Szent Imre Katolikus Gimnázium, Általános Iskola, Kollégium, Óvoda és Alapfokú Művészeti Iskola

OM azonosító: 033665

Szent Imre Katolikus Gimnázium, Általános Iskola, Kollégium, Óvoda és Alapfokú Művészeti Iskola HÁZIRENDJE

Készítette: Megyesi Mária igazgató Hatályba lépés időpontja: 2016. 09.01.

1

Ezen házirend:  2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről  2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról  1999. évi XLII. törvény a nemdohányzók védelméről  2013. évi CCXXXII. törvény a tankönyvellátásról  17/2014. (III.12.) EMMI rendelet a tankönyvvé, pedagógus-kézikönyvvé nyilvánításról  20/2012. (VIII. 31.) EMMI-rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről  23/2004. (VIII. 27.) OM-rendelet a tanulói tankönyvtámogatás és az iskola tankönyvellátás rendjéről  a Közoktatásról szóló – többször módosított – 1993. évi LXXIX. Törvény hatályban maradó rendelkezései;  továbbá az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzatának rendelkezései alapján készült.

A/ Az iskolai életre vonatkozó szabályok Bevezető rendelkezések A házirend az iskola diákjainak alkotmánya. Rögzíti a jogokat és a kötelességeket, valamint az iskola munkarendjét. Betartása és betartatása iskolánk minden tanulójának és dolgozójának joga és kötelessége! A házirendet:  az iskola igazgatója készítteti el,  és a nevelőtestület fogadja el,  a fenntartó hagyja jóvá. A házirend elkészítésekor be kell szerezni az SzMK és a diákönkormányzat véleményét. A házirend szabályai - mint a törvény felhatalmazásán alapuló iskolai belső jogi normák - kötelezőek az intézménnyel jogviszonyban álló minden személyre, tanulóra, pedagógusra és más alkalmazottra egyaránt. A házirend elsősorban a tanulókra tartalmaz magatartási szabályokat, de tartalmazhat a pedagógusokra és más alkalmazottakra előírásokat (például a helyiséghasználat rendjének meghatározásakor vagy a jogorvoslati és kapcsolattartási szabályokban), másrészt a tanulókra vonatkozó házirendi

előírásokat a pedagógusoknak és más iskolai dolgozóknak is alkalmazni kell. Az osztályfőnökök minden tanév első osztályfőnöki óráin feldolgozzák tanítványaikkal a házirend szövegét, és megismertetik őket azokkal a szabályokkal, amelyek a tanulói jogokkal, kötelességekkel foglalkoznak. Az intézmény adatai  neve: Szent Imre Katolikus Gimnázium, Általános Iskola, Kollégium, Óvoda és Alapfokú Művészeti Iskola  székhelye: Nyíregyháza, Ungvár sétány 19.  alapító szerve: Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye  felügyeleti szerve: Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye A nyilvánosság kezelése A házirend megismerésével és aláírásával a Szent Imre Katolikus Gimnázium, Általános Iskola, Kollégium, Óvoda és AMI tanulói hozzájárulnak ahhoz, hogy iskolai rendezvényekről az intézmény fénykép- és videofelvételeket készít, melyeket az iskola közösségi céljainak megfelelően honlapján, a médiában és az iskoláról megjelenő kiadványokban felhasználhat. A tanulók véleménynyilvánításának, a tanulók rendszeres tájékoztatásának rendje, formái A tanulók nagyobb közösségének a legalább 20 tanulóból álló csoport számít. A tanulók nagyobb közösségét közvetlenül érintő döntések meghozatala előtt az iskolavezetés kikéri a diákönkormányzat véleményét, javaslatát, lehetővé teszi az ilyen témájú tantestületi értekezleteken való részvételüket. Valamennyi tanuló véleményt mondhat, javaslatot tehet az iskolai élettel kapcsolatos valamennyi kérdésben. Ennek formái: éves diákközgyűlés, a DÖK heti megbeszélései, melyeken részt vesz a DÖK-segítő tanár, aki közvetíti a diákok kérdéseit, javaslatait az iskolavezetőségnek. A rendszeres tájékoztatás a Szentimrés füzet, az iskolai honlap, a DÖKhirdetőtábla, iskolarádió, az igazgatói és tanári hirdetések útján történik. Jogok és kötelességek A tanulók jogai Az alábbi jogosultságok minden tanulót megilletnek a tanulói jogviszony alapján. Az iskola minden tanulójának joga, hogy:

 színvonalas oktatásban részesüljön, abban aktívan vegyen részt,  igénybe vegye az iskola létesítményeit, az iskola által nyújtott tanulmányi és egyéb lehetőségeket (korrepetálás, tanfolyam, fakultáció, sportkör, könyvtár, tanulószoba, kedvezményes étkezés),  rendszeres egészségügyi felügyeletben részesüljön,  személyiségét, önazonosságát, emberi méltóságát tiszteletben tartsák, és védelmet biztosítsanak számára,  tanárait, az iskola vezetőségét felkeresse probléma, jogsérelem esetén,  tanulmányi eredményét, érdemjegyeit, magatartási és szorgalmi minősítését megokoltan és rendszeresen megismerhesse,  részt vegyen tanulmányi versenyeken,  csak napi 2 „nagydolgozatot” (témazárót) írjon,  atémazáró dolgozat íratásának időpontjáról 1 héttel a dolgozat előtt a szaktanártól tudomást szerezzen,  kiértékelt írásbeli munkáját lehetőleg két héten belül kézhez kapja,  szervezze közéletét, működtesse tanulói önkormányzatát, azok intézményeit, ehhez a tantestület, az iskolavezetés segítségét kérheti,  véleményt mondjon, javaslatot tegyen és kezdeményezzen az iskola életével kapcsolatos kérdésekben, s ezekre érdemi választ kapjon,  képviselői útján részt vegyen az érdekeit érintő döntések meghozatalában,  választó és választható legyen a diákközösség bármely szintjén,  kezdeményezze diákszerveződések (iskolaújság, klubok, diákkörök, önképzőkörök stb.) létrehozását, és ezek munkájában részt vegyen,  kiérdemelt kedvezményekben részesüljön, jutalmat és elismerést kapjon, szabad idejében munkát vállalhasson,  egyéni, közösségi problémái megoldásához kérje tanárai, osztályfőnöke, az iskolaorvos, illetve az iskolavezetés segítségét,  családja anyagi helyzetétől függően kérelmére – indokolt esetben – kedvezményekben, szociális támogatásban részesüljön,  fennmaradó szabad idejében iskolán kívüli foglalkozásokra is járjon (kulturális, tömegsport, sportverseny stb.),  átvételét kérje más iskolába. Tanulói jogok gyakorlása  Sérelem esetén az iskola tanulója – kiskorú tanuló esetén törvényes képviselője – a törvényben előírt módon az osztályfőnökétől, illetve az iskola vezetőjétől kérhet jogorvoslatot.  Az iskolai diákönkormányzat (DÖK) megválasztása tanévenként a

      

diákközgyűlésen történik. Az iskolai közösségek életüket érintő bármely kérdésben a diákönkormányzaton (DÖK) keresztül érvényesíthetik jogaikat. A tanulók a választható tanórai és tanórákon kívüli elfoglaltságukat az osztályfőnökükkel való megbeszélés alapján tervezzék meg! A tantárgyválasztásra vonatkozó szabályokat az 5. számú melléklet tartalmazza. A tanulói közösségek álláspontjukat a fennálló jogszabályi rendelkezések szerint alakítják ki, melyhez az iskola minden szükséges feltételt biztosít. Diákkör létrehozása esetén az iskola biztosítja a működésének feltételeit. A tanulók iskolán kívüli gyermek- vagy sportegyesület tagjai lehetnek, ahol szentimréshez méltóan kell viselkedniük. Az iskolába beiratkozott tanulók a köznevelési törvény 46.§ (6.) bekezdése a) - d) pontjaiban meghatározott jogaikat csak az iskolai tanév megkezdésétől (tanévnyitó) gyakorolhatják.

A tanuló kötelessége, hogy:  betartsa az iskolai házirendet, az intézmény szabályzatainak rendelkezéseit,  tartsa tiszteletben az intézmény vezetőit, pedagógusait, alkalmazottait, valamint tanulótársait és emberi méltóságukat, jogaikat ne sértse,  részt vegyen a tanórákon, a Pedagógiai Programban és a munkatervben meghatározott kötelező foglalkozásokon (pl. iskolagyűlés, iskolai rendezvények – közösségi hétvégi program, lelkigyakorlat, tanulmányi kirándulás),  rendszeres munkával és fegyelmezett magatartással eleget tegyen – képességeinek megfelelően – tanulmányi kötelezettségének,  érdemjegyeit naprakészen vezesse ellenőrzőjében,  az előírásoknak megfelelően kezelje a rábízott, az oktatás során használt eszközöket,  védje az iskola felszereléseit, létesítményeit, a kulturált környezetet,  biztosítsa a tanuláshoz szükséges külső feltételeket: csend, rend, fegyelem,  a tanuláshoz szükséges felszerelést (pl. tornaruha) magával hozza,  segítse intézményünk feladatainak teljesítését, hagyományainak ápolását és továbbfejlesztését. Az iskolai, tanulói munkarend

A tanórai és egyéb foglalkozások rendje Az iskola éves munkarendjét a tantestület határozza meg az iskolavezetés javaslata alapján, a DÖK egyetértésével. A tanítás nélküli munkanapok időpontjait a tanév kezdetekor kell meghatározni. A napi munkarendet az órarend és a csengetési rend határozza meg. A csengetési rend az 1. számú mellékletben szerepel. A tanulók órarendje tartalmazza az egyéb foglalkozásokat is. A tanítási idő a tanuló munkaideje, melyet az órarend szabályoz. Iskolába érkezés Intézményünkben 2015. szeptember 1-jétől beléptető rendszer működik. Célja az intézmény diákjai érkezésének és távozásának gondos regisztrálása, valamint az étkezési támogatás korrekt és maximális mértékű kimutatása, illetve igénylése. A beléptető rendszer működtetése adatkezelésnek minősül, melynek során a hatályos jogszabályoknak és ombudsmani állásfoglalásoknak megfelelően kizárólag olyan adatokat tartunk számon, melyeket hagyományos módon az elektronikus naplóban, illetve az étkezés rendelésekor az eddigiek során is nyilvántartottunk. A beléptető rendszer érintős mágneskártyával működik. Az első kártyát ingyenesen biztosítjuk. Ugyanezen kártya szolgál a megrendelt étkezés nyilvántartására. Kizárólag csak a kártya használatával vehető igénybe a tízórai és az ebéd. Kártya elvesztése, rongálása A kártyát kifúrni szigorúan tilos. (Javasoljuk, hogy a kártya kezelésére mágneskártya tárolására alkalmas tokot szerezzenek be.) Elvesztés vagy rongálás esetén a következő kártyát 900 forintért tudjuk biztosítani. A tanulók – ha a házirend a továbbiakban másképp nem rendelkezik – 7:35 percig érkeznek az iskolába. Az 5-12. évfolyamos tanulók esetében 7:40 –től az ügyeletes tanár regisztrálja a későket. Jelzőcsengetéskor, 7:42 perckor a tanulók legyenek az osztálytermükben! Az iskolagyűlések 7:45-kor kezdődnek, a tanulók 7:35-re megérkeznek az iskolába, 7.40-kor benn ülnek a kápolnában, az ügyeletes tanár 7:40-kor regisztrálja a későn érkezőket. Az osztálymisék 7:00-kor kezdődnek a kollégiumi kápolnában. A nulladik órások 7:00 órától, akiknek 1. órájuk van, 7:10-től mehetnek fel az aulából a tantermekbe. A tanulók az osztályteremben csendben, a tananyagot ismételve várják a tanítás kezdetét, miután előkészítették az órához szükséges felszerelést. A szaktanterembe az órát tartó tanár vezetésével vonulnak be.

Az 1. és 5. osztályosok szülei az első tanítási héten reggel felkísérhetik a tanterembe gyermeküket. (Az 5. osztályosok szüleinek regisztráltatniuk kell magukat a portán.) Reggel 7:00-7:30-ig az aulában gyülekeznek a gyermekek az ügyeletes tanár felügyeletével. Minden osztály 7:30-kor a tantermébe vonul osztályfőnökével. A 7:30 után érkező tanulók a lépcső aljától önállóan mennek a tantermükbe. Azoknak a diákoknak, akik egyedül nem bírják felvinni a lépcsőn a az iskolai felszerelésüket, a portán segítséget biztosítunk. A tanítás megkezdése, tanítási óra, benntartózkodás A tanítás imádsággal kezdődik és fejeződik be. Az órákon tilos a súgás vagy a meg nem engedett segédeszközök használata. Mindenki tevékenyen vegyen részt a közös szellemi munkában, de beszélgetéssel vagy felesleges mozgolódással ne zavarja az órát! Ha a tanulónak mondanivalója van, kézfeltartással jelzi. Az óráról csak a tanár engedélyével lehet kimenni. Ha látogató érkezik óra alatt a terembe, felállással és köszöntéssel üdvözlik. Pedagógus az óráról csak indokolt esetben hívható ki. Az 5-12. évfolyamos tanulók tanítási idő alatt csak osztályfőnök, igazgatóhelyettesek, igazgató írásbeli engedélyével távozhatnak. Ezek távollétében, igen kivételes helyzetben más tanár engedélyével. Az alsó tagozatosok a tanítási idő alatt önállóan nem hagyhatják el az iskola épületét. Vendégeket (szülőket, hozzátartozókat) csak indokolt esetben fogadhatnak a tanulók. A portás a tanulót keresők esetében a vendéget a porta előtt várakoztatva gondoskodik arról, hogy az ügyeletes tanuló megkeresse és a porta elé hívja azt a diákot, akit a vendég keres. Telefonhoz csak rendkívül indokolt esetben hívható tanuló.

Tanítás után az alsó tagozatosok és az 5-6. évfolyamosok csak hivatalos elfoglaltság idején tartózkodhatnak az iskolában. 7-12. évfolyamon tanítás után csak az tartózkodhat az iskola épületében, aki a portán bejelentette, hogy hol és mi célból marad bent az épületben. A délutáni egyéni felkészülés és játékos tevékenységek rendje Alsó tagozaton a délutáni egyéni felkészülés és játékos tevékenységek leghamarabb 12:05-től kezdődnek. 16:00-kor a foglalkozást vezető pedagógus lekíséri a gyermekeket a lépcsőn az aulában várakozó szülőkhöz. Amennyiben a szülő 16:00-nál korábbi időpontban kívánja elvinni gyermekét, azt az üzenő

füzetben előre kell jeleznie! A kért időpontban a szülő gyermekét a portánál várhatja meg. A gyermeket csak az előre bemutatott/bejelentett személynek adjuk át. A portán 16:30-ig biztosít felügyeletet egy tanító. Eddig az időpontig el kell vinni a gyerekeket. Amennyiben ezt nem tudja megoldani a szülő, 16:30 után az alsó tagozatos diákok is a gimnázium portáján várakoznak. A felső tagozatos és kisgimnazista tanulók délutáni foglalkoztatása szintén 16:00-ig tart. A pedagógus ekkor lekíséri a gyermekeket, és az ellenőrző könyvben bejelentett, arra jogosult személynek adja át a portán. A kollégista gyerekeket a kollégiumi nevelőtanárnak adja át. A szülőnek írásban kell kérvényeznie, ha rendkívüli esetben 16:00 előtt szeretné elvinni a gyermekét. 16:00 után a gyermek a szülő felelősségére - és csak abban az esetben, ha ezt a szülő előre kérte - a portán várakozhat, de ekkor már a felügyeletet és a gyermekért jövő személy azonosítását nem tudjuk vállalni. Az iskola helyiségei, berendezési tárgyai, eszközei és az iskolához tartozó területek használatának rendje A díszterem-kápolnában mindenkinek a kijelölt helyén kell ülnie, és a hely szelleméhez méltóan kell viselkednie. Az iskolai könyvtár minden tanuló rendelkezésére áll. Az iskolai könyvtár kölcsönzési rendje a 2. számú mellékletben szerepel. A számítógéptermek sajátos rendje a 3. számú mellékletben, a tornatermek, öltözők és szertárak használatának rendje a 4. számú mellékletben szerepel. A tanítási órák, foglalkozások közti szünetek, főétkezésre biztosított hosszabb szünet, csengetési rend Szünetekben az ügyeletes tanár, illetve a pedagógiai asszisztens rendelkezéseit be kell tartani. Az óraközi szünetek 5, 10 illetve 15 percesek, az ebédszünet 25 illetve 30 perces. Az 5-8. osztályos tanulók a tízórai szünet kivételével elhagyják a termet, a 10 perces szünetekben az ügyeletes tanár intézkedése alapján jó idő esetén az udvaron tartózkodnak. Valamennyi tanulónak lehetősége van, és mozgásigényük, szellemi felfrissülésük érdekében ajánlatos is a többi szünetben is az udvaron tartózkodni. A szünetben kerülni kell az olyan játékot, amely veszélyezteti a tanulók testi épségét vagy rongálást okoz. Becsengetéskor a tanulók azonnal bemennek a tanterembe, bent várják az órára érkező tanárt. Az előadókban, a tornatermekben csak tanár jelenlétében tartózkodhatnak. A szünetek rendjét a házirend 1. számú melléklete tartalmazza.

Az iskola tanulói étkezését a büfé és az ebédlő biztosítja. A büfé az alábbi nyitva tartás szerint szolgálja ki a diákokat: 7.30 – 13.00 14.15 – 15.00 A büfében alsó tagozatos diákok nem vásárolhatnak. Étkezni kulturáltan és fegyelmezetten kell! Ügyelni kell az étterem rendjére és tisztaságára, az étkezés befejezése után az asztalokat tisztán hagyva lehet elhagyni az ebédlőt! Egészségvédelem A tanulók részére – egészségi állapotuk ellenőrzésére, felülvizsgálatára – az adott tanévre meghatározva rendszeresen iskolaorvosi és védőnői rendelés van. Balesetvédelem Minden tanulónak részt kell vennie a tanév elején balesetvédelmi és tűzvédelmi oktatáson, melyen a tűzvédelmi felelős a menekülési irányokat is ismerteti. Az oktatáson szerzett ismeretek betartása minden tanulónak kötelező, amit aláírásukkal tudomásul vesznek. Évente egyszer minden tanuló tűzvédelmi gyakorlaton vesz részt. Tűz esetén riasztásra a folyosókon és a termekben kifüggesztett rend szerint kell fegyelmezetten elhagyni az épületet. Az iskolában vagy iskolai kiránduláson történő balesetet és sérülést köteles a tanuló azonnal jelenteni az órát tartó vagy a foglalkozást vezető tanárnak, aki segítségnyújtás után értesíti az igazgatót.

Vagyonvédelem, kártérítés A tanuló köteles az iskola vagyontárgyainak, az oktatás során rábízott felszerelési tárgyaknak, taneszközöknek, műszereknek állagát megóvni. Gondatlanságból eredő kár esetén a tanuló kártérítésre kötelezett. A társadalmi tulajdon megbecsülése és védelme, az egyéni tulajdon tiszteletben tartása minden tanulóra nézve kötelező. A társadalmi vagy egyéb tulajdonban gondatlanságból okozott károkért a tanuló anyagilag, a szándékos károkozás esetén pedig anyagilag (a teljes kár

megtérítése mellett) és fegyelmileg felelős. A meghibásodásokat jelentsük a gondnoki irodában! Az iskola által elvárt viselkedési szabályok  A tanulók legyenek a felnőttek iránt udvariasak és előzékenyek! Az intézmény valamennyi pedagógusát és egyéb dolgozóját az alsó tagozatosok Dicsértessék a Jézus Krisztus!, a nagyobbak pedig Laudetur Jesus Christus! köszönéssel, az intézménybe látogató vendégeket pedig a napszaknak megfelelő vagy – a kicsi gyermekek és a fiúk – Kezét csókolom! köszönéssel üdvözöljék!  Tanulóink egymás közti viselkedését a baráti jóindulat jellemezze! Egymáshoz megbecsüléssel szóljanak, és fiatalabb társaiknak felelősségérzettel adjanak példát a jóban. A fiatalabb tanulók köszönjenek idősebb társaiknak!  Tilos az ízléstelen és trágár beszéd!  Az egyenruha ünnepélyeinken és intézményünket képviselve kötelező. 9-12. évfolyamon a lányok egyenruhája fehér egyenblúz és fekete mellény (mindkettő a meghatározott szabásminta szerinti – hosszú ujjú, galléros blúz); liliomos egyennyakkendő. A lányok egyenszoknyáját az intézmény által megbízott varrónő készíti meghatározott szabásminta szerint: térdig érő, egyenes szabású, lefelé enyhén szűkülő egyszerű fekete szoknya, melynek hátul megfelelő hosszúságú, lapolt felvágása van. A lányok a blúzt a szoknyába betűrve viselik. Az egyenruhához fekete cipőt vesznek fel. A fiúk egyenruhája fehér ing, egyennyakkendő, fekete nadrág, fekete zokni, fekete cipő. Ha zakót viselnek, az is fekete legyen. 5-8. évfolyamon a lányok ingszabású hosszú ujjú fehér blúzt hordanak, amelyhez egyennyakkendőt viselnek, tetszőleges szabású fekete szoknyát a lányoknak nincs mellényük. Az általános iskola alsó tagozatán a kislányok hosszú ujjú fehér blúzt és fekete szoknyát, a kisfiúk fehér inget és fekete nadrágot viselnek ünnepségeinken. Mindkét nem egyennyakkendőt visel. A cserkészek az ünnepségeken cserkész egyenruhában jelennek meg.  A tornafelszerelés lányoknak fekete tornaruha, esetleg fehér trikóval vagy fekete tornanadrág és fehér trikó, fehér zokni, az általános iskola alsó tagozatán piros mez; a fiúknak zöld nadrág, fehér atléta, fehér zokni, az általános iskola alsó tagozatán kék nadrág. Testnevelésórán a tanuló csak a házirendben előírt tornafelszerelésben vehet részt.  Indokolatlanul sok pénzt, értéktárgyakat a tanuló csak saját felelősségére

hozhat magával.  A nagygimnazisták saját felelősségükre hozhatnak magukkal mobiltelefont, melyet legfeljebb szünetekben használhatnak. Tanórai telefonhasználat, illetve a telefon megszólalása – melyet a szaktanár köteles jelezni az osztályfőnöknek – már első alkalommal írásbeli osztályfőnöki figyelmeztetést von maga után. 5-8. évfolyamos tanulók lehetőleg ne hozzanak mobiltelefont az iskolába, ha mégis, csak saját felelősségre tehetik, és a telefont a tanítás kezdetétől végéig a kulccsal zárható szekrényükben tárolhatják. Ha a tanuló megszegi ezt a szabályt, már az első alkalommal írásbeli osztályfőnöki figyelmeztetést kap. Más hangkeltő eszköz használata tilos (fülhallgatón keresztül is). ”Walkman”, iPod, MP3, MP4 lejátszó, okostelefon, okosóra, táblagép, stb. használata az iskolában tanórai projektekben kifejezetten tanári kérésre lehetséges. A tanuló elektronikus eszközeit a dolgozatok előtt köteles kikapcsolva padja szélére helyezni.  Az alsó tagozatosoknak tilos engedély nélkül mobiltelefont behozni az iskolába – engedélyt az osztályfőnök ad, ha az adott tanuló esetében feltétlenül szükségesnek látja, és ezzel párhuzamosan gondoskodik annak tárolásáról.  A tanulók az iskolában, illetve az intézmény szervezésében megvalósuló iskolán kívüli programokon semmilyen eszközzel nem készíthetnek engedély nélkül hang- vagy képfelvételeket.  Az internetes közösségi oldalakat a tanulók csak a rájuk vonatkozó szabályoknak megfelelően használhatják. Hamis adatokkal történő regisztráció vagy a keresztény szellemiséggel össze nem egyeztethető tartalmak feltétele szankciót von maga után.  A tantermekben elhelyezett készülékeket, a multimédiás boxot engedély nélkül nem használhatják.  A tantermet az osztály tanulói csak tiszta, tanulásra, tanításra alkalmas állapotban hagyhatják el. A szemetet a padokból minden óra után ki kell szedni, utolsó óra után a székeket fel kell rakni (kivéve alsó tagozat és a napközis termek), a villanyt le kell kapcsolni, és az ablakokat be kell zárni. Ügyeljen mindenki a tárgyak tisztaságára és épségére! A falakra és a padokra írni vagy firkálni tilos!  A rendhagyó teremberendezést végző osztály köteles a következő csoport számára (az utolsó óra után is) a zavartalan munkavégzést biztosítandó, elvégezni a visszarendezést. Az iskolai rendezvények, klubdélutánok 22.00 óráig tarthatók. Ezt követően kötelező rendet rakni.

 Az aulában táskát, kabátot és tornafelszerelést otthagyni tilos.  A folyosókon és az öltözőben tilos otthagyni a tornafelszerelést, azokat csak a kijelölt helyen lehet tárolni.  A fűtőtestekre és az ablakpárkányra ülni, az ablakból kihajolni és bármit kidobni szigorúan tilos.  Ügyeljünk a WC kulturált használatára!  A nevelési-oktatási intézményben, továbbá a nevelési-oktatási intézményen kívül a tanulók részére szervezett rendezvényeken tilos a szervezetre káros élvezeti cikkek (szeszesital, drog, dohányáru, energiaital) birtoklása, árusítása, fogyasztása.  Az oktatás nyugalmának és a diákok helyes személyiségfejlődésének érdekében tilos a pornográf tartalmú képek, újságok és elektronikus adathordozók behozatala az intézménybe (kollégium, általános iskola, gimnázium).  Az iskolában rágógumizni tilos!  Tilos az iskolában és környékén mindenfajta szerencsejáték űzése és árusítása, valamint mindenféle kereskedelmi tevékenység (adás-vétel)!  Kártyázni csak a tantermekben, szabadidőben, kulturáltan, tét nélkül szabad.  A tanuló nem tarthat magánál fegyvert és fegyvernek minősülő eszközt.  Bármilyen hirdetést vagy plakátot csak igazgató vagy igazgatóhelyettesek engedélyével lehet kifüggeszteni. Az iskolán kívüli elvárt tanulói magatartás  A vasárnapot és más kijelölt egyházi ünnepeket is szentmisével (illetve istentisztelettel) ünnepeljük meg. A „szentimrés” diák a keresztény világnézetet és erkölcsöt elfogadja, az iskola diákjaként életét ennek megfelelően alakítja, vallását felekezete normái szerint gyakorolja (a 14. életévét még be nem töltött tanulók esetében a szülő mint a tanuló gondviselője a gyereket az iskola nevelési elveivel és gyakorlatával összhangban vallásosan, a keresztény világnézet és erkölcs szerint neveli, biztosítja számára a felekezetének megfelelő vallásgyakorlatot.  Tanulóink az iskolán kívül is szentimrés diákhoz méltó módon viselkednek. Távol tartják magukat a káros szenvedélyektől.  Nyilvános helyen tilos alkoholt fogyasztani (ide értjük a baráti összejöveteleket is)!  Az iskolán kívül is tilos bármilyen legális vagy illegális kábítószert

fogyasztani, a keresztény erkölccsel ellenkező súlyos vétséget elkövetni! A szülők tájékoztatása (ellenőrző könyv, szentimrés füzet, fogadóóra, szülői értekezlet) Az iskola és a szülő közötti kapcsolattartás legfőbb eszköze az ellenőrző könyv, amely okmány. Az ellenőrző könyv bejegyzéseit csak a tanár javíthatja, helyesbítheti. A tanuló ellenőrzőjét minden tanítási napon köteles magával hozni. Azok a gyermekek kötelesek a kapott érdemjegyet az ellenőrzőben vezetni és a szülővel aláíratni, akiknek szülei írásban úgy nyilatkoznak, hogy az elektronikus naplóban vezetett érdemjegyeket nem szándékoznak, nem tudják nyomon követni. Egyéb bejegyzéseket minden tanuló a legrövidebb időn belül köteles aláíratni, és ezt az osztályfőnöknek bemutatni. A szentimrés füzetet, amely tartalmazza az éves munkarendet (benne a tanórán kívüli programokat, az igazolt szentmise/istentisztelet látogatásokat), a házirendet és a viselkedési normákat, a tanuló köteles mindennap magával hozni. A szülők gyermekük tanulmányi előmeneteléről fogadóórákon tájékozódhatnak. A tanárok heti egy alkalommal egyéni fogadóórát biztosítanak, melynek időpontjáról intézményünk honlapján adnak tájékoztatást. A szülők az egyéni fogadóórára előzetes egyeztetés alapján jelentkezhetnek be a szaktanárnál. A pedagógusok egy időpontban évente 2 alkalommal, ősszel és tavasszal délutáni fogadóórán várják a szülőket. Ekkor 1-1 gyermekről 5-7 percnyi időtartamban tudnak tájékoztatást adni. Felmerülő nagyobb horderejű problémák esetén a tanárokat egyéni fogadóórájukon kereshetik a szülők. Az osztályfőnök és a szülők az osztályközösséget érintő kérdéseket évente 2 alkalommal, ősszel és tavasszal szülői értekezleten beszélik meg. Az elektronikus (digitális) naplóhoz való szülői hozzáférés módja Minden szülő saját felhasználói névvel és jelszóval léphet be az elektronikus (digitális) napló gyermekének adatait tartalmazó részébe, ahol tájékozódhat a tanulmányi előmenetelről, órarendről, a gyermekének a naplóban tárolt adatairól és bejegyzéseiről. Igény szerint a gyermekeket érintő bejegyzésekről e-mailben is értesülhet. A hetesek kötelességei Az alsó tagozaton a hetesek és egyéb felelősök kötelességeit az osztályfőnök határozza meg. Az 5–12. évfolyamig a hetesek beosztását osztályonkénti, illetve csoportonkénti hetes felelős koordinálja.

A hetesek szolgálatuk tartama alatt kötelesek a tanítás kezdete előtt 15 perccel korábban megjelenni a tanteremben. Gondoskodnak krétáról és a szivacs megnedvesítéséről, továbbá a tanítás előtt és az óraközi szünetekben a szellőztetésről is. A szünetekben a teremből csak felváltva mehetnek ki. Felelnek a terem tisztaságáért, és minden rendellenességet jelentenek az osztályfőnöknek vagy az órát tartó tanárnak. Felügyelik az osztályt a tanár megérkezéséig. Ha becsengetés után 5 perccel a tanár nem jelenik meg, a hetes jelzi az igazgatóhelyettesnek. Minden óra elején jelentenek, és felsorolják név szerint a hiányzókat a következő bevezetéssel: Tanárnőnek /Tanár úrnak tisztelettel jelentem, hiányzik: ................................. . A tanítás végeztével az ablakot becsukják, és a székeket társaikkal az asztalra feltetetik. Távozáskor leoltják a villanyt. Ha a hetes hiányzik, helyettese a névsorban utána következő tanuló lesz. A hetesi kötelezettség elmulasztása esetén annak súlyosságától függően az osztályfőnök dönt a fegyelmi büntetés módjáról. A heteseket munkájuk teljesítésében mindenki köteles segíteni. A tanulók távolmaradásának, mulasztásának, késésének igazolására vonatkozó előírások Ha a tanuló a kötelező foglalkozásról távol marad, akkor mulasztását igazolnia kell. A mulasztás igazolt, ha:  a tanuló – a szülő írásbeli kérelmére – előzetes engedélyt kapott a távolmaradásra,  a tanuló beteg volt és azt megfelelően igazolta,  a tanuló hatósági intézkedés vagy egyéb alapos ok miatt nem tudott kötelezettségének eleget tenni. Ha a nem tanköteles tanuló igazolatlan hiányzása eléri a tíz órát, az osztályfőnök ajánlott levélben köteles értesíteni a szülőt, valamint a gyámhivatalt, a járási kormányhivatal oktatási főosztályát és a gyermekjóléti szolgálatot. Ha a tanköteles korú tanuló igazolatlanul hiányzik, (már első alkalommal) az osztályfőnök ajánlott levélben köteles a szülőt értesíteni. Ha a tanköteles korú tanuló igazolatlan hiányzása eléri a tíz órát, az iskola igazgatója köteles a lakóhely szerint illetékes jegyzőt értesíteni. Ha az igazolatlan órák száma eléri a harmincat, az osztályfőnök a mulasztásról

tájékoztatja az általános szabálysértési hatóságot – a gyermekvédelmi szakellátásban nevelkedő tanuló kivételével –, valamint ismételten tájékoztatja a gyermekjóléti szolgálatot, amely közreműködik a tanuló szülőjének értesítésében, valamint a gyermekvédelmi szakellátásban nevelkedő tanuló esetén a területi gyermekvédelmi szakszolgálatot. A nem tanköteles korú tanulót 30 igazolatlan óra esetén töröljük az iskola tanulóinak sorából. Ha az igazolatlan órák száma eléri az ötvenet, az iskola igazgatója haladéktalanul értesíti a tanuló tényleges tartózkodási helye szerinti gyámhatóságot. Mulasztását a tanuló akkor igazolja, amikor először jön iskolába. A két héten belül nem igazolt hiányzást igazolatlannak kell tekinteni. Az orvosi igazolást a szülő láttamozza. Fertőző betegség esetén külön igazolást is kell mellékelni. Tanévenként legfeljebb 3x1 nap hiányzást betegség vagy előre nem látható ok miatt a szülő is igazolhat. A szülők az előre nem látott mulasztásokat és indoklását (betegség stb.) a hiányzás első napján jelentsék telefonon vagy levélben (írásban) az osztályfőnöknek. Egyéb indokolt esetben előre kell írásban engedélyt kérni a távolmaradásra, tanévenként összesen 3 napra az osztályfőnöktől, hosszabb időre az igazgatótól írásban és legalább három nappal a hiányzás megkezdése előtt. Távol maradni csak az engedély megszerzése után lehet. Igazolatlannak tekintendő, ha a bejelentés elmaradt, vagy a tanuló engedély nélkül mulasztott. Vitás esetekben az igazgató dönt. A nem kötelező tanórai (fakultáció) és a tanórán kívüli iskolai foglalkozásokra a jelentkezést és a foglalkozás idejét a tanuló az ellenőrzőben rögzíti, melyet az illetékes szaktanár aláírásával igazol, s a szülő aláírásával vesz tudomásul. E foglalkozásokról való elmaradást is igazolni kell. Ha a tanuló a tanórai foglalkozás kezdetére nem érkezik meg, késik, ezt igazolnia kell. A késések ideje összeadandó. Amennyiben ez az idő eléri a tanórai foglalkozás idejét, a késés egy igazolt vagy igazolatlan órának minősül. Az elkéső tanuló nem zárható ki a tanóráról. A kollégista tanulók, akik reggelizni átjönnek az iskolába, akkor kaphatnak kilépési engedélyt, ha bemutatják a kollégiumi nevelőtanár által aláírt, betegséget igazoló távozási engedélyüket. Orvosi vizsgálatra abban az esetben szabad menni tanítási idő alatt a tanulónak, ha a tanítási időn kívül nincs rá lehetőség. Engedélyt ilyenkor is a szülőnek, illetve a nevelőtanárnak előre kell kérnie az ellenőrző könyv útján. A kikérőhöz a szülő beleegyező nyilatkozata is szükséges. Nyelvvizsgára való felkészülés esetén egy nyelvre egy tanítási évben összesen 4

nap felkészülési idő vehető igénybe, ehhez járulnak a vizsganapok (max. 2 nap) többszöri próbálkozás esetén csak a vizsganap igazolható. Ezt a tanulók bejelentik az osztályfőnöknek, az igazoló iratokat pedig bemutatják. Továbbtanulást megelőzően (négy és nyolc évfolyamos képzésben résztvevőknek a 12. évfolyamon az osztályfőnök engedélyével nyílt tanítási nap látogatására 1-2 nap vehető igénybe. Az a tanuló, aki előrehozott érettségi vizsgára jelentkezik, előzetes írásbeli kérelmére három nap igazolt távollétet kaphat az előrehozott érettségi vizsgára való felkészülés érdekében. A kérelem benyújtását követő távolléte igazolt hiányzásnak minősül. Az engedély nélküli vagy utólag igazolt távollét igazolatlan hiányzásnak számít. Ha a tanuló a betegség miatti távollét után nem vehet részt teljes értékű munkával a testnevelésórán/órákon, akkor írásos orvosi véleményt kell kérni arról, hogy milyen mértékben terhelhető. Testnevelés felmentést, könnyítést csak az iskolaorvos adhat. Friss igazolásokkal szeptember végéig van lehetőség az iskolaorvost felkeresni, felmentést kérni. Második félévben február vége a határidő. A szülő/kollégiumi nevelő alkalmanként csak egy testnevelés órányi teljes felmentést kérhet gyermekének az ellenőrző könyvben. Ha mégis úgy ítéli meg, hogy gyermeke állapota ennél rosszabb, és több órán sem tornázhatna, orvoshoz kell vinnie gyermekét, hiszen akkor ez az állapot már orvosi segítséget igényel. A felmentést, melyet a szülő (gondviselő) aláírásával látott el, a tanóra elején kell bemutatni. A felmentések utólagos bemutatása indokolt esetben lehetséges; ezt a tanuló egy napon belül teheti meg. Az állandó és részlegesen felmentett tanuló köteles a testnevelésórán megjelenni, és a szaktanár utasításait végrehajtani. Azok a tanulók, akik gyógytestnevelés foglalkozáson vesznek részt, az iskolai testnevelésórán kötelesek megjelenni; kivéve, ha a tanuló számára ez első vagy utolsó óra. Az iskola által rendezett sportrendezvényekre értéktárgyat mindenki csak a saját felelősségére hozhat be. A felvételi eljárás kiegészítő szabályai A felvételi eljárás során az azonos teljesítményt elérő tanulók közül a rangsor elkészítésénél előnyben részesítjük azokat a felvételiző diákokat, akiknek testvérei az intézményben tanulnak, illetve kiemelkedően pozitív lelkipásztori ajánlást hoznak magukkal. A sorsolás részletes szabályai a kötelező felvételt biztosító iskola feladatainak ellátásában való részvétel során a többlet felvételi kérelmek

teljesítése céljából

1. 2.

3.

4. 5.

Az iskola felvételi körzete Nyíregyháza város. Az iskolába való felvétel alapfeltétele a Köznevelési törvény 31.§ (2) a) alapján a keresztény vallás, világnézet elfogadása, aminek valódiságát a felvételi eljárás keretében vizsgáljuk. A körzetes tanulók kérelmének teljesítése után a fennmaradó helyek betöltését sorsolás útján döntjük el. A sorsoláson résztvevők: az iskolavezetés, szülők, akik kérvényt illetve előzetes jelentkezési lapot nyújtottak be, valamint a jegyzőkönyvvezető. A sorsolásban csak annak a gyereknek a neve szerepelhet, akinek szülei előzőleg kérvényt nyújtottak be a felvételre. A sorsolás időpontja: a beíratást követő napok valamelyike (a fenntartóval történt előzetes egyeztetés alapján). A sorsolás javasolt menete: Az iskolaigazgató ismerteti a sorsolás célját, valamint annak menetét. Az iskolaigazgató vagy annak helyettese ismerteti a jelenlévőkkel a következőket: felvehető gyerekek száma (tervezett osztályok, tanulói létszám), a beíratott körzetes tanulók száma, várhatóan fennmaradó helyek száma. A sorsolást az iskolavezetés egyik tagja vezeti. A sorsolás előtt az iskolavezetés (egyik tagja), valamint a jelenlévő szülők által választott (2-3 fő) képviselő együtt ellenőrzik, hogy a kérvények szerint minden gyermek neve szerepel a kihúzásra kerülő cédulákon. Ezután kerül sor a gyerekek nevének kihúzására, s a kihúzás sorrendjében a felvételi sorrend felállítására. A sorsolásról jegyzőkönyv készül (csatolni kell a jelenlévők jelenléti ív formájú aláírását), amelyet az igazgató és a jegyzőkönyvvezető ír alá. A jegyzőkönyvet az iskola irattárában kell elhelyezni. A sorsolás eredményéről írásban kell értesíteni a sorsolásban résztvevő gyermek gondviselőjét. A beszámoltatás különböző formáinak minősítése, valamint ezen formák szerepe, súlya a tanulók tudásának értékelésében A beszámoltatás különböző formáira adott érdemjegyek különböző súllyal szerepelnek a félévi, illetve az év végi osztályzat megállapításakor. Általános elvnek tekinthető, hogy a témazáró, átfogó tudást számon kérő dolgozatokra piros színnel jelzett, duplán számítandó érdemjegyet adunk. Testnevelésórán a fizikai állapot felmérésére adott jegy „piros” jegy, azaz duplán számít. A kék, zöld, illetve fekete színnel beírt jegyek egyenértékűek. Az eltérő színek a tanár számára a diák különböző területeken nyújtott teljesítményeinek

áttekintését segítik. A különböző pozitív, illetve negatív minősítések (pontok, plusz-mínusz stb.) átváltásának szabályait az egyes tanárok a tanév elején írásban közlik a tanulókkal. Az év végi osztályzat megállapítása: félévi osztályzat duplán számítva + második félév érdemjegyei – ezek összege átlagolva. A félévi és év végi osztályzatok megállapításánál a tanuló fenti módon kiszámított átlagát felfelé kerekítjük, ha ez az átlag legalább hat tizedre végződik. (pl. 3,6-tól 4-es). Kivéve az 1,6 tizedes átlag esetét, amikor a tanuló nem kap automatikusan elégséges osztályzatot, hanem csak 1,7 tizedes átlagtól. A legalább öt tizedet elérő, de hat tizednél kisebb átlagoknál, valamint 1,5-1,7 tized között a tanuló továbbhaladásáról a szaktanár (tendencia, a különböző számonkérésekkor adott érdemjegyek, a tanuló igyekezete, stb.) dönt. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai A tanuló terhelhetőségét figyelembe véve adhatunk hétvégére és szünetre is házi feladatot. A tanulók jutalmazásának elvei és formái Általános jutalmak Az iskola a kiemelkedő tanulmányi munkát szaktárgyi, illetve tantestületi dicsérettel jutalmazza. Ezeket az osztálykönyvbe, anyakönyvbe és a bizonyítványba vezetjük be. A diákok plusz feladatok sikeres teljesítéséért szaktanári, osztályfőnöki vagy igazgatói dicséretben részesíthetők. Ezt az ellenőrzőbe és az osztálykönyvbe vezetjük be. Kiemelkedő, tanórán felüli tanulmányi vagy más jellegű, az iskola hírét öregbítő teljesítményért, versenyen elért eredményért a tanulók könyv- vagy más tárgyjutalomban részesülhetnek, amelyet lehetőleg ünnepélyes körülmények között adunk át. Az Aranykoszorús Szentimrés kitüntetés Intézményünk saját kitüntetése az Aranykoszorús Szentimrés kitüntetés. Kiváló (nem feltétlenül kitűnő) tanuló kaphatja, aki a közösségi munkából is példamutatóan kivéve a részét hatékonyan hozzájárult az iskola keresztény szellemiségű közösséggé formálásához, intézményünk jó hírének öregbítéséhez.

Fegyelmező intézkedések formái és alkalmazásuk elvei a) Fegyelmező intézkedések:  szóbeli és írásbeli szaktanári figyelmeztetés  szóbeli és írásbeli osztályfőnöki figyelmeztetés  írásbeli osztályfőnöki intés  írásbeli igazgatói figyelmeztetés vagy intés b) Fegyelmi büntetések:  igazgatói megrovás  igazgatói szigorú megrovás  tantestületi határozat más osztályba való áthelyezésről  az iskolából való kizárás  eltiltás a tanév folytatásától A bejegyzett büntetéseket a tanuló köteles a szülővel aláíratni. Büntetési irányelvek Szaktanári szóbeli figyelmeztetést kap a tanuló, ha a házi feladatát nem készíti el, felszerelését nem hozza el, tanulmányi kötelezettségeit nem veszi komolyan, tornafelszerelését első alkalommal nem hozza magával a testnevelésórára, az órát indokolatlan közbeszólásokkal, társaival való beszélgetéssel zavarja. Írásbeli szaktanári figyelmeztetést kap a tanuló a fentiek többszöri megismétlődése esetén. Osztályfőnöki szóbeli figyelmeztetésben részesül a tanuló első esetben, ha hetesi kötelességét, vállalt feladatát, a közösségi feladat (adminisztratív vagy gazdasági jellegű feladat) ráeső részét nem teljesíti, az iskola dolgozóit nem köszönti, ellenőrzőjét nem vezeti, havonta nem íratja alá, engedélykérési, bejelentési kötelezettségét nem teljesíti, mulasztása, fegyelmezetlensége miatti tanári figyelmeztetésre dacosan reagál. Írásbeli osztályfőnöki figyelmeztetést kap a tanuló a fentiek megismétlődése esetén, valamint ha ellenőrzőjét sorozatosan (3-szor) nem tudja felmutatni, ill. 3 alkalommal óráról igazolatlanul elkésik, vagy az ügyeletes tanár három alkalommal regisztrálta késését. Ugyancsak írásbeli osztályfőnöki figyelmeztetést kap a tanuló már első esetben

a következő súlyosabb vétségekért, azaz ha a társaival szemben durva, gúnyos, civakodó magatartást tanúsít, durva szavakat használ, rendbontó magatartást tanúsít, tanára magatartása megváltoztatására való felszólításának nem engedelmeskedik, iskolai rendezvényeken fegyelmezetlenül viselkedik, a házirend által tiltott dolgokat hoz magával az iskolába. Írásbeli osztályfőnöki intést kap a tanuló a fentiek megismétlődése esetén, valamint már első ízben, ha tanárával szemben tiszteletlen szavakat használ, gesztusaiban nyilvánvalóan szemtelen, tanáráról így beszél, káromkodik, trágár szavakat használ, szándékosan, rosszindulatúan rongál, valamelyik óráról, miután az iskolában megjelent, engedély nélkül távol marad, bármely okból 3-8 közötti igazolatlan órája van, valamint ha 2 írásbeli osztályfőnöki vagy szaktanári figyelmeztetés hatástalan marad. Írásbeli igazgatói figyelmeztetésben vagy intésben vagy megrovásban vagy szigorú megrovásban részesül a tanuló, ha az írásbeli osztályfőnöki intés hatástalan marad, 8-nál több igazolatlan órája van, az iskola hírnevét romboló magatartást tanúsít, tanárával szemben súlyos tiszteletlenséget, társával szemben súlyos vétséget követ el. A nevelőtestület dönthet a tanuló más osztályba való áthelyezéséről, az iskolából való kizárásról, eltilthatja a tanulót a tanév folytatásától. Magatartás A példás magatartású tanuló iskolai és iskolán kívüli viselkedése példamutató. Az iskolai házirendet megtartja és másokkal is megtartatja. Az iskolai követelményeket tudatosan vállalja, kezdeményező, bekapcsolódik a közösség vezetésének munkájába. Legfeljebb a fegyelmező intézkedések legenyhébb fokozatában részesült és számonkérések alkalmával nem használ meg nem engedett segédeszközt. A jó magatartású tanuló az iskolai rendszabályokat következetesen betartja. A közösség munkájában részt vesz, de nem kezdeményez. A körülötte történő laza viselkedések ellen nem mindig lép fel. Tanáraival, a felnőttekkel és társaival szemben őszinte, tisztelettudó. Magatartáskultúrája esetenként kifogásolható. Vigyáz iskolája, közössége vagyonára és jó hírnevére. Írásbeli osztályfőnöki intésben vagy annál súlyosabb büntetésben nem részesült. A változó magatartású tanuló viselkedésével szemben kifogások merülnek fel. Igyekezete ellenére megismétlődnek kifogásolható cselekedetei. A közösség támasztotta követelményeket ingadozva követi, a közösségi munkából csak irányítással és nem szívesen vállal részt. Felelősségtudata, szimpátiája a jó és rossz között ingadozó. A közös programokról gyakran igazolatlanul távol marad. Tanáraival, társaival szembeni magatartása nem mindig udvarias. Indulatait nem mindig képes fékezni. Hangneme kifogásolható. Igazolatlan késésekből 1 igazolatlan órája van. Testnevelés felszerelés hiánya miatt 3 igazolatlan órája

van. A rossz magatartású tanuló a házirend szabályait nagyon hiányosan tartja be. Kivonja magát a közösségi feladatokból, rossz hatással van a közösségre, munkájuk eredményességét is gátolja, rossz példát mutat, bomlasztja a közösséget. Tanáraival, a felnőttekkel és társaival szemben nem őszinte, durva, tiszteletlen. Iskolán kívüli magatartása erősen kifogásolható. Iskolai vagy iskolán kívüli viselkedéséért a fegyelmi büntetések súlyosabb fokozatában részesült. Szorgalom Példás a tanuló szorgalma, ha munkáját rend, fegyelem, pontosság jellemzi. A tanítási órákra képességeihez, körülményeihez mérten akaratát megfeszítve maximálisan és rendszeresen felkészül, az órákon aktívan bekapcsolódik az osztály munkájába. Az iskolai tanulmányi munkán kívül részt vesz pályázatokon, versenyeken. Jó a tanuló szorgalma, ha az elért átlageredménye képességeinek megfelelő és általában szorgalmas munkájának köszönhető, de akaratának különleges megfeszítésére nincs szükség. Változó a tanuló szorgalma, ha iskolai és otthoni munkájában csak időnként igyekvő. Kötelességét ismételt figyelmeztetés után teljesíti. Időnként nem ír házi feladatot, hiányos felszereléssel jön iskolába. Hanyag a tanuló szorgalma, ha képességeihez és körülményeihez mérten keveset tesz tanulmányi fejlődése érdekében, kötelességét gyakran elmulasztja, munkájában megbízhatatlan.

Az ügyintézés rendje A tanulók hivatalos ügyeiket, személyükre vonatkozó kéréseiket a 2. és 3. szünetben intézhetik az iskolatitkári irodában. Szombaton ügyintézés nincs. A tanulók tanáraikat a tanári szobából kihívathatják, de be nem mehetnek. Rendkívüli esetben az igazgatót és helyetteseit azonnal is megkereshetik. A gondnokságon a pénztári ügyintézés csak tárgyhó 10-étől 15-éig lehetséges, 7:30-tól 10-ig minden nap, hétfőn és szerdán ezen felül még délután 14.30-tól 17.00 óráig.

A térítési díj, tandíj befizetésére, visszafizetésére vonatkozó rendelkezések Térítési díj ellenében igénybe vehető ellátások:

A gyermek, tanuló a nevelési-oktatási intézményben igénybe vett étkezésért jogszabályban meghatározottak szerint térítési díjat fizet, melyet a tárgyhó 1015. napja között köteles befizetni a fent ismertetett pénztári órákban. Lehetőség van az étkezési díj átutalással történő rendezésére is. Az igénybe nem vett, de előre befizetett szolgáltatási díjat az iskola túlfizetésként a következő hónapra jóváírja, ha ez nem lehetséges, akkor visszafizeti. Étkezés lemondása: Csak hiányzás esetén mondható le a megrendelt étkezés, amit csak az alábbi telefonszámon lehet intézni: +36305054818 minden nap 07.30-tól - 10.00-ig aznapra és a következő napokra vonatkozólag is. Az ingyenesen vagy kedvezményesen étkezők hiányzásuk idejére kötelesek lemondani az étkezésüket, mert a feleslegesen megrendelt tízóraival, uzsonnával kárt okoznának az intézménynek. Ez esetben nem fognak részesülni az iskola által megítélhető kedvezményekben, illetve gondatlanságuk fegyelmi büntetést von maga után.

Tandíjért igénybe vehető szolgáltatások:  a Nemzeti köznevelési törvény 16. § szerint állami fenntartású és az állami feladatellátásban részt vevő alapfokú művészeti iskolában igénybe vett szolgáltatás. Minden esetben ingyenes a halmozottan hátrányos helyzetű, a hátrányos helyzetű tanuló, a testi, érzékszervi, középsúlyos és enyhe értelmi fogyatékos, továbbá az autista tanuló részére az első alapfokú művészetoktatásban való részvétel.  a nevelési, illetőleg a pedagógiai programhoz, a helyi tantervhez (alaptevékenységhez) nem kapcsolódó nevelés és oktatás, valamint az ezzel összefüggő más szolgáltatás.  tanulói jogviszony megszűnése után megkezdett alapműveltségi vizsga, érettségi vizsga és szakmai vizsga – beleértve a javító- és pótló vizsgát is –, továbbá a tanulói jogviszony fennállása alatt megkezdett, de be nem fejezett vizsga esetén a második vagy további javítóvizsga. A tanuló által előállított termék, dolog, alkotás vagyoni jogára vonatkozó díjazás szabályai Intézményünk jellegéből adódóan a tanulók értékesíthető terméket, alkotást nem készítenek. A gyakorlati foglalkozásokon, kézműves foglalkozásokon készült

tárgyak a tanulók tulajdonában maradnak. A szociális támogatások megállapításának és felosztásának elvei A tanulók részére biztosított szociális támogatások odaítéléséről, amennyiben erre az iskola jogosult, az iskola igazgatója – a gyermekvédelmi felelős nevelő és az osztályfőnök véleményének kikérése után – dönt. A szociális támogatások odaítélésénél, amennyiben erre az iskola jogosult, előnyt élvez az a tanuló:  akit az egyik szülő egyedül nevel,  akinek egyik vagy mindkét szülője munkanélküli,  akinél a család egy főre jutó havi jövedelme nem éri el a mindenkori legalacsonyabb munkabér 50 %-át,  ha magatartása és tanulmányi munkája ellen nincs kifogás. A tankönyv vásárlásához biztosított állami támogatás szétosztásának módjáról és mértékéről évente a tantestület dönt. Amennyiben e támogatás a szociális elvek figyelembevételével kerül odaítélésre, a döntésnél az előző pontban megfogalmazott elveket kell figyelembe venni. A tankönyvellátás rendje Az ingyenes, illetve térítésmentes tankönyvi ellátás általános rendje: Az ingyenes tankönyvre jogosult diákok az iskolai könyvtár nyilvántartásába felvett tankönyveket kapják meg használatra. A használat jogát a tanulói jogviszony fennállása alatt addig az időpontig kell a tanuló részére biztosítani, ameddig az adott tantárgyból a helyi tanterv alapján a felkészítés folyik, illetve az adott tantárgyból vizsgát lehet vagy kell tenni. Az állam által térítésmentesen biztosított tankönyvek közül a tartós tankönyveket az iskolai könyvtár állomány nyilvántartásába veszi és azokat a diákok számára kikölcsönzi a könyvtáros tanár. Az iskola részére tankönyvtámogatás céljára juttatott összegnek legalább a huszonöt százalékát tartós tankönyv, illetve az iskolában alkalmazott ajánlott és kötelező olvasmányok vásárlására kell fordítani. A megvásárolt könyv és tankönyv az iskola tulajdonába, az iskolai könyvtár állományába kerül. Az ingyenes, illetve térítésmentes tankönyvek kölcsönzési rendje:

A tanulók a tanév során használt tankönyveket és segédkönyveket (atlasz, feladatgyűjtemény) a tankönyvosztáskor a könyvtárból kölcsönzik. Aláírásukkal igazolják a könyvek átvételét, illetve elolvassák a tankönyvek használatával kapcsolatos szabályokat a könyvtár ajtajára kifüggesztett hirdetőn, ezáltal tudomásul veszik ezen szabályokat és azokat elfogadják. A diákok a tanév befejezése előtt, legkésőbb június 15-ig kötelesek visszahozni azon tantárgy tankönyveit, amelyekből már nem folyik számukra tanítás, illetve amelyekből már nem tesznek vagy tehetnek vizsgát. A 12. évfolyamos diákok a ballagásig kötelesek visszahozni a kikölcsönzött tankönyveket, kivéve azokat, amelyekből az érettségi vizsgára készülnek. Az utóbbiakat a szóbeli érettségi napjáig kötelesek visszaszolgáltatni. Az állam által térítésmentesen biztosított tartós tankönyveket tanév végén, a tanévzáró előtt a tanulók kötelesek kifogástalan állapotban visszahozni a könyvtárba. A tanuló a támogatásként kapott ingyenes tankönyvet köteles megőrizni és rendeltetésszerűen használni. A kölcsönzött tankönyvekre a következő szabályok érvényesek: A tankönyvet a ceruzás bejegyzések kiradírozása után kell visszaadni. Ha a könyvtárból kölcsönzött könyvek toll és filctoll bejegyzéseket és aláhúzásokat tartalmaznak, vagy használójuk más módon megrongálta, elveszítette, a tanuló, illetve a kiskorú tanuló szülője köteles a kárt az iskolának megtéríteni egy ugyanolyan könyv beszerzésével vagy anyagi kártérítéssel. Nem kell megtéríteni a rendeltetésszerű használatból származó értékcsökkenést. A tartós könyvek kártérítési kötelezettsége a tankönyv teljes beszerzési ára. A kölcsönzött tankönyv a tanuló részére értékesíthető teljes beszerzési árának megtérítésével. A tankönyvek rongálásából eredő kártérítési összeg tankönyvek és segédkönyvek (kötelező olvasmányok, feladatgyűjtemények, szótárak) beszerzésére fordítható. A tanári kézikönyvtár: Az iskolai könyvtár részét képezi a „Tanári kézikönyvtár” is, mely a kiadó adott tankönyvéhez fejlesztett pedagógus-kézikönyveket és a használt tankönyvek, munkafüzetek tanár által használt példányait tartalmazza. A kézikönyvtár anyagai a könyvtárban erre a célra kijelölt polcokon vannak elhelyezve; s a vele kapcsolatos kölcsönzési és egyéb feladatokat szintén az iskolai könyvtáros tanár látja el. A pedagógus kézikönyveket, tanári példányokat a pedagógus mindaddig kölcsönözheti, amíg az intézménnyel munkaviszonyban áll.

A tankönyvrendelés elkészítésének módja: A tankönyvfelelős, a tankönyvrendelő felület megnyitását követően az előző évben tanulói jogviszonnyal rendelkező diákok adatait átemeli az előző évi adatbázisból. A következő tanévtől iskolánkban jogviszonyt létesítő tanulók adatait a tankönyvfelelős felveszi és azokat az adatbázisban rögzíti és a tanulókat osztályokba rendezi. A tankönyvjegyzék megjelenését követően a szaktanárok leadják a következő tanévben használni kívánt tankönyvek és munkafüzetek listáját. Az iskola finanszírozási lehetőségeivel összevetve az iskolavezetőség jóváhagyja a listát. Ennek alapján a tankönyvfelelős elkészíti az évfolyamok megrendelőlapját. A tanulók szüleikkel együtt a megrendelőlapot kitöltik, a 18 éven aluli diákok megrendelőlapját a szülők aláírásukkal hitelesítik. A lapok összegyűjtése után a diákok megrendeléseit a tankönyvrendelő felületen a tankönyvfelelős rögzíti. Az ingyenes tankönyvellátásra való jogosultság felmérése után (határideje: jún. 10.) a tanuló fizetési státuszát a változásoknak megfelelően módosítjuk június 30-ig. A tankönyvfelelős június 30-ig a létszámváltozásokat figyelembe véve a tankönyvrendelést módosítja. A tankönyvrendelés csak fenntartói jóváhagyással érvényes. A fenntartói egyetértő nyilatkozat beszerzésének módja: A rendelés befejezése után a dokumentálhatóság érdekében a KELLO tankönyvrendelő felületéről letölthető statisztikát e-mailben továbbítjuk az intézmény fenntartójának, aki ennek áttekintése után megküldi egyetértő nyilatkozatát, és jóváhagyja a rendelést a tankönyvrendelő felületen. Tanulmányi kötelezettségek A félévi és a tanév végi osztályzat megállapításához a tanulónak osztályozó vizsgát kell tennie, ha:  felmentették a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól,  a 20/2012. EMMI rendelet 51.§ (7) a, f pontja alapján a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása - együttesen meghaladja a kettőszázötven tanítási órát, vagy - egy adott tantárgyból meghaladja a tanítási órák 30%-át és emiatt a tanuló teljesítménye tanítási év közben nem volt érdemjeggyel értékelhető, a tanítási év végén nem osztályozható, kivéve, ha a nevelőtestület engedélyezi, hogy osztályozóvizsgát tegyen. A nevelőtestület az osztályozóvizsga letételét akkor tagadhatja meg, ha az igazolatlan mulasztások száma eléri a 20 órát, és az iskola eleget tett értesítési kötelezettségének. Ha a tanuló a tanítási év végén nem osztályozható, tanulmányait évfolyamismétléssel folytathatja. Ha a tanuló

mulasztásainak száma már az első félév végére meghaladja a meghatározott mértéket, és emiatt teljesítménye nem volt érdemjeggyel értékelhető, félévkor osztályozóvizsgát kell tennie. Az osztályozóvizsgák rendje Az osztályozóvizsga teljesítésének határideje:  félévkor: február 15.  a tanítási év végén: a javítóvizsgák ideje  előrehozott érettségi esetében a május-júniusi vizsgaidőszakban április utolsó hete. Osztályozóvizsgát kell tennie a tanulónak:  ha az igazgató felmentette a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól,  ha az igazgató engedélyezte, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben, illetve az előírtnál rövidebb idő alatt eleget tegyen,  a Tanulmányi kötelezettségek pontban ismertetett mulasztások esetében,  más intézményből való átvétel esetén, ha az adott tantárgyat nem tanulta,  ha a tanuló független bizottság előtt tesz vizsgát,  előrehozott érettségi vizsga letétele esetén. Ha a tanuló előrehozott érettségi vizsgát szeretne tenni, akkor a szaktanárral való egyeztetés után igazgatónőhöz kérvényt kell benyújtania a szaktanár aláírásával, hogy osztályozóvizsgát tehessen. Az engedély megszerzése esetén az igazgatóhelyettes beosztása szerint az érettségi vizsga megkezdése előtt az adott tárgy teljes iskolai tantervi anyagából köteles levizsgázni. Más rendkívüli esetben (pl. a Talentumok Tehetséggondozó Programban való részvétel, három idegen nyelv tanulása) hasonlóképpen lehet osztályozóvizsgát tenni az igazgatói engedély megszerzése után. Ha a tanuló előrehozott érettségi vizsgát, illetve osztályozóvizsgát tesz, akkor felmenthető a tanóra látogatása alól. Az 1. idegen nyelv esetében a tanuló a szaktanárral egyeztetve 2-3 órán köteles jelen lenni és az adott idegen nyelvvel foglalkozni. Kivéve, ha a tanuló engedélyt kapott arra, hogy ugyanezen órákban egy másik idegen nyelv „nagyóraszámú” óráit látogassa.

Az osztályozóvizsgák tantárgyankénti, évfolyamonkénti követelményei

Ének-zene alsó 1. évfolyam félév Éneklés Hibátlanul el tudja mondani és ritmizálni a népi mondókákat, énekelni a tanult gyermek és népi gyermekjátékdalokat. A dalok éneklését egyenletes mozgásokkal tudja kísérni. Zenehallgatás Felismeri a vokális és hangszeres zenét, a meghallgatott zeneműveket, a tanult hangszíneket (gyermek, női és férfi énekhangszínek) és hangszereket (zongora, fuvola). Improvizáció Képes ritmus és dallami variációk önálló visszaadására, változatos előadására. Zenei ismeretek Meg tudja különböztetni a mérőt a ritmustól. A tanult ritmikai és dallami elemek (egyenletes lüktetés, motívumhangsúly, negyed és páros nyolcad jele) pontos alkalmazása. Ismeri a tanult dallamhangok nevét és kézjelét (szó-mi). Képes hangoztatni a tanult dallamelemeket. Rendezett füzetvezetés. 1. évfolyam év vége Éneklés Hibátlanul el tudja énekelni a tanult gyermek és népi gyermekjátékdalokat. A dalok éneklését egyenletes mozgásokkal tudja kísérni. Vállalkozik a dal önálló előadására, megfelelő tempóválasztással és tempótartással. Zenehallgatás Felismeri a meghallgatott zeneműveket, a tanult hangszíneket (gyermek, női és férfi énekhangszínek) és hangszereket (zongora, fuvola, hegedű, dob). Felismeri a különböző hangulatokat. Improvizáció Képes ritmus és dallami variációk alkotására. Zenei ismeretek A tanult ritmikai és dallami elemek (egyenletes lüktetés, motívumhangsúly, ütemhangsúly, kettes ütem, negyed és szünet jele, páros nyolcad jele, ütemvonal, záróvonal, ismétlőjel) pontos alkalmazása. Ismeri a tanult dallamhangok nevét és kézjelét (lá-szó-mi). Képes hangoztatni a tanult dallamelemeket. Rendezett füzetvezetés, pontos kottázás.

2. évfolyam félév Éneklés El tudja énekelni pontos ritmusban a tanult műdalokat és népi gyermekjátékdalokat, valamint a rokon népek megismert dalait. Felismeri a tavaszi népszokásokat és el tudja énekelni a hozzájuk fűződő szokásdalokat. Zenehallgatás Felismeri, és érdeklődéssel hallgatja a bemutatott zeneműveket. Felismeri az újonnan megismert zenei együtteseket (gyermekkar, vonós zenekar). Improvizáció Vállalkozzon ritmusrögtönzésre, önálló ritmuskísérletre, gyermekjátékok ötletes előadására.

Zenei ismeretek A tanult hangok (félértékű hang és szünete) hosszúságának felismerése. Ismeri az újonnan tanult dallamhang (dó) nevét és kézjelét. Képes hangoztatni a tanult dallamelemeket. Pontos kottázás, dalrészletek olvasása. 2. évfolyam év vége Éneklés El tudja énekelni pontos ritmusban, helyes zenei hangsúllyal a tanult dalokat a dalok hangulatának megfelelő előadásmódban. Népszokások, népi gyermekjátékok ismerete, előadása. Zenehallgatás Felismeri, és érdeklődéssel hallgatja a bemutatott zeneműveket. Felismeri az újonnan megismert hangszert (fagott), zenei együtteseket (gyermekkar, vonós-fúvós zenekar). Improvizáció Vállalkozzon ritmusrögtönzésre, önálló ritmuskísérletre, zenei kérdés-felelet improvizálására, gyermekjátékok ötletes előadására. Zenei ismeretek A tanult hangok (félértékű hang és szünete) hosszúságának felismerése hangzás után és képes önálló lejegyzésükre. Ismeri az újonnan tanult dallamhangok (dó, ré, alsó lá) nevét és kézjelét. Képes hangoztatni a tanult dallamelemeket. Dalrészletek olvasása és kottába írása önállóan.

3. évfolyam félév Éneklés Tanult gyerekdalok, népi gyermekjátékdalok, népdalok, műdalok zeneileg hibátlan éneklése értelmes szövegkezeléssel. Aktívan vesz részt a dramatikus játékok előadásában. Zenehallgatás Felismeri a hangszíneket (gyerekkórus, nőikar, férfikar). Improvizáció Önállóan vesz részt zenei improvizációkban, népi gyermekjátékdalokban, dramatikus játékokban. Zenei ismeretek Tudjon ismert dalokat szolmizálni, biztos legyen a tanult ritmusértékek és ritmusképletek felismerésében, megszólaltatásában (önálló nyolcad és szünetjele, szinkópa, az egészérték és szünetjele, alsó szó). Tudjon önállóan dalrészleteket olvasni és kottába írni. 3. évfolyam év vége Éneklés A tanult dalok zeneileg hibátlan, élményszerű éneklése hibátlan szövegkezeléssel. Részt tud venni kánonok és kétszólamú dalok pontos éneklésében. Felismeri és meg tudja különböztetni a tavaszi és lakodalmi szokásokat és dalait. Zenehallgatás A kórustípusokat (gyerekkórus, nőikar, férfikar, vegyeskar) hallás utáni megnevezi. Hangszerek felismerése hallás után (kürt, üstdob). A hallgatott zeneművek és népzenei, autentikus felvételek felismerése. Improvizáció Önállóan és alkotó módon vesz részt a népi gyermek és dramatikus játékokban, zenei improvizációkban. Zenei ismeretek Tudjon ismert dalokat szolmizálni, legyen biztos a tanult ritmusértékek és ritmusképletek felismerésében,

megszólaltatásában (felső dó, értékviszonyok, 4-es ütem), a magyar népdalok sorszerkezetének felírásában. Tudjon önállóan dalrészleteket olvasni és kottába írni.

4. évfolyam félév Éneklés Tisztán, helyes légzéssel, értelmezéssel, helyes artikulációval tudjon énekelni a dalok hangulatának megfelelő előadásmódban. Zenehallgatás Valamennyi meghallgatott zeneművet, népdalfeldolgozásokat felismeri. Meg tudja nevezni a többször meghallgatott művek szerzőjét. Jellemezni tudja a megismert karakterdarabokat. A vegyeskar szólamait fel tudja ismerni, meg tudja nevezni. Hangszerismeretei bővítése a cselló és a klarinét felismerésével. Improvizáció Önállóan, alkotó módon vesz részt népi és dramatikus játékokban, ritmus és dallamvariációiban. Zenei ismeretek Tudjon ismert dalokat szolmizálni, biztos legyen a tanult ritmusértékek és ritmusképletek felismerésében, megszólaltatásában (pontozott fél és szünetjele, nyújtott és éles ritmus, 3-as ütem, fá, ti hangok). Tudjon önállóan dalrészleteket olvasni és kottába írni. 4. évfolyam év vége Éneklés Tisztán, helyes légzéssel, értelmezéssel, helyes artikulációval tudjon énekelni a dalok hangulatának megfelelő előadásmódban. Aktívan vesz részt egyszerű kétszólamú művek hibátlan éneklésében. Zenehallgatás Ismerje fel a fokozatos halkítást, erősítést crescendo-decrescendo a zenei példákon. Improvizáció Önállóan vegyen részt ritmus és dallamvariációk alkotásában (max. 8 ütem). Vállalkozzon népi gyermekjátékok és dramatikus játékok élményszerű színpadi előadására. Zenei ismeretek Tudjon ismert dalokat szolmizálni, biztos legyen a tanult ritmusértékek és ritmusképletek felismerésében és megszólaltatásában (váltakozó ütem, hétfokúság). Tudjon önállóan dalrészleteket olvasni és kottába írni. Magyar nyelv és irodalom alsó

1. osztály I. félévi követelmény A tanult kis- és nagybetű biztonságos ismeretében tudjon a tanuló némán és hangosan olvasni. Oldja meg a tanító rávezetésével a szavakhoz kapcsolódó ismert típusú feladatokat. Biztosan tájékozódjon a tanuló a vonalrendszerben, tudja alakítani a tanult kis- és nagybetűket, az írásjeleket másoláskor, tollbamondáskor és emlékezetből íráskor. Az írás terjedelme kb. 4-6 sor legyen. Az írás teljesítményének szintje érje el kb. a 8-11 betűt percenként. Másoláskor legfeljebb 2-3 írástechnikai hibát kövessen el. A betű és a hang különbségének felismerése. Tudja a tanuló tisztán ejteni a hangokat. Szavakat és szópárokat tudjon utánmondással, helyes idő-tartammal ejteni. Tudjon udvariasan megszólítani felnőtteket, gyermekeket. Tudjon helyesen bemutatkozni. Tudjon 1-2 mondatot alkotni eseményt ábrázoló képről. Tudjon köszönni a felnőtteknek és gyermekeknek a napszaknak megfelelően.

Csoportosítsa az olvasott mesék gyakran előforduló szereplőit (csodás lények, emberek, állatok). Különböztesse meg a verset a prózától. Ismerje föl, hogy a mű-költészeti alkotásoknak van címe, szerzője. Tudja, hogy a verset általában versszakok alkotják. Jelezze a tanult módon (tapssal, kopogással) a versek ritmusát. 1. osztály év végi követelmény Olvasson a tanuló némán szóanyagában ismert 15 soros szöveget. Értelmezze szócserével, bővítéssel a némán vagy hangosan olvasott mondatokat. Önállóan oldja meg a szövegekhez kapcsolódó – ismert típusú – szóbeli és írásbeli feladatokat. Önállóan tudjon címszavakat keresni a gyermeklexikonban. Ismerje a címszó, hasáb, szócikk fogalmát. Az írás során a betűket szabályos vonal-vezetéssel alakítsa és kapcsolja. Az írás teljesítményének szintje érje el kb. a 12-18 betűt percenként. Írástechnikai hibát ne kövessen el. A mondatkezdő nagy-betűk és mondatzáró írásjelek biztonságos használata. Szókapcsolatokat és rövid, egyszerű mondatokat tudjon helyes hangsúllyal és hanglejtéssel ejteni. Tudakozódásra tudjon rövid választ adni. Tudjon 2-3 mondatos szöveget alkotni eseményt ábrázoló képről, képsorról. Tudjon kérni a helyes nyelvi formák alkalmazásával. Ismerje fel a mesét. Ismerje fel a mesében szereplő helyszínt, a próbatételeket és a kezdő és befejező nyelvi fordulatokat. Tudja, hogy a versszakok sorokból épülnek föl: A versszakokban érezhető a ritmus. A tartalomjegyzék segítségével gyakorolja a könyvben való tájékozódást. Nevezze meg 3 könyv írójának nevét, a könyvek és kedvenc olvasmányának címét, továbbá szereplőinek tulajdonságát. Tudjon beszélgetni az irodalomban megjelenített gyermek - felnőtt kapcsolatokról. Aktívan vegyen részt az improvizációs és beszédtechnikai gyakorlatok végzésében.

2. osztály I. félévi követelmény Olvasson lassú folyamatossággal. Fogalmazza meg szóban (tömören egy mondattal) az olvasmány egy-egy gondolategységét nevelői segítséggel. Érzékeltesse a tanuló a beszélő szándékát helyes hanglejtéssel (kijelentő, kérdő mondat) nevelői minta alapján. Tartson szünetet a mondatok végén. Használja az Ablak-Zsiráf című gyermeklexikont címszó megadásával. A tanuló írása – a betűk alakja és kapcsolása – a normához közelítsen. Legyen könnyen olvasható. Az írás terjedelme 7-8 sor legyen. Az írás teljesítményének szintje érje el kb. a 12-18 betűt percenként. Másoláskor legfeljebb 1-2 írástechnikai hibát követhet el. A felismerés és a megnevezés szintjén ismerje a tanuló a tanterv alábbi témáit: - szavak - szótagok - hang és betű - magán- és mássalhangzók Szókapcsolatokat és rövid, egyszerű mondatokat tudjon helyes hangsúllyal és hanglejtéssel ejteni. Különböztesse meg a verset a prózától. Ismerje fel, hogy a művészeti alkotásoknak van címe, szerzője. Tudja, hogy a verset versszakok alkotják. Jelezze a tanult módon (tapssal, kopogással) a versek ritmusát. 2. osztály év végi követelmény Hangos olvasása közelítse meg a természetes beszéd ütemét Fogalmazza meg a szöveg alapgondolatát. A hangos olvasási hibák közül ne kövessen el újrakezdést. Érzékeltesse a beszélő szándékát helyes hanglejtéssel valamennyi tanult mondatfajta esetében. Érzékeltesse a mondat közi írásjelek közül a vesszőt nevelői minta alapján. A tartalomjegyzék segítségével gyakorolja a könyvben való tájékozódást. Nevezze meg 3 könyv írójának nevét, a könyvek és kedvenc olvasmányának címét, továbbá azon tulajdonságát, amiért megszerette őket. Írása legyen tetszetős.

Helyezze el írásmunkáját gazdaságosan, írás-munkája legyen tiszta. Az írás terjedelme kb. 9-10 sor legyen. Az írás teljesítményének szintje érje el kb. a 19-28 betűt percenként. Írástechnikai hibát ne kövessen el. A felismerés és megnevezés szintjén ismerje a tanterv alábbi témáit: - az egyszerű mondat fajai (felkiáltó, fel-szólító, óhajtó) - a ki?, mi?, milyen?, mit csinál?, mi történik? kérdésre csoportosítható szavak - szótő és a toldalék (elsősorban ragos főnevek esetében) Hangsorokat, szósorokat tudjon helyes artikulációval ejteni. Ismerje fel a mesét. Ismerje fel a mesében szereplő helyszínt, a próba-tételeket és a kezdő és befejező nyelvi fordulatokat. Tudja, hogy a versszakok sorokból épülnek föl, a vers-szakokban érezhető a ritmus. Önálló véleményt alkosson az olvasmányokban szereplő személyek viselkedéséről.

Magyar nyelv és irodalom

3. osztály I.

félév

Hangos olvasása közelítsen a természetes beszéd üteméhez. Olvasson a tanuló némán 1 oldal terjedelmű szöveget. Emeljen ki lényeges információkat kérdések segítségével. Az írása legyen könnyen olvasható, írásmunkája tetszetős. Az írás terjedelme kb. 8-10 sor legyen. Az írás teljesítményének szintje érje el a 19-28 betűt percenként. Ismerje fel és tudja megnevezni a tanult anyanyelvi ismereteket. Tudjon 5-7 mondatos fogalmazást írni a tanult műfajnak megfelelő eszközök felhasználásával képsor vagy átélt közös élmény alapján. Ismerje fel a tanult költészeti alkotásokat. Ismerje a legfontosabb családi, vallási és nemzeti ünnepeinket. Év vége Olvasson a természetes beszéd ütemének megfelelően. Hangos olvasása legyen szöveghű. Olvasson a tanuló némán másfél oldal terjedelmű szöveget. Bizonyítsa az ismeretterjesztő szöveg megértését információk önálló kiemelésével. Füzete legyen tiszta. Írásmunkájának elhelyezése legyen áttekinthető. Az írás terjedelme kb. 10-12 sor legyen. Határozza meg és alkalmazza a tanult anyanyelvi ismereteket. Tudjon 8-12 mondatos fogalmazást írni önállóan a tanult műfajnak megfelelő eszközök felhasználásával képsor vagy átélt közös élmény alapján. Tudja a tanult költészeti alkotásokat. Ismerje a magyar nemzet legfontosabb történelmi eseményeit.

Magyar nyelv és irodalom

4. osztály I. félév Olvasás: Olvasson a tanuló némán másfél oldal terjedelmű szépirodalmi és egy oldal ismeretterjesztő szöveget. Olvasson az élőbeszéd ütemének megfelelően. Kérdések segítségével tagolja a szöveget. Vázlatírás tanítói segítséggel. Könyvek önálló keresése a könyvtárban. Helyesírás, anyanyelvismeret:Rendezett, olvasható írás. A tanult szófajok felismerése, megnevezése. A tanult anyanyelvi ismeretek alkalmazása. Beszédművelés, kommunikáció: Legyen képes a tartalomnak megfelelően elmondani a tanult verseket, szövegrészeket. Hibáit tudja javítani tanítói minta alapján. Fogalmazás: A tanult műfajokban legyen képes 8-10 mondatos szöveget írni, megtartva a műfaj sajátosságait. Vázlat alapján tudja tagolni a fogalmazását. Irodalom:Ismerje fel az olvasott alkotásokat. Ismerje fel a rímeket, vegye észre a rokon értelmű szavakat, jelzős szószerkezeteket. Év vége Olvasás:Olvasson két oldal szépirodalmi és másfél oldal ismeretterjesztő szöveget. Olvasson a tartalomnak megfelelő tempóban. Önállóan tagolja a szöveget és írjon vázlatot. Fogalmazza meg, hogy a kölcsönzött könyvben mi és miért tetszett. Helyesírás, anyanyelvismeret:Rendezett, olvasható írás, gazdaságos szövegelrendezés. A meghatározás és alkalmazás szintjén ismerje a tanult szófajokat. Alkalmazza a tanult anyanyelvi ismereteket. Helyesírását önellenőrzéssel felülvizsgálja, szükség esetén javítja. Beszédművelés, kommunikáció:Legyen képes alkalmazni a tanult mondat- és szövegfonetikai eszközöket a tanult versek és szövegrészek elmondásakor, hibáit tudja önállóan javítani. Fogalmazás: A tanult műfajokban legyen képes kb. egy oldalas szöveget írni, megtartva a műfaj sajátosságait. Önálló vázlat alapján tagolja fogalmazását. Irodalom: Ismerje fel a tanult alkotásokat. Ismerje fel a rímeket, megszemélyesítéseket, hasonlatokat. Az egyszerű szerkezetű mesék, elbeszélések tartalmát időrendben, néhány összefüggő mondattal mondja el. Matematika alsó

1.osztály

I. félév Számtan, algebra - Biztos számfogalom a 10-es számkörben - Egyjegyű szám fogalmának ismerete - Páros, páratlan fogalma - Sorszám helyes használata szóban Sorozatok - Növekvő, csökkenő számsorozatok felismerése adott szabály szerint Műveletek értelmezése, műveletvégzés - Számok bontása, leolvasása kirakásról - Összeg és különbségalak leolvasása - Szóbeli számolási eljárások elvégzése 10-es számkörben - Összeadás,kivonás biztos elvégzése 10-es számkörben - Egyszerű összefüggések megfogalmazása szóban Összefüggések szöveges feladatokban - Egyszerű szöveges feladat értelmezése Függvények - Egyszerű függvénykapcsolatokhoz összetartozó elempárok keresése

II. félév Számtan, algebra - Biztos számfogalom a 20-as számkörben - Kétjegyű szám fogalmának ismerete

- Sorszám helyes használata Műveletek értelmezése, műveletvégzése - Valamennyi kéttagú összeg és különbség ismerete 20-as számkörben - Szóbeli számolási eljárások elvégzése 20-as számkörben - Összeadás, kivonás biztos elvégzése 20-as számkörben - Egyszerű összefüggések lejegyzése relációs jelek alkalmazásával Összefüggések szöveges feladatokban - Szövegösszefüggés lejegyzése számokkal, művelettel Sorozatok - Növekvő és csökkenő sorozatok képzése adott szabály alapján Függvények - Egyszerű függvénykapcsolatok kifejezése nyíljelöléssel, matematikai jelekkel - Válogatás alakzatok közül megadott tulajdonságok alapján Geometria - Igaz, hamis állítások eldöntése a tanult alakzatokról Mérés - A m, kg, l egységek használata szám és egyszerű szöveges feladatokban - A hét, nap, óra időtartamok helyes alkalmazása

2.osztály

I. félév Számtan, algebra - Biztos számfogalom a 100-as számkörben - Állítások igazságának eldöntése - Számok helye a különböző beosztású számegyenesen - Az egyjegyű és kétjegyű számok tulajdonságainak ismerete és alkalmazása - A számok rendezése legfeljebb két szempont szerint - A sorszám ismerete, írása, olvasása,helyes használata Műveletek értelmezése, műveletvégzés - Az összeadás és kivonás kapcsolatainak ismerete - Tudja készségszinten a kéttagú összegeket és a kivonás eseteit a 20-as számkörben és az analóg eseteketa100as számkörben Összefüggések szöveges feladatokban - Tudjon nyitott mondatokba számokat behelyettesíteni - Egyszerű szöveges feladatok önálló olvasással történő értelmezése, megoldása - Szöveges feladatok megoldása, lépéseinek kialakítása, alkalmazása Sorozatok - Sorozatok képzése adott szabály alapján Függvények - Tudjon egyszerű függvénykapcsolatokhoz összetartozó elempárokat keresni

II. félév Műveletek értelmezése, műveletvégzés - Tudjon több műveletből álló műveletsort elvégezni a zárójel használatával is - Tudja a kéttényezős szorzási eseteket készségszinten és a nekik megfelelő osztási eseteket - Tudja az osztás, a szorzás fordított műveletét - A szorzás tényezőinek felcserélhetőségeit alkalmazza - Tudja az osztást maradékkal Sorozatok - Néhány elemével adott sorozathoz szabályok keresése Síkidomok, testek - A négyzet, téglalap tulajdonságainak megfigyelése, a megfigyelés megfogalmazása, kifejezése válogatással Mérés - A hosszúság, idő, tömeg, űrtartalom méréséről tanultak alkalmazása szöveges feladatokban - Mennyiségek összehasonlítása, műveletek mennyiségekkel

3. osztály

I. félév Számtan,algebra - Biztos számfogalom a 10000- es számkörben - Igaz- hamis állítások megfogalmazása, állítások igazságának eldöntése - Alaki-, helyi-, valódi érték ismerete, alkalmazása Műveletek értelmezése,műveletvégzés - A tagok,tényezők felcserélhetőségének ismerete és alkalmazása - Az összeadás és kivonás kapcsolatának ismerete és alkalmazása - Az eredmény ellenőrzése a becsült értékkel való összevetéssel, inverz művelettel Összefüggések, kapcsolatok, szöveges feladatok - A számítások helyességének ellenőrzése és az eredmény értelmezése - Egyszerű nyitott mondat kiegészítése igazzá, hamissá - Nyitott mondat igazsághalmazának megkeresése kis véges alaphalmazokon behelyettesítéssel - Egyszerű szöveges feladat megoldása ábrákkal és matematikai jelekkel Sorozatok - Kapcsolatok leolvasása ábráról, értelmezése, lejegyzése művelettel - Sorozatok folytatása Geometria - Élek, csúcsok, lapok felismerése, számbavétele a kocka és a téglatest esetében - A kocka, téglatest, négyzet, téglalap tulajdonságainak megfigyelése A megfigyelés megfogalmazása, kifejezése válogatással

II. félév Számtan, algebra - 5-tel, 10-zel, 100-zal osztható számok felismerése, alkalmazása a számok szétválogatásában, rendszerezésében Műveletek értelmezése, műveletvégzés - Az egyjegyűvel való írásbeli osztás, szorzás pontos elvégzése, az ellenőrzés ismerete - Törtek fogalmának tapasztalati előkészítése - Törtek a mindennapi életben Összefüggések,kapcsolatok, szöveges feladatok - Összetett valamint egyszerű, fordított szövegezésű szöveges feladat megoldása ábrákkal és matematikai jelekkel Függvények - Adott szabályú függvényérték táblázatnak a kiegészítése Geometria - A téglatest és kocka felismerése, a köztük lévő kapcsolat ismeret - A négyzet és téglalap legfontosabb tulajdonságainak felsorolása - Párhuzamos és merőleges egyenespárok felismerése síkban - Alakzatok tükrösségének ismerete Mérés - A mérőeszközök és használatuk ismerete - A tanult mértékegységek közti kapcsolatok ismerete - Mérésekkel kapcsolatos legegyszerűbb átváltások végrehajtása - Mérésekkel kapcsolatos ismeretek alkalmazása szöveges feladatok értelmezésében, megoldásában Valószínűség, statisztika - Adatok leolvasása grafikonról, diagrammról, táblázatról

4. osztály

I. félév Számtan, algebra - Biztos számfogalom a 10000-es számkörben - Számok nagyságszerinti összehasonlítása, rendezésük - A relációs jelek helyes használata - Számok közelítő helye különböző beosztású számegyenesen - „Nem”, „és”, „van olyan”, „minden” kifejezések használata

Műveletek értelmezése, műveletvégzés - Biztonság a szóbeli műveletek elvégzésében - Szorzás 10-zel, 100-zal készségszinten - A négy alapművelet készségszintű alkalmazása - Összeg, különbség, szorzat, hányados becslése - A műveleti elnevezések használata - A becsült és számított eredmény összevetése, a tévedés javítása - Számítások ellenőrzése - Összetett, 2-3 műveletet tartalmazó számfeladat megoldása - A helyes műveleti sorrend, a zárójel alkalmazása a négy alapművelet körében Összefüggések,kapcsolatok, szöveges feladatok - Összetett és fordított szövegezésű szöveges feladatok értelmezése néma olvasással - Több megoldás keresése Sorozatok - A sorozatképzés szabályainak megfogalmazása, leírása - Néhány elemével megadott sorozathoz többféle szabály készítése

II. félév Számtan, algebra - Mennyiségek felének, harmadának, negyedének, tizedének felismerése, meghatározása - Hőmérőről negatív értékek leolvasása, változások felismerése Műveletek értelmezése, műveletvégzés - Írásbeli szorzás, osztás egyjegyű és kétjegyű számmal - Törtek megnevezése, lejegyzése - Számláló, nevező, tört vonal Függvények - Tapasztalati adatok táblázatba rendezése - Összefüggés keresése a táblázatban Mérés - A tanult mértékegységek közti kapcsolatok ismerete, alkalmazása, szöveges feladatok értelmezésében, megoldásában - A téglalap és négyzet kerületének mérése, számítása konkrét esetben Valószínűség, statisztika - Példák megfogalmazása a biztos, a lehetséges és a lehetetlen fogalmának használatával Testnevelés alsó

1. osztály

Témakörök

Követelmények 1 .félév

1. Rendgyakorlatok

Alakzatok felvétele tanítói segítséggel.

2. Előkészítés és prevenció

A gimnasztikai feladatok teljesítése utánzással, ütemtartás nélkül.

3. Járások, futások, szökdelések és ugrások, valamint dobások

Az alapvető mozgáskészségek (járás, futás, ugrás, dobás) elsajátítása, gyakorlása.

2. félév Alakzatok felvétele önállóan. A gimnasztikai feladatok teljesítése ütemtartással. Az alapvető mozgáskészsége k végrehajtása önállóan, utasításra.

4. Támasz-, függés-és egyensúlygyakorlatok 5. Labdás gyakorlatok

6. Szabadidős sporttevékenységek, mindennapos testnevelés 7. Tánc

Az alapvető mozgáskészségek( kúszás, mászás) elfogadható végrehajtása. Labdás ügyességfejlesztés tanítói segítséggel. Részvétel a szabadidős tevékenységekben. Alaplépések, gyermekdalok, körjátékok, mondókák elsajátítása.

Az alapvető mozgáskészsége k pontos végrehajtása. A labdás gyakorlatok pontos végrehajtása. A sporttevékenységekben való aktív részvétel. Ritmusérzék további fejlesztése, lépéskombináció k elsajátítása.

Testnevelés 2. osztály

Témakörök

Követelmén yek 1 .félév

2. félév

1. Rendgyakorlatok

Alakzatok felvétele és változtatása az utasításnak megfelelően.

Járás ütemtartással. Az egyszerűbb tornaelemek elsajátítása. Legyen képes utasításra végrehajtani a már tanult tartásos és mozgásos elemeket kéziszerrel is. A kitartó, gyors, játékos futásgyakorlatok, indulások ismerete. A kötélhajtás pontos végrehajtása. Tudjon célbadobni és javuljon teljesítménye a távolbadobásokn ál. Alakuljon ki az egyenes dobás hajító mozdulata. A szökdelés, felugrás, talajraérkezés elsajátítása.

2. Előkészítés és prevenció

A gimnasztikai feladatok végrehajtása utánzással, tanítói ütemezéssel.

3. Járások, futások, szökdelések és ugrások, valamint dobások

Az alapvető mozgáskészségek minél pontosabb végrehajtására való törekvés. Célbadobási kísérletek.

4. Támasz-, függés-és egyensúlygyakorlatok

Az alapvető mozgáskészségek minél pontosabb végrehajtására való törekvés.

5. Labdás gyakorlatok

A labdás gyakorlatok elfogadható végrehajtása.

Biztonságos labdavezetés.

6. Küzdő feladatok, játékok

Küzdőjátékok megismerése, megszerettetése.

Egészséges versenyszellem, élményszerzés.

7. Szabadidős sporttevékenységek

Részvétel a szabadidős sporttevékenységek ben, sorversenyekben, akadályversenyekbe n.

A sporttevékenységekben való aktív részvétel.

Testnevelés 3. osztály

Témakörök

Követelmén yek 1 .félév

1. Rendgyakorlatok

Vezényszavak ismerete, rendgyakorlatok végrehajtása.

2. Előkészítés és prevenció

Alapvető gimnasztikai alpformák követése.

3. Járások, futások, szökdelések és ugrások, valamint dobások

Az alapvető mozgásformák többféle ismerete. Elfogadható mozgásminta reprodukálása a rajtolás, futás, ugrás és dobás végrehajtása során.

4. Támasz-, függés-és egyensúlygyakorlatok

Kísérletek a kúszás, mászás, támasz és függés feladatainak teljesítésére.

5. Labdás gyakorlatok

Törekvés a labdavezetés minél pontosabb végrehajtására. A test-test elleni küzdelem elfogadása. Részvétel a szabadidős sporttevékenységek ben, sorversenyekben, akadályversenyekbe n.

6. Küzdő feladatok, játékok 7. Szabadidős sporttevékenységek

2. félév Néhány határozott alapformájú szabadgyakorlat összekötése. A szabad és kéziszergyakorlat ok biztonságos végrehajtása. Legyen képes járásokat, futásokat végezni, különböző feladatokkal futni. Tudja dobáserejét szabályozni. A hajító mozgást hajtsa végre 8-10 méteres távolságból. Nehezített feladatokkal is tudjon megtanult gyakorlatokat alkalmazni. Biztonsággal tudjon labdát elfogni, továbbítani. Szabályok betartása, balesetvédelem. A sporttevékenységekben való aktív részvétel.

Testnevelés 4. osztály

Témakörök 1. Rendgyakorlatok

2. Előkészítés és prevenció

Követelmén yek 1 .félév 2. félév A rendgyakorlatok fegyelmezett, pontos végrehajtása.

Az alakzatok felvétele és gyors változtatása a reprodukálás szintjén. A gimnasztikai A gimnasztikai gyakorlatok végzése feladatok pontos az utasításnak végrehajtása a megfelelően. pedagógus utasításainak megfelelően.

3. Járások, futások, A változó szökdelések és ugrások, feltételekhez valamint dobások igazodva a feladatok végrehajtásának kísérlete.

4. Támasz-, függés-és egyensúlygyakorlatok

5. Labdás gyakorlatok

6. Küzdő feladatok, játékok

Tudja szabályozni járását, futását a változó feltételeknek megfelelően. A helyből és nekifutással történő ugrások összerendezett végrehajtása. Mászás kötélen 2-3 Tudja a támasz-, fogással, a támasz-, függő-és függő-és egyensúlygyakorla egyensúlygyakorlato tokat változó k teljesítése. feltételek mellett biztonságosan elvégezni. Különböző Labdavezetés és dobásmódok átadása az alkalmazása. utasításnak megfelelően legyen pontos és biztonságos. A test-test elleni Egészséges küzdelem versenyszellem, elfogadása. élményszerzés. Balesetvédelem.

7. Szabadidős sporttevékenységek

Részvétel a szabadidős sporttevékenységek ben, sorversenyekben, akadályversenyekbe n.

A sport tevékenységekben való aktív részvétel.

Környezetismeret

1. osztály I.

félév

Megfigyeléseiről, tapasztalatairól tudjon szóban beszámolni tanítói kérdések alapján. Tapasztalatait rögzítse rajzban. Ismerje fe a tanult jelenségeket rajzról, képről. Használja helyesen a napszakok nevét sorolja fel az évszakokat és a hónapokat helyes sorrendben. Nevezze meg az évszakok jellemző időjárási jelenségeit. Tudja az évszakoknak megfelelő időjáráshoz való alkalmazkodást. Ismerje fel az időjárási piktogrammokat. Ismerjen fel néhány a környezetében leggyakrabban előforduló növényt és állatot. Ismerje a természetvédelem fontosságát. Tudjon egyszerű megfigyeléseket, vizsgálatokat és kísérleteket végezni a természetben. II.

félév

Az egészséges életmód alapvető elemeinek ismerete és alkalmazása. Öltözködjön az időjárásnak megfelelően. Igényeljék a tisztaságot és a testük edzését. Tudják, hogy az edzettség és a tisztaság ellenállóbbá tesz a betegségekkel szemben. Alapvető tájékozódás az iskolában. Nevezze meg otthona és az iskola között lévő legfőbb közlekedési veszélyforrásokat, ismerje azok elkerülési módját. Tudja útba igazítani az idegent a lakóhelyén. Ismerje lakóhelye főbb jellegzetességeit. Ismerje lakóhelyének nevét, címét.

Környezetismeret

2. osztály I. félév A mesterséges és természetes életközösségek összehasonlítása, az eredmények megfogalmazása, ábrázolása. Okokozati összefüggések megállapítása. Élőlények csoportosítása megadott szempont álapján. Tudjon tájékozódni az iskola környékén. A megismert közlekedési szabályok szerint közlekedjen. Ismertessen egyet a település hagyományi közül. Ismertesse településének jellemző természeti formáit. II. félév Tudjon tájékozódni az iskola környékén. Legyen képes önállóan méréseket végezni, az ok-okozati összefüggéseket megállapítani. Ismerjék fel a tárgyak rendeltetése és tulajdonsága, az anyagok tulajdonsága és a felhasználása közötti kapcsolatot. Tudja megkülönböztetni a mesterséges és a természetes anyagokat. Ismerje fel a halmazállapotokat. Ismerje létfontosságú szerveink alapműködését. Tudja leírni teste nemre és korra jellemző arányait.

Környezetismeret

3. osztály 1.

félév

Legyen képes a megfigyelés, leírás, szóban, rajzban összehasonlítás, csoportosítás alkalmazására. Végezzen egyszerű kísérleteket, állapítsa meg az ok-okozati összefüggéseket. Az idő mérése, időtartamok becslése. Tudjon hőmérsékletet mérni. Tudja meghatározni a halmazállapot-változás okát. A megszerzett ismereteiről szerzett megfigyeléseit, tapasztalatait tudja a saját szavaival egyszerűen megfogalmazni. Ismerje fel a környezet változásainak hatását az élőlényekre. Egy természetes életközösséget tudjon bemutatni. Ismerje a leggyakoribb gyermekbetegségeket és azok tüneteit. Az egészséges életmód elemeit tudja alkalmazni. Az egészség megőrzésének és a betegségek elkerülésének ismerete. 2.

félév

Olvasson le a térképről adatokat a színek és a számok segítségével. Ismerje a felszíni formákat és vizeket, valamint azok jelölését. Nevezze nevén lakóhelye jellemző közlekedési eszközeit. Tudja útba igazítani az idegent a lakóhelyén. Ismerje a gyalogos közlekedés szabályait. Tudja megnevezni hazánk fővárosát.

4. évfolyam 1. félév Tudja a fát és a cserjét megkülönböztetni. Nevezze meg egy madár, egy emlős és egy gerinctelen állat testrészeit. Az élőlények szerveződési szintjeinek és az életközösségek kapcsolatainak bemutatása, az élőlények csoportosítása tetszőleges és adott szempontok szerint. Ismerje az ember életkori szakaszait, a kisiskoláskor jellemzőit. Ismerjen életmóddal összefüggő betegségeket. Az életkornak megfelelően a helyzethez illő felelős viselkedés segítségnyújtást igénylő helyzetekben. Ismerje a domborzat jelölését a térképen. Találja meg lakóhelyét, nagytájainkat Magyarország domborzati térképén. Magyarország elhelyezkedése a földrajzi térben néhány fő kulturális és természeti értékének ismerete. 2.

félév

A tanuló önállóan keressen a tankönyvön kívül más ismerethordozókból a tananyaghoz kapcsolódó információkat. Tanítói kérdése néhány mondatos felelettel válaszoljon. Legyen képes önállóan leírást készíteni néhány tanult jelenségről, növényről, állatról. Informatikai és kommunikációs eszközök irányított használata az információ keresésben és problémák megoldásában. A hosszúság mérése, a mindennapi életben előforduló távolságok. Ismerje a levegő-, víz-, talajszennyeződés megelőzéseit és a védekezés lehetőségeit. A fenntartható életmód jelentőségének magyarázata. A természeti környezettel való harmonikus kapcsolat kialakítása illetve felépítésében való részvétel. Ismerje a kerékpáros közlekedésre vonatkozó szabályokat. Vizuális kultúra

1. évfolyam Félév Képes a vizuális jelenségek megfigyelésére.

Év vége Megnevezi és önállóan alkalmazza a vizuális jelenségeket.

Élményeit szabadon megjeleníti a síkban. A látványok megbeszélésében bekapcsolódik. Tud felismerhető jegyekkel ábrázolni tárgyakat, élőlényeket tanítói segítséggel. Megérti közvetlen környezete információs jeleit. El tud készíteni egyszerű tárgyakat minta közvetítésével. Felismeri a tárgyak rendeltetésének és formájának legalapvetőbb összefüggéseit. A csoportosítást tanítói segítséggel végzi. Tud rajzolni, színezni, festeni. Agyagból, gyurmából mintázni. Az ollót és a ragasztót célszerűen használja.

Élményeit szabadon megjeleníti a síkban és a térben is. Munkái látványosak, ötletesek. Véleményét szívesen indokolja. Tud felismerhető jegyekkel ábrázolni tárgyakat, élőlényeket önállóan. Megérti tágabb környezetének információs jeleit. El tud készíteni egyszerű tárgyakat saját elképzelései alapján. Felismeri a tárgyak rendeltetésének és formájának legalapvetőbb összefüggéseit. A csoportosítást önállóan végzi. Tud rajzolni, színezni, festeni. Agyagból, gyurmából mintázni. Az ollót és a ragasztót célszerűen használja. Sikeresen próbálkozik egyéb anyagokkal, eszközökkel, technikákkal.

2. évfolyam A képelemeket egyensúlyosan helyezi el. Festményeiben használja a fő színeket. Felismeri és megnevezi az egyszerű vonal-, folt- és színritmusokat. Képes élményeinek, elképzeléseinek árnyaltabb vizuális megjelenítésére.

Festményeiben a színárnyalatokat is használja. A folt- és színritmusoknak sok variációját tudja létrehozni. Képes az alapvető térviszonyok jelölésére. Törekszik a mozdulat felismerhető jelölésével. Műalkotások megismert típusait megnevezi. Legalább kettőt-kettőt felismer és tudja az alkotók nevét is. Képes a változás megjelenítésére.

Képes élőlények, tárgyak szemlélésére, emlékezetre támaszkodó ábrázolására. Értelmezi tudja környezete emberi Felfogja a tájékoztatató, felhívó jelek

gesztusait. Önállóan képes tárgyakat kitalálni, elkészíteni. Díszítésnél sorritmusokat alkalmaz. Segítséggel használja a megismert, gyakorolt ábrázolásai technikákat.

üzenetét. Önállóan képes tárgyakat kitalálni, elkészíteni. Díszítésnél ötletes sorritmusokat és terülődíszt is alkalmaz. Önállóan használja a megismert, gyakorolt ábrázolási technikákat. Szívesen alkalmaz új technikákat is.

3. évfolyam Az eddig tanult nyelvi vizuális kifejezőeszközöket egyre tudatosabban alkalmazza. Képes élményeinek, elképzeléseinek tudatos vizuális megjelenítésére. Felismerhetően ábrázol mozdulatokat, mozgáshelyzeteket . Aktívan részt vesz a műalkotásokkal való foglalkozásokon. Képes látvány alapján a jellegzetes formákat, színeket megragadni, ábrázolni a változást tanítói irányítással. Képes közvetlen természeti környezet szemlélésére, jellegének leírására alapvető jegyekkel. Tárgykészítés során ötleteit tanítói segítséggel valósítja meg. Biztonsággal használja a megismert, gyakorolt ábrázolási, konstruálási technikákat.

Törekszi az új vizuális kifejezőeszközök megfigyelésére, főbb jellemzőinek megnevezésére, ezeket önállóan alkalmazza. Képes élményeinek, elképzeléseinek tudatos vizuális megjelenítésére. Felismerhetően ábrázol térviszonyokat. A bemutatott műalkotásokból 3-3 festményt, szobrot felismert, és ezeket szerző és cím szerint is tudja. Képes önállóan rögzíteni a változást.

Képes közvetlen természeti és mesterséges környezet szemlélésére, jellegének pontos leírására. Tárgykészítés során önálló ötleteit saját algoritmus alapján valósítja meg. Szívesen alkalmaz új technikákat is.

4. évfolyam Az eddig tanult nyelvi, vizuális kifejezőeszközöket tudatosan alkalmazza. Törekszik az új kifejezőeszközök megfigyelésére. Élményeinek kifejezéséhez a

Az eddig tanult nyelvi, vizuális kifejezőeszközöket tudatosan alkalmazza. Törekszik az új kifejezőeszközök használatára. A mozgás és térábrázolása önálló.

megoldást önállóan választja, motívumai változatosak. Jártas a műalkotások közös elemzésében, önálló véleményt formál. A könyvtár művészeti albumait használja.

Adott modellek közvetlen megfigyelése alapján ábrázol a jellemző formák főbb arányok megragadásával. Ötletes és önálló a különféle rendeltetésű tárgyak elkészítésében. Képes az elemzett mindennapi tárgyak, eszközök formája és funkciója közötti kapcsolat felismerésére. Gyakorlottan alkalmazza a tanult technikákat.

Jártas a műalkotások önálló elemzésében. Ismeri a képzőművészet több műtípusát. Felismer és megnevez művészeti ág, cím és alkotó szerint 4-4 művet. Ismeri a lakóhely, környék múzeumait. A könyvtár művészeti albumait szívesen használja. Érti és vázolni tudja a nézetek változásait. Változást és folyamatot is tud ábrázolni. Érti és egyéni igényeihez igazítja a tárgyalkotó folyamatot. Rendelkezik ismeretekkel az épületek rendeltetéséről. Tud 3-3 példát említeni. Sikeresen alkalmaz, ötvöz bonyolultabb technikákat is.

Életvitel és gyakorlat

1. évfolyam 1.félév Képlékeny anyagok: - Ismeri a képlékeny anyagok lényeges tulajdonságait. Tud gyurmát formázni. Papírmunkák: - Önállóan tudja a lágy papírt darabolni, hajtogatni, alakítani. A mintadarabokat önállóan el tudja készíteni. Fonalmunkák: - Tudja felsorolni a fonal tulajdonságait. Tudjon csomót és csokrot kötni. Famunkák: - Ismerje a hurkapálca megmunkálási tulajdonságait. Jeles napok: - Legyen képes az ünnepekkel kapcsolatos munkadarabok esztétikus kivitelezésére. 2. félév Mérés: - Az eszközök célnak és rendeltetésnek megfelelő használata. Legyen képes egyéni elképzelés alapján egyszerű építmények kivitelezésére. Közlekedési ismeretek: - Ismerje a biztonságos gyalogos közlekedés alapvető szabályait. Táplálkozás: - Ismerje az egészséges táplálkozás alapelemeit.

Otthon: - Ismerje a háztartási eszközök, gépek biztonságos használatát. Ismerje fel a veszélyforrásokat. -

Legyen képes az ünnepekkel kapcsolatos munkadarabok esztétikus kivitelezésére.

2. évfolyam 1.félév Képlékeny anyagok: - Tudja felsorolni a képlékeny anyagok jellemző tulajdonságait. Legyen képes összefüggések megállapítására is. Papírmunkák: - Önállóan el tudja végezni a tanult papírvizsgálatokat. Tudja a tanult, új hajtogatásokat, önállóan előrajzol alaklemez után. Fonal- és textilmunkák: - Ismertetni tudja a fonal és a textil tulajdonságait. Önálló tervezés alapján egyéni elképzeléssel el tud készíteni többféle tárgyat. Famunkák: - Önállóan tud tárgyat készíteni, tervezni megadott szempontsor alapján. Természetes anyagok: - Segítség nélkül egyéni elképzeléssel tudjon tárgyakat készíteni. Jeles napok: - Legyen képes az ünnepekkel kapcsolatos munkadarabok esztétikus kivitelezésére.

2.félév: Tervezés, építés: - Biztonságosan tud építőelemekből maketteket készíteni. Önállóan elkészíti a körvonalrajzokat. Közlekedési ismeretek: - Tudja az utazással kapcsolatos illemszabályokat. Ismerje a forgalomirányítás jelzéseit. Háztartástan: - Ismerje a környezetünk tisztántartásához szükséges eszközöket. Jeles napok: - Legyen képes az ünnepekkel kapcsolatos munkadarabok esztétikus kivitelezésére.

3. évfolyam 1.félév Család, otthon, háztartás: - Ismerje a lakás beosztásának alapelveit, a lakás helyiségeinek funkcióit. Papírmunkák: - Tudja a karton és papírlemez tulajdonságait felsorolni, vegye észre a tulajdonság és a felhasználhatóság közötti összefüggéseket. Fonal- és textilmunkák: - Önállóan végzi az anyagtulajdonsági vizsgálatokat. Alkalmazza a kézi varrás alapöltéseit és a fonást a munkadarabok elkészítése során. Famunkák: - Legyen képes fából készült szerkezeteket elkészíteni. Fémek alakítása: - Fel tudja sorolni az alumínium huzal tulajdonságait. Biztonságosan használja az alakításukhoz szükséges szerszámokat. Jeles napok: - Legyen képes az ünnepekkel kapcsolatos munkadarabok esztétikus kivitelezésére. Vegyen részt az ünnepi előkészületekben. 2.félév: Mérés: - Önállóan tud cm pontossággal méréseket végezni. Műszaki ábrázolás: - Önállóan megnevezi a méretszámokat és méretvonalakat. Közlekedési ismeretek: - Ismerje a kerékpáros közlekedés alapvető szabályait. Háztartástan, életvitel: - Ismerje a háztartási- és kommunikációs eszközök rendeltetését. Jeles napok: - Legyen képes az ünnepekkel kapcsolatos munkadarabok esztétikus kivitelezésére. Vegyen részt az ünnepi előkészületekben.

4. évfolyam 1.félév Ember és környezet: - Önállóan tud modellt és makettet készíteni. Összefüggően be tud számolni a szerkezet és forma kapcsolatáról. Anyagok megmunkálása, felhasználása: - Biztosan tudja az anyagok jellemző tulajdonságait. Legyen képes önállóan megmunkálni. Tervezés, építés: - Önállóan tud munkamenetet tervezni, figyelembe véve a tanult összefüggéseket anyag felhasználási módokat. Jeles napok: - Legyen képes egyéni ötletek, tervek alapján a jeles napok megünneplésére. 2.félév: Mérés, műszaki ábrázolás: - Ismerje fel a nézetrajzot és az alaprajzot. Ezek alapján a tárgyak jellemzését el tudja végezni. Közlekedési ismeretek:

- Ismerje és alkalmazza a kerékpáros közlekedés alapvető szabályait. Háztartástan, életvitel: - Ismerje az egészséges táplálkozás alapelveit. Ismerje a segélyhívószámokat és a telefonos segélyhívás szabályait. Jeles napok: - Legyen képes egyéni ötletek, tervek alapján a jeles napok megünneplésére. Angol

2. OSZTÁLY ELSŐ FÉLÉV Témakör

Számok 1-10

Nyelvtan, szerkezetek Nyelvi struktúrák: Hány éves vagy? Mutass..! Számnevek

Beszédszándékok és készségfejlesztés

A tanuló ismerje fel, és értse meg a tanult szavakat, kifejezéseket és egyszerű mondatokat

Színek Tárgyak az osztályban A ház helyiségei Családtagok

Ruhák

Kérdő névmások: Ki? Hol? Mi? Hány? Milyen színű? Igék, felszólítások Eldöntendő kérdések és rövid válaszok: Ez egy konyha? Igen/nem Térbeli viszonyok meghatározása, elöljárók: benne, rajta Kérdéstípus: Hol van..? A konyhában. Felszólítások: Vedd fel, Vedd le! Jelzős szerkezetek: barna cipő

Értse meg és tudja követni a tanár egyszerű utasításait. Értse meg az egyszerű kérdéseket és tudjon ezekre válaszolni. Tudjon egyszerű információkat adni és kérni valós beszédhelyzetben Tanuljon meg néhány dalt, mondókát, vegyen részt nyelvi játékokban A tanuló ismerje fel és értse meg a leírt ismert szavakat, kifejezéseket. Tudjon az adott nyelven szavakat lemásolni. Tudjon különböző könnyebb tankönyvi feladatokat írásban megoldani.

MÁSODIK FÉLÉV Állatok Testrészek Ételek Rövid történetek, képregények

Kérdéstípus: Mi ez? Tudjon hallott szöveg alapján követni a történetet. Birtoklást kifejező szerkezet: nekem van.. Van neked...? Tudjon rövid párbeszédet előadni Nyelvi struktúrák: Szeretem.. Nem szeretem.. Ismerje fel és alkalmazza írásban a tanult szavakat. Kérdéstípus: Mi a kedvenc színed/ állatod/ ételed?

3. OSZTÁLY ELSŐ FÉLÉV

1.1.1.1.1 Témakör

Nyelvtan, szerkezetek

Beszédszándékok és készségfejlesztés

Város, épületek, helyek a városban

Levél Vásárlás, ételek és italok

Nyelvi struktúrák: van egy… Kérdések: Mi a neved? Hány éves vagy? Honnan származol? Kérdéstípus: Szereted..? Rövid és teljes válaszok Megszólítás és elköszönés levél írása során Kérdések: Kaphatnék..? Tessék, itt van. Mennyibe kerül..?

Számok 100-ig

Számnevek

Számok 11-20 Azonosító kártyák

Mese

Értse meg az egyszerű kérdéseket és tudjon ezekre válaszolni. Értse meg és tudja követni a tanár egyszerű utasításait. Tudjon megoldani hallás utáni értési gyakorlatok szövegéhez rendelt egyszerű feladatokat. Tanuljon meg néhány dalt, mondókát, vegyen részt nyelvi játékokban A tanuló ismerje fel és értse meg a leírt ismert szavakat, kifejezéseket.

MÁSODIK FÉLÉV A ház részei, szobák Bútorok a szobákban Játékok, tárgyak, sporteszközök Háztípusok Sportok Személyek külső jellemzése

Helyre vonatkozó prepozíciók: benne, rajta, alatta Tárgyak helyének meghatározása: Van egy könyv az asztalon. Birtoklás kifejezése: Nekem van egy…. Van neked egy…? Igék sport témakörben Képesség kifejezése: tudok, nem tudok Kérdés: Tudsz….? Személyes névmások és a birtoklás összekapcsolása E/1, E/3

Tudjon egyszerű információkat közvetítő mondatokat írni. Tudjon különböző könnyebb tankönyvi feladatokat írásban megoldani. Legyen képes rövid párbeszédek előadására

A hét napjai Ünnepnapok ANGOL

4. OSZTÁLY ELSŐ FÉLÉV Témakör

Nyelvtan, szerkezetek

Kérdéstípusok: Honnan származol? Országok Milyen színű a zászlód? Család, családtagok, Kérdőnévmás: Ki? Birtokos jelzők családfa E.sz.3.sz-ben: az ő neve…. Birtoklás kifejezése: Nekem van/nincs Iskola, tantárgyak E.sz.1. és 3.sz.-ben

Beszédszándékok és készségfejlesztés Értse meg és tudja követni a tanár egyszerű utasításait. Legyen képes bemutatni kép alapján saját családját Tudjon minta alapján e-mail-t írni. Tudjon személyekről szóban és írásban külső jellemzést írni.

A hét napjai Összefüggő történetek

Egyes és többes szám elkülönítése, jele Kérdéstípusok: Van neked/neki…? Hány…..?

London, nevezetességek

Rövid igenlő és tagadó válaszok: Igen, van/ Nem, nincs.

Tudjon egyszerű képekről egy vagy

Kérdés: Szereted..? Igen/nem

több mondatban beszélni. Legyen képes a tanult szöveget felolvasni.

Rövid szövegrészeket, párbeszédeket memoriterként is tudjon elmondani.

Híres emberek

Kérdéstípus: Mi a kedvenc tantárgyad/ színed? Kérdőnévmás: Mikor? Időhatározó: hétfőn Személyes névmások Kérdés: Kinek van rövid haja?

Tudjon különböző könnyebb tankönyvi feladatokat írásban megoldani. Tudjon (minta alapján) több mondatból álló, összefüggő, rövid szöveget írni. Legyen képes szavakat, egyszerű mondatokat emlékezetből is leírni.

MÁSODIK FÉLÉV Étkezések és ételek Idő kifejezése Város, helyek, épületek a városban Útbaigazítás Állatok

Kérdés: Mit eszel reggelire?

Tudjon állatokról leírást adni. Tudjon megoldani hallás utáni értési Kérdés: Mennyi az idő? Mikor reggelizel? gyakorlatok szövegéhez rendelt egyszerű Időhatározó: -kor feladatokat. A szöveg alaposabb és önállóbb Helyhatározók: mellett, között, szemben megértése céljából sajátítsa el a néma olvasás Képesség kifejezése: tud/nem tud készségét. ANGOL

5. OSZTÁLY ELSŐ FÉLÉV TÉMAKÖR NYELVTANI SZERKEZETEK 1.Az én világom Hogy hívnak? Honnan bemutatkozás, személyi adatok származol? Országnevek, nemzetiségek Visszakérdezés, betűzés, térbeli viszonyok, elöljárók 2.Az iskolai élet tantárgyak, órai utasítások, számok, melléknevek, színek Többes szám, létige, birtokos névmás, teljes és összevont 3.Család és barátok alakok, felszólító mód, közelre, családtagok nevei, foglalkozások távolra mutató névmások 4.Mindennapi életünk napok, pontos idő:óra,perc,napszakok, napirend, tevékenységek, kedvenc elfoglaltságok

Birtokos szerkezet (Nekem van…Toninak a fia…)

Tőszámnevek, időpontok, egyszerű jelen igeidő, annak segédigéi, ragozás, állító, kérdő, tagadó mondatok. Eldöntendő kérdések, rövid válaszok.

MÁSODIK FÉLÉV 1. Ház, lakás Tud, nem tud, képességek helyiségek, berendezés, bútorok, kifejezése Modalitás kifejezése háziállatok, város, falu, boltok tud,kell,gyerünk! szavakkal. Épületek elhelyezkedése, térbeli 2. Vásárlás

KOMMUNIKÁCIÓS SZÁNDÉKOK Tudni a napszaknak megfelelően köszönni, információt kérni, kérdezni,bemutatkozni. (Bocsánat. Segíthetek?) Dolgok, személyek megnevezése Tudjon képeslapot írni, telefonon információt adni magáról. Tudja lakcímét kérdésre válaszolva megmondani. Tudjon felelni tantárgyakat érintő kérdésekre. Tudja bemutatni családját szóban, valamint levélformában. Ismerje a helyes levélformát, valamint a pontos és helyes címzést. Tudja a pontos időt megkérdezni, valamint érdeklődésre megmondani. Tudja egy napját napirend szerint ismertetni. Szabadidős, kedvenc tevékenységek, sportok, hangszeres zenetanulás alapvető szókincse. Tudja bemutatni lakásukat, szobáját. A tárgyak helye a szobában. Elöljárószók. Információkérés térképhez, utcán való tájékozódás.

alapvető árucikkek, mennyiségek, árak, pénznemek 3. Személyleírás, öltözködés 4. Tevékenységek a családi élet színterén

viszonyok térképvázlaton. Irányok. Tudna segíteni?Mennyibe kerül? Kérek…összegek, visszajáró kifejezése, alapvető ruhaneműk, ételek nevei egyes, többes számban. Külső, belső jellemvonások. Neki van… Ki mit tesz most? Folyamatos jelen. Az igeidő állító, tagadó, kérdő mondatstruktúrája. Eldöntendő kérdések, rövid válaszok. Az időhatározók.

Irányváltoztatások kifejezése. Tudjon vásárolni, étteremben ételt, italt, rendelni. Tudja az árakat megkérdezni, megköszönni udvariasan a kiszolgálást. Saját viselet, képleírás, híresség bemutatása Képleírás. Házimunkák elmondása. Melyik szereplő, milyen tevékenységet végez?

ANGOL

6. OSZTÁLY TÉMAKÖR

ELSŐ FÉLÉV NYELVTANI SZERKEZETEK

1.Az én világom: bemutatkozás, személyi adatok Család és barátok, osztálytársak: a családtagok nevei, foglalkozások.

Határozott és határozatlan névelők Hogy hívnak?Honnan származol? Mit csinálsz? A létige ragozása, (there is/are szerkezet) órai utasítások, térbeli 2. Mindennapi életünk, viszonyok, elöljárók napirend, iskola A két jelen idő (egyszerű és Tantárgyak, szabadidős folyamatos) ismerete tevékenységek melléknevek számok, színek, tulajdonságok tőszámnevek és sorszámnevek a hét napjai, hónapok, 100-ig, dátumok napszakok, időpontok időhatározós elöljárók (at, in , on) 3.Állatok gyakoriság kifejezése Házi és vadállatok, kedvencek Többes szám, birtokos névmás testrészek (az én…..m) Külső tulajdonságok bemutatása Birtokos szerkezet (Nekem Projektmunka: Egy kedvenc állat van…) bemutatása a melléknév közép-és felsőfoka a hasonlító szerkezet (as big as) 4. Étkezés: néhány étel és italfajta, étkezési szokások, kínálás felszólító mód, Egy egyszerű (angol) étel megszámlálható és receptje megszámlálhatatlan mennyiségi

KOMMUNIKÁCIÓS SZÁNDÉKOK, KÉSZSÉGEK Tudjon köszönni,elköszönni, információt kérni, bemutatkozni. Tudja bemutatni családját szóban és levélformában. Tudjon képeslapot írni, telefonon információt adni. Tudja lakcímét, személyi adatait kérdésre válaszolva Tudja a napirendjét (szabadidős tevékenységeit ) feleljen az iskolát, a szabadidejét érintő kérdésekre. Tudja a pontos időt, a dátumot megkérdezni, megmondani. Tudja a születésnapját szóban és írásban Tudja bemutatni, összehasonlítani az állatokat. Egy kedvencéről készítsen képes posztert vagy albumot Tudjon vásárolni, étteremben ételt, italt, rendelni. Tudja az árakat megkérdezni, udvariasan kínálni és megköszönni a kiszolgálást

viszonyok (a, an, some, any valamint a containers) a „going to” jövő idős szerkezet

élda:

MÁSODIK FÉLÉV

1. Időjárás: időjárási viszonyok, évszakok 2. Öltözködés: ruhadarabok nevei,

Folyamatos és egyszerű jelen idő alakalmazása képességek kifejezése mellékneves szerkezetek

Képleírás:különböző évszakokról Tudja kedvenc évszakát bemutatni szóban és írásban (levelírás egy nyaralásáról,

az ember külső leírása, testrészek (az arc) egyenruhák, ruhavásárlás 3. Egészség, betegség a leggyakoribb betegségek és sérülések; orvosnál.

Tudna segíteni? Mennyibe kerül? Árak, összegek, visszajáró kifejezése, Az egyszerű múlt idő (szabályos és rendhagyó alakok) must, mustn’t, needn’t, have to szerkezetek

kirándulásról Saját öltözék bemutatása, képleírás (divatbemutató) Tudjon kérni és reagálni egy ruhaüzletben Értsen meg egyszerű, rövid múltbeli történeteket Érdeklődés hogylét iránt és arra reagálás Óvintézkedések az egészésg és balesetmegelőzés érdekében

7. OSZTÁLY TÉMAKÖR 1. Az én világom bemutatkozás, személyi adatok, családtagok, foglalkozások, sportok és hobbik, szabadidős tevékenységek, levélírás egy barátnak

2.A múlt és a jelen Családfa, a Királyi család, múltbeli események összehasonlítása a jelenkori eseményekkel, a hét napjai, dátumok, képleírás 3.Szórakozás, szórakoztatás Tárgyak leírása, életedben megtapasztalt dolgok leírása, vidámparkok 4.Az orvosnál Panaszok, gyógymódok, segítségnyújtás

élda:

ELSŐ FÉLÉV NYELVTANI SZERKEZETEK Hogy hívnak? Honnan származol? Egymás bemutatása, Az idő Országnevek, nemzetiségek Egyszerű és folyamatos jelen idő. A gyakoriság határozószói

Dátumok pontos kifejezése, a családtagok pontos jellemzése, egy múltbeli esemény leírása, egyszerű múlt idő, rendhagyó és nem rendhagyó igék, időhatározós prepozíciók, ’used to’ szerkezet Present perfect szerkezet Yet, already, just Since, for

KOMMUNIKÁCIÓS SZÁNDÉKOK Személyes információ megadása, vezetéknév betűzése, országod és nemzetiséged megnevezése köszönni, információt kérni, kérdezni, bemutatkozni. Milyen tevékenységeket szeretsz csinálni és miket nem. Különböző munkák leírása. Életrajz írása. Múltbeli esemény, pl. nyaralás leírása. Ellentétes melléknevek megnevezése. Kérdések feltevése múlt időben. Tárgyak leírása (anyag, minta, szín, forma) Vidámparki élmény leírása Elvesztett tárgy leírása

Kell, nem kell, tilos Tudja elmondani a panaszait, tudjon tanácsot adni egy betegnek, értse meg az orvos javaslatát

MÁSODIK FÉLÉV

1. Közlekedés Közlekedési eszközök, helyváltoztatás Érzések 2. Balesetek Balesetek és sérülések leírása Érzések kifejezése 3. Utazás és öltözködés Jövőbeli nyaralási tervek 4. Az időjárás

Egyszerű múlt és folyamatos múlt igeidők Épületek elhelyezkedése, térbeli viszonyok térképvázlaton. Irányok.

Kérdések feltevése folyamatos múlt időben Információkérés térképhez, utcán való tájékozódás. Irányváltoztatások kifejezése.

Egyszerű és folyamatos múlt igeidők, határozószók képzése melléknevekből

Narráció, egy történet elmesélése egyszerű és folyamatos múlt igeidőkkel

Going to és will jövő idő használata, jövőbeli jóslatok, ruhák és a divat világa Világvárosok részletes időjárása,

Ruhavásárlás, képeslapírás egy barátnak, saját ruhaviselet leírása, utazási tervek ismertetése Időjárásjelentés megértése,

időjárásjelentés írása

időjárási szimbólumok Európa térképen való elhelyezése

ANGOL

8.OSZTÁLY, ELSŐ FÉLÉV NYELVTANI SZERKEZETEK

TÉMAKÖR 1 1.Ételek és italok, az egészséges étkezés: ételek, italok, fogások, ételpiramis, ízek, főzési-sütési formák, konyhai felszerelések 2. Fesztiválok Fesztiválok szerte a világon, különböző népek szokásai 3.Állatok Házi és vadállatok, kedvencek Állatok testrészeinek részletes bemutatása Külső és belső tulajdonságok bemutatása 4. Környezetvédelem és környezetszennyezés Veszélyeztetett fajok és újrahasznosítás

élda:

Kérések, felajánlások A, an, some, any, rendhagyó többesszámok Little, few, How many? How much? Egyszerű jelen idő használata, egy fesztivál leírása városodban A két jelen idő (egyszerű és folyamatos) ismerete Feltételes mondatok első típusa Melléknevek fokozása, az unless szerkezet használata Must, mustn’t, have to, can, can’t, could, couldn’t, should, shouldn’t

KOMMUNIKÁCIÓS SZÁNDÉKOK, KÉSZSÉGEK Éttermi rendelés és panasztevés, étlap megértése, fizetés, számlakérés Érdeklődés a helyi szokásokról, kérdések feltevése egy bizonyos fesztivállal kapcsolatban, különböző kultúrák fesztiváljainak megismerése Tudja bemutatni, összehasonlítani az állatokat. Projektmunka: Egy kedvenc állat bemutatása Te mit teszel a környezetedért? Tanácsadás a környezetvédelemmel kapcsolatban

MÁSODIK FÉLÉV

1. Nagyszerű helyek és épületek: helyek és épületek pontos leírása 2. Öltözködés: ruhadarabok nevei, az ember külső leírása, testrészek (az arc) egyenruhák, ruhavásárlás 3. Sport, hobbi, szabadidő Személyi jellemzők

A szenvedő szerkezet használata

Egy világváros és annak híres épületeinek bemutatása

Árak, összegek, visszajáró kifejezése Emberek külső és belső tulajdonságainak leírása

Saját öltözék bemutatása, képleírás (divatbemutató) Tudjon kérni és reagálni egy ruhaüzletben

Igék vonzatai, a túlságosan és az elég használata

Filmajánló írása Egy híres embere külső és belső tulajdonságainak jellemzése

NÉMET NÉMET

2. OSZTÁLY ELSŐ FÉLÉV Témakör

Nyelvtan, szerkezetek

Számok 10-ig

Hány éves vagy?

Család, családtagok

Ez …? Igen. Nem, ő nem …

Beszédszándékok és készségfejlesztés Tudja életkorát közölni és megkérdezni ezt másoktól. Tudja önállóan bemutatni saját családját.

Cselekvések Iskolai használati tárgyak A német abc Mondókák, dalok

Ismerje a tanult cselekvéseket Mit csinál? Ő …? Igen, ő … Nem, ő nem … szóban és írásban. Tudja a tárgyak nevét szóban és Mi ez? Ez …? Igen. Nem. írásban Az abc ismerete Az abc Ismerje a tanult dalokat és mondókákat. MÁSODIK FÉLÉV

Használati tárgyak

A te …

Tulajdonságok

Milyen? Melléknevek ellentétpárban

Állatok

A határozott névelők használata

Színek

A möchten ige

Ételek, italok

Milyen?

Cselekvések

A gern ige

Tudja a tárgyak birtokosát kifejezni. Tudjon tulajdonságokat kifejezni. Örvendezés és ellentmondás kifejezése. Alkalmazza a tanult színeket szóban. Kívánság, kérés kifejezése, kínálás, elfogadás megértése Tudja kifejezni cselekvési kedvét és szándékát.

NÉMET

3. OSZTÁLY Témakör

Beszédszándékok és készségfejlesztés heissen ige egyes szám 1. személyben Megszólítás, bemutatás,

Nyelvtan, szerkezetek

Család, barátok, nevek bemutatkozás.

A

A nemek

bemutatása

Jelentkezés telefonon. Számok 1-12-ig Adatok önmagamról

Hány? Mennyi? Igeragozás jelen időben egyes számban Személynév – névmás váltás Országok, városok Helységnevek Érdeklődés a partner lakhelye iránt. Ismerkedés Érdeklődés a partner neve iránt. Az abc Évvége Közvetlen környezetünk Az im és in der igazodása a főnevek neméhez megnevezése. Érdeklődés hollét felől Számok 13-20-ig Kérdőmondat kérdőszóval és kérdőszó nélkül Tevékenységek Az igék és a sein ige ragozása. Rendhagyó igék Hobbi Érdeklődés kedvenc foglalatosság iránt

Az életkor kifejezése. Bemutatkozás.

Hely, lakhely Tevékenységek leírása.

NÉMET

4. OSZTÁLY Témakör Bemutatkozás (név, életkor, lakhely, származás, foglalkozás, család stb.), üdvözlő formulák Állatnevek (háziállatok, állatkertek lakói), állatok bemutatása, állatokkal kapcsolatos tevékenységek, (fliegen, springen) A hét napjai, tantárgyak, az órarend, tevékenységek a tanítási órákon, iskolai felszerelés, iskolai fogalmak

Nyelvtan szabályos igék, néhány brechungos és umlautos ige, a sein és haben igék ragozása személyes névmások egyes és többes számban,

Kommunikációs szándékok, készségek önmaga és családtagjai rövid bemutatása

Können, wollen igék ragozása, a főnevek többes száma, a határozatlan névelők használata (ein, eine, ein) elöljárószók (in, im/in der, aus) melléknevek időpont kifejezése (um … Uhr)

mesélés állatokról, tetszés, nem tetszés kifejezése, csodálkozás, képességek megnevezése Vögel können fliegen.

haben, sein , kérdőszók a határozott és határozatlan névelők alany és tárgyesete a főnevek többes száma a főnevek szótári alakja az egyenes és a fordított szórend

mesélés, érdeklődés órarendről, tevékenységekről Was hast du am Mittwoch? vélemény, értékelés interessant, leicht…

Tevékenységek (szabadidős elfoglaltságok, egyéb) im Internet surfen Tárgyak, anyagnevek, személyek megnevezése

mögen ige ragozása jelen időben és feltételes módban (ich möchte …) tőhangváltós igék ragozása (lesen, geben, sprechen, fahren stb…)

kérlelés, kívánság kifejezése Wir möchten Karten spielen

Wer ist das? Was ist das? Das ist… tagadás kein-nel

kérés, segítségnyújtás Gibst du mir bitte…

NÉMET

5. OSZTÁLY Témakör Bemutatkozás (56 mondat), ismerkedés, érdeklődés, elnézéskérés, üdvözlő formulák

Nyelvtan Eddig tanult szabályos és nem szabályos igék ragozása, a német mondat szórendje (egyenes, fordított, kérdő)

Ételek, italok, az asztal megterítése

mögen, geben, essen igék ragozása, ismétlése nict-nichts

Kommunikációs szándékok, készségek Bemutatkozás, információkérés és adás

(Wo wohnen Sie?, Wo ist die Goethestraße?) elnézéskérés, és arra reagálás (Entschuldigung, Macht nichts.

kérés, mesélés a reggeliről, ebédről, vacsoráról, szomjúság, éhség kifejezése, vélemény kifejezése az ételekről

Iskolai nicht-kein használata, a főnevek felszerelés, tárgyesete iskolai tárgyak, gyűjthető tárgyak, dolgok (Plüschtiere, CDs)

Helyviszonyok kifejezése, mesélés tárgyakról Das Turnzeug ist im Turnbeutel.

Ruhaneműk, színek, műszaki cikkek

ki mit visel, a ruhaneműk bemutatása

tragen, anhaben igék ragozása

Érdeklődés az gefallen, mitnehmen, nehmen igék üzletben, árak, ragozása cikkek iránt (műszaki cikkek, ruhaneműk, étel, ital) számok, vásárlási szándék kifejezése, számok 100-ig

vásárlás, érdeklődés árak iránt Wie viel kostet der Rucksack? tetszés és nemtetszés Röcke finde ich doof.

Rendelés mögen, nehmen igék ismétlése gyorsétteremben, cukrászdában, ételek neve, az étkezés helyszínei

Vélemény kifejezése az ételekről, rendelés, kínálás és arra reagálás, borravaló, információkérés és -adás

NÉMET

6. OSZTÁLY Témakör Bemutatkozás, mások bemutatása, hogylét kifejezése, családtagok jellemzése, foglalkozások, családi állapot kifejezése, szabadidős tevékenységek

Nyelvtan eddig tanult szabályos és nem szabályos igék ragozása, haben és sein igék használata, mein, dein birtokos névmás használata, eldöntendő kérdés, kérdőszók, a német mondat szórendje

Személyes adatok, személyek neve, címe, foglalkozása

Birtokviszony kifejezése a von elöljáróval, gyenge főnevek

Szabadidős tevékenységek, szabadidős helyszínek napirend kifejezései, időhatározók, vélemény kifejtése

Kommunikációs szándékok, készségek önmaga és mások megnevezése, bemutatása, beszélgetés családról, ismerősökről, érdeklődés mások hogylétéről, interjú készítése másokkal

információkérés és –adás, érdeklődés név, cím, foglalkozás iránt (Was ist … von Beruf?, Wie ist die Telefonnummer / Adresse von … ?) elváló igekötős igék (aufstehen), események leírása, napirend elmesélése, tőhangváltós igék (schlafen), vélemény nyilvánítása időpont és időtartam kifejezése, a die Uhr és Stunde szavak használata, sondern kötőszó

Meghívás, a wissen, können, müssen igék meghívás elfogadása ragozása, használata, a és elutasítása személyes névmások ragozása

meghívás, meghívás elfogadása, meghívás elutasítása sajnálkozás (leider, schade), program megbeszélése, véleménykérés, tudás, nem tudás, öröm

NÉMET

7. OSZTÁLY 1.félév

TÉMAKÖR

A nyelviskola pontos idő, nyelvtanulás kifejezései, országok, nyelvek, nemzetiségek színek

NYELVTANI SZERKEZETEK wollen módbeli segédige, a pontos idő kifejezése, ország és városnevek mellett használt elöljárószavak, keiner, keine, keins határozatlan névmások dieser, diese, dieses mutatónévmások, jeder/alle

2. A piacon, élelmiszerboltban a felszólitó mód ,mögen módbeli élelmiszerek, ételkészítés , segédige, élelmiszer-vásárlás piacon kötőszavak fordított és boltban szórenddel (deshalb, trotzdem), valószínűség kifejezés nicht(s) mehr, kein … mehr

KOMMUNIKÁCIÓS SZÁNDÉKOK Tudjon beiratkozni tanfolyamra, időpontot egyeztetni, a jelentkezéshez szükséges nyomtatványt kitölteni. Tudja nyelvi,nemzeti hovatartozását kifejezni. Tudja a pontos időt megkérdezni,valamint érdeklődésre megmondani. kedvelt és nem kedvelt ételek felsorolása Ismerje az eladó kérdéseit, tudjon rá válaszolni Tudjon vásárolni .Tudja az árakat megkérdezni, megköszönni udvariasan a kiszolgálást.

tagadószavak

3. Étteremben étteremtípusok, ételek, italok, a terített asztal, reggelizési szokások, étteremben

dürfen módbeli segédige, részes eset, birtokos névmások, dass kötősző

2. félév

1. Emberek és ruhák öltözködés, ruhavásárlás, ruhadarabok, öltözködési szokások 2. Lakás bútorok, lakás részei és berendezése

3. Nyaralás

utazás, hétköznapi cselekvések múlt időben,

a személyes névmások részes esete, igék részes és tárgyesettel, részes esettel álló elöljárók

Tudjon étteremben ételt, italt, rendelni. Tudja az árakat megkérdezni, megköszönni udvariasan a kiszolgálást. Tudja kifejezni tetszését és nem tetszését. Tudjon a ruhavásárlással kapcsolatos rövid történetet elmesélni. Saját öltözék bemutatása, képleírás (divatbemutató) Tudjon kérni és reagálni egy ruhaüzletben.

Tudja a berendezési tárgyak elhelyezésével kapcsolatos kifejezéseket. Tudjon szöveget és képet összehasonlítani. Tudja bemutatni lakásukat, szobáját.

helyhatározók részes és tárgyesettel (in, über, an, auf, neben, hinter, vor, unter, zwischen) a genug használata, a denn kötőszó, viel, wenig Tudjon múlt idejű határozatlan számnevek történések elmesélni, használata beszélgetni a közelmúlt legen-liegen, stellenstehen, setzen- eseményeiről. sitzen,hängen-hängen igepárok a

múlt idő (Perfekt) képzése és használata, jemand, niemand használata

NÉMET

8. OSZTÁLY 1.félév

TÉMAKÖR

1.Közlekedés, útbaigazítás

NYELVTANI SZERKEZETEK

2.Napirend, tevékenységek a családi élet színterén, telefonálás hétköznapi tevékenységek, tisztálkodás kifejezései telefonálás,

részes esettel álló elöljárószavak, a gegenüber és a wegen elöljárószavak, tárgyesettel álló elöljárószók helyhatározói használatban (durch, über), birtokos eset, birtokos szerkezet, bis és bis zu használata

3.Munka házimunkák, foglalkozások, munkák összehasonlítása

a visszaható ige, a visszaható névmás ragozása névmási határozószók

4. Utazás nyaralás helyszínei és tevékenységi formái, utazási előkészületek 2. félév 1. Szállodában szállodai helyfoglalás, szálláshelyek, szolgáltatások

melléknévfokozás, hasonlítás, a lassen ige, a kérdőszóval bevezetett mellékmondatok, a weil kötőszó sorszámnevek képzése,évszámok ,dátum kifejezése, időhatározók, országnevek ragozása, melléknevek gyenge ragozása

2. Iskola – ma és tegnap iskola, tantárgyak, német nyelvterületen lévő iskolatípusok,

melléknevek erős és vegyes ragozása

közlekedés kifejezései, közlekedési eszközök, útbaigazítás

3.Az orvosnál testrészek, betegségek,az orvosi vizsgálat

elbeszélő múlt (Imperfekt), módbeli segédigék imperfektje szenvedő szerkezet jelen ideje, sollen ige

KOMMUNIKÁCIÓS SZÁNDÉKOK Ismerje az útirányokat. . Információkérés térképhez, utcán való tájékozódás. Irányváltoztatások kifejezése. Tudjon információt adni a tájékozódás , útbaigazítás témájában Tudjon telefonon információt adni magáról. Tudjon rövid üzenetet hagyni, újrahívási szándékot kifejezni. Kívánság, meggyőzés, ígéret, tiltakozás kifejezései Tudja egy napját napirend szerint ismertetni. Házimunkák, kedvenc tevékenységek alapvető szókincse. Tudjon a pályaudvaron információt kérni, jegyet vásárolni. Tudjon repülőgépre jegyet foglalni, pénzt váltani. A nyaraláshoz kapcsolódó kifejezések szókincse. Tudjon szobát rendelni, információt kérni és adni a szállodában. Tudjon szállodai szolgáltatásokat megrendelni. Iskolai pályafutással kapcsolatos kifejezések szókincse Tudjon orvos –beteg szituációban információt kérni és adni.

Matematika felső

5. évfolyam Témakör I. félév

Követelmény A gondolkodási módszerek követelményei a többi

1. Gondolkodási módszerek

témában konkretizálódnak.

2. Számtan, algebra

A tanult számok helyes leírása, olvasása, számegyenesen való ábrázolása, két szám összehasonlítása. A tízes számrendszer biztos ismerete. Kitekintés más számrendszerekre Tudjon 10-zel, 100-zal, 1000-rel szorozni, osztani a természetes számok körében (írásban, szóban) Mértékváltás. Helyes művelei sorrend biztos alkalmazása a négy alapművelet, és zárójeles műveleti sorok esetén. Egyszerű egyenletek, szöveges feladatok megoldása következtetéssel.

3. Összefüggések, függvények, sorozatok

II. félév 4. Geometria, mérés

Számegyenes, szám-intervallumok ábrázolása, ábráról való leolvasása. Konkrét pontok ábrázolása, pontok koordinátáinak leolvasása. Ismert szabály alapján elemek meghatározása Síkidomok, ábrák készítése Descartes-féle derékszögű koordináta rendszerben. Több megoldás keresése. Körző, vonalzók helyes használata, két vonalzóval párhuzamosok, merőlegesek rajzolása. Elemi szerkesztések Szakasz másolása, adott távolságok felmérése Adott tulajdonságú pontok keresése. Kör, gömb szemléletes fogalma, előfordulásuk a gyakorlati életben. A szög fogalma, mérése, szögfajták felismerése Téglalap (négyzet) kerületének, területének, kocka felszínének és térfogatának kiszámítása konkrét esetekben. Hosszúság és terület szabványmértékegységei és egyszerűbb átváltások konkrét gyakorlati feladatokban. A térfogat, űrtartalom, idő, tömeg mértékegységei. Szögfajták megnevezése

Konkrét feladatok kapcsán a biztos és a lehetetlen események felismerése. Két vagy több szám számtani közepének (átlagának) meghatározása . Egyszerű grafikon értelmezése, készítése.

5. Valószínűség, statisztika

Matematika 6. osztály TÉMAKÖR I. SZÁMOK ÉS MŰVELETEK 1.) Természetes számok

TARTALOM Az egymilliónál nagyobb természetes számok írása, olvasása. Szorzás, osztás 10-zel, 100-zal, 1000-rel, … Mértékegységek, mértékváltás. Hosszúságmérés, tömegmérés, űrtartalommérés, időmérés Kerekítés, közelítő érték. Az átlag kiszámítása Osztó, többszörös ,a legnagyobb közös osztó, a legkisebb közös többszörös Oszthatósági szabályok: a 10-zel, 2-vel, 5-tel, 100-zal, A 4-gyel, 20-szal, 25-tel, 50-nel

2.) Egész számok

3.) Törtek

Az egész számok értelmezése, összehasonlítása, ellentett, abszolútérték., Egész számok összeadása, kivonása. Egész szám szorzása egész számmal Egész szám osztása egész számmal. Egész számok szorzása Műveletek sorrendje, zárójelhasználat. Hatványozás Derékszögű koordináta-rendszer Természetes számok írása, olvasása, kerekítése. Mérés, mértékegységek. Osztó, többszörös, egyszerű oszthatósági szabályok. Műveletek egész számokkal, műveleti tulajdonságok, a műveletek sorrendje, zárójelek használata. Hatványozás. Törtek értelmezése Vegyesszámok. Egyszerűsítés, bővítés Törtek összeadása, kivonása Tört szorzása természetes számmal Tört szorzása törttel. Törtrész kiszámítása. Vegyesszám szorzása vegyesszámmal. Szöveges feladatok. A tört osztása természetes számmal

Osztás törttel 4.) Tizedes törtek

Tizedestörtek írása, olvasása, egyszerűsítése, bővítése, összehasonlítása tizedestörtek összeadása, kivonása Szorzás tizedestört alakú számmal Osztás tizedestört alakú számmal Számok tizedestört alakja Az osztás ellenőrzése szorzással. Műveletek sorrendje A tanult számolási eljárások kiterjesztése a negatív törtekre, tizedestörtekre. Törtekkel kapcsolatos hétköznapi matematikai problémák, szöveges feladatok megoldása. Mértékegységek átváltása. Sorozatok, szabályjátékok.

II. GEOMETRIAI ALAKZATOK VIZSGÁLATA 1.) Alapszerkesztések

Műveletek a törtek és a tizedestörtek körében. Műveleti tulajdonságok alkalmazása, műveletek sorrendje, zárójelek használata. A műveletek végrehajtása a teljes racionális számkörben. A fentiek alkalmazása sorozatok, táblázatok hiányzó elemeinek megadásában, egyszerű szöveges feladatok megoldásában, geometriai számítások (kerület-, terület-, térfogat-, felszínszámítás). Geometriai alapismeretek, Alakzatok előállítása, Alapszerkesztések Körző, vonalzók helyes használata, két vonalzóval párhuzamosok, merőlegesek rajzolása. Elemi szerkesztések Szakasz másolása, adott távolságok felmérése A pont, egyenes, szakasz fogalmának helyes használata. Szakaszfelező merőleges fogalma, szerkesztése Párhuzamos és merőleges egyenesek előállítása, szögmásolás, szögfelezés Szerkesztő eszközök biztos használata.

2.) Kör A kör. ( középpont, sugár, átmérő) A kör részei A kör húrja, érintője 3.) Szögek

4) Háromszögek

5.) Négyszögek

A szögek fajtái; mérése; mértékegységek: egyenesszög; fok. A szögmérő használata Szögmásolás, szögfelezés. Szög törtrészének megszerkesztése szögfelezéssel, szögmásolással 60°-os szög szerkesztése. 60°-os szög törtrészeinek szerkesztése ( 30°, 15°, 45°, 75°, 120°, ) Háromszögek Elnevezések a háromszögekben. Háromszög-egyenlőtlenség A háromszög belső szögeinek az összege Háromszögek, szerkesztése Háromszög szerkesztése oldalaiból .Konvex, nem konvex sokszögek. Az oldalak, csúcsok, átlók száma. Négyzet, téglalap szerkesztése Négyzet, téglalap kerülete, területe

6..) Testek

Téglatest felszíne és térfogata A térfogat és űrtartalom mértékegységeinek átváltása. Kerület, terület, felszín, térfogat mértékegységei, átváltásuk Összetett felszín és térfogat számítás téglatestek esetében

I FÉLÉV VÉGE III. ÖSSZEFÜGGÉSEK, SZÁZALÉKSZÁMÍTÁS 1.) Egyenes arányosság, fordított arányosság

TARTALOM Grafikonok, táblázatok Diagramok, grafikonok elemzése, készítése. Aktuális statisztikai adatokat szemléltető diagramok vizsgálata. Hőmérséklet mérése, belső energia. Idő-út grafikon. Két szám aránya Az egyenes arányosság fogalma, tulajdonságai. Az egyenes arányosság grafikonja. Egyenesen arányos mennyiségek ismeretlen értékeinek meghatározása (elsősorban) következtetéssel A fordított arányosság fogalma, grafikonja és tulajdonságai Fordítottan arányos mennyiségek ismeretlen értékeinek meghatározása (elsősorban) következtetéssel.

2.) Százalékszámítás

A százalékérték kiszámítása Adó, bruttó jövedelem; nettó jövedelem. Arányos következtetések. Az alap kiszámítása következtetéssel és törttel való osztással A százalékláb kiszámítása Vegyes százalékszámítási feladatok megoldása. Arányos osztás Az arányos osztás fogalma. Kördiagram szerkesztése.

IV. TENGELYES TÜKRÖZÉS

Adott pont tükörképének megszerkesztése kétféleképpen. Egyenes, szakasz, szög; sokszög, kör tükörképének megszerkesztése Egyszerű alakzatok tengelyes szimmetriája A háromszögek közül a tengelyesen szimmetrikus háromszögek kiválasztása, tulajdonságaik vizsgálata. Tengelyesen szimmetrikus háromszögek szerkesztése. A tükrös háromszög területe Szabályos sokszögek értelmezése, tulajdonságaik vizsgálata. Tengelyesen tükrös négyszögek A négyszögek közül a tengelyesen tükrös négyszögek kiválasztása. A szimmetriatengely helyzetének vizsgálata (a csúcsokon megy át, vagy az oldalakat felezi). A deltoid értelmezése, tulajdonságai.

V. NYITOTT MONDATOK

Konvex, nem konvex deltoid. Deltoid szerkesztése. A rombusz mint speciális deltoid. Rombusz szerkesztése A húrtrapéz A húrtrapéz értelmezése, tulajdonságai Négyszögek belső szögei Elsőfokú egyismeretlenes egyenletek, egyenlőtlenségek megoldása. A megoldások ábrázolása számegyenesen. A mérlegelv megismerése. Egyenletek, mérlegelv alkalmazása

Egyenletek megoldása a két oldal egyenlő változtatásával Szöveges feladatok megoldása egyenlettel

Matematika

7. osztály Első félév SZÁMTAN, ALGEBRA Témakörök

Tartalmak

Racionális számok

A racionális számok írása, olvasása, nagyság szerinti összehasonlításának, ábrázolásának számegyenesen, kerekítés. Törtek tizedes tört alakja. Alapműveletek (összeadás, kivonás, szorzás, osztás) elvégzése egész számok, törtek és tizedes törtek körében. Mennyiségek törtrésze, törtrészből egész kiszámítása. Műveletek sorrendje, zárójelek alkalmazása. Hatványozás pozitív egész kitevő esetén. A hatványozás azonosságainak alkalmazása konkrét példákon. Tíz pozitív egész kitevőjű hatványai. Tíznél nagyobb számok normálalakja.

Osztó, többszörös, oszthatósági szabályok

Arány, arányos osztás, százalékszámítás, statisztika

Prímszám, összetett szám fogalma, számok prímtényezőkre bontása. Legnagyobb közös osztó, legkisebb közös többszörös meghatározása. Egyszerű oszthatósági szabályok (hárommal, kilenccel, hattal, kettővel, öttel, néggyel, huszonöttel). Arány, aránypár, arányos osztás, egyszerű gyakorlati esetekben. Egyenes és fordított arányosság felismerése és alkalmazása konkrét feladatokban. Százalékszámítási és egyszerű kamatszámítási feladatok. Alap, százalékláb, százalékérték kiszámítása. Számtani átlag, a szóródás terjedelme, táblázatok, diagrammok, grafikonok készítése, elemzése. Gyakoriság, relatív gyakoriság.

Hozzárendelés, függvény

Két halmaz közötti hozzárendelések megjelenítése nyíldiagrammal, táblázattal, grafikonnal. Egyértelmű többértelmű hozzárendelések felismerése. Az egyértelmű hozzárendelések ábrázolása derékszögű koordináta rendszerben. Lineáris függvények y = a ∙ x + b értelmezése, ábrázolása értéktáblázat segítségével. Speciális függvények: egyenes arányosság, elsőfokú és nulladfokú függvény. Pontok koordinálásának meghatározása. Az egyenes és a fordított arányosság mint függvény. Az egyenes és a fordított arányosság grafikonja. A sorozat mint függvény.

GEOMETRIA Témakörök

Tartalmak

Egybevágósági transzformációk

A vektor fogalma, jelölései. Eltolás végrehajtása párhuzamos egyenesek szerkesztésével. Merőleges párhuzamos egyenesek szerkesztése. Az eltolás tulajdonságai. A tengelyes tükrözés végrehajtása, tulajdonságai. Középpontos tükörkép megszerkesztése, a tengelyes és a középpontos tükrözés összehasonlítása. Tengelyesen és középpontosan tükrös alakzatok. Forgatás végrehajtása, forgásszimmetrikus alakzatok. Szabályos sokszögek. Háromszögekkel és négyszögekkel kapcsolatos legegyszerűbb szerkesztések, területszámítások. Az egyállású szögek, a csúcsszögek, a váltószögek, a mellékszögek és a társszögek fogalma, felismerése.

Sokszögek

Szögpárok Második félév

Az első félév anyag, valamint a következő témakörök anyagai ALGEBRA Algebrai kifejezések

Egyenlet, egyenlőtlenség

Az algebrai egész kifejezés fogalma. Egynemű, különnemű kifejezések felismerése. Egynemű tagok összevonása, helyettesítési érték kiszámítása. Egytagú kifejezés szorzása, osztása egytagú kifejezéssel. Többtagú kifejezés szorzása egytagú kifejezéssel. Többtagú kifejezés szorzattá alakítása kiemeléssel. Egyszerű elsőfokú egyismeretlenes egyenlőtlenségek megoldása következtetéssel, mérlegelvvel. Törtegyütthatós egyenletek és egyenlőtlenségek megoldása a mérlegelv alkalmazásával. Egyenletek, egyenlőtlenségek grafikus megoldása. Szöveges feladatok megoldása egyenlettel, egyenlőtlenséggel.

GEOMETRIA Síkidomok, sokszögek

Konvex és konkáv síkidomok, sokszögek, a sokszögek átlóinak száma, kerülete. Mértékegységek átváltása konkrét gyakorlati példák kapcsán.

Háromszögek

Elnevezések, jelölések, csoportosítás, oldalak és szögek szerint. A belső és a külső szögek közti kapcsolat, a belső szögek összegek. A háromszög szerkesztésének alapesetei, az egyértelmű szerkeszthetőség feltételei. A háromszögek egybevágóságának alapesetei. Magasságvonalak, a terület kiszámítása.

Négyszögek

A négyszögek belső szögeinek összege. Négyszögek csoportosítása különböző szempontok szerint. A trapéz meghatározása, elnevezések. Speciális trapézok. A paralelogramma meghatározása, tulajdonságai, szerkesztése. A sokszögek területének kiszámítása, mértékváltások. Körvonal, körlap, sugár, átmérő, szelő, húr, körív, körszelet, körcikk, körgyűrű és a középponti szög fogalma, felismerése. A kör kerületének és területének kiszámítása.

A kör

A hasáb

Az egyenes körhenger

Az egyenes hasábszármaztatása, hálója, felszíne, elnevezések. A téglatest, a kocka és az egyenes hasáb térfogata. Az egyenes körhenger származtatása, felszíne, térfogata.

MATEMATIKA 8. évfolyam I.félév TÉMAKÖRÖK

Gondolkodási módszerek

élda:

Számtan, algebra

Síkidomok, felületek, testek

TartalMAK, TEVÉKENYSÉGEK

Elemek halmazokba rendezése, halmazok elemeinek felsorolása konkrét példák kapcsán. A tanult halmazműveletek alkalmazása konkrét feladatokban. Természetes számok Hatványozás, műveletek hatványokkal. Legnagyobb közös osztó, legkisebb közös többszörös meghatározása. Egész számok. Racionális szám fogalma (véges, végtelen tizedestörtek), példák nem racionális számra (végtelen, nem szakaszos tizedestörtek). Normálalak. A négyzetgyök fogalma. Algebrai kifejezések. Nevezetes azonosságok alkalmazása. Szorzattá alakítás kiemeléssel egyszerű esetekben. Algebrai egész kifejezések szorzása, osztása. Sokszög fogalma, átlók száma, belsőszögek összege. A háromszög oldalaira, ill. szögeire vonatkozó állítások. A háromszög nevezetes vonalai és szerkesztésük. Pitagorasz- tétel és alkalmazása. Négyszögek áttekintése. A kör. A hasáb, henger, gúla felszíne és térfogata. A kúp. A gömb. Számításos feladatok a geometria különböző területeiről.

II. félév

TÉMAKÖRÖK

TartalMAK, TEVÉKENYSÉGEK

Egyenletek, egyenlőtlenségek

Geometriai transzformációk

Elsőfokú vagy elsőfokúra visszavezethető egyenletek, elsőfokú egyenlőtlenségek megoldása. Alaphalmaz, megoldáshalmaz. Szöveges feladatok megoldása. Típusegyenletek megoldása. Egybevágósági transzformációk. Eltolás. Elforgatás, eltolás a síkban. Vektor, mint irányított szakasz. Középpontos nagyítás és kicsinyítés konkrét arányokkal. A tanult transzformációk áttekintése. Szerkesztési feladatok.

Összefüggések, függvények, sorozatok

Valószínűség, statisztika

Függvények és ábrázolásuk a derékszögű koordinátarendszerben. Lineáris függvények ábrázolása derékszögű koordinátarendszerben táblázat nélkül. Nem lineáris függvények ábrázolása. xx2 xIxI Függvénytranszformációk. Adott feltételnek eleget tevő pontok a koordinátarendszerben. Egyismeretlenes egyenletek grafikus megoldása. Sorozatok és vizsgálatuk. Számtani, mértani sorozatok.

Adathalmazok elemzése és értelmezése, ábrázolásuk. Valószínűség kiszámítása. Grafikonok készítése, elemzése.

Technika felső 5. osztály I. félév Témakörök Modellezés, tervezés Tervezés, építés

Tartalmak, tevékenységformák Ismerje a modell és makett fogalmát. Tudjon mérési eredményeket feljegyezni, leolvasni rajzos ábrákról. Ismerje a műszaki rajz alapjait: vonalfajták, jelek, méretmegadás. Értse a modellezési folyamat algoritmusát. Készítsen kocsi-modellt.

II. félév Tervezés, építés Technikatörténet Közlekedési ismeretek Háztartástan, életvitel

Hajómodell készítése Ismerje a papír gyártását és felhasználását. Gyűjtsön különböző papírfajtákat! Készítsen a közlekedés történetével kapcsolatos tablót. (kocsi története) Ismerje a közlekedés rendjét, a kultúrált közlekedés szabályait. Ismerje a kerékpár biztonsági felszereléseit. Ismerje a családi munkamegosztást. Tudja a terítés abc-jét.

6. osztály I. félév Témakörök Modellezés, tervezés Épített tér és alakítása Anyagok és alakításuk

Tartalmak, tevékenységformák Egyszerűbb tárgyak felismerése vetületek alapján. Készítsen egy tárgyról egyszerű vetületi ábrázolást. Legyen tisztába a lakás alapfunkcióival, alaprajzzal. Készítsen lakóház-makettet. Ismerje a fa főbb tulajdonságait. A famegmunkálás szerszámai. Fapótlóanyagok. Készítsen egyszerű használati tárgyat fából: fadoboz,

II. félév Technikai rendszerek Technikatörténet Közlekedés Háztartástan, életvitel

madáretető Ismerje fel a lakásban működő világítórendszerek fajtáit. Készítsen tablót a világítás történetéről. Ismerje a jelzőtáblákat, tudja a táblák jelentését. Ismerje a konyhai eszközök, gépek használatát. Tudja a szelektív hulladékgyűjtés feltételeit, lehetőségeit.

Kémia 7. osztály TÉMAKÖR I. MINDENNAPI ANYAGAINK

II. ATOMOK ÉS ELEMEK

III. ELEMEK ÉS VEGYÜLETEK

IV. KÉMIAI REAKCIÓK:

TARTALOM A levegő összetétele, levegőszennyező anyagok, szmog, üvegházhatás A víz, természetes vizek és szennyezéseik, desztillált víz, a víz alkotórészei A hidrogén tulajdonságai ( szín, szag, halmazállapot, előállítás, éghetőség) Az oxigén tulajdonságai ( szín, szag, halmazállapot, élettani hatás, előfordulás, kimutatás, előállítás) Durranógáz Fogalmak: Kémiai változás, fizikai változás Egyesülés, bomlás Exoterm változás, endoterm változás Az égés feltételei, gyors égés, lassú égés, tűzoltás Elem, vegyület, keverék,oldat Oldatok tömegszázalékos összetételének kiszámítása AZ ELSŐ FÉLÉV VÉGE ( heti 1órával) FÉLÉVI KÖVETELMÉNYEK A periódusos rendszer első 20 elemének vegyjele. A mól jelentése. Az atom felépítése Az első 20 elem elektronszerkezete A periódusos rendszer felépítése Tájékozódás a periódusos rendszerben( rendszám, periódusszám, főcsoportszám, nemesgázszerkezet, 1 mól atom tömege) Fémes elem, nemfémes elem. Elemmolekulák: hidrogén, oxigén, klór, nitrogén összegképlete, szerkezeti képlete, az anyagok tulajdonságai Vegyületmolekulák: víz, szén-dioxid, hidrogén-klorid, ammónia összegképlete, szerkezeti képlete, az előző anyagok tulajdonságai Ion, ionvegyületek, a nátrium-klorid A kémiai reakció fogalma A tömegmegmaradás törvénye Egyszerű kémiai egyenletek írása: hidrogén égése, szén égése, kén égése, magnézium égése, víz bomlása, ammónia keletkezése, nátrium és klór egyesülése Kémiai számítások az előző egyenletek alapján egyenes arányossági

következtetéssel Oxidáció, redukció, redoxi reakció fogalma pH skála jelentése, savas,lsemleges, lúgos kémhatás indikátorok színváltozásai( lakmusz, fenolftalein, univerzál indikátor) Sav, bázis, sav-bázis reakció fogalma Hidrogén-klorid és víz reakciója Ammónia és víz reakciója Nátrium-hidroxid és sósav reakciója ÉV VÉGE- ÉV VÉGI KÖVETELMÉNYEK

Kémia

8. osztály TÉMAKÖR I.) A NEMFÉMES ELEMEK ÉS VEGYÜLETEIK

II.) A FÉMES ELEMEK ÉS VEGYÜLETEIK

III.) HÉKÖZNAPI KÉMIA

TARTALOM A következő anyagok összegképlete, színe, szaga, halmazállapota, élettani hatása, előfordulása, előállítása, felhasználása, kémiai reakcióik jelölése egyenlettel, egyszerű kémiai számítások: Hidrogén, víz Klór, sósav Oxigén, ózon Kén, kén-dioxid, kénsav Nitrogén, nitrogén-dioxid, salétromsav, királyvíz Foszfor, foszfor-pentaoxid, foszforsav Grafit, gyémánt, ásványi szenek, szén-dioxid, szén-monoxid, szénsav Szilícium, szilícium-dioxid, I. FÉLÉV VÉGE - KÖVETELMÉNY A fémek általános jellemzése, Redukálósor alkalmazása az egyenletek felírásában Nátrium, nátrium-hidroxid, nátrium-klorid, Kálcium, kálcium-karbonát, égetett mész, oltott mész, gipsz Lágy víz, kemény víz, vízlágyítás Alumínium és előállítása Vas és előállítása Fémek korróziója Arany, ezüst,réz, cink jellemzése Megújuló energiaforrások Meg nem újuló energiaforrások, szén, kőolaj, földgáz Tápanyagok:zsírok, olajok, szénhidrátok, fehérjék Építőanyagok Porcelán, üveg Műanyagok Háztartási vegyszerek ÉV VÉGE -KÖVETELMÉNY

Természetismeret 5. évfolyam I. félév Tájékozódás a térképen és a természetben. Az időjárás és az éghajlat. Tudjon tájékozódni a térképen és a természetben, ismerje a fő és mellékvilágtájakat. Tudja használni az arányszámot és a vonalas mértéket. Ismerje fel a domborzati formákat a színek és a magassági számok alapján. Tudja az időjárás és az éghajlat elemeit, jellemezze hazánk éghajlatát. II. félév Gyümölcseink, zöldségféléink és károsítóik Ismerje a gyümölcsök és zöldségek jellemzőit. Tudja felsorolni és jellemezni károsítóikat. A folyóvizek és a tavak világa A földfelszín változása Ismerje a folyók, tavak keletkezését és az ezekhez kapcsolódó fogalmakat. Legyen tisztában vele, hogy a tiszta víz mindannyiunk számára kincs! Ismerje a hegységek keletkezési folyamatát, felépítő kőzeteit, a szél és a víz felszínformáló munkáját. Tudja ismertetni a síkságok kialakulását, legyen tisztában vele, hogy legértékesebb természeti erőforrásunk a talaj. Ismerje az ember környezet átalakító tevékenységét. Háziállatok

Tudja felsorolni és jellemezni a legfontosabb háziállatainkat. Ismerje a házi állatok igényeit, felhasználásuk módjait. Ház körül élő állatok Ház körül élő állatokat tudja felsorolni, a tartásuk legfontosabb jellemzőivel. Madárvédelem jelentősége. Akváriumok és terráriumok jellemzői, jelentőségük az emberi élettérben.

Természetismeret 6. évfolyam I. félév Hazánk erdői Egy fa, egy cserje, egy virágtalan növény bemutatása. Egy növényevő, egy ragadozó, egy ízeltlábú ismertetése. Erdei életközösség, erdők védelmének jelentősége. A Föld bolygó A Föld éghajlata Ismerje a földrajzi fokhálózatot, tudjon a térképen tájékozódni a szélességi és a hosszúsági körök segítségével. Mutassa meg a térképen a kontinenseket és az óceánokat, viszonyítsa egymáshoz nagyságukat. Ismerje a Föld mozgásait, tudjon tájékozódni térben és időben. Ismerje a Föld éghajlati övezeteit, területeit és jellemezze azokat. Lássa meg az éghajlathoz kapcsolódó összefüggéseket, tudja használni a diagramokat. II. félév „ Nekem szülőhazám” Tudja elhelyezni Magyarországot a Kárpát-medencében. Ismerje hazánk nagytájainak fő jellegzetességeit, nagyobb városait, legfontosabb természeti értékeit. (Alföld, Kisalföld, Alpokalja, Dunántúli-középhegység, Dunántúli-dombság, Északi-középhegység) Mutassa meg az ezekhez kapcsolódó topográfiai fogalmakat. Legyen tisztában a természet- és környezetvédelem fontosságával! A testek fizikai tulajdonságai - Kölcsönhatások Két – három igaz kijelentést tud mondani a szilárd a folyékony és a légnemű halmazállapot jellemzőiről. Meg tudja mérni különböző tárgyak hosszúságát és a hosszúság mértékét ki tudja fejezni a hosszúság mértékegységeivel. Meg tudja mérni, ki tudja számítani a tanult síkidomok területét és a terület mértékét ki tudja fejezni a terület mértékegységeivel. Meg tudja mérni, ki tudja számítani a tanult testek térfogatát. Tud tömeget mérni és a tömeg mértékét ki tudja fejezni a tömeg mértékegységeivel. Tudja mérni a hőmérsékletet. Tud időtartamot mérni és az időtartam mértékét ki tudja fejezni az időtartam mértékegységeivel. Az anyag belső szerkezete A légnemű, a folyékony, a szilárd halmazállapot jellemzése. Halmazállapot változások a természetben: olvadás és fagyás, párolgás, forrás és lecsapódás. Vizek és vízpartok élővilága Egy mikroszkopikus élőlény, egy növény, egy gerinctelen, egy hal és egy madár bemutatása. Vízszennyezés következményei, vizek védelme. Füves területek élővilága Rétek fajtái, egy fűféle, egy ízeltlábú, egy emlős, egy madár bemutatása. Fogtípusok jellemzői. Füves területek életközössége és védelme. Hazánk nemzeti parkjai.

Vizuális kultúra felső 5. osztály I. félév Kifejezés, képzőművészet.

Vizuális kommunikáció.

II. félév Tárgy és környezetkultúra.

Irodalmi mű illusztrációja. A tér tagolása: előtér, középtér, háttér. Kiemelés színnel, mérettel, részletezettséggel. Eseménysorok megjelenítése. Képregény készítése. Őskori, ókori művészetek. Műalkotások felismerése a Tér-forma-szín tankönyv képanyagából: szobrászat, festészet, építészet. Térbeli helyzetek, arányok, színviszonyok ábrázolása. Természeti és mesterséges formák elemző rajzi ábrázolása. Főszínek, mellékszínek. Színvázlat készítése: csendélet, őszi vagy téli tájkép festése. Állatábrázolás természeti környezetben. A legjellemzőbb nézetek. Forma és funkció kapcsolata. Formaredukció, a formák leegyszerűsítése, átalakítása. Pozitív és negatív formák. Díszítő elemek tervezése. Farsangi álarcok, dekorációk tervezése a formák leredukálásával.

6. osztály I. félév Kifejezés, képzőművészet.

Vizuális kommunikáció.

II. félév Tárgy és környezetkultúra.

Eseménysor megjelenítése képsorozattal. A képzőművészet ágazatai: grafika, festészet, szobrászat, építészet. Ókeresztény, román, gótikus, reneszánsz művészet. Műalkotások felismerése: a Tér-forma-szín tankönyv képanyagából: szobrászat, festészet, építészet. Tagoltabb testes formák megjelenítése. Formaelemzés, tónusfokozatok, önárnyék, vetett árnyék. Beállítások, csendéletek grafikus ábrázolása. Az emberi alak. Az alak vázolása, arányai, térbeli helyzetének és mozgásának felismerése. Mozgásábrázolás. Figurális kompozíciók készítése: álló, ülő és fekvő formák. Illusztrációk készítése. Egy adott tárgy elemzése forma és funkció szempontjából. Az egész és a rész kapcsolata. Új forma tervezése. Dekoratív, absztrakt színkompozíciók készítése szabályos és szabálytalan formák felhasználásával. A színek dekoratív hatása. Színritmus, színdinamika.

7. osztály Kifejezés, képzőművészet.

Vizuális kommunikáció. II. félév

I. félév Ember vagy állatfigurák elemző rajzi tanulmányozása: vázolása, arányai, térbeli helyzetek felismerése és mozgások feldolgozása. Barokk, klasszicizmus, romantika, realizmus, impresszionizmus. Műalkotások felismerése a Térforma-szín tankönyv képanyagából: szobrászat, festészet, építészet. Szögletes testek, testcsoportok ábrázolása.

Tárgy és környezetkultúra.

Rálátás, alálátás, szemmagasság. Belső és külső terek ábrázolása. Vetületi és axonometrikus ábrázolás. Csendélet, tájkép. Önárnyék, vetett árnyék. Telített, derített és tört színek. Reflexszínek. Vázlatok, részletrajzok, szabásrajzok, megjelenítő ábrák készítése. A forma rajzi értelmezése.

8.osztály Vizuális kommunikáció.

I. félév Perspektivikus, axonometrikus, vetületi ábrázolás. Belső és külső terek perspektivikus ábrázolása. Horizontvonal, látóhatár. Rálátás, alálátás, szemmagasság. Grafikonok, diagramok és felíratok tervezése. Térhatású betűk tervezése.

II. félév Kifejezés, képzőművészet.

A tér illúzióját keltő ábrázolás. OP-ART kompozíciók tervezése. A színek térhatása. A színek derített és telített árnyalatai. Színkontrasztok. Színreflex. Csendélet, tájkép festése. XX. sz. művészeti irányzatai, a Tér-forma-szín tankönyv képanyagának felismerése. Kortárs művészet. Belső és külső terek ábrázolása. Kollázs, montázs készítése. Várostervezés Gyűjtött képek kompozícióvá rendezése ragasztásos technikával.

Tárgy és környezetkultúra.

Testnevelés felső 5. osztály I.félév: Atlétika - ismerje a futó-, ugróiskola alapvető gyakorlatait (galoppszökdelés, oldalazó szökdelés, futás sarok- és térdemeléssel, indiánszökdelés, futó-ugrószökdelés ) - ismerje és tudja szabályosan végrehajtani a térdelőrajtot; tudatosuljon, hogy a három vezényszó elhangzásakor milyen mozdulatokat kell végrehajtani (Rajthoz! Vigyázz! Rajt!) - ismerje a rövid távfutás szakaszait és jelentőségét; - tudja mozgósítani erejét a középtávfutások eredményes végrehajtásához (400m, 800m) - tudja végrehajtani a távolugrást guggoló technikával ugrósávból ugrólábról elrugaszkodva, majd páros lábra, guggolásba érkezve, gyakorolja be a távolugráshoz szükséges roham kialakítását; - sajátítsa el a váltófutást kétkezes váltás technikáját alkalmazva, váltózónában és segédjel segítségével; Teljesítendő szintek: 60m-es síkfutás: fiúknál 11,1mp; lányoknál 11,7mp 400m-es síkfutás fiúknál 1:40mp; lányoknál 1:50mp Cooper futás fiúknál 1920m; lányoknál 1760m Kosárlabda - ismerje a kosárlabda játék alapvető szabályait; - megindulás- megállás belépéssel két ütemben, sarkazás; - kétkezes mellső, felső átadások; - fektetett dobás egy leütésből;

- szlalom labdavezetés helyes technikával II. félév: Torna - tudjon önállóan 6-8 reggeli tornára alkalmas gimnasztikai gyakorlatot végrehajtani; - gurulóátfordulás előre guggolásból guggolásba, terpeszállásból guggolásba, terpeszállásból terpeszállásba; gurulóátfordulás hátra guggolásból guggolásba; - mérlegállás 3 mp-ig; - tarkóállás 3mp-ig - kézen átfordulás oldalra (cigánykerék) - fellendülés kézenállásba bordásfalnál - tudjon a tanult elemekből összefüggő talajgyakorlatot összeállítani; Atlétika - ismerje a futó-, ugróiskola alapvető gyakorlatait (galoppszökdelés, oldalazó szökdelés, futás sarok- és térdemeléssel, indiánszökdelés, futó-ugrószökdelés ) - ismerje és tudja szabályosan végrehajtani a térdelőrajtot; tudatosuljon, hogy a három vezényszó elhangzásakor milyen mozdulatokat kell végrehajtani (Rajthoz! Vigyázz! Rajt!) - ismerje a rövid távfutás szakaszait és jelentőségét; - tudja mozgósítani erejét a középtávfutások eredményes végrehajtásához (400m, 800m) - tudja végrehajtani a távolugrást guggoló technikával ugrósávból ugrólábról elrugaszkodva, majd páros lábra, guggolásba érkezve, gyakorolja be a távolugráshoz szükséges roham kialakítását; - sajátítsa el a váltófutást kétkezes váltás technikáját alkalmazva, váltózónában és segédjel segítségével; Teljesítendő szintek: 60m-es síkfutás: fiúknál 11,1mp; lányoknál 11,7mp 400m-es síkfutás fiúknál 1:40mp; lányoknál 1:50mp Cooper futás fiúknál 1920m; lányoknál 1760m

6. osztály I. félév: Atlétika - ismerje a futó-és ugróiskola alapvető gyakorlatait (galoppszökdelés, oldalazó szökdelés, futás sarok-és térdemeléssel, indiánszökdelés, futó-ugró szökdelés) - ismerje és tudja szabályosan végrehajtani a térdelőrajtot; tudatosuljon, hogy a három vezényszó elhangzásakor milyen mozdulatokat kell végrehajtani (Rajthoz! Vigyázz! Rajt!) - ismerje a rövid távfutás szakaszait és jelentőségét; - tudja mozgósítani erejét a középtávfutások eredményes végrehajtásához (400m, 800m) - tudja végrehajtani a távolugrást guggoló technikával ugrósávból ugrólábról elrugaszkodva, majd páros lábra, guggolásba érkezve, gyakorolja be a távolugráshoz szükséges roham kialakítását; - sajátítsa el a váltófutást kétkezes váltás technikáját alkalmazva, váltózónában és segédjel segítségével; Teljesítendő szintek: 60m-es síkfutás: fiúknál 10,7mp; lányoknál 11,2mp 400m-es síkfutás fiúknál 1:35mp; lányoknál 1:45mp Cooper futás fiúknál 1940m; lányoknál 1770m Kosárlabda - ismerje a kosárlabda játék alapvető szabályait; - megindulás- megállás belépéssel két ütemben, sarkazás; - átadások mozgás közben (kétkezes mellső, felső, pattintott átadás); - folyamatos labdavezetés helyes technikával (magas, mély, szlalom labdavezetés) - fektetett dobás végrehajtása labdavezetésből; II. félév Torna - tudjon önállóan 6-8 reggeli tornára alkalmas gimnasztikai gyakorlatot végrehajtani; - gurulóátfordulás előre guggolásból guggolásba, terpeszállásból guggolásba, terpeszállásból terpeszállásba; gurulóátfordulás hátra guggolásból guggolásba;

- repülő gurulóátfordulás; - mérlegállás 3 mp-ig; - tarkóállás 3mp-ig - kézen átfordulás oldalra (cigánykerék) - fellendülés kézenállásba bordásfalnál - zsugorfejenállás ill. fejenállás bordásfalnál; - tudjon a tanult elemekből összefüggő talajgyakorlatot összeállítani; Atlétika - ismerje a futó-és ugróiskola alapvető gyakorlatait (galoppszökdelés, oldalazó szökdelés, futás sarok-és térdemeléssel, indiánszökdelés, futó-ugró szökdelés) - ismerje és tudja szabályosan végrehajtani a térdelőrajtot; tudatosuljon, hogy a három vezényszó elhangzásakor milyen mozdulatokat kell végrehajtani (Rajthoz! Vigyázz! Rajt!) - ismerje a rövid távfutás szakaszait és jelentőségét; - tudja mozgósítani erejét a középtávfutások eredményes végrehajtásához (400m, 800m) - tudja végrehajtani a távolugrást guggoló technikával ugrósávból ugrólábról elrugaszkodva, majd páros lábra, guggolásba érkezve, gyakorolja be a távolugráshoz szükséges roham kialakítását; - sajátítsa el a váltófutást kétkezes váltás technikáját alkalmazva, váltózónában és segédjel segítségével; Teljesítendő szintek: 60m-es síkfutás: fiúknál 10,7mp; lányoknál 11,2mp 400m-es síkfutás fiúknál 1:35mp; lányoknál 1:45mp Cooper futás fiúknál 1940m; lányoknál 1770m

7. osztály I.félév Atlétika - ismerje a futó-és ugróiskola alapvető gyakorlatait (galoppszökdelés, oldalazó szökdelés, futás sarok-és térdemeléssel, indiánszökdelés, futó-ugró szökdelés) - ismerje és tudja szabályosan végrehajtani a térdelőrajtot; tudatosuljon, hogy a három vezényszó elhangzásakor milyen mozdulatokat kell végrehajtani (Rajthoz! Vigyázz! Rajt!) - ismerje a rövid távfutás szakaszait és jelentőségét; - tudja mozgósítani erejét a középtávfutások eredményes végrehajtásához (400m, 800m) - tudja végrehajtani a távolugrást guggoló technikával ugrósávból ugrólábról elrugaszkodva, majd páros lábra, guggolásba érkezve, gyakorolja be a távolugráshoz szükséges roham kialakítását; - sajátítsa el a váltófutást kétkezes váltás technikáját alkalmazva, váltózónában és segédjel segítségével; Teljesítendő szintek: 60m-es síkfutás: fiúknál 10,5mp; lányoknál 11,0mp 800m-es síkfutás fiúknál 3:50mp; lányoknál 4:05mp Cooper futás fiúknál 2080m; lányoknál 1780m Kosárlabda - ismerje a kosárlabda játék alapvető szabályait; - megindulás- megállás belépéssel két ütemben, sarkazás; - ismerje a védőmunka alapvető technikája; - átadások mozgás közben (kétkezes mellső, felső, pattintott átadás); - folyamatos labdavezetés helyes technikával (magas, mély, szlalom labdavezetés) - kapott labdával fektetett dobás végrehajtása leütés nélkül;

II. félév: Torna - tudjon önállóan 10 reggeli tornára alkalmas gimnasztikai gyakorlatot végrehajtani; - gurulóátfordulás előre guggolásból guggolásba, terpeszállásból guggolásba, terpeszállásból terpeszállásba; gurulóátfordulás hátra guggolásból guggolásba; - repülő gurulóátfordulás; - mérlegállás 3 mp-ig; - tarkóállás 3mp-ig - kézen átfordulás oldalra (cigánykerék) - fejenállás;

- kézenállás; - tudjon a tanult elemekből összefüggő talajgyakorlatot összeállítani; Atlétika - ismerje a futó-és ugróiskola alapvető gyakorlatait (galoppszökdelés, oldalazó szökdelés, futás sarok-és térdemeléssel, indiánszökdelés, futó-ugró szökdelés) - ismerje és tudja szabályosan végrehajtani a térdelőrajtot; tudatosuljon, hogy a három vezényszó elhangzásakor milyen mozdulatokat kell végrehajtani (Rajthoz! Vigyázz! Rajt!) - ismerje a rövid távfutás szakaszait és jelentőségét; - tudja mozgósítani erejét a középtávfutások eredményes végrehajtásához (400m, 800m) - tudja végrehajtani a távolugrást guggoló technikával ugrósávból ugrólábról elrugaszkodva, majd páros lábra, guggolásba érkezve, gyakorolja be a távolugráshoz szükséges roham kialakítását; - sajátítsa el a váltófutást kétkezes váltás technikáját alkalmazva, váltózónában és segédjel segítségével; Teljesítendő szintek: 60m-es síkfutás: fiúknál 10,5mp; lányoknál 11,0mp 800m-es síkfutás fiúknál 3:50mp; lányoknál 4:05mp Cooper futás fiúknál 2080m; lányoknál 1780m

8. osztály I. félév: Atlétika - ismerje a futó-és ugróiskola alapvető gyakorlatait (galoppszökdelés, oldalazó szökdelés, futás sarok-és térdemeléssel, indiánszökdelés, futó-ugró szökdelés) - ismerje a vágtafutás és a tartós futás technikájának alapvető eltéréseit; - ismerje és tudja szabályosan végrehajtani a térdelőrajtot; tudatosuljon, hogy a három vezényszó elhangzásakor milyen mozdulatokat kell végrehajtani (Rajthoz! Vigyázz! Rajt!) - ismerje a rövid távfutás szakaszait és jelentőségét; - tudja mozgósítani erejét a középtávfutások eredményes végrehajtásához (400m, 800m) - tudja végrehajtani a távolugrást guggoló technikával ugrósávból ugrólábról elrugaszkodva, majd páros lábra, guggolásba érkezve, gyakorolja be a távolugráshoz szükséges roham kialakítását; - sajátítsa el a váltófutást kétkezes váltás technikáját alkalmazva, váltózónában és segédjel segítségével; Teljesítendő szintek: 60m-es síkfutás: fiúknál 10,2mp; lányoknál 10,8mp 800m-es síkfutás fiúknál 3:40mp; lányoknál 3:55mp Cooper futás fiúknál 2150m; lányoknál 1790m Kosárlabda - ismerje a kosárlabda játék alapvető szabályait; - megindulás- megállás belépéssel két ütemben, sarkazás; - ismerje a védőmunka alapvető technikája; - átadások mozgás közben (kétkezes mellső, felső, pattintott átadás); - folyamatos labdavezetés helyes technikával (magas, mély, szlalom labdavezetés) - oldalról érkező labdával fektetett dobás egy labdaleütéssel; II. félév: Torna - tudjon önállóan 10 reggeli tornára alkalmas gimnasztikai gyakorlatot végrehajtani; - gurulóátfordulás előre guggolásból guggolásba, terpeszállásból guggolásba, terpeszállásból terpeszállásba; gurulóátfordulás hátra guggolásból guggolásba; - repülő gurulóátfordulás; - mérlegállás 3 mp-ig; - tarkóállás 3mp-ig - kézen átfordulás oldalra (cigánykerék) - fejenállás; - kézenállás; - tudjon a tanult elemekből összefüggő talajgyakorlatot összeállítani; Atlétika - ismerje a futó-és ugróiskola alapvető gyakorlatait (galoppszökdelés, oldalazó szökdelés, futás sarok-és térdemeléssel, indiánszökdelés, futó-ugró szökdelés) - ismerje és tudja szabályosan végrehajtani a térdelőrajtot; tudatosuljon, hogy a három vezényszó elhangzásakor

milyen mozdulatokat kell végrehajtani (Rajthoz! Vigyázz! Rajt!) - ismerje a rövid távfutás szakaszait és jelentőségét; - tudja mozgósítani erejét a középtávfutások eredményes végrehajtásához (400m, 800m) - tudja végrehajtani a távolugrást guggoló technikával ugrósávból ugrólábról elrugaszkodva, majd páros lábra, guggolásba érkezve, gyakorolja be a távolugráshoz szükséges roham kialakítását; - sajátítsa el a váltófutást kétkezes váltás technikáját alkalmazva, váltózónában és segédjel segítségével; Teljesítendő szintek: 60m-es síkfutás: fiúknál 10,5mp; lányoknál 11,0mp 800m-es síkfutás fiúknál 3:50mp; lányoknál 4:05mp Cooper futás fiúknál 2080m; lányoknál 1780m

Magyar nyelv felső 5. osztály I. félév I. A kommunikáció A hangsúlyozás, dallam, tempó és szünettartás szerepe a beszédben. Alapismeretek a kommunikáció tényezőiről: feladó, címzett, üzenet, kód, csatorna. A kapcsolatfelvétel, a megszólítás, a köszönés, a kérdés különféle formáinak ismerete. A testbeszéd fő formáinak: arcjáték, gesztus, testhelyzet, távolságtartás, szemkontaktus szerepe. A testbeszéd elemeinek kapcsolata a nyelvi kifejezőeszközökkel. II. Hang és betű A hangok, a beszédhangok keletkezése, a hangképzési folyamat. A hang és a betű megkülönböztetése. Hangbetű- írásjegy. A beszélőszervek és működésük. Beszédhangok csoportosítása: magán- és mássalhangzók. A rövid és hosszú magánhangzók; az ajakkerekítéses és ajakréses magánhangzók; magas és mély magánhangzók. A magánhangzótörvények (hangrendtörvény, illeszkedés). Az ábécé és a betűrend. A mássalhangzók csoportosítása jegyeik és időtartamuk szerint. Zöngés és zöngétlen mássalhangzók. A mássalhangzótörvények (részleges hasonulás, teljes hasonulás, összeolvadás, egyéb msh. törvények). Hangtörvények a hangok között, a beszédben létrejövő törvényszerűségek. II. félév III. A magyar helyesírás Helyesírási alapelveink: - a kiejtés elve, - a szóelemzés elve, - a hagyomány elve, - az egyszerűsítés elve. Az elválasztás. Az egyszerű és összetett szavak elválasztása. Különböző műfajú szövegek olvasása. A szövegfeldolgozási algoritmus megismerése. A mássalhangzótörvények helyesírási kérdései, a helyesírási alapelvek. A magyar helyesírás szabályai című mű megismerése. IV. A szavak alakja és szerkezete Egy-, többjelentésű és azonos alakú szavak; hasonló alakú szavak; rokon értelmű szavak és kifejezések. Szólások és közmondások. Az ellentétes jelentésű szavak. A hangutánzó és a hangulatfestő szavak. A szavak szerkezete: az egyszerű és az összetett szavak; a toldalékos szavak. V. Kommunikációtörténet Őseink beszéde. Hogyan beszél az emberiség? Hogyan ír az emberiség? Magyar nyelv

6. osztály I. A kommunikáció

félév

A nyelvi és nem nyelvi kifejezőeszközök tudatos alkalmazása. A testbeszéd önkéntelen és szándékos gesztusai. Kapcsolatfelvétel, kapcsolattartás. Véleménynyilvánítás. Vita. A beszédhelyzethez (szándék, címzett, tartalom) és a nyelvi illem alapvető szabályaihoz alkalmazkodó beszédmód a kommunikáció iskolai helyzeteiben. Szófajok A szófajok kialakulása. A magyar nyelv szófaji rendszere. Szavak szófajának felismerése, megnevezése szövegben (ige, főnév, melléknév, számnév, névmás, igenév, viszonyszó, mondatszó). A szófajok jelentéstani és alaktani jellegzetességeinek ismerete. Az ige: Az ige jelentése, az igékhez járuló ragok, a ragozott igealakok helyesírása. Az igemódok és igeidők kapcsolata. Az ikes igék helyes használata. Az igékhez kapcsolódó helyesírási problémák megbeszélése, nyelvhelyességi problémák tisztázása. A helyesírási szabálygyűjtemények tudatos használata. A névszók: -A főnév: A tulajdonnév és a köznév. (A személynevek, állatnevek, földrajzi nevek, csillagnevek, intézménynevek, márkanevek, kitüntetések, címek helyesírása.) A szófajok helyesírására, helyes használatára vonatkozó szabályok ismerete és alkalmazása szóbeli és/vagy írásbeli nyelvhasználat során. -A melléknév fogalma, szerepe, fokozása, jelentésárnyalatai. -A számnév fogalma, fajtái. A kifejezőképesség fejlesztése a szófajtani ismeretek felhasználásával. II. félév - A névmások fajtáinak megismerése. A nyelvi elemzési készség és a rendszerező képesség fejlesztése, a nyelvtani fogalmak tudatos használata. A névszókhoz járuló jelek: a többes szám jele, a birtokos személyjelek, egyéb névszókhoz járuló jelek. Az igenevek: A főnévi igenév személyragozása, a melléknévi igenév fajtái, a határozói igenév. A határozószók: Használata és helyesírása. A viszonyszók: A névelő, a névutó, a kötőszók, az igekötők, a segédigék, a módosítószók helyes használata. A nyelvi eszközök (határozószók, viszonyszók) alkalmazása szóbeli és írásbeli nyelvhasználatban. A mondatszók A 6. osztályban tanult szófajtani, alaktani és jelentéstani ismeretek rendszerezése. A helyesírási szabályok alkalmazása írásbeli tevékenységek során. Szövegértés gyakorlása különböző szövegtípusokon. Magyar nyelv

7. osztály I. félév I. Kommunikáció A kommunikáció tényezői. Tudja az írásbeli és a szóbeli közlésmódok különbségét. A testbeszéd. Metakommunikáció, gesztusok szerepe. A hétköznapi és irodalmi kommunikáció sajátosságai, különbségei. Az áttételes jelentések felismerése, használata. II. A szöveg A szövegek kommunikációs szempontú csoportosítása. A szöveg kommunikációs szerepe. Verbális, nem verbális szövegek. A szöveg szerkezete, általános tagolása. A szövegösszetartó erők. III. Az egyszerű mondat szerkezete A mondat fogalma. A mondat fajtái szerkezetük szerint: egyszerű és összetett. Az egyszerű mondat: - tagolatlan mondat - tagolt mondat: a./ teljes: tő vagy bővített b./ hiányos Az egyszerű mondatok a beszélő szándéka szerint, a mondatok hanglejtése, logikai minősége. Az egyszerű mondat helyesírása, a mondatvégi írásjelek. A mondatrészek: A, Á, T, H, J. Az alany és az állítmány a mondat fő részei.

A predikatív (alany-állítmányi) szerkezet. A hozzárendelő szószerkezet. Az állítmány szófaja, fajtái: igei, névszói, névszói-igei. Az alany szófaja, fajtái: határozott, határozatlan, általános. Az alany, állítmány egyeztetése. A bővítmények. Az alárendelő szószerkezet, és a mellérendelő szószerkezet megkülönböztetése, felismerése. A tárgy, a tárgy szófaja és alakja. A tárgy fajtái: határozott, határozatlan. A tárgyas szószerkezet. II. félév (III. Az egyszerű mondat szerkezete – a témakör folytatása) Határozók, határozós szintagmák (szószerkezetek) a mondatban. A határozók fajtái, kifejezőeszközei, jelölésük az ágrajzban. - helyhatározó és képes helyhatározó, helyhatározós és képes helyhatározós szintagmák - idő-és számhatározó, idő-és számhatározós szintagmák - mód-és állapothatározó, mód-és állapothatározó szintagmák - eszköz-és társhatározó, eszköz-és társhatározó, szintagmák - ok-és célhatározó, ok-és célhatározó szintagmák - állandó határozó, állandó határozós szintagmák - ritkábban használt határozók és határozós szintagmák: eredet-, eredmény-, fok-, mérték-, hasonlító határozó Jelzők, a jelzős szószerkezetek, a jelzők fajtái, kifejezőeszközei, jelölésük elemzéskor: - a minőségjelző és a minőségjelzős szószerkezet, - a mennyiségjelző és a mennyiségjelzős szószerkezet, - a birtokos jelző és a birtokos jelzős szószerkezet, - az értelmező jelző és az értelmező jelzős szószerkezet. Magyar nyelv

8. osztály I. félév I. Az összetett mondat Az összetett mondat szerkezete, a tagmondatok sorrendje. A mellérendelő összetett mondat fajtáinak felismerése, ilyen típusú mondatok alkotása. Az alárendelő összetett mondat fajtáinak felismerése, ilyen mondatok alkotása és ábrájuk jelölése A főmondat és mellékmondat fogalma, az utalószó és a kötőszó szerepe. Az összetett mondatok központozása: a mondatközi (vessző, pontosvessző, kettőspont) és a mondatvégi írásjelek használata. A szó szerinti és a tartalom szerinti idézés helyes írásmódja. A többszörösen összetett mondatok felismerése és a mondat ábrájának leírása. II. Kommunikáció Az alapvető tömegkommunikációs műfajok (hír, tudósítás, kommentár, interjú, riport, kritika, cikk) sajátosságainak ismerete. Hír, tudósítás, interjú, riport írása. III. Szövegértés A szövegelemzés alapvető eljárásainak önálló alkalmazása: a lényeg kiemelése, adatkeresés, ok-okozati kapcsolatok felfedezése, vázlatkészítés. II. félév I. A szöveg szerkezete A szöveg mikroszerkezetével kapcsolatos fogalmak ismerete: mondatszöveg, mondategész, mondategység, szabad mondat. II. A szóalkotás Az alárendelő szóösszetételek fajtái és helyesírásuk. A mellérendelő szóösszetételek fajtái és helyesírásuk. A szóképzés fogalma, és leggyakoribb képzőinek az ismerete. A ritkábban használt szóalkotási módok felismerése: szóelvonás, szóvegyülés, mozaikszó-alkotás. III. A magyar nyelv története A nyelvrokonság fogalma.

Híres magyar nyelvkutatók—Sajnovics János, Kőrösi Csoma Sándor, Reguly Antal— megismerése. Szókincsünk ősi elemeinek, idegen szavaknak és jövevényszavaknak az ismerete, megkülönböztetése. Az idegen szavak megítélése a mai magyar nyelvben. IV. Hivatalos szövegek Kérvény írása, postautalvány és megrendelőlap kitöltése. Jegyzőkönyv, elismervény, nyugta, szerződés szövegének megismerése. V. A magán- és közéleti kommunikáció Hagyományos és új típusú önéletrajz írása.

TÖRTÉNELEM 5.

OSZTÁLY

I. félév Élet az őskorban -Hogyan élt az őskori ember? gyűjtögetés, vadászat, halászat, munkamegosztás, földművelés, állattenyésztés, mesterségek, az első földművelő közösségek, mágia Hol rejtőzik a múlt? A történelem forrásai, régészet, időszámítás, a történelem korszakai Az ókori Kelet Mezopotámia Tigris, Eufrátesz, öntözéses földművelés, városállam, Hammurapi, birodalom, ékírás Az Egyiptomi Birodalom Nílus, öntözéses földművelés, a társadalom rétegei, piramis, múmia, többistenhit, szobrászat A Távol- Kelet Az ókori India monszun, hindu vallás, lélekvándorlás, Indus, Ganges Kína Árasztásos földművelés, Nagy fal, az ókori kínai találmányok Hogyan írtak az ókori Keleten? ékírás, hieroglifák, hangjelölő írás Az „ígéret földje” Biblia, Ószövetség, egyistenhit, özönvíz, Jeruzsálem, Ádám, Éva, Noé, Mózes, Salamon, Dávid II. félév Az ókori Görögország Istenek és hősök Balkán-félsziget, mítosz, többistenhit, Olümposz, Zeusz, Pallasz Athéné, Poszeidon, Héra, kereskedelem, városállam, Olümpia Athén és Spárta athéni demokrácia, népgyűlés, démosz, Spárta, a katonaállam A görög-perzsa háborúk a marathoni csata története, Kr.e.490, Xerxész, Leonidász, Thermophülai-szoros Periklész korának műveltsége: színház, Akropolisz, Hérodotosz Nagy Sándor birodalma Perzsa Birodalom, Alexandria, összgörög szövetség Az ókori Róma -A város alapítása Kr.e.753, Romulus, latinok, királyság, szenátus Köztársaság, népgyűlés, konzul -A pun háborúk Karthágó, Hannibál, provincia, punok, csapóhíd -A köztársaság gondjai A császárság a parasztok tönkrementek, gyengülő hadsereg, politikusok ellentétei,

rabszolgafelkelés, gladiátor, Spartacus császár, teljhatalom, zsoldoshadsereg, Julius Caesar, Augustus -A Római Birodalom Az „Örök Város”, Róma a provinciák, limes, latin nyelv és írás Róma híres épületei: Colosseum, Forum Romanum, amfiteátrum, jogtudomány, Cicero -Pannónia provincia légió, limes, Aquincum, Augustus -A kereszténység kialakulása és elterjedése a birodalomban keresztény, Újszövetség, Megváltó, evangélium, apostol, Betlehem, Jézus, Mária, József, vallás, egyház, pap, püspök, pápa -Róma bukása barbár, hunok, népvándorlás, Kr. u. 476 A magyar nép őstörténete -A magyar nép születése, vándorlás a szteppéken finnugor, őshaza, Urál, nomád pásztorkodás, nagycsalád, nemzetség, törzs, táltos,Volga, Káma A vérszerződés, honfoglalás Levédia, Etelköz, törzsszövetség, fejedelem, Álmos, Árpád, Vereckei-hágó, Kárpát- medence, honfoglalás

6.

OSZTÁLY

I. félév Képek a középkori Európa életéből -Európa új arca: középkor; germánok; feudalizmus; zsinat; pátriárka -Az uradalom: földesúr; jobbágy; uradalom; majorság; jobbágytelek; robot; terményadó; nyomásos gazdálkodás; ugar; nehézeke; önellátó gazdálkodás -A középkori keresztény egyház és kultúra: plébános; püspök; érsek; pápa, tized; szerzetes; kolostor; szent; legenda; ereklye; eretnek; kódex; román stílus; gótika; humanizmus és a reneszánsz -A nyugati keresztény császárság: császár; hűbérúr; hűbéres; hűbéri lánc; Nagy Károly -A lovagság és a lovagi élet -A török támadása (1453) Magyarország az Árpádok idején -A kalandozások -A keresztény magyar állam megalapítása: Géza fejedelem; Vajk; Gizella; vármegye; püspökség; érsekség; tized; Koppány; Szent István; Imre herceg; Vazul; 1000; Esztergom -(Szent) László és Könyves Kálmán királysága -III. Béla és II. András kora: kancellária; oklevél; bárók; Aranybulla; Anonymus -A tatárjárás: kán; kunok; IV. Béla, Julianus; Muhi -A második honalapítás: telepesek; III. András; 1301 II. félév A virágzó középkor Magyarországon -I. Károly országa: bandérium; aranyforint; kapuadó; árumegállító jog; Visegrád -Nagy Lajos: kilenced; ősiség; úriszék; pallosjog; 1351 -Hunyadi János, a törökverő: hosszú hadjárat; kormányzó; Dugovics Titusz; Nándorfehérvár

-Hunyadi Mátyás: fekete sereg; füstadó; rendkívüli hadiadó; Beatrix; corvina -A mohácsi vész

Az újkor kezdetén -Fölfedezők és hódítók, a fölfedezések hatása: Kolumbusz; Amerigo Vespucci; Magellán; 1492 -Reformáció és katolikus megújulás: Luther; Kálvin; Loyolai Szent Ignác -Forradalom Angliában: parlament; vasbordájúak; alkotmányos királyság; Cromwell

Magyarország az újkor kezdetén -Az ország három részre szakadása: hódoltság; Erdélyi Fejedelemség; királyi Magyarország -A végvári hősök: Dobó István; Zrínyi Miklós -Bocskai István Habsburg-ellenes harca -A török kiűzése Magyarországról (1686) -A Rákóczi-szabadságharc (1703-1711): kurucok; labancok; szécsényi országgyűlés; Bercsényi Miklós; Esze Tamás; Bottyán János; ónodi országgyűlés; trónfosztás; szatmári béke TÖRTÉNELEM

7.

OSZTÁLY

I. félév A polgári átalakulás kora -Amerikai függetlenségi háború: 13 gyarmat; bostoni teadélután; George Washington; Függetlenségi nyilatkozat; 1776. július 4. – a függetlenség napja -A felvilágosodás legfontosabb gondolatai, képviselői -A francia forradalom története (1789- 1794): a három rend; XVI. Lajos, labdaházi eskü; 1789. július 14. – Bastille lerombolása; Emberi és polgári jogok nyilatkozata; jakobinus terror; Robespierre -Napóleon uralkodásának jellemzői: hadjáratok; Lipcse; Waterloo; Szent Szövetség -Forradalom az iparban és a mezőgazdaságban: vetésforgó; gőzgép; szabad versenyes kapitalizmus; James Watt; Fulton; Stephenson; Morse -Változások a társadalomban A XVIII és XIX. század első felének Magyarországa -Mária Terézia uralkodása, rendeletei: úrbéri rendelet; kettős vámrendelet; oktatási rendelet; felvilágosult önkényuralom -A kalapos király, II. József rendeletei: jobbágyrendelet; türelmi rendelet; nyelvrendelet -Széchenyi István, a legnagyobb magyar, elméleti és gyakorlati munkái -Széchenyi és Kossuth programjának összehasonlítása: Pesti Hírlap; Védegylet; érdekegyesítés; közteherviselés; önkéntes és kötelező örökváltság II. félév Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc -1848. március 15. eseményei: Fiatal Magyarország; 12 pont; polgári forradalom; első felelős kormány; Batthyány Lajos gróf; sajtószabadság Az első támadás az alkotmányos Magyarország ellen: jobbágyfelszabadítás; nemzetőrség; népképviselet; Pákozd; Jellasics; Országos Honvédelmi Bizottmány; második bécsi forradalom -Tavaszi hadjárat és az orosz beavatkozás-vereség: Klapka György; Isaszeg; Függetlenségi Nyilatkozat; 1849. április 14.; Habsburg-ház trónfosztása; Buda felszabadulása; I. Miklós orosz cár; Haynau; Segesvár; Világos; 1849. augusztus 13.

-Önkényuralom és az ellenállás formái: 1849. október 6.; Haynau rémuralma; Bach-rendszer; passzív ellenállás; Deák Ferenc A nemzetállamok kora -Az olasz és a német egység kialakulása -A technika és a művészetek fejlődése, találmányok a századfordulón: elektromosság; Edison; Bell; a fonográf; Remington; Zeppelin; Benz; Zeppelin; Wright-fivérek A dualizmus kora Magyarországon -Az osztrák–magyar kiegyezés létrejötte (1867) -A dualizmus rendszere -Változások a gazdaságban és a társadalomban a XIX. század második felében Az első világháború -A „nagy háború” okai -A világháború szakaszai (1914-1918): keleti front; nyugati front; déli front; villámháború; állóháború; gépfegyver; Ferenc Ferdinánd; 1914. június 28.; Szarajevó; blokád; tengeralattjáró; harci gáz; repülőgép; léghajó; tank; Verdun -Magyaroszág részvétele a háborúban TÖRTÉNELEM

8. OSZTÁLY I. félév

I. A világ az 1920-as és az 1930-as években - Békekonferencia, Népszövetség Clemenceau Párizs, Lengyelország, Csehszlovákia, Szerb–Horvát– Szlovén Királyság, Románia 1919 világhatalom, parlamenti demokrácia, fasiszta párt, náci párt, pártállam, Mussolini, Róma; kommunista, Szovjetunió, proletárdiktatúra, személyi kultusz, tervgazdálkodás Lenin, Sztálin, - nemzetiszocialista, fajelmélet, antiszemitizmus, koncentrációs tábor, diktátor Hitler 1933 Németország II. Magyarország a két világháború között -őszirózsás forradalom, Magyar Nemzeti Tanács, földosztás, Kommunisták Magyarországi Pártja, Tanácsköztársaság, Forradalmi Kormányzótanács, IV. Károly, Károlyi Mihály, Kun Béla, 1918. november 16., 1919. március 21 -fehérterror, koalíciós kormány, kormányzó, revízió, irredentizmus Horthy Miklós Párizs, Trianon 1919. ősz, 1920. március 1. pengő, kisantant, Egységes Párt Bethlen István Független Kisgazdapárt, Szociáldemokrata Párt, Nemzeti Munkaterv, nyilasok, Gömbös Gyula, Szálasi Ferenc 1930. szeptember 1. -első bécsi döntés, második bécsi döntés Teleki Pál Szlovákia, Kárpátalja, Észak-Erdély, Délvidék 1938, 1940 III. A második világháború - Molotov–Ribbentrop-paktum, második világháború, furcsa háború, Maginot-vonal, Barbarossa-terv Winston Churchill, 1939. szeptember 1. - Vörös hadsereg, Wehrmacht, Atlanti Charta, Egyesült nemzetek nyilatkozata - Zsukov, Rommel, Montgomery - 1941. június 22., 1941. december 7, Leningrád, Moszkva, Pearl Harbor, Midway-szigetek, Sztálingrád, , gettó, partizánmozgalom, Auschwitz, D-nap, radar, T–31-es, Katyusa 1944. június 6., Szicília, Normandia - V–1, V–2, kamikaze, atomfegyver, nürnbergi per, 1945. május 9. 1945. szeptember 2. Teherán, Jalta, Potsdam, Ardennek, Hirosima, Nagaszaki II. félév Magyarország részvétele a háborúban - munkaszolgálatos, hintapolitika, 2. magyar hadsereg, hintapolitika

Teleki Pál, Bárdossy László, Kállay Miklós, -1941. június 27., 1944. március 19, Don-kanyar 1941. április 11., T: Jugoszlávia, Délvidék, Bácska -sárga csillag, deportálás, gettó, Szálasi Ferenc, Bajcsy-Zsilinszky Endre 1944. október 15. IV. A globalizálódó világ -Egyesült Nemzetek Szervezete, kitelepítések, szuperhatalom, hidegháború, Marshall-segély blokád, megszállási övezetek, NATO, pártállami rendszer, áruhiány, hiánygazdaság -hidegháború, koreai háború, vietnami háború; kubai rakétaválság, atomháború, berlini fal -harmadik világ, erőszakmentes ellenállás, zsidó állam, Gandhi, Mao Ce-Tung CIA, gerilla -Varsói Szerződés, emberarcú szocializmus, áruhiány, Brezsnyev-doktrína, szabad választások, Európai Unió, euro, Európai Parlament, Hruscsov, Gorbacsov, 1953, 1956, 1968 V. Hazánk a XX. század második felében - malenkij robot, Ideiglenes Nemzetgyűlés, Ideiglenes Nemzeti Kormány, infláció, forint, Magyar Kommunista Párt, Szociáldemokrata Párt, Nemzeti Parasztpárt,Kéthly Anna, Tildy Zoltán, Nagy FerencBaloldali Blokk, szalámitaktika, Magyar Dolgozók Pártja, egypárti diktatúra, Rákosi Mátyás - tervgazdálkodás, államosítás, kollektivizálás, kötelező beszolgáltatás, kulák, téesz, koncepciós perek, Rajk-per, Államvédelmi Hatóság, Mindszenty József, Nagy Imre, Gerő Ernő, 1956. október 23, lyukas nemzetiszín zászló, Sztálin-szobor, Magyar Rádió, Molotov-koktél - munkásőrség, Kommunista Ifjúsági Szövetség, Kádár-korszak, Hazafias Népfront, úttörőmozgalom, Kádár-rendszer, „legvidámabb barakk”, VI. Állampolgári ismeretek -demokratikus állam, állampolgár, állampolgári jogok és kötelességek, alkotmány -törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás, országgyűlés, köztársasági elnök, kormány, bíróság, ügyészség -választójog, népszavazás, választott képviselők, nyilvánosság, média, diákönkormányzat

Ének- zene felső 5. osztály I. félév Énekes dalanyag Az alábbi nép-és műdalok szép, kifejező, pontos, tiszta éneklése emlékezetből: Szent István millenniumi éneke…, Egressy Béni: Szózat, Hull a szilva…, Csillagok, csillagok…, Erdő, erdő, de magas a teteje…, Erdő, erdő, erdő…, Megyen már a hajnalcsillag…, Érik a szőlő…, Megrakják a tüzet…, Győri kanász a dombon…, Aki dudás akar lenni Népzene Jeles napok: szokások, hagyományok. A népzenegyűjtésről, népzenegyűjtőkről. A magyar népdal stílusrétegződése:

a. a. régi stílus: sorszerkezet, ereszkedő dallamvonal, kvintváltó szerkezet, kvintválasz; pentaton hangsor (ötfokúság). b. b. új stílus: visszatérő sorszerkezet, kupolás dallamvonal; 3. sor a legváltozatosabb; hétfokúság. Népi hangszerek felismerése hallás után: duda, tekerő, cimbalom, citera. A dudanóta. A népdalfeldolgozás. Zenei olvasás-írás, zeneelmélet Ritmikai fogalmak-ismeretek: az alkalmazkodó ritmus; új ritmusértékek és szüneteik olvasása-írása, gyakorlóneve: a szinkópa, a nagy éles és nyújtott ritmus. Dallami ismeretek: a felső „ré” és „mi” hangok. Hangközök: a hangköz fogalma; egész- és félhang távolság; a tiszta hangközök felismerése, szolmizált éneklése: tiszta prím = T1, a tiszta oktáv = T8, tiszta kvart =T4; tiszta kvint= T5. Hangnevek: ABC-s hangnevek jelölése G-kulcsban (violinkulcs) C’-C”-ig (C’D’E’F’G’A’H’C”). Hangsorok: a hétfokú hangsor (dúr és moll).

Tonalitás: dúr-moll tonalitás felismerése záróhang alapján. Előadási jelek: tempó és dinamikai jelek a tanult dalokhoz és a meghallgatott zeneművekhez kapcsolódva. II. félév Énekes dalanyag Az alábbi nép-és műdalok éneklése emlékezetből: Hídló végén…, Szőnyi Erzsébet: Postaváró, Régi táncdal, A csitári hegyek alatt…, Nem vagyok én senkinek sem adósa…, Moniot D’Arras: Nyári ének, Ismeretlen szerző: Kék ibolyácska, J: S: Bach: Parasztkantáta, Händel: Győzelmi dal Népzene A népi zenekar felismerése hallás után: hegedű, cimbalom, klarinét. Zenei olvasás-írás, zeneelmélet Ritmikai fogalmak-ismeretek: a tizenhatod ritmus, a kis nyújtott és éles ritmus – értéke, gyakorlóneve, jele; a nyolcad értékű szünet. Hangsorok: az 1b előjegyzés Előadási jelek: dinamikai jelek: p – piano, f – forte, ff – fortissimo Zeneirodalom A zene eredete, fejlődése az őskorban. Az ókor zenéje, hangszerei. A középkor zenéje: az egyházi zene gregorián, a világi zene – trubadúrok, minnesangerek, a nemzeti nyelvű népdalköltészet. A reneszánsz kora, műfajai: kánon, madrigál, motetta A barokk kora és zenéje: a barokk zenekar, a barokk hangszerei, barokk műfajok: kantáta, korál, oratórium; zeneszerzők: Purcell, Vivaldi, Bach, Händel. Ének- zene

6. osztály I. félév Énekes dalanyag Az alábbi népdalok szép, kifejező, pontos, tiszta éneklése emlékezetből: Ősszel érik babám…, Ablakomba, ablakomba…, Luca, Panna…, Fáj a fának…, Minek nekem ez a sályi határ…, A Vidrócki híres nyája…, Madárka, madárka…, Két tyúkom tavalyi…, Népzene Énekes és hangszeres népdalfeldolgozások felismerése, megnevezése. Az új stílusú magyar népdal és sorszerkezetei, felfelé kvintválasz. Zenei olvasás-írás, zeneelmélet Ritmika: felütés, csonka ütem, triola, kis éles és nyújtott ritmus, kis szinkópa, váltakozó ütem. Dallami ismeretek: ABC-s hangok a kis és egyvonalas oktávban GAH, a kétvonalas oktávban D”E”F”G”; módosító jelek (#, b, feloldójel) és jelentésük; módosított hangok szolmizált (fi, szi, ta, ri) és ABC-s nevei. Hangközök: k2, N2, k3, N3 felismerése, szolmizált éneklése, lejegyzése. Hangsorok: dúr és moll hangsorok 1#-1b-ig (C-dúr, a-moll; G-dúr, e-moll; F- dúr, d-moll) kottaképről történő olvasása, a módosító jelek értelmezése kottakép alapján, tanult dallamok éneklése betűkottáról és kottakép alapján segítséggel. II. félév Énekes dalanyag Az alábbi tanult dalok, zeneműtémák szép, kifejező, pontos, tiszta éneklése emlékezetből: Tinódi: Egri históriának summája, Csínom Palkó, Vörösbársony süvegem, Ellopták szívemet, Haydn: Szerenád, Mozart: Vágyódás a tavasz után, Mozart: Bűvös csengettyű, Beethoven: Örömóda Zenei olvasás-írás, zeneelmélet Forma: Periódus, szimmetria, nyitás-zárás fogalma. A tanult zenei anyaghoz kapcsolódóan. Zeneirodalom Magyar történeti műfajok: históriás ének, a lant. A bécsi klasszicizmus kora, stílusjegyei. A bécsi klasszicista zeneszerzők: Haydn, Mozart, Beethoven, néhány művük, felsorolása. A bécsi klasszicizmus legjellegzetesebb műfajai: Énekes-világi: dal, opera, oratórium. Énekes-egyházi: mise, gyászmise (requiem). Hangszeres: szonáta, szimfónia, versenymű, szerenád. Zenei formák, szerkezetek:

A klasszikus szimfónia felépítése, tételei. A triós forma, menüett, szonátaforma. Együttesek: a klasszikus szimfonikus zenekar, trió, vonósnégyes. A szimfonikus zenekar hangszercsoportjainak, hangszereinek megnevezése. Ének- zene

7. osztály I. félév Énekes dalanyag Az alábbi dalok szép, kifejező, pontos, tiszta éneklése emlékezetből: Erkel-Kölcsey: Himnusz, Által mennék én a Tiszán…, Sárgul már a fügefa levele…, Gerencséri utca…, Tisza partján mandulafa…, Magos a rutafa…, Gyere velem, Molnár Anna…, Ó, mely sok hal…, Sej, besoroztak…, Szegény vagyok…, Erdők, völgyek, szűk ligetek…, A csornai Hajas Gyula út… Népzene A népdalelemzés szempontjai, a népdalok jellemzőinek ábrázolása. A népballada. A balladák csoportosítása leggyakoribb témájuk szerint, műfaji sajátosságaik. Zenei olvasás-írás, zeneelmélet Ritmika: nyújtott-éles ritmus, szinkópa, triola; a 6/8-os ütemmutató Hangközök: a szext hangköz (k6, N6) felismerése, szolmizált éneklése, lejegyzése. Hangsorok: dúr és moll hangsorok 2#-2b-ig (D-dúr, h-moll; B-dúr, g-moll) kottaképről történő olvasása, a módosító jelek értelmezése kottakép alapján, tanult dallamok éneklése betűkottáról és kottakép alapján segítséggel.

II. félév Énekes dalanyag Az alábbi tanult dalok, zeneműtémák stílushű, szép, kifejező, pontos, tiszta éneklése egyénileg emlékezetből: Magasan repül a daru…; Kun verbunk…; Erkel Ferenc: Bánk bán: Keserű bordal, Hazám, hazám…, Nemzetőrdal, Verdi: Rabszolgák kórusa, Schubert: A pisztráng, Chopin: Aranyosom… Zenei olvasás-írás, zeneelmélet Ritmika: kis nyújtott és éles ritmus, szinkópa, triola, „bokázó” ritmus; tanult dal ritmizálása kottából. Hangközök: a szeptim hangköz (k7, N7) felismerése, szolmizált éneklése, lejegyzése. Zeneirodalom Zenetörténeti kor: romantika. Romantikus műfajok felsorolása, stílusjegyek megfogalmazása,

ismertetése. Zeneszerzők: Erkel Ferenc, Liszt Ferenc, Schubert, Verdi, Wagner. Műfajok: népies műdal, verbunkos, rapszódia, programzene, szimfonikus költemény, romantikus dal, nemzeti opera. Erkel Ferenc Bánk bán c. operájának tartalma emlékezetből. Zenekar: a romantikus nagyzenekar. Előadási jelek: tempójelzések (tempo giusto, andante, moderato, allegro vivace) és dinamikai jelek (pp, p, mp, mf, f, ff, crescendo, decrescendo) a tanult dalokhoz és a meghallgatott zeneművekhez kapcsolódva. Ének- zene

8. osztály I. félév Énekes dalanyag Az alábbi dalok szép, kifejező, pontos, tiszta éneklése emlékezetből: Katona József: Fohász Szent Istvánhoz, Erdő mellett estvéledtem…, Októbernak, októbernak elsején…, Bús a kis gerlice madár…,A citrusfa levelestől, ágastól…, Elindultam szép hazámból…, Röpülj, páva, röpülj…, Énekeljünk,…, A karádi faluvégen…, Zenei olvasás-írás, zeneelmélet Ritmika, hangközök, hangsorok: a 8 év anyagának összefoglalásaként könnyű dallamok, ritmusok olvasása, írása 2#-2b-ig szolmizálva és ABC-s névvel önállóan. II. félév Énekes dalanyag Az alábbi dalok szép, kifejező, pontos, tiszta éneklése egyénileg emlékezetből: Nyári kánon; Énekeljünk szépen, csendben; Gaudeamus igitur, Ballag már a vén diák, Elmegyek, elmegyek… Zenei olvasás-írás, zeneelmélet Ritmika: a korábban tanult ritmikai ismeretek összegző tudása Hangközök: a korábban tanult hangközök felismerése, szolmizált éneklése, lejegyzése. Zeneirodalom A zene eredete, fejlődése az őskorban. Az ókori nagy kultúrák zenéje. A középkor egyházi, világi zenéje és nemzeti nyelvű népdalköltészete. A kottaírás története. A reneszánsz zeneszerzők műfajok, szerkesztési formák. A magyar reneszánsz. A barokk zene: történelmi háttere, műfajai, hangszerei, zeneszerzői, zenei jellemzői. A bécsi klasszicizmus műfajai, formái, hangszerei, zenei újítások, elemek, mesterek.

A romantika zenéje: jellemző stílusjegyek, reformok, zeneszerzők, műfajok (csoportok), a szimfonikus zenekar hangszerei. A magyar nemzeti romantika. A XX. század zenéje. Zeneszerzők: Debussy, Ravel, Honegger, Carl Orff, Stravinsky, Prokofjev, Britten, Gerschwin. Irányzatok: Impresszionizmus, neoklasszicizmus, folklorizmus.

A XX. századi magyar zene legjelesebb képviselői: Kodály Zoltán, Bartók Béla, Bárdos Lajos, Kurtág György, Ránki Dezső, Szokolay Sándor, Kocsár Miklós, Durkó Zsolt. A könnyűzene világa: rock, beat, rock and roll, elektronikus zene, filmzene, rockopera …stb. Műfajok: jazz - a dzsessz jellegzetes műfajai. A mai könnyűzene (aktualitások).

Magyar irodalom felső

5. OSZTÁLY I.

félév Ritmusos játékok – játékos ritmusok -A ritmus -A mondóka, népi játék, találós kérdés, közmondás, szólás, népdal jellemzői -Az ütemhangsúlyos verselés ritmusának ismerete. A hangsúlyos és a hangsúlytalan szótag megkülönböztetése -A gyakori rímfajták (páros, kereszt-, bokor-, ölelkező, félrím) ismerete, a tiszta rím és az asszonánc -Az időmértékes verselés, a rövid és a hosszú szótag megkülönböztetése -Tudja önállóan elmondani az alábbiakat (memoriterek): Petőfi Sándor: Befordultam a konyhára… két találós kérdés, két közmondás, két szólás Mesék bűvöletében -A népmese és a műmese, a verses és a prózai forma közötti különbség felismerése -Az állatmese, a tréfás mese, csalimese, tündérmese műfaji sajátosságának ismerete, egy-egy példa felsorolása, cselekményük tömör összefoglalása -A mesei jellemzők, motívumok, meseformulák (mesekezdet, mesezárás, állandó kifejezések, meseszámok, átváltozások, eszközök, tárgyak, ismétlődő tettek, cselekedetek, szereplők, helyszínek) -Elbeszélő fogalmazás írása

II.

félév Petőfi Sándor: János vitéz -Petőfi Sándor pályaképe -A mű keletkezése, cselekménye, szerkezeti felépítése -Az elbeszélő költemény jellemzői -A hasonlat, a megszemélyesítés és metafora, s néhány nyelvi alakzat (megszólítás, felkiáltás, kérdés, felsorolás, ismétlés) felismerése -A meseszerű és a valós elkülönítése az elbeszélő költeményben -Az elbeszélés és leírás jellemzőinek ismerete -Tudja önállóan elmondani az alábbiakat (memoriterek):

Petőfi:Sándor: János vitéz 1. fejezet, 4.fejezet 8-9-10. vsz. Múltunk a mítoszokban -A mítoszok és a mitológia fogalma, a mítosz műfaji jellemzői -A mítosz és a mese megkülönböztetése -Három mítosz ismerete (Prométheusz, Parisz ítélete, A küklopsz barlangjában) A Biblia világa -A Biblia, Ószövetség-Újszövetség, evangélium, próféta, szállóige -A világteremtése, A vízözön története, Jézus, az ember fia c. bibliai történetek ismerete Az emberek világa -A tájleíró költemény, az életkép, a regény műfaji jellemzői -Az alkotások műfaji sajátosságainak felismerése az alábbi versekben: Petőfi Sándor: Az alföld, István öcsémhez, Egy estém otthon, Arany János: Családi kör -Tudja önállóan elmondani (memoriter) Petőfi Sándornak Az alföld c. versét -Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk: -A mű cselekménye, szerkezete, a szereplők cselekedeteinek, jellemének megértése

6. osztály I. félév Monda, rege, ballada A szóbeli közlés jellemzői. Ősköltészet: munkadalok, mondókák, kiszámolók, játékdalok, találós kérdések, közmondások, varázsénekek. A monda műfaji jellemzői, néhány mondatípus (hiedelemmonda, történeti monda, eredetmonda, helyi monda).

A rege műfaji jellemzői. Hősi ének, motívum. A monda és a mese műfaji jellemzőinek megkülönböztetése. Monda írása megadott motívumra (elbeszélés leírással, párbeszéddel). A ballada műfaji jellemzői (népballada, műballada). Az időmértékes verselés, a leggyakoribb verslábak. Szóképek, nyelvi alakzatok. A románc ismertetőjegyei (Vörösmarty Mihály: Szép Ilonka) Tudja önállóan elmondani az alábbiakat (memoriterek): - Arany János: Rege a csodaszarvasról (legalább 6 versszak a műből) - Kőmíves Kelemenné (balladarészlet-36sor) - Arany János: A walesi bárdok - Arany János: Mátyás anyja Arany János: Toldi Arany János pályaképe. A Toldi forrásai. Fogalmak: elbeszélő költemény, előhang, mottó. Az epikus művek szerkezeti egységei és jellemzőik. A mű cselekménye és szerkezete, a konfliktus kibontakozása. Az életkép fogalma. A fordulópont. Néhány szókép (hasonlat, megszemélyesítés, metafora, allegória) és jellemzői. Nyelvi sajátosságok. Az epizód fogalma. A hangsúlyos (ütemhangsúlyos, magyaros) verselés, a felező tizenkettes. A páros rím. Tudja önállóan emlékezetből elmondani az alábbiakat (memoriterek): Előhang végig; Első ének:1-3. vsz.; Második ének: 12. vsz.; Harmadik ének: 7- 8. vsz.; Negyedik ének: 4. vsz.; Ötödik ének: 15. vsz.; Hatodik ének: 15. vsz. II. félév Toldi Miklós összetett jelleme: próbatételek, konfliktusok, lélekábrázolás. A fordulat. A tetőpont. A jellemzés tartalmi és formai követelményei: a jellemzés, mint műfaj, a jellemzési módok. Elbeszélő fogalmazás írása jellemzéssel és/vagy leírással. Petőfi és Arany levelezése. A költői levél, az episztola műfaji jellemzői. Tudja önállóan elmondani az alábbiakat (memoriterek): Hetedik ének: 7. vsz.; Nyolcadik ének: 13. vsz.; Kilencedik ének: 8. vsz.; Tizedik ének: 20. vsz.; Tizenegyedikének: 16-17. vsz.; Tizenkettedik ének: 19-20. vsz. Petőfi Sándor: Arany Jánoshoz (6-7. vsz.) Gárdonyi Géza: Egri csillagok A regény forrásai, a történelmi regény. A szöveg nyelvi sajátosságai. Az adott kor, a mű cselekménye és szerkezete. Ismétlődő motívumok, helyzetek, kalandok, konfliktusok, helyszínek, az idő és a tér mozzanatai. Szereplők, jellemzések, sorsok. Memoriter: Dobó esküje. Emberábrázolás a történetmondás műfajaiban Fazekas Mihály: Lúdas Matyi Az elbeszélő költemény, a vándormotívum, szereplők, sorsok, konfliktusok, helyzetek, kalandok, jellemzések. Népmesei jegyek a műben. Ismétlődő motívumok. Az időmértékes verselés, a hexameter. Memoriter: az Első levonás utolsó 13 sora. A novella. Az elbeszélő művek szerkezeti felépítése. Ízelítő a költészet megfejthető titkaiból Képek és formák a költészetben. A lírai műnem sajátosságai. Memoriter: Csokonai Vitéz Mihály: Zsugori uram Nagy László: Balatonparton

7. OSZTÁLY I. félév A reformkor -A reformkor, a romantika a jellemzői

- Kölcsey Ferenc pályaképe -A romantikus stílusjegyek felismerése, az alábbi művek elemzése: Kölcsey Ferenc: Himnusz, Huszt, Parainesis Kölcsey Kálmánhoz Vörösmarty Mihály: Szózat

- Vörösmarty Mihály életútja - Az epigramma, a himnusz, a parainesis, az óda fogalma, egy-egy példa felsorolása - Hasonlóságok és különbségek a Szózat és a Himnusz között - Petőfi Sándor élete - A lírai, epikai műfaji sajátosságok felismerése Petőfi Sándor költészetében, az alábbi művek elemzése: A Tisza (leíró vers) Reszket a bokor, mert… (dal) Szeptember végén (elégia) Egy gondolat bánt engemet (rapszódia) Úti levelek (útinapló)

- Arany János pályaképe - A szatíra, anekdota, szállóige fogalma, megjelenése Arany János A fülemile c. művében - A ballada műfaji és nyelvi sajátosságai Arany János Szondi két apródja c. írásában - Tompa Mihály A madár, fiaihoz című versének elemzése, az allegória - Tudja önállóan elmondani az alábbi műveket (memoritereket): Kölcsey Ferenc: Huszt, Himnusz Vörösmarty Mihály: Szózat Petőfi Sándor: Reszket a bokor, mert…, Szeptember végén, Nemzeti dal Kölcsey Ferenc: Parainesis Kölcsey Kálmánhoz-10 sornyi részlet II. félév

A regény változatai - Jókai Mór pályaképe - Jókai Mór: A kőszívű ember fiai: a regény cselekménye, a szerkezet jellemzői, szereplők és jellemek - Elbeszélés írása jellemzéssel - Mikszáth Kálmán életútja - Mikszáth Kálmán: Szent Péter esernyője: az idő és a tér, a cselekmény és a szerkezet, a legendák és jellemek Kisepikai alkotások - Mikszáth Kálmán A néhai bárány, Bede Anna tartozása című műveinek elemzése, a novella szerkezeti jellemzői, a karcolat - A tárca, karcolat, kroki megjelenése Krúdy Gyula munkásságában - Kosztolányi Dezső Ozsonna c. novellájának elemzése - Karinthy Frigyes pályaképe, a paródia A korszerű színházművészet kialakulása - Heltai Jenő: A néma levente: a színmű cselekménye és a jellemek

8. OSZTÁLY I. félév A Nyugat írói -A megjelölt írók, költők pályaképe, felsorolt műveik műfaji sajátosságainak bemutatása, s az irodalmi fogalmak alkalmazása. -Ady Endre: A föl-földobott kő, /memoriter/ Lédával a bálban, Őrizem a szemed /memoriter/ A Tűz csiholója /szimbolizmus/ -Móricz Zsigmond: Hét krajcár /novella, tragikomikum/ Légy jó mindhalálig /ifjúsági regény/ kötelező olvasmány -A mű cselekménye, szerkezete, a szereplők cselekedeteinek, jellemének megértése

-Babits Mihály: Új leoninusok /rímes disztichon, hexameter, pentameter/ A csengettyűs fiú /látomás, szinesztézia/ -Juhász Gyula: Magyar nyár 1918 /tájvers, impresszionizmus/ Milyen volt…, /memoriter/ Anna örök /párhuzam, fordulat/ -Kosztolányi Dezső: A szegény kisgyermek panaszai című ciklusból részletek: És látom őt, a Kisdedet… , A rút varangyot véresen megöltük… , Ez a beteg, borús, bús, lomha Bácska /versciklus/ Ötévi fegyház /lélektani novella/ -Tóth Árpád: Körúti hajnal /memoriter/ /tájvers, szinesztézia/ -Karinthy Frigyes: „ A szegény kis trombitás szimbolista klapec nyöszörgései” című ciklusból /paródia, karikatúra/ Tanár úr kérem /novellaszerű humoreszkek sorozata, ciklusa/ /részletek a műből/ / helyzetkomikum, jellemkomikum, tragikomikum, irónia, groteszk/ II. félév Írók a két világháború között -Kassák Lajos: Mesteremberek /szabad vers, avantgárd/ -Tamási Áron: Ábel a rengetegben /regény, trilógia, humor, népi írók/ /A mű keletkezése, cselekménye, szerkezeti felépítése, jellemek/ -Szabó Lőrinc: Új lakásban, Tücsökzene /önéletrajzi vers/ -József Attila: Curriculum Vitae (részletek ) Tiszta szívvel // memoriter / Ringató, A Dunánál /gondolati költemény, triptichon, szerelmi dal/ -Radnóti Miklós: Tétova óda, Nem tudhatom /memoriter / /óda, sormetszetes jambikus sorok/ -Gelléri Andor Endre: Kisgerezdek /novella/ Újabb irodalmunk Illyés Gyula: Egy mondat a zsarnokságról /egyetlen óriási mondat/ -Örkény István: Arról, hogy mi a groteszk, Kenyér / groteszk, abszurd, novella/ -Weöres Sándor: Szán megy el ablakod alatt, Majomország /gyermekdal, szójáték, karikatúra/ -Pilinszky János: Harbach, 1944 /közvetett kifejezésmód/ Egy lírikus naplójából (részlet) /esszé/ -Nagy László: Ki viszi át a szerelmet /a lét értékeiről vall/ Tűz /képvers/ Magyar színjátszás: reneszánsz, felvilágosodás, romantika, naturalista színjátszás Arcok és művek a 20. század irodalmából -Áprily Lajos: Március / táj, hangulat / -Füst Milán: A magyarokhoz /szabad vers / -Jékely Zoltán: Futballisták / elégia / -Csanádi Imre: Az 56-os évre /vers / -Kertész Imre: Sorstalanság (részlet a regényből) / Nobel-díjas mű, holokausztirodalom / -Lázár Ervin: Az asszony /legenda / -Sütő András: Anyám könnyű álmot ígér (részlet) / napló, emlékirat / -Kányádi Sándor: Nyergestető /vers/ / legenda / A sajtóismeret alapjai: tudósítás, kommentár, publicisztika, riport, helyszíni tudósítás, szociográfia, glossza, kritika, tárca, karcolat, kroki, hirdetés, reklám

Földrajz 7. évfolyam: Témakörök: I. félév: A Föld története, Afrika, Ausztrália és Óceánia, A Sarkvidékek. Ismerje a földtörténet korbeosztásait és eseményeit. Tudja bemutatni Afrika, Ausztrália és Óceánia, a Sarkvidékek természeti adottságait. (felszín, tájak, éghajlat, vízrajz) Ismerje fel az éghajlat és a mezőgazdaság közötti összefüggést. Tudja bemutatni Egyiptom, a Dél-afrikai Köztársaság és Ausztrália gazdaságát. Mutassa meg a térképen a tanult topográfiai fogalmakat. II. félév: Amerika, Ázsia, Európa. Tudja bemutatni Amerika és Ázsia természeti adottságait. Ismerje az Amerikai Egyesült Államok, Mexikó, Brazília, India, Kína, Japán gazdasági életét és a hozzá kapcsolódó topográfiai fogalmakat. Tudja elhelyezni a

földtörténeti korokban Európa kialakulását. Ismerje az Európai Unió országait és tevékenységét. Legyen képes önállóan jellemezni Észak-Európa (Norvégia, Svédország, Finnország, Dánia) Nyugat-Európa (Nagy-Britannia, Franciaország) és Dél-Európa (Spanyolország, Olaszország, Horvátország, Szerbia) országainak természet- és társadalomföldrajzát. Ismerje az ezekhez kapcsolódó topográfiai fogalmakat.

8. évfolyam: Témakörök: I. félév: Kelet-Európa, Közép-Európa, Magyarország természeti és társadalmi viszonyai. Tudja önállóan jellemezni Kelet-Európa (Oroszország, Ukrajna) és Közép-Európa (Németország, Lengyelország, Csehország, Ausztria, Szlovénia, Szlovákia, Románia) országainak általános természeti és gazdaságföldrajzát. Ismerje a térség országainak közös és eltérő vonásait. Tudja megmutatni a tanult topográfiai fogalmakat. Ismerje a Kárpát-medence földtani szerkezetét, felszínének kialakulását, a földtörténeti múlt emlékeit Magyarországon, időjárásunkat, természeti erőforrásainkat. II. félév: Hazai tájakon- Alföldjeink és dombvidékeink Hazai tájakon- Hegyvidékeink Tudja bemutatni hazánk tájainak természeti értékeit, gazdaságföldrajzi jellemzőit és kapcsolja hozzá a tanult topográfiai fogalmakat. Ismerje és védje természeti örökségeinket

Biológia 7. osztály Távoli tájak életközösségei

Az élővilág általános jellemzése Az élőlények

I. félév Trópusi esőerdő elhelyezkedése, egy jellemző növény ismeretetése, egy növényevő, egy ragadozó bemutatása, tápláléklánc. Szavanna elhelyezkedése, egy jellemző növény ismeretetése, egy növényevő, egy ragadozó bemutatása, tápláléklánc. Sivatag elhelyezkedése, egy jellemző növény ismeretetése, egy növényevő, egy ragadozó bemutatása, tápláléklánc. Mediterráneum elhelyezkedése, egy jellemző növény ismeretetése, egy növényevő, egy ragadozó bemutatása, tápláléklánc. Füves puszták elhelyezkedése, egy jellemző növény ismeretetése, egy növényevő, egy ragadozó bemutatása, tápláléklánc. Lombhullató erdők elhelyezkedése, egy jellemző növény ismeretetése, egy növényevő, egy ragadozó bemutatása, tápláléklánc. Tajga elhelyezkedése, egy jellemző növény ismeretetése, egy növényevő, egy ragadozó bemutatása, tápláléklánc. Tundra elhelyezkedése, egy jellemző növény ismeretetése, egy növényevő, egy ragadozó bemutatása, tápláléklánc. Közép-Európa magashegységei elhelyezkedése, egy jellemző növény ismeretetése, egy növényevő, egy ragadozó bemutatása, tápláléklánc. Sarkvidékek elhelyezkedése, egy jellemző növény ismeretetése, egy növényevő, egy ragadozó bemutatása, tápláléklánc. Tengerek, óceánok elhelyezkedése, egy jellemző növény ismeretetése, egy növényevő, egy ragadozó bemutatása, tápláléklánc. II. félév Tűrőképesség, környezeti tényezők, életközösség jellemzői. A tápláléklánc. Az ember hatása a bioszférára. Törzs, osztály, faj fogalma. Egy eukarióta, egy növényi, egy állati

rendszerezése

és egy gomba törzs jellemzése.

8. osztály I. félév Testfelépítés Szervezetünk anyagcseréje

Szabályozás Szaporodás

Sejt, szövet, szerv. Szövetek jellemzése. Csontrendszerünk, izmaink. A bőr felépítése. A táplálkozási szervrendszer részei és jellemzői, betegségei. A fog rajza. Légzési szervrendszer részei és jellemzői, betegségei. A vér és a keringési szervrendszer alkotói és jellemzői, betegségei. Kiválasztó szervrendszer alkotói, jellemzői, betegségei. II. félév Idegi működés, érzékszervek működése és betegségei. Hormonrendszer működése és betegségei. Szaporodási szervrendszer működése és betegségei. Az emberi élet szakaszai és jellemzésük.

FIZIKA 7.évfolyam

I.félév

Témakörök

Tartalmak

Az anyag néhány tulajdonsága,

kölcsönhatásuk Az anyag mérhető tulajdonságai (hosszúság, tömeg, felszín, idő, térfogat).

Kölcsönhatások

Termikus, mechanikai, mágneses, elektromos, gravitációs (példák)

A testek mozgása Az egyenes vonalú egyenletes mozgás

Egyszerű út- és időmérés. Út- idő grafikon készítése és elemzése. Az út és az idő közötti összefüggés felismerése. A sebesség fogalma, a sebesség kiszámítása. A megtett út és a menetidő kiszámítása.

Az egyenletesen változó mozgás Az egyenletesen változó mozgás. A sebesség változásának felismerése, a gyorsulás fogalma. Az átlag- és a pillanatnyi sebesség. A

szabadesés

A szabadon eső test mozgásának jellemzése.

A dinamika alapjai A testek tehetetlensége és

tömege Egyszerű kísérletek a tehetetlenség megnyilvánulására. A tehetetlenség törvénye.

Erő és mozgásállapot

változás A test mozgásállapot változása mindig egy másik test által kifejtett erőhatásra utal. Az erő mérése rugós erőmérővel. Az erő mértékegysége.

Erőfajták

Gravitációs erő - (a Föld vonzása a testekre). Súly (és súlytalanság). Súrlódás és közegellenállás (gyakorlati jelentősége. Rugóerő ( a rugós erőmérő működése).

Egy testre ható erők együttes hatása

Egy egyenesbe eső azonos és ellentétes irányú erők összegzése, az erőegyensúly fogalma

ErőA mechanikai

ellenerő Az erő két test közötti kölcsönhatásban. munka A munka értelmezése, mértékegysége. Egyszerű számításos feladatok a munka, erő és az út kiszámítására.

Az egyszerű gépek: emelő,

lejtő

A forgatónyomaték. Az egyensúly feltétele emelőkön (az egyensúly létesítéséhez szükséges erő ill.erőkar kiszámítása). Az egyszerű gépek gyakorlati haszna.

II. félév A nyomás Szilárd testek által kifejtett nyomás Nyomás a folyadékokban és gázokban

A nyomás értelmezése egyszerű kísérletek alapján. A hidrosztatikai nyomás. Közlekedőedények; környezetvédelmi vonatkozások pl. kutak , vizek szennyezettsége. A légnyomás.

Arkhimédész törvénye, A felhajtóerő kísérleti vizsgálata a testek úszása Az úszás, lebegés, elmerülés feltételei Arkhimédész törvénye.

Mechanikai energia energiaMunka és

Teljesítmény és

megmaradás

fajták

A magassági, a mozgási és a rugalmas energia fogalma. Az energia megmaradása. energia A testek melegítése munkavégzéssel, a termikus energia felhasználását munkavégzésre.

hatásfok

A teljesítmény fogalma, kiszámítása. A hatásfok kiszámítása.

Hőtan Hőtani

Hő és

alapjelenségek Hőmérséklet és mérése. A hőtágulás jelensége szilárd anyagok, folyadékok esetén, a hőtágulás jelensége a hétköznapi életben. energia A testek felmelegítésének vizsgálata a fajhő, az égéshő.

Energia-megmaradás termikus kölcsönhatás során. Halmazállapotok, halmazállapot-

Az anyag atomos szerkezete, halmazállapotok. változások A halmazállapot változások - olvadás, fagyás, párolgás, forrás, lecsapódás - jellemzése, hétköznapi példák Az olvadáspont (fagyáspont), forráspont fogalma. Az olvadáshő (fagyáshő), forráshő értelmezése. A halmazállapot- változás közben bekövetkező energiaváltozások kiszámítása.

Fizika 8.évfolyam

I.f

élév

Témakörök Tartalmak Elektromos alapjelenségek, egyenáram Elektrosztatikai

alapismeretek Az elektrosztatikai kísérletek elemzése, az elektromos töltés.

Az elektromos

áram Az elektromos áram fogalma, érzékelése hatásain keresztül.

Egyszerű elektromos

áramkörök

Ohm

Az elektromos áramkör részei. törvénye Ohm törvénye, az elektromos ellenállás fogalma, az ellenállás kiszámítása és mértékegysége. Ohm törvényével kapcsolatos egyszerű kísérletek (pl. fogyasztók soros és párhuzamos kapcsolása). Ohm törvényével kapcsolatos egyszerű feladatok megoldása.

Az elektromos munka és teljesítmény

Az elektromos áram hatásai Az elektromos áram

hőhatása Az elektromos áram hőhatásának kísérleti vizsgálata. Az áram hőhatásán alapuló eszközök (pl. olvadó biztosíték, izzólámpa, elektromos fűtőtest).

Az elektromos munka és az elektromos teljesítmény

Az elektromos munka és teljesítmény kiszámítása. Háztartási berendezések teljesítménye és fogyasztása.

Az elektromos áram vegyi- és élettani hatása

Az elektromos áram vegyi hatása. Az elektromos áram élettani hatása, baleset-megelőzési szabályok.

Az elektromos áram mágneses hatása

Mágneses alapjelenségek.

Elektromágneses indukció, Váltakozó áram Az elektromágneses Váltakozó

II. félév

indukció áram

Az indukciós alapjelenségek. A váltakozó feszültség keltése indukcióval. A váltakozó áram, jellemzése, hatásai.

Az elektromágneses indukció gyakorlati alkalmazásai

A transzformátor kísérleti vizsgálata (összefüggés a transzformátor tekercseinek menetszáma, feszültségek és az áramerősségek között). A transzformátor gyakorlati alkalmazásai. Az elektromos hálózat, energia-ellátás.

Az elektromos energia-

hálózat Az energiatakarékosság. Az energiatakarékosság hétköznapi, gyakorlati megvalósítása

Az energiatakarékosság

Fénytan A fény

tulajdonságai Fényforrások. A fény egyenes vonalú terjedése, árnyék-jelenségek.

A fény

visszaverődése A fényvisszaverődés jelenségének kísérleti vizsgálata, a tükrös fényvisszaverődés törvénye. A sík-és gömbtükrök gyakorlati alkalmazásai.

A

fénytörés

A fénytörés jelenségének kísérleti vizsgálata. Domború- és homorú-lencsék alkalmazási lehetőségei (pl. egyszerű nagyító, vetítő, fényképezőgép, emberi szem, szemüveg, mikroszkóp, távcső).

A fehér fény

színeire bontása A fehér fény színekre bontása és újra egyesítése, a testek színe.

Informatika 3. évfolyam I. félév TÉMAKÖRÖK

Tartalmak, tevékenységek

Bepillantás az informatikába. Az írás története (ékírás, rovásírás, hieroglifák). Jel és értelmezése (morze, titkosírás, piktogramok). Információ kifejezése rajzokkal és szavakkal. A Titanic története(Az S.O.S jel eredete) Titkosírási játékok. Barátunk a számítógép Készségfejlesztő játék, olvasás- vagy számolástanító program használata. Felhasználói program bemutatása. A számítógép mint felhasználóbarát eszköz, általános kezélési lehetőségek. A számítógép részei és használata

A számítógépek üzembe helyezése, lemezmeghajtók elnevezése. A számítógéppel való interaktív kapcsolattartás ismert programokon keresztül Segédprogram alapján tartalom áttekintése, választott program indítá

Számolást segítő eszközök

Számjegyek irása (római, arab) A számítás fejlődése, történeti tájékoztatás(Abacus, szorobán)

II. félév Grafikus felhasználói felület

Rajzolóprogramok használata (Paint)

Az algoritmikus gondolkodás Szabályjátékok(automaták), néhány lépésből álló tevékenységsorozat kötött első lépései sorrendben való végrehajtása.

Szabályjátékok, találós kérdések. Irányok a síkban. Rajzolás négyzethálón. Térirányok. Mozgás adott irányokba. Tájékozódás szokásos környezetben. Információ kifejezése rajzzal és szavakkal. Egyszerű programozási nyelv használata LOGO Egyszerű LOGO utasítások

4. évfolyam I. félév TÉMAKÖRÖK

Tartalmak, tevékenységek

Az információk megjelenési formáiKönyvnyomtatás (Gutenberg) Telefonhírmondó a rádió őse, Puskás Tivadar. Távbeszélő születése, telefon, rádiótelefon ma. Hangrögzítés története(lemezjátszó, magnetofon, CD). Barátunk a számítógép

Tantárgyi fejlesztő-, logikai-, játékprogramok futtatása Oktatóprogramok futtatása és használata Keresési feladatok (szótár)

A számítógép részei és használata A számítógép fontosabb részei felhasználószinten. Input – Output egységek és alapvető funkciójuk Operációs rendszer kezdőszintű használata. Számolást segítő eszközök

A zsebszámológépek fajtái, nyomógombok funkciói Számolás kalkulátorral Hogyan számolunk zsebszámológéppel Számítások számítógép kalkulátorával

II. félév Grafikus felhasználói felület

Informatikai alapfogalmak előkészítése Számítógép és környezete Rajzolóprogramok

Algoritmikus gondolkodás

A jel, információ, kód, rögzítés. Programozható eszközök (karóra, mikrohullámú sütő) Számítógépes problémamegoldás

Az algoritmizálás alapjai, a LOGO Ismerje meg a program szerkezeti elemeit nyelv LOGO utasítások

Ismétlő parancs alkalmazása. Összetett ismétlő parancs. Helyes sorrend keresése: néhány elembõl álló tevékenységsorozat, rajz megfelelõ sorrenbe állítása. Hétköznapi algoritmusok. Az algoritmusnak megfelelõ sorrend lerajzolása megbeszélés után.

5.évfolyam I. félév TÉMAKÖRÖK Informatikai alapok

A számítógép részei és működése

Operációs rendszer használata

Tartalmak, tevékenységek

Az információ. Információ megjelenési formái, beszéd, írás, nyomtatott forma kommunikáció. Jelölő és jelölt, a kettő kapcsolata, a jelek fajtái (képi, ikon, szimbólikus, stb). Információ továbbítása, fogadása. Az információ továbbításának eszközei: távíró, morze, telefon.

Egy lehetséges, játékos működési modell. Az információ feldolgozásának számítástechnikai eszközei: Bevitel ( billentyűzet ) Kivitel ( monitor ) Feldolgozás ( memória ) Tárolás ( mágneses háttértárak ) A gép működésének bemutatása (" emberke" modell). Háttértárak jelölése váltása, könyvtár kiválasztása, eligazodás, mozgás a háttértáron. Programok futtatása, használata, könyvtárak létrehozása. Könyvtárszerkezet tudatosítása, elérési út, gyökérkönyvtár, alkönyvtár, aktuális könyvtár fogalma. A párbeszédablak és elemei, meghajtók azonosítója. Állományok fogalma, állományok azonosítója indítható állományok. Háttértárolók megjelenítése a sajátgép objektummal. Asztal, tálca, parancsikonok. Az egér használata. Parancsikonok megnyitása. Alkalmazás ablakok részei, kezelése. Több alkalmazás futtása. Váltás alkalmazások között.

II. félév

TÉMAKÖRÖK Algoritmusok és adatok

Könyvtárhasználat

TÉMAKÖRÖK

Tartalmak, tevékenységek

Algoritmusok szöveges, rajzos megfogalmazása, értelmezése. Algoritmusok végrehajtása számítógépen. Algoritmus fogalmának játékos bevezetése. Alapfogalmak. A teknőc szerepe, irányítása. Programkészítés lépései. A teknőc állapotai. Teknőcműveletek. Számláló ciklus, ismétlések. Eljárások, paraméter nélküli eljárások. Eljárások módosítása, javítása. Memória használata, szerkesztési eljárások, elkészített logo file mentése. Alapfogalmak. Dokumentumismeret. Betűrendes leíró katalógus szerkezete, használata.

Tartalmak, tevékenységek

Dokumentumkészítés számítógéppel

Képek beszúrása dokumentumba. Táblázat készítése. Az Internetről letöltött dokumentumok elhelyezése saját dokumentumban. Tantárgyi anyag készítése.

Feladatmegoldás, algoritmizálás

Az algoritmus fogalma, életből vett és matematikai példák. Az algoritmus leírásának lehetőségei. Mondatszerű algoritmusleírás. Az adattípusok, a programkészítés menete, a lépésenkénti finomítás elve. Folyamatábra készítés.

Multimédiás dokumentumok készítése

A multimédia fogalma. Digitális fényképrögzítés, videózás. A mobiltelefon multimédiás lehetőségei. Prezentációkészítő programok. Előadás tervezése az Előadás tervező varázslóval a PowerPoint programban. Egyéni animáció. Hang beszúrása a bemutatóba. A prezentáció készítés főbb szabályai

Könyvtárhasználat

A kézikönyvtárban található források, azok felépítése. A könyvtárak típusai, feladataik, elektronikus könyvtárak az interneten.

6.évfolyam A tanuló ismerje a számítógép részeinek és perifériáinak funkcióit, tudja azokat önállóan használni; tudjon a könyvtárszerkezetben tájékozódni, mozogni, könyvtárat váltani, fájlt keresni; tudjon segítséggel használni multimédiás oktatóprogramokat; tudjon az iskolai hálózatba belépni, onnan kilépni, ismerje és tartsa be a hálózat használatának szabályait; ismerje egy vírusellenőrző program kezelését. A tanuló ismerje a szövegszerkesztés alapfogalmait, legyen képes önállóan elvégezni a leggyakoribb karakter- és bekezdésformázásokat; használja a szövegszerkesztő nyelvi segédeszközeit; ismerje egy bemutatókészítő program egyszerű lehetőségeit, tudjon rövid bemutatót készíteni; ismerje fel az összetartozó adatok közötti egyszerű összefüggéseket; segítséggel tudjon használni tantárgyi, könyvtári, hálózati adatbázisokat, tudjon különféle adatbázisokban keresni;

tudjon különböző dokumentumokból származó részleteket saját munkájában elhelyezni. A tanuló legyen képes összegyűjteni a problémamegoldáshoz szükséges információt; ismerje a problémamegoldás alapvető lépéseit; képes legyen önállóan vagy segítséggel algoritmust készíteni; tudjon egyszerű programot készíteni; legyen képes egy fejlesztőrendszer alapszintű használatára; a problémamegoldás során legyen képes együttműködni társaival. A tanuló legyen képes a böngészőprogram főbb funkcióinak használatára; legyen képes tanári segítséggel megadott szempontok szerint információt keresni; legyen képes a találatok értelmezésére; legyen képes az elektronikus levelezőrendszer önálló kezelésére; legyen képes elektronikus és internetes médiumok használatára; legyen képes az interneten talált információk mentésére; ismerje a netikett szabályait. A tanuló ismerje az informatikai biztonsággal kapcsolatos fogalmakat; ismerje az adatvédelemmel kapcsolatos fogalmakat; ismerje az adatvédelem érdekében alkalmazható lehetőségeket; ismerje az informatikai eszközök etikus használatára vonatkozó szabályokat; szerezzen gyakorlatot az információforrások saját dokumentumokban való feltüntetésében. A tanuló a különböző konkrét tantárgyi feladataihoz képes az iskolai könyvtárban a megadott forrásokat megtalálni, és további releváns forrásokat keresni; konkrét nyomtatott és elektronikus forrásokban képes megkeresni a megoldáshoz szükséges információkat; el tudja dönteni, mikor vegye igénybe az iskolai vagy a lakóhelyi könyvtár szolgáltatásait.

7.évfolyam A számítógép fő egységei. Neumann elvű gépek fő részei. Bemeneti és kimeneti perifériák, adathordozó eszközök működési elvei. Az eszközök helyes használatának elsajátítása. Digitalizálás. Képek szkennelése. Digitális fotózás. A hálózati operációs rendszerek funkciói, főbb szolgáltatásai. Vezetékes és vezeték nélküli kapcsolatok. Az iskolai hálózat vázlatos felépítése. Az adott feladat elemzése. A probléma megoldásához szükséges informatikai eszköz kiválasztása. A probléma megoldásához szükséges funkciók elsajátítása. Nyomtatás fájlba, pdf állományok készítése. Környezettudatos viselkedés nyomtatáskor. Be-, illetve kitömörítés. Kisebb méretű dokumentum minta vagy leírás alapján történő szerkesztése. Objektumok beillesztése a szövegbe. A szövegben elhelyezhető különböző objektumok (kép, szöveg, rajz) tulajdonságainak megismerése, az egyes jellemzők módosítása. Egyszerű szöveget, rajzot és táblázatot is tartalmazó dokumentumok elkészítése. Szöveg mentése különböző formátumokban Táblázat beszúrása szövegbe. A táblázat tulajdonságainak beállítása. Táblázat formázása. Weblap készítése. Táblázatkezelő program használata. A munkakörnyezet beállítása. A táblázatkezelő menürendszerének megismerése.Táblázatok használata a mindennapi életben. Adatok táblázatos formába rendezése, feldolgozása. Adattípusok megismerése. Adatbevitel, javítás, másolás, mozgatás elsajátítása. Cellahivatkozások használata. Képletek szerkesztése. A konstans, relatív és abszolút hivatkozás fogalmának megismerése. Adatok megjelenítése, kiemelése, aktuális információ keresése. Az adatok gyűjtése, csoportosítása, értelmezése. Diagramok készítése. Diagramtípus kiválasztása, szerkesztése, módosítása. Tematikus és kulcsszavas keresőgépek használata az információ elérésére, több keresési szempont egyidejű érvényesítése, űrlapok kitöltése. A keresés folyamata. Keresőkérdés alkotása.

Releváns információk kiszűrése a kereső által megtalált adathalmazból.Helyi könyvtári és a korosztálynak szóló elterjedt adatbázisok. Az információk elemzése hitelesség szempontjából. Több hasonló tartalmú oldal összehasonlítása.Térképhasználati ismeretek alkalmazása. Térképek keresése, használata. Keresés a térképeken, a térképek átalakítása. Közlésre szánt szöveges és képi információval kapcsolatos elvárások, kiválasztási szempontok. Nyomtatási beállítások. Webes publikálásra alkalmas fájlformátumok megismerése. Internetes oldalak feltöltése egy nyilvános tárhelyre. Publikus és nem publikus adatok megkülönböztetése. Az információ küldésének és fogadásának

kommunikációs eszközei, funkciói, kiválasztási szempontjai. Az elektronikus levelezés alapjai. A mobilkommunikáció eszközei.

Kapcsolatteremtés infokommunikációs eszközök útján. Az internet kommunikációs szolgáltatásai A fogyatékkal élőkkel való és a fogyatékkal élők közötti kommunikációt biztosító eszközök megismerése. A virtuális tér közlekedési szabályai. A kommunikációs médiumok és szerepük. Megbízható információforrások ismerete. Az információ hitelességének értékelése. A jogtiszta szoftverhasználat előnyei. Szabadon vagy korlátozottan használható programok használata. A programhasználat során betartandó jogok és kötelességek. Az információszerzés folyamatának ismerete. Az információforrások etikus felhasználása. Az információforrások feltüntetése. Az információ értékként való kezelése, megosztása. Az elektronikus szolgáltatások működésének megismerése, a szolgáltatások igénybevétele, használata, lemondása.

8.évfolyam A tanuló tudjon digitális kamerával felvételt készíteni, legyen képes adatokat áttölteni kameráról a számítógép adathordozójára; ismerje az adatvédelem hardveres és szoftveres módjait; ismerje az ergonómia alapjait. A tanuló legyen képes táblázatkezelővel tantárgyi feladatokat megoldani, egyszerű számításokat elvégezni; tudjon körlevelet készíteni; tudja kezelni a rendelkezésére álló adatbázis-kezelő programot; tudjon adattáblák között kapcsolatokat felépíteni, adatbázisokból lekérdezéssel információt nyerni. A nyert adatokat tudja esztétikus, használható formába rendezni. A tanuló tudjon algoritmusokat készíteni, legyen képes a probléma megoldásához szükséges eszközöket kiválasztani; legyen képes tantárgyi problémák megoldásának tervezésére és megvalósítására; ismerjen és használjon tantárgyi szimulációs programokat; legyen képes tantárgyi mérések eredményeinek kiértékelésére; legyen képes egy csoportban tevékenykedni. A tanuló legyen képes információkat szerezni, azokat hagyományos, elektronikus vagy internetes eszközökkel publikálni; legyen képes társaival kommunikálni az interneten, közös feladatokon dolgozni; tudja használni az újabb informatikai eszközöket, információszerzési technológiákat. A tanuló ismerje az adatvédelemmel kapcsolatos fogalmakat; legyen képes értékelni az információforrásokat; ismerje az informatikai eszközök etikus használatára vonatkozó szabályokat; ismerje a szerzői joggal kapcsolatos alapfogalmakat; ismerje az infokommunikációs publikálási szabályokat; ismerje fel az informatikai fejlesztések gazdasági, környezeti, kulturális hatásait; ismerje fel az informatikai eszközök használatának személyiséget és az egészséget befolyásoló hatásait; ismerje fel az elektronikus szolgáltatások szerepét,

legyen képes néhány elektronikus szolgáltatás kritikus használatára; ismerje fel az elektronikus szolgáltatások jellemzőit, előnyeit, hátrányait; ismerje fel a fogyasztói viselkedést befolyásoló módszereket a médiában; ismerje fel a tudatos vásárló jellemzőit. A tanuló legyen képes bármely, a tanulmányaihoz kapcsolódó feladata során az információs problémamegoldás folyamatát önállóan, alkotóan végrehajtani; legyen tisztában saját információkeresési stratégiáival, tudja azokat tudatosan alkalmazni, legyen képes azt értékelni, tudatosan fejleszteni.

Osztályozó vizsga követelményei 9-12. évfolyamon

Magyar irodalom 9. évfolyam A tanuló - képessé válik fölismerni az írást mint világalkotó tevékenységet - a szövegalkotás segítségével megtapasztalja az írást mint szövegvilágot, mint tudatos nyelvi tevékenységet megkülönbözteti az elbeszélő, a lírai én fogalmát megkülönbözteti a mű valóságát a tapasztalati valóságtól * értelmezni tudja a szerző –mű - befogadó hármasságát. Mitológiai történetek és hősök különféle feldolgozásokban; történettípusok. Homérosz: Iliász, Odüsszeia (részletek). Egy szemelvény a görög lírából (pl. Anakreón, Szapphó, Alkaiosz, Szimónidész) és prózaepikából (Aiszóposz fabuláiból). A szerzőkhöz, illetve hősökhöz kapcsolódó toposzok. Irodalmi alapformák, történetek és motívumok hatása, továbbélése többféle értelmezésben az európai és a magyar irodalomban, képzőművészetben, filmen. A tanuló * felismer és azonosít alapvető emberi magatartásformákat mitológiai történetekben és eposzokban * megismer irodalmi alapformákat, műfajokat és motívumokat; * elemzi a történetmesélés formáit, az elbeszélői nézőpontokat és a narratív struktúra szerepét; * felismeri a görög kultúra máig tartó hatását: pl. archetipikus helyzetek, mitológiai és irodalmi adaptációk, intertextualitás; mai magyar szókincs. Az antik görög színház jellemzői.A tanuló * képes dialogikus mű olvasására, befogadására, értelmezésére, egy drámarészlet előadására; * felismer különféle magatartásformákat, konfliktusokat, értékeket és hibákat (harmónia, mértéktartás, hübrisz); ezek elemzésével, értékelésével fejlődik erkölcsi érzéke; * pontosítja a katarzis fogalmát; felismeri, hogy a befogadóra tett hatások változatosak; * képes a műről szóló vélemények kritikus befogadására. Az antik dráma hatása a drámatörténetre. A tanuló * azonosít, értékel emberi magatartásformákat a művek, illetve a szerzők portréi alapján; véleményezi a horatiusi életelvek érvényességét; * megismer irodalmi műfajokat, versformákat; * értelmezi a görög és római kultúra viszonyát; * felismeri a római kultúra máig tartó hatását (mitológiai és irodalmi adaptációk, intertextualitás; Catullus / Horatius noster; latinizmusok a mai magyar szókincsben). Szemelvények az Ószövetségből, Szemelvények az Újszövetségből. A bibliai hagyomány továbbélése az európai és a magyar szóbeli és írásos kultúrában (pl. szókincsben, szólásokban, témákban, motívumokban). A tanuló megismer/felismer bibliai élethelyzeteket, magatartásformákat, témákat, motívumokat; tudja néhány közkeletű bibliai szólás, állandósult kifejezés eredetét és jelentését; ismeri a Bibliához kapcsolódó ünnepek, hagyományok (karácsony, húsvét, pünkösd, vízkereszt stb.) eredetét, tartalmát; tudatosítja a bibliai motívumok, témák, műfajok továbbélését a kultúrában; ismeri a Biblia máig tartó hatását az európai irodalomra és művészetre (zene, képzőművészet, film; dramatikus hagyomány; parafrázisok, adaptációk többféle művészeti ágból). A tanuló megérti a történelmi és művelődéstörténeti korszakolás problémáit (ókor- középkor- reneszánsz fogalmak koordinátái; megismerkedik a középkori irodalom jellegével az ókeresztény és középkori szakaszban; a vallásos és világi irodalom együtthatásával; felismeri az antikvitás hatását a

középkorra (pl. Vergilius-Dante); néhány szemelvény alapján értékeli Dante és Villon életművének jelentőségét. A tanuló értelmezi a magyar nyelvű kultúra legkorábbi írásos emlékeit (kötelező művek: HB; ÓMS); * megismeri a középkori írásbeliség sajátosságait; * tudatosítja a nyelvemlékek szerepét, jelentőségét és továbbélésüket későbbi korokban (l. „Halotti beszéd”-ek) A tanuló * tudatosítja a legfontosabb reneszánsz eszményeket, értékeket, tárgyakat, témákat; * Petrarca és Boccaccio néhány műve alapján megismerkedik a kor lehetséges/sajátos alkotói magatartásaival (kettősségek: tudós humanizmus és személyes élményanyag, illetve a szórakoztatás szándéka); * pontosítja ismereteit műelemzés alapján a novella műfajáról; felismeri a szonettformát. Janus Pannonius lírája, jellemző témái (pl. öntudat, békevágy, betegség). A tanuló * megismeri egy humanista alkotó portréját, költői és emberi szerepvállalását; személyes élményanyagának költészetformáló szerepét; * tudatosítja, értékeli az életmű néhány fontos témáját, a lírai alany magatartását (pl. költői öntudat, művészi becsvágy, búcsúzás, betegség, katonáskodás, test és lélek); * megismeri néhány fogalom változó jelentését (pl. elégia, epigramma); * elemzési minimuma: Pannónia dicsérete és Janus Pannonius még egy műve. Balassi Bálint lírája; költői tudatosság; az életmű néhány tematikus és formai jellemzője. A tanuló * megismeri az alkotó költői portréját és magatartását (az életmű 3-4 darabja nyomán); * tudatosítja az életmű megközelítési problémáit (kötetkompozíció; kéziratos énekeskönyv; különféle felfogások: kompozíció / tematika); * megkülönbözteti a dallamvers és szövegvers fogalmát; * tud ritmizálni ütemhangsúlyos formákat, felismeri a Balassi-strófát; * elemzési minimuma: Egy katonaének és még egy-két mű. Néhány sajátos színjátéktípus a 10–16. században (a középkor és reneszánsz vallásos és világi előadási formái). A tanuló * részt vesz a témakörhöz kapcsolódó drámajáték előkészítésében és előadásában; * képes rögtönzésre (cselekményváz és adott állandó típusok alapján); * megismer néhányat az európai színjátszás máig élő hagyományaiból; * felismeri az előadásmódok és színpadformák sokféleségét a középkori játéktípusokban. Az angol színház a 16–17. században (színház, előadás és dramaturgia összekapcsolódása). A tanuló * ismer néhány Shakespeare-témát, szállóigét; * képes egy mű részletes elemzése kapcsán a hősök jellemzésére, magatartásuk, konfliktusaik értékelésére; * megérti a befogadói elvárások (korabeli közönség) és a dramaturgia összefüggését; * részt vesz egy jelenet kidolgozásában és előadásában; * felismeri a dráma másik létformáját (aktuális színházi előadások, rendezői értelmezések hatásával); értékeli az újrafordítások, filmes feldolgozások szerepét; * lehetőség szerint megtekint egy színházi előadást (vagy felvételét); * műismereti minimuma: egy Shakespeare-dráma elemző feldolgozása és memoriter: egy monológ/részlete; * alkalmassá válik az adott műről szóló vélemények kritikus befogadására; egy szóbeli érettségi témakör anyagának összeállítására és az abban megjelölt feladat kifejtésére. A reneszánsz kései szakasza (manierizmus). A tanuló ismeri a fogalomhasználati problémákat (művelődéstörténeti korszak, korstílus, stílusirányzat); tisztában van irányzatok egymás mellett élésével; * meg tudja különböztetni a reneszánsz / barokk / klasszicizmus alapvető formai és stílusjegyeit, ismeri ezek esztétikai hátterét; műismereti minimuma: Cervantes: Don Quijote (részlet). Magyar barokk irodalom. Szemelvény: Pázmány Péter értekező prózájából (hitvita, prédikáció). A tanuló felismeri a barokk formajegyeit az irodalmi művekben és más művészeti ágakban is, összhangban az irodalommal; megismeri világkép és műfajok, poétikai / retorikai megoldások összefüggését; tisztában van az eposzi kellékek hagyományozódásával, az antik és barokk eposzok különbségével (koncepció, szerkezet, értékrend, embereszmény); műismereti minimuma: Zrínyi Miklós: Szigeti veszedelem. A klasszicizmus elvárásai. Tragédia és komédia. A francia színház a 17. században (színház, előadás és dramaturgia összekapcsolódása). Molière: Tartuffe (vagy más műve). A komikum megjelenési formái. A tanuló felismeri a klasszicista normatív esztétika sajátosságait (műfaji hierarchia, szabályok); a korabeli elvárások és a dramaturgia összefüggését; megérti a komikum műfajformáló minőségét és változatait (helyzet- és jellemkomikum); képes egy mű részletes elemzése kapcsán a hősök jellemzésére, magatartásuk, konfliktusaik értékelésére; részt vesz egy jelenet kidolgozásában és előadásában; lehetőség szerint megtekint egy színházi előadást (vagy felvételét); műismereti minimuma: egy Molière-mű elemző feldolgozása és memoriter: egy részlet; alkalmassá válik az adott műről szóló vélemények kritikus befogadására; egy szóbeli érettségi témakör anyagának összeállítására és az abban megjelölt feladat kifejtésére.

10. évfolyam A felvilágosodás irodalmának jellemző műfajai és stílusirányzatai: klasszicizmus, szentimentalizmus (érzékenység), rokokó. Művek, szemelvények az angol, francia és német irodalomból, pl. Defoe, Swift, Jane Austen; Voltaire, Rousseau; Goethe, Schiller különféle műfajú alkotásaiból. A választott szerzőkhöz, művekhez kacsolódó fogalmi ismeretek. Voltaire: Candide Goethe: Az ifjú Werther A tanuló * megkülönbözteti az eszmetörténeti korszak, filozófiai irányzat és stílusirányzat kategóriáit; * megismeri a bölcseleti háttér és a stílusirányzat, műfaj, tematika néhány összefüggését, az egyes irányzatok jellemző tendenciáit, irodalmi műfajait, máig ható kérdésfeltevéseit az európai irodalmakból vett egyes szemelvények alapján; * választható beszámolót készíthet olvasmányélménye vagy látott színházi élménye alapján (pl. Defoe, Jane Austen, Schiller művei); * műismereti minimuma: Swift, Voltaire, Goethe egy-egy művének /részletének ismerete. A 18. század irodalma a felvilágosodás előtt (a kuruc költészethez kapcsolódó irodalmi formák; Mikes Kelemen: Törökországi levelek részlete). A felvilágosodás korának irodalma. Művelődési programok. Bessenyei György értekező prózai művének részlete (pl. Magyarság). Alkotói csoportok, irodalmi központok, sajátos életutak (pl. Batsányi János, Kármán József). Kazinczy Ferenc irodalomszervező tevékenysége és írói munkássága (legalább egy epigrammája). Csokonai Vitéz Mihály portréja; életművének műfaji, formai és stiláris sokszínűsége A Reményhez, A tihanyi Ekhóhoz és még legalább egy mű (pl. Az estve, Tartózkodó kérelem, A Magánossághoz) alapján. Magány és egyedüllét versei: Szabó Lőrinc: Magány, József Attila: Magány, Orbán Ottó: Magány, Pilinszky János: Életfogytiglan Berzsenyi Dániel portréja; jellemző műfajok, témák, életérzések költészetében. A közelítő tél, A magyarokhoz I. és legalább még egy mű (pl. Levéltöredék barátnémhoz, Osztályrészem) értelmezése. Csokonai és Berzsenyi hatása, továbbélése a későbbi magyar költészetben. Rilke: Őszi nap, Berzsenyi: A közelítő tél és Erdős Virág: Közelítő versösszehasonlítás. A tanuló * ismeri a magyar nyelv ügyében született legfontosabb programok, értekezések gondolatait; Kazinczy tevékenységét; a magyar felvilágosodás időszakának, irodalmi életének néhány sajátosságát; * tudatosítja a nyelvújítási mozgalom jelentőségét; * tisztában van Csokonai és Berzsenyi életművének jellegével, az alkotók helyével, szerepével a magyar irodalom történetében; felismer jellemző stílusirányzatokat, műfajokat, verstípusokat és versformákat; * műismereti minimuma: Mikes Kelemen: Törökországi levelek (részlet), Kazinczy Ferenc egy epigrammája; Bessenyei György egy értekező prózai részlete; Csokonai Vitéz Mihály: A Reményhez; A tihanyi Ekhóhoz és egy mű; Berzsenyi Dániel: A közelítő tél, A magyarokhoz I. és egy mű. * Csokonai és Berzsenyi kapcsán alkalmassá válik legalább 3-4 alkotásuk és a műveikről szóló vélemények, elemzések értelmezésére; egy-egy szóbeli témakör kifejtésére; memoriterek tolmácsolására. A romantika irodalmának jellemzői (esztétikai elvek, művészi szabadság, stílus- és formajegyek; ironikus látásmód, groteszk minőség). A vándor toposza Új műfajok, formák (pl. történelmi regény, bűnügyi történet, drámai költemény, verses regény). Társadalmi típusok (felesleges és karrierista hősök, hivatalnokok) megjelenése a romantikával egyidejű, realista szemléletű művekben. Művek, szemelvények az angol/amerikai, francia, német és orosz irodalomból, pl. Byron, Shelley, Keats; Poe; Victor Hugo, E. T. A. Hoffmann, Puskin vagy mások alkotásaiból; illetve Balzac, Stendhal, Gogol műveiből. A választott szerzőkhöz, művekhez kacsolódó fogalmi ismeretek. Hoffmann: Az arany virágcserép – Gogol: A köpönyeg – a két másoló összehasonlítása A tanuló * felismeri az életművek egymásmellettiségét az 1830-as években (klasszika, romantika, realizmus tendenciái, l. Goethe/Hugo/Stendhal, Balzac) és a romantika korstílus-jellegét, jelentőségét; a romantika és a kritikus, realista szemlélet együtthatását; * megismeri az irodalmi liberalizmus szerepét és hatását az esztétikára (új műfaji változatok; stiláris és hangnemi összetettség, irónia és groteszk); * műismerete: Shelley, Keats, Poe, V. Hugo, E. T. A. Hoffmann, Puskin, illetve Balzac, Stendhal, Gogol egy-egy művének / részletének ismerete; * képes egy választott/kijelölt epikai alkotás (házi olvasmány) elemző bemutatására a közös értelmezés után; * beszámolót/könyvajánlót készíthet egyéni olvasmányélménye alapján a korszak műveiből; * alkalmassá válik a korszakról, a szerzőkről, művekről szóló vélemények kritikus befogadására, egy lehetséges szóbeli tétel kifejtésére. Katona József: Bánk bán – sok szempontú műértelmezés. Pl. magánéleti és közéleti konfliktus, alapkérdések; a szereplők körei, Bánk összeomlása; a címszereplő megítélésének változatai; felépítés, szerkezeti megoldások (az V. felvonás szerepe).

A tanuló * ismeri a magyar színház történetének néhány sajátosságát (az állandó magyar színház hiányát, törekvéseket a létrehozására); * képes elemezni nemzeti tragédiánk sajátosságait (problematika, drámai szerkezet és nyelv, sajátos lezárás, „megoldás) * megismer néhány álláspontot a műértelmezéshez; * lehetőség szerint megtekint egy színházi előadást (vagy felvételét), és közös elemzéssel értékelik az adott interpretációt; * műismereti minimuma: a tragédia (házi olvasmány) elemző feldolgozása és memoriter: részlet(ek) a műből; * alkalmassá válik a mű értelmezéseinek kritikus befogadására; egy szóbeli Ének-zene: operafeldolgozás. Film: Káel Csaba: Bánk bán érettségi témakör anyagának összeállítására és az abban megjelölt feladat kifejtésére. Magyar irodalmi élet a 19. század első felében; orgánumok, folyóiratok, alkotói csoportok. A reformkori nemzeti romantika. A népiesség programjai. Kölcsey Ferenc alkotói portréja; közéleti szerep, egyéni és közösségi sors. Hymnus és még egy lírai alkotása (pl. Elfojtódás; Vanitatum vanitas; Zrínyi dala; Zrínyi második éneke). Értekező prózája (pl. Nemzeti hagyományok és / vagy a Parainesis részlete). A himnusz műfaji sajátosságai: Kölcsey Ferenc: Himnusz – Nagy László: Himnusz minden időben összehasonlítás Vörösmarty Mihály portréja. Romantikus világlátás, tematika és képalkotás lírában és drámában a Szózat; Előszó és még egy-két lírai alkotás (pl. Késő vágy; Gondolatok a könyvtárban; Az emberek, A vén cigány) alapján, illetve a Csongor és Tünde értelmezésével (pl. alapkérdések, értékszerkezet, motívumok, műfaji sajátosságok: mesejáték/drámai költemény, tér és idő, az életfa szimbóluma, a kert toposza). A tanuló ismeri a magyar irodalom néhány sajátosságát a 19. század első felében; felismeri a reformkor-nemzeti romantika-népiesség fogalmak tartalmát, szerepét és jelentőségét; tisztában van Kölcsey és Vörösmarty életművének jellegével, az alkotók helyével, szerepével a magyar irodalom történetében; műismereti minimuma: Kölcsey: Hymnus, Huszt és még egy lírai mű, egy értekező prózai részlet; Vörösmarty: Szózat, Előszó és még egy-két lírai mű, valamint a Csongor és Tünde; memoriterek; Kölcsey és Vörösmarty kapcsán alkalmassá válik legalább négy alkotásuk és a műveikről szóló vélemények, elemzések értelmezésére; egy- egy szóbeli témakör kifejtésére; memoriterek tolmácsolására. Petőfi Sándor életműve. Pályaszakaszok (életérzések, költői magatartás) és jellemző alkotások. A népi szemléletmód hatása; romantika és népiesség. A tanuló * ismeri az életmű főbb alkotói korszakait; Petőfi helyét, szerepét a magyar irodalom történetében; költészetének jellegét; * tisztában van a romantikus korstílus és a népiesség stílustendenciájának együtthatásával; * műelemzések során megismeri Petőfi jellemző témáit, műfajait, poétikai megoldásait, versformáit; megkülönbözteti jellemző hangnemeit (pl. humor és irónia); * képes önálló műértelmezés megfogalmazására; * műismereti minimuma: Az Alföld; Nemzeti dal ; János vitéz; A puszta, télen; A XIX. század költői; Európa csendes, újra csendes…; Szeptember végén és még három-négy mű és memoriterek; * képessé válik Petőfi életművének bemutatására (legalább 10–12 lírai és 1–2 verses epikai alkotás alapján); a műveiről szóló vélemények, elemzések értelmezésére, kritikus befogadására; egy szóbeli témakörben kijelölt feladat kifejtésére, memoriterek tolmácsolására. Jókai alkotásainak jellemzői, műfaji változatok az életművében; regényírói művészetének sajátosságai a romantikus prózaepika jegyében. Jókai Mór: Az arany ember (esetleg más regényének) elemző értelmezése sok szempontú megközelítéssel, pl.: a romantika megjelenési formái; műfaji változat; szerkezet, jellemábrázolás, elbeszéléstechnika, nézőpont, közlésformák; hangnemi és motivikus összetettség. Problematika (az adott műhöz pl. természet és civilizáció, bűn és büntetés, kettős jellem). A sziget toposza Az arany emberben A tanuló * tisztában van a korabeli és a mai olvasóközönség befogadói elvárásainak különbségével; * ismeri Jókai helyét a magyar regényirodalom történetében, alkotásmódjának jellemzőit; * felismeri a romantikus ábrázolásmód sajátosságait és a romantikus regény jellemző műfaji változatait; * képes egy regény sok szempontú megközelítésére, saját álláspont kifejtésére; * műismereti minimuma: egy regénye: Az arany ember (vagy más, pl. Egy magyar nábob, Fekete gyémántok) * egy regényelemzés kapcsán képes önálló szóbeli tétel keretében egy elemzési feladat kifejtő megoldására.

11. évfolyam Arany János életműve. Pályaszakaszok (életérzések, költői magatartások) és jellemző alkotások. A romantika utáni költőszerep-lehetőségek és lírai tendenciák. Jellemző lírai tematika (pl. ars poeticák), hangnemek, műfajok (pl. elégiko-óda, elégia) és szerkesztésmód, verstípusok (pl. idő-

és értékszembesítés, létösszegzés) a nagykőrösi és a kései költészetben (Letészem a lantot, Epilogus és legalább még két-három lírai alkotás). A ballada műfaji sajátosságai; tematikus és szerkesztésmódbeli különbségek a két balladakorszak alkotásaiban (A walesi bárdok és még legalább 1–2 ballada). A Toldi estéje elemző bemutatása. Utalás egy-egy téma, motívum, poétikai jellemző kortárs irodalmi megjelenítésére; az evokáció, az intertextualitás néhány példája. Balla Zsófia: Arany dal. Pilinszky János: Publicisztikai írások: Egy lírikus naplójából. A tanuló * ismeri az életmű főbb alkotói korszakait; Arany költői szerepét a magyar irodalom történetében; költészetének jellegét; * műelemzések során megismeri Arany jellemző lírai témáit, műfajait, poétikai megoldásait, versformáit és néhány verses epikai alkotását; * megismeri a lírikus és epikus költőszerep szembeállítását, változó megítélését; * képes lírai és epikai alkotások önálló értelmezésének megfogalmazására; a Toldi és a Toldi estéje néhány szempontú összevetésére; * műismereti minimuma: A walesi bárdok, Rege a csodaszarvasról, Toldi, Családi kör, további egy-két ballada; Toldi estéje; Letészem a lantot, Epilogus és még két-három lírai alkotás (memoriterek is); * képessé válik Arany életművének bemutatására (legalább 5-6 lírai alkotás, 2-3 ballada és a Toldi és a Toldi estéje alapján); a műveiről szóló vélemények, elemzések értelmezésére, kritikus befogadására; egy-egy szóbeli témakörben kijelölt feladat kifejtésére, memoriterek tolmácsolására. Madách Imre: Az ember tragédiája – sok szempontú műértelmezés. A drámai költemény műfajának következménye a szerkezetre és hősökre. Felépítés (cselekmény-szerkezet: keret- és történeti színek, személyiségközpontúan / lírai szerkezet: tematikus, szétválás- sorozat). Problematika, történelemszemlélet, bölcseleti háttér (szabadelvűség és pozitivizmus). Az idő, tér, anyag szerepe az emberiség és különböző szellemi irányok történetében. A tanuló * megismeri a drámai költemény műfaji változatának jellemzőit (filozófiai, bölcseleti tartalmak), sajátos drámai hőseit; többféle világfelfogás egyidejű létezését; - értelmezi a művet (lehetőleg többféle megközelítésből); * megismerkedik néhány műértelmezéssel, állásponttal; * lehetőség szerint megtekint egy színházi előadást (vagy felvételét), és közös elemzéssel értékelik az adott interpretációt és a mű színpadra állításának lehetőségeit; * műismereti minimuma: a Tragédia (házi olvasmány) elemző feldolgozása és memoriter: részlet(ek) a műből, valamint szállóigévé vált sorok; * alkalmassá válik a mű értelmezéseinek kritikus befogadására; egy szóbeli érettségi témakör anyagának összeállítására és az abban megjelölt feladat kifejtésére. A realista és naturalista epika jellemzői (esztétikai elvek, tematika, látásmód, stílus- és formajegyek) a 19. század közepétől; a prózaepika újításai (nézőpontok, síkváltások, időszerkezet, polifónia; új műfaji változatok) a kis- és nagyepikában. Impresszionizmus, szimbolizmus és a lírai műnem megújítása (pl. a személyiség, a lírai közvetlenség háttérbe szorulása, a látomás felszabadítása, objektivizálódás). Művek, szemelvények az angol/amerikai, francia, német és orosz irodalomból (pl. Emily Brontë, Dickens, Flaubert, Zola, Lev Tolsztoj, Dosztojevszkij alkotásaiból, illetve Baudelaire, Verlaine, Rimbaud, Rilke, Whitman) műveiből. A választott szerzőkhöz, művekhez kapcsolódó fogalmi ismeretek. A tanuló felismeri a romantika és realizmus együtthatását, folytonosságát az epikában; értelmezi a realista és naturalista stílusirányzat jellemzőit; megismeri az impresszionista és (pre)szimbolista európai líra néhány sajátosságát; képes egy választott/kijelölt epikai alkotás (házi olvasmány) elemző bemutatására a közös értelmezés után; néhány lírai alkotás értelmezésére; beszámolót / könyvajánlót készíthet egyéni olvasmányélménye alapján a korszak szerzőinek műveiből; műismeret: néhány mű / részlet pl. Emily Brontë, Dickens, Flaubert, Lev Tolsztoj, Dosztojevszkij alkotásaiból, illetve Baudelaire, Rimbaud, Rilke, Whitman műveiből; alkalmassá válik a korszakról, a szerzőkről, művekről szóló vélemények kritikus befogadására, egy lehetséges szóbeli tétel kifejtésére. Az európai dráma és színház a 19. sz. második felében – a korszak drámairodalmának újdonságai és két drámai alkotás, két szerző dramaturgiája. Egy drámai mű elemzése a 19. század második feléből (pl. Ibsen: Babaszoba/Nóra vagy A vadkacsa – az ibseni dramaturgia sajátosságai, pl. az analitikus szerkesztésmód felújítása, középponti szimbólumok alkalmazása, reformátorok és rezonőrök, hangnemkeveredés stb.; a szerző problémafelvetése, pl. házassági válság, élethazugság). Egy Csehov-mű elemző bemutatása (pl. Ványa bácsi, Három nővér). A csehovi dramaturgia sajátosságai (pl. a drámaiság fogalmi változása; drámaiatlan/lírai dráma; főszereplő-, konfliktusok és cselekmény-nélküliség; csoportképek/cselekvés-képtelenség; párhuzamos monológok/fedett dialógusok, ironikus látásmód); új műfaji változatok, új játékstílus.

A tanuló * megismeri a romantika utáni drámatörténet néhány jellemző tendenciáját; * elemzi két jelentős szerző egy-egy alkotását, újításaik figyelembevételével, bemutatja dramaturgiájuk sajátosságait; * megismer néhány álláspontot a művek értelmezéséhez; * lehetőség szerint megtekint egy színházi előadást (vagy felvételét), és közös elemzéssel értékelik az adott interpretációt; * lehetőség szerint kidolgoznak egy-egy jelenetet az elemzett művekből; * műismereti minimuma: egy dráma a 19. század második feléből és Csehov egy drámája; * alkalmassá válik a művek értelmezéseinek kritikus befogadására; egy szóbeli érettségi témakör anyagának összeállítására és az abban megjelölt feladat kifejtésére. A 19. század második felének magyar irodalmából néhány szerző és mű(részlet) ismerete. Vajda János alkotói helyzete, költészetének jellemzői (legalább. egy műve, pl. Húsz év múlva, A vaáli erdőben, Az üstökös). A századvég és századelő novellisztikája (műelemzési lehetőségek, pl. Gozsdu, Petelei, Gárdonyi, Tömörkény, Bródy Sándor műveiből). Mikszáth alkotásainak jellemzői, témák, motívumok és műfaji változatok az életművében; írásművészetének sajátosságai, stílusszintézise, az anekdotikus stílus A jó palócok novelláinak világa (legalább két mű elemzése). Egy Mikszáth-regény (pl. Beszterce ostroma, A Noszty fiú esete...) elemző értelmezése, sok szempontú megközelítéssel, pl. műfaji változat; szerkezet, jellemábrázolás, elbeszélés-technika, nézőpont, közlésformák, hangnemek; problematika (pl. megkésettség, dzsentriábrázolás). A tanuló * tisztában van a 19. sz. második fele magyar irodalmának sajátosságaival, ismeri a korszak néhány jellemző tendenciáját; * megismeri a Petőfi és Ady közti, Arannyal részben párhuzamos líra helyzetét; Vajda és az Ady fellépése előtti költők (pl. Reviczky, Komjáthy) szerepét; * a századvég novellisztikájának néhány darabját értelmezve fejleszti novellaelemzési készségét; * ismeri Mikszáth helyét a magyar regényirodalom történetében, alkotásmódjának jellemzőit; képes egy regényének sok szempontú megközelítésére, saját álláspont kifejtésére és adott szempontú, önálló novellaértelmezésre; lehetőséget kap beszámoló / könyvajánló készítésére egyéni olvasmányélménye alapján; * műismereti minimuma: Vajda János egy műve; Mikszáth egy regénye (házi olvasmány) és két novellája; * alkalmassá válik a művek értelmezéseinek kritikus befogadására; egy szóbeli érettségi témakör anyagának összeállítására és az abban megjelölt feladat kifejtésére. A Nyugat mint folyóirat és mozgalom; szerkesztési elvek, szerkesztők, kritikusok, nemzedékek; célkitűzések; filozófiai és stílusirányzatok hatása, megismertetése. Juhász Gyula költészetének sajátosságai (pl. impresszionizmus, nosztalgia, emlékezés, legalább egy műve, pl. Tiszai csönd, Milyen volt; életképszerűség, leíró jelleg, pl. Tápai lagzi). Juhász Gyula: Gulácsy Lajoshoz Tóth Árpád lírájának jellemzői; tematikája, hangnemei, formái (magányélmény, elégikusság, impresszionizmus stb., legalább egy-két műve, pl. Hajnali szerenád, Esti sugárkoszorú, Elégia egy rekettyebokorhoz, Lélektől lélekig, Jó éjszakát!). Egy folyóirat (időszaki kiadvány) periodicitása, felépítése, folyóiratcikkek visszakeresése, hivatkozása. Utalás egy-egy téma, motívum, poétikai jellemző kortárs irodalmi megjelenítésére; az evokáció, az intertextualitás néhány példája. A tanuló * felismeri a Nyugat jelentőségét a magyar kultúrtörténetben; alkalmazza a nemzedékkorszakolást későbbi tanulmányai során; * tudja a korban megismert stílusirányzatok, filozófiai, lélektani iskolák (Freud, Bergson) néhány jellemzőjét; * műismereti minimuma: Juhász Gyula egy műve, Tóth Árpád egy-két műve. Ady Endre életműve. Kötet- és cikluskompozíció; költői szerepvállalás, az innováció szándéka. Klasszikus modernség, szecessziós-szimbolista látásmód; a versritmus megújítása. Meghatározó korszakok (pl. költői indulás, világháború), kötetek (pl. Új versek, A halottak élén), témák, motívumok (pl. magyarság, istenes, létharc, látomásszerű tájvers, ars poetica; élet-halál, hajó, ugar ) alapján jellemző alkotásainak értelmezése A Sion-hegy alatt Nemes Nagy Ágnes: Ekhnáton jegyzeteiből Góg és Magóg fia vagyok én...; Kocsi-út az éjszakában és még 4- 5 mű (memoriterek is), pl. Párisban járt az Ősz; A magyar ugaron; Harc a Nagyúrral; Hunn, új legenda; Bujdosó kuruc rigmusa; Az eltévedt lovas; Emlékezés egy nyár-éjszakára stb., esetleg egy-egy részlet publicisztikájából is). Utalás egy-egy téma, motívum, poétikai jellemző kortárs irodalmi megjelenítésére; az evokáció, az intertextualitás néhány példája. Ady: A magyar Messiások és Kovács András Ferenc: Új magyar Messiások - összehasonlítás A tanuló * ismeri az életmű főbb alkotói korszakait; Ady helyét, költői szerepét a magyar irodalom történetében; költészetének jellegét; * tisztában van a 20. eleji magyar irodalom sajátosságaival és a megújítás szándékával; * műelemzések során megismeri Ady jellemző köteteit, szerkesztési módszereit, lírai témáit, motívumait, poétikai megoldásait; * képes önálló versértelmezések megfogalmazására; * műismereti minimuma: A Sion-hegy alatt; Góg és Magóg fia vagyok én...;

Kocsi-út az éjszakában és még 4-5 mű; * képessé válik az Ady-életmű jellemzőinek bemutatására (legalább 10 lírai alkotás alapján); a műveiről szóló vélemények, elemzések értelmezésére, kritikus befogadására; egy-egy szóbeli témakörben kijelölt feladat kifejtésére, memoriterek tolmácsolására. Móricz alkotásainak jellemzői, írásművészetének sajátosságai; naturalista és realista ábrázolásmódja. Tárgykörök, témák (pl. paraszti, dzsentri; szegénység) és műfaji változatok (novella, elbeszélés, történeti példázat, idill-típusú regény stb.). Novelláinak világa (legalább két mű elemzése, pl. Tragédia, Szegény emberek, Barbárok). Egy Móricz-regény (pl. Úri muri, Rokonok, Sárarany, Az Isten háta mögött) elemző értelmezése, sok szempontú megközelítéssel, pl. műfaji változat; szerkezet, jellemábrázolás, elbeszélés- technika, nézőpont, közlésformák, hangnemek, írói előadásmód; problematika (pl. vívódó hősök, dzsentri- ábrázolás). A zsoltáros Móricz: Árvácska – a regény biblikus motívumai: a Teremtés könyvétől az Apokalipszisig. A tanuló * ismeri Móricz helyét a magyar epika történetében (Nyugat; népi írók mozgalma, Kelet Népe); alkotásmódjának jellemzőit; * képes néhány alkotásának sok szempontú megközelítésére, saját álláspont kifejtésére és adott szempontú, önálló műértelmezésre (novellaelemzések megfogalmazására); * lehetőséget kap beszámoló / könyvajánló készítésére egyéni olvasmányélménye alapján; * műismereti minimuma: Móricz egy regénye (házi olvasmány) és egy novellája; * alkalmassá válik a művek értelmezéseinek kritikus befogadására; egy szóbeli érettségi témakör anyagának összeállítására és az abban megjelölt feladat kifejtésére. Babits Mihály életműve. Pályaszakaszok, kötetek, költői magatartásformák (pl. pályakezdés; világháborúk ideje; kései költészet); életérzések, világkép, értékrend, művészetfelfogás (homo moralis); a bölcseleti, filozófiai érdeklődés hatásai. Magyarság és európaiság. Szerepe a Nyugat mozgalmában; irodalmi kapcsolatai; esszé- és irodalomtörténet-írói, műfordító tevékenysége. Stílusirányzati sokszínűsége (pl. impresszionizmus, szecesszió, szimbolizmus); klasszicizálás, antikizálás; hagyomány és modernség egysége. Jellemző lírai tematika, költői magatartás (békevers, pl. Húsvét előtt; a prófétaszerep elutasítása vagy vállalása, pl. Mint különös hírmondó); versszerkezetek, hangnemek, formák, motívumok gazdagsága (pl. Esti kérdés, Ősz és tavasz között); ars poeticus alkotások (pl. A lírikus epilógja; Cigány a siralomházban; Csak posta voltál). A tanuló * ismeri az életmű főbb alkotói korszakait; Babits helyét, szerepét a magyar irodalom és a Nyugat történetében; írásművészetének jellegét; * tisztában van a Nyugat első nemzedéke tevékenységével, jelentőségével; * műelemzések során megismeri Babits jellemző lírai témáit, poétikai megoldásait és a Jónás könyvét; * képes Babits-művek önálló értelmezésének megfogalmazására; * műismereti minimuma: Esti kérdés, Ősz és tavasz között és még egy-két műve (memoriter is) és a Jónás könyve; * képessé válik a Babits-életmű jellemzőinek bemutatására (legalább négy lírai alkotás); a műveiről szóló vélemények, elemzések értelmezésére, kritikus befogadására; egy-egy szóbeli témakörben kijelölt feladat kifejtésére, memoriterek tolmácsolására. A választott művekhez kacsolódó fogalmi ismeretek (pl. gyászdal, tárgyias költészet, ditirambus, könyörgésvers). A Jónás könyve, mint az ószövetségi példázat parafrázisa. Jónás és az Úr magatartása. Nyelvhasználati és hangnemi összetettség. Utalás egy-egy téma, motívum, poétikai jellemző kortárs irodalmi megjelenítésére; az evokáció, az intertextualitás néhány példája. Babits: Messze, messze és Kovács András Ferenc: Messzebb… messzebb… (Ad nótám Babits Mihály) összehasonlítás Babits: Az örök folyosó – Pilinszky János: Egyenes labirintus – Petri György: Lépcső Kosztolányi Dezső életműve. Pályaszakaszok, életérzések, költői magatartásformák; világkép, művészetfelfogás (homo aestheticus); stílusirányzatok (pl. impresszionizmus, expresszionizmus); viszonya az anyanyelvhez. Jellemző lírai tematika; hangnemek, műfajok, versciklusok (pl. A szegény kisgyermek panaszai); Számadás-kötet; kis- és nagyszerkezetek; ars poeticák;legalább 4 lírai alkotás, köztük: Hajnali részegség, Halotti beszéd. Novellák (pl. A kulcs, Fürdés stb.) és novellaciklusok (Esti Kornél-novellák). Egy Kosztolányi-regény (pl. Édes Anna, Pacsirta) elemző értelmezése, sok szempontú megközelítéssel, pl. műfaji változat; szerkezet, jellemábrázolás, elbeszéléstechnika, nézőpont, közlésformák, hangnemek, írói előadásmód; problematika. Utalás egy-egy téma, motívum, poétikai jellemző kortárs irodalmi megjelenítésére; az evokáció, az intertextualitás néhány példája. Kosztolányi Dezső: Hajnali részegség és Borbély Szilárd: A számítógép este - összehasonlítás Kosztolányi: Esti Kornél – Prágai Tamás: Pesti Kornél – Esterházy Péter: Esti

A tanuló * ismeri az életmű főbb alkotói korszakait; Kosztolányi helyét, szerepét a magyar irodalom történetében; írásművészetének jellegét; * tisztában van a Nyugat első nemzedéke tevékenységével, jelentőségével; * műelemzések során megismeri Kosztolányi jellemző lírai témáit, poétikai megoldásait; kis- és nagyepikájának néhány jelentős darabját; * képes lírai és epikai alkotások önálló értelmezésének megfogalmazására; * műismereti minimuma: Kosztolányi egy regénye és két novellája; lírai alkotásai, Hajnali részegség, Halotti beszéd és még egy-két műve (memoriter is); * képessé válik a Kosztolányi-életmű jellemzőinek bemutatására (legalább 4 lírai alkotás, egy regény, két novella alapján); a műveiről szóló vélemények, elemzések értelmezésére, kritikus befogadására; egy-egy szóbeli témakörben kijelölt feladat kifejtésére, memoriterek tolmácsolására. Karinthy kisepikájának jellemzői választott novella (pl. A cirkusz; Találkozás egy fiatalemberrel; Barabbás) és a Tanár úr kérem karcolatgyűjtemény darabjai alapján. Humorfelfogása (humoreszkjei). Irodalmi karikatúrák (néhány, már megismert szerző /mű és paródiája) az Így írtok ti szemelvényei alapján. Krúdy Gyula írói világa, egyéni hangja legalább egy Szindbád-novella alapján (pl. Negyedik út, Ötödik út); anekdotikusság, az idő és az emlékezés formaalkotó szerepe. A Krúdy-művek atmoszférájának, témáinak, alakjainak, motívumainak megidézése (stílusimitációk, pl. Márai Sándor: Szindbád hazamegy; Huszárik Zoltán: Szindbád). A tanuló * kijelöli Karinthy és Krúdy helyét a korszakban (újságírás; Nyugat, illetve csoporthoz nem tartozás); ismeri alkotás- és látásmódjuk jellemzőit; * képes néhány alkotás értelmezésére, műelemzések kritikus befogadására, saját álláspont kifejtésére és adott szempontú, önálló műmegközelítésre (pl. novellaelemzések megfogalmazására); * képessé válik összehasonlító elemzésekre (párnovellák, pl. A jó tanuló felel / A rossz tanuló felel; ellentétesek, pl. Magyar dolgozat / Röhög az egész osztály); mű és paródiája összevetésére); novellaciklus és film összehasonlító elemzésére; * műismeret: Karinthy (választható valamely műve); Krúdy egy novellája.

12. évfolyam Világirodalom – avantgárd irányzatok. Formabontás és formaépítés (közös tendenciák a stílusirányzatokban). Futurizmus, expresszionizmus, szürrealizmus: néhány szemelvény az egyes irányzatok dokumentumaiból, illetve néhány irodalmi alkotás (pl. Marinetti, Majakovszkij; Trakl, G. Benn; Apollinaire, Éluard műveiből). A jellemzően nem irodalmi irányzatok (kubizmus, konstruktivizmus, dada, stb.) néhány célkitűzése, formajegye. A magyar avantgárd sajátosságai, az aktivizmus programja; Kassák Lajos szerepe (egy-két művének ismerete, pl. Mesteremberek; A ló meghal...). A tanuló * megismeri a 20. sz. eleji stílusirányzatok létrejöttét, a csoportok, programok szándékait, esztétikai elveit, poétikai megoldásait; * a magyar avantgárd sajátos helyzetét, Kassák szerepét. Epikus művek: (szemelvények, részletek a kis- és nagyepikából) pl. Kafka (pl. Az átváltozás); A per / A törvény kapujában Thomas Mann (pl. Tonio Kröger / Mario és a varázsló; Bulgakov: A Mester és Margaríta; Camus (pl.: Közöny); Orwell (pl. Állatfarm / 1984); Faulkner, Hemingway, Hrabal, I. B. Singer, Szolzsenyicin alkotásaiból és kortárs művekből. A választott szerzők jellemző tematikája, kérdésfelvetése; formanyelvi, szóhasználati sajátosságai. Művek és adaptációik összevetése. Marcel Proust Az eltűnt idő nyomában (részlet) Joyce: Ulysses (részlet) - Odüsszeia III. ének, Télemakhosz pűloszi látogatása a „lónevelő” Nesztórnál H. Hesse:Narziss és Goldmund Gabriel García Márquez: Száz év magány Lírai alkotások: (szemelvények, részletek). Legalább egy lírikus látásmódja egy-két művének elemző megközelítésével pl. T. S. Eliot: A háromkirályok utazása A választott szerzőkhöz, művekhez kacsolódó fogalmi ismeretek (pl. intellektuális költészet, mitologizálás, mitoszregény, dokumentumirodalom, parabola, egzisztencializmus). A tanuló * megismeri a 20. századi irodalom néhány meghatározó tendenciáját; * ismer néhány jellemző, jelentős 20. századi epikus művet, részletet (pl. Bulgakov, Camus, Faulkner, Hemingway, Hrabal, Kafka, Thomas Mann, Orwell, I. B. Singer, Szolzsenyicin alkotásaiból) és kortárs szerzők epikai és lírai alkotásait; * ismeri egy kiemelkedő lírikus portréját, egy-két művét (pl. T. S. Eliot); * képes önálló műértelmezések megfogalmazására; * lehetőséget kap saját olvasmányélményeinek előadására (műbemutatás / ajánlás). A 20. századi és/vagy a kortárs drámairodalom egy-két jellemző tendenciája (pl. az epikus dráma, abszurd dráma, egzisztencialista dráma, groteszk színház, amerikai drámairodalom köréből). Szemelvények, részletek drámai művekből, pl. Brecht (pl. Koldusopera/Kurázsi mama; Beckett: Godot-ra várva; Ionesco: A kopasz énekesnő; Dürrenmatt (pl. Az öreg hölgy látogatása/A fizikusok); egy szerző, mű középpontba állítása. A választott szerzőkhöz, művekhez kacsolódó fogalmi ismeretek (pl. epikus színház, elidegenítő effektusok, song, tézisdráma, abszurd dráma, példázatosság, groteszk komédia, paradoxon). A tanuló * ismeri a 20. századi és/vagy kortárs dráma és színház néhány jellemző tendenciáját; * elemez egy-két jelentős 20. századi vagy kortárs

alkotást, újításaiknak (vagy a hagyomány és újítás kettősségének) figyelembevételével; bemutatja dramaturgiájuk sajátosságait; * ismer néhány álláspontot a művek értelmezéséhez;, interpretációt; * kidolgoz egy-egy jelenetet az elemzett művekből József Attila életműve. Pályaszakaszok, életérzések, költői magatartásformák (pl. Tiszta szívvel; Tudod, hogy nincs bocsánat); világkép, költészetfelfogás (pl. Ars poetica; Thomas Mann üdvözlése). Stílusirányzatok (pl. expresszionizmus, szürrealizmus, Medáliák) és stílustendenciák (pl. újnépiesség) hatása. Jellemző lírai tematika (pl. Külvárosi éj; Óda; Nem emel föl); gondolati költészet 1932-1934 között (pl. Téli éjszaka, Reménytelenül; A város peremén); kései költészet (közéleti, pl. Levegőt; A Dunánál; Hazám; szerelmi, pl. Nagyon fáj; tragikus önsors versek, pl. Karóval jöttél; Talán eltűnök hirtelen...). Versszerkezetek, verstípusok, hangnemek, formák, témák, motívumok (pl. gyermek, éjszaka, külváros, bűntudat) gazdagsága. Komplex költői képek (síkváltások). Hatása a későbbi költészetre (pl. Pilinszky, Nagy László). A választott művekhez kapcsolódó fogalmi ismeretek (pl. freudizmus, agitatív vers, szegényember-vers, szonettkoszorú). Utalás egy-egy téma, motívum, poétikai jellemző kortárs irodalmi megjelenítésére; az evokáció, az intertextualitás néhány példája. József Attila: Születésnapomra - Kovács András Ferenc: Bírálóimhoz. Születésnapomra. Plágium! Balla Zsófia: Az élő forma Tóth Krisztina: Porhó Varró Dániel: A Bús, Piros Vödör dala A tanuló * ismeri az életmű főbb alkotói korszakait; József Attila helyét, szerepét a magyar irodalom történetében; írásművészetének jellegét; * műelemzések során megismeri József Attila jellemző lírai témáit, motívumait, poétikai megoldásait; * műismereti minimuma: Külvárosi éj; Óda; Tudod, hogy nincs bocsánat és még 4-5 műve (memoriter is); * életmű jellemzőinek bemutatása (legalább 12 lírai alkotás alapján); a műveiről szóló vélemények, elemzések értelmezésére, kritikus befogadására; egy-egy szóbeli témakörben kijelölt feladat kifejtésére, memoriterek tolmácsolására. Radnóti Miklós portréja. Életút és életmű egysége (haláltudat, munkaszolgálat, lágervers; idill és tragikum). A kor jellemzői (pl. Töredék), Radnóti tragédiája és költői magatartásformái (jóság, tiltakozás, lázadás, emlékezés, emberség, hazaszeretet, pl. Nem tudhatom, hitvesi költészet, pl. Tétova óda, Levél a hitveshez). Jellemző műfajok, témák, életérzések költészetében; műveinek formai és stiláris sajátosságai (avantgárd, szabad vers, klasszicizálás stb.). Eklogaciklusa (a Hetedik ecloga és legalább még egy mű alapján, pl. Negyedik ecloga). A Tajtékos ég és a bori notesz (pl. Erőltetett menet, Razglednicák). Utalás egy-egy téma, motívum, poétikai jellemző kortárs irodalmi megjelenítésére; az evokáció, az intertextualitás néhány példája. Kovács András Ferenc: Radnóti-változatok Ismeri Radnóti életművének jellegét; a költő helyével, szerepével a magyar irodalom történetében; Vergilius rá tett hatásával; * felismeri jellemző műfajait, versformáit; * műismereti minimuma: Nem tudhatom, Hetedik ecloga és még két műve; * Ismeri Radnóti legalább 4 alkotásának és a műveiről szóló véleményeknek, elemzéseknek az értelmezését; egy-egy szóbeli témakör kifejtését; memoriterek tolmácsolását. Szabó Lőrinc költészetének jellege, pl. a Lóci-versek, Az Egy álmai; a Semmiért egészen és versciklusainak (pl. a Tücsökzene) néhány darabja alapján. Weöres Sándor költészetének tematikus és formai változatossága (pl. a Rongyszőnyeg; Magyar etüdök alapján); gondolati költészete; szerepversei, stílusutánzatai (pl. a Psyché szemelvényei). Nakonxipán-versek: Weöres Sándor: Dalok Naconxypan-ból, Kormos István: Nakonxipánban hull a hó, Nagy Gáspár: A tél elé Pilinszky János világlátásának tükröződése költészetében; az evangéliumi esztétika alkotásmódjának, poétikai megoldásainak, motívumainak sajátosságai – a misztikus költészet (a Harmadnapon és még egy műve alapján, pl. Négysoros, Francia fogoly, Harbach 1944, Apokrif stb.). Halak a hálóban, Elég, Levél Márai Sándor életműve néhány epikus szemelvény alapján (pl. Egy polgár vallomásai; A gyertyák csonkig égnek; Napló); esszérészlet (pl. Füves könyv) és lírai alkotás (Halotti beszéd) alapján; az emigráns léthelyzet hatása. Ady Endre publicisztikájából részlet (pl. Ismeretlen Korvinkódex margójára, Kosztolányi Dezső esszérészlet (pl. Ábécé a fordításról és ferdítésről), Illyés Gyula esszérészlet (pl. Hajszálgyökerek ) Ottlik Géza: Iskola a határon - sok szempontú regényértelmezés. A választott szerzőkhöz, művekhez kacsolódó fogalmi ismeretek. Utalás egy-egy téma, motívum, poétikai jellemző kortárs irodalmi megjelenítésére; az evokáció, az intertextualitás néhány példája. A tanuló * ismeri az adott 20. századi szerzők életművének jellegét; az alkotók helyével, szerepével a magyar irodalom történetében; * műismereti minimum: Szabó Lőrinc egykét műve, Weöres Sándor egy-két műve; Pilinszky János Harmadnapon és még egy műve; * választhat: Márai Sándor egy-két alkotása; Ottlik Géza egyik műve; * a szerzők kapcsán alkalmassá válik a műveikről szóló véleményeknek, elemzéseknek az értelmezésére; egy-egy szóbeli témakör kifejtésére; memoriterek tolmácsolására. Illyés Gyula lírájának sajátosságai az Egy mondat a zsarnokságról és más műve alapján (pl. Bartók, Koszorú); az irodalmi szociográfia műfaja, l. Puszták népe (vagy részletek). Németh László egy regénye (pl. Iszony) vagy egy drámája (pl. II. József; A két Bolyai). Nagy László költői világa, alkotásmódja (pl. népiesség, hosszúénekek, montázstechnika, képrendszer, portrévers, képvers) egy-két műve alapján (pl. Himnusz minden időben, Ki viszi át a szerelmet; József Attila!; Menyegző). Örkény István groteszk látásmódja néhány egyperces novella Arról, hogy mi a groteszk, In memoriam dr. K. H. G., Leltár, Trilla és / vagy a Tóték alapján. A választott szerzőkhöz, művekhez kacsolódó fogalmi ismeretek. A

tanuló * tisztában van az adott 20. századi szerzők életművének jellegével; az alkotók helyével, szerepével a magyar irodalom történetében; * műismereti minimuma: Illyés Gyula egy műve; * továbbá választhat: Németh László egy műve; Örkény István néhány műve; Nagy László egy-két műve; esszérészlet Illyés Gyula, Németh László műveiből; * a szerzők kapcsán alkalmassá válik a műveikről szóló véleményeknek, elemzéseknek az értelmezésére; egy-egy szóbeli témakör kifejtésére; memoriterek tolmácsolására. Választás alapján művek, szemelvények 20. századi: * szépprózai alkotásokból, pl. Gion Nándor, Mészöly Miklós: Saulus, Nyirő József (pl. Úz Bence, Kopjafák), Szabó Magda (pl. Abigél), Sánta Ferenc (pl. Sokan voltunk), Sütő András műveiből; * lírikusok munkásságából, pl. Áprily Lajos, Dsida Jenő, Nemes Nagy Ágnes, Orbán Ottó, Sinka István, Szilágyi Domokos egy-két műve; * értekező prózai művekből, esszékből, pl. Nemes Nagy Ágnes, Szerb Antal és mások műveiből, például Szabó Dezső Adyról írt esszéiből. * Művelődés- és irodalomtörténeti tájékozódás: a nemzeti konzervatív irodalom, a népi írók mozgalma, a határon túli és emigráns irodalom. * A választott szerzőkhöz, művekhez kacsolódó fogalmi ismeretek. A tanuló * ismeri a választott 20. századi szerzők életművének jellegét; az alkotók helyével, szerepével a magyar irodalom történetében; * megismeri a század irodalmának néhány törekvését, sajátosságát (nemzeti konzervatív irodalom, népi írók mozgalma, határon túli magyar és emigráns irodalom); * választhat műelemzést / műajánlást egyéni olvasmányélményei alapján; * a szerzők kapcsán alkalmassá válik a műveikről szóló véleményeknek, elemzéseknek az értelmezésére; egyegy szóbeli témakör kifejtésére, memoriterek tolmácsolására. Szemelvények a kortárs szépprózai alkotásokból, lírai művekből, esszéirodalomból. A kortárs dráma és színház világa (egy választott mű elemzése). Irodalmi díjak és díjazottak (a Nobel-díjas: Kertész Imre Sorstalanság című regénye). Kortárs irodalmi élet. A választott szerzőkhöz, művekhez kacsolódó fogalmi ismeretek. Tájékozódás az irodalmi és könyvtári adatbázisok, blogok, kritikai folyóiratok, internetes folyóiratok között. Önálló olvasmányválasztás szempontjai, indoklása, értékelése, mások szempontjainak értelmezése. Bodor Ádám: Sinistra körzet Esterházy Péter: A szív segédigéi Tóth Krisztina: Pixel Parti Nagy Lajos: Sárbogárdi Jolán: A test angyala Háy János: Völgyhíd, Xanadu Varró Dániel: Szívdesszert Iancu Laura: Szeretföld A tanuló * ismeri a kortárs irodalomból választott szerzők életművének jellegét; az alkotók helyével, szerepével; * megismeri a kortárs irodalom néhány törekvését, sajátosságát, a posztmodern, digitális irodalom, hangoskönyv fogalmát; * választhat műelemzést/műajánlást egyéni olvasmányélményei alapján; * értelmez egy kortárs drámai alkotást (lehetőleg megtekinti színházban/felvételről); * információkat szerez a kortárs irodalmi életről (könyvünnepek, sikerkönyvek); irodalmi díjakról (pl. Kertész Imre Nobel-díjas Sorstalanság című regényéről); * a szerzők kapcsán alkalmassá válik a műveikről szóló véleményeknek, elemzéseknek az értelmezésére; egy-egy szóbeli témakör kifejtésére, memoriterek tolmácsolására. A régió, tájegység, település, kerület, iskola kulturális, irodalmi, múltbeli és jelen hagyományai (pl. kisebbségi irodalom, folklór, múzeum, színház stb.); az ide kötődő, ehhez kapcsolódó szerző(k) irodalmi műve(i). Irodalmi emlékhelyek (szülőház, emlékszoba, kiállítás, múzeum, temető, színház stb.). A választott tárgyhoz kapcsolódó fogalmi ismeretek. A tanuló * ismeri a tájegység / település / kerület / iskola stb. kulturális, irodalmi hagyományaival, ismer irodalmi emlékhelyeket; * a tematika kapcsán alkalmassá válik egy szóbeli témakör kifejtésére (érettségi követelményrendszer). A szórakoztató irodalom típusai, hatáskeltő eszközei és sajátos műfajainak jellemzői (pl. fantasy-irodalom, detektívregény, sci-fi, lektűr; dalszöveg). Rejtő Jenő regényei Az irodalom filmen; filmes feldolgozások. Tom Stoppard Rosencrantz és Guildenstern halott című drámájának és a filmnek összehasonlítása Shakespeare Hamlet című drámájával Színházi adaptációk elemzése, azok összevetése az eredeti művel Film- és könyvsikerek, divatjelenségek. Az irodalmi ismeretterjesztés főbb nyomtatott és elektronikus műfajai. A választott témához kapcsolódó fogalmi ismeretek. A tanuló * ismeri az irodalmiság változó fogalmát; * ismeri az ízlés kontextuális függőségét; * választhat műelemzést/műajánlást egyéni olvasmányélményei/filmélményei alapján;

Magyar nyelv 9. évfolyam A beszédhelyzetnek megfelelő adekvát nyelvhasználat: szövegszerkesztés élőszóban, szó- és beszédfordulatok, kommunikációs helyzetek a kommunikációs helyzet tér, idő és résztvevői szerepek (kontextus) megfigyelése. A kommunikációt kísérő nem nyelvi jelek lehetőségeinek és korlátainak megtapasztalása: az élőszó zenei kifejezőeszközei, nonverbális kommunikáció. A testbeszéd, a térközszabályozás szerepének ismerete, tudatos alkalmazása különféle kommunikációs helyzetekben; dekódolása a hétköznapi kommunikációs helyzetekben és a tömegkommunikációban. A különféle kommunikációs helyzetekben elhangzó üzenetek céljának dekódolása, az

üzenetek manipulatív szándékának felismerése. A személyközi kommunikációs helyzetek megfigyelése, a kommunikáció folyamatának elemzése a tanult szakkifejezések alkalmazásával. A kommunikáció típusainak, jellemzőinek megismerése: személyes, csoportos, nyilvános és tömegkommunikáció. A tömegkommunikáció jellemzői, funkciói, megjelenési formái, nyelvi és képi kifejezési formái. Néhány tömegkommunikációs műfaj megismerése. Az új „szóbeliség” (skype, chat) jelenségei és jellemzői. Hangtani ismeretek: a magyar hangállomány ismerete, magánhangzók és mássalhangzók rendszere, a hangok alapvető képzési, ejtési jellemzői. A hangkapcsolódási szabályosságok típusai és a helyesírás összefüggése. A magyar hangrendszer nyelvjárási eltéréseinek megfigyelése, valamint egy tanult idegen nyelvi hangrendszerrel történő összehasonlítás. Alaktani sajátosságok: a szótő, a szóelemek szerepe és funkciója, kapcsolódási szabályaik. A szavak szófaji rendszerbe sorolásának kritériumai, hagyományai, egy lehetséges szófaji rendszer megismerése. A szószerkezet fogalma, a szintagmák típusai, szerepük a mondat felépítésében, mondatbeli viszonyaik, a vonzatok. A mondatrészek fogalma, fajtái, felismerésük mondatban, helyes használatuk a mondatok felépítésében. A mondat fogalma, a mondat szerkesztettség és mondatfajta szerinti típusai, az egyszerű és összetett mondatok típusainak felismerése, elemzése, a helyes mondatszerkesztés a gyakorlatban. A magyar nyelv szerkezetének összehasonlítása a tanult idegen nyelv hangtanával, alaktani szerkezetével, szóalkotási módjaival, mondatszerkezetével. A nyelvi szintek elemkészletéről, rendszeréről tanultak fogalmi szintű megnevezése, rendszerező áttekintése. Önálló szövegfeldolgozás a szövegbefogadás céljának megfelelő olvasási stratégia és szöveg-feldolgozási mód megválasztásával. A szöveg és kép összefüggése. Hatékony jegyzetelési és vázlatírási technikák megismerése, adekvát alkalmazásuk. Különböző magánjellegű és hivatalos szövegek szerkezetének, jellemzőinek megismerése, hivatalos szövegek alkotásának képessége. Szövegátalakító gyakorlatok szempontváltással, a kommunikációs célnak megfelelően: adott szempontok és terjedelem szerinti szövegtömörítés, szövegbővítés. Az anyaggyűjtés módjai írott és nem írott források felhasználásával, az idézés szabályai. Önálló, több forrástípusra is kitérő könyvtári anyaggyűjtés (katalógus- és adatbázis-használat, forráskiválasztás, visszakeresést biztosító jegyzetelés) és az információknak a feladatnak megfelelő alkotó és etikus felhasználása. Pontos forrásmegjelölés. Az esszé típusai, jellemzői, az esszéírás folyamata. A tanulmány, az értekezés jellemzői, kidolgozásának állomásai. Néhány, gyakoribb internetes szöveg szerkezetének, megjelenésének, közlési szándékának megfigyelése, a tapasztalatok felhasználása a szövegbefogadáskor, az internetes szövegek nyilvánosságának kérdése, etikája. Internetes szövegalkotási gyakorlatok (pl. szöveges adatbázis, forrásjegyzék összeállítása, fórum, blogbejegyzés írása). A szavak jelentésének szerkezete, jelentéselemek. A hangalak és jelentés viszonya, jelentésmező. Motivált és motiválatlan szavak felismerése, használata. A metaforikus kifejezések szerkezete, jellemző típusai, használati köre. A mondat és szövegjelentés. A jelentés szerepe a nyelvi szerkezetek kialakításában. A jelentés és a nyelvi-grammatikai funkció összefüggése. A szórend jelentésváltozatainak megfigyelése, hatásértelmezés. Egynyelvű szótárak használata. A helyesírás alapelvei, megismert főbb szabályszerűségei. A szöveg központozásának szabályai, használata, az írásjelek funkciója. Szövegelemzési gyakorlatok a központozás szerepének tanulmányozására. Helyesírási gyakorlatok az egybe- és különírás, a gyakoribb tulajdonnevek írására stb. Idegen szavak helyesírása, a latin betűs szavak átírása. Helyesírási szótárak, elektronikus helyesírás-ellenőrző programok szerkezetének és működésének megismerése, használatuk az iskolai és a mindennapi szövegalkotásban. Az internetes szövegek eltérő helyesírásának, jelhasználatának funkciója. A normától való eltérés stilisztikai hatásának felismerése, értelmezése.

10. évfolyam A szöveg fogalma, jellemzőinek megfigyelése, megnevezése, rendszerezése. A szóbeliség és az írásbeliség hatása a szövegformálásra. A szóbeli és írott szövegek szerepe, eltérő jegyei. A szövegfonetikai eszközök és az írásjegyek szövegértelmező szerepe. A szöveg szerkezete: a szöveg és a mondat viszonya, szövegegységek. A szövegértelem összetevői: pragmatikai, jelentésbeli és nyelvtani szintje. Szövegtípusok jellemzői megjelenés, műfajok és nyelvhasználati színterek szerint. A legjellegzetesebb szövegtípusok: a beszélt nyelvi társalgási és az írott monologikus szövegek. Szövegköziség, az internetes szövegek jellemzői. Az írott és internetes szövegek összehasonlítása, az eltérő és azonos jegyek megfigyelése, megnevezése. Az internetes adatkeresés, szöveghálók, az intertextualitás kezelése, a különböző forrásokból származó adatok megbízhatóságának és használhatóságának kérdései. A különböző forrásból származó információk megadott szempontok szerint való összehasonlítása, megvitatása, kritikai következtetés levonása. Szövegek összefüggése, értelemhálózata; intertextualitás. A szövegértés, szövegfeldolgozás technikája, olvasási típusok és stratégiák. A jellegzetes stílustípusok (stílusárnyalatok) megismerése (pl. a társalgás bizalmas vagy közömbös), felismerése, hatásának elemzése. A nyelvi szintek alkalmi és a szótárakban jelölt állandó stílusértékének megfigyelése, felismerésük, valamint alkalmazásuk a szövegalkotásban. A leggyakoribb stílusrétegek jellemzőinek megismerése, felismerése, elemzése, összefüggésben a szövegtani jellemzőkkel. A szövegek stílusának, jelentésének a befogadóra tett hatásának (stílushatás) megtapasztalása, vizsgálata; stílusgyakorlatok, szövegtranszformációk. A stíluselemek, stíluseszközök szerepének értelmezése művészi és mindennapi szövegekben (jelentésfeltáró, hatáselemző gyakorlatok). A helyzetnek, kommunikációs célnak megfelelő stíluseszközök tudatos használata a szövegalkotásban. A metafora funkciója és használata a mindennapi, továbbá a publicisztikai és a tudományos

nyelvhasználatban.

11. évfolyam Tájékozottság különféle beszédhelyzetek megítélésében; megfelelő stílus és magatartás megtalálása ismeretlen kommunikációs helyzetben is. Kommunikációs zavarok felfedezése, elhárítása. A mindennapi társalgásban, a nyilvános kommunikációs színtereken, valamint az internetes felületeken előforduló manipulációs szándékok, hibás következtetések felismerése. A reklámok, internetes felületek verbális és nem verbális közlési szándékának felismerése. A kulturált vita, véleménynyilvánítás gyakorlása. A szónok tulajdonságai, feladatai. A szónoki beszéd kommunikációs funkciói. A beszéd felépítése, a beszéd megszerkesztésének menete az anyaggyűjtéstől a megszólalásig. Az érv felépítése. Az érvelés logikája, technikája; az érvek elrendezése. Az érvelési hibák. A cáfolat módszerei. A kiselőadás és a vizsgafelelet felépítése. A hatásos előadásmód eszközei. Az előadás szemléltetésének módjai: bemutatás, prezentáció stb. A hatásos meggyőzés és véleménynyilvánítás nyelvi (mondat- és szövegfonetikai eszközök) és nem nyelvi kifejezésbeli eszközei a különféle szövegműfajokban, az audiovizuális és multimédiás közlés különböző formáiban. A hivatalos felszólalás, hozzászólás gyakorlása különböző helyzetekben. Monologikus szöveg (előadás, beszéd) és memoriter kifejező tolmácsolása. Az ember mint nyelvhasználó lény; a nyelv, a kommunikáció és az ember elválaszthatatlan egysége. A nyelv mint jelrendszer, a nyelv mint a gondolkodás része. A nyelvek egyező és eltérő tulajdonságai, nyelvtipológia, főbb nyelvtípusok és jellemzőik (az anyanyelvhez és más, tanult, ismert nyelvek jellemző tulajdonságainak összehasonlító megfigyelése). Nyelvi identitás. Korlátozott kódú nyelvek: gesztusnyelvek, jelnyelvek. A nyelvhasználat a beszélgetés, a társalgás főbb összetevőinek a különféle beszédaktusok szerepének, megnyilvánulási formáinak megfigyelése, az együttműködési elvek tudatos használata, illetve megsértésük következményeinek megtapasztalása. A társalgásban előforduló néhány jellemző deixis forma szerepe. Az udvariassági formák használata. Lényegre törő, világos fölépítésű, információban gazdag, kifejtett szöveg alkotása a tájékoztató, érvelő, meggyőző, vitázó közlésformák valamelyikében (pl. digitális formában, multimédiás kiegészítésekkel). Kreatív gyakorlatok a mondat- és szövegszerkezet stiláris lehetőségeinek, a szavak hangulatának, stílusértékének, nyelvrétegbeli stiláris különbségének figyelembevételével. Az érvelő esszé szerkezete.

12. évfolyam Fejlődési irányok, változások a mai magyar nyelvben. Nyelvi sokszínűség, nyelvi tolerancia. Nyelvünk helyzete a határon túl. Hazánkban élő nemzetiségiek nyelvhasználata. A nyelvi tervezés elvei és feladatai. A nyelvművelés fogalma, kérdései, feladata, színterei; a nyelvi norma. A nyelvváltozatok rendszere, a vízszintes és függőleges tagolódásuk. A köznyelv jellemzői, használati területe. A nyelv társadalmi tagolódása szerinti csoportnyelvek, azok jellemző használati köre, szókincse. A szleng és az argó fogalma, kialakulásuk, jellemző előfordulásuk, funkciójuk. A nyelv területi tagolódása: a leggyakoribb nyelvjárásaink jellemzői, területi megjelenésük, a regionális köznyelv jellemzői. A határon túli magyar nyelvhasználat főbb adatai, tendenciái, a kétnyelvűség, kettősnyelvűség, kevert nyelvűség kérdései. A nyelvváltozatot bemutató nyomtatott és elektronikus források (pl. szótárak, kézikönyvek, adatbázisok, honlapok) tanulmányozása. A tömegkommunikáció, valamint az információs társadalom hatása a nyelvhasználatra. Változás és állandóság a nyelvben. Nyelvtípusok és nyelvcsaládok, a magyar nyelv jellemzői. A magyar nyelv eredete, finnugor rokonságának bizonyítékai, története, kutatói. A nyelvrokonság bizonyítékainak tudományos eszközei. A nyelvtörténeti kutatások forrásai: kézírásos és nyomtatott nyelvemlékek. A magyar nyelv történetének főbb korszakai, a legfontosabb nyelvemlékeink (A tihanyi apátság alapítólevele, Halotti beszéd, Ómagyar Mária-siralom) megismerése. Nyelvtörténeti- nyelvtudományi kézikönyvek (pl. A magyar nyelv történeti- etimológiai szótára – TESZ) megismerése, használata. Az összehasonlító nyelvtudomány módszerei. A szókincs jelentésváltozásának főbb típusai, tendenciái. A nyelvújítás története, hatása, értékelése, ortológus-neológus vita főbb állomásai és szereplői, a magyar nyelv sztenderdizációja. A mai nyelvállapot néhány jellemzője. A tanult nyelvészeti, kommunikációs, szövegértési és szövegalkotási, nyelvi ismeretek rendszerező áttekintése.

Angol nyelv 9. évfolyam A rövid és egyszerű, az osztálytermi rutincselekvésekre, a közös munka megszervezésére vonatkozó tanári utasítások megértése. Egyszerű, konkrét mindennapi szükségletekre vonatkozó kifejezések megértése világos beszédben, az ismert témakörökhöz kapcsolódó, egyszerű szövegekben. Egyszerű instrukciók, útbaigazítások követése, egyszerű, személyes kérdések megértése világos beszéd esetén. A korosztálynak megfelelő, ismert témakörökhöz kapcsolódó, rövid, egyszerű autentikus szövegek

bemutatásának aktív követése; a tanult nyelvi elemek felismerése; következtetés levonása a szövegfajtára, a témára és a lehetséges tartalomra vonatkozóan. Konkrét, egyszerű, mindennapos kifejezések megértése, ha a partner közvetlenül a tanulóhoz fordul, és világosan, lassan, ismétlésekkel beszél. A gondosan megfogalmazott, lassan elmondott, a tanulóhoz intézett kérdések és utasítások megértése, rövid, egyszerű útbaigazítások adása és követése. Részvétel egyszerű beszélgetésben szükség szerinti lassú ismétléssel, körülírással vagy módosítással. Egyszerű, az osztálytermi rutincselekvésekhez kapcsolódó kommunikáció. Beszédszándék kifejezése verbális és nonverbális eszközökkel (például bemutatkozás, bemutatás, valamint az üdvözlés és elköszönés alapvető formáinak használata, kérés, kínálás, érdeklődés mások hogyléte felől, reagálás hírekre). Egyszerű kérdések és állítások megfogalmazása, válaszadás, reagálás. Betanult beszédfordulatok alkalmazása, elemi információk kérésére és nyújtására például a tanulóról, beszélgetőpartneréről, lakóhelyről, a családtagok foglalkozásáról. A számok, árak, alapvető mennyiségek, idő kezelése. Érdeklődés árucikkek áráról, egyszerű vásárlási párbeszédek, néhány mondatos telefonbeszélgetések lebonyolítása. Egyszerű nyelvtani szerkezetek és mondatfajták betanult készletének szűk körű alkalmazása; szavak, illetve szócsoportok összekapcsolása nagyon alapvető lineáris kötőszavakkal. Magyarázat, segítség, ismétlés kérése metakommunikációs eszközökkel. Metakommunikációs és vizuális eszközök használata a mondanivaló támogatására. Ismerős, személyes témák (saját maga, család, iskola, ismerős helyek, emberek és tárgyak) leírása szóban. Rövid, egyszerű szövegek felolvasása. Előre megírt szerep eljátszása egyszerű nyelvtani szerkezetekkel, mondatfajtákkal. Konkrét szituációkra vonatkozó, különálló szavakból és fordulatokból álló szókincs alkalmazása, ezek összekapcsolása az alapvető lineáris kötőszavakkal. Egyszerű, mindennapi szövegekben (például feliratokon) az ismerős nevek, szavak és egyszerű fordulatok, a nemzetközi és a más nyelven tanult szavak felismerése. Egyszerű információkat tartalmazó, rövid leíró szövegek fő gondolatának megértése, például hirdetésekben, plakátokon vagy katalógusokban. Egyszerű, írott, képekkel támogatott instrukciók követése. Egyszerű üzenetek, például képeslapok szövegének megértése. Nyomtatványok, űrlapok személyes adatokra vonatkozó kérdéseinek megértése. Szavak és rövid, jól olvasható szövegek másolása. Lista írása. Egyszerű fordulatok és mondatok írása a legegyszerűbb nyelvi szerkezetek használatával (például hol lakik, mit csinál a tanuló vagy mások). Adatok kérése és megadása írásban (például számok, dátumok, időpont, név, nemzetiség, cím, életkor); formanyomtatványok kitöltése. Rövid, egyszerű üdvözlő szöveg, üzenet írása.

10. évfolyam A korosztálynak megfelelő, ismert témakörökhöz kapcsolódó, rövid, egyszerű autentikus szövegek bemutatásának aktív követése; a tanult nyelvi elemek felismerése; következtetés levonása a szövegfajtára, a témára és a lehetséges tartalomra vonatkozóan. A számok, árak, alapvető mennyiségek, az idő kifejezésének megértése. Alapvető stratégiák alkalmazása, például rövid hallott szövegben ismeretlen elemek jelentésének kikövetkeztetése; az ismert szavak, a beszédhelyzetre, a szereplőkre vonatkozó információk, a hallott szövegeket kísérő nonverbális elemek (például képek, képsorok, tárgyak, testbeszéd, hanglejtés) felhasználása a szöveg megértéséhez. Betanult beszédfordulatok alkalmazása, elemi információk kérésére és nyújtására például a tanulóról, beszélgetőpartneréről, lakóhelyről, a családtagok foglalkozásáról. A számok, árak, alapvető mennyiségek, idő kezelése. Érdeklődés árucikkek áráról, egyszerű vásárlási párbeszédek, néhány mondatos telefonbeszélgetések lebonyolítása. A beszélgetés strukturálásának néhány egyszerű eleme, például beszélgetés kezdeményezése, figyelemfelhívás. Egyszerű nyelvtani szerkezetek és mondatfajták betanult készletének szűk körű alkalmazása; szavak, illetve szócsoportok összekapcsolása nagyon alapvető lineáris kötőszavakkal.

Nagyon rövid, különálló, többnyire előre betanult megnyilatkozások. Egyszerű jelenetek közös előadása. Magyarázat, segítség, ismétlés kérése metakommunikációs eszközökkel. Metakommunikációs és vizuális eszközök használata a mondanivaló támogatására. Konkrét szituációkra vonatkozó, különálló szavakból és fordulatokból álló szókincs alkalmazása, ezek összekapcsolása az alapvető lineáris kötőszavakkal. A helyes kiejtés gyakorlása autentikus hangzóanyag segítségével. Mindennapi szövegekben (például feliratokon) az ismerős nevek, szavak és egyszerű fordulatok felismerése. Egyszerű információkat tartalmazó, rövid leíró szövegek fő gondolatának megértése, például hirdetésekben, plakátokon vagy katalógusokban. Egyszerű, írott, képekkel támogatott instrukciók követése. Egyszerű üzenetek, például képeslapok szövegének megértése. Nyomtatványok, űrlapok személyes adatokra vonatkozó kérdéseinek megértése. Egyszerű, írásos útbaigazítások, útleírások követése. Az alapvető olvasási stratégiák alkalmazása, például az ismerős nevek, szavak és alapvető fordulatok összekapcsolása, szükség esetén a szöveg különböző részeinek újraolvasása, a szövegekhez kapcsolódó képek, képaláírások, címek, a vizuális információk felhasználása a szöveg megértéséhez. Személyes információt, tényt, tetszést vagy nem tetszést kifejező rövid üzenet, komment írása (például internetes fórumon, blogban). Egyszerű levél, e-mail írása a legfontosabb formai elemek betartásával (például címzés, a kommunikáció tárgyának megjelölése, a címzett megszólítása, búcsúzás). Kreatív, önkifejező műfajokkal való kísérletezés (például listavers, rapszöveg, rigmus, dalszöveg, rövid jelenet) írása, illetve átírása. Egyszerű írásos minták követése, aktuális, konkrét és egyszerű tartalmakkal való megtöltése. Kész szövegekből hasznos fordulatok kiemelése, alkalmazása. A mondanivaló közvetítése egyéb vizuális eszközökkel (például nyilazás, kiemelés, központozás, internetes/SMS rövidítés, emotikon, rajz, ábra, térkép, kép).

11. évfolyam Az ismert nyelvi elemekre támaszkodó, szükség szerint nonverbális elemekkel támogatott célnyelvi óravezetés folyamatos követése (például osztálytermi rutincselekvések, a közös munka megszervezése, eszközhasználat) és a tanári utasítások megértése. A legfontosabb témákkal kapcsolatos fordulatok és kifejezések megértése (például alapvető személyes és családi adatok, vásárlás, közvetlen környezet, foglalkozás). A lényeges információ megértése és kiszűrése kiszámítható, hétköznapi témákról szóló rövid hangfelvételekből, ha a megszólalók lassan és világosan beszélnek. Az egyszerű, begyakorolt beszélgetésekbe való bekapcsolódáshoz szükséges alapvető információk megértése. Lassú és világos, köznapi beszélgetés témájának megértése. Ismerős témákról folyó, világos, köznyelvi beszéd megértése, szükség esetén visszakérdezés segítségével. Egyszerű útbaigazítás megértése például gyalogos közlekedés vagy tömegközlekedés használata esetén. Telefonbeszélgetésben az alapvető információk megértése (hívás tárgya, kit kell keresni stb.). Kapcsolatok létesítése: üdvözlés, elköszönés, bemutatkozás, mások bemutatása. Beszélgetés kezdeményezése, fenntartása és befejezése egyszerű módon. A mindennapi élet gyakran előforduló feladatainak megoldása (például utazás, útbaigazítás, szállás, étkezés, vásárlás, bank). Mindennapos gyakorlati kérdések megvitatása (például barátok meghívása, programok szervezése, megvitatása), egyszerű, mindennapi információk megszerzése és továbbadása. Érzések egyszerű kifejezése, köszönetnyilvánítás, egyszerű tanácsok kérése és adása. Vélemény egyszerű kifejezése (tetszés és nemtetszés, érdeklődés mások véleménye iránt, egyetértés és egyet nem értés) Az alapvető kommunikációs szükségletekhez, egyszerű, begyakorolt tranzakciók lebonyolításához elegendő szókincs és néhány egyszerű szerkezet helyes használata. Egyre bővülő szókinccsel, egyszerű nyelvi elemekkel megfogalmazott szöveg elmondása ismert témákról, felkészülés után. Történetmesélés, élménybeszámoló egyszerű nyelvtani szerkezetekkel, mondatfajtákkal. A mindennapi környezet (emberek, helyek, család, iskola, állatok), továbbá tervek, szokások, napirend és személyes tapasztalatok bemutatása.

Konkrét információk megértése rövid, egyszerű nyelvi eszközökkel megfogalmazott, mindennapi szövegekben (például hirdetések, prospektusok, étlap, menetrend). Lényeges információk megtalálása egyszerű, ismerős témákkal kapcsolatos magánlevelekben, e-mailekben, brosúrákban és rövid, eseményeket tartalmazó újságcikkekben. A közhasználatú táblák és feliratok megértése utcán, nyilvános helyeken és iskolában. A mindennapi életben előforduló egyszerű használati utasítások, instrukciók megértése. Szavak és rövid, jól olvasható szövegek másolása és diktálás utáni leírása. Egyszerű, rövid szövegből vázlat készítése. Egyszerű szerkezetű, összefüggő mondatok írása a tanuló közvetlen környezetével kapcsolatos témákról, különböző szövegtípusok létrehozása (például leírás, élménybeszámoló, párbeszéd). Egyszerű írásos minták követése; aktuális, konkrét és egyszerű tartalmakkal való megtöltésük. Formanyomtatvány kitöltése a tanuló és mások alapvető személyes adataival. Személyes információt, tényt, véleményt kifejező rövid üzenet, komment írása (például internetes fórumon, blogban). Egyszerű levél, e-mail írása (például köszönetnyilvánítás, elnézéskérés, információközlés, vagy programegyeztetés) a legalapvetőbb szerkezeti és stílusjegyek követésével (például megszólítás, elköszönés). Rövid, egyszerű önéletrajz írása.

12. évfolyam Az ismert nyelvi elemekre támaszkodó, szükség szerint nonverbális elemekkel támogatott célnyelvi óravezetés folyamatos követése (például osztálytermi rutincselekvések, a közös munka megszervezése, eszközhasználat) és a tanári utasítások megértése. A legfontosabb témákkal kapcsolatos fordulatok és kifejezések megértése (például alapvető személyes és családi adatok, vásárlás, közvetlen környezet, foglalkozás). A lényeges információ megértése és kiszűrése kiszámítható, hétköznapi témákról szóló rövid hangfelvételekből, ha a megszólalók lassan és világosan beszélnek. Az egyszerű, begyakorolt beszélgetésekbe való bekapcsolódáshoz szükséges alapvető információk megértése. Lassú és világos, köznapi beszélgetés témájának megértése. Ismerős témákról folyó, világos, köznyelvi beszéd megértése, szükség esetén visszakérdezés segítségével. Telefonbeszélgetésben az alapvető információk megértése (hívás tárgya, kit kell keresni stb.). A tényközlő televíziós és rádiós hírműsorok témaváltásainak követése, a tartalom lényegének megértése. Különböző beszélők egyre nagyobb biztonsággal való megértése, amennyiben azok a célnyelvi normának megfelelő kiejtéssel, a tanuló nyelvi szintjéhez igazított tempóban, szükség esetén szüneteket tartva és a lényegi információkat megismételve beszélnek. Alapvető stratégiák használata, például az ismeretlen szavak jelentésének kikövetkeztetése a szövegösszefüggésből, a nemzetközi vagy más nyelven tanult szavak felhasználása a hangzó szöveg megértéséhez, a várható vagy a megjósolható információk keresése. A vizuális elemek (képek, gesztusok, mimika, testbeszéd) felhasználása a szövegértés támogatására. Vélemény egyszerű kifejezése (tetszés és nemtetszés, érdeklődés mások véleménye iránt, egyetértés és egyet nem értés) Az alapvető kommunikációs szükségletekhez, egyszerű, begyakorolt tranzakciók lebonyolításához elegendő szókincs és néhány egyszerű szerkezet helyes használata. A leggyakrabban előforduló kötőszavak alkalmazása szócsoportok és egyszerű mondatok összekapcsolására. A célnyelv tudatos használata a tanórai tevékenységek során a tanárral és a társakkal. Lehetőség esetén kapcsolatfelvétel, rövid társalgásban való részvétel célnyelvi beszélőkkel. Rákérdezés a meg nem értett kulcsszavakra vagy fordulatokra, ismétlés kérése megértés hiányában. Metakommunikációs és vizuális eszközök használata a mondanivaló támogatására. Történetmesélés, élménybeszámoló egyszerű nyelvtani szerkezetekkel, mondatfajtákkal. A mindennapi környezet (emberek, helyek, család, iskola, állatok), továbbá tervek, szokások, napirend és személyes tapasztalatok bemutatása. Egyszerű állítások, összehasonlítások, magyarázatok, indoklások megfogalmazása. Csoportos előadás vagy prezentáció jegyzetek alapján. Önálló vagy csoportban létrehozott alkotás rövid bemutatása és értékelése (például közös plakát). Az összefüggő beszéd létrehozásakor a begyakorolt nyelvi eszközök használata, ismerős helyzetekben ezek egyszerű átrendezése, kibővítése. A helyes kiejtés gyakorlása autentikus hangzóanyag segítségével. Konkrét információk megértése rövid, egyszerű nyelvi eszközökkel megfogalmazott, mindennapi szövegekben

(például hirdetések, prospektusok, étlap, menetrend). Lényeges információk megtalálása egyszerű, ismerős témákkal kapcsolatos magánlevelekben, e-mailekben, brosúrákban és rövid, eseményeket tartalmazó újságcikkekben. A közhasználatú táblák és feliratok megértése utcán, nyilvános helyeken és iskolában. A mindennapi életben előforduló egyszerű használati utasítások, instrukciók megértése. Közismert témákhoz kapcsolódó konkrét információk keresése honlapokon. Egyszerű, rövid történetek, mesék, versek és egyszerűsített célnyelvi irodalmi művek olvasása. Alapvető szövegértési stratégiák használata, például a nemzetközi és a más nyelven tanult szavak, a várható vagy megjósolható információk keresése, továbbá a logikai, illetve időrendi kapcsolatokra utaló szavak felismerése. Az autentikus szövegek jellegéből fakadó ismeretlen fordulatok kezelése a szövegben. Egyszerű szerkezetű, összefüggő mondatok írása a tanuló közvetlen környezetével kapcsolatos témákról, különböző szövegtípusok létrehozása (például leírás, élménybeszámoló, párbeszéd). Egyszerű írásos minták követése; aktuális, konkrét és egyszerű tartalmakkal való megtöltésük. Formanyomtatvány kitöltése a tanuló és mások alapvető személyes adataival. Az írás egyszerű tagolása: rövid bevezetés és lezárás. Közvetlen szükségletekhez kapcsolódó témákról rövid, egyszerű feljegyzés, üzenet készítése állandósult kifejezések használatával. Személyes információt, tényt, véleményt kifejező rövid üzenet, komment írása (például internetes fórumon, blogban). Egyszerű levél, e-mail írása (például köszönetnyilvánítás, elnézéskérés, információközlés, vagy programegyeztetés) a legalapvetőbb szerkezeti és stílusjegyek követésével (például megszólítás, elköszönés). Rövid, egyszerű önéletrajz írása. Kreatív, önkifejező műfajokkal való kísérletezés (például vers, rap, rigmus, dalszöveg, rövid jelenet írása, illetve átírása). Kész szövegekből hasznos fordulatok kiemelése és saját írásában való alkalmazása. A mondanivaló közvetítése egyéb vizuális eszközökkel (például nyilazás, kiemelés, központozás, internetes/SMS rövidítés, emotikon, rajz, ábra, térkép, kép). Összefüggő mondatokat, rövid tényközlő szöveget ír hétköznapi, őt érintő témákról minta alapján. A tanuló képes egyszerű hangzó szövegekből kiszűrni a lényeget és néhány konkrét információt. Részt tud venni nagyon rövid beszélgetésekben, képes feltenni és megválaszolni kérdéseket kiszámítható, mindennapi helyzetekben, képes gondolatokat és információt cserélni ismerős témákról. Képes ismerős témakörökben rövid összefüggő szóbeli megnyilatkozásra egyszerű, begyakorolt mondatszerkezetek, betanult fordulatok, alapvető szókincs segítségével. Megért ismerős témákról írt rövid szövegeket, megtalálja a szükséges információkat egyszerű szövegekben, különböző szövegtípusokban.

Német nyelv 9. évfolyam A rövid és egyszerű, az osztálytermi rutincselekvésekre, a közös munka megszervezésére vonatkozó tanári utasítások megértése. Egyszerű, konkrét mindennapi szükségletekre vonatkozó kifejezések megértése világos beszédben, az ismert témakörökhöz kapcsolódó, egyszerű szövegekben. Egyszerű instrukciók, útbaigazítások követése, egyszerű, személyes kérdések megértése világos beszéd esetén. A korosztálynak megfelelő, ismert témakörökhöz kapcsolódó, rövid, egyszerű autentikus szövegek bemutatásának aktív követése; a tanult nyelvi elemek felismerése; következtetés levonása a szövegfajtára, a témára és a lehetséges tartalomra vonatkozóan. A számok, árak, alapvető mennyiségek, az idő kifejezésének megértése. Alapvető stratégiák alkalmazása, például rövid hallott szövegben ismeretlen elemek jelentésének kikövetkeztetése; az ismert szavak, a beszédhelyzetre, a szereplőkre vonatkozó információk, a hallott szövegeket kísérő nonverbális elemek (például képek, képsorok, tárgyak, testbeszéd, hanglejtés) felhasználása a szöveg megértéséhez. tanulóhoz fordul, és világosan, lassan, ismétlésekkel beszél. A gondosan megfogalmazott, lassan elmondott, a tanulóhoz intézett kérdések és utasítások megértése, rövid, egyszerű útbaigazítások adása és követése. Részvétel egyszerű beszélgetésben szükség szerinti lassú ismétléssel, körülírással vagy módosítással. Egyszerű, az osztálytermi rutincselekvésekhez kapcsolódó kommunikáció. Beszédszándék kifejezése verbális és nonverbális eszközökkel (például bemutatkozás, bemutatás, valamint az üdvözlés és elköszönés alapvető formáinak használata, kérés, kínálás, érdeklődés mások hogyléte felől, reagálás

hírekre). Egyszerű kérdések és állítások megfogalmazása, válaszadás, reagálás. Betanult beszédfordulatok alkalmazása, elemi információk kérésére és nyújtására például a tanulóról, beszélgetőpartneréről, lakóhelyről, a családtagok foglalkozásáról. A számok, árak, alapvető mennyiségek, idő kezelése. Érdeklődés árucikkek áráról, egyszerű vásárlási párbeszédek, néhány mondatos telefonbeszélgetések lebonyolítása. A beszélgetés strukturálásának néhány egyszerű eleme, például beszélgetés kezdeményezése, figyelemfelhívás. Egyszerű nyelvtani szerkezetek és mondatfajták betanult készletének szűk körű alkalmazása; szavak, illetve szócsoportok összekapcsolása nagyon alapvető lineáris kötőszavakkal. Nagyon rövid, különálló, többnyire előre betanult megnyilatkozások. Egyszerű jelenetek közös előadása. Magyarázat, segítség, ismétlés kérése metakommunikációs eszközökkel. Metakommunikációs és vizuális eszközök használata a mondanivaló támogatására Ismerős, személyes témák (saját maga, család, iskola, ismerős helyek, emberek és tárgyak) leírása szóban. Rövid, egyszerű szövegek felolvasása és emlékezetből történő elmondása. Történet elmesélése, élménybeszámoló, előre megírt szerep eljátszása egyszerű nyelvtani szerkezetekkel, mondatfajtákkal. Konkrét szituációkra vonatkozó, különálló szavakból és fordulatokból álló szókincs alkalmazása, ezek összekapcsolása az alapvető lineáris kötőszavakkal. A helyes kiejtés gyakorlása autentikus hangzóanyag segítségével. Egyszerű, mindennapi szövegekben (például feliratokon) az ismerős nevek, szavak és egyszerű fordulatok, a nemzetközi és a más nyelven tanult szavak felismerése. Egyszerű információkat tartalmazó, rövid leíró szövegek fő gondolatának megértése, például hirdetésekben, plakátokon vagy katalógusokban. Egyszerű, írott, képekkel támogatott instrukciók követése. Egyszerű üzenetek, például képeslapok szövegének megértése. Nyomtatványok, űrlapok személyes adatokra vonatkozó kérdéseinek megértése. Egyszerű, írásos útbaigazítások, útleírások követése. Az alapvető olvasási stratégiák alkalmazása, például az ismerős nevek, szavak és alapvető fordulatok összekapcsolása, szükség esetén a szöveg különböző részeinek újraolvasása, a szövegekhez kapcsolódó képek, képaláírások, címek, a vizuális információk felhasználása a szöveg megértéséhez. Szavak és rövid, jól olvasható szövegek másolása. Lista írása. Egyszerű fordulatok és mondatok írása a legegyszerűbb nyelvi szerkezetek használatával (például hol lakik, mit csinál a tanuló vagy mások). Adatok kérése és megadása írásban (például számok, dátumok, időpont, név, nemzetiség, cím, életkor); formanyomtatványok kitöltése. Rövid, egyszerű üdvözlő szöveg, üzenet írása. Személyes információt, tényt, tetszést vagy nem tetszést kifejező rövid üzenet, komment írása (például internetes fórumon, blogban). Egyszerű levél, e-mail írása a legfontosabb formai elemek betartásával (például címzés, a kommunikáció tárgyának megjelölése, a címzett megszólítása, búcsúzás). Kreatív, önkifejező műfajokkal való kísérletezés (például listavers, rapszöveg, rigmus, dalszöveg, rövid jelenet) írása, illetve átírása. Egyszerű írásos minták követése, aktuális, konkrét és egyszerű tartalmakkal való megtöltése. Kész szövegekből hasznos fordulatok kiemelése, alkalmazása. A mondanivaló közvetítése egyéb vizuális eszközökkel (például nyilazás, kiemelés, központozás, internetes/SMS rövidítés, emotikon, rajz, ábra, térkép, kép).

10. évfolyam A rövid és egyszerű, az osztálytermi rutincselekvésekre, a közös munka megszervezésére vonatkozó tanári utasítások megértése. Egyszerű, konkrét mindennapi szükségletekre vonatkozó kifejezések megértése világos beszédben, az ismert témakörökhöz kapcsolódó, egyszerű szövegekben. Egyszerű instrukciók, útbaigazítások követése, egyszerű, személyes kérdések megértése világos beszéd esetén. A korosztálynak megfelelő, ismert témakörökhöz kapcsolódó, rövid, egyszerű autentikus szövegek

bemutatásának aktív követése; a tanult nyelvi elemek felismerése; következtetés levonása a szövegfajtára, a témára és a lehetséges tartalomra vonatkozóan. A számok, árak, alapvető mennyiségek, az idő kifejezésének megértése. Alapvető stratégiák alkalmazása, például rövid hallott szövegben ismeretlen elemek jelentésének kikövetkeztetése; az ismert szavak, a beszédhelyzetre, a szereplőkre vonatkozó információk, a hallott szövegeket kísérő nonverbális elemek (például képek, képsorok, tárgyak, testbeszéd, hanglejtés) felhasználása a szöveg megértéséhez. Konkrét, egyszerű, mindennapos kifejezések megértése, ha a partner közvetlenül a tanulóhoz fordul, és világosan, lassan, ismétlésekkel beszél. A gondosan megfogalmazott, lassan elmondott, a tanulóhoz intézett kérdések és utasítások megértése, rövid, egyszerű útbaigazítások adása és követése. Részvétel egyszerű beszélgetésben szükség szerinti lassú ismétléssel, körülírással vagy módosítással. Egyszerű, az osztálytermi rutincselekvésekhez kapcsolódó kommunikáció. Beszédszándék kifejezése verbális és nonverbális eszközökkel (például bemutatkozás, bemutatás, valamint az üdvözlés és elköszönés alapvető formáinak használata, kérés, kínálás, érdeklődés mások hogyléte felől, reagálás hírekre). Egyszerű kérdések és állítások megfogalmazása, válaszadás, reagálás. Betanult beszédfordulatok alkalmazása, elemi információk kérésére és nyújtására például a tanulóról, beszélgetőpartneréről, lakóhelyről, a családtagok foglalkozásáról. A számok, árak, alapvető mennyiségek, idő kezelése. Érdeklődés árucikkek áráról, egyszerű vásárlási párbeszédek, néhány mondatos telefonbeszélgetések lebonyolítása. A beszélgetés strukturálásának néhány egyszerű eleme, például beszélgetés kezdeményezése, figyelemfelhívás. Egyszerű nyelvtani szerkezetek és mondatfajták betanult készletének szűk körű alkalmazása; szavak, illetve szócsoportok összekapcsolása nagyon alapvető lineáris kötőszavakkal. Nagyon rövid, különálló, többnyire előre betanult megnyilatkozások. Egyszerű jelenetek közös előadása. Magyarázat, segítség, ismétlés kérése metakommunikációs eszközökkel. Ismerős, személyes témák (saját maga, család, iskola, ismerős helyek, emberek és tárgyak) leírása szóban. Rövid, egyszerű szövegek felolvasása és emlékezetből történő elmondása. Történet elmesélése, élménybeszámoló, előre megírt szerep eljátszása egyszerű nyelvtani szerkezetekkel, mondatfajtákkal. Konkrét szituációkra vonatkozó, különálló szavakból és fordulatokból álló szókincs alkalmazása, ezek összekapcsolása az alapvető lineáris kötőszavakkal. A helyes kiejtés gyakorlása autentikus hangzóanyag segítségével. Egyszerű, mindennapi szövegekben (például feliratokon) az ismerős nevek, szavak és egyszerű fordulatok, a nemzetközi és a más nyelven tanult szavak felismerése. Egyszerű információkat tartalmazó, rövid leíró szövegek fő gondolatának megértése, például hirdetésekben, plakátokon vagy katalógusokban. Egyszerű, írott, képekkel támogatott instrukciók követése. Egyszerű üzenetek, például képeslapok szövegének megértése. Nyomtatványok, űrlapok személyes adatokra vonatkozó kérdéseinek megértése. Egyszerű, írásos útbaigazítások, útleírások követése. Az alapvető olvasási stratégiák alkalmazása, például az ismerős nevek, szavak és alapvető fordulatok összekapcsolása, szükség esetén a szöveg különböző részeinek újraolvasása, a szövegekhez kapcsolódó képek, képaláírások, címek, a vizuális információk felhasználása a szöveg megértéséhez. Szavak és rövid, jól olvasható szövegek másolása. Lista írása. Egyszerű fordulatok és mondatok írása a legegyszerűbb nyelvi szerkezetek használatával (például hol lakik, mit csinál a tanuló vagy mások). Adatok kérése és megadása írásban (például számok, dátumok, időpont, név, nemzetiség, cím, életkor); formanyomtatványok kitöltése. Rövid, egyszerű üdvözlő szöveg, üzenet írása. Személyes információt, tényt, tetszést vagy nem tetszést kifejező rövid üzenet, komment írása (például internetes fórumon, blogban). Egyszerű levél, e-mail írása a legfontosabb formai elemek betartásával (például címzés, a kommunikáció tárgyának megjelölése, a címzett megszólítása, búcsúzás).

Kreatív, önkifejező műfajokkal való kísérletezés (például listavers, rapszöveg, rigmus, dalszöveg, rövid jelenet) írása, illetve átírása. Egyszerű írásos minták követése, aktuális, konkrét és egyszerű tartalmakkal való megtöltése. Kész szövegekből hasznos fordulatok kiemelése, alkalmazása. A mondanivaló közvetítése egyéb vizuális eszközökkel (például nyilazás, kiemelés, központozás, internetes/SMS rövidítés, emotikon, rajz, ábra, térkép, kép).

11. évfolyam Az ismert nyelvi elemekre támaszkodó, szükség szerint nonverbális elemekkel támogatott célnyelvi óravezetés folyamatos követése (például osztálytermi rutincselekvések, a közös munka megszervezése, eszközhasználat) és a tanári utasítások megértése. A legfontosabb témákkal kapcsolatos fordulatok és kifejezések megértése (például alapvető személyes és családi adatok, vásárlás, közvetlen környezet, foglalkozás). A lényeges információ megértése és kiszűrése kiszámítható, hétköznapi témákról szóló rövid hangfelvételekből, ha a megszólalók lassan és világosan beszélnek. Az egyszerű, begyakorolt beszélgetésekbe való bekapcsolódáshoz szükséges alapvető információk megértése. Lassú és világos, köznapi beszélgetés témájának megértése. Ismerős témákról folyó, világos, köznyelvi beszéd megértése, szükség esetén visszakérdezés segítségével. Egyszerű útbaigazítás megértése például gyalogos közlekedés vagy tömegközlekedés használata esetén. Telefonbeszélgetésben az alapvető információk megértése (hívás tárgya, kit kell keresni stb.). A tényközlő televíziós és rádiós hírműsorok témaváltásainak követése, a tartalom lényegének megértése. Különböző beszélők egyre nagyobb biztonsággal való megértése, amennyiben azok a célnyelvi normának megfelelő kiejtéssel, a tanuló nyelvi szintjéhez igazított tempóban, szükség esetén szüneteket tartva és a lényegi információkat megismételve beszélnek. Alapvető stratégiák használata, például az ismeretlen szavak jelentésének kikövetkeztetése a szövegösszefüggésből, a nemzetközi vagy más nyelven tanult szavak felhasználása a hangzó szöveg megértéséhez, a várható vagy a megjósolható információk keresése. A vizuális elemek (képek, gesztusok, mimika, testbeszéd) felhasználása a szövegértés támogatására. Kapcsolatok létesítése: üdvözlés, elköszönés, bemutatkozás, mások bemutatása. Beszélgetés kezdeményezése, fenntartása és befejezése egyszerű módon. A mindennapi élet gyakran előforduló feladatainak megoldása (például utazás, útbaigazítás, szállás, étkezés, vásárlás, bank). Mindennapos gyakorlati kérdések megvitatása (például barátok meghívása, programok szervezése, megvitatása), egyszerű, mindennapi információk megszerzése és továbbadása. Érzések egyszerű kifejezése, köszönetnyilvánítás, egyszerű tanácsok kérése és adása. Vélemény egyszerű kifejezése (tetszés és nemtetszés, érdeklődés mások véleménye iránt, egyetértés és egyet nem értés) Az alapvető kommunikációs szükségletekhez, egyszerű, begyakorolt tranzakciók lebonyolításához elegendő szókincs és néhány egyszerű szerkezet helyes használata. A leggyakrabban előforduló kötőszavak alkalmazása szócsoportok és egyszerű mondatok összekapcsolására. A célnyelv tudatos használata a tanórai tevékenységek során a tanárral és a társakkal. Lehetőség esetén kapcsolatfelvétel, rövid társalgásban való részvétel célnyelvi beszélőkkel. Rákérdezés a meg nem értett kulcsszavakra vagy fordulatokra, ismétlés kérése megértés hiányában. Egyre bővülő szókinccsel, egyszerű nyelvi elemekkel megfogalmazott szöveg elmondása ismert témákról, felkészülés után. Történetmesélés, élménybeszámoló egyszerű nyelvtani szerkezetekkel, mondatfajtákkal. A mindennapi környezet (emberek, helyek, család, iskola, állatok), továbbá tervek, szokások, napirend és személyes tapasztalatok bemutatása. Egyszerű állítások, összehasonlítások, magyarázatok, indoklások megfogalmazása. Csoportos előadás vagy prezentáció jegyzetek alapján. Önálló vagy csoportban létrehozott alkotás rövid bemutatása és értékelése (például közös plakát). Az összefüggő beszéd létrehozásakor a begyakorolt nyelvi eszközök használata, ismerős helyzetekben ezek egyszerű átrendezése, kibővítése. Konkrét információk megértése rövid, egyszerű nyelvi eszközökkel megfogalmazott, mindennapi szövegekben (például hirdetések, prospektusok, étlap, menetrend). Lényeges információk megtalálása egyszerű, ismerős témákkal kapcsolatos magánlevelekben, e-mailekben, brosúrákban és rövid, eseményeket tartalmazó újságcikkekben.

A közhasználatú táblák és feliratok megértése utcán, nyilvános helyeken és iskolában. A mindennapi életben előforduló egyszerű használati utasítások, instrukciók megértése. Közismert témákhoz kapcsolódó konkrét információk keresése honlapokon. Egyszerű, rövid történetek, mesék, versek és egyszerűsített célnyelvi irodalmi művek olvasása. Alapvető szövegértési stratégiák használata, például a nemzetközi és a más nyelven tanult szavak, a várható vagy megjósolható információk keresése, továbbá a logikai, illetve időrendi kapcsolatokra utaló szavak felismerése. Az autentikus szövegek jellegéből fakadó ismeretlen fordulatok kezelése a szövegben. Szavak és rövid, jól olvasható szövegek másolása és diktálás utáni leírása. Egyszerű, rövid szövegből vázlat készítése. Egyszerű szerkezetű, összefüggő mondatok írása a tanuló közvetlen környezetével kapcsolatos témákról, különböző szövegtípusok létrehozása (például leírás, élménybeszámoló, párbeszéd). Egyszerű írásos minták követése; aktuális, konkrét és egyszerű tartalmakkal való megtöltésük. Formanyomtatvány kitöltése a tanuló és mások alapvető személyes adataival. Az írás egyszerű tagolása: rövid bevezetés és lezárás. Közvetlen szükségletekhez kapcsolódó témákról rövid, egyszerű feljegyzés, üzenet készítése állandósult kifejezések használatával. Személyes információt, tényt, véleményt kifejező rövid üzenet, komment írása (például internetes fórumon, blogban). Egyszerű levél, e-mail írása (például köszönetnyilvánítás, elnézéskérés, információközlés, vagy programegyeztetés) a legalapvetőbb szerkezeti és stílusjegyek követésével (például megszólítás, elköszönés). Rövid, egyszerű önéletrajz írása. Kreatív, önkifejező műfajokkal való kísérletezés (például vers, rap, rigmus, dalszöveg, rövid jelenet írása, illetve átírása). Kész szövegekből hasznos fordulatok kiemelése és saját írásában való alkalmazása. A mondanivaló közvetítése egyéb vizuális eszközökkel (például nyilazás, kiemelés, központozás, internetes/SMS rövidítés, emotikon, rajz, ábra, térkép, kép).

12. évfolyam Az ismert nyelvi elemekre támaszkodó, szükség szerint nonverbális elemekkel támogatott célnyelvi óravezetés folyamatos követése (például osztálytermi rutincselekvések, a közös munka megszervezése, eszközhasználat) és a tanári utasítások megértése. A legfontosabb témákkal kapcsolatos fordulatok és kifejezések megértése (például alapvető személyes és családi adatok, vásárlás, közvetlen környezet, foglalkozás). A lényeges információ megértése és kiszűrése kiszámítható, hétköznapi témákról szóló rövid hangfelvételekből, ha a megszólalók lassan és világosan beszélnek. Az egyszerű, begyakorolt beszélgetésekbe való bekapcsolódáshoz szükséges alapvető információk megértése. Lassú és világos, köznapi beszélgetés témájának megértése. Ismerős témákról folyó, világos, köznyelvi beszéd megértése, szükség esetén visszakérdezés segítségével. Egyszerű útbaigazítás megértése például gyalogos közlekedés vagy tömegközlekedés használata esetén. Telefonbeszélgetésben az alapvető információk megértése (hívás tárgya, kit kell keresni stb.). A tényközlő televíziós és rádiós hírműsorok témaváltásainak követése, a tartalom lényegének megértése. Különböző beszélők egyre nagyobb biztonsággal való megértése, amennyiben azok a célnyelvi normának megfelelő kiejtéssel, a tanuló nyelvi szintjéhez igazított tempóban, szükség esetén szüneteket tartva és a lényegi információkat megismételve beszélnek. Alapvető stratégiák használata, például az ismeretlen szavak jelentésének kikövetkeztetése a szövegösszefüggésből, a nemzetközi vagy más nyelven tanult szavak felhasználása a hangzó szöveg megértéséhez, a várható vagy a megjósolható információk keresése. A vizuális elemek (képek, gesztusok, mimika, testbeszéd) felhasználása a szövegértés Kapcsolatok létesítése: üdvözlés, elköszönés, bemutatkozás, mások bemutatása. Beszélgetés kezdeményezése, fenntartása és befejezése egyszerű módon. A mindennapi élet gyakran előforduló feladatainak megoldása (például utazás, útbaigazítás, szállás, étkezés, vásárlás, bank). Mindennapos gyakorlati kérdések megvitatása (például barátok meghívása, programok szervezése, megvitatása), egyszerű, mindennapi információk megszerzése és továbbadása. Érzések egyszerű kifejezése, köszönetnyilvánítás, egyszerű tanácsok kérése és adása. Vélemény egyszerű kifejezése (tetszés és nemtetszés, érdeklődés mások véleménye iránt, egyetértés és egyet nem értés)

Az alapvető kommunikációs szükségletekhez, egyszerű, begyakorolt tranzakciók lebonyolításához elegendő szókincs és néhány egyszerű szerkezet helyes használata. A leggyakrabban előforduló kötőszavak alkalmazása szócsoportok és egyszerű mondatok összekapcsolására. A célnyelv tudatos használata a tanórai tevékenységek során a tanárral és a társakkal. Lehetőség esetén kapcsolatfelvétel, rövid társalgásban való részvétel célnyelvi beszélőkkel. Rákérdezés a meg nem értett kulcsszavakra vagy fordulatokra, ismétlés kérése megértés hiányában. Egyre bővülő szókinccsel, egyszerű nyelvi elemekkel megfogalmazott szöveg elmondása ismert témákról, felkészülés után. Történetmesélés, élménybeszámoló egyszerű nyelvtani szerkezetekkel, mondatfajtákkal. A mindennapi környezet (emberek, helyek, család, iskola, állatok), továbbá tervek, szokások, napirend és személyes tapasztalatok bemutatása. Egyszerű állítások, összehasonlítások, magyarázatok, indoklások megfogalmazása. Csoportos előadás vagy prezentáció jegyzetek alapján. Önálló vagy csoportban létrehozott alkotás rövid bemutatása és értékelése (például közös plakát). Az összefüggő beszéd létrehozásakor a begyakorolt nyelvi eszközök használata, ismerős helyzetekben ezek egyszerű átrendezése, kibővítése. Konkrét információk megértése rövid, egyszerű nyelvi eszközökkel megfogalmazott, mindennapi szövegekben (például hirdetések, prospektusok, étlap, menetrend). Lényeges információk megtalálása egyszerű, ismerős témákkal kapcsolatos magánlevelekben, e-mailekben, brosúrákban és rövid, eseményeket tartalmazó újságcikkekben. A közhasználatú táblák és feliratok megértése utcán, nyilvános helyeken és iskolában. A mindennapi életben előforduló egyszerű használati utasítások, instrukciók megértése. Közismert témákhoz kapcsolódó konkrét információk keresése honlapokon. Egyszerű, rövid történetek, mesék, versek és egyszerűsített célnyelvi irodalmi művek olvasása. Alapvető szövegértési stratégiák használata, például a nemzetközi és a más nyelven tanult szavak, a várható vagy megjósolható információk keresése, továbbá a logikai, illetve időrendi kapcsolatokra utaló szavak felismerése. Az autentikus szövegek jellegéből fakadó ismeretlen fordulatok kezelése a szövegben. Szavak és rövid, jól olvasható szövegek másolása és diktálás utáni leírása. Egyszerű, rövid szövegből vázlat készítése. Egyszerű szerkezetű, összefüggő mondatok írása a tanuló közvetlen környezetével kapcsolatos témákról, különböző szövegtípusok létrehozása (például leírás, élménybeszámoló, párbeszéd). Egyszerű írásos minták követése; aktuális, konkrét és egyszerű tartalmakkal való megtöltésük. Formanyomtatvány kitöltése a tanuló és mások alapvető személyes adataival. Az írás egyszerű tagolása: rövid bevezetés és lezárás. Közvetlen szükségletekhez kapcsolódó témákról rövid, egyszerű feljegyzés, üzenet készítése állandósult kifejezések használatával. Személyes információt, tényt, véleményt kifejező rövid üzenet, komment írása (például internetes fórumon, blogban). Egyszerű levél, e-mail írása (például köszönetnyilvánítás, elnézéskérés, információközlés, vagy programegyeztetés) a legalapvetőbb szerkezeti és stílusjegyek követésével (például megszólítás, elköszönés). Rövid, egyszerű önéletrajz írása. Kreatív, önkifejező műfajokkal való kísérletezés (például vers, rap, rigmus, dalszöveg, rövid jelenet írása, illetve átírása). Kész szövegekből hasznos fordulatok kiemelése és saját írásában való alkalmazása. A mondanivaló közvetítése egyéb vizuális eszközökkel (például nyilazás, kiemelés, központozás, internetes/SMS rövidítés, emotikon, rajz, ábra, térkép, kép).

Francia nyelv / orosz nyelv / latin nyelv 9. évfolyam A rövid és egyszerű, az osztálytermi rutincselekvésekre, a közös munka megszervezésére vonatkozó tanári utasítások megértése. Egyszerű, konkrét mindennapi szükségletekre vonatkozó kifejezések megértése világos beszédben, az ismert témakörökhöz kapcsolódó, egyszerű szövegekben. Egyszerű instrukciók, útbaigazítások követése, egyszerű, személyes kérdések megértése világos beszéd esetén. A korosztálynak megfelelő, ismert témakörökhöz kapcsolódó, rövid, egyszerű autentikus szövegek bemutatásának aktív követése; a tanult nyelvi elemek felismerése; következtetés levonása a szövegfajtára, a témára és a lehetséges tartalomra vonatkozóan. A számok, árak, alapvető mennyiségek, az idő kifejezésének megértése. Alapvető stratégiák alkalmazása, például

rövid hallott szövegben ismeretlen elemek jelentésének kikövetkeztetése; az ismert szavak, a beszédhelyzetre, a szereplőkre vonatkozó információk, a hallott szövegeket kísérő nonverbális elemek (például képek, képsorok, tárgyak, testbeszéd, hanglejtés) felhasználása a szöveg megértéséhez. Konkrét, egyszerű, mindennapos kifejezések megértése, ha a partner közvetlenül a tanulóhoz fordul, és világosan, lassan, ismétlésekkel beszél. A gondosan megfogalmazott, lassan elmondott, a tanulóhoz intézett kérdések és utasítások megértése, rövid, egyszerű útbaigazítások adása és követése. Részvétel egyszerű beszélgetésben szükség szerinti lassú ismétléssel, körülírással vagy módosítással. Egyszerű, az osztálytermi rutincselekvésekhez kapcsolódó kommunikáció. Beszédszándék kifejezése verbális és nonverbális eszközökkel (például bemutatkozás, bemutatás, valamint az üdvözlés és elköszönés alapvető formáinak használata, kérés, kínálás, érdeklődés mások hogyléte felől, reagálás hírekre). Egyszerű kérdések és állítások megfogalmazása, válaszadás, reagálás. Betanult beszédfordulatok alkalmazása, elemi információk kérésére és nyújtására például a tanulóról, beszélgetőpartneréről, lakóhelyről, a családtagok foglalkozásáról. A számok, árak, alapvető mennyiségek, idő kezelése. Érdeklődés árucikkek áráról, egyszerű vásárlási párbeszédek, néhány mondatos telefonbeszélgetések lebonyolítása. A beszélgetés strukturálásának néhány egyszerű eleme, például beszélgetés kezdeményezése, figyelemfelhívás. Egyszerű nyelvtani szerkezetek és mondatfajták betanult készletének szűk körű alkalmazása; szavak, illetve szócsoportok összekapcsolása nagyon alapvető lineáris kötőszavakkal. Nagyon rövid, különálló, többnyire előre betanult megnyilatkozások. Egyszerű jelenetek közös előadása. Magyarázat, segítség, ismétlés kérése metakommunikációs eszközökkel. Metakommunikációs és vizuális eszközök használata a mondanivaló támogatására. Ismerős, személyes témák (saját maga, család, iskola, ismerős helyek, emberek és tárgyak) leírása szóban. Rövid, egyszerű szövegek felolvasása és emlékezetből történő elmondása. Történet elmesélése, élménybeszámoló, előre megírt szerep eljátszása egyszerű nyelvtani szerkezetekkel, mondatfajtákkal. Konkrét szituációkra vonatkozó, különálló szavakból és fordulatokból álló szókincs alkalmazása, ezek összekapcsolása az alapvető lineáris kötőszavakkal. A helyes kiejtés gyakorlása autentikus hangzóanyag segítségével. Egyszerű, mindennapi szövegekben (például feliratokon) az ismerős nevek, szavak és egyszerű fordulatok, a nemzetközi és a más nyelven tanult szavak felismerése. Egyszerű információkat tartalmazó, rövid leíró szövegek fő gondolatának megértése, például hirdetésekben, plakátokon vagy katalógusokban. Egyszerű, írott, képekkel támogatott instrukciók követése. Egyszerű üzenetek, például képeslapok szövegének megértése. Nyomtatványok, űrlapok személyes adatokra vonatkozó kérdéseinek megértése. Egyszerű, írásos útbaigazítások, útleírások követése. Az alapvető olvasási stratégiák alkalmazása, például az ismerős nevek, szavak és alapvető fordulatok összekapcsolása, szükség esetén a szöveg különböző részeinek újraolvasása, a szövegekhez kapcsolódó képek, képaláírások, címek, a vizuális információk felhasználása a szöveg megértéséhez. Szavak és rövid, jól olvasható szövegek másolása. Lista írása. Egyszerű fordulatok és mondatok írása a legegyszerűbb nyelvi szerkezetek használatával (például hol lakik, mit csinál a tanuló vagy mások). Adatok kérése és megadása írásban (például számok, dátumok, időpont, név, nemzetiség, cím, életkor); formanyomtatványok kitöltése. Rövid, egyszerű üdvözlő szöveg, üzenet írása. Személyes információt, tényt, tetszést vagy nem tetszést kifejező rövid üzenet, komment írása (például internetes fórumon, blogban). Egyszerű levél, e-mail írása a legfontosabb formai elemek betartásával (például címzés, a kommunikáció tárgyának megjelölése, a címzett megszólítása, búcsúzás). Kreatív, önkifejező műfajokkal való kísérletezés (például listavers, rapszöveg, rigmus, dalszöveg, rövid jelenet) írása, illetve átírása. Egyszerű írásos minták követése, aktuális, konkrét és egyszerű tartalmakkal való megtöltése. Kész szövegekből hasznos fordulatok kiemelése, alkalmazása. A mondanivaló közvetítése egyéb vizuális eszközökkel (például nyilazás, kiemelés, központozás, internetes/SMS rövidítés, emotikon, rajz, ábra, térkép, kép).

10. évfolyam A rövid és egyszerű, az osztálytermi rutincselekvésekre, a közös munka megszervezésére vonatkozó tanári utasítások megértése. Egyszerű, konkrét mindennapi szükségletekre vonatkozó kifejezések megértése világos beszédben, az ismert témakörökhöz kapcsolódó, egyszerű szövegekben. Egyszerű instrukciók, útbaigazítások követése, egyszerű, személyes kérdések megértése világos beszéd esetén. A korosztálynak megfelelő, ismert témakörökhöz kapcsolódó, rövid, egyszerű autentikus szövegek bemutatásának aktív követése; a tanult nyelvi elemek felismerése; következtetés levonása a szövegfajtára, a témára és a lehetséges tartalomra vonatkozóan. A számok, árak, alapvető mennyiségek, az idő kifejezésének megértése. Alapvető stratégiák alkalmazása, például rövid hallott szövegben ismeretlen elemek jelentésének kikövetkeztetése; az ismert szavak, a beszédhelyzetre, a szereplőkre vonatkozó információk, a hallott szövegeket kísérő nonverbális elemek (például képek, képsorok, tárgyak, testbeszéd, hanglejtés) felhasználása a szöveg megértéséhez. Konkrét, egyszerű, mindennapos kifejezések megértése, ha a partner közvetlenül a tanulóhoz fordul, és világosan, lassan, ismétlésekkel beszél. A gondosan megfogalmazott, lassan elmondott, a tanulóhoz intézett kérdések és utasítások megértése, rövid, egyszerű útbaigazítások adása és követése. Részvétel egyszerű beszélgetésben szükség szerinti lassú ismétléssel, körülírással vagy módosítással. Egyszerű, az osztálytermi rutincselekvésekhez kapcsolódó kommunikáció. Beszédszándék kifejezése verbális és nonverbális eszközökkel (például bemutatkozás, bemutatás, valamint az üdvözlés és elköszönés alapvető formáinak használata, kérés, kínálás, érdeklődés mások hogyléte felől, reagálás

hírekre). Egyszerű kérdések és állítások megfogalmazása, válaszadás, reagálás. Betanult beszédfordulatok alkalmazása, elemi információk kérésére és nyújtására például a tanulóról, beszélgetőpartneréről, lakóhelyről, a családtagok foglalkozásáról. A számok, árak, alapvető mennyiségek, idő kezelése. Érdeklődés árucikkek áráról, egyszerű vásárlási párbeszédek, néhány mondatos telefonbeszélgetések lebonyolítása. A beszélgetés strukturálásának néhány egyszerű eleme, például beszélgetés kezdeményezése, figyelemfelhívás. Egyszerű nyelvtani szerkezetek és mondatfajták betanult készletének szűk körű alkalmazása; szavak, illetve szócsoportok összekapcsolása nagyon alapvető lineáris kötőszavakkal. Nagyon rövid, különálló, többnyire előre betanult megnyilatkozások. Egyszerű jelenetek közös előadása. Magyarázat, segítség, ismétlés kérése metakommunikációs eszközökkel. Metakommunikációs és vizuális eszközök használata a mondanivaló támogatására. Ismerős, személyes témák (saját maga, család, iskola, ismerős helyek, emberek és tárgyak) leírása szóban. Rövid, egyszerű szövegek felolvasása és emlékezetből történő elmondása. Történet elmesélése, élménybeszámoló, előre megírt szerep eljátszása egyszerű nyelvtani szerkezetekkel, mondatfajtákkal. Konkrét szituációkra vonatkozó, különálló szavakból és fordulatokból álló szókincs alkalmazása, ezek összekapcsolása az alapvető lineáris kötőszavakkal. A helyes kiejtés gyakorlása autentikus hangzóanyag segítségével. Egyszerű, mindennapi szövegekben (például feliratokon) az ismerős nevek, szavak és egyszerű fordulatok, a nemzetközi és a más nyelven tanult szavak felismerése. Egyszerű információkat tartalmazó, rövid leíró szövegek fő gondolatának megértése, például hirdetésekben, plakátokon vagy katalógusokban. Egyszerű, írott, képekkel támogatott instrukciók követése. Egyszerű üzenetek, például képeslapok szövegének megértése. Nyomtatványok, űrlapok személyes adatokra vonatkozó kérdéseinek megértése. Egyszerű, írásos útbaigazítások, útleírások követése. Az alapvető olvasási stratégiák alkalmazása, például az ismerős nevek, szavak és alapvető fordulatok összekapcsolása, szükség esetén a szöveg különböző részeinek újraolvasása, a szövegekhez kapcsolódó képek, képaláírások, címek, a vizuális információk felhasználása a szöveg megértéséhez. Szavak és rövid, jól olvasható szövegek másolása. Lista írása. Egyszerű fordulatok és mondatok írása a legegyszerűbb nyelvi szerkezetek használatával (például hol lakik, mit csinál a tanuló vagy mások). Adatok kérése és megadása írásban (például számok, dátumok, időpont, név, nemzetiség, cím, életkor); formanyomtatványok kitöltése. Rövid, egyszerű üdvözlő szöveg, üzenet írása. Személyes információt, tényt, tetszést vagy nem tetszést kifejező rövid üzenet, komment írása (például internetes fórumon, blogban). Egyszerű levél, e-mail írása a legfontosabb formai elemek betartásával (például címzés, a kommunikáció tárgyának megjelölése, a címzett megszólítása, búcsúzás). Kreatív, önkifejező műfajokkal való kísérletezés (például listavers, rapszöveg, rigmus, dalszöveg, rövid jelenet) írása, illetve átírása. Egyszerű írásos minták követése, aktuális, konkrét és egyszerű tartalmakkal való megtöltése. Kész szövegekből hasznos fordulatok kiemelése, alkalmazása. A mondanivaló közvetítése egyéb vizuális eszközökkel (például nyilazás, kiemelés, központozás, internetes/SMS rövidítés, emotikon, rajz, ábra, térkép, kép).

11. évfolyam Az ismert nyelvi elemekre támaszkodó, szükség szerint nonverbális elemekkel támogatott célnyelvi óravezetés folyamatos követése (például osztálytermi rutincselekvések, a közös munka megszervezése, eszközhasználat) és a tanári utasítások megértése. A legfontosabb témákkal kapcsolatos fordulatok és kifejezések megértése (például alapvető személyes és családi adatok, vásárlás, közvetlen környezet, foglalkozás). A lényeges információ megértése és kiszűrése kiszámítható, hétköznapi témákról szóló rövid hangfelvételekből, ha a megszólalók lassan és világosan beszélnek. Az egyszerű, begyakorolt beszélgetésekbe való bekapcsolódáshoz szükséges alapvető információk megértése. Lassú és világos, köznapi beszélgetés témájának megértése. Ismerős témákról folyó, világos, köznyelvi beszéd megértése, szükség esetén visszakérdezés segítségével. Egyszerű útbaigazítás megértése például gyalogos közlekedés vagy tömegközlekedés használata esetén. Telefonbeszélgetésben az alapvető információk megértése (hívás tárgya, kit kell keresni stb.). A tényközlő televíziós és rádiós hírműsorok témaváltásainak követése, a tartalom lényegének megértése. Különböző beszélők egyre nagyobb biztonsággal való megértése, amennyiben azok a célnyelvi normának megfelelő kiejtéssel, a tanuló nyelvi szintjéhez igazított tempóban, szükség esetén szüneteket tartva és a lényegi információkat megismételve beszélnek. Alapvető stratégiák használata, például az ismeretlen szavak jelentésének kikövetkeztetése a szövegösszefüggésből, a nemzetközi vagy más nyelven tanult szavak felhasználása a hangzó szöveg megértéséhez, a várható vagy a megjósolható információk keresése. A vizuális elemek (képek, gesztusok, mimika, testbeszéd) felhasználása a szövegértés támogatására. Kapcsolatok létesítése: üdvözlés, elköszönés, bemutatkozás, mások bemutatása. Beszélgetés kezdeményezése, fenntartása és befejezése egyszerű módon. A mindennapi élet gyakran előforduló feladatainak megoldása (például utazás, útbaigazítás, szállás, étkezés, vásárlás, bank). Mindennapos gyakorlati kérdések megvitatása (például barátok meghívása, programok szervezése, megvitatása), egyszerű, mindennapi információk megszerzése és továbbadása. Érzések egyszerű kifejezése, köszönetnyilvánítás, egyszerű tanácsok kérése és adása. Vélemény egyszerű kifejezése (tetszés és nemtetszés, érdeklődés mások véleménye iránt, egyetértés és egyet nem értés) Az alapvető

kommunikációs szükségletekhez, egyszerű, begyakorolt tranzakciók lebonyolításához elegendő szókincs és néhány egyszerű szerkezet helyes használata. A leggyakrabban előforduló kötőszavak alkalmazása szócsoportok és egyszerű mondatok összekapcsolására. Egyre bővülő szókinccsel, egyszerű nyelvi elemekkel megfogalmazott szöveg elmondása ismert témákról, felkészülés után. Történetmesélés, élménybeszámoló egyszerű nyelvtani szerkezetekkel, mondatfajtákkal. A mindennapi környezet (emberek, helyek, család, iskola, állatok), továbbá tervek, szokások, napirend és személyes tapasztalatok bemutatása. Egyszerű állítások, összehasonlítások, magyarázatok, indoklások megfogalmazása. Csoportos előadás vagy prezentáció jegyzetek alapján. Önálló vagy csoportban létrehozott alkotás rövid bemutatása és értékelése (például közös plakát). Az összefüggő beszéd létrehozásakor a begyakorolt nyelvi eszközök használata, ismerős helyzetekben ezek egyszerű átrendezése, kibővítése. Konkrét információk megértése rövid, egyszerű nyelvi eszközökkel megfogalmazott, mindennapi szövegekben (például hirdetések, prospektusok, étlap, menetrend). Lényeges információk megtalálása egyszerű, ismerős témákkal kapcsolatos magánlevelekben, e-mailekben, brosúrákban és rövid, eseményeket tartalmazó újságcikkekben. A közhasználatú táblák és feliratok megértése utcán, nyilvános helyeken és iskolában. A mindennapi életben előforduló egyszerű használati utasítások, instrukciók megértése. Közismert témákhoz kapcsolódó konkrét információk keresése honlapokon. Egyszerű, rövid történetek, mesék, versek és egyszerűsített célnyelvi irodalmi művek olvasása. Alapvető szövegértési stratégiák használata, például a nemzetközi és a más nyelven tanult szavak, a várható vagy megjósolható információk keresése, továbbá a logikai, illetve időrendi kapcsolatokra utaló szavak felismerése. Az autentikus szövegek jellegéből fakadó ismeretlen fordulatok kezelése a szövegben. Szavak és rövid, jól olvasható szövegek másolása és diktálás utáni leírása. Egyszerű, rövid szövegből vázlat készítése. Egyszerű szerkezetű, összefüggő mondatok írása a tanuló közvetlen környezetével kapcsolatos témákról, különböző szövegtípusok létrehozása (például leírás, élménybeszámoló, párbeszéd). Egyszerű írásos minták követése; aktuális, konkrét és egyszerű tartalmakkal való megtöltésük. Formanyomtatvány kitöltése a tanuló és mások alapvető személyes adataival. Az írás egyszerű tagolása: rövid bevezetés és lezárás. Közvetlen szükségletekhez kapcsolódó témákról rövid, egyszerű feljegyzés, üzenet készítése állandósult kifejezések használatával. Személyes információt, tényt, véleményt kifejező rövid üzenet, komment írása (például internetes fórumon, blogban). Egyszerű levél, e-mail írása (például köszönetnyilvánítás, elnézéskérés, információközlés, vagy programegyeztetés) a legalapvetőbb szerkezeti és stílusjegyek követésével (például megszólítás, elköszönés). Rövid, egyszerű önéletrajz írása. Kreatív, önkifejező műfajokkal való kísérletezés (például vers, rap, rigmus, dalszöveg, rövid jelenet írása, illetve átírása). Kész szövegekből hasznos fordulatok kiemelése és saját írásában való alkalmazása. A mondanivaló közvetítése egyéb vizuális eszközökkel (például nyilazás, kiemelés, központozás, internetes/SMS rövidítés, emotikon, rajz, ábra, térkép, kép).

12. évfolyam Az ismert nyelvi elemekre támaszkodó, szükség szerint nonverbális elemekkel támogatott célnyelvi óravezetés folyamatos követése (például osztálytermi rutincselekvések, a közös munka megszervezése, eszközhasználat) és a tanári utasítások megértése. A legfontosabb témákkal kapcsolatos fordulatok és kifejezések megértése (például alapvető személyes és családi adatok, vásárlás, közvetlen környezet, foglalkozás). A lényeges információ megértése és kiszűrése kiszámítható, hétköznapi témákról szóló rövid hangfelvételekből, ha a megszólalók lassan és világosan beszélnek. Az egyszerű, begyakorolt beszélgetésekbe való bekapcsolódáshoz szükséges alapvető információk megértése. Lassú és világos, köznapi beszélgetés témájának megértése. Ismerős témákról folyó, világos, köznyelvi beszéd megértése, szükség esetén visszakérdezés segítségével. Egyszerű útbaigazítás megértése például gyalogos közlekedés vagy tömegközlekedés használata esetén. Telefonbeszélgetésben az alapvető információk megértése (hívás tárgya, kit kell keresni stb.). A tényközlő televíziós és rádiós hírműsorok témaváltásainak követése, a tartalom lényegének megértése. Különböző beszélők egyre nagyobb biztonsággal való megértése, amennyiben azok a célnyelvi normának megfelelő kiejtéssel, a tanuló nyelvi szintjéhez igazított tempóban, szükség esetén szüneteket tartva és a lényegi információkat megismételve beszélnek. Alapvető stratégiák használata, például az ismeretlen szavak jelentésének kikövetkeztetése a szövegösszefüggésből, a nemzetközi vagy más nyelven tanult szavak felhasználása a hangzó szöveg megértéséhez, a várható vagy a megjósolható információk keresése. A vizuális elemek (képek, gesztusok, mimika, testbeszéd) felhasználása a szövegértés támogatására. Kapcsolatok létesítése: üdvözlés, elköszönés, bemutatkozás, mások bemutatása. Beszélgetés kezdeményezése, fenntartása és befejezése egyszerű módon. A mindennapi élet gyakran előforduló feladatainak megoldása (például utazás, útbaigazítás, szállás, étkezés, vásárlás, bank). Mindennapos gyakorlati kérdések megvitatása (például barátok meghívása, programok szervezése, megvitatása), egyszerű, mindennapi információk megszerzése és továbbadása. Érzések egyszerű kifejezése, köszönetnyilvánítás, egyszerű tanácsok kérése és adása. Vélemény egyszerű kifejezése (tetszés és

nemtetszés, érdeklődés mások véleménye iránt, egyetértés és egyet nem értés) Az alapvető kommunikációs szükségletekhez, egyszerű, begyakorolt tranzakciók lebonyolításához elegendő szókincs és néhány egyszerű szerkezet helyes használata. A leggyakrabban előforduló kötőszavak alkalmazása szócsoportok és egyszerű mondatok összekapcsolására. Egyre bővülő szókinccsel, egyszerű nyelvi elemekkel megfogalmazott szöveg elmondása ismert témákról, felkészülés után. Történetmesélés, élménybeszámoló egyszerű nyelvtani szerkezetekkel, mondatfajtákkal. A mindennapi környezet (emberek, helyek, család, iskola, állatok), továbbá tervek, szokások, napirend és személyes tapasztalatok bemutatása. Egyszerű állítások, összehasonlítások, magyarázatok, indoklások megfogalmazása. Csoportos előadás vagy prezentáció jegyzetek alapján. Önálló vagy csoportban létrehozott alkotás rövid bemutatása és értékelése (például közös plakát). Az összefüggő beszéd létrehozásakor a begyakorolt nyelvi eszközök használata, ismerős helyzetekben ezek egyszerű átrendezése, kibővítése. Konkrét információk megértése rövid, egyszerű nyelvi eszközökkel megfogalmazott, mindennapi szövegekben (például hirdetések, prospektusok, étlap, menetrend). Lényeges információk megtalálása egyszerű, ismerős témákkal kapcsolatos magánlevelekben, e-mailekben, brosúrákban és rövid, eseményeket tartalmazó újságcikkekben. A közhasználatú táblák és feliratok megértése utcán, nyilvános helyeken és iskolában. A mindennapi életben előforduló egyszerű használati utasítások, instrukciók megértése. Közismert témákhoz kapcsolódó konkrét információk keresése honlapokon. Egyszerű, rövid történetek, mesék, versek és egyszerűsített célnyelvi irodalmi művek olvasása. Alapvető szövegértési stratégiák használata, például a nemzetközi és a más nyelven tanult szavak, a várható vagy megjósolható információk keresése, továbbá a logikai, illetve időrendi kapcsolatokra utaló szavak felismerése. Az autentikus szövegek jellegéből fakadó ismeretlen fordulatok kezelése a szövegben. Szavak és rövid, jól olvasható szövegek másolása és diktálás utáni leírása. Egyszerű, rövid szövegből vázlat készítése. Egyszerű szerkezetű, összefüggő mondatok írása a tanuló közvetlen környezetével kapcsolatos témákról, különböző szövegtípusok létrehozása (például leírás, élménybeszámoló, párbeszéd). Egyszerű írásos minták követése; aktuális, konkrét és egyszerű tartalmakkal való megtöltésük. Formanyomtatvány kitöltése a tanuló és mások alapvető személyes adataival. Az írás egyszerű tagolása: rövid bevezetés és lezárás. Közvetlen szükségletekhez kapcsolódó témákról rövid, egyszerű feljegyzés, üzenet készítése állandósult kifejezések használatával. Személyes információt, tényt, véleményt kifejező rövid üzenet, komment írása (például internetes fórumon, blogban). Egyszerű levél, e-mail írása (például köszönetnyilvánítás, elnézéskérés, információközlés, vagy programegyeztetés) a legalapvetőbb szerkezeti és stílusjegyek követésével (például megszólítás, elköszönés). Rövid, egyszerű önéletrajz írása. Kreatív, önkifejező műfajokkal való kísérletezés (például vers, rap, rigmus, dalszöveg, rövid jelenet írása, illetve átírása). Kész szövegekből hasznos fordulatok kiemelése és saját írásában való alkalmazása. A mondanivaló közvetítése egyéb vizuális eszközökkel (például nyilazás, kiemelés, központozás, internetes/SMS rövidítés, emotikon, rajz, ábra, térkép, kép).

Biológia 10.évfolyam Mivel foglalkozik a növénytan (botanika), az állattan (zoológia), az embertan (antropológia) tudománya? Tudományágak, társtudományok (pl. anatómia, élettan, lélektan, etológia, ökológia, genetika, rendszertan, őslénytan; orvostudomány). A biológiai kutatás főbb módszerei: a megfigyelés, leírás, összehasonlítás, kísérlet, modellkészítés, szimuláció és ezek feldolgozására szolgáló értelmezés, elemzés, kiértékelés. Az orvostudományban és a biológia más társtudományában ma is használatos vizsgálati eszközök, módszerek. A fénymikroszkóp szerkezete. Az ismert tudományágak és néhány biológiához tartozó társtudomány vizsgálati területeinek ismerete. A biológiai kutatási módszerek alkalmazása iskolai keretek között. A fénymikroszkóp használata. Elektronmikroszkópi és különböző kromatográfiai vizsgálatok menete, jelentősége, alkalmazási területei. Az élővilággal kapcsolatos méret- és időskála elemzése. Természeti jelenségek, folyamatok időbeli lefolyásának leírása függvényekkel; grafikonok elemzése, értelmezése. Az egyed szerveződési szintjei: nem sejtes rendszerek, önálló sejtek, többsejtű rendszerek. Az élő rendszerek általános tulajdonságai: anyagcsere, homeosztázis, ingerlékenység, mozgás, növekedés, szaporodás, öröklődés.

A vírusok jellemzése, csoportosítása, a bakteriofágok és jelentőségük. Csoportosítás a fertőzött élőlények szerint: A növényeket, illetve az állatokat fertőző legismertebb vírusok. Az embereket fertőző vírusok. A nukleinsav alapján: DNS-, RNS-vírusok. Alak szerinti csoportosítás: helikális, kubikális, binális. A vírusok és szubvirális kórokozók (prion, viroid) felépítése, kórokozása. Fertőzés, higiénia (személyi és környezeti), járvány. Védőoltások, megelőzés. a legfontosabb magyarországi előfordulású ismertebb emberi vírusbetegségek neve, jellemző adatai. Alapvető járványtani fogalmak ismerete. A helyi és világjárvány fogalma, a megelőzés és elhárítás lehetőségei. A háziállatok és növények vírusbetegségeinek azonnali jelentése a közegészségügyi szerveknél. Kitekintés az ősbaktériumokra, a 3,5 milliárd évvel ezelőtti megjelenésükre. A valódi baktériumsejt (mérete, alakja, sejtfelépítése). Állandó és járulékos sejtalkotók. Aktív és passzív mozgásuk. Csoportosításuk anyagcseréjük és energiahasznosításuk szerint: autotróf, foto- és kemoszintetizáló (aerob és anaerob), heterotróf - paraziták, szimbionták, szaprofiták, szaporodásuk. 

Az emberi és állati szervezetben élő szimbionták gyakorlati haszna. Az emberi szervezet parazita baktériumai, kórokozásuk. Baktériumok által okozott betegségek. Védekezés, megelőzés. Ajánlott és kötelező védőoltások. A baktériumok anyagcseretípusok szerinti csoportosítása.



A prokarióta sejt felépítésének mikroszkópos vizsgálata, megfigyelése, rajza.



Kutatás az interneten (tanári irányítással, otthoni feladat):

A prokarióták jelentősége: a földi anyagforgalomban betöltött szerepük, hasznosításuk az élelmiszeriparban, gyógyszeriparban, mezőgazdaságban. Ismeretek Az élőlények kialakulásának vázlata, törzsfaelemzés, kihangsúlyozva az ősi ostorosok szerepét. Endoszimbionta elmélet. Növények, vagy állatok? Az aktív helyváltoztató egysejtűek mozgástípusai: ostoros, csillós, amőboid (állábas) mozgás. Az óriás amőba, a papucsállatka, a zöld szemesostoros példáján keresztül az élőlények változatos testszerveződésének és a felépítő anyagcseréjüknek a megismerése. Önálló mozgásra képtelenek: (kovamoszatok, barnamoszatok, vörösmoszatok) megismerése, csoportosítása. Az alacsonyabb rendű eukarióták jelentősége: vizek öntisztulása, a moszaterdők búvóhelyet biztosítanak, a learatott algamezők takarmányt adnak az állatoknak. A ragadozók fontos szerepet töltenek be a táplálékláncban, az élősködők járványokat okozhatnak. A szilárd vázzal rendelkező fajok szerepe a kőzetképződésben. A színanyagok, színtestek szerepének megértése a fotoautotróf folyamatokban. Fonalas zöldmoszatok vizsgálata fénymikroszkópban, természetes vizekből vett vízminták elemzésével. A mikroszkópi megfigyelések rajza és magyarázó szöveggel való ellátása. Határozókönyvek használata növényi és állati alacsonyabb rendű eukarióta élőlények felismerésére. A prokarióta és egysejtű eukarióta élőlények összehasonlítása (sejtfelépítés és életműködések, azonos és eltérő tulajdonságok). A gombák sajátos testfelépítése és életműködése. A heterotróf gombák életmód szerinti megkülönböztetése, biológiai jelentősége: szaprofiták – az anyagok körforgása; paraziták – növény, állat, ember – gombás fertőzései; szimbionták – mindkét élőlény számára előnyös együttélés, pl. zuzmók. Az együtt élő két egyed előnye a zuzmó telepben. Szivacsok álszövetes szerveződése. A szivacsok különböző formái, a külső és belső sejtréteg jellemző sejtjei, azok működése. Ivartalan szaporodási formájuk: kettéosztódás, bimbózás (gyöngysarjképzés). Ivaros szaporodásuk. Sir Alexander Fleming munkássága. A fonalas testfelépítésű gombák nagyobb csoportjainak megismerése határozókönyvek segítségével:[Rajzóspórás gombák (pl. a burgonyarák kórokozója), járomspórás gombák (pl. fejespenész), tömlősgombák (pl. ehető kucsmagomba, redős papsapkagomba {mérgező}, nyári szarvasgomba), egysejtű tömlősgombák (a sarjadzással szaporodó élesztők, anyarozs, kenyérpenész, lisztharmat), bazidiumos gombák (pl. korallgomba, rókagomba, laskagomba, ízletes vargánya, farkastinórú {mérgező}, pereszke,

csiperke, tintagomba, gyilkos galóca {mérgező}, nagy őzlábgomba, susulyka{mérgező})]. A gombák táplálkozás-élettani szerepének, a gombaszedés és tárolás szabályainak megismerése. A zuzmótelep testfelépítése és életfolyamatai közötti összefüggés felismerése. Az állati sejt sejtalkotói: sejtmag (maghártya, örökítőanyag), Golgi-készülék, endoplazmatikus hálózat, mitokondrium, sejtközpont, lizoszóma, sejtplazma, sejthártya. A sejtszervecskék feladata. A főbb szövettípusok: hámszövetek, kötő- és támasztószövetek, izomszövetek, az idegszövet felépítése, jellemzése, előfordulása, működési sajátosságai a szervekben, szervrendszerekben. Az idegsejtek típusai, a sejt alakja, a nyúlványok elrendeződése a sejt működése alapján. A gliasejt. Szövet- és szervátültetés (transzplantáció); beültetés (implantáció). Az állati sejtalkotók felismerése, megnevezése elektronmikroszkópos felvételen és modellen. Mikroszkópi metszetek és ábrák, mikroszkópos felvételek vizsgálata. Összehasonlítás: a simaizom, vázizom és szívizom szerkezeti és funkcionális összefüggéseinek elemzése, előfordulása és működési jellemzői a szervekben. Rajzos ábra készítése a soknyúlványú idegsejtről. Az idegsejt (neuron) részeinek megnevezése. Csalánozók testfelépítése. A testfal jellemző sejtjei: csalánsejtek, a diffúz idegrendszert alkotó idegsejtek, a hámizomsejtek, valamint a belső réteg emésztőnedveket termelő mirigysejtjei. Önfenntartás, önreprodukció, önszabályozás. A férgek nagyobb csoportjai (fonálférgek, laposférgek, gyűrűsférgek), testszerveződése, önfenntartó, önreprodukáló és önszabályozó működése, életmódja. A puhatestűek nagyobb csoportjai (kagylók, csigák, fejlábúak) testszerveződése, külső, belső szimmetriája, önfenntartó, önreprodukáló, önszabályozó működése. Az élőhely, életmód és az életfolyamatok összefüggései. Főbb képviselők az egyes csoportokban: éti-, kerti és ligeti csiga; tavi és folyami kagyló; tintahalak, nyolclábú polip. Az ízeltlábúak csoportjaira jellemző testfelépítés, önfenntartó, önreprodukciós és önszabályozó működés. Származási bizonyíték a szelvényezett test. A törzsfejlődés során kialakult evolúciós „újdonságok”(valódi külső váz kitinből, ízelt lábak kiegyénült harántcsíkolt izmokkal). Emberi, állati, növényi kórokozó férgek, ízeltlábúak és az általuk okozott betegségek, tünetek ismerete. A sejtek működésbeli elkülönülésének, a szövetetek kialakulásának eredménye a különböző állatcsoportoknál. Ábraelemzés: a csalánozók testfalának felépítése, a sejtcsoportok funkciói. A csalánozók megismerése határozókönyvek és internetes böngészés segítségével. A szaprofita férgek biogeográfiai, gazdasági hasznának, a parazita férgek egészségügyi szerepének tanulmányozása állatok és az ember vonatkozásában. A fajok beazonosítása határozók segítségével. A tengeri/édesvízi puhatestűek és ízeltlábúak szerepe az egészséges táplálkozásban. A csáprágósok, ill. pókszabásúak fontosabb csoportjai: skorpiók, atkák és pókok. A rovarok legfontosabb – hazánkban is nagy fajszámmal előforduló – rendjei. A rendekben élő példafajok keresése a természetben, állatkertben, múzeumokban stb. Védekezés/megelőzés a kórokozókat terjesztő ízeltlábúak ellen . A tüskésbőrűek testfelépítése és életmódja. A gerinchúr, a csőidegrendszer és kopoltyúbél megjelenésének evolúciós jelentősége. Az előgerinchúrosok testfelépítése, evolúciós jelentősége. Fő képviselőik: a tengerben élő, átalakulással fejlődő zsákállatok. A fejgerinchúrosok testfelépítése és életmódja, evolúciós jelentősége (pl. a lándzsahal). A gerincesek általános jellemzői, evolúciós újításai (porcos, majd csontos belső váz). A kültakaró többrétegű

hám, amely bőrré alakul, csoportonként elkülöníthető függelékekkel. A tápcsatorna tagozódásai és az emésztést elősegítő mirigyek. A légzőszerv előbél eredetű kopoltyú vagy tüdő. A keringési rendszer zárt központja a szív. Az erekben vér (plazma és alakos elemek) kering. Kiválasztó szervük a vese, a vérből szűr és kiválaszt. Ivarszervei a váltivarúságnak megfelelőek. Többnyire jellemző az ivari kétalakúság és a közvetlen fejlődés. A neuroendokrin rendszer szabályozza a működéseket (melynek idegrendszeri központja az agy). A tüskésbőrűeknek a gerinchúrosokkal és gerincesekkel való összehasonlítása szakkönyvek, ismeretterjesztő könyvek, segítségével. Gyakorlati feladat: az evolúció során kialakult gerinces szervek, szervrendszerek életfolyamatbeli (kültakaró, mozgás, táplálkozás, légzés, keringés, kiválasztás, szaporodás, hormonális és idegrendszeri szabályozás) eltéréseinek leírása a gerincesek alábbi nagyobb csoportjaiban: Halak: pl. tükörponty, csuka. Kétéltűek: pl. zöld levelibéka, kecskebéka. Hüllők: pl. zöld gyík, erdei sikló. Madarak: pl. házi galamb, házi tyúk. Emlősök: pl. házi nyúl. A gerincesek szerepe az egészséges emberi táplálkozásban. Miben különböznek az öröklött és tanult viselkedési elemek? Melyek a legfontosabb magatartásforma-csoportok? Melyek az állatok kommunikációjának fajtái? A magatartáskutatás története: Darwin, Pavlov, Watson, Lorenz, Tinbergen, von Frisch, Csányi (a kutatók módszerei, tapasztalatai, magyarázatai). Öröklött magatartásformák (feltétlen reflex, irányított mozgás, mozgásmintázatok). Tanult magatartásformák (bevésődés, érzékenyítés, megszokás, feltételes reflex, operáns tanulás, belátásos tanulás). Önfenntartással kapcsolatos viselkedések (tájékozódás, komfortmozgások, táplálkozási magatartás, zsákmányszerzés). Fajfenntartással kapcsolatos viselkedések (udvarlás, párzás, ivadékgondozás). A társas viselkedés; a társas kapcsolatok típusai (időleges tömörülés, család, kolónia). A háziállatok viselkedése. Az emberi természet. A tanulás és a gének szerepe az emberi viselkedésben. Az emberi viselkedési komplexum, az ember és a legfejlettebb állatok viselkedése közötti különbségek, személyes és csoportosProblémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások Miben különböznek az öröklött és tanult viselkedési elemek? Melyek a legfontosabb magatartásforma-csoportok? Melyek az állatok kommunikációjának fajtái? Ismeretek A magatartáskutatás története: Darwin, Pavlov, Watson, Lorenz, Tinbergen, von Frisch, Csányi (a kutatók módszerei, tapasztalatai, magyarázatai). Öröklött magatartásformák (feltétlen reflex, irányított mozgás, mozgásmintázatok). Tanult magatartásformák (bevésődés, érzékenyítés, megszokás, feltételes reflex, operáns tanulás, belátásos tanulás). Önfenntartással kapcsolatos viselkedések (tájékozódás, komfortmozgások, táplálkozási magatartás, zsákmányszerzés). Fajfenntartással kapcsolatos viselkedések (udvarlás, párzás, ivadékgondozás). A társas viselkedés; a társas kapcsolatok típusai (időleges tömörülés, család, kolónia). A háziállatok viselkedése. Az emberi természet. A tanulás és a gének szerepe az emberi viselkedésben. Az emberi viselkedési komplexum, az ember és a legfejlettebb állatok viselkedése közötti különbségek, személyes és csoportos agresszió, az emberi közösség, rangsor, szabálykövetés, az emberi nyelv kialakulása, az emberi hiedelmek, az ember konstrukciós és szinkronizációs képességének megnyilvánulása a társadalomban. A gyermek fejlődése és szocializációja a családi közösségben. Milyen jellemzők alapján különítjük el az állatokat és a növényeket? A moszatok

testszerveződésének milyen típusait tudjuk megkülönbözteni? Merre mutat a fejlődés? Mi a moszatok biológiai jelentősége? A fénymikroszkóp részei és szakszerű használata. A növényi sejtalkotók (sejtplazma, sejthártya, sejtmag, mitokondrium, belső membránrendszer, sejtfal, színtest, zárvány, sejtüreg [vakuólum]). Prokarióta és eukarióta sejt, állati és növényi sejt összehasonlítása. Anyagcseretípusok. Differenciálódás, sejttársulás (harmonikamoszatok, fogaskerékmoszatok, gömbmoszatok), telepes (álszövetes), szövet, egyirányú osztódás: fonalas testfelépítés (békanyálmoszatok), két irányban: lemez (tengeri saláta), több irány: teleptest (csillárkamoszat). Milyen szempontok alapján csoportosíthatóak a növények? Miért nem nőhetnek embermagasságúra a mohák? Hogyan alkalmazkodott a harasztok testfelépítése a szárazföldi életmódhoz? Miben különböznek a nyitvatermők és a zárvatermők? A fényért, vízért való verseny, a szárazabb élőhelyeken való szaporodás lehetőségének kapcsolata a növényvilág fejlődésével. A mohák, a harasztok, a nyitvatermők és a zárvatermők kialakulása, testfelépítése, életmódja (alkalmazkodás a szárazföldi életmódhoz). Fajismeret: májmoha, tőzegmoha, háztetőmoha, lucfenyő, jegenyefenyő, erdei fenyő, feketefenyő, vörösfenyő, páfrányfenyő, boróka, tiszafa. A növényi szövetek csoportosítása és jellemzése. A fényért, vízért való verseny, a szárazabb élőhelyeken való szaporodás lehetőségének összefüggésbe hozása a növényi szervek megjelenésével, felépítésével. Szerkezet és működés kapcsolatának bemutatása a növényi szövetek példáján. A különböző törzseknél megjelenő evolúciós „újítások” összefüggésbe hozása a szárazföldi élethez való hatékony alkalmazkodással. Mi a víz jelentősége a növények életében? Mi a fotoszintézis jelentősége? Milyen formában választanak ki anyagokat a növények? Milyen tendenciák valósultak meg a növényvilág szaporodásának evolúciója során? Hogyan mozognak, hogyan növekednek a növények? A növényi létfenntartó szervek (gyökér, szár levél) felépítése, működése, módosulásai. A gyökér, a szár és a levél felépítése, szövettani szerkezetük, típusaik, módosulásaik. A felsorolt szervek működése és szerepük a növény életében. A Liebig-féle minimumtörvény. A virág részei és biológiai szerepe. Kapcsolat a virág és a termés között. A virágos növények reproduktív működései, az ivaros és az ivartalan szaporodás/szaporítás. A termés és a mag. A csírázás folyamata. A hormonok (auxin, citokinin, gibberellin, etilén, abszcizinsav) szerepe a növények életében. A növények mozgása. A tanuló tudja használni a fénymikroszkóp különböző fajtáit, ahhoz előkészíteni a vizsgálati anyagokat. Vizsgálatainak eredményeit rajzban/fényképekkel és írásban rögzíti. A tanuló ismeri a vírusok, baktériumok biológiai egészségügyi jelentőségét, az általuk okozott emberi betegségek megelőzésének lehetőségeit, a védekezés formáit. Ismeri a féregfertőzéseket és azok megelőzési feltételeit, a kullancscsípés megelőzését, a csípés esetleges következményeit. A tanuló képes a biológiai szerveződési szinteknek megfelelő sorrendben tanult nagyobb élőlénycsoportok (mikroba, növény,állat, gomba ) elhelyezésére a törzsfán. Képes ok-okozati összefüggések felismerésére az élőlények testfelépítése, életműködése, életmódja között. Ismeri az életmód és a környezet kölcsönhatásait. Ismeri, illetve példákból felismeri az állatok különböző magatartásformáit.

11. évfolyam Témák, követelmények Mi a környezet? Milyen módon hathat egymásra két populáció? Mi az összefüggés a testtömeg, a testhossz és a testfelület között? Miért nem nő korlátlanul a populációk létszáma az idő függvényében? Egyed feletti szerveződési szintek. Élettelen környezeti tényezők. Az élőlények alkalmazkodása az élettelen környezeti tényezőkhöz; generalista, specialista, indikátor fajok. Az élőlények tűrőképessége. A populációk szerkezete, jellemzői. A populációk változása (populációdinamika): szaporodóképesség, termékenység, korlátolt és korlátlan

növekedés. Az élő ökológiai tényezők – populációs kölcsönhatások. Környezetszennyezés, környezetvédelem. Tűrőképességi görbék értelmezése (minimum, maximum, optimum, szűk és tág tűrés), összefüggés felismerése az indikátor-szervezetekkel. Víz, talaj és levegő vizsgálata. A testtömeg, a testfelület és az élőhely átlaghőmérséklete közötti összefüggések elemzése. Esettanulmány alapján összefüggések felismerése a környezet és az élőlény tűrőképessége között. Projektmunka a környezeti tényezők, az életfeltételek és az élőlények életmódja, elterjedése közötti összefüggésről. Egyszerű ökológiai grafikonok készítése. A populációk ökológiai (és genetikai) értelmezése. Az egyes élőlény-populációk közti kölcsönhatások sokrétűségének példákkal történő igazolása. Milyenek az ökoszisztéma energiaviszonyai? Mi hajtja az anyag körforgását az ökoszisztémában? Az ökoszisztéma fogalma, az életközösség ökoszisztémaként való értelmezése. Anyagforgalom: termelők, fogyasztók és lebontók szerepe, táplálkozási lánc és hálózat különbsége. A szén, az oxigén, a víz és a nitrogén körforgása – az élőlények szerepe e folyamatokban. Az anyagforgalom és az energiaáramlás összefüggése, mennyiségi viszonyai az életközösségekben. Biológiai sokféleség a faj (faj/egyed diverzitás) és az ökoszisztéma szintjén (pl. élőhelyek sokfélesége, a tápláléklánc szintjeinek száma). A biomassza, a produkció és egyedszám fogalmának összehasonlító értelmezése. „Ökológiai produkció és energia piramis”értelmezése. Táplálékhálózatok értelmezése. Az életközösségek mennyiségi jellemzőinek vázlatos ábrázolása. A biomassza és a produkció globális éghajlati tényezőktől való függésének értelmezése. A globális éghajlat-változások lehetséges okainak és következményeinek elemzése. Globális környezeti problémák (fokozódó üvegházhatás, savas eső, „ózonlyuk”) következményeinek megismerésén keresztül az emberi tevékenység hatásának vizsgálata. Helyi problémák elemzése: a vizes élőhelyek lecsapolásának következményei, a tarvágás és az erdészeti mélyszántás hátrányai, a rovarölő permetezőszerek hatása a táplálékhálózatra, a külszíni bányászat hatása, zöldmezős beruházások, fényszennyezés Miért és hogyan változtak a Kárpát-medence jellegzetes életközösségei a magyarság 1000 éves történelme során? Milyen fás és fátlan társulások jellemzőek Magyarországon? Milyen ezeknek a növény- és állatvilága? Hol találunk természeteshez közeli társulásokat? Milyen következményekkel jár az emberi tevékenység? Mi jellemzi a közvetlen környezetem élővilágát? Mit védjünk? A társulások szintezettsége és mintázata, kialakulásának okai. A legfontosabb hazai klímazonális és intrazonális fás társulások (tatárjuharos-lösztölgyes, cseres-tölgyes, gyertyános-tölgyes, bükkös; ligeterdők, karsztbokorerdő). A legfontosabb hazai fátlan társulások (sziklagyepek, szikes puszták, gyomtársulások). A homoki és a sziklai szukcesszió folyamata. Magyarország nemzeti parkjai. Néhány jellemző hazai társulás (táj, életközösség) és állapotuk. A Kárpát-medence természeti képének, tájainak néhány fontos átalakulása az emberi gazdálkodás következtében. Tartósan fenntartható gazdálkodás és pusztító beavatkozások hazai példái. A természetvédelem hazai lehetőségei, a biodiverzitás fenntartásának módjai. Az emberi tevékenység életközösségekre gyakorolt hatása, a veszélyeztetettség formái és a védelem lehetőségei. A társulások életében bekövetkező változások természetes és ember által befolyásolt folyamatának értelmezése. Egy tó feltöltődésének folyamatán keresztül az életközösségek előrehaladó változásainak bemutatása. A Kárpát-medence egykori és mai élővilágának összehasonlítása. Terepgyakorlat: egynapos kirándulások a lakóhelyi környezet tipikus társulásainak megismerésére és a fajismeret bővítésére (növényhatározás és TWR-értékek használata). Terepen vagy épített környezetben végzett ökológiai vizsgálat során az életközösségek állapotának leírására szolgáló adatok gyűjtése, rögzítése, a fajismeret bővítése. Egy helyi környezeti probléma felismerése és tanulmányozása: okok feltárása, megoldási lehetőségek keresése. Miért mondható el, hogy az élet és a víz elválaszthatatlan?

Miért nem pusztulnak el a halak a befagyott Balatonban? Milyen változások történnek a zselatin tartalmú puding főzésekor? Mi tartalmaz több koleszterint: egységnyi vaj, disznózsír vagy margarin? Milyen változáson mennek át a tej fehérjéi forraláskor és a tej megalvadásakor? Miért nem helyes a fontos-kevésbé fontos megjelölés használata az élő szervezetben előforduló elemeknél? Mennyivel mutat összetettebb szerkezetet az elektronmikroszkópos kép a fénymikroszkóposénál? A szilikózis nevű tüdőbetegség kialakulásában milyen szerepük van a sejtek „utcaseprőinek”, a lizoszómáknak? Az erjedés az energianyerés szempontjából kevésbé hatékony folyamat, mint a biológiai oxidáció. Miért él vele mégis az emberi szervezet? Miért érzed édesnek a kenyeret, ha sokáig rágod? Melyek a fotoszintézis és a biológiai oxidáció közös jellemzői? Az élő szervezetben előforduló legfontosabb biogén elemek, szervetlen és szerves molekulák (a lipidek, a szénhidrátok, a fehérjék és a nukleinsavak). A sejt szerkezete és alkotói, az egyes sejtalkotók szerepe a sejt életében. Anyagszállítás a membránon keresztül. A sejtosztódás típusai és folyamatai, programozott és nem programozott sejthalál. A sejtek osztódó képessége, őssejt kutatás. Az anyagcsere sajátosságai és típusai energiaforrás és szénforrás alapján. Az enzimek felépítése és működése. szénhidrátok lebontása a sejtben. A szénhidrátok felépítő folyamata, a fotoszintézis. Szent-Györgyi Albert munkássága. A szerkezet és a biológiai funkció kapcsolatának bemutatása az élő szervezet szerves molekuláinak példáján. A sejtalkotók felismerése vázlatrajzon és elektronmikroszkópos képen. A felépítő és lebontó folyamatok összehasonlítása (kiindulási anyagok, végtermékek, a kémiai reakció típusa, energiaviszonyok). Mit jelent a „félig megmaradó” lemintázódás a DNS megkettőződésében? Miért bonyolult a DNS információtartalmának a megfejtése? Hogyan reagál egy működő lac-operon arra, hogy a táptalajból elfogy a tejcukor? Melyek a legismertebb génátviteli eljárások? Miért használható a bűnüldözésben a DNS-chip? Hogyan „készült” a Dolly nevű bárány? Mit jelent a génterápia? A DNS örökítőanyag-szerepe. RNS-szintézis és -érés. A genetikai kód és tulajdonságai. A fehérjeszintézis folyamata. A génműködés szabályozásának alapjai. A mutáció és típusai, valamint következményei (Down-kór, Klinefelter- és a Turner-szindróma, rák). A genetikai információ tárolása, megváltozása, kifejeződése, átadása, mesterséges megváltoztatása. Nukleotid szekvencia leolvasása. Plazmidok és az antibiotikum-rezisztencia, transzgenikus élőlény. DNS-chip, reproduktív klónozás (Dolly), GMO-növények és állatok, mitokondriális DNS. Humángenomprogramok, génterápia. A környezet és az epigenetikai hatások. Mutagén hatások. A DNS örökítő szerepének értelmezése. A kodonszótár használata a pontmutációk következményeinek levezetéséhez. Érvelés a géntechnológia alkalmazása mellett és ellen. A hétköznapi életben is elterjedten használt fogalmak (GMO, klón, gén stb.) jelentésének ismerete, szakszerű használata. A biotechnológia gyakorlati alkalmazási lehetőségeinek bemutatása példákon keresztül. A molekuláris genetika korlátainak és az ezzel kapcsolatos etikai megfontolásoknak a bemutatása. Hogyan érvényesülnek a Mendel-szabályok az AB0 és Rh vércsoport öröklődésében? Miért nevezzük a nemhez kapcsolt gének öröklődését „cikk-cakk” öröklődésnek? Miért tiltott a világ legtöbb országában a vérrokonok házassága? Mi a valószínűsége a fiú, illetve a lány utódok születésének? Hogyan örökölhette egy férfi a vörös-zöld színtévesztés betegségét, ha szülei egészségesek voltak? Miért kell a hibrid kukorica vetőmagját évente újra előállítani? Miért gyakoribbak az öröklődő betegségek zárt közösségekben?

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások Hogyan érvényesülnek a Mendel-szabályok az AB0 és Rh vércsoport öröklődésében? Miért nevezzük a nemhez kapcsolt gének öröklődését „cikk-cakk” öröklődésnek? Miért tiltott a világ legtöbb országában a vérrokonok házassága? Mi a valószínűsége a fiú, illetve a lány utódok születésének? Hogyan örökölhette egy férfi a vörös-zöld színtévesztés betegségét, ha szülei egészségesek voltak? Miért kell a hibrid kukorica vetőmagját évente újra előállítani? Miért gyakoribbak az öröklődő betegségek zárt közösségekben? Ismeretek Domináns-recesszív, intermedier és kodomináns öröklődés. A három Mendel-törvény. Egygénes, kétgénes és poligénes öröklődés. Génkölcsönhatások, random keresztezés, letális hatások. A nemi kromoszómához kötött öröklődés. A humángenetika vizsgálati módszerei (családfaelemzés, ikerkutatás). A Drosophila (ecetmuslica) mint a genetika modellszervezete. A mennyiségi jellegek öröklődése. Környezeti hatások, epigenetika, örökölhetőség, hajlamosító gének, küszöbmodell, heterózishatás (pl. hibridkukorica, brojlercsirke), anyai öröklődés. Genetikai eredetű betegségek (albinizmus, színtévesztés, vérzékenység, sarlósejtes vérszegénység, Down-kór, csípőficam, magas vérnyomás stb.). A genetikai tanácsadás alapelvei. Az öröklődés folyamatainak leírása és magyarázata, az összefüggések felismerése. A genetikai tanácsadás szerepének belátása az utódvállalásban. Családfaelemzés. A környezeti hatások öröklődésben betöltött szerepének magyarázata. Mendel és Morgan kutatási módszerének és eredményeinek értelmezése. A mendeli következtetések korlátainak értelmezése. Genetikai feladatok megoldása. Családfa alapján következtetés egy jelleg öröklődés menetére.

12. évfolyam Ismeretek, követelmények Mi a különbség a belső- és a külső elválasztású mirigyek között? Miért van szükség a szervezetben a sejtek kommunikációjára? Milyen kapcsolat van az idegi és a hormonális szabályozás között? Miért nagyobb a pajzsmirigyünk télen, mint nyáron? Miért nő meg egyes fogságban tartott emlősök mellékveséje? Milyen veszélyekkel jár a hormontartalmú doppingszerek alkalmazása? Mely betegségek vezethetők vissza a hormonrendszer zavarára? A belső elválasztású mirigyek hormonjai és azok hatásai. A szövetekben termelődő hormonok és hatásuk. A hormonok hatásmechanizmusa. A vércukorszint hormonális szabályozása. Mi a különbség a belső- és a külső elválasztású mirigyek között? Miért van szükség a szervezetben a sejtek kommunikációjára? Milyen kapcsolat van az idegi és a hormonális szabályozás között? Miért nagyobb a pajzsmirigyünk télen, mint nyáron? Miért nő meg egyes fogságban tartott emlősök mellékveséje? Milyen veszélyekkel jár a hormontartalmú doppingszerek alkalmazása? Mely betegségek vezethetők vissza a hormonrendszer zavarára? A belső elválasztású mirigyek hormonjai és azok hatásai. A szövetekben termelődő hormonok és hatásuk. A hormonok hatásmechanizmusa.

A vércukorszint hormonális szabályozása. A hormontartalmú doppingszerek hatásai és veszélyei. A hormonrendszer betegséget jelző kórképek felismerése és kezelésük megismertetése. Cukorbetegség és a pajzsmirigy-rendellenességek. A hormonok hatása a viselkedésre. Az anabolikus szteroidok veszélyei. Az egészséget befolyásoló rizikófaktorok. A hormonok kémiai összetétele és hatásmechanizmusa közötti kapcsolat megértése. Annak elemzése, hogyan befolyásolják a belső elválasztású mirigyek hormonjai a homeosztázist. A vezéreltség és a szabályozottság, a negatív és a pozitív visszacsatolás általános mechanizmusának a megértése. Hogyan fogják fel, és hogyan továbbítják az idegsejtek a külvilág jeleit? Hogyan okoz bénulást és halált a nyílbéka mérge? Mi a gerincvelő és az agy szerepe az idegi szabályozásban? Melyek az agykéreg legfontosabb szerkezeti és működési jellemzői? Milyen közös és egyedi jellemzői vannak érzékszerveinknek? Miért egészségtelen evés közben olvasással lekötni a figyelmünket? Hogyan érik el a borkóstolók, hogy az egymás után vizsgált borok zamatát azonos eséllyel tudják minősíteni? Milyen közegek vesznek részt a hang terjedésében és érzékelésében? Miért nem látunk színeket gyenge fényben? Hol érte az agyvérzés azt a beteget, aki nem tudja mozgatni a bal karját? Mit jelent a bal félteke dominanciája? Mit tehetünk az idegrendszerünket érintő rendellenességek megelőzése érdekében? Hogyan alkalmazkodik szervezetünk a testi- és lelki terheléshez? Az idegsejt felépítése és működése (nyugalmi potenciál, akciós potenciál). Ingerületvezetés csupasz és velőshüvelyes axonon. A szinaptikus jelátvitel mechanizmusa és típusai (serkentő, gátló). A szinapszisok összegződése és időzítése, a visszaterjedő akciós potenciál és szabályozó szerepe. Függőségek: narkotikumok, ópiátok, stimulánsok. A gerincvelő felépítése és működése. A reflexív felépítése (izom és bőr eredetű, szomatikus és vegetatív reflexek). Az agy felépítése, működése és vérellátása. Az érzékszervek felépítése és működése, hibáik és a korrigálás lehetőségei. Az idegrendszer érző működése (idegek, pályák, központok). Az idegrendszer mozgató működése (központok, extrapiramidális és piramis-pályarendszer, gerincvelő, végrehajtó szervek). A vegetatív idegrendszer (Cannon-féle vészreakció, stressz). Az idegrendszer betegségei (Parkinson-kór, Alzheimer-kór, depresszió). Selye János és Békésy György munkássága. A nyugalmi, az akciós és a posztszinaptikus potenciálok kialakulásának magyarázata. Az idegrendszer felépítése és működése közötti összefüggés elemzése. Az agykéreg működésének és az alvás biológiai szerepének értelmezése. A civilizációs életmód és az idegrendszeri betegségek kapcsolatának ismertetése. Mi a jelentősége a bőrben levő verejték- és faggyúmirigyeknek? Milyen előnyökkel és milyen hátrányokkal járhat a napozás? Hogyan alakulnak ki az emberi fajra jellemző bőrszínváltozatok? Hogyan használhatók a biológiai ismeretek a helyes bőrápolásban? Hogyan alakul ki és előzhető meg a csontritkulás? Mi az oka annak, hogy a láb nagyujja nem fordítható szembe a többivel? Milyen összefüggés van a csigolyák felépítése és sokrétű funkciója között? Milyen anyagok és folyamatok szolgáltatják az izom működéséhez szükséges energiát? Hogyan előzhetők meg a mozgásszervi betegségek? Az emberi bőr felépítése, biológiai szerepe és működése. A bőr rétegei, szöveti szerkezete, mirigyei (emlő is), a benne található receptorok. A neuroendokrin hőszabályozás. A bőr betegségei. A mozgásszervrendszer felépítése és működése:  a csont- és izomrendszer anatómiai felépítése, szöveti szerkezete, kémiai összetétele,  a mozgás idegi szabályozása. Az izomműködés molekuláris mechanizmusa. A mozgásszegény és a sportos életmód következményei, a váz- és izomrendszer betegségei. Az izomláz kialakulásának és megszűnésének értelmezése a sejtek és szervek anyagcseréjének összekapcsolásával. A láz lehetséges okainak magyarázata.

A testépítés során alkalmazott táplálékkiegészítők káros hatásainak elemzése. A női és férfi váz- és izomrendszer összehasonlítása. A vázizmok reflexes és akaratlagos szabályozásának összehasonlítása. Hogyan emésztődik meg a szalonnás tojásrántotta a szervezetünkben? Mi a bélbaktériumok élettani működése? Hogyan függ össze a testsúly megőrzése a helyes táplálkozással? Változik-e a be- és kilégzés az űrkabinban, ha a levegő összetétele és nyomása megegyezik a tengerszinti légkörével? Miért alkalmas a kilélegzett levegő mesterséges lélegeztetésre? Milyen környezeti hatások és káros szokások veszélyeztetik légzőszervrendszerünk egészségét? Miért lehet a cukorbetegek vizeletében jelentős mennyiségű cukor és leheletükben aceton? Hogyan változik a vizelet mennyisége és összetétele, ha sok vizet iszunk, vagy erősen sós ételt fogyasztunk? Mi a vérdopping? Milyen káros következményekkel jár a vér albumin tartalmának a csökkenése, és ez mikor fordulhat elő? Hogyan hat a vérnyomásra az erek összkeresztmetszetének szűkülése, illetve tágulása? Hogyan változik a keringési perctérfogat az edzetlen és a rendszeresen sportoló ember szervezetében? Hogyan módosulhat a légzés és a vérkeringés feleléskor? Melyek a leggyakoribb szív- és érrendszeri betegségek, és ezek hogyan előzhetők meg? A táplálkozás, a légzés, a kiválasztás és a vérkeringés szervrendszerének felépítése, működése, különös tekintettel az anyagcserében és a homeosztázis kialakításában betöltött szerepükre. A táplálkozás, a légzés, a vérkeringés és a kiválasztás szabályozása. A szív ingerületkeltő és -vezető rendszere. A vér fizikai, kémiai és biológiai jellemzői és szerepe az élő szervezet belső egyensúlyának kialakításában. A véralvadás folyamata. A táplálkozáshoz, a kiválasztáshoz, a légzéshez és a vérkeringéshez kapcsolódó civilizációs betegségek. A tápcsatorna reflexes folyamatainak és az éhségérzet kialakulásának magyarázata. A szervrendszerek egészséges állapotát jelző adatok elemzése. A szén-monoxid és a szén-dioxid okozta mérgezés tüneteinek felismerése és a tennivalók ismerete. A szervrendszerekhez kapcsolódó civilizációs betegségek kockázati tényezőinek elemzése. Pulzus- és vérnyomásmérés. Az IKT lehetőségeinek felhasználása gyakorlati problémák megoldásában. Miért van a férfiak kilövellt ondójában 300–400 millió spermium? Hogyan szabályozza a hormonrendszer a méh és a petefészek ciklusos működését? Hogyan képződnek a hímivarsejtek és a petesejtek? Hogyan mutatható ki a vizeletből a korai terhesség? Miért veszélyes a művi terhesség-megszakítás? Hogyan történik a magzat táplálása? Az ember neme meghatározásának különböző szintjei (kromoszomális, ivarszervi és pszichoszexuális nem). A férfi és női nemi szervek felépítése, működése, és a működés szabályozása. A spermium és a petesejt érése. A meddőség okai. A hormonális fogamzásgátlás alapjai. A megtermékenyítés sejtbiológiai alapjai. A terhesség és a szülés. Az ember egyedfejlődése, a méhen belüli és a posztembrionális fejlődés fő szakaszai. A női nemi ciklus során a petefészekben, a méh nyálkahártyában, a testhőmérsékletben és a hormonrendszerben végbemenő változások összefüggéseinek magyarázata. A meddőséget korrigáló lehetséges orvosi beavatkozások megismerése és a kapcsolódó etikai problémák elemzése. Az anyai és a magzati vérkeringés kapcsolatának bemutatása, összefüggésének igazolása az egészséges életmóddal. A családtervezés lehetőségei, a fogamzásgátlás egyes módszereinek előnyei és hátrányai. Természetes családtervezés lehetősége A megtermékenyített petesejt a teljes emberi élet lehetősége (abortusz!)

A szexuális úton terjedő betegségek és elkerülésük módjainak megismertetése Miért duzzadnak meg fertőzések hatására a nyirokcsomók? Milyen kapcsolat van az immunrendszer sejtjei között? Miért kapnak védőoltásokat a távoli földrészekre utazók? Miért nincs RH-összeférhetetlenség annál a házaspárnál, ahol a feleség RH+? Miért alakulhat ki pollenallergia? Hogyan győzi le szervezetünk a vírus- és baktériumfertőzéseket? Hogyan védekezik szervezetünk a daganatsejtek ellen? Az immunrendszer résztvevői, sejtes és oldékony komponensei, főbb feladatai. Veleszületett és az egyedi élet során szerzett immunválasz. A vércsoportok, vérátömlesztés, szervátültetés. Az allergia, autoimmun betegségek, a szerzett (pl. AIDS) és örökölt immunhiányok, valamint a rák és a fertőzések elleni immunválasz főbb mechanizmusai. A védőoltások szerepe a betegségek megelőzésében. Védekezés a vírus- és baktériumfertőzések és a daganatsejtek ellen. Egyéni és etnikai genetikai eltérések az immunválaszban. Biológiai (immun-) terápiák és perspektívájuk. Melyek az ideális populáció jellemzői? Mi az oka annak, hogy az emberiség génállományában fokozódik a hibás allélek száma? Milyen evolúciós jelenség a Darwin-pintyek megjelenése és változataik kialakulása a Galapagos-szigeteken? Miben különbözik a természetes és a mesterséges szelekció? Mi lehet az oka annak, hogy az észak-amerikai indiánok körében a B vércsoport nem fordul elő? Milyen kísérletekkel próbálták a tudósok igazolni a szerves biomolekulák abiogén keletkezését? Milyen érvek szólnak az endoszimbionta elmélet mellett? Milyen jelentősége van a kb. 50 m2 felületű belső membránrendszer kialakulásának az eukarióta sejtekben? Milyen magyarországi ember-leleteket ismerünk? A mikro- és makroevolúció fogalmának értelmezése. Az ideális populáció modellje. A Hardy–Weinberg-egyensúly. A mutációk, a szelekció és a génáramlás szerepe a populációk genetikai átalakulásában. Darwin munkássága. Mesterséges szelekció, háziasítás, nemesítés (a legfontosabb kiindulási fajok és hungarikumok ismerete). A földrajzi, ökológiai és genetikai izoláció szerepe a populációk átalakulásában. A koevolúció, a kooperációs evolúció alapjai. A kémiai evolúció (Miller-kísérlet). Az élet kialakulásának elméletei. Prokariótából eukriótává válás. A bioszféra evolúciójának néhány feltételezett kulcslépése. Az ember evolúciója. A sarlósejtes vérszegénység és a malária közötti összefüggés elemzése. Különböző kormeghatározási módszerek összehasonlítása. A mikro- és makroevolúció összehasonlítása. Az evolúciós szemlélet formálása. Milyen gazdálkodási, gondolkodási és életmódbeli formák lehetnek az emberiség fennmaradásának feltételei? Melyek az élet biológiai jellegzetességei? Milyen általános és sajátos törvényszerűségek jellemzik az egyes biológiai rendszereket? Melyek azok a biológiában megismert új technikák, amelyek elősegíthetik az emberiség fejlődését? A biológiai rendszerekben működő általános (hasonló és eltérő) törvényszerűségek. Az élet alapvető (biológiai) jellegzetességei. A bioszféra hierarchikus rendszerei. Bioinformatikai alapfogalmak. A biológiai hálózatok. A jövő kilátásai és új kihívásai a biológia várható fejlődésének tükrében. Az evolúcióelmélet és az evolúciós modell mai bizonyítékai. A bioetika alapjai. Az ökológia és az evolúcióbiológia kapcsolata. Az élő rendszerek minőségi és mennyiségi összefüggéseinek elemzése a rendszerelvű biológiai gondolkodás alapján.

A tanulók felismeri a molekulák és a sejtalkotó részek kooperativitását, képes a kémia, illetve a biológia tantárgyban tanult ismeretek összekapcsolására. Tudja az anyag-, az energia- és az információforgalom összefüggéseit az élő rendszerekben. Ismeri a hormonális, az idegi és az immunológiai szabályozást, és képes összekapcsolni a szervrendszerek működését, kémiai, fizikai, műszaki és sejtbiológiai ismeretekkel. Tudja a biológiai, a technikai és a társadalmi szabályozás analógiáit. Biológiai ismerete alapján az ember egészségi állapotára jellemző következtetéseket képes levonni. Helyesen ismeri az evolúciós modellt. A rendszerelvű gondolkodás alapján megérti az emberi és egyéb élő rendszerek minőségi és mennyiségi összefüggéseit. Ismeri a biológia és a társadalmi gondolkodás közötti kapcsolatot.

Történelem 9. évfolyam A történelem forrásai. Az első társadalmak. Nők, férfiak életmódja és társadalmi helyzete, életformák.* A folyamvölgyi kultúrák. A Közel-Keletet egyesítő birodalmak. A földrajzi környezet. Az ókori Kelet kulturális öröksége. A földrajzi környezet szerepe az egyes civilizációk életében. (pl. nagy folyók, tagolt partvidék). Társadalmi csoportok, intézmények működésének összehasonlítása. (Pl. eltérő és hasonló vonások az ókori Kelet civilizációinak társadalmi szerkezetében, államszervezetében.) * A tanult történelmi események időrendbe állítása. (Pl. ókori keleti civilizációk ábrázolása idővonalon.) * A történelmi tér változásainak leolvasása térképekről. (Pl. Mezopotámia államainak elhelyezkedése, Egyiptom területi változásai.) A polisz kialakulása. A földrajzi környezet. Az athéni demokrácia működése. Államformák, államszervezet. A hatalommegosztás formái, szintjei. Spárta. Kisebbség, többség. A görög hitvilág, művészet és tudomány. Nagy Sándor birodalma és a hellenizmus. Birodalmak. Különböző időszakok történelmi térképeinek összehasonlítása, a változások hátterének feltárása. (Pl. Nagy Sándor birodalmának kialakulása térképek alapján.) * Egyszerű térképvázlatok rajzolása különböző információforrások alapján. (Pl. a görög gyarmatosítás fő irányai.) Róma útja a köztársaságtól a császárságig. A köztársaság és a császárság államszervezte és intézményei. Államformák, államszervezet. Gazdaság, gazdálkodás, az életmód változásai. A római hitvilág, művészet, a tudomány és a jog. A kereszténység kialakulása, tanításai és elterjedése. A világvallások alapvető tanításai, vallásalapítók, vallásújítók. Pannónia provincia. A népvándorlás, az antik civilizáció felbomlása. *Történelmi időszakok jellegzetességeinek megragadása és összehasonlítása. (Pl. hasonló tartalmú görög és római események kronológiai párba állítása.) Különböző időszakok történelmi térképeinek összehasonlítása, a változások hátterének feltárása. (Pl. a kereszténység terjedése.) Róma örökösei: a Bizánci Birodalom, a Frank Birodalom, és a Német-római Birodalom létrejötte. Birodalmak. A nyugati és keleti kereszténység. A középkori egyház és az uralkodói hatalom Európában. Nyugat-Európa társadalma és gazdasága a kora középkorban. Erőforrások és termelési kultúrák. Az iszlám és az arab hódítás. Vallások szellemi, társadalmi, politikai gyökerei és hatása. Gazdasági fellendülés és a középkori városok születése. A technikai fejlődés feltételei és következményei. A rendiség kialakulása. Nyugat-Európa válsága és fellendülése a XIV–XV. században. A közép- és kelet-európai régió államai. Az Oszmán (Török) Birodalom terjeszkedése. Egyházi és világi kultúra a középkorban. Korok, korstílusok. Itália, a humanizmus és a reneszánsz. Világkép, eszmék, ideológiák. Korok, korstílusok. Hétköznapi élet a középkorban. Fogalmak: ortodox egyház, római katolikus egyház, pápa, pátriárka, kiközösítés, szerzetes, kolostor, bencés rend, regula, kódex, feudalizmus, hűbériség, jobbágy, robot, majorság, uradalom, önellátás, nyomásos gazdálkodás, iszlám, Korán, kalifa, invesztitúra, cölibátus, inkvizíció, eretnekség, zsinat, lovagrend, koldulórend, avignoni fogság, antijudaizmus, rendi monarchia, városi önkormányzat, hospes, céh, levantei kereskedelem, Hanza, skolasztika, egyetem, lovag, román stílus, gótika, reneszánsz, humanizmus, szultán, szpáhi, janicsár. Személyek: Szent Benedek, Karolingok, Nagy Károly, Justinianus, Mohamed próféta, Aquinói Szent Tamás, IV. Henrik, VII. Gergely, Gutenberg. Topográfia: Monte Cassino, Egyházi (Pápai) Állam, Róma, Bizánci Birodalom, Bizánc, Mekka, Német-római Birodalom, Szentföld, Velence, Firenze. Kronológia: 622 (Mohamed futása, a muszlim időszámítás kezdete), 732 (a frankok győzelme az arabok felett), 800 (Nagy Károly császárrá koronázása), 843 (a verduni szerződés), 1054 (az egyházszakadás), 1215 (a Magna Charta kiadása), 1453 (Konstantinápoly elfoglalása). A magyar nép eredete, vándorlása, a honfoglalás és a kalandozások kora. Népesség, demográfia (vándorlás, migráció). Árpád-házi uralkodók politikai életpályája (Géza és Szent István, Szent László, Könyves Kálmán, II. András, IV. Béla). Uralkodók és államférfiak. A társadalom és a gazdaság változásai a honfoglalástól a XIII. század végéig. A Magyar Királyság, mint jelentős közép-európai hatalom, az Anjouk, Luxemburgi Zsigmond és Hunyadi Mátyás korában. Fölzárkózás, lemaradás. A magyar rendi állam és az Oszmán (Török) Birodalom párharca. Társadalmi és gazdasági változások a XIV–XV. század folyamán. A középkori magyar kultúra és művelődés emlékei. Fogalmak: nyelvrokonság, őstörténet, őshaza,

törzsszövetség, kettős fejedelemség, honfoglalás, kalandozás, királyi vármegye, ispán, nádor, egyházmegye, királyi tanács, tized, szerviens, várjobbágy, vajda, Aranybulla, nemesi vármegye, székely, szász, kun, bandérium, aranyforint, regálé, harmincad, kapuadó, szabad királyi város, bányaváros, mezőváros, úriszék, báró, köznemes, kilenced, ősiség, perszonálunió, végvári rendszer, rendi országgyűlés, rendkívüli hadiadó, füstpénz, fekete sereg, corvina. Személyek: Árpád, Géza fejedelem, I. (Szent) István, Szent Gellért, Koppány, I. (Szent) László, Könyves Kálmán, Anonymus, II. András, IV. Béla, I. Károly, I. (Nagy) Lajos, Luxemburgi Zsigmond, Hunyadi János, Kapisztrán (Szent) János, Hunyadi Mátyás. Topográfia: Magna Hungaria, Kazár Birodalom, Levédia, Etelköz, Vereckei-hágó, Augsburg, Pannonhalma, Esztergom, Székesfehérvár, Pozsony, Horvátország, Erdély, Dalmácia, Muhi, Buda, Visegrád, Nándorfehérvár. Kronológia: 895 táján (a honfoglalás), 955 (az augsburgi csata), 972–997 (Géza fejedelemsége), 997/1000–1038 (I. /Szent/ István), 1077–1095 (I. /Szent/ László), 1095–1116 (Könyves Kálmán), 1205–1235 (II. András), 1222 (az Aranybulla kiadása), 1235–70 (IV. Béla), 1241–42 (a tatárjárás), 1301 (az Árpád-ház kihalása), 1308–42 (I. Károly), 1342–82 (I. /Nagy/ Lajos), 1351 (I. /Nagy/ Lajos törvényei), 1387–1437 (Luxemburgi Zsigmond), 1444 (a várnai csata), 1456 (a nándorfehérvári diadal), 1458–90 (I. /Hunyadi/ Mátyás).

10. évfolyam Amerika ősi kultúrái, a nagy földrajzi felfedezések és következményeik. Felfedezők, feltalálók. Függetlenség és alávetettség. A fanatizmus jellemzői és formái. Reformáció és katolikus megújulás. Vallások szellemi, társadalmi, politikai gyökerei és hatásai. Az atlanti hatalmak (Hollandia és Anglia) felemelkedése. Erőforrások és termelési kultúrák. Nagyhatalmi küzdelmek a XVII. században és a XVIII. század elején. Kisállamok, nagyhatalmak. Az angol polgárháború és a parlamentáris monarchia kialakulása. A hatalommegosztás formái, szintjei. A francia abszolutizmus és hatalmi törekvések. Közép- és Kelet-Európa a XVI–XVII. században. A tudományos világkép átalakulása. Fogalmak ismerete: Történelmi idő, változás és folyamatosság, ok és következmény, történelmi forrás, interpretáció, jelentőség. Társadalom, társadalmi csoport, identitás, társadalmi mobilitás, felemelkedés, lesüllyedés, elit réteg, népesedés, népességrobbanás, népességfogyás, migráció, életmód, város, gazdaság, gazdasági tevékenység, gazdasági rendszer, termelés, termelési egység, erőforrás, gazdasági szereplő, gazdasági kapcsolat, kereskedelem, pénzgazdálkodás, piac, gazdasági válság, adó, politika, állam, államforma, államszervezet, hatalmi ág, egyeduralom, monarchia, köztársaság, parlamentarizmus, közigazgatás, birodalom, szuverenitás, centrum, periféria, vallás, monoteizmus, vallásüldözés, vallásbéke, antijudaizmus. Fogalmak: ültetvény, tőke, kapitalizmus, világkereskedelem, abszolutizmus, reformáció, protestáns, evangélikus, református, katolikus megújulás, ellenreformáció, jezsuita, barokk, manufaktúra, vetésforgó, anglikán, puritán, Jognyilatkozat, alkotmányos monarchia, merkantilizmus. Személyek: Kolumbusz, Magellán, Vasco da Gama, V. Károly, Luther, Kálvin, Loyolai (Szent) Ignác, Kopernikusz, Spinoza, I. Erzsébet, Cromwell, XIV. Lajos, I. (Nagy) Péter. Topográfia: Németalföld, London, Versailles, Szentpétervár. Kronológia: 1492 (Amerika felfedezése), 1517 (Luther fellépése, a reformáció kezdete), 1545–1563 (trienti/tridenti zsinat), 1618–48 (a harmincéves háború), 1642–49 (az angol polgárháború), 1689 (a Jognyilatkozat kiadása). A Jagelló-kor. Az ország három részre szakadása. Függetlenség és alávetettség. Várháborúk kora. Békék, háború, hadviselés. A három országrész berendezkedése, mindennapjai. A reformáció és a katolikus megújulás Magyarországon. Az Erdélyi Fejedelemség. Kisállamok, nagyhatalmak. A magyar rendek és a Habsburg-udvar konfliktusai. A török kiűzése Magyarországról. Népesség, társadalom, gazdaság és természeti környezet a XVI–XVII. századi Magyarországon. A Rákóczi-szabadságharc. Egyezmények, szövetségek. Fogalmak ismerete: Társadalom, társadalmi csoport, identitás, társadalmi mobilitás, felemelkedés, lesüllyedés, népesedés, népességfogyás, migráció, életmód, város, gazdaság, gazdasági tevékenység, gazdasági rendszer, termelés, erőforrás, gazdasági szereplő, gazdasági kapcsolat, kereskedelem, pénzgazdálkodás, piac, adó, politika, állam, államforma, államszervezet, hatalmi ág, egyeduralom, monarchia, parlamentarizmus, közigazgatás, birodalom, szuverenitás, centrum, periféria, vallás, vallásüldözés, vallásbéke, Fogalmak: örökös jobbágyság, hajdú, vitézlő rend, unitárius, kuruc, trónfosztás. Személyek: II. Lajos, Szapolyai János, I. Ferdinánd, I. Szulejmán, Dobó István, Zrínyi Miklós, Károli Gáspár, Bocskai István, Bethlen Gábor, Pázmány Péter, Zrínyi Miklós (a költő és hadvezér), I. Lipót, Savoyai Jenő, II. Rákóczi Ferenc. Topográfia: Mohács, Kőszeg, Buda, Hódoltság, Eger, Szigetvár, Sárospatak, Ónod, Nagyszombat, Bécs. Kronológia: 1526 (a mohácsi csata), 1541 (Buda török elfoglalása, az ország tényleges három részre szakadása), 1552 (Eger sikertelen török ostroma), 1566 (Szigetvár eleste), 1591–1606 (a tizenöt éves háború), 1635 (a nagyszombati egyetem alapítása), 1664 (Zrínyi Miklós téli hadjárata, a vasvári béke), 1686 (Buda visszafoglalása), 1699 (a karlócai béke), 1703–11 (a Rákóczi-szabadságharc), 1707 (az ónodi országgyűlés), 1711 (a szatmári béke). A felvilágosodás. Világkép, eszmék, ideológiák, társadalomkritika. A felvilágosult abszolutizmus. Hatalmi átrendeződés a XVIII. századi Európában.

Egyezmények, szövetségek. Az Egyesült Államok létrejötte és alkotmánya. A hatalommegosztás formái, szintjei. A francia forradalom eszméi, irányzatai, hatása. Forradalom, reform és kompromisszum. A napóleoni háborúk Európája és a Szent Szövetség rendszere. Az ipari forradalom és hatásai. A technikai fejlődés feltételei és következményei. A XIX. század eszméi. Világkép, eszmék, ideológiák, társadalomkritika. Fogalmak ismerete: Társadalom, társadalmi csoport, identitás, társadalmi mobilitás, felemelkedés, lesüllyedés, elit réteg, népesedés, népességrobbanás, népességfogyás, migráció, életmód, város, nemzet, gazdaság, gazdasági tevékenység, gazdasági rendszer, termelés, erőforrás, gazdasági szereplő, gazdasági kapcsolat, kereskedelem, pénzgazdálkodás, piac, gazdasági válság, adó, politika, állam, államforma, államszervezet, hatalmi ág, egyeduralom, monarchia, köztársaság, parlamentarizmus, közigazgatás, birodalom, szuverenitás, centrum, periféria, emberi jog, állampolgári jog, népképviselet, vallás, vallásüldözés, vallásszabadság, lelkiismereti szabadság. Fogalmak: felvilágosodás, racionalizmus, a hatalmi ágak megosztása, természetjog, társadalmi szerződés, népszuverenitás, szabad verseny, felvilágosult abszolutizmus, Emberi és polgári jogok nyilatkozata, alkotmány, jakobinus, terror, konkordátum, nacionalizmus, emancipáció, antiszemitizmus, liberalizmus, konzervativizmus, szocializmus, Szent Szövetség, urbanizáció. Személyek: Montesquieu, Voltaire, Rousseau, Adam Smith, II. (Nagy) Frigyes, Washington, XVI. Lajos, Danton, Robespierre, Napóleon, Metternich, Watt, Stephenson, Marx. Topográfia: Párizs, Poroszország, Szilézia, Lengyelország, gyarmatok Észak-Amerikában, Waterloo. Kronológia: 1773 (a jezsuita rend feloszlatása), 1776. július 4. (az amerikai Függetlenségi nyilatkozat kiadása, az Amerikai Egyesült Államok létrejötte), 1789. július 14. (a Bastille ostroma, a francia forradalom kitörése), 1793–1794 (a jakobinus diktatúra), 1804–1814/15 (Napóleon császársága), 1848 (forradalmak Európában). Népesség és természeti környezet: demográfiai változások, az etnikai arányok átalakulása. Népesség, demográfia (vándorlás, migráció). Kisebbség, többség, nemzetiségek. A Magyar Királyság újjászervezése és helye a Habsburg Birodalomban. A felvilágosult abszolutizmus a Habsburg Birodalomban. Társadalmi és gazdasági viszonyok változásai a XVIII. században. A nemzeti ébredés: a kultúra és művelődés változásai. Fogalmak ismerete: Társadalom, társadalmi csoport, identitás, társadalmi mobilitás, felemelkedés, lesüllyedés, népesedés, népességrobbanás, migráció, életmód, város, nemzetiség, gazdaság, gazdasági tevékenység, gazdasági rendszer, termelés, erőforrás, gazdasági szereplő, gazdasági kapcsolat, kereskedelem, pénzgazdálkodás, piac, gazdasági válság, adó, politika, állam, államforma, államszervezet, hatalmi ág, egyeduralom, monarchia, parlamentarizmus, közigazgatás, birodalom, szuverenitás, centrum, periféria, vallás. Fogalmak: betelepítés, betelepülés, görögkatolikus, görögkeleti, Carolina resolutio, Pragmatica Sanctio, Helytartótanács, felsőtábla, alsótábla, vámrendelet, úrbéri rendelet, Ratio Educationis, türelmi rendelet, jobbágyrendelet. Személyek: III. Károly, Mária Terézia, II. József, Kazinczy Ferenc. Topográfia: Határőrvidék, Bácska, Bánát. Kronológia: 1723 (Pragmatica Sanctio), 1740–80 (Mária Terézia), 1780–1790 (II. József). Az átalakuló társadalom és gazdaság. Nők és férfiak életmódja és társadalmi helyzete, életformák. A reformeszmék kialakulása és terjedése: Széchenyi István programja. Fölzárkózás, lemaradás. A reformmozgalom kibontakozása. A nemzeti ébredés és a nemzetiségi kérdés. Kisebbség, többség, nemzetiségek. A reformkori művelődés, kultúra. A forradalom és szabadságharc nemzetközi keretei. Az 1848-as forradalom és vívmányai, az áprilisi törvények. Forradalom, reform és kompromisszum. A szabadságharc története. Békék, háború, hadviselés. Személyek ismerete: Széchenyi István, Wesselényi Miklós, Kölcsey Ferenc, Deák Ferenc, Kossuth Lajos, Eötvös József, Metternich, Batthyány Lajos, Szemere Bertalan, Petőfi Sándor, Jellasics, Görgey Artúr, Ferenc József, Windischgrätz, Bem József. Topográfia: Pest-Buda, Vaskapu, Pákozd, Isaszeg, Debrecen, Világos. Kronológia: 1830 (Széchenyi István: Hitel című művének megjelenése, a reformkor kezdete), 1832–36 (rendi országgyűlés), 1844 (a magyar nyelv államnyelvvé nyilvánítása), 1848. március 15. (forradalom Pesten), 1848. április 11. (az áprilisi törvények), 1848. szeptember 29. (a pákozdi csata), 1849. április 6. (az isaszegi csata), 1849. április 14. (a függetlenség kimondása), 1849. május 21. (Buda felszabadítása), 1849. augusztus 13. (a világosi fegyverletétel).

11. évfolyam Nemzetállami törekvések Európában (Olaszország, Németország, a balkáni államok). Kisállamok, nagyhatalmak. Az Amerikai Egyesült Államok polgárháborúja és nagyhatalommá válása. Társadalmi és gazdasági változások a centrum országaiban. Az iparosodás új szakaszának hatásai (társadalom, gondolkodás, életmód, épített és természeti környezet). Technikai fejlődés feltételei és következményei. A munkásság érdekképviseleti és politikai mozgalmai, szervezetei. A modern polgári állam jellegzetességei. Hatalommegosztás formái, színterei. Az Európán kívüli világ változásai a XIX. század második felében: gyarmati függés, a birodalmak versenye a világ újrafelosztásáért. Függetlenség, alávetettség, kisállamok, nagyhatalmak. Fogalmak, személyek ismerete: Társadalom, társadalmi csoport, identitás, társadalmi mobilitás, felemelkedés, lesüllyedés, népesedés, népességrobbanás, migráció, életmód, város, nemzet, nemzetiség,

gazdaság, gazdasági tevékenység, gazdasági rendszer, termelés, erőforrás, gazdasági szereplő, gazdasági kapcsolat, gazdasági teljesítmény, kereskedelem, pénzgazdálkodás, piac, gazdasági válság, adó, politika, állam, államforma, államszervezet, hatalmi ág, egyeduralom, monarchia, köztársaság, parlamentarizmus, demokrácia, népképviselet, közigazgatás, birodalom, szuverenitás, centrum, periféria, vallás, vallásüldözés, jogegyenlőség, emancipáció, Fogalmak: monopólium, futószalagos termelés, polgári állam, kultúrharc, középosztály, városiasodás, emancipáció, antiszemitizmus, cionizmus, szakszervezet, keresztényszocializmus, szociáldemokrácia, egyenlőtlen fejlődés, nagyhatalom, hármas szövetség, antant, keleti kérdés. Személyek: III. Napóleon, Garibaldi, Bismarck, II. Vilmos, Lincoln, Rotschildok, Viktória királynő, IX. Piusz, XIII. Leó. Topográfia: Piemont, Olaszország, Róma, Német Császárság, Szuezi-csatorna, Elzász-Lotaringia, Balkán. Kronológia: 1853–56 (a krími háború), 1859 (a solferinoi ütközet), 1861–65 (az Egyesült Államok polgárháborúja), 1866 (a königgrätzi csata), 1870 (az Egyházi Állam megszűnése, az első vatikáni zsinat vége), 1871 (a Német Császárság létrejötte), 1882 (a hármas szövetség megalakulása), 1891 (a Rerum novarum kiadása), 1907 (a hármas antant létrejötte). A szabadságharcot követő megtorlás és önkényuralom A kiegyezés létrejötte és tartalma. Államformák, államszervezet. A kiegyezéshez fűződő viták, a kiegyezés alternatívái. Politikai élet, társadalmi változások és gazdasági fejlődés a dualizmus korában. Fölzárkózás, lemaradás; Népesség, demográfia. Budapest világvárossá válása. A nemzetiségi kérdés alakulása, a zsidó emancipáció. A dualizmus válságjelei. A katolikus egyház a századfordulón. A tudomány és művészet a dualizmus korában. Életmód a századfordulón. Fogalmak, személyek ismerete: Fogalmak: emigráció, passzív ellenállás, húsvéti cikk, kiegyezés, dualista monarchia, közös ügy, gazdasági kiegyezés, Dunai Konföderáció, nemzetiségi törvény, horvát-magyar kiegyezés, Szabadelvű Párt, Szociáldemokrata Párt, választójog, torlódó társadalom, úri középosztály, dzsentri, kivándorlás, asszimiláció, zsidó emancipáció, állami anyakönyvezés, polgári házasság, bevett vallás, népoktatás, millennium. Személyek: Haynau, Alexander Bach, Deák Ferenc, Andrássy Gyula, Tisza Kálmán, Baross Gábor, Wekerle Sándor, Zichy Nándor, Prohászka Ottokár, Tisza István, Jászi Oszkár, Puskás Tivadar, Kandó Kálmán, Ganz Ábrahám. Topográfia: Arad, Osztrák-Magyar Monarchia, Budapest, Bécs, Fiume, Bosznia-Hercegovina. Kronológia: 1849. október 6. (az aradi vértanúk kivégzése), 1865 (Deák Ferenc húsvéti cikke), 1867 (a kiegyezés, Ferenc József megkoronázása), 1868 (a nemzetiségi és népiskolai törvény, a horvát-magyar kiegyezés), 1875–90 (Tisza Kálmán miniszterelnöksége), 1873 (Budapest létrejötte), 1896 (a millennium), 1905 (a Szabadelvű Párt választási veresége, belpolitikai válság). Az első világháború. Hadviselés. Magyarország az első világháborúban. A februári forradalom és a bolsevik hatalomátvétel. A diktatúra kiépülése Szovjet- Oroszországban. A háborús vereség következményei Magyarországon: az Osztrák- Magyar Monarchia felbomlása, az őszirózsás forradalom, a tanácsköztársaság. Az első világháborút lezáró békerendszer. Kisállamok, nagyhatalmak. A trianoni békediktátum. Új államok Közép-Európában. A határon túli magyarság sorsa. Kisebbség, többség, nemzetiségek. Fogalmak, személyek ismerete: Fogalmak: villámháború – állóháború/állásháború, központi hatalmak, frontvonal, hátország, antant, jóvátétel, Népszövetség, revízió, reváns, bolsevik, szovjet, kommunizmus, őszirózsás forradalom, Kommunisták Magyarországi Pártja (KMP), egypártrendszer, proletárdiktatúra, ellenforradalom, kormányzó, vörösterror, fehérterror. Személyek: Lenin, Trockij, Wilson, Clemenceau, IV. Károly, Károlyi Mihály, Jászi Oszkár, Garami Ernő, Kun Béla, Apponyi Albert, Horthy Miklós. Topográfia: Szarajevó, Doberdó, Szentpétervár, Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, Csehszlovákia, a balti államok, Lengyelország, a trianoni Magyarország. Kronológia: 1914–18 (az első világháború), 1914. június 28. (a szarajevói merénylet) 1914. július 28. (az Osztrák–Magyar Monarchia hadat üzen Szerbiának, a világháború kirobbanása), 1917 (a februári forradalom és a bolsevikok hatalomátvétele Oroszországban), 1918. október 31. (az őszirózsás forradalom győzelme), 1918. november 3. (a padovai fegyverszünet), 1919 (a békekonferencia kezdete, a versailles-i béke), 1919. március 21. – augusztus 1. (a proletárdiktatúra időszaka), 1920. június 4.(a trianoni békediktátum aláírása). Az 1920-as évek politikai és gazdasági viszonyai. Demokráciák és tekintélyuralmi rendszerek Európában a két világháború között. Világkép, eszmék, ideológiák, társadalomkritika. Az olasz fasiszta állam és ideológia jellemzői. A kommunista diktatúra a Szovjetunióban. Az 1929-33-as világgazdasági válság jellemzői és következményei. Az Amerikai Egyesült Államok válasza a válságra: a New Deal. A nemzetiszocialista ideológia és a náci diktatúra jellemzői. Tömegtájékoztatás, sajtó, propaganda. A fanatizmus jellemzői és formái. A totalitárius diktatúrák és az egyházak. Nemzetközi viszonyok a két világháború között. A gyarmatok helyzete. Tudomány és művészet a két világháború között. Korok, korstílusok. Életmód és mindennapok a két világháború között. Nők és férfiak életmódja és társadalmi helyzete, életformák. Fogalmak, személyek ismerete: Fogalmak: általános választójog, tömegpárt, fasizmus, korporatív állam, kisantant, Dawes-terv, pártállam, államosítás, kollektivizálás, tervutasításos rendszer, GULAG, személyi kultusz, koncepciós per, ateizmus, tőzsde, túltermelési válság, New Deal, totális diktatúra, tömeg propaganda, nemzetiszocializmus, fajelmélet, zsidóüldözés, Führer, SS, Berlin-Róma tengely, Anschluss, tekintélyelvű állam,

erőszakmentes ellenállás, konkordátum, enciklika, magaskultúra (elitkultúra), tömegkultúra. Személyek: Mussolini, Sztálin, Roosevelt, Keynes, Hitler, Goebbels, Gandhi, XI. Piusz. Topográfia: Köztes-Európa, Szovjetunió, Brit Nemzetközösség, Berlin, weimari köztársaság, Moszkva, Saarvidék, Rajna-vidék, Szudéta-vidék. Kronológia: 1922 (fasiszta hatalomátvétel Olaszországban, a Szovjetunió létrehozása), 1924 (a Dawes-terv), 1925 (a locarnói egyezmény), 1929 (lateráni szerződés), 1929–1933 (a világgazdasági válság), 1933 (Hitler hatalomra kerülése), 1936 (Berlin– Róma tengely), 1938 (Anschluss, a müncheni konferencia). A konszolidáció kezdete folyamata, jellemzői, eredményei és válsága. Államformák, államszervezet. A válság és hatása: a belpolitikai élet változásai az 1930-as években. A magyar külpolitika céljai és lehetőségei a két világháború között. Kisállamok, nagyhatalmak. A revízió lépései és politikai következményei Magyarországon. Egyházak a Horthy-korszakban Társadalom és életmód Magyarországon a két világháború között. Szegények és gazdagok világa. Egyenlőség, emancipáció. Tudomány és művészet a két világháború között. Tömegkultúra és -sport. Tömegtájékoztatás, sajtó, propaganda. Fogalmak, személyek ismerete: Fogalmak: konszolidáció, antiszemitizmus, numerus clausus, földreform, népszövetségi kölcsön, pengő, Magyar Nemzeti Bank, revízió, irredentizmus, kultúrfölény, társadalombiztosítás, agrárolló, népi mozgalom, KALOT, népfőiskola, a nyilas mozgalom, nyílt és titkos szavazás, zsidótörvény, győri program, első bécsi döntés. Személyek: Teleki Pál, Bethlen István, Klebelsberg Kunó, Gömbös Gyula, Imrédy Béla, Szent-Györgyi Albert. Topográfia: Felvidék, Kárpátalja. Kronológia: 1920 (a numerus clausus, földreform) 1921–31 (Bethlen István miniszterelnöksége), 1927 (a pengő bevezetése), 1932–1936 (Gömbös Gyula miniszterelnöksége), 1938 (Szent Istvánév), 1938. november 2. (az első bécsi döntés), 1939. március (Kárpátalja visszacsatolása). A második világháború kitörése. Hadi és diplomáciai események a Szovjetunió elleni német támadásig. Békék, háború, hadviselés. A fordulat a háború menetében. A szövetségesek együttműködése és győzelme. Egyezmények, szövetségek. A második világháború jellemzői. A holokauszt. Magyarország háborúba lépése és részvétele a keleti fronton. Kállay Miklós miniszterelnöksége. A német megszállás és nyilas uralom. Felszabadulás és szovjet megszállás. Háborús veszteségeink. A zsidóüldözés társadalmi, eszmei háttere és holokauszt Magyarországon. A fanatizmus jellemzői és formái. A második világháború és az egyházak. Fogalmak, személyek ismerte: Fogalmak: háromhatalmi egyezmény, tengelyhatalmak, koncentrációs tábor, megsemmisítő tábor, népirtás, emberirtás, holokauszt, partizán, totális háború, furcsa háború, hadigazdaság, nyílt város, Vörös Hadsereg, antifasiszta koalíció, fegyveres semlegesség, második bécsi döntés, „hintapolitika”, gettó, deportálás, munkaszolgálat, hadifogság, kiugrási kísérlet, malenkij robot. Személyek: Hitler, Churchill, Sztálin, Roosevelt, Rommel, Montgomery, Zsukov, Eisenhower, De Gaulle, Bárdossy László, Kállay Miklós, Szálasi Ferenc, Wallenberg, XII. Piusz, Rotta nuncius. Topográfia: Leningrád, Pearl Harbor, Midway, El-Alamein, Sztálingrád, Kurszk, Auschwitz, Jalta, Potsdam, Hirosima, Normandia, Újvidék, Kamenyec-podolszki, Voronyezs, Don-kanyar, Délvidék és Észak-Erdély. Kronológia: 1939. augusztus 23. (a szovjet-német megnemtámadási egyezmény), 1939. szeptember 1. (Németország megtámadja Lengyelországot, kitör a második világháború), 1941. június 22. (Németország megtámadja a Szovjetuniót), 1942 (Midwayszigeteknél lezajlott ütközet, el-alameini csata), 1943 (véget ér a sztálingrádi csata, a kurszki csata), 1944. június 6. (megkezdődik a szövetségesek normandiai partraszállása), 1945. február (a jaltai konferencia), 1945. május 9. (az európai háború befejeződése), 1945. augusztus 6. (atomtámadás Hirosima ellen), 1945. szeptember 2. (Japán fegyverletételével véget ér a második világháború). 1940. augusztus 30. (a második bécsi döntés), 1941. április (magyar támadás Jugoszlávia ellen), 1941. június 26. (Kassa bombázása), 1942–1944 tavasza (Kállay Miklós miniszterelnöksége), 1943. január (a doni katasztrófa), 1944. március 19. (a németek megszállják Magyarországot), 1944. október 15. (Horthy Miklós sikertelen kiugrási kísérlete, nyilas hatalomátvétel), 1944. december 21. (Debrecenben összeül az Ideiglenes Nemzetgyűlés), 1945. április (Magyarország felszabadítása a náci uralom alól, a szovjet megszállás kezdete, a háború vége Magyarországon).

12. évfolyam A nyugati országok gazdasági és katonai integrációja. Az új világgazdasági rendszer kialakulása. Erőforrások és termelési kultúrák. A szovjet tömb kialakulása, jellemzői. A hidegháborús szembenállás, a kétpólusú világ, a megosztott Európa. Egyezmények, szövetségek. A gyarmati rendszer felbomlása (India, Kína), a „harmadik világ”. A közel-keleti konfliktusok. Izrael Állam létrejötte, az arab világ átalakulása. A katolikus egyház a kétpólusú világban Fogalmak, ismerete: Társadalom, társadalmi csoport, identitás, társadalmi mobilitás, népesedés, népességrobbanás, migráció, életmód, város, nemzet, nemzetiség, gazdaság, gazdasági tevékenység, gazdasági rendszer, termelés, erőforrás, gazdasági szereplő, gazdasági kapcsolat, gazdasági teljesítmény, kereskedelem, pénzgazdálkodás, piac, piacgazdaság, gazdasági válság, adó, politika, állam, államforma, államszervezet, parlamentarizmus, emberi jog, állampolgári jog, diktatúra, birodalom, szuverenitás, centrum, periféria, népképviselet, demokrácia, diktatúra, vallás, vallásüldözés.

Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ), szuperhatalom, vasfüggöny, hidegháború, fegyverkezési verseny, kétpólusú világ, NATO, Varsói Szerződés, KGST, Európai Gazdasági Közösség (Közös Piac), berlini fal, kereszténydemokrácia, harmadik világ, el nem kötelezettek mozgalma, újantiszemitizmus. Személyek: Sztálin Mao Ce-tung, Truman, Schuman, Adenauer, Hruscsov, Kennedy Ben Gurion, XXIII. János. Topográfia: NSZK, NDK, Izrael, Kuba, Korea, Vietnam. Kronológia: 1945 (az ENSZ létrejötte), 1947 (a Truman-elv, a párizsi béke, India függetlensége), 1948 (Izrael létrejötte), 1949 (az NSZK, az NDK, a NATO, a KGST, a Kínai Népköztársaság létrejötte, a szovjet atombomba), 1950–1953 (a koreai háború), 1956 (az SZKP XX. kongresszusa, a szuezi válság,), 1957 (a római szerződések), 1959 (a kubai forradalom), 1961 (a berlini fal építése, Gagarin űrrepülése), 1962 (a kubai rakétaválság), 1962–1965 (a második vatikáni zsinat), Szovjet-amerikai konfliktusok, a versengés és együttműködés formái, területei. Demokrácia és a fogyasztói társadalom nyugaton – diktatúra és hiánygazdaság keleten. A vallások, az életmód (szabadidő, sport, turizmus) és a kulturális szokások (divat, zene) változásai a korszakban. A kétpólusú világrend megszűnése: Németország egyesítése, a Szovjetunió és Jugoszlávia szétesése. Fogalmak, személyek ismerete: fegyverkezési verseny, enyhülési politika, szociális piacgazdaság, ökumené, materializmus, szekularizáció, harmadik világ, beat korszak, hippi mozgalom, olajválság, iszlám fundamentalizmus, terrorizmus, Charta ’77 mozgalom, prágai tavasz, diáklázadások, szolidaritás, Európai Unió, PC, mobiltelefon. Személyek: Tito, De Gaulle, Brezsnyev, Ceauşescu, Willy Brandt, Thatcher, Reagan, Gorbacsov, Helmuth Kohl, Lech Wałęsa, Václav Havel, VI. Pál, II. János Pál. Topográfia: Berlin, Helsinki, Prága, Gdańsk, Csernobil, Temesvár. Kronológia: 1964–1973 (a vietnami háború), 1965 (a keleti és nyugati egyház közötti kölcsönös kiközösítés visszavonása), 1967 (a „hatnapos háború”),.1968 (a prágai tavasz, a Brezsnyev-doktrína, párizsi diáklázadások), 1969 (az első Holdra szállás), 1972 (SALT-1 szerződés), 1975 (a helsinki értekezlet), 1979 (SALT-2 szerződés, szovjet csapatok Afganisztánban), 1989 (a kelet-közép-európai rendszerváltások, a berlini fal lebontása), 1991 (a Szovjetunió szétesése, a délszláv válság és az Öböl-háború kirobbanása). Magyarország szovjetizálása, a kommunista diktatúra kiépítése, jellemzői. Függetlenség és alávetettség. Az egypárti diktatúra működése a Rákosi- korszakban, valamint a gazdasági élet jellegzetességei. Világkép, eszmék, ideológiák, társadalomkritika. Egyházüldözés Magyarországon 1945–56 Életmód, életviszonyok, munka, sport, kultúra, szórakozás. Az 1956-os forradalom és szabadságharc okai, háttere, főbb eseményei, jellemzői, szereplői. Forradalom, reform és kompromisszum. Fogalmak, személyek ismerete: Szövetséges Ellenőrző Bizottság, földosztás, Független Kisgazdapárt, Nemzeti Parasztpárt, Magyar Kommunista Párt, Szociáldemokrata Párt, háborús bűnös, népbíróság, kitelepítés, lakosságcsere, Magyar Dolgozók Pártja (MDP), államosítás, népköztársaság, internálás, osztályharc, ÁVH, besúgó hálózat, ügynök, egypártrendszer, pártállam, Állami Egyházügyi Hivatal, békepap, reakciós, koncepciós perek, kulák, szövetkezet, beszolgáltatás, iparosítás, kétkeresős családmodell, aranycsapat, Petőfi Kör, MEFESZ, intervenció. Személyek: Mindszenty József, Tildy Zoltán, Nagy Ferenc, Kovács Béla, Kéthly Anna, Esterházy János, Márton Áron, Rákosi Mátyás, Rajk László, Kádár János, Nagy Imre, Maléter Pál, Bibó István. Topográfia: Recsk, Hortobágy, Sztálinváros (Dunaújváros), az 1956-os forradalom főbb fővárosi helyszínei, Mosonmagyaróvár. Kronológia: 1945. március (földosztás), 1946 (a forint bevezetése, egyesületek feloszlatása), 1947. február 10. (a párizsi béke), 1947 (kékcédulás választások), 1948 (a Magyar Dolgozók Pártjának megalakulása, a nyílt kommunista diktatúra kezdete, az iskolák államosítása), 1949 (a kommunista alkotmány, a Mindszenty- és a Rajk-per), 1950 (a szerzetesrendek betiltása, a tanácsrendszer létrejötte), 1953–55 (Nagy Imre első miniszterelnöksége), 1956. október 23. (a forradalom kirobbanása), 1956. október 28. (a forradalom győzelme), 1956. november 4. (szovjet támadás indul Magyarország ellen). Megtorlás és a konszolidáció. Gazdasági reformok, társadalmi változások a Kádár-korszakban. Egyházak a Kádár- korszakban Életmód és mindennapok, a szellemi- és sportélet. A Kádár-rendszer válsága, a külpolitikai változások és az ellenzéki mozgalmak. A rendszerváltozás „forgatókönyve”, mérlege, nyertesek és vesztesek. Forradalom, reform és kompromisszum. Nemzeti és etnikai kisebbségek Magyarországon a kétpólusú világ időszakában. Népesség, demográfia. A határon túli és a világban szétszóródott magyarság helyzete a kétpólusú világ időszakában. Fogalmak, személyek ismerete: Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP), disszidens, amnesztia, keleti politika, új gazdasági mechanizmus, háztáji, második gazdaság, „három T”, lakótelep, televízió, Rubik kocka, ellenzéki mozgalmak, szamizdat,besúgó, ügynök, monori találkozó, lakiteleki találkozó, ellenzéki kerekasztal, spontán privatizáció, falurombolás, MDF, SZDSZ, FIDESZ, MSZMP, FKgP, KDNP, MSZP, többpártrendszer, gyülekezési jog, pluralizmus, jogállam, nemzeti kerekasztal, sarkalatos törvények, Alkotmánybíróság. Személyek: Kádár János, Nagy Imre, Pozsgay Imre, Tőkés László, Antall József, Göncz Árpád, Sólyom László, Teller Ede. Topográfia: Salgótarján, Szászhalombatta, Monor, Lakitelek, Bős-Nagymaros. Kronológia: 1958 (Nagy Imre kivégzése), 1963 (részleges amnesztia), 1964 (a vatikáni-magyar részleges megállapodás), 1968 (az új gazdasági mechanizmus bevezetése), 1971 (Mindszenty József elhagyja Magyarországot), 1978 (az Egyesült Államok visszaadja a Szent Koronát), 1985 (a monori találkozó), 1987 (a lakiteleki találkozó), 1980

(Farkas Bertalan a világűrben), 1989. június 16. (Nagy Imre és társainak újratemetése), 1989. október 23. (a harmadik Magyar Köztársaság kikiáltása), 1989 (társasági és egyesülési törvény), 1990 (szabad országgyűlési és önkormányzati választások), 1991 (a szovjet csapatok kivonása Magyarországról). Az információs – technikai forradalom és a tudásipar. A globális világgazdaság új kihívásai és ellenmondásai. Technikai fejlődés feltételei és következményei. Erőforrások és termelési kultúrák. A fenntarthatóság dilemmái. A civilizációk, kultúrák közötti ellentétek kiéleződése. Az egypólusútól a többpólusú világrend felé. A mediatizált világ. A tömegkultúra új jelenségei napjainkban. Tömegtájékoztatás, sajtó, propaganda. Az Európai Unió alapelvei, intézményei, működése és problémái. A katolikus egyház társadalmi tanítása Fogalmak, személyek ismerete: globalizáció, multikulturalizmus, nemzetközi terrorizmus, vallási fanatizmus, fogyasztói társadalom, adósságspirál, globális felmelegedés, ökológiai katasztrófa, fenntarthatóság, környezetvédelem, fiatalodó és öregedő társadalom, migráció, foglalkozási szerkezet, diszkrimináció, integráció, euró, internet, tömegkommunikáció, enciklika, szubszidiaritás, közjó, szolidaritás. Személyek: George Bush, Borisz Jelcin, Bill Clinton, Tony Blair, George W. Bush. Topográfia: az EU tagállamai. Kronológia: 1992 (a maastrichti szerződés aláírása), 1993 (Csehország és Szlovákia szétválása), 1995 (a schengeni egyezmény életbe lépése), 1999 (a NATO bombázza Szerbiát), 2001 (terrortámadás az Egyesült Államok ellen), 2002 (az euró bevezetése), 2004 (tíz új tagállam csatlakozik az EU-hoz, köztük Magyarország is). A posztszocialista régió és Magyarország helyzete, problémái 1990 után. A közjogi rendszer jogállami átalakítása és intézményrendszere 1990 után. Hatalommegosztás formái, színterei. A piacgazdaságra való áttérés és az átalakulás ellentmondásai, regionális gazdasági különbségek. Magyarország euroatlanti csatlakozásának folyamata Fölzárkózás, lemaradás. A társadalmi egyenlőtlenségek és a mobilitás problémái. A magyarországi cigányok (romák). Nők, férfiak életmódja és társadalmi helyzete, életformák, szegények és gazdagok világa. A határon túli magyarság helyzete. Magyarok a nagyvilágban. Kisebbség, többség, nemzetiségek. Fogalmak, személyek ismerete: Fogalmak: privatizáció, kárpótlás, migráció, mobilitás, foglalkozási szerkezet, munkanélküliség, diszkrimináció, szegregáció, integráció, népszavazás. ombudsman, autonómia, magyar igazolvány, kettős állampolgárság. Személyek: Horn Gyula, Orbán Viktor, Mádl Ferenc, Medgyessy Péter. Topográfia: a határon túli magyarlakta területek. Kronológia: 1996 (a magyar honfoglalás millecentenáriuma), 1999 (Magyarország a NATO tagjává válik), 2000 (a magyar államalapítás millenniuma), 2004 Magyarország csatlakozása az Európai Unióhoz). Családformák a mai világban. Kortárscsoport és ifjúsági szubkultúrák. A helyi társadalom, a civil társadalom és az önkéntesség. Nemzet és nemzetiség. Kulturális és etnikai kisebbségek Magyarországon. Ballások Magyarországon. Esélyegyenlőtlenség és hátrányos társadalmi helyzet. Társadalmi felelősségvállalás és szolidaritás. A nagy ellátórendszerek (egészségügy, társadalom- biztosítás, oktatás) megismerése. Fogalmak: Szubkultúra, kortárscsoport, helyi társadalom, civil társadalom, kisebbség, többség, érdekképviselet, érdekegyeztetés, identitás, hátrányos helyzet, felelősségvállalás, szolidaritás, önkéntesség. Állampolgári jogok és kötelességek. Magyarország és az Európai Unió politikai intézményrendszere. A magyar és az európai állampolgárság legfontosabb ismérvei. A magyar választási rendszer (országgyűlési és helyhatósági választások). A politikai részvétel formái. A közvetett és a közvetlen demokrácia eszköztára. Fogalmak: Állam, állampolgár, politika, intézmény. Állampolgári jog, állampolgári kötelesség, politikai intézményrendszer, választás, választási rendszer, unió, országgyűlés, helyhatóság, politikai részvétel, közvetett demokrácia, közvetlen demokrácia, önkormányzat, párt, parlamenti küszöb, állampolgári jogok biztosa, Állami Számvevőszék. Az állam gazdasági szerepvállalása és kapcsolata a gazdaság különböző szereplőivel. Az állam bevételei. Az állam stabilizációs, redisztribúciós és tőkeallokációs feladatai. A költségvetési és a monetáris politika eszköztára, szerepe a gazdaságpolitikai célok megvalósításában. A pénzpiac működése, megtakarítók és forrásigénylők. A pénzügyi közvetítők helye a nemzetgazdaságban. A vállalkozások helye a nemzetgazdaságban, szerepük a GDP megtermelésében. Vállalkozási formák. Vállalkozások létrehozása és működtetése. A vállalkozások és a piac kapcsolata. Az üzleti terv. Fogalmak: Állam, gazdaság, piac, pénz. Költségvetés, adó, járulék, vállalkozás, személyi jövedelemadó, áfa, 1%, alapítvány, juttatások, társadalombiztosítás, nyugdíjjárulék, költségvetési intézmény, költségvetési egyenleg, deficit, pénzpiac, monetáris politika, jegybank, bankrendszer, kereskedelemi bank, megtakarítás, forrás, tőzsde, értékpapír, rt, kft, kkt, bt, egyéni vállalkozás, szövetkezet, korlátlan felelősség, korlátolt felelősség, egyetemleges felelősség, biztosító társaság, lízingtársaságok, pénzügyi közvetítő rendszer. A munkaerő és a piac kapcsolata. Munkaerőpiaci elvárások itthon és külföldön. Szakképzettség. Álláskeresési technikák. Pályakezdés, beilleszkedés a munkahelyi közösségbe. Munkajogi alapok. Foglalkoztatási formák. A munkaszerződés tartalma. A munkaviszonyhoz kapcsolódó jogok és kötelezettségek (munkaszerződés, bérszámítás, adózás, egészségbiztosítás és nyugdíjbiztosítás, kollektív szerződés). A munkaviszony megszűnése, munkanélküli ellátás, álláskeresési támogatás, visszatérés a foglalkoztatásba. Fogalmak: Gazdaság, piac, munka. Állás, adó, biztosítás, szerződés, munkaerőpiac, munkaadó, munkavállaló, foglalkoztatás, munkaviszony, önéletrajz, motivációs

levél, munkajog, munkaszerződés, munkaidő, munkabér, adózás, adóbevallás, személyi jövedelemadó, egészségbiztosítás, társadalombiztosítás, munkanélküliség, munkanélküli ellátás, álláskeresési támogatás.

Földrajz 9. évfolyam A csillagászati ismeretek fejlődése A geo- és a heliocentrikus világkép, a bolygómozgás törvényszerűségei. A csillagképek látszólagosságának megértése, néhány ismertebb csillagkép mitológiai eredettörténetének ismerete. A Világegyetem A Világegyetem (Univerzum), a Tejútrendszer (Galaxis) és a Naprendszer kapcsolata és méretei. A Világegyetem keletkezésével kapcsolatos legfontosabb elméletek bemutatása. A csillagfejlődés áttekintése. A Naprendszeren kívüli bolygók (exobolygók) kutatásának új eredményei. A Naprendszer tagjai, felépítésének törvényszerűségei, az égitestek osztályozása. A Nap mint csillag szerkezete, jellemző folyamatainak bemutatása. A naptevékenység földi hatásai példák alapján. A Föld-típusú (kőzet-) és a Jupiter-típusú (gáz-) bolygók jellemzőinek összehasonlítása, a törpebolygó mint égitesttípus magyarázata, kisbolygók, üstökösök, meteorok, meteoritok jellemzése. Az űrkutatás szerepe a Naprendszer megismerésében Az űrkutatás legfontosabb mérföldköveinek és eszközeinek; űrkutatás magyar vonatkozású eredményeinek megismerése. A műholdak gyakorlati jelentőségének példái. A Föld mint égitest A tengely körüli forgás és Nap körüli keringés következményeinek összekapcsolása az ember életére gyakorolt hatásokkal. A periodikusan ismétlődő jelenségek és az időszámítás összekapcsolása, a helyi és a zónaidő megkülönböztetése, gyakorlat jelentőségük belátása, alkalmazása egyszerű számítások során. A Vénusz, a Mars és a Föld felszíni és légköri folyamatainak összehasonlítása. A Hold Jellemzése; mozgásai földi hatásainak, a holdfázisok és a fogyatkozások kialakulásának magyarázata. A holdkutatás eredményeinek bemutatása internetről gyűjtött információk alapján. A térkép A térképkészítés fejlődése, a modern térképkészítés elvei. A földrajzi fokhálózat értelmezése és használata; a vetület fogalma, a legelterjedtebb vetülettípusok és jellemzőik összehasonlítása, alkalmazhatóságuk korlátai. A térképek csoportosítása méretarány és tartalom alapján; a domborzat háromdimenziós ábrázolásának lehetőségei. Térképvázlatok és egyszerű keresztmetszeti ábrák készítése. Tájékozódás a térképen és a térképpel Távolság- és magasságmeghatározási és a méretarányhoz kapcsolódó számítási feladatok megoldása különböző méretarányú térképeken. Tájékozódási, számítási feladatok megoldása a fokhálózat használatával. A terepi tájékozódás eszközei és gyakorlata, a térképi ismeretek alkalmazása mindennapi tájékozódási helyzetekben. Távérzékelés és térinformatika A műholdak csoportosítása pályatípus és feladat alapján, földmegfigyelő műhold-családok; a műholdfelvételek típusai és alkalmazásuk lehetőségei, földi képződmények, jelenségek azonosítása műholdfelvételeken. A GPS működési elve és jelentősége; a földrajzi információs rendszer (GIS) fogalma, jelentőségének igazolása mai térbeli adatbázisok példáin. Példák gyűjtése a digitális térképi alkalmazások, illetve térinformatikai rendszerek mindennapi életben való

sokoldalú felhasználhatóságára (pl. veszély előrejelzése, környezet károsodásának felismerése). Fogalmak ismerete: Világegyetem, Tejútrendszer, Naprendszer, csillagászati egység, kőzetbolygó (Föld-típusú bolygó), gázbolygó (Jupiter-típusú bolygó), tengely körüli forgás, keringés, földrajzi koordinátarendszer, helyi és zónaidő, látóhatár, égtájak, földrajzi fokhálózat, szélességi és hosszúsági körök (nevezetes szélességi és hosszúsági körök), világidő , időzóna, dátumválasztó, téli-nyári időszámítás, naptári rendszerek, Juliánusz-naptár, Gergely-naptár, holdfázis, nap- és holdfogyatkozás, űrállomás. Földközpontú világkép, napközpontú világkép. Nap, nagybolygók, holdak, kisbolygók, üstökösök, meteorok, bolygóközi anyag. Kepler-törvényei, Newton gravitációs törvénye. Naprendszer keletkezése. Vetület, vetülettípus, jelrendszer, topográfiai és tematikus térkép, kis-,közepes- és nagy méretarányú térkép, abszolút és relatív magasság, szintvonal, helymeghatározás, távérzékelés. Műholdfelvételek, felbontóképesség, Landsat, Spot Kartográfia, térkép, földgömb, méretarány, aránymérték, vetületek, Síkrajz, névrajz, domborzatrajz. Szintvonalas ábrázolás, színfokozatos ábrázolás, árnyékolásos ábrázolása, a térkép színei, kerete, hálózata, tematikus térképek fajtái A kőzetbolygó gömbhéjainak szerkezete és ásványtani összetétele A belső gömbhéjak fizikai jellemzői; a tulajdonságok változásában megfigyelhető törvényszerűségek megfogalmazása. Az egyes gömbhéjak fő geokémiai és ásványtani jellemzői. A kőzetlemezek és mozgásaik következményei A kontinentális és az óceáni kőzetlemezek felépítésének és legfontosabb tulajdonságainak összehasonlítása. A közeledő, a távolodó és az elcsúszó kőzetlemez-szegélyek jellemző folyamatainak és következményeinek leírása konkrét példák alapján; folyamatábrák elemzése és készítése. A földrengésveszélyes térségek elhelyezkedésének törvényszerűségei; a földrengések következményei, a cunami. A földrengések előrejelzésének lehetőségei és korlátai; a károk mérséklésének lehetőségei példák alapján, a társadalom felelős alkalmazkodása a földrengésveszélyes zónákban; a nemzetközi segítségnyújtás szerepének bemutatása konkrét példa alapján. A felszín alatti és a felszíni magmatizmus jellemzőinek bemutatása; a vulkánosság típusai, összefüggésük a kőzetlemezszegélytípusokkal; magyarázó ábrák elemzése. Az ütköző kőzetlemez-szegélyek mentén lejátszódó folyamatok összehasonlítása. Mélytengeri árok, peremi medence, ülédékfelhalmozódás, szigetív, hegységképződés (orogenezis). A geológiai (belső) és a földrajzi (külső) erők felszínformáló munkájának kapcsolata, szerepük bemutatása kontinentális és óceáni példák alapján. Ásványkincsek A legfontosabb kőzetalkotó ásványok felismerése, elkülönítése; a kőzetek csoportosítása, az egyes kőzetcsoportokhoz tartozó főbb kőzettípusok jellemzése; kőzetvizsgálat, kőzetfelismerés. A kőzetek hasznosításának bemutatása példák alapján: közvetlen (pl. terméskő) és átalakítást követő használat (pl. cement, cserép). Ércek és más hasznosítható ásványegyüttesek: példák gyakori ércásványokra, felismerésük, elkülönítésük; magmás és üledékes ércképződés; az ércek gazdasági hasznosításának bemutatása példák alapján. Fosszilis energiahordozók: a kőszén és a szénhidrogének keletkezésének folyamata, gazdasági jelentőségük változása. A bányászatból, a szilárd földfelszín megbontásából eredő környezeti problémák. A nagy tömegű kőzetátalakítás (pl. cementgyártás) és a fenntarthatóság kapcsolatának szemléltetése; az építkezés, ércbányászat, fosszilis energiahordozók kitermelésének és felhasználásnak környezeti következményei információgyűjtés és feldolgozás alapján. A károkozás mérséklésének lehetőségei, a rekultiváció bemutatása példákban. A talaj A talaj mint a legösszetettebb és a társadalmi-gazdasági folyamatok miatt legsérülékenyebb környezeti képződmény jellemzése; a talajképződés folyamatának, összefüggéseinek bemutatása. A talaj szerkezete, szintjeinek jellemzői; az elterjedt zonális és azonális talajok jellemzése a kialakításában szerepet játszó tényezők bemutatásával. Példák megnevezése a fenntarthatóság és a talaj kapcsolatára különböző éghajlati övekben; a talaj környezeti hatásjelző szerepének és a talajpusztulás mérséklési lehetőségeinek bemutatása példák alapján. Földtörténet

A kormeghatározás módszerei, a módszerek szerepének összehasonlítása. A földtörténeti időskála elemzése; eon, idő, időszak, kor időegységek rendszere. A Föld belső és felszíni fejlődésének legfontosabb eseményei, azok nyomai bolygónkon; az élet elterjedésének legfontosabb lépcsői, az élet visszahatása a földrajzi, és ezen keresztül a geológiai folyamatokra, a környezet változásának mérföldkövei; konkrét példák megnevezése, területi előfordulásuk bemutatása. Fogalmak ismerete: Geoszféra, gömbhéjak, geofizika, geokémia, földrengéshullámok, belső hő, nyomás, sűrűség, mágnesesség, földköpeny, asztenoszféra, geotermikus gradiens, kőzetlemez-mozgás, hegységképződés, hegységrendszer, geoszinklinális, tektogenezis, orogenezis, gyűrődés (részei, fajtái), vetődés (fajtái) földrengés, vulkanizmus, szerkezeti mozgás; kőzetalkotó ásvány, magmás, üledékes és átalakult kőzet, ércásvány, ércképződés, agyagásvány, geokémiai körforgás; nagyszerkezeti elem, domborzati forma, rekultiváció; kormeghatározás, földtörténeti eon, idő, időszak, kor. Wegener, lemeztektonika, kőzetlemezek, magma, óceánközépi hátság, óceánfenék, szétsodródás, mélytengeri árkok, Benioff-zóna, alábukási öv, beolvadás, távolodó, ütköző, elcsúszó lemezszegélye. Mélységi magmatizmus, tűzhányó, láva, vulkáni kúp, kráter, kürtő, rétegvulkán, párnaláva, pajzsvulkán, bazaltfennsík, kráterkúp, kaldérakúp, forró pontok, vulkáni utóműködés és fajtái (fumarola, szolfatára, mofetta, gejzír, borvíz, csevice). Földrengés-hullámok, rengésfészek, rengésközpont, szeizmográf, Mercalli-skála, Richter-skála, szökőár (cúnami) Topográfia ismeretek: Gondwana, Pangea, Tethys. Ősföldek (pajzsok) tanult példái. Afrikai-, Antarktiszi-, Ausztrál-Indiai-, Csendes-óceáni-, Dél-amerikai-, Észak-amerikai-, Eurázsiai-lemez, Nasca-, Fülöp-, Arablemez. A Kaledóniai-, a Variszkuszi-, a Pacifikus-, az Eurázsiai-hegységrendszer tanult tagjai. Fuji, Vezúv, Etna, Hawaii-szigetek, Teleki-vulkán, Mt. Pelée, Mount St. Helens, Stromboli, Mount Pelée, Popocatépetl, A légkör anyagai és szerkezete A légkört felépítő anyagok csoportosítása, az egyes anyagok légköri folyamatokban betöltött szerepének megismerése. A légkör tartományainak jellemzése, jellemzőik összehasonlítása, szerepük értékelése a földi élet és a gazdaság szempontjából. A levegő felmelegedése A levegő felmelegedésének folyamata, törvényszerűségei; folyamatábra elemzése, hőmérséklet változásához kapcsolódó egyszerű számítási feladatok megoldása. A felmelegedést meghatározó és módosító tényezők, hatásuk gazdasági-energetikai hasznosíthatóságának példái. A felhő- és csapadékképződés A felhő- és csapadékképződés feltételei, összefüggései, a folyamat bemutatása A levegő nedvességtartalmához és a csapadékképződéshez kapcsolódó számítási feladatok megoldása. A talaj menti és a hulló csapadékok típusainak jellemzése, a csapadék gazdasági jelentőségének ismertetése példákkal. A levegő mozgása A légnyomás változásában szerepet játszó tényezők megnevezése; a légnyomás és a szél kialakulásának összefüggései. A nagy földi légkörzés rendszerének bemutatása; szélrendszerek jellemzése. A monszun szélrendszer kialakulásában szerepet játszó tényezők bemutatása, a mérséklet és a forró övezeti monszun összehasonlítása; a jellegzetes helyi szelek és a mindennapi életre gyakorolt hatásuk bemutatása példák alapján. A ciklon és az anticiklon összehasonlítása, az időjárás alakításában betöltött szerepük igazolása. Időjárás, időjárási frontok Az időjárás és a mindennapi élet kapcsolatának bemutatása. Szöveges és képi időjárás-előrejelzés értelmezése; következtetés-levonás időjárási adatokból. A hideg és a meleg front összehasonlítása, jellemző folyamataik bemutatása, példák a mindennapi életet befolyásoló szerepükre. Felkészülés az időjárás okozta veszélyhelyzetekre, a helyes és másokért is felelős magatartás kialakítása. A szél és a csapadék felszínformáló tevékenysége A felszínformáló tevékenységet befolyásoló tényezők összegyűjtése; a pusztító és építő tevékenység által létrehozott jellemzői formák felismerése. A szél és a csapadék felszínformáló tevékenységének gazdasági következményei. A légszennyezés következményei A legnagyobb légszennyező források megnevezése; a szennyeződés élettani, gazdasági stb. következményeinek

bemutatása példák alapján. Az egyén lehetőségeinek és felelősségének feltárása a károsítás mérséklésében, a légköri folyamatok egyensúlyának megőrzésében. Aktuális légszennyezési információk gyűjtése és feldolgozása. Fogalmak ismerete: Állandó, változó és erősen változó gáz; troposzféra, sztratoszféra; üvegházhatás, a hőmérséklet napi és éves járása, izoterma, izobár, hőmérsékleti egyenlítő, főnszél, harmatpont, relatív páratartalom, felhőtípusok, talaj menti csapadék, hulló csapadék; időjárás-előrejelzés, kibocsátás, szállítás, leülepedés, ózonréteg ritkulása (elvékonyodása), globális felmelegedés, savas csapadék, a szél pusztító és építő munkája, erózió. A vízburok tulajdonságai és mozgásai A vízburok tagolódása, az elemek kapcsolódásának, egymáshoz való viszonyának megértése (világtenger, óceánok, tengerek); a tengerek típusainak, jellemzőinek bemutatása példák alapján. A sós és az édes víz eltérő tulajdonságai, következményeinek bemutatása. A tengervíz sótartalmát befolyásoló tényezők földrajzi összefüggéseinek értelmezése. A hullámzás kialakulása és jellemzői, kapcsolata a parttípusokkal. A tengeráramlást kialakító tényezők összefüggéseinek bemutatása; a hideg és a meleg tengeráramlások példái; a tengeráramlás éghajlatmódosító szerepének bemutatása példákban. A tengerjárást kialakító tényezők összefüggései, a jelenség kapcsolata a torkolattípusokkal. A felszín alatti vizek A felszín alatti vizek típusai, kialakulásuk folyamatának, összefüggéseinek bemutatása. Az egyes víztípusok jellemzése, gazdasági jelentőségük megismertetése példák alapján; veszélyeztetettségük okainak és következményeinek feltárása. A felszíni vizek A vízgyűjtő terület, a vízállás, a vízjárás és a vízhozam összefüggéseinek felismerése. A tómedencék kialakulásának típusai példák alapján; a tavak pusztulásához vezető folyamatok, illetve azok összefüggéseinek bemutatása. A víz és a jég felszínformáló munkája A tenger és a folyóvíz felszínformáló munkáját befolyásoló tényezők megismerése; épülő és pusztuló tengerpartok jellemzése; a folyók építő és pusztító munkája következményeinek bemutatása, felszínformálási összefüggéseinek megismerése. A belföldi és a magashegységi jég felszínformáló munkájának összevetése, jellemzése. Jellemző felszínformák felismerése képeken, következtetés kialakulási folyamatra. A karsztosodás A karsztosodás folyamatának bemutatása, a tényezők közötti összefüggések felismerése. A felszíni és felszín alatti karsztformák jellemzése; a jellemző felszínformák felismerése képeken, terepen, következtetés a kialakulás folyamatára. A vízburok mint gazdasági erőforrás A vízgazdálkodás feladatainak értelmezése; az ár- és belvízvédelem szerepének bemutatása hazai példákon; a veszélyhelyzetek kialakulásához vezető folyamatok megismerése; helyes és felelős magatartás veszélyhelyzetekben. A gazdaság vízigénye: kommunális és ipari vízellátás, öntözés, a vízenergia hasznosításának lehetőségei és korlátai. A vízi szállítás jellemzői; a víz mint idegenforgalmi tényező bemutatása hazai és nemzetközi példákon. A vízburok környezeti problémái A legnagyobb szennyező források megnevezése; a szennyeződés élettani, gazdasági stb. következményeinek bemutatása példák alapján; az egyén lehetőségeinek és felelősségének feltárása a károsítás mérséklésében, a vízburok egyensúlyának megőrzésében. Az öntözés okozta környezeti problémák bemutatása.

Fogalmak ismerete: Világtenger, beltenger, peremtenger, fajhő, talajvíz, belvíz, rétegvíz, hévíz, vízrendszer, fertő, mocsár, láp, eutrofizáció, lefolyástalan terület, épülő tengerpart, pusztuló tengerpart, szakaszjelleg, gleccser, moréna, karsztjelenség, karsztforma. Hidrológia, hidrogeográfia, víz körforgása, világtenger, óceán, tenger, A tengervíz fizikai, kémiai tulajdonságai. Sótartalom, hőmérséklet, hőingás hullámzás, hullámmorajlás, hullámtörés, tengeráramlások (meleg, hideg), pozitív, negatív hőmérsékleti anomália, tengerjárás, apály, dagály, szökőár, vakár. Felszínalatti vizek, talajnedvesség, résvíz, vízzáró réteg, víztartó réteg, karsztvíz, forrás, ásványvíz, gyógyvíz. A szárazföldi jég, tartós hóhatár (örök hó), tartós hóborítás, csonthó (firn), jég, jégtakaró, kárfülke, kártó, U-alakú gleccservölgy, vásottszikla, vándorkő, ősfolyamvölgy, izosztatikus egyensúly Topográfiai ismeretek: Az óceánok és tengerek, tavak, folyók tanult példái. Karib (Antilla)-tenger, Csád-tó, Niger, Tanganyika-tó, Szt. Lőrinc-folyó; Eufrátesz, Holt-tenger, Jenyiszej, Léna, Ebro, Elba, Fekete-tenger, Rajna, Genfi-tó, Gyilkos-tó, Odera, Olt, Szent Anna-tó, Vág, Visztula, Bodrog, Hernád, Mura, Szamos, Száva, szegedi Fehér-tó, Szelidi-tó. Golf-, Észak-atlanti-, Labrador-, Humboldt-, Ojashio-, Kuro-shio-áramlás. A szoláris és a valódi éghajlati övezetesség A szoláris éghajlati övezetesség kialakulása törvényszerűségeinek, a valódi éghajlati övezetességgel való kapcsolatának, az övezetességet kialakító és módosító tényezők szerepének értelmezése, összefüggéseinek feltárása. Az övezetesség rendszerének megerősítése; az éghajlati és a földrajzi övezetesség közötti különbség indoklása. A talajtípusok övezetes elrendeződésének bemutatása, az egyes övezetekhez kapcsolódó meghatározó zonális talajtípusok jellemzése. A forró, a mérsékelt és a hideg földrajzi övezet Az övezetek kialakulása, elrendeződése, az ebben rejlő törvényszerűségek és összefüggések feltárása; az övezetek tagolódásának törvényszerűségei. Az éghajlati jellemzők változásában megfigyelhető törvényszerűségek feltárása, más elemekkel való összefüggéseinek bemutatása. A természetföldrajzi adottságok és az életmód, illetve gazdálkodás kapcsolatának bemutatása; az összefüggések, ok-okozati kapcsolatok feltárása. Övezeteket veszélyeztető környezeti problémák és következményeik bemutatása. A függőleges övezetesség A kialakulás összefüggéseinek, törvényszerűségeinek bizonyítása. A függőleges övezetességben megnyilvánuló területi különbségek bemutatása példák alapján. Fogalmak ismerete: Szoláris és valódi éghajlati övezetesség, földrajzi övezetesség, övezet, öv, terület, vidék; zonális talaj, természetes élővilág, függőleges övezetesség, erdőhatár, hóhatár. Egyenlítői öv, átmeneti öv, térítői öv, monszun vidék, esőerdő, többszintes lombkorona, trópusi vörösföld, szavanna, galériaerdő, oázis. Meleg mérsékelt öv, valódi mérsékelt öv, hideg mérsékelt öv, sztyep, pampa, préri, füves puszta, terra rossa, keménylombú erdő, babérlombú erdő, feketeföld, tajga, podzol, Sarkköri öv, sarkvidéki öv, tundra, talajfolyás. Erdőhatár, fahatár, hóhatár, függőleges tagoltság. Demográfiai folyamatok a 21. század elején A népességszám-változás időbeli és területi különbségeinek, okainak feltárása, következményeinek megfogalmazása; a fiatal és az öregedő társadalmak jellemzőinek összevetése, következtés társadalmi folyamatokra, problémákra. A népesség térbeli eloszlását befolyásoló tényezők megismerése, példák megnevezése ritkán és sűrűn lakott területekre. A népesség gazdasági aktivitás szerinti jellemzői (keresők, eltartottak). A demográfiai folyamatokhoz kapcsolódó egyszerű számítási feladatok megoldása, következtetések levonása az eredmények alapján. Napjaink migrációs folyamatainak megismerése, konkrét példáinak bemutatása (pl. hírek, nyomtatott és digitális információforrások alapján), az okok feltárása. A népesség összetétele Az emberfajták (nagyrasszok) területi elhelyezkedésének bemutatása. Állam, nemzet, nemzetállam, több nemzetiségű állam, nemzeti kisebbség fogalmának értelmezése konkrét példák alapján. A nyelvi sokszínűség jellemzése, a világnyelvek szerepének megértése. A világvallások elterjedésének, a vallás kulturális és a társadalmi-gazdasági folyamatokban betöltött szerepének

megismerése példák alapján. Településtípusok – urbanizáció A települések csoportosítása különböző szempontok alapján példákkal. A falu és a város fejlődésének, szerepének, jellemzőinek összehasonlítása, példák különböző szerepkört betöltő településekre a szerepkörök átalakulására. Az egyes településtípusokon élők életkörülményének, az életmódjának összevetése; a tanya és a farm összehasonlítása. A városodás és városiasodás fogalmának megismerése, kapcsoltuk megértése; az urbanizációs folyamatok összehasonlítása a fejlett és a fejlődő világban; az agglomerációk kialakulásának bemutatása konkrét példákkal; a nagyvárosi élet ellentmondásainak feltárása a témához kapcsolódó szemelvények, adatok felhasználásával. Fogalmak ismerete: Nagyrassz, természetes szaporodás és fogyás, népesedési folyamat, népességrobbanás, korfa, fiatalodó társadalom, öregedő társadalom, születéskor várható élettartam, népsűrűség, világnyelv, világvallás, aktív és inaktív népesség, munkanélküliség, vendégmunkás; tanya, farm, falu, város, városszerkezet, agglomeráció, megapolisz, technopolisz, zajszennyezés, fényszennyezés, hőszennyezés, hulladékgazdálkodás. Topográfiai ismeretek: Nyugat-európai, észak-amerikai és kelet-ázsiai népességtömörülés, a világvallások központjai

10. évfolyam Nemzetgazdaságok és a világgazdaság A nemzetgazdaságok átalakuló szerepének megértése, az állam piacgazdaságban betöltött szerepének megismerése. A gazdasági fejlettség összehasonlítására alkalmas mutatók értelmezése, a területi különbségeinek példái: a centrum- és periféria térségek jellemzői, kapcsolatrendszerük sajátos vonásai. Különböző típusú statisztikai forrásokból gyűjtött fejlettséget tükröző adatsorok értelmezése. A gazdaság szerveződését befolyásoló természeti és társadalmi telepítő tényezők megismerése, szerepük átalakulásának példái. A gazdasági szerkezet, az egyes ágazatok változó szerepének megértése, a gazdasági szerkezet és társadalmi-gazdasági fejlettség összefüggéseinek bemutatása országpéldákban; a gazdasági és a foglalkozási szerkezet kapcsolatának felismerése, a foglalkozási átrétegződés bemutatása példák alapján.

  

Integrációs folyamatok Az együttműködések kialakulásában szerepet játszó tényezők értékelése; az integrációk fejlődési szintjeinek összehasonlítása, az együttműködés előnyeinek feltárása. A legfontosabb nemzetközi integrációk jellemzése. A globalizáció A globalizáció értelmezése, feltételei, jellemzése; a transznacionális vállalatok (TNC) működésének, a termelésszervezés sajátosságainak bemutatása vállalatpéldákon; a globalizáció és a TNC-k kapcsolatának felismerése. A globalizáció következményei, mindennapi életünkre gyakorolt hatásának bemutatása példákkal. A monetáris világ A működőtőke és a pénztőke áramlásának jellemzői; a mindennapok pénzügyi folyamatai, a pénzügyi szolgáltatások megismerése (folyószámla, hitel, befektetés, értékpapírok, valuta), a tőzsde működésének jellemzői. Az infláció kialakulásában szerepet játszó tényezők bemutatása, az infláció következményeinek mérlegelése. A hitelfelvétel és az eladósodás összefüggéseinek felismerése az egyén, a nemzetgazdaság és a világgazdaság szintjén; az eladósodás és az adósságválság kialakulásának folyamata, az összefüggések feltárása. A nemzetközi pénzügyi szervezetek szerepének és feladatainak megismerése. A gazdasági, pénzügyi folyamatokhoz kapcsolódó hírek, adatok gyűjtése, értelmezése, vélemények ütköztetése; egyszerű valutaátváltási feladatok megoldása. A családi gazdálkodás, a jövedelem, hitelfelvétel. Fogalmak ismerete: Gazdasági szerkezet, GDP, GNI, piacgazdaság, költségvetés, integráció, területi fejletségi különbség, K+F, globalizáció, pénztőke, működőtőke, adósságválság, Nemzetközi Valutaalap (IMF), Világbank, WTO, OECD. Tőke fogalma, nemzetközi tőkeáramlás, pénzügyi átutalások, hitelezés értékpapír, befektetések spekulációs ügylet, adók szerepe, infláció Az adósságválság: adósság , kamat hitel (fizetőlépesség, átütemezés), adósságállomány. Árutőzsde, értéktőzsde,

értékpapírok: részvény, kötvény állami értékpapírok, BUX-index (Dow Jones-index) Topográfia ismeretek: A világ meghatározó jelentőségű tőzsdéinek helyszínei. New York, Chicago, London, Tokió, Budapest A magyarországi társadalmi-gazdasági fejlődés jellemzői A természeti és társadalmi erőforrások jellemzése. A gazdasági rendszerváltás következményeinek bemutatása. Napjaink jellemző társadalmi és gazdasági folyamatainak megismerése, a társadalmi-gazdasági fejlődésre gyakorolt hatásuk bemutatása példák alapján. A magyarországi régiók földrajzi jellemzői Az egyes régiók jellemző erőforrásainak megismerése, földrajzi adottságainak összehasonlító értékelése; a társadalmigazdasági központok megismerése. A társadalmi-gazdasági fejlődés és fejlettség területi különbségeinek bemutatása, az összefüggések feltárása, a lehetséges fejlődési utak, húzóágazatok prognosztizálása. A védelem alatt álló természeti, kulturális értékek, nemzeti parkok, világörökségi helyszínek értékeinek rendszerezése, idegenforgalmi szerepük feltárása. Az idegenforgalom társadalmi adottságainak (infrastruktúra, szolgáltatások) értékelése, a legfontosabb idegenforgalmi célpontok bemutatása. Az országhatáron átívelő kapcsolatok A regionális szerveződések földrajzi alapjainak feltárása; eurorégiók a Kárpát-medencében, működésük értelmezése. Hazánk Európai Unióban betöltött szerepének megismerése, nemzetközi gazdasági kapcsolataink bemutatása. Fogalmak ismerete: Természeti és társadalmi erőforrás, gazdasági rendszerváltozás, eladósodás, működőtőkebefektetés, területi fejlettségkülönbség, tranzitforgalom, gazdasági szerkezetváltás, húzóágazat, idegenforgalom, személygépkocsi-gyártás, vegyipar, ipari park, hungarikum, nyitott gazdaság, eurorégió. Topográgiai ismeretek: Magyarország megyéi, megyeszékhelyei és megyei jogú városai. Településpéldák az alábbi szempontokból: határátkelőhely, vallási- és kulturális központ, a kitermelés és az energiagazdaság központjai, élelmiszer-, gép- és vegyipari központ, válságterület települése, idegenforgalmi központ, védett természeti és kulturális érték helyszíne, világörökség helyszín. Az Európai Unió Az együttműködés kialakulását és elmélyítését segítő tényezők, az ágazati és regionális együttműködés területei és konkrét példáinak megnevezése. Az Európai Unió mint gazdasági erőtér elhelyezése a világgazdaságban. A területi fejlettség különbség jellemzői, az eltérő gazdasági fejlettség okainak feltárása; a regionális politika lényegének megértése.

A területi fejlettség különbségei Európában Az Európai Unió magterületei: Németország, Franciaország, a Benelux államok és az Egyesült Királyság gazdaságának szerepe az Európai Unió gazdaságában. Fejlett gazdaságú országok Európa közepén: Ausztria és Svájc gazdaságának összehasonlítása, a fejlődés sajátos vonásainak kiemelése. A gazdasági felzárkózást lehetőségeinek és nehézségeinek bemutatása Olaszország, Spanyolország és Görögország példáján Kelet-Közép-Európa és Délkelet-Európa rendszerváltó országai: a piacgazdaságra történő áttérés társadalmi és gazdasági következményeinek bizonyítása. Csehország, Lengyelország, Szlovákia, Románia gazdasági fejlődésének összehasonlítása. A jugoszláv utódállamok (délszláv országok) eltérő fejlődési útjai, a fejlődést nehezítő társadalmigazdasági tényezőinek kiemelése. Kelet-Európa: az elhúzódó gazdasági átalakulás következményei Ukrajna gazdaságának példáján. Oroszország társadalmigazdasági fejlődésének sajátos vonásai, az ország világgazdasági szerepének alakulásában. Egy választott térség/ország megadott szempontok szerinti bemutatása pl. prezentáció készítésével különböző forrásokból gyűjtött információk alapján. Fogalmak ismerete: Gazdasági unió, eurózóna, Schengeni egyezmény, uniós támogatás, területi fejlettségkülönbség, regionális politika, magterület, periféria terület, felzárkózás.

Topográfiai ismerete: Európa országai és fővárosai. A magyarsághoz kötődő határon túli területek központjai. Antwerpen, Barcelona, Bilbao, Birmingham, Csernobil, Donyeck, Dubrovnik, Europoort, Fiume (Rijeka), Genova, Gibraltár, Glasgow, Göteborg, Lyon, Manchester, Marseille, Milánó, Murmanszk, Nápoly, Odessza, Rotterdam, Sevilla, Split, Strasbourg, Szentpétervár, Theszaloníki, Torino, Várna, Velence, Volgográd. Bonn, Brassó, Bréma, Brno, Constanţa, Dortmund, Drezda, Duisburg, Frankfurt, Galaţi, Gdańsk, Genf, Graz, Halle, Hamburg, Hannover, Karlovy Vary, Katowice, Köln, Krakkó, Linz, Lipcse, Lódz, München, Ostrava, Ploieşti, Plzeň, Rostock, Salzburg, Stuttgart, Szczecin, Trieszt, Zürich. Ázsia regionális földrajza Délnyugat-Ázsia világgazdasági jelentőségének bemutatása; a szénhidrogénkincs szerepének igazolása a térség fejlődésében. A kultúrák találkozásának bemutatása Törökország példáján; Izrael fejlődésének társadalmi-gazdasági tényezői. Japán meghatározó szerepe Kelet- és Délkelet-Ázsia gazdasági fejlődésében. A feltörekvő új gazdasági hatalmak (Kína és India) fejlődésének sajátos vonásai. Délkelet-Ázsia gyorsan iparosodott országainak fejlődési sajátosságai, az eltérő fejlődési utak magyarázata. Ázsia elmaradott, szegény térségeinek bemutatása, a társadalmi-gazdaság problémák értelmezése és magyarázata. Amerika regionális földrajza Az Amerikai Egyesült Államok szerepének bemutatása a világ gazdasági és pénzügyi folyamatainak alakulásában. A gazdasági fejlődés sajátosságai, területi jellemzése, az összefüggések bizonyítása; az országon belüli gazdasági-területi átrendeződés sajátos vonásainak és okainak bemutatása. A NAFTA USA-n kívüli tagországai (Kanada és Mexikó), szerepük az együttműködésben példák alapján. Latin-Amerika gazdasági fejlődését befolyásoló tényezők, társadalmi-történelmi adottságok bemutatása; a fejlettség területi különbségei, a gazdasági fejlődés gócpontjainak jellemzői. A fejlődés ellentmondásainak feltárása az adóparadicsomok példáján; az országok világgazdasági szerepének bemutatása példák alapján. Brazília feltörekvő gazdaságának jellemzése, a fejlődést elősegítő és megnehezítő tényezők kiemelése. Afrika regionális földrajza A gazdasági fejlődést befolyásoló természeti és társadalmi tényezők értékelése; a fejlettség területi különbségeinek bemutatása, az okok feltárása, a gazdasági fejlődést nehezítő tényezők elemzése. Észak-Afrika és trópusi Afrika földrajzi adottságainak összehasonlítása, a társadalmi-gazdasági felzárkózás lehetőségeinek példái. A Dél-afrikai Köztársaság fejlődésében szerepet játszó tényezők bemutatása. Egy választott térség vagy ország megadott szempontok szerinti bemutatása pl. prezentáció készítésével különböző forrásokból gyűjtött információk alapján. Fogalmak ismerete: Világgazdasági centrum-periféria, gyarmatosítás, posztindusztriális társadalom, technopolisz, hightech ágazat, K+F, duális gazdaság, demográfiai válság, feltörekvő ország, üdülősziget, adóparadicsom, ültetvény, farm, eladósodás, adósságválság, éhségövezet, OPEC. Topográfiai ismeretek: Fülöp-szigetek, Indonézia, Irak, Irán, Malajzia, Tajvan; Algéria, Csád, Dél-afrikai Köztársaság, Egyiptom, Guinea, Kenya, Libéria, Líbia, Marokkó, Nigéria, Tunézia; Amerikai Egyesült Államok, Argentína, Bolívia, Chile, Brazília, Kanada, Kuba, Mexikó, Nicaragua, Panama, Venezuela. Abuja, Alexandria, Fokváros, Johannesburg, Kairó, Tel-Aviv, Pretoria, Atlanta, Brazíliaváros, Buenos Aires, Caracas, Chicago, Dallas, Havanna, Houston, Los Angeles, Mexikóváros, Montréal, New Orleans, New York, Ottawa, Rio de Janeiro, San Francisco, São Paulo, Seattle, Washington. Adóparadicsomok és üdülő szigetek példái. A globálissá váló környezetszennyezés és következményei A szférákat ért környezetkárosító hatások rendszerezése, az összefüggések feltárása, a lokális szennyeződés globális következményeinek igazolása példákkal; a környezetkárosodás életkörülményekre, életminőségre gyakorolt hatásának bemutatása. Demográfiai és urbanizációs válság A népességrobbanás kialakulása, következményei, a folyamat összefüggéseinek, területi jellemzőinek feltárása. Eltérő népesedési folyamatok: csökkenő lélekszámú és intenzíven növekvő társadalmak jellemzőinek bemutatása példákon. A nagyvárosok terjeszkedése: az urbanizációs folyamat területi jellemzőinek, ellentmondásainak, társadalmi-gazdasági következményeinek feltárása példákkal.

Élelmezési válság Az élelmiszertermelés és -fogyasztás területi ellentmondásainak felismerése. A fokozódó mezőgazdasági termelés környezeti hatásainak igazolása példákkal. A bioszféra és a talaj sérülékenységének felismerése. A genetikailag módosított termékek előállításának, elterjedésének lehetséges hatásai. A biogazdálkodás jellemzése. A mind nagyobb mértékű fogyasztás és a gazdasági növekedés következményei. A nyersanyag- és energiaválság kialakulásának folyamata. Az energia- és nyersanyag-hatékony gazdálkodás lényegének megismerése, az alternatív energiaforrások hasznosítási problémáinak feltárása. A környezeti szempontok érvényesíthetőségének bemutatása a termelésben és a fogyasztásban, a fogyasztói társadalom és a tudatos fogyasztói magatartás jellemzőinek összegyűjtése, összevetése. A hulladékkezelés és a hulladékgazdálkodás fontosságának igazolása, a különböző megoldási lehetőség összevetése. A környezet- és a természetvédelem feladatai Az egyén társadalmi szerepvállalásának lehetőségei, a tevékeny közreműködés példáinak bemutatása. A helyi szerveződések, illetve a regionális és nemzetközi összefogás példái a környezet védelme és a fenntarthatóság eléréséért. A természeti-táji értékek és az emberiség kultúrkincsének védelmében tett lépések fontosságának, jelentőségének feltárása. A legfontosabb nemzetközi szervezetek tevékenységének bemutatása, a főbb egyezmények, irányelvek célkitűzéseinek megismerése. A megvalósítás eredményeinek és nehézségeinek feltárása. Fogalmak ismerete: Elsivatagosodás, elszikesedés, talajpusztulás, ózonritkulás, globális klímaváltozás, savas csapadék, radioaktív szennyeződés, biodiverzitás, ivóvízellátás, vízhiány, vízszennyezés, népességrobbanás, élelmezési válság, urbanizációs probléma, fogyó és megújuló energiaforrás, energiahatékonyság, veszélyes hulladék, szelektív hulladékgyűjtés, hulladék újrahasznosítása, fenntarthatóság. ENSZ, FAO, UNESCO, WHO, WWF, Greenpeace, kiotói egyezmény. Topográfiai ismeretek: Környezeti világegyezmények aláírásának helyszínei. Regionális és globális hatású társadalmi-gazdasági és környezeti katasztrófák kipattanásának helyszínei.

Ének-zene 9. évfolyam 2-3 mű éneklése tiszta intonációval az életkori sajátosságokat figyelembe véve (szükség esetén egyénre szabott kezdőhangról) a következő kategóriák mindegyikéből: zeneirodalmi szemelvények a megismert stíluskorszakból választva, egy-egy dal vagy dalrészlet, néhány rövid zenei téma: * gregorián, * reneszánsz, * barokk, * bécsi klasszicizmus, * romantika, * XX. század. Katolikus egyházi népének, egyéb vallásos tartalmú dalok Egyszólamú és egyszerűbb szerkezetű többszólamú világi és egyházi vokális és hangszeres művek témái a zenehallgatás anyagából válogatva. Néhány populáris zenei szemelvény a zenehallgatás anyagából válogatva (lásd a magyar anyag a Zenehallgatási anyag megfelelő része). Magyar népzene és történeti dallamok (az életkornak megfelelő tematikus csoportokból válogatva): * régi rétegű népdalok, * életfordulók, jeles napok dalai, * búcsúzók, keservesek, * pszalmodizáló népdalok, * balladák, * virágénekek, diákdalok, * verbunkos dallamok. Más népek dalai. Fogalmak ismerete: Népzene: ballada, verbunk, csárdás; egyházzene (zsoltár, korál, népének, spirituálé); világi zene (trubadúrének,), dal (népdal, műdal, egyházi és világi dal, reneszánsz kórusdal, romantikus dal). Ritmus, metrum: összetettebb metrumokhoz kapcsolódó improvizációs gyakorlatok tapssal és ütőhangszerekkel. Dallam: Szövegalkotás egyszerűbb, ismert dallamra, jellegzetes ritmusokra Harmónia: * Egyszerű harmóniamenet csoportos megszólaltatása. Díszítés a népzenében és műzenében. Ismert dallamhoz ritmuskíséret. Egyszerű ritmus- és harmóniakíséret alkotása: osztinátó, dudabasszus, orgonapont, tercelés. Fogalmak ismerete: Zenei szerkesztésmód (egyszólamú dallamalkotás, homofónia, polifónia). Metrumfajta (egyszerű, összetett, aszimmetrikus), hármashangzatok. A zenei írásbeliség kialakulásának főbb jellemzői. A zenei lejegyzés változásai. A neuma és a kulcsok megismerése, az ötvonalas rendszertől eltérő notációk: tabulatúra, jazz és popzenei akkordjelölés (csak információs szinten). Ritmikai elemek, metrum, tempó Fogalmak ismerete: Partitúra, notáció, beat, swing, ritmus. A zene rendszerezésének különböző szempontjai (pl. kronológia, műfaj, forma, funkció, abszolút zene – programzene): az egyházzene kapcsolata a liturgiával Komponálás/lejegyzés – improvizáció, a zene funkciói (művészi zene – szórakoztató zene, liturgia, önkifejezés, ünnepek zenéi, tánc, alkalmazott zene). Népzene és műzene kapcsolatai, a jazz és a populáris zene műfajainak kapcsolódási pontjai. Jazzhangszerek, zenekar: trombita, szaxofon, klarinét, nagybőgő, zongora, sokféle ütőhangszer, bigband. Fogalmak ismerete. Népzene – műzene, világi zene – egyházzene, abszolút zene – programzene, komolyzene – populáris zene, tánczene, alkalmazott zene. Az alábbi szempontok alapján válogatott és meghallgatott zenei részletek felismerése. Népzene: Népdal, hangszeres népzene, szakrális népének Műzene: Az európai műzene kialakulása napjaink zenéjéig – legfontosabb stílusjegyek, műfajok és zeneszerzők.

Középkor és reneszánsz – az egyszólamúságtól a többszólamúság első virágkoráig (gregorián, reneszánsz műfajok: motetta, mise, madrigál, chanson). Barokk hangszeres és énekes műfajok (basso continuo, fúga, korál, passió, concerto, szvit, preludium, kantáta, opera, oratórium) XVII–XVIII. századi magyar műzene (Kájonikódex, Lőcsei kézirat, Vietórisz-kódex anyagából). Bécsi klasszika – a klasszikus zenei formák és műfajok (szonáta elvű formai építkezés, kamarazene, szimfónia, opera buffa), Haydn, Mozart, Beethoven. Romantika – dalciklus, hangszeres előadási darabok, (nemzeti jelleg a zenében, hangszeres virtuozitás, az érzelmek szélsőséges megjelenítése, miniatűr kompozíciók és monumentalitás – formai és dallami jellemzők: szabad formák, kromatikus dallamalkotás, díszítés). A századforduló és a XX. század zenéje – a stílusegység felbomlása, új zenei irányzatok (impresszionizmus, verizmus, dodekafónia, expresszionizmus). Korunk zenéje a második világháborútól napjainkig. Fogalmak ismerete: Stílusjegy, műfaj.

10. évfolyam 2-3 mű éneklése tiszta intonációval az életkori sajátosságokat figyelembe véve (szükség esetén egyénre szabott kezdőhangról) a következő kategóriák mindegyikéből: zeneirodalmi szemelvények, a megismert stíluskorszakból választva, egy-egy dal vagy dalrészlet, néhány rövid zenei téma: * gregorián, * reneszánsz, * barokk, * bécsi klasszikus, * romantikus, * XX. századi. Katolikus egyházi népének, egyéb vallásos tartalmú dal Egyszólamú és egyszerűbb szerkezetű többszólamú világi és egyházi vokális és hangszeres művek, témái a zenehallgatás anyagából válogatva. Néhány populáris zenei szemelvény a zenehallgatás anyagából válogatva (lásd a magyar anyag a Zenehallgatási anyag megfelelő része). Magyar népzene és történeti dallamok (az életkornak megfelelő tematikus csoportokból válogatva): * régi rétegű és új stílusú népdalok, * életfordulók, jeles napok dalai, * búcsúzók, keservesek, * pszalmodizáló népdalok, * balladák, * virágénekek, diákdalok, * verbunkos dallamok Más népek dalai. Fogalmak ismerete: Népzene: jaj-nóta, sirató, népies műdal, verbunk, csárdás; egyházzene: kanció, antifóna, responzórium. Világi zene: ungaresca, szórakoztató zenei dal Szabályos és szabálytalan hangsúlyozás, metrum váltások. Dallam: dallamalkotás egyszerű szövegre. * Eredeti nyelvű szöveg és fordításainak összehasonlítása a zenei kifejezőkészség eszközeinek bemutatásával, klasszikus és populáris műfajokban egyaránt. * Harmónia: az énekes és zenehallgatási anyaghoz kapcsolódó dallamalkotás, variánsképzés lehetőségeinek bemutatása, zenei szerkesztés módok, zenei formák parafrázisa zenei és nem zenei eszközökkel: ritmus rondó, szekvencia, periódus, variáció, aranymetszés a zenében és a természetben. * Adott ritmuskísérethez dallamalkotás. * * Egyszerű harmóniakíséret alkotása: T-D ingamozgás Fogalmak ismerete: Szabályos és szabálytalan hangsúlyozás. Prozódia. Tonika, Domináns funkció, aranymetszés, parafrázis, Táncok ritmikai sajátosságainak megfigyelése tempóbeli, metrikai és ritmikai jellemzői szempontjából. Harmóniai elemek: vokális és hangszeres partitúrák ismerése a zenehallgatás kottakép követésével, témák azonosításával. Fogalmak ismerete: Tánctípusok A zene kapcsolatainak feltárása a társművészetekkel: irodalommal, történelemmel, kultúrtörténettel a szintézis teremtés igényével (az egyházzene kapcsolata a liturgiával, zenei élet a főúri rezidenciákon és a nyilvános koncerttermekben, operaházakban). Az alkotás – zenei reprodukció – befogadás viszonya (zeneszerzés és előadó-művészet kapcsolata). Átköltés, átdolgozás, feldolgozás, stílusok keveredése, zenei humor, pl. komolyzenei témák megjelenése a médiában és a populáris műfajokban, világzenei példák zenei forrásai. Egy zenemű/részlet egyéni feldolgozása, elemzése megadott témából választva (pl. élet, halál, születés, gyász, haza, becsület, küzdelem, szerelem, hűség, gúny, irónia, humor, hősiesség, szabadság, béke, vallás). Fogalmak ismerete: Népzene – műzene, világi zene – egyházzene, abszolút zene – programzene, komolyzene – populáris zene, tánczene, alkalmazott zene. Az alábbi szempontok alapján válogatott és meghallgatott zenei részletek felismerése. Népzene: népdal, hangszeres népzene, népies műdal, szakrális népének Egyházzene: ortodox egyházzenei részletek Műzene: Az európai műzene kialakulása napjaink zenéjéig – legfontosabb stílusjegyek, műfajok és zeneszerzők. Középkor és reneszánsz – az egyszólamúságtól a többszólamúság első virágkoráig (gregorián, reneszánsz műfajok: motetta, mise, madrigál). Barokk: az opera kialakulása, monódia A verbunkos zene, mint műfaj; Bihari János, Lavotta János, Csermák Antal és Rózsavölgyi Márk verbunkos zenéje. Verbunkos a műzenében. Bécsi klasszika – hangszeres versenyművek, oratórikus művek Klasszikus opera (Haydn, Mozart, Beethoven) Romantika – opera és zenedráma, az operett, a daljáték, a Singspiel A századforduló és a XX. század zenéje: új zenei irányzatok: avantgárd, experimentális zene, elektronikus zene. A klasszikus zenén túl, válogatás az alábbi anyagból: a beat és a klasszikus rock, a világzene, a zenés színház – musical, rockopera, a szórakoztató zene műfajai, filmzene és alkalmazott zene. A mai populáris zene irányzatai.

11. évfolyam Zeneirodalmi szemelvények éneklése tiszta intonációval és helyes hangképzéssel az életkori

sajátosságokat figyelembe véve. A tanuló ismerje a következő zenei anyagokat: * táncház, * koncert, * névnapi köszöntő, * iskolai ünnepélyek, * egyházi ünnepek, liturgikus és paraliturgikus események * évfordulók Fogalmak ismerete: A választott dalanyaghoz kapcsolódó, a műfajra és a zenei stílusra jellemző fogalmak. 1. Zene és színház: a) Az opera története Monteverditől Wagnerig b) Singspiel/daljáték (ajánlott: Mozart, Kodály) c) Operett (ajánlott: Offenbach, J. Strauss, Lehár, Kálmán) d) Musical (ajánlott: Hegedűs a háztetőn, Az Operaház fantomja) e) Rockopera (ajánlott: István a király) f) Balett (ajánlott: Stravinsky egy-egy műve) g) Jazztörténeti szemelvények 2. Zene és irodalom: * költészet (ajánlott: Kodály és magyar költők versei, francia versek francia zeneszerzők megzenésítésében, Schubert – Goethe) * dráma (ajánlott Szentivánéji álom – Mendelssohn, Beaumarchais – Mozart, Balázs Béla – Bartók Béla: A kékszakállú herceg vára) * regény, elbeszélés (Dumas – Verdi, Thomas Mann – Vajda János) * mese (Hoffmann – Csajkovszkij). 3. Hitünk és a zene: Az egyházzene szemelvényeiből válogatva az egyes hitigazságok és imádságok megfogalmazásának megfigyelése a különböző zenetörténeti korszakokban A zenehallgatási anyag feldolgozásának szempontjai: * történelmi háttér, adott stíluskorszak jellemzői, * a zeneszerző jelentősége az adott műfaj fejlődéstörténetében, * a kiválasztott mű zenei jellemzői, * a librettó, szereplők és ábrázolásuk, * a kifejezés zenei eszközeinek megfigyelése, * különböző rendezői interpretációk.

Kémia 9. évfolyam A kémia és a kémikusok szerepe az emberi civilizáció megteremtésében és fenntartásában. Az atomok és belső szerkezetük. Az anyag szerkezetéről alkotott elképzelések változása: atom (Dalton), elektron (J. J. Thomson), atommag (Rutherford), elektronhéjak (Bohr). A proton, neutron és elektron relatív tömege, töltése. Rendszám, tömegszám, izotópok. Radioaktivitás (Becquerel, Curie házaspár) és alkalmazási területei (Hevesy György, Szilárd Leó, Teller Ede). Elektrosztatikus vonzás és taszítás az atomban. Alapállapot és gerjesztett állapot. Párosított és párosítatlan elektronok, jelölésük. Az elemek periodikusan változó tulajdonságainak elektronszerkezeti okai, a periódusos rendszer (Mengyelejev): relatív és moláris atomtömeg, rendszám = protonok száma illetve elektronok száma; csoport = vegyértékelektronok száma; periódus = elektronhéjak száma. Nemesgáz-elektronszerkezet, elektronegativitás (EN). A relatív és moláris atomtömeg, rendszám, elektronszerkezet és reakciókészség közötti összefüggések megértése és alkalmazása. Fogalmak ismerete: Természettudományos vizsgálati módszerek, áltudomány, proton, neutron, elektron, atommag, tömegszám, izotóp, radioaktivitás, relatív és moláris atomtömeg, elektronhéj, gerjesztés, vegyértékelektron, csoport, periódus, nemesgáz-elektronszerkezet, elektronegativitás. A kémiai kötések kialakulása, törekvés a nemesgáz-elektronszerkezet elérésére. Az EN döntő szerepe az elsődleges kémiai kötések és másodlagos kölcsönhatások kialakulásában. Egyszerű ionok kialakulása nagy ENkülönbség esetén. Az ionos kötés, mint erős elektrosztatikus kölcsönhatás, és ennek következményei. Ionvegyületek képletének szerkesztése. Fémes kötés kialakulása kis EN-ú atomok között. Delokalizált elektronok, elektromos és hővezetés, olvadáspont és mechanikai tulajdonságok. A fémek közös tulajdonságainak értelmezése a fémrács jellemzői alapján Kovalens kötés kialakulása, kötéspolaritás. Kötési energia, kötéshossz. Atomrácsos anyagok makroszkópikus tulajdonságai és felhasználása. A kötéspolaritás megállapítása az EN-különbség alapján. Molekulák képződése, kötő és nemkötő elektronpárok. Összegképlet és szerkezeti képlet. A molekulák alakja. A molekulapolaritás. Másodrendű kölcsönhatások tiszta halmazokban. A hidrogénkötés szerepe az élő szervezetben. A „hasonló a hasonlóban oldódik jól” elv és a molekularácsos anyagok fizikai tulajdonságainak anyagszerkezeti magyarázata. A molekulatömeg és a részecskék közötti kölcsönhatások kapcsolata a fizikai tulajdonságokkal, illetve a felhasználhatósággal. Összetett ionok képződése, töltése és térszerkezete. A mindennapi élet fontos összetett ionjai. Fogalmak ismerete: Halmaz, ionos kötés, ionrács, fémes kötés, delokalizált elektron, fémrács, kovalens kötés, kötéspolaritás, kötési energia, atomrács, molekula, molekulaalak, molekulapolaritás, másodlagos kölcsönhatás, molekularács, összetett ion. A rendszer és környezte, nyílt és zárt rendszer. A kémiailag tiszta anyagok, mint egykomponensű, a keverékek, mint többkomponensű homogén, illetve heterogén rendszerek. Ismert anyagi rendszerek és változások besorolása a megismert típusokba. Az anyagok tulajdonságainak és halmazállapot-változásainak anyagszerkezeti értelmezése. Exoterm és endoterm

változások. A valószínűsíthető halmazállapot megadása az anyagot alkotó részecskék és kölcsönhatásaik alapján. A tökéletes (ideális) gáz, Avogadro törvénye, moláris térfogat, abszolút, illetve relatív sűrűség és gyakorlati jelentőségük. Gázok diffúziója. Gázelegyek összetételének megadása, robbanási határértékek. A gázok moláris térfogatával és relatív sűrűségével, a gázelegyek összetételével kapcsolatos számolások. A molekulatömeg, a polaritás és a másodrendű kötések erősségének kapcsolata a forrásponttal; a forráspont nyomásfüggése. Oldódás, oldódási sebesség, oldhatóság. Az oldódás és kristályképződés; telített és telítetlen oldatok. Az oldáshő. Oldhatósági görbék elemzése. Egyszerű számolási feladatok megoldása az oldatokra vonatkozó összefüggések alkalmazásával. Kristályos és amorf szilárd anyagok; a részecskék rendezettsége. A kolloidok különleges tulajdonságai, fajtái és gyakorlati jelentősége. Kolloidok stabilizálása és megszüntetése, háztartási és környezeti vonatkozások. Az adszorpció jelensége és jelentősége. Kolloid rendszerek az élő szervezetben és a nanotechnológiában. Fogalmak ismerete: Anyagi rendszer, komponens, fázis, homogén, heterogén, kolloid, exoterm, endoterm, ideális gáz, moláris térfogat, relatív sűrűség, diffúzió, oldat, oldhatóság, oldáshő, anyagmennyiség-koncentráció, ozmózis, kristályos és amorf anyag. A kémiai reakciók és lejátszódásuk feltételei, aktiválási energia, aktivált komplex. A kémiai egyenlet felírásának szabályai, a megmaradási törvények, sztöchiometria Képződéshő, reakcióhő, a termokémiai egyenlet. Hess tétele. A kémiai reakciók hajtóereje az energiacsökkenés és a rendezettségcsökkenés. Hőtermelés kémiai reakciókkal az iparban és a háztartásokban. Az energiafajták átalakítását kísérő hőveszteség értelmezése. A reakciósebesség fogalma és szabályozása a háztartásban és az iparban. A reakciósebesség függése a hőmérséklettől, illetve a koncentrációtól, katalizátorok. A dinamikus kémiai egyensúlyi állapot kialakulásának feltételei és jellemzői. A tömeghatás törvénye. A Le Châtelier–Braun-elv és a kémiai egyensúlyok befolyásolásának lehetőségei, ezek gyakorlati jelentősége. A savak és bázisok fogalma Brønsted szerint, savbázis párok, kölcsönösség és viszonylagosság. A savak és bázisok erőssége. Lúgok. Savmaradék ionok. A pH és az egyensúlyi oxóniumion, illetve hidroxidion koncentráció összefüggése. A pH változása hígításkor és töményítéskor. A sav-bázis indikátorok működése. Közömbösítés és semlegesítés, sók. Sóoldatok pH-ja, hidrolízis. Teendők sav-,illetvelúgmarás esetén. A sav-bázis párok felismerése és megnevezése. Az oxidáció és a redukció fogalma oxigénátmenet, illetve elektronátadás alapján. Az oxidációs szám és kiszámítása. Az elektronátmenetek és az oxidációs számok változásainak összefüggései redoxireakciókban. Az oxidálószer és a redukálószer értelmezése az elektronfelvételre és -leadásra való hajlam alapján, kölcsönösség és viszonylagosság. Fogalmak ismerete: Kémiai reakció, aktiválási energia, sztöchiometria, termokémiai egyenlet, tömegmegmaradás, töltésmegmaradás, energiamegmaradás, képződéshő, reakcióhő, Hess-tétel, rendezetlenség, reakciósebesség, dinamikus kémiai egyensúly, tömeghatás törvénye, disszociáció, sav, bázis, sav-bázis pár, pH, hidrolízis, oxidáció – elektronleadás, redukció – elektronfelvétel, oxidálószer, redukálószer, oxidációs szám. A redukálóképesség (oxidálódási hajlam). A redoxifolyamatok iránya. Fémes és elektrolitos vezetés. A reakciók irányának meghatározása fémeket és fémionokat tartalmazó oldatok között.

A galvánelemek (Daniell-elem) felépítése és működése, anód- és katódfolyamatok. A redukálóképesség és a standardpotenciál. Standard hidrogénelektród. Elektromotoros erő. A galvánelemekkel kapcsolatos környezeti problémák. Az elektrolizálócella és a galvánelemek felépítésének és működésének összehasonlítása. Ionvándorlás. Anód és katód az elektrolízis esetén. Oldat és olvadék elektrolízise. Az elektrolízis gyakorlati alkalmazásai. Fogalmak ismerete: Galvánelem, standardpotenciál, elektrolízis, akkumulátor, szelektív hulladékgyűjtés, galvanizálás.

A szervetlen elemek és vegyületek jellemzésének szempontrendszere. Elemek gyakorisága a Földön és a világegyetemben. Atomos állapotban egy párosítatlan elektron (stabilis oxidációs száma: +1) megfelelő katalizátorral jó redukálószer. Nagy elektronegativitású atomok (oxigén, nitrogén, klór) molekuláris állapotban is oxidálják. Kicsi, apoláris kétatomos molekulák, alacsony forráspont, kis sűrűség, nagy diffúziósebesség. Nemesgáz-elektronszerkezet, kis reakciókészség. Gyenge diszperziós kölcsönhatás, alacsony forráspont, kis sűrűség, rossz vízoldhatóság. Előfordulás. Felhasználás. A tulajdonságok és a felhasználás kapcsolatának felismerése. Atomjaikban egy elektronnal kevesebb van a nemesgázokénál, legstabilisabb oxidációs szám: (-1), oxidáló (mérgező) hatás a csoportban lefelé az EN-sal csökken. Kétatomos apoláris molekulák, rossz (fizikai) vízoldhatóság. Jellemző halmazállapotaik, a jód szublimációja. Élelmiszerek sótartalmával, a napi sóbevitellel

kapcsolatos számítások, szemléletformálás. A gyomorsav sósavtartalmával és gyomorégésre alkalmazott szódabikarbóna mennyiségével, valamint a belőle keletkező szén-dioxid térfogatával, illetve vízkőoldók savtartalmával kapcsolatos számítások. Fogalmak ismerete: Diffúzió, égés és robbanás, redukálószer, nemesgáz-elektronszerkezet, reakciókészség, relatív sűrűség, veszélyességi szimbólum, fertőtlenítés, erélyes oxidálószer, fiziológiás sóoldat, szublimáció.

Az ivóvízre megadott egészségügyi határértékek értelmezése, ezzel kapcsolatos számolások, a vízszennyezés tudatos minimalizálása. A kén és szén égésekor keletkező kén-dioxid térfogatával, a levegő kén-dioxid tartalmával, az akkumulátorsav koncentrációjával kapcsolatos számolások. A kén oxidációs száma (+6). Kén-dioxidból kén-trioxid, belőle vízzel erős, oxidáló hatású kénsav, amely fontos ipari és laboratóriumi reagens, sói: szulfátok. Fogalmak ismerete: Oxidálószer, redukálószer, fertőtlenítés, vízszennyezés, légszennyezés, savas eső, oxidáló hatású erős sav.

A levegő NOx-tartalmára vonatkozó egészségügyi határértékekkel, a műtrágyák összetételével kapcsolatos számolások. A nitrogénnél több elektronhéj, kisebb EN, atomjai között egyszeres kötések; a fehérfoszfor és a vörösfoszfor szerkezete és tulajdonságai. Égésekor difoszforpentaoxid, abból vízzel foszforsav keletkezik, melynek sói a foszfátok. Felhasználás a háztartás-ban és a mezőgazdaságban. A foszforvegyületek szerepe a fogak és a csontok felépítésében Fogalmak ismerete: Gyulladási hőmérséklet, műtrágya, eutrofizáció, anyagkörforgás.

10. évfolyam A gyémánt atomrácsa, a grafit rétegrácsa és következményeik. Kémiai tulajdonságok. Bányászatuk. Felhasználás. A szén-monoxid és a szén-dioxid térfogatával kapcsolatos számolások.

Szén-dioxid, szénsav és sói Előfordulás (szén-dioxid kvóta). Felhasználás. A szénnél kisebb EN, atomrács, de félvezető, mikrocsipek, ötvözetek. SiO 2: atomrács, kvarc, homok, drágakövek, szilikátásványok, kőzetek. Üveggyártás, vízüveg, építkezés. Szilikonok tulajdonságai és felhasználása. Hideg zsíroldókkal kapcsolatos számolások, balesetvédelem. Mészégetéssel, mészoltással, a mész megkötésével kapcsolatos számolások, balesetvédelem.

Alumínium Előfordulás. Előállítás. Felhasználás. A reakciók ipari méretekben való megvalósítása által okozott nehézségek megértése. Ón és ólom Felhasználás. Élettani hatás. Akkumulátorok szelektív gyűjtése fontosságának megértése. Újrahasznosítás, szelektív gyűjtés, korrózióvédelem. Cr és Mn: vegyületeikben változatos oxidációs állapot (különféle szín), magas oxidációs szám esetén erős oxidálószerek. A hulladékhasznosítás környezeti és gazdasági jelentőségének felismerése. Vassal, acéllal és korróziójával kapcsolatos számolások. A félnemes- és nemesfémek tulajdonságai, felhasználása és értéke közötti összefüggések ismerete. Fogalmak ismerete: Redukálószer, elektrolízis, vízkeménység, vízlágyítás, érc, környezeti katasztrófa, nemesfém, nyomelem, amalgám, ötvözet. A szerves kémia tárgya (Berzelius, Wöhler), az organogén elemek (Lavoisier). A szerves vegyületek nagy száma, a szénatom különleges sajátosságai, funkciós csoport, konstitúció, izoméria. Összegképlet (tapasztalati és molekulaképlet), a szerkezeti képlet, a konstitúciós képlet és az egyszerűsített

jelölési formái. A szénváz alakja. A szerves vegyületek elnevezésének lehetőségei: tudományos és köznapi nevek. Az anyagi világ egységességének elfogadása. A modell és képlet kapcsolatának rögzítése, képletírás. A nevek értelmezése. Veszélyes anyagok környezetterhelő felhasználásának szükségességeségének ismerete. A földgáz robbanási határértékeivel és fűtőértékével kapcsolatos számolások. A telített szénhidrogének előfordulása és felhasználása. A fosszilis energiahordozók problémái. Az alkének (olefinek) Elnevezésük 2-4 szénatomos főlánccal, általános képlet, molekulaszerkezet, geometriai izoméria. Égésük, addíciós reakciók, polimerizáció, PE és PP, tulajdonságaik. Az olefinek előállítása. A diének és a poliének A buta-1,3-dién és az izoprén szerkezete, tulajdonságai. Polimerizáció, kaucsuk, vulkanizálás, a gumi és a műgumi szerkezete, előállítása, tulajdonságai. A karotinoidok Az acetilén Acetilén (etin) szerkezete, tulajdonságai. Reakciói: égés, addíciós reakciók, előállítása, felhasználása. Az aromás szénhidrogének A benzol szerkezete (Kekulé), tulajdonságai, szubsztitúciója, (halogénezés, nitrálás), égése. Toluol (TNT), sztirol és polisztirol. A benzol előállítása. Aromás szénhidrogének felhasználása, biológiai hatása. A halogéntartalmú szénhidrogének A halogéntartalmú szénhidrogének elnevezése, kis molekulapolaritás, nagy moláris tömeg, gyúlékonyság hiánya, erős élettani hatás. A halogénszármazékok jelentősége. Fogalmak ismerete: Szerves anyag, heteroatom, konstitúció, izoméria, funkciós csoport, köznapi és tudományos név, telített, telítetlen, aromás vegyület, alkán, homológ sor, szubsztitúció, alkén, addíció, polimerizáció, műanyag. Az alkoholok Az alkoholok csoportosítása, elnevezésük. A metanol, az etanol, az etilén-glikol és a glicerin szerkezete és tulajdonságai, élettani hatása. Égésük, részleges oxidációjuk, semleges kémhatásuk, észterképződés. Alkoholok, alkoholtartalmú italok előállítása. Denaturált szesz. A fenolok A fenol szerkezete és tulajdonságai. A fenol, mint gyenge sav, reakciója nátrium-hidroxiddal. A fenolok fertőtlenítő, mérgező hatása. A fenolok mint fontos vegyipari alapanyagok. Az éterek Az éterek elnevezése, szerkezete. A dietil-éter tulajdonságai, élettani hatása, felhasználása régen és most. Az oxovegyületek Az aldehidek és a ketonok elnevezése, szerkezete, tulajdonságai, oxidálhatósága. A formaldehid felhasználása (formalin), mérgező hatása. Aceton, mint oldószer. A karbonsavak és sóik A karbonsavak csoportosítása értékűség és a szénváz alapján, elnevezésük. Szerkezetük, fizikai és kémiai tulajdonságaik. A karbonsavak előfordulása, felhasználása, jelentősége. Az észterek Észterképződés alkoholokból és karbonsavakból, kondenzáció és hidrolízis. A gyümölcsészterek mint oldószerek, természetes és mesterséges íz- és illatanyagok. Viaszok és biológiai funkcióik. Zsírok és olajok szerkezete. Poliészterek, poliészter műszálak. Szervetlen savak észterei. Gyümölcsészterek szagának bemutatása. Állati zsiradékokkal, olajokkal, margarinokkal, transz-zsírsavakkal, többszörösen telítetlen zsírsavakkal és olesztrával, az aszpirinnel és a kalmopyrinnel (Richter Gedeon), a biodízellel, a PET-palackokkal, a nitroglicerinnel kapcsolatos ismeretek. A felületaktív anyagok, tisztítószerek A felületaktív anyagok szerkezete, típusai. Micella, habképzés, tisztító hatás, a vizes oldat pH-ja. Szappanfőzés. Felületaktív anyagok a kozmetikumokban, az élelmiszeriparban és a sejtekben. Tisztítószerek adalékanyagai. A szénhidrátok A szénhidrátok előfordulása, összegképlete, csoportosítása: mono-, di- és poliszacharidok. Szerkezet, íz és oldhatóság kapcsolata. A monoszacharidok A monoszacharidok funkciós csoportjai, szerkezetük, tulajdonságaik. A ribóz és dezoxi-ribóz, a szőlőcukor és a gyümölcscukor nyílt láncú és gyűrűs konstitúciója, előfordulása. A diszacharidok

A diszacharidok keletkezése kondenzációval, hidrolízisük (pl. emésztés során). A redukáló és nem redukáló diszacharidok és ennek szerkezeti oka. A maltóz, a cellobióz, a szacharóz és a laktóz szerkezete, előfordulása. A poliszacharidok

A keményítő és a cellulóz szerkezete, tulajdonságai, előfordulása a természetben, biológiai jelentőségük és felhasználásuk a háztartásban, az élelmiszeriparban, a papírgyártásban, a textiliparban. Fogalmak ismerete: Hidroxil-, oxo-, karboxil- és észtercsoport, alkohol, fenol, aldehid, keton, karbonsav, észter, zsír és olaj, felületaktív anyag, hidrolízis, kondenzáció, észterképződés, poliészter, mono-, di- és poliszacharid. Az aminok Funkciós csoport, a telített, nyílt láncú aminok és az anilin elnevezése. Szerkezet és sav-bázis tulajdonságok. Előfordulás és felhasználás Az amidok Funkciós csoport, elnevezés. Sav-bázis tulajdonságok, hidrolízis. A karbamid tulajdonságai, előfordulása, felhasználása. A poliamidok szerkezete, előállítása, tulajdonságai. A nitrogéntartalmú heterociklusos vegyületek A piridin, a pirimidin, a pirrol, az imidazol és a purin szerkezete, polaritása, sav-bázis tulajdonságok, hidrogénkötések kialakulásának lehetősége. Előfordulásuk a biológiai szempontból fontos vegyületekben. Az aminosavak Az aminosavak funkciós csoportjai, ikerionos szerkezet és következményei. Előfordulásuk és funkcióik. A fehérjealkotó α-aminosavak. Peptidek, fehérjék A peptidcsoport kialakulása és a peptidek szerkezete (Emil Fischer). A fehérjék szerkezeti szintjei (Sanger, Pauling) és a szerkezetet stabilizáló kötések. A peptidek és fehérjék előfordulása, biológiai jelentősége. A fehérjék által alkotott makromolekulás kolloidok jelentősége a biológiában és a háztartásban. A nukleotidok és a nukleinsavak A „nukleinsav” név eredete, a mononukleotidok építőegységei.

Az RNS és a DNS sematikus konstitúciója, térszerkezete, a bázispárok között kialakuló hidrogénkötések, a Watson–Crick-modell. Fogalmak ismerete: Amin és amid, pirimidin- és purin-váz, poliamid, aminosav, α-aminosav, peptidcsoport, polipeptid, fehérje, nukleotid, nukleinsav, DNS, RNS, Watson–Crick-modell.

Vizuális kultúra 9. évfolyam Látvány megjelenítése egyénileg választott sajátos szándék (pl. kiemelés, figyelemirányítás) érdekében, a vizuális kifejezés eszközeinek sajátos változtatásával (pl. sajátos nézőpont, aránytorzítás, formaredukció). Különböző színekkel (pl. telített, derített, tört, hideg, meleg színek) hangulati hatás elérése a látvány kifejező megjelenítése érdekében (pl. feszültség, nyugalom). Fogalmak ismerete: Vizuális átírás, redukció, stilizálás, kiemelés, kontraszt, kompozíció, szín-, vonal-, formaritmus, Tematikus ábrázolások elemzése a művészetben (pl. bibliai és mitológiai témákban megjelenő emberábrázolás, térábrázolás, mozgásábrázolás) A legfontosabb változások lényegének kiemelése és összegzése a különböző művészettörténeti korszakokban. Művészettörténeti korszakok (pl. ókor, korakeresztény, romanika és gótika, reneszánsz és barokk, klasszicizmus és romantika) összegzése, a hasonlóságok és a legfontosabb megkülönböztető jegyek kiemelésével. A keresztény művészet azonosságai és különbözőségei a különböző korszakokban (ikonfestészet, narratív ábrázolások, „biblia pauperum”, szárnyas-oltár képek, stb.) Fogalmak ismerete: Látványés műelemzés, korszak, korstílus, stílusirányzat, képzőművészeti műfaj, műtípus, kompozíció, képkivágás, kontraszt, Kreatív tervezés, kivitelezés szöveg és kép (egyenrangú) egymás mellé rendelésével (pl. művészkönyv vegyes technika alkalmazásával és/vagy számítógép használatával, megadott témából kiindulva) a különféle jelentésrétegek új minőségének megvalósítása céljából. Egyházi ünnepekhez kötődő – vagy egyéb szakrális célú – összetett közlések igényes megtervezése

A vizuális és szöveges üzenet külön-külön és együttes jelentésváltozásának megértése összetettebb kommunikációs szituációban. Fogalmak ismerete: Montázs-elv, tipográfia (betűméret és stílus, oldalrendezés, oldalpár, kép és szöveg, borító); kompozíció, színkontraszt, harmónia A tapasztalati valóság és a médiában megjelenő reprezentált valóság viszonyának feltárása (pl. helyzetgyakorlatok segítségével, videokamerával rögzítve) a tömegkommunikáció eszközeinek és formáinak elmélyültebb ismerete és megértése érdekében. A tömegkommunikáció egy jellegzetes, összetett, a képet a szöveggel együtt alkalmazó médiumának értelmezése a vizuális közlés (kreatív) alkotó megvalósításával (pl. egyházi-, iskolai közösség közérdekű üzenetet közvetítő plakátjának készítése multimediális eszközök felhasználásával; hirdetés készítése egy elképzelt termékhez vagy szolgáltatáshoz). A tv-reklám és a videoklip sajátosságainak elemzése különféle szempontok alapján (pl. hangulatkeltés, montázs, sztereotípia, eredeti megoldások, célközönség) a hatásmechanizmus problémakörének felismerése, tudatosítása érdekében. Médiatartalmak elemzése formai és etikai szempontból; lehetőségek a nem kívánatos tartalmak elhárítására. Fogalmak ismerete: Közvetett kommunikáció, média, médium, nyomtatott és elektronikus sajtó, internet, hírközlés, reklám, sztereotípia, célközönség, valószerűség, hitelesség, plakát, Megadott vagy szabadon választott téma alapján komplex munka, mű tervezése (pl. kép/"fotó"regény, storyboard készítése) a legfőbb audiovizuális kifejezési eszközök tudatosítása céljából. A story-board és a képregény műfajának összehasonlítása. A „látvány-hang-mozgás” hármas egységének kreatív alkalmazása összetettebb (mediális) tartalmú kreatív gyakorlat kapcsán (pl. keresztény ünnephez kapcsolódó misztériumi játék, vagy nemzeti ünnephez kötődő esemény-játék kreatív kivitelezése), majd a produkció elemző-értékelő feldolgozása a szándék és a megvalósítás sikeressége szempontjából. Fogalmak ismerete: Story-board, forgatókönyv, beállítás, jelenet, jelentősége, a narráció sémái és egyedi megoldásai, képregény Szöveges eszközökkel leírt tárgy, épület vagy téri helyzet megjelenítése vizuális eszközökkel, az adott környezet alapos, pontos megismerése érdekében. Tárgy- és épülettervezés a közvetlen környezet valós problémáira (pl. iskolai szelektív hulladékgyűjtő, iskolai „meditációs hely”, kápolna) alapszintű műszaki jellegű ábrázolás legfontosabb sajátosságainak az alkalmazásával (pl. méretezés, vonalfajták, több nézet) szabadkézi rajzban. Belső terek, tárgyak átalakítása meghatározott célok (pl. közösségi terek intim részeinek kialakítása, hulladék kreatív újrahasznosítása) érdekében. Fogalmak ismerete: Tervezés, felmérés, térelrendezés, műszaki ábrázolás, környezettudatos magatartás, környezetvédelem. Környezet tervezése, áttervezése más feladat ellátására (pl. munka – pihenés, hétköznapi – ünnepi) vagy több funkció betöltésére (pl. öltözködés és rejtőzködés, közlekedés és pihenés), illetve a tervek elkészítése makett vagy modell formájában. Fogalmak ismerete: Funkció, funkcionalizmus, díszlet, makett, modell. Az építészettörténet fontosabb korszakainak (pl. ókor, romanika, gótika, reneszánsz, barokk) elemző vizsgálata, összehasonlítása és csoportosítása a legfontosabb nemzetközi és magyar építészettörténeti példák alapján. A hagyományos és a modern társadalmak tárgykészítésének, tárgykultúrájának (pl. öltözet, lakberendezési tárgyak) elemző vizsgálata példák alapján (pl. kézműves technikával készült egyedi tárgy; sorozatgyártásban készült tömegtárgy; ipari formatervezés eredményeként készült egyedi tárgy), a legfontosabb karakterjegyek alapján azok megkülönböztetése. A műemlékek, műemlék jellegű és védett épületek helyzetének és esetleges hasznosításának vizsgálata a közvetlen környezetben. Fogalmak ismerete: Alaprajztípus, alátámasztó és áthidaló elem, oszloprend, homlokzatosztás, megalitikus építészet, sírtípus, szent körzet és síregyüttes, egyházi építészet, palota, lakóház, stíluskeveredés, divat, szubkultúra, design, funkcionalizmus, környezettudatos építés.

10. évfolyam Művészeti élmények (pl. zene, mozgás, médiajelenség) megjelenítése önkifejező asszociációs alkotások által síkban, térben, időben (pl. zene hangulatát kifejező festészeti vagy plasztikai megjelenítéssel, talált tárgyakból készített installációval, fotókollázs technikával). Művészeti alkotások kifejező, sajátos átdolgozása, átírása, parafrázis készítése (pl. színesből fekete-fehér vagy monokróm megjelenítés, kép kiegészítése sajátos elemekkel vagy részletekkel). Stílusirányzatok (pl. kubizmus, expresszionizmus, op-art) formai, technikai megoldásainak az adott célnak megfelelő (pl. érzelmek kifejezése nem figuratív megjelenítéssel, látható dolgok megjelenítésének leegyszerűsítése) alkalmazása saját, kifejező szándékú alkotásokban. Fogalmak ismerete: Nonfiguratív megjelenítés, vizuális átírás, absztrakció, komplementer, színreflex, kompozíció, konstruktív képépítés, automatikus írás. A századforduló irányzatainak (pl. szecesszió, posztimpresszionizmus, impresszionizmus) és a 20. század legfontosabb avantgard irányzatainak (pl. kubizmus, expresszionizmus, dadaizmus, fauvizmus, futurizmus, szürrealizmus) összegzése, a hasonlóságok és a legfontosabb megkülönböztető jegyek kiemelésével. Kortárs művészeti megoldások (pl. intermediális megjelenítés, eseményművészet) feldolgozása: gyűjtés, elemzés, értelmezés és az eredmények bemutatása adott vagy önállóan választott társadalmi probléma feldolgozása kapcsán (pl. kirekesztés, megkülönböztetés, környezetszennyezés, szegénység). Szakralitás megjelenése a kortárs művészetben Fogalmak ismerete: Avantgard irányzatok, kortárs képzőművészet, képi és optikai helyzetviszonylat, digitális képfeldolgozás, intermediális műfaj, eseményművészet. Kreatív tervezés, kivitelezés szöveg és kép (egyenrangú) egymás mellé rendelésével (pl. művészkönyv vegyes technika alkalmazásával és/vagy számítógép használatával, megadott témából kiindulva) a különféle jelentésrétegek új minőségének megvalósítása céljából. Vizuális közlés szöveggel és képpel a médiaipar területéhez kapcsolódóan (pl. elképzelt televíziós vallási műsor műsorrendjének írása különféle szempontok alapján, majd műsor-újságoldal tervezése, összeállítása képekkel kiegészítve, információs-kommunikációs eszközök felhasználásával). A vizuális és szöveges üzenet külön-külön és együttes jelentés-változásának megértése összetettebb kommunikációs szituációban. Fogalmak ismerete: Montázs-elv, tipográfia (betűméret és stílus), kompozíció (oldalrendezés, oldalpár, kép és szöveg, borító); intermédia, művészkönyv/art-book, műsorrend. A tömegmédiumok alaptulajdonságainak, hordozóinak (pl. újság, DVD), intézményeinek, csatornáinak és funkcióinak (pl. hírközlés, szórakoztatás, reklám) csoportosítása, elemzése rendszerező feladatok megoldásán keresztül. A tapasztalati valóság és a médiában megjelenő reprezentált valóság viszonyának feltárása (pl. helyzetgyakorlatok segítségével, videokamerával rögzítve) a tömegkommunikáció eszközeinek és formáinak elmélyültebb ismerete és megértése érdekében. A tömegkommunikáció egy jellegzetes, összetett, a képet a szöveggel együtt alkalmazó médiumának értelmezése a vizuális közlés (kreatív) alkotó megvalósításával (pl. moziplakát, közérdekű üzenetet közvetítő plakát készítése multimediális eszközök felhasználásával, magazin hirdetés készítése egy elképzelt termékhez vagy szolgáltatáshoz). A tv-reklám és a videoklip sajátosságainak elemzése különféle szempontok alapján (pl. hangulatkeltés, montázs, sztereotípia, eredeti megoldások, célközönség) a valószerűség, a hatásmechanizmus problémakörének felismerése, tudatosítása érdekében. Egyházi liturgia és a tömegkommunikáció (vallási ünnephez kötődő esemény – mise, keresztút, zarándoklat – megjelenése a médiában) Fogalmak ismerete: Közvetett kommunikáció, média, médium, közszolgálati, kereskedelmi és közösségi televízió, internet, hírközlés, tapasztalati- és reprezentált valóság, asszociatív, párhuzamos és belső montázs, műfajfilm. A „látvány-hang-mozgás” hármas egységének kreatív alkalmazása összetettebb (mediális) tartalmú kreatív gyakorlat kapcsán (pl. video-performansz tervezése és kivitelezése megadott témából kiindulva), majd a produkció elemző-értékelő feldolgozása a szándék és a megvalósítás sikeressége szempontjából. Fogalmak ismerete: Story-board, forgatókönyv, beállítás, jelenet, a montázs(típusok) jelentősége, a narráció sémái és egyedi megoldásai, képregény, video/performansz. Ember alkotta objektumok (pl. épületek, építmények) és azok jellemző környezetének (pl. formai kapcsolódás – F. L. Wright: Vízesésház; környezetbe olvadás, álcázás – camouflage jelenség) elemző vizsgálata, értelmezése és összehasonlítása (pl. formai, szín-, fénykapcsolódás, anyaghasználat, stílus szerint). szakrális terek, épületek a kortárs épített és természetes környezetben (makettezés egyszerű anyagokból) Belső terek, tárgyak átalakítása meghatározott céllal (pl. közösségi terek intim részeinek kialakítása, ima- illetve

lelkigyakorlatos-terem, hulladék kreatív újrahasznosítása) Fogalmak ismerete: Tervezés, design, térelrendezés, környezettudatos magatartás, környezetvédelem Környezet tervezése, áttervezése más feladat ellátására (pl. munka – pihenés, hétköznapi – ünnepi) vagy több funkció betöltésére (pl. öltözködés és rejtőzködés, közlekedés és pihenés), illetve a tervek elkészítése makett vagy modell formájában. Funkcionális szempontokat kevéssé érvényesítő fiktív vagy elképzelt terek (pl. labirintus, adott színházi mű díszlete) tervezése és makettezése. Köznapi tárgyak áttervezése a szakrális funkciójú tárgyakká (rajz, makett, modell) Fogalmak ismerete: Funkció, funkcionalizmus, díszlet, makett, modell. Az építészettörténet fontosabb újkori korszakainak (barokk, klasszicizmus, eklektika, szecesszió, modern, posztmodern, kortárs) elemző vizsgálata, összehasonlítása és csoportosítása a legfontosabb nemzetközi és magyar építészettörténeti példák alapján. A divat fogalmának (pl. öltözködés, viselkedésforma, zene, lakberendezés területén) elemző vizsgálata és értelmezése (pl. szubkultúrák viszonya a divathoz) a közvetlen környezetben tapasztalható példákon keresztül. Fogalmak ismerete: Alaprajztípus, alátámasztó és áthidaló elem, oszloprend, homlokzatosztás, egyházi építészet, palota, lakóház, stíluskeveredés, divat, szubkultúra, design, funkcionalizmus, környezettudatos építés, organikus építészet

11. évfolyam Látvány megjelenítése egyénileg választott kifejezési szándék (pl. feszültség, figyelemfelhívás, nyugalom) érdekében, a vizuális kifejezés eszközeinek tudatos alkalmazásával (pl. nézőpont, kompozíció, színhasználat, felületkialakítás). Szöveges és képi elemek képi kompozícióba rendezése (pl. egymás erősítésével) adott vagy tudatosan választott kifejezési szándék érdekében képzőművészeti példák (pl. dadaizmus, kortárs alkotók) alapján. Mű és környezetének elemző vizsgálata több szempont szerint, konkrét művészeti példák alapján (pl. oltárkép, köztéri szobor, installáció, land-art, street art munka). Az önárnyék és a vetett árnyék művészi kifejező elemként történő alkalmazása (pl. megvilágítás megváltoztatásával létrehozott változások megjelenítése grafikai, fotós eszközökkel). Ábrázolási konvenciók megfigyelése és értelmezése a művészet történetében, illetve az adott vagy választott megjelenítési cél érdekében reprodukálása az alkotó munkában. Vizuális művészeti élmények közvetlen, személyes megtapasztalása (pl. múzeum-, kiállítás-látogatás), az élmények, tapasztalatok szöveges megfogalmazása. Saját munkákból adott szempontok szerint válogatott anyag (portfólió) összeállítása, a válogatás szempontjainak értelmezése és érvelés a választás mellett. Művészettörténeti korszakok (pl. ókor, korakeresztény, romanika és gótika, reneszánsz és barokk, klasszicizmus és romantika) műfajokra lebontott részletes összegzése, a legfontosabb stílust meghatározó jegyek pontos megkülönböztetésével. A századforduló irányzatainak (pl. szecesszió, posztimpresszionizmus, impresszionizmus) és a 20. század legfontosabb avantgard irányzatainak (pl. kubizmus, expresszionizmus, dadaizmus, fauvizmus, futurizmus, szürrealizmus) részletes összegzése, a legfontosabb stílust meghatározó jegyek pontos megkülönböztetésével. A művészetben használt legfontosabb alkotói technikák (pl. egyedi és sokszorosított grafika, olaj vagy vizes alapú festmény) felismerése, a művészi kifejezésben betöltött szerepének elemzése. Technikai kép és szöveg kiegészítő alkalmazása komplex feladat kapcsán (pl. fekete-fehér és/vagy színes fotografika készítése saját felvételek átalakításával – manuális vagy digitális technikával –, majd a kép felhasználása saját névjegykártya vagy fejléces levélpapír, boríték tervezése során), elsősorban az alkalmazott fotográfia gyakorlati szerepének felismerése céljából. A médiaipar működésének, a reklám hatásmechanizmusának feltárása kreatív gyakorlatokkal; (Pl. fiktív reklámkampány tervezése és kivitelezése). A hagyományos és a modern társadalmak tárgykészítésének, tárgytervezésének összehasonlítása a fogyasztóra gyakorolt hatások alapján, a fogyasztói szokások megkülönböztetésével és magyarázatával. Két – a Kárpát-medence táji tagolódása szerint tetszőlegesen választott – táji csoport, néprajzi csoport (pl. Nyírség, Sárrét, Őrség, Palócföld, Nagykunság, Kalotaszeg, Mezőség) legfontosabb jegyeinek (pl. építkezés, viselet, eszközök, szokások) összegyűjtése, az eredmények képes és szöveges feldolgozása. Az építészettörténet fontosabb korszakainak (pl. ókor, romantika, gótika, reneszánsz, barokk, klasszicizmus, eklektika, szecesszió) elemzése és összehasonlítása – különös tekintettel a formai, szerkezeti kapcsolódásokra és különbségekre –, illetve összehasonlítva a 20. század (modern, posztmodern) és kortárs építészeti stílusjegyek és térrendezés sajátos vonásaival, nemzetközi és magyar példák alapján. A divat és hagyomány kapcsolatának vizuális értelmezése (pl. hagyományos ruhadarab áttervezése, átalakítása, hagyományos díszítmény felhasználásával póló mintatervezés). A kulturális értékmegőrzés (pl. környezet- és műemlékvédelem) lehetőségének vizsgálata, az eredmények képes és szöveges feldolgozása, összegzése különös tekintettel annak felhívó jellegére.

12. évfolyam Célirányos vizuális megfigyelési szempontok önálló kiválasztása. * A vizuális közlés, kifejezés eszközeinek önálló, célnak megfelelő használata az alkotó- és befogadótevékenység során. * Szakrális tartalmak, kifejezési formák felismerése, kontextusban történő vizsgálata * Bonyolultabb kompozíciós alapelvek tudatos használata kölönböző célok érdekében. * Térbeli és időbeli változások vizuális megjelenítésének szándéknak megfelelő pontos értelmezése, egyszerű mozgóképi közlések elkészítése. * A médiatudatos gondolkodás magasabb szintjénak elérése tömegkommunikációs eszközök és formák összetettebb, rendszerező ismerete alapján. * Tanult technikák célnak megfelelő, tudatos és önálló alkalmazása az alkotótevékenységekben. * A tervezett, alakított környezet komplex értelmezése, reflektálva a társadalmi, környezeti problémákra is. * Társművészeti kapcsolatok árnyalt értelmezése. * Legfontosabb kultúrák, művészettörténeti korok, stílusirányzatok rendszerező ismerete és a meghatározó alkotók műveinek felismerése. * Az építészet legfontosabb elrendezési és szerkezeti alapelveinek, illetve stílust meghatározó vonásainak rendszerező ismerete. * Vizuális jelenségek, tárgyak, műalkotások elemzése, összehasonlítása során a műelemző módszerek összetett, komplex alkalmazása az ítéletalkotás érdekében. * Adott vizuális problémakkal kapcsolatban önálló kérdések megfogalmazása. * A kreatív problémamegoldás lépéseinek alkalmazása. * Önálló vélemény megfogalmazása saját és mások munkájáról.

Mozgóképkultúra és médiaismeret 12. évfolyam A tanuló  képes mozgóképi szövegek értő befogadására; ismeri a mozgókép formanyelvének alapvető eszköztárát, érzékeli ezek hatását az értelmezés folyamatára, valamint képes ezeknek az eszközöknek alapszintű alkalmazására saját szövegalkotásában is.  rövid mozgóképi szövegek tervezése és kivitelezése révén szert tesz a mozgóképi szövegalkotás elemi tapasztalataira, érti a különféle mozgóképi szövegtípusok eltérő működési elvét, s tud azok széles spektrumával kreatív befogadói viszonyt létrehozni.  ismereteket szerez a filmkultúra területéről: érti a szerzői kultúra és a tömegkultúra eltérő működésmódját; felismeri az elterjedtebb filmműfajok jegyeit; különbséget tud tenni a különböző stílusirányzatokhoz tartozó alkotások között.  ismeri a modern tömegkommunikáció fő működési elveit, jellemző vonásait, érti, milyen társadalmi és kulturális következményekkel járnak a kommunikációs rendszerben bekövetkező változások, ezek hatásait saját környezetében is észreveszi.  értelmezni tudja a valóság és a média által a valóságról kialakított kép viszonyát, ismeri a reprezentáció fogalmát, és rendelkezik a médiatudatosság képességével (azaz képes tudatos választásra és kritikai megközelítésre).  érti a hálózati kommunikáció működésmódját, képes abban felelősen részt venni, ismeri és megfelelően használja annak alapvető szövegtípusait. ismeretekkel rendelkezik a médiaetika és a médiaszabályozás főbb kérdéseit illetően, saját álláspontot tud megfogalmazni azokkal kapcsolatban. Fogalmak ismeretei: Multimédia, hypertext, interaktivitás, virtuális identitás. Kultúra és tömegkultúra, műfajfilm, műfajkeveredés, posztmodern, szerzői film, kézjegy, archetípus, sztár, hős. Montázs, elbeszélő, szerepjáték, státusz. Nézőpont, távolság, fényviszony, mozgás, mozgóképi idézet.

Fizika 9. évfolyam A kísérletezési, mérési kompetencia, a megfigyelő, rendszerező készség fejlődése. A mozgástani alapfogalmak ismerete, grafikus feladatmegoldás. A newtoni mechanika szemléleti lényegének elsajátítása: az erő nem a mozgás fenntartásához, hanem a mozgásállapot megváltoztatásához szükséges. Egyszerű kinematikai és dinamikai feladatok megoldása. A kinematika és dinamika mindennapi alkalmazása. Folyadékok és gázok sztatikájának és áramlásának alapjelenségei és ezek felismerése a gyakorlati életben. Fogalmak ismerete: Hidrosztatikai nyomás, felhajtóerő, úszás, viszkozitás, felületi feszültség, légnyomás, légáramlás, áramlási sebesség, aerodinamikai felhajtóerő, közegellenállás, szél- és

vízienergia, szélerőmű, vízierőmű. Munkavégzés, energia, helyzeti energia, mozgási energia, rugalmas energia, munkatétel, mechanikai energiamegmaradás. Erő, párkölcsönhatás, lendület, lendületmegmaradás, erőtörvény, mozgásegyenlet, pontrendszer, rakétamozgás, ütközés. Sebesség, átlagsebesség, pillanatnyi sebesség, gyorsulás, vektorjelleg, mozgások összegződése, periódusidő, szögsebesség, centripetális gyorsulás.

10. évfolyam Az elektrosztatika alapjelenségei és fogalmai, az elektromos és a mágneses mező fizikai objektumként való elfogadása. Az áramokkal kapcsolatos alapismeretek és azok gyakorlati alkalmazásai, egyszerű feladatok megoldása. A gázok makroszkopikus állapotjelzői és összefüggéseik, az ideális gáz golyómodellje, a nyomás és a hőmérséklet kinetikus értelmezése golyómodellel. Hőtani alapfogalmak, a hőtan főtételei, hőerőgépek. Annak ismerete, hogy gépeink működtetése, az élő szervezetek működése csak energia befektetése árán valósítható meg, a befektetett energia jelentős része elvész, a működésben nem hasznosul, Az „örökmozgó” létezése elvileg kizárt. Mindennapi környezetünk hőtani vonatkozásainak ismerete. Az energiatudatosság fejlődése. Fogalmak ismerete: A hőtani tematikai egységek kulcsfogalmai. Halmazállapot (gáz, folyadék, szilárd), halmazállapot-változás (olvadás, fagyás, párolgás, lecsapódás, forrás). Főtételek, hőerőgépek, reverzibilitás, irreverzibilitás, örökmozgó. Modellalkotás, kinetikus gázmodell, nyomás, hőmérséklet, ekvipartíció. Hőmérséklet, hőmérsékletmérés, hőmérsékleti skála, lineáris és térfogati hőtágulás, állapotegyenlet, egyesített gáztörvény, állapotváltozás, izochor, izoterm, izobár változás, Kelvin-skála.

11. évfolyam A mechanikai fogalmak bővítése a rezgések és hullámok témakörével, valamint a forgómozgás és a síkmozgás gyakorlatban is fontos ismereteivel. Az elektromágneses indukcióra épülő mindennapi alkalmazások fizikai alapjainak ismerete: elektromos energiahálózat, elektromágneses hullámok. Az optikai jelenségek értelmezése hármas modellezéssel (geometriai optika, hullámoptika, fotonoptika). Hétköznapi optikai jelenségek értelmezése. A modellalkotás jellemzőinek bemutatása az atommodellek fejlődésén. Alapvető ismeretek a kondenzált anyagok szerkezeti és fizikai tulajdonságainak összefüggéseiről. A magfizika elméleti ismeretei alapján a korszerű nukleáris technikai alkalmazások értelmezése. A kockázat ismerete és reális értékelése. A csillagászati alapismeretek felhasználásával Földünk elhelyezése az Univerzumban, szemléletes kép az Univerzum térbeli, időbeli méreteiről. A csillagászat és az űrkutatás fontosságának ismerete és megértése. Képesség önálló ismeretszerzésre, forráskeresésre, azok szelektálására és feldolgozására.

Fogalmak ismerete: Harmonikus rezgés, lineáris erőtörvény, rezgésidő, hullám, hullámhossz, periódusidő, transzverzális hullám, longitudinális hullám, hullámtörés, interferencia, állóhullám, hanghullám, hangsebesség, hangmagasság, hangerő, rezonancia. Mozgási indukció, nyugalmi indukció, önindukció, váltóáramú generátor, váltóáramú elektromos hálózat. Elektromágneses rezgőkör, rezgés, rezonancia, elektromágneses hullám, elektromágneses spektrum. A fény mint elektromágneses hullám, fénytörés, visszaverődés, elhajlás, interferencia, polarizáció, diszperzió, spektroszkópia, képalkotás. Atom, atommodell, elektronhéj, energiaszint, kettős természet, Bohrmodell, Heisenberg-féle határozatlansági reláció, félvezetők. Magerő, kötési energia, tömegdefektus, maghasadás, radioaktivitás, magfúzió, láncreakció, atomreaktor, fúziós reaktor. Égitest, csillagfejlődés, csillagrendszer, ősrobbanás, táguló világegyetem, Naprendszer, űrkutatás.

Informatika 9. évfolyam A számítógép fő egységeinek megismerése, az alaplap, a processzor, a memória főbb jellemzői. Bemeneti és kimeneti perifériák, adathordozó eszközök használata, működési elve. Az összetett munkához szükséges eszközkészlet kiválasztása

Az összetett munkához szükséges eszközkészlet kiválasztási szempontjainak megismerése. Digitalizáló eszközök. Az operációs rendszer és a számítógépes hálózatok főbb feladatai és szolgáltatásai. Az adatok biztonságos tárolása. Az informatikai környezet tudatos alakítása Az adatok biztonságos tárolásának szoftveres és hardveres biztosítása. Fájlok illetéktelenek által történő hozzáférésének megakadályozása. Az egészséges munkakörnyezet megteremtése Egészséges, ergonómiai szempontoknak megfelelő számítógépes munkakörnyezet kialakítása. Nagyobb terjedelmű dokumentum szerkesztése. Élőfej, élőláb. Stílusok alkalmazása. Tartalomjegyzék készítése. Személyes dokumentumok létrehozása, átalakítása, formázása. A törzsdokumentum és az adattábla fogalmának megismerése. Dokumentum készítése körlevél funkció felhasználásával. Egyéb iskolai dokumentum készítése kiadványszerkesztő programmal. Egyénileg készített, letöltött elemek (zene, fénykép, film, animáció stb.) elhelyezése közös multimédiás dokumentumban. Szöveg, kép elhelyezése a dokumentumban. Dokumentumok nyomtatási beállításai. Digitális hangformátumok megismerése. A formátumok átalakítása. Hangszerkesztő program használata. A feladat megoldásához szükséges alkalmazói eszközök kiválasztása és komplex használata. Utómunka egy videoszerkesztő programmal. A weblapkészítés alapjai. Függvények használata. Statisztikai függvények használata táblázatkezelőkben. Az adatok grafikus szemléltetése. Adatok rendezése, szűrés. Függvények alkalmazása különböző lapokon lévő adatokra. Térképek és adatbázisok összekötési lehetőségei. Útvonalkeresők, térképes keresők használata. Adatbázis létrehozása. Adattábla, rekord, mező, kapcsolat, kulcs. Adatbázis feltöltése. Algoritmusok alkalmazása a feladatmegoldásokban. Fogalmak ismerete: Digitális kamera, adatvédelem. Élőfej, élőláb, oldalszám, stílus, tartalomjegyzék, körlevél, törzsdokumentum, multimédia, videó. Adatbázis, relációs adatbázis, adat, adattábla, rekord, mező, kapcsolat, kulcs.

10. évfolyam A problémamegoldáshoz szükséges informatikai eszközök kiválasztása. Tantárgyi és egyéb problémák informatikai eszközök segítségével történő megoldása, a megoldáshoz szükséges algoritmusok készítése. Az iskolához és a köznapi élethez kapcsolódó problémák megoldásának tervezése és megvalósítása csoportmunkában. Projektmunkák informatikai eszközökkel történő kivitelezése. Tantárgyi problémák megoldási algoritmusainak tanulmányozása. Algoritmusok alkotása különböző tervezési eljárások segítségével, az alulról felfelé építkezés és a lépésenkénti finomítás elvei. Algoritmusok megvalósítása. Néhány típusalgoritmus vizsgálata. A beállítások értelmezése. Különböző adattípusok használata a modellalkotás során. Tantárgyi szimulációs programok használata. A beállítások hatásainak megfigyelése, a tapasztalatok megfogalmazása. Tantárgyi mérések eredményeinek kiértékelése informatikai eszközökkel. Modellalkotás egyszerű tevékenységekre. Információkeresési stratégia. Tartalomalapú keresés. Logikai kapcsolatok. A szükséges információ önálló meghatározása, a találatok szűkítése, kigyűjtése, felhasználása. A találatok elemzése, értékelése hitelesség szempontjából. A közlés céljának felismerése. A reklámok manipulatív tevékenységének felfedése. Az elkészült dokumentumok publikálása hagyományos és elektronikus, internetes eszközökkel. Szövegek, képek, fotóalbumok, hang- és videoanyagok, weblapok publikálása az interneten. A hagyományos infokommunikációs technológiák összehasonlítása az elektronikus és internetes lehetőségekkel. Adatvédelmi fogalmak ismerete. Az információforrások hitelességének értékelése.

Informatikai eszközök etikus használata. Szerzői joggal kapcsolatos alapfogalmak megismerése. Az infokommunikációs publikálási szabályok megismerése. A túlzott internethasználatból kialakuló káros életformák azonosítása, a függőség elhárítása. Az elektronikus szolgáltatások hétköznapi életben betöltött szerepének felismerése. Elektronikus szolgáltatások megismerése, kritikus használata, értékelése. Az elektronikus szolgáltatások előnyeinek és veszélyeinek felismerése. Fogyasztói szükségletek azonosítása. A fogyasztói viselkedést befolyásoló módszerek megfigyelése és azonosítása. Tudatos vásárlókép kialakítása. A könyvtári rendszer szerepének, lehetőségeinek megismerése. A települési közkönyvtár önálló használata. Könyvtárlátogatás. A könyvtári információs rendszer szolgáltatásainak rendszerezése, felhasználása a tanulásban. A könyvtárközi kölcsönzés funkciójának megértése. Könyvtári és közhasznú adatbázisok használati útmutató segítségével való önálló használata. Rendszeres, a céloknak megfelelő könyvtár- és internethasználat. A médiumok, közléstípusok tartalmi megbízhatósága. Információkeresési stratégiák ismerete. Önálló információszerzés katalógusokból, adatbázisokból, általános és ismeretterjesztő művekből. Releváns információk kiválasztása hagyományos és elektronikus információhordozókból. Az iskolai tananyag elmélyítése és kibővítése önálló könyvtári kutatómunkával. A hiteles forrás jellemzőinek ismerete. Forrástípusok rendszerezése információs értékük szerint. A talált információk kritikus értékelése. Időszaki kiadványok önálló használata. Elektronikus könyvek, digitalizált dokumentumok. Az egyes tudományterületek alapvető segédkönyvtípusainak ismerete, önálló használata. Fogalmak ismerete: Probléma, tervezés, megvalósítás, projektmunka. Tantárgyi probléma, alulról felfelé építkezés elve, lépésenkénti finomítás elve, elemi adat, összetett adat, bemenő adat, eredmény. Mérés, értékelés, eredmény, szimuláció, beállítás, modell. Manipulálás, kétirányú információáramlás, adatfeltöltés. Kommunikációs program. Hírportál, médiatár, e-book, hangoskönyv. Információs társadalom, informatikai biztonság, informatikai kultúra, információkezelés, adatvédelem, netikett, szerzői jog, szerzői alkotás, plágium, közkincs, szabad felhasználás. Információs társadalom, média, elektronikus szolgáltatás, regisztráció, leiratkozás, azonosító, jelszó, kritikus használat. Könyvtári rendszer, múzeum, levéltár, információkeresési stratégia, rejtett bibliográfia, relevancia, kritikus forráshasználat, hivatkozás, plágium, hitelesség, önművelés, egész életen át tartó tanulás. A tanuló tudjon digitális kamerával felvételt készíteni, legyen képes adatokat áttölteni kameráról a számítógép adathordozójára; ismerje az adatvédelem hardveres és szoftveres módjait; ismerje az ergonómia alapjait. A tanuló legyen képes táblázatkezelővel tantárgyi feladatokat megoldani, egyszerű számításokat elvégezni; tudjon körlevelet készíteni; tudja kezelni a rendelkezésére álló adatbázis-kezelő programot; tudjon adattáblák között kapcsolatokat felépíteni, adatbázisokból lekérdezéssel információt nyerni. A nyert adatokat tudja esztétikus, használható formába rendezni. A tanuló a problémamegoldás informatikai eszközökkel és módszerekkel tudjon algoritmusokat készíteni, legyen képes a probléma megoldásához szükséges eszközöket kiválasztani; legyen képes tantárgyi problémák megoldásának tervezésére és megvalósítására; ismerjen és használjon tantárgyi szimulációs programokat; legyen képes tantárgyi mérések eredményeinek kiértékelésére; legyen képes egy csoportban tevékenykedni. A tanuló legyen képes információkat szerezni, azokat hagyományos, elektronikus vagy internetes eszközökkel publikálni; legyen képes társaival kommunikálni az interneten, közös feladatokon dolgozni; tudja használni az újabb informatikai eszközöket, információszerzési technológiákat. A tanuló ismerje az adatvédelemmel kapcsolatos fogalmakat.

Matematika 9. évfolyam Gondolkodási és megismerési módszerek

    

Halmazokkal kapcsolatos alapfogalmak ismerete, halmazok szemléltetése, halmazműveletek ismerete; számhalmazok ismerete. Értsék és jól használják a matematika logikában megtanult szakkifejezéseket a hétköznapi életben. Definíció, tétel felismerése, az állítás és a megfordításának felismerése; bizonyítás gondolatmenetének követése. Egyszerű leszámlálási feladatok megoldása, a megoldás gondolatmenetének rögzítése szóban, írásban. Gráffal kapcsolatos alapfogalmak ismerete. Alkalmazzák a gráfokról tanult ismereteiket gondolatmenet szemléltetésére, probléma megoldására.

Számtan, algebra  Egyszerű algebrai kifejezések használata, műveletek algebrai kifejezésekkel; a tanultak alkalmazása a matematikai problémák megoldásában (pl. modellalkotás szöveg alapján, egyenletek megoldása, képletek értelmezése); egész kitevőjű hatványok, azonosságok.  Elsőfokú egyismeretlenes egyenlet megoldása; ilyen egyenletre vezető szöveges és gyakorlati feladatokhoz egyenletek felírása és azok megoldása, a megoldás önálló ellenőrzése.  Elsőfokú kétismeretlenes egyenletrendszer megoldása; ilyen egyenletrendszerre vezető szöveges és gyakorlati feladatokhoz az egyenletrendszer megadása, megoldása, a megoldás önálló ellenőrzése.  Az időszak végére elvárható a valós számkör biztos ismerete, e számkörben megismert műveletek gyakorlati és elvontabb feladatokban való alkalmazása.  A tanulók képesek a matematikai szöveg értő olvasására, tankönyvek, keresőprogramok célirányos használatára, szövegekből a lényeg kiemelésére. Összefüggések, függvények, sorozatok  A függvény megadása, a szereplő halmazok ismerete (értelmezési tartomány, értékkészlet); valós függvény alaptulajdonságainak ismerete.  A tanult alapfüggvények ismerete (tulajdonságok, grafikon).  Egyszerű függvénytranszformációk végrehajtása.  Valós folyamatok elemzése a folyamathoz tartozó függvény grafikonja alapján.  Függvénymodell készítése lineáris kapcsolatokhoz; a meredekség.  A tanulók tudják az elemi függvényeket ábrázolni koordináta-rendszerben, és a legfontosabb függvénytulajdonságokat meghatározni, nemcsak a matematika, hanem a természettudományos tárgyak megértése miatt, és különböző gyakorlati helyzetek leírásának érdekében is. Geometria  Térelemek ismerete; távolság és szög fogalma, mérése.  Nevezetes ponthalmazok ismerete, szerkesztésük.  A tanult egybevágósági transzformációk és ezek tulajdonságainak ismerete.  Egybevágó alakzatok; két egybevágó alakzat több szempont szerinti összehasonlítása (pl. távolságok, szögek, kerület, terület, térfogat).  Szimmetria ismerete, használata.  Háromszögek tulajdonságainak ismerete (alaptulajdonságok, nevezetes vonalak, pontok, körök).  Derékszögű háromszögre visszavezethető (gyakorlati) számítások elvégzése Pitagorasz-tétellel.  Szimmetrikus négyszögek tulajdonságainak ismerete.  Vektor fogalmának ismerete; három új művelet ismerete: vektorok összeadása, kivonása, vektor szorzása valós számmal; vektor felbontása, vektorkoordináták meghatározása adott bázisrendszerben.  Kerület, terület szemléletes fogalmának kialakulása, a jellemzők kiszámítása (képlet alapján); mértékegységek ismerete; valós síkbeli probléma geometriai modelljének megalkotása.  A geometriai ismeretek bővülésével, a megismert geometriai transzformációk rendszerezettebb tárgyalása után fejlődött a tanulók dinamikus geometriai szemlélete, diszkussziós képessége.  A háromszögekről tanult ismeretek bővülésével a tanulók képesek számítási feladatokat elvégezni, és ezeket gyakorlati problémák megoldásánál alkalmazni. A szerkesztési feladatok során törekednek az igényes, pontos munkavégzésre.

10. évfolyam Gondolkodási és megismerési módszerek

   

Értsék és jól használják a matematika logikában megtanult szakkifejezéseket a hétköznapi életben. Definíció, tétel felismerése, az állítás és a megfordításának felismerése; bizonyítás gondolatmenetének követése. A gráfok eszközjellegű használata problémamegoldásában. A gráfok ne csak matematikai fogalomként szerepeljenek tudásukban, alkalmazzák ismereteiket a feladatmegoldásban is.

Számtan, algebra  Másodfokú egyismeretlenes egyenlet megoldása; ilyen egyenletre vezető szöveges és gyakorlati feladatokhoz egyenletek felírása és azok megoldása, a megoldás önálló ellenőrzése.  Másodfokú (egyszerű) kétismeretlenes egyenletrendszer megoldása; ilyen egyenletrendszerre vezető szöveges és gyakorlati feladatokhoz az egyenletrendszer megadása, megoldása, a megoldás önálló ellenőrzése.  Egyismeretlenes egyszerű másodfokú egyenlőtlenség megoldása.  A tanulók képesek a matematikai szöveg értő olvasására, tankönyvek, keresőprogramok célirányos használatára, szövegekből a lényeg kiemelésére. Geometria  A tanult hasonlósági transzformációk és ezek tulajdonságainak ismerete.  Hasonló alakzatok; két hasonló alakzat több szempont szerinti összehasonlítása (pl. távolságok, szögek, kerület, terület, térfogat).  Derékszögű háromszögre visszavezethető (gyakorlati) számítások elvégzése a hegyesszögek szögfüggvényeivel; magasságtétel és befogótétel ismerete.  Felszín és térfogat szemléletes fogalmának kialakulása, a jellemzők kiszámítása (képlet alapján); mértékegységek ismerete; valós térbeli probléma geometriai modelljének megalkotása.  A geometriai ismeretek bővülésével, a megismert geometriai transzformációk rendszerezettebb tárgyalása után fejlődött a tanulók dinamikus geometriai szemlélete, diszkussziós képessége. Valószínűség, statisztika  Adathalmaz rendezése megadott szempontok szerint, adat gyakoriságának és relatív gyakoriságának kiszámítása.  Táblázat olvasása és készítése; diagramok olvasása és készítése.  Adathalmaz móduszának, mediánjának, átlagának értelmezése, meghatározása.  Véletlen esemény, biztos esemény, lehetetlen esemény, véletlen kísérlet, esély/valószínűség fogalmak ismerete, használata.  Nagyszámú véletlen kísérlet kiértékelése, az előzetesen „jósolt” esélyek és a relatív gyakoriságok összevetése. A valószínűség-számítási, statisztikai feladatok megoldása. A tanulók képesek adatsokaságot jellemezni, ábrákról adatsokaság jellemzőit leolvasni. Szisztematikus esetszámlálással meg tudják határozni egy adott esemény bekövetkezésének esélyét.

11. évfolyam Számtan, algebra – A kiterjesztett gyök- és hatványfogalom ismerete. – A logaritmus fogalmának ismerete. – A gyök, a hatvány és a logaritmus azonosságainak alkalmazása konkrét esetekben probléma megoldása céljából. – Egyszerű exponenciális és logaritmusos egyenletek felírása szöveg alapján, az egyenletek megoldása, önálló ellenőrzése. – A mindennapok gyakorlatában szereplő feladatok megoldása a valós számkörben tanult új műveletek felhasználásával. – Számológép értelmes használata a feladatmegoldásokban. Összefüggések, függvények, sorozatok – Trigonometrikus függvények értelmezése, alkalmazása. – Függvénytranszformációk végrehajtása. – Exponenciális függvény és logaritmusfüggvény ismerete. – Exponenciális folyamatok matematikai modelljének megértése.

–

Az új függvények ismerete és jellemzése kapcsán a tanulóknak legyen átfogó képük a függvénytulajdonságokról, azok felhasználhatóságáról. Geometria – Jártasság a háromszögek segítségével megoldható problémák önálló kezelésében. – A tanult tételek pontos ismerete, alkalmazásuk feladatmegoldásokban. – A valós problémákhoz geometriai modell alkotása. – Hosszúság, szög, kerület, terület kiszámítása. – Két vektor skaláris szorzatának ismerete, alkalmazása. – Vektorok a koordináta-rendszerben, helyvektor, vektorkoordináták ismerete, alkalmazása. A geometriai és algebrai ismeretek közötti összekapcsolódás elemeinek ismerete: távolság, szög számítása a koordináta-rendszerben, kör és egyenes egyenlete, geometriai feladatok algebrai megoldása.

12. évfolyam Gondolkodási és megismerési módszerek – A kombinatorikai problémához illő módszer önálló megválasztása. – A gráfok eszközjellegű használata problémamegoldásában. – Bizonyított és nem bizonyított állítás közötti különbség megértése. – Feltétel és következmény biztos felismerése a következtetésben. – A szövegben található információk önálló kiválasztása, értékelése, rendezése problémamegoldás céljából. – A szöveghez illő matematikai modell elkészítése. – A tanulók a rendszerezett összeszámlálás, a tanult ismeretek segítségével tudjanak kombinatorikai problémákat jól megoldani – A gráfok ne csak matematikai fogalomként szerepeljenek tudásukban, alkalmazzák ismereteiket a feladatmegoldásban is. Összefüggések, függvények, sorozatok – A számtani és a mértani sorozat összefüggéseinek ismerete, gyakorlati alkalmazások. Geometria – A tanult tételek pontos ismerete, alkalmazásuk feladatmegoldásokban. – A valós problémákhoz geometriai modell alkotása. – Hosszúság, szög, kerület, terület, felszín és térfogat kiszámítása. Valószínűség, statisztika – Statisztikai mutatók használata adathalmaz elemzésében. – A valószínűség matematikai fogalma. – A valószínűség klasszikus kiszámítási módja. – Mintavétel és valószínűség. – A mindennapok gyakorlatában előforduló valószínűségi problémákat tudják értelmezni, kezelni. – Megfelelő kritikával fogadják a statisztikai vizsgálatok eredményeit, lássák a vizsgálatok korlátait, érvényességi körét. Összességében A matematikai tanulmányok végére a matematikai tudás segítségével önállóan tudjanak megoldani matematikai problémákat. – Kombinatív gondolkodásuk fejlődésének eredményeként legyenek képesek többféle módon megoldani matematikai feladatokat. – Fejlődjön a bizonyítási, diszkussziós igényük olyan szintre, hogy az érettségi után a döntési helyzetekben tudjanak reálisan dönteni. – Feladatmegoldásokban rendszeresen használják a számológépet, elektronikus eszközöket. – Tudjanak a síkban, térben tájékozódni, az ilyen témájú feladatok megoldásához célszerű ábrákat készíteni. – A feladatmegoldások során helyesen használják a tanult matematikai szakkifejezéseket, jelöléseket. – A tanulók váljanak képessé a pontos, kitartó, fegyelmezett munkára, törekedjenek az önellenőrzésre, legyenek képesek várható eredmények becslésére. – A helyes érvelésre szoktatással fejlődjön a tanulók kommunikációs készsége. A középfokú matematikatanulás lezárásakor rendelkezzenek a matematika alapvető kultúrtörténeti ismereteivel, ismerjék a legnagyobb matematikusok felfedezéseit, legyen rálátásuk a magyar matematikusok eredményeire. –

Testnevelés és sport 9. évfolyam Labda nélkül végzett mozgások: szlalom futások, irányváltások, taposások helyben, súlypontemelkedések; ugrások páros, egy és váltott lábbal: a játékban való eredményes felhasználás érdekében. Az alapmozgások nagyszámú variációja irány-, és sebességnöveléssel. A helyezkedés, helyzetfelismerés továbbfejlesztése, cselek labdával és a nélkül. Labdás ügyességfejlesztés egy-két labdával: a labda fogása, kezelése fokozódó lendületben, változó magasságokban, futás közben labdavezetés gyors irány és ritmusváltással. Bonyolultabb kooperatív, kreatív testnevelési és sportjátékok. Bemelegítés labdával, részleges tanári irányítással, az önálló bemelegítésre való felkészítés. A választott labdajátékok technikai és taktikai elemeinek gyakorlása, tökéletesítése, alkalmazása új variációkban, szituációkban. Fokozódó lendülettel, magasságban, távolságban biztonságosabban végrehajtott technikai elemek. Kisebb, de azonos létszámú, egymás elleni csapatjáték félpályás és egészpályás gyakorlatokkal. Emberfölényes helyzetek támadásban, védekezésben. Emberfogás, területvédekezés. A speciális feladatok megoldása: feldobás, alap és oldalvonal- bedobás, Büntetődobás utáni támadás-védekezés. Kézilabdázás Technikai elemek végrehajtása fokozódó lendülettel, erőközléssel, magasabbratávolabbra, csökkenő hibaszázalékkal. Labda nélkül: Gyorsfutások közben a társ futómozgásának követése. Indulócselek. A kapus mozgástechnikája. Labdával: alaphelyzetek, alapmozgások, támadó-, ill. védő játékos esetén. Labdakezelési gyakorlatok: 2-3-4-es csoportokban, 1-2 kézzel. Átadások talajról és felugrásból cselezés után. Induló-, és átadócsel mindkét oldalra. Kapura lövések. Taktikai elemek növekvő együttműködéssel és eredményességgel. Támadó technika: Zárás, leválás alkalmazása. Támadás befejezések lerohanásból, rendezetlen védelem ellen. Labdarúgás Technikai elemek alkalmazása növekvő eredményességgel, együttműködéssel. Fokozó kitartással, lendületben variációkkal, csökkenő hibaszázalékkal. A labdás koordináció minőségi fejlesztése. Labdakezelések mozgás közben és irányváltoztatással, átadások különböző mértani alakzatokban. Rövid és hosszú átadások talajon vagy levegőben. Induló-, futó-, átadási és lövő cselek védővel szemben. Fejelések társnak vagy kapura. Taktikai elemek a variációk növelésével és a minőség javulásával. Posztok betöltése: kapus, védő, támadó. Röplabda Technikai feladatok optimális erőközléssel, fokozódó magasságban, pontossággal folyamatosságban, csökkenő hibaszázalékkal. A labdához igazodást, mélységlátást elősegítő gyakorlatok, társtól dobott vagy falra játszott labdával. Célba ütések és érintő továbbítások mozdulatlan társhoz. A sáncolás technikája egyénileg és párban. Támadás és védekezés alapvető megoldásai. 2-3 fős támadási technikák védelem nélkül és védelem ellen. Védekező feladatok, biztosítás, helyezkedés. Versengés és együttműködés a labdajátékokban, a szabályok begyakorlásával, játékvezetési kísérletek. Az elsajátított játéktudásnak megfelelő színvonalú játékszabályok alkalmazása, betartása. Játék egyszerűsített és fokozatosan bővülő szabályokkal. Játék rövidített játékidővel, gyakorlás, osztálymeccsek. Differenciált mennyiségű és minőségű játéklehetőség biztosítása. Rövid játékvezetői gyakorlás a tanárral együtt, rögzített, egyszerűsített játékvezetésben. Gimnasztika Térbeli alakzatok – rendgyakorlatok: Alakzatok, mozgások zárt rendben, alakzatváltozások. variációk a ritmusban, a tempóban történő változtatással, rendgyakorlatok zene nélkül, zenére is. Szabadgyakorlati alapformájú gyakorlatok: 8-16 ütemű gimnasztikai gyakorlatok egyidejű fejlesztő hatással: hát-, has-, függesztő öv izomerősítésével. Az izommunka jellege szerint: nyújtó, erősítő, ernyesztő-lazító; arányosan, minden testrész mozgásaira kiterjedő gyakorlatok. Variálási szempontok: mozgásütem változtatása, kiinduló helyzet és a kartartás változtatásával a kéziszerek– súlyzó-, bordásfal, pad, medicinlabda – alkalmazásával. Összetett, komplex, fizikai képességeket fejlesztő gyakorlatok Szabadgyakorlati alapformájú és természetes gyakorlatok egyénre szabottan, állandó gyakorlási jelleggel. Erőgyakorlatok az egyén számára optimális ellenállás leküzdésével. Aerob állóképesség-fejlesztő gyakorlatok a gimnasztika eszközeivel. Az elrugaszkodás /dobbantás/gyorsaságának fejlesztése. Az egyensúlyozás továbbfejlesztése a statikus helyzetek időtartamának és bonyolultságának növelésével. Kondicionális és koordinációs képességfejlesztés az esztétikus mozgás, és a helyes testtartás elősegítésére. Mászások, függeszkedések differenciált követelménnyel, kontrollal. Torna – iskolai sporttorna: Célirányos előkészítő és rávezető gyakorlatok, mozgásszabályozó, alkalmazó, átállító és mozgástanuló jelleggel. Talajon és a helyi tanterv szerint választott legalább egy szeren a korábbi

követelményeken túlmutató mozgásanyag tanulása, gyakorlása egységesen és differenciáltan. Akrobatikus gyakorlatok-talajtorna Tartásos gyakorlatelemek: tarkóállás, fejállás, kézállás, mérlegállások, spárgák, hidak. Mozgásos gyakorlatelemek: gurulóátfordulások különböző irányokba, tarkóbillenés, fejenátfordulás , cigánykerék, vetődések, átguggolások, átterpesztések, lábkörzések, dőlések, felállások, egységesen az alapformában differenciáltan variációkban. Az esztétikus és harmonikus előadásmód rávezető eljárásai (feszítések, fejtartás, válltartás, spicc kidolgozása). Szertorna A helyi tanterv által meghatározott szeren vagy szereken történik: egységesen az alapformában differenciáltan a variációkban az elemek nehézségében és mennyiségében, egyénre szabott segítségadással, társak/tanár közreműködésével, önálló tervezéssel és gyakorlással. Szertorna fiúk számára: Korláton gyakorlás – terpeszülés, harántülés, nyújtott támasz, hajlított támasz, lebegőtámasz, lebegő felkartámasz, felkarfüggés, alaplendület támaszban és felkarfüggésben, beterpesztések, támlázás, fellendülés előre beterpesztéssel támaszülőtartásba, kanyarlati leugrás. Nyújtón gyakorlás- kelepfelhúzódás támaszba, alaplendület, ellendülés, alálendülés, térdfellendülés, kelepforgások, támaszból homorított leugrás hátra, alugrás, nyílugrás. Gyűrűn gyakorlás- kéz-, és lábfüggések, lefüggések, mellső függőmérleg, hajlított támasz, nyújtott támasz, alaplendület, lendületvétel, húzódás-tolódás támaszba, homorított leugrás. Szertorna lányok számára Gerenda: állások, térdelések, ülések, fekvések, térdelőtámaszok, mérlegek, guggoló-támaszok, fekvőtámaszok, támaszban átlendítés, belendítés, hasonfekvésből emelés fekvőtámaszba, térdelőtámaszba, fordulatok állásban, guggolásban. Szökdelések, lábtartás-cserék, homorított leugrás, terpesz csukaleugrás. Felemáskorláton gyakorlás támaszok, harántülés, térdfüggés, fekvőfüggés, függőtámasz,függésből lendítés,átguggolás, átterpesztés fekvőfüggésbe, pedzés, lendület előre-hátra függésben, támaszban lendület lebegőtámaszba, kelepfellendülés támaszba,fordulat fekvőfüggésben, térdfellendülés,guggoló függőállásból fellendülés támaszba, támaszból átfordulás előre fekvőfüggésbe, felugrás támaszba felugrás függésbe, leugrás támaszból, alugrás, nyílugrás. Szertorna – szerugrás, ugrószekrényen gyakorlás. Gyakorlás és kontroll a tanuló előzetes tudása és testalkata figyelembe vételével. Az 5-8.osztályban tanultak továbbfejlesztése, az első, második ív növelése. Felguggolások, homorított ugrások, vetődések, kanyarlatok, bukfencek, guggoló átugrások, terpeszátugrások, lebegőtámasz. Bemelegítés a torna gyakorlásához. A tanulói önállóság növelése. A segítségadás technikái, felelős külső kontrollal, a hibajavítás beépítése a mindennapi gyakorlási szokásokba. Versenyszituáció: a szabályok, pontozás, gyakorlása. Ritmikus gimnasztika lányok számára Az 5-8 osztályban tanultak, követelmények bővítése, tanulása, gyakorlása. Az esztétikus, szép és nőies mozgások előadásmódját segítő kondicionális és koordinációs képességfejlesztés alkalmazása.Célirányos előkészítő, és rávezető gyakorlatok a testtartás, forgásbiztonság stb. elősegítése céljából. A ritmusérzék fejlesztése, önálló zeneválasztás. Szabadgyakorlatok Előkészítő tartásos és mozgásos elemek alapformáinak ismétlése, új összetett formák gyakorlása: lábujjállások, terpeszállások, hajlított s guggoló-állások, lépő és kilépő állások, támadó és védő állások, lebegő és mérlegállások, nyújtott és hajlított ülések, lebegő ülések, térdelések, térdelőmérlegek, fekvések kéz és lábtámaszok, ujj-, és kartarások és mozgások (lebegtetések, ejtések, fordítások, hullámok), statikus és dinamikus törzsmozgások és lábmozgások Fő mozgások alapformáinak ismétlése, új összetett formák gyakorlása: Testsúlyáthelyezések, járások, futások, szökdelések, ugrások, egyensúlyhelyzetek, forgások, hullámok. Önálló bővítési lehetőség, önálló gyakorlatrészek hozzáadása a minimumhoz. Labdagyakorlatok Fogások végzése, gurítások talajon és testen, labdavezetések, átadások, leütések, dobások, elkapások, labdatartások (kézzel, lábbal, nyakkal stb.), változatos szabadgyakorlati formák felhasználásával. Aerobik mindkét nem számára, a helyi tanterv szabályozása szerint. Előkészítő és rávezető gyakorlatok: a sportági jellegnek megfelelően (dinamikus, statikus erő, egyensúlyozás, lazaság, ruganyosság és ritmusérzék). Az 5-8 osztályban tanult alaplépések összetett kombinációi 4-8 ütemben, aszimmetrikus elemkapcsolatok. Egyéni és páros koreográfiák gyakorlása. Aerobik bemutatók osztályon belül. Futások, rajtok Képességfejlesztő gyakorlatok Az 5-8.osztályban végzett futóiskolai feladatok gyorsabban, erősebben és tudatosabban. Iramfutások. Kitartó futás (aerob állóképesség), a távnak megfelelő egyéni iram kialakítása. Akadályok felett 5-4-3 lépéses ritmusfutások könnyített magasságon és távolságon. Tartós és résztávos állóképesség növelése. A sportági technika gyakorlása. Futások 3060 méteren. A térdelőrajt szabályos végrehajtása a rövid és hosszú sprint számokban. A váltófutás botátadási technikája és szabályai: váltótávolság, segédjelek alkalmazásával. Gátfutás lendítő és elrugaszkodó lábmozgásának ismerete. A rövid,- közép-, és hosszútávfutás technikái közötti különbség. Játékok, versenyek Rajtversenyek, sprintversenyek. Fogójáték. Egyéni sor-, és váltóversenyek gyors-, akadály-, és váltófutással. Egyéb testnevelési játékok futófeladatokkal. Ugrások, szökdelések A képességfejlesztés gyakorlatai Az 5-8.osztályban végzett ugróiskolai feladatok továbbfejlesztése koordináltabban, nagyobb kiterjedéssel, erővel és tudatosabban. Egylépéses sorozatelugrás, kétlépéses sorozatfelugrás. A sportági technika gyakorlása Az ugrás előtti utolsó három lépés ritmusának kialakítása. Az elrugaszkodó-, és a lendítő láb, a kar

megfelelő mozgásának összehangolása. A lépő távolugró technika végrehajtása, aktív talajfogással. Az egyéni nekifutás távjának kijelölése. Az átlépő technika végrehajtása 5-7 lépés es íves nekifutással. A flop technika gyakorlása, az egyéni nekifutó távolság kimérése és rögzítése. Az egyéni magasugró technikák megismerése, teljesítményre törekvés nélkül. Játékok, versenyek. Távolugróversenyek helyből és egyéni nekifutással. Magasugróversenyek egyéni nekifutással. (érintő ugrások). Egyéni sor-, és váltóversenyek ugró és szökdelő feladatokkal. Egyéb testnevelési játékok ugrásokkal és szökdelésekkel. Dobások A képességfejlesztés gyakorlatai. Különböző szerekkel változatos dobásformák végrehajtása egy és két kézzel, különböző kiinduló helyzetekből. Speciális erősítés kézisúlyzókkal, súlyzókkal, erőgépekkel. A sportági technika gyakorlása. Célba és távolságra dobások hajító, lökő és vető mozdulattal. Hajítás nekifutással, öt lépéses dobóritmussal. A lekészítés technikája, a beszökkenés szerepe. Szabályos lökés végrehajtása oldal vagy háttal felállásból súlygolyóval vagy medicinlabdával. Az egy-, és kétkezes vetési technikák megismertetése. Az ideális hajítási szög elérése az egyes dobásfajtáknál. Játékok és versenyek Kislabda-hajító és egyéb más szerrel végrehajtható versenyek helyből és nekifutásból. Dobóiskolai versengések. Bemelegítés gyakorlása a futások, ugrások és dobások végzése előtt. ISMERETEK, SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS A futóversenyek, a váltás szabályainak ismeret. Az állórajt szabályai, a köríven futás szabályai, a repülőrajt ismerete. Az állóképesség fejlesztésének módszerei. A nekifutás jellemzői távol-, és magasugrásnál. Az ugrószámok főbb szabályainak ismerete távol-, és magasugrásnál a sérülések elkerülése érdekében. Az ideális kirepülési szög elérése dobásoknál, ugrásoknál. Általános bemelegítő mozgássor gyakorlása (futás, hajlítás, nyújtás, lendítések stb.) Fizikai felkészülés a sérülésmentes sportolásra. Stretching gyakorlatok bemelegítő és légző jelleggel. A sportági területeken tanult speciális melegítések ismétlése Edzés, terhelés. A keringési rendszer terhelése, megfelelő munkapulzusérték mellett és a pulzus idősoros mérése.(nyugalmi pulzus, munkapulzus, felső érték stb.) Az intenzitás, ismétlésszám és a pihenőidő változtatása, hatása a terhelésre. A fizikai fittség típusai, fejlesztési lehetőségei. A fizikai aktivitás szintjének becslése, növelése. Részben önálló mozgásprogram-tervezés. Testépítés-a főbb izomcsoportok gyakorlatai.

10. évfolyam A labdajátékokra felkészítő mozgásfeladatok. Speciálisan előkészítő, rávezető, képességfejlesztő feladatok és testnevelési játékok: a 9. évfolyamon tanult mozgásanyag továbbfejlesztése. Labda nélkül végzett mozgások: szlalom futások (változó irányokba), vágták, irányváltások, taposások helyben, súlypontemelkedések, ugrások páros és egy lábbal, váltott lábbal, a játékban való eredményes használatra. Az lapmozgások nagyszámú variációja irányban, sebességnöveléssel. A reakcióidő és a társ mozdulatára való reagálás optimuma. A helyezkedés, a helyzetfelismerés továbbfejlesztése a labdáért folyó harcban: cselek labdával és labda nélkül, küzdések váll-váll érintéssel a labda megszerzéséért. Labdás ügyességfejlesztés egy-két labdával. A labda fogadása, kezelése fokozódó lendületben, magasságban, távolságban; a labda továbbítása gyorsabban, lendületesebben, változó magasságokban; futás közben labdavezetés, haladás a labdával gyors irányváltással és ritmusváltással. Az adott sportjáték technikáinak gyakorlása a testnevelési játékokban: kidobós, fogójátékok labdával, labdaszerző és védő játékok, cicajátékok, pontszerzők, stilizált játékok, szabadon alkalmazott technikai és taktikai elemek és szabályismeretek mellett. A mozgástanulást segítő eszközök használata (szemüveg, célkeret stb.). Bonyolultabb kooperatív és kreatív testnevelési és sportjátékok (pl. játékszabályok dinamikus változtatása, esélykiegyenlítő játékok, fordított eredményszámítás) A sportjátékokra való előkészítés stratégiai jellegű is, az életre való felkészítésben jelentős szerepe van. Bemelegítés labdajáték foglalkozásra: részleges tanári irányítással ismételt gyakorlással, tudatosítással. Önálló bemelegítés: sportjáték-specifikus futó- ugrómozgások; labda nélküli és labdás gyakorlatok az ízületek átmozgatása; labdavezetések variációi helyben és haladással, páros mikro csoportos labdás gyakorlatok; bemelegítő testnevelési játékok labdával és labda nélkül. Az adott sportjátékok technikai és taktikai gyakorlatainak tökéletesítése, alkalmazása, új variációkban, szituációkban. Kosárlabdázás Technikai elemek: fokozódó lendületben, magasságban, távolságban csökkenő hibaszázalékkal végrehajtott technikai elemek. Taktikai elemek: Kisebb csapatrészekben azonos létszámmal egymás elleni játék teljes anyagának beépítése az 5:5 elleni játékba, félpályás és egészpályás gyakorlatokkal. Emberfölényes helyzetek támadásban, védekezésben, emberfogás, területvédekezés, ötletjáték támadásban. Speciális feladatok megoldása (feldobás, alap és oldalvonal bedobás, büntetődobás utáni támadás és védekezés). Kézilabdázás Technikai elemek végrehajtása fokozódó lendülettel, erőközléssel, magasabban és távolabbra, csökkenő hibaszázalékkal. Labda nélkül: gyorsfutások közben a társ futómozgásának követése. Térnyerésre törekvés indulócselekkel mindkét irányba. A kapus mozgástechnikája. Labdával: alaphelyzetek, lapmozgások, támadó. ill. védő játékos esetén. Labdakezelési gyakorlatok 2-3-4-es csoportokban. Átadások talajról és felugrásból cselezés után. Indulócsel, átadócsel, lövőcsel, cselkapcsolatok alkalmazása mindkét oldalra. Kapura lövések mindkét oldalról, bevetődésből. Taktikai elemek növekvő eredményességgel, együttműködéssel.

Támadó taktika: zárás, leválás, támadás befejezések lerohanásból rendezetlen védelem elleni játékból. Szélsőbefutások, beállós játék, test-test elleni játék a védelemben. Labdarúgás Technikai elemek fokozódó kitartással, variációkban, lendületben, magasságban, távolságban, csökkenő hibaszázalékkal. A labdás koordináció minőségi fejlesztése. Labdakezelések mozgás közben és irányváltoztatással, átadások különböző mértani alakzatokban. Rövid és hosszú átadások talajon vagy levegőben. Átadások, átvételek mélységi-, szélességi játékhelyzetek kialakításával. Induló-, futó-, átadási és lövő cselek védővel szemben. fejelések technikái levegőből, társnak vagy kapura. Taktikai elemek a variációk növelésével és végrehajtási minőség emelésével. Posztok betöltése: kapus, védő, középpályás, támadó Rombuszban 4 játékos feladatmegoldása mélységben, szélességben, folyamatos helycserékkel. Röplabda Technikai elemek végrehajtása optimális erőközléssel, fokozódó magasságban, pontossággal, folyamatossággal, csökkenő hibaszázalékkal. A mélységlátást, labdához való igazodást elősegítő gyakorlatok, társtól dobott vagy falra feljátszott labdával. Gurulások, vetődések. Célba ütések és érintő labdatovábbítások mozdulatlan majd mozgó céltárgyra, vagy társhoz. A sáncolás technikája egyénileg és párban. Támadás és védekezés alapvető megoldásai 2-3 fős támadási technikák védelem nélkül és védelem ellen, védekező feladatok, biztosítás, változatos támadás befejezések (erő, ív, elhelyezés stb. szempontjából). Kooperativitás és versengés a labdajátékokban, a szabályok-játékszabályok begyakorlásajátékvezetési gyakorlat. Az elsajátított, játéktudásnak megfelelő színvonalú játékszabályok alkalmazása, betartatása növekvő önállósággal és tudatossággal. Gimnasztika Térbeli alakzatok, rendgyakorlatok Alakzatok, mozgások zárt rendben, alakzatváltozások. Variációk a ritmusban, tempóban, zenére is. Szabadgyakorlati alapformájú gyakorlatok 8-16 ütemű gimnasztikai gyakorlatok egyidejű fejlesztő hatásokkal: mély hát-, és hasizmok, a függesztő öv, a lábboltozat izomzatának optimális és precíz működése által. Az izommunka jellege szerint: nyújtó, erősítő, ernyesztő-lazító, minden testrészre kiterjedő gimnasztikai gyakorlatok. A gyakorlatok variálása: mozgásütem, kiinduló helyzet és kartartás, változtatásával, kéziszerek (súlyzó, bordásfal, medicinlabda, pad) alkalmazásával. A dinamikus és statikus erőközlés megkülönböztetése. Összetett, komplex, fizikai képességeket fejlesztő gyakorlatok Differenciáltan, egyénre szabottan, állandó gyakorlási jelleggel. Erőgyakorlatok a tanuló számára optimális ellenállás leküzdésével. Akrobatikus gyakorlatok-talajtorna Tartásos gyakorlatelemek: tarkóállás, fejállás, kézállás, mérlegek kéztámasszal, mérlegállások, spárgák, hidak. Mozgásos gyakorlatelemek: gurulóátfordulások különböző irányokba, tarkóbillenés, fejenátfordulás, cigánykerék mindkét irányba, vetődések átguggolások, átterpesztések, lábkörzések, dőlések, felállások, alapformában és differenciáltan variációkban. Esztétikus és harmonikus előadásmód: feszítések, fejtartás, válltartás, spicc kidolgozása. Az elemek mennyiségi és minőségi kidolgozása. Szertorna fiúk számára Korláton gyakorlás-terpeszülés,harántülés, nyújtott támasz,hajlított támasz, oldaltámaszok, lebegő-felkartámasz, felkarfüggés, alaplendületek, támaszban, felkarfüggésben, beterpesztések, terpeszpedzés, támlázás, szökkenés, fellendülés előre terpeszülésbe, felkarállás, felugrás beterpesztéssel támasz ülőtartásba, vetődési leugrás, kanyarlati leugrás. Nyújtón gyakorlás- kelepfelhúzódás támaszba, alaplendület, lendület előre 180 fokos fordulattal, ellendülés, alálendülés, kelepforgások, térdfellendülés, billenés, támaszból homorított leugrás hátra, alugrás, nyílugrás. Gyűrűn gyakorlás- kéz-lábfüggések, függések, lefüggések, mellső függőmérleg, hajlított támasz, nyújtott támasz, alaplendület, lendületvétel, húzódás-tolódás támaszba, vállátfordulás előre, homorított leugrás, leterpesztés hátra. Szertorna lányok számára Gerendán gyakorlás – állások, térdelések, ülések, fekvések, térdelőtámaszok, mérlegek, guggolótámaszok, fekvőtámaszok, támaszban átlendítés, belendítés, hasonfekvésből emelés fekvőtámaszba, térdelőtámaszba, fordulatok állásban, guggolásban. Szökdelések, lábtartáscserék, felugrás egyik láb át- és belendítéssel, homorított leugrás, terpesz csukaleugrás. Felemáskorláton gyakorlás.– támaszok,harántülés, térd függés, fekvőfüggés, függőtámasz, függésből lendítés, átguggolás, átterpesztés fekvőfüggésbe, pedzés, lendület előre-hátra függésben, támaszban lendület lebegőtámaszba, kelepfellendülés támaszba, fordulat fekvőfüggésben, térdfellendülés, guggoló függőállásból fellendülés támaszba, támaszból átfordulás előre fekvőfüggésbe, felugrás támaszba, felugrás függésbe, leugrás támaszból, alugrás, nyílugrás. guggolásban. Szökdelések, lábtartáscserék, felugrás egyik láb át- és belendítéssel, homorított leugrás, terpesz csukaleugrás. Felemáskorláton gyakorlás.– támaszok,harántülés, térd függés, fekvőfüggés, függőtámasz, függésből lendítés, átguggolás, átterpesztés fekvőfüggésbe, pedzés, lendület előre-hátra függésben, támaszban lendület lebegőtámaszba, kelepfellendülés támaszba, fordulat fekvőfüggésben, térdfellendülés, guggoló függőállásból fellendülés támaszba, támaszból átfordulás előre fekvőfüggésbe, felugrás támaszba, felugrás függésbe, leugrás támaszból, alugrás, nyílugrás. guggolásban. Szökdelések, lábtartáscserék, felugrás egyik láb át- és belendítéssel, homorított leugrás, terpesz csukaleugrás. Felemáskorláton gyakorlás.– támaszok,harántülés, térd függés, fekvőfüggés, függőtámasz, függésből lendítés, átguggolás, átterpesztés fekvőfüggésbe, pedzés, lendület előre-hátra függésben, támaszban lendület lebegőtámaszba, kelepfellendülés támaszba, fordulat fekvőfüggésben, térdfellendülés, guggoló függőállásból fellendülés támaszba, támaszból

átfordulás előre fekvőfüggésbe, felugrás támaszba, felugrás függésbe, leugrás támaszból, alugrás, nyílugrás. Szabadgyakorlatok lábujjállások, terpeszállások, hajlított és guggoló állások, lépő és kilépő állások, támadó és védő állások, lebegő-, és mérlegállások, nyújtott és hajlított ülések, lebegő ülések, térdelések, térdelőmérlegek, fekvések, kéz és lábtámaszok, ujj-, és kartartások és mozgások, (lebegtetések, ejtések, fordítások, hullámom) statikus és dinamikus törzs-, és lábmozgások. Labdagyakorlatok: Fogások, gurítások talajon és testen, labdavezetések változatos vonalon a levegőben, átadások, leütések, dobások, elkapások labdatartások (kézzel, lábbal, térddel, nyakkal stb.) változatos szabadgyakorlati formák felhasználásával. Önálló bővítési lehetőség, önálló gyakorlatrészek hozzáadása a minimumhoz, tanári irányítással (1 perc). Aerobik mindkét nem számára a helyi tantervben meghatározottak szerint A sportági jelleg: dinamikus, statikus erő, egyensúlyozás, lazaság, ruganyosság, és ritmusérzék. Testtartás, mozdulatok precíz végrehajtása, szinkron a zenével,és egymással. Az 5-8-9 évfolyamon tanult alaplépések összetett kombinációi 4-8 ütemben, aszimmetrikus elemkapcsolatok. Rövid elemkapcsolatok ismétlése magas cselekvésbiztonsággal. A szakkifejezések és vezényszavak ismerete, a legismertebbek önálló használata a tervezésben, segítségadásban és a hibajavítás értelmezésében. A saját test elfogadása, változásainak követése, és az ezzel kapcsolatos félelmek, szorongások átélése, feloldása. A nemnek megfelelő mozgás dinamikájának és/vagy esztétikájának ismerete. Futások 30-60 m-en. A térdelőrajt szabályos végrehajtása rövid és hosszú sprintszámokban. A váltófutás botátadási technikája, a váltótávolság kialakítása (segédjelek alkalmazása), a váltás szabályainak gyakorlása. A gátfutás lendítő és elrugaszkodó lábmozgásának ismerete. A rövid-, közép-, és hosszútávfutás technikai megkülönböztetésének ismerete. Az ugrás előtti három, lépés ritmusának kialakítása. Az elrugaszkodó láb, a lendítő láb és a kar mozgásának összehangolása. A lépő távolugró technika végrehajtása aktív leérkezéssel. Az egyéni nekifutó távolság kimérése. Az átlépő technika végrehajtása 5-7 lépéses íves nekifutással. A flop technika gyakorlása, az egyéni nekifutó távolság kimérése, rögzítése. Különböző szerekkel végrehajtott változatos dobásformák egy és két kézzel, különböző kiinduló helyzetekből. Speciális erősítés kézisúlyzókkal, súlyzókkal, erőgépekkel. Célba és távolságra dobások hajító, lökő és dobó mozdulattal. Hajítás nekifutással öt lépés dobóritmusban. A lekészítés technikája, az impulzus mérés, beszökkenés szerepe. A háttal felállás technikájának ismerete. Szabályos lökés végrehajtása oldal vagy háttal felállásból, súlygolyóval, medicinlabdával. Az egy és kétkezes vetések technikái. Az ideális kirepülési szög elérése a különböző dobásfajtáknál, szerepük a jobb eredmény elérésében. A futóversenyek, a váltás szabályainak ismerete. A középtávfutás állórajtra vonatkozó szabályai, a köríven futás, a repülőrajt ismerete. A savasodás jellegzetes hatásainak és annak a teljesítőképességre gyakorolt hatásai. Az állóképesség-fejlesztő módszerek ismerete. A nekifutás jellemzőinek ismerete a magas-, és távolugrásnál. Az ugrószámok szabályainak ismerete, a sérülések megelőzése szempontjából. Az ideális kirepülési szög a jobb teljesítmény elérése szempontjából. A dobások főbb szempontjainak és az azokkal kapcsolatos balesetvédelmi ismeretek. MOZGÁSMŰVELTSÉG Bemelegítés Általános bemelegítő mozgássor gyakorlása (futás, hajlítások, nyújtások, lendítések stb.) Fizikai felkészülés a sérülésmentes sporttevékenységre. Stretching gyakorlatok bemelegítő és levezető jelleggel. A sportági területeken tanult speciális bemelegítések ismétlése. Edzés, terhelés A keringési rendszer terhelése megfelelő munkapulzusérték mellett, és a pulzus idősoros mérése (nyugalmi pulzus, munkapulzus, felső érték, stb.). Az intenzitás, ismétlésszám és a pihenőidő változtatása, hatása a terhelésre. A fizikai fittség típusai, fejlesztési lehetőségei. A fizikai aktivitás szintjének becslése, követése. Részben önálló mozgásprogram tervezés. Testépítés: a főbb izomcsoportok izolált hatású gyakorlatai. Gyakorlás az állapotfelmérés adataira épített célokért az edzettség fejlesztése, megőrzése érdekében: egyszerű edzéstervek. Edzés korszerű (alternatív) eszközökkel, erőgépekkel, fitneszgépekkel. Nemek közötti eltérések megjelenítése az edzésaktivitásban. Gyakorlás az állapotfelmérés adataira épített célokért az edzettség fejlesztése, megőrzése érdekében. Köredzés változatos mintákkal: 4-6 feladattal. Motoros tesztek-központi előírás szerint. Az egészséges test és lélek megóvása. A testsúly, testtömeg, a testösszetétel mérése, összehasonlító adatrögzítése. Stresszoldó és relaxációs gyakorlatok: a fizikai és lelki egyensúly önellenőrzésen alapuló fenntartására. A technikák használata a saját tanulási technikák tökéletesítésében. A komputerhasználat ellensúlyozására gerinctorna gyakorlatok. A biomechanikailag helyes testtartás kialakítását és fenntartását szolgáló gyakorlatanyag: állandó gyakorlás a tanár és a társak kontrollja, hibajavítása mellett. Az adott iskolában a helyi tanterv szerinti technikai, taktikai és egyéb játékfeladatok ismerete és aktív, kooperatív gyakorlás. Komplex szabályismeret, sportszerű alkalmazás és a játékok önálló továbbfejlesztése. Játék lényeges versenyszabályokkal. A technikák és taktikai megoldások többnyire tudatos, a játékszerepnek megfelelő megválasztása. A játékfolyamat, a taktikai megoldások szóbeli elemzése, a fair és a csapatelkötelezett játék melletti állásfoglalás. Tapasztalat a játékvezetői gyakorlatban. Játéktapasztalat a társas kapcsolatok ápolásában, a bármilyen képességű társakat elfogadó, bevonó játékok játszásában, megválasztásában. Torna jellegű feladatok és táncos mozgásformák A mozgáselemek mozgásbiztonságának és a gyakorlás mennyiségének, minőségének oksági

viszonyai megértése és érvényesítése a gyakorlatban. A javító kritika elfogadása és a mozdulatok kivitelezésének javítása. Esztétikus és harmonikus előadásmód. Önálló talaj és/vagy szergyakorlat, egyszerű aerobik elemkapcsolat, táncmotívumfüzér összeállítása. Célszerű gyakorlási és gyakorlásszervezési formációk, versenyszituációk, versenyszabályok ismerete. A tanult mozgások versenysportja területén, a magyar sportolók sikereiről elemi tájékozottság. Atlétika jellegű feladatok Egy kijelölt táv megtételéhez szükséges idő és sebesség helyes becslésére, illetve a becsült értékek alapján a feladat pontos végrehajtása. Évfolyamonként önmagához mérten javuló futó-, ugró-, dobóteljesítmény. A tempóérzék és odafigyelési képesség fejlődése a váltófutás gyakorlásában. A transzferhatás érvényesülése, más mozgásformák teljesítményének javulása az atlétikai képességek fejlődésének hatására. Alternatív és szabadidős mozgásrendszerek Az adott sportmozgás technikájának elfogadható cselekvésbiztonságú végrehajtása. A sebesség, gyorsulás és a tempóváltások uralása guruláskor, csúszáskor, gördüléskor. Tapasztalat a sportolás során használt különféle anyagok, felületek tulajdonságairól és a baleseti kockázatokról. Feladatok tervezése és megoldása alternatív sporteszközökkel. Az adott alternatív sportmozgáshoz szükséges edzés és balesetvédelmi alapfogalmak ismerete, és azok alkalmazása a gyakorlatban. Önvédelem és küzdősportok Az önvédelmi és küzdőgyakorlatokban, harcokban a közös szabályok, biztonsági követelmények és a küzdésekkel kapcsolatos rituálé betartása. A veszélyhelyzetek kerülése, az indulatok, agresszív magatartásformák feletti uralom. Néhány támadási és védekezési megoldás, kombináció ismerete, eredményes önvédelem, és szabadulás a fogásból. Úszás és úszó jellegű feladatok 1000 m-en a választott technikával, egyéni tempóban, szabályos fordulóval úszás. Jelentős fejlődés az úszóerő és állóképesség területén. Egy választott úszásnemhez tartozó 5 szárazföldi képességfejlesztő gyakorlat bemutatása. Az amatőr versenyekhez elegendő versenyszabályok ismerete. Fejlődő saját teljesítmény a víz alatti úszásban. Egyszerűbb feladatok, ugrások során másokkal szinkronban mozgás a vízbe és vízben. Passzív társ vonszolása kisebb távon (4-5 m) és a vízből mentés veszélyeinek, pontos menetének felsorolása. Egészségkultúra és prevenció Bemelegítés, fizikai felkészülés a sérülésmentes sporttevékenységre. A biomechanikailag helyes testtartás jellemzőinek és néhány jellemző deformitás kockázatanak értelmezése, a megőrzés néhány gyakorlatának ismerete és felelős alkalmazása. A gerinc sérüléseinek leggyakoribb fajtái, és a gerinc és az ízületek védelemének legfontosabb szempontjainak ismerete. A preventív relaxációs gyakorlatok tudatos alkalmazása. A fittségi paraméterek ismerete, mérésük tesztek segítségével, ezzel kapcsolatosan önfejlesztő célok megfogalmazása az egészség-edzettség érdekében. A szükséges táplálkozási ismeretek alkalmazása a testsúly, testtömeg ismeretében. A rendszeres testmozgás pozitív hatásainak ismerete a káros szenvedélyek leküzdésében, az érzelem- és a feszültségszabályozásban.

11. évfolyam A lényeges játékszabályok készség szintű alkalmazás – játékvezetési gyakorlat. Labdával vagy labda nélküli mozgások közben elkövethető szabálytalanságok elkerülését segítő gyakorlatok, megbeszélések. A labdajátékokban a test-test elleni játékszabályok engedte megoldások gyakorlása. Kézilabdában és labdarúgásban a mezőnyjátékosra és a kapusra vonatkozó szabályok ismerete, betartása. Röplabdában a forgásszabály, a háló és a labda hibás megérintése, az emberre vonatkozó területelhagyás értelmezése. A labdajáték-specifikus időhatások betartásának gyakorlatai. A szabályok képzettségnek megfelelő önkontrollos betartása, az elkövetett vétség önálló jelzése. A játékvezetés gyakorlása laza tanári kontrollal, önállóan, a lényeges játékszabályok betartásával, néhány játékvezetői non-verbális jel használatával. Az eredmény jegyzésében és a jegyzőkönyv vezetésében szerzett gyakorlat. Kosárlabdázás Technikai elemek tökéletesítése, alkalmazása Új variációk a már tanult technikákkal kisebb taktikai egységekbe ágyazottan: cselezések, ritmusváltás, biztonságos labdabirtoklás, kidobott labda elfogása, labdavezetés különböző testhelyzetekben, támadó-, védő láb-, és karmozgások, összetettebb átadások, kötetlen átadási formák, lepattanó labda megszerzése, ebből indulás, átadás, kosárra dobás. Játékok párban, csoportban, a variációk önálló felhasználása. Taktikai továbbfejlesztés Védekezési formák: területvédelem, emberfogásos védekezés, gyakorlása és önálló alkalmazása. Játék minden összetételű, emberhátrányos, emberelőnyös és azonos létszámú taktikai szituációkban. Kézilabdázás A technikai elemek tökéletesítése, alkalmazása. Variációk a tanult technikákkal kisebb taktikai egységbe ágyazottan. A taktikát előkészítő futó- fogójátékok, test-test elleni küzdelem. Szélsők, átlövők, beállók kapura lövéseinek gyakorlása, alkalmazása rövidebb akciók befejezéseként, kapusmozgások átismétlése. Taktikai továbbfejlesztés Gyors indítások gyakorlása, létszámbeli előnyből illetve hátrányból

támadások. Játékszituációk ismétlése 1-2 beállóval, lerohanás rendezetlen védelem ellen. Védekezési taktika végrehajtása 6:0, 5:1, 4:2 védekezési rendszer esetén. Védekezés irányítása gyorsindítás esetén. Labdarúgás A technikai elemek tökéletesítése, alkalmazása. A tanult elemek összetett variációkban alkalmazott megoldásai csökkenő hibaszázalékkal. a labdakezelés biztonságának fokozása, Pozícióváltások szélességben és mélységben zavaró ellenféllel szemben is. Felívelés, beadások, letámadás, visszatámadás. Pontos szerelések, cselezések gyakorlása. változatos kapura lövések, ívelések, rúgásfajták alkalmazása, a labda céltudatos irányítása. Fejelések különböző fajtái dobott vagy rúgott labdából. Szögletrúgás, bedobás, büntetőrúgások különböző távolságról. Gólszerzés a szabályok betartása mellett. Taktikai továbbfejlesztés A területvédekezésben szerzett tapasztalatok, megoldások bővítése. A szoros és követő emberfogás gyakorlása kisebb és nagyobb egységekben. Védelmi rendszerek ismerete és gyakorlása. Támadási variációk felépítése a különböző védekezési formák ellen. A csapatrészek összjátékának megvalósítása. Röplabdázás Az oktatás menetét meghatározó tényező: a játékos nem birtokolhatja a labdát, így a döntési idő igen rövid, a játék szabályai szerint a játékosok között nincs testi kontaktus. Technikai elemek tökéletesítése, alkalmazása A labdaérintés biztonsága, a labda tudatos és pontos helyezésének gyakorlása, a hibaszázalék csökkentése az élvezhető folyamatos játék elérése érdekében. tanult támadási technikák gyakorlása, felső egyenes nyitás elsajátítása helyes technikával, talajról. A háló felett érkezett nyitásfogadások gyakorlása változó irányú és erejű labdákkal, technikai kombinációkkal. A feladás technikájának gyakorlása alkar és kosárérintéssel egyaránt. A sáncolás gyakorlása, elsajátítása. Labdamentések továbbfejlesztése. „Röptenisz” szabadon választott, vagy kötött, vagy meghatározott érintéssel. A sportági ismeretek magasabb szintű alkalmazása a kooperatív játékokban, feladatokban, sportjátékokban. A testnevelési és sportjátékok mozgásai, szabályrendszere, egymásra épülésének megértése. A játékszabályok, típusok tudatos alkalmazása. A páros és társas kapcsolatokban konstruktív konfliktusmegoldás. A sportjátékok transzferhatásainak felismerése és a lehetséges összefüggések értelmezése az egyéni fejlődés szempontjából. A páros és társas kapcsolatokban a konstruktív konfliktusmegoldás. A sportjátékok történeti ismerete, tájékozottság a témában. A személyes biztonság, a társak biztonságának védelme, a baleset megelőzés fontossága. Szabadgyakorlati alapformájú gyakorlatok végzése. A gyakorlatok variálási szempontjai: pl. mozgásütem változtatása, kiinduló helyzet és kartartás változtatása. Az agonista és az antagonista izmok arányos és harmonikus fejlesztése. Az aktív és passzív izomnyújtás. Kéziszerek: thera band, gyógylabda, homokzsák stb. alkalmazása 8-16 ütemű gimnasztikai gyakorlatok, egyidejű mozgáskapcsolatok, aszimmetrikus sorozatok. Önállóság a gyakorlatok kiválasztásával, gyakorlatsorok összeállítása. Összetett, komplex fizikai képességeket fejlesztő gyakorlatok végzése. Szabadgyakorlati alapformájú és természetes gyakorlatok differenciáltan, egyénre szabottan. Az ízületi lazaság megtartása, fokozása gimnasztikai és stretching gyakorlatokkal. Erőgyakorlatok az egyén számára optimális ellenállás leküzdésével. Anaerob állóképesség-fejlesztő eljárások a gimnasztika eszközeivel. Az egyensúly gyakorlatai: dinamikus gyakorlatok guggolásban, ülésben, fekvésben, forgómozgásokkal sorozatban. Akrobatikus gyakorlatok, talajtorna Tartásos gyakorlatelemek, elemkapcsolatok gyakorlása: tarkóállás, fejállás, kézállás, mérlegek kéztámasszal, mérlegállások, spárgák, hidak, mozgásos gyakorlatelemek gyakorlása: gurulóátfordulások különböző irányokba, gurulóátfordulás hátra-tolódás kézállásba, tarkóbillenés, fejenátfordulás, kézenátfordulás oldalra, kézenátfordulás, vetődések, átguggolások, átterpesztések, lábkörzések, dőlések, felállások egységesen az alapformában és differenciáltan a variációkban, az elemek mennyiségének és nehézségi fokának továbbfejlesztése. Akrobatikus gyakorlatok-összefüggő gyakorlatsorok Gyakorlás során az egyéni teljesítőképesség, az esztétikus és harmonikus előadásmód, (feszítések, fejtartás, válltartás, spicc) mint minőségi elvárás jelenik meg. Hibajavítás, ismétlések. Akrobatikus gyakorlatok – társas talajtorna Páros és kiscsoportos gyakorlatok összeállítása, bemutatása. Szertorna gyakorlatok A 910.évfolyamon tanultak gyakoroltatása. Az elemek mennyiségi és minőségi továbbfejlesztése, nehézségi fokának emelése differenciáltan és egyénre szabottan is. Szertorna, gyakorlás tornaszereken fiúk számára A 9-10. évfolyamon tanultak ismétlése, továbbfejlesztése, új elemek tanulása. Korláton – terpeszülés, haránt ülés, nyújtott támasz és hajlított támasz, oldaltámaszok, lebegőtámaszok, lebegő felkartámasz, felkarfüggés, alaplendületek felkartámaszban és függésben, beterpesztések, terpeszpedzés, támlázás, szökkenés, fellendülés előre terpeszülésbe, felkarállás, felugrás beterpesztéssel támasz ülőtartásba, vetődési leugrás, kanyarlati leugrás. Nyújtón – kelepfelhúzódás támaszba, alaplendület, ellendülés, alálendülés, kelepforgások, térdfellendülés, billenés, támaszból homorított leugrás hátra, alugrás, Gyűrűn – kéz- lábfüggések, függések, lefüggések, mellső függőmérleg, hajlított támaszok, nyújtott támasz, alaplendület, lendületvétel, húzódás tolódás támaszba, vállátfordulás előre, homorított leugrás, leterpesztés hátra. Szertorna,

gyakorlás tornaszereken lányok számára. Gerendán – állások térdelések, ülések, fekvések, térdelőtámaszok, mérlegek, guggolótámaszok, fekvőtámaszok, támaszban átlendítés, belendítés, hasonfekvésből emelés fekvőtámaszba, térdelőtámaszba, fordulatok állásban, guggolásban. Szökdelések, lábtartáscserék, felugrás, egy láb át és belendítéssel, homorított leugrás, terpesz csukaleugrás. Felemáskorláton – támaszok, harántülés, térdfüggés, fekvőfüggés, függőtámasz, függésből lendítés, lendület előre –hátra függésben, támaszban lendület lebegőtámaszba, felugrás támaszba, felugrás függésbe, leugrás támaszból, alugrás. Bemelegítés: egyénileg összeállított mozgássorozat. A segítségadás technikái felelős külső kontrollal, tudatos hibajavítás a mindennapi gyakorlási szokásokba. Versenyszituációkon keresztül egyszerű szabályok alkalmazása. Kötélgyakorlatok Egyszerű keresztezett áthajtások, ugrások fordulatok, áthajtás közben is, kötélforgatások, test körül és test köré, kötélmozgatások egy kézzel, kötéldobások és -elkapások, kötélkörzések függőleges és vízszintes síkban. Karikagyakorlatok: Karikaforgatások, átadások, egyik kézből a másikba, testkörül és test köré, ugrások és fordulatok karikamozgatás közben, dobások és elkapások, áthajtások pörgetések, körzések talajon és levegőben, függőleges és vízszintes síkban. Minimum 10 -12 elemből álló gyakorlatsor összeállítása. Aerobik A sportági jelleg: dinamikus-statikus erő, egyensúlyozás, lazaság, ruganyosság, ritmusérzék, előkészítő és rávezető gyakorlatai. Alapvető kritériumok: testtartás, mozdulatok precíz végrehajtása, szinkron a zenével és egymással. Rövid koreográfiák ismétlése magas cselekvésbiztonsággal. Sporttáncok gyakorlása A Magyar Divat és Sporttánc Szövetség rendszeréhez igazodó rokon táncok (sztepp, show, akrobatikus, salsa, diszkó, hip-hop, break, mambo, blues, modern swing stb) mozgásrendszerének iskolai alkalmazása. Történelmi táncok gyakorlása Palotás és /vagy keringő, 5-6 motívumból álló rövid koreográfia megtanulása és ismétlése, bemutatása. Néptánc gyakorlása A magyar néptánc-kincs egyszerűbb motívumai és azok kapcsolatai a Tánc és Dráma kerettantervben kidolgozottak szerint. Egy dunántúli és /vagy alföldi és /vagy erdélyi tánctípus motívumai és rövid táncfolyamata megtanulása, gyakorlása, előadása. Rövidtáv, váltófutás, gátfutás A gyorsfutás technikáját javító gyakorlatok változatos végrehajtása. A kedvező rajthelyzet kialakítása, a segédvonalak kijelölése. versenyszerű végrehajtás, eredményorientált együttműködés váltófutásban. Középtáv, folyamatos futás, tájékozódási futás Választás a távok közül. A különböző távokhoz illeszkedő futótechnika kiválasztása. Jártasság az adott távhoz szükséges versenytempó és irambeosztás megválasztásában. Állóképesség-fejlesztő módszerek rendszeres alkalmazása és teljesítményének nyomon követése. Az állóképesség-fejlesztő módszerek önálló gyakorlása. Folyamatos futás közbeni tájékozódás, kisebb területen célállomások megtalálása. Ugrások A homorító és távolugró technika jellemzőinek ismerete, gyakorlati alkalmazása- Választás a magasugró technikák közül: 5-7 lépéses egyénileg kialakított nekifutással versenyszerű végrehajtás. Közreműködés versenyek lebonyolításában. Kondicionális jelleggel sorozatszökdelések: 1-3 lépéses sorozatelugrás, 2-4 lépéses sorozatfelugrások technikajavító végrehajtása. Gyorsuló nekifutás optimális távolságról. Dobások A különböző dobásformákkal a törzsizom sokoldalú erősítése. Teljes lendületből hajítás. Választás az egyes lökő mozdulatok közül. Lendületvétellel egykezes vetés végrehajtása. Az optimális kidobási szögre, sebességre és magasságra törekvés. ISMERETEK, SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS Az iram és tempó megválasztása szempontjainak ismerete. A nekifutás módosításának szükségessége. Az atlétikai ugrások és dobások technikatörténeti, a technikák változásai teljesítménynövelő hatásainak ismerete. Az olimpiákon szereplő atlétikai versenyszámok ismerete. A „gyorsabban, magasabbra, erősebben” jelmondat értelmezése. Önmagához képest a legjobb eredmény elérése, a siker átélése, a kudarc elfogadása, és az azzal való megküzdés. Az élettani különbözőségek ismerete. Tájékozódási futás alapjainak ismerete.

12. évfolyam Sportjátékok A helyi tanterv szerint tanított két labdajátékra vonatkozóan: Önállóság és önszervezés a bemelegítésben, a gyakorlásban, az edzésben és a játékban, játékvezetésben. Az adott labdajáték főbb versenykörülményeinek ismerete. Erős figyelemmel végrehajtott technikai elemek, taktikai megoldások, szimulálva a valódi játékszituációkat. Ötletjáték és 2-3 tudatosan

alkalmazott formáció, a csapaton belüli szerepnek való megfelelés. A csapat taktikai tervének, teljesítményének szakszerű és objektív megfogalmazása. A másik személy különféle szintű játéktudásának elfogadása. Kreativitást, együttműködést, tartalmas, asszertív társas kapcsolatokat szolgáló mozgásos játéktípusok ismerete és célszerű használata. Torna jellegű feladatok és táncos mozgásformák A torna mozgásanyagában az optimális végrehajtására jellemző téri, időbeli és dinamikai sajátosságok megjelenítése. Bonyolult gyakorlatelem sorok, folyamatok végrehajtása közben a mozgás koordinált irányítása. Önállóan összeállított összefüggő gyakorlatok tervezése, gyakorolása, bemutatása. Önálló zeneválasztás, a mozdulatok a zene időbeli rendjéhez illesztése. Könnyed, plasztikus, esztétikus végrehajtás a táncos mozgásformákban. A torna versenysport előnyei, veszélyei, a hozzá kapcsolódó testi képességek fejlesztésének lehetőségei ismerete. Bemelegítő és képességfejlesztő gyakorlatok ismerete, a célnak megfelelő kiválasztása. Optimális segítségadás, biztosítás, bíztatás. Hibajavítás és annak asszertív kommunikációja. Az izmok mozgáshatárát bővítő aktív és passzív eljárások ismerete. Atlétika jellegű feladatok A futások, ugrások és dobások képességfejlesztő hatásának felhasználása más mozgásrendszerekben. Az atlétikai versenyszámok biomechanikai alapjainak ismerete. Az állóképesség fejlesztésével, a lendületszerzés az izom-előfeszítések begyakorlásával a futó-, az ugró- és a dobóteljesítmények növelése. Az alapvető atlétikai versenyszabályok ismerete. Bemelegítés az atlétikai mozgásokhoz illeszkedően. Alternatív és szabadidős mozgásrendszerek Az helyi tantervben kiválasztott sportmozgás végzése elfogadható cselekvésbiztonsággal. Uralom a test felett a sebesség, gyorsulás, tempóváltás, gurulás, csúszás, gördülés esetén. Feladatok önálló tervezése és megoldása alternatív sporteszközökkel. Az adott alternatív sportmozgáshoz szükséges edzés és balesetvédelmi alapfogalmak ismerete. Az ismeretek alkalmazása az új sporttevékenységek során. Önvédelem és küzdősportok A szabályok és rituálék betartása. Önfegyelem, az indulatok és agresszivitás kezelése. Több támadási és védekezési megoldás, kombináció ismerete az álló és földharcban. Egészségkultúra és prevenció A bemelegítés szükségessége élettani okainak ismerete. Az egészségük fenntartásához szükséges edzés, terhelés megtervezése. Relaxációs gyakorlatkészlettel tudatos védekezés a stresszes állapot ellen. A feszültségek szabályozása és az élet stresszhelyzeteivel való autogén megküzdés. A testtartásért felelős izmok erősítését és nyújtását szolgáló gyakorlatok ismerete, pontos gyakorlása, értő kontrollja. A gerinckímélet alkalmazása a testnevelési és sportmozgásokban, kerti és házimunkákban, az esetleges sérüléses szituációk megfelelő kezelése.

Dráma és tánc 9. évfolyam Koncentrációs és lazítógyakorlatok (szöveges és szövegmentes légzőgyakorlatok, relaxációs játékok, koncentrációs gyakorlatok az érzékelésfejlesztés, a figyelemtartás és -megosztás, a memóriakapacitás fejlesztésére). Ön- és társismereti gyakorlatok (pl.: ismerkedő és megismerő játékok, interakciós gyakorlatok). Páros, kiscsoportos és csoportos egyensúlyés bizalomgyakorlatok. Fejlesztő- és szinten tartó verbális és nem verbális kommunikációs gyakorlatok. Szándékos és tudatos nyelvi választások, kifejezésmódok: felismerése és használata dramatikus tevékenységekben. Egyéni stílus, karakter, státusz, érzelem ábrázolása nyelvi és gesztusnyelvi eszközökkel. A különféle beszédműfajok és a hatáskeltés eszközeinek alkalmazása a gyakorlatok során. A média jellemző kifejezésmódjainak megjelenítése dramatikus tevékenységekben. A tánc- és mozgásszínházi technikák alapjai (fizikai koncentrációt, testtudatot fejlesztő gyakorlatok, kiscsoportos és csoportos együttműködést igénylő mozgásgyakorlatok). A konkrét és absztrahált mozgás közötti különbség tudatosítása. Hangulatok kifejezése mozgással/tánccal. Stílus, jellem ábrázolása mozgással/tánccal. Improvizáció a tanár által megadott téma vagy fogalom,(irodalmi alkotások, történetek), a tanulók által közösen kidolgozott cselekményváz (jelenetváz) alapján. Az improvizáció elemző és értelmező megvitatása. Némajátékos és szöveges improvizációk (pl. mozdulatra, hangeffektusokra, tárgyakkal), hétköznapi élethelyzetek felidézése mozgással és beszéddel, szituációs játékok (pl. befejezetlen történetre, fotóra, filmre, képzőművészeti alkotások reprodukcióival, a szereplők jellegzetes vonásainak megadásával). Improvizáció a megismert kifejezési formák összefűzésével, illetve alkotó jellegű alkalmazásával. Különféle konkrét és metaforikus kifejezőeszközök tudatos alkalmazása (pl. szituációs játékok hangeffektusokra, vázlat megadásával, a valódi érzelmek kimondásának tiltásával). Hétköznapi helyzetek megjelenítése és értelmezése; látott vagy hallott történetek feszültségteli jeleneteinek felidézése kiscsoportos improvizációkban. Spontán és előkészített mozgásos improvizáció adott zene, téma vagy fogalom alapján. Rövid, mozgásos etűdépítés és különféle feltételekre alapozó improvizációk (pl. versek által keltett hangulatokra épülő improvizációk, szimbolikus mozgásokból építkező improvizációk, zenés etűdök indulatok,

hangulatok, érzelmek megadásával). Dramatikus formanyelvi elemek összefűzése, egymásra építése a kívánt tartalom kifejezése érdekében. A színpadi hatáselemek, egyes színházi stílusok, színházi műfajok jellemző jegyeinek azonosítása és alkalmazása saját játékokban. Különböző drámás konvenciók, (pl. állókép, belső hangok, „forró szék”, stb.), színházi tevékenységek alkalmazása az improvizációkban és jelenetekben, a figurateremtés folyamatában. A játékok megbeszélése során a dramatikus eszközök és a színházi formanyelv elemeinek értelmezése a tanult szakkifejezések alkalmazásával. Jeles alakokhoz, eseményekhez, korszakokhoz tartozó élethelyzetek feldolgozása dramatikus tevékenységekkel. Irodalmi művek részleteinek vagy egészének feldolgozása drámás eszköztár alkalmazásával. Különböző művészeti ágakhoz tartozó műalkotások irodalmi és/vagy filmes és/vagy dramatikus és/vagy mozgásos adaptációja. Mindennapi történetek, érzések, élmények feldolgozása drámajátékos tevékenységformákkal. Előadások elemzése az ismert fogalomkészlet tudatos alkalmazásával, az élmények befogadását elősegítő dramatikus tevékenységformákkal az előadás felvetetette problémák további kibontása, játékban történő feldolgozása. A színészi, rendezői, dramaturgiai és egyéb tervezői munka alapszintű elemzése. Színház- és drámaelméleti ismeretek megalapozása a látott előadásokhoz kapcsolódóan (pl. a drámai műnem jellegzetességei, dramaturgiai alapfogalmak, a színházművészet összművészeti sajátosságai). Egyszerűbb tánc- és mozgásszínházi műfajok felismerése.

Életvitel és gyakorlat 12. évfolyam Olyan gyakorlati tudás megszerzése, amelynek birtokában a tanulók könnyen eligazodhatnak a mindennapi élet számos területén. Képesség kialakítása önmaguk megismerésére, a konfliktuskezelésre, a változásokhoz való rugalmas alkalmazkodásra, a pozitív életszemléletre, az egészséges életvitelre és a harmonikus családi életre. Felelős gondolkodás, átgondolt döntések képességének kialakítása a pénzügyek kezelésében, a fogyasztási javak használatában, a szolgáltatások igénybevételével és a jövővel kapcsolatban. Mindennapokban nélkülözhetetlen életvezetési és háztartási ismeretek, „háztartási praktikák” ismertében a napi munka szakszerűbb, hatékonyabb, gazdaságosabb elvégzése. Az élő és a tárgyi környezet kapcsolatából, kölcsönhatásainak megfigyeléséből származó tapasztalatok felhasználása a problémamegoldások során, a tevékenységek gyakorlásakor. Használati utasítások értő olvasása, betartása. Tudatos vásárlókká válás, a fogyasztóvédelem szerepének, a vásárlók jogainak ismerete. A szociális érzékenység növekedése (a fogyatékkal élők és az idősek segítése). Karitatív tevékenységek végzése melletti elköteleződés. Hivatalos ügyekben érdekek képviselete, kulturált stílusú ügyintézés szolgáltatóknál, ügyfélszolgálatoknál. A korszerű pénzkezelés lehetőségeinek és eszközeinek megismerése. A biztonságos, balesetmentes, udvarias közlekedés szabályainak betartása. Magabiztos tájékozódás közvetlen és tágabb környezetben. Közlekedési szabályok és a közlekedési etika alkalmazása. A veszélyhelyzetek felismerése, elhárítása, az elsősegélynyújtás, valamint a balesetvédelem legalapvetőbb ismereteinek alkalmazása. A személyes ambíciók, képességek, objektív lehetőségek komplex mérlegelése, a saját életpályára vonatkozó helyes döntések meghozatala. A személyes kapcsolatok és a munkamagatartás, munkakultúra szerepének felismerése az álláskeresésben és a munkahely megtartásában. A munka és az aktivitás iránti elkötelezettség. Az egész életen át tartó tanulás (LLL), a szaktudás, a műveltség fontosságának elfogadása és érvényesítése.

Hittan

1.évfolyam A nagyvilág: a Föld Az élő világ: Isten az élet ura A ránk bízott világ Embertársaink (nemek, életkorok, embertípusok) Élet a családban: családtagok, vendégszeretet; családi ima Élet az embertársak között: szomszédok, az utca népe Gyermekek egymás között: az együttélés szabályai Az angyali üdvözlet Mária és József várja a gyermeket . A napkeleti bölcsek látogatása A Szent Családnak menekülnie kell Jézus a világ elé lép: a tanítványok kiválasztása Jézus az Atya szeretetéről tanít: a tékozló fiú története Jézus az emberszeretetről tanít: az irgalmas szamaritánus története Jézus részt vesz az emberek életében: a kánai menyegző; a kenyérszaporítás Jézus segít barátain: a vihar lecsendesítése Jézus segít a betegeken és a szomorkodókon: Jairus leányának feltámasztása Jézus a Jó Pásztor Isten családjának tagjai: a keresztelés Jézus pásztorokra bízta népét: papok, püspökök, pápa Isten népének ünnepi együttléte: a szentmise A mindennapok megszentelése: imamódok, imaformák Jézus anyát is adott: Mária Élet az egyházközségben

2.évfolyam Az első tanítványok meghívása Jézus és a gyermekek Lévi, a vámos meghívása A gazdag ifjú találkozása Jézussal A kánai menyegző A csodálatos kenyérszaporítás Jézus imádkozni tanít Mi Atyánk, aki a mennyekben vagy, szenteltessék meg a Te neved… Jöjjön el a Te országod, legyen meg a Te akaratod. Mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma… Bocsásd meg vétkeinket, miképpen mi is. Az angyali üdvözlet Mária látogatása Erzsébetnél Úton Betlehem felé Jézus születése; első látogatói: a pásztorok Jézus bemutatása a templomban A napkeleti bölcsek látogatása Jézus az egész világ Megváltója A 12 éves Jézus a templomban Jézus megkeresztelkedése Jézus elvonul a pusztába. Nem mindenki fogadja el Jézus tanítását Bevonulás Jeruzsálembe A kereskedők kiűzése a templomból Az utolsó vacsora Jézus imádkozik az emberekért Az oltáriszentség elrendelése Jézus elfogása, pere Jézus a kereszten – János és Mária Jézus feltámadása Jézus és Mária Magdolna találkozása Az emmauszi tanítványok Tamás apostol hitetlensége Jézus a Tibériás tavánál Jézus búcsúzik Jézus Péterre bízza az egyházat A tanítványok közössége Jézus mennybemenetele után Az első Pünkösd – a Szentlélek eljövetele A Szentlélek ajándékai .

3.évfolyam Az örömet adó találkozás-elbeszélések értelmezése: Mária, Simeon, a bölcsek A tanítványok öröme A halászok és Máté meghívása A gazdag ifjú A bűnös asszony Simon farizeus házában Bartimeus meggyógyítása Nikodémus A szamariai asszony Példabeszédek: Jézus: a jó Pásztor Jézus: a kapu Jézus: az Út, az Igazság és az Élet Jézus a gondviselésről tanít A tékozló fiú története Példabeszéd a sziklára épült házról A talentumokról szóló példabeszéd A szűk kapu, a keskeny út Jézus lecsendesíti a vihart A csodálatos halfogás A bénát Jézus elé viszik barátai Jézus meggyógyítja a tíz leprást A magvetőről szóló példabeszéd Látogatóban Máriánál és Mártánál Az irgalmas szamaritánus Jézus megbocsátásra tanít Az utolsó vacsora, Jézus kereszthalála, Jézus feltámadása. A főparancs, Jézus nem ítél el, Bűnbocsátó hatalom, Jézus az élet kenyere, Az első keresztények élete

4.évfolyam Ábrahám Izsák Jákob József Mózes meghívása és küldetése A húsvéti bárány Átkelés a Vörös-tengeren Az aranyborjú A manna Szövetségkötés, a tízparancs Gedeon Sámson Sámuel Saul Dávid Salamon Illés Elizeus Izaiás Jeremiás Ezekiel Dániel Makkabeusok Jónás Jób Tóbiás Judit

5.évfolyam Isten ószövetségi népének ünneplései Az ősegyház liturgikus szolgálata – Jézus parancsának teljesítése Liturgikus szolgálatok az oltárnál Liturgikus szolgálatok a közösségben Elődök és társak az ünneplésben (égiek és földiek) A húsvét mint az egyház misztériuma Igeliturgia Áldozati liturgia Az utolsó vacsora eseményei: A kenyér és a bor átváltoztatása Az eukharisztia szó (hálaadás) jelentése Az ember válasza Isten hívására: a hálaadó ima; a közösség válasza a zsolozsma

A családi otthon mint a legfontosabb ünneplési hely A templom mint Isten háza és az ünneplő közösség színhelye Legfontosabb liturgikus kellékek, szimbólumok: a templom berendezése, oltár, gyertya, liturgikus színek, liturgikus ruhák Vasárnap Karácsony: Jézus születésének ünnepe Húsvét: Jézus megváltó kereszthalálának és feltámadásának ünnepe Pünkösd: a Szentlélek eljövetelének, az egyház születésének ünnepe Szűz Mária ünnepei: Gyümölcsoltó Boldogasszony, Nagyboldogasszony A szenetek, különösen a legfontosabb magyar szentek (Szent István, Szent Erzsébet, Szent Margit) ünnepe A keresztség, a bérmálás és az oltáriszentség mint a keresztény életbe bevezető titkok A kiengesztelődés szentsége és a betegek kenete mint Istenhez vezető út Az egyházi rend és a házasság szentsége mint az ember kibontakozását segítő ajándékok

6.évfolyam A család a közösségek alapja A barátok közössége mint a megnyílás lehetősége A nemzet közössége mint a hovatartozás érzését adó közösség Az egyház közössége mint Krisztus élő teste Az Ószövetség mint Isten népe születésének története; mint a szabadulás története Az Újszövetség mint Jézus tanítványainak közössége: Jézus az alapító, halálával ő ad életet az egyháznak A Pünkösd Az ősegyház élete: misszió, összetartozás, mindent megosztó szeretet Az egyház az evangélium útján jár: Pál megtérése Az egyház lelkigondozó tevékenysége: szentségek kiszolgáltatása Az egyház szociális tevékenysége (pl. szegénygondozó, betegápoló rendek) Az egyház kulturális-oktatási tevékenysége (pl. tanító rendek) Az egyház szervezeti felépítése

7.évfolyam Az üdvtörténet fogalma A Pentateukhosz legfőbb jellemzői Bibliai szemelvények értelmezése: Az üdvtörténet színtere: a teremtett világ (Ter 1,1–2,4) Az üdvtörténet főszereplője: az ember (Ter 1, 26-30 és Ter 2, 4-25) Az ember első kudarca és az isteni segítség ígérete (Ter 3, 1-24) Bibliai szemelvények értelmezése: Ábrahám istenélménye; Isten jelenléte Izsák, Jákob és József életében (Ter 12, 1-5; Ter 18, 20-33; Ter 22, 1-18) A szabadító Isten megnyilatkozása a kivonulás idején (Kiv 3, 1-20; Kiv, 12, 1-14) A tízparancsolat és a mózesi szövetség (Kiv 19-20; Kiv 24) Isten működése Józsue életében (Józs 6, 1-16) Istenélmények a bírák korában (Bír 16, 1-31) Isten segítségének megtapasztalása a királyság kezdeti időszakában (1 Sám 17, 1-51; 1 Kir 8) Bibliai szemelvények értelmezése: Illés, Ámosz és Ózeás az üdvözítő Isten szolgálatában (1 Kir 18, 1-40; Ám 5, 18-24; Óz 11, 1-9) Nátán próféciája; Izajás próféciái az üdvösséget munkáló Istenről (2 Sám 7, 4-16; Iz 7, 10-17; Iz 8,23–9,6; Iz 11, 1-9) A perzsa kor prófétai irodalmában tükröződő istenélmény (Zak 4) A perzsa kor bölcsességi irodalmában megfogalmazódó istentapasztalat (Péld 8, 22-36; Jób 10) A Messiásról éneklő zsoltárok (Zsolt 2; Zsolt 72; Zsolt 110) Az épületes irodalomban tükröződő istenélmény (Jónás könyve) Az apokaliptikus irodalomban jelentkező ígéret (Dán 7) Az üdvözítő Isten a hellén kor bölcsességi irodalmában (Sir 24) Az üdvösséget előkészítő Isten a patetikus történetírásban (2 Makk 7)

8.évfolyam Az Újszövetség könyvei, műfajai (evangélium, apostoli levél, apokalipszis) Az újszövetségi üdvtörténet fogalma

Irodalmi-műfaji áttekintés: gyermekségtörténet, nemzetségtábla, születés-meghirdetés, gyermekkort bemutató epizód, midrás és hagadda, előszó Bibliai szemelvények értelmezése: Jézus Krisztus születésének értelmezése Máté evangéliumában (Mt 1, 1-17; Mt 1, 18-25; Mt 2, 1-23) Jézus Krisztus születése és gyermekkora Lukács szerint (Lk 1, 26-38; Lk 2, 1-7; Lk 2, 41-52) Jézus Krisztus személye (Lk 4, 16-21; Mk 1, 9-11; Jn 1, 19-34) Jézus Krisztus küldetése (Lk 4, 4244; Mt 5, 17-20; Lk 15, 11-32) Jézus Krisztus tanítása Isten országáról (Lk 17, 20-21; Mt 6, 9-15; Mt 5, 1-12; Mt 20, 1-16) A szoros értelemben vett tanítványi kör (Mk 3, 13-19; Mt 16, 13-20) A tág értelemben vett tanítványi kör (Lk 10, 1-16; Mk 9, 38-41; Lk 9, 23-27) A mindenki előtt nyitott messiási közösség (Lk 19, 1-10; Lk 7, 36-50; Mt 5, 38-48) Ördögűzések és gyógyítási csodák – a helytállás és a szabadság új lehetősége (Lk 8, 26-39; Mk 1, 40-45; Mk 2, 1-12) Ajándékozó- és mentő-csodák – az öröm és a bizalom új lehetősége (Mk 6, 3444; Mk 4, 35-41) Feltámasztási csodák – az új élet lehetősége (Lk 7, 11-17) Jézus Krisztus szenvedése – a kereszt felé vezető út (Jn 10, 22-39; Lk 22, 7-20) Jézus Krisztus halála – Jézus pere és keresztre feszítése (Jn 18,28–19,16; Mt 27, 27-66) Jézus Krisztus feltámadása – feltámadási jelenések (Mk 16, 1-8; Mt Jézus Krisztus mennybemenetele és az első pünkösd – az egyház születése (ApCsel 1, 1-11; ApCsel 2, 1-36) Az egyház az apostoli korban (Kr. u. 36-tól 65-ig) (ApCsel 9, 1-19; ApCsel 15, 111; 1 Kor 12, 12-30) Az apostolok nevében tanító egyház – a Kr. u. 65-től 100-ig terjedő időszak (1 Tim 2, 1-7) A világ és az egyház jövője János jelenéseiben (Jel 12)

9. évfolyam Az egyház története mint Isten népének története. Az egyháztörténet fogalma. Történeti bevezetés az egyház ókorának történetébe (Kr. u. 100-tól 325-ig) Az egyház ókorának története mint üdvtörténet Az isteni bátorítás jelei az üldözés idején és a kereszténységet üldöző hatalom szemléletmódjának gyökeres változása (313-ig) A jézusi igazság győzelme az I. Nikaiai Zsinaton (325; az arianizmus bemutatása) Történeti bevezetés: az I. és II. Nikaiai Zsinat ideje (Kr. u. 325-től 787-ig) .Az isteni világ jelei a remeték és a korai szerzetesek életében a Khalkédóni Zsinatig (451) Az isteni üzenet az egyházatyák műveiben (pl. Szent Ágoston Isten állama című művében) Az evangélium erejének megmutatkozása a szerzetesség elterjedésében (Szent Benedek) Az egyházi állam létrejöttének okai s az isteni vezetés jelei szent pápák működésének (756-ig) Történelmi bevezetés az egyház középkorába (Kr. u. 787-től 1215-ig) Az evangélium erejének megnyilatkozása az új népek megtérésében és a clunyi reformban. Szent István és az Árpád-házi szentek Jézus evangéliumának szolgálatában A kettős egyházszakadás tényében (1054; 1130) rejlő isteni figyelmeztetés A félreértett evangelizáció és a helyes tanúságtevés (keresztes hadjáratok, inkvizíció – új szerzetesrendek; Domonkos, Assisi Ferenc) a IV. Lateráni Zsinatig Istenkeresés a skolasztikában és a misztikában Történeti bevezetés a reformáció korszakába (Kr. u. 1215-től 1545/63-ig) A reformáció értékeiben és negatívumaiban rejlő isteni üzenet: forradalom helyett belső megújulás A Trienti Zsinat (1545/63) a megújulás szolgálatában A misszionáló egyház Jézus örömhírének hiteles hordozói: Avilai Teréz, Loyolai Ignác, Néri Fülöp, Borromeo Károly, Kalazanci József, Pázmány Péter stb. A felvilágosodás korának történeti háttere (Kr. u. 1545/63-tól 1869/70-ig) A felvilágosodás fény- és árnyoldalairól sugárzó jézusi üzenet Az egyház a francia forradalom (1789) előtti és utáni időszakban A forradalom utáni katolikus megújulás: Viennai János, Newman kardinális, Karolina Gerhardinger, Don Bosco stb. Az európai forradalmak és az I. Vatikáni Zsinaton (1869/70) megfogalmazódó isteni üzenet Az isteni hívásra válaszoló tanúságtevők Lisieux-i Teréz, Batthyány-Strattmann László, Edith Stein, Maximilian Kolbe Az áteredő bűn szövevényében vergődő emberiség (a két világháború, a fasizmus és a kommunizmus) – és a II. Vatikáni Zsinat (1962/65) mint Jézus örömhírének tolmácsolója Az ökumenikus törekvések mint a Lélek munkálkodásának tanújelei

10. évfolyam A dogmatika fontossága az egyéni és a közösségi élet eseményeinek alakításában Az üdvtörténet

misztériumait emlékezetbe idéző és megjelenítő liturgia Az üdvtörténet, a misztérium, a liturgia és a misztériumokat értelmező dogmatika fogalma A liturgia mint a misztériumok emlékezete és megjelenítője Bevezetés az advent és a karácsony ünnepkörének liturgiájába és dogmatikai tartalmába A teremtő Atyára és a bűnös, de az Atya ígéretében bízó létünkre emlékező advent – a teremtés, a bűnbeesés és az ígéret dogmatikája A Fiú megtestesülésére emlékező karácsony – a megtestesülés dogmatikája Bevezetés az advent és a karácsony ünnepkörének liturgiájába és dogmatikai tartalmába A teremtő Atyára és a bűnös, de az Atya ígéretében bízó létünkre emlékező advent – a teremtés, a bűnbeesés és az ígéret dogmatikája A Fiú megtestesülésére emlékező karácsony – a megtestesülés dogmatikája A Jézus megváltó halálára, feltámadására és mennybemenetelére emlékező húsvéti ünnepkör – a megváltás és a halálon túli lét dogmatikája A Szentlélek eljövetelére emlékező pünkösd – a Szentlélekről szóló dogmatikai tanítás Bevezetés a Szentháromság vasárnapjának és a Mária–ünnepeknek a liturgiájába és dogmatikai tartalmába A Szentháromság ünnepe – a Szentháromság dogmatikája A Mária-ünnepek – a Mária-dogmák krisztológiai tartalma Bevezetés: a szentségek liturgiájának fejlődése a történelemben A szentségek mint a bennünket halálával és feltámadásával megváltó Krisztushoz kapcsoló „csatornák” A keresztség, a bérmálás, a kiengesztelődés, a betegek kenete, a házasság és a papi rend szentségének liturgiája és dogmatikája Az imádság mint az ember vallási magatartását kifejező megnyilatkozás, amely feltételezi, hogy személyként megtapasztalt valóság előtt áll A szentek – az üdvtörténet misztériumai és a szentek tiszteletének dogmatikája.

11. évfolyam Az üdvtörténeti erkölcstan, az erkölcsös élet, morális és etika, valamint az éthosz fogalma Az üdvtörténeti erkölcstan mint személyes üdvtörténetünk útmutatója . Az ószövetségi ember tapasztalata saját erkölcsi mivoltáról Az ember erkölcsi mivolta és feladata Jézus tanításában: a megtérést sürgető Jézus Az ember erkölcsi mivoltának megfogalmazása az egyház tanításában: az ember istenképisége A törvény az Ószövetségben, a tízparancsolat A törvény az Újszövetségben: Jézus Krisztus mint a teljessé lett Törvény A jézusi Törvény az egyház tanításában Az értékek világában eligazító erkölcsi útmutatások és törvények (erények, bioetikai útmutatások, szexuális etika, szociális etika és társadalometikai törvények) A bűn és következménye az Ószövetségben A bűn és „halálos” következménye az újszövetségi szimbolika alapján A bűn és következménye az egyház reflexiójában Az erkölcsi feltámadás reménye az Ószövetségben Az erkölcsi feltámadás ténye és alapja az Újszövetségben (megtérés, bűnbocsánat stb.) Az erkölcsi feltámadás az egyház tanításában és gyakorlatában (objektív és szubjektív megváltás, a kiengesztelődés szentsége stb.)

12. évfolyam Az üdvtörténet apológiájának fogalma és célja, módszere és témái. A vallás filozófiai fogalma A kereszténység előtti keleti vallások és a zsidó vallás A keresztény vallás megkülönböztető jegyei A vallás fogalma és lehetősége a katolikus egyház önértelmezésében Zsinati megnyilatkozások: a vallásszabadságról, az ökumenizmusról és a nem keresztény vallásokról (hinduizmus, buddhizmus, zsidó vallás, iszlám) A Krisztus-esemény bizonyossága, fogalma és igazolhatóságának problémája Jézus történetisége pogány és zsidó források alapján A Krisztus-esemény történetileg igazolható oldala az újszövetségi könyvek alapjánAz egyház fogalma, a katolikus egyház önértelmezése Az egyház ószövetségi gyökerei Az egyház jézusi eredetének ténye és szükséges volta az újszövetségi iratok alapján Az önmagát igazoló egyház a történelemben (hierarchia, az egyház négy ismertetőjegye, az egyház szükséges volta) A kinyilatkoztatás és a sugalmazás fogalma, módjai és lehetősége A ószövetségi kinyilatkoztatás ténye Jézus mint hitet eredményező és feltételező Kinyilatkoztatás A hit és cselekvés összefüggése, a hit mint ésszerű engedelmesség Az egyház mint a kinyilatkoztatás tévedhetetlen hirdetője

B/A kollégiumi életre vonatkozó szabályok A Házirend készítésénél figyelembe vett jogszabályok:  2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről  20/2012. (VIII.31.) EMMI r.  59/2013. (VIII.9.) EMMI r.  326/2013. (VIII.30.) Korm. r.

Bevezető rendelkezések A kollégium minden tagja köteles betartani a kulturált, keresztény szellemiségű együttélés szabályait, és köteles tiszteletben tartani mások jogát a tanuláshoz, munkához és pihenéshez. A kollégiumban folytatott tanulás, szakmai munka minden esetben elsőbbséget élvez a más célú tevékenységekkel szemben. A kollégium valamennyi tagjával szemben elvárás, hogy arányosan vegye ki részét azokból a munkákból, amelyek a kollégium rendjének, a környezet rendezettségének fenntartása érdekében a kollégisták közösségére hárulnak. A házirend megsértése fegyelmi eljárást von maga után. A kollégium területén a hatósági tűzrendészeti és balesetvédelmi előírásokat mindenki köteles betartani. A házirend eltérő rendelkezése hiányában a házirendben foglalt jogok és kötelezettségek tekintetében a kollégistákkal egy tekintet alá esik a kollégium minden tagja, beleértve a kollégium vezetőjét, a nevelőtanárokat és a kollégium minden egyéb alkalmazottját. A házirendet a megismerhetőség folyamatos biztosítása céljából az intézmény épületében kifüggesztjük. A házirend egy példányát a tanuló kollégiumba való beíratásakor, illetve annak érdemi változása esetén át kell adni a szülőnek, tanulónak. Az egyén és a közösség érdeke egyaránt megkívánja, hogy a kollégista a kollégiumi házirendet maradéktalanul tartsa be és annak szellemében éljen. A kollégiumi nevelőtestület meg van győződve arról, hogy a kollégiumi házirend az itt élő tanulók testi-lelki fejlődését és szellemi előrehaladását szolgálja, és betartása szentimréshez méltó, tartalmas, derűs, krisztusi szeretetre épülő közösségi életet eredményez.

A szülőkkel való folyamatos kapcsolattartás elengedhetetlenül szükséges ahhoz, hogy a nevelő jobban megértse a gyermeket, a szülők pedig figyelemmel kísérhessék a gyermek személyiségének megnyilvánulásait a családi környezettől lényegesen különböző új helyzetben, és így képet kaphassanak gyermekük nagyközösségi reakcióiról, problémamegoldó mechanizmusának működéséről, társadalmi viselkedési kultúrájáról. A kollégiumban történő elhelyezés szabályai Felvételi eljárásrend A kollégiumba való felvételt a kiskorú tanuló szülei az iskolán keresztül, vagy közvetlenül a kollégium vezetőjéhez írásban benyújtott egyéni kérelemmel kérhetik. A kollégiumi felvételt kérők a kollégium által rendszeresített formanyomtatvány kitöltésével jelentik be kollégiumi igényüket. Ezt megelőzően személyes találkozás keretében tájékozódnak a kollégium vezetőjénél az elvárásokról és a kollégium által kínált lehetőségekről, körülményekről. Mivel a kollégiumi tagsági jogviszony egy évre szól, a régi kollégisták évente kérik elhelyezésüket a következő tanévre. E szándékukról a tanév végén (áprilismájus) a megfelelő formanyomtatvány kitöltésével – kiskorú esetében szülői aláírással – kell nyilatkozniuk. A benyújtott kérelmeket a kollégium vezetője a nevelőtestülettel történt egyeztetés után elbírálja, és határozatot hoz a kollégiumi felvételről (június vége). A felvételről a szülőt, ill. a gondviselőt a kollégium vezetője a nyár folyamán írásban értesíti és tájékoztatást ad a beköltözéssel kapcsolatos tudnivalókról. Intézményünk az 1992-ben történt indulás óta arra törekszik, hogy minden kollégiumi elhelyezéssel kapcsolatos igényt kielégítsen. Elutasításra még nem volt példa. A tanuló kollégiumba történő beköltözése csak érvényes orvosi- és iskolalátogatási igazolással lehetséges. A kollégisták beköltözés után kollégiumi ellenőrző könyvvel igazolják kollégiumi tagságukat. Általános szabályok  A kollégisták a szorgalmi időben, illetve az érettségi vizsga letételéig laknak a kollégiumban.  Beköltözéskor a lakók átveszik a bentlakáshoz szükséges tárgyakat, eszközöket, és kiköltözéskor azokat leltár szerint leadják. A kollégisták az átvett tárgyakban általuk okozott károkért, illetve a tárgyak elvesztéséért anyagi felelősséggel tartoznak.

 A kollégisták a kollégiumba a tanévkezdés előtti meghatározott napon 12:00 órától költözhetnek be. A kollégista jogai  Igénybe veheti a diákotthon szolgáltatásait.  A csoportfelelősök megválasztásával egyfajta önkormányzatot is létrehozhatnak, amely a kollégisták kéréseinek, javaslatainak ad hangot.  Közösségi érdeket szolgáló javaslatot tehet, kezdeményezhet, részt vehet az iskola, az osztály és a kollégium által szervezett kulturális és egyéb rendezvényeken.  Igénybe veheti az iskola és a kollégium könyvtárát, sportfelszerelését, számítástechnikai termét.  Kiemelkedő tanulmányi munkájáért, dicséretben és jutalomban részesülhet.

közösségi

tevékenységéért

 Szociális támogatásban részesülhet, amelyet esetenként a család szociális helyzetének és a tanuló teljesítményének, valamint magatartásának figyelembe vételével állapít meg a kollégium vezetősége.

A kollégista kötelességei A tanuló kötelessége, hogy:  képességei szerint tanuljon,  tartsa meg a közösségi együttélés szabályait,  védje a közösségi tulajdont,  tartsa magára nézve kötelezőnek a kollégiumi házirendet,  jogait felelősséggel, gyakorolja.

kötelességeinek

teljesítésével

összhangban

A tanítási idő alatt a kollégium épületében tartózkodni csak engedéllyel szabad.

Szobák, közös helyiségek használata  A bentlakók kötelesek a szobákat, a közös helyiségeket, valamint az ezekben található berendezési tárgyakat rendeltetésszerűen használni. A kollégisták maguk takarítják a szobákat, a minden folyosón elhelyezett eszközökkel.  A kollégisták az elektromos berendezéseket, csatlakozókat csak a biztonságtechnikai előírások betartásával használhatják. Tilos a szobákban nagyteljesítményű elektromos készülékek üzemeltetése!  Tilos a közös helyiségekből bármilyen berendezési tárgyat a szobákba vinni!  A kollégisták kötelesek az előforduló meghibásodásokat, rendellenességeket haladéktalanul közölni a nevelőtanárral, aki azt bejegyzi a nevelői szobában található hibafüzetbe.  A gondatlanságból bekövetkező és a szándékosan okozott károkért a kollégisták anyagi felelősséggel tartoznak. Együttes károkozás esetén a kollégisták egyetemlegesen felelnek a bekövetkezett károkért. Amennyiben a károkozó személye nem állapítható meg, úgy a kárt a kollégiumi közösség egésze viseli.  A lakószobában csak olyan díszítés engedhető meg, amely nem tesz kárt a szoba falának és berendezéseinek állagában.  A szobák állapotának figyelemmel kísérése érdekében a kollégium vezetője vagy a csoportvezető tanár, a szobában lakó kollégisták jelenlétében ún. szobaszemlét tarthat. Ennek során kérheti a szoba lakóit, hogy a szekrényüket nyissák ki, és abba betekintést engedjenek. Amennyiben olyan tárgyakat, eszközöket tárolnak ott, amelyek a házirend egyéb előírásaiba ütköznek (pl. cigaretta, drog, alkohol, erotikus képek, újságok, stb.), azt haladéktalanul el kell távolítani onnan. Továbbá, ha a szoba állapota nem felel meg az egészségügyi előírásoknak, vagy a szobában olyan tárgyak találhatók, amelyek nem felelnek meg a tűzvédelmi és balesetvédelmi előírásoknak, a szoba lakóit fel kell szólítani a szoba eredeti állapotának helyreállítására.  A szobában lévő konnektorokba csak akkor szabad bármilyen elektromos készüléket (pl. vízforralót, hajsütőt, vasalót, illetve telefontöltőt, egyéb híradástechnikai eszközt, stb.) csatlakoztatni, ha annak folyamatos felügyelete biztosított. Takarodókor és reggel, iskolába menetkor minden készüléket le kell választani az elektromos hálózatról.

 Közös használatú helyiségnek minősülnek: az iskolával közös könyvtár, a számítógépterem, a tornatermek, a társalgó.

Az informatikai eszközök használata  A számítógépteremben elhelyezett eszközöket a kollégisták használhatják.  A használat során a használó köteles betartani a 3. számú melléklet szerinti Géptermi Rendet.  A felhasználók által a Kollégium informatikai eszközein elhelyezett anyagok tartalmáért a Kollégium – technikai lehetőségek híján – nem tud felelősséget vállalni. A tornatermek használata  E helyiségek elsősorban a kollégisták sport- és mozgásigényének kielégítésére szolgálnak.  E helyiségeket az eszközök balesetveszélyességére való tekintettel, és mert rosszullét előfordulhat, egyedül nem szabad használni. Klubszoba és társalgó használat  A kollégisták kötelesek tartózkodni minden olyan magatartástól, amellyel másokat, különösen a szomszédokat szükségtelenül zavarnák, vagy amellyel jogaik gyakorlását veszélyeztetnék.  A kollégium vezetője engedélyezheti – a kollégium bármely tagja kérelmére és felelősségére – a társalgóban rendezvény tartását.

A vendégekről  Diákjaink hétköznapokon a délutáni szabadidőben vendégeket az erre a célra kijelölt helyiségekben.

fogadhatnak

 A kollégisták felelősséggel tartoznak a hozzájuk érkező vendégek magatartásáért. A vendégek kötelesek betartani a házirendet.  A rendbontást okozó vagy a látogatás szabályait és a házirendet be nem tartó látogatót a kollégium vezetője határozott vagy határozatlan időre kitilthatja a kollégium épületéből. A kitiltott személyek listája a portán található, aki ezen szerepel, nem bocsátható be a kollégiumba.  A látogatók a kollégiumon belül egyedül nem járhatnak, értük vendéglátójuk teljes felelősséggel tartozik, távozáskor ki kell kísérnie őket a portáig. A kollégium lakói szobatársaik hozzájárulásával szüleiket, testvéreiket a szobájukban is fogadhatják.

Kulcsok, egyéb tárgyak felvétele  A nevelőiben elhelyezett szobakulcsok felvételére az érintett szobában lakók jogosultak.  A közös használatú helyiségek kulcsai a nevelőszobában találhatóak, és ezeket a nevelőtanár a szükséges időpontban kinyitja.  A nevelői szobában felvehető eszközök – a vasaló, a távirányító, játékok, sportszerek használatára a kollégisták jogosultak. A telefon használata A kollégium lakói szabadidőben, legkésőbb 2130-ig telefonálhatnak. A dohányzásról A kollégium épületében és valamennyi helyiségében dohányozni tilos. E tilalom megszegőit a vonatkozó jogszabályok szerinti jogkövetkezmények terhelik, a Kollégiumot felelősség nem terheli.

A kollégiumi élet munkarendje, szabályai  A kollégiumi életet érintő szabályrendszer elsődleges feladata, hogy keretet, ritmust adjon a kollégiumi életnek és elősegítse – elsősorban jó szokások kialakításával – a rendszeres életmód elsajátítását.  A kollégium életrendje lehetőséget ad a tanulóknak a gimnáziumi feladatok zavartalan elvégzéséhez, biztosítja a tanórákra való felkészülés lehetőségét, a tananyag elsajátítását. E célt szolgálják a kollégiumi élet legnagyobb részét kitöltő kötelező tanulási órák. A szilenciumok az e célra kijelölt tanulószobákban zajlanak, az azokon való részvétel minden tanuló számára kötelező. Más helyiségekben (szoba, klub) való egyéni vagy kiscsoportos tanulásra csak a nevelőtanár engedélyével kerülhet sor. A tanulást a napirend által meghatározott időben pontosan el kell kezdeni. A szilenciumról való indokolatlan, előre nem jelzett késés súlyos fegyelmi vétség. A szilenciumok rendjéért az adott tanulószobában ügyeletet ellátó nevelőtanár, vagy az általa kijelölt tanuló felel. Elsődleges követelmény a csend megőrzése, mert tartalmas, tartós tudást eredményező, önálló munka csak csendben lehetséges. Kerülni kell minden olyan tevékenységet, ami zajt kelthet. Tanulót a szilenciumról csak a nevelőtanár vagy az általa meghatalmazott diák hívhat ki, indokolt esetben. A szilencium ideje alatt nem lehet telefonálni, rádiózni,

magnózni, hangoskodni, vendéget fogadni! Azok számára, akik a tanulást a takarodóig nem tudják befejezni, a főszolgálatot ellátó nevelőtanár engedélyével, 22.30 óráig lehetséges a fennmaradás, a tanulószobákban lefekvéshez kész állapotban, 12. évfolyamos diákjaink az első félévben 22.30-ig, a második félévben 23.30-ig tanulhatnak. A tanulók a szilenciumi időt maradéktalanul használják ki a jó felkészülés érdekében! A tudás szeretetéről, a tudományok tiszteletéről a tanulók szorgalmukkal tegyenek tanúbizonyságot!  Jelenlegi lehetőségeink csak a vacsora KÖZÖS elfogyasztását teszik lehetővé. A közös étkezésről csak nevelőtanári engedéllyel lehet távol maradni. Étkezés előtt és után közös imát kell végezni. A kollégium lakói az ebédlőben kulturáltan étkeznek, figyelve a tisztaságra, a csendre és a rendre! Az étkezés zavartalan menetének érdekében a tanulók hetenkénti váltással naposi szolgálatot teljesítenek meghatározott beosztás szerint. A hálótermekben és a tanulószobákban élelmet tartani és étkezni tilos! Az otthonról kapott vagy egyénileg vásárolt élelmet a tanulók csak a kijelölt helyen tárolhatják, különösen figyelve az élelem eltarthatóságára és a tisztaságra.  Környezetünk rendjéért, tisztaságáért mindannyian felelősek vagyunk. Mindenki törekedjen arra, hogy szekrényében, ágyán, tanulószobai asztalán mindig rend legyen. A hálók takarítása, a tanulószobák, a társalgó és az élelmiszertároló rendben tartása tanulói feladat. A folyosók, a mosdók, zuhanyzók, WC-k takarítása nem tanulói feladat, de a rend megőrzése igen!  A kollégiumban a gyermek joga, hogy személyes gondoskodásban részesüljön, szükség esetén maradéktalanul egészségügyi ellátást kapjon. Egészségügyi problémákkal tanulóink két háziorvoshoz fordulhatnak, akik az intézménnyel történt megállapodás szerint váltott műszakban fogadják diákjainkat. Ha valaki megbetegszik a kollégiumban, az ügyeletes nevelőnek jelezze! Rövidebb ideig tartó, enyhébb lefolyású betegség esetén a tanulót a kollégiumban látjuk el. Egyéb esetben otthonában, szülői felügyelet mellett gyógyul. Súlyosabb esetekben biztosítjuk a beteg eljutását az orvosi ügyeletre, illetve a kórházba.  A munkarendben meghatározottak szerint a tanulók egy-egy hétvégére bent maradnak a kollégiumban. A többi hétvégén a munkarendben meghatározottak szerint utazhatnak haza a diákok, pénteken, vagy szombaton ebéd után, és vasárnap este 19.00-ig kell visszaérkezniük. Hétfő reggeli visszaérkezés csak egészen kivételes esetben, csakis a szülő kérésére lehetséges.  Betegség esetén, ha vasárnap este nem jön vissza a kollégiumba a kollégista, értesíteni kell a kollégiumot.

 Amennyiben a szülő aláírásával hozzájárul, a kollégista a nevelőtanárához intézett szóbeli kérésre hétközben hazaengedhető.  A diákotthon épülete egyébként csak tanári hozzájárulással hagyható el.  Ha a kollégista bármilyen okból (pl. edzés, különóra, egyéb) 15.45 után kíván eltávozni, azt csak a főszolgálatot ellátó tanár engedélyével teheti meg, de a csoportvezető tanárának is be kell jelentenie.  Tilos cigarettázni, szeszesitalt fogyasztani – kimenő idején is – , a kollégium épületében rágógumizni! Akit az utcán droggal vagy droggyanús áruval (cigaretta, bélyeg, stb.) kínálnak, azonnal köteles jelenteni az ügyeletes nevelőnek.  Televíziót a tanulók a klubszobában nézhetnek. Ételt, italt bevinni és ott fogyasztani tilos.  A kollégiumban a gyermek joga, hogy minden, a személyi méltóságát érintő zaklatással szemben védelmet kapjon, és a felebaráti szeretet kritériumait szem előtt tartva önálló véleményt formáljon a kollégiumban az ő életét érintő dolgokról, eseményekről.  A település nyújtotta kulturális lehetőségekkel is lehet élni, részint nevelőtanár engedélyével (mozi, színház stb.), részint kimenőben külön engedélykérés nélkül (pl. városi könyvtárak).  Sportolásra és játékra a délutáni kimenőben és az esti szabadidőben van lehetőség. Igénybe vehetők az iskola sportpályái, és a tornatermek. Épületen kívüli sportoláshoz az esti szabadidőben nevelőtanári engedély szükséges.  A kollégium kapuit 22.00-kor be kell zárni!  A napirendtől eltérő programok szervezéséhez a kollégiumi nevelők adnak engedélyt. Az egyes csoportok élén a csoportvezető tanár áll, ő felügyel a házi- és napirend megtartására; közvetítve csoportja és a nevelőtanárok illetve a kollégiumvezető között.

C/ A Szent Imre Óvoda házirendje

A házirend célja az óvodai élet egy részének jogszabályi keretek között történő szabályozása. E szabály megléte az óvoda törvényes működésének feltétele. Az intézmény funkciója, nevelési alapelvei Óvodánk nevelő intézmény, s mint ilyen, elsődleges feladataként a gyermeki személyiség kibontakoztatására, nevelésére, fejlesztésére törekszik. A Közoktatási Rendszer szakmailag önálló nevelési intézménye, óvó-, védő-, személyiségfejlesztő funkciókat lát el, a családi nevelés kiegészítője. Az óvodai nevelés a gyermek hároméves korában kezdődik, és addig tart, ameddig a gyermek a tankötelezettség teljesítését meg nem kezdi – legfeljebb nyolcéves korig. Az óvoda pedagógiai hitvallása: a keresztény óvodai nevelés tükrében feladatunknak tekintjük a keresztény értékek követését, a hit csírájának elültetését, a gyermekek személyiségének tiszteletét, őszinte szeretetét. Óvodai nevelésünk célja: vallásos és nemzeti kultúránk közvetítése által a gyermekek érzelmi, szociális és értelmi gazdagítása, képességeinek kibontakoztatása, a keresztény hitélet megalapozása, az élet értékeinek megláttatása és annak megbecsülésére nevelés. Az óvodai előjegyzés beiratkozás, felvétel eljárásrendje Az óvodai felvétel, átvétel a férőhelyek betöltéséig az egész év folyamán jelentkezés alapján történik. Az óvodai előjegyzés beiratkozásának időpontját a fenntartó határozza meg, mely általában április. A Felvételi és előjegyzési napló kitöltésével a beiratkozás hivatalossá válik. Beiratkozáskor a szülő és a gyermek személyes megjelenése szükséges. Ekkor rögzítjük a gyermek adatait, melynek igazolására kérjük a szülő személyi igazolványát, a gyermek személyi azonosságát igazoló azonosítóját, lakcímkártyáját és születési anyakönyvi kivonatát. A felvételről vagy átvételről az igazgató és a tagóvoda-vezető dönt, melyről írásban értesítjük a szülőt. Az óvodába felvételt nem nyert gyermek esetében az óvoda írásban megküldött határozatában foglaltakkal kapcsolatban a szülő írásban fellebbezéssel élhet a fenntartó felé. A fellebbezést a fenntartónak címezve, de az óvoda vezetőjének kell leadni.

Ha a beíratott gyermekek létszáma meghaladja a felvehető gyermekek számát, akkor bizottság alakul és a felvételnél a következő szempontokat vesszük figyelembe:  testvér  kereszténység iránti elkötelezettség – papi ajánlás  életévét betöltött gyermek. A gyermekek csoportba osztásakor lehetőségekhez mérten igyekszünk teljesíteni a szülő kérését. Megszűnik az óvodai elhelyezés, ha:  a gyermeket másik óvoda átvette, az átvétel napján,  a szülő írásban bejelenti, hogy gyermeke kimarad, a bejelentésben megjelölt napon,  az óvodai elhelyezést fizetési hátralék miatt az óvodavezető – a szülő eredménytelen felszólítása, és a gyermek szociális helyzetének vizsgálata után megszüntette, a megszűnés tárgyában hozott döntés jogerőre emelkedésének napján, kivéve, ha a gyermek hátrányos helyzetű,  a gyermek a jogszabályban meghatározottnál többet van távol igazolatlanul az óvodai foglalkozásokról,  a gyermeket felvették az iskolába, a nevelési év utolsó napján,  a gyermeket nem vették fel az iskolába, annak az évnek az utolsó napján, amelyben a nyolcadik életévét betölti,  a közoktatási törvény 74.§ (3) foglaltak kivételével – a gyermek az óvodából igazolatlanul 10-nél több napot van távol, feltéve, hogy az óvoda a szülőt legalább két alkalommal írásban figyelmeztette a mulasztás következményeire. Az óvodaváltás eljárásrendje Az ötödik életévét betöltött másik óvodába távozó gyermek esetében az „Értesítés óvodaváltoztatásról” nyomtatványt postázzuk a fogadó intézménynek, aki visszaigazolja írásban a gyermek befogadását. Ha az ötödik életévét betöltött gyermek lakóhelye vagy tartózkodási helye nem az óvoda székhelyén található, az óvoda vezetője írásban értesíti a gyermek lakóhelye szerinti illetékes jegyzőt. Az óvoda működése Nyitva tartás: A nevelési év: szeptember 01-től augusztus 31-ig tart.

Napi nyitva tartás: Reggel 630-tól du. 1730 óráig Reggel 7-től mindenki a saját csoportjában van. Délután 1600-1730 óráig összevont csoportban ügyeletet tartunk, ebben az időben történik az óvoda takarítása. A gyermek óvodában tartózkodásának maximális ideje napi 10 óra. A közoktatási törvény 24.§(4.) pontjának értelmében egy gyermek napi tíz óránál hosszabb ideig nem tartózkodhat az óvodában, annak ellenére, hogy az intézmény nyitva tartási ideje ennél hosszabb. Az óvoda június 15-től, augusztus 31-ig, nyári napirend szerint működik. A nyári nyitva tartás alatt összevont csoporttal dolgozunk, fenntartói jóváhagyással csak az egyik csoportunk tart nyitva. Nyári zárva tartás (négy hét) : pontos idejét az éves munkarend tartalmazza. Az óvoda nyári zárva tartása idején a Szent Imre Katolikus Gimnázium, Általános Iskola, Kollégium és Óvoda székhelyén, az Ungvár sétány 19. alatt tartunk ügyeletet szerdai napokon 9-12 óra között. Szünetek (egybeesnek az iskolai szünetek idejével) és a nevelés nélküli munkanapok (évente 5 nap) pontos idejét az éves munkarend tartalmazza. A gyermekek életrendje az óvodában Általános, keretjellegű napirendünk: Az óvoda rugalmas napirendet követ, követi a helyi szokásokat, rendezvényeket, időjárási viszonyokat. A napirend szervezését a csoportvezető óvodapedagógusok végzik, a napirendtől való jelentős időbeli eltérést az óvodavezető engedélyezheti. A gyermek érkezésének és távozásának rendje: Óvodába érkezéskor gyermekeiket minden esetben kísérjék be az óvodába, adják át az óvónőnek, délután az óvónőtől kérjék ki, és úgy távozzanak az óvodából. Az óvónő csak azért a kisgyermekért vállalhat felelősséget, akit személyesen átvett a szülőtől. A gyermekeket egyedül ne engedjék be és ki sem az óvoda kapuján. A kaput minden esetben zárják be, a biztonsági előírásokat tartsák be! A szülők a nyitva tartási idő alatt bármikor behozhatják és elvihetik gyermekeiket, ha azzal nem zavarják meg az óvodai tevékenységeket, és a

következő szabályok tiszteletben tartása mellett teszik: A szülő minden esetben ellenőrizze, hogy a gyermek ne hozzon be az óvodába olyan tárgyat, amely baleset forrása lehet (gyufa, kés, tű, mobiltelefon, stb.). Az óvodai tevékenységek zavartalan működése, és a csoportok nyugalma érdekében kérjük, hogy a gyerekek legkésőbb 8.30 óráig érkezzenek meg a csoportba. A később érkező gyermekeknek - azontúl, hogy megzavarják a csoportot, és hátráltatják a dajka nénik munkáját – nincs idejük elég szabad játékra, ezért a szervezett tanulási tevékenységekbe nem szívesen kapcsolódnak be. Kérjük, késéssel ne zavarják a foglalkozást! Időpont 7:00-9:30 9:30-10:30 10:30-11:30 11:30-13:00 13:00-15:15 15.15-17.00

Tevékenység Folyamatos játéktevékenység, egyéni és mikrocsoportos tevékenységek Mindennapos mozgás, tízórai Játékba integrált tanulási tevékenységek; Lelki percek Udvari játék, séta ,kirándulás, mozgásos tevékenységek Előkészület az ebédhez, ebéd, előkészület a pihenéshez Pihenés, teremrendezés Uzsonna, játék, egyéni és mikrocsoportos tevékenységek

A gyermekek hazavitele 12.30 és 13.00 között, valamint 15 órától történhet. Ettől való eltérés esetén kérjük, a csoport óvónőivel egyeztessenek. A szülő írásos engedélye szükséges ahhoz, hogy az óvónő a törvényes gondviselőn kívül más személlyel elengedje a gyermeket az óvodából. A gyermekek és a dolgozók személyi biztonsága, valamint az ingóságok megóvása érdekében a gyermeköltözők ajtaját biztonsági okokból kérjük, a felnőtt zárral zárják be! A kaput egész nap zárva tartjuk, belépés kártyával vagy csengetés után. Kérjük, csengessenek! Az óvónő által kiadott gyermekért továbbiakban a szülő vagy az érte jövő személy a felelős. A szülők válása esetén csak a bírói ítélet szerinti szülői felügyeleti jogot gyakorló szülőnek adjuk át a gyermeket. Amennyiben mindkét szülő gyakorolhatja a felügyeletet, az óvoda köteles a gyermeket mindkét szülőnek kiadni. Amíg a gyermek felügyeleti joga a bíróság által nincs eldöntve, az óvoda köteles a gyermeket mindkét szülőnek kiadni. A szülő kötelessége, hogy rendkívüli akadályoztatása esetén értesítse az óvodát távolmaradása okáról. Amennyiben a szülő nem értesíti az óvodát a nyitva tartási idő (17.30-ig) alatt rendkívüli akadályoztatásáról, az óvodapedagógusoknak értesíteni kell az erre az esetre kijelölt hatóságokat.

A zárásig, 17.30 óráig el nem vitt gyermek elhelyezéséről az ügyeletes óvodapedagógus gondoskodik, ha a szülővel való kapcsolatfelvétel kétszeri próbálkozással sem megvalósítható. Ha a gyermek felügyelet nélkül marad, vagy testi, érzelmi, értelmi és erkölcsi fejlődését családi környezete veszélyezteti, és emiatt azonnali elhelyezése szükséges, az óvoda értesíti a Gyermekjóléti Szolgálatot és/vagy a Rendőrséget (továbbiakban: beutaló szerv). A beutaló szerv a gyermeket ideiglenesen a nevelésre alkalmas, azt vállaló, különélő szülőnél, más hozzátartozónál, illetve személynél helyezi el. Ha erre nincs lehetőség, akkor a legközelebbi ideiglenes hatállyal elhelyezett gyermekek ellátását is biztosító nevelőszülőnél vagy az ideiglenes hatályú elhelyezés biztosítására kijelölt gyermekotthonban helyezi el. Erről haladéktalanul értesíti a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálatot. Kérjük, jelezzék, ha ebéd után haza szeretnék vinni gyermeküket. 14 éven aluli személynek gyermeket nem adunk ki. Az óvodai udvar használata csak óvónői felügyelet mellett megengedett! Hazamenéskor az átöltözést és a búcsúzást követően kérjük, hogy az intézményt hagyják el. Óvodaköteles korú gyermek óvodába járásának szabályai: Az ötödik életévüket betöltött gyermekek számára napi négy órában kötelező az óvodai nevelésben való részvétel. Az ötödik életévét betöltött gyerek számára kötelező a délelőtti tanulásban való részvétel. A tevékenységben megvalósuló tanulás ideje október 1-től a nagycsoportban 8.30 és 10.30 óra között, középső csoportban 9.00 és 10.30 óra között. Amennyiben ezekről a gyerek (indokolatlan hiányzás, sorozatos késés miatt) rendszeresen távol marad, az óvodavezetőnek írásban jeleznie kell a törvénysértés tényét a lakóhely szerinti jegyzőnek. A jegyző ezután pénzbírságot szab ki a családra. Ha a gyermek szülője óvodáztatási támogatásra jogosult, a gyermeknek egy óvodai nyitva tartási napon legalább hat órát az óvodában kell tartózkodnia. Az óvoda nevelőtestülete kéri és ajánlja, hogy az óvodaköteles korú gyermekeket legkésőbb 8h-ig hozzák be az óvodába az iskolaalkalmasság eléréséhez szükséges fejlesztések érdekében. A távolmaradás kérésének, elbírálásának, engedélyezésének eljárásrendje A gyermek ötéves korától a kötelező óvodai nevelés alól az óvodavezető felmentést adhat a szülő (gyám) írásos kérelme (családi körülmények, képességkibontakoztatás, sajátos helyzet) alapján, melyet az óvoda vezetőjének írásban nyújt be, aki döntéséről határozatot hoz, és megküldi a szülőnek. Az

óvodapedagógusok a felvételi és mulasztási naplóban rögzítik a felmentés tényét és a határozat számát. A hiányzás igazolásának eljárásrendje: Fertőző betegség esetén a szülőnek bejelentési kötelezettsége van az óvoda vezetőjénél. Betegség miatt történő hiányzását minden esetben orvossal kell írásban igazoltatni. Az óvodából betegen kiadott vagy otthon megbetegedett gyermek csak orvosi igazolással jöhet újra óvodába. Az orvos által kiadott igazoláson szerepelnie kell a távol töltött időszak tényleges dátumának. Három napon túli hiányzás esetén a gyermek csak orvosi igazolással veheti igénybe az óvodát, melynek tényét az óvónőknek a felvételi és hiányzási naplóban dokumentálni szükséges. A hiányzás igazolásának dokumentumait az óvoda fenntartója tanügy- igazgatási ellenőrzés keretében vizsgálja. Nem betegségből adódó hiányzást a szülőnek előzetesen vagy az óvodai tanulási tevékenység megkezdése előtt (személyesen, telefonon vagy írásban) jelentenie kell. A mulasztást igazoltnak tekintjük, ha a szülő előzetesen bejelentette az óvónőnek, hogy gyermekét nem hozza óvodába. Igazolt a mulasztás, ha a gyermek hatósági vagy egyéb alapos indok miatt nem tudott kötelezettségének eleget tenni. Az igazolatlan mulasztás miatti intézkedés rendje Óvodaköteles gyermek esetében 10 napnál több igazolatlan hiányzásnál az eredménytelen kétszeri írásbeli felszólítás után az óvoda vezetője az önkormányzat jegyzőjét értesíti az igazolatlan távolmaradásról. Ha a gyermek szülője óvodáztatási támogatásra jogosult, az óvoda vezetője az első igazolatlan nap után írásban tájékoztatja a szülőt a mulasztás következményeiről. Óvodáztatási támogatásra jogosultság esetén a mulasztott napok száma nem haladhatja meg január-június, illetve július-december között az óvodai nevelési napok 25%-át. Megszűnik az óvodai elhelyezés - a közoktatási törvény 74. § (3) bekezdésében foglaltak kivételével -, ha a gyermek az óvodából igazolatlanul tíznél több napot van távol. Az óvoda a szülőt legalább két alkalommal írásban figyelmezteti az igazolatlan mulasztás következményeire. Amennyiben a gyermek még nem töltötte be az ötödik életévét az óvodavezető megszünteti a gyermek óvodai elhelyezését.

Az étkeztetés szabályainak eljárásrendje Térítési díj befizetése, visszafizetése: Az óvodában : Minden hónapban 20-25. között meghatározott két napon 7.0010.00 óráig. A pontos napokat minden hónapban előre jelezzük. Pótbefizetés: a Szent Imre Katolikus Gimnázium, Általános Iskola, Kollégium és Óvoda 4400 Nyíregyháza, Ungvár sétány 19. sz. alatt lehetséges. Minden hónap 1-20. napja között délelőtti órákban, szerdai napon délután is, 14.3015.30-ig. Visszafizetés: Indokolt esetben a térítési díj visszafizetése a székhely intézmény – 4400 Nyíregyháza, Ungvár sétány 19 sz. – gazdasági irodájában lehetséges. A gyermek távolléte, betegsége nem mentesíti a szülőt az étkezési térítés napján a befizetési kötelezettsége alól. A szülő felelőssége, hogy a meghatározott napon eleget tegyen kötelezettségének. Az étkezések lemondása: Hiányzás esetén a következő napi étkezés lemondható 8.00 óráig. A lejelentés 24 óra múlva lép életbe, és a következő befizetéskor írható jóvá. Amennyiben a gyerek a lejelentett napok után továbbra is hiányzik, újra le kell jelenteni, mert a folytatás nem automatikus. Lejelenteni telefonon vagy személyesen lehet. A lejelentés elmulasztása esetén a térítési díj visszafizetésére nincs lehetőség. Felhívjuk a kedves szülők figyelmét, hogy a 100 % -os, ill. az 50%-os térítési díjkedvezményre jogosult szülőnek is le kell mondania az étkezést a gyermek hiányzása esetén, ugyanis a kisgyermek ebédjét ez esetben az önkormányzat, illetve az állam támogatja. Az előre befizetett térítési díjak visszafizetéséről az óvodavezető gondoskodik, ha megszűnik az óvodai elhelyezés. Az étkezési térítési díjat az érvényes rendelet alapján állapítjuk meg. A család az anyagi helyzetétől függően részesülhet ingyenes vagy kedvezményes étkezésben. Ennek a jogosultságnak a feltételeit a mindenkori érvényben lévő jogszabály tartalmazza, mely normatív alapú támogatás. Az étkezések időpontja: tízórai:8.30 – 9.30 ebéd: 12.00 – 13.00 uzsonna: 15.00 – 15.30 A gyermekek napi háromszori étkezését az óvoda biztosítja, mely élelmiszerekből a főző konyha köteles az ételmintát 72 órán át megőrizni

(ÁNTSZ). Kivétel: az egész csoport számára felajánlott plusz gyümölcs, zöldség. Az óvodába csak megfelelőségi jelzéssel ellátott élelmiszerek behozatala engedélyezett. Az otthonról hozott ételek ÁNTSZ által történő vizsgálata nem megoldható, ezért az esetleges betegségek, fertőzések elkerülése érdekében kérjük, ne hozzanak gyermekeiknek élelmiszert. Nem etikus, valamint az óvoda tisztán tartását is zavarja az óvoda területén a gyerek etetése, nassoltatása, otthonról hozott élelmiszerrel a többi gyermek előtt. Célszerű a korán érkező gyereket otthon megreggeliztetni, az óvodai tízórait 8.30 – 9.30 óra között fogyaszthatja el. Ételallergia esetén – orvosi igazolás ellenében – a gyermekek eltérő étkeztetésének megrendelésére lehetőség van. Ételérzékeny gyermekek ételének kezelése Ha a szervezett étkezés keretein belül az étel beszerzése nem megoldható, a diétára szoruló otthonában készített étel is beengedhető az alábbi feltételekkel: A szülő az ételt jól záródó, melegítésre alkalmas, tiszta edényben viszi az intézménybe. Az intézmény biztosítja a hűtést igénylő készétel 0 + 5 C közötti hőmérsékleten történő tárolását, az egyedi étkeztetést igénybevevők számának függvényében kellő kapacitású hűtőberendezésben. Az ételt jellegének megfelelő hőmérsékleten kell kiszolgálni. Az étel átforrósítására megfelelő berendezés, pl.: mikrohullámú sütő kell, hogy rendelkezésre álljon. Az ételt közvetlenül fogyasztás előtt átforrósítva a tálalást végző személyzet adja ki a gyermek részére és gondoskodik annak felügyeletéről, hogy abból más gyermek ne fogyaszthasson. Az ételmaradékot a hagyományos ételek maradékával együtt az előírásoknak megfelelően kell kezelni. Az edény mosogatását a szokásos előírásoknak megfelelően kell végezni. A szülő a feltételeket tudomásul veszi, a felelősséget vállalja, és erről írásban nyilatkozik. A tálalókonyhán ilyen típusú tevékenység végzéséhez az ÁNTSZ engedélye szükséges. Étkezés kirándulások alkalmával Egész napos kirándulás alkalmával az óvoda biztosítja a gyermek számára a napi háromszori étkezést. Az óvodából távol lévő csoportoknak hideg élelmet tartalmazó uzsonnacsomagokat készít a konyha.

Délelőtti kiránduláson résztvevő csoportok számára biztosított a meleg ebéd, ill. az uzsonna. Gyermekek az óvodában A gyermekekre vonatkozó egészségügyi szabályok A gyermekek csak egészséges állapotban járhatnak óvodába. Ha a gyermek az óvodában betegszik meg, kérjük, hogy az értesítésünk után a legrövidebb időn belül vigyék haza. Beteg, még gyógyszert szedő, lábadozó gyermeket az óvodába hozni tilos, a többi gyermek egészségének megóvása érdekében! Fejtetvesség észlelését kérjük, jelezzék a csoport óvodapedagógusának, hogy megtegye a szükséges intézkedéseket. Ha az óvoda fejtetvességet észlel, kérjük betartani az óvoda és a védőnő erre vonatkozó kéréseit. Az óvodában az orvos és a védőnő csak szükség esetén, ill. járvány idején lát el feladatokat. A gyermek iskolába történő beíratásakor a kötelező belgyógyászati vizsgálat elvégeztetése a szülő feladata. A gyermek egészségügyi törzslapját az óvoda nem tartja nyilván, és azt nem kéri az óvodába történő beiratkozáskor sem. A gyermek ruházata az óvodában Jellemezze praktikusság, kényelem, tisztaság, rétegesség. Az átöltözéshez tartalék ruha és alsónemű szükséges. Higiéniai és esztétikai okokból ajánlott a „játszó” ruha biztosítása. Legyen a gyermeknek tornafelszerelése, váltócipője, udvari öltözéke. Célszerű minden ruhadarabot megkülönböztető jelzéssel ellátni, és ezeket az erre rendszeresített kijelölt helyen tárolni. A ruhadarabokat a polcon úgy helyezzék el, ahogy az óvónők kérik. A gyermekek váltócipője legyen kényelmes, biztonságos és világos talpú! A gyerekek otthonról behozott tárgyainak, játékainak szabályozása Az óvodának az NKT 25.§ 3. pontja szerint lehetősége van az óvodai élet gyakorlásához nem szükséges eszközök, tárgyak bevitelét megtiltani, korlátozni vagy feltételekhez kötni. Amennyiben a szülők az előírt szabályozást nem tartják be, a bekövetkezett kárért az óvoda csak szándékos károkozás esetén felel. (Behozható tárgyak: kiscsoportban olyan személyes szőrös kisállat, takaró, párna, stb., amely a gyerek elalvását és az otthonról való elszakadást segíti, megkönnyíti. A gyűjtőmunkához kapcsolódó tárgyak, játékeszközök, melyek nem balesetveszélyesek.

Nem hozható be az óvodába: cumi, cumisüveg, ékszerek, gyűrű, drága ruhadarabok. Amennyiben ez mégis megtörténik, az óvónő ezeket biztonságba helyezi). Kérjük, hogy csak olyan játékokat hozzanak be a gyermekek, amelyek nem veszélyeztetik a testi épségüket, megfelelnek az óvodai játékokkal szemben támasztott minőségi elvárásoknak és segítik a projektek megvalósítását, gazdagítják a játéktevékenységeket. Továbbá olyanokat, amelyeket nem féltenek az esetleges megrongálódástól. Gyermekvédelem Az intézmény székhelyén tevékenykedik a gyermekvédelmi felelős, de az óvodában is van erre kijelölt személy: neve és elérhetősége az óvoda faliújságán megtalálható. Óvodába lépéskor a következő írásbeli nyilatkozatokat kérjük: - rendelkezés a gyermek hazaviteléről, amennyiben a gyermeket más is hazaviheti - a szülő, gondviselő hozzájárulása az óvodán kívül szervezett programokon való részvételhez - hozzájárulás az óvoda nevelési idején kívül tartandó önköltséges tanfolyamok ideje alatt ahhoz, hogy gyermeke felügyeletét a tanfolyamvezető pedagógus látja el. Amennyiben a szülők nem élnek közös háztartásban, vagy válófélben vannak, kérjük a bírósági végzést vagy a szülők együttes nyilatkozatát arról, hogy a gyermek elvitelének tekintetében hogyan egyeztek meg. Ha nem a megjelölt személy viszi el az óvodából a gyermeket, az átvevő személynek írásos meghatalmazással kell rendelkeznie, mely a következőket tartalmazza: meghatalmazó és meghatalmazott neve, címe, személyi igazolvány száma; a meghatalmazó szándéknyilatkozata valamint 2 tanú aláírása, cím, személyi igazolvány száma. A gyermekek értékelése óvodánkban Óvodánkban a gyermekek értékelésekor elsődleges szempont, hogy minden gyermeket az életkori sajátosságokat figyelembe véve önmagához képest, a saját lehetőségeihez, adottságaihoz képest mérünk a fejlődésben. Az óvodába érkezéskor anamnézislapot veszünk fel, melyen tájékozódunk a gyermek óvodáskor előtti állapotáról, a születése körülményeiről, különleges szokásairól, általános egészségi állapotáról. Mindennapos megfigyeléseink alapján minden gyermekről személyiséglapot vezetünk, mely tartalmazza az általunk tapasztalt változásokat, a fejlesztés lehetőségeit, az elért eredményeket. A személyiséglapot minden évben

megtekinthetik a szülők, és aláírásukkal igazolják, hogy tájékoztatást kaptak gyermekükről. A gyermekek fejlődéséről évente két alkalommal fogadóóra keretében, munkarendben meghatározva, igény szerint külön egyeztetett időpontban kap tájékoztatást a szülő (november, április). A fogadóóra a délutáni órákban, a szülőkkel előre egyeztetett időpontban van, melyen mindkét pedagógus jelen van. A gyermekek értékelése az óvoda kötelezettsége, a gyermek fejlődésének nyomon követése a szülő kötelessége. A fogadóóra tartalmazza a pedagógusok megfigyeléseit a gyermek fejlődésével kapcsolatban (erősségek, gyengeségek). Amennyiben a gyermek fejlődésében lemaradást tapasztalnak, azt írásban rögzítik, melyhez megjelenítik a fejlesztési irányokat is. A szülőnek ezt a tájékoztatást kell aláírásával dokumentálni. A gyermekekről információt, tájékoztatást csak az óvodapedagógus, az óvodavezető, a logopédus adhat. Kérjük, hogy az óvoda nem pedagógus dolgozóitól pedagógiai kérdésekben ne kérjenek tájékoztatást! A jutalmazás és fegyelmezés elvei, formái A jutalmazás és a büntetés két, egymást dialektikusan kiegészítő nevelési módszer. Jelenti a gyermek tevékenységének értékelését. Jelent ösztönzést, motiválást a helyes megismétlésére, a helytelen elkerülésére. Jelenti a tanultak megerősítését vagy gátlását. A jutalom és a büntetés külső megerősítés és tudatosítás, amely éppen ezért korlátozott értékű, és csak a belső megerősítésekkel együtt hatékony. A jutalmazás és a büntetés külső, szociális értékelés, amelyet a nevelők és a társak továbbítanak az egyénnek. Lewin szerint a tanulók erkölcsi fejlődését belső ellentmondások, konfliktusok viszik előbbre. Ezek késztetik a tanulókat újabb erőfeszítésekre és tevékenységre. E tevékenységet kísérő külső értékelés a jutalmazás és a büntetés. Lewin rámutat mind a büntetéshelyzet, mind a jutalmazás veszélyeire. A büntetés néha szinte megbénítja a gyermek tevékenységét. A jutalom viszont esetleg a kötelesség alóli kibúvások felé irányítja a gyermeket. A jutalmazás elvei, formái „Ha a gyerek biztatásban él, megtanulja az önbizalmat. Ha egy gyerek megértésben él, megtanulja a türelmet. Ha egy gyerek dicséretben él, megtanulja az önbecsülést.

Ha egy gyerek helyeslésben él, megtanulja magát szeretni. Ha egy gyerek elismerésben él, megtanulja, hogy jó, ha célja van. Ha egy gyerek önzetlenségben él, megtanulja az önzetlenséget. Ha egy gyerek tisztességben és őszinteségben él, megtanulja, mi az igazság és a becsület. Ha egy gyerek biztonságban él, megtanulja, hogy bízzon magában és a többiekben. Ha egy gyerek barátságban él, megtanulja, hogy jó a világban élni. Ha egy gyerek nyugalomban él, megtanulja megtalálni saját békéjét.” /Dorothy Law Holte/ A jutalmazáskor figyelembe vett elvek:  a szeretetből adott jutalom a legértékesebb  a jutalomnak természetes kapcsolata legyen a helyes cselekvéssel, a gyermek fejlődésével és a feladat teljesítésével  a várni tudó (önuralommal rendelkező) gyermek jobban gazdálkodik az örömforrásokkal  (önjutalmazás), ez a pozitív önértékeléshez, önbizalomhoz és sikeres tevékenységekhez segíti  belsőleg motivált, örömteli célokra törő, aktív ember nevelése, aki képes igazán nagy akarati teljesítményekre. Óvodánkban a jutalmazás formái:  erkölcsi jutalmazás, pl.: elismerés, ölelés, cselekvő szeretet, simogatás  nyílt jutalom, pl.: dicséret, kisebb ajándék  rejtett jutalom, pl.: egy elismerő meleg tekintet, gesztus, mosoly  A legnagyobb jutalom a gyermek számára a szeretet, a tekintélyt jelentő személy részéről történő elfogadás és helyeslés. A várt elismerés elmaradását viszont már büntetésként éli meg a gyermek, figyeljünk rá! A fegyelmező intézkedések formái és alkalmazásának elvei óvodánkban „Ha egy gyerek szidalmakban él, megtanulja az ítélkezést. Ha egy gyerek haragban él, megtanulja a harcot. Ha egy gyerek félelemben él, megtanulja a rettegést. Ha egy gyerek szánalomban él, megtanulja az önsajnálatot. Ha egy gyerek gúnyban él, megtanulja a szégyent. Ha egy gyerek féltékenységben él, megtanulja az irigységet.” /Dorothy Law Holte/

Elvei: - A fegyelmezés, büntetés célja, hogy a követelmény és a gyermek, teljesítménye közti ellentmondást, a konfliktust feloldja, az egyensúlyt helyreállítsa. - A helytelen cselekvés kezdetén adott fegyelmezés hatékonyabb, mint az utólagos. - A testi fenyítést intézményünkben elítéljük, tilos! - A fegyelmezés következetessége nagyon fontos és mindig nevelő célzatú legyen! A fegyelmezés formái óvodánkban: - figyelem átterelés egy más tevékenységbe - biztatás: „Te képes vagy ilyen jól is viselkedni!” Jó tulajdonságok, korábbi jó cselekedetek kiemelése - az életkori sajátosságuknak megfelelő közösségért végzett munkával való megbízással, motiválással, tevékeny szeretet erősítésével - rövid időre a játéktevékenységből való kivonással – a helytelen cselekedet megbeszélése minden esetben - Jézus önzetlen szeretetének példájával. „Ha az erkölcsi normák beépülnek a személyiségbe, akkor a saját önkontrollja (lelkiismerete) alapján ellenőrzi és szabályozza önmagát (önnevelés). Az önkontroll és az önnevelés azonban, mint az önszabályozás eszközei már a korai gyermekkorban kezdődnek és ifjú- és felnőttkorban teljesednek ki igazán. A nevelésnek az önnevelésbe való átmenete sok éven át fokozatosan történik.” /Forrás: Pedagógiai pszichológia/ A család és az óvoda közös nevelési elveinek kialakítása Az óvodánkba járó gyermekeket a felnőttek és egymás tiszteletére, elfogadására, toleranciára, az egymásra való odafigyelésre neveljük. Ösztönözzük őket, hogy az esetleges konfliktusokat ne durvasággal, erőszakkal oldják meg. A családok kísérjék figyelemmel az óvodai hitre nevelést és támogató magatartásukkal, cselekvő szeretetükkel járuljanak hozzá az aktív, rendszeres hitélet kialakulásához, illetve gyakorlásához! Ezen törekvéseink sikerének érdekében kérjük, hogy otthon is ezeket az alapelveket erősítsék gyermekeikben. Az esetleges sérelmeiket az adott szituáció után minél hamarabb beszéljék meg az óvodapedagógusokkal vagy az óvodavezetővel, hogy a problémákat orvosolni tudjuk.

A szülők tájékoztatása, a gyermekek érdekeinek érvényesítése A szülőket a faliújságon és szülői értekezleteken tájékoztatjuk az óvodai programokról, közérdekű információkról. Kérdéseket, javaslatokat az óvodapedagógusokhoz, ill. az óvoda vezetőjéhez személyesen, a fogadóórákon, szóban és írásban bármikor intézhetnek. A szülők képviseletére a Szülői Szervezet jogosult. Vezetőjének és tagjainak neve, elérhetősége a faliújságon megtalálható. Intézményünkben az igény- és érdekérvényesítésre jogosult gyermekek nagyobb csoportját a mindenkori létszám 20%-ában határozta meg a nevelőtestület. Kapcsolattartás: Kérjük Önöket, hogy a gyermekkel kapcsolatos problémák megbeszélése ne az ajtóban történjék, ne vonják el az óvónőt hosszabb időre a csoportjától, mert balesetet idézhet elő és zavarhatja a nevelés folyamatát. A beszélgetésekre egyeztessenek időpontot! Gyermekükkel kapcsolatos információt a saját óvónőjüktől vagy az óvodavezetőtől kérjenek! A délelőtti időpontban csak halaszthatatlan ügyben kérjék telefonhoz az óvónőket! Kártérítési felelősség Ha az intézménynek a gyermek vagy a szülő kárt okozott, az óvodavezető vizsgálatot rendel el a károkozás körülményeinek tisztázására. A vizsgálatról az óvónő a szülőt haladéktalanul tájékoztatja, és egyidejűleg felszólítja az okozott kár megtérítésére. Eredménytelen eljárás esetén az óvoda vezetője a szülő ellen pert indíthat. Bár az óvoda a gyermeknek az óvodai elhelyezéssel összefüggésben okozott károkért vétkességre tekintet nélkül, teljes mértékben felel és a kártérítésre a Magyar Polgári Törvénykönyv rendeleteit kell alkalmazni, – ám azzal a kiegészítéssel, hogy az óvoda a felelősség alól mentesül, ha bizonyított, hogy a kárt a működési körén kívül eső elháríthatatlan ok idézte elő. Óvodánkban igénybe vehető szolgáltatások Térítés ellenében igénybe vehető szolgáltatások A térítés ellenében igénybe vehető szolgáltatásainkat a Pedagógiai programunk szellemében szervezzük meg minden nevelési év elején a szülők írásbeli jelentkezése alapján.

Ezek a foglalkozások, pl. angol és német nyelvű játszóház, logikai játékok – logi ovi, ritmikus gimnasztika nevelési időn kívül szerveződnek, a résztvevő gyermekek felügyelete ilyenkor a szolgáltató felelőssége. A szolgáltatások díjáról, időpontjáról és a befizetés időpontjáról és módjáról a szülők a szülői értekezleteken, valamint hirdetmény formájában értesülhetnek a csoportok faliújságjáról. Az óvodavezető a szolgáltatóval megbízási szerződésben rögzíti a szolgáltatás időtartamára vonatkozó szabályokat, felelősséget és kompetenciákat a helyiség használatával, illetve a gyermekek felügyeletével kapcsolatban. A megbízás mellékletét képezi a szülők által aláírt nyomtatvány arról, hogy a szolgáltatást önként igényelték és tudomásul veszik, hogy ez idő alatt az óvoda nem tartozik felelősséggel a gyermek felügyeletéért. Térítésmentes szolgáltatások Logopédus: A logopédus minden öt évet betöltött gyermekkel év elején szűrést végez. (Gincsai Zoltánné) Szükség esetén beszédjavító és dyslexia megelőző foglalkozásokat tart a gyerekeknek. Tehetséggondozó műhelyek: furulya nagycsoportosoknak (minden nagycsoportos részt vehet benne) Az óvoda egészségvédelmi szabályai Az óvoda egész területén dohányozni és szeszes italt fogyasztani tilos! Kérjük, hogy az óvoda előtti utcai részen ne dobálják el a szemetet és a cigarettacsikket! Csoportszobában szülő csak az óvodapedagógus jelenlétében, a cipője levétele után tartózkodhat/ kivéve a közös rendezvényeket/. Bombariadó, Tűzriadó Bombariadó, Tűzriadó esetén a Tűzriadó terv szerint járunk el, amely a földszinti és az emeleti előtérben van kifüggesztve. Biztonsági előírások a nevelés folyamatában  Gyertyagyújtás, nyílt láng használata: Gyertyagyújtáskor a gyermekek biztonságos távolságba helyezkedjenek el a lángtól, csak az óvodapedagógus vagy a dajka használhatja a tűzgyújtás eszközeit, és köteles azokat biztonságba helyezni. Nyílt láng felügyelet nélkül nem maradhat.

 Sütés, főzés, kísérletezés: A gyermekeket meg kell ismertetni az alapvető biztonsági szabályokkal, melyek betartatása a csoportban dolgozó felnőttek kötelessége. A kísérletezés eszközei a gyermekek számára biztonságos anyagokból készüljenek, azok rendeltetésszerű használatával ismerkedjenek meg!  Séta, kirándulás: A gyermekek napközben az óvoda területét csak kísérettel hagyhatják el – egy csoportot 10 főig két, fölötte legalább három felnőtt kísérjen! A pedagógus feladata, hogy indulás előtt a gyermekek figyelmét felhívja a helyes, biztonságos közlekedés szabályaira.  Tornaterem használata: A tornatermet csak a pedagógusok jelenlétében használhatják a gyerekek. A szülők a tornateremben csak rendezvények alkalmával tartózkodhatnak. A gyermekeket óvó –védő eljárások Az óvodában dolgozó minden felnőttnek valamint az óvodába járó minden gyermeknek és szüleinek feladatát képezi az ide vonatkozó szabályok betartása. A gyermekekkel az óvodapedagógusok – életkoruknak megfelelően – ismertetik a baleseteket megelőző szabályokat a különböző tevékenységek – udvarra menetel, séták, kirándulások, lelki percek, csoportszobai foglalkozások, ill. az óvoda egyéb helyiségeiben történő foglalkozások – megkezdése előtt, meggyőződve a szabályok elsajátításáról is. Ha bármely felnőtt balesetveszélyes játékot, eszközt észlel, azonnal értesítse az óvoda vezetőjét. Az óvodában tartózkodó szülők és gyermekek kötelesek az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó rendelkezéseket betartani, a keletkező balesetek felelősségét vállalni. Gyermek egyedül nem jöhet az óvodába, még a bejárattól sem. A szülő gyermekét átöltöztetés után személyesen az óvónőnek adja át. Délutáni udvari élet esetén a szülő menjen oda a pedagógushoz, vegye át a gyermekét és így távozzanak az óvodából! A szülők gyermekük átvétele után az óvoda udvarát játszótérnek ne használják, és kérjük, ne tartózkodjanak tovább az óvoda területén, mert a csoportot felügyelő óvodapedagógusok nem tudják kellőképpen átlátni a játszó gyermekek sokaságát. Gyermek a csoportszobában, ill. az udvaron egyedül nem tartózkodhat, a mászókát és a csúszdát felnőtt felügyelete nélkül nem használhatja. Az udvaron a gyermekek felügyeletét minimum két óvodai alkalmazott (egy óvodapedagógus és egy dajka) köteles ellátni. Egy felnőttel egyedül egy gyermek sem tartózkodhat az udvaron.

Udvari játék esetén a gyermek mosdózni, vagy a speciális fejlesztés érdekében egyedül nem, csak felnőtt kísérettel jöhet be. Kérjük a szülők munkahelyi és lakáscímét, telefonszámát, valamint a gyermek TAJ számát szíveskedjenek bejelenteni az óvodavezetőnek vagy a csoportos óvónőknek, hogy betegség vagy baleset esetén azonnal értesíteni tudjuk önöket. A balesetek megelőzése érdekében kérjük, hogy gyermekeik ne viseljenek a mindennapokban ékszert vagy olyan ruhadarabot, amely balesetveszélyes helyzetet teremthet! Kérjük a kedves szülőket, hogy tartsák szem előtt az értékek behozatalának felelősségét. Az óvodába behozott, nagy értékű tárgyakért (fülbevaló, nyaklánc, gyűrű stb.) csak akkor vállalunk felelősséget, ha azt az óvodába érkezéskor a szülő átvételi elismervény ellenében átadja az óvodapedagógusnak vagy az óvodavezetőnek, aki elzárja azt az óvoda páncélszekrényébe. Az óvodapedagógus haladéktalanul ellátja a balesetet szenvedő gyermeket, és megszervezi a többi gyermek felügyeletét. A baleset súlyosságától függően gondoskodik mentő, orvos hívásáról, valamint a szülő hívásáról. Az óvodapedagógus a napközben megbetegedő gyermeket ideiglenesen ellátja, és értesíti a szülőt, hogy minél hamarabb vigye gyermekét orvoshoz. Az óvodán kívül szervezett foglalkozások, séták, kirándulások csak abban az esetben szervezhetők, ha szülők aláírásukkal hozzájárulnak, melyet az óvónők a csoportnaplóban megőriznek. Kérjük a szülőket a szabályok közös foganatosítására és betartására:  szúró, vágó eszközök használata  az óvoda helyiségeinek kulturált használata a mindennapokban és a rendezvényeken  az udvari játékok rendeltetésszerű használata. Külső látogatót csengetésre engedünk be az óvodába, akit a karbantartó vagy a dajka néni az óvodavezetőhöz kísér. Idegenek kíséret nélkül nem tartózkodhatnak az intézményben.

D/Az Alapfokú Művészeti Iskola házirendje

A házirend célja, eljárásrendje A házirend állapítja meg a tanulói jogok és kötelességek gyakorlásával, valamint az iskola munkarendjével kapcsolatos rendelkezéseket. A házirend szabályozza az iskola belső rendjét, biztosítja a törvényes működését és az iskolai nevelés és oktatás zavartalan megvalósítását. Célja az olyan egészséges és humánus iskolai légkör kialakítása, amely lehetővé teszi az egyéni és közös tanulást, a felelősségteljes magatartás gyakorlását és szabadidő kulturált eltöltését. Beiratkozáskor a 18. életévét betöltött tanuló, illetve a szülő (gondviselő) a jelentkezési lapon aláírásukkal jelzik, hogy a Házirendet megismerték, és azok betartását önmagukra nézve kötelezőnek tartják. A hatályos

jogszabályokon

túlmutató

iskolahasználati

szabályokat

az

alábbiakban foglaljuk össze: A házirend intézményi belső szabályzat, hatálya kiterjed az intézményegységgel jogviszonyban álló minden személyre a tanulókra, szülőkre, a gyermek törvényes képviselőjére, alkalmazottakra és a zeneiskola rendezvényein tartózkodó vendégekre. A házirend fogalmazza meg a működőképesség feltételeit annak érdekében, hogy a tanulók jól érezzék magukat az iskolában, képességeiknek megfelelően tanulhassanak és tanuljanak, korszerű oktatásban részesüljenek. A Házirend rögzíti, kezdeményezi, hogy diákjaink kulturált, udvarias és segítőkész magatartással tartsák be mindenkor a társadalmi együttélés szabályait, viselkedjenek intézményünk hírnevéhez méltóan. A zeneiskola házirendje állapítja meg továbbá az iskolai tanulói munkarendet, a

tanórai és tanórán kívüli foglalkozások, az iskola helyiségei, berendezési tárgyai, eszközei és az iskolához tartozó területek használatának rendjét, a térítési díj, tandíj fizetési rendjét. A házirendet az intézményegység vezetője készíti el a nevelőtestülettel egyeztetve, majd a nevelőtestület fogadja el. A házirend elfogadásakor, illetve módosításakor az iskolai diákönkormányzat és a Szülői Munkaközösség véleménynyilvánítási jogot gyakorol, a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. Az iskolában tilos a reklámtevékenység (kivéve: környezetvédelem, kulturális tevékenység). „MINDEN

EMBERNEK

TISZTÁBAN

KELL

LENNIE

A

KÖTELEZETTSÉGEIVEL, HOGY JOGAIT GYAKOROLHASSA.” A házirendben foglaltak megsértése fegyelmező illetve fegyelmi intézkedést von maga után. Ha egy tanítási évben a tanuló igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen meghaladja a szolfézs vagy a kötelezően választható órák egyharmadát, nem osztályozható az év végén (kivétel, ha a nevelőtestület engedélyezi az osztályozóvizsgát). Megszűnik a tanulói jogviszonya annak, aki igazolatlanul 10 tanítási óránál többet mulaszt, feltéve, hogy az iskola a tanulót, a kiskorú gyermek szüleit legalább két alkalommal írásban figyelmeztette az igazolatlan mulasztás következményeire. Kötelességek: Zeneiskolássá az válik, aki az adott évre beiratkozott vagy felvételt nyert és a megadott ideig befizette a megállapított térítési díjat, a hangszerhasználatot (A díjakat a zeneiskola munkarendjében megállapított időpontig kell befizetni, a beiratkozás mindig egy évre szól.)

A tanórák előtt 5-10 perccel kell megérkezni. Az órák megkezdéséig, illetve az órák között a szaktanár intézkedéseinek megfelelően vagy a szaktanteremben vagy a tantermek előtti folyosó szakaszon kell várakozni. Az óráról való indokolatlan késés a foglalkozás megrövidülését jelenti, ezért elfogadhatatlan. A hiányzásokat, azok okát az óra megkezdése előtt a szaktanárnak vagy az intézményegység vezetőjének be kell jelenteni, a hiányzást követő első foglalkozáson hivatalosan igazolni. A szülő egy félévben belül 3 nap hiányzást igazolhat, azon felül csak orvosi igazolás fogadható el. A magas szintű hangszertudás elengedhetetlen velejárója a rendszeres, céltudatos otthoni gyakorlás, amelyet kötelességünk megtenni. A tanulóknak kötelessége első osztálytól kezdve évente egy, a szaktanár vagy az igazgató kérésére több alkalommal hangversenyen fellépni. Kötelessége a szaktanárnak jelenteni az iskolán kívüli szerepléseket. A károkozó köteles az okozott kárt kötelességünk megtéríteni. Ügyelni kell arra, hogy a tantermek tiszták maradjanak. A baleset-, tűz- és vagyonvédelmi előírásokat be kell tartani, a balesetet azonnal jelenteni kell a szaktanárnak, illetve az igazgatónak. Ellenőrző könyvét a növendék mindig magával hozza, és a bejegyzéseket szüleivel láttamoztatja. A hiányzás első napján a szülő értesíti az iskolát. A mulasztást az iskolába érkezés után három napon belül igazolni kell az ellenőrző könyvben. A művészeti iskola diákjainak haja legyen ápolt, ruházata rendes tiszta. A hangversenyekre és a zeneiskola egyéb rendezvényeire a növendékek ünneplőbe öltöznek. A hangszert, kottákat stb. az órákra mindig használható állapotban hozzák

magukkal.

Az

iskolában,

illetve

az

iskola

által

szervezett

rendezvényeken tilos a dohányzás, a szeszesital és a kábító hatású szerek fogyasztása. A diákok vigyáznak maguk és társaik testi épségére és tulajdonára. Megtartják a kulturált viselkedés szabályait. Jogok:

Beiratkozás után joga van látogatni a számára szervezett foglalkozásokat. A szaktanár ajánlásával részt vehet az iskola zenekaraiban, kamaracsoportjaiban, és iskolán kívüli foglalkozásain (pl. zeneszerzés óra, felvételi felkészítő zeneelmélet és szolfézs), a csoport vezetőjének javaslatára, a csoport szereplésein. Az iskola hangszertárát, kotta és könyvtárát a szaktanár javaslatára, az ide vonatkozó kölcsönzési rendnek megfelelően lehet igénybe venni. Az igénybevett hangszereket és kottákat, könyveket a diákok a kiadott állapotnak megfelelően adják vissza. Az esetleges kárt megtérítik. A diákoknak joguk van arra, hogy az osztálynaplóba bekerülő érdemjegyekről, bejegyzésekről folyamatosan értesüljenek, problémáikkal a szaktanárokat, illetve az intézményegység vezetőjét, a szülői munkaközösséget személyesen felkeresni, és problémáikra választ kapni. A növendék szaktanárától 3 alkalomra, azon felül kizárólag igazgatójától kérhet az oktatásról való távolmaradáshoz engedélyt. A diák teljesítményére szóbeli vagy írásbeli szaktanári illetve igazgatói dicséretet kaphat. A jutalmazás további formái: bizonyítványba írt szaktanári dicséret, oklevél, jutalomkönyv, lemez vagy CD, igazgatói dicséret az iskola tanulói előtt. A házirendben foglaltak megsértése fegyelmező, illetve fegyelmi intézkedést von maga után.

Általános szabályok Térítési díj: tanévenként kerül meghatározásra Tandíj:  22 év feletti tanuló esetében minden tanórai foglalkozásért  minden olyan esetben, amikor a tanuló után az intézmény nem jogosult normatív támogatás igénylésére A térítési díj megállapításával kapcsolatos tudnivalók A 18. és 22. életév betöltésének időpontját naptári évenként szeptember 1. dátummal vesszük figyelembe. A térítési és tandíjakat egy tanévre kell megállapítani, féléves bontásban. A térítési díj az egy tanulóra tervezett kiadás 10%-a. Térítési díj kedvezmény esetén minimum összeget állapítunk meg. Azt a tanulót, aki bármely tárgyból elégtelen osztályzatot kapott, a tandíj megállapítása szempontjából elégtelennek kell tekinteni, kivéve sikeres javítóvizsga esetén. A térítési díj, tandíj befizetésének módja A térítési díjak előírása a törzslapon történik, melyről beiratkozáskor tájékoztatjuk a szülőket és tanulókat. A térítési díj befizetését támogató átvállalhatja. A térítési és tandíjakról szóló kimutatást és a hozzá tartozó bizonylatok másolatát 5 évig meg kell őrizni. A térítési és tandíjak egy tanévre szólnak. A térítési díjakat készpénzben, az intézmény gazdasági irodájában fizetik be a megadott időpontig. Kedvezmények Térítési díj-mentesek a rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülő hátrányos helyzetű tanulók, akik az adott tanévre érvényes jogosultsággal

rendelkeznek. A jogosultságról tanévkezdéskor a szülőnek a jegyző által kiadott (bármilyen formájú) határozatot kell leadnia az iskolának. Erre a szülők figyelmét az év eleji írásos zeneiskolai tájékoztatón hívjuk fel. Térítési díj-mentesség adható a rászoruló tanulóknak. A rászoruló tanulók térítési

díját az intézmény alapítványa átvállalhatja. A zeneiskola

rászorulóként tartja nyilván azt a gyermeket, akinek a szülei írásban, indokaikat leírva kérik a rászoruló státusz megállapítását. A szülőket a beadáskor tájékoztatjuk annak elfogadásáról. A zeneiskolai szinten összesített rászorulói névsort az iskola igazgatója aláírja, ezzel a névsorban szereplőket a zeneiskola rászorulónak nyilvánítja. A tandíjakra kedvezmény nem kérhető! A kedvezmények odaítélésénél figyelembe vesszük: a rászorultság mértékét, az addigi fizetési teljesítéseket, a tanuló művészetoktatási intézményi tanárainak véleményét, a tanuló intézményünkben tanúsított munkáját, szorgalmát, magatartását. A kedvezmények odaítéléséről az intézmény vezetősége dönt. A kedvezmények odaítéléséről szóban tájékoztatjuk a tanulót és a szülőket. Térítési díj visszafizetése A térítési díjak és a beiratkozások egy tanévre szólnak, ezért a tanév közben kimaradó tanulók térítési díját a zeneiskola nem fizeti vissza.

Záró rendelkezések A házirend nyilvános, a Titkárságon és az iskola honlapján bárki számára hozzáférhető. A házirend minden évben felülvizsgálatra, igény szerint módosításra kerül. A házirendet a nevelőtestület 2016. április 14-én elfogadta. A házirend életbelépésének időpontja: 2016. május 18.

................................................ intézményvezető

A házirendet a fenntartó ................................................... szám alatt jóváhagyta.

Debrecen, 2016. …………………………… ................................................ Fodor András, püspöki helynök Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye

MELLÉKLETEK 2. 3. 4. 5.

sz. melléklet: Csengetési rend sz. melléklet: A könyvtár használatára vonatkozó szabályzat sz. melléklet: A géptermekre vonatkozó használati szabályok sz. melléklet: A tornaterem, az öltözők és a szertár használati rendje 6. sz. melléklet: A nem kötelező tanórai és tanórán kívüli foglalkozások választására vonatkozó szabályok

1. számú melléklet CSENGETÉSI REND 2016-2017.

5-12. osztály

1-4. osztály

Szentmisével kezdődő nap 5-12. osztály

Szentmisével kezdődő nap 1-4. oszt

7:45-8:45

2.

7:45-8:15 lehetőség szerint a 2. órát megtartjuk

1.

9:00-9:35

1.

8:30-9:05

9.35-10:20

2.

9:50-10:25

-

Szentmise 9:20-10:20

10:30-11:15

3.

10:35-11:10

3.

10:35-11:10

11:20-12:05

4.

11:15-11:50

-

Ebéd/játékos testmozgás

5.

12:00-12:35

6.

13:05-13:50

6.

12:40-13:15

-

Ebéd/játékos testmozgás

14:15-15:00

7.

13:20-13:55 13:45-14:20

6.

13:20-13:55

15:00-15:45

8.

14:25-15:00

1.

7:45-08:30

1.

7:45-8:30

2.

8:35-09:20

2.

8:35-9:20

3.

9:35-10:20

3.

4.

10:30-11:15

4.

5.

11:20-12:05

6.

12:15-13:00

7.

13:05-13:50 13:25-14:10

8.

15:45-16:30

5.

Szentmise

15:00-15:35 15:35-16:10

4. 5.

11:15-11:50 12:00-12:35

2. számú melléklet A könyvtár használatára vonatkozó szabályzat 1)

Könyvtárunk zárt bibliotéka, így használatára csak az iskolai dolgozók és tanulók jogosultak.

2) A kézikönyvek és folyóiratok csak helyben olvashatók. 3) Egyszerre hat könyv kölcsönözhető. Kölcsönzési idő 4 hét, amely egy alkalommal meghosszabbítható. 4) Az olvasó köteles óvni a dokumentumok épségét, tisztaságát. A könyvtár területén az étkezés és a dohányzás tilos. A könyvtárba kabátot behozni tilos. 5) Az elvesztett dokumentumokat meg kell téríteni vagy vele teljesen azonosat behozni. 6) A könyvtár nyitvatartási ideje az ajtón kifüggesztett rend szerint érvényes, hétfőtől péntekig folyamatosan üzemel. 7) A tizenkettedik évfolyamos tanulók a tanulói jogviszonyuk végéig kötelesek minden kikölcsönzött dokumentumot visszahozni a könyvtárba.

3. számú melléklet A géptermekre vonatkozó használati szabályok 1. A számítógéptermekben és az adatrögzítő helyiségekben a jogosultakon kívül más nem tartózkodhat. Más személyek benntartózkodását az ügyeletes nevelő engedélyezheti. 2. Üzemidőn kívül az ajtókat zárva kell tartani. A géptermek kulcsát csak a szak- és nevelőtanárok és a rendszergazda kaphatják meg. Idegen személy csak felügyelet mellett tartózkodhat a géptermekben. A helyiségek áramtalanításáért a kijelölt személyek felelősek. 3. A géptermekben az esztétikus, higiénikus, folyamatos munkavégzés feltételeit kell megőrizni. A géptermi rend megtartásáért és a biztonságos műszaki üzemeltetésért a kijelölt személyek felelősek. 4. A géptermekbe ételt, italt bevinni és ott elfogyasztani szigorúan TILOS! 5. A géptermekbe égő cigarettával belépni és ott dohányozni, valamint tüzet okozó tevékenységet folytatni szigorúan TILOS! 6. A géptermek takarítását csak az arra előzőleg kioktatott személyek végezhetik. 7. A berendezések belsejébe nyúlni TILOS! Bármilyen, nem a gépkezeléssel összefüggő beavatkozást csak a rendszergazda, gépterem kezelője és a szervizek szakemberei végezhetnek. 8. A számítógépeket csak rendeltetésszerűen lehet használni. 9. Az elektromos hálózatba más – nem a rendszerekhez, illetve azok kiszolgálásához tartozó – berendezéseket csatlakoztatni nem lehet. 10.A géptermekben elhelyezett jelzőberendezések műszaki állapotát folyamatosan figyelni kell az ott dolgozóknak és bármilyen rendellenességet azonnal jelenteni kell a rendszergazdának. 11.A számítógép javításoknak, illetve bármilyen beavatkozásoknak minden esetben ki kell elégíteni a szükséges műszaki feltételeken kívül a balesetmentes használat, a szakszerűség követelményeit, a vonatkozó érintésvédelmi szabályokat és az esztétikai elvárásokat. Nem végezhető olyan javítás, szerelés, átalakítás vagy bármely beavatkozás, amely nem elégíti ki a balesetvédelmi előírásokat. A fenti rendelkezések megsértése esetén az elkövetővel szemben felelősségre vonás kezdeményezhető.

4. számú melléklet A tornaterem, az öltözők és a szertár használati rendje: a.) Az öltözők – A testnevelésórához a tanulók az öltözőkben öltöznek át, az óra előtti szünetben. • – Ha a tanuló bármilyen rongálást észlel az öltözőben, azt haladéktalanul jelentenie kell a szaktanárnak. Ennek elmulasztása esetén a tanuló felelősségre vonható. – Az öltözőkben hagyott értéktárgyakért az iskola nem vállal felelősséget. − Órakezdéskor az öltözők ajtaját be kell zárni. b.) A tornaterem: − A tornateremben tanári felügyelet nélkül tanuló nem tartózkodhat. – A tornaterembe utcai cipővel belépni tilos, váltó cipő használata kötelező! − Minden tanuló köteles betartani az egészségvédelmi, balesetelhárítási, vagyonvédelmi szabályokat. − A tornaterem rendjéért a mindenkori órát tartó nevelő a felelős. − A tanulói balesetet az illetékes igazgatóhelyettesnek az órát tartó nevelő jelenti, és gondoskodik a jegyzőkönyv felvételéről és a nyilvántartásba vételéről is. c.) A szertár: − A szertárban a tanuló nevelői engedéllyel tartózkodhat; − A szerek, eszközök rendeltetésszerű használatáról, a szertár nyitásáról, zárásáról a mindenkori órát tartó nevelő gondoskodik; − A szerek, eszközök rongálása, eltulajdonítása szigorú fegyelmi eljárást von maga után.

5. számú melléklet A nem kötelező tanórai és tanórán kívüli foglalkozások választására vonatkozó szabályok

Az igazgató minden év április 15-éig elkészíti és közzéteszi a tájékoztatót azokról a tantárgyakról, amelyekből a tanulók tantárgyat választhatnak (középiskolában tájékoztat továbbá a felkészítés szintjéről is). A tájékoztató tartalmazza: hogy a tantárgyat előreláthatóan melyik pedagógus fogja oktatni. A tájékoztató elfogadása előtt be kell szerezni a szülői szervezet és az iskolai diákönkormányzat véleményét. A tanuló május 20-áig adhatja le a tantárgy és a felkészülési szint megválasztásával kapcsolatos döntését. A tanuló választása egész tanévre szól. A tanórán kívüli foglalkozások (szakkör, önképzőkör, sportkör) kínálatát a tanulók a tanév első hetében ismerhetik meg és a megadott határidőig adhatják le az osztályfőnökükkel való megbeszélés után jelentkezésüket. Választott tárgyat, illetve foglalkozást 1-10. évfolyamon igazgatói engedéllyel, lezárt félév után, kivételes esetben lehet leadni. A 11., 12. évfolyamon sikertelen választás esetén, kivételes esetben csak a szaktanár javaslatára, lezárt félév után változtatható meg, ill. adható le a választott tantárgy. A diákkörökbe (szakkör, önképzőkör, sportkör) jelentkezés önkéntes. A választott diákköröket egész évben rendszeresen kell látogatni, hiányzásukat a diákok kötelesek igazolni. A 9-10. osztályosok számára az énekkari foglalkozások látogatása – kiválasztásuk esetén – kötelező. Ha a tanuló iskolakezdés, illetve iskolaváltás miatt nem tud élni a választási jogával, felvételi kérelmének elbírálása előtt egyezteti elképzeléseit a középiskola igazgatójával, illetve az igazgató által kijelölt pedagógussal. Kiskorú tanuló esetén a tantárgyválasztás jogát a szülő gyakorolja. A szülő ezt a jogát attól az évtől kezdődően, amelyben gyermeke a tizennegyedik életévét eléri – ha a gyermek nem cselekvőképtelen –, gyermekével közösen gyakorolhatja.