Szerbia
2017. NOVEMBER
ÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓK Hivatalos megnevezés Államforma Főváros Terület Népesség Egy főre jutó GDP Hivatalos nyelv Hivatalos pénznem (kód) Magyarország export rangsorában való helyezése
Szerbia Köztársaság köztársaság Belgrád 77 474 km2 7 111 024 fő (2017) 5 455 USD Szerb szerb dinár (RSD) 19. (208 országból)
SZERBIA ORSZÁG-, ÉS SZUVERÉN KOCKÁZATI MINŐSÍTÉSEI
MINŐSÍTÉSEK Exim OECD S&P Moody’s Fitch
KOCKÁZATI BESOROLÁS Országkockázati besorolás 4 (1-7) Országkockázati besorolás 5 (0-7) Szuverén minősítése „BB-” POZITÍV kilátás Szuverén minősítése „Ba3” STABIL kilátás Szuverén minősítése „BB-” STABIL kilátás
A RELÁCIÓ EXIM BESOROLÁSA Szerbia országkockázati besorolása 4-es kategória stabil kilátássokkal, mely alapján a reláció finanszírozható és biztosítható.
ORSZÁGKOCKÁZATI ÖSSZEFOGLALÓ POLITIKAI ÉS BIZTONSÁGPOLITIKAI KOCKÁZATOK Az 1992-es délszláv háborút követően az egységes Jugoszlávia felbomlott és a korábbi tagköztársaságokból független államok jöttek létre. Ekkor Szerbia Montenegróval közösen alkotta a Jugoszláv Szövetségi Köztársaságot, mely Montenegró 2006-os függetlenedésekor felbomlott és megalakult az önálló Szerb Köztársaság. A politikai és biztonságpolitikai kockázatok szintje közepes és javuló tendenciát mutat. A 2016. április 24-én megtartott parlamenti választásokon a jelenlegi kormányzó párt (SNS) győzedelmeskedett, majd ezt követően a 2017. április elején tartott elnökválasztásokon az SNS jelöltje Aleksandar Vucic korábbi miniszterelnök szintén győzni tudott. Elnökké választását követően új kormány-alakításra volt szükség, ezért 2017. június 29-én a belgrádi parlament megszavazta Ana Brnabić kinevezését és az általa vezette új kormányt. Ezzel Ana Brnabic lett Szerbia első női miniszterelnöke. Az új kabinet a tavaly augusztusban alakult kormány munkáját folytatja, és a tagjai sem változtak jelentősen. Ezek a tényezők erősítik az IMF és az EU elvárásának megfelelő reformok, köztük a költségvetés konszolidálását, a strukturális reformok, valamint a korrupcióellenes intézkedések további végrehajtását. A kormányzat már meg is kezdte a veszteségesen működő vállalatok átalakítását vagy megszüntetését, azonban ezek egyelőre a legnagyobb állami cégeket nem érintik. A biztonságpolitikai kockázatok fokozatosan csökkentek az elmúlt évek során, miután Szerbia számos szomszédos állammal javította diplomáciai kapcsolatát. Koszovóval való viszonya még mindig feszült, azonban egy esetleges fegyveres konfliktus kirobbanása csekély.
GAZDASÁGI NÖVEKEDÉS ÉS ÜZLETI KÖRNYEZET KOCKÁZATAI Szerbia gazdasága stabil, egyenletes növekedést mutat. Az ország gazdasági szerkezetét tekintve piacgazdaság, melyben azonban az állami jelenlét még mindig jelentős. A gazdaság szempontjából meghatározó a szolgáltató szektor (47,6%) és a gépipar (42,7%) dominanciája. Jelenleg a szolgáltató szektor az aktív munkaerő mintegy 62,5%-át foglalkoztatja. 2016-ban a gazdaság 2,8%-kal bővült a növekvő ipari termelésnek és beruházásoknak köszönhetően. Várakozásaink szerint középtávon 3% feletti GDP növekedés várható a növekvő belső fogyasztás és külföldi befektetések következtében. A monetáris politika területén a kockázatok mérsékeltek a nyersanyagárak csökkenésének
következtében kialakuló alacsony inflációs környezet miatt. Középtávon 3-4%-os inflációs pályát valószínűsítünk. A nemzeti valuta sérülékenysége továbbra is magas, azonban szükség esetén a Szerb Nemzeti Bank könnyen be tud avatkozni az árfolyamok védelmében a magas devizatartalékoknak köszönhetően. Szerbia 2014-ben megkezdte az EU-hoz való csatlakozását, melynek végén az egységes piac része lesz, mely további hatalmas lökést adhat az ország gazdaságának. A közpénzügyek kockázata jelentős az évek óta deficites államháztartási hiány (2015: -3,7%; 2016: 1,3%; 2017e: -2,1%) és a magas államadósság miatt (2017e: 74,8%). A közpénzügyi kockázatok csökkentése érdekében Szerbia 2015-ben az IMF-hez (Nemzetközi Valutaalap) fordult egy 1,2 Mrd EUR értékű elővigyázatossági hitelcsomag megkötésével kapcsolatban, melyet a Valutalap jóváhagyott, cserébe számos strukturális reform végrehajtását kérte a kormányzattól. A tavaly év végén végrehajtott IMF felülvizsgálat is megerősítette a makrogazdasági környezet javulását és alátámasztotta, hogy a szükséges reformintézkedéseket megkezdték. Az üzleti környezet kockázatai közepesek. Az ország jogrendszere, ugyan sokat javult az elmúlt évek kormányzati reformjainak köszönhetően, azonban számos nehézség is jellemzi a korrupció és a szerződések érvényesíthetőségének területén. A kisajátítások kockázata mérsékelt, mivel a külföldi befektetéseket törvény védi a kisajátításokkal szemben. Az országban a társasági adó mértéke jelenleg 15%. Az ország infrastruktúrája és munkaerejének képzettsége megfelelő. Az üzleti környezet szempontjából a legnagyobb kockázatok továbbra is a bürokratikus túlszabályozottság, valamint a korrupció és a szervezett bűnözés terén azonosítjuk, mely üzleti és közigazgatási szinten jelentős. Ugyanakkor a központi kormányzat folyamatosan dolgozik ezek visszaszorítására.
KÜLGAZDASÁGI ÉS KÜLSŐ FINANSZÍROZÁSI POZÍCIÓK KOCKÁZATAI A külgazdasági kockázatok mérsékeltek. Az ország folyó fizetési mérlegpozíciója évek óta deficites (GDP arányosan 2015: -4,7%; 2016: -4%) mivel a gazdaság import igénye rendkívül magas. 2016-ban mérséklődött a mérleg hiánya a csökkenő üzemanyag árak miatt és az ipari termelés csökkenése miatt, azonban 2017-ben várhatóan újra nőni fog a deficit (2017e: -5,5 %) az ipari termelékenység bővülésével. Szerbia elsődlegesen vas- és acélipari termékeket, valamint ruházati és mezőgazdasági termékeket exportál, és gépeket, szállító eszközöket, üzemanyagot, vegyipari termékeket és kész termékeket importál. Az ország főbb exportpartnerei: Olaszország, Németország, Bosznia-Hercegovina, Románia és Oroszország. Importpartnerei: Németország, Olaszország, Oroszország, Kína és Magyarország. A folyófizetési mérleg hiány ellenére az ország devizatartalékai megfelelőek, melyek 2017
augusztusában 10,2 Mrd EUR-t tettek ki, és melyek mintegy 5,6 havi importfedezet biztosítanak. Az ország külső finanszírozási pozíciói megfelelőek és biztosítottak az IMF-en, a Világbankon keresztül.
A PÉNZÜGYI RENDSZER FELÉPÍTÉSE ÉS KOCKÁZATAI A bankszektor kockázatai jelentősek a magas nem teljesítő hitelek aránya miatt, mely 2016-ban 34% tettek ki. Ugyanakkor az ország pénz és tőkepiaca fejlett. A bankok tőkeellátottsága és tartalékaik megfelelőek. A nem teljesítő hitelek aránya is folyamatosan csökken a jegybanki intézkedéseknek köszönhetően. Az országban jelenleg 6 állami bank és mintegy 24 teljes körű jogosítvánnyal rendelkező pénzintézet működik.
AZ ORSZÁG 5 LEGNAGYOBB KERESKEDELMI BANKJA (ESZKÖZÁLLOMÁNY ALAPJÁN)
PIACI RÉSZESEDÉSÜK FORRÁS: NATIONAL BANK OF SERBIA
20%
16,7% 15%
12,9% 10,0%
10%
8,0%
7,3%
5% 0% Banca Intensa
Komerciljana Banka
Unicredit Bank Raiffeisen Banka Societe Generale Srbija Banka Srbija
EXIMMEL FENNÁLLÓ KAPCSOLAT:
Eximmel kapcsolatban álló további bankok listája: OTP Bank Serbia; AIK Bank.
FŐBB MAKROGAZDASÁGI MUTATÓK FŐBB MAKROGAZDASÁGI MUTATÓK Reál GDP növekedés (%) Éves átlagos infláció (%) Államháztartás egyenlege (GDP %) Bruttó államadósság (GDP %) Folyó fizetési mérleg (GDP %) Nettó FDI (GDP %) Importfedezeti mutató (hónap)
2015 0,8 1,4 -3,7 74,3 -4,7 5,4 6,1
2016 2,8 1,1 -1,3 73,0 -4,0 5,4 5,5
2017E 1,7 3,0 -2,1 74,8 -5,5 5,4 5,6
2018E 3,1 4,1 -1,7 72,1 -5,5 5,1 6,1
Forrás: IHS, IMF, E: előrejelzés
SWOT ANALÍZIS ERŐSSÉGEK/LEHETŐSÉGEK
Stabil kormányzat, mely elkötelezett az ország EU-s csatlakozása mellett; Folyamatosan végrehajtott strukturális reformok; Javuló üzleti környezett, csökkenő vállalati terhek, melyek erősíthetik az országba érkező befektetéseket; Jól képzett és relatíve olcsó munkaerő.
GYENGESÉGEK/VESZÉLYEK
Magas államháztartási hiány és államadóság; Magas korrupció szint, szervezett bűnözés; Nem hatékony túlbürokratizált közigazgatás; Állandósult folyófizetési mérleghiány.
2019E 3,3 4,1 -1,6 69,5 -6,0 4,7 6,2
ORSZÁGKOCKÁZATI FAKTOROK GRAFIKUS ÉRTÉKELÉSE SZERBIA VISZONYLATÁBAN POLITIKA ÉS BIZTONSÁGPOLITIKA ÜZLETI KÖRNYEZET GAZDASÁGI NÖVEKEDÉS ÉS STRUKTÚRA KÖZPÉNZÜGYEK KÜLGAZDASÁGI ÉS KÜLSŐ FINANSZÍROZÁSI POZÍCIÓK MONETÁRIS- ÉS ÁRFOLYAMPOLITIKA BANKSZEKTOR FIZETÉSI TAPASZTALATOK 1 2 3 4 ELHANYAGOLHATÓ KOCKÁZAT
5 6 7 > EXTRÉM KOCKÁZAT
A MAGYAR-SZERB ÁRUFORGALOM ALAKULÁSA 2012-2017 KÖZÖTT MILLIÓ USD Export Import Összes forgalom
2012
2013
2014
2015
2016
2017E
1601,9
1584,9
1742,5
1400,5
1429,3
1618,7
457,8
625,3
580,4
597,5
694,1
1043,8
2059,6
2210,1
2323,0
1998,0
2123,4
2662,5
Forrás: KSH; E: részleges adatok alapján készült saját előrejelzés
MAGYAR EXPORT-IMPORT BANK ZRT. MAGYAR EXPORTHITEL BIZTOSÍTÓ ZRT. 1065 Budapest, Nagymező u. 46-48. Tel.: 06 1 374 9100, 06 1 374 9200 Fax: 06 1 269 4476, 06 1 269 1198 Web: exim.hu Email:
[email protected]
