(készítette: Ferenczy András, a lezárás dátuma: )

2009. évi XXXVII. törvény az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról egységes szerkezetben az erdőgazdálkodási és erdővédelmi bírság mértékéről és kiszámításának módjáról szóló 143/2009. (VII. 6.) Korm. rendelettel és a törvény végrehajtásáról szóló 153/2009. (XI. 13.) FVM rendelettel, < > jelek között jelezve az adott jogszabályi hely megsértése miatti bírságot megállapító törvényi helyet (készítette: Ferenczy András, a lezárás dátuma: 2015.04.01.) Az erdei életközösségek nélkülözhetetlen fennmaradása, védőhatása és termékei (hozamai) biztosítása érdekében szükséges az erdő szakszerű kezelése és a károsító hatásoktól, a túlzott használattól és igénybevételtől való megóvása, az élettelen környezet, a mikroorganizmusok, a gomba-, növény- és állatvilág sokféleségének, az erdei életközösség dinamikus és természetes egységének megőrzése. Az erdő fenntartása, gyarapítása és védelme az egész társadalom érdeke, az erdő fenntartója által biztosított közérdekű szolgáltatásai minden embert megilletnek, ezért az erdővel csak a közérdekkel összhangban szabályozott módon lehet gazdálkodni. Mindezekre figyelemmel az Országgyűlés a következő törvényt alkotja: A Kormány az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény 112. § (1) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alkotmány 35. § (1) bekezdés b) pontjában foglalt feladatkörében eljárva a következőket rendeli: Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény 112. §-a (2) bekezdésének 1–4., 6–11., 13., 14., és 16. pontjaiban, a (3) bekezdésének 1. pontjában és a (4) bekezdésben kapott felhatalmazás alapján – a (3) bekezdés 1. pontja tekintetében, védett természeti területen lévő erdő vonatkozásában, valamint a (4) bekezdés tekintetében a környezetvédelmi és vízügyi miniszter feladat- és hatásköréről szóló 165/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. §-ának b) pontjában meghatározott feladatkörében eljáró környezetvédelmi és vízügyi miniszterrel egyetértésben – a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter feladat- és hatásköréről szóló 162/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. §-ának g) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el: I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A törvény célja 1. § E törvény célja, hogy az erdő és a társadalom viszonyának szabályozásával, kiemelten a fenntartható erdőgazdálkodás feltételeinek meghatározásával biztosítsa az erdő, mint a természeti tényezőktől függő és az emberi beavatkozásokkal érintett életközösség és élőhely fennmaradását, védelmét, gyarapodását, továbbá az erdő hármas funkciójának, azaz a környezetre, társadalomra, valamint a gazdaságra gyakorolt hatásának kiteljesedését, és ezzel kiemelten hozzájáruljon: a) a klímaváltozás hatásainak csökkentéséhez, b) a biológiai sokféleség megőrzéséhez, c) a vidékfejlesztéshez, az erdőgazdálkodással összefüggő foglalkoztatási lehetőségek bővítéséhez, d) az ország környezeti állapotának javulásához, e) a felszíni és felszín alatti vizek védelméhez, f) a termőtalaj, a mezőgazdasági területek védelméhez, g) a fa, mint megújuló energia- és nyersanyagforrás biztosításához, h) a tiszta ivóvíz biztosításához, i) az egészséges élelmiszerek előállításához, azaz az emberi élet fenntartásához és minőségének, biztonságának javításához, figyelemmel az egészséges környezethez fűződő alapjog érvényesítésére. A törvény alapelvei 2. §

(1) A fenntartható erdőgazdálkodás során a fenntartható használat követelményeinek megfelelve az erdei haszonvételek gyakorlása során törekedni kell az olyan módszerek alkalmazására, amelyek biztosítják, hogy az erdő megőrizze biológiai sokféleségét, természetességét vagy természetszerűségét, termőképességét, felújuló képességét, életképességét, továbbá megfeleljen a társadalmi igényekkel összhangban levő védelmi, közjóléti és gazdasági követelményeknek, betöltse természet- és környezetvédelmi, közjóléti (egészségügyi-szociális, turisztikai, valamint oktatási és kutatási) célokat szolgáló szerepét és az erdővagyonnal való gazdálkodás lehetőségei a jövő nemzedékei számára is fennmaradjanak. (2) A fenntartható erdőgazdálkodás során a legfontosabb közérdekű feladat az erdők változatosságának megőrzése, az erdők fenntartása, felújítása és a védelmi, valamint közjóléti szolgáltatások biztosítása, melyek elvégzését az állam megfelelő eszközökkel biztosítja. 3. § (1) Az erdők bármely immateriális szolgáltatásából származó állami bevételt a külön jogszabályban meghatározott részletes feltételek szerint az erdők fenntartására, gyarapítására és védelmére kell fordítani. (2) Az 1. §-ban foglalt komplex célok, továbbá az Európai Unió Erdészeti Stratégiájában, valamint az Európai Erdők Védelme Miniszteri Konferenciáin elfogadott határozatokban foglaltak megvalósításáról az erdőgazdálkodásért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter), valamint az érintett miniszterek a Nemzeti Erdőprogram megalkotása, fejlesztése, közzététele és az abban foglalt feladatok végrehajtása útján gondoskodnak. A törvény hatálya 4. § (1) E törvény hatálya kiterjed: a) az erdőre, annak élő és élettelen alkotóelemeire, az erdei életközösségre; b) a külterületen található fásításra; c) az erdészeti létesítményre; d) az erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterületre. (2) E törvény hatálya nem terjed ki a faállománnyal borított földrészletek közül: a) az arborétumra; b) a közparkra; c) az üzemmel, majorral, elkerített honvédségi objektummal, valamint közüzemi létesítményekkel azonos földrészleten lévő, 1 hektárnál kisebb, vagy a fák tőnél mért távolsága szerint átlagosan húsz méternél keskenyebb, fával borított területre; d) a tanya területére; e) a szennyvíz, szennyvíziszap és hígtrágya elhelyezésére, hasznosítására szolgáló fával borított területre; f) az út, a vasút, töltés, árok, csatorna, valamint az egyéb vonalas műszaki létesítménnyel azonos földrészleten lévő, 1 hektárnál kisebb, vagy a fák tőnél mért távolsága szerint átlagosan húsz méternél keskenyebb, fával borított területre; g) folyó, patak, csatorna medrére vagy a mederben keletkezett zátonyra; h) az energetikai célból termesztett, fás szárú növényekből álló, külön jogszabály szerint létesített ültetvényre; i) földalatti gomba termesztését szolgáló, külön jogszabály szerint létesített ültetvényre. (3) Védett természeti területen lévő erdő esetén e törvény rendelkezéseit a természet védelméről szóló törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. Fogalommeghatározások 5. § E törvény alkalmazásában: 1. arborétum: az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott, tudományos ismeretszerzés céljából fenntartott élőfagyűjtemény; 2. célállomány: a faállományban megvalósítandó fafajösszetétel;

2

3. cserjés: az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott cserjefajok által legalább 50 százalékos mértékben fedett erdővel körülzárt vagy kerületének legalább 50 százalékát meghaladó mértékben erdővel határolt terület; 4. egyéb erdei termék: a fakitermelésen, a szaporítóanyag-gyűjtésen és a vadászati jog gyakorlásán, hasznosításán kívüli erdei haszonvételek során az erdőből nyert nyersanyag, termék; 5. elsőkivitel: az erdősítés, fásítás első évi munkái a talaj-előkészítéstől a csemeteültetés, magvetés vagy dugványozás befejezéséig; 6. erdei életközösség (ökoszisztéma): fákból és egyéb fás növényekből, valamint a társult élőlényekből kialakult életközösség; 7. erdészeti szakszemélyzet: az e törvény végrehajtására kiadott jogszabály szerinti végzettséggel rendelkező, az erdészeti hatóság szakszemélyzeti névjegyzékében szereplő személy; 8. erdészeti táj: termőhelyi és növényföldrajzi szempontok alapján az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott földrajzi terület; 9. erdőgazdálkodás: az erdő 2. § (1) bekezdésében foglaltak szerinti fenntartására, közcélú funkcióinak biztosítására, őrzésére, védelmére, az erdővagyon bővítésére, valamint – a vadászati jog gyakorlása, hasznosítása kivételével – az erdei haszonvételek gyakorlására irányuló tevékenységek összessége; 10. erdősítés: az erdőfelújítás, erdőtelepítés munkái a talaj-előkészítéstől a csemeteültetés, magvetés, dugványozás, pótlás erdészeti hatóság által történő befejezetté nyilvánításáig; 11. erdőtelepítés: nem erdőművelési ágban lévő, erdővel nem borított területen a talaj-előkészítést követően csemeteültetés, magvetés vagy dugványozás útján erdő létrehozása; 12. felnyíló erdő: olyan természetes, természetszerű erdőtársulás, illetve ezek származék erdői, amelyek természetes módon alacsony záródásban borítják a területet, ligetesek vagy erdő és sztyeppfoltok váltakozásával alakulnak ki, így különösen az erdőssztyepp erdők és a karsztbokor erdők; 13. folyamatos erdőborítás: olyan állapot, amikor a többkorú erdőállomány folyamatosan, egyenletesen borítja az erdő talaját és az erdő megújulása, felújítása az erdőállomány védelmében, véghasználati terület nélkül történik, az erdő tájképi megjelenése nem változik; 13a. gazdálkodó szervezet: a polgári perrendtartásról szóló törvényben meghatározott gazdálkodó szervezet; 14. jogosult erdészeti szakszemélyzet: az e törvény végrehajtására kiadott jogszabály szerinti szakmai gyakorlattal rendelkező, az erdészeti hatóság jogosult szakszemélyzeti névjegyzékében szereplő erdészeti szakszemélyzet; 15. kopár: az Országos Erdőállomány Adattárban nyilvántartott, termőhelyi adottságainál fogva záródott fás szárú- vagy lágy szárú növényzet fenntartására alkalmatlan terület; 16. mezőgazdasági előhasználat: tarvágás esetén a véghasználat évében vagy az azt követő két évben végzett mezőgazdasági használat; 17. nyiladék: az erdőgazdálkodási egységek térbeli rendjének kialakítását, vagy a vonalas jellegű létesítmények fenntartását szolgáló, az erdőben mesterségesen kialakított, fátlan terület; 18. önerdősülés: közvetlen emberi beavatkozás nélkül, kifejezetten a földrészlet korábbi hasznosítása felhagyásának következtében végbemenő természetes folyamat, amely során erdő jön létre; 19. sikeres első erdősítés: az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott csemeteszámot elérő élő facsemetéket tartalmazó erdősítés; 20. erdészeti tájidegen fafaj: őshonos fafaj, amely az adott klimatikus és termőhelyi viszonyok között természetes módon nem fordul elő; 21. tisztás: az Országos Erdőállomány Adattárban nyilvántartott, emberi tevékenység következtében kialakult vagy kialakított, faállománnyal nem borított terület, amelynek fenntartása közjóléti, természetvédelmi érdekeket, illetve a 68. § f)–h) pontja szerinti erdei haszonvételek gyakorlását szolgálja; 22. tűzpászta: az erdők tűz elleni védelmét szolgáló, mesterségesen kialakított, fátlan terület; 23. újulat: az erdő felújulását biztosító fiatal faegyedek összessége; 24. vadföld: a vadászatra jogosult által gondozott olyan terület, amelyen a termesztési cél a vadállománynak szánt növényhozam előállítása; 25. véghasználat: vágásos vagy átalakító üzemmódban kezelt erdőben végrehajtott fakitermelés (tarvágás, fokozatos felújító vágás és szálalóvágás), amelynél e törvény előírásai szerint felújítási kötelezettség keletkezik. 3

Fogalommeghatározások 1. § (1) E rendelet alkalmazásában: a) dombvidék: erdő vonatkozásában azon erdőrészletek területe, melyek Adattárban rögzített jellemző tengerszintfeletti magassága meghaladja a 250 métert, de nem haladja meg a 450 métert; b) elegyfafaj: az erdőt a főfafajon, vagy főfafajokon kívül alkotó többi fafaj; c) erdészeti magánút: az erdő termelésből való kivonásával járó erdészeti létesítmény, amelyet az erdészeti szállítást és más erdőgazdálkodási tevékenységet szolgáló, rendszeres gépjárműforgalom céljára – a talajfelszín megbontásával, idegen anyag elhelyezésével és tömörítésével – hoztak létre, és amely megfelelő fenntartás és használat mellett (beleértve az átmeneti forgalomkorlátozás esetét is) hosszú távon biztosítja a rendszeres gépjárműforgalom lehetőségét; d) épített közelítő nyom: az erdő rendeltetésszerű használatát akadályozó igénybevétellel járó erdészeti létesítmény, amelyet erdőgazdálkodási tevékenységek végrehajtását szolgáló, időszakos, több éven át ismétlődő gépjárműforgalom céljára – idegen anyag elhelyezése és tömörítése nélkül, de a talajfelszín megbontásával – hoztak létre, és a területe a használat megszűnése után újraerdősítésre alkalmas állapotban marad, vagy azzá tehető; e) főfafaj: az erdőtársulást, az erdő kezelését, valamint az erdőben folyó gazdálkodás módját döntően meghatározó fafaj; f) hegyvidék: erdő vonatkozásában azon erdőrészletek területe, melyek Adattárban rögzített jellemző tengerszintfeletti magassága meghaladja a 450 métert. g) híd: az erdészeti magánút részét képező, 3 méternél nagyobb hídnyílású műtárgy; h) idegenhonos fa- és cserjefaj: olyan fa-, illetve cserjefaj, amelynek hazai megtelepedése behurcolás vagy betelepítés következménye; i) intenzíven terjedő fa- és cserjefaj: olyan idegenhonos fa-, illetve cserjefaj, amely az adott termőhelyen, a környezetében lévő flóraelemeknél gyorsabban terjed, az őshonos fa- és cserjefajokat növekedésével és térfoglalásával jellemzően kiszorítja; j) közelítő nyom: az erdő igénybevételével nem járó, az erdő talaján, a talajfelszín építési jellegű megbontása, illetve idegen anyag elhelyezése nélkül kialakított nyompálya, amelyet alkalomszerű erdőgazdálkodási tevékenységek végrehajtását szolgáló terepi anyagmozgatás céljára létesítenek, és amelynek területe a használat megszűnése után újraerdősítésre alkalmas állapotban marad, vagy azzá tehető; k) őshonos fa- és cserjefaj: az a fa-, illetve cserjefaj, amely Magyarország területén nem behurcolás vagy betelepítés eredményeként vált flóraelemmé; l) síkvidék: erdő vonatkozásában azon erdőrészletek területe, melyek Adattárban rögzített jellemző tengerszintfeletti magassága legfeljebb 250 méter, illetve, amelyek az árterek hullámterében vagy külterében helyezkednek el; m) közjóléti berendezés: erdőben vagy erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterületen elhelyezett, a pihenés, a közjóléti célú közlekedés, a sport, a játék és az ismeretszerzés célját szolgáló, ingyenesen használható erdei építmény, amely erdészeti létesítménynek minősül; n) közjóléti létesítmény: a közjóléti berendezések funkcionális egysége, amely hozzájárul az erdőt látogatók egészségének megőrzéséhez, tudásuk gyarapításához, a sportolás és rendszeres testedzés lehetőségének biztosításához; o) pad: fából készült, minimum 1,5 m hosszú, legalább 30 cm széles ülőfelülettel rendelkező, helyhez rögzített közjóléti berendezés; p) erdei bútor garnitúra: fából készült, minimum 1,5 m hosszú és legalább 70 cm széles asztalból és két padból álló, helyhez rögzített közjóléti berendezés; q) tűzrakóhely: minimum 80 cm belső átmérőjű, kőből épített tűzgödör kötőanyaggal, beton alappal; r) szemétgyűjtő: felületkezelt fa szerkezetű, minimum 40 l űrtartalmú, hulladék gyűjtésére és ideiglenes tárolására szolgáló helyhez rögzített közjóléti berendezés;

4

s) tájékoztató tábla: faoszlopra vagy felületkezelt favázra rögzített színes információs felületű, 12 dm2 vagy annál nagyobb információs felületű, időjárásnak ellenálló kialakítású, és UV védelemmel ellátott tábla; t) védőház: fedett, oldalt nyitott kialakítású, felületkezelt fából készült épület, 6–20 m2 közötti alapterülettel, legalább 4 rögzített ülőhellyel; u) erdei épület: erdőben vagy erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterületen elhelyezett épület; v) erdei kilátó: erdőben vagy erdőgazdálkodási tevékenységet szolgáló területen va) kizárólag fából, vb) kizárólag kőből, vagy vc) a va) és vb) alpontban meghatározott anyagokból vegyesen, alapozással és villámvédelemmel épített, legalább 6 méter padlómagasságú létesítmény, amely biztosítja a környező fák feletti akadálytalan ellátás lehetőségét, magasságán a legfelső járószint terepszinttől mért függőleges távolsága értendő. (2) Az erdőt és a fásítást alkotó fafajok és cserjefajok jegyzékét az 1. számú melléklet tartalmazza. (3) Az egyes erdészeti tájakon őshonos fafajok jegyzékét a 2. számú melléklet tartalmazza. (4) Az idegenhonos, valamint az intenzíven terjedő fa- és cserjefajok jegyzékét a 3. számú melléklet tartalmazza. Az erdő 6. § (1) E törvény alkalmazásában erdő: a) az Országos Erdőállomány Adattárban (a továbbiakban: Adattár) erdőként nyilvántartott terület; b) az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott fa- és cserjefajokból, illetve azok államilag elismert mesterséges vagy természetes hibridjeiből (a továbbiakban együtt: erdei fafajok) álló faállomány, melynek ba) területe a szélső fák tőben mért távolságát tekintve átlagosan legalább húsz méter széles, természetbeni kiterjedése az ötezer négyzetmétert eléri, átlagmagassága a 2 métert meghaladja és a talajt legalább ötven százalékos mértékben fedi; bb) területe a szélső fák tőben mért távolságát tekintve átlagosan legalább húsz méter széles, természetbeni kiterjedése az ötezer négyzetmétert eléri, átlagmagassága a 2 métert meghaladja és a talajt legalább harminc százalékos mértékben fedi, valamint legfontosabb szerepe a talaj védelme; c) az időlegesen igénybe vett erdő területe; d) a nyiladék és a tűzpászta, amennyiben az átlagos szélessége 6 méternél kisebb. (2) Az e törvény végrehajtására kiadott jogszabály tartalmazza az erdőt alkotó fa- és cserjefajok jegyzékét, elkülönítve – legfeljebb erdészeti tájcsoport szintű lehatárolással – az őshonos és az idegenhonos fajokat. 7. § (1) Az erdőket a bennük található erdei életközösség természetességi állapota szerint, – aszerint, hogy a természetes folyamatok és a korábbi erdőgazdálkodás együttes hatására kialakult, vagy kialakított állapotuk mennyire áll közel a termőhelynek megfelelő természetes erdőtársuláshoz – az Adattárban a következők szerint kell elkülöníteni: a) természetes erdők: az adott termőhelyen a bolygatatlan erdők természetes összetételét, szerkezetét és dinamikáját mutató erdők, ahol a faállomány természetes úton magról – illetve a természetes körülmények között sarjról is szaporodó őshonos fafajok esetében emberi beavatkozás nélkül sarjról – jött létre, és ahol idegenhonos, erdészeti tájidegen fafaj csak szálanként fordul elő és intenzíven terjedő fafaj nincs jelen; b) természetszerű erdők: az adott termőhelyen a bolygatatlan erdők természetes összetételéhez, szerkezetéhez hasonló, természetes úton létrejött vagy mesterséges úton létrehozott és fenntartott erdők, ahol az idegenhonos és az erdészeti tájidegen fafaj(ok) elegyaránya nem több 20%-nál, intenzíven terjedő fafaj pedig legfeljebb csak szálanként fordul elő; 5

c) származék erdők: az emberi beavatkozás hatására fafajösszetételében, szerkezetében átalakított vagy átalakult, azonban meghatározóan az adott termőhelynek megfelelő természetes erdő társulásalkotó őshonos fafajaiból álló, de a természetes társulás egyes fafajait, illetve a természetes szerkezet elemeinek nagy részét nélkülöző, mag vagy sarj eredetű erdők; idetartoznak az olyan erdők, melyekben az idegenhonos és az erdészeti tájidegen fafajok elegyaránya 20–50% közötti, az intenzíven terjedő fafajok elegyaránya 20% alatt van; d) átmeneti erdők: az emberi beavatkozás hatására fafajösszetételében, szerkezetében erősen átalakított vagy átalakult, csak kisebb részben az adott termőhelynek megfelelő természetes erdőtársulást alkotó őshonos fafajaiból álló, a természetes szerkezet elemeinek nagy részét nélkülöző, mag vagy sarj eredetű erdők, amelyekben az idegenhonos és az erdészeti tájidegen fafajok elegyaránya 50–70% közötti, továbbá minden olyan erdő, ahol az intenzíven terjedő fafajok elegyaránya 20–50% között van; e) kultúrerdők: elegyarányát tekintve több, mint 70%-ban idegenhonos, erdészeti tájidegen, vagy több, mint 50%-ban intenzíven terjedő fafajokból álló erdők, ahol az adott termőhelynek megfelelő természetes erdőtársulást alkotó őshonos fafajai kevesebb, mint 30%-os elegyarányban, vagy egyáltalán nincsenek jelen; f) faültetvény: jellemzően idegenhonos fafajokból vagy azok mesterséges hibridjeiből álló, szabályos hálózatban ültetett, legalább 15 éves vágásfordulóval intenzíven kezelt erdő. (2) A természetességi állapotot erdőrészletenként kell megállapítani. (3) Az erdőgazdálkodási tevékenységet úgy kell végezni, hogy az erdők természetességi állapota az erdőgazdálkodás következtében ne romoljon. (4) A természetességi állapot romlásának minősül, ha az erdőgazdálkodási tevékenység következtében a) az (1) bekezdés a) pontja szerinti természetességi állapotú erdő az (1) bekezdés b)–f) pontja szerinti természetességi állapotú erdővé alakul; b) az (1) bekezdés b) pontja szerinti természetességi állapotú erdő az (1) bekezdés c)–f) pontja szerinti természetességi állapotú erdővé alakul; c) az (1) bekezdés c) pontja szerinti természetességi állapotú erdő az (1) bekezdés d)–f) pontja szerinti természetességi állapotú erdővé alakul; d) az (1) bekezdés d) pontja szerinti természetességi állapotú erdő az (1) bekezdés e)–f) pontja szerinti természetességi állapotú erdővé alakul. Az erdő természetességi állapota meghatározásának szabályai 2. § (1) Azon erdő természetességi állapotát, melynek faállománya átmenetileg hiányzik, a sikeres első erdősítésig a véghasználat előtti, illetve a kipusztult faállomány jellemzői alapján kell megállapítani. (2) Természetes erdő természetességi állapot csak terepi felülvizsgálat alapján állapítható meg. Az állami erdőkre vonatkozó szabályok 8. § (1) A nemzeti vagyonról szóló törvényben nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonként meghatározott a) védelmi és közjóléti elsődleges rendeltetésű, az állam tulajdonában álló erdő, valamint b) a gazdasági elsődleges rendeltetésű, természetes erdő, természetszerű erdő és származék erdő természetességi állapotú, az állam tulajdonában álló, 5 hektárnál nagyobb, természetben összefüggő erdő a kincstári vagyon részét képezi. (2) (3) Az (1) bekezdés hatálya alá nem tartozó, az állam 100%-os tulajdonában álló erdő és erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterület a kincstári vagyon részét képezi és korlátozottan forgalomképes. (4) Az állam 100%-os tulajdonában álló, gazdasági elsődleges rendeltetésű, a) 5 hektárnál nem nagyobb, természetben összefüggő, természetes erdő, természetszerű erdő és származék erdő természetességi állapotú erdő, 6

b) 5 hektárnál nagyobb, természetben összefüggő, átmeneti erdő, kultúrerdő és faültetvény természetességi állapotú erdő, állami tulajdonból történő kikerülésére kizárólag azonos vagy magasabb természetességi állapotú erdővel történő birtokösszevonási célú földcsere vagy csere útján, az optimális állami birtokszerkezet kialakítása céljából kerülhet sor. (5) Az állam 100%-os tulajdonában álló, a) gazdasági elsődleges rendeltetésű, 5 hektárnál nem nagyobb, természetben összefüggő, átmeneti erdő, kultúrerdő és faültetvény természetességi állapotú erdő, b) erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterület, állami tulajdonból történő kikerülésére optimális állami birtokszerkezet kialakítása céljából, elsődlegesen birtokösszevonási célú földcsere, vagy csere útján, ezek sikertelensége esetén vagyonátruházással kerülhet sor. Az erdő, erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterület ellenértékét erdő tulajdonjogának megszerzésére kell fordítani. (6) A (4)–(5) bekezdés szerinti földcseréhez, valamint vagyonátruházáshoz az erdő védelmi rendeltetése szerint feladat- és hatáskörrel rendelkező miniszter egyetértése szükséges. (7) Az állam 100%-os tulajdonában álló erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterület állami tulajdonból csak abban az esetben kerülhet ki, ha nem szomszédos az állam kizárólagos tulajdonában álló erdővel. (8) Az állami birtokszerkezet javításának elősegítése érdekében végrehajtott birtokösszevonási célú földcsere továbbá csere esetén a védelmi és közjóléti elsődleges rendeltetésű erdők állami tulajdonba kerülését előnyben kell részesíteni. (9) Az osztatlan közös tulajdonú erdő és erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterület állami tulajdonban lévő hányadának a használatára, hasznosítására, a Nemzeti Földalapba tartozó vagyonra vonatkozó általános szabályokat kell alkalmazni. 9. § (1) Az állam 100%-os tulajdonában álló erdőt és erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterületet csak vagyonkezelés formájában lehet hasznosításra átengedni. (2) Az állam 100%-os tulajdonában álló erdő és erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterület vagyonkezelését csak költségvetési szerv vagy száz százalékos állami tulajdonú gazdálkodó szervezet végezheti. (3) A vagyonkezelő a (4) bekezdés kivételével az erdő használatát, hasznosítását harmadik személynek nem engedheti át. (4) Honvédelmi rendeltetésű erdőt a vagyonkezelő a (2) bekezdés szerinti szerv vagy gazdálkodó szervezet használatába adhatja. 9/A. § Az 1. mellékletben meghatározott gazdasági társaságok állami tulajdonban álló társasági részesedése tekintetében az állam tulajdonosi jogait a miniszter gyakorolja. 10. § (1) Az egyes erdőtervezési körzetekben a védelmi és közjóléti rendeltetésű, a 7. § (1) bekezdés a), b) és c) pontja szerinti természetességű állami tulajdonú erdő területének az e törvény hatálybalépését követő a) első körzeti erdőtervezést követően legalább egyötöd részén, b) második körzeti erdőtervezést követően legalább egynegyed részén, c) harmadik körzeti erdőtervezést követően legalább egyharmad részén, az erdőterv határozatban foglaltak szerint, folyamatos erdőborítást biztosító átalakító, szálaló vagy faanyagtermelést nem szolgáló üzemmódokat kell alkalmazni. (2) A védelmi és közjóléti elsődleges rendeltetésű, 7. § (1) bekezdés a), b) és c) pontja szerinti természetességű, állami tulajdonú erdőben a tarvágás tilos. (3) Az erdészeti hatóság kivételesen engedélyezheti a tarvágást a 7. § (1) bekezdés a), b) és c) pontja szerinti természetességű, állami tulajdonú erdőben, ha a) termőhelyi vagy erdővédelmi okból vagy b) a természetes újulat megőrzése érdekében indokolt.

7

(4) Az állami tulajdonban lévő erdőre erdőgazdálkodás céljait közvetlenül szolgáló földterületre vonatkozóan, jogszabályban, vagy eredeti hatósági határozatban – természetvédelmi, vagy vízgazdálkodási indokból – jogszerűen elrendelt korlátozás kártalanítási igényt nem keletkeztet. Szabad rendelkezésű erdő 11. § (1) Szabad rendelkezésű erdő: a) az erdészeti hatóság engedélye alapján telepített erdő, amennyiben e törvény hatálybalépése után nemzeti vagy közösségi támogatás nélkül létesült; b) az e törvény hatálybalépése előtt faültetvénynek minősülő terület; c) a termőföldről szóló törvény hatálybalépéséig zártkertnek minősülő nem védett természeti területen fekvő földrészleteken nemzeti vagy közösségi támogatás nélkül létesült faállomány; d) a bányatelken lévő nem erdő művelési ágú, más célú igénybevételre engedélyezett területen létrejött önerdősülés; e) a tulajdonos kérelme alapján – ideértve az ingatlan-nyilvántartásban való feltüntetésre irányuló kérelmet is – nyilvántartásba vett, a 6. § (1) bekezdés b) pontja szerinti önerdősülés. (2) Nem tekinthető szabad rendelkezésű erdőnek az erdő igénybevételének ellentételezéseként létesült csereerdősítés. (3) A szabad rendelkezésű erdőre e törvény rendelkezései közül a károsítók károkozása elleni védelemre (58–59. §), a káros tevékenységek elleni védelemre [61. § (1) bekezdés b) pont, (2) bekezdés], az erdő talajának védelmére (62–63. §), az erdő tűz elleni védelmére (64–67. §), az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott eltérésekkel az erdő telepítésére (45–48. §), nyilvántartására [17. § (1)–(5) bekezdés, (8) bekezdés a) pont, (9) bekezdés, 18. § (1), (2) és (5) bekezdés, (6) bekezdés a)–c) pont] a fakitermelésre (70. §) és az erdő látogatására (91– 96. §) vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. (4) Amennyiben az erdő tulajdonosa az erdészeti hatóságnál kérelmezi az Adattárban az (1) bekezdés alapján szabad rendelkezésű erdőként nyilvántartott erdő nem szabad rendelkezésű erdőként való nyilvántartását, az erdő átsorolását követően az erdőre e törvénynek a nem szabad rendelkezésű erdőkre vonatkozó szabályait kell alkalmazni. A fásítás 12. § (1) E törvény alkalmazásában fásítás az erdei fafajból vagy fafajokból álló a) egyes fa; b) jellemzően vonalas kiterjedésű fával borított terület, ahol az állományon belüli egyes fák, és a terület kisebb kiterjedése szerinti szélső fák egymástól mért tőtávolsága átlagosan nem nagyobb húsz méternél (fasor); c) ötezer négyzetméternél kisebb, jellemzően nem vonalas kiterjedéssel rendelkező, legalább ötven százalékban fával borított területen lévő fák összessége (facsoport); d) olyan legelő művelési ágban lévő földrészlet, amelyet a fák koronavetülete egyenletes elosztásban legfeljebb harminc százalékban fed (fás legelő). (2) Fásítás esetében e törvény rendelkezései közül a károsítók károkozása elleni védelemre (58–59. §), a káros tevékenységek elleni védelemre [61. § (1) bekezdés b) pont, (2) bekezdés], az erdő talajának védelmére (62–63. §), az erdő tűz elleni védelmére (64–67. §), az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott eltérésekkel az erdő telepítésére (45–48. §), az erdő felújítására (51–52. §), a fakitermelésre (70. §) és az erdő látogatására (91–96. §) vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. Erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterület 13. § (1) E törvény alkalmazásában az erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterület: a) az Adattárban egyéb részletként nyilvántartott 8

aa) tisztás, ab) kopár, ac) erdei farakodó és készletező hely, ad) erdészeti létesítményhez tartozó terület, ae) vadföld, af) erdei vízfolyás, erdei tó, ag) erdészeti szaporítóanyag, karácsonyfa, díszítőgally, vadgyümölcs és vessző termelését szolgáló terület, ah) 6 méternél szélesebb nyiladék és tűzpászta; b) erdővel körülzárt vagy kerületének legalább 75 százalékát meghaladó mértékben erdővel határolt természetes erdei vízfolyás és erdei tó; c) a cserjés; d) az erdészeti kutatás céljából – nemzeti vagy közösségi támogatás igénybevételével – létesült és arra használt, erdőnek nem minősülő faállomány és annak területe. (2) Az erdőnek az erdőgazdálkodó kérelmére a) közjóléti és természetvédelmi célból tisztásként, b) erdei farakodóként és készletező helyként, c) erdészeti létesítményhez tartozó területként, d) 6 méternél szélesebb nyiladékként és tűzpásztaként fátlan állapotban tartását az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban foglaltak szerint az erdészeti hatóság engedélyezi. (3) Az erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterületre a károsítók károkozása elleni védelemre (58–59. §), a káros tevékenységek elleni védelemre (61. §), az erdő talajának védelmére (62–63. §), az erdészeti termékek szállítására (89. §) és az erdő látogatására (91–96. §) vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. 14. § Az erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterületet a körzeti erdőtervben, illetőleg az Adattárban fel kell tüntetni. Az erdészeti létesítmény 15. § (1) E törvény alkalmazásában erdészeti létesítménynek minősül a legalább részben erdőben található vagy ahhoz csatlakozó a) erdészeti magánút, valamint annak műtárgyai és tartozékai (a továbbiakban együtt: erdészeti magánút); b) erdőgazdálkodási vagy közjóléti tevékenységgel összefüggésben épített és használt keskeny nyomközű vasúti pálya és annak tartozékai (a továbbiakban együtt: erdei vasút); c) az erdőgazdálkodási, közjóléti vagy oktatási tevékenységet, így különösen az erdő védelmét, illetve az erdei haszonvételek gyakorlását, az erdő látogatását, az erdő bemutatását az erdő rendeltetését szolgáló műtárgy, csatorna, tározó, kerítés, erdei épület és egyéb létesítmény. (2) Erdei épület, valamint az olyan kilátó, amelynek a terepcsatlakozásától mért legfelső pontja az öt métert meghaladja, továbbá erdei vasút kivételével minden erdészeti létesítmény létesítéséhez, bővítéséhez, felújításához, helyreállításához, korszerűsítéséhez, lebontásához, elmozdításához, illetve használatbavételéhez, fennmaradásához vagy a rendeltetésének megváltoztatásához az erdészeti hatóság engedélye szükséges. (3) A (2) bekezdés szerinti engedélyezés során az erdő igénybevételére vonatkozó szabályokat be kell tartani. (4) Erdei épület, erdei vasút kivételével az erdőgazdálkodási tevékenységet már nem szolgáló, vagy rendeltetésszerű használatra alkalmatlanná vált erdészeti létesítmény megszüntetését az erdészeti hatóság elrendeli. (5) Erdészeti magánút a közforgalom számára az erdőgazdálkodó egyetértésével és az erdészeti hatóság engedélyével nyitható meg. Az erdészeti létesítményekre vonatkozó szabályok 9

3. § (1)

Az erdészeti létesítmény létesítésének, bővítésének, felújításának, helyreállításának, korszerűsítésének, valamint lebontásának tervezése és kivitelezése során olyan megoldást kell választani, hogy az erdészeti létesítmény, illetve annak rendeltetésszerű használata, valamint az erdészeti létesítményhez kapcsolódó építési tevékenységek az erdei élőhelyet és életközösséget, valamint a faállomány felújuló képességét csak a legszükségesebb mértékben befolyásolják. (2) Az építési engedélyt az erdészeti létesítmény egészére kell kérni. Több megvalósítási szakaszra vagy létesítményre bontott építkezés esetében az egyes szakaszokra, illetőleg műtárgyakra külön-külön is lehet építési engedélyt kérni, azonban a létesítmény egészének elbírálásához szükséges adatokat már az első kérelem benyújtásakor szolgáltatni kell. (3) Az építési engedély a jogerőre emelkedésének napjától számított öt év elteltével hatályát veszti.

3/A. § (1) Pad, erdei bútor garnitúra, tájékoztató tábla, tűzrakóhely típusú közjóléti berendezés az erdészeti hatósághoz történő (5) bekezdés szerinti, előzetes bejelentést követő 31. naptól létesíthető. (2) A bejelentés időpontjának az erdészeti hatósághoz történő beérkezés napja számít. (3) Erdei épület kivételével a közjóléti berendezést felújítani, korszerűsíteni, helyreállítani az erdőgazdálkodó hozzájárulásával szabad. (4) Erdei épület kivételével a közjóléti berendezés lebontását, megszüntetését az erdészeti hatóságnak az (5) bekezdés szerint kell bejelenteni a tevékenység megkezdése előtt legalább 15 nappal. (5) A bejelentést az erdészeti hatóság központi szerve által rendszeresített és honlapján közzétett formanyomtatványon kell benyújtani, amely a következő adatokat tartalmazza: a) erdőgazdálkodó neve, erdőgazdálkodói kódszáma; b) tevékenység megnevezése; c) közjóléti létesítmény, közjóléti berendezés megnevezése; d) közjóléti berendezés elhelyezkedését legalább 5 m pontossággal megadó EOV koordináta. 3/B. § A közjóléti berendezés létesítési engedélyezési tervének tartalmaznia kell: a) a létesítés helyének bemutatását (lehatárolás, földrajzi elhelyezkedés, megközelítés, meglévő infrastruktúra, meglévő közjóléti berendezések); b) a tervezett közjóléti berendezés funkciójának bemutatását; c) a közjóléti berendezés tervezett helyét legalább 5 m pontossággal megadó EOV koordinátát, vagy vonalas berendezés típus esetén a nyomvonal kezdő-, vég- és töréspontjainak EOV koordinátáját; d) a tervező vagy az erdőgazdálkodó nyilatkozatát arról, hogy a terv megfelel a vonatkozó jogszabályi és szakmai előírásoknak; e) a közjóléti berendezés műszaki vázrajzát; f) ha a kérelmet nem az erdőgazdálkodó nyújtotta be, az erdőgazdálkodó hozzájáruló nyilatkozatát. 3/C. § A közjóléti létesítmény létesítési engedélyezési tervének tartalmaznia kell: a) a tervezési terület jellemzését (lehatárolás, földrajzi elhelyezkedés, megközelítés, meglévő infrastruktúra); b) korábbi létesítmény bővítése esetén a meglévő közjóléti létesítmény adatait; c) a tervezett közjóléti létesítmény megközelítési lehetőségeit (gépkocsis, kerékpáros, lovas, gyalogos); d) a tervezett közjóléti berendezések jegyzékét, mennyiségi mutatóit; e) a tervező nyilatkozatát arról, hogy a terv megfelel a vonatkozó jogszabályi és szakmai előírásoknak; f) a közjóléti berendezések elhelyezését ábrázoló erdészeti nyilvántartási térképet, valamint a tervezett közjóléti berendezések helyét legalább 5 m pontossággal megadó EOV koordinátákat, vonalas berendezés típusok esetén azok kezdő-, vég- és töréspontjainak EOV koordinátáit; g) pad, erdei bútor garnitúra, tájékoztató tábla, tűzrakóhely kivételével a közjóléti berendezések műszaki vázrajzait; h) ha a kérelmet nem az erdőgazdálkodó nyújtotta be, az erdőgazdálkodó hozzájáruló nyilatkozatát. 3/D. § A közjóléti berendezés és létesítmény használatbavételét az erdészeti hatóság központi szerve által rendszeresített és honlapján közzétett, 20/A. § szerinti adatokat tartalmazó formanyomtatványon kell bejelenteni. 3/E. § 10

(1) Nem helyezhető el közjóléti berendezésként meghatározóan reklám célú irányító- és tájékoztató tábla. (2) Fokozottan tűzveszélyes állományban nem létesíthető tűzrakóhely. (3) A 3/A. § (1) bekezdés szerint bejelentés alapján létesíthető közjóléti berendezés elhelyezéséhez, rögzítéséhez csak természetes anyag használható fel, és a berendezés elhelyezése érdekében fakitermelésnek minősülő tevékenység nem végezhető. Ha a berendezés elhelyezése, rögzítése fakitermeléssel vagy idegen anyag elhelyezésével jár, annak létesítését a 3/B. § vagy 3/C. § szerint engedélyeztetni kell. (4) A közjóléti berendezésekhez és létesítményekhez kapcsolódó festett jelzések, irányító táblák az erdőgazdálkodó hozzájárulásával helyezhetőek el. (5) Élő fára tábla csak a fa növekedését nem akadályozó, egészségi állapotát nem veszélyeztető módon helyezhető el. (6) Erdőben csak az erdő rendeltetéseivel, közjóléti szerepével és a fenntartható erdőgazdálkodással összhangban álló, rendeltetésszerű használatra alkalmas közjóléti berendezés és létesítmény helyezhető el és tartható fenn. (7) Az Evt. 93. § (1) bekezdés b) pontja szerint kijelölt turistaútvonal 20/A. § (4) bekezdés szerinti adatait az erdőgazdálkodó a létesítést követő 30 napon belül köteles bejelenteni az erdészeti hatóságnak. 4. § (1) Erdőben tervezett kerítés építésének engedélyezése iránti kérelemben meg kell jelölni a kerítés célját, és a fenntartás tervezett időtartamát. A kérelemhez csatolni kell a kerítés műszaki megvalósításának leírását, műszaki vázrajzot, amely legalább két oszlopközt, a kapuk és az átjárók szerkezeti felépítését ábrázolja, valamint a kerítés tervezett nyomvonalát ábrázoló erdészeti nyilvántartási térkép 1:10 000 méretarányú másolatát. (2) A vadkárelhárító kerítés létesítése meghaladja a rendes erdőgazdálkodás körét, ezért a (3) bekezdésben említett kivétellel csak abban az esetben létesíthető, ha a vadászati hatóság véleménye szerint az erdősítés védelme a vadállomány apasztásával, vagy más vadkár-elhárítási módszerrel nem biztosítható. (3) Nem minősül kerítésnek az öt évet meg nem haladó időre létesített vadkárelhárító villanypásztor és a makktermés védelme érdekében létesített 120 cm-nél nem magasabb vadkárelhárító kerítés, de létesítésüket az erdészeti hatósághoz előzetesen be kell jelenteni. 5. § (1) Az erdőgazdálkodási tevékenység folytatása érdekében az erdőben erdészeti feltáró hálózat alakítható ki. (2) Az erdészeti feltáró hálózat részei: a) erdészeti magánút, b) híd, c) épített közelítő nyom, d) közelítő nyom. 6. § (1) Az erdészeti magánút építésének engedélyezésére irányuló kérelemhez csatolt engedélyezési tervnek tartalmaznia kell: a) az út műszaki leírását, b) az út nyomvonalát ábrázoló erdészeti nyilvántartási térkép 1:10 000 méretarányú másolatát, c) az út nyomvonalát ábrázoló, 30 napnál nem régebbi, hiteles ingatlan-nyilvántartási térkép adott célra alkalmas méretarányú másolatát, d) a részletes hossz-szelvényt, e) a minta-keresztszelvényeket és keresztszelvényeket, f) a földtömeg számítást és elosztást, g) a részletes műtárgy terveket, h) a tervező nyilatkozatát arról, hogy a terv megfelel a vonatkozó jogszabályi és szakmai előírásoknak, i) az érintett közművek kezelőinek hozzájáruló nyilatkozatát (közműnyilatkozatok), j) az erdő igénybevételéről szóló engedély vagy elvi engedély számát. (2) Híd építése esetén az erdészeti magánút építésének engedélyezésére irányuló kérelemhez csatolt engedélyezési tervnek az (1) bekezdésben foglaltakon túl tartalmaznia kell: 11

a) a híd műszaki leírását, b) a vázlattervet általános helyszínrajzzal, c) a híd fő méreteit igazoló statikai számítást, d) a talajmechanikai szakvéleményt, e) az általános és részletterveket, valamint f) a vízműtani adatokat és számításokat. (3) Az épített közelítő nyom építésének engedélyezésére irányuló kérelemhez csatolt engedélyezési tervnek tartalmaznia kell a) az épített közelítő nyom műszaki leírását, b) az épített közelítő nyom nyomvonalát ábrázoló erdészeti nyilvántartási térkép 1:10 000 méretarányú másolatát, c) az erdő igénybevételére kiadott engedély vagy elvi engedély számát. 7. § A használatbavételi engedély az erdészeti magánút vagy az épített közelítő nyom meghatározott szakaszára is megadható, ha azon a forgalom biztonságosan lebonyolítható. 8. § (1) A közelítő nyom nem minősül erdészeti létesítménynek, a létesítését és megszüntetését nem kell engedélyeztetni. A közelítő nyom kialakítása során be kell tartani a 3. § (1) bekezdésben foglalt előírásokat. (2) Természetes erdő, természetszerű erdő és származék erdő természetességi állapotú erdőben a közelítő nyomokat a jogosult erdészeti szakszemélyzet köteles azok használatával járó erdőgazdálkodási tevékenység megkezdése előtt jól látható módon kijelölni. (3) Az erdészeti feltáróhálózat nem rendeltetésszerű, illetve a 3. § (1) bekezdésében foglalt előírásokkal ellentétes használata esetén az erdészeti hatóság annak használatát feltételekhez kötheti, korlátozhatja, súlyos vagy ismételt jogsértés esetén megtilthatja. (4) Erdészeti magánút közforgalom számára történő megnyitását az erdészeti hatóság akkor engedélyezi, ha a) a közúti közlekedésről szóló külön jogszabályok alapján azt az út műszaki paraméterei megfelelő közlekedési jelzések alkalmazása mellett lehetővé teszik, és b) a megnövekedett forgalom az erdei életközösséget, a fenntartható erdőgazdálkodást, illetve az erdő közjóléti és védelmi rendeltetéseinek érvényesülését nem veszélyezteti. (5) A közforgalom számára meg nem nyitott erdészeti magánutat az erdőgazdálkodó – jelentős baleseti kockázatot nem okozó műszaki megoldással – lezárhatja. Az út lezárását szolgáló műszaki berendezés elhelyezését és megszüntetését az erdőgazdálkodó köteles a kivitelezés megkezdése előtt 30 nappal bejelenteni az erdészeti hatósághoz. Az elhelyezés bejelentéséhez csatolni kell a lezárás helyét ábrázoló erdészeti nyilvántartási térkép 1:10 000 méretarányú másolatát. 9. § Az erdei épület és erdei vasút kivételével a) az erdészeti létesítmények bővítését, korszerűsítését és fennmaradását a létesítésre vonatkozó szabályok szerint kell engedélyeztetni; b) az erdészeti létesítmények felújítását, helyreállítását és lebontását egyszerűsített kivitelezési terv benyújtásával kell engedélyeztetni, amely a felújítással, helyreállítással vagy bontással érintett erdészeti létesítmény egyértelmű azonosításán kívül a tervezett tevékenységek leírását tartalmazza. Az erdészeti igazgatási és az erdőgazdálkodási egységek kialakítása 16. § (1) Az erdőket e törvény alapján erdőtervezési körzetekre (a továbbiakban: körzet) kell osztani. (2) A körzeteket a fenntartható erdőgazdálkodás követelményeinek figyelembevételével a miniszter határozza meg és rendeletben teszi közzé. (3) A körzetek a fenntartható erdőgazdálkodási tevékenység tervezésének és ellenőrzésének egységei. (4) Az erdészeti nyilvántartás és a térbeli rend kialakítása érdekében az erdőt erdőtagokra és erdőrészletekre kell felosztani.

12

(5) Az erdőtag a település közigazgatási határán belül az erdő területi rendjét, kellő áttekintését, az erdőgazdálkodási tevékenység alapegységeinek tartós szerkezetbe foglalását biztosító területi egység. (6) Az erdőtagon belül az erdőrészlet az erdőgazdálkodási tevékenység és az erdészeti igazgatás, nyilvántartás olyan alapegysége, amely természetben összefüggő és a rajta található erdei életközösség, valamint a fenntartható erdőgazdálkodási tevékenység jellemzői alapján egységesnek tekinthető. (7) Az erdőtagot és az erdőrészletet a körzeti erdőterv készítése során, illetve az erdő telepítésének engedélyezésekor kell kijelölni. (8) Természetben összefüggőnek kell tekinteni azt az erdőt, amelyet közút, vasút, folyó vagy más, erdőnek nem minősülő terület nem szakít meg. (9) Az erdőgazdálkodó az erdőtelepítési, erdőfelújítási, erdőnevelési, fahasználati és erdővédelmi munkák megkezdése előtt köteles az erdőrészlet határvonalainak töréspontjaira jól látható és időtálló határjeleket elhelyezni. < 107. § (1) bekezdés c) pontja > (10) A körzeti erdőtervezés terepi felvételezési munkálatai során kialakított, a földrészlet határától eltérő, természetben nem azonosítható erdőrészlethatárok töréspontjait az erdészeti hatóság köteles az e törvény végrehajtására kiadott jogszabály szerinti módon az erdőgazdálkodóval ismertetni. Az erdőgazdálkodási egységek határainak jelölése 10. § (1) Határjelként – a körzeti erdőterv készítésére vonatkozó külön jogszabályban meghatározott méretű, színű és formájú – határkő, határdomb, határoszlop, valamint fákra festett jelzés alkalmazható. A határvonal megjelölésére a nyiladék is alkalmas. (2) Amennyiben az erdő határvonala nyiladékkal kerül megjelölésre, a nyiladékkal elválasztott erdő továbbra is természetben összefüggőnek minősül. Az erdőgazdálkodó és nyilvántartása 17. § (1) Erdőgazdálkodó az erdészeti hatóság által vezetett erdőgazdálkodói nyilvántartásban szereplő tulajdonos vagy jogszerű használó. (2) Az erdőgazdálkodói nyilvántartás a 18. § (6) bekezdés a) pont ag) alpontjában, b) pont bh) alpontjában, c) pont cg)–ci) alpontjában, d) pont db) alpontjában, valamint e) pont eb) alpontjában foglalt adatok tekintetében közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül. (3)–(4) (5) Az erdőgazdálkodói jogok és kötelezettségek a nyilvántartásba történő bejegyzéssel keletkeznek és a nyilvántartásból való törléssel szűnnek meg. (6) A tulajdonosok társult erdőgazdálkodási tevékenységet kötelesek folytatni, ha a) a földrészletnek több tulajdonosa van, vagy b) az erdőrészlet több földrészletből áll és a földrészletek különböző személyek tulajdonában vannak. (7) Társult erdőgazdálkodás esetén a tulajdonosoknak az erdőt egy személy használatába kell adniuk. (8) Erdőgazdálkodó hiányában az erdő tulajdonosa köteles < 107. § (2) bekezdése > a) az erdészeti hatóság felszólítását követően az erdőt károsító hatások és a káros tevékenységek elleni védekezésről, a bekövetkezett károsítások hatásainak felszámolásáról, az erdő talajának védelméről gondoskodni, b) az erdő szakszerű felújításáról gondoskodni, c) az erdő őrzésére vonatkozó kötelezettségnek eleget tenni. < 108. § (2) bekezdése > (9) A tulajdonos helyett, a (8) bekezdés szerinti kötelezettségek teljesítéséért az ingatlannyilvántartásba bejegyzett vagyonkezelői, földhasználati, haszonélvezeti, használati jog jogosultja felelős. 18. §

13

(1) Az erdőgazdálkodó, valamint a használatában lévő erdő és erdőgazdálkodás célját közvetlenül szolgáló, erdő művelési ágú földterület adatait az erdészeti hatóság – kérelemre – nyilvántartásba veszi. (2) Az erdőgazdálkodói nyilvántartásba a (6) bekezdés szerinti adat bejegyzésének (megváltoztatásának vagy törlésének) közhiteles hatósági nyilvántartásból történő adatátvétel, közokirat vagy teljes bizonyító erejű magánokirat alapján van helye. (3) Aki szerződés alapján erdő, vagy erdőgazdálkodás célját közvetlenül szolgáló erdő művelési ágú földterület használatára jogosult, köteles a használati jogot a szerződés hatálybalépésétől számított 30 napon belül a szerződés benyújtásával az erdészeti hatósághoz nyilvántartásba vétel céljából bejelenteni. < 107. § (3) bekezdés a) pontja > (4) Aki tulajdonosként vagy nem szerződésen alapuló jogcímen erdő vagy erdőgazdálkodás célját közvetlenül szolgáló erdő művelési ágú földterület használatára jogosult, köteles a használati jogot – a használati jog fennállását igazoló okiratok benyújtásával az adott jogcím keletkezésétől számított 30 napon belül – az erdészeti hatósághoz nyilvántartásba vétel céljából bejelenteni. < 107. § (3) bekezdés a) pontja >

(5) Az erdőgazdálkodói nyilvántartás adatai országosan vezetettek, nyilvánosak, azokból az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározottak szerint – elektronikus úton is – hiteles vagy nem hiteles, illetve teljes vagy szemle másolat adható. (6) Az erdőgazdálkodói nyilvántartás a) a természetes személy erdőgazdálkodó esetén a következő adatokat tartalmazza: aa) családi és utónév, ideértve a születési családi és utónevet, ab) születési hely, idő, ac) anyja neve, ad) állandó lakhely, ae) adóazonosító jel vagy adószám, af) a mezőgazdasági vidékfejlesztési támogatási szerv által kiadott regisztrációs szám, ag) erdőgazdálkodói kód, ah) levelezési cím; b) jogi személy vagy jogi személyiség nélküli szervezet erdőgazdálkodó esetén a következő adatokat tartalmazza: ba) szervezet megnevezése, bb) székhely, bc) képviselő neve, bd) gazdálkodó szervezet földhasználó esetén a statisztikai számjel, be) adószám, bf) a mezőgazdasági vidékfejlesztési támogatási szerv által kiadott regisztrációs szám, bg) erdőgazdálkodói kód; c) a használt erdőre vagy erdőgazdálkodás célját közvetlenül szolgáló, erdő művelési ágú földterületre vonatkozó következő adatokat tartalmazza: ca) a település neve, cb) a földrészlet fekvésének (belterület, külterület) megjelölése, cc) a földrészlet helyrajzi száma, cd) az alrészlet, ce) a földterület erdészeti azonosítója, cf) a használt terület nagysága, cg) a használat jogcíme, ch) a nyilvántartásba vétel időpontja, ci) a használat időtartama; d) a jogosult erdészeti szakszemélyzetre vonatkozóan a következő adatokat tartalmazza: da) családi és utónév, db) nyilvántartási kód; e) az erdészeti szakszemélyzetre vonatkozóan a következő adatokat tartalmazza: ea) családi és utónév, eb) nyilvántartási kód. Egyszerűsített erdőgazdálkodói nyilvántartásba vétel

14

18/A. § Az erdészeti hatóság egyszerűsített erdőgazdálkodói nyilvántartásba-vételi eljárást folytat le, ha az erdő használatára vonatkozó megállapodást a felek a jelen törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott szerződésminta alkalmazásával kötötték meg. Erdőgazdálkodói nyilvántartásba bejegyzés alapjául szolgáló okiratok kellékei 18/B. § (1) A belföldön kiállított teljes bizonyító erejű magánokirat bejegyzés alapjául csak akkor szolgálhat, ha kitűnik belőle a keltezés helye és ideje, továbbá, ha a) a szerződő felek, a meghatalmazottak, valamint a jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező, de az erdőgazdálkodói bejegyzésre alkalmas szervezet nevének feltüntetésével szabályszerűen és nyilvánvalóan azonosíthatóan aláírták, b) a több lapból álló okirat a szerződő felek, az ellenjegyző, illetve a tanúsító személyek kézjegyét minden lapon tartalmazza. (2) A szerződő felek kézjegyét az okirat lapjainak nem kell tartalmaznia, ha az okirat lapjait a szerződő felek által az erre meghatalmazott kézjegyével látta el. (3) Az ellenjegyzéssel ellátott magánokirat bejegyzés alapjául akkor fogadható el, ha az tartalmazza az ellenjegyzésre jogosult ügyvéd vagy közjegyző nevét, aláírását, irodájának székhelyét, az ellenjegyzés időpontját és az „ellenjegyzem” megjelölést. (4) Ha a szerződő felek valamelyike jogtanácsos által képviselt szervezet, a jogtanácsos is jogosult az ellenjegyzésre. (5) Nem alkalmas bejegyzésre az olyan okirat, amelyen a készítő és ellenjegyző ügyvéd, illetve a közokiratba foglaló közjegyző szerződő félként van feltüntetve. 18/C. § (1) Ha az okiratot a nyilatkozattevő helyett meghatalmazott írta alá, illetve látta el kézjegyével, csatolni kell a meghatalmazást is, amelyet a bejegyzés alapjául szolgáló okiratra előírt alakszerűségek szerint kell kiállítani. Ha a felet a közjegyzői okirat elkészítésénél meghatalmazott képviseli, az erdőgazdálkodói nyilvántartási eljárásban azt a magánokiratban foglalt meghatalmazást is el kell fogadni, amelyben a fél aláírását közjegyző vagy magyar külképviseleti szerv hitelesítette. (2) Írásra vagy olvasásra képtelen személy jognyilatkozatán alapuló bejegyzéshez a nyilatkozat közokiratba foglalása szükséges, amelyben e körülményre utalni kell. 18/D. § (1) Ha a magánokiratot külföldön állították ki, és nemzetközi megállapodás másként nem rendelkezik, vagy eltérő viszonossági gyakorlat nem áll fenn, a nyilatkozattevő aláírását (kézjegyét) a magyar külképviseleti hatósággal kell hitelesíttetni, illetve az aláírás (kézjegy) hitelesítésére jogosult külföldi szerv által történt hitelesítést kell a magyar külképviseleti hatósággal hitelesíttetni (diplomáciai hitelesítés, illetve felülhitelesítés). Ahol magyar külképviseleti hatóság nem működik, az aláírást (kézjegyet) a magyar állam érdekeit képviselő állam külképviseleti hatóságával kell hitelesíttetni. Eltérő nemzetközi megállapodás fennállását a bejegyzést kérő félnek kell megjelölnie, illetve arra hivatkoznia. (2) Ahol magyar külképviseleti hatóság nem működik, és a magyar érdekeket más állam külképviseleti hatóságai sem képviselik, a nyilatkozattevő aláírását (kézjegyét) csak az okirat kiállítása helyén hatályos jogszabályok szerint erre jogosult szervnek kell hitelesítenie. (3) Nincs szükség a külföldön kiállított magánokirat diplomáciai hitelesítésére, felülhitelesítésére, ha az okiratot hitelesítési záradékkal (Apostille) látták el. 18/E. § (1) A 18/B. § (1) bekezdés a) pontja vonatkozásában az aláírás akkor tekinthető nyilvánvalóan azonosíthatónak, ha az aláírók aláírásuk alatt olvashatóan megjelölték nevüket és az okirat szerinti ügyletkötői minőségüket. (2) Ha az okirathoz melléklet is tartozik, akkor a melléklet valamennyi lapjára vonatkozóan is alkalmazni kell a 18/B. § (1) bekezdés b) pontjában foglaltakat. Az erdőgazdálkodói nyilvántartásra vonatkozó szabályok 15

11. § (1) Az erdőgazdálkodói nyilvántartásba vételi kérelem elbírálására az az erdészeti hatóság illetékes, melynek illetékességi területén a kérelemmel érintett erdő, illetve erdőgazdálkodás célját közvetlenül szolgáló, erdő művelési ágú földterület található. (2) Ha az erdőgazdálkodói nyilvántartásba vétel (a továbbiakban: nyilvántartásba vétel) alapja haszonbérleti szerződés, akkor a haszonbérlőnek igazolnia kell az előhaszonbérleti jogra vonatkozó, külön jogszabályban foglalt előírások betartását. (3) Földrészlet vagy alrészlet részterületére vonatkozó nyilvántartásba vételre akkor kerülhet sor, ha a) a földrészlet vagy alrészlet használati jog alapján elkülönülő valamennyi részterülete külön erdőrészletként szerepel az Adattárban, és b) a földrészlet korábban különböző művelési ágú alrészleteinek összevonására erdőtelepítés vagy önerdősülés következtében került sor. (4) A nyilvántartásba vételt a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (a továbbiakban: az erdészeti hatóság központi szerve) által rendszeresített, és a honlapján közzétett, az alábbi adatokat tartalmazó formanyomtatványon lehet kérelmezni: a) az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Evt.) 18. § (6) bekezdése szerinti adatok az (5) bekezdés szerint, b) a kérelemhez csatolt dokumentumok földrészletenkénti felsorolása, c) a jogosult erdészeti szakszemélyzet szakirányítási feladatok vállalásáról szóló nyilatkozata, d) az erdőgazdálkodó aláírása. (5) A kérelemben az Evt. 18. § (6) bekezdésében foglalt adatokat – az alábbi kivételekkel – kell feltüntetni: a) az Evt. 18. § (6) bekezdése c) pontjának ce) és ch) alpontjaiban, b) az erdőgazdálkodói nyilvántartásban még nem szereplő személy vagy szervezet esetén az Evt. 18. § (6) bekezdése a) pontjának ag), illetve a b) pontjának bg) alpontjaiban, c) a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv által még nem regisztrált személy vagy szervezet esetén az Evt. 18. § (6) bekezdése a) pontjának af), illetve a b) pontjának bf) alpontjaiban, d) az erdőgazdálkodói nyilvántartásban már szereplő személy vagy szervezet esetén az Evt. 18. § (6) bekezdése a) pontjának ab)–af) és ah) alpontjaiban, illetve a b) pontjának bb)–bf) alpontjaiban, valamint e) a szabad rendelkezésű erdő használójának nyilvántartásba vétele esetén az Evt. 18. § (6) bekezdésének d) és e) pontjaiban foglalt adatok. (6) A földrészlet vagy alrészlet részterületére vonatkozó kérelem esetében a kérelemhez mellékelt, 30 napnál nem régebbi, hiteles ingatlan-nyilvántartási térképen fel kell tüntetni a használati joggal érintett területet. (7) A nyilvántartásba vételt el kell utasítani, ha a) a nyilvántartásba vétel alapjául szolgáló szerződés nyilvánvalóan érvénytelen; b) a haszonbérleti szerződés az előhaszonbérleti jogra vonatkozó, külön jogszabályban foglalt előírások megsértésével jött létre; vagy c) az Evt. 17. § (6) bekezdésének a) és b) pontjaiban foglaltak együttes fennállása esetén a tulajdonosok a társult erdőgazdálkodás feltételeit nem teljesítették valamennyi érintett földrészletre vonatkozóan. (8) A nyilvántartásba vételi kérelmet nem kell elutasítani, amennyiben az erdő, vagy erdőgazdálkodás célját közvetlenül szolgáló, erdő művelési ágú földterület használatára vonatkozóan, az Evt. 19. § (2) bekezdésében foglaltak figyelembevétele mellett kötött szerződés – azok ismerete hiányában – nem tartalmazza az Evt. 18. § (6) bekezdése c) pontjának ce) és ch) alpontjaiban szereplő adatokat. (9) Az Evt. 11. § (1) bekezdésének c) pontja szerinti szabad rendelkezésű erdő használóját az erdészeti hatóság erdőgazdálkodóként nem veszi nyilvántartásba. 12. § Az erdőgazdálkodói nyilvántartás adataiban bekövetkezett változást az erdőgazdálkodó a változás időpontjától számított 8 napon belül köteles az erdészeti hatósághoz bejelenteni. Az erdőgazdálkodó felel azokért a károkért, amelyek a bejelentett adat valótlanságából, illetve a bejelentés elmulasztásából származnak. 16

13. § (1) Az erdőgazdálkodói kód egyedi azonosító, melyet az erdőgazdálkodó első nyilvántartásba vétele alkalmával, illetve a (3) bekezdésben foglaltak teljesülése érdekében a nyilvántartás hivatalból végrehajtott módosításakor kell megállapítani és közölni az erdőgazdálkodóval. (2) Egy erdőgazdálkodónak egy, országosan egységes erdőgazdálkodói kódja lehet. 14. § (1) Az erdészeti hatóság erdő, vagy erdőgazdálkodás célját közvetlenül szolgáló, erdő művelési ágú földterület használatára vonatkozó bejegyzés erdőgazdálkodói nyilvántartásból történő törlésére irányuló eljárást folytat le a) természetes személy erdőgazdálkodó halála, illetőleg erdőgazdálkodó szervezet jogutód nélküli megszűnése esetén, illetve b) a használati jogosultság megszűnése esetén. (2) Ha az erdőgazdálkodó erdő vagy erdőgazdálkodás célját közvetlenül szolgáló, erdő művelési ágú földterület használatára szerződés alapján jogosult, az (1) bekezdés b) pont szerinti eljárásra irányuló kérelemhez csatolni kell a szerződés megszüntetését igazoló okiratot. 15. § Amennyiben a használat jogszerűségével kapcsolatos kétség esetén az erdőgazdálkodó nem tesz eleget az erdészeti hatóság igazolási felszólításában foglaltaknak, az erdő vagy erdőgazdálkodás célját közvetlenül szolgáló, erdő művelési ágú földterület használatára vonatkozó bejegyzést az erdészeti hatóság törli az erdőgazdálkodói nyilvántartásból. 16. § (1) Az Evt. 17. § (6) bekezdés b) pontja szerinti esetben az egyes földrészletek tulajdonosai a földrészlet határával való egyezőség megteremtése érdekében az erdőterv módosítására vonatkozó szabályok szerint kérhetik az erdészeti hatóságtól az erdőrészlet megosztását, vagy határvonalainak helyesbítését. (2) Társult erdőgazdálkodásnak kell tekinteni, ha a tulajdonosok az erdőterületüket egy természetes személy vagy jogi személy használatába adják. 17. § (1) Az erdőgazdálkodói nyilvántartásból adatszolgáltatást – az erdészeti hatósági eljárásban fizetendő igazgatási szolgáltatási díjakról szóló külön jogszabályban meghatározott díj megfizetése ellenében – az erdészeti hatóság végez. Az erdőgazdálkodói nyilvántartásból betekintés útján adatszolgáltatásra nincs lehetőség. (2) Az erdőgazdálkodói nyilvántartásból adatszolgáltatás ingatlan-nyilvántartási vagy erdészeti területazonosító adatokkal egyértelműen beazonosítható módon meghatározott erdőre, és erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló, erdő művelési ágú földterületre vonatkozóan teljesíthető. (3) Adott erdőgazdálkodó használatában lévő összes erdő, és erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló, erdő művelési ágú földterület egyben legyűjtött adatai csak az érintett erdőgazdálkodó részére adhatók ki. (4) A szemle másolat az Evt. 18. § (6) bekezdése a) pontjának aa)–ad) alpontjaiban, illetve a b) pontjának ba) és bc) alpontjaiban, valamint a c) pontjában megjelölt, az adatszolgáltatás időpontjában hatályos állapot szerinti adatokat tartalmazza. (5) A teljes másolat a szemle másolat (4) bekezdés szerinti adatait, valamint az adatokban e rendelet hatálybalépésének időpontjától bekövetkező változásokat tartalmazza. (6) Hiteles másolat kiadásakor azon fel kell tüntetni, hogy az a kiadást megelőző napig az erdőgazdálkodói nyilvántartással megegyezik, és a bejegyzett adatokat hitelesen tanúsítja. 18. § Az erdőgazdálkodói nyilvántartásból másolat kiadása iránti kérelmet az erdészeti hatóság központi szerve által rendszeresített, és a honlapján közzétett, az alábbi adatokat tartalmazó formanyomtatványon kell benyújtani: a) adatszolgáltatást kérő természetes személyazonosító adatai, b) költségviselő számlázási adatai, c) kérelemmel érintett erdő, vagy erdőgazdálkodás célját közvetlenül szolgáló, erdő művelési ágú földterület ingatlan-nyilvántartás szerinti (helység, fekvés, helyrajzi szám, alrészlet jel), vagy erdészeti (helység, tagszám, részlet jel) területazonosító adatai, 17

d) adatszolgáltatás típusa (hiteles vagy nem hiteles, teljes vagy szemle másolat), e) igényelt példányszám, f) dátum, valamint g) adatszolgáltatást kérő személy aláírása. Erdő vagy erdőgazdálkodás célját közvetlenül szolgáló földterület használatának általános szabályai 19. § (1) Erdő vagy erdőgazdálkodás célját közvetlenül szolgáló földterület használatára kötött megállapodást írásba kell foglalni. (2) A szerződésben – jogcímtől függetlenül – fel kell tüntetni a) az erdőgazdálkodó 18. § (6) bekezdés aa)–ad) vagy (6) bekezdés ba)–be) pontja szerinti adatait, b) a 18. § (6) bekezdés c) pontja szerinti adatokat, c) a felújítási biztosíték (ha van) nyújtásának módját. (3) A 40. § (3) bekezdés szerinti kérelem benyújtásához a tulajdonos, közös tulajdon esetében a tulajdonostársak tulajdoni hányad alapján számított 2/3 részének írásbeli hozzájáruló nyilatkozata szükséges. Erdőgazdálkodási haszonbérlet 20. § (1) Erdőgazdálkodási haszonbérleti szerződést a felek erdő vagy erdőgazdálkodás célját közvetlenül szolgáló földterület haszonbérbe adására köthetnek. (2) Erdőgazdálkodási haszonbérletre, ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a Polgári Törvénykönyv, a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvény és a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló törvény haszonbérletre vonatkozó szabályait kell alkalmazni. (3) A szerződésnek tartalmaznia kell a haszonbér-fizetésének módját, a haszonbér fizetési időszak meghatározását. (4) Közös tulajdon esetében erdő vagy erdőgazdálkodás célját közvetlenül szolgáló földterület haszonbérbe adásához a tulajdonostársak tulajdoni hányad alapján számított szótöbbséggel hozott határozata szükséges. (5) A felek a haszonbér megfizetését a fahasználat időpontjához is köthetik. A haszonbérbe adó azonnali hatállyal felmondhatja a haszonbérleti szerződést, ha a haszonbérlő a) olyan gazdálkodást folytat, amely súlyosan veszélyezteti az erdő fennmaradását, a fenntartható erdőgazdálkodást; b) az erdőfelújítási kötelezettségének nem tesz eleget; c) haszonvételi jogosultságát az erdészeti hatóság jogerősen korlátozta.

Az Országos Erdő Tanácsra vonatkozó szabályok 21. § II. Fejezet AZ ERDŐ RENDELTETÉSE ÉS AZ ÜZEMMÓD Az erdő rendeltetése 22. § (1) Az erdőgazdálkodás hosszú távú célját az elsődleges rendeltetés adja meg, melyet erdőrészletként kell meghatározni. (2) Az erdő elsődleges rendeltetése mellett további rendeltetések határozhatók meg, melyeket az erdőgazdálkodási tevékenység során az elsődleges rendeltetés mellett figyelembe kell venni. 18

(3) Az erdő rendeltetése a) a 24. § (2) bekezdés szerinti védelmi, b) 25. § szerinti közjóléti, c) 26. § szerinti gazdasági lehet. (4) Az erdő védelmi és közjóléti rendeltetéseit az erdei életközösség adottságai, valamint a közérdekű célok együttes figyelembevételével kell meghatározni. 23. § Új erdő telepítésekor, az erdőtelepítő javaslatának figyelembevételével – védett természeti területen lévő erdő elsődleges rendeltetése meghatározásának kivételével – az erdőtelepítésikivitelezési terv jóváhagyásakor az erdészeti hatóság állapítja meg az erdő rendeltetését, illetve rendeltetéseit. 24. § (1) A természet- és környezetvédelmi, valamint egyéb védelmi szempontok megvalósítása érdekében védelmi rendeltetésű az erdő, amely különleges kezelést igényel, és ahol az erdőgazdálkodás gazdasági funkciója nem, vagy csak korlátozott mértékben érvényesül. (2) Védelmi rendeltetések az alábbiak: a) természetvédelmi: a védett természeti területen lévő erdő; b) talajvédelmi: a meredek hegyoldalon, a sekély termőtalajon, az erodált területeken levő, valamint a víz és a szél káros hatásának kitett talajok védelmét szolgáló erdő; c) mezővédő: a szomszédos mezőgazdasági terület védelmét szolgáló erdő; d) honvédelmi: a Magyar Honvédségnek a honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló törvényben meghatározott feladatainak ellátását szolgáló erdő; e) határrendészeti-nemzetbiztonsági: a határrendészeti és nemzetbiztonsági érdekeket szolgáló erdő; f) vízvédelmi: a talaj vízháztartását szabályozó, a források vízbőségét és tisztaságát, a víztározóknál és egyéb víznyerőhelyeknél a víz tisztaságát, valamint a vízbázisok védelmét biztosító erdő; g) partvédelmi: az árvízvédelmi töltés hullámverés és jég elleni védelmét szolgáló erdő, a csatorna, a folyó, a tó és holtág partszakaszait védő erdő; h) vízgazdálkodási: az árvízi lefolyási sávban az árhullámok biztonságos levezetését biztosító erdő; i) településvédelmi: a települési területet védő, valamint belterületi erdő; j) tájképvédelmi: a természeti táj szépségének megőrzését vagy a tájban történt káros beavatkozás takarását szolgáló erdő; k) műtárgyvédelmi: az utak és műtárgyaik, a vonalas vízi létesítmények, a vasutak és tartozékaik védelmét, takarását, a közlekedés biztonságát szolgáló, a környezeti terhelést csökkentő erdő; l) erdészeti génrezervátum: az erdészeti szaporítóanyag-gazdálkodás biológiai alapjainak megőrzését szolgáló erdő; m) örökségvédelmi: a történelmi emlékhely területén levő, illetve a kulturális örökség védelmét szolgáló erdő; n) bányászati: a bányák biztonsági övezetében lévő, bányaszakadásos, földomlásos, földcsuszamlásos, veszélyeztetett területen lévő erdő; o) Natura 2000: a Natura 2000 területeken lévő erdő; p) erdészeti arborétum: olyan élőfa gyűjtemény, amely nem tartozik az arborétumokat meghatározó, az e törvény végrehajtására kiadott jogszabály hatálya alá. (3) A védett természeti területen lévő erdő természetvédelmi elsődleges rendeltetésű, amely rendeltetés a védettség fennállása alatt nem változtatható meg. (4) Védett természeti területen lévő erdő esetében a 26. § szerinti rendeltetések további rendeltetésként nem adhatóak. (5) A nem védett Natura 2000 erdők esetében a körzeti erdőterv készítése és az erdőtervek elfogadása esetén kerül megállapításra az adott erdőrészlet természetbeni állapota és a konkrét közösségi célok ismeretében, hogy a Natura 2000 erdő a meglévő elsődleges rendeltetés mellett további, vagy elsődleges rendeltetésként kerül meghatározásra. 19

25. § Közjóléti rendeltetések az alábbiak: a) gyógyerdő: a gyógyintézet területén, valamint annak környezetében levő erdő; b) parkerdő: a sport, turisztika és üdülés céljára kijelölt erdő; c) tanerdő: oktatási tevékenység célját szolgáló erdő; d) kísérleti: az erdészeti kutatás, kísérlet céljára kijelölt erdő; e) vadaspark: az erdőben a külön jogszabály rendelkezései szerint kialakított és elkerített terület. 26. § Gazdasági rendeltetések az alábbiak: a) faanyagtermelő: a faanyagtermelést szolgáló erdő; b) szaporítóanyag-termelő: a szaporítóanyag-termelést szolgáló erdő; c) vadaskert: az intenzív vadgazdálkodásra kijelölt bekerített erdő; d) földalatti gomba termelő: földalatti gomba termelését szolgáló erdő. Az erdő rendeltetésének megváltoztatása 27. § (1) Az erdő rendeltetésének, illetve rendeltetéseinek megváltoztatását az erdőgazdálkodó kérelmére az erdészeti hatóság engedélyezheti, melyhez a tulajdonos, illetve közös tulajdon esetén a tulajdonostársak tulajdoni hányad alapján számított 2/3 részének hozzájárulása szükséges. (2) Az erdő rendeltetésének közérdekből történő megváltoztatását feladat- és hatáskörén belül kezdeményezheti a) a miniszter, b) a környezetvédelemért felelős miniszter, c) a természetvédelemért felelős miniszter, d) az oktatásért felelős miniszter, e) az egészségügyért felelős miniszter, f) a honvédelemért felelős miniszter, g) a határrendészetért felelős miniszter, h) a vízügyi igazgatási szervek irányításáért felelős miniszter, i) a közlekedésért felelős miniszter, j) az érintett települési önkormányzat jegyzője, k) a kulturális örökség védelméért felelős miniszter, l) a bányászati ügyekért felelős miniszter. 28. § (1) Ha az erdő rendeltetésének a meghatározására, illetőleg megváltoztatására közérdekből kerül sor, az erdőgazdálkodó az ebből eredő kárának és többletköltségének megtérítésére jogosult. A kár és a többletköltség megtérítéséről a kezdeményező szerv a rendeltetés fennállása alatt köteles folyamatosan gondoskodni. (2) A kezdeményező köteles a kár és a többletköltség elemeiről, mértékéről, megfizetésének módjáról az erdőgazdálkodóval megállapodni és a megállapodást a kezdeményezéskor az erdészeti hatóság számára bemutatni. Az erdő rendeltetései megváltoztatásának szabályai 20. § A külön jogszabályok szerinti védetté nyilvánítási eljárással érintett erdő rendeltetéseit a védetté nyilvánításról szóló jogszabály hatálybalépésével egyidejűleg kell a védelmi funkciónak megfelelően megváltoztatni. Az üzemmód 29. § (1) Az üzemmód meghatározza az alkalmazható erdőfelújítási eljárásokat és a fakitermelés módját. (2) Az üzemmód lehet: a) vágásos: az erdőben a véghasználatok rendszeres ciklikussággal követik egymást; b) szálaló: felújítási kötelezettséget keletkeztető véghasználati fakitermelés nem történik, a faállomány fakészlete a szálalási tervben foglaltaknak megfelelően alakul, és a faállomány 20

összetétele, kor- és térbeli szerkezete változatos, és ezzel a folyamatos erdőborítást szolgálja; c) átalakító: a fő szakmai cél a vágásos üzemmódról a szálaló üzemmódra való áttérés, ezért minden erdőművelési tevékenységnek és fakitermelési módnak az átalakítást, a folyamatos erdőborításra való átállást kell szolgálnia; d) faanyagtermelést nem szolgáló: az erdőben fakitermelés legfeljebb kísérleti, erdővédelmi vagy erdőfelújítási céllal folytatható, mivel ott a természeti folyamatok szabad érvényesülése a cél, ami a folyamatos erdőborítást szolgálja. (3) Új erdő telepítésénél az üzemmódot – az erdőtelepítőnek a tulajdonos, illetve közös tulajdon esetén a tulajdonostársak tulajdoni hányad alapján számított 2/3 részének hozzájárulásával tett javaslatának ismeretében – a faállomány várható szerkezete, fafaj-összetétele és a termőhelyi viszonyok alapján erdőrészletenként az erdészeti hatóság állapítja meg az erdőtelepítésikivitelezési terv jóváhagyásakor. (4) Az önerdősülés az engedély nélkül vagy az engedélytől eltérően telepített, de fennmaradásra engedélyezett erdő üzemmódját a tulajdonos javaslatának ismeretében az erdészeti hatóság állapítja meg. (5) Az erdő üzemmódjának megváltoztatását az erdőgazdálkodónak a tulajdonos, illetve közös tulajdon esetén a tulajdonostársak tulajdoni hányad alapján számított 2/3 részének hozzájárulásával benyújtott kérelmére az erdészeti hatóság engedélyezi. (6) Az üzemmód módosításakor az erdészeti hatóságnak mérlegelnie kell az erdei életközösségben, illetve közvetlen környezetében az üzemmódváltás hatását. Az üzemmód megváltoztatását az erdőgazdálkodó az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban foglaltak szerint kérelmezheti. (7) Az átalakító és szálaló üzemmódban kezelt erdőkre az e törvény végrehajtására kiadott jogszabály szerint átalakítási vagy szálalási tervet kell készíteni, melyet az erdészeti hatóság határozatban hagy jóvá.

III. Fejezet AZ ERDŐGAZDÁLKODÁS TERVSZERŰSÉGE ÉS ENGEDÉLYEZÉSI RENDSZERE Az erdőgazdálkodás tervszerűsége

30. § (1) Az erdővagyon védelmét, a fenntartható erdőgazdálkodási tevékenység tervszerűségét az állam a) a körzeti erdőgazdálkodási és tervezési szabályokról szóló miniszteri rendelet kiadásával (a továbbiakban: erdőtervrendelet), b) a hosszú távra – legalább tíz évre – szóló körzeti erdőterv készítésével (a továbbiakban: körzeti erdőterv), c) az Adattár működtetésével és az abban foglalt egyes adatok kötelező felhasználásával, valamint d) az erdőtervvel és az erdőgazdálkodási tevékenység bejelentési-engedélyezési rendszerével biztosítja. (2) E törvényben, valamint a külön jogszabályokban foglaltak alapján a miniszter a természetvédelemért felelős miniszterrel egyetértésben köteles gondoskodni a körzeti erdőterv és a körzeti vadgazdálkodási terv összhangjának megteremtéséről. A körzeti erdőgazdálkodás 31. § (1) Az egyes körzetekre vonatkozó tervezési alapelveket, az erdei haszonvételek lehetséges felső határát jelentő keretszámokat, a körzetben tervezett erdőszerkezet-átalakítások ütemét és mértékét, a körzetre jellemző általános előírásokat, valamint az állami tulajdonban lévő és a 21

nem gazdasági rendeltetésű erdőkre vonatkozó szabályokat a miniszter az erdőtervrendeletben állapítja meg. (2) Az erdőtervrendelet előírásai az előző erdőtervi időszak erdőgazdálkodásának hatósági értékelésén, az Adattár adatai alapján a körzetre vonatkozó átfogó hozamvizsgálaton, és a körzet területére vonatkozó természetvédelmi kezelési és egyéb tervek előírásain alapulnak. 32. § (1) Az erdőtervrendeletben foglalt tervezési alapelvekre és előírásokra vonatkozó javaslatot az erdészeti hatóság állítja össze. A javaslat kötelező tartalmi elemei különösen az erdei haszonvételek felső határának keretszámai a véghasználati módok szerint még tervezhető legnagyobb terület, az előhasználatok mértéke; védett természeti terület esetében az erdőszerkezet-átalakítás üteme és mértéke, az egyes faállománytípus-csoportok vágásérettségi szakaszai, valamint a vegetációs időszakra vonatkozó előírások. (2) A körzet szerint illetékes erdészeti hatóság a javaslat kidolgozása során az érintett erdőgazdálkodók, a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező, az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott hatóságok (e § alkalmazásában a továbbiakban: hatóságok), a védett természeti területek természetvédelmi kezeléséért felelős szerv, a körzet területén található helyi önkormányzatok, az erdészeti vagy természetvédelmi célra alakult civil szervezetek bevonásával egyeztető tárgyalást tart. (3) Az egyeztető tárgyalásról az érintett erdőgazdálkodókat, hatóságokat, a védett természeti területek természetvédelmi kezeléséért felelős szervet, önkormányzatokat értesíteni kell, továbbá annak tárgyáról, időpontjáról és helyszínéről hirdetményi úton is tájékoztatást kell adni az érintett önkormányzatok hirdetőtábláján. (4) Az egyeztető tárgyaláson résztvevők erdei életközösséggel, annak fenntartható használatával, védelmével kapcsolatos javaslatait, amennyiben nem ütköznek jogszabályba, továbbá nem akadályozzák a fenntartható erdőgazdálkodást, az erdészeti hatóság beépíti a javaslatba. (5) Az erdészeti hatóság a javaslatot felterjeszti a miniszternek. (6) A felterjesztésnek tartalmaznia kell az egyeztetések tényét, időpontját, az egyeztetés ellenére fennmaradt véleményeltérést, a képviselt álláspontokat és azok indokait. A körzeti erdőterv 33. § (1) A körzeti erdőterv az erdőtervrendeletben meghatározott keretek között és szabályok szerint az erdő rendeltetésének betöltését, folyamatos fenntartását, szolgáltatásainak, haszonvételeinek, hozadékának biztosítását, az erdőhöz fűződő közérdek érvényesülését szolgáló adatállomány, és gazdálkodási javaslatokat tartalmazó iránymutatás, amely a fenntartható erdőgazdálkodás feltételeit a közérdeknek leginkább megfelelő módon biztosítja. (2) A körzeti erdőterv tartalmazza az adott körzetre vonatkozóan a) a tervezés alá vont területek ingatlan-nyilvántartási helyrajzi számát és területét, b) az erdőtagok, az erdő- és egyéb részletek erdőgazdasági azonosítóját, területét, rendeltetéseit és üzemmódját, c) az erdőrészletek termőhelyi viszonyainak és az erdőállományok jellemző adatainak leírását, d) erdőrészletenként a 7. § (1) bekezdés szerinti természetességi állapotot, e) erdőrészletenként az erdő rendeltetésének vagy rendeltetéseinek és üzemmódjának megfelelően javasolt erdőfelújítási feladatokat, f) erdőrészletenként az erdei haszonvételek javasolt mértékét, gyakorlásának módját, g) az erdőgazdálkodási tevékenységgel összefüggő átfogó adatokat, valamint azok elemzését, h) az erdészeti nyilvántartási térképeket, i) a védett természeti területen a védelemhez, illetve a Natura 2000 területeken a közösségi és kiemelt jelentőségű élőhelyek és fajok kedvező természetvédelmi helyzetének megőrzéséhez szükséges javaslatokat. 34. § (1) A körzeti erdőtervet az erdészeti hatóság készíti el. (2) A körzeti erdőterv készítése során 22

a) az erdőfelújítási feladatok meghatározásánál előnyben kell részesíteni a természetes és természetszerű erdők megőrzését és fenntartását; b) az erdőnevelési feladatok meghatározásánál gondoskodni kell a természetes elegyfajok megőrzéséről; c) az alkalmas termőhelyeken – különösen a védelmi és közjóléti rendeltetésű erdőkben – fel kell hívni az erdőgazdálkodó figyelmét a folyamatos erdőborítást biztosító, szálaló, illetve átalakító üzemmód alkalmazásának lehetőségére. 35. § (1) A körzeti erdőtervezés megkezdésének időpontjáról, lefolyásáról az érintett erdőgazdálkodókat, az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott hatóságokat (e § alkalmazásában a továbbiakban: hatóságok), a védett természeti területek természetvédelmi kezeléséért felelős szervet, a körzet területén található helyi önkormányzatokat értesíteni kell, és arról hirdetményi úton is tájékoztatást kell adni. (2) Az érintett erdőgazdálkodók, hatóságok, a védett természeti területek természetvédelmi kezeléséért felelős szerv, a körzet területén található helyi önkormányzatok, az erdészeti vagy természetvédelmi célra alakult civil szervezetek a körzeti erdőtervezés megkezdésétől számított 45 napig az erdőgazdálkodással kapcsolatos írásos javaslatokat tehetnek. (3) A terepi felvételezést követően az erdészeti hatóság erdőrészlet szintű tárgyalást tart, amelyen az erdőgazdálkodó, az érintett hatóságok, a védett természeti területek természetvédelmi kezeléséért felelős szerv vehet részt. (4) Az erdőrészlet szintű tárgyalások lezárását követően a körzet egészére vagy annak egy részére vonatkozóan az erdészeti hatóság a (2) bekezdés szerinti javaslatot benyújtók, valamint a lakosság bevonásával egyeztető tárgyalást tart. Az erdészeti hatóság az egyeztető tárgyaláson tájékoztatást ad a körzet vagy körzetrész természetbeni állapotáról, a következő időszak erdőgazdálkodási lehetőségeiről és korlátairól, valamint meghallgatja és mérlegeli az ezzel kapcsolatban elhangzott észrevételeket, véleményeket. (5) A körzeti erdőtervezés befejezésekor az erdészeti hatóság záró tárgyalást tart. A záró tárgyalásról az érintett erdőgazdálkodókat, hatóságokat, a körzet területén található helyi önkormányzatokat, a védett természeti területek természetvédelmi kezeléséért felelős szervet értesíteni kell. 36. § (1) Az erdőgazdálkodás fenntarthatóságának folyamatos biztosítása érdekében az erdészeti hatóság a körzeti erdőterv készítésekor az adott körzetre vonatkozó hozamvizsgálatot végez. (2) A körzeti erdőterv készítésekor végzett hozamvizsgálat eredményétől függően az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott esetben az erdészeti hatóság a fahasználati lehetőségek korlátozását – elsősorban az állami területeken – rendelheti el. Közjóléti erdőtervezés és nyilvántartás 37. § (1) Erdőben és erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterületen elhelyezett közjóléti létesítményekről az erdészeti hatóság nyilvántartást vezet. (2) Az erdők és az erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterületek közjóléti funkciójának fejlesztése és összehangolása érdekében erdőtervezési körzetenként közjóléti fejlesztési tervet kell készíteni. (3) A közjóléti fejlesztési tervekben a fejlesztési irányokat kiemelten a meglévő turistautak, a lovaglás és kerékpározás célját szolgáló utak által előidézett közjóléti igényekre figyelemmel kell megtervezni. (4) Az erdőben a jelzett turistautak és kerékpározás célját szolgáló utak, valamint a bejelentett lovaglás célját szolgáló utak nyomvonalát, jellemző adatait a közjóléti létesítményekről vezetett nyilvántartásban kell nyilvántartani és az erdészeti hatóság honlapján közzé kell tenni. A közjóléti létesítmények nyilvántartására vonatkozó szabályok 20/A. § 23

(1) Az Adattárban a közjóléti létesítmény alábbi adatait kell nyilvántartani: a) nevét, egyedi azonosítóját, típusát; b) földrajzi elhelyezkedését (megye, hely, tag, részlet); c) a létesítés évét; d) a létesítmény befogadóképességét (fő); e) a létesítmény által elfoglalt teljes területet 0,01 ha-os pontossággal vagy hosszát 20 m-es pontossággal; f) az elhelyezkedését jellemző súlypont EOV koordinátáját; g) erdészeti nyilvántartási térképen ábrázolva súlypontját és nevét, továbbá vonalas létesítménytípusnál nyomvonalát, 3 ha-nál nagyobb kiterjedés esetén területét; h) a területén található közjóléti berendezések típusait és mennyiségét. (2) Az Adattárban a nem közjóléti létesítményhez kapcsolódó közjóléti berendezés alábbi adatait kell nyilvántartani: a) közjóléti berendezés megnevezését; b) közjóléti berendezés helyét legalább 5 m pontossággal megadó EOV koordinátáját vagy vonalas berendezés típus esetén a nyomvonal kezdő-, vég- és töréspontjainak EOV koordinátáit. (3) Az Adattárban az Evt. 92. § (2) bekezdése szerint lovaglásra és járműközlekedésre kijelölt utak alábbi adatait kell nyilvántartani: a) engedélyezett használat típusát; b) út nyomvonalát legalább 5 m pontossággal. (4) Az Adattárban az Evt. 93. § (1) bekezdés b) pontja szerint kijelölt turistaútvonal alábbi adatait kell nyilvántartani: a) a turistaútvonal nyomvonalát legalább 5 m pontossággal; b) a turistaútvonal jelzését. Az Országos Erdőállomány Adattár 38. § (1) Az erdők nyilvántartása, az erdőgazdálkodás kiszámítható működése és országos szintű szabályozása érdekében a miniszter Adattárat működtet. (2) Az Adattár az alábbi adatokat tartalmazza: a) az erdőgazdálkodó erdőgazdálkodói kódját; b) az erdőgazdálkodás során betartandó, az erdészeti hatóság határozatában megállapított ba) általános, bb) az átalakító és szálaló üzemmódban lévő erdők átalakítási vagy szálalási terveiben foglalt, valamint bc) a védett természeti és a Natura 2000 területeken lévő erdőkben alkalmazandó különös előírásokat; c) a 33. § (2) bekezdése szerinti, a körzeti erdőtervben megállapított adatokat; d) a jóváhagyott erdőtelepítési-kivitelezési tervek adatait; e) a 41. § szerint bejelentett egyes erdőgazdálkodási tevékenységek adatait; f) az erdőben elvégzett egyes erdőgazdálkodási tevékenységek adatait; g) az erdő faállományának mennyiségében és minőségében bekövetkezett változásokat; h) az erdészeti és közjóléti létesítmények adatait. (3) Az Adattárban erdőként kell nyilvántartani: a) az e törvény hatálybalépésekor az Adattárban erdőként nyilvántartott területet, b) az ingatlan-nyilvántartásban erdő művelési ágban nyilvántartott területet, c) a 6. § (1) bekezdés b) pontja szerinti faállományt, d) az időlegesen igénybe vett erdő területét, e) a 6 méternél kisebb átlagos szélességű nyiladékot és tűzpásztát. (4) Az Adattár a (2) bekezdés szerinti adatok tekintetében – a 33. § (2) bekezdés a) pontjában foglalt adatok kivételével – közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül. (5) Az Adattárba való bejegyzésre, valamint az onnan való törlésre irányuló eljárás során a hatóság bizonyítékként kizárólag közokiratot, teljes bizonyító erejű magánokiratot, valamint a körzeti erdőtervezés során keletkező iratot használhat fel. 39. § 24

(1) Az erdőgazdálkodási tevékenységgel összefüggő tervezés, irányítás, ellenőrzés és tájékoztatás az Adattár adatainak felhasználásával történik. (2) Az Adattár adatai országosan vezetettek és nyilvánosak, és azokból az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározottak szerint – elektronikus úton is – teljes vagy szemle másolat adható. (3) A védett természeti területek természetvédelmi kezeléséért felelős szerv részére, a működési területükön fekvő védett és Natura 2000 területek Adattárban szereplő adataihoz történő elektronikus hozzáférést az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban foglaltak szerint biztosítani kell. 39/A. § (1) Az Adattárban a közjóléti létesítmény alábbi adatait kell nyilvántartani: a) nevét, egyedi azonosítóját, típusát; b) földrajzi elhelyezkedését (megye, hely, tag, részlet); c) a kezelő megnevezését; d) a területén található közjóléti berendezések típusait és mennyiségét; valamint e) a létesítmény jogszabályban meghatározott műszaki paramétereit. (2) Az Adattárban a nem közjóléti létesítményhez kapcsolódó közjóléti berendezés alábbi adatait kell nyilvántartani: a) a közjóléti berendezés megnevezését; b) a közjóléti berendezés jogszabályban meghatározott műszaki paramétereit; valamint c) a kezelő megnevezését. (3) Az Adattárban a 92. § (2) bekezdése szerint lovaglásra és járműközlekedésre kijelölt utak alábbi adatait kell nyilvántartani: a) az engedélyezett használat típusát; valamint b) az út nyomvonalát legalább 5 m pontossággal. (4) Az Adattárban a 93. § (1) bekezdés b) pontja szerint kijelölt turistaútvonal alábbi adatait kell nyilvántartani: a) a turistaútvonal nyomvonalát legalább 5 m pontossággal; valamint b) a turistaútvonal jelzését. Az Országos Erdőállomány Adattárra vonatkozó szabályok 21. § (1) Az erdő Adattárban nyilvántartott adataiban bekövetkező változásokat az erdészeti hatóság az eljárásai során feltárt, megállapított, vagy a jogosult erdészeti szakszemélyzet ellenjegyzésével beérkező bejelentésekben foglalt tények, adatok alapján – a változások nyomon követhetőségének biztosítása mellett – átvezeti. (2) Az erdészeti hatóság az Adattárban a) az Evt. 38. § (3) bekezdés szerinti, szabad rendelkezésű erdőnek nem minősülő erdőt – az ingatlan-nyilvántartási területegységekkel összevethető módon – erdészeti igazgatási egységenként, helység, tagszám és erdőrészlet jel területazonosító adatokkal, b) az Evt. 11. § (1) bekezdésének a) és b), valamint d) és e) pontjai szerinti szabad rendelkezésű erdőt ingatlan-nyilvántartási egységenként, helység, fekvés, helyrajzi szám és alrészlet jel területazonosító adatokkal, c) az Evt. 11. § (1) bekezdésének c) pontja szerinti szabad rendelkezésű erdőt, valamint az Evt. 12. § (1) bekezdés szerinti fásítást a természetben összefüggő területek térképi ábrázolásával, d) az Evt. 13. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterületeket – az ingatlan-nyilvántartási területegységekkel összevethető módon – erdészeti igazgatási egységenként, helység, tagszám és egyéb részlet jel területazonosító adatokkal, e) az engedély szerint megvalósított erdőtelepítést az első kivitel végrehajtását követően, valamint az engedély nélkül vagy attól eltérően megvalósított erdőtelepítést a fennmaradás engedélyezését követően az a) pont szerint tartja nyilván. (3) Az Adattárban változást eredményező eljárások során a kérelmező köteles a változás utáni állapotra vonatkozó megváltozott adatokat a körzeti erdőtervezés szabályairól szóló külön rendelet szerinti 25

erdőrészlet leíró lap nyomtatványon (a továbbiakban: erdőrészlet leíró lap) rögzítve a kérelméhez csatolni. (4) Az erdészeti nyilvántartási térképet érintő változás esetén a (3) bekezdés szerinti adatlaphoz mellékelni kell a változás utáni állapotot ábrázoló erdészeti nyilvántartási térkép 1:10 000 méretarányú másolatát, az új térképi vonalak töréspontjainak a körzeti erdőterv készítésének részletes szabályairól szóló külön jogszabályban rögzített pontossággal meghatározott, Egységes Országos Vetületi Rendszer (a továbbiakban: EOV) szerinti koordinátáit, valamint a változással érintett erdőrészletekre vonatkozóan készített erdőtervi területkimutatást. (5) A (3) és (4) bekezdés alapján csatolt dokumentumok a jogosult erdészeti szakszemélyzet ellenjegyzésével érvényesek. 22. § (1) Az Adattárból adatszolgáltatást – az erdészeti hatósági eljárásban fizetendő igazgatási szolgáltatási díjakról szóló külön jogszabályban meghatározott díj megfizetése ellenében – az erdészeti hatóság végez. Az Adattárból betekintés útján adatszolgáltatásra nincs lehetőség. (2) A teljes másolat az erdőrészlet aktuális, valamint az erdőterv jóváhagyásakor hatályos adatait és az adatokban az erdőterv jóváhagyása óta eltelt időszakban változást eredményező erdőgazdálkodási tevékenységek és hatósági eljárások időrendi sorrendben történő felsorolását tartalmazza. Amennyiben az erdőterv e rendelet hatálybalépését megelőzően került kiadásra, akkor erdőtervi állapotként az e rendelet hatálybalépésének időpontjában fennálló aktuális állapotot kell érteni. (3) A szemle másolat az erdőrészlet aktuális adatait tartalmazza. Szemle másolatként meghatározott erdőrészletek körére vonatkozó, feldolgozott adat, illetőleg erdészeti nyilvántartási térképmásolat is kérelmezhető. Szemle másolat korlátozás nélkül kiadható. (4) Teljes másolat kizárólag a) az erdőgazdálkodó, b) a tulajdonos, c) az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyonkezelői, földhasználati, haszonélvezeti, használati jog jogosultja, valamint d) az ingatlanügyi hatóság részére adható ki. (5) Adattári másolat kiadása iránti kérelmet az erdészeti hatóság központi szerve által rendszeresített, és a honlapján közzétett, az alábbi adatokat tartalmazó formanyomtatványon kell benyújtani: a) adatszolgáltatást kérő természetes személyazonosító adatai, b) költségviselő számlázási adatai, c) kérelemmel érintett erdő, vagy erdőgazdálkodás célját közvetlenül szolgáló földterület ingatlannyilvántartás szerinti (helység, fekvés, helyrajzi szám, alrészlet jel), vagy erdészeti (helység, tag, részlet jel) területazonosító adatai, d) adatszolgáltatás típusa (hiteles vagy nem hiteles, teljes vagy szemle másolat), e) feldolgozott adat, illetve erdészeti nyilvántartási térképmásolat esetén a kérelmezett adatszolgáltatás egyértelmű módon meghatározott tartalma, f) igényelt példányszám, g) dátum, valamint h) adatszolgáltatást kérő személy aláírása. Az erdőterv 40. § (1) A körzeti erdőterv alapján az erdőgazdálkodó jogait és kötelezettségeit az erdészeti hatóság erdőterv határozatban (a továbbiakban: erdőterv), hivatalból állapítja meg. (2) Amennyiben az erdő rendeltetésében, állapotában bekövetkezett, a körzeti erdőterv elkészítésekor előre nem látott változás ezt indokolja, az erdészeti hatóság a tudomásszerzést követően hivatalból indított eljárás során határozatban dönt az erdőterv módosításáról. (3) Amennyiben a gazdálkodási viszonyokban bekövetkezett, a körzeti erdőterv elkészítésekor előre nem látott változás ezt indokolja, az erdészeti hatóság az erdőgazdálkodó kérelmére indított eljárásban dönt az erdőterv módosításáról.

26

(4) Az erdőtervben az egyes erdőrészletekre határozattal meghatározott fahasználati lehetőségek, felújítási kötelezettségek az adott erdőrészlet mindenkori erdőgazdálkodóját jogosítják és kötelezik. Az éves erdőgazdálkodási tevékenység gyakorlása 41. § (1) Az erdőgazdálkodó az erdő fenntartására, védelmére, valamint az erdei haszonvételek gyakorlására irányuló, az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott erdőgazdálkodási tevékenységet az erdészeti hatósághoz történt előzetes bejelentést követően végezhet. < 107. § (1) bekezdés b) pontja > (2) A bejelentésnek tartalmaznia kell az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott fahasználati, erdőművelési tevékenységeket, valamint ha a bejelentett fahasználat következtében erdőfelújítási kötelezettség keletkezik, az erdőgazdálkodó által az erdőtervi lehetőségek közül választott erdősítési előírást, valamint a jogosult erdészeti szakszemélyzet ellenjegyzését. (3) Az erdőterv előírásainak megfelelően tervezett és bejelentett erdőgazdálkodási tevékenységek a bejelentést követő 31. naptól, a 100 erdőrészletnél vagy 500 hektárnál nagyobb területet érintő bejelentés esetén a 46. naptól az erdőtervvel összhangban, az abban foglaltaknak megfelelően, a bejelentésben megjelölt évben végezhetők. A bejelentésben csak a bejelentés éve vagy a bejelentés időpontját követő naptári év jelölhető meg. < 107. § (1) bekezdés a) pontja > < 107. § (1) bekezdés b) pontja >

(4) Az erdészeti hatóság az erdőgazdálkodási tevékenységeket feltételhez köti, korlátozza, súlyos vagy ismételt jogsértés esetén megtiltja, amennyiben a) az erdőgazdálkodó gazdálkodása során e törvényben és az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban előírt szabályokat megszegte, b) az erdő állapotában korábban előre nem látható esemény következett be, vagy c) a védett természeti területen a védelmi célok megváltozását eredményező, illetve azokat veszélyeztető, korábban előre nem látható esemény következett be. (5) Védett természeti területen, Natura 2000 területen a természetvédelmi hatóság a (4) bekezdés szerinti eljárás lefolytatását az erdészeti hatóságnál az ott megfogalmazott eseteken túl akkor is kezdeményezheti, ha az erdőgazdálkodó erdőgazdálkodási tevékenysége során a természetvédelmi célok megvalósítására vonatkozó előírásokat megszegte. (6) A (4) és (5) bekezdés alapján előírt feltételnek, elrendelt korlátozásnak, tiltásnak a bekövetkezett eseménnyel arányosnak kell lennie. (7) Az erdészeti hatóság a (4) bekezdés szerinti eljárás megindításáról az erdőgazdálkodót és a jogosult erdészeti szakszemélyzetet is köteles értesíteni. (8) A tárgyévben megkezdett, de be nem fejezett fakitermeléseket az erdészeti hatóság részére be kell jelenteni, melyek a tárgyévet követő év végéig végrehajthatók. (9) A működési területe szerint érintett, a védett természeti területek természetvédelmi kezeléséért felelős szerv minden olyan, a körzeti erdőtervezés időpontjában nem ismert adatot, tényt, változást haladéktalanul köteles az erdészeti hatóságnak a tudomásszerzést követően bejelenteni, amely a (4) bekezdés szerinti korlátozás elrendelését vonhatja maga után. (10) Az (1) bekezdés szerinti, védett természeti területeket érintő bejelentések adatait az erdészeti hatóság – az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban foglaltak szerint – a természetvédelmi hatóságnak haladéktalanul megküldi. (11) A természetvédelmi hatóság a bejelentés kézhezvételétől számított 15 napon belül, a 100 erdőrészletnél vagy 500 hektárnál nagyobb területet érintő bejelentés esetén 30 napon belül a bejelentett erdőgazdálkodási tevékenység feltételhez kötését, korlátozását, tiltását kezdeményezheti az erdészeti hatóságnál, ha a) az erdő állapotában korábban előre nem látható esemény következett be, vagy b) a védett természeti területen a védelmi célok megváltozását eredményező, illetve azokat veszélyeztető, korábban előre nem látható esemény következett be. 42. § (1) Az erdőgazdálkodó köteles bejelenteni az erdészeti hatóságnak a) az erdőtelepítés elsőkivitelét, 27

b) az erdőfelújítás sikeres első erdősítését, valamint c) a 41. § (1) bekezdés szerinti egyéb tevékenységek elvégzését az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott formában és határidőre. < 107. § (1) bekezdés h) pontja >

(2) Az erdőgazdálkodónak az (1) bekezdés szerinti bejelentése csak a jogosult erdészeti szakszemélyzet ellenjegyzésével érvényes. Az éves erdőgazdálkodási tevékenység bejelentésének szabályai 23. § (1) Az Evt. 41. § (1) bekezdés szerinti bejelentési kötelezettség teljesítése során az erdőgazdálkodónak arról kell adatot szolgáltatnia az erdészeti hatóság részére, hogy a jogszabályokban és az erdőtervben az erdő fenntartására, védelmére, valamint az erdei haszonvételekre vonatkozóan megállapított jogokat és kötelezettségeket az egyes években mely erdőrészletben, milyen módon és mérték szerint kívánja érvényesíteni vagy teljesíteni. (2) Az Evt. 41. § (1) bekezdés szerinti bejelentési kötelezettség alá tartozó erdőgazdálkodási tevékenység az erdőben – szabad rendelkezésű erdő kivételével – végzett: a) befejezett erdősítés ápolás, b) tisztítás, c) gyérítés, d) készletgondozó használat, e) tarvágás, f) fokozatos felújítóvágás, g) szálaló vágás, h) szálalás, i) egészségügyi fakitermelés, j) egyéb fakitermelés, valamint k) alábbi erdősítési tevékenységek: ka) tuskózás, kb) mélyforgatás, kc) első kivitel, és kd) pótlás. (3) A bejelentést az erdészeti hatóság központi szerve által rendszeresített, és a honlapján közzétett, az alábbi adatokat tartalmazó formanyomtatványon kell benyújtani: a) az erdőgazdálkodó neve, erdőgazdálkodói kódszáma, b) a jogosult erdészeti szakszemélyzet neve, erdészeti hatósági nyilvántartási kódja, c) a bejelentéssel érintett erdőrészlet erdészeti területazonosító adatai (helység, tagszám, erdőrészlet jel), d) a tervezett tevékenység típusa, mértéke, e) a keletkező erdőfelújítási kötelezettség mértéke, f) a választott erdőtervi erdősítési előírás, g) egyéb szöveges megjegyzések, h) dátum, valamint i) az erdőgazdálkodó és a jogosult szakszemélyzet aláírása. (4) Amennyiben a bejelentett tevékenység nem a teljes erdőrészletet érinti, a bejelentéshez csatolni kell a tervezett tevékenységgel érintett részterületet ábrázoló erdészeti nyilvántartási térkép 1:10 000 méretarányú másolatát. (5) A bejelentés három, védett természeti terület esetén négy példányban készül. Ebből egy példány az erdőgazdálkodónál, egy példány a jogosult szakszemélyzetnél marad – melyet a végrehajtási jogosultság Evt. 41. § (3) és (8) bekezdéseiben foglaltak szerinti lejártáig meg kell őrizniük –, a fennmaradó példányokat pedig az erdészeti hatósághoz kell benyújtani. (6) A bejelentés időpontjának az erdészeti hatósághoz történő beérkezés napja számít. 24. § (1) Az erdőgazdálkodó

28

a) az erdőtelepítés elvégzett első kivitelét és pótlását, az erdőfelújításban végzett tuskózást és mélyforgatást, az erdőfelújítás sikeres első erdősítését és pótlását, valamint az erdősítés befejezési feltételeinek teljesülését tárgyév július 31-ig, b) a tárgyév első felében befejezett fakitermeléseket tárgyév július 31-ig a június 30-i állapotnak megfelelően, a tárgyév végéig elvégzett, és be nem jelentett fakitermeléseket a tárgyévet követő év január 31-ig a december 31-i állapotnak megfelelően köteles bejelenteni. (2) A bejelentést az erdészeti hatóság központi szerve által rendszeresített, és a honlapján közzétett, az alábbi adatokat tartalmazó formanyomtatványon kell teljesíteni: a) az erdőgazdálkodó neve, erdőgazdálkodói kódszáma, b) a jogosult erdészeti szakszemélyzet neve, erdészeti hatósági nyilvántartási kódja, c) a bejelentéssel érintett erdőrészlet erdészeti területazonosító adatai (helység, tagszám, erdőrészlet jel), d) a bejelentett tevékenység vagy állapot típusa, mértéke, valamint a megvalósítás módjára vonatkozó megjegyzések, e) fakitermelésekre vonatkozóan kiállított műveleti lap sorszáma, f) a keletkező erdőfelújítási kötelezettség mértéke, g) a választott erdőtervi erdősítési előírás, h) dátum, valamint i) az erdőgazdálkodó és a jogosult szakszemélyzet aláírása. (3) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti bejelentéshez csatolni kell a mesterséges erdősítések elvégzése során felhasznált erdészeti szaporítóanyagra vonatkozó, az erdészeti szaporítóanyag előállításáról és forgalomba hozataláról szóló külön jogszabály szerinti erdészeti szaporítóanyag származási igazolvány másolatát, melyen az egyes mennyiségek tételes levezetésével fel kell tüntetni a bizonylaton szereplő szaporítóanyag felhasználási helyét. (4) Amennyiben a végrehajtott tevékenység nem a teljes erdőrészletet érinti, a bejelentéshez csatolni kell a végrehajtással érintett részterületet – a töréspontok legalább 5 m pontosságú EOV koordinátáin alapuló vonalakkal – ábrázoló erdészeti nyilvántartási térkép 1:10 000 méretarányú másolatát. Az erdőgazdálkodási tevékenység nyilvánosságának biztosítása 43. § (1) Az erdőgazdálkodási tevékenységek közül a nyilvánosság biztosítása szempontjából jelentős tevékenységnek minősül: a) az erdészeti magánút létesítése, bővítése, b) védelmi és közjóléti elsődleges rendeltetésű erdőben az erdőterv módosítása, c) védelmi és közjóléti, valamint az állam 100%-os tulajdonában álló gazdasági elsődleges rendeltetésű erdőben a növedékfokozó gyérítés, a tarvágás, a fokozatos felújítóvágás, az egészségügyi fakitermelés és a szálaló vágás. (2) Az erdészeti hatóság köteles a) az (1) bekezdés a) és b) pont esetén a tevékenység engedélyezése, illetve a módosítás iránti kérelem beérkezését követő tíz napon belül, b) az (1) bekezdés c) pont esetén a körzeti erdőterv elkészítését követően 30 napon belül az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott tájékoztatást a honlapján közzétenni. A tájékoztatás közzétételét követő 8 napon belül bárki írásos észrevételt tehet a honlapon keresztül. (3) Az erdészeti hatóság közmeghallgatást tart, ha: a) a (2) bekezdés szerinti tájékoztatás kapcsán tett észrevételek alapján azt indokoltnak tartja, vagy b) elvégzett erdőgazdálkodási tevékenységgel összefüggésben szükségesnek látja az adott térségben a fenntartható erdőgazdálkodási tevékenységgel kapcsolatban a nyilvánosság véleményének megismerését. (4) A miniszter minden évben közleményben határozza meg az Erdők Hetét, amelynek rendezvényei azt a célt szolgálják, hogy az ország lakossága tájékoztatást kapjon az erdők állapotáról, az erdőgazdálkodási tevékenység helyzetéről, a Nemzeti Erdőprogram végrehajtásáról. 29

(5) A miniszter évenként tájékoztatót tesz közzé az ország erdőállományának helyzetéről, állapotáról. IV. Fejezet AZ ERDŐ ÉS FÁSÍTÁS TELEPÍTÉSE 44. § Erdőtelepítés az erdészeti hatóság által jóváhagyott erdőtelepítési-kivitelezési terv alapján végezhető. < 107. § (3) bekezdés b) pontja > 45. § (1) Az erdészeti hatóság megtagadja vagy feltételekhez köti a természetes és természetszerű erdő, valamint a nem erdő művelési ágú védett területek kétszáz méteres körzetében az idegenhonos fafajokkal tervezett erdő telepítésére vonatkozó erdőtelepítési-kivitelezési terv jóváhagyását, ha az a meglévő erdő természetességi állapotának megőrzését, vagy védett természeti terület fennmaradását veszélyezteti. (2) Az erdőtelepítés, valamint a fásítás során figyelemmel kell lenni arra, hogy a faállomány a függőleges koronavetület növekedésével arányosan a földrészlet határán belül maradjon, továbbá arra, hogy a faállomány szomszédos ingatlan hasznosítását az indokolt mértéket meghaladó módon ne korlátozza, illetve azt ne veszélyeztesse. (3) Az erdészeti hatóság által jóváhagyott erdőtelepítési-kivitelezési terv 5 évre szól. (4) Az erdőtelepítéshez, valamint a fásításhoz csak az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott és igazolt minőségű szaporítóanyagot szabad felhasználni. 46. § (1) Az erdőtelepítési-kivitelezési terv tartalmát és elkészítésének részletes szabályait az e törvény végrehajtására kiadott jogszabály állapítja meg. (2) A jóváhagyott erdőtelepítési-kivitelezési terv tartalmát – szükség szerint a megvalósulásnak megfelelő módosításokkal – a telepítés elsőkivitelének végrehajtása után az erdészeti hatóság az Adattáron átvezeti, és az engedélyest erdőgazdálkodóként nyilvántartásba veszi. 47. § (1) A fásítások és a szabad rendelkezésű erdők telepítését legalább az elsőkivitel megkezdése előtt 45 nappal előzetesen be kell jelenteni az erdészeti hatóságnak. (2) Az erdészeti hatóság a fásítás és a szabad rendelkezésű erdő telepítését megtagadja, vagy feltételekhez köti, a természetes és természetszerű erdő, valamint a nem erdő művelési ágú védett területek kétszáz méteres körzetében, ha a telepítés a meglévő erdő természetességi állapotának megőrzését, vagy védett természeti terület fennmaradását veszélyezteti. (3) Az erdészeti hatóság a fásítás és a szabad rendelkezésű erdő telepítését megtiltja, ha az sérti az erdő telepítésére vagy az engedély nélkül telepített erdő fennmaradására vonatkozó rendelkezéseket. (4) Fásítás és szabad rendelkezésű erdő telepítésének bejelentése helyett a telepítő, az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban foglaltak szerint kérelmezheti az erdészeti hatóságtól a telepítés engedélyezését. Az engedély 5 évre szól. 48. § (1) Az engedély nélkül vagy az engedélytől eltérően telepített erdő fennmaradásáról az erdészeti hatóság határozatban dönt. < 107. § (3) bekezdés b) pontja > < 107. § (3) bekezdés c) pontja > (2) Az engedély nélkül vagy az engedélytől eltérően telepített erdő, valamint az önerdősülés teljes vagy részleges felszámolását az erdészeti hatóság abban az esetben rendeli el, ha a) annak faállománya a termőhelyre vagy a környező erdőkre káros hatással van, vagy növekedése nyomán előre láthatóan káros hatással lesz; b) annak fennmaradása jogszabályba ütközik. (3) A bejelentés nélkül vagy az erdészeti hatóság bejelentésre tett korlátozó és tiltó rendelkezéseivel ellentétesen telepített fásítás és szabad rendelkezésű erdő esetében az (1) és (2) bekezdések szerint kell eljárni. 30

49. § Az erdőtelepítést az erdészeti hatóság hivatalból vagy kérelemre indult eljárásban meghozott határozatával befejezetté nyilvánítja, ha az erdőtelepítési-kivitelezési tervben meghatározott fafajok egyedei az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott számban, arányban és minőségben jelen vannak. 50. § Amennyiben az erdőtelepítés a befejezetté nyilvánítás előtt bármilyen okból meghiúsul és a telepítő a telepítést nem folytatja, az erdészeti hatóság kérelemre az erdőt törli az Adattárból. 50/A. § A külön jogszabály alapján nemzeti hatáskörben 2004. május 31-ig támogatással létesített erdő telepítéséhez kapcsolódó pénzügyi tételt keletkeztető műveletekről az erdészeti hatóság közhiteles hatósági nyilvántartást vezet. Az erdő, valamint a fásítás telepítésének szabályai 25. § (1) Az erdőtelepítési-kivitelezési tervnek tartalmaznia kell: a) az Evt. 18. § (6) bekezdésének a)–c) pontjaiban foglalt adatokat, az alábbi kivételekkel: aa) az Evt. 18. § (6) bekezdése c) pontjának ch) alpontjában, ab) az erdőgazdálkodói nyilvántartásban még nem szereplő erdőtelepítő esetén az Evt. 18. § (6) bekezdése a) pontjának ag), illetve b) pontjának bg) alpontjaiban, valamint ac) a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv által még nem regisztrált erdőtelepítő esetén az Evt. 18. § (6) bekezdése a) pontjának af), illetve a b) pontjának bf) alpontjaiban szereplő adatok, b) az erdőtelepítéssel érintett ingatlan(ok) tulajdonosának (tulajdonosainak) közokiratba, vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt, az erdőtelepítéshez, a telepíteni tervezett erdő erdőtelepítési-kivitelezési tervben javasolt elsődleges és további rendeltetéséhez, valamint üzemmódjához adott hozzájáruló nyilatkozatát, c) a földrészlet vagy alrészlet részterületén megvalósítani tervezett erdőtelepítés esetén az ingatlannyilvántartási térkép 30 napnál nem régebbi hiteles másolatát, melyen fel kell tüntetni a tervezett erdőtelepítés területét, d) az erdészeti nyilvántartási térkép másolatát, amelyen fel kell tüntetni az erdőtelepítés eredményeképpen kialakítani tervezett erdőrészleteket, e) a tervezett erdőtelepítés határvonala töréspontjainak EOV szerinti koordinátáit a körzeti erdőterv készítésének részletes szabályairól szóló külön jogszabályban rögzített pontossággal, f) az erdő javasolt elsődleges és további rendeltetését, g) az erdő javasolt üzemmódját, h) a telepítendő földterület termőhelyi viszonyait bemutató, az erdőtelepítés fő- és elegyfafajainak alkalmazhatóságát alátámasztó, az erdészeti termőhely-feltárásról szóló külön jogszabály szerinti termőhely-feltárási szakvéleményt, i) a telepíteni tervezett fő- és elegyfafajokat, illetve fajtákat, erdőszegély tervezése esetén a cserjefajokat, azok elegyarányát, az elegyítés tervezett módjait, a létrehozni kívánt célállományt, j) az ültetési hálózatot (magvetés esetén a sortávolságot), a felhasználni kívánt szaporítóanyag minőségét és mennyiségét, a talaj-előkészítés, valamint az ültetés, illetve magvetés módját, k) az erdőtelepítés megvalósítása és védelme érdekében tervezett létesítmények (különösen bakhát, padka, kerítés, tűzpászta, cserjeszegély) leírását, méretezését, elhelyezkedését, mennyiségét, l) az erdőtelepítés fejlődése érdekében szükséges ápolási műveleteket az erdősítés befejezéséig, m) az erdőtelepítést az adott helyen várhatóan veszélyeztető károsítókat, valamint az ellenük való védekezés tervező által ajánlott módját, n) az erdőtelepítéssel érintett ingatlanokon található vezetékeket, azok térképi feltüntetését, a betartandó védőtávolságokat, o) az erdőtelepítés megkezdésének tervezett időpontját, valamint befejezésének várható időpontját, p) a következő körzeti erdőtervezésig szükséges erdőnevelési feladatok ütemezését, q) a tervező által javasolt véghasználati kort, r) az f)–q) pontokban foglalt tervrészek adatai alapján, erdőrészletenként kitöltött erdőrészlet leíró lapokat, s) a tervet készítő jogosult erdészeti szakszemélyzet nevét, erdészeti hatósági azonosító kódját és aláírását, valamint a telepítő aláírását, 31

t) a környezeti hatások jelentőségének vizsgálatára szolgáló – a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: Khvr.) meghatározott – adatlapot, ha az engedélyezési eljárás a Khvr. 3. számú mellékletében meghatározott olyan tevékenység megkezdését vagy folytatását szolgálja, amely a Khvr.-ben meghatározott küszöbértéket nem éri el, vagy a tevékenységre a Khvr.-ben megállapított feltétel nem teljesül. (2) Az erdőtelepítési-kivitelezési tervet kettő, védett természeti terület és Natura 2000 terület esetén három példányban kell benyújtani az erdészeti hatósághoz. (3) Az erdészeti hatóság a jóváhagyott erdőtelepítési-kivitelezési terv egy, jóváhagyási záradékkal ellátott példányát a jóváhagyó határozat kézbesítésekor visszaküldi a kérelmezőnek. 26. § (1) Szabad rendelkezésű erdő létrehozására vonatkozó bejelentéshez egy, védett természeti terület és Natura 2000 terület esetén kettő példányban egyszerűsített erdőtelepítési-kivitelezési tervet kell csatolni. (2) Az egyszerűsített erdőtelepítési-kivitelezési tervnek a 25. § (1) bekezdésében felsorolt tervrészek közül a földterület erdészeti azonosítójának megnevezése kivételével az a), az erdő tervezett rendeltetéséhez és üzemmódjához adott hozzájáruló nyilatkozat kivételével a b), c), e), i), n) és s) pontokban foglaltakat kell tartalmaznia. (3) Fásítás telepítését az erdészeti hatóság központi szerve által rendszeresített, és a honlapján közzétett, az alábbi adatokat tartalmazó formanyomtatványon kell előzetesen bejelenteni az erdészeti hatósághoz: a) a telepítő neve, lakóhelye (székhelye), b) a telepítéssel érintett földrészlet ingatlan-nyilvántartás szerinti területazonosító adatai (helység, fekvés, helyrajzi szám, alrészlet jel), c) a telepítéssel érintett ingatlan tulajdonosának (tulajdonosainak) közokiratba, vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt, a fásítás telepítéséhez való hozzájárulása, d) a telepítendő fa és cserjefajok felsorolása, a telepíteni tervezett szaporítóanyagok mennyiségeinek feltüntetésével, valamint e) a telepítő aláírása. (4) A földrészlet vagy alrészlet részterületén telepíteni tervezett fásítás esetén a bejelentéshez csatolni kell az ingatlan-nyilvántartási térkép 30 napnál nem régebbi hiteles másolatát, melyen fel kell tüntetni a tervezett fásítás területét. (5) Az (1) és (3) bekezdés szerinti bejelentés időpontjának az erdészeti hatósághoz történő beérkezés napja számít. (6) A tudomásul vett bejelentés szerinti telepítés a benyújtás évét követő év végéig hajtható végre. (7) Amennyiben az erdőgazdálkodó a szabad rendelkezésű erdő véghasználata után a területen, vagy annak egy részén más célállománytípusú szabad rendelkezésű erdőt kíván fenntartani, akkor azt az Evt. 47. § (1) bekezdése szerint be kell jelentenie az erdészeti hatósághoz. 27. § Az erdészeti hatóság a) az Evt. 38. § (3) bekezdés c) pont alapján az Evt. 6. § (1) bekezdés b) pontja szerinti faállomány Adattáron történő átvezetéséről, b) az Evt. 46. § (2) bekezdés alapján a megvalósult erdőtelepítés Adattáron történő átvezetéséről, c) az Evt. 47. § (2) és (3) bekezdés szerint a fásítás és szabad rendelkezésű erdő telepítésének tudomásul vételéről, tiltásáról, vagy feltételek mellett történő engedélyezéséről, d) az Evt. 48. § (1) és (2) bekezdés szerint az engedély nélkül, vagy az engedélytől eltérően telepített erdő fennmaradásáról, az engedély nélkül, vagy az engedélytől eltérően telepített erdő, illetve az önerdősülés teljes vagy részleges felszámolásának elrendeléséről, valamint e) az Evt. 50. § szerint az erdőtelepítés meghiúsulása esetén az erdő Adattárból történő törléséről hozott jogerős határozatát közli az ingatlanügyi hatósággal, illetve az általa tudomásul vett bejelentést tájékoztatásul megküldi annak. V. Fejezet AZ ERDŐFELÚJÍTÁS, AZ ERDŐNEVELÉS, VALAMINT AZ ERDŐSZERKEZET ÁTALAKÍTÁSA 32

Az erdőfelújítás 51. § (1) Az erdő felújítása az erdő kitermelt vagy kipusztult faállományának újbóli létrehozására irányuló tevékenység. (2) Az erdő felújítása történhet: a) természetes módon: aa) a kitermelésre kerülő faállomány talajra hulló magjáról (mageredetű természetes felújítás); ab) a kitermelt faállomány gyökeréről vagy tuskójáról kihajtott sarjakról (sarjeredetű természetes felújítás); b) mesterséges módon, melynek során a letermelt vagy kipusztult és eltávolított faállomány helyén magvetéssel, csemeteültetéssel vagy dugványozással gondoskodnak a faállomány újbóli létrehozásáról. (3) Az ország egyes erdészeti tájaiban az erdőfelújítás során alkalmazható, illetve tiltott célállományokat az e törvény végrehajtására kiadott jogszabály állapítja meg. (4) Ha a termőhelynek megfelelő őshonos állományalkotó főfafajok mageredetű természetes felújításának feltételei adottak, ezt a felújítási módot kell alkalmazni. (5) Mesterséges erdőfelújítás esetén csak az erdőtervben előírt célállománynak megfelelő fafajú, igazolt származású és az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott szaporítóanyagot szabad felhasználni. (6) Származék-, természetes és természetszerű erdővel közvetlenül határos erdőben idegenhonos fafajokkal az erdő mesterséges felújítása csak akkor végezhető, ha az a környező erdők természetességi állapotát nem rontja, nem veszélyezteti. (7) A véghasználat befejezését követően, továbbá, ha az erdő faállománya összefüggően ötezer négyzetmétert meghaladó területen bármilyen okból kipusztult, illetve a faanyagtermelést szolgáló erdőrészletben a fák koronavetületének területe az erdőrészlet területének hetven százaléka alá csökkent, az erdőgazdálkodónak az erdőfelújítást két éven belül meg kell kezdenie és az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott határidőre be kell fejeznie. < 107. § (1) bekezdés l) pontja > < 107. § (1) bekezdés m) pontja >

(8) A (7) bekezdés szerinti kötelezettség a felnyíló erdő esetében a fák koronavetületének harminc százalék alá csökkenése esetén keletkezik. (9) A (7) bekezdés szerinti kötelezettség a 26. § d) pont szerinti elsődleges rendeltetésű erdőben a fák koronavetületének ötven százalék alá csökkenése esetén keletkezik. 52. § Az erdő felújítását az erdészeti hatóság bejelentésre vagy hivatalból indított eljárásban hozott határozatban befejezetté nyilvánítja, ha az erdőtervben szereplő célállománynak megfelelő fafajok egyedei az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott számban, arányban és minőségben jelen vannak. 52/A. § Az erdők felújításának csekély összegű (de minimis) támogatásáról szóló külön jogszabály alapján igénybe vett támogatás 2008. január 1-jét megelőzően – az erdészeti hatóság által kiadott engedély alapján – végzett véghasználatok után keletkezett erdőfelújítási kötelezettség teljesítésére az erdő természetes, illetőleg mesterséges felújítása érdekében végzett erdőgazdálkodási tevékenységekhez kapcsolódó pénzügyi tételt keletkeztető műveletekről az erdészeti hatóság közhiteles hatósági nyilvántartást vezet. Az erdő, valamint a fásítás felújításának szabályai 28. § (1) Ha e rendelet eltérően nem rendelkezik, az Evt. 51. § (7) bekezdésében foglalt esetekben az erdőfelújítást legkésőbb a kötelezettség keletkezésének évétől számított második év május 31-ig meg kell kezdeni. < 107. § (1) bekezdés l) pontja > < 107. § (1) bekezdés m) pontja > (2) Az (1) bekezdés szabályozása alá tartozó erdőfelújítás megkezdése alatt a sikeres első erdősítés teljesítését kell érteni. A sikeres első erdősítés teljesítésének minősül, ha az erdőterv erdősítési előírása szerinti főfafajú és eredetű, egészséges, további fejlődésében nem akadályozott, a vizsgált területen 33

egyenletes eloszlásban elhelyezkedő faegyedek átlagos hektáronkénti tőszáma eléri-e a 4. számú mellékletben a sikeres első erdősítésre meghatározott minimálisan elvárt tőszámot. (3) Sarjaztatással – az erdészeti hatóságnak a talajvédelmi, a mezővédő, vagy a bányászati rendeltetésű, valamint a felnyíló erdőre hozott eltérő döntése kivételével – az éger, az akác és az őshonos nyár főfafajú erdők újíthatók fel. Az éger felújítása tuskósarjaztatással, míg az akác és a hazai nyár gyökérsarjaztatással történhet. (4) Az (1) bekezdés szabályozása alá tartozó erdőfelújításban a sikeres első erdősítés teljesítését követően az erdőterv erdősítési előírásának megfelelő fafajú és eredetű, egészséges, további fejlődésében nem akadályozott, a vizsgált területen egyenletes eloszlásban elhelyezkedő faegyedek átlagos hektáronkénti tőszáma nem lehet kevesebb a 4. számú mellékletben az erdőfelújítás befejezetté nyilvánításának feltételéül meghatározott tőszámnál. Az erdőfelújítás eredményességének átmeneti csökkenését legkésőbb a soron következő vegetációs időszak kezdetéig pótolni kell. (5) Fokozatos felújító vágással, vagy szálaló vágással érintett erdőben az idős faállomány és az újulat együttes záródása nem csökkenhet hetven százalék alá. Az újulat károsodása eredményeképpen bekövetkező eredménycsökkenést – ha a megfelelő fafajú és minőségű újulat természetes úton való megtelepedése nem biztosítható – legkésőbb a soron következő vegetációs időszak elejéig mesterséges úton pótolni kell. (6) Az (5) bekezdés tekintetében az újulat záródása alatt az erdőterv erdősítési előírásának, e rendelet előírásainak, és az erdészeti hatóság határozatában rögzített egyéb rendelkezéseknek megfelelő fafajú és eredetű, egészséges, további fejlődésében nem akadályozott, a vizsgált területen közel egyenletes eloszlásban elhelyezkedő faegyedek átlagos tőszámának és a 4. számú mellékletben az állomány alatti újulatra meghatározott minimálisan elvárt tőszámnak a százalékban kifejezett hányadosát kell érteni. A záródás számítása során a mesterséges mag eredetű faegyedek természetes mag eredetű erdőfelújítás előírása esetén legfeljebb 20 százalékos hányadban, természetes mag eredetű erdőfelújítás mesterséges kiegészítéssel történt előírása esetén legfeljebb 50%-os hányadban számíthatók be. 29. § (1) A 28. § (1) bekezdésének szabályozása alá tartozó erdőfelújítások befejezetté nyilvánításának feltételeit az erdőfelújítási kötelezettség keletkezésének tárgyévét követően a) molyhos tölgy főfafajú, mag eredetű erdőfelújítás esetében tizennégy, b) kocsánytalan tölgy, kocsányos tölgy, magyar tölgy és bükk főfafajú, mag eredetű erdőfelújítás esetén tizenkettő, c) fenyő, cser és az egyéb kemény lombos főfafajú, mag eredetű erdőfelújítás esetén tíz, d) az egyéb főfafajú, mag eredetű erdőfelújítás esetén nyolc, e) sarjról történő erdőfelújítás esetén öt év alatt kell biztosítani. < 107. § (1) bekezdés l) pontja > < 107. § (1) bekezdés m) pontja (2) Fokozatos felújító vágás, vagy szálaló vágás mellett történő erdőfelújítás esetén az erdősítés befejezetté nyilvánításának feltételeit a végvágás tárgyévét követően a) molyhos tölgy főfafajú erdőfelújítás esetében tizenkettő, b) kocsánytalan tölgy, kocsányos tölgy, magyar tölgy, cser és bükk főfafajú erdőfelújítás esetében tíz, c) egyéb főfafajú erdőfelújítás esetében nyolc év alatt kell biztosítani. < 107. § (1) bekezdés l) pontja > < 107. § (1) bekezdés m) pontja (3) A (2) bekezdés tekintetében végvágás alatt azt kell érteni, ha az erdőrészlet teljes vagy a természetben összefüggő részterületén az idős állomány záródása 30% alá csökken. (4) Az Evt. 30. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti erdőterv rendelet az adott erdőtervezési körzetre vonatkozóan az (1) és (2) bekezdésekben foglaltaktól eltérő határidőket is megállapíthat. (5) Ha a 28. § (1) bekezdése, illetve az (1) és (2) bekezdések szerinti határidő elmulasztása az erdőgazdálkodónak nem felróhatóan, így különösen jelentősebb biotikus vagy abiotikus károsítás, továbbá honvédelmi, határrendészeti, nemzetbiztonsági, természetvédelmi, illetve kulturális örökség védelmi célú korlátozás miatt következik be, az erdészeti hatóság a határidőt a rendes munkavégzéshez szükséges mértékig módosíthatja. (6) Erdőgazdálkodó változása esetén az új erdőgazdálkodó kérelmére a 28. § (1) bekezdése, illetve az (1) és (2) bekezdések szerinti határidőt a sikeres első erdősítés teljesítését követően az erdészeti hatóság – a felróhatóságot is mérlegelve – a rendes munkavégzéshez szükséges mértékig módosíthatja. 30. § 34

(1) Az erdőfelújítás befejezetté nyilvánításának feltételei a következők: a) az erdőterv erdősítési előírásának megfelelő fafajú és eredetű, egészséges, további fejlődésében nem akadályozott, a vizsgált területen egyenletes eloszlásban elhelyezkedő faegyedek átlagos tőszáma eléri a 4. számú mellékletben az erdőfelújítás befejezetté nyilvánításának feltételéül meghatározott tőszámot, b) az erdőterv erdősítési előírásában, az 5. számú mellékletben, és az erdészeti hatóság határozatában előírt elegyfafaj az előírás szerinti számban és elhelyezkedésben jelen van, c) az erdő természetességi állapota szempontjából meghatározó idegenhonos, illetve intenzíven terjedő elegyfafajok – amennyiben azok jelenlétét az erdőterv erdősítési előírása és egyéb rendelkezések egyébként nem zárják ki – a véghasználatra került faállományt alapul véve nem fordulnak elő nagyobb elegyarányban, kivéve, ha erre maga az erdőterv erdősítési előírása biztosít lehetőséget, d) az ép vezérhajtású faegyedek átlagos tőszáma eléri a 4. számú mellékletben meghatározott tőszám 90 százalékát, e) az erdőfelújítás főfafajú egyedeinek átlagos magassága az 1,5 métert meghaladja, f) a 28. § (1) bekezdésének szabályozása alá tartozó erdőfelújításban sikeres első erdősítés teljesítése óta kocsánytalan tölgy, kocsányos tölgy, bükk, molyhos tölgy, vagy magyar tölgy főfafajú célállománytípus esetén legalább öt, nyár, fűz vagy akác főfajú célállománytípus esetén legalább három, egyéb esetben legalább négy tenyészetidőszak eltelt, g) fokozatos felújító vágás, vagy szálaló vágás mellett megvalósuló erdőfelújítás esetén a végvágás óta kocsánytalan tölgy, kocsányos tölgy, bükk, molyhos tölgy vagy magyar tölgy főfafajú célállománytípus esetén legalább négy, egyéb esetben legalább három tenyészidőszak eltelt, h) a 28. § (1) bekezdésének szabályozása alá tartozó erdőfelújításban a sikeres első erdősítést, fokozatos felújító vágás, vagy szálaló vágás mellett megvalósuló erdőfelújítás esetében a végvágást követő utolsó, a befejezésre tervezett terület 50%-át meghaladó mértékű pótlás óta kocsánytalan tölgy, kocsányos tölgy, bükk, molyhos tölgy vagy magyar tölgy főfafajú célállománytípus esetén legalább öt, nyár, fűz vagy akác főfajú célállománytípus esetén legalább három, egyéb esetben legalább négy tenyészetidőszak eltelt, és i) az utolsó 50%-nál kisebb mértékű pótlás óta legalább két tenyészidőszak eltelt. (2) Az (1) bekezdés g)–h) pontjai tekintetében végvágás alatt azt kell érteni, ha az erdőrészlet vizsgált, természetben összefüggő területén az idős állomány záródása 30% alá csökken. (3) Ha az erdőtervben a főfafaját tekintve V–VI.-os fatermési osztályba sorolt erdő felújításának befejezésére e rendeletben vagy az erdészeti hatóság határozatában megállapított határidő lejártáig az erdőfelújítás főfafajú egyedei megfelelő szakmai gondosság mellett nem érik el az (1) bekezdés e) pontjában megjelölt átlagos magasságot, de az erdőfelújítás az (1) bekezdésben rögzített többi feltételnek megfelel, akkor azt az erdészeti hatóság a főfafajú egyedek (1) bekezdés e) pontjában megjelöltnél alacsonyabb átlagos magassága mellett is befejezetté nyilváníthatja. (4) Az (1) és (3) bekezdésben meghatározott szabályok az (1) bekezdés c) és g) pontjai kivételével az erdőtelepítések befejezésére is vonatkoznak azzal a kitétellel, hogy erdőterv helyett az erdészeti hatóság által jóváhagyott erdőtelepítési-kivitelezési tervet, sikeres első erdősítés helyett pedig az első kivitelt kell figyelembe venni. 31. § (1) A sikeres első erdősítés, és az erdőfelújítás befejezetté nyilvánítása feltételeinek teljesülését az erdőfelújítással érintett erdőrészlet erdősítési határidők tekintetében eltérő részterületein (a továbbiakban: erdősítési részterületek) elkülönítve kell vizsgálni. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott erdősítési részterület területe több ütemben is befejezetté nyilvánítható, ha az így kialakuló újabb erdősítési részterületek nagysága eléri a kettő hektárt, és az erdőgazdálkodó az egyes ütemek alkalmával befejezésre tervezett erdősítési részterületek erdőrészleten belüli elhelyezkedését – a töréspontok legalább 5 m pontosságú EOV koordinátáin alapuló vonalakkal – ábrázoló erdészeti nyilvántartási térkép 1:10 000 méretarányú másolatát csatolja a befejezetté nyilvánítás feltételeinek teljesítésére vonatkozó, a 24. § (1) bekezdése szerinti bejelentéséhez. 32. § Fásításból való fakitermelés vagy a fásítás faállományának pusztulása esetén az erdészeti hatóság – az erdősítés módjának és az alkalmazható fafajoknak a meghatározása, valamint az előírt állapot elérésére vonatkozó határidő megállapítása mellett – előírhatja a fásítás felújítását, ha 35

a) a kitermelt, vagy kipusztult fásítás az Evt. 7. § (1) bekezdés szerint – a területi kiterjedésétől eltekintve – besorolható a természetes, a természetszerű, vagy a származék erdő természetességi kategóriák egyikébe, b) a fásítás területe védett természeti terület, vagy Natura 2000 besorolású terület, vagy c) a fásítás fenntartása erdőhöz kapcsolódó közjóléti érdeket szolgál. Az erdőnevelés 53. § (1) A befejezett erdőtelepítések és erdőfelújítások (a továbbiakban együtt: befejezett erdősítés) további fejlődését ápolással, ápoló- és tisztítóvágással, valamint törzskiválasztó és növedékfokozó gyérítéssel (a továbbiakban együtt: erdőnevelés) kell biztosítani, az erdő rendeltetésével vagy rendeltetéseivel és üzemmódjával összhangban. (2) Az erdőnevelés – beleértve a szálaló és átalakító üzemmódú erdőkben végzett fakitermeléseket is – során biztosítani kell, hogy a faállomány minősége és fejlődési lehetősége javuljon, az erdő élőfakészlete csak átmenetileg csökkenjen, továbbá hogy az erdő talaja és az erdei életközösség maradandó kárt ne szenvedjen. A befejezett erdősítés felülvizsgálata 54. § (1) Az erdészeti hatóság az erdősítés befejezetté nyilvánítását követő öt év elteltével kockázatelemzés alapján felülvizsgálja az erdő állapotát. (2) Amennyiben az erdő minőségének védelme ezt indokolja, az erdészeti hatóság az (1) bekezdés szerinti felülvizsgálatot az ott írt időpontnál korábban is megtarthatja, vagy később is megismételheti. (3) A felülvizsgálat eredményeképpen – az e törvény végrehajtására kiadott jogszabály szerint – az erdészeti hatóság az erdőrészletet vagy annak meghatározott részét erdőfelújítási kötelezettség alá vonhatja és elrendelheti az erdősítés megismétlését. < 107. § (1) bekezdés n) pontja > A befejezett erdősítés felülvizsgálatának szabályai 33. § A befejezett erdősítés felülvizsgálata során az erdészeti hatóság azt vizsgálja meg, hogy a befejezett erdősítés teljes, vagy részterületére vonatkozóan a) erdőfelújítási kötelezettség keletkezése, vagy b) a befejezett erdősítés természetességi állapotának romlása miatt szükséges-e intézkednie. 34. § (1) A 33. § a) pontja szerinti esetben mérlegelés nélkül, a b) pontja szerinti esetben ha a befejezett erdősítés természetességi állapota erdőnevelési beavatkozással nem állítható helyre, az erdészeti hatóság elrendeli az erdősítés megismétlését. (2) A 33. § b) pontja szerinti esetben, amennyiben a befejezett erdősítés természetességi állapota erdőnevelési beavatkozással helyreállítható, az erdészeti hatóság elrendeli a szükséges erdőnevelési feladatok elvégzését. Az erdőszerkezet átalakítása 55. § A meglévő erdő természetességi állapotán erdőgazdálkodási beavatkozással történő javítás, valamint sarjeredetű állomány után egy legalább azonos természetességű, nem sarj eredetű állomány létrehozása (erdőszerkezet-átalakítás) a) faültetvényből, kultúrerdőből átmeneti, származék- vagy természetszerű erdő, b) átmeneti erdőből származék- vagy természetszerű erdő, c) származékerdőből természetszerű erdő létrehozásával történhet. VI. Fejezet 36

AZ ERDŐT KÁROSÍTÓ HATÁSOK ELLENI VÉDEKEZÉS Az erdővédelem általános szabályai 56. § (1) Az erdőt vagy az erdei haszonvételek gyakorlását veszélyeztető hatásnak minősül: a) növényi, állati vagy fertőzést okozó egyéb szervezetek (a továbbiakban együtt: károsítók) károkozása (biotikus erdőkár); b) a vadállomány által okozott károsítás; c) az erdőt veszélyeztető tevékenység; d) az erdő talaját veszélyeztető tevékenység; e) hó, jég, szél, tűz, légszennyezés, árvíz, talajvízszint változása, fagy (abiotikus erdőkár). (2) Az erdő fejlődésének, egészségi állapotának folyamatos figyelemmel kísérése, ellenőrzése és erdészeti növényvédelmi előrejelzés készítése céljából az állam erdővédelmi mérő- és megfigyelő rendszert működtet. (3) Az erdészeti hatóság az e törvény végrehajtására kiadott jogszabály szerint bejelentett erdőkárokról az alábbi adatokkal hatósági nyilvántartást vezet (a továbbiakban: Országos Erdőkár Nyilvántartás): a) a bejelentő természetes személyazonosító adatai, b) a károsítás helye, c) a károsító kódja, d) a károsítás mértéke, e) a károsítással érintett terület, valamint f) a károsítás észlelésének időpontja. (4) Az Országos Erdőkár Nyilvántartás a (3) bekezdés a) pontjában foglalt adat kivételével közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül. 57. § Az erdei életközösség védelme érdekében az erdőgazdálkodó köteles a) az erdő egészségi állapotát figyelemmel kísérni; b) az erdőt veszélyeztető káros hatások kártételének megelőzéséhez és az ellenük való védekezéshez szükséges intézkedéseket megtenni. Az erdővédelmi mérő- és megfigyelő hálózat működtetésének szabályai 35. § (1) Az erdővédelmi mérő- és megfigyelő rendszer feladata: a) a faállomány egészségi állapotának és fejlődésének folyamatos megfigyelése; b) az erdőben keletkezett károk országos szintű becslése; c) az erdei talajok állapotváltozásának vizsgálata; d) az erdőre ható káros külső- és belső tényezők, valamint az erdei életközösség és annak termő- és élőhelyének változása közötti összefüggések vizsgálata; e) a károsítók elszaporodásának előrejelzése, valamint az ellenük való védekezés tervezése; f) az új kártevők és kórokozók megjelenésének jelzése, terjedésének nyomon követése. (2) Az erdővédelmi mérő- és megfigyelőrendszer részei: a) nagy területű egészségi állapotfelmérés; b) az egészségi állapot változásának intenzív vizsgálati hálózata; c) országos fénycsapda hálózat; d) erdővédelmi előrejelző rendszer; e) éghajlatváltozási monitoring hálózat; f) vadállomány okozta élőhelyváltozás vizsgálati hálózata; g) növedékmérési hálózat; h) az országos erdőtűz adattár. 36. § (1) Az erdészeti hatóság az erdővédelmi mérő- és megfigyelőrendszer szolgáltatta eredmények alapján gondoskodik a szükségessé váló intézkedések megtételéről vagy kezdeményezéséről. 37

(2) Az erdővédelmi mérő- és megfigyelőrendszer működtetése során az Erdészeti Tudományos Intézet gondoskodik: a) a 35. § (2) bekezdésének a)–e) pontjai szerinti alrendszerekben folyó adatgyűjtésről, továbbá b) az a) pont szerinti adatok feldolgozásáról, és kiértékeléséről. (3) Az erdővédelmi mérő- és megfigyelőrendszer működtetése során az erdészeti hatóság gondoskodik: a) a 35. § (2) bekezdésének d)–h) pontjai szerinti alrendszerekben folyó adatgyűjtésről, továbbá b) az a) pont szerint adatok feldolgozásáról, és kiértékeléséről. (4) Az erdészeti hatóság ellátja az erdővédelmi mérő és megfigyelő rendszer nemzeti és nemzetközi szintű koordinációs feladatait. Ennek keretében gondoskodik: a) a rendszer egyes elemeinek összehangolásáról; b) a nemzetközi kötelezettségeket és elvárásokat is figyelembe vevő fejlesztésről; c) az előírt jelentések határidőre történő elkészítéséről és megküldéséről; d) a nemzetközi adatszolgáltatásról; e) a nemzeti és nemzetközi együttműködésből származó információk szétosztásáról, a mérő- és megfigyelőrendszer működtetésében közreműködő szervezetek és a szakközönség tájékoztatásáról, továbbá f) az adatok tárolásáról. (5) A vizsgálati adatokat és eredményeket tartalmazó adatállományok az Adattár önálló alrendszereit képezik. 37. § (1) Az erdővédelmi mérő- és megfigyelőrendszer működtetése keretében az erdészeti szakszemélyzet köteles a szakirányítási tevékenysége során kezelt erdőt ért károsításokat az erdészeti hatóság központi szerve által rendszeresített, az alábbi adatokat tartalmazó „Erdővédelmi kárbejelentő lap” formanyomtatványon az erdészeti hatóság részére bejelenteni: a) bejelentő személy neve, szakszemélyzeti kódszáma, b) a károsítás negyedéve, c) a károsítás helye (erdőrészlet vagy EOV koordináta), d) a károsított egyed fafaja, e) a károsító kódja, f) a károsítás mértéke, g) a károsítással érintett terület, h) a károsítással érintett fatömeg, i) a károsítás észlelésének időpontja, j) a károsítás elleni védekezés módja, a védekezés állapota, k) zárlati károsító megerősítése. (2) Az Erdővédelmi kárbejelentő lapokat naptári negyedévenkénti bontásban, az adott tárgynegyedévet követő hónap 8. napjáig, míg zárlati károsító esetén a káresemény észlelését követően haladéktalanul meg kell küldeni az erdészeti hatóság részére. Védelem a károsítók károkozása ellen 58. § (1) A külön jogszabály szerinti zárlati károsítók kivételével a károsítók erdőben történő tömeges elszaporodása esetén az erdészeti hatóság határozatban kötelezi az erdőgazdálkodót a szükséges védekezés elvégzésére. (2) A külön jogszabály szerinti zárlati károsítók terjedésének és felszaporodásának megakadályozásáról az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv gondoskodik. (3) Ha az erdőgazdálkodó az erdészeti hatóság határozatában foglaltaknak nem tesz eleget, az erdészeti hatóság megkeresése esetén az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv az erdőgazdálkodó költségére közérdekű védekezést rendelhet el. 59. § (1) A károsítók elszaporodásának megelőzése érdekében az erdőben tárolt erdei fa és egyéb erdei termék kezeléséről a termék tulajdonosa és az erdőgazdálkodó egyetemlegesen köteles gondoskodni. 38

(2) Amennyiben a vágástéren visszahagyott faanyag kedvező feltételeket teremt a károsítók elszaporodásához, az erdészeti hatóság az erdőgazdálkodót kötelezi annak kezelésére, illetve elszállítására. Az erdei károsítók károkozása elleni védelem szabályai 38. § (1) Az erdőt károsító hatások megelőzése érdekében az erdészeti hatóság és az Erdészeti Tudományos Intézet az erdővédelmi mérő- és megfigyelőrendszer működtetése során nyert adatok és információk felhasználásával évente értékeli az erdők egészségi állapotát. (2) Az Erdészeti Tudományos Intézet és az erdészeti hatóság évente előrejelzi a várható, erdőt érintő károsítások lehetőségét és valószínűségét. (3) Az erdészeti hatóság és az Erdészeti Tudományos Intézet az évente elkészített előrejelzést az erdőgazdálkodók számára elektronikus formában hozzáférhetővé teszi. 39. § Amennyiben az erdőt érő káros hatás megelőzésére tett gazdálkodói tevékenységet az erdészeti hatóság a rendes gazdálkodás körét meghaladó mértékűnek minősíti, az erdőgazdálkodó költségeinek mérséklése céljából az állam támogatást nyújthat. Védelem a vadállomány okozta károsítás ellen 60. § (1) Az erdőben – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel –, illetve az erdővel közvetlenül határos vadászterületen a) az erdő biológiai sokféleségének megőrzését, az erdei életközösség tagjainak fennmaradását, b) az erdő talajának épségét, c) az erdősítés állapotát, < 108. § (3) bekezdés a) pontja > < 108. § (3) bekezdés b) pontja > d) az erdő faállományának termőhelye szerint várható mennyiségi és minőségi fejlődését veszélyeztető, vagy < 108. § (3) bekezdés c) pontja > e) az erdő felújulását, természetes felújítását < 108. § (3) bekezdés a) pontja > < 108. § (3) bekezdés b) pontja >

akadályozó létszámú és fajösszetételű vadászható vadállomány nem tartható fenn. (2) Vadaskertben és vadasparkban, az elkerített honvédségi objektumokban az (1) bekezdésben meghatározottól eltérő létszámú és fajösszetételű vadállomány is fenntartható, amely azonban az erdősítések befejezését nem veszélyeztetheti. (3) Az erdészeti hatóság az (1) bekezdésben foglalt veszélyeztető tényezők észlelése esetén köteles kezdeményezni a vadászati hatóságnál a vadállomány apasztására, illetve a külön jogszabályokban előírt, a veszélyeztetés egyéb módon való megszüntetésére teendő intézkedés elrendelését. Az erdészeti hatóság megkeresésére a vadászati hatóságnak tizenöt napon belül kell határozatot hoznia. Védelem a káros tevékenységek ellen 61. § (1) Tilos erdőben a) legeltetni; < 108. § (1) bekezdés a) pontja > b) bármilyen hulladékot elhelyezni; < 108. § (1) bekezdés b) pontja > c) élő fáról, cserjéről gallyat, díszítő lombot levágni (kivéve a minőségi törzsnevelést elősegítő nyesést), mohát gyűjteni. < 108. § (1) bekezdés c) pontja > (2) Tilos az erdő látogatójának – a munkavégzésre jogosultakon kívül – motorfűrészt, 500 g-nál nagyobb fejtömegű fejszét, 30 cm-nél nagyobb vágólap hosszúságú kézifűrészt magánál tartani a közforgalom előtt meg nem nyitott erdei utakon és az erdőben. < 108. § (1) bekezdés e) pontja > Az erdő talajának védelme 62. § 39

(1) Az erdő talajának védelmét a káros folyamatok megelőzését szolgáló erdőgazdálkodási tevékenységgel, valamint talajvédő létesítményekkel kell biztosítani. (2) Az erdő talajának védelméről – a (3) bekezdésben foglaltak kivételével – az erdőgazdálkodó köteles gondoskodni. (3) Az erdő talaját a szomszédos területekről ért károsító hatások megszüntetéséről és következményeinek felszámolásáról a kár előidézője köteles gondoskodni. 63. § (1) Az erdő talajának védelme érdekében az erdőgazdálkodó köteles az erdőfelújítás, az erdőnevelés, a fakitermelés, a faanyag mozgatása, valamint a feltáró úthálózat kiépítése során az erdő talajának erózió és tömörödés elleni védelméről gondoskodni. (2) Az erdőben szennyvíz, szennyvíziszap, hígtrágya vagy talajszennyező anyag elhelyezése tilos. < 108. § (1) bekezdés f) pontja >

(3) Az erdőből az akácmag engedélyezett gyűjtésének kivételével erdei avar vagy a talaj humuszos termőrétegének összegyűjtése és elszállítása tilos. < 108. § (1) bekezdés f) pontja > (4) Az erdőben folytatott szakszerűtlen gazdálkodás következtében az erdővel szomszédos mezőgazdasági vagy egyéb rendeltetésű területek erdőből továbbterjedő károsítása esetén az erdőgazdálkodónak kell gondoskodnia a kár okának megszüntetéséről. (5) Az erdőgazdálkodó az (1)–(3) bekezdésben foglaltak be nem tartása miatt az erdő talajában keletkezett kár megszüntetéséről és a helyreállításról az (1) bekezdésben foglaltak szerint minden esetben, a (2)–(3) bekezdés szerinti esetben pedig csak akkor köteles gondoskodni, ha a kár neki felróható okból következett be. Amennyiben a (2)–(3) bekezdések szerinti károkozás nem az erdőgazdálkodónak róható fel, az erdőgazdálkodó köteles a további károsodást megakadályozó intézkedések megtételére, így a rendőrség, a környezetvédelmi hatóság és az erdészeti hatóság felé feljelentést, illetve bejelentést tenni. < 107. § (1) bekezdés d) pontja > (6) Az erdő talajának védelmére e törvény rendelkezéseit a talajvédelemre vonatkozó külön jogszabály rendelkezéseivel együttesen kell alkalmazni. Védelem a tűz ellen 64. § Az erdő tűz elleni védelmével kapcsolatos feltételek megteremtéséről az erdőgazdálkodó köteles gondoskodni. 65. § (1) Erdőben tűz gyújtására és fenntartására – az erre a célra kijelölt helyek kivételével – csak az erdőgazdálkodó, annak hiányában az erdő tulajdonosa írásbeli engedélye birtokában levő személy jogosult. (2) A vágástéren visszahagyott faanyag égetése az erdőgazdálkodó által arra kijelölt területeken és csak abban az esetben megengedett, ha a tűz az újulatot és a környezetében lévő erdőt, az erdőn kívüli területek élővilágát, valamint a természeti képződményeket és egyéb műtárgyakat nem veszélyezteti. < 108. § (1) bekezdés h) pontja > (3) Az erdőgazdálkodó a parkerdő területén turisztikai célból és tűzvédelmi szempontból állandó és biztonságos tűzrakó helyet köteles kialakítani. A kialakított tűzrakóhelyen a tűzvédelmi rendelkezések betartásával bárki jogosult tüzet rakni. (4) Az erdőgazdálkodó az erdőben létesített mészégetőt, illetve faszénégetőt az erdészeti és a tűzvédelmi hatóságnak köteles bejelenteni. (5) Tilos tüzet gyújtani erdőben, valamint annak kétszáz méteres körzetében lévő külterületi ingatlanokon a fokozott tűzveszély időszakában. (6) Tilos az erdőben közvetlenül vagy közvetve tüzet okozó tárgyak elhelyezése. 66. § (1) A tűz őrzéséről, valamint annak – a helyszínről való távozás előtti – biztonságos eloltásáról a tűzgyújtásra jogosult köteles gondoskodni. (2) Aki erdőtüzet vagy tűzveszélyt észlel és azt eloltani, illetve elhárítani nem tudja, köteles a tűzoltóságot, az erdészeti hatóságot vagy az erdőgazdálkodót haladéktalanul tájékoztatni. 67. §

40

(1) Fokozott tűzveszély esetén a miniszter határozatban – a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszterrel való egyeztetés mellett – az ország egészére vagy meghatározott területén lévő erdőre, valamint az erdő határától számított kétszáz méteren belüli területre – átmeneti időre – általános tűzgyújtási tilalmat rendelhet el. A tűzgyújtási tilalom elrendeléséről és annak feloldásáról szóló határozatot az erdészeti hatóság és a miniszter által vezetett minisztérium honlapján, valamint két országos napilapban, a közszolgálati televízióban és rádióban kell közölni. A határozat közlése időpontjának az első közzététel időpontja minősül. (2) Megye vagy település területére kiterjedő fokozott tűzveszély esetén – indokolt esetben, átmeneti időre – a megyei katasztrófavédelmi igazgatóság, a főváros területén a Fővárosi Tűzoltóparancsnokság egyetértésével vagy javaslatára az erdészeti hatóság is rendelhet el tűzgyújtási tilalmat. A tilalom elrendeléséről és annak feloldásáról szóló határozatot az erdészeti hatóság és a miniszter által vezetett minisztérium honlapján, valamint két országos napilapban, a közszolgálati televízióban és rádióban kell közölni. A határozat közlése időpontjának az első közzététel időpontja minősül. (3) A tűzgyújtási tilalom elrendelése esetén, annak feloldásáig az erdészeti hatóság az erdőbe való belépést és az ott tartózkodást korlátozhatja, illetve megtilthatja. (4) A tűzgyújtási és látogatási tilalom elrendelése a tűz időjárási index értékéhez köthető. VII. Fejezet ERDEI HASZONVÉTELEK Az erdei haszonvételek általános szabályai 68. § Erdei haszonvételnek minősül: a) a fakitermelés; b) az erdészeti szaporítóanyag gyűjtése; c) a vadászati jog gyakorlása vagy hasznosítása az e törvény hatálya alá tartozó területen; d) az elhalt fekvő fa és gally gyűjtése, illetőleg elhalt, száraz ág nyesése; < 108. § (1) bekezdés g) pontja > e) a kidöntött fáról történő fenyőgally, toboz és díszítőlomb gyűjtése; f) a gomba, vadgyümölcs, virág, illetőleg gyógynövény gyűjtése; g) a bot, nád, sás, gyékény termelése és fű kaszálása; h) a méhészeti tevékenység; i) a fenyőgyanta gyűjtése; j) cserje kitermelése, élő és elhalt cserjék hajtásainak gyűjtése. 69. § (1) Az erdei haszonvételek gyakorlása nem károsíthatja, illetve veszélyeztetheti az erdő biológiai sokféleségét, felszíni és felszín alatti vizeit, talaját, természetes felújulását, felújítását, a védett természeti értéket, valamint az erdei életközösséget. (2) Az erdőgazdálkodó az erdei haszonvételeket e törvényben meghatározott feltételekkel gyakorolhatja. (3) Az erdei haszonvételnek minősülő vadászati jog gyakorlására, hasznosítására a külön jogszabály rendelkezéseit az e törvényben foglalt kiegészítésekkel kell alkalmazni. (4) A 68. § b), valamint d)–j) pontjai szerinti erdei haszonvételek gyakorlásának feltételeit – amennyiben jogszabály másként nem rendelkezik – az erdőgazdálkodó jogosult meghatározni. (5) A földalatti gomba fajok az erdőgazdálkodó engedélyével, az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban előírtak szerint gyűjthetőek. (6) Az erdei életközösség védett fajai fennmaradásának és fejlődésének biztosítása érdekében az erdészeti hatóság – hivatalból vagy a természetvédelmi hatóság megkeresése alapján – korlátozza vagy megtiltja erdőben a cserjék kitermelését, az elhalt, fekvő fa és gally, valamint élő és elhalt cserjék hajtásainak gyűjtését. (7) Az erdőgazdálkodó köteles tűrni – ha jogszabály másként nem rendelkezik – az egyéni szükségletet meg nem haladó gomba, vadgyümölcs, gyógynövény állami erdőben való gyűjtését. 69/A. § 41

(1) Az erdészeti hatóság a földalatti gomba gyűjtésére vonatkozó jogszabályban meghatározott feltételeknek megfelelő személyekről, valamint a részükre kiadott tanúsítványról és gyűjtési naplóról az alábbi adatokkal hatósági nyilvántartást vezet: a) feltételeket teljesítő személy természetes személyazonosító adatai, b) a jogszabály szerinti tanfolyam elvégzésének ideje, c) a tanfolyam elvégzéséről szóló tanúsítvány sorszáma, d) a földalatti gomba gyűjtéséhez kiadott gyűjtési napló sorszáma, valamint e) a gyűjtési napló kiadásának ideje. (2) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás – az (1) bekezdés a) pontjában foglalt adat kivételével – közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül. Az erdei haszonvételek általános szabályai 40. § Fakitermelésnek minősül az álló fák tőtől való elválasztása – ideértve a fák behajkolását is –, a fekvő és kitermelt fa feldolgozása, valamint a kitermelt vagy feldolgozott faanyag erdőben történő mozgatása. 41. § (1) Gomba, vadgyümölcs illetőleg gyógynövény egyéni szükségletet meghaladó, vagy nem állami területen történő gyűjtése csak az erdőgazdálkodó előzetes írásbeli hozzájárulásával gyakorolható. (2) Amennyiben jogszabály másképp nem rendelkezik, az egyéni szükségletnek személyenként és naponta legfeljebb a) 2 kg gomba, b) 2 kg vadgyümölcs, c) 2 kg gyógynövény gyűjtése minősül. (3) Az egyéni szükségletre gyűjtött gomba, vadgyümölcs, illetőleg gyógynövény kereskedelmi forgalomba nem hozható. (4) Erdészeti haszonvételként gyakorolt méhészeti tevékenységnek minősül a méhcsaládok nektárgyűjtés céljából erdőben történő elhelyezése, legeltetése. (5) Az állam kizárólagos tulajdonában álló erdőben a méhészeti tevékenység szabadon végezhető, azonban a méhcsaládok elhelyezését és telepítési helyét az erdőgazdálkodóval minden esetben előzetesen egyeztetni kell. (6) A méhészeti tevékenység az egyéb erdőgazdálkodási tevékenységeket és az erdei turizmust nem zavarhatja, gyakorlása során be kell tartani az erdő látogatására vonatkozó szabályokat is. Méhcsalád nem helyezhető el lakóterület, tanya, gazdasági épület, turistaút, erdei tornapálya, egyéb közjóléti erdei létesítmény 50 méteres körzetében. (7) A méhészeti tevékenységet végző az elhelyezett méhcsaládok megközelítési útvonalain a kaptáraktól számított 50 méteres távolságra méhveszélyre figyelmeztető táblát köteles elhelyezni. Fakitermelés 70. § (1) Az erdőben fakitermelést – a fásítás és a szabad rendelkezésű erdő kivételével – az erdőtervben foglalt előírásokkal összhangban lehet végezni. (2) A fásításból, a szabad rendelkezésű erdőből történő fakitermelést az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban előírtak szerint kell előzetesen az erdészeti hatóságnak bejelenteni. < 108. § (1) bekezdés d) pontja >

A fakitermelés szabályai 42. § (1) Erdőben jogszerűen végezhető fakitermelés megkezdése előtt – a fásítás és szabad rendelkezésű erdő kivételével – a jogosult erdészeti szakszemélyzet köteles az erdőgazdálkodót vagy megbízottját tájékoztatni az elvégzendő munkafolyamatról, és a tájékoztatásról erdőrészletenként az erdészeti hatóság központi szerve által rendszeresített, és a honlapján közzétett, az alábbi adatokat tartalmazó műveleti lap formanyomtatványt kiállítani: < 108. § (1) bekezdés d) pontja > a) az erdőgazdálkodó neve, címe, erdőgazdálkodói kódszáma, elérhetősége, 42

b) a jogosult erdészeti szakszemélyzet neve, címe, erdészeti hatósági nyilvántartási kódja, elérhetősége, c) az erdőrészlet erdészeti területazonosító adatai (helység, tagszám, erdőrészlet jel), d) a fakitermelés módja, érintett területe, e) a kitermelendő nettó fatérfogat fafajonkénti bontásban, f) a fakitermelés tervezett kezdete és befejezése, g) a fakitermelés végrehajtására vonatkozó utasítások, h) a fakitermelés végrehajtásának jogszerű előkészítésére vonatkozó nyilatkozatok, i) dátum, valamint j) az erdőgazdálkodó és a jogosult erdészeti szakszemélyzet aláírása. (2) A műveleti lapon a jogosult erdészeti szakszemélyzet köteles tájékoztatást adni a tervezett munka céljairól, szakmai előírásairól, a követendő technológiáról és a kialakítandó közelítő nyom hálózatról. (3) A kiállított műveleti lapot a jogosult erdészeti szakszemélyzet köteles szigorú számadású bizonylatként kezelni, és egyedi sorszámozással ellátni. (4) A kiállított műveleti lap bizonylat megsemmisüléséről, megrongálódásáról, elvesztéséről, vagy eltulajdonításáról – az érintett bizonylati példányok sorszámának megjelölésével – a jogosult erdészeti szakszemélyzet haladéktalanul értesíti az erdészeti hatóságot. (5) Az erdőgazdálkodási műveleti lap erdőrészletenként 3 példányban készül, melyből 1 példány az erdőgazdálkodót, 1 példány a jogosult erdészeti szakszemélyzetet, 1 példány az erdészeti hatóságot illeti. (6) A jogosult erdészeti szakszemélyzet, a kiadott erdőgazdálkodási műveleti lap egy példányát, a kiadást követő 5 napon belül köteles megküldeni az erdészeti hatósághoz. < 108. § (1) bekezdés d) pontja > (7) A kiállított műveleti lapot az erdőgazdálkodó és a jogosult erdészeti szakszemélyzet a kiállítástól számított 5 évig köteles megőrizni. 43. § (1) Fásításban tervezett fakitermelést az erdészeti hatóság központi szerve által rendszeresített, és a honlapján közzétett, az alábbi adatokat tartalmazó formanyomtatványon kell előzetesen bejelenteni az erdészeti hatósághoz: < 108. § (1) bekezdés d) pontja > a) a bejelentő neve, címe vagy székhelye, b) a fakitermeléssel érintett fásítás ingatlan-nyilvántartás szerinti területazonosító adatai (helység, fekvés, helyrajzi szám, alrészlet jel), c) a tervezett fakitermeléssel érintett terület nagysága, d) a kitermelni tervezett faanyag nettó fatérfogata fafajonkénti bontásban, valamint e) a bejelentő aláírása. (2) Az (1) bekezdés szerinti bejelentéshez csatolni kell az érintett ingatlan tulajdonosának és az ingatlannyilvántartásba bejegyzett vagyonkezelői, földhasználati, haszonélvezeti, használati jog, valamint teher jogosultjának közokiratba, vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt, a fásításban történő fakitermelésre vonatkozó hozzájárulását. (3) A szabad rendelkezésű erdőben tervezett fakitermelést az erdészeti hatóság központi szerve által rendszeresített, és a honlapján közzétett, az alábbi adatokat tartalmazó formanyomtatványon kell előzetesen bejelenteni az erdészeti hatósághoz: < 108. § (1) bekezdés d) pontja > a) az erdőgazdálkodó neve, erdőgazdálkodói kódszáma, b) a fakitermeléssel érintett szabad rendelkezésű erdő ingatlan-nyilvántartás szerinti területazonosító adatai (helység, fekvés, helyrajzi szám, alrészlet jel), c) a tervezett fakitermeléssel érintett terület nagysága, d) a kitermelni tervezett faanyag nettó fatérfogata fafajonkénti bontásban, valamint f) az erdőgazdálkodó aláírása. (4) Az (1) és (3) bekezdés szerinti bejelentést kettő, védett természeti terület esetében három példányban kell benyújtani. (5) Ha az erdészeti hatóság az (1) és (3) bekezdés szerint bejelentett fakitermelést az Evt. alapján nem tiltja meg, nem korlátozza, vagy nem köti feltételhez, a bejelentés egy példányát tudomásul vételi záradékkal ellátva visszaküldi a bejelentő részére. (6) Az (1) és (3) bekezdés szerinti, védett természeti területeket érintő bejelentések adatait az erdészeti hatóság a természetvédelmi hatóságnak haladéktalanul megküldi. A természetvédelmi hatóság a bejelentés kézhezvételétől számított 5 munkanapon belül a bejelentett fakitermelés feltételhez kötését, 43

korlátozását, vagy tiltását kezdeményezheti, amennyiben annak bejelentés szerinti végrehajtása a védett természeti területre érvényes védelmi célokat veszélyezteti. (7) Fásításban és szabad rendelkezésű erdőben fakitermelés csak az erdészeti hatóság által záradékolt bejelentés, vagy az erdészeti hatóságnak a fakitermelés korlátozásáról vagy feltételhez kötéséről rendelkező határozata alapján végezhető, melyet a fakitermelési munka végrehajtója a munkavégzés során köteles magánál tartani. 70. § (3) A fakitermelési munka végrehajtója köteles a munka elvégzésére jogosító, az erdőgazdálkodó által kiállított okiratot és a jogosult erdészeti szakszemélyzet által kiadott erdőgazdálkodási műveleti lapot vagy annak másolati példányát a munkavégzés során magánál tartani, és azt az arra jogosult személynek felszólítására bemutatni. < 107. § (3) bekezdés d) pontja > 43. § (8) Az Evt. 70. § (3) bekezdésében foglaltak alkalmazása során a munka elvégzésére jogosító, erdőgazdálkodó által kiállított okiratként közokirat, vagy teljes bizonyító erejű magánokirat fogadható el. 71. § (1) A fakitermelés módja lehet: a) a fiatal erdő nevelése, megfelelő fejlődése céljából végzett fakitermelés, az erdősítés befejezését követő öt éven belül befejezett ápolás, ezt követően tisztítás (ápoló- és tisztítóvágás); b) az erdő faállománya minőségének javítását és a fahozam növelését szolgáló fakitermelés (gyérítés); c) a véghasználati kor elérése előtt az erdő szerkezetét károsan nem befolyásoló, faanyagnyerésre lehetőséget adó fakitermelés (készletgondozó használat); d) a faállomány egy beavatkozással végrehajtott kitermelése, véghasználata (tarvágás); e) a faállomány fokozatos, időben elhúzódó, több alkalommal végrehajtott véghasználat jellegű kitermelése (fokozatos felújítóvágás); f) a faállomány fokozatos, időben elhúzódó (30 évet meghaladó), több alkalommal végrehajtott véghasználat jellegű kitermelése (szálaló vágás); g) a folyamatos erdőborítás fenntartása mellett végrehajtott – vegyes korú és szerkezetű erdő kialakítását és fenntartását célzó – fakitermelés, amelynek mértéke a készletgazdálkodáson alapul (szálalás); h) az elhalt, a súlyosan sérült vagy a veszélyes károsítók elszaporodását előidéző, beteg fák kitermelése (egészségügyi fakitermelés); i) olyan véghasználati jellegű fakitermelés, amely után erdőfelújítási kötelezettség nem keletkezik (egyéb termelés). (2) A fa kitermelésekor figyelemmel kell lenni a vízforrások és vízbázisok védelmére, a védett élő szervezetek élőhelyére, az élettelen természeti értékek védelmére, a tájképre, valamint az értékes emberi alkotások környezetére. (3) Az erdészeti hatóság a vízforrások, vízbázisok, a védett élő szervezetek élőhelyének, az élettelen természeti vagy tájképi értékek környezetének, a közjóléti objektumok védelme érdekében egyes fák vagy facsoportok kitermelését megtilthatja. 44. § (1) A befejezett ápolás során a faállomány fő- és elegyfafajú faegyedeinek megfelelő tőszámát és elegyarányát kell kialakítani, valamint biztosítani kell azok további fejlődési feltételeit. < 107. § (1) bekezdés k) pontja >

(2) A tisztítás során az erdő rendeltetésének, távlati célállománytípusának, valamint elvárt természetességi állapotának megfelelő faállomány-szerkezet és elegyarányt kell kialakítani. < 107. § (1) bekezdés ) pontja > (3) A törzskiválasztó gyérítéssel olyan faállomány-szerkezetet kell kialakítani, amely biztosítja az erdő faállományának erőteljes magassági növekedését, a megfelelő nagyságú korona kialakulását, és az állomány minőségi jellemzőinek javulását. (4) A növedékfokozó gyérítéssel olyan faállomány-szerkezetet kell kialakítani, amely biztosítja az erdő faállományának erőteljes vastagsági növekedését, és a minőségi faanyagtermesztés lehetőségét. 44

(5) A készletgondozó használat során az erdőterv hatálya alatt legfeljebb a fakitermeléssel érintett terület faállománya folyónövedékének megfelelő bruttó fatérfogat termelhető ki. (6) A szálaló vágás alkalmazásával a vágásos és az átmeneti üzemmódban kezelt erdők véghasználata és felújítása során a folyamatos erdőborításból fakadó ökológiai előnyök fokozottabb érvényesülését kell biztosítani. (7) A szálalással a szálaló üzemmódban kezelt erdő vegyes korú, folyamatos erdőborítást biztosító faállomány-szerkezetének kialakítását és fenntartását kell biztosítani. Ennek érdekében a szálalást rendszeresen, legfeljebb ötéves visszatérési idő és egyenletes kitermelési mértékek alkalmazása mellett kell végezni, melynek során erdőfelújítási kötelezettség nem keletkezhet. < 107. § (1) bekezdés j) pontja >

45. § (1) Vágásos üzemmód esetén, fokozatos felújítóvágás és szálalóvágás keretében bontóvágás csak az erdőtervi előírásnak megfelelő állomány alatti újulat megtelepedésének, illetve megmaradásának elősegítése céljából végezhető. (2) Vágásos üzemmód esetén, fokozatos felújítóvágás és szálalóvágás keretében végvágás csak akkor végezhető, ha a végvágandó területen az újulat 29. § (5) bekezdése szerint meghatározott záródása a hetven százalékot eléri. (3) Faanyagtermelést nem szolgáló üzemmód esetén fakitermelés csak a) kísérleti és tanerdő rendeltetésű erdőben, kísérleti céllal, b) az Evt. 58. §-ában foglalt esetekben, vagy intenzíven terjedő fafajok visszaszorítása érdekében, erdővédelmi céllal, valamint c) erdőfelújítási kötelezettség keletkezése esetén, ha annak teljesítése állománykiegészítéssel nem valósítható meg, erdőfelújítási céllal 72. § (1) A 71. § (1) bekezdés d) pontja szerinti fakitermelés végrehajtását az erdészeti hatóság erdőfelújítási biztosíték nyújtásához köti, ha az ingatlan tulajdonosa, vagy közös tulajdon esetében a tulajdonostársak tulajdoni hányada alapján számított legalább 25%-a kéri. (2) Az erdészeti hatóság a 71. § (1) bekezdés d) pontja szerinti fakitermelés végrehajtását erdőfelújítási biztosíték nyújtásához köti, ha a) az erdőgazdálkodó a bejelentés benyújtását megelőző három évben az erdő felújítására vonatkozó erdőgazdálkodási szabályokat megsértette; b) az a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, mely az erdőgazdálkodó tulajdonában áll, vagy amelynek az erdőgazdálkodó vezető tisztségviselője, a bejelentés benyújtását megelőző három évben az erdőgazdálkodási szabályokat megsértette. (3) Erdőfelújítási biztosítékként az erdészeti hatóság a) bankgaranciát; b) hatóság letéti számlájára elhelyezett készpénzt, államkötvényt; c) ügyvédi vagy bírói letétbe helyezett készpénzt, államkötvényt; d) az erdőgazdálkodó többségi tulajdonában álló erdő tulajdoni hányadára vagy tehermentes egyéb ingatlanára a Magyar Állam javára bejegyzett jelzálogjogot fogadhat el. (4) A sikeres első erdősítés ellenőrzését követően az erdészeti hatóság a biztosíték 70%-át, az erdőfelújítás befejezésének ellenőrzését követően pedig a teljes biztosítékot felszabadítja. (5) Az erdészeti hatóság az e célból elkülönített számlájára jogszabályi rendelkezés alapján elhelyezett letétekről az alábbi adatokkal nyilvántartást vezet: a) a letétet letevő természetes személy vagy gazdálkodó szervezet azonosító adatai, b) a letét jogcíme, c) a letét jogosultjának neve, valamint d) a letét elhelyezésének ideje. (6) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás az (1) bekezdés a) pontjában foglalt adat kivételével közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül. Az erdőfelújítási biztosítékra vonatkozó szabályok 46. § 45

(1) Az erdőfelújítási biztosíték az erdészeti hatóság által a tarvágást követő erdőfelújítási kötelezettségre vonatkozó erdősítési előírás adatai alapján meghatározott összeg, amely az Evt. 72. § (1) és (2) bekezdésekben foglalt körülmények valamelyikének fennállása esetén az erdő felújításának pénzügyi garanciájául szolgál. (2) Az erdőfelújítási biztosíték összege hektáronként a) kocsányos tölgy, kocsánytalan tölgy, magyar tölgy, molyhostölgy és bükk főfafajú erdőfelújítás előírása esetén az erdővédelmi járulékalap hétszerese, b) természetes sarj eredetű erdőfelújítás előírása esetén az erdővédelmi járulékalap háromszorosa, c) egyéb esetben az erdővédelmi járulékalap ötszöröse. (3) Az Evt. 72. § (2) bekezdésének alkalmazásában az erdő felújítására vonatkozó erdőgazdálkodási szabályok megsértésének minősül, ha az érintett erdőgazdálkodók valamelyike a tarvágás bejelentésének évében, vagy az azt megelőző két évben az erdészeti hatóság jogerős határozatban tett megállapítása és az Adattári nyilvántartás adatai szerint az adott tárgyév elején erdőfelújítási kötelezettség alatt álló erdeinek 5 százalékán túllépte az erdő felújítására vonatkozó határidőt. (4) Erdőfelújítási biztosíték nyújtásának előírása esetén az erdészeti hatóság az erdőfelújítási biztosíték nyújtásának igazolásáig a bejelentett fakitermelés végrehajtását megtiltja. (5) Az állam kizárólagos tulajdonban álló erdő esetén – amennyiben az erdőgazdálkodó költségvetési szerv, vagy kizárólagos állami tulajdonban álló gazdasági társaság – az erdészeti hatóság az erdőfelújítási biztosíték előírása helyett értesíti a felügyeletet ellátó szervet az Evt. 72. § (2) bekezdés a) és b) pontja szerinti körülmények fennállásáról. (6) Az erdőfelújítási biztosítékot az erdészeti hatóság akkor fogadja el, ha a 46. § (2) bekezdésében meghatározott összegre szól és az erdőfelújítás e rendeletben megállapított befejezési határidejéig érvényes. 47. § (1) Az erdőfelújítási biztosíték nyújtására kötött fedezeti megállapodás (bankgarancia, hitelintézet készfizető kezessége) módosításához, illetve megszüntetéséhez, valamint a pénzbetét felhasználásához az erdészeti hatóság hozzájárulása szükséges. (2) Az erdészeti hatóság erdőfelújítási biztosítékként csak az (1) bekezdés szerinti kikötést tartalmazó fedezeti megállapodást fogad el. (3) Biztosítékként olyan bankgarancia fogadható el, amely a) a 46. § (2) bekezdésében meghatározott összegre szól és az erdőfelújítás e rendeletben megállapított befejezési határidejéig érvényes, b) okiratban a garanciát vállaló hitelintézet arra vállal kötelezettséget, hogy az erdőfelújítás sikeres befejezése érdekében az Evt. 106. §-a szerinti esetben, az erdészeti hatóság igénybejelentése alapján, feltétel nélkül – legfeljebb 3 banki napon belül – teljesít, c) kizárólag az erdészeti hatóság jóváhagyásával vonható vissza, vagy visszavonhatatlan. (4) A bankgaranciaként olyan szerződés fogadható el, mely tartalmazza a) a bankgaranciát nyújtó hitelintézet megnevezését, bankszámlaszámát, b) az Európai Gazdasági Térség tagállamában székhellyel nem rendelkező külföldi hitelintézet garanciája esetén a felülgarantáló bank (hitelintézet) megnevezését, bankszámlaszámát, c) a megbízó nevét, címét, bankszámlaszámát, adószámát, d) a garancia összegét számmal és betűvel, e) a garancia érvényességének kezdő és végső időpontját, f) a (3) bekezdés b) és c) pontjában foglalt kötelezettségvállalást. (5) A pénzügyi biztosítékról az erdészeti hatóság olyan nyilvántartást vezet, amelynek alapján megállapítható a) a biztosíték nyújtására kötelezett az azonosításhoz szükséges adatokkal, törvényes vagy meghatalmazott képviselője, b) az erdőfelújítási tevékenység, amelyre a biztosíték vonatkozik, c) a biztosíték mértéke, nyújtásának módja, d) a pénzügyi biztosítéknyújtásban közreműködő hitelintézet és a biztosítéknyújtási okmányok adatai, e) a pénzügyi biztosíték visszavonása, felhasználása, érvényesítése, kiegészítése, f) a rendelkezésre álló, felhasználható szabad keret összege, lejárat szerint részletezve. (6) A biztosíték terhére az erdészeti hatóság végrehajtási döntésben intézkedhet. 46

48. § (1) Az erdészeti hatóság letéti számlájára helyezett erdőfelújítási biztosítékra a bírósági letétre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. (2) Az erdőfelújítási biztosíték hatósági letéti számlára, banki átutalással történő megfizetése esetén az átutalási nyomtatványon fel kell tüntetni: a) a letét fajtáját (erdőfelújítási biztosíték), b) az erdőfelújítási biztosíték összegét számmal és betűvel, c) az erdőfelújítási biztosítékot megállapító hatóság megnevezését, d) az erdőfelújítási biztosítékot nyújtó erdőgazdálkodói kódját. (3) A letétkezelő az erdőfelújítási biztosíték banki átutalással történő megfizetéséről igazolást állít ki, ha az erdőgazdálkodó az átutalási nyomtatványon szereplő adatokat hiánytalanul megadta, vagy azok egyébként a letétkezelő rendelkezésére állnak, az erdőfelújítási biztosíték összegét a letéti számlán jóváírták, és a jóváírást tartalmazó számlakivonat a letétkezelőhöz megérkezett. A letétkezelő az igazolást az aláírásával és hivatalos bélyegzőjének lenyomatával látja el, és azt az erdőgazdálkodó részére megküldi. (4) Az erdőfelújítási biztosíték banki átutalással történő megfizetéséről szóló igazolás kiállításával egyidejűleg a letétkezelő az erdőfelújítási biztosítéknak nyilvántartási tételszámot ad. (5) Ha az átutalt összeg az erdőfelújítási biztosítékként megállapított összeget meghaladja, a letétkezelő a többletösszeget – a visszautalással kapcsolatos költségekkel csökkentett összegben – az erdőgazdálkodó részére visszautalja. (6) Ha az erdőben, melyre az erdőgazdálkodó erdőfelújítási biztosítékot nyújtott az erdészeti hatóság az Evt. 106. § (1) bekezdése szerint az erdő felújításához kapcsolódó erdőgazdálkodási tevékenységet rendel el, az erdőfelújítási biztosítékot az elrendelt erdőgazdálkodási tevékenység költségeire kell fordítani. 73. § (1) Az ápoló- és tisztítóvágás, felújítóvágás végvágása és szálalóvágás végvágása, valamint a tarvágás kivételével minden fahasználat csak akkor hajtható végre, ha a kivágásra tervezett fák szakszerű megjelölése előzetesen már megtörtént. A faültetvényre, kultúrerdőkre az előírás nem vonatkozik. < 107. § (1) bekezdés e) pontja > Erdőnevelés végrehajtására vonatkozó szabályok 49. § (1) Az Evt. 73. § (1) bekezdésének alkalmazásában szakszerű jelölésnek minősül a kivágandó faegyedek két, egymással átellenes oldalon, szemmagasságban elhelyezett, a fakitermelési munka végrehajtója számára egyértelműen felismerhető jelöléssel való ellátása. (2) Az erdőnevelések keretében elvégzett fakitermelések során – az erdő későbbi sikeres felújításának feltételeit is szem előtt tartva – törekedni kell az adott termőhelynek, valamint az erdő természetességi kategóriájának megfelelő, elegyes erdőtársulás kialakítására és fenntartására, valamint az idegenhonos, illetve intenzíven terjedő elegyfafajok visszaszorítására. < 107. § (1) bekezdés j) pontja > < 107. § (1) bekezdés k) pontja > < 109. § a) pontja >

73. § (2) Az e törvény végrehajtására kiadott jogszabály eltérő rendelkezése hiányában természetes mageredetű erdőfelújításra az erdőtervben előírt újulattal rendelkező erdőrészletekben véghasználat, szálaló üzemmódban kezelt területeken szálalás március 31. és szeptember 1. közötti időszakban nem végezhető. Ettől eltérni csak időjárási körülmények miatt, az erdészeti hatóság engedélye alapján lehet. < 107. § (1) bekezdés e) pontja > (3) Az újulattal rendelkező erdőrészletekben véghasználatot, szálalást csak olyan időpontban és olyan technológiával lehet végrehajtani, amelyik az erdő felújulásának sikerességét, a visszamaradó állományt és a talajt nem veszélyezteti. < 107. § (1) bekezdés f) pontja > (4) Az erdészeti hatóság természetes és természetszerű, valamint származékerdőkben, véghasználat esetében, termőhelyi, tájképvédelmi, talajvédelmi és erdőművelési okokból előírhatja a faállomány élőfakészletének 5 százalékos mértékéig hagyásfák, facsoportok visszahagyását. < 107. § (1) bekezdés e) pontja >

47

(5) Amennyiben az erdőgazdálkodó az erdőfelújítási kötelezettségének e törvényben, illetve az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban megszabott módon, illetve határidőre nem tett eleget, vagy az erdészeti hatóság által jogerős határozattal kiszabott erdővédelmi vagy erdőgazdálkodási bírságtartozása van, az erdészeti hatóság a fakitermelést korlátozza, ismételt vagy súlyos jogsértés esetén megtiltja. (6) Az erdészeti hatóság határidő kitűzésével elrendeli a fakitermelést, ha az az erdő egészségi állapotának megőrzése, javítása, veszély elhárítása vagy az erdő felújítása érdekében szükséges. (7) Az erdészeti hatóság Natura 2000 erdőterületen a közösségi és kiemelt jelentőségű élőhelyek és fajok kedvező természetvédelmi helyzetének megőrzése érdekében előírhatja: a) tisztítóvágás, gyérítés, készletgondozó használat, fokozatos felújítóvágás, szálaló vágás, szálalás esetén aa) egyes fafajok, ab) egyedi jellegzetességgel bíró (különösen odvas, böhönc) faegyedek, ac) álló és fekvő holtfa, b) egészségügyi fakitermelés esetén legfeljebb 5 m3/ha mértékig álló és fekvő holtfa, c) véghasználat esetén ca) hagyásfák, cb) a faállomány élőfakészletének 5 százalékos mértékéig facsoportok visszahagyását. (8) Az erdészeti hatóság a Natura 2000 erdőterületen a közösségi és kiemelt jelentőségű fajok kedvező természetvédelmi helyzetének megőrzése érdekében a fakitermelés elvégzésére időbeli és térbeli korlátozást állapíthat meg. 74. § (1) Az erdőterv alapján tarvágás akkor végezhető, ha: a) sík és dombvidéken gazdasági elsődleges rendeltetésű faültetvényekben és kultúrerdőkben húsz hektárnál, gazdasági elsődleges rendeltetésű származék és átmeneti erdőkben tíz hektárnál, egyéb erdőkben öt hektárnál nagyobb, b) hegyvidéken öt hektárnál nagyobb, egybefüggő, felújítás alatt álló vágásterület nem keletkezik. (2) A tarvágás során hullámtéren a töltés és a folyó között egybefüggő, felújítás alatt álló vágásterület nem keletkezhet, kivéve ha a folyó és a töltés között 50 méternél kisebb szélességű erdő található. (3) Az erdészeti hatóság a területi kiterjedéstől függetlenül a tarvágás végrehajtását megtiltja, ha az az erdő talajszerkezetének jelentős romlásával jár. (4) Sarjeredetű természetes felújítás alkalmazásánál – az e törvény végrehajtására kiadott jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – akác esetében május 1., egyéb fafaj esetében április 1. és szeptember 1. között fakitermelés nem végezhető. (5) Az erdészeti hatóság a tarvágás végrehajtását az erdő talajának védelmét szolgáló, az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott feltétel teljesítéséhez kötheti. (6) Az (1) bekezdés alkalmazásában: a) felújítás alatt álló vágásterületnek minősül az üres vágásterületen felül a folyamatban levő erdőfelújítás területe is, amíg az erdészeti hatóság az erdőfelújítást befejezetté nem nyilvánítja; b) a tervezett tarvágás területével egybefüggőnek minősül az a felújítás alatt álló terület, amelyet kevesebb, mint nyolcvan méter széles, felújítás alatt nem álló, faállománnyal borított erdő választ el tőle. Tarvágás feltételeire vonatkozó szabályok 50. § (1) Az erdészeti hatóság az erdő tarvágásának engedélyezését az Evt. 74. § (5) bekezdése alapján – amennyiben az erdőtalaj eróziójának megelőzése érdekében az indokolt – az alábbi feltételekhez kötheti: a) tarvágás egybefüggő területének az Evt. 74. § (1) bekezdésében foglaltakhoz képest további korlátozása, b) talajkímélő fahasználati technológia alkalmazása, 48

c) a tervezett tarvágás területén található, vagy annak kivitelezése során kialakuló vízmosások és árkok erózióvédelmének biztosítása. (2) Az Evt. 74. § (6) bekezdésének a) pontja alkalmazásában a fokozatos felújítóvágás végvágott területe számít folyamatban lévő felújításnak. (3) Az Evt. 74. § (1) bekezdésének alkalmazásában a tervezett tarvágás területével egybefüggőnek minősül az a felújítás alatt álló terület, amelyet kevesebb, mint húsz méter széles, erdőnek nem minősülő terület választ el tőle. Fakitermelések ellenőrzése 51. § Az erdőgazdálkodó által bejelentett fakitermelések megtörténtét, jogszabályoknak való megfelelőségét, szakszerűségét és az esetlegesen előírt engedélyezési feltételek megtartását az erdészeti hatóság kockázatelemzés alapján ellenőrzi. A kockázatelemzés során a jogosult erdészeti szakszemélyzetnek a fakitermelési munka szakszerűtlenségére vonatkozó bejelentéseit is figyelembe kell venni. Erdészeti szaporítóanyag gyűjtése 75. § (1) Erdészeti szaporítóanyagot az erdészeti hatóság engedélye alapján lehet gyűjteni a) a szálaló vagy faanyagtermelést nem szolgáló üzemmódban kezelt erdőkben, vagy b) a vágásérettségi kort 10 éven belül elérő erdőkben. (2) Tilos erdészeti szaporítóanyagot gyűjteni, ha az az erdőfelújítás sikerességét veszélyezteti. Az erdészeti szaporítóanyag gyűjtésére vonatkozó szabályok 52. § Az Evt. 75. §-a alkalmazásában erdészeti szaporítóanyag gyűjtésének minősül az erdei fafajok magjának, a faállomány alatt megtelepült csemetéinek gyűjtése, valamint a dugványozás céljából végzett hajtásszedés. Fenyőgyanta gyűjtése, cserjék kitermelése 76. § (1) Fenyőgyantát erdőben csak akkor lehet gyűjteni, ha az erdőterv szerinti véghasználati fakitermelésre öt éven belül sor kerül. < 107. § (1) bekezdés j) pontja > < 109. § a) pontja > (2) Vízgazdálkodási elsődleges rendeltetésű erdőben a cserjék kivágását az erdészeti hatóság – az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban foglalt feltételek teljesítése esetén – engedélyezi. A vízgazdálkodási elsődleges rendeltetésű erdőben végzett cserjeirtásra vonatkozó szabályok 53. § (1) Az Evt. 76. § (2) bekezdése alapján az árvizek megelőzése, illetve levonulásának megkönnyítése érdekében a nagyvízi lefolyósávok területén a cserjeszint teljes kivágása engedélyezhető. (2) Az engedély erre irányuló kérelem esetén a vízfolyás kezelőjének is kiadható. VIII. Fejezet

AZ ERDŐ IGÉNYBEVÉTELE ÉS MEGOSZTÁSA Az erdő igénybevétele 77. § Az erdő igénybevétele a) az erdő mezőgazdasági művelésbe vonása; b) az erdő termelésből való kivonásával járó létesítmény elhelyezése vagy tevékenység gyakorlása (a továbbiakban: termelésből kivonás); c) az erdő termelésből való időleges kivonásával járó létesítmény elhelyezése vagy tevékenység gyakorlása (a továbbiakban: időleges igénybevétel); 49

d) az erdő termelésből való kivonásával nem járó, de annak rendeltetésszerű használatát időlegesen vagy tartósan akadályozó létesítmény elhelyezése vagy tevékenység gyakorlása – ide nem értve a vadaskert, vadaspark fenntartását, honvédelmi elsődleges rendeltetésű erdőkben a honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló törvény szerinti, a Magyar Honvédség feladatai végrehajtásához szükséges állapotának fenntartását szolgáló tevékenységet, valamint a befogadó nemzeti támogatás katonai feladatainak ellátását – így különösen: villamos vezeték, gázvezeték, távközlő- vagy más közművezeték, sí- és egyéb sportpálya létesítése és fenntartása (a továbbiakban együtt: rendeltetésszerű használatot akadályozó igénybevétel). 78. § (1) Erdőt igénybe venni csak kivételes esetben, a (3) bekezdés kivételével kizárólag a közérdekkel összhangban lehet. (2) Az erdő igénybevételéhez az erdészeti hatóság előzetes engedélye szükséges. Az erdőt kizárólag az engedélyben megjelölt határidőn belül, és az abban meghatározott célra lehet igénybe venni. < 108. § (1) bekezdés m) pontja >

(3) Gazdasági elsődleges rendeltetésű kultúrerdő és faültetvény igénybevételét az erdészeti hatóság az adott erdő fekvése szerinti, vagy az azzal szomszédos településen végrehajtott, az igénybe vett erdővel legalább azonos területű, azzal megegyező, vagy attól magasabb természetességi állapotú csereerdősítés elvégzésének feltétele mellett engedélyezheti. 79. § (1) Az erdő igénybevételére vonatkozó engedély négy évre szól. Amennyiben a megadott határidőn belül az engedélyezett nagyságú erdő igénybevétele nem történik meg, vagy az engedély jogosultja írásban nyilatkozik arról, hogy az engedélyben foglalt jogosultságáról lemond, az engedély az igénybe nem vett részre érvényét veszti és a területen továbbra is az e törvény előírásai szerinti erdőgazdálkodást kell folytatni. (2) Bányászati célú igénybevétel esetén az engedély időbeli hatályát az erdészeti hatóság négy évnél hosszabb időtartamban, de legfeljebb a bányászati hatóság által jóváhagyott műszaki üzemi terv érvényességének lejártáig is megállapíthatja. (3) Az erdő igénybevétele iránti kérelemhez csatolni kell a tulajdonos hozzájárulását, vagy az igénybevétel céljára vonatkozó, más jogcímen fennálló rendelkezési jogot igazoló okiratot. (4) Az erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló, erdő művelési ágban nyilvántartott földterület igénybevétele esetén az erdő igénybevételére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. 80. § (1) Az erdő igénybevételének engedélyezését az erdészeti hatóság az erdő csökkenésével, illetve az erdő rendeltetésszerű használatának akadályozásával járó kedvezőtlen környezeti változások megszüntetése vagy mérséklése érdekében feltételekhez kötheti. (2) Az erdő igénybevételének végrehajtását, annak megkezdésétől számított harminc napon belül az igénybevevő köteles bejelenteni az erdészeti hatóságnak. (3) Az erdő tervezett igénybevételéhez – kérelemre – az erdészeti hatóság legfeljebb négy évig érvényes elvi engedélyt adhat. Ez esetben a kérelemnek nem feltétele az erdőre vonatkozó tulajdonjogon vagy más jogcímen fennálló rendelkezési jog igazolása. (4) Az elvi engedély érvényességi idején belül kezdeményezett igénybevételi eljárás során az erdészeti hatóságot, szakhatóság közreműködése esetén a szakhatóságot az elvi engedély azokban a kérdésekben, amelyekről kifejezetten rendelkezett, akkor is köti, ha időközben a jogszabályok, valamint a kötelező hatósági előírások megváltoztak. Az elvi engedély alapján az erdő igénybevétele nem kezdhető meg. 81. § (1) Erdő igénybevétele esetén az igénybevevő erdővédelmi járulékot köteles fizetni. (2) Az erdővédelmi járulék mértéke a) erdő termelésből való kivonásáért hektáronként aa) védelmi és közjóléti elsődleges rendeltetésű erdő esetén az erdővédelmi járulékalap harmincszorosa; ab) gazdasági elsődleges rendeltetésű erdő esetén az erdővédelmi járulékalap húszszorosa;

50

ac) megyei jogú város közigazgatási területén: az aa) és ab) pontban foglaltak másfélszerese; ad) Budapest, illetve Budapest agglomerációjának területén: az aa) és ab) pontban foglaltak kétszerese; b) erdő mezőgazdasági művelésbe vonásáért hektáronként ba) természetes és természetszerű természetességi állapotú, valamint védelmi elsődleges rendeltetésű erdő esetén az erdővédelmi járulékalap húszszorosa; bb) egyéb esetben az erdővédelmi járulékalap ötszöröse; c) erdő időleges igénybevételéért hektáronként és évenként ca) természetes és természetszerű természetességi állapotú, valamint védelmi elsődleges rendeltetésű erdő esetén az erdővédelmi járulékalap háromszorosa; cb) egyéb esetben az erdővédelmi járulékalap kétszerese; d) az erdőgazdálkodás célját közvetlenül szolgáló földterület igénybevétele esetén a gazdasági elsődleges rendeltetésű erdő igénybevételére megállapítható erdővédelmi járulék fele. (3) Amennyiben az erdőnek a rendeltetésszerű használatot akadályozó igénybevételére kerül sor, és ezáltal az erdőben – legfeljebb öt évig – hat méternél szélesebb és ezerötszáz négyzetméternél nagyobb összefüggő területen faállomány nem tartható fenn, akkor az erdő időleges igénybevétele esetére meghatározott mértékű erdővédelmi járulékot kell megfizetni. (4) Ha az erdő rendeltetésszerű használatának a (3) bekezdés szerinti akadályozására öt évet meghaladóan kerül sor, úgy az igénybevételért az erdő termelésből való kivonása esetére meghatározott erdővédelmi járulékot kell megfizetni. 82. § (1) Az erdővédelmi járulékalap összege százezer forint. (2) Az erdővédelmi járulék összegét, megfizetésének határidejét az erdészeti hatóság határozatban állapítja meg. (3) Nem kell erdővédelmi járulékot fizetni, a) amennyiben az erdő igénybevételének ellentételezéseként az igénybevevő: aa) kultúr és faültetvény természetességi állapotú erdő esetén az igénybe vett erdővel legalább azonos területű, azzal megegyező vagy attól magasabb természetességi állapotú erdő telepítéséről gondoskodik (a továbbiakban: csereerdősítés), ab) természetes, természetszerű, származék-, átmeneti természetességi állapotú erdő esetén az igénybe vett erdő területénél másfélszer nagyobb területű, az igénybevett erdővel megegyező vagy attól magasabb természetességi állapotú erdő telepítéséről gondoskodik; b) amennyiben az erdőt erdészeti létesítmény elhelyezésére vagy árvízvédelmi célokra veszik igénybe; c) a védett természeti területen lévő faültetvény és kultúrerdő faállomány kipusztulását vagy erdőterv szerinti véghasználatát követő mezőgazdasági művelésbe vonásáért, ha a termőhelyi viszonyok az őshonos fafajokkal történő erdőfelújítást nem teszik lehetővé, melyet az erdőgazdálkodónak részletes termőhelyfeltárással kell bizonyítania; d) a szabad rendelkezésű erdő és cserjés mezőgazdasági művelésbe vonása esetén. (4) Az erdészeti hatóságnak csereerdősítést kell előírnia a) természetes és természetszerű erdő ötezer négyzetméter vagy azt meghaladó mértékű igénybevétele esetén, vagy b) ha az adott térségben az erdő csökkenésének tilalmáról külön jogszabály rendelkezik. (5) A csereerdősítést – az e törvény végrehajtására kiadott jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – az adott erdő fekvése szerinti vagy az azzal szomszédos településen kell végrehajtani. (6) A csererdősítés tervezésére és engedélyezésére az erdőtelepítés, egyéb feltételeire az erdőfelújítás szabályai vonatkoznak. (7) Az erdővédelmi járulék a költségvetési törvény szerinti központosított bevétel. 83. § (1) Szabad rendelkezésű erdő területének mezőgazdasági művelésbe vonását az erdészeti hatóságnak előzetesen be kell jelenteni. 51

(2) Nem minősül az erdő mezőgazdasági művelésbe vonásának a mezőgazdasági előhasználat. Ez a rendelkezés nem vonatkozik a védett természeti területen lévő, valamint a természetes és természetszerű erdőre. Erdő időleges igénybevétele 84. § (1) Az erdő időleges igénybevételét az erdészeti hatóság legfeljebb ötévi időtartamra engedélyezheti. Az igénybevevő kérelmére az öt évnél rövidebb időtartamú engedély a lejárata előtt egy alkalommal, legfeljebb az ötéves időtartam végéig meghosszabbítható. Ugyanazon erdőt érintően ismételt időleges igénybevétel csak akkor engedélyezhető, ha az előző időleges igénybevétel óta legalább 10 év eltelt. (2) Az időlegesen más célra hasznosított területen a határidő lejártát követően az igénybevevő az erdészeti hatóság határozatában foglaltak szerint köteles gondoskodni az erdő és az erdő talajának helyreállításáról. Az erdő igénybevételére vonatkozó szabályok 54. § (1) Az erdő igénybevételének engedélyezés iránti kérelemhez csatolni kell: a) az erdőtervnek a tervezett igénybevétel engedélyezése kapcsán felmerülő módosításához szükséges, a 21. § (3) és (4) bekezdéseiben rögzített dokumentumokat, b) az ingatlan-nyilvántartásban történő átvezetéshez szükséges az ingatlan-nyilvántartásról szóló külön jogszabályokban meghatározott, az ingatlanügyi hatóság által záradékolt változási vázrajzot és területkimutatást, illetve abban az esetben, ha az igénybevétel teljes földrészletet, vagy teljes alrészletet érint, az ingatlan-nyilvántartási térkép 30 napnál nem régebbi hiteles másolatát a tervezett igénybevétel határainak és föld-, illetve alrészletenkénti területének feltüntetésével, c) az Evt. 79. § (3) bekezdés alkalmazásában az igénybevétellel érintett ingatlan tulajdonosának (tulajdonosainak) és az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyonkezelői, földhasználati, haszonélvezeti, használati jog, valamint teher jogosultjának (jogosultjainak) közokiratba, vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt, az igénybevételhez való hozzájárulását, vagy az igénybevétel céljára vonatkozó, más jogcímen fennálló rendelkezési jogot igazoló okiratot, d) az erdőtalaj 400 m2-t meghaladó beépítése esetén a humuszos termőréteg feltárását rögzítő jegyzőkönyvet, valamint az abban rögzített eredmények függvényében a humuszos termőréteg mentésére és felhasználására vonatkozó leírást, e) az időleges valamint a rendeltetésszerű használatot akadályozó igénybevétel esetében a terület újraerdősítésre való alkalmassá tétele érdekében tervezett tevékenységek leírását, f) érintettség esetén a csereerdősítésre tervezett terület megjelölését és az erdőtelepítési jogosultság igazolását, g) a környezeti hatások jelentőségének vizsgálatára szolgáló – a Khvr.-ben meghatározott – adatlapot, ha az engedélyezési eljárás a Khvr. 3. számú mellékletében meghatározott olyan tevékenység megkezdését vagy folytatását szolgálja, amely a Khvr.-ben meghatározott küszöbértéket nem éri el vagy a tevékenységre a Khvr.-ben megállapított feltétel nem teljesül. (2) A kérelemben az Evt. 78. § (1) bekezdésének megfelelően pontosan meg kell határozni a tervezett igénybevétel közérdekkel való összhangját, és alá kell támasztani annak indokoltságát. (3) Időleges igénybevétel, és a rendeltetésszerű használat öt évnél rövidebb időtartamú akadályozása esetében a kérelmezőnek meg kell adnia az igénybevétel tervezett kezdő és végső napját. (4) Az (1)–(3) bekezdésben foglaltakat az Evt. 85. § (2) bekezdése szerinti fennmaradási engedély kérelem esetében is alkalmazni kell. (5) A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházással összefüggő, a Kormány által rendeletben meghatározott erdő igénybevételi ügyek esetében a csereerdősítést az adott erdő fekvése szerint illetékes erdészeti hatóság illetékességi területén kell végrehajtani. 55. § (1) A humuszos termőréteg feltárása a beépítéssel érintett területen a beruházás jellegének és a terepviszonyoknak megfelelő sűrűséggel fúrt szelvényből történik. 52

(2) A mintavétel legfeljebb 5 ha-t, vonalas létesítményeknél 500 m-t jellemezhet. A mintavétel helyét alkalmas méretarányú térképvázlaton jelölni kell. A mintát a humuszos talajszintekből kell szedni, és laboratóriumi vizsgálat keretében kell kiértékelni. (3) A humuszos termőréteg mentésére vonatkozó leírást, és magát a mentést akkor kell elvégezni, ha a (2) bekezdés szerinti feltárás alapján a humuszos termőréteg a) mélysége legalább 20 cm, b) humusztartalma nagyobb, mint 1,0%, c) talajidegen és szennyező anyagot nem tartalmaz, d) a vizes szuszpenzióban mért pH értéke 5,0 és 8,7 közötti, és e) a talaj, vízben oldható sótartalma 0,10%-nál kisebb. (4) A humuszos termőréteg mentésére és felhasználására vonatkozó leírásnak tartalmaznia kell: a) a talaj humuszos rétegének vastagságát cm-ben, b) a humuszos talajanyag minőségi jellemzését, mennyiségét, c) a humuszos réteg mentésére irányuló munkafolyamatok sorrendjét, d) a depónia erózió, túlnedvesedés és gyomosodás elleni védelmének meghatározását, e) javaslatot a mentendő humuszos termőréteg hasznosítására, f) alkalmas méretarányú térképvázlatot a beépítésre szánt terület és a humuszos termőréteget feltáró mintavételi pontok helyének feltüntetésével, és szintvonalas helyszínrajzot a mentendő humuszos termőréteg vastagságok lehatárolásával. 56. § Az Evt. 79. § (3) bekezdése szerinti más jogcímen fennálló rendelkezési jogot közokirattal, vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokirattal kell igazolni. 57. § (1) Az erdő igénybevételének elvi engedélyezésére vonatkozó kérelmet egy nyomtatott példányban kell benyújtani, melyhez csatolni kell: a) a tervezett igénybevétellel érintett erdő ingatlan-nyilvántartás szerinti (helység, fekvés, helyrajzi szám, alrészletjel) és erdészeti (helység, tagszám, részlet jel) területazonosító adatait, b) a tervezett igénybevétel területét föld-, illetve alrészletenként kéttized hektáros pontossággal, c) az igénybevételre tervezett terület beazonosítására alkalmas helyszínrajzot, melynek méretaránya nem lehet kisebb mint 1: 10 000, valamint d) érintettség esetén a csereerdősítésre tervezett terület megjelölését, e) a környezeti hatások jelentőségének vizsgálatára szolgáló – a Khvr. meghatározott – adatlapot, ha az engedélyezési eljárás a Khvr. 3. számú mellékletében meghatározott olyan tevékenység megkezdését vagy folytatását szolgálja, amely a Khvr.-ben meghatározott küszöbértéket nem éri el vagy a tevékenységre a Khvr.-ben megállapított feltétel nem teljesül. (2) Az erdő igénybevételének erdészeti magánút, vagy épített közelítő nyom építése céljából történő elvi engedélyezésére vonatkozó kérelemhez az (1) bekezdésben foglaltakon felül valamennyi nyomvonal változathoz tartozóan csatolni kell a tervezett út a) nyomvonalát ábrázoló erdészeti nyilvántartási térkép 1:10 000 méretarányú másolatát, b) általános műszaki leírását, c) minta-keresztszelvényeit. (3) Az (1) bekezdés szerinti kérelemben az Evt. 78. § (1) bekezdésének megfelelően pontosan meg kell határozni a tervezett igénybevétel közérdekkel való összhangját, és alá kell támasztani annak indokoltságát. (4) Erdő időleges igénybevételének, illetve a rendeltetésszerű használata öt évnél rövidebb időtartamú akadályozásának elvi engedélyezésére vonatkozó kérelemben a kérelmezőnek meg kell adnia az igénybevétel tervezett időtartamát. 58. § Amennyiben az erdő igénybevételének engedélyezése során az erdészeti hatóság megállapítja, hogy a kérelemben igénybe venni nem szándékozott erdő a kérelmezett igénybevétel megvalósítása nyomán az Evt. 12. § (1) bekezdése szerinti fásítássá válik, úgy annak területe után is erdővédelmi járulék fizetésére kötelezi az igénybevevőt. Ez esetben az erdővédelmi járulék összegét az Evt. 81. § (2) bekezdés b) pontja szerint kell meghatározni. 59. § 53

(1) A szabad rendelkezésű erdő mezőgazdasági művelésbe vonását az erdészeti hatóság központi szerve által rendszeresített, és a honlapján közzétett, az alábbi adatokat tartalmazó formanyomtatványon kell bejelenteni, a mezőgazdasági művelésbe vonásra irányuló munkálatok megkezdése előtt 30 nappal: a) a terület erdőgazdálkodójának vagy jogszerű használójának neve, erdőgazdálkodó esetén erdőgazdálkodói kódszáma, b) a bejelentéssel érintett szabad rendelkezésű erdő ingatlan-nyilvántartás szerinti területazonosító adatai (helység, fekvés, helyrajzi szám, alrészlet jel), c) az erdőgazdálkodó vagy a jogszerű használó aláírása. (2) A bejelentéshez csatolni kell az érintett ingatlan tulajdonosának és az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyonkezelői, földhasználati, haszonélvezeti, használati jog, valamint teher jogosultjának közokiratba, vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt, a szabad rendelkezésű erdő mezőgazdasági művelésbe vonására vonatkozó hozzájárulását. (3) Amennyiben a szabad rendelkezésű erdőnek csak egy részét érinti a mezőgazdasági művelésbe vonás, a bejelentéshez csatolni kell egy 30 napnál nem régebbi, hiteles ingatlan-nyilvántartási térkép másolatot, melyen fel kell tüntetni a bejelentéssel érintett területet. (4) Abban az esetben, ha a mezőgazdasági művelésbe vonásra tervezett szabad rendelkezésű erdő jogszerű használóját az erdészeti hatóság korábban erdőgazdálkodóként nem vette nyilvántartásba, a mezőgazdasági művelésbe vonást és az ehhez kapcsolódó fakitermelést a terület jogszerű használója erdőgazdálkodói nyilvántartásba vétel nélkül is bejelentheti az erdészeti hatósághoz. Az erdő engedély nélküli igénybevétele 85. § < 108. § (1) bekezdés m) pontja > (1) Erdő engedély nélküli vagy engedélytől eltérő igénybevétele esetén az erdészeti hatóság határidő kitűzésével határozatban kötelezi az igénybevevőt a helyreállításra. (2) A helyreállítási kötelezettség alól kérelemre az erdészeti hatóság felmentést adhat, és erdővédelmi bírság egyidejű kiszabása mellett engedélyezheti a kialakult állapot fennmaradását, amennyiben az igénybevétel engedélyezésének feltételei fennállnak. 60. § Az Evt. 85. § (2) bekezdése szerinti esetben az erdőt engedély nélkül igénybe vevőnek az erdővédelmi járulékot is meg kell fizetnie. Az erdő megosztása 86. § (1) Az erdőt két vagy több földrészletre csak abban az esetben lehet megosztani, ha az a fenntartható erdőgazdálkodást nem veszélyezteti. (2) Megosztással csak olyan erdő művelési ágú földrészlet vagy alrészlet alakítható ki, amelynek szélessége átlagosan legalább harminc méter, és területe a 7. § (1) bekezdés a)–b) pontja szerinti természetességi állapotú erdő esetében kettő hektárnál, a 7. § (1) bekezdés c)–f) pontja szerinti természetességi állapotú erdő esetében egy hektárnál nagyobb, kivéve, ha a megosztás célja erdő igénybevétele. IX. Fejezet AZ ERDŐ SZÁLLÍTÁS CÉLJÁRA TÖRTÉNŐ IGÉNYBEVÉTELE, ILLETVE AZ ERDŐ LÁTOGATÁSA Az erdészeti termékek szállítása 87. § (1) Erdészeti szállítási tevékenységnek minősül: a) az erdészeti erő- és munkagép, valamint erdőgazdálkodási tevékenységet szolgáló egyéb jármű erdőben való közlekedése; b) az erdei haszonvételből származó termékek készletezése, rakodása, valamint azok járművel történő elszállítása. 54

(2) Az erdészeti hatóság az erdő és erdészeti létesítmény védelme érdekében, halasztást nem tűrő esetben a helyszínen intézkedhet az erdészeti szállítás vagy az erdőn való nem közérdekű közlekedés korlátozásáról, illetve súlyos veszélyeztetés esetén megtiltásáról. < 107. § (1) bekezdés o) pontja >

88. § (1) Az erdőben, valamint az erdészeti magánúton való közlekedésre a közúti közlekedésre vonatkozó szabályokat e törvényben foglalt kiegészítésekkel kell alkalmazni. (2) Az erdőgazdálkodó az erdő és az erdészeti létesítmény védelme érdekében járműnek az erdőben, valamint a közforgalom elől elzárt erdészeti magánúton való közlekedésére a közúti közlekedés szabályaitól eltérő forgalmi korlátozást határozhat meg. A forgalom korlátozásának módját és időtartamát – figyelmeztető tábla elhelyezésével – az erdőgazdálkodónak a helyszínen jeleznie kell. (3) Az erdészeti hatóság jogosult ellenőrizni, hogy az erdőgazdálkodó intézkedése megfelel-e a (2) bekezdésben foglalt előírásoknak, indokolatlan korlátozás esetén pedig elrendeli a korlátozás feloldását. Erdészeti termékek szállítása más használatában lévő erdőben 89. § (1) Amennyiben az erdőgazdálkodó az erdészeti haszonvételből származó termékek elszállítását alkalmas út hiánya miatt nem tudná elvégezni, a más használatában levő erdőt szállítási tevékenységhez igénybe veheti. Az igénybevételre a Polgári Törvénykönyvnek az átjárási szolgalomra vonatkozó szabályait kell alkalmazni. (2) Az erdőgazdálkodó kizárólag az erdőgazdálkodási tevékenysége folytatásához a más tulajdonában levő erdészeti magánutat is igénybe veheti. (3) Amennyiben az erdőt, valamint az erdészeti magánutat erdőgazdálkodási tevékenységgel összefüggésben veszik igénybe, a szolgalommal terhelt erdő erdőgazdálkodója, illetőleg az erdészeti magánút kezelője követelheti kárának és költségének megtérítését. (4) Honvédelmi, nemzetbiztonsági és határrendészeti célú erdőben lévő magánút a hatáskörrel rendelkező hatóság engedélyével vehető igénybe. A más tulajdonában álló erdőben végzett szállítás szabályai 61. § Az erdészeti haszonvételből származó termékek más használatában levő erdőben történő szállítása során az erdő faállománnyal borított területét csak indokolt mértékben, és abban az esetben lehet igénybe venni, amennyiben a szállítást a területen lévő erdészeti feltáró hálózat és nyiladékok igénybevételével nem lehet megvalósítani. A faanyag származásának igazolása 90. § (1) Az erdőgazdálkodó vagy az erdőgazdálkodó megbízása alapján a jogosult erdészeti szakszemélyzet az erdőből kitermelt faanyag származásáról a szállításhoz köteles igazolást (a továbbiakban: szállítójegyet) kiállítani, melynek alapja az erdőgazdálkodási műveleti lap. < 107. § (1) bekezdés i) pontja >

(2) A fásításból, valamint a törvény hatálya alá tartozó erdőnek nem minősülő területről származó faanyagról a földrészlet tulajdonosa, vagy a faanyaggal rendelkezni jogosult személy köteles az erdészeti hatósághoz megtett fakitermelési bejelentésében szereplő adatok felhasználásával szállítójegyet kiállítani. < 107. § (3) bekezdés e) pontja > (3) A szállítójegyet a faanyag szállítója köteles a szállítás során magánál tartani és azt a hatóság képviselőjének felszólítására bemutatni. (4) A szállítójegyen szereplő adatokat a faanyag kereskedelme során, az e törvény végrehajtására kiadott jogszabály szerint kell nyilvántartani. Az erdő látogatása

55

91. § (1) Az erdőben – annak rendeltetésétől függetlenül – üdülés, sportolás és kirándulás céljából gyalogosan, emberi erővel hajtott kerékpárral, lóval, valamint az erdészeti feltáró hálózat részein sport vagy turisztikai célú, lóval vontatott járművel bárki saját felelősségére ott tartózkodhat, amit az erdőgazdálkodó tűrni köteles, kivéve, ha a) más jogszabály azt korlátozza, vagy b) az arra jogosult a látogatás korlátozását az e törvényben foglaltak alapján elrendelte. (1a) Nem állami, illetve nem helyi önkormányzati tulajdonú erdőben az erdészeti feltáró hálózat részein kívül lovagolni, emberi erővel hajtott kerékpárral közlekedni tilos, kivéve, ha az erdő tulajdonosa az erdő nem állami, illetve nem helyi önkormányzati tulajdoni jellegét megfelelően nem jelezte. (1b) Az erdőben abban az esetben lehet a megjelölt turistaúton kerékpározni és lovagolni, a megjelölt kerékpáros úton lovagolni, ha az együttes használat lehetősége jelzéssel az adott turistaúton vagy kerékpáros úton megjelölésre került. (1c) Az (1b) bekezdés szerinti együttes használatot az erdészeti hatóság engedélyezi, ha az a látogatók életét és testi épségét nem veszélyezteti. (1d) Az (1b) bekezdésben foglalt kivétellel a megjelölt turista- vagy kerékpáros út keresztezése esetén a lovas az úton kizárólag lépésben haladhat át. (1e) Az erdőben sport vagy turisztikai célú, lóval vontatott járművel turistaúton közlekedni tilos. (2) Aki erdőben nem erdőgazdálkodással összefüggő tevékenység céljából tartózkodik, az e törvény alkalmazásában az erdő látogatója. (3) Az erdőgazdálkodó és az erdő tulajdonosa az erdő látogatójától a látogatásért díjat nem kérhet, azonban jogosult a ténylegesen felmerült kárának és költségének megtérítésére. (4) Az erdő látogatója a) az erdei életközösségben, az erdő talajában és az erdészeti létesítményekben kárt nem okozhat, < 108. § (1) bekezdés j) pontja > b) az ott tartózkodók pihenését, valamint a rendeltetésszerű erdőgazdálkodási tevékenységet indokolatlanul nem zavarhatja. < 108. § (1) bekezdés i) pontja > (5) Üdülési, sportolási, illetőleg kirándulási célból – a kijelölt út kivételével – gyalogosan, kerékpárral és lóval sem vehető igénybe a) az erdősítés területe, amíg a rajta lévő faállomány a két méter átlagos magasságot el nem éri; b) az erdőrezervátum magterülete. (6) Kiépített parkerdei utat lovaglás céljára kizárólag az erre a célra kijelölt és bejelentett szakaszon lehet igénybe venni. (7) Kiépített parkerdei utat lóval vontatott járművel nem szabad igénybe venni. 92. § (1) Az erdőben látogatás céljából járművel – ideértve a nem sport vagy turisztikai célú, lóval vontatott járművet, valamint a nem csak emberi erővel hajtott kerékpárt is – közlekedni csak az arra kijelölt úton szabad. (2) Erdőben járműközlekedésre utat az erdőgazdálkodó javaslata alapján vagy harmadik fél kezdeményezése esetén az erdőgazdálkodó egyetértésével az erdészeti hatóság jelöl ki. (3) Az erdészeti hatóság a kijelölést az út műszaki tulajdonságaihoz igazodva egyes járműfajtákra korlátozhatja. (4) Az erdőben járműközlekedésre kijelölt utat mindenki saját felelősségére veheti igénybe. (5) 92/A. § Erdőben quaddal, terep-motorkerékpárral, segédmotoros kerékpárral, valamint motorkerékpárral közlekedni tilos. Az erdészeti vagy jogosult erdészeti szakszemélyzet segédmotoros kerékpárral vagy közúti forgalomba helyezett, legfeljebb 500 cm3 hengerűrtartalmú motorkerékpárral közlekedhet az erdőben munkavégzés céljából. 93. § (1) Az erdőgazdálkodó hozzájárulásával szabad az erdőben: < 108. § (1) bekezdés k) pontja > a) huszonnégy órát meghaladóan üdülési, illetőleg sportolási célból tartózkodni, táborozni, továbbá sátrat felverni; 56

b) turistaútvonalat kijelölni és létesíteni; c) turisztikai berendezést, létesítményt építeni és fenntartani; d) ideiglenes árusítóhelyet üzemeltetni; e) e törvényben külön nem nevesített sportversenyt rendezni. (2) Erdőben lovas és technikai sportversenyt rendezni csak az erdőgazdálkodó hozzájárulásával és az erdészeti hatóság engedélyével lehet. < 108. § (1) bekezdés l) pontja > (3) Az erdőgazdálkodó köteles az erdőgazdálkodási tevékenysége során megrongálódott jogszerűen kialakított turistautat, turisztikai berendezést, létesítményt haladéktalanul az eredeti állapotában helyreállítani, illetve rendeltetésszerű használatra alkalmassá tenni. (4) Nem állami feladat végrehajtásával összefüggően az erdőben jelet, mérő-, vagy gyűjtőeszközt elhelyezni, valamint az erdei életközösségből, az erdő talajából mintát venni – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – csak az erdőgazdálkodó írásos hozzájárulásával lehet. (5) Az erdőben kutatási, felmérési tevékenységet végző személy köteles e tevékenységét az erdőgazdálkodónak bejelenteni. (6) Turista útvonalat jól láthatóan, az e törvény végrehajtására kiadott jogszabály szerint jelzéssel kell megjelölni, és nyilván kell tartani. 94. § (1) Az erdőgazdálkodó átmenetileg korlátozhatja és feltételhez kötheti az erdő egyes részeinek látogatását, amennyiben az ott-tartózkodás a) életet vagy testi épséget veszélyezteti, vagy b) az egyes erdőgazdálkodási munkák végzését veszélyezteti vagy akadályozza. (2) A vadászat időtartamára a vadászatra jogosult az erdőgazdálkodó hozzájárulásával átmenetileg korlátozhatja az erdő egyes részeinek a látogatását. 95. § (1) Az erdőgazdálkodó a megjelölt turistautat, a bejelentett lovaglóutat vagy a járműközlekedésre kijelölt utat érintő korlátozást köteles minden alkalommal az erdészeti hatóságnak előzetesen bejelenteni. < 107. § (1) bekezdés g) pontja > (2) Az erdőgazdálkodó mentesül az (1) bekezdés szerinti kötelezettség alól, ha a korlátozás azonnali elrendelésére az életet vagy testi épséget közvetlenül veszélyeztető állapot megszüntetésének érdekében kerül sor. Ha a korlátozás időtartama a 24 órát meghaladja, azt az erdészeti hatóságnak haladéktalanul be kell jelenteni. < 107. § (1) bekezdés g) pontja > (3) Az (1) bekezdéstől eltérő egyéb esetben az erdő egyes részei látogatásának korlátozását akkor köteles az erdőgazdálkodó előzetesen bejelenteni az erdészeti hatóságnak, ha annak tervezett időtartama az egy hónapot meghaladja. < 107. § (1) bekezdés g) pontja > (4) A bejelentéshez mellékelni kell a korlátozással érintett területet ábrázoló erdészeti nyilvántartási térképet és a látogatás korlátozásának indokát, illetve feltételhez kötésének módját és idejét. (5) A korlátozás időtartama a 6 hónapot nem haladhatja meg. (6) A két hónapon belüli ismételt korlátozást, annak időtartamától függetlenül, előzetesen be kell jelenteni az erdészeti hatóságnak. < 107. § (1) bekezdés g) pontja > (7) Az erdészeti hatóság a látogatás korlátozásának indokoltságát felülvizsgálhatja, és kötelezheti az erdőgazdálkodót a törvényben foglalt előírások betartására, illetve az általa elrendelt korlátozás megszüntetésére. 96. § Az erdő látogatásának korlátozását a helyben szokásos módon kell kihirdetni, valamint figyelmeztető táblák kihelyezésével gondoskodni kell a megfelelő tájékoztatásról. X. Fejezet AZ ERDÉSZETI MUNKÁK SZAKMAI IRÁNYÍTÁSA, AZ ERDŐ ŐRZÉSE Az erdészeti munkák szakmai irányítása

57

97. § Az erdőgazdálkodó erdőgazdálkodási tevékenysége szakszerűségének biztosítása érdekében jogosult erdészeti szakszemélyzetet köteles alkalmazni, kivéve, ha az erdőgazdálkodó szerepel a jogosult erdészeti szakszemélyzeti névjegyzékben. < 107. § (1) bekezdés p) pontja > Az erdészeti szakszemélyzet kötelezettségei és jogosultságai 98. § (1) Az erdészeti szakszemélyzet szakirányítási tevékenysége során köteles a) az erdő fennmaradását, fejlődését veszélyeztető állapotról, eseményről, vad általi károsításról való tudomásszerzést követően az erdőgazdálkodót és az erdészeti hatóságot haladéktalanul értesíteni, illetve a veszély elhárításában a tőle elvárható módon közreműködni; b) az erdőben jogszerűen végzett munkák szakmai irányítását elvégezni. (1a) Az erdészeti hatóság az erdészeti munkák szakmai irányítására és az erdő őrzésére jogosult személyekről erdészeti szakszemélyzeti és jogosult erdészeti szakszemélyzeti névjegyzéket vezet. A névjegyzékben a rendészeti feladatokat ellátó erdészeti szakszemélyzetet, illetve jogosult erdészeti szakszemélyzetet elkülönítetten kell nyilvántartani. (1b) A névjegyzék az erdészeti szakszemélyzet alábbi adatait tartalmazza: a) természetes személyazonosító adatok, b) a szakszemélyzet besorolása: ba) erdészeti szakszemélyzetként, vagy bb) jogosult erdészeti szakszemélyzetként, bc) felsőfokú végzettségű jogosult erdészeti szakszemélyzetként, c) nyilvántartási kód, d) rendészeti feladatok ellátása, e) a továbbképzéseken való részvételt igazoló bejegyzések, f) lakcím vagy tartózkodási hely, g) telefonszám, e-mail cím, valamint h) az erdészeti hatóság által az erdészeti szakszemélyzettel szemben alkalmazott szankciók. (1c) Az (1a) bekezdés szerinti nyilvántartás az (1b) bekezdés a), f), valamint g) pontjában foglalt adatok kivételével közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül. (1d) A szakszemélyzet a névjegyzékben szereplő adataiban bekövetkező változást köteles az erdészeti hatóság állandó lakóhely, vagy tartózkodási hely szerint illetékes területi szervéhez 15 napon belül bejelenteni. (1e) A rendészeti feladatokat ellátó erdészeti szakszemélyzet és jogosult erdészeti szakszemélyzet szolgálati igazolványának tartalmára, kiadására, nyilvántartásba vételére és nyilvánosságára, valamint szolgálati jelvényére az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló törvény rendelkezései az irányadók. (2) A rendészeti feladatokat ellátó erdészeti szakszemélyzet és jogosult erdészeti szakszemélyzet őrzési tevékenysége során az erdőben, erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterületen és az erdészeti magánúton jogosult a) az erdőt veszélyeztető vagy károsító jogellenes cselekmény elkövetésén tetten ért személlyel szemben, b) olyan jármű vezetőjével szemben, amelyről alaposan feltételezhető, hogy azon jogellenesen szerzett fa-, szaporítóanyag, illetve egyéb erdei termék van, c) az erdőt veszélyeztető vagy károsító jogellenes cselekmény elkövetésén tetten ért vagy az elkövetéssel alaposan gyanúsítható személlyel szemben a jogellenesen szerzett faanyag és szaporítóanyag, valamint egyéb erdei termék, valamint az elkövetéshez (veszélyeztetéshez) használt eszköz biztosítása érdekében az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló törvényben60 meghatározott intézkedések és kényszerítő eszközök alkalmazására. (3)–(5) 99. § 58

100. § (1) Az erdészeti szakszemélyzet az erdőben, az erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterületen és az erdészeti magánúton végzett erdőőrzési tevékenységével, valamint a jogellenes cselekmény hatóságnak történő bejelentésével kapcsolatban a büntetőjogi védelem szempontjából közfeladatot ellátó személy. (2) Az erdészeti szakszemélyzet az intézkedésével összefüggésben megismert személyes adatokat kizárólag eljárás kezdeményezése céljából, az ahhoz szükséges ideig kezelheti. 100/A. § 100/B. § Jogosult erdészeti szakszemélyzet

101. § (1) A jogosult erdészeti szakszemélyzet, a 98–100/B. §-ban megfogalmazott kötelezettségeken és jogosultságokon túl a) köteles aa) az erdőgazdálkodó részére annak jogai gyakorlása és kötelezettségei teljesítése érdekében szakmai tájékoztatást és tanácsot adni, ab) az erdőgazdálkodót szakmai szempontból képviselni a helyszíni szemléken, hatósági ellenőrzéseken, valamint a körzeti erdőtervezéshez kapcsolódó egyeztetéseken, ac) az erdészeti hatósággal való kapcsolattartása során tudomására jutott, az erdőgazdálkodót érintő tényekről, adatokról az erdőgazdálkodót haladéktalanul tájékoztatni; b) jogosult ba) az erdőgazdálkodónak az erdészeti hatóság felé teljesítendő bejelentései, adatszolgáltatásai ellenjegyzésére, bb) műveleti lap kiállítására, bc) pályázatok szakmai tartalmának, teljesítésének ellenjegyzésére. (2) Felsőfokú erdészeti szakirányú végzettséggel rendelkező jogosult erdészeti szakszemélyzet jogosult a) erdőtelepítési kivitelezési terv készítésére; b) erdészeti magánút tervezésére; c) körzeti erdőtervezés kivételével erdészeti térképezésre; d) erdő rendeltetését szolgáló műtárgy, csatorna, tározó tervezésére. Bejelentési kötelezettség 102. § Jogosulatlanul végzett fakitermelés vagy egyéb erdőt károsító cselekmény észlelése esetén az erdőgazdálkodó, vagy annak hiányában az erdő tulajdonosa, jogszerű használója haladéktalanul köteles bejelentést tenni a rendőrség és az erdészeti hatóság felé. < 107. § (1) bekezdés g) pontja > XI. Fejezet AZ ERDÉSZETI IGAZGATÁS

103. § (1) (2) Az erdészeti hatóság eljárása során jogosult a) az erdőgazdálkodó és a tulajdonos engedélye nélkül külön térítés fizetése nélkül valamennyi erdészeti magánúton közlekedni, az erdőt és a fásítást bejárni, ott vizsgálatot, mérést, megfigyelést, valamint az azok elvégzéséhez szükséges mértékig vizsgálati mintát venni, b) az erdőben folyó tevékenység jogszerűségét ellenőrizni, a jogszerűtlen tevékenység leállítását elrendelni, 59

c) az erdőt és a fásítást veszélyeztető tevékenység beszüntetését, illetve az attól való tartózkodást elrendelni. (3) Az állam az erdő védelme, károsításának megelőzése, valamint az erdészeti hatósági tevékenységhez kapcsolódó ellenőrzés érdekében az erdészeti hatóság szervezetében – a bejelentések fogadására és kezelésére 24 órában alkalmas – erdővédelmi szolgálatot működtet. (4) Az erdővédelmi szolgálat tagja az erdészeti hatóság illetékességi területén jogosult és köteles a) az erdők védelmére vonatkozó előírások betartásának ellenőrzése során, b) az erdőket veszélyeztető vagy károsító, jogellenes cselekményt elkövető személlyel szemben, c) olyan jármű vezetőjével szemben, amelyről alaposan feltételezhető, hogy azon jogellenesen szerzett faanyag, szaporítóanyag vagy egyéb erdei termék van, d) az erdőket veszélyeztető vagy károsító jogellenes cselekmény elkövetésén tetten ért vagy az elkövetéssel alaposan gyanúsítható személlyel szemben a jogellenesen szerzett faanyag és szaporítóanyag, illetve egyéb erdei termék, valamint az elkövetéshez (veszélyeztetéshez) használt eszköz biztosítása érdekében, e) a bűncselekmény elkövetésén tetten ért vagy az intézkedésének ellenszegülő személlyel szemben az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló törvényben meghatározott intézkedések és kényszerítő eszközök alkalmazására. (5) Az erdővédelmi szolgálat tagja szolgálati igazolványának tartalmára, kiadására, nyilvántartásba vételére és nyilvánosságára, valamint szolgálati jelvényére az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló törvény rendelkezései az irányadók. 104. § Eljárási szabályok 105. § (1) Az erdészeti hatósági eljárásokban hozott határozatok fellebbezéssel nem támadott rendelkezései tekintetében a jogorvoslati határidő elteltével beáll a jogerő, ha a döntés egyes rendelkezései ellen nyújtottak be fellebbezést, és az ügy jellegéből adódóan a fellebbezés elbírálása nem hat ki a fellebbezéssel meg nem támadott rendelkezésekre. (2) Az e törvény hatálya alá tartozó hatósági eljárás díj- és illetékmentes, amennyiben az adott eljárásra e törvény végrehajtására kiadott jogszabály igazgatási szolgáltatási díjat nem állapít meg. (3) Az erdőterv-módosítási eljárás, az igénybevételi eljárás, valamint az erdőgazdálkodói nyilvántartásba vételi eljárás ügyintézési határideje – az egyszerűsített erdőgazdálkodói nyilvántartásba vétel kivételével – 45 nap. (4) Ha az erdészeti hatósági eljárás a Ket.-ben meghatározott jelentős számú ügyfelet érint, akkor a hatóság az ügyféllel hirdetményi úton tart kapcsolatot. (5) Az erdészeti hatóság az erdőben folyó tevékenység jogszerűségét az ügyfél előzetes értesítésének mellőzésével is ellenőrizheti. (6) Az erdészeti szakszemélyzet névjegyzékből való törlése esetén a törlés tényét a névjegyzékben haladéktalanul fel kell tüntetni. (7) Az erdőgazdálkodó nyilvántartásba történő bejegyzése iránti eljárást az erdészeti hatóság a bírósági eljárás jogerős lezárásáig felfüggeszti, ha a) a bejegyzés alapjául szolgáló magánokirat valódiságát a felek, illetve a hitelesítő vagy ellenjegyző személyek valamelyike vitatja; vagy b) a bejegyzéssel érintett ingatlan társult erdőgazdálkodásra kötelezett legalább 25% tulajdoni hányaddal rendelkező tulajdonosai az ingatlan közös tulajdonának megszüntetését kezdeményezték. (8) Ha a (7) bekezdésben foglalt bejelentést tevő személyek az erdészeti hatósági hiánypótlási felhívásban meghatározott határidő alatt a bejegyzés alapjául szolgáló okirat érvénytelensége, illetve a közös tulajdon megszüntetése iránti per megindítását a keresetlevélnek a bíróságon 60

iktatott példányával vagy annak hiteles másolatával nem igazolják, az erdészeti hatóság érdemi határozatot hoz a bejegyzési kérelem tekintetében. (9) Semmisségi oknak minősül, ha az erdészeti hatóság az erdő igénybevételének engedélyezéséről, elvi engedélyezéséről a közérdekűség vagy a kivételesség e törvény szerinti vizsgálata nélkül dönt. Egyéb eljárási költségek az erdészeti hatósági eljárásban 61/A. § A hivatalból indult, illetőleg folytatott erdészeti hatósági eljárás során a helyszíni szemle és a műszeres vizsgálatok költségei, továbbá a tényállás tisztázása során felmerült személyi és dologi költségek egyéb eljárási költségnek minősülnek. Nyilvántartásokkal kapcsolatos szabályok 105/A. § (1) Amennyiben e törvény vagy a végrehajtására kiadott jogszabály másként nem rendelkezik, az erdészeti hatóság által vezetett közhiteles hatósági nyilvántartásokba történő bejegyzésnek, törlésnek, adatmódosításnak kizárólag közokirat, teljes bizonyító erejű magánokirat vagy más közhiteles hatósági nyilvántartásból történő adatátvétel alapján van helye. (2) Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, az erdészeti hatóság által vezetett nyilvántartásokban szereplő közhiteles adatokról az erdészeti hatóság kérelemre adatot szolgáltat annak a természetes vagy jogi személynek, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetnek, akire nézve a nyilvántartás adatot tartalmaz, illetve akinek az adat megismeréséhez jogos érdeke fűződik. A jogos érdek fennállását annak kell igazolnia, aki az adatszolgáltatást erre a körülményre hivatkozva kéri. (3) Az erdészeti hatóság a hatáskörébe tartozó közigazgatási hatósági eljárásokhoz kapcsolódóan az erdő és erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterület ingatlannyilvántartásba bejegyzett tulajdonosának, vagyonkezelői, földhasználati, haszonélvezeti, használati jogosultjának alábbi személyes adatait kezeli: a) természetes személyazonosító adatok, b) lakcím, székhely, c) adóazonosító jel, adószám, d) jogi személy vagy jogi személyiség nélküli szervezet esetén a cég képviseletére jogosultak neve, adóazonosító jele, lakcíme, e) elektronikus ügyintézés, kapcsolattartás esetén az elektronikus levélcím, telefonszám. (4) A (3) bekezdés szerinti személyes adatok legfeljebb 10 évig kezelhetőek. (5) Az erdészeti hatóság a (3) bekezdésben meghatározott jogosultak (3) bekezdés a) és b) pontja szerinti, a tulajdoni lapon szereplő személyes adatait – az ingatlan-nyilvántartásról szóló jogszabályokban meghatározott formában és módon – jogosult az ingatlanügyi hatóságtól átvenni. XII. Fejezet AZ ELRENDELT ERDŐGAZDÁLKODÁSI TEVÉKENYSÉG, AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSI BÍRSÁG ÉS AZ ERDŐVÉDELMI BÍRSÁG Az elrendelt erdőgazdálkodási tevékenység 106. § (1) Ha az erdőgazdálkodó, illetőleg – erdőgazdálkodó hiányában – az erdő tulajdonosa az erdészeti hatóság felszólítása ellenére nem tesz eleget e törvény szerinti erdőgazdálkodási kötelezettségének, és ezáltal az erdő fennmaradását vagy fejlődését veszélyezteti, a szükséges erdőgazdálkodási tevékenységeket az erdészeti hatóság az erdőgazdálkodó, ennek hiányában a tulajdonos költségére elrendeli és elvégezteti. Amennyiben az elrendelt erdőgazdálkodási tevékenység költségei az erdőgazdálkodóval szemben vezetett végrehajtási eljárásban sem térülnek meg, a tulajdonos köteles a költségeket megtéríteni. 61

(2) Az elrendelő határozatot a tulajdonosnak, állami tulajdonban levő erdő esetében a tulajdonosi jogok gyakorlójának is kézbesíteni kell. (3) Az elrendelt erdőgazdálkodási tevékenység költségét a költségvetési törvényben e célra meghatározott előirányzatból kell biztosítani. (4) Az elrendelt erdőgazdálkodási tevékenység végrehajtásával megbízott vállalkozó felel a rábízott tevékenység végrehajtásának szakszerűségéért. (5) Az elrendelt erdőgazdálkodási tevékenység során keletkezett bevételt az elrendelt erdőgazdálkodási tevékenység költségeire kell fordítani. Amennyiben a keletkezett bevétel meghaladja az elrendelt tevékenység költségét, a különbözetet a jogosultak részére meg kell téríteni. Az erdőgazdálkodási tevékenység elrendelésének szabályai 62. § (1) Az elrendelt erdőgazdasági tevékenység az Evt. 106. § (1) bekezdésében foglaltak szerinti elvégeztetésére nyilvános pályázat útján kiválasztott vállalkozó megbízásával kerül sor. (2) Az elrendelt erdőgazdálkodási tevékenységgel megbízott vállalkozó a tevékenysége során köteles betartani mindazokat az erdőgazdálkodásra vonatkozó szabályokat, amelyeket az Evt., valamint egyéb jogszabályok az erdőgazdálkodás gyakorlására vonatkozóan előírnak. A megbízott vállalkozó a tevékenysége szakszerűségét jogosult szakszemélyzet alkalmazásával is köteles biztosítani. Az erdőgazdálkodási bírság 107. § (1) Az erdőgazdálkodóra erdőgazdálkodási bírságot kell kiszabni, ha az erdőgazdálkodó a) erdejében bejelentés nélkül végzett fakitermelésre megbízást adott vagy a fakitermelésről tudomással bírt és azt haladéktalanul nem jelentette az erdészeti hatóságnak vagy a 41. § (3) bekezdésében foglalt előírásokat megsérti; (3. § (1) bekezdés a) pontja szerint a kitermelt faanyag után köbméterenként 0,2 EJA) b) a 41. § (1) bekezdésében foglalt bejelentési kötelezettséget vagy a 41. § (3) bekezdésében foglalt előírásokat – fahasználatot nem érintő tevékenység esetében megsérti; (3. § (1) bekezdés b) pontja szerint a jogsértéssel érintett erdőrészletenként 0,1 EJA) c) a 16. § (9) bekezdésében foglaltakat megsérti; (3. § (1) bekezdés c) pontja szerint erdőrészletenként 0,1 EJA) d) az 63. § (5) bekezdésében foglalt előírásokat megsérti; (3. § (1) bekezdés d) pontja szerint alkalmanként az erdő károsításának mértékétől és az elhelyezett szennyvíz, szennyvíziszap, hígtrágya vagy talaj szennyező anyag mennyiségtől függően 0,5 EJA–5,0 EJA) e) a 73. § (1), (2) bekezdésében, valamint a 74. § (4) bekezdésében foglalt előírásokat megsérti; (3. § (1) bekezdés e) pontja szerint az Evt. 73. § (1) bekezdésében foglalt előírásokat megsértése esetén hektáronként 0,5 EJA, az Evt. 73. § (2), az Evt. 74. § (4) bekezdésében foglalt előírásokat megsértése esetén hektáronként 2,0 EJA) f) a 73. § (3) bekezdésében foglalt előírásokat megsérti; (3. § (1) bekezdés f) pontja szerint az újulat, a visszamaradó állomány károsodásának mértékétől függően hektáronként 0,5 EJA– 5,0 EJA) g) a 95. § (1), (2), (3) és (6) bekezdésében, a 102. §-ban foglalt bejelentési kötelezettséget elmulasztja; (3. § (1) bekezdés g) pontja szerint alkalmanként 0,3 EJA) h) a 42. § (1) bekezdésében foglalt bejelentési kötelezettségének az erdészeti hatóság felszólítása ellenére nem tesz eleget; (3. § (1) bekezdés h) pontja szerint erdőrészletenként 0,3 EJA) i) megsérti a 90. § (1) bekezdésében foglalt előírásokat; (3. § (1) bekezdés i) pontja szerint alkalmanként 0,3 EJA) j) az erdő faállományának szerkezetét, egészségi állapotát károsan befolyásoló módon hajtja végre az állomány nevelését, szálalást vagy a fenyőgyanta gyűjtését; (3. § (1) bekezdés j) pontja szerint a szakszerűtlen beavatkozással érintett terület után a károsítás mértékétől függően hektáronként 1,0 EJA–2,0 EJA)

62

k)

az erdőnevelési feladatok elmulasztásával akadályozza az erdőtervben előírt célállománytípus kialakulását és fejlődését; (3. § (1) bekezdés k) pontja szerint a károsodott terület után hektáronként 0,5 EJA) l) túllépi az erdő felújítására és a felújítás befejezésére az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban vagy az erdészeti hatóság határozatában megállapított határidőt; (3. § (1) bekezdés l) pontja szerint évenként és hektáronként 0,5 EJA) m) az erdő felújítását nem az engedélyezett módon hajtja végre; (3. § (1) bekezdés m) pontja szerint átmeneti, kultúr, valamint faültetvény természetességi állapotú erdőkben hektáronként 0,3 EJA, természetszerű és származék természetességi állapotú erdőkben hektáronként 0,6 EJA) n) tevékenysége vagy mulasztása miatt a befejezett erdősítés felülvizsgálatának időpontjában az erdő fejlődése nem felel meg a termőhelyi adottságoknak vagy az erdő fafajösszetétele a befejezéskori állapothoz képest a termőhelyi adottságokat és az erdő rendeltetését tekintve kedvezőtlenül megváltozott; (3. § (1) bekezdés n) pontja szerint hektáronként 1,0 EJA) o) az erdészeti hatóság erdészeti termékek készletezését, szállítását kizáró vagy korlátozó határozatában foglaltakat megsérti; (3. § (1) bekezdés o) pontja szerint alkalmanként 1,0 EJA) p) a jogosult erdészeti szakszemélyzet alkalmazására vonatkozó kötelezettségének az erdészeti hatóság felhívására sem tesz eleget, vagy a jogosult erdészeti szakszemélyzet személyében bekövetkezett változást az erdészeti hatóságnak 8 napon belül nem jelenti be; (3. § (1) bekezdés p) pontja szerint alkalmanként 0,1 EJA) q) a külön jogszabály szerinti erdőtűzvédelmi terv vagy egyszerűsített erdőtűz-védelmi terv készítési kötelezettségének az erdészeti hatóság felhívása ellenére sem tesz eleget; (3. § (1) bekezdés q) pontja szerint alkalmanként 0,1 EJA) r) a külön jogszabály szerinti erdőtűz-megelőzési kötelezettségének az erdészeti hatóság felhívása ellenére sem tesz eleget. (3. § (1) bekezdés r) pontja szerint alkalmanként 0,3 EJA) (2) Erdőgazdálkodási bírságot köteles fizetni az erdő tulajdonosa, az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyonkezelői, földhasználati, haszonélvezeti, használati jog jogosultja, ha a 17. § (8) bekezdése szerinti kötelezettségének nem tesz eleget. 3. § (2) Ha az erdő tulajdonosa, az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyonkezelői, földhasználati, haszonélvezeti, használati jog jogosultja az Evt. 107. § (2) bekezdés szerinti kötelezettségének nem tesz eleget, az erdő veszélyeztetésének mértékétől függően alkalmanként 1,0 EJA– 5,0 EJA erdőgazdálkodási bírságot köteles fizetni. 107. § (3) Erdőgazdálkodási bírságot köteles fizetni, aki a) a 18. § (3) és (4) bekezdésében foglalt bejelentési kötelezettséget elmulasztja és a terület használatára jogosult; (3. § (3) bekezdés b) pontja szerint földrészletenként 0,1 EJA) b) engedély nélkül hajtja végre az erdőtelepítést; (3. § (4) bekezdés a) pontja szerint hektáronként 0,5 EJA) c) engedélytől eltérően hajtja végre az erdőtelepítést; (3. § (4) bekezdés b) pontja szerint hektáronként 0,2 EJA) d) a 70. § (3) bekezdésében foglalt előírásokat megsérti; (3. § (4) bekezdés c) pontja szerint alkalmanként 0,2 EJA) e)74 a 90. § (2) bekezdésében foglalt előírásokat megsérti. (3. § (4) bekezdés d) pontja szerint alkalmanként 0,3 EJA) (4) Az erdőgazdálkodási bírságot a cselekmény folytatása vagy újbóli elkövetése esetén ismételten ki lehet szabni. 3. § (3) Aki az Evt. 107. § (3) bekezdés a) pontjában foglaltakat megvalósítja a) figyelmeztetésben részesül; b) ha az a) pontban foglaltak ellenére, annak közlésétől számított 30 napon belül nem tesz eleget kötelezettségének: földrészletenként 0,1 EJA erdőgazdálkodási bírságot köteles fizetni. Az erdővédelmi bírság 63

108. § (1) Erdővédelmi bírságot köteles fizetni, aki a) a 61. § (1) bekezdésének a) pontjában foglalt előírásokat megsérti; (4. § (1) bekezdés a) pontja szerint alkalmanként a jogsértéssel érintett terület nagyságától és az erdő károsodásától függően 0,3 EJA– 3,0 EJA) b) a 61. § (1) bekezdésének b) pontjában foglalt előírásokat megsérti; (4. § (1) bekezdés b) pontja szerint alkalmanként az erdő károsításának mértékétől és az elhelyezett hulladék mennyiségétől függően 0,5 EJA–5,0 EJA) c) a 61. § (1) bekezdésének c) pontjában foglalt előírásokat megsérti; (4. § (1) bekezdés c) pontja szerint alkalmanként a gyűjtött mennyiségtől függően 0,5 EJA–5,0 EJA) d) az e törvényben és a végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott fa kitermelésére vonatkozó előírásokat megsérti; (4. § (1) bekezdés d) pontja szerint a kivágott fa köbmétereként 0,3 EJA, de legalább 0,3 EJA) e) a 61. § (2) bekezdésében foglalt előírásokat megsérti; (4. § (1) bekezdés e) pontja szerint 0,1 EJA, motorfűrész esetén 0,2 EJA) f) a 63. § (2) és (3) bekezdésében foglalt előírásokat megsérti; (4. § (1) bekezdés f) pontja szerint alkalmanként az erdő károsításának mértékétől függően 0,1 EJA–5,0 EJA) g) a 68. § d) pontjában meghatározott erdei haszonvételeket jogosulatlanul gyakorolja, vagy annak során az erdei haszonvételek gyakorlásának feltételeit megsérti; (4. § (1) bekezdés g) pontja szerint alkalmanként 0,1 EJA–0,5 EJA) h) a 65. § (2) bekezdésében foglalt előírásokat megsérti; (4. § (1) bekezdés h) pontja szerint 0,2 EJA, ha a jogsértés következményeként erdőtűz alakul ki 1,0 EJA) i) a 91. § (4) bekezdés b) pontjában foglalt előírásokat megsérti: (4. § (1) bekezdés i) pontja szerint 0,1 EJA) j) a 91. § (4) bekezdés a) pontjában foglalt előírásokat megsérti; (4. § (1) bekezdés j) pontja szerint a károkozás mértékétől függően 0,2 EJA– 1,0 EJA) k) a 93. § (1) bekezdésben foglalt előírásokat megsérti; (4. § (1) bekezdés k) pontja szerint 0,2 EJA) l) a 93. § (2) bekezdésben foglalt előírásokat megsérti; (4. § (1) bekezdés l) pontja szerint 2,0 EJA) m) erdőt vagy erdőgazdálkodási tevékenységet szolgáló, erdőművelési ágban nyilvántartott földterületet engedély nélkül vagy engedélytől eltérően vesz igénybe. (4. § (1) bekezdés m) pontja szerint az igénybe vett terület után az Evt. 81. § (2)–(4) bekezdés szerinti erdővédelmi járulék háromszorosának megfelelő, de legalább 1,0 EJA erdővédelmi bírságot; a kialakult állapot fennmaradásának engedélyezése esetén az Evt 81. § (2)–(4) bekezdés szerinti erdővédelmi járulék tízszeresének megfelelő, de legalább 1,0 EJA erdővédelmi bírságot köteles fizetni) (2) Erdővédelmi bírságot köteles fizetni, az erdő tulajdonosa, ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyonkezelői, földhasználati, haszonélvezeti, használati jog jogosultja, ha erdejében bejelentés nélkül végzett fakitermelésre megbízást adott vagy a fakitermelésről tudomással bírt és azt haladéktalanul nem jelentette az erdészeti hatóságnak. (4. § (2) bekezdése szerint a kitermelt faanyag után köbméterenként 0,2 EJA) (3) Az erdészeti hatóság hivatalból, vagy a természetvédelmi hatóság, illetőleg az erdőgazdálkodó kezdeményezésére hozott határozata alapján a vadászatra jogosult erdővédelmi bírságot köteles fizetni, ha a) az erdősítés sikeresen felújult területén a vadászható vadfajok egyedei az előírt fő és mellékfafajok vezérhajtásait 30%-ot meghaladó mértékben károsították; (4. § (3) bekezdés a) pontja szerint a károsítással érintett terület után az erdő károsításának mértékétől függően hektáronként 0,2 EJA– 2,0 EJA) b) az erdő természetes felújítását biztosító, az előírt állománytípust alkotó fafajok termésének a vadászható vadfajok egyedei által történő felélésével az erdő felújulása veszélybe került; (4. § (3) bekezdés b) pontja szerint a károsítással érintett terület után hektáronként 1,0 EJA) c) a faállomány egyedei a vadászható vadfajok egyedei által történő dörzsölés, hántás következtében 0,1 ha-t meghaladó nagyságú területen a faegyedek 10%-át meghaladó mértékben károsodtak. (4. § (3) bekezdés c) pontja szerint a károsítással érintett terület után hektáronként 0,5 EJA) (4) Az erdővédelmi bírság folytatólagos károkozás esetén ismételten kiszabható. 64

5. § Három éven belüli ismételt jogsértés esetén az erdővédelmi bírságtétel, valamint a kiszabható bírság alsó és felső határa a kétszeresére emelkedik. 109. § A 107. § (1) bekezdésének j) pontja alapján erdőgazdálkodási bírság fizetését az erdészeti hatóság akkor rendeli el, ha a) az állománynevelés céljából tervezett fakitermelés végrehajtása során nem az előírt állománytípus kialakítása érdekében kivágandó faegyedek kitermelésére kerül sor, és ezáltal a faállomány szerkezete romlik, vagy b) a fakitermeléssel érintett terület egészén vagy annak jól elkülönülő, 0,5 ha-t meghaladó nagyságú részén a visszamaradó faállomány egyedeinek tíz százaléka vagy annál nagyobb hányada megsérül, c) az erdőgazdálkodó megszegi a fenyőgyanta gyűjtésének a 76. §-ban előírt feltételét. 110. § 111. § A határidőre meg nem fizetett erdővédelmi járulék adók módjára behajtandó köztartozás. 111/A. § (1) Az erdészeti hatóság az általa határozattal kiszabott erdőgazdálkodási és erdővédelmi bírságokról hatósági nyilvántartást vezet az alábbi adattartalommal: a) bírsággal sújtott természetes személy vagy gazdálkodó szervezet azonosító adatai, b) bírsággal sújtott személy erdőgazdálkodói kódja (erdőgazdálkodó esetén), c) bírsággal érintett erdőrészlet azonosítója, d) bírság jogcíme, e) bírság alapja, f) kiszabott bírság összege, g) jogsértés időpontja, h) bírság kiszabásának ideje, i) bírságot kiszabó határozat ügyiratszáma, valamint j) bírság megfizetésének időpontja. (2) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás az (1) bekezdés a), b) és c) pontjában foglalt adatok kivételével közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül. (3) Az erdészeti hatóság az (1) bekezdés szerinti adatokat a bírság megfizetésének időpontjáig, de legalább 3 évig tartja nyilván. Általános rendelkezések 1. § Az erdőgazdálkodási és erdővédelmi bírság mértéke az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Evt.) 82. § (1) bekezdés szerinti erdővédelmi járulékalap (a továbbiakban: EJA) 3–4. § szerinti szorzata. 2. § Ha a jogellenesen kitermelt faanyag mennyisége az eljárás során helyszíni felméréssel nem állapítható meg, a bírság alapjául szolgáló fatérfogat mennyiségét az Országos Erdőállomány Adattár adatainak alapulvételével az erdészeti hatóság állapítja meg. Az eljárás felfüggesztése és a döntés közzététele 62/A. § (1) Az erdészeti hatóság a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény alapján az eljárást felfüggeszti, ha az eljárásban a környezetvédelmi és természetvédelmi hatóság (a továbbiakban együtt: környezetvédelmi hatóság) az általa vizsgált szakkérdés során megállapította, hogy a tevékenység várható környezeti hatásai jelentősek. A felfüggesztésről szóló végzésnek tartalmaznia kell a szakkérdést vizsgáló környezetvédelmi hatóság megnevezését, valamint állásfoglalása rendelkező részét és indokolását. (2) Az erdészeti hatóság – annak jogerőre emelkedésére tekintet nélkül – a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény szabályai szerint nyilvánosan közzéteszi azt a határozatot, 65

valamint a felfüggesztés tárgyában hozott végzést és a szakkérdés vizsgálata során kapott állásfoglalást, amelyet olyan eljárásban hozott, amelyben a szakkérdést vizsgáló környezetvédelmi hatóság a tevékenység következtében várható környezeti hatások jelentőségét vizsgálta. XIII. Fejezet ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK Felhatalmazások 112. § (1) Felhatalmazást kap a kormány, hogy rendeletben a) jelölje ki az erdészeti hatóságot vagy hatóságokat; b) határozza meg az erdőgazdálkodási és erdővédelmi bírság mértékét és kiszámításának módját. (2) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben határozza meg 1. az erdőgazdálkodói nyilvántartásba vétel és az erdőgazdálkodói nyilvántartás vezetésének részletes szabályait; 2. a szabad rendelkezésű erdő és fásítás telepítésére, a telepítés bejelentésére, engedélyezésére, a bennük tervezett fakitermelés bejelentésére vonatkozó részletes szabályokat; 3. az erdészeti létesítményekre vonatkozó szabályokat; 4. 5. az erdőtervezési körzetek jegyzékét; a körzeti erdőterv készítésének részletes szabályait; 6. az Országos Erdőállomány Adattár működtetésének és az adatszolgáltatás rendjének részletes szabályait; 7. az erdőtelepítés, erdőfelújítás és az erdőnevelés részletes szabályait; 8. az erdőtelepítési-kivitelezési terv tartalmát és elkészítésének részletes szabályait; 9. az erdőt károsító hatások megelőzésének és mérséklésének, valamint az erdővédelmi mérőés megfigyelő rendszer működésének részletes szabályait; 10. az erdei haszonvételek gyakorlásának részletes szabályait; 11. az elrendelt erdőgazdálkodási tevékenység részletes szabályait; 12. az erdőgazdálkodási bírság és az erdővédelmi bírság megfizetésének részletes szabályait; 13. az erdészeti magánút tervezésének részletes szabályait; 14. az erdőfelújítási biztosíték nyújtásának részletes szabályait; 15. az erdővédelmi szolgálatra vonatkozó részletes szabályokat; 16. az erdőtelepítés és erdőfelújítás befejezetté nyilvánításának részletes szabályait; 17. az erdészeti szakszemélyzet és a jogosult erdészeti szakszemélyzet nyilvántartásba vételének, nyilvántartásból történő törlésének, tevékenységének, továbbképzésének részletes szabályait; 18. az erdészeti termőhelyfeltárás részletes szabályait; 19. az átalakítási és szálalási terv készítésének részletes szabályait; 20. az erdészeti szaporítóanyagokra vonatkozó részletes szabályokat; 21. az erdészeti szolgálati szabályzatot; 22. az erdő művelési ág megállapításának és az erdő megosztásának részletes szabályait; 23. a közjóléti létesítmények nyilvántartásának és a közjóléti fejlesztési tervek készítésének részletes szabályait; 24. a földalatti gombák gyűjtésére vonatkozó részletes szabályokat; 25. az erdőgazdálkodói tevékenység nyilvánossága biztosításának részletes szabályait; 26. az erdészeti szakszemélyzet és jogosult erdészeti szakszemélyzet, valamint az erdővédelmi szolgálat tagjának szolgálati igazolványára és szolgálati jelvényére vonatkozó szabályokat. (3) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy – védett természeti területen lévő erdő vonatkozásában a természetvédelemért felelős miniszterrel egyetértésben – rendeletben állapítsa meg: 1. az éves erdőgazdálkodási tevékenység bejelentési-engedélyezési rendszerének részletes szabályait; 2. az erdőtervrendelet előkészítésének részletes szabályait és az erdőtervrendelet előírásait; 3. az ország egyes erdészeti tájaiban az erdőfelújítás során alkalmazható, illetve tiltott célállományokat. 66

(4) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy – a természetvédelemért felelős miniszterrel egyetértésben – rendeletben állapítsa meg: 1. az erdőt és fásítást alkotó fafajok és cserjefajok, továbbá az őshonos, idegenhonos és az intenzíven terjedő fafajok jegyzékét; 2. az erdő igénybevételének részletes szabályait. (5) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy a természetvédelemért felelős miniszter egyetértésével kiadott rendeletben állapítsa meg az arborétumok jegyzékét. (6) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter egyetértésével kiadott rendeletben állapítsa meg a tűzgyújtási tilalom elrendelésének részletes szabályait. (7) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy a honvédelemért felelős miniszter egyetértésével kiadott rendeletben szabályozza a honvédelmi rendeltetésű erdőkre vonatkozó különös szabályokat. (8) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben rendeletben szabályozza az erdészeti hatósági eljárásban fizetendő igazgatási-szolgáltatási díj mértékét, megfizetésének részletes szabályait, a díjfizetés alóli mentesség eseteit. (9) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy a kereskedelemért felelős miniszterrel egyetértésben rendeletben állapítsa meg a faanyag származási igazolásának rendjét. (10) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy a turizmusért felelős miniszter, a természetvédelemért felelős miniszter, valamint a sportpolitikáért felelős miniszter egyetértésével kiadott rendeletben határozza meg a turista útjelzések és tájékoztató táblák elkészítésének és elhelyezésének, valamint a jelzett turista útvonalak nyilvántartásának részletes szabályait. Hatálybalépés és átmeneti rendelkezések 113. § (1) Ez a törvény a kihirdetését követő 46. napon lép hatályba. (2) E törvény rendelkezéseit a hatálybalépését követően megindult közigazgatási eljárásokban kell alkalmazni. (3) E törvény szerint a körzeti erdőterveket az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban megállapított ütemterv szerint először 2011. december 31-ig kell elkészíteni. (4) Az e törvény hatálybalépése előtt kiadott üzemtervek e törvény szerinti erdőtervnek minősülnek. (5) Az e törvény hatálybalépése előtt kiadott üzemtervekben megállapított elsődleges és további rendeltetések e törvény szerinti elsődleges és további rendeltetésnek minősülnek azzal az eltéréssel, hogy az üzemtervben az erdőről és az erdő védelméről szóló 1996. évi LIV. törvény 17. § (3) bekezdés a)–b) és d) pontja szerinti rendeltetések e törvény 24. § (2) bekezdés a) pont szerinti rendeltetésnek minősülnek. (6) Az e törvény hatálybalépése előtt kiadott üzemtervvel nem érintett erdők elsődleges és további rendeltetését az első erdőterv kiadásával egyidejűleg kell megállapítani. (7) Az e törvény hatálybalépésekor az Adattárban nyilvántartott erdő üzemmódját az e törvény szerint először elkészített körzeti erdőterv alapján kiadott erdőterv kiadásával egyidejűleg hivatalból indított eljárásban, vagy azt megelőzően az erdőgazdálkodó kérelmére induló eljárásban az erdészeti hatóság állapítja meg. Az erdőgazdálkodónak kérelméhez csatolnia kell a tulajdonos, illetve közös tulajdon esetén a tulajdonostársak tulajdoni hányad alapján számított 2/3 részének hozzájárulását. (8) E törvény hatálybalépése előtt az erdő igénybevételére határidő megjelölése nélkül kiadott engedély, ha az igénybevételre a törvény hatálybalépésétől számított négy éven belül nem kerül sor, érvényét veszti. (9) E törvény hatálybalépése előtt erdő telepítésére határidő megjelölése nélkül kiadott engedély a törvény hatálybalépésétől számított öt évig érvényes. (10) Az e törvény hatálybalépése előtt megindult eljárásban jóváhagyott éves erdőgazdálkodási terv alapján az abban engedélyezett erdőgazdálkodási tevékenység bejelentés és műveleti lap kiállítása nélkül végezhető, de a fakitermelési munka végrehajtója köteles a munka elvégzésére jogosító, az erdőgazdálkodó által kiállított okiratot és az éves erdőgazdálkodási tervet vagy annak másolati példányát a munkavégzés során magánál tartani.

67

(11) Az e törvény hatálybalépése előtt megindult eljárásban jóváhagyott éves erdőgazdálkodási terv alapján kitermelt faanyag származásának igazolásánál a 90. § alkalmazásában a szállítójegy alapja a jóváhagyott éves erdőgazdálkodási terv. (12) Az e törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő körzeti erdőtervezési eljárásban elkészült körzeti erdőterv megállapítására az erdőről és az erdő védelméről szóló 1996. évi LIV. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. (13) Az e törvény hatálybalépése előtt jóváhagyott körzeti erdőterv alapján az erdőgazdálkodó kérelmére induló eljárásban az erdőgazdálkodó jogait és kötelezettségeit az erdészeti hatóság erdőterv határozatban állapítja meg. (14) E törvény hatálybalépésekor állami tulajdonú erdő és erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterület hasznosítására vonatkozó, 9. § szerinti feltételeknek nem megfelelő határozatlan idejű szerződéseket 2010. december 31-ig a rendes felmondás szabályai szerint meg kell szüntetni. Határozott idejű szerződés keretében hasznosított területek vonatkozásában 9. §-t a határozott idő lejártától kell alkalmazni. (15) A védett természeti területnek nem minősülő, külön jogszabály szerinti Natura 2000 területeken található erdőre, erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterületekre vonatkozó üzemtervi előírásokat az erdészeti hatóság a védett természeti területek természetvédelmi kezeléséért felelős szerv közreműködése mellett, e törvény hatálybalépésétől számított 1 éven belül felülvizsgálja és az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekre vonatkozó külön jogszabálynak megfelelően szükség szerint módosítja. (16) Az erdészeti hatóság (15) bekezdés szerinti eljárásához szükséges adatokat valamennyi hatóság, valamint állami és önkormányzati szervezet köteles az erdészeti hatóság rendelkezésére bocsátani. (17) Ha az e törvény hatálybalépése előtt jóváhagyott körzeti erdőterv lejártakor az e törvény szerinti körzeti erdőterv alapján kiadott erdőterv nem áll rendelkezésre, az e törvény szerinti körzeti erdőterv alapján kiadott erdőterv jogerőre emelkedéséig az erdőgazdálkodó jogait és kötelezettségeit az erdészeti hatóság erdőtervben az erdőgazdálkodó kérelmére állapítja meg. 114. § (1)–(5) (6) Záró rendelkezések 6. § Ez a rendelet 2009. július 10-én lép hatályba, rendelkezéseit a hatálybalépése után elkövetett jogsértések esetén kell alkalmazni. 7. § Hatálybalépés és átmeneti rendelkezések 63. § E rendeletet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba és a hatálybalépését követően megindult közigazgatási ügyekben, valamint a megismételt eljárásokban kell alkalmazni. 64. § (1) E rendelet hatálybalépése előtt, az erdőről és az erdő védelméről szóló 1996. évi LIV. törvény (a továbbiakban: Törvény) 41. § (4) bekezdése alapján keletkezett erdőfelújítási kötelezettség esetén e rendelet 28. § (1) bekezdésében foglalt szabályt úgy kell alkalmazni, hogy a kötelezettség keletkezési évének a 2009. év minősül, kivéve ha e rendelet hatálybalépése előtt az erdészeti hatóság ettől eltérő határidőt állapított meg. (2) E rendelet hatálybalépése előtt, az erdőről és az erdő védelméről szóló 1996. évi LIV. törvény végrehajtásának szabályairól szóló 29/1997. (IV. 30.) FM rendelet 57. § (2) bekezdése szerint sikeresen erdősült területek befejezésénél a 30. § (1) bekezdés b) pontját nem kell alkalmazni. 65. § E rendeletnek a környezeti hatások jelentőségének vizsgálatával összefüggésben egyes rendeletek módosításáról szóló 38/2011. (V. 18.) VM rendelettel megállapított rendelkezéseit a környezeti hatások 68

jelentőségének vizsgálatával összefüggésben egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 82/2011. (V. 18.) Korm. rendelet hatályba lépését követően indult vagy megismételt ügyekben (eljárásokban) kell alkalmazni. 66. § Ez a rendelet a) az egyes köz- és magánprojektek környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról szóló, 1985. június 27i 85/337/EGK tanácsi irányelv 2. és 4. cikkének, valamint II. és III. mellékletének, b) az egyes köz- és magánprojektek környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról szóló 85/337/EGK irányelv módosításáról szóló, 1997.ámárciusá3-i 97/11/EK tanácsi irányelv 1. cikkének, valamint c) a környezettel kapcsolatos egyes tervek és programok kidolgozásánál a nyilvánosság részvételéről, valamint a nyilvánosság részvétele és az igazságszolgáltatáshoz való jog tekintetében a 85/337/EGK és a 96/61/EK tanácsi irányelv módosításáról szóló, 2003. május 26-i 2003/35/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 3. cikkének való megfelelést szolgálja. 67. § 68. § (1) (2) (3) 69. § (1) (2)

1. melléklet a 2009. évi XXXVII. törvényhez A miniszter az állam nevében a következő gazdasági társaságok tekintetében gyakorol tulajdonosi jogokat: 1. Bakonyerdő Erdészeti és Faipari Zártkörűen Működő Részvénytársaság 2. DALERD Délalföldi Erdészeti Zártkörűen Működő Részvénytársaság 3. ÉSZAKERDŐ Erdőgazdasági Zártkörűen Működő Részvénytársaság 4. Gemenci Erdő- és Vadgazdaság Zártkörűen Működő Részvénytársaság 5. Gyulaj Erdészeti és Vadászati Zártkörűen Működő Részvénytársaság 6. IPOLY ERDŐ Zártkörűen Működő Részvénytársaság 7. Kisalföldi Erdőgazdaság Zártkörűen Működő Részvénytársaság 8. KEFAG Kiskunsági Erdészeti és Faipari Zártkörűen Működő Részvénytársaság 9. EGERERDŐ Erdészeti Zártkörűen Működő Részvénytársaság 10. Mecsekerdő Zártkörűen Működő Részvénytársaság 11. NEFAG Nagykunsági Erdészeti és Faipari Zártkörűen Működő Részvénytársaság 12. NYÍRERDŐ Nyírségi Erdészeti Zártkörűen Működő Részvénytársaság 13. Pilisi Parkerdő Zártkörűen Működő Részvénytársaság 14. SEFAG Erdészeti és Faipari Zártkörűen Működő Részvénytársaság 15. Szombathelyi Erdészeti Zártkörűen Működő Részvénytársaság 16. TAEG Tanulmányi Erdőgazdaság Zártkörűen Működő Részvénytársaság 17. VADEX Mezőföldi Erdő- és Vadgazdálkodási Zártkörűen Működő Részvénytársaság 18. Vértesi Erdészeti és Faipari Zártkörűen Működő Részvénytársaság 19. Zalaerdő Erdészeti Zártkörűen Működő Részvénytársaság 20. Budapesti Erdőgazdaság Zártkörűen Működő Részvénytársaság 21. KASZÓ Erdőgazdaság Zártkörűen Működő Részvénytársaság 22. VERGA Veszprémi Erdőgazdaság Zártkörűen Működő Részvénytársaság 1. számú melléklet a 153/2009. (XI. 13.) FVM rendelethez 69

Az erdőt és a fásítást alkotó fa- és cserjefajok jegyzéke Az erdőt és a fásítást alkotó fa- és cserjefajok jegyzéke A) Lombos fafajok Sorszám

Magyar név

Latin név

Erdőtervi jel

1.

amerikai (vörös) kőris

Fraxinus pennsylvanica

AK

2.

amerikai mocsártölgy

Quercus palustris

MT

3.

bálványfa

Ailanthus altissima

BL

4.

barkócaberkenye

Sorbus torminalis

BABE

5.

budai berkenye

Sorbus semiincisa

BUBE

6.

csertölgy

Quercus cerris

CS

7.

déli berkenye

Sorbus graeca

DBE

8.

ezüst hárs

Tilia tomentosa

EH

9.

ezüst juhar

Acer saccharinum

EZJ

10.

fehér akác

Robinia pseudoacacia

A

11.

fehér eperfa

Morus alba

EP

12.

fehér fűz

Salix alba

FFŰ

13.

fehérnyár és szürkenyár

Populus alba és P. canescens

FRNY és SZNY

14.

fekete dió

Juglans nigra

FD

15.

feketegyűrű (tatár) Acer tataricum juhar

TJ

16.

feketenyár

Populus nigra

FTNY

17.

gyertyán

Carpinus betulus

GY

18.

hamvas éger

Alnus incana

HÉ

19.

házi berkenye

Sorbus domestica

HBE

20.

hegyi juhar

Acer pseudoplatanus

HJ

21.

hegyi szil

Ulmus glabra

HSZ

22.

japánakác

Sophora japonica

JA

23.

jegenyenyár

Populus nigra ’Italica’

JNY

24.

kecskefűz

Salix caprea

KFŰ

25.

keleti gyertyán

Carpinus orientalis

KGY

26.

kései meggy

Padus serotina

KM

27.

keskenylevelű ezüstfa

Elaeagnus angustifolia

EZ

28.

kislevelű hárs

Tilia cordata

KH

29.

kocsányos tölgy

Quercus robur

KST 70

30.

kocsánytalan tölgyek

Quercus petraea agg.

KTT

31.

korai juhar

Acer platanoides

KJ

32.

közönséges bükk

Fagus sylvatica

B

33.

közönséges dió

Juglans regia

KD

34.

közönséges nyír

Betula pendula

NYI

35.

lepényfa

Gleditsia triacanthos

GL

36.

lisztes berkenyék

Sorbus aria agg.

LBE

37.

madárberkenye

Sorbus aucuparia

MBE

38.

madárcseresznye

Cerasus avium

CSNY

39.

magas kőris

Fraxinus excelsior

MK

40.

magyar kőris

Fraxinus angustifolia ssp. pannonica

MAK

41.

magyar tölgy

Quercus farnetto

MAT

42.

mezei juhar

Acer campestre

MJ

43.

mezei szil

Ulmus minor (U. procera)

MSZ

44.

mézgás éger

Alnus glutinosa

MÉ

45.

molyhos tölgy

Quercus pubescens

MOT

46.

nagylevelű hársak

Tilia platyphyllos agg.

NH

47.

nemes füzek

Salix alba spp.

NFŰ

48.

nemes nyarak

Populus x euramericana, P. x interamericana, P. deltoides, P. maximowiczii, P. trichocarpa hibridek és fajták, Populus alba x P. grandidentata ’Favorit’, Populus alba ’Villafranca’

NNY

49.

nyugati ostorfa

Celtis occidentalis

NYO

50.

rezgőnyár

Populus tremula

RNY

51.

sajmeggy

Cerasus mahaleb

SM

52.

szelídgesztenye

Castanea sativa

SZG

53.

szőrös nyír

Betula pubescens

SNYI

54.

tiszaháti nyár

Populus nigra ’Thevestina’

TNY

55.

törékeny fűz

Salix fragilis

TFŰ

56.

törökmogyoró

Corylus colurna

TMO

57.

turkesztáni szil

Ulmus pumila

TUSZ

58.

vadalma

Malus sylvestris

AL

59.

vadgesztenye

Aesculus hippocastanum

VG

60.

vadkörte

Pyrus pyraster

KT

61.

vénic szil

Ulmus laevis

VSZ

62.

virágos kőris

Fraxinus ornus

VK

63.

vörös tölgy

Quercus rubra

VT

64.

zöld juhar

Acer negundo

ZJ 71

65.

zselnicemeggy

Padus avium

ZSM

B) Tűlevelű fafajok Sorszám

Magyar név

Erdőtervi jel

Latin név

1.

atlasz cédrus

Cedrus atlantica

AC

2.

erdeifenyő és fajtái

Pinus sylvestris és P. sylvestris convar.

EF

3.

európai vörösfenyő és fajtái

Larix decidua és L. decidua convar.

VF

4.

feketefenyő és fajtái

Pinus nigra és P. nigra convar.

FF

5.

kaukázusi jegenyefenyő

Abies nordmanninana

KJF

6.

kék duglászfenyő

Pseudotsuga menziesii glauca

KDF

7.

keleti tuja

Thuja orientalis

KTH

8.

közönséges boróka

Juniperus communis

KBO

9.

közönséges jegenyefenyő

Abies alba

KJF

10.

lucfenyő és fajtái

Picea abies és P. abies convar.

LF

11.

mocsárciprus

Taxodium distichum

MC

12.

nyugati tuja

Thuja occidentalis

NYTH

13.

oregoni hamisciprus

Chamaecyparis lawsoniana

OC

14.

simafenyő

Pinus strobus

SF

15.

szürke duglászfenyő

Pseudotsuga menziesii caesia

SZDF

16.

tiszafa

Taxus baccata

TF

17.

zöld duglászfenyő

Pseudotsuga menziesii viridis

ZDF

C) Cserjefajok Sorszám

Magyar név

Latin név

1.

alásfa

Ptelea trifoliata

2.

aranyribiszke

Ribes aureum

3.

babérboroszlán

Daphne laureola

4.

babérfűz

Salix pentandra

5.

bibircses kecskerágó

Euonymus verrucosus

6.

csepleszmeggy

Cerasus fruticosa

7.

cseregalagonya

Crataegus laevigata

8.

cserszömörce

Cotinus coggygria

9.

csigolyafűz (sárfűz)

Salix purpurea

10.

csíkos kecskerágó

Euonymus europaeus 72

11.

egybibés galagonya

Crataegus monogyna

12.

fagyal

Ligustrum vulgare

13.

fanyarka

Amelanchier ovalis

14.

farkasboroszlán

Daphne mezereum

15.

fekete bodza

Sambucus nigra

16.

fekete galagonya

Crataegus nigra

17.

fekete madárbirs

Cotoneaster niger

18.

fekete ribiszke

Ribes nigrum

19.

földi (erdei) szedrek

Rubus fruticosus agg.

20.

füles fűz

Salix aurita

21.

fürtös (vörös) bodza

Sambucus racemosa

22.

gyalogakác

Amorpha fruticosa

23.

gyepűrózsák

Rosa canina agg.

24.

hamvas szeder

Rubus caesius

25.

homoktövis

Hippophaë rhamnoides

26.

húsos som

Cornus mas

27.

jajrózsa

Rosa spinosissima

28.

kányabangita

Viburnum opulus

29.

kosárkötő fűz (kenderfűz)

Salix viminalis

30.

kökény

Prunus spinosa

31.

közönséges mogyoró

Corylus avellana

32.

közönséges orgona

Syringa vulgaris

33.

közönséges ördögcérna

Lycium barbarum

34.

közönséges vadszőlő

Parthenocissus inserta

35.

kutyabenge

Frangula alnus

36.

ligeti szőlő

Vitis sylvestris

37.

mahónia

Mahonia aquifolium

38.

málna

Rubus idaeus

39.

mandulafűz

Salix triandra

40.

mogyorós hólyagfa

Staphylea pinnata

41.

molyhos (nagylevelű) madárbirs

Cotoneaster tomentosus

42.

molyhos rózsák

Rosa tomentosa agg.

43.

molyhos szeder

Rubus tomentosus

44.

ostorménbangita

Viburnum lantana

45.

parti (szürke) fűz

Salix elaeagnos

46.

parti szőlő

Vitis riparia

47.

piros madárbirs

Cotoneaster integerrimus

48.

pukkanó dudafürt

Colutea arborescens 73

49.

rekettyefűz

Salix cinerea

50.

rozsdás rózsák

Rosa rubiginosa agg.

51.

seprőzanót

Sarothamnus scoparius

52.

serevényfűz (cinegefűz)

Salix rosmarinifolia

53.

sóskaborbolya

Berberis vulgaris

54.

szirti gyöngyvessző

Spiraea media

55.

tamariskák

Tamarix agg.

56.

torzsás ecetfa

Rhus typhia

57.

törpe mandula

Amygdalus nana

58.

ükörkelonc

Lonicera xylosteum

59.

vadköszméte

Ribes uva-crispa

60.

varjútövis (varjútövisbenge)

Rhamnus catharticus

61.

vörös ribiszke

Ribes rubrum

62.

vörösgyűrűsom

Cornus sanguinea

2. számú melléklet a 153/2009. (XI. 13.) FVM rendelethez Az egyes erdészeti tájakon őshonos fafajok jegyzéke Az egyes erdészeti tájakon őshonos fafajok jegyzéke A) Az erdészeti tájak megnevezése és kódolása Sorszám

Erdészeti táj neve

Kódszám

1.

Szatmár–Beregi-síkság

10

2.

Bodrogköz-Rétköz

20

3.

Nyírség

30

4.

Hajdúság

40

5.

Berettyó–Körös-vidék

50

6.

Hortobágy

60

7.

Nagykunság

70

8.

Körös–Maros köze

80

9.

Közép-Tiszai-ártér

90

10.

Alsó-Tiszai-ártér

100

11.

Jász-Heves-Borsodi-síkság

110

12.

Duna–Tisza közi hátság

120

13.

Bácskai-löszhát

130

14.

Duna menti síkság

140

15.

Mezőföld

150

16.

Dráva menti síkság

160

17.

Eperjes-Tokaji-hegyvidék

170 74

18.

Sajó-Hernád közi dombság

180

19.

Aggteleki-Rudabányai-hegyvidék

190

20.

Heves–Borsodi-dombság

200

21.

Bükk

210

22.

Mátra

220

23.

Gödöllői-dombság

230

24.

Cserhát-vidék

240

25.

Börzsöny

250

26.

Visegrádi-hegység

260

27.

Pilis–Budai-hegység

270

28.

Gerecse

280

29.

Vértes

290

30.

Dunazugi-medencék és Velence-vidék

300

31.

Vértes- és Bakonyalja

310

32.

Magas-Bakony

320

33.

Keleti-Bakony

330

34.

Déli-Bakony

340

35.

Balaton-felvidék

350

36.

Keszthelyi-hegység

360

37.

Győr–Tatai-teraszvidék

370

38.

Szigetköz-Rábaköz

380

39.

Fertő–Hanság-medence

390

40.

Marcal-medence

400

41.

Soproni-hegység

410

42.

Soproni-dombság

420

43.

Kőszegi-hegység

430

44.

Alpokaljai-dombság

440

45.

Sopron-Vasi-síkság

450

46.

Kemeneshát

460

47.

Őrség

470

48.

Göcsej

480

49.

Balatoni-medence

490

50.

Külső-Somogy

500

51.

Belső-Somogy

510

52.

Kelet-Zalai-dombság

520

53.

Zselic

530

54.

Tolnai-dombság

540

55.

Mecsek

550 75

56.

Baranyai-dombság

560

57.

Villányi-hegység

570

B) Az erdészeti tájak őshonos fafajai Sorszám 1.

Fafaj barkócaberkenye

Erdészeti táj 10 110 150 160 170 180 190 200 210 220 230 240 250 260 270 280 290 300 310 320 330 340 350 360 370 380 400 410 420 430 440 450 460 470 480 500 510 520 530 540 550 560 570

2.

budai berkenye

260 270 280 290

3.

csertölgy

50

80 110 150 160 180 190 200 210

220 230 240 250 260 270 280 290 300 310 320 330 340 350 360 370 380 400 410 420 430 440 450 460 480 500 510 520 530 540 550 560 570 4.

déli berkenye

170 180 190 210 220 240 250 260 270 280 290 300 320 330 340 350 360

5.

erdeifenyő

310 410 430 440 460 470 480

6.

ezüst hárs

10

30

50 130 140 150 160 490 500

510 530 540 550 560 570 7.

fehér fűz

valamennyi erdészeti tájban

8.

fehérnyár

valamennyi erdészeti tájban

9.

feketegyűrű (tatár) juhar

10

20

30

40

50

60

70

80

90

100 110 120 130 140 150 160 170 180 190 200 210 220 230 240 250 260 270 280 300 310 370 380 490 500 510 530 540 550 560 570 10.

feketenyár

11.

gyertyán

valamennyi erdészeti tájban 10

20

30

50

90 100 110 120 140

150 160 170 180 190 200 210 220 230 240 250 260 270 280 290 300 310 320 330 340 350 360 370 380 390 400 410 420 430 440 450 460 470 480 490 500 510 520 530 540 550 560 570 12.

hamvas éger

140 160 180 340 380 390 430 440 450 480 510

13.

házi berkenye

10 170 180 190 200 210 220 230 240 76

250 260 270 280 290 300 310 320 330 340 350 360 410 420 430 440 450 470 480 500 520 530 540 550 560 570 14.

hegyi juhar

10

20

30

50

90 100 110 140 160

170 180 190 200 210 220 230 240 250 260 270 280 290 300 310 320 330 340 350 360 370 380 400 410 420 430 440 450 460 470 480 500 510 520 530 540 550 560 570 15.

hegyi szil

10

20

30

50

90 100 110 120 140

160 170 180 190 200 210 220 230 240 250 260 270 280 290 300 310 320 330 340 350 360 380 410 420 430 440 450 460 470 480 500 510 520 530 540 550 570 16.

kecskefűz

10

20

30

40

50

90 110 120 140

150 160 170 180 190 200 210 220 230 240 250 260 270 280 290 300 310 320 340 350 360 370 380 390 400 410 420 430 440 450 460 470 480 490 500 510 520 530 540 560 570 17.

keleti gyertyán

290

18.

kislevelű hárs

10

20

30

40

50

90 100 110 120

140 150 160 170 180 190 200 210 220 230 240 250 260 270 280 290 300 310 320 330 340 350 360 370 380 390 400 410 420 430 440 450 460 470 480 490 500 510 520 530 540 550 560 570 19.

kocsányos tölgy

20.

kocsánytalan tölgyek

valamennyi erdészeti tájban 10 110 150 160 170 180 190 200 210 220 230 240 250 260 270 280 290 300 310 320 330 340 350 360 370 380 400 410 420 430 440 450 460 470 480 500 510 520 530 540 550 560 570

21.

korai juhar

10

30

90 100 140 160 170 180 190

200 210 220 230 240 250 260 270 280 290 300 310 320 330 340 350 360 380 400 410 420 430 440 450 460 470 480 500 510 520 530 540 550 560 570 77

22.

közönséges boróka

110 120 130 150 170 180 190 200 210 220 230 240 250 260 270 280 290 300 310 320 330 340 350 360 370 380 400 410 420 430 440 450 460 470 480 500 510 520 530 540 550 560 570

23.

közönséges bükk

10

20 160 170 180 190 200 210 220

230 240 250 260 270 280 290 300 310 320 330 340 350 360 380 410 420 430 440 450 460 470 480 500 510 520 530 540 550 560 570 24.

közönséges jegenyefenyő

410 430

25.

közönséges nyír

valamennyi erdészeti tájban

26.

lisztes berkenyék

170 180 190 200 210 220 240 250 260 270 280 290 300 320 330 340 350 360 420 430

27.

lucfenyő

410 430 470

28.

madárberkenye

170 180 190 200 210 220 240 250 260 270 320 410 430 440 470 550

29.

madárcseresznye

10

20

30

50

90 100 110 120 140

150 160 170 180 190 200 210 220 230 240 250 260 270 280 290 300 310 320 330 340 350 360 370 380 390 400 410 420 430 440 450 460 470 480 490 500 510 520 530 540 550 560 570 30.

magas kőris

110 140 150 160 170 180 190 200 210 220 230 240 250 260 270 280 290 300 310 320 330 340 350 360 370 380 390 400 410 420 430 450 460 470 480 490 500 510 520 530 540 550 560 570

31.

magyar kőris

10

20

30

40

50

60

70

80

90

100 110 120 130 140 150 160 180 230 310 380 390 400 450 460 480 490 500 510 520 530 540 560 32.

mezei juhar

valamennyi erdészeti tájban

33.

mezei szil

valamennyi erdészeti tájban

34.

mézgás éger

valamennyi erdészeti tájban

35.

molyhos tölgy

80 110 120 130 150 170 180 190 200 210 220 230 240 250 260 270 280 290 300 310 320 330 340 350 360 370 410 78

420 430 440 450 460 500 540 550 560 570 36.

nagylevelű hársak

10 160 170 180 190 200 210 220 230 240 250 260 270 280 290 300 310 320 330 340 350 360 380 420 430 450 480 500 510 520 530 540 550 560 570

37.

rezgőnyár

10

20

30

40

50

90 100 110 120

140 150 160 170 180 190 200 210 220 230 240 250 260 270 280 290 300 310 320 330 340 350 360 370 380 390 400 410 420 430 440 450 460 470 480 490 500 510 520 530 540 550 560 570 38.

sajmeggy

170 180 190 200 210 220 230 240 250 260 270 280 290 300 310 320 330 340 350 360 550

39.

szelídgesztenye

410 430 440 450 460 470 480 520 550

40.

szőrös nyír

10

41.

tiszafa

210 320 330 340

42.

törékeny fűz

valamennyi erdészeti tájban

43.

vadalma

valamennyi erdészeti tájban

44.

vadkörte

valamennyi erdészeti tájban

45.

vénic szil

10

30 120 170 180 390 410 470 510

20

30

40

50

60

70

80

90

100 110 120 130 140 150 160 170 180 190 200 210 220 230 240 250 260 270 280 290 300 310 320 340 360 370 380 390 400 410 420 440 450 460 470 480 490 500 510 520 530 540 550 560 46.

virágos kőris

150 220 230 240 250 260 270 280 290 300 310 320 330 340 350 360 500 530 540 550 560 570

47.

zselnicemeggy

valamennyi erdészeti tájban

3. számú melléklet a 153/2009. (XI. 13.) FVM rendelethez Az idegenhonos, valamint az intenzíven terjedő fa- és cserjefajok jegyzéke Az idegenhonos, valamint az intenzíven terjedő fa- és cserjefajok jegyzéke Ssz.

Magyar név

Latin név

1.

amerikai (vörös) kőris*

Fraxinus pennsylvanica

2.

alásfa

Ptelea trifoliata 79

3.

amerikai mocsártölgy

Quercus palustris

4.

aranyribiszke*

Ribes aureum

5.

atlasz cédrus

Cedrus atlantica

6.

bálványfa*

Ailanthus altissima

7.

erdeifenyő és fajtái Pinus sylvestris és P. sylvestris convar.

8.

európai vörösfenyő Larix decidua és L. decidua convar. és fajtái

9.

ezüst juhar*

Acer saccharinum

10. fehér akác*

Robinia pseudoacacia

11. fehér eper

Morus alba

12. feketedió

Juglans nigra

13. feketefenyő

Pinus nigra

14. gyalogakác*

Amorpha fruticosa

15. japánakác

Sophora japonica

16. kaukázusi jegenyefenyő

Abies nordmanninana

17. kék duglászfenyő

Pseudotsuga menziesii glauca

18. keleti tuja

Thuja orientalis

19. kései meggy*

Padus serotina

20. keskenylevelű ezüstfa*

Elaeagnus angustifolia

21. közönséges dió

Juglans regia

22. közönséges orgona*

Syringa vulgaris

23. közönséges ördögcérna*

Lycium barbarum

24. közönséges vadszőlő*

Parthenocissus inserta

25. lepényfa*

Gleditsia triacanthos

26. lucfenyő fajtái

Picea abies convar.

27. magyar tölgy

Quercus farnetto

28. mahónia és fajtái

Mahonia aquifolium és L. decidua convar.

29. mocsárciprus

Taxodium distichum

30. nemes füzek

Salix alba spp.

31. nemes nyarak

Populus x euramericana, P. x interamericana, P. deltoides, P. maximowiczii, P. trichocarpa hibridek és fajták, Populus alba x P. grandidentata ’Favorit’, Populus .alba ’Villafranca’

32. nyugati ostorfa*

Celtis occidentalis

33. nyugati tuja

Thuja occidentalis 80

34. oregoni hamisciprus

Chamaecyparis lawsoniana

35. parti szőlő*

Vitis riparia

36. seprőzanót

Sarothamnus scoparius

37. simafenyő

Pinus strobus

38. szürke duglászfenyő

Pseudotsuga menziesii caesia

39. tamariskák

Tamarix spp.

40. tiszaháti nyár

Populus nigra ’Thevestina’

41. torzsás ecetfa*

Rhus typhina

42. törökmogyoró

Corylus colurna

43. turkesztáni szil

Ulmus pumila

44. vadgesztenye

Aesculus hippocastanum

45. vörös tölgy

Quercus rubra

46. zöld duglászfenyő

Pseudotsuga menziesii viridis

47. zöld juhar* Acer negundo * Intenzíven terjedő fajok. 4. számú melléklet 153/ 2009. (XI. 13.) FVM rendelethez Az erdősítések fő- és elegyfafajainak jelenlétére vonatkozó elvárások és lehetőségek Az erdősítések fő- és elegyfafajainak jelenlétére vonatkozó elvárások és lehetőségek Fokozatos felújítóvágás és szálalóvágás esetén

Erdősítési előírás Ssz. célállománytípuscsoport

1.

Bükkösök

2.

Főfafaj

Egyéb erdőfelújítás esetén

az újulat a főfafajú1 a főfafajú1 100%-os a főfafajú1 egyedek egyedek záródását egyedek minimálisan minimálisan minimálisan biztosító elvárt elvárt 1 főfafajú elvárt hektáronkénti hektáronkénti egyedek hektáronkénti átlagos átlagos hektáronkénti átlagos tőszáma a tőszáma a átlagos tőszáma sikeres első sikeres első tőszáma végvágás erdősítés erdősítést után állomány időpontjában követően2 alatt

B

15 000 (20 000)

8 000 (15 000)

8000

4500 (7500)

Gyertyánoskocsánytalan tölgyesek3

KTT

15 000 (20 000)

8 000 (15 000)

8000

4500 (7500)

3.

Gyertyánoskocsányos tölgyesek

KST

15 000 (20 000)

8 000 (15 000)

8000

4000 (7 500)

4.

Kocsánytalan tölgyesek3

KTT

15 000 (20 000)

8 000 (15 000)

8000

4500 (7500)

81

5.

Kocsányos tölgyesek

KST

15 000 (20 000)

8 000 (15 000)

8000

4000 (7500)

6.

Cseresek

CS

15 000 (20 000)

8 000 (15 000)

8000

4500 (7500)

7.

Molyhos tölgyesek

MOT

7 500 (10 000)

3 000 (6 000)

8000

3000 (5000)

8.

Akácosok

A

8 000 (10 000)

gyökérsarj 4 000 (6 000)

4500

2000 (3500)

9.

Gyertyánosok

GY

15 000 (20 000)

8 000 (15 000)

8000

4500 (7500)

10. Juharosok4

J

15 000 (20 000)

8 000 (15 000)

8000

4000 (6000)

11. Kőrisesek4

K

15 000 (20 000)

8 000 (15 000)

8000

4000 (6000)

12. Egyéb kemény lombosok4

EKL

15 000 (20 000)

8 000 (15 000)

8000

4500 (7500)

13. Nemes nyárasok

NNY

300

300 (600)

14. Nemes füzesek

NFÜ

600

300 (600)

15. Hazai nyárasok4

HNY

4500

2000 (3000)

Gyökérsarj gyökérsarj vagy csemete vagy csemete 8 000 4 000 (10 000) (6 000)

16. Füzesek4

FÜ

8 000 (15 000)

4 000 (8 000)

4500

3000 (5000)

17. Égeresek

MÉ

5 000 (7 000)

sarj 1 500 (3 000)

4500

2000 (3000)

18. Hársasok4

H

10 000 (15 000)

4 000 (8 000)

8000

4500 (7500)

19. Nyíresek

NYI

8 000 (10 000)

4 000 (8 000)

4500

2000 (3000)

20. Egyéb lágy lombosok4

ELL

8 000 (10 000)

4 000 (8 000)

4500

2000 (3000)

21. Erdeifenyvesek

EF

6 000 (10 000)

3 000 (6 000)

8000

3000 (4000)

22. Feketefenyvesek

FF

8000

3000 (4000)

23. Lucfenyvesek

LF

8000

2000 (3000)

EGYF

8000

2000 (3000)

24. Egyéb fenyvesek4

1 A táblázat megfelelő rovatában zárójelben szerepeltetett érték az erdősítés főfafajú és a főfafajként értékelhető elegyfafajú (lásd az 5. számú melléklet) faegyedeire együttesen elvárt tőszámot mutatják úgy, hogy azon belül a főfafajú faegyedeknek legalább a zárójel nélkül szerepeltetett mennyiségben jelen kell lenniük a vizsgált területen. A két érték különbözete ennek megfelelően azt jelzi, hogy az adott elegyfafajú faegyedek (lásd az 5. számú melléklet) az erdősítés főfafajú faegyedei jelenlétének értékelése során milyen mértékekig vehetők számításba. 2 Az adott oszlopban szereplő tőszám elvárásokat az erdőtelepítések befejezetté nyilvánítási feltételeként is alkalmazni kell. Ebben az esetben sikeres első erdősítés alatt első kivitelt kell érteni.

82

3

A kocsánytalan tölgyes célállománytípusokba kell besorolni a magyar tölgy főfafajú erdősítéseket is. Egyes célállománytípus-csoportban feltüntetett főfafaj fafajcsoportot takar, melyek közül az alábbi fafajok értelmezhetők főfafajként: Ssz. Fafajcsoport Főfafaj 4

1.

J

HJ, KJ, MJ

2.

K

MK, MAK5, VK5

3.

EKL

A többi kategória főfafajaként nem említett kemény lombos fafajok

4.

HNY

FRNY (beleértve SZNY is), FTNY

5.

FŰ

FFŰ

6.

H

KH, NH, EH5

7.

ELL

A többi kategória főfafajaként nem említett lágy lombos fafajok

8. EGYF DF, JF 5 A MAK, VK és EH csak a természetes elterjedési területén belül – a termőhelynek megfelelően – alkalmazható.

Az erdősítés további értékelési szabályai: 1. Amennyiben a fő- és értékelésbe bevonható elegyfafajú egyedek együttes tőszáma a fenti táblázat szerint ugyan elegendő a vizsgált területen, de azok egymáshoz viszonyított eloszlása nem egyenletes az erdőrészletben, akkor még sikeresnek minősíthető az erdősítés, ha: – a heterogén állományösszetétel a termőhelyi viszonyokkal vagy természetes felújítások esetén az anyaállomány eredeti változatosságával összhangban van, – az egyedszám az erdőrészlet 20%-ánál, de maximum 2,00 hektárnál nagyobb összterületen nem eshet a fenti táblázatban átlagos minimális elvárásként megadott érték 30%-a alá, – az erdőrészlet teljes faállománya az erdősítés befejezésétől a következő véghasználatig egyébként egységesen kezelhető. 2. A fatermesztés szempontjából gazdaságtalannak minősített, V–VI. fatermési osztályba sorolt, talajvédelmi, mezővédő vagy bányászati rendeltetésű erdő, valamint a felnyíló erdő esetében az erdősítések sikeresnek és befejezhetőnek minősíthetők, ha azok a táblázatban megadott tőszám elvárásoknak átlagosan 50%-ban (felnyíló erdőkben 30%-ban) megfelelnek. Az ilyen kedvezőtlen termőhelyi viszonyú erdősítésekben ugyancsak elfogadható még, ha abban az összterület 5%-át meg nem haladó, de legfeljebb 0,5 ha-t el nem érő, egymással nem érintkező üres foltok találhatóak, amelyek összes területe nem haladja meg az erdőrészlet területének 20%-át. 5. számú melléklet 153/ 2009. (XI. 13.) FVM rendelethez Az erdősítések kötelező, valamint a főfajként értékelhető elegyfafajai az egyes célállománytípusokban Az erdősítések kötelező, valamint a főfajként értékelhető elegyfafajai az egyes célállománytípusokban Erdősítési előírás célállománytípusa kód

Főfafajként értékelhető elegyfafajok

rövid név

1

Bükkös

KST, KTT, GY, HJ, KJ, HSZ, MK, CSNY, KH, NH, EH

2

Kocsánytalan tölgyesbükkös

KTT*, KST, GY, HJ, KJ, HSZ, MK, CSNY, KH, NH, EH

3

Gyertyánoskocsánytalan tölgyesbükkös

KTT*, GY*, KST, HJ, KJ, HSZ, MK, CSNY, KH, NH, EH

4

Gyertyános-bükkös

GY*, KST, KTT, HJ, KJ, HSZ, MK, CSNY, KH, NH, EH

5

Kőrises-bükkös

MK*, VK*, KTT, CS, HJ, KJ, HSZ, CSNY, BABE, BE, KH, NH, EH

6

Egyéb lomb elegyes-

KST, KTT, CS, GY, HJ, KJ, MJ, HSZ, MK, VK, 83

bükkös

CSNY, BABE, KH, NH, EH

7

Fenyő elegyes-bükkös

EF*, JF*, DF*, VF*, LF, KST, KTT, GY, HJ, KJ, HSZ, MK, CSNY, KH, NH, EH

8

Gyertyánoskocsánytalan tölgyes

GY*, KST, CS, B, HJ, KJ, HSZ, MK, CSNY, SZG, KH, NH, EH

9

Bükkös-gyertyánoskocsánytalan tölgyes

GY*, B*, KST, HJ, KJ, HSZ, MK, CSNY, SZG, KH, NH, EH

10 Cseres-gyertyánoskocsánytalan tölgyes

CS*, GY*, HJ, KJ, HSZ, MK, CSNY, BABE, SZG, KH, NH, EH

11 Egyéb lomb elegyesgyertyánoskocsánytalan tölgyes

GY*, KST, VT, CS, B, HJ, KJ, MJ, HSZ, MK, VK, CSNY, BABE, SZG, KH, NH, EH

12 Fenyő elegyesGY*, EF*, LF*, VF*, DF*, KST, CS, B, HJ, KJ, gyertyános-kocsánytalan HSZ, MK, CSNY, SZG, KH, NH, EH tölgyes 13 Gyertyános-kocsányos tölgyes

GY*, KTT, B, HJ, KJ, HSZ, VSZ, MK, MAK, CSNY, ME, KH, EH, FRNY

14 Cseres-gyertyánoskocsányos tölgyes

GY*, CS*, KTT, HJ, KJ, MJ, MSZ, MK, KH

15 Egyéb lomb elegyesgyertyános-kocsányos tölgyes

GY*, KTT, VT, CS, B, HJ, KJ, MJ, HSZ, MSZ, VSZ, MK, MAK, CSNY, AL, ME, KH, EH, FRNY

16 Fenyő elegyesgyertyános-kocsányos tölgyes

GY*, EF*, LF*, VF*, DF*, KTT, B, HJ, KJ, MJ, HSZ, MSZ, MK, MAK, CSNY, AL, ME, KH, EH,

17 Kocsánytalan tölgyes

CS, B, GY, HJ, KJ, HSZ, MK, CSNY, BABE, SZG, RNY, KH, EH, NYI

18 Cseres-kocsánytalan tölgyes

CS*, MOT, GY, KJ, MK, CSNY, BABE, KH, EH

19 Hársas-kocsánytalan tölgyes

KH*, NH*, EH*, CS, GY, KJ, MJ, MSZ, MK, BABE,

20 Molyhos tölgyeskocsánytalan tölgyes

MOT*, CS, MJ, MSZ, MK, VK, BABE, BE, EH (Felnyíló erdő esetén valamennyi spontán megjelenő, őshonos fafaj értékelhető főfafajként.)

21 Cseres-erdeifenyveskocsánytalan tölgyes

EF*, CS, MOT, GY, KJ, MK, KT, CSNY, BABE, KH, EH, FF

22 Erdeifenyveskocsánytalan tölgyes

EF*, MOT, CS, B, GY, HJ, KJ, MK, KT, CSNY, BABE, KH, EH, FF

23 Egyéb lomb elegyeskocsánytalan tölgyes

MOT, VT, CS, B, GY, HJ, KJ, MJ, MSZ, MK, VK, KT, CSNY, BABE, SZG, KH, EH

24 Egyéb fenyő elegyeskocsánytalan tölgyes

FF*, LF*, VF*, DF*, MOT, CS, B, GY, HJ, KJ, MJ, MSZ, MK, VK, KT, CSNY, BABE, KH, EH

25 Kocsányos tölgyes

KTT, B, GY, HJ, KJ, MJ, TJ, MSZ, VSZ, MK, MAK, CSNY, ZSM, AL, FRNY, FTNY, ME, KH, EH

84

26 Cseres-kocsányos tölgyes

KTT, CS*, GY, HJ, KJ, TJ, MSZ, MK, CSNY, KH, EH

27 Hazai nyáras-kocsányos FRNY*, FTNY*, KJ, MJ, TJ, MSZ, VSZ, MK, MAK, tölgyes AL, NYI (Felnyíló erdő esetén valamennyi spontán megjelenő, őshonos fafaj értékelhető főfafajként.) 28 Mézgás égereskocsányos tölgyes

ME*, HJ, KJ, VSZ, MK, MAK, ZSM, FRNY, FTNY,

29 Kőrises-kocsányos tölgyes

MK*, MAK*, KTT, GY, HJ, KJ, MJ, MSZ, VSZ, CSNY, AL, FRNY, FTNY, ME

30 Egyéb lomb elegyeskocsányos tölgyes

KTT, VT, B, GY, HJ, KJ, MJ, TJ, MSZ, VSZ, MK, MAK, CSNY, ZSM, AL, KH, EH, NYI

31 Fenyő elegyeskocsányos tölgyes

EF*, LF*, VF*, DF*, KTT, GY, HJ, KJ, TJ, MSZ, MK, CSNY, FRNY, KH, EH, NYI

32 Cseres

KST, KTT, MOT, GY, KJ, MK, CSNY, BABE, BE, KT, KH, EH

33 Kocsánytalan tölgyescseres

KTT*, MOT, GY, KJ, MK, CSNY, KT, BABE, KH, EH

34 Kocsányos tölgyescseres

KST*, KTT, MOT, MJ, MSZ, MK, KT, RNY, KH, NYI

35 Molyhos tölgyes-cseres

MOT*, KTT, MJ, MSZ, MK, VK, BABE, BE, KT, EH

36 Egyéb lomb elegyescseres

KST, KTT, MOT, VT, GY, KJ, MJ, MSZ, MK, VK, CSNY, KT, BABE, KH, EH

37 Erdeifenyves-cseres

EF*, KST, KTT, MOT, GY, KJ, MK, VK, CSNY, KT, BABE, BE, KH, EH, FF

38 Feketefenyves-cseres

FF*, KTT, MOT, MJ, MSZ, MK, VK, KT, BE, EH, EF,

39 Egyéb fenyő elegyescseres

VF*, KST, KTT, MOT, KJ, MJ, MSZ, MK, VK, KT, BABE, EH, EF, FF

40 Virágos kőrises-molyhos VK*, KTT, CS, MJ, MSZ, MK, KT, BABE, BE, EH tölgyes (Felnyíló erdő esetén valamennyi spontán megjelenő, őshonos fafaj értékelhető főfafajként.) 41 Kocsánytalan tölgyesmolyhos tölgyes

KTT*, CS, MJ, MSZ, MK, VK, KT, BABE, BE, EH

42 Cseres-molyhos tölgyes

CS*, KTT, MJ, MSZ, MK, VK, KT, BABE, BE, EH (Felnyíló erdő esetén valamennyi spontán megjelenő, őshonos fafaj értékelhető főfafajként.)

43 Egyéb elegyes-molyhos tölgyes

KTT, CS, MJ, MSZ, MK, VK, KT, BABE, EH

44 Akácos

CS, KJ, MJ, MSZ, MK, MAK, VK, KD, KT, FRNY, KH, EH, NYI

45 Nemes nyáras-akácos

NNY*, KJ, MK, MAK, FRNY, KH, EH

46 Hazai nyáras-akácos

FRNY*, MJ, MSZ, KT, NYI 85

47 Egyéb lomb elegyesakácos

KJ, MJ, MSZ, MK, MAK, VK, KD, KT, FRNY, KH, EH, NYI

48 Fenyő elegyes-akácos

EF*, FF* MJ, MSZ, VK, KT, FRNY,

49 Gyertyános

KST, KTT, VT, B, HJ, KJ, MJ, HSZ, MSZ, MK, MAK, CSNY, AL, KT, BE, KH, NH, EH

50 Elegyes-gyertyános

KST, KTT, VT, B, HJ, KJ, MJ, HSZ, MSZ, MK, MAK, CSNY, AL, KT, BE, KH, NH, EH

51 Juharos

KST, KTT, MOT, CS, B, GY, HSZ, MSZ, MK, VK, CSNY, KT, BABE, BE, FRNY, KH, NH, EH

52 Elegyes-juharos

KST, KTT, MOT, CS, B, GY, HSZ, MSZ, MK, VK, CSNY, KT, BABE, BE, FRNY, KH, NH, EH, EF, FF

53 Kőrises

KST, KTT, MOT, CS, B, GY, HJ, KJ, MJ, HSZ, MSZ, VSZ, CSNY, AL, KT, BE, FRNY, FTNY, FFU, TFU, ME, KH, NH, EH

54 Tölgyes-kőrises

KST*, KTT*, MOT*, CS, B, GY, HJ, KJ, MJ, HSZ, MSZ, VSZ, CSNY, ZSM, AL, KT, BE, FRNY, FTNY, FFU, TFU, ME, KH, NH, EH

55 Egyéb elegyes-kőrises

KST, KTT, MOT, VT, CS, B, GY, HJ, KJ, MJ, HSZ, MSZ, VSZ, FD, CSNY, ZSM, AL, KT, BE, FRNY, FTNY, FFU, TFU, ME, KH, NH, EH, EF, FF, LF

56 Vörös tölgyes

KST, KTT, CS, B, HJ, KJ, HSZ, MK, MAK, CSNY, FRNY, KH, NH, EH

57 Fekete diós

KST, GY, HJ, KJ, MK, MAK, CSNY, FRNY, KH

58 Egyéb kemény lombos

Erdősítési célállománynak nem választható

59 Nemes nyáras

FRNY, FTNY, NFU, FFU, TFU

60 Hazai nyáras-nemes nyáras

FRNY*, FTNY*, NFU, FFU, TFU

61 Akácos-nemes nyáras

A*, FRNY

62 Egyéb lomb elegyesnemes nyáras

FRNY, FTNY, NFU, FFU, TFU

63 Fenyő elegyes-nemes nyáras

NFU, FFU, TFU

64 Nemes füzes

FRNY, FTNY, FFU, TFU

65 Elegyes-nemes füzes

FRNY, FTNY, FFU, TFU

66 Hazai nyáras

KST, KJ, MJ, MSZ, VSZ, MK, MAK, AL, KT, FFU, TFU, ME, NYI

67 Nemes nyáras-hazai nyáras

NNY*, KJ, MK, MAK, NFU, FFU, TFU, ME, NYI

68 Akácos-hazai nyáras

A*, MJ, MSZ, KT, NNY, NYI, EF, FF, KBO

69 Kocsányos tölgyes-hazai KST*, KJ, MJ, MSZ, VSZ, MK, MAK, AL, KT, nyáras FFU, TFU, ME, NYI (Felnyíló erdő esetén valamennyi spontán megjelenő, őshonos fafaj értékelhető főfafajként.) 70 Egyéb lomb elegyes-

KST, KJ, MJ, MSZ, VSZ, MK, MAK, AL, KT, 86

hazai nyáras 71 Borókás-hazai nyáras

NNY, NFU, FFU, TFU, ME, NYI, KBO KBO*, KST, MJ, TJ, MSZ, KT, (Felnyíló erdő esetén valamennyi spontán megjelenő, őshonos fafaj értékelhető főfafajként.)

72 Fenyő elegyes-hazai nyáras

EF*, FF*, KST, MJ, MSZ, KT, KBO

73 Füzes

ZSM, FRNY, FTNY, FFU, TFU, ME

74 Elegyes-füzes

ZSM, NNY, FRNY, FTNY, NFU, FFU, TFU, ME

75 Mézgás égeres

KST, HJ, VSZ, MK, MAK, ZSM, AL, FRNY, FTNY, FFU, TFU

76 Elegyes-mézgás égeres

KST, HJ, VSZ, MK, MAK, ZSM, AL, NNY, FRNY, FTNY, NFU, FFU, TFU, LF

77 Hársas

KST, KTT, CS, B, GY, HJ, KJ, MJ, HSZ, MSZ, MK, CSNY, KT, BABE, BE

78 Elegyes-hársas

KST, KTT, VT, CS, B, GY, HJ, KJ, MJ, HSZ, MSZ, MK, CSNY, KT, BABE, BE, EF, FF, LF

79 Nyíres

KST, KTT, MOT, CS, B, GY, HJ, KJ, MJ, MSZ, MK, AL, KT, SZG, FRNY, KH, NH, EH

80 Elegyes-nyíres

KST, KTT, MOT, VT, CS, B, GY, A, HJ, KJ, MJ, MSZ, MK, AL, KT, SZG, NNY, FRNY, KH, NH, EH, EF

81 Egyéb lágy lombos

Erdősítési célállománynak nem választható

82 Erdeifenyves

KST, KTT, MOT, CS, B, GY, HJ, KJ, MJ, MSZ, MK, VK, CSNY, AL, KT, BABE, BE, SZG, FRNY, KH, NH, EH, NYI, FF, LF, VF, DF

83 Bükkös-erdeifenyves

B*, KST, KTT, GY, HJ, KJ, MK, CSNY, BABE, SZG, KH, NH, EH, NYI

84 Gyertyánoskocsánytalan tölgyeserdeifenyves

KTT*, GY*, KST, CS, B, HJ, KJ, MJ, MK, CSNY, KT, BABE, SZG, KH, NH, EH, NYI

85 Tölgyes-erdeifenyves

KST*, KTT*, MOT*, CS, B, GY, HJ, KJ, MJ, MSZ, MK, VK, CSNY, AL, KT, BABE, BE, SZG, FRNY, KH, NH, EH, NYI

86 Cseres-erdeifenyves

CS, KST, KTT, MOT, KJ, MJ, MSZ, MK, VK, KT, BABE, BE, KH, EH, NYI, FF

87 Akácos-erdeifenyves

A*, KST, KTT, MOT, VT, CS, KJ, MJ, MSZ, MK, VK, KT, BABE, BE, FRNY, NYI, FF

88 Egyéb lomb elegyeserdeifenyves

KST, KTT, MOT, VT, CS, B, GY, HJ, KJ, MJ, MSZ, MK, VK, CSNY, AL, KT, BABE, BE, SZG, FRNY, KH, NH, EH, NYI, FF, LF, VF, DF

89 Fenyő elegyeserdeifenyves

FF*, LF*, VF*, DF*, KST, KTT, MOT, VT, CS, B, GY, HJ, KJ, MJ, MSZ, MK, VK, CSNY, AL, KT, BABE, BE, SZG, FRNY, KH, NH, EH, NYI

90 Feketefenyves

KTT, MOT, CS, KJ, MJ, MSZ, MK, VK, KT, BE, FRNY, EH, EF

91 Cseres-feketefenyves

CS*, KTT, MOT, KJ, MJ, MSZ, MK, VK, KT, BE, 87

FRNY, EH, EF 92 Molyhos tölgyesfeketefenyves

MOT*, CS, MJ, MSZ, VK, KT, BE, FRNY, EH, EF

93 Egyéb lomb elegyesfeketefenyves

KTT, MOT, CS, A, KJ, MJ, MSZ, MK, VK, KT, BE, FRNY, EH, EF

94 Fenyő elegyesfeketefenyves

KTT, MOT, CS, KJ, MJ, MSZ, MK, VK, KT, BE, FRNY, EH, EF

95 Lucfenyves

KST, KTT, B, GY, HJ, KJ, HSZ, VSZ, MK, CSNY, SZG, ME, KH, NH, EH, VF, JF

96 Bükkös-lucfenyves

B*, KST, KTT, GY, HJ, KJ, HSZ, MK, CSNY, SZG, ME, KH, NH, EH, VF, JF

97 Egyéb lomb elegyeslucfenyves

KST, KTT, VT, B, GY, HJ, KJ, HSZ, VSZ, MK, CSNY, SZG, ME, KH, NH, EH, VF, JF

98 Fenyő elegyeslucfenyves

EF*, VF*, DF*, JF*, KST, KTT, B, GY, HJ, KJ, HSZ, VSZ, MK, CSNY, SZG, ME, KH, NH, EH

99 Vörösfenyves

Erdősítési célállománynak nem választható

100 Egyéb fenyves

KST, KTT, B, GY, HJ, KJ, HSZ, MK, CSNY, KH, NH, EH, EF, VF

101 Elegyes-egyéb fenyves

KST, KTT, B, GY, HJ, KJ, HSZ, MK, CSNY, KH, NH, EH, EF, VF

* A megjelölt elegyfafajoknak az adott célállománytípusú befejezett erdősítésben legalább 10%-os elegyarányban jelen kell lenniük. Amennyiben adott célállománytípus esetében fafajcsoport került megjelölésre jellemző elegyfafajként, akkor az előbbi előírás a célállománytípus mellett megjelölt, adott fafajcsoportba tartozó elegyfafajok együttes jelenlétére vonatkozik.

Az erdősítés további értékelési szabálya: A tölgy főfafajú célállománytípusok esetében a természetes úton megjelenő bükk egyedek, a bükk főfafajú célállománytípusok esetében a kocsányos és kocsánytalan tölgy egyedek főfafajként vehetők figyelembe.

88