FERENCZY ISTVÁN P Á S Z T O R L Á N Y K Á J Á N A K
Ferenczy István Pásztorlánykájának (44. kép) előzmé nyei, forrásai és analógiái vizsgálatakor a kutatók főleg a klasszicista szobrászathoz és az antik kisplasztikához fűző dő kapcsolatában mutattak rá néhány érdekes összefüggés re. Az antik nagyplasztikának az az alkotása azonban, mely a kuporgó-guggoló nőalak ábrázolásának a X V I . szá zad óta az európai művészetben legfontosabb minta képe volt, s amely maga is ennek a kompozíciós for mának a nagyplasztikában első megfogalmazása, Doidalsas Guggoló Aphrodité-je (45. kép) az i . e. I I I . századból. Bronz eredetije elveszett, de több tucat másolatban ma radt fönn, összefüggése a Pásztorlánykával mind ez ideig elkerülte a kutatók figyelmét. Holott a két kompozíció egybevetésekor világosan kitűnik, hogy Ferenczy István Pásztorlánykája is az európai művészetnek abban az oly jellegzetes kompozíciós soréiban foglal helyet, mely többek közt Raffaello, Rubens művein s az utánuk készített met szeteken keresztül a X I X — X X . századig is erre az előkép re vezethetők vissza, részben a szoborról készült grafikák közvetítésével, s részben magának az antik szobornak a tanulmányozása révén. A metszetek különös jelentősége Ferenczy stván mű vészetének kialakulásában s elsősorban a Pásztorlányka kompozíciójára vonatkozóan ugyancsak nem került eddig kellő megvilágításba, holott erre nézve nagyon hangúlyozottan hívja fel a figyelmet magának a szobrásznak egyik levele 1818-ból, a bécsiek közül az utolsó: „. . .Bécsben, a bibliothékában számtalan kupferstichet összehánytamvetettem, úgyhogy csaknem egész Olaszország Kunszt műveivel ezek által megismerkedtem, melyek közül a leg nevezetesebbek Raffaello, Titian, Anton Aliegri, vagy az ő született helyéről Oorregio, Guido, Hubens, Michel Angelo, Julius Romanus s több mások munkái után metszettek. Ezek szinte felingerlettek, hogy én magamat egy útra bocsássam, a melyet csak kevesen hagynak helyben, de én mégis megpróbálom, legalább más nemzeteket, szokásokat fogok látni." Tehát ő maga nyilatkozik a metszetek jelentő ségéről, hogy ezek tamdmányozásának hatására határozta el itáliai utazását. Ferenczy azok közé a X I X . sz. elejei művészek közé tartozott, akiknek öntudatosító nevelője volt Itália, s akik az ottani példák nyomán tisztázták magukban hivatásuk nemzeti jelentőségét. A római mú zeumok antik méirvány szobrainak tanulmányozásával töké letesítette tudását, de azt megelőzően, még bécsi tanulmá nyai idején a metszetlapok jellegzetes motívumainak elem zésébe is alaposan elmélyedt. 1
2
3
CSALÁDFÁJA
Ha megnézzük az általa felsorolt művészek után készí tett metszeteket, amelyek ilyen erős hatással voltak rá, megtaláljuk a Raffaello, Rubens stb. után készített lapokon azokat a motívumokat, melyek alapján a Pásztorlányka kompozíciója kialakult. A „Raffaello munkái után met szettek" között az ülő-könyöklő-kitekintő kompozicionális megoldás a Marcantonio Raimondi „Párizs ítéleté "-n (B. 245.) (46. kép) a folyamistenek között ülő nimfánál a legjellegzetesebb; a Rubens után metszettek között pedig azok a lapok, melyeken megtaláljuk a Pásztorlányka térdelő-guggoló tartását, s amelyeket azóta a művészeti irodalom a Doidalsas Guggoló Aphroditéjével hozott kap csolatba. Ezt a motívumot tanúiméin yozhatta Ferenczy s Marcantoni Raimondinak Raffaello után készült metszeteivel fog lalkozva, annak közvetlenül az antik szoborról készült lapját is megláthatta, a Guggoló Vénuszt (Bartsch X I V . 313.) (47. kép). K metszet s a Pásztorlányka összevetésekor meglepő hasonlóságot találunk: az ovális arcberendezés egyenes, rövid orra, a kissé kinyílt száj metszése, a haj s a fejdísz hasonló ferde vonala, a test nehezedése a lábfej kissé szétnyílt, hosszéi ujjaira, s a könyökben meghajlított kéztartás könnyed közeledése az archoz mind azt mutatja, hogy szobra komponálásakor e metszetnek F'erenczy szeme előtt kellett lennie. S hogy Ferenczy levelében a „Raffaello u t á n " készített metszetek említésekor elsősorban Marcan tonio Raimondi metszeteire gondolt, jóllehet a metsző nevét nem említi, annak vázlatkönyvében is bizonyítéka van, többek között egy kis tollrajz, melyet Meiler Simon is reprodukált Ferenczyről írt könyvében a következő meg jegyzéssel: „hl kis tollrajz valószínűleg nem a művész kompozíciója (48. kép), hanem valami metszet után készül hetett." Valóban e rajz Raimondi: Gyermekek és két Ámor tánca (Delaborde 182, Bartsch 277) c. lapja után készült, szabadon variálva s leegyszerűsítve azt (49. kép). A Rubens után metszettek között elsősorban Cornelius Galle lapjának, Vénusz Ámorokkal (50. kép) motívuma kelthette fel figyelmét, s tovább tanulmányozva a német alföldi lapokat, feltehető, hogy kezébe kerültek az Episco pius metszetek is, annál is inkább, mivel Episcopiusnak is voltak Raffaello utáni metszetei (51. kép). A Raffaello és Rubens után készült metszetek tanulmányozása azonban nem feltételezés, hiszen ő maga írta ezt levelében, s ezek ben a metszetekben is teljesen világosan megtalálta az őt oly-annyira érdeklő motívumot. S éppen ezáltal, a metszetek révén válik érthetővé két 4
5
6
7
8
10
9
másik X I X . századi alkotás és a Pásztorlányka között kompozícióban, felfogásban mutatkozó rokonság. Az egyik egy X I X . század elejei mű; Gottlieb Schicknek, Heinricke Rapp-ról , Dannecker szobrász feleségéről 1802-ben ké szült portréja (52. kép), a másik pedig Manet: Reggeli a szabadban c. festményének ülő-kitekintő nőalakja (53. kép), mely beállításában, tartásában, vonalvezetésében emlékeztet a két korábbi alkotásra. Természetesen a Manetképnek semmi közvetlen kapcsolata nem volt a Pásztor lánykával, s a Schick-portréval, csak az előképük közös, a Manet-irodalomban köztudomású s bőven feldolgozott motívum, a Raffaello rajz után készült Marcantonio Raimondi Párizs ítélete metszet. Mindhárom alak fő jelleg zetessége: ülő-kuporgó-térdére-állára könyöklő-kitekintő beállítás. A három alkotás — a jelentői változtatások elle nére is — félreismerhetetlenül ugyanazokra az előképekre vezethető vissza, melyet a három művész, egymástól telje sem függetlenül, inspirációs példaként felhasznált, s amely után mindhárman sajátos, a maguk korában, s a maguk nemzeti művészetén belül igen jellegzetes, jelentős művet alkottak. Ferenczy István Bécsben tehát a metszetanyagot tanulmányozva nyert inspirációs ihletet szobra kompozí ciójához, Rómában pedig azokat az antik szobrokat tanul mányozva a múzeumokban, melyek után a metszetlapok készültek. Bár ezt megelőzően szoborban megvalósítva is láthatott hasonló kompozíciót, még Bécsben a Liechten stein gyűjtemény kis Guggoló Vénuszát (54. kép), melyet szintén a Doidalsas szobrával hoznak kapcsolatba — sze rintünk részben ugyancsak a Rairnondi-metszetek révén. A téma tehát már Bécsben megkapta fantáziáját, s fejében készen volt a kompozíció mire Rómába ért, s ott Canova, Thorvaldsen művészetével megismerkedett. Canovának és Thorvaldsennek az a két alkotása, melyekkel Ferenczynek ezt a két művét kapcsolatba hozzák a guggoló beállítás alapján, egy igen lényeges mozzanatban eltér: egyik se kitekintő fejmozdulatú, s nem is könyöklő. 11
12
13
Ferenczy Pásztorlánykájának a koncepcióját az elő képek alapján a szobor felső részére vonatkozóan Raffaello— Raimondi kitekintő-könyöklő nimfájéiban, a szoborfelépí tés alsó felére pedig a doidalsasi Guggoló Aphroditéhez kapcsolódó metszetekben és szobrokban véljük meg találni. A Pásztorlányka kompozíciós forrásának tekinthető ed dig átnézett metszetek és szoboralakok ruhátlanok — míg a Pásztorlányka antikizáló lepelben van. Egy, az eddigiekkel ugyancsak szoros kapcsolatban levő metszet, Bartolomeo Pinelli Vergilius illusztrációinak (55. kép) egyik lapja — egy nőalakot a Pásztorlánykához hasonló tartásban és hasonló öltözékben ábrázol. Az antikizáló, de az empire-divatnak megfelelő köntös közvetlen a mell alatt csomózott, magasított derékvonallal burkolja az ala kot, a Pásztorlánykáéhoz hasonló redőzettél, s egyenesen kinyújtott karjának mozdulata is hasonlít a m i szobrunk pálcát tartó jobbjához. Erről írta Kazinczy: „az egyenesen 11
15
kinyújtott karnak gyönyörűnek kell lennie." S valóban a szobor kompozíciójának éppen a zártságára nézve ez az egyenesen leengedett, a test vonalát követő mozdulat igen fontos, ellentétben a Canova Emo-admirális-emlék hasonló alakjémak „szélmalomszerű" tartásával. A ruházat redőrendszere, a magasított derékvonal, az öltözék is erősen emlékeztet egymásra a Pásztorlányká ban és Danneckerné portréjában — annak ellenére, hogy az egyik, a szobor, antikizáló, a másik, a festmény pedig kora legdivatosabb öltözékét viseli. Felépítésében, körvonalában, jellegzetes kéztartásában, a szépvonalú kéz megformálásában — a két m ű összeveté sekor — lehetetlen közvetlen kapcsolatra nem gondolni. Zárt felépítésével, ovális vonalvezetésével mindkettő a klasszicista stílus kötöttségét mutatja; az egyiknél, Schicknél a stílus újszerűsége, a másiknál, Ferenczynél bizonyos megmerevedés mégis észlelhető. Közvetlen kap csolatot azonban nem találni köztük, csak a forráselőz ménynek tekinthető metszetek, szobrok révén vannak rokonságban egymással. Schick is sokáig dolgozott Rómában, de még Ferenczy odaérkezése előtt. Maradtak ugyan vázlatai, rajzai: Passa vant is Rómában vette egy ott maradt vázlatát jóval később, s mivel Schick is a Thorvaldsen körhöz tartozott, jóbarátja volt, esetleg annak a műtermében is láthatott Ferenczy tőle vázlatot. A rokonvonások, egyezések olyan erősnek látszanak, hogy ez a feltételezés megalapozottnak tűnik. A hasonló tartás, beállítás, körvonal, kéztartás mellett elsősorban a viselet nyújt támpontot a két m ű szoros rokonságához. A Pásztorhinyka magasan csomózott, redős köntöse a directoire-empire divat utolsó pillanatéit rögzíti, 1822 után már egyáltalában nem viselték ezt a magasra csúsztatott derékvonalat. Canova és Thorvaldsen antikizáló művein pedig áltáléiban nem található ilyen derékvonal, a Canova Hebe-jén sem így, hanem archaikusabban. Azt az észrevételünket, hogy Ferenczy szobrának kompo zíciója Doidalsas Guggoló Aphroditéjéhez kapcsolódik, s hogy ez a kapcsolódás nagyon is tudatos volt a szobrász nál, megerősíti Ferenczynek 1825. febr. 1. Budán Kazinczy hoz írt levele, melyben Kazinczyt íinoman kiigazítva Pásztorlánykájával kapcsolatban a „Vaticanumi Vénusz a fürdőben" c. szobrot említi párhuzamként. Ez a kitétel a Guggoló Aphroditének a Vatikáni Múzeumban levő változatára vonatkozik, s valóban ennek ferdébb lábtartása, s az egész szobornak a bája a Doidalsas szobor római változatai között leginkább kapcsolódik a Pásztorlánykához. 1821-ben, tehát abban az időben, amikor Ferenczy Pásztorkinykáját faragta Rómában, egy fiatal festő Párizs ban ugyancsak a Doidalsas-szöbor egy Louvre-beli válto zata alapján készít dekorációs festményt: Delacroix, aki Géricault-val ekkor festi a Négy Évszakot Talma ebédlője számára ( 56. kép). Érdekes egyezés, hogy Delacroix 16
17
18
19
20
21
22
ugyancsak sokat foglalkozott metszetekkel, azok tanulmá nyozásával, naplójában többször visszatér Raffaello— Raimondi Párizs ítéletére, s Marcantonio metszeteire. Hogy a guggoló aphroditéi motívum metszeteken keresztül, többnyire Raimondi metszetein keresztül a X V I I I — X I X . század művészetére mennyire hatott, erre még egy példát hozunk fel, Falconet egy szép kis szobrát, mely a Gulbenkián gyűjteményben van (57. kép). F'alconet-ről is isme retes, hogy a Raffaello után készült metszetek buzgó gyűjtője v o l t . Kétségtelen tehát a metszetek jelentősége ennek a kom pozíciós formának az alkalmazásánál, s elsősorban a Marcantonio-féle metszetek szerepe volt döntő, kezdve Rubensen, aki maga is készített rajzokat ennek az antik szobornak különböző változatairól, s akinek a műve után a későbbiek folyamán — mint láttuk — a nagy befolyást gyakorló Corn. Galle metszet készült. A probléma lényege tulajdonképpen nem az, hogy mire vezethetők vissza a különböző ábrázolások, hanem hogy miként viszonyulnak az egyes védtozatok egymáshoz, ön magukban mit fejeznek k i , miként tükrözik koruk tár sadalmi valóságát. Ha inspiratív példaként a művészek fel-felhasználtak valamely régi motívumot, a létrejött új remekműben az a tanulságos, ami az egyezés és a különbség mellett a maga korához kötött sajátságot, az alkotó tehetség egyéni jellegzetességét hangsúlyozza. A motívum23
24
25
egyezések esetén a nagy írók, Goethe, Arany János, Koszto lányi, Valéry az egyedinek, az újabb és újabb variéins újszerűségének örül. A. von Salis idézi „Antike und Re naissance" c. művében Goethe Eckermannhoz intézett m o n d a t á t : „Es geht durch die ganze Kunst cira; Filiation. Sieht man einen grossen Meister, so findet man immer, das er das Gute seiner Vorgänger benutzte, und das eben dieses ihn gross machte. Männer wie Rafael, wachsen nicht aus dem Boden; sie fussten auf der Antike, und dem besten, was vor ihnen gemacht worden." Arany János ezt írja: „. . .többé-kevésbé mindnyájan utánzók vagyunk. Maga a lángész a meglevő példányok után indul. A különb ség csak az, hogy . . . habéir valami olyat akarna is, a minő minta előtte lebeg, a benne levő eredeti által egészen mást hoz l é t r e . " A típus, eredet, a motívumegyezés, a forrás kérdése annyiban fontos, amennyiben valamit is megmagyaráz a művészettörténet folytonosságából. A jó művész a mű alkotásokból termékeny mesterségbeli impulzusokat merít het, ösztönzést arra vonatkozóan, hogy miként lehet formát találni a természeti és társadalmi valóság visszatükrözé sének, a nagy elődök hogyan találtak rá a kifejezés, a meg nyilatkozás eszközeirt;. Az adatok, műtörténeti összefüggé sek feltárása azért fontos, mert közelebb visz a m ű meg értéséhez, az alkotómunka menetének rekonstrukciójá hoz. 26
27
P.
Bálás
Edit
J E G Y ZE T E K
í D o i d a l s a s : G u g g o l ó A p h r o d i t é . D o i d a l s a s ( i . e. 3. sz. k ö z e p e ) g ö r ö g s z o b r á s z , X i k o m e d é s z B i t h y n i a i k i r á l y u d v a r i mestere. L e g h í r e s e b b a l k o t á s a a guggolva, f ü r d ő A p h r o d i t é , a m e l y n e k e l v e s z e t t b r o n z e r e d e t i j é r ő l s z á m o s m á s o l a t m a r a d t fenn. B o n y o l u l t belső s z e r k e z e t ű , z á r t k o m p o z í c i ó jellemzi, í r o d . : L u l l i e s , R . : D i e k a u e r n d e A p h r o d i t e . M ü n c h e n 1954. — M ű v é s z e t i L e x i k o n . B p . 1 9 6 5 . I . k . 548. o.
6
- F e r e n c z y I s t v á n levele 1 8 1 8 . m á j u s 15. ö c c s é h e z , F e r e n c z y Józsefhez B é c s b ő l : M e l i e r S i m o n : F e r e n c z y I s t v á n . Tip. 1905. 4 1 . , 42. o.; — W a l l e n t i n y i D e z s ő : F e r e n c z y I s t v á n l e v e l e i . B p . 1912. 99. o.
1
Ferenczy m e g l e p ő e n ő s z i n t é n ír a metszetekkel v a l ó f o g l a l k o z á s á r ó l , ellen t é t b e n m á s m ű v é s z e k k e l , a k i k s z i n t é n nem k e v é s haszonnal f o r g a t t á k a m e t s z e t l a p o k a t , de e l í t é l ő e n n y i l a t k o z n a k e r r ő l a t e v é k e n y s é g r ő l , m i n t pl. Manet, akinek m ű v e i b e n ugyancsak k i m u t a t h a t ó a metszetek h a t á s a , s m é g i s azt í r j a , hogy „ e g y é r t e l m e s f e s t ő n e k sohasem szabad a B u e L a f f i t t e - b a n j á r n i a . De h a e z t s e m m i k é p p e n s e m k e r ü l h e t i e l , a k k o r leg a l á b b ne n é z e g e s s e n be a k é p k e r e s k e d ő k l á d á i b a . " : A . F r o u s t : E d o u a r d M a n e t . S o u v e n i r s . P a r i s . 1913. — M a n e t a z o n b a n s o h a s e m t a r t o t t a m a g á t e bölcs szabályhoz, sőt ó r á k a t t ö l t ö t t ilyen boltokban végigböngészve a m e t s z e t t a r t ó m a p p á k a t — írja Barszkaja, E d o u a r d Manet korai m ű v e i forrásainak kérdéséhez c í m ű t a n u l m á n y á b a n . Szovjet M ű v é s z e t t ö r t é n e t . B p . 1966. X X I . sz. 6 1 . o. ( S z e m e l v é n y e k a L e n i n g r á d i Á l l a m i E r m i t a z s E v k ö n y v é b ő l . V I I I . sz.) M a r c a n t o n i o R a i m o n d i : P á r i z s í t é l e t e . B a r t s c h X I V . 245. — D e l a b o r d e 114. A m e t s z e t b a l o l d a l á n a P á r i z s í t é l e t e j e l e n e t , j o b b o l d a l t a k é t F o l y a m i s t e n k ö z ö t t ü l ő N i m f a , f ö l ö t t ü k Zeus, D i a n a , a D i o s z k u r o k , A p o l l o az Á l l a t ö v v e l . Jelezve: I t A P H . U R B I . I N V E N . é s Marcantonio monogram jával, baloldalt felirat: S O R D E N T P R A E F O R M A I N G E X I T J M V I R T U S R E G N A A U R E M . r m . 2 9 4 x 4 3 8 m m . A m e t s z e t R a f f a e l n e k e g y 1510 k ö r ü l keletkezett, u t ó b b elveszett r a j z á n alapul, m e l y maga is k é t r ó m a i s z a r k o f á g r e l i e f r e m e g y vissza, a V i l l a M e d i c i é s a V i l l a P a m p h i l i b a n . A f ő j e l e n e t r ő l e g y e l ő k é s z í t ő r a j z m á s o l a t a a L o u v r e - b a n , egy e r e d e t i rajz V é n u s z a l a k j á h o z a B p . S z é p m ű v é s z e t i M ú z e u m b a n . T h o d e , H . D i e A n t i k e n i n d e n S t i c h e n M a r c A n t o n s . L e i p z i g . 1 8 8 1 . 24. o. N r . 12. — F i s c h e l , O . : R a p h a e l . L o n d o n . 1948. 324. o. F i g . 295. a, b . —
6
7
8
Cagiano de A z e v e d o : L e A n t í c h i t e d i V i l l a M e d i c i . R o m a . 1 9 5 1 . 68. o. — O b e r h u b e r , K . D i e K u n s t der G r a p h i k I I I . R e n a i s s a n c e i n I t a l i e n . 10. J a h r h u n d e r t . A l b e r t i n a . 1966. — K a t . 138. sz. M a r c a n t o n i o R a i m o n d i : G u g g o l ó V é n u s z ( V é n u s z é s Á m o r ) , r m . 220 x 145 m m . J e l e z v e : M A F . — D e l a b o r d e 122. — B . X I V . 313., — H . W . S c h m i d t T h . — B . c i k k é b e n a r ó m a i korszak e l ő t t i é r e t t m ű v e k közé s o r o l j a , 1508-ra t e s z i , s s z e r i n t e v a l ó s z í n ű , h o g y M a r c a n t o n i o m á r B o l o g n á ban foglalkozott antikok t a n u l m á n y o z á s á v a l , H i panda ösztönzésére; Alfredo P e t r u c c i nem a bolognaiak közé, h a n e m első r ó m a i k o r s z a k á b a sorolja a l a p o t , m e l y — szerinte — Raffaello v a l a m e l y i k r a j z á n alapszik, s a n á p o l y i Museo N a z i o n a l e A p h r o d i t é a f ü r d ő b e n c í m ű s z o b o r r a l h o z z a kapcsolatba. A . Petrucci: I I m o n d ó d i Marcantonio. Bolletino d ' A r t e . X X X I . 1937—38. 33. o. — í g y ez l e n n e az e l s ő m e t s z e t , m e l y a D o i d a l s a s s z o b r á n a k egyik v á l t o z a t a u t á n k é s z ü l t . — Delaborde e m l í t i e lap A l t d o r f e r t ő l v a l ó m á s o l a t á t , f o r d í t o t t n é z e t b e n , csak a M a r c a n t o n i o t á j h e l y e t t A l t d o r f e r s z o b a b e l s ő b e h e l y e z t e a c s o p o r t o t . — L u l l i e s i . m . 8. o. i s r á m u t a t a r r a , h o g y A . A l t d o r f e r ó s a 16. s z á z a d i m a j o l i k a f e s t é s z e t is f e l h a s z n á l t a az a n t i k m i n t a k é p e t „ V é n u s z é s Á m o r " c s o p o r t j á h o z , de ő Raimondi metszetét nem említi. — F. Winzinger: Albrecht Altdorfer. G r a p h i k . M ü n c h e n . 1963. 112. o. az A l t d o r f e r 116. sz. G u g g o l ó A p h r o d i t é l a p o t 1526/30 k ö r ü l i n e k í r j a , s M a r c a n t o n i o m e t s z e t e ( B . 313) u t á n k é s z ü l t nek. — Jelen t a n u l m á n y u n k s z e m p o n t j á b ó l a n n y i b a n j e l e n t ő s e lap, a m e n n y i b e n ez az e l s ő m e t s z e t , a m e l y az a n t i k G u g g o l ó A p h r o d i t é t á b r á zolja,, a n á p o l y i s z o b o r a k k o r m é g R ó m á b a n v o l t (a P a l a z z o M e d i c i M a d a m a k e r t i l o g g i á j á b a n ) , s k é s ő b b is i g e n g y a k r a n m e g t a l á l j u k az a n t i k plasztikai t é m á k k a l foglalkozók k ö z ö t t e metszet felhasználását. M e i l e r i . r n . 2. r e p r . 5. o., 383. o. Marcantonio Raimondi: Gyermekek t á n c a Á m o r o k k a l . 114x167 m m . D e l a b o r d e 83. Cornelius Galle, Rubens u t á n : V é n u s z Á m o r o k k a l , r m . Jelezve: P. P. R u b e n s p i r t s i t . C o r n . G a l l e s c u l p . — L u l l i e s i . m . 8. o. r á m u t a t a C o r n e l i u s G a l l e m e t s z e t n e k é s R u b e n s e g y é b f e s t m é n y e i n e k az a n t i k m i n t a k é p p e l v a l ó k a p c s o l a t á r a . S z e r i n t e l U t b e n s a G u g g o l ó A p h r o d i t é n e k ezt a v á l t o z a t á t h a s z n á l t a f e l , m e l y a 17. sz. e l e j é n R ó m á b a n , a P a l a z z o F a r n è s e ( M e d i c i - M a d a m a ) - b a n v o l t , s k é s ő b b N á p o l y b a k e r ü l t . E z az a p é l d á n y ,
a m e l y i k u t á n R a i m o n d i m e t s z e t e , s H e e m s k e r c k r a j z a i is k é s z ü l t e k ) . (58. k é p ) ( H e e m s k e r c k r a j z o k r ó l : H u e l s e n E g g e r : M a r t e n v o n H e e m s k e r c k I . f o l . 5. r . f o l . 6 . v . — W i n n e r M . : Z e i c h n e r sehen d i A n t i k e e n . B e r l i n — D a h l e m . 1967. 64. sz.) — R u b e n s m ű v e i t k a p c s o l a t b a h o z z á k m é g az a n t i k m i n t a k é p m á s v á l t o z a t a i v a l is. a r ó m a i L u d o v i s i - C e s i g y ű j t e m é n y G u g g o l ó A p h r o d i t é j é v e l , s a P á r i z s i L o u v r e - b a n l e v ő v e l . — K é p e i u t á n igen sok metszet k é s z ü l t , t e h á t ha F e r e n c z y a z t í r t a , h o g y a „ R u b e n s u t á n k é s z ü l t m e t s z e t e k e t " t a n u l m á n y o z t a , t a l á l t k ö z t ü k s o k a t , m e l y az ő m o t í v u m a s z a m á r a i n s p i r á l ó l e h e t e t t . — H e r b e r t v o n E i n e m : R u b e n s „ A b s c h i e d des A i l o i n s " i n Düsseldorf. Wallraf-Kihartz Jahrbuch. B D . X X I X . Köln. 1967. 98., 99. r e p r . : „ D i e F i g u r e n s i n d a n t i k i s c h e r . B e i V e n u s s e t z t s i c h das V o r b i l d der K a u e r n d e n V e n u s des D o i d a l s a s d u r c h . " ' T a n r i s c u s E u b o e u s : C a t a l o g u e des E s t a m p e s g r a v é e s d ' a p r è s Rafael. F r a n c f o r t s u r le M e i n . 1819. 287. o. „ D a n s l ' o u v r a g e E p i s c o p i u s o n t r o u v e : a) L a f e m m e a u x d e u x c r u c h e s , b ) U n e S y b i l l e q u ' i l a t t r i b u e f a u s s e m e n t a M i c h e l A n g e . N r . 22. c.) É t u d e s p o u r u n c o r p s . N r . 28. 1 0
1 1
1 2
J . E p i s c o p i u s : I c ô n e s S i g n o r u m V e t e r u m . 1 6 7 1 . T a f . 77. r é z m e t s z e t . Jelezve, b a l r a : F . S a l v i a t i d., j o b b r a : J E F . — F . M . H a b e r d i t z l : S t u d i e n ü b e r Rubens. J b . d. K s . d . A . Kaiserhauses. Wien. B d . X X X . 1911/12. 279. o. F i g . 16. — a m e t s z e t e t i t t m é g csak egy a n t i k szobor u t á n k é s z í t e t t n e k í r j a , s u t a l B u b e n s a n t v e r p e n i „ F á z ó V é n u s z á n a k " ezzel v a l ó k a p c s o l a t á r a . — L u l l i e s i . m . 15. o. e z t a m e t s z e t e t , u t a l v a f e n t i i r o d a l o m r a , a Nápolyi Múzeum Karnese-gyűjteményéből származó Guggoló Aphrodité u t á n k é s z í t e t t n e k m o n d j a , t ü k ö r k é p b e n . — Doidalsas G u g g o l ó A p h r o d i t é j é n e k a N á p o l y i M ú z e u m b a n levő és a F a r n e s e - g y ű j t e m é n y b ő l s z á r m a z ó v a r i á n s a u t á n k é s z ü l t — a f ö n t i e k szerint — a Marcantonio R a i m o n d i G u g g o l ó A p h r o d i t é , B . 313. 1508 k ö r ü l , a H e e m s k e r c k - r a j z 1532—35 k ö z ö t t , a ,T. E p i s c o p i u s m e t s z e t az 1600-as é v e k k ö z e p é n , m e l y a z o n b a n F r a n c e s c o S a l v i a t i - n a k egy s z á z a d d a l k o r á b b i r a j z a u t á n k e l e t k e z e t t . V a l a h o g y ú g y t ű n i k , h o g y e r r e az a n t i k s z o b o r r a a ü g y e i m e t m i n d i g M a r c a n t o n i o metszete h í v t a fel s igen nagy a j e l e n t ő s é g e e m o t í v u m o k k ö z v e t í t é s é b e n . S a l v i a t i rajzai pedig bizonyos összekötő kapcsot jelente nek M a r c a n t o n i o R a i m o n d i s a k é s ő b b i mesterek k ö z ö t t . S c h i c k , ( k i t t l i e b : I l e i n r i c k e D a n n e c k e r , o. v . 1 1 9 x 1 0 0 c m . J e l e z v e : S c h i c k p i n x . 1 8 0 2 . N a t i o n a l G a l e r i e . B e r l i n , 1935 ó t a , a z e l ő t t : E . G r a u b n e r , F r a n k f u r t a. M a i n . — S c h i c k p o r t r é j a D a n n e c k e r s z o b r á s z f e l e s é g é r ő l . H e i n r i e k e R a p p r ó l é l é n k b e á l l í t á s b a n m u t a t j a az á b r á z o l t a t ; szabad t á j ban ül — a t á v o l b a n a Neckar — a n é z ő v e l paralel. B a l karja k ö n n y e d é n t á m a s z k o d i k k ö n y ö k é v e l az á t v e t e t t l á b r a , m í g a s z ő k e l ö k n i s fej é l é n k e n é s o k o s a n f i g y e l v e t e k i n t k i a k é p b ő l . A b i z t o s r a j z , az a l a k s z e r e n c s é s képzettségét t é r b e h e l y e z é s e , a szerkezet k ö n n y e d s é g e Schick s z o b r á s z i is m u t a t j a . Találóan jellemzi Fritz N o v o t n y a k i szerint Schick a francia h a g y o m á n y o k festői elemeit a g e r m á n klasszicizmus l é n y e g e s j e l l e m v o n á s a i v a l e g y e s í t e t t e , a m i a legteljesebben é p p e n e b b e n a p o r t r é j á b a n és a C o t t á n é r ó l k é s z ü l t b e n s i k e r ü l t . Ezeket a g e r m á n klasszicizmus r e p r e z e n t a t í v a\kutasainak tartja, é p p ú g y , m i n t ahogy D a v i d p o r t r é i t a francia klasszicizmus m e s t e r m ü v e i n e k . (Schick p o r t r é s a R a i m o n d i metszet t á j k é p i r é s z e i b e n is e r ő s h a s o n l ó s á g o t találni. Novotny, Fr: P a i n t i n g a n d S c u l p t u r e i n E u r o p e 1780 t o 1880. H a r m o n d s w o r t h . ) 1960. 3 1 . o. — S i m o n , K : G o t t l i e b S c h i c k . L e i p z i g 1914. E . M a n e t : R e g g e l i a s z a b a d b a n , o. v . 2 1 4 x 2 7 0 c m . J e l z é s 1863. P a r i s . L o u v r e . T a b a r a n t 1947. 66. sz. — A k é p l e í r á s a t e l j e s e n m e g e g y e z i k a P á s z t o r l á n y k á é v a l : F i a t a l n ő , teste j o b b felé f o r d u l , arca csaknem szembe, szemei a n é z ő r e t e k i n t e n e k , t é r d é r e k ö n y ö k ö l , keze az á l l á n . — K u r t M a r t i n : E d o u a r d M a n e t . A q u a r e l l e u n d P a s t e l l e . B a s e l . 1958. ö s s z e foglalva a m ű v é s z e t i i r o d a l o m m e g á l l a p í t á s a i t í r j a , h o g y a k é p a Raffael rajza u t á n k é s z ü l t Paris í t é l e t e M a r c a n t o n i o R a i m o n d i metszetre megy vissza, egy k b . 1512-es e l v e s z e t t r a j z r a , m e l y n e k e g y i k r é s z l e t e , v á l t o z a t a Raffael s a j á t k e z ű rajza a budapesti S z é p m ű v é s z e t i M ú z e u m b a n V é n u s z a l a k j á h o z . O. F i s c h e l , R a f a e l . L o n d o n . 1948. I . 324. o. I I . 295. b . — V a y e r , L . M e i s t e r z e i c h n u n g e n aus d e r S a m m l u n g des M u s e u m s der B i l d e n d e n K ü n s t e i n B p . 1956. N r . 25. F e j t e g e t é s ü n k s z e m p o n t j á b ó l a metszet jobb oldali csoportja é r d e k e s , a folyamistenek k ö z ö t t ülő, k i t e k i n t ő nimfa alakja, melyet Manet a Raffael— R a i m o n d i c s o p o r t o z a t r ó l pontosan l e m á s o l t , Ferenczy I s t v á n a k ö n y ö k l ő , k i t e k i n t ő p á s z t o r l á n y m o z d u l a t á t s z o b r á h o z s z i n t é n i n n e n v e t t e . E z az a l a k a z o n b a n n i n c s r a j t a e g y i k s z a r k o f á g r e l i e f e n sem, ez R a f f a e l s a j á t o s a l k o t á s a , csak a c s o p o r t e l r e n d e z é s t v e t t e o n n a n . A f o l y a m i s t e n e k a l a k j a i t , melj'ek nemcsak Raffaelnek, h a n e m m á s m ű v é s z k o r t á r s a i n a k , k ö z t ü k M i c h e l a n g e l ó n a k is e l ő k é p ü l s z o l g á l t a k , s z i n t é n á t a l a k í t o t t a , a N i m f a a l a k j á t p e d i g teljesen m e g v á l t o z t a t t a . E z azonban n é h a ú g y t ű n i k a m ű v é s z e t i irodalomban, m i n t h a Manet á t v e t t e volna a csoportot a Raffael—Raimondi m e t s z e t r ő l , a metszet pedig a szarkofágreliefről, s m i n t h a Raffaello szerepe i t t csak a k ö z v e t í t ő é l e t t v o l n a , a k i egy a n t i k gondolatot a d o t t á t a k é s ő b b i e k s z á m á r a . G. P a u l i a Raffaello u n d M a n e t . M o n a t s h e f t e f ü r K u n s t w i s s e n s c h a f t . 1908. 53. o. c. c i k k é b e n egyenesen azt írja, hogy k é t n é m e t k u t a t ó , A . Springer és 0 . J a h n m e g á l l a p í t o t t a , hogy Raffaello k é t s z a r k o f á g r e l i e f e m o t í v u m a i b ó l k o m p i l á l t a v o l n a e r a j z á t . N e m e m l í t i azonban H . Thode, Die A n t i k e n i n d. Stichen Marc A n t o n ' s L e i p z i g , 1881 m ű v é t , m e l y b e n T h o d e j ó h ú s z é v v e l e l ő b b m e g á l l a p í t j a , h o g y a metszet s a s z a r k o f á g r e l i e f e k k a p c s o l a t á t m á r S a n d r a r t is i s m e r t e , T e u t s e h e A k a d e m i e I . I I . H p . t t h . 2. S. 2 L 5 , 1675., ez az i s m e r e t a z u t á n f e l e d é s b e m e r ü l t , m í g J a h n ú j b ó l n e m k o n s t a t á l t a . ( J a h n , O. B e r i c h t e d . Sachs. Ges. d . W . 1849. S. 55.) — T h o d e s z e r i n t a z o n b a n a f o l y a m i s t e n csoportozat s a j á t o s a n Raffaellóé s Thode m á r ekkor felhívja a figyelmet, h o g y m i l y e n j e l e n t ő s M a r c a n t o n i o m e t s z e t e i n e k b e f o l y á s a s z á m o s fest m é n y r e , egészen Rubensig, s a legújabb i d ő k i g . T h o d e n a k ezt a m e g á l l a p í t á s á t e r ő s í t i m e g t ö b b e k k ö z t H e l d i . m . 95. o. M a r c a n t o n i o h a t á s a R u b e n s r e . C é z a n n e i f j ú k o r i P á r i z s í t é l e t é n e k 1860-as
v á z l a t a i s a m a r c a n t o n i ó i m e t s z e t e n a l a p u l , ő a k ö z é p s ő c s o p o r t o t festette meg, n e m a Manet á l t a l felhasznált j o b b o l d a l i részt. Ezzel kapcsolatban m u t a t o t t r á T h e o d o r Reff: C é z a n n e a n d H e r c u l e s . T h e A r t B u l l e t i n . 1966. X L V I I L N r . one 39. o. c i k k é b e n , h o g y C é z a n n e a R a f f a e l l o — R a i m o n d i k o m p o z í c i ó t k ö n y v r e p r o d u k c i ó b ó l i s m e r t e , Charles B l a n c , H i s t o i r e s des p e i n t r e s de t o u t e s les é c o l e s : É c o l e o m b r i e n n e e t r o m a i n . P a r i s 1870. „ R a p h a e l S a n z i o " p . 19. o. m ű v é b ő l , m e l y m e g v o l t C é z a n n e k ö n y v e i k ö z ö t t , s a R a f f a e l l ó r ó l s z ó l ó fejezet m á r 1857-ben i s m e g j e l e n t . — E h h e z a z t f ű z z ü k h o z z á , h o g y a R a f f a e l l o — R a i m o n d i k o m p o z í c i ó m á r é l ő b b r ő l is i s m e r t t é v á l t , m i v e l 1 8 5 3 - b a n B . D e l e s s e r t egy a b b a n az i d ő b e n i g e n h í r e s fényképsorozatot adatott k i Marcantonio Baimondi metszeteiről, s tanul m á n y t , is í r t r ó l a . B . Delessert, N o t e s , sur R a i m o n d i . P a r i s . 1853. s a R e v u e des D e u x M o n d e s 1853. is m e g e m l í t i . D e l a c r o i x is f o g l a l k o z i k n a p l ó j á b a n ezzel az a k k o r i g e n j e l e n t ő s e s e m é n n y e l . J o u r n a l d ' E u g è n e D e l a c r o i x 1853., b á r ő m á r h a m a r a b b is f o g l a l k o z o t t ezzel a m e t s z e t t e l , m e r t 1847ben í r j a n a p l ó j á b a n , h o g y R a f f a e l l o P á r i z s í t é l e t é r ő l v a n egy s z ö r n y e n k o p o t t m á s o l a t a . 1863-ban pedig G o u p i l ú j b ó l k i a d t a f é n y k é p s o r o z a t b a n a R a i m o n d i m e t s z e t e k e t ( G a z e t t e des B e a u x - A r t s . 1863. C h . B l a n c ) . T e h á t é p p e n a Manet, Reggeli a szabadban b o t r á n y a idején k ö z i s m e r t lehetett, b á r a k o r t á r s - i r o d a l o m b a n csak E . C h e s n e a u - n á l v a n n y o m a ; L ' a r t e t les A r t i s t e s e n F r a n c e e t e n A n g l e t e r r e . 1864. — í r j a H a m i l t o n M a n e t a n d h i s c r i t i c s . N e w - H a v e n , L o n d o n . 1954. 4 4 . s m e g á l l a p í t j a , h o g y a m ű v é s z m a g a sem e m l í t e t t e e z t az i n s p i r á c i ó s f o r r á s t . B á r T a b a r a n t s z e r i n t a m ű v é s z m i n d e n b a r á t j a i s m e r t e , i . m . 1947. 70. o. S e m M a n e t , sem A . P r o u s t n e m e m l í t i , b á r A . P r o u s t hosszan é s é r d e k e s e n í r a k é p k e l e t k e z é s é r ő l , de csak a G i o r g i o n e M e z e i Koncertjét, említi. — C é z a n n e , a k i k o r a i , 1860-as P á r i z s í t é l e t é n é l a Marcantonio Rai m o n d i m e t s z e t é t , h a s z n á l t a f e l , s z i n t é n k é s z í t e t t az a n t i k ( l u g g o l ó A p h r o d i t é u t á n i s egy v á z l a t o t , m u t a t r á L u l l i e s i . m . 7. o. é s 5. j e g y z e t é b e n , de az ő rajzához, ú g y t ű n i k , írja Lullies, hogy A n t o i n e Coyzevox X I V . Lajos u d v a r i s z o b r á s z á n a k G u g g o l ó V é n u s z a t e k n ő s b é k á v a l c. s z o b r a s z o l g á l t m i n t á i d . — C é z a n n e is p é l d a arra, h o g y M a r c a n t o n i o metszeteinek é s a (higgoló Aphroditének a felhasználása általában együtt jár a művészeknél. 1 3
G i o v a n n i da B o l o g n a : G u g g o l ó V é n u s z . L i e c h t e n s t e i n g y ű j t e m é n y , b r o n z . 25,6 c m . 1658 ó t a a g y ű j t e m é n y b e n . M e i s t e r w e r k e der P l a s t i k aus P r i v a t s a m m l u n g e n i n B o d e n s e e g e b i e t . B r e g e n z . 1967. 16. sz. M e g j e g y z i a k a t a l ó gus, h o g y G . B o l o g n a t ö b b s z ö r m e g m i n t á z t a e z t a s z o b r á t , a n t i k m i n t a k é p u t á n , m e l y r ő l s z á m á r a v a l ó s z í n ű l e g csak egy t o r z ó v o l t i s m e r e t e s ( U n t e r k ö r p e r ) . G i i i v u i i n i da Bologna szoros b a r á t s á g b a n v o l t Francesco S a l v i a t i v a l , k ö z l i P i e r r e B o u c h a r d o n , J e a n de B o l o g n e , P a r i s . 1906, 172. o. S a l v i a t i r a j z á r ó l k é s z í t e t t e E p i s c o p i u s k é s ő b b az ő G u g g o l ó A p h r o d i t é m e t s z e t é t . G i o v a n n i d a B o l o g n a S a l v i a t i r a j z a m e l l e t t az e r e d e t i a n t i k szobor egy p é l d á n y á t is i s m e r h e t t e ezek s z e r i n t s a R a i m o n d i m e t s z e t e t is. B r e g e n z i k a t a l ó g u s b a n az i r o d a l o m 0 . T i e t z e Susi t ű n e k t a r t o t t a e z t a p é l d á n y t , de a firenzei m i n d i g is G i o v a n n i d a B o l o g n a . — L u l l i e s i . n i . 7. o. t ö b b s z o b r o t s o r o l f e l G i a n B o l o g n á t ó l az a n t i k G u g g o l ó A p h r o d i t é v á l t o z a t a i u t á n : a firenzeit, egy Z s u z s a n n á t a f ü r d ő b e n , s a L y d i g g y ű j t e m é n y a l a bástrom torzóját.
1 4
Bartolomeo Pinelli: L'Eneide d i V i r g i l i o t r a d o t t a da d e m e n t e Bondi, i n v e n t a t a ed incisa a'llacqua forte d i B a r t o l o m e o P i n e l l i romano. R o m a . 1811. K a z i n c z y F e r e n c levele F e r e n c z y I s t v á n h o z . 1825. M e l i e r i . m . 159. o. M e l i e r i . m . 102. o. S p e m a n n , A : D a n n e e k e r . S t u t t g a r t . 1909. 137. o. s z e r i n t S c h i c k p o r t r é j a b e á l l í t á s á b a n a Danneeker Gyászoló Ceresének e g y i k korai v á z l a t á h o z k a p c s o l ó d i k , t a l á n a h h o z , m e l y e t G o e t h e e m l í t 1797-es „ S c h w e i z e r r e i s e " j é b e n . E n n e k a v á z l a t n a k a k é s ő b b i , 1818-ban k i v i t e l e z e t t v á l t o z a t á n á l Spemann a V a t i k á n i P e n e l o p é v e l v a l ó kapcsolatra gondol. A magunk részéről Schick D a n n e c k e r n é p o r t r é j a s a Marcantonio R a i m o n d i Guggoló A p h r o d i t é - j a ( B . 313) k ö z ö t t t a l á l u n k i n k á b b h a s o n l ó s á g o t , a f e j t a r t á s , a k ö n y ö k b e n m e g h a j l í t o t t k a r , s a m á s i k , az ö l é b e n v i r á g o t t a r t ó k é z , s nem u t o l s ó s o r b a n a m e g l e p ő e n egyező, szép t á j k é p i részletek a l a p j á n . A S c h i c k - p o r t r é különleges, finom k é z t a r t á s a m á s , későbbi R ó m á b a n k é s z ü l t k é p e i n is m e g j e l e n i k . K . S i m o n i . m . 73. o. r á m u t a t , h o g y az „ A p o l l o a p á s z t o r o k k ö z ö t t " c. k é p é s az a h h o z k é s z ü l t o l a j v á z l a t o k n é h á n y a l a k j á n is m e g j e l e n i k ez a D a n n e c k e r n é p o r t r é j á r ó l i s m e r t m o z d u l a t é s k é z t a r t á s . S é p p e n e f e s t m é n y h e z k é s z í t e t t v á z l a t o k e g y i k é t szerezte m e g R ó m á b a n , j ó v a l S c h i c k h a l á l a u t á n P a s s a v a n t . T e h á t F e r e n c z y is l á t h a t o t t egy i l y e n o t t m a r a d t v á z l a t o t . — A S c h i c k - p o r t r é f o r r á s - e l ő z m é n y e i v e l e z ú t t a l n e m áll m ó d u n k b a n foglalkozni. G. Schick D á v i d n á l , P á r i z s b a n v é g z e t t t a n u l m á n y a i u t á n 1802-ben, S t u t t g a r t b a n f e s t e t t e p o r t r é j á t , k ö z v e t l e n a z u t á n , h o g y o t t l á t h a t t a az u g y a n c s a k az a b b a n az i d ő b e n f e s t e t t a r c k é p é t D á v i d n a k M m e R é c a m i e r - r ő l . A k é t k é p kecses f e j t a r t á s a , a fejdísz alól g ö n d ö r ö d ő f ü r t ö k , e r ő s e n megegyeznek e g y m á s s a l s m i n d k é t f e s t m é n y n e k ezek a v o n á s a i e r ő s e n e m l é k e z t e t n e k R a f f a e l l o — R a i m o n d i nimfájának n é h á n y jellegzetességére: a r u h á k kivágása a nimfa h á t á n a k ék alakban összefutó izomvonalaival megegyező, a váll stb. A D a v i d és S c h i c k p o r t r é m o t í v u m e g y e z é s e i t csak f u t ó l a g é r i n t e t t ü k , a n n y i b a n é r i n t e t t ü k ezt a k é r d é s t , a m e n n y i b e n b i z o n y o s jellegzetes k o m p o z í c i ó s e g y e z é s feltűnt a D a v i d és a Schick p o r t r é , a R a i m o n d i metszet s a P á s z t o r l á n y k a között.
1 6
1 6
1 7
i» P a s s a v a n t a F r a n k f u r t . S t á d e l . A p o l l o - v á z l a t á t R ó m á b a n szerezte. K . Simon i . m . A z eredetileg s z o b r á s z n a k k é s z ü l t G. Schick R ó m á b a n j ó b a r á t s á g b a k e r ü l t Thorvaldsennel, k é s ő b b annak a Wallis angol festőnek a l á n y á t v e t t e feleségül, akinek a tájképeibe Thorvaldsen i f j ú k o r á b a n staffázsalakokat f e s t e t t n a p i egy s c u d ó é r t . A . R o s e n b e r g : T h o r v a l d s e n . B i l e f e l d u . L e i p z i g . 1896. 14. o. N o a c k , F r : D e u t s c h e s L e b e n i n R o m 1700 b i s 1900 S t u t t g a r t u n d B e r l i n 1907. 1 7 3 . o. S c h i c k A p o l l o - k é p é n é l is T h o r v a l d s e n h a t á s á t e m l í t i K a r l S i m o n . 1 9
A lehetősége t e h á t megvolt, hogy Ferenczy rajzokat l á t h a s s o n S c h i c k t ő l K ó m á b a n , b á r az m á r a k k o r e l k ö l t ö z ö t t o n n a n , v a g y esetleg F r . W . M ü l l e r t ő l , egy a p o r t r é u t á n k é s z í t e t t r a j z o t . M ü l l e r é k t u l a j d o n á b a n v o l t a S c h i c k - p o r t r é , feleséére H e n r i e t t e P a p p D a n n e c k e r n é u n o k a h ú g a v o l t , G - o t t h o l d K a p p l á n y a , a k i 1805-ben M a g y a r o r s z á g o n h a l t m e g . H e n r i e t t e D a n n e c k e r é k h á z á b a n nevelkedett. Schick ennek a M ü l l e r n e k a d o t t meg b í z á s t A p o l l o - k é p e m e t s z e t é n e k e l k é s z í t é s é r e is. B u d á n , f e b r u á r i u s első n a p j á n . W a l l e n t i n y i . m . 206. o. A m e l u n g , W . : D i e S c u l p t u r e n der V a t i c a n i s c h e n M u s e u m . B e r l i n . 1909. I I . 680. o, 427. sz. T a t . 76.; L u l l i e s i . m . 17. sz.— A m e l u n g é s L u l l i e s is r á m u t a t , hogy a V a t i k á n i M ú z e u m a n y a g á n a k első k i v á l ó publikálója., E n n i u s Q u i r i n u s V i s c o n t i h o z t a e l ő s z ö r ö s s z e f ü g g é s b e ezt a G u g g o l ó A p h r o d i t é t a F l i n i u s N a t . H i s t . 35., 36. á l t a l m e g j e l ö l t m ű v e l . E z a h é t k ö t e t e s d í s z k i a d á s r é z m e t s z e t t á b l á k k a l i l l u s z t r á l v a 1781—1807-ben j e l e n t m e g , m a j d 1817—.22-ben M i l á n ó b a n ú j b ó l , f r a n c i a é s olasz k i a d á s b a n , e g y s z e r ű k ö r v o n a l r a j z o k k í s é r e t é b e n . F e r e n c z y , az a n t i k m ű v é s z e t k e d v e l ő j e , m i n d e n v a l ó s z í n ű s é g s z e r i n t i s m e r t e ezt a m ű v e t , a n n á l is i n k á b b , n o v e l a T h o r v a l d s e n b a r á t j á n e k . Z o e g á n a k az é s z r e v é t e l e i a m ű r ő l 1817b e n F . G . W e l c k e r n é l , a Z e i t s c h r i f t f ü r G e s c h i c h t e u n d A u s l e g u n g der A l t e n K u n s t - b a n m e g j e l e n t e k . L e h e t s é g e s , h o g y m e g is szerezte m a g á n a k , m i n t az E r i z z o , D i c h i a r a t i o n e d i m e d a g l i e a n t i c h e o. m ű v é t ( M e l i e r í. m . 112. o . ) , s m i n t P i n e l l i t ö b b m e t s z e t g y ű j t e m é n y - k i a d á s á t i s . S b i z o n y á r a a V i s c o n t i k ö n y v é n e k is szerepe v o l t a b b a n , h o g y é p p e n a V a t i k á n i G u g g o l ó V é n u s z f e l é f o r d u l t az é r d e k l ő d é s e a s z á m o s r ó m a i v á l t o z a t k ö z ü l . E l k é p z e l é s é h e z is ez a p é l d á n y á l l t l e g k ö z e l e b b , m e r t m í g a m i n t a k é p e k a l a p j á n
2 2
2 3
2 1
2 5
2 6
2 7
szobra k o m p o z i c i o n á l i s e l g o n d o l á s á n á l a l á t v á n y r i t m u s á b ó l i n d u l t k i , szerkezeti m e g v a l ó s í t á s á n a k e g y e n s ú l y á t é p p e n e p é l d á n y z á r t f e l é p í t é s e , sajátos elrendezése és rendkívüli bája segítette elő. — A térdelés és kuporg á s m o t í v u m a á l t a l á b a n nem m o n u m e n t á l i s és n e m s t a t u á r i s — ahogy K a z i n c z y és Lullies m e g á l l a p í t j a — , a m i n d e n n a p i élet á b r á z o l á s a i k ö z ö t t szerepelt ez a t a r t á s a v á z á k o n é s a k i s p l a s z t i k á k b a n . H a l a n d ó k a t , esetleg m é g Thetist és N y m p h á k a t s z e m é l y e s í t e t t e k meg a kuporgok. A nagy p l a s z t i k á b a n D o i d a l s a s s z a l k e r ü l t be ez a m o t í v u m , s l e t t m o n u m e n t á l i s j e l e n t ő s é g ű , Ferenczy pedig s z o b r á b a n e g y e s í t e t t e a mindennapos t e v é kenységet a lehető legegyszerűbb plasztikai kompozícióval. Lee Johnson: Delacroix's Decoration for Talma's D i n i n g - I t o o m . B u r l i n g t o n M a g a z i n e . 1957. 78. o. 15. r p r . : G u g g o l ó A p h r o d i t é . D e l a c r o i x . 1 8 2 1 . c e r u z a v á z l a t a L o u v r e ( M A 53) D o i d a l s a s s z o b r á n a k v á l t o z a t a u t á n . E n n e k a l a p j á n fejlesztette t o v á b b k é t r a j z á t a T a l m a d e k o r á c i ó s z á m á r a a Négy Évszakhoz. A r t s P l a s t i q u e s F r a n c a i s . M u s é e N a t i o n a l des Soares dos K e i s . P o r t o . 1964. 94. sz. G u l b e n k i á n v á s á r l á s a 1910. — A k a t a l ó g u s m e g j e g y z i , h o g y a m ű v é s z c e u v r e - j é b e n i t t először e m l í t v e . S z e r i n t ü n k s z i n t é n a Doidalsasszoborhoz k a p c s o l ó d i k . E . H i l d e b r a n d t : E . M . F a l c o n e t . S t r a s s b o u r g . 1908. 125. o. J . S. H e l d : K u b e n s Selected D r a w i n g s . L o n d o n . 1959. 95. o. K i e m e l i a K a f f a e l - i s k o l a , főleg M a r c a n t o n i o R a i m o n d i h a t á s á t R u b e n s r e . A r n o l d v o n S a l i s : A n t i k e u n d Renaissance. Z ü r i c h . 1947. 229. o. I r o d a l o m t ö r t é n e t i K ö z l e m é n y e k . B p . 1967. L X X I . 5 — 6 . sz. 630. o. S z é l e s K l á r a i d é z i A r a n y J á n o s P o é t i k a i n é z e t e i h e z c. c i k k é b e n .
