi limitjének megváltoztatását, amit a takarékszövetkezetnek a számla forgalma alapján jóvá kell hagynia.

85

3. Terhelések A Takarékszövetkezet a Számlatulajdonos fizetési számláját a Nemzetközi Kártyatársaságoktól kapott tranzakciós adatok alapján terheli meg. Az elfogadó banknak ATM tranzakció esetén 7 nap, POS tranzakció, valamint papíralapú tranzakció esetén 30 nap áll rendelkezésére, hogy benyújtsa a tranzakciót a kibocsátó felé. Az Integrációs körben végrehajtott tranzakciók terhelése a tranzakciót követő banki munkanapon történi. A MasterCard és a VISA elszámolási körben végrehajtott tranzakciók terhelésére azon a banki munkanapon kerül sor, amikor az elfogadó banktól beérkezett a Takarékbank Zrt-hez a tranzakció elszámolásra. 4. A bankkártya-forgalmazás folyamata A lakossági számlával, illetve pénzforgalmi bankszámlával rendelkező ügyfél a kártyaigénylését a számláját vezető kirendeltségen adhatja le. (Kártyaigénylő lap, napi limit igénylő lap, és a bankkártya szerződés olvasható, értelemszerűen kitöltött, a banknál bejelentett módon aláírt példányai). Amikor az ügyfél jelzi bankkártya igénylési szándékát az ügyintéző szóban tájékoztatja az ügyfelet arról, hogy a Hpt.130/D. §-ban meghatározott esetben az adatai bekerülhetnek a KHR rendszerbe, valamint az ügyfélnek a „NYILATKOZAT a Bankkártya/Hitelkártya Szerződés megkötésének kezdeményezését megelőzően, a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény 130/J. § (1) bekezdése szerinti tájékoztatás tudomásulvételéről” formanyomtatvány aláírásával igazolnia kell a tájékoztatás megtörténtét és tudomásulvételét. Business kártya igénylésekor a cég az utolsó évi Mérlegét és Eredmény kimutatását is köteles csatolni. Az Ügyfél által kitöltött szerződés és kártyaigénylés szerződéskötési ajánlatnak minősül, a Takarékszövetkezetet nem köti. A Takarékszövetkezet lakossági ügyfelek esetén a kártyaigényléstől számított 10, vállalkozói ügyfelek esetén pedig 15 napon belül megtagadhatja, a szerződéskötést amennyiben az Igénylő a meghirdetett feltételeknek nem tesz eleget. Ha az ajánlat elfogadásra kerül, a szerződés a Takarékszövetkezet által történő aláírás napján lép életbe. Az igényléseket a Takarékszövetkezet eljuttatja az MTB Zrt. BBO Osztálya felé. Az igényléstől számított 30 napon belül legyártásra kerül a kártya és a PIN boríték, amit a központ kap meg, innen kerül kiküldésre a kirendeltségeknek. Az Ügyfél a kártyáknak kizárólag a használati jogát szerzi meg, azok továbbra is az MTB Zrt. tulajdonában maradnak. 5. Társkártya A lakossági Kártyabirtokos saját bankszámlája terhére az általa felhatalmazott személyek részére társkártyák kibocsátását kérheti. A társkártya birtokosának jogai és kötelezettségei a kártyahasználat terén megegyeznek a Kártyabirtokos jogaival és kötelezettségeivel. Két néven, külön-külön rendelkezéssel vezetett lakossági bankszámla esetén mindkét Számlatulajdonos igényelhet bankkártyát. 6. A bankkártya megújítása A Kártyabirtokos írásban pótkártyát igényelhet, ha - a kártya a lejárati időn belül (általában a kibocsátástól számított 3 év) rendeltetésszerű használatra alkalmatlanná válik (technikai csere), - a kártyát a Kártyabirtokos a kártya elvesztése, ellopása miatt letiltotta. Az MTB Zrt. a kártya lejártának napját megelőző 30 nappal a szerződés alapján automatikusan megújítja, ha - a Számlatulajdonos pénzügyi megítélése nem változott, - a kártya lejáratát megelőző 60 nappal a Számlatulajdonos vagy a Kártyabirtokos részéről eltérő tartalmú írásos nyilatkozat nem érkezett.

86

Új kártya kibocsátásakor az Ügyfél a nála lévő kártyát köteles a Takarékszövetkezetnek visszaszolgáltatni. 7. A kártyaszerződés megszűnése A kártyás szerződések megszűnnek: - a szerződő felek bármelyikének kezdeményezésére a felmondási idő lejártával - közös megegyezéssel a Szerződő felek által meghatározott időpontban, de legkorábban a felmondási idő lejártával - a kártya érvényességének lejáratát követő 61. napon, ha az ügyfél a bankkártya automatikus megújítására nem tart igényt, - a Szerződő fél lakossági bankszámlájára / pénzforgalmi bankszámlájára vonatkozó szerződés megszűnésével vagy megszüntetésével - a Kártyabirtokos lakossági illetve pénzforgalmi számla feletti önálló rendelkezési jogának korlátozottá válásával, illetve megszűnésével, - a Szerződő fél halálával (azonnali megszüntetés esete) - a szerződő felek bármelyikének kezdeményezésére, ha a másik fél szerződésszegést követ el (azonnali megszüntetés esete) A számlaszerződés megszűnésének időpontjában a társkártyát – függetlenül a rajta feltüntetett lejárati időtől – lejártnak kell tekinteni, azt a Takarékszövetkezetnek haladéktalanul vissza kell szolgáltatni. A lakossági bankszámlaszerződés megszűnéséről a Számlatulajdonos köteles értesíteni a társkártya birtokosát, és gondoskodni a társkártya Takarékszövetkezethez történő mielőbbi visszajuttatásáról. A kártyaszerződés megszűnésekor az Ügyfél köteles a bankkártyával kapcsolatos kötelezettségeit azok esedékességekor kiegyenlíteni, és egyúttal fedezetet biztosítani a Takarékszövetkezet számára a megszűnés napjáig keletkezett, de később elszámolásra kerülő kifizetésekre és az azokhoz kapcsolódó bankköltségekre. 8. A kártyabirtokos kötelezettsége A Kártyabirtokos haladéktalanul köteles bejelenteni, ha bankkártyáját ellopták, elveszett vagy más módon kikerült őrzése alól, ha más személy tudomására jutott a PIN kód, ha a bankszámlakivonaton általa el nem ismert tranzakciók szerepelnek. A kártya letiltása történhet telefonon történő bejelentés, személyes bejelentés, vagy írásos bejelentés alapján. Az ügyfél letiltási igénnyel a  számlavezető helyéhez,  illetve kizárólag telefonon  a Takarékbank Zrt.-hez, valamint Telefonon történő letiltási igény bejelentése az alábbi számokon történhet: Intézmény név Telefonszám Takarékbank Zrt. (36)-1-212-0202 valamint a (06) (40) 100-100/1-es menüpont A fenti telefonszámok éjjel-nappal hívhatók! A telefonos letiltásokról hangfelvételt készül, amely a jogszabályokban meghatározott ideig kerül megőrzésre. A Takarékbankhoz bejelentett bankkártya letiltás kizárólag az alábbi adatok ismeretében hajtható végre, így azt az ügyfél által megadandó adatok a következők:  kártyaszám;  kártyabirtokos neve;  születési ideje;  levelezési címe;

87

   

személyazonosító okmány száma; anyja születési neve, letiltás oka, bejelentő neve; MasterCardC Business, MasterCard Electronic Business bankkártya, Széchenyi Kártya, valamint Gazdakártya esetén a számlatulajdonos szervezet neve.

Hiányos adatok esetében a számlavezető helynek, illetve a Bankkártya Back Office-nak kell a többi adatot a nyilvántartásból kikeresnie. A reklamáció bejelentésének határideje a kérdéses tranzakciót feltüntető bankszámlakivonat, illetve terhelési értesítő kiállításától számított 40 nap. A bejelentés megtételét megelőzően, a bankkártya elvesztéséből, ellopásából, vagy elrablásából eredő kárt a kártyabirtokos legfeljebb negyvenötezer forint erejéig viseli, kivéve, ha a kár a kártyabirtokos szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartása miatt következett be. A negyvenötezer forinton felüli kárt – kártyatípustól függetlenül - a kibocsátó viseli. A bankkártya letiltás nem oldható fel. Az ügyfél által letiltott bankkártya helyett új bankkártyát, illetve pótkártyát kell igényelni, és mindenkor a hatályos Hirdetmény szerinti díjat kell az ügyfélnek megfizetni. Telefonos letiltás esetén nincs mód a bejelentő illetékességének ellenőrzésére, ezért az illetéktelen személy letiltása miatt keletkező károkért sem az MTB Zrt., sem a Takarékszövetkezet nem felel. A bankkártyát az MTB Zrt. akkor is letiltja, ha a bankszámla megszüntetésekor az Ügyfél a kártyáját nem adta le. 9. Díjak, költségek A kártyával összefüggő díjakat és költségeket a Takarékszövetkezet jogosult a Kártyabirtokosra hárítani, és azokkal a kártyakibocsátás alapjául szolgáló számlát automatikusan megterhelni. A bankkártya üzletághoz kapcsolódó díjakat, költségeket a mindenkori Hirdetmény tartalmazza.

88

F. Pénzügyi szolgáltatások közvetítése A Szerencs és Környéke Takarékszövetkezet részére az ÁPTF 1198/1999. sz. határozatában április 8-i engedélyét kiegészítette a pénzügyi szolgáltatás közvetítését (ügynöki tevékenységet). Pénzügyi szolgáltatás közvetítése (ügynöki tevékenység): hitelintézet, vagy bankcsoport javára folytatott tevékenység, amelynek célja a hitelintézet vagy bankcsoport pénzügyi szolgáltatási, illetőleg kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységének elősegítése. E tevékenység alá tartozik:  a Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt-vel bonyolított pénzügyi szolgáltatások  bankkártya forgalmazás a PSZÁF I.-470/2002. sz. határozata alapján.

89

G. Az egyes kölcsön konstrukciók különleges rendelkezései és feltételei 1. Lakossági hitelek Lakossági kölcsön célja: a fogyasztási kölcsön, személyi hitel, lakossági folyószámlahitel, záloghitel, valamint az ingatlan vásárlására, építésére, felújítására, bővítésére, korszerűsítésére, közműfejlesztésre továbbá mezőgazdasági hitel a fogyasztók által igénybe vehető kölcsönök. Fogyasztó: az önálló foglalkozásán és gazdasági tevékenységén kívül eső célok érdekében eljáró természetes személy. A kölcsönigénylők köre: Havi rendszeres jövedelemmel rendelkező nagykorú természetes személyek, akiknek a nettó jövedelme a kölcsön törlesztő részleteinek megfizetésére megfelelő fedezetet nyújt. 1.1. Áruvásárlási kölcsönnyújtás Ifjúsági betétesek részére (Nem forgalmazható) Az ifjúsági betéttel rendelkezők kedvezményes áruvásárlási kölcsönt vehetnek igénybe. Kölcsönt csak azok részére nyújthat a Takarékszövetkezet, akik az ifjúsági betétszerződésben foglalt kötelezettségüknek eleget tettek, a lakásépítéshez, vásárláshoz külön kölcsönt nem, vagy csak részben vettek igénybe. A kölcsön a betétszámlát vezető Hitelintézet által kiadott igazolás alapján engedélyezhető. Az ifjúsági betétigazolásra a hitel tényét fel kell jegyezni. Amennyiben a betétes az 5 év letelte után betétjét felveszi, részére a felvételtől számított 3 éven belül engedélyezhető a külön kölcsön. /A lakáscélú megtakarítások után igénybe vehető kedvezményes áru vásárlási kölcsönével igénybe vehető árucikkek köre a 23/1991./X.I./ PM-IKM együttes rendelettel megszűnt. / Kölcsön összege: Lejárati idő: Törlesztése: Folyósítása: Kamatozása: Késedelmi kamat: Felszólítás, levelezési költség: Prolongációs költség: Adósnyilvántartás:

Kamattal, prémiummal növelt betét erejéig a 10/ 1989 /III.12./ PMKeM együttes rendelet alapján maximum 60 000 Ft. A kölcsön igénybevételekor kötelező saját részt befizetni nem kell. maximum 5 év havi törlesztéssel, minden hónap utolsó napja. Csak hitellevél útján „IF betét utáni külön kölcsön” megjelöléssel évi 6,5 % a hiteldíjon felül plusz /évi 6 % / Hirdetmény szerint Hirdetmény szerint Az adósokról nyilvántartást kell vezetni.

1.2. Hagyományos – hitelleveles – ügyintézésű áruvásárlási kölcsön (Nem forgalmazható) A kölcsön összege: A kölcsön futamideje: Saját erő: Törlesztés: Kamat és kezelési költség: Késedelmi kamat: Felszólítási, levelezési költség: Prolongációs költség: Zárlati költség:

1 000 000 Ft maximum 3 év nem szükséges havi törlesztéssel, minden hónap utolsó napjáig hirdetmény szerint a hiteldíjon felül plusz (évi 6 %) hirdetmény szerint hirdetmény szerint hirdetmény szerint

1.3. Fogyasztási kölcsön Személyes jellegű kiadások megelőlegezésére, felhasználási célhoz nem kötött kölcsön. A fogyasztási kölcsön igénybevételével kapcsolatos előírásokat a Fogyasztási kölcsön eljárási rend tartalmazza.

90

A kölcsön összege: Hitel lejárata: Törlesztése: Folyósítás: Kamatozás: Kezelési költség befizetése:

Hiteldíj mutató: Késedelmi kamat: Felszólítási, levelezési költség: Zárlati költség: Egyéb költségek:

4 000 000 Ft maximum 5 év A kölcsönt általában havi részletekben kell visszafizetni, de kivételes esetekben negyedéves, féléves és egyösszegű törlesztés is lehet. /pl. egyéni gazdálkodók/. Készpénzben, átutalással A mindenkor érvényes hirdetmény szerint. Az egyszeri kezelési költséget a kölcsön folyósításakor egy összegben, az évi kezelési költséget a törlesztő részlettel kell megfizetni. A lejárati idő előtti kölcsön visszafizetésekor kezelési költséget a Takarékszövetkezet nem fizet vissza. A 83/2010. (III.25.) Kormányrendelet alapján. Az adós fizetési késedelme esetén, hiteldíjon felül plusz /6 %/ késedelmi kamat számítható fel. A késedelmi kamatot az egy hónapot meghaladó hátralék esetén lehet felszámítani. Hirdetmény szerint a hitelszámla zárásakor a hirdetmény szerint Hirdetmény szerint

A hitel feltételektől és a kondícióktól eltérni egyedi elbírálás, azaz Hitelezési Bizottsági döntés alapján lehet. 1.4. Lakossági hitelkeret (folyószámlahitel) A folyószámlahitel tárgyi fedezet nélkül, a Számlatulajdonos igényei alapján folyamatosan nyújtható hitelkeret a lakossági folyószámlán. A hitelkeret igénylésének együttes feltétele, hogy  a folyószámla szerződés legalább 3 hónapja fennálljon,  a folyószámlára rendszeresen havi munkabér (nyugdíj, stb.) jóváírás, befizetés érkezzen. A hitelkeret összege: a hitelkeret összegének megállapítása a Számlatulajdonos bonitásától függ. Az összeg megállapítása az alábbi módon történik: az elmúlt időszakban (max. 12 hónap) rendszeresen érkező havi munkabér, befizetés, nyugdíj stb. egy havi átlagának 100 %-a lehet a hitelkeret összege. Hitelkamat: fix, mindenkori mértékét a „Hirdetmény” tartalmazza. Hitelkamat és egyéb díjak összegét a Takarékszövetkezet minden hónap végén számolja fel. A hitelkeret engedélyezése a Hitelezési Szabályzatban rögzített döntési hatáskörök szerint történhet. Igénybevett hitelkeret lejárata: maximum 12 hó. Folyósítás: az engedélyezett hitelkeret terhére egy összegben vagy részletekben A kölcsön – a lejárati időn – belül bármikor igénybe vehető a hitelkeret összegéig. A folyószámlára érkező jóváírással, készpénz befizetéssel a fennálló hitel összege csökken. A hitel feltételektől és a kondícióktól eltérni egyedi elbírálás, azaz Hitelezési Bizottsági döntés alapján lehet. 1.5. Lakáshitelek A Takarékszövetkezet az Európai Megállapodás a lakáshitelekre vonatkozó szerződéskötés előtti információkról szóló önkéntes magatartási kódex (2001/193/EK) ajánlásának alkalmazására vállalt kötelezettséget a lakáshitelek esetében. A kódex alapján a takarékszövetkezet vállalja, hogy a fogyasztók számára biztosítja:  a kínálatában szereplő lakáshitelekről szóló általános információkat,  a szerződéskötést megelőzően az európai szabványosított információs adatlapon benyújtandó személyre szóló információkat. A takarékszövetkezet által tett ajánlat elfogadásáról való végső döntés a fogyasztóé.

91

1.5.1. A lakosság részére engedélyezhető (piaci kamatozású) egyéb építési célú hitelek A kölcsön célja:  Lakóház építésére  Lakóház bővítésére, toldalék építésére  Tatarozásra, felújításra  Lakás műszaki megosztására, nem lakás céljára szolgáló helyiség lakássá alakítása  Korszerűsítésre és közművesítésre  Társas és lakásszövetkezeti házak közös részeinek felújítására, korszerűsítésére. A kölcsön összege: A kölcsön lejárati ideje: A kölcsön törlesztése: A kölcsön kamata, kezelési költsége: Késedelmi kamat: Felszólítás, levelezési költség: Prolongációs költség:

az építés alatt lévő létesítményre nyújtott hitelnél a 80 % korlát az ingatlan teljes készültségének eléréskori forgalmi értéke. maximum 15 év havi törlesztéssel Hirdetmény alapján a hiteldíjon felül plusz (évi 6 %). Az egy hónapot meghaladó hátralék esetén kell felszámítani. Hirdetmény alapján Hirdetmény szerint

A hitel feltételektől és a kondícióktól eltérni egyedi elbírálás, azaz Hitelezési Bizottsági döntés alapján lehet. 1.5.2. Magánforgalomba történő lakásvásárlásra valamint lakótelek vásárlásra igénybe vehető (piaci kamatozású) hitelek A kölcsön összege:

szerződés kötésekor nem haladhatja meg az ingatlan forgalmi értékének 80 %-át. A kölcsön lejárati ideje: maximum 15 év A kölcsön törlesztése: havi törlesztéssel A kölcsön kamata, kezelési költsége: Hirdetmény alapján Késedelmi kamat: a hiteldíjon felül plusz (évi 6 %). Az egy hónapot meghaladó hátralék esetén kell felszámítani. Felszólítás, levelezési költség: Hirdetmény alapján A lakosság részére engedélyezhető lakás vagy lakótelek vásárlási hitelek kondícióitól eltérni egyedi elbírálás alapján lehet a Hitelezési Bizottság döntése szerint. 1.5.3. Kedvezményes építési kölcsönök és állami támogatások A lakáscélú támogatások és kedvezményes kölcsönök alapvető szabályait a 12/2001.(I.31.) Kormányrendelet, és annak módosításai tartalmazzák, mely 2001. február 1. napjától hatályos, az ezt megelőző időszakban megkötött kölcsönszerződésekre pedig a korábban hatályos és többször módosított 106/1988.(XII.26.) MT sz. rendelet és az ennek végrehajtásáról szóló 77/1988.(XII.27.) PM-ÉVM sz. rendelet irányadó. Lakásépítési kedvezmény és kölcsön egyedi bírálat alapján előfeltételek és indokoltság fennállása esetén nyújthatók. A támogatást és kölcsönt igénybe vevő ügyfél, illetve adós és a Takarékszövetkezet közötti jogviszony szerződés alapján jön létre, amely tartalmazza a konkrét üzleti feltételeket, az adós és a hitelező jogait, valamint kötelezettségeit. Aki a támogatásra való jogosultsághoz és a kölcsönigény elbírálásához szükséges tényt vagy adatot nem a valóságnak megfelelően közli, vagy ilyenről nyilatkozik, illetve a kölcsönt nem az engedélyezett célra használja fel, viselni kell a hivatkozott jogszabályokban foglalt jogkövetkezményeket. A Kincstár az ügyfélnél a közvetlen támogatás, valamint a kamattámogatás igénybevételének jogszerűségét hatósági ellenőrzés keretében vizsgálja. Ha a Kincstár a hatósági ellenőrzés során megállapítja, hogy az ügyfél jogosulatlanul vette igénybe a támogatást, akkor határozatban intézkedik a

92

támogatás – igénybevétel napjától számított - Ptk 6:47.§ (1).-a szerinti kamattal - növelt összegének – visszatérítése iránt. A Takarékszövetkezet a kölcsönt a másik fél szerződésszegése miatt felmondhatja, s az ügyleti kamattal együtt fennálló teljes tartozás azonnal esedékessé válik. A felmondott kölcsöntartozás visszafizetéséhez törlesztési támogatás nem számolható el. 1.5.3.1. A Takarékszövetkezet által nyújtható lakáscélú közvetlen támogatások és kamattámogatott hitelek Közvetlen támogatások: 1. lakásépítési (-vásárlási) kedvezmény 2009.07.01-től nem nyújtható, kivéve az utóbb született gyermekek után járó lakásépítési kedvezmény. 2. fiatalok otthonteremtési támogatása 2009.07.01-től nem nyújtható, kivéve az utóbb született gyermekek után járó fiatalok otthonteremtési támogatás. 3. akadálymentesítési támogatás, Az 1-3. pont támogatásai – közvetlen támogatások – az egyéb feltételek fennállása esetén csak az igénylő méltányolható lakásigénye kielégítése céljából nyújthatók. A lakáscélú támogatások folyósításának feltétele az igénybevételre való jogosultság igénylő általi igazolása. Kamattámogatások: 1. kiegészítő kamattámogatásos hitel 2009.07.01-től nem nyújtható 2. társasház-felújítási hitel kamattámogatása, 3. kamattámogatás értékesítés vagy bérbeadás céljára való lakásépítéshez 2009.07.01-től nem nyújtható 4. megelőlegező kölcsön 2009. 07. 01-től nem nyújtható, kivéve a megelőlegezett kedvezmény beváltása a megszületett gyerekek után A kamattámogatásos kölcsönt kizárólag az alábbi célokra lehet igénybe venni:  új lakás felépítésére, amelynek építési engedélyét 2005. január 31. napját követően adták ki,  értékesítés céljára felépített új lakás megvásárlására, amely lakásokra az adás-vételi szerződés 2009. július 01. napját követően történt meg,  lakáskorszerűsítésre. A lakáscélú kölcsönök nyújtásánál a körültekintő lakossági hitelezés feltételeiről és a hitelképesség vizsgálatáról szóló 361/2009. (XII.30.) Kormányrendelet szerint az ügyfél által nyújtott fedezet és a kölcsön összege között a következő arányokat tartja be:  forinthitelek összege a szerződéskötéskor nem haladhatja meg az ingatlan forgalmi értékének 80 %-át, (Építés alatt lévő létesítményre nyújtott hitelnél a korlát az ingatlan teljes készültségének eléréskori forgalmi értékére vonatkoztatva értendő.),  az arányok számításánál figyelembe veszi az ingatlan nyilvántartásba már bejegyzett jelzálogjoggal fedezett követelésnek az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett értékét. A Takarékszövetkezet saját üzletpolitikájában foglaltak szerint Hirdetményében közzétett mértékű (piaci) kamatozással is folyósít lakás célú hiteleket – lakásvásárlás, felújítás, bővítés, korszerűsítés, közművesítés céljára. A lakossági hitelek lebonyolításának szabályait a hitelezéssel kapcsolatos Szabályzatok, valamint az egyes hitelkonstrukciók saját Eljárási Rendjei tartalmazzák. 2. Vállalkozói kölcsön A kölcsön a vállalkozások jogszerű tevékenységével kapcsolatos célok megvalósítása érdekében termelési, szolgáltatási, egyéb tevékenység elősegítésére a saját anyagi erő kiegészítésére nyújtható.

93

Vállalkozói jellegű kölcsönben részesíthetők: a Ptk. 685.§. c. pontjában felsorolt gazdálkodó szervek, a továbbiakban vállalkozók. Vállalkozói hitel csak olyan vállalkozónak adható, akit a takarékszövetkezet hitelképesnek minősít és megfelelő mértékű saját erővel is rendelkezik, ha az igényelt hitelkonstrukció ezt előírja. A Takarékszövetkezet Vállalkozói kölcsönt éven belüli és éven túli lejáratra engedélyez a vállalkozók részére. 2.1. Vállalkozók részére engedélyezett hitelek 2.1.1. A forgóeszköz hitel A forgóeszközök, vagyis az általában egy éven belül elhasználódó, illetőleg megjelenési formájukat megváltoztató eszközök (pénzeszközök, követelések, készletek eladásra vásárolt értékpapírok) finanszírozására szolgáló hitelek. E gyűjtőfogalom magában foglalja mind az átmeneti, mind a tartós forgóeszköz – lekötésre nyújtott hitelt. A vállalkozó átmeneti forráshiányából adódó pénzszükséglet kielégítését szolgálja. A forgóeszköz-hitel kérelem bírálat a kölcsönigénylő rövid távú fizetőképességének megítélésén alapul. A kölcsönbírálat:  A kölcsönigénylő gazdálkodása, vagyoni helyzetének jellemzése  Az adós előző évi tevékenységének vizsgálata  A tárgyévre vonatkozó adatok vizsgálata  Üzleti terv elemzése  A fizetőképesség, értékesítési helyzet elemzése,  Banki információk értékelése  A felajánlott biztosítékoknak a vizsgálata  A vállalkozás egyéb eredményessége és mutatók értékelése  Szubjektív tényezők A kölcsönigénylő gazdálkodásának, vagyoni helyzetének általános jellemzői:  Fizetőkészség, fizetőképesség A vizsgálatnak kiterjed a kölcsönigénylő fizetőképessége, fizetőképessége múltbeli alakulására, valamint annak megállapítására, hogy van-e az igénylőnek esedékessé vált, de ki nem egyenlített fizetési kötelezettsége.  A vállalkozó termékeinek, szolgáltatásainak rendszeres értékesítése Ennek megítéléséhez a vállalkozó múltbeli értékesítési adatait és a jövőbeni biztonságát megalapozó tényezőket (pl. a rendelésállományt, az értékesítésre irányuló szerződéses kapcsolat) vizsgálja a Takarékszövetkezet..  Jövedelmező gazdálkodás A vállalkozónak kötelezettségei teljesítéséhez, tevékenységének szinten tartásához, illetve fejlesztéséhez megfelelő árbevételre, nyereségre kell szert tenni. 2.1.2. Fejlesztési és beruházási hitel A fejlesztési hitelek: A befektetett és tartós forgóeszközök állománya, illetve növekedése rendeltetésszerű forrásának képződését megelőlegező hitelek: amelyek ezért tipikusan éven túli lejárattal és rendszerint a később képződő fejlesztési forrásokból fizetendők ki. A gyűjtőfogalom a beruházási hitelt és a tartós forgóeszköz-lekötésre nyújtott hitelt foglalja magában. Beruházási hitel: Ilyen hitel a bank a gazdálkodóknak a befektetett eszközök (zömmel tárgyi eszközök) finanszírozására nyújt, amelyek egy éven túl szolgálják a vállalkozás tevékenységét, s ezért tipikusan éven túli lejárattal fizetendő vissza. A vállalkozó beruházási célú forrásainak kiegészítését, áruvásárlási cél megvalósítását szolgálja. A kölcsönbírálat a fejlesztési hitel esetén magában foglalja a forgóeszközök hitelbírálatánál felsorolt vizsgálatokat, ezen túlmenően két fő szempontot kell érvényesíteni.  A vállalkozó jelenlegi gazdálkodására, vagyoni helyzetére vonatkozó vizsgálatok mellett a Takarékszövetkezet elvégzi az időbeni változások elemzését, a vállalkozó jövőbeni gazdálkodására vonatkozó kalkulációkat,

94



Megvizsgálja a hitel célját, a beruházás piaci megalapozottságát, jövedelmezőségét, a beruházás hatását a vállalkozásra, mind a nyereség termelése, mind annak felhasználása oldaláról.

A kölcsön összege:

a vállalkozói hitel a költségvetés 70-80 %-ig adható a fizetőképesség, és a felajánlott fedezetek figyelembe vételével. Törekedni kell a saját anyagi erő maximális bevonására. Lejárati ideje: A szerződő felek megállapodása szerint Törlesztése: a felek kölcsönös megállapodása alapján. Kamatozása: Hirdetmény illetve a szerződő felek megállapodása szerint. Kezelési költség befizetése: Hirdetmény illetve a szerződő felek megállapodása szerint Késedelmi kamat: Határidőn túli késedelmes fizetés esetén a hiteldíjon felül, plusz (évi 6%) késedelmi kamatot kell felszámítani. Felszólítás, levelezési, prolongációs, zárlati költség: Hirdetmény szerint A kölcsön igénylése: Az igénylő által részletes kérelem benyújtásával történik. A kölcsön igénylőlap mellékleteit a hitelezési szabályzat tartalmazza. Fedezet: A készfizető kezesség mellett ingatlan, gépjármű, magas értékű gép, esetleg értékpapír stb. A hitel feltételektől és a kondícióktól eltérni egyedi elbírálás, azaz Cenzúra Bizottsági döntés alapján lehet. 2.2. Jogi személyeknek nyújtott hitelek A Takarékszövetkezet a jogi személyeknek vállalkozói hitelt éven belüli és éven túli lejáratra engedélyezhet. A kölcsön célja: rövidlejáratú, beruházási, forgóeszköz finanszírozás, amely a vállalkozó átmeneti forráshiányából adódó pénzszükségleti hiányát elégíti ki. Kölcsön összege: A felek kölcsönös megállapodása alapján, figyelembe véve a hiteligénylő fizetőképességét és a felajánlott fedezet nagyságát. Lejárati ideje: A szerződő felek megállapodása szerint. Törlesztése: A felek kölcsönös megállapodása alapján, kölcsönszerződés szerint. Kamat, kezelési költség késedelmi kamat: Hirdetmény illetve a szerződő felek megállapodása szerint Késedelmi kamat: Határidőn túli késedelmes fizetés esetén a hiteldíjon felül, felül (évi 6%) késedelmi kamatot kell felszámítani. Felszólítási, levelezési, prolongálási költség: Hirdetmény szerint Kölcsönigénylés: Az igénylő által benyújtott részletes kérelem alapján történik. A kölcsön igénylőlap mellékleteit a hitelezési szabályzat tartalmazza. 2.3. Folyószámla hitelkeret, folyószámlahitel A hitelkeret igénylésének feltétele, hogy a folyószámláját legalább 3 hónapja a Takarékszövetkezet vezesse, ettől eltérni egyedi elbírálás, azaz Cenzúra Bizottsági döntés alapján lehet. A hitelkeret megállapítása az alábbi módon történik: A hitelkeret maximális összegét a hitelkérelem benyújtását megelőző egy év rendszeres jóváírásainak egyhavi átlagában lehet meghatározni. Egyedi elbírálás, azaz Cenzúra Bizottsági döntés alapján a hitelkeret megállapítása eltérő lehet. Igénybevett hitelkeret lejárata: Folyósítás: Kamatozás: Költségek és díjak:

95

maximum 12 hó készpénzben, átutalással Hirdetmény szerint Hirdetmény szerint

Késedelmi kamat:

Határidőn túli késedelmes fizetés esetén az ügyleti kamaton felül, plusz (évi 6%) késedelmi kamatot kell felszámítani. Felszólítási, levelezési, prolongálási költség: Hirdetmény szerint A hitelkeret engedélyezése: a Hitelezési Szabályzatban rögzített döntési hatáskörök szerint történhet. Kölcsönigénylés: Az igénylő által benyújtott részletes kérelem alapján történik. A kölcsön igénylőlap mellékleteit a hitelezési szabályzat tartalmazza. 3. Mezőgazdasági hitelek A takarékszövetkezet éven belüli és túli mezőgazdasági hiteleket folyósít forgóeszköz finanszírozás és beruházás céljára vállalkozások és őstermelők részére. A takarékszövetkezet részt vehet állami támogatások folyósításának lebonyolításában is. A hitelezés az általános hitelezési elvek és a mezőgazdasági hitelezésre vonatkozó jogszabályok, és takarékszövetkezeti szabályzat alapján történik. 3.1. Mezőgazdasági területek erdősítéséhez nyújtott támogatás előfinanszírozása A kölcsön célja:

A kölcsön összege: A kölcsön lejárata:

mezőgazdasági tevékenységet végző természetes és jog személy illetve természetes és jogi személyek csoportja által igényelt mezőgazdasági területek erdősítéséhez nyújtott támogatás megelőlegezése. a mezőgazdasági területek erdősítéséhez nyújtott támogatás összege ha rendelet nem írja elő, akkor a szerződő felek megállapodása szerint. hirdetmény szerint hirdetmény szerint hirdetmény szerint hirdetmény szerint készpénzben, vagy bankszámlára egy összegben a hatályos Hitelezési Szabályzatban előírtak szerint támogatás engedményezése, egyéb fedezet

A kölcsön ügyleti kamata: A kezelési költség összege: A kölcsönnel kapcsolatos egyéb díj: Késedelmi kamat: A kölcsön folyósítása: Döntési és Engedélyezési szint: A kölcsön fedezete (i): A kölcsön folyósításának előfeltételei:  az MVH által visszaigazolt regisztrációs adatok  az MVH-hoz benyújtott támogatási kérelem másolati példánya  az MVH Hatósági Bizonyítványa (az ügyfél regisztrációs rendszerbe bejelentett bankszámlára vonatkozó megállapodás)  az adós nyilatkozata

3.2. Területalapú Támogatás és ahhoz kapcsolódó kiegészítő nemzeti támogatás, valamint az Agrár-Környezetgazdálkodási támogatás előfinanszírozása A kölcsön célja:

A kölcsön összege: A kölcsön lejárata: A kölcsön ügyleti kamata: A kezelési költség összege: A kölcsönnel kapcsolatos egyéb díj: Késedelmi kamat: A kölcsön folyósítása: Döntési és Engedélyezési szint:

96

mezőgazdasági termelő által igényelt egységes területalapú támogatás és ahhoz kapcsolódó kiegészítő nemzeti támogatás, valamint az Agrár-Környezetgazdálkodási támogatás megelőlegezése egy ügyfél felé mindenkor vállalható nagykockázati limitnek megfelelő összeg ha rendelet nem írja elő, akkor a szerződő felek megállapodása szerint a mindenkori jegybanki alapkamat + 3 % kamat felár egyszeri 10 000 Ft hirdetmény szerint hirdetmény szerint készpénzben vagy bankszámlára egy összegben a hatályos Hitelezési Szabályzatban előírtak szerint

A kölcsön fedezete(i): támogatás engedményezése, egyéb fedezet A kölcsön folyósításának előfeltételei:  az MVH által visszaigazolt regisztrációs adatok  az MVH-hoz benyújtott támogatási kérelem másolati példánya  az MVH Hatósági Bizonyítványa (az ügyfél regisztárciós rendszerbe bejelentett bankszámlára vonatkozó megállapodás)  az Adós nyilatkozata Kölcsönigénylés: Az igénylő által benyújtott részletes kérelem alapján történik. A kölcsön igénylőlap mellékleteit a hitelezési szabályzat tartalmazza. 4. Földvásárlási hitel (nem forgalmazható) A kölcsön célja: A kölcsön összege:

Földvásárlás Maximum a benyújtott adásvételi szerződésben szereplő vételár összege 20 év A mindenkori jegybanki alapkamat + 5 % kamat felár A folyósított kölcsön összeg 0,5 %-a Hitelezéssel kapcsolatos költségek Hirdetménye szerint Hirdetmény szerint Készpénzben vagy bankszámlára utalással az eladó részére A hatályos Hitelezési Szabályzatban előírtak szerint

A kölcsön lejárata: A kölcsön ügyleti kamata: A kezelési költség (egyszeri): A kölcsönnel kapcsolatos egyéb díjak: A késedelmi kamat: A kölcsön folyósítása: Döntési és Engedélyezési szint: A kölcsön fedezete(i):  A megvásárolni kívánt ingatlan (szántóföld, erdő, rét, legelő, szőlő stb.)  Per, teher és igénymentes, forgalomképes ingatlan (lakóház, lakás, szántóföld, nyaraló, üzlethelyiség stb.)  Készfizető kezes A kölcsön folyósításának előfeltételei: A biztosítékok rendelkezésre állása 5. Deviza alapú hitelt kiváltó jelzáloghitel (nem forgalmazható) A kölcsön célja: A kölcsön összege:

Hitel kiváltás Minimum: 500.000 Ft Maximum: 10.000.000 Ft A kölcsön lejárata: 20 év A kölcsön ügyleti kamata: A mindenkori jegybanki alapkamat2 + fix 5 % kamatfelár A kezelési költség: 0 Ft Hitel előkészítési díj: 0 Ft Nyomtatvány költség: 0 Ft Előtörlesztési díj: 0 Ft Rendkívüli ügyintézési díj: A fennálló tőketartozás 0,2 %-a,de minimum: 2.000 Ft, maximum: 5.000 Ft Szerződésmódosítási díj: 0 Ft Zárlati költség: 0 Ft Hitel egyenlegközlő díj: 500 Ft Felszólítási díj: 500 Ft Felmondó levél díj: 1.000 Ft Adós kérésére kiállított igazolások: 1.000 Ft A késedelmi kamat évi: 6% A kölcsön folyósítása: Bankszámlára történő utalással Döntési és engedélyezési szint: A hatályos Hitelezési Szabályzatban előírtak szerint Fizetési számlavezetéshez kapcsolódó díjak: A mindenkori Hirdetmény szerint 2

A mindenkori jegybanki alapkamat külön hirdetményen kerül feltüntetésre

97

6. Egyéb hitelkonstrukciók Az alábbi hitelkonstrukciókra a Takarékbank által kidolgozott, illetve a Projekt Irányító Bizottság által elfogadott és adaptált eljárási rendek, ügyviteli utasítások rendelkezéseit kell alkalmazni:  Széchenyi kártyahitel Gazdakártya hitel

98

TÁJÉKOZTATÓ a lakossági fizetési számlát érintő fizetési megbízások benyújtásának és teljesítésének rendjéről Hatályos: 2015. december 22-től Módosítás indoklás: Hpt. 279.§. 15. bekezdés értelmében tájékoztatjuk ügyfeleinket, hogy a hagyományos (nem elektronikusan) papír alapon benyújtott egyes átutalási megbízások teljesítésének módja módosul az ügyfelek számára nem kedvezőtlen módon. A változásokat dőlt betűtípussal jeleztük.

A Szerencs és Környéke Takarékszövetkezet (továbbiakban: Takarékszövetkezet) a fizetési számlával rendelkező ügyfelek fizetési megbízásait a jelen Tájékoztatóban meghatározottak szerint teljesíti. 1.) A számlatulajdonosok papír alapú fizetési megbízásaikat postai úton, vagy közvetlen benyújtással juttathatják el a Számlavezető helyhez. A Számlatulajdonosok a Home (Electronic) Banking, illetve Internet Banking (NetBank) szolgáltatás igénybe vételére vonatkozó Szolgáltatási Szerződés megkötésével jogosultak fizetési megbízásaikat Electra ügyfélprogramon keresztül, illetve interneten keresztül elektronikus úton benyújtani a Számlavezető helyhez. A Számlatulajdonos folyamatosan rögzítheti fizetési megbízásait az erre szolgáló rendszerekben, ennek megfelelően a Számlatulajdonos tetszőleges időpontban kezdeményezhet elektronikus csatornán történő adattovábbítást, megbízási csomagok beküldését vagy lekérdezését. A papír alapon – postai úton, vagy közvetlen benyújtással kezdeményezett – „normál” fizetési megbízásokat – a VIBER tételeket, valamint a készpénz ki- és befizetéseket kivéve – a fentiekben ismertetett módon hétfőtől-péntekig 1100 óráig fogadja be a Takarékszövetkezet tárgynapi teljesítésre. A Takarékszövetkezet pénztárában történő készpénz-felvétel és befizetés hétköznapokon hétfő, kedd, csütörtök 730 – 1500 óráig; szerdán 730 – 1600 óráig; pénteken 730 – 1400 óráig bonyolítható. A VIBER tételek tárgynapi teljesítésre egységesen – Electra rendszeren kapcsolatot tartó ügyfelek esetén is - 1300 óráig papír alapon nyújthatók be a számlavezető fiókhoz. Deviza átutalási megbízások befogadása hétfőtől-csütörtökig 1200 óráig, pénteken 1100 óráig nyújthatók be a számlavezető fiókhoz. A fentiekben részletezett időpontok után benyújtott fizetési megbízásokat a Számlavezető hely a következő banki munkanapon teljesíti. Az átutalási megbízásokat a számlatulajdonos „Terhelési nap” megjelöléssel is benyújthatja, ebben az esetben a megbízás fizetési számlán történő könyvelése, illetve a címzett fizetési számlát vezető pénzforgalmi szolgáltatóhoz történő továbbítása a „Terhelési nap”-ként megjelölt banki munkanapon történik. Terhelési napként a benyújtás napja, vagy azt követő valamelyik munkanap megjelölhető. Amennyiben a „Terhelési nap” nem munkanapra esik, abban az esetben a Számlavezető hely a fizetési megbízást a „Terhelési nap”-ot követő első banki munkanapon teljesíti. A Számlatulajdonos az elindított InterGiro2 átutalási megbízás visszahívását már a banki teljesítése során, vagy annak teljesítését követően, de legkésőbb az eredeti InterGiro2 átutalási megbízás teljesítésre történő banki befogadását követő 30. (harmincadik) munkanapon 10 óráig a Számlavezető helyhez benyújtott, a Számlavezető helynél bejelentett módon aláírt, erre a célra rendszeresített formanyomtatvány (RECALL megbízás) kitöltésével kezdeményezheti.

99

A Takarékszövetkezeten kívülre irányuló rendszeres átutalást (tartós megbízást) – függetlenül attól, hogy az eredeti megbízás elektronikusan, vagy papír alapon került benyújtásra - a Takarékszövetkezet az InterGiro2 rendszeren keresztül továbbítja. A megbízások érvényesítése a fedezet rendelkezésre állásakor történik meg. A megbízás az érvényesítés után a soron következő InterGiro2 küldéssel kerül továbbításra a címzett bankjához. 2a.) A hagyományos (nem elektronikus úton) benyújtott fizetési megbízások teljesítése: A Számlatulajdonosok által tárgynapi teljesítésre benyújtott, Takarékszövetkezetnél vezetett fizetési számlára indított megbízások tárgynapon kerülnek a címzett számlán lekönyvelésre. A Takarékszövetkezet a forint pénznemben, belföldi pénzforgalmi szolgáltató által kezelt fizetési számla javára kezdeményezett egyszerű/eseti és átutalási végzésen alapuló – de nem hatósági átutalást - papír alapon benyújtott átutalási megbízásokat az InterGiro2 rendszeren keresztül továbbítja. A tárgynapi teljesítésre befogadott tételek a tárgynapon érkeznek meg a címzett számláját vezető pénzforgalmi szolgáltatóhoz. A más pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett fizetési számlára indított megbízásokat – kivéve az InterGiro2 átutalási megbízások - a Számlavezető hely még tárgynapon továbbítja a GIRO rendszeren keresztül, amely így a tárgynapot követő munkanapon érkezik meg a címzett számláját vezető pénzforgalmi szolgáltatóhoz. Amennyiben a Számlatulajdonos olyan megbízást kezdeményez a partnere felé, amelyet a partner pénzforgalmi szolgáltatója nem tudott az ügyfele fizetési számláján lekönyvelni és ezért a megbízást visszautalja az indítónak, a visszautalt tételt a Takarékszövetkezet még a visszautalt tétel fogadásának napján jóváírja a Számlatulajdonos számláján. 2b.) Az elektronikusan benyújtott fizetési megbízások teljesítése: A Takarékszövetkezethez (banki szerverhez) 6:30 órától 15:00 óráig beérkezett, elektronikus csatornán (Home Bank, Internetbank (NetBank)), forint pénznemben, belföldi pénzforgalmi szolgáltató által kezelt fizetési számla javára kezdeményezett egyszeri – de nem hatósági átutaláson vagy átutalási végzésen alapuló -, illetve csoportos átutalási megbízásokat (InterGiro2 átutalási megbízások) a Takarékszövetkezet folyamatosan feldolgozza és a 4 (négy) maximum 6 (hat) órás jóváírási szabály betartásának biztosítása mellett – a fedezet rendelkezésre állása esetén – teljesíti. A 15:00 óra után a Takarékszövetkezethez beérkező InterGiro2 átutalási megbízásokat a Takarékszövetkezet (banki szerver) befogadja, feldolgozásra előkészíti – alakilag, tartalmilag megvizsgálja -, de a tényleges feldolgozásra (fedezetvizsgálat, a megbízás összegének a fizető fél pénzforgalmi számláján történő elszámolásra) és teljesítésére csak a következő banki munkanap kerül sor! A Számlatulajdonosok által elektronikus csatornán keresztül (Home Bank, Internetbank (NetBank)) kezdeményezett InterGiro2 átutalási megbízásokat a Takarékszövetkezet folyamatosan dolgozza fel és teljesíti annak érdekében, hogy a megbízás összege a kedvezményezett pénzforgalmi szolgáltatójának az MNB-nél vezetett pénzforgalmi számláján legkésőbb a fizetési megbízás banki befogadását követő 4 (négy) maximum 6 (hat) órán belül jóváírásra kerüljön. 3.) A Számlatulajdonos számlája javára érkező átutalások – amennyiben az indító fizetési számláját is a Takarékszövetkezet vezeti – még a megbízás indításának napján jóváírásra kerülnek, függetlenül attól, hogy azt a fizető fél elektronikusan vagy papír alapon nyújtotta be.

100

A Számlatulajdonos számlája javára érkező InterGiro2 átutalások a banki fogadást követő feldolgozás során haladéktalanul jóváírásra kerülnek. A más pénzforgalmi szolgáltató ügyfelétől érkező, hatósági átutalás, átutalási végzés, egyszerű és csoportos beszedési megbízás teljesítésén alapuló jóváírásokat a Takarékszövetkezet az azt tartalmazó InterGiro1 állomány átvételét követően, még tárgynapon jóváírja a Számlatulajdonos számláján. A Számlatulajdonos számlája javára fogadott VIBER átutalások takarékszövetkezeti fogadásáról a Számlavezető hely által történő tudomásszerzést követően haladéktalanul jóváírásra kerülnek. Abban az esetben, ha a Számlatulajdonos partnerétől olyan tranzakció érkezik a Számlatulajdonos részére, amelyet pénzforgalmi jelzőszám hibája, vagy egyéb okból kifolyólag a Számlavezető hely nem tud automatikusan és egyértelműen beazonosítani, akkor a tétel rendezéséről tárgynapon megkísérel gondoskodni. Rendezés alatt értendő az, hogy a Számlavezető hely sikeres beazonosítás után lekönyveli a megbízást a Számlatulajdonos pénzforgalmi számláján, vagy sikertelen beazonosítás esetén visszautalja a tételt a kezdeményező fizetési számlájára. 4.) Csoportos beszedési és UGIRO beszedési megbízás – teljes összegének – teljesítése ellen az ügyfél a terhelési napot megelőzően 1100 óráig írásban tehet kifogást a takarékszövetkezetnél. 5.) A postai készpénzforgalomhoz kapcsolódó tételek vonatkozásában a Takarékszövetkezet közvetítői tevékenységet végez, melynek keretében a Posta Elszámoló Központtól kapott tételeket tárgynapon – a tételeket tartalmazó adatállomány fogadásának napján – könyveli le a Számlatulajdonos pénzforgalmi számláján. 6.) A 100.000,- Ft, azaz Egyszázezer forint feletti kifizetési igényét legkésőbb a készpénzfelvétel napját megelőző munkanapon, valamint az 1.000.000,- Ft, azaz Egymillió forint feletti befizetési igényét a számlatulajdonosnak az esedékességet megelőző munkanapon telefonon vagy személyesen be kell jelenteni a számlát vezető, illetve kifizető takarékszövetkezet fiókjánál 1100 óráig.

Szerencs és Környéke Takarékszövetkezet

101

TÁJÉKOZTATÓ a számlatulajdonos pénzforgalmi számláját érintő fizetési megbízások benyújtásának és teljesítésének rendjéről Hatályos: 2015. december 22-től Módosítás indoklás: Hpt. 279.§. 15. bekezdés értelmében tájékoztatjuk ügyfeleinket, hogy a hagyományos (nem elektronikusan) papír alapon benyújtott egyes átutalási megbízások teljesítésének módja módosul az ügyfelek számára nem kedvezőtlen módon. A változásokat dőlt betűtípussal jeleztük.

A Szerencs és Környéke Takarékszövetkezet (továbbiakban: Takarékszövetkezet ) a pénzforgalmi számlával rendelkező ügyfelek fizetési megbízásait a jelen Tájékoztatóban meghatározottak szerint teljesíti. 1.) A számlatulajdonosok papír alapú fizetési megbízásaikat postai úton, vagy közvetlen benyújtással, valamint – a Pénzforgalmi Keretszerződésben rögzített külön szerződés alapján - telefaxon juttathatják el a Számlavezető helyhez. A Számlatulajdonosok a Home (Electronic) Banking, illetve Internet Banking (NetBank) szolgáltatás igénybe vételére vonatkozó Szolgáltatási Szerződés megkötésével jogosultak fizetési megbízásaikat Electra ügyfélprogramon keresztül, illetve interneten keresztül elektronikus úton benyújtani a Számlavezető helyhez. A Számlatulajdonos folyamatosan rögzítheti fizetési megbízásait az erre szolgáló rendszerekben, ennek megfelelően a Számlatulajdonos tetszőleges időpontban kezdeményezhet elektronikus csatornán történő adattovábbítást, megbízási csomagok beküldését vagy lekérdezését. A papír alapon – postai úton, vagy közvetlen benyújtással kezdeményezett – „normál” fizetési megbízásokat – a VIBER tételeket, valamint a készpénz ki- és befizetéseket kivéve a fentiekben ismertetett módon hétfőtől-péntekig 11:00 óráig fogadja be a Takarékszövetkezet tárgynapi teljesítésre. A Takarékszövetkezet pénztárában történő készpénz-felvétel és -befizetés hétköznapokon hétfő, kedd, csütörtök 7:30 – 15:00 óráig; szerdán 7:30-16:00 óráig; pénteken 7:30 – 14:00 óráig bonyolítható. A VIBER tételek tárgynapi teljesítésre egységesen – Electra rendszeren kapcsolatot tartó ügyfelek esetén is – 13,00 óráig papír alapon nyújthatók be a számlavezető fiókhoz. Deviza-átutalási megbízások befogadása hétfőtől – csütörtökig 1200 óráig, pénteken 1100 óráig papír alapon nyújthatók be a számlavezető fiókhoz. A fentiekben részletezett időpontok után benyújtott fizetési megbízásokat a Számlavezető hely a következő banki munkanapon teljesíti. Az átutalási megbízásokat a számlatulajdonos " Terhelési nap" megjelöléssel is benyújthatja, ebben az esetben a megbízás pénzforgalmi számlán történő könyvelése, illetve a címzett fizetési számlát vezető pénzforgalmi szolgáltatóhoz történő továbbítása a „Terhelési nap”ként megjelölt banki munkanapon történik. Terhelési napként a benyújtás napja, vagy azt követő valamelyik munkanap megjelölhető. Amennyiben a „Terhelési nap” nem

102

munkanapra esik, abban az esetben a Számlavezető hely a fizetési megbízást a „Terhelési nap”-ot követő első banki munkanapon teljesíti. A Számlatulajdonos az elindított InterGiro2 átutalási megbízás visszahívását már a banki teljesítése során, vagy annak teljesítését követően, de legkésőbb az eredeti InterGiro2 átutalási megbízás teljesítésre történő banki befogadását követő 30. (harmincadik) munkanapon 10 óráig a Számlavezető helyhez benyújtott, a Számlavezető helynél bejelentett módon aláírt, erre a célra rendszeresített formanyomtatvány (RECALL megbízás) kitöltésével kezdeményezheti. A Takarékszövetkezeten kívülre irányuló rendszeres átutalást (tartós megbízást) – függetlenül attól, hogy az eredeti megbízás elektronikusan, vagy papír alapon került benyújtásra - a Takarékszövetkezet az InterGiro2 rendszeren keresztül továbbítja. A megbízások érvényesítése a fedezet rendelkezésre állásakor történik meg. A megbízás az érvényesítés után a soron következő InterGiro2 küldéssel kerül továbbításra a címzett bankjához. 2a.) A hagyományos (nem elektronikus úton) benyújtott fizetési megbízások teljesítése: A Számlatulajdonosok által tárgynapi teljesítésre benyújtott, Takarékszövetkezetnél vezetett fizetési számlára indított megbízások tárgynapon kerülnek a címzett számlán lekönyvelésre. A Takarékszövetkezet a forint pénznemben, belföldi pénzforgalmi szolgáltató által kezelt fizetési számla javára kezdeményezett egyszerű/eseti és átutalási végzésen alapuló – de nem hatósági átutalást - papír alapon benyújtott átutalási megbízásokat az InterGiro2 rendszeren keresztül továbbítja. A tárgynapi teljesítésre befogadott tételek a tárgynapon érkeznek meg a címzett számláját vezető pénzforgalmi szolgáltatóhoz. ű A más pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett fizetési számlára indított megbízásokat – kivéve az InterGiro2 átutalási megbízások - a Számlavezető hely még tárgynapon továbbítja a GIRO rendszeren keresztül, amely így a tárgynapot követő munkanapon érkezik meg a címzett számláját vezető pénzforgalmi szolgáltatóhoz. Amennyiben a Számlatulajdonos olyan megbízást kezdeményez a partnere felé, amelyet a partner pénzforgalmi szolgáltatója nem tudott az ügyfele fizetési számláján lekönyvelni és ezért a megbízást visszautalja az indítónak, a visszautalt tételt a Takarékszövetkezet még a visszautalt tétel fogadásának napján jóváírja a Számlatulajdonos számláján. 2b.) Az elektronikusan benyújtott fizetési megbízások teljesítése: A Takarékszövetkezethez (banki szerverhez) 6:30 órától 15:00 óráig beérkezett, elektronikus csatornán (Home Bank, Internetbank (NetBank)), forint pénznemben, belföldi pénzforgalmi szolgáltató által kezelt fizetési számla javára kezdeményezett egyszeri – de nem hatósági átutaláson vagy átutalási végzésen alapuló -, illetve csoportos átutalási megbízásokat (InterGiro2 átutalási megbízások) a Takarékszövetkezet folyamatosan feldolgozza és a 4 (négy) maximum 6 (hat) órás jóváírási szabály betartásának biztosítása mellett – a fedezet rendelkezésre állása esetén – teljesíti.

103

A 15:00 óra után a Takarékszövetkezethez beérkező InterGiro2 átutalási megbízásokat a Takarékszövetkezet (banki szerver) befogadja, feldolgozásra előkészíti – alakilag, tartalmilag megvizsgálja -, de a tényleges feldolgozásra (fedezetvizsgálat, a megbízás összegének a fizető fél pénzforgalmi számláján történő elszámolásra) és teljesítésére csak a következő banki munkanap kerül sor! A Számlatulajdonosok által elektronikus csatornán keresztül (Home Bank, Internetbank (NetBank)) kezdeményezett InterGiro2 átutalási megbízásokat a Takarékszövetkezet folyamatosan dolgozza fel és teljesíti annak érdekében, hogy a megbízás összege a kedvezményezett pénzforgalmi szolgáltatójának az MNB-nél vezetett pénzforgalmi számláján legkésőbb a fizetési megbízás banki befogadását követő 4 (négy) maximum 6 (hat) órán belül jóváírásra kerüljön. 3.) A számlatulajdonos számlája javára érkező átutalások - amennyiben az indító fizetési számláját is a Takarékszövetkezet vezeti - még a megbízás indításának napján jóváírásra kerülnek, függetlenül attól, hogy azt a fizető fél elektronikusan vagy papír alapon nyújtotta be. A Számlatulajdonos számlája javára érkező InterGiro2 átutalások a banki fogadást követő feldolgozás során haladéktalanul jóváírásra kerülnek. A más pénzforgalmi szolgáltató ügyfelétől érkező, hatósági átutalás, átutalási végzés, egyszerű és csoportos beszedési megbízás teljesítésén alapuló jóváírásokat a Takarékszövetkezet az azt tartalmazó InterGiro1 állomány átvételét követően, még tárgynapon jóváírja a Számlatulajdonos számláján. A Számlatulajdonos számlája javára fogadott VIBER átutalások takarékszöveti fogadásáról a Számlavezető hely által történt tudomásszerzést követően haladéktalanul jóváírásra kerülnek. Abban az esetben, ha a Számlatulajdonos partnerétől olyan tranzakció érkezik a Számlatulajdonos részére, amelyet pénzforgalmi jelzőszám hibája, vagy egyéb okból kifolyólag a Számlavezető hely nem tud automatikusan és egyértelműen beazonosítani, akkor a tétel rendezéséről tárgynapon megkísérel gondoskodni. Rendezés alatt értendő az, hogy a Számlavezető hely sikeres beazonosítás után lekönyveli a megbízást a Számlatulajdonos pénzforgalmi számláján, vagy sikertelen beazonosítás esetén visszautalja a tételt a kezdeményező fizetési számlájára. 4.) A postai készpénzforgalomhoz kapcsolódó tételek vonatkozásában a Takarékszövetkezet közvetítői tevékenységet végez, melynek keretében a Posta Elszámoló Központtól kapott tételeket tárgynapon - a tételeket tartalmazó adatállomány fogadásának napján - könyveli le a Számlatulajdonos pénzforgalmi számláján. 5) A 100.000,- Ft, azaz Egyszázezer forint feletti kifizetési igényét legkésőbb a készpénzfelvétel napját megelőző munkanapon, valamint az 1.000.000,- Ft, azaz Egymillió forint feletti befizetési igényét a számlatulajdonosnak az esedékességet megelőző

104

munkanapon telefonon vagy személyesen be kell jelenteni a számlát vezető, illetve kifizető takarékszövetkezet fiókjánál 1100 óráig. Szerencs és Környéke Takarékszövetkezet

105

Takaréklevél

A takarékszövetkezet fix összegű takarékleveleket bocsát ki. A fix összegű takaréklevél-betétek címletei: 5.000 Ft 10.000 Ft 20.000 Ft 50.000 Ft 100.000 Ft 500.000 Ft A takaréklevél esetén kamat csak a teljes naptári hónapok után jár. A takaréklevélre elhelyezett összeghez - mivel az fix címletű - újabb összeget hozzátenni, vagy abból elvenni a felváltás esetét kivéve nem lehet. A nagyobb címletű takaréklevél kisebb címletűre jogfolytonosan felváltható. A felváltott takaréklevél az eredeti elhelyezés időpontjától kamatozik. A felváltott takaréklevél ellenértékének egy része készpénzben is kifizethető. Az év ugyanazon hónapjában megnyitott kisebb címletű takaréklevelek magasabb címletűre jogfolytonosan beválthatók. A takaréklevél kamatát külön felvenni nem lehet, azt a betétösszeg, illetve felváltás esetén a részösszeg felvételével egyidejűleg fizeti ki a Takarékszövetkezet. A névre szóló Takaréklevél a 2013. évi CCXXXVII. törvény rendelkezései szerint OBA által garantált.

106

Kamatozó könyves takarékbetét

Takarékbetétet a takarékszövetkezetnél kizárólag névre szólóan, rendelkezés szerint fenntartással vagy fenntartás nélkül minden természetes személy elhelyezhet. A Takarékszövetkezet a betétes részére betétkönyvet szolgáltat ki. A betétbe betétet elhelyezni, kivétet eszközölni – lekötési időt ki nem töltött betétnél a kamat veszteség figyelembevételével – bármikor lehet. A Takarékbetét összegének visszafizetésére és a kamat kifizetésére vonatkozó követelés nem évül el. A takarékbetétek biztosítottságát a 2013. évi CCXXXVII. törvény a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény tartalmazza (OBA biztosítás). A takarékbetét elhelyezhető lekötési idő szerint  Lekötési idő meghatározása nélkül (látra szólóan)  Előre meghatározott lekötési időre (lekötéssel) - 3 hónapos lekötésű - 1 éves lekötésű - 2 éves lekötésű - 3 éves lekötésű A takarékbetétek elhelyezése Takarékbetétet kizárólag névre szólóan lehet elhelyezni! Rendelkezési jogosultságok: Rendelkezésre jogosult személy: aki a betét tulajdonosa, vagy ha nem tulajdonosa a betétnek, akkor az a személy, aki a tulajdonos rendelkezése alapján korlátozással vagy anélkül rendelkezhet a betét fölött. A névre szóló takarékbetétek kapcsán a betételhelyező az alábbi rendelkezéseket teheti:  Fenntartással helyezheti el a takarékbetétet  Fenntartás nélkül helyezheti el a takarékbetétet A névre szólóan fenntartással elhelyezett takarékbetétet a Takarékszövetkezet az okiratban megnevezett személy a betétes vagy a kedvezményezett – részére csak a betétes által az okiratban meghatározott feltétel teljesítése esetén fizeti vissza. E feltételt a betétes egyoldalúan, írásbeli nyilatkozattal módosíthatja. Fenntartásos betétkönyvet két vagy több személy is nyithat, de rendelkezni kell a betétkönyvből való kifizetés esetére, hogy a betéttulajdonosok együttesen vagy külön-külön jogosultak a betét felett. A fenntartásos betét tulajdonosa úgy is rendelkezhet, hogy elhalálozása esetén a betétösszeget az általa megjelölt kedvezményezett(ek) részére kell kifizetni. Az így elhelyezett takarékbetét nem tartozik a takarékbetét tulajdonos hagyatékához; a kedvezményezett(ek) a takarékbetét felett a hagyatéki eljárás lefolytatása nélkül is rendelkezhetnek. A fenntartással elhelyezett (névre szóló) takarékbetét esetén a Takarékszövetkezet az okiratra rávezeti a betétes, társtulajdonos, illetve a kedvezményezett:  családi és utónevét (születési név), amennyiben van házassági nevét,  születési helyét és idejét,  lakcímét,  anyjának szülési nevét,  valamint azt, hogy a kedvezményezett milyen esemény/tény/feltétel bekövetkezése esetén nyer rendelkezés jogot a betét felett.

107

A fenti adatkörön kívül a pénzmosás elkerülésével kapcsolatos azonosítás miatt – külön adatlapon, aláírási kartonon, nyilvántartó lapon stb. – rögzíteni kell a betételhelyező, társtulajdonos, illetve a kedvezményezett:  családi és utónevét (születési név), amennyiben van, házassági nevét,  lakcímét,  születési helyét, idejét,  állampolgárságát,  anyja születési nevét,  azonosító okmányának típusát és számát,  továbbá az aláírását. Takarékbetétkönyvbe való forgalmazás csak a betétkönyv egyidejű bemutatása mellett lehet. Teljes kivét esetén – a betét összegét és a betétest megillető kamatot a betétkönyv bevonása ellenében lehet kifizetni. Takarékbetét kamatozása a befizetés napján kezdődik és a kifizetést megelőző napon végződik. Kamatszámítás, aminek képlete:

megelőlegezett kamatjóváírással történik. Az évi napok száma 360, minden hónap 30 napos. A takarékbetét után járó kamatot – teljes kifizetést kivéve – minden év december 31-én írja jóvá a Takarékszövetkezet a betétszámlán, majd a takarékbetétkönyvbe. A lekötött betéteknél minden egyes betételhelyezésnek el kell tölteni a lekötési időt. Kifizetés esetén mindig a legrégebbi befizetésből történik a felvét. Lekötési időt elfekvő betét a – lekötési időnek megfelelő kamat %-kal – tovább kamatozik. A Takarékszövetkezet a takarékbetét után és a lekötési idő előtt felvett takarékbetét után a Hirdetményben meghatározott mértékű kamatot fizet.

108

Lakáscélú betétek

Új lakáscélú megtakarítás már nem helyezhető el. A lakáscélú megtakarításokról a 90/1987. PM. rendelet szól, ami 1997. I.1-től hatályát vesztette, de rendelkezéseit a már megkötött betétszerződésekre alkalmazni kell. Lakáscélú megtakarítás olyan takarékossági megállapodás, amelyben a betételhelyező vállalja, hogy saját maga, vagy az általa megnevezett kedvezményezett részére minden hónapban – 5 éven keresztül 100-zal maradék nélkül osztható forintösszeget helyez el. Az elhelyezett betét és kamata felett – a megállapodás időtartama alatt – a betételhelyező rendelkezik. A megállapodás lejáratával, amennyiben a kedvezményezett nagykorú, a kedvezményezett, a kedvezményezett nagykorúságáig a betételhelyező rendelkezik. A megállapodás időtartamának lejárta után a megtakarítást tovább lehet folytatni, illetve a betétszámlán a befizetéseket és kamatát tartani. Lakáscélú betétekből részösszeget kivenni nem lehet. A betételhelyező fontos okból (pl.: betegség) a megállapodásban vállalt befizetéseket szüneteltetheti. A szüneteltetés idejével a megállapodás időtartama meghosszabbodik. A betételhelyező a befizetett lakáscélú megtakarítások után a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvényben meghatározott adókedvezményben részesül. A lakáscélú betétek – a 2013. évi CCXXXVII. tv. szerint - államilag és OBA által garantáltak. A Takarékszövetkezet minden év december 31-én a tárgyévi kamatot jóváírja a betétszámlán. A befizetésekről, a jóváírt kamatról és az év végi számlaegyenlegről évente írásban értesíti a betételhelyezőt a Takarékszövetkezet. A lakáscélú betét kamatozása a befizetés napján kezdődik és a kifizetést megelőző napon végződik. Kamatszámítás képlete:

Kamatszámításnál minden hónap 30 naposnak számít. A Takarékszövetkezet a lakáscélú betétek után a „Hirdetményben” meghirdetett kamatot fizet. A megállapodás időtartamát a 60 befizetést elért betétszámlán „számlazárás” történik, ami során a befizetések után – azok időpontjától - + kamatjóváírás történik. A megállapodásban vállalt feltételek teljesítése esetén külön jogszabályban meghatározott feltételek szerint külön kölcsön adható. A lakáscélú megtakarítások után adható kölcsön összegét és feltételeit a Lakáscélú támogatásokról szóló többször módosított 12/2001. (I.31.) Korm. rendelet szabályozza.

109

Takarékszelvény

A takarékszelvény az ügyfél választása szerint lehet:  Névre szóló fenntartással elhelyezett  Névre szóló fenntartás nélkül elhelyezett A takarékszelvényt természetes személyek válthatják. Címletei: A Takarékszelvény címletértéke minimum 1.000 Ft, de tetszőleges (100-zal maradék nélkül osztható) összegben és ezen belül szabadon választott címletértékben váltható. Lejárata: A Takarékszelvény lejárata 3 hónap (minden hónapot 30 naposnak számítva 90 nap). Kamata: A Takarékszelvény fix kamatozású (a lejárati időn belül a kamata nem változik). A kamat mértéke 30 naponként emelkedik. A Takarékszelvény lejáratkor (30 naponkénti tőkésítésekkel) kamatos kamatot fizet. A Takarékszelvény betét összege és az addig (napi kamatszámítás alapján) megszolgált időarányos kamat összege bármikor felvehető. Az egységesített betéti kamatláb mutatót (EBKM) a hirdetmény tartalmazza. A Takarékszelvény lejárat után tovább nem kamatozik, az ügyfél követelése a lejárattól számított 5 év elteltével évül el. A kamatszámítás képlete:

A névre szóló Takarékszelvény a 2013. évi CCXXXVII. törvény rendelkezései szerint OBA által garantált.

110

Takarék számlabetét A Takarék számlabetét elsődleges célja, hogy a természetes személyek által igen kedvelt Kamatozó takarékbetétkönyv (könyves betét) kiváltására – a betétkönyv megszokott funkcióit megtartó, a kamatozás módjában megegyező – korszerűbb számlás megtakarítási lehetőséget biztosítson. Ugyanakkor a kényelmes, rugalmas, valamint a korábbi betételhelyezésekhez történő (akár eseti, akár folyamatos) hozzávezetésre egyaránt alkalmas számla szélesebb megtakarítói kör megnyerését is szolgálja.     





 

111

A Takarék számlabetét megnyitására betétszámla szerződés alapján kerül sor. A Takarék számlabetét két névre is szólhat (tulajdonos és társtulajdonos minőségben). Egy ügyfél (különböző megtakarítási céljainak érdekében) több Takarék számlabetétet is nyithat. Elhelyezése változatos formában (készpénzbefizetés, eseti és rendszeres jóváírás, stb.), az ügyfél választása szerinti összegben és gyakorisággal történik a betétszámlán. A Takarék számlabetétben történő elhelyezésnek nem feltétele bankszámla nyitása. Így a kizárólag megtakarítani kívánó ügyfeleknek – akik a bankszámla által nyújtott szolgáltatásokat nem kívánják igénybe venni – költségmentes, kényelmes betételhelyezési lehetőséget jelent. A Takarék számlabetét nem feltételezi bankszámla meglétét, de nem is váltja ki a pénzforgalmi jellegű bankszámlát. Megtakarításra, és nem a szokásos fizetési megbízások teljesítésére szolgál. (A betétszámláról ezért pl.: nem teljesíthetők csoportos beszedéssel kapcsolatos tranzakciók, a számla nem képezheti fedezetét bankkártya tranzakcióknak, stb..) A bankszámlával rendelkező ügyfelek rendszeres átutalással folyamatosan megtakaríthatnak a betétszámlán anélkül, hogy külön intézkedniük kellene az átvezetéssel kapcsolatban, ugyanakkor rendkívüli (eseti) elhelyezésre is korlátozás nélkül lehetőségük van. A nagy összegű megtakarítással rendelkező ügyfeleknek kedvezőbb feltételek szerinti (egyedi kamatlábbal megállapított) lekötési lehetőségét is biztosítja. Rugalmassága miatt mindenféle korosztály és különböző ügyfélcsoportok igényeinek kielégítésére egyaránt alkalmas: Természetes személyek esetében a Takarék számlabetétben történő megtakarítás alapvetően kétféle célt szolgálhat: o A betételhelyező saját magának, bármilyen okból (közelebbi, vagy távolabbi céljának elérése érdekében) takarékoskodik. Az ügyfél megtakarításainak különböző célok érdekében történő elkülönítésére tetszőleges számú Takarék számlabetétet nyithat. o Más személy (pl. gyermek, unoka) javára történő folyamatos megtakarításra is lehetőség nyílik az alábbi módon: - A korlátozottan cselekvőképes, illetve cselekvőképtelen személy nevére nyitott betétszámlán történik a takarékoskodás a törvényes képviselő által aláírt szerződés és nyilatkozat (6. sz. melléklet) alapján. - A betételhelyező saját nevére nyitott számláján kedvezményezettet jelöl meg (konkrét feltétel megjelölésével). A rendelkezési jog megnyílásának feltétele lehet egy konkrét időpont megjelölése (pl.: nagykorúság elérése), illetve a számlatulajdonos halála (haláleseti kedvezményezett), illetve bármilyen a Takarékszövetkezet Üzletszabályzatában külön megjelölt feltétel. Kisebb közösségek (pl.: szakkörök, nyugdíjas klubok, osztály közösségek, stb.) közös céljaik megvalósítása érdekében – képviselőik nevén (két néven) nyitott – számlabetétben takarékoskodhatnak előre. A képviselő képviseleti jogát külön okirattal (pl.: magánjogi szerződés, jegyzőkönyv, meghatalmazás, igazolás, mely lehet: iskola igazolása a szülői munkaközösség vezetőjéről, stb.) kell igazolni. A Takarékszövetkezet és a képviselők által kötött Takarék számlabetét szerződés mellékletét képező okirat tartalmazza a közösség tagjainak, a betét tényleges tulajdonosainak adatait.

 





112

Vállalkozások, egyéb szervezetek számára a cég működésében átmenetileg nélkülözhető pénzeszközök kedvező kamattal történő elhelyezésére, valamint kizárólag a betét illetve a kamat összegének felvételére szolgál, akár pénzforgalmi számla nyitása nélkül is. A betétszámlán történő elhelyezés és az abból történő kivét nem honos kirendeltségen is kezdeményezhető A konstrukció ötvözi a folyószámláról lekötött betét, valamint a Kamatozó takarékbetétkönyv előnyeit.. A betétkönyvi (okiratos) formával szemben előnye, hogy a számla jellege miatt a vállalkozók is nyithatják, valamint a szerződés elvesztése, eltulajdonítása esetén nincs szükség közjegyzői megsemmisítési eljárásra. (Az okiratos formák okmányszerű kezelésével kapcsolatos ügyintézői munka is átalakul, leegyszerűsödik. A betéti okiratok gyártásával, szállításával, értékőrzésével kapcsolatos költségek megtakaríthatók.) A számla jelleg lehetőséget nyújt folyamatos – az ügyfél által meghatározott gyakoriságú, összegű – betétlehelyezésre, a Takarékszövetkezetben történő személyes megjelenés nélkül, azaz egyszeri, vagy rendszeres átutalással történő megtakarításra, a hagyományos pénztári formák megtartása mellett. A folyószámláról lekötött betéttel szemben előnye, hogy a betétszámlához folyamatosan hozzá lehet vezetni tetszőleges összeget (új számlaszám képződése nélkül), nem pusztán egy eredetileg elhelyezett összeg periodikus lekötéséről van szó. Mivel a betételhelyező megtakarításait különböző célok érdekében, tetszőleges számú Takarék számlabetétben is elhelyezheti, lehetőség van arra, hogy a különböző betétszámlái „felcímkézésre” kerüljenek, a betétszámlák megjegyzés rovatainak a konkrét célt (pl.: „…év végi lakásfelújítás számla…”, „…BMX vásárlás számla…”, „…szeptemberi TV csere számla…”, stb.) jelző kitöltésével. A Takarék számlabetétben elhelyezett összegek OBA biztosítottak.

Életciklus betét

Az Életciklus betét három elemből áll, mindhárom betét betétszámla jellegű. Elemei: Tanulmányi előtakarékossági betét Családalapítási előtakarékossági betét Kegyeleti betét Az előtakarékosságra a Takarékszövetkezet és a betételhelyező betétszámla megállapodást kötnek. A megállapodás keretében a Takarékszövetkezet számlát nyit a betételhelyező részére. Tanulmányi előtakarékossági betét A szerződést saját jövedelemmel rendelkező, nagykorú, devizabelföldi természetes személy köti kedvezményezett (devizabelföldi, 14. életévét betöltött személy) megjelölésével, utóbbi személy majdani tanulmányi költségeinek fedezésére. A betételhelyező a kedvezményezettet a szerződés megkötésekor, vagy a takarékossági időszak alatt bármikor megjelölheti. Az előtakarékosság időtartama minimum 4 év. A takarékosság havi rendszerességű, előre rögzített összegű, összege évi minimum 36.000.- Ft-ot tesz ki. A havi 3.000.- Ft megtakarítást időszakosan összevontan előre is be lehet fizetni. Lejárata után a betét meghosszabbítható, ezt az időszak megjelölésével írásban - szerződésmódosítással - kell rögzíteni. A meghosszabbításra a takarékossági időszak feltételei vonatkoznak. A számláról részösszeget felvenni nem lehet. A betét kamata változó, és a mindenkori jegybanki alapkamathoz igazodik, attól maximum +/- 5 %kal tér el. Az előtakarékossági betét lejártakor - ha a betétes mindent a szerződés szerint teljesített - a rendszeresen elhelyezett összeg után számított, az elhelyezés napjától járó kamat 10 %-át kapja meg prémiumként. Az eseti többletbefizetések után az arra számított kamat 5 %-a jár prémiumként. (pl.: 4 év takarékossági időszak alatt 30.200.- Ft kamatot kapott a betétes, és többlet befizetése nem volt. Ez esetben a betétest egyszeri 3.020.- Ft kamatprémium illeti meg.) A szerződés lejárta előtt felmondott betétekre az adott futamidő időszakában érvényes – a Takarékszövetkezet Hirdetményeiben közölt – forgalmazó lakossági bankszámla betétek kamata jár. A takarékossági időszak alatt a betételhelyező egyszer, maximum három hónapra kérheti a befizetés szüneteltetését. Ezt írásban kell bejelenteni. A takarékossági idő lejártakor a Takarékszövetkezet a betételhelyező által megnevezett kedvezményezettel lakossági bankszámlaszerződést, a betételhelyezővel kiegészítő szerződést köt. A bankszámla szerződés felett a kedvezményezettnek kizárólagos rendelkezési joga van. A betételhelyezővel kötött kiegészítő szerződés szerint a betételhelyező rendelkezik arról, hogy a betétszámlán összegyűjtött tőkét és annak jóváírt kamatait milyen ütemezéssel vezesse át a Takarékszövetkezet a kedvezményezett folyószámlájára. A betétszámla feletti rendelkezési jog továbbra is a betételhelyezőt illeti meg. A betétszerződés lejártakor - ha a betételhelyező nem kérte a takarékossági időszak meghosszabbítását, és a betét felett nem rendelkezett - a betétszámla megszűnéséig, vagy további rendelkezésig a számla teljes követelése forgalmazó lakossági bankszámlaként kamatozik tovább. A kedvezményezettel kötött bankszámla szerződés szolgáltatása és kamata megegyezik a Takarékszövetkezet lakossági bankszámla szolgáltatásával és kamatával (pl.: a számlára szabadon lehet befizetni, lekötni, kártyát igényelni stb.) A betétszámla a folyósítási - kifizetési - periódusban kétféle módon kamatozik: a kiegészítő szerződésben rögzítettek szerint fél éves időszaknak megfelelő összeg a takarékossági időszak alatt összegyűjtött betétösszegtől elkülönítve, a mindenkori lakossági bankszámla szerződés kamataival (VII. 2. b. pont alapján),

113

az ezt meghaladó rész a betétszámla megnyitásától érvényes kamatozás szerint, mint lekötött betét kamatozik tovább. A kiegészítő szerződés megkötésekor tájékoztatni kell a betételhelyezőt arról, hogy betétszámla követelése alapján az általa kért tanulmányi időszakra - a jövőbeni kamatokat is figyelembe véve havonta mekkora összeg folyósítható. A betételhelyező úgy is meghatározhatja a havi (időszaki) folyósítási összeget, hogy az a tanulmányi időszaknak csak egy részére nyújt fedezetet. Ez esetben, vagy ha a szerződéskötéskor kalkulált kamatok eltérő alakulása miatt a tanulmányi időszak alatt a betétszámla lemerült, ezért nem tudja fedezni a költségeket - külön szerződés szerint, ahhoz kapcsolódó hitelbírálat alapján - tanulmányi hitel is igénybe vehető. A tanulmányi hitel előfeltétele a Tanulmányi előtakarékossági betét. Tekintve, hogy a konstrukciónak ajándékozási jellege is lehet, a betételhelyező kérésének megfelelően - ajándékozásra alkalmas kivitelben - a szerződés kötésekor a kedvezményezettet a betét céljáról értesítő ajándékkártya, vagy a betét lejártakor a betét követelésének feltüntetésével a lakossági bankszámla megnyitására való "felszólító" kártya adható ki. Családalapítási előtakarékossági betét A szerződést saját jövedelemmel rendelkező, nagykorú, devizabelföldi természetes személy köti önmaga, vagy kedvezményezett (devizabelföldi, 14. életévét betöltött személy) megjelölésével valaki más számára. Célja, hogy a fiatal pályakezdő megteremthesse önálló élete alapjait, vagy gyermekvállalásnál a gyermek megszületése utáni időszakban a keresetkiesést pótolja. Kedvezményezett megjelölése esetén a betételhelyező a kedvezményezettet a szerződés megkötésekor, vagy a takarékossági időszak végén is megnevezheti. A konstrukcióban elhelyezett betét felett a betételhelyező kizárólagosan rendelkezhet, ez idő alatt a kedvezményezett személye is megváltoztatható. Az előtakarékosság időtartama minimum 3 év. A takarékosság havi rendszerességű, előre rögzített összegű, összege évi minimum 36.000.- Ft. A havi 3.000.- Ft. megtakarítást időszakosan összevontan előre is be lehet fizetni. Lejárata után a betét meghosszabbítható, ezt az időszak megjelölésével írásban - szerződésmódosítással - kell rögzíteni. A meghosszabbításra a takarékossági időszak feltételei vonatkoznak. A számláról részösszeget felvenni nem lehet. Kamata változó, amely a mindenkori jegybanki alapkamathoz igazodik, attól maximum +/- 5 %-kal tér el. Az előtakarékossági betét lejártakor - ha a betétes mindent a szerződés szerint teljesített - a rendszeresen elhelyezett összeg után számított, az elhelyezés napjától járó kamat 10 %-át kapja meg prémiumként. Az eseti többletbefizetések után az arra számított kamat 5 %-a jár prémiumként. A betét lejártakor, ha a betételhelyező nem kérte a takarékossági időszak meghosszabbítását, valamint a betét felett a betételhelyező, vagy a kedvezményezett nem rendelkezett, a betétszámla megszűnéséig, vagy további rendelkezésig a számla teljes követelése forgalmazó lakossági bankszámlaként kamatozik tovább. A szerződés lejárta előtt felmondott betétekre az adott futamidő időszakában érvényes – a Takarékszövetkezet Hirdetményeiben közölt – forgalmazó lakossági bankszámla betétek kamata jár. A takarékossági időszak alatt a betételhelyező egy alkalommal, maximum három hónapra kérheti a befizetés szüneteltetését. Ezt írásban kell bejelentenie. Céljai megvalósításához a betételhelyező vagy a kedvezményezett külön szerződés szerint - a futamidő végén, hitelbírálat alapján - a piaci kamatnál alacsonyabb kamatozású családalapítási hitelt is igénybe vehet. A családalapítási hitel előfeltétele a Családalapítási előtakarékossági betét. Tekintve, hogy kedvezményezett megjelölése esetén a konstrukciónak ajándékozási jellege is lehet, a betételhelyező kérésének megfelelően - ajándékozásra alkalmas kivitelben - a szerződéskötéskor vagy annak lejártakor a betét követelésének feltüntetésével a kedvezményezettet a betét céljáról értesítő ajándékkártya adható ki.

114

Kegyeleti betét A szerződést saját jövedelemmel rendelkező, nagykorú, devizabelföldi természetes személy köti önmagának. Célja, hogy a megtakarító a saját temetkezési költségeit még életében összegyűjtse azok számára, akik erről majd gondoskodni fognak. Az előtakarékosság időtartama maximum 5 év. A takarékosság havi rendszerességgel, vagy eseti befizetéssel történhet, de mértéke minimum évi 12.000,- Ft. Amennyiben a takarékossági időszak közben, az utolsó befizetést követő 1 éven belül új befizetés nem történik, úgy külön levélben a betételhelyezőt fel kell szólítani annak pótlására. Ha a befizetések elmaradása a betételhelyező halála miatt következik be és az eltemettetés már egyéb forrásból megvalósult, úgy az örökösöknek – mivel esetlegesen ezen levél következtében jutnak az előtakarékossági betét tudomására – közjegyzői hagyatéki vagy póthagyatéki eljárást kell kezdeményezniük. A betét a takarékossági idő végén, vagy a betételhelyező halálakor jár le. A betét kamata változó, amely a mindenkori jegybanki alapkamathoz igazodik, attól maximum +/- 5 %-kal tér el. Ha lejárat után - a betételhelyező életében - a betétet a betételhelyező nem veszi fel, a Takarékszövetkezet az eredeti meghagyások érvényben maradásával a számla követelését egy másik számlára vezeti át, melynek kamatozása az egy évre lekötött betétek mindenkori kamatával azonos. Ha lejárat után a betételhelyező a betétet felveszi, a számlaszerződés megkötésekor vállalt kötelezettségek mindkét fél részéről megszűnnek. A számláról részösszeget sem a futamidő alatt, sem később nem lehet felvenni. A szerződés lejárta előtt felmondott betétekre az adott futamidő időszakában érvényes forgalmazó lakossági bankszámla betétek kamata jár. A szerződés megkötésekor a betételhelyező olyan kártyát kap - amit célszerűen a személyi igazolványa mellett ajánlott tartania - amely a betételhelyező halála esetén a betét létezéséről informálja az eltemettetőt. A betét összegének felvételére az jogosult, aki az eltemettetésről gondoskodik. A Takarékszövetkezet azt tekinti eltemettetőnek - s egyben a betét jogosultjának - aki igazolja, hogy a betéttulajdonos temetését intézi. (Halotti anyakönyvi kivonat bemutatása, temetéssel kapcsolatos számla, megrendelés dokumentálása.) A visszaélések elkerülése érdekében az eltemettetőként megjelenő személy (vagy szervezet) olyan tartalmú nyilatkozatot ír alá, amelyben vállalja, hogy a betéttulajdonos eltemettetéséről gondoskodik, s a Kegyeleti betét összegét a temetés költségeire fordítja, és egyben tudomásul veszi, hogy ezen nyilatkozatát a Takarékszövetkezet az önkormányzat hagyatéki előadójának, ill. a közjegyzőnek tájékoztatásul megküldi. A halotti anyakönyvi kivonat eredetiségét a Takarékszövetkezet a kiállítóval telefonon egyezteti. Az eltemettető és a hagyatékban érdekeltek közötti esetleges elszámolási vita a továbbiakban a hagyatéki eljárásra tartozik. Az egységesített betéti kamatláb mutató (EBKM) a hirdetmény tartalmazza. Az előtakarékossági betétek OBA biztosítottak. A betétek személyenként – a betétes egyéb, a forgalmazó Takarékszövetkezetnél elhelyezett névre szóló betéteivel összevontan – kamatokkal együtt a törvényben előírt mértékig vannak az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) által biztosítva

115