SZENTES VÁROS. - Városközpont Akcióterület - II. fordulós VÉGLEGES AKCIÓTERÜLETI TERVE

SZENTES VÁROS - Városközpont Akcióterület -

II. fordulós VÉGLEGES AKCIÓTERÜLETI TERVE

2011. Március 31.

Megbízó: Polgármester:

Szentes Város Önkormányzata

Szirbik Imre

Az Akcióterületi Terv az elfogadott Integrált Városfejlesztési Stratégiával összhangban, a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium által kiadott Városfejlesztési Kézikönyv második javított kiadásának és az Útmutató az akcióterületi terv elkészítéséhez módszertani útmutatásai alapján a Szentes Városi Szolgáltató Kft. Városfejlesztési Csoportja (mint Városfejlesztési Társaság) által került véglegesítésre. A felhasznált forrásmunka: Az Építész Bt, ÉrtékTérkép Kft; VárKert Kft, Dima Kft, Wettstein és tsa Kft által jegyzett Előzetes Akcióterületi Terv- 2009.

2

Tartalomjegyzék 1. Vezetői összefoglaló ........................................................................................................................................... 8 2. A településfejlesztési akcióterület kijelölése, jogosultság igazolása ............................................................ 23 2.1. Az akcióterület kijelölése ........................................................................................................................... 23 4.számú táblázat .................................................................................................................................................. 24 2.2. Jogosultság igazolása................................................................................................................................ 30 5.számú táblázat Jogosultság igazolása ........................................................................................................... 30 2.3. Az IVS-hez való illeszkedés bemutatása .................................................................................................... 34 3.Helyzetelemzés .................................................................................................................................................. 38 3.1.Az akcióterület rendezési terveinek áttekintése .......................................................................................... 38 3.2. Megelőző városfejlesztési tevékenységek bemutatása ............................................................................... 45 3.3. Az akcióterület társadalmi, gazdasági és környezeti jellemzőinek bemutatása, problémák feltárása ....... 51 3.3.1.Demográfiai helyzet ........................................................................................................................... 51 3.3.2. Gazdasági helyzet .............................................................................................................................. 54 3.3.3. A turizmus helyzete ........................................................................................................................... 64 3.3.4.Társadalmi helyzet .............................................................................................................................. 65 3.3.5. Munkaerő-piaci, foglalkoztatási helyzet ............................................................................................ 66 3.3.6. Jövedelmi helyzet .............................................................................................................................. 68 3.3.7.A környezeti értékek bemutatása ........................................................................................................ 69 3.3.8.Közterületek értékelése ....................................................................................................................... 77 3.3.9.A környezeti károk bemutatása és feltárása ........................................................................................ 79 3.3.10. Közigazgatási és közösségi szolgáltatások jelenléte ........................................................................ 80 3.3.11. Közbiztonság helyzete ..................................................................................................................... 86 3.4.Az akcióterület műszaki-fizikai, infrastrukturális jellemzőinek bemutatása, problémák feltárása ............. 87 3.4.1. Településszerkezeti elemzés .............................................................................................................. 87 3.4.2. Az akcióterületen belüli és az akcióterületet feltáró meglévő közlekedési hálózat helyzete ............. 93 3.4.3. Az akcióterületen belüli és az akcióterületet feltáró meglévő közműhálózat értékelése a megvalósíthatóság szempontjából ............................................................................................................. 103 3.4.4. Lakáshelyzet .................................................................................................................................... 108 3.4.5. Közigazgatási és közösségi szolgáltatásokat nyújtó közcélú létesítmények állapota ...................... 113 3.5. Funkcióelemzés ....................................................................................................................................... 114 3.6. A tulajdonviszonyok értékelése ................................................................................................................ 119 3.7.A tulajdonosi, együttműködési szándékok feltérképezése ......................................................................... 124 3.8. Piaci igények, lehetőségek felmérése....................................................................................................... 125 3.8.1 Általános megállapítások .................................................................................................................. 125 3.8.2 A fejlesztés gazdasági igényei .......................................................................................................... 126 3.8.3 Lakáspiaci helyzet és igények .......................................................................................................... 127 3.8.4 A fejlesztés társadalmi igényei ......................................................................................................... 130 3.8.5 A fejlesztés környezeti igényei ......................................................................................................... 132 4.Az akcióterület fejlesztési céljai és beavatkozásai ....................................................................................... 155 4.1.A tervezett fejlesztés rövid bemutatása ..................................................................................................... 155 4.2.Az akcióterületi fejlesztések céljai és részcéljai........................................................................................ 157 4.3.A projektelemek rövid bemutatása a részcélok alapján ........................................................................... 158 4.4.Az akcióterület beavatkozásai .................................................................................................................. 159 4.5.Az önkormányzat városrehabilitációs célok elérését szolgáló nem beruházási jellegű tevékenysége ...... 161

3

4.6.Beavatkozási típusok ................................................................................................................................ 164 4.7.A regionális operatív program 2007-2013 között városrehabilitációs célú állami támogatás keretében az önkormányzat által megvalósuló beavatkozások ............................................................................................ 173 4.7.1 Társadalmi alprogram, a közösségfejlesztés projektelemei (közösségi funkciót erősítő beavatkozások) .......................................................................................................................................... 175 4.7.2. Környezeti alprogram, a környezetmegújítás projektelemei (városi funkciót erősítő beavatkozások) ................................................................................................................................................................... 178 4.7.3. Gazdasági alprogram, a gazdaságfejlesztés projektelemei (gazdasági funkciót erősítő beavatkozások) ................................................................................................................................................................... 183 4.7.4 Közszféra alprogram, a közszféra intézményfejlesztés projektelemei (közszféra funkcióinak megerősítését szolgáló beavatkozások) ..................................................................................................... 186 4.7.5. Szinergia-elemzés ............................................................................................................................ 245 4.7.6. Bevonandó partnerek ....................................................................................................................... 246 4.7.7. A magánszféra által megvalósítani kívánt projektek a közszféra fejlesztései nyomán .................... 256 4.7.8. A pályázaton kívül a közszféra által megvalósítani kívánt tevékenységek az akcióterületen ......... 258 5. Tervezett fejlesztések várható hatásai ......................................................................................................... 271 5.1 Társadalmi hatások .................................................................................................................................. 271 5.2 Gazdasági hatások ................................................................................................................................... 274 5.3 Esélyegyenlőségi hatások ......................................................................................................................... 277 5.4 Környezeti hatások ................................................................................................................................... 279 6.Kockázatok elemzése ..................................................................................................................................... 288 6.1 A kockázatok korai felismerésének szükségessége ................................................................................... 288 6.2 Külső kockázatok ...................................................................................................................................... 288 6.3 Belső kockázatok ...................................................................................................................................... 293 7. Az akcióterületi terv elkészítése és végrehajtása során lezajlott partnerségi egyeztetések ..................... 297 7.1 Egyeztetések, tájékoztató fórumok ............................................................................................................ 297 8.Pénzügyi terv .................................................................................................................................................. 300 8.1. A Projekt elszámolható költségei tevékenységek szerint.......................................................................... 300 8.2. A projekt költségeinek belső aránya és a támogatás intenzitása ............................................................. 306 8.3. A projekt költségeinek ütemezése ............................................................................................................ 307 8.4.Költségek számviteli kategóriák szerint .................................................................................................... 309 8.5. A Projekt finanszírozása (Cash-flow) ...................................................................................................... 310 9. A megvalósítás intézményi kerete ................................................................................................................ 312 9.1. Akcióterületi menedzsment szervezet bemutatása ................................................................................... 312 9.1.1. A jelenlegi önkormányzati és hivatali szervezeti háttér .............................................................. 312 A fentieken túl a városfejlesztéshez kapcsolódóan feladatokat lát el a városi főépítész és a városi főkertész. ................................................................................................................................................................... 313 9.1.2. A menedzsment szervezettel szemben elvárt kompetenciák ....................................................... 314 9.1.3. Az akcióterületi menedzsment feladatok ellátása ........................................................................ 314 9.1.4. A projektmenedzsment szervezet tevékenysége.......................................................................... 314 9.1.5. A projektgazda kötelezettségvállalásai........................................................................................ 320 9.2. Üzemeltetés, működtetés .......................................................................................................................... 322

4

Mellékletek: 1.

Közvetett támogatásokhoz kapcsolódó működési kézikönyv tervezet és mellékletei

2.

Civil és vállalkozói egyeztetés dokumentumai

3.

Költség-haszon elemzés

Függelékek: 1.

Akcióterületen belüli ingatlanok listája

2.

Akcióterületen belüli önkormányzati ingatlanok listája

3.

Akcióterületen található régészeti lelőhelyek

4.

Akcióterületen található régészeti lelőhelyek feltárása

5.

Szentesi kiállítások a 2009-es évben

6.

Szentesi tervezett kiállítások a 2010-es évben

7.

Szentesi tervezett kiállítások a 2011-es évben

8.

2008-es szentesi rendezvénynaptár

9.

2009-es szentesi rendezvénynaptár

10. 2011-es szentesi rendezvénynaptár Ábrák jegyzéke: 1. ábraTematikus célok, ill. az egyes városrészi célok 2. ábraFunkcióbővítés fejlesztési eszközei 3. ábraA szentesi kistérségi települések népességszám csökkenése 1990 és 2008 között 3/a. ábra A szentesi kistérségi települése népességszáma 1990-2009 között 4. ábraKorösszetétel 5. ábraMűködő vállalkozások száma 6. ábraFelsőfokú végzettségűek 7. ábraAktív korúak 8. ábraFoglalkoztatottak aránya 9. ábraLakásállomány 10. ábraKomfort fokozat 11. ábraVárosközpont hátrányai 12. ábraKörnyezet rendezése 13. ábraTervezett építési fejlesztések megoszlása 14. ábraBérlemények tulajdonlási megoszlása Táblázatok jegyzéke: 1. sz. táblázat Tervezett beavatkozások 2. sz. táblázat Összefoglaló indikátortáblázat 3. sz. táblázat DAOP pályázat projektjeinek pénzügyi terve 4. sz. táblázat Területi és népességi összehasonlítások 5. sz. táblázat Jogosultság igazolása 6. sz. táblázat Jogosultsági kritériumok a DAOP 5.1.2./A pályázati útmutató szerint 7. sz. táblázat A belváros, IVS-ben meghatározott fejlesztési céljainak mutatói 8. sz. táblázat IVS tematikus céljaihoz való illeszkedés 9. sz. táblázat A városközpont akcióterület fejlesztéseinek kapcsolódása az IVS célrendszeréhez 10. sz. táblázat Az IVS V.3.1. táblázatának kivonata az akcióterületekhez kapcsolódó fejlesztésekről 11. sz. táblázat Szabályozási terv jelmagyarázata 12. sz. táblázat A DAOP projektek megfelelősége a szabályozási tervhez 13. sz. táblázat A közszféra és a magánszféra lényeges projektjeinek megfelelősége a szabályozási tervhez

5

14. sz. táblázat 15. sz. táblázat 16. sz. táblázat 17. sz. táblázat 18. sz. táblázat 19. sz. táblázat 20. sz. táblázat 21. sz. táblázat 22. sz. táblázat 23. sz. táblázat 24. sz. táblázat 24/A sz. táblázat 25. sz. táblázat 26. sz. táblázat 26/A sz. táblázat 27. sz. táblázat 28. sz. táblázat 29. sz. táblázat 30. sz. táblázat 31. sz. táblázat 32. sz. táblázat 33. sz. táblázat 34. sz. táblázat 35. sz. táblázat 36. sz. táblázat 37. sz. táblázat 38. sz. táblázat 39. sz. táblázat 40. sz. táblázat 41. sz. táblázat: 42. sz. táblázat 43. sz. táblázat 44. sz. táblázat 45. sz. táblázat 46. sz. táblázat 47. sz. táblázat 48. sz. táblázat 49. sz. táblázat 50. sz. táblázat 51. sz. táblázat 52. sz. táblázat 53.sz. táblázat 54. sz. táblázat 55. sz. táblázat 56. sz. táblázat 57.sz. táblázat 58. sz. táblázat 59.sz. táblázat 60. sz. táblázat 61.sz. táblázat 62.sz. táblázat 63. sz. táblázat 64. sz. táblázat 65. sz. táblázat 66. sz. táblázat 66/A. sz. táblázat 67. sz. táblázat 68. sz. táblázat 69. sz. táblázat

Akcióterület arculatjavítását eredményező nagyobb projektek és azok költségvetése Az elmúlt 10 évben megvalósult beruházások az akcióterületen 2000 előtt megvalósult beruházások az akcióterületen Szentesi kistérség településeinek népességszáma Szentes, a Belváros és a Városközpont Akcióterület népességének főbb mutatói (2001) Személyi jövedelemadó-adatok Csongrád megye városaiban Szentes város vállalkozásainak általános adatai A helyi adók összege az elmúlt öt esztendőben Szentesen, ezer Ft Kivetett iparűzési adó értéke Szentesen (ezer Ft) Belváros városrészi gazdasági adatai Szentes város vállalkozásainak a száma Az akcióterület vállalkozásainak száma, és növekedési üteme Az akcióterület vállalkozásainak pénzügyi mutatói és annak növekedési üteme Kiskereskedelmi üzletek, vendéglátóhelyek és az irodák száma Szentesen Kiskereskedelmi üzletek, vendéglátóhelyek és az irodák száma az akcióterületen A Városközpont Akcióterületen belül elhelyezkedő vendéglátó-egységek Az akcióterületen belül elhelyezkedő üzletek és irodák 2010-ben Kereskedelmi szálláshelyek és magánszálláshelyek jellemző adatai Szentesen Az akcióterület társadalmi helyzetére vonatkozó adatok Segélyek száma Segélyek összege Az akcióterületen található műemlékek Az akcióterületen található helyileg védett utcaképek Műemlékké nyilvánításra javasolt épületek az akcióterületen Az akcióterületen található helyileg védett épületek Közterületek értékelése Az akcióterületen található helyileg védett szoliter fák A levegő minősége a belvárosban Összefoglaló táblázat az intézményi ellátottságról és a közlekedési, távközlési és közösségi funkciókról Az akcióterület közintézményeinek listája Ismerté vált bűncselekmények száma Utcajegyzék az Akcióterületre az építés és a felújítás évével Parkolási mutatók és azok változásai az Akcióterületen Lakáshelyzetének adatai Önkormányzati tulajdonú ingatlanok listája Létesítmény Felújítási igény Az egyes városközponti funkció meghatározó intézményének illetékességi területe Az akcióterület DAOP pályázat projektjeivel érintett ingatlanok Nem önkormányzati intézmények fejlesztési szándékai Egyházi intézmények fejlesztési szándékai Idegenforgalmi adatok Csongrád megye városaiban, 2007 Vándorlási különbözet Csongrád megye városaiban, 2006; 2007 Új építésű lakások száma 2003-2007 (Szentes egésze) Az épített lakások száma Használt lakás átlagárak 2007-2008 Nyilvántartott álláskeresők, 2007 Fejlesztési csoportok Beruházások fajtái Az igényfelmérés számszerű kiértékelése Akcióterületi fejlesztések céljai és részcéljai A projektelemek rövid bemutatása a részcélok alapján Projektek időbeli ütemezése A tervezett fejlesztés specifikus programjainak összefoglaló táblázata Összefoglaló táblázat a tervezett beavatkozásokról Összefoglaló indikátor táblázat További szakmai indikátor táblázat Az egyes projektelemek eredményességét mutató output indikátorok ROP által támogatott tevékenységek bemutatása A konzorciumi partnerek bemutatása

6

70. sz. táblázat 71.sz. táblázat 72.sz. táblázat 73. sz. táblázat 74.sz. táblázat 75.sz. táblázat 76. sz. táblázat 77.sz. táblázat 78.sz. táblázat 79.sz. táblázat 80.sz. táblázat 81.sz. táblázat 82.sz. táblázat 83.sz. táblázat 84.sz. táblázat: 85.sz. táblázat 86.sz. táblázat

A magánszféra projektjeinek bemutatása A közszféra projektjeinek bemutatása Megvalósítás alatt lévő projektek Fenntarthatósági és esélyegyenlőségi indikátorok Kockázatok elemzése. Külső kockázatok Kockázatok elemzése. Belső kockázatok Tevékenységek ütemezése A Projekt elszámolható költségei tevékenységek szerint Projektelemekhez kapcsolódó tervdokumentációk ás engedélyek A pályázat költségvetésének bevételei, partnerek hozzájárulása A projekt költségeinek belső aránya és a támogatás intenzitása A projekt költségeinek ütemezése Költségek számviteli kategóriák szerint A Projekt finanszírozása (Cash-flow) A projekt beruházásának és működtetésének a bemutatása tevékenységek szerint A projektek jövedelemtermelésének összefoglaló táblázata Felhasznált dokumentumok

Térképek jegyzéke: 1. térkép Akcióterület elhelyezkedése a városban 2. térkép Akcióterület megközelítése, szemléltetése ortofotón 3. térkép Az akcióterület tömbjei 4. térkép Akcióterület a város gazdaságilag és társadalmilag meghat. központi részén helyezkedik el 5. térkép A Város meghatározó intézményei 6. térkép Akcióterület tágabb környezete 7. térkép Szentes város településszerkezeti tervének részlete 8. térkép Szentes város szabályozási tervének részlete 9. térkép Megvalósult beruházások az Akcióterületen 1993-2008 10. térkép Megvalósult beruházások az akcióterület környezetében 1993-2008 11. térkép Az akcióterületen belül elhelyezkedő üzletek, irodák 12. térkép Az akcióterületen található régészeti lelőhelyek 13. térkép Az akcióterületen található értékes épületek és egyedi tájértékek 14. térkép Az akcióterületen található intézmények 15. térkép A közterületi struktúra térképe 16. térkép A város-szerkezet különlegessége 17. térkép Első katonai felmérés 18. térkép Második katonai felmérés 19. térkép 1914-es térkép 20. térkép 1914 és 1933 közötti 20 évben a már kialakult városközpont 21. térkép Az 1970-ben készített topográfiai térkép 22. térkép A XXI sz. elején lévő beépítés 23. térkép A város struktúra 24. térkép Térkapcsolatok 25. térkép Főtereket határoló térfalak 26. térkép Közlekedés helyzete 27. térkép Közlekedés-fejlesztés 28. térkép Tömegközlekedés-fejlesztés 29. térkép Kerékpárút-fejlesztés 30. térkép Lakóépületek építési évei 31. térkép Önkormányzati ingatlanok elhelyezkedése 32. térkép Az ÁNTSZ vonzáskörzete 33. térkép A tulajdonviszonyok értékelése 34. térkép DAOP pályázat által érintett ingatlanok tulajdonviszonyai 35. térkép Az akcióterületen megoldandó problémák 36. térkép Tervezett beavatkozások 37. térkép Regionális Operatív Program támogatásával megvalósuló projektek 38. térkép Magánszféra beruházásai 39. térkép A közszféra tervezett építési beruházásai 40. térkép Közösségi infrastruktúra és közterület fejlesztés 41. térkép Tervezett fejlesztések beavatkozási típusok szerint

7

1. Vezetői összefoglaló Az akcióterületre vonatkozóan az Integrált Városfejlesztési Stratégia (IVS) határozza meg a fejlesztések stratégiai irányait, míg a településrendezési tervek szabják meg az adott területen a területrészek funkcióját, a főbb infrastrukturális elemeket, valamint az építési paramétereket. Az akcióterületen végrehajtandó komplex településfejlesztési akciók indításához azonban szükséges kijelölni a célkitűzések megvalósításának vezérfonalát, és elkészíteni az önkormányzati fejlesztések műszaki és pénzügyi forgatókönyvét is – ezt jelenti az Előzetes (EATT), illetőleg a Végleges Akcióterületi Terv (ATT). Jelen ATT dokumentum az Integrált Városfejlesztési Stratégiával összhangban, ahhoz szervesen kapcsolódva, a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium által kiadott Városfejlesztési Kézikönyv második, javított kiadása és a „Pályázati felhívás és útmutató a Dél-Alföldi Operatív Program” keretében kiírt „Kistérségi székhelyek integrált fejlesztése c. (Kódszám: DAOP5.1.2/A)” pályázati dokumentum alapján készült. Jelen Akcióterületi terv a Szentes város Belváros városrészén belül kijelölt 1. számú „Városközpont” akcióterületre vonatkozik, a városközpont megújításának környezetalakítási, műszaki és pénzügyi megvalósíthatóságát vizsgálja. Szentes város célja, hogy a belvárosi akcióterületen olyan humanizált városközpontot hozzon létre, amely élhető környezetet jelent a szentesiek számára és felkelti a befektetők és turisták érdeklődését a város és a térség iránt. A program az akcióterület funkciógazdagító fejlesztései révén a Belváros városrészi céljának teljesülését segíti elő. Az IVS által megfogalmazott cél: „A történelmi Belváros funkcióbővítő fejlesztése, a szolgáltatási funkció erősítése az épített örökség gazdasági célú hasznosításával.” A fejlesztések hozzájárulnak a történelmi városközpont minőségi fejlődéséhez a közszféra funkciók megerősítésével, gazdasági és kereskedelemösztönző beavatkozásokkal, valamint a társadalmi kohézió erősítésével, melyek kiteljesedésével érvényesül a stratégiai városfejlesztés. A fejlesztési program átfogó célja, hogy a Szentes központjában egy olyan élettel teli terület jöjjön létre, amely mind az itt élők, mind az ide látogatók számára vonzó. Ehhez szükséges a térségi jelentőségű szolgáltatási funkciók minőségi és mennyiségi fejlesztése, infrastrukturális fejlesztések folytatása, turisztikai és kulturális attrakciók minőségének javítása, a történelmi, épített emlékek megőrzése és fejlesztése, integrálása a városi életbe. A Városközpont Akcióterület Szentes legfrekventáltabb 10 ha nagyságú területe. A terület intézményei 1883-1950-ig Csongrád Vármegye közszolgálati és üzleti funkcióit látták el. A kijelölt terület izgalmas sajátosságai, hogy a Keleti oldalán a városon átkanyargó Kurca-folyó határolja, a város „Főutcája”, a Kossuth utca pedig a területen halad keresztül, Kelet-Nyugati irányban. Erre merőlegesek a revitalizálandó Petőfi és Ady utcák. Az akcióterület szélén található a város autóbusz-pályaudvara. Számottevő szociális problémáról nem beszélhetünk. A tervezett beavatkozások indokoltságát az adja, hogy a folyamatban lévő, szigetszerű önkormányzati beruházások között kizárólag egy nagy volumenű projekt képes az egységet

8

megteremteni, a fejlesztéseket az előre eltervezett logika mentén összekapcsolni. Így projektünk végeredményeként a régmúlt értékeinek részbeni helyreállításával visszaadjuk a polgári öntudatot megtestesítő belváros régi pompáját és közösségformáló, központi szerepét. Az akcióterületi fejlesztés célcsoportja a területen élő (Szentes Város Önkormányzat Polgármesteri Hivatal 2010. évi népesség nyilvántartási adatai alapján) 1125 fős lakosságon túl a Szentesen, valamint a Szentesi Kistérségben élők. Fő cél ezért a város központi területét színesebbé, szolgáltató baráttá tenni a számukra. Az idelátogató turistáknak is elsődleges célpont ez a terület, mivel itt található a rekonstrukció alatt lévő patinás Petőfi Szálló a Megyeházában kialakított Konferenciaközpont, a templomok, helyi nevezetességek. Így a Városközpont fejlődésében gyakorlatilag a város és a kistérség – részben az egész régió lakossága érintett a gazdasági tevékenységek, a szolgáltatások, valamint a turizmus révén. Az Akcióterület megújítási programja kapcsolódik a város már lezajlott és már megkezdett rehabilitációs tevékenységeihez. A városközpont rekonstrukciója során az akcióterületi fejlesztések első ütemeként tervezett projektek megvalósítása érdekében Szentes Város Önkormányzata a DAOP-2007-5.1.2/A jelű konstrukció keretén belül pályázatot nyújtott be, amelyet az első fordulóban támogattak. A pályázati útmutató és a Városfejlesztési Kézikönyv logikájának megfelelően a következő tevékenységek kerülnek megvalósításra: 1.számú táblázat Tervezett beavatkozások- az akcióterületi fejlesztések tartalma

Beavatkozási terület

Tervezett beavatkozás

KÖZÖSSÉGI FUNKCIÓT SZOLGÁLÓ TEVÉKENYSÉGEK

Tokácsli (Városi) Galéria felújítása Diák Pince felújítása, akadálymentesítése

KÖZTÜLETE K FEJLESZTÉS E (VÁROSI FUNKCIÓ)

Kurca-híd felújítása és bővítése a gyalogos forgalom számára Kossuth Lajos utca közvilágítás korszerűsítés, Kurcától a Horváth M. utcáig, körforgalom megépítése Horváth Mihály utca járda építése Közgé kert felújítása Petőfi Sándor utca átalakítása a Kossuth utcától a Szabadság térig Szabadság tér – autóbusz pályaudvar nem fedett kerékpártárolók kialakítása. Ady Endre utca – bevásárló utca kialakítása, Fehérház előtti tér rendezése Evangélikus templom körüli terület kertépítészete Szent Miklós templom környezetének rendezése

KÖZSZFÉRA FUNKCIÓINAK MEGERŐSÍTÉS ÉT SZOLGÁLÓ FEJLESZTÉSEK

Szentes Városi Bíróság és Ügyészség épületének tető- és homlokzat felújítása Civil Tv korszerűsítése, felújítása

GAZDASÁGI FUNKCIÓT SZOLGÁLÓ TEVÉKENYSÉGEK

Fehérház üzleti portál felújítása és belső udvar rendezése Ady Endre utca 1-3 számú ingatlanok homlokzat és portálfelújítása Vállalkozói Központ korszerűsítése, felújítása

9

A fejlesztések célja, hogy a városi funkciót erősítő út- és közterület rehabilitáción keresztül a belvárosi gépkocsi forgalom csökkentésével a gyalogos- és kerékpáros forgalom számára biztosítson új területeket. A projekt kiemelt célja, hogy a városra jellemző egyedi „tér-lánc” szerkezet tudatos kihasználásával az itt található építészeti és kulturális értékeket még hangsúlyosabbá, meghatározóbbá tegye. A közterület fejlesztés az alábbi területekre terjed ki: Kurca-híd felújítása és rekonstrukciója, Kossuth Lajos utca díszkivilágítása, körforgalom megépítése, Szent Miklós templom körüli közterület rendezése, Horváth Mihály utcai járda hiányzó szakaszának kiépítése, Petőfi Sándor utca humanizálása, Evangélikus templom körüli terület kertépítészeti kialakítása, Fehér ház előtti tér rendezése. A projekt több műemléki védelem alatt álló épület (Pl. a bíróság) homlokzat felújítását tartalmazza, amelyekkel célunk, hogy építészeti örökségeinket megóvva tovább bővüljön a rehabilitált városközpontban megtalálható értékek száma. Így a közszféra funkciói is megerősítésre kerülnek. A gazdasági funkciók fejlesztésének középpontjában az átalakuló utca és térszerkezetekhez kapcsolódó illeszkedés áll, amely a Kossuth téren található Fehér Ház üzleteinek és az Ady Endre utca vállalkozásainak homlokzat felújítása révén kialakuló egységes arculatú bevásárló utca létrehozásával valósul meg. A projekt összetettségét mutatja, hogy a közlekedési infrastruktúra megújítása és a vállalkozói versenyképesség javítása mellett nagy hangsúlyt fektet a lakosság kulturális, illetve szabadidős tevékenységeire is, hiszen a Városi Galéria, a Közgé Kert és a Diák Pince felújítása, illetve akadálymentesítése biztosítja a közösségi funkció erősítését, a magas színvonalú programok megszervezéséhez szükséges háttér-infrastruktúrát. Az egyes projektelemekhez tartozó indikátorok összefoglaló tábláját a 2. sz. táblázat tartalmazza.

Városi funkciót erősítő projektelemek

Közösségi funkciót erősítő projektelemek

2.számú táblázat Projektelem megnevezése

Indikátor megnevezése

Tokácsli (Városi) Galéria korszerűsítése

Felújított közösségi épületet látogatók száma évenként

Diák Pince felújítása, akadálymentesítése

Felújított munkahelyteremtő és közösségi szintterület nagysága Társadalmi akciók száma

Kultúrális és szabadidős rendezvények, városmarketing akciók Kurca-híd felújítása és bővítése a gyalogos forgalom számára

Létrehozott köz- és kerékpárút felület nagysága

Kossuth Lajos utca díszkivilágítása, körforgalom megépítése

Kandeláberek száma

Mértékegység

Típus: Célérték a output v. megvalósítási eredmény időszak végén

Célérték elérésének éve

Fő/év

output

3300

2018

m2

eredmény

340

2013

db

eredmény

32

2013

m2

eredmény

120

2013

db

eredmény

46

2013

10


Horváth Mihály utcai járda Közgé Kert Petőfi Sándor utca humanizálása Szabadság tér autóbusz-pályaudvar nem fedett kerékpártárolók kialakítása Ady Endre utca bevásárló utca kialakítása, Fehérház előtti tér rendezése Evangélikus templom körüli terület kertépítészete

Felújított közterület nagysága Felújított közösségi kert nagysága Felújított közterület nagysága Az új létesítmény nagysága

Felújított közterület nagysága

Gazdasági funkciók erősítő beavatkozások Közszféra funkciót erősítő beavatkozások

Megújított üzletportálok száma Megújított homlokzati felület nagysága Felújított közösségi szintterület nagysága

A projekt keretében szakképesítést szerzett új munkavállalók száma Szentes Városi Bíróság Megújított tető- és és Ügyészség homlokzati felület épületének tető- és nagysága homlokzat felújítása

Civil TV korszerűsítése, felújítása

eredmény

225

2013

m2

eredmény

2043

2013

m2

eredmény

3463

2013

db

eredmény

250

2013

m2

eredmény

8253

2013

m2

eredmény

1363

2013

m2

eredmény

755

2013

db

eredmény

28

2013

m2

eredmény

430

2013

m2

eredmény

211,33

2013

fő

eredmény

15

2017


Szent Miklós templom Felújított közterület környezetének nagysága rendezése Fehérház üzletportál felújítása és belső udvar rendezése Ady Endre utca 1-3 számú ingatlanok homlokzat és portálfelújítása Vállalkozói (Civil) Központ korszerűsítése, felújítása Képzési, foglalkoztatási program

m2

Felújított közösségi szintterület nagysága

Tető m2 Homlokzat m2

m2

1378 eredmény

2013 1800

eredmény

161,52

2013

11

Szentes Város Önkormányzata mellett a projekt megvalósításában részt vesz több helyi vállalkozó, valamint a Csongrád Megyei Bíróság. A létrehozott konzorcium sokszínűsége biztosítja, hogy a tervezett fejlesztés valóban a város minden társadalmi szintjén kifejtse pozitív hatását. A projekt nyilvánosságát biztosító- és kiegészítő szoft tevékenységeinek segítségével kiemelt cél, hogy a helyi lakosságot a lehető legnagyobb mértékben bevonjuk a projekt megvalósításába, ezáltal elérve azt, hogy a fejlesztések eredményeit valóban magukénak érezzék. Emellett a kapcsolódó tréningek és rendezvények alatt megszerzett új ismeretekkel formálni kívánjuk a környezettudatos szemléletüket és az egészséges életmód iránti igényüket. A tervezett fejlesztések, a Támogatási Szerződés megkötése után, várhatóan 2011ben indulnak és 2013-ban zárulnak. A projekt költségvonzatát a 3. számú táblázat szemlélteti. 3.számú táblázat: DAOP pályázat II. fordulós projektjeinek pénzügyi terve

Tevékenységek megnevezése

1.

Önrész

(Ft)

(Ft)

(Ft)

(Ft)

(Ft)

69 121 250

54 533 175

14 588 075

78,895

11 024 000

2 756 000

13 780 000

10 220 218

3 559 782

74,167

10 866 400

2 716 600

13 583 000

10 786 378

2 796 622

79,411

28 860 000

7 215 000

36 075 000

30 663 750

5 411 250

85,000

106 167 400

26 391 850

132 559 250

106 203 521

26 355 729

80,118

8 629 893

2 157 473

10 787 366

9 169 261

1 618 105

85,000

akadálymentesítése

14 724 782

3 681 196

18 405 978

15 645 081

2 760 897

85,000

Közösségi funkció összesen

23 354 675

5 838 669

29 193 344

24 814 342

4 379 002

85,000

33 333 980

8 333 495

41 667 475

35 417 354

6 250 121

85,000

73 176 780

18 294 195

91 470 975

77 750 328

13 720 647

85,000

1 171 524

292 881

1 464 405

1 244 744

219 661

85,000

13 624 314

3 406 078

17 030 392

14 475 834

2 554 558

85,000

60 221 518

15 055 379

75 276 897

63 203 235

12 073 662

83,961

4 034 618

1 008 655

5 043 273

4 286 782

756 491

85,000

Végrehajtás

Közösségi funkciót erősítő beavatkozások

3.1. Tokácsli (Városi) Galéria korszerűsítése 3.2. Diák Pince felújítása,

4.1.

Támogatás

Támogatásintenzitás (%)

13 704 250

Végrehajtás és előkészítés összesen

4.

Elszámolható költség

55 417 000

2.1. Projektmegvalósításhoz kapcsolódó szakmai szolg. 2.2. Projektmegvalósításhoz kapcsolódó egyéb szolg. 2.3. Projektmenedzsment

3.

Le nem vonható ÁFA

Előkészítés

1.1. Tervezés, engedélyeztetés 2.

Nettó költség

Városi funkciót erősítő Kurca-híd felújítása és bővítése a gyalogos forgalom számára

4.2. Kossuth Lajos utca közvilágítás korszerűsítés, körforgalom megépítése 4.3. Horváth Mihály utca járda építése 4.4. Közgé kert felújítása 4.5. Petőfi Sándor u. átalakítása a Kossuth utcától a Szabadság térig 4.6. Szabadság tér - autóbusz pályaudvar nem fedett

12

kerékpártárolók kialakítása 4.7. Ady Endre utca - bevásárló utca kialakítása, Fehérház előtti tér rendezése 4.8. Evangélikus templom körüli terület kertépítészete 4.9. Szent Miklós templom környezetének rendezése Városi funkció összesen 5.

Gazdasági funkció összesen

Közszféra funkció összesen

96 461 769

19 977 483

82,843

8 959 468

2 239 868

11 199 336

9 519 436

1 679 900

85,000

13 471 488

3 367 872

16 839 360

14 313 456

2 525 904

85,000

301 145 093

75 286 272

376 431 365

316 672 939

59 758 426

84,125

119 954 277

28 901 319

148 855 596

74 427 798

74 427 798

50,000

18 511 040

2 492 104

21 003 144

10 501 572

10 501 570

50,000

14 453 482

3 613 370

18 066 852

9 033 426

9 033 426

50,000

152 918 799

35 006 793

187 925 592

93 962 796

93 962 794

50,000

73 281 133

18 320 283

91 601 416

77 861 204

13 740 212

85,000

11 046 662

2 761 666

13 808 328

11 737 079

2 071 249

85,000

84 327 795

21 081 949

105 409 744

89 598 282

15 811 461

85,000

20 000 000

5 000 000

25 000 000

21 250 000

3 750 000

85,000

36 096 000

9 024 000

45 120 000

38 352 000

6 768 000

85,000

724 009 760

177 629 535

901 639 295

690 853 882

210 785 413

76,622

Önmagában nem támogatható (kiegészítő) tevékenységek

7.1. "SOFT" elemek összesen 8.

116 439 252

Közszféra funkciót erősítő

6.1. Szentes Városi Bíróság és Ügyészség épületének tető- és homlokzat felújítása 6.2. Civil TV korszerűsítése, felújítása

7.

23 287 851

Gazdasági funkciót erősítő

5.1. Fehérház üzleti portál felújítása és belső udvar rendezése 5.2. Ady Endre utca 1-3 számú ingatlanok homlokzat és portál felújítása 5.3. Vállalkozói Központ korszerűsítése, felújítása

6.

93 151 401

Tartalék

MINDÖSSZESEN:

13

Összefoglaló indikátor táblázat A projekt közvetlen és közvetett eredményeinek valamint kimeneteinek, outputjainak indikátorai

Az akcióterületi fejlesztés további átfogó indikátorai


Mértékegység

A fejlesztés nyomán megerősített funkciók száma az akcióterületen: Megerősített városi funkció (10 db): Kurcahíd felújítása és bővítése a gyalogos forgalom számára; Kossuth u.;Kossuth u. körforgalom; Horváth M. u.; Közgé-kert; Petőfi u.; Szabadság téri kerékpártárolók; Ady E. u.; Ortodox templom környéke; Evangélikus db templom Megerősített gazdasági funkció(23 db): Fehérház üzletportálok (14 db üzlet); Ady E. u. (9 db) Megerősített közösségi funkció( 3 db): galéria; Diák Pince; Civil Tv. Megerősített Közszolg. intézmény (1 db): Szentes Városi Bíróság A fejlesztés nyomán létrehozott munkavégzésre használt szintterület nagysága nm Gazdasági funkcióba tartozó átalakított munkavégre alkalmas helyiség: Vállalkozói Központ irodái 340 nm Létrehozott közösségi szintterület nagysága Közösségi funkciót erősítő beavatkozás átalakított intézmény: Diák Pince 340 nm A fejlesztés nyomán újrahasznosított, korábban

Mutató típusa: Bázis output v. érték eredmény

eredmény

output

-

-

Célérték Célérték a az 5 éves Minimáli Célérték megvalósí kötelező san elvárt elérésének tási fenntartá célérték éve időszak si időszak végén végén

-

-

2013.

2013.

37

211

Mutató forrása

Mérés módszere és gyakorisága

37

Szentes Önk. Polgármesteri Hivatal

Önkormányzati nyilvántartás, egyszeri, 2013. év vége

211


Önkormányzati nyilvántartás, egyszeri, 2013. év vége Önkormányzati nyilvántartás, egyszeri, 2013. év vége Önkormányzati nyilvántartás,

nm

output

-

-

2013.

340

340


db

output

-

-

2013.

1

1

Szentes Önk. Polgármesteri

felhagyott ingatlanok száma a projekt által érintett akcióterületen

Hivatal

Lakossági elégedettség

%

eredmény

-

75

2014.

75

75

Beruházásba bevont magántőke nagysága

Millió Ft

output

-

-

2013.

4.841

4.841

Teremtett munkahelyek száma, állandó és időszakos, közvetett és közvetlen

db

eredmény

-

-

2017.

5

5

Az akcióterületi közcélú fejlesztés eredményeként indukált magánerős beruházás volumene

Millió Ft eredmény

-

-

2013.

4.800

4.800

Akcióterületen letelepedő KKV-k száma

db

eredmény

-

-

2013.

2

3

Az akció keretében képzési – foglalkoztatási programban részt vevők száma

fő

eredmény

-

-

2013.

15

15

db

output

2

-

2017.

2

2

Fenntartható városmarketing és társadalmi akciók száma

KSH, Szentes Önk. Polgármesteri Hivatal Szentes Önk. Polgármesteri Hivatal

egyszeri, 2013. év vége Egyszeri, utólagos felmérés, 2014. Egyszeri, utólagos felmérés, 2013.

KSH Népszámlálás KSH, Szentes Önk. 2011., Polgármesteri önkormányzati Hivatal nyilvántartás évente az év elején. Szentes Önk. Egyszeri, utólagos Polgármesteri felmérés, 2013. Hivatal KSH, Szentes Önk. Egyszeri, utólagos Polgármesteri felmérés, 2013. Hivatal KSH, Szentes Önk. Egyszeri, utólagos Polgármesteri felmérés, 2013. Hivatal Szentes Önk. Egyszeri, utólagos Polgármesteri felmérés, 2017. Hivatal

Összefoglalva: Szentes Város Önkormányzata régóta megfogalmazott, tudatos városfejlesztési koncepció megvalósítása során elérkezett arra a pontra, amelynél egy komplex, sok elemet tartalmazó fejlesztés segítségével összefűzheti korábbi beruházásait és jövőbeni terveit. A projekt megvalósítása egyidejűleg járul hozzá a helyi kisvállalkozások versenyképességének javításához és a város iránt érdeklődő befektetők térségbe vonzásához. De mindezeken túl a projekt legfontosabb célja, hogy a szentesiek számára olyan városközpontot hozzon létre, amely tükrözi a lakosság kulturális színvonalát és a társadalom jóléti állapotát.

A Bíráló Bizottság a pályázat első fordulójában a támogathatósági feltételek tekintetében a következő feltételeket szabta, amelyek teljesülését a jelenlegi dokumentációban összegezzük: A) A pályázat első fordulójában a Bíráló Bizottság által meghatározott feltételeknek történő megfeleltetés: 1. A tulajdonviszonyok tekintetében problémaként jelent meg, hogy számos tulajdoni forma magántulajdon és lakás minősítésű volt (a gazdasági elemek tekintetében). A projektfejlesztés során tisztázásra került a tulajdonviszonyok rendezése; az összes érintett tulajdonos hozzájárult a fejlesztéshez, továbbá ahol szükséges volt, ott megtörtént a helyrajzi számok átminősítése kereskedelmi, szolgáltató célú hasznosítású ingatlanná. 2. A projektfejlesztési időszakban a megvalósítás tervezett ütemezése konzekvens módon meghatározásra került, az ütemezés összhangba került a pályázati dokumentáció releváns részeivel. 3. A Közgé kert projektelem területének átminősítése a pályázati kiírásnak megfelelően került végrehajtásra. A Honvédelmi Minisztérium tulajdonosi hozzájárulása a fejlesztéshez ellenjegyzésre került, valamint a Közhasználat céljára korlátozottan megnyitott terület használati megállapodása tervezete elkészült. 4. Az alábbi indikátorok tisztázását tette szükségessé a Bíráló Bizottság: - Lakosságszám: A Szentes Város Önkormányzat Polgármesteri Hivatal 2010. évi Népességnyilvántartási adatai alapján az akcióterületen élő lakónépesség száma 1125 fő, ami megfelel a pályázati kiírás E.4. pontjában előírt monitoring mutatónak: Támogatással érintett lakosok száma a rehabilitált településrészeken 1000 fő fölött. A pályázati dokumentáció releváns részeiben feltüntetésre került az aktuális adat, illetve annak forrása. - A rehabilitált város nagysága az indikátor megadásra került az Útmutatóban szereplő 4.sz. Összefoglaló indikátor tábla alapján. - A fejlesztések során várható energia megtakarítás kimutatásra kerül a Költséghaszon elemzés naturália mátrixban. - munkahelymegőrzés tekintetében az indikátor tartalma pontosításra került, az egyes indikátortáblákban a korrigált adatok átvezetése megtörtént. - új városi funkciók megjelenése: nem jelenik meg új városi funkció. 5. A Civil Központ támogatási intenzitásának tisztázása okán a projektelem két külön elemmé vált, mivel eltérő városrehabilitációs funkciót töltenek be: - Vállalkozói Központ felújítása (projektgazda: Szentes Város Önkormányzat, gazdasági funkció). - Civil Tv helyiségeinek korszerűsítése (projektgazda: Szegváriak Szegvárért Közösségfejlesztők Egyesülete, közszféra funkció, új partnerként történő bevonása megtörtént). Az intézmény építési költségének megosztása az alábbi módon történt: A Civil Központ hasznos alapterülete: 372,85 m2. Ebből - közszféra funkció 126,17 m2, ami a projekt 43,32 %-a; - gazdasági funkció 165,08 m2, ami a projekt 56,68 %-a. A közös használatú terek összesen: 81,60 m2, melyek a fenti százalékos arányban kerültek megbontásra: - közszféra funkcióhoz tartozik 126,17 m2 * 43,32 % = 35,35 m2-, - gazdasági funkcióhoz tartozik 165,08 m2 * 56,68 %= 46,25 m2 közös használatú tér. Ez alapján a 31.875.180,- Ft elszámolható építési költség a következő összegekben került beállításra a projekt költségvetésében:

16

-

Vállalkozói Központ felújítása 18.066.852,- Ft Civil Tv iroda korszerűsítése 13.808.328,- Ft

(56,68 %) (43,32 %).

Az előkészítés-, illetve a projekt megvalósításához kapcsolódó szolgáltatások költsége a Vállalkozói Központ felújítása projektelem költségvetésébe került beállításra. 6. A fenntartási költségek részletes, projektelemenként történő bemutatása a végleges Akcióterületi terv mellékletét képező Költség-haszon elemzésben található. A költségcsökkentés szöveges indokolása során az alábbi pontok kerültek kiemelésre: 1. Az IVS+EATT+ATT pályázati kiírás szerinti belső korlát (bruttó 10.000.000,- Ft.) figyelembe vételével került beállításra a költségvetésbe: az Akcióterületi terv elkészítésére elszámolható költség 6.532.700,- Ft helyett 5.400.000,- Ft-ra módosult. 2. Ingatlanvásárlás – kikerült a költségvetésből, így a továbbiakban nem releváns. 3. A körforgalom építésére a pályázat I. fordulós költségbecslésében bruttó 48.100.000,Ft értékű költsége – Bíráló Bizottsági döntés szerint - nem kellő mértékben került alátámasztásra. A költség alátámasztás hiányossága miatt bruttó 6.833.713,- Ft-os költségcsökkentés javasolt a Bíráló Bizottság. A II. fordulós pályázati dokumentáció költségvetésében a Kossuth téri körforgalom út- és járda felújítása projektelem - a MAKADÁM 2000 Úttervező Mérnöki Iroda Bt. tervezői költségvetése alapján – nettó 45.880.540,- Ft, le nem vonható ÁFA 11.470.135,- Ft, tehát összesen 57.350.675,- Ft elszámolható építési költséggel kerül beállításra. 4. Az I. fordulóban az előkészítés költségei nem feleltek meg a belső arányoknak, ezért a költségvetési táblázat elkészítésekor erre fokozottan figyeltünk. A projekt előkészítési költségei az összes elszámolható költséghez viszonyítva 7,72 %, így a pályázati kiírásban szereplő maximum 8 %-os érték alá került. A változások az alábbiak szerint történtek: -

Akcióterületi terv elkészítése Eng. kivit. terek elkészítése Régészeti feltárás költsége Közbeszerzési költségek Ingatlanvásárlás

6.532.700,- helyett 5.400.000,- Ft. 45.756.250,- helyett 40.371.250,- Ft. 2.500.000,- helyett 0,- Ft. 20.750.000,- helyett 18.750.000,- Ft. 4.500.000,- helyett 0,- Ft.

Ez alapján összességében a teljes projekt előkészítési költségként 84.638.950,- Ft helyett 69.121.250,- Ft került beállításra. A költségcsökkentés vonzatán felüli, további Bíráló Bizottsági támogatás csökkentés: 1. A fizetős parkolók esetében 50 %-os támogatási intenzitás alkalmazása került előírásra. Az adott projektelemekhez kapcsolódó előkészítési- valamint szolgáltatás költségek a beszerzések arányában meghatározásra kerülő támogatási intenzitás alapján kerültek megosztásra. A támogatási intenzitás az alábbi módon került meghatározásra a Petőfi Sándor utca felújításához-, valamint az Ady E. utca felújításához vonatkozóan: - Petőfi Sándor utca felújításának teljes költsége nettó 60.221.518,- Ft. Ebből útra és járdára jutó beszerzések: 54.200.748 Ft (90,0023 %),

17

zöldfelületekre jutó beszerzések: parkolókra jutó beszerzések:

4.233.000 Ft 1.787.770 Ft

(7,0290 %), (2,9687 %).

Az útra és járdára, valamint a zöldfelületekre jutó költségek támogatási intenzitása 85 %, a parkolókra jutó költségek támogatási intenzitása 50 %. -

Út és járdára jutó beszerzések Zöldfelületekre jutó beszerzések Fizetős parkolókra jutó beszerzések

90,0023 * 85 % = 76,5020 %, 7,0290 * 85 % = 5,9747 %, 2,9687 * 50 % = 1,4843 %.

A teljes támogatási intenzitás ennek összege, vagyis 83,96 %. - Ady Endre utca felújítása-, Fehérház előtti tér projektelem teljes költsége nettó 93.151.401,- Ft. Ebből útra és járdára jutó beszerzések: 77.746.461 Ft (83,4625 %), zöldfelületekre jutó beszerzések: 9.663.954 Ft (10,3745 %), parkolókra jutó beszerzések: 5.740.986 Ft (6,1631 %). Az útra és járdára, valamint a zöldfelületekre jutó költségek támogatási intenzitása 85 %, a parkolókra jutó költségek támogatási intenzitása 50 %. -


83,4625* 85 % = 70,9431 %, 10,3745 * 85 % = 8,8183 %, 6,1631 * 50 % = 3,0815 %.

A teljes támogatási intenzitás ennek figyelembe vételével került megállapításra, vagyis 82,85 %. B) A projekt partnerségi szerkezetének változása A fentiekben teljes körűen bemutatásra kerültek a változások, aktualizálásra került a konzorcium szerkezete. A változások indokolásaként megállapítható, hogy a pályázati felhívás egyes jogosultsági feltételei, valamint a projekt fenntartási kötelezettségei nem minden esetben tették lehetővé új partnerek bevonását. Csak abban az esetben volt erre lehetőség, ahol a kógens szabályokat a partnerek maradéktalanul el tudták fogadni. C) A projekt ütemezése A projekt tervezett ütemezésénél több körülmény együttes figyelembe vétele volt szükséges. Ezek a következők voltak: a Petőfi Szálló beruházása 2012. tavaszára nyitást tervez. A Szálló működésének elősegítése végett a közbeszerzési eljárásokat ennek megfelelően ütemeztük, így a pozitív második fordulós pályázati döntés esetén az Ady-Petőfi, Kossuth utcai körforgalom építése témájú beszerzést még 2011-ben szeretnénk megvalósítani, annak érdekében, hogy 2012-re a beruházási elem meg is valósuljon. Hasonlóképpen szeretnénk eljárni a Kurca-híd esetében is. A további projektelemek közbeszerzési eljárásait a támogatási szerződés megkötését követően tervezzük lefolytatni. A projektelemek fizikai megvalósítását úgy tervezzük, hogy a munkaterületek átadását csak épületbelsőt érintő projekt esetében a lehető legkorábban biztosítani kívánjuk, mivel a külső időjárásnak e tevékenységek nem kitettek.

18

A homlokzati vakolásokat tartalmazó projektek tavaszi és őszi időpontokra tervezettek, mivel a technológiai körülmények ezt kívánják meg. Az egyes projektelemek időszükségletét a tervezőktől bekértük. D) A projekt műszaki tartalmak véglegesítése E tekintetben minden projektelem esetén pontosításra kerültek a műszaki tartalmak és az elvárt eredmények, annak tükrében, hogy a fenntartási időszak alatt is biztosítható legyen a megvalósított beruházások probléma nélküli fenntartása. Több esetben nehézséget okozott, hogy az első forduló során elvi dokumentációk álltak rendelkezésre, amelyek nem tartalmaztak (jellegükből adódóan nem tartalmazhattak) pontos méret és mennyiség kimutatásokat. Az engedélyezési és a kivitelezési tervek ezeket az adatokat részletesen kimunkálva tartalmazzák. Egyes esetekben (Pl.: Ady u. 1. homlokzat) az első forduló tervezett műszaki tartalma nem volt elégséges a biztonságos fenntartáshoz, illetve a részletes tervezés során építészeti, és egyéb szakágakat érintő műszaki szükségszerűségek merültek fel, amelyeket az engedélyezési és kiviteli tervek szintjén tudtunk kezelni. Így az 5. sz. táblákban részletesen indokoljuk a műszaki tartalmak változást. E) Városfejlesztő Társaság A pályázat első fordulójában az EATT készítésekor külön szervezeti egységként került definiálásra a társaság. A projektfejlesztés során a Képviselő-testület döntésének megfelelően a Szentes Városi Szolgáltató Kft-n belül került kialakításra a Városfejlesztési Csoport, a releváns útmutatásnak megfelelő kompetenciák és személyek foglalkoztatásával. A teljes projektfejlesztést a Csoport koordinációjával, aktív közreműködésével valósítottuk meg. A projektfejlesztés eredményeként a megváltozott műszaki és ennek okán pénzügyi tartalmak az 68. számú táblázatokban kerülnek részletesen bemutatásra.

19

A pályázói konzorcium változása, indokolása: A projekt megvalósításának időbeli ütemezés, eltérés indokolása az első fordulóhoz képest:

1 2 3 4 5

A pályázat első fordulójában szereplő tagok

Konzorciumi partnerséggel érintett projektelem

Bartha László József egyéni vállalkozó Hajós Jánosné egyéni vállalkozó

Ady E. u. 1-3. homlokzatfelújítás

Tagok státusza a pályázat I. fordulójában tag


MIT Hungária Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Török József Imréné egyéni vállalkozó Csongrád Megyei Bíróság

6

HM Rekreációs és Kulturális Közhasznú Nonprofit Kft.

7

Szentes Városi Szolgáltató Kft.

1

Változás

A változás indokolása

nincs

-

tag

nincs

-


tag

nincs

-


tag

nincs

-

Szentes Városi Bíróság épületének homlokzatfelújítása Hegedűs László Helyőrségi klub homlokzatfelújítása, akadálymentesítés Kossuth tér 5. szám alatti ún. "Fehérház" épület földszinti és első emeleti részének felújítása

tag

nincs

-

tag

nincs

-

nem tag

van

A DARFÜ NKft. 2010.08.06-án kelt tájékoztatása szerint finanszírozási problémát vet fel, ha a konzorciumi partner egy személyben városfejlesztő társaság is. Ezen iránymutatás alapján a tagságot megszüntettük, a Szentes Városi Szolgáltató Kft. városfejlesztési társaságként vesz részt a projektben. Az érintett projektelem vonatkozásában a tag szerepét a konzorciumvezető Szentes Város Önkormányzata tölti be.

A pályázat második fordulójában szereplő tagok

Konzorciumi partnerséggel érintett projektelem megnevezése

Csongrád Megyei Bíróság

Szentes Városi Bíróság épületének

Tagok státusza a pályázat II. fordulójában tag

Változás nincs

homlokzatfelújítása 2


Hegedűs László Helyőrségi klub homlokzatfelújítása, akadálymentesítés Kossuth tér 5. szám alatti ún. "Fehérház" épület földszinti és első emeleti részének felújítása

nem tag

3

Hunor Coop Zrt.

4

Méker Textilház Kereskedelmi és Szolgáltató Bt.

Kossuth tér 5. szám alatti ún. "Fehérház" épület földszinti és első emeleti részének felújítása

új tag

-

5

Szegváriak Szegvárért Közösségfejlesztők Egyesülete

Civil Központ felújítása

új tag

-

új tag

A pályázat II. fordulójában a konzorciumból kizárásra került, mivel a pályázathoz szükséges önrész biztosításáról nem nyilatkozott. A Hunor Coop Zrt. Üzlethelyisége a Kossuth tér 5. számú ingatlanban található. Az új partner a saját üzlethelyiségére jutó beruházási költség vonatkozásában kezdeményezi a partnerség kialakítását. A partnerre jutó nettó építési költség: 1.490.000 Ft. Az érintett műszaki tartalom: az üzlethelyiséghez tartozó homlokzati hőszigetelés és a nyílászáró cserék. (Érintett hrsz.: Szentes 828/1/A/8.) A Méker Textilház Bt. Üzlethelyisége a Kossuth tér 5. számú ingatlanban található. Az új partner a saját üzlethelyiségére jutó beruházási költség vonatkozásában kezdeményezi a partnerség kialakítását. A partnerre jutó nettó építési költség: 1.188.000 Ft. Az érintett műszaki tartalom: az üzlethelyiséghez tartozó homlokzati hőszigetelés és a nyílászáró cserék. (Érintett hrsz.: Szentes 828/1/A/18.) A Szegváriak Szegvárért Közösségfejlesztők Egyesülete televízió stúdióját a Kossuth tér 5. számú ingatlanban üzemelteti. Az új partner a helyiségére jutó beruházási költség vonatkozásában kezdeményezi a partnerség kialakítását. A partnerre jutó építési költség: 13.808.328 Ft. Az érintett műszaki tartalom: a stúdióhoz tartozó homlokzati hőszigetelés és a nyílászáró cserék, belső terek kialakítása, épületgépészeti felújítás. (Érintett hrsz.: Szentes 828/1/A/7.)

6

Jövőnkért Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Nonprofit Közhasznú Kft.


új tag

-

7

MIT Hungária Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.


tag

nincs

8

Bartha László vállalkozó


tag

nincs

9

Hajós Jánosné egyéni vállalkozó


tag

nincs

10

Török József vállalkozó


tag

nincs

11

Félegyházi Török János


új tag

-

József

Imréné

egyéni

egyéni

A Jövőnkért Művészetoktatási Intézmény az Ady E. u. 1. számú ingatlanban üzlethelyiséget üzemeltet. Az új partner a helyiségére jutó építési költség vonatkozásában kezdeményezi a partnerség kialakítását. A partnerre jutó építési költség: 1.072.884 Ft. Az érintett műszaki tartalom: az üzlethelyiséghez tartozó homlokzat felújítása, tetőhéjazat cseréje és nyílászáró cserék. (Érintett hrsz.: Szentes 840/2/A/6.) A partnerség keretében nyílászáró csere, homlokzat javítás, bádogos szerkezet javítása, tető javítás, héjazat csere valósul meg. Építés nettó költsége: 7.228.206 Ft. A partnerség keretében nyílászáró csere, homlokzat javítás, bádogos szerkezet javítása, tető javítás, héjazat csere valósul meg. Építés nettó költsége: 1.314.423 Ft. A partnerség keretében nyílászáró csere, homlokzat javítás, bádogos szerkezet javítása, tető javítás, héjazat csere valósul meg. Építés költsége: 2.969.824 Ft. A partnerség keretében nyílászáró csere, homlokzat javítás, bádogos szerkezet javítása, tető javítás, héjazat csere valósul meg. Építés költsége: 3.064.539 Ft. Félegyházi Török János üzlethelyisége a Kossuth tér 5. számú ingatlan első emeletén található. Az új partner a saját üzlethelyiségére jutó beruházási költség vonatkozásában kezdeményezi a partnerség kialakítását. A partnerre jutó nettó építési költség: 1.671.000 Ft. Az érintett műszaki tartalom: az üzlethelyiséghez tartozó homlokzati hőszigetelés és a nyílászáró cserék. (Érintett hrsz.: Szentes 828/1/A/23.)

2. A településfejlesztési akcióterület kijelölése, jogosultság igazolása 2.1. Az akcióterület kijelölése Az IVS V.3. fejezete rendelkezik az akcióterületek lehatárolásáról. Szentes város a rendelkezésre álló háttér-dokumentáció, valamint az IVS városi és városrészi helyzetelemzésének és célrendszerének figyelembe vételével kijelölte a 2009-2013 közötti fejlesztésekhez kapcsolódó akcióterületeket. Az IVS Szentes Belvárosában két akcióterületet határoz meg. Jelen dokumentum az 1. sz. Akcióterületre (B1) vonatkozik (továbbiakban: Városközpont Akcióterület). A Városközpont Akcióterület Szentes Belvárosában helyezkedik el, így az IVS-ben a Belvárosra meghatározott városrészi részcélok érvényesek rá. Az akcióterület a város, és egyben a Belváros szíve, a város történelmi magja és funkcionális központja. Városközpont akcióterület elhelyezkedése a városban 1. sz. térkép

Forrás: IVS

23

Területi és népességi összehasonlítások 4.számú táblázat KISTÉRSÉG

KÖZIG. TERÜLET

BELTERÜLET

BELVÁROS

VÁROSKÖZPONT AKCIÓTERÜLET

TERÜLETNAGYSÁG

81 388 ha

35 325 ha

1 683 ha

116 ha

29 ha

LAKOSSÁG

45 850 fő (2001. KSH)

31 638 fő (2001. KSH)

26 630 fő (2010. PH)

7 785 fő (2001. KSH)

908 fő (2001. KSH) 1 125 fő (2010. PH)

SZENTES

Forrás: 2001,.KSH Népszámlálás, Szentes Város Önkormányzat Polgármesteri Hivatal

Adatok teljes körűen a KSH 2001. évi felmérései alapján állnak rendelkezésre, azonban az akcióterület lakossága a Szentes Város Önkormányzat Polgármesteri Hivatala Népesség nyilvántartási adatai alapján 2010-ben 1125 fő.

24

A Városközpont Akcióterület megközelítése, szemléltetése ortofotón 2. sz. térkép

Az akcióterület Szentes különböző városrészeinek találkozásánál, a történelmi belváros magjában fekszik, a Dél-alföldi régió legdinamikusabb megyéjének, Csongrád megyének a második-harmadik legfejlettebb településében helyezkedik el. A város és ezen belül az akcióterület megközelíthetősége kedvezőnek mondható. A városközpont közúton Budapestről és Kecskemétről az M5-ös autópályán, illetve az 5-ös főúton, majd a 451-es úton, Gyula felől Békéscsaba – Orosháza – Nagymágocs - Szentes útvonalon, Nagyváradról Biharkeresztes – Berettyóújfalu – Mezőberény – Gyomaendrőd Szarvas, Szolnok felől a 441-es és a 442-es útvonalon, Szeged és Hódmezővásárhely felől a 45-ös főúton lehet megközelíteni. A városon belül az akcióterület centrális elhelyezkedésű, gyalogosan, kerékpárral, személygépjárművel vagy közforgalmú eszközökkel a város minden pontjából könnyen megközelíthető. A városközpontban elhelyezkedő Akcióterület Szentes városának szíve, a Belváros nyugati része. Gerince a Kelet-nyugati irányú Kossuth Lajos utca, a város főutcája. 25

Itt található a város legtöbb közintézménye, legtöbbjük a XIX-XX sz. fordulóján épült patinás épületekben kapott helyet. Az eredeti városszövet ezen a területen jelentős részben megőrződött. A Városközpont Akcióterület lehatárolása és tíz tömbje- Földhivatali alaptérképen ábrázolva 3. sz. térkép

26

A Városközpont Akcióterületet határoló utcák: Kurca folyó– Arany János utca – Tóth József utca – Munkácsy Mihály utca – Horváth Mihály utca – Szent Miklós tér – József Attila utca – Szabadság tér – Fogoly utca – Petőfi Sándor utca – Vásárhelyi út – Nyíri köz – Kisér utca – Szent Anna Utca – 5631 hrsz. Közterület. Az akcióterület tömbjeinek listája: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10.

Kurca folyó– Arany János utca – Tóth József utca – Kossuth Lajos utca Munkácsy Mihály utca – Kiss Bálint utca – Kossuth Lajos tér – Hajdú utca – Tóth József utca Hajdú utca – Kossuth Lajos tér – Kossuth Lajos utca - Tóth József utca Munkácsy Mihály utca – Ady Endre utca – Kossuth tér – Kiss Bálint utca - Tóth József utca Kígyó utca - Horváth Mihály utca – Nagy Ferenc utca – Ady Endre utca Nagy Ferenc utca - Horváth Mihály utca – Kossuth Lajos utca – Kossuth Lajos tér Kossuth Lajos utca – József Attila utca – Szabadság tér – Fogoly utca – Petőfi Sándor utca Petőfi Sándor utca – Szt. Imre herceg utca – Szt. Anna utca – Kossuth Lajos utca Szt. Imre herceg utca – Vásárhelyi út – Nyíri köz – Kisér utca - Szt. Anna utca Szt. Anna utca – 5631 hrsz. Közterület – Kurca - Kossuth Lajos utca

Akcióterületen belüli utcanevek listája:

27

ADY ENDRE UTCA Páratlan oldal: Páros oldal:

HRSZ.: 826 Ady E. u. 1 - 11 Ady E. u. 2 - 8

MUNKÁCSY M. U. HRSZ.: Páratlan oldal: Munkácsy M. u. 1a -1

32

ARANY JÁNOS UTCA HRSZ.: 130 Páratlan oldal

NAGY FERENC UTCA HRSZ.: 835 Páratlan oldal: Nagy Ferenc u. 1 - 5 Páros oldal: Nagy Ferenc u. 2 – 4

ERZSÉBET TÉR HRSZ.: Erzsébet tér 1 - 5

5626/1

KÖZTERÜLET

HRSZ.:

831/2

KÖZTERÜLET, ÚT

KÖZTERÜLET

HRSZ.:

828/4

5631

HAJDÚ LAJOS UTCA HRSZ.: 3 Páratlan oldal: Hajdú L. u. 1

PETŐFI SÁNDOR U. Páratlan oldal: Páros oldal:

HRSZ.: 5603/2 Petőfi S. u. 1 - 15 Petőfi S. u. 2 – 8

HORVÁTH M. U. Páros oldal:

HRSZ.: 848 Horváth M. u. 4-14

IFJÚSÁGI SÉTÁNY HRSZ.: Ifjúsági sétány 1 - 4

JÓZSEF ATTILA U. Páratlan oldal:

HRSZ.: 5588/1 József Attila u.1

KÖZTERÜLET, ÚT

HRSZ.:

ISKOLA UTCA Páratlan oldal: Páros oldal:

HRSZ.: 5613 Iskola u. 1 - 5 Iskola u. 2

KISÉR UTCA Páratlan oldal:

HRSZ.: 5678 Kisér utca 1 – 27

NYÍRI KÖZ, ÚT

HRSZ.:

KISS BÁLINT UTCA Páratlan oldal: Páros oldal:

HRSZ.: 23 Kiss B. u. 1 -9 Kiss B. u. 2 – 12

SZENT IMRE H. U. Páratlan oldal: Páros oldal:

HRSZ.: 5625 Szent Imre H. u. 1 – 7 Szent Imre H. u. 2 - 16

KÖZTERÜLET, ÚT

HRSZ.:

5668/3

KOSSUTH LAJOS U. Páratlan oldal: Páros oldal:

HRSZ.: 5598/1-5 Kossuth L. u. 1 – 3 a Kossuth L. u. 6 – 10

SZABADSÁG TÉR

HRSZ.:

5541/67

KÖZTERÜLET, ÚT

HRSZ.:

5592/2

HRSZ.:

KOSSUTH LAJOS TÉR HRSZ.: Kossuth L. tér 1 – 5 LIGET SOR Páratlan oldal:

5587

22

HRSZ.: 5644 Liget sor 7

127/8

5750

TÓTH JÓZSEF UTCA HRSZ.: 116 Páratlan oldal: Tóth J. u. 1 - 11 Páros oldal: Tóth J. u. 2 – 20 KÖZTERÜLET, ÚT

HRSZ.: 126/1

VÁSÁRHELYI ÚT Páros oldal:

HRSZ.: 5522/4 Vásárhelyi út 2 - 8

28

A Városközpont Akcióterület a város gazdaságilag és társadalmilag meghatározó központi részén helyezkedik el: 4. sz. térkép

A terület különleges, egyedi adottsága, hogy nyugati határát a Kurca képezi. A folyó másik partján a város legnagyobb parkja, a Liget, valamint sportterület található. Szentes kistérségi központ is, így az akcióterület, mint centrum 45 ezer ember számára nyújt a városközponti funkcióhoz tartozó szolgáltatásokat. A belváros közepén, az akcióterületen található a buszpályaudvar, és a Belváros szélén a vasútállomás.

29

2.2. Jogosultság igazolása 5.számú táblázat Jogosultság igazolása Társadalmi mutatók

Akcióterület

Adatforrás

Szentes

1125

29551

Szentes Város Önkormányzat Polgármesteri HivatalaNépesség nyilvántartás

3,8

100

Számítás alapján

0,295

353

Szentes Város Önkormányzat Polgármesteri Hivatala

/terület

3814

84


0-14 évesek aránya (%)

22,1

16,5

60-x évesek aránya (%)

18,8

21,1

Legfeljebb általános iskolát végzettek aránya a 15-59 évesek közül (%)

20,7

28,2

KSH, 2001. évi népszámlálás

22,2

10,4


Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya a 1559 éveseken belül (%)

34,1

40,2


Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül (%)

10,5

16,3


Munkanélküliek aránya az akcióterületen

5,5

5,8


1,8

2,1


Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya (%)

38,9

55,5


Lakásállomány (db)

410

12642


1389,8

35,8


12,2

25,5


Lakónépesség (fő) Népesség Város egésze arányában (%) Terület

Összes (km2)

Laksűrűség (fő/ km2)

Lakónépesség

Demográfia

KSH, 2001. évi népszámlálás KSH, 2001. évi népszámlálás

Képzettség Felsőfokú képzettséggel rendelkezők aránya 25-x évesek között (%)

Gazdasági aktivitás

Munkanélküli- Tartós munkanélküliek aránya ség

Háztartások

Lakássűrűség lakás/km2 Lakásállomány Alacsony komfortfokozatú lakások aránya

A városközpont funkciókban gazdagon ellátott, amit az alábbi térkép szemléltet. Az akcióterületen koncentrálódnak azok az intézmények, és egyéb létesítmények, amelyek

30

biztosítják, hogy a városrész Szentes közösségi-társadalmi és gazdasági életének súlyponti területe. A Városközpont Akcióterületén találhatók a Város meghatározó intézményeinek túlnyomó többsége, áttekintő térképvázlat a jogosultságot biztosító funkciókról: 5. számú térkép

31

Jogosultsági kritériumok a DAOP 5.1.2./A pályázati útmutató szerint 6.számú táblázat Jogosultsági kritériumok a DAOP 5.1.2./A pályázati útmutató szerint

Indikátor típusa Közösségi, közigazgatási vagy közszolgáltatási funkciót ellátó intézmények száma. Kereskedelmi, szolgáltató és vendéglátóipari egységek, illetve üzleti szolgáltatóegységek (pl. pénzügyi) száma.

Határérték

Akcióterületi érték*

Min. 3 db

28 db

Min. 8 db

114 db

* részletesen lásd jelen dokumentum „Funkcióelemzés” c. fejezetét

A városközpontban található Csongrád megye egykori igazgatási épülete, a Megyeháza, amely eredeti funkcióját elvesztve, felújítva napjainkban már másképp szolgálja a várost. A közigazgatási, hatósági feladatokat ellátó intézmények közül az akcióterületen belül található a Városháza, a Bíróság, az Ügyészség, a Földhivatal épülete. Közösségi funkciók közül kiemelendő, hogy az akcióterületen belül található négy történelmi egyház (katolikus, református, evangélikus, görögkeleti) temploma és azok intézményei (iskolák, idősek otthona, imaház, stb.). Református: templom, általános iskola, lelkészlak, idősek otthona, imaház Római katolikus: Szt. Anna Templom, Szent Erzsébet Általános Iskola és Óvoda, Plébánia, Evangélikus: templom Ortodox: Szt. Miklós Templom Szintén meghatározó a városrész oktatásban betöltött vezető szerepe. Itt található a város 5 középiskolájából 3, továbbá 3 általános iskola, 2 óvoda, a város egyetlen bölcsődéje, az ifjúsági és művelődési ház, a színház és a mozi, idősek otthona. Az akcióterület nyugati határa a Kurca, a folyó másik partján a Széchenyi-liget, a sportterület és a strand zöldfelületei találhatók. Az akcióterület tengelye a Kossuth Lajos utca, amely a város tradicionális „Főutcája”. Forgalma annak ellenére jelentős, hogy megépült a várost nyugatról elkerülő út. A Kossuth Lajos utca mentén található a középületek nagy része. Érdemes említést tenni arról, hogy kilépve a városközponti akcióterületről, még szintén a Belváros területén helyezkedik el a Könyvtár (volt zsinagóga épülete), rendőrség, tűzoltóság, két középiskola, és a Vasútállomás. A Belvárosban, egészen közel a Városközpont Akcióterülethez található a közelmúltban épített sportcsarnok. Északra haladva a Városközpontból, Felsőpárton található a gyógyfürdő és a kórház. Az akcióterületen kívül, de annak közvetlen vonzáskörzetében találhatóak olyan további intézmények, amelyek az egész város, sőt Szentes vonzáskörzetének életében meghatározó szerepet töltenek be. Ezeknek térbeli elhelyezkedését mutatja az alábbi térkép. Az akcióterületre vonatkozó területfelhasználási besorolás megfelel a DAOP pályázati útmutatóban meghatározott kritériumnak.

32

A Városközpont Akcióterület tágabb környezetében találhatók a Város egyéb meghatározó intézményei: 6. számú térkép

A TSzT szerint az akcióterület vegyes területfelhasználási kategóriában van (OTÉK 15§). Ez alól csak Kisér utcai teleksor kivétel, ami kisvárosias lakóterület területfelhasználási kategóriában van. Az utca a lehatárolás szempontjából ugyan beleesik az akcióterületbe, de fejlesztési terület és cél nem található benne.

33

2.3. Az IVS-hez való illeszkedés bemutatása Az IVS 5. fejezete a következőképpen határozza meg Szentes hosszú távú jövőképét: „Szentes város regionális szinten is jelentős súlyú intézményi- és kapcsolatrendszert működtető térségi központ, ahol a folyamatosan javuló életminőség, a színvonalas életkörnyezet alapját a versenyképes gazdaság jelenti.” Szintén az 5. fejezetben találhatók a jövőkép elérését segítő, városi szintű középtávú (7-8 éves) tematikus célok, illetve az egyes városrészi célok. Az akcióterület fejlesztéseinek illeszkedését az IVS által felvázolt jövőképhez és célrendszeréhez következő ábrán foglaljuk össze. 1. számú ábra IVS Átfogó cél Szentes város regionális szinten is jelentős súlyú intézményi- és kapcsolatrendszert működtető térségi központ, ahol a folyamatosan javuló életminőség, a színvonalas életkörnyezet alapját a versenyképes gazdaság jelenti

IVS – 2. Tematikus cél

IVS – 1. Tematikus cél

A város épített és természeti értékeinek megőrzése, a településen élők életminőségének javítása

A város gazdasági versenyképességének javítása, térségi-regionális szerepkörének erősítése és ezzel párhuzamosan a foglalkoztatottak számának és képzettségi szintjének növelése

IVS – Városrészi cél: Belváros A történelmi Belváros funkcióbővítő fejlesztése, a szolgáltatási funkció erősítése az épített örökség gazdasági célú hasznosításával

Városközpont Akcióterületi Terv

A Belváros városrészi céljának teljesülése két tematikus cél megvalósításához is hozzájárul: - erősíti a település gazdaságát (javítja a versenyképességet, új munkahelyeket teremt, erősíti a térségi-regionális szerepkört; turisztikai vonzerőt és vendégforgalmat alakít ki), - emellett segít a város épített értékeinek megőrzésében, növeli a lakosság életminőségét, másrészt a kereskedelmi, köz- és kulturális szolgáltatási szintet javítja. Az említett tematikus célok a város átfogó céljának eléréséhez járulnak hozzá, megteremtve a feltételeket egy versenyképes gazdasággal rendelkező élhető városnak, amelyben Szentes a Dél-alföldi régió egy olyan városává válik, amely szűkebb és tágabb térségének oktatási, innovációs, kulturális és turisztikai központja.

34

Az IVS a Belváros fejlesztését a funkcióbővítés fejlesztési eszközeivel képzeli el. Ezek elemeit az alábbi ábra foglalja össze. 2. számú ábra

A városrészi cél Történelmi belváros és a mai városközpont funkcióinak bővítése A városrész teljes körű megújítása A város történelmi múltját megtartó, mégis új, komfortos és jól funkcionáló településközpont létrehozása

A funkcióbővítés iránya

Célcsoportok

- a térségi jelentőségű szolgáltatási funkciók minőségi és mennyiségi fejlesztése

- a belvárosi idősödő őslakosság és a fiatal, magasan képzett lakosság

- az alapvető infrastrukturális fejlesztések folytatása

- turisták

- a turisztikai jelentőségű attrakciók minőségének javítása

- közvetett módon a város és a térség egész lakossága

- a közterületek és parkok fejlesztése - a városrész közlekedési infrastruktúrájának minőségi fejlesztése

- vállalkozók, gazdasági szereplők

Az IVS a Belváros fejlesztésének céljait különféle mutatókkal is számszerűsíti, amelyeket az alábbi táblázat tartalmaz. 7.számú táblázat: A belváros, IVS-ben meghatározott fejlesztési céljainak mutatói Mutató megnevezése Lakónépesség A lakónépességen belül a 0-14 évesek aránya A lakónépességen belül a 15-59 évesek aránya A lakónépességen belül a 60évesek aránya Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebb népesség arányában Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya

Adatmérés forrása KSH népszámlálás KSH népszámlálás KSH népszámlálás KSH népszámlálás

Év

Kiinduló érték Érték, mennyiségegység

Év

Célérték Érték, mennyiségegység

2001

7.785 fő

2011

6.953 fő

2001

17,3%

2011

16,2%

2001

64,2%

2011

65,1%

2001

18,5%

2011

18,7%

KSH népszámlálás

2001

15,6%

2011

16,9%

KSH népszámlálás

2001

37,0%

2011

35% Forrás: IVS

Az IVS-ben közölt adatokhoz megjegyzésként jelen fejezetben fűzendő hozzá, hogy a Belváros egészére prognosztizált mérsékelt népességcsökkenés és elöregedés a Belváros szívét jelentő Városközpont Akcióterületre az előrejelzések szerint nem lesz jellemző. Az

35

akcióterület a Belvároson belül egy folyamatosan megújuló, fiatalodó korösszetételű városrész, de a vele szomszédos területek rontják a Belváros egészének mutatóit. Az ATT-ben meghatározott fejlesztések vélhetőleg az egész város társadalmi-gazdasági pozíciójára kedvező hatást gyakorolnak. A következő táblázatban átfogóan bemutatjuk az akcióterületi terv céljainak az IVS tematikus céljaihoz való illeszkedését: 8.számú táblázat IVS tematikus céljaihoz való illeszkedés A Városközpont Akcióterület fejlesztésének céljaiATT

Illeszkedés

Gazdaságfejlesztés, Turizmus fejlesztése

Az akcióterület a szentesi kiskereskedelem központja, jelentős az irodai funkció is. Az akcióterület fejlesztése a funkcióbővítés érdekében elsődleges fontosságú. Az akcióterület számos kulturális (közösségi, művelődési intézmények) és építészeti vonzerővel (műemlékek, helyi védett épületek) rendelkezik, a turizmus területileg koncentrált bázisa.

Közterületek, rekreációs terek és infrastruktúra fejlesztése

Kulturális és közszolgáltatást érintő fejlesztések

Társadalmi kohézió növelése

IVS célrendszere

Az akcióterület közterületeinek elrendezése (térhálózat és az ezeket összekapcsoló utcák szerkezete) önmagában érték, ami egységes, magas színvonalú fejlesztésre szorul. A közterület-fejlesztéssel párhuzamosan az infrastrukturális beruházásoknak is el kell készülniük, mert mind a közlekedés, mind a közművek területén elavult a jelenlegi rendszer.

Az akcióterületen érhető el számos fontos közszolgáltatás és egyházikulturális létesítmény (pl. Polgármesteri Hivatal, iskolák, a Megyeháza mint konferenciaközpont, könyvtárak, színház, orvosi rendelők, civil szervezetek irodái, templomok, közösségi házak stb.) Az elmúlt évek fejlesztési programjai ezek közül többet megújítottak vagy a jövőben megújítanak, ami a szolgáltatások színvonalának emeléshez, és a funkciógazdagodáshoz is hozzájárul.

Az akcióterület megújítása együtt kell hogy járjon a társadalmi kohézió erősítésével, ami a terület fenntartható társadalom- és gazdaságfejlesztésének záloga.

Tematikus cél

Városrészi cél

1. Tematikus cél A város gazdasági versenyképességének javítása, térségi-regionális szerepkörének erősítése és ezzel párhuzamosan a foglalkoztatottak számának és képzettségi szintjének növelése 1. Tematikus cél A város gazdasági versenyképességének javítása, térségi-regionális szerepkörének erősítése és ezzel párhuzamosan a foglalkoztatottak számának és képzettségi szintjének növelése

Belváros A történelmi Belváros funkcióbővítő fejlesztése, a szolgáltatási funkció erősítése az épített örökség gazdasági célú hasznosításával

2. Tematikus cél A város épített és természeti értékeinek megőrzése, a településen élők életminőségének javítása



Belváros A történelmi Belváros funkcióbővítő fejlesztése, a szolgáltatási funkció erősítése az épített örökség gazdasági célú hasznosításával + közvetett módon a többi városrészi cél

Forrás: IVS

36

A következő táblázat segítségével ellenőrizhető, hogy a Városközpont Akcióterület fejlesztései szervesen kapcsolódnak az IVS célrendszeréhez. 9.számú táblázat A városközpont akcióterület fejlesztéseinek kapcsolódása az IVS célrendszeréhez A Városközpont Akcióterület fejlesztésének részcéljai - ATT

Városrészi célok (IVSBelváros)

Gazdaságfejlesztés Turizmus fejlesztése Közterületek és rekreációs terek fejlesztése Közlekedésfejlesztés Közmű infrastruktúra fejlesztése Kulturális és közszolgáltatást érintő fejlesztések Társadalmi kohézió növelése Élhetőbb belvárosi lakóépületek

+ +

Tematikus célok - IVS 1. tematikus cél + +

+ + + +

2. tematikus cél

Átfogó cél IVS + +

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+ Forrás: IVS

Végül az alábbi táblázat az IVS V.3.1. táblázatának kivonata, amely az egyes akcióterületekhez kapcsolódó fejlesztéseket mutatja be. 10.számú táblázat Az IVS V.3.1. táblázatának kivonata az akcióterületekhez kapcsolódó fejlesztésekről Városrész

A megvalósítás pontos helyszíne

Belváros

Városközpont Akcióterület

Projektelem, tevékenység megnevezése Belváros funkcióbővítő fejlesztése

Belváros

Erzsébet tér, Kossuth utca

Bíróság és Földhivatal épületeinek akadálymentesítése

Belváros

Arany János utca nyomvonalának továbbvitele a Hegedűs László utca vonalában a Csongrádi útnál új csomópont kialakítása

Arany J. utcai forgalmi rend átalakítása, híd építése a Kurcán

Akcióterület

A megvalósítás tervezett időpontja

Forrásszükséglet (millió Ft)

Belváros 1. akcióterület

2011-2013

1000


2010-2011

200


2013-

600

Forrás: IVS

Összegzés: az EATT és a jelenlegi ATT dokumentumban érdemi változás nem történt, az EATT e fejezetre vonatkozó megállapításai továbbra is helytállóak.

37

3.Helyzetelemzés 3.1.Az akcióterület rendezési terveinek áttekintése Az akcióterület Szentes belvárosában helyezkedik el. A város településfejlesztési koncepciójának (2005.) stratégiai céljai az életminőség, a gazdaság és az intézményrendszer minőségének javítása. E mentén prioritást a környezet, a humánszféra, a versenyszféra, az idegenforgalom és a szolgáltatás fejlesztése kap. Valamennyi projekt megvalósítása ezeket a célokat szolgálja: Forgalomcsillapított övezetek kialakítása – Ady Endre és Petőfi Sándor utcák, körforgalom –, épületek homlokzatainak megújítása a környezet fejlesztését és humanizálását jelenti. A Városi Galéria, Diákpince felújítása, Soft programok szorgalmazása a humánszféra fejlesztését segíti elő. Üzletek portáljainak – Ady Endre utca, Kossuth tér 5. „Fehérház” - felújítása partnerek bevonásával a versenyszféra fejlesztésére irányul. A közterületek és zöldfelületek fejlesztése, valamint az összes városképet javító fejlesztés az idegenforgalom fejlesztését is jelenti egyben. A Bíróság és a Civil Központ megújítása a közszolgáltatások színvonalát emeli. A város településszerkezeti terve (2008.) a városfejlesztési koncepció alapján készült. Szentes Város Önkormányzatának Képviselő-testülete 2009. év elején hagyta jóvá módosított Településszerkezeti Tervét (TSzT). A 18/2009.(II. 20.) számú KT határozattal módosított 266/2007. (XII. 14.) számú KT határozat szerint az akcióterületre vonatkozó területfelhasználási besorolás megfelel a DAOP pályázati útmutatóban meghatározott kritériumnak. A TSzT szerint az akcióterület vegyes területfelhasználási kategóriában van. Ez alól csak Kisér utcai teleksor kivétel, ami kisvárosias lakóterület területfelhasználási kategóriában van. Az utca a lehatárolás szempontjából ugyan beleesik az akcióterületbe, de fejlesztési terület és cél nem található benne. A gyalogos és kerékpáros közlekedés elősegítése érdekében a Szent Imre herceg utca nyomvonalában, keleti irányban a Csongrádi úton, valamint keleti irányban a Vásárhelyi úton kerékpárút kiépítését irányozza elő a szerkezeti terv. Gyalogos utcaként szerepel a Nagy Ferenc utca a Kossuth tér valamint a Horváth Mihály utca között. Az akcióterületen található a város műemlékeinek döntő hányada, a városközpont nagy részét magában foglalja a kijelölt műemléki környezet. Valamennyi projektelem e területen található. Számos épület áll helyi védelem alatt –, Bíróság épülete. A projektek megvalósítása után várhatóan gyarapodhat a védett építmények száma az eredeti architektúra visszaállításának köszönhetően – Ady Endre utca 1. sz. épület -. Az Ady Endre utca ezen szakasza városképileg védett. Így szerencsés, hogy a homlokzatok egy akció keretében újulnak meg. Szentes Belvárosa a hatályos településszerkezeti terv szerint forgalomcsillapított terület. A tervezett helyi főutak és gyűjtőutak ennek a területnek a peremén haladnak. A szerkezeti tervben foglaltak szerint a belvárosi közlekedésfejlesztés célja, hogy a forgalmat csillapítsák, az átmenő forgalmat a határoló utakra terheljék, és a területre irányuló célforgalom minél rövidebb útvonalat használjon. Az ideális közlekedésfejlesztés érdekében a város korszerű közlekedésfejlesztési koncepciót készíttet. A forgalomcsillapításnak eszköze többek között az itt alkalmazott korlátozott sebességű utcák kialakítása, a lakó-pihenő, a gyalogos, és a parkolási övezet kialakítása a súlykorlátozás, valamint az egyirányúsítás, a csomópontok

38

forgalmi rendjének módosítása. Ennek értelmében javasolja a terv a korlátozott sebességű övezet és a parkolási övezet (fizetős) kijelölését az akcióterület terület határán túlnyúlva. A Kossuth Lajos utcát a Széchenyi ligettől a József Attila utcáig forgalomcsillapított úttá alakítják a közeljövőben, ami elsősorban a csomópontok átépítésével oldható meg. Így a Tóth József utcai és a Petőfi Sándor utcai csomópontok körforgalmúvá történő átépítése. Az észak – dél irányú forgalmat a Sima Ferenc utca és a Vásárhelyi út között két egyirányú útvonalon osztanánk meg: az északra tartó forgalom a Petőfi Sándor utca – Ady Endre utca, míg a délre tartó forgalom a Tóth József utca – Szent Imre herceg utca vonalán haladhatna. A sugárirányban érkező kerékpárutak felől össze kell kötni a belvároson keresztül, hogy hálózatot alkossanak. A meglévő kerékpárutak továbbvezetését illetve összekötését szolgálja a Kossuth Lajos utcai kerékpárút. Az egyirányúsított utakon az ellenirányú kerékpárforgalom számára kerékpársávot kell létesíteni. Szentes város településszerkezeti tervének vonatkozó részlete 7. számú térkép Jelmagyarázat

39

8. számú térkép: Szentes város szabályozási tervének részlete

Szentes város szabályozási tervének vonatkozó részlete 8. sz. térkép 1. sz. táblázat

Szabályozási terv jelmagyarázata

40

11. sz. táblázat: a szabályozási terv jelmagyarázata

41

A Szabályozási Terv és a Helyi Építési Szabályzat (2009.) különös hangsúlyt fektet az épített értékek védelmére, így a szabályozás paramétereinek meghatározása is a városkép védelmében került meghatározásra. Valamint előírja ezen területen a kötelező elemeken kívül anyaghasználat, színkezelés, tömegformálás, illeszkedés szabályait is. A projektek elkészült tervei ezeknek maradéktalanul megfelelnek. A közlekedésfejlesztési célok eléréséhez nem szükséges itt széles utcák kiszabályozása, a közterületstruktúra tovább őrzi a kialakult utcákat és homlokfalaikat. A Városközpont szabályozása általánosan a következő célokat szolgálta: Intenzívebb, városiasabb beépítés kialakulása a belváros területén A gyalogos és biciklis közlekedés szabályozása Az épített és természeti környezet védelme A Belvárosban a meglévő épületek felújítása, átépítése, bővítése és az új épületek integrálása úgy történik, hogy a központ jelenlegi karakterét megőrizze. Ennek megfelelően a szabályozási tervben az övezetek megalkotásakor a jelenlegi állapot megőrzése volt a cél. A DAOP pályázat segítségével megvalósuló projektelemek típusai:  Épületfelújítások: o Fehérház, Vállalkozói központ, Tokácsli (Városi) Galéria o Szentes Városi Bíróság és Ügyészség o Diákpince, o Ady Endre utca 1-3  Közterületrendezések: o Kossuth L. u. körforgalom, közvilágítás, o Szent Miklós templom környezetének rendezése o Horváth Mihály utcai járda o Petőfi Sándor utca a Kossuth utcától a Szabadság térig o Evangélikus templom körüli terület o Fehér ház előtti tér o Szabadság tér- autóbusz pu. nem fedett kerékpártároló o Ady Endre utca 12. számú táblázat: A DAOP projektek megfelelősége a szabályozási tervhez Projektelem

Cím

Hrsz.

1.

Tokácsli (Városi) Galéria felújítása

Kossuth L. tér 5.

828/1/A/32

2.

Diákpince felújítása, akadálymentesítése

Kossuth L. u. 8.

829/1/A/3

Kurca folyón át

7931/2

Településszerk ezeti terv Településközpont vegyes terület Településközpont vegyes terület

Kód

Védettség Megfelelőség

Vt-BSZK77(12)KK

Műemléki Megfelel környezet

Vt-BZK99(11)8


-

-

Kurca-híd felújítása és bővítése gyalogos forgalom számára 3.

Vízgazdálkodási terület

Megfelel

42

Projektelem

Cím

Hrsz.

Településszerk ezeti terv

Kód

Védettség Megfelelőség

4.

Kossuth Lajos utca közvilágítás korszerűsítés, Kurcától a Horváth M. utcáig, körforgalom megépítése

Kossuth L. u. a Kurcától a Horváth M. utcáig

5589/1, 5589/2, 5589/3, 5589/4, 5589/5, 22, 848, 5626/1

Közlekedési terület

-


5.

Horváth Mihály utca járda Horváth építése Mihály u.

848


-

-

Közgé kert felújítása

Ady Endre u. 2., 4., Kiss Bálint u. 3.

26/1; 26/2; 27

Településközpo Vt-BZnt vegyes terület K7767-K


7.

Petőfi Sándor utca átalakítása a Kossuth utcától a szabadság térig

Petőfi Sándor u. a Kossuth utcától a Szabadság térig

5603/1, 5603/2, 5603/3, 5589/2, 5589/3, 5589/4


-


8.

Szabadság tér – autóbusz pályaudvar nem fedett kerékpártárolók kialakítása

5592/2; Szabadság 5587; tér 5541/67


-


9.

Ady Endre utca bevásárló utca kialakítása, Fehérház előtti tér rendezése

Kossuth tér, Ady Endre utca

22, 826


-


Kossuth L. u.

Település5590, 5592/2 központ vegyes terület

-


Kosssuth L. u.

827, 828/6

Településközpont vegyes terület

-


Kossuth L. tér 5.

828/1/A/3, 828/1/A/4, 828/1/A/5, 828/1/A/6, 828/1/A/8, 828/1/A/10, 828/1/A/11, 828/1/A/14, 828/1/A/15, 828/1/A/16, 828/1/A/18, 828/1/A/19, 828/1/A/20 828/1/A/22

Vt-BSZTelepülésközpo K77(12)Knt vegyes terület K

6.

Evangélikus templom 10. körüli terület kertépítészete

11.

Szent Miklós templom környezetének rendezése

Fehérház üzleti portál 12. felújítása és belső udvar rendezése

Megfelel


43

828/1/A/23 828/1/A/24.

840/2, 841

Településközpo Vt-BZnt vegyes terület K6634-K

Műemléki környezet, Megfelel védett utcakép

Kossuth L. tér 5.

828/1/A/7



Erzsébet tér 4.

5627

Településközpo nt vegyes terület


Kossuth L. tér 5.

828/1/A/7



Ady Endre utca 1-3 számú Ady 13. ingatlanok homlokzat és Endre u. portálfelújítása 1.-3.

14.

Vállalkozói központ korszerűsítése, felújítása

Szentes Városi Bíróság és Ügyészség épületének 15. tető- és homlokzat felújítása 16.

Civil Tv korszerűsítése, felújítása

A településrendezési tervek elősegítik az akcióterület épített értékeinek védelmét, a közterületek rendezettségét, fejlesztik a kerékpáros és egyéni közlekedés helyzetét. A hatályos rendezési tervek és a helyi építési szabályzat megfelelnek az akcióterületi tervben megfogalmazott beavatkozásokkal szemben támasztott feltételeknek, összhangban vannak a végrehajtandó fejlesztésekkel, támogatják azok megvalósulását. Vonatkozik ez a DAOP pályázat segítségével megvalósuló projektekre, valamint az akcióterületi tervben megfogalmazott, a közszféra és a magánszféra által tervezett projektekre is. 13. számú. táblázat: A közszféra és a magánszféra lényeges projektjeinek megfelelősége a szabályozási tervhez

Projektelem

Cím

1.

Petőfi Szálló és Tóth József Színház rekonstrukciója

Petőfi utca 2.

2.

Napház építése

3.

Kossuth u. 8. és 10. homlokzat felújítások

4.

Szt. Miklós ortodox templom felújítása

5.

Szt. Anna katolikus templom felújítása

6.

Református parókia felújítása

Kossut h L. u. 8. Kossut h L. u. 8., 10. Kossut h L. u. 4. Erzséb et tér 2. Kiss Bálint utca 2.

Hrsz. 5599

828/5 829/1, 830 827

Településsze Kód rkezeti terv Településköz Vt-BSZpont vegyes K77(12)Kterület K Vt-BZKözponti K99(11)8vegyes terület K Településköz Vt-BZpont vegyes K99(11)8terület K Településköz pont vegyes terület

Védettség Megfelelőség Műemlék

Megfelel, építési engedély van.

Műemléki környezet

Megfelel

Műemléki környezet

Megfelel

Műemlék

Megfelel

5629/2

Központi vegyes terület

Vk-BVK8799-K

Műemlék

Megfelel

20

Településköz Vt-PZpont vegyes K6655 -K terület

Műemlék

Megfelel

44

3.2. Megelőző városfejlesztési tevékenységek bemutatása A Város a rendszerváltás óta igen komoly erőfeszítésekkel dolgozik a Belváros revitalizációs fejlesztésén. 1990 előtti években a város fejlődésére jellemzően rányomta bélyegét a tömeges és nem túlságosan esztétikus lakásépítés, szükséges alap-közművesítések, útépítések. 1993-2004: Az 1990-es évek során a hazai önkormányzatok többsége elhatározta, hogy a történelmi városközpontot, annak értékeinek megmentésével felújítják, így helyreállítják a történelmi városközpont eredeti funkcióit. Szentes város is ez időben több terv, elképzelés kidolgozásával kezdett hozzá a szűken vett városközpont felújításához, illetve az előző években szanált épületek helyének át-/beépítéséhez. Így került sor a városközpontban két központi iskolánál (Szent Erzsébet és a Kiss Bálint) tornatermek kialakítására (1993), az új sportcsarnok megvalósítására (1996), az Erzsébet tér felújítására (1998), a Kossuth tér részleges átépítésére (2000), a Városháza külső homlokzatának és kupolájának felújítására (2001), köztéri alkotások elhelyezésére, felújítására, áthelyezésére. (Kossuth Lajos, Horváth Mihály, I. világháborús emlékmű felújítása, II. világháborús emlékmű felállítása, Fortuna szobor a Posta mellett, 2 db díszkút). 2005-2009: A pályázati projektet közvetlenül megelőző években folytatódott a lépésrőllépésre történő szerves városrehabilitációs tevékenység. A városközponti funkciók újraélesztésével szemben jelentkező igény eredményezte a Szt. Miklós tér és a Nagy Ferenc utca díszburkolatának kiépítését, a sétáló utcán a közvilágítás felújítását dísz-kandeláberek elhelyezésével, továbbá játszóterek felújítását, a Klauzál utcai orvosi rendelő teljes rekonstrukcióját (2005). Nagy anyagi áldozattal sikerült megoldani a volt Megyeháza külső és belső felújítását (20042005), a romokban heverő Gólyás ház (Petőfi u. 4.) helyreállítását (2006) (Művészetek Háza). Szentes belvárosában 2005-ig különböző pályázati források segítségével részleges városmegújítás zajlott, de ez leginkább csak az épített környezetre terjedt ki, a gazdaságot, a helyi közösséget kevéssé érintette. 2005-ben a Regionális Fejlesztési Operatív Program „2.2. Városi területek rehabilitációja” c. intézkedés keretében meghirdetett pályázatán elnyert több mint 896 millió forintból a Református Nagytemplom teljes felújítására (kivéve orgona) került sor. A templom közvetlen szomszédágában (Kossuth tér 4.) található, egyházi tulajdonban lévő, addig kihasználatlan épület átalakításával idősek otthona épült, ami a térség évek óta fennálló szociális problémájára jelentett megoldást. Az idősek otthonában 50 idős ember bentlakásos elhelyezésére és 30 fő nappali ellátására nyílt lehetőség, az intézményben 31 új munkahely jött létre. A két épület felújítása mellett befejeződött a Kossuth tér rekonstrukciójának utolsó szakasza, megszépült a Szentes történelmi városképét őrző épületekből álló Kiss Bálint utca, valamint javult a Kossuth tér közvetlen környezetében található zöldfelületek aránya is. A fejlesztés hozzájárult a történelmi városközpont megújulásához, az idegenforgalom fejlődéséhez és hozzájárult a város régióban betöltött kulturális és közösségi szerepének erősítéséhez. A projektnek közvetlenül kimutatható gazdasági hatásai közül említést érdemel, hogy 30 új munkahely jött létre. Az akcióterület építészeti értékei közül néhány alapelemnek a megújítása megtörtént, azonban ez csak az első lépés volt a Belváros komplex megújítása felé vezető úton. A korábbi

45

eredmények megőrzése, és a további hosszú távú célok elérése érdekében további integrált beavatkozásokra van szükség. Az alábbiakban összefoglaljuk az akcióterület arculatjavítását eredményező nagyobb projekteket és azok költségvetését 14 .számú táblázat Akcióterület arculatjavítását eredményező nagyobb projektek és azok költségvetése Pályázó neve Szentes Város Önkormányzata

Szentes Város Önkormányzata Szentes Város Önkormányzata

Projekt célja Művészetek házának kialakítása - Szentes város központjában található műemlék jellegű épület (Gólyás ház) felújítása és turisztikai jellegű hasznosítása: Művészetek Házának kialakítása, valamint rendezvényszervezés, marketing anyag készítés (2005) Szentes városközpontjának rehabilitációja (2005) Szentes város bekapcsolása a nemzetközi Euro Velo útvonalba avagy a Szentes-Csongrád kerékpárút szentesi szakaszának megépítése (2005)

Megvalósítás helye Szentes

Támogatás (e Ft) 74 995

Költség (e Ft) 95 503

Szentes

896 180

995 755

Szentes

156 304

164 530

Forrás: Szentes Város Önkormányzat

A részlegesen megújult városközpont arculatán további beruházásoknak kell javítaniuk. Az akcióterület egyik legértékesebb épülete, a Petőfi Szálló. Ugyanakkor a főtér és a környéke vizuális képét erősen romboló Kossuth tér 5. sz. alatt álló épület (a „Fehér Ház”) teljes átalakítást igényel, mivel e nélkül a korábbi felújítások nem érik el a céljukat. Az 1970-es évek ipari építészetére jellemző anyaghasználat, építészeti szerkesztés és épület elhelyezése (különösen a mellvédje) konfrontálódik a hagyományos városias építészeti környezettel. Túl azon, hogy a teret beszűkítő telepítése nem szerencsés, építészeti arculatának darabossága elüt a központi terek amúgy nagyvárosias arculatától. A közlekedési rendszer átalakításával párhuzamosan szükséges a járdák burkolatának részleges cseréjére, kerékpárutak kialakítására, az éjszakai világítás modernizálására, mert enélkül az akcióterületből nehezen válik igazán attraktív centrum. Az akcióterület szomszédságában megelőző városrehabilitációs tevékenységek pontszerűen zajlottak az elmúlt évek során. Az ezredfordulón átépítésre kerültek a ligeti Strand kiszolgáló helyiségei, új élménymedencék létesültek. A városközponti fejlesztésekkel párhuzamosan ezzel egy időben az egész városra kiterjedően nagyarányú szennyvízhálózat kiépítések voltak, amelyek 2009-ben befejeződtek. A város területein lévő panel épületek energiatakarékos felújítása, esztétikusabbá tételének folyamata, az ingatlanok tulajdonosainak és egyéb pályázati források bevonásával már több éve zajlik. 2002-2005. között 52 önkormányzati bérlakás épült az akcióterület közvetlen közelében.

46

Összességében elmondható, hogy az akcióterületen és környezetében megvalósult városrehabilitációs fejlesztések az elmúlt tíz évben, a történeti belváros funkcióinak megőrzése és bővítése érdekében zajlottak le. A fejlesztésekhez szükséges forrásokat korábban a regionális pályázatok alkották, melyek a közeljövőben további beavatkozásokra adnak lehetőséget. Az akcióterület nagysága és funkcióinak sokfélesége további beavatkozásokat kíván. Megvalósult beruházások az Akcióterületen 1993-2008 9. számú térkép

47

15. számú táblázat

Az elmúlt 10 évben megvalósult beruházások az akcióterületen

AZ ELMÚLT 10 ÉVBEN MEGVALÓSULT BERUHÁZÁSOK AZ AKCIÓTERÜLETEN MEGPROJEKT CÍM HRSZ VALÓSU FORRÁS BERUHÁZÓ MEGNEVEZÉSE LÁS ÉVE Iparosított épületek Kossuth tér 5. 828/1 2005 Magán, Önkormányzat energiatakarékos felújítása Önkormányzati és BM támogatás Útépítések: Ady E., 2003Területfejl. + önkorm. Önkormányzat Horváth M., 2006. Petőfi u. és Ifjúsági stny Horváth M.Gimn. könyvtár Szent Imre 5651 1998. Önkormányzatok: Önkormányzat építése herceg u. 2. városi, megyei Vármegyeháza külső belső Kossuth tér 1 1 2000 Címzett támogatás és Önkormányzat felújítás önkormányzati saját erő Kossuth tér újjáépítése, Kossuth tér 22 2001 Területfejlesztés és Önkormányzat Horváth Mihály szobor önkormányzati saját erő áthelyezése Városháza külső Kossuth tér 6. 5623 2001 Területfejlesztés és Önkormányzat homlokzatának és kupolájának önkormányzati saját erő felújítása Játszótér építése (Mici-Mackó) Rózsa Gábor 828/4 2001. Önkormányzati saját Önkormányzat tér forrás Gólyásház helyreállítása Petőfi u. 4-6. 5600/2 2004PHARE CBC és Önkormányzat 2005 önkormányzati saját erő Szt. Miklós tér díszburkolat Szt. Miklós tér 828/4 2005 Területfejlesztésés Önkormányzat önkormányzati saját erő Nagy Ferenc utca Nagy Ferenc u. 385 2005 Területfejlesztés Önkormányzat díszburkolat, közvilágítás és önkormányzati saját erő Chicago Étterem építés Nagy F. u 2. 833 2005 Magánberuházás Spectrum 2002 Kft. I. Világháborús emlékmű Erzsébet tér 5626/1 2005 Önkormányzati saját erő Önkormányzat felújítás Művelődési Központ Tóth J. utca 12. 123 2005. Területfejl. + önk. Önkormányzat homlokzat felújítás Autóbusz pályaudvar felújítása Szabadság tér 5582 2005Tisza Volán Tisza Volán 2006 Horváth M 4-6. üzletek, Horváth 831/1 2006 Magánberuházás Társasház lakások építése Mihály u. 4-6. Kiss B utca-Munkácsy sarok Kiss B. u.12.15/1 2006 Magánberuházás Társasház lakásépítés Munkácsy 3. Mozi felújítása Nagy F. u. 3. 837 2006. NKÖM + önkorm. Önkormányzat Kurcán úszóműves levegőztető (szökőkút) Református Nagytemplom teljes felújítása

Városi szakasz

0214

2008

Önkormányzati saját erő

Önkormányzat

Kossuth tér 3.

21

20052008

ROP, BM önerő és önkormányzati saját erő

Református Idősek otthona kialakítás

Kossuth tér 4.

24

20052008

ROP, BM önerő és önkormányzati saját erő

Kiss Bálint utca burkolat és közvilágítás felújítás Buszöblök, buszvárók

Kiss Bálint utca Szentes, Kistérség

23

20052008 2010

ROP, BM önerőés önkormányzati saját erő DAOP

Szentes Nagytemplomi Református Egyházközség és Önkormányzat Szentes Nagytemplomi Református Egyházközség és Önkormányzat Önkormányzat Önkormányzat

48

Kossuth u. Szegvári út és Nagyhegyszéli út felújítása

Kossuth u. Szegvári út és Nagyhegyszéli út

Farkas M. utca felújítása

Farkas M. u.

Kossuth u. „D” oldal járda felújítása Kossuth u. „É” oldal járda felújítása Klauzál Gábor Általános Iskola felújítása

Kossuth u.


Kossuth u. Klauzál u. 1218.

1154/2 2010 4660/2 3963/1 3636 4414 01357/ 1 825 2010 826 4660/3 2010

DAOP+EU önerő

Önkormányzat

TEUT

Önkormányzat

TEKI

Önkormányzat

1147/ 24 1133

2010

TEKI

Önkormányzat

2010

ROP, ÖM önerő és önkormányzati saját erő

Önkormányzat

2000 előtt megvalósult beruházások az akcióterületen

2000 ELŐTT MEGVALÓSULT BERUHÁZÁSOK AZ AKCIÓTERÜLETEN MEGPROJEKT CÍM HRSZ VALÓSU FORRÁS BERUHÁZÓ MEGNEVEZÉSE LÁS ÉVE Szent Erzsébet Általános Erzsébet tér 1. 5624, 1993 Céltámogatás Önkormányzat Iskola tornaterem 5623 és önkormányzati saját erő Kiss Bálint Általános Iskola Kossuth tér 2. 2 1993 Céltámogatás Önkormányzat tornaterem és önkormányzati saját erő Erzsébet tér felújítása Erzsébet tér 5626/1 1998 Területfejlesztés Önkormányzat és önkormányzati saját erő Vállalkozói Központ Kossuth tér 5. 828/1 1996. Önkormányzat Önkormányzat kialakítása Szentes első ártézi kútjának Luther tér 1998 Önkormányzati saját erő Önkormányzat újjáépítése Kurca rehabilitáció, kotrás és Városi szakasz 0214 1998KKA és Önkormányzat Önkormányzat partrendezés 1999 Forrás: Szentes Város Önkormányzat

49

Megvalósult beruházások az akcióterületen környezetében 1993-2008 10. számú térkép

Megvalósult beruházások listáját lásd a 15-16. sz. táblázatban.

50

3.3. Az akcióterület társadalmi, gazdasági és környezeti jellemzőinek bemutatása, problémák feltárása 3.3.1.Demográfiai helyzet Népesség számának alakulása Szentes demográfiai viszonyait csak a várost körbevevő kistérség településeinek demográfiai helyzetének figyelembe vételével együtt érdemes vizsgálni. A szentesi kistérség és a város lakossága is lassan csökken. A kistérség lakosságszáma 1990-ben még 48.344 fő volt, míg 2008-ban 42.888 fő élt a kistérség nyolc településében. A szentesi kistérség településeinek népességszáma 17. számú táblázat

Szentesi kistérség településeinek népességszáma

Település Árpádhalom Eperjes Derekegyház Nagymágocs Fábiánsebestyén Nagytőke Szentes Szegvár Összesen

1990 676 840 1949 3719 2422 587 32891 5260 48344

2002 604 683 1833 3471 2317 520 30862 4937 45644

2005 578 607 1771 3436 2220 488 30001 4810 44461

2008 547 567 1708 3237 2177 473 29444 4735 42888

2009 * 538 575 1688 3130 2167 440 29551 4761 42850

Forrás:KSH *:Forrás: Népességnyilvántartás Szentes Város Önkormányzata PMH.

A szentesi kistérséghez tartozó települések népességszámának csökkenése 1990 és 2008 között (%) 3. számú ábra 32,50

35 30 25

19,42

19,08

20

12,96

15

12,37

10,48

10,12

9,98

10 5

se be

r eg vá

Fá b

iá n

Sz

st yé

n

en te s Sz

áz er e D

N

ag y

m

ke

gy h

ág oc

s

m Ár

pá dh

al o

tő k ag y N

Ep

er je

s

e

0

51

3/A számú ábra a Szentesi Kistérség településeinek népességszáma 1990-2009 között

Forrás: Népességnyilvántartás Szentes Város Önkormányzata PMH.

Szentes városának népességszáma is csökkenőben van, jelenleg nem éri el a 30.000 főt. A népességcsökkenés eredményeként a kistérség a népesség csaknem 12%-át elvesztette az elmúlt 20 év alatt, elsősorban a munkaképes korúak elvándorlása következtében. A régiós és megyei adatok figyelembe vételével még erőteljesebben rajzolódik ki a Szentesi kistérség és Szentes városának helyzete: régiós összehasonlításban a kistérség és a város is a legjelentősebb népességfogyást átélő területek közé sorolhatóak az elmúlt 10 év adatai alapján (a Szentesi kistérség lakónépességének fogyása háromszorosa a megyei értéknek a vizsgált időszakban). E tény jelentőségét növeli az is, hogy a megyében található 9 város közül csak Csongrádot érintette súlyosabban a népességveszteség az elmúlt 10 évben (5%), míg Szentes a második legkedvezőtlenebb helyzetben van a 4,2%-os csökkenéssel. Bár a lakónépesség csökkenése általános tendencia a városokban is, a fenti adatok figyelmeztetőek. A településnek különös figyelmet kell fordítani a népességet érintő változásokra és lehetőség szerint lépéseket kell tenni a kedvezőtlen folyamatok lassítása, megfordítása érdekében. A kistérség belső perifériára szorulásának megakadályozása érdekében van szükség átgondolt városfejlesztési stratégiára. A megalapozott városfejlesztési beavatkozásokkal növelhető a települése népességmegtartó és vonzereje, ennek eredményeként megállítható a népességszám további fogyása.

52

Szentes, a Belváros és a Városközpont Akcióterület népességének főbb mutatói 18. számú táblázat Szentes, a Belváros és a Városközpont Akcióterület népességének főbb mutatói Mutató megnevezése

Szentes összesen

Belváros

Városközpont Akcióterület

Lakónépesség száma

31 638 fő

7 785 fő

1 125 fő* (PH 2010)

Állandó népesség száma

30 997 fő

7 551 fő

1 069 fő* (PH 2010)

Migráció

641 fő

234 fő

31 fő

Lakónépességen belül 0-14 évesek aránya

16,5 %

17,3 %

22,1 %

Lakónépességen belül 15-59 évesek aránya

62,4 %

64,2 %

59,0 %

Lakónépességen belül 60- x évesek aránya

21,1 %

18,5 %

18,8 %

89 fő/km2

6 711 fő/km2

3 131 fő/km2

Népsűrűség

Forrás: KSH 2001. évi Népszámlálás adatok, Polgármesteri Hivatal Népesség nyilvántartás 2010.

A belváros, és azon belül különösen az akcióterület a városi átlagnál jobb társadalmidemográfiai mutatókkal rendelkezik (18. táblázat, 3. és 3/A sz. ábra). A szentesi városközpont megújításának szükségességét demográfiai szempontból éppen az támasztja alá, hogy a városközpontban – mint a város gazdasági és társadalmi megújulásának lehetőségét magában hordozója városrész – megvalósuló fejlesztések nemcsak gazdaságilag fejtenek ki katalizátorhatást a város többi részére. A város egésze által nyújtott kedvezőbb lakhatási feltételek kedvezően hatnak Szentes népességmegtartó erejére. A kedvezőbb demográfiai helyzet munkaképes korú népesség számának és arányának növekedése, pozitív vándorlási egyenleg, stb. - szükséges feltétel a fenntartható városfejlődés szempontjából. Szentes város össznépességének 3,5 %-a, az akcióterületet is magában foglaló Belváros 7.785 fős lakó népességének 11,7%-a lakik az akcióterületen. Az akcióterület népsűrűsége magas (3138 fő/km2), ami alföldi, hatalmas és ritkán lakott határral bíró településről lévén szó, kimondottan előnyösnek mondható. A terület vándorlási egyenlege pozitív, ami a városra jellemző népességcsökkenés ismeretében rendkívül pozitívnak mondható. A lakónépesség száma 2001-ben 908 fő volt, 2011-ben pedig 1125 fő. Tehát tíz év alatt évi 23,9%-kal nőtt a népesség. A pozitív vándorlási egyenleg mögött részben az utóbbi 15 évben megvalósult lakásépítési projektek állnak, aminek köszönhetően fiatalabb, magasan kvalifikált népesség költözött be a területre. Az akcióterület népességének korösszetétele kissé fiatalosabb, mint a Belváros vagy Szentes egészében, a gyermekkorúak aránya valamivel nagyobb, a 60 éven felülieké kissé alacsonyabb a városi átlagnál (2. ábra). Mindez annak köszönhető, hogy a belváros és azon belül az akcióterület meglehetősen vonzó a fiatalok számára (funkciógazdagág (közeli iskolák és munkahelyek), magasabb presztízsű lakókörnyezet stb.).

53

4. számú ábra

Az akcióterület demográfiai helyzete jobb a városi átlaghoz képest. A fiatal korcsoport magasabb arányú jelenléte, a lakásépítések következtében beköltöző középkorú korcsoport mind a városközpont vonzerejének bizonyítéka. A további beavatkozás a lakónépesség szempontjából kedvező az akcióterület és a városközpont népességmegtartó erejének megtartása érdekében.

3.3.2. Gazdasági helyzet Az akcióterület egy nagy hagyományokkal rendelkező, és már a 19. század végén – hazai viszonylatban – jelentős népességgel bíró város közigazgatási, oktatási és részben gazdasági központját öleli fel. Ebből kifolyólag a többi városrészhez képest nagyobb funkciógazdagság jellemző a területre. A gazdasági helyzet tehát relatív értelemben kedvezőbb, mint a város egészében. Az akcióterület gazdasági helyzetének megértéséhez első lépésben szükséges megvizsgálnunk azt, hogy hol helyezkedik el Szentes nagyobb térségi szinten belül, továbbá melyek annak a városnak a gazdasági jellemzői, amelynek a fejleszteni kívánt akcióterület az igazgatási és részint gazdasági központja.

54

A szentesi kistérség gazdasági helyzete A szegedi és a hódmezővásárhelyi után a szentesi kistérségben működik a legtöbb regisztrált vállalkozás. Az ezer lakosra vetített mutató tekintetében a kistérség ugyancsak a harmadik helyen áll a megyében. A regisztrált- és működő vállalkozások számában a kistérségben tapasztalható tendencia a térségi központban is tetten érhető. Ennek megfelelően a vizsgált időszak végén, 2003-2005ben mind kistérségi mind pedig városi szinten a vállalkozások számának közel stagnálásáról beszélhetünk. A lezajló folyamatok párhuzamossága különösen szembeötlő, ha a 2005-2006-os időszakban a regisztrált illetve működő vállalkozások számában végbemenő folyamatot vizsgáljuk. Míg ugyanis 2005-ben a kistérségben 4044 darab, Szentesen pedig 3292 darab regisztrált vállalkozásról beszélhetünk, addig egy évvel később a KSH adatbázisa szerint ez az érték 3840 darab illetve 3119 darab. Miközben tehát kistérségi szinten a csökkenés közel 10 százalékos, addig Szentesen csupán ennek fele, valamivel több mint 5 százalék. Ennek egyik oka, hogy a térségben relatív magas a közfoglalkoztatásúak rétege, amelyeknél szabályozási okok miatt az alapmunkakörön túli túlmunkát kényszervállalkozás keretében látták el. A szabályozás megváltoztatása miatt ezek a kényszervállalkozások megszűntek és a tevékenységeket munkaviszonyban látják el. Ez egyrészt a makrogazdasági környezetben tapasztalható kedvezőtlen folyamatok (magas vállalkozói terhek, nyersanyagárak emelkedése, növekvő bérkiáramlás) miatt alakulhatott így, de Románia 2004-es Európai Uniós csatlakozása is a regionális verseny erősödésével járhatott. Az összes regisztrált vállalkozáson belül a társas vállalkozások aránya Szentesen elmarad a megyei átlagtól, hiszen míg a megyei átlag e mutató tekintetében 34,2%, addig Szentesen a regisztrált vállalkozásoknak csupán 29 %-a tartozik a társas vállalkozások körébe. E negatív képet árnyalja ugyanakkor a Szentesen a működő vállalkozások száma kapcsán bizonyos ágazatok esetében bemutatott tendencia, vagyis a vizsgált időszakban tapasztalt kiemelkedően dinamikus bővülés.

Szentes gazdasági helyzete Az ezer lakosra jutó adózók száma Szentesen 453 fő, ami Szegedével megegyezik, és jóval magasabb a megyei városok átlagánál. Az egy adófizetőre jutó szja-alapot képező jövedelem és személyi jövedelemadó tekintetében csak a két megyei jogú város mutat kedvezőbb képet.

55

Személyi jövedelemadó-adatok Csongrád megye városaiban 19. számú táblázat Személyi jövedelemadó-adatok Csongrád megye városaiban Egy adófizetőre jutó Az ezer lakosra jutó adózók száma

Város

Szeged Hódmezővásárhely Csongrád Kistelek Makó Mindszent Mórahalom Sándorfalva Szentes (2007 évi) Szentes (2008 évi) Átlag

453 442 422 401 419 378 419 424 453 467 424

személyi jövedelemadószemélyi alapot képező jövedelemadó jövedelem Ft 1 858 843 1 503 944 1 466 705 1 264 257 1 429 181 1 263 439 1 237 193 1 373 920 1 494 817 1 567 293 1 432 478

398 713 295 350 249 241 198 259 244 322 184 130 199 529 218 297 264 018 268 665 250 207 Forrás: Szentes Város Önkormányzata

Szentes és környékének gazdasági struktúrája az 1990-es évek elején átalakult. A régi nagyobb vállalatok kisebb gazdasági társaságokká alakultak, így a kistérségre többnyire főként a kis- és középvállalkozások a jellemzőek. A regisztrált vállalakozások számának alakulásának adatsorait böngészve látható, hogy a tercier (szolgáltató)szektor abszolút vezető szerepe megkérdőjelezhetetlen a városban, de a helyi adottságok által meghatározott mezőgazdasági termelés sem elhanyagolható. 2007-ben az áfa törvény változásával összefüggésben szembeötlő a mezőgazdasági vállalkozások számának bővülése. A szentesi iparra a stagnálás jellemző, míg a szolgáltatás kategóriájába tartozó vállalkozások száma növekvő tendenciát mutat (20. sz. táblázat). Szentes város vállalkozásainak általános adatai 20. számú táblázat

Év 2006 2007 2008 2009

Szentes város vállalkozásainak általános adatai

mezőgazdaság 266 641 1895 1960

Regisztrált vállalkozások száma ipar, szolgáltatás ebből: ezer építőipar összesen társas lakosra ágban 377 2 476 3 119 906 105 376 2 597 3 614 945 123 208 2 771 4 874 2 023 165 364 2 639 4 963 1 070 167 Forrás: VÁTI.TEIR Rendszer

A szentesi vállalkozások által befizetett iparűzési adó mennyisége folyamatosan növekszik. Míg ez az összeg 2004-ben közel 561 millió forint volt, addig 2007-ben már mintegy 862 millió Forint értékben fizettek a városban működő vállalkozások helyi iparűzési adót. A növekedés mértéke meghaladja az 50 százalékot.

56

Érdemes megvizsgálnunk, hogy ugyanebben az időszakban hogyan alakult az iparűzési adót fizető vállalkozások száma. Az önkormányzat adatbázisa alapján a cégek száma a 2004-es 1085 darabról 2007-re 1434 darabra nőtt, vagyis jelentősen bővült a helyi iparűzési adót fizetők köre. A helyi adók összege az elmúlt öt esztendőben Szentesen, ezer Ft 21. számú táblázat

A helyi adók összege az elmúlt öt esztendőben Szentesen, ezer Ft

Megnevezés

2005

Építményadó

2006

2007

2008

2009

64.015

69.352

72.291

97 867

97 556

Idegenforgalmi adó

1.728

2.125

2.148

4 008

4 047

Magánszemélyek kommunális adója

18.816

18.519

18.968

45 543

45 000

Iparűzési adó

694.977

807.154

861.692

954 723

911 057

Összesen

779.536

897.150

955.099 1 102 141 1 057 660 Forrás: Szentes Város Önkormányzata

A helyi iparűzési adóból származó bevétel Szentesen (2004-2009) 22. számú táblázat Kivetett iparűzési adó értéke Szentesen (ezer Ft) Adóév

Kivetett iparűzési adó értéke Szentesen (ezer Ft)

2004 2005 2006 2007 2008 2009

560 904 694 977 807 154 861 692 954 723 911 057 Forrás: Önkormányzati adatbázis

Belváros Városrész A Belváros városrész a város szolgáltató-kereskedelmi központja, az idelátogató turisták elsődleges célpontja. A tercier szektoron belül is elsősorban a pénzügyi szolgáltatások (bankok), a turizmus és a kiskereskedelmi üzletek, valamint a vendéglátóhelyek képviseltetik magukat itt nagyobb számban. 2007-es önkormányzati adatok alapján fontos ágazatok továbbá a mezőgazdaság és az építőipar. Belváros városrészi adatok – gazdaság 23. számú táblázat

Belváros városrészi gazdasági adatai Érték

Megnevezés Kiskereskedelmi üzletek gyógyszertárak nélkül

száma

(humán

86 db

Vendéglátóhelyek száma

17 db

Itt működik-e a 10 legnagyobb vállalkozásból vállalkozás, ha igen mennyi

2 db Forrás: Önkormányzati adatbázis

57

Láthatjuk, hogy a városrészben a 10 legnagyobb vállalkozás közül kettő működik, és igen jelentős a kiskereskedelmi üzletek száma, hiszen a Belváros városrészben működik Szentes összes kiskereskedelmi üzletének több, mint fele, közel 52 százaléka. Amint az alábbi ábrából is látható, a városrészben működő vállalkozások száma 2004 és 2007 között dinamikusan bővült. 2008-2009-ben ez a változás lényegesen emelkedett. Vélelmezzük, hogy ennek hátterében a gazdasági társaságokról szóló törvény változása áll, amely a cégalapítást jelentősen leegyszerűsítette. További magyarázatot jelenthet, hogy a reálkeresetek országos alakulása a társadalmat kiegészítő jövedelemszerzésre inspirálja, melynek következtében az alternatív jövedelmek szerzéséhez szükséges vállalkozás indítások állhatnak. 5. számú ábra

Működő vállalkozások száma

Forrás: Önkormányzati adatbázis

Míg 2004-ben kevesebb, mint 700 vállalkozás működött a Belvárosban, addig ez a szám 2009-ben már 2321 darab volt, a növekedés tehát mintegy 335 százalékos. Az iparűzési adót fizető vállalkozások száma ugyancsak jelentősen emelkedett a vizsgált időszakban, hiszen míg 2004-ben 321 darab cég fizetett helyi iparűzési adót a Belvárosban, addig ez a szám 2007-re 445 darabra emelkedett. Ugyanebben az időszakban a Belvárosban működő cégek által befizetett helyi iparűzési adó 175 millió forintról közel 242 millióra nőtt. Bankok: o o o o o o o o o o

OTP Bank Zrt., Kereskedelmi Bank Zrt., Postabank Zrt., ERSTE Bank Hungary Zrt., Raiffeisen Bank Zrt., CIB Bank Zrt., UniCredit Bank Hungary Zrt., Szegvár és Vidéke Takarékszövetkezet, Szentesi Hitelszövetkezet, Provident Pénzügyi Zrt.

58

Biztosítók o o o o

Allianz Hungária Biztosító Zrt., Generali Providencia Biztosító Zrt., ING Biztosító Zrt., Groupama Garancia Biztosító Zrt.

Térségi szinten a Szegvár és Vidéke Takarékszövetkezet, valamint az Árpád Agrár Zrt. székhelyén működő Szentesi Hitelszövetkezet van jelen. Biztosítók: ÁB Aegon Biztosító Rt., Providencia, Generali, ING Biztosító Rt., Hungária Biztosító Rt., UniCredit Bank.

Az akcióterület gazdasági helyzete Az akcióterület vállalkozásait tekintve megállapíthatjuk, hogy azok közt legnagyobbrészt szolgáltató jellegű vállalakozásokat találunk. A vállalkozások száma az akcióterületen 2009ben 381 db volt, ami a településen működő összes vállalkozás 16,4 %-a. A vállalkozások száma az akcióterületen 2004-2008 években növekedett, ezt követően visszaesés, majd újbóli növekedő tendencia volt tapasztalható. A vállalkozások száma az akcióterületen 24. számú táblázat

Szentes Város vállalkozásainak száma

Év 2004 2005 2006 2007 2008 *TEIR 2009 *TEIR

24/A számú táblázat

Működő 693 749 838 921 1959 2321

Társas na na na na 752 1070

Egyéni na na na na 1207 1251

Az akcióterület vállalkozásainak száma, és növekedési üteme

Év

Vállalkozások száma 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010

186 202 220 227 396 381 424

Növekedés üteme % n.a. 8,6 8,9 3,1 74,4 -3,9 11,3 Forrás Önkormányzati adatbázis

A TEÁOR 2009. évi- adatok alapján elmondható, hogy gazdasági szolgáltatást 14 vállalkozás nyújt, ingatlanügyekkel és pénzügyi közvetítéssel 12-12 vállalkozás foglalkozik. A kiterjedt, sűrű beépítésű belvárosi zóna nem teszi lehetővé mezőgazdasági és jelentősebb ipari tevékenység megtelepedését.

59

Az akcióterület vállalkozásai egyre nagyobb adóalappal rendelkeznek, és ebből kifolyólag egyre nagyobb a befizetett helyi iparűzési adó értéke is, ami 2007-ben csaknem 90 millió Ft volt. Az akcióterület legnagyobb iparűzési adót fizető vállalkozásai a szolgáltató szektorba tartoznak, amelyek közül a legfontosabbak a távközlés, a pénzügyi szolgáltatás valamint az ingatlanügyek. A város tíz legnagyobb helyi adófizető vállalkozásából 1 működik az akcióterületen (Invitel). Ennek a cégnek a befizetett iparűzési adója 2007-ben 19 449 699.- Ft volt, így ez a vállalkozás adja a befizetett iparűzési adó 21,8%-át. Az akcióterület vállalkozásainak száma, az összes adóalap, és a befizetett iparűzési adó mértéke valamint ennek növekedési üteme 25. számú táblázat Vállalkozás (db) Összes adóalap (Ft) Összes helyi iparűzési adó Az iparűzési adó növekedési üteme

Az akcióterület vállalkozásainak pénzügyi mutatói és annak növekedési üteme 2004 186 3 255 962 161

2005 202 3 543 255 481

2006 220 4 198 148 489

2007 227 4 502 974 657

2008 255 3 939 977 763

2009 286 3 806 638 316

64 115 999

69 713 799

82 692 600

89 166 603

77 384 268

74 713 749

-

8,7

18,6

7,8

-13,2 -3,5 Forrás: Önkormányzati adatbázis

A táblázatból megállapíthatjuk, hogy az iparűzési adóbevételek bővülése folyamatos, évről évre látjuk annak bővülését. Kiemelkedő esztendő volt a 2006. évi, amikor az iparűzési adóbevételek 18,6%-kal nőttek. 2007-re azonban több mint 10 százalékpontos visszaesés volt megfigyelhető. A csökkenő tendencia a világgazdasági recesszió hatására a 2008, 2009. években is folytatódik, bár a csökkenés mértéke 2009-re javuló tendenciát mutat. E tendencia figyelmeztető jel lehet a közeljövőre nézve is, és a stratégia szükségességét emeli ki. Az akcióterület gazdasági fontosságát mi sem mutatja jobban, hogy az akcióterület vállalkozásai által befizetett iparűzési adó az egész városban beszedett iparűzési adónak több mint 10%-a. Kiskereskedelmi üzletek, vendéglátóhelyek és az irodák száma a városban 26. számú táblázat

Kiskereskedelmi üzletek, vendéglátóhelyek és az irodák száma Szentesen (2006 - 2009) Kiskereskedel mi üzlet tízezer lakosra

Ebből

Év

Kiskereske delmi üzlet élelmiösszesen szerüzlet ruházati és áruház üzlet összesen

festékek, vasáruk, barkács és építési anyagok üzlete

jármű üzlet üzemanyag telep

Gyógyszertár

Vendéglátóhely

Vendég Ebből: látóhely étteremtízezer cukrászda lakosra

és

2006

513

142

56

46

30

172

5

139

86

47

2007

502

133

56

45

31

170

5

137

78

47

2008

475

130

73

43

30

163

5

135

81

46

2009

456

122

70

40

33

157

5

138

86

47

Forrás: Önkormányzati adatbázis

60

26/A számú táblázat

Kiskereskedelmi üzletek, vendéglátóhelyek és az irodák száma az akcióterületen (2006-2009) Kiskeres -kedelmi üzlet tízezer lakosra

Ebből Év

2006 2007 2008 2009

Kiskeres kedelmi üzlet összesen

85 87 87 86

festékek, élelmivasáruk, szerüzlet ruházat barkácsés i üzlet és építési áruház anyagok összesen üzlete 10 27 3 11 27 3 11 27 3 11 25 3

Ebből: Gyógy Vendég- étteremlátóhely cukrászszertár da

Vendég látóhely tízezer lakosra

jármű üzlet és üzemanyag telep 1 1 1 1

29 30 30 30

1 1 1 1

15 13 5 15 13 5 15 13 5 17 15 6 Forrás: Önkormányzati adatbázis

Megállapítható, hogy Szentesen 2006-tól 2009-ig mindösszesen 57 kiskereskedelmi üzlettel lett kevesebb, ami jelentős csökkenés, és az akcióterületen is található üres üzlet, ahol megszűnt a tevékenység. A csökkenést jelentős mértékben indokolja, hogy a korábbi tradíciók, amelyek az ún. kisboltokat helyezték a bevásárlási preferencia élére, mára átrendeződtek a multinacionális üzletek betelepedésével. Az ilyen jellegű vásárlói igény csökkenése lokálisan természetes módon vezet az üzletek bezárásához. A kereskedelmi egységek tartalmát tekintve pozitív elmozdulás tapasztalható a kereskedelem irányából a vendéglátás felé. E jelenség a város egészére és az akcióterületre is igaz. E trend alátámasztja az élhető városközpont kialakításának ideológiáját, hiszen a gazdasági átrendeződés természetes folyamatát erősítik tovább a tervezett beavatkozások is. Szentes belvárosa hagyományosan helyet ad a gazdasági irányító funkcióknak. Az akcióterületen 18 iroda működik a legváltozatosabb profillal (bankok, biztosítók, média, illetve egyéb magánvállalkozások irodái). A sűrű beépítés miatt csak egyetlen raktár található a vizsgált városrészben. A következő térképen látható, hogy a kiskereskedelmi üzletek, szolgáltatók az Akcióterület keleti részére koncentrálódnak, elsősorban a Petőfi Sándor és az Ady Endre utca észak-dél irányú tengelyben vannak jelen, valamint az arra merőleges Nagy Ferenc sétálóutcában és a Kossuth utca Szent Miklós tér körüli részén.

61

A Városközpont Akcióterületen belül elhelyezkedő üzletek, irodák: 11. számú térkép

A Belváros a jövőben a turizmus igazi központja lehet, ugyanis turisztikai látnivalókban meglehetősen gazdag. A templomok és középületek építészeti együttese jelentős vonzerőt képez. Ugyanakkor az idegenforgalom infrastruktúrája jelenleg még hiányos, a városnak nincs igazán magas színvonalú szállodája, és alacsony a szálláshelyek száma is. Az akcióterület ma még nem turisztikai célpont annak ellenére, hogy adottságai kedvezőek. Hiányzik a szállodai kapacitás, ami a Petőfi Szálló magas színvonalú felújításával a jövőben, az önkormányzat által menedzselt akcióterületi fejlesztés eredményeinek hatására létrejön.

62

Összefoglalóan megállapítható, hogy az akcióterület gazdasági szerepe a városon belül nagy, jelentős súlyt képvisel a város gazdaságában, a kiskereskedelem igen fontos központja. Ugyanakkor a gazdaság nem kellően diverzifikált, kevés a nagy hozzáadott értéket képviselő szolgáltatás és számottevő hányadot tesz ki az alapvető cikkek (élelmiszerek, ruházat) kereskedelme. Napjainkban az idegenforgalom háttérbázisa gyakorlatilag teljesen hiányzik, amiben változást hozhat a turisztikai funkció megerősödése. Jelenleg kevés a színvonalas szálláshelyek száma is, de ez a szám szintén változhat a gazdaságfejlesztést célul kitűző városfejlesztés eredményeként. A pályázati projekt megvalósítása elengedhetetlen ahhoz, hogy Szentes belvárosa a számottevőbb turizmus számára alkalmassá váljon. Az egységes, műemlékekben gazdag vonzó épített környezet, a kiszolgáló funkciók bővítése, megerősítése szükséges alapfeltétel a szállásférőhelyek, vendéglátóhelyi kapacitásbővítés számára. Az akcióterület Szentes igazi city-jévé azonban csak akkor válhat, ha a jelenleginél magasabb hozzáadott értékű kiskereskedelem telepszik meg a területen, ha nő az irodák száma és ezáltal a szentesi gazdaság igazi központjává válik a terület. Ehhez azonban újabb funkciókra, a népesség- és tőkevonzó képesség növelésére van szükség. A Városközpont Akcióterületen belül elhelyezkedő vendéglátó-egységek: 27. számú táblázat

A Városközpont Akcióterületen belül elhelyezkedő vendéglátó-egységek

ÉPÜLET CÍME

HRSZ JELLEGE

FUNKCIÓ

TULAJDONOS ÜZEMELTETŐ

5598/3 vendéglátó Páterház panzió és étterem

Kossuth L. u. 1.

magán

magán

Nagy Ferenc u. 2.

833 vendéglátó Chicago étterem

magán

magán

Nagy Ferenc u. 1.

838 vendéglátó Kávéház

magán

magán

Petőfi S. u. 7/a

5618 vendéglátó Galéria Kávézó és Étterem

magán

magán

Szent Imre H. u. 12-14

5665 vendéglátó Pizzéria

magán

magán

Ady E. u. 2.

26/2 vendéglátó Belvárosi Klub Étterem

magán

magán

Forrás: Szentes Város Polgármesteri Hivatal

Az akcióterületen belül elhelyezkedő üzletek és irodák: 28. számú táblázat

Az akcióterületen belül elhelyezkedő üzletek és irodák 2010-ben

MEGNEVEZÉS üzletek

irodák

TULAJDONOS

MENNYISÉG (db)

önkormányzat

21 db

Magán

82 db

önkormányzat

18 db

Magán

10 db Forrás: Szentes Város Polgármesteri Hivatal

63

3.3.3. A turizmus helyzete Szentes turisztikai adottságai a hazai átlagnál jobbak, a település – és azon belül az akcióterület – turisztikai látnivalókban gazdagnak mondható. Ugyanakkor az idegenforgalom infrastruktúrája felettébb hiányos, a városnak nincs igazán magas színvonalú szállodája, és alacsony a vendéglátó egységek (éttermek, vendéglők) száma is. Az akcióterület nem turisztikai célpont annak ellenére, hogy adottságai nem mondhatók kedvezőtlennek. Itt is hiányzik a szállodai kapacitás, ami nélkül egyetlen belváros sem képes igazi települési, sőt térségi központtá fejlődni. A város egészében többfajta olyan turisztikai adottság van, ami kedvező feltételeket kínálhat a szabadidő eltöltéséhez. Szentes melegvizes gyógyfürdővel, attraktív belvárosi épületegyüttessel rendelkezik, a város környéke igazi alföldi táj, az itt levő vízi – és tanyavilág a jövő turizmusának letéteményese lehet. Szentes legvonzóbb turisztikai célpontjai részben az akcióterületen kívül, de ahhoz nagyon közel helyezkednek el. Kiemelkedő turisztikai vonzerőt képvisel a Termál Gyógyfürdő. A 350 fő befogadóképességű fürdőt 2004-ben jelentősen modernizálták, napjainkban a vendégforgalom újra növekszik. A természeti látványosságok közül kiemelendő az 1953-ban helyi természetvédelmi területté nyilvánított Széchenyi-liget, amely a város szívében fekszik, alig 500 méterre a központtól. A Kurca által övezett liget 1869-ben készült el. Itt található a városi strandfürdő, aminek jelentősége a Termálfürdőnél is nagyobb. A vendégforgalom dinamikus növeléséhez elengedhetetlen magas színvonalú szálláskapacitás kiépítése, és a fürdő vonzerejének növekedése szorosan összekapcsolódik Szentes és környéke más idegenforgalmi adottságának megfelelő fejlesztésével. Az akcióterület építészeti látványosságai közül kiemelendő a római katolikus barokk Szent Anna templom, a nemrégiben gyönyörűen felújított klasszicista református nagytemplom, ami egyben hazánk második legnagyobb befogadóképességű kálvinista temploma. A belváros jellegzetes épülete a szecessziós, átépítés alatt álló Petőfi Szálló illetve a volt Megyeháza, ami jelenleg konferenciaközpontként működik (a műemlékek listáját lásd a környezeti értékek bemutatását taglaló 3.3.5. fejezetben).. A részben az akcióterületre koncentrálódó turisztikai lehetőségeket jelenleg nem megfelelően aknázza ki a város. Az összes kereskedelmi szálláshely szállásférőhelyeinek száma csak lassan növekszik. 1999-ben a városban összesen 230 db férőhely volt, míg 2006-ban ez a szám 359, 2007-ben 363 db volt. (29. sz. táblázat). Kereskedelmi szálláshelyek és magánszálláshelyek jellemző adatai Szentesen 29. számú táblázat

Kereskedelmi szálláshelyek és magánszálláshelyek jellemző adatai Szentesen

Kereskedelmi szálláshely

Magánszálláshely Egy férőhelyre jutó férőhely vendég éjszaka

Vendég- ebből: éjszaka külföldi

egy átlagos szállásadó tartózkod ra jutó ási idő, vendégéjszaka éjszaka

férőhely

Vendégéjszaka

ebből: külföldi

átlagos tartózkodási idő, éjszaka

2006

359

26 066

7 985

2,7

72,6

40

1 085

24

2,5

180,8

2007

363

23 252

8 507

2,9

64,1

48

1 564

16

1,4

260,7

Év

Forrás:KSH, Önkormányzat

64

A kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák száma 1999 és 2006 között 10 608 éjszakáról 26 066 éjszakára nőtt, vagyis a bővülés közel két és félszeres. Ugyanakkor 2007-re már csökkent a vendégéjszakák száma, mégpedig jelentősen, csaknem 3000 éjszakával. A szentesi idegenforgalom fejlesztésre szorul annak érdekében, hogy az akcióterület gazdasági élete diverzifikálódjék. E célt szolgálja a Petőfi Szálló felújítása. Ugyanakkor az ATT-ben foglalt tevékenységek (zöldterület-fejlesztés, homlokzat felújítás, forgalomcsillapítás stb.) együttesen eredményezhetik azt, hogy a látnivalókban gazdag belváros vonzó turisztikai célponttá váljék.

3.3.4.Társadalmi helyzet A következő fejezetekben bemutatásra kerül a társadalom több olyan jellemzője, amely közvetetten alkalmas arra, hogy következtetéseket vonjunk le a társadalom helyzetére, státuszára vonatkozóan. A helyi társadalom állapotát leíró mutatók alapján megállapítható, hogy Szentes városközpont akcióterület helyi társadalmi állapota a Belváros presztízsének megfelelően kedvezőbb képet mutat, mint akár a teljes Belváros, és különösen, mint amit a város más részeinek átlagos társadalmi állapota mutat. Árnyalja azonban a képet a segélyezettek magas aránya, amely rávilágítja a figyelmet a további fejlesztések szükségességére. Mint bármelyik más város belvárosának, Szentesnek is a kvalifikált, magas iskolai végzettséggel rendelkező, tehetősebb társadalmi csoportok lakhelye az akcióterület, amely magában hordozza a megújulás lehetőségét, kedvező alapot biztosít a fejlesztések számára. A gazdaságilag aktív népesség aránya sokkal magasabb, mint Szentes más városrészeiben.

65

Az akcióterület társadalmi helyzetére vonatkozó adatokat a következő táblázat tartalmazza, összehasonlításban a Belváros és Szentes egészével. 30. számú táblázat

Az akcióterület társadalmi helyzetére vonatkozó adatok

Mutató megnevezése

Szentes

Belváros

31 638

7 785

Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül

28,2

21,8

20,7

Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebb népesség arányában

10,4

15,6

22,2

Alacsony komfort fokozatú lakások aránya

25,5

8,1

12,2

Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül

40,2

39,2

34,1

Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül

16,3

13,2

10,5

Foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen belül

55,5

57,3

61,9

Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya

40,8

37,0

38,9


Akcióterület 908 (1125*)

877 (*1069) Forrás: KSH 2001. Népszámlálás adat, *Szentes Város Önkormányzata Népesség nyilvántartás 2010

Állandó népesség száma

30 997

7 551

3.3.5. Munkaerő-piaci, foglalkoztatási helyzet Az akcióterület társadalmi helyzetének meghatározása szempontjából közvetlen indikátorként használhatók a társadalom oktatási, iskolázottsági helyzetére vonatkozó adatok. A városközpont népességén belül az alacsony iskolai végzettségűek – azaz a legfeljebb általános iskolát végzettek – aránya kedvezőbb nemcsak Szentes, de a belváros egészénél, a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya jóval magasabb a városi átlagnál, ugyanis a felsőfokú végzettségűek aránya a 25 éves és idősebb népességből a település egészét tekintve 10,4%, míg az akcióterületen 22,2% (6. ábra). 6. számú ábra

7. számú ábra Aktív korúak (15 -59 évesek ) mutatói 50

Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebb népesség arányába n

Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya

45 40,2

39,2

40

34,1

35

30

30

22,2

25 20

20 15,6

Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya

28,2 21,8

20,7

16,3 13,2

15

10,5 10

10,4 10

5

Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya

0

Szentes

1. Belváros

Akcióterület

0

Szentes

1. Belváros

Akcióterület

Forrás: KSH 2001. Népszámlálás adat

66

A gazdasági aktivitás mutatója magasabb a városi átlagnál, míg a munkanélküliség szempontjából kedvezőbb helyzetben van az akcióterület, mint Szentes egésze. A rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya a 15-59 éveseken belül csupán 34,1%, szemben a 40,2%-os városi átlaggal. A munkanélküliségi ráta is alacsonyabb (5,5%), mint a városi átlag (5,8%). Az egyedül élő idősek aránya nem magas, a foglalkoztatott nélküli háztartások aránya a városra jellemző aránynál alacsonyabb. Foglalkoztatottsági mutatók Szentesen, a Belvárosban és a Városközpont Akcióterületen 8. számú ábra Foglalkoztatási helyzet az aktív korcsoporton belül 120 100 80

40,2

39,2

34,1

60

Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya Foglalkoztatottak aránya a 1564 éves népességen belül

40 55,5

57,3

61,9

Szentes

1. Belváros

Akcióterület

20 0

Forrás: KSH 2001. Népszámlálás adat

67

3.3.6. Jövedelmi helyzet Az akcióterület lakosságának jövedelmi helyzete a foglalkoztatottak magas arányának, valamint a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők alacsony arányának köszönhetően, a városi átlagnál kedvezőbb. A 100 főre jutó segélyesek aránya 30 fő, ami a belvárosi és a városi átlaghoz képest (20 fő) rosszabb, azonban az akcióterületen a segélyek mértéke 10-15%-kal magasabb, mint a város többi részén. (aktív korú nem foglalkoztatott segélye: az akció területen 25 725 Ft; a város egészében 23 666 Ft). Segélyek darabszáma: 31. számú táblázat

Segélyek száma Város összesen

Aktív korú nem fogl. rendszeres szociális segélye Átmeneti (szociális) segély Egészségkárosodottak rendszeres szociális Idős korúak járadéka Közgyógyellátás Lakásfennt. támogatás DÉGÁZ Lakásfenntartási támogatás kp Lakásfennt. támogatás Városi Szolgáltató Napközi Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény Halmozottan hátrányos helyzetűek Összesen

Belváros Akcióterület 311 88 15 740 183 25 34 9 4 47 11 3 1 095 244 40 88 23 1 229 41 7 61 49 7 618 161 41 1 232 317 63 1 270 298 54 332 57 13 6 057 1 481 273 Forrás: Polgármesteri Hivatal, 2008

Segélyek összege: 32. számú táblázat

Segélyek összege

Aktív korú nem fogl. rendszeres szociális segélye Átmeneti (szociális) segély Egészségkárosodottak rendszeres szociális Idős korúak járadéka Lakásfennt. támogatás DÉGÁZ Lakásfenntartási támogatás kp Lakásfennt. támogatás Városi Szolgáltató Napközi Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás Összesen

Város összesen Belváros Akcióterület 7 360 066 2 015 819 385 870 7 460 600 1 990 067 247 617 966 108 268 760 120 968 1 348 906 319 200 91 200 310 600 80 900 2 700 78 800 161 100 30 300 206 700 165 300 25 700 11 923 990 3 198 700 789 000 11 250 775 3 005 465 513 500 40 906 545 11 205 311 2 206 855 Forrás: Polgármesteri Hivatal, 2008

68

3.3.7.A környezeti értékek bemutatása Az akcióterület Szentes „szíve”, ez a legrégebben lakott rész, és itt találhatók a város legértékesebb épületei. A teljes akcióterület régészeti érdekű terület, valamint 13 db nyilvántartott régészeti érték található a területen. A régészeti lelőhelyek listája az 1. sz. függelékben található. A régészeti lelőhelyek közül a legérdekesebb a Tóth József utca legelején lévő késő középkori templom emlékei. Ez esetleg bemutatható lenne megfelelő feltételek esetén. Állapota bolygatott, részben elpusztult, a pontos helyzetet részletes feltárás tisztázhatja.

69

A Városközpont Akcióterületen található régészeti lelőhelyek 12. számú térkép

Az akcióterületen található Szentes 13 db műemlékéből 9 db. Mindegyik épület eredeti funkciójának megfelelően használnak, kivétel a közelmúltban felújított Megyeháza, amelyben konferenciaközpont, levéltár és a Koszta Múzeum működik. A Petőfi Szálló rekonstrukciója megkezdődött.

70

Az akcióterületen található értékes épületek és egyedi tájértékek 13. számú térkép

71

33. számú táblázat ÉPÜLET MEGNEVEZÉSE Református lelkészlak Megyeháza Református templom Magyar Ortodox templom Szent Anna Római katolikus templom Gólyás ház, ma Művészetek háza Szentháromság szobor Péter Pál-féle Polgárház Petőfi Szálló és Tóth József színház

Az akcióterületen található műemlékek AKCIÓTERÜLETEN TALÁLHATÓ MŰEMLÉKEK TZS. ÉPÍTÉSI CÍM HRSZ STÍLUS SZÁM ÉV Kiss Bálint u. 2. 20 2749 Klasszicista 1836 Kossuth tér 1. 1 2750 Neoreneszánsz 1882-1883 Kossuth tér 3. 21 2751 Klasszicista 1808-1826 Kossuth u. 4. 827 2752 Copf 1786 Erzsébet tér 2. 5629/2 2753 Barokk 1764-1768 (klasszicizáló) Petőfi u. 4-6. 5600/2 2754 Klasszicista 1840 Erzsébet tér Petőfi u. 9 Petőfi u. 2

5626/2 5612 5599

8623 9443 11063

Neoreneszánsz Klasszicista

1886 1830

Magyaros szecesszió

1899

TÖMB

ÁLLAPOT

2 3 2 6

felújítandó felújított felújított megfelelő

10

megfelelő

7

felújított

jó felújított Rekonstruk7 ció folyamatban Forrás:KÖH 10 8

Református lelkészlak

Megyeháza

Református templom

Ortodox templom

Szent Anna Katolikus Templom

Gólyás ház, művészetek háza

Szentháromság szobor

Péter-Pál ház

Petőfi Szálló

72

34.sz. táblázat Az akcióterületen található helyileg védett utcaképek AZ AKCIÓTERÜLETEN TALÁLHATÓ HELYILEG VÉDETT UTCAKÉPEK UTCA MEGNEVEZÉSE Ady Endre utca nyugati oldala (2-8.) Ady Endre utca keleti oldala (1-11.) Kiss Bálint utca nyugati oldala (2-10.) Kiss Bálint utca keleti oldala (1-9.) Petőfi Sándor utca nyugati oldala (1-15.) Petőfi Sándor utca keleti oldala (2-8.)

Ady Endre u. Nyugati oldal

Kiss Bálint u. Nyugati oldal

Petőfi Sándor u. Nyugati oldal

HRSZ TÖMB 26/2, 27, 30 4 840/2, 841, 842, 844, 845/1, 847 5 17/1, 18, 19, 20, 21 2 24, 26/1, 28, 29/1, 31 4 5622, 5621, 5620, 5619, 5618, 5612, 5608, 8 5607, 5604 5599, 5600/2, 5601 7 Forrás: Szentes Város Szerkezeti terve

Ady Endre u. Keleti oldal

KissReformátus Bálint u. Keleti lelkészlak oldal

Petőfi Református Sándor u. Keleti lelkészlak oldal

73

A Kurca és partja a település zöldterületi rendszerének igen értékes eleme, ritka növény-, valamint vízi és nádi madárfajok otthona. Természeti szépsége, gazdag növényzete és állatvilága is nagyban hozzájárul Szentes egyedülálló adottságaihoz. A város legtöbb építészetileg is értékes épülete a belvárosban található. Az Erzsébet téren található a Városi Bíróság épülete, a Szent Erzsébet Katolikus Általános Iskola, a Szent Anna Katolikus Templom, mellette a Római Katolikus Plébánia és az előtte álló műemléki védettséget élvező Szentháromság szobor (1886, Jablonszky Vince). A plébániai hivatalt árkádsor kapcsolja össze a műemlék templommal. Az Erzsébet tér közepén található az I. Világháborús emlékmű (1926, Pásztor János). A Szent Erzsébet Katolikus Általános Iskola épülete (1912) magyaros, szecessziós stílusú. A homlokzat eredeti díszítése színes mozaik volt, melyeket falfestéssel pótoltak. 1993-ban a városháza felől modern, rézkupolával díszített tornaterem épült. Az iskola a folyamatos karbantartás mellett jó állapotban van, legutóbb a homlokzata került felújításra. A Kossuth téren a kora klasszicista stílusú Református Nagytemplom, a Kiss Bálint Református Általános Iskola, a volt Megyeháza méltóságteljes, neo reneszánsz épülete várja a látogatókat. A barokk stílusjegyeket hordozó és megújult Városháza szintén a Kossuth téren látható. A kora klasszicista stílusú Református Nagytemplom (1808-1826) Szentes jellegzetes épülete, a Kossuth tér északi oldalán helyezkedik el. Tűzfigyelő, körerkélyes tornyának alsó része 1774-ben készült. A templom az ország egyik legnagyobb, az Alföld leghosszabb hajójú temploma (52 méter). Befogadóképessége 3500 fő, amellyel Szentes városának legnagyobb befogadóképességű épülete. Benne egyházközséget bemutató templomi galéria, és információs pont is működött. A templom rehabilitációja 2008-ban fejeződött be az EU-s források segítségével az önkormányzat és az egyház együttműködésének eredményeként. Kiss Bálint Református Általános Iskola: Az eredeti népiskola épülete 1803-ban épült, klasszicista stílusban, melyet 1920-ban lebontottak, majd helyébe Dobovszky József István tervezett mértéktartó, eklektikus saroképületet tervezett. Az épület a folyamatos karbantartás mellett jó állapotban van, legutóbb a homlokzat részleges felújítása történt. A templom mögött elhelyezkedő Kiss Bálint utca számos épülete védett. A műemléki környezetben fekvő utca a városközpont korhű rehabilitációja keretében EU-s források segítségével felújításra került. A klasszicista református lelkészlak (1836) nyújtott menedéket az önkényuralom idején Vörösmarty Mihálynak. Az utca névadója, Kiss Bálint (1772-1853) református lelkész korának polihisztora, kiváló természetbúvára volt. A lelkészlak felújítására a közelmúltban került sor. Megyeháza: közép rizalittal hangsúlyozott, méltóságteljes épület (Makay Endre, 1883.), Szentes legszebb főtéri középülete, neo reneszánsz stílusú, 67 évig szolgálta Csongrád megye székhelyét. Attikáján a megye címere látható, Justicia és Minerva alakjával. Kőrácsos ablakainak oszlopsorát a mesterségek allegorikus nőalakjai (a mezőgazdaság, a háziipar, a hajózás, a vadászat, a kereskedelem és a halászat) díszítik. A tér déli oldalát a Városháza saroktornyos, manzárdtetős épülete uralja. Bohn Alajos tervei alapján emelték 1911-ben. Az épület jó állapotú, legutóbb a tetőszerkezete és a homlokzata került felújításra. A Kossuth utcán tekinthető meg a volt Szentesi Takarék Székháza, a Szent Miklós magyar ortodox templom, az Evangélikus Templom és a Luther téri Díszkút. Az utca végén (túl az Akcióterületen) pedig a megújult Zsinagóga áll, melyben a város könyvtárát helyezték el.

74

A Szentesi Takarék a Kossuth tér hangsúlyos épülete (Petőfi S. u. 1., 1928). Az ingatlan folyamatos karbantartás mellett jó állapotban van. Nyugat felől a városi bíróság (1911) épületét árkádsor köti össze a katolikus plébániával. A Városi Bíróság 1911-ben épült szecessziós-eklektikus stílusban Dobovszky József István tervei alapján. Az épületek jó állapotban vannak A tér sarkán a város egyik legjelentősebb műemléke, a római katolikus Szent Anna Templom áll. Az 1764-1768 között emelt barokk templomot 1844-ben a torony kivételével lebontották. Jelenlegi, klasszicizáló formáját 1847-ben nyerte. Hangversenyek állandó színhelye. A templom jó állapotban van, legutóbb a homlokzat részleges felújítása történt meg. A Szent Miklós magyar ortodox templom a város főutcáján áll. 1786-ban épült, késő barokk stílusban, benne egykorú szép ikonosztázzal és falfestményekkel, külső falfülkéjében Szent Miklóst ábrázoló freskóval (Kéri László). Az elmúlt években a tetőfedése és a homlokzata felújításra került. Szintén a város főutcáján található az Evangélikus Templom. 1904-1905-ben épült neogótikus stílusban Francsek Imre tervei alapján. Az oltárképet Hegedűs László festőművész készítette. Az orgonát özvegy Sulcz Endréné Francisti Mária adományozta férje emlékére. A toronyórát a város ajándékozta a templomnak. A Petőfi Sándor utcában található a Péter Pál Polgárház és az úgynevezett „Gólyás ház”. Az előbbi folyamatos karbantartásnak köszönhetően jó állapotban van, az utóbbi pályázati támogatás segítségével teljes körűen felújításra került, és ma a Művészetek Házának ad otthont. A város szívében épült a Petőfi Szálló (Petőfi u. 2., szecessziós stílus, Komor Marcell és Jakab Dezső, 1897-99). Először a Kossuth utcai, majd a Petőfi utcai szárny készült el. Jól kivehetők a lechneri iskola stílusjegyei: történelmi stílusoktól független, sajátos tér- és tömegképzés, a népi építészet formaelemeinek alapján álló architektúra, az új építőanyagok (kovácsoltvas, kerámia, nyerstégla) használata. Az oromzatos kupola bádogdíszei, csipkézett balluszteres erkélyei, tégla-szalagdíszes udvara, homlokzatos tulipános városcímerdíszei, a pártás kőfaragványok a századforduló magyar építészetének jelentős alkotásává tették az épületet. Színháztermét a város szülöttéről, Tóth Józsefről, a nagy jellemszínészről nevezték el. Jelenleg folyik az épületegyüttes teljes rekonstrukciója. Az akcióterületen 28 db helyileg védett épület található. Közülük a város 7 középület esetében javasolja a műemlékké nyilvánítást az Örökségvédelmi Hivatalnak. 35. számú táblázat

Műemlékké nyilvánításra javasolt épületek az akcióterületen

ÉPÜLET MEGNEVEZÉSE Evangélikus templom Városháza Városi bíróság volt Járásbíróság és Fogház Szent Erzsébet Katolikus Általános iskola Református iskola Városi Gyermekkönyvtár, lakóház, üzletek (volt Szentesi Takarék és Bérház) Horváth Mihály Gimnázium

UTCA Kossuth u. 9. Kossuth u. 6. Erzsébet tér 4 Erzsébet tér 1 Kossuth L. tér Petőfi S. u. 1

HRSZ 5590 5623 5627 5624 2 5622

Szt. Imre herceg u. 2 5651 Forrás: Szentes Településszerkezeti Terv 2009

75


Az akcióterületen található helyileg védett épületek

AKCIÓTERÜLETEN TALÁLHATÓ HELYILEG VÉDETT ÉPÜLETEK ÉPÜLET MEGNEVEZÉSE

UTCA

HRSZ

STÍLUS Polgári Paraszti

ÉPÍTÉSI ÉV

Zsoldos ház Lakóház (kocsma) Református Imaház Földhivatal épülete Fridrich –féle fényírda Páter-ház panzió, étterem Francia Pékség Evangélikus templom Városháza Városi bíróság volt Járásbíróság és Fogház Szent Erzsébet Katolikus Általános iskola Református iskola Városi Gyermekkönyvtár, lakóház, üzletek volt Szentesi Takarék és Bérház Idősek otthona Horváth Mihály Gimnázium

Tóth J. 7 Hajdú L. u. 1. Kiss Bálint u. 8. Kossuth u. 8. Kossuth u. 6. Kossuth u. 1. József A. u. 1. Kossuth u. 9. Kossuth u. 6. Erzsébet tér 4

9 4 17/1 829/1 829/2 5598/3 5591/3 5590 5623 5627

Erzsébet tér 1

5624

Kossuth L.tér Petőfi S. u. 1

2 5622

Neogótikus Késő barokk Szecesszió – eklektikus Magyaros – szecesszió Eklektikus Eklektikus

Kiss Bálint u 1 Szt. Imre herceg u. 2

24 5651

Eklektikus

Petőfi S. Általános Iskola volt Polgári leányiskola MSZP Pártiroda és Cigány Kisebbségi Önkormányzat Társasház Társasház Társasház Lakóház Üzletek volt Postaállomás, Társasház Galéria kávéház és étterem Üzletek Üzletek Társasház

Petőfi S. u.15

5604

Eklektikus

Kiss Bálint u 3

26/1

1904

Kiss Bálint u 5 Kiss Bálint u 9 Tóth J 8 Petőfi S. u.7 Petőfi S. u.8 Petőfi S. u.5 Petőfi S. u.7/a Petőfi S. u.11 Petőfi S. u.13 Szt. Imre herceg u. 16

28 31 122 5619 5601 5620 5618 5608 5607 5668/2

1913

Klasszicizáló

XIX. sz. e 1906 1909-10 1905 1880 1914 1905 1911 1910-11 1912

TÖMB 2 2 2 6 6 7 7 7 8 10 8

1928 1929

3

1887-88 1888 1915-18 1913

4

1888

8

9 8 4 4 4 2 8 7 8 8 8 8 9

Forrás: Szentes Város Helyi Építési Szabályzata 2009.

76

3.3.8.Közterületek értékelése 37. sz. táblázat Közterületek értékelése Terület sorszáma

Terület megnevezése

1

Kurca-part

2

Kossuth Lajos utca

3

Erzsébet tér

4

Szent Imre herceg út északi torkolata

5

Szent Imre herceg út 2.-vel szemközti tér és utca

6

Szent Imre herceg út déli vége

7

Petőfi Sándor utca

8

Kossuth Lajos tér

9

Kiss Bálint utca

10

Tóth József utca

Értékelés előnyök hátrányok Városközpont és vízparttermészeti környezet attraktív találkozása. Kiépítetlen, kevés Rekreációs tengely (séta, növényzet, kerékpározás, alulhasznosított csónakázás). Városi zöldfolyosó.

Javaslat

Sétány kiépítése igényes térkő burkolattal, utcabútorzat, térvilágítás, vízparthoz kapcsolódó kiülők, vízparti növényzet fajgazdagítása, ismertető táblák kihelyezése, vendéglátás lehetősége, kerékpárút. Gyalogos burkolatok cseréje (térkő), sétány jellegű kialakítása. Városi fő tengely, Kerékpáros közlekedés hagyományos igazgatási, Gyalogos felületek, lehetőségének megteremtése. Utca kereskedelmi funkciók parkolás menti zöldsávok felújítása (fasorok fűződnek rá. szervezetlensége, telepítése, felújítása). Parkolás. Térkapcsolatok (Kossuth kialakulatlan, Díszvilágítás (kandeláberek Lajos, Erzsébet, Szt. leromlott utcakép. cseréje). Az utcához kapcsolódó Miklós terek) apró teresedéseken utcabútorok cseréje, elhelyezése (pl.: Posta előtt, Evangélikus templom körül). Rendezett, szép, Rendszeres, alapos fenntartás, környezetbe illő, jól helyi védelem alá helyezés (jogi karbantartott beavatkozás) Szép meglévő növényzet, Zavaros forgalmi rend, Gyalogos dominanciájú, vegyes műemléki szobor, árkádos szigetszerű forgalmú díszburkolat, korlátozott térfalak zöldfelületek parkolási lehetőséggel Sétány kiépítése a Kurca felől, Kialakítatlan, alul találkozó pont kialakítása, Jó gyalogos kapcsolat az hasznosított, nincs utcabútorok, díszkút felújítása, intézmények között és a térszervező ereje, nem vízgépészeti felülvizsgálat, Kurca felől. Díszkút elég hangsúlyos. középiskola előtti zöldfelület felújítása Védett tölgy és Eredeti tervek alapján, vagy Műszakilag leromlott pihenőhely, emléktábla felmérés alapján felújítandó A szentesi városszerkezet Kedvezőtlen utcakép, szempontjából kiemelt kialakulatlan építészeti Járdakorszerűsítés, egységes új jelentőségű, a arculat, nem egységes, fasor telepítés, Kossuth L. utcával városközponthoz leromlott állapotú harmonizáló új utcavilágítás kapcsolódó utca fasor Városközpontban elfoglalt kitüntetett hely, várostörténeti hagyományok, kapcsolódó közintézmények, szobrok, növényzet, jó műszaki állapot.

Eldarabolt területkialakítás, a szabdaltság miatt nagyobb közösségi események megtartására nehezen használható.

Fontos gyalogos kapcsolat a Kossuth tér felé. Kedvező arculat, igényes kialakítás, jó műszaki állapot Városközponthoz közel van, fontos kulturális Szűk, jellegtelen. intézmény kapcsolódik rá.

A közlekedésfejlesztés által érintett területi átalakítás függvényében a térhasználat átértékelése, átalakítás, funkcióbővítés, a szökőkút korszerűsítésével együtt víztechnikai és díszvilágítás korszerűsítés.

Rendszeres karbantartás, fenntartás

Járdák és fasorok felújítása, rendezett parkolás.

77

Terület sorszáma

Terület megnevezése

11

Kurca sor a Tóth József utcáig

12

Hajdú Lajos utca

13

Nagy Ferenc utca

14

15

16

Szent Mikós tér

Értékelés Fontos összekötő kapocs a Kurca menti sétány és a híd, valamint a belváros között. Református templomhoz, szoborkerthez jó kapcsolat. Fontos gyalogos bevásárló utca, jól kialakított utcabútorozott. Kitüntetett pozícióban lévő, műemlék templom környezete. Közintézményekhez, kereskedelemhez, vendéglátáshoz kapcsolódik.

Kossuth Lajos utca - Kitüntetett pozícióban Evangélikus lévő építészeti alkotás a templom környéke főutca mellett. Posta előtti tér

Javaslat Új híd építése kerékpáros sáv Rendezetlen lépcső, kialakításával, lépcső és parkoló parkoló, rossz átépítése. Gyalogos burkolatok forgalmi kapcsolat, kialakítása a Kurca parti sétánnyal leromlott gyalogoshíd. azonos anyaghasználattal. Vegyes forgalmú burkolat, Zavaros forgalmi rendezett parkolók kialakítása a helyzet. meglévő fák megtartásával. Karbantartás, folyamatos kezelés. A templom beszorított pozícióban van. A nagy közös használatú terület rosszul funkcionál, feldarabolt, szervezetlen gyalogos hálózatú. Elhanyagolt környezet a belvárosi pozícióhoz képest, ezért kedvezőtlen városképi megjelenés.

Értékes, szép szobor, zöld környezetben a főutca mellett.

A templom kiszabadítása nyomasztó építészeti környezetéből, bekapcsolása a tér egészébe. Gyalogos irányok, térhasználat, vízhasználat (szökőkút), vendéglátó teraszok egységes rendszerbe szervezése. Templom körül gyalogos burkolat kialakítása a teljes körüljárhatóság biztosításával, a meglévő értékes faállomány megtartásával, utcabútorokkal. Felújítás, rendszeres karbantarás.

38.számú táblázat Az akcióterületen található helyileg védett szoliter fák AKCIÓTERÜLETEN TALÁLHATÓ HELYILEG VÉDETT SZOLITER FÁK MEGNEVEZÉS olimpiai bajnok tölgyfája 3 db oszlopos tölgy cukorjuhar 1 db platán 3 db platán 8 db mocsári ciprus 2 db császárfa 1 db idős császárfa 5 db platán

HRSZ 5625; 5603/2 22 32 5541/67 5650 5599; 5598/3 5612; 5603/2 5644

CÍM Szent Imre herceg út Kossuth tér Munkácsy Mihály Petőfi S. utca – Szabadság téri platán Szent Anna utca Kurca part Petőfi szálló mellett Páter ház mellett Liget sor, Kurca part Forrás:Szentes Város Helyi Építési Szabályzata

78

3.3.9.A környezeti károk bemutatása és feltárása Az akcióterületen semmilyen szennyezett terület nincs a FAVI-KÁRINFÓ - VITUKI Kht. Országos Környezeti Kármentesítési Program - adatbázisa szerint. Forrás: Szentes Szerkezeti Terve (2007.) Környezeti Vizsgálat

Levegő A levegő minősége a belvárosban a viszonylag nagy forgalom ellenére kiváló, illetve jó. 39. számú táblázat A levegő minősége a belvárosban Mérési eredmények utolsó mérés időpontja

SO2

2008. 02. 12 13:00

NO2

Ox

CO

Ózon

PM10

12

42.4

58.5

433

7.9

29.9

µg/m3

µg/m3

µg/m3

µg/m3

µg/m3

µg/m3

kiváló jó megfelelő szennyezett erősen szennyezett

Forrás: Szentes Város Környezetvédelmi Programja 2008 .

Felszíni vizek Meg kell említeni, hogy a Kurca-főcsatorna vizének minősítése a IV. illetve az V. vízminőségi osztályba nyert besorolást, ami a szennyezett illetve az erősen szennyezett kategóriának felel meg. Ez a tény a belváros hosszú távú fejlesztésére negatív hatást gyakorolhat. A legnagyobb vízszennyezők az állattartó telepek, ezen belül is a sertéstelepek. Több helyen a hígtrágyát földmedrű medencében tárolják a termőföldre való kijuttatásig. Nagy intenzitású esőzések során a tárolók megtelnek és jelentős mennyiségű hígtrágya jut a csatornákba, majd végül a befogadóba (Kurca - főcsatornába). A Kurca - főcsatorna vízminőségi állapotát az alábbi tényezők határozzák meg: - Hármas-Körös folyóból érkező öntözővíz - vízgyűjtő-területen összegyülekező belvizek (ammónium és nitrát bemosódás), - Kurca - menti települések területeiről származó használt vizek (pontszerű és diffúz) - állattartó telepeken keletkező trágyalé bejutása a mellékcsatornákba - tározott termál csurgalékvizek időszakos bevezetése (relatíve nagy - sótartalom, nagy PH, nagy nátriumion tartalom, ammónium, fenol) - kommunális eredetű vizek (illegális szennyvíz bevezetések) - csapadékvíz-gyűjtő rendszerből befolyó vizek (sós hólé, olaj, kemikáliák). Forrás: Szentes Város Környezetvédelmi Programja

Felszín alatti vizek Az akcióterületen teljesen kiépült a szennyvízcsatorna-hálózat.

79

3.3.10. Közigazgatási és közösségi szolgáltatások jelenléte Az akcióterület a város kitüntetett helyszíne, amely magán viseli az egykori vármegyei székhely élénk közéleti jellegét. Az akcióterület egy nagy hagyományokkal rendelkező, és már a 19. század végén – hazai viszonylatban – jelentős népességgel bíró város kereskedelmi és közigazgatási központját öleli fel, az akcióterület a szentesi közszféra (közigazgatás, oktatás, művelődés stb.) igazi központja. Néhány kivételtől eltekintve a város legfontosabb közintézményei az akcióterületen összpontosulnak. A város centruma a közintézmények számát és nagyságát tekintve gazdagabb, mint jó néhány megyeszékhely (pl. Zalaegerszeg, Salgótarján, Szekszárd, Békéscsaba) városközpontja, és építészeti értelemben az ország egyik legértékesebb belvárosa. Ez kiválóan visszatükröződik az alábbi táblázatok alapján. Az akcióterület nagy közterekkel, patinás, műemlék épületekkel rendelkezik. Szinte az összes városi funkció egy helyen, kis távolságon belül megtalálható. Külön értéke az akcióterületnek, hogy négy egyház temploma és intézményei találhatók a térrendszerben. A négy egyház mellett több közép- és alapfokú oktatási intézmény, továbbá könyvtár, színház, mozi, ifjúsági ház, stb. működik sajátos kulturális közeget alkotva. Összefoglaló táblázat az intézményi ellátottságról és a közlekedési, távközlési és közösségi funkciókról 40.számú táblázat: Összefoglaló táblázat az intézményi ellátottságról és a közlekedési, távközlési és közösségi funkciókról GAZDASÁG, INTÉZMÉNYI ELLÁTOTTSÁG, KÖZLEKEDÉS, TÁVKÖZLÉS, KÖZÖSSÉGI FUNKCIÓK

Gazdasági funkciók

MENNYISÉG

ADATFORRÁS (2008)

Ipartelep

0

Önkormányzat

Kereskedelmi központ

0

Önkormányzat

Szolgáltató központ

1

Önkormányzat

Kiskereskedelmi üzletek

86

Önkormányzat+ saját felmérés

Bankok, takarékpénztárak

4

Önkormányzat

Irodák

34


Vendéglátóhelyek

17


Szálláshely-szolgáltatók

2

Önkormányzat

Közösségi közlekedés

Helyi autóbuszmegállók (3) Távolsági autóbuszvégállomás

Térkép

Postahivatal

1

Önkormányzat

Konferenciaközpont

1

Önkormányzat

Közösségi sportpálya

1

Önkormányzat

Könyvtár

1

Önkormányzat

Közlekedés, távközlés

Közösségi funkciók

80

GAZDASÁG, INTÉZMÉNYI ELLÁTOTTSÁG, KÖZLEKEDÉS, TÁVKÖZLÉS, KÖZÖSSÉGI FUNKCIÓK

Művelődés

Állami, igazgatási, hatósági, igazságszolgáltatási, közigazgatási funkciók

Humánszolgáltatási funkciók

MENNYISÉG

ADATFORRÁS (2008)

Levéltár

1

Önkormányzat

Ifjúsági közösségi centrum

2

Önkormányzat

Múzeum

5

Önkormányzat

színház

1 (rekonstrukció alatt)

Önkormányzat

Mozi

1

Önkormányzat

Polgármesteri Hivatal

1

Önkormányzat

Rendőrség

0

Önkormányzat

Bíróság

1

Önkormányzat

Ügyészség

1

Önkormányzat

Házi orvosi székhely

0

Önkormányzat

Gyógyszertár

1

Önkormányzat

Járóbeteg szakellátás

0

Önkormányzat

Kórház

0

Önkormányzat

Időskorúak otthona

1

Önkormányzat

Nappali ellátó idősek otthona

1

Önkormányzat

Bölcsőde

1 db

Önkormányzati nyilvántartás

Óvoda

1 db önkormányzati fenntartású tagóvoda 1 db egyházi fenntartású óvoda


Általános iskola

1 db önkormányzati fenntartású 2 db egyházi fenntartású


Középiskola

3 db


Felsőoktatási intézmény, K+F funkció, kutatóintézet

0

Önkormányzat

81

A Városközpont Akcióterület közintézményeinek listája 41.számú táblázat: Az akcióterület közintézményeinek listája SZAKRÁLIS INTÉZMÉNYEK

CÍM

HELYRAJZI SZÁM

Református templom

Kossuth L. tér 3

21

Református Imaház

Kiss B. u. 8

17/1

Református Paplak

Kiss B. u. 2

20

Szent Anna római katolikus Erzsébet tér 2 Templom + Plébánia

5629/2

Evangélikus templom

Kossuth L. u. 9.

5590

Ortodox Templom

Kossuth L. u. 4.

827

OKTATÁSI INTÉZMÉNYEK Óvodák Szent Anna utcai óvoda Szent Erzsébet Katolikus óvoda Általános iskolák Kiss Bálint Református Általános Iskola Szent Erzsébet Katolikus Általános Iskola Petőfi Sándor Általános iskola, volt Polgári leányiskola

KAPACITÁS KIHASZNÁLTSÁG

Szent Anna u. 1.

5630

Erzsébet tér 1.

5624

100 férőhelyre 92 gyermek 4 csoportban 50 férőhelyre 47 gyermek 2 csoportban

Kossuth L. tér 2. Erzsébet tér 1.

2

5624

5604

Középiskolák Boros Sámuel Közgazdasági Szakközépiskola

Ady E. u. 6-8.

30

Horváth Mihály Gimnázium

Szent Imre H. u. 2.

5651

Zsoldos Ferenc Középiskola és Szakiskola

Tóth J. u. 9 Szent Imre H. u. 1.

11 5614

CÍM

HELYRAJZI -SZÁM

TULAJDONOS

SPECIÁLIS

Református egyház Református egyház Református egyház Római Katolikus egyház Evangélikus Egyház Ortodox Egyház

HELYRAJZI SZÁM

CÍM

Petőfi S. u. 15

MŰVELŐDÉSI INTÉZMÉNYEK


25 tanterem 431 fő 1 tornaterem 24 tanterem 345 fő 1 torrnaterem 1 tornaszoba 18 tanterem 246 fő 1 tornaterem 1 tornaszoba

TULAJDONOS

SPECIÁLIS

Önkormányzat Katolikus egyház

Református egyház

Katolikus egyház Önkormányzat

16 tanterem 397 fő 1 tornaterem

Önkormányzat

esti tagozat is

33 tanterem 663 fő 1 tornaterem 26 tanterem 858 fő nappali tagozaton +106 fő esti tagozaton 1 tornaterem

Önkormányzat

Dráma


Önkormányzat

TULAJDONOS

SPECIÁLIS

82

Művelődési és Ifjúsági ház

Tóth J. u. 10-14

123

Őze Lajos Filmszínház Tóth József Színházterem

Nagy Ferenc u. 3 Petőfi S. u. 2

837 5599

Városi Gyermekkönyvtár

Petőfi S. u. 1

5622

Volt Takarék Pénztár

Konferencia és Kulturális Központ

Kossuth L. tér 1. volt megyeháza épülete

1

100 fő előadóterem 200 fő pódiumterem 5 db 20 fő terem 1 db 35 fő terem

300 férőhely átépítés alatt 25 ezer kötet látogató 27 ezer fő/év díszterem 250 fő vörös-terem 70 fő zöld-terem 70 fő galéria 70 fő

Önkormányzat Önkormányzat Önkormányzat

átépítés alatt

Önkormányzat

Önkormányzat

udvar 1260 m2 Levéltár HM Honvéd Kulturális Szolgáltató Kht. Hegedűs László Helyőrségi klub

MÚZEUMOK Városi Galéria, Fehérház Koszta József Múzeum Péter Pál Polgárház Múzeum Fridrich – féle Fényírda Művészetek háza, Gólyás ház

EGÉSZSÉGÜGYI INTÉZMÉNY Dr. Bugyi István Gyógyszertár Gyermekorvosi rendelő Fogorvosi rendelő Fogorvosi rendelő SZOCIÁLIS INTÉZMÉNY

Kossuth L. tér 1. volt megyeháza épülete

Ady E. u. 2.

CÍM

Kossuth L. tér 5. I. emelet Kossuth L. tér 1. volt megyeháza épülete

1

1420 m2

Önkormányzat Állami tulajdon, Kezelője a Honvédség

26/2

HELYRAJZI -SZÁM

KAPACITÁS KIHASZNÁLT-SÁG

TULAJDONOS

828/1

évente 11 kiállítás

Önkormányzat

1

600 m2

Önkormányzat

Petőfi S. u. 9

5612

Önkormányzat

Kossuth L. u. 6

829/2

Önkormányzat

Petőfi S. u. 4-6

5600/2

Önkormányzat

CÍM

HELYRAJZI -SZÁM


TULAJDONOS

Kossuth tér 5.

828/1

Magán

Nagy Ferenc u. Nagy Ferenc u. Szent Imre H. u. 12-14.

840/1 840/1

Magán Magán

5665

Magán

CÍM

HELYRAJZI -SZÁM

ma is működő


TULAJDONOS

Bölcsőde

Vásárhelyi út 2

5670

70 fh. 84 ellátott 100% felett

Önkormányzat

Gondozási Központ és Idősek Klubja, NOSZA 2005 Szociália Alapellátó

Horváth M. u. 10

839

100% felett

Önkormányzat

Idősek Otthona

Kiss B. u. 1

24

Szentesi Családsegítő Központ Gyermekek Átmeneti Otthona

Munkácsy Mihály 15/1 u. 3

SPECIÁLIS

+ üzlet

SPECIÁLIS

SPECIÁLIS

24 órás felügyelet

Református egyház 100% felett

83

Krízis otthon

IGAZGATÁSI INTÉZMÉNYEK Bíróság

Liget sor 7.

CÍM

Erzsébet tér 4

MEGSZŰNT

5629/1

HELYRAJZI -SZÁM


TULAJDONOS

Önkormányzat

5627 2076 m2 en ~ 92 helyíség

Városháza

Kossuth L tér 6

5624

Civil Ház MSZP Pártiroda

Kiss B. u. 3 Kiss B. u. 3

26/1 26/1

Önkormányzat Önkormányzat

Kiss B. u. 3

26/1

Önkormányzat

Kossuth L. u. 3a Kossuth L. u. 8

5592/1 829/1

Magyar Posta Önkormányzat

Petőfi u. 1

5622

Cigány kisebbségi önkormányzat Posta Földhivatal Szentes Városi Szolgáltató Kft.

SPECIÁLIS

Önkormányzat

+ Invitel

Forrás Szentes Város Önkormányzata

84

Amint az alábbi ábra alapján is kitűnik, a Városközpont Akcióterületen található a város meghatározó intézményeinek túlnyomó többsége. 14. sz. térkép

85

3.3.11. Közbiztonság helyzete Az akcióterület közbiztonsági helyzete hasonló Szentes egészének közbiztonsági helyzetéhez. Általánosságban elmondható, hogy az összes bűncselekmények száma az elmúlt egy évtized során negyedével csökkent. A bűnmegelőző szervek munkájának eredményét tükrözi a bűncselekmények felderítésének aránya, hiszen ez nemcsak a megyei, hanem az országos átlaghoz képest is kiemelkedő. A város vezetésének elsődleges célja a hivatásos és nem hivatásos rendvédelmi szervek (rendőrség – tűzoltóság – katasztrófavédelem - polgárőrség - közterület-felügyelet) közötti együttműködés elősegítése, a lakosság biztonságérzetének javítása érdekében. Ennek eszközét a Védelmi Operatív Ellenőrző Bizottság (VOEB) létrehozásában látja, amelynek célja a szervek közötti kommunikáció hiányának orvoslása, valamint a feladatok koordinálása. Feladatának tekinti a fiatalkorúak figyelemfelkeltését a bűnmegelőzés terén (preventív programok; DADA program, iskolai fogadóórák), az önkormányzati és állami jogszabályok ismertetése és betartatása. Mindemellett a havaria helyzetek kezelésének elősegítése (lakossági tájékoztatás-tájékozottság; lakossági teendők). Forrás: Szentes Város Bűnmegelőzési koncepciója (2003)

42. sz. táblázat Ismerté vált bűncselekmények száma 2009-ben az Akcióterületen

UTCANÉV Arany János utca Tóth József utca Horváth Mihály utca József Attila utca Szabadság tér Petőfi utca Vásárhelyi út Nyíri köz Kisér utca Szent Anna utca Kurca Szent Miklós tér Fogoly utca Munkácsy Mihály utca 5631 sz. közterület ÖSSZESEN

ISMERTÉ VÁLT BŰNCSELEKMÉNYEK SZÁMA 4 7 11 12 64 4 58 2 5 2 2 33 46 15 23 288

KÖZÚTI BALESETEK SZÁMA 2 2 2 3 1 2 10 0 1 1 0 3 2 0 10 39

Forrás: Rendőrkapitányság Szentes 2009-ben, Szentes városában 1372 bűncselekmény vált ismertté, melyek 20,99 %-a (288 db) az akcióterületen belül történt. Ebből 46 lopás, 1 rongálás, 7 esetben garázdaság, további 4 esetben testi sértés, és 1 esetben rablás miatt indult nyomozás. A közúti baleseteket tekintve a 2009-ban az akcióterületen 39 baleset történt, mely13%-al kevesebb, mint a megelőző évben. A balesetek többsége a Kossuth utcán a gépjármű

86

forgalommal együtt közlekedő kerékpárosok szabálysértéséből adódott. Szentes Város Rendőrkapitánysága tapasztalatai szerint, ennek csökkenését biztosítja a megépült kerékpárút (kerékpársáv) a Kossuth utcán. A balesetek oksági szerkezetének vizsgálata során megállapítható, hogy a balesetek főbb okai továbbra is a sebesség helytelen megválasztása (25,7 %), az elsőbbségi jog meg nem adása (35,7 %), valamint a kanyarodás (7,4 %) szabályainak megszegései voltak. A balesetek okozóinak aránya lényegében nem változott, ezen belül a gépjármű vezetők és a kétkerekű járművezetők 88,5 %-t tesznek ki. A fentiek alapján elmondható, hogy kívánatos az Akció Terület további forgalomcsillapítása a balesetek számának további csökkenése érdekében. Az akcióterület közbiztonsági helyzetének erősítése érdekében az önkormányzat térfigyelő rendszer kiépítését tervezi a jövőben. A védendő területek lefednék a forgalmas közlekedési csomópontként funkcionáló buszpályaudvart, az ehhez kapcsolódó jelentősebb gyalogosforgalmat bonyolító sétáló utcát, és a Kossuth teret. A megfigyelő rendszer a bűnmegelőzés mellett javítja az elkövetett bűncselekmények felderíthetőségét is.

3.4.Az akcióterület műszaki-fizikai, infrastrukturális jellemzőinek bemutatása, problémák feltárása 3.4.1. Településszerkezeti elemzés

15. sz. térkép

A közterület struktúra térképen látszik, hogy míg az Erzsébet tér és Kossuth tér közvetlen környezetében megmaradt az eredeti településszövet (ideértve a modern „Fehér Házat” is, addig a Posta épülete idegenül áll a kibontott területen.

16. sz. térkép

A város-szerkezet különlegessége, hogy központját terek láncolata alkotja. A Kurcától indulva: -

Szent Anna tér

-

Erzsébet tér

-

Kossuth tér

-

Szent Miklós tér

-

Luther tér

-

Szabadság tér

További érdekesség a Kossuth és az Erzsébet terek átlós, éppen csak érintkező elhelyezkedése.

87

A Városközpont kialakulása 17. sz. térkép

Már a Monarchia első katonai felmérésén a XVIII sz. második felében beépített terület volt a mai Városközpont. Ám a mai a Kossuth tér, és a hozzá átlósan illeszkedő Erzsébet tér helyén a XVIII. században mocsaras tó volt. A kurcai átkelő nem a mai Kossuth utcai híd helyén található, hanem attól délre volt átkelő. Forrás: I. katonai felmérés

18. sz. térkép

A Monarchia második katonai felmérése során 1861ben készült Szentes térképe. Ez a város mai arculatát meghatározó építkezések előtti pillanatot rögzítette. A térképen látható a Csongrád felé vezető út a mai nyomvonalon, és a Kurcán is a mai híd helyén lehetett átkelni. A Kurca túloldala még beépítetlen és lakatlan. Forrás: II. katonai felmérés

19. sz. térkép

Az 1914-es térképen egy megyeszékhelyhez méltó városközpont látható. Látványosan kirajzolódik az Erzsébet tér és a Kossuth tér különböző funkciója. (Nevük már akkor a mai.) Az Erzsébet tér zöldterület, park, míg a Kossuth tér városi tér. Itt hozták létre a város első kútját 1886ban. Erre az időre megépülnek a két főtér köré szervezett impozáns szecessziós épületei, a Petőfi Szálló, a katolikus, református, valamint a Petőfi általános iskola, a Városháza, a Vármegyeháza, a Bíróság és a Földhivatal épületei. 1883-ban elkészült az első állandó belterületi híd a Kurcán. A túloldalon látható a mai liget és a sportpálya helyén az Erzsébet liget. 88

20. sz. térkép

1914 és 1933 közötti 20 évben a már kialakult városközpont nem fejlődött tovább. Ekkor épült a Kurca túloldalán a sportközpont és sporttelep. A „Szentes Megyei Város Belsőségeinek Térképén” megfigyelhető a mai Gyerekkönyvtár épülete. A Kossuth téren tartották a piacokat 1960-ig.

21. sz. térkép

Az 1970-ben készített topográfiai térkép a második világháború után épült jelentős épületeket mutat. Megjegyzendő, hogy ún. „Bauhaus-ház” nem épült a második világháború előtt. A hatvanas évek jelentős épületei az Ifjúsági ház és a Kossuth téri „Fehér Ház”, amelyek tükrözik a kor meghatározó építészeti irányvonalát. Később épültek a Szent Imre utcai középiskolák. Ezek az építkezések jelentős bontásokkal is jártak.

22. sz. térkép

A XXI sz. elején lévő beépítést mutatja a földhivatali térképre készített beépítettség-struktúra. A rendszerváltozás után a fejlesztések súlypontja a rehabilitációra tevődött át. A korszerűtlen épületeket már korábban elbontották. Új társasházak épületek az Ifjúsági házzal szemben, a Kiss Bálint u – Munkácsy M. u. sarkán, a Horváth Mihály utcában, Szent Imre herceg utcában. Illeszkedésük a meglévő utcaképbe változó. Jelentős változás a buszpályaudvar megépítése (Szabadság tér). Átformálódott a Kossuth tér, funkcióját tekintve nem piactér, több lett a zöldfelület. Elbontották a kutat, és ide került a Kossuth szobron kívül a Horváth Mihály szobor is. Az iskolákhoz tornatermek épültek.

89

27. térkép Városstruktúra 23. számú térkép

A térképen látszik a Városközpont földrajzilag is központ elhelyezkedése. A város sokáig csak a Kurca keleti partján fejlődött. Ennek elsősorban az árvíz-, és belvízveszély volt az oka. Ekkor a központ a város nyugati oldalán helyezkedett el. Itt épült a négy történelmi egyház temploma. Ettől északra az Alföldre jellemző polgárházak épültek, míg délre szerényebb lakóházak. Mára már a városközpont a város súlypontjába került. A Kurca túloldalán található nagy kiterjedésű zöldfelületek A város keleti oldalán épült ki a komoly iparterület (Zsoldos család), és ma is itt fejlődik az Ipari Park. 90

Térkapcsolatok - 24. számú térkép

91

A térképen látható, hogy a Városközpont és az egész Belváros tengelye a Kossuth utca. Az észak-déli irányú forgalom a Tóth- Szent Imre utcákon, illetve az Ady Endre utca- Petőfi Sándor utcán halad. Az összefüggő térrendszert át-át szabdalja a forgalom, elválasztva a funkcióban összefüggő területeket. Az akcióterületet belül körbejáró sétáló útvonal már részben kiépült. Ez több helyen is kifut a Kurca partjára. Kurca part- Ifjúsági Ház- Hajdú Lajos utca- Kossuth tér- Nagy Ferenc utca- Rózsa Gábor tér- Szent Miklós tér- Posta előtti tér- Szabadság tér- Iskola utca- Kurca part. Főterek térfalai 25. számú térkép

A Városközpontban az utóbbi másfél évtized következetes fejlesztései következtében a négy templom által kijelölt területen az épületek nagy része Megújult. A Kossuth tér nyugati oldalát alkotó református általános iskola homlokzatát 2006-ban felújították, valamint egyik legjelentősebb fejlesztésként 2004-05-ben megtörtént a Megyeháza teljes külső-belső felújítása, konferenciaközpont kialakítása, és odaköltözött a Koszta Múzeum. A Kossuth tér déli oldalán a Városháza külső homlokzattatarozása és kupola-felújítása 2001ben megtörtént. Ezzel egyidőben újjáépítették a Kossuth teret, és idehelyezték Horváth Mihály szobrát. Szintén a déli oldalon áll a végre újjáépítés alatt lévő impozáns.„jobb napokat megélt” Petőfi Szálló. Mellette a szerényebb Páterházat felújították. A Kossuth tér északi oldalán nemrég fejeződött be a nagy értékű Református templom teljes felújítása, valamint a Kossuth tér 4. sz. alatti egyházi épület idősek otthonává történő átalakítása. A Kossuth tér keleti oldalát jelentő – Szentesen csak „Fehérház”-ként hívott – modern 98

92

lakást és számtalan üzletet tartalmazó épület megújítására eddig még nem volt mód. Az Erzsébet tér északi oldalán a felújított Megyeháza áll, keleti térfalát pedig a Városháza alkotja. Az Erzsébet tér Déli oldalán álló katolikus általános iskola szecessziós épülete szintén felújított. Az Erzsébet tér Nyugati oldalán még maradt felújítandó épület, a Bíróság és a plébánia felé épült ún. promenád, mely régen vizuális kapcsolatot engedett a Kurca felé. Ezt azonban igénytelen módon beépítették. A Bírósággal szemben méltatlan állapotban van a másik saroképület is. A Posta épület átlagos állapotú, ám városépítészetileg idegen eleme a központnak. A postával szemben felújításra vár a Földhivatal épülete melynek tűzfala mellett található a Belváros szinte egyetlen új épület elhelyezésére váró területe.

3.4.2. Az akcióterületen belüli és az akcióterületet feltáró meglévő közlekedési hálózat helyzete Utcajegyzék az Akcióterületre az építés és felújítás évével, állapot besorolással és a felújítási igényre vonatkozó megjegyzéssel: 43.számú táblázat: Utcajegyzék az Akcióterületre az építés és a felújítás évével

Utcanévjegyzék

építve

felújítás éve

5 éven túl

szennyvízvezeték 5 éven belül készült

x

állapota

felújítást igényel-e

(1-től - 5ig)

5 éven belül

BELVÁROS Ady Endre u. Kossuth tér - Arany J. u. Arany János u …Kurca –Tóth J. u..

1976.

-

3

T

1964.

2006.

4

-

-

Erzsébet tér

1920.

2001.

5

-

-

Hajdú Lajos u. Horváth Mihály u. …Kossuth L u – Kígyó u. Ifjúsági sétány … Arany J. u. – 126/4 köz

1930.

2001.

5

-

-

1973.

2005.

5

-

-

1975.

2006.

4

-

-

x

Iskola u. József Attila u. .. Kossuth L. u. – Szabadság tér Kígyó u. ... Horváth M. u – Ady E. u. Kiss Bálint u. … Kossuth L. tér –Munkácsy M. u. Kossuth Lajos u. … Kurca – Horváth M. u.

1930.

2005.

4

-

-

x

1960.

2004.

4

-

-

1980.

2005.

4

-

-

x

1926.

2007.

5

-

-

x

1972.

2010

3

T

-

Kossuth tér

1910.

2002.

4

-

-

93

Liget sor … Kossuth u. – 5631 köz

1976.

2005.

4

-

-

Luther tér

1920.

2004.

5

-

-

Munkácsy Mihály u.

1926.

2006.

4

-

-

Nagy Ferenc u. Nyíri köz … Vásárhelyi u. – Kisér u.

1928.

2006.

5

-

-

1940.

2008.

4

-

-

Petőfi Sándor u.

1920.

2007.

5

-

-

Szabadság tér Szent Anna u. … Kossuth u. - Kisér u

1976.

2004.

5

-

-

1928.

2005.

4

-

-

Szent Imre herceg u.

1972.

2004.

5

-

-

Szt. Miklós tér Tóth József u. … Kossuth u. – Arany J. u.

1971.

2007.

5

-

-

1928.

1984.

4

-

-

x

x

x Forrás:IVS

A legrégebben felújított utcák a Kossuth Lajos, az Ady Endre és a Tóth József utcák.  A Kossuth Lajos utca rekonstrukciója hamarosan elkezdődik.  Az Ady Endre utca rehabilitációja szerepel a DAOP pályázat projektelemei között.  A Tóth József utca rekonstrukciója még egy kicsit várat magára, de később szükséges. A Petőfi utca humanizálását a szálloda-fejlesztés indokolja.

Összességében megállapítható, hogy a Petőfi Sándor, Ady Endre utcák jelenlegi állapota az értékelés szerint 5 pontot (azaz jó eredményt) kapott, ezzel szemben a városközpont rehabilitációs tevékenység gerincét jelentő forgalomcsillapított övezet kialakítása a fenti utcák rehabilitációba vonása mindenképpen szükséges az utcák pályaszerkezetének, geometriájának átalakításával és a forgalomszabályozás megvalósításával. A forgalomszabályozás passzív eszközeként kezeljük az útpályák átalakítását, valamint a gazdasági funkciók kiegészítő megerősítéseként értelmezzük az új járdaburkolatok, a zöldfelületek kialakítását, melyekkel a rehabilitációs tevékenységeket erősítjük meg. További fontos szempont a Petőfi Szálló kapcsolódó, magántőkéből történő történő rekonstrukciója, aképpen, hogy a szállodai funkciók megerősítésének, kiszolgálásának is jelentős tényezője a környező út és járdafelületek szinkronicitásának a megteremtése. Ide tartozik a Kossuth tér 5 számú ún. Fehér ház előtti tér kialakítása projektelem is, amelynek célja, hogy a megváltozott út és járdafelületek kialakítását követve rendezze az épület meghatározó homlokzata előtt kialakuló tér sorsát, újj teresedés létrehozásával, a burkolatok revitalizációjával. Fentiekkel szoros összefüggést mutat a Kossuth utcai körforgalom kialakítása is, hiszen a forgalomszabályozásra, a biztonságos közlekedésre e beavatkozási elem is jelentős hatással bír. A Horváth Mihály utcai járda kialakításával a korábban megvalósult járdaszakasz hiányzó részének kiegészítése valósul meg terveink szerint, ezzel megteremtve az egységes járdahálózatot a Kossuth utca irányában.

94

Közlekedés helyzete 26. számú térkép

95

A belváros úthálózatában jelentős változást csak a területen kívül tervezett beavatkozások eredményezhetnek, pl. új Kurca-hidak építése a hozzájuk tartozó, a belvárost elkerülő utakkal. Az akcióterület a belvárosnak csak a nyugati részére terjed ki. Nyugatról a Kurca, északról a Munkácsy Mihály utca, keletről a Horváth Mihály utca – József Attila utca, és délről a Szabadság tér – Petőfi Sándor utca – Kisér utca határolja. A vizsgált terület úthálózatában a Kossuth Lajos utca főútvonal, mely a város kelet – nyugat irányú tengelye. Az Ady Endre utca – Petőfi Sándor utca illetve a Tóth József utca – Szent Anna utca a belváros két fontos észak – dél irányú gyűjtőútja. Az előbbinek a Kossuth Lajos utcai csomópontjában a forgalmat jelzőlámpa szabályozza, míg az utóbbi körforgalmú kialakítású. A Kossuth Lajos utca csúcsórai forgalma 1100 – 1200 J/óra, a Petőfi Sándor utca – Ady Endre utca forgalma 600 – 700 J/óra. Jelentős még a Szent Anna utca felé irányuló forgalom, mely eléri a 700 J/óra értéket. A körforgalmú csomópontban a forgalom lefolyása egyenletes. A jelzőlámpás szabályozású csomópontban keletkező kisebb torlódások nem kapacitáshiányra vezethetők vissza, hanem a hosszú periódusidő miatt kénytelenek a járművek várakozni. Ennek egyik oka, hogy minden irányú kapcsolat meg van adva a csomópontban. A kiszolgáló utcák közül a Szent Imre herceg utca és a Kiss Bálint utca forgalomcsillapított kialakítású, hogy azokat az átmenő forgalom minél kisebb mértékben terhelje. A Hajdú Lajos utca zsákutca, csak az iskola és a templom közötti parkolók megközelítését szolgálják. Az Iskola utca szintén zsákutca, mely gyalogútban folytatódik. Csupán néhány ingatlan megközelítését szolgálja, forgalma igen csekély. A gyalogosforgalmi létesítmények közül kiemelendő a Kurca parti sétány, mely a pihenést, kikapcsolódást szolgálja. A belvárosban az üzletek és az intézmények közötti közvetlen gyalogos kapcsolatot a gyalogút hálózat biztosítja. Önálló gyalogosutca a Nagy Ferenc utca, ahonnan a református templom északi oldalán továbbhaladva lehet a Kurca parti sétányt elérni. A belváros déli részén a Szent Imre herceg utca és az Iskola utca közötti gyalogút a Szabadság téri buszpályaudvar miatt egy kedvelt kapcsolat. Innen északi irányban a Nagy Ferenc utcáig szintén kiépült a gyalogút. A kerékpár forgalom átvezetése a belvároson megoldatlan. A Csongrádi úton és a Kurca jobb partján a gyalogos hídig megépült a kerékpárút, a Vásárhelyi úton kerékpársávot jelöltek ki, de ezek között nem létesült hálózati kapcsolat. Különösen az iskolák környékén nem csak a kerékpáros forgalom nagy, de jelentős a tárolási igény is, amit nem szerencsés a közterületen megoldani. Az akcióterületen a személygépkocsik részére kb. 350 parkolóhely van. Ebből 150 az északi oldalon, 110 a délin, a többi a fő- és gyűjtőutakon a szegély melletti parkolóhely. A nagyobb forgalmú helyeken a fizető parkolás bevezetésével elérték, hogy a járművek ott rövid ideig tartózkodnak, csak a tényleges ügyintézés idejére. Így akinek tényleg itt akad elintéznivalója, az mindig talál itt szabad helyet. A Városközpontban és a nagyobb forgalmú létesítmények környékén épültek nagy kapacitású parkolók: Erzsébet tér Kossuth tér Szabadság tér (autóbusz állomás)

P40 + P23 P22 + P10 + P20 + P48 P 28

96

A helyi úthálózatban a Városközpontban főútvonali szerepet az alábbi útvonalak töltenek be: Csongrádi út – Kossuth Lajos utca – Attila út Petőfi Sándor utca – Vásárhelyi út Gyűjtőt szerepük a belvárosban az alábbi útvonalaknak van: Ady Endre utca – Sima Ferenc utca – Boros Sámuel utca Arany János utca – Bajcsy-Zsilinszky utca Szent Imre herceg utca Szent Anna utca – Soós utca

Közlekedés-fejlesztés A közlekedésfejlesztés célja, hogy a belvárosban a forgalmat csillapítsuk, az átmenő forgalmat a határoló utakra terheljük, és a területre irányuló célforgalom minél rövidebb útvonalat használjon. A forgalomcsillapításnak vannak területi és lokális eszközei. Az előbbibe tartozik a korlátozott sebességű, a lakó-pihenő, a gyalogos, és a parkolási övezet valamint a súlykorlátozás. Az utóbbiba tarozik az egyirányusítás, a zsákutca, a csomópontok forgalmi rendjének módosítása. Ennek értelmében javasolt a korlátozott sebességű övezet és a parkolási övezet kijelölése. A forgalom további csillapítása érdekében erre a területre a 3,5 t súlykorlátozás bevezetése is javasolt. Megjegyezzük, hogy az övezetek határai nem kell, hogy megegyezzenek a tervezési terület határával. A Kossuth Lajos utcát és annak környékét a Széchenyi ligettől a József Attila utcáig forgalomcsillapított úttá kell alakítani, ami elsősorban a csomópontok átépítésével valósítható meg. Ezt a célt szolgálja a Tóth József utcai és a Petőfi Sándor utcai csomópontok körforgalmúvá történő átépítése. A Petőfi Sándor utcai csomópont kialakítása jelen tervezett beruházásoknak nem része, a későbbiekben az anyagi források rendelkezésre állásakor azonban a csomópont kialakítható. A városban az északra tartó forgalom a Petőfi Sándor utca – Ady Endre utca vonalon haladva, míg a délre tartó forgalom a Tóth József utca – Szent Imre herceg utca vonalán halad. Az előbbi esetben a jelen beavatkozások részeként a forgalom egyirányúsítása valósul meg. A belvárosban közlekedési szempontból a legfontosabb feladatok: A Kossuth Lajos utcai csomópontok végleges átépítése a folyamatos forgalom lefolyás biztosításával A kerékpárút hálózat kapcsolatainak kiépítése a belvároson keresztül A város Önkormányzata megbízta a Pro Urbe Kft-t, hogy a Szentes városközpont átalakításához kapcsolódó közlekedési koncepciót elkészítse. A tervet a Pro Urbe Kft. 54/09 számon leszállította. Az akcióterületi terv közlekedésfejlesztési javaslata az említett tanulmány eredményét veszi figyelembe. Az egyirányú úthálózat kialakításának több változatát vizsgálták meg, és az alábbiakat állapították meg:

97

Biztosítani kell a kiséri városrész forgalmának szabad lebonyolódását, az autóbuszpályaudvar csatlakozását és a kis utcák tehermentesítését. Ennek megfelelően javasolt a Petőfi Sándor utca egyirányúsítása az autóbuszpályaudvartól észak felé, és tovább az Ady utcáét a Munkácsy utcáig. Ezzel az autóbuszpályaudvar forgalmi rendje továbbra is megtartható. A Pro Urbe Kft. a részletes forgalomszámláláson alapuló vizsgálat és mikroszimuláció elemzésével határozta meg a várható forgalmi átrendeződést. Ebből megállapítható, hogy az egyirányúsítás első ütemű megvalósítása esetén is megvalósul a külső szakaszokon a forgalmi átrendeződés. A vizsgált utakon a keresztmetszeti forgalom nem, vagy csak kis mértékben növekszik. Ezen kívül makroszimulációs eljárással is megvizsgálták a Kossuth Lajos utcai körforgalmú csomópontok várható forgalmi viszonyait. Megállapították, hogy a Petőfi Sándor utca – Ady Endre utca csomópontban a jelenlegi állapothoz képest csökken a sorképződés. Ezzel szemben a Tóth József utca – Erzsébet tér csomópontban a Csongrádi út felől megnő a sorképződés esélye, főként a reggeli csúcsórában torlódás várható. A Pro Urbe Kft. tanulmányának a város forgalmi átalakítása egy jövőt érintő koncepcionális munka, amelynek a későbbi fejlesztési irányok kijelölése a célja, nem pedig az önkormányzat rövid távú vállalásainak a bemutatása. Így e koncepcionális elemeket a következő- 27,28,29. számú térképeken szemléltetünk. E koncepcióba illeszthető a jelenlegi rehabilitációs tevékenység során megvalósítani tervezett Petőfi és Ady Endre utcák egyirányúsítása, forgalomcsillapított átalakítása. A projektfejlesztés során az egyirányúsítás követelményeit figyelembe véve elkészültek az engedélyezési és a kivitelezési tervek is, amelyek az akcióterület jelenlegi fejlesztésére vonatkoznak. A tervezői feladat-meghatározás legfontosabb elemei a fenti megállapítások figyelembe vétele mellett a forgalomcsillapítás, a biztonságos kerékpáros közlekedés feltételeinek megteremtése, a parkolóhelyek megmaradásának az elősegítése, a zöldfelületek létrehozása volt. Az elkészült tervek a műszaki megvalósíthatóság feltételeit is figyelembe véve a lehető legnagyobb mértékben a fentieket támogatják.

98

Parkolás: Jelenleg az akcióterületen, az útépítéssel érinteni tervezett szakaszon (Ady-Petőfi utcák, Kossuth tér) 82 db parkolóhely található, a javasolt forgalmi változásokkal ebből 30 db szűnik meg, tehát 52 db marad. A vizsgálat kiterjedt a parkolóhelyek kihasználtságára is. Mivel a jelenlegi foglaltság általában 40 – 60% között van, a parkolóhelyek számának csökkenése a kihasználtság növekedését fogja eredményezni, ennek ellenére telítettségi problémák nem várhatók. Ennek az az oka, hogy a parkolási rendelet felülvizsgálata az akcióterületi terv véglegesítésének idején folyamatban van, az akcióterület Munkácsy utcai határánál megszüntetésre kerül a fizető parkolási rend. A 2010. év során megvalósult a Kossuth utca rekonstrukciója. Ennek alkalmával sor került az út és járdaburkolatok korszerűsítésére, új kerékpárút kialakítására, az egyes víznyelők, aknafedlapok szintbe helyezésére és az útpálya alatti szükséges közmű korszerűsítésekre. A Kossuth utca rekonstrukciója a parkolóhelyek átrendeződését is eredményezte. Az Előzetes Akcióterületi Tervhez a Pro Urbe Kft. által készített Ady-Petőfi utca elvi engedélyezési terveiben lényegesen több parkoló megszüntetése szerepelt, azonban a projektfejlesztés során az ingatlantulajdonosokkal és a vállalkozásokkal egyeztetve ez a szám mérsékelhető volt. Így a 2011-ben a Makadám Kft. által elkészített engedélyezési és kiviteli tervekben ez a szám 30 db-ra változott, így parkolóhelyek őrizhetők meg. Az összefoglaló táblázatban a Kossuth utcára vonatkozóan a már megvalósult értékek szerepelnek, az Ady és Petőfi utcákra és a Kossuth térre vonatkozóan pedig az elkészült kiviteli tervekben szereplő adatok találhatók. A Kossuth utca rekonstrukciójával a parkoló forgalom részben átrendeződött, jelentősebb telítettségi problémát a beavatkozás nem okozott. Az Ady – Petőfi utcák átalakítása (forgalomcsillapító átépítése) után sem várható telítettségi probléma, mivel a terület nagyobb parkolási tartalékkal rendelkezik, mint amennyi parkolóhely megszűnik. 44.számú. táblázat

Parkolási mutatók és azok változásai az Akcióterületen

99

Az útberuházás kapcsán a városközpont rehabilitáció kapcsán érintett parkolóhelyek alakulása

Jelenlegi férőhely

Tervezett férőhely

Változás

Ady utca

22

18

-4

Kossuth tér keleti oldal

16

10

-6

Fehér Ház előtt

29

10

-19

Petőfi utca

15

14

-1

82

52

-30

Összesen

100

27. számú térkép: Közlekedés-fejlesztés hosszabb távú koncepciója

101

Tömegközlekedés-fejlesztés 28. számú térkép

Kerékpárút-fejlesztés 29. számú térkép

102

3.4.3. Az akcióterületen belüli és az akcióterületet feltáró meglévő közműhálózat értékelése a megvalósíthatóság szempontjából Összefoglaló értékelés: A pályázat első fordulója során a közműhálózatok vonatkozásában teljes helyzetfeltárást kértünk. A helyzetfeltárással párhuzamosan valamennyi közműszolgáltatóval a kapcsolatot felvettük és véleményüket kértük megállapításaink vonatkozásában. A helyzetfelméréssel megbízott tervező cég középtávú (10-15 év) stratégiai célként fogalmazta meg az egyes közművekkel kapcsolatos fejlesztési lehetőségeket, kijelölte a közművek fejlesztésével kapcsolatos stratégiai irányokat. Jelenleg a közműszolgáltatókkal folytatott egyeztetéseink alapján megállapítható, hogy mind az akcióterületen, mind pedig a város egészére vonatkozóan a közművek a lakossági és közületi igényeket ki tudják elégíteni, így a közműrendszer átfogó rekonstrukciója nem képezi a jelen- városközpont rehabilitációs beavatkozások tárgyát, hanem egyfajta ajánlást fogalmaz meg a jövőt érintő fejlesztési koncepciók irányára vonatkozóan. Az akcióterület Szentes belvárosában, annak is a központi részén található. A jelenlegi város szerkezet meghatározza a közművek kiépítettségét, egyben jellegét is, melynek több befolyásoló tényezője volt. A belváros, egyben az akcióterület tengelyében helyezkedik el a Kossuth Lajos utca, mely egyben a város főutcájának. Közművesítés szempontjából is fő utcának tekinthető, mivel elsőnek kerültek a közművek kiépítésre. A Kossuth utcára csatlakozó utak közművesítése az elmúlt időszakoknak megfelelő igénnyel és kapacitásokkal épültek ki. A közművek kiépítettsége hűen tükrözi a belváros koronkénti megjelenését. Ennek megfelelően az akcióterületen a vízi-közművek már a közművesítés első időszakában kiépültek, míg az energiaközművek, villamosenergia-ellátás, gáz-, és távhőellátás az elmúlt 15-20 évben épült ki, illetve került átépítésre. A legfiatalabbnak tekinthető hírközlés közművei. Az akcióterületen belül megkezdődött a beépítés rehabilitációja és az utcák rekonstrukciója. Ezt példázza a Kiss Bálint utca, Kossuth tér elkészült fejlesztése, megújítása. A két rehabilitációs területen az út és a tér rekonstrukciójával együtt a közművek rekonstrukciója is megtörtént. Az akcióterületen belül a Kossuth Lajos utca rekonstrukciója várható első ütemként, ahol a burkolatmódosítás miatt minimál programként a meglévő aknák fedlapjainak szintbehelyezése, víznyelők áthelyezése, átépítése valósult meg 2010. évben. Az akcióterületen a beépítés megújításával a közterületek, utcák, parkok jelentős részének felújítására, korszerűsítésére is sort kell keríteni. Ennek értelmében a közterületek rekonstrukciója során a közművek felújítása, szükség szerinti cseréje, kiváltása szükséges. Az akcióterületen – Kossuth, Horváth M., Kígyó, Nagy F., Ady E., Munkácsy M., Kiss B., Kurca part, Tóth J., Hajdu L., Kossuth Lajos tér, József A., Szabadság tér, Petőfi S., Szent Anna, Erzsébet tér, Szent Imre herceg, Kisér utcákban - teljes közművesítésről beszélhetünk, a meglévő hálózatok a teljes közellátás lehetőségét biztosítják. Szentes rehabilitációs területén a szabályozási tervben foglalkoznak a közművek helyzetével, és ezeket e terv készítése során mint kiinduló pontot vettük figyelembe. A közép távon- koncepcionálisan javasolt beavatkozások az alábbiakban foglalhatók össze- közmű típusonként.

103

A koncepcionális javaslat összeállításához a város Önkormányzata rendelkezésre bocsátotta a terület közmű-genplán digitális rajzát, melyből jól láthatók a közműelrendezés jelenlegi helyzete, melyet a jövőbeni közterület rehabilitációs beavatkozások során, célszerű módosítani, egyes vezetékeket felbővíteni, illetve a rekonstrukciókat végrehajtani. E beruházások a jelenlegi beavatkozásoknak nem képezik részét, vélelmezhető, hogy a tervezett projektelemek fenntartási ideje alatt a jelenlegi rendszerek működőképesek maradnak, a közműszolgáltatókkal történt egyeztetések alapján a jelenlegi igényeket a rendszerkapacitások fedezik. Az 5 éven belül felújított utak közműrekonstrukcióját a következő időszaknál lehet figyelembe venni javasolt fejlesztésekkel. A tervezői észrevételek alapján az EATT és az ATT elkészítése közti időszakban az egyeztetések megtörténtek, a területen található szolgáltatók a szükséges mértékben gondoskodnak a hálózat esetleges fejlesztéséről. Mindezek alapján az alábbiakban szakáganként részletezésre kerülnek a tervezési területen kiépített vezetékek. Vízellátás Szentes város közüzemi vízellátása a városban szinte teljes körű. A belterületen a vezetékes ivóvízhálózat körvezetékes formában épült ki. Az ingatlanok vízellátása közel 100 %-osnak tekinthető a közvetlen belterületen. A város vízfelhasználása nagymértékben lakossági célú, de jelentősnek mondható a gazdasági, kereskedelmi szolgáltató, valamint az intézményi létesítmények vízfelhasználása is. A főhálózat gerincvezetéke NÁ 300 mm-es, mely a vízbázist köti össze a tározókkal, és egyben szétosztja a körvezetékes elosztóhálózatán keresztül az ingatlanok vízellátását. A Berekháti vízműtől a Vásárhelyi út, József A. utca nyomvonalon NÁ 300 méretű KM-PVC fővezeték húzódik a városközpontig /Kossuth utcáig/, tehát érinti az akcióterületet. A csomópont a Kossuth utca rekonstrukciója során (2010.) átépült. Szintén fővezetéknek tekinthető NÁ 200 mm-es azbesztcement nyomócső üzemel a Szent Imre herceg utca Petőfi S. utca Vásárhelyi út csomópont és a Kisér u. között. A fővezetékekről az akcióterület vízellátása NÁ 150 mm-es KM-PVC., illetve NÁ 100 mm-es elosztóhálózattal történik. Az akcióterület úthálózata mentén utcánként az elosztóhálózat a következő, melynek jövőbeni koncepcionális jelleggel javasolt átépítése az alábbi: Kossuth utca – NÁ 100 mm-es acny, felbővítés NÁ 150mm KPE vagy göv, áthelyezés Horváth M. utca – NÁ 100, NÁ 125 mm-es acny, csere NÁ100 mm KPE Kígyó utca - NÁ 100 mm-es acny, csere NÁ100 mm KPE Nagy F. utca - NÁ 100 mm-es acny, csere NÁ100 mm KPE Ady E. utca - NÁ 100 KM-PVC Munkácsy M. utca - NÁ 100 mm-es acny, csere NÁ100 mm KPE Kiss B. utca - NÁ 100 KM-PVC

104

Tóth J. utca - NÁ 100 acny csere NÁ100 mm KPE Hajdu L. utca - NÁ 100 KM-PVC Kossuth Lajos tér - NÁ 100 KM-PVC Szabadság tér NÁ 150 KM-PVC összekötés, körvezetékesítés Petőfi S. utca - NÁ 100 acny, felbővítés NÁ 150mm KPE vagy göv, áthelyezés Erzsébet tér - NÁ 100 acny, felbővítés NÁ 150mm KPE vagy göv Szent Anna utca - NÁ 100 acny, felbővítés NÁ 150mm KPE vagy göv Szent Imre herceg utca NÁ 200 mm acny csere NÁ200 mm KPE Kisér utca - NÁ 100 acny csere NÁ100 mm KPE A hálózat anyagára, átmérőjére nézve vegyes képet mutat, tükrözi a koronként alkalmazott csőanyagokat. Az elosztó-hálózat nagy része régi építésű acny vezeték. A legutóbbi csőkiváltások, rekonstrukciók - Szabadság tér, József Attila utca, Ady E. utca - műanyag KMPVC csövekből épültek át. A terület rehabilitációja során a közterületek burkolatának átépítésével, utca bútorozásával egy időben a régi építés NÁ 100 mm-es acny. vezetékek minimum D100 mm-re korszerű KPE vagy göv csövekre történő cseréjével célszerű számolni. A kis átmérőjű és nem megfelelő anyagú, teherbírású vezetékek felbővítése, cseréje indokolt a Kossuth Lajos , Petőfi Sándor utcáknál, - melyet már jeleztünk -, ahol az NÁ100 mm-es acny vezetékek NÁ 150 KPE, vagy göv vezetékekre javasoljuk átépíteni. A Kossuth Lajos (megvalósult beruházás), Petőfi Sándor utcák az akcióterület első fejlesztési ütemének tekinthetők. Szennyvízcsatornázás A városban és ennek megfelelően elválasztott rendszerű csatornahálózat üzem. A szennyvíz-elvezetés a városban 1964-ben kezdődött a szennyvíztisztító-telep I. ütemének megvalósításával. A város szennyvízcsatorna ellátottsági mutatója 2002-ben 36 % volt. 2003ban a Városközpont és Szentes-Kisér pályázaton támogatást nyert szennyvízcsatornahálózatának bővítésére. 2004-ben kezdődött a csatornaépítés kiviteli munkálatai az említett területeken, és most 2006. év végén került befejezésre. 2006-ban befejeződő program eredményeként a szennyvíz-csatornázottsági mutatója 92,3 %osra nőtt. A szennyvízcsatorna-hálózat gyűjtőrendszere gravitációs hálózat. Az egyes vízgyűjtőterületek gravitációs csatornái által összegyűjtött szennyvizek befogadói a vízgyűjtő-területek átemelői, melyek nyomóvezetéken továbbítják a szennyvizeket a központi átemelő felé, majd a központi átemelő 2x400 mm-es nyomóvezetéken a szennyvíztisztító-telepre. Az akcióterület terület szennyvízcsatorna-hálózata gravitációs rendszerű. A csatornák befogadója az 1. számú átemelő, mely a Nyíri köz 5752 hrsz.-ú ingatlanán került kiépítésre. Az átemelőhöz az Ady Endre u. Petőfi S. utca nyomvonalú területi főgyűjtő szállítja a szennyvizeket. A főgyűjtőre csatlakozik az akcióterület gyűjtőcsatornái. A szennyvízcsatorna az akcióterület valamennyi utcájában általában D 30 cm-es beton csövekből kiépült ki.

105

Az akcióterület szennyvízcsatorna-hálózata a város első csatornarendszere, melynek későbbi rekonstrukciója indokoltnak vehető. A szennyvíz-csatorna Kossuth utcai szakasza a 2010. évi útrekonstrukció során fel lett újítva, amelyet az üzemeltető korszerű technológiai eljárással valósított meg. Hasonlóan átépítésre javasolható a D 30 cm beton főgyűjtő Petőfi Sándor utcai szakasza, melynél az átépítés mellett, a csatorna felbővítése is indokolt. Az akcióterület valamennyi utcájában kiépült a szennyvízcsatorna. A csatornák D 30 cm betoncsövekből épültek. Ahogyan a már említett két fő út a Kossuth és a Petőfi utcai csatornáknál a rekonstrukciót tartjuk szükségesnek, úgy a többi beton anyagú csatornák, rekonstrukciója is indokolt, amennyiben az utcák szakaszos rekonstrukciója bekövetkezik. A főgyűjtőre csatlakozó gyűjtőcsatornáknál átépítés esetén a műanyag D 200 mm-es átmérőjű csatornák megfelelő vízszállító-képességgel rendelkeznek a szennyvízhozamok elszállítására. A csatornahálózat rekonstrukcióját a terület rehabilitációja esetén kell elindítani. Csapadékvíz elvezetés A városban a csapadék-vízelvezetés a város terepadottságai és talajmechanikai adottságai miatt mindig fontos feladat volt. A terep 80,5 - 85,0 mBf. szintek között váltakozik. A terepadottságokból adódóan a terület több vízgyűjtőre tagolódik. Az összegyülekező csapadékvizek a település területén közvetlenül, vagy a meglévő csapadékvíz csatornahálózaton, illetve árokhálózaton keresztül jutnak a befogadó vízfolyásokba. A városnak két nagy befogadója található, a nagyrészt É-D-i irányban húzódó Kurca és a Nagy-völgy csatorna. Zárt csapadékcsatornák a belvárosban és a lakótelepeken került kiépítésre, illetve bevásárlóközpontok, ipar-, és gazdasági területeknél. Az akcióterületen, mint a város belváros belvárosában zárt csapadékcsatorna üzemel. Az akcióterületen a szennyvízcsatornázáshoz hasonlóan a Kossuth Lajos (2010-ben megvalósult) és a Petőfi Sándor utca csatornáinak koncepcionális jelleggel történő átépítését felbővítését javasoljuk az elkészült vízjogi létesítési engedélyezési tervnek megfelelően. Gázellátás A város gázellátása több ütemben fejlődött, és jelen kiépítettsége a meglévő gázfogyasztás mellett a távlati igények kiadására is alkalmas. Szentes város a gázt DK-i és Ny-i irányból kapja két gázátadón az Algyő-Városföld távvezetékről, egyrészt 46 baros NÁ 100 mm-es acélvezetéken keresztül, illetve a Szentes 1 gázátadótól 8,0 baros nagy-középnyomású vezetéken. A Szentes 2 gázátadó állomás a Téglás u. mellett került kialakításra az előírt védőtávolságok betartásával, A gázátadó a Mol Rt. kezelésében áll. A DÉGÁZ RT. részére a gáz átadása 6 bar nyomáson történik. A fogadóállomás mellé telepítették a KÖGÁZ 3000 tip. 6/3 baros nyomásszabályozót. A nyomásszabályozóból kiinduló NÁ 200-as vezeték a város gázellátásának egyik gerincevezetéke. Itt megjegyezzük, hogy a nyomásszabályozótól indul ki az a nagy-középnyomású vezeték, mely Mindszent és Szegvár gázellátását biztosítja. A másik gerincvezeték a Nagyhegyi városrész felé északi területek biztonságos ellátására épült ki. Erről a 6 bar-os gerincvezetékről került megtáplálásra a meglévő 3 bar-os hálózat a Koszta J.u-nál, valamint a Dr. Berényi u. és a Dósai, Molnár u keresztezésében, a Wesselényi u.-i 6/3 bar nyomású szabályozón keresztül. A város gázellátása teljes-körűnek tekinthető.

106

Az akcióterület a gázellátása a kisnyomású rendszerrel került megoldásra. Az akcióterület középnyomású rendszerről kap gázellátást. A területen üzemelő kisnyomású gázelosztó hálózat körvezetékesnek tekinthető, mely nyomásszabályozók révén kétoldali betáplálással rendelkezik. A gázvezeték valamennyi utcában kiépült. A gázhálózat rekonstrukcióját a terület fejlesztésénél szintén figyelembe kell venni. Villamosenergia-ellátás A város villamosenergia-ellátása az egységes országos hálózati rendszerről kerül biztosításra. A 120 kV-os nagy-feszültségű országos hálózati rendszerről a Szarvasi úti 120/20 kV-os alállomásból 20 kV-os feszültség szinten történik. Az elektromos energiával való ellátottság Szentesen, a külterület kivételével teljesnek mondható. Az akcióterületen a középfeszültségű hálózat földkábeles kialakítású. A kisfeszültségű hálózat kialakítása megfelel a jelenlegi igényeknek. A kisfeszültségű hálózat rekonstrukcióját a terület megújításánál a többi közműhez hasonlóan szintén figyelembe kell venni. A közvilágítási hálózat a kisfeszültségű hálózattal közös nyomvonalon halad, egyrészt földkábeles, másrészt a kisfeszültségű tartóoszlopokra szerelt a világítótestekkel. Az akcióterületen belül a korszerű közvilágítás, térvilágítás megoldása szükséges a Kossuth Lajos és a Petőfi utcában, a várható első ütemként. Az akcióterület többi közterületén a középfeszültségű földkábeles hálózathoz, korszerű kis- ,és közvilágítási földkábeles hálózat kialakítása szükséges. Távhőellátás Szentes város távhőszolgáltató hálózatát, rendszerét a Szentes Városi Szolgáltató Kft. üzemelteti. A városi távhő-szolgáltató rendszer alapvetően öt nagy egymásra épülő objektumból és azok szoros kapcsolatából áll, melyek közül a Kurca parti beépítés (teljesen földgáz üzemű), a Debreceni utcai, a Kossuth utcai és a Kertvárosi lakótelepek fűtőművei földgáz és termálvíz üzeműek. A levegőtisztaság védelme érdekében a fűtési energiaellátást kötelezően távhővel kell biztosítani a távhőellátást azon meghatározott területeken ahol a vezetékrendszer kiépült és szabad kapacitással rendelkezik. A jelenleg távhővel ellátott létesítmények hőellátását továbbra is távhővel kell biztosítani. Új létesítménynél vagy felújítás esetén a hőellátás távhővel történő biztosításától eltérni csak a hőszolgáltató írásos nyilatkozata alapján, vagy a levegőtisztaság védelme szempontjából a távhővel egyenértékű műszaki megoldás alkalmazásával (pl.: termálvíz napenergia, szélenergia stb.) lehet. A városban termálvízre alapozott fejlesztések részére rendelkezésre áll a geotermikus energia. Szorgalmazni kell a geotermikus hőellátást. A javasolható a fűtőművek geotermikus energiára történő átalakítását.

107

Az akcióterületen - Kossuth téren - belül a távhőellátó vezeték átépítésre, korszerűsítésre került. A Kossuth Lajos és Petőfi Sándor utca rekonstrukciója során a távhő-ellátó vezetéknél a szerkezeti aknák szintbehelyezése várható. Távközlés Az akcióterületen a távbeszélő kábelek nagy része földkábeles, kisebb része légkábeles, melyeket a kisfeszültségű oszlopokra szereltek fel. A Kossuth Lajos utca mindkét oldali – közterületi – járdájában van távközlési hálózat részére alépítmény. A közterületi alépítményekből kapják az épületek az előfizetői hálózat föld alatti csatlakozásait a tápszekrényig. Zömében minden ingatlannak van saját – önálló – csatlakozása. A terület távbeszélő hálózata lehetőséget ad ISDN, ADSL állomások telepítésére is. A területen a hagyományos távbeszélő igényeken túlmenően az ISDN, ADSL (integrált), stb. szolgáltatásokat is biztosítani tudja az INVITEL Távközlési Szolgáltató Rt. a kiépült optikai hálózatról. A területen azonban az INVITEL Távközlési Szolgáltató Rt. kívül más adatátviteli szolgáltatók is jelen vannak. Az akcióterületen kiépítették a Kábel TV hálózatot. A TV kábelek részben a kisfeszültségű villamos hálózat tartóoszlopain haladnak, de a korszerűbb földkábeles hálózat is megtalálható. A Kábel TV hálózat a magyar közszolgálati és kereskedelmi adások vételén kívül a népszerű külföldi adók vételét is lehetővé teszi. Az akcióterületen a Kossuth Lajos és Petőfi Sándor utca rekonstrukciója során a hírközlés hálózat alépítményeinek fedlapját kell várhatóan szintbe helyezni, illetve járda és szegélymódosításnál kábelt kell kiváltani.

3.4.4. Lakáshelyzet Az akcióterületen 722 lakás található, ami a szentesi lakásállomány 4,3%-a. Az egy lakásra jutó lakosok száma 1,3 fő. A lakások minősége jónak nevezhető, alacsony komfortfokozatú a lakások 12,2%-a, ez a mutató általában kedvezőbb, mint a város más részein. Az akcióterület lakáshelyzetének adatai a Belváros és Szentes egészének viszonylatában 45. számú táblázat

Lakáshelyzetének adatai


Szentes összesen

1. Belváros


31 638*

7 785*

Lakásállomány (db) Alacsony komfort fokozatú lakások aránya

16 694* 25,5*

50 015* 8,1*

Akcióterület 908* (1125**) 722* 12,2*

*KSH 2001. népszámlálás adatok, ** Szentes Város Önkormányzat Népesség nyilvántartás 2010.

108

9. számú ábra: A lakásállomány

10. számú ábra: Komfort fokozat

Alacsony komfortfokozatú lakások aránya

A belváros lakásainak túlnyomó része 1990 előtt épült. A területen régi építésű és új építésű földszintes, illetve tetőtér-beépítéses lakóházak, illetve hagyományos és iparosított technológiával épített többszintes lakóházak egyaránt találhatók. A lakásállomány kb. fele származik 1945 előttről. A szocialista korszakban néhány tömbház épült (a Kossuth téren álló „Fehér Ház” és a Szabadság téri autóbusz-pályaudvar mögötti tömbházak). A családi házak (polgárházak) zöme a II. világháború előtt épült, de az akcióterület északi részén (pl. Munkácsy M. u.) vannak fiatalabb családi házak is. A beépítés jellemzően zártsoros, a szocialista korszak fejlesztései esetében szórt tömbös. A lakásállomány túlnyomó többsége magántulajdonban van. A lakások jellemző fűtési energiaforrása a földgáz. Az elmúlt 15 évben három nagyobb új lakóingatlan-fejlesztés valósult meg az akcióterületen. A Horváth Mihály utcában, a Kiss B.- Munkácsy Mihály u. sarkán, míg a Szent Imre herceg utcában egy szintén társasházi beruházás zajlott le.

109

Szentes Város Lakóépület-felújítási Programja, több terepszemle és ingatlanpiaci szakértőkkel folytatott beszélgetések alapján megállapíthatjuk, hogy a magántulajdonban lévő családi házak állapota az akcióterület északi részén általában kiváló, az akcióterület déli részén vegyes. A családi házak (polgárházak) háromnegyedében történt korszerűsítés az elmúlt 1015 évben. A társasházak és a bennük lévő lakások (pl. Fehér ház – Kossuth tér 5.) állapota nem megfelelő, így például a közművek elavultak, hiányzik a szigetelés, az épületek külső fala piszkos, a vakolat vagy a burkolat nem egy helyen mállik. A társasházak felújítása a közeljövőben elengedhetetlen.

110

Lakóépületek építési kora 30. számú térkép

111

Az önkormányzati tulajdonú ingatlanok listája 46. számú táblázat: Önkormányzati tulajdonú ingatlanok listája 100% - os Önkormányzati tulajdonban lévő családi lakóházak, hagyományos szerkezetű és iparosított technológiával épült többlakásos társasházak LAKÓHÁZ CÍME

HRSZ

Kossuth u. 10

ÉPÍTÉS ÉVE ANYAGA

830 1910 vegyes

LAKÁSOK SZÁMA 1

FELSZERELTSÉG komfortos

Önkormányzati tulajdonú lakásokat is tartalmazó lakóházak (társasházak): LAKÓHÁZ CÍME

HRSZ

ÉPÍTÉS ÉVE ANYAGA

LAKÁSOK SZÁMA

Ady Endre u. 7. Kossuth tér 5.

844 828/1

hagyományos 1915 tech. 1973 vázas

5622

hagyományos 1923 tech.

5

Petőfi u.1. Szent Imre H. u. 5

5606


3

5665


3

Szent Imre H. u. 12-14

2 22

FELSZERELTSÉG 1 komfortos 1 félkomfortos 22 összkomfortos 2 összkomfortos 2 komfortos 1 félkomfortos 2 komfortos 1 komfort nélküli 3 összkomfortos

31. számú térkép: Önkormányzati ingatlanok elhelyezkedése

112

3.4.5. Közigazgatási és közösségi szolgáltatásokat nyújtó közcélú létesítmények állapota A közigazgatási és közösségi szolgáltatások markáns jelenlétét mutatja, hogy a jogosultsági feltételek minimálisan előírt célértékét (3 db) jóval meghaladó mértékű számban fordulnak elő az akcióterületen (28 db), lásd részletesen a 3.3.10. sz. fejezetben. A közigazgatási és közösségi célú épületek állapota néhány kivétellel általában megfelelőnek mondható. jelentősebb felújítások történtek az elmúlt 15 év során, aminek következtében a önkormányzati, szociális, egyházi és kulturális létesítmények újultak meg. Ezek a következők voltak: - a Szent Erzsébet és a Kiss Bálint utcai iskolák: tornatermek kialakítása (1993), - a Városháza külső homlokzatának és kupolájának felújítása (2001) - a Klauzál utcai orvosi rendelő teljes rekonstrukciója (2005). - a volt Megyeháza külső és belső felújítása (2004-2005) - a Gólyásház (Petőfi u. 4.) helyreállítása (2006) (Művészetek Háza) - a Református Nagytemplom teljes felújítása (kivéve orgona) (2008) - a Kossuth tér 4. szám alatti egyházi épület idősek otthonává történő átalakítása (2008) - idősek otthona is (2008). Mindezek mellett az akcióterületen elhelyezkedő közigazgatási és a közösségi épületek egy része továbbra is felújításra vár. A létesítményeket és a felújítási igényt a következő táblázatban foglaljuk össze. A közigazgatási és közösségi célú létesítmények felújítása két lényeges célhoz igazodik, egyrészt a városkép javítása és ezzel a terület vonzerejének növelése, másrészt a közösség funkciók megerősítése, az identitást hordozó épületek megújítása célokhoz. Annak ellenére, hogy a fenti felújítási beavatkozásokra az elmúlt években sor került, az akcióterületen elhelyezkedő közigazgatási és a közösségi épületek egy része továbbra is felújításra vár. A létesítményeket és a felújítási igényt a következő táblázatban foglaljuk össze. 47. számú táblázat: Létesítmény Felújítási igény

Létesítmény Tokácsli (Városi) Galéria Ifjúsági Ház Szent Miklós templom Szent Anna templom Szentes Városi Bíróság és Ügyészség Városháza

Felújítási igény Korszerűsítés, felújítás Teljes korszerűsítés, akadálymentesítés; 2 szinten Homlokzat-felújítás Homlokzat-felújítás Homlokzat-felújítás Akadálymentesítés

Az akcióterület közigazgatási és közösségi szolgáltatásokat nyújtó közcélú létesítményekben igen gazdag, a kapacitás az igényeknek megfelelő. 1950-ig Szentes városa megyeszékhely volt, ezért sok a közcélú létesítmény, nagyobb városokban sem találunk a városközpontban ennyire gazdag intézmény-hálózatot, valamint közcélú és közösségi épületegyüttest.

113

Kapacitásbővítésre nincs szükség, azonban a meglévő intézmény-hálózat felújítása, funkcióinak erősítése fontos szempont.

3.5. Funkcióelemzés A városközpont akcióterület területi alapú funkcióelemzését az egyes funkciótípusok szerint külön-külön végezzük el. Lakófunkció elemzése. Az akcióterületen a belvárosias funkcionális tagozódásnak megfelelően a nem lakófunkciójú épületek vannak túlsúlyban, 87 ingatlan hordoz lakófunkciót, amely 722 lakást jelent. Ebből mindössze 35 van önkormányzati tulajdonban, amely nem éri el a lakásállomány 9%-át. A helyi lakásállomány a szentesi lakásállomány 4,3%-át teszi ki. A lakások minősége jónak nevezhető, alacsony komfortfokozatú a lakások 12,2%-a, ez a mutató általában kedvezőbb, mint a város más részein. A városközpont rendelkezik a város egyik legértékesebb lakóterületével is. A lakófunkció területi eloszlásáról elmondható, hogy a lakásállomány felét alkotó, 1945 előtt épült lakások képezik a helyi lakásállomány vázát, területi koncentrációt, és ezzel együtt egységes városképet alkotnak az akcióterület északi és déli részén fekvő tömbökben. Minőségük területi megoszlásuk alapján ketté osztható; az északi részen kiváló, a déli területen erősen vegyes. A szocialista korszak jellegzetes beépítését képviselő tömbházak az akcióterület középső részén koncentrálódnak. Az elmúlt 20 év lakófunkciójú beruházásai szétszórtan jelennek meg az akcióterületen. Szentes Város Lakóépület-felújítási Programja, több terepszemle és ingatlanpiaci szakértőkkel folytatott beszélgetések alapján megállapítható, hogy A családi házak (polgárházak) háromnegyedében történt korszerűsítés az elmúlt 10-15 évben. A társasházak és a bennük lévő lakások (pl. Fehér ház – Kossuth tér 5.) állapota nem megfelelő, a társasházak felújítása a közeljövőben elengedhetetlen. Erre az igényre reagál az akcióterületi fejlesztés. Az akcióterületen belül a lakófunkció további megerősítésére nincs szükség, viszont a városképi és életminőségi szempontok alapján történő minőségi fejlesztése a következő évek során nem maradhat el. Városközponti funkció Városközpont akkor nevezhető igazán városközpontnak, ha a társadalmi-közösségi és gazdasági élet szervezését, irányítását ellátó intézmények jelentős koncentrációja, azaz, a funkciógazdagság kimutatható a területen. Szentes Belvárosa, és ezen belül az akcióterület városközponti funkciókban igen gazdag. A szerves településfejlődésnek köszönhetően rendelkezik klasszikus városközponti funkciót hordozó épületállománnyal, intézményekkel, valódi belvárossal, amelyek nem csupán Szentes, hanem tágabb térségének szervezését is ellátják. Az akcióterületen belül nagy számban, koncentráltan helyezkednek el a központi közösségi funkcióknak otthont adó ingatlanok: oktatási intézmények, egészségügyi és művelődési intézmények, egyházi ingatlanok, stb. (29 ingatlan). Hasonló mondható el a közigazgatási és egyéb közszolgáltatást nyújtó funkcióról, Városháza, Bíróság, Földhivatal, stb. (18 ingatlan). A városközpont egyben a gazdasági élet irányítását ellátó irodai, üzleti szolgáltató funkcióban

114

is erős, 38 bank, iroda és egyéb gazdasági szolgáltatás található a területen. A bemutatott funkciók mindegyike túlnő a város határain. A vendéglátóipari, rekreációs funkcióval rendelkező kapacitásokban tapasztalható egyedül hiány. Különösen ebből a szempontból a közeljövő fontos feladata az idegenforgalmi és vendéglátóipari funkció megerősítése, az ehhez szükséges fizikai infrastruktúra fejlesztése. Az egyes városközponti funkció meghatározó intézményének illetékességi területe 48. számú táblázat Az egyes városközponti funkció meghatározó intézményének illetékességi területe

Intézmény neve Okmányiroda Árpádhalom Nagytőke Fábiánsebestyén Derekegyház Eperjes Nagymágocs Szegvár

Eljutási idő:/perc/

Távolság:/km/

0:23 0:15 0:14 0:15 0:24 0:21 0:13

26 16 15 13 26 21 11

ÁNTSZ Szentesi, Csongrádi, Kistelki Kistérségi Intézete Árpádhalom 0:23 Derekegyház 0:15 Fábiánsebestyén 0:14 Eperjes 0:24 Nagymágocs 0:21 Szegvár 0:13 Nagytőke 0:15 Ópusztaszer 0:37 Csanytelek 0:38 Csongrád 0:25 Felgyő 0:29 Tömörkény 0:39 Baks 0:33 Balástya 0:51 Csengele 0:57 Kistelek 0:44 Pusztaszer 0:49

26 13 15 26 21 11 16 33 30 21 22 33 28 46 55 40 44

Tűzoltóság Derekegyház Fábiánsebestyén Nagytőke Szegvár

13 15 16 11

0:16 0:15 0:17 0:15

Regionális Munkaügyi Központ Kistérségi Kirendeltség Árpádhalom 0:24 Nagytőke 0:17 Fábiánsebestyén 0:15 Derekegyház 0:16 Eperjes 0:26 Nagymágocs 0:23

26 16 15 13 26 21

115

Szegvár

Városi Bíróság Árpádhalom. Derekegyház Eperjes Fábiánsebestyén Nagymágocs Nagytőke Szegvár Szentesi Rendőrkapitányság Árpádhalom. Derekegyház Eperjes Fábiánsebestyén Nagymágocs Nagytőke Szegvár Polgári védelem Árpádhalom Csanytelek Csongrád Derekegyház Eperjes Fábiánsebestyén Felgyő Nagymágocs Nagytőke Szegvár Tömörkény

0:15

11

0:23 0:15 0:24 0:14 0:21 0:15 0:13

26 13 26 15 21 16 11

0:24 0:16 0:26 0:15 0:23 0:17 0:15

26 13 26 15 21 16 11

0:23 0:38 0:25 0:15 0:24 0:14 0:29 0:21 0:15 0:13 0:39

26 30 21 13 26 15 22 21 16 11 33

116

A legjelentősebb illetékességi területtel rendelkező ÁNTSZ vonzáskörzete 32. számú térkép

Gazdasági funkció A városközpont a település gazdasági életében központi, irányító szerepet játszik elsősorban kiskereskedelmi és irodafunkciója révén. 101 kiskereskedelmi egység található az akcióterületen, amelyhez mindösszesen 6 vendéglátó egység csatlakozik. A pénzügyi szolgáltatások terén 4 pénzintézet rendelkezik telephellyel az akcióterületen. A kiskereskedelmi kínálat és különösen a banki szolgáltatások vonzáskörzete túlnő a városhatáron is. Ettől függetlenül a gazdasági funkció terén jelentős tartalékai vannak az akcióterületnek, amely a meglévő funkciók erősítésén túl a funkcióerősítő fejlesztések szükségességét is felveti. Kereskedelmi funkció A városközpont gazdasági-társadalmi életének meghatározó eleme a kereskedelmi funkciók jelenléte. A kiskereskedelmi funkció jelenléte megfelelőnek, de az adottságokhoz mérten továbbfejlesztendőnek ítélhető az akcióterületen. A vendéglátóhelyi szolgáltatások esetében mutatható ki alulfejlettség, amelyen azért is szükséges javítani, mert elsődleges ez az a funkció, amely nem csak a helyi igények kielégítését szolgálja. A kereskedelmi funkció megerősítése a szolgáltatásbővítést célzó fejlesztésekkel párhuzamosan várható. Turisztikai-rekreációs funkció A turisztikai funkció az akcióterületen rendkívüli mértékben elmarad az adottságok nyújtotta lehetőségektől, amely megmutatkozik a gyér szállásférőhelyek számában, rekreációs szolgáltatások alacsony kínálatában és a vendéglátóhelyi kapacitás hiányában. A funkció bővítése az akcióterületi fejlesztések kiemelt célja, hiszen az akcióterület zászlóshajó projektje, a Petőfi Szálló fejlesztése a legjelentősebb funkcióbővítő beavatkozás.

117

Városképi-közterületi funkció Az akcióterület Szentes városképileg legértékesebb, legvonzóbb területe; itt helyezkednek el a település legértékesebb épületei, polgárházai, egyházi épületei, és a sajátos közterületi láncolat, amely különleges hangulatot ad a városnak. A terület adottságai megfelelő alapot nyújtanak ahhoz, hogy a városkép egységesítésével, az elmaradt köz és magántulajdonú épületfelújítások, és közterület-rehabilitáció eredményeként egy vonzó, további fejlesztések számára alkalmas, a mai kor színvonalának megfelelő belvárosi környezet alakuljon ki. A városkép és közterületi funkció megerősítésére azért van szükség, mert jele állapotában nem felel meg a közösségi és gazdasági funkciók által keltett igényeknek. Közösségi funkció Az akcióterületen belül és közvetlen környezetében koncentrálódnak a város közösségi életének meghatározó létesítményei, a kulturális élet meghatározó intézményei. Különleges adottsága a területnek a markáns egyházi jelenlét, 6 ingatlan rendelkezik egyházi funkcióval. Ezen felül a múzeumok, a galéria, a mozi és színház, a konferencia központ és más intézmény erősíti a funkcionális gazdagságot, azonban a szolgáltatások színvonalának, az ingatlanok és környezetük fejlesztése elengedhetetlen annak érdekében, hogy funkciójukat közösségi és gazdasági szempontból eredményesebben végezhessék. Az akcióterületen helyezkednek el templomok és intézményeik, múzeumok, a Színház, a mozi, a Konferenciaközpont és az Ifjúsági ház. Közszféra és közszolgáltató funkció Az erős városközponti szerep nagyrészt a hangsúlyos közszféra és közszolgáltató funkciónak köszönhető, ahol a korábbiakhoz hasonlóan a funkció erősítésére, a közszolgáltatási színvonal emelésére van szükség, amelyhez elengedhetetlen bizonyos fizikai-műszaki felújítások végrehajtása. Az akcióterületen található a Polgármesteri Hivatal, a Bíróság, a Levéltár, a Gyerekkönyvtár, a Földhivatal, a Posta, a Cigány kisebbségi önkormányzat, pártirodák, a Városellátó Intézmény, a Civil TV, Újság szerkesztőségek, Szentes Kistérség Többcélú Társulása, Csongrád Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal (falugazdász), Főállatorvos, Szentes Rádió. Humán szolgáltatási funkció A humán szolgáltatásokon belül a városközpontban koncentrálódik az oktatási intézmények közül 3 általános iskola és három középiskola, valamint két óvoda és egy bölcsőde. A szociális ellátó intézmények közül a családsegítő központ, idősek otthona, és gondozási központ. Kistérségi funkció A városközpont nem csak Szentes szervezését látja el, jelentős számú térségi vonzáskörzettel rendelkező intézmény található a területen. Itt helyezkedik el a Szentes Kistérség Többcélú Társulása, Csongrád Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal (falugazdász), Főállatorvos. Ezen felül az okmányiroda, munkaügyi központ és APEH helyi kirendeltsége, az ÁNTSZ, vagy éppen a tűzoltóság, polgárvédelem jelentős vonzáskörzettel rendelkezik.

118

3.6. A tulajdonviszonyok értékelése 33. sz. térkép: Tulajdonviszonyok az akcióterületen

Forrás: Szentes Város Önkormányzata 2011–es adatok alapján

119

A tulajdonviszonyok vizsgálata az egyes helyrajzi számokhoz tartozó ingatanok tulajdonlapjai alapján készült. A fenti tematikus térkép áttekintést ad az akcióterület tulajdoni viszonyairól, amelynek részletes ismerete elengedhetetlen a városrehabilitációs tevékenység alátámasztása szempontjából. Az akcióterület DAOP pályázat projektjeivel érintett ingatlanok 34. sz. térkép: Az akcióterület DAOP pályázat során érintett ingatlanjainak tulajdonviszonya

Forrás: Szentes Város Önkormányzata 2008-as adatok alapján

120

49. számú. táblázat

Az akcióterület DAOP pályázat projektjeivel érintett ingatlanok

Projekt megnevezése Tokácsli (Városi) Galéria felújítása

Az ingatlan természetbeni helye Kossuth tér 5.

Helyrajzi száma

Ady Endre utca 2.

26/2

Ady Endre utca 4.

27

Kiss Bálint utca 3.

26/1


Kossuth Lajos 829/1/A/3 utca 8.

Kurca-híd felújítása és bővítése gyalogos forgalom számára

Kurca híd Kossuth Lajos utca7931/2 Csongrádi út találkozásánál

5589/1, 5589/2, Kossuth Lajos utca közvilágítás 5589/3, korszerűsítés, Kurcától a Kossuth Lajos 5589/4, Horváth M. utcáig, körforgalom utca 5589/5 megépítése 22 5621/1 848

Horváth Mihály utcai járda építése

Ortodox templom

Szent Miklós tér Horváth Mihály utca

827

Tulajdonosi szerkezet Szentes Város Önkormányzata

828/1/A/32

Közgé Kert felújítása


Funkciója (lakás, üzlet stb.)

tulajdonos: Magyar Állam vagyonkezelő: Honvédelmi Minisztérium használó: HM Rekreációs és Kultúrális Közhasznú Nonprofit Kft. kultúrház A pályázat első fordulójában konzorciumi partner volt, azonban a második fordulóban a partnerséget nem vállalta, így a projektfejlesztés során kikerült a konzorciumból. Szentes Város Önkormányzata beépítetlen Az ingatlan közterületté terület, átminősítése megtörtént, ezzel közterület eleget téve az első fordulós Bíráló Bizottsági feltételnek. Szentes Város Önkormányzata A projektfejlesztés során a Közgéintézmény kert projektelem része az ingatlan kertjének a felújítása. Szentes Város Önkormányzata intézmény Szolgalmi jog: elektromos kábel, földgázvezeték közterület, híd

közterület

templom

Szentes Város Önkormányzata Vezetékjog: DÉMÁSZ HÁLÓZATI ELOSZTÓ Kft. Szentes Város Önkormányzata Vezetékjog: INVITEL TÁVKÖZLÉSI ZRt. Távközlési vezeték szolgalmi jog: MAGYAR TÁVKÖZLÉSI BEFEKTETÉSI RT. Használati jog: DÉMÁSZ HÁLÓZATI ELOSZTÓ Kft. Szent Miklós Magyar Ortodox Egyházközség A projektfejlesztés során az Egyház a hozzájárulsát megadta, partnerként történő bevonása nem indokolt, mivel az épületet a beruházás nem érinti, csupán az épületnek helyet adó úszótelket.

828/6

közterület


848

közterület


121

Petőfi Sándor utca átalakítása a Kossuth utcától a Szabadság térig

Evangélikus templom körüli terület kertépítészete

Fehér ház előtti tér kialakítása Szabadság tér- autóbusz pu. nem fedett kerékpártároló kialakítása Ady Endre utca- bevásárló utca kialakítása

Ady Endre utca 1.-3. homlokzat felújítása

Fehérház üzleti portál felújítása és belső udvar rendezése

Petőfi Sándor utca

5603/1, 5603/2, 5603/3 5589/2 5589/3 5589/4

közterület


5590

templom

5592/2

közterület

egyházi A tulajdonos a projektfejlesztés során a hozzájárulását megadta. Konzorciumi partnerként történő bevonása nem indokolt, mivel a templom épületét a beruházás nem érinti, csupán az épületnek helyet adó úszótelket. Szentes Város Önkormányzata

közterület


Szabadség tér

5592/2;5587; közterület 5541/67


Ady Endre utca

826

közterület


üzlet

vegyes Szentes Város Önkormányzata és magán A magántulajdonosok konzorciumi partnerként történő bevonása megtörtént, az első fordulós konzorciumi részvétel megerősítése mellett. Az épület projekt által nem érintett részében lakás hasznosítású ingatlan található, a tulajdonos nem vesz részt a projektben, hanem a rá eső beruházási költséget maga viseli.

üzlet, lakóház

magán A projektfejlesztés során az ingatlan tulajdonosa a konzorciumba bevonásra került, a konzorciumi tagságát megerősítette a második fordulóban is.

intézmény

vegyes Szentes Város Önkormányzata és magán A projektfejlesztés során a magántulajdonosok közül új belépőként a Méker Textilház Bt a ___/___hrsz alatt, a Hunor Coop Zrt a ___/___hrsz alatt bevonásra került a konzorciumba. A többi magántulajdonos jogi és/vagy pályázati feltételeknek nem tud/akar eleget tenni, így nem tudtak a konzorciumban részt venni, a fejlesztés nem érinti ezeket az ingatlanokat.

Evangélikus templom

Kossuth Lajos 22 tér

Ady Endre utca 1

840/2

Ady Endre utca 3

841

Kossuth tér 5.

828/1/A/3, 828/1/A/4, 828/1/A/5, 828/1/A/6, 828/1/A/8, 828/1/A/10, 828/1/A/11, 828/1/A/14, 828/1/A/15, 828/1/A/16, 828/1/A/18, 828/1/A/19, 828/1/A/20 828/1/A/22 828/1/A/23 828/1/A/24

122

5627

bíróság

tulajdonos: Magyar Állam vagyonkezelő: Országos Igazságszolgáltatási Tanács használó: Szentes városi Bíróság A projektfejlesztés során a konzorciumi partnerség megerősítésre került.

Vállalkozói Központ korszerűsítése, felújítása Kossuth tér 5.

828/1/A/7

intézmény


Kossuth tér 5

828/1/A/7

intézmény


Szentes Városi Bíróság és Ügyészség épületének tető- és homlokzat felújítása

Civil TV

Erzsébet tér 4

A tervezési területen mindegyik tulajdonformával találkozhatunk: Köztulajdont (város vagy megyei önkormányzat, állami) alkotnak: o a városi közintézmények nagy része, a Pefőfi Szálló és Tóth József Színház o megyei: Péter Pál ház, Fényírda o állami: Bíróság, és a mellette lévő beépítetlen telek Egyházi tulajdont alkotnak: o a református egyház ingatlanjai o a római katolikus egyház ingatlanjai o az evangélikus templom o ortodox templom Magántulajdont jelentenek: o Egy szövetkezeti társasház o Magántulajdonban lévő lakóépületek o Posta, Invitel o Volán Buszpályaudvar Vegyes tulajdont jelentenek: o Társasházak, üzletek. Az akcióterület épületei közül 27-ben található önkormányzati tulajdon. Ezek közül 3 beépítetlen terület van 100%-ban önkormányzati tulajdonban. Két lakóingatlan esetében (Ady Endre u. 7., Horváth M. u. 12.) vegyes tulajdon áll fenn, az önkormányzati tulajdon mellett magántulajdon is található ezekben az ingatlanokban. A köztulajdon további szereplői – Csongrád Megye Önkormányzata, Magyar Állam – mindösszesen 5 ingatlant tulajdonolnak. Sajátos helyi adottság, hogy az akcióterület épületei közül 11 egyházi tulajdon alá tartozik. 24 épület esetében áll fenn vegyes tulajdonviszony a városi önkormányzat és magántulajdon között. Egy szövetkezeti tulajdonú ingatlan található az akcióterületen belül. 62 ingatlan, azaz a felépítményes ingatlanok közel fele (48%) tisztán magántulajdonban van. Az akcióterület lakásai 90%-ban magántulajdonban vannak. A tulajdonviszonyok elemzése alapján kiemelhető a közszféra domináns jelenléte, és az egyházi tulajdonon markáns jelenléte. A városközponti funkciónak megfelelően többségben vannak a nem lakás céljára hasznosított épületek. A 24 irodából 3 kivételével mindegyik önkormányzati tulajdonban van, az 54 üzletnek a 40%a van önkormányzati tulajdonban.

123

3.7.A tulajdonosi, együttműködési szándékok feltérképezése Az akcióterületen rendkívül sok közintézmény, egyházi létesítmény található. Valamint jelentős a kiskereskedelmi és vendéglátó üzleteknek a száma. Ezekre mind, mint potenciális partnerekre lehet számítani a fejlesztés során. Különösen az Ady Endre utca kiskereskedelmi és vendéglátó egységei érintettek az utca humanizálásához kapcsolódóan. Az egyeztetések során a projekthez való hozzáállásuk pozitív volt, támogatják a projektet mind anyagi, mind egyéb eszközökkel.  Épületfelújítások: o Fehérház, Vállalkozói központ, Tokácsli (Városi) Galéria o Szentes Városi Bíróság és Ügyészség, o Diákpince, o Ady Endre utca páratlan oldal 1-3  Közterületrendezések: o Kossuth L. u. körforgalom, közvilágítás, o Szent Miklós templom környezetének rendezése o Horváth Mihály utcai járda o Petőfi Sándor utca a Kossuth utcától a Szabadság térig o Evangélikus templom körüli terület o Fehér ház előtti tér o Szabadság tér- autóbusz pu. nem fedett kerékpártároló o Ady Endre utca

124

Közintézmény, mely nem önkormányzati tulajdon, és nem az önkormányzat működteti: 50. számú. táblázat

Nem önkormányzati intézmények fejlesztési szándékai

Intézmény Szándék Szentes Városi Bíróság épületének homlokzat- és tetőfelújítása Bíróság és Ügyészség


forrás DAOP pályázat

Egyházi intézmények fejlesztési szándékai

Intézmény

Szándék Szt Miklós templom környezetének átformálása, Ortodox Egyház akadálymentes megközelítésének biztosítása, önkormányzati projekt Evangélikus templom környezetének kertépítészeti Evangélikus kialakítása, önkormányzati projekt. /tetőfelújítás Egyház befejeződött./ Szt Anna templom és kertjének felújítása (műemlék), Katolikus saját projekt. /Katolikus általános iskola felújítása Egyház elkészült./

forrás DAOP pályázat DAOP pályázat FVM pályázat

3.8. Piaci igények, lehetőségek felmérése 3.8.1 Általános megállapítások Mint láttuk, a fejlesztés célterülete – összhangban Szentes Integrált Városfejlesztési Stratégiájával – magában foglalja Szentes belvárosának legnagyobb részét, a legfontosabb közintézményekkel, iskolákkal és a jellemző belvárosi kiskereskedelmi üzletekkel együtt. Az akcióterület zászlóshajó-projektje, a Petőfi Szálló és közvetlen környezetének teljeskörű rehabilitációja mellé a környező belvárosi terek, épületek egy részének rekonstrukciója társul. Ezekhez különféle gazdaságfejlesztési, közterület-fejlesztési, ingatlanfejlesztési és nem beruházási jellegű projektek is kapcsolódnak majd, mint például a Petőfi Szálló körüli és a Kurca-menti terület rendezése, sétálóutcák kialakítása, vállalkozói központ fejlesztése, a Kossuth tér közösségi célú továbbfejlesztése, az ún. Fehér Ház és közvetlen környezetének gazdaságfejlesztési szempontokat is figyelembe vevő humanizálása, a területen fekvő templomok környezetének, kertjeinek rendezése stb. Az akcióterület fejlesztése a társadalmi kohézió erősítését is szolgálja (pl. a Kossuth tér továbbfejlesztése: sétálóutcák (korzók) kialakítása, nyári színház felépítése stb.; Kurca menti sétány fejlesztése) és közvetlen gazdaságfejlesztő szerepe is van (pl. vállalkozók üzleteinek megújítása, üzletsor kialakítása a Posta épületének keleti oldalán). A közösségi támogatással összhangban, de magánforrásból megvalósul a Petőfi Szálló megújítása, ennek az egyik fő célja az idegenforgalom infrastruktúrájának javítása, ami magában foglalja a városi környezet megújítását, egy vonzó, a jelenleginél nyugodtabb, kisebb forgalmú belváros kialakítását. A piaci igények kielégítésére tehát mind a köz- mind a magánszféra beruházásaira is szükség van. Nagyon fontos megemlíteni, hogy a fejlesztés egyes elemei összhangban vannak Szentes történelmi adottságaival és társadalmi hagyományaival. A nagy zöldterületekkel, számos műemlékkel és nevezetes templommal rendelkező akcióterület a közösségi-gazdasági jellegű ingatlanfejlesztésnek ideális helyszíne. Szentes és az egész Alsó-Tisza-vidék látnivalói,

125

valamint a városban megrendezésre kerülő nagyszabású események (pl. a nyári színháztalálkozók) igénylik a városi szálláshely-kapacitás növelését. Ez jelentős forgalomnövekedést generál a belvárosban, de a projekt részeként megvalósítandó forgalomcsillapítás (sétálóutca, kerékpárút építése), valamint mélygarázs építése az ebből származó kockázatokat minimalizálja. Szentes belvárosának adottságaira alapozva megvalósítható az a cél, hogy a fejlesztés egyszerre szolgálja a turizmus, a városi gazdaság és a helyi lakosság igényeit. A továbbfejlesztendő zöldterületek, sétányok, korzók rendkívül kedvező helyszínt nyújtanak a közösségi funkcióknak, amiből a területen működő és ide betelepítendő gazdasági szervezetek is profitálhatnak. Az elkövetkezendő évek beavatkozásainak eredményeként megerősödik a turizmus, a vendéglátás, a rekreáció szerepe, ami javítja a városközpont imázsát. Ennek következében a holtpontról elmozduló ingatlanárakkal, fejlődő gazdasági szektorral számolhatunk és ezzel együtt a napjainkban gyorsan felértékelődő környezeti szempontok érvényesítésére is széles lehetőség nyílik. Az akcióterület piaci igényeit, lehetőségeit önmagában sokszor nehéz lenne értelmezni, ezért ahol ez szükségesnek mutatkozik, célszerű Szentes egészére történő kitekintést, összehasonlítást tenni. Elöljáróban fontos megállapítanunk, hogy egy alföldi kisváros esetén a belváros fejlesztése, dinamizálása az egész településre, sőt még a tágabb térségre is kisugárzó jelentőséggel bír.

3.8.2 A fejlesztés gazdasági igényei Az akcióterület a város gazdaságának egyik központja, kiskereskedelmi centrum, mindemellett jelentős hiányosságok figyelhetők meg a gazdaság szerkezetében. Az nem nevezhető hátrányosnak, hogy a terület ipari jelentősége elenyésző, de az már probléma, hogy nagyon alacsony a város és környéke iparában játszott irányító szerep. Viszonylag kevés a magáncégek által használt irodahelység, vagy irodának használt lakás is (összesen 10 db), ennek hiányában a cégek központjai nem az akcióterületbe települnek. Az Önkormányzat tulajdonában 24 iroda van, ezeknek egy részét magáncégek használják. A gazdasági szereplőkkel folytatott egyeztetés alapján egyértelmű, hogy a belváros gazdaságának dinamizálása érdekében szükség van a városközpont vonzóvá tételére. A helyi kiskereskedelem számára nagy kihívást jelentő multinacionális vállalkozások kedvezőtlen hatásait egy dinamikus, élő belvárossal lehet ellensúlyozni, ami a helyszínen fogyasztani szándékozón népességet vonz. A gazdaságfejlesztés a 2008. évi gazdasági-pénzügyi válság kezdete óta minden településen létfontosságúvá vált. Úgy is fogalmazhatunk, hogy a települési önkormányzatok alapigénye, lételeme a helyi gazdaság erősítése, mert enélkül a település elveszíti hosszútávú kibontakozási esélyeit. Ennek érdekében jelen ATT jelentős gazdaságfejlesztési célú tevékenységet szorgalmaz a közszféra számára. Fontos hiányossága Szentesnek, hogy gyakorlatilag hiányzik az idegenforgalom infrastruktúrája, nincs szálloda, megfelelő számú vendéglő. A kereskedelmi és magánszálláshelyek száma megyei összehasonlításban nagyon alacsonynak mondható, a város vetélytársának számító Hódmezővásárhely és Csongrád is messze megelőzi a kereskedelmi és magánszálláshelyek számában. Ezek létesítési feltételeinek megteremtése a városfejlesztés egyik legfontosabb feladata, mivel az akcióterület a legkiválóbb adottságú városrész a turizmus szervezéséhez és lebonyolításához.

126

Idegenforgalmi adatok Csongrád megye városaiban, 2007 52. számú táblázat Idegenforgalmi adatok Csongrád megye városaiban, 2007 Kereskedelmi szálláshely Város

Szeged Hódmezővásárhely

férőhely

vendégéjszaka

Magánszálláshely

ebből: külföldi


egy férőhelyre jutó vendégéjszaka

férőhely

vendégéjszaka

7 954

261 099

72 614

1,9

32,8

395

21 608

ebből: külföldi


egy szállásadóra jutó vendégéjszak a

1 931

2,5

317,8 149,0

818

31 175

17 894

3,8

38,1

139

3 724

91

4,2

1 012

11 771

1 883

2,3

11,6

108

1 453

616

2,7

90,8

Kistelek

150

5 970

2 468

1,6

39,8

96

1 569

180

1,8

313,8

Makó

295

7 029

4 079

1,6

23,8

41

595

355

1,5

85,0

Mindszent

125

362

–

1,5

2,9

35

225

30

2,9

45,0

Mórahalom

62

13 664

1 311

2,6

220,4

261

12 324

1 559

3,0

251,5

Sándorfalva

–

844

–

1,1

–

8

–

–

–

–

Csongrád

Szentes Összesen

363

23 252

8 507

2,9

64,1

48

1 564

16

1,4

260,7

10 779

355 166

108 756

2,0

32,9

1 131

43 062

4 778

2,6

236,6

Forrás: KSH

Az akcióterületen tervezett beavatkozások egyik fontos feladata a helyi közintézményekhez illetve gazdasági egységekhez való jobb hozzáférés biztosítása. Ezt a célt szolgálja a gyalogos illetve kerékpáros infrastruktúra bővítése, ami dinamizálhatja a belváros és az akcióterület kiskereskedelmét. Erre nagy igény mutatkozik, mert jelenleg az általános fizetős parkolási rendszer miatt a belvárosi gazdasági szereplők gyakran érzik úgy, hogy hátrányban vannak a belvároson kívüli versenytársaikkal szemben. 3.8.3 Lakáspiaci helyzet és igények A fejlesztés egyik nagyon fontos célja egy olyan belvárosi városi környezet kialakítása, amely vonzóvá teszi az akcióterületet, de magát az egész belvárost is, ezáltal sikerülhet növelni a terület népességmegtartó erejét, s ezzel együtt sikerül dinamizálni a helyi gazdasági szektort is. Az egész szentesi ingatlanpiac nem túlzottan dinamikus, kevés az új építésű lakás, alacsony a lakáskínálat, ennek következtében magasak az ingatlanárak. Mindezek kedvezőtlenül hatnak a demográfiai folyamatokra, nő az elvándorlás mértéke, a fiatalok nem képesek a településen saját lakást vásárolni. A kevés építési telek következtében a város nem vonzó célpont a befektetőknek és az alacsony használtingatlan-kínálat miatt nem kínál lehetőséget az itt letelepedni, illetve a környéken ingatlant vásárolni szándékozóknak sem. Mindennek következménye a várost sújtó folyamatos elvándorlás. A belföldi vándorlási különbözet 2006ban -4,8 ezrelék, 2007-ben már -8,1 ezrelék volt, ami a megye városai közül az egyik legrosszabb mutató. Az elmondottakból kikövetkeztethető, hogy az új építésű lakások száma is rendkívül alacsony.

53.számú táblázat Vándorlási különbözet Csongrád megye városaiban, 2006; 2007

127

Belföldi Belföldi vándorlási vándorlási Város különbözet különbözet 2006 (ezer 2007 (ezer lakosra) lakosra) Szeged 7,4 9,0 Hódmezővásárhely 1,4 -1,1 Csongrád -2,5 3,8 Kistelek -12,6 1,9 Makó -5,7 -9,1 Mindszent -4,0 -8,6 Mórahalom 6,5 6,9 Sándorfalva 2,9 2,6 Szentes -4,8 -8,1 2,8 3,4 Összesen 54. számú táblázat Új építésű lakások száma 2003-2007 (Szentes egésze) Év Épített lakások

2003

2004

2005

21

34

12

2006

2007

21 18 Forrás: KSH Statisztikai Évkönyvei

Ingatlanpiaci szakértőkkel folytatott mélyinterjúk alapján kiderült, hogy kevés építési telek és a használt lakások kínálatának szűkössége miatt Szentes belvárosára magasabb ingatlanárak jellemzők. A lakáspiaci helyzet tehát kedvezőtlen, jól mutatja ezt az a tény is, hogy a 2007. évi lakásállomány százalékában megye városain belül Szentesen a legalacsonyabb (1,4%) a 2000–2007 között épült lakások aránya.

128

Lakáshelyzet, 2007 55. számú. táblázat Az épített lakások száma

Lakásállomán y az év végén

Város

Szeged Hódmezővásárhel y Csongrád Kistelek Makó Mindszent Mórahalom Sándorfalva Szentes Összesen

Száz lakásra jutó lakos

74 917

223

19 560 8 500 3 391 11 401 3 191 2 485 3 057 12 703 139 205

242 211 216 216 220 240 265 232 226

Az épített lakások száma ebből jogi természetes személyiség átlagos 4 és több személy összesen ű vállalkozás alapterülete szobás által által , m2 építtetett építtetett aránya, % 678 24,0 18,4 79,4 74 67 12 22 64 7 25 17 18 910

49,3 41,7 59,1 28,1 42,9 80,0 52,9 44,4 29,9

26,9 – – 70,3 – – – – 20,7

71,6 100,0 100,0 29,7 100,0 100,0 100,0 100,0 77,6

97 131 113 87 129 107 101 110 81

tízezer lakosra

Száz 2000–2007 épített között épült lakásra lakások a jutó 2007. évi megszűnt lakásállomány lakás százalékában

41

6

6,7

14 7 30 26 10 42 21 6 29

19 – 27 8 14 – 18 39 8

2,8 1,9 3,5 2,3 2,2 4,5 4,7 1,4 4,7

Forrás: KSH

Tágabb területi kitekintés és a végzett interjúk alapján elmondhatjuk, hogy az utóbbi 10 évben a szentesi ingatlanárak leginkább a szegedihez hasonlíthatók, és messze magasabbak, mint Csongrádon vagy Hódmezővásárhelyen. A település egészére és az akcióterületre egyaránt elmondható, hogy az utóbbi években az ingatlanárak jelentősen nem változtak. A használt téglalakások piaci ára az akcióterületen magasabb vidéki, sőt még az országos átlagnál is. Az akcióterületen a téglaépítésű lakások ára felszereltségtől függően 160 000 – 240 000 Ft/m2 közötti, míg az ipari technológiával épült telepszerű lakások ára (pl. a Kossuth téren álló „Fehér házban”) ennél valamivel alacsonyabb, 150 000 – 170 000 Ft/m2 között alakul. Ennek az épületnek alacsony a presztízse a helyi társadalom szemében, a tehetős lakásvásárlók inkább elkerülik. A téglaépítésű családi ház kategóriában igen jelentős szórás mutatkozik az építési idő, az épület felszereltsége és az épülethez tartozó telek nagysága szerint. Az alsó kategóriát a megosztott polgári házak lakásai jelentik, ezekben a négyzetméterár 100-110 000 Ft körül alakul. A másik végletet a modern, jól felszerelt családi házak jelentik, amelyekből nagy a hiány. Ezek évek óta ismerősök, rokonok között cserélnek gazdát, az árak 250 000 Ft/m2 felett alakulnak. 56. számú táblázat Használt lakás átlagárak 2007-2008

Társasházi téglalakás Szentes Vidéki átlag (források alapján becsült adat) Országos átlag (források alapján becsült adat)

Családi ház

200 000 (akcióterület) 170 000

Ipari technológiával épült lakás 160 000 (akcióterület) 160 000

190 000

188 000

200 000

190 000 (egész település) 170 000

Kővári Ingatlaniroda; www.realio.hu; www.ingatlan.com, KSH és a SZE-NA House Ingatlanközvetítő Kft. adatai alapján számítva

A telekárak nagy szórást mutatnak a városban, 6 000 Ft/m2-től 20 000 Ft/m2-ig terjednek. Az ár a közművesítettség foka és felépítmény megléte vagy hiánya függvényében változik. A

129

kevés építési telek következtében elterjedt gyakorlat, hogy az építeni szándékozók gyakorlatilag lakhatatlan vályogházakat vásárolnak meg, majd azokat lebontva építenek új családi házat. Ez a szűkösség nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a leromlott állapotú, 800 m2 körüli telekkel rendelkező vályogházak is gyakorlatilag lakásáron, 8-10 millió forintért kelnek el a városban. Az akcióterületen azonban még az ilyen típusú telekkialakítás is elképzelhetetlen, lebontható régi vályogházak hiánya miatt. Az akcióterület ingatlanárait a lakás- és telekszűkösség mellett az a folyamat is növeli, hogy a lakosság határozottan a centrum felé törekszik, a legmagasabb presztízsű lakások a belvárosban találhatók. Szentesre nem igazán jellemző az, hogy a lakosság a város határán túl, a külterületre költözne. Ennek racionális és tradicionális okai egyaránt lehetnek. A városnak nincs agglomerációja, a városi népesség számára egyáltalán nem vonzó rideg alföldi tanyavilág a város határában kezdődik. Ezzel szemben a városközpont évszázadokon keresztül a biztonságot, a gazdasági-társadalmi-kulturális sokszínűséget jelentette. Gyakorlatilag a városközpont ezen karakterének megőrzése a tervezett beavatkozások egyik fontos célja. A belvárosi fejlesztések – fizetőképes kereslet hiányában – várhatóan nem emelik tovább az ingatlanárakat, ugyanakkor hosszú távon továbbra is biztosítják a belváros magas presztízsét. Az akcióterület szempontjából igen fontos szerepe lenne a további ingatlanfejlesztésnek, mert lakások egy része iparosított technológiával épített épületben („Fehér ház”), illetve – főleg az akcióterület féli részén (Szt. Imre herceg u. – Kisér u.) régi építésű téglaépületben van, amelyek a szűkös kínálat miatt felülértékeltek. Az akcióterület lakásállományának jelentős része 50 évnél régebben épült, ez pedig azt a potenciális veszélyt rejti magában, hogy a nem megfelelő minőségű lakóépület-állomány az elkövetkezendő években romlásnak indulhat, ami néhány helyen (pl. a földszintes épületek ill. a Fehér ház esetében) látványos társadalmi degradációt indukálhat.

3.8.4 A fejlesztés társadalmi igényei Mint azt már említettük, a városközpontban fekvő akcióterületen 908 ember élt 2001-ben, a korösszetétel kedvezőnek mondható: a 14 éven aluliak aránya 22,1%, míg a 60 éven felülieké 18,8% volt. A képzettség tekintetében is az átlagosnál kedvezőbb a kép, ugyanis a 25 éven felüli népesség 22, 2 %-a felsőfokú végzettséggel rendelkezik, és a legfeljebb általános iskolát végzettek aránya a 15-59 évesek között csak alig több mint 20%. Ugyanakkor a városközpont funkcióbővítést szolgáló fejlesztése nem csak az itt lakók, hanem az egész városi népesség számára kiemelkedően fontos, ezért a társadalmi igények városi szinten jelentkeznek. A fejlesztés célja a környéknél kedvezőbb társadalmi állapot megőrzése, a belváros népességnövekedése feltételeinek megteremtése. Fontos ez azért is, mert a város többi részének adatai korántsem kedvezőek, és félő, hogy dinamikus, attraktív városközpont hiányában a város más részeinek helyzete tovább fog romlani. A lakáspiaci, demográfiai és társadalmi helyzetből is következtethetünk arra, hogy a városközpont megújítására, mint a város dinamizálásának egyik eszközére nagy szükség van. A népesség elvándorlásának megakadályozását, a város társadalmi-gazdasági helyzetének stabilizálását csak célzott, tudatos fejlesztési tevékenységek eredményeként lehetséges elérni. A fejlesztés társadalmi igényeinek számbavételekor figyelembe kell vennünk azt a tényt, hogy a városban tekintélyes a munkanélküliek száma. Annak ellenére, hogy a statisztika az elmúlt esztendőkben némileg javult, 2008-től az egész világgazdaságot sújtó gazdasági recesszió miatt súlyosbodó helyzettel kell számolnunk. Különösen aggasztóak a magasabb végzettségűek (szellemi foglalkozásúak, frissdiplomások) növekvő munkanélküliségi adatai,

130

aminek következtében a magasabb státuszú népesség által lakott városrészekben is súlyos válságtünetek jelentkezhetnek. Bár az akcióterület társadalmi-gazdasági mutatói (korszerkezet, képzettségi, foglalkoztatási adatok) az átlagosnál némileg kedvezőbb helyzetű városközpont képét rajzolják elénk, de mindez egy alföldi kisváros esetében elégtelen a város társadalmi-gazdasági fejlődésének megindítására, s lényegében az egész város dinamizálására. Az akcióterület kedvező munkaerőpiaci adottságai nem feltétlenül tükrözik vissza a város helyzetét. Jól mutatja ezt az, ha megvizsgáljuk Szentes megyén belüli helyzetét a munkanélküliség tekintetében. 57.számú táblázat Nyilvántartott álláskeresők, 2007

Forrás: Csongrád Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központ: Munkaerő piaci helyzetkép Csongrád Megye 2011. február

131

A táblázatból látható, hogy az álláskeresők aránya Szentesen (14,3 %) magasabb, mint a megyei átlag (13,6%) (amit nyilván Szeged kedvező adata húz felfelé), és magasnak mondható ezen belül az egy éven túl nyilvántartott álláskeresők (28,16%) és a 8 általános iskolánál alacsonyabb végzettségűek aránya (34,7 %) az összes álláskeresőből. Mindez a város társadalmi-gazdasági sebezhetőségét is mutatja, és a fejlesztés iránti társadalmi igények egyik oka. A városfejlesztés egyik legfontosabb eszköze egy vonzó, dinamikus városközpont kialakítása, aminek attraktív külső megjelenése, valamint a gazdasági fejlődés gyorsulása kisugárzik az egész településre. A fejlesztés hozzájárul a városközpont leromlásának, s ezáltal a társadalmi szegregáció veszélyének minimalizálásához azáltal, hogy korszerű, élhető és vonzó közösségi terek jön létre. A megújító tevékenység pozitív hatást gyakorol a népesség demográfiai helyzetére, segíti a belváros népességmegtartó erejét. Nemzetközi tapasztalat, hogy a felújított környezetben általában fiatalabb, magasabb iskolai végzettségű népesség él, amely dinamizálhatja az egész települést is. Ez elősegítheti a helyi társadalmi kohéziót, az elköltözés helyett a kvalifikáltabb rétegek beköltözése válik jellemzővé. A szentesi városfejlesztés ezt a filozófiát követi. Az akcióterület megújításának fontos mozgatórugója a városközpont jelenlegi használatával való társadalmi elégedetlenség. Szentesen a belvárosi terek jelenleg funkcióhiányosak, kevés közösségi rendezvénynek adnak otthont, ezen a téren történő előrelépést célozza a nagyszabású közterület-rendezés valamint a Kurca-sétány humanizálása, ami igen pozitív társadalmi hatásokkal jár. A helyben lakók életminősége nő, az épített környezet állapota javul, s ezáltal a hagyományos kiskereskedelem is erősödik. Meg kell említenünk, hogy a Contex Mérnöki Iroda Kkt. 2005-ben készült felmérésének adatai alapján a lakosság az életminőség javítása szempontjából a leginkább kiemelendőnek a természeti környezet minőségének javítását és a gazdaságfejlesztést tartja. Az akcióterületen megvalósítandó projektek mindkettőt célozzák. A fejlesztés a jelenlegi zsúfolt autóközlekedés, a nehézkes parkolás problémáit integráltan kezeli. A forgalomcsillapítás, a kerékpárút megépítése, a Kurcán átívelő új gyalogoshíd ezen a téren jelentős változásokat eredményezhet. Részlegesen megszűnik a központ személygépkocsik általi túlzsúfoltsága, ami a társadalom komfortérzetének irányába hat, és a közösségi funkciót ellátó terek gyarapodása erősíti a helyi társadalom kohézióját.

3.8.5 A fejlesztés környezeti igényei A tervezett beavatkozások egyik legfontosabb célja a városi környezeti minőség javítása, ami elősegíti a fenntartható gazdaságfejlesztést is. Ehhez hozzátartozik a zöldterület-fejlesztés (pl. a Kossuth tér Fehérház előtti része, az evangélikus templom kertje, az ortodox templom körüli terület). Fontos leszögezni, hogy a zöldterület-fejlesztés önmagán túlmutató megújító tevékenység, továbbgyűrűző hatásai minden területen jelentkeznek. Az élhető városi környezet iránti igény nemcsak a térhasználók, illetve az akcióterületen élők felől fogalmazódik meg; a jó minőségű zöldfelületek jelenléte minden állampolgár komfortérzetét növeli, és így áttételesen kedvezően hat a városközpont társadalmi-gazdasági funkcióira is. Nagyon fontos környezeti igény a lég- és zajszennyezés csökkentése, ami sétálóutcák és kerékpárutak kialakításával, a parkolási lehetőségek csökkentésével, illetve az új ingatlanfejlesztésekhez kapcsolódó mélygarázs építésével érhető el. A forgalomcsillapítással párhuzamosan előtérbe kerül a napjainkban egyre fontosabbá váló gyalogos megközelíthetőség és az akadálymentesítés megoldása. A helyzet tényleges javítását szolgálja

132

a gyalogos és kerékpárosok számára építendő híd a Kurcán, ezen kívül a Petőfi utca, a Hajdú utca, valamint a Kossuth utca az Erzsébet tértől a Kurcáig húzódó szakaszának rendezése. A zöldterületfejlesztés és az élhető környezetminőség kialakítása a befektetői környezetre is jelentős hatással van. Ez ma már nem csupán a vonzó telephely-kínálatról szól, hanem egy olyan magas igényszintű városi miliőről, ahol a munkaidőn kívüli tevékenységek, szolgáltatások széles skálája hozzáférhető, ahol megvannak az üzleti partnerekkel való informális kapcsolatépítés legváltozatosabb lehetőségei, a munkahelyhez közeli vonzó lakáskínálat és a gyors, kényelmes és környezetbarát közlekedés többféle lehetősége közül lehet választani. Szentesen ehhez jelentős segítséget nyújthat a belvárosi akcióterület megújítása.

133

A következő térképen a területen megoldandó problémákat lehet látni. 35. számú térkép

134

A már megkezdett közterület fejlesztések folytatása elsődleges célként kell, hogy megjelenjen a belváros humanizálása során. A már megújult Erzsébet tér, Kossuth Lajos tér és Szent Miklós tér után, a Rózsa Gábor tér és Evangélikus templom terének felújítása is időszerű. A megújult közterületek ugyanakkor pontként jelennek meg a városszövetben. Nincs meg a megfelelő vizuális, és gyalogosforgalmi összeköttetés. A városi élet színtere inkább a Szent Miklós tér és Rózsa Gábor tér együttesére tevődik át, az üzleteknek, éttermeknek és játszóterének köszönhetően. A terület azonban elszigetelődik a környező terektől. A Kossuth tér felé a „Fehér Ház” lépcsős terasza, a Fortuna szobor felől az ortodox templom előtt álló trafik teremt vizuális falat. A gyalogosforgalom áramlásának gátja a gyalogos csomópont hiánya a Kossuth utcán a Posta és a templom között. A Kurca partjának kihasználatlansága is a fent okokra vezethető vissza. Az Erzsébet térről nézve, mind a hőközpont, mind a Bíróság és a Plébánia között húzódó üzletsor akadályozza a Kurca elérését. Az észak-déli irányú Petőfi Sándor utca, Ady Endre utca, a Tóth József utca és a gyalogos hídra felvezető Munkácsy Mihály utca járdái keskenyek, zöldfelülettel borított részük minimálisak. A parkolás rendezésével és zöldfelület becsempészésével a gyalogos forgalom számára optimálisabb körülményeket eredményezne. A parkolás kérdése további problémákat okoz a Szent Anna téren és az Ifjúsági ház környékén. A területen fekvő jelentősebb épületek javarészt szintén megújultak. A Bíróság épülete, a Fehér ház a hozzá tartozó Szolgáltató házzal és a Petőfi Szálló még várat magára. Igényfelmérés Az igényfelmérés folyamata: az igényfelmérés 2008-ban vette kezdetét és a teljes 2009. évet átfogta, párhuzamosan haladt a tervezés folyamatával. A program megalkotása során az önkormányzat végig törekedett arra, hogy megismerje, és a szakmai szempontokat mérlegelve beépítse a gazdasági és civil szereplők, a lakosság véleményeit, építő javaslatait. A célcsoportok meghatározása a Belváros fejlesztésének céljaival és értékeivel összhangban történt. A célcsoportok meghatározásának szempontjai között szerepelt az, hogy az önkormányzat megismerje a helyi intézmények és gazdasági szereplők véleményét, igényét; megismerje a területen lakók és a városrészt használók véleményét, valamint az ifjúság bevonásának célja az volt, hogy megismerjük a jövő generációjának belvárosról alkotott képét, a jövőbeli területhasználat alakítása szempontjából. Az igényfelmérés jó eszköz ahhoz, hogy felkeltsük a leendő partnerek érdeklődését a projekttel kapcsolatban, különösen fontos ez az önkormányzat, mint projektgazda számára a magánszféra tagjaira vonatkozóan. Az igényfelméréssel az önkormányzat mintegy 500 főt ért el. Célcsoportok: az igényfelmérés számára négy markáns célcsoport került meghatározásra: 1. Intézmények – interjúk készítése, 2. Városfejlesztési koncepció kérdőívezésének értékelése a jelen projektre vonatkoztatva 3. Az akcióterületen működő vállalkozások – kérdőívezés 50 üzlet, interjúk készítése, fórumok tartása 4. A belvárosban lakók és a belvárost használók köre – kérdőívezés 100 fő, civil fórumok 5. Korcsoportok szerint az ifjúság tagjai – kérdőívezés 45 fő 6. Civil felmérés 87 fő

135

Módszerek: az akcióterület szereplőinek igényeinek megismerése szempontjából a személyes megkeresés bizonyult a legcélravezetőbbnek és a leghatékonyabbnak. A primer kutatási módszerek közül a kvantitatív vizsgálatok csoportjába tartozó személyes megkérdezést választottuk, mert így számszerűsíthető adatokhoz juthattunk hozzá. Az intézmények, a lakosság és a városközpont-használók, valamint a vállalkozások igényeit kérdőívek lekérdezésével és lakossági találkozók, fórumok segítségével, az ifjúság véleményét kérdőívvel, valamint rajzpályázat segítségével mérte fel az önkormányzat. A kutatásban részt vevőket azzal a céllal kereste meg az önkormányzat, hogy mint a lehetséges igénybevevők szükségleteit megismerje. A kérdőívben szereplő kérdéseknél nyílt kérdéseket alkalmaztunk. A nyílt kérdéseknél a válaszadók szabadon dönthetnek, így alkalmas árnyalatok, érzelmi szempontok megismerésére is, továbbá a szubjektivitás is jobban érvényesül. 1.Az intézmények vezetőivel készített interjúk Az intézmények vezetőivel készített interjúk természetesen elsősorban az adott projektelemre vonatkoztak, és azt minden esetben beépítettük a Kihasználtsági tervbe, valamint a konkrét műszaki és pénzügyi tervezés során figyelembe vettük. 2.Településfejlesztési koncepció feldolgozása Intézményi felmérés a vezetői interjúkon kívül igényeinek felmérése a Településfejlesztési Koncepció kapcsán történt meg. Az intézmények véleményéből egyértelműen kitűnt, hogy a szentesiek életminőségük javulását leginkább a gazdaság fejlesztésétől várják. Fontossági sorrendben ezt követi az épített környezet, valamint a város természeti környezet állapotának és minőségének javítása. Az intézményi ellátási viszonyok javítására a legtöbben négyes (közel 50%), illetve közepes osztályzatot adtak, tehát az életminőség javítása szempontjából fontos illetve kevésbé fontos feladatnak tartják. Hasonló válaszok születtek a város térségi együttműködésének fejlesztésére, illetve a szolgáltatások fejlesztésére, bővítésére vonatkozóan is. A kérdésre kapott válaszok nagyon sokszínűek voltak. Azonban rendszerezésük után négy nagy fejlesztési célcsoportot lehetett felállítani (zárójelben a fejlesztési csoportba tartozó válaszok száma van feltüntetve). 58. számú táblázat Fejlesztési csoportok 1. A város gazdaságának, GDP termelő képességének fejlesztése (26db) o o o o o

GDP termelő képesség fejlesztése Munkahelyteremtés növelése, bővítése Turizmus fellendítése Szolgáltatások fejlesztése (TESCO, LIDL) Családok anyagi

2. Épített környezet állapotának javítása (20db)

Épített környezet állapotának, minőségének javítása o Petőfi Szálló rendezése o Körforgalom kialakítása o Tervezett városkép megteremtése (iparlakókörnyezet o

3. Oktatási, egészségügyi, szociális intézményi ellátás javítása (14db) Eü-i, szociális intézményi ellátás javítása (pl.: öregek otthona, szociális otthon építése) o szociális támogatások bővítése o Minőségi iskolák o Felsőfokú oktatás fejlesztése o

4. Természeti környezet állapotának javítása (4db) Természeti környezet állapotának javítása o Tisza part rendezése o

136

1. A város gazdaságának, GDP termelő képességének fejlesztése (26db)

o o o o o o o o o

megélhetésének biztonsága Termálfürdő, termálvíz jobb hasznosítása (Gyógy, illetve 4*) szálloda építése, Petőfi –Komplexum kialakítása Mezőgazdaság fejlesztése Mezőgazdaságra épülő gazdaságfejlesztés (élelmiszeripar) Fiatal képzett munkaerő megtartása Ipartelepítés Idegenforgalom fejlesztése Vállalkozásfejleszté s

2. Épített környezet állapotának javítása (20db)

o o o o o o o o o

3. Oktatási, egészségügyi, szociális intézményi ellátás javítása (14db)

4. Természeti környezet állapotának javítása (4db)

szétválasztása) Elkerülő utak építése Kórház felújítása Teljes csatornahálózat kiépítése Járda és úthálózat karbantartása, javítása Parkolási problémák megoldása (pl.:Kossuth utcai, zöldségpiac) Infrastruktúra fejlesztés Közterek karbantartása, bővítése Építési telkek kijelölésével az ingatlanárak leszorítása Tömegközlekedés fejlesztése Forrás: Szentes város településfejlesztési koncepciója

137

A település gazdasági életének fellendülését a elsődlegesen (a válaszadók 70%-a) az idegenforgalom, illetve az ipar (61%) és a mezőgazdaság (61%) fejlesztésétől remélik. A válaszadók véleménye alapján fontossági sorrendben ezeket követi a város szolgáltatásainak, illetve K+F tevékenységeinek fejlesztése. A kérdőívet kitöltők 30%-a kifejezetten a munkahelyteremtő beruházásokat adta válaszként, azzal indokolva, hogy Szentes városban nagyon sok a munkanélküli, magas a munkanélküliség aránya, ennek következtében pedig főleg a fiatal lakosság elhagyja a települést. A beruházások jellegét tekintve négy csoportba lehetett szétválasztani az kapott javaslatokat: 59.számú táblázat Beruházások fajtái Infrastukturális o o o o o o

Gazdasági

Árkok Mezőgazdaság beszintezése, fejlesztése rendbetétele o Primőrök Mirhók termesztése, tisztítása feldolgozása, Járdák, szállításának utak javítása megszervezése Petőfi o Mg-i termékek Helyi feldolgozása Szálló felújítása o Feldolgozás Parkoló kapcsán hűtőkialakítása illetve (strand körül) terménytároló Városkapu kapacitás bővítése k kialakítása

Egészségügyi, szociális, oktatási o Egészségügy fejlesztése o Kisnyugdíjasok rehabilitációs munkalehetőségeinek bővítése o Felsőfokú oktatás kialakítása (főiskola létrehozása) o Öregek otthona vagy szociális otthon létesítése

Turizmus

Gyógyturizm us fejlesztése (szolgáltatások o Élel színvonalának miszeripa emelése) r o Petőfi Szálló fejlesztése szállodakánt való o Helyi hasznosítása képzésre o Európai alapozott színvonalú 4* speciális szálloda építése ipari o Konferencia beruházás központ kialakítása ok o Hagyományőr zés Forrás: Szentes város településfejlesztési koncepciója Ipar fejlesztése

o

3. Vállalkozói felmérés Konkrétan az IVS-hez kapcsolódó igényfelmérés első fázisában az akcióterületen található gazdasági tevékenységet végző kiskereskedelmi és szolgáltatói üzlethelységeket jelöltük meg célcsoportként, mivel a városközpont gazdasági pozíciójának és funkcióinak megőrzését az itt működő szervekkel közösen kell végrehajtani. Az akcióterületen található vállalkozások problémáit, igényeit, véleményét kérdőíves kikérdezéssel tártuk fel. A Kossuth tér 5 szám alatt található közel 30 üzletvezető, az Ady Endre és Petőfi Sándor utca 20 üzlethelységét kérdeztük, azonban a válaszadással nem mindenki élt. A kérdőíves kikérdezés egy rövid ideig tartó, komplex-, összefüggő témaköröket érintő, kérdéseket tartalmazott. A kérdések a dolgozók és a vásárlókör közlekedési szokásairól, a városközpont helyzetéről, valamint a használt bérleményt érintő tulajdonosi és felújítási munkálatairól kívánt információt beszerezni. A városközpontról alkotott vélemény vegyes képet mutat. Az értékek jelenlétét minden megkérdezett azonosan látta (hangulatos közterek, történeti városmag műemléki környezete), azonban a problémák nem egységesek. A városközpont legnagyobb problémájának a parkolási rendszert tekintik. A vásárlókör drasztikus visszaesését tapasztalják, a parkolási díj bevezetése óta, emellett a parkolók és számával és az elhelyezkedésével is elégedetlenek. A belváros megközelíthetőségét a megkérdezettek egyharmada véli előnynek, a többség nem tekinti jobbnak a pozícióját, a város más területeihez képest. A gazdasági működés terén

138

nemcsak a parkolási díj jelent szűkülést, hanem az akcióterületen kívül, a Csongrádi út mellett, létesült multinacionális bevásárló árházak is komoly szerepet játszanak a vásárlókör csökkenésében. 11. számú. ábra

12. számú. ábra Környezet rendezése

Városközpont hátrányai 70%

60%

60%

50%

50%

40%

40% 30%

65%

30% 42%

20%

52% 44%

20%

32%

39%

35%

39% 25%

10%

10%

16%

21% 13%

0%

0% forgalmas csp

forgalmas utcák

sok autó

kevés parkoló

parkolási díj

elhanyagolt közterel

nagyobb tisztaság

több terasz új szökőkút

t biciklitároló

t zöldfelület

t kiülési lehetőség

A kérdőív kitért a városközpont környezetének megújítására, és eszközeire. A leggyakoribb beavatkozásnak a zöldfelületek növelését tekintik, mindamellett nagy hangsúlyt fektetnének a közterületek tisztaságának javítására. Nem egy esetben problémaként merült fel a kerékpáros közlekedés rendezetlen helyzete. Több kerékpártároló elhelyezését és külön kerékpársávot javasoltak az üzletvezetők. A kérdőív egyik legfontosabb célja az volt, hogy felmérje a potenciális, magánszférából bevonható partnereket, a felújítási munkálatokba. Az eredmények azt mutatják, hogy az üzlethelységek egyharmadán az elmúlt pár évben végeztek felújítási munkálatokat. A még fel nem újított épületek közül csupán egy tizedük jelezte, hogy részt venne egy, a város vezetésével közösen megvalósított felújításban. Nagy probléma, hogy a megkérdezettek egynegyede egyáltalán nem tervez felújítást. Ennek oka a tulajdonlásban keresendő. A megkérdezettek több mint fele bérlőként használja az üzlethelységét (leggyakoribb tulajdonos: önkormányzat), míg a saját tulajdonú üzlethelységgel rendelkezők aránya csak 10 %. A nagyszámú bérlemények miatt az üzletvezetők nem érdekeltek a felújítási munkálatokban. Arra hivatkoznak, hogy a kért ráfordítás nem termel a későbbiekben profitot, főleg ha a bérleményét megszüntetik. 13. számú. ábra

14. számú ábra Bérlemények tulajdonlási megoszlása

Tervezett építési fejlesztések megoszlása 100%

100% 90%

29%

90%

14

80%

80% nincs adat

60% 38%

18

tervezi

30%

60%

10%

5

25%

12

8%

4

Arány

Darab

NINCS ADAT

50%

TULAJDONOS BÉRLŐ

40% 30%

10% 0%

felújított nem tervez

40%

20%

15

70%

70%

50%

31%

58%

28

Arány

Darab

20% 10% 0%

139

A lakossági találkozók és a fiatalok megkérdezésének tapasztalatai a fentiekhez képest nem tartalmaznak új elemeket, ezért eltekintünk azok összefoglalásától. A pályázati programba bevont közösségi funkciót ellátó ingatlanok olyan egyedi szolgáltatással rendelkeznek, amelyek nem rendelkeznek versenytárssal (Városi Bíróság, Diákpince), felújításuk illeszkedik az igényfelmérésben megfogalmazott javaslatokhoz.

4.A belvárosban lakók és a belvárost használók köre Az igényfelmérés módszertana A Pályázó részben telefonos, részben utcai igényfelmérést készített az alább felsorolt kérdésekkel. A mintavételezés nem volt teljes körű ennek okai a következők: Az akcióterületen ezer fő lakik, akinek egyenkénti megkeresése technikai nehézségekbe ütközött volna, továbbá az igényfelmérés hozadéka eltörpül a teljes körű igényfelmérés költségéhez képest. Ezen kívül egy városközpont rehabilitáció esetén nem csupán az ott élők, hanem az egész város, sőt a kistérség lakosságát kellene megszólítani. További problémát jelentett az igényfelmérés negatív hatásainak minimalizálása, tudniillik az megkérdezetek sok esetben „zaklatásnak” értelmezik a jóhiszemű kérdezők rendkívül fontos és tanulságos munkáját. Elzárkóznak tőlük, és előre negatív előítéletek jelennek meg a város-rehabilitációs projekttel szemben, ami koránt sem kívánatos Az igényfelmérés kiválasztott módszere Az internetes kérdőív, bár gyorsan elemezhető, viszont életszínvonal, korosztály, érdeklődés szerinti csoportokat részesít előnyben, vagy zár ki a megkérdezhetők köréből. Ezért telefonos és személyes kérdezős felmérés készült. Célcsoport: 100 főt kérdeztünk meg:  A célcsoport fele az akcióterületen lakik, a negyede a Belvárosban az akcióterületen kívül, hatoda a város egyéb részein, és tizede a kistérség egyéb településein.  A megkérdezettek 60%-a nő volt, 40%- a pedig férfi.  A megkérdezettek 38%-a 16-30 éves, 29%-a 31-45 éves, 24%-a 46-60 éves, 9%-a pedig 61 évesnél idősebb. Az elemzés módszere A kérdések tendenciája: Az egyszerű kérdésekre adott válaszok értékelésben mindig fontos a tendencia, az, hogy a válasz a kérdező céljait mennyire támasztja alá. Növekvőnek mondjuk a tendenciát, ha a válaszokban megadott nagyobb pontszám támogatja a fejlesztési terveket, koncepciót, és „csökkenőnek”, ha a válaszokban megadott kisebb pontszám jelenti a fejlesztés(ek) támogatását. Nem szerencsés, ha a kérdések tendenciája egységesen növekvő, vagy csökkenő, mert a válaszadót ez befolyásolja, (megérzi, hogy mi a kérdező célja). Ennek okán a kérdéseket vegyes tendenciával állítottuk össze.

140

Az igényfelmérés során feltett kérdések és értékelésük 60. számú. táblázat Az igényfelmérés számszerű kiértékelése

Sorszám 0.a

Kérdés Hol lakik: 1: Akcióterület, 2: Belváros, 3: Szentes más, 4: Szentes kistérség

A kérdés célzata

Számított átlag

Tendencia

Növekvő átlag

0-k darabszáma

Lakóhely

-

-

-

-

0.b.

Nő vagy férfi (N, F)

Férfi vagy nő

-

-

-

-

0.c.

Életkor: 1: 16-30, 2: 31-45, 3: 46-60, 4: 61 fölött

Életkor

-

-

-

-

Központi (ROP) Csökkenő fejlesztések iránti bizalom

3,78

3

3,22

Informáltság

Növekvő

3,80

-

3,80

Városközponti funkció igénye

Növekvő

3,36

-

3,36

Kötődés

Csökkenő

2,19

2

3,79

Közösségi/városi funkció igénye

Növekvő

2,73

4

2,73

Szolgáltatások igénye

Növekvő

4,08

-

4,08

Városi funkció igénye

Növekvő

3,29

5

3,29

1

2 3 4 5 6

7

Milyen véleménnyel van arról, hogy a szentesiek problémáit a helyieknek kell megoldani, nem pedig Budapesttől várni a segítséget? Milyen véleménnyel van a városban lezajló fejlesztésekkel kapcsolatos tájékoztató csatornákról (tud-e egyáltalán a fejlesztésekről)? Mennyire tartja kielégítőnek Szentes méretéhez és jelentőségéhez a város központjának fejlettségét? Mennyire támogatja, hogy a Kossuth utca – Petőfi Sándor utca kereszteződésében körforgalmat alakítsanak ki? Mennyire támogatja, a Kossuth tér és a Szent Miklós tér összenyitását? Menyire tartja leromlottnak és funkciójához méltatlannak Szentesi Városi Bíróság és Ügyészség épületének külső állapotát? Mennyire tartja jó megoldásnak, ha a Petőfi utcát és Ady Endre utcát humanizálják, azaz leszűkítik a járműforgalmat és növelik a zöldfelületet és a kerékpáros és gyalogos sávot.

141

Sorszám 8 8/1 8/2 8/3 8/4 9 9/1 9/2

9/3

10

11 12

Kérdés Mennyire tartja kedvezőtlennek a közlekedés szempontjából az alábbiakat? Szabadság tér- autóbusz pályaudvar kerékpártároló hiánya? Horváth Mihály utcai járda jelenlegi állapota a Kossuth utcánál? Kossuth Lajos utca közvilágítás állapota a Kurcától a Horváth M. utcáig? Kurca-híd alkalmassága a gyalogos forgalom számára? Mennyire igényli, hogy közösségi épületek megújuljanak? Pontozza a következő lehetőségek fontosságát! Hegedűs László Helyőrségi (Tiszti) Klub épületének belső akadálymentesítése és a homlokzat-felújítása? Városi Galéria felújítása, korszerűsítése, légkondicionálás megoldása a nyári nyitva tartás érdekében? Diákpince felújítása, akadálymentesítése, (a Földhivatal egyemeletes épülete alatt húzódó 400m2 pincerész)? Mennyire tartja leromlottnak Szentes közterületeinek, az azt határoló épületeinek, parkjainak állapotát, különös tekintettel a Szent Miklós templom, az Evangélikus templom, és a Fehér ház előtti térre valamint az Ady Endre utca 1-3 épületek állapotára? Mennyire tartja fontosnak, hogy a Városközpont üzletei szépek és korszerűek legyenek? Pl. Ady E. utcában.

A kérdés célzata Városi közterület funkció igénye

Számított átlag

Tendencia

Növekvő átlag

0-k darabszáma

Növekvő

-

-

-

Növekvő

3,11

11

3,11

Növekvő

4,15

3

4,15

Növekvő

3,11

8

3,11

Növekvő

4,25

4

4,25

-

-

-

Növekvő

3,87

2

3,87

Növekvő

3,63

2

3,63

Növekvő

3,66

14

3,66


Csökkenő

3,23

-

3,77


Csökkenő

3,08

-

3,92

Mennyire hiányolja a rendezett közterületeket a belvárosban? Városi funkció igénye

Csökkenő

2,76

-

4,24

Közösségi funkció igénye Növekvő

142

Értékelés: A kérdésekre adott válaszok alapján a Belváros megítélése jó, de sok megoldandó feladat van ezen a területen. A problémák megoldását inkább Budapesttől várják, mint hogy helyben kellene megoldani, de ez nem mindenki gondolja így. A városban lezajló fejlesztésekkel kapcsolatos tájékoztatást jónak találják. Szentes központjának fejlettségét is elég jónak találják. Azonban a rendezett közterületeket igen sokan hiányolják a Belvárosban. A konkrét projektelemek támogatottsága jónak mondható. A következő sorrendet lehet felállítani: Legtámogatottabb (növekvő érték > 4) 1. Kurca híd bővítése eredeti kialakítása mellett gyalogos és kerékpáros forgalom számára 2. Horváth Mihály utcai járda megépítése 3. Városi Bíróság homlokzat-felújítása Támogatottak (3 > növekvő érték > 4) 4.

Ady Endre utca üzleteinek korszerűsítése, szépítése

5.

Hegedűs László Helyőrségi (Tiszti) Klub épületének belső akadálymentesítése és a homlokzat-felújítása

6.

Kossuth utca – Petőfi Sándor utca kereszteződésében körforgalom kialakítása

7.


8.

Városi Galéria felújítása, korszerűsítése, légkondicionálás megoldása a nyári nyitva tartás érdekében

9.

Petőfi utcát és Ady Endre utcák humanizálása

10. Szabadság tér- autóbusz pályaudvar kerékpártároló létesítése 11. Kossuth Lajos utca közvilágításának korszerűsítése Kevésbé támogatottak (3 > növekvő érték > 3) 12. Szent Miklós tér rendezése Legkevésbé a Diákpince ismert (14 „nem tudom” válasz), magyarázható ez azzal, hogy vegyes korosztályokat kérdeztünk, és az idősebbek nyilván nem ismerhetik. A Szabadság téri autóbusz pályaudvaron létesítendő kerékpártárolók szintén sok – 11 - „nem tudom” válasz érkezett, azok válasza, akik nem használnak kerékpárt.

143

5.Középiskolások igénye Az igények, hatókörök és kihasználtságok felméréséhez fontosnak tartjuk a fiatalabb korcsoportok (középiskolások) véleményének felkutatását. Legtöbbjük Szentesen kíván maradni felnőtt korára is. A megkérdezett végzős középiskolások 40 %-a szomszédos településekről jár iskolába. A leggyakoribb utazás a helyközi busszal történik a településre, míg Szentesen belül gyalogosan közlekednek. A szentesi lakosú középiskolások 2/3-a gyalogosan közelíti meg az iskoláját, míg 1/3-uk kerékpáron, vagy helyi buszjáraton. A kérdőívvel felmértük a középiskolások véleményét Szentes belvárosának köztereiről. Szembeötlő az a tény, hogy nincs olyan kiemelkedő köztér, amit jónak tartanának. (1-5-ös skálán értékelték a köztereket). Mindazonáltal a legszebbnek vélt köztér a nemrégiben felújított Kossuth tér, sok időt töltenek a buszpályaudvar környékén, ott beszélgetnek, kikapcsolódnak. Kedvencük a Gödör az Ifjúsági Ház mellett. A legelhanyagoltabbnak a Szent Miklós templom és a Fehérház környezetét találják. Ritkán használják a Nagy Ferenc sétálóutcát. A kérdések során próbáltunk választ keresni, arra a kérdésre, a diákok milyen eszközökkel javítanának belváros közterein. A kiértékelés szerint legtöbben a zöldfelületek növelésében látják a megoldást. Emellett jobb-újabb burkolatokkal, víz architektúra megjelenésével javítanának a megítélésen. Környezet rendezése 70%

60%

50%

40%

30%

58%

20%

40% 29%

56%

51%

49%

új üzlet

víz megjel.

40% 29%

10%

0% több zöld

több biciklitár. több utcabútor

közvilágí-tás

kevesebb autó

jobb utcaburk

Új funkciók elhelyezésére is kitértünk kérdőívünk során. A legtöbben a gyorséttermi funkciók hiányát jelölték meg. (Mc Donald’s-t a városközpontba!) Szeretnének a Belvárosba éjszakai szórakozóhelyet, csakúgy, mint az extrémsport boltot, valamint a színvonalasabb ruházati üzleteket.

144

6.Civil felmérés A kutatás nem reprezentatív. Önkéntesek kérdezték meg a városlakókat a Szeretethíd Önkéntes Napon, a Magyar Református Egyház szervezésében. Bevonva ebbe a programba minden korosztályt: időseket, fiatalokat egyaránt. Elsősorban a református intézményekben hirdették meg az eseményt, de sokan csatlakoztak már világi szervezetektől, illetve szimpatizánsok is. Különböző, forgalmasabb helyeken kérdeztek csoportokban (Lidl, Tesco, Penny, Központi ABC és a városközpont: Kossuth tér, sétálóutca környéke, buszmegálló). ALAPADATOK 1. Szentesi lakos? igen nem Összesen

77 10 87

2. Neme: férfi nő Összesen

35 52 87

Nem szentesi: 8 Nem szentesi:2 10

3. Kora: Válaszadó neme 14 év alatt 14-18 év 19-30 év 30-40 év 40-50 év 50 év felett Nincs adat Összesen

nő 2 6 4 7 7 23 3 52

férfi

4. Képzettsége: Válaszadó neme Főiskola/egyetem Középiskola 8 általános Egyéb Nincs adat Összesen

nő 9 26 16 1 52

4 12 4 1 13 1 35 férfi 6 19 10 35

Összesen 15 45 26 1 87

1. Hallott-e már az Integrált Városfejlesztési Stratégiáról? Igen 19+11=30 Igen, de nem tudom, mit jelent 9+6=15 Nem 23+18=41 Nincs adat 1 Összesen 52+35=87

145

2. Érdeklik-e Önt a város fejlesztésére vonatkozó hosszú távú elképzelések? Igen 42+32=74 Nem 10+3=13 (ffi 54,32,22 éves; nő 2X13, 14, 16, 40,43, 51, 2X55, 71 éves ) Összesen 52+35=87 13 3. Milyen formában tartaná célszerűnek az IVS megismertetését a lakossággal? Több válasz lehetséges! Válaszadó neme nő férfi Összesen Lakossági fórum 23 12 35 Kiállítás a látványtervekből 25 10 35 Lakókörzetenkénti véleményezési 15 11 26 lehetőség Interneten 15 15 30 Műhelymunka saját szűkebb 1 1 csoportomban, szervezetemben Egyéb, éspedig: Szórólapok, tv, újság rádió, újság Nincs adat 1 1 Összesen 79 49 128 A férfiak jellemzően egy lehetőséget jelöltek meg, a nők szinte mindannyian többet. 4. Részt venne-e: Több válasz lehetséges! Válaszadó neme Lakossági fórumon Kiállításon, amely a látványtervekből készült Lakókörzetenkénti véleményezési lehetőségben Véleményezné-e Interneten az IVS-t? Műhelymunkán saját szűkebb csoportjában, szervezetében Egyéb, éspedig: Nem Nincs adat Összesen

nő 22 24

férfi 12 19

Összesen 34 43

16

10

26

9 3

9 3

18 6

53

1 4 132

1 4 79

5. Amennyiben ismeri az IVS-t, van-e olyan pontja, amellyel nem ért egyet? Válaszadó neme nő férfi Összesen Igen, éspedig: 5 4 9 Nem 18 14 32 Nem ismerem 28 16 44 Nincs adat 1 1 2 Összesen 52 35 87

146

Konkrétumok: 2 említés: több körforgalom kellene, Petőfi szálló ügye, 2 említés: kevés a jelzőlámpa, több játszótér kellene, több szórakozási lehetőség kellene , az elosztással vannak bajok, külterületet kellene fejleszteni, logikátlan fejlesztések (aszfaltozás aztán felbontás), kevés a bicikliút, kevés a sétálóutca. Összesen 87 fő töltötte ki a kérdőíveket: 52 nő és 35 férfi. A nemek szerinti megoszlás valószínűleg abból adódik, hogy egy szombati nap délelőttjén többségében bevásárlóközpontok környékén történt a lekérdezés, amikor a nők bevásárlásaikat intézik. Többségében szentesiek válaszoltak, de néhány nem szentesi lakos (10 fő) is vállalkozott a válaszadásra. Többségükben középkorúakat és idősebbeket kérdeztek, és a válaszokból kiderült, hogy ők azok, akiket leginkább érdekelnek a városfejlesztésre vonatkozó elképzelések. Az iskolai végzettség nem befolyásolta ezt az érdeklődést (bár a felsőfokú végzettségűek kivétel nélkül mind érdeklődőnek mutatkoztak). A válaszadók több, mint fele nem hallott az IVS-ről, vagy nem tudja mit jelent, de 85 százalékukat érdekelnék az ezzel kapcsolatos információk. E megállapítás folytán a 20-40 éves korosztály igényeit alapul véve a város hivatalos honlapján közzétételre került az IVS, illetve a végleges Akcióterületi Tervet is meg szeretnénk jeleníteni. Továbbá a program ismertségének javulásához fog hozzájárulni a tervezett beruházásokhoz közvetlenül kapcsolódó „Soft” tevékenységek megvalósítása is. A vállalkozói körről elmondható, hogy az akcióterületen a Kossuth tér és az Ady Endre utcák vonatkozásában a projektfejlesztés során valamennyi vállalkozással megismertettük a terveinket. Azokban az esetekben, ahol lehetőség nyílt a partnerség kialakítására, ez megtörtént. Érdekes azonban, hogy bár a korosztályi megoszlás a nem érdeklődők esetében nagyon vegyes, a fiatalok (13-22 éves korig) teszik ki ennek a csoportnak több, mint egyharmadát. A megismerés lehetőségei közül leginkább a lakossági fórumot és a látványtervekből rendezett kiállítást tartják célravezetőnek, de nagyon sokan említették az Internetet és a lakókörzetenkénti véleményezés szükségességét is. Arra a kérdésre, hogy ő maga melyiken venne részt, szintén a fenti 4 lehetőség a leggyakoribb válasz. Magasan kiemelkedik a látványtervekből rendezett kiállítás, második-harmadik helyre szorul a lakossági fórum és a lakókörzetenkénti véleményezés, és viszonylag kevesen (mindössze 13 %-ban) jelölték meg az Interneten való véleményezés eshetőségét. Ez arra utal, hogy csoportban, közösségben szívesebben ismerkednének a tervekkel, mert ez magában hordozza annak az esélyét, hogy egymás között megvitassák, véleményüket – egymást erősítve – kifejthessék, és kérdéseikre helyben rögtön adekvát válaszokat, visszajelzéseket kaphassanak. Kiderült, hogy sokaknak azért nincs véleményük, mert egyáltalán nem ismerik az IVS-t, másoknak nincs kiegészítésük hozzá. A legkevesebben (10 %) azok vannak, akik ismerik és van véleményük a dokumentum munkaanyagával kapcsolatban.

147

Kihasználtsági terv A Kurca-híd, a Horváth Mihály utcai járda felújítása, a Bíróság homlokzat felújítása és tetőjavítása, a templomok (Evangélikus és Ortodox) körüli közterület rendezése, stb. esetében a kihasználtság vizsgálata, tervezése nem releváns. Nem releváns, mert nincs közvetlen összefüggés a felújítás és a kihasználtság változása között. A kapcsolat nem mérhető, mivel döntően közterületekről, középületek műszaki felújításáról van szó. Az akcióterület fejlesztése, és a fejlesztés hatása vonatkozásában viszont a felújítás és a kihasználtság között erős, de közvetett kapcsolat jön létre. A megújuló Főtér és környéke ugyanis jelentősen javítják a Belváros városképi megjelenését, erősítik közéleti szerepét, a megszépülő közterületek és középületek pedig növelik a vonzerőt, ezáltal a látogatottságot. A vonzerő és a látogatottság növekedése javítja a kereskedelem, a vendéglátóipar, a kultúra és a szolgáltatások kínálatai iránti keresletet. Az akcióterület nyújtotta funkciógazdagodás növekvő igénybevétele egyben növeli az üzletek, intézmények kihasználtságát, ami javítja a megtérülési, ezáltal a fenntarthatósági kondíciókat. Jelen esetekben az egyes felújítások és kihasználtságok között létrejövő közvetlen és közvetett kapcsolat, valamint az e kapcsolatot generáló magán- és közcélú beavatkozások együttesen, tartós, a város fejlődését pozitívan meghatározó szinergikus hatást eredményeznek.

T1


Az igényfelmérés számszerű kiértékelése után kijelenthető, hogy a Tokácsli Galéria felújítása, korszerűsítése az érintett lakosság által támogatott projektelemek közé sorolható. A válaszadók jelentős többsége (98 %-a) ismeri az érintett intézményt, és véleményt is formált annak fejlesztéséről. A megkérdezettek csupán 2 %-ától érkezett „nem tudom” válasz a projekttel kapcsolatos telefonos, illetve személyes igényfelmérés során. Ez alapján megállapítható, hogy a helyiek számára fontos a Tokácsli Galéria működése. Az ország egyik olyan kiállító terméről van szó, amely kifejezetten galéria céljára épült, így megvilágítása és elhelyezkedése kiválóan alkalmas a képzőművészeti értékek bemutatására. Évente 11 kiállításra kerül sor, amelyek mind színvonalasak, országos érdeklődésre is számot tarthatnak. Többek között olyan nagy művészek állítottak itt ki, mint Derkovits Gyula, Tornyai János, Endre Béla, Koszta József, Gadányi Jenő a teljesség igénye nélkül. A kortárs alkotók közül pl.: Csete Ildikó, Kő Pál, Dienes Gábor, Szántó Piroska művei voltak láthatók. Jó a kapcsolat a különböző művészi szerveződésekkel pl.: a Vízfestők Társaságával, a Magyar Művészeti Műhellyel, a különböző művésztelepekkel pl.: a makóival, a diósgyőrivel, a barcsival. Minden évben egyszer sor kerül néprajzi kiállításra is. Gondot fordítanak arra is, hogy szentesi és Szentesről elszármazott művészek évente bemutatkozhassanak a Galériában. Kétévente kerül megrendezésre az Országos Aktfotó-kiállítás, ami szintén szentesi kezdeményezésre indult el. Ehhez hasonló a dél-alföldi régiót összefogó Alföldi Fotószalon. A Galéria kistermében inkább a történelmi évfordulóknak, aktualitásoknak megfelelő kiállítások kapnak helyet.

148

A Galéria kiállításainak 2010. évi programjait, azok látogatottságát, valamint a 2011. évi kiállítási tervet az 6. és 7. sz. függelék tartalmazza. A 2010. évben 10 kiállítás megrendezésére került sor, minden hónapra jutott egy, de kimaradtak a július és augusztus hónapok. Ebben az évben a látogatók száma 2.755 volt. Egyegy kiállítást átlagosan 100-230 fő tekintette meg, kiugróan magas volt a látogatottsága a Csongrád- Bács-Kiskun, Békés és Jász- Nagykun Szolnok megyei Alkotó Pedagógusok tárlatának. A 2011. évben is 10 tárlatot tervez az intézmény vezetése, és 3000 fő látogatóra számítanak. A legsikeresebb kiállítás ez évi tárlatát ismét megrendezik. Valamennyi kiállítás megnyitása ünnepélyes keretek között zajlik. A felújítás során a nyílászárók korszerűsítésére, hőszigetelt nyílászárók beépítésére kerül sor, illetve az elektromos hálózat megújítása mellett klímaberendezés is beépítésre kerül. A galéria ezzel komfortosabbá válik, szolgáltatásait jobb minőséggel lesz képes nyújtani. Vendégforgalma ezek által emelkedni fog, így nagyobb létszámú közönség lesz elérhető a galéria által nyújtott kulturális szolgáltatások közül. A fent említett kiállításokon, rendezvényeken felül a galéria meglévő és új partnerek bevonásával további rendezvényeknek ad otthont, bekapcsolódik a Belvárost érintő megújítási program szoft tevékenységeibe. A galéria működése a jelenlegi feltételek között eredményesnek, megfelelőnek ítélhető, azonban a Belváros megújulásával a galéria szolgáltatásai iránti igény is megváltozik, magasabb minőségű szolgáltatásokat, szélesebb tevékenységi kört szükséges a jövőben ellátni az intézménynek, ehhez szükséges az intézmény korszerűsítése. A légkondicionálás megépítésével a nyári hónapokban is nyitva tart majd a Galéria, így a kiállítások száma 1214-re emelkedik. Megvalósulhat az a logikus igény, hogy az idegenforgalmi szezonban fogadjon vendégeket a kiállítóhely. A terasz árnyékolásának megoldásával lehetőség nyílik ott kiállítások és rendezvények megvalósítására, így a programkínálat gazdagabbá válik. A Galériát akadálymentesen is meg lehet majd közelíteni, ezzel biztosítható, hogy a rendezvények, kiállítások szélesebb társadalmi rétegek számára legyenek elérhetők. A kapacitáskihasználtságban vannak tartalékok, így elvárható, hogy a látogatók száma 10-15%kal emelkedjen.

T2


A belvárosban lakók és a belvárost használók körében tett igényfelmérés során kapott eredmény alapján – a többi projektelemhez viszonyítva - kevésbé ismert a Diákpince működése. Az igényfelmérés kiértékelése szerint a kapott eredmény azzal magyarázható, hogy a megkérdezés vegyes korosztályokat érintett, és az idősebbek nyilvánvalóan nem ismerhetik az intézményt. A kapott válaszok alapján megállapítható, hogy a Diákpince felújítása, akadálymentesítése a lakosság által támogatott projektelemek közé tartozik. A Diákpince kialakítója és üzemeltetője a 31 éves ifjúsági, közhasznú civil szervezet, a VEGA Gyermek és Ifjúsági Szövetség, melynek országos központja Szentesen található. Hat regionális központja, hatvannégy csoportja, 1.800 fős tagsága van. A felnőtt segítőinek száma 127 fő. A szervezet célja a polgári lét kialakításának segítése, a társadalmi béke megvalósítása, a környezet megóvása, illetve a harmonikus, fenntartható környezet kialakítása. Célja a segítségért hozzáforduló fiatalok érdekeinek védelme, az ifjúsági közélet fejlődésének segítése, együttműködve a civil szervezetekkel, az önkormányzatokkal és kormányzati

149

szervekkel. A VE-GA rendelkezik az ifjúsági közéletfejlesztés illetve a települési párbeszéd fórumok, valamint az ifjúsági szolgáltatások fejlesztése intézményi és szakember hátterével. A szervezet által ellátott legfőbb tevékenységek: helyi, megyei, regionális, országos és európai közéleti tevékenységek ifjúságszakmai alkotótevékenységek, részvétel ifjúságszakmai műhelyekben ifjúsági önkormányzat- és közéletfejlesztés, a szükséges képzésekkel továbbképzések tanároknak és felnőtt segítőknek kortárssegítők képzése drámajátékok; kézműves műhelyek túrák, vízitúrák; környezetvédelmi őrjáratok kétoldalú (és többoldalú) nemzetközi kapcsolatok építése nyári táborok szervezése, bonyolítása (évente 600-700 főnek). A Diákpince használók alapvetően három csoportba oszthatók. Vannak olyan szervezetek melyek állandó használói a Diákpincének. Ezek a VE-GA Gyermek és Ifjúsági Szövetség felnőtt és kortárs segítő köre - vagyis az üzemeltető. Létszámuk 15-20 fő. Rendszeres használója a helyiségeknek a Szentesi Ifjúsági és Diák Önkormányzat (a SZIDÖK) képviselőtestülete illetve bizottságai általában 20-60 fő részvételével. Itt működik a “TÖRŐDÉS” Szentesi Gyermek és Diák Alapítvány 3-12 fővel. Az Alapítvány által üzemeltetett Szentesi Ifjúsági és Információs Pont is itt található (a SZIIP). Az állandó használók heti rendszerességgel élik itt a saját életüket, a SZIDÖK erőteljes túlsúlyával. Itt tevékenykedik az ún. Alternatív Játszóház. Önálló szervezetei, csoportjai, együttesei és baráti körei vannak, ezek működését az Alternatív Játszóházi Fórum hangolja össze. Az elmúlt években átlagosan 15 csoport vett részt heti, havi, illetve negyedéves rendszerességgel a játszóház keretén belül rendezvényeken. A csoportok létszáma alkalmanként 8 és 22 fő között változott. A SZIDÖK 2011 évben is havi rendszerességgel tartja a Képviselő-testületi, Bizottsági illetve a Küldött-gyűléseit szeptember és június hónap között, lehetőség szerint alkalmazkodva a felnőtt Önkormányzat ülésrendjéhez. A többi programpont illetve ezek időpontjai a használók pályázatai, belső egyeztetései illetve a köztük lévő egyeztetések eredményeként alakulnak ki. A közösségi térnek előre meghatározott éves program-terve nincs és ez nem is lehetséges. Az állandó használók mellett a közösségi teret esetenként Baráti körök, osztályok, stabilabb és alkalmi csoportok, szervező körök (stb.) is használják, kulcsos-ház jelleggel. Ilyen rendezvényre havi egy-két alkalommal kerül sor, különösen különféle ünnepek kapcsán. A résztvevők számáról azonban a használat jellege miatt nem rendelkezünk adatokkal. Az állandó programok - melyek elsősorban a SZIDÖK, a ”TÖRŐDÉS” és a SZIIP által szervezettek, de nyitottak bárkinek, a következők: 1. Kézműves Műhely (12-24 fő részvételével alkalmanként): Programjuk 2010. évben ékszerkészítés, agyagozás, bőrözés, 2011. évben pedig teatasak hajtogatás táblakép-készítéssel, filcvarrások készítése, origamizás. Ezek általában kapcsolódnak konkrét feladatokhoz illetve a műhely vállal egyedi megrendeléseket is. 2. Kép és média műhely (4-12 fő részvételével alkalmanként) 3. Marionett és drámajáték műhely (15-28 fő alkalmanként) 4. Kutatások (8-116 fő alkalmanként) 2010 évben Részvétel előzetes javaslatok kidolgozásában a készülő közoktatási törvény tervezetéshez.

150

2011 évben Részvétel az új közoktatási törvény tervezetének véleményezésében illetve az azt megalapozó szociológiai vizsgálat kidolgozásában. 5. Képzési Műhely (11-18 fő részvételével alkalmanként) 2010 évben Interaktív képzés valósult meg a “Magyar Népmese Napja”, valamint az “Állatok Világnapja” alkalmából. Csapatépítő tréninget tartott a SZIDÖK tagjainak összesen 4 alkalommal. 2011 évben az alábbi képzéseket tervezzük megvalósítani a gyermeki jogokról I.-II. Az önkéntesség Európai Éve”címmel “Párkapcsolataink” címmel Az emberi, állampolgári jogokról A “Jövőkép I.-II.” képzés A “Forrásteremtés” A fentiek mellett vannak többé-kevésbé állandónak mondható nagyrendezvények, amelyek részben saját jellegűek, bár nyitottak, részben pedig városi rendezvényekhez kapcsolódnak. A saját jellegű rendezvények, melyek minden évben megrendezésre kerülnek a következők: SZIDÖK Télapó a Kórház Gyermekosztályon. Városi Leg-diák választások. Graffiti Pályázat. Origami Pályázat. Művészeti Pályázat. A Pince csoportjai a VE-GA segítőinek koordinálásában szervező partnerek illetve önálló programok megvalósítói, Ezek a következők a városi rendezvények közül: Télűző Civil Nap Bűnmegelőző Nap Gyermeknap “A mi városunk” - városi nagytakarítás Parlagfű mentés “Autómentes Nap” Vannak olyan egyedi nagyrendezvények, amelyek a VE-GA regionális illetve országos életéhez kapcsolódnak. Ezek a regionális tavaszi és őszi találkozó, ahol a Pince csoportjai a vendéglátók. A Diák Pince felújítása a fent felsorolt tevékenységek zavartalan lebonyolításához és fejlesztéséhez szükséges, ami szervesen kapcsolódik a Belváros megújítási folyamatába. A szervezet a jelenlegi Diák Pincében nem képes eleget tenni a szolgáltatásokat igénybe vevők széles körének, amely meghaladja a jelenlegi közösségi hely kapacitásait (non formális képzések esetében az mintegy 30 fő, közösségi rendezvények esetében – azok típusától függően – 50-70 fő). Az akcióterületi fejlesztések eredményeként, a számos közösségi rendezvénynek, ifjúsági programnak köszönhetően a Diák Pince látogatottságának további emelkedése várható, ezért különösen fontos, hogy a szervezet tevékenységét megfelelő minőséggel rendelkező fizikai keretek között végezhesse. A körülmények javításával a Diákpincét látogató fiatok száma várhatóan jelentősen emelkedik, a heti 70 látogató helyett számíthatunk 85-100 főre.

151

Civil Központ korszerűsítése, felújítása A Civil Központ helyiségei az Önkormányzat tulajdonában vannak. Jelenlegi bérlői a következők:  Civil TV  Szentes Kistérsége Többcélú Társulás  Csongrád Megyei Kormányhivatal Élelmiszerbiztonsági és Állategészségügyi Igazgatóság Szentesi Körzeti Iroda  5. Alkusz Kft. Az érintett helyiségeket bérlők eltérő városrehabilitációs funkciókat látnak el, ez alapján az alábbi két projektelem keretében valósul meg a teljes Civil Központ felújítása:  KSZ2 Civil TV korszerűsítése, felújítása  G3 Vállalkozói Központ korszerűsítése, felújítása

KSZ 2 - Civil TV A legjelentősebb bérlő a Civil Tv. Vételkörzete: Szentes, Csongrád, Mindszent, Kunszentmárton és térségük. Tehát 4 kistérségben vehető az adás. A műsoridő a hét 6 napján minimálisan 1 óra naponta, négy óránkénti ismétléssel. A hetedik napon ismétlés van az adásban. Csütörtökönként élő adással jelentkeznek. Cél, hogy valós idejű interaktív műsorok készülhessenek. 4 éve a Horváth Mihály Gimnázium mozgókép és média ismeret c. tantárgy gyakorlati óráit itt tartják. Ezt a tantárgyat a többi középiskola diákjai is felvehetik. A 2011/12. tanévben média és kommunikációs szak is indul, amely képzéseinek szintén gyakorlati helye lesz a Civil Televízió, megnövekedett műszaki és egyéb feltételekkel. Határokon átnyúló kapcsolatok kiépítésével már lehetővé vált rendszeres kölcsönös kétnyelvű műsorok sugárzása. Folyamatos műszaki, informatikai és távközlési fejlesztések történnek önerős és pályázati forrásokból. A Tv jelenleg 70 m2-en működik, igen szerény műszaki feltételekkel. Korszerűsítés szükséges az épületet és a technikát tekintve is. Ennek első lépése az elektromos rendszer korszerűsítése és a hűtés-szellőztetés megoldása. Az épület teraszának felújítása lehetővé teszi szabadtéri, a teraszon forgatott műsorok készítését, melyre már történtek kísérletek. Akadálymentesítés megvalósításával a helységek könnyebben megközelíthetők, a szolgáltatások szélesebb társadalmi rétegek számára válnak elérhetővé. Az infrastruktúra kiépítésével a Civil TV alkalmassá válik, hogy régiós televízió legyen. Adásait három megye lakossága nézheti, ez 600 ezer nézőt jelenthet. Mivel a televíziózás az egyik leginnovatívabb, ez digitális közvetítést jelent. A Civil Tv felújításával, az infrastruktúra kiépítésével a Civil TV fejlődéséhez szükséges keretek biztosíthatók. Így bővíthető a filmes és TV-s képzés a közép- és felsőoktatásban tanulók számára, a TV régiós televízióvá válhat, vételkörzete megtöbbszöröződik, a nézőszám elérheti a 600 ezer főt. A projektelemet közszféra funkcióba soroltuk, mivel a pályázati útmutató funkciónkénti meghatározásai szerint ez a besorolás áll legközelebb hozzá. E megállapításunkat az indokolja, hogy a helyi Képviselő-testület üléseinek élő közvetítését, a választási műsorok közvetítéseit, a helyi közélet nyilvánosságot érintő ügyeinek a lakossághoz történő eljuttatásában nélkülözhetetlen tényezővé nőtte ki magát a televízió. E tekintetben közszolgáltatás jellegű tevékenységet lát el, hiszen az aktuális információkat,

152

felhívásokat, eseményekről készített tudósításokat, és nem utolsó sorban a jelen projektet érintő információkat juttatja el a televízió nézői felé. G3 Vállalkozói központ korszerűsítése, felújítása A Szentes Város Önkormányzat tulajdonában lévő irodákat bérbeadás útján hasznosítja. Az Önkormányzat elsődleges célja, hogy a város érdekében non-profit információs, adatgyűjtő, kapcsolatépítő tevékenységet ellátó szervezetek számára biztosítani tudjon frekventált helyen található irodahelyiségeket, ezzel segítve az azok által képviselt közszféra szolgáltatások intézményi-, ügyfélbarát megjelenését. Mivel részben a jelenlegi bérlők nem feleltek meg a fenti funkciónak, illetve mivel az öt éves fenntartási időszaki működésüket nem képesek vállalni, így nem került biztosításra, hogy az adott projektelem a közszféra funkciónak megerősítését szolgálja. Az irodák nagysága megfelelő, infrastrukturális ellátottsága, kialakítása azonban nem. Lényeges az energiahatékonyság szempontjából a nyílászárók cseréje, az árnyékolás megoldása. Az akadálymentesítés megvalósításával a helység könnyebben megközelíthető, a szolgáltatások szélesebb társadalmi rétegek számára válnak elérhetővé. K6 - Szabadságtéri nem fedett kerékpártárolók kialakítása Az igényfelmérés eredményeként megállapítható, hogy a támogatott projektek közé sorolható a nem fedett kerékpártárolók elhelyezése. Meg kell említeni, hogy a Szabadság téri autóbusz pályaudvaron létesítendő kerékpártárolók esetében viszonylag sok (11) „nem tudom” válasz érkezett. Valószínűleg ez azoknak a válasza, akik nem használnak kerékpárt. A Szentes Város Egységes Közterület fejlesztési Stratégiai Tervében szereplő közterületi arculat kialakítási javaslatban szerepel az autóbusz pályaudvar esetében a Szabadság téren kerékpár tárolás megoldatlanságának problémája és nagy kapacitású kerékpártároló rendszer telepítésének javaslata. Az új kerékpártárolók kialakításának szükségességét e két tény megerősíti és alátámasztja. A kerékpártárolók kialakításával megoldódik a Szabadság tér rendezetlen kerékpár tárolási problémája. Az Integrált Városfejlesztési Stratégia által meghatározott prioritások között szerepel az élhetőbb város kialakításához kapcsolódó kerékpárút- hálózat fejlesztése, valamint ezekhez kapcsolódó kiszolgáló bővítmények megteremtése is. Szentesen a kerékpáros közlekedés kiemelt jelentőségű közlekedési forma. A kerékpár-út hálózat fejlesztése szükségessé teszi tömeges kerékpártárolásra alkalmas helyszínek kialakítását. A kapacitásbővítés indokoltságát támasztja alá, hogy a jelenlegi kerékpártárolók rossz állapotúak és a felmerülő igényeket mennyiségi okok miatt nem képes kiszolgálni. Megvizsgálva a fejlesztéssel érintett helyszínt (péntek és hétfői nap délelőtt) 140 db kerékpárt számoltunk meg.

153

A 140 db kerékpár, mint a fenti képeken látható, rendszerezetlenül, sokszor a gyalogos forgalmat és az épületek állagát károsítva kerülnek elhelyezésre. A fejlesztési szükségletet tovább indokolja, hogy a nagyszámú kerékpár őrzése nem biztosított, illetve az elhelyezetlenség miatt számos közlekedésszervezési probléma is felmerül. A helyszínen megszámolt kerékpár mennyiség kizárólag az autóbusz pályaudvar területén került megvizsgálásra, azonban az elhelyezés megoldatlansága miatt számos kerékpár található még a szomszédos épületek falainak támasztva, illetve a környező járdákon. További fontos igényfelmérésnek tekinthető, hogy a város korábbi fejlesztésének nyomán (Kossuth utca út és járdaburkolat rekonstrukció, valamint kerékpárút építés 2010.) a kerékpáros közlekedés feltételrendszere nagymértékben javult, így megnövekedett a kerékpárt használók száma is. E tevékenységet tovább kívánjuk folytatni az Ady-Petőfi utcák vonatkozásában is, kerékpársávok kialakításával. A Szabadság téri kerékpártárolókkal a városközpontban, rendezetten alakítható ki egy kerékpár parkoló centrum. A jelen fejezet összegzése: az EATT megállapításai továbbra is helytállóak. A dokumentáció felülvizsgálatakor az EATT-ben szereplő statisztikai adatokat a rendelkezésünkre álló legfrissebb adatokkal kiegészítettük. Az egyes tevékenységek bemutatásánál a Hegedűs László Helyőrségi Klubra vonatkozó adatokat töröltük, az ebből beálló változásokat átvezettük a teljes dokumentáción. A törlés indoka a Helyőrségi Klub vonatkozásában, hogy az EATT elkészítésekor fennálló partnerség az ATT készítésének idején már nem állt fenn.

154

4.Az akcióterület fejlesztési céljai és beavatkozásai A fejezetben bemutatjuk a tervezett fejlesztés átfogó, „városfilozófiai” gondolati alapjait, az akcióterületi fejlesztések céljait és részcéljait, ismertetjük a projektelemeket, kifejtjük a megvalósítás módját, menetét.

4.1.A tervezett fejlesztés rövid bemutatása A tervezett fejlesztés alapvetően azt a célt szolgálja, hogy a Városközpont funkcionális gazdagítása révén erősödjön a szentesi és a kistérségi emberek – különösen a fiatalok – lokálpatriotizmusa, hogy helyben képzeljék, tervezzék el és valósítsák is meg a jövőjüket. Az identitás tudati és érzelmi tényezőit nemcsak a természeti adottságok határozzák meg, hanem legalább annyira az épített környezet minősége is. Az épített környezet századok óta formálódó, sajátos arculatú, emblematikus helyszíne a szentesi Erzsébet tér és Kossuth tér, valamint a hozzájuk csatlakozó kisebb teresedések. A Főtér és Főutca mindig is a város szellemi, gazdasági, kulturális és közéleti fóruma volt, amely vezérmotívumokat adott a város és térsége fejlődésének. Mindezt egyedi módon testesíti meg a városközpont történelmileg kialakult komplexitása: a közigazgatási és az egyházi intézmények együttese, a patinás szálloda a színházzal, a számos iskola és diákjaik jelenléte, a mozi, a könyvtár, az Ifjúsági Ház, a közterek, a különböző üzletek, irodák, vendéglátóhelyek, szolgáltatások koncentrálódása, a Kurca-part rekreációs területei, stb. Fő cél ennek a komplexitásnak a tartalmi és térbeli-fizikai megújítása, hogy olyan közösségi és kulturális hatásmechanizmus induljon el, amely fenntartható gazdasági élénkülést, kulturális megújulást, intenzív közéletet eredményez, felkeltse a befektetők és a turisták érdeklődését a város és térsége iránt. A városrész fejlődésében gyakorlatilag a város és a kistérség – részben az egész régió – teljes lakossága érintett, ezért a városközpontot minden szentesi és térségi lakos számára élhetővé kell tenni. Az akcióterület megújítása tehát együtt kell, hogy járjon a társadalmi kohézió erősítésével, ami a terület fenntartható társadalom- és gazdaságfejlesztésének a lényege. A terület sajátossága, hogy lineáris rendszer alkot a Kossuth utca – a város főutcája – mentén. A fejlesztés a Petőfi Szálló környékén indul el, és fokozatosan éri el a Kurca-parti területeket. A ROP pályázat keretében tervezett közterület-fejlesztési, épület felújítási, gazdaságfejlesztési és közösségi projektelemek, valamint a kiegészítő közszféra beavatkozások összehangolt megvalósítása arra irányul, hogy Szentes belvárosát alkalmassá tegye arra, hogy a zászlóshajónak tekinthető szálloda illeszkedjen a településszövetbe, a város társadalmiközösségi életébe, ezáltal a szinergiák megfelelő módon érvényesülhessenek. A tervezett program erőssége a széleskörű partnerség. Az önkormányzat más közfeladatot ellátó szervezet mellett, a gazdaság és a civil társadalom szereplőinek bevonásával, szoros együttműködésben valósítja meg. A következő fejezetekben részletesen taglaljuk a tervezett akcióterületi fejlesztések céljait és részcéljait, a projektelemeket, a megvalósítást.

155

Az alábbi vázlaton a tervezett beavatkozások helyszíneit tüntettük fel. 36. sz. térkép

156

4.2.Az akcióterületi fejlesztések céljai és részcéljai 61.számú táblázat Akcióterületi fejlesztések céljai és részcéljai Cél/részcél


Adatmérés forrása

Kiinduló érték (2009)

Célérték (2013)

ÁTFOGÓ CÉL: A belvárosi közterületek, lakó- és üzleti ingatlanok megújulása a város kulturális színvonalának emelése, a társadalmi kohézió erősödése és a fenntartható gazdasági fejlődés elősegítése érdekében

Felújítás mutatója (az utolsó felújítástól, építéstől számított évek átlagos száma) javulása


nem releváns

10 %

25 db megújított kereskedelmi egység (Kossuth tér 5 (15 db) (Ady 1: 8 db) (Ady E. u. 3: 2 db),

101 db kiskereskedelmi üzlet, 34 db iroda, 0 szálloda

Megújított irodahelység (Kossuth tér I. em.: 10 db),

RÉSZCÉL I: Akcióterület nagyobb gazdasági-turisztikai fejlettsége

Megújított és újonnan létrejött üzletek, irodák száma

RÉSZCÉL II: Magas minőségű közösségi és rekreációs terek

Átalakított városi közterületek


nem releváns

3396 m2

RÉSZCÉL III. Fejlett közlekedési infrastruktúra

Az átalakított útszakaszok hossza; gyalogos zónák nagysága, kerékpárutak hossza


Nem releváns

14 330 m2

RÉSZCÉL IV: Emelt szintű kulturális és közszolgáltatási körülmények

RÉSZCÉL V: Társadalmi kohézió, a kapcsolatok szorossá válása

Megújult közszolgáltatási és kulturális célú épületek száma

Új közösségi rendezvények száma éves szinten




1 db megújított szálloda az akcióterületen (Petőfi Szállónem a jelen projekt része), 100 új munkahely (szállodánál, nem a projekt része)

nem releváns

4 db 1: Bíróság 2: Városi Galéria 3: Diákpince 4: Civil TV

nem releváns

Összesen: 32 db 1 db közösségfejlesztő tréning; 3 db szabadidős foglalkozás ifjúság részére; 3 db előadás ifjúság részére közbiztonság témakörben; 4 db lakossági

157

akció környezettudatos szemléletformálásra; 1 db környezetvédelmi tréning; 2 db szabadtéri nagyrendezvény; 1 db fotópályázat; 10 db várost bemutató séta 5 db program a vallások közötti párbeszéd generálására; 1 db Szabadtéri fotókiállítás; 1 db Kertfenntartó képzés

4.3.A projektelemek rövid bemutatása a részcélok alapján 62.számú táblázat A projektelemek rövid bemutatása a részcélok alapján

Részcél RÉSZCÉL I: Akcióterület nagyobb gazdasági-turisztikai fejlettsége

RÉSZCÉL II: Magas minőségű közösségi és rekreációs terek

RÉSZCÉL III. Fejlett közlekedési infrastruktúra

RÉSZCÉL IV: Emelt szintű kulturális és közszolgáltatási körülmények

RÉSZCÉL V: Társadalmi kohézió, a kapcsolatok szorossá válása

Tevékenység, finanszírozó, célcsoport Tevékenység jellemző tevékenysége: gazdaságfejlesztés Finanszírozó: magánszféra, ERFA Célcsoport: akcióterület vállalkozásai Tevékenység jellemző tevékenysége: közterületfejlesztés Finanszírozó: ERFA, magánszféra Célcsoport: akcióterület közterület-használói, lakossága Tevékenység jellemző tevékenysége: közlekedésfejlesztés Finanszírozó: ERFA, ESZA Célcsoport: belvárosi közterület-használók Tevékenység jellemző tevékenysége: közszolgáltatás, kulturális létesítmények fejlesztése Finanszírozó: ERFA, ESZA Célcsoport: Szentes város lakossága Tevékenység jellemző funkciója: közösségfejlesztés Finanszírozó: ESZA, ERFA Célcsoport: Szentes város, különösen az akcióterület lakossága

158

4.4.Az akcióterület beavatkozásai Az alábbi fejezet bemutatja, hogy melyek azok a beavatkozások, amelyek megvalósításával a kitőzött célok elérhetők, és melyeket az önkormányzat és partnerei az akcióterületen az elkövetkezendő években elvégeznek vagy terveznek elvégezni az akcióterület fizikai, társadalmi-gazdasági és környezeti megújítása érdekében. A beavatkozások az alábbi típusokba sorolhatók: a) A regionális operatív program 2007-2013 között városrehabilitációs célú állami támogatás (pályázat) keretében az önkormányzat kíván többféle partnerrel együttműködve (pl. saját, valamint állami intézmények, társasházak, vállalkozások, civil szervezetek) megvalósítani. (közvetlenül ROP által támogatott projekt). 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18

Tokácsli (Városi) Galéria felújítása Közgé Kert felújítása Diák Pince (Kossuth u. 8.) VEGA pincefelújítás Kulturális és szabadidős közösségi rendezvények, városmarketing akciók Kurca-híd felújítása és bővítése gyalogos forgalom számára Kossuth L. u. díszkivilágítása a Kurcától a Horváth M. utcáig, körforg. építése Szent Miklós templom környezetének rendezése Horváth Mihály utcai járda építése Petőfi Sándor utca átalakítása a Kossuth utcától a Szabadság térig Evangélikus templom körüli terület kertépítészete Szabadság tér- autóbusz pu. nem fedett kerékpártároló kialakítása Ady Endre utca- bevásárló utca kialakítása, Fehérház előtti tér rendezése Ady Endre utca 1.-3. homlokzat felújítása Fehérház üzletportál felújítása és belső udvar rendezése Bíróság tető- és homlokzat felújítása Vállalkozói központ korszerűsítése, felújítása Civil Tv korszerűsítése, felújítása Képzési és foglalkoztatási program

b) Magánszféra kívánja megvalósítani a közszféra fejlesztései nyomán. 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11

Petőfi Szálló rekonstrukciója-négycsillagos szálloda kialakítása 4.800 millió Ft Fehérház lakószintjeinek homlokzat felújítása 80 millió Ft Református parókia épületének felújítása 52 millió Ft Horváth Mihály utca foghíj beépítése 315 millió Ft Petőfi Sándor u. üzletek, portálok felújítása, profilváltás 14 millió Ft Kiss Bálint utca 5. homlokzat felújítás 4 millió Ft Kiss Bálint utca 6. homlokzat felújítás 4 millió Ft Tóth József utca 2/a homlokzat felújítás 9 millió Ft Szent Miklós templom homlokzat felújítása 30 millió Ft Római Katolikus plébánia homlokzat felújítása 50 millió Ft Római katolikus templom kert rendezése 42 millió Ft

159

c) Az akcióterületi fejlesztés hatásaként a közszféra kívánja megvalósítani: (nem a ROP támogatott projekt része). 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35

Napház építése 540 millió Ft Bölcsőde bővítése 147 millió Ft Városháza akadálymentesítés 60 millió Ft Városháza vendéglátó funkció bővítés 36 millió Ft Városháza udvar rendezés, gépkocsitárolás megoldása 42 millió Ft Fehérház tetőterasz, zöldtető, kilátó, szórakozóhely kialakítása, lift 220 millió Ft Kossuth utca. 8 portálok, homlokzatok felújítása 26 millió Ft Kossuth utca 10. üzlethelyiségek felújítása 26 millió Ft Ifjúsági ház korszerűsítése, akadálymentesítés, udvar rekonstrukciója 460 millió Ft Civil ház felújítása 60 millió Ft Őze Lajos Filmszínház udvar, terasz kialakítása 6 millió Ft Péter Pál ház terasz kialakítása, belső átalakítás, szálláshely 7 millió Ft Városi térfigyelő-rendszer 7 millió Ft Promenád felújítása, kapcsolat megteremtése a Kurcával, kisajátítás 24 millió Ft Új híd az Arany János utcánál 480 millió Ft Gyalogos híd felújítása az ifjúsági háznál 36 millió Ft Kossuth Lajos utca átépítése a Horváth Mihály utcáig 184 millió Ft Kossuth Lajos téri zenepavilon és utcabútorok 25 millió Ft Rózsa Gábor tér kertépítészeti kialakítása 47 millió Ft Petőfi Sándor utca rehabilitációja a Szabadság tértől a Vásárhelyi útig 36 millió Ft Iskola utca humanizálása 30 millió Ft Szőlősy Géza tér kertépítészeti kialakítása 2 millió Ft Horváth Mihály Gimnázium előtti tér megnyitása 16 millió Ft Szent Imre Herceg út humanizálása 90 millió Ft Olimpiai tölgy környezetének rehabilitációja 4 millió Ft Vásárhelyi utca közterületi rehabilitációja 42 millió Ft Szentháromság szobor körüli terület rendezése 20 millió Ft Déli Kurca-part 17 millió Ft Északi Kurca-part 46 millió Ft Tóth József utca megújítása 9 millió Ft Munkácsy Mihály közterületi rehabilitációja 26 millió Ft Kígyó utca humanizálása 10 millió Ft Fortuna szobor környékének rendezése 9 millió Ft Nyíri köz szélesítése 13 millió Ft Posta mögötti sétány rendezése 18 millió Ft

160

4.5.Az önkormányzat városrehabilitációs célok elérését szolgáló nem beruházási jellegű tevékenysége Szentes Önkormányzata esetében a városrehabilitációs célok elérését szolgáló nem beruházási típusú tevékenységek tekintetében az alábbi főbb eszközök különböztethetők meg: Beépítési javaslat Az akcióterület teljes egészére beépítési javaslat - környezetalakítási terv – készült. Ábrázolja a terület építési -, zöldfelületi, közlekedési fejlesztéseit. Szemlélteti a beruházások térbeli elhelyezkedését, volumenét, egységes programot alkotva a kialakult városi szövetben. Tervalku intézménye Az akcióterületen tervalku keretében szabályozási engedmények biztosítására nem kerül sor. Műszaki támogatás A Szabályozási Terv és a Helyi Építési Szabályzat (2009.) különös hangsúlyt fektet az épített értékek védelmére, így a szabályozás paramétereinek meghatározása is a városkép védelmében került meghatározásra. Valamint előírja ezen területen a kötelező elemeken kívül anyaghasználat, színkezelés, tömegformálás, illeszkedés szabályait is. A projektek elkészült tervei ezeknek maradéktalanul megfelelnek. Szentes Város Önkormányzata 2005. decemberben készíttette el a város Településfejlesztési Koncepcióját. A városfejlesztés helyi céljait megvalósító beavatkozások konzekvens, tudatos felépítését jelzi, hogy a koncepció szolgált alapul a település rendezési tervének kidolgozásához. 2007-ben fogadta el az önkormányzat a település Idegenforgalmi Koncepcióját, amely prioritásai között a pályázati projektbe integrált intézkedések zömét tartalmazza (egyházi létesítmények és környezetük megújítása, intenzívebb bekapcsolása a helyi közösségikulturális életbe; épített örökség értékeit hordozó épületek megújítása; Petőfi Szálló idegenforgalmi hasznosítása; stb.) Ezzel egyidőben hagyta jóvá a település Szentes Város Környezetvédelmi Programját a 20082013 közötti időszakra. Az Idegenforgalmi Koncepcióhoz hasonlóan a környezetvédelmi célú programjavaslatok szervesen kapcsolódnak a jelenlegi városrehabilitációs projekt beavatkozásaihoz. Ezek közül kiemelendő többek között a közlekedésfejlesztés (benne pl.: a Kossuth Lajos utca és a teljes városközpont forgalomcsillapítása, kerékpárút-hálózat bővítése, forgalmi csomópontok átépítése, stb.), vagy éppen a zöldterület-gazdálkodás (belső zöldterületek mennyiségi és minőségi javítása, zöldsávok, fásított utcakép kialakítása, stb.). Köz- és magánszféra együttműködése A város jövőképének teljesítése érdekében az önkormányzat által generált belvárost érintő integrált városrehabilitációs projekt eredményeire épülve, a kedvező hatásoknak köszönhetően több magánerős beruházás megvalósítása érdekében bontakozott ki szoros együttműködés a köz- és magánszféra tagjai között a kölcsönös szinergiák kiaknázása

161

érdekében. A városképet és a helyi gazdaság feltételeit minőségileg javító beavatkozások erőteljesen építenek a Petőfi Szálló magánerős beruházás megvalósítására, amely további magánerős befektetéseket vonz a településre, az önkormányzat fejlesztési szándékaival összhangban. Településmarketing A szentesi önkormányzat az Idegenforgalmi Koncepcióval összhangban jóváhagyta a város településmarketing tervét. A városrehabilitációs beavatkozások koncepcionális megalapozása szempontjából meghatározó jelentőségű prioritások, célok fogalmazódnak meg a stratégiában, úgy mint az új vállalkozások letelepítése, folyamatos életminőség javítás, amelyeket a stratégia konkrét intézkedésekre bont fel. A pályázatra javasolt városrehabilitációs projekt az intézkedésekkel szoros összhangban került kialakításra. Szentes Városközpont átalakításához mikroszimulációs szemléltető film

kapcsolódó

közlekedési

koncepció

és

A Szentes Városközpont átalakításához kapcsolódó közlekedési koncepció része az egész város közlekedésfejlesztését meghatározó, jelenleg kidolgozás alatt lévő közlekedéskoncepciónak. Az átfogó és a Városközpontra vonatkozó dokumentumnak is része a parkolási fejezet. Szentes városközpont akcióterületi fejlesztés keretében olyan, a város teljes közlekedési szerkezetére kiható változtatások történnek, melyek részletes vizsgálata mindenképp szükségessé vált. A közlekedési területen létrejövő fejlesztések között kiemelendő a Kossuth utca egyes csomópontjainak tervezett átépítése, valamint a Petőfi – Ady utca forgalomcsillapítása, illetve ehhez kapcsolódóan létrejövő egyirányúsítása. Ezzel párhuzamosan szükségessé válik a környező utcahálózat forgalmi rendjének felülvizsgálata is, mellyel már a város szerkezeti terve is foglakozott. A terv az egyirányúsítás hatásaival foglakozik, a forgalmi lebonyolódást makroszimulációs eljárással is igazolva. A mikroszimulációs folyamatok elemzésével lehetőség nyílik a lehetséges változások jobb értékelésére, és bemutatására. A forgalmi körülmények jobb megismeréséhez Szentes belvárosában részletes forgalomszámlálást tartottak több csomópontban. Szabadtérépítészeti arculati kódex A kódex meghatározza a szabadtérépítészeti beavatkozások célrendszerét. Valamint a városrehabilitációs tevékenységek területi elemeit és az egyes tevékenységek egymásra épülését. A korábbi városrendezési és városfejlesztési tevékenységekhez kapcsolódóan megjelent arculati elemekre építve ad javaslatot, figyelembe véve az egyes beavatkozásokhoz kapcsolódó funkcionális és átfogó arculati szempontokat. Így a közúti, kerékpáros és gyalogos közlekedési felületek szervezésére, a zöldfelületi rendszer kialakítására, egyéb térfunkciók (pihenés, rendezvények) területeire. A kódex javaslatot tesz a térburkolatok anyagaira raszterméreteire, funkcionális és hierarchikus rendszerben, az alkalmazható növények listájára (fafajok, cserjefajok és lágyszárúak) a telepíthető utcaberendezési tárgyakra és az arculat szempontjából meghatározó egyéb berendezésekkel szemben meghatározott követelményekre (kvázi terméklista), pl. az alkalmazható padok, szemetesek, pollerek, lámpaoszlopok, egyedi tervezett tárgyakberendezések, stb.

162

Szervezeti háttér megteremtése A városfejlesztési projektek lebonyolítására Szentes Önkormányzata Városfejlesztő Társaságot hoz létre, amelyet a pályázat sikeres első fordulóját követően, 2010. év közepén tervez felállítani. Erről bővebben az akcióterületi terv városrehabilitáció szervezeti hátterét bemutató fejezetében. A Városfejlesztő Társaság kialakítása a projektfejlesztési időszakban megtörtént. A Képviselő-testület döntése értelmében az Önkormányzat tulajdonában lévő Szentes Városi Szolgáltató Kft-n belül, elkülönült Csoportként látja el a feladatát. A Városfejlesztő Társaságra vonatkozó útmutató feltételrendszerének a csoport személyi összetétele, a szervezeti kerete eleget tesznek. A csoport költségvetése a Kft. üzleti tervében jelenik meg. A csoport működését az Önkormányzat és a Kft. között létrejött alapszerződés határozza meg. Helyi partnerség Az önkormányzat helyi partnerség kialakítása iránti határozott elkötelezettségét tükrözi a 2005-ben elfogadott civil stratégia, amelynek teljesülése 2007-ben került felülvizsgálatra. A stratégia alapján megindított helyi partnerség fokozására indított intézkedéssorozat szerves részét képezik a pályázati projektjavaslat elemei, a tervezett beavatkozások épülnek a korábbi években elért eredményekre. Egyéb tulajdonosi, adminisztratív tevékenységek Tulajdonszerzés. Az önkormányzati tulajdon az akcióterület tulajdoni viszonyait tekintve domináns. A városrész kiegyensúlyozott fejlődése szempontjából lényeges a közösségi tulajdon értékhordozó elemeinek önkormányzati tulajdonban tartása, amennyiben a közösségi érdek úgy kívánja egyes vagyonelemek magánosítása, másrészt állami vagy egyéb tulajdonból önkormányzati tulajdonba vétele. Terület-előkészítés. A további ütemek beavatkozásainak előkészítési tevékenységei keretében releváns elemként merül fel a terület előkészítés, amely szintén a nem fejlesztési, beruházási jellegű tevékenységek közé tartozik, azonban a fejlesztések szükséges velejárója, lényeges előkészítő tevékenység. Ennek keretében sor kerülhet kisajátításra, hasznosított-lakott ingatlan esetén a kiürítésre, az épület bontására, és akár tereprendezésre is. Az előző pontban konkretizált ingatlan esetében a Nyíri utca szélesítése kapcsán kerülhetnek képbe a felsorolt tevékenységek. Telekalakítás. A fejlesztésekhez szorosan kapcsolódó, szintén előkészítő, elsősorban az engedélyezéshez kötődő tevékenység a telekalakítás, hiszen minden engedélyköteles építés tevékenység megkezdésének előfeltétele a hivatalos földmérő által készített telekalakítási vázrajz. Jelen esetben a Napház telkének kialakítása esetén. A lakosság vagy bizonyos lakossági célcsoportok bevonásának intézményesítése. A tervezés és végrehajtás során konzultációs fórumok, vagy kontroll testületek létrehozására kerül sor véleménynyilvánítási joggal, annak érdekében, hogy a partnerségi eljárás hatékonyabbá és fenntarthatóvá tegye a városrehabilitációs eredményeket.

163

4.6.Beavatkozási típusok Az alábbi fejezet áttekintést ad az akcióterületen az önkormányzat által az egyes partnerek bevonása révén a fent meghatározott célok teljesülése érdekében 2013-ig tervezett városrehabilitációs tevékenységekről. Az integrált beavatkozás sorozat részét képező beavatkozások az alábbi három csoportban kerülnek bemutatásra: -

A regionális operatív program 2007-2013 között városrehabilitációs célú állami támogatás keretében az önkormányzat által megvalósuló beavatkozások

-

A magánszféra által megvalósítani kívánt projektek a közszféra fejlesztései nyomán

-

A pályázaton kívül, a közszféra által megvalósítani kívánt tevékenységek

A következő táblázat összefoglalást ad az egyes tevékenységtípusokhoz tartozó beavatkozásokról, a tevékenységek és az egyes célok közötti összhangról, a beavatkozások közötti logikai kapcsolatról mindhárom projektcsoport esetén és a táblázat áttekintést ad a projektelemek időbeli kifutásáról is. 63. sz. táblázat Projektek időbeli ütemezése

Projekt neve

Regionális Operatív Program támogatásával megvalósuló projektek

1


2 Közgé Kert felújítása 3

Diák Pince (Kossuth u. 8.) VEGA pincefelújítás

Kulturális és szabadidős 4 közösségi rendezvények, városmarketing akciók 5


Kossuth Lajos utca díszkivilágítás kialakítása a 6 Kurcától a Horváth M. utcáig, körforgalom megépítése Szent Miklós templom környezetének rendezése Horváth Mihály utcai járda 8 építése 7

2010 2011 2012 2013 Melyik specifikus célhoz tartozik 1. 2. 3. 4. 1. 2. 3. 4. 1. 2. 3. 4. 1. 2. 3. 4. Részcél IV. Részcél II. Részcél IV. Részcél V. Részcél III.

Részcél II. Részcél II. Részcél III.

Petőfi Sándor utca átalakítása a 9 Kossuth utcától a Szabadság térig Részcél I. Evangélikus templom körüli Részcél 10 terület kertépítészete II. Szabadság tér- autóbusz pu. 11 nem fedett kerékpártároló Részcél kialakítása III.

164

Magánszféra projektjei a közszféra fejlesztései nyomán Az akcióterületi fejlesztés hatásaként a közszféra beruházásai

Ady Endre utca - bevásárló 12 utca kialakítása, Fehérház előtti tér rendezése Részcél I. Ady Endre utca 1.-3. 13 homlokzat felújítása Részcél I. Fehérház üzletportál felújítása 14 és belső udvar rendezése Részcél I. Bíróság tető- és homlokzat Részcél 15 felújítása IV. Vállalkozói központ Részcél 16 korszerűsítése, felújítása IV. Civil Tv korszerűsítése, Részcél 17 felújítása IV. Képzési, foglalkoztatási 18 program Részcél I. Petőfi Szálló rekonstrukciója 1 négycsillagos szálloda kialakítása Részcél I. Fehérház lakószintjeinek Részcél 2 homlokzat felújítása VI. Református parókia épületének Részcél 3 felújítása IV. Horváth Mihály utca foghíj Részcél I. 4 beépítése és VI. Petőfi Sándor u. üzletek, 5 portálok felújítása, profilváltás Részcél I. Kiss Bálint utca 5. homlokzat Részcél 6 felújítás VI. Kiss Bálint utca 6. homlokzat Részcél 7 felújítás VI. Tóth József utca 2/a homlokzat Részcél 8 felújítás VI. Szent Miklós templom Részcél 9 homlokzat felújítása IV. Római Katolikus plébánia Részcél 10 homlokzat felújítása IV. Római katolikus templom kert Részcél 11 rendezése II. Részcél 1 Napház építése II. 2 Bölcsőde bővítése Részcél I. Részcél 3 Városháza akadálymentesítés IV. Városháza vendéglátó funkció Részcél 4 bővítés IV. Városháza udvar rendezés, Részcél 5 gépkocsitárolás megoldása VI. Fehérház tetőterasz, zöldtető, 6 kilátó, szórakozóhely kialakítása, lift Részcél I. Kossuth utca. 8 portálok, 7 homlokzatok felújítása Részcél I. Kossuth utca 10. 8 üzlethelyiségek felújítása Részcél I.

165

Ifjúsági ház korszerűsítése, 9 akadálymentesítés, udvar rekonstrukciója 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35

Részcél IV. Részcél Civil ház felújítása V. Őze Lajos Filmszínház udvar, Részcél terasz kialakítása II. Péter Pál ház terasz kialakítása, Részcél belső átalakítás, szálláshely V. Városi térfigyelő-rendszer Részcél I. Promenád felújítása, kapcsolat megteremtése a Kurcával, Részcél kisajátítás III. Részcél Új híd az Arany János utcánál III. Gyalogos híd felújítása az Részcél ifjúsági háznál III. Kossuth Lajos utca átépítése a Horváth Mihály utcáig Részcél I. Kossuth Lajos téri zenepavilon Részcél és utcabútorok II. Rózsa Gábor tér kertépítészeti Részcél kialakítása II. Petőfis Sándor utca rehabilitációja a Szabadság tértől a Vásárhelyi útig Részcél I. Részcél Iskola utca humanizálása II. Szőlősy Géza tér kerépítészeti Részcél kialakítása II. Horváth Mihály Gimnázium Részcél előtti tér megnyitása II. Szent Imre Herceg út humanizálása Részcél I. Olimpiai tölgy környezetének Részcél rehabilitációja II. Vásárhelyi út közterületi Részcél rehabilitációja II. Szentháromság szobor körüli Részcél terület rendezése II. Részcél Déli Kurca-part II. Részcél Északi Kurca-part II. Részcél Tóth József utca megújítása II. Munkácsy Mihály utca Részcél közterületi rehabilitációja II. Kígyó utca humanizálása Részcél I. Fortuna szobor környékének Részcél rendezése III. Részcél Nyíri köz szélesítése III. Részcél Posta mögötti sétány rendezése II.

166

Projektek logikai kapcsolata Szentes Belváros akcióterületi fejlesztésének célja: a városközpont impozáns tereinek és középületeinek funkcióerősítése, így a szellemi és gazdasági élet meglévő koncentrációjának élénkítése. A közterületrehabilitáció projektelemeinek időbeni ütemezésnél vezérfonal, hogy a már megkezdett Kossuth utca rehabilitációjára épül, csatlakozva a már elkészült felújításokhoz. A Petőfi Sándor utca, a Kossuth Lajos utca és az Ady Endre utca összehangolt átalakítása a közterületek egységesítését, a gyalogos zónák, a gépjárműforgalom mentes és forgalomkorlátozott közterületek kiterjesztését célozzák. A Fehér Ház előtti terület rendezése, a Közgé Kert, az Szent Miklós és az Evangélikus templom körüli terület rendezése szervesen kapcsolódik az egyes „főutcák” közterületi rehabilitációjához, ezzel komplexé válik a fő terek közötti közterület-hálózat megújítása. A pályázati projekt és a kísérő közterületi beavatkozások szervesen kapcsolódnak a gazdaságfejlesztési, közösségfejlesztési beavatkozásokhoz. A megújított közterületek szükséges előfeltételéi a közösségi és gazdasági funkciót erősítő beavatkozásoknak, mert általuk az üzletek biztonságosan megközelíthetővé válnak, kitelepülési lehetőséget biztosítanak, rendezvényekre teszik alkalmassá őket és közösségi funkcióik révén tovább gazdagítják a belváros funkcióit. A magánberuházások közül a legjelentősebb a Petőfi Szálló és Tóth József Színház épületének komplex felújítása. A közterületi és más városképi, illetve gazdaságfejlesztési beavatkozás feladata, hogy alkalmassá tegye a belvárost a beruházás során megszülető új intézmény befogadására. A Szállótól és az épület más kulturális szolgáltatásitól elvárható, hogy a pályázat keretében és ahhoz kapcsolódóan végrehajtott beavatkozások számára többlet keresletet indukál, ezzel megalapozza a tervezett fejlesztések indokoltságát és gazdasági fenntarthatóságát. A pályázat projekt beavatkozásait időben követi Napház projekt, amely az eklektikus történelmi környezetben izgalmas önálló elemként jelenik meg a XXI. század elején, egyfajta válaszként az új kihívásokra. Ehhez csatlakoznak elsősorban az első ütem fejlesztései. Ezek közül egyik legjelentősebb a Kossuth tér 5. sz. „Fehérház” alsó két szintjének felújítása, amely folytatásaként várhatóan felújítják a lakószinteket. Érdekes elem lehet a 7 szintes épület lapos tetejének hasznosítása közösségi célra, kihasználva a remek kilátás nyújtotta előnyöket. A ROP pályázattal egy-időben futó pályázatokra beadott projektek is szerves részét képzik az első ütemnek. Az első ütem elhatározásai között található néhány olyan elem is, mely az utóbbi évek fejlesztéséhez szorosan csatlakoznak. A következő ütemeknek több fontos fejlesztése lehet, amelyek épülnek a pályázati projekt keretében végrehajtott beavatkozások eredményeire. Új hangsúlyt képez a jövőben a buszpályaudvar - Fortuna tér Napház – Őze Lajos filmszínház gyalogostengely, amely metszi a Kossuth utcát a Napház és a Petőfi Szálló között. II. ütemben sorra kerül a városháza épülete, melynek homlokzata felújított, de akadálymentesítése, udvarának rendezése, alagsori helységeinek hasznosítása még hátra van.

167

A későbbi ütembe kerülnek a Kurca-parti területek, a Tóth József utca - Szt Imre utca humanizálása, a Szt. Anna templom és a Horváth Mihály Gimnázium előtti terek nagyvonalúbb megnyitása, valamint az északi oldalon az Ifjúsági ház. Szentes Város Önkormányzata a projekt ütemezését a kétfordulós pályázati program előírásainak megfelelően készítette. A projektfejlesztés tervezett indítását illetően figyelembe vettük, hogy a 2010. év a választások éve. A hiánypótlási és bírálati időszakot követően 2010. júniusában indult a projektfejlesztési időszak. Ekkor a legfontosabb feladat volt, hogy az elvi engedélyezési szintű tervdokumentációk a tervezők engedélyes és kiviteli terv követelményeinek megfelelően kerüljenek továbbdolgozásra. A tervezési időszakot illetően 6 hónapot vesz igénybe, amely magában fogalja az engedélyeztetési eljárások lefolytatását. Az engedélyezések során a műemléki védelem alatt álló épületek eljárásainak elhúzódása jelentette a legnagyobb időkockázatot. A tervezés mellett az EATT ATT-vé történő átdolgozása és az egyéb projektelemek részletes kidolgozása történt, a projektfejlesztési mérföldkövek teljesítésével. A közbeszerzéseket illetően 2010. évben kötünk szerződést azzal a hivatalos közbeszerzési szakértővel, aki a beruházások kivitelezőinek kiválasztására kiírt eljárásokat lebonyolítja, továbbá a projektmenedzsment- és műszaki ellenőr szervezet megbízását tervezzük erre az évre. Ez utóbbi két szervezet kiválasztása azért indokolt, hogy aktívan bekapcsolódhassanak a projekt és a kivitelezők közbeszerzési eljárásainak előkészítésébe. A kivitelezői közbeszerzési eljárások lefolytatását az Ady Endre utca, Kossuth utcai Körforgalom- Petőfi Sándor utca útépítés és a Fehré-ház előtti tér kialakítása projektelemek, valamint a Kurca híd építése projektelem esetében 2011 őszén tervezzük. Ennek az az indoka, hogy ismereteink szerint a Petőfi Szálló 2012 tavaszán vendégeket kíván fogadni, így a nagy zajjal, porral és forgalomkorlátozással járó munkálatokat a Szálló tervezett nyitásáig el kell végezni. A többi projektelem esetében pozitív támogatói döntés esetén a támogatási szerződés megkötését követően kívánjuk az eljárásokat lefolytatni, így az egyes eljárások függvényében folyamatosan tudunk területet adni a vállalkozásoknak. Célunk, hogy a 2012. évi beruházások esetében azokat az eljárásokat indítsuk el leghamarabb, amelyek belső átalakítási munkákat tartalmaznak, így az időjárási viszonyoktól függetlenül elkezdődhetnek a munkálatok. A kültéri fejlesztések esetében 2012 tavaszán, a lehető legkorábbi időpontban területet kívánunk adni a vállalkozóknak. Az egyes kertépítészeti beavatkozások megvalósítását az építéseket követően 2012 őszére tervezzük, így a telepítendő növények biológiai igényei is figyelembe vannak véve. Így terveink szerint a projekt műszaki tevékenységeit 2012-ben, illetve 2012 IV. negyedévével lehet befejezni, így 2013-ban a projekt szakmai és pénzügyi zárása is realizálható.

168

37.számú térkép

169

A magánszféra beruházásai 38. számú térkép

170

A közszféra tervezett építési beruházásai 39. számú térkép

171

Közösségi infrastruktúra és közterület fejlesztés 40. számú térkép.

172

4.7.A regionális operatív program 2007-2013 között városrehabilitációs célú állami támogatás keretében az önkormányzat által megvalósuló beavatkozások 64. számú. táblázat A tervezett fejlesztés specifikus programjainak összefoglaló táblázata

Társadalmi alprogram, a közösségfejlesztés projektelemei (közösségi funkciót erősítő beavatkozások) T1


T2

Diák Pince felújítása, akadálymentesítése

Környezeti alprogram, a környezetmegújítás projektelemei (városi funkciót erősítő beavatkozások) Kurca-híd felújítása és bővítése gyalogos K1 forgalom számára Kossuth Lajos utca közvilágítás korszerűsítés, Kurcától a Horváth M. K2 utcáig, körforgalom megépítése Horváth Mihály utca járda építése K3 Közgé kert felújítása K4 Petőfi Sándor utca átalakítása a Kossuth K5 utcától a szabadság térig Szabadság tér – autóbusz pályaudvar nem K6 fedett kerékpártárolók kialakítása Ady Endre utca - bevásárló utca K7 kialakítása, Fehérház előtti tér rendezése Evangélikus templom körüli terület K8 kertépítészete Szent Miklós templom környezetének K9 rendezése Gazdasági alapprogram, a gazdaságfejlesztés projektelemei (gazdasági funkciót erősítő beavatkozások) G1 Fehérház üzleti portál felújítása és belső udvar rendezése G2 Ady Endre utca 1-3 számú ingatlanok homlokzat és portálfelújítása G3 Vállalkozói Központ korszerűsítése, felújítása Közszféra alprogram, a közszféra intézményfejlesztési projektelemei (közszféra funkciót erősítő beavatkozások) Szentes Városi Bíróság és Ügyészség KSZ1 épületének tető- és homlokzat felújítása KSZ2 Civil Tv korszerűsítése, felújítása Kiegészítő szoft tevékenységek S1 S2

Kulturális és szabadidős közösségi rendezvények, városmarketing akciók Képzési és foglalkoztatási program

173

Tervezett fejlesztések beavatkozási típusok szerint 41. számú térkép

174

4.7.1 Társadalmi alprogram, a közösségfejlesztés projektelemei (közösségi funkciót erősítő beavatkozások) T1 – Tokácsli (Városi Galéria) korszerűsítése Cél. Közösségi hely korszerűsítése, attraktívabbá tétele, ezzel a létesítmény vonzerejének növelése, a kulturális funkció megerősítése. A projekt indokoltsága, leírása. A kiállító-terem klimatizálásával és nyílászáró cseréjével a létesítmény gazdaságosabban működtethetővé és ügyfélbaráttá válik, ezáltal jobban képes megfelelni a kulturális, művelődési és közösségszervező funkcióval szemben elvárt igényeknek. A galéria programjainak szervezését jelenleg erősen korlátozza a helyiségek klimatizálatlansága, amely kedvezőtlenül hat a látogatottságra is. Jelenleg a látogatók éves létszáma átlagosan 2.700 fő. Kapcsolódás más projektelemhez. A galéria korszerűsítése illeszkedik az akcióterület közösségi, kulturális funkcióinak megerősítését, vonzerejének növelését célzó épület felújítási, korszerűsítési és közterület megújítási, közösségfejlesztési és kulturális tevékenységeihez. Bevonandó partnerek. Város Galéria, Művelődési Központ, baráti körök, művészeti csoportok. Tervezett építési költségvetés: 8.629.893,- Ft + ÁFA, azaz bruttó 10.787.366,- Ft. T2 – Diák Pince felújítása, akadálymentesítése Cél. Közösségi funkció bővítése a meglévő Diák Pince felújításával, a látogatók számának megduplázása A projekt indoklása, leírása. A Földhivatal egy emeletes épülete felújításra szorul. A megújításra az ott működő üzletek részéről jelentős szándék mutatkozik. A projekt keretében az épület alatt húzódó 340m2 pincerészben diákszervezet – az 1978-ban alakult VE-GA Gyermek és Ifjúsági Szövetség – működik. A jelenleg nyirkos, dohos Diák Pince felújítása közösségi célokat szolgál. A beruházás eredményeként megújuló létesítmény a fiatalok közösségépítését szolgálja. Bevonandó partnerek. Szentesi Ifjúsági és Diák Önkormányzat, "TÖRŐDÉS" Szentesi Gyermek és Diák Alapítvány. Tervezett építési költségvetés. 14.724.782,- Ft + ÁFA, azaz bruttó 18.405.978,- Ft. S1 - Kulturális és szabadidős közösségi rendezvények, városmarketing akciók Cél. A beruházási típusú tevékenységekhez kapcsolódó szoft elem célja, az épületek, közterületek átalakításának nyilvánosságának, a helyi szereplők bevonásának helyet adó események biztosítása, a helyi közösség szervezése. A közösségi akciók célja, Szentes sajátosságának, egyediségének erősítése, hirdetése. A projekt indokoltsága, leírása. Az infrastrukturális beruházások, különösen mert közösségi funkciók megerősítése vagy/és bővítése céljából valósulnak meg, csak akkor válnak teljessé, ha melléjük párosulnak olyan szoft tevékenységek, amelyek részben biztosítják a megújításban való közösségi részvételt, részben hozzájárulnak a folyamat nyilvánosságához, az értékék és az eredmények közvetítéséhez. A közösségfejlesztési programok akciók formájában valósulnak meg, melyeket az alábbiakban részletesen bemutatunk. Ebből látható, hogy a fenntartható városfejlesztés területén Szentes milyen fórumokat, tájékoztató napokat és városmarketing-kampányokat kíván megszervezni. Általános jellemzők: Mindegyik rendezvény és tevékenység jellemzője, hogy az önkormányzati, civil és vállalkozói szféra összefogásán alapul. Az akciók elsősorban a tavaszi

175

- nyári turistaszezonban kínálnak turisztikai attrakciót. A rendezvények helyszíne a megújuló városközpont. A tervezett látogatók száma a kiemelkedő eseményeken: 1500-2000 fő. 1.) Közösség - hálózat A Diák Pince szolgáltatásainak kiterjesztése, újabb ifjúsági csoportok bevonása a létrejövő új közösségi háló népszerűsítésének és fennmaradásának érdekében. Ezek olyan az ifjúsági korosztály számára szervezett programok, amelyek tartalmaznak különféle rendszeres foglalkozásokat. Például: demokráciára nevelés, közbiztonsági előadások megszervezése és versenyek meghirdetése; Környezetvédelmi tréning lebonyolítása, ehhez kiállítás megszervezése ifjúsági alkotók hulladék anyagokból készült műveiből, stb. Közösségfejlesztő modulrendszerű képzés megvalósítása a helyi civil szervezetek tevékenységének ez irányba történő kiterjesztése érdekében. Elősegítve a non-formális közösségek formalizálódását, a civil szervezetek erősödését, a lakosság önkéntes tevékenységekbe való bevonását – egyszóval a város lakosságának aktívabb közösségi részvételét, a közösségi gazdaságfejlesztés lehetőségét. 2.) Miénk itt a tér! – Szabadtéri rendezvények Kurca Kaleidoszkóp. Ifjúsági rendezvény és hídavató. Helyszín: a megújult Kurca-híd és a főcsatorna sétányai, Dózsa-ház közösségi tér és a Kurca-part. Ability nap – (Fogyatékkal élők és egészségesek közös sporttevékenysége) A felújított Ady Endre utcán olyan sportnap szervezése, amely a fogyatékkal élők és az egészséges, sportot kedvelő emberek különböző korosztályainak nyújt tartalmas szórakozást. A szervező biztosítja a koordinációt, szervező tevékenységet, szakembergárdát, és a projektidőszak alatt továbbvihető tevékenységek működését. Ezek a következők lehetnek: különféle táborok sport –, és egyéb témában a felújított helyszíneken (Diák Pince, stb.), a projektidőszak alatt évente min. egy hasonló jellegű sportnap, megjelenés az akcióterület különböző pontjain (Ady Endre utca, gyalogostengely, Közgé-kert, stb.) 3.) Régi- Új Szentes programsorozat A felújított épületek szakszerű, idegenforgalmi szemléletű bemutatása a város lakosságának és a városba érkező turistáknak (bíróság, templomok, stb.) – vallások közötti párbeszéd generálása különböző rendezvények megvalósításával. A programsorozat keretében egy ifjúsági fotópályázat megvalósítása Szentesről, az innováció jegyében (Virtuálisan szervezett fotópályázat az ifjúság különböző korosztályainak közösségi oldalak kínálta lehetőségek felhasználásával (pl. Facebook) az e-demokrácia jegyében). Emellett a megújult Fehérház előtti téren és a Fehérház megújult üzletportáljaiban „Régi-új Szentes” fotókiállítás megrendezése. 4.) Városmarketing tevékenységek: a.) Ismertető, népszerűsítő kiadványok turisták részére A város értékei eddig nem kerültek egyetlen kiadványban sem összefűzésre, oly módon, hogy az minden célcsoport számára megfelelő legyen. Ennek a kiadványnak éppen az a célja, hogy ezt hiányt betöltse. Az ismertető füzet létrehozásával egy kézzelfogható összegző reprezentációs anyag áll a rendelkezésre a város értékeinek méltó bemutatására. b.) Kerékpáros térkép A megújult és újonnan kialakított kerékpáros sávok feltüntetésével, egyben az akadálymentesített épületeket, útszakaszok bemutatásával. c.) Utazás kiállítás installáció A kiállításokon való részvétel elősegíti a város ismertségét. A kiállítás(ok)on való részvétellel közvetlenül a célcsoporthoz jutnak el a városról elkészült ismertető anyagok. Egy az Utazás - Kiállításon való részvételhez szükséges installáció összeállításával az eredményes megjelenés biztosítása a feladat a fentebb leírt célok megvalósítása érdekében.

176

Kapcsolódás más projektelemhez. A projektelem szervesen kapcsolódik az egyes beruházási típusú tevékenységhez. Az akciók illeszkednek Szentes városmarketing koncepciójában foglalt intézkedésekhez. Bevonandó partnerek. Civil szervezetek, intézmények, más helyi közösségek. Tervezett költségvetés. 17.200.000,- Ft + ÁFA, azaz 21.500.000,- Ft.

177

4.7.2. Környezeti alprogram, a környezetmegújítás projektelemei (városi funkciót erősítő beavatkozások) K1 - Kurca-híd felújítása és bővítése gyalogos forgalom számára Cél. A Kurca folyón átívelő híd esztétikai és funkcionális átalakítása, bővítése. A projekt indokoltsága, leírása. A Kurcán átívelő, meglévő híd komplex felújításra kerül, az építmény meglévő értékeinek megőrzésével, látványelemek létesítésével. A Csongrádi út mentén futó kerékpárút folytatásában a híd bővítésével új kerékpársáv létesül. Kapcsolódás más projektelemhez. a híd felújítása és a hozzá kapcsolódó kerékpárút kialakítása kapcsolódik az akcióterületet érintő közterület-rehabilitációs projektelemekhez, a belváros vonzerejét növelő beavatkozásokhoz, különös tekintettel a városi környezet megújítását célzó fejlesztésekhez. Bevonandó partnerek: St. Jupát Sportegyesület, más társadalmi szervezetek. Tervezett költségvetés: 39.128.980,- Ft + ÁFA, azaz bruttó 48.911.225,- Ft. K2 - Kossuth Lajos utca díszkivilágítás kialakítása a Kurcától a Horváth M. utcáig, körforgalom megépítése Cél. Vonzó, minőségi, közösségi funkciókban gazdag települési környezet kialakítása. A projekt indokoltsága, leírása. A Kossuth utca forgalomcsillapítása és átépítése az akcióterület fejlesztésének egyik oszlopa. A közművek rendezése, az utca melletti közlekedési sávok átépítésével, kerékpárút létesítésével együtt az utcát kísérő zöldsávok, utcabútorok és járdák is megújulnak a Kurcától a Petőfi Sándor utcáig. Ennek részeként a Petőfi Sándor utcai csomópontban körforgalom kerül kialakításra. A projektelem végrehajtása nélkülözhetetlen a projekt többi elemének megvalósításához.

Az új körforgalom kialakításával lehetőség nyílik a Kossuth tér forgalom csillapítására, a tér biztonságosabb, jobb megközelítésére. A beavatkozás a teret esztétikailag is meghatározó színfoltjává teszi Szentes Város központjának. A Kossuth tér rendezvények lebonyolítására még inkább alkalmassá válik. Kapcsolódás más projektelemhez. az akcióterület főutcájának közterületi rehabilitációja kapcsolódik a városrész további közterületi és épületi megújításához, összefogja a projekt társadalmi, környezeti és gazdasági elemét. Bevonandó partnerek. Intézmények, vállalkozások, civil szervezetek. Tervezett költségvetés. 79.930.613,- Ft + ÁFA, azaz bruttó 99.913.266,- Ft.

178

K9 - Szent Miklós templom környezetének rendezése Cél. Az akcióterület arculatának javítása, a városkép vonzóbbá tétele. A projekt indokoltsága, leírása. Az ortodox templom környezetének kertépítészeti felújítása a meglévő mellvédfal elbontásával. Mivel az évszázadok alatt a templom környezete feltöltődött (mint általában sok helyen ezt megfigyelhetjük), a bejárati és padlósíkjához teraszokon keresztül kényelmesen lehet lejutni, így optikailag összekapcsolja a templomot a környezetével. Templom melletti rész városi térként burkoltan kerül kialakításra növénykazettákkal tagoltan. A templom bejárata rámpa segítségével mozgáskorlátozottak számára is elérhető. Új burkolatok és lépcső kerül kialakításra szimmetrikus elrendezésben visszafogott architektúrával, illeszkedve a kicsi régi templom adta hangulathoz. A megoldás kedvezően befolyásolja a belvárosi turizmust, kapcsolódik a Petőfi Szálló fejlesztéséhez.

Kapcsolódás más projektelemhez. A közterület rendezés szervesen kapcsolódik a projekt keretében megvalósuló közterület-megújítási beavatkozásokhoz, a közterületi közösségi helyek kialakításához és a gazdasági funkciót erősítő fejlesztésekhez. Bevonandó partnerek. Egyház, vállalkozások, civil szervezetek. Tervezett költségvetés: 13 471 488,00 Ft + ÁFA, azaz 16 839 360,00 Ft.

179

K3 - Horváth Mihály utcai járda építése Cél. Vonzóbb, egységes megjelenésű belvárosi lakókörnyezet megteremtése. A projekt indokoltsága, leírása. A korábban megkezdett közterület rehabilitáció befejezéseként, azt teljessé téve az akcióterületbe eső oldal járdáinak és fasorainak felújítására kerül sor. Kapcsolódás más projektelemhez. A tér megújítása illeszkedik a városi funkciót erősítő beavatkozások közé. Bevonandó partnerek. nincs. Tervezett költségvetés. 1 171 524,00 Ft + ÁFA, azaz bruttó 1 464 405,00 Ft. K5 - Petőfi Sándor utca átalakítása a Kossuth utcától a Szabadság térig Cél. Komplex közterület-rehabilitáció, vonzóbb, egységes megjelenésű belvárosi lakókörnyezet megteremtése. A projekt indokoltsága, leírása. A Petőfi szálló felújításához kapcsolódóan az épület környezetének megfelelő átalakítására is szükség van. A Petőfi Szálló előtti kiszélesedő járdaszakaszon vendéglátóhelyek létesülnek. A Petőfi utca projektbe bevont szakaszán sok gyalogos felület kerül kialakításra díszburkolattal, fásítással, egyirányú forgalommal. A projektelem keretében az utca közösségi – vendéglátó funkciójának erősítésére, a forgalom csökkentésére, egyirányúsítására kerül sor, a meglévő és a Petőfi szállóhoz tervezett vendéglátóhelyekhez tervezett teraszok kialakításával. A Gólyás ház előtt pihenőterület létrehozásával. A Petőfi Szálló előtt szélesebb járda adja a közösségi terek előterét Kapcsolódás más projektelemhez. A közterület megújítása kapcsolódik a belváros közterület-rehabilitációs beavatkozásaihoz, a közszféra és a magánszféra közösségi és gazdasági funkciót erősítő tevékenységeihez. Bevonandó partnerek. Intézmények, vállalkozások, civil szervezetek. Tervezett költségvetés. 60 221 518,00 Ft + ÁFA, azaz bruttó 75 276 897,00 Ft.

180

K8 - Evangélikus templom körüli terület kertépítészete Cél. A közterületi elem integrálása az átalakuló városi környezetbe, közterületi rendszerbe. A projekt indokoltsága, leírása. Szükséges a templom körüli közterület illesztése az akcióterület más városképjavító beavatkozásaihoz. A gyalogos felületek burkolatainak kiegészítésére, újra alakítására kerül sor. A templomot övező zöldfelületet sík gyepfelületté alakítjuk, az elöregedett faállomány helyett ezüsthársfákat telepítünk. A Posta oldalánál díszburkolattal ellátott gyalogút létesül. Kapcsolódás más projektelemhez. a beavatkozás szerves része a projekt komplex közterület-rehabilitációs tevékenységeinek. Bevonandó partnerek. Evangélikus egyház, társadalmi szervezetek. Tervezett költségvetés. 8 959 468,00 Ft + ÁFA, azaz bruttó 11 199 336,00 Ft. K6 - Autóbusz-pályaudvar nem fedett kerékpártárolók kialakítása Cél. A kerékpáros infrastruktúra fejlesztése, a kerékpáros közlekedés ösztönzése. A projekt indokoltsága, leírása. A bővülő kerékpárút-hálózathoz és a közterületek átalakulásához kapcsolódóan szükséges a kerékpártárolás kapacitásának bővítése. A beavatkozás keretében 250 db kerékpárhely kerül kialakításra. Kapcsolódás más projektelemhez. A kerékpártároló kialakítása kapcsolódik a projekt közterület-megújítási elemeihez. Bevonandó partnerek: nemleges. Tervezett költségvetés. 4 034 618,00 Ft + ÁFA, azaz bruttó 5 043 273,00 Ft. K7 - Ady Endre utca- bevásárló utca kialakítása a Fehérház előtti tér rendezésével együtt Cél. Az Ady Endre utca vállalkozásélénkítése, egységes arculatú, minőségi települési és vállalkozási környezet kialakítása, üzletutca létesítése. A Fehérház előtti tér, mint közterületi elem integrálása az átalakuló városi környezetbe, közterületi rendszerbe. A projekt indokoltsága, leírása. Ady Endre utca: Az itt található üzletek számára több kitelepülési lehetőséget biztosító szélesebb járda kerül kialakításra új díszburkolattal, a forgalom egyirányúsításával. Az egyirányusítás következtében módosulnak az útszegélyek, kiszélesednek a járdaszakaszok. A felújítás során egységesülnek az üzletportálok. Fehérház előtti tér A Kossuth tér Fehérház előtti területének rendezése, új burkolatok és zöldfelület építése, növénytelepítés. Kapcsolódás más projektelemhez. A bevásárló utca szerves része a megelőző és a jelenlegi városrehabilitációs folyamatnak, a városkép javítása, a gazdasági funkciók bővítése. A fehérház előtti tér esetében a beavatkozás szerves része a projekt komplex közterületrehabilitációs tevékenységeinek. Bevonandó partnerek. Vállalkozások, civil szervezetek Tervezett költségvetés. 93 151 401,00 Ft + ÁFA, azaz bruttó 116 439 252,00 Ft.

181

K-4 - Közgé kert felújítása Cél. A közösségi területek kialakítása illetve megújítása, lehetővé teszi a közösségi-kulturális élet minőségi helyeinek kialakítását, az életminőség feltételeinek javítását. A projekt indokoltsága, leírása. A középiskola melletti jelenleg beépítetlen üres telek, a Tiszti Klub udvara, valamint a Civil Ház udvara. Ezek a terek jelenlegi állapotukban nem teszik lehetővé a közösségi funkciók megfelelő színvonalú működését, ezért szükséges a közösségi tér helyi közösség bevonásával történő átalakítása. Az ingatlan tulajdonviszonyai rendezettek, a 27-es hrsz önkormányzati tulajdonban van, a 26/2 a Magyar Állam, a 26/1 Önkormányzati tulajdon. A pályázat második fordulójának nyertessége esetén használati megállapodást kell kötni a Magyar Állam Vagyonkezelőjével, a tulajdonosi hozzájárulás a fejlesztés megvalósításához és fenntartásához rendelkezésre áll.

182

Kapcsolódás más projektelemhez. A létesítmény felújítása egyszerre illeszkedik a közösségfejlesztési és gazdasági célú beavatkozásokhoz. Bevonandó partnerek. Civil szervezetek, intézmények, más helyi közösségek. Tervezett költségvetés. 13 624 314,00 Ft + ÁFA, azaz bruttó 17 030 392,00 Ft.

4.7.3. Gazdasági alprogram, a gazdaságfejlesztés projektelemei (gazdasági funkciót erősítő beavatkozások) G2 - Ady Endre utca 1 - 3. portál-homlokzatfelújítás Cél: Ady Endre és Nagy Ferenc utca sarkán lévő épület homlokzatának megújításával a városkép vonzóbbá tétele, a kiskereskedelmi, gazdasági hasznosítás ösztönzése, az Ady Endre bevásárló utca teljesebbé tétele. A projekt indoklása, leírása. Az Ady Endre utca 1-3. szám alatt található épületek homlokzata és üzletportálja lepusztult, az ingatlanok jelenlegi állapotukban megfelelő minőségi szolgáltatást nyújtó vállalkozás működtetésére alkalmatlanok. A városkép egységes, vonzó megjelenése szempontjából szükséges a központban elhelyezkedő épületek arculatának megújítása, jövőbeni gazdasági hasznosítás számára. A komplex város rehabilitációs pályázati projekt keretében a homlokzatok megújítására, annak keretében az üzletportálok felújítására, valamint az Ady Endre u 1. szám alatti épület esetében a tető felújítására is sor kerül. Kapcsolódás más projektelemhez. Az Ady Endre utca 1-3. szám alatt található épületek homlokzati és portál rehabilitációja szervesen illeszkedik a közterület megújítására irányuló beavatkozásokhoz, különösen az Ady Endre bevásárló utca kialakítását tartalmazó projektelemhez. A homlokzatok és a portálok felújítása szorosan kapcsolódik a gazdaságfejlesztés további üzletportál, helyiség és homlokzat-felújítási beavatkozásainak sorába, amellyel a kor színvonalának megfelelő, magas színvonalú vállalkozói környezet kialakítására nyílik lehetőség. Bevonandó partnerek. Vállalkozók. Tervezett költségvetés. nettó 18.457.085,- Ft, ebből 4.282.614 Ft az önkormányzati forrás és nettó 14.228.426,- Ft- a vállalkozások hozzájárulása. G1 - Fehérház üzletportál felújítása és belső udvar rendezése Cél. A városkép minőségi fejlesztése, vonzóbb környezet kialakítása, az üzletek egységes megjelenésének biztosítása, az udvar funkcionális átalakítása, a felmerülő igényekhez illesztése. A projekt indoklása, leírása. A Kossuth tér térfalainak a Fehérház homlokzata az egyetlen eleme, amely a megelőző város rehabilitáció során nem újult meg, ezzel jelentősen rontja a főtér vizuális képét. A projekt keretében sor kerül az épület földszinti és első emeleti homlokzatának és üzletportáljaiank felújítására. A közelmúltban kialakított Nagy Ferenc sétálóutca északi oldala végig felújított, ugyanakkor a déli része a Fehérház környékén elhanyagolt állapotban van. A projekt keretében a Fehérház mellett fekvő szolgáltatóház gazdasági udvara kerül rendezése a kapu kicserélésével együtt. Az épület földszinti kirakatsorának egységesítésével, korszerűsítésével, az üzletportálok karakterének megváltoztatásával elegáns vásárló funkcióval használt térfal alakul ki. Kapcsolódás más projektelemhez. Az épület arculatát érintő beavatkozások szervesen több szálon kapcsolódnak az akcióterületet érintő beavatkozásokhoz. Közvetlenül kapcsolódik a Fehérházat érintő más típusú (pl.: lift) beavatkozásokhoz, közterület rendezéshez, de legalább ilyen fontos, hogy a projektelem integrálódik a Kossuth tér és környezetének egységes városképi, gazdasági funkcióit erősítő tevékenységek közé.

183

Bevonandó partnerek. Vállalkozások. Tervezett költségvetés: összesen nettó: 119.954.277 Ft, amelyből önkormányzati forrás nettó 115 605 277,00 Ft és nettó 4.349.000,- Ft- a vállalkozások hozzájárulása.

184

G3 – Vállalkozói Központ korszerűsítése, felújítása, akadálymentesítése Cél. Az intézmény korszerűsítése, gazdasági hasznosítás céljára. A projekt indokoltsága, leírása. Az itt található irodák használhatóságát befolyásolja az épületrész avultsága. A Kossuth tér 5. sz. alatti Fehérházban, az első emeletén található helyiségek belső padló és falburkolat felújítás, vizesblokk felújítás, elektromos hálózat korszerűsítése, akadálymentes lift építése a földszint és a Vállalkozói Központ között valósul meg. Kapcsolódás más projektelemhez. A városkép egységes, vonzó megjelenése szempontjából szükséges a központban elhelyezkedő épületek arculatának megújítása, jövőbeni gazdasági hasznosítás számára. A komplex városrehabilitációs pályázati projekt keretében az épületrész felújítására kerül sor. Bevonandó partnerek. Nincs. Tervezett költségvetés. 14 453 482,00 Ft + ÁFA, azaz bruttó 18 066 852,00 Ft. S2 - Képzési, foglalkoztatási program Cél. A projektelemekhez kapcsolódóan, a fenntartást, állagmegóvást biztosító képzések lebonyolítása, a képzettségi színvonal emelése, és munkalehetőség biztosítása. A projekt indoklása, leírása. A közmunka programban foglalkoztatott emberek részére, a tevékenység professzionalizálódása és a lakosság képzettségi szintjének emelése, a fejlesztések fenntarthatósága érdekében. Célcsoport a rendszeres, munkából származó jövedelemmel nem rendelkező, hátrányos helyzetű lakosok. Részvételük, foglalkoztatásuk a kialakított új zöldfelületek szakszerű fenntartásában: parlagfű irtásban, parkosításban, játszótér és zöldövezet fejlesztésben, közintézmények környezetének tisztántartásában történik. Kertészeti (parkgondozó, kertfenntartó) OKJ-s képzés: A közmunka programban foglalkoztatott tartós munkanélküliek részére szakképesítést adó, OKJ-s képzés lebonyolítása. Részvételük, foglalkoztatásuk a kialakított új zöldfelületek szakszerű fenntartásában: parlagfű irtásban, parkosításban, játszótér és zöldövezet fejlesztésben, közintézmények környezetének tisztántartásában történik. Hátrányos helyzetű, tartósan munkanélküli vagy jelenleg közmunka programban foglalkoztatott, szakképesítés nélküli lakos OKJ-s, kertfenntartó/parkgondozó képzése és foglalkoztatása a szakképzettség megszerzése után 5 hónapon keresztül a Belvárost érintő városrehabilitációs munkák közterület-fejlesztési projektelemeiben. A képzési és foglalkoztatási programban résztvevők számára a szakképzés mellett a projekt azt a lehetőséget kínálja, hogy a megvalósítás ideje alatt lehetőség nyílik számukra a nyílt munkaerőpiacon továbbfoglalkoztatási lehetőséget keresni, továbbá az önkormányzat az aktuális anyagi lehetőségeinek függvényében, a rendelkezésre álló foglalkoztatási struktúrák valamelyikében foglalkoztatja tovább. Tervezett költségvetés. 2 800 000,- Ft + ÁFA, azaz bruttó 3 500 000,- Ft.

185

4.7.4 Közszféra alprogram, a közszféra intézményfejlesztés projektelemei (közszféra funkcióinak megerősítését szolgáló beavatkozások) KSZ1 - Bíróság épületének tető- és homlokzat felújítása Cél. Az épületben lévő kiemelt jelentőségű közszolgáltatások miatt a beavatkozás célja a műemléki épület állagának javítása, a városkép minőségi fejlesztése. A projekt indokoltsága, leírása. Az épületben üzemelő kiemelt jelentőségű közfunkciók miatt szükséges az épület állagának, esztétikai megjelenésének javítása. Kapcsolódás más projektelemhez. A belváros városképének meghatározó eleme a városi bíróság épülete, amelynek megújítása kapcsolódik mind a közterület-fejlesztési beavatkozásokhoz, mind a közösségi és gazdasági célú épület-felújítási tevékenységekhez. Bevonandó partnerek. Magyar Állam. Tervezett költségvetés. 73 281 133,00 Ft + ÁFA, azaz bruttó 91 601 416,00 Ft. KSZ2 - Civil Tv korszerűsítése, felújítása, akadálymentesítése Cél. A közösségi intézmény korszerűsítése, ezzel a létesítmény közösségi funkciójának erősítése. A projekt indokoltsága, leírása. A Civil TV munkáját korlátozza az épületrész avultsága. A Kossuth tér 5. sz. alatti Fehérházban, az első emeletén található helyiségek belső padló és falburkolat felújítás, vizesblokk felújítás, elektromos hálózat korszerűsítés. Kapcsolódás más projektelemhez. A Civil Tv helyiségeinek felújítása illeszkedik az akcióterület közösségi, kulturális funkcióinak megerősítését, vonzerejének növelést célzó épület felújítási, korszerűsítési és közterület megújítási tevékenységeihez. Bevonandó partnerek. Szegváriak Szegvárért Közösségfejlesztők Egyesülete. Tervezett költségvetés. 11 046 662,00 Ft + ÁFA, azaz bruttó 13 808 328,00 Ft A pályázat két fordulója között a projektfejlesztés időszakában jelentős változás állt be a közszféra funkció esetében. A Tiszti Klub épülete (Hegedűs László Helyőrségi Klub, Szentes- Ady E. u. 2.) az első fordulós beadványban szerepelt homlokzat felújítással, nyílászáró cserével és az akadálymentes bejutás feltételeinek a megteremtésével. Az épülettel kapcsolatban az első fordulós konzorciumnak a HM Nonprofit Kft tagja volt, majd a projektfejlesztési időszakban a konzorciumból ki kellett zárni, mivel nem nyilatkozott arra vonatkozóan, hogy a majdani megvalósításhoz szükséges önerő rendelkezésre áll. Továbbá az első fordulóhoz képest változás, hogy a projektfejlesztés során felülvizsgálatra került a korábban Civil Központként nevezett projektelem. Ennek eredményeként a korábbi projektelem megbontásával új projektelemként kerül be a Civil TV felújítása közszféra funkcióba, illetve a vele egy épületrészben található Vállalkozói Központ gazdasági funkcióba történő átsorolása megtörtént. Műszaki tartalmat tekintve a Civil TV projektelem esetében bagyobb arányú belső átalakítás vált szükségessé a projektelem hosszú távú működtetésének és a televízió szakmai igényeinek megfelelően. E vonatkozásban a konzorciumi partnerség is kibővült a szegváriak Szegvárért Egyesület bevonásával, akik a Televíziót működtetik.

186

Összefoglaló táblázat a tervezett beavatkozásokról 65. számú táblázat Összefoglaló táblázat a tervezett beavatkozásokról A tervezett beavatkozások összefoglaló táblázata Tevékenység típusa Városi funkciót Gazdasági célú erősítő Finanszírozó strukturális alap ERFA ERFA Fehérház üzletportál Kurca-híd felújítása Projektelem felújítása és belső udvar és bővítése gyalogos neve rendezése forgalom számára

Projektelem helyszíne

Projektelem neve

Kossuth tér 5. (hrsz.: 828/1/A/3, 828/1/A/4, 828/1/A/5, 828/1/A/6, 828/1/A/8, 828/1/A/10, 828/1/A/11, 828/1/A/14, 828/1/A/15, 828/1/A/16, 828/1/A/18, 828/1/A/19, 828/1/A/20, 828/1/A/22; 828/1/A/23, 828/1/A/24) Ady Endre utca 1-3. homlokzat felújítása

Kurca híd ( hrsz.:7931/2)

Kossuth Lajos utca közvilágítás korszerűsítése, Kurcától a Horváth M. utcáig, körforgalom megépítése

Közösségi célú

Közszféra funkciót Lakás erősítő célú „Soft” tevékenység

ERFA Tokácsli (Városi) Galéria korszerűsítése

ERFA ERFA ERFA Szentes Városi Kulturális és Bíróság és szabadidős Ügyészség közösségi épületének tető- és rendezvények, homlokzat felújítása városmarketing akciók Kossuth tér 5. Erzsébet tér 4. Teljes akcióterület (hrsz.: 828/1/A/32) (hrsz.: 5627)

Diák Pince Civil Tv felújítása felújítása, akadálymentesítése

ESZA-típusú tevékenység ESZA

Magánberuházás a projekttel párhuzamosan Nem támogatott Petőfi Szálló rekonstrukciója

Petőfi Sándor utca 2. (hrsz.: 5599)

Képzési, foglalkoztatási program

187


Ady Endre utca 1-3. (hrsz.: 840/2, 841)

Kossuth L. utca Kossuth L. u. 8. (hrsz.:5589/1, 5589/2 (hrsz.:829/1/A/3 5589/3, 5589/4, 5589/5, 22, 5626/1, 848)

Projektelem neve

Vállalkozói Központ korszerűsítése, felújítása

Horváth Mihály utca járda építése

Projektelem helyszíne Projektelem neve Projektelem helyszíne

828/1/A/7

Horváth Mihály utca (hrsz.: 848) Közgé kert felújítása

Teljes akcióterület

Ady E. u. 2-4., Kiss B. utca 3 között (hrsz.: 26/1, 26/2, 27)

Projektelem neve



Petőti Sándor u. (hrsz.:5603/1-2-3, 5589/2-3-4

Projektelem neve

Szabadság tér autóbusz pályaudvar nem fedett kerékpártárolók kialakítása 5592/2, 5587, 5541/67


Kossuth tér 5. (hrsz.: 828/1/A/7)

188

Projektelem neve

Ady Endre utca bevásárló utca kialakítása, Fehérház előtti tér rendezése


Ady Endre utca, Kossuth tér (hrsz.:826, 22

Projektelem neve


Projektelem helyszíne Projektelem neve

József Attila u. 1. (hrsz.: 5590, 5592/2) Szent Miklós templom környezetének rendezése Szent Miklós tér (hrsz.: 827, 828/6)


189

Összefoglaló indikátor táblázat A projekt közvetlen és közvetett eredményeinek valamint kimeneteinek, outputjainak indikátorai

Az akcióterületi fejlesztés szakmai indikátorai

66. számú táblázat: Kötelező szakmai indikátorok Indikátor megnevezése Típus: Bázis (output/ érték eredmény)

Mérték- Minimálisan Célérték egység elvárt célérték elérésének időpontja

Célérték a megvalósítási időszak végén

Célérték az Mutató forrása 5 éves kötelező fenntartási időszak végén


A támogatással érintett területen telephellyel rendelkező vállalkozások számának növekedése (db) Városrehabilitációs beavatkozások által érintett terület nagysága (ha) Támogatással érintett lakosok száma a rehabilitált településrészeken (fő) Megőrzött munkahelyek száma (db)

eredmény

357

db

357

2012. 12.31.

357

357

Szentesi Önk. Polgármesteri Hivatal

Projekt zárásakor adatkéréssel

output

29,5

ha

29,5

2012. 12.31

29,5

29,5

Akcióterületi Terv

Projekt zárásakor adatkéréssel

output

1125

fő

1125

2012. 12.31

1125

1125

Népesség nyilvántartás 2010.

eredmény

101

fő

Szentes PH:101 2012. 12.31 SZVSZ Kft:

101

101

Teremtett munkahelyek száma (db)

eredmény 59 Szentes PH: 59 SZVSZ Kft.: 5 eredmény 0 Szentes PH: 0 SZVSZ Kft.: 2 eredmény 0

fő

64

2012. 12.31

64

64

fő

Szentes PH: 0 SZVSZ Kft.: 2

2012. 12.31



fő

0

2012.12.31.

0

0

Szentesi Önk. Polgármesteri Hivatal Akcióterületi Terv – Szentes PH, SZVSZ Kft. Akcióterületi Terv – Szentes PH, SZVSZ Kft. Akcióterületi Terv

Projekt zárásakor adatkéréssel, 2013 egyszeri Projekt zárásakor adatkéréssel 2013 egyszeri

eredmény

db

0

2012.12.31.

0

0

Teremtett munkahelyek száma - nők(db) Teremtett munkahelyek száma – hátrányos helyzetűek Új városi funkciók betelepedés / a fejlesztés nyomán elérhető (köz- és profitorientált) új típusú szolgáltatások száma a projekt által érintett

0

Akcióterületi Terv

2013 egyszeri Nem releváns Nem releváns

190

településrészen (db). Az új funkciók, szolgáltatások megnevezésével A támogatott projektek eredmény eredményeként elért energia megtakarítás A támogatott projektek eredmény eredményeként elért energia megtakarítás

0

GJ

3 042,36

2017.12.31.

3 042,36

3 042,36

CBA-elemzés naturália mátrix

2013. évi fűtési időszak végén

0

kWh

7 738,5

2017.12.31.

7 738,5

7 738,5

CBA-elemzés naturália mátrix

2013. évi fűtési időszak végén

Mértékegység

Típus: output v. Bázis eredmén érték y

66/a. számú táblázat További szakmai indikátor táblázat

Az akcióterületi fejlesztés további átfogó indikátorai


A fejlesztés nyomán megerősített funkciók száma az db akcióterületen

eredmény -

Célérték a Minimáli Célérték megvalósí san elvárt elérésének tási célérték éve időszak végén

-

2013.

37

Célérték az 5 éves kötelező Mutató fenntartási forrása időszak végén


37

Önkormányza Szentes ti Önk. nyilvántartás, Polgármeste egyszeri, ri Hivatal 2013. év vége

211


Megerősített városi funkció (10 db): Kurcahíd;Kossuth u.;Kossuth u. körforgalom; Horváth M.u.; Közgé-kert; Petőfi u.; Szabadság téri kerékpártárolók; Ady E.u.; Ortodox; Evangélikus Megerősített gazdasági funkció(23 db): Fehérház üzletportálok (14 db üzlet); Ady E. u. (9 db) Megerősített közösségi funkció( 3 db): galéria; Diák Pince; Civil Tv. Megerősített Közszolg. intézm (1 db): Bíróság A fejlesztés nyomán létrehozott munkavégzésre használt szintterület nagysága

nm

output

-

-

2013.

211

Gazdasági funkcióba tartozó átalakított munkavégre alkalmas helyiség: Vállalkozói Központ irodái211 nm

191

Létrehozott közösségi szintterület nagysága

nm

output

-

-

2013.

340

340


Közösségi funkciót erősítő beavatkozás átalakított intézmény: Diák Pince 340 nm A fejlesztés nyomán újrahasznosított, korábban felhagyott ingatlanok száma a projekt által érintett akcióterületen

db

output

Lakossági elégedettség

%

Beruházásba bevont magántőke nagysága

Millió Ft

-

-

2013.

1

1

eredmény -

75

2014.

75

75

output

-

2013.

4.823

4.823

-

Önkormányza Szentes ti Önk. nyilvántartás, Polgármeste egyszeri, ri Hivatal 2013. év vége KSH, Egyszeri, Szentes utólagos Önk. felmérés, Polgármeste 2014. ri Hivatal Szentes Egyszeri, Önk. utólagos Polgármeste felmérés, ri Hivatal 2013.

A városrehabilitációs projekttel párhuzamosan 3 fejlesztés eredményező magántőkés- beruházás valósul meg várhatóan (70. számú táblázat 1;7; és 8-as pontjai tartalmazzák):4.813 millió Ft. A konzorciumi partnerek hozzájárulása Ady E. u. 1-3. szám esetében:7,825 millió Ft A konzorciumi partnerek hozzájárulása Kossuth tér 5. szám esetében:2,175 millió Ft Teremtett munkahelyek száma, állandó és időszakos, közvetett és közvetlen

db

eredmény 160

165

2017.

165

165

Önkormányza Szentes ti Önk. nyilvántartás Polgármeste évente az év ri Hivatal elején.

A második fordulós pályázati anyag összeállításához, illetve a projektfejlesztés időszakában szükséges volt a városfejlesztő társaság felállítása az SZVSZ Kft-n belül.

192

A bázisérték tartalmazza az Önkormányzat és az SZVSZ Kft. létszámát is. Akcióterületen letelepedő KKV-k száma

db

eredmény 357

357

2013.

357

357

Az akció keretében képzési – foglalkoztatási programban részt vevők száma fő

Fenntartható városmarketing és társadalmi akciók száma

db

eredmény 0

output

0

0

0

2013.

2017.

15

2

15

2

KSH, Szentes Önk. Polgármeste ri Hivatal Szentes Önk. Polgármeste ri Hivatal, valamint a képzési dokumentác ió (jelenléti ív; stb.) Szentes Önk. Polgármeste ri Hivatal

Egyszeri, utólagos felmérés, 2013.



193

67. számú táblázat Az egyes projektelemek eredményességét mutató output indikátorok


Közösségi funkciót erősítő projektelemek

Projektelem megnevezése


Tokácsli (Városi) Galéria Felújított közösségi korszerűsítése épületet látogatók száma évenként Diák Pince felújítása, akadálymentesítése Kulturális és szabadidős rendezvények, városmarketing akciók

Felújított munkahelyteremtő és közösségi szintterület nagysága Társadalmi akciók száma

Mértékegység

Típus: output v. eredmény

Bázis érték

Minimálisan elvárt célérték

Célérték elérésének éve

Célérték a megvalósítá si időszak végén

Célérték az 5 éves kötelező fenntartási időszak végén

Fő/év

output

2700

-

2014

3300

-

Mutató forrása






m2

output

-

-

2013

340

-

db

output

-

-

2013

32

-



m2

output

-

-

2013

120

-



db

output

-

-

2013

46

-




Létrehozott köz- és kerékpárút felület nagysága

Kossuth Lajos utca díszkivilágítása, körforgalom megépítése

Kandeláberek száma

Horváth Mihály utcai járda


m2

output

-

-

2013

225

-



Közgé Kert

Felújított közösségi kert nagysága

m2

output

-

-

2013

2043

-



Petőfi Sándor utca humanizálása


m2

output

-

-

2013

3463

-



Szabadság tér - autóbuszpályaudvar nem fedett kerékpártárolók kialakítása Ady Endre utca bevásárló utca kialakítása, Fehér-ház előtti tér rendezése

Az új létesítmény nagysága






db

m2

output

output

-

-

-

-

2013

2013

250

8253

-

-

194

Gazdasági funkciók erősítő beavatkozások Közszféra funkciót erősítő beavatkozások



m2

output

-

-

2013

1363

-





m2

output

-

-

2013

755

-



Fehérház üzletportál felújítása és belső udvar rendezése

Megújított üzletportálok száma

db

output

-

-

2013

28

-



Ady Endre utca 1-3 számú ingatlanok homlokzat és portálfelújítása Vállalkozói Központ korszerűsítése, felújítása

Megújított homlokzati felület nagysága






A projekt keretében szakképesítést szerzett új munkavállalók száma Megújított tető- és homlokzati felület nagysága









m2

output

-

-

2013

430

-

m2

output

-

-

2013

211,33

-

fő

eredmény

-

-

2017

tető m2


output

m2

-

1378 -

-

2013

homl. m2 Civil TV korszerűsítése, felújítása

15

1800

output

-

-

2013

161,52

-

195

A ROP által támogatott tevékenységek bemutatása 68. számú. táblázat Tevékenység neve Tevékenység gazdájának megnevezése Tevékenység helyszíne A tevékenység helyszínének tulajdoni viszonyai Illeszkedés az útmutatóban meghatározott támogatható tevékenységekhez Tevékenység besorolása funkció szerint ERFA vagy ESZA típusú tevékenység Tevékenység célja

Megvalósulást mérő indikátor (megnevezés, mértékegység, célérték) Tevékenység szakmai leírása

T1 – Tokácsli (Városi) Galéria felújítása Szentes Város Önkormányzata Utca: Kossuth tér Házszám: 5

Hrsz.: 828/1/A/32

100% önkormányzati tulajdon. A Kossuth tér 5. sz. épület "Fehérház"első emeletének egyik épületszárnya. A Szentesi Művelődési Központ egyik intézménye. Kiállító terem külső és belső átalakítása, felújítása támogatható. Közösségi funkciót erősítő beavatkozás ERFA típusú tevékenység Közösségi hely korszerűsítése, ügyfélbarátabbá tétele, ezzel a létesítmény vonzerejének növelése, a kulturális funkció megerősítése. A kiállító-terem klimatizálásával és nyílászáró cseréjével a létesítmény gazdaságosabban működtethetővé és ügyfélbarátabbá válik, ezáltal jobban képes lesz megfelelni a kulturális, művelődési és közösségszervező funkcióval szemben elvárt igényeknek. Felújított közösségi szintterület nagysága nm 120 ATT szakmai tartalma: világítás és az ehhez szükséges elektromos hálózat korszerűsítése, vakolat javítással, festéssel,kiállító termek klimatizálása split klímával, tető kupolák cseréje, épület elé mobil árnyékoló telepítése, szélfogó elbontása. Eltérés indoklása: a kiviteli tervek készítése során a meglévő elektromos hálózat pontos vizsgálata alapján annak teljes felújítása elengedhetetlen, tekintettel a hálózat elavult voltára, ez többletköltséget jelent, az egyéb eltérések a tervek pontosítása folytán adódnak. EATT szakmai tartalma: Az épületrészben a világítás korszerűsítése, klimatizálás (split klíma), tető kupola cseréje, indukciós hurok beépítése, illetve az épület rész előtt mobil árnyékoló építése. Akadálymentesítés.

Célcsoport bemutatása

Szentes lakossága, és a városba érkező turisták. A projekt első működési évében 3300 Fő.

Tevékenység iránti igény bemutatása, indokoltsága

A kiállító-terem klimatizálásával és nyílászáró cseréjével a létesítmény gazdaságosabban működtethetővé és látogatóbarátabbá válik, ezáltal jobban képes megfelelni a kulturális, művelődési és közösségszervező funkcióval szemben elvárt igényeknek, bővülhet a nyitvatartási idő heti és szezonális szinten. A terasz alkalmassá válik rendezvények tartására. A teraszt részleges burkolatcsere is érinti, illetve az épületbe biztosított az akadálymentes bejutás mozgássérültek részére. Év: 2012. Hónap: június Nap: 1. Év: 2012. Hónap: október Nap: 30. 12.162.166 Ft ATT 9.995.360 EATT 12.162.166 Ft ATT 9.995.360 EATT 10.337.841,- Ft ATT

Megvalósítás tervezett kezdete Megvalósítás tervezett vége (év, hónap, nap) Tervezett teljes költségvetés összege az adott tevékenységre vonatkozóan (Ft) Elszámolható költségek nagysága (Ft) Jelen pályázat keretében igényelt támogatás

196

nagysága (Ft) Támogatás aránya az összes elszámolható költségből (Támogatás összege/összes elszámolható költség) (%) Biztosított saját forrás nagysága (Ft) Biztosított saját forrás aránya az összes elszámolható költségből (Saját forrás összege/összes elszámolható költség) (%) További források (Ft) További források megnevezése Projekt-előkészítés helyzete Adminisztratív és eljárási kötelezettségek

8.496.056 EATT 85%

1.824.325 Ft ATT 1.274.408 Ft EATT 15%

0 Nincs Engedélyezési szintű terv és kivitelezési terv van, az engedélyezési eljárás folyamatban van. Közbeszerzési, pénzügyi elszámolási kötelezettség, ellenőrzési kötelezettség, beszámolási kötelezettség

Tevékenység neve Tevékenység gazdájának megnevezése Tevékenység helyszíne

T2 - Diák Pince felújítása, akadálymentesítése Szentes Város Önkormányzata Utca: Kossuth Lajos utca Házszám: 8

A tevékenység helyszínének tulajdoni viszonyai Illeszkedés az útmutatóban meghatározott támogatható tevékenységekhez Tevékenység besorolása funkció szerint ERFA vagy ESZA típusú tevékenység Tevékenység célja

Az ingatlan tulajdonosa Szentes Város Önkormányzata és Magyar Állam (vagyonkezelő: Csongrád Megyei Földhivatal) A Diák Pince Szentes Város tulajdona. Bérlő: VE-GA Gyermek és Ifjúsági Szövetség (közhasznú egyesület) A helyi identitást, közösségformálást erősítő terek, létesítmények fejlesztése


Hrsz.: 829/1/A/3

Közösségi funkciót erősítő tevékenység ERFA típusú tevékenység A városkép minőségi fejlesztése, közösségi funkció bővítése új közösségi hely kialakításával. A projekt célja a Földhivatal egyemeletes épülete alatt húzódó 400m2 pincerész felújítása. Ebben a pincerészben az 1978-ban alakult VE-GA Gyermek és Ifjúsági Szövetség elnevezésű, Szentes város ifjúsági és civil életében meghatározó szerepet játszó diákszervezet működik. Az ingatlan felújítása közösségi célokat szolgál. A beruházás eredményeként megújuló létesítmény a fiatalok közösségépítésére lesz kiemelkedő hatással. Közösségi szintterület nagysága nm 340 ATT: A pincei betonpadló cseréje homokágyba fektetett tömör téglaburkolatra, A pincei salétromos téglafalazatok kifugázása, felületkezelése, festése, A pincei vakolt falfelületek újravakolása vizesedő felületekre lélegző vakolattal, Kétszárnyú ajtó beépítése a pincei főlejáró aljába, szélfogótér létrehozására, A két lépcsőlejáró lépcsőjének teljes burkolása csúszásmentes kerámia burkolattal, A volt kazánház romos hátsó téglafalának kigrúzolása, szigetelése és szigetelésvédő kmt. falazattal való ellátása, Új monolit gipszkarton álmennyezet készítése hőszigeteléssel a toldaléképületben , A földszinti vakolt felületek glettelése, festése, csempézése az átalakított vizesblokkban (férfi- és akadálymentes wc), A toldaléképület vizesblokkjainak átalakítása, új mozgássérült wc kiépítése, Mozgássérült korlátlift felszerelése a belső pincelejáró lépcsőre (akadálymentesítés), A terveken jelölt egyes belső ajtók cseréje, A

197

földszinti toldaléképület hullámpalafedésének cseréje hornyolt cserépfedésre, Fémlemezfedésű előtető építése a toldaléképület mellé, A fedett külső pincelejáró fémlemezfedésének cseréje, Külső vízbekötő vezeték cseréje 2"-ra, a 60 cm-es vastag téglaalap átfúrásával, A pincefolyosón lévő keleti oldali vízelosztó vezeték cseréje 1 1/2" vízvezetékre, 2 db főcsappal , A folyosó keleti végében lévő szennyvíz-ejtőcső (a földszinti WC-től), könyök és kivezető cső cseréje, NA 100 KG PVC csőre ,A főépület teljes északi oldalán a tetőereszek, ejtőcsövek és bekötések cseréje, Az elavult lámpatestek teljes cseréje, Az elavult fűtőtestek és szerelvényeik cseréje a nagyobbik közösségi térben, A szellőzési problémák megoldása: ventillátor beépítése a Rózsa Gábor tér felőli “légó ablak” helyén,ventillátor beépítése a folyosó keleti végén lévő szellőzőablakba, A volt kazánház füst illetve szellőző csövének elbontása és légmentes lezárása vízleeresztési lehetőség kialakításával, Mozgássérült parkoló kialakítása (külső burkolás és jelzés felfestése), Alapozás/szigetelés : A meglévő alapozás megtartásával a vizesedési problémák megoldására a pince belső beton burkolatait elbontjuk és homokágyba fektetett téglaburkolatra cseréljük, aminek következtében csökken a pincefalakba jutó nedvesség mennyisége. , Tartószerkezeti rendszer:Nem változik. Válaszfalak: 10 cm vtg. válaszfallapból. Hőszigetelés/hanggátlás: A tetőben az új álmennyezet fölé 15 cm üveggyapot hőszigetelést kell beépíteni. Burkolatok: A pincében mindenhol tégla padlóburkolat készül. A két lépcsőt új csúszásmentes mázas kerámia vagy kőporcelán burkolattal kell ellátni. Az átalakított vizesblokkok is új mázas kerámia vagy kőporcelán burkolatot kapnak. Tető: A meglévő 32,8°-os tető szerkezete megfelelő, a meglévő hullámpala fedést cserépfedésre cseréljük. Az új előtető 5%-os hajlásszögű fémlemezfedésű tető fa és acél tartószerkezeten. A pincelejáró elöregedett fedését szintén új fémlemezfedésre cseréljük. Bádogos szerkezetek: Kör-, ill. félkör-szelvényű függő eresz- ill. lefolyó-csatornarendszer készül a főépület hátsó homlokzatán és az új előtető külső oldalán. Eltérés indoklása: a meglévő elektromos hálózat pontos vizsgálata alapján annak teljes felújítása elengedhetetlen, tekintettel a hálózat életveszélyes voltára. Nem elég az épületen belüli akadálymentesítés, meg kell oldani az akadálymentes megközelítést is, ezért szükséges akadálymentesített parkoló kialakítása. A meglévő öntöttvas radiátorok állapotuk miatt nem megfelelőek, ezek cseréje javasolt. Az egyéb eltérések a tervek pontosítása folytán adódnak. EATT: A Kossuth utca 8 szám alatti épület pincéjében működik a Diák Pince néven ismert ifjúsági szervezet. Az épület múlt század eleji, tömör téglából épült, részben alápincézett többszintes épület. Szerkezeti állapota megfelelő. A Diák Pince két szintből áll, a pincéből, ahol a közösségi terek találhatók és egy földszinti toldaléképületből, amely a főépület hátsó (északi) homlokzatához csatlakozik, és egy belső lépcső köti össze a pincével. Ebben a toldaléképületben helyezték el a vizesblokkokat, egy irodát, tárolót, és itt van a mindkét szint fűtését biztosító gázkazán is. A pince kétféle képen közelíthető meg, egyrészt a földszinti toldaléképületen keresztül, másrészt a főépület középső tengelyében elhelyezett külső fedett pincelejárón át. A pinceszint eredeti tömör tégla falairól nagyrészt már eltávolították a vakolatot, ami az állandó vizesedés miatt a legtöbb helyen tönkrement. A pince padlóját mindenhol utólag lebetonozták, a két lépcsővel együtt (ezek eredetileg tégla lépcsők voltak). A falakat és a mennyezetet lemeszelték. Az eredeti pinceablakok többségét lezárták hőszigetelő lapokkal, csak kettőt használnak jelenleg szellőztetésre. A régi kazánházat már nem használják, de a kazánok és a fűtési rendszer csövei és szivattyúi még a helyükön vannak. A földszinten a vizesblokkok működnek, de kialakításuk csak részben megfelelő. Ide tervezünk egy akadálymentes wc-t, a meglévő vizesblokk átépítésével. Ennek az épületszárnynak a fedése elöregedett hullámpala. A toldaléképületben mindenhol műanyag álmennyezet van, ami sok helyen hiányos. A födém és a fedélszék jó állapotú, a fedésként használt hullámpala rossz állapotú. A főépület hátsó homlokzata az ereszcsatornák rossz állapota miatt mindenhol ázik, és az itt lefolyó csapadék áztatja a pincét is. Ezért a főépület ereszeinek felújítása elengedhetetlen a pince vizesedésének megállításához. A felújítás a következő tételekből áll: -pincei betonpadló cseréje homokágyba fektetett tömör téglaburkolatra -pincei salétromos téglafalazatok kifugázása, felületkezelése, festése

198

Célcsoport bemutatása Tevékenység iránti igény bemutatása, indokoltsága Megvalósítás tervezett kezdete Megvalósítás tervezett vége (év, hónap, nap) Tervezett teljes költségvetés összege az adott tevékenységre vonatkozóan (Ft) Elszámolható költségek nagysága (Ft) Jelen pályázat keretében igényelt támogatás nagysága (Ft) Támogatás aránya az összes elszámolható költségből (Támogatás összege/összes elszámolható költség) (%) Biztosított saját forrás nagysága (Ft)

-pincei vakolt falfelületek újravakolása vizesedő felületekre lélegző vakolattal -kétszárnyú ajtó beépítése a pincei főlejáró aljába, szélfogótér létrehozására -két lépcsőlejáró lépcsőjének teljes burkolása csúszásmentes kerámia burkolattal -a volt kazánház romos hátsó téglafalának kigrúzolása, szigetelése és szigetelésvédő kmt. falazattal való ellátása -új monolit gipszkarton álmennyezet készítése hőszigeteléssel a toldaléképületben -földszinti vakolt felületek glettelése, festése, csempézése -toldaléképület vizesblokkjainak átalakítása, új mozgássérült wc kiépítése -mozgássérült korlátlift felszerelése a belső pincelejáró lépcsőre (akadálymentesítés) -a terveken jelölt egyes belső ajtók cseréje -a földszinti toldaléképület hullámpalafedésének cseréje -fémlemezfedésű előtető építése a toldaléképület és a Földhivatal lift-tornya közé -külső vízbekötő vezeték cseréje 2"-ra, a 60 cm-es vastag téglaalap átfúrásával -a pincefolyosón lévő keleti oldali vízelosztó vezeték cseréje 1 1/2" vízvezetékre, 2 db főcsappal -a folyosó keleti végében lévő szennyvíz-ejtőcső (a földszinti WC-től), könyök és kivezető cső cseréje, NA 100 KG PVC csőre -a főépület teljes északi oldalán a tetőereszek, ejtőcsövek és bekötések cseréje -az elavult lámpatestek teljes cseréje -az elavult fűtőtestek és szerelvényeik cseréje a nagyobbik közösségi térben -a szellőzési problémák megoldása: ventillátor beépítése a Rózsa Gábor tér felőli "légó ablak" helyén, ventillátor beépítése a folyosó keleti végén lévő szellőzőablakba -a volt kazánház füst illetve szellőző csövének elbontása és légmentes lezárása vízleeresztési lehetőség kialakításával. A főépületben működő Földhivatal akadály-mentesítésére a hivatal egy liftet fog építeni a főépület északi oldalán, a jelenlegi pincelejáró mellé, annak falainak és fedésének elbontásával, amelyre építési engedélyük van. Ennek figyelembe vételével készült a Diák Pince terve. Ifjúság, helyi diákság, többi helyi ifjúsági szervezet - Szentesi Ifjúsági és Diák Önkormányzat, "TÖRÕDÉS" Szentesi Gyermek és Diák Alapítvány -. A Földhivatal egyemeletes épülete - amelyhez a későbbiek során csatlakozik majd a Napház -, felújításra szorul. Megfelelő infrastruktúrájú diákpincére a helyi fiatalság részéről jogos igény jelentkezik, ehhez hasonló közösségi helyek kialakítására a város más területein is szükség van. Év: 2012. Hónap: július Nap: 01. Év: 2012. Hónap: szeptember Nap: 01. ATT: 23.160.978 Ft EATT: 18.314.233 Ft ATT: 23.160.978 Ft EATT: 18.314.233 Ft ATT: 19.686.831 Ft EATT: 15.567.098 Ft EATT és ATT: 85%

ATT: 3.474.147 Ft

199

Biztosított saját forrás aránya az összes elszámolható költségből (Saját forrás összege/összes elszámolható költség) (%) További források (Ft) További források megnevezése Projekt-előkészítés helyzete Adminisztratív és eljárási kötelezettségek

EATT: 2.747.135 Ft 15%

0 Nincs Engedélyezési és kivitelezési szintű terv van, az engedélyezési eljárás folyamatban. Közbeszerzési, pénzügyi elszámolási kötelezettség, ellenőrzési kötelezettség, beszámolási kötelezettség.


S1 - Kulturális és szabadidős közösségi rendezvények, városmarketing akciók Szentes Város Önkormányzata Utca: akcióterület Házszám: -


A tevékenység megvalósítása szempontjából nem releváns


Helyrajzi szám: -

Önállóan nem támogatható, kötelezően megvalósítandó, szoft típusú, infrastrukturális beavatkozások kiegészítő tevékenységei Közösségi funkciót erősítő beavatkozás ERFA típusú tevékenység A beruházási típusú tevékenységekhez kapcsolódó szoft elem célja, az épületek, közterületek átalakításának nyilvánosságának, a helyi szereplők bevonásának helyet adó események biztosítása, a helyi közösség szervezése, Szentes egyediségének erősítése. A kiegészítő tevékenységek céljai: 1. A lakosság, különösen a fiatalok bevonása a projekt megvalósításába, azzal a céllal, hogy helyi identitás tudatukat fejlesszük. 2. A fejlesztés keretében megvalósított beruházások átadásához kapcsolódóan szervezet programok célja, hogy megismertesse a szentesiekkel a fejlesztés eredményeit, illetve szemlélet formáló akciók segítségével bővítse ismereteiket, 3. A városmarketing tevékenységek megvalósításával a szentesi értékek megfelelő bemutatása a célunk, ezáltal az idegenforgalom ösztönzése Társadalmi akciók száma db 32 ATT: A beruházási típusú tevékenységet kísérő kulturális, szabadidős, ifjúsági programokra kerül sor. Mindegyik rendezvény és tevékenység jellemzője, hogy az önkormányzati, civil és vállalkozói szféra összefogásán alapul. Az infrastrukturális beruházások, különösen mert közösségi funkciók megerősítése vagy/és bővítése céljából valósulnak meg, csak akkor válnak teljessé, ha melléjük párosulnak olyan szoft tevékenységek, amelyek részben biztosítják a megújításban való közösségi részvételt, részben hozzájárulnak a folyamat nyilvánosságához, az értékék és az eredmények közvetítéséhez. A közösségfejlesztési programok akciók formájában valósulnak meg, melyeket az alábbiakban részletesen bemutatunk. Ebből látható, hogy a fenntartható városfejlesztés területén Szentes milyen fórumokat, tájékoztató napokat és városmarketing-kampányokat kíván megszervezni. Általános jellemzők: Mindegyik rendezvény és tevékenység jellemzője, hogy az önkormányzati, civil és vállalkozói szféra

200

összefogásán alapul. Az akciók elsősorban a tavaszi - nyári turistaszezonban kínálnak turisztikai attrakciót. A rendezvények helyszíne a megújuló városközpont. A tervezett látogatók száma a kiemelkedő eseményeken: 1500-2000 fő. Közvetett támogatásokkal megvalósításra kerülő tevékenységek: 1.) Közösség - hálózat A Diák Pince szolgáltatásainak kiterjesztése, újabb ifjúsági csoportok bevonása a létrejövő új közösségi háló népszerűsítésének és fennmaradásának érdekében. Ezek olyan az ifjúsági korosztály számára szervezett programok, amelyek tartalmaznak különféle rendszeres foglalkozásokat. Például: demokráciára nevelés, közbiztonsági előadások megszervezése és versenyek meghirdetése; Környezetvédelmi tréning lebonyolítása, ehhez kiállítás megszervezése ifjúsági alkotók hulladék anyagokból készült műveiből, stb. Közösségfejlesztő modulrendszerű képzés megvalósítása a helyi civil szervezetek tevékenységének ez irányba történő kiterjesztése érdekében. Elősegítve a non-formális közösségek formalizálódását, a civil szervezetek erősödését, a lakosság önkéntes tevékenységekbe való bevonását – egyszóval a város lakosságának aktívabb közösségi részvételét, a közösségi gazdaságfejlesztés lehetőségét. 2.) Miénk itt a tér! – Szabadtéri rendezvények Kurca Kaleidoszkóp. Ifjúsági rendezvény és hídavató. Helyszín: a megújult Kurca-híd és a főcsatorna sétányai, Dózsa-ház közösségi tér és a Kurca-part. Ability nap – (Fogyatékkal élők és egészségesek közös sporttevékenysége) A felújított Ady Endre utcán olyan sportnap szervezése, amely a fogyatékkal élők és az egészséges, sportot kedvelő emberek különböző korosztályainak nyújt tartalmas szórakozást. A szervező biztosítja a koordinációt, szervező tevékenységet, szakembergárdát, és a projektidőszak alatt továbbvihető tevékenységek működését. Ezek a következők lehetnek: különféle táborok sport –, és egyéb témában a felújított helyszíneken (Diák Pince, stb.), a projektidőszak alatt évente min. egy hasonló jellegű sportnap, megjelenés az akcióterület különböző pontjain (Ady Endre utca, gyalogostengely, Közgé-kert, stb.) 3.) Régi- Új Szentes programsorozat A felújított épületek szakszerű, idegenforgalmi szemléletű bemutatása a város lakosságának és a városba érkező turistáknak (bíróság, templomok, stb.) – vallások közötti párbeszéd generálása különböző rendezvények megvalósításával. A programsorozat keretében egy ifjúsági fotópályázat megvalósítása Szentesről, az innováció jegyében (Virtuálisan szervezett fotópályázat az ifjúság különböző korosztályainak közösségi oldalak kínálta lehetőségek felhasználásával (pl. Facebook) az edemokrácia jegyében). Emellett a megújult Fehérház előtti téren és a Fehérház megújult üzletportáljaiban „Régi-új Szentes” fotókiállítás megrendezése. Nem közvetett támogatással megvalósított tevékenységek Nem közvetett támogatási rendszer keretében két tevékenységet kívánunk megvalósítani: Városmarketing tevékenységet Képzési , oktatási tevékenység megvalósítását. (Ennek részletes leírását a táblázat S2-jelű része tartalmazza a 240. oldalon.) Városmarketing tevékenységek: a.) Ismertető, népszerűsítő kiadványok turisták részére A város értékei eddig nem kerültek egyetlen kiadványban sem összefűzésre, oly módon, hogy az minden célcsoport számára megfelelő legyen. Ennek a kiadványnak éppen az a célja, hogy ezt hiányt betöltse. Az ismertető füzet létrehozásával egy kézzelfogható összegző reprezentációs anyag áll a rendelkezésre a város értékeinek méltó

201

bemutatására. b.) Kerékpáros térkép A megújult és újonnan kialakított kerékpáros sávok feltüntetésével, egyben az akadálymentesített épületeket, útszakaszok bemutatásával. c.) Utazás kiállítás installáció A kiállításokon való részvétel elősegíti a város ismertségét. A kiállítás(ok)on való részvétellel közvetlenül a célcsoporthoz jutnak el a városról elkészült ismertető anyagok. Egy az Utazás - Kiállításon való részvételhez szükséges installáció összeállításával az eredményes megjelenés biztosítása a feladat a fentebb leírt célok megvalósítása érdekében. Eltérés indoklása: Az EATT 10. számú mellékletében meghatározott programok figyelembevételével és a civil szervezetekkel történt egyeztetés alapján kerültek meghatározásra a megvalósítandó tevékenységek. Az eltéréseket az EATT-ben és az ATTben meghatározott tevékenységek között a Tiszti Klub felújításának elmaradása okozza. A programok megvalósítási helyszínei közül emiatt nagyobb hangsúlyt kapott a Városi (Tokácsli) Galéria és a Diák Pince. Ennek megfelelően változtak a megvalósítandó programok tartalmi elemei is. A meghatározott célok azonban a megváltozott feltételek mellett is teljesülnek. EATT: A beruházási típusú tevékenységet kísérő kulturális, szabadidős, ifjúsági programokra kerül sor. Mindegyik rendezvény és tevékenység jellemzője, hogy az önkormányzati, civil és vállalkozói szféra összefogásán alapul. 1. Belváros útrekonstrukcióhoz és a közterület megújításokhoz kapcsolódóan: "Miénk itt a tér!" elnevezésű sportnapot szervezünk a helyi fiatalok és lakosság számára, ahol különböző számokban versenyeztetjük (futás, gördeszka, kerékpár, görkorcsolya, roller stb.) a fiatalokat az új utak átadása kapcsán. "Szentesi veteránok" veterán autós és motoros bemutatkozása, felvonulása a helyszínen, az érdeklődők számára. 2. Civil központ kialakítása: "Szentesi Civil Börze" a helyi civil szervezetek bemutatkozása, tevékenységük népszerűsítése, regionális konferencia szervezésének keretében (forrásteremtés, tevékenységek, kapcsolatépítés, együttműködési lehetőségek, műhelymunkák, előadások, szekcióülések stb.) kiegészítve: 3 napos "Együttműködés hatékonyság tréning" és "EU forrásfeltárás tréning" civilek számára. "Nevezetes Szentes" helytörténeti, helyismereti vetélkedősorozat fiataloknak. Kiemelt cél a helyi öntudat és hovatartozás erősítése. 3. Diák Pince felújítása és akadálymentesítése "Történelmi filmklub" történelmünket bemutató filmek vetítése, amely kapcsolódik az ifjúsági vetélkedő sorozathoz, majd a film után beszélgetés, közös elemzés a helyi eseményekkel, emberekkel összekapcsoltan. 4. Városi Galéria felújítása "Fejlődő Szentes" címmel különböző korosztályok számára képzőművészeti alkotó pályázat (rajz, fotó, kézműves stb. kategóriákban). A legjobb pályaművek kiállításra kerülnek a Galériában. 5. A Belvárosi akcióterület kert és parképítési munkáihoz kapcsolódóan. "Kertészeti OKJ-s képzés" a közmunka programban foglalkoztatott emberek részére, a tevékenység professzionalizálódása és a lakosság képzettségi szintjének emelése, fenntarhatóság érdekében. (Tiszti Klub vagy Diák Pince) "Civilek a környezetért" az önkéntes tevékenység népszerűsítése a lakosság körében, összekapcsolva a környezettudatos szemlélet formálásával (pld: park tisztítása, virág ültetés, gazolás stb.). Kiegészítve: 3x1 napos "Környezetvédelem tréning" a fiatalok számára a

202

Diákpincében. 6. Templomok környezetének rendbehozatalához kapcsolódóan "Vallások közti párbeszéd" a vallási kultúrák bemutatása, tolerancia erősítésének jegyében. A program keretében vallástörténeti előadások, egyházi kórusok műsorai, helyi vallási közösségek bemutatkozása (sajátos ételek, hagyományok, szokások stb.) valósul meg több estés programsorozat részeként. 7. Bíróság és a Tiszti Klub külső homlokzatának felújításához és akadálymentesítéséhez kapcsolódóan "Ability nap", melynek célja az elfogadás erősítése az egészséges és fogyatékkal élő emberekben. "Rámpa rally" - kerekesszékkel, "Vakszoba", stb elemekkel. Kapcsolódóan Esélyegyenlőségi tréning 5 csoport számára a Diákpincében. 8. Tiszti Klub felújítása "Honvédségi felvonulás" Célcsoport bemutatása

Tevékenység iránti igény bemutatása, indokoltsága Megvalósítás tervezett kezdete Megvalósítás tervezett vége (év, hónap, nap) Tervezett teljes költségvetés összege az adott tevékenységre vonatkozóan (Ft) Elszámolható költségek nagysága (Ft) Jelen pályázat keretében igényelt támogatás nagysága (Ft) Támogatás aránya az összes elszámolható költségből (Támogatás összege/összes elszámolható költség) (%) Biztosított saját forrás nagysága (Ft) Biztosított saját forrás aránya az összes elszámolható költségből (Saját forrás összege/összes elszámolható költség) (%) További források (Ft) További források megnevezése Projekt-előkészítés helyzete Adminisztratív és eljárási kötelezettségek

Partnerszervezetek, a település lakossága és az ide látogató turisták. Célcsoport a rendszeres, munkából származó jövedelemmel nem rendelkező, hátrányos helyzetű lakosok. Részvételük, foglalkoztatásuk a kialakított új zöldfelületek szakszerű fenntartásában: parlagfű irtásban, parkosításban, játszótér és zöldövezet fejlesztésben, közintézmények környezetének tisztántartásában történik. A beruházások ideje alatt a fejlesztések nyilvánosságának biztosítása, a lakosság számára elfogadottabbá tétele érdekében is szükséges olyan közösségi rendezvények megrendezése, amelyek összehozzák a partnerszervezeteket, illetve a helyben és távolabb lakókat egyaránt. Év: 2012. Hónap: január Nap: 1. Év: 2012. Hónap: december Nap: 31. ATT: 21.500.000 EATT: 20.000.000 ATT: 21.500.000 EATT: 20.000.000 ATT: 18.275.000 EATT: 17.000.000 EATT és ATT: 85%

ATT: 3.225.000 EATT: 3.000.000 EATT és ATT: 15% 0 Nincs Jövő évi rendezvénynaptár kész Közbeszerzési, pénzügyi elszámolási kötelezettség, ellenőrzési kötelezettség, beszámolási kötelezettség

203


K1 - Kurca-híd felújítása és bővítése gyalogos forgalom számára Szentes Város Önkormányzata Utca: Csongrádi út Házszám: -


100% önkormányzati tulajdon


Helyrajzi szám: 7931/2

Önállóan nem támogatható, választható kapcsolódó tevékenység, nagyműtárgyak létesítése, belterületi úthálózati elemek felújítása Városi funkciót erősítő tevékenység ERFA típusú tevékenység A Kurca folyón átívelő híd funkcionális és esztétikai átalakítása és bővítése kerékpáros és gyalogos forgalom számára. A Kurcán átívelő, meglévő híd bővítésre kerül, az építmény meglévő értékeinek megőrzésével, látványelemek létesítésével. A Csongrádi út mentén futó kerékpárút folytatásában a híd bővítésével új kerékpársáv létesül. Létrehozott köz felület nagysága nm 120 ATT: A hídról tervtári dokumentumok nem állnak rendelkezésre, a hidat 1894-ben építették. Szerkezeti rendszere boltozat, anyaga falazott tömör tégla. A hidat 1927-ben szélesítették meg, ekkor a boltozathoz 2,40 m széles bordás vasbeton lemezt építettek a befolyási oldalon. A szélesítésen gyalogos járda lett átvezetve. A hidat a kerékpárút átvezetésére a kifolyási oldalon cca. 2,40 m-el meg kell szélesíteni, úgy hogy a híd megjelenése boltozati jellege ne változzon, és a befolyási oldalon a korábbi bordás lemezszélesítést át kell építeni, (elbontani és új szerkezetet beépíteni) hogy a befolyási oldal visszanyerje eredeti téglaboltozat megjelenését. Az átépítéskor a befolyási oldalon 1927-ben épült 2,40 m széles bordás vb. lemezt elbontják, és egy téglával burkolt 2,40 m széles vasbeton ívtartót építenek be, amelyhez vasbeton mellvéd-oszlopok és szárnyfalak kapcsolódnak ezáltal a híd befolyási oldali képe visszanyeri a boltozati jellegét. A szélesítéskor a kifolyási oldalon is egy téglával burkolt 2,40 m széles vasbeton ívtartót építenek be, amelyhez vasbeton mellvéd és szárnyfal kapcsolódik. A szélesítéssel a kifolyási oldali járda hasznos szélessége 3,80 m lesz, így a kerékpárutat át lehet vezetni a hídon. A szélesítéssel híd kifolyási oldali képének boltozati jellege nem változik. A be és kifolyási oldalon beépülő vasbeton íveket a meglévő boltozatra épülő 20 cm vastag vasbeton köpeny köti össze. A beépített vasbeton ívtartók hasznos vastagsága 45 cm, az ívek látszó felületei kisméretű tömör téglával burkoltak. A téglával „vastagított” ívtartók geometriája leköveti az eredeti boltozatot. A beépítésre kerülő ívtartók illetve a meglevő téglaboltozatra épülő vasbeton köpeny háttöltés felőli felületén modifikált bitumenes lemezszigetelés készül. A háttöltésben a boltozat és az ivek lábánál keresztszivárgó épül O110-es perforált, geotextiliával körbetekert műanyag draincső elhelyezésével, melyeket a rézsűre kell kivezetni, külön beton élőfejjel kialakítva. A keresztszivárgók 1%-os oldaleséssel vezetik el az összegyűlő vizeket. A kifolyási oldal a kerékpárút átvezetése miatt 2,40 m-el meg kell szélesíteni. A szélesítést a kapcsolódó szárnyfalakon és járdákon is tovább kell vezetni, ezért a meglévő ferde szárnyfalakat, és földrézsűket át kell építeni. A falazott szárnyfalak felső síkját át kell építeni, hogy egy meredekebb esésű oldalrézsűt is meg tudjon támasztani. A kapcsolódó oldalrézsűt meredekebbre kell építeni, hogy a rézsűláb minél kevesebbet tolódjon el. A meredekebb földrézsűt az állékonyság miatt terméskővel burkolni kell. A szigetelés és keresztszivárgó elkészülése után lehet a háttöltést visszaépíteni. A háttöltés elkészülése után a hídpálya új burkolatot kap, melyet tetőszelvénnyel kell kialakítani. A hídvégeken 10-10 m-es szakaszon

204

csatlakozik a meglévő útburkolatokhoz. A járdákat beton térburkolókövekkel burkolják, amelyen külön színnel ki lehet emelni a kerékpársávot. Valamennyi acél tartozékot és a korlátelemet, megfelelő felület-előkészítést követőn 3 réteg festékbevonattal kell ellátni. Mivel a hídon az összes vasbeton szerkezeti elem téglaborítást kap, ezért a vasbeton szerkezeteket külön sóvédelmi bevonattal nem kell ellátni. A sóhatásnak kitett látszó téglafelületeket színtelen impregnáló bevonattal kell ellátni. A hídon a támaszok felett ill. mezőközépen mérőpontokat kell elhelyezni a híd szegélyeiben. A híd környezetét rendezni kell, illetve a meglévő boltozatot hézagolással, illetve szükség szerint téglapótlással kell javítani, és a látszó felületeket tisztítani. Az elkészült létesítmény a "nem tűzveszélyes", "E" kategóriába sorolható. Az alkalmazott megoldások eleget tesznek a tűzvédelmi követelmények kielégítésére vonatkozó rendelkezéseknek. Eltérés indoklása: a városi út és közműfejlesztések kapcsán indokolt a Csongrádi út felújítás végétől a Kossuth L. utca elejéig egységesíteni az út és járdaburkolatot. A híd átépítése lehetőséget biztosít a híd külső oldalán átvezetett vezetékek elrejtésére (víznyomó-, szennyvíznyomó vezeték). Új védőcsövek elhelyezését terveztük a távlati gázhálózati és távhővezeték átvezetésére. A kiviteli munkákkal kapcsolatos egyeztetések során pontosításra került az építés alatt a vízkizárás technológiája. A híd átépítése indokolja a közvilágítás esztétikus kialakítását, valamint a híd környezetének kertészeti rendezését. EATT: A hídról tervtári dokumentumok nem állnak rendelkezésre, a hidat 1894-ben építették. Szerkezeti rendszere boltozat, anyaga falazott tömör tégla. A hidat 1927-ben szélesítették meg, ekkor a boltozathoz 2,40 m széles bordás vasbeton lemezt építettek a befolyási oldalon. A szélesítésen gyalogos járda lett átvezetve. A hidat a kerékpárút átvezetésére a kifolyási oldalon cca. 2,40 m-el meg kell szélesíteni, úgy hogy a híd megjelenése boltozati jellege ne változzon, és a befolyási oldalon a korábbi bordás lemezszélesítést át kell építeni, (elbontani és új szerkezetet beépíteni) hogy a befolyási oldal visszanyerje eredeti téglaboltozat megjelenését. Az átépítéskor a befolyási oldalon 1927-ben épült 2,40 m széles bordás vb. lemezt elbontják, és egy téglával burkolt 2,40 m széles vasbeton ívtartót építenek be, amelyhez vasbeton mellvéd-oszlopok és szárnyfalak kapcsolódnak ezáltal a híd befolyási oldali képe visszanyeri a boltozati jellegét. A szélesítéskor a kifolyási oldalon is egy téglával burkolt 2,40 m széles vasbeton ívtartót építenek be, amelyhez vasbeton mellvéd és szárnyfal kapcsolódik. A szélesítéssel a kifolyási oldali járda hasznos szélessége 3,80 m lesz, így a kerékpárutat át lehet vezetni a hídon. A szélesítéssel híd kifolyási oldali képének boltozati jellege nem változik. A be és kifolyási oldalon beépülő vasbeton íveket a meglévő boltozatra épülő 20 cm vastag vasbeton köpeny köti össze. A beépített vasbeton ívtartók hasznos vastagsága 45 cm, az ívek látszó felületei kisméretű tömör téglával burkoltak. A téglával „vastagított” ívtartók geometriája leköveti az eredeti boltozatot. A beépitésre kerulő ivtartók illetve a meglevő téglaboltozatra épulő vasbeton köpeny háttöltés felőli felületén modifikált bitumenes lemezszigetelés készül. A háttöltésben a boltozat és az ivek lábánál keresztszivárgó épül O110-es perforált, geotextiliával körbetekert műanyag draincső elhelyezésével, melyeket a rézsűre kell kivezetni, külön beton előfejjel kialakitva. A keresztszivárgók 1%-os oldaleséssel vezetik el az összegyűlő vizeket. A kifolyási oldal a kerékpárút átvezetése miatt 2,40 m-el meg kell szélesíteni. A szélesítést a kapcsolódó szárnyfalakon és járdákon is tovább kell vezetni, ezért a meglévő ferde szárnyfalakat, és földrézsűket át kell építeni. A falazott szárnyfalak felső síkját át kell építeni, hogy egy meredekebb esésű oldalrézsűt is meg tudjon támasztani. A kapcsolódó oldalrézsűt meredekebbre kell építeni, hogy a rézsűláb minél kevesebbet tolódjon el. A meredekebb földrézsűt az állékonyság miatt terméskővel burkolni kell. A szigetelés és keresztszivárgó elkészülése után lehet a háttöltést visszaépíteni. A háttöltés elkészülése után a hídpálya új burkolatot kap, melyet tetőszelvénnyel kell kialakítani. A hídvégeken 10-10 m-es szakaszon

205

Célcsoport bemutatása Tevékenység iránti igény bemutatása, indokoltsága Megvalósítás tervezett kezdete Megvalósítás tervezett vége (év, hónap, nap) Tervezett teljes költségvetés összege az adott tevékenységre vonatkozóan (Ft) Elszámolható költségek nagysága (Ft) Jelen pályázat keretében igényelt támogatás nagysága (Ft) Támogatás aránya az összes elszámolható költségből (Támogatás összege/összes elszámolható költség) (%) Biztosított saját forrás nagysága (Ft) Biztosított saját forrás aránya az összes elszámolható költségből (Saját forrás összege/összes elszámolható költség) (%) További források (Ft) További források megnevezése Projekt-előkészítés helyzete Adminisztratív és eljárási kötelezettségek Tevékenység neve Tevékenység gazdájának megnevezése Tevékenység helyszíne A tevékenység helyszínének tulajdoni

csatlakozik a meglévő útburkolatokhoz. A járdákat beton térburkolókövekkel burkolják, amelyen külön színnel ki lehet emelni a kerékpársávot. Valamennyi acél tartozékot és a korlátelemet, megfelelő felület-előkészítéstkövetőn 3 réteg festékbevonattal kell ellátni. Mivel a hídon az összes vasbeton szerkezeti elem téglaborítást kap, ezért a vasbeton szerkezeteket külön sóvédelmi bevonattal nem kell ellátni. A sóhatásnak kitett látszó téglafelületeket színtelen impregnáló bevonattal kell ellátni. A hídon a támaszok felett ill. mezőközépen mérőpontokat kell elhelyezni a híd szegélyeiben. A híd környezetét rendezni kell, illetve a meglévő boltozatot hézagolással, illetve szükség szerint téglapótlással kell javítani, és a látszó felületeket tisztítani. Az elkészült létesítmény a "nem tűzveszélyes", "E" kategóriába sorolható. Az alkalmazott megoldások eleget tesznek a tűzvédelmi követelmények kielégítésére vonatkozó rendelkezéseknek. Szentes lakossága, turisták, valamint a kistérség lakosai. A híd műszaki és esztétikai állapota igényli a felújítást, a kerekpársávval történő bővítés javította a belváros megközelíthetőségét, a gyalogos felületek megújítása hozzájárul a Városközpont használhatóságához. Év: 2011. Hónap: augusztus Nap: 1. Év: 2011. Hónap: november Nap: 30. ATT: 48.911.225 Ft EATT: 38.824.700 ATT: 48.911.225 Ft EATT: 38.824.700 ATT: 41.574.542 Ft EATT: 33.000.994 85%

ATT: 7.336.683 Ft EATT: 5.823.705 15%

0 Nincs engedélyezési és kiviteli terv van, jogerős építési engedély rendelkezésre áll Közbeszerzési, pénzügyi elszámolási kötelezettség, ellenőrzési kötelezettség, beszámolási kötelezettség K2 - Kossuth Lajos utca díszkivilágítás kialakítása a Kurcától a Horváth M. utcáig, körforgalom megépítése Szentes Város Önkormányzata Utca: Kossuth Lajos utca Házszám: Helyrajzi szám: 5589/1-5; 22; 848; 5626/1 100% önkormányzati tulajdon

206

viszonyai Illeszkedés az útmutatóban meghatározott támogatható tevékenységekhez Tevékenység besorolása funkció szerint ERFA vagy ESZA típusú tevékenység Tevékenység célja


Közlekedési fejlesztések / forgalomcsillapított közlekedési övezetek kialakítása Energiatakarékos közvilágítás kialakítása támogatható: rehabilitált közterület; gyalogos zónák, forgalomcsillapított közlekedési övezetek; járdák, buszöblök és buszvárók; kerékpárutak, kerékpársávok, akcióterületre eső belterületi közúthálózat. Városi funkciót erősítő tevékenység ERFA típusú tevékenység Elsődleges cél a vonzó, minőségi, közösségi funkciókban gazdag települési környezet kialakítása. A Kossuth Lajos utca forgalomcsillapítása és átépítése az akcióterület fejlesztésének egyik oszlopa. A közművek rendezése, az utca melletti közlekedési sávok átépítésével, kerékpárút létesítésével együtt az utcát kísérő zöldsávok, utcabútorok és járdák is megújulnak a Kurcától a Petőfi Sándor utcáig. A Petőfi Sándor utcai csomópontban körforgalom kerül kialakításra. Az új körforgalom kialakításával lehetőség nyílik a Kossuth tér forgalom csillapítására, a tér biztonságosabb, jobb megközelítésére. A beavatkozás a teret esztétikailag is meghatározó színfoltjává teszi Szentes Város központjának. A Kossuth tér rendezvények lebonyolítására még inkább alkalmassá válik. Kandeláberek száma 46 db. ATT: Körforgalom: A 0+225 km szelvényben Rb=6,0 m sugarú négyágú körforgalmat terveztünk. Ebből a járható gyűrű 1,5 m. A körforgalomban a pályaszélesség 6,0 m. A Kossuth Lajos utcai ágak kétirányú forgalmi rend szerint üzemelnek, a Petőfi utca felől csak befelé, az Ady utca felé csak kifelé lehet közlekedni. A körforgalom keleti ágához csatlakozik az átépítés alatt álló Petőfi Hotel előtti útszakasz. A Kossuth Lajos utca korábban készült díszburkolatos útpályája, 8 cm vastag KKBeton „Bázel” mixkő, agyag színű, fog folytatódni a tervezett kijelölt gyalogátkelőhelyig. Gyalogátkelőhelyek: A Petőfi utcában egy gyalogátkelőhelyet terveztünk, a 0+038 km szelvénynél, a Szabadság tér és az Iskola utca között, 4,5 m szélességgel, kiemelve a burkolatszintből 6 cm-el. Az Ady Endre utcában a 0+337 km szelvényben, a Nagy Ferenc utcánál, 3,0 m szélességgel, kiemelés nélkül. A 0+489,5 km szelvényben, a középiskola bejárata előtt, 4,5 m szélességben, 6 cm-el kiemelve. A tervezett Kossuth Lajos utcai csomópont mind a négy ágán terveztünk gyalogos átvezetést. Kerékpáros forgalom: Szentes Város sajátossága, hogy jelentős a kerékpáros forgalom. A tervezett egyirányú forgalmi rend tervezésekor kiemelt figyelmet fordítottunk a kerékpáros forgalomnak. Az délről –északra haladó kerékpáros forgalom, kerékpáros nyom formájában a közúti forgalommal egy forgalmi sávban halad. A rendelkezésre álló sávszélesség, 4,5 m. Az ellenirányú kerékpáros forgalom részére felfestéssel 1,5 m széles kerékpársávot biztosítottunk. A Kossuth utcai körforgalmi csomóponton a kerékpáros átvezetés, a Kossuth utcai kerékpárúttal a kapcsolat megoldott. Kiemelt helyeken kerékpártárolókat terveztünk. Az Ady Endre utcai párhuzamos parkolóhelyek, és a járda elválasztására olyan parkolásgátlókat, pollereket terveztünk, ami a járda felőli oldalról használva kerékpártámasz is. Tömegközlekedés: A tervezett útszakaszon üzemel tömegközlekedés, megállóhely nincs. Gyalogos forgalom: A tervezési területen kiemelt fontosságú, a belvárosi jelleg hangsúlyozása, a gyalogosbarát, akadálymentesített díszburkolatok kialakítása. A párhuzamos parkolóhelyek és a gyalogjárda elválasztása parkolás gátló oszlopokkal történik. amelyek kerékpártámaszként is szolgálnak. A 0+225 km szelvényben Rb=6,0 m sugarú négyágú körforgalmat terveztünk. Ebből a járható gyűrű 1,5 m. A körforgalomban a pályaszélesség 6,0 m. A Kossuth Lajos utcai ágak kétirányú forgalmi rend szerint üzemelnek, a Petőfi utca felől csak befelé, az Ady utca felé csak kifelé lehet közlekedni. A Kossuth Lajos utcai keleti ág kiépítés a középponttól 78 m hosszban, a szálloda telephatáráig tart, csatlakozva a meglévő Kossuth utcai kiépítésig. Itt biztosítottunk a szálloda bejárata előtt ideiglenes megállóhelyet, a főpályától

207

szigettel elválasztva. Továbbá tűzoltó felvonulási területet is. A Kossuth Lajos utca ezen ágának az úrpálya burkolata megegyezik az előző szakasz burkolatával, vagyis 8 cm vtg, KK beton „Bázel” mixkő, agyag színű, vagy azzal egyenértékű. A díszkő burkolat a gyalogátkelőhelyig tart, attól süllyesztett útszegéllyel elhatárolva. A további burkolat aszfalt, a tervezett rétegrenddel. Pályaszerkezetek: A pályaszerkezet tervezésénél 11,5 t tengelyterheléssel számoltunk. Tervezési élettartam 15 év. Tervezési előírás: ÚT 2-1.202:2006 Útügyi Műszaki előírás. Forgalmi terhelés:”D” nehéz forgalmi terhelés TF(F115)= 2.150.000. A tervezett aszfaltrétegek feleljenek meg az ÚT 2-3.302:2008 , Út-pályaszerkezeti aszfaltrétegek és az ÚT 2-3.301-1:2008 , Útépítési aszfaltkeverékek (aszfaltbeton AC) Útügyi Műszaki Előírásoknak. Körforgalom, járható gyűrű: 8 cm téglavörös kiselemes betonburkolat 3 cm 2/5 mm zúzalék ágyazat 20 cm Ckt útalap 20 cm szemcsés ágyazat. Kossuth téri körforgalom- növényalkalmazásai: A terület rövid története és bemutatás. A Szentesi Kossuth tér 2001 évben került felújításra. A tervezett csomópont átépítés, megváltoztatja az eddigi közterületek alakját, módosulnak a parkoló helyek, kerékpárút kerül kialakításra. A tervezett körforgalom közepén kialakuló belső kör meghatározó zöldfelületi eleme az egész főtérnek. A tervezési feladat meghatározása A körforgalom belső körének kertépítészeti megformálása Jelenlegi állapot Jelenleg nem létezik a tervezési feladat tárgyát képező zöldfelület, a Kossuth u.-Ady E. u. –Petőfi u. kereszteződése. Tervezési koncepció A település központi teréhez, és az azt körülvevő műemléki környezethez illő, igényes, az év minden napján látványos, könnyen kezelhető és fenntartható zöldfelület megtervezése. Épített elemek Burkolatok A körforgalom belső körét körülvevő burkolat gyűrű anyaga 10x20x6cm vastag szürke Semmelrock Citytop térkő, K-szegéllyel szegéllyel. Központi díszítő elemek A középső 4 körívből álló kiemelt részt gránit kockakő betongerendába történő Növényalkalmazás A kör közepén egy több szintű gömb formára nyírt hamisciprus foglal helyet, formájával minden irányból és szögből kijelöli a körforgalom középpontját, és nem zavarja a biztonságos közlekedést, a rendelkezésre álló helyet nem növi ki. A négy irányban elhelyezkedő –szecessziós szív motívumok a Petőfi szálló homlokzat stukkóit idézik, törpe növekedésű puszpáng sövénnyel. A sziv alakú ágyások közepén 4x3 db jukka helyezkedik el. A kör szegélyét deres csenkesz sor, és törpe sás csoportok zárják. Tereprendezés A kör alakú felület közepe +60 cm magasságba kerül a szegélyhez képest. Öntöző rendszer A terület öntözését automata öntöző berendezéssel kell biztosítani – csepegtetőcső , amit a Kossuth tér meglévő hálózatának fejlesztésével alakítunk ki. Közvilágítás: A tervezett kandeláberek típusa: acél kandeláber díszes lámpakarral Szentes típusú lámpatestekkel, Cosmowhite fényforrással. A tervezett út-kerékpárút-közterület kialakítása miatt a meglévő közvilágítási hálózat nem megfelelő. A közvilágítás átépítésével a kandeláberek cseréje valósul meg, az elektromos hálózat szükséges átalakítását az áramszolgáltató a tervezési területen elvégezte. A meglévő kábeles-acél kandeláberes hálózat elbontásra kerül. A közvilágítási hálózat táppontjai változatlanok maradnak. Az előzetes világítástechnikai méretezéseket az Önkormányzat Városfejlesztési Bizottsága által kiválasztott „EGER” típusú lámpatestekből kialakított „SZENTES” típusú lámpatestekkel végeztük el, 1 méteres benyúlású, ún. „szentesi” kovácsoltvas díszes oszlopkarokon. A fénypontmagasságokat az adott útszakaszon a szükséges megvilágítási szintek határozzák meg. Eltérés indoklása: műszaki eltérés nincs, a tervek pontosításra kerültek. EATT: A Kossuth utca forgalomcsillapítása és átépítése az akcióterület fejlesztésének egyik oszlopa. A közművek rendezése, az utca melletti közlekedési sávok átépítésével, kerékpárút létesítésével együtt az utcát kísérő zöldsávok, utcabútorok és járdák is megújulnak a Kurcától a Petőfi Sándor utcáig. A Kossuth Lajos utca illetve a Petőfi Sándor utca kereszteződése által meghatározott csomópontban körforgalom kerül kialakításra. A kerékpárosok átvezetése a Petőfi Szálló elkerülésével történik. A körforgalom közepének kertépítészeti kialakítása dekoratív módon történik. A település központi teréhez, és az azt körülvevő műemléki környezethez illő, igényes, az év minden napján látványos, könnyen kezelhető és fenntartható zöldfelület kerül kialakításra. Körforgalom: Az alábbi funkciókat kell feltétlenül biztosítani a tervezési szakaszon:

208

Célcsoport bemutatása Tevékenység iránti igény bemutatása, indokoltsága Megvalósítás tervezett kezdete Megvalósítás tervezett vége (év, hónap, nap) Tervezett teljes költségvetés összege az adott tevékenységre vonatkozóan (Ft) Elszámolható költségek nagysága (Ft) Jelen pályázat keretében igényelt támogatás nagysága (Ft) Támogatás aránya az összes elszámolható költségből (Támogatás összege/összes elszámolható költség) (%) Biztosított saját forrás nagysága (Ft) Biztosított saját forrás aránya az összes

" városközpont bejárati helyek jelzése (körforgalmú csomópontokkal, pályaosztó szigettel), figyelemfelhívás és sebességcsökkentés, " kerékpáros forgalom átvezetése (a közúti forgalomtól elválasztva), " gyalogos átkelések számának és biztonságának növelése, (középszigetek), " közforgalmú közlekedés, megállóhelyek elhelyezésének, komfortjának javítása, " parkolás, rakodás megoldása, A körforgalmú csomópont építésének előnyei: " a teljes tervezési területen a jelzőlámpával történő szabályozás közlekedésszervezési szempontból nem indokolt, a szükséges átbocsátóképesség és kapacitástartalék körforgalmú kialakítás esetén is biztosítható, " a tervezett védőszigetek fokozzák a gyalogátkelőhelyeken való áthaladás, illetve a kerekpáros átvezetés biztonságát, " a forgalmi áramlatok által indokolatlanul elszenvedett időveszteség csökkenthető, " a folyamatosabb csomóponti átkelés következtében csökken a károsanyag kibocsátás a csomópont területén, " az osztályozósávok megszűnésével lehetőség teremtődik többlet parkolóhelyek illetve zöldfelületek kialakítására, " településképi szempontból összefogott és rendezett településszerkezeti megjelenést eredményez. Növényalkalmazás A kör közepén egy több szintű gömb formára nyírt hamisciprus foglal helyet, formájával minden irányból és szögből kijelöli a körforgalom középpontját, és nem zavarja a biztonságos közlekedést, a rendelkezésre álló helyet nem növi ki. A négy irányban elhelyezkedő -szecessziós szív motívumok a Petőfi szálló homlokzat stukkóit idézik, törpe növekedésű puszpáng sövénnyel. A sziv alakú ágyások közepén 4x3 db jukka helyezkedik el. A kör szegélyét deres csenkesz sor, és törpe sás csoportok zárják. Öntöző rendszer A terület öntözését automata öntöző berendezéssel kell biztosítani -csepegtetőcső , amit a Kossuth tér meglévő hálózatának fejlesztésével alakítunk ki. Szentes lakossága, idelátogató turisták, helyi vállalkozók. Az új körforgalom kialakításával lehetőség nyílik a Kossuth tér forgalom csillapítására, a tér biztonságosabb, jobb megközelítésére. A beavatkozás a teret esztétikailag is meghatározó színfoltjává teszi. Az esztétikus és energiatakarékos közvilágítás hozzájárul a városközponti rehabilitáció fenntarthatóságához. Év: 2011. Hónap: június Nap: 15. Év: 2012. Hónap: május Nap: 31. ATT: 99.913.266 Ft EATT: 104.625.000 Ft ATT: 99.913.266Ft EATT: 104.625.000 Ft ATT: 84.926.274 Ft EATT: 88.931.250 Ft 85%

ATT: 14.986.992 Ft EATT: 15.693.750 Ft 15%

209

elszámolható költségből (Saját forrás összege/összes elszámolható költség) (%) További források (Ft) További források megnevezése Projekt-előkészítés helyzete Adminisztratív és eljárási kötelezettségek Tevékenység neve Tevékenység gazdájának megnevezése Tevékenység helyszíne A tevékenység helyszínének tulajdoni viszonyai Illeszkedés az útmutatóban meghatározott támogatható tevékenységekhez

Tevékenység besorolása funkció szerint ERFA vagy ESZA típusú tevékenység Tevékenység célja


0 Nincs Engedélyezési és kivitelezési szintű terv van, az engedélyezési eljárás folyamatban van. Közbeszerzési, pénzügyi elszámolási kötelezettség, ellenőrzési kötelezettség, beszámolási kötelezettség K9 - Szent Miklós templom környezetének rendezése Szentes Város Önkormányzata Utca: Szent Miklós tér Tevékenység helyszíne. Hrsz.: 827, 828/6 A projekt nagyobb részt az ortodox egyház tulajdonában lévő műemlék templom telkén valósul meg, hrsz.: 827, Kisebb részt a körülötte lévő önkormányzati tulajdonú közterületen hrsz: 828/6. Cél: Az élhető város- vagy városrészi központi területek megteremtése, a település épített környezete minőségének fejlesztése. Közterek, szabadtéri közösségi terek felújítása, bővítése, kialakítása. Az akcióterületen található, a település életében meghatározó, köztulajdonban lévő (funkció nélküli) építészeti, műemléki értékek értékmegőrző felújítása, fejlesztése, új funkcióval (kivéve lakófunkció) történő felruházása, a műemlékhez méltó épített környezet kialakítása. Városi funkciót erősítő tevékenység ERFA típusú tevékenység Az akcióterület arculatának javítása, a városkép vonzóbbá tétele, a közterületi elem integrálása az átalakuló városi környezetbe, közterületi rendszerbe. Az ortodox templom környezetének kertépítészeti felújítása a meglévő mellvédfal elbontásával. Mivel az évszázadok alatt a templom környezete feltöltődött (mint általában sok helyen ezt megfigyelhetjük), a bejárati és padlósíkjához teraszokon keresztül kényelmesen lehet lejutni, így optikailag összekapcsolja a templomot a környezetével. A templom melletti rész városi térként burkoltan kerül kialakításra, növénykazettákkal tagoltan. A templom bejárata rámpa segítségével mozgáskorlátozottak számára is elérhető. Új burkolatok és lépcső kerül kialakítása szimmetrikus elrendezésben visszafogott architektúrával, illeszkedve a kicsi régi templom adta hangulathoz. Felújított közterület nagysága nm 755 ATT: Előzmények, tervezési program A megrendelő azzal a kéréssel fordult hozzám, hogy a meglévő templom környezetének esztétikusabbá alakítását tervezzem meg - a meglévő építési engedély terv alapján - a kapcsolódó munkákkal együtt. Megbízónk a tárgyi létesítményt, a meglévő funkciójának változatlanul hagyása mellett szeretné felújítani, hogy az épület és környezete az elkövetkező évszázadban is megmaradjon az utókor számára. Jelen kiviteli terv a templom környezetének átalakítására vonatkozik. A fenti beruházási munkák megvalósításához a szentesi önkormányzat, pályázat útján elnyert anyagi erőforrásokat kíván használni. A tervezői program összeállítása a megrendelő képviselőjével történt többszöri egyeztetések eredménye, amelyek az építési engedély és kiviteli terv elkészítése előtt megtörténtek. Adottságok, a tervezési helyszín ismertetése A tervezéssel érintett épület környezete, Szentes település szövetében, a település geometriai és közigazgatási központjában található.

210

A templom és környezete a város eredeti szintjén helyezkedik el, ami az évszázadok alatt feltöltött városszintből adódó szintkülönbséget eredményezett. Az érintett épület környezetét nagyobb részben burkolt, aszfaltozott területek veszik körbe. A közelben meglévő telepített fák, növények is találhatók. A település ezen részén szilárd utak találhatók. Tárgyi átalakítás a már évekkel ezelőtt megkezdődött város rehabilitáció része. A területre jellemző beépítési paraméterek változnak, de így is a jelenleg érvényes HÉSZ előírásokon belül maradnak! A telek beépítése Az érintett épület és környezete a település középpontjában található. Az épület környezete nagy részben átalakításra kerül. A tervezett épület környezetének átalakítását a környezeti adottságok, az illetékes építés hatósági, szakhatósági egyeztetések, a HÉSZ és az OTÉK előírások figyelembevételével alakítottuk ki. A tervezett épületkörnyezet felújítását, az illetékes szakhatóságokkal, a település főépítészével előzetesen többször is leegyeztettük. Az érintett épület és környezetének közterület kapcsolata, a környezetében lévő utakról van megoldva. A templom kiszolgálásához szükséges parkolók, a közterületen belül vannak kialakítva. A telek részleges közmű ellátottsággal rendelkezik, közterületről az összes közmű rákötés biztosítható (az épület csak elektromos bekötéssel rendelkezik). Jelen építési munka során új közterületi parkolók nem kerülnek kialakításra. Épített környezet jelenlegi állapota Templom környezetleírása Az épület közvetlen környezetében füvesített terület van, amelyet egy valószínűleg beton v. vasbetonból készült, klinker téglával burkolt támfal vesz körül. A támfal felső felülete ülőalkalmatosság szempontjából padként van kialakítva a telek északi, keleti és észak-nyugati oldalán. A déli és dél-nyugati oldalon, telepített virágágyást helyeztek el a párhuzamosan futó dupla támfalak közé. A telek déli és nyugati oldalán a támfalat egy-egy feltételezett vasbeton anyagból készült lépcső szakítja meg a szintkülönbséget áthidalva. A lépcsők és a templom között húzódó terület 40x40-es betonlapokkal van leburkolva. Az épület körül fut egy kis szélességű járda. Szerkezetek jelenlegi állapota A támfal burkolata nagyon jó állapotban van, csak néhány helyen sérült egy-egy klinkertégla. A padok esztétikusság szempontjából eléggé elavultak, illetve a faanyagok felújításra szorulnak. A lépcsők jó állapotban vannak, nincsenek mozgások, vagy éghajlat által okozott repedések, törések, felületi sérülések. Az épület körül lévő járda és burkolat sok helyen megsüllyedt, megrepedt, illetve a madárürülékek miatt szennyezett és a bennük lévő káros anyagoktól rongálódott. Tervezett környezet kialakítása A templom jelenlegi közvetlen környezetének tágítását próbáltuk kialakítani. A tervezett bővítés teljes területe: 884,20 m2. A meglévő burkolatokat, támfalakat illetve lépcsőket lebontásra javasoljuk. Különböző színű díszburkolatok elhelyezésével úgy próbáljuk kialakítani a templom környezetét, mintha egy szárnyas oltár lenne, mert az ortodox templomok egyik legjellegzetesebb eleme az ikonosztáz. Fontos szempont volt a környezet kialakításánál, hogy ne egy gödör jelleg alakuljon ki, hanem egy átjárható tér rész legyen különböző szintű tereplépcsőkkel. Az épület környezetét így, játékossá, de mégis rendezetté tennénk. Kapcsolódó munkaként megneveznénk a vízelvezetés megoldását, mivel az épület állaga így megóvható. A templom területének szintje a környező terepszinthez képest kb. 60 cm-rel lejjebb van, a víz természete útján ide folyna le, elvezetését folyókarácsokkal alakítanánk ki.

211

A négy sarokra egy-egy növénykazetta kerülne, a kertészeti terv alapján ültetésre szánt cserjékkel, virágokkal és fákkal. Néhány pad visszahelyezését terveztük, illetve egy információs tábla készítését, amelyen a templom és építtetőinek történeti háttere állna, érdekes múltjukra tekintettel. Az új térburkolat anyaga ugyanaz lenne, mint amit a 2006-os főtér átalakítás során használtak, a Wienerberger TERCA nevű termékei. A templom körüli tér teljes mértékben ebből az anyagból lett kialakítva oly módon, hogy ezen díszburkolat - mint a templom előtti tér sárga és vörösestarka klinkertégla „meander” mintája is -, bekerült a termékkatalógusba. Ennek a mintának egy kis részletét behelyeztük az új, kialakítandó térburkolati textúrába. Az egyeztetéseken megemlített ivókút alternatív megoldásként későbbiek során, minimális átalakítási munkákkal kialakítható. Jelen tervezési fázis során pénzügyi nehézségek miatt nem került betervezésre. Szerkezetek általános ismertetése és elvégzendő felújítási munkák 1. Bontási munkák Utcabútorok (padok, növénytartók, kandelláberek ill. szemetesek) bontása ill. estleges elszállítása; Meglévő burkolatok óvatos visszabontása (a külső részeken a meglévő burkolat kerül visszaépítésre kb.: 240 m2). Meglévő támfal, lépcsők elbontása. Meglévő vízelvezető rendszer elbontása. 2. Építési munkák A + 0,00 = 84,11 m Bf. Tervezett szintek durva kialakítása, meglévő feltöltések helyenkénti elbontásával, illetve ezek átcsoportosításával feltöltések készítése. A feltöltések anyaga jól tömöríthető bányahomokból készül. Tömörségi fok Trρ= 85 %. A feltöltéseket rétegesen kell elkészíteni. A tartószerkezeti terv szerinti sávalapok számára földkiemelések elkészítése, ha a talaj omladékony akkor rézsűsen kell a munkagödröket elkészíteni. Alaptestek vasszerelése szükség szerint betonozása és azzal egy időben előre gyártott paliszád elemek beépítése tartószerkezeti kiv. terv alapján. A szintek durva kialakítása után a megfelelő tömörséget tömörítéssel, kell elérni. Csapadékvíz csatorna alap csövezésének elkészítése szakági terv alapján. A fagyvédő réteg készítése a tervezett új térburkolatok alatt mindenhol 2x10 cm vtg. tömörített zúzottkő ágyazat készüljön (0-55). Tömörségi fok Trρ= 95 %. A fagyvédő ágyazat elkészítése után max. 0-4 mm szemcseméretű zúzottkő ágyazó réteget kell készíteni, a rétegrendeknek megfelelő vtg.-ban. A tervezett ágyazatott az alaprajzon látható lejtéssel kell kialakítani. Az alaprajzon látható mintázatú térburkolat elkészítése, lejtés: 1,5%. A rámpánál és lépcsőnél fagyálló ragasztóba ragasztva. A köztes térelemek lerakása zárja a térburkolásokat. A térburkolatokat ki kell ékelni fugázó kvarchomokkal és ezt követően gumilapos lap vibrátorral kell tömöríteni. A csapadékcsatorna rácsozatának elhelyezése. Az alaprajzon látható helyen információs tábla ill. és ivókút elhelyezése. Az előregyártott paliszád elemek föld felöli részén REHAU RAUMAT 300 g/m2 geotextiliát kell beépíteni, virágtartók földfeltöltése. A kertépítészeti terv szerint el kell készíteni a növénytelepítéseket, lásd szakági kiviteli tervet. Az építési munkákat követően a meglévő padokat vissza kell helyezni, alaprajzon látható helyekre.

212

Szintén visszahelyezendők a meglévő, ideiglenesen elbontott növénytartók. Az esetlegesen elbontott térburkolatok javítása. Eltérés indoklása: a főbb szerkezeti raszterek méretei kismértékben változtak azért, hogy a járda szélessége biztosítható legyen a megépült új kerékpárút mellett. A vasbeton támfalak helyett előre gyártott paliszád elemek lettek betervezve, ami egyszerűbb kivitelezést tesz lehetővé. A hosszabb támfalrészeken virágvályú lett kialakítva, így a beton felületek látszó részei csökkennek. Az ivókút és az információs tábla nem a pályázatban kerül elszámolásra, az Önkormányzat önerőből valósítja meg. Az egyéb eltérések a tervek pontosítása folytán adódnak. EATT: Az ortodox templom környezetének kertépítészeti felújítása a meglévő mellvédfal elbontásával. Mivel az évszázadok alatt a templom környezete feltöltődött (mint általában sok helyen ezt megfigyelhetjük), a bejárati és padlósíkjához teraszokon keresztül kényelmesen lehet lejutni, így optikailag összekapcsolja a templomot a környezetével. A templom bejárata rámpa segítségével mozgáskorlátozottak számára is elérhető. Az érintett épület és környezete a település középpontjában található. Az épület környezete nagy részben átalakításra kerül. A tervezett épület környezetének átalakítását a környezeti adottságok, az illetékes építés hatósági, szakhatósági egyeztetések, a HÉSZ és az OTÉK előírások figyelembevételével alakítottuk ki. A tervezett épületkörnyezet felújítását, az illetékes szakhatóságokkal, a település főépítészével előzetesen leegyeztettük (2009. november 2. ). Az érintett épület és környezetének közterület kapcsolata, a környezetében lévő utakról van megoldva. A templom kiszolgálásához szükséges parkolók, a közterületen belül vannak kialakítva. A telek teljes közmű ellátottsága - közterületről - biztosítható (az épület csak elektromos bekötéssel rendelkezik). Jelen építési munka során új közterületi parkolók nem kerülnek kialakításra. A templom jelenlegi közvetlen környezetének tágítását próbáltuk kialakítani. A tervezett bővítés teljes területe: 884,20 m2. A meglévő burkolatokat, támfalakat illetve lépcsőket lebontásra javasoljuk. Különböző színű díszburkolatok elhelyezésével úgy próbáljuk kialakítani a templom környezetét, mintha egy szárnyas oltár lenne, mert az ortodox templomok egyik legjellegzetesebb eleme az ikonosztáz. Fontos szempont volt a környezet kialakításánál, hogy ne egy gödör jelleg alakuljon ki, hanem egy átjárható tér rész legyen különböző szintű tereplépcsőkkel. Az épület környezetét így, játékossá, de mégis rendezetté tennénk. Kapcsolódó munkaként megneveznénk a vízelvezetés megoldását, mivel az épület állaga így megóvható. A templom területének szintje a környező terepszinthez képest kb. 56 cm-rel lejjebb van, a víz természete útján ide folyna le, elvezetését folyókarácsokkal alakítanánk ki. A négy sarokra egy-egy növénykazetta kerülne, a kertészeti terv alapján ültetésre szánt cserjékkel, virágokkal és fákkal. Néhány pad elhelyezését terveztük, illetve egy információs tábla készítését, amelyen a templom és építtetőinek történeti háttere állna, érdekes múltjukra tekintettel. Bontási munkák: -Meglévő burkolatok óvatos visszabontása (a külső részeken a meglévő burkolat kerül visszaépítésre kb.: 240 m2). -Meglévő támfal, lépcsők elbontása. -Meglévő vízelvezető rendszer elbontása. Építési munkák: - Tervezett szintek durva kialakítása, meglévő feltöltések helyenkénti elbontásával, illetve ezek átcsoportosításával feltöltések készítése. A feltöltések anyaga bányahomokból készül. -A rámpák oldalfala, illetve a támfalaknál pontalapok készülnek.

213

Célcsoport bemutatása Tevékenység iránti igény bemutatása, indokoltsága Megvalósítás tervezett kezdete Megvalósítás tervezett vége (év, hónap, nap) Tervezett teljes költségvetés összege az adott tevékenységre vonatkozóan (Ft) Elszámolható költségek nagysága (Ft) Jelen pályázat keretében igényelt támogatás nagysága (Ft) Támogatás aránya az összes elszámolható költségből (Támogatás összege/összes elszámolható költség) (%) Biztosított saját forrás nagysága (Ft) Biztosított saját forrás aránya az összes elszámolható költségből (Saját forrás összege/összes elszámolható költség) (%) További források (Ft) További források megnevezése Projekt-előkészítés helyzete Adminisztratív és eljárási kötelezettségek

-A zsaluzás, vasszerelés után el kell készíteni a támfalak tartószerkezetét monolit vasbetonból. -A szintek durva kialakítása után a megfelelő tömörséget tömörítéssel, kell elérni. -El kell helyezni a vízelvezető rendszert. -A térburkolatok alatt mindenhol kavicságyazat készül. -A térburkolatok teherbíró szerkezete 5 cm vastag CKT-ból készül. -A tervezett kialakítás szerint el kell készíteni a szürke sávok burkolatát. -A köztes térelemek lerakása zárja a térburkolásokat. A térburkolatokat ki kell ékelni és gumilapos lapvibrátorral kell tömöríteni. -A kertépítészeti terv szerint el kell készíteni a növénytelepítéseket. Közvetlenül a belvárosban élők, dolgozók, közvetetten a település és kistérsége lakossága, valamint a Szentesre látogató turisták A Szent Miklós téren álló Ortodox templom körüli közterület átalakítása javítja a tér használhatóságát, a kicsi műemlék templom közvetlen környezetét – ezáltal magát a templomot is bekapcsolja a Városközpont vérkeringésébe. Év: 2012. Hónap: július Nap: 1. Év: 2012. Hónap: október Nap: 30. ATT: 20 839 360 Ft EATT: 19.725.000 ATT: 20.839.360 Ft EATT: 19.725.000 Ft ATT: 17.713.456 Ft EATT: 16.766.250 85%

ATT: 3.125.904 Ft EATT: 2.958.750 15%

0 Nincs Engedélyezési és kivitelezési szintű terv van, az engedélyezési eljárás folyamatban. Közbeszerzési, pénzügyi elszámolási kötelezettség, ellenőrzési kötelezettség, beszámolási kötelezettség


K3 - Horváth Mihály utca járda építése Szentes Város Önkormányzata Utca: Horváth Mihály utca

A tevékenység helyszínének tulajdoni viszonyai Illeszkedés az útmutatóban meghatározott


Házszám: -

Helyrajzi szám:848

Közlekedési fejlesztések / Gyalogos zónák, sétálóutcák, forgalomcsillapított közlekedési övezetek kialakítása.

214

támogatható tevékenységekhez Tevékenység besorolása funkció szerint ERFA vagy ESZA típusú tevékenység Tevékenység célja


Városi funkciót erősítő tevékenység ERFA típusú tevékenység Vonzóbb, egységes megjelenésű belvárosi környezet megteremtése. Az érintett járdaszakasz hiányzó láncszeme a Horváth Mihály utca ezen szakaszának, ami összeköti a forgalomcsillapított Kossuth Lajos utcát a Nagy Ferenc sétálóutcával (mindkettő az Akcióterületen van.) A korábban megkezdett közterület rehabilitációk befejezéseként, azt teljessé téve az akcióterületbe eső oldal járdáinak és fasorainak felújítására kerül sor. Felújított közterület nagysága nm 225 ATT: a) a tervezési munka leírása, tervezési paraméterek, a tervezői döntések indokolása, A Szentes Város Önkormányzat, Polgármesteri Hivatal (6600.Szentes Kossuth tér 6.) megbízásából útépítési kiviteli tervet készítettünk a Horváth Mihály utcában járdaépítésre, a Kossuth Lajos utca 10.szám és a Horváth Mihály utca 4. számú között. A Horváth Mihály utcában jelenleg üzemel gyalogjárda, de állapota nem megfelelő, repedezett, kátyús, a Kossuth Lajos utcától, a Horváth Mihály utca 4., számig. A továbbiakban jól kiépített járda van, natúr színű kiselemes betonburkolatból. A hiányzó szakasz 53,0 m. A jelen terv ennek a kiépítését tartalmazza. Szélessége 1,75 m. Oldalesése egyoldali, mértéke 1,5%. A tervezett beavatkozás nem érint országos közutat, a helyi közutak, járdák, kerékpárutak és zöld területek kezelője Szentes Város Önkormányzata. b) az utak osztályba sorolása, az útszakasz leírása, a területrendezési és településrendezési tervekkel, a helyi építési szabályzattal való összhang, illetve az azokkal történő megfelelőség igazolása, Tervezett teljes járda 53 m hosszú, szélessége 1,75 m. Kezdőszelvénye a Horváth Mihály utca 4. számú ingatlan előtt meglevő járda, végszelvénye a Kossuth Lajos utcai járda. Útosztály: B.VIII Belterületi gyalogút. A tervezett belterületi járda összhangban van a helyi építési szabályzattal, a területrendezési és településrendezési tervekkel. c) a vízszintes és magassági vonalvezetés jellemző adatai és indokolása, keresztmetszeti elrendezés, földműtervezés, HELYSZÍNRAJZI KIALAKÍTÁS A tervezett helyszínrajzi kialakítás követi a meglevő beépítést, csatlakozik a falsíkhoz, ill. a telekhatáshoz. A 0+000-0+018 km szelvények között jelenleg nincs beépítés. A meglevő rövid hosszon jelentkező lejtős kialakítás csökkentettük. Ezen a szakaszon a tervezett hosszirányú esés 3,0%. A 0+012-0+016 km szelvények között, a tervezett átjáró, kapubejáró miatt erősített pályaszerkezetet terveztünk. A 0+018-0+053 km szelvények között beépítés található, itt a tervezett kialakítás illeszkedik a falsíkhoz. MAGASSÁGI KIALAKÍTÁS Magassági alappont: 0607102-1 csap EOMA: 85,01 m. Található az Erzsébet tér 2. sz. RK templom tornyának, a Szent Imre herceg utca felőli falában. A tervezett létesítmény járda hossz irányú magassági kialakítása követi az adottságokat, de kiegyenlíti az alföldi viszonylatban jelentősnek mondható magasság különbségeket. A 0+000-0+014 km szelvények között esik 3,0 %ot, majd emelkedik a végszelvényig 0,4%-ot. Itt jelentkezik a tervezett járda legmélyebb pontja. A csapadékvíz elvezetés a meglévő víznyelő aknán keresztül történi. d) pályaszerkezetek, A pályaszerkezet tervezésénél a járdák tervezésénél szokásos pályaszerkezetet terveztük, figyelembe véve a vonatkozó Útügyi Műszaki Előírást. 6 cm natúr kiselemes betonburkolat, 3 cm NZ2/5 zúzalék, 15 cm Ckt útalap, 20 cm szemcsés ágyazat Kapubejárónál: 6 cm natúr kiselemes betonburkolat, 3 cm NZ2/5 zúzalék, 20 cm Ckt útalap, 20 cm szemcsés ágyazat

215

Rakatkép: a falsíkra merőleges sorokban, kötésben. Járdaszegély:5*20*40(100) cm előregyártott betonszegély Földmunka: A létesítmény megvalósítása a meglevő burkolatok bontásával történik, így a tényleges földmunka nem jelentős. Az útpályaszerkezetek építése előtt a tükörfelületen tömörítéssel kell a teherbíró képességet biztosítani. Az elvárható teherbíró képességi modulus E2= 40,0. Célcsoport bemutatása

Tevékenység iránti igény bemutatása, indokoltsága Megvalósítás tervezett kezdete Megvalósítás tervezett vége (év, hónap, nap) Tervezett teljes költségvetés összege az adott tevékenységre vonatkozóan (Ft) Elszámolható költségek nagysága (Ft) Jelen pályázat keretében igényelt támogatás nagysága (Ft) Támogatás aránya az összes elszámolható költségből (Támogatás összege/összes elszámolható költség) (%) Biztosított saját forrás nagysága (Ft) Biztosított saját forrás aránya az összes elszámolható költségből (Saját forrás összege/összes elszámolható költség) (%) További források (Ft) További források megnevezése Projekt-előkészítés helyzete Adminisztratív és eljárási kötelezettségek Tevékenység neve Tevékenység gazdájának megnevezése

Közvetlenül a belvárosban élők, dolgozók, közvetetten a település és kistérsége lakossága, valamint a Szentesre látogató turisták Eltérés indoklása: a tervezett járdafelújítás – mivel külön kertészeti szakági terv nem készült – tartalmazza a járda és az út közötti 22,5 m szélességű zöld sáv felújítását. Az egyéb eltérések a tervek pontosítása folytán adódnak. EATT: A korábban megkezdett közterület rehabilitáció befejezéseként, azt teljessé téve az akcióterületbe eső oldal járdának a felújítása. A meglevő aszfaltos felületű járdaburkolat a Kossuth L. utca 10 szám saroktól a Horváth M. u. új társasház épület sarokig megépített díszburkolatú járdájáig tart , mintegy 53 fm hosszban . A meglevő aszfaltburkolat összetöredezett , felgyűrődött . Tervezett járda szélessége 1,6 m díszburkolat + egy , illetve kétoldali szegélykő betonágyazatban Meglevő szürke díszburkolattal megegyező térkő ( A Beton - Viacolor Borostyán ) A belváros minőségi átalakítása érdekében, a megkezdett közterület-rehabilitáció befejezése szükséges. Év: 2012. Év: 2012. ATT: 1.926.905 Ft EATT: 1.734.125 Ft ATT: 1.926.905 Ft EATT: 1.734.125 Ft ATT: 1.637.869 Ft EATT: 1.474.006 85%

Hónap: június Hónap: július

Nap: 15. Nap: 15.

ATT: 289.036 Ft EATT: 260.118 15%

0 Nincs Engedélyezési és kivitelezési szintű terv van, engedélyezési eljárás folyamatban. Közbeszerzési, pénzügyi elszámolási kötelezettség, ellenőrzési kötelezettség, beszámolási kötelezettség K5 - Petőfi Sándor utca átalakítása a Kossuth utcától a Szabadság térig Szentes Város Önkormányzata

216

Tevékenység helyszíne

Utca: Petőfi Sándor utca




Házszám: -

Helyrajzi szám: 5603/1-3; 5589/2-4

Közlekedési fejlesztések / Gyalogos zónák, sétálóutcák, forgalomcsillapított közlekedési övezetek kialakítása. Városi funkciót erősítő tevékenység ERFA típusú tevékenység Komplex közterület-rehabilitáció, vállalkozásbarát, vonzóbb, egységes megjelenésű belvárosi lakókörnyezet megteremtése. A Petőfi utca ezen szakaszán sok gyalogos felület kerül kialakításra díszburkolattal, fásítással, egyirányú forgalommal. A Szabadság tértől a Vásárhelyi utcáig lényegesen több gyalogosfelület alakítható ki. Az utca egyirányúsítása és a parkolásfejlesztés miatt módosuló útszegélyek mellett a teljes járdaszakasz és a fasori sávok átépítése és megújítása is célja a projektnek. Felújított közterület nagysága nm 3.463 ATT: A kezdőszelvény a Petőfi Sándor utcában, a Szabadság csatlakozó ívsugár elejétől indul. 31 m hosszon egyenes, majd R=77 m jobb ív, R=83 m bal ív, R=77 m ívekkel tengelyelhúzás terveztünk annak érdekében, hogy a Petőfi utca 7-7/a vendégváró helyek előtt igény esetén a járdafelületek növelésével lehetőség legyen „kiülős helyek” alkalmi létesítésére. A 0+038 km szelvényben a meglevő gyalogátkelőhelyet újraterveztük. Szélessége változatlan, 4,5 m széles, de 5,5 m szélességben 6 cm-el megemeltük, a „K” szegélyek felső szintjére, a forgalom csillapítás érdekében. A megemelt átkelőhely burkolata 8 cm vastag natúr kiselemes betonburkolat. Erre kerül felfestésre tartós fehér burkolatjellel, a gyalogátkelőhely jelzés. A megemelés kifuttatása 1,0 m távolságon történik, és süllyesztett útszegéllyel határolt az aszfalt burkolattól. A gyalogátkelőhely után 14 db párhuzamos parkolóhelyet terveztünk, szélességük 2,5 m. A párhuzamos parkolóhelyektől 0,5 m-re a járdán parkolás megakadályozására kerti padokat terveztünk „korzó” típus, Alma – Rend Kft termék, vagy azzal egyenértékű. (lásd kertész terv) A párhuzamos parkolók a 0+171 km szelvényben megszűnnek, hogy a Petőfi Szálloda részére szélesebb járdafelület álljon rendelkezésre. A 0+225 km szelvényben Rb=6,0 m sugarú négyágú körforgalmat terveztünk. Ebből a járható gyűrű 1,5 m. A körforgalomban a pályaszélesség 6,0 m. A Kossuth Lajos utcai ágak kétirányú forgalmi rend szerint üzemelnek, a Petőfi utca felől csak befelé, az Ady utca felé csak kifelé lehet közlekedni. A Kossuth Lajos utcai keleti ág kiépítés a középponttól 78 m hosszban, a szálloda telephatáráig tart, csatlakozva a meglévő Kossuth utcai kiépítésig. Itt biztosítottunk a szálloda bejárata előtt ideiglenes megállóhelyet, a főpályától szigettel elválasztva. Továbbá tűzoltó felvonulási területet is. A Kossuth Lajos utca ezen ágának az úrpálya burkolata megegyezik az előző szakasz burkolatával, vagyis 8 cm vtg, KKbeton „Bázel” mixkő, agyag színű, vagy azzal egyenértékű. A díszkő burkolat a gyalogátkelőhelyig tart, attól süllyesztett útszegéllyel elhatárolva. A további burkolat aszfalt, a tervezett rétegrenddel. A Kossuth téri szakaszon 0+265-0+306 km szelvények közötti szakaszon, kétoldali, összesen 20 db 45 fokos felállású parkolóhelyeket terveztünk. Ebből mozgáskorlátozottak részére kialakított 4 db. Ezen a szakaszon a jobb oldalon lehetőséget biztosítottunk sétálótér, díszburkolat, park kialakítására. A parkolók után R=65 m sugarú bal ívet terveztünk. A 0+337 km szelvényben, a Nagy Ferenc utcánál, 3,0 m szélességgel, kiemelés nélkül beillesztettük a Szentes terv Kft által korábban tervezett gyalogátkelőhelyet. A 0+345 km szelvénytől, a jobb oldalon folyamatosan párhuzamos parkolóhelyeket terveztünk, azzal, hogy a Húsbolt, és a Hungerit mintabolt előtt egy-egy teherautó részére rakodóhelyet biztosítottunk, helyi parkolási tilalommal.. A 0+489,5 km szelvényben, a középiskola bejárata előtt, 4,5 m szélességben, 6 cm-el kiemelve. A forgalmi sávok keresztmetszeti elrendezése

217

tetőszelvényű, mértéke 2,5%, Kivéve a Petőfi Hotel előtt 0+125-0+200 szelvények között, ahol egyoldali, a bal oldal felé. Parkolók egyoldali esésűek 2,5%. járda,1,5%. Növényalkalmazás: A fák elhelyezésének legfőbb meghatározója az utca közmű hálózata és a Petőfi szálló körül tervezett közmű alagút volt. Így a fák az úttest és a parkolósáv határára kerültek ahol nincs közmű vezeték. A fákat körül ölelő burkolatok miatt faverem rácsokat építünk be, és teszünk a gyalogos és gépkocsi forgalom számára jobban használhatóvá. A tervezett fasor Fraxinus ornus Mecsek (Gömb kőris) 12-14 tkm 2x iskolázott fafajból áll, 18db. Az ültetéskor 1x1x1m ültető gödör készítése javasolt, talajcserével, drain cső beépítéssel a gyökérzóna körül. A fákat körmart akác oszloppal kell 3oldalról karózni, az állagmegóvás és a biztos eredés érdekében. Gyep: A Petőfi S. u és a Szabadság tér. sarkánál létesül egyedül gyepfelület. A fűmagvetést 35-40g/m2 arányban kell végezni, begereblyézés után a talajt hengerezéssel kell betömöríteni. A csírázás idejére az öntözésről megfelelően gondoskodni kell, ami a kivitelező feladata. Eltérés indoklása: az elvi tervekhez képest az út geometriai kialakítása teljesen megváltozott. Az út szélessége 5 méterről 6 méterre változott. Az egyirányú forgalmi út és a kerékpársáv mellett parkolósáv is kialakításra kerül fák telepítésével együtt. Az utcai párhuzamos parkolóhelyek és a járda elválasztására olyan parkolásgátlókat, pollereket terveztünk, melyek a járda felőli oldalról kerékpártámasz is. Az egyéb eltérések a tervek pontosítása folytán adódnak. EATT: A Petőfi utca ezen szakaszán sok gyalogos felület kerül kialakításra díszburkolattal, fásítással, egyirányú forgalommal. A Szabadság tértől a Vásárhelyi utcáig lényegesen több gyalogosfelület alakítható ki. Az utca egyirányúsítása és a parkolás-fejlesztés miatt módosuló útszegélyei mellett a teljes járdaszakasz és fasori sávok átépítésével, megújításával számolunk. Az egységes utcaképet a megnövekedett gyalogos felületek azonos típusú utcabútorokkal való berendezése tovább erősíti (padok, kerékpártárolók, faveremrácsok, világító testek, szeméttárolók, stb.), aminek kiválasztott típusai az egyeztetések révén illeszkednek a város arculattervébe. Az újonnan előálló egységes utcakép egyik leglényegesebb összetevője a fasor szabályos látványa, ezért azonos korú, - állományú minőségű faanyagot kell beszerezni. A tervezett fásítás 9 m-es telepítési távolsága a világító testek elhelyezési ritmusához alkalmazkodik. A burkolatok esetében az adottságokhoz való alkalmazkodás is cél volt, így használjuk a Nagy Ferenc utcában és a Szent Miklós tér környékén alkalmazott (sárga és piros) tégla, és a nemrég felújított Kossuth téren megjelenő szürke burkolóanyagot. az épületek bejáratánál, portálainál jelenleg található lépcsők, fellépők megszüntetésre kerülnek. A Szabadság tértől kezdődően a Petőfi Sándor utcában a Kossuth tér irányába egyirányú forgalmi rend kerül kialakításra. Tekintettel azonban a jelentős nagyságú kerékpáros forgalomra, az érintett szakaszon a terv ellenirányú kerékpársávot tartalmaz. Az útburkolat szélessége 5,00 m, melyen belül kerül elhelyezésre a 3,50 m szélességű forgalmi sáv és az ellenirányú kerékpársáv. Tekintettel arra, hogy eltérő használatú felületek szintben nem kerülnek elkülönítésre, az 5,00 m-es keresztmetszeti szélesség alkalmas arra, hogy az esetlegesen műszaki problémák miatt elakadt járművek kikerülése biztosított legyen. A kerékpársáv az utca NY-i, a gépjárműforgalom iránya szerinti bal oldalon kerül kialakításra. Keresztmetszeti szélessége 1,50 m, elválasztása a forgalmi sávtól eltérő színű (piros) kopóréteggel, és sárga színű útburkolati jellel történik. A gépjárműforgalommal azonos irányban haladó kerékpárosok részére önálló létesítmény nem kerül kialakításra, számukra a forgalmi sáv jobb szélén felfestendő fehér színű kerékpáros piktogram jelzi az ún. kerékpáros nyom helyét. A tervezési területtel érintett utcákra jellemző, hogy az üzletek, lakóépületek bejárati szintjei az utcaszintnél magasabban találhatók, ezért a bejáratoknál jelenleg lépcsők, fellépők találhatók. Az akadálymentesített közlekedés biztosítása érdekében a terv vizsgálta a bejáratoknál korláttal ellátott rámpák kialakításának a lehetőségét, azonban ez sem az utcakép -, sem a gyalogosfelületek használatának szempontjából nem eredményezett kedvező kialakítást. Ezért a terv javaslata - tekintettel arra, hogy az egyirányúsítással párhuzamosan az utca rekonstrukciójára is sor kerül, amelynek keretében az utca teljes szélességében burkolatcsere történik- az út és a gyalogosfelületek szintjének megemelése oly módon, hogy az lehetővé tegye az épületek való szintbeli bejutást. Ezáltal az épületek bejáratánál, portálainál jelenleg található lépcsők, fellépők megszüntetésre kerülnek. A Petőfi utca 7. sz. ház előtti szakaszon, az út bal oldalán 3 férőhelyes párhuzamos parkoló kerül kialakításra.

218


A megnövekedett járdafelületek révén éltünk kétoldali fásítás lehetőségével. Nagyon fontos szempont, hogy azonos fajú, kisebb, szabályos lombkoronát fejlesztő, jó minőségű, előnevelt fák kerüljenek felhasználásra. Az egységes összkép érdekében az érintett útszakaszon meglévő vegyes kor, és fajösszetételű szórvány fákat tuskóikkal együtt el kell távolítani. A tervezett fásítás 9 m-es telepítési távolsága a világító testek elhelyezési ritmusához alkalmazkodik. Közvetlenül a belvárosban élők, dolgozók, közvetetten a település és kistérsége lakossága, vállalkozások, turisták A Petőfi szálló felújításához kapcsolódóan az épület környezetének komplex átalakítására van szükség. Év: 2011. Év: 2011. ATT: 83 243 835 Ft EATT: 105.850.100 Ft ATT: 83 243 835 Ft EATT: 105.850.100 Ft ATT: 69 892 356 Ft EATT: 89.972.585 ATT: 83,961% EATT: 85%

Hónap: június Hónap: december

Nap: 15. Nap: 15.

ATT: 13 351 479 Ft EATT: 15.877.515 ATT: 16,039% EATT: 15% 0 Nincs Engedélyezési és kivitelezési szintű terv van, az engedélyezési eljárás megindítva. Közbeszerzési, pénzügyi elszámolási kötelezettség, ellenőrzési kötelezettség, beszámolási kötelezettség


K8 - Evangélikus templom körüli terület kertépítészete Szentes Város Önkormányzata Utca: József Attila utca Házszám: 1.

A tevékenység helyszínének tulajdoni viszonyai Illeszkedés az útmutatóban meghatározott támogatható tevékenységekhez Tevékenység besorolása funkció szerint ERFA vagy ESZA típusú tevékenység


Helyrajzi szám: 5590, 5592/2

Közterek, közparkok, szabadtéri közösségi terek, települési zöldfelületek felújítása, bővítése, kialakítása Városi funkciót erősítő tevékenység ERFA típusú tevékenység

219

Tevékenység célja Megvalósulást mérő indikátor (megnevezés, mértékegység, célérték) Tevékenység szakmai leírása

A közterületi elem integrálása az átalakuló városi környezetbe, közterületi rendszerbe. Szükséges a templom körüli közterület illesztése az akcióterület más városképjavító beavatkozásaihoz. A gyalogos felületek burkolatainak kiegészítésére, újra alakítására kerül sor. Felújított közterület nagysága nm 1363 ATT: Növény vizsgálat A terület faállományát a templom körül található fenyők, tuják, egy ezüstjuhar, egy kislevelű hárs jelenti. A cserjeszint főként a posta oldalán helyezkedik el, takarva az egyenetlen közművekkel, aknákkal zsúfolt terepet. Jelentős cserje felület található a szolgáltató ház Ny-i oldalán kialakított ágyásban. A gyepszint a gyalogos terhelés miatt mozaikszerű, és elöregedett. Tervezési koncepció A helyszíni szemle alkalmával és az illetékesekkel történt egyeztetések során kiderült, hogy a területen jelentős a gyalogos átmenő forgalom, és a kerékpárosokra is számítani lehet, így kompromisszumos döntés született, melynek eredményeképp a szilárd burkolatú sétányok szelvényszélességét úgy állapítottuk meg, hogy biztonságos legyen a vegyes közlekedés számára is. A tervezett sétányok nyomvonala követi a meglévő burkolatok fő irányait, tehát nem új sétányokat alakítunk ki, hanem a meglévőket felújítjuk, támogatva ezzel a legfontosabb átközlekedési és célforgalmú irányokat. A tervezett növényalkalmazások előnyösen árnyalják a terület gyengeségeit és a templom építészeti értékeire fókuszálnak. Burkolatok A sétányokat egységesen szürke színű, LEIER 100x25x5 cm méretű előre gyártott kerti szegély határolja, monolit betongerenda megtámasztással. A tervezett szilárd burkolatú sétányok beton térkő burkolatot kapnak. A burkolatok mellett a kerti szegélyt a burkolatszinttel egy szintben kell elhelyezni (süllyesztett szegély), a burkolatot pedig két oldalra lejtéssel kell megépíteni. A burkolat 2-3 cm vastag ágyazó rétegre van rakva, kvarchomok besöpréssel, a teherbíró 12cm vastag CKT alaptest, 8cm vastag fagyvédő kavicsrétegen fekszik. A burkolat anyaga 10x20x6cm vastag Semmelrock Citytop térkő, sárga szegéllyel illetve a templom főbejárata előtt kialakított körkörös sárga dísztérrel, a burkolat mezőket vörös 20x20x6cm Citytop elemek alkotják. A tervezett burkolatok, és közlekedési kapcsolatok mindenütt megfelelnek az akadálymentes közlekedés feltételeinek. A vízelvezetés a környező zöldfelületeken történő szikkasztással valósul meg. A templom lábazata mellett 1 m szélességben kulé-kavics terítést alkalmazunk, amelyet kerti szegély választ el a gyepfelülettől. Berendezési tárgyak A parkberendezési tárgyak minden eleme új, úgymint 6 pad és a 6 hulladék-gyűjtő. Növényalkalmazás Fák: Egészségügyi állapot alapján a templom Ny-i végénél lévő elöregedett tujákat és fenyőket 6 db és vadon kelt fiatal fákat 5db javaslom kivágásra. A terv alapján 6 db ezüsthársfát (Tilia tomentosa), javaslok telepíteni. Az ültetéskor helyi talajjavítást kell végezni. A fákat a későbbi sérülések rongálások elkerülése érdekében kétoldali karózással kell ellátni. Az ültetést követő 2 évben fokozottan oda kell figyelni az öntözésre. Cserjék: A cserjék kiválasztásánál fontos szempont volt, hogy olyan fajok kerüljenek a posta melletti területre melyek árnyékkedvelők pl.: Berberis juliane, Viburnum pragense, Lonicera nitida Maigrün, Buxus sempervirens suffr és jól tűrik a városi körülményeket, a trafóház köré pedig olyanok melyek optimálisan takarják a létesítményt pl.: Vitex angus-castus, Symphoricarpus chenaultii. Emellett a növényfajták kiválasztásakor az alacsony gondozási igény, esztétikai érték, az adott helyen megfelelő növekedési erély voltak a szempontok. Minden tervezett növény megfelel az éghajlati sajátosságok feltételeinek. A területen található meglévő cserje állomány egészét ifjító metszéssel kell rendbe hozni. A tervezett növények a meglévők kiegészítését szolgálják. A terven szereplő ágyások teljes egészében fakéreg vagy fa apríték takarással készülnek, így csökken az évközi fenntartás költsége, kedvezően befolyásolja a talaj mikroklímáját, jelentős nedvességet visszatartva a talajban és végül, de nem utolsó sorban esztétikus megjelenést biztosít. Gyep: A kivitelezés, tereprendezés során érintett területeket újra gyepesíteni kell. Közép

220

mély lazítást kell végezni, ásógép-talajmaró géplánc alkalmazásával, majd kézi finom tereprendezést kell végezni. Az öntözőcsövek, földkábelek nyomvonalának visszatömörítésére külön figyelmet kell fordítani. A fűmag-vetést 35-40g/m2 arányban kell végezni, begereblyézés után a talajt hengerezéssel kell betömöríteni. A csírázás idejére az öntözést megfelelően be kell állítani, a területre vonatkozóan részletes öntözési terv készül. Eltérés indoklása: Az elvi és a kiviteli tervek közötti műszaki tartalomváltozást a környezethez való tökéletesebb esztétikai illeszkedés indokolta. Az egyéb eltérések a tervek pontosítása folytán adódnak. EATT: Jelenlegi állapot: A területen található sétányok aszfalt burkolatúak, töredezett rossz állapotban. A francia pékség és a szolgáltató ház körül elemes térkő burkolat van az épületek közvetlen környezetében. A közvilágítási rendszer van de hiányos és elavult. Öntözés célját szolgáló hálózat nincs. A területen távközlési vezetékek, elektromos földkábel, vízvezeték, szennyvíz vezeték, gázvezeték található. A területen található transzformátor ház nemrégiben lett felújítva, elfogadható megjelenésű. Több közmű akna fed lap szintje emelkedik ki a terepszintből, ezek alapvetően meghatározzák a környezet alakítást. A templom D-i oldalán található nagy méretű posta aknát a felszín alá vissza kell bontani (esetleg meg kell szüntetni) hogy a zöldfelületben maximum a fed lap látszódjon. A terület faállományát a templom körül található fenyők, tuják, egy ezüstjuhar, egy kislevelű hárs jelenti. A cserjeszint főként a posta oldalán helyezkedik el, takarva az egyenetlen közművekkel, aknákkal zsúfolt terepet. Jelentős cserje felület található a szolgáltató ház Ny-i oldalán kialakított ágyásban. A gyepszint a gyalogos terhelés miatt mozaikszerű, és elöregedett. Az evangélikus templomot körülvevő közterületet É-ról a Kossuth u., K-ről a József A. u., D-ről a volt gyermekkönyvtár (ma Francia pékség) és szolgáltató ház alkotta épület együttes, Ny-ról a posta épülete határolja. A területet borító növényanyag pótlása, illetve a sétányok, berendezési tárgyak felújítása szükséges. A gyalogos felületek burkolatainak kiegészítésére, újra alakítására kerül sor. Kiemelt virágkazetták létesülnek a templomot határoló zöldfelületek szélén. A templomot övező zöldfelületet sík gyepfelületté alakítjuk, megtartva benne a meglévő örökzöld és lombhullató faállományt. A Posta oldalánál gyalogos díszburkolattal ellátott gyalogút létesül. A tervezett burkolatok, és közlekedési kapcsolatok mindenütt megfelelnek az akadálymentes közlekedés feltételeinek. A vízelvezetés a környező zöldfelületeken történő szikkasztással valósul meg. A templom lábazata mellett 1 m szélességben kulé-kavics terítést alkalmazunk, amelyet kerti szegély választ el a gyepfelülettől, ebben a kavicságyban foglalnak helyet, a homlokzatot megvilágító süllyesztett lámpatestek is. A parkberendezési tárgyak minden eleme új, úgymint 6 pad és a 6 hulladék-gyűjtő. A sétányokat egységesen szürke színű, LEIER 100x25x5 cm méretű előre gyártott kerti szegély határolja, monolit betongerenda megtámasztással. A tervezett szilárd burkolatú sétányok beton térkő burkolatot kapnak. A burkolatok mellett a kerti szegélyt a burkolatszinttel egy szintben kell elhelyezni (süllyesztett szegély), a burkolatot pedig két oldalra lejtéssel kell megépíteni. A burkolat 2-3 cm vastag ágyazó rétegre van rakva, kvarchomok besöpréssel, a teherbíró 12cm vastag CKT alaptest, 8cm vastag fagyvédő kavicsrétegen fekszik. A burkolat anyaga 10x20x6cm vastag Semmelrock Citytop térkő, sárga szegéllyel illetve a templom főbejárata előtt kialakított körkörös sárga dísztérrel, a burkolat mezőket vörös 20x20x6cm Citytop elemek alkotják. A tervezett burkolatok, és közlekedési kapcsolatok mindenütt megfelelnek az akadálymentes közlekedés feltételeinek. A vízelvezetés a környező zöldfelületeken történő szikkasztással valósul meg. A templom lábazata mellett 1 m szélességben kulé-kavics terítést alkalmazunk, amelyet kerti szegély választ el a gyepfelülettől, ebben a kavicságyban foglalnak helyet, a homlokzatot megvilágító süllyesztett lámpatestek is.

221

A terv alapján 6 db ezüsthársfa telepítésére kerül sor. A cserjék kiválasztásánál fontos szempont volt, hogy olyan fajok kerüljenek a posta melletti területre melyek árnyékkedvelők. A kivitelezés, tereprendezés során érintett területeket újra gyepesíteni kell, a zöldfelületek terepmagasságát mindenkor a szegélyező kerti szegélyekkel egy szintbe kell állítani. A terület öntözését biztosítani kell a területen elhelyezett öntöző csap szekrénnyel. Célcsoport bemutatása

Közvetlenül a belvárosban élők, dolgozók, közvetetten a település és kistérsége lakossága, valamint a Szentesre látogató turisták

Tevékenység iránti igény bemutatása, indokoltsága Megvalósítás tervezett kezdete Megvalósítás tervezett vége (év, hónap, nap) Tervezett teljes költségvetés összege az adott tevékenységre vonatkozóan (Ft) Elszámolható költségek nagysága (Ft)

A zöldfelület erősen lehasznált állapotban van. Szükséges a templom körüli közterület illesztése az akcióterület más városképjavító beavatkozásaihoz. Év: 2012. Hónap: március Nap: 15. Év: 2012. Hónap: május Nap: 15. ATT: 13.161.836 Ft EATT: 12.405.000 Ft ATT: 13.161.836 Ft EATT: 12.405.000 Ft ATT: 11.187.561 Ft EATT: 10.544.250 Ft 85%

Jelen pályázat keretében igényelt támogatás nagysága (Ft) Támogatás aránya az összes elszámolható költségből (Támogatás összege/összes elszámolható költség) (%) Biztosított saját forrás nagysága (Ft) Biztosított saját forrás aránya az összes elszámolható költségből (Saját forrás összege/összes elszámolható költség) (%) További források (Ft) További források megnevezése Projekt-előkészítés helyzete Adminisztratív és eljárási kötelezettségek

ATT: 1.974.275 Ft EATT: 1.860.750 Ft 15%

0 Nincs Kivitelezési terv van, nem engedélyköteles beruházás. Közbeszerzési, pénzügyi elszámolási kötelezettség, ellenőrzési kötelezettség, beszámolási kötelezettség


K6 - Szabadság tér- autóbusz pu. nem fedett kerékpártároló kialakítása Szentes Város Önkormányzata Utca: Szabadság tér Házszám: -

A tevékenység helyszínének tulajdoni viszonyai Illeszkedés az útmutatóban meghatározott támogatható tevékenységekhez Tevékenység besorolása funkció szerint ERFA vagy ESZA típusú tevékenység


Helyrajzi szám: 5541/67, 5587,5592/2

Közlekedési fejlesztések / Kerékpárutak, kerékpársávok, kerékpártárolók kialakítása Városi funkciót erősítő tevékenység ERFA típusú tevékenység

222

Tevékenység célja Megvalósulást mérő indikátor (megnevezés, mértékegység, célérték) Tevékenység szakmai leírása


A kerékpáros infrastruktúra fejlesztése, a kerékpáros közlekedés ösztönzése. A bővülő kerékpárút-hálózathoz és a közterületek átalakításához kapcsolódóan szükséges a kerékpártárolás kapacitásának bővítése. A beavatkozás keretében 250 db kerékpárhely kerül kialakításra. Megépült biciklitároló db 250 ATT: Az autóbusz pályaudvar közelében kialakítani tervezett kerékpártárolók száma 250 darab, melyeket a helyszínrajzon jelölt helyen és módon helyezünk el. A Kossuth utca rekonstrukciójánál használt típus, a Városszépítő Kft „Bicó” elnevezésű egy állásos tárolóit soroljuk, két, egymástól elkülöníthető helyen. A kerékpártárolók általános ismertetése: Az autóbusz pályaudvar József Attila utca felőli részén, a jelenleg nem használt buszkihajtóban most is vannak kerékpártárolók, ezeket nem szüntetjük meg. A nem használt kihajtó és a Francia Pékség épülete között található egy kisebb füves, cserjés terület és a pékség vásárlói számára egy parkoló. A füves területet és a parkolót kerítés választja el. A kihajtó és a kerítés közötti részen, a füvescserjés terület átalakításával, térkő burkolat kialakításával helyezünk el 52 darab kerékpárolót, középfolyosós rendszerben. A meglévő kerítés egy részét el kell bontani, áthelyezni. A tároló így közvetlenül a járda felől, és a buszpályaudvar felől biztonságosan megközelíthető. A Posta épülete mögött végigfutó járda mentén, és onnan a pályaudvar épületéhez vezető járda mellett összesen 198 darab kerékpártárolót helyezünk el: a végigfutó járda Posta felőli oldalán egy sorban 80 darabot, a járda pályaudvar épülete felé eső oldalon 118 darabot. Mindkét helyen jelenleg füves-cserjés terület található, a pályaudvar felőli részen egy fa is a területen van, ez megmarad, a cserjéket azonban ki kell szedni. A végigfutó járda mellett meglévő kerítés egy részét át kell helyezni a pályaudvar felőli részre, hogy a gyalogos átközlekedés a járda vonalára korlátozódjon. A kerékpártárolókat egységesen burkolatra helyezzük el. A burkolt felületeket szürke színű, LEIER 100x25x5 cm méretű előre gyártott kerti szegély határolja, monolit betongerenda megtámasztással. A tervezett szilárd burkolatok beton térkő burkolatot kapnak. A burkolatok mellett a kerti szegélyt a burkolatszinttel egy szintben kell elhelyezni (süllyesztett szegély), a burkolatot pedig két oldalra lejtéssel kell megépíteni, illetve a zöldfelületek felé egyoldali lejtéssel. A 6cm vastag burkolatot 2-4cm vastag homok ágyazó rétegre kell fektetni, kvarchomok besöpréssel, alatta teherbíró rétegként 25cm vastag tömörített kavicságy helyezkedik el. A burkolatot lejtésben kell kialakítani, a tervrajzon jelölt irányokba, 2%-os lejtést kell képezni. Egy helyen folyókát kell kiépíteni, a részletrajznak megfelelően. A burkolatok kialakításánál figyelemmel kell lenni a közművek akna fedlapjaira, a talaj kiemelésénél a talajban fekvő közmű vezetékekre, ezért óvatos, kézi fejtést kell alkalmazni. Közművek esetleges sérülésének megelőzése érdekében közműfelügyeletet kell kérni! A kerékpártárolók anyaga egyszerű, hajlított acélcső, horganyzás után porfestve, ezért a felület kezelni nem kell. A tárolók rögzítése beton dűbellel történik, egy-egy elemet 4-4 térkő elemhez kell rögzíteni, így megakadályozható, hogy a kerékpártárolók eltulajdoníthatók legyenek. A kerékpártárolók közvetlen közelében 5 hulladék tárolókat is tervezünk elhelyezni, melyek típusa például a Városszépítő Kft Jászberényi szemétgyűjtő I. Eltérés indoklása: A kiviteli terv készítése során a megrendelővel és a közmű üzemeltetőkkel történt egyeztetés során a kerékpártárolók elhelyezése módosult. A kerékpártárolók mindenhol beton térkő burkolatot kapnak. A jelenleg meglévő kerítéseket részben át kell helyezni. A kerékpártárolók típusa módosult, a Kossuth utcán 2010-ben elhelyezett típussal megegyezik. Az egyéb eltérések a tervek pontosítása folytán adódnak. EATT: A beavatkozás keretében 250 kerékpárhely kerül kialakításra. A kihelyezett és kihelyezendő kerékpártárolók száma nagy. A kiválasztott típusnál fontos szempont a vagyonbiztonság, a vandálbiztonság, a könnyen kezelhetőség, az esztétikai szempontok, hogy illeszkedjen a környezethez. A kerékpártárolók fém részeinek színválasztásánál a padvázak és hulladékgyűjtők esetében ismertetettek érvényesek. Szentesi kerékpárosok, kistérségből érkezők, turisták. A városban több helyen működik kerékpárkölcsönző.

223

Tevékenység iránti igény bemutatása, indokoltsága Megvalósítás tervezett kezdete Megvalósítás tervezett vége (év, hónap, nap) Tervezett teljes költségvetés összege az adott tevékenységre vonatkozóan (Ft) Elszámolható költségek nagysága (Ft) Jelen pályázat keretében igényelt támogatás nagysága (Ft) Támogatás aránya az összes elszámolható költségből (Támogatás összege/összes elszámolható költség) (%) Biztosított saját forrás nagysága (Ft) Biztosított saját forrás aránya az összes elszámolható költségből (Saját forrás összege/összes elszámolható költség) (%) További források (Ft) További források megnevezése Projekt-előkészítés helyzete Adminisztratív és eljárási kötelezettségek

Szentesen a kerékpározás kitüntetetten fontos közlekedési mód, ezért a közterületi kerékpártárolók funkciója nagyon lényeges. A bővülő kerékpárút-hálózathoz és a közterületek átalakulásához kapcsolódóan szükséges a kerékpártárolás kapacitásának bővítése. Különösen indokolt a buszpályaudvaron. Itt jelenleg is rengeteg kerékpár található napközben, csak rendezetlenül elhelyezve. Év: 2012. Hónap: április Nap: 1. Év: 2012. Hónap: június Nap: 1. ATT: 6.162.023 Ft EATT: 6.687.500 Ft ATT: 6.162.023 Ft EATT: 6.687.500Ft ATT: 5.237.720Ft EATT: 5.684.375Ft 85%

ATT: 924.303 Ft EATT: 1.003.125 Ft 15%

0 Nincs Kiviteli terv rendelkezésre áll, nem engedélyköteles beruházás. Közbeszerzési, pénzügyi elszámolási kötelezettség, ellenőrzési kötelezettség, beszámolási kötelezettség


K7 - Ady Endre utca- bevásárló utca kialakítása és a Fehérház előtti tér rendezése Szentes Város Önkormányzata Utca: Ady Endre utca és Kossuth tér Házszám: -

A tevékenység helyszínének tulajdoni viszonyai Illeszkedés az útmutatóban meghatározott támogatható tevékenységekhez

Önkormányzati tulajdon


Városi funkciót erősítő tevékenység ERFA típusú tevékenység Az Ady Endre utca vállalkozásélénkítése, egységes arculatú, minőségi települési és vállalkozási környezet kialakítása, üzletutca létesítése, az utca kereskedelmi célokra történő intenzívebb hasznosítása érdekében. Az utca funkciója az átépítést követően gyalogosbarát funkciójú lesz. A felújítás során egységesülnek az üzletportálok is egy másik projektelem keretében. A Fehérház előtti tér, mint közterületi elem integrálása az átalakuló városi környezetbe, közterületi rendszerbe, vonzóbb, egységes

Helyrajzi szám: 826; 22

Forgalomcsillapított közlekedési övezetek kialakítása és köztere, közparkok, szabadtéri közösségi terek, településí zöldfelületek felújítása, bővítése, kialakítása.

224


megjelenésű belvárosi környezet megteremtése. Felújított közterület nagysága nm 8.253 ATT: Az Ady Endre utca kialakítása: A 0+337 km szelvényben, a Nagy Ferenc utcánál, 3,0 m szélességgel, kiemelés nélkül beillesztettük a Szentes terv Kft által korábban tervezett gyalogátkelőhelyet. A 0+345 km szelvénytől, a jobb oldalon folyamatosan párhuzamos parkolóhelyeket terveztünk, azzal, hogy a Húsbolt, és a Hungerit mintabolt előtt egy-egy teherautó részére rakodóhelyet biztosítottunk, helyi parkolási tilalommal. A 0+489,5 km szelvényben, a középiskola bejárata előtt, 4,5 m szélességben, 6 cm-el kiemelve. A forgalmi sávok keresztmetszeti elrendezése tetőszelvényű, mértéke 2,5%. Magassági kialakítás: Magassági alappont: 0607102-1 csap EOMA: 85,01 m. Található az Erzsébet tér 2. sz. RK templom tornyának, a Szent Imre herceg utca felőli falában. A tervezett létesítmény végig síkvidéki jellegű, jelentős szintkülönbségek nincsenek. A magassági viszonyokat, küszöbszinteket a tervezésénél figyelembe vettük. A csapadékvíz elvezetést a tervezett szegélyek mellett hossz eséssel, vagy burkolatszél hullámzással oldottuk meg. A minimálisan biztosítandó esés a csapadékvíz elvezetésére 0,4%. Pályaszerkezetek: A pályaszerkezet tervezésénél 11,5 t tengelyterheléssel számoltunk. Tervezési élettartam 15 év. Tervezési előírás: ÚT 2-1.202:2006 Útügyi Műszaki előírás. Forgalmi terhelés:”D” nehéz forgalmi terhelés TF(F115)= 2.150.000. A tervezett aszfaltrétegek feleljenek meg az ÚT 2-3.302:2008 , Út-pályaszerkezeti aszfaltrétegek és az ÚT 2-3.301-1:2008 , Útépítési aszfaltkeverékek (aszfaltbeton AC) Útügyi Műszaki Előírásoknak. Útpálya burkolat: 5 cm AC-16/F aszfalt kopóréteg, 9 cm AC-22/F aszfalt kötőréteg; 20 cm Ckt útalap; 35 cm (20+15) szemcsés ágyazat Parkolók: 6 cm natúr színű (világos szürke) kiselemes betonburkolat; 3 cm NZ2/5 zúzalék; 20 cm Ckt útalap; 20 cm szemcsés ágyazat; Önálló kerékpárút: 3 cm AC-8 aszfalt kopóréteg; 3 cm AC-8 aszfalt kötőréteg; 20 cm Ckt útalap; 20 cm szemcsés ágyazat Járdák, díszburkolatok: 6 cm színes kiselemes betonburkolat; 3 cm NZ2/5 zúzalék; 20 cm Ckt útalap; 20 cm szemcsés ágyazat Rakatképek: A rakatképek kialakításánál a kertész és az építésztervekben előírtak az irányadók. A Petőfi Hotel körül hangsúlyos szegélyminta készül, a többi járdafelületnél a járda a szegélyre-falra merőleges rakattal, a kapubejárónál a szegélyre-falra párhuzamos rakattal. A tervezett szín világos homokszín, de ezt még a megbízó módosíthatja. A kiselemes betonburkolatok hézagtömítésére, beseprésére folyami homokkal fokozott figyelmet kell fordítani, hogy a csapadékvíz ne tudjon a burkolat alá szivárogni. Szegélyek: Kiemelt szegély: 30*15*25 cm előregyártott betonszegély; Lelépőmagasság útpályánál 15 cm; „K” szegély 15*25*25 cm előregyártott betonszegély Süllyesztett szegély: 20*15*25 cm előregyártott betonszegély Járdaszegély:5*20*40(100) cm előregyártott betonszegély Földmunka: A létesítmény megvalósítása a meglevő burkolatok bontásával történik, így a tényleges földmunka nem jelentős. Az útpályaszerkezetek építése előtt a tükörfelületen tömörítéssel kell a teherbíró képességet biztosítani. Az elvárható teherbíró képességi modulus E 2= 40,0. Közúti csomópontok, útlejárók, párhuzamos utak, kapubejárók, útcsatlakozások, szerviz utak A terv tartalmazza. Műtárgyak A csapadékvíz elvezetés a meglévő, elválasztott rendszerű csatornahálózattal történik. A meglevő víznyelőket át kell építeni, 40*40 cm-es beton víznyelő aknákra, 32*32 cm öntöttvas nyitható ráccsal. Ugyanilyen kialakítással új víznyelő aknák építése is szükséges. A tervezett új víznyelő bekötések D=200 mm KG cső. A gerinc meghosszabbítások D=400 mm KG. A tervezett új rákötő, tisztító aknák mérete D=100 cm beton, 100/60/50 cm szűkítő elemmel, D=600 mm öntöttvas fedlappal. A fehérház előtti tér rendezése: Burkolatok A sétányokat és járdákat egységesen szürke színű, LEIER 100x25x5 cm méretű, előre gyártott, kerti szegély határolja, monolit betongerenda megtámasztással. A tervezett szilárd burkolatú sétányok és járdák beton térkő burkolatot kapnak, illetve jelenleg meglévő klinker burkolat kerül helyreállításra. A burkolatok mellett a kerti szegélyt a burkolatszinttel egy szintben kell elhelyezni (süllyesztett szegély). A burkolat 2-3 cm vastag ágyazó rétegre van rakva, kvarchomok besöpréssel, a teherbíró 12cm

225

vastag CKT alaptest, 8cm vastag fagyvédő kavicsrétegen fekszik. A burkolat anyaga 6cm vastag Semmelrock Citytop térkő, 10x20x6cm homok sárga szegősorral ill. díszítő raszter csíkokkal, a burkolat mezőket vörös-barna 20x20x6cm Citytop elemek alkotják. A terven feltüntetett helyeken, a fehér ház előtt meglévő klinkertégla burkolatokat felhasználva alakítjuk ki (450m2), mint például a kör alakú központi térhez tartozó burkolatmező, és az attól K-re, ill. D-re lévő burkolatrészek. Az áthelyezett vörös klinkertégla mezőket is a homok sárga Citytop 10x20x6 térkő keretezi, ill. osztja. A tervezett burkolatok, és közlekedési kapcsolatok mindenütt megfelelnek az akadálymentes közlekedés feltételeinek. A vízelvezetés a környező zöldfelületeken történő szikkasztással valósul meg. Berendezési tárgyak A parkberendezési tárgyak minden eleme új, úgymint 10 Korzó pad (Alma rend)4 egyedi íves pad és a 12 hulladék-gyűjtő. A padok és hulladékgyűjtőkről a Padok-hulladékgyűjtők melléklet szolgál bővebb információval. Egyedi íves padok A kör alakú központi teret négy íves egyedi fémfa ülőbútor keretezi. Az egyedi padok fémrészei grafit szürke porfestéssel vannak ellátva, a tölgyfa elemek pedig kültéri gesztenyeszínű lazúrral felület kezeltek. A központi Bugyi István gyógyszertár előtti kis téren kerül felavatásra a megyeháza aulájában álló Báró Harruckern György szobra, a terven megjelölt helyen. Növényalkalmazás Fák: Egészségügyi állapot alapján kivágásra javasolt fa nincs a területen. A parkolók mellett 1fa és 1 db oszlopos tölgy elhelyezkedését figyelembe véve burkolatba kerülnek, melyeket faverem rácsokkal teszünk a gyalogos forgalom számára használhatóvá. Cserjék A cserjék kiválasztásánál fontos szempont volt, hogy viszonylag alacsony, és olyan fajok legyenek melyek jól tűrik a városi körülményeket. Emellett az alacsony gondozási igény, esztétikai érték, az adott helyen megfelelő növekedési erély voltak a szempontok. Minden tervezett növény megfelel az éghajlati sajátosságok feltételeinek. (pl.:Lonicera nitida Maigrün, Rosa The Fairy, Cotoneaster horisonthalis, Berberis thunbergii Fastigiata) A terven szereplő ágyások teljes egészében fakéreg vagy fa apríték takarással készülnek, így csökken az évközi fenntartás költsége, kedvezően befolyásolja a talaj mikroklímáját, jelentős nedvességet visszatartva a talajban és végül, de nem utolsó sorban esztétikus megjelenést biztosít. Gyep A kivitelezés, tereprendezés során érintett területeket újra gyepesíteni kell. Közép mély lazítást kell végezni, talajmaró alkalmazásával, majd kézi finom tereprendezést kell végezni. Az öntözőcsövek, földkábelek nyomvonalának visszatömörítésére külön figyelmet kell fordítani. A fűmag-vetést 35-40g/m2 arányban kell végezni, begereblyézés után a talajt hengerezéssel kell betömöríteni. A csírázás idejére az öntözést megfelelően be kell állítani. A zöldfelület öntözési terve külön dokumentációban. Tereprendezés A zöldfelületek terepmagasságát mindenkor a szegélyező kerti szegélyekkel egy szintbe kell állítani. Az esetleges szintfeltöltéseket a szegélytől 2m távolságig kell végezni, összekötve a meglévő terepszinttel a szegélyek szintjét. Eltérés indoklása: az elvi tervekhez képest az út geometriai kialakítása teljesen megváltozott. Az út szélessége 5 méterről 6 méterre változott. Az egyirányú forgalmi út és a kerékpársáv mellett parkolósáv is kialakításra kerül fák telepítésével együtt. Az utcai párhuzamos parkolóhelyek és a járda elválasztására olyan parkolásgátlókat, pollereket terveztünk, melyek a járda felőli oldalról kerékpártámasz is. Kiemelt helyeken kerékpártárolók kerülnek elhelyezésre. Az egyéb eltérések a tervek pontosítása folytán adódnak. EATT: Az itt található üzletek számára több kitelepülési lehetőséget biztosító szélesebb járda kerül kialakításra új díszburkolattal, a forgalom egyirányúsításával. Az egyirányúsítás következtében módosulnak az útszegélyek, kiszélesednek a járdaszakaszok. Ezért a teljes járdafelület és fasorok megújításával, újjá alakításával számolunk. Az egységes utcaképet a megnövekedett gyalogos felületek azonos típusú utcabútorokkal való berendezése tovább erősíti (padok, kerékpártárolók, faveremrácsok, világító testek, szeméttárolók, stb.), aminek kiválasztott típusai az egyeztetések révén illeszkednek a város arculattervébe. Az újonnan előálló egységes utcakép egyik leglényegesebb összetevője a fasor szabályos látványa, ezért azonos korú, - állományú minőségű faanyagot kell beszerezni. A tervezett fásítás 9 m-es telepítési távolsága a világító testek elhelyezési ritmusához alkalmazkodik. A burkolatok esetében az adottságokhoz való alkalmazkodás is cél volt, így használjuk a Nagy Ferenc utcában és a Szent Miklós tér környékén alkalmazott (sárga és piros) tégla, és a nemrég felújított Kossuth téren megjelenő szürke burkolóanyagot. az épületek bejáratánál, portálainál

226

Célcsoport bemutatása Tevékenység iránti igény bemutatása, indokoltsága Megvalósítás tervezett kezdete Megvalósítás tervezett vége (év, hónap, nap) Tervezett teljes költségvetés összege az adott tevékenységre vonatkozóan (Ft) Elszámolható költségek nagysága (Ft) Jelen pályázat keretében igényelt támogatás nagysága (Ft) Támogatás aránya az összes elszámolható költségből (Támogatás összege/összes elszámolható költség) (%) Biztosított saját forrás nagysága (Ft) Biztosított saját forrás aránya az összes elszámolható költségből (Saját forrás

jelenleg található lépcsők, fellépők megszüntetésre kerülnek. A Nagy Ferenc utcai csatlakozástól visszatér a Petőfi S. utcai szakaszon alkalmazott koncepció (az útburkolat szélessége 5,00 m, 3,50 m szélességű forgalmi sáv kerékpáros nyommal, és 1,50 m az ellenirányú kerékpársáv). A református templomhoz vezető út és a Nagy Ferenc utcai útcsatlakozás közötti szakaszon 3,50 m szélességű gyalogos átkelőhely kerül kialakításra, melynek megközelítéséhez a vakok és gyengén látók számára a taktilis mintázatú burkolat kialakítása szükséges. A Nagy Ferenc utcát követően az utca K-i oldalán a gyalogos felület a jelenlegi állapothoz képest kiszélesedik, majd ezt követően az útpálya a 0+376,51-0+427,96 szakaszon egy R45-R80-R45 hármas ívkombinációval áthúzódik az utca K-i oldalára, helyet adva a Helyőrségi Művelődési otthon előtt elhelyezett 3 férőhelyes párhuzamos parkolónak, majd vissza a NY-i oldalra, biztosítva a cukrászda előtti teresedés kialakíthatóságát. A középiskolával átellenes oldalon, az Ady E. u. 9. és 11. sz. épületek előtt szintén párhuzamos parkoló épül, kapacitása 5 férőhely. A Kígyó utca és a Munkácsy M. utca közötti szakaszon az ellenirányú kerékpársáv kialakításához kapcsolódóan a kerékpárosok védelme és a járművezetők figyelmének felhívása miatt kiemelt szegéllyel határolt középsziget alakítandó ki. Ezen a szakaszon a 3,50 m-es forgalmi sáv elhúzásra kerül, csatlakoztatva a Munkácsy M. utcától kétirányú útpálya forgalmi sávjához. A keresztmetszeti elrendezés kialakításánál fő szempontként az egyirányú gépjárműforgalom és az ellenirányú kerékpáros nyomvonal elhelyezése mellett a gyalogosfelületek térnyerése és az utak felületének minimalizálása volt a cél. Az utca funkciója az átépítést követően gyalogosbarát funkciójú. Az egyirányúsítás következtében faltól falig átépülő É-D-i irányú belvárosi útszakaszon új egységes utcakép áll elő. Ezt az egységes megjelenést következetesen végigvitt, játékosan - jellegzetes járdaburkolatok, azonos lámpatestek és utcabútorok, valamint szabályos hatást keltő, növekedésünkben korlátozott, azonos fafajok alkalmazásával kívánjuk elérni. Közvetlenül a belvárosban élők, dolgozók, közvetetten a település és kistérsége lakossága, valamint a Szentesre látogató turisták A belvárosi funkciók térbeli kiterjesztése hozzájárul a városközpont vonzerejének növeléséhez. A fehérház előtti tér esetében pedig a terület jelenleg elsősorban gk. parkolásra szolgál. A meglévő kicsi zöldfelületek amortizáltak. A belváros minőségi átalakítása érdekében, a megkezdett közterület-rehabilitáció befejezéséhez elengedhetetlen ennek a területnek a megújítása Év: 2011. Hónap: június Nap: 15. Év: 2012. Hónap: június Nap: 15. ATT: 128 751 273 Ft EATT: 117.576.438 Ft. ATT: 128 751 273 Ft EATT: 117.576.438 Ft ATT: 106 661 417 Ft EATT: 99.939.973Ft ATT: 82,843 % EATT: 85% ATT: 22 089 856 Ft EATT: 17.636.466 Ft ATT: 17,157 % EATT: 15%

227

összege/összes elszámolható költség) (%) További források (Ft) További források megnevezése Projekt-előkészítés helyzete Adminisztratív és eljárási kötelezettségek

0 Nincs Engedélyezési és kivitelezési szintű terv van, az építési engedélyezési eljárás megindult. Közbeszerzési, pénzügyi elszámolási kötelezettség, ellenőrzési kötelezettség, beszámolási kötelezettség


K4 - Közgé kert felújítása Szentes Város Önkormányzata Utca: Kiss B. utca 3, Ady E. u. 2

A tevékenység helyszínének tulajdoni viszonyai

Kiss B. u. 3. hrsz. 26/1 Civil ház udvara: 100% önkormányzati tulajdon Ady E. u. 2. hrsz. 26/2 Tiszti Klub udvara: tulajdonos: Magyar Állam, vagyonkezelő: Honvédelmi Minisztérium, használó: HM Rekreációs és Kulturális Közhasznú Nonprofit Kft. Ady E. u. 4. hrsz. 27: 100% önkormányzati tulajdon, a közelmúltban vásárolta meg a Város a telket a Magyar Államtól. Közterület. Közterek bővítése, felújítása - városi funkció erősítése

Illeszkedés az útmutatóban meghatározott támogatható tevékenységekhez Tevékenység besorolása funkció szerint ERFA vagy ESZA típusú tevékenység Tevékenység célja


Helyszín: az épületek belső kertjei

Helyrajzi szám: 26/1, 26/2, 27

Közösségi funkciót erősítő beavatkozás ERFA típusú tevékenység A közösségi területek kialakítása illetve megújítása, mely így lehetővé teszi a közösségi-kulturális élet lehetséges színtereinek bővítését. A középiskola melletti jelenleg beépítetlen üres telek, a Tiszti Klub udvara, valamint a Civil ház udvara jelenleg kihasználatlanok, a 3 rész összefüggő egységet alkot. Ezek a terek jelenlegi állapotukban nem teszi lehetővé a közösségi funkciók megfelelő színvonalú működését, ezért szükséges a közösségi tér helyi közösség bevonásával történő átalakítása. Felújított közösségi kert nagysága nm 2043 ATT: Burkolatok: A sétányokat egységesen szürke színű, LEIER 100x25x5 cm méretű előre gyártott kerti szegély határolja, monolit betongerenda megtámasztással. A tervezett szilárd burkolatú sétányok beton térkő burkolatot kapnak. A burko-latok mellett a kerti szegélyt a burkolatszinttel egy szintben kell elhelyezni (süllyesztett szegély), a burkolatot pedig két oldalra lejtéssel (2%) kell megépíteni. A burkolat 2-3 cm vastag ágyazó rétegre van rakva, kvarchomok besöpréssel, a teherbíró 12cm vastag CKT alaptest, 8cm vastag fagyvédő kavicsrétegen fekszik. A burkolat anyaga 6cm vastag Semmelrock Citytop vörös-barna tér-kő, homoksárga szegéllyel illetve díszítő raszter csíkokkal, a burkolat mezőket vörös 10x20x6cm a keretező sorokat és csíkokat 10x10x6cm elemek alkotják. A nyári Szabadtéri színpad előterében a térburkolat egy nagyobb kaviccsal fedett teret ölel körül, mely a használati szezonban fa deszkaborítást kap, ezzel mintegy kiemelt területté válik, hangulatos kerthelységgé, vendéglátó terasszá. Télen a deszkaborítást egyszerűen táblánként védett helyre lehet rakni, így sokkal tovább megőrizhető a minősége. A vízelvezetés a környező zöldfelületeken történő szikkasztással valósul meg. A tiszti klub és a Civil ház udvarán viszonylag nagyobb szórt burkolatú részek egészítik ki a térkővel fedett felületeket az időszakos használatnak megfelelően. A tervezett burkolatok, és közlekedési kapcsolatok mindenütt megfelelnek az akadálymentes közlekedés feltételeinek. A Tiszti klub telkén elhelyezett mozgás korlátozott gépkocsi megálló megközelítése a Kiss B. u.3. felől, a Civil ház telkén keresztül valósítható meg. Berendezési tárgyak: A parkberendezési tárgyak minden eleme új. 8db Omega tipusú (Alma-rend) kerékpár támasz,10db Kozó pad a 9db C-40 hulladék-gyűjtő.

228

Kerítések: A kerítések általános ismertetése: A Tiszti Klub és Civil Ház közötti kerítés vegyesen nagy és kisméretű téglából készült, helyenként előregyártott vasbeton oszlopokkal merevítve, tetején előregyártott műkő fedlappal. A Civil Ház déli telekhatárán lévő, szintén vegyesen kis és nagyméretű téglából falazott kerítés meglehetősen romos állapotú, azonban a pincelejáróhoz kapcsolódó része jó állapotban van. A Civil Ház északi telekhatárán meglévő falazott téglakerítés jó állapotban van, ez is egy pincelejáróhoz csatlakozik. A Tiszti Klub északi határán lévő drótkerítés semmilyen szempontból nem felel meg az új igényeknek és a vagyonvédelemnek. A kialakítandó közpark nyugati telekhatárán lévő romos, tégla lábazatú, drótkerítés szintén nem felel meg az igényeknek, az összedőlés határán van. Az üres telek és a szakközépiskola telekhatárán jelenleg nincs kerítés. Az üres telek utcai részén jelenleg egy kb. 1m magas beton lábazatú, fémkerítés van, mely nem felel meg a kialakítandó közpark funkciójának, mely az Ady Endre utca felé nyit. A tervezett kerítések ismertetése: Építési helyszín, organizáció: Törekedni kell a legkisebb és leghatékonyabb felvonulási területre. Kijelölését a megbízó teszi. Közterület foglaláshoz engedélyt kell kérni. Tégla kerítés: Bontott nagyméretű téglából készül, futó soros falazással. A kerítés merevítését Ø100x10mm-es falvastagságú acél cső körbe, illetve kibetonozása adja, melyet élére állított téglával kell körbefalazni. A kerítés lábazata monolit vasbeton gerenda, vasalása 2Ø14, alul-felül - szükséges helyen középen 1-2 sorban is - elhelyezve, kengyelezése Ø8/20. Az alapozást az oszlopok alatt elkészített pontalapokkal kell megoldani, melybe már bebetonozásra kerül az acél cső. A monolit vasbeton lábazat alatt tömörített kavicságy és szerelőbeton kialakítása szükséges. A kerítés tetején előregyártott finombeton műkő elemek vannak rögzítve. A terven jelölt helyen, Ø12-es köracélra rögzített Haidekker hullámrács fém mezők kerülnek kialakításra. A hullámrács mérete: 50x50x3,8mm. A fém mezők felületkezelése tűzihorganyzás. Fém kerítés: A tervezett közpark északi határán kerül kialakításra, monolit vasbeton lábazattal. A kerítés alapozása pontalap, monolit betonból, Ø40cm átmérővel. A monolit vasbeton lábazati gerendák vasalása 2Ø14, alul-felül - szükséges helyen középen 1-2 sorban is - elhelyezve, kengyelezése Ø8/20. A monolit vasbeton lábazat alatt tömörített kavicságy és szerelőbeton kialakítása szükséges. A kerítés oszlopok 50x50x5-ös zártszelvényből készülnek, tetején dugózva. A kerítésmezők Ø12-es köracélra rögzített Haidekker hullámrács, a hullámrács mérete 50x50x3,8mm. A fém kerítés felületkezelése tüzihorganyzás. Kapuk: A Tiszti Klub és a Civil ház telke között tervezett tolókapu 50x50x5-ös zártszelvényből készülnek, a mezők kialakítása megegyezik a kerítés fém mezőivel. A kapu alsó része tömör acéllemez kialakítású. A kapu alsó részén 3 görgőt kell elhelyezni, melyek galvanizált acélból készülnek, „Y” profillal. A téglakerítés mellett, a kapu hosszában beton sávalapot kell készíteni, hogy az alsó vezető sín elhelyezhető legyen. A kapu felső tetején vezetősínt kell kialakítani, a kapcsolódó kerítés oszlopra vezetőgörgővel felszerelt állítható támasztószerkezetet kell ráépíteni. A kapu felületkezelése tűzihorganyzás. A Tiszti Klub sarkánál kialakított nyílószárnyas kapu kialakítása megegyezik a tolókapuéval. Anyagminőségek: acél: S 235 JR, hegesztés után tűzihorganyozva; beton: C20, min 4cm betontakarás, fagyálló módon tömörítve; betonacél: B60.50; hullámrács (Haidekker) horganyzott acélhuzal ST, RST 37-2 DIN EN 10025; műkő: előregyártott finombeton műkő, min C40-es szilárdsággal, gömbölyű élképzéssel. Növényalkalmazás: Fák: A területen található fák nagy része kivágásra javasolt-kivéve a tiszti klub udvarán lévő idősebb példányokat. A terv alapján 14 db díszfát javasolt telepíteni, melyből 7db a tervezett közparkban, 5db a tiszti klub udvarán, 2db pedig a Civil ház udvarán kap helyet a terveknek megfelelően. Az ültetéskor helyi talajjavítást kell végezni. A fákat a későbbi sérülések rongálások elkerülése érdekében kétoldali karózással kell ellátni. Az ültetést követő 2 évben fokozottan oda kell figyelni az öntözésre. Cserjék: A cserjék kiválasztásánál fontos szempont volt, hogy lehetőleg ne nőjék ki a rendelkezésre álló helyet, de ezzel együtt minél gyorsabban takarják a perifériákat. Emellett a növényfajták kiválasztásakor az alacsony gondozási igény, esztétikai érték, az adott helyen megfelelő növekedési erély voltak a szempontok. Minden tervezett növény megfelel az éghajlati sajátosságok feltételeinek. A terven szereplő ágyások teljes egészében fakéreg vagy fa apríték takarással készülnek, így csökken az évközi fenntartás költsége, kedvezően befolyásolja a talaj mikroklímáját, jelentős nedvességet visszatartva a talajban és végül, de nem utolsó sorban esztétikus megjelenést biztosít. Gyep: A Civil ház udvarán és a tervezett közparkban hozunk létre gyepfelületeket. Közép mély lazítást kell

229

végezni, ásógép-talajmaró géplánc alkalmazásával, majd kézi finom tereprendezést kell végezni. Az öntözőcsövek, földkábelek nyomvonalának visszatömörítésére külön figyelmet kell fordítani. A fűmag-vetést 35-40g/m2 arányban kell végezni, begereblyézés után a talajt hengerezéssel kell betömöríteni. A csírázás idejére az öntözést megfelelően be kell állítani. Eltérés indoklása: Az elvi és a kiviteli tervek közötti műszaki tartalomváltozást a környezethez való tökéletesebb esztétikai illeszkedés indokolta. Az elvi tervben említett kerítés felújítása a kiviteli tervek készítése során pontosításra került. Az egyéb eltérések a tervek pontosítása folytán adódnak. EATT: Jelenlegi állapot Tiszti klub A telken található burkolt felületek beton és aszfalt burkolatúak. A térvilágítási rendszer van de hiányos és elavult. Öntözés célját szolgáló hálózat nincs. A terület részben a nyári szezonban működő fedett színpad nézőteréül szolgál, részben pedig az épületben működő konyha gazdasági kiszolgálásának van alárendelve, mint közlekedési út-a Kiss B. utca felé. A kert kisebb része növényzettel borított, 2 tűzrakó hely található még, szórt felületű környezetben. Civil ház A Kiss Bálint u. 3.sz alatti ingatlan Önkormányzati tulajdonú, szárazkapu bejáratán keresztül járnak be a Tiszti klub belső udvarára. Kertje elhanyagolt állapotban van. Növényzetét vadon kelt gyomfák alkotják. A két telket elválasztó falazott kerítés romos állapotú. A burkolatok, beton járdák rossz állapotúak. Közgé kert A Tiszti klub és a Szakközépiskola által határolt terület-tulajdonilag a MH -hez tartozik, eddig nagyon mostoha állapotban volt, a közelmúltban elvégzett bozótirtásnak köszönhetően már csak néhány vadon kelt gyomfa található rajta. A területeket borító növény állomány jószerivel vadon kelt gyom, és gyomfa, kivétel a Tiszti klub udvarán található néhány tudatosan telepített díszfa. A cserjeszint és a gyepszint szinte hiányzik, csak a borostyán alkot állományt. A helyszíni szemle alkalmával és az illetékesekkel történt egyeztetések során kiderült, hogy a létrehozott közparkban a gyalogos közlekedés mellett lehetőséget kell biztosítani a Tiszti klub udvarába történő gépkocsi behajtásra is, melyet az ott működő konyha kiszolgálása megkíván. A tervezett sétányok nyomvonala és az egész egységes kialakítás egy mai modern sallangoktól mentes stílust képvisel, amely konfliktusmentesen illeszkedik a két fő épület műemléki jellegéhez. A tervezett növény-alkalmazások előnyösen árnyalják a terület gyengeségeit, egyszerű, funkcionális, jól használható kertet nyújtva mind három félnek. A sétányokat egységesen szürke színű, LEIER 100x25x5 cm méretű előre gyártott kerti szegély határolja, monolit betongerenda megtámasztással. A tervezett szilárd burkolatú sétányok beton térkő burkolatot kapnak. A burk-olatok mellett a kerti szegélyt a burkolatszinttel egy szintben kell elhelyezni (süllyesztett szegély), a burkolatot pedig két oldalra lejtéssel kell megépíteni. A burkolat 2-3 cm vastag ágyazó rétegre van rakva, kvarchomok besöpréssel, a teherbíró 12cm vastag CKT alaptest, 8cm vastag fagyvédő kavicsrétegen fekszik. A burkolat anyaga 10x20x6cm vastag Semmelrock Citytop térkő, sárga szegéllyel illetve díszítő raszter csíkokkal, a burkolat mezőket vörös 20x20x6cm Citytop elemek alkotják. A nyári Szabadtéri színpad előterében a térburkolat egy nagyobb kaviccsal fedett teret ölel körül, mely a használati szezonban fa deszkaborítást kap, ezzel mintegy kiemelt területté válik. A vízelvezetés a környező zöldfelületeken történő szikkasztással valósul meg. A tiszti klub és a Civil ház udvarán viszonylag nagyobb szórt burkolatú részek egészítik ki a térkővel fedett felületeket az időszakos használatnak megfelelően. A tervezett burkolatok, és közlekedési kapcsolatok mindenütt megfelelnek az akadálymentes közlekedés feltételeinek.

230


A Tiszti Klub és Civil Ház közönsége, Szentes lakossága, és a városba érkező turisták

Tevékenység iránti igény bemutatása, indokoltsága

Mindhárom terület kifejezetten alulhasznosított: Kiss B. u. 3. hrsz. 26/1 Civil ház udvara: kihasználatlan, funkciótlan. Ady E. u. 2. hrsz. 26/2 Tiszti Klub udvara: szabadtéri rendezvényekre ma is használják, azonban kialakítása, minősége nem megfelelő. Ady E. u. 4. hrsz. 27: Beépítetlen kihasználatlan, üres telek. Az ingatlanokon lévő közösségi funkciójú intézmények (Tiszti Klub és Civil Ház) szabadtéri programjai számára lesz megfelelően kialakított és berendezett terület, melyek önállóan és együtt is használhatók. Év: 2012. Hónap: augusztus Nap: 1. Év: 2012. Hónap: október Nap: 31. ATT: 18.642.892 Ft EATT: 17.064.250 Ft ATT: 18.642.892 Ft EATT: 17.064.250 Ft ATT: 15.846.459 Ft EATT: 14.504.613 Ft 85%

Megvalósítás tervezett kezdete Megvalósítás tervezett vége (év, hónap, nap) Tervezett teljes költségvetés összege az adott tevékenységre vonatkozóan (Ft) Elszámolható költségek nagysága (Ft) Jelen pályázat keretében igényelt támogatás nagysága (Ft) Támogatás aránya az összes elszámolható költségből (Támogatás összege/összes elszámolható költség) (%) Biztosított saját forrás nagysága (Ft) Biztosított saját forrás aránya az összes elszámolható költségből (Saját forrás összege/összes elszámolható költség) (%) További források (Ft) További források megnevezése Projekt-előkészítés helyzete Adminisztratív és eljárási kötelezettségek Tevékenység neve Tevékenység gazdájának megnevezése Tevékenység helyszíne A tevékenység helyszínének tulajdoni viszonyai Illeszkedés az útmutatóban meghatározott támogatható tevékenységekhez Tevékenység besorolása funkció szerint

ATT: 2.796.433 Ft EATT: 2.559.638 Ft 15%

0 Nincs Engedélyezési és kivitelezési szintű terv van, az engedélyezési eljárás folyamatban van. Közbeszerzési, pénzügyi elszámolási kötelezettség, ellenőrzési kötelezettség, beszámolási kötelezettség ATT: G1 - Ady Endre utca 1 - 3 számú ingatlanok homlokzat- portálfelújítása EATT: Ady Endre utca 1 - 11 számú ingatlanok homlokzat- portálfelújítása Szentes Város Önkormányzata Utca: Ady Endre utca Házszám: 1, 3. hrsz.: 840/2, 841, Vegyes tulajdon (közterületek önkormányzati, üzletportálok magán) A „bevásárló utca” kialakításához, felújításához kapcsolódóan forgalomcsillapított zóna kialakítása, közterület megújítása, az utcaszakasz üzlethelyiségeinek külső, homlokzati megújítása során. Gazdasági funkciót erősítő tevékenység

231

ERFA vagy ESZA típusú tevékenység Tevékenység célja


ERFA típusú tevékenység Az Ady Endre utca vállalkozásélénkítése, egységes arculatú, minőségi települési és vállalkozási környezet kialakítása, üzletutca létesítése, az utca kereskedelmi célokra történő intenzívebb hasznosítása. Az Ady Endre utca páratlan oldalán, az 1-3. házszámok alatti, gazdasági funkciónak helyet adó épületek homlokzata lepusztult, az ingatlanok jelenlegi állapotában megfelelő minőségi szolgáltatást nyújtó vállalkozások működtetésére alkalmatlanok. A városkép egységes, vonzó megjelenése szempontjából szükséges a központban elhelyezkedő épületek megújítása a gazdasági hasznosítás számára. A komplex városrehabilitációs pályázati projekt keretében a homlokzatok megújítására, annak keretében az üzletportálok felújítására kerül sor. Megújított homlokzati felület nagysága nm 430 ATT: a./ Nagy Ferenc utcai rész Az épületrész homlokzatán a vakolat javítása és festése szükséges. Az épületrészen egy üzletportált kell cserélni, az eredetivel mindenben megegyezően kell legyártatni, a meglévő rács megtartásával. Az üzletportál anyaga hossztoldott borovi fenyő kell legyen, felületkezelése minimum két rétegű UV-álló lazúr, üvegezése 4-16-4mm vastag argongázzal töltött hőszigetelő üveg. Az új nyílászárók meg kell, hogy feleljenek az U=1,6 W/m2K értéknek, melyet tanúsítvánnyal kell igazolni. A nyílászáró cseréje után javítani szükséges a vakolatot és a belső festést. A kapu nem szorul cserére, elegendő javítani és festeni, minimum két rétegben. A külső vakolatot a szükséges helyen javítani kell. A homlokzati festést szintén el kell távolítani kaparással vagy marással, utána a vakolat simítása szükséges. Az épület ezen szakaszán egységesíteni kell az előlépcsőket. A meglévő három, burkolt előlépcsőhöz hasonlóan kell kialakítani a másik két beton lépcsőt. b./Nagy Ferenc utca – Ady Endre utca sarka Az épületrészen jelenleg meglévő oromdíszt le kell bontani, helyette a régi oromdíszt kell visszaállítani félköríves ablakkal, terv szerint. A sarki bejárat fölött található fa szerkezetű előtetőt el kell bontani. A bejárati ajtót ki kell cserélni, helyette az egységes megjelenést biztosító új fa bejárati ajtót szükséges elhelyezni, az új ajtószárny szabad nyílásszélessége min. 90cm legyen. A Nagy Ferenc utcába benyúló részen az elöregedett fa ablakokat ki kell bontani. Az ablakok helyére a terven látható kialakítású üzletportálokat kell elhelyezni. Az ablakok alatti parapetfalat ki kell bontani. A legszélső és a középső nyílást kis mértékben szűkíteni kell, ezt kisméretű téglából kell falazni. A homlokzat e szakaszán az Ady Endre utcai részen meglévőhöz hasonló téglalábazat kialakítása szükséges. Az épületrész Ady Endre utcai szakaszán a műanyag nyílászárók megmaradnak. A nem használt parapet szellőzőt le kell szerelni, helyét hőszigeteléssel kell elzárni. A műanyag ablak elé a meglévő ablakmélyedésbe hagyományos fa ablak kerül. A régi és az új ablakszerkezet közé a kávába deszkaburkolatot kell kialakítani. A meglévő ablak egyik felső mezőjéből az üveget ki kell szerelni, helyette 24mm vastag cellás polikarbonátot kell behelyezni, mely takarítás céljából kivehető. A megmaradó műanyag kijárati ajtó elé hasonlóan hagyományos fa nyílászárót kell szerelni. Az új és a meglévő szerkezet közé deszkaburkolatot kell kialakítani, mely az ajtó mellett kiszerelhető, hogy tisztítani lehessen az üveg felületeket. A külső vakolatot a szükséges helyen javítani kell, a tervnek megfelelően ki kell alakítani az új homlokzati tagozatokat, melyek a meglévőkkel megegyező kialakításúak, fagyálló szilikát kötésű anyagból kell legyen, polisztirol hab nem lehet! A meglévő vásárlóutca színvonalának emelése, üzletutca kialakítása érdekében, a közterület humanizálásához csatlakozva az Ady Endre utca 1-3 szám alatti, kereskedelmi funkciójú épületek homlokzatainak felújítása, egységes portálszerkezet kialakítása.Az utcahomlokzat képét szükséges visszaállítani az 1900-as években kialakított külső kép mintájára. Ennek eredményeképpen az 1. szám alatti épület külső falazatdíszeit, illetve nyílászáró portáljait nagymértékben megváltoztatjuk. A szomszédos épületek homlokzatai

232

nem változnak, csak felújításra szorulnak. Az engedélyes terv alapján az épület tömege nem változik, csupán a meglévő homlokzatdíszek, homlokzatrészek lesznek helyreállítva. A meglévő nyílászárók, ablakkeretek és párkányok formája és elrendezése is változik. Az épület belső funkciója nem változik. A homlokzati festést szintén el kell távolítani kaparással vagy marással, utána a vakolat simítása szükséges. A homlokzatot két rétegben a színtervnek megfelelően kell festeni, festés előtt a Főépítésszel és Kulturális Örökségvédelmi Hivatallal próbafestésen színegyeztetés szükséges. Az épületrész lábazata jelenleg előregyártott műkő lábazat, mely rossz állapotban van, helyenként töredezett, nem szép. A műkő lábazatot el kell bontani, helyette az épület Ady Endre utcai részén látható lábazathoz hasonló téglalábazatot kell kialakítani, kisméretű tömör téglából. A tervezés során a műkő mögötti rész feltárása nem történt meg, kivitelezés közben tervezői művezetés szükséges! Az előlépcsők egységesítése is szükséges. A meglévő, nem egységes, beton, járólappal burkolt beton lépcsőket egységesen kell kialakítani, műkő burkolattal. A régi lépcsők bontása után beton magot kell kialakítani. A lépcsőburkolat anyaga előre gyártott finombeton műkő min C40 szilárdságú, gömbölyű élképzéssel. Az éleket csúszás mentesíteni kell. A műkő elemekhez gyártmányterv szükséges, ennek elkészítése vagy a Kivitelező vagy a Gyártó feladata. Tető A tető fedését, a cserépléceket el kell bontani. A bádogos szerkezeteket, szegélyeket, az oromfal mögötti attikacsatornát, ereszcsatornákat, lefolyócsöveket szintén el kell bontani. A törmeléket és a padláson lévő további szemetet el kell takarítani. A tetőszerkezetet javítani kell a Tartószerkezeti Szakértői Vélemény alapján. A sarki bejárat fölötti részen a tető gerincét le kell süllyeszteni, az új oromdísz magasságának megfelelő mértékben, statikus tervezői művezetés mellett. A tető fa elemeit rovar-, gomba- és tűzmentesíteni kell. A szarufákon tetőfóliát kell elhelyezni, felette ellenlécet, új cserépléceket, és új héjalást kell készíteni kettős hódfarkú cserépfedéssel. A nem használt téglakéményeket a tető vonaláig vissza kell bontani, majd újrafalazni. A tűzfalon található átmenő repedést javítani szükséges a tűzfal részleges visszabontásával. Új bádogos szerkezeteket kell felszerelni, horganyzott acéllemezből. A lefolyócsövek alsó két méteres szakaszát acél béléscsőben kell elhelyezni. A tetőn a jelenleg meglévő két bevilágító ablak helyett, a meglévő mintájára legyártott, új díszes bevilágítót kell elhelyezni, a terv szerint, két új helyen is, horganylemezből. A tetőbevilágítókat időközben – a tető ideiglenes javítása miatt – leszerelték, azonban a padláson mindkét darab megtalálható. Ennek pontos mintájára kell elkészíteni az bevilágító ablakokat. A homlokzaton egyetlen látható, összképet zavaró klíma található, mely egy ablak helyén van. Ezt a klímát az ablaknyílásban beljebb kell húzni, hogy elé egy rácsot lehessen elhelyezni, mely eltakarja. A felette lévő esővédőt le kell szerelni. Az épületen található nem egységes reklámtáblákat le kell szerelni. Az épület pincéje három rekeszből áll, melyből egynek van közvetlen szellőzése az utca felé, egynek pedig a korábbi átépítések során a szellőző ablakát megszüntették, az Ady Endre utcai részen lépcsőt építettek. A tulajdonosok elmondása szerint emiatt a pincerésznek jelenleg nincs szellőzése, a falak nedvesek, a pince használhatatlan. A pincerész szellőzését gravitációs szellőzéssel kell megoldani, a pince feletti lépcső két oldalára a lábazatba be kell építeni egy-egy szellőzőnyílást, melyet ráccsal kell eltakarni. Az esetlegesen felmerülő problémák esetén tervezői művezetés szükséges. A többi pincerekesz, és a pincelejáró ajtajába szellőző rácsot kell beszerelni. Ady utca 3.: Előlépcsők: A konszignációs terv alapján legyártott műkő lépcsőfokokat kell a terven jelölt helyen és módon beépíteni. A lépcsők anyaga előregyártott finombeton műkő min C40 szilárdságú, gömbölyű élképzéssel. Az éleket csúszás mentesíteni kell. A régi lépcső bontása

233


után a részletrajzok szerinti beton magot kell készíteni. Nagykapu rekonstrukciója: Az épület nagykapuját az eredeti, helyszínen meglévő alapján kell legyártani. A jelenlegi nagykapu vasalatait lehetőség szerint, a zárszerkezetet minden féleképp be kell építeni az új kapu szerkezetbe. Kivitelezés során a tulajdonossal egyeztetni kell! Homlokzati szerelvények: A homlokzati festést előtt a homlokzati szerelvényeket, reklámtáblákat le kell szerelni. Bádogos szerkezetek: A lefolyócsövek alsó szakaszát védő acélcsövet a meglévő bádogos szerkezethez hasonló színűre kell festeni. Eltérés indoklása: Ady E. u. 1.: a kiviteli terv az épület Nagy Ferenc utcai szárnyával is foglalkozik, ennek felújítása az elvi tervekben nem szerepelt. A teljes tető felújítása szükséges, műszakilag nem megoldható a tető egyoldali felújítása, az asszimetrikusan fellépő terhelés miatt. A bádogozás teljes cseréje szükséges nem elég javítás. A tető utcai oldalán díszes bevilágító ablakokat helyezünk el. Az épület műemléki területen helyezkedik el, ezért a nyílászárók kizárólag fából készülhetnek. Az oromdíszt és a téglalábazatot korabeli fényképek alapján eredeti állapotára kívánjuk visszaállítani. Az egyéb eltérések a tervek pontosítása folytán adódnak. Ady E. u. 3.: a tulajdonosok kérésére az üzletek portáljait kicseréljük a mai igényeknek megfelelő, azonban korhű kialakítással. A bádogos szerkezeteket nem szükséges javítani. A homlokzati vakolat javítása szintén nem szükséges, elegendő a festés. Az egyéb eltérések a tervek pontosítása folytán adódnak. EATT: A meglévő vásárlóutca színvonalának emelése, üzletutca kialakítása érdekében, a közterület humanizálásához csatlakozva az Ady Endre utca 1-11 szám alatti, kereskedelmi funkciójú épületek homlokzatainak felújítása, egységes portálszerkezet kialakítása. Az utcahomlokzat képét szükséges visszaállítani az 1900-as években kialakított külső kép mintájára. Ennek eredményeképpen az 1. és 7. sz. épület külső falazatdíszeit, illetve nyílászáró portáljait nagymértékben megváltoztatjuk. A szomszédos épületek homlokzatai nem változnak, csak felújításra szorulnak. Az engedélyes terv alapján az épület tömege nem változik, csupán a meglévő homlokzatdíszek, homlokzatrészek lesznek helyreállítva. A meglévő nyílászárók, ablakkeretek és párkányok formája és elrendezése is változik. Az épület belsp funkciója nem változik. A külső járda illetve térburkolat módosítása jelen tervnek nem tartalma, de egyeztetve lett a szakági tervezővel, mivel a helységeket akadálymentesíteni kellett, így a burkolatok szintje megemelkedik kb. 15-20 cm-rel. Az Ady Endre utca 1 szám alatti sarki épületén kell héjazatot cserélni. A héjazat anyaga hódfarkú égetett agyag anyagú tetőcserepekből készül, a megfelelő kiegészítő cserepek felhasználásával. A külső nyílászárók anyaga hossztoldott borovi fenyő, egyedi méretben készítve. Szentesi lakosok, turisták


A meglévő vásárlóutca színvonalának emelése, üzletutca kialakítása. A közterület humanizálásához csatlakozva az épületek megújítása is szükséges Év: 2012. Hónap: augusztus Nap: 1. Év: 2012. Hónap: szeptember Nap: 30. ATT: 26 676 300 Ft EATT: 18.000.000 Ft ATT: 24 540 644Ft

234


EATT: 18.000.000 Ft ATT: 12 270 324 Ft EATT: 9.000.000 Ft ATT: 50% EATT: 50% ATT: 4 445 384 Ft EATT: 9.000.000 Ft ATT: 18,11 % EATT: 50% 7 824 936 Ft partneri önerő Engedélyezési és kivitelezési szintű terv van, jogerős építési engedély rendelkezésre áll az Ady E. 3. esetében, az Ady E. u. 1. szám alatt folyamatban van az engedélyezési eljárás. Közbeszerzési, pénzügyi elszámolási kötelezettség, ellenőrzési kötelezettség, beszámolási kötelezettség

235


G1 - Fehérház üzletportál felújítása és belső udvar rendezése Szentes Város Önkormányzata Utca: Kossuth tér Házszám: 5


Szentes Város Önkormányzata és magán


Hrsz.: 828/1

A „bevásárló utca” kialakításához, felújításához kapcsolódóan forgalomcsillapított zóna kialakítása, közterület megújítása, az utcaszakasz üzlethelyiségeinek külső, homlokzati megújítása során Gazdasági funkciót erősítő tevékenység ERFA típusú tevékenység A városkép minőségi fejlesztése, vonzóbb környezet kialakítása, az üzletek egységes megjelenésének biztosítása, az udvar funkcionális átalakítása, a felmerülő igényekhez illesztése:A Kossuth tér térfalainak a Fehérház homlokzata az egyetlen eleme, amely a megelőző városrehabilitáció során nem újult meg, ezzel jelentősen rontja a főtér vizuális képét. A projekt keretében sor kerül az épület földszinti és első emeleti homlokzatának és az üzletportáloknak a felújítására. A közelmúltban kialakított Nagy Ferenc sétálóutca északi oldala végig felújított, ugyanakkor a déli része a "Fehérház" környékén elhanyagolt állapotban van. Az épület földszinti kirakatsorának egységesítésével, korszerűsítésével elegáns vásárló funkcióval használt térfal alakul ki. Megújított üzletportálok száma db 28 ATT: Szentes főterének a Kossuth tér nyugati térfalát képező épületegyüttest 1969 évben tervezték, majd azt követő években kivitelezték. Az épület együttes a főtér felé fszt. + VI. emeletes, mögötte az un. ,,Lepény" rész fszt., részben fszt. + I. emeletes. Az épület körbe járható a földszinten, az I. emeleten üzletek, irodák működnek. A főtér felé néző üzletek közül az eredeti funkcióra kialakított üzletek töretlenül működnek ( gyógyszertár, könyvesbolt, virágbolt, ékszer üzlet ). Az épület déli végén levő nagy terasz részben zöldtetőként került átalakításra. Erre a teraszra felvezető, földszintről induló szép plasztikájú csigalépcső köré épült utólag az un. Görög - sarok, mely bántóan más stílusú architektúrájával idegen test az épületegyüttesben, és a főtér felöli átláthatóságot a műemlék kis templom felé megakadályozza. Szentes Város Önkormányzata a belvárosi rehabilitáció részeként a Kossuth tér 5. sz. alatti épület részleges felújítását tervezi az alábbiak szerint: Az épület tartószerkezetét érintő átalakítások: A lakóépület szárny déli részében a földszint és az első emelet között a civil központ és a városi galéria akadálymentes megközelíthetősége céljából új lift tervezett. A lepény épület rész dél-keleti sarkán meglévő egyenes karú lépcső elbontásra kerül, helyette a keleti oldalon új vasbeton kör lépcső tervezett, üveg korláttal. Az épület tartószerkezetét nem érintő átalakítások: Tető szigetelés: A terasz tető burkolat cseréje új szigeteléssel, a városi galéria előtti részen. Földszint és I. emelet homlokzatának felújítása 8 cm Ps hőszigeteléssel (kivétel az első emelet belső udvari homlokzatának azon része, ahol összefüggően lakások találhatóak): reklám felületek, világítótestek, klímák, rácsok bontásával és visszahelyezésével, illetve szükség szerint cseréjével. Nyílászáró csere:

236

Földszint és első emelet részbeni nyílászáró cseréje (műanyag szerkezetűre), külön egyeztetések alapján lettek meghatározva, hogy mely nyílászárók kerüljenek cserére. (rácsok, redőnyök bontása, visszahelyezése, illetve szükség szerint cseréje). Gazdasági udvar kapuinak cseréje. Mellvédek felújítása: Az épület déli oldalán az első emeleti mellvédeken az üvegezett elemek részbeni cseréje, illetve tömör felületek üveg szerkezetre történő részbeni cseréje, ezáltal az átláthatóság növelése. Városi Galéria korszerűsítése I. emelet lepény épület, (épületszerkezet változatlanul marad): világítás és az ehhez szükséges elektromos hálózat korszerűsítése, vakolat javítással, festéssel, kiállító termek klimatizálása split klímával, tető kupolák cseréje, épület elé mobil árnyékoló telepítése, szélfogó elbontása. A földszint és első emelet akadálymentesítése: Tervezési program szerint a támogatásokkal érintett ingatlan akadálymentesítése keretében teljesülni kell a „Segédlet a közszolgáltatások egyenlő esélyű hozzáférésének megteremtéséhez” c. dokumentumban foglalt minimum-követelményeknek. A minimális feltételek a következők: az épületbe való akadálytalan bejutás az épület bejárati szintjén, illetve az I. emeleten felújított két közszolgálati funkcióhoz (civil központ és városi galéria) való egyenlő esélyű hozzáférés biztosítása, (új akadálymentes lift építésével) ugyanezen az épületszinten akadálymentes mosdó-WC helyiség kialakítása. Ez alapján az első emelet és földszint között akadálymentes lift tervezett. A két rendeltetés egység bejárata min. 0,9 m szabad nyílással kerül kialakításra. A terasz új burkolatain vezető sávok tervezettek. A közhasználatú terek elérését tájékoztató táblák segítik. Az emeleten, a civil központban, egy darab akadálymentes illemhely kialakítása tervezett. A földszinti portál cserés kereskedelmi egységek esetében a bejárat akadálymentes kialakítása (min. 0,9 m szabad nyílással.), illetve amennyiben az utca és az egység padlószintje között szintkülönbség van, az üzletek bejáratának akadálymentes megközelítése. Az épület déli oldalán az első emeleti mellvédeken üvegezett elemek cseréje, illetve tömör felületek üveg szerkezetre történő cseréje, ezáltal az átláthatóság növelése. A déli oldalon a térbe nyúló egykarú lépcső helyett acél üveg csigalépcső kialakítása. A földszint és első emelet szükség szerinti akadálymentesítése. Az új burkolatokon vezető sávok kerülnek kialakításra. A közhasználatú terek elérését tájékoztató táblák segítik. Az emeleten egy darab akadálymentes illemhely kialakítása tervezett. A galériában a hallássérültek részére indukciós hurok kerül beépítésre. Az épület külső nyílászárói cserére kerülnek a földszinten és az első emeleten a terv dokumentációban jelölt helyen. A nyílászárók műanyag szerkezettel, hőszigetelő (portálok esetében biztonsági) üvegezéssel készülnek. Az alárendelt helyiségek, (gazdasági udvar, kazánház, árufeltöltés) ajtói pedig acél tokkal és lappal készülnek. A jelenleg kopolit üveggel ellátott felületek, polikarbonát lapra lesznek cserélve. A közönség forgalom számára megnyitott helyiségek ajtói akadálymentesen kerülnek kialakításra. Az így kialakított nyílások szabad nyílásmérete 90/195-nél kisebb nem lesz, és maximum 2cm magas legömbölyített küszöbbel kerülnek szerelésre. Az előbbiekben említett ajtók előtt a térburkolat oly módon leszl kialakítva, hogy az akadálymentes közlekedés biztosított legyen. Eltérés indoklása: Az épület D-i részén található terasz és a lépcső nem kerül elbontásra, így a terasz rész nem kerül átalakításra. Az eddigiektől eltérően nem minden üzletportál kerül felújításra. A DK-i oldalon létesülő új lépcső szerkezete acél helyett vasbetonból készül illeszkedve, a meglévő épület architektúrájához, a felújítandó műkő korlátok felülete növekszik, kevesebb új üvegkorlát létesül. A lapos tető műkő attika felületei is felújításra kerülnek az egységes homlokzati megjelenés érdekében. A Galéria előtti terasztető a szigetelési szakvélemény alapján új vízszigetelést és új burkolatot is kap. Az egyéb eltérések a tervek pontosítása folytán adódnak. EATT: Szentes főterének a Kossuth tér nyugati térfalát képező épületegyüttest 1969 évben tervezték, majd azt követő években kivitelezték.

237

Célcsoport bemutatása Tevékenység iránti igény bemutatása, indokoltsága Megvalósítás tervezett kezdete Megvalósítás tervezett vége (év, hónap, nap) Tervezett teljes költségvetés összege az adott tevékenységre vonatkozóan (Ft) Elszámolható költségek nagysága (Ft) Jelen pályázat keretében igényelt támogatás nagysága (Ft) Támogatás aránya az összes elszámolható

Az épület együttes a főtér felé fszt. + VI. emeletes, mögötte az un. ,,Lepény" rész fszt., részben fszt. + I. emeletes. Az épület körbe járható a földszinten, az I. emeleten üzletek, irodák működnek. A főtér felé néző üzletek közül az eredeti funkcióra kialakított üzletek töretlenül működnek ( gyógyszertár, könyvesbolt, virágbolt, ékszer üzlet ). Az épület déli végén levő nagy terasz részben zöldtetőként került átalakításra. Erre a teraszra felvezető, földszintről induló szép plasztikájú csigalépcső köré épült utólag az un. Görög - sarok, mely bántóan más stílusú architektúrájával idegen test az épületegyüttesben, és a főtér felöli átláthatóságot a műemlék kis templom felé megakadályozza. Szentes Város Önkormányzata a belvárosi rehabilitáció részeként a Kossuth tér 5. sz. alatti épület részleges felújítását tervezi az alábbiak szerint: 1. Az épület dél-nyugati sarkán elhelyezkedő "Görög sarok" átalakítása az ingatlanrész megvásárlása után a földszinten lévő üzlet elbontásával. 2. Az épület déli oldalán az első emeleti mellvédeken üvegezett elemek cseréje, illetve tömör felületek üveg szerkezetre történő cseréje, ezáltal az átláthatóság növelése. 3. A déli oldalon a térbe nyúló egykarú lépcső helyett acél üveg csigalépcső kialakítása. 4. A földszint és első emelet szükség szerinti akadálymentesítése. 5. Az új burkolatokon vezető sávok kerülnek kialakításra. A közhasználatú terek elérését tájékoztató táblák segítik. Az emeleten egy darab akadálymentes illemhely kialakítása tervezett. A galériában a hallássérültek részére indukciós hurok kerül beépítésre. 6. Földszint és első emelet részbeni nyílászáró cseréje. 7. Gazdasági udvar burkolatának felújítása és lezárásának tervei A földszint és első emelet közé új akadálymentes kialakítású személylift kerül. A rendeltetési egységek bejáratai min. 0,9 m szabad nyílással kerülnek kialakításra, az járdához ahol szükséges rámpás csatlakozás kialakítása, vagy épületen belüli rámpa tervezett. Az épület külső nyílászárói cserére kerülnek a földszinten és az első emeleten a terv dokumentációban jelölt helyen. A nyílászárók műanyag szerkezettel, hőszigetelő (portálok esetében biztonsági) üvegezéssel készülnek. Az alárendelt helyiségek, (gazdasági udvar, kazánház, árufeltöltés) ajtói pedig acél tokkal és lappal készülnek. A jelenleg kopolit üveggel ellátott felületek, polikarbonát lapra lesznek cserélve. A közönség forgalom számára megnyitott helyiségek ajtói akadálymentesen kerülnek kialakításra. Az így kialakított nyílások szabad nyílásmérete 90/195-nél kisebb nem lesz, és maximum 2cm magas legömbölyített küszöbbel kerülnek szerelésre. Az előbbiekben említett ajtók előtt a térburkolat oly módon leszl kialakítva, hogy az akadálymentes közlekedés biztosított legyen. Ház lakói, üzlettulajdonosok A Kossuth tér térfalainak a Fehérház lakószintjeinek a homlokzata az egyetlen elem, amely a megelőző városrehabilitáció során nem újult meg, ezzel jelentősen rontja a főtér vizuális képét. Év: 2012. Hónap: június Nap: 1. Év: 2012. Hónap: október Nap: 30. ATT: 160 303 646 Ft EATT: 151.125.000 Ft ATT: 159 216 396 Ft EATT: 151.125.000 Ft ATT: 79 608 198 Ft EATT: 75.562.500 Ft 50 %

238

költségből (Támogatás összege/összes elszámolható költség) (%) Biztosított saját forrás nagysága (Ft) Biztosított saját forrás aránya az összes elszámolható költségből (Saját forrás összege/összes elszámolható költség) (%) További források (Ft)

ATT: 77 433 698 Ft EATT: 75.562.500 Ft ATT: 48,63 % EATT: 50,0%

További források megnevezése Projekt-előkészítés helyzete Adminisztratív és eljárási kötelezettségek

ATT: 2 174 500Ft EATT: 0 Ft Partneri Önerő Engedélyezési és kivitelezési szintű terv van, az engedélyezési eljárás folyamatban van. Közbeszerzési, pénzügyi elszámolási kötelezettség, ellenőrzési kötelezettség, beszámolási kötelezettség


G3 – Vállalkozói központ korszerűsítése EATT: Civil Központ korszerűsítése Szentes Város Önkormányzata Utca: Kossuth tér Házszám: 5


100% önkormányzati tulajdon. A Kossuth tér 5. sz. épület „Fehérház”első emeletének egyik épületszárnya. A bérlőkkel a Szentesi Városi Szolgáltató tartja a kapcsolatot. A „bevásárló utca” kialakításához, felújításához kapcsolódóan forgalomcsillapított zóna kialakítása, közterület megújítása, az utcaszakasz üzlethelyiségeinek külső, homlokzati megújítása során Gazdasági funkciót erősítő tevékenység ERFA típusú tevékenység A Kossuth tér 5. sz. alatti "Fehérház" első emeletén található intézmény korszerűsítése, a létesítmény gazdasági hasznosításának céljára. Megújított homlokzati felület nagysága 211,33 nm


Célcsoport bemutatása Tevékenység iránti igény bemutatása, indokoltsága Megvalósítás tervezett kezdete

hrsz.: 828/1/A/7,

ATT: Vállalkozói központ felújítása I. em főépület (épületszerkezet változatlanul marad): Az átalakított helyiségekben új burkolat, elektromos felújítás, festés, új vizesblokk kialakítása, a külső nyílászárók cseréje, akadálymentes illemhely létrehozása, akadálymentes lift beépítése valósul meg. Eltérés indoklása: A funkciók felülvizsgálata megtörtént a projektfejlesztés során, így az eltérő funkciók miatt a Civil Központ korszerűsítése két elemre bomlott: Vállalkozói Központ korszerűsítésére és a Civil Tv felújítására. Az egyéb eltérések a tervek pontosítása folytán adódnak. EATT: Belső padló és falburkolat felújítás, vizesblokk felújítás, elektromos hálózat korszerűsítés. Akadálymentes megközelítés, belső akadálymentes lift építése, akadálymentes WC kialakítása. Szentes lakossága Az épületrész jelenlegi terei elhanyagoltságuk, rossz állapota miatt nem képesek megfelelően ellátni feladatukat. Év: 2012.

Hónap: június

Nap: 1.

239

Megvalósítás tervezett vége (év, hónap, nap) Tervezett teljes költségvetés összege az adott tevékenységre vonatkozóan (Ft) Elszámolható költségek nagysága (Ft) Jelen pályázat keretében igényelt támogatás nagysága (Ft) Támogatás aránya az összes elszámolható költségből (Támogatás összege/összes elszámolható költség) (%) Biztosított saját forrás nagysága (Ft) Biztosított saját forrás aránya az összes elszámolható költségből (Saját forrás összege/összes elszámolható költség) (%) További források (Ft)

Év: 2012. ATT: 21 664 252 Ft EATT: 16.800.000 Ft ATT: 21 664 252 Ft EATT: 16.800.000 Ft ATT: 10 832 126 Ft EATT: 14.280.000 Ft ATT: 50 % EATT: 85%

Hónap: október

Nap: 30.

ATT: 10 832 126 Ft EATT: 2.520.000 ATT: 50 % EATT: 15%


ATT: 0 Ft EATT: 0 Ft Nincs Engedélyezési és kivitelezési szintű terv van. Közbeszerzési, pénzügyi elszámolási kötelezettség, ellenőrzési kötelezettség, beszámolási kötelezettség


S2 - Képzési és foglalkoztatási program Szentes Város Önkormányzata Utca: akcióterület

A tevékenység helyszínének tulajdoni viszonyai Illeszkedés az útmutatóban meghatározott támogatható tevékenységekhez

-


Gazdasági funkciót erősítő tevékenység ERFA típusú tevékenység A projektelemekhez kapcsolódóan, a fenntartást, állagmegóvást biztosító képzések lebonyolítása, a képzettségi színvonal emelése, és munkalehetőség biztosítása.


A projekt keretében szakképesítést szerzett új munkavállalók száma

Házszám: -

Helyrajzi szám: -

A programban foglalkoztatott, szakképesítés nélküli lakos OKJ-s parképítő képzése és foglalkoztatása a szakképzettség megszerzése után a Belvárost érintő városrehabilitációs munkák közterület-fejlesztési projektelemeiben.

fő

15

ATT: A közmunka programban foglalkoztatott emberek részére (Városi Galériában és a Diákpincében), a tevékenység professzionalizálódása és a lakosság képzettségi szintjének emelése, a fejlesztések fenntarhatósága érdekében. Célcsoport a rendszeres, munkából származó jövedelemmel nem rendelkező, hátrányos helyzetű lakosok. Részvételük, foglalkoztatásuk a kialakított új zöldfelületek szakszerű fenntartásában: parlagfű irtásban, parkosításban, játszótér és zöldövezet fejlesztésben,

240

közintézmények környezetének tisztántartásában történik. Közös tudás – közös érték Kertészeti (kertfenntartó/ parkgondozó) OKJ-s képzés: A közmunka programban foglalkoztatott emberek részére, a tevékenység professzionalizálódása és a lakosság képzettségi szintjének emelése, a fejlesztések fenntarthatósága érdekében. Célcsoport a rendszeres, munkából származó jövedelemmel nem rendelkező, hátrányos helyzetű lakosok. Részvételük, foglalkoztatásuk a kialakított új zöldfelületek szakszerű fenntartásában: parlagfű irtásban, parkosításban, játszótér és zöldövezet fejlesztésben, közintézmények környezetének tisztántartásában történik. EATT: A közmunka programban foglalkoztatott emberek részére (IH-ban), a tevékenység professzionalizálódása és a lakosság képzettségi szintjének emelése, a fejlesztések fenntarhatósága érdekében. Célcsoport a rendszeres, munkából származó jövedelemmel nem rendelkező, hátrányos helyzetű lakosok. Részvételük, foglalkoztatásuk a kialakított új zöldfelületek szakszerű fenntartásában: parlagfű irtásban, parkosításban, játszótér és zöldövezet fejlesztésben, közintézmények környezetének tisztántartásában történik. Célcsoport bemutatása

Szentes város lakói


A projekt céljai, gazdasági célú fejlesztései indokolják a helyi szereplők, stakeholderek intenzív bevonását a városrehabilitáció folyamatába a projekt időszaka alatt a projekt eredményeinek továbbvitelének fenntartása, fenntarthatósága érdekében. Év: 2012. Hónap: július Nap: 1. Év: 2012. Hónap: december Nap: 31. ATT: 3.500.000 Ft EATT: 5.000.000 Ft ATT: 3.500.000 Ft EATT: 5.000.000 Ft ATT: 2.975.000 Ft EATT: 4.250.000 Ft


ATT: 85% EATT: 85% ATT: 525.000Ft EATT: 750.000 Ft ATT: 15% EATT: 15% 0 Nincs A releváns útmutató szerinti pályázati felhívás és kézikönyv tervezet elkészült. Pénzügyi elszámolási kötelezettség, ellenőrzési kötelezettség, beszámolási kötelezettség

241


KSZ1 - Szentesi Városi Bíróság és Ügyészség épületének tető- és homlokzat felújítása Csongrád Megyei Bíróság 6720 Szeged, Széchenyi tér 4. Utca: Erzsébet tér Házszám: 4. Helyrajzi szám: 5627


tulajdonos: Magyar Állam vagyonkezelő: Országos Igazságszolgáltatási Tanács használó: Szentes városi Bíróság Igazgatási és rendészeti szervek - többek között bíróság, ügyészség - épületének kizárólag külső felújítása támogatható.

Illeszkedés az útmutatóban meghatározott támogatható tevékenységekhez Tevékenység besorolása funkció szerint ERFA vagy ESZA típusú tevékenység Tevékenység célja Megvalósulást mérő indikátor (megnevezés, mértékegység, célérték) Tevékenység szakmai leírása

Közszféra funkciót erősítő beavatkozás ERFA típusú tevékenység Az épületben lévő kiemelt jelentőségű közszolgáltatások miatt a beavatkozás célja a műemléki épület állagának, esztétikai megjelenésének javítása a városkép erősítése. Az állagjavítás keretében megvalósítandó célok: az épület tetőszerkezetének teljes megújítása és az épület homlokzatának felújítása. Megújított tető- és homlokzati felület nagysága nm 3.178 ATT: 1. Tetőszerkezet: Az épület több helyen a lecsúszott, szétfagyott cserepek miatt folyamatosan beázik, emellett a tetőszerkezetben több helyen fizikai sérülések: hasadások, ácskötések szétcsúszása észlelhető. A biológiai károsodások miatt a tetőszerkezet fa elemeit több helyen cserélni kell. elvégzendő munkák: (1) Ács-szerkezetek javítása, egyes elemek cseréje, kb a teljes tető 30%-án; (2) A teljes faszerkezet megszüntető-, a kicserélt elemek tekintetében megelőző faanyagvédelmi kezelés elkészítése; (3) A teljes tetőfelület újra lécezése (4) az ereszdeszkázat cseréje; (5) Új, kettős-hódfarkú cserepek felrakása a szükséges tartozékokkal 2. Bádogozása: A sok helyen lyukas, korrodálódott és avult bádogozásokat teljesen ki kell cserélni. Cserélendő szerkezetek: függőereszcsatornák, lefolyók, vápák, párkánybádogozások, kéményszegélyek, díszbádogos szerkezetek, villámhárítók és tetőszellőző ablakok 3. Homlokzat felújítása: A jelenlegi kőporos fröcskölt vakolat idegen a szecessziós épülettől. A lábazat illetve a földszint i ablakok magasságában a vakolat jórészt kifagyott és tönkrement. A homlokzat teljes felújítása indokolt. A homlokzat felújítás érinti: lábazatot, falfelületeket, kaput, kerítését és a kapu feletti feliratot. Eltérés indoklása: a műszaki tartalomban nincs eltérés a költségekben jelentkező különbségek a tervek pontosítása folytán adódnak. EATT: 1. Tetőszerkezet: Az épület több helyen a lecsúszott, szétfagyott cserepek miatt folyamatosan beázik, emellett a tetőszerkezetben több helyen fizikai sérülések: hasadások, ácskötések szétcsúszása észlelhető. A biológiai károsodások miatt a tetőszerkezet fa elemit több helyen cserélni kell. elvégzendő munkák: (1) Ács-szerkezetek javítása, egyes elemek cseréje, kb a teljes tető 30%-án; (2) A teljes faszerkezet megszüntető-, a kicserélt elemek tekintetében megelőző faanyagvédelmi kezelés elkészítése; (3) A teljes tetőfelület újra lécezése (4) az ereszdeszkázat cseréje; (5) Új, kettős-hódfarkú cserepek felrakása a szükséges tartozékokkal.

242

Célcsoport bemutatása Tevékenység iránti igény bemutatása, indokoltsága Megvalósítás tervezett kezdete Megvalósítás tervezett vége (év, hónap, nap) Tervezett teljes költségvetés összege az adott tevékenységre vonatkozóan (Ft) Elszámolható költségek nagysága (Ft) Jelen pályázat keretében igényelt támogatás nagysága (Ft) Támogatás aránya az összes elszámolható költségből (Támogatás összege/összes elszámolható költség) (%) Biztosított saját forrás nagysága (Ft) Biztosított saját forrás aránya az összes elszámolható költségből (Saját forrás összege/összes elszámolható költség) (%) További források (Ft)

2. Bádogozása: A sok helyen lyukas, korrodálódott és avult bádogozásokat teljesen ki kell cserélni. Cserélendő szerkezetek: függőereszcsatornák, lefolyók, vápák, párkánybádogozások, kéményszegélyek, díszbádogos szerkezetek, villámhárítók és tetőszellőző ablakok. 3. Homlokzat felújítása: A jelenlegi kőporos fröcskölt vakolat idegen a szecessziós épülettől. A lábazat illetve a földszint i ablakok magasságában a vakolat jórészt kifagyott és tönkrement. A homlokzat teljes felújítása indokolt. A homlokzat felújítás érinti: lábazatot, falfelületeket, kaput, kerítését és a kapu feletti feliratot. Az épületben dolgozók és a szolgáltatásokat igénybe vevők. Az épületben üzemelő kiemelt jelentőségű közfunkció miatt szükséges az épület állagának, esztétikai megjelenésének javítása. Valamint az Erzsébet tér egyik legjelentősebb, helyi védelem alatt lévő épülete, A Kurca-híd déli hídfőjének is tekinthető. Év: 2012. Hónap: április Nap: 1. Év: 2012. Hónap: szeptember Nap: 30. ATT: 100 288 916 Ft EATT: 100.726.663 Ft ATT: 100 288 916 Ft EATT: 100.726.663 Ft ATT: 85 245 579 Ft EATT: 85.617.663 Ft 85%

0 Ft 0%


ATT: 15 043 337 Ft EATT: 15.109.000 Ft Bíróság Engedélyezési és kivitelezési szintű terv van, jogerős építési engedély rendelkezésre áll. Közbeszerzési, pénzügyi elszámolási kötelezettség, ellenőrzési kötelezettség, beszámolási kötelezettség


ATT: KSZ2 - Civil Tv korszerűsítése, felújítása EATT: KSZ2 - Civil Központ korszerűsítése, felújítása Szentes Város Önkormányzata Utca: Kossuth tér Házszám: 5 Hrsz.: 828/1/A/7


100% önkormányzati tulajdon. A Kossuth tér 5. sz. épület „Fehérház”első emeletének egyik épületszárnya. A Vállalkozói központban egyik bérlő a Civil Tv-t működtető Szegváriak Szegvárért Közösségfejlesztők Egyesülete. A bérlőkkel a Szentesi Városi Szolgáltató tartja a kapcsolatot. A Vállalkozói központban a város érdekében nonprofit információs, adatgyűjtő és kapcsolatépítő tevékenységeket ellátó szolgáltató

Illeszkedés az útmutatóban meghatározott

243

támogatható tevékenységekhez Tevékenység besorolása funkció szerint ERFA vagy ESZA típusú tevékenység Tevékenység célja Megvalósulást mérő indikátor (megnevezés, mértékegység, célérték) Tevékenység szakmai leírása


tevékenységet folytat a Civil Tv, mint bérlő. Így a közszféra funkcióba tartozik Közszféra funkciót erősítő beavatkozás ERFA típusú tevékenység A Kossuth tér 5. sz. alatti "Fehérház" első emeletén található közösségi intézmény korszerűsítése, új közösségi terek kialakítása, ezzel a létesítmény közösségi funkciójának erősítése. Felújított közösségi szintterület nagysága 161,52 m2 ATT: Civil TV felújítása I. em főépület (épületszerkezet változatlanul marad): Az átalakított helyiségekben (határoló közfalak átmozgatása) új burkolat, elektromos felújítás, festés, új vizesblokk kialakítása, a külső nyílászárók cseréje, akadálymentes illemhely létrehozása. Eltérés indoklása: A funkciók felülvizsgálata megtörtént a projektfejlesztés során, így az eltérő funkciók miatt a Civil Központ korszerűsítése két elemre bomlott: Vállalkozói Központ korszerűsítésére és a Civil Tv felújítására. Az egyéb eltérések a tervek pontosítása folytán adódnak. EATT: Belső padló és falburkolat felújítás, vizesblokk felújítás, elektromos hálózat korszerűsítés. Akadálymentes megközelítés, belső akadálymentes lift építése, akadálymentes WC kialakítása. Szentes lakossága Az épületrész jelenlegi terei elhanyagoltságuk, rossz állapota miatt nem képesek megfelelően ellátni feladatukat. Év: 2012. Év: 2012. ATT: 13.808.328 Ft EATT: 0 ATT: 13.808.328 Ft EATT: 0 ATT: 11.737.079 Ft EATT: 0 ATT: 85% EATT: 0

Hónap: június Hónap: október

Nap: 1. Nap: 31.

ATT: 0 Ft EATT: 0 Ft ATT: 0 % EATT: 0% 2.071.249 Ft Szegváriak Szegvárért Közösségfejlesztők Egyesülete- partneri önerő Engedélyezési és kivitelezési szintű terv van, az engedélyezési eljárás folyamatban van. Közbeszerzési, pénzügyi elszámolási kötelezettség, ellenőrzési kötelezettség, beszámolási kötelezettség

244

4.7.5. Szinergia-elemzés A háromféle beavatkozás típus egymásra épülésével egy integrált városrehabilitáció bontakozik ki az akcióterületen, amely hosszú évtizedekre meghatározza Szentes fejlődésének irányait. A projektelemek egymásra hatásának tekintetében területi és ágazati szinergia bontakozik ki. A beavatkozások területi elhelyezkedésében érvényesül a területi koncentráció elve. A beruházások a Kossuth tér körül, a főtérből kiinduló közterületek mentén valósulnak meg, új lendületet adva a belvárosnak. A legfontosabb szinergia az önmagukban kisléptékű beruházásoknak tekinthető fejlesztések között abban nyilvánul meg, hogy az egyedi projektelemek egymással összeadódva fejtik ki azt a hatást, amelynek eredményeként a zászlóshajó-projektnek tekinthető Petőfi Szálló rekonstrukciója megvalósulhat, növelve ezzel a helyi gazdaság potenciálját. A területi szinergia abban nyilvánul meg, hogy önmagában a főtér, illetve önmagában a főtérből kiinduló és oda befutó utcák sem működhetnek hatékonyan a másik elem fejlesztése nélkül. 2010-ben megtörtént a Kossuth Lajos utca rekonstrukciója, melynek keretében új kerékpárút létesült, körforgalmi csomópontok kerültek létrehozásra, a járda és útpálya felületek megújultak. E beruházás szinergikusan, közvetlenül hatással bír az Ady és Petőfi utcák egyirányúsítására, a Kossuth utcai körforgalom kialakítására, a Fehér ház előtti tér rendezésére, a Kossuth utcai kerékpáros forgalom kétirányú kivezetésére az Ady és Petőfi utcákban. A közterületek és az azok mentén elhelyezkedő ingatlanmegújítási beavatkozásokkal abban az esetben érhetők el a kitűzött célok, ha szerves egységnek tekintjük őket, amelyek funkcionálásian is kiegészítik egymást, együttesen kerek egészek. Pl. az Ady Endre utca és a Petőfi Sándor utca humanizálását célzó projektelemek olyan gazdaságfejlesztés-orientált beavatkozások, amelyek a közterület és az azt övező ingatlanok fejlesztését egy egységként kezelik, építenek a fizikai és gazdasági jellegű tevékenységek szinergiájára. Az ágazatközi szinergiák kiaknázásának lehetősége abból adódik, hogy viszonylag kis területi egységen belül egyidőben, esetenként (pl.: parókia, Fehérház, stb.) egy ingatlanon belül több funkciót érintő beavatkozás valósul meg, a rendszerint a városi funkciót erősítő beavatkozásokat közösségi, illetve gazdasági célú tevékenységek egészítik ki. A sok kisebb beavatkozással az önkormányzat célja, éppen az, hogy az akcióterület kulcsfontosságú ingatlanelemeinek a városrehabilitációba történő bevonásával a támogatást a leghatékonyabban használja fel, a projekt révén a legtöbb szinergikus hatást érje el. Ezzel érhető el, hogy Szentes belvárosa megfelelő versenytársává váljon a bevásárlóközpontoknak, amit az igényfelmérés során a helyi vállalkozások a legnagyobb kihívásnak tartanak. További szinergikus hatás, hogy a Kurca-híd felújításával, illetve a gyalogos forgalom hoz szükséges kibővítésével jelen projekt szorosan illeszkedik a szintén DAOP pályázatból már támogatott, de egy időben kivitelezésre kerülő kerékpárút fejlesztési- önkormányzati projekttel. Az elkészült híd tervek maradéktalanul követik a jelen dokumentumban foglalt elveket, miszerint forgalomcsillapított, humanizált városközpont kerüljön létrehozásra és ezzel összefüggésben a városkapu szerepét betöltő híd mind funkcionálisan, mind esztétikailag illeszthető legyen ezen elvekhez. E beavatkozás önállóan nem lenne elérhető, mivel a jelenlegi környezetben, a projekt többi fejlesztése nélkül nem képezne egységes egészet, a közlekedési funkciókat csak korlátozottan lenne képes ellátni.

245

4.7.6. Bevonandó partnerek 69. számú táblázat A konzorciumi partnerek bemutatása a projektfejlesztést követően

Partner neve: A partner gazdálkodási/jogi formája: A partner által végzett tevékenységek teljes összege (Ft)

Csongrád Megyei Bíróság Költségvetési szerv 100 288 916 Ft

Támogatásban részesül-e (konzorciumi szerződést aláírta)?

igen

Ha igen, akkor az igenyelt támogatás összege (Ft) Biztosit-e önerőt? Ha igen, akkor a biztosított önerő összege (Ft) Konkrétan mely tevékenyseg(ek)hez kapcsolódóan vesz részt a projektben? Partner szerepe a tervezésben:

85 245 579 Ft igen 15 043 337 Ft Bíróság épületének tető- és homlokzatfelújítása, akadálymentesítése engedélyezési és kiviteli terv készíttetése A projektelem végrehajtásáért közvetlenül felelős. Teljes körű fenntartás és üzemeltetés

Partner szerepe a végrehajtásban: Partner szerepe a fenntartásban/üzemeltetésben:

Partner neve: A partner gazdálkodási/jogi formája: A partner által végzett tevékenységek teljes összege (Ft) Támogatásban részesül-e (konzorciumi szerződést aláírta)? Ha igen, akkor az igenyelt támogatás összege (Ft) Biztosit-e önerőt? Ha igen, akkor a biztosított önerő összege (Ft) Konkrétan mely tevékenyseg(ek)hez kapcsolódóan vesz részt a projektben? Partner szerepe a tervezésben: Partner szerepe a végrehajtásban: Partner szerepe a fenntartásban/üzemeltetésben:

Hunor-Coop Zrt. Zártkörűen működő részvénytársaság

Partner neve:


A partner gazdálkodási/jogi formája: A partner által végzett tevékenységek teljes összege (Ft) Támogatásban részesül-e (konzorciumi szerződést aláírta)? Ha igen, akkor az igenyelt támogatás összege (Ft) Biztosit-e önerőt? Ha igen, akkor a biztosított önerő összege (Ft) Konkrétan mely tevékenyseg(ek)hez kapcsolódóan vesz részt a projektben?

Korlátolt felelősségű társaság

1 490 000 Ft igen 745 000 Ft igen 745 000 Ft Kossuth tér 5. szám alatti Fehérház üzletportálok- és homlokzat felújítása folyamatos konzultáció A végrehajtást önállóan valósítja meg. Teljes körű fenntartás és üzemeltetés

1 072 884 Ft igen 536 442 Ft igen 536 442 Ft A Szentes Ady Endre utca 1. szám alatti ingatlanon található üzlethelyiség homlokzati felújítása, portálok cseréje, tetőhéjazat csere, csapadékvíz elvezető

246

rendszer cseréje Partner szerepe a tervezésben: Partner szerepe a végrehajtásban: Partner szerepe a fenntartásban/üzemeltetésben:

folyamatos konzultáció A végrehajtást önállóan valósítja meg. Teljes körű fenntartás és üzemeltetés


MÉKER Textilház Bt. Betéti Társaság

Partner neve:

M.I.T Hungária Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Korlátolt felelősségű társaság 7 228 206 Ft

A partner gazdálkodási/jogi formája: A partner által végzett tevékenységek teljes összege (Ft) Támogatásban részesül-e (konzorciumi szerződést aláírta)? Ha igen, akkor az igenyelt támogatás összege (Ft) Biztosit-e önerőt?

1 188 000 Ft igen 594 000 Ft igen 594 000 Ft Fehérház üzletportálok- és homlokzat felújítása folyamatos konzultáció A végrehajtást önállóan valósítja meg. Teljes körű fenntartás és üzemeltetés

igen 3 614 103 Ft igen

Ha igen, akkor a biztosított önerő összege (Ft)

3 614 103 Ft

Konkrétan mely tevékenység (ek)hez kapcsolódóan vesz részt a projektben?

A Szentes Ady Endre utca 1. szám alatti ingatlanon található Szarvasi Húsbolt megnevezésű élelmiszer bolt homlokzati felújítása, portálok cseréje, tetőhéjazat csere, csapadékvíz elvezető rendszer cseréje konzultáció A partner a végrehajtásért felelős. Teljes körű fenntartás és üzemeltetés

Partner szerepe a tervezésben: Partner szerepe a végrehajtásban: Partner szerepe a fenntartásban/üzemeltetésben:

A partner neve: A partner gazdálkodási/jogi formája: A partner által végzett tevékenységek teljes összege (Ft) Támogatásban részesül-e (konzorciumi szerződést aláírta)? Ha igen, akkor az igenyelt támogatás összege (Ft) Biztosit-e önerőt?

Szegváriak Szegvárért Közösségfejlesztők Egyesülete Egyesület 13.808.328 Ft igen 11.737.079 FT igen

247

Ha igen, akkor a biztosított önerő összege (Ft) Konkrétan mely tevékenység (ek)hez kapcsolódóan vesz részt a projektben? Partner szerepe a tervezésben:

2.071.249 Ft Civil Tv helyiségeinek felújítása, korszerűsítése és akadálymentesítése konzultáció

Partner szerepe a végrehajtásban: Partner szerepe a fenntartásban/üzemeltetésben:

A partner a végrehajtásért felelős. Teljes körű fenntartás és üzemeltetés


Bartha László József Egyéni vállalkozó 1 314 423 Ft


igen

Ha igen, akkor az igenyelt támogatás összege (Ft) Biztosit-e önerőt? Ha igen, akkor a biztosított önerő összege (Ft) Konkrétan mely tevékenyseg(ek)hez kapcsolódóan vesz részt a projektben? Partner szerepe a tervezésben: Partner szerepe a végrehajtásban: Partner szerepe a fenntartásban/üzemeltetésben:

657 212 Ft igen 657 212 Ft Ady E. u. 1. sz. épület homlokzat- és tetőfelújítása konzultáció A partner felelős a végrehajtásért. Teljes körű fenntartás és üzemeltetés


Félegyházi Török János Egyéni vállalkozó 1 671 000 Ft igen 835 500 Ft igen 835 500 Ft Kossuth tér 5. szám alatti Fehérház üzletportálok- és homlokzat felújítása konzultáció A partner felelős a végrehajtásért. Teljes körű fenntartás és üzemeltetés


Hajós Jánosné Egyéni vállalkozó 2 969 913 Ft

Támogatásban részesül-e (konzorciumi szerződést aláírta)? Ha igen, akkor az igenyelt támogatás összege (Ft) Biztosit-e önerőt? Ha igen, akkor a biztosított önerő összege (Ft) Konkrétan mely tevékenyseg(ek)hez kapcsolódóan vesz részt a projektben? Partner szerepe a tervezésben: Partner szerepe a végrehajtásban: Partner szerepe a fenntartásban/üzemeltetésben:

igen 1 484 913 Ft igen 1 484 913 Ft Ady E. u. 1. sz. épület homlokzat- és tetőfelújítása konzultáció A partner felelős a végrehajtásért. Teljes körű fenntartás és üzemeltetés


Török József Imréné Egyéni vállalkozó 3.064.539 Ft

248


igen

Ha igen, akkor az igenyelt támogatás összege (Ft) Biztosit-e önerőt? Ha igen, akkor a biztosított önerő összege (Ft) Konkrétan mely tevékenyseg(ek)hez kapcsolódóan vesz részt a projektben?

1.532.270 Ft igen 1.532.269 Ft Az Ady Endre utca 3. szám alatt található mintabolt homlokzat felújítása. konzultáció A partner felelős a végrehajtásért. Teljes körű fenntartás és üzemeltetés

Partner szerepe a tervezésben: Partner szerepe a végrehajtásban: Partner szerepe a fenntartásban/üzemeltetésben:

A konzorciumi partnerségen túl a lakosság bevonására az un. Soft projektek megvalósítása tervezett, melyek az egyes beavatkozásokkal szorosan összefüggésben, azok mentén kerülnek megszervezésre és lebonyolításra. A lakosság bevonását a projekt fenntartási időszakában is folytatni kívánjuk, oly módon, hogy reményeink szerint a megszervezett rendezvények folytatása is várható. A Soft projektek ismertetése a helyi civil szervezetek számára megtörtént, a tervezett pályázaton történő eredményes részvételükre számítunk. A gazdaság szereplőivel történő kommunikáció a projektfejlesztés során mindennapos feladat volt, az egyes műszaki tartalmak pontosítása ennek megfelelően történt meg, csakúgy, mint a beruházások időbeli ütemezése. A partnerségi egyeztetések dokumentumait az ATT 2. számú mellékleteként csatoljuk. A Soft projekteken túl a pályázat nyilvánosságának biztosításával is hozzá kívánunk járulni a tájékoztatás minél szélesebb körű megvalósításához, melyet egyfelől a városfejlesztési csoport internetes felületén, a helyi médiák útján (Szentes Rádió, Civil Televízió, Szentesi Élet hetilap, Városi Visszhang havilap, Délvilág megyei napilap) tervezünk megvalósítani.

249

A konzorciumi partnerség változása a projektfejlesztés során

Bartha László József egyéni vállalkozó Hajós Jánosné egyéni vállalkozó


Tagok státusza a pályázat I. fordulójában tag


tag

nincs

-

MIT Hungária Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Török József Imréné egyéni vállalkozó Csongrád Megyei Bíróság


tag

nincs

-


tag

nincs

-

Szentes Városi Bíróság épületének homlokzatfelújítása Hegedűs László Helyőrségi klub homlokzatfelújítása, akadálymentesítés Kossuth tér 5. szám alatti ún. "Fehérház" épület földszinti és első emeleti részének felújítása

tag

nincs

-

tag

nincs

-

nem tag

van

A DARFÜ NKft. 2010.08.06-án kelt tájékoztatása szerint finanszírozási problémát vet fel, ha a konzorciumi partner egy személyben városfejlesztő társaság is. Ezen iránymutatás alapján a tagságot megszüntettük, a Szentes Városi Szolgáltató Kft. városfejlesztési társaságként vesz részt a projektben. Az érintett projektelem vonatkozásában a tag szerepét a konzorciumvezető Szentes Város Önkormányzata tölti be.

A pályázat első fordulójában szereplő tagok 1 2 3 4 5 6


7


A pályázat második fordulójában szereplő tagok 1

Csongrád Megyei Bíróság

Konzorciumi partnerséggel érintett projektelem

Konzorciumi partnerséggel érintett projektelem megnevezése Szentes Városi Bíróság épületének homlokzatfelújítása

Tagok státusza a pályázat II. fordulójában tag

Változás

A változás indokolása

nincs

-

Változás nincs

2


Hegedűs László Helyőrségi klub homlokzatfelújítása, akadálymentesítés Kossuth tér 5. szám alatti ún. "Fehérház" épület földszinti és első emeleti részének felújítása

nem tag

3

Hunor Coop Zrt.

4

Méker Textilház Kereskedelmi és Szolgáltató Bt.


új tag

-

5

Szegváriak Szegvárért Közösségfejlesztők Egyesülete

Civil Központ felújítása

új tag

-

új tag

A pályázat II. fordulójában a konzorciumból kizárásra került, mivel a pályázathoz szükséges önrész biztosításáról nem nyilatkozott. A Hunor Coop Zrt. Üzlethelyisége a Kossuth tér 5. számú ingatlanban található. Az új partner a saját üzlethelyiségére jutó beruházási költség vonatkozásában kezdeményezi a partnerség kialakítását. A partnerre jutó nettó építési költség: 1.490.000 Ft. Az érintett műszaki tartalom: az üzlethelyiséghez tartozó homlokzati hőszigetelés és a nyílászáró cserék. (Érintett hrsz.: Szentes 828/1/A/8.) A Méker Textilház Bt. Üzlethelyisége a Kossuth tér 5. számú ingatlanban található. Az új partner a saját üzlethelyiségére jutó beruházási költség vonatkozásában kezdeményezi a partnerség kialakítását. A partnerre jutó nettó építési költség: 1.188.000 Ft. Az érintett műszaki tartalom: az üzlethelyiséghez tartozó homlokzati hőszigetelés és a nyílászáró cserék. (Érintett hrsz.: Szentes 828/1/A/18.) A Szegváriak Szegvárért Közösségfejlesztők Egyesülete televízió stúdióját a Kossuth tér 5. számú ingatlanban üzemelteti. Az új partner a helyiségére jutó beruházási költség vonatkozásában kezdeményezi a partnerség kialakítását. A partnerre jutó építési költség: 13.808.328 Ft. Az érintett műszaki tartalom: a stúdióhoz tartozó homlokzati hőszigetelés és a nyílászáró cserék, belső terek kialakítása, épületgépészeti felújítás. (Érintett hrsz.: Szentes 828/1/A/7.)

6



új tag

-

7

MIT Hungária Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.


tag

nincs

8

Bartha László József egyéni vállalkozó


tag

nincs

9

Hajós Jánosné egyéni vállalkozó


tag

nincs

10

Török József Imréné egyéni vállalkozó


tag

nincs

11

Félegyházi Török János


új tag

-

A Jövőnkért Művészetoktatási Intézmény az Ady E. u. 1. számú ingatlanban üzlethelyiséget üzemeltet. Az új partner a helyiségére jutó építési költség vonatkozásában kezdeményezi a partnerség kialakítását. A partnerre jutó építési költség: 1.072.884 Ft. Az érintett műszaki tartalom: az üzlethelyiséghez tartozó homlokzat felújítása, tetőhéjazat cseréje és nyílászáró cserék. (Érintett hrsz.: Szentes 840/2/A/6.) A partnerség keretében nyílászáró csere, homlokzat javítás, bádogos szerkezet javítása, tető javítás, héjazat csere valósul meg. Építés nettó költsége: 7.228.206 Ft. A partnerség keretében nyílászáró csere, homlokzat javítás, bádogos szerkezet javítása, tető javítás, héjazat csere valósul meg. Építés nettó költsége: 1.314.423 Ft. A partnerség keretében nyílászáró csere, homlokzat javítás, bádogos szerkezet javítása, tető javítás, héjazat csere valósul meg. Építés költsége: 2.969.824 Ft. A partnerség keretében nyílászáró csere, homlokzat javítás, bádogos szerkezet javítása, tető javítás, héjazat csere valósul meg. Építés költsége: 3.064.539 Ft. Félegyházi Török János üzlethelyisége a Kossuth tér 5. számú ingatlan első emeletén található. Az új partner a saját üzlethelyiségére jutó beruházási költség vonatkozásában kezdeményezi a partnerség kialakítását. A partnerre jutó nettó építési költség: 1.671.000 Ft. Az érintett műszaki tartalom: az üzlethelyiséghez tartozó homlokzati hőszigetelés és a nyílászáró cserék. (Érintett hrsz.: Szentes 828/1/A/23.)

A jellemzően az önkormányzat által ellátandó feladatok Szükséges ingatlanok megszerzésével kapcsolatos feladatok A Közgé-kert kialakításához a Város már megvásárolta az eredetileg állami tulajdonban lévő Ady Endre u. 4. sz. alatti 27 hrsz-ú telket. Az itt kialakítandó zöldfelület kapcsolódik a mellette lévő Tiszti Klub közösségi udvarához. A Bíráló Bizottság értékelésének megfelelően a kialakítandó közparkhoz szükséges a telek közterületté nyilvánítása, mely megtörtént a projektfejlesztés időszakában, ez a tulajdoni lapra felvezetésre került. A fejlesztéshez szükséges tulajdonosi hozzájárulás rendelkezésre áll, a második fordulós pályázat nyertessége esetén a használati megállapodás megkötésre kerül, a megállapodás tervezete rendelkezésre áll. Terület-előkészítési feladatok Szentes városa igen gazdag régészeti lelőhelyekben, az akcióterület gyakorlatilag teljes egészében régészeti érdekű terület. Ennek anyagi és időbeni feltételei nem egyszerre, hanem projektenként jelentkeznek. Az akcióterületen belüli út-, és közműhálózat felújításával, illetve fejlesztésével kapcsolatos feladatok A fejlesztések jó része közterületeken valósul meg. Ennek oka, hogy a közterületek nem csupán közlekedési funkciót látnak el, hanem a közösségi élet színterei is. Az akcióterületet feltáró infrastruktúra felújításával, illetve fejlesztésével kapcsolatos feladatok A városközpont infrastruktúrával jelenleg is jól ellátott terület. A Kurca-híd szélesítése és felújítása már a Kossuth utca rekonstrukciójával megkezdődik. II. ütemében, a ROP pályázati forrás igénybevételével fejeződik be. Zöldterületek fejlesztése 1) Újonnan kiépített zöldfelületek Az akcióterületi terv keretében átépül a Petőfi utca – Ady Endre utca közlekedési tengely. Az útépítési beavatkozás forgalomcsillapítással és új járdafelület létesítéssel humanizálja a Belvárost, így mód nyílik új zöldfelületek létrehozására is. A Petőfi utca – Ady Endre utca tengely mentén fásításra kerül sor. A Kossuth Lajos utca körforgalmában dekoratív díszkert létesül gömbformájú hamisciprus telepítésével összekapcsolva. A telepítendő új fák elhelyezése hely hiányában nem kiemelt zöldsávokban, hanem a burkolatban kihagyott ültetőgödrökben, faveremrácsokkal lefedetten történik. A telepítés azonos fajtájú, szabályos lombkoronát fejlesztő, jó minőségű, előnevelt fák felhasználásával történik, 9-9 m-es ültetési táv betartása mellett. A Petőfi Sándor utcában, ahol a közművesítés a telepített fák elhelyezését a szálloda térségében esetleg gátolja, ott edényes fák kerülnek kihelyezésre.

253

A Fehér ház előtti átépülő közterületen a tervezett sétányok, járdák a tervezett parkolót kapcsolják be a korforgalmi csomóponthoz ill. a fehér ház üzlet sora előtt húzódó járdához, figyelembe véve ezzel a legfontosabb átközlekedési és célforgalmú irányokat. A tervezett növényalkalmazások biztosítják a terület átláthatóságát. Dominánsan a koronaszintben és gyepszintben, kevésbé cserjeszintben gazdagodik e terület. Összesen 1200 m2 új zöldfelület létesül, vagy kerül felújításra. A Tiszti Klub udvarán összesen 837,1m2 kert épül, melyből 395m2 térkő díszburkolat, 261,6m2 kavicsos sétány és 180,5m2 cserjékkel, talajtakaró örökzöldekkel beültetett zöldfelület. Ehhez közvetlenül csatlakozik a Közgé kert és a Civil ház kertfelülete is. Előbbiben 217 m2 új térkő díszburkolat, 262 m2 cserjékkel és talajtakaró örökzöldekkel beültetett zöldfelület, 244,5m2 gyepfelület, utóbbiban 174m2 díszburkolat, 135 m2 kavicsos kertfelület, 92,4m2 gyep és 80,5 m2 talajtakaró örökzöld felület létesül. Átépül az Evangélikus templom melletti közkert is. A telepítendő új fák száma 6 db, fajtájuk ezüsthárs. A létesülő új térkő térburkolat területe 333m2, a füvesített felület 730m2, új cserje és talajtakaró területek 200m2-en létesülnek. 2) Meglévő, fejlesztendő zöldfelületek Az újonnan telepített és a meglévő, de fejlesztendő zöldfelületek egymással átfedésben vannak, mert a közterületek átalakítása a kétféle zöldfelület egyértelmű szétválasztását nem teszi lehetővé. Meglévő, de fejlesztendő az Evangélikus templom környezete, a Tiszti Klub és a Civil ház belső udvara, valamint a Közgé kert. Részben meglévő, de az útkorrekció miatt átalakuló a Fehér ház előtti zöldfelület, ahol a parkolók átrendezése a zöldfelületek átrendezését, egyben újratelepítését, a meglévőmegmaradó felületek teljes felújítását teszi szükségessé. 3) Felújítandó zöldfelületek Az akcióterületen belül nincsenek csak felújításra kijelölt zöldfelületek, minden érintett zöldfelület átépítésre kerül. Kármentesítési tevékenység A városközpont területén szennyezett terület nem található. Közösségi szolgáltatásokat nyújtó közcélú létesítmények rehabilitációjával, fejlesztésével kapcsolatos feladatok

(szuperstruktúrák)

A DAOP pályázat segítségével megvalósuló közcélú létesítmények:  Épületfelújítások: o Tokácsli (Városi) Galéria o Diák Pince  Közterületrendezések:

254

o Kurca-híd felújítása és bővítése gyalogos forgalom számára o Kossuth L. u. közvilágítás korszerűsítése o Horváth Mihály utca járda építése o Szent Miklós templom környezetének rendezése o Petőfi Sándor utca humanizálása a Kossuth utcától a Szabadság térig o Evangélikus templom körüli terület kertépítészeti rendezése o Ady Endre utca humanizálása, Fehér ház előtti tér kertépítészeti rendezése  Köz céljára átadott közösségi terület: o Közgé kert kialakítása a Kiss Bálint és az Ady Endre utca között Építési, telekalakítási feladatok Az akcióterületi fejlesztés esetében nem releváns. Akadálymentesítés A Diák Pince kialakítása és a Vállalkozói Központ felújítása, korszerűsítése projektelemek esetében kerül sor akadálymentesítési beavatkozásra, amelyek megfelelnek 253/2007. Kormányrendelet előírásainak. Azbesztmentesítés Az akcióterületi fejlesztés esetében nem releváns. Energiahatékonysági korszerűsítés A Diák Pince létrehozása, a Vállalkozói Központ felújítása, a Fehér Ház és az Ady Endre utca üzlethelyiségeinek felújítása, korszerűsítése, a Tokácsli (Városi) Galéria felújítása, és a Kossuth L. utca közvilágítás korszerűsítése projektelemek tartalmaznak olyan felújítási beavatkozásokat, amelyek megfelelnek az energiahatékonysági korszerűsítés kritériumának. Az épületek homlokzati kialakítása a Kossuth tér 5. szám alatt tartalmazza a homlokzati hőszigetelések elkészítését, illetve a nyílászáró cserék minden esetben korszerű hőátbocsátási követelményeknek megfelelő nyílászárókra történő cserét írnak elő. A Vállalkozói Központ rekonstrukciója, a Városi Galéria felújítása, valamint a Civil TV felújítása során fontosnak tartjuk megemlíteni, hogy a fűtési hőenergiát távfűtéssel oldjuk meg. A távfűtés geotermális energiahordozót nagy mértékben felhasznál, így az energiahatékonysági korszerűsítés a hagyományos értelemben vett korszerűsítésektől magasabb hatékonyságú. Számos az ATT készítését megelőző tevékenység az energiahatékonyságra pozitív hatást gyakorolt, jelentős projekt a Norvég Alap beruházás, amely 10 önkormányzati közintézmény hatékonyság növelő és károsanyag kibocsátás csökkentő felújítását foglalja magában. Továbbá a városi távhő ellátás korszerűsítése is folyamatban van.

255

4.7.7. A magánszféra által megvalósítani kívánt projektek a közszféra fejlesztései nyomán A ROP pályázati támogatás által megvalósításra kerülő városrehabilitáció egyik fontos küldetése, hogy megteremtse azt a minőségi belvárosi környezetet, amely vonzza a további magánerős befektetéseket, ezzel is tovább gazdagítva az akcióterületen belüli funkciókat, mennyiségileg és minőségileg is javítva a szolgáltatási színvonalat. A közszféra fejlesztési projektével párhuzamosan, illetve az azt követő években várható nem a közszféra által megvalósításra kerülő projekttervezeteket foglalja össze az alábbi táblázat, a megvalósulás várható időintervallumának és a beruházás becsült összegének megadásával. A magánszervezetek által megvalósuló projektek közül kiemelkedik az akcióterület zászlóshajó-projektje, a Petőfi Szálló rehabilitációja. A szállodamegújítás azonban nem egy szűk vállalkozói kör magánbefektetése, hanem a kimenetele alapvetően meghatározza a belváros jövőbeni helyzetét. Egyrészt bővíti az idegenforgalom lehetőségeit, amire a városnak elképesztően nagy szüksége van. Másrészt a Tóth József Színház teljes rekonstrukciója a város legnagyobb kulturális beruházása, és méltó lesz Szentes kulturális hagyományaihoz. A projekt hatása messze túlmutat nem csak az akcióterület, hanem a város határain is. A közszféra fejlesztései elengedhetetlenül szükségesek ahhoz, hogy a zászlóshajó-projekt kellő komplexitásban megvalósulhasson, a belváros fizikai környezete képes legyen befogadni az új létesítményeket, ezáltal a funkciók a lehető legjobb összhangban működhessenek, ennek eredményeként pedig a legtöbb szinergikus hatás kiaknázható legyen. Az előkészítés során az önkormányzat által végzett igényfelmérés alkalmával felmérésre került a Kossuth tér környezetében működő vállalkozások felújítási törekvései. A válaszadók mindössze 10%-a jelezte, hogy tervezi a bérlemény felújítását, körülbelül minden harmadik válaszadó jelezte, hogy az elmúlt 1-2 évben felújította üzlethelyiségét. Az akcióterületen elhelyezkedő üzlethelyiségek jelentős része (40%) önkormányzati tulajdonban van, amelynek hosszú távon köztulajdonban tartása az önkormányzat stratégiai érdeke. Természetesen önmagában a ROP-támogatással megvalósuló beavatkozások a közszféra részéről is kevésnek bizonyulnak, ezért a közszféra nem fejlesztési típusú tevékenységein kívül további kiegészítő közszféra által lebonyolított beruházásokra van szükséges, amelyeket az alábbi fejezet foglal össze.

256

70. számú táblázat A magánszféra projektjeinek bemutatása

Projekt neve

Projekt helyszíne

Projekt gazda

A 2010 2011 2012 2013 beruházás becsült értéke (millió Előkészítettség Ft) 1. 2. 3. 4. 1. 2. 3. 4. 1. 2. 3. 4. 1. 2. 3. 4.

1 Petőfi Szálló rekonstrukciója –

Petőfi S. u. 2. (hrsz.: 5599)

Befektető + Önkor.

építési engedély van

2 Fehérház lakószintek homlokzat

Kossuth tér 5. (hrsz.: 828/1)

Társasház

-

80

3 Református parókia épületének

Kiss Bálint u. 2. (hrsz.: 20)

Református Egyház

engedélyezési terv van

52

4 Horváth Mihály utcai foghíj

Horváth Mihály utca (hrsz.: 830)

Befektető + Önk.

tanulmámyterv van

315

Petőfi S. u.

négycsillagos szálloda kialakítása felújítása felújítása

hasznosítása, beépítése

5 Petőfi Sándor u. üzletek, portálok felújítása, profilváltás

4.800

Tulajdonosok

-

14

6

Kiss Bálint u. 5. Kiss Bálint u. 5. homlokzat felújítás (hrsz.: 28)

Tulajdonos

-

4

7

Kiss Bálint u. 6. Kiss Bálint u. 6. homlokzat felújítás (hrsz.: 18)

Tulajdonos

-

4

8

Tóth József u. 2/A homlokzat felújítás

Tóth J. u. 2/a (hrsz.: 117)

Társasház

-

9

9

Szt Miklós templom homlokzat felújítása

(Hrsz. 827)

Ortodox Egyház


30

Erzsébet tér 2. (hrsz.: 5629/2)

Római Katolikus Egyház

költségbecslés van

50

Erzsébet tér 2. (hrsz.: 5629/2)

Római Katolikus Egyház


42

10 Római katolikus plébánia homlokzat felújítása

11 Római katolikus templom felújítása, kert rendezése

257

4.7.8. A pályázaton kívül a közszféra által megvalósítani kívánt tevékenységek az akcióterületen Az akcióterületi fejlesztés hatásaként a közszféra kívánja megvalósítani 71.sz. táblázat

Projekt neve 1 Napház építése 2 Bölcsőde bővítése 3 Városháza akadálymentesítés Városháza vendéglátó funkció 4 bővítés Városháza udvar rendezés, 5 gépkocsitárolás megoldása Fehérház tetőterasz, zöldtető, kilátó, 6 szórakozóhely kialakítása, lift Kossuth utca. 8 portálok, 7 homlokzatok felújítása Kossuth utca 10. üzlethelyiségek 8 felújítása 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24

Ifjúsági ház korszerűsítése, akadálymentesítés, udvar rekonstrukciója Civil ház felújítása Őze Lajos Filmszínház udvar, terasz kialakítása Péter Pál ház terasz kialakítása, belső átalakítás, szálláshely Városi térfigyelő-rendszer Promenád felújítása, kapcsolat megteremtése a Kurcával, kisajátítás Új híd az Arany János utcánál Gyalogos híd felújítása az ifjúsági háznál Kossuth Lajos utca átépítése a Horváth Mihály utcáig Kossuth Lajos téri zenepavilon és utcabútorok Rózsa Gábor tér kertépítészeti kialakítása Petőfi Sándor utca rehabilitációja a Szabadság tértől a Vásárhelyi útig Iskola utca humanizálása Szőlősy Géza tér kerépítészeti kialakítása Horváth Mihály Gimnázium előtti tér megnyitása Szent Imre Herceg út humanizálása

2010 2011 2012 2013 A beruházás becsült értéke (FT) 1. 2. 3. 4. 1. 2. 3. 4. 1. 2. 3. 4. 1. 2. 3. 4. 540 000 000 147 000 000 60 000 000 36 000 000 42 000 000 220 000 000 26 000 000 26 000 000

459 840 000 60 000 000 6 000 000 7 200 000 7 000 000

24 000 000 480 000 000 36 000 000 184 000 000 25 000 000 47 000 000 36 000 000 30 000 000 2 000 000 16 000 000 90 000 000

258

25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35

Olimpiai tölgy környezetének rehabilitációja Vásárhelyi út közterületi rehabilitációja Szentháromság szobor körüli terület rendezése Déli Kurca-part Északi Kurca-part Tóth József utca megújítása Munkácsy Mihály utca közterületi rehabilitációja Kígyó utca humanizálása Fortuna szobor környékének rendezése Nyíri köz szélesítése Posta mögötti sétány rendezése

4 000 000 41 520 000 20 000 000 16 650 000 46 470 000 9 000 000 25 800 000 10 000 000 9 000 000 12 960 000 18 000 000

A közszféra építési beruházásai között kétségkívül a legnagyobb volumenű beruházás a Napház. A frekventált helyen lévő beépítésre váró területre egy a közösséget szolgáló, a helyi gazdasági élet fellendüléséhez is hozzájáruló épület jön létre, mely alkalmas a helyi termékek bemutatására, marketing tevékenységre, reprezentatív megjelenést biztosít a hely nagyobb gazdasági résztvevőknek. A közszféra nagy beruházásai közül a második legnagyobb volumenű projekt az Ifjúsági Ház komplex felújítása. Az 1980-as években épült épület állaga jó, de pl. az épület fűtéskorszerűsítése, a nyílászárók és az épület külső burkolatának teljes vagy részleges cseréje, valamint az akadálymentesítés nem várathat magára. Kiemelkedő még az ún. Fehérház megújítása, ami ugyan nem illik bele a város építészeti képébe, de az épület városszerkezeti értelemben értékesnek mondható, hozzájárul az akcióterület térrendszerének sokosztatúságához. A földszinten kialakított üzletek révén fontos tényező a belváros gazdasági életében, és az épületben jelentős további gazdasági potenciál rejlik. Mivel az épületállaga jó, illetve a ház értékes térelemnek nevezhető, ezért a város az elbontás helyett a fejlesztés mellett döntött. Alábbiakban részletes áttekintést adunk a megvalósítás fázisában lévő és a jövőben lehetséges projektekről.

259

72.sz. táblázat Megvalósítás alatt lévő projektek

Projekt neve Projekt rövid leírása Projekt helyszíne Projekt gazda Előkészítettség Tervezett összköltség Megvalósítás tervezett kezdete és vége

2. Bölcsőde bővítése A bölcsőde épületének bővítése, az utcával párhuzamos épülettel. Vásárhelyi út 2 (hrsz.:5670) Szentes Város Önkormányzata Kivitelezés alatt van, várhatóan 2011. 1. negyedévében elkészül 147.000.000 + ÁFA 2010-06/2011-03

Megvalósult projektek Projekt neve Projekt rövid leírása

Projekt helyszíne Projekt gazda Előkészítettség Tervezett összköltség Megvalósítás tervezett kezdete és vége

17. Kossuth Lajos utca átépítése a Horváth Mihály utcáig A Kossuth utca forgalomcsillapítása és átépítése az akcióterület fejlesztésének egyik oszlopa. A közművek rendezése, az utca melletti közlekedési sávok átépítésével, kerékpárút létesítésével együtt az utcát kísérő zöldsávok, utcabútorok és járdák is megújulnak. Kossuth Lajos utca (hrsz.: 5589/1, 5589/2, 5589/3) Szentes Város Önkormányzata megvalósult 184.000.000 + ÁFA 2010-03/2010-09

Tervezett projektek Projekt neve Projekt rövid leírása

1. Napház építése A frekventált helyen a közösséget szolgáló, a helyi gazdaságot segítő attraktív épületet kell létrehozni. Alkalmas lehet a helyi cégek bemutatkozására, üzleti reprezentatív terek elhelyezésére, a Szentesre jellemző termékek népszerűsítésére. Az épület a földhivatal oromfalához zártsorúan csatlakozik, begyógyítva a Kossuth utca térfalán a hiányt.

Projekt helyszíne Projekt gazda Előkészítettség

Kossuth L. utca 6. (hrsz.: 828/5) Önkormányzat engedélyezési terv készült

Tervezett összköltség Megvalósítás tervezett kezdete és vége

540.000.000 + ÁFA 2013-01/2013-12


3. Városháza akadálymentesítés Városháza akadálymentesítése (mozgássérültek, idősek számára). Kossuth tér 6. (hrsz.: 5623) Szentes Város Önkormányzata Tervezés előkészítési folyamatban 60.000.000 + ÁFA 2013-06/2013-12

Projekt neve Projekt rövid leírása

4. Városháza funkcióbővítése A projekt a helyi közösségi funkciók a jelenleginél tökéletesebb betöltését szolgálja. Így pl. kialakításra kerülne egy vendéglátóhelység (Rathauskeller).

Projekt helyszíne

Kossuth tér 6. (hrsz.: 5623)

260

Projekt gazda Előkészítettség Tervezett összköltség Megvalósítás tervezett kezdete és vége

Szentes Város Önkormányzata nincs 36.000.000 + ÁFA 2013-01/2013-12


5. Városháza udvarrendezés, parkolás A projektjavaslat tartalmazza az elavult épületek bontását, új garázsok építését, parkolóhelyek és zöldfelület kialakítását. Az udvar déli harmadába lett tervezve a létesítmény működéséhez szükséges teherforgalom, raktározás, parkolás, gépkocsi tárolás burkolt felületeit. Az udvar további részén gyalogosfelületekkel tagolt díszudvar kerül kialakításra, kiülő felületekkel, parkbútorokkal berendezve. Kossuth tér 6. (hrsz.: 5623) Szentes Város Önkormányzata megkezdett 42.000.000 + ÁFA 2013-01/2013-12



Projekt helyszíne Projekt gazda Előkészítettség Tervezett összköltség Megvalósítás tervezett kezdete és vége Projekt neve Projekt rövid leírása


Projekt helyszíne Projekt gazda Előkészítettség Tervezett összköltség Megvalósítás tervezett kezdete és vége Projekt neve

6. Fehérház tetőterasz, zöldtető, kilátó. lift A fejlesztés a gazdasági mellett közösségi célokat egyaránt szolgál. A hatemeletes „Fehérház” tetejére a társasháztól független lift visz fel. A panoráma innen a legszebb a városban. A projekt célja a lapos tetőn egy szórakozó – vendéglátóhely a helyiek és a turisták számára, valamint zöldtető és terasz kialakítása. Kossuth tér 5. (hrsz.: 828/1) Szentes Város Önkormányzata + befektető nincs 220.000.000 + ÁFA 2016-01/2016-12 7. Kossuth utca. 8 portálok, homlokzatok felújítása A földhivatal egyemeletes épülete – amelyhez a későbbiek során csatlakozik majd a Napház - felújításra szorul. A megújításra az ott működő üzletek részéről jelentős szándék mutatkozik. Kossuth u. 8 (hrsz.:829/1) Szentes Város Önkormányzata + befektető Elvi engedélyezési szintű terv van, forráskeresés 26.000.000 + ÁFA 2013-04/2013-9 8. Kossuth utca 10. üzlethelyiségek felújítása A patinás épület a földhivatal szomszéd épülete. Az üzletek és portálok kialakítását a Petőfi Szálló rekonstrukciójához méltóan kell elvégezni. A megújításra az ott működő üzletek részéről jelentős szándék mutatkozik. Kossuth u. 10 (hrsz.:830) Szentes Város Önkormányzata + befektető Elvi engedélyezési szintű terv van, forráskeresés 26.000.000 + ÁFA 2013-01/2013-12 9. Ifjúsági ház korszerűsítése, akadálymentesítés, udvar rekonstrukciója

261

Projekt rövid leírása


Az Ifjúsági Ház teljes korszerűsítése és akadálymentesítése. A hatvanas évek végén épült, akkor modern és korszerű művelődési ház mára felújításra szorul. Közvetlen kapcsolatot kell teremteni a kerttel, és azon túl a Kurca parti zöldfelülettel, közösségi funkciókkal megtöltve. Tóth József utca 10. (hrsz.: 123) Szentes Város Önkormányzata Felmérési dokumentáció van, forráskeresés 459.840.000 + ÁFA 2012-01/2012-12


10. Civil ház felújítása Civil ház déli épületszárnyának felújítása, belső akadálymentesítése, átalakítása, gépészeti és elektromos felújítása, a pince felújítása, kazánházzá történő kialakítása. Kiss Bálint u. 3 (hrsz.: 26/1) Szentes Város Önkormányzata Engedélyezési terv van, forráskeresés 60.000.000 + ÁFA 2013-01/2013-12


11. Őze Lajos Filmszínház udvar, terasz kialakítása A mozi udvarának rendezése, kávézó, terasz kialakítása. Nagy Ferenc 3. (hrsz.:837) Szentes Város Önkormányzata + befektető nincs 6.000.000 + ÁFA 2013-01/2013-12


12. Péter Pál ház terasz kialakítása, belső átalakítás, szálláshely A gyalogos tengelyhez kapcsolódóan kiülős terasz építése, a funkcióját erősítő belső átalakítás és férőhelyek számának bővítését lehetővé tevő belső átalakítások. Petőfi Sándor u. 9 (hrsz.: 5612) Szentes Város Önkormányzata + befektető nincs 7.200.000 + ÁFA 2013-01/2013-09


13. Városi térfigyelő-rendszer Térfigyelő rendszer kiépítése a Kossuth téren és környékén. Kossuth tér, buszpályaudvar, sétáló utca Szentes Város Önkormányzata + befektető Ajánlat van 7.000.000 + ÁFA 2011-06/2011-12

Projekt neve

14. Promenád felújítása, kapcsolat megteremtése a Kurcával, kisajátítás A katolikus plébánia és a bíróság között feszülő promenádon keresztül eredetileg át lehetett sétálni a Kurcához. Később az árkádsor beépült üzletekkel. Az eredeti állapothoz hasonlóan meg kell teremteni a kapcsolatot a Kurca felé.



262

Projekt helyszíne Projekt gazda Tervezett összköltség Megvalósítás tervezett kezdete és vége Projekt neve Projekt rövid leírása Projekt helyszíne Projekt gazda Tervezett összköltség Megvalósítás tervezett kezdete és vége Projekt neve Projekt rövid leírása Projekt helyszíne Projekt gazda Előkészítettség Tervezett összköltség Megvalósítás tervezett kezdete és vége

Erzsébet tér 3 (hrsz.: 5628/2) Szentes Város Önkormányzata, Csongrád Megyei Önkormányzat, Római Katolikus Egyház 24.000.000 + ÁFA 2013-03/2013-12 15. Új híd az Arany János utcánál A Városközpont Akcióterület északi közlekedési tehermentesítését szolgálja, az Arany János gyűjtőút átvezetéseként. Kurca folyó Szentes Város Önkormányzata 480.000.000 + ÁFA 2013-01/2015-12 16. Gyalogos híd felújítása az ifjúsági háznál A gyalogos összeköttetés biztosítása a Széchenyi liget és az akcióterület között közvetlenül az Ifjúsági Házhoz. Kurca folyó Szentes Város Önkormányzata Nincs, forráskeresés 36.000.000 + ÁFA 2012-07/2015-06


18. Kossuth Lajos téri zenepavilon és utcabútorok A tér környezetrendezési szempontból teljesen kialakultnak tekinthető. Új elem a színpad fejlesztéseként épülő a zenepavilon/söröző, valamint utcabútorok kihelyezése. A meglévő szökőkút felújítása szükséges.


Kossuth tér (hrsz.: 828/3) Szentes Város Önkormányzata Vázlatterv van 25.000.000 + ÁFA 2013-01/2013-09


19. Rózsa Gábor tér kertépítészeti kialakítása A Nagy Ferenc utcai sétáló zónához szélesebb gyalogosfelület kapcsolódik, valódi korzóként szolgálva. Lehetőség nyílna a Nagy Ferenc utcai, szintkülönbséggel elváló utcatorkolat kedvezőbb kialakítására is.


Rózsa Gábor tér (hrsz. 831/2) Szentes Város Önkormányzata Elvi engedélyezési szintű terv van, forráskeresés 47.000.000 + ÁFA 2012-01/2013-06

Projekt neve

20. Petőfi Sándor utca rehabilitációja a Szabadság tértől a Vásárhelyi útig A Petőfi Sándor utca felújításának második ütemében folytatódik a megkezdett gyalogos felületek rehabilitációja, új díszburkolattal, fásítással kiegészítve. A bicikliút folytatása a Vásárhelyi út felé. Petőfi Sándor utca (5603/2) Szentes Város Önkormányzata Nincs, forráskeresés

Projekt rövid leírása Projekt helyszíne Projekt gazda Előkészítettség

263

Tervezett összköltség Megvalósítás tervezett kezdete és vége

36.000.000 + ÁFA 2013-01/2013-09


21. Iskola utca humanizálása Ma is járható sétáló, illetve vegyes forgalmú út, A gyalogos burkolatok, zöldfelületek (kiemelt növénykazetták) felújítását terveztük. Projekt-tevékenységek: vegyes forgalmú út kialakítása, díszburkolat, zöldfelület, pihenő.


Iskola utca (hrsz..5613) Szentes Város Önkormányzata Elvi engedélyezési szintű terv van, forráskeresés 30.000.000 + ÁFA 2013-01/2015-12


22. Szőlősy Géza tér kertépítészeti kialakítása Minimális ráfordítással korszerű kertészeti kialakítás érhető el. A projekt keretében új zöldfelület kerül kialakításra és padokat helyeznek ki. Szőlősy Géza tér (hrsz.:5613) Szentes Város Önkormányzata Elvi engedélyezési szintű terv van, forráskeresés 2.000.000 + ÁFA 2013-01/2015-06


23. Horváth Mihály Gimnázium előtti tér megnyitása A gimnázium előkertjének megnyitásával használható közösségi teret lehet létrehozni. A Horváth Mihály Gimnázium előtti tér növelhető a telek előkertjével, ha a kerítést elbontják. Itt állt a közelmúltig a Horváth Mihály szobor, amit a főtérre helyeztek át.


Horváth Mihály utca 2 (hrsz.:5651) Szentes Város Önkormányzata Nincs, forráskeresés 16.000.000 + ÁFA 2013-01/2015-06


24. Szent Imre Herceg út humanizálása Egyirányú forgalom mellett szélesebb járdák, bicikliút kialakítását tervezzük az iskolákhoz. A közlekedésfejlesztéshez, útszegély módosításokhoz kapcsolódóan a járdák, fasorok, utcabútorok megújítását terveztük


Szent Imre herceg utca (hrsz.: 5625) Szentes Város Önkormányzata Nincs, forráskeresés 90.000.000 + ÁFA 2013-04/2015-09


25. Olimpiai tölgy környezetének rehabilitációja Petőfi utca kapuja, most nincs rossz állapotban, de gyorsuló állagromlás kalkulálható. A védett olimpiai tölgyfa melletti gyalogos díszburkolat, ülőfal és zöldfelület teljes – eredeti terv szerinti – felújítását. A környezetrendezés során a leromlott fagyálló klinkerburkolat pótlásával számolunk. Szent Imre herceg utca (hrsz.: 5625)

Projekt helyszíne

264

Projekt gazda Előkészítettség Tervezett összköltség Megvalósítás tervezett kezdete és vége

Szentes Város Önkormányzata nincs 4.000.000 + ÁFA 2013-04/2013-09


26. Vásárhelyi út közterületi rehabilitációja Az akcióterületre délről bevezető közút felújítása, a közművek cseréje javasolt. Vásárhelyi út (hrsz.: 5522/4) Szentes Város Önkormányzata nincs , forráskeresés 41.520.000 + ÁFA 2013-04/2015-09


27. Szentháromság szobor körüli terület rendezése Szentháromság szobor környezetének kertészeti rendezése. Erzsébet tér (hrsz.: 5626/1) Szentes Város Önkormányzata Nincs, forráskeresés 20.000.000 + ÁFA 2013-01/2015-09


28. Déli Kurca-part A térkő burkolatú sétány és lépcsők kiegészítését, szakaszonként történő újraépítését terveztük. Utcabútorként háttámlás, jó minőségű padok kihelyezését javasoljuk.


Kurca-part (hrsz.: 182) Szentes Város Önkormányzata nincs , forráskeresés 16.650.000 + ÁFA 2013-04/2015-09


29. Északi Kurca-part A térkő burkolatú sétány és lépcsők kiegészítését, szakaszonként történő újraépítését terveztük. Utcabútorként háttámlás, jó minőségű padok kihelyezését javasoljuk. A meglévő, jó állapotú növényzetet megtartva a zöldfelületek teljes felújítását terveztük az északi partszakaszon vízjelző növényzet telepítésével, a természet közeli flóra gazdagításával. Az idegenforgalmi kínálat javítása érdekében vízparti stégek, kerékpárút, információs rendszer, csónakkikötő létesítését is javasoljuk. Kurca-part (hrsz.: 176/4) Szentes Város Önkormányzata Nincs, forráskeresés 46.470.000 +ÁFA 2013-04/2015-09

Projekt helyszíne Projekt gazda Előkészítettség Tervezett összköltség Megvalósítás tervezett kezdete és vége Projekt neve Projekt rövid leírása Projekt helyszíne Projekt gazda Előkészítettség Tervezett összköltség

30. Tóth József utca megújítása Egyirányúsítás, burkolatcsere, közműcsere. A járdaszakaszok korrekcióját és a fasori sávok rendezését, kiegészítését terveztük. Tóth József utca (hrsz.: 116) Szentes Város Önkormányzata Közlekedési koncepció, forráskeresés 122.300.000 + ÁFA

265

Megvalósítás tervezett kezdete és vége

2012-07/2013-03


31. Munkácsy Mihály utca közterületi rehabilitációja Burkolat- és közműcsere. Munkácsy Mihály utca (hrsz.: 32) Szentes Város Önkormányzata Nincs, forráskeresés 25.800.000 + ÁFA 2013-01/2014-12


32. Kígyó utca humanizálása Burkolat- és közműcsere. Kígyó utca (hrsz.: 883/1) Szentes Város Önkormányzata nincs 10.000.000 + ÁFA 2014-01/2015-12

Projekt neve

33. Fortuna szobor környékének rendezése


A posta előti területen, a Fortuna szobor környezetének, a belváros közterületeinek rehabilitációjához illő térburkolattal történő borítása, és zöldfelületek rendezése. hrsz.: 5592/2 Szentes Város Önkormányzata Elvi engedélyezési szintű terv van, forráskeresés 9.000.000 + ÁFA 2014-01/2015-06


34. Nyíri köz szélesítése Az Új utca gyűjtőútként való továbbvezetésének következő eleme a Nyíri köz kiszélesítése. Ehhez épület kisajátítása és bontása szükséges.


Nyíri köz (hrsz.: 5750) Szentes Város Önkormányzata Bontás megtörtént, terv nincs 12.960.000 + ÁFA 2015-01/2015-06


35. Posta mögötti sétány A Posta épületének környezete jelentős gyalogos forgalmat bonyolít le a Szabadság téri buszpályaudvar közelsége miatt. Emiatt szükséges a gyalogos felületek átgondolása, a meglévők rehabilitációja. hrsz.: 5592/2 Szentes Város Önkormányzata A sétány Kossuth utcai részéről elvi engedélyezési szintű terv van. 18.000.000 + ÁFA 2012-07/2013-06


266

A jelen fejezet összegzése: az EATT ide vonatkozó főbb megállapításai továbbra is helytállóak. A dokumentáció felülvizsgálatakor az EATT-ben szereplő statisztikai adatokat a rendelkezésünkre álló legfrissebb adatokkal kiegészítettük. Az egyes tevékenységek bemutatásánál a Hegedűs László Helyőrségi Klubra vonatkozó adatokat töröltük, az ebből beálló változásokat átvezettük a teljes dokumentáción. A törlés indoka a Helyőrségi Klub vonatkozásában, hogy az EATT elkészítésekor fennálló partnerség az ATT készítésének idején már nem állt fenn. A) A pályázat első fordulójában a Bíráló Bizottság által meghatározott feltételeknek történő megfeleltetés: 7. A tulajdonviszonyok tekintetében problémaként jelent meg, hogy számos tulajdoni forma magántulajdon és lakás minősítésű volt (a gazdasági elemek tekintetében). A projektfejlesztés során tisztázásra került a tulajdonviszonyok rendezése; az összes érintett tulajdonos hozzájárult a fejlesztéshez, továbbá ahol szükséges volt, ott megtörtént a helyrajzi számok átminősítése kereskedelmi, szolgáltató célú hasznosítású ingatlanná. 8. A projektfejlesztési időszakban a megvalósítás tervezett ütemezése konzekvens módon meghatározásra került, az ütemezés összhangba került a pályázati dokumentáció releváns részeivel. 9. A Közgé kert projektelem területének átminősítése a pályázati kiírásnak megfelelően került végrehajtásra. A Honvédelmi Minisztérium tulajdonosi hozzájárulása a fejlesztéshez ellenjegyzésre került, valamint a Közhasználat céljára korlátozottan megnyitott terület használati megállapodása tervezete elkészült. 10. Az alábbi indikátorok tisztázását tette szükségessé a Bíráló Bizottság: - Lakosságszám: A Szentes Város Önkormányzat Polgármesteri Hivatal 2010. évi Népességnyilvántartási adatai alapján az akcióterületen élő lakónépesség száma 1125 fő, ami megfelel a pályázati kiírás E.4. pontjában előírt monitoring mutatónak: Támogatással érintett lakosok száma a rehabilitált településrészeken 1000 fő fölött. A pályázati dokumentáció releváns részeiben feltüntetésre került az aktuális adat, illetve annak forrása. - A rehabilitált város nagysága az indikátor megadásra került az Útmutatóban szereplő 4.sz. Összefoglaló indikátor tábla alapján. - A fejlesztések során várható energia megtakarítás kimutatásra kerül a Költséghaszon elemzés naturália mátrixban. - munkahelymegőrzés tekintetében az indikátor tartalma pontosításra került, az egyes indikátortáblákban a korrigált adatok átvezetése megtörtént. - új városi funkciók megjelenése: nem jelenik meg új városi funkció. 11. A Civil Központ támogatási intenzitásának tisztázása okán a projektelem két külön elemmé vált, mivel eltérő városrehabilitációs funkciót töltenek be: - Vállalkozói Központ felújítása (projektgazda: Szentes Város Önkormányzat, gazdasági funkció). Civil Tv helyiségeinek korszerűsítése (projektgazda: Szegváriak Szegvárért Közösségfejlesztők Egyesülete, közszféra funkció, új partnerként történő bevonása megtörtént). Az intézmény építési költségének megosztása az alábbi módon történt: A Civil Központ hasznos alapterülete: 372,85 m2. Ebből - közszféra funkció 126,17 m2, ami a projekt 43,32 %-a; - gazdasági funkció 165,08 m2, ami a projekt 56,68 %-a.

267

A közös használatú terek összesen: 81,60 m2, melyek a fenti százalékos arányban kerültek megbontásra: közszféra funkcióhoz tartozik 126,17 m2 * 43,32 % = 35,35 m2-, gazdasági funkcióhoz tartozik 165,08 m2 * 56,68 %= 46,25 m2 közös használatú tér. Ez alapján a 31.875.180,- Ft elszámolható építési költség a következő összegekben került beállításra a projekt költségvetésében: Vállalkozói Központ felújítása 18.066.852,- Ft (56,68 %) Civil Tv iroda korszerűsítése 13.808.328,- Ft (43,32 %). Az előkészítés-, illetve a projekt megvalósításához kapcsolódó szolgáltatások költsége a Vállalkozói Központ felújítása projektelem költségvetésébe került beállításra. 12. A fenntartási költségek részletes, projektelemenként történő bemutatása a végleges Akcióterületi terv mellékletét képező Költség-haszon elemzésben található. A költségcsökkentés szöveges indokolása során az alábbi pontok kerültek kiemelésre: 5. Az IVS+EATT+ATT pályázati kiírás szerinti belső korlát (bruttó 10.000.000,- Ft.) figyelembe vételével került beállításra a költségvetésbe: az Akcióterületi terv elkészítésére elszámolható költség 6.532.700,- Ft helyett 5.400.000,- Ft-ra módosult. 6. Ingatlanvásárlás – kikerült a költségvetésből, így a továbbiakban nem releváns. 7. A körforgalom építésére a pályázat I. fordulós költségbecslésében bruttó 48.100.000,Ft értékű költsége – Bíráló Bizottsági döntés szerint - nem kellő mértékben került alátámasztásra. A költség alátámasztás hiányossága miatt bruttó 6.833.713,- Ft-os költségcsökkentés javasolt a Bíráló Bizottság. A II. fordulós pályázati dokumentáció költségvetésében a Kossuth téri körforgalom út- és járda felújítása projektelem - a MAKADÁM 2000 Úttervező Mérnöki Iroda Bt. tervezői költségvetése alapján – nettó 45.880.540,- Ft, le nem vonható ÁFA 11.470.135,- Ft, tehát összesen 57.350.675,- Ft elszámolható építési költséggel kerül beállításra. 8. Az I. fordulóban az előkészítés költségei nem feleltek meg a belső arányoknak, ezért a költségvetési táblázat elkészítésekor erre fokozottan figyeltünk. A projekt előkészítési költségei az összes elszámolható költséghez viszonyítva 7,72 %, így a pályázati kiírásban szereplő maximum 8 %-os érték alá került. A változások az alábbiak szerint történtek: -

Akcióterületi terv elkészítése Eng. kivit. terek elkészítése Régészeti feltárás költsége Közbeszerzési költségek Ingatlanvásárlás

6.532.700,- helyett 5.400.000,- Ft. 45.756.250,- helyett 40.371.250,- Ft. 2.500.000,- helyett 0,- Ft. 20.750.000,- helyett 18.750.000,- Ft. 4.500.000,- helyett 0,- Ft.

Ez alapján összességében a teljes projekt előkészítési költségként 84.638.950,- Ft helyett 69.121.250,- Ft került beállításra. A költségcsökkentés vonzatán felüli, további Bíráló Bizottsági támogatás csökkentés:

268

2. A fizetős parkolók esetében 50 %-os támogatási intenzitás alkalmazása került előírásra. Az adott projektelemekhez kapcsolódó előkészítési- valamint szolgáltatás költségek a beszerzések arányában meghatározásra kerülő támogatási intenzitás alapján kerültek megosztásra. A támogatási intenzitás az alábbi módon került meghatározásra a Petőfi Sándor utca felújításához-, valamint az Ady E. utca felújításához vonatkozóan: -

Petőfi Sándor utca felújításának teljes költsége nettó 60.221.518,- Ft. Ebből útra és járdára jutó beszerzések: 54.200.748 Ft (90,0023 %), zöldfelületekre jutó beszerzések: 4.233.000 Ft (7,0290 %), parkolókra jutó beszerzések: 1.787.770 Ft (2,9687 %).

Az útra és járdára, valamint a zöldfelületekre jutó költségek támogatási intenzitása 85 %, a parkolókra jutó költségek támogatási intenzitása 50 %. -

Út és járdára jutó beszerzések 90,0023 * 85 % = 76,5020 %, Zöldfelületekre jutó beszerzések 7,0290 * 85 % = 5,9747 %, Fizetős parkolókra jutó beszerzések 2,9687 * 50 % = 1,4843 %.

A teljes támogatási intenzitás ennek összege, vagyis 83,96 %. - Ady Endre utca felújítása-, Fehérház előtti tér projektelem teljes költsége nettó 93.151.401,- Ft. Ebből útra és járdára jutó beszerzések: 77.746.461 Ft (83,4625 %), zöldfelületekre jutó beszerzések: 9.663.954 Ft (10,3745 %), parkolókra jutó beszerzések: 5.740.986 Ft (6,1631 %). Az útra és járdára, valamint a zöldfelületekre jutó költségek támogatási intenzitása 85 %, a parkolókra jutó költségek támogatási intenzitása 50 %. -


83,4625* 85 % = 70,9431 %, 10,3745 * 85 % = 8,8183 %, 6,1631 * 50 % = 3,0815 %.

A teljes támogatási intenzitás ennek figyelembe vételével került megállapításra, vagyis 82,85 %. B) A projekt partnerségi szerkezetének változása A fentiekben teljes körűen bemutatásra kerültek a változások, aktualizálásra került a konzorcium szerkezete. A változások indokolásaként megállapítható, hogy a pályázati felhívás egyes jogosultsági feltételei, valamint a projekt fenntartási kötelezettségei nem minden esetben tették lehetővé új partnerek bevonását. Csak abban az esetben volt erre lehetőség, ahol a kógens szabályokat a partnerek maradéktalanul el tudták fogadni. C) A projekt ütemezése A projekt tervezett ütemezésénél több körülmény együttes figyelembe vétele volt szükséges. Ezek a következők voltak: a Petőfi Szálló beruházása 2012. tavaszára nyitást tervez. A Szálló

269

működésének elősegítése végett a közbeszerzési eljárásokat ennek megfelelően ütemeztük, így a pozitív második fordulós pályázati döntés esetén az Ady-Petőfi, Kossuth utcai körforgalom építése témájú beszerzést még 2011-ben szeretnénk megvalósítani, annak érdekében, hogy 2012-re a beruházási elem meg is valósuljon. Hasonlóképpen szeretnénk eljárni a Kurca-híd esetében is. A további projektelemek közbeszerzési eljárásait a támogatási szerződés megkötését követően tervezzük lefolytatni. A projektelemek fizikai megvalósítását úgy tervezzük, hogy a munkaterületek átadását csak épületbelsőt érintő projekt esetében a lehető legkorábban biztosítani kívánjuk, mivel a külső időjárásnak e tevékenységek nem kitettek. A homlokzati vakolásokat tartalmazó projektek tavaszi és őszi időpontokra tervezettek, mivel a technológiai körülmények ezt kívánják meg. Az egyes projektelemek időszükségletét a tervezőktől bekértük. D) A projekt műszaki tartalmak véglegesítése E tekintetben minden projektelem esetén pontosításra kerültek a műszaki tartalmak és az elvárt eredmények, annak tükrében, hogy a fenntartási időszak alatt is biztosítható legyen a megvalósított beruházások probléma nélküli fenntartása. Több esetben nehézséget okozott, hogy az első forduló során elvi dokumentációk álltak rendelkezésre, amelyek nem tartalmaztak (jellegükből adódóan nem tartalmazhattak) pontos méret és mennyiség kimutatásokat. Az engedélyezési és a kivitelezési tervek ezeket az adatokat részletesen kimunkálva tartalmazzák. Egyes esetekben (Pl.: Ady u. 1. homlokzat) az első forduló tervezett műszaki tartalma nem volt elégséges a biztonságos fenntartáshoz, illetve a részletes tervezés során építészeti, és egyéb szakágakat érintő műszaki szükségszerűségek merültek fel, amelyeket az engedélyezési és kiviteli tervek szintjén tudtunk kezelni. Így az 5. sz. táblákban részletesen indokoljuk a műszaki tartalmak változást. E) Városfejlesztő Társaság A pályázat első fordulójában az EATT készítésekor külön szervezeti egységként került definiálásra a társaság. A projektfejlesztés során a Képviselő-testület döntésének megfelelően a Szentes Városi Szolgáltató Kft-n belül került kialakításra a Városfejlesztési Csoport, a releváns útmutatásnak megfelelő kompetenciák és személyek foglalkoztatásával. A teljes projektfejlesztést a Csoport koordinációjával, aktív közreműködésével valósítottuk meg.

270

5. Tervezett fejlesztések várható hatásai 5.1 Társadalmi hatások Az akcióterület a város társadalmi értelemben abszolút centrális helyzetűnek mondható. A Szentes belvárosában elhelyezkedő terület megújítása több pozitív társadalmi hatással jár, ami nemcsak a projektek célterületére, hanem az egész városra kedvező kisugárzású lesz. A városközpont igazgatási, kulturális, oktatási, turisztikai és közösségi infrastruktúrája megerősödik, a beavatkozások révén javulnak az egyes funkciók működési keretei. Az akcióterület egésze jelentősen felértékelődik mind a gazdaság, mind a városi társadalom számára. Az ingatlanpiaci értéknövekedés és a turisztikai kínálat-bővülés mellett a szentesiek számára kellemes, egyedi élményt nyújtó központi helyek láncolata alakul ki. A város versenyképessége is növekszik a régióban, Szentes Dél-Alföldön belüli imázsa javul. A belváros megújítása eredményeként az akcióterület új, illetve az eddigieknél nagyobb méretű rendezvények befogadására lesz képes (pl. nyári színháztalálkozók, dráma tagozaton végzettek éves találkozója, fesztiválok stb.), ami erősíti a város hagyományos kulturális jellegét, a „Kultúra Városa” imázst és kedvezően hat a társadalmi kohézióra. Versenyképessé válik a helyi kereskedelem, emelkedik a tercier szektorban dolgozók aránya, aminek szintén kedvező kihatásai vannak. A Szentes központjában végrehajtandó projektek kedvezően hatnak az életminőségre is a pozitív gazdasági-társadalmi következményekkel együtt, bár ezek közül néhány csak közvetett módon jelentkezik. A fejlesztés hatása a népességszámra Az akcióterületen 2010-ben 1125 lakos él, a 25 évesnél idősebb népesség 742 fő. A népszámlálás (2001) óta az akcióterület népességszáma növekedett, mert három új nagy társasházat adtak át. Ez hazai viszonylatban jónak mondható. Az akcióterület fejlesztésének célja a lakónépesség számának stabilizálása illetve enyhe növelése, a magas státuszú népesség megtartása, és közvetetten a város lassú népességcsökkenésének megállítása. A városközpontban elhelyezkedő akcióterület megújítása hozzájárul egy élhetőbb város kialakulásához. Közismert tény, hogy Csongrád megye városain belül a népességszám Szentesen csökken a leggyorsabban, ami egyrészt a fejlettebb központokba (elsősorban Szegedre és Budapestre) irányuló migrációnak (negatív vándorlási egyenleg), másrészt pedig a természetes fogyásnak köszönhető. A vonzóbb, magasabb presztízsű és minőségű települési környezet és az attraktív és dinamikusan fejlődő belváros hatására a Szentes városából elköltözők száma csökkenhet. A városközpont fejlesztése javítja az akcióterület demográfiai mutatóit, megőrzi a lakó, a munkahelyi és a rekreációs célú területek egymáshoz viszonyított kedvező arányát. Ez egyben az új fejlesztési területeken a magasabban képzett, jelentősebb fizetőképes kereslettel rendelkezőknek az akcióterületre történő költözését ösztönző ingatlanpolitikát és lakáspolitikát jelent. Így a fejlesztés hozzájárulhat Szentes népességcsökkenésének megállításához, illetve a népességszám lassú növeléséhez. Indikátorok: vándorlási egyenleg, népességszám alakulása

271

Pozitív környezeti hatások társadalmi vetületei A városközpont megújítása pozitív környezeti változásokat eredményez. Ennek következtében vonzóbbá válik a belváros a társadalom számára. Emelkednek az ingatlanárak, ennek következtében a terület hosszútávon is megőrizheti az itt lakó magas státuszú népességet. Jelentősebb forgalomcsillapítás következik be a forgalmi rend átalakításával, az egyirányúsítással és a kerékpárutak fejlesztésével. Szentes városában jelenleg csaknem 8000 személygépjármű van regisztrálva, ami a tranzitforgalommal együtt nagy terhet jelent a belváros számára. A projektek eredményeként megújulnak a zöldfelületek, ezáltal egy vizuálisan is vonzóbb városközpont alakul ki, ami emeli a városközpont státuszát. A környezeti beruházások már első szakaszban javítják az itt élők életminőségét, s csökkennek az egészségügyi kockázatok. A gondozott, rendezett közterületek pozitív hatást gyakorolnak a társadalom környzettudatosságára is. Indikátorok: a mérhető légszennyezettségi tényezők javulása; a téren és környékén élő légúti megbetegedések számának alakulása Városkép-javítás társadalmi vetületei Szentes belvárosa bővelkedik reprezentatív, jellegadó középületekben (pl. Megyeháza, Városháza, Petőfi Szálló), itt található három nagy középiskola, illetve négy (katolikus, református, evangélikus és ortodox) templom. A városközpont épített (műemléki) öröksége hazai viszonylatban egészen unikálisnak mondható, a városközpont multifunkcionalitása mármár nagyvárosra emlékeztet. A projekt fő célja ennek az egyedi hangulatot árasztó belvárosi épületegyüttesnek a megújítása (elsősorban homlokzati-védelmi jellegű munkálatok elvégzése), ami növeli a városkép értéként, a helyiek büszkeségét, fellendíti az idegenforgalmat. A Kossuth tér szélén álló Fehér ház (a terület egyetlen, a szocialista időszakban ipari technológiával épült lakóháza) felújítása is szerepel a tervekben. Indikátorok: népességszám alakulása az akcióterületen, turisták számának változása Társadalmi kohézió erősítése A társadalmi kohézió erősítése a projektek fontos célja. Nem egy elitista megalapozottságú városfejlesztésről van tehát szó, hanem a helybéli lakosság aktív részvételére, az identitásuk erősítésére építő beavatkozás színhelye lesz a szentesi akcióterület. Az akcióterület az egész városi lakosságra közösségfejlesztő hatással bír. A Kossuth tér és néhány belső udvar (pl. Horváth Mihály utcai tömbbelső) agóra-jellegű kialakítása a lokális társadalom identitásának és a társadalom kohéziójának növelésében kiemelkedő szerepet játszik. A közösségi helyek megújítása és funkcionális bővítése (pl. Városi Galéria, Ifjúsági ház), valamint az értéknövelő beruházások, rendezettebb közterületek alapvetően hozzájárulhatnak ahhoz, hogy az akcióterület a város és környéke igazi központja legyen. A belvárosi tereket a projekt alkalmassá és méltóvá teszi az eddigieknél gazdagabb kulturális eseményprogram elbonyolítására is. Az ifjúsági központ korszerűsítése és funkcióbővítése komoly keretet biztosíthat a társadalmi kohézió növekedése számára. Az akcióterület a végrehajtott beruházások eredményeként az összes szentesi polgár közösségi összetartozás-érzetét erősíteni tudja azáltal, hogy találkozóhelyként, egyben kikapcsolódási, szabadidő lehetőséget kínáló helyként funkcionál. A már meglévő

272

egyedülálló építészeti környezet, az újonnan megtelepedő funkciók (pl.: kávézók, éttermek) mellett a megújított zöldterület emeli a városközpont vizuális értékét, ezzel növeli a szentesi polgárok identitástudatát, pozitívan befolyásolja a városimázst. Ide tartozik a tervezett térfigyelő rendszer működtetése is, ami biztonságosabbá teszi a belvárost a szabadidő kellemes eltöltéséhez. Indikátorok: a városközpont szabadidős használóinak száma; az életminőség terén bekövetkező pozitív változások (kérdőívezés segítségével mérhetők) Az akcióterületi projektek kulturális hatásai Ez a pozitív hatás annak az eredménye, hogy a városfejlesztés jelentős új kulturális funkciókat teremt a már meglévők mellé. Szentes kulturális központ: a belvárosban többek között a mozi mellett színház fog újra működni, nagyon jelentős hírnevet szereznek a városnak a drámatagozatos diákok is. Az ifjúsági ház és a színház rekonstrukciója jelentős kulturális hatással jár. Az ehhez kapcsolódó soft projektek (közösségi rendezvények) erősíteni fogják ezt a funkciót. Növelni fogja a belváros kulturális értékeinek az áttekinthetőségét a kulturális kiadványok, műemléképületekre helyezendő táblák kollekciója is. Az akcióterület egyházi illetve vallási funkcióját bővítik a templomrekonstrukciók, homlokzat-felújítások, a közös zarándokhelyek kialakítása erősíti az ökumenizmust, de ennek következtében újabb komoly turisztikai vonzereje keletkezhet a városnak. Az akcióterület kiváló lehetőségekkel rendelkezik arra vonatkozóan, hogy ott az eddiginél több kulturális rendezvényeket, kisebb fesztiválokat, egyéb szabadidős programokat tarthassanak. Indikátorok: az akcióterületen megvalósított kulturális szabadidős programok számának alakulása Felelősségérzet növekedése A projektek végrehajtása során kialakuló rendezett közösségi terek növelik a helybéli lakásés üzlettulajdonosok ingatlanjaikkal kapcsolatos felelősségérzetét. A városfejlesztés egyik várható pozitív hatása a tulajdonosi kör szemléletének átalakulása lesz. Az akcióterület jelenleg az átlagosnál magasabb városrész, az ott zajló folyamatok sok esetben magatartásmintát adnak az egész városi lakosság számára A városközpont szépítése nyomán a helyi társadalmi-gazdasági szféra a megfelelő ösztönző erők eredményeként maga is megújítási tevékenységbe fog, mert a korábbinál gondozottabb környezetben fekvő elhanyagolt ingatlan tulajdonosát a közösségi véleményalkotás is arra sarkallja, hogy változtasson a tulajdonában álló épület állagán. Megállapíthatjuk, hogy a funkcióbővítő beavatkozások összessége kisugárzó, multiplikátor hatása aránylag kisebb befektetéssel is nagy eredményeket hoz. Indikátorok: a participáció szintjének növekedése, a közösségi tevékenységek bővülése, a lakóépületek, üzletek, illetve az előttük fekvő járdák, utak tisztán tartása

273

Oktatási intézmények vonzerejének további növekedése Az akcióterület kiemelkedő alap- és középfokú oktatási központ, három általános iskola és három középiskola működik itt. Ez szinte egyedülálló a magyar városok esetében. A tanulói létszám megőrzése, sőt emelése az önkormányzat érdeke is. A rendezett, tiszta környezet, a vonzó zöldfelületek, a funkciógazdag belváros hatására a szülők szívesen íratják ezekbe az oktatási létesítményekbe a gyermekeiket, aminek következtében megőrződik a belváros oktatási központ-jellege. Indikátor: tanulói létszám alakulása. Bűncselekmények számának csökkenése A belváros fejlesztésének egyik soft projektje a rendőrségi térfigyelő-rendszer kiépítése. Erre részben a beruházott nagy értékek megóvása miatt is szükség van. A térfigyelő rendszer hatására javul az akcióterület bűnözési statisztikája. Indikátorok: bűncselekmények számának alakulása

5.2 Gazdasági hatások A szentesi városközpont – központi jellegéből adódóan – évszázadok óta gazdasági központja a városnak. A zöldmezős beruházásként épült nagyobb külvárosi bevásárlóközpontok mellett a kiskereskedelmi funkció mindmáig igen jelentős az akcióterületen, ahol nagyon változatos profillal 101 kiskereskedelmi üzlet található, ami Szentes kiskereskedelmi üzleteinek 20%-a. A városközpontban 34 iroda működik, jelentős az egyéb irányító funkció is, és az akcióterület a város pénzügyi központja (bankfiókok). A városközpontban jelen van a turizmus, de a Petőfi Szálló megújításával igazi minőségi fizetővendég-szolgáltatás jöhet létre, ami növeli a turisták számát, megemeli a szentesi idegenforgalmi adók összegét. A városközpontban elhelyezkedő akcióterület megújítása a Gazdaságfejlesztési stratégia segítségével hozzájárul Szentes belvárosának gazdasági dinamizálására. A fejlesztési tevékenységek meggyorsíthatják az egész város gazdaságfejlesztését is. A multiplikatív hatás azt jelenti, hogy a közszféra egységnyi befektetése mennyi magántőke befektetését eredményezi. Szentes esetében a belvárosi akcióterület megújulása számos, kisebb volumenű ingatlanfejlesztési projekt elindítását eredményezheti (pl. üzletek felújítása), a téren jelenlévő kereskedelmi egységek megújulnak, illetve a megtelepedő, illetve bővülő funkciók hatására nő a vállalkozások száma és így a vállalkozássűrűség is. A kiskereskedelmi szektor erősödése Sokak által bizonyított tény, hogy a gondozott, ápolt közterület, a sétálóutcák fejlesztése vonzza a magasabb presztízsű kiskereskedelmi üzleteket. Megújult, a prosperitás jegyeit magán viselő városrészekbe szívesebben költöznek a magas hozzáadott értéket termelni képes üzletek, mint a gondozatlan városnegyedekbe. Bár Szentesen a projekt eredményeként újabb sétálóutca nem jön létre, a megújított közterületek, a felújított épületek, a több kerékpárút és az idegenforgalom fellendülése együttesen a kiskereskedelmi szektor megélénküléséhez vezet.

274

A városközpont funkcióbővítő fejlesztése a kiskereskedelmi üzleteket közvetlenül nem hoz létre, viszont a megújuló épületekhez kapcsolódóan üzletportálok fejlesztésére is sor kerül. Jelenleg a 101 kiskereskedelmi egység változatos profilú, de hiányoznak a magas színvonalú, kimondottan igényes, jómódú közönségre számító üzletek, így ezeket a vásárlókat a városperemre települt multinacionális kiskereskedelmi láncok szívják fel. Várható, hogy a város központjában a projektek hatására újabb kiskereskedelmi üzletek nyílnak, amelyek kielégítik a megnövekedett számú minőségi fogyasztókat is, és emellett bővülnek és erősödnek a már meglévő, a helyiek által kedvelt és látogatott üzletek is. A funkcióbővítő városfejlesztés következtében a kereskedelmi üzlethelységek száma kb. tízzel nő a projekt befejezéséig. Indikátorok: a kiskereskedelmi egységek számának alakulása. Célérték 2013: 104 darab kiskereskedelmi üzlet; a kiskereskedelmi egységek profiljának változása Munkahelyek létrehozása, versenyképesség javulása A Petőfi Szálló rehabilitációja a városközpont fejlesztésének fontos projektje közvetlen munkahely-teremtéssel jár. E projekt azonban nem része a jelenlegi DAOP pályázatnak, így az itt keletkezett mutatókkal nem számolhatunk (kb. 100 új munkahely létesül 2013 végéig). A projektek indirekt módon is teremtenek munkahelyeket, pl. a fellendülő turizmus hatására nyíló szolgáltatással, vendéglátással foglalkozó helységek számának emelkedése, a szolgáltató profillal rendelkező vállalkozások számának növekedése, a kiskereskedelem fellendülése útján stb. Azonban ezek az adatok a jelenlegi gazdasági környezet ismeretében még óvatos jelleggel sem becsülhetők, bár a munkahelyteremtés irányában elmozduló kormánypolitika nagymértékben befolyásoló tényező lehet. Bizonyított tény, hogy az ápolt, tiszta közterületekkel és megújított, attraktív épületállománnyal rendelkező városnegyedek vonzó tényezőnek számítanak a tercier (és a kvaterner) szektor vállalkozásai számára. Megújult, a prosperitás jegyeit magán viselő városrészekbe szívesebben költöznek a tudásintenzív vállalkozások is, amiben a központi fekvés komoly előnyt jelent. A rendezett környezet, valamint a központi fekvés is javítja a vállalkozások versenyképességét. Jelen projekt keretében a Városfejlesztő Társaságként a projekltfejlesztési időszakban a Szentes Városi Szolgáltató Kft-ben kialakított városfejlesztési csoport állományi létszámát vesszük figyelembe. Indikátorok: a foglalkoztatottság alakulása a projekt érdekében, annak hatására. Célérték: 5 új munkahely. Irodafunkciók bővülése Az akcióterületen jelentős beruházások valósulnak meg, amelyek az iroda-ellátottságot növelik, ezáltal szélesítik az irodafunkciót. Ez lehetőséget kínál új vállalkozásoknak, hogy a területre települjenek. 2013 végéig várhatóan 3 felújított irodahelység kerül kialakításra a közszféra projektjei nyomán. Indikátorok: irodahelységek számának növekedése; szolgáltatási funkciók gyarapodása.

275

Vállalkozások számának növelése, bevételük növelése Az akcióterület megújulásának velejárója a városközpont felértékelődése, ami újabb vállalkozásokat vonzhat a területre. Az akcióterületen működő vállalkozások száma jelenleg (2009-ben) 381, ami a Szentesen működő összes vállalkozásnak (2321 db) 16,4%-a. A vállalkozások száma a megújításnak köszönhetően évente 1-2%-kal emelkedhet, három-öt év alatt elérheti a 390 darabot. A jelenleg 74 darab kereskedelmi és irodai célra hasznosított helység száma a fejlesztési tevékenységeket követően növekedni fog, ami hozzájárul a városközpont, de egész Szentes vállalkozássűrűségének növekedéséhez is. A bővülő funkciójú belváros látogatottsága emelkedik, a jelenlegi, elsősorban átmenő forgalom helyett a helyi lakosok több időt töltenek el ebben a városrészben. A nagyobb forgalom következtében a környékbeli kiskereskedelmi profilú vállalkozások bevételei is növekednek. Az önkormányzati terhek növekedésének korlátozása érdekében elsődleges fontosságú a megújított közterület által növekvő bevételhez jutó kiskereskedők bevonása a megújításba. A tér körüli ingatlanok értékesítéséből befolyó bevételek a vagyonkezelésbe kerülnek visszaforgatásra. Indikátorok: a vállalkozások számának alakulása. Célérték: 8-10 új vállalkozás Az idegenforgalom fellendülése A Petőfi Szálló rehabilitációja eredményeként fellendül az idegenforgalom az akcióterületen. A magas színvonalú szálloda magasabb státuszú turistákat vonz a városközpontba, akik a korábbinál jelentősebb forgalmat generálnak. Meg kell jegyeznünk, hogy az akcióterületen kívüli turisztikai fejlesztések (pl. termálfürdő, Széchenyi-liget felújítása, kerékpárutak fejlesztése) kedvező hatásainak egy része is a belvárosban jelentkezik majd, a turisták fokozott keresletet generálnak a belvárosban. Az idegenforgalmi adóbevételek összege 2005-ben 1 728 000 Ft, 2006-ban 2 125 000 Ft és 2007-ben 2 148 000 Ft volt. A bevételek nagysága és jelentősége elenyésző méretű a városi költségvetés egészét tekintve. Várható, hogy az idegenforgalom fellendülésével az adóbevételek növekedni fognak. A város egészét tekintve 2007-ben 23252 vendégéjszakát töltöttek a turisták kereskedelmi szálláshelyen, ennek csak 36%-a volt külföldi. A kereskedelmi szálláshelyeken az átlagos tartózkodási idő 2,9 éjszaka volt. Ezen mutatókban a Petőfi Szálló tervezett rehabilitációja várhatóan jelentős elmozdulást fog eredményezni. A vendégéjszakák száma Szentesen 30 000 fölé, az átlagos tartózkodási idő 3,5 éjszaka fölé emelkedik a kereskedelmi szálláshelyeken. A külföldi vendégforgalom is fellendül, a külföldiek aránya az összes vendégéjszakából várhatóan 40% fölé emelkedik. Indikátorok: vendégéjszakák száma, átlagos tartózkodási idő a kereskedelmi szálláshelyeken; külföldi vendégek által eltöltött vendégéjszakák aránya Önkormányzati bevételek Az idegenforgalom fellendülése és az akcióterületen működő vállalkozások fejlődése, forgalmuk bővülése és az alkalmazotti létszám növekedése elsősorban a projekt közvetett

276

hatásaként jelentkezik. A turizmus növekedése, és a vendégéjszakák számának emelkedése kapcsán növekszik az idegenforgalmi adók összege. Az akcióterület megújításának következtében újabb, az eddiginél szélesebb és magasabb igényeket kielégítő vállalkozások jelennek meg, ami komoly többletbevételt eredményezhet az önkormányzati költségvetés számára, növelve ezzel a helyi adók összegét. A beruházások eredményeként az idegenforgalmi adóbevételek akár 50%-kal növekedhetnek. A többi adónem növekedésében is jelentős szerepet játszhat a városfejlesztés, becslések szerint a növekmény 5-10%-a következik a megújítási tevékenységből. Indikátorok: a helyi iparűzési adó összegének alakulása. A Petőfi Szálló felújítása Az akcióterületi terv a szálló környezetének minőségi rendbetételével hozzájárul a megvalósítás felgyorsításához, mert a minőségi környezet vonzó a magánbefektetők számára is, meggyorsítja mind a szálloda-beruházást, mind a Kossuth tér környékének üzleti hasznosítását (kiskereskedelem, szolgáltatások, rendezvények, vendéglátás, stb.). A megújuló Petőfi Szálló műemléki felújítása a legnagyobb volumenű projekt, aminek keretén belül egy 4 csillagos szálloda kerül kialakításra a hozzátartozó létesítményekkel (apartmanok, 1 ágyas és 2 ágyas szobák, színházterem, éttermek, pub, borozó, kerthelyiség, teremgarázs, törökfürdő, edző terem, squash fallabda, casino, gyermekmegőrző) (www. petofiszallo.hu). Indikátorok: Petőfi Szálló látogatottsága, vendégéjszakák száma, a működtető vállalakozás piaci pozíciója

5.3 Esélyegyenlőségi hatások Az akcióterületi fejlesztés legfontosabb küldetése a város társadalmi-kulturális és gazdasági életének újraszervezése, a belső társadalmi-gazdasági kapcsolatok újraszövése, annak érdekében, hogy erősödjön a helyi társadalmi kohézió, a szentesiek összetartozás érzése. A pályázat keretében végrehajtásra kerülő városrehabilitációs beavatkozások többsége a helyi társadalmi, kulturális élet intézményeinek, egyéb tereinek megújítására irányul, amely helyet ad, támogatja a társadalmi, kulturális integrációt, segíti az alapvető szolgáltatások hozzáférhetőségét a legkülönbözőbb társadalmi csoportok számára. Az alábbiakban megvizsgáljuk az egyes esélyegyenlőségi alapelvek érvényesülését. Térbeli kiszorítás és integráció Szentes belvárosa jelenleg is jelentősebb presztízzsel rendelkezik, mint a város más részei. Az akcióterületi beavatkozások nem okozzák a városrész gyors felértékelődését, és nem indukálnak jelentős és radikális térbeli társadalmi folyamatokat. A városrehabilitációs beavatkozások megerősítik a meglévő funkciókat, és megteremtik a funkcionális kereteit a jövő beruházásainak, amelyek a belváros karakterét megerősítik, és kedvező kisugárzást fejtenek ki a szomszédos városrészek irányába. A beavatkozások helyi gazdaságfejlesztő hatása közvetlenül (munkahelyteremtése), és közvetetten (növekvő önkormányzati bevételek)

277

a társadalmi egyenlőtlenségek csökkentéséhez járulnak hozzá, növekvő esélyt teremtenek a lecsúszott társadalmi csoportok felzárkóztatása számára. A minimális lakossági mozgás, amely elvárható a belváros funkcióbővüléséből nem eredményezi a szegregálódott területek kiterjedésének növekedését, sőt az említett komplex folyamatoknak köszönhetően a lecsúszott városrészek felzárkózásához teremtik meg a feltételeket. Fizikai infrastruktúra és szociális ellátások hozzáférhetősége A fejlesztési projektek elsősorban a fogyatékkal élők és a kerékpárosok közlekedési helyzetét javítják, azaz hozzájárulnak ahhoz, hogy az akcióterület számukra is megfelelő közösségi teret jelentsen. A szentesi városközpont a projektek eredményeként a hátrányos helyzetű, fogyatékkal élők (elsősorban rokkantak, mozgássérültek), nagycsaládosok számára jó néhány intézmény (pl. ifjúsági ház, városháza akadálymentesítése) könnyebben megközelíthető lesz, mint korábban. Az akcióterület megújítása során fokozottan ügyelünk az akadálymentesítésre a járdaszegélyek kialakításánál, a kerékpárutak tervezésénél. Fontos hogy a járdák akadálymentesítése ne csak a mozgássérültek, hanem egyben a vakok és gyengénlátók érdekeinek figyelembe vételével történjék. A környék forgalmi rendjének átalakításával, a kerékpárutak kialakításával a projekt preferálja a fenntartható közlekedési formákat. A belvárosi intézmények, iskolák és kereskedelmi egységek az akadálymentesítés eredményeként a tolószékes mozgássérülteken kívül a kerékpárral és babakocsival érkezők számára is könnyen megközelíthetők lesznek. A belváros rehabilitációja tehát jelentősen javítja a mozgássérültek helyzetét, napi életvitelükben könnyebbséget okoz. Közösségi és képzési programok A pályázat keretében tervezett szoft elemek tartalmazzák a közösség(fejlesztés)i célzatú tevékenységeket, amelyek kifejezetten a hátrányos helyzetű csoportok számára kerültek kialakításra (munkanélküliek, alulképzettek, stb.). A fenti alapelvek és egyben az esélyegyenlőségi kritériumok teljesülését a következő mérési pontokon keresztül mutatjuk be. A tervezett tevékenységek miként szolgálják az esélyegyenlőséget, értve ez alatt pl. a hátrányos helyzetű csoportok foglalkoztatását, társadalmi beilleszkedését, a fogyatékkal élők közlekedését, napi életvitelét? A szoft elemek között szerepelnek olyan beavatkozások, amelyek közvetetten megteremtik azokat a feltételeket, amelyek révén jelentősen javulnak a hátrányos helyzetű csoportok foglalkoztatási és ezen keresztül beilleszkedési esélyei. A közterületek átfogó fejlesztése, akadálymentesítése, felhasználóbarát kialakítása minőségileg nagyban javítja a fogyatékkal élők, idősek, kisgyermekesek napi életvitelét. A tervezett beavatkozások megvalósításában hátrányos helyzetű (munkanélküliek, roma lakosság) csoportok is részt vesznek foglalkoztatás, vagy társadalmi munka útján. (pl. közhasznú foglalkoztatással)? A projekt közvetlenül tartalmaz közhasznú foglalkoztatási elemet, a Közgé-kert kialkítása esetében. A közösségi terek minőségének fenntartása a projekt elemi érdeke. Ennek keretében

278

a közterületek fenntartását, üzemeltetését végző közterület-fenntartó szervezeten keresztül kiegészítő közhasznú foglalkoztatási program valósul meg. Infokommunikációs akadálymentesítés valósul meg? Az infokommunikációs akadálymentesítés számára az alapfeltételt biztosító fizikai környezet, azaz az épületek és közterületek akadálymentesítése a projekt beavatkozásai által valósul meg. A projekt olyan szolgáltatást, képzéseket, akciókat és/vagy szolgáltatáson belüli speciális elemet tartalmaz, ami egy meghatározott hátrányos helyzetű társadalmi csoport igényére tekintettel került kialakításra. A Fehérház külső liftjének kialakítása, a közterületek akadálymentesítése és más közösségi funkciót ellátó épületre, helyiségre irányuló fejlesztés a mozgáskorlátozottak, fogyatékkal élők különböző szolgáltatásokhoz való hozzáférésének javítását szolgálják. A fejlesztéshez kapcsolódó nyilvános eseményeken, kommunikációjában és viselkedésében esélytudatosságot fejez ki: nem közvetít szegregációt, csökkenti az egyes társadalmi csoportokra vonatkozó meglévő előítéleteket. A városfejlesztés átfogó mottója, üzenet, hogy „Szentes a Szentesieké!”, azaz az önkormányzat a projekten keresztül is üzen a település legkülönbözőbb társadalmi csoportjai számára, hogy a város hosszú távú fejlődése érdekében mindenki egy hajóban, egy irányban evezzen, fogjon össze, segítse, támogassa egymást. Ez a koncepció maximálisan esélytudatosságot, a meglévő előítéletek megszűntetését fejezi ki. A beavatkozás eredményeként létrejött munkahelyek keretében lehetőség szerint részmunkaidős/távmunkában történő foglalkoztatás is megvalósul (részmunkaidős foglalkoztatottak száma vagy Távmunkában foglalkoztatottak száma). A vállalkozói központ, olyan munkahelyeket teremthet, amely a részmunkaidős foglalkoztatás lehetőségét teremtheti meg, illetve időszakosan a távmunka számára kínálnak lehetőséget. Indikátorok: akadálymentesített létesítmények száma; akadálymentesített közterületek kiterjedése

5.4 Környezeti hatások A Szentes Városközpont Akcióterület fejlesztésének számos eleme közvetlen környezetminőségi javulást céloz. A történelmi városközpont társadalmi-gazdasági helyzetének javítása mellett a projekt legfontosabb célja a települési környezet állapotának javítása. A kedvező hatások bekövetkezéséhez szükséges a projekt minden elemét megvalósítani. A projektek célja Szentes esetében tehát kiegészül a belvárosi zöldterületek állapotának javításával, az elsősorban a gépjárművek által okozott környezetszennyezés csökkentésével, egy ökológiailag fenntartható városfejlesztéssel. Ennek számos pozitív hatása van az akcióterület környezeti minőségére, mindemellett – főleg átmenetileg – néhány negatív hatással is számolni kell, amelyek azonban megfelelő eszközökkel mérsékelhetők lesznek.

279

Mutató neve:

A támogatott projektek eredményeként elért energia megtakarítás

Típus

eredmén y

Mértékegység

GJ

Érték

21491,6

Célérték a fenntartási időszak végén

Mutató forrása

3010,2

Útmutató szerint 35 évre számolva Költség-haszon elemzés alapján.

316,475

Útmutató szerint 35 évre számolva Költség-haszon elemzés alapján.

Üvegházhatású anyagok kibocsátásának csökkentése (CO2-e)

hatás

tonna

2215,325

Ártalmatlanításra kerülő hulladék arányának csökkentése (amennyiben releváns)

output

tonna

nem releváns

A fenntarthatósággal kapcsolatos tudásmegosztáson részt vettek száma

output

fő

15

15

-

Jobb összesített energetikai jellemzőkkel (energiatanúsítvánnyal) rendelkező épületek száma

output

db

0

0

-

nem releváns

-

Pozitív hatások A) Levegőminőség javulása 1. Porszennyezés csökkentése Hazai városaink belső területeit figyelembe véve a szállópor-szennyezés az egyik legsúlyosabb környezeti probléma, aminek a kezelését segíti a projekt megvalósulása. A szállópor jelenléte hosszú távon jelentősen rontja az itt élők életminőségét. A pozitív környezeti hatások között ez az egyik legfontosabb. A megújított, ápolt zöldfelület, a gondozott parkok (pl. Kurca-part, templomkertek, a Petőfi Szálló előtti zöldterület rendezése), valamint a díszburkolattal rendelkező felszínek fenntartása és a kerékpáros közlekedés infrastruktúrájának magas színvonalú kiépítése csökkenti a szállópor-szennyezést. A zöldterületek rendezése segíti a szállópor-szennyezés csökkentését, mivel a növényzet nagy mennyiségű port köt meg. A légköri aeroszol-szennyezettség csökkenése már a fejlesztés első stádiumának végén kimutatható eredményekkel jár, és a forgalomcsökkentéssel teljesedik ki. Indikátor: a levegő portartalmának változása. 2. A szennyező gázok mennyiségének csökkenése Ezt a következő okok segítik elő: - a szennyező gázok mennyiségének csökkentését a személygépkocsi-forgalom csillapításától, az egyirányúsítástól, a kerékpáros közlekedés előtérbe helyezésétől, a fizetőparkolás rendszerének továbbfejlesztésétől várhatjuk. Az autóforgalom csillapítása közvetlenül javítja a levegő minőségét, ehhez szükség van arra is, hogy a fellendülő gazdasági funkció következtében megélénkülő célirányos személygépjármű-forgalom számára a parkolási

280

lehetőségek megfelelően rendezve legyenek. A helybéliek számára a belváros egyértelműen egészségesebbé válik, de mindennapjaik életét is megkönnyíti a forgalom csökkentése, így számos pozitív hatás mellett pl.. lehetővé válik a lakások, kiskereskedelmi helységek gyakoribb szellőztetése is. - a megújult zöldterületek dúsabb, gazdagabb növénytársulásai az eddiginél több CO2-t kötnek meg, és több oxigént juttatnak a levegőbe. Ezzel az akcióterületen javul a levegőminőség, amely különösen a reggeli és esti órákban szinte azonnal érezhetővé válik. Indikátor: a levegőben levő szennyezőanyagok (COx, NOx, SOx, ózon mennyisége). B) A zajszennyezés csökkenése A zaj olyan negatív környezeti hatás, ami a városközpontokban nagymértékben csökkenti az életminőséget, rontja az ingatlanok értékét és jelentősen zavarja a közterületeket rekreációs (pihenés, sétálás) céllal használókat, ezáltal csökkenti a forgalmas belvárosok kiskereskedelmi üzleteinek forgalmát, emellett akadályozza az irodai funkció megtelepedését. A gépjármű-forgalom Szentes belvárosában jelentős zajszennyezést okoz. A tervezett városfejlesztési beavatkozások keretében létrejövő forgalomcsillapítás következtében a zajszennyezés csökken, és ezáltal az akcióterületen elhelyezkedő ingatlanok értéke növekedik. Indikátor: a zajszennyezés alakulása C) Az ökoszisztéma gazdagodása, a fajgazdagság növekedése A beavatkozás során kiemelt fontosságú az akcióterület számos zöldterületének (pl. Kurcapart, templomkertek, Petőfi Szálló és a postahivatal körüli zöldfelületek) megújítása. Ennek következtében egészséges, jó konzisztenciájú taxonokból álló növényállomány meghonosítása megy végbe. Így ökológiai értelemben aktív hatást kifejtő, a mikroklímán túl a belvárosi antropogén mezoklímára is kedvezőbb hatású, komfortérzetet növelő zöldterületek létesülnek. A Kurca-parti sétány megújítása ökológiai folyosót képezhet a városhatáron kívüli területek, a Széchenyi-liget és a város központi zöldterületei (pl. Kossuth tér, Erzsébet tér) között. Ennek kézzelfogható eredménye lesz a vizes élőhelyeket kedvelő dús növényzet valamint nagyobb gerincesek számának növekedése. A Kurca mentén a jelenleginél gyakrabban bukkannak fel az alföldi vízivilágból ismert szárnyasok, a part közelében kiváló fészkelőhelyet találhatnak az énekesmadarak, emellett kisebb gerinces állatok megjelenése is valószínűsíthető (pl. mókusok, siklók). Indikátorok: fajok számának növekedése D) Hőszigetelés A rehabilitálandó épületek egy részében a fűtési rendszer megújítását, a nyílászárók cseréjét tervezik, ezzel az épületek fűtésére fordított költség, valamint a feleslegesen a szabadba engedett (elveszített) hő mennyisége csökken. A fűtéskorszerűsítésben különleges szerepe lehetne annak, hogy Szentes és környéke a geotermikus energia felhasználására kiváló adottságokkal rendelkezik, így a fűtés-korszerűsítés megoldható helyi, környezetbarát energia hasznosításával is. Indikátorok: a fűtésmennyiség csökkentése, a hősszennyezés csökkenése

281

Negatív környezeti hatások Mint minden emberi beavatkozás, a szentesi városfejlesztési tevékenységek is járhatnak néhány negatív környezeti hatással, amelyek minimalizálása a belvárosi környezetminőség megóvása szempontjából elsődleges jelentőségű. Mindemellett a belváros megújításának egyik legfontosabb célja a települési környezet minőségének javítása, a megvalósítás során jelentkező környezeti ártalmak zömmel ideiglenes jellegűek, nagyobb hányaduk a beruházás befejezése után megszűnik. A) Levegőszennyezés növekedése 1. Porszennyezés A beruházás megvalósítása során jelentős porszennyezés következhet be. Magától értetődően ez átmeneti szennyezés-növekedés, ami a bontással és építéssel járó tevékenységek végeztével magától megszűnik. A szennyezés csökkentésére több módszer is szóba kerülhet, így pl. a földmunkák során a kitermelt föld, a homlokzat-felújítások esetében magának a homlokzatnak és a keletkező építési törmeléknek a vízzel történő locsolása. A porszennyezés növekedésének megakadályozására különösen szeles időszakokban kell nagy gondot fordítani. 2. A szennyező gázok mennyiségének növekedése A városfejlesztés eredményeként megújuló belvárosi létesítmények, különösen a Petőfi Szálló megújítása olyan helyeken is indukálhat személygépjármű-forgalmat, ahol az korábban nem jelentkezett. A forgalomcsökkentéssel párhuzamosan tekintettel kell lenni arra, hogy az autók elkerülő útvonalakat használnak, ahol nő a szennyezés. A forgalmi rend megváltoztatása ezért különleges figyelmet igényel. Ennek a negatív hatásnak a mérséklésére kiváló esélyt jelent a Szentes városát elkerülő utak fejlesztése, ami a tranzitforgalmat leveszi a belvárosról. Az akcióterületen keresztül újabb autóbuszjáratok közlekedtetése is szerepel a középtávú tervekben. A járatok nyomvonalát, különösen pedig a megállóhelyeket a növekvő környezetterhelésre tekintettel szabad csak kijelölni. A munkálatok során az alkalmazott munkagépek működésének hatására a szennyező gázok mindegyike növekedhet. Ennek teljes kivédésére természetesen nincs lehetőség, de a munkálatok megfelelő időbeli ütemezése, az ütemezés betartása (pl. éjszakai munkavégzés kerülése) minimalizálhatja az ilyen jellegű ártalmakat. B) Egyéb

Egyes negatív hatások ideiglenesen, a projektek végrehajtása idején jelentkeznek. Ilyen lehet pl. az építkezések idején a zajszennyezés, illetve a talaj áthalmozásánál előforduló talajszennyezés. Nem kellő körültekintéssel megvalósított zöldterület-fejlesztésnél átmenetileg sérülhet az ökoszisztéma, a vadon élő állatok (elsősorban a madarak) elriadhatnak a környékről. Ezek a negatívumok a projektek befejeztével megszűnnek. Parkolás A gazdasági szereplők hátrányosnak tartják a helyi parkolási rendszert, ezért annak legalábbis részleges – megváltoztatására törekszenek. Kétségtelen tény, hogy a jelenlegi

282

általános fizetős parkolási rend kedvezőtlenül érinti a belvárosi kiskereskedelmi üzletek forgalmát. Ki kell dolgozni egy olyan parkolási rendet, ami a belvárosi autóforgalmat és a parkolási igényeket nem, vagy nem számottevően növeli meg, de nem akadályozza a belvárosi üzletek forgalmát. Szóba jöhető megoldás lehet a parkolási díj kereskedők általi részleges átvállalása. A fenntartható településfejlesztést elsősorban meghatározó területek a közlekedés, környezetvédelem, területhasználat és városszerkezet, valamint a várospolitika stratégiai iránya. Az alábbiakban a projekt hatásait különböző szempontok szerint értékeljük. 1.) Közlekedés: az akcióterületi fejlesztésről megállapítható, hogy – Szentes belvárosának átmenő forgalma csökkentésre az elkerülő útvonalak és a belváros forgalmi szabályozása révén; – a gyalogosbarát, és kerékpáros közlekedést ösztönző fejlesztések révén a környezetbarát közlekedési (elérhetőségi) szempontok érvényesülnek; – a városrehabilitáció eredményeként a gépkocsi használat csökken az akcióterületen; 2.) Környezeti minőség: – a fizikai beruházások és az azokhoz kapcsolódó szoft elemek a környezettudatos magatartás ösztönzésére irányulnak; - a megújuláshoz kapcsolódóan a nyilvánosság számára aktuális környezeti információkhoz való hozzáférést az önkormányzat mindenki számára biztosítja; – az épületek megújítása hozzájárul a létesítmények jobb energiagazdálkodásához, a hatékonyabb hőellátáshoz és a hőveszteségek csökkentéséhez; – a hulladékgazdálkodáson belül az önkormányzat hosszú távú célja a hasznosításra átadott hulladék arányának növelése és az összes keletkezett települési hulladék mennyiségének csökkentése. Zöldfelület-gazdálkodás – az akcióterületi beavatkozások a zöldfelületek átfogó minőségi fejlesztését eredményezi; – a projekt révén humanizált, élő utcák jönnek létre; – A projekt során többlet zöldfelület fejlesztés valósul meg

283

73. számú táblázat Fenntarthatósági és esélyegyenlőségi indikátorok

Mutató neve

Teljes Vízfelhasználás Termelés v. szolgáltatás egysége Teljes villamos energia felhasználás Fajlagos energiafelhasználás Termelés v. Mértéke szolgáltatás egysége Üvegházhatású anyagok kibocsátásának mértéke (CO2e) Ártalmatlanításra kerülő Ártalmatlanításra hulladék kerülő hulladék arányának Összes mértéke hulladék mennyisége Saját foglalkoztatottak A kistérségben élők foglalkoztatottságának közül helyben lakik mértéke A foglalkoztatottak száma* Tudásmegosztásban A fenntarthatósággal résztvevők kapcsolatos száma tudásmegosztáson Össz részt vett munkavállalói munkavállalók száma létszám Fajlagos vízfelhasználás Mértéke

Bázisérték

Min. elvárt célérték

Célérték elérésének időpontja

Célérték a projekt megvalósítási időszak végén

Célérték a fenntartási időszak végén

Eredmény

1,214

-

2013

1,214

1,200

Változó fő

Eredmény

101

-

2013

101

101

Ezer kWh

Eredmény

123,172

-

2013

123,172

123,000

Változó fő

Eredmény

101

-

2013

101

101

t/év

Hatás

87

-

2013

87

85

t

Output

33

-

2013

32

30

Szentes Város Önkormányzat Szentes Város Önkormányzat

t

Output

47

-

2013

46

40

Szentes Város Önkormányzat

fő

Output

99

-

2013

99

99

fő

Output

101

-

2013

101

101

fő/év

Output

0

-

2013

15

15

KSH népszáml. adatbázisa (2001.) KSH népszáml. (2001.) Szentes Város Önkormányzat

fő/év

Output

101

-

2013

101

101


Mértékegység

Típus (output / eredmény)

Ezer m3

Mutató forrása Szentes Város Önkormányzat Szentes Város Önkormányzat Szentes Város Önkormányzat Szentes Város Önkormányzat

Jobb összesített energetikai jellemzőkkel rendelkező épületek száma Akadálymentesített épületek száma

Szentes Város Önkormányzat db

Output

0

-

2013

2

2

db

Output

0

-

2013

2

2


Összegezve a városközpont környezetének minősége (elsősorban a közterületek, közterületi zöldfelületek kiépítettségének, rendezettségének színvonala, állapota, gondozottsága) a város és a város lakóinak kulturális színvonalát, a társadalom jóléti állapotát tükrözi. A tervezett beavatkozások indokoltságát az adja, hogy a folyamatban lévő, szigetszerű önkormányzati beruházások között kizárólag egy nagy volumenű projekt képes az egységet megteremteni, a fejlesztéseket az előre eltervezett logika mentén összekapcsolni. Így projektünk végeredményeként a régmúlt értékeinek részbeni helyreállításával visszaadjuk a polgári öntudatot megtestesítő belváros régi pompáját és közösség formáló, központi szerepét. Az egyedülálló "tér-lánc" szerkezet tudatos kihasználásával biztosítható lesz a gyalogos és kerékpáros forgalom számára, hogy bizonyos szempontból irányított módon érje el a város értékeit, így azok láthatóbbá, vonzóbbá és meghatározóbbá válhatnak. Ennek megfelelően az egyes helyszínek között a közösségi-pihenést valóban szolgáló közterületek kerülnek kialakításra. A fejlesztés részeként megvalósított forgalomcsökkentő intézkedésekkel és a kerékpárutak fejlesztésével nem csak a kor elvárásainak megfelelő alternatív közlekedési kapcsolat jön létre a belvárosi akciók között, hanem a városra jellemző nagy kerékpárforgalom biztonságosabbá tétele is elérhető, ezzel pedig növelhető a lakosság egészséges, aktív életmód iránti igénye. A projekt számos egymásra épülő elemet tartalmaz, így például: a belvárosi forgalomcsillapítás eredményeként növekvő gyalogos forgalom hatására a bevásárló utcában érintett üzlethelyiségek versenyhelyzete javul, amit tovább erősít az egységes, a járókelők figyelmét vonzó homlokzat kialakítása. A projekt megvalósítása egyaránt hozzájárul a szentesi lakosság identitás tudatának erősítéséhez és a belvárosi akcióterület gazdasági és turisztikai fejlődéséhez. A projekt kertében elvégzett fejlesztések fenntartása részben az önkormányzat részben a bevont partnerek felelősek. A felújítások során a karbantartási költségek csökkenek, az esetlegesen szükséges pótló beruházások tíz éven túl várhatók. A Bíróság homlokzat karbantartása alapvetően nem jelent sem többlet feladatot, sem többlet költséget. A felmerülő költségek között egyedül a kb. 5 évente szükséges homlokzattisztítást kell megemlíteni, amit mindkét szervezet saját működési költségeinek terhére vállal. A közterület tekintetében jelenleg is Szentes Város Önkormányzata látja el a zöldfelületek és burkolt felületek karbantartását. A megnövekedett zöldfelületek fenntartása ugyan többlet költséget jelent a városnak, figyelembe véve azt, hogy ez a terület a legkiemeltebb kategóriába tartozik. A szükséges forrásokat az önkormányzat éves költségvetésében különíti el, míg a költségek csökkentése érdekében pedig növeli parkgondozásba bevont közcélú foglalkoztatottak számát. A város céljai között szerepel az elindított önkéntes akciók meghonosítása Szentesen, így ezek a programok szintén hozzájárulnak a létrehozott eredmények hosszan tartó megóvásában.

286

A Fehér Ház portáljainak karbantartásáét az üzemeltetést végző szervezet, a Szentes Városi Szolgáltató Kft. felelős. Mivel az épület teljes karbantartást és szükséges pótlási munkáit ez a szervezet végzi, így a projekt eredményeinek fenntartása nem jelent többlet költséget az önkormányzatnak. A homlokzati felújítások esetében szintén csak a tisztán tartási feladatokat kell említeni a következő időszakban. Ezek ugyan többletköltséget jelentenek, de ennek finanszírozását a Kft. vállalja. A projekt keretében elvégzett energetikai korszerűsítések segítségével elért megtakarítások az üzleteket bérlő vállalkozásoknál jelentkeznek, ezáltal a projekt hozzájárul jövedelemtermelő képességük javításához. A projekt keretében elindított soft tevékenységek fenntartása elsősorban a közösségi tér fejlesztésben érintett szervezetek (Diákpincét működtető VEGA) feladata. Ennek érdekében az önkormányzat nagyobb hangsúlyt kíván fektetni a hasonló témájú projektek kidolgozására, illetve az ezek finanszírozását szolgáló, elsősorban TÁMOP és KEOP programok megismerésére. Így a tevékenységek finanszírozását általában 100%-os intenzitású támogatás segítségével tudják a partnerek, illetve az önkormányzat előteremteni. A jelen fejezet összegzése: az EATT ide vonatkozó megállapításai továbbra is helytállóak, az indikátorokat aktualizáltuk. Ennek indoka, hogy az EATT készítésekor a projekt időbeli ütemezése nem volt teljes mértékben meghatározható, ehhez a második fordulóban- az ATT elkészítése, véglegesítése volt szükséges, az egyes műszaki tartalmak pontosításával.

287

6.Kockázatok elemzése 6.1 A kockázatok korai felismerésének szükségessége A Szentes belvárosának szívében fekvő akcióterület megújítása komplex fejlesztési program, amely tervezése és megvalósítása során jelentkezhetnek olyan tényezők, amelyek a fejlesztés célját veszélyeztetik. A kockázatok egyrészt lehetnek az akcióterület, illetve a projektgazda, a döntéshozó szervezet adottságaiból fakadó belső kockázatok. Ezeken kívül léteznek a városfejlődési folyamatok természetéből (pl. a városi közlekedés jövőbeni jellege), vagy a projekt megvalósítására hatást gyakorló szervezetek adottságaiból, döntéseiből, lépéseiből következő külső kockázatok is. Az utóbbiak a projektgazda kompetenciáján kívül esnek, ezek esetében inkább csak a hatások mérséklése tervezhető. Az immanens kockázatok ezzel szemben a problémák időben történő diagnosztizálása esetén jórészt megoldhatók és a projekt végrehajtását veszélyeztető kedvezőtlen folyamatok ilyen módon kiküszöbölhetők. A koncepció-tervezés fázisában a belső kockázatok nagyobb része már láthatóvá válik, míg a külső kockázatok inkább csak a projektgenerálási fázisban vagy a kivitelezés után jelentkeznek. Az alábbiakban kifejtett kockázatok között sorrendiség nem állapítható meg, mindegyik kezelése magas szintű odafigyelést igényel, mert bármelyik kockázat bekövetkezése az egész projekt lényegét és értelmét meghiúsíthatja.

6.2 Külső kockázatok 1. Kockázat A változó makrogazdasági környezet kihatásai A hazai és a nemzetközi gazdasági tendenciák hirtelen változásai vagy romlása a program eredményességét korlátozhatják. Ilyenek lehetnek az infláció növekedésével kialakuló magasabb költségek, illetve a napjainkban tovagyűrűző nemzetközi hitelválság, ami az ingatlanfejlesztési elképzelések végrehajtását és a magánszféra szereplőinek bevonását megnehezítheti. Megoldási javaslat. A városfelújítási program ütemezésében tekintettel kell lenni a jelenlegi és a várható makrogazdasági tendenciákra. A pénzügyi terv alapos kidolgozása megtörtént. 2. Kockázat Forgalomnövekedés, parkolási gondok A városfejlesztési célú projektek hatására jelentősen megnövekedhet a gépjárműforgalom Szentes belvárosában, illetve annak környékén. A gazdasági élet dinamizálódása és a szállóvendégek nagy létszámban történő megjelenése gondokat okozhat a belvárosi közlekedésben és megnöveli a parkolási igényeket, valamint zavarhatja az alföldi városokra jellemző kerékpáros forgalmat is. Ez azzal fenyeget, hogy a megújított belvárosi zöldterületeken, tereken megjelennek az illegálisan, fizetés nélkül parkoló járművek, hasonlóan nagyobb városaink köztereihez.

288

Megoldási javaslat: a parkolási gondok kezelését a program céljaihoz illeszkedve kell kezelni. Továbbra is fent kell tartani a fizetőparkolás rendszerét, aminek eredményeként elsősorban a helyi lakosság és az áruszállítás használ belvárosi parkolóhelyeket. A szálloda környékén keletkező parkolási gondokat úgy kell megoldani, hogy az ne okozza zöldfelületek elvesztését (pl. mélygarázs). 3. Kockázat Gazdasági szereplők sikertelen bevonása, passzivitása Az akcióterületen tevékenykedő gazdasági szereplők sikertelen bevonása a projekt céljának meghiúsulását okozhatja. A vállalkozások passzivitása eredményeként a projekt nem fejti ki azt a multiplikátor hatást, aminek eredményeként nem dinamizálódik a belváros gazdaságitársadalmi élete. Megoldási javaslat: a projekt megvalósítása során tevőlegesen és ténylegesen be kell vonni a helybeli gazdasági szereplőket. A projektnek ehhez a kidolgozott megfelelő kiegészítő-típusú („soft”) (pl. marketing, közösségépítés, partnerség építés, stb.) akciókat ténylegesen működtetnie kell, illetve a gazdasági élet szereplőit kollaboratív módon kell bevonni a megvalósításba. 4. Kockázat A fejlesztések iránt ellenérdekelt helyi csoportok A fejlesztések előtt, a munka alatt, de a projekt befejezése után is színre léphetnek olyan helyi csoportok, amelyek vélt vagy valósnak tűnő indokból ellenérdekeltek a projekt megvalósításában (pl. zöld szervezetek, helyi műemlékvédők, belvárosi lakosok). Ezek a csoportok állampolgári jogaikkal élve zavarhatják, ill. hátráltathatják a futó munkákat. Megoldási javaslat: Az önkormányzat és a lakosság között határozott konszenzust kell kialakítani. A változatos kommunikációs eszközökkel, a legkülönbözőbb társadalmi csoportok támogatásának megszerzésével, részvételi lehetőségének megteremtésével, a különböző közösségi kezdeményezéseknek teret adva, a civil hálózat segítségével növelhető az érintett csoportok közötti bizalom, fokozható a fejlesztés iránt nyitott, aktív csoportok érdeklődése, és csökkenthető az ellenérdekelt csoportok hátráltató hatása. 5. Kockázat Jelentős árfelhajtó hatás A városfejlesztési célú beavatkozások eredményeként az akcióterületen lévő ingatlanárak, a szolgáltatások árai olyan mértékben megemelkedhetnek, hogy elérhetetlenné válnak a helyi társadalom számára. Ez hosszabb távon azt is eredményezheti, hogy a városközpont és a város többi részének társadalma elkülönül egymástól, ami jelentős konfliktusokat is okozhat. Megoldási javaslat: a projekt megvalósítása során fokozottan kell ügyelni a gazdasági szereplők teljes körű tájékoztatására. Tisztázni kell a helyi társadalom igényeit és elvárásait a város központjában működő, és a centrumot használó szereplők számára, valamint hangsúlyozni kell, hogy a fejlesztés a kívánt hatást nem éri el akkor, ha a helyi lakosság számára elérhetetlen árszínvonal alakul ki.

289

6. Kockázat Túlzott, a reálisnál gyorsabb és jelentősebb hatást remélő elvárások A program megvalósítása során korlátozó tényezőként jelenhetnek meg az érintett lakosság és a gazdasági élet részéről jelentkező, az akcióterület megújításának hatásaival összefüggő elvárások (pl. a városközpont és közvetetten az egész város fejlődésének jelentős felgyorsulása, a beavatkozás pozitív hatásait túlhangsúlyozó tévhitek. Az elvárások meghiúsulása a lakosság kiábrándulásához vezethet, ami veszélyeztetheti a városban más, közösség bevonásával zajló fejlesztés megvalósítását. Megoldási javaslat. Rendszeres, részletes tájékoztatás a lakosság számára a fejlesztési folyamatról; a fejlesztési folyamat időtávját, ütemezését és a várt hatásokat közérthetően be kell mutatni. A nyilvánosság, és a közösségi bevonás eszközei révén az érintettek jobban átláthatják a program céljait, menetét és ezáltal reálisabb képet alkothatnak a jövőről. 7. Kockázat A szálloda-rehabilitáció esetén jelentkező befektetői kockázati csoport. A Petőfi Szálló rehabilitációja az akcióterületi terv zászlóshajó projektje, az akcióterület legnagyobb beruházása. Az ilyen nagyszabású beavatkozásnak hazánkban vannak kellemetlen tapasztalatai, gondolhatunk itt például az elmúlt esztendőkben néhány nyugat-dunántúli városunkban be nem fejezett mélygarázs-építésre, jelentős károkat okozva ezzel a településeknek. A szállodai rekonstrukció esetén is kockázatot rejt magában az, hogy a befektetők alapos kiválasztására és megbízhatóságuk ellenőrzésére hazánkban szinte alig akad használható modell. Megoldási javaslat: a potenciális befektetői kör megkeresését a lehető legkorábban érdemes megkezdeni. Alapos előzetes mérlegelés után csak komoly referenciával és kellő tőkével rendelkező vállalkozásokat szabad megbízni a kivitelezés végrehajtásával. 8. kockázat: Környezeti kockázat A projekt eredményeként a megélénkülő gazdaság következtében megnövekvő gépjárműforgalom rontja a belváros környezeti minőségét. Növekszik a levegő- és a zajszennyezés, és új parkolási igények lépnek fel. A parkoló autók degradálják a zöldterületeket és a történelmi levegőt árasztó belváros turistacsalogató látványa fogyatékossá válhat. Ennek eredményeként csökkenhet a belvárosi korzók vonzereje a helyi lakosság és a gyalogos turisták számára. Megoldási javaslat: az előző kockázathoz hasonló. A környezeti kockázatokra a magvalósítás során kiemelt figyelmet kell fordítani. A tranzitforgalom figyelmét az elkerülési lehetőségekre időben fel kell hívni.

290

9. Kockázat. Elitista, nem a helyi lakosság érdekeit szolgáló városfejlesztés jön létre Mivel a legnagyobb magánberuházás az akcióterületen egy magas színvonalú szálloda létrehozása, joggal merülhet fel az, hogy a fejlesztés nem szolgálja a helyiek érdekeit. Ha a tervezett magas státuszú vendégkör igényeit a város nem tudja kielégíteni, akkor a turisták csak „aludni járnak” a szállodába, jelenlétük nem lesz tapasztalható a belvárosban, és nem fogja számottevően élénkíteni a város gazdaságát. Megoldási javaslat: a tervezés, kivitelezés során nagy hangsúlyt kell helyezni a rehabilitáció komplexitására. A szálloda megújításának során nagy szerepet kell kapnia a helyi vállalkozók és a lakosság bevonásának. Az önkormányzatnak támogatnia kell a magasabb színvonalú, de a helybéliek számára is széles körben elérhető szolgáltató funkciók megtelepedését.

291

74.számú táblázat Kockázatok elemzése. Külső kockázatok

Kockázat megnevezése

Valószínűség hetes skálán

Hatása a projekt céljaira hetes skálán

(1: leggyengébb (1: leggyengébb – 7: legerősebb) – 7: legerősebb)

A kockázat kezelésének módja

A projekt / tevékenység, amire a kockázat vonatkozik

A változó makrogazdasági környezet kihatásai

4

6

Fehér Ház, Ady Endre utca üzletAz ütemezésnél a gazdasági helyiségeinek megújítása, Petőfi ingadozások figyelembe Szálló rekonstrukciója, Civil vétele Központ kialakítása, képzési, foglalkoztatási program

A szálloda-rehabilitáció esetén jelentkező befektetői kockázati csoport

1

4

A potenciális befektetői kör gondos kiválasztása

Forgalomnövekedés, parkolási gondok

Környezeti kockázat

Elitista, nem a helyi lakosság érdekeit szolgáló városfejlesztés jön létre

3

1

2

3

Petőfi Szálló rekonstrukciója

A fizetőparkolás rendszerének fenntartása, a parkolási gondok Kossuth L. utca, Ady endre utca kezelése zöldfelület-veszteség és Petőfi S. utca beavatkozásai nélkül

3

A magvalósítás során kiemelt figyelmet kell fordítani rá, a Kossuth L. utca, Ady endre utca személygépkocsi-közlekedés és Petőfi S. utca beavatkozásai növekedését meg kell akadályozni

4

Nagy szerepet kell kapnia a helyi vállalkozók és a lakosság bevonásának, tekintettel kell lenni a helyi közösség igényeire

Teljes projekt

Teljes projekt

Teljes projekt

Jelentős árfelhajtó hatás

3

3

Tisztázni kell a helyi társadalom igényeit és elvárásait a város központjában működő és azt használó szereplők számára

A fejlesztések iránt ellenérdekelt helyi csoportok

1

4

Gondos előkészítés, széleskörű konszenzus létrehozása A kidolgozott megfelelő kiegészítő-típusú akciókat ténylegesen működtetni kell, illetve a gazdasági élet szereplőit kollaboratív módon kell bevonni a megvalósításba

Gazdasági szereplők sikertelen bevonása, passzivitása

3

5

Túlzott, a reálisnál gyorsabb és jelentősebb hatást remélő elvárások

3

3

Megfelelő tájékoztatás, nyilvánosság-munka

Ady Endre utca üzlethelyiségeinek megújítása, Petőfi Szálló rekonstrukciója

Teljes projekt

292

6.3 Belső kockázatok 1. Kockázat A politikai és a gazdasági érdekek diszharmóniája Az akcióterület megújításának legmarkánsabb elemei, így a Petőfi Szálló megújítása körül a politikai és a gazdasági érdekek egymásnak feszülnek Megoldási javaslat. A projekt megvalósítása politikai ciklusokon átívelő, közép- és hosszú távú várospolitikát igényel. A tervezési-megvalósítási folyamat megfelelő átláthatósága, nyilvánossága és szakmailag magas színvonala esetén a program minden politikai szereplőnek vállalhatóvá válik. A projekt megvalósítása minden szereplőnek érdeke, és erre alapozva könnyebben alakítható ki egyezség a nehezebb kérdésekben is. 2. Kockázat A menedzsmentben felmerülő problémák A projekt megvalósítása során az akcióterületi menedzsmentben jelentős működési zavarok léphetnek fel személyi okokból (pl. szakemberhiány, személycserék stb.), de a menedzsment belső szervezetlensége, gyengesége is hátráltatja az eredményes végrehajtást. Megoldási javaslat. A projekt menedzsmentjébe csak a legalkalmasabb embereknek szabad bekerülnie. A belső struktúra és szisztéma kialakításának előzetesen meg kell történnie. Az ellenőrzési rendszer szavatolni fogja a feladatok megfelelő színvonalú teljesítését. 3. Kockázat A kivitelezést módosító műszaki, régészeti, műemlékvédelem-jellegű problémák A térfelújítás felszíni kivitelezési munkálatai során az alapos előkészítő, felmérő munka ellenére felmerülhetnek olyan problémák (pl. a vezetékes infrastruktúra problémái, esetleges régészeti munkálatok elhúzódása, műemlékvédelem), amelyek az előre programozott felújítási munkálatokban időbeli/ténybeli módosulást eredményeznek. Megoldási javaslat. A tervek számolnak az előre nem várt jelenségekkel, és a költségvetés is lehetővé teszi az ilyen helyzetek esetén alkalmazandó átütemezést, illetve több megvalósítási tervet kell kidolgozni a kritikusnak tartható helyzetekre. 4. Kockázat Pénzügyi többletterhet jelentő problémák Ilyen lehet pl. a belvízveszély, valamint nem várt földtani hatások (pl. homokfolyás) jelentkezése. Megoldási javaslat. Különös alapossággal kell eljárni a résztvevő partnerekkel kötendő szerződésben a nem várt költségnövelő beruházások esetében, a potenciális veszélyforrásokat fel kell tárni és a beruházókkal meg kell vitatni.

293

5. Kockázat Későbbi ütemek megvalósulása a beláthatatlan jövőbe tolódhat Az ütemekre bontás miatt a projekt befejezése elhúzódhat, ez veszélyezteti a fejlesztési elképzelések megvalósulását és a szinergiákon alapuló fejlődést. Megoldási javaslat. A stratégiai tervezés és programozás tökéletesítése, befejezése megfelelő, végrehajtható ütemezéssel számol. A kockázatcsökkentés fontos eleme egy középtávú gazdasági program kidolgozása, amelyben az önkormányzat 2015-ig rögzíti a programra költhető költségvetési forrásokat. 75.számú táblázat Kockázatok elemzése. Belső kockázatok

Kockázat megnevezése

A politikai és a gazdasági érdekek diszharmóniája

A menedzsmentben felmerülő problémák

A kivitelezést módosító műszaki, régészeti, műemlékvédelem-jellegű problémák

Pénzügyi többletterhet jelentő problémák

Az ütemekre bontás miatt a későbbi ütem megvalósulása a beláthatatlan jövőbe tolódhat

Hatása a projekt céljaira A projekt / tevékenység, hetes skálán A kockázat kezelésének amire a kockázat módja (1: leggyengébb – vonatkozik (1: leggyengébb 7: legerősebb) – 7: legerősebb) Valószínűség hetes skálán

3

2

1

3

3

6

A tervezésimegvalósítási folyamat megfelelő átláthatósága, nyilvánossága és szakmailag magas színvonala, az előnyök tudatosítása

Teljes projekt

6

Legalkalmasabb emberek kiválasztása, monitoring, szervezeti rend rögzítése

Városfejlesztő társaság

4

A tervek számolnak az előre nem várt jelenségekkel, és a Közterület-fejlesztési és költségvetés is lehetővé épület-felújítási teszi az ilyen helyzetek beavatkozások esetén alkalmazandó átütemezést

6

Különös alapossággal kell eljárni a résztvevő partnerekkel kötendő szerződésben a nem várt költségnövelő beruházások esetében, a potenciális veszélyforrásokat fel kell tárni és a beruházókkal meg kell vitatni

5

A stratégiai tervezés és programozás tökéletesítése, befejezése megfelelő, végrehajtható ütemezéssel számol

Konzorciális keretek között megvalósuló beavatkozások

IVS, ATT

294

76. számú táblázat Tevékenységek ütemezése A tevékenységek ütemezése

Már rendelkezésre áll

2010

2011

2012

2013

1. 2. 3. 4. 1. 2. 3. 4. 1. 2. 3. 4. 1. 2. 3. 4. Előkészítés IVS, ATT

IVS

Műszaki tervek Tanulmányok, felmérések, üzleti terv Feltételes közbeszerzés Végrehajtás A projekt egészének megvalósításához szorosan kapcsolódó szolgáltatások Projketmenedzsment Gazdasági funkció Fehérház üzletportál felújítása és belső udvar rendezése Ady Endre utca 1-3 számú ingatlanok homlokzat és portálfelújítása

Vállalkozói Központ korszerűsítése

Közösségi funkció Tokácsli (Városi) Galéria felújítása Diákpince felújítása, akadálymentesítése Városi funkció Kurca-híd felújítása és bővítése gyalogos forgalom számára

Kossuth Lajos utca díszkivilágítás kialakítása a Kurcától a Horváth M. utcáig, körforgalom megépítése

Horváth Mihály utca járda építése Közgé kert felújítása Petőfi Sándor utca átalakítása a Kossuth utcától a Szabadság térig

295

Szabadság tér - autóbusz pályaudvar nem fedett kerékpártárolók kialakítása Ady Endre utca - bevásárló utca, Fehérház előtti tér rendezése Evangélikus templom körüli terület kertépítészete Szent Miklós templom környezetének rendezése Közszféra funkció Szentes Városi Bíróság és Ügyészség tető- és homlokzat felújítása

Civil Tv korszerűsítése, felújítása Kiegészítő ("soft") elemek (ESZA típusú) Képzési foglalkoztatási programok Kiegészítő ("soft") elemek (ERFA típusú)

Kulturális és szabadidős rendezvények, városmarketing akciók

Az EATT-hez képest a közbeszerzési eljárások lebonyolítását az út és járdaépítések esetében, valamint a Kurca híd kivitelezése kapcsán 2011-ben tervezzük megvalósítani. Ennek okán a fenti táblázat adatait frissítettük. Az időbeni változtatás indoka az, hogy a Petőfi Szálló beruházása 2012. év tavaszára befejeződik, a Szálló vendégeket kíván fogadni. A Szálló működését elősegítendő, ezen beruházásokat korábban szeretnénk megvalósítani. A jelen fejezet összegzése: az EATT ide vonatkozó megállapításai továbbra is helytállóak. A dokumentáció felülvizsgálatakor az EATT-ben szereplő adatokat, ütemezéseket a rendelkezésünkre álló legfrissebb adatokkal frissítettük. Egyéb változtatás nem történt.

296

7. Az akcióterületi terv elkészítése és végrehajtása során lezajlott partnerségi egyeztetések 7.1 Egyeztetések, tájékoztató fórumok A projekt kommunikációs tevékenységeit előre megtervezett lépésekben hajtjuk végre az ÚMFT arculati kézikönyve alapján. Célunk, hogy az érintett lakosság, vállalkozások és egyéb szervezetek folyamatosan tájékoztatást kapjanak a projekt előrehaladásáról ezzel segítve bevonásukat. A beruházás előkészítését követően, amennyiben az első forduló eredményesnek bizonyul, a célcsoportok tájékoztatása valamennyi kommunikációs csatornán keresztül elindul. Külön hangsúlyt fordítunk a sajtóra, mind az írott, mind pedig az audiovizuális médiákra. Ünnepélyes projekt nyitórendezvényt tervezünk sajtótájékoztatóval egybekötve, ahová a helyi, megyei és országos médiumokat is meg kívánjuk hívni, természetesen a támogatók jelenlétében. A sajtómegjelenéseket és sajtórendezvényeket dokumentáljuk, a kommunikációs tevékenység hatékonyságát mérjük. Ezt követően a projektfejlesztési időszakban a lakosságot, az érintett vállalkozásokat folyamatosan tájékoztatni kívánjuk az egyes fizikai beavatkozások megkezdése előtt a projekt előrehaladásáról, illetve hozzászólási lehetőséget biztosítunk a célcsoportok számára. A kommunikációs tevékenység végrehajtója első sorban a városfejlesztési társaság lesz, aki koordinálja a tevékenységeket és az operatív ügyviteli feladatokat ellátja. A projekt helyszínein létesítményenként A, illetve B típusú hirdető és D típusú emlékeztető táblákat helyezünk el. A város hivatalos honlapján a támogatásról és a megvalósulás állapotáról folyamatos képi és szöveges dokumentációval kívánjuk az érintetteket és az érdeklődőket tájékoztatni. A beruházások időbeli, műszaki és pénzügyi koordinációja végett a partnerekkel, érintettekkel folyamatos egyeztetéseket kívánunk végrehajtani. A városmarketing tevékenységünket a kommunikációs tevékenységünkkel párhuzamosan kívánjuk végrehajtani, a rendelkezésünkre álló valamennyi marketingeszköz használatával Szentes Város Önkormányzata a tervezés és a megvalósítás során is törekszik a városrehabilitációs programban biztosítani a helyiek, a társadalmi szervezetek és a magán szféra képviselőinek részvételét.

297

Lezajlott egyeztetések és fórumok: 1. 2009.01.08. IVS – EATT vállalkozói fórum

Városháza

2. 2009.02.18 . IVS – EATT lakossági fórum

Városháza

3. 2009.09.02. EATT vállalkozói fórum

Vállalkozói Központ („Fehérház”)


Vállalkozói Központ („Fehérház”)

5. 2009.10.13. Lakossági fórum

Városháza


Dr. Papp L. Városi Sportcsarnok

7. 2009.11.11. Civil műhelymunka

Felsőpárti Ref. Köz. Ház

8. 2009.11.12 . TIT műhelymunka

Műhelymunka és Ifjúsági Ház

9. 2009.11.12. Civil fórum diákjoknak és szülőknek

Koszta József Általános Iskola

10. 2009.11.13. Városi Civil Fórum

Helyőrségi (Tiszti) Klub

11. 2009.12.02. EATT vállalkozói megbeszélés

Helyőrségi (Tiszti) Klub

12. 2010.07.15 Vállalkozói egyeztetés








16. 2011.02.02. Civil fórum

Városháza

Az előkészítés, tervezés során több nyilvánosságot célzó intézkedésre került sor. 2009. január 8-án Szentes Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatala Kistanácskozó termében IVSfórumon vettek részt az önkormányzat vezetői és az akcióterületen belül telephellyel rendelkező vállalkozások képviselői. A résztvevők oldaláról elhangzott észrevételeket, javaslatokat, kéréseket az önkormányzat kiértékelte, és részben a pályázati projekt elemeibe, részben a következő ütemek beavatkozásaiba beépítette őket. Szentes város önkormányzata 2009. szeptember 2-án 17.00 órakor és 2009. szeptember 21-én 18.00 órakor az Integrált Városfejlesztési Stratégia kapcsán a Kossuth tér 5. szám alatti Fehér Házban tartott lakossági fórumot. Mindhárom fórum lényeges tapasztalata volt, hogy a helyi vállalkozók a későbbiekben is számítanak a folyamatos tájékoztatásra és nyitottak az aktív szerepvállalásra, akár felújításról, akár szoft ügyekről van szó (forgalomszervezés, stb.). Ezen felül Szentes város honlapján tette hozzáférhetővé az önkormányzat az városrehabilitációs programmal kapcsolatos egyeztetési dokumentumokat. A helyi sajtóban folyamatosan tájékoztatta az önkormányzat a helyieket a fejlesztések aktuális állásáról. A partnerek bevonása, a projekt széles partnerség keretében történő megvalósítása az önkormányzat által koordinált városmegújítás fontos eleme. Ehhez járul hozzá többek között, hogy a pályázati projekt konzorciumi együttműködés keretében valósul meg. Másrészt a pályázati program számos eleme intézményesíti a partneri együttműködést, az önkormányzat ezzel arra törekszik, hogy a helyi társadalom legkülönbözőbb szereplőinek részvételi lehetőségét biztosítsa. A partnerség egyik területe a helyi gazdaságfejlesztés érdekében bontakozik ki, annak érdekében, hogy a belvárost érintő rehabilitációs program eredményeként a városközpont

298

képes legyen felvenni a versenyt a bevásárló központokkal, ellensúlyozzák azok elszívó hatását. A széles együttműködésben megvalósuló 2009. évi rendezvények is azt a célt A civil szervezetek és egyének nagy kíváncsisággal, érdeklődéssel fogadták a lehetőséget, amelynek újszerű módja nagy tetszést aratott. Fontos volt számukra, hogy a város főépítésze is részt vett a legtöbb alkalmon, így kérdéseikkel, észrevételeikkel konkrétan hozzá fordulhattak. A városlakóknak van véleményük, és ezt szeretik is megosztani a tervezőkkel, döntéshozókkal, de nem mindig ismerik ennek a legjobb módját. Az, hogy (jelen esetben) az IVS és a belváros akcióterületi terve a „helyükbe ment”, könnyebbé tette számukra, hogy foglalkozzanak a közös ügyekkel. Összességében a következő megállapítások adódtak:  A belváros infrastrukturális ellátottsága kiemelkedően jó, összehasonlítva más városrészekkel. Azonban a más városrészekben élők számára is nagyon fontos szempont, hogy a belváros, amelyben nagyon sok funkció sűrűsödik össze, szép, és jól használható legyen. Szentesen sikk a belvárosban lakni is. Szeretik a városban, hogy csendes, zöld és szépek az épületek.  Ugyanakkor azt is fontosnak tartják, hogy más városrészekben is induljanak fejlesztések, amelyek megkönnyítik azok életét, akik idősek, betegek, nehezebben mozognak és mozdulnak állandó lakókörnyezetükből, ill. elősegítik a gyerekek, fiatalok biztonságát.  Nagyon fontos szempont a közlekedés (autós és kerékpáros egyaránt), a kerékpárúthálózat fejlesztése mindenütt a prioritások között merült fel.  Az utak egyirányúsítása vegyes érzelmeket váltott ki: tetszik, mert csökken a belváros forgalma és tisztább lesz a levegője, de nem tetszik, mert nehezebb lesz autóval átjárni a várost és sokkal nehezebb lesz parkolni a belvárosban.  A Petőfi Szálló és a Fehér Ház meghatározó városképi objektumok, mindenkit foglalkoztat a sorsuk.  A „Közgé-kert” helyén nem szeretnének épületet, minél kevésbé csökkenjen a zöldterület a városban. E fejezet összefoglalása: az EATT-hez képest az ATT-ben változtatás nem volt indokolt.

299

8.Pénzügyi terv 8.1. A Projekt elszámolható költségei tevékenységek szerint 77.számú táblázat A Projekt elszámolható költségei tevékenységek szerint Tevékenységek megnevezése

Nettó költség (Ft)

1.

Le nem vonható ÁFA (Ft)

Elszámolható költség (Ft)

Támogatás

Önrész

(Ft)

(Ft)

TámogatásBelső arány intenzitás (%) (%)

Előkészítés

1.1. Tervezés, engedélyeztetés 2. Végrehajtás

55 417 000

13 704 250

69 121 250

54 533 175

14 588 075

78,895

7,666

11024 000

2 756 000

13 780 000

10 220 218

3 559 782

74,167

1,528

10 866 400

2 716 000

13 583 000

10 786 378

2 796 622

79,411

1,506

28 860 000

7 215 000

36 075 000

30 663 750

5 411 250

85,000

4,001

106 167 400

26 391 850

132 559 250

106 203 521

26 355 729

80,118

14,702

8 629 893

2 157 473

10 787 366

9 169 261

1 618 105

85,000

1,196

14 724 782

3 681 196

18 405 978

15 645 081

2 760 897

85,000

2,041

Közösségi funkció összesen

23 354 675

5 838 669

29 193 344

24 814 342

4 379 002

85,000

3,238

Városi funkciót erősítő 4.1. Kurca-híd felújítása és bővítése a gyalogos forgalom számára

33 333 980

8 333 495

41 667 475

35 417 354

6 250 121

85,000

4,621

2.1. Projektmegvalósításhoz kapcsolódó szakmai szolg. 2.2. Projektmegvalósításhoz kapcsolódó egyéb szolg. 2.3. Projektmenedzsment Végrehajtás és előkészítés összesen Közösségi funkciót erősítő beavatkozások 3.1. Tokácsli (Városi) Galéria korszerűsítése 3.2. Diákpince felújítása, akadálymentesítése 3.

4.

4.2. Kossuth Lajos utca közvilágítás korszerűsítés, Kurcától a Horváth M. utcáig, körforgalom megépítése 4.3. Horváth Mihály utca járda építése 4.4. Közgé kert felújítása 4.5. Petőfi Sándor utca átalakítása a Kossuth utcától a Szabadság térig 4.6. Szabadság tér - autóbusz pályaudvar nem fedett kerékpártárolók kialakítása 4.7. Ady Endre utca - bevásárló utca kialakítása, Fehérház előtti tér rendezése 4.8. Evangélikus templom körüli terület kertépítészete 4.9. Szent Miklós templom környezetének rendezése Városi funkció összesen 5.

18 294 195 292 881 3 406 078

91 470 975 1 464 405 17 030 392

77 750 328 1 244 744 14 475 834

13 720 647 219 661 2 554 558

85,000 85,000 85,000

10,145 0,162 1,889

60 221 518

15 055 379

75 276 897

63 203 235

12 073 662

83,961

8,349

4 034 618

1 008 655

5 043 273

4 286 782

756 491

85,000

0,559

93 151 401

23 287 851

116 439 252

96 461 769

19 977 483

82,843

12,914

8 959 468

2 239 868

11 199 336

9 519 436

1 679 900

85,000

1,242

13 471 488

3 367 872

16 839 360

14 313 456

2 525 904

85,000

1,868

301 145 093

75 286 272

376 431 365

316 672 939

59 758 426

84,125

41,750

119 954 277

28 901 319

148 855 596

74 427 798

74 427 798

50,000

16,509

18 511 040

2 492 104

21 003 144

10 501 572

10 501 570

50,000

2,329

14 453 482

3 613 370

18 066 852

9 033 426

9 033 426

50,000

2,004

152 918 799

35 006 793

187 925 592

93 962 796

93 962 794

50,000

20,843

73 281 133 11 046 662

18 320 283 2 761 666

91 601 416 13 808 328

77 861 204 11 737 079

13 740 212 2 071 249

85,000 85,000

10,159 1,531

Gazdasági funkciót erősítő

5.1. Fehérház üzleti portál felújítása és belső udvar rendezése 5.2. Ady Endre utca 1-3 számú ingatlanok homlokzat és portál felújítása 5.3. Vállalkozói Központ korszerűsítése, felújítása Gazdasági funkció összesen 6.

73 176 780 1 171 524 13 624 314

Közszféra funkciót erősítő

6.1. Szentes Városi Bíróság és Ügyészség épületének tető- és homlokzat felújítása 6.2. Civil TV korszerűsítése, felújítása

Közszféra funkció összesen 7.

21 081 949

105 409 744

89 598 282

15 811 461

85,000

11,691

20 000 000

5 000 000

25 000 000

21 250 000

3 750 000

85,000

2,773

36 096 000

9 024 000

45 120 000

38 352 000

6 768 000

85,000

5,00

724 009 760

177 629 535

901 639 295

690 853 882

210 785 413

76,622

100,000

Önmagában nem támogatható (kiegészítő) tevékenységek

7.1. "SOFT" elemek összesen 8.

84 327 795

Tartalék

MINDÖSSZESEN:

A projektjavaslat költségvetésén belül az ERFA jellegű kiadások aránya 97,2 %-ot tesz ki, az ESZA-típusú kiadások aránya 2,8%. A költségeken belül legjelentősebb a települési környezetmegújítását célzó beavatkozások aránya, amely jóval meghaladja a teljes költségvetés felét, hiszen 65,95%-ot tesz ki. A tevékenységek funkció szerinti belső költségaránya tekintetében megállapítható, hogy a legjelentősebb tételt, a költségek 38,68%-át lekötve a városképi funkciót erősítő épületfelújítási és közterület-rehabilitációs elemeket tartalmazó projektcsoport jelenti. Az előkészítési költségek - a pályázathoz szükséges engedélyezési és kiviteli tervek, tanulmányok (IVS és ATT), és engedélyek előállításához kapcsolódó díjtételek közel 7%-át teszik ki a költségvetésnek. Előkészítéshez kapcsolódó költségek: Az előkészítési költségek - a pályázathoz szükséges engedélyezési és kiviteli tervek, tanulmányok (IVS és ATT), és engedélyek előállításához kapcsolódó díjtételek 8%-át teszik ki a költségvetésnek. 78.számú táblázat Engedélyezési vagy kiviteli tervdokumentáció

Engedély


X

X

Diákpince felőjítása, akadálymentesítése

X

X

Kurca-híd rekonstrukciója

X

X

Kossuth Lajos utca közvilágítás korszerűsítés, körforgalom megépítése

X

X

Horváth Mihály utca járda építése

X

Közgé kert felújítása

X

X


X

X

Szabadság tér - autóbusz-pályaudvar nem fedett kerékpártárolók kialakítása

X

Ady Endre utca - bevásárlú utca kialakítása, Fehérház előtti tér rendezése

X


X


X

X

X

X

Ady Endre utca 1-3. portál- és homlokzat felújítása

X

X

Vállalkozói központ korszerűsítése és felújítása

X

X


X

X

Civil Tv korszerűsítése, felújítása

X

X

Projektelem


X

Kulturális és szabadidős közösségi rendezvények, városmarketing akciók Képzési, foglalkoztatási program

303

A környezetmegújítási célú, városképi, gazdasági és közszféra funkciót erősítő beruházási típusú tevékenységek költségvetési főösszegei az elkészült engedélyezési és kiviteli tervek tételes, és árazott költségvetésein alapulnak. A táblázatban szereplő terveket közbeszerzési eljárás keretében kiválasztott tervezők készítették el. Megvalósításhoz kapcsolódó költségek: A végrehajtás a Városfejlesztési Társaság projektmenedzseri tevékenységéhez kapcsolódóan, a pályázati útmutató előírásai szerint 1 fő projektmenedzser, mivel a projekt hatósági engedély köteles építést, és felújítást is tartalmaz, ezért 1 fő műszaki munkatárs, 1 fő pénzügyes munkatárs költségeit, valamint 1 fő közbeszerzési referens (pl. bérköltség, útiköltség, szállás, napidíj) tartalmazza, a teljes költségvetés 4 %-át teszi ki. A pályázati projekt konzorciumi együttműködés keretében valósul meg. A fenti táblázat 5.1. 5.2. és 6.1. valamint 6.2. pontjaiban felsorolt projektelemek önrészét a konzorciumi partnerek hozzájárulása egészíti ki. A konzorciális partnerek projektelemeinek összköltsége 134.096.120,-Ft, amely 14,87 %-a a teljes költségvetésnek. A partnerek hozzájárulása a projekt önrészének 12,86 %-át teszik ki, azaz ekkora közvetlen külső forrás bevonását jelenti.

79.számú táblázat A pályázat költségvetésének bevételei, partnerek hozzájárulása Megnevezés

Összeg HUF

A pályázatot benyújtó szervezet és partnereinek pénzügyi hozzájárulása (partnerenként és forrásonként - sajátforrás, hitel stb.)

210 785 413

Főkedvezményezett pénzügyi hozzájárulása

183 671 387

Saját forrás

Az összes (pénzügyi) hozzájárulás %-ában 23,38 %

183 671 387

Egyéb Partneri hozzájárulások összesen Saját forrás

27 114 026 27 114 026

Egyéb Partner 1: Csongrád Megyei Bíróság Saját forrás

15 043 337 15 043 337

Egyéb Partner 2: Hunor-Coop Zrt Saját forrás

745 000 745 000

Egyéb Partner 3: Jövőnkért Alapfokú Művészetoktatási Nonprofit Közhasznú Kft.

536 442

304

Saját forrás

536 442

Egyéb Partner 4: MÉKER Textilház Bt. Saját forrás

594 000 594 000

Egyéb Partner 5: M.I.T Hungária Kft. Saját forrás

3 614 103 3 614 103

Egyéb Partner 6: Szegváriak Szegvárért Közösségfejlesztők Egyesülete Saját forrás

2 071 249 2 071 249

Egyéb Partner 7: Bartha László József ev. Saját forrás

657 212 657 212

Egyéb Partner 8: Félegyházi Török János ev. Saját forrás

835 500 835 500

Egyéb Partner9: Hajós Jánosné ev. Saját forrás

1 484 913 1 484 913

Egyéb Partner 10: Török Józsefné ev. Saját forrás

1 532 270 1 532 270

Egyéb Igényelt támogatás Partner 1: Csongrád Megyei Bíróság

690 853 882 85 245 579

Partner 2: Hunor-Coop Zrt.

745 000

Partner 3: Jövőnkért Alapfokú Művészetoktatási Nonprofit Közhasznú Kft.

536 442

Partner 4: MÉKER Textilház Bt.

594 000

Partner 5: M.I.T. Hungária Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Partner 6: Szegváriak Szegvárért Közösségfejlesztők Egyesülete

76,62 %

3 614 103 11 737 079

Partner 7: Bartha László József ev.

657 211

Partner 8: Félegyházi Török János ev.

835 500

305

Partner 9: Hajós Jánosné ev.

1 484 911

Partner 10: Török Józsefné ev.

1 532 269

Főkedvezményezett: Szentes Város Önkormányzat

584 235 785

Projekt forrásai összesen

901 639 295

100,00%

A pályázatot benyújtó szervezet és partnereinek pénzügyi hozzájárulása (partnerenként és forrásonként: sajátforrás, hitel, stb.)

210 785 413

76,62%

Igényelt támogatás

690 853 882

23,38 %

Projekt forrásai összesen

901 639 295

100,00%

Szentes Város Önkormányzata a saját forrást hitelfelvétel és kötvénykibocsátás nélkül biztosítja.

8.2. A projekt költségeinek belső aránya és a támogatás intenzitása 80.számú táblázat A projekt költségeinek belső aránya és a támogatás intenzitása

Költségtípus Projekt előkészítési költségeinek aránya Ingatlanvásárlás költségeinek aránya Komplex terület előkészítési munkák költségeinek belső aránya Közterület-rehabilitációra vonatkozó költségek aránya Általános költségek aránya Projekt menedzsment költségek aránya Tatalék aránya Műszaki ellenőr költségének aránya Külön könyvvizsgálat költéségnek aránya Jogi szolgáltatások költségének aránya Nyilvánosság biztosításának költsége Tervellenőr költsége Közművek fejlesztése Közszféra funkcióba tartozó tevékenységek költsége ESZA-típusú (szoft) tevékenységek költségeinek összege

Útmutató szerinti max. belső arány 18% 10% 30% 60% 0,5% 4% 5% 1,5% 0,5% 0,5% 1% 0,5% 10% 30%

Pályázat tevékenységeihez tartozó költségek belső aránya 7,67 % 0,00 % 0,00 % 41,19 % 0,00 % 4,00 % 5,00 % 1,50 % 0,50 % 0,00 % 1,00 % 0,47 % 3,48 % 12,65 % 25 000 000

306

8.3. A projekt költségeinek ütemezése 81.számú. táblázat A projekt költségeinek ütemezése

2011.II.f.év. ütemezett kifizetési kérelem kapcsán elszámolandó költségek

2012.I.f.év. ütemezett kifizetési kérelem kapcsán elszámolandó költségek

2012.II.f.év. ütemezett kifizetési kérelem kapcsán elszámolandó költségek

Összesen Ft

1. Előkészítés 1. 1. tervezés, engedélyeztetés

61 621 250

7 500 000

0

69 121 250

2. Végrehajtás 2. 1.

projektmegvalósításhoz kapcsolódó szakmai szolg.

6 750 000

2 500 000

4 530 000

13 780 000

2. 2.

projektmegvalósításhoz kapcsolódó egyéb szolg.

3 000 000

3 000 000

7 583 000

13 583 000

11 075 000

12 500 000

12 500 000

36 075 000

82 446 250

25 500 000

24 613 000

132 559 250

0

0

10 787 366

10 787 366

0

0

18 405 978

18 405 978

0

0

29 193 344

29 193 344

41 667 475

0

0

41 667 475

60 135 975

31 335 000

0

91 470 975

0

0

1 464 405

1 464 405

0

0

17 030 392

17 030 392

75 276 897

0

0

75 276 897

0

0

5 043 273

5 043 273

58 219 626

58 219 626

0

0

11 199 336

11 199 336

0

0

16 839 360

16 839 360

235 299 973

89 554 626

51 576 766

376 431 365

2. 3. projekt management Végrehajtás és előkészítés összesen Közösségi funkciót erősítő 3. beavatkozások Tokácsli (Városi) Galéria 3. 1. felújítása Diákpince felőjítása, 3. 4. akadálymentesítése Közösségi funkció összesen 4. Városi funkciót erősítő 4. 1. Kurca-híd rekonstrukciója Kossuth Lajos utca 4. 2. közvilágítás korszerűsítés, körforgalom megépítése Horváth Mihály utca járda 4. 3. építése 4. 4. Közgé kert felújítása Petőfi Sándor utca átalakítása a 4. 5. Kossuth utcától a Szabadság térig Szabadság tér - autóbusz4. 6. pályaudvar nem fedett kerékpártárolók kialakítása Ady Endre utca - bevásárlú 4. 7. utca kialakítása, Fehérház előtti tér rendezése Evangélikus templom körüli 4. 8. terület kertépítészete Szent Miklós templom 4. 9. környezetének rendezése Városi funkció összesen

116 439 252

5. Gazdasági funkciót erősítő

307

5. 1.


0

0

148 855 596

148 855 596

5. 2.

Ady Endre utca 1-3. portál- és homlokzat felújítása

0

0

21 003 144

21 003 144

0

0

18 066 852

18 066 852

0

0

187 925 592

187 925 592

0

45 800 000

45 801 416

91 601 416

0

13 808 328

13 808 328

45 800 000

59 609 744

105 409 744

11 500 000

10 000 000

21 500 000

0

3 500 000

3 500 000

0

11 500 000

13 500 000

25 000 000

0

22 560 000

22 560 000

45 120 000

317 746 223

194 914 626

388 978 446

901 639 295

Vállalkozói központ 5. 3. korszerűsítése és felújítása Gazdasági funkció összesen 6. Közszféra funkciót erősítő Szentes Városi Bíróság és 6. 1. Ügyészség épületének tető- és homlokzat felújítása Civil Tv korszerűsítése, 6. 2. felújítása Közszféra funkció összesen Önmagában nem 7. támogatható, szoft programok Kulturális és szabadidős 7. 1. közösségi rendezvények, városmarketing akciók Képzési, foglalkoztatási 7. 2. program Szoft összesen 8. Tartalék összege ( 5%) Összesen

0

308

8.4.Költségek számviteli kategóriák szerint 82.számú táblázat Költségek számviteli kategóriák szerint Tevékenységek-költségkategóriák

(Ft)

11. IMMATERIÁLIS JAVAK 111. Alapítás-átszervezés aktivált értéke 112. Kísérleti fejlesztés aktivált értéke 113. Vagyoni értékű jogok 114. Szellemi termékek

40 371 250

TÁRGYI ESZKÖZÖK 12. INGATLANOK ÉS KAPCSOLÓDÓ VAGYONI ÉRTÉKŰ JOGOK 121. Földterület, termőföld 122. Telek, telkesítés 123. Épületek, épületrészek, tulajdoni hányadok

685 015 606

124. Egyéb építmények 125. Üzemkörön kívüli ingatlanok, épületek 126. Ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok 13. MŰSZAKI BERENDEZÉSEK, GÉPEK, JÁRMŰVEK 131. Termelő gépek, berendezések, szerszámok, gyártóeszközök 132. Termelésben közvetlenül résztvevő járművek 14. EGYÉB BERENDEZÉSEK, FELSZERELÉSEK, JÁRMŰVEK 141. Üzemi (üzleti) gépek, berendezések, felszerelések 142. Egyéb járművek 143. Irodai, igazgatási berendezések és felszerelések 144. Üzemkörön kívüli berendezések, felszerelések, járművek

13 944 439

RÁFORDÍTÁSOK 51. ANYAGKÖLTSÉG 511. Vásárolt anyagok költségei 513. Egyéb anyagköltség 519. Anyagköltség megtérülés 52. IGÉNYBE VETT SZOLGÁLTATÁSOK KÖLTSÉGEI 521. Szállítás-rakodás, raktározás költségei 522. Bérleti díjak 523. Karbantartási költségek 524. Hirdetés, reklám, propaganda költségek

9 050 000

525. Oktatás és továbbképzés költségei 526. Utazási és kiküldetési költségek (napidíj nélkül) 529. Egyéb igénybe vett szolgáltatások költségei

108 138 000

53. EGYÉB SZOLGÁLTATÁSOK KÖLTSÉGEI 531. Hatósági igazgatási, szolgáltatási díjak, illetékek 532. Pénzügyi, befektetési szolgáltatási díjak 533. Biztosítási díj

309

534. Költségként elszámolandó adók, járulékok, termékdíj 539. Különféle egyéb költségek 54. BÉRKÖLTSÉG 55. SZEMÉLYI JELLEGŰ EGYÉB KIFIZETÉSEK 551. Munkavállalóknak, tagoknak fizetett személyi jellegű kifizetések 552. Jóléti és kulturális költségek 559. Egyéb személyi jellegű kifizetések 56. BÉRJÁRULÉKOK 561. Nyugdíjbiztosítási és egészségbiztosítási járulék 562. Egészségügyi hozzájárulás 563. Munkaadói járulék 564. Szakképzési hozzájárulás 569. Egyéb bérjárulék EGYÉB RÁFORDÍTÁSOK ÉRTÉKCSÖKKENÉS 87 PÉNZÜGYI MŰVELETEK RÁFORDÍTÁSAI ÖSSZESEN TARTALÉK

45 120 000

MINDÖSSZESEN

901 639 295

8.5. A Projekt finanszírozása (Cash-flow) 83.számú táblázat A Projekt finanszírozása (Cash-flow) Cash-flow Kiadás összesen Bevételek Önkormányzati (konzorciumi) önrész Önkormányzati előleg Támogatás lehívása Bevételek összesen Egyenleg

2010.

2011.

2012.

II. félév 33 131 250 Ft

I. félév II. félév I. félév 17 240 000 Ft 267 374 973 Ft 194 914 626 Ft

Összesen: II. félév 388 978 446 Ft 901 639 295 Ft

33 131 250 Ft

17 240 000 Ft

160 414 163 Ft 241 798 859 Ft

241 798 859 Ft

25 576 114 Ft 194 914 626 Ft 33 131 250 Ft 0 Ft

17 240 000 Ft 267 374 973 Ft 194 914 626 Ft 0 Ft

0 Ft

210 785 413 Ft

0 Ft

228 564 283 Ft

449 055 023 Ft

388 978 446 Ft 901 639 295 Ft 0 Ft

A teljes projektre vonatkozó pénzügyi elemzést elsődlegesen a pályázati útmutatókban meghatározott városrehabilitációs funkciócsoportonként, és ezen belül konzorciumi partnerenként készítettük el. Az Akcióterületi Terv 3. sz. mellékletét képező Költség-haszon elemzésben található Működési bevételi és költségtervek fejlesztési különbözet módszere szerinti pénzáramait a Pénzügyi fenntarthatóság vizsgálata tábla megfelelő soraiban

310

összesítettük. A pénzügyi fenntarthatóság vizsgálatának célja, hogy a Kedvezményezettek pénzáramainak a projekt megvalósulásának hatásának köszönhető változását számszerűsítse, és egyben bemutassa az egész komplex városrehabilitációra vonatkozóan. A támogatás nélküli pénzügyi nettó jelenértéknél kapott -741.172.610,- Ft-os összeg arra világít rá, hogy támogatás nélkül a beruházás nem térül meg a referencia időszak alatt. Megjegyzendő, hogy a városrehabilitációs beavatkozások esetében ez az érték jellemzően negatív, hiszen jelentősek a közcélú beruházások, melyek nettó működési bevétele általában negatív. A támogatással számolt pénzügyi nettó jelenérték: -130.538.283,- Ft figyelembe veszi az Európai Unió által biztosított támogatás összegét is. A kapott értékből megállapítható, hogy a nettó jelenérték tekintetében a vizsgált referencia időszak alatt a beruházás több mint 82 %ban megtérül. A projekt belső megtérülési rátája azt a diszkontrátát fejezi ki, melynél a pénzügyi nettó jelenérték éppen nulla. Mivel a jelenérték negatív, a megtérülési ráta alacsonyabb az alkalmazott pénzügyi diszkontrátánál. A belső megtérülési rátával szembeni elvárás teljesül, mely bizonyítja a támogatás indokoltságát. A közgazdasági elemzés során számszerűsített naturális hatásokkal kiegészítésre kerültek a pénzügyi elemzés pénzáramai. Az így kapott teljes projektre vonatkozó nettó közgazdasági pénzáram diszkontálásával meghatároztuk a teljes városrehabilitációs beavatkozás közgazdasági nettó jelenértékét. A közgazdasági nettó jelenérték (ENPV) értéke pozitív, mely igazolja a projekt társadalmi megtérülését, kívánatosságát, és a projekt támogathatóságát. E fejezet összegzése: az EATT-ben szereplő számszaki adatok, amelyek a projektelemeknél elvi tervek alapján készített költségbecsléseken nyugodtak, az ATT készítése során a részletesen kimunkált kiviteli tervek alapján frissítésre kerültek. A Hegedűs László Helyőrségi klub partnerségének megszűnése miatt a „Tiszti Klub homlokzati felújítása és akadálymentesítése” elnevezésű projektelem az ATT-ből törlésre került.

311

9. A megvalósítás intézményi kerete 9.1. Akcióterületi menedzsment szervezet bemutatása 9.1.1. A jelenlegi önkormányzati és hivatali szervezeti háttér A hivatal jelenleg az alábbi osztályokra tagolódik: Közigazgatási osztály Adóiroda Gyámhivatal Szociálpolitikai osztály Műszaki osztály Jegyzői Iroda Műszaki osztály: Fenti szervezeti egységek közül alapvetően a műszaki osztály lát el a városfejlesztéshez kapcsolódó feladatokat. 2009-ben az osztály tevékenységi köre az alábbiakra terjed ki: • Építésügyi hatósági engedélyek o elvi építési engedély, o Építési engedély o bontási engedély, o használatbavételi engedély, o fennmaradási engedély, o rendeltetés megváltoztatására irányuló engedély • Telekalakítási engedélyek • Telepengedélyezés • Közterület használati engedély • Járdaépítés • Forgalomszabályozás • Útkezelői tevékenység • Vízügyi igazgatás • Stégek, mólók • Belterületi csapadékvíz elvezetési ügyek • Környezetvédelmi ügyek • Természetvédelmi ügyek • Fás szárú növényekkel kapcsolatos ügyek A Műszaki Irodán 10 fő dolgozik, valamennyien felsőfokú végzettségűek, és közigazgatási szakvizsgával rendelkeznek. 5 fő foglalkozik kizárólag a hatósági munkával.

312

Vagyongazdálkodási Iroda Szervezeti felépítés szerint a Műszaki Osztály irodájaként működik Feladatai: Vagyonhasznosítás Beruházás, felújítás Közbeszerzések lebonyolítása Vagyonhasznosítás: Ingatlanvagyon-kataszter vezetése, a nyilvántartott vagyon folyamatos karbantartása, statisztikai és az önkormányzat beszámolójának vagyon mérlegéhez adatszolgáltatás. Az önkormányzat tulajdonában lévő hasznosítható ingatlanok (üzletek, telkek, épületek) bérbeadása, elidegenítése, ehhez kapcsolódó testületi anyagok pályázati felhívások elkészítése, versenytárgyalások lebonyolítása, szerződések előkészítése, A vagyonnal kapcsolatos követelések érvényesítése. Tulajdonosi jogok gyakorlása a gazdasági társaságoknál, a vagyonjogi vitáknál az önkormányzati érdekképviselet ellátása (bíróságoknál, más szerveknél). Beruházás, felújítás: Az önkormányzati költségvetések és beszámolók fejlesztési feladatainak összeállításában előkészítés, közreműködés Önkormányzati tulajdonú intézmények utak, járdák, beruházási, felújítási munkálatainak előkészítése, lebonyolítása, koordinálása, esetenként műszaki ellenőrzése, elszámoltatása, Részvétel a felújításokkal, beruházásokkal kapcsolatos pályázatok összeállításában a nyertes pályázatok megvalósításában, használatbavételi, üzembe-helyezési okmányok összeállítása, engedélyeztetése. Intézményi karbantartások ellenőrzése. Közbeszerzések lebonyolítása: Ellenőrzések során adatszolgáltatás. A Közbeszerzési Bizottság és a Városfejlesztési, -rendezési és Környezetvédelmi Bizottság munkájának koordinálása Szervezeti felépítés szerint a Műszaki Osztály irodájaként működik 4 fő felsőfokú műszaki végzettségű, 1 fő jogász, 1 fő jogász-közgazdász végzettségű (melyek közül 2 fő közbeszerzési referens, egy fő közbeszerzési menedzser és szakértő 2 fő műszaki ellenőri végzettséggel is rendelkezik) valamint 1 fő adminisztrátor. A fentieken túl a városfejlesztéshez kapcsolódóan feladatokat lát el a városi főépítész és a városi főkertész.

313

9.1.2. A menedzsment szervezettel szemben elvárt kompetenciák A megfelelő feladatellátás érdekében a menedzsmentet ellátó szervezetnek az alábbi kompetenciákkal kell rendelkeznie: Megfelelő, komplex városrehabilitációs projektek, és a teljes program menedzselésére alkalmas szakemberek alkalmazása; A szervezetben lehetőség szerint szerepelniük kell műszaki, területfejlesztési, pénzügyi, építészi és közgazdasági ismeretekkel rendelkező szakembereknek; A szervezetet vezető személynek az elengedhetetlen program- és/vagy projektmenedzsment ismeretek mellett, a fenti kompetenciák közül legalább eggyel rendelkeznie kell. 9.1.3. Az akcióterületi menedzsment feladatok ellátása Szentes Város Önkormányzata az elmúlt évek során számos beruházást valósított meg Európai Uniós források igénybe vételével. A jelenlegi gyakorlat szerint hivatalon belül a projekt megvalósítása az egyes szakfeladatokhoz rendelt irodák és osztályok bevonásával történik. Jelen projekt megvalósításával kapcsolatosan a város képviselő testülete úgy döntött, hogy városfejlesztő társaságot hoz létre annak érdekében, hogy az aktuálisan megnövekedett pályázati projektek szakmai és pénzügyi irányítása egy helyen koncentrálódjon. A városfejlesztő szervezet a hivatal szervezetétől elszakadva független helyzetbe kerül, azonban a társaság ügyvezetője a Polgármesterrel együtt gyakorolja feladatát, ezáltal a városvezetők közvetlen irányítása és befolyása biztosíthatóvá válik. A projekten belüli információáramlás a városfejlesztő társaság és az önkormányzat célfeladatára delegált osztály és irodavezetők rendszeres értekezletein keresztül közvetlenül biztosítható. A funkcióbővítő városrehabilitációs projekt lebonyolítása céljából a pályázat nyertes első köre után a Képviselő Testület 2010. április 27-én 85/2010 (IV.27.) Kt. határozattal döntött a Szentesi Beruházó és Vagyonhasznosító Kft. beolvadásáról a Szentes Városi Szolgáltató Kftbe, és az SZVSZ Kft. bővítésével létre hozta a városfejlesztő társaságot.

9.1.4. A projektmenedzsment szervezet tevékenysége A projektmenedzsmentet ellátó szervezet tevékenysége kiterjed a projekttervezésre, a források felkutatására és természetesen legfőképpen az operatív megvalósításra. A stratégiaalkotásban a társaság tevékenysége kiterjed egyrészt a meglévő dokumentumok felülvizsgálatára, módosítására, valamint új fejlesztési programok kidolgozására. A társaság munkájának nagy része az operatív feladatokból áll. Az Önkormányzat nevében eljárva, vagy megbízásából, végrehajtja a stratégiai dokumentumokban megfogalmazott városfejlesztési feladatokat. Nem csak feladata, hanem jogköre is van a társaságnak arra, hogy az

314

akcióterülethez tartozó ingatlanok hasznosításából származó bevételeket visszaforgassa a fejlesztésekbe. Fontos összekötő szerep hárul rá a befektetők és az önkormányzat, valamint a civil szféra közötti viszonylatban. Amennyiben valamely városfejlesztési tevékenység, befektetői tőke bevonása esetén indokolja (PPP) projekttársaság felállítását, minden esetben a társaság vesz ebben részt. A városfejlesztő társaság elsődleges feladata a tervezett városfejlesztési beruházások, akciók megvalósítása (önállóan vagy partnerrel), koordinációja. A társaság az alábbi feladatok elvégzéséért felelős: a projektek megvalósításának előkészítése, a tervezés és engedélyeztetés koordinálása; egyeztetés, koordináció a városfejlesztési akciókban érintett lakossági, gazdasági, civil, közigazgatási és államigazgatási partnerek és szervezetek között; a beruházások megkezdéséhez szükséges terület-előkészítési munkálatok lebonyolítása; az önkormányzati és nem-önkormányzati beavatkozások beruházóinak közbeszerzés útján történő kiválasztása, az önkormányzati beruházások operatív irányítása, a vállalkozói szerződések megkötésének előkészítése, a megvalósítás operatív nyomon követése, ellenőrzése, stb.; a projektek pénzügyi folyamat-menedzsmentje, a folyamatosan pozitív cash-flow biztosítása; a magánberuházókkal megkötendő együttműködési szerződések előkészítése, a magánberuházások lebonyolításának figyelemmel kísérése; adminisztratív feladatok (dokumentumok tárolása, kapcsolattartás) ellátása; a jelen projekt keretén túlmutató magánberuházások ösztönzése, koordinálása, a befektetőkkel történő tárgyalások lebonyolítása; az esetlegesen értékesítésre kerülő ingatlanokból származó bevételek befektetésére való javaslattétel a fejlesztéshez kapcsolódó tájékoztatási, nyilvánossági feladatok biztosítása; a fejlesztéshez kapcsolódó közvélemény-kutatások és mérések végrehajtása pénzügyi elszámolások bonyolítása a Közreműködő Szervezet felé. A Szentes Városi Szolgáltató Kft-n belül működő Városfejlesztési Csoport az alábbi munkatársakból áll: 1. 2. 3. 4. 5.

Városfejlesztési Csoportvezető, projektmenedzser Közbeszerzési referens Gazdasági referens Építész Asszisztens

A munkatársak szakmai feladatai, illetve a felelősségi körei a következők szerint kerültek meghatározásra: A Városfejlesztési Csoportvezető, projektmenedzser feladatai az alábbiak: -

A városfejlesztési csoport képviselete, irányítása.

315

-

-

A Kft. célkitűzéseinek és tervfeladatainak érvényesítése a városfejlesztési csoportra vonatkozóan. A Városfejlesztési Csoporton belül a munkakörök meghatározása, létszámnormák kialakítása. A beosztottak munkájának irányítása, értékelése. Feladatok megfogalmazása, rendszerezése, kiadása. Az alapító és a Kft. ügyvezetője részére rendszeres beszámolók készítése. Előkészítés, koncepcióalkotás. Javaslattétel és részvétel a fejlesztési stratégiák és koncepciók elkészítésében. További pályázati és egyéb (befektetői) források felkutatása, az alapító vagy a társaság saját nevében benyújtandó pályázatok elkészítésének koordinálása, felügyelete. A megvalósítandó városfejlesztési a célok ismeretében definiálja a feladatokat, megtervezi a projekt megvalósítását, megbecsüli a szükséges ráfordításokat, időtartamot, költségkeretet. A projektek irányítása, előrehaladásának, minőségének ellenőrzése. Koordinálja a városfejlesztési csoport,(mint projekt-team), az alapító különböző részlegeinek (osztályok) valamint a külső tanácsadók munkáját. A gazdasági partnerek koordinációja, civil és közigazgatási, államigazgatási partnerek koordinációja. Megvalósítási szakban lévő projektek esetén a pénzügyi és műszaki teljesítések ellenőrzése, felügyelete.

A Városfejlesztési Csoportvezető, projektmenedzser felelős: -

a szervezet feladatait, működését szabályozó előírások betartásáért, betartatásáért; a munkafegyelem, bizonylati fegyelem, a feladatok elvégzése, határidőinek betartásáért, betartatásáért; a munkafeladatok szakszerű elvégzéséért elvégeztetéséért, az adatszolgáltatások valódiságáért, pontosságáért; a városfejlesztési csoport munkájára vonatkozó jogszabályok, egyéb normák, belső szabályzatok megismertetéséért, ezek betartásáért, és végrehajtásáért; a városfejlesztési csoport munkájának eredményességéért,a csoport hatáskörébe utalt feladatok színvonalas és hatékony elvégzéséért; a szervezeti egységek közötti együttműködés biztosításáért; a Kft. érdekeinek érvényesítéséért; a szolgálati és üzleti titok megőrzéséért; a Kft. vagyona megőrzéséért és a gyarapításban való hatékony közreműködésért; az irányítása alatt dolgozók szakmai fejlődéséért; a jó munkahelyi légkörért.

A közbeszerzési referens feladatai az alábbiak: -

Az éves költségvetés elfogadását követően a beszerzési terv elkészítése. Ellenőrzi az egyes közbeszerzési eljárások szakszerű, határidőben történő végrehajtását. A szakmai igények alapján gondoskodik az ajánlati felhívás, és a bírálati szempontok összeállításáról; az eljárást megindító felhívás Közbeszerzési Értesítőben, illetőleg az

316

-

-

-

-

-

EU Hivatalos Lapjában történő közzétételéről; valamint a közzététel díjának átutalásáról; hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos és hirdetmény közzététele nélküli egyszerű eljárás esetén az ajánlattételi felhívásnak az ajánlattevő(k) részére történő közvetlen megküldéséről. Gondoskodik a beérkezett ajánlatok felbontásáról, ismertetéséről, a bírálati munkáról jegyzőkönyvet készít, szükség esetén gondoskodik a hiánypótlásra felszólításról. Gondoskodik a közbeszerzési eljárás során a Bíráló Bizottság tagjainak összehívásáról és a teljes ajánlati felhívás és dokumentáció rendelkezésükre bocsátásáról, összefoglaló jegyzőkönyv elkészítéséről. Összegzést készít az elbírálás befejezésekor az ajánlatokról és az eredmény kihirdetése után 2 munkanapon belül gondoskodik annak megküldéséről az összes ajánlattevő részére. Elkészíti az eljárás eredményéről szóló tájékoztatót és gondoskodik a Kbt. szerint hirdetményben történő közzétételről. Előkészíti a szerződést a dokumentációban megadott szerződés-tervezet alapján, és gondoskodik annak az ajánlati felhívásban meghatározott időpontban történő aláírásáról. Amennyiben a szerződés teljesítése során szerződésmódosításra kerül sor, tájékoztatót készít, és hirdetmény útján a Közbeszerzési Értesítőben közzétételről gondoskodik A szerződés teljesüléséről (egy évnél hosszabb vagy határozatlan időre kötött szerződés esetében a szerződés megkötésétől számítva évenként) tájékoztatót készít, és hirdetmény útján a Közbeszerzési Értesítőben közzéteszi. Az éves beszerzésekről éves statisztikai összegezést készít, amelyet legkésőbb a tárgyévet követő év május 31. napjáig megküld a Közbeszerzések Tanácsának. A beruházási projektekben műszaki koordinátorként részt vesz.

A közbeszerzési referens felelős továbbá: -

-

a feladatkörébe tartozó tevékenységeket köteles előírt határidőre, a tőle elvárható legjobb képessége és szakértelme szerinti ellátásáért; a Kft. tulajdonának védelmével kapcsolatos előírások betartásáért. Köteles valamennyi feladatát a hatályos Közbeszerzési törvény szerint végezni. Köteles a jogszabályokkal ellentétes, a Kft. érdekét sértő intézkedések ellen tiltakozni (az intézkedés, utasítás végrehajtása – bűncselekmény estét kivéve – nem tagható meg, ha az illetékes vezető írásban is megerősíti, azonban erről az utasítást adó vezető felettesét írásban haladéktalanul tájékoztatni kell). Felelős a szolgálati, üzleti, eljárási titok megtartásáért; a munkavégzés során észlelet hiányosságok feltárásáért. Köteles a munkahelyi vezető által részére meghatározott feladatokat elvégezni.

A gazdasági referens feladatai az alábbiak: -

A városfejlesztési csoport üzleti tervének előkészítése, létrehozása a Kft. üzleti tervének külön fejezeteként. A város-rehabilitációs és városfejlesztési tevékenységek pénzügyi megvalósíthatóságának előkészítése, koordinációja.

317

-

-

A város-rehabilitációs és városfejlesztési tevékenységek több éves pénzügyi terve alapján, éves és negyedéves pénzügyi tervek elkészítése, és azok megvalósulásának nyomon követése. A projektek megvalósításához kapcsolódó pénzügyi vonatkozású feladatok elvégzése. A pályázati kiírásoknak megfelelően a projekt előrehaladási jelentések (PEJ), illetve a záró projekt előrehaladási jelentés (ZPEJ) elkészítése. A Támogatási Szerződés, illetve annak mellékleteinek összeállítása, megkötésében való részvétel. Támogatási előleg lehívása, kifizetési kérelmek elkészítése, nyomon követése. További pályázati és egyéb (befektetői) források felkutatása.

A gazdasági referens felelős továbbá: -

-

a feladatkörébe tartozó tevékenységeket köteles előírt határidőre, a tőle elvárható legjobb képessége és szakértelme szerinti ellátásáért; a Kft. tulajdonának és gazdasági érdekének védelmével kapcsolatos előírások betartásáért. Köteles a jogszabályokkal ellentétes, a kft. érdekét sértő intézkedések ellen tiltakozni (az intézkedés, utasítás végrehajtása – bűncselekmény estét kivéve – nem tagható meg, ha az illetékes vezető írásban is megerősíti, azonban erről az utasítást adó vezető felettesét írásban haladéktalanul tájékoztatni kell). Felelős a szolgálati, üzleti titok megtartásáért; a munkavégzés során észlelet hiányosságok feltárásáért. Köteles a munkahelyi vezető által részére meghatározott feladatokat elvégezni.

Az építész feladatai az alábbiak: -

A város-rehabilitációs és városfejlesztési tevékenységek során megvalósuló ingatlanfejlesztésekhez kapcsolódó terület előkészítési munkák koordinálása, ellenőrzése. A városfejlesztési tevékenységek tervezési munkáinak koordinálása, bizonyos esetekben a tervezési részfeladatok elvégzése. A pénzügyi megvalósíthatósági tervek elkészítéséhez szükséges kivitelezésimegvalósíthatósági műszaki ütemtervek elkészítése. A projektek előkészítési szakaszában az akcióterületi terv elkészítéséhez szükséges műszaki információk közvetítése, beszerzése, koordinációja. A projektek megvalósításához szükséges hatósági egyeztetésekben és engedélyezési eljárásokban való aktív részvétel. A közbeszerzési eljárásban műszaki szakértőként részt vesz. A projektek végrehajtása során a műszaki tartalom biztosítása, a megvalósulás nyomon követése. Tervezőkkel, bonyolítókkal, kivitelezőkkel való koordináció, kapcsolattartás. Az építész felelős továbbá:

-

a feladatkörébe tartozó tevékenységeket köteles előírt határidőre, a tőle elvárható legjobb képessége és szakértelme szerinti ellátásáért;

318

-

a Kft. tulajdonának védelmével kapcsolatos előírások betartásáért; Felelős a szolgálati és üzleti titok megtartásáért; a munkavégzés során észlelet hiányosságok, nem szerződésszerű kivitelezés feltárásáért.

Az asszisztens feladatai az alábbiak: -

A csoportvezető munkájának támogatása, akadályoztatása esetén helyettesítése. Kapcsolattartás ügyfelekkel, vállalkozókkal. Programok, tárgyalások egyeztetése, szervezése. Részt vesz a városfejlesztési csoport ügyviteli, illetve dokumentációs rendszerének kialakításában, valamint fenntartásában. Adminisztratív feladatok ellátása: bejövő telefonok kezelése, levelezés, postázás előkészítése. A csoport feladatkörébe tartozó projektek teljes körű adminisztrációja, dokumentációja. Dokumentálja a projektek tervezését, végrehajtását és befejezését. Segíti a projekt működéséhez szükséges információáramlást és az információk naprakész kezelését.

Az asszisztens felelős továbbá: -

A feladatkörébe tartozó tevékenységeket köteles előírt határidőre, a tőle elvárható legjobb képessége és szakértelme szerinti ellátása. Felelős a Kft. tulajdonának, üzleti érdekeinek védelmével kapcsolatos előírások betartásáért; a munkavégzés során észlelet hiányosságok feltárásáért. Hatályos jogszabályok, útmutatások, eljárási rendek végrehajtásáért.

A városfejlesztő társaság munkája során az önkormányzat a munkatársait is be fogja vonni eseti jelleggel a végrehajtásba, különösen esetleges szociális városrehabilitációs kezdeményezések esetén. Az önkormányzat közvetlenül vagy a menedzser társaságon keresztül közvetetten, a projektek lebonyolításához külső szakértők közreműködését is igénybe kell, hogy vegye. Jelenlegi tevékenysége során az Önkormányzat korábban számos szakemberrel együttműködött, így az adott feladathoz megfelelő szakértő kiválasztása nem jelent nehézséget. 1. Jogi szakértő: feladata a támogatott projektek lebonyolításához, közbeszerzésekhez, illetve a párhuzamos projekteket lebonyolító magánberuházókkal kötendő szerződések kidolgozásához kapcsolódó jogi szakértői tevékenység ellátása. 2. Közbeszerzési szakértő: feladata a támogatott projektek közbeszerzési eljárás előkészítésének és lebonyolításának szakértői támogatása. 3. Műszaki ellenőr - bonyolító: feladata az egyes beruházások műszaki tartalmának meghatározása, a műszaki megvalósulás nyomon követése, a kivitelezést végző vállalkozók

319

munkájának számon kérése, ellenőrzése. A projektek lebonyolítása során vélhetően több műszaki ellenőr-bonyolító munkájára is szükség lesz. 4. Belső ellenőr: a törvényességi szempontok szerint vizsgálja a pénzügyi folyamatokat. Ellenőrzi, hogy a pénzügyi kifizetések mögött valós teljesítmények állnak-e, a benyújtott számlák, elszámolások formailag megfelelő módon lettek-e kiállítva. Az alkalmazott eljárásokat, gyakorlatokat összeveti a belső szabályzatokkal és az erre vonatkozó jogszabályokkal. 5. Marketing szakértő: a menedzselt projekt(ek) kommunikációjával, a városmarketing operatív lebonyolításával, a befektetés ösztönzéssel kapcsolatos feladatok ellátása. 6. Monitoring szakértő: feladata az egyes projektelemek megvalósulásának monitoringja. Ennek keretében a fejlesztések tervezése és megvalósítása, illetve a fizikai megvalósulás és annak dokumentálása közti összhangot vizsgálja. Ellenőrzi, hogy a jelentésekben megadott indikátorok valóban teljesültek-e a valóságban, az indikátorok mérése megbízható források felhasználásával, módszertanilag megfelelő módon történt-e. Megvizsgálja, hogy a társaság belső monitoring rendszere megfelelően lett-e felállítva és működtetve. 9.1.5. A projektgazda kötelezettségvállalásai Fentiek figyelembe vételével a város a 2009-2013 közötti időszakra elkészített Integrált Városfejlesztési Stratégia végrehajtása érdekében olyan menedzsment szervezetet hoz létre, amely nem csak a belvárost érintő városrehabilitációs projekt lebonyolításáért felelős, hanem lehetőségek szerint a teljes stratégia lebonyolításában hathatós szerepet játszik. A városrehabilitációs beavatkozások végrehajtásához elengedhetetlen a felkészült projekt menedzsment-szervezet létrehozása, amely a delegálandó kompetencia körök miatt alkalmassá tehető a városközpont rehabilitációs programjára és a jövőben a projekt hatására multiplikálódó egyéb projektek szabályszerű, partnerségben való, az önkormányzat által koordinált módon történő végrehajtására. Ezen túl a városfejlesztő társaságnak alkalmasnak kell lennie új projektek generálására, tanulmányok, tervek, számítások és általánosságban a projektek előkészítésére, a pályázati szakasz, a szerződéskötés, a projekt megvalósítására (projekt menedzsment), majd a projekt működtetés lebonyolítására, szervezésére. Egyik régi fő célkitűzése Szentes városvezetésének, hogy a városban új munkahelyek szülessenek. A városfejlesztő társasággal szemben támasztott humánerőforrás igények magasan kvalifikált, speciális szakismerettel és gyakorlattal rendelkező személyi állományt várnak el a szervezet létrehozásakor. A feladatok nagysága és összetettsége indokolja egy meglévő szervezet átalakítását, a meglévő szervezeti keretek között ez a komplex tevékenység nem végezhető el hatékonyan. Több, egymással párhuzamosan futó, helyenként egymást keresztező pályázat egy időben, egymással pénzügyi és műszaki tartalmakat tekintve összefüggő megvalósítása szükséges, melyekkel ezt követően el is kell számolni, a támogatásokat le kell hívni. A létrehozandó társaság vezetés-szervezési tekintetben jól, a támogatók igényének és a város érdekeinek megfelelően csak vállalatszerű működésre alkalmas menedzsmenttel képzelhető el, így kijelenthető, hogy az önkormányzat jelenlegi köztisztviselői karának átalakítása, megfeleltetése az elvárásoknak nem biztosítható. A tervezett városfejlesztő társaság

320

munkavégzése, az ellátandó operatív feladatok kiterjedése a jelenlegi szervezeti rendszer keretein túlmutat. Az önkormányzat kötelezettséget vállal a társaság tevékenységi körének fenntartására, illetve a társaság más, az Alapító tulajdonában álló társaságoktól történő szuverén jogállásának megőrzésére. Biztosítja az együttműködést és részvételt – azon belül a saját forrást – a városfejlesztési források megszerzéséhez (pályázatokon történő részvétel). A városfejlesztési tevékenység során keletkezett bevételeket nem vonja el a városfejlesztési társaságtól.

321

9.2. Üzemeltetés, működtetés A belvárosi városrehabilitáció keretében végrehajtott fejlesztések által létrehozott eredmények üzemeltetése, működtetése hosszú távon biztosított. Tulajdonviszonyok rendezettek, a program jól körülhatárolható, a széles partnerség, konzorciális keretekben történő megvalósítás javítja az üzemeltetés, a projekteredmények (outputok) fenntartásának lehetőségeit. A projekt eredményeinek fenntartására, monitoringozására vonatkozó időszak 10 év. Jelen fejezet feladat, hogy az előzetes akcióterületi terv keretében számba vegye ROPpályázat részét képező egyes projektelemek üzemeltetési kérdéseit, azonosítsa a felelős szervezetet, a projekt zárását követő 5 évben a várható bevételek és kiadások alakulását. A pályázati projektjavaslat fejlesztési beavatkozásaival érintett ingatlanelemek többsége önkormányzati tulajdonban van, és hosszú távon a fejlesztést követően is az marad. A közterület-rehabilitációval, illetve közlekedési infrastruktúra-fejlesztéssel környezetmegújítási programelemek tulajdonosa Szentes Város Önkormányzata, aki az üzemeltetést a legtöbb esetben a Városellátó Intézményen keresztül látja el, kivételt képeznek az egyházi ingatlanokhoz kapcsolódó közterületek, amelyeket az adott egyház tart fenn. A közterületek, utcák humanizálásával érintett területeken az önkormányzat a kitelepülő vendéglátó-ipari egységek, illetve rendezvények kapcsán közterület-használati díjbevételre számíthat, amely a projekt zárását követően fedezi a fenntartás költségeit. Jelenleg a közterület-használatból befolyó bevétel mindösszesen évi 65 822 Ft. A projekt keretében megújításra kerülő közösségi terek a tervezett szomszédsági programokkal, rendszeres rendezvényeikkel egyrészt növelik az Önkormányzat kiadásait (szemétgyűjtés, gyorsabb amortizációs, stb.), ugyanakkor növelik a közterület-használatból befolyó bevételeket is (több árusító, funkcióbővülés eredményeként növekvő parkolási díj bevételek /jelenleg kb. évi 33.700Ft/parkoló, stb.). Mivel a bevételnövekmény fedezi az üzemelés költségét, a közterület fenntartása, ha nem is nyereségessé, de gazdaságossá válik. A közterületek fenntartása még gazdaságosabbá tehető, ha az egyházakon kívül más partnereket is sikerül bevonni a fenntartásba, például a Közgé Kert esetében. Ezzel át is léptünk a közösségi célú beruházások fenntartási, üzemeltetési kérdéseire. Az Önkormányzat épületének fenntartója és üzemeltetője a Polgármesteri Hivatal, mely a fejlesztést követően is változatlanul az marad. Az épületek, helyiségek korszerűsítésével az ingatlanok üzemeltetése gazdaságosabbá válik, mert megújulnak a gépészeti, elektromos hálózatok, és korszerű, hőszigetelt nyílászárók kerülnek beépítésre, amelyek csökkentik az épület hőveszteségét. Ezzel elérhető, hogy a bővítés ellenére a fajlagos üzemeltetési költség hosszú távon nem nő, amely jelenleg a Városi Galéria esetében évi 697 eFt (távhő és villany), a Civil Központ esetében 945 eFt (fűtés és villany). A diákpince, illetve a gazdasági célú beavatkozásokkal érintett üzlethelyiségek üzemeltetését a bérleti díj fedezi. A Városi Bíróság épületének fenntartása, üzemeltetése pedig a tulajdonos kompetenciájába tartozik.

322

A Városfejlesztő Társaság a hosszú távú fenntartás, és üzemeltetés megszervezésében kulcsszerepet játszik. A pályázat társadalmi programjával kiegészülve feladata a hosszú távú üzemelési terv kidolgozása a két éves periódus végére a helyi szereplők, kockázatvállalók bevonásával. Az első ütem fejlesztésével párhuzamosan zajló magán és kapcsolódó önkormányzati beavatkozásokhoz illeszkedően partnerségi alapon szükséges felülvizsgálni a fenntartással és üzemeléssel kapcsolatos feladatokat. A Városközponthoz szervesen kapcsolódó egyházi ingatlanok egyházi fenntartásban maradnak, viszont az önkormányzati tulajdonban lévő ingatlanok közösségi fenntartása indokolt. A magánszektor javuló jövedelmezőségéhez igazodóan a helyi vállalkozások, befektetők aktívabb szerepvállalását ösztönző üzemelési terv kidolgozása történik meg, mely magában foglalja a későbbi kapcsolódó fejlesztéseket is, ezen felül megteremti azokat a lehetőségeket, ahol a civil szervezetek, illetve a lakosság képviselői is kivehetik részüket az üzemeltetésből.

323

84.számú táblázat: A projekt beruházásának és működtetésének a bemutatása tevékenységek szerint Környezeti alprogram, a környezetmegújítás projektelemei (városi funkciót erősítő beavatkozások) Kurca-híd felújítása a gyalogos forgalom számára

Személygépkocsi, és kerékpáros közlekedési Közterület fenntartás infrastruktúrafejlesztés

K2

Kossuth Lajos utca díszkivilágítás kialakítása a Kurcától a Horváth M. utcáig, körforgalom megépítése

Díszkivilágítás, közlekedési infrastruktúrafejlesztés

Közterület fenntartás

Kiterjedtebb fenntartás

K3


Teljes közterületrekonstrukció,


K4

Horváth Mihály utcai járda építése

Gyalogos közlekedési infrastruktúrafejlesztés


K5

Petőfi Sándor utca átalakítása a Kossuth utcától a Teljes közterületSzabadság térig rekonstrukció,

K6


K1

Fehér ház előtti tér kialakítása K7

K8

Szabadság tér- autóbusz pu. nem fedett kerékpártároló kialakítása


Nincs

Közterületfenntartó

Nincs

Nincs

Közműszolgáltat ó, ill. közterületfenntartó, mint üzemeltető és fenntartó


Nincs

Nincs

Ortodox Egyház, mint fenntartó


Nincs

Nincs

Közterületfenntartó



Közterülethasználati díjbevétel, megfelel üzemeltetés költségének



Nincs


Nincs





Kerékpáros közlekedési infrastruktúra-



Nincs

Közterületmely Közterülethasználati az fenntartó díj

Nincs

Evangélikus Egyház, mint fenntartó


Nincs

Volán társaság, mint üzemeltető

fejlesztés Ady Endre utca- bevásárló utca kialakítása K9

K10

Közgé Kert felújítása





Komplex tereprendezés, kertépítészeti felújítás

Vendéglátó helyiség fenntartásának, állagmegóvásának költsége

A közpark fenntartása

Nincs

Nincs

Szentes Város Önkormányzata, mint tulajdonos

bérleti díj, mely megfelel az üzemeltetési költségnek

Bérleti díj

Vállalkozók

bérleti díj, mely megfelel az üzemeltetési költségnek

Bérleti díj

Önkormányzat


Gazdasági alprogram, a gazdaságfejlesztés projektelemei (gazdasági funkciót erősítő beavatkozások)

G1

G2

Ady Endre utca 1.-3. homlokzat felújítása

Üzletportálok felújítás

Üzlethelyiségek Kiskereskedel fenntartásának költsége, mi egységek üzemeltetés, működtetése karbantartás


Utcai portálok felújítása, udvar komplex rendezése

Üzlethelyiségek Kiskereskedel fenntartásának költsége, mi egységek üzemeltetés, működtetése karbantartás

Szentes Kistérségi Társulás

G3

Vállalkozói Központ korszerűsítése felújítása

Helyiség felújítása, kialakítása

A központ teljes fenntartásának költsége, A központ felvonó üzemeltetés, működtetése karbantartás

Nincs

Nincs

Csongrád Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal (falugazdász) 5Alkusz Kft (könyvelő iroda)

S2


Programok szervezése

programok működtetése

Programok működtetése

Nincs

Nincs

Önkormányzat, partnerek

Közszféra alprogram, a közszféra intézményfejlesztési projektelemei (közszféra funkciót erősítő beavatkozások)

KSZ1

KSZ2

Bíróság tető- és homlokzat felújítása Civil Tv korszerűsítése, felújítása

Tetőrekonstrukció, utcai homlokzat felújítása Helyiség felújítása, kialakítása

Az épület fenntartása, Az épület üzemeltetése működtetése

Nincs

Nincs

A központ teljes fenntartásának költsége, A központ felvonó üzemeltetés, működtetése karbantartás

Nincs

Nincs

Magyar Állam

Civil Tv

Az előzetes akcióterületi tervnek nem feladata részletes költség-haszon elemzést készíteni, azonban szükséges bemutatni az egyes projektelemek esetében azt, hogy melyek a veszteséges, nyereséges, vagy nullszaldós tevékenységek 5 éves időintervallumban.

85.számú táblázat A projektek jövedelemtermelésének összefoglaló táblázata

Társadalmi alprogram, a közösségfejlesztés projektelemei (közösségi funkciót erősítő beavatkozások)

Jövedelemtermelés (Igen/Nem)

T1


N

T2


N

Környezeti alprogram, a környezetmegújítás projektelemei (városi funkciót erősítő beavatkozások) Kurca-híd felújítása a gyalogos forgalom számára K1 Kossuth Lajos utca közvilágítás korszerűsítés, Kurcától a Horváth M. utcáig, körforgalom megépítése K2 K3 K4 K5 K6 K7 K8 K9

Horváth Mihály utca járda építése Közgé kert felújítása Petőfi Sándor utca átalakítása a Kossuth utcától a szabadság térig Szabadság tér – autóbusz pályaudvar nem fedett kerékpártárolók kialakítása Ady Endre utca - bevásárló utca kialakítása, Fehérház előtti tér rendezése Evangélikus templom körüli terület kertépítészete Szent Miklós templom környezetének rendezése

Gazdasági alapprogram, a gazdaságfejlesztés projektelemei (gazdasági funkciót erősítő beavatkozások) G1 Fehérház üzleti portál felújítása és belső udvar rendezése G2 Ady Endre utca 1-3 számú ingatlanok homlokzat és portálfelújítása G3 Vállalkozói Központ korszerűsítése, felújítása Közszféra alprogram, a közszféra intézményfejlesztési projektelemei (közszféra funkciót erősítő beavatkozások) Szentes Városi Bíróság és Ügyészség épületének tető- és homlokzat KSZ1 felújítása KSZ2 Civil Tv korszerűsítése, felújítása Kiegészítő szoft tevékenységek S1 S2

Kulturális és szabadidős közösségi rendezvények, városmarketing akciók Képzési és foglalkoztatási program

N N

N N N N N N N

N N N

N N

N N

A teljes projektre vonatkozó pénzügyi elemzést elsődlegesen a pályázati útmutatókban meghatározott városrehabilitációs funkciócsoportonként, és ezen belül konzorciumi partnerenként készítettük el. Az Akcióterületi Terv 3. sz. mellékletét képező Költség-haszon elemzésben található Működési bevételi és költségtervek fejlesztési különbözet módszere szerinti pénzáramait a Pénzügyi fenntarthatóság vizsgálata tábla megfelelő soraiban összesítettük. A pénzügyi fenntarthatóság vizsgálatának célja, hogy a Kedvezményezettek pénzáramainak a projekt megvalósulásának hatásának köszönhető változását számszerűsítse, és egyben bemutassa az egész komplex városrehabilitációra vonatkozóan.

327

A támogatás nélküli pénzügyi nettó jelenértéknél kapott -741.172.610,- Ft-os összeg arra világít rá, hogy támogatás nélkül a beruházás nem térül meg a referencia időszak alatt. Megjegyzendő, hogy a városrehabilitációs beavatkozások esetében ez az érték jellemzően negatív, hiszen jelentősek a közcélú beruházások, melyek nettó működési bevétele általában negatív. A támogatással számolt pénzügyi nettó jelenérték: -130.538.283,- Ft figyelembe veszi az Európai Unió által biztosított támogatás összegét is. A kapott értékből megállapítható, hogy a nettó jelenérték tekintetében a vizsgált referencia időszak alatt a beruházás több mint 82 %ban megtérül. A projekt belső megtérülési rátája azt a diszkontrátát fejezi ki, melynél a pénzügyi nettó jelenérték éppen nulla. Mivel a jelenérték negatív, a megtérülési ráta alacsonyabb az alkalmazott pénzügyi diszkontrátánál. A belső megtérülési rátával szembeni elvárás teljesül, mely bizonyítja a támogatás indokoltságát. A közgazdasági elemzés során számszerűsített naturális hatásokkal kiegészítésre kerültek a pénzügyi elemzés pénzáramai. Az így kapott teljes projektre vonatkozó nettó közgazdasági pénzáram diszkontálásával meghatároztuk a teljes városrehabilitációs beavatkozás közgazdasági nettó jelenértékét. A közgazdasági nettó jelenérték (ENPV) értéke pozitív, mely igazolja a projekt társadalmi megtérülését, kívánatosságát, és a projekt támogathatóságát. E fejezet összegzése: az EATT megállapításai továbbra is helytállóak. Az ATT-ben véglegesített tartalmi elemek rendelkezésre állását követően elkészültek a szükséges költség-haszon elemzések projektelemenként és összességében is. Egyéb változtatás nem indokolt.

328

86.számú táblázat Felhasznált dokumentumok

Felhasznált dokumentumok: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19.

Szentes Város Településfejlesztési Koncepciója Szentes Város Településszerkezeti terve Szentes Város Szabályozási Terve és Helyi Építési Szabályzata Szentes Város Idegenforgalmi Koncepciója Szentes Város Lakóépület-felújítási programja Szentes Város Környezetvédelmi Programja (2008-2013) Szentes Város szociális szolgálattervezési koncepciója Szentes Város Közművelődés ügyi koncepciója Szentes Város sport Koncepciója 2008-2012 Szentes Város ifjúsági Koncepciója Szentes Város Önk. Ifjúsági Cselekvési Terve 2008-2009 Szentes város bűnmegelőzési koncepciója Szentes Város idősügyi Koncepciója Szentes Város egészségmegőrző terve Szentes Város minőségirányítási program Feladat ellátási, intézményhálózat-működtetési és fejlesztési terv A Kultúra Magyar Városa 2006. Törzsanyag Szentes Város Önkormányzata civil stratégiája Városmarketing Koncepció

2005. 2007. 2009. 2007. 2005. 2008. 2004. és 2006. 2004. 2008. 2008. 2003. 2005. 2005. 2006. 2001. 2006. 2005. 2008.

329

SZENTES VÁROS. - Városközpont Akcióterület - II. fordulós VÉGLEGES AKCIÓTERÜLETI TERVE

Recommend Documents