Bük Város hulladékgazdálkodási terve II

BÜK VÁROS HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERVE II.

(2011-2016)

Melléklet a /2011 számú rendelethez

Bük Város hulladékgazdálkodási terve II. 2011-2016

2011. június 30.

1 / 67


(2011-2016)

TARTALOMJEGYZÉK 1.

BEVEZETÉS....................................................................................................... 6

2.

ÁLTALÁNOS ADATOK...................................................................................... 7 2.1. Tervezésbe bevont szervezetek .................................................................... 7 2.2. Tervezéshez felhasznált dokumentumok ....................................................... 8 2.3. Alapfogalmak és terminológia ........................................................................ 8 2.3.1. Hulladékfajták .......................................................................................... 8 2.3.2. Kezelési terminológia .............................................................................. 9 2.4. A település bemutatása ............................................................................... 10 2.5. Bük várossá nyilvánítása ............................................................................. 10 2.6. Elhelyezkedés, infrastruktúra ....................................................................... 11 2.7. Gazdaság, intézmények .............................................................................. 11 2.8. Látnivalók..................................................................................................... 12 2.9. A térség környezeti jellemzői ....................................................................... 12 2.10. Statisztikai adatok a településről (2009) ...................................................... 13

3.

BESZÁMOLÓ ................................................................................................... 14 3.1. Tudatformálás, ismeretterjesztés: szelektív begyűjtési rendszer népszerűsítése, hulladékgyűjtési akciók szervezése ................................... 14 3.2. Szelektív hulladékgyűjtési módok kialakítása .............................................. 15 3.3. Szelektív gyűjtőszigetek............................................................................... 15 3.3.1. Egyéb, a lakosság által elérhető szelektív hulladékgyűjtési módok ....... 15 3.3.2. Hulladékgyűjtő udvar létesítése ............................................................. 15 3.4. A szennyvízcsatorna hálózat bővítése ......................................................... 15 3.5. Régi hulladéklerakók illetve az illegális hulladék lerakatok helyzete ............ 16 3.5.1. Régi hulladéklerakók ............................................................................. 16 3.5.2. Illegális hulladék lerakatok ..................................................................... 16 3.6. Az illegális hulladéklerakás megszüntetése érdekében tett intézkedések ... 17 3.7. Biológiailag lebomló szerves hulladék elkülönített kezelése, a házi komposztálás népszerűsítése...................................................................... 17 3.8. Az önkormányzatnál hulladékfelelős, tanácsadó kijelölése, képzése .......... 17 3.9. Pályázatokon való részvétel ........................................................................ 17

4.

A TELEPÜLÉSEN KELETKEZŐ, HASZNOSÍTANDÓ VAGY ÁRTALMATLANÍTANDÓ HULLADÉKOK ....................................................... 17 4.1. A táblázatokban lévő jelölések jelentése ..................................................... 17 4.2. Keletkező hulladékok eredete ...................................................................... 18 4.3. A keletkező nem veszélyes hulladékok típusa és éves mennyisége ........... 18 4.3.1. Vegyesen gyűjtött kevert települési szilárd hulladék mennyiségi megoszlása ........................................................................................... 19

2011. június 30.

2 / 67


(2011-2016)

4.3.2. A keletkező települési folyékony hulladék mennyiségének becslése .... 19 4.3.3. A településeken keletkező települési folyékony hulladék mennyisége .. 19 4.4. Szelektíven gyűjtött, kiemelten kezelendő hulladékáramok típusa és éves mennyisége ................................................................................................. 20 4.4.1. A gyűjtőszigeteken szelektíven gyűjtött hulladékok frakciók szerinti bontásban .............................................................................................. 21 4.5. A felhalmozott hulladékok típusa és mennyisége ........................................ 21 4.6. A településre beszállított és onnan kiszállított hulladékok típusa és éves mennyisége ................................................................................................. 21 4.6.1. A településre beszállított és onnan kiszállított nem veszélyes hulladékok. ........................................................................................................ 21 4.6.2. A településre beszállított és onnan kiszállított, kiemelten kezelendő hulladékáramok ..................................................................................... 22 4.7. A tervezési terület éves hulladékmérlegének bemutatása ........................... 22 4.7.1. Nem veszélyes hulladékok kezelési arányainak bemutatása (hulladékmérleg) .................................................................................... 22 4.7.2. Kiemelten kezelendő hulladékáramok kezelési arányainak bemutatása (hulladékmérleg) .................................................................................... 23 5.

A HULLADÉKKEZELÉSSEL KAPCSOLATOS ALAPVETŐ MŰSZAKI KÖVETELMÉNYEK .......................................................................................... 24 5.1. Törvény ........................................................................................................ 24 5.2. Kormányrendelet ......................................................................................... 24 5.3. Miniszteri rendeletek .................................................................................... 25 5.4. Önkormányzati helyi rendeletek................................................................... 26 5.5. A hulladékgazdálkodási törvényben, valamint a végrehajtási jogszabályaiban meghatározott műszaki előírások rövid ismertetése .................................... 27 5.5.1. A települési folyékony hulladékkal kapcsolatos kötelező helyi közszolgáltatásról szóló 11/2003.(X.27.) számú rendeletben előírt műszaki követelmények......................................................................... 30 5.5.2. A települési szilárd hulladékra vonatkozó közszolgáltatásról szóló 14/2003. (XII.15.) számú rendeletben előírt műszaki követelmények .... 30 5.6. A területen folyó, hulladékkezelésre kiadott környezetvédelmi hatósági engedélyesek............................................................................................... 31

6.

AZ EGYES HULLADÉKTÍPUSOKRA VONATKOZÓ SPECIÁLIS INTÉZKEDÉSEK .............................................................................................. 32 6.1. Hulladékgyűjtő sziget ................................................................................... 32 6.2. Lomtalanítás ................................................................................................ 32 6.3. Egyéb gyűjtési akciók .................................................................................. 32 6.4. Gyógyszerhulladék ...................................................................................... 33 6.5. Elektronikai hulladék .................................................................................... 33 6.6. Használt elem és akkumulátor gyűjtőpontok................................................ 33

2011. június 30.

3 / 67


(2011-2016)

6.7. Kiselejtezett gépjárművek ............................................................................ 34 6.8. Közterületen elhullott állatok ........................................................................ 34 6.9. Konyhai hulladék ......................................................................................... 35 6.10. Hulladékgyűjtő udvar ................................................................................... 35 6.11. Házhoz-menő szelektív hulladékgyűjtés ...................................................... 36 6.12. Házi komposztálás ....................................................................................... 36 7.

A HULLADÉKOK KEZELÉSE, A KEZELŐTELEPEK ÉS LÉTESÍTMÉNYEK, A KEZELÉSRE FELHATALMAZOTT VÁLLALKOZÁSOK ................................. 37 7.1. Hulladékok gyűjtése és szállítása ................................................................ 37 7.1.1. Nem veszélyes hulladékokat begyűjtő szervezetek a tervezés időpontjában .......................................................................................... 37 7.1.2. A területen működő, egyéb kiemelt hulladékot begyűjtő szervezetek a tervezés időpontjában ........................................................................... 39 7.1.3. A területen folytatott hulladékkezelési (hasznosítási, ártalmatlanítási) tevékenység általános ismertetése, értékelése ..................................... 40 7.1.4. A felhalmozott hulladékok tárolásának, helyzetének (problémakörének) ismertetése ............................................................................................ 41 7.2. Az illegális hulladéklerakás megszüntetése érdekében szükséges intézkedések ................................................................................................ 43 7.3. A települési szilárd hulladékgazdálkodás helyzetelemzésénél előírtakon túl ismertetendő tényezők ................................................................................. 43 7.3.1. A másodnyersanyag visszanyerés és a hasznosítás aránya a tervezési területen................................................................................................. 43 7.3.2. A területen a települési hulladék részeként keletkező biológiailag lebomló szerves hulladék mennyisége, jelenlegi komposztáló- és egyéb kezelőkapacitás. .................................................................................... 44 7.4. A települési folyékony hulladékkal való gazdálkodás helyzetelemzése ....... 47 7.5. A települési szennyvíziszappal való gazdálkodás helyzetelemzése ............ 48

8.

AZ ELÉRENDŐ HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI CÉLOK MEGHATÁROZÁSA 50 8.1. OHT II. általános célkitűzések ..................................................................... 50 8.1.1. Megelőzés ............................................................................................. 51 8.1.2. Hasznosítás ........................................................................................... 51 8.1.3. Ártalmatlanítás....................................................................................... 51 8.2. Helyi célkitűzések összevetése az OHT II célkitűzéseivel ........................... 52 8.2.1. Települési szilárd hulladék..................................................................... 52 8.2.2. Települési folyékony hulladék ................................................................ 53 8.2.3. Kommunális szennyvíziszap.................................................................. 53 8.2.4. Építési, bontási hulladék ........................................................................ 53 8.2.5. Veszélyes hulladékok ............................................................................ 54 8.2.6. Kiemelten kezelendő hulladékáramok ................................................... 55

2011. június 30.

4 / 67


(2011-2016)

8.2.7. Csomagolási hulladékok ........................................................................ 56 8.3. Korábbi évek keletkezési adatai és várható mennyiségek ........................... 57 8.3.1. Nem veszélyes hulladékok .................................................................... 57 8.3.2. Kiemelten kezelendő hulladékáramok ................................................... 58 9.

A KIJELÖLT CÉLOK ELÉRÉSÉT, ILLETVE MEGVALÓSÍTÁSÁT SZOLGÁLÓ CSELEKVÉSI PROGRAM................................................................................ 59 9.1. A Nyugat-dunántúli Regionális Hulladékgazdálkodási Program bemutatása59 9.2. Módszerfejlesztési, intézményfejlesztési, ismeretterjesztő, szemlélet-formáló, tájékoztató, oktatási és kutatási-fejlesztési programok ................................ 61 9.3. A hulladékhasznosítási, ártalmatlanítási célkitűzések elérését szolgáló intézkedések meghatározása ...................................................................... 62 9.3.1. A nem veszélyes hulladékáramok hasznosításához, ártalmatlanításához szükséges kapacitásigények bemutatása.............................................. 62 9.3.2. A nem veszélyes hulladékok keletkezésének megelőzésével, hasznosításával, ártalmatlanításával kapcsolatos cselekvési program . 62 9.3.3. A kiemelten kezelendő hulladékáramok hasznosításához, ártalmatlanításához szükséges kapacitásigények bemutatása ............. 64 9.3.4. A kiemelten kezelendő hulladékáramok keletkezésének megelőzésével, hasznosításával, ártalmatlanításával kapcsolatos cselekvési program . 64 9.3.5. A csomagolási hulladékok hasznosításához, ártalmatlanításához szükséges kapacitásigények bemutatása.............................................. 65 9.3.6. A környezetvédelmileg nem megfelelő és illegális kezelő, lerakó telepek rekultiválásának, felszámolásának feladatai .......................................... 65 9.4. A tervezett intézkedések végrehajtásának sorrendje................................... 66

10. A HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERVBEN FOGLALTAK MEGVALÓSÍTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES BECSÜLT KÖLTSÉGEK ................... 67

2011. június 30.

5 / 67


1.

(2011-2016)

BEVEZETÉS

A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény (továbbiakban Hgt) írja elő a hulladékgazdálkodási tervek kidolgozását. A különböző szintű hulladékgazdálkodási terveket hat évre kell elkészíteni, és 3 évente beszámolót kell összeállítani az abban foglaltak végrehajtásáról. A terveket a Nemzeti Környezetvédelmi Programban, a tervezési területre vonatkozó környezetvédelmi programban, a terület- és településfejlesztési, valamint terület- és településrendezési dokumentumokban foglaltakkal összhangban kell kialakítani. A Hgt 35. §-a szerint, a helyi hulladékgazdálkodási tervek elkészítéséért a települések Önkormányzata a felelős, melyet az országos és a területi hulladékgazdálkodási tervben foglalt célokkal, feladatokkal és a település rendezési tervével összhangban kell kidolgozni. A helyi hulladékgazdálkodási tervek tartalmi követelményeit általánosan a Hgt. 37. § (4) és (5) bekezdései határozzák meg, míg a részletes szabályozást a 126/2003. (VIII. 15.) Korm. rendelet tartalmazza. Az Országgyűlés a hulladékgazdálkodás stratégiai célkitűzéseinek, továbbá a Hgtben megállapított célok elérésének és az alapvető hulladékgazdálkodási elvek érvényesítésének érdekében a Nemzeti Környezetvédelmi Program részeként Országos Hulladékgazdálkodási Tervet fogadott el, melyet 110/2002. (XII.12.) határozattal hirdetett ki. A Nyugat-dunántúli Statisztikai Régió Hulladékgazdálkodási Terve I. a 15/2003. (XI.7) KvVM rendeletben lett kihirdetve. A következő tervidőszak határozattal még nem kihirdetett terve: Országos Hulladékgazdálkodási Terv II. (2009-2014). (célkitűzéseit a 8. fejezet tartalmazza) Nyugat-dunántúli Statisztikai Régió Hulladékgazdálkodási Terve II. e terv készítésekor (2011. április-június) még nem készült el. Bük Város Önkormányzata első hulladékgazdálkodási tervét 2004-2008 időszakra készítette el, melyet a 10/2004. (VIII. 31.) számú rendelettel hirdetett ki. A jelenlegi hulladékgazdálkodási terv 2011-2016-ra vonatkozik. A Hgt, és OHT II. kiemelt fontosságú, elérendő célként határozza meg, a képződő hulladék mennyiségének, veszélyességének csökkentését, az újrahasználatot, a keletkező hulladék hasznosítását, és a nem hasznosuló, vissza nem forgatható hulladék előírásoknak megfelelő ártalmatlanítását. Mindezek figyelembevételével a terv kidolgozásában a hulladék keletkezésének megakadályozása, a hulladékok hasznosítási arányainak növelése, valamint a vonatkozó jogszabályi előírásoknak való megfelelés kapott kiemelt szerepet. Kiemelt hangsúlyt kapott továbbá a hulladékok közül a települési szilárd hulladék, illetve az azzal együtt kezelhető hulladékok kérdésében a szelektív gyűjtési rendszer kialakítása, valamint az ezen hulladék veszélyes hulladék tartalmának csökkentése, a biológiailag lebomló hulladék lerakási arányának csökkentése, szintén szelektív gyűjtési módszer bevezetésével.

2011. június 30.

6 / 67


2.

(2011-2016)

ÁLTALÁNOS ADATOK

Tervezési szint: A terv elkészítéséért felelős szerv: Készítette: A terv időtartama: A tervezés bázis éve:

Bük Város közigazgatási területe Bük Város Önkormányzata (Bük, Széchenyi u. 44.) MTESZ Vas megyei Szervezete (9700 Szombathely, Széll Kálmán u. 54.) megbízásából Kránitz Tibor, környezetmérnök 2011-2016. 2010

Bük település első hulladékgazdálkodási terve (2004-2008) 2004-ben készült el. Jelen dokumentáció tartalmazza a korábbi időszakra vonatkozó beszámolót és a II. hulladékgazdálkodási tervet, melyhez bázisként a 2010. évi adatok szolgáltak. Amennyiben ezek nem álltak rendelkezésre vagy nem léteztek, akkor a legújabb információforrást, műszaki becsléseket kellett használni. Adathiány esetén a n.a. jelölést alkalmaztuk. 2.1.

Tervezésbe bevont szervezetek

A terv készítéséhez adatokat szolgáltattak az alábbi közszolgáltatók, a területen működő hulladékkezelők, intézmények: -

Bük Város Önkormányzata (Bük, Széchenyi u. 44.) PARKOM Kft. (Bük, Jókai u. 24.) VÉGH & VÉGH MKT Kft. (Szabó Norbert Sárvár, Cukorgyár u. 8. környezetvédelmi megbízottja) Megoldás Kft. (Szombathely, Körmendi u. 92.) ATEV Zrt. (Budapest, Illatos u. 23.) INNOWest Kft.(Szombathely, Sugár u. 2.) CSATÁR-Öko Kft. (Vasszécseny, Lipárt u. 50.) Kőszegi Városüzemeltető Kht. (Kőszeg, Kossuth Lajos utca 3.) Biofilter Zrt. (Budapest, Cirmos u. 3.) Bük és Térsége Vízmű Kft. (Bük, Baross G.u.11.) Zalai HUKE Kft. (Zalaegerszeg, Posta u. 65.) Központi Statisztikai Hivatal (Szombathely, Széll Kálmán utca 54.) Felsőbüki Nagy Pál Általános Iskola és Vendéglátóipari Szakiskola (Bük, Eötvös u. 1-3.) Hungaropharma ZRt. (Budapest, Király u. 12.) Rábel Melinda (Rábagyarmat, Kör út 14.) RE’LEM Nonprofit Kft. (Budapest, Tutaj u. 6/a) Forego Magyarország Kft. (Budakeszi, Szőlőskert u. 11.)

A Hgt. 24. §. (2) bekezdése alapján az önkormányzat a hulladékgazdálkodási tervet kihirdető rendeletének tervezetét a szomszédos és az intézkedéssel érintett más települési önkormányzatoknak, a megyei önkormányzatnak tájékoztatásul, a környezetvédelmi felügyelőségnek véleményezésre megküldte, lehetőséget teremtett a véleményformálásra a lakosság és a civil szervezetek számára.

2011. június 30.

7 / 67


2.2. -

(2011-2016)

Tervezéshez felhasznált dokumentumok Országos Hulladékgazdálkodási Terv I (2003-2008) (röviden OHT I). Országos Hulladékgazdálkodási Terv II. (2009-2014 tervezet, röviden OHT II.) HIR Hulladék Információs Rendszer MKM Consulting Zrt. által készített Nyugat-dunántúli Regionális Hulladékgazdálkodási Program, Előzetes megvalósíthatósági tanulmány (KEOP-2009-7.1.1.1) Bük Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája 2009 Bük Nagyközségvárossá nyilvánítási kezdeményezésének dokumentációja (2007) Bük Nagyközség Helyi Hulladékgazdálkodási Terve I. (2004-2008) A közszolgáltatók, az Önkormányzat, és az Intézmények által rendelkezésre bocsátott adatok Vonatkozó jogszabályok és helyi rendeletek (lásd 5.fejezet)

Nyugat-dunántúli Statisztikai Régió Hulladékgazdálkodási Terve II. a terv készítésekor még nem készült el. 2.3.

Alapfogalmak és terminológia

2.3.1. Hulladékfajták Települési szilárd hulladék: - háztartási hulladék: az emberek mindennapi élete során a lakásokban, valamint a pihenés, üdülés céljára használt helyiségekben és a lakóházak közös használatú helyiségeiben és területein, valamint intézményekben keletkező, - közterületi hulladék: közforgalmú és zöldterületen keletkező, - háztartási hulladékhoz hasonló jellegű és összetételű hulladék: gazdasági vállalkozásoknál keletkező, veszélyesnek nem minősülő szilárd hulladék. Települési folyékony hulladék: a szennyvízelvezető hálózaton, illetve szennyvíztisztító telepen keresztül el nem vezetett szennyvíz, amely - emberi tartózkodásra alkalmas épületek szennyvíztároló létesítményeinek és egyéb helyi közműpótló berendezéseinek ürítéséből, - a nem közüzemi csatorna és árokrendszerekből, valamint - a gazdasági, de nem termelési, technológiai eredetű tevékenységből származik. Inert hulladék: az a hulladék, amely nem megy át jelentős fizikai, kémiai vagy biológiai átalakuláson. Vízben nem oldódik, nem ég, illetve más fizikai vagy kémiai módon nem reagál, nem bomlik le biológiai úton, vagy nincs kedvezőtlen hatással a vele kapcsolatba kerülő más anyagra oly módon, hogy abból környezetszennyezés vagy emberi egészség károsodása következne be, továbbá csurgaléka és szennyezőanyag tartalma, illetve a csurgalék ökotoxikus hatása jelentéktelen, ezért nem veszélyeztetheti a felszíni vagy felszín alatti vizeket.

2011. június 30.

8 / 67


(2011-2016)

Biológiailag lebontható hulladék (biohulladék): minden szervesanyag-tartalmú hulladék, ami anaerob, vagy aerob módon (mikroorganizmusok, talajélőlények vagy enzimek segítségével) lebontható. Nem települési hulladék: ipari tevékenység során, a kereskedelemben, szolgáltatásban és a mezőgazdaságban keletkező hulladék. Két fő csoportba osztható: veszélyes hulladék és nem veszélyes hulladék. Veszélyes hulladék: a Hgt. 2. számú mellékletében felsorolt tulajdonságok közül eggyel vagy többel rendelkező, illetve ilyen anyagokat vagy összetevőket tartalmazó, eredete, összetétele, koncentrációja miatt az egészségre, a környezetre kockázatot jelentő hulladék. 2.3.2. Kezelési terminológia

Hulladékgazdálkodás: a hulladékkal összefüggő tevékenységek rendszere, beleértve a hulladék keletkezésének megelőzését, mennyiségének és veszélyességének csökkentését, kezelését, ezek tervezését és ellenőrzését, a kezelő berendezések és létesítmények üzemeltetését, bezárását, utógondozását, a működés felhagyását követő vizsgálatokat, valamint az ezekhez kapcsolódó szaktanácsadást és oktatást; Kezelés: a hulladék veszélyeztető hatásainak csökkentésére, a környezetszennyezés megelőzésére és kizárására, a termelésbe vagy a fogyasztásba történő visszavezetésére irányuló tevékenység, valamint a kezelést megvalósító eljárás alkalmazása, beleértve a kezelőlétesítmények utógondozását is Előkezelés: a hulladék begyűjtését, tárolását, hasznosítását, illetőleg ártalmatlanítását elősegítő, azok biztonságát növelő, a környezetterhelést csökkentő tevékenység, amely a hulladék fizikai, kémiai, biológiai tulajdonságainak megváltoztatásával jár;

2011. június 30.

9 / 67


(2011-2016)

Hasznosítás: a hulladéknak, vagy valamely összetevőjének a termelésben, vagy szolgáltatásban történő felhasználása. Újrahasználat: a terméknek az eredeti célra történő ismételt felhasználása. Ártalmatlanítás: a hulladék okozta környezetterhelés csökkentése, környezetet veszélyeztető, szennyező, károsító hatásának megszüntetése, kizárása. A különböző ártalmatlanítási és hasznosítási lehetőségeket a Hgt. 3. illetve 4. melléklete sorolja fel. 2.4.

A település bemutatása

2.5.

Bük várossá nyilvánítása

Az Alsó-Bük, Közép-Bük és Felső-Bük összeépülésével 1902-ben alapított Bük Nagyközség, mint kezdetben kevésbé prosperáló település a fürdő megnyitását (1962.) követően látványos fejlődésnek indult. Nem csupán nemzetközi hírű turisztikai központtá vált, hanem térségi szerepköre egyértelműen növekedett a település által nyújtott szolgáltatások mennyiségén és minőségén, a település által ellátott funkciók révén. A település rendezett településképe, fejlett gazdasága, műszaki és szociális infrastruktúrájának kiépítettsége, sokszínű közösségi élete, társadalma egyre inkább városiasodó jellegre utaltak. Bár a település vezetőségében már korábban felmerült a várossá nyilvánítási kérelem benyújtásának szándéka (1993), a korábbi kezdeményezések kudarcba fulladtak. Az Önkormányzat Képviselő-testülete 2007-ben az 1/2007 (I.15.) számú határozatával amellett döntött, hogy él várossá nyilvánítási kérelmének lehetőségével, s várossá nyilvánítása esetén ellátja a városi önkormányzatok és szerveik részére jogszabályban előírt kötelezettségeket, megteremti azok végrehajtásának szervezeti és személyi feltételeit. Bük 2007. július 1-től kapott városi rangot. 2011. június 30.

10 / 67


2.6.

(2011-2016)

Elhelyezkedés, infrastruktúra

A település Magyarország nyugat-dunántúli idegenforgalmi régiójában, Vas megyében, a Felső-Répcementi kistérségben található, az Alpokalja és a Kisalföld találkozásánál. A Répce-síkon fekvő üdülőhely Szombathelytől 27 km, Soprontól 47 km távolságra helyezkedik el. Az osztrák határ közelsége meghatározó jelentőségű a fürdőhely és a régió fejlődésében. A település közlekedés-földrajzi fekvése összességében kedvező. Habár az autópályák és főközlekedési utak elkerülik, Szombathelyhez és Ausztriához való közelsége miatt közlekedési árnyékhelyzetről nem beszélhetünk. A kistérség keleti sávján átvezető nagy forgalmú, lassan telítődő 84-es sz. (Sopron-Balaton) útvonal az egész térség megközelíthetőségéhez hozzájárul. Ugyancsak fontos megközelítési lehetőség a kistérséget délkeleten érintő, a Szombathely-Győr forgalom nagy részét lebonyolító 86-os út, amely az európai 65-ös számú főút, ez teremt összeköttetést a Balti tenger és az Adria között. A településen 8614-es számú közút halad át. A Bükfürdőn található a térség egyetlen nemzetközi autóbusz-pályaudvara. Az innen induló autóbuszjáratok közvetlenül három fővárost (Budapest, Bécs, Pozsony) céloznak meg, és nagy a helyközi járatok sűrűsége is. A kistérséget egy vasúti fővonal érinti csak Hegyfalunál, a Szombathely- CsornaGyőr (Budapest) nyomvonalon. Ennek a vonalnak a hatása csak periférikus a kistérség egészét tekintve. Sokkal fontosabb a Szombathely-Lövő-Sopron vasúti szárnyvonal, amely keresztülhalad a kistérségen, Büköt és Tormásligetet érintve. A vonal működtetésében történt változás óta (GYSEV) minőségi ugrást jelentett annak villamosítása. Iparvágány jelenleg Bükön és Hegyfalun található. Kerékpárutak tekintetében a Sárvár-Hegyfalu- Bük-Kőszeg között vezető "termál kerékpárút" büki 7 km-es és a Bük-Zsira-Locsmánd közötti 20 km-es kerékpárútszakasz PHARE CBC uniós és UKIG hazai forrás támogatásával épült meg, 2005. május 28-án került átadásra (EuroVelo). 2011. június 8-án került átadásra a 3 kilométeres kerékpárút Bő község és Bük között, melynek közvetlen célja, hogy Bük város, mint a térség közigazgatási központja kényelmesebben és biztonságosabban legyen elérhető. A büki szakaszon a bicikliút mellet közel 400 méter hosszan gyalogjárdát is építettek. Bük infrastrukturális helyzete valamennyi Vas megyei településszintnél kiépítettebb és magasabb színvonalú. Teljes egészében kiépült a vezetékes ivóvíz (1972); a szennyvízhálózat (1996); a vezetékes gáz (1991), a csapadékvíz elvezetése döntő mértékben megoldott, a kiépítésre váró utcákra az önkormányzat kész tervekkel rendelkezik. Az önkormányzat tulajdonában lévő belterületi utak teljes hosszban (19 km) szilárd burkolattal ellátottak. 2.7.

Gazdaság, intézmények

A lakosság kisebbik része mezőgazdaságban, iparban dolgozik, nagyobbik hányada az idegenforgalomhoz kötődő, kereskedelemből, vendéglátásból, szolgáltatásból él. Az óvoda és az általános iskola mellett, a munkaerő-piaci igényekhez igazodva a Vendéglátóipari Szakiskola működik saját konyhával. Bár a település legnagyobb 2011. június 30.

11 / 67


(2011-2016)

foglalkoztatója Nestlé Hungária Kft., jelentős gazdasági erőt képvisel a Büki Gyógyfürdő Zrt), Danubius Thermal & Sport Hotel, valamint számos további helyi vállalkozás az idegenforgalom, kereskedelem területén, melyek munkaerőigényüket a környező településekre is alapozzák. A város rendelkezik – egyebek mellett – rendőrőrssel, gyógyszertárral, egészség központtal (mely a felnőtt és gyermek háziorvosi ellátásnak, fogászatnak, védőnői szolgálatnak és mentőállomásnak ad helyet). 2.8.

Látnivalók

Az ideérkező pihenni vágyókat számos építészeti örökség, természeti érték és kikapcsolódási lehetőség várja. Itt található az 1696-ban épült Szapáry kastély, a Felső-Büki Nagy Pál kúria, egyedi látnivalót kínál a sajátos történelmi településszerkezet és településkép (alsóbüki parasztpolgár házak, hosszú udvarok, bészegek). A település D-NY-i határában húzódó Répce és a környező erdők kiváló lehetőséget hordoznak a vadászni, horgászni vágyók, valamint az ökoturizmust kedvelők számára. 2.9.

A térség környezeti jellemzői

Az Alpok vonulatai átnyúlnak az országhatáron, és Ny-ról K-felé egyre mélyebb helyzetben (500-2000 m) találhatóak, a felszín alatt. Ezek a kőzetek a Rába vonaláig követhetőek. Északon a Soproni-hegység idős paleozoikumi kőzetei találhatóak a mélyben, ami az Alsó Kelet-alpi takarórendszer része. Ezt délen a jóval fiatalabb (jura-kréta időszaki 66-210 millió éves) metamorf palák (csillámpala, fillit, stb.) határolják, ami a Kőszegi-hegység területén, a felszínen is elterjedt. Kelet felől pedig a Felső Kelet-alpi takaróhoz sorolt devon korú (350-405 millió éves) dolomit került elő a Bük környéki fúrásokból. A Répcétől D-re eső csapadékosabb kavicsos dombhátakat agyagbemosódásos barna erdőtalaj fedi, míg a csapadékban szegényebb északi részeken a kisebb mérvű kilúgozódás hatására csernozjom barna erdőtalaj terjedt el. A kavicsrétegekben gyakoriak a pleisztocén kori talajfagy jelenségek, krioturbációs rétegzavarok, fagyzsákok, fagyékek stb. A folyó mentén a víz hatására kialakuló réti öntéstalaj az uralkodó. Bük és környékének éghajlata lényegében kontinentális jellegű. Közepes páratartalom, enyhén szeles idő jellemzi. Az évi középhőmérséklet 9,7 °C. A csapadék évi középmennyisége 650 mm. A napsütéses órák száma évi 1900, a nyár forró. Klímájának szubalpin jellege a turisztika szempontjából nagyon előnyös. A pozitív klimatikus viszonyok a vegetációt is erősen befolyásolják (a vegetációs időszak több mint 240 nap), a növényvilágot a pannon táj sokszínűsége jellemzi. Fő vízfolyása a Répce, az Alpok keleti lábainál eredő kis folyó vízjárása meglehetősen szeszélyes, a kisvízi vízhozam és a nagyvízi vízhozam közötti különbsége akár 160 szoros is lehet (Répcevisnél: KQ: 0,44m3/s, NQ: 72 m3/s). Árvizek főként tavasszal keletkeznek, főleg az alsó, szabályozatlan szakaszán, de az őszi árvizek sem ritkák. Kisvizek jellemzően nyárvégén jelentkeznek. Vas megye

2011. június 30.

12 / 67


(2011-2016)

területén csupán kisebb patakok táplálják, Boldogasszony, Ablánc, Kőris és a Metőc patak.

ezek

közül

jelentősebbek

a

Hatalmas jelentőséggel bír a Bük határában 1957-ben szénhidrogén kutatás közben feltárt termál karsztvíz. A mélyfúrás mintegy ezer m-es mélységben érte el a devon korú dolomitot, amiből 58 oC-os Ca-Na-hidrogénkarbonátos jellegű, fluorid-tartalmú, 35,5 nkf-u és 3000-4500 mg/l összes oldott anyag tartalmú, gyógyászati célra is alkalmas víz tört fel. A pannon korú rétegek és a rájuk települő kavicsos hordalékkúpok is jelentős mennyiségű rétegvizet tárolnak, ezért a Répcét övező vidék kiemelt vízbázisnak tekintett védett terület. A felszíni vízfolyások vízminősége I. osztályba sorolható. 2.10. Statisztikai adatok a településről (2009) Területe (km2)

Népesség (fő)

Lakások száma (db)

Rendszeres hulladékgyűjtésbe bevont lakás (db)

20,86

3410

1623

1158

Közüzemi vízhálózattal ellátott lakások (db) 1373

Közüzemi szennyvízhálózatra csatlakoztatott lakások (db) 1277

Közüzemi szennyvízhálózatra nem csatlakoztatott lakások (db) 346

Lakosságnak szolgáltatott víz (m3)

Lakosságnál keletkezett szennyvíz (m3)

Regisztrált vállalkozás Kft. (db)

Regisztrált vállalkozás Bt (db)

Regisztrált vállalkozás Egyéni vállalkozás (db)

117061

110851

100

53

593

2011. június 30.

13 / 67


3.

(2011-2016)

BESZÁMOLÓ

Ebben a fejezetben a korábbi tervidőszak (2004-2008) hulladékgazdálkodási tervében vállalt célkitűzések megvalósulását vizsgáljuk. 3.1.

Tudatformálás, ismeretterjesztés: szelektív begyűjtési népszerűsítése, hulladékgyűjtési akciók szervezése

rendszer

-

Az ingyenesen hozzáférhető szelektív begyűjtés reklámozása a helyi újságban évente egyszer megjelenik

-

Minden évben a PARKOM Kft. az általános iskolában szelektív hulladékgyűjtési napot tart. A hulladékszállító autóra a gyerekek által festett szelektív hulladékgyűjtéssel kapcsolatos kép kerül

-

Minden évben a közmeghallgatáson a Polgármester a környezetvédelmi rendelettel kapcsolatosan tájékoztatót tart, amely során tájékoztatja a lakosságot, hogy az aktuális évben az önkormányzat mit tett a település és a hozzátartozó közigazgatási terület védelme ügyében

-

Az ÖKO-Pannon Nonprofit Kft 2007-ben és 2009-ben szelektív hulladékgyűjtési roadshow-t tartott, mely látványos oktatóeszközökkel mutatta be a hulladékok szelektív gyűjtésének helyes gyakorlatát. Az érdeklődők a szabadtéri oktatóeszközök játékos feladatain keresztül sajátíthatták el a szelektív hulladékgyűjtés alapjait, és betekintést nyerhettek a hulladékok újrahasznosításának folyamatába is. A Kft által biztosított tananyagot az oktatási intézményekhez eljuttatták

-

Évente kétszer egy hétig (a lomtalanítás előtti héten) az elektronikai hulladék Parkom Kft. telephelyére ingyenesen beszállítható, és onnan a Csatár-Öko Kft. szállítja el.

-

A város iskoláiban évente rendeznek papírgyűjtést a gyermekek lelkes közreműködésével.

-

A Magyar Közút Nonprofit Zrt. 2005. év óta minden évben a Föld Napja alkalmával, országos szemétszedő akciót tart a közúthálózat és környezetének megtisztítása céljából, melyhez az elmúlt évek során a város diákjai is csatlakoztak. A szemétgyűjtési akció célja, hogy a fiatalabb generációnak is természetessé váljon a környezet megóvása. A résztvevők számára a szervezők biztosítják a kesztyűt, láthatósági mellényt, a zsákokat, valamint gondoskodnak az összegyűjtött hulladék maradéktalan elszállításáról.

2011. június 30.

14 / 67


(2011-2016)

3.2.

Szelektív hulladékgyűjtési módok kialakítása

3.3.

Szelektív gyűjtőszigetek

A településen 2004-ben létesültek szelektív gyűjtőszigetek 4 helyszínen, amelyekben papír, üveg és műanyag hulladékot gyűjtenek. Gyűjtőedényzetek 1 db 1100 literes papír hulladék gyűjtő 1 db 1100 literes üveg hulladék gyűjtő 2 db 1100 literes műanyag hulladék gyűjtő

1. 2. 3. 4.

Helyszínek Lakótelepi ABC, Bük, Petőfi S. u. Forrás Üzletház Bük, Petőfi s. u. 125. COOP ABC Bük, Baross G. u. 2. Match ABC Bükfürdő, Termál krt

3.3.1. Egyéb, a lakosság által elérhető szelektív hulladékgyűjtési módok Jelenleg a lakosságnak a gyógyszertárban és a DM áruházban van lehetősége a kihelyezett 100 literes gyűjtődobozokban a gyógyszermaradékok leadására. Bük város területén élelmiszer kereskedelmi egységekben, illetve egyéb intézményekben 13 helyszínen használt elem és akkumulátor gyűjtőedény került kihelyezésére. Nyugat-dunántúli Regionális Hulladékgazdálkodási Program keretében a házhozmenő (zsákos) szelektív hulladékgyűjtés megszervezésére is sor kerül. 3.3.2. Hulladékgyűjtő udvar létesítése Hulladékgyűjtő udvar kialakítására az előző tervidőszakban nem került sor. Tervezése folyamatban van a Nyugat-dunántúli Regionális Hulladékgazdálkodási Program keretében. Az üzemelés várhatóan 2014-ben indul meg. (lásd bővebben 9.1 pont) 3.4.

A szennyvízcsatorna hálózat bővítése

A szennyvízcsatorna hálózat bővítése 2005-től indult, mely a Sajmeggyes és Nyárfa utcákban 500 méteren 20 ingatlant érintett. KSH adatok alapján 2002-ben 1059, 2009-ben 1277 a közüzemi szennyvíz-hálózatra csatlakoztatott lakások száma

2011. június 30.

15 / 67


3.5.

(2011-2016)

Régi hulladéklerakók illetve az illegális hulladék lerakatok helyzete

3.5.1. Régi hulladéklerakók Terület Bük 07/6 hrsz.

Intézkedés A Bük 07/6 hrsz. alatti hulladéklerakó „Lócsi szeméttelep” teljes körű felülvizsgálatát az Önkormányzat elvégezte, a Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (továbbiakban Felügyelőség) által kiadott 1804/17/2005. számú határozatban működési engedélyt kapott a lerakó felhagyásához. A határozat ellen az Önkormányzat fellebbezést nyújtott be, mivel a területnek sem tulajdonosa, sem használója nem volt, az előírt rekultiváció elvégzését a terület tulajdonosa Farkas Gyula (Szakony) vállalta. A Felügyelőség 1804/19/2005. számon a működési engedélyt módosította az engedélyes tekintetében. Farkas Gyula a területet eladta a LAND D 2000 Kereskedelmi és Szolgáltató Kft-nek (Budapest), így az engedély ismét módosításra került. Az új (jelenlegi) tulajdonos a Felügyelőség által kiadott 38692/2/2007. számú határozatban 2008. február 1-ig kapott határidőt rekultivációs terv elkészítésére. A Kft. jelenleg felszámolás alatt áll, a rekultiváció nem valósult meg, a terület földtakarást kapott.

Bük 060/11 hrsz. Bük 060/11 hrsz. un. „Dögkút”, Dózsa utca vége. A bezárt dögkút lefedésre került, az ingatlan állapota rendezett. A szintén itt található régi hulladéklerakó amely földtakarást kapott. A Nyugat-dunántúli Regionális Hulladékgazdálkodási Program keretében hulladékudvar építését tervezik a területen.

3.5.2. Illegális hulladék lerakatok Terület Bük 087/26 hrsz. „Temető mögötti” terület Bük 087/19 hrsz. Ady u. végén lévő víztorony Bük 488 hrsz. Hunyadi u. vége Bük 6/5 hrsz. Gyurácz u. vége Bük 0242/4 hrsz. Rákóczi u. vége. (Régi Répce meder) Kossuth utcai kertek alja Csepreg-Tormásliget összekötő út melletti szemétlerakó Acsádi út melletti erdő

2011. június 30.

Intézkedés A tulajdonost az Önkormányzat felszólította az ingatlan rendbetételére, amelynek eleget tett. Lerakott hulladék pillanatnyilag nem látható az ingatlanon. A terület rendezett. Illegálisan lerakott hulladék időnként van, de azt a Parkom Kft. értesítés alapján elszállítja. A terület rendezett, hulladék jelenleg nem található rajta. Nincs hulladéklerakási tevékenység. A területen tereprendezés van folyamatban. Továbbra is fellelhető illegálisan lerakott hulladék és bontási anyag. Rendezett, nincs illegális hulladéklerakás. Nem Bük közigazgatási területéhez tartozik. (Tudomásunk szerint megszüntetésre került, bezárt.) Nem Bük közigazgatási területe, de a SzombathelyCsepreg kereszteződésig évente több alkalommal összeszedik az árokban és erdőszélen lévő hulladékot.

16 / 67


3.6.

(2011-2016)

Az illegális hulladéklerakás megszüntetése érdekében tett intézkedések

Ellenőrzések napi szinten történnek a veszélyeztetett területeken, tettenérés esetén bírságolás és szabálysértési eljárás elindítása történik. 3.7.

Biológiailag lebomló szerves hulladék elkülönített kezelése, a házi komposztálás népszerűsítése

-

A lakosságnál keletkező biológiailag lebomló hulladék (kerti zöld hulladék, konyhai hulladék) elkülönített begyűjtése a tervidőszakban nem valósult meg.

-

Nyugat-dunántúli Regionális Hulladékgazdálkodási Program keretében házi komposztáló ládák kerülnek kiosztásra, az elkülönített begyűjtésre is lesz lehetőség hulladékudvarban és/vagy házhoz menő szelektív gyűjtőjárattal.

-

A PARKOM Kft a saját tevékenysége során a közterületen keletkező kaszálékot, aprított nyesedéket, lehullott lombot stb. a saját telephelyére szállítja, talajjavításra felhasználja.

3.8.

Az önkormányzatnál hulladékfelelős, tanácsadó kijelölése, képzése

Jelenleg nincs hulladékfelelős, tervezik a kolléga kijelölését. 3.9.

Pályázatokon való részvétel

-

GVOP 2.1.1 pályázat 2004-ben 50%-os támogatás szelektív hulladékgyűjtő szigetek edényzetének beszerzésére.

-

A Nyugat-dunántúli Regionális Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás gesztorságával a Nyugat-dunántúli Regionális Hulladékgazdálkodási Programban (KEOP-2009-7.1.1.1) történő részvétel (lásd bővebben 9.1 pont)

4.

A TELEPÜLÉSEN KELETKEZŐ, ÁRTALMATLANÍTANDÓ HULLADÉKOK

4.1.

A táblázatokban lévő jelölések jelentése

Jelölés n.a -

HASZNOSÍTANDÓ

VAGY

Jelentés feltételezhetően keletkezett hulladék, de mennyiségéről és sorsáról nincs adat A településen a bázisévben nem keletkezett az adott hulladék, mely az önkormányzat felelősségi körébe tartozik

2011. június 30.

17 / 67


4.2.

(2011-2016)

Keletkező hulladékok eredete

A negyedik fejezetben feltüntetett hulladékok eredete: -

A lakosságnál keletkező hulladékok (rendszeres hulladékgyűjtés, lomtalanítás, szelektív hulladékgyűjtő szigetek, hulladékgyűjtési akciók, gyűjtőpontok, stb.)

-

Bük város közigazgatási terültén a gazdálkodó szervezetéknél keletkező települési hulladékok körében értelmezhető hulladékok, melyek a közszolgáltatás keretében kerültek elszállításra.

-

Bük város közigazgatási terültén az önkormányzat felelősségi körébe tartozó intézményeknél (pl. önkormányzat, iskolák, óvoda, orvosi rendelők, temető, szennyvíztisztító, stb.) keletkező hulladékok.

-

Bük város közigazgatási területén, közterületen keletkező hulladékok.

4.3.

A keletkező nem veszélyes hulladékok típusa és éves mennyisége Hulladék megnevezése Települési szilárd hulladék

Települési folyékony hulladék Kommunális szennyvíziszap Építési-bontási hulladékok és egyéb inert hulladékok Mezőgazdasági és élelmiszeripari nem veszélyes hulladékok** Ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes hulladékok**

A hulladékok jegyzékéről 16/2001. (VII. 18.) KöM rendelet szerinti EWC kódszám és megnevezés 20 03 01 20 03 07

egyéb települési hulladék, ideértve a kevert települési hulladékot is lom hulladék

Mennyiség (t/év) 1.805,641 68,560

Összesen

1.874,201

20 03 04

emésztőgödrökből származó iszap

2200*

19 08 05

települési szennyvíz tisztításából származó iszapok

4427

17 01 01 17 01 02 17 05 04

beton téglák föld és kövek

20,050 8,490 2,470

Összesen

31,010

-

-

-

-

-

-

* becsült mennyiség ** az önkormányzat felelősségi körébe tartozó tevékenységekből nem keletkezik ez a típusú hulladék, a továbbiakban nem kerül feltüntetésre

2011. június 30.

18 / 67


4.3.1. Vegyesen gyűjtött megoszlása

kevert

települési

(2011-2016)

szilárd

hulladék

mennyiségi

Hulladék EWC Mennyiség kódszáma (t/év) Parkom Kft által a közszolgáltatás keretében begyűjtött mennyiségek Lakosságtól származó kevert települési hulladék 20 03 01 770,049 Önkormányzati felelősségi körbe tartozó 20 03 01 52,232 intézményektől származó kevert települési hulladék gazdálkodó szervezetektől származó kevert 20 03 01 949,910 települési hulladék Összes települési kevert hulladék 20 03 01 1.772,191 Szabó Norbert által begyűjtött mennyiségek lakosságtól származó kevert települési hulladék 20 03 01 5,690 Önkormányzati felelősségi körbe tartozó 20 03 01 27,760 intézménytől származó kevert települési hulladék Összes begyűjtött kevert települési hulladék 20 03 01 1.805,641 Hulladék származási helye

4.3.2. A keletkező települési folyékony hulladék mennyiségének becslése Az Önkormányzat adatszolgáltatása szerint 2010-ben 41 db olyan ingatlan volt, amelynél van vezetékes vízfogyasztás, de nincs rákötve a közüzemi szennyvízhálózatra. 41 lakás x (3410 fő / 1623 lakás) ~2,1 átlag fő/lakás x 25,55 m3/fő /év (70 l /fő/napból számítva) = 2 200 m3/év (1 m3~1t) 4.3.3. A településeken keletkező települési folyékony hulladék mennyisége A szakértők szerint az országos átlagos vízfogyasztás 100 liter/fő naponta és a fogyasztott vízmennyiségből mintegy 70-80%-ban lesz szennyvíz. Az alkalomszerű szippantás miatt, - mivel nem a keletkezés időpontjában kerül szippantásra és elszállításra -, a tárolóeszközök zárt építése esetén is van veszteség a párolgás miatt, illetőleg a hosszabb idejű tárolás ideje alatt meginduló biológiai folyamatok következtében végbemenő természetes sűrűsödésből eredően. Az elszállítandó mennyiségének számbavétele során számolni kell azzal, hogy a szennyvíz tárolására szolgáló tárolók nem zártak, aminek következtében további veszteség jelentkezik, vagyis a tengelyen elszállítandó hulladékmennyiség kevesebb lesz. Amennyiben a tárolók zártak a tárolás során adódó párolgás miatt a keletkező nyers szennyvíznél 20%-kal kevesebb szennyvízmennyiség kezeléséről kell gondoskodni. Amennyiben a tároló nem zárt, a keletkező nyers szennyvíznek csak kb. a tizenketted része (8-9 %) marad a tárolóban.

2011. június 30.

19 / 67


4.4.

Szelektíven gyűjtött, kiemelten kezelendő hulladékáramok típusa és éves mennyisége

Veszélyes hulladékok

Hulladék megnevezése PCB és PCT tartalmú hulladékok Hulladékolajok Akkumulátorok és szárazelemek Elektromos és elektronikai hulladékok Kiselejtezett gépjárművek Egészségügyi hulladékok

Állati eredetű hulladékok Növényvédő-szerek és csomagoló eszközeik Azbeszt Csomagolási hulladékok

Gumi Elektromos és elektronikai hulladékok Nem veszélyes hulladékok

(2011-2016)

Csomagolási hulladékok

A hulladékok jegyzékéről 16/2001. (VII. 18.) KöM rendelet szerinti EWC kódszám és megnevezés

n.a n.a 20 01 35*

veszélyes anyagokat tartalmazó, kiselejtezett elektromos és elektronikus berendezések

18 01 03*

egyéb hulladékok, amelyek gyűjtése és ártalmatlanítása speciális követelményekhez kötött a fertőzések elkerülése érdekében

1,736

n.a 0,125*

n.a

15 01 10*

veszélyes anyagokat maradékként tartalmazó vagy azokkal szennyezett csomagolási hulladékok

20 01 36

kiselejtezett elektromos és elektronikus berendezések

15 01 01

Papír és karton csomagolási hulladékok Műanyag csomagolási hulladékok Üveg csomagolási hulladékok

15 01 02 15 01 07

Összesen Állati eredetű hulladékok Egyéb biológiailag lebomló hulladékok

Mennyiség (t/év)

20 01 01

papír és karton

20 02 01

biológiailag lebomló hulladékok étolaj és zsír

20 01 25

n.a 0,6845 1,293 3,465 4,206

8,964 1,922 n.a 0,290 0,545

biológiailag bomló konyhai és étkezdei hulladékok *háziorvosoknál, fogorvosoknál, az orvosi ügyeletnél és egészségügyi közintézetnél keletkezett mennyiség összege.

2011. június 30.

20 01 08

n.a 0,03

20 / 67


(2011-2016)

4.4.1. A gyűjtőszigeteken szelektíven gyűjtött hulladékok frakciók szerinti bontásban Hulladék megnevezése Papír és karton Papír és karton csomagolási hulladékok Papír összesen Műanyag csomagolási hulladékok Üveg csomagolási hulladékok

Hulladék EWC kódszáma 20 01 01 15 01 01 15 01 02 15 01 07 Összesen

Mennyiség (t/év) 1,922 1,293 3,215 3,465 4,206 10,886

A 4.4 pontban lévő táblázatban is szereplő mennyiségek

4.5.

A felhalmozott hulladékok típusa és mennyisége

A településen nincs felhalmozott hulladék. 4.6.

A településre beszállított és onnan kiszállított hulladékok típusa és éves mennyisége

4.6.1. A településre beszállított és onnan kiszállított nem veszélyes hulladékok Hulladék megnevezése Települési szilárd hulladék Települési folyékony hulladék Kommunális szennyvíziszap Építési-bontási hulladékok és egyéb inert hulladékok

2011. június 30.

Kiszállított (t/év)

Összesen

Beszállított (t/év) -

20 03 04

-

18

19 08 05

-

4427

17 01 01 17 01 02 17 05 04

-

20,050 8,490 2,470

EWC kódszám 20 03 01 20 03 07

Összesen

1.761,963 68,560

1.874,201

31,010

21 / 67


(2011-2016)

Nem veszélyes hulladékok


4.6.2. A településre beszállított és onnan kiszállított, kiemelten kezelendő hulladékáramok Hulladék Beszállított Kiszállított EWC kódszám megnevezése (t/év) (t/év) PCB és PCT tartalmú hulladékok Hulladékolajok n.a Akkumulátorok és n.a szárazelemek Elektromos és 1,736 20 01 35* elektronikai hulladékok Kiselejtezett gépjárművek n.a 18 01 03* Egészségügyi hulladékok 0,125 Állati eredetű hulladékok Növényvédő-szerek és n.a csomagoló eszközeik Azbeszt n.a 15 01 10* Csomagolási hulladékok 0,03

4.7.

Gumi Elektromos és elektronikai hulladékok

-

0,6845 1,293

Összesen

-

20 01 01

-

20 02 01

-

20 01 25

-

20 01 36 15 01 01

Csomagolási hulladékok Állati eredetű hulladékok Egyéb biológiailag lebomló hulladékok

15 01 02 15 01 07

20 01 08

3,465 4,206

8,964 1,922 0,290 0,545

A tervezési terület éves hulladékmérlegének bemutatása

4.7.1. Nem veszélyes (hulladékmérleg) Hulladék megnevezése

hulladékok

kezelési

Hasznosítás EWC kódszám

arányainak

Égetés

bemutatása

Lerakás

t

%

t

%

t

%

Települési szilárd hulladék

20 03 01 20 03 07 Összesen

-

-

-

-

1.761,963 68,560 1.874,201

100 100 100

Települési folyékony hulladék

20 03 04

-

-

-

-

-

-

2011. június 30.

Egyéb kezelt t % -

-

18 100*

22 / 67


Hulladék megnevezése Kommunális szennyvíziszap

Hasznosítás EWC kódszám

Égetés

Lerakás

Egyéb kezelt t %

t

%

t

%

t

%

4427

100

-

-

-

-

-

-

20,050 8,490 2,470 31,010

100 100 100 100

-

-

-

-

-

-

19 08 05

17 01 01 Építési-bontási 17 01 02 hulladékok és egyéb 17 05 04 inert hulladékok Összesen Hasznosítás: Égetés: Lerakás: Egyéb kezelt:

(2011-2016)

anyagában történő hasznosításra átadott mennyiség energianyerés céljából végzett hasznosítás műszaki védelemmel ellátott lerakóra pl. szennyvíztisztítóra tengelyen szállított,

*Gazdálkodó szervezettől származó mennyiség. A közszolgáltató által adott információk szerint 2010-ben nem gyűjtött be a lakosságtól szippantott szennyvizet (lehetséges okokat lásd 7.4) 4.7.2. Kiemelten kezelendő hulladékáramok kezelési arányainak bemutatása (hulladékmérleg) Hulladék megnevezése

Hasznosítás EWC kódszám t %


PCB és PCT tartalmú hulladékok Hulladékolajok Akkumulátorok és szárazelemek Elektromos és elektronikai hulladékok Kiselejtezett gépjárművek Egészségügyi hulladékok Állati eredetű hulladékok Növényvédő-szerek és csomagoló eszközeik Azbeszt Csomagolási hulladékok

2011. június 30.

20 01 35*

18 01 03*

15 01 10*

Égetés

Lerakás

Egyéb kezelt t %

t

%

t

%

-

-

-

-

-

-

-

n.a

n.a

n.a

n.a

-

-

n.a

n.a

n.a

n.a

-

-

-

-

n.a

n.a

1,736

100

-

-

-

-

-

-

n.a

n.a

-

-

-

-

n.a

n.a

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

0,03

100

-

0,125 100

23 / 67


Nem veszélyes hulladékok

Hulladék megnevezése Gumi Elektromos és elektronikai hulladékok Csomagolási hulladékok Állati eredetű hulladékok Egyéb biológiailag lebomló hulladékok

Hasznosítás: Égetés: Lerakás: Egyéb kezelt:

5.

(2011-2016)

Hasznosítás EWC kódszám t %

Égetés

Lerakás

Egyéb kezelt t %

t

%

t

%

-

-

-

-

-

-

-

-

-

20 01 36

0,6845

100

-

-

-

-

-

-

15 01 01 15 01 02 15 01 07 Összesen

1,293 3,465 4,206 8,964

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

100 100 100 100 -

-

-

-

-

-

-

1,922 n.a 0,290 0,545

100 100 100 100

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

20 01 01 20 02 01 20 01 25 20 01 08

anyagában történő hasznosításra átadott mennyiség energianyerés céljából végzett hasznosítás műszaki védelemmel ellátott lerakóra pl. égetés, amely nem párosul energiahasznosítással

A HULLADÉKKEZELÉSSEL KÖVETELMÉNYEK

KAPCSOLATOS

ALAPVETŐ

MŰSZAKI

A tervezési területen, a hulladékgazdálkodással kapcsolatos hatósági feladatokat - az önkormányzat jegyzője, - az illetékes Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (9700 Szombathely, Vörösmarty u. 2.) látja el, az érintett szakhatóságok bevonásával. A településen keletkező hulladékok kezelésénél a következő hatályos jogszabályokat kell figyelembe venni: 5.1.

Törvény

2000. évi XLIII. törvény a hulladékgazdálkodásról 5.2.

Kormányrendelet

50/2001. (IV. 3.) Korm. Rendelet a szennyvizek és szennyvíziszapok mezőgazdasági felhasználásának és kezelésének szabályairól 98/2001. (VI. 15.) Korm. Rendelet tevékenységek végzésének feltételeiről

2011. június 30.

a

veszélyes

hulladékkal

kapcsolatos

24 / 67


(2011-2016)

192/2003. (XI.26.) Korm. Rendelet a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet módosításáról 213/2001. (XI. 14.) Korm. Rendelet tevékenységek végzésének feltételeiről

a

települési

hulladékkal

kapcsolatos

241/2001. (XII. 10.) Korm. Rendelet a jegyző hulladékgazdálkodási feladat- és hatásköréről 271/2001. (XII. 21.) Korm. Rendelet a hulladékgazdálkodási bírság mértékéről, valamint kiszabásának és megállapításának módjáról 94/2002. (V. 5.) Korm. Rendelet a csomagolásról és a csomagolási hulladék kezelésének részletes szabályairól 164/2003. (X. 18.) Korm. Rendelet a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről 313/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló 164/2003. (X. 18.) Korm. rendelet, valamint ezzel összefüggésben egyes további kormányrendeletek módosításáról 126/2003. (VIII. 15.) Korm. Rendelet a hulladékgazdálkodási tervek részletes tartalmi követelményeiről 224/2004. (VII. 22.) Korm. Rendelet a hulladékkezelési közszolgáltató kiválasztásáról és a közszolgáltatási szerződésről 264/2004. (IX. 23.) Korm. Rendelet az elektromos és elektronikai berendezések hulladékainak visszavételéről 267/2004. (IX. 23.) Korm. Rendelet a hulladékká vált gépjárművekről 109/2005. (VI. 23.) Korm. rendelet az elemek és az akkumulátorok hulladékainak visszavételéről 209/2005. (X. 5.) Korm. rendelet a betétdíj alkalmazásának szabályairól 180/2007. (VII. 3.) Korm. rendelet az országhatárt átlépő hulladékszállításról 64/2008.(III.28) Korm. rendelet a települési hulladékkezelési közszolgáltatási díj megállapításának részletes szakmai szabályairól 181/2008. (VII. 8.) Korm. rendelet az elemek és az akkumulátorok hulladékainak visszavételéről

5.3.

Miniszteri rendeletek

41/2000. (XII. 20.) EüM-KöM együttes rendelet az egyes veszélyes anyagokkal, illetve veszélyes készítményekkel kapcsolatos egyes tevékenységek korlátozásáról 4/2001. (II. 23.) KöM rendelet a hulladékolajok kezelésének részletes szabályairól 5/2001. (II. 23.) KöM rendelet a poliklórozott bifenilek és a poliklórozott terfenilek és az azokat tartalmazó berendezések kezelésének részletes szabályairól 9/2001. (IV. 9.) KöM rendelet az elemek és akkumulátorok, illetve hulladékaik kezelésének részletes szabályairól 2011. június 30.

25 / 67


(2011-2016)

16/2001. (VII. 18.) KöM rendelet a hulladékok jegyzékéről 2/2002. (VII. 9.) KvVM rendeletó a titán-dioxid gyártás hulladékairól 3/2002. (II. 22.) KöM rendelet a hulladékok égetésének műszaki követelményeiről, működési feltételeiről és a hulladékégetés technológiai kibocsátási határértékeiről 5/2002. (X. 29.) KvVM rendelet a települési szilárd hulladék kezelésére szolgáló egyes létesítmények kialakításának és üzemeltetésének részletes műszaki szabályairól 1/2002. (I. 11.) EüM rendelet az egészségügyi intézményekben keletkező hulladék kezeléséről 16/2002. (IV. 10.) EüM rendelet a települési szilárd és folyékony hulladékkal kapcsolatos közegészségügyi követelményekről 15/2003. (XI. 7.) KvVM rendelet a területi hulladékgazdálkodási tervekről 23/2003. (XII. 29.) KvVM rendelet a biohulladék kezeléséről és a komposztálás műszaki követelményeiről 71/2003. (VI. 27.) FVM rendelet az állati hulladékok kezelésének és a hasznosításukkal készült termékek forgalomba hozatalának állat-egészségügyi szabályairól 103/2003. (IX.11.) FVM rendelet a csomagolóeszköz-hulladékok kezeléséről

növényvédő

szerrel

szennyezett

45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól 15/2004. (X. 8.) KvVM rendelet az elektromos és elektronikai berendezések hulladékai kezelésének részletes szabályairól 20/2005. (VI. 10.) EüM rendelet a humán gyógyszerek és csomagolásuk hulladékainak kezeléséről 20/2006. (IV. 5.) KvVM rendelet a hulladéklerakással, valamint a hulladéklerakóval kapcsolatos egyes szabályokról és feltételekről 21/2008. (VIII. 30.) KvVM rendelet az elemek és akkumulátorok, illetve hulladékaik kezeléséről

5.4.

Önkormányzati helyi rendeletek

11/2003.(X.27.) számú rendelet a települési folyékony hulladékkal kapcsolatos kötelező helyi közszolgáltatásról. 14/2003. (XII.15.) számú rendelet a települési szilárd hulladékra vonatkozó közszolgáltatásról 9/2002. (IX. 30.) számú rendelet a környezetvédelemről 10/2004. (VIII. 31.) számú rendelet a helyi hulladékgazdálkodási tervről

2011. június 30.

26 / 67


5.5.

(2011-2016)

A hulladékgazdálkodási törvényben, valamint a végrehajtási jogszabályaiban meghatározott műszaki előírások rövid ismertetése

A fejezet alábbi pontjában a vonatkozó jogszabályok legfontosabb tételei kerültek kiemelésre. Hulladék megnevezése Települési szilárd hulladék

Települési folyékony hulladék Kommunális szennyvíziszap

Veszélyes hulladék

Elemek, akkumulátorok

Hazai jogszabályi előírások Hgt.: A hulladéklerakóra - a települési szilárd hulladék részeként - kerülő biológiailag lebomló szervesanyag-mennyiséget tömegben mérve az 1995-ben országos szinten képződött - a települési szilárd hulladék részét képező - biológiailag lebomló szervesanyagmennyiséghez képest a) 2009. július 1. napjáig 50%-ra, b) 2016. július 1. napjáig 35%-ra kell csökkenteni. 2008/98/EK irányelv: 2015-ig elkülönített hulladékgyűjtési rendszert kell felállítani legalább a következők esetében: papír, fém, műanyag és üveg. 213/2001. (XI.14.) Korm. rendelet 50/2001. (IV.3.) Korm. rendelet Az ingatlantulajdonos az ingatlanán keletkező települési folyékony hulladékot műszakilag megfelelő (zárt) tartályban köteles gyűjteni, azt a begyűjtésre jogosult hulladékkezelőnek átadni. Az illetékes környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség határozza meg, hogy a települési folyékony hulladék elhelyezésére melyik szennyvíztisztító telep vehető igénybe. A talajvédelmi hatóság határozatában csak a földhasználó hozzájárulásával felhasználásra tervezett területre engedélyezi a szennyvíz, szennyvíziszap vagy szennyvíziszap komposzt kijuttatását, és egyidejűleg előírja annak feltételeit. 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet Minden tevékenységet, amelynek végzése során veszélyes hulladék keletkezik, úgy kell megtervezni és végezni, hogy a veszélyes hulladék a) mennyisége, illetve veszélyessége a lehető legkisebb legyen b) hasznosítását minél nagyobb mértékben segítse elő 181/2008. (VII. 8.) Korm. rendelet A gyártót a hulladékká vált elemek és akkumulátorok tekintetében visszavételi, begyűjtési és kezelési kötelezettség terheli, melyet átruházhat az átvevőre, vagy koordináló szervezetre. Az elemet, illetve akkumulátort forgalmazó kereskedő köteles a fogyasztótól a hulladékká vált hordozható-, gépjármű és ipari elemet, illetve akkumulátort átvenni és gyűjtőedényben gyűjteni.

EU előírások 2008/98/EK irányelv 1999/31/EK irányelv

86/278/EG K tanácsi irányelv

2008/98/EK irányelv


21/2008. (VIII. 30.) KvVM rendelet Forgalmazási tilalom a 0,0005 tömegszázalékot meghaladó higanyt tartalmazó elemek, illetve akkumulátorok és a 0,002 tömegszázalékot meghaladó kadmiumot tartalmazó hordozható elemek, illetve akkumulátorok esetében. A hulladékká vált gépjármű-, valamint ipari elem, illetve akkumulátor hulladéklerakóban lerakással és termikus módon való ártalmatlanítása az újrafeldolgozási eljárás alkalmazása során keletkező maradványhulladék kivételével - tilos.

2011. június 30.

27 / 67

BÜK VÁROS HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERVE II. Hulladék megnevezése Elektromos és elektronikai berendezések

Gépjárművek

Hulladékolaj

Egészségügyi hulladék

Növényvédőszer és csomagolás

2011. június 30.

Hazai jogszabályi előírások 264/2004. (IX. 23.) Korm. rendelet Az elektromos és elektronikai termékeket gyártó és forgalmazó cégek 2005. augusztus 13-ától kötelesek visszagyűjteni, hasznosítani a használatból kivont elektromos és elektronikus berendezések hulladékait. Gyártóra vonatkozó begyűjtési, hasznosítási és újrafeldolgozási arányok (berendezés kategóriánként eltérő mértékű) teljesítése 267/2004. (IX. 23.) Korm. rendelet A gyártónak az átvevőhálózatban átvett hulladékká vált gépjármű kezelését, ezen belül kiemelten a hasznosítását úgy kell végeznie, hogy az újrahasználat, a hasznosítás, az anyagában történő hasznosítás (visszanyerés és újrafeldolgozás együttesen) mértéke: a) 2006. január 1. napjától az összes hulladékká vált gépjármű - az átlagos gépjárműtömeget alapul véve - újrahasználatának és hasznosításának együttes aránya legalább az évi 85 tömeg%-ot, az újrahasználat, újrafeldolgozás és visszanyerés együttesen legalább az évi 80 tömeg%-ot, b) az 1980. január 1. napja előtt gyártott gépjárművek esetében az a) pont szerinti arányok legalább a 75, illetőleg a 70 tömeg%-ot, c) 2015. január 1. napjától az a) pont szerint arányok legalább a 95, illetőleg a 85 tömeg%-ot elérje. 2005 januárjától kizárólag azokat a gépkocsikat vonja ki a forgalomból véglegesen az Okmányiroda, amelyiket Nemzeti Közlekedési Hatóság által regisztrált autóbontóban adnak le, aki erről az arra rendszeresített nyomtatványon bontási igazolást ad ki. 4/2001. (II. 23.) KöM rendelet Elsőbbséget kell biztosítani a hulladékolajok regenerálással történő hasznosításának. Ha a hulladékolajokat nincs lehetőség hasznosítani, akkor égetéssel történő ártalmatlanításukat kell megvalósítani. 20/2006. (IV. 5.) KvVM rendelet Tilos a kórházi vagy más humán-egészségügyi, ill. állategészségügyi intézményből származó fertőző hulladék lerakása. 1/2002. (I. 11.) EüM rendelet A fertőző hulladékok égetéssel vagy fertőtlenítéssel ártalmatlaníthatók. 20/2005. (VI. 10.) EüM rendelet A gyógyszerhulladék visszafogadására és ártalmatlanítására alkalmas hulladékkezelő rendszer kiépítése és üzemeltetése a gyártó feladata. A gyártó a kötelezettségét önmaga teljesítheti, illetőleg átruházhatja a forgalmazóra vagy az arra feljogosított koordináló szervezetre. 103/2003. (IX.11.) FVM rendelet A tisztított csomagolóeszköz-hulladék nem veszélyes hulladéknak tekintendő, ha a rendeletben meghatározottak szerint kezelik. A nem a rendelet szerint kezelt növényvédő szer csomagolóeszköz-hulladék veszélyes hulladéknak tekintendő az ellenkező bizonyításig. Csomagoláshoz használt, nem szennyezett papír és kezeletlen fa hagyományos tüzelő berendezésben elégethető, illetve más módon is hasznosítható. Lakossági felhasználásra kerülő 1 liternél, illetve 1 kg-nál nem nagyobb mennyiségű növényvédő szer csomagolására használt kiürített, tisztított csomagolóeszköz-hulladékok települési hulladékként kezelhetők, ha szelektív gyűjtésükről és kezelésükről jogszabály nem rendelkezik.

(2011-2016) EU előírások 2002/96/EK irányelv




2009/128/E K irányelv

28 / 67

BÜK VÁROS HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERVE II. Hulladék megnevezése

Építési-bontási hulladékok és egyéb inert hulladékok

Gumiabroncs

Állati eredetű melléktermékek és hulladékok

2011. június 30.

Hazai jogszabályi előírások 250 litert, illetve 250 kg tömeget meghaladó mennyiségű növényvédő szer csomagolására használt csomagolóeszközhulladékok (többször használatos konténerek) begyűjtéséről, ártalmatlanításáról a csomagolóeszközben levő növényvédő szer gyártójának vagy importőrének kell gondoskodnia. Növényvédő szer csomagolóeszköz más célra még tisztított állapotban sem használható. 45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet A mennyiségi küszöbérték felett az építtető köteles az adott csoporthoz tartozó hulladékot a többi csoporthoz tartozó hulladéktól elkülönítetten gyűjteni mindaddig, amíg a hulladékot a kezelőnek át nem adja. E kötelezettségének az építtető köteles a keletkezés helyén vagy ha ez nem lehetséges, hulladékkezelő létesítményben eleget tenni. Az elkülönítetten gyűjtött hulladékot - amennyiben az műszakilag lehetséges - az építtető az építés során felhasználja, illetőleg a jogszabályi előírásoknak megfelelően a hulladékkezelőnek átadja. Ha a keletkező építési és bontási hulladék mennyisége nem éri el a mennyiségi küszöbértéket, akkor a külön jogszabályban meghatározott ártalmatlanítási szabályokat kell alkalmazni. A nem hasznosított vagy nem hasznosítható építési és bontási hulladék kizárólag inert vagy nem veszélyeshulladék-lerakón helyezhető el. 20/2006. (IV. 5.) KvVM rendelet 2006. július 1. után tilos lerakni a hulladékká vált gumiabroncsot, illetve az aprított hulladék gumiabroncsot, kivéve a kerékpárgumiabroncsot és az 1400 mm külső átmérőnél nagyobb gumiabroncsot 71/2003. (VI. 27.) FVM rendelet A rendelet az állati hulladékokat veszélyességétől függően három osztályba sorolja be. Az egyes osztályba sorolt hulladékokra különböző kezelési eljárásokat határoz meg. Az 1. osztályba sorolt állati hulladékot külön jogszabály szerint égetőműben történő égetéssel, vagy - az állategészségügyi és élelmiszer-ellenőrző állomás (a továbbiakban: állomás) által engedélyezett kezelő és feldolgozó üzemben történt - hőkezelést követően, külön jogszabály szerint égetéssel vagy együttégetéssel kell ártalmatlanítani. Az elhullott, 50 kg-nál nem nagyobb össztömegű, kedvtelésből tartott állatokat, valamint a három hetesnél fiatalabb szopósbárány, kecskegida és borjú hulláját az állati hulladék birtokosa saját telkén a szomszéd telek határvonalától 1,5 m-re elföldelheti, vagy a kedvtelésből tartott állatok kegyeleti temetőjében is eltemetheti a tulajdonos. A 2. osztályba besorolt állati hulladékok kezelését az állategészségügyi állomás által engedélyezett kezelő és feldolgozó üzemek végezhetik el, a keletkező fehérjetartalmú hulladékot szerves trágyaként vagy talajjavítóként a külön jogszabályokban foglaltak szerint lehet felhasználni, illetve a keletkező hulladékot biogáz vagy komposztáló telepen lehet hasznosítani. A 3. osztályba sorolt állati hulladékok ártalmatlaníthatóak égetőműben, továbbá hasznosíthatóak kezelő és feldolgozó üzemben. A keletkezett állati hulladékot 24 órán belül össze kell gyűjteni és el kell szállítani állati hulladékgyűjtő helyre, vagy gyűjtő-átrakó telepre, vagy kezelő és feldolgozó üzembe, komposztáló telepre, vagy egyéb engedélyezett létesítménybe.

(2011-2016) EU előírások



1774/2002/ EK rendelet

29 / 67

BÜK VÁROS HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERVE II. Hulladék megnevezése

Csomagolás

Biológiai úton lebomló szerves hulladék

Hazai jogszabályi előírások Új állati hulladéktemető létesítése nem engedélyezhető. A felhagyott állati hulladéktemető területén 30 évig mezőgazdasági művelést nem szabad folytatni. Ezt a tilalmat a rendelet alapján az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyeztetnie a földrészlet tulajdonosának. 94/2002. (V. 5.) Korm. rendelet. A Hgt. 8. §-a szerinti visszavételi kötelezettség alapján 2012. december 31. napjáig el kell érni, hogy a hulladékká vált csomagolóanyagok tömegének legalább 60%-a hasznosításra vagy hulladékégető műben energiahasznosítás mellett elégetésre kerüljön, valamint legalább 55%-a, de legfeljebb 80%-a anyagában kerüljön hasznosításra, úgy hogy ez az arány a hulladékot alkotó egyes anyagok tekintetében legalább a következő legyen: a) üveg esetében 60%, b) papír és karton esetében 60%, c) fém esetében 50%, d) fa esetében 15%, e) műanyag esetében 22,5%, kizárólag azokat az anyagokat figyelembe véve, amelyeket újból műanyagokká dolgoznak fel. 23/2003. (XII. 29.) KvVM rendelet A közösségi komposztálás, (a társasház tulajdonostársainak közössége/közösségei) saját tevékenységéből származó biohulladéknak a keletkezés helyéhez közeli területen történő komposztálása, valamint a kész komposzt felhasználása a közösség(ek) saját céljára) nem engedélyköteles tevékenység. A közösségi komposztálás létesítésére alkalmas terület a külön jogszabályokban foglaltaknak megfelelően jelölhető ki. A közösségi komposztálással állati eredetű biohulladék nem kezelhető.

(2011-2016) EU előírások

94/62/EK irányelv

Házi komposztálásra nem terjed ki a rendelet hatálya, engedély nélkül végezhető.

5.5.1. A települési folyékony hulladékkal kapcsolatos kötelező helyi közszolgáltatásról szóló 11/2003.(X.27.) számú rendeletben előírt műszaki követelmények - A közcsatornán el nem vezetett szennyvíz csak vízzáró (szivárgásmentes) szennyvízgyűjtőben helyezhető el. Az ingatlantulajdonosnak a szennyvizet megfelelő rendszerességgel a közszolgáltatóval el kell szállíttatnia. 5.5.2. A települési szilárd hulladékra vonatkozó közszolgáltatásról szóló 14/2003. (XII.15.) számú rendeletben előírt műszaki követelmények - A hulladékgyűjtés során kizárólag olyan műszaki állapotú gyűjtőtartályok használhatók, amelyekkel a hulladék zavartalan, biztonságos, szóródás és pormentes ürítése biztosítható a szállítójárműbe. - A gyűjtőtartályokban a háztarásokban szokásosan keletkező hulladékot tömörítés nélkül úgy kell elhelyezni, hogy az a hulladék elszállítása során alkalmazott gépi ürítést ne akadályozza. - A hulladékgyűjtő tartályokba tilos mérgező, robbanó, folyékony, veszélyes hulladékot vagy egyéb olyan anyagot elhelyezni, amely veszélyezteti a szállítást végzők testi épségét, vagy a begyűjtés során a szállító jármű műszaki

2011. június 30.

30 / 67


-

(2011-2016)

berendezéseiben rongálódást idézhet elő, illetve az ártalmatlanítás során veszélyezteti a környezetet. A háztartási hulladék gyűjtése, tárolása és szállítása kizárólag olyan módon történhet, hogy az épületen belül vagy kívül, illetve a közterületen szennyezést ne idézzen elő. Közterületen szemétgyűjtő edény elhelyezéséhez a Polgármester engedélye szükséges. A háztartási hulladék elszállítása céljából a tartályt a gyűjtés helyén úgy kell elhelyezni, hogy a gyalogos és járműforgalmat ne akadályozza, illetve annak elhelyezése balesetet vagy károkozás veszélyét ne idézze elő. Kiürítés után a legrövidebb időn belül de a gyűjtés napján 18 óráig az edényzetet a közterületről el kell távolítani, az ingatlanon belül kell tárolni.

5.6.

A területen folyó, hulladékkezelésre kiadott környezetvédelmi hatósági engedélyesek

Engedélyes neve

Cím

Telephelyei Bük, Jókai u. 24.

Tárgy

PARKOM Kft.

Bük, Jókai u. 24.

begyűjtés, szállítás

Szabó Norbert

Sárvár, Sárvár, begyűjtés, Cukorgyár u. 8. Cukorgyár u. 8. szállítás veszélyes hulladékok begyűjtése

Megoldás Kft.

Szombathely, Szombathely, Körmendi u. 92. Körmendi u.92.

14/349910/2009. 5324-1/2010. 006027018/2009.

Engedély érvényességi ideje 2014.09.26. 2015.07.30. visszavonásig

724-3/4/2008.

2018.07.26.

veszélyes és nem veszélyes 36-17/9/2009. hulladékok égetéssel történő ártalmatlanítása

2015.01.04.

veszélyes és nem veszélyes hulladékok begyűjtése, előkezelése, hasznosítása egységes környezethasználati engedély

CSATÁR-Öko Kft.

Vasszécseny, Lipárt u. 50. 569 hrsz.

Vasszécseny, Lipárt u. 50.

ATEV Zrt.

Budapest, Illatos u. 23.

Győr Bőny

Innowest Kft.

Szombathely, Sugár u. 2.

Bük, Csepreg

hasznosítás

Rábel Melinda

Rábagyarmat, Kör út 14.

Szentgotthárd, Hunyadi út

begyűjtés, szállítás

2011. június 30.

Engedély száma

1094-1/5/2010. 1094-1/9/2010. 9516-017/2009. 9516-017/2009.

2015.02.28. 2015.02.28. 2015.03.01. 2015.03.01.

H-4844-4/2007.

n.a

engedély az illetékes MSZH-tól 271/00756/ 001/2009.

-

5 évig

31 / 67


6.

AZ EGYES HULLADÉKTÍPUSOKRA INTÉZKEDÉSEK

Ebben a fejezetben a településen hulladékgyűjtési módokat mutatjuk be. 6.1.

(2011-2016)

megvalósult

VONATKOZÓ

és

a

SPECIÁLIS

tervezett

szelektív

Hulladékgyűjtő sziget

A városban jelenleg 4 db hulladékgyűjtő sziget található, amelyeken papír, műanyag, valamint üveg frakciók elkülönített elhelyezésére van lehetőség. A településen rendszeresített hulladékgyűjtő szigetek megfelelnek az alábbi (5/2002. (X. 29.) KvVM rendelet szerinti) előírásoknak: - A gyűjtőszigeteket szabványos vagy erre a célra gyártott speciális edényzettel kell ellátni, minimálisan három hasznosítható hulladék-összetevő elkülönített begyűjtését kell lehetővé tenni; - elhelyezése történhet közterületen, lakóövezetben, kereskedelmi egységek közelében úgy, hogy alkalmas legyen a gyalogosan történő megközelítésre; - kihelyezett edényzet zárható, bedobó nyílással ellátott, a gyűjtőjárműhöz illesztett rendszerű legyen; - a kialakítását úgy kell megvalósítani, hogy a gyűjtőedényzet célgéppel történő ürítése biztosítható legyen; - a begyűjtött hulladékot a gyűjtősziget üzemeltetőjének a gyűjtősziget edényzetéből rendszeresen kell ürítenie, vagy az edényzetet kell cserélnie, és a begyűjtött hulladékot a további kezelést végző telephelyre kell szállítani, valamint nyilvántartásba kell venni; - a hulladékgyűjtő sziget edényzetének rendszeres tisztításáról, karbantartásáról és szükség szerinti gyakorisággal történő cseréjéről a gyűjtősziget üzemeltetőjének kell gondoskodnia. A gyűjtőszigeteken keletkező hulladékokat a Parkom Kft gyűjti be, és a Zalai HUKE Kft-nek (Zalaegerszeg, Post u. 65.) adja át hasznosításra. 6.2.

Lomtalanítás

Lomtalanítást az önkormányzattal kötött szerződés értelmében a PARKOM Kft. évente két alkalommal bonyolít le, a begyűjtött vegyes hulladékot a kőszegi hulladéklerakóra szállítja. 6.3.

Egyéb gyűjtési akciók

A város iskoláiban közreműködésével.

évente

rendeznek

papírgyűjtést

a

gyermekek

lelkes

A Magyar Közút Nonprofit Zrt. 2005. év óta minden évben a Föld Napja alkalmával országos szemétszedő akciót tart a közúthálózat és környezetének megtisztítása céljából, melyhez az elmúlt évek során a város diákjai is csatlakoztak. A 2011. június 30.

32 / 67


(2011-2016)

szemétgyűjtési akció célja, hogy a fiatalabb generációnak is természetessé váljon a környezet megóvása. A résztvevők számára a szervezők biztosítják a kesztyűt, láthatósági mellényt, a zsákokat, valamint gondoskodnak az összegyűjtött hulladék maradéktalan elszállításáról. 6.4.

Gyógyszerhulladék

A 20/2005. (VI. 10.) EüM rendelet alapján a lakossági gyógyszerhulladék-begyűjtés 2005. december 1.-én az egész országban egyszerre indult el. A begyűjtés kezdését megelőző napokban az országban található 2050 gyógyszertárba és kb. 600 fiókgyógyszertárba kiszállításra kerültek a RECYCLOMED Kht. által kifejezetten erre a célra kifejlesztett egyutas gyűjtődobozok. A zárt, egyszer használatos hulladékgyűjtő tartályokat a gyógyszertárak saját döntésük alapján vagy az officinában, vagy a gyógyszertár közforgalomtól elzárt helyiségében helyezhetik el. A gyűjtőkonténerek stabil kialakítású, bélelt, merevítéssel ellátott-zárható, egységes méretű, körülbelül 100 liter űrtartalmú gyűjtődobozok, amelyek biztosítják, hogy a hulladék-kezelés folyamatában a már elhelyezett hulladékhoz ne lehessen hozzáférni. Bükön a gyógyszertárban és a DM áruházban van kihelyezve gyűjtődoboz, melyeket 2010-ben 4, illetve 1 alkalommal a Hungaropharma Zrt. szállított el. 6.5.

Elektronikai hulladék

Évente kétszer egy hétig (a lomtalanítás előtti héten) az elektronikai hulladék PARKOM Kft. telephelyére ingyenesen beszállítható, és onnan a Csatár-Öko Kft. szállítja el hasznosításra. A 264/2004. (IX. 23.) Kormányrendelet alapján az elektromos és elektronikai termékeket gyártó és forgalmazó cégek 2005. augusztus 13-ától kötelesek visszagyűjteni, hasznosítani a használatból kivont elektromos és elektronikus berendezések hulladékait. A normálizzók, halogénizzók és a háztartásban használt lámpatestek nem tartoznak Kormányrendelet hatálya alá. 6.6.

Használt elem és akkumulátor gyűjtőpontok

A RE’LEM Nonprofit Kft-t a hazai hordozhatóelem és akkumulátor piac három jelentős forgalmazója, az Energizer Magyarország Kft., a Gillette Group Hungary Kft. (ma Procter&Gamble) és a VARTA Hungária Kft. hozta létre azzal a szándékkal, hogy a Társaságon keresztül valamennyi hazai elemforgalmazó számára lehetővé tegye az elemek és akkumulátorok hulladékainak visszavételéről szóló 181/2008. (VII. 8.) Korm. rendelet szerinti gyártói kötelezettségek átadását. A partnerektől átvállalt visszavételi és visszagyűjtési kötelezettség teljesítése a 2006ban országosan kiépített használtelem-visszagyűjtő rendszeren keresztül történik. (országszerte több mint 23.000 gyűjtőpont) A FoReGo Magyarország Kft. végzi a használt elemek és akkumulátorok visszagyűjtésének megszervezését, koordinálását. A begyűjtött hulladékok válogatást követően külföldön kerülnek hasznosításra.

2011. június 30.

33 / 67


(2011-2016)

Bük város területén élelmiszer kereskedelmi egységekben, illetve egyéb intézményekben 13 helyszínen gyűjtőedény kihelyezésére került sor az elmúlt években, a lakossági tudatformálás azonban szükséges ahhoz, hogy az elemek visszagyűjtése hatékonyabb legyen, hiszen a bázisévben a városból nem történt a gyűjtőpontokról hulladék elszállítás az edények telítetlensége miatt. Bük településen található használt elem és akkumulátor gyűjtőpontok: Gyűjtőpont neve

Cím

301. sz. dm CO-OP Kft .24.sz. élelmiszer-háztartási bolt CO-OP Kft. 25.sz. élelmiszer-háztartási bolt CO-OP Kft. 26.sz. élelmiszer-háztartási bolt Match szupermarket Nestlé Hungária Kft. Büki Gyára Ötödik Forrás-Coop Kft. 1.sz. üzlet PC ABC Számítástechnikai Kft. Pócza Kft. Vas-Villamossági Szaküzlet Pócza Kft. Vas-Villamossági Szaküzlet Reál ABC Vasi Donoma Bt. Fürdő Trafik Viktória ABC

9737 Bük, Kossuth L. u. 127/a 9737 Bük, Petőfi u. 7. 9737 Bük, Baross u. 1. 9737 Bük, Kossuth u. 6. 9737 Bük, Fürdőtelep 9737 Bük, Darling u. 1. 9737 Bük, Kossuth út 125. 9737 Bük, Széchenyi u. 49. 9737 Bük, Ifjúság u. 125. 9737 Bük, Széchenyi u. 2. 9737 Bük, Nagy Pál u. 34 9737 Bük, Termál Krt. 2. 9737 Bük, Kossuth u.12.

6.7.

Edény típusa REF 12 REF 12 REF 12 REF 12 REF 20 REF 20 REF 12 REF 12 REF 20 REF 20 REF 12 REF 12 REF 12

Kiselejtezett gépjárművek

A 267/2004. (IX. 23.) Kormányrendelet értelmében 2005 januárjától kizárólag azokat a gépkocsikat vonja ki a forgalomból véglegesen az Okmányiroda, amelyiket Nemzeti Közlekedési Hatóság által regisztrált autóbontóban adnak le, aki erről az arra rendszeresített nyomtatványon bontási igazolást ad ki. Bük településen nincs autóbontó, az alábbi táblázat tartalmazza a településhez legközelebb található regisztrált autóbontókat: Autóbontó neve Alcufer Kft. Sprint-Plusz Bt Tempo Autószervíz Kft Horváth Tibor Alcufer Kft. Lajter Kft. Lendvay Autószerviz Kft Gulyás László

Telephely címe Szombathely, Mérleg u. 5. Szombathely Külső Pozsonyi u. 50. Szombathely, Söptei út külső hrsz.: 2008/5. Hegyhátsál, Fő u. 72. Sopron, Ipar krt. 14. Sopron, Győri u. 50/h. Sopronkövesd, Kossuth u. 204. Csorna, Ady E. út 6.

Forrás: Nemzeti Közlekedési Hatóság honlapja 2010. április 5.-i állapot szerint 6.8.

Közterületen elhullott állatok

A Közterületen elhullott állatok elszállítására az Önkormányzat az ATEV Zrt-vel kötött szerződést.

2011. június 30.

34 / 67


6.9.

(2011-2016)

Konyhai hulladék

Az iskola konyháján keletkező ételmaradék és elhasznált étolaj szelektív gyűjtése megoldott, engedélye alapján Rábel Melinda vállalkozó gyűjti be. A konyhai ételmaradékot a Bloomland Kft. Öcsény, 0286/1 hrsz alatti komposztálójába, az étolajat pedig Ausztriába szállítja, ahol a Biocraft GmbH hasznosítja. 6.10. Hulladékgyűjtő udvar A településen még nem épült hulladékgyűjtő udvar, azonban a Nyugat-dunántúli Regionális Hulladékgazdálkodási Program keretében a Bük 060/11 hrsz-ú területen tervezik a hulladékgyűjtő udvar kialakítását. A hulladékudvarok részben azoknak a hulladékoknak a térítésmentes átvételére szakosodtak, amelyek a háztartási gyűjtőedényekben nem helyezhetők el, illetve azokra, melyeket a lomtalanítási akciók során sem szállítanak el. Így az elkülönítve gyűjtött másodnyersanyagokon kívül itt lehet leadni a nagydarabos hulladékokat, kisebb, a lakások bontásánál, átalakításánál keletkező hulladékot, és a háztartási veszélyes hulladékokat. Az 5/2002. (X. 29.) KvVM rendelet szerint: - A hulladékgyűjtő udvart a begyűjtött hulladékok környezetszennyezést kizáró elhelyezése, valamint az illetéktelen behatolás megelőzése érdekében körül kell keríteni, és őrizni kell. A begyűjtött hulladékok erre a célra rendszeresített szabványosított gyűjtőedényben vagy konténerben helyezhetők el. A gyűjtőedényeken minden esetben és egyértelműen fel kell tüntetni a tárolandó hulladékfajtát (felirat, piktogram). - Veszélyes hulladék begyűjtése zárt építményben vagy konténerben, illetve nyílt téren kettősfalú vagy kármentővel felszerelt, zárható gyűjtőedényben vagy konténerben végezhető. - A biológiailag lebomló szervesanyag-tartalmú hulladék és az építési, bontási hulladék nyílt téren helyezhető el. A nyílt téri tárolás minden esetben csak edényzetben történhet, és gondoskodni kell a csurgalékvíz összegyűjtéséről, kezeléséről, valamint a hulladék rendszeres elszállításáról. - Lakossági beszállításkor – külön kérésre – az átvett hulladékról bizonylatot kell kiállítani. A hulladékgyűjtő udvarról történő kiszállítást minden esetben bizonylaton kell rögzíteni. A hulladékgyűjtő udvarból a begyűjtött hulladékot kezelőtelepre kell szállítani. - A begyűjtött hulladék – a biológiailag lebomló hulladék kivételével – az átvétel időpontjától számított 1 éven túl a hulladékgyűjtő udvaron nem tartható. A biológiailag lebomló hulladékokat legfeljebb 1 hétig, zárt körülmények között lehet a hulladékgyűjtő udvaron tartani. A megépülő hulladékgyűjtő udvarban az alábbi hulladékok szelektív gyűjtésére lesz lehetőség a településen: - Másodnyersanyagok (papír, üveg, műanyag-flakon, fólia, fém-, fa-, textil-, zöldhulladék);

2011. június 30.

35 / 67


(2011-2016)

- Darabos hulladékok (gumiabroncs, hűtőszekrény, háztartási tárgyak és berendezések, elektronikai hulladékok); - Lakossági veszélyes hulladékok (szárazelem, akkumulátor, festékmaradékok, sütőzsírok, növényvédőszer-maradékok, fénycső és izzó); maximum 100 kg/alkalom - Nem lakosságtól származó kis mennyiségű veszélyes hulladékok - Lakosságnál keletkező 1 m3-t meg nem haladó építési, bontási hulladékok. 6.11. Házhoz-menő szelektív hulladékgyűjtés A Nyugat-dunántúli Regionális Hulladékgazdálkodási Program keretében a házhozmenő (zsákos) szelektív hulladékgyűjtés megszervezésére is sor kerül. A házhoz menő gyűjtés a papírra, társított anyagokra, műanyagra, fémre, textilre terjed ki. A lakosság a felsorolt hulladék fajtákat zsákban vagy külön edényben gyűjti, a közszolgáltató rendszeres járattal e célra beállított tiszta járművel szállítja be utóválogatásra a hulladékgazdálkodási központba. Az üveg gyűjtésére alulürítős közterületi konténerek kerülnek kihelyezésre (mint a gyűjtőszigeteken). Az ürítést a gyűjtőszigetes üveghulladék gyűjtőkkel közösen a darus konténeres jármű végzi. 6.12. Házi komposztálás Az ingatlan tulajdonosokat tájékoztatni kell a házi komposztálás előnyeiről, alkalmazási lehetőségeiről, a lerakásra kerülő szerves hulladék csökkentése érdekében. Házi komposztálásra nem terjed ki a 23/2003. (XII. 29.) KvVM rendelet hatálya, így engedély nélkül végezhető. A Nyugat-dunántúli Regionális Hulladékgazdálkodási Program keretében komposztáló ládák kerülnek szétosztásra a településen. Házilag is komposztálható szerves hulladékok: - Nyers zöldség és gyümölcsmaradékok, elvirágzott növények, - kaszálék, aprított nyesedék, lehullott lomb (kivéve a nem komposztálhatók között felsoroltak), - ételmaradékok (a felső rétegben jól elkeverve), kávézacc, kiforrázott tealevelek, - papír, fehérítetlen papírfilterek, tojáshéj (meszes talajon csak kis mennyiségben), papír tojástartó, papírzsebkendő, könnyen foszló papír törlőkendő, - állati trágyák, kutyaürülék, - a dió-, a tölgy-, az akác-, a vadgesztenye-levél és a napraforgószár lassan (1,5-2 év alatt) bomlik le, ezért külön komposztálandók. Nem komposztálható – a minőség végett komposztálásra nem javasolt – szerves hulladékok: - Fertőzött növényi maradványok (elégetendők!), - kemény viaszos levelek (fenyő, magyal), - indás vagy futónövények szára, burgonyaszár, egész kenyér, - fényes papír, tapétahulladék, - gyomok. 2011. június 30.

36 / 67


(2011-2016)

7.

A HULLADÉKOK KEZELÉSE, A KEZELŐTELEPEK ÉS LÉTESÍTMÉNYEK, A KEZELÉSRE FELHATALMAZOTT VÁLLALKOZÁSOK

7.1.

Hulladékok gyűjtése és szállítása

7.1.1. Nem veszélyes időpontjában Begyűjtő, szállító neve

hulladékokat

Hulladék EWC kód

begyűjtő

Hulladék megnevezése

szervezetek

Begyűjtő engedélyezett kapacitása (t/év)

a

tervezés

Kezelő megnevezése

Települési szilárd hulladék 20 03 01

PARKOM Kft Bük, Jókai u. 24.

Szabó Norbert Sárvár, Cukorgyár u. 8.

egyéb települési hulladék, ideértve a kevert települési hulladékot is

3000

300

Kőszegi Városüzemeltető Kht. Kőszeg-hegyaljai Regionális Hulladéklerakó Kőszegi Városüzemeltető Kht. Kőszeg-hegyaljai Regionális Hulladéklerakó

20 03 07

lom hulladék

20 01 01

papír és karton

16

Zalai HUKE Kft

20 02 01

biológiailag lebomló hulladékok

580

Kőszegi Városüzemeltető Kht.

20 02 02

talaj és kövek

80


20 03 01 20 02 01

egyéb települési hulladék, ideértve a kevert települési hulladékot is biológiailag lebomló hulladékok

5000

100

Kőszegi Városüzemeltető Kht. Kőszeg-hegyaljai Regionális Hulladéklerakó

Települési folyékony hulladék Szabó Norbert emésztőgödrökből Sárvár, 20 03 04 származó iszap Cukorgyár u. 8. Építési-bontási hulladékok és egyéb inert hulladékok

20.000

17 01 01

beton

5500

17 01 02

téglák

5500

17 01 03

cserép és kerámiák

5500

17 01 07

beton, tégla, cserép és kerámia frakció

5500

zúzást követően erdei utak építésénél hasznosítják

17 05 04

föld és kövek

5500

vagy

17 09 04

kevert építkezési és bontási hulladékok

30000


2011. június 30.

VasiVíz ZRt Répcelak


hulladéklerakó

37 / 67


(2011-2016)

A PARKOM Kft (Bük, Jókai u. 24.) bemutatása A Parkfenntartó és Kommunális Szolgáltató Kft, rövidítve PARKOM Kft. végzi a község területén a települési szilárd hulladék elszállításával kapcsolatos közszolgáltatást. A Kft rendelkezik a települési hulladékokkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 213/2001. (XI. 14.) Korm. rendelet alapján kiadott érvényes engedéllyel. A települési szilárd hulladékot hetente egy alkalommal szállítják el a településről, évente két alkalommal lomtalanítást szerveznek. A vegyesen gyűjtött hulladékot a Kft a Kőszeg-hegyaljai Regionális Hulladéklerakó szállítja, a szelektív gyűjtőszigetekről származó hulladékok a Zalai HUKE Kft-nél kerülnek leadásra. A Kft további tevékenységei: - Településtisztasági szolgáltatás - Mezőgazdasági szolgáltatás (parkosítás, parkgondozás, zöldterületfenntartás) - Temető-fenntartás - Télen a belterületi utakról, járdákról a hó eltakarítása, csúszás elleni szóróanyag terítés - Ingatlankezelés (önkormányzati bérlakások, egyéb nem lakás céljára szolgáló épületek kezelése) A Kft. hulladékszállító eszközei: - 1 db MAN 18.192 típusú SCHÖÜRLING 4RL 22.6 típusú felépítményű jármű 6,6 t teherbírással - 1 db MERCEDES 1824 típusú SCHEIDER SL-KG 06 típusú MUT FAUN felépítményű jármű A Kft. begyűjtési körzete: Bük, Bő, Chernelházadamonya, Gór, Mesterháza, Tompaládony, Nemesládony, Hegyfalu, Nagygeresd, Csáfordjánosfa, Sajtoskál, Iklandberény, Lócs, Újkér, Egyházasfalu, Tömörd Szabó Norbert (Sárvár, Cukorgyár u. 8.) tevékenységének bemutatása A vállalkozó Bük területén a települési folyékony hulladék elszállításával kapcsolatos közszolgáltatást végez. Megbízás alapján az engedélye szerinti egyéb hulladékokat is elszállítja. A vállalkozó rendelkezik a települési hulladékokkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 213/2001. (XI. 14.) Korm. rendelet alapján kiadott érvényes engedéllyel. Szabó Norbert hulladékszállító eszközei: 2 db IFA W 50 LA/F iszapszippantó 6560 cm3 hengerűrtartalom 1 db RÁBA U 26 230 DFA tehergépkocsi 10349 cm3 hengerűrtartalom 1 db MERCEDES gépjármű 1 db IVECO gépjármű

2011. június 30.

38 / 67


(2011-2016)

Begyűjtési körzete: Simaság, Lócs, Tormásliget, Iklanberény, Sajtoskál, Nemesládony, Nagygerezsd, Tompaládony, Vasegerszeg, Hegyfalu, Mesterháza, Répceszentgyörgy, Zsédeny, Vámoscsalád, Csáfordjánosfa, Pósfa, Szeleste, Ölbő, Bő, Bük, Csepreg, Acsád, Tömörd, Chernelházadamonya, Szakony, Zsira, Gyalóka, Répcevis Sopronhorpács, Iván, Csér, Egyházasfalu, Uraiújfalu, Répcelak, Völcsej, Lövő, Nemeskér, Újkér 7.1.2. A területen működő, egyéb kiemelt hulladékot begyűjtő szervezetek a tervezés időpontjában Begyűjtő, szállító neve

Hulladék EWC

Hulladék megnevezése

Elektromos és elektronikai hulladékok 200135* veszélyes anyagokat tartalmazó, CSATÁR-Öko kiselejtezett elektromos és Kft. elektronikus berendezések Vasszécseny, 200136 kiselejtezett elektromos és Lipárt u. 50. elektronikus berendezések Egészségügyi hulladék 18 01 03 egyéb hulladékok, amelyek Megoldás Kft. gyűjtése és ártalmatlanítása Szombathely speciális követelményekhez Körmendi u. 92. kötött a fertőzések elkerülése érdekében Állati eredetű hulladékok ATEV Zrt. 02 01 03 hulladékká vált állati szövetek Budapest Csomagolási hulladékok 15 01 01 Papír és karton csomagolási hulladékok PARKOM Kft. 15 01 02 Műanyag csomagolási Bük, hulladékok Jókai u. 24. 15 01 07 Üveg csomagolási hulladékok Biológiailag lebomló hulladékok Szabó Norbert 200201 biológiailag lebomló hulladékok Sárvár, Cukorgyár u. 8. PARKOM Kft. 200201 biológiailag lebomló hulladékok Bük, Jókai u. 24. 200125 étolaj és zsír Rábel Menlinda Rábagyarmat, 200108 biológiailag bomló konyhai és Kör út 14. étkezdei hulladékok

2011. június 30.

Begyűjtő engedélyezett kapacitása (t/év)

Kezelő megnevezése

250

saját létesítményeiben

300


1.200

saját égetőben

12.000


5

Zalai HUKE Kft

10

Zalai HUKE Kft

25

Zalai HUKE Kft

100

Kőszegi Városüzemeltető Kht. Kőszegi Városüzemeltető Kht. Biocraft GmbH Ausztria

580 -

Bloomland Kft Öcsény

39 / 67


(2011-2016)

Megoldás Kft (Szombathely, Körmendi u. 92.) bemutatása A Megoldás Kft végzi a településen az háziorvosi ellátás, a háziorvosok, fogorvosok, az orvosi ügyelet, a védőnői szolgálat, és mentőállomás veszélyes hulladékainak elszállítását és ártalmatlanítását. A hulladékok szállításához különböző felépítményű zárt, ponyvás, pótkocsis, konténer-emelős, multiliftes - cserefelépítményes (különböző méretű rakfelülettel, tartállyal rendelkező konténerek) gépkocsikat használnak 1-36 tonnáig. A hulladék ártalmatlanítása (D10 02 Égetés veszélyeshulladék-égető berendezésben) Shenandoah P-60 típusú, valamint Energospar 2 típusú veszélyes hulladékégető berendezésekben történik. A veszélyes hulladékégetők energiahasznosítás nélkül működnek. ATEV Zrt. (1097 Budapest, Illatos u. 23) bemutatása Az ország egész területén keletkező állati eredetű hulladékok, melléktermékek összegyűjtésével és ártalmatlanításával foglalkozik. A hulladékokból húslisztet állít elő, komposztálja, illetve ártalmatlanítja azokat. Az Önkormányzat szerződést kötött a Zrt-vel, a közterületen elhullott állati tetemek elszállítására. A Zrt tájékoztatása szerint 2010-ben nem vett át a településről ilyen hulladékot. Rábel Melinda Rábagyarmat, Kör út 14. bemutatása Rábel Melinda vállalkozó végzi az iskola konyháján keletkező ételmaradék és elhasznált étolaj begyűjtését, szállítását.. A konyhai ételmaradékot a Bloomland Kft Öcsény, 0286/1 hrsz alatti komposztálójába szállítja, ahol talajjavító komposztot állítanak elő. A használt étolajat a vállalkozó Ausztriába szállítja, ahol a Biocraft GmbH hasznosítja. A régióban használt hulladékszállító eszközök: Fiat Fiorínó 1,7 Fiat és Fiat Fiorínó 1,7 TD kistehergépkocsi (600 kg teherbírással) Daewoo Lublin 2,5 D és VW LT 35 hűtő tehergépkocsi (1.200 kg teherbírással) Peugeot Boxer 2.8 TD tehergépkocsi (1.500 kg teherbírással) Ford Tranzit 2,5 D és Renault Master 2,8 Dci tehergépkocsi (1.700 kg teherbírással) További begyűjtő, hasznosító és ártalmatlanító szervezetek Az egyes hulladéktípusok hasznosítására, ártalmatlanítására engedéllyel rendelkező további kezelőkről a http://okir.kvvm.hu/kezelo/ internetes oldalon kaphatunk friss információkat. 7.1.3. A területen folytatott hulladékkezelési (hasznosítási, ártalmatlanítási) tevékenység általános ismertetése, értékelése A tervezés időpontjában működő válogató szervezetek bemutatása: Nincs válogató szervezet a településen 2011. június 30.

40 / 67


(2011-2016)

A tervezés időpontjában a településen működő hasznosító szervezetek bemutatása:

Telephely

Üzemeltető neve, címe

Hasznosítási (R) kód*

mezőgazdasági INNOWest Kft. területek Szombathely, lásd 7.5 Sugár u. 2. * a Hgt. 4. számú mellékelte szerinti R kód

R10

Kezelt hulladék kommunális szennyvíziszap

Kezelt hulladék mennyisége (t/év) 4427

Engedélyezett, illetve hosszabb távon tovább működő lerakók bemutatása: A településen nincs engedélyezett, műszaki védelemmel ellátott lerakó. A PARKOM Kft. a település hulladékokat a Kőszeg-hegyaljai regionális hulladéklerakó szállítja, melynek adatait a következő táblázat tartalmazza. Lerakó megnevezése Lerakó helyszíne Üzemeltető Gyűjtési körzet Ellátott lakosság szám Engedélyezett kapacitás (t) Szabad kapacitás (2010. december 31.) Lerakható hulladék típusa Lerakott hulladékmennyiség (2010) Engedély

Kőszeg-hegyaljai regionális hulladéklerakó Kőszeg, 0118/2, 0117/3 hrsz Kőszegi Városüzemeltető Kht. (Kőszeg, Kossuth Lajos u. 3.) Bozsok, Cák, Horvátzsidány, Kiszsidány, Kőszeg, Kőszegdoroszló, Kőszegpaty, Kőszegszerdahely, Gencsapáti, Nemescsó, Ólmod, Peresznye, Pusztacsó, Velem + PARKOM Kft. szolgáltatási területéről pl. Bük kb.: 16.000 fő 132.000 tonna 12.400 tonna települési szilárd hulladék 9.347,85 tonna Egységes környezethasználati engedély: 854-1/12/2009. Érvényességi idő: 5 év (2014.10.06.)

A lerakó a vonatkozó jogszabályoknak megfelelő műszaki védelemmel rendelkezik. 7.1.4. A felhalmozott hulladékok tárolásának, helyzetének (problémakörének) ismertetése Belátható időn belül fel kell számolni az engedély nélküli, illegális (vad), használaton kívüli vagy nem rendszeresen használt lerakókat. Ezért számba kell venni azokat a telepeket, helyszíneket, ahol ilyen hulladék található a településen.

2011. június 30.

41 / 67


(2011-2016)

Engedély nélküli, illegális (vad) lerakók, használaton kívüli vagy nem megfelelő műszaki védelemmel rendelkező lerakók és az ott lévő hulladékok mennyisége Helyszín

Koordináták

Bük lerakó 07/6hrsz

EOV X 231180 EOV Y 477400

Terület Lerakott hulladék tulajdonosa megnevezése LAND D 2000 Kft.

települési szilárd hulladék

Lerakott hulladék mennyiség (m3)

Állapota

34.500

2001-től nem üzemel földtakarást kapott

A Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség 9902/1/2003. számú határozatával kötelezést adott ki a Büki Önkormányzat részére a Bük 07/6 hrsz alatti hulladéklerakó felülvizsgálatának elvégzésére. Az Önkormányzat a kötelezés ellen fellebbezést nyújtott be, mivel a lerakónak nem ő a tulajdonosa. Az Országos Környezet és Vízügyi Főfelügyelőség a fellebbezés folytán új eljárás lefolytatására kötelezte a Felügyelőséget. Az új eljárás során az Önkormányzat vállalta a felülvizsgálat elvégzését 2004. november 30-i teljesítési határidővel. Az Önkormányzat a teljes körű felülvizsgálatot elvégezte, 1804/17/2005. számon működési engedélyt kapott a lerakó felhagyásához. A rekultiváció elvégzését a terület tulajdonosa vállalta, ezért 1804/19/2005. számon, majd később 3869-2/22007. számon a határozat módosításra került az engedélyes tekintetében. A LAND D 2000 Kereskedelmi és Szolgáltató Kft (Budapest) kapott kötelezést rekultivációs terv elkészítésére a 3869-2/2 2007. számú határozatban melynek határideje 2008. február 1. volt. A Kft. jelenleg felszámolás alatt áll, a rekultiváció nem valósult meg, a terület földtakarást kapott. Terület tulajdonosa

Lerakott Lerakott hulladék hulladék megnevezése mennyiség (m3)

Helyszín

Koordináták

Állapota

Bük lerakó 060/11 hrsz Bük dögkút 060/1 hrsz

EOV X 229820 EOV Y 477720

Önkormányzat

települési szilárd hulladék

11000

1990-től nem üzemel földtakarás

n.a.

Önkormányzat

állati eredetű hulladék

n.a.

1996-tól nem üzemel

A Bük 060/11 alatti volt hulladéklerakó földtakarást kapott, a Nyugat-dunántúli Regionális Hulladékgazdálkodási Program keretében hulladékudvar épül a területen. A szintén itt található bezárt dögkút lefedésre került, az ingatlan állapota rendezett. Bük 087/19 hrsz. Ady u. végén lévő víztorony. A terület rendezett. Illegálisan lerakott hulladék időnként van, de azt a PARKOM Kft. értesítés alapján elszállítja. Bük 0242/4 hrsz. Rákóczi u. vége. A régi Répce meder. Továbbra is fellelhető illegálisan lerakott hulladék és bontási anyag, de azt a PARKOM Kft. értesítés alapján elszállítja.

2011. június 30.

42 / 67


7.2.

Az illegális hulladéklerakás intézkedések

(2011-2016)

megszüntetése

érdekében szükséges

-

A település területén fellelhető illegális lerakatokat folyamatosan meg kell szüntetni, a területeket meg kell tisztítani. Ellenőrzéseket kell tartani napi szinten a veszélyeztetett területeken, tettenérés esetén bírságolás, szabálysértési eljárás elindítása szükséges.

-

A dögkút esetében biztosítani kell, hogy 30 évig ne legyen megbolygatva, körbe kell keríteni, figyelmeztető táblát kitenni a fertőzésveszélyről, környezetében nem lehet bányát üzemeltetni, telepíteni, mezőgazdasági tevékenységet végezni stb., köré védőövezet kialakítása szükséges.

7.3.

A települési szilárd hulladékgazdálkodás helyzetelemzésénél előírtakon túl ismertetendő tényezők

7.3.1. A másodnyersanyag visszanyerés és a hasznosítás aránya a tervezési területen Szelektív gyűjtőszigetek A településen 2004-ben szelektív gyűjtőszigetek létesültek 4 helyszínen, amelyeken papír, üveg és műanyag hulladékot gyűjtenek. Gyűjtőedényzetek 1 db 1100 literes papír hulladék gyűjtő 1 db 1100 literes üveg hulladék gyűjtő 2 db 1100 literes műanyag hulladék gyűjtő

1. 2. 3. 4.

Helyszínek Lakótelepi ABC, Bük, Petőfi S. u. Forrás Üzletház Bük, Petőfi s. u. 125. COOP ABC Bük, Baross G. u. 2. Match ABC Bükfürdő, Termál krt

Gyűjtőszigeten begyűjtött hulladék mennyiségének változása, hasznosítás aránya: Hulladék megnevezése Papír Műanyag Üveg Összesen

Mennyiség Hasznosítás Kezelő (t/év) % 2004 2007 2010 0 2,181 3,215 100 Zalai HUKE Kft 0 3,329 3,465 100 (Zalaegerszeg, Post u. 65.) 0 3,869 4,206 100 0 9,379 10,866 100

Házhoz-menő szelektív hulladékgyűjtés Nyugat-dunántúli Regionális Hulladékgazdálkodási Program keretében a házhozmenő (zsákos) szelektív hulladékgyűjtés megszervezésére is sor kerül. A házhoz menő gyűjtés a papírra, társított anyagokra, műanyagra, fémre, textilre terjed ki. A lakosság a felsorolt hulladék fajtákat zsákban vagy külön edényben gyűjti. A közszolgáltató rendszeres járattal e célra beállított tiszta járművel szállítja be

2011. június 30.

43 / 67


(2011-2016)

utóválogatásra a hulladékgazdálkodási központba az anyagot. Az üveg gyűjtésére alulürítős közterületi konténerek kerülnek kihelyezésre (mint a gyűjtőszigeteken). Az ürítést a gyűjtőszigetes üveghulladék gyűjtőkkel közösen a darus konténeres jármű végzi. Hulladékgyűjtő udvar A településen jelenleg hulladékudvar nem működik. Tervezése folyamatban van a Nyugat-dunántúli Regionális Hulladékgazdálkodási Program keretében. Az üzemelés várhatóan 2014-ben indul meg. A hulladékudvaron várhatóan az alábbi hulladékok gyűjtése valósul meg: -

papír műanyag üveg fém építési törmelék fa, zöldhulladék (darálható) lomhulladék gumiabroncs elektronikai hulladék veszélyes hulladék tároló konténer

A településen az Önkormányzat felelősségi körében jelenleg az alábbi hulladékok szelektív gyűjtése valósul meg. -

szelektív gyűjtőszigeteken papír, műanyag, üveg hulladék, egészségügyi intézményekben keletkező veszélyes hulladékok, a közterületen elhullott állati tetemek, az iskola konyhájában keletkező elhasznált olaj és ételmaradék lomtalanításkor az elektronikai hulladékok

Gyártói visszavételi kötelezettség körében a lakosságnak lehetősége van -

gyógyszertárban gyógyszerhulladék leadására, kihelyezett gyűjtőpontokon használt elemek leadására elektromos és elektronikai hulladékok leadására a forgalmazási helyeken

7.3.2. A területen a települési hulladék részeként keletkező biológiailag lebomló szerves hulladék mennyisége, jelenlegi komposztáló- és egyéb kezelőkapacitás. A Hgt.56. § (7) bekezdése szerint „ a helyi hulladékgazdálkodási terveknek tartalmaznia kell a települési hulladéklerakóban lerakott, illetve lerakni tervezett hulladékok - a vonatkozó szabványt referenciaként felhasználva - mért összetételét és az összetevők tömeg szerinti megoszlását, ezen belül a biológiailag lebomló szervesanyag-tartalmat.

2011. június 30.

44 / 67


(2011-2016)

A hulladéklerakóra - a települési szilárd hulladék részeként - kerülő biológiailag lebomló szervesanyag-mennyiséget tömegben mérve az 1995-ben országos szinten képződött - a települési szilárd hulladék részét képező - biológiailag lebomló szervesanyag-mennyiséghez képest a) 2009. július 1. napjáig 50%-ra, b) 2016. július 1. napjáig 35%-ra kell csökkenteni. Bük Város nem rendelkezik saját hulladéklerakóval, ezért ebben az esetben fenti előírásnak a település által igénybe vett Kőszeg-hegyaljai Regionális Hulladéklerakón kell érvényesülni. Az alábbi táblázatban megbecsüljük a vegyesen begyűjtött települési szilárd hulladék részeként lerakásra kerülő biológiailag lebomló hulladékmennyiséget. A vegyesen begyűjtött hulladék összetétel becslése (lomtalanítás nélkül) Hulladék megnevezése

Egyéb

Papír és karton Csomagolási papír és karton Biohulladék Műanyag Csomagolási műanyag Üveg Csomagolási üveg Fém Csomagolási fém Finom frakciók Kompozitok Textiliák Higéniai hulladékok Nem osztályozott éghető hulladék Nem osztályozott éghetetlen hulladék Veszélyes hulladék Összesen

Mennyiség % kg

8,51 6,04 21,56 1,95 17,58 1,15 3,44 1,85 2,77

35,15

100

Mennyiség Megnevezés

153660 Biológiailag 109061 lebontható 389296 35210 317432 20765 62114 33404 50016 Biológiailag nem lebontható

%

kg

36,11

652017

63,89

1153624

100

1805641

634683

1805641 Összesen

Forrás: A Kőszeg-hegyaljai Regionális Hulladéklerakón és Bük településen nem végeztek hulladék analízist, ezért a Nyugat-dunántúli Regionális Hulladékgazdálkodási Program, Előzetes megvalósíthatósági tanulmányban szereplő mennyiségi adatokat használtuk a becsléshez (Zalaegerszegi és a Tatabányai mért összetétel adatok átlaga)

Fenti mennyiséget csökkenteni kell a Hgt előírásainak érvényesüléséhez, melyhez Bük Városban az alábbi intézkedéseket kell bevezetni, a hulladéklerakó tehermentesítése érdekében: -

A papír, karton hulladék szelektív begyűjtési és hasznosítási arányának növelése (szelektív gyűjtőszigeteken, szelektív begyűjtő járattal, hulladékudvar építésével, hulladékgyűjtési akciókkal)

2011. június 30.

45 / 67


-

-

(2011-2016)

Házi komposztálás népszerűsítése, népszer az ingatlanok tulajdonosait tájékoztatni tájékoztat kell a házi komposztálás előnyeiről, el alkalmazási lehetőségeirő ségeiről. Komposztáló ládák szétosztása a Nyugat-dunántúli dunántúli Regionális Hulladékgazdálkodási Program keretében. (A házilag jelenleg komposztált hulladékok mennyiségéről mennyiségér nincs információ.) Meg kell oldani ani a zöld hulladék elkülönített gyűjtését jtését és komposztálásra történő átadását a (Nyugat-dunántúli ( dunántúli Regionális Hulladékgazdálkodási Program keretében hulladékudvarban és/vagy szelektív hulladékbegyűjtő hulladékbegy jártattal).

A tervezési területen keletkező keletkez települési szilárd hulladék becsült biológiailag lebontható anyagtartalma

100%

települési hulladék biológiailag nem lebontható része kg/év

80% 1153624 60%

biohulladék kg/év

40% 20%

389296 262721

0%

összes papír és karton kg/év

A biohulladékokat kokat kezelő telephelyek adatai A településen nincs biohulladékot kezelő kezel telep. Az alábbi táblázat tartalmazza a településről elérhető komposztáló telepeket. Telephely SZO-VA Zrt. Szombathely, 10427/4 hrsz 10442/3 hrsz Vasivíz Zrt. Szombathely Kőszegi Városüzemeltető Kht. Kőszeg, 0117/3

2011. június 30.

Kezelés módja

Kezelt hulladék

- Hulladékká vált növényi szövetek komposztálás - Biológiailag lebomló hulladékok - Települési szennyvíz tisztításából származó iszapok Hulladékká vált komposztálás növényi szövetek - Biológiailag bomló konyhai és étkezdei hulladékok - Hulladékká vált növényi szövetek komposztálás - Biológiailag lebomló hulladék

Létesítmény kapacitása t/év

Keletkező termék (t/év)

6.000

komposzt

17.250

komposzt

1.722

komposzt

46 / 67


Telephely Müllex Kft. Harasztifalu, Nyárfa sor hrsz.: 053/1; 053/2

Rekultív Kft Csepreg, 077/1

Celli Huke Kft. Celldömölk 086 hrsz

7.4.

Kezelés módja

Kezelt hulladék

- Települési szennyvíz tisztításából származó komposztálás iszapok - Biológiailag lebomló hulladék - Hulladékká vált növényi szövetek - Biológiailag lebomló komposztálás hulladék - Települési szennyvíz tisztításából származó iszapok - Biológiailag lebomló komposztálás hulladék

(2011-2016)

Létesítmény kapacitása t/év

Keletkező termék (t/év)

1.500

komposzt

7.500

komposzt

2.500

komposzt

A települési folyékony hulladékkal való gazdálkodás helyzetelemzése

A szakértők szerint az országos átlagos vízfogyasztás 100 liter/fő naponta és a fogyasztott vízmennyiségből 70- 80%-ban lesz szennyvíz. Az alkalomszerű szippantás miatt, - mivel nem a keletkezés időpontjában kerül szippantásra és elszállításra -, a tárolóeszközök zárt építése esetén is van veszteség a párolgás miatt, illetőleg a hosszabb idejű tárolás ideje alatt meginduló biológiai folyamatok következtében végbemenő természetes sűrűsödésből eredően. Az elszállítandó mennyiségének számbavétele során számolni kell azzal, hogy a szennyvíz tárolására szolgáló tárolók nem zártak, aminek következtében további veszteség jelentkezik, vagyis a tengelyen elszállítandó hulladékmennyiség kevesebb lesz. Amennyiben a tárolók zártak a tárolás során adódó párolgás miatt a keletkező nyers szennyvíznél 20%-kal kevesebb szennyvízmennyiség kezeléséről kell gondoskodni. Amennyiben a tároló nem zárt, a keletkező nyers szennyvíznek csak kb. a tizenketted része (8-9 %) marad a tárolóban. Többek között ez lehet az oka annak, hogy az utóbbi években nem történt települési folyékony hulladék elszállítás a lakosságtól a közszolgáltató által. A helyzet megváltozása érdekében kötelezést kell kiadni fenti ingatlanok esetében a tárolók zárttá tételére, vagy a szennyvízcsatorna hálózatra való rákötést elő kell segíteni. Szintén lehetséges ok, hogy a lakosság nem a kiválasztott közszolgáltatót vette igénybe a hulladék elszállíttatására.

2011. június 30.

47 / 67


Közszolgáltató


(2011-2016)

Engedélyezett kapacitása t/év

Becsült keletkezési adatok t/év

Lakosságtól elszállított mennyiség t/év

Gazdálkodó szervezettől elszállított mennyiség t/év

Kezelő

20.000

2.200

0

18

VasiVíz ZRt. Répcelak szennyvíztisztító

A települési folyékonyhulladék mennyiségének becslése az alábbi módon történt: Az Önkormányzat adatszolgáltatása szerint 2010-ben 41 db olyan lakás (ingatlan) volt, amelynél van vezetékes vízfogyasztás, de nincs rákötve a közüzemi szennyvízhálózatra. 41 lakás x (3410 fő / 1623 lakás) ~2,1 átlag fő/lakás x 25,55 m3/fő /év (70 l /fő/napból számítva) = 2 200 m3/év (1 m3~1t) 7.5.

A települési szennyvíziszappal való gazdálkodás helyzetelemzése

A büki szennyvíztisztítót Bük és Térsége Vízmű Kft (Bük, Baross G. u. 11.) üzemelteti. (11364/1/2000 vízjogi létesítési engedély 11.888/3/2001vízjogi üzemeltetési engedély) A tisztító 3000 m3/d kapacitású III. tisztítási fokozatú, melyek kiépítését a befogadó Répcén lévő Góri árvíztározó indokolja. A szennyvíztisztító telep az aerob és anaerob biológiai tisztítást egyesítő ANPEROX technológiával működik. Technológiai egységek: előlevegőztető, kiegyenlítő, 2 db levegőztető, utóülepítő, fertőtlenítő, mérőakna. A tisztított víz befogadója a Répce. A sűrített iszap számára átmeneti tárolók létesültek (0193 hrsz: 2 X 1200 m3). A szállítás olyan speciális, kettős zárhatóságú tartálykocsikkal történik, amelyek a vonatkozó munka-, környezetvédelmi- és egészségügyi előírásoknak egyaránt megfelelnek. Az ilyen szállítással, nagy biztonsággal kizárható a környezet szennyezése és a fertőzésveszély. Az iszap injektálásos technológiával mezőgazdasági elhelyezésre kerül. Az injektálást az INNOWest Kft. (Szombathely, Sugár u. 2.) végzi. A középmély talajlazítással egymenetben a talajfelszín alá injektált szennyvíziszap természetes tápanyagai (P,N,K nyomelemek) közvetlenül hasznosulnak, növelve a talaj táperő értékét, egyben csökkentve a táperő fenntartásához szükséges műtrágya mennyiségét. A kihelyezés után a területeken a figyelőkutak vizsgálata, vízminőségének ellenőrzése, valamint a talaj szennyezettségének mérése meghatározott rendszer szerint történik.

2011. június 30.

48 / 67


A szennyvíztisztító (Bük mennyiségének idősora: 2004 5 643 000

2005 4 611 600

0198/1

hrsz)

(2011-2016)

közműveiben

Mennyiség kg/év 2006 2007 2008 4 523 400 5 954 125 6 480 000

keletkezett

2009 5 290 550

iszap

2010 4 427 000

Szárazanyag átlag 5 % Hasznosítás aránya 100% 7.5 szerint

A települési szennyvíziszap hasznosítási területei: Szennyvíziszap hasznosítás Hasznosítást végző neve

Hasznosítás módja

Hasznosítási terület nagysága 18,4 ha 34,9 ha 23,8 ha

INNOWest Kft Szombathely, Sugár u. 2.

R10

Bük 07/9-11; 1316; 18-19 hrsz. Csepreg

23,7 ha

0193/1a hrsz.

42,7 ha

0196/2a; 3-7 hrsz.

17,3 ha 42,1 ha

0199/9; 11-13; 1622 hrsz. 0201/1a hrsz.

24,91 ha

034/14-22 hrsz.

26,70 ha

034/44 hrsz.

47,30 ha

040/2 hrsz.

2,056 ha

Alkalmazott technológia

Bük 013/1-3 hrsz. 014/1 hrsz. 054/2-4 hrsz.

25,2 ha

2 ha Összesen:

Helye

mezőgazdasági elhelyezés injektálással

0201/1 hrsz. 0201/6-7 hrsz.

331,066 ha

A 2010. évben kiinjektált összesen 4530 m3 szennyvíziszapból 4303 m3 származik a büki szennyvíztisztítóból, mely az alábbi engedélyezett mezőgazdasági művelés alatti területekre került kijuttattatásra:

Hasznosítás helye

Kijutatott mennyiség

Csepreg 034/44 hrsz.

975 m3

Csepreg 0196/4-6 hrsz.

2195 m3

2011. június 30.

49 / 67


Hasznosítás helye

(2011-2016)

Kijutatott mennyiség

Csepreg 0193/1a hrsz.

910 m3

Csepreg 0196/2a hrsz

77 m3

Csepreg 0196/7 hrsz

373 m3

Összesen

4530 m3

Büki külterületre a 2010. évben szennyvíziszap nem került kihelyezésre. A települési szennyvíziszap ártalmatlanítása: A településen nincs települési szennyvíziszap ártalmatlanító telep 8.

AZ ELÉRENDŐ HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI CÉLOK MEGHATÁROZÁSA

A helyi hulladékgazdálkodási tervek készítésekor a célok megfogalmazásakor figyelembe kell venni Hulladékgazdálkodási törvényben (Hgt), az Országos hulladékgazdálkodási tervben (OHT) és a területi hulladékgazdálkodási tervekben megfogalmazott főbb célkitűzéseket, a hulladékcsökkentési, hulladék hasznosítási célkitűzések irányszámait. A tervkészítés időpontjában, 2011. április-június között, a 2000-ben elfogadott XLIII. sz. Hulladékgazdálkodási törvény módosítás alatt áll. Az Európai Parlament és a Tanács hulladékokról és egyes irányelvek hatályon kívül helyezéséről szóló 2008/98/EK irányelve előírja, hogy a tagállamok 2010. december 12-ig léptessék életbe azokat a nemzeti szabályokat, amelyek biztosítják az irányelv előírásainak végrehajtását, megvalósulását. A jogharmonizációs folyamat keretében el kell fogadnia az Országgyűlésnek a felülvizsgált, módosított Hulladékgazdálkodási törvényt. A 2009-2014-es időszakra vonatkozó OHT II. jelenleg elfogadás előtt áll, de valószínűsíthető, hogy az új Hgt. elfogadása után ismételten átdolgozásra kerül az új Hgt. szellemiségének megfelelően. Ennek megfelelően az újabb Területi hulladékgazdálkodási tervek sem készültek el. A célkitűzések összeállításakor figyelembe vettük 2007-2016-ra vonatkozó Települési Szilárd Hulladék stratégiát, valamint az OHT II. tervezetet és a jelenleg elérhető vitaanyagot a hulladékgazdálkodási törvény módosításáról. 8.1.

OHT II. általános célkitűzések

A hulladékgazdálkodás alapvető célkitűzése, hogy a hulladék képződés és kezelés egészségre és környezetre gyakorolt káros hatásait megelőzze, illetve csökkentse, egyúttal járuljon hozzá a természeti erőforrások felhasználásának csökkentéséhez, felhasználásuk hatékonyságának növeléséhez. Az átfogó hulladékgazdálkodási célok elérése érdekében az intézkedéseket a megelőzés, újrahasználat, újrafeldolgozás, egyéb hasznosítás, ártalmatlanítás prioritási sorrendben, a

2011. június 30.

50 / 67


környezetileg, társadalmilag alkalmazásával kell megtenni.

és

gazdaságilag

(2011-2016)

leghatékonyabb

megoldások

Az EU és tagállamai hulladékgazdálkodásának keretét a hulladékról szóló keretirányelv határozza meg, alapul véve a hatodik közösségi környezetvédelmi cselekvési program, a hulladék képződésének megelőzésére és újrafeldolgozására vonatkozó tematikus stratégia, illetve a Tanácsnak a közösségi hulladékgazdálkodási stratégiáról szóló állásfoglalása célkitűzéseit. A 2014-re elérendő átfogó hulladékgazdálkodási célok a következők szerint számszerűsíthetők. 8.1.1. Megelőzés A keletkező hulladék mennyisége csökkenthető, az ezzel foglalkozó elv a hulladékmegelőzés. A megelőzés módszereit a gazdaságosabb termelési technológiák bevezetésében is, de sokkal inkább a mindennapi életben kereshetjük. Nagy hangsúlyt kell fektetni a környezettudatos gondolkodás, vásárlás szemléletének elterjesztésére, amely hosszabb távon kevesebb csomagolóanyag-hulladék képződéséhez vezethet. Hasonlóképpen kell megtanítani a lakosságot, az intézményeket, vállalkozásokat a szelektív hulladékgyűjtésben való részvételre A hulladékképződés mennyiségi növekedésének megállítása, visszafordítása megelőzési intézkedésekkel: az évente képződő hulladék mennyisége 2014-re a 2008 évi mennyiséghez képest 12%-kal, 20 millió tonna alá csökkenjen, az 1000 Ft bruttó hazai termék előállításra jutó hulladék mennyiség 0,7 kg alá, az egy főre jutó hulladék képződés 2000 kg alá csökkenjen. 8.1.2. Hasznosítás A képződő hulladék minél nagyobb arányú hasznosítása: a képződő hulladék legalább 50%-ának hasznosítása, ezen belül az újrahasználatra történő előkészítés és az anyagában történő újrafeldolgozás összességében érje el a 40%-ot. 8.1.3. Ártalmatlanítás A nem hasznosuló hulladék környezeti és egészségi szempontból biztonságos ártalmatlanítása, ezen belül a lerakásra kerülő hulladék mennyiségének minimalizálása az elkülönített gyűjtés és a hasznosítás növelésével, illetve más ártalmatlanítási módszerek alkalmazásával: a lerakással ártalmatlanításra kerülő hulladék mennyiségének 40% alá, az egyéb ártalmatlanítási módok 10%-ra szorítása. A legfőbb cél, hogy a települési szilárd hulladéknak csak azon részei kerüljenek lerakásra, amelyek nem hasznosíthatók.

2011. június 30.

51 / 67


8.2.

(2011-2016)

Helyi célkitűzések összevetése az OHT II célkitűzéseivel

8.2.1. Települési szilárd hulladék OHTII célkitűzései

Helyi célkitűzések

2011. június 30.

Megelőzés Hasznosítás - A képződő települési - A szelektív gyűjtés szilárd hulladék 2014infrastruktúrájának ben se haladja meg biztosítása a lakosság az 5 millió tonnát (500 80%-a számára. kg/fő/év), ezen belül a - A képződő települési háztartásokban a napi szilárd hulladék 1 kg/fő mennyiséget. hasznosításának 40% fölé emelése. - A települési szilárd hulladék újrafeldolgozható (papír, műanyag, fém, üveg és szerves) frakciói esetében az újrafeldolgozás arányának 40% fölé emelése. - A papír, üveg, fém és műanyag hulladékok 35%-os újrafeldolgozása (2020ig 50%). - A biológiailag lebomló összetevők elkülönített kezelésének megoldása oly módon, hogy 2016-ban legfeljebb 820 ezer tonna biológiailag lebomló szervesanyag tartalmú települési hulladék kerüljön lerakásra A keletkező - A hulladékudvar hulladékmennyiség építésével és a csökkentése házhoz-menő szelektív érdekében: gyűjtőjárat - A házi komposztálás bevezetésével a népszerűsítése keletkező települési - Hosszabb élettartamú hulladék minél nagyobb eszközök begyűjtési és vásárlásának, és hasznosítási arányát újrahasználat kell elérni ösztönzése - Házi komposztálással, - Betétdíjas termékek elkülönített zöld vásárlására való hulladék begyűjtéssel ösztönzés. és komposztálásra - Felhívás a felesleges történő átadással a csomagolás biológiailag lebomló visszautasítása hulladék minél nagyobb arányú hasznosítását kell elérni.

Ártalmatlanítás - A lerakással történő ártalmatlanítás arányának 60% alá csökkentése - A bezárt lerakók rekultiválása - Lerakótelepek komplex kezelőtelepekké fejlesztése - A vegyes települési hulladék biztonságos ártalmatlanításhoz, illetve energetikai hasznosításához szükséges hazai kapacitások folyamatos biztosítása

- Lerakási arány csökkentése, cél, hogy csak a nem hasznosítható hulladék kerüljön lerakásra. - Illegális hulladék lerakatok megszűntetése, az újabb lerakások megakadályozása

52 / 67


(2011-2016)

8.2.2. Települési folyékony hulladék OHTII célkitűzései


Megelőzés - A fajlagos vízhasználat mérséklése

Hasznosítás Ártalmatlanítás - Szennyvíziszapok - A csatornán el nem hasznosításának vezetett szennyvizek teljes körű biztosítása kezelése a szennyvíztisztítókban, illetve egyedi szennyvízkezelő, csatornapótló, természetközeli megoldásokkal - Takarékos - Szennyvízgyűjtők vízhasználatra zárttá tételével az ösztönzés ártalmatlanításra - Szennyvízcsatorna kerülő mennyiség hálózatra való rákötés növelése. arányának - A begyűjtött növelésével a mennyiség 100 %keletkező mennyiség ának ártalmatlanítását csökkentése kell biztosítani.

8.2.3. Kommunális szennyvíziszap OHTII célkitűzései


Megelőzés - A fajlagos vízhasználat mérséklése

- Víztakarékosságra való ösztönzéssel, szennyvízmennyiség és ezáltal a keletkező szennyvíziszap mennyiségének csökkentése

Hasznosítás Ártalmatlanítás - Szennyvíziszapok - A csatornán el nem hasznosításának vezetett szennyvizek teljes körű biztosítása kezelése a szennyvíztisztítókban, illetve egyedi szennyvízkezelő, csatornapótló, természetközeli megoldásokkal - A jelenlegi 100%-os hasznosítási arányt tartani kell.

8.2.4. Építési, bontási hulladék OHTII célkitűzései

2011. június 30.

Megelőzés - A bontott építőanyagok újrahasználatának növelése

Hasznosítás Ártalmatlanítás - Az építési-bontási - Lerakás 50% alá hulladékok legalább csökkentése 50%-os hasznosítása - Inert hulladékok 2014-ben (70% lerakó hálózatának 2020-ban) bővítése, egyben - Elkülönített gyűjtés kezelő, hasznosító és bontás bővítése telepként történő - Elsődleges kiépítése és építőanyagok működtetése hulladékból előállított - Inert hulladék alapanyagokkal lerakásának történő helyettesítése korlátozása a települési - Előkészítő és

53 / 67

BÜK VÁROS HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERVE II. Megelőzés


- A bontott építőanyagok újrahasználatának növelésével, a keletkező hulladék mennyiségének csökkentése

Hasznosítás hasznosító kapacitások fejlesztése - Az építési hulladék minél nagyobb hasznosítási arányának elérése.

(2011-2016) Ártalmatlanítás hulladéklerakókon - Veszélyes és bomló szerves összetevők elkülönítése és külön kezelése - Cél, hogy csak a nem hasznosítható hulladék kerüljön lerakásra

8.2.5. Veszélyes hulladékok - OHTII célkitűzései


Megelőzés - A képződő veszélyes hulladék mennyisége – a kármentesítésből származó hulladékokkal együtt se – ne haladja meg az évi 1 millió tonnát - A képződő veszélyes hulladék mennyiségének az összes hulladék 5%a alá szorítása - A veszélyes anyag felhasználás, illetve a termékek veszélyes anyag tartalmának csökkentése, a veszélyes anyag tartalmi korlátozások betartatása - A háztartások veszélyes hulladék „termelésének” csökkentése - A háztartások veszélyes hulladék „termelésének” csökkentése, hosszabb élettartamú eszközök használatára való ösztönzéssel

Hasznosítás - A hulladékként veszélyesnek számító termékek javításával, szervizelésével törekedni kell azok újrahasználatra alkalmassá tételére - A hasznosítás arányát 35% fölé kell emelni - A használat során szennyeződött veszélyes anyagok regenerálásának preferálása - A kisvállalkozások és háztartások veszélyes hulladékai elkülönített begyűjtésének és újrafeldolgozásának fejlesztése

Ártalmatlanítás - A biztonságos ártalmatlanításhoz szükséges hazai kapacitások folyamatos biztosítása - Az égethető és hasznosítható veszélyes hulladékok lerakásának korlátozása - A tovább nem használható veszélyes anyagok hulladékkénti összegyűjtése és szakszerű ártalmatlanítása - A termikus ártalmatlanítás során képződő hő hasznosításának növelése

- A veszélyes hulladékok szelektív gyűjtésének bevezetésével minél nagyobb begyűjtési arányt kell elérni,(hulladékudvar) a hulladékok 100 %os arányú hasznosításáról, vagy az előírásoknak megfelelő ártalmatlanításáról kell gondoskodni.

Az önkormányzati felelősségi körébe sorolható veszélyes hulladékok két csoportját különböztethetjük meg. Az egyik önállóan megjelenik. Ide tartoznak az Önkormányzat fenntartásában lévő egészségügyi szolgáltatás hulladékai és a közterületen elhullott állatok tetemei. A másik keveredve jelentkezik a települési szilárd hulladék 0,7-1,0 %-nyi részét képezve.

2011. június 30.

54 / 67


(2011-2016)

A háztartásokban számos veszélyes hulladék képződik. Ilyenek az elemek, akkumulátorok, festékek, növényvédőszerek és göngyölegeik, olaj hulladékok és göngyölegeik, lejárt szavatosságú gyógyszerek, stb. A szelektív begyűjtésük különböző módokon lehetséges. Házhoz menő begyűjtő járat alkalmazásával, vagy hulladékgyűjtő udvar létesítésével oldható meg a hulladékok összeszedése. A közszolgáltatás körében évente egy-két alkalommal megtartott lomtalanításhoz kapcsolódóan is meg lehet szervezni a begyűjtésüket. Csak gyűjtőszigetekből álló szelektív begyűjtési módszerrel a háztartási veszélyes hulladék alkotók elkülönített összeszedése nem lehetséges, mivel a folyamatos felügyelet, őrzés hiányában a gyűjtőszigeten tilos az elhelyezésük 8.2.6. Kiemelten kezelendő hulladékáramok Helyi célkitűzések Hulladék megnevezése Elemek, akkumulátorok

Elektromos és elektronikai berendezések

Gépjárművek

Egészségügyi hulladékok

2011. június 30.

Megelőzés - Újratölthető és tartós elemek preferálása - Hosszabb hasznos élettartamú és hatékonyabb akkumulátorok preferálása - Hosszabb hasznos élettartamú berendezések preferálása - Szervíz- és garanciális szolgáltatások bővítése - Szervíz- és garanciális szolgáltatások bővítése - Használt alkatrészek újrahasználatának ösztönzése - Közösségi közlekedés preferálása - A fertőzőképes és potenciálisan fertőző hulladékok elkülönített gyűjtése az egyéb nem-veszélyes hulladékoktól

Hasznosítás

Ártalmatlanítás

- Minél nagyobb arányú - A lerakási tilalmak begyűjtés (hulladékudvar, folyamatos teljesítése gyűjtőpontok). - A nem hasznosuló - a begyűjtött hulladékok hányad előírásoknak lehetőleg 100 %-os arányú megfelelő hasznosítása ártalmatlanítása - Minél nagyobb arányú - A nem hasznosuló begyűjtés (hulladékudvar, hányad megfelelő begyűjtési akciók). ártalmatlanítása - A begyűjtött hulladékok lehetőleg 100 %-os arányú hasznosítása - A hulladékká vált m1, n1 gépjárművek teljes körű visszavétele és szakszerű bontása - A visszavett (begyűjtött), forgalomból véglegesen kivont m1, n1 gépjárművek 95%-os hasznosítása, 90%-os újrafeldolgozása, illetve újrahasználatra előkészítése - A garantáltan nem fertőző, hulladékfajták szelektív gyűjtése (hulladékudvar, gyógyszertár) és lehetőleg hasznosításra történő átadása

- A nem hasznosuló hányad megfelelő ártalmatlanítása

- Törekedni kell arra, hogy az egészségügyi veszélyes hulladék ártalmatlanítása égetéssel történjék. - A fertőző egészségügyi hulladék lerakásának megakadályozása

55 / 67


(2011-2016)

Helyi célkitűzések Hulladék megnevezése Növényvédő szer hulladék és növényvédő szerrel szennyezett csomagolóeszköz hulladék Hulladékolajok

Állati eredetű hulladékok

Gumiabroncs

Konyhai ételmaradékok, használt étolaj (iskola)

Konyhai ételmaradék zöld hulladék (lakosság, közterület)

Megelőzés - A hatóanyag korlátozások és tilalmak betartatása - A bionövényvédelem preferálása - Az olajok kiömlésének, szivárgásának elkerülése - A veszélyes adalékanyagok kiváltása -

- Az arra alkalmas gumiabroncsok újrafutózása - A hosszabb hasznos élettartamú gumiabroncsok preferálása - Adagok meghatározása, hogy minél kevesebb hulladék keletkezzen, - Kevesebb olajban sütés - Házi komposztálás arányának növelése

Hasznosítás - A hasznosítási tilalom betartatása

Ártalmatlanítás - A hulladékok előírásszerű, elsősorban égetéssel történő ártalmatlanítása

- Minél nagyobb arányú - A nem hasznosuló begyűjtés (hulladékudvar). hányad előírásoknak - a begyűjtött hulladékok megfelelő lehetőleg 100 %-os arányú ártalmatlanítása hasznosítása - A közterületen keletkező állati tetemek begyűjtése 100 %-os arányú hasznosításra történő átadása - A hulladékká vált gumiabroncsok teljes körű begyűjtése és hasznosítása

- A hulladékok 100 %-os arányú hasznosításra történő átadása

- Zöld hulladék szelektív gyűjtésének bevezetése, komposztálásra történő átadása (hulladékudvar, szelektív gyűjtőjárat

- A bezárt dögkút rekultivációja

- A lerakási tilalmak folyamatos teljesítése

-

- Lerakási arány csökkentése a jogszabályi előírásoknak megfelelően

8.2.7. Csomagolási hulladékok OHTII célkitűzései

2011. június 30.

Megelőzés - A felhasznált csomagolás fajlagos mennyiségének csökkentése - összmennyiségének 1,1 millió tonna/év alatt tartása - Az újrahasználati rendszerek minél szélesebb körű használata - nehézfém-tartalmi korlátozások betartatása

Hasznosítás Ártalmatlanítás - A hasznosítható - 2012-ben a képződő csomagolási hulladékok összetevők 60%-os hasznosítása, lerakásának korlátozása ezen belül 55%-os újrafeldolgozása úgy, hogy papírra-kartonra és üvegre 60%-os, fémre 50%-os, műanyagra 22,5%-os, fára 15%-os újrafeldolgozás teljesüljön, 2014-ben a hasznosítás és az újrafeldolgozás további 5%-kal növekedjen. - A 2008/98/EK irányelv

56 / 67

BÜK VÁROS HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERVE II. Megelőzés


8.3.

- Betétdíjas termékek vásárlására való ösztönzés - Felesleges csomagolás visszautasítása

(2011-2016)

Hasznosítás 2020-ra vonatkozó célkitűzéseinek teljesítésére való felkészülés a háztartásokból származó csomagolási hulladékok újrafeldolgozásának növelésével a nem háztartásokból származó csomagolási hulladékok hasznosítási szintjének megőrzése mellett - A csomagolási hulladékok szelektív gyűjtésének ösztönzésével minél nagyobb begyűjtési arányt kell elérni, (gyűjtősziget, házhoz-menő szelektív gyűjtőjárat, hulladékudvar) a hulladékok lehetőleg 100%-os arányú hasznosításáról kell gondoskodni.

Ártalmatlanítás

- Csak a nem hasznosítható hulladékok kerüljenek lerakásra

Korábbi évek keletkezési adatai és várható mennyiségek

8.3.1. Nem veszélyes hulladékok Keletkezett mennyiség Hulladék megnevezése

2004 (t/év)

2007 (t/év

2010 (t/év)

Tervezett mennyiség 2012 2014 2016 (t/év) (t/év) (t/év)

Várható mennyiség, kezelési arányok

Összességében a képződő mennyiség a Települési tervezési időszak végére szilárd nő, de az ártalmatlanításra 1.728,513 1.869,497 1.805,641 1840 1880 1915 hulladék kerülő hányad a szelektív gyűjtési módok hatékony használatával csökken, a hasznosítás aránya nő. A szennyvízcsatorna hálózatra való rákötések esetén képződött mennyiség csökken, de az Települési ártalmatlanítás aránya folyékony n.a n.a 2200 2000 1000 0 változatlan lesz, hulladék amennyiben valamennyi keletkezett és begyűjtött szennyvíztisztítóban kerül kezelésre. A mennyiségében nem várható jelentős változás, Kommunális 5643 5954,125 4427 4500 4500 4500 továbbra is 100 %-ban szennyvíziszap hasznosításra kerül.

2011. június 30.

57 / 67

BÜK VÁROS HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERVE II. Tervezett mennyiség 2012 2014 2016 (t/év) (t/év) (t/év)

Keletkezett mennyiség Hulladék megnevezése

Építési-bontási hulladékok és egyéb inert hulladékok

2004 (t/év)

32,860

2007 (t/év

33,560

(2011-2016)

2010 (t/év)

31,010

32

33

34

Várható mennyiség, kezelési arányok Az életszínvonal várható emelkedése a képződő hulladékok mennyiségének növekedésével fog járni Az ártalmatlanítás aránya csökken a hasznosítás aránya nő.

8.3.2. Kiemelten kezelendő hulladékáramok Hulladék megnevezése Elemek, akkumulátorok

Elektromos és elektronikai berendezések

Gépjárművek Egészségügyi hulladékok Növényvédő szer hulladék és növényvédő szerrel szennyezett csomagolóeszköz hulladék Hulladékolajok

Állati eredetű hulladékok

Gumiabroncs Konyhai ételmaradékok, használt étolaj (iskola) Konyhai ételmaradék,(lakosság) Zöld hulladék (lakosság, közterület) Csomagolási hulladékok

2011. június 30.

Várható mennyiség, kezelési arányok Keletkezésében nem várható változás, a hasznosítás aránya nő a hulladékgyűjtő udvar megépülésével Keletkezésében nem várható változás. Hulladékgyűjtő udvar esetén egyre nő a kezelendő hulladék mennyisége. A hasznosítás feltételeinek javulása, a gyártók visszavételi kötelezettségének egyre jobb színvonalú teljesítése esetén nő a hasznosítás aránya. A keletkezésben és a hasznosítás arányában növekedés várható. Az ellátás javulásával a képződött mennyiség nő, az ártalmatlanítás aránya változatlan (100 %) marad. A szelektív hulladékgyűjtés bevezetése esetén (hulladékudvar) a kezelendő mennyiség nő, csökken a lerakásra kerülő mennyiség A szelektív hulladékgyűjtés bevezetése esetén (hulladékudvar) a kezelendő mennyiség nő, csökken a lerakásra kerülő mennyiség A közterületen elhullott állatok számát nem lehet megbecsülni A hasznosítás ártalmatlanítás arányában nem várható változás. A képződött mennyiség növekedésével kell számolni. A begyűjtés hatékonyságának a növekedésével nő a hasznosított mennyiség. Mennyiségében, és a hasznosítás mértékében (100 %) nem várható változás Szelektív begyűjtéssel és házi komposztálás arányának növekedésével csökken a kevert hulladékkal lerakásra kerülő mennyiség A keletkező mennyiség a fogyasztási szokások miatt várhatóan nő. A szelektív gyűjtés arányaitól függően nő a hasznosítás mértéke.

58 / 67


9.

A KIJELÖLT CÉLOK ELÉRÉSÉT, SZOLGÁLÓ CSELEKVÉSI PROGRAM

9.1.

A Nyugat-dunántúli bemutatása

Regionális

(2011-2016)

ILLETVE

MEGVALÓSÍTÁSÁT

Hulladékgazdálkodási

Program

A projektterület a Nyugat-Dunántúli Régióban, azon belül Vas megyében lévő 127 települést érinti. 127 települést Szombathely (megyei jogú város) Körmend, Kőszeg, Szentgotthárd, Répcelak, Bük, Őriszentpéter, Vép városi rangú település és 119 község alkotja. Az előzetes megvalósíthatóságit tanulmány 129 település részvételével készült el, a 2011. január 1-től hatályos Társulási Megállapodás alapján 4 település lépett ki a Társulásból (Csánig, Nick, Nagygeresd, Vasegerszeg) illetve 2 település lépett be (Duka, Ölbő). A Nyugat-dunántúli Regionális Hulladékgazdálkodási Program célja a társult településeken a hulladékgazdálkodás egyes feladatainak ellátása, ezen belül kiemelten a szelektív hulladékgyűjtés továbbfejlesztése, illetve a hulladékok jogszabályi előírásoknak megfelelő arányú, anyagában történő hasznosításának elősegítése. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv KEOP 7.1.1.1. pályázati konstrukciója támogatja ezen komplex célrendszert, a lakosságnál és a közintézményekben keletkező hulladékra koncentrálva. A hulladékgazdálkodási program főbb elemei • • • • • • • • • •

80 új szelektív hulladékgyűjtő sziget telepítése 150 üveggyűjtő konténer telepítése házhoz menő szelektív hulladékgyűjtés megszervezése 2 hulladékudvar (Szombathely, Kőszeg) felújítása – bővítése 6 új hulladékudvar építése – Bük, Körmend, Rábahidvég, Répcelak, Őriszentpéter, Szentgotthárd a begyűjtéshez szükséges gépjárműpark beszerzése 1 db 14.000 t/év kapacitású válogatómű építése Szombathelyen, a hulladék hasznosítását, ipari előkészítését szolgálja 7900 db házi komposztáló láda beszerzése és kiosztása a társult települések lakosságának lakossági szemléletformálás új munkahelyek teremtése a megvalósuló szolgáltató és feldolgozó egységekben

A 30 éves élettartamra tervezett projekt előkészítése 3 évet vesz igénybe, melyet a Társulás 2009 nyarán elkezdett. Az 1. forduló támogatási szerződésének aláírására 2010 áprilisában került sor, melyet követően a teljes körű műszaki, pénzügyi, jogi előkészítés 2012 tavaszáig befejeződhet. Eredményeként a Társulás rendelkezni fog minden szükséges engedéllyel, és tanulmánnyal valamint valamennyi közbeszerzési eljárás lefolytatásához szükséges dokumentációval. Így sikeres 2. fordulós pályázat esetén a beruházások 2013. évben és 2014. első félévében befejeződhetnek. A rendszer üzemeltetése várhatóan 2014-ben indul. A Projekt költségeihez Bük Város 296,33 eFt önerővel (1, 79%,) járul hozzá.

2011. június 30.

59 / 67


(2011-2016)

A projektben megvalósítani tervezett létesítmények, eszközök Létesítmény, eszköz Válogatómű, telephely

Darab

Kapacitás

1 6

14.000 -

2

-

80

7

6,5-10 tonna/év/ sziget 2-4 tonna/év/db 20 m3

1

15 m3

n.é.

3

30-32 m3

n.é.

7 900

0,3-0,45 m3

A társulás települései

Hulladékudvar (új)

Hulladékudvar (bővítés, korszerűsítés) Gyűjtősziget (3frakció, 4 edény) Üveggyűjtő konténer Szelektív gyűjtő gépjármű Darus, konténeres gépjármű Görgőskonténeres gépjármű pótkocsival Házi komposztáló (megelőzés)

150

Telepítés helyszíne -

Szombathely Hrsz.: 10442/3 Bük Hrsz.: 060/11, Körmend Hrsz.:1548/4, Őriszentpéter, Répcelak Hrsz.: 947/13, Rábahidvég Hrsz.: 0141/20, 0153/18, - Szentgotthárd Hrsz.: 0284/32 - Szombathely Hrsz.: 10442/3, - Kőszeg Hrsz.: 0118/2, 0117/3 A társulás települései A társulás települései n.é.

A projektterület meglévő létesítményei Létesítmény típusa Hulladéklerakó

Hulladékudvar

Komposztáló

2011. június 30.

Üzemeltető SZO-VA Zrt Müllex Körmend Kft Kőszegi Városüzemeltető Kht. Müllex Körmend Kft SZO-VA Zrt Kőszegi Városüzemeltető Kft. Müllex Körmend Kft Müllex Körmend Kft SZO-VA Zrt Vasivíz Zrt Kőszegi Városüzemeltető Kht.

Létesítmény helyszíne Szombathely Körmend Kőszeg Répcelak Szombathely Kőszeg Körmend Körmend Szombathely Szombathely Kőszeg

60 / 67


9.2.

(2011-2016)

Módszerfejlesztési, intézményfejlesztési, ismeretterjesztő, szemléletformáló, tájékoztató, oktatási és kutatási-fejlesztési programok

A településen tervezett intézményfejlesztéssel, ismeretterjesztéssel, szemléletformálással, tájékoztatással, oktatással, képzéssel, és hulladék keletkezés csökkentésével foglakozó intézkedések: Program célja, helyszíne Tudatformálás, ismeretterjesztés: - Helyi lapban - Lakossági fórumokon - Helyi TV-ben - Iskolában - Óvodában - Város honlapján - Hulladékgazdálkodási témájú rendezvényeken

Felelős

Forrás

Határidő

Önkormányzat Iskola Óvoda

saját/pályázat

2016-ig folyamatos

A tudatformálás és ismeretterjesztés körében kiemelt feladatok: Oktatás, környezettudatosságra nevelés témakörében - A tanterv részeként az iskolákban (elkezdhető már az óvodákban) kiemelt feladat a hulladék keletkezés megelőzésének, csökkentésének és a hulladékok hasznosítási módszereinek megismertetése. - Az önkormányzatnál hulladékfelelős, tanácsadó kijelölése, képzése. Megelőzés témakörében - Hosszabb élettartamú eszközök vásárlásának ösztönzése - Újrahasználható, betétdíjas termékek használatának ösztönzése. - Bontott építőanyagok használatára ösztönzés. - A felesleges, többszörös csomagolás visszautasítására, takarékosságra való ösztönzés. - Az ingatlantulajdonosokat tájékoztatni kell a házi komposztálás előnyeiről, alkalmazási lehetőségeiről, szorgalmazni kell ezen módszerek bevezetését a hulladéklerakó tehermentesítése érdekében. - Mértéktelen mennyiségű szórólap kiadásának megakadályozása, nem papír alapú reklámozás ösztönzése (pl. tv, rádió, internet) - Kétoldalas nyomtatásra való felhívás, csak a szükséges dolgok kinyomtatása, elektronikus ügyintézésre való ösztönzés. Hasznosítás, ártalmatlanítás témakörében - A szelektív begyűjtési rendszer népszerűsítése. - A települési hulladék közé kevert veszélyes hulladékok arányának csökkenése érdekében annak a környezetre tett káros hatásainak, veszélyeinek ismertetése. - Környezetbarát termékek, illetve csomagolóanyagok használatának ösztönzése. - Az illegális hulladéklerakás megszüntetése érdekében ellenőrzések a veszélyeztetett területeken, bírságolás.

2011. június 30.

61 / 67


9.3.

(2011-2016)

A hulladékhasznosítási, ártalmatlanítási célkitűzések elérését szolgáló intézkedések meghatározása

9.3.1. A nem veszélyes hulladékáramok hasznosításához, ártalmatlanításához szükséges kapacitásigények bemutatása Hulladék Települési szilárd hulladék Települési folyékony hulladék Kommunális szennyvíziszap Építési-bontási hulladék és egyéb inert hulladék

Hasznosítás/ Ártalmatlanítás

Kapacitásigény

Hasznosítás/ ártalmatlanítás helye

Hasznosítás/ Ártalmatlanítás Ártalmatlanítás

1900 t/év ±5%

Régiós szinten megoldható

200 t/év ±20%


Hasznosítás

4500 t/év ±5%

Helyben megoldható

Hasznosítás/ Ártalmatlanítás

35 t/év ±5%


9.3.2. A nem veszélyes hulladékok keletkezésének megelőzésével, hasznosításával, ártalmatlanításával kapcsolatos cselekvési program Cselekvési program Települési szilárd hulladékok A keletkező hulladék mennyiségének csökkentése - Tudatformálás, ismeretterjesztés - Hosszabb életciklusú fogyasztási eszközök használata, újrahasználat - Termékdíjas és betétdíjas rendszer alkalmazása - Gyártói és forgalmazói felelősség kikényszerítése Hulladékban rejlő erőforrás hasznosítása - Begyűjtő hálózat kiépítése - Szelektív hulladékgyűjtés bevezetése (szelektív gyűjtőjárat, hulladékudvar)

2011. június 30.

Felelős

Érintettek köre

Határidő

Önkormányzat Hatóság Országos hatáskörű szervek

Lakosság Önkormányzat Iskolák Vállalkozók Hatóság Minisztérium Országos hatáskörű szervek Civil szervezetek Kulturális intézmények

2016-ig folyamatos

Önkormányzat Közszolgáltató

Lakosság Önkormányzat Hatóságok Közszolgáltató szervezet

2016

62 / 67


Cselekvési program

Felelős

Települési szilárd hulladékok A települési hulladéklerakóban Önkormányzat lerakott biológiailag lebomló Közszolgáltató szervesanyag-tartalom csökkenése - Zöld hulladékok és egyéb szervesanyag tartalmú hulladékok szelektív gyűjtése, (szelektív gyűjtőjárat, hulladékudvar) komposztálóra szállítása - A házi komposztálás népszerűsítése, komposztáló edényzetek szétosztása Illegális hulladék lerakatok Önkormányzat folyamatos felszámolása, ellenőrzés a veszélyeztetett területeken Települési folyékony hulladék Csatornahálózat kialakítása, Önkormányzat - A meglévő csatornahálózat bővítése, fejlesztése - A rákötési arány növelése - A gyűjtők zárttá tételére kötelezés Kommunális szennyvíziszap Szennyvíziszap jelenlegi Szolgáltató hasznosítás arányának szinten szervezet tartása

(2011-2016)

Érintettek köre Lakosság Önkormányzat Közszolgáltató szervezet Hatóságok Vállalkozók

2016

Lakosság Önkormányzat Közszolgáltató szervezet Hatóságok

2016-ig folyamatosan

Lakosság Önkormányzat Hatóság


Önkormányzat Hulladékkezelő szervezetek Hatóság Elhelyező területek tulajdonosai Építési-bontási hulladékok és egyéb inert hulladékok Bontási hulladék Önkormányzat Lakosság újrahasználata Önkormányzat hasznosításra történő átadás Közszolgáltató szervezet Hatóságok

2011. június 30.

Határidő

2016.-ig folyamatos


63 / 67


(2011-2016)

9.3.3. A kiemelten kezelendő hulladékáramok hasznosításához, ártalmatlanításához szükséges kapacitásigények bemutatása Hulladék

Hasznosítás/ Kapacitásigény Ártalmatlanítás *

Veszélyes hulladékok Hulladékolajok Hasznosítás/ Ártalmatlanítás Akkumulátorok és Hasznosítás/ szárazelemek Ártalmatlanítás Elektromos és Hasznosítás/ Ártalmatlanítás elektronikai hulladékok Kiselejtezett Hasznosítás/ gépjárművek Ártalmatlanítás Egészségügyi Ártalmatlanítás hulladékok Állati eredetű Hasznosítás/ Ártalmatlanítás hulladékok Növényvédőszerek Ártalmatlanítás és csomagoló eszközeik Nem veszélyes hulladékok Csomagolási Hasznosítás hulladékok összesen Biológiailag lebomló Hasznosítás Gumi

Hasznosítás

Hasznosítás/ ártalmatlanítás helye

n.a.


n.a.

Országos szinten megoldható

n.a.


n.a.


n.a.


n.a.


n.a.


n.a.


n.a.


n.a.


*A kapacitásigény függ szelektív begyűjtés mértékétől, ami függ a tervezett szelektív begyűjtési módok megvalósulásától, lakosság hozzáállástól. Mértéke nem becsülhető.

9.3.4. A kiemelten kezelendő hulladékáramok keletkezésének megelőzésével, hasznosításával, ártalmatlanításával kapcsolatos cselekvési program Cselekvési program Felelős Érintettek köre Határidő Veszélyes hulladékok A keletkező hulladék mennyiségének csökkentése - Tudatformálás, ismeretterjesztés - Hosszabb életciklusú fogyasztási eszközök használata, újrahasználat - Gyártói és forgalmazói felelősség kikényszerítése

-

Begyűjtési rendszer korszerűsítése, hulladékudvarban veszélyes

2011. június 30.

Önkormányzat Hatóság Országos hatáskörű szervek

Lakosság Önkormányzat Iskolák Vállalkozók Hatóság Minisztérium Országos hatáskörű szervek Civil szervezetek Kulturális intézmények

2016-ig folyamatos


Lakosság Vállalkozók

2016-ig folyamatos

64 / 67


Cselekvési program Veszélyes hulladékok hulladékok átvételének biztosítása - A forgalmazási helyeken a csereés visszavételi kötelezettség bevezetése - Gyártói és forgalmazói felelősség kikényszerítése Csomagolási hulladék - Meglévő szelektív gyűjtőszigetek használata - Szelektív hulladékgyűjtés szelektív begyűjtő járattal, hulladékudvar építése

Felelős

(2011-2016)

Érintettek köre (Gyártók, Forgalmazók) Hatóságok


Lakosság Önkormányzat Közszolgáltató Hatóságok

9.3.5. A csomagolási hulladékok hasznosításához, szükséges kapacitásigények bemutatása Hulladék

Határidő

Hasznosítás/ Kapacitásigény* Ártalmatlanítás

2016

ártalmatlanításához Hasznosítás, ártalmatlanítás helye

Papír és karton Hasznosítás n.a. Régiós szinten megoldható csomagolási hulladék Műanyag csomagolási Hasznosítás n.a. Régiós szinten megoldható hulladék Fa csomagolási Hasznosítás n.a. Régiós szinten megoldható hulladék Fém csomagolási Hasznosítás n.a. Régiós szinten megoldható hulladék Vegyes összetételű Hasznosítás/ n.a. Régiós szinten megoldható kompozit csomagolási Ártalmatlanítás hulladék Egyéb, kevert Hasznosítás/ n.a. Régiós szinten megoldható Ártalmatlanítás csomagolási hulladék Üveg csomagolási Hasznosítás n.a. Régiós szinten megoldható hulladék Textil csomagolási Hasznosítás n.a. Régiós szinten megoldható hulladék *A kapacitásigény függ szelektív begyűjtés mértékétől, ami függ a tervezett szelektív begyűjtési módok megvalósulásától, lakosság hozzáállástól. Mértéke nem becsülhető.

9.3.6. A környezetvédelmileg nem megfelelő és illegális kezelő, lerakó telepek rekultiválásának, felszámolásának feladatai A településen nem működik környezetvédelmileg nem megfelelő hulladéklerakó, a település vegyesen begyűjtött hulladékai a Kőszeg-hegyaljai regionális hulladéklerakóra kerülnek.

2011. június 30.

65 / 67


(2011-2016)

A településen korábban használt, bezárt, tároló, kezelő és lerakótelepek rekultiválási, felszámolási feladatai: Telep megnevezése Bük lerakó 07/6 hrsz Bük lerakó 060/11 hrsz

Bük dögkút 060/1 hrsz

A telepre vonatkozó intézkedés megnevezése Felülvizsgálatot az Önkormányzat elvégezte Rekultiváció elvégzése a tulajdonos kötelezettsége A területen hulladékudvar épül. Az építés során intézkedni kell a volt hulladéklerakó területének rendezéséről Felülvizsgálat, Rekultiváció

Intézkedés határideje

Intézkedés felelőse

-

Tulajdonos

2016

Önkormányzat

2016

Önkormányzat

Az illegális hulladéklerakás megszüntetése érdekében tervezett intézkedések: A település területén fellelhető illegális hulladék lerakatokat folyamatosan meg kell szüntetni, a területeket meg kell tisztítani. Ellenőrzések kell tartani napi szinten a veszélyeztetett területeken, bírságolás tettenérés esetén, szabálysértési eljárás elindítása. A dögkút esetében biztosítani kell, hogy 30 évig ne legyen megbolygatva, körbe kell keríteni, figyelmeztető táblát kitenni a fertőzésveszélyről, környezetében nem lehet bányát üzemeltetni, telepíteni, mezőgazdasági tevékenységet végezni stb., köré védőövezet kialakítása szükséges. 9.4.

A tervezett intézkedések végrehajtásának sorrendje

1. Tudatformálás, ismeretterjesztés 2. Illegális lerakatok folyamatos felszámolása, ellenőrzés a veszélyeztetett területeken 3. Elkülönített gyűjtési rendszerek bevezetése (szelektív hulladékgyűjtő járat) 4. Elkülönített gyűjtési rendszerek bevezetése (komposztáló edényzetek szétosztása) 5. Elkülönített gyűjtési rendszerek bevezetése (hulladékudvar építése) 6. Csatornahálózat bővítése, rákötési arány növelése 7. Dögkút felülvizsgálata, szükség szerint rekultiválása

2011. június 30.

66 / 67


10.

(2011-2016)

A HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERVBEN FOGLALTAK MEGVALÓSÍTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES BECSÜLT KÖLTSÉGEK Intézkedés

Becsült fejlesztési költség

Forrás

A hulladék keletkezés csökkentésével foglalkozó program Tudatformálás, ismeretterjesztés Házi komposztálás népszerűsítése, komposztáló ládák szétosztása Települési folyékony hulladék: A meglévő csatornahálózat bővítése, fejlesztése.

500-1 000 eFt 11.000 Ft/gyűjtőedény n.a

saját/pályázat saját/pályázat saját/pályázat

A hulladékok hasznosításával, ártalmatlanításával kapcsolatos cselekvési program Házhoz menő (zsákos) szelektív gyűjtés bevezetése 1 db Darus konténeres autó (üveg gyűjtéshez) 7 db tömörítős autó Alulürítős üveggyűjtő konténer Üzemeltetés Hulladékudvar építése, kiszolgáló gépek beruházási költsége Hulladékudvar üzemeltetése

39.000 eFt 38.000 eFt (egész projektterületre)

saját/pályázat

90 eFt/ db n.a 51.870 eFt

saját/pályázat

14. 000 eFt/év

saját

Hulladékgazdálkodási terv beszámoló elkészítése 100-500 saját Környezetvédelmileg nem megfelelő és illegális lerakótelepek felszámolásának feladatai lllegális lerakatok folyamatos felszámolása, n.a saját ellenőrzés a veszélyeztetett területeken n.a Dögkút felülvizsgálata, rekultivációja és védelme saját/pályázat Forrás: Nyugat-dunántúli Regionális Hulladékgazdálkodási Program, Előzetes megvalósíthatósági tanulmány.

A Nyugat-dunántúli Regionális Hulladékgazdálkodási Program költségeihez Bük Város 296,33 eFt önerővel (1, 79%,) járul hozzá. Fenti táblázatokban megadott költségek csak becsült, tájékoztató jellegű összegek.

2011. június 30.

67 / 67

Bük Város hulladékgazdálkodási terve II

Recommend Documents