SZENTENDRE – ÚJRA A KORTÁRS MAGYAR KÉPZŐMŰVÉSZET CENTRUMÁBAN
Gulyás Gábor pályázata a Ferenczy Múzeum igazgatói posztjára
1
I. BEVEZETÉS 1. A város adottságai és lehetőségei Szentendre a XX. század két időszakában is a kortárs magyar képzőművészet egyik központja volt. Ez mindenekelőtt a városban letelepedő jelentős festőművészeknek volt köszönhető, de az olyan, intézménnyé szilárduló szerveződések, mint a művésztelep vagy a Vajda Lajos Stúdió, szintén szerepet játszottak abban, hogy Szentendre karakterének meghatározó része lett a képzőművészet. Az egykori nagy mesterek életművét megidéző emlékmúzeumok és a galériák sora az ódon hangulatú tereket, a girbe-gurba utcákat összekötve izgalmas művészeti negyeddé avatja az óvárost. A Ferenczy Múzeum felújított épülete és a MűvészetMalom kivételes atmoszférájú tere alkalmas helyszín lehet nagyszabású kiállítások számára – mindehhez hozzáadódik a Duna-part, amely természeti elemként szerves módon, a maga idillt sugárzó közvetlenségével illeszkedik a város szövetébe, s amely művészeti szempontból is nagy lehetőségeket rejt magában. Ilyen erős képzőművészeti hagyománnyal és ilyen kivételes intézményi-urbanisztikai struktúrával egyetlen más vidéki magyar város sem büszkélkedhet. Ráadásul ma is számos kitűnő, elismert képzőművész él Szentendrén. Ezért is sajnálatos (nemcsak művészeti, de turisztikai szempontból is), hogy évtizedek óta nem volt olyan képzőművészeti esemény, amely jelentős számú közönséget vonzott volna a városba. Bár ez csupán egy terület a Ferenczy Múzeum kiterjedt gyűjtőkörében, s az intézmény hivatása, tudományos missziója szempontjából a néprajz, a történettudomány, az irodalomtörténet vagy a régészet ugyanannyira fontos diszciplína, igazgatói pályázatomban én mégis a képzőművészetre helyezem a hangsúlyt. Két okból. Az egyik Szentendre hagyománya, amely a város mai identitása és imázsa szempontjából is megkerülhetetlen, a másik a kiállítóhelyek rendszere, amely művészeti tárlatok rendezésére alkalmas. Alapvető célom, hogy a képzőművészet Szentendrén újra élettel teli művészeti ág legyen. Ehhez nemcsak jó kiállításokra, nemcsak a meglévő múzeumok és galériák korszerűsítésére és az intézményi struktúra újragondolására van szükség, hanem a város kulturális életével, turisztikai projektjeivel való koncentráltabb együttműködésre is. A képzőművészet hangsúlyosabbá tétele révén, kiemelkedő színvonalú projektek megvalósításával, s az azokhoz kapcsolódó dinamikus, átgondolt kommunikációval Szentendre újra olyan művészeti központként pozícionálható, amely jelentős vonzerőt biztosít a város számára. A kiállítások látogatószámának nagyságrendbeli növekedése természetesen jótékony (mérhető) hatást gyakorol a kulturális turizmushoz kapcsolódó egyéb szolgáltatások terén is.
2
2. Helyzetelemzés A Ferenczy Múzeum intézményhálózata változatos képet mutat: vannak jelentős felújításra szoruló kiállítóhelyek s olyan tagintézmények is, amelyeknek ugyan nemrég felújították az épületét, de a beépített technikai eszközei elavultak. A kiállítások installálása az esetek jelentős részében avíttasnak hat. Kevés a látogatóbarát megoldás. Jól tudom, hogy a Ferenczy Múzeumban jelentős múzeumi munka folyik, ám ennek nagyobbik része a közvélemény számára jórészt láthatatlan, s a szakmai nyilvánosságban sem kap akkora teret, amely az intézmények presztízse okán indokolt lenne. Kitűnő kezdeményezésnek tartom a magas színvonalon megvalósított, elmúlt évi Czóbel-kiállítást, annak ellenére, hogy a helyszínül szolgáló MűvészetMalom karakterének kialakítása – noha fontos lenne – máig nem történt meg, a tárlat promóciója pedig nem volt összhangban a jelentőségével s bár lett volna rá lehetőség, a szentendrei zárást követően nem mutatták be máshol. Indokoltnak tartom, hogy ez a tárlat egy olyan (az elmúlt évinél jobban kommunikált) sorozattal folytatódjék, amely évről évre hasonló nívón, átfogó módon mutatja be a modern művészet Szentendréhez kötődő nagyjait. Az ún. kis múzeumok, emlékházak hálózata jelentős értéke a városnak – ezért is aggasztó, hogy ez idő tájt nincs publikus koncepció ezek magas színvonalú működtetésére. A Ferenczy Múzeum jelenleg komoly forráshiánnyal küzd – ennek az a megoldási kísérlete, amely az elmúlt évben általános gyakorlat volt (alkalmi támogatások kérése), a legkevésbé sem megnyugtató. A kiállításokhoz kapcsolódó programok között kitűnő kezdeményezések találhatóak (pl. a Képzőművészeti Szabadegyetem), ezeket érdemes folytatni. A Ferenczy Múzeum együttműködése a város és a térség partner-intézményeivel nem minden esetben harmonikus. A gyűjtemények fejlesztésében és menedzselésében számottevő további lehetőségek rejlenek. A múzeum nemzetközi beágyazottsága, kapcsolatrendszere rendkívül szerény. Az intézmény kommunikációja (amely – helyesen – egy-egy projektre koncentrál) az elmúlt években sokat javult, de még mindig nem áll összhangban a lehetőségekkel. Az alábbiakban röviden áttekintem az egyes tagintézmények jelenlegi állapotát, jelzem a felmerülő problémákat, hogy ennek fényében fogalmazhassam meg a megújításra vonatozó javaslataimat.
3
FERENCZY MÚZEUM (PAJOR KÚRIA) A jó általános állapotban lévő épület kedvelt helyszíne lehetne a művészetkedvelő nagyközönségnek – jelenleg nem az. Az állandó kiállítás sem a szakmának, sem a városba látogató turistáknak nem jelent komoly vonzerőt. Vélhetően sokan nem is tudnak róla, de ez elsősorban nem kommunikációs hiányosságból fakad: nehéz hitelesen közvetíteni, hogy az idelátogatás fontos program, mert egy kiemelkedő tárlatot tekinthet meg a néző – ha ez nincs így. Pedig a Ferenczy-család művészetét együttesen bemutató kiállítás szakmai szempontból megalapozott – ezért aztán különösen sajnálatos, hogy a művek zsúfoltsága a kereskedelmi galériákat idézi, hiányoznak az interaktív és multimédiás elemek, a kísérőszövegek egy része átgondolatlan (néhol túl szakmai jellegű), a vizuális megoldások nem korszerűek. A régi szentendrei művésztelep alapítását megidéző mini-tárlat pedig szinte a lehetetlenre vállalkozik – nem csoda, ha sikertelenül. Nem derül ki a kiállításon, hogy miért volt jelentős vállalkozás a művésztelep, s a mutatóba egymás mellé helyezett képek alapján aligha ítélhető meg az egyes alkotók kvalitása (különösen úgy, hogy – nyilván koncepcionális okokból – néhány szerényebb minőségű festmény is a falra került.) A lenti, időszaki kiállítóhelyen ez idő tájt egy olyan alkotó munkáiból láthatunk válogatást, akit legföljebb az ún. „kismesterek” közé lehetne besorolni. Művészettörténeti szempontból érthető a választás, esztétikai szempontból azonban védhetetlen: ez a tárlat méltatlan a Ferenczy Múzeumhoz és Szentendre művészeti hagyományához. Üdítő élmény innen átérni az alagsori „XX. századi művészet” elnevezésű kisterembe, ahol több kiemelkedő műalkotás is található. Az installálás is átgondolt, jó ritmusú. Pedig talán itt a legnehezebb az épületben kiállítást rendezni: ez a hely ugyanis – részint a szűkössége, részint az alacsony belmagassága miatt – nem ideális erre. SZENTENDREI KÉPTÁR A kiállítóhely elhelyezkedése és mérete mindenekelőtt turisztikai szempontból ideális. Érthetetlen, hogy miért olyan tárlat látható most benne, amely a szűk szakmán kívül alig érdekel bárkit. (Bálint Endre rendkívül fontos, kitűnő művész, a montázs sem érdektelen műfaj, de ez a kiállítás alig megy túl egy raktári csoportosítás színvonalán. A következő, tervezett kiállítás esetében még rosszabb a helyzet, mert az a szakma figyelmére sem számíthat.) A kiállítóhely komoly műszaki fejlesztésre szorul. A minimális átalakításokon túl ezek forrásának biztosítására pályázatokat készítünk. MŰVÉSZETMALOM Ez a jó alap-adottságokkal rendelkező épület rejti a legnagyobb lehetőségeket, hiszen alapterülete és térszerkezete országosan is meghatározó kiállítások rendezésére predenisztálja. A már elkezdett felújításokon túl további komoly műszaki fejlesztésre szorul. Szembetűnő, hogy nincs szisztematikusan felépített kiállítási struktúrája: egyelőre még nincs saját karaktere e helynek. 4
AZ ÚGYNEVEZETT SZENTENDREI „KIS MÚZEUMOK” A jórészt jelentős művészeknek emléket állító „kis múzeumok” esetében általános probléma, hogy az adott terület viszonylagos szűkössége miatt nem lehet reprezentatív módon bemutatni bennük az életműveket. A rendezés több esetben mégis erre vállalkozott – érthető módon szerény eredménnyel. A látogatók számára nehezen áttekinthető rendszert tovább bonyolítja, hogy az emlékmúzeumok egy részében a névadókon túl más alkotók „állandó kiállítása” is helyet kapott. SZŐNYI ISTVÁN EMLÉKMÚZEUM A Zebegényben található, nemrég felújított emlékmúzeum kiállítása – a szentendrei „kis múzeumokhoz” hasonlóan – célkitűzését tekintve rendkívül ambiciózus. Komoly, nagy értékek vannak benne – rendkívül nagy számban. Ennek ellenére kevesen keresik fel, s a látogatók jellemzően rövid időt töltenek ott. BLASKOVICH MÚZEUM A Tápiószelén lévő múzeum egy különösen izgalmas és értékes gyűjteménnyel rendelkezik, amely hitelesen mutatja be a magyar köznemesség történetének meghatározó időszakait. Az elmúlt tíz évben több szakmai díjat is kapott, ennek ellenére a nagyközönség előtt méltatlanul kevéssé ismert, a látogatottsága szerény. GORKA EMLÉKHÁZ A Verőcén található épület a magyar kerámiaművészet egyik fontos múzeuma, amely egy kevéssé ismert művész, Gorka Géza kerámiáit mutatja be. Technikai megújításra szorul. PEST MEGYEI TÖRTÉNETI TÁR A szándéka szerint a „megye múltját” bemutató kamarakiállítás helyszíne. Viseltes, de jól felépített tárlat, amely kevés látogatót vonz. MEGYEI RÉGÉSZETI LÁTVÁNYRAKTÁR ÉS MÚZEUMPEDAGÓGIAI FOGLALKOZTATÓ A „látványraktár” mint kiállítóhely különösen a kilencvenes években volt népszerű – mára kevés ilyen maradt nagy múzeumok fenntartásában. Ez a Gödöllőn található épület múzeumpedagógiai foglalkozások helyszíneként is használható. NÉPMŰVÉSZETEK HÁZA A jelenleg „babagyűjteménynek” helyet adó ház látogatottsága szerény, főként iskolai csoportok keresik fel. Egy igazán korszerű kiállítás létrehozásához nem adottak a technikai feltételek.
5
II. A MEGÚJULÁS KONCEPCIÓJA
1. Az intézményi struktúra megújítása RÉGÉSZET A felkészült és tapasztalt munkatársakból álló régészeti osztálytól joggal várhatjuk, hogy a hivatalból elvégzendő (mindenekelőtt feltárási) munkák mellett magas színvonalú kiállításokat valósítson meg. Két éven belül létre kell hoznunk egy olyan – utaztatható, jól variálható –, régészeti leletekre épülő tárlatot, amely alkalmas arra, hogy neves hazai és külföldi kiállítóhelyeken mutassuk be. NÉPRAJZ A Népművészetek Háza alkalmas arra, hogy (természetesen együttműködésben a Skanzennel) az eddigieknél gyakrabban, több néprajzi vonatkozású anyagot mutassunk be (amennyiben sikerül fejleszteni, úgy a XXI. század elérhető technikai megoldásaira is támaszkodva). Törekedni kell rá, hogy a gyűjtemény kezelése során a kultúrantropológia új szempontjai is megjelenjenek s hangsúlyosabb legyen a néprajzi komparatisztika. TÖRTÉNETTUDOMÁNY Szeretném, ha a klasszikus történeti feldolgozás mellett nagyobb teret kapna a személyes történelem – szubjektív naplók, levelek, fotók stb. mentén. Igyekszünk megtalálni azokat a személyes kapcsolódási pontokat, amelyek a ma élő generációkat összekötik a kánonban rögzített történelmi emlékezettel. Merész és rendhagyó bemutatkozó lehetőségeket kezdeményezek: olyan alkalmi kiállításokat, amelyek a látogatók számára saját családi identitásuk miatt is fontosak lehetnek. IRODALOMTÖRTÉNET A legfontosabb feladat ezen a téren a múzeumi gyűjtemények irodalomtörténeti vonatkozású részeinek komplex, digitális feldolgozása és rendszeres publikálása. Azt tervezem, hogy rendhagyó helyszíneken rendezünk alkalmi (pop-up) irodalmi kiállításokat – programokkal egybekötve. Szeretném létrehozni – a Fejér megyei irodalmi emlékfal mintájára – a Pest megyei irodalmi emlékfalat. MÚZEUMI SÉTA Szeretném, ha a Ferenczy Múzeumhoz tartozó szentendrei intézmények a nyári időszak programjaiban együttesen vennének részt. Az összetartozást nemcsak a kombinált jegy-
6
rendszer és az erőteljesebb, célzott kommunikáció révén lehet hangsúlyozni (például olyan szóróanyaggal, amelyet minden egyes kiállítóhelyen kézhez kaphat a látogató, s amely közérthetően bemutatja, hogy egy-egy helyre miért is érdemes ellátogatni), hanem azzal a Múzeumi séta-programmal, amelyet 2016-ban szeretnék bevezetni. Ez elsősorban a turisták számára jelenthet vonzerőt. A vezetett Múzeumi séta nyáron naponta három alkalommal indul a Szentendrei Képtártól, mint kiinduló állomástól, ősszel és tavasszal csak hétvégeken, illetve abban az esetben, ha turista- és iskolai csoportok azt megrendelik. A körút egy verzióját mobiltelefonos applikáción is elérhetővé tesszük, így önállóan is bejárható lesz. Fontosnak tartom, hogy a nyári nagyobb rendezvények, fesztiválok lehetőség szerint minden egyes tagintézményt vonjanak be helyszínként. Továbbá, hogy ezek a rendezvények a múzeumok előtti közterekre is kiköltözzenek. FERENCZY MÚZEUM Szükségesnek tartom az állandó kiállítás újrarendezését, s a hozzá kapcsolódó népszerűsítő anyagok, valamint egy reprezentatív katalógus kiadását. Az épület alagsori és földszinti része (a belső udvarral) kiválóan alkalmas arra, hogy társművészeti rendezvényeknek helyet adjon, és ezáltal mind a turisták, mind a városlakók számára találkozóhelyül szolgáljon. A jelenleginél lényegesen több program megrendezése – a közvetlen utcai bejárat megnyitásával – szó szerint is a közönség felé való nyitást jelentené. Emellett célszerűnek látszik a büfétér megújítása is. SZENTENDREI KÉPTÁR A jövőben a turista szezonban (április 1. – október 1. között) itt olyan népszerű művész-ikonok alkotásait mutatjuk be, akik jelentős számú közönséget vonzanak. A cél az, hogy a Képtár előtt sorba álljanak a látogatók, s aztán onnét további kiállításokra is ellátogassanak (ehhez természetesen nem elég egy olyan szórólapot átadni, amelyik az egyes múzeumok elérhetőségét tartalmazza – azt kell kommunikálnunk, hogy miért érdekesek az ajánlott múzeumok). Az év másik felében a városhoz kötődő kortárs magyar alkotók új műveit bemutató kiállításokat, valamint a vizuális művészetek határterületein mozgó (a hangművészet, a film, a design, az építészet, illetőleg a képzőművészet összetartozását megjelenítő) tárlatokat tervezek. A kiállítóhely komoly műszaki fejlesztésre szorul. A minimális átalakításokon túl ezek forrásának biztosítására pályázatokat készítünk.
7
A Szentendrei Képtár tervezett kiállítási programja április 1. – október 1.
Andy Warhol – Sztárok (litográfiák) Frida Kahlo – 2017 Forradalom (festmények) Salvador Dalí – 2018 Purgatórium (litográfiák) Amadeo Modigliani – 2019 Húsz kép Marc Chagall – 2020 Biblia (3 kép, 22 nyomat) 2016
október 15. – november 30.
december 10. – március 1.
Vincze Ottó
Magyar kockaházak
ef Zámbó István
Hangművészet régen és ma
Tóth Eszter
BBS-filmek
Csató Máté
Magyar borászatok az ezredforduló után
Bereznai Péter
Új magyar design
MŰVÉSZETMALOM Ez a jó alap-adottságokkal rendelkező épület komoly műszaki fejlesztést igényel, amely leginkább európai uniós pályázati forrásból finanszírozható. A pályázathoz a szakmai háttéranyagokat még 2015-ben elkészítjük. Egy évben három nagy kiállítást tervezek, ezek négy típusba sorolhatóak. 1. A klasszikus tárlatok olyan XX. századi életművek bemutatását célozzák, amelyek szorosan kapcsolódtak Szentendréhez, s a magyar művészet történetében meghatározó szerepet játszottak. Közöttük akadnak olyanok is, akiknek az elmúlt másfél évtizedben jelentős alapterületű kiállításuk volt, ám az újabb kutatási eredmények, a feldolgozottságuk állapota stb. indokolttá tesz egy új, korszerű kiállítást. 2. A kortárs magyar képzőművészet kiemelkedő alakjainak retrospektív bemutatása. 3. A kortárs nemzetközi szcéna meghatározó képviselőinek magyarországi bemutatása. 4. Tematikus csoportos kiállítás hazai és külföldi művészek bevonásával. A MűvészetMalom társművészeti programoknak is rendszeresen helyet ad. Klasszikus
Kortárs magyar
Kortárs nemzetközi
2016
Európai Iskola
Szűcs Attila
Marlene Dumas
2017
Vajda Lajos
Nagy testvér – csoportos kiállítás
2018
Anna Margit
Mátrai Erik
2019
Korniss Dezső
Idegenek a kertben – csoportos kiállítás
2020 Bálint Endre
feLugossy László
Bill Viola
Christian Boltanski
8
A SZENTENDREI „KIS MÚZEUMOK” Itt egy radikális koncepcióváltást tartok indokoltnak. Ennek megfelelően négy év alatt valamennyi emlékmúzeum kiállítását újrarendezzük: művészettörténeti szempontból kisebb ambícióval, az életművek átfogó bemutatása helyett egy-egy fontos időszakra vagy műre fókuszálva – de korszerűbb, frissebb szemlélettel. A tárlatok újrarendezésének ütemezése értelemszerűen szorosan kapcsolódik az épületek – nemrég elkezdődött – felújítási programjához. SZŐNYI ISTVÁN EMLÉKMÚZEUM Egy letisztultabb, egyszersmind látványosabb, érdekesebb állandó kiállítást szeretnék itt, ami miatt az épület gyakoribb úticélja lehet a kirándulóknak. Szeretném, ha a múzeum aktívabban bekapcsolódna a Szőnyi-életmű kutatásába, illetőleg feldolgozásába. BLASKOVICH MÚZEUM Láthatóbbá kell tennünk, újra kell gondolnunk a kommunikációját – annak érdekében, hogy az eddiginél több iskolai csoport keresse fel. Szükség van egy új, sokáig használható elektronikus (on-line elérhető) kiadványra. GORKA EMLÉKHÁZ Elkészítünk egy pályázati anyagot a kiállítás technikai megújítására (korszerű audiovizuális, 3D-eszközökkel). Amennyiben nyerünk rá forrást, újrarendezzük az anyagot. PEST MEGYEI TÖRTÉNETI TÁR A látogatottsági adatok, a szakmai- és közönség-visszajelzések gondos mérlegelését követően megfogalmazunk egy javaslatot arra vonatkozóan, hogy milyen formában érdemes továbbműködtetni a helyet, amely irodalomtörténeti és történettudományi tárlatok számára is alkalmas lehet. MEGYEI RÉGÉSZETI LÁTVÁNYRAKTÁR ÉS MÚZEUMPEDAGÓGIAI FOGLALKOZTATÓ Hasonló a helyzet, mint a Pest Megyei Történeti Tár esetében: az elmúlt évek adatainak értékelése, valamint az érintettekkel való konzultációt követően készítünk egy állásfoglalást a további működtetésről. Az esetleges új funkciók kialakításánál döntő szempontnak tartom, hogy a helyi (azaz a gödöllői) iskolás csoportokat a tagintézmény a programjai révén célzottabban érje el. NÉPMŰVÉSZETEK HÁZA A jelenlegi kiállítási anyag, a „babagyűjtemény” nem teszi indokolttá a tárlat felújítását, módszertani anyagok készítését. Félévente változó időszaki kiállításokat tervezek itt, melyek a népművészet szélesebb spektrumát ölelik fel. 9
2. Működés
TUDOMÁNYOS KUTATÁS A múzeum alapvető funkciója, hogy olyan tudományos műhelyként szolgáljon, amely nem pusztán lehetővé teszi a koncepciózus módon, tervszerűen végzett kutatásokat, de azokat saját hivatásának megfelelően koordinálja is. A különböző diszciplínák területén végzett kutatások releváns adatait az MTA által követett szempontok szerint rögzítjük és évente a múzeum évkönyvében (on-line vagy print módon) közreadjuk. A Ferenczy Múzeum számára kiemelten fontos a Szentendréhez kötődő művészeti teljesítmények tudományos igényű feldolgozása. Ennek megfelelően 2015 végéig a múzeum programot dolgoz ki a város arculatát évtizedeken át erőteljesen formáló életművek kutatására és az eredmények tudományos, illetőleg népszerűsítő publikálására. KIÁLLÍTÁSSZERVEZÉS A kiállítások megrendezésének feltételeit legalább egy évvel a nyitási dátum előtt szándéknyilatkozatokban rögzítjük a legfontosabb résztvevőkkel. Az adott esztendő költségvetésének elfogadását követő egy hónapon belül a szándéknyilatkozatok alapján készítjük el a szerződéseket. A kiállítások megrendezésének feltétele, hogy a tervezett nyitási dátum előtt leg alább fél évvel rendelkezésre álljon a végleges, elfogadott kurátori koncepció és műlista. A kiállítások mindegyikét saját szempontrendszerünk alapján (tényadatok mentén) értékeljük a zárást követő egy hónapon belül. KOMMUNIKÁCIÓ Valamennyi kiállításhoz külön kommunikációs terv készül – legkésőbb a nyitási dátum előtt öt hónappal. Ez ütemezi és szabályozza a médiatámogatókkal való együttműködést, a sajtóban való megjelenéseket, valamint elvárásokat fogalmaz meg az egyes kiállításokhoz tartozó arculatra vonatkozóan. TÁMOGATÁSOK RENDSZERE Fontos, hogy valamennyi tárlatunkhoz megnyerjünk támogatókat, illetőleg média támogatókat. MÚZEUMPEDAGÓGIA Minden kiállításhoz készül külön múzeumpedagógiai program. A foglalkozásokat nemcsak a helyi iskolákban hirdetjük meg, hanem az egész országban népszerűsítjük, mint egy-egy osztálykiránduláshoz természetes módon kapcsolódó rendezvényt.
10
KATALÓGUSOK, ALBUMOK A Ferenczy Múzeum állandó tárlatához, valamint a MűvészetMalom valamennyi kiállításához készül katalógus – az anyagi lehetőségekhez mért terjedelemben és (on-line vagy print) formában. Az összes többi kiállítás esetében is törekszünk rá, hogy megteremtsük a katalógus kiadására fordítható anyagi forrást. TÁRSMŰVÉSZETI PROGRAMOK A MűvészetMalom és a Ferenczy Múzeum kiállításaihoz minden esetben szervezünk társművészeti programokat (irodalom, film, zene, tánc, színház stb.). A kisebb múzeumokban ezeket a nyári időszakra koncentráljuk, amikor ezek egy része akár szabadtéren is megrendezhető. SZENTENDREI GRAFIKAI MŰHELY Ez a neves alkotók által fémjelzett műhely az elmúlt években nem volt mindig az értékén kezelve. Arra törekszem, hogy hangsúlyosabb szerepet kapjanak a város-imázs szempontjából is meghatározó művészeti eseményeken (így például az ArtCapital Fesztiválon), s időről időre alkalmi megjelenési lehetőségekhez jussanak. KÖNYVTÁR A múzeumi könyvtárak gyűjteményének további gyarapítása mellett a meglévő állomány digitális feldolgozására helyezzük a hangsúlyt – ehhez további pályázati forrásokat igyekszünk elnyerni. BELÉPŐJEGYEK RENDSZERE Új jegy- és bérletrendszert alakítunk ki, mely különösen figyel a családokra és a visszatérő látogatókra.
11
3. Új kezdeményezések
MEGALAPOZOTT JAVASLAT A HOSSZÚ TÁVÚ FINANSZÍROZÁSRA A közelmúltban végzett átvilágításra támaszkodva 2015-ben felmérem az intézmény középtávú finanszírozási igényét és vázolom a külső források bevonásának lehetőségeit. FERENCZY ALAPÍTVÁNY Mivel a tervezett projektek egy része pusztán intézményi szervezeti rendben nehezen kivitelezhető vagy egyáltalán nem valósítható meg, kézenfekvő, hogy a múzeum mellett legyen egy alapítvány vagy egy non-profit kft. (a Szépművészeti Múzeum vagy a Ludwig Múzeum gyakorlatához hasonlóan). Előkészítem és kezdeményezem az önkormányzatnál egy ilyen alapítvány létrehozását. ÚJ GYŰJTEMÉNYKEZELÉSI ÉS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ Kidolgozok és bevezetek egy új gyűjteménykezelési- és fejlesztési koncepciót. Ebben hangsúlyosan megjelenik korszerű katalógusok kiadása és a gyűjtemény egyes részeinek az állandó őrzési helytől eltérő, rangos helyszíneken történő bemutatása. MÚZEUMREKONSTRUKCIÓS PROGRAM Kidolgozok egy középtávú múzeumrekonstrukciós programot. Ez mind a kisebb kiállítóterek, mind pedig a nagyobb galériaépületek felújítását és átépítését magában foglalja, azokat egységes projektként kezeli. A rekonstrukció egyszerre szolgálja a legkorszerűbb múzeumtechnika kiépítését, és – neves tervezők és designerek munkája révén – kortárs építészeti jelek létrehozását. A beruházások anyagi forrásainak előteremtése érdekében a múzeum elkészíti a lehetséges pályázatok szakmai anyagait (szinte kizárólag EU-s pályázatok jönnek szóba). ARTCAPITAL – SZENTENDRE, A KÉPZŐMŰVÉSZET FŐVÁROSA Amennyiben az idei év végéig sikerül előteremteni az anyagi forrást a jövő évi programokra, úgy 2016-tól, egyébként 2017-től minden évben szervezek a város művészeti intézményeivel közösen – széleskörű összefogásra alapozva – egy olyan nagyszabású nyári művészeti fesztivált, amely Szentendre életére lényegi kihatással lesz. A munkacíme: ArtCapital Időtartama: hat hét Időpontja: évente, június 22. – augusztus 8. A programokról: Erre az időpontra időzítve számos új tárlat nyílik, az utcákon, tereken köztéri projektek lesznek (street art, public art és hagyományos szobrászati művek),
12
a Pap-szigeten pavilonrendszerben kiállításokat szervezünk, alkalmi kiállítóhelyeken (kávézókban, templomokban stb.) kamaratárlatokat nyitunk, mindezeket performanszok, filmvetítések, előadások, kerekasztal-beszélgetések, múzeumpedagógiai foglalkozások stb. színesítik. Minden évben lesz egy vendég: egy-egy olyan város, amelyik gazdag képzőművészeti intézményrendszerrel rendelkezik. Javaslat: Krakkó (2016), Szentpétervár (2017), Bázel (2018), Liverpool (2019). Együttműködő partnerként megnyerünk több jelentős magyarországi és néhány fontosabb határon túli (kolozsvári, kassai, szabadkai stb.) kiállítóhelyet, akik saját pavilonnal kitelepülnek, esetleg testvérvárosok (pl. Barbizon vagy Wertheim) intézményeit is, valamint felsőoktatási intézményeket (Magyar Képzőművészeti Egyetem, MOME, EKF Vizuális Művészeti Tanszék stb.). A vonzerő folyamatos fenntartásához természetesen társművészeti programok is szükségesek, amelyek ugyanúgy fesztiválbérlettel látogathatók, mint a kiállítások. ART MARKET SZENTENDRE Az ArtMarket Budapest szatelithelyszíneként bekapcsolom Szentendrét a kortárs képzőművészet for-profit áramába. KÉPZŐMŰVÉSZETI KUTATÓHELY Kezdeményezem egy képzőművészeti kutatóhely létrehozását a képzőművészet, az építészet és a film határterületeinek a kutatására – egyetemi művészeti tanszékekkel együttműködve. ÚJ MŰVÉSZETI FOLYÓIRAT INDÍTÁSA Elindítunk egy negyedévente megjelenő folyóiratot a képzőművészet, az építészet, a film és a művészetelmélet legújabb hazai és nemzetközi fejleményeinek megjelenítésére. A MÚZEUMSHOP MEGÚJÍTÁSA A Szentendrei Képtár és a MűvészetMalom épületében olyan kis alapterületű, kulturált shop-részeket alakítunk ki, amelyek a közönség számára vonzó módon képesek megjeleníteni az eladásra kínált termékeinket. Ez utóbbiak esetében koncepcionális változtatásra van szükség: a régi kiállítások kimaradt katalógusai helyett elsősorban olyan ajándéktárgyakat (hűtőmágnes, ceruza, radír, esernyő stb.) kínálunk, amelyek a kispénzű látogatók számára is elérhetőek. A Pajor Kúriában egy önálló múzeumshop-ot alakítunk ki – a cél az, hogy a Múzeumi séta résztvevői közül itt mindenki találjon magának olyasmit, amit szívesen megvásárol.
* 13
Amennyiben megbízást kapok a Ferenczy Múzeum vezetésére, s az önkormányzat támogatja a programomat, vállalom, hogy a 2014-es bázisévhez képest 2016-ban legalább 100%-kal, 2017-ben pedig további jelentős mértékben növekszik a látogatók száma. Mindez a szakmai közvélekedés szerint is magas színvonalú projektek révén válik lehetségessé.
Budapest, 2015. április 16.
Gulyás Gábor
14
