Szentes Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatal Gyámhivatala 6600 Szentes, Kossuth tér 6. J-16381-2/2011. Tárgy: Tájékoztató a gyámhivatal 2010. évi hatósági intézkedéseiről, feladatairól Mell. 2 db Szentes Város Önkormányzata Képviselő-testülete Szentes Tisztelt Képviselő-testület! A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. tv. (továbbiakban Gyvt.) 96. § (6) bekezdése szerint a helyi önkormányzat a gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak ellátásáról minden év május 31ig átfogó értékelést készít, amelyet a képviselő-testület megtárgyal. A gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX.10.) Korm. rendelet (továbbiakban Gyer.) 10. sz. melléklete szerint a gyámhivatal székhelye szerinti önkormányzat által készített átfogó értékelés tartalmazza a jegyzői gyámhatósági intézkedésekre vonatkozó adatokon kívül a városi gyámhivatal hatósági intézkedéseire, feladataira vonatkozó adatokat is. A gyámhatóságok feladat- és hatáskörét a gyermekvédelmi és gyámügyi feladat- és hatáskörök ellátásáról, valamint a gyámhatóság szervezetéről és illetékességéről szóló 331/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet határozza meg. E szerint gyámhatósági feladat- és hatásköröket lát el a települési önkormányzat jegyzője, a városi gyámhivatal és a megyei szociális és gyámhivatal is. A gyámhivatal feladat- és hatáskörét e tájékoztató 1. sz. melléklete tartalmazza, az egyes eljárások részletes szabályait a Gyer. határozza meg. Szentes Város Polgármesteri Hivatal Gyámhivatala 2010. évi legfontosabb hatósági intézkedéseiről, feladatairól a következők szerint számolok be: I. A gyámhivatali feladatokat 6 felsőfokú végzettséggel rendelkező ügyintéző látja el Szentes város és a kistérséghez tartozó 7 település vonatkozásában, 2010-ben nem változott a hivatásos gondnokok száma sem (8 fő), az általuk ellátott gondnokoltak száma 2010. december 31-én 259 volt. A gyámhivatali feladat- és hatáskörökben az év folyamán jelentős változás nem történt.
-
2
-
A Gyvt. által meghatározott gyermekvédelmi rendszerben a gyámhivatal úgy helyezkedik el, hogy a gyermekvédelmi gondoskodás keretébe tartozó hatósági intézkedések (családbafogadás, ideiglenes hatályú elhelyezés, átmeneti és tartós nevelésbe vétel, nevelési felügyelet, utógondozás és utógondozói ellátás elrendelése) tartoznak a hatáskörébe, pénzbeli ellátásként pedig a gyermektartásdíj megelőlegezését rendeli el, illetve otthonteremtési támogatást állapít meg. II. A gyámhivatali feladat- és hatáskörökkel kapcsolatos lényegesebb statisztikai adatokat a 2. sz. melléklet tartalmazza. Ebből az állapítható meg, hogy az ügyiratforgalom az előző évihez képest némileg csökkent, a döntések száma viszont emelkedett. A fellebbezések száma csökkent, de azok eredményre nem vezettek, a II. fokú hatóság – egy kivétellel - helybenhagyta az I. fokú határozatokat. Egy esetben a felettes hatóság mérlegelési jogkörben megváltoztatta az elsőfokú döntést, mert az ügyfelek nyilatkozatai időközben másként alakultak. A gyermekvédelmi intézkedések közé tartozó családbafogadások száma 2010ben nőtt. Erre az intézkedésre akkor kerül sor, ha a szülő egészségi állapota, indokolt távolléte vagy más családi ok miatt a gyermeke(ke)t a szükséges ideig más, a szülő által megnevezett család átmenetileg befogadja, gondozza, neveli. Ha a családbafogadás a gyermek érdekében áll, a szülő kérelmére a gyámhivatal a hozzájárulást megadja, a családba fogadót a gyermek részére gyámul rendeli. A családbafogadást évente felül kell vizsgálni és meg kell szüntetni, ha arra már nincs szükség, illetve a szülő kéri. Amennyiben a családbafogadás oka továbbra is fennáll, a gyámhivatal a családbafogadás megszüntetését követően a gyermekvédelmi gondoskodás más formájáról intézkedik. A 2010-ben elrendelt ideiglenes hatályú elhelyezések száma nőtt. Erre akkor kerül sor, ha a gyermek súlyos veszélyeztetettsége miatt azonnali intézkedésre van szükség. Amennyiben van a gyermeknek külön élő, a nevelésére alkalmas szülője, vagy más hozzátartozója, akkor nála helyezi el az arra illetékes hatóság (a gyámhivatalon kívül a jegyzői gyámhatóság, bíróság, ügyészség, rendőrség, határőrség), ha pedig nincs, akkor gyermekvédelmi gondoskodás keretében nevelőszülőhöz, vagy gyermekotthonba kerülhet. 2010-ben 10 kiskorú esetében kellett elrendelni az ideiglenes hatályú elhelyezést, mert 3 gyermeket a családi környezete veszélyeztetett súlyosan, 7, tizenéves gyermeket pedig a magatartása (szenvedélybetegsége) miatt a szülők nem vállaltak tovább. Az ideiglenes hatályú elhelyezés kapcsán nyolcan gyermekotthonba, két gyermek pedig nevelőszülőhöz került. Az ideiglenes hatályú elhelyezést – bármely hatóság is rendelte el – a gyámhivatalnak kell felülvizsgálnia. A felülvizsgálati eljárás során azt kell eldönteni, hogy a gyermekek visszakerülhetnek-e a szülőkhöz, vagy végleges elhelyezésük érdekében kell intézkedni: gyermekelhelyezési, gyermekelhelyezés megváltoztatási pert indítani, vagy átmeneti nevelésbe vételüket elrendelni.
-
3
-
A 10 ideiglenes hatályú elhelyezett gyermek közül a felülvizsgálat kapcsán egy sem került vissza a családba, mindannyian átmeneti neveltek lettek. Az átmeneti nevelésben lévő gyermekek száma tovább nőtt, 2010-ben 23 gyermek került a szakellátásba. Átmeneti nevelésbe a gyámhivatal azt a gyermeket veszi, akinek a fejlődését a családi környezete veszélyezteti és veszélyeztetettségét az alapellátás keretében biztosított szolgáltatásokkal, valamint a védelembe vétellel nem lehetett megszüntetni, illetve attól eredmény nem várható, továbbá, ha a gyermek megfelelő gondozása a családján belül nem biztosítható. A 23 gyermek közül 16 esetben a szülői elhanyagolás volt a hatósági intézkedés indoka, 6 esetben a gyermek magatartási vagy beilleszkedési zavara, 1 esetben pedig a gyermek szenvedélybetegsége tette azt szükségessé. Az átmeneti nevelésbe vettek nagytöbbsége továbbra is tizenéves gyermek – volt 17,5 éves is -, akiknek a gyermekvédelmi szakellátás már legtöbb esetben nem tud segíteni. Az átmeneti neveltek családját a lakóhely szerinti gyermekjóléti szolgálat gondozza annak érdekében, hogy a gyermeket veszélyeztető körülmények megszűnjenek és a gyermek visszakerülhessen vér szerinti családjába. Erre azonban alig akad példa, általában a nagykorúvá válás eredményeként kerülnek ki a fiatalok a gyermekvédelmi ellátó rendszerből. 2010-ben egyetlen egy olyan eset volt, hogy a gyermek átmeneti nevelésbe vétele a családba (szülőhöz) történő visszahelyezésével szűnt meg. 2010-ben tartós nevelésbe vételre nem került sor, december gyermeket tartottunk nyilván.
31-én 5 ilyen
Tartós nevelésbe vételre akkor van szükség, ha a gyermek mindkét szülőjének megszüntette a bíróság a szülői felügyeleti jogát, vagy meghaltak, esetleg ismeretlen szülőktől származik és neveléséről kirendelt gyám útján nem lehet gondoskodni, valamint akkor, ha a szülő gyermeke örökbefogadásához az örökbefogadó személyének ismerete nélkül tett hozzájáruló nyilatkozatot és a gyermek ideiglenes hatállyal nem helyezhető el. 2010-ben egy esetben került sor nevelési felügyelet elrendelésére, mert egy, a szegedi speciális gyermekotthonban lévő átmeneti nevelésbe vett gyermek pszichés állapota következtében saját vagy mások életét, egészségét közvetlenül veszélyeztető magatartást tanúsított és azonnali, zárt körülmények közötti felügyeletére volt szükség. A beszámolási időszakban csökkent az utógondozottak és nőtt az utógondozói ellátásban részesült fiatal felnőttek száma, nekik a gyermekvédelmi gondoskodásból kikerülve nagykorúságuk után is segíteni tudunk annak érdekében, hogy megkezdett tanulmányaikat folytatni tudják, önálló életkezdésük minél megalapozottabb legyen. A gyermektartásdíj megelőlegezési ügyek száma csökkent az előző évi adatokhoz képest.
-
4
-
A gyermektartásdíj megelőlegezésére akkor van lehetőség, ha a bíróság a tartásdíjat megállapította, a gyermektartásdíj behajtása átmenetileg (legalább 6 hónapig) lehetetlen és a gyermeket gondozó szülő vagy más törvényes képviselő nem képes a gyermek részére a szükséges tartást nyújtani. Ennek feltétele, hogy a családban az egy főre jutó havi átlagjövedelem nem éri el a nyugdíjminimum (jelenleg 28.500,- Ft) kétszeresét. A megelőlegezés 3 évig lehetséges, indokolt esetben ismételten, legfeljebb 3 évre elrendelhető. A megelőlegezett tartásdíjat a kötelezettnek vissza kell fizetnie, szükség esetén adók módjára behajtható. A gyermektartásdíj megelőlegezési ügyekben továbbra is jellemző, hogy a tartásdíj fizetésére kötelezettek meghiúsítják az ellátás megállapítását, mert ha a gyámhivatali eljárás megindulásakor egyetlen havi teljes összeget is megfizetnek, a jogosult kérelmét el kell utasítani. Ilyen esetekben mindig élünk azzal a jogszabály adta lehetőséggel – 2010-ben 30 esetben -, hogy tartás elmulasztása miatt a kötelezett büntetőjogi felelősségre vonását kezdeményezzük. Sajnos, a gyermektartásdíj megelőlegezési ügyek hónapokig – néha évekig is – elhúzódnak, mert a végrehajtási eljárás – különösen az árveréssel érintett ügyekben – rendkívül hosszadalmas. Az otthonteremtési támogatási kérelmek száma 2010-ben csökkent, 5 esetben tudtunk segíteni olyan fiatal felnőtteken, akik a gyermekvédelmi rendszerből nagykorúságuk miatt kerültek ki és önálló életüket meg akarták kezdeni. Az otthonteremtési támogatás felhasználható a fiatal felnőtt tulajdonába kerülő építési telek, életvitelszerű lakhatásra alkalmas lakás, családi ház, tanya vásárlására, illetve építésére, lakhatóvá tételére, tulajdon szerzéssel járó felújítására vagy bővítésére, bérlakás bérleti díjának kifizetésére, önkormányzati bérlakásának felújítására is. Az otthonteremtési támogatással megszerzett ingatlanokra a jogszabály szerint lehetséges 5 évi időtartamra elidegenítési tilalmat jegyeztetünk be. III. Az eddigiekben részletezett gyermekvédelmi hatósági intézkedéseken túl a gyámhivatalnak több más, fontos feladat- és hatásköre van: eljár a gyermekek családi jogállásának rendezése érdekében, örökbefogadási, örökbefogadhatónak nyilvánítási ügyekben, szülői felügyeleti joggal, gyámsággal, gondnoksággal kapcsolatos kérdésekben dönt, felügyeli a kiskorúak, gondnokoltak vagyonkezelését, perindítási, feljelentési jogosultsága van. 2010-ben közreműködésünkkel 11 gyermek családi jogállása rendeződött, 5 esetben teljes hatályú apai elismerő nyilatkozat keletkezett, 3 esetben apaként képzelt személy adatait állapítottuk meg a gyermek részére, 3 gyermek apasága ügyében pedig a bíróság döntött.
-
5
-
Ezeken túl 1 gyermek vonatkozásában járult hozzá a gyámhivatal az apaság vélelmének megdöntése iránti per megindításához. Erre azért volt szükség, mert a gyermek apjának azt kell tekinteni, és tőle származóként kell anyakönyveztetni a gyermeket, akivel az anya a fogamzási idő kezdetétől a gyermek születéséig eltelt idő vagy annak legalább egy része alatt házassági kötelékben állott. A vér szerinti apa csak akkor ismerheti el a gyermeket magáénak, ha a bíróság megállapítja, hogy nem a volt férj az apa. Örvendetes tény, hogy 2010-ben két gyermek örökbefogadását engedélyeztük. Az egyik egy újszülött volt, aki a szülők hozzájáruló nyilatkozata alapján már a kórházból az örökbefogadókhoz került, a másik pedig egy másfél éves, a szegedi Csecsemőotthonban nevelkedett gyermek, akit szülei nem látogattak sosem. A gyermekek így végleges családba, nagyon jó körülmények közé kerültek. A szülői felügyeleti joggal kapcsolatos gyámhivatali feladat- és hatáskörök gyakorlása kapcsán a gyámhivatal – kérelemre - dönt a gyermek és a szülő, illetve más jogosult személy (nagyszülő, nagykorú testvér, bizonyos esetekben más személy) kapcsolattartásáról, intézkedik a kapcsolattartás végrehajtásáról, egyes szülői jognyilatkozatok érvényességéhez szükséges jóváhagyásáról, és dönt azokban a jogszabályban meghatározott esetekben, amelyekben a szülők nem tudnak egyetértésre jutni. 2010-ben nem változott a kapcsolattartási ügyek száma, ezek közül 87 eset fejeződött be jogerősen. A befejezett ügyek közel fele zárult az érdekeltek közötti egyezséggel, a másik részében a gyámhivatalnak kellett döntést hoznia, elsődleges szempontként a gyermek(ek) érdekeit szem előtt tartva. A kapcsolattartási ügyek során 8 esetben kértük az Egységes Pedagógiai Szakszolgálat szakértői segítségét, az elvégzett szakértői vizsgálatok alapján megalapozottabb döntések születhetnek a gyermekek érdekében. A gyámság alatt álló kiskorúak létszáma gyakorlatilag stagnál, a gondnokság alatt állók létszáma azonban ismételten nőtt. Gyámság alá azok a gyermekek tartoznak, akiket valamilyen oknál fogva (szülők elhalálozása, gyermekvédelmi gondoskodás, családbafogadás miatt) nem a szülők nevelnek. Gondnokság alá alap esetben azt a nagykorú személyt helyezi a bíróság, akinek az ügyei viteléhez szükséges belátási képessége tartósan, nagymértékben csökkent, vagy teljes mértékben hiányzik. A gondnokságnak két fajtája van, a cselekvőképességet korlátozó gondnokság esetén bizonyos ügyekben továbbra is maga dönthet az érintett személy, a cselekvőképességet kizáró gondnokság alatt álló személynek viszont minden jognyilatkozata semmis, nevében a gyámhivatal által kirendelt gondnok jár el. Továbbra is egyre többször fordul elő, hogy a gondnokság alá helyezett személyek hozzátartozói nem alkalmasak a gondnoki tisztség ellátására, vagy nem is vállalják azt, így hivatásos gondnokot kell kirendelni a törvényes képviselet ellátására és a vagyonkezelésre.
-
6
-
Az idevonatkozó jogszabály szerint egy hivatásos gondnok csak 30 gondnokolttal kapcsolatban láthatja el ezt a feladatot. Mivel most a 8 hivatásos gondnoknak 265 gondnokoltja van, 2011. június 1-től egy új hivatásos gondnok beállítására kerül sor. 2010-ben kevéssel növekedett a kiskorúak és gondnokoltak vagyona eladásával, megterhelésével kapcsolatos ügyek száma. Az idevonatkozó jogszabályok ugyanis gyámhivatali jóváhagyáshoz kötik a kiskorúak, gondnokoltak ingatlanának eladásával, megterhelésével kapcsolatos szülői, gyámi és gondnoki jognyilatkozatok érvényességét. Ezekben az esetekben a gyámhivatalnak azt kell mérlegelnie, hogy az eladás, megterhelés a gyermek, illetve a gondnokolt érdekében áll-e. A vagyonos kiskorúak száma tovább csökkent, ennek részben a nagykorúvá válások nagyobb száma, másrészt a készpénzvagyon felhasználása a fő oka, de közrejátszik az is, hogy egyre kevesebb szülő képes kiskorú gyermeke részére ingatlant vásárolni. A szülők, gyámok legtöbbször tartós fogyasztási cikket, számítógépet vásárolnak, nyelvtanfolyam, gépkocsivezetői tanfolyam díját fedezik a gyermekek készpénzvagyonából vagy a gyermek részére ingatlant vásárolnak gyámhivatali jóváhagyással. A vagyonnal (ingatlannal, betétállománnyal, jelentős ingóvagyonnal) rendelkező gondnokoltak számában, a vagyon értékében jelentős változás nem történt. A gyámhivatal által 2010-ben indított perek száma 85 volt, ebből 41 esetben gondnokság alá helyezés, 33 esetben gondnokság felülvizsgálata iránti keresetet adtunk be, a többi pedig gyermekelhelyezés, gyermekelhelyezés megváltoztatása, tartásdíj megállapítása, illetve számadási kötelezettség megállapítása érdekében indult. A beszámolási időszakban 36 db feljelentést tettünk, ennek túlnyomó része a gyermektartásdíj megelőlegezési ügyeknél már említett tartás elmulasztása miatt keletkezett, de kiskorú veszélyeztetése miatt is indítottunk büntetőjogi felelősségre vonás érdekében eljárást. IV. Szentes városban és a kistérségben adottak azok a gyermekvédelmi alapellátások, (Családok Átmeneti Otthon, Gyermekek Átmeneti Otthona, helyettes szülői ellátás) amelyek a Gyvt. szerint kötelezőek a települések számára. Továbbra is indokoltnak tartjuk a Gyermekjóléti Szolgálat kapcsolattartási ügyeletének működtetését, a gyámhivatal és a bíróság több esetben szabályozott 2010-ben is kapcsolattartást a kapcsolattartási ügyelet helyszínére. Itt felügyelet mellett, biztonságos körülmények között találkozhat a gyermek a hozzátartozóival, így a kapcsolatuk akkor sem szakad meg, ha a szülőnek nincsenek megfelelő lakás- és anyagi körülményei, vagy más ok miatt nem engedhető el a gyermek a szülővel.
-
7
-
Kérem a tájékoztató megvitatását és elfogadását.
--------/2011. (V.20.) Tárgy: Tájékoztató a gyámhivatal 2010. évi intézkedéseiről és feladatairól HATÁROZATI
JAVASLAT
Szentes Város Önkormányzata Képviselő-testülete a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. tv. 96. § (6) bekezdése értelmében megtárgyalta a Gyámhivatal 2010. évi intézkedéseiről és feladatairól szóló tájékoztatót és a feladatok 2010. évi ellátását megfelelőnek értékeli. Erről értesül: Polgármesteri Hivatal Jegyzői Iroda - Helyben Polgármesteri Hivatal Gyámhivatala – Helyben Polgármesteri Hivatal Szociálpolitikai Osztálya - Helyben Csongrád Megyei Kormányhivatal Szociális és Gyámhivatala Szeged
Szentes, 2011. május 2.
Szombathelyiné Tóth Júlia hivatalvezető
1. sz. melléklet Kivonat a gyermekvédelmi és gyámügyi feladat-és hatáskörök ellátásáról, valamint a gyámhatóság szervezetéről és illetékességéről szóló 331/2006. (XII. 23.) Korm. rendeletből A városi gyámhivatal feladat- és hatásköre 4. § A városi gyámhivatal a gyermekek védelme érdekében a) elhelyezi a gyermeket ideiglenes hatállyal a különélő másik szülőnél, más hozzátartozónál vagy más alkalmas személynél, illetve nevelőszülőnél, vagy - ha erre nincs mód - gyermekotthonban, fogyatékos személyek otthonában vagy pszichiátriai betegek otthonában, b) megállapítja a szülői felügyeleti jog feléledését, c) dönt az általa elrendelt és a más szerv által alkalmazott ideiglenes hatályú elhelyezés felülvizsgálatáról, megszüntetéséről és megváltoztatásáról, d) átmeneti nevelésbe veszi a gyermeket, és egyidejűleg gyámot (hivatásos gyámot) rendel, e) tartós nevelésbe veszi a gyermeket, és egyidejűleg gyámot (hivatásos gyámot) rendel, f) dönt az átmeneti és a tartós nevelésbe vett gyermek kapcsolattartásáról, g) figyelemmel kíséri az átmeneti nevelésbe vett gyermek és a szülő kapcsolatának alakulását, a szülőnek a gondozó személlyel vagy intézménnyel való együttműködését, h) dönt a gyermek átmeneti vagy tartós nevelésbe vételének megszüntetéséről, i) dönt az utógondozás és az utógondozói ellátás elrendeléséről, j) dönt a gondozásidíj-fizetési kötelezettség megállapításáról, illetve megszüntetéséről, k) megállapítja az átmeneti vagy a tartós nevelésbe vett gyermek lakóhelyét, l) dönt az ideiglenes hatállyal elhelyezett, az átmeneti vagy tartós nevelésbe vett, speciális szükségletű gyermek nevelési felügyeletéről, m) közreműködik a bírósági végrehajtási eljárásban, n) eljár az eredménytelen védelembe vételről szóló jegyzői értesítés alapján. 5. § A városi gyámhivatal a pénzbeli támogatásokkal kapcsolatban dönt a) az otthonteremtési támogatás megállapításáról, b) a gyermektartásdíj megelőlegezéséről. 6. § A városi gyámhivatal a gyermek családi jogállásának rendezése érdekében a) teljes hatályú apai elismerő nyilatkozatot vesz fel, b) megállapítja a gyermek családi és utónevét, c) hozzájárul - cselekvőképtelen jogosult esetén - a családi jogállás megállapítására irányuló per megindításához és egyidejűleg eseti gondnokot rendel, d) a házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény 41. §-a alapján megállapítja az ismeretlen szülőktől származó gyermek és a képzelt szülők vagy a képzelt apa adatait.
-
2
-
7. § A városi gyámhivatal az örökbefogadással kapcsolatban a) dönt a gyermeket örökbe fogadni szándékozók alkalmasságáról, és kérelemre elrendeli az örökbefogadásra alkalmas személyek nyilvántartásba való felvételét, b) dönt a gyermek örökbe fogadhatónak nyilvánításáról, c) elbírálja és jóváhagyja a szülőnek azon jognyilatkozatát, amelyben hozzájárul gyermeke ismeretlen személy általi örökbefogadásához, d) dönt az örökbefogadás engedélyezéséről, e) dönt a felek közös kérelme alapján az örökbefogadás felbontásáról, f) kérelemre felvilágosítást adhat a vér szerinti szülő adatairól. 8. § (1) A városi gyámhivatal pert indíthat, illetve kezdeményezhet a) a gyermek elhelyezése, illetve kiadása, b) a gyermeket megillető tartási követelés érvényesítése, c) a szülői felügyelet megszüntetése vagy visszaállítása, d) a gyermek örökbefogadásának felbontása, e) a cselekvőképességet érintő gondnokság alá helyezés és annak megszüntetése, f) a számadási kötelezettség, illetve a számadás helyességének megállapítása iránt. (2) A városi gyámhivatal feljelentést tesz a) a gyermek veszélyeztetése vagy a tartás elmulasztása, b) a gyermek sérelmére elkövetett bűncselekmény miatt. 9. § A városi gyámhivatal a szülői felügyeleti joggal, illetve a gyermektartásdíjjal kapcsolatban a) dönt a gyermek és a szülő, illetve más kapcsolattartásra jogosult személy kapcsolattartásáról, b) intézkedik a bíróság, valamint a városi gyámhivatal által szabályozott kapcsolattartás végrehajtásáról, c) dönt a szülő jognyilatkozatának érvényességéhez szükséges jóváhagyásról, d) dönt a szülői felügyeleti jog körébe tartozó olyan kérdésről, amelyben a szülői felügyeletet együttesen gyakorló szülők nem jutottak egyetértésre, e) hozzájárul a gyermek családba fogadásához, f) jóváhagyja a gyermek végleges külföldre távozására vonatkozó nyilatkozatot, g) engedélyezi a gyermek részére a szülői ház vagy a szülők által kijelölt más tartózkodási hely elhagyását, illetve a feltételek megváltozása esetén visszavonja az e tárgyban kiadott engedélyt, h) dönt a 16. életévét betöltött gyermek házasságkötésének engedélyezéséről, i) eljár a külföldön lakó vagy tartózkodó személy tartásdíj iránti igényével kapcsolatos ügyben, j) engedélyezi a tanköteles gyermek művészeti, sport-, modell- vagy hirdetési tevékenység keretében történő foglalkoztatását. 10. § A városi gyámhivatal a gyámsággal és gondnoksággal kapcsolatban a) a gyermek részére gyámot, hivatásos gyámot rendel, b) ideiglenes gondnokot, gondnokot, hivatásos gondnokot rendel, c) irányítja és felügyeli a gyám, a hivatásos gyám tevékenységét, d) felfüggeszti, elmozdítja vagy felmenti a gyámot, a gondnokot,
-
3
-
e) külön jogszabályban meghatározott esetekben zárlatot rendel el, zárgondnokot, eseti gondnokot, ügygondnokot, az ügyei vitelében akadályozott személy képviseletére és méhmagzat részére gondnokot rendel és ment fel, továbbá megállapítja a munkadíjukat. 11. § A városi gyámhivatal a vagyonkezeléssel kapcsolatban a) dönt a gyermekek és gondnokoltak készpénzvagyonának gyámi fenntartásos betétben vagy fizetési számlán történő elhelyezéséről, illetve az elhelyezett pénz felhasználásáról, államilag garantált értékpapírba, biztosítási kötvénybe történő befektetéséről, letétben kezeléséről, valamint egyéb tárgyak letétbe helyezéséről, b) dönt a gyám, a gondnok vagyon- és bérlakás kezeléséhez kapcsolódó jognyilatkozata érvényességéhez szükséges jóváhagyásról, c) rendszeres felügyelete alá vonhatja a vagyonkezelést, ha a szülők a gyermek vagyonának kezelése tekintetében kötelességüket nem teljesítik, d) elbírálja a rendszeres és az eseti számadást, meghatározott esetekben a végszámadást, e) közreműködik a gyermekek, gondnokoltak ingó és ingatlan vagyonával és vagyoni értékű jogával kapcsolatos ügyekben, f) közreműködik a hagyatéki eljárásban.
2. sz. melléklet Statisztikai adatok Szentes Város Polgármesteri Hivatal Gyámhivatalának 2010. évi beszámolójához 2007.
2008.
2009.
2010.
Iktatott ügyiratok száma (alap és alszám együtt)
10588
10803
11796
11483
Döntések száma
1695
1960
1849
1929
Fellebbezések száma
9
9
14
10
Családbafogadott kiskorúak száma (a tárgyévben) Ideiglenes hatályú elhelyezések száma
5
6
2
8
7
3
8
10
Átmeneti neveltek száma
(december 31-én)
56
62
71
77
Tartós neveltek száma
(december 31-én)
5
4
8
5
Elrendelt utógondozások száma
11
17
10
4
Elrendelt utógondozói ellátások száma
11
15
9
14
Gyermektartásdíj megelőlegezési ügyek száma
36
42
32
24
Megelőlegezésben részesülő kiskorúak
51
50
49
50
4.147
5.723
4.915
6.983
Otthonteremtési támogatási kérelmek száma
9
4
11
7
Családi jogállás rendezési ügyek száma
11
8
12
11
Örökbefogadott gyermekek száma
1
-
1
2
Kapcsolattartási ügyek száma
70
86
103
103
118
130
133
131
492 40
474 58
494 47
515 50
581
464
418
377
78.071 405
93.205 459
80.935 448
71211 441
565.080
558.492
555.612
567.535
száma (december 31-én) Kifizetett összeg (ezer Ft)
Gyámság alatt állók száma
(december 31-én)
Gondnokság alatt állók száma (december 31-én) Kiskorúak és gondnokoltak vagyona eladásával, megterhelésével kapcsolatos ügyek száma Nyilvántartott vagyonos kiskorúak száma (december 31-én)
Kiskorúak betétbe helyezett összege (ezer Ft) Nyilvántartott vagyonos gondnokoltak száma (december 31-én)
Gondnokoltak betétbe helyezett összege (ezer Ft)
