Szentes Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatal Gyámhivatala 6600 Szentes, Kossuth tér 6. J-18082-2/2012. Tárgy: Tájékoztató a gyámhivatal 2011. évi hatósági intézkedéseiről, feladatairól Mell. 2 db Szentes Város Önkormányzata Képviselő-testülete Szentes Tisztelt Képviselő-testület! A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. tv. (továbbiakban Gyvt.) 96. § (6) bekezdése szerint a helyi önkormányzat a gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak ellátásáról minden év május 31ig átfogó értékelést készít, amelyet a képviselő-testület megtárgyal. A gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX.10.) Korm. rendelet (továbbiakban Gyer.) 10. sz. melléklete szerint a gyámhivatal székhelye szerinti önkormányzat által készített átfogó értékelés tartalmazza a jegyzői gyámhatósági intézkedésekre vonatkozó adatokon kívül a városi gyámhivatal hatósági intézkedéseire, feladataira vonatkozó adatokat is. A gyámhatóságok feladat- és hatáskörét a gyermekvédelmi és gyámügyi feladat- és hatáskörök ellátásáról, valamint a gyámhatóság szervezetéről és illetékességéről szóló 331/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet határozza meg. E szerint gyámhatósági feladat- és hatásköröket lát el a települési önkormányzat jegyzője, a városi gyámhivatal és a megyei szociális és gyámhivatal is. A gyámhivatal feladat- és hatáskörét e tájékoztató 1. sz. melléklete tartalmazza, az egyes eljárások részletes szabályait a Gyer. határozza meg. Szentes Város Polgármesteri Hivatal Gyámhivatala 2011. évi legfontosabb hatósági intézkedéseiről, feladatairól a következők szerint számolok be: I. A gyámhivatali feladatokat 2011-ben ugyanaz a 6 felsőfokú végzettséggel rendelkező ügyintéző látta el Szentes város és a kistérséghez tartozó 7 település vonatkozásában, mint a korábbi években. (2012-ben azonban már két munkatársunk ment el, őket pályakezdő jogászokkal sikerült pótolnunk.) 2011. júniusában újabb hivatásos gondnokot kellett beállítanunk, jelenleg 9 hivatásos gondnokunk van. A gyámhivatali feladat- és hatáskörökben az év folyamán jelentős változás nem történt.
-
2
-
A Gyvt. által meghatározott gyermekvédelmi rendszerben a gyámhivatal úgy helyezkedik el, hogy a gyermekvédelmi gondoskodás keretébe tartozó hatósági intézkedések nagy része - családbafogadás, ideiglenes hatályú elhelyezés, átmeneti és tartós nevelésbe vétel, nevelési felügyelet, utógondozás és utógondozói ellátás elrendelése - tartoznak a hatáskörébe, pénzbeli ellátásként pedig a gyermektartásdíj megelőlegezését rendeli el, illetve otthonteremtési támogatást állapít meg. II. A gyámhivatali feladat- és hatáskörökkel kapcsolatos lényegesebb statisztikai adatokat a 2. sz. melléklet tartalmazza. Ebből az állapítható meg, hogy az ügyiratforgalom az előző évihez képest némileg csökkent, a döntések száma viszont emelkedett. A fellebbezések száma nőtt, de azok eredményre nem vezettek, a II. fokú hatóság – egy kivétellel - helybenhagyta az I. fokú döntéseket. A gyermekvédelmi intézkedések közé tartozó családbafogadások száma 2011ben is nőtt. Erre az intézkedésre akkor kerül sor, ha a szülő egészségi állapota, indokolt távolléte (pl. külföldi munkavállalás) vagy más családi ok miatt a gyermeke(ke)t a szükséges ideig más, a szülő által megnevezett család átmenetileg befogadja, gondozza, neveli. Ha a családbafogadás a gyermek érdekében áll, a szülő kérelmére a gyámhivatal a hozzájárulást megadja, a családba fogadót a gyermek részére gyámul rendeli. (Ha a törvény mást nem rendel, a szülői felügyeletet gyakorló szülő jogaira és kötelességeire vonatkozó rendelkezések megfelelően irányadók a gyám jogaira és kötelességeire is.) A családbafogadást évente felül kell vizsgálni és meg kell szüntetni, ha arra már nincs szükség, illetve a szülő kéri. Amennyiben a családbafogadás oka továbbra is fennáll, a gyámhivatal a családbafogadás megszüntetését követően a gyermekvédelmi gondoskodás más formájáról intézkedik. A 2011-ben elrendelt ideiglenes hatályú elhelyezések száma az előző évihez képest nőtt. Erre akkor kerül sor, ha a gyermek súlyos veszélyeztetettsége miatt azonnali intézkedésre van szükség. Amennyiben van a gyermeknek külön élő, a nevelésére alkalmas szülője, vagy más hozzátartozója, akkor nála helyezi el az arra illetékes hatóság (a gyámhivatalon kívül a jegyzői gyámhatóság, bíróság, ügyészség, rendőrség, határőrség), ha pedig nincs, akkor gyermekvédelmi gondoskodás keretében nevelőszülőhöz, vagy gyermekotthonba kerülhet. 2011-ben 23 kiskorú esetében kellett elrendelni az ideiglenes hatályú elhelyezést, mert 19 gyermeket a családi környezete veszélyeztetett súlyosan, (ebből egy gyermeket az anya a kórházban hagyott), 4 tizenéves gyermeket pedig a magatartása miatt a szülők nem vállaltak tovább. Az ideiglenes hatályú elhelyezés kapcsán kilencen harmadik személyhez, hatan gyermekotthonba, nyolc gyermek pedig nevelőszülőhöz került.
-
3
-
Az ideiglenes hatályú elhelyezést – bármely hatóság is rendelte el – a gyámhivatalnak kell felülvizsgálnia. A felülvizsgálati eljárás során azt kell eldönteni, hogy a gyermekek visszakerülhetnek-e a szülőkhöz, vagy végleges elhelyezésük érdekében kell intézkedni: gyermekelhelyezési, gyermekelhelyezés megváltoztatási pert indítani, vagy átmeneti nevelésbe vételüket elrendelni. Az ideiglenes hatályú elhelyezett gyermekek közül a felülvizsgálat kapcsán heten kerültek vissza a családba, öt gyermeket a hozzátartozó gyámként nevel tovább, a többiek pedig átmeneti neveltek lettek. Az átmeneti nevelésben lévő gyermekek száma nem nőtt, 2011-ben 21 gyermek került a szakellátásba. Átmeneti nevelésbe a gyámhivatal azt a gyermeket veszi, akinek a fejlődését a családi környezete veszélyezteti és veszélyeztetettségét az alapellátás keretében biztosított szolgáltatásokkal, valamint a védelembe vétellel nem lehetett megszüntetni, illetve attól eredmény nem várható, továbbá, ha a gyermek megfelelő gondozása a családján belül nem biztosítható. A 21 gyermek közül 13 esetben a szülői elhanyagolás volt a hatósági intézkedés indoka, 6 esetben a gyermek magatartási vagy beilleszkedési zavara, 1 esetben a gyermek bűnelkövetése, 1 esetben pedig családon belüli bántalmazás tette azt szükségessé. Az átmeneti nevelésbe vettek többsége továbbra is tizenéves gyermek, mindössze 7 gyermek volt 10 éven aluli. Az átmeneti neveltek családját a lakóhely szerinti gyermekjóléti szolgálat gondozza annak érdekében, hogy a gyermeket veszélyeztető körülmények megszűnjenek és a gyermek visszakerülhessen vér szerinti családjába. Erre azonban alig akad példa, általában a nagykorúvá válás eredményeként kerülnek ki a fiatalok a gyermekvédelmi ellátó rendszerből. 2011-ben három olyan eset volt, hogy a gyermek átmeneti nevelésbe vétele a családba (szülőhöz) történő visszahelyezésével szűnt meg. 2011-ben tartós nevelésbe vételre két esetben került sor, december 31-én 5 ilyen gyermeket tartottunk nyilván. Tartós nevelésbe vételre akkor van szükség, ha a gyermek mindkét szülőjének megszüntette a bíróság a szülői felügyeleti jogát, vagy meghaltak, esetleg ismeretlen szülőktől származik és neveléséről kirendelt gyám útján nem lehet gondoskodni, valamint akkor, ha a szülő gyermeke örökbefogadásához az örökbefogadó személyének ismerete nélkül tett hozzájáruló nyilatkozatot és a gyermek ideiglenes hatállyal nem helyezhető el. A beszámolási időszakban jelentősen nőtt az utógondozottak és némileg csökkent az utógondozói ellátásban részesült fiatal felnőttek száma. Nekik a gyermekvédelmi gondoskodásból kikerülve nagykorúságuk után is segíteni tudunk annak érdekében, hogy megkezdett tanulmányaikat folytatni tudják, önálló életkezdésük minél megalapozottabb legyen. Sajnos, előfordul az is, hogy ezzel a lehetőséggel nem élnek, 18 éves korukban vagy később otthagyják addigi gondozási helyüket, nem folytatják tanulmányaikat és munkanélküliként tengetik életüket.
-
4
-
A gyermektartásdíj megelőlegezési ügyek száma nem változott az előző évi adatokhoz képest. A gyermektartásdíj megelőlegezésére akkor van lehetőség, ha a bíróság a tartásdíjat megállapította, a gyermektartásdíj behajtása átmenetileg (legalább 6 hónapig) lehetetlen és a gyermeket gondozó szülő vagy más törvényes képviselő nem képes a gyermek részére a szükséges tartást nyújtani. Ennek feltétele, hogy a családban az egy főre jutó havi átlagjövedelem nem éri el a nyugdíjminimum (jelenleg 28.500,- Ft) kétszeresét. A megelőlegezés 3 évig lehetséges, indokolt esetben ismételten, legfeljebb 3 évre elrendelhető. A megelőlegezett tartásdíjat a kötelezettnek vissza kell fizetnie, szükség esetén adók módjára behajtható. 2012. januártól úgy változott a jogszabály, hogy a megelőlegezett tartásdíj összege havonta gyermekenként nem haladhatja meg a nyugdíj legkisebb összegének 50 %-át, 14.250,- Ft-ot. A gyermektartásdíj megelőlegezési ügyekben továbbra is jellemző, hogy a tartásdíj fizetésére kötelezettek meghiúsítják az ellátás megállapítását, mert ha a gyámhivatali eljárás megindulásakor egyetlen havi teljes összeget is megfizetnek, a jogosult kérelmét el kell utasítani. Ilyen esetekben mindig élünk azzal a jogszabály adta lehetőséggel, hogy tartás elmulasztása miatt a kötelezett büntetőjogi felelősségre vonását kezdeményezzük. Erre az esetek jelentős részében az a válaszlépés, hogy a kötelezettek kérik a bíróságtól a tartásdíj összegének csökkentését és – mivel alacsony kimutatható jövedelemmel rendelkeznek - ezt a pert meg is nyerik. Sajnos, a gyermektartásdíj megelőlegezési ügyek hónapokig – néha évekig is – elhúzódnak, mert a végrehajtási eljárás – különösen az árveréssel érintett ügyekben – rendkívül hosszadalmas. Gondot jelent az is, hogy a gyermeket nevelő szülő azért nem részesülhet ebben az ellátásban, mert a kötelezettel közös ingatlanra vonatkozóan is kérnie kellene a végrehajtást, ami – pl. eredményes árverés esetén – az ő lakhatásukat is veszélyeztetné. Az otthonteremtési támogatási kérelmek száma 2011-ben kicsit emelkedett, 9 esetben tudtunk segíteni olyan fiatal felnőtteken, akik a gyermekvédelmi rendszerből nagykorúságuk miatt kerültek ki és önálló életüket meg akarták kezdeni. Az otthonteremtési támogatás felhasználható a fiatal felnőtt tulajdonába kerülő építési telek, életvitelszerű lakhatásra alkalmas lakás, családi ház, tanya vásárlására, illetve építésére, lakhatóvá tételére, tulajdonszerzéssel járó felújítására vagy bővítésére, bérlakás bérleti díjának kifizetésére, önkormányzati bérlakásának felújítására is. Az otthonteremtési támogatással megszerzett ingatlanokra a jogszabály szerint lehetséges 5 évi időtartamra elidegenítési tilalmat jegyeztetünk be, amellyel biztosíthatjuk, hogy a fiatal felnőttől ne lehessen elvenni az ingatlant, ne tudják őt kihasználni. Amennyiben a körülményei lényegesen megváltoznak, a fiatal felnőtt kérelmére a gyámhivatal az elidegenítési tilalmat feloldhatja, illetve ha a fiatal felnőtt másik ingatlant vásárol, az elidegenítési tilalmat az eredeti időtartam lejártáig az újonnan vásárolt ingatlanra is be lehet jegyeztetni.
-
5
-
III. Az eddigiekben részletezett gyermekvédelmi hatósági intézkedéseken túl a gyámhivatalnak több más, fontos feladat- és hatásköre van: eljár a gyermekek családi jogállásának rendezése érdekében, örökbefogadási, örökbefogadhatónak nyilvánítási ügyekben, szülői felügyeleti joggal, gyámsággal, gondnoksággal kapcsolatos kérdésekben dönt, felügyeli a kiskorúak, gondnokoltak vagyonkezelését, perindítási, feljelentési jogosultsága van és ellátja a hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható távoltartással kapcsolatos koordinációs feladatokat is. 2011-ben közreműködésünkkel 13 gyermek családi jogállása rendeződött, 1 esetben teljes hatályú apai elismerő nyilatkozat keletkezett, 5 esetben apaként képzelt személy adatait állapítottuk meg a gyermek részére, 1 gyermek apasága ügyében pedig a bíróság döntött. Ezeken túl 6 gyermek vonatkozásában járult hozzá a gyámhivatal az apaság vélelmének megdöntése iránti per megindításához. Erre azért volt szükség, mert a gyermek apjának azt kell tekinteni, és tőle származóként kell anyakönyveztetni a gyermeket, akivel az anya a fogamzási idő kezdetétől a gyermek születéséig eltelt idő vagy annak legalább egy része alatt házassági kötelékben állott. A vér szerinti apa csak akkor ismerheti el a gyermeket magáénak, ha a bíróság megállapítja, hogy nem a volt férj az apa. Sajnos, 2011-ben örökbefogadás engedélyezésére nem került sor. A szülői felügyeleti joggal kapcsolatos gyámhivatali feladat- és hatáskörök gyakorlása kapcsán a gyámhivatal – kérelemre - dönt a gyermek és a szülő, illetve más jogosult személy (nagyszülő, nagykorú testvér, bizonyos esetekben más személy) kapcsolattartásáról, intézkedik a kapcsolattartás végrehajtásáról, egyes szülői jognyilatkozatok érvényességéhez szükséges jóváhagyásáról, és dönt azokban a jogszabályban meghatározott esetekben, amelyekben a szülők nem tudnak egyetértésre jutni. 2011-ben emelkedett a kapcsolattartási ügyek száma, ezek közül 93 eset fejeződött be jogerősen. A befejezett ügyek elenyésző része zárult az érdekeltek közötti egyezséggel, többségükben a gyámhivatalnak kellett döntést hoznia, elsődleges szempontként a gyermek(ek) érdekeit szem előtt tartva. A válófélben lévő, illetve különélő szülők nagy része nem képes belátni, hogy ezekben az ügyekben a gyermek érdekét kellene szem előtt tartaniuk, saját sérelmeikkel vannak elfoglalva és nem veszik észre, hogy a gyermekek lelki, érzelmi fejlődését veszélyeztetik. Mind a gyámság alatt álló kiskorúak, mind a gondnokság alatt állók létszáma növekedett 2011-ben. Gyámság alá azok a gyermekek tartoznak, akiket valamilyen oknál fogva (szülők elhalálozása, gyermekvédelmi gondoskodás, családbafogadás miatt) nem a szülők nevelnek.
-
6
-
Gondnokság alá alap esetben azt a nagykorú személyt helyezi a bíróság, akinek az ügyei viteléhez szükséges belátási képessége tartósan, nagymértékben csökkent, vagy teljes mértékben hiányzik. A gondnokságnak két fajtája van, a cselekvőképességet korlátozó gondnokság esetén bizonyos ügyekben továbbra is maga dönthet az érintett személy, illetve jognyilatkozatai a gondnoka beleegyezésével vagy utólagos jóváhagyásával érvényesek, a cselekvőképességet kizáró gondnokság alatt álló személynek viszont minden jognyilatkozata semmis, nevében a gyámhivatal által kirendelt gondnok jár el. Továbbra is egyre többször fordul elő, hogy a gondnokság alá helyezett személyek hozzátartozói nem alkalmasak a gondnoki tisztség ellátására, vagy nem is vállalják azt, így hivatásos gondnokot kell kirendelni a törvényes képviselet ellátására és a vagyonkezelésre. Hivatásos gondnokot kell rendelnünk akkor is, ha a gondnokoltak szülei meghalnak vagy egészségi állapotuk miatt válnak képtelenné a feladat ellátására és a családban nincs a tisztséget vállaló személy. Ilyen esetekben a hivatásos gondnok nem csak a gondnokolttal, hanem a hozzátartozóval is „törődik”, mert nagyon nehezen élik meg ezt a helyzetet. Az idevonatkozó jogszabály szerint egy hivatásos gondnok csak 30 gondnokolttal kapcsolatban láthatja el ezt a feladatot. 2011. december 31-én a 9 hivatásos gondnok 267 gondnokolt törvényes képviseletét és vagyonkezelését biztosította. 2011-ben csökkent a kiskorúak és gondnokoltak vagyona eladásával, megterhelésével kapcsolatos ügyek száma. Az idevonatkozó jogszabályok ugyanis gyámhivatali jóváhagyáshoz kötik a kiskorúak, gondnokoltak ingatlanának eladásával, megterhelésével kapcsolatos szülői, gyámi és gondnoki jognyilatkozatok érvényességét. Ezekben az esetekben a gyámhivatalnak azt kell mérlegelnie, hogy az eladás, megterhelés a gyermek, illetve a gondnokolt érdekében áll-e. A vagyonos kiskorúak száma tovább csökkent, ennek részben a nagykorúvá válások nagyobb száma, másrészt a készpénzvagyon felhasználása a fő oka, de egyre több olyan eset is előfordul, hogy a kiskorúnak, gondnokoltnak nem érdeke az elhunyt hozzátartozó utáni öröklés, mert a hagyatéki teher nagyobb, mint a hagyaték értéke. Ilyen esetekben az öröklést a törvényes képviselő visszautasíthatja a közjegyző vagy a gyámhivatal jóváhagyásával. A vagyonnal (ingatlannal, betétállománnyal, jelentős ingóvagyonnal) rendelkező gondnokoltak számában, a vagyon értékében jelentős változás nem történt. A gyámhivatal által 2011-ben indított perek száma 83 volt, amelynek túlnyomó része – 78 db – gondnokság alá helyezésre, illetve gondnokság felülvizsgálatára irányult, a többi pedig gyermekelhelyezés, gyermekelhelyezés megváltoztatása, tartásdíj megállapítása érdekében indult. A beszámolási időszakban 27 db feljelentést tettünk, ennek túlnyomó része a gyermektartásdíj megelőlegezési ügyeknél már említett tartás elmulasztása miatt keletkezett, de kiskorú veszélyeztetése, szemérem elleni erőszak, megrontás, könnyű testi sértés miatt is indítottunk büntetőjogi felelősségre vonás érdekében eljárást.
-
7
-
2011-ben 13 olyan esetről szereztünk tudomást, amelyben hozzátartozók közötti erőszak történt. Ezek többségében a rendőrségtől kaptunk jelzést, hogy a bántalmazó ellen – a magatartása miatt – elrendelték az ideiglenes távoltartást, de volt, hogy a gyermekjóléti szolgálat jelezte a családon belüli erőszak veszélyét. Ezekben az esetekben a gyámhivatal, mint családvédelmi koordinációért felelős szerv a bántalmazót kérelmére személyesen meghallgatja és tájékoztatja, hogy milyen lehetőségei vannak a további veszélyeztetés megszüntetése érdekében. Amennyiben a bántalmazott kéri, külön kerül sor a bántalmazó jegyzőkönyvi meghallgatására. Sajnos, az esetek többségében a távoltartás hatályának megszűnése után a felek „kibékülnek” és minden marad a régiben, de volt olyan eset is, amikor a bántalmazott céltudatosan végigvitte azokat az eljárásokat (gyermekelhelyezés, vagyonmegosztás, stb.) amelyekkel végleg meg tudott szabadulni a bántalmazótól és gyermekeit nyugodt légkörben nevelheti tovább. IV. Szentes városban és a kistérségben adottak azok a gyermekvédelmi alapellátások, (Családok Átmeneti Otthona, Gyermekek Átmeneti Otthona, helyettes szülői ellátás) amelyek a Gyvt. szerint kötelezőek a települések számára. Továbbra is indokoltnak tartjuk a Gyermekjóléti Szolgálat kapcsolattartási ügyeletének működtetését, a gyámhivatal és a bíróság több esetben szabályozott 2011-ben is kapcsolattartást a kapcsolattartási ügyelet helyszínére. Itt felügyelet mellett, biztonságos körülmények között találkozhat a gyermek a hozzátartozóival, így a kapcsolatuk akkor sem szakad meg, ha a szülőnek nincsenek megfelelő lakás- és anyagi körülményei, vagy más ok miatt nem engedhető el a gyermek a szülővel. Örvendetes az is, hogy a konfliktusos családi kapcsolatok kezelésére a Családsegítő Központban rendelkezésre áll a mediáció lehetősége, remélhetőleg a szakemberek közbenjárásával sok gyermek veszélyeztetettsége enyhíthető vagy megszüntethető ezzel az ellátással. Kérem a tájékoztató megvitatását és elfogadását.
-
8
-
--------/2012. (V.24.) Tárgy: Tájékoztató a gyámhivatal 2011. évi intézkedéseiről és feladatairól HATÁROZATI
JAVASLAT
Szentes Város Önkormányzata Képviselő-testülete a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. tv. 96. § (6) bekezdése értelmében megtárgyalta a Gyámhivatal 2011. évi intézkedéseiről és feladatairól szóló tájékoztatót és a feladatok 2011. évi ellátását megfelelőnek értékeli. A határozatról értesítést kap: 1./ Szentes Város Polgármestere - Helyben 2./ Szentes Város Jegyzője - Helyben 3./ Polgármesteri Hivatal Jegyzői Iroda – Helyben 4./ Polgármesteri Hivatal Gyámhivatala – Helyben 5./ Polgármesteri Hivatal Szociálpolitikai Osztálya – Helyben 6./ Csongrád Megyei Kormányhivatal Szociális és Gyámhivatala Szeged
Szentes, 2012. május 2.
Szombathelyiné Tóth Júlia hivatalvezető
1. sz. melléklet Kivonat a gyermekvédelmi és gyámügyi feladat-és hatáskörök ellátásáról, valamint a gyámhatóság szervezetéről és illetékességéről szóló 331/2006. (XII. 23.) Korm. rendeletből A városi gyámhivatal feladat- és hatásköre 4. § A városi gyámhivatal a gyermekek védelme érdekében a) elhelyezi a gyermeket ideiglenes hatállyal a különélő másik szülőnél, más hozzátartozónál vagy más alkalmas személynél, illetve nevelőszülőnél, vagy - ha erre nincs mód - gyermekotthonban, fogyatékos személyek otthonában vagy pszichiátriai betegek otthonában, b) megállapítja a szülői felügyeleti jog feléledését, c) dönt az általa elrendelt és a más szerv által alkalmazott ideiglenes hatályú elhelyezés felülvizsgálatáról, megszüntetéséről és megváltoztatásáról, d) átmeneti nevelésbe veszi a gyermeket, és egyidejűleg gyámot (hivatásos gyámot) rendel, e) tartós nevelésbe veszi a gyermeket, és egyidejűleg gyámot (hivatásos gyámot) rendel, f) dönt az átmeneti és a tartós nevelésbe vett gyermek kapcsolattartásáról, g) figyelemmel kíséri az átmeneti nevelésbe vett gyermek és a szülő kapcsolatának alakulását, a szülőnek a gondozó személlyel vagy intézménnyel való együttműködését, h) dönt a gyermek átmeneti vagy tartós nevelésbe vételének megszüntetéséről, i) dönt az utógondozás és az utógondozói ellátás elrendeléséről, j) dönt a gondozásidíj-fizetési kötelezettség megállapításáról, illetve megszüntetéséről, k) megállapítja az átmeneti vagy a tartós nevelésbe vett gyermek lakóhelyét, l) dönt az ideiglenes hatállyal elhelyezett, az átmeneti vagy tartós nevelésbe vett, speciális szükségletű gyermek nevelési felügyeletéről, m) közreműködik a bírósági végrehajtási eljárásban, n) eljár az eredménytelen védelembe vételről szóló jegyzői értesítés alapján. 5. § A városi gyámhivatal a pénzbeli támogatásokkal kapcsolatban dönt a) az otthonteremtési támogatás megállapításáról, b) a gyermektartásdíj megelőlegezéséről. 6. § A városi gyámhivatal a gyermek családi jogállásának rendezése érdekében a) teljes hatályú apai elismerő nyilatkozatot vesz fel, b) megállapítja a gyermek családi és utónevét, c) hozzájárul - cselekvőképtelen jogosult esetén - a családi jogállás megállapítására irányuló per megindításához és egyidejűleg eseti gondnokot rendel, d) a házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény 41. §-a alapján megállapítja az ismeretlen szülőktől származó gyermek és a képzelt szülők vagy a képzelt apa adatait.
-
2
-
7. § A városi gyámhivatal az örökbefogadással kapcsolatban a) dönt a gyermeket örökbe fogadni szándékozók alkalmasságáról, és kérelemre elrendeli az örökbefogadásra alkalmas személyek nyilvántartásba való felvételét, b) dönt a gyermek örökbe fogadhatónak nyilvánításáról, c) elbírálja és jóváhagyja a szülőnek azon jognyilatkozatát, amelyben hozzájárul gyermeke ismeretlen személy általi örökbefogadásához, d) dönt az örökbefogadás engedélyezéséről, e) dönt a felek közös kérelme alapján az örökbefogadás felbontásáról, f) kérelemre felvilágosítást adhat a vér szerinti szülő adatairól. 8. § (1) A városi gyámhivatal pert indíthat, illetve kezdeményezhet a) a gyermek elhelyezése, illetve kiadása, b) a gyermeket megillető tartási követelés érvényesítése, c) a szülői felügyelet megszüntetése vagy visszaállítása, d) a gyermek örökbefogadásának felbontása, e) a cselekvőképességet érintő gondnokság alá helyezés és annak megszüntetése, f) a számadási kötelezettség, illetve a számadás helyességének megállapítása iránt. (2) A városi gyámhivatal feljelentést tesz a) a gyermek veszélyeztetése vagy a tartás elmulasztása, b) a gyermek sérelmére elkövetett bűncselekmény miatt. 9. § A városi gyámhivatal a szülői felügyeleti joggal, illetve a gyermektartásdíjjal kapcsolatban a) dönt a gyermek és a szülő, illetve más kapcsolattartásra jogosult személy kapcsolattartásáról, b) intézkedik a bíróság, valamint a városi gyámhivatal által szabályozott kapcsolattartás végrehajtásáról, c) dönt a szülő jognyilatkozatának érvényességéhez szükséges jóváhagyásról, d) dönt a szülői felügyeleti jog körébe tartozó olyan kérdésről, amelyben a szülői felügyeletet együttesen gyakorló szülők nem jutottak egyetértésre, e) hozzájárul a gyermek családba fogadásához, f) jóváhagyja a gyermek végleges külföldre távozására vonatkozó nyilatkozatot, g) engedélyezi a gyermek részére a szülői ház vagy a szülők által kijelölt más tartózkodási hely elhagyását, illetve a feltételek megváltozása esetén visszavonja az e tárgyban kiadott engedélyt, h) dönt a 16. életévét betöltött gyermek házasságkötésének engedélyezéséről, i) eljár a külföldön lakó vagy tartózkodó személy tartásdíj iránti igényével kapcsolatos ügyben, j) engedélyezi a tanköteles gyermek művészeti, sport-, modell- vagy hirdetési tevékenység keretében történő foglalkoztatását. 10. § A városi gyámhivatal a gyámsággal és gondnoksággal kapcsolatban a) a gyermek részére gyámot, hivatásos gyámot rendel, b) ideiglenes gondnokot, gondnokot, hivatásos gondnokot rendel,
c) irányítja és felügyeli a gyám, a hivatásos gyám tevékenységét, d) felfüggeszti, elmozdítja vagy felmenti a gyámot, a gondnokot, 3 e) külön jogszabályban meghatározott esetekben zárlatot rendel el, zárgondnokot, eseti gondnokot, ügygondnokot, az ügyei vitelében akadályozott személy képviseletére és méhmagzat részére gondnokot rendel és ment fel, továbbá megállapítja a munkadíjukat. 11. § A városi gyámhivatal a vagyonkezeléssel kapcsolatban a) dönt a gyermekek és gondnokoltak készpénzvagyonának gyámi fenntartásos betétben vagy fizetési számlán történő elhelyezéséről, illetve az elhelyezett pénz felhasználásáról, államilag garantált értékpapírba, biztosítási kötvénybe történő befektetéséről, letétben kezeléséről, valamint egyéb tárgyak letétbe helyezéséről, b) dönt a gyám, a gondnok vagyon- és bérlakás kezeléséhez kapcsolódó jognyilatkozata érvényességéhez szükséges jóváhagyásról, c) rendszeres felügyelete alá vonhatja a vagyonkezelést, ha a szülők a gyermek vagyonának kezelése tekintetében kötelességüket nem teljesítik, d) elbírálja a rendszeres és az eseti számadást, meghatározott esetekben a végszámadást, e) közreműködik a gyermekek, gondnokoltak ingó és ingatlan vagyonával és vagyoni értékű jogával kapcsolatos ügyekben, f) közreműködik a hagyatéki eljárásban.
2. sz. melléklet
Statisztikai adatok Szentes Város Polgármesteri Hivatal Gyámhivatalának 2011. évi beszámolójához 2008.
2009.
2010.
2011.
Iktatott ügyiratok száma (alap és alszám együtt)
10803
11796
11483
11381
Döntések száma
1960
1849
1929
1951
Fellebbezések száma
9
14
10
12
Családbafogadott kiskorúak száma (a tárgyévben) Ideiglenes hatályú elhelyezések száma
6
2
8
10
3
8
10
23
Átmeneti neveltek száma
(december 31-én)
62
71
77
77
Tartós neveltek száma
(december 31-én)
4
8
5
5
Elrendelt utógondozások száma
17
10
4
16
Elrendelt utógondozói ellátások száma
15
9
14
11
Gyermektartásdíj megelőlegezési ügyek száma
42
32
24
24
Megelőlegezésben részesülő kiskorúak
50
49
50
72
5.723
4.915
6.983
8.758
Otthonteremtési támogatási kérelmek száma
4
11
7
9
Családi jogállás rendezési ügyek száma
8
12
11
13
Örökbefogadott gyermekek száma
-
1
2
-
86
103
103
115
130
133
131
140
474 58
494 47
515 50
531 33
464
418
377
368
93.205 459
80.935 448
71211 441
74163 447
558.492
555.612
567.535
581.829
száma (december 31-én) Kifizetett összeg (ezer Ft)
Kapcsolattartási ügyek száma
Gyámság alatt állók száma
(december 31-én)
Gondnokság alatt állók száma (december 31-én) Kiskorúak és gondnokoltak vagyona eladásával, megterhelésével kapcsolatos ügyek száma Nyilvántartott vagyonos kiskorúak száma (december 31-én)
Kiskorúak betétbe helyezett összege (ezer Ft) Nyilvántartott vagyonos gondnokoltak száma (december 31-én)
Gondnokoltak betétbe helyezett összege (ezer Ft)
