Szentesi Közös Önkormányzati Hivatal Szociális Iroda 6600 Szentes, Kossuth tér 6. Pf.: 58. U-14301/2016. Témafelelős: Lencséné Szalontai Mária Tárgy: A külterületi lakosok életkörülményeiről tájékoztató Mell.: 2 db Szentes Város Önkormányzata Képviselő-testülete Székhelyén Tisztelt Képviselő-testület! A Képviselő-testület munkatervében szerepel a külterületi lakosok életkörülményeiről szóló tájékoztató megtárgyalása. Az anyag elkészítéséhez nagy segítséget nyújtott a Szentesi Családsegítő Központ Tanyagondnoki Szolgálatának vezetője Kaiser Andrea és a tanyagondnokok. Szentes város külterületi, valamint egyéb belterületi felosztását öt nagy körzetre lehet osztani: 1. Cserebökényi körzet, amelyhez tartozik Veresháza, Veresegyház, Terehalom, Belsőecser, Cserebökény, Újosztás, Józsefszállás, Külsőecser, Mucsihát, Kajánújfalu, Szent László, Vekerhát 2. Lapistói körzet, amelyhez tartozik Lapistó-Fertő, Dónát, Lapistó, Derekegyházi oldal 3. Magyartési körzet, amelyhez tartozik többek között Zalota, Magyartés, Mentettrét, Felsőrét, Szentes-Nagytőke, Vekerzug, Kistőke 4. Nagynyomási körzet, amelyhez tartozik Nagynyomás, Nagyhegy 5. Berki körzet, amelyhez tartozik Alsórét, Berek, Bereklapos, Berekhát. A külterületre vonatkozó 2011-es népszámlálási adatokat az 1. számú melléklet tartalmazza. Szentes vonatkozásában is elmondható, hogy a mezőgazdaság és az agrártársadalom nagy változásai hatottak a külterületen élőkre is. Az egykori tanyavilág mára megritkult, Szentes külterületi népességének hányada a szórtan elhelyezkedő tanyákban lakik, de jelentős azoknak az aránya is, akik korábbi tanyaközpontokban és a valaha önálló községi rangban lévő településrészeken élnek. Szentesi viszonylatban a Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján a 2001. és a 2011. évi népszámlálási adatokat összehasonlítva szembetűnő a lakosság számának 8,2%-os - 204 fő - csökkenése, amely azóta tovább növekedett.
Ennek egyik oka lehet, hogy a mezőgazdaság vesztett jelentőségéből, és vele együtt a tanyák helyzete is megváltozott. A külterületek, tanyák legnagyobb gondja, hogy elsőként szorultak ki a városi munkaerőpiacról, felszámolódtak a mezőgazdasági termelés helyi fő szervezői, a termelőszövetkezetek. Az emberek elvesztették a megélhetés biztonságát. A külterületeken a vállalkozóvá válás még nehezebb, hiszen hiányzik hozzá nem csak a kapcsolati tőke, de a pénz is. A külterületen élők minden korosztálya számára komoly problémát jelentenek a közlekedési nehézségek. Az aktív népesség köréből sokan nem, vagy csak nagyon korlátozottan tudnak a városban, esetleg a környező települések valamelyikén munkát vállalni, mert a járatok nem igazodnak a munkakezdéshez, a többműszakos munkarendhez. A Szociális Iroda és a Munkaügyi Központ tapasztalatai is azt támasztják alá, hogy mind a nyílt munkaerő-piaci, mind a közfoglalkoztatásban történő elhelyezkedést akadályozzák a mezőgazdaságra jellemző ciklikus munkanélküliség mellett jelentkező közlekedési hátrányok, vagy a bérlet árának kigazdálkodása. Példaként említhető, hogy az egyik legtöbb munkavállalót foglalkoztató helyi nagyvállalkozás esetében a három műszakos munkarendben este 22.00 óráig dolgozó munkavállaló már tömegközlekedéssel nem tud hazajutni Kajánújfaluba, Cserebökénybe, hiszen az utolsó járat 18.45 órakor indul Szentesről. A közlekedési nehézségek és a szociális problémák tehát a tanyai, külterületi lakosság életében fokozottan összefüggenek, gyakran konzerválva és még inkább elmélyítve a meglévő hátrányokat. Az utóbbi években számos külterületi buszmegálló megújult, azonban a probléma gyökerét nem sikerült megoldani, a közlekedési lehetőségek továbbra is korlátozottak maradtak. A tárgyalásokat nehezíti, hogy a számos közlekedési társaság, különböző feltételekkel dolgozik a menetidőre és a megállók számára vonatkozóan, illetve a számukra elenyésző számú külterületi lakos kiszolgálása véleményük szerint gazdaságtalan lenne. Ebben a helyzetben, elesve a rendszeres munka lehetőségétől, a potenciális munkavállalók nagy része máról-holnapra él a biztonságos megélhetés reménye nélkül. Szentes külterülete az intézményi ellátottság és a szolgáltatások biztosításának tekintetében is magára maradt. Az összes tanyai iskolát bezárták, az utolsó közintézmény a város határától 13 km-re található Kajánújfalui Óvoda volt, aminek 5 fős csoportját 2006-ban szüntették meg. A boltok és az orvosi rendelők is hasonló sorsra jutottak. Jelenleg a teljes külterületen, eltekintve a városhatár közvetlen közelébe települtektől, egyetlen bolt működik Magyartésen. Kajánújfaluban, Cserebökényben, valamint Lapistón „Mozgó Bolt” szolgálja a lakosságot, a hét egy-egy napján. Lapistón a közeljövőben terveznek boltot nyitni. A
2
lakosok negatív véleménye azonban, hogy ezeken a helyeken jóval magasabb áron jutnak hozzá az alapvető szükségleteiket kielégítő cikkekhez, mint a városiak. A közösségi élet utolsó színterei, a kocsmák is sorra bezártak, az utolsó 2010-ben szűnt meg Lapistón. Az orvosi rendelők tekintetében, a korábbi, tsz-ekhez, állami gazdasághoz köthető, körzeti orvosi feladatokat is ellátó üzemorvosi rendszer leépült. A megmaradt két külterületi rendelőből a magyartésit 2007-ben zárták be, ahová a helyieken kívül a környező tanyák lakossága is bejárt. Az ellátás biztosításának alternatívájaként az önkormányzat a közeli Nagytőke községgel állapodott meg a betegek ellátásáról, és természetesen megvolt a lehetőség a Szentes belterületén történő háziorvos választásra is. Az egészségügy gazdasági racionalizálása következtében jelenleg már csak a cserebökényi területre jut orvosi rendelő, a hét két napján két-két órás rendelési idővel. A közintézmények kizárólag Szentesen érhetők el, a postai szolgáltatás biztosított, a mozgó postásnál csekket lehet fizetni, levelet feladni és postai cikkeket pld. bélyeget lehet vásárolni. A tanyák szempontjából manapság lényegi kérdés, hogy mennyire megközelíthetők, mekkora távolságra fekszenek a műúttól. Jelenleg a külterületi ingatlanok a közúttól 0-4 km távolságban helyezkednek el, az átlagos távolság 150 méter. A közúttól legtávolabb eső tanya közel 4 km-re van. Az ingatlanok jelentős része, 70%-a 200 mes távon belül helyezkedik el, és ezek között is kiemelkedően magas a közvetlenül az út szélére épültek 46%-os aránya. Hangsúlyozni szükséges, hogy az adatok tartalmazzák az egyéb belterületnek minősülő központokat is, mint Kajánújfalu, Lapistó vagy Magyartés. A szentesi külterületi ingatlanok műúttól való távolsága Külterületi ingatlanok műúttól való távolságuk szerinti megoszlása Út melletti ingatlan
100 ‐ 200 m
201‐500 m
501‐1000 m
1001‐2000 m
2000 m‐nél távolabb
4% 24%
1% 1% 46%
24%
Forrás: a Tanyagondnoki Szolgálat adatai alapján
3
Árnyaltabb és pontosabb képet kapunk a tanyák elhelyezkedéséről akkor, ha az említett három nagyobb, egyéb belterületi egységet nem vesszük figyelembe az adatok elemzésekor. Ebben az esetben már azt látjuk, hogy a tanyák legtöbbje, 69%-a 100-500 méterre, 3%-uk pedig több mint egy kilométerre található a műúttól. A szentesi tanyák műúttól való távolsága
Forrás: a Tanyagondnoki Szolgálat adatai alapján Mára a volt tsz központokhoz, tanyákhoz vezető műutak java része tönkrement, több rajtuk a lyuk, mint a beton. Az, aki nem rendelkezik traktorral, a belvizes, esős, vagy a téli havas időszakban teljesen el van vágva a külvilágtól. Súlyos problémákat okoz a dűlőutak karbantartásának hiánya, beszántása. Számos olyan tanya található a külterületen, amit teljesen körbevesz a szántóföld, és a tanyához vezető legkisebb szolgalmi utat sem biztosítja a földet művelő gazda, vállalkozó, vagy szövetkezet. Az is gyakran előfordul, hogy a nehéz munkagépek okozta károkat nem állítják helyre, nem simítják le az utat. A lakók az ezzel kapcsolatos jogaikat nem, vagy csak csekély mértékben tudják érvényesíteni. Hasonló a helyzet az öntözőcsatornák tekintetében is. A földtulajdonosok egymásra mutogatnak, nincs gazdája a csatornáknak, nincs, aki karbantartsa, takarítsa azokat.
4
Tanyákra vezető földutak a csapadékos időszakban
Forrás: Brnya Endre tanyagondnok felvételei
Míg korábban a tanya minden szálával kötődött a mezőgazdasághoz és a gazdálkodáshoz, mára a tanyák 41%-ában csak a lakófunkció lelhető fel. A külterületi ingatlanok lakó és gazdálkodó funkciójának megoszlása Szentesen
A külterületi ingatlanok lakó ‐ és gazdálkodási funkciójának megoszlása Nem lakott, gazdasági ingatlan 31%
Lakott, nincs gazdálkodás 41%
Lakott, gazdálkodást folytat 28%
Forrás: Tanyagondnoki Szolgálat adatai alapján Az ivóvíz ellátást a korábbi években, a legtöbb tanyában a közeli tsz telephelyek ártézi kútjai biztosították. Mára a legtöbb telephely bezárt, nincs megfelelő vízvételi lehetőség a tanyai emberek számára. Az ingatlanok 33%-ában van kiépült vezetékes vízrendszer, ezek elsősorban Magyartésen, Lapistón, Kajánújfaluban, illetve a tsz központok mellett találhatók, azonban sokszor a vezetékes vízzel is vannak problémák. A legtöbb tanyában norton-, illetve ásott kút található, 10%-ukban pedig semmilyen vízvételi lehetőség nincs.
5
Szentes külterületi ingatlanjainak vízellátása
Forrás: Tanyagondnoki Szolgálat adatai alapján A villamos energia tekintetében a külterületen a tanyavillamosítási programoknak köszönhetően javult a helyzet. 2012-ig az önkormányzat három hullámban közel 60 tanya villamosítását valósította meg pályázati forrásból. Ezt követően azonban az önkormányzat csak a pályázatok előkészítő munkáiban tudott részt venni, magát a pályázatot a gazdáknak egyénileg, elektronikus úton kellett beadni, és fontos változás volt a rendszer tekintetében, hogy csak természetes energiahordozó kiépítésére lehetett pályázatot benyújtani. Ezeknek a feltételeknek az idősebb tanyatulajdonosok nem tudnak eleget tenni, nem rendelkeznek számítástechnikai tudással, az idegen pályázatírókban nem bíznak meg. Gyakran nem tudják a szükséges önerőt biztosítani, illetve ragaszkodnak a hagyományos, vezetékes áramhoz. A tanyák 14%-a továbbra sincs bekötve a szolgáltatásba, a villany nélküli tanyák aránya azonban ennél magasabb, ha figyelembe vesszük azokat az ingatlanokat is, ahol a szolgáltatás ki van kapcsolva a lakók szociális és anyagi helyzete miatt.
6
A külterületi ingatlanok árammal való ellátottsága
Külterületi ingatlanok villamos energiával való ellátottsága Nincs áram 14,1%
Alternatív energia 0,08%
Távvezeték 85,7%
Forrás: Tanyagondnoki Szolgálat adatai alapján A tanyasi lakosok körében nagyon magas az inaktívak aránya. Ez részben a lakosság korösszetételéből fakad. Másik oka, hogy a várostól távolabb eső területeken magas a munkanélküliek aránya, ami a rossz tömegközlekedési lehetőségben gyökerezik. A tanyák egyharmadában lakik időskorú, egyedülálló ember, aki kora és egészségi állapota miatt is több törődést és odafigyelést igényel. Egyre gyakoribb, hogy rossz szociális helyzetben lévő, többgyermekes családok választják lakóhelyül a szentesi tanyavilágot, gyakran az ország egyéb területeiről idetelepülve, bízva abban, hogy itt egy kisebb háztáji gazdálkodás beindításával biztosítani tudják megélhetésüket. Azonban a tapasztalatok szerint ezeknek a családoknak a nagy része nem ért a mezőgazdasághoz, illetve nem rendelkeznek a minimális anyagi forrással sem egy háztáji gazdálkodás beindításához. A külterületen és egyéb belterületen élők intézményhiányából eredő hátrányainak enyhítése, az alapvető szükségletek kielégítését segítő szolgáltatásokhoz, közszolgáltatáshoz, valamint egyes alapszolgáltatásokhoz való hozzájutás biztosítása érdekében Szentes Város Önkormányzata 2005-ben ESZA pályázat keretében indította a tanyagondnoki szolgálatait. 2012-ben, valamint 2014-ben ugyancsak pályázat keretei között tette teljessé a külterületen élők számára a szolgálat elérhetőségét. A tanyagondnokok elsősorban a mindennapi életvitel fenntartásában segítenek, illetve azokban a feladatokban, melyeket koruknál, egészségi állapotuknál fogva már nem tudnak önállóan elvégezni a tanyai emberek. A leggyakoribb tevékenységük a bevásárlás és az áruszállítás. Ebben a körben az alapvető élelmiszerek beszerzésétől a tüzelő kiszállításig mindenféle áru beszerzése és szállítása biztosított.
7
Jelentős arányt képvisel az egészségügyi ellátáshoz való hozzájutás, illetve a gyógyszerkiváltás is mint szolgáltatási elem. Számos tanyában váltak használhatatlanná a kutak, lett az ivóvíz emberi fogyasztásra alkalmatlan. Gyakori, hogy a legközelebbi vízvételi lehetőség 2-3 km távolságra található a tanyától, amit közlekedési eszköz híján gyalog, vagy jobb esetben kerékpárral ér el az ott lakó, így a vízhordás az egyik legfontosabb feladata a tanyagondnokoknak. A gyermekek oktatási intézményekbe történő szállítását a Bereki körzetben veszik igénybe. A Berekben korábban megoldott volt a gyermekek szállítása, a helyi közlekedési társaság menetrendje igazodott az iskolakezdés idejéhez, azonban gazdaságossági okok miatt ezt a járatot 2014-ben megszüntették. Ez tette indokolttá ennek az ellátási formának a biztosítását. A többi ellátotti körzetben ez a probléma nem jelentkezik, a távolsági buszok, illetve a szülők saját gépjárművel tudják biztosítani a gyermekek szállítását. Abban az esetben, ha az időjárás miatt az utak járhatatlanná válnak, arra az időszakra átmeneti jelleggel vállalja át a tanyagondnok ezeket a feladatokat. Az öt szentesi tanyagondnoki szolgálat szolgáltatásainak mutatói 2014-ben
Forrás: Tanyagondnoki Szolgálat adatai alapján Található még ilyen sajátos működési elem a többi körzet tekintetében is. A korábbiakban már említésre került a magyartési orvosi rendelő bezárása, és az, hogy a betegek ellátását nagyrészt a közeli Nagytőke község háziorvosa vette át. Hetente két alkalommal rendel, azonban abban az időben a két terület között nem megoldott a közlekedés.
8
A tanyagondnokok az ellátottakat általában az általuk kért napon és időpontban szállítják a különböző egészségügyi intézményekbe vagy a háziorvoshoz. Az önkormányzat kérésére azonban ebben a körzetben ezen felül még két napon, adott időpontban a tanyagondnok a buszmegállóban várja a betegeket, úgynevezett „orvosjáratot” üzemeltetve, és szállítja őket a közeli községbe. A Lapistói és a Cserebökényi körzetnek szintén megvan a maga jellegzetes arca. A cserebökényi a várostól legtávolabb eső terület, vannak pontok, ahol a városhatártól akár 30-35 km-es távot is meg kell tenni. A bevásárlást minden körzetben biztosítják, de a többitől eltérően, ahol gyakrabban fordul elő, hogy maga az ellátott szeretné megvásárolni a számára szükséges cikkeket, és a tanyagondnoktól elsősorban a szállítási feladatok tekintetében várja el a segítséget, ebben a körzetben a tanyagondnok hetente két alkalommal 30-40 kilogramm kenyeret, és körülbelül hasonló mennyiségű tejet hord ki, az egyebek mellett. Ezeknek az alap élelmiszereknek a biztosítása a többi területen nem jelenik meg ennyire hangsúlyosan. A Lapistói körzetben a lakossági igények alapján hetente két alkalommal, meghatározott helyről bevásárló járatokat indít a szolgálat, eltérően a többi területtől, ahol elsősorban az egyéni vásárlások a hangsúlyosak. 2014-ben az önkormányzat számára komoly problémát okozott, hogy a szakhatóságok felszólításának eleget téve hogyan tudja Lapistón és Kajánújfaluban az arzénmentes vizet biztosítani. A problémára áthidaló megoldásként a tanyagondnoki szolgálatot találták a legmegfelelőbbnek. A tanyagondnok korábban is biztosította az ivóvizet ezeken a területeken is úgy, hogy az ellátott otthonába szállította. Ezen felül azonban az önkormányzat kérésére meghatározott időben és helyszínen várakozik az arzénmentes vízzel, amennyiben valakinek szüksége lenne rá. A tanyagondnoki beszámolók alapján erre egyelőre nem mutatkozik igény. A tanyai emberek életében fokozott jelentőséggel bír a közbiztonság kérdése. A tanyagondnoki szolgálat partnerségi kapcsolatot épített ki a rendőrséggel, akik megalapították a térségben a tanyakabinetet. Munkájuknak az a célja, hogy a külterületeken élők biztonságérzete tovább javuljon. Ennek a közösségi szintű bűnmegelőzési rendszernek a tagjai a rendőrség koordinatív tevékenysége mellett a települési önkormányzat, a polgárőrség, a tanyagondnokok, a mező-, gát-, vad-, és halőrök, valamint a vadász- és erdésztársaságok, továbbá mindazon szervezetek, amelyek valamilyen kapcsolatba kerülnek a lakosság ezen szegmensével. A rendőrség és a tanyagondnoki szolgálat közös célja az, hogy összehangolt bűnmegelőzési tevékenység bontakozzon ki, melyben a szociális elemek, szempontok is érvényesülnek. Hasonló partneri kapcsolat és együttműködés épült ki a helyi katasztrófavédelmi szervvel, aminek különösen a belvizes időszakokban, illetve a téli fagyok, havas időjárás idején van kiemelkedő szerepe. Összességében elmondható, hogy jelenleg egyfajta kettősség van jelen a külterületen, a tanyavilágban. Egyszerre lehet látni a pusztuló, elnéptelenedő romos
9
tanyákat, és a városhoz közelebb eső, általában már a műút mellé épített új és modern épületeket. A kérdőívek alapján az állapítható meg, hogy az infrastruktúra hiánya okozza a legfőbb problémát a külterületen élők számára. Az utak állapota, a víz és az áram hiánya nehezíti a tanyán élők helyzetét. A jövőbeni fő kihívást a halmozottan szociális hátrányokkal szembesülő tanyák lakóinak felzárkóztatása jelenti. Ehhez el kell dönteni, hogy akarjuk-e a tanya, a tanyás településrészek, külterületek fennmaradását, életre keltését, fejlesztését. Ha a válasz igen, akkor figyelemmel a város 2009-ben elfogadott integrált városfejlesztési stratégiájára, megvalósítandó feladatként kell meghatározni a külterületek műszaki és infrastruktúrális fejlesztését, az úthálózat javítását, illetve a piaci igényeknek és a tanyai gazdálkodásnak megfelelő mezőgazdasági tevékenységek támogatását. Továbbra is maximálisan támogatni szükséges a tanyagondnoki szolgálatokat, tekintettel arra, hogy nélkülük magára maradna a külterületi népesség jelentős hányada. A szociális ellátórendszer, élükön a tanyagondnoki szolgálatokkal enyhítik a térbeli elkülönülésből és az intézmények hiányából adódó jelentős hátrányokat és hozzájárulnak ahhoz, hogy az idősödő korosztály minél tovább tudjon a számára a gyökereket jelentő tanyán maradni. A külterület problémájának megoldásához, a felzárkóztatáshoz a különböző szakmákat tömörítő szervezetre lenne szükség, mivel mindig csak egy-egy felvetődött probléma kapcsán kerül napirendre a külterület kérdése. Meg kell teremteni a lehetőséget a külterület különböző szegmenseivel foglalkozó szakemberek, valamint a külterületi lakosok összefogására, ahol az információk összpontosulnak és cserélődnek a külterület problémái tekintetében, és ahol átfogó és érdemi problémafelvetések, javaslatok születhetnek. Kérem a Tisztelt Képviselő-testület a tájékoztató megtárgyalására és az alábbi határozati javaslat elfogadására: ……../2016. (VI.23.) Tárgy: A külterületi lakosok életkörülményeiről tájékoztató HATÁROZATI JAVASLAT Szentes Város Önkormányzata Képviselő-testülete megtárgyalta a külterületi lakosok életkörülményeiről szóló tájékozatót és az alábbiak szerint határoz: 1. A Képviselő-testület továbbra is kiemelt figyelmet fordít a tanyás településrészeken, külterületen élők helyzetére, körülményeire, minden támogatást biztosít a tanyagondnoki szolgálatok működéséhez.
10
1. sz. melléklet Szentes külterületi népessége 2011-ben1 Szentes külterületi népességének és lakásainak száma a 2011-es népszámlálási adatok alapján Lakónépesség (fő)
Lakások (db)
Lakott egyéb lakóegységek (db)
Külterület
1
Alsórét
124
91
–
Belsőecser
53
23
–
Berek
109
59
1
Berekhát
95
56
–
Bereklapos
66
36
–
Bökény
9
10
–
Cserebökény
–
–
–
Derekegyházioldal
53
26
–
Dónát
73
43
–
Felsőrét
44
33
–
Fertő
20
6
–
Józsefszállás
7
2
–
Kaján
15
12
–
Kistőke
25
31
–
Külsőecser
24
17
–
Lapistóitanyák
64
27
1
Magyartési tanyák
178
96
–
Mentettrét
41
35
–
Mucsihát
9
5
–
Nagynyomás
223
113
2
Nagytőketanya
–
1
–
Szentlászló
10
7
1
Terehalom
19
7
1
Tiszai strandfürdő
4
2
–
Újosztás
26
12
–
Vekerhát
58
21
–
Vekerzug
7
4
–
Veresegyház
6
4
–
Veresháza Zalota Összesen
47 9 1422
32 12 823
– – 6
Egyéb belterület Hékéd Kajánújfalu Lapistó Nagyhegy Összesen Mindösszesen
5 127 102 594 828 2246
5 59 56 252 372 1195
– – – 11 11 17
http://www.ksh.hu/apps/hntr.telepules?p_lang=HU&p_id=14456
12
2. sz. melléklet
Kérdőív értékelése 2016. Az alábbi felmérés – melyet Szentes Város Önkormányzata Szociális Irodája készített – célja, hogy a Képviselő-testület döntése értelmében felmérjük a külterületen élők körülményeit annak érdekében, hogy hatékonyabban tudjunk segíteni azokat, akik az önkormányzat segítségét szeretnék igénybe venni. A külterületi lakossághoz a tanyagondnokok segítségével juttattuk el a kérdőíveket. 250 kérdőívet küldtünk ki, ebből 51 db érkezett vissza. Sajnos nem szívesen osztják meg az emberek a gondolataikat, tapasztalataink szerint a nehezebb élethelyzetben élők még annyira sem, mint az átlag lakosság. Volt, aki az észrevételekben megfogalmazta, hogy nem kérdőíveket kellene írogatnunk (az önkormányzatnál), hanem dolgozni kellene. Az összegzés a visszaküldött 51 kérdőív alapján készült, 19 férfi és 32 nő válaszolt a kérdéseinkre. Az elemzés során van ahol az összes válaszok száma kevesebb, mint 51, mert nem mindenki válaszolta meg az adott kérdést, illetve lesz, ahol magasabb a válaszok száma, mert több lehetőséget is megjelöltek a kérdőívet kitöltők.
2. Családi állapot: A családi állapotot az alapkategóriákon kívül abból a szempontból is vizsgáltuk, hogy aki egyedülálló, (mert még nem házasodott meg, külön él házastársától, elvált vagy özvegy), annak van-e élettársa. Az 51 válaszadóból 37 fő ténylegesen egyedül él. A külterületeken, ahol nehezebben lehet hozzájutni a szolgáltatásokhoz, az egyedüllét még nehezebbé teszi a mindennapi életet, mert nincs kivel megosztani a terheket. Az 51 főből 25 fő özvegyként él egyedül, az esetükben valószínűsíthető a magasabb életkor, ami szintén nehezítő tényező. Mindössze 11 fő él házasságban, családban, 3 fő (özvegy) élettársi kapcsolatban. 2 fő még nem volt házas, 1 fő a házastársától külön él, 9 fő pedig elvált.
13
3. Legmagasabb befejezett iskolai végzettség: Az iskolai végzettséget az általános kategóriák alapján vizsgáltuk. Nem tettünk különbséget a felsőfokú képesítés és a főiskola között, viszont külön kérdeztük meg a szakiskolát, mert ez a végzettség gyakran előfordul az idősebb korosztályban. Mindössze 3 fő nem végezte el a 8 általánost, 21 fő az általános iskola után nem szerzett szakképesítést, illetve nem tanult tovább, 6 fő rendelkezik szakiskolai képesítéssel, 11 fő szakmunkás. 9-en rendelkeznek érettségivel, 1 főnek van főiskolai diplomája. Az alacsonyabb iskolai végzettség hat a munkalehetőségre, az alacsonyabban kvalifikált munka alacsonyabb béreket, később alacsonyabb nyugdíjat jelent. Az alacsonyabb jövedelem pedig nagymértékben rontja az életminőséget.
14
4. Roma származás felmérése: Egyetlen válaszadó sem vallotta magát roma származásúnak. Feltételezhetően a roma származásúak körében kevésbé jellemző a külterületre költözés, a mezőgazdasági munka vállalása, legalábbis jelen felmérés tükrében. 5. A háztartások létszámának vizsgálata: Nem mond ellent a család létszámának vizsgálata a családi állapot vizsgálatának. A család létszáma függ a gyermekek és az együtt élő rokonok számától. 31 fő, a kérdőívet kitöltők 60 %-a ténylegesen egyedül él, 10 fő él 2 személyes, 6 fő 3 személyes, 2 fő 4 személyes és 2 fő 5 személyes háztartásban. A nagyobb létszámú családokban szülők és gyermekek élnek együtt. Az ellátórendszernek mindenképpen fel kell készülni az egyedül élők segítésére.
6. Az életminőség szempontjából fontos vizsgálni, hogy hány fő rendelkezik rendszeres jövedelemmel (önálló keresettel, nyugellátással): A rendszeres jövedelem határozza meg az életminőséget, azt, hogy milyen körülményeket tud a kérdezett megteremteni önmagának, illetve a családjának. A válaszadó 51 fővel összesen 87 fő érintett a felmérésben. Közülük 34 háztartásban 1 főnek van, 14 háztartásban 2 főnek és mindössze 3 háztartásban van 3 főnek rendszeres jövedelme. Nem volt olyan kérdőív, ahol a kitöltő személy azt jelezte volna, hogy nincs rendszeres jövedelme. Nagyon fontos főleg az egyedül élők esetében, hogy valamilyen forrásból rendelkeznek jövedelemmel, melynek mértékét is vizsgáljuk a későbbiekben Külön nem vizsgáltuk, hogy a válaszadók rendelkeznek-e önálló jövedelemmel, csak azt, hogy a háztartásban élők közül hány személynek van jövedelme. Feltételezésünk szerint így biztosított valamilyen szinten azoknak az ellátása is, akik több személyes háztartásban élnek és nincs saját jövedelmük.
15
7. A háztartás tagjainak életkora: Napjaink egyik legégetőbb problémája az elöregedés, a 60 éven felüliek arányának folyamatos növekedése a lakosság összlétszámához viszonyítva. Ezt a tendenciát támasztja alá jelen felmérés is, pedig viszonylag kevés (51) kérdőívet tudtunk feldolgozni. Mégis kijelenthetjük, hogy a külterületeken élők körében a legmagasabb létszámot (36 fő) a 65 év felettiek képviselik, ez az összlétszám 41%-a. 45-64 év közöttiek a második legnépesebb korcsoport (27 fő) 31%. Ez a korosztály az idősebb aktív korúakat reprezentálja a 65 éves nyugdíjkorhatár miatt. Tényleges aktív korú, 27-44 év közötti 9 fő, 10%, 19-26 év közötti 4 fő (valamennyien tanulók még) 4.5%. A középiskolás korú fiatalok száma rendkívül alacsony a külterületeken, mindössze 5 fő (15-18 év közötti), 6%, 4 fő általános iskolás (7-14 éves), 4.5%, 2 fő 4-6 év közötti óvodás gyermek él itt, 3%. 4 év alatti kisgyermek nem él a külterületeken, a megkérdezettek körében.
16
8. A háztartások egy átlagos havi jövedelme: Ezt a kérdést többen válasz nélkül hagyták. Volt olyan kitöltő is, aki beírta, hogy „mi köze van a nyugdíjamhoz!” . A válaszadó 42 fő jövedelmének alakulása. 11 háztartásban 50.000 Ft/hó alatti a jövedelem, a legalacsonyabb 30.000 Ft/hó. Ekkora összegekből a létfenntartás nagyon nehéz, főleg, ha gyógyszerekre is kell költeni. 4 fő rendelkezik 50-60.000 Ft közötti összeggel. Nagy segítséget jelent a háztartásoknak, ha tudnak kiegészítésként zöldséget, gyümölcsöt termeszteni, baromfit nevelni. Tisztább és valóságosabb képet kaphattunk volna, ha erre is rákérdezünk, viszont a célunk a nehézségek és a problémák feltárása volt, így nem került sor a kiegészítő kérdésekre. 5 fő jövedelme 60-80.000 Ft közötti (közöttük van olyan nyugdíjas házaspár, akik ketten élnek 75.000 Ft-ból. 8 fő havi bevétele 80-100.000 Ft közötti, 5 fő háztartása gazdálkodhat 100-125.000 Ft-ból. 4 olyan háztartás van a válaszadók között, akik 125-150.000 Ft közötti, 2 háztartás 150200.000 Ft közötti és 5 család 200.000 Ft feletti összeget tud havonta beosztani. A legmagasabb jövedelem 240.000 Ft/hó a családnak, ahol 3 főnek van rendszeres jövedelme. Érdemes megnézni az átlagot is a 42 háztartás körében. Ebben a 42 háztartásban 67 fő él, a befolyó összes jövedelem (a kérdőívek alapján pontos összeggel és nem - tól-ig határokkal számolva 4.321.500 Ft/hó. Tehát a külterületen élő válaszadók háztartása esetében az egy főre jutó havi átlagjövedelem 64.500 Ft/hó.
17
9. A családok tartozása, adóssága banknak, munkahelynek, magánszemélynek vagy bárki másnak: Az alacsony jövedelmek és a nehezebb életkörülmények ellenére a válaszadó, külterületen élők mindössze 31%-nak (16 főnek) van valamilyen típusú tartozása, ami sokkal kisebb mértékű, mint más lakosságcsoportokban. Ennek több oka is lehet. Egyrészt az alacsony jövedelmek, valamint az alacsonyabb értékű ingatlanok miatt nem volt lehetőség hitelfelvételre. Másrészt a külterületen élők körében talán kevésbé elfogadott az eladósodás, inkább próbálják beosztani a kevesebbet.
10-11. Fogyatékkal élők száma: A külterületen élők körében mindössze 3 háztartásban van fogyatékkal élő személy, 1 fő látássérült, 1 fő mozgássérült és 1 fő értelmi sérült. Az ö ellátásuk, gondozásuk komoly terheket jelentenek a családoknak, de figyelembe véve az idősek magas arányát, viszonylag kevés a fogyatékkal élők száma. 12. A munkaerő-piaci státusz vizsgálata: A válaszok alapján 4 státuszcsoportot jelöltek meg a kérdőíveket kitöltők. 14 fő aktív munkavállaló, 27 fő nyugdíjas, 9 fő rokkantnyugdíjas és 1 fő munkanélküli támogatásban részesül. Nem volt a válaszadók között GYES-en, GYED-en lévő, főállású anya, háztartásbeli, vállalkozó, őstermelő, olyan munkanélküli, aki nem részesül támogatásban, tanuló vagy egyéb státuszú személy. A korösszetételből adódóan magas (27 fő) a nyugdíjasok aránya (de legalább szereztek jogosultságot). Az aktív munkavállalók száma is elég magas (14 fő). Örvendetes, hogy külterületi lakóhelyük nem jelent akadályt a munkavégzésben. Szerencsés az is, hogy mindössze 1 fő munkanélküli van a válaszadók
18
között. Elég magas a rokkantnyugdíjasok száma is a 45-64 év közötti korosztályban, (9 fő), őket betegségük akadályozza az aktív munkavállalásban.
13. Lakástulajdon vizsgálata: A külterületen élők jellemzően saját tulajdonú ingatlanban élnek (44 fő), résztulajdona van a lakásban 2 főnek, 1 fő családtagja tulajdonában él, 3 fő albérlő és 1 fő szívességi lakáshasználó. A válaszadók között nem szerepelnek olyan személyek, akik a tanyás ingatlanokban élnek, elvégeznek minden szükséges munkát a lakhatásért és teljes ellátásért. Talán az 1 fő szívességi lakáshasználó élhet ilyen körülmények között.
19
14. A lakások alapterülete m2-ben: A lakásméret jelentős mértékben befolyásolja a fenntartási költségeket. Jelen felmérésben a komfortfokozatot nem vizsgáltuk. 26 fő él 50 m2-nél kisebb alapterületű ingatlanban, a legkisebb alapterületű ingatlan 27 m2-es. Valószínű, hogy az alacsonyabb jövedelmekből könnyebb a kisebb ingatlanok rezsifogyasztásával boldogulni. 50-75 m2 közötti lakásban 18 fő, 75-100 m2 közötti ingatlanban pedig 7 fő. Összesen 3-an jelölték 100 m2 –nek a lakásukat, ennél nagyobb alapterületet senki nem írt be. A nagyobb ingatlanok esetében kérdéses a fenntartási költség. Elsősorban az idősek körében jellemző, hogy pl. télen csak 1 helyiséget fűtenek és főleg fával tüzelnek, amit be tudnak gyűjteni.
15. A család vagyoni helyzete: A legtöbb válaszadó lakóingatlanát határozta meg vagyonaként. Az értékről mindössze 5 fő nyilatkozott. Becslésük alátámasztja azt a feltevést, hogy a külterületi ingatlanok értéke jóval alacsonyabb, mint a városban lévő hasonló méretű lakások. Ebbe nem csak az ingatlan helyét, hanem komfortfokozatát is figyelembe kell venni. Mivel nagyon kevesen válaszoltak, egyszerű felsorolni valamennyi megadott értéket. 49 m2 becsült értéke 1.000.000 Ft; 50 m2 becsült értéke 800.000 Ft; 56 m2 becsült értéke 1.300.000 Ft; 70 m2 becsült értéke 1.000.000 Ft; 100 m2 becsült értéke 4.000.000 Ft; 5 fő megadta a lakóingatlanhoz tartozó telek méretét vagyonként, (100, 200, 600, 1000 és 1600 m2 ), 1 fő a 20 m2 garázst, értékről egyikük sem nyilatkozott. 1 fő jelezte, hogy 1.500.000 Ft értékű, 15.000 m2 –es termőföldje van.
20
Személygépkocsival 7 fő rendelkezik (3 Opel, 1 Dacia, 1 Audi, 1 Suzuki és 1 Mercedes. Évjáratot 1 Opelre adtak meg, az 1998-as. 3 személynek van motorkerékpárja, 7 főnek számítógépe, de összesen 3 fő rendelkezik internet kapcsolattal. Viszont örvendetes, hogy 43 fő rendelkezik telefonnal. Ma már nem számít luxusnak a telefon, a külterületen ráadásul baj esetén életmentő lehet. A kérdőívet kitöltők nem szívesen nyilatkoztak vagyonukról, főleg nem annak értékéről, ezért erről nem kaptunk pontosabb képet. 2 kiemelkedő adat szerepel a vagyonnyilatkozatokban. Az egyik, hogy 51 főből 44 fő saját ingatlannal rendelkezik és 43 főnek van telefonja. 16. Önkormányzati támogatások igénybevétele: Az alacsonyabb jövedelmek ellenére viszonylag kevesen vesznek igénybe önkormányzati támogatásokat, az a jellemző, hogy aki igen, az többfélét is igényel. 29 fő semmilyen támogatást nem jelölt be. A kérdőív alapján az is feltételezhető, hogy a külterületen élők nem ismerik a támogatási formákat, de az is állhat a háttérben, hogy segítség nélkül kívánnak boldogulni. Senki nem igényelt még szociális kölcsönt és szociális malacot, pedig feltehetően lenne hol felnevelni a jószágot.
17. Intézményi ellátás igénybevétele: Az intézményi ellátások közül 4 fő vette igénybe a Családsegítést, és 39 fő a Tanyagondnoki Szolgálatot. Ez a szám alátámasztja, hogy a külterületen élők szolgáltatásokhoz való hozzájutásában létfontosságú szerepet töltenek be a tanyagondnokok. A sok idős külterületi és alacsony jövedelmű lakos esetében meglepő adat, hogy senki nem veszi igénybe a Gondozási Központ szolgáltatásait, sem az étkeztetésben, sem a házi segítségnyújtásban, sem a jelzőrendszeres házi segítségnyújtásban.
21
18. Milyen támogatásokra lenne még szükség a külterületeken: Ezt a pontot 2 fő töltötte ki, 3-3 javaslatot tettek. Szerintük szükség lenne: 1. Gyógyszertámogatásra – valószínűleg nem ismeri a javaslattevő, hogy ilyen támogatási forma létezik. Talán érdemes lenne a tanyagondnokok révén szórólapon tájékoztatni a lakosokat a meglévő támogatásokról és a jogosultsági feltételekről. 2. Váltósofőrre a tanyagondnoknak – kifejtette a válaszadó, hogy betegség, szabadság esetén nem megoldott a helyettesítés és ez nagy gondot okoz az igénylőknek. Jó lenne megvizsgálni a megoldási lehetőségeket. 3. Tüzelőtámogatás – a jelenleginél magasabb összegű vagy természetbeni támogatást szeretne. 4. Közvilágításra – világítás nélkül nagyon nehéz és balesetveszélyes a közlekedés, 5. Ruhanemű osztás – legyen a külterületen is ruhaosztás, ennek a megoldására a karitatív szervezeteket kellene megkeresni. 6. Élelmiszer csomag – kapjanak a külterületen élők is, legalább az ünnepek közeledtével. 19. Közlekedési eszközök használata a városba jutáshoz: A legtöbben 34 fő a Tanyagondnoki Szogálatot veszi igénybe, 15 fő autóval jön be Szentesre, 19-en kerékpárral közlekednek, 2 fő motoron, 3 fő autóbuszon jön be, amikor szükséges. A buszjáratok alacsony igénybevétele elgondolkodtató, hogy miért nem használják az emberek. Két fő okra vezethető vissza az elkerülés, egyik a magas ár, másik a ritka járatok. Érdemes lenne megfontolni, hogy a járatok indulási időpontjának igazítása, illetve valamilyen utazási támogatás segítené-e a külterületi lakosok közlekedését, városba jutását. (Volt, aki több lehetőséget is megjelölt).
22
20. Napi megélhetési cikkek vásárlása: Arra a kérdésre, hogy hol vásárolják meg a napi megélhetési cikkeket, volt aki több lehetőséget is megadott. Volt, aki konkrétan megnevezte az üzletet és olyan is, aki csak általánosságban válaszolt. Így nagyon változatos képet kaptunk a kitöltők vásárlási szokásairól. A nagy üzletláncok áruházai csak Szentesen találhatók meg, így ide valamilyen módon el kell jutni. Lehet, hogy érdemes lett volna a vásárlási gyakoriságra is rákérdezni, mert nem ugyanakkora terhet jelent naponta beutazni vásárolni, mint pl. havonta egyszer. A legtöbben „boltban” vásárolnak, (24 fő), és 15 főnek a tanyagondnok segíti a vásárlást. A többi lehetőséget az alábbi diagram szemlélteti.
Vásárlási szokások
21. Háziorvosi rendelés igénybe vétele: A külterületen élőknek az is nehézséget jelent, hogy felkeressék háziorvosukat. A többség szentesi körzetekbe jár, de többen a nagytőkei rendelést veszik igénybe. Volt, aki az orvosát is megnevezte, volt aki a rendelő helyét írta le. A legtöbb válaszadó 19 fő, Dr. Papp Andrea rendelőjét keresi fel. Volt olyan is, aki erre a kérdésre nem válaszolt. A többi háziorvost 1-4 fő jelölte meg. Ami még fontos lehet, hogy 5 fő jelölte meg a nagytőkei körzetet, a többi válaszadó (40 fő) Szentesre jár be. 22. A legjobban hiányzó szolgáltatások a külterületen: A fő hiányosságok a válaszadók szerint a megfelelő úthálózat - 29 fő (ezt volt, aki aszfaltozott útnak, volt, aki normális, javított útnak, járdának vagy járható útnak nevezte).
23
A következő hiányosság a közvilágítás – 18 fő (több megfogalmazásban is megjelent – lámpák hiánya, világítás, közvilágítás). 17 fő szerint a bolt hiánya nehezíti meg nagy mértékben az életüket, 14 fő az ivóvíz minőségét kifogásolta. 5 fő szerint minden hiányzik a külterületeken, 4 fő a munkalehetőséget, 5 fő a megfelelő buszjáratot, 2 fő az orvosi rendelőt, gyógyszerkészlettel és 2 fő a közbiztonságot hiányolta.
23. Mely probléma/problémák megoldása a legsürgetőbb az Ön lakóhelyén? A hiányosságok felsorolásánál már körvonalazódott, hogy mely problémák várnak sürgős megoldásra. Hasonló lett a sorrend az előző kérdéshez. Egyértelműen az úthálózat javítása a legsürgetőbb feladat, azzal, hogy az utakat úgy kellene megjavítani, hogy a kerékpáros közlekedésre is alkalmasak legyenek (32 fő javaslata alapján). A közvilágítás megoldását 19 fő ítéli nagyon sürgősnek. Mind a megfelelő minőségű ivóvíz biztosítása, mind a bolt kérdése 14 – 14 fő szerint fontos.
24
Fontosak a 2-3 javaslatot megfogalmazók is, hisz az élhetőbb mindennapokban egyaránt fontos, hogy a temetőben rendezett körülményeket találjanak a hozzátartozók, legyen a napi programokhoz igazodó buszjárat, oldódjanak meg az anyagi problémák, a belvíz elvezetése és legyen saját háziorvos.
24. Észrevételek, javaslatok: Az észrevételeket és javaslatokat szó szerint írjuk le azzal, hogy a hasonló tartalmú megjegyzéseknél megjelöljük hány fő említette meg. Az itt megfogalmazottak segítséget nyújtanak az intézkedések tervezéshez, melyekkel a külterületek lakóinak mindennapjai élhetőbbé válnak és egyenrangúbbnak érezhetik magukat a városlakókkal. • 4 fő fogalmazta meg, hogy a külterületeken élőkkel nem törődik a város, pedig ők is szentesiek. • több javaslat is foglalkozik az utak állapotával: 6 fő kifogásolja az útjavítások minőségét: Csinálják meg az utakat normálisan, ne a lyukakat tömködjék! Mikor lesz végre járható út? Jó utak kellenének! Csináljanak valamit az utakkal! Nem kellene kérdőívekre pocsékolni az időt és a pénzt, hanem az utakat kellene megjavíttatni! Ez utóbbi bejegyzés erős indulatokat tükröz az utakkal kapcsolatosan, nem számít az sem, hogy a kérdőívnek éppen az igények felmérése a célja. • 4 fő a közvilágítás szükségességéről itt is említést tett. • Voltak támadó jellegű megfogalmazások, amik inkább dühösek, mint valódi javaslatot tartalmazók: Mi köze a nyugdíjamhoz? Nem csak ígérgetni kéne, hanem dolgozni is! Dolgozni kéne a tanyavilágon is! • 4 fő a bolt szükségességét hangsúlyozta. • 2 fő egészen részletes javaslatokat tett, melyekből néhány megoldható lenne: 1. A magyartési bekötőút javítása, temető út járhatóvá tétele, a temető területén sűrűbb kaszálás, közvilágítás javítása, a rászorulóknak szociális malac, csibe, kacsa
25
adományozása, időseknek, rászorulóknak élelmiszer adományozás legalább ünnepnapokon! 2. Legyen Magyartésen is ruhaosztás, tüzelőtámogatás a rászorulóknak, kismalac, csibe adományozása, jó lenne egy Magyartésen rendelő háziorvos! • Nagyon örülünk a tanyagondnoki szolgálatnak, mert betegesek vagyunk. Legközelebb betegszállításra terepjárót vegyenek! A kérdőív értékelése során találtunk néhány pontot, melyeket jobban részletezhettünk volna. Tapasztalatainkat a következő tervezési időszakban tudjuk hasznosítani. Köszönjük a kérdőívet kitöltők együttműködését és a Tanyagondnoki Szolgálat segítségét a kérdőívek eljuttatásában és begyűjtésében!
26
