Szennyvízberuházások technológiai rendszer-választásának értékelése
2010. augusztus
1
TARTALOM BEVEZETÉS .......................................................................................................................................... 3 1.1 ELŐZMÉNYEK .......................................................................................................................... 3 1.2 ÉRTÉKELHETŐSÉGI NYILATKOZAT ........................................................................................... 3 1.3 AZ ÉRTÉKELÉS TÁRGYÁT KÉPEZŐ PROGRAMOK ....................................................................... 4 1.3.1 ISPA .................................................................................................................................... 5 1.3.2 Kohéziós Alap ..................................................................................................................... 5 1.3.3 KIOP ................................................................................................................................... 6 1.4 MÓDSZERTAN .......................................................................................................................... 7 1.4.1 Az értékelés általános vizsgálati területei és módszerei ..................................................... 7 1.4.2 Az értékelői kérdések elemzése ........................................................................................... 8 1.4.3 Korábbi releváns értékelések .............................................................................................. 9 2.
PROGRAM ÉRTÉKELÉSE....................................................................................................... 13 2.1 2.2 2.3
EU CÉLKITŰZÉSEK ................................................................................................................. 13 HAZAI CÉLKITŰZÉSEK ............................................................................................................ 16 KIOP ÉS KA/ISPA TÁMOGATÁSI STRATÉGIÁK ...................................................................... 20
3.
PROJEKT KIVÁLASZTÁS ÉRTÉKELÉSE ........................................................................... 22
4.
PROJEKT SZINTŰ ÉRTÉKELÉS............................................................................................ 27 4.1 A PROJEKT HATÉKONYSÁGÁT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK ISMERTETÉSE ................................. 28 4.2 MŰSZAKI ÉS KÖRNYEZETI FENNTARTHATÓSÁG ..................................................................... 32 4.2.1 Telepfejlesztések vizsgálata .............................................................................................. 36 4.2.2 Csatornaépítések vizsgálata ............................................................................................. 42 4.3 PÉNZÜGYI FENNTARTHATÓSÁG.............................................................................................. 49
5.
ÉRTÉKELŐI KÉRDÉSEK ELEMZÉSE ................................................................................. 58
6.
A FELHASZNÁLT INFORMÁCIÓK ÉS ADATOK FORRÁSAI ......................................... 61
7.
MELLÉKLETEK ........................................................................................................................ 63
2
Bevezetés 1.1 Előzmények A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, mint ajánlatkérő a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 136/A-E. § rendelkezései szerint keretmegállapodásos közbeszerzési eljárást folytatott le a környezetvédelem, infrastruktúrafejlesztés, gazdasági – társadalmi fejlesztés és operatív értékelések, mint részek tekintetében elvégzendő értékelési feladatok tárgyában. A „Keretmegállapodások értékelési feladatok ellátására” tárgyú, a TED 2008/S 231-307340 számon lefolytatott közösségi közbeszerzési eljárás eredményeként a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, mint ajánlatkérő és a nyertes ajánlattevők között 4 (négy) év határozott időtartamra szóló keretmegállapodások jöttek létre. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, mint ajánlatkérő a keretmegállapodásos közbeszerzési eljárás második részében a Kbt. 136/B. § (3) bekezdés b) pontja szerint a keretmegállapodásban részes ajánlattevők részére 2009. július 31. napján közvetlen írásbeli ajánlattételi felhívást küldött meg. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, mint ajánlatkérő az ajánlattételi felhívásban megjelölt ajánlattételi határidőre beérkezett ajánlatokat elbírálta és a Kbt. 57. § (2) bekezdés a) pontja alapján a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatást tartalmazó érvényes ajánlatot benyújtó keretmegállapodásban részes ajánlattevővel, a Deloitte Zrt.-vel kötött szerződést 2009. szeptember 9-én.
1.2 Értékelhetőségi nyilatkozat Az értékelés kiterjed a projektek keretében alkalmazott technológiák kiválasztásának szempontjaira, körülményeire, illetve annak vizsgálatára, hogy a kiválasztott technológiák pénzügyi, műszaki és környezeti szempontból mennyire fenntarthatóak. Az értékelés során külön vizsgálati szempont, hogy az igazgatási, engedélyeztetési, szabályozási, pályáztatási szabályok milyen mértékben és irányban módosították a beruházások technológiai rendszerének megválasztását. Emellett az értékelés kiterjed a program és projekt szintű indikátorok teljesülésének vizsgálatára, az indikátorok módszertani megfelelőségének és a kapcsolódó adatgyűjtések meglétének értékelésére. A projekteredmények vizsgálatakor kiemelt szempont, hogy a megvalósult fejlesztések keretében létrehozott kapacitások teljesítették-e a jogszabályokban rögzített környezeti határértékeket. Végül az értékelésre kerül, hogy a megvalósult projektek mennyire teljesítették az eredetileg kitűzött programcélokat. A jelen értékelés kutatható információk hiányában nem terjed ki az intézményrendszer működésének értékelésére beleértve az eljárásrend hatékonyságát, az eljárási határidők betartásának hatását a pályázati folyamatra és a projektvégrehajtásra, illetve a pályázati folyamat által a projektekre hárított bürokratikus terhek mértékét. A projektek helyi megvalósítási specifikumai korlátozottan teszik lehetővé előre meghatározott konkrét technológiai benchmark-ok felállítását, amely alapján objektíven eldönthető az alkalmazott technológia megfelelősége. Azonban ahol lehetséges, alkalmazni fogjuk a szennyvíztisztításra és csatornázásra vonatkozó műszaki irányelveket, illetve a hulladékkezelésre vonatkozó IPPC BAT referencia dokumentum1 érvényes részeit. Az alkalmazott technológiák alkalmasságát a költség-hatékonysági szempontok (beruházás, üzemeltetés, karbantartás, kihasználtság), illetve a helyi sajátosságok (földtani és vízbázis jellemzők, éghajlati adottságok, szükséges kapacitás mértéke) figyelembe vételével egyedileg lehet megítélni. Emellett a jelen értékelés nem terjed ki az Európai Unió regionális politikájában kötelező nyilvánossági szempontok
1
Integrated Pollution Prevention and Control Reference Document on Best Available Techniques for the Waste Treatments Industries, August 2006, European Commission Joint Research Center, http://eippcb.jrc.es/reference/ 3
érvényesítésére a projekttervezés és megvalósítás időszakában, illetve helyi és civil szereplők bevonására a programozás és projektfejlesztés szintjén.
1.3 Az értékelés tárgyát képező programok Az értékelés célja, hogy a korábbi tapasztalatok feldolgozásával (a tizenöt szennyvízfejlesztési projekt értékelésével) segítse a kiírókat a Környezet és Energia Operatív Program keretében (a 2007-2008-as és a 2009-2010-es időszakban a 1.2.0-ás konstrukció) a 2009-2013-as időszakban kiírásra kerülő szennyvízelvezetési és –tisztítási konstrukciókra beadott pályázatok technológiai alternatíváinak, a kiválasztott technológiai megoldások megfelelőségének megítélésében, javítsa a kiírásokhoz kapcsolódó szabályozás minőségét. Az értékelendő beavatkozások finanszírozási forrásuk szerint három típusba sorolhatók: ISPA (2004 előtt)2; Kohéziós Alap (2004-2006); Strukturális Alapok, KIOP (2004-2006); Mindhárom ’Program’ célja többek között közvetlenül a Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési és –tisztítási Megvalósítási Program (továbbiakban Program) végrehajtásának, ezáltal az országban a szennyvizek okozta környezetterhelés csökkentésének előmozdítása. A projektgazdák többnyire önkormányzatok, önkormányzati társulások3, a Programban meghatározottak szerint4. A pályázók új szennyvízgyűjtő rendszerek építésére; a teljes kiépítettség elérése érdekében a meglévő szennyvízgyűjtő rendszerek fejlesztésére; új szennyvíztisztító telepek építésére; meglévő szennyvíztisztító telepek kapacitás bővítésére, hatásfok növelésére5, rekonstrukciójára; iszapkezelő létesítmények építésére szennyvíztelepeken vagy önállóan; szennyvíziszap mezőgazdasági felhasználását célzó beruházásokra; szennyvíziszap kezelő létesítmények létesítésére szerezhettek támogatást. Az EU-s társfinanszírozású projektek fontossága jelenleg nő, mivel Magyarország a Program megvalósítására szinte kizárólag ilyen összegeket irányzott elő a következő évekre. A szennyvízkezeléssel kapcsolatos stratégia elkészítése, rendszeres aktualizálása és koordinálása a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (KvVM) feladata és hatásköre. Az ISPA támogatta projekteknél a pályázás is a minisztériumon keresztül történt, míg a KA és a KIOP támogatta projekteknél a pályáztatást, támogatási kérelmeket az NFÜ (KA esetében a Kohéziós Alap Irányító Hatóság, SA projekteknél a KIOP Irányító Hatóság), a projektek koordinálását a KvVM Fejlesztési Igazgatóság mint Közreműködő Szervezet végezte. A vizsgált projektek felsorolása: projekt helyszín
finanszírozás
eredeti projektérték (M Euro)
projektköltség (2008; M Euro)
EU támogatás (M Euro)
jelenleg hatályos projektzárás
Győr
KA / ISPA
14,5
17,7
7,3
2007.03.31
Szeged
KA / ISPA
66,65
95,6
33,3
2008.06.30
Pécs
KA / ISPA
31,7
25,2
15,9
2010.12.31
Sopron
KA / ISPA
18,7
18,6
9,4
2010.12.31
Kecskemét
KA / ISPA
38,6
27,9
23,2
2010.12.31
2
Az ISPA projektek 2004 után Kohéziós Alap projektekké váltak. A kedvezményezettek pontos köre: Települési önkormányzat, önkormányzati társulás, állami szervezet nevében eljáró állami többségi tulajdonú viziközmű vállalat, mely által benyújtott pályázat megfelel a 25/2002. (II.27.) Korm. rendeletben és annak felülvizsgálatában (163/2004. (V.21.) Korm. rendelet) lehatárolt agglomerációknak vagy az OKTVF igazolásával rendelkezik arról, hogy az agglomeráció illeszkedik a Nemzeti Megvalósítási Programba. 4 A Program részletes ismertetését a Melléklet tartalmazza. 5 A vizsgálat során mind a hidraulikai kapacitást, mind a biológiai tisztítókapacitást vizsgáljuk. 3
4
Debrecen
KA / ISPA
88,5
51,6
51,3
2010.12.31 módosítás folyamatban
Szombathely
KA / ISPA
19,8
14,1
11,9
2010.12.31
Budapest
KA
428,7
323,3
278,7
2010.12.31
Zalaegerszeg
KA
48,9
46,1
36,7
2010.12.31
Veszprém
KA
29,9
21,7
22,1
2010.12.31
Gárdony
ERFA
24
22,2
15,54
2008.06.17
Elek
ERFA
3,7
3,2
2,24
2008.06.26
Cegléd
ERFA
15,8
15
10,5
2008.11.24
Gyula
ERFA
6,2
5,7
3,99
2007.07.09
Hatvan
ERFA
15,5
14,9
10,43
2008.10.15
851,15
702,8
532,3
N/A
Összesen
1. táblázat: A vizsgált projektek köre (beruházási költségek 255 Ft/€-val számolva)
1.3.1
ISPA
Az ISPA létrehozásának jogi alapja az EK Szerződés 235. cikkelye, formailag pedig a Kohéziós Alap mintájára kerül kidolgozásra6. Az ISPA két területre koncentrál (fele-fele arányban): közlekedés és környezetvédelem. Komplex regionális fejlesztés az ISPA keretein belül nem jelent meg, annak eszköze a Phare. Az ISPA tevékenységének megindulásával a Phare infrastruktúra támogató szerepe fokozatosan visszaszorult. Az EU által megadott szabályrendszer szerint az érintett minisztériumok (1998-2000: KHVM, 2000-2002: KVM, 2002-től KvVM) előterjesztették az általuk kiválasztott projektek hosszú listáját, ezt a listát a Phare segélyeket koordináló tárca nélküli miniszter vezette – a Külügyminisztérium és a Pénzügyminisztérium képviselőiből álló – Segélykoordinációs Intézőbizottság (SIB) megvizsgálta tartalmi és formai szempontból. A listát 1998. december 2-án továbbították az EU budapesti Delegációján keresztül az Európai Bizottságnak. A környezetvédelmi projektek terén a hosszú listáról végül 1999 áprilisában született meg a döntés. A támogatásból 20002004. között részesült Magyarország. A felhasználható keret évente 88 millió € volt a két szektorra, ami az 50-50%-os megosztás alapján 44 millió €-t jelentett a környezetvédelmi ágazatnak. A megvalósuló projektek alsó értékhatára 5 millió € volt, a maximális támogatási arány pedig 75%. A teljes lekötött ISPA keret 132 millió € volt, mivel a csatlakozást követően fel nem használt (lekötésre nem került keret) automatikusan a Kohéziós Alap lekötésként jelent meg. 1.3.2
Kohéziós Alap
A Kohéziós Alap7 azon EU tagállamok számára elérhető, amelyek 1 főre eső vásárlóerőparitáson számított GNP-je nem éri el a közösségi átlag 90%-át. A környezetvédelmi és a közlekedési infrastruktúrára vonatkozó beruházások között ugyanúgy ahogy az ISPA-nál, 5050%-os egyensúlyt állapítanak meg. A felhasználás célrendszerét meghatározó valamint a támogatni tervezett projektek listáját tartalmazó Kohéziós Alap Keretstratégiát az Irányító Hatóság állította össze a szaktárcák által kidolgozott környezetvédelmi, illetve közlekedési szektorstratégiák alapján, majd eljuttatta az Európai Bizottsághoz 2003-ban. A stratégiától függetlenül minden projektjavaslatot külön-külön kell jóváhagyás céljából az Európai
6 7
Szabályozás: EK rend. 1267/1999 www.nfu.hu/kohezios_alap_az_ispa_program_folytatasa
5
Bizottság elé terjeszteni. A projektek elfogadtatására szolgáló ún. támogatási kérelem három változatban létezik:
a környezetvédelmi projektek számára;
a közlekedési projektek számára; valamint
a technikai segítségnyújtás igénylésére készült dokumentum.
Az elfogadhatónak ítélt projektpályázatokat az EU Bizottság az EIB bevonásával alapos projektértékelésnek vetette alá, vizsgálva azt, hogy az intézkedések mennyiben felelnek meg a részletes kritériumoknak. A bizottsági szervek közötti első köröztetés során az EU Bizottság érintett szerveinek nyílt lehetősége arra, hogy a javaslathoz alapvető megjegyzéseket fűzzenek. Ez további egyeztetésekhez vezetett a kedvezményezett országok hatóságaival, melyek célja a projekt néhány pontjának tisztázása, illetve a projekt koncepciójának véglegesített megfogalmazása. A bizottsági szervek közötti egyeztetések második körének célja, hogy a Bizottság valamennyi szervének egyetértését elérjék, mely egyeztetést megelőzte általában egy vagy szükség esetén több helyszíni szemle. A projektértékelés alapvető szempontjai a következők voltak:
Hozzájárulás a Közösség ágazati stratégiájához való hozzájárulás
A horizontális célok megvalósulásához való hozzájárulás
Gazdasági és Szociális hasznok, megtérülés, megfizethetőség
Pénzügyi fenntarthatóság
Hatékony menedzsment, ütemezés
Magyarország a 2004-től 2006-ig terjedő két, két és fél évben összesen 429 millió eurót kapott a környezetvédelmi beruházások támogatására. A minimális projektméret 10 millió euró volt, míg az elérhető maximális támogatási arány 85%. 1.3.3
KIOP
Az I. Nemzeti Fejlesztési Terv (2004-2006) Környezetvédelem és Infrastruktúra Operatív Programjában (KIOP) az első prioritás alá tartoztak a települési környezetvédelem erősítését célzó intézkedések8. A KIOP a Strukturális Alapok általános szabályozásáról szóló 1260/1999/EK sz. Tanácsi Rendelet alapján működött, intézkedései az Európai Parlament és a Tanács 1783/1999/EK sz., az Európai Regionális Fejlesztési Alapról szóló Rendeletében foglaltaknak megfelelően kerültek kialakításra, de figyelembe vette az összes releváns hazai programot is.9 A KIOP szennyvíztisztítással kapcsolatos céljai az alábbiak voltak:
A közcsatorna-hálózat fejlesztése
A biológiailag tisztított szennyvíz arányának növelése
A KIOP keretében az alábbi feladatok végrehajtására lehetett forrást igényelni
Az agglomerációk végrehajtása;
A meglévő szennyvíztisztító telepek rekonstrukciója és bővítése;
szennyvízelvezetési
és
-tisztítási
programjának
8
Részletesen 1.1 intézkedés szennyvizes komponensét ld. Melléklet Nemzeti Környezetvédelmi Program; Nemzeti Környezet-egészségügyi Akcióprogram; Vízgazdálkodás Országos Koncepciója; a 2000/60/EK Víz Keretirányelv hazai megvalósítását szolgáló Magyar Stratégiai Dokumentum; Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési és- tisztítási Megvalósítási Program; környezetvédelmi ISPA Stratégia; Környezetvédelmi Kohéziós Alap Stratégia. 9
6
Szennyvíziszap-kezelési fejlesztése.
technikák
és
ártalommentes
iszapelhelyezés
A program kedvezményezettjei lehettek központi költségvetési szerv és intézményei, helyi önkormányzati szerv és intézményei, közhasznú társaság, illetve önkormányzati többségi tulajdonú gazdasági társaságok. A támogatási arány pályázati konstrukciónként eltért, a teljes keret 125,2 millió euró (ERFA) + 41,7 millió euró nemzeti (helyi és központi költségvetési) és 41,0 millió euró magán befektetés volt. Ez összesen a három évre 207,9 millió eurót jelentett10. A KIOP 1.1.2 komponens tartalmazta a Szennyvízelvezetés és –tisztítás fejlesztése c. beavatkozást, mely allokációja az „A” ivóvíztisztítás komponens allokációjával együtt 59,5 millió euró. Pénzügyi terv 2004-2006. évre
Milliárd Forint* 10,6 3,8 0,8 15,2
Strukturális Alapok (ERFA) Központi költségvetési forrás Egyéb forrás Összesen
Millió Euró 41,6 14,9 3,0 59,5
2. táblázat: Pénzügyi terv, 2004-2006. * A forint összegek indikatívak. A Nemzeti Fejlesztési Tervben illetve az Operatív Programban az euró összegek 255 forint/euró szorzóval kerültek átszámításra 2004. évi áron szereplő forint összegekre.
A megítélt támogatás összesen 15.605.270.000 Ft11.
1.4 Módszertan 1.4.1 Az értékelés általános vizsgálati területei és módszerei Az értékelés során vizsgálat alá kerül a program szintű célok érvényesülése a projektelbírálási folyamatban. Ez a pályázati kiírásokban vagy egyéb ajánlattételi felhívásokban közzétett projekt-kiválasztási kritériumok és a programcélokkal összehasonlítva történik. A projekt kiválasztás vizsgálata során figyelembe vesszük az ISPA/KA és KIOP (továbbá ROP) hasonló célterületei közötti lehatárolás szempontjait. A projekt kiválasztás rendszerét csak a szükséges mértékben vizsgáljuk, annak hatékonysága, a programcélok leképezése a projektkiválasztás során (pályázati felhívások, értékelés folyamata stb.) nem tárgya a vizsgálatnak. Emellett a programcélok érvényesülését megvizsgáljuk a projekt-végrehajtási szakaszban is, mely a támogatási szerződésekben (Pénzügyi Megállapodásban, Bizottsági Határozatban) vállalt kötelezettségek, illetve az előrehaladást igazoló dokumentumokban közzétett eredmények összevetésével történik a pályázati kiírásban közzétett elvárásokkal. A vizsgálat részét képezi a kapcsolódó program és projekt szintű indikátorok összegyűjtése, illetve az elvárt teljesítménymutatók és projekt eredmények összehasonlítása. A programok eredményességének kulcskérdése az adatgyűjtés és feltöltés megfelelőségének vizsgálata, mert gyakori probléma, hogy az eredményességet igazolni hivatott indikátorok hiányosan kerülnek feltöltésre és nehezen visszakereshetőek. A számszerűsített indikátorok vizsgálata mellett projektek eredményességének és megvalósítás műszaki, gazdasági és környezetvédelmi megfelelőségének vizsgálatát az interjúk keretében begyűjtött információk segítik. További feladat az engedélyes tervek, kiviteli tervek, vízjogi engedélyek, pályázati adatlapok/támogatási kérelmek és előzetes tanulmányok tartalmazta műszaki és gazdasági
10
11
KIOP, 2003. április 26., http://www.nfu.hu/nft_i_operativ_programok http://www.nfu.hu/content/58
7
adatok összevetése a gyakorlatban megvalósult fejlesztések műszaki és gazdasági adataival. A menetközben felmerült technológiai módosítások okait szintén meg kell vizsgálni (tervek, előrehaladási dokumentumok, interjúk segítségével). Amennyire az információk és adatok rendelkezésre állnak, át kell tekinteni a projektek tervezésekor felhasznált alapadatok elérhetőségét és realitását is. A szennyvíz gyűjtő rendszerek fejlesztéséhez kapcsolódó projektek sok szereplő sikeres együttműködésétől függ. Ennek értelmében a szükséges engedélyezési eljárásoknak hatása van a projektmegvalósítás tartalmára és a végrehajtási időtartamára (vízjogi engedélyek, építési engedélyek, esetleg környezetvédelmi engedélyek, NATURA 2000, örökségvédelem). Nemcsak a különböző közigazgatási szervezeteknek, hanem a projektszereplőknek (önkormányzat, tervező, kivitelező, üzemeltető, projektmenedzser, mérnök) is szoros együttműködésben kell dolgozni a sikeres projektvégrehajtás érdekében, ezért az értékelés során fel kell deríteni az egyes szereplők együttműködési hajlandóságát és annak hatását a projektek zökkenőmentes lebonyolítására (a projekt kiválasztás folyamatát a fenti korlátozások mentén vizsgáljuk). 1.4.2
Az értékelői kérdések elemzése
A feladatleírásban meghatározott értékelői kérdések az alábbiak voltak: 1.
Értékelői kérdés: Technológiai rendszer megfelelőségének vizsgálata: a. A megvalósult szennyvízprojektek mennyire alkalmazták a fejlesztés céljaihoz legjobban illeszkedő (legolcsóbb beruházási költségű, legolcsóbb üzemeltetési költségű, a környezet védelmét leginkább szolgáló) technológiai rendszert? b. Adott projekteknél figyelembe vették-e a beruházás tervezett területén fennálló esetleges átváltásokat e három szempont (beruházási költségek, az üzemeltetési költségek és a környezetvédelem) között? c. Ha igen hogyan, ha nem miért nem?
2.
Értékelői kérdés: A technológiai rendszer választását befolyásoló tényezők feltérképezése a. Amennyiben a megvalósuló/megvalósult fejlesztések nem a körülményeknek leginkább megfelelő technológiai rendszert használták mi volt ennek az oka? b. Hogyan befolyásolják az igazgatási, engedélyeztetési, pályáztatási szabályok a beruházások technológiai megválasztását? A kérdés vizsgálatának javasolt aspektusai:
szabályozási, rendszerének
i. a projektek előkészítésének története (az érintett vállalkozások, önkormányzatok szerepe, motivációja stb.) ii. a tágan értelmezett engedélyezési eljárás (beleértve az agglomerációs rendszert, a tervek elfogadásának formális és informális mechanizmusait) iii. a technológiai rendszer választását befolyásoló egyéb kulturális, gazdasági tényezők (a technológiákkal kapcsolatos tervezői, építői hozzáállás; a technológiák értékesítéséhez fűződő üzleti érdek és azok befolyása) A fenti komplex kérdésekhez az indító jelentésünkben bemutatott módszertan szerinti hipotéziseket állítottunk fel. HIPOTÉZIS 1: A helyi és ágazati specifikumok és peremfeltételek mellett az egyes projektek a legmegfelelőbb és leginkább költséghatékony technológiai megoldásokat alkalmazták. 8
HIPOTÉZIS 2: A megvalósult fejlesztések az állami támogatás megszűnte után pénzügyi szempontból fenntarthatóak. HIPOTÉZIS 3: A projekt-kiválasztási kritériumok egyértelműek, objektívek és alkalmasak a program sikerének szempontjából megfelelő projektek kiválasztására (KIOP). A projekt illeszkedik az adott szakpolitika kereteihez (25/2002 KR és irányelv), annak prioritásai alapján kerültek kijelölésre a projektek (ISPA, KA). HIPOTÉZIS 4: A pályázati kiírások, illetve ajánlatételi felhívások által leírt feltételek a programban leírt célcsoport minden tagjának egyenlő esélyt biztosítottak a pályázatban, programban való részvételre és nem tartalmaztak a célcsoport egyes tagjaival szemben kizáró kritériumokat. HIPOTÉZIS 5: Az állami támogatást olyan projektekre fordították, melyek állami támogatás nélkül nem lettek volna megfelelő műszaki színvonalon megvalósíthatóak. HIPOTÉZIS 6: A program, valamint a pályázati eljárás során felállított eredmény és output indikátorok relevánsak, mérhetőek és alkalmasak a projektek sikerességének megítélésére. HIPOTÉZIS 7: A pályázati folyamatban alkalmazott támogatási döntési, támogathatósági és elszámolhatósági feltételek nem kívánták meg a projekt-paramétereinek életszerűtlen megváltoztatását. HIPOTÉZIS 8: A megvalósult projektek megfeleltek a Pénzügyi Megállapodásban / Bizottsági Határozatban (ISPA/KA) vagy a pályázati kiírásban (KIOP), a jogszabályokban, illetve az engedélyekben ismertetett környezetvédelmi előírásoknak. HIPOTÉZIS 9: A projektek előkészítése során tervezett kapacitások kielégítették a keresleti igényeket, felesleges és kihasználatlan kapacitások létrehozására nem került sor. A hipotézisek kapcsolódását az egyes értékelői kérdésekhez az alábbi táblázat mutatja, megjelölve, hogy az egyes hipotéziseket értékelésünk mely fejezeteiben vizsgáltuk. Értékelői Hipotézisek kérdések
Értékelési fejezetek
1.
Programszint, 3. Fejezet: H3
1.a
H1, H2, H3, H5, H6, H8, H9
Projektszint, 4. Fejezet: H1, H2, H5, H6, H8, H9
1.b 2.a
2.b
H1, H7
H3, H4, H5, H8
Programszint, 3. Fejezet: H7 Projektszint, 4. Fejezet: H1 Programszint, 3. Fejezet: H3, H4 Projektszint, 4. Fejezet: H5, H8
3. táblázat: Értékelői kérdések és hipotézis vizsgálat kapcsolódási pontjai
Az egyes fejezetekben a rendelkezésünkre bocsátott és hozzáférhető információk alapján a legtöbb szempontból az egyes hipotézisek teljesülését, illetve amennyiben nem teljesültek, annak okait. 1.4.3
Korábbi releváns értékelések
Az értékelés során megvizsgáltunk korábban készült ellenőrzési és értékelési jelentéseket. Értékelésünk szempontjából leginkább jelentős vizsgálatok főbb eredményeit az alábbiakban, a jelentések kibocsátásának dátuma szerint korábbitól haladva mutatjuk be. 9
1.4.3.1
ISPA éves jelentés (Annual Report) 2003
Projektek elszámolható költsége összesen [€]
Összes ISPA támogatás 00-03 [€]
Szektor
Projektek száma
A 1.3.1 fejezetben bemutatott programozási ciklus szerint az Európai Bizottság minden évben éves jelentést készített (Annual Report), illetve 2000-2003 közötti időszakról pedig egy ún. „Mini ISPA jelentést”. A jelentés összefoglalja a programban résztvevő államok projektjeinek előrehaladását. A 2003-ban készült jelentés a csatlakozás előtt (amikor minden ISPA lekötés automatikusan KA lekötésként átkönyvelésre került) összefoglalja Magyarország pénzügyi teljesítménymutatót.
%
Kötelezettségvállalás 00-03 [€]
%
Kifizetések 00-03 [€]
%
Környezetvédelem
25
558.374.401
332.644.554
50,7
186.073.235
50,5
30.720.764
16,5
Közlekedés
11
634.273.602
322.905.101
49,2
182.300.521
49,4
83.248.637
45,7
4. táblázat: ISPA előrehaladás Magyarországon, Forrás: The mini ISPA Report 2000-2003, DG RegioISPA
A környezetvédelmi projektekre vonatkozó 16,5%-os lehívás nem marad el az ISPA támogatásra jogosult 10 ország esetén kimutatott átlag 15,4%-tól (Magyarországhoz hasonló ütemű lehívások tapasztalhatók Csehország (16,9%) és Lengyelország (18,2%) esetében, míg Bulgária (7,9%), Litvánia (13,1%), Románia (11,9%) és Szlovákia (14%) Magyarországnál rosszabb mutatókkal rendelkeznek. 1.4.3.2
A strukturális intézkedések hatékonysága a szennyvízkezelésben
Mind az ERFA, mind a KA támogatásából megvalósuló szennyvízkezelési programokat vizsgálta az Európai Számvevőszék 2009. évi vizsgálata, azonban csak a 4, 1994-1999 között KA kedvezményezett országokat vizsgálta (Spanyolország, Írország, Görögország, Portugália)12. Ennek ellenére megfontolásra érdemes és a későbbi programozási időszak tervezésére vonatkozóan értékes megállapításokat tartalmaz a jelentés. Főbb kritikai észrevételeket az alábbi területeken tesz:
Telepekre vezetett ipari szennyvíz előkezelése
Telepre jutó szennyvíz mennyisége
Iszaphasznosítás
Ex ante projektértékelések egységesítése (belső útmutatók)
Zárójelentés elfogadása előtt a projekt vizsgálatának erősítése
Szennyezés csökkentés a forrásnál és a „szennyező fizet” elv erősítése
12
European Court of Auditors: The effectiveness of structural measures spending on waste water treatment for the 1994-99 and 2000-06 programme periods, Special Report no. 3., 2009 10
1.4.3.3
ÁSz Jelentés az önkormányzati út- és szennyvízcsatorna beruházásokhoz 2002-2005. években igénybe vett közműfejlesztési támogatások igénylésének és felhasználásának ellenőrzéséről
Az ÁSz 2006 októberében készített 0639 sz. jelentése elsősorban az ÖKOTÁM és hasonló rendszerben megvalósuló beruházásokat vizsgálta. A témában az ÁSz 2005-ben már készített egy jelentést (0538. sz. jelentés), melyben megállapította, hogy a támogatási rendszer működése során jelentős kár érte a központi költségvetést. A jelentést követően a Kormány intézkedéseinek eredményeként megváltozott jogszabályi keretek (lakáscélú állami támogatások, vízi közmű társulatok) között nem működőképes ilyen típusú támogatási rendszer. A jelentés elsősorban a készítéskor érvényben lévő lakás-takarékpénztári szabályozásra és eljárásokra vonatkozóan tesz megállapításokat, ugyanakkor az önkormányzati támogatásokat és a banki finanszírozást is vizsgálják. E témakörök nem képezik részét közvetlenül jelen vizsgáltunknak, így a jelentést részletesen nem mutatjuk be. 1.4.3.4
ISPA ellenőrzés 2000-2006
Az Európai Számvevőszék ellenőrizte a 2000. és 2006. közötti ISPA programokat 13. Főbb megállapításai a következők:
A programozás megfelelően koherens volt, ugyanakkor a projektek nem voltak megfelelően előkészítve. Ennek részben oka, hogy fontos módszertani útmutatók14 a projektek első hullámban történő benyújtásához képest késve készültek el.
A megvalósítás során jelentős késést szenvedtek a projektek, illetve a finanszírozási terveket időközben jelentősen változtak. Ennek megfelelően az Európai Számvevőszék javasolja a Bizottságnak, hogy vizsgálják meg, hogyan lehetne a projektek késését megszüntetni és erre vonatkozólag készítsenek útmutatót, mielőtt a csatlakozni kívánó országok megkezdik a projektek előkészítését.
Az egyes projektjavaslatok nem vagy rossz minőségű költség-hatékonyság elemzéseket tartalmaztak. Ennek ellenére elfogadta a Bizottság a javaslatokat, mivel maguk a projektek alapvető szükségleteket elégítettek ki. Az Európai Számvevőszék által kiemelt problémák alapadatok és feltételezések hiánya (mint diszkontráta) és az elemzés egyes részei közötti inkonzisztencia volt.
A környezetvédelmi szektorban a számvevők által kiválasztott minták alapján a projektek átlagos hosszúsága 5 év volt (a közlekedési szektorban 4,2 év). Az átlagos csúszás az eredetileg becsült időkhöz képest mindkét szektorban kb. 2,5 év volt. A késések oka a vizsgálat alapján:
későbbi
o
uniós és közbeszerzési folyamatok ismeretének hiánya tagállamokban (a minta 84%-ában fordult elő),
o
a tendernyertes cégek nem voltak képesek elvégezni a munkát (a minta 13%ában fordult elő)
o
nem realisztikus projekttervezés (a minta 22%-ában fordult elő)
o
a Kohéziós Alap eljárásrendre való áttérés.
a
Az eredeti pénzügyi tervek a projekt megvalósítás során megváltoztak a projektek 66%-ánál. 20% esetében a költségek időközben növekedtek. A költségtúllépések oka a nem megfelelő tervezés (20%), projekttartalom változása (26%), végrehajtással
13
European Court of Auditors: The Instrument for Structural Policies for Pre-accession (ISPA) 200006, Special Report no. 12., 2008 14 ISPA Manual 2000, ISPA Manual 2002, frissített Cost-benefit analysis Guideline 2002 11
összefüggő okok, mint elégtelen monitoring, késések, műszaki okok (35%), egyéb okok (19%), pl. inflációs hatás.
Az audit során külön vizsgálták, hogy a projektek mennyire voltak kompatibilisek a vonatkozó EU irányelvvel. Mivel azonban – jelen vizsgálathoz hasonlóan – a projektek nagyobb részben az EU audit időpontjáig nem fejeződtek be, így a tervek vizsgálata alapján a Számvevőszék megállapította, hogy a projektek megfelelnek az uniós környezetvédelmi előírásoknak.
A jelentésre adott Bizottsági válaszok áttekintése az értékelés szempontjából a következő lényeges észrevételeket teszi:
A nem megfelelő előkészítés oka egyrészt a kapacitás hiánya volt, másrészt a projektek előkészítésére rendelkezésre álló szűkös időkeret volt.
A csúszások oka pedig a hasonló méretű infrastruktúra projektek végrehajtásában szerzett tapasztalat és a közbeszerzési eljárások előzetes ellenőrzésének hiánya. Illetve felhívják a figyelmet, hogy a korai ISPA projektek a nagy infrastruktúrafejlesztéseknél szokásos csúszásokon felüli késése az ISPA ún. start-up fázisának volt köszönhető.
A költség-haszon elemzések konzisztencia problémája mögött sok esetben a tanácsadók különböző megítélése és véleménye húzódik. Ugyanakkor elismerik, hogy a környezetvédelmi projektek esetében a költség-haszon elemzés kisebb relevanciával bír, mivel azok esetében sokszor nincs alternatíva és megvalósításuk mindenképpen szükséges.
A közbeszerzési eljárások esetén pedig az EU Delegációk előzetes jóváhagyása volt leginkább időigényes, azonban ez szükséges volt a fair és transzparens folyamatok biztosításához.
A költségtúllépések oka, hogy a projekteket nagyon korai fázisban (a részletes műszaki tervezést megelőzően) nyújtották be a Bizottsághoz, illetve az €/hazai valuta árfolyamváltozásai.
1.4.3.5
ÁSz Jelentés a Kohéziós Alapból és hazai forrásokból finanszírozott kiemelt szennyvíztiszítási projektek megvalósításának ellenőrzéséről
Az ÁSz 2009 decemberében készített 0948 sz. jelentése jelen vizsgálatunkkal közel azonos projektkört vizsgál (KIOP projekteket nem vizsgálják). Ezekben a következő fontos megállapításokat teszi:
A hazai és az uniós források a projekttervezéskor nem voltak összehangolva,
Költséghatékonysági szempontok érvényesülése háttérbeszorult az előkészítés során,
A feltételrendszer (stratégia, jogi szabályozás, intézményrendszer) 2004-re alakult ki megfelelően,
Az agglomerációs kialakítás szabályozása 2009-ben szigorodott, „alkalmazása azonban az önkormányzatok felelősségén múlott”,
Az ágazati stratégiában a célok és a pénzügyi eszközök összhangban voltak, azonban a fejlesztések ütemezése és a pénzügyi erőforrások biztosítása nem történt meg,
A projektek megvalósítását nehezítették az EU szervekkel való egyeztetések és a közbeszerzési (PRAG, Kbt.) és az Áfa szabályok folyamatos változása,
A kiválasztás fő szempontja a projekt előkészítettség volt, azonban az előkészítési dokumentumok minősége nem volt egységes, „a minőségi hiányosságok a költségvetések megalapozottságának kockázatában” és a tervezett és elszámolt költségek eltérésében jelentkeztek. 12
A tervezés során problémát okozott, hogy a költség-haszon elemzések egyes paraméterei (pl. árfolyamok, élettartam, maradványérték, stb.) eltértek. Ezt támasztja alá a jelentés szerint a tényleges költségek nagy szórása (-50%-tól +43%-ig).
A kedvezményezettek részéről a lehívható uniós támogatás nagysága volt az elsődleges szempont, nem a projekt fajlagos költségei.
Az eredetileg tervezett műszaki célok – sőt 5 projekt esetében többlet tartalommal – megvalósultak, azonban összességében többletkiadásokkal és időben csúszással. Átlagosan másfél évvel később kezdődnek és két és fél évvel később fejeződnek be. A megvalósulási idő így átlagos 6 helyett kb. 7 év volt.
Az EU finanszírozás aránya 62,4%-ról 54,6%-ra csökkent, míg a hazai társfinanszírozás 37,6%-ról 45,4%-ra nőtt.
A fajlagos költségek alakulását alapvetően a tervezési rendszer határozta meg, nem a közbeszerzés.
Az üzemeltetők jellemzően saját tulajdonban lévő önkormányzati cégek, azok kiválasztása a közbeszerzési szabályok mellőzésével történt.
A pénzügyi fenntarthatósághoz nem szabályozták az „országosan egységes díjképzést, a rekonstrukciós terv (ehhez igazodva amortizációs terv) készítést, és ezek hiányában jelenleg a pénzügyi fenntarthatóság garanciái hiányosak.
Egységes díjképzési előírás hiányában az árhatósági feladatokat ellátó önkormányzati testületek különböző módszertan és eltérő érdekek alapján állapították meg a díjakat.
A jelentés kitér arra, hogy a szaktárca az utóbbi években évente 4,5-4,8 Mrd Ft támogatást nyújtott a települési önkormányzatok részére egységes díjképzési előírás és árhatósági kontroll hiánya ellenére! A kérelmek ellenőrzése (MÁK Zrt. végezte) nem tért ki a díjak megalapozottságának vizsgálatára. Az állami támogatás igénybevételére benyújtott pályázatokban a csatornadíjak tízszeres, a víz-szennyvíz együttes díjak ötszörös szórást mutatnak.
A telepek tisztítási hatékonysága megfelelő, ugyanakkor kihasználtság alatt volt 1 telep (Hegyesd).
50% hidraulikai
2. Program értékelése 2.1 EU célkitűzések A szennyvízkezelési program célkitűzéseinek levezetését a települési szennyvíz kezeléséről szóló 91/271/EGK Irányelv alapján végezzük. A 91/271/EGK Irányelv hatályáról és céljáról az 1. cikk rendelkezik, mely szerint „Ez az irányelv a települési szennyvíz összegyűjtésére, kezelésére és kibocsátására, valamint egyes ipari szektorok szennyvizének kezelésére és kibocsátására vonatkozik. Az irányelv célja a környezet megóvása a fent említett szennyvízkibocsátások káros hatásaitól.” Preambulum alapján a szennyvíztisztításra és szennyvíziszapra vonatkozó szabályozás célja15:
15
a határon átnyúló hatások miatt közösségi szinten szükséges a beavatkozás
a települési szennyvíz „másodlagos tisztításának” bevezetése
a területi sajátosságok figyelembe vétele a tisztítási követelményeknél (érzékeny területen szigorúbb határérték, kevésbé érzékeny területen mechanikus tisztítás)
A felsorolás a 91/271 EGK irányelv preambuluma alapján készült. 13
ipari szennyvíz és települési szennyvíztisztító telepekről származó szennyvíz kibocsátásának és az iszap ártalmatlanításának szabályozása
a szennyvíztisztításból származó iszap hasznosításának ösztönzése (az iszap felszíni vizekbe való bevezetésének megszüntetése)
a szennyvíztisztító telepek, a befogadó vizek és a szennyvíziszap-ártalmatlanítás folyamatos ellenőrzésének szabályozása. A 91/271/EGK Irányelvben települési és ipari szennyvíz beruházásokra vonatkozóan meghatározott célkitűzések: 3. cikk (1) A tagállamok gondoskodnak arról, hogy minden agglomeráció rendelkezzék települési szennyvizet összegyűjtő rendszerekkel, – legkésőbb 2000. december 31-ig a 15 000 lakosegyenértéknél (LE) nagyobbak és – legkésőbb 2005. december 31-ig. a 2 000 és 15 000 LE közöttiek A 10 000 lakosegyenértéknél nagyobb agglomerációknál az 5. cikkben szereplő meghatározás szerint „érzékeny terület”-nek tekintett befogadó vizekbe kibocsátott települési szennyvíz esetében a tagállamok biztosítják, hogy a gyűjtőrendszerek legkésőbb 1998. december 31-ig elkészüljenek. Ahol a gyűjtőrendszerek létrehozása nem indokolt, akár azért, mert nem járna környezeti előnyökkel, akár mert aránytalanul nagy költségekkel járna, azonos szintű környezetvédelmet nyújtó egyedi rendszereket vagy más megfelelő intézkedéseket kell alkalmazni. (2) Az 1. bekezdésben leírt gyűjtőrendszereknek meg kell felelniük az I. melléklet A szakaszában foglalt követelményeknek. Ezek a követelmények a 18. cikkben megállapított eljárásnak megfelelően módosíthatók. 13. cikk (1) A tagállamok 2000. december 31-ig gondoskodnak arról, hogy a III. mellékletben felsorolt ipari szektorokba tartozó üzemek biológiailag lebontható ipari szennyvize, amely a befogadó vizekbe való kibocsátás előtt nem kerül a települési szennyvíztisztító telepre, a kibocsátás előtt feleljen meg az eljárásra jogosult hatóságok, illetve az erre felhatalmazott testületek által alkotott előzetes szabályozásokban és/vagy egyedi engedélyekben megadott feltételeknek, a 4.000 LE-t vagy ennél nagyobb terhelést képviselő üzemek minden kibocsátott vize tekintetében.
A fentiekhez kapcsolódóan az irányelv mellékleteiben az alábbiakat rögzítik: I.
Melléklet
A. Gyűjtőrendszerek (1) A gyűjtőrendszereknél figyelembe kell venni a szennyvízkezelés követelményeit. A gyűjtőrendszerek kialakítását, megépítését és karbantartását a legjobb műszaki ismeretek alapján kell végezni, túlzott költségek okozása nélkül, különös tekintettel az alábbiakra: – a települési szennyvíz mennyisége és összetétele, – a szivárgások megakadályozása, – a befogadó vizek csapadékidei túlfolyás okozta szennyezésének korlátozása. B. Kibocsátás a települési szennyvíztisztító telepekről a befogadó vizekbe (1) 1. A szennyvíztisztító telepeket úgy kell tervezni vagy átalakítani, hogy reprezentatív mintákat lehessen venni a bejövő szennyvízből és az elfolyó kezelt szennyvízből, mielőtt azt a befogadó vizekbe bocsátanák. 2. A települési szennyvíztisztító telepekről kibocsátott, a 4. és 5. cikknek megfelelően kezelt szennyvizeknek ki kell elégíteniük az 1. táblázat követelményeit. 3. A települési szennyvíztisztító telepek a II. melléklet A. szakaszának a) pontjában megjelölt, eutrofizációnak kitett érzékeny területekre történő kibocsátásainak ezenfelül ki kell elégíteniük az 2. táblázat követelményeit is. 4. Az 1. és/vagy 2. táblázatban megadottaknál szigorúbb követelményeket kell alkalmazni ott, ahol biztosítani kell, hogy a befogadó vizek bármilyen más vonatkozó irányelvnek megfeleljenek. 5. A települési szennyvíz kibocsátási pontját úgy kell megválasztani, hogy az a lehető legkisebb mértékben legyen hatással a befogadó vizekre.
III. Melléklet - Ipari szektorok 14
1. Tejfeldolgozás 2. Gyümölcs- és zöldségtermékek gyártása 3. Alkoholmentes italok gyártása és palackozása 4. Burgonya feldolgozás 5. Húsipar 6. Sörfőzdék 7. Alkohol és alkoholos italok gyártása 8. Állati takarmány gyártása növényi termékekből 9. Zselatin és enyv gyártása bőrből és csontból 10. Malátázó üzemek 11. Halfeldolgozó ipar
A Csatlakozási Szerződés X. sz. melléklet, 8. Környezetvédelem B. Vízminőség 1. Pont16 fejezete alapján az irányelvben meghatározott követelmények Magyarországra az alábbi derogációkkal vonatkoznak: 1. 31991 L 0271: A Tanács 1991. május 21-i 91/271/EGK irányelve a települési szennyvíz kezeléséről (HL L 135. szám, 1991.5.30, 40. o.), az alábbi módosítással:
31998 L 0015: A Bizottság 1998. 02. 27-i 98/15/EK irányelve (HL L 67. szám, 1998.3.7., 29. o.).
A 91/271/EGK irányelv 3., 4. cikkétől és 5. cikke (2) bekezdésétől eltérve, 2015. december 31-ig a településiszennyvíz-elvezető művekre és a települési szennyvíz kezelésére vonatkozó előírásokat Magyarországon a következő közbenső célkitűzésekkel összhangban nem kell teljes mértékben alkalmazni:
a)
2008. december 31-ig kell az irányelvben foglaltakat a 10 000 lakosegyenértéket meghaladó érzékeny területen található agglomerációkban teljesíteni;
2010. december 31-ig kell az irányelvben foglaltakat a 15 000 lakosegyenértéket meghaladó, nem érzékeny területen található agglomerációkban teljesíteni.
b)
A 91/271/EGK irányelv 13. cikkétől eltérve, 2008. december 31-ig a III. mellékletben felsorolt iparágakba tartozó üzemek biológiailag lebontható ipari szennyvizére vonatkozó követelményeket Magyarország esetében nem kell alkalmazni a következő üzemek tekintetében:
—
Pannontej Rt., Répcelak
—
Bácsbokodi Tejüzem, Bácsbokod
—
Papp Kereskedelmi Kft. Konzervgyár, Nyírtas
—
Vépisz Szövetkezet, Konzervüzem, Csegöld
—
Szatmári Konzervgyár Kft., Tyukod
—
PETISFOOD Kft. Konzervüzem, Vasmegyer
—
Atev Rt., Debrecen-Bánk
—
Mirsa Rt., Albertirsa
—
Makói Tejüzem, Makó
—
Zalka Tej Rt., Nagybánhegyes.
A programozás szempontjából lényeges, hogy az irányelv(ek)ben – ill. a Csatlakozási Szerződésben – foglaltak nem teljesítése esetén az EK Szerződés 258. cikk (korábban 226. cikk) alapján az EU Bizottság mérlegeli a tagállam vonatkozó magyarázatát, amennyiben
16
http://www.europarl.europa.eu/enlargement_new/treaty/default_en.htm 15
azt nem fogadja el, a tagállammal szemben átalány vagy kényszerítő bírság megállapítására (260. cikk) kerülhet sor17. A program fő célja, ahogy az Európai Számvevőszék 2009-es jelentésének elején összhangban a 91/271 EGK irányelv preambulumával megállapítja, a szennyvizek és szennyvíz iszap Európa vizei és talajainak minőségére gyakorolt hatásainak csökkentése18.
2.2 Hazai célkitűzések A bemutatott derogációs határidők vállalása a 25/2002. Kormányrendeletben jelenik meg, kiegészülve a Csatlakozási Szerződés mellékletében meghatározott gazdaságossági kritériumok alapján összeállított agglomerációs listával (25/2002. Korm. rendelet 2. sz. Melléklet). A mellékletet a szaktárca kétévente felülvizsgálta és módosította. Az Európai Uniós jogharmonizáció végrehajtása érdekében készült el az Acquis átvételének Nemzeti Programja, és ennek 2000. évi intézkedési terve. Figyelemmel az EGK irányelveire a Vt. – 2001. évi módosítása során - a települési önkormányzatok kötelező feladataként írta elő a keletkezett szennyvizek összegyűjtését, tisztítását, elvezetését. A Közlekedési és Vízügyi Minisztérium 2002. évben dolgozta ki és a Kormány rendeletekben szabályozta a Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési és – tisztítási Megvalósítási Programot, a Programmal összefüggő szennyvízelvezetési agglomerációkat, továbbá a Program végrehajtásával összefüggő nyilvántartási és jelentési kötelezettség módszerét. A vízi közművek üzemeltetéséről szóló rendelettel újból szabályozta az üzemeltetés követelményeit.19 Meg kell jegyezni, hogy 2002-ben uniós támogatással elkészült egy tanulmány, mely 23 magyarországi 50.000 LE-et meghaladó szennyvízterhelésű nagyváros (22 MJV és Budapest) szennyvízkezelésének helyzetét térképezte fel20. A tanulmány alapján 16 nagyváros bizonyult alkalmasnak a szennyvízkezelés EU támogatással való fejlesztésére. Ezek a következők voltak (félkövéren szedve azokat a településeket, ahol később ISPA, KA vagy KIOP projekt futott/fut: Békéscsaba (KEOP),
Budapest (KA),
Debrecen (ISPA),
Eger,
Győr (ISPA),
Kaposvár,
Kecskemét (ISPA),
Miskolc,
Nagykanizsa (KEOP),
Nyíregyháza (KEOP),
Salgótarján,
Székesfehérvár (KEOP),
17
A 0948 sz. ÁSz jelentés 1.1.2 fejezete szerint az átalány minimális összege Magyarország esetében 1.505.000 €. European Court of Auditors: The effectiveness of structural measures spending on waste water treatment for the 1994-99 and 2000-06 programme periods, Special Report no. 3., 2009 19 ÁSz 0416. sz. jelentése 20 Programme for Implementation of the Urban Wastewater Directives in Hungarian Major Cities, 2002. COWI 18
16
Szolnok,
Szombathely (ISPA),
Veszprém (KA),
Zalaegerszeg (KA)
A listán nem szereplő nagyvárosok nem bizonyultak a felmérés időpontjában uniós támogatás fogadására alkalmasnak vagy jogosultnak. Ezek egy része olyan város, amely 2002-ben már uniós támogatást nyert, így projektje folyamatban volt, ilyen: Sopron, Szeged és Pécs. Ezen felül feltehetően a meglévő tisztítási rendszer, a korábbi támogatások vagy a projektnagyság miatt kiesett a támogatásra számot tartó projektek köréből: Dunaújváros, Érd (KEOP), Hódmezővásárhely és Tatabánya (KEOP). A 0416 sz. ÁSz jelentés szerint Magyarország teljes lakásállományának 2002. év végén 93,0%-a (3815 ezer lakás) volt bekötve vezetékes ivóvízellátásba, míg a közcsatorna hálózatba – a szennyvízközművek gyorsított ütemű fejlesztése ellenére – még mindig csupán 56,0%-a (2299 ezer lakás), így a közműolló 37,0%-ra csökkent az 1996. évi 45,7%-os mértékhez viszonyítva. A közcsatorna-hálózaton elvezetett szennyvizeknek 2002. évben 65,2%-át tisztították az 1996. évi 46,6%-os arányhoz képest. A mechanikai tisztításon túlmenően a szennyvizek 61,0%-a biológiai tisztításra is kerül. Ugyanez a biológiai tisztításra vonatkozó mutató az Európai Számvevőszék 2009. évi jelentése alapján a korábbi ún. Kohéziós Alap országokra Magyarországgal összevetve az alábbiak szerint alakul: Tagállam
Biológiai tisztítás aránya a 1994–99 programozási időszak elején
Biológiai tisztítás aránya a 2000–06 programozási időszak végén
Írország
20 % (1994)
87 % (2006)
Spanyolország
41 % (1995)
77 % (2005)
Portugália
32 % (1994)
80 % (2006)
Görögország
< 20 % (1994)
85 % (2005)
Magyarország
46,6 % (1996)
61,6 % (2002)
5. táblázat: Forrás: European Court of Auditors: The effectiveness of structural measures spending on waste water treatment for the 1994-99 and 2000-06 programme periods, Special Report no. 3., 2009 és 0416 sz. ÁSz jelentés
Egyszerűsített becsléssel az 1996. és 2002. közötti növekedési ütem alapján Magyarországon a szennyvizek biológiai kezelése 2006-ra elérhette 71,6%-ot21. 2009. augusztus óta a budapesti Központi Szennyvíztisztító Telep próbaüzemének indítása óta ez az arány közel 100%-ra emelkedett. Áttekintettük a programozás szempontjából legfontosabb, 25/2002. (II. 27.) Korm. rendelet változásait, mely megállapítja a derogációs határidőkkel összhangban az egyes településekre vonatkozó határidőket, illetve agglomerációba sorolja a településeket. Az alábbiakban összefoglaltuk az értékelés körébe tartozó településeket érintő változásokat. A zalaegerszegi agglomeráció szennyvíz lakosegyenértéke a 25/2002. (II. 27.) Kormányrendelet alapján 179 220 LE. A kormányrendelet 2004. május 24-i változása során 17 településsel (Alsónemesapáti, Babosdöbréte, Böde, Bucsuszentlászló, 21
A pontos mutatót a 2006. elején az OVIBER-VITUKI konzorciummal kötött szerződés keretében készült anyag tartalmazza. 17
Csonkahegyhát, Dobronhegy, Hagyárosbörönd, Hottó, Kávás, Nemesapáti, Nemessándorháza, Nemesszentandrás, Németfalu, Ozmánbük, Pusztaszentlászló, Söjtör, Vaspör) bővült. Az agglomeráció kibocsátott szennyvízének lakosegyenértéke így 182 822 LE-re növekedett. A 2006. február 16-ai változással a lakosegyenérték 163 898 LE-re csökkent, míg az agglomeráció település-összetétele nem változott. A kormányrendelet 2009. április 18-ai változása az agglomerációt 4 településsel (Boncodfölde, Kisbucsa, Nemeshetés, Zalacséb) növelte, így annak új lakosegyenértéke 169 325 LE lett.
A ceglédi agglomeráció szennyvíz lakosegyenértéke a 25/2002. (II. 27.) Kormányrendelet alapján 38 001 LE. A kormányrendelet 2004. május 24-i változása során az agglomeráció település-összetétele nem bővült. Az agglomeráció kibocsátott szennyvízének lakosegyenértéke azonban 75 047 LE-re növekedett. A 2006. február 16-ai változással a lakosegyenérték 57 369 LE-re csökkent, míg az agglomeráció település-összetétele nem változott. A kormányrendelet 2009. április 18-ai változása az új szennyvíz kibocsátást 83 466 LE-ben határozta meg.
A debreceni agglomeráció szennyvíz lakosegyenértéke a 25/2002. (II. 27.) Kormányrendelet alapján 526 413 LE. A kormányrendelet 2004. május 24-i változása során nem bővült új településsel, azonban az új lakosegyenértéke 546 000 LE-ben lett megállapítva. A 2006. február 16-ai változással a lakosegyenérték 544 331 LE-re csökkent, míg az agglomeráció település-összetétele három településsel (Hajdúsámson, Mikepércs, Sáránd) bővült. A kormányrendelet 2009. április 18-ai változása az agglomerációt új településsel nem növelte, annak új szennyvíz kibocsátása azonban 639 177 LE lett.
A gárdonyi agglomeráció (a projekt neve: velencei tavi projekt) szennyvíz lakosegyenértéke a 25/2002. (II. 27.) Kormányrendelet alapján 19 686 LE. A kormányrendelet 2004. május 24-i változása során új településsel nem bővült. Az agglomeráció kibocsátott szennyvízének új lakosegyenértéke 24 551 LE-ben lett megállapítva. A 2006. február 16-ai változással a lakosegyenérték 40 737 LE-re növekedett, míg az agglomeráció település-összetétele 2 új településsel (Nadap, Kápolnásnyék) bővült. A kormányrendelet 2009. április 18-ai változása az agglomerációt Vereb településsel egészített ki növelte, így annak új lakosegyenértéke 59 688 LE lett.
A győri agglomeráció szennyvíz lakosegyenértéke a 25/2002. (II. 27.) Kormányrendelet alapján 330 759 LE. A kormányrendelet 2004. május 24-i változása során 4 településsel (Gönyű, Nagyszentjános, Tényő, Töltéstava) bővült. Az agglomeráció kibocsátott szennyvízének lakosegyenértéke 177 517 LE-re csökkent. A 2006. február 16-ai változással a lakosegyenérték 283 043 LE-re növekedett, míg az agglomeráció település-összetételéből Tényő település kikerült, míg Győrszemere településsel bővült. A kormányrendelet 2009. április 18-ai változása az agglomerációt megfosztotta Győrszemere községtől, miközben az kiegészült Győrújbarát településsel. Az agglomeráció új lakosegyenértéke 185 543 LE lett.
A gyulai agglomeráció összetétele a 25/2002. (II. 27.) Kormányrendelet életbe lépése óta nem változott. A lakosegyenérték 40 567 LE, majd a kormányrendelet 2004. május 24-i változása után 74 560 LE, míg a 2006. február 16-ai változás után 70 243 LE, majd a 2009. április 18-ai változás után 33 131 LE lett.
A hatvani agglomeráció szennyvíz lakosegyenértéke a 25/2002. (II. 27.) Kormányrendelet alapján 24 411 LE. A kormányrendelet 2004. május 24-i változása során 5 településsel (Apc, Ecséd, Lőrinci, Szücsi, Zagyvaszántó) bővült. Az agglomeráció kibocsátott szennyvízének lakosegyenértéke így 39 490 LE-re növekedett. A 2006. február 16-ai változással a lakosegyenérték 41 197 LE-re növekedett, míg az agglomeráció település-összetétele nem változott. A 18
kormányrendelet 2009. április 18-ai változása az agglomerációt új településsel nem növelte, annak új lakosegyenértéke 46 512 LE lett.
A kecskeméti agglomeráció szennyvíz lakosegyenértéke a 25/2002. (II. 27.) Kormányrendelet alapján 231 735 LE. A kormányrendelet 2004. május 24-i változása során településsel nem bővült. Az agglomeráció kibocsátott szennyvízének lakosegyenértéke azonban 280 000 LE-re növekedett. A 2006. február 16-ai változással a lakosegyenérték 272 327 LE-re csökkent, míg az agglomeráció település-összetétele 3 új településsel (Ballószög, Helvécia, Kerekegyháza) bővült. A kormányrendelet 2009. április 18-ai változása az agglomerációt új településsel nem bővítette, annak új lakosegyenértéke 348 672 LE lett.
A pécsi agglomeráció szennyvíz lakosegyenértéke a 25/2002. (II. 27.) Kormányrendelet alapján 230 314 LE. A kormányrendelet 2004. május 24-i változása során 7 településsel (Bakonya, Boda, Cserkút, Gyód, Keszü, Kővágószőlős, Kővágótöttös) bővült. Az agglomeráció kibocsátott szennyvízének lakosegyenértéke 345 840 LE-re növekedett. A 2006. február 16-ai változással a lakosegyenérték 343 470 LE-re csökkent, míg az agglomeráció település-összetétele nem változott. A kormányrendelet 2009. április 18-ai változása az agglomerációt 3 új településsel (Bogád, Nagykozár, Romonya) bővítette, annak új lakosegyenértéke 292 591 LE lett.
A soproni agglomeráció szennyvíz lakosegyenértéke a 25/2002. (II. 27.) Kormányrendelet alapján 122 663 LE. A kormányrendelet 2004. május 24-i változása során 1 településsel (Ágfalva) csökkent. Az agglomeráció kibocsátott szennyvízének lakosegyenértéke 148 500 LE-re növekedett. A 2006. február 16-ai változással a lakosegyenérték 145 865 LE-re csökkent, míg az agglomeráció település-összetétele nem változott. A kormányrendelet 2009. április 18-ai hatására 2 település (Harka, Kópháza) kikerült, míg Ágfalva ismét bekerült az agglomerációba, annak új lakosegyenértéke 134 110 LE lett.
A szegedi agglomeráció szennyvíz lakosegyenértéke a 25/2002. (II. 27.) Kormányrendelet alapján 265 794 LE. A kormányrendelet 2004. május 24-i változása során településsel nem bővült. Az agglomeráció kibocsátott szennyvízének lakosegyenértéke 230 000 LE-re csökkent. A 2006. február 16-ai változással a sem a lakosegyenérték, sem a település összetétel nem változott. A kormányrendelet 2009. április 18-ai hatására nem került be újabb település, annak új lakosegyenértéke azonban 253 654 LE lett.
A szombathelyi agglomeráció összetétele a 25/2002. (II. 27.) Kormányrendelet hatályba lépése óta nem változott, az agglomeráció kibocsátott szennyvízét 181 667 LE-ben, majd 262 500 LE-ben (2004. május 24-i változás, ill. 2006. február 16-ai változás nem érintette), illetve 161 071 LE-ben (2009. április 18-ai változás) állapította meg a rendelet.
A veszprémi agglomeráció szennyvíz lakosegyenértéke a 25/2002. (II. 27.) Kormányrendelet alapján 108 913 LE. A kormányrendelet 2004. május 24-i változása során 3 településsel (Királyszentistván, Litér, Sóly) csökkent. Az agglomeráció kibocsátott szennyvízének lakosegyenértéke így 89 278 LE-re csökkent. A 2006. február 16-ai változással a lakosegyenérték 115 380 LE-re növekedett, míg az agglomeráció település-összetétele nem változott. A kormányrendelet 2009. április 18-ai változása az agglomerációt településsel nem növelte, annak új lakosegyenértékét azonban 103 425 LE-ben állapította meg.
Az eleki agglomeráció összetétele a 25/2002. (II. 27.) Kormányrendelet hatályba lépése óta nem változott, az agglomeráció kibocsátott szennyvízét 5600 LE-ben, majd 5583 LE-ben (2004. május 24-i változás), 5517 LE-ben (2006. február 16-ai változás), illetve 5415 LE-ben (2009. április 18-ai változás) állapította meg a rendelet. 19
A fentiek alapján elmondható, hogy a támogatás nyert agglomerációk és a vonatkozó lakosegyenértékek túlnyomó része többször változott. A fenti felsorolásban félkövéren jelöltük a jelentősebb változásokat. Összességében a változások vegyes képet mutatnak, de egyértelmű tendencia, hogy a 2004-es változtatás során az agglomerációk bővültek, míg a 2006-os változáskor ez már nem volt domináns, a 2009-es legutóbbi módosítás, melynek során 174 db 2000 LE alatti kistelepülés kikerült a rendeletből a projektek nagyobb része nem érintett, kisebb részéhez még további agglomerációk csatlakoztak, így változást leginkább a racionalizálás jellemezte. Összességében megállapítható, hogy az egyes agglomerációs változtatások 2009-ig politikai hatást is tükröztek, melyeket elsősorban a szennyvízkezelésre vonatkozó aktuális támogatási politika motivált.
2.3 KIOP és KA/ISPA támogatási stratégiák Áttekintettük a KIOP, az ISPA és a KA programozási dokumentumait, melyekből kigyűjtöttük az egyes támogatási programok főbb jellemzőit.
Célkitűzés
Projekt méret
További támogathatósági kritériumok
ISPA
KA
KIOP
jelentős hatással legyenek a környezetvédelemre
Az 50000 LE szennyezési terhelést meghaladó agglomerációk (hálózatfejlesztés, kezelési kapacitások létesítése vagy korszerűsítése, iszapkezelés és –hasznosítás, gyűjtőhálózatok rehabilitációja).
Az agglomeráció 2.000 és 50.000 LE közötti Szerepel-e az agglomeráció a 163/2004. (V. 21.) Korm. rendelettel módosított 25/2002. (II.27.) Korm. rendelet 2. számú mellékletében? VAGY az agglomeráció illeszkedik a Nemzeti Megvalósítási Programba. Minimum 500 millió Ft és maximum 6000 millió Ft közé esik, illetve maximum 10 millió EURO lehet a beruházás teljes összege, ha a pályázat 50.000 LE feletti agglomerációt érint
A főváros és a megyei jogú városok, illetve agglomerációik csatornázása és szennyvízkezelése (határidő: 2010. december 31.); Az 50000 LE feletti, és a meghatározott érzékeny területeken található
A beruházás 2008. év végéig megvalósul A pályázónak érvényes elvi vízjogi és vízjogi létesítési engedéllyel kell rendelkeznie. Szennyvíztisztítási technológia esetén a magyarországi alkalmazási
Az egyes projekteknek minimum 5 millió euró nagyságrendűnek kell lenniük. Az EU hozzájárulás elérheti a költségvetési forrásokból vagy egyéb módon finanszírozott összeg 75%-át (maximum 85%-ot is elérhet, amennyiben a Bizottság így dönt a Menedzsment Bizottság véleményének kikérését követően). A Bizottság kezdeményezésére elkészített előzetes tanulmányok illetve meghozott műszaki asszisztencia intézkedések tekintetében az EU támogatás a támogatásra jogosult összes költség 100%-át is elérheti. ISPA stratégia alapján.
20
Kiválasztási kritériumok
Pályázói kör
Program indikátorok
n/a
agglomerációk csatornázása és szennyvízkezelése (határidő: 2008. december 31.); A fenti kategóriákba nem eső, 50000 LE feletti agglomerációk csatornázása és szennyvízkezelése (határidő: 2010. december 31.). Az agglomeráció nagysága és a lakosegyenérték a projekt által lefedett területen; A környezetre gyakorolt pozitív hatás mértéke (a COWI által készített tanulmány alapján (“A városi szennyvízre vonatkozó irányelvek megvalósítását célzó program a jelentősebb magyar városokban”); Költséghatékonyság; A projekt készültségi foka (a szükséges dokumentáció és az intézményi háttér vonatkozásában).
n/a
n/a
n/a
n/a
engedély rendelkezés állása.
Általános adatok, körülmények: - LE (magasabb érték magasabb prioritás) Alacsony-e a csatornázottság mértéke - Veszélyeztetett-e belvíz miatt a terület Csatornahálózatnál további szempontok: - Sérülékeny vízbázis - Az egy ingatlan bekötésre jutó csatornahossz ( alacsonyabb érték -> több pont ) - Egységnyi területre új jutó csatornahossz ( alacsonyabb érték -> kevesebb pont ) - Meglévő szennyvíztisztító telep befogadóképessége a többlet szennyvízre Szennyvíztisztítás további szempontok: Iszap mezőgazdasági felhasználása - Befogadó érzékenysége - Szippantott szennyvizet fogad-e Települési önkormányzat és önkormányzati társulás, mely megfelel a 163/2004. (V. 21.) Korm. rendelettel módosított Nemzeti Települési Szennyvíz-elvezetési és tisztítási Megvalósítási Programról szóló 25/2002. (II.27.) Korm. rendeletben lehatárolt agglomerációnak, vagy az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főigazgatóság (OKTVF) igazolását csatolta arról, hogy az agglomeráció illeszkedik a Nemzeti Megvalósítási Programba Output: A megépített csatornahálózat hossza (km) 21
Szennyvíziszap kezelő kapacitása (t/nap) Biológiai tisztításra került szennyvíz aránya (%) Új, illetve továbbfejlesztett tisztítókapacitás növekedése (m3/nap) Új, illetve továbbfejlesztett tisztítókapacitás növekedése (LE/nap) Eredmény: A csatornába, illetve a szennyvízhálózatba bekötött lakások aránya az összlakossághoz képest (%) Felszíni vizekbe kerülő N tartalom változás (mg/l) Felszíni vizekbe kerülő P tartalom változás (mg/l) Új vagy felújított vízközművekkel kiszolgált háztartások száma (egy háztartást átlagosan 3 fővel számolva) (db) 6. táblázat: Programok főbb elemei
A fenti táblázat alapján jól látszik, hogy az ISPA/KA vonatkozásában elsősorban az EU Bizottság közvetlen jóváhagyása miatt, másodsorban mivel nem volt a támogatásra váró projektek között igazi verseny (az előkészítettség hiányának okán), nem alakították ki a pályázati rendszerben szokásos szabályozó elemeket.
3. Projekt kiválasztás értékelése Jelen fejezetben a következő hipotéziseket vizsgáljuk. HIPOTÉZIS 3: A projekt-kiválasztási kritériumok egyértelműek, objektívek és alkalmasak a program sikerének szempontjából megfelelő projektek kiválasztására (KIOP). A projekt illeszkedik az adott szakpolitika kereteihez (25/2002 Korm. rendelet és irányelv), annak prioritásai alapján kerültek kijelölésre a projektek (ISPA, KA). HIPOTÉZIS 4: A pályázati kiírások, illetve ajánlatételi felhívások által leírt feltételek a programban leírt célcsoport minden tagjának egyenlő esélyt biztosítottak a pályázatban, programban való részvételre és nem tartalmaztak a célcsoport egyes tagjaival szemben kizáró kritériumokat. HIPOTÉZIS 6: A program, valamint a pályázati eljárás során felállított eredmény és output indikátorok relevánsak, mérhetőek és alkalmasak a projektek sikerességének megítélésére. A projekt kiválasztási kritériumokat elsősorban a 2.3 fejezetben bemutatottak alapján értékeltük. Az ott felsoroltak alapján megállapítható, hogy az ISPA/KA esetben általános indikátorok nem jelentek meg, a projekt célkitűzéseit megjelenítő fizikai mutatókat a FM rögzítette projektenként eltérő módon. A KIOP esetében alkalmazott indikátorok:
22
A csatornába, illetve a összlakossághoz képest (%),
Felszíni vizekbe kerülő N tartalom változás (mg/l),
Felszíni vizekbe kerülő P tartalom változás (mg/l),
Új vagy felújított vízközművekkel kiszolgált háztartások száma (egy háztartást átlagosan 3 fővel számolva) (db).
szennyvízhálózatba
bekötött
lakások
aránya
az
Az alábbiakban összefoglaltuk a projektek 25/2002. Kormányrendelet szerinti határidejét (ez azonos az uniós célkitűzésekkel), illetve jeleztük, hogy a Korm. rendelet jelentős változása érintette-e a projektet, a projekt támogatásának dátumát. projekt
finanszírozás
Projektköltség (2008; M Euro)
Győr
KA / ISPA
17,7
Szeged
KA / ISPA
95,6
Pécs
KA / ISPA
25,2
Sopron
KA / ISPA
Kecskemét
Kiválasztás szempontjai sérültek?
25/2002 Korm. rendelet változása jelentősen érintette (mikor) + (2006, 2009)
Projekt elfogadása
25/2002 Korm. rendelet szerinti határidő
2001.03.14.
2010.12.31
2001.03.14.
2010.12.31
+ (2004)
2001.12.13
2010.12.31
18,6
+ (2009)
2001.12.14.
2010.12.31
KA / ISPA
27,9
+ (2009)
2003.12.01.
2010.12.31
Debrecen
KA / ISPA
51,6
+ (2006)
2003.12.15
2010.12.31
Szombathely
KA / ISPA
14,1
+ (2004, 2009)
2003.01.01.
2010.12.31
Budapest
KA
323,3
2006.10.04
2010.12.31
Zalaegerszeg
KA
46,1
2004.12.14.
2008.12.31
2004.12.14.
2010.12.31
2004.06.30
2010.12.31
2004.12.14.
2015.12.31
+ (2004 bővülés, 2006 LE csökkenés)
Veszprém
KA
21,7
Velence
ERFA
22,2
+ (2004 óta növekszik, 2006, 2009)
Elek
ERFA
3,2
2005.12.15.
Cegléd
ERFA
15
+ (2006, 2009)
2010.12.31
Gyula
ERFA
5,7
+ (2004 50% emelés, 2006 5% csökkenés, 47% csökkenés)
2004.12.23.
2010.12.31
Hatvan
ERFA
14,9
+ (2004)
2004.12.01.
2010.12.31
7. táblázat: Projektek illeszkedése és kiválasztása.
A fenti táblázat alapján 4 esetet azonosítottunk be, ahol felmerülhet annak lehetősége, hogy akár a projekt kiválasztási kritériumok, akár a szakpolitikai illeszkedés sérülhetett. Ezek az alábbiak: 23
A Zalaegerszeg által 2004. június 14-én benyújtott pályázatban megjelölt agglomerációs lista nem egyezik a 25/2002. Korm. rendelet 2004. májusi változtatása előtti, sem a változtatás utáni rendelettel. Ugyan az agglomeráció települései nem mindenképpen érintettek a projektben, azonban 4 olyan település is része a Támogatási Kérelem szerinti projektnek, melyek a mai napig nem részei az agglomerációnak. Emellett a projektben szerepel 10 olyan kistelepülés, melyek csak a 2004. májusi módosítással kerültek be az agglomerációba. A 4 kistelepülés az Európai Bizottság javaslatára – véleményük szerint nem volt gazdaságos a csatornázásuk – került ki a projekt jóváhagyási folyamata során a projektből.
Velence22 esetében a 2004. májusi rendeletmódosítással az agglomeráció 80%-kal, a 2006. február 16-i módosítással további 60%-kal és két új településsel (Nadap és Kápolnásnyék). A 2009. április 18-i módosítással további 68%-kal nőtt a terhelés. Véleményünk szerint tekintettel a térség növekedési ütemére, a betelepülők növekvő számára a folyamatos lakosegyenérték emelkedés igazolt lehet, az azonban kérdéseket vet fel, hogy a 2004. június 30-án megkötött támogatás szerződés alapján KIOP támogatásban részesülő velencei projekt 2 agglomeráción kívüli települést is hozzákapcsolt a rendszeréhez.
Elek szennyvízkezelési projektje esetén a 2004-ben támogatást kapott projekt 25/2002. Korm. rendelet szerinti megvalósítási határideje 2015. december 31. Ugyan a pályázati kiírás csak a 25/2002. Korm. rendeletnek való „megfelelést” várja el a pályázatoktól és Elek szerepel a rendeletben, azonban véleményünk szerint a szakmai illeszkedés a szennyvízkezelési „prioritási listát” tartalmazó 25/2002. rendelet magasabb prioritású (2010. december 31. határidejű) projekt előrébb sorolását kívánta volna meg.
Gyula esetében a 2004. május 24-i változtatással 54%-kal megemelkedett az egyetlen településből álló agglomeráció kibocsátása, majd 2006. február 16-ával a 2002-es szint alá süllyedt 5%-kal, majd 2009. április 18-i változtatással 47%-kal.
A pályázati kritériumokat vizsgálva megállapítható, hogy a KIOP pályázati kritériumai a versenyt különösebben korlátozó feltételeket nem szabnak a pályázóknak. Fontos megjegyezni, hogy a „a pályázónak érvényes elvi vízjogi és vízjogi létesítési engedéllyel kell rendelkeznie” kritérium a jelentős előkészítési költségek miatt jelentősen korlátozza a potenciális pályázók körét, ugyanakkor ezzel a szemponttal elérhető, hogy a projekt végrehajtása kevés késedelmet szenvedjen, és a kockázatai csökkenjenek. A gyakorlatban ez azt jelentette, hogy szinte kizárólag az ún. PEA (projekt előkészítő alap, Phare programban indított projekt) keretében előkészített projektek nyújtottak be pályázatot, illetve minden, a KIOP-ban támogatást nyert pályázat előkészítési támogatásban részesült a PEA-ból. Az ISPA és a Kohéziós Alap projektek esetében az ISPA szabályozás és a programozás elősegítése végett készült felmérés alapján az ország rendelkezett egy ún. hosszú listával, mely később a Kohéziós Alap Keretstratégiában is megjelent. Az ezen szereplő projektek elkészült támogatási kérelemmel jelentkeztek a SAO-nál, majd a támogatási kérelem elfogadásának hosszú folyamata kezdődött. Mivel a magyarországi rendszer nem értékelte előre definiált kritériumrendszer szerint a kérelmeket, ezért azok előkészítettsége (értsd: projekt kidolgozottsága, műszaki tartalmának megfelelősége, pénzügyi vizsgálata) nem volt megfelelő, mely a projektek későbbi csúszásaihoz, fizikai paramétereinek és pénzügyi tervének jelentős módosulásához vezetett. Később aztán a projekteket részletesen megvizsgálta a Közreműködő Szervezet, a projektgazdával folyamatosan egyeztetett és a projektgazdák technikai segítségnyújtást is igénybe vehettek. Valószínűleg a támogatható projektek szűk köre, a projektgazdák motivációjának hiánya, illetve helyi kapacitáshiány
22
Megjegyezzük, hogy a KIOP projekt neve helyenként Velence volt, míg az agglomerációt gárdonyi agglomerációnak hívják. Az anyagban igyekeztünk egységesen Velence néven szerepel.
24
miatt a projektek fejlesztése a támogatói oldalról is kezdettől fogva jelentős kapacitásokat igényelt. Összességében elmondható, hogy a HIPOTÉZIS 3 igazolható. A projekt-kiválasztási kritériumok általában egyértelműek, objektívek és alkalmasak a program sikerének szempontjából megfelelő projektek kiválasztására (KIOP). A projektek illeszkednek az adott szakpolitika kereteihez (25/2002 Korm. rendelet és 91/271/EGK irányelv), annak prioritásai alapján kerültek kijelölésre a projektek (ISPA, KA). Ugyanakkor a hipotézis vizsgálata alapján elmondható, hogy a 25/2002 Korm. rendelet változásait a rendelkezésre álló forrásokhoz való hozzáférés is befolyásolta, az így kialakult projektek költséghatékonysága már a beruházási költségek alapján is megkérdőjelezhető. A költséghatékonyság igazolására a tervezés során benyújtott megvalósíthatósági tanulmányok sem nyújtanak megfelelő alapot. A projektek agglomerációs lehatárolása körül érzékelhető mozgás (KIOP, ISPA/KA), illetve a projektértékelés, projektkiválasztás során a transzparencia és az előre meghatározott kritériumok hiánya (ISPA/KA), kihatással vannak a későbbi projektvégrehajtásra (nem megfelelő előkészítettség) vagy a projekt működésére (nem jó költséghatékonyság). Ugyanakkor egyértelmű „konszolidáció” figyelhető meg a 25/2002 KR 2009. évi módosításával (ehhez kapcsolódik, hogy a Regionális Operatív Programokkal 2000 LE alatti települések szennyvízkezelése, csatornázása is lehetővé vált). A HIPOTÉZIS 4 vizsgálatához megvizsgáltuk a KIOP és az ISPA/KA pályázói célcsoportját, mely az alábbiak szerint fest.
KIOP: Települési önkormányzat, állami vagy helyi önkormányzati többségi tulajdonú gazdasági társaságok, központi költségvetési szervek és intézményei (ideértve az állami felsőoktatási intézményeket), Kht.-k, állami vagy helyi többségi önkormányzati többségi tulajdonban lévő egészségügyi intézmények, privát gazdasági társaságok.
ISPA és KA esetben a programozási dokumentumok nem definiálták pontosan a kört, de a vonatkozó uniós szabályokból levezethető, hogy közfeladatot ellátó állami tulajdonban lévő üzemeltetők vagy önkormányzatok lehetnek kedvezményezettnek. A HIPOTÉZIS 4 továbbá kiterjed az ajánlati felhívásokban megszólítottak körére is. Annak érdekében, hogy az esetleges versenyt korlátozó elemek jelenlétét ki tudjuk mutatni, összesíteni terveztük az egyes projektek során lebonyolított közbeszerzési eljárások eredményeit. Megnéztük, hogy az egyes cégek milyen arányban kötöttek szerződést a projektek megvalósítására (5. Melléklet). A vizsgált projektek keretében összesen 26 db kivitelezési szerződést kötöttek. Ez körülbelül 20 kivitelező vállalat között oszlik meg. Két cég dominálja a kivitelezéseket, külön-külön a szerződések 23 és 15%-át velük kötötték (összesen 38,5%). Más területeken nem kimutatható egy-egy cég dominanciája, azonban van egy cég, amely ugyanazon projektekben a pályázatírói oldalon tűnik fel, majd egy későbbi szakaszban a projekt mérnökének szerepét is ellátja. Annak érdekében, hogy a közbeszerzésekről átfogó képet kapjunk, a szerződések gyors áttekintését követően megvizsgálni terveztük a lezajlott közbeszerzési eljárásoknál az alábbiakat: mely eljárásokat támadták meg a KDB előtt, hol volt szükség ismételt eljárásra, esetleg további jogorvoslat volt-e. Ugyanakkor nagyobb részben nem álltak rendelkezésünkre az adatok, mivel a kiküldött adatkérelem rendelkezésre álló határidőn belüli kitöltését a FI nem vállalta. A 6. mellékletben bemutatjuk az adatokkal nem feltöltött elkészített táblázatot.
25
A megvizsgált projektek esetében a HIPOTÉZIS 4 részben teljesül, mivel a pályázati kiírásokban (és a KA keretstratégiában) feltételek a programban leírt célcsoport minden tagjának egyenlő esélyt biztosítottak a pályázatban, programban való részvételre és nem tartalmaztak a célcsoport egyes tagjaival szemben kizáró kritériumokat. Ugyanakkor a hipotézis másik, az ajánlatételi felhívásokra vonatkozó elemét adathiány miatt nem tudtuk átfogóan vizsgálni, ugyanakkor a Deloitte több mint 600 beruházási tender esetében végzett minőségbiztosítási tapasztalata alapján összefoglaltuk az építési tenderekben gyakran előforduló hibákat, melyek alapján az esetek túlnyomó részében az irányítottság felfedezhető. Alapvető probléma, ha a választott szerződéses feltétel rendszer (FIDIC sárga vagy piros könyv) nem kerül meghatározásra, vagy egyértelműen alátámasztásra. Ennek elengedhetetlen feltétele a rendelkezésre álló engedélyek csatolása, ill. a tervezési feladatok pontos meghatározása. Ezek elmaradása esetén indokolatlanul addicionális tervezési feladatok kerülhetnek elszámolásra. Az engedélyek megőrzése a Támogató hosszú távú érdeke is (megvalósítás során is szükséges). Hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás választása esetén, a vizsgált dokumentáció tervezetekből kevés kivétellel hiányzott a Kbt. megfelelő paragrafusának való megfelelés tételes és minden kétséget kizáró módon történő bemutatása. A nem megfelelő indokokra való hivatkozás, ill. a magyarázat elmaradása a korábbi szerződést teljesítő Vállalkozóval kötendő szerződések megkérdőjelezéséhez vezethet. A minőségbiztosító feladatának direkt módon történő megnehezítése céljából az ajánlati dokumentáció felépítése nem az FI mintatendere szerinti 5 kötete alapján strukturált, nehezen kivehető a feladat. Kirívó esetként említjük, hogy a minőségbiztosító a 3-5. kötetek iránti érdeklődésére az a válasz érkezett a Kedvezményezettől, hogy egyeztetni szeretne, mert nem tudja pontosan mit is kell a 3-5. kötet alatt érteni. A Kbt.-be, ill. végrehajtási rendeleteibe ütköző leggyakrabban előforduló irányított hibák:
alkalmassági követelmények túlzó, ezáltal speciális mértéke, alkalmassági követelmények irreális, ezáltal speciális mértéke, versenykorlátozó (ezáltal speciális) alkalmassági követelmények, bírálati szempontok között szubjektíven értékelhető – nem pontosan definiált – szempontok is vannak, márkanevek még mindig előfordulnak kiviteli tenderekben, magas a dokumentáció ára (képletesen szólva „fizessenek, akik nem értették meg a kiírást” – vagyis azt, hogy nem nekik szól), Kiemelten magas a teljesítési biztosíték (elrettentés, hisz az irányítás során kiválasztott nyertes esetében úgy sem fogják alkalmazni)23,
23
Az ajánlati biztosíték esetében az Unióhoz való csatlakozásunk előtt kapott támogatásoknál ezt az értéket pl. a szolgáltatás tárgyú közbeszerzéseknél a becsült érték kb. 1-2% - os mértékében írták elő, ami egyezik a későbbi hazai közbeszerzési gyakorlatban elfogadott értékekkel is. Természetesen egy több milliárdos építési beruházás esetében ez az arány ennél jóval alacsonyabb.. (Sok esetben találkoztunk 10-15 millió forint feletti összegű ajánlati biztosíték előírásával építési beruházások esetében. Nem tartjuk indokoltnak ilyen jelentős mértékű biztosíték előírását, hiszen ez az ajánlattevők ajánlattételének költségeit jelentősen megnöveli, illetőleg egyes ajánlattevőket indokolatlanul kizár a versenyből. Még a néhány milliárd forint becsült értékű beruházások esetében is kb. 0,1-0,3 %-os ajánlati biztosíték megkövetelése minősül elfogadható mértékűnek. ) A teljesítési biztosítéknál is volt ajánlás a csatlakozás előtti támogatás felhasználásánál. Ez szolgáltatási és áru beszerzési tárgyú közbeszerzéseknél a becsült érték kb. 10 %-a volt. Ez is megegyezik a hazai gyakorlattal, bár itt jelentősebb eltérések is találhatók egyes közbeszerzéseknél Az építési beruházások esetére korábban a 162/2004. (V.21.) Korm. rendelet előírásait kellett alkalmazni. Ez a jogszabály 2010. szeptember 15-től már nem hatályos.
26
Komplikált, magas és halmozottan is alkalmazható késedelmi, hibás teljesítési és meghiúsulási kötbért írnak elő (szintén elrettentés, mint az előbb)24, A műszaki leírás hosszan fejtegeti a projekt jellemzőit, viszont csak alig érinti a nyertes teendőit, vagy rendkívül sok, már szinte teljesíthetetlen mennyiségű feladatot tartalmaz. A HIPOTÉZIS 6 vizsgálata is csak részben végezhető el, mivel az ISPA, KA támogatási programok esetében projekt szinten szabályozták az indikátorokat (FM és EU Bizottsági határozat), program szinten aggregált indikátor nem alkalmaztak. Megvizsgáltuk és megállapítottuk, hogy a KIOP program, valamint a pályázati eljárás során felállított eredmény indikátorok relevánsak, mérhetőek, ugyanakkor hiányoljuk a telepek fejlesztésére és a csatornázásra vonatkozó indikátorok elválasztását.
4. Projekt szintű értékelés A hipotézisek közül projekt szinten vizsgáljuk a következőket: HIPOTÉZIS 1: A helyi és ágazati specifikumok és peremfeltételek mellett az egyes projektek a legmegfelelőbb és leginkább költséghatékony technológiai megoldásokat alkalmazták. HIPOTÉZIS 2: A megvalósult fejlesztések az állami támogatás megszűnte után pénzügyi szempontból fenntarthatóak. HIPOTÉZIS 5: Az állami támogatást olyan projektekre fordították, melyek állami támogatás nélkül nem lettek volna megfelelő műszaki színvonalon megvalósíthatóak. HIPOTÉZIS 7: A pályázati folyamatban alkalmazott támogatási döntési, támogathatósági és elszámolhatósági feltételek nem kívánták meg a projektparamétereinek életszerűtlen megváltoztatását. HIPOTÉZIS 8: A megvalósult projektek megfeleltek a Pénzügyi Megállapodásban / Bizottsági Határozatban (ISPA/KA) vagy a pályázati kiírásban (KIOP), a jogszabályokban, illetve az engedélyekben ismertetett környezetvédelmi előírásoknak.
Meg kell jegyezni, hogy a teljesítési, illetve a garanciális feladatoknál alkalmazandó jólteljesítési biztosítékok árnövelő hatása miatt a Kbt. 2010. szeptember 15. után hatályos változata már (a tervezet szerint) ezt a kérdést külön szakaszban szabályozza a következő módon: „Kbt. „53/A. § (1) Az ajánlatkérő jogosult a nyertes ajánlattevővel kötendő szerződésben teljesítési, jólteljesítési vagy más biztosítékot kikötni, ezt a tényt, továbbá a biztosíték(ok) körét és mértékét az ajánlati felhívásban közölni kell. A teljesítési biztosíték és a jólteljesítési biztosíték mértéke a szerződés szerinti, ÁFA nélkül számított ellenszolgáltatás legfeljebb öt-öt százalékát érheti el.” 24
Ebben a körben a legnagyobb problémát jelentette az építési beruházások esetében, hogy a 162/2004. (V. 21.) Korm. rendelet 8.§ (6) bekezdése alapján nem volt egyértelműen eldönthető, hogy a szerződéses ellenérték 7%-ában maximalizált egyéb biztosítékok körébe beleértendők-e a kötbérek. Ezt a Kormányrendelet 2010. május 15-től hatályba lépő módosítása rögzítette, ugyanis annak 8.§ (6) bekezdése egyértelműsítette, hogy a maximális 7%-os körbe a késedelmi kötbér kivételével beletartoznak az egyéb kötbér fajták is. Megjegyzendő, hogy ez utóbbi szabályokat a 215/2010. (VII. 9.) Korm. rendelet 2010. július 25-i hatállyal hatályon kívül helyezte. A kötbérek elfogadható mértékére vonatkozóan általánosan érvényes értéket nem lehet megadni, ugyanis a kötbér, mint szerződést biztosító mellékkötelezettség tulajdonképpen nem más, mint a kötelezett esetleges vétkes szerződésszegéséből jogosultnál jelentkező károk előzetes becslése, meghatározása, azzal az eltéréssel, hogy a kötbér tekintetében nem áll fenn a kárra vonatkozó bizonyítási kényszer. A kötbér mértékének megfelelő meghatározásánál tehát a kötbérrel biztosított szerződés sajátosságaiból, illetve ezen szerződés vétkes megszegésének lehetséges következményeiből kell kiindulni. Ebből következik, hogy általánosságban meghatározott kötbérmérték nem képez megfelelő alapot az egyedi szerződésre vonatkozó kötbér megítéléséhez. A kötbér túlzott mértékének megítélése minden esetben az eset összes körülményei alapján lehetséges, melynek során figyelembe veendők az olyan szempontok, mint a közbeszerzési eljárás alapján megkötendő szerződés sajátosságai, így különösen az ellátandó feladat természete, a szolgáltatás ellátása során felmerülő kockázatok, a szerződésszerű teljesítéshez fűződő kiemelt megrendelői érdek, stb.
27
HIPOTÉZIS 9: A projektek előkészítése során tervezett kapacitások kielégítették a keresleti igényeket, felesleges és kihasználatlan kapacitások létrehozására nem került sor. A vizsgálat során elemeztük a projektciklust és külön megvizsgáltuk a projektek keretében megvalósult eredményeket. Minden projektnél egyesével megvizsgáltuk a telep választott technológiáját, a kialakított csatornázási rendszert a projekt tervezés és megvalósulás során. Az elemzés során a projekt Fejlesztési Igazgatóságnál rendelkezésre álló dokumentáció, ill. a projektmenedzserekkel folytatott interjúk eredményeit használtuk fel.
4.1 A projekt hatékonyságát befolyásoló tényezők ismertetése Először a projektciklust, a lebonyolítás során a projekt eredményét befolyásoló tényezőket tekintjük át. Fontos kiemelni, hogy a projektben alkalmazott technológia a projektfolyamat során következő beavatkozási lépéseknél formálódik:
1. ábra: Projekt folyamat (KIOP, KEOP)
A projekt eredményére legnagyobb hatást a megvalósíthatóság vizsgálata gyakorolja, míg a kivitelezés felé haladva – általános esetben – a befolyásolás mértéke folyamatosan csökken. A fenti folyamattól kis mértékben eltért az ISPA/KA folyamat, ahol a „pályázati folyamat” a megvalósíthatóság vizsgálatát követte. Így az ISPA/KA szennyvízkezelési projektek előkészítése során az Európai Unió által követelt projektdokumentáció az alábbi részekből állt: Támogatási kérelem (Application Form) Megvalósíthatósági tanulmány (Feasibility Study) Költség-haszon elemzés (Cost-Benefit Analysis) A környezeti hatásvizsgálat közérthető összefoglalója (Non-technical summary for EIA) A fenti munkarészek pontosan illeszkedtek az uniós gyakorlatban megkövetelt előkészítési folyamatba. A jelenlegi költség-haszon elemzési útmutató (CBA Guide, 2008., 2.1 fejezet) és annak elődei ugyanezeket a lépéseket tartalmazzák a projekt értékelés szempontjából: Társadalmi-gazdasági környezet bemutatása és elemzése, célkitűzések Projekt pontos meghatározása Projekt megvalósíthatóságának vizsgálata és változatok elemzése Pénzügyi elemezés Gazdasági elemzés Kockázatelemzés Ehhez a folyamathoz kell kapcsolódnia és illeszkednie a magyarországi sajátosságoknak az alábbi területeken: Engedélyeztetés Pályáztatás/Projekt bírálat Közbeszerzés
28
A pályázati folyamatok beavatkozási pontjait mutatja az alábbi ábra:
2. ábra: Pályázati folyamatok beavatkozási pontjai (ISPA/KA, KIOP, KEOP első és második forduló, ROP)
Azt, hogy az egyes pályázati konstrukciók a projekt fejlesztési folyamat mely pontján „jelennek meg” számos körülmény befolyásolja, mely közül a legfontosabbak: Rendelkezésre álló előkészítési források (ISPA, KA esetében a projekten belül állt rendelkezésre a technikai segítségnyújtás forrás, KIOP esetében külön Phare forrásból támogatták egyes projektek előkészítését) Projektgazda likviditása és „megbízhatósága” (a Magyar Államot az EU Bizottság megbízható és forrásokkal rendelkező partnernek tekintette, így viszonylag korai, nem kidolgozott projekt stádiumban megállapodást kötött az állammal, elsősorban az önkormányzatok forrásszegénysége és korábbi projekttapasztalatok teszik szükségessé a KEOP második fordulóját, illetve a ROP pá Rendelkezésre álló fejlesztési források Támogatói adminisztráció felépítése. Ennek megfelelően nem ad objektív mérési eredményt, így nem lehet abszolút értékben összehasonlítani a támogatási szerződés vagy támogatói döntés (FM) és a projektzárás időpontja közötti időszakokat a különböző támogatási konstrukcióban működő projekteknél! A támogatási konstrukción túl természetesen más tényezők okán is eltérhet a projektek „optimális” lebonyolítási ideje. Ilyenek lehetnek: Beruházási elemek száma Beruházás mérete Érintett szereplők, érdekelt felek száma Műszaki megoldás bonyolultsága Az objektív összehasonlítás érdekében elkészítettük a projektciklus szokásos folyamatának ábráját Gantt-diagram formájában az ISPA, a Kohéziós Alap és a KIOP projektek esetében is (ahogy fent látszik, csak a „pályázati folyamat” tekintetében volt eltérés), melyhez megbecsültük az egyes projektlépésekhez szükséges átlagos, illetve jogszabály szerinti időszükségletet. A fentiek alapján elmondható, hogy mindhárom projekttípus esetében kb. 3 éves optimális projektciklussal lehet kalkulálni a projektötlettől (megvalósíthatóság vizsgálata) és a projektzárásig, mely időszak a projekt előkészítését és végrehajtását is magában foglalja. Megvizsgáltuk a rendelkezésre álló információk alapján a tényleges megvalósulási időket és megállapítottuk, hogy a KIOP projektek 2-3,5 évig tartottak, míg az ISPA/KA projektek 4-7
29
évig. A nagy különbség oka egyrészt a projekt kezdetekor nem azonos előkészítettség (KIOP esetében építési engedélyek is rendelkezésre álltak), másrészt a projektméret. Alátámasztja a fenti eredményt, hogy a támogatói döntés (FM/TSz aláírás) és a közbeszerzési eljárást követően megkötött kivitelezési szerződés dátuma között KIOP esetében 1 év, míg ISPA/KA esetében 3-4 év (szélsőséges esetben 6 év) telt el. Ugyanakkor a kivitelezési szerződések megkötése és a kivitelezés befejezése közötti építési idő KIOP esetében 1-2,5 év, ISPA/KA projektek esetében 1-3 év jellemzően. Szélsőértékek ISPA/KA esetében a debreceni, soproni és szegedi csatornázási szerződések esetében szerepeltek, KIOP esetében pedig a leghosszabb az eleki telep építése volt.
30
Projekt Debrecen Belváros - csatorna Agglomeráció csatorna Telep Győr Kecskemét csatorna telep Pécs 1. szakasz 2. szakasz Sopron Telep Külváros belváros Szeged belváros - csatorna külváros - csatorna telep főgyűjtők átemelők Szombathely csatorna telep komposztáló Veszprém Zalaegerszeg Cegléd Elek csatorna telep Gyula Hatvan Velence
TSz/FM aláírás (későbbi) 2003.12.15
2001.03.14. 2003.12.01.
2001.12.13
projekt befejezés 2008.12.31.
Kiírás
Szerződés Aláírás
1. tervezett átadás
1. szerződésmódosítás módosítás új átadás
2. szerződésmódosítás módosítás új átadás
2006.01.26.
2006.03.16 2006.05.05.
2008.12.16 2009.08.31
2008.10.12. 2009.08.28.
2009.09.30. 2009.12.15
2008.10.30. 2009.12.15.
2009.12.15. 2010.04.30.
2009.01.16 2005.06.25.
2010.07.31 2006.01.18
2005.03.07.
2006.04.20
2006.04.20.
2006.07.20.
2009.11.26 2006.04.07
2010.08.31 2007.08.07
2007.08.01
2007.12.7.
2004.04.14. 2006.10.30.
2005.10.14. 2008.08.30
2008.08.22.
2005.10.14. 2008.08.30
2004.01.04.
2004.07.22. 2004.07.22. 2004.07.22.
2006.12.22 2006.12.31. 2006.12.31.
2006.12.20. 2006.12.20.
2007.05.31. 2007.12.31.
2004.02.18.
2003.09.19. 2004.07.27. 2004.07.27. 2004.10.26. 2005.05.03.
2006.10.20. 2007.02.27. 2006.07.27. 2006.06.26. 2006.12.03.
2006.03.09. 2006.05.11. 2006.03.22.
2007. 01. 04. 2008.09.30. 2008.12. 01.
2006.03.13.
2007.07.13.
2005.11.18. 2005.11.18. 2005.05.11. 2005.05.19.
2006.11.17. 2007.03.31. 2006.07.02. 2006.12.31.
2003.12.31. 2006.06.01.
2006.09.06
2001.12.14.
2000.12.22.
2003.01.01.
2004.12.14. 2004.12.14. 2005.12.15. 2004.12.14.
2004.12.23. 2004.12.01. -
átadás
2005.12.31.
2007.12.31.
2005.12.31 2006.10.30. 2007.02.28. 2006.06.30. 2006.11.30.
2007.12.31.
2010.12.31. 2010.06.01. 2007.12.31. 2008.06.01.
2006.12.15. 2006.12.31. -
2007.04.18.
-
2006.06.22. 2006.06.06.
2006.09.15. 2006.12.31.
2006.10.20.
2006.12.31.
8. táblázat: Projekt lebonyolítás főbb mérföldkövei és a kivitelezési szerződések módosításai
31
A projektek időbeli hatékonyságát befolyásoló tényezők közül a fentiek alapján ki kell emelni a megvalósíthatóság vizsgálatának és a tervezés (projektfejlesztés) során történt beavatkozásokat. Ennek megfelelően a telep- és a csatornaépítési projektek eredményeinek vizsgálatakor minden esetben – az adatok rendelkezésre állása szerint – igyekeztünk feltárni a vizsgált paraméterre a projektfejlesztés során ható tényezőket. A projektek eredményeinek vizsgálatát három aspektusban végeztük el: Műszaki Környezeti és Pénzügyi fenntarthatóság. A műszaki és környezeti fenntarthatóságot, mivel a projektek célkitűzése a környezet védelme, együttesen tárgyaljuk. Ennek keretében külön vizsgáljuk a szennyvíztisztító építési és a csatornázási projektelemeket. A projektek keretében folytatott egyéb (PR, Mérnök, stb.) tevékenységeket nem elemeztük. A következő táblázat összefoglalja, hogy az egyes projektek esetében milyen beruházás elemeket valósítottak meg. Az értékelés során megvizsgáltuk az alábbiakat: Projekt egyes paramétereinek projektciklus során történt megváltozása, a változás mértéke Kapacitásnövelés és tisztítási hatásfok változása Megvalósított technológiák műszaki paraméterei és Fajlagos költségek.
Szennyvíztisztító telep. Iszapkezelés Egyéb kivitelezés
+
+
+
+
+
+
+
+
+
+
+
+
+
+
Szombathely
Veszprém
+
Debrecen
Zalaegerszeg
+
Kecskemét
Budapest
+
Sopron
Velence
+
Pécs
Hatvan
+
Szeged
Gyula
+
Győr
Elek
Csatorna
ISPA/KA
Cegléd
KIOP
+
+
+
+
+
+
+
+
+
+
+
+ +
+
+
+ +
9. táblázat: KIOP, ISPA/KA projektek kivitelezési projektelemei
A pénzügyi fenntarthatóságot mivel a projektek egy része még nem fejeződött be, ill. az üzemeltetési költségekről és díjakról rendelkezésre álló információ erősen limitált volt, a vizsgálat erősen korlátozott. Ennek során megvizsgáltuk a projekt pénzügyi fenntarthatóságának két aspektusát: a lakosság fizetőképességét és a működési költségekre fedezetet nyújtó a bevételeket (kirótt szolgáltatási díj).
4.2 Műszaki és környezeti fenntarthatóság A projektek műszaki és környezeti fenntarthatóságának vizsgálatkor a következő hipotézisekkel éltünk: HIPOTÉZIS 1: A helyi és ágazati specifikumok és peremfeltételek mellett az egyes projektek a legmegfelelőbb és leginkább költséghatékony technológiai megoldásokat alkalmazták. 32
HIPOTÉZIS 7: A pályázati folyamatban alkalmazott támogatási döntési, támogathatósági és elszámolhatósági feltételek nem kívánták meg a projektparamétereinek életszerűtlen megváltoztatását. HIPOTÉZIS 8: A megvalósult projektek megfeleltek a Pénzügyi Megállapodásban / Bizottsági Határozatban (ISPA/KA) vagy a pályázati kiírásban (KIOP), a jogszabályokban, illetve az engedélyekben ismertetett környezetvédelmi előírásoknak. HIPOTÉZIS 9: A projektek előkészítése során tervezett kapacitások kielégítették a keresleti igényeket, felesleges és kihasználatlan kapacitások létrehozására nem került sor. Az 1., 8. és 9. hipotézis esetében külön vizsgálatot végeztük a telepekre, a csatornahálózatra (az iszapvonalak fejlesztésének önálló vizsgálata a vonatkozó adatok hiányában nem volt lehetséges), melynek eredményeit a lenti fejezetek foglalják össze. Továbbá a negyedik hipotézist a kibocsátó telepek esetére nézzük meg. Ugyanakkor a csatornára és telepre együttesen vizsgáljuk a fejezet HIPOTÉZIS 7-et. A lenti táblázatban megvizsgáltuk, hogy a projekt tervezése és végrehatása során milyen változtatásokra került sor a projekt legfontosabb, a támogatás megítélésekor rögzített paramétereiben (projekt befejezés dátuma, beruházás költsége, főbb műszaki paraméterek), illetve, ahol ilyen történt, ott a változtatás okait is feltártuk. A módszertan szerint sorba rendeztük azon indikátorokat, melyek a projektek során többszörösen előfordulnak, kezdve a beruházás költségeivel, majd a támogatási összeggel, megvalósulás időtartamával majd a különféle műszaki paraméterekkel zárva a sort. A projekt kezdő, illetve befejező értékeinek százalékos eltérése fejezi ki a változás mértékét. Vizsgálati módszerünk szerint a tervtől való 10%-os eltérésig a változásokat életszerűnek tekintettük, míg annál nagyobb különbség esetén az eltérést rendkívülinek tekintettük. Az indikátorok önálló, kontextusból kiragadott vizsgálata természetesen messzemenő következtetések levonására nem alkalmas, azonban megfelelő, bizonyos tendenciák azonosítására azok későbbi részletesebb vizsgálatokra való kijelölésre. Az egyes indikátorokat fontossági sorrend nélkül azonos súlyozással kezeltük, miközben az egyes paraméterek „fontossága” eltérő. Ennek ellenére az indikátortáblázatát által kijelölt grafikonnal mód nyílik a sokaság projektéletútjainak csoportos végigkövetésére kezdve az elfogadott ajánlattól a projekt megvalósulásáig, majd zárásáig (esetleges módosítások figyelembe vételével). Megjegyezzük továbbá, hogy a táblázat csak a rendelkezésünkre álló dokumentumokban szereplő mutatókat tartalmazza, így azon mutatók, melyeket a szerződések, projektleírás, stb. alapján nem egyértelműen lehetett megállapítani, nem szerepelnek a táblázatban. Az (projekt) indikátorok vizsgálata alapján a beruházásokat karakterisztika alapján két részre lehet osztani (ezek pontosan átfedésben vannak a KIOP, illetve ISPA/KA projektekkel). Életszerűtlennek a vizsgált mutatók 10%-ot meghaladó eltérését okozó változtatást tekintjük. Ezeket a mutatókat zölddel (pozitív irányú változás, mutató növekedése) és pirossal (negatív irányú változás, mutató csökkenése) kiemeltük.
33
A projekt megvalósítás kezdetének időpontja A projekt befejezésének időpontja megépített csatornahossz
0.6% -15.8 -8.9% -4.3% -15.5 0.0% 0.0% 0.0% 0.0% 0.1% 0.0% 0.0% 0.0% 0.3% 0.1% 0.0% 3.6% 0.0% 0.0% 0.0% 0.0% 0.0% 0.0%
0.0% 0.0% 0.0% 0.0% 0.0% 0.0% 0.0% 2.4% 0.0%
-7.1 0.0%
Felszíni vizekbe kerülő N tart. Változás (mg/l)
Felszíni vizekbe kerülő P tart. Változás (mg/l)
Összegyűjtött szennyvíz (m3 /nap)
A szennyvízhálózatba bekötött lakások aránya az összlakossághoz képest (%) Érintett lakos szám
Bekötött ingatlanok száma(db)
Új, ill. továbbfejlesztett tisztítókapacitás (m3/d)_
Tisztítókapacitás növekedese
Támogatás összesen
-5.5% -15.8 -8.9% -4.3% -11.1
új Tisztítókapacitás
Beruházási költség
-5.4 2.8% 2.4% 3.1% 3.2%
Biológia tisztításra kerülő szennyvíz %-os aránya*
Projekt vége
3.0% 0.1% 0.1% 0.1% 0.1%
Szennyvíziszap kezelő kapacitás
Projekt kezdete
Cegléd Elek Gyula Hatvan Velence 7.0% 0.0%
10. táblázat: A KIOP projektek eltérés mutatói a támogatási szerződésben rögzítetthez képest
34
0.0%
0.0%
-3.5% 0.0% 95.8
27.8
0.0%
0.0%
0.0%
-4.4%
15.8
66.7
9.5%
-1.9%
-5.9%
0.0%
0.0%
0.0%
0.0%
0.0% 23.8 0.0%
0.0%
0.0%
0.0%
indok
0.0%
indok
12.7
0.0%
0.0%
indok
0.6%
0.0%
in- és exfiltráció (m3/nap)
Sopron Kecskemét Debrecen Szombathely
harmadfokú tisztítás
36.8
másodfokú tisztítás
31.5
elsőfokú tisztítás
Pécs
0.0%
szennyvíziszap kezelés m3
-1.9%
új kapacitás m3/nap
23.5
0.0%
rekonstrukció m3/nap
Szeged
0.0%
csatornázott részek (m3/nap)
29.4
0.0%
bekötési arány (db rákötés)
18.1
0.0%
bekötési arány (db rákötés)
26.8
P
-2.1%
N
1.5%
BOI5
(m gravitációs vezeték)
46.7
KOICr
(m nyomott vezeték)
19.1
telepkapacitás LE
tervezett (új) csatornázás (szennyvíztisztító + szennyvízhálózat m összesen)
-11.6
telepkapacitás (m3/nap)
beruházási ktg. Zalaegerszeg Veszprém Győr
0.0%
0.0%
0.0%
0.0%
0.0%
0.0%
0.0%
0.0%
0.0%
0.0%
0.0%
0.0%
0.0%
0.0%
0.0%
0.0%
0.0%
0.0%
0.0%
0.0%
0.0%
0.0%
0.0%
0.0%
0.0%
0.0%
0.0%
11. táblázat: ISPA/KA projektek eltérés mutatói FM/Bizottsági határozatban rögzített értékektől
35
Az indikátorok alapján elmondható, hogy a KIOP projekteket a tervezetthez képest a költségek csökkenése (1,2 indikátor KIOP projektek), a vállalt időintervallum enyhe túllépése (3-as indikátor KIOP projektek) jellemzi (ÁFA változás), míg műszaki paraméterek tekintetében (4-12 indikátorok) az eltérés mértéke minimális vagy még az elfogadható tartományba esik. A leginkább jellemző változás az Áfa szabályok változásából adódó költségcsökkenés, a beruházási költség változás azonban helyenként elmaradt a valós Áfa csökkenéstől, azaz abszolút értelemben a költségek növekedtek. Az ISPA/KA projektek esetében a költségek és főleg a szennyvízhálózat kiterjedtségét leíró paraméterek tekintetében jelentős túllépése „jellemző”, míg egy kivételtől eltekintve a biológiai és hidraulikai kapacitás kiépítése az eredeti terveknek megfelelően valósulnak meg. Összefoglalóan megállapítható, hogy a HIPOTÉZIS 7, mely szerint a pályázati folyamatban alkalmazott támogatási döntési, támogathatósági és elszámolhatósági feltételek nem kívánták meg a projekt-paramétereinek életszerűtlen megváltoztatását, vizsgálatunk szerint jellemzően alátámasztott. Szintén a pályázati folyamat projekt fejlesztési folyamathoz való illeszkedése kapcsán kifejtetteket támasztják alá a változások, mivel az ISPA/KA projektek esetében a korai támogatói döntésnek köszönhetően számos paraméter megváltozott a projektfejlesztés és végrehajtás során. Ugyanakkor a KIOP projektek esetében elért költségmegtakarítás jellemzően az egyes közbeszerzéseken jelentkező megtakarításokat mutatja. Ennek alapján javaslatként megfogalmazhatjuk, hogy a projekt fizikai és pénzügyi mutatóit és az ahhoz kapcsolódó támogatás mértékét célszerű az építési engedélyeket követően rögzíteni. a közbeszerzéseken az építési engedélyben meghatározott műszaki tartalom alapján készült költségvetéshez képest jellemzően megtakarítás érhető el, így célszerű lenne a közbeszerzéseken elérhető megtakarítás növelésében érdekeltté tenni a projektgazdákat (pl. ha a megtakarított összeg bizonyos százalékban más projektre fordítható) vagy a közbeszerzési eljárások ellenőrzésének gyakorlatát fenntartani. 4.2.1
Telepfejlesztések vizsgálata
A kiválasztott szennyvíztisztítási technológia megfelelőségének elemzése során megvizsgáltuk a tervezett/megvalósított tisztítási technológia és a nemzetközi, hazai tervezési szabályozás összhangját. Az értékelés folyamán a technológiákat összevetettük a szennyvíztisztító telepek előírásait tartalmazó MSZ EN 12255: 2001, 2002 szabványsorozat elemeivel. Jellemzően az 1.rész: Általános építési alapelvek (MSZ EN 12255-3:2001), 3. rész: Előtisztítás (MSZ EN 12255-4:2002), 4. rész: Előülepítés (MSZ EN 12255-6:2002) 6. rész: Eleven iszapos tisztítás (MSZ EN 12255-7:2002) 7. rész: Biológiai fix filmes reaktorok (MSZ EN 12255-8:2001) szabványoknak való megfelelőség vizsgálata történt. Megvizsgáltuk továbbá, hogy a tervezett tisztítási technológiák mennyire követik a hazai gyakorlatban jellemzően alkalmazott technikákat. A vizsgálat során összehasonlítottuk az egyes technológiai megoldásokat (ld. 3. Melléklet), melynek alapján megállapítható: A kis terhelésű rendszerek esetén (800-2000 LE terhelésű 600-2000 m3/nap szennyvízmennyiségnél) általában alkalmazott technológia a teljes oxidációs eleveniszapos rendszer, mely egyidejűleg megoldja az iszapstabilizációt is. Az alkalmazott technológiai változat teljes oxidációs SBR rendszerek. Kis és közepes nagyságú, 2000-10 000 LE terhelésű szennyvíztelepek nem voltak a vizsgált projektekben. A nagy terhelésű rendszerek esetén 10.000-100.000 LE között általában nagy terhelésű eleveniszapos tisztítási technológiát alakítottak ki. 1 reaktortér esetén automatizálás előnyeit kihasználva az oxigénellátás időszakos leállításával nitrogén eltávolításra is alkalmazható rendszert vagy két reaktortérrel külön levegőztető 36
medencével is ellátott technológiai sort terveztek egy vagy kétkörös iszap recirkulációval. Jellemzően vegyszeres foszforkicsapással, fertőtlenítési lehetőséggel. Nagy hidraulikai terhelés esetén, mind tisztítási hatásfok, mind üzembiztonság szempontjából több technológiai sor párhuzamos alkalmazása figyelhető meg. Nagyvárosi, nagy agglomerációt összefogó 100.000 LE feletti telepeknél tekintettel a nagy biológiai terheléssel rendelkező szennyvizekre a reaktorterek sorba kötésével többlépcsős mechanikai és biológiai tisztítást terveztek, valamint az iszap recirkuláció hatékonyságának növelésével érhető el a szükséges tisztítási hatásfok. Továbbá jellemző a többszörösen osztott technológiai sor a tisztítási hatásfok és a nagy hidraulikai kapacitás levezetésére. Ezen rendszerek többszörösen automatizáltak, az ideiglenesen megnövekedet igények kielégítésére tározókkal felszereltek.
A vizsgált projektekben tervezett/megvalósított szennyvíztisztítási technológiákról általánosságban elmondható, hogy összhangot mutatnak a nemzetközi és nemzeti előírásokkal és követik a hazánkban jellemzően alkalmazott technológiai sémát. Az újonnan korszerűsítésre került technológiai elemek a mechanikai tisztítás hatásfokának javításával, a tápanyag (N, P) eltávolítás intenzitásának és az automatizálás/irányítástechnika fejlesztésével értek el hatásfok növekedést. A szennyvíztisztító telepek bővítése az 1. Mellékletben is bemutatott ok-okozati összefüggésekkel leírható összetett folyamat, számos paraméter függvénye. Az építés célkitűzése – így a projekt indikátorai – két fő mutatóra bonthatók: hidraulikai kapacitás és a tisztítási hatásfok növelése. E két mutató, illetve ezek változása van vizsgáltunk fókuszában. A fejlesztés egyik mutatója, a hidraulikai kapacitásnövelés. A másik indikátor, a tisztítási hatásfok meghatározása a szennyezettségi indikátorok (BOI5, KOICr, stb.) segítségével történik: a beérkező, nyers szennyvíz minősége és a telepről kiengedett tisztított szennyvíz minőségének aránya százalékban kifejezve.
TisztításiHatásfok
1 ( IndikátorBE IndikátorKI ) 100% IndikátorBE
A beruházás során végrehajtott telepfejlesztés bemutatására egy komplex, fiktív jelentéssel bíró arányszámot készítettünk, mely a hidraulikai kapacitás és a szennyezettségi indikátorokkal jellemez egy telepet, és a végrehajtott beruházást e két indikátor megváltozásán keresztül együttesen vizsgálja. Mutatónkat, az ún. súlyozott hatásfokjavulás arányt a lenti képlet szerint számítjuk. A tisztítási változás (növelt hatásfok) és a kapacitás növekedés mennyiségét a régi beérkező terheléssel összevetve, az eredeti kapacitással és hatásfokkal súlyozva számítható.
SulyozottH atasfokjavulasrany
KapacitasVáltozás *UjHatásfok RégiKapaci tas * HatásfokValtozas 100% RégiKapaci tas * RégiHatásf ok
Az alkalmazott fiktív mutatót az alábbi ábra szemlélteti:
37
3. ábra: Magyarázat az alkalmazott fejlesztés arány képletre
A fenti képlet gyakorlatilag a két terület (eredeti indikátorok – zöld terület– és az indikátorok változása – kék terület) arányát számítva egy mutatóban fejezi ki a projekt eredményeként bekövetkezett hidraulikai kapacitás bővítést és tisztítási hatásfok javítást. A képlet alapján kiszámítottuk az egyes projektek súlyozott hatásfokjavulás arányait tervezés és a megvalósulás állapotában. A tervezés és tényleges megvalósulás állapotára jellemző mutatókat összevetve a már működő telepek esetében az eltéréseket vizsgáltuk.
4. ábra: Súlyozott hatásfokjavulás arányok (*Az utolsó oszlop esetében, ugyan nem volt telepbővítés, azonban a telepre beérkező szennyvíz mennyisége növekszik, így itt is tapasztalható növekedés – a kihasználtság növekedése miatt.)
A tervezett és a megvalósult hatásfokjavulás arányban eltérés ott látható, ahol a kész projekteket mérés támasztja alá (ez a 4 db KIOP projekt esetében állt rendelkezésre). A mérnöki gyakorlatban jellemző valamilyen arányú felülméretezés az előre nem látható változások, esetleges szélsőséges (átmeneti) állapotok kiküszöbölésére. Három projekt esetén tették a rendelkezésre álló adatok lehetővé a kihasználtság vizsgálatát. ennek alapján a kihasználtság (megvalósult/tervezett kapacitások) átlagértéke 75%, a szórás 10%-on belüli, a legrosszabb kihasználtsági érték 66.4%. 38
Eltérés másik irányban is lehetséges – amennyiben a tervezettnél nagyobb mennyiségű, esetleg rosszabb minőségű szennyvíz érkezik a telepre, ahol megfelelően tisztításra kerül (üzemi állapot feletti teljesítménnyel működtetett berendezésekkel), akkor a kihasználtság 100% feletti értéket ad, ami gyorsabb amortizációhoz vezethet. Ez két esetben tapasztalt: 102 és 119% (Szeged és Gyula).
5. ábra: Súlyozott hatásfokjavulás arány és a fejlesztést követően a telepre érkező szennyvíz LE
Az illesztett görbe szórása megengedi a korreláció feltételezését, így megállapítható, hogy a hatásfokjavulás arányok javulása jellemzően a kisebb terheltségű telepeknél magasabb. Ahol eredetileg kis kapacitás vagy rossz hatásfok volt (jellemzően kevésbé ellátott területeken vagy kisebb településeken), ott arányaiban nagyobb javulás figyelhető meg. Vizsgálatunk következő szakaszában egy pénzügyi alapú összevetésre alkalmas mutatót kerestünk, amely az ún. hatásfokjavulás arány a szennyvíztisztító telepen bekövetkezett – mind minőségi, mind kapacitásbeli – változást megában foglalja, nem visszavetítve a projekt előtti állapotra (3. ábra: Magyarázat az alkalmazott fejlesztés arány képletre – kék terület).
Bovulés KapacitasVáltozás *UjHatásfok RégiKapaci tas * HatásfokValtozas 100% Ezt a mutatót hasonlítottuk össze a projektek megvalósulásának eltérő időintervallumai miatt 2000. évi Euró árfolyamon számított beruházási költségekkel.
6. ábra: Bővülés és beruházási költség
39
A diagram pontjai az egyes projekteket szemléltetik. A legjobban illeszkedő görbe a logaritmikus – ám a szórás így is jelentős: pontos korreláció feltételezése hibás lenne. A nagyobb hatásfokjavulás arányt mutató projektek azonban logikusan nagyobb költséggel valósulnak meg. Egyetlen projekt esetében látható, hogy relatíve kis fejlesztéshez jelentős költségek kapcsolódnak (Debrecen), a beruházási hatékonyság kérdéses – az üzemeltetéssel összefüggésben részletesebb vizsgálatot követel. Megvizsgáltuk az egyes fejlesztések (hatásfokjavulás aránnyal számított) átlagos beruházási költségét. (Megjegyezzük, hogy két KIOP támogatással megvalósult projekt – Hatvan és Gyula – adatok hiányában nem volt vizsgálható.)
7. ábra: Bővülések (hatásfokjavulás arány) fajlagos költsége
A vizsgált projekteknél az átlagos hatásfokjavulás arány fajlagos költsége 992 €, ugyanakkor az átlag szórása – ahogy az ábrából is látszik – jelentős (884 € / (m3%/nap), 89%). Az ábra alapján egy projekt fajlagos költsége jelentősen meghaladja az átlagot, illetve további két projekt mutat kisebb relatíve magas költséget. A költséghatékonyságra vonatkozó eredmények részletesebb vizsgálatához összevetettük a projektek telepre juttatott biológiai terhelés (LE) és hidraulikus kapacitás növekmények fajlagos költségeit az általunk alkalmazott mutatóval.
8. ábra: A hatásfokjavulás arány mutató alapján számított fajlagos költségek és a LE, illetve a hidraulikai kapacitás növekmény fajlagos költségeinek korrelációja
A fentek alapján egyértelmű korreláció mutatható ki a hidraulikai kapacitás változás fajlagos költsége és az alkalmazott hatásfokjavulás arány fajlagos költségei között (0,9825), illetve gyenge korrelációt (0,6041) mutatnak a megváltozott biológiai kapacitás és a hatásfokjavulás arány fajlagos költségei. Ennek alapján egyrészt úgy véljük, hogy a hatásfokjavulás arány mutató alkalmazása igazolt, ugyanakkor meg kell jegyezni, hogy a hidraulikai kapacitás jelentősebben játszik szerepet a hatásfokjavulás arány mutató változásában, mint a biológiai kapacitás változása, mely összefüggésben van a hatásfokjavulás arány mutatóban megjelenő 40
tisztítási hatásfokkal. (Meg kell jegyezni, hogy egyes projekteknél, mivel a meglévő telep az előírásoknak megfelelően működött, a beruházás gyakorlatilag csak a kapacitásnövelést célozta.) Visszatérve a fajlagos költségekre, egy projekt (Elek) esetében tapasztalható jelentős eltérés az átlag értékektől minden fajlagos költség mutató tekintetében. Hatásfokjavulás arány alkalmazása esetén
LE-ben mért kapacitásváltozás esetén
Hidraulikai kapacitás változás esetén
Átlag
992 €
104€
882€
Szórás
89%
123%
77%
Jelentősen eltérő projekt
2907 €
422€
2180€
12. táblázat: Fajlagos költségmutatók
A fenti, kisebb agglomerációt kiszolgáló projekt esetében a fajlagos költségek a fentiek alapján egyértelműen magasak. Másik két, nagyvárosi telep esetén relatív magas fajlagos költségek jelentkeznek, azonban ezek a LE változás fajlagos költségei vonatkozásában átlagosnak mondhatók. Ezek közül az egyik a Error! Reference source not found.. grafikon esetében is említett, hatékonysági kérdéseket felvető beruházás. Érdemes megemlíteni, hogy a hatásfok időben történő változása nagyban függhet a vízfogyasztási szokások változásától (csökkenő vízfogyasztással nagyobb koncentrációjú szennyvizek érkeznek a telepekre). A próbaüzemet követő kihasználtsági értékek és hatékonysági mutatók nagyban függnek a beérkező szennyvíz minőségi és mennyiségi paramétereitől, így javasolt vizsgálni és a későbbi tervezésben alkalmazni egy ilyen jellegű elemzés eredményét! A környezeti fenntarthatóság szempontjából szükséges a vonatkozó határértékeket részletesen megvizsgálni és összevetni a projektekre jellemző határértékekkel és tisztított szennyvíz paraméterekkel. A legfontosabb EU irányelv, mely határtékeket állapít meg a Tanács 1991. május 21-i 91/271/EGK irányelve, melyet utoljára 2008 december 11-én módosítottak, azonban a határértékekre vonatkozó előírást az irányelv elfogadása óta nem módosították. Ennek következtében a következő határértékek érvényesek: BOI5
KOI
(mg/l)
(mg/l)
Összes lebegő anyag
Összes P
Összes N
(mg/l)
(mg/l)
10000 - 100000 LE
2
15
100000 LE felett
1
10
(mg/l)
10000 LE felett 2000 - 10000 LE
25
125
35 60
13. táblázat: EU határértékek
A magyar szabályozás tisztított szennyvíz kibocsátása szempontjából két legfontosabb eleme a 28/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet, a felszíni vizek minosége védelmének szabályairól. A szabályozást bemutató táblázatot a 4. Mellékletben mutatjuk be. 41
Csak működő létesítmények esetében volt vizsgálható, hogy az egyes kibocsátási paramétereket milyen mértékben teljesítik, így erősen korlátozott mintaszámmal, de összevetettük, hogy az egyes telepeken kibocsátott tisztított szennyvíz vízminőségi paramétereit a jelenleg érvényes határértékekkel (ld. 3. Melléklet). A vizsgálat alapján megállapítható, hogy a működő projektek mindegyike teljesítette a határértékeket. A működő KIOP projektek esetében a tervezett paraméternél jelentősen nagyobb mértékben tisztítják a szennyvizet (szélsőséges esetben a határérték 180%-ra). Ez jelenheti azt – bár a hiányzó adatok miatt átfogó véleményt alkotni hiba lenne –, hogy a telepek túltervezettek. Meg kell említeni, hogy számos projektet a megvalósítás időszakában ért a 2004. év végén hatályba lépett rendelet. Ennek eredményeként menet közben kellett az eredetileg tervezettől eltérve szigorítani a tervezési értékeket, azonban több esetben még a jogszabályban előírt határértéknél is szigorúbb tervezési értékekkel számoltak. A vizsgált hipotézisekkel kapcsolatban pedig kijelenthetjük: HIPOTÉZIS 1: A helyi és ágazati specifikumok és peremfeltételek mellett az egyes projektek jellemzően a legmegfelelőbb és leginkább költséghatékony technológiai megoldásokat alkalmazták. Ugyanakkor egy projekt esetében a fejlesztéshez kapcsolódó fizikai mutatók változásának fajlagos beruházási költsége jelentősen meghaladja az átlagot. Ezt indokolja, hogy a projektben kezelt lakosegyenérték nagyon alacsony. Meg kell említeni, hogy e projekt esetében a 25/2002. Korm. rendelet alapján a célállapotot 2015. december 31-kell elérni, melynek alapján megkérdőjelezhető, hogy a támogatási döntés szakpolitikai prioritásokat szem előtt tartotta. Ugyanakkor, mivel a mintában e telep terhelése a legkisebb (5000 LE körül) és a KEOP és a ROP lebonyolítása során a hasonló méretű projektek dominálnak, véleményünk szerint további részletes vizsgálatot kíván annak lehetősége, hogy hogyan optimalizálhatók a hasonló projektek műszaki-fizikai, környezeti és gazdasági paraméterei. HIPOTÉZIS 9: Mivel kevés projekt működik, általánosan nem megítélhető, hogy a projektek összessége milyen többletkapacitásokat tartalmaz, hogy a projektek előkészítése során tervezett kapacitások kielégítették-e a keresleti igényeket és felesleges és kihasználatlan kapacitások létrehozására nem került-e sor. Azonban a vizsgált projektek átlag hidraulikai kihasználtsága 75%, mely kis mértékben alacsonyabb az optimálisnál, a tisztítási hatásfokot tekintve általában a határértéknél lényegesen jobb minőségű tisztított szennyvizet bocsátanak ki. HIPOTÉZIS 8: A hipotézis a már működő telepek mérési értékei alapján alátámasztottnak tekinthető, mivel a megvalósult projektek megfeleltek a Pénzügyi Megállapodásban / Bizottsági Határozatban (ISPA/KA) vagy a pályázati kiírásban (KIOP), a jogszabályokban, illetve az engedélyekben ismertetett környezetvédelmi előírásoknak. 4.2.2
Csatornaépítések vizsgálata
A csatornaépítések esetében külön választottuk a megépült gravitációs és nyomás alatti csatornákat, azonban a beruházási költség egyes csatornatípusok szerinti bontása a kapott árajánlatok és kivitelezési szerződések alapján nem volt elvégezhető az értékelés keretein belül. A költséghatékonyság vizsgálatát csatornázás esetén a beruházási költségek és a működési költségek szempontjából vizsgálhatjuk. Mivel azonban a kevés működő beruházás miatt nem álltak rendelkezésre működési költség adatok, illetve a költség-haszon elemzésekben megjelenő működési költség adatok sem bonthatók meg csatorna és telep üzemeltetésre, így a költséghatékonyság csak a beruházási költségek tekintetében vizsgálható. A vizsgálandó technológiai megoldáson csatornázás esetén az elemzés során a csatorna típus indokolt választását (nyomott vagy gravitációs), illetve az agglomerációs lehatárolást értettük. 42
A következő ábra bemutatja, hogy az egyes projektekben milyen aránnyal jelent meg gravitációs és nyomás alatti vezeték építése:
9. ábra: Épített nyomás alatti és gravitációs csatornák hossza25
A grafikon szemlélteti, hogy a projekteknél a nyomott és gravitációs vezetékek aránya 10% és 63% között mozog, illetve 3 nagyvárosi projekt esetében egyáltalán nem épült nyomott szakasz. Elmondható, hogy a csatorna típus megoszlás 8% és 21% között mozog, két projekt esetében 34%, illetve egy projektnél kimagasló 63% a nyomott vezetékek aránya (Újszeged és Zalaegerszeg). A következő grafikon a beruházási költség és a csatorna típusok aránya közötti összefüggést mutatja be:
10. ábra: Beruházási költség és nyomás alatti és gravitációs csatorna arány viszonya26 (színkódok: kék – alföld, sötétkék – tópart, bordó – hegyvidék, rózsaszín – dombvidék)
A fenti grafikon jól szemlélteti, hogy két projekt tér el leginkábba sokaságtól, az egyiknél magas a nyomott és gravitációs csatorna hossz aránya és magas a beruházási költség, a másiknál a nyomott és gravitációs vezetékek aránya átlagosnak mondható, azonban a beruházási költség rendkívül magas. Összevetettük az egyes települések domborzatát is az alkalmazott csatornázási megoldással, melyet a fenti ábrán színkódokkal jelöltünk (kék – alföld, sötétkék – tópart, bordó – hegyvidék, rózsaszín – dombvidék), a statisztikai vizsgálat alapján – részben az alacsony 25
Megjegyezzük, hogy az egyes csatornázási elemeket, amennyiben azok adatai LOT-okra bontva rendelkezésre álltak, külön elemnek tüntettük fel. 26 Egy esetben a szennyvíztisztító telep és a csatornahálózat építése együttesen került beszerzésre 43
mintaszám miatt – nem mutatható ki összefüggés a gravitációs és nyomott csatorna arány és a domborzati jelleg között, holott az szakmai szempontból feltételezhető lenne. Az indító jelentésben bemutatott értékelési módszertan ok-okozati ábra (1. Melléklet.) szerint meg kívántuk vizsgálni a csatornázottsági és bekötési arányokat a projekt előtt, a tervezéskor és a projekt megvalósulását követően. Hasonlóképpen a rákötési hajlandóságot és a ténylegesen megvalósult rákötéseket. Erre vonatkozóan azonban nagyon hiányos adatok álltak rendelkezésre. A rákötési hajlandóságot jellemzően nem vizsgálták ex ante, a bekötéseket általában 80-95%-ra vették fel, ugyanakkor a csatornahálózatba potenciálisan beköthető háztartások számát már nem mutatták be a kalkulációkban. A tervezett bekötési arányt a zárójelentések alapján jellemzően „hozzák” a projektek, azonban alátámasztó, igazoló dokumentációt nem csatoltak. Mivel a KIOP és korai ISPA projektekben jellemzően támogatták a házi bekötések27 kiépítését is, így ezek esetében nem vagy csekélyebb mértékben merül fel a rákötések teljesülésének kérdése, azonban a KA és a KEOP esetében – ahol a házi bekötés nem vagy csak korlátozottan támogatható – a tervezés és a végrehajtás, utókövetés során a rákötések kialakításának ellenőrzésére szigorú mechanizmusokat javasolt kialakítani. A nem egységes megvalósíthatósági dokumentáció következtében a tervezett és megvalósult bekötések viszonyát nem lehetett értékelni, így feltétlenül szükséges a vonatkozó adatokat ex ante és a projekt zárásakor is bekérni, rögzíteni. A vizsgálat során összegyűjtöttük a projektek zárójelentéseiben (minden KIOP és 4 db ISPA projekt esetében28), illetve ahol ilyen még nem állt rendelkezésre, a kivitelezői szerződésekben megjelenő bekötés számot.
11. ábra: Bekötések fajlagos költsége és bekötések száma
A fenti ábra a bekötések fajlagos költsége és a projektelem keretében megvalósult tényleges bekötések számát mutatja. Megjegyezzük, hogy az adatokból kivettünk egy relatív nagyon alacsony bekötés számmal és fajlagosan magas költséggel (437 db bekötés, 37,498€29/bekötés) rendelkező projektet – itt saját költségvetésből, tisztán hazai forrásból
27
A KEOP IH kérésére megvizsgáltuk a házi bekötések támogatására vonatkozó szabályozást. Megállapítható, hogy az ISPA és Kohéziós Alap (2004-2006) esetében a 1267/1999/EK és 1164/94/EK rendeletek és más kapcsolódó szabályok (pl. 16/2003/EK), iránymutatások (pl. ISPA Manual - Working Document) és a hazai szabályozás (Kohéziós Alap, Elszámolható költségei, Útmutató, 2007. május) alapján a projekthez közvetlen szükséges építési költségek számolhatóak el abban az esetben, ha azokat a jóváhagyott projektjavaslat tartalmazta. A Pénzügyi Megállapodással és a Bizottsági Határozattal elfogadott, házi bekötéseket tartalmazó projektek esetében a házi bekötések támogatható projektelemek. 28 Megjegyezzük, hogy 2 ISPA projekt esetében a felhasznált zárójelentések elfogadás alatt álltak. 29 A fejezetben minden euróban szereplő adat az összehasonlíthatóság érdekében 2000. évi árfolyamra számolt. Ezt a grafikonokon külön fel is tüntettük €2000 jelöléssel. 44
építették ki a csatornaágakat. A bekötések száma és a bekötések fajlagos költsége között statisztikai összefüggés nem mutatható ki, ugyanakkor az ábra alapján megállapítható, hogy a projektelemek nagy része 1200 €/bekötés és 2600 €/bekötés közötti áron került megépítésre. Ezen az intervallumon kívül két projekt található, az egyik esetben 6079 €/bekötés adódott, ennek valószínűsíthető oka, hogy a projektben új bekötések nélkül leginkább csatorna rekonstrukció szerepelt. A másik esetben 3733 €/bekötés a költség, ami az intervallumba eső projektelemek átlagát (1839 €/bekötés) közel 50%-kal haladja meg. Az ábra alapján a projektek nem követik a méretgazdaságosság elvét, pedig szakmai szempontok alapján a változó költségek fajlagos csökkenését feltételezhetnénk a beruházás méretének (a bekötések számban kifejezett) növekedésével. Megvizsgáltuk a megépült csatornahosszak fajlagos költségét is. Itt az építési szerződésekben szereplő csatornahosszakat (melyekben ahol támogatott volt, a házi bekötések is szerepelnek) vettük figyelembe.
12. ábra: Csatorna fajlagos költsége
Az átlag költséget jelentősen meghaladó 13. sz. projektelem esetében vélhetően a megépült csatornázási műtárgyak nagy száma és az, hogy a megépült csatorna elsősorban főgyűjtő, okozhatta a fajlagosan magas csatornahossz költséget (278,21 €/m). A 13. sz. elem nélkül az átlagos fajlagos csatorna költség 91,3 €/m. Az előbbi projektelem nélkül összehasonlítottuk a csatorna fajlagos költségeit a megépült csatornahosszal.
45
13. ábra: Csatornahossz fajlagos költsége és a megépített csatornahossz
Az adatok közül a további szélső értékeket (114,17 €/m fajlagos költségű és 107,68 €/m költséggel épült közel 300 km hosszú csatornahálózatot) kivéve is csak gyenge korrelációt (determinációs együttható: 0,43) mutat a vizsgálat a megépített csatornahossz annak fajlagos költségével. Így a vizsgált projektek halmaza alapján nem támasztható alá a méretgazdaságosság elve, azaz hogy a megépített hossz növekedésével arányosan a csatornaépítés fajlagos költsége csökken. Az agglomerációs lehatároláshoz kapcsolódik a csatornahosszra eső bekötések számának vizsgálata, melyet a 26/2002. (II. 27.) Kormányrendelet minimum 45 lakás/1000 m csatornahosszban állapít meg. Feltételezve, hogy egy bekötés egy lakást jelent30 megállapítható, hogy a projektelemek harmada nem érte el a 45 bekötés/1000 m határt, harmada csak 10%-on belüli értékkel haladja meg és csak harmada haladja meg 10%-nál magasabb mértékben a jogszabályi előírást. A legszélsőségesebb értéket az a projekt jelenti, ahol a csatornaágakat hazai forrásból építették ki (ld. Error! Reference source not found.. grafikon).
14. ábra: 1000 m megépített csatornára jutó bekötések száma
A jogszabályban rögzített határérték célszerűségét vizsgálandó, a fenti eredményeket azonban szükséges összevetni a bekötésre és csatornahosszra jutó fajlagos költségekkel is.
15. ábra: 1 km-re jutó bekötések száma és fajlagos költségük
30
Ezt alátámasztja, hogy mind az ISPA/KA, mind a KIOP projektekben jellemzően külvárosias, kertes beépítettségű területek csatornázására került sor. 46
16. ábra: Lakónépesség – település területe között összefüggés ábrázolása
Modellünk alapján (lineáris összefüggés, indirekt kapcsolat), a hipotézis magyarázó erejét figyelembe véve az 1 km-re jutó bekötések számának csökkenésével a bekötések fajlagos költsége nő (determinációs együttható: 0,63). Ugyanakkor rá kívánunk mutatni, ahogy korábban bemutattuk, a megépített bekötések száma és a bekötés fajlagos költsége esetén azonban a méretgazdaságosság elvének ellentmondva, adataink nem mutattak korrelációt. Azaz a méretgazdaságosság nem a bekötésszám emelkedésével jelentkezik, hanem az 1 km-re jutó bekötések számának növekedésével (ennek oka lehet, hogy a fix költségek vélhetően bizonyos csatornahossz felett ismételten jelentkeznek).
17. ábra: 1 km-re jutó bekötések és a csatornaépítés fajlagos költségének vizsgálata
A fenti grafikon alapján megvizsgáltuk az adatokat a szélsőérték (278 €/m) nélkül. Ennek eredményeként egyértelmű kapcsolatot mutat a két vizsgált paraméter.
47
18. ábra: 1 km-re jutó bekötések és csatorna fajlagos beruházási költsége
A két mutató közötti összefüggés másodfokú polinommal írható le (determinációs együttható: 0,82). Az ábra alapján elmondható, hogy létezik a csatorna folyóméter költség és az 1 kmre jutó bekötések számának optimális értéke (kb. 75 és 100 €/m között van), mely beruházási költség mellett az optimálisan megvalósított bekötések száma a vizsgált projektek esetében 50 és 65 db/1000m között mozog. Az ábra alapján a 105 €/m költség felett, és 45-50 bekötés/1000m eredménynél rosszabbat hozó agglomerációk csatornázási megoldása nem esik az optimális tartományba (Szeged és Zalaegerszeg). Hasonlóképpen a görbe másik oldalán, 75 €/m alatti fajlagos költségnél alacsonyabb áron, és 50 db/1000m alatti fizikai mutatóval megvalósuló beruházás sem esik az optimális tartományba (Cegléd, Újszeged) – ezek oka lehet rekonstrukciót célzó beavatkozás nagy aránya vagy főgyűjtő-építés. Megjegyezzük, hogy a beruházások tényleges költséghatékonyságát csak a működési költséggel együtt érdemes vizsgálni, hiszen az üzemeltetés adott esetben egy drágább beruházási költséget is indokolttá tehet, vagy egy olcsóbb megoldás elvetését okozhatja. Továbbá felmerül a 26/2002. Korm. rendeletben rögzített 45 bekötés/1000 m szabály felülvizsgálatának kérdése is. Egyrészt az ábra alapján kialakítható olyan rendszer, mely ugyan nem felel meg a jogszabályi előírásnak, de alacsony fajlagos beruházási költség mellett valósul meg (üzemeltetési költség vizsgálata fontos lehet!), ugyanakkor magas bekötésszámhoz kapcsolódó magas fajlagos költség sem feltétlenül jelent költség-hatékony megoldást. Érdekes még, hogy a görbe bal oldalán elhelyezkedő projektek (alacsonyabb bekötésszám és fajlagos költség) jellemzően KIOP projektek, míg a jobb oldalán és középen jellemzően ISPA/KA projektek találhatók. Ennek oka lehet, hogy ISPA/KA projektek esetében számos esetben nagyobb részben agglomerációs települések csatornázása szerepelt a projektben. Ahogy ezt fent jeleztük, a technológia választás a vizsgálat során egyrészt a nyomott vagy gravitációs csatorna alkalmazását, másrészt az agglomerációk megfelelő lehatárolását jelenti. A nyomott és gravitációs csatornák választása (vagy a csatornázás szükségszerűsége) a relatíve magas nyomott csatornahosszak miatt egy esetben kérdőjelezhető meg – itt nagyvároshoz kapcsolódó apró bokortelepülésekről van szó. Ennél a projektnél a viszonylag alacsony csatornahosszra eső bekötésszám miatt magas fajlagos költségek adódtak a bekötésekre is, továbbá az agglomerációs rendelet módosítása során változott agglomeráció összetétel alapján is feltételezhető, hogy a projekt tervezését nem elsősorban a műszaki-
48
gazdaságossági szempontok vezérelték. Ezt támasztja alá, hogy az EU bizottsági jóváhagyás során e projektnél került ki a projektből több kistelepülés31 Három projekt esetében a magas beruházási költség (az átlagos értéket nem jelentősen, de meghaladó fajlagos költségek) mellett alacsony volt a csatornahosszra eső bekötések száma. Ez távolabbi agglomeráció becsatornázására enged következtetni. Ugyanakkor ennek esetleges hatékonytalanságát a fajlagos beruházási költségek átlaga önmagában nem támaszthatja alá, mivel a vizsgált projekteknél jellemzően a településtől távolabbi agglomerációk kerültek csatornázásra a projektek mindegyikében (4 olyan projektelem van, ahol a költségek az alacsonyabb kategóriába sorolhatók, mindegyiknél belső nagyvárosi területek csatornázásáról van szó). A HIPOTÉZIS 1 vizsgálata alapján megállapítható, hogy a projektelemek egy harmada nem érte el a 45 bekötés/1000 m határt, egy harmada csak 10%-on belüli értékkel haladja meg és csak egy harmada haladja meg 10%-nál magasabb mértékben a jogszabályi előírást. Az optimálisan megvalósított bekötések száma a vizsgált projektek esetében 50 és 65 db/1000m között mozog. A helyi és ágazati specifikumok és peremfeltételek összessége mellett az egyes projektek jellemzően a legmegfelelőbb és leginkább költséghatékony technológiai megoldásokat alkalmazták, azonban egyes esetekben a fajlagos költségek miatt egyértelműen felmerül, hogy lehetséges-e a rendszerre csatolt agglomerációk szennyvízkezelésének költség-hatékonyabb megoldása. Ennek vizsgálatához véleményünk szerint az egyedi rendszerek és tengelyen szállítás alternatívája a fenti vizsgálati módszerek szerint általánosan vizsgálható, így beruházási költség alapján (üzemeltetési költség megfelelő mintaszám esetén integrálható a vizsgálatba) meghatározhatók azok a peremfeltételek, melyek teljesülése esetén kimondható, hogy optimális lehet egyedi rendszerek alkalmazása. A HIPOTÉZIS 9 vizsgálata, mely szerint projektek előkészítése során tervezett kapacitások kielégítették a keresleti igényeket, felesleges és kihasználatlan kapacitások létrehozására nem került sor a tényleges rákötési adatok hiányában nem igazolható és nem cáfolható. Az nyomott és gravitációs csatorna választás a relatíve magas nyomott csatornahosszak miatt egy esetben kérdőjelezhető meg – itt nagyvároshoz kapcsolódó apró bokortelepülésekről van szó. a vizsgált projekteknél jellemzően a településtől távolabbi agglomerációk kerültek csatornázásra a projektek mindegyikében (4 olyan projektelem van, ahol a költségek az alacsonyabb kategóriába sorolhatók, mindegyiknél belső nagyvárosi területek csatornázásáról van szó).
4.3 Pénzügyi fenntarthatóság A pénzügyi fenntarthatóság vizsgálatát az alábbi hipotézis mentén végeztük el. HIPOTÉZIS: A megvalósult fejlesztések az állami támogatás megszűnte után pénzügyi szempontból fenntarthatóak. A pénzügyi fenntarthatóság kritériuma, hogy az üzemeltetés szokásos költségstruktúráját tekintve a működési költséget, illetve az amortizáció egy részét a beszedett díjak fedezzék. A pénzügyi fenntarthatóság a fentiek alapján két elemtől függ:
a lakosság fizetőképességétől
a működési költségek mértékétől, azaz fedezetet nyújtanak-e a beszedett díjak a működésre*
Mivel a működésre vonatkozó adatok nagyon hiányosan álltak rendelkezésre, feltételeztük, hogy a jelenlegi bevételek (kirótt szolgáltatási díjak) fedezetet nyújtanak a működési *
31
Ebben a projektben nem álltak rendelkezésre működési költségek vizsgálatunkhoz, azonban az érvényes díjak tanulmányozásakor szembeszökő különbség mutatkozott az intézményi és a lakossági szennyvízdíj mértéke között (az intézmények által fizetett díjak elérhetik, vagy meghaladhatják a lakosság által fizetett díjak kéteszeresét). 49
költségekre, azok mértéke az illetékes önkormányzatok által a támogatási szerződés értelmében úgy lett megállapítva, hogy az üzemeltető ne kerüljön forráshiányos állapotba. Fontos rávilágítani, hogy az árak megállapításáról szóló, többször módosított 1990. évi LXXXVII. Törvény az önkormányzati tulajdonú vízi közműből szolgáltatott ivóvíz és szennyvízelvezetés, szennyvíztisztítás és -kezelés díjait hatósági árként határozza meg, amelynek megállapítója a települési önkormányzat képviselő testülete. A képviselőtestület kötelessége olyan mértékű ár meghatározása, hogy az megfeleljen a lakossági fogyasztók fizetőképességi kritériumának, amely a Pályázati Útmutató szerint nem haladhatja meg a háztartás havi nettó összjövedelmének (a víz és szennyvízdíjat együttesen figyelembe véve) a 2,5% - 3,5% át. A szolgáltató által üzemeltetett vízi közművek szolgáltatásaival kapcsolatos hatósági víz és csatornaszolgáltatási díjakra a társaság közgyűlése árszabályzatot állapít meg. A Kohéziós Alap támogatásban részesülő projektek esetében kialakult gyakorlat a lakossági szennyvízdíjat olyan mértékben határozza meg, hogy az elszámolt értékcsökkenésnek megfelelő összeg legalább a fenntartásra, felújításra és pótlás egy részére nyújtson fedezetet. A fenntarthatóság vizsgálatát így alapvetően a bevételi oldalról (amit a beszedett díjak alapján kalkulálunk) közelítettük meg, azaz azt vizsgáltuk, hogy a lakosság által a beruházás megvalósítása után fizetendő szennyvízkezelési díjak hogyan viszonyulnak a lakossági átlagjövedelmekhez, illetve mekkora a lakosság „tartaléka” a pályázati útmutatóban meghatározott fizetőképességi korláthoz képest. A lakosság fizetőképességének elemzése céljából két vizsgálatot végeztünk:
összehasonlítottuk a projekt által érintett települések átlagos háztartásaira vetített havi szennyvízdíjait az országos átlaggal, valamint
összevetettük a háztartások maximális teherbíró-képességét a ténylegesen beszedett szolgáltatási díjakkal.
A vizsgálat érdekében megállapítottuk egy átlagos háztartás egyesített havi víz és szennyvízkezelési költségét (105 liter/fő/nap konzervatív vízfogyasztás mellett) a projektek által érintett településeken, majd összevetettük a KSH által közölt országos átlagos háztartásonként esedékes szennyvízdíjjal, illetve a háztartások átlagos összjövedelemének (2009, májusi adat – forrás ECOSTAT) a 3,5%-ával az aktuális KEOP Pályázati Útmutató iránymutatása szerint.
19. ábra: Háztartások átlagos havi egyesített víz és szennyvízdíj-költsége a projektben résztvevő települések lakossági szennyvízdíjaival kalkulálva. Az egy főre jutó napi vízfogyasztást 105 l/nap 50
értékkel vettük figyelembe [megjegyzés: az ábrában Veszprém csak a Veszprém város érvényes
szennyvízkezelési díjra vonatkozik]
Megállapítható, hogy átlagos szennyvízkibocsátás mellett az országos átlagot jelentősen (több mint 20% eltéréssel) meghaladó projektek (Gyula, Hatvan, Velence illetve Hegyesd) viszonylag „kis” településeknek számítanak, ahol az üzemeltetés költségeit valamint a beruházás amortizációját kevesebb fogyasztó között lehet elosztani, illetve a projekt olyan műszaki megoldást alkalmazott (nyomott vezeték nagy aránya), melynek üzemeltetési költségei átlag felettiek (Zalaegerszeg). Az országos átlagot jelentősen meghaladó víz- és szennyvízdíjjal terhelt négy település közül kiemelendő Velence és Hegyesd települések, mivel ezek a lakosság átlagjövedelemhez viszonyított teljesítőképességi korlátot is jóval meghaladó díjakat állapítottak meg. Velence település speciális esetnek tekinthető, mivel az állandó lakónépességéhez képest szezonálisan jelentős többletterhelés jelentkezik a rendszerben, melyre megfelelő kapacitást kell biztosítani32. Veszprém és agglomerációja (Zirc, Hegyesd) esetében a szennyvízelvezetési díjba belekalkulált amortizációs díj magas értéke okoz a lakosság számára aránytalanul magas díjfizetési kötelezettséget. Míg Veszprém és Zirc esetében azonban az új létesítmények amortizációs költsége „ráépül” a már korábban is meglévő létesítmények amortizációjára (így az önkormányzatnak nem kell az amúgy is magas szennyvízkezelési díj mellé magas amortizációs hozzájárulást szedni) addig Hegyesden csak újonnan létrehozott infrastruktúra található. A szezonális kapacitásigényeket (Művészetek Völgye) figyelembe véve a térség állandó lakónépességéhez képes a Hegyesdi telep megfelelően túl van „dimenzionálva”, amihez az előbbiek következtében kirívóan magas amortizációs költség párosul (egy érintett lakosra jutó amortizációs induló vagyon33 kb. 740 000 Ft). A vizsgált települések esetében egyedül Hegyesden alakult ki az aktuális Pályázati Útmutatóban meghatározott elvekkel ellentétes tényállás. A Hegyesden kirótt 956.5 Ft/m3 bruttó lakossági díj34 (egyesített víz és csatornadíj plusz amortizáció), igen magas, a Pályázati Útmutató lakossági átlagjövedelem 3.5%-os küszöbét is meghaladja (ami víz es csatornadíjra együtt értendő). Az ECOSTAT által publikált 180 233 ezer Ft-os háztartási átlagos havi nettó jövedelem (2009. májusi adat) 35, valamint átlagos (105 liter / fő/ nap) vízfogyasztás mellett a lakossági fizetési küszöbe bruttó 855 Ft/m3 egyesített díjnál lenne. A probléma oka az, hogy Hegyesd-térsége önállóan nem felelt meg a Kohéziós Alapok előírásainak, csak a Veszprémi agglomeráció részeként, azonban a 14/2004.(VIII.13) TNMGKM-FMM-FVM-PM együttes rendelet 39/A (9) bekezdése értelmében minden térségnek önállóan kell megteremtenie az amortizáció forrását. Összességében azonban elmondható, hogy a lakosság fizetőképességéhez képest a projektek többségében a kirótt díjak vállalhatók. Megvizsgáltuk továbbá a KSH által rendelkezésre bocsátott átlagos havi háztartási szennyvízkezelési ráfordítás36 mértékéből számolható egyesített lakossági víz- és szennyvízdíjat átlagos konzervatív vízfelhasználás mellett (105 liter/fő/nap) majd összevetettük az így kapott országos átlagot a ténylegesen tapasztalt lakossági szennyvízdíjakkal.
32
A Magyar Köztársaság helységnévtára, 2009. (forrás: KSH, http://portal.ksh.hu/pls/portal/cp.hnt_telep?NN=25016) szerint 2009. január 1-jei állapot szerint 1848 lakás mellett a településen 2823 nem lakott üdülő található. 33 Érintett lakoságszám Hegyesd agglomerációban: kb. 2700, tényleges kivitelezési költségek: kb. 2 milliárd Ft. 34 2010. január 1-től érvényes lakossági ár. Forrás: Bakonykarszt ZRt. 35 Forrás: ECOSTAT – Lakossági konjunktúra index: 2009. május adatai alapján, [http://www.ecostat.hu/kiadvanyok/konjunktura/lakossagi/2009_05.html] 36 Forrás: STADAT – 2.2.4. Az egy fore jutó kiadások részletezése COICOP-csoportosítás szerint (2000–) [http://portal.ksh.hu/pls/ksh/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_zhc004.html]
51
20. ábra: Bruttó lakossági szennyvízdíjak (Ft / m3 ) a megfizethetőségi küszöbértékek között
[megjegyzés: az ábrában Veszprém csak a Veszprém város érvényes szennyvízkezelési díjra vonatkozik]
Megállapítottuk, hogy a vizsgált projektek jelenlegi egyesített lakossági víz- és szennyvízdíjai meghaladják az országos átlagos szintet. Figyelembe kell azonban venni a lakosság bizonyos mértékű alkalmazkodóképességét a vízfogyasztás csökkentését az átlag feletti díjak mellett. Aggályosnak mondhatók azonban Velence és Hegyesd településeken alkalmazott díjak, valamint egyértlműen magasnak Gyula, Hatvan és Zalaegerszegen alkalmazott díjak. Fontos felhívni a figyelmet arra a tényre, hogy a jelenlegi (2007-2013) programozási időszakban 2015-ig megvalósuló szennyvízkezelési projektek túlnyomó része kis és közepes méretű városokat fog érinteni, hasonlóak a KIOP-ban résztvevő településekhez, mivel a nagyvárosok szennyvízkezelésére vonatkozó beruházások már megvalósultak vagy a közeljövőben fognak befejeződni. Ezáltal különös figyelmet kell fordítani a csatornázásra kijelelölt öblözetek meghatározására, valamint a műszaki megoldások és kapacitás kijelölésére, hiszen egy rosszul paraméterezett beruházás amortizációs terheit a lakosság hosszú éveken keresztül kényszerül viselni.
A számítás alapfeltevései a KSH által közölt mutatóin (háztartások átlagos taglétszáma, egy főre jutó kiadások részletezése COICOP-csoportosítás szerint, háztartások egy főre jutó éves átlagos jövedelme) valamint a 27/2002. (II. 27.) Korm. rendelet (a Nemzeti Települési Szennyvíz-elvezetési és -tisztítási Megvalósítási Program végrehajtásával összefüggõ nyilvántartásról és jelentési kötelezettségről, továbbiakban kormányrendelet) által meghatározott egy főre jutó átlagos napi szennyvízkibocsátás adatain alapszanak. A KSH adatok 2008-ig bezáróan álltak rendelkezésre, a kormányrendelet a 2008. május 16-ai állapot szerinti, az egyes települések lakossági szennyvízdíjai 2010-re érvényes árakkal (ahol ezek nem áltak rendelkezésre 2009-es árak kerültek felhasználásra).
A számítások a következő alapfeltevésekkel készültek: 1 év =360 nap, 1 főre jutó átlagos napi szennyvízkibocsátás 80 – 130 liter szélsőérték között átlagosan 105 liter/fő/nap (Műszaki Irányelv (MI 10-158-1:1992 – „Víznormák. A kommunális vízellátás fajlagos vízigényének meghatározása” alapján kalkulálva, melynek értelmében egy átlagos városi család (4 fő) napi vízfogyasztása kb. 0,6 m3. A közműves ivóvízellátásról és a közműves szennyvízelvezetésről szóló 38/1995. (IV. 5.) Kormány rendelet (Korm. r.) 24. § (4) d) bekezdése alapján) a nyári hónapokban 10% engedmény kérhető a szennyvízmennyiség megállapításakor locsolás indoklással, azonban ezt az engedményt a számításoknál nem vettük figyelembe, szennyvízdíj: lakosság által fizetendő nettó szennyvízdíj per m3, átlagos
52
háztartás = 2.6 fő37, az egy főre jutó lakossági vízellátás és szennyvízelvezetés díja: 22 323 Ft/fő/év, amelyből 50% 50%-ban részesedik feltételezésink szerint a vízszolgáltatás és szennyvízelvezetés díja.
Az árak Forintban értendők és az ÁFÁ-t tartalmazzák.
A háztartások átlagos jövedelme, valamint a Pályázati Útmutató által jelenleg előírt (és 2000. óta alkalmazott) 3.5%-os felső megfizethetőségi küszöb kijelöl egy elméleti maximálisan beszedhető éves víz- és szennyvízkezelési díjat, amelyet vizsgálatunk során összevetettük a projekt területen a szennyvízkezelő társaságok által ténylegesen kirótt szolgáltatási díjakkal. Feltételezésünk szerint a víz és a szennyvíz díj hozzávetőlegesen megegyezik (KSH adatok alapján a kettő aránya 0,8 és 1,1 között változik), így pusztán a szennyvízdíjat figyelembe véve a háztartás jövedelméhez viszonyított 1,75%-os arány az irányadó. Az alábbi táblázatból látszik, hogy a 27/2002. (II. 27.) Korm. rendelet által kijelölt alsó küszöbérték (konzervatív vízfogyasztás) mellett a lakosság fizetőképessége Velence kivételével minden más projekt-területen biztosított, míg a kormányrendelet felső határát (pazarló vízfogyasztás) alkalmazva számos település esetében jelentős túllépés tapasztalható, azaz nem megfizethető szennyvízdíjak adódnának. Különösen szembetűnő ez Velence esetében, ahol a 2010. évi egyesített víz és szennyvízdíj köbméterenkénti bruttó összege 1137,50 Ft lakossági fogyasztók részére, ami éves szinten 85.176 Ft (80 liter/nap/fő szennyvíz) és 138.411 Ft (130 liter/nap/fő) közötti éves háztartásonkénti kéttényezős egységesített kiadást eredményez. Így az „alacsonyabb” fogyasztás szerinti összeg sem található az éves 3,5%-os küszöbszint alatt, ahogy a lenti táblázat is mutatja). *Hegyesd
Debrecen
Kecskemét
Sopron
Pécs
Szeged
Győr
Veszprém
Zalaegerszeg
Budapest
80 l/fő/nap
Velence
Hatvan
Gyula
Elek
felt. vízfogyasztás
Cegléd
Lakossági egyesített víz- és szennyvízkezelési díj mértéke meghaladja a háztartási átlagjövedelem 3,5%-át
+
105 l/fő/nap
+
+
+
130 l/fő/nap
+
+
+
+ +
+
+
+
+
+
14. táblázat: A 2010-ben érvényes bruttó lakossági egyesített víz- szennyvízdíjak aránya az ECOSTAT által közzétett háztartások átlagjövedelmével
A lenti táblázat szemlélteti a jelenleg alkalmazott pályázati útmutatóban szereplő 3,5%-kal történt számítás és a 2009. évi víz- és csatornadíjak viszonyát.
37
A KSH közölt egy háztartásra jutó átlagos létszám 2008. évben. Forrás: STADAT – 2.2.1 “A háztartások száma és átlagos létszáma (2000–)” [http://portal.ksh.hu/pls/ksh/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_zhc001.html]. Ennek némiképp ellentmond a KSH “A Magyar Köztársaság helységnévkönyve 2009. január 1.” című kiadványában található adatsor (lakások száma, lakónépesség településenként figyelembe véve) alapján számított átlagérték, amely 2.2 fő. Forrás: [http://portal.ksh.hu/pls/ksh/docs/hun/hnk/Helysegnevkonyv_adattar_2009.xls]. Ennek Ellenére számításaink során a 2008-as hivatalos adatot vettük figyelembe, tekintve, hogy számos más adat esetében is a KS által közölt, hivatalos adatokra támaszkodtunk.
Kiegészítő grafikon: A Magyar Köztársaság helységnévkönyve alapján számított átlagos háztartatás létszámok
53
Szennyvíz díj 2009/2010 bruttó értéke
Cegléd
Elek
Gyula 493.75 Ft
495.00 Ft
606.10 Ft
340.30 Ft
460.00 Ft
360.90 Ft
446.25 Ft
397.25 Ft
292.50 Ft
318.88 Ft
289.00 Ft
215.00 Ft
25,178.4 Ft
- Ft
36,972.0 Ft
45,384.8 Ft
25,481.7 Ft
34,444.8 Ft
27,024.2 Ft
33,415.2 Ft
29,746.1 Ft
21,902.4 Ft
23,877.4 Ft
21,640.3 Ft
16,099.2 Ft
39,124.8 Ft
0.88% 40,914.9 Ft 1.44%
- Ft
1.30% 60,079.5 Ft 2.11%
2.10% 73,750.2 Ft 3.41%
1.18% 41,407.7 Ft 1.91%
1.59% 55,972.8 Ft 2.59%
1.25% 43,914.3 Ft 2.03%
1.55% 54,299.7 Ft 2.51%
1.38% 48,337.4 Ft 2.23%
1.01% 35,591.4 Ft 1.65%
1.10% 38,800.7 Ft 1.79%
1.00% 35,165.5 Ft 1.63%
0.74% 26,161.2 Ft 1.21%
1.37% 63,577.8 Ft 2.23%
79,701.2 Ft
79,701.2 Ft
79,701.2 Ft
79,701.2 Ft
79,701.2 Ft
79,701.2 Ft
79,701.2 Ft
79,701.2 Ft
79,701.2 Ft
79,701.2 Ft
79,701.2 Ft
79,701.2 Ft
79,701.2 Ft
79,701.2 Ft
3.50%
3.50%
3.50%
3.50%
3.50%
3.50%
3.50%
3.50%
3.50%
3.50%
3.50%
3.50%
3.50%
3.50%
336.25 Ft éves szennyvízráfordítás / háztartás (Ft)
80 liter/fő/nap 130 liter/fő/nap
Pályázati Útmutató által maximálisan megengedett víz és szennyvíz díj/hó/háztartás (bruttó)
Hatvan
Velence
Budapest
Zalaegerszeg
Veszprem
Gyor
Szeged
Pecs
Sopron
Kecskemet
Debrecen
15. táblázat: 2009-ben illetve 2010-ben érvényes bruttó lakossági szennyvízdíjak összehasonlítása a Pályázati Útmutató által maximálisan megengedett díjakkal
54
A működési költségek fedezetvizsgálata során az alábbi feltételezésekkel éltünk: Feltételeztük, hogy a megvalósíthatósági tanulmány által közölt tervezett díjsor (CBA) tervezéskor úgy került megállapításra, hogy az fedezetet nyújt a projekt működési élettartama alatt fellépő költségekre, karbantartásokra, amortizációra; azaz a projekt önfenntartó. Alkalmaztuk a CBA által meghatározott összes korlátozó tényezőt (árszínvonal, rögzített árfolyamok, ÁFA figyelembe vétele, vagy figyelmen kívül hagyása, etc.) A vizsgálat során sajnálatos módon nem állt rendelkezésre minden projekt költség-haszon elemzése (a KIOP projektek esetében ilyen nem minden esetben készült, ill. az elkészült anyagok nem tartalmazzák a tervezett díjakat, ISPA/KA projekteknél pedig a FI-nál nem volt elérhető minden, a támogatási kérelemhez kapcsolódó dokumentum). Ennek eredményeként néhány projektet vizsgáltunk meg az alábbiak szerint. Elsőként összevetettük az üzemeltető által rendelkezésre bocsátott folyó áron kifejezett lakossági árat a CBA-ban meghatározott árral, olyan módon, hogy azonos évi árszínvonalra hoztuk mindkét adatot (tervezett díj folyó áron, valamint CBA által szükségesnek ítélt díj folyó áron). Ezután összevetettük a CBA által kijelölt növekedési ütemet a valósságban tapasztalható díjtételek növekedési ütemével az infláció hatása nélkül, azaz megvizsgáltuk, hogy a tervezett reálnövekedési ütem, amely mellett e fenntarthatóság biztosított (CBA számításain alapuló feltételezés) mennyire valósul meg, azaz a projekt finanszírozhatósága mennyire tér el a tervezettől. Természetesen ez az ütem messzemenő következtetések levonására a projektek fiatal kora miatt nem alkalmas, azonban bizonyos korai eltérések előrevetíthetik a projekt későbbi eltérést a pénzügyi tervektől. A vizsgálati eredmények alapján megállapítottuk, hogy a projekt jelenlegi állapotában a tervezett nettó díj helyett annak mindössze 80-90%-a a lakossági díj, így a megvalósuló díjbevétel is vélhetően alacsonyabb a tervezettnél (pl. a debreceni szennyvíztisztító esetében 127 Ft helyett 113,7 Ft 2002-es árszínvonalon, jelenlegi (folyó) áron 172 Ft). Megfigyelhető továbbá a rendelkezésre álló adatok alapján, hogy az eredetileg tervezett 5%os infláción felüli áremelkedés a 2009-es évben nem valósult meg, mivel a drágulás mértéke alig haladta meg az árszínvonal romlását. Konkrét számokkal kifejezve tervezési árszínvonalon pl. a debreceni projekt esetében az 5 Ft-os drágulás helyett mindössze 0,17 Ftos áremelkedés valósult meg, miközben a szennyvíz díjának az infláció felett 4,2%-al emelkedniük kellett volna a CBA számítás alapján. Ahogy fent jeleztük általános következtetés a projekt üzemelés korai stádiumából adódóan nem vonható le, azonban mindenképpen fel kell hívnunk a figyelmet, hogy amennyiben az árszintek távolodása a tervezettől trendszerű, a projektek fenntarthatósága hosszabb távon kérdésessé válhat. Ennek megfelelően javasoljuk a projektek utókövetését az alkalmazott díjak szempontjából is, különösen ISPA/KA projektek esetében (KIOP az utókövetés folyamatos, de ISPA/KA esetben véleményünk szerint szabályozási hiányosságok is jelentkezhetnek). A feltételezett 130 l/fő/nap fogyasztás a jelenlegi adatok és konzervatív becslés alapján is túlzó. Úgy véljük, hogy a fizetőképesség elméleti határát közelítő vagy elérő szennyvízdíjak esetében jelentős csökkenés várható a vízfogyasztásban, ahogy ezt a jelenlegi trendek is mutatják. A mindenkori fogyasztás kiküszöbölésére a pénzügyi fenntarthatóságot más metódussal is vizsgáltuk. A pénzügyi elméletek szerint a beruházási és finanszírozási döntéseket elkülönülten kell vizsgálni, azaz egy „jó” beruházást (pozitív nettó jelenérték) mindenképpen érdemes megvalósítani, csupán a finanszírozás formája eldöntendő. Ennek értelmében nem kérdőjeleztük meg a projektek jogosságát, csupán azt vizsgáltuk, hogy a projekt előnyeit élvező környezet pénzügyi teljesítőképessége milyen viszonyban van a beruházás mértékével. 55
Megvizsgáltuk, hogy pusztán az önkormányzatok helyi adóbevételeire támaszkodva mennyi idő alatt tudnák a beruházásokat végrehajtani. Az eredmények alapján Elek, Gyula illetve Velence települések projektjeinek fenntarthatósága vethet fel kérdéseket a helyi vállalkozások fizetőképességét és a projektek méreteit figyelembe véve. (Megjegyezzük, hogy Szombathely esetében az érintett lakosságszám meghatározása nehéz, hiszen a Támogatási Szerződésben közölt érték csak a beruházás közvetlen közelében élő lakosokat vette figyelembe, pedig a város többi lakosának kihagyása indokolatlan.)
21. ábra: Beruházási költségek az érintett lakosok számára vetítve. A vízszintes vonalak +/- 1 szórást (σ) ábrázolják
A grafikonon ábrázolt számítások részleteit a lenti táblázatban mutatjuk be.
Összességében elmondható ugyanakkor, hogy a kiindulási HIPOTÉZIS 2 (A megvalósult fejlesztések az állami támogatás megszűnte után pénzügyi szempontból fenntarthatóak.) vizsgálatát azonban nem tudtuk elvégezni, mivel az üzemeltetésre vonatkozó tervezett adatok nem álltak minden projekt esetében rendelkezésünkre.
56
Helyi Megye adóbevételek lakónépessége összesen 2006-ban
beszedett adó/fő (ezer HUF)
beruházás az beruházás az éves fajlagos éves fajlagos település / adóbevételhez adóbevételhez agglomeráció érintett viszonyítva viszonyítva népessége népesség (KSH) (TSZ) (KSH) (TSZ)
egy főre jutó költség. (KSH)
egy főre jutó költség. (TSZ)
EU (ISPA/KA) támogatás aránya
Település
Megye
Pécs
9,955,667
398355
24.99 Ft
2.19
1.25
162,498
285000
54,691 Ft
31,183 Ft
52%
Kecskemét
Baranya BácsKiskun
13,540,909
537862
25.18 Ft
3.56
7.70
120,302
55718
89,727 Ft
193,731 Ft
60%
Elek
Békés
7,376,419
385847
19.12 Ft
6.39
6.39
5,480
5480
122,181 Ft
122,181 Ft
95%
Gyula
Békés
7,376,419
385847
19.12 Ft
10.63
10.63
33,041
33041
203,270 Ft
203,270 Ft
95%
Szeged
Csongrád
13,137,826
423585
31.02 Ft
4.85
3.72
176,396
230000
150,411 Ft
115,356 Ft
Velence
18,255,372
428332
42.62 Ft
7.83
7.83
20,117
20117
333,858 Ft
333,858 Ft
95%
17,074,867
441606
38.67 Ft
0.85
0.86
149,075
148000
33,057 Ft
33,297 Ft
50%
17,074,867
441606
38.67 Ft
2.14
2.58
63,823
53000
82,750 Ft
99,648 Ft
50%
Debrecen
Fejér GyőrMosonSopron GyőrMosonSopron HajdúBihar
14,787,260
547357
27.02 Ft
3.95
3.73
231,966
246000
106,802 Ft
100,709 Ft
58%
Hatvan
Heves
9,265,592
320886
28.88 Ft
5.98
5.98
22,906
22906
172,696 Ft
172,696 Ft
95%
Cegléd
Pest
49,307,511
1157564
42.60 Ft
1.97
5.00
38,055
15000
83,946 Ft
212,971 Ft
95%
Szombathely
Vas
10,205,714
264361
38.61 Ft
1.19
35.94
121,063
4000
45,841 Ft
1,387,400 Ft
60%
Veszprém
Veszprém
13,628,972
365009
37.34 Ft
2.77
2.88
80,989
78000
103,389 Ft
107,351 Ft
74%
Zalaegerszeg
Zala
9,495,009
294175
32.28 Ft
5.03
5.03
84,361
84361
162,229 Ft
162,229 Ft
75%
Budapest
Budapest
186,925,267
1698106
110.08 Ft
0.64
1.21
1,712,210
900000
70,106 Ft
133,373 Ft
Győr
Sopron
16. táblázat: Helyi adóbevételek alakulása megyénként és adónemenként (2006. évben*)
38
38
Forrás: Külügyminisztérium, 2006. Adók: Építményadó,Telekadó,Magánszemélyek kommunális adója,Vállalkozók kommunális. adója,Idegenforgalmi adó tartózkodási ido után,Idegenforgalmi adó építmény után, Iparuzési adó, Ideiglenes jeleggel végzett vállalkozási tevékenység utáni iparuzési adó
57
5. Értékelői kérdések elemzése A megválaszolandó értékelői kérdések listáját a feladatleírás (ToR) tartalmazza. Az értékelői kérdéseket a hipotézisek és az előre meghatározott szempontok alapján a begyűjtött adatok feldolgozása után, az alábbiakban válaszoljuk meg. 1. Értékelői kérdés: Technológiai rendszer megfelelőségének vizsgálata: 1.
A megvalósult szennyvízprojektek mennyire alkalmazták a fejlesztés céljaihoz legjobban illeszkedő (legolcsóbb beruházási költségű, legolcsóbb üzemeltetési költségű, a környezet védelmét leginkább szolgáló) technológiai rendszert?
2.
Adott projekteknél figyelembe vették-e a beruházás tervezett területén fennálló esetleges átváltásokat e három szempont (beruházási költségek, az üzemeltetési költségek és a környezetvédelem) között?
Ha igen hogyan, ha nem miért nem? Feltettük, hogy a projektek előkészítése során tervezett kapacitások kielégítették a keresleti igényeket, felesleges és kihasználatlan kapacitások létrehozására nem került sor és a helyi és ágazati specifikumok és peremfeltételek mellett az egyes projektek a legmegfelelőbb és leginkább költséghatékony technológiai megoldásokat alkalmazták. 3.
A hipotézisek vizsgálata során a telepek vonatkozásában megállapítottuk, hogy mivel kevés projekt működik, nem megítélhető, hogy a projektek összessége milyen többletkapacitásokat tartalmaz, a projektek előkészítése során tervezett kapacitások kielégítették a keresleti igényeket, felesleges és kihasználatlan kapacitások létrehozására nem került sor. A működő telepekről megállapítottuk, hogy a vizsgált projektek átlag kihasználtsága 75%, mely kis mértékben alacsonyabb az optimálisnál. Ugyanakkor egyes esetekben a tisztítás hatásfoka magas, a kibocsátott szennyvíz minősége két esetben jóval a határérték alatt marad. A csatornázás vizsgálatánál megállapítottuk, hogy a keresleti igények tervezéskori felmérése, a rákötési és a díjfizetési hajlandóság felmérése gyakorlatilag egy-két projekttől eltekintve egy esetben sem történt meg. Ennek eredményeként a projektek ex ante vizsgálataival és a tervezéssel nem lehetséges tapasztalati adatokat összevetni. A projektek összehasonlításával azonban kiderült, hogy statisztikai alapon 2-3 projekt esetében kérdőjelezhető meg a technológia-választás (1 projekt esetén a nyomott és gravitációs vezeték aránya, 2 projektnél pedig a magas fajlagos költség alapján). A csatornahosszra jutó bekötések azonban meglepően sok projektnél maradnak el a jogszabályban előírt 45 bekötés/km mutatótól, mely a költséghatékonyságot hivatott biztosítani. Ennek oka lehet a szakmai főosztály szerint, hogy a csatornák nem az önkormányzatok által az agglomerációs lehatárolás során kérelmezett helyen épültek meg. A beruházási költség oldalról vizsgálva kimutattuk az egy kilométerre jutó bekötés és a bekötések fajlagos költségének optimuma. A helyi és ágazati specifikumok és peremfeltételek mellett az egyes projektek – telepépítés és csatornázás tekintetében is – jellemzően a legmegfelelőbb és leginkább költséghatékony technológiai megoldásokat alkalmazták. Ugyanakkor egy telep esetében a fejlesztéshez kapcsolódó fizikai mutatók változásának fajlagos költsége jelentősen meghaladta az átlagot. Ezt a szóban forgó település relatíve kis mérete indokolja (alacsonyabb lakosegyenérték). Meg kell említeni, hogy e telep esetében a 25/2002. kormányrendelet alapján a célállapotot 2015. december 31-kell elérni, melynek alapján megkérdőjelezhető, hogy a támogatási döntés szakpolitikai prioritásokat ebben az esetben mennyire tartotta szem előtt az előkészítettséggel szemben. Csatornázásoknál jól kimutatható három eset, ahol a nem megfelelően átgondolt tervezés, illetve magas költségek egyértelműen rontják a projektek költséghatékonysági mutatóját.
58
2. Értékelői
kérdés: feltérképezése
A
technológiai
rendszer
választását
befolyásoló
tényezők
1.
Amennyiben a megvalósuló/megvalósult fejlesztések nem a körülményeknek leginkább megfelelő technológiai rendszert használták mi volt ennek az oka?
2.
Hogyan befolyásolják az igazgatási, engedélyeztetési, szabályozási, pályáztatási szabályok a beruházások technológiai rendszerének megválasztását? A kérdés vizsgálatának javasolt aspektusai: i. a projektek előkészítésének története (az érintett vállalkozások, önkormányzatok szerepe, motivációja stb.) ii. a tágan értelmezett engedélyezési eljárás (beleértve az agglomerációs rendszert, a tervek elfogadásának formális és informális mechanizmusait) iii. a technológiai rendszer választását befolyásoló egyéb kulturális, gazdasági tényezők (a technológiákkal kapcsolatos tervezői, építői hozzáállás; a technológiák értékesítéséhez fűződő üzleti érdek és azok befolyása)
Már működő telepek mérési értékei alapján a megvalósult projektek megfeleltek a Pénzügyi Megállapodásban / Bizottsági Határozatban (ISPA/KA) vagy a pályázati kiírásban (KIOP), a jogszabályokban, illetve az engedélyekben ismertetett környezetvédelmi előírásoknak. Vizsgálatunk szerint jellemzően alátámasztott a hipotézis, mely szerint a pályázati folyamatban alkalmazott támogatási döntési, támogathatósági és elszámolhatósági feltételek nem kívánták meg a projekt-paramétereinek életszerűtlen megváltoztatását. Fontos megemlíteni, hogy a projekt támogatási döntéskor rögzített paramétereiben bekövetkezett bármilyen változás sokkal inkább jellemző az ISPA/KA projektekre (15 változás), míg KIOP projekteknél 20%-ot meghaladó mértékű változás két esetben (költségmegtakarítás) fordult elő, melynek oka, hogy a projekttel kapcsolatos támogatási döntés a projektfejlesztés egy előrehaladottabb fázisában született meg. Összességében megállapítható, hogy a beruházások a fejlesztés céljaihoz jól illeszkedő technológiai rendszereket alkalmaztak, azonban
egyes tisztítási paraméterek jellemzően jobban teljesülnek az előírtnál,
a működő telepek esetében átlag 75%-os kapacitáskihasználtság mutatkozik, mely az optimálisnál kis mértékben alacsonyabb,
a projekt támogatását (nem jogosultsági, inkább költség-hatékonysági szempontból és programozási szempontból) egy esetben véltük megkérdőjelezhetőnek,
a projektek fajlagos költségei csatornaépítés esetén az ISPA/KA projektek esetében jellemzően magasabbak a KIOP-os projekteknél.
A tanulmány alapján az alábbi javaslatokat ajánljuk megfontolásra az érintett szervezeteknek.
Az agglomerációs lehatárolást kizárólag szakmai szempontok alapján javasolt elvégezni, egyéb (pl. politikai, támogatási) szempontok párhuzamos alkalmazása esetében a létesítmények pénzügyi fenntarthatósága sérülhet. A tervezést segítheti azon agglomerációs települések pontos megnevezéssel történő előzetes jelzése, ahol egyedi rendszer, gyűjtés kialakítása költség-hatékony megoldást jelenthet. A pályázatok kidolgozása során e települések/településrészek változatelemzésén kell számon kérni az egyedi megoldások körültekintő vizsgálatát. Véleményünk szerint a külön nem jelzett agglomerációk változatelemzése ilyen módon egyszerűsíthető. 59
A közbeszerzési eljárások során – elsősorban FIDIC piros könyv és szolgáltatási tenderek esetén – az eredetileg becsült értékhez viszonyítva számos esetben megtakarítás jelentkezett. Ez jelezheti a költségek előzetes általános túltervezését is, ugyanakkor az is valószínűsíthető, hogy a közbeszerzési eljárásokban a verseny árcsökkentő hatása érvényesül, de az ellenőrzésének (dokumentáció minőségbiztosítása, támogatói részvétel az értékeléseken) eredményessége is megmutatkozhat az ár csökkenésében. Javasoljuk folytatni a dokumentációk előzetes kontrolját és a szakértői megfigyelői részvételt az értékelés során bizonyos értékhatár felett kötelezően, az értékhatár alatt pedig mintavétellel kiválasztott eljárásoknál. Célszerű lenne a közbeszerzéseken elérhető megtakarítás növelésében még inkább érdekeltté tenni a projektgazdákat vagy felelősségüket növelni! (Az önrészen keresztül jelenleg is érdekeltek, ugyanakkor számos esetben az önrész is központi költségvetésből származik, így ennek hatékonysága vitatható.)
A programok későbbi értékelése során szükséges a közbeszerzési eljárások ellenőrzésének, kiválasztott FIDIC szerződéses rendszerek hatékonyságának, transzparenciájának vizsgálata is. Ehhez alkalmazni javasoljuk az általunk megfogalmazott módszertant, mely az adatok rendelkezésre állása esetén követhető, igény szerint bővíthető és a közbeszerzési eljárások működéséről, transzparenciájáról általános képet ad.
Javasoljuk egyértelműen elkülöníteni a telepfejlesztés és csatornázás indikátorait. Ez a KEOP esetében már így működik, a gyakorlatban ezt szigorúan követni kell és számon kell kérni a program előrehaladás mérésének érdekében. Ugyanakkor RMT értékelési tapasztalataink alapján a KEOP pályázatoknál is számos esetben keverednek a meglévő rendszer és a tervezett elemek indikátorai. Ezek pontos elkülönítése javasolt, melyhez pontos iránymutatás szükséges a vonatkozó útmutatókban (véleményünk szerint megfelelő irányt képvisel az újonnan elindult KEOP 1.2.0/B konstrukciónál alkalmazott táblázatos forma).
Az infrastruktúra fejlesztési projektek előkészítésének jelentős költségigénye és a hosszú előkészítési idő (és a forráshiányos kedvezményezetti kör) indokolja az előkészítés további támogatását. Ugyanakkor a kockázatok megfelelő megosztása is szükséges, így a kétfordulós konstrukció alkalmazása véleményünk szerint változatlanul indokolt. A KEOP 1.2.0/B konstrukció során jelenleg utólagosan elszámolhatók az előkészítés költségei, azonban ezek előfinanszírozásának hiánya már a közbeszerzések kezdeti előkészítési fázisban beépülő „irányítottságát” vetítheti előre. A vizsgálat alapján látható, hogy a támogató kockázata minimalizálható a támogatási döntés minél későbbre (jobban előkészített projekt) tolásával (a projekt fizikai és pénzügyi mutatóit és az ahhoz kapcsolódó támogatás mértékét célszerű az építési engedélyeket követően rögzíteni). Ugyanakkor ezzel a pályázók, melyek forráshiányos önkormányzatok vagy állami tulajdonban lévő szervezetek, finanszírozási kockázata akár kritikus mértékben is megnőhet. Véleményünk szerint 1-2 éven belül szükséges lehet a ROP és a KEOP 1.2.0/B pályázatok eredményeivel együtt a pályázati folyamat projekt fejlesztési folyamathoz való illeszkedését ismételten áttekinteni és szükség szerint korrigálni.
A kijelölt projektek pénzügyi fenntarthatósága jelen fázisban nem volt teljes körűen vizsgálható, azonban a begyűjtött adatok számos esetben már most komoly és messze-ható kérdéseket vetnek fel. Nem minden esetben látszik, hogy a projektek hosszútávon fenntarthatóak lennének, különösen az, hogy a CBA-ban tervezett díjbevételeknek megfelelően alakulna a valós helyzet. Különös fontosságot tulajdonítunk az önkormányzati rendszer sajátosságból adódó és láthatóan eddig nem kezelt kockázatoknak: a kedvezményezettek vezetői újraválasztásuk érdekében a minél nagyobb (presztízs) értékű beruházás
60
megvalósításában érdekeltek, de a díjbevételek alakulásában és a hosszú-távú fenntarthatóságban kevéssé. Ennek megfelelően úgy véljük, hogy a pályázatok elbírálása során különös tekintettel kell lenni: o Egyes települések/településrészek egyedi megoldásainak vizsgálatára, o A díjak reális kialakítására, fizetőképességgel történő összevetésére, o Vállalt rákötésszám realitására, o Amennyiben a szennyvízdíjakat a fizetőképességi korláthoz közelednek, számolni kell a fizetőképességhez igazodó vízfogyasztás csökkenéssel és azzal, hogy a vízfogyasztás csökkenése kihat a technológia választására mind a hidraulikai, mind a szerves anyag terhelés tekintetében. A jövőbeni költséghaszon elemzésekben sokkal markánsabban kell megjeleníteni ezeket a tényezőket. A projektek egy későbbi, próbaüzem utáni vizsgálatát javasoljuk elvégezni különösen az alábbi szempontok mentén: o A működési költségek és a beszedett díjak viszonya, o A technológia költség-hatékonysága (többletkapacitások) különösen a csökkenő vízfogyasztás mellett, o Tervezett és tényleges rákötések viszonya. A kisebb méretű (5000 LE körüli) projektek esetében javasoljuk részleteiben vizsgálni és szabályozni a pénzügyi fenntarthatóság kérdését, hiszen látható, hogy e települések esetében a tervezett díjak helyenként a lakosság fizetőképességi korlátait feszegetik.
A megfelelő szabályozáshoz elengedhetetlennek tartjuk országosan áttekinteni és szabályozni a vízi közmű díjpolitika rendszerét. A 0948. sz. ÁSz jelentéshez hasonlóan úgy véljük, hogy országosan egységes díjképzést, rekonstrukció- ás amortizáció-tervezést, valamint árhatósági kontrolt szükséges bevezetni.
Fontos továbbá a lakosság megfelelő tájékoztatásával kapcsolatos intézkedéseket mind a pályázatokban (jelenleg a KEOP-ban a pályázótól számon kért), mind pedig a végrehajtás során ellenőrizni.
A 0948. sz. ÁSz jelentésben szerepel, hogy a vízi közművek statisztikai és pénzügyi adatszolgáltatási rendszerének az Európai Bizottság követelményeihez történő igazítása végbement, ugyanakkor a támogató szervezeteknél a működésre vonatkozóan alig állnak rendelkezésre adatok (ISPA/KA esetében kritikus), így a projektek utókövetése (műszaki, pénzügyi, környezeti paraméterek) jelenleg nem valósul meg. Javasoljuk a projektek szigorú utókövetését az alkalmazott díjak szempontjából is, különösen ISPA/KA projektek esetében, mivel amennyiben – ahogy az vizsgálatunk során felmerült – az árszintek távolodása a tervezettől trendszerű, a projektek fenntarthatósága – különösen a pótlások elvégzése – hosszabb távon kritikussá válhat.
6. A felhasznált információk és adatok forrásai Az adatgyűjtés során kigyűjtöttük és feldolgoztuk a programok előrehaladását rögzítő adatbázisokból és elérhető jelentésekből az értékelés szempontjából fontos adatokat. A kigyűjtendő adatok kiterjedtek a kötelezően megadott és nyomon követett indikátorokra (output, eredmény, hatás), a projekt végrehajtás egyes lépéseinek időigényére, a vállalt és megvalósított kapacitások mértékére és kihasználtságára, illetve a pályázati kiírásokban és kapcsolódó jogszabályokban megadott kibocsátási határértékek betartására. Az adatok forrása a kapcsolódó adatbázisok (EMIR), az előrehaladást igazoló jelentések, illetve a lehetőségekhez mérten az interjúk keretében helyszíni adatgyűjtések a közreműködő szervezetnél. A dokumentumelemzés célja elsősorban a rendszerezett információgyűjtés, és 61
annak feldolgozása volt az előre megadott szempontrendszer alapján, amit az indító jelentés és az előzetesen elkészült technológiai sztenderd rögzített. Megvizsgáltuk, illetve összeállítottuk a projektek tervezése és megvalósítása során érvényben lévő főbb jogszabályok jegyzékét mind a célkitűzések (pl. Nemzeti Környezetvédelmi Programok), mind a projekt eredmények (pl. kibocsátási határértékek) vonatkozásában (ld. 2. fejezet). Az értékelés során felhasznált dokumentumok: Nemzeti Fejlesztési Terv, Kohéziós Alap Keretstratégia, Környezetvédelmi és Infrastruktúra Operatív Program, KIOP Program Kiegészítő Dokumentum, Új Magyarország Fejlesztési Program, Környezetvédelem és Energia Operatív Program; NFT I. ex ante értékelés, KIOP ex ante értékelés, ÚMFT ex ante értékelés, ÚMFT Stratégiai Környezeti Vizsgálat, KEOP ex ante értékelés, KEOP Stratégiai Környezeti Vizsgálat, KEOP Akcióterv, KIOP Környezetvédelmi Intézkedések Értékelése, KEOP 1.2.0/1F Szennyvízelvezetés és –tisztítás esettanulmány; Érintett intézkedések vagy pályázati konstrukciók kiírásai, pályázati és egyébkapcsolódó útmutatók, KEOP szükséges fajlagos költség-mutatók útmutató, Módszertani útmutató költség-haszon elemzéshez; Elkészült pályázati dokumentációk, támogatási kérelmek (adatlap és megvalósíthatósági tanulmányok, költség-haszonelemzések illetve azok mellékletei); Engedélyes tervek, vízjogi, építési egyéb engedélyek; Támogatási szerződések és azok módosításai, pénzügyi megállapodások (ISPA), bizottsági határozatok (KA), útvonaltervek; Projekt Előrehaladási Jelentések (KIOP), monitoring jelentések (ISPA, KA), zárójelentések, adatbeszámolási kötelezettségek dokumentumai; Ellenőrző szervek jelentései (KEHI, ÁSz, IH/Ksz belső ellenőrzések) – NEM KAPTUK MEG! Kapcsolódó jogszabályok; EMIR; Az értékelés során felkeresett személyek – beleértve az egykori intézményrendszeri munkatársakat az alábbiak: A tervezésben és programozásban résztvevő tervezők köre; A pályázat/projekt-kezelő szervek, közreműködő szervezetek projekt-elbírálási (KIOP), projekt előkészítési (ISPA, KA) folyamatban résztvevő munkatársai A pályázat/projekt-kezelő szervek, közreműködő szervezetek projektvégrehajtásban résztvevő munkatársai (projektmenedzserek, monitoring főosztályok munkatársai); Az IH-k érintett munkatársai.
62
7. Mellékletek 1)
Technológiai és módszertani sztenderd
2)
A technológiai sztenderd alkalmazásának módszertana és lépései
3)
Alkalmazott technológiák összehasonlítása
4)
Vonatkozó vízminőségi szabályozás
5)
Szerződések
6)
Közbeszerzési eljárások
63
1.
Melléklet - Technológiai és módszertani sztenderd.
64
2.
1.
Fejlesztési igény felmérése: -
2.
A fejlesztés által érintett területen elő lakosság számának meghatározása Előzetesen felmért rákötési hajlandóság meglétének igazolása A fejlesztés által érintett területen elő lakosság díjfizetési hajlandóságának igazolása A fejlesztés által érintett területen a csatornázottság mértékének felderítése, a meglévő csatornahálózat műszaki állapotának meghatározása az eredeti építés és az utolsó karbantartás dátuma alapján, a csatornázatlan terület nagysága A projektgazda motivációjának felmérése fejlesztés elvégzésére Jogszabályból fakadó szükségszerűség felmérése
A fejlesztési igényre tett megoldási javaslat, illetve annak a kivitelezés megfelelőségének vizsgálata -
3.
A technológiai sztenderd alkalmazásának módszertana és lépései
A korábbi vízfogyasztási felméréseken alapuló kapacitás igény becslésének megfelelősége és összevetése a fejlesztést követően ténylegesen kihasznált kapacitás mértékével Tervezett bekötési arány realitásának vizsgálata a fejlesztést követően tényleges rákötések mértékével A rákötési és díjfizetési hajlandóság növelésének ösztönzésére tett lépések sikerességének megítélése, a megvalósítást követő tényleges rákötések mértékének összevetése a tervekben meghatározott mértékkel A kiválasztott technológia műszaki/pénzügyi/környezeti fenntarthatóságának vizsgálata, a kizárt alternatívák elvetésének okai, a tervezett és tényleges üzemeltetési és fenntartási költségek összevetése A földtani és talajviszonyok, valamint a vízrajzi adottságok alapján helyi viszonyoknak leginkább megfelelő gravitációs vagy nyomócsöves technológia került-e alkalmazásra Intézményi/jogszabályi/engedélyezési kötelezettség teljesítéséből eredő hatások vizsgálata a projektek műszaki/pénzügyi/környezeti tartalmára és a tervezési/megvalósítási határidők betarthatóságára A jogszabályi kötelezettségekben szereplő vízminőségi paraméterek teljesítésének mértéke A tisztított szennyvíz tényleges kibocsátásának mértéke és annak összehasonlítása tervezett mértékkel A tervezett és ténylegesen keletkező szennyvíziszap mértékének összevetése, a szennyvíziszap-elhelyezés környezeti szempontoknak/előírásoknak való megfelelése
A vizsgálati eredmények számszerűsítése -
A szennyvízüzem tervezett és ténylegesen megépített kapacitásainak különbsége (m3/nap) A megépített és ténylegesen kihasznált szennyvízüzem kapacitás különbsége (m3/nap) A tervezett és ténylegesen megépített csatorna hosszának különbsége (folyóméter) A tervezett és ténylegesen megvalósult rákötések különbsége (fő és/vagy háztartás) A tervezett és ténylegesen beszedett díjak közötti különbség (Ft) Az üzemeltetési/fenntartási/pótlási költségek tervezett és ténylegesen felmerülő mértékének különbsége (Ft) A vízminőségi paraméterek eltérése a jogszabály/pályázati kiírás miatt vállalt mértéktől (%) A megvalósítás időtartamának eltérése a tervezett ütemtervekhez képest (nap és %) Az egy projektre jutó átlagos szerződésmódosítások száma (db/projekt) Az igényelt, megítélt és ténylegesen megtett kifizetések mértéke és aránya (Ft és %) A tervezett és tényleges szennyvízkibocsátás mértéke és aránya (m3/nap és %) 1 fő lakosra jutó átlagos fajlagos beruházási költség projektenként és összesen (Ft/fő) Keletkezett és tervezett szennyvíz iszap mértéke és aránya (m3/év és %)
65
Szükséges információ
Adatforrás tervezés
Adatforrás megvalósítás
Adatforrás eredmény
Rákötési hajlandóság
Pályázat, támogatási kérelem
Egyéb adat (felmérések, közvélemény kutatás), interjú
Interjú az üzemeltetővel
Díjfizetési fegyelem, díjszedési hatékonyság
Pályázat, támogatási kérelem, interjú az üzemeltetővel
Interjú az üzemeltetővel
Interjú az üzemeltetővel, díjbeszedővel
Bekötési arány
Pályázat, támogatási kérelem, interjú az üzemeltetővel
Egyéb adat (felmérések, közvélemény kutatás), interjú
Interjú az üzemeltetővel
Csatornázott részek
Pályázat, támogatási kérelem
-
Vízjogi működési engedély, egyéb hatósági
In- és exfiltráció
Pályázat, támogatási kérelem, interjú az üzemeltetővel
Kivitelezési tervek
Vízjogi működési engedély, egyéb hatósági
Tervezett (új) csatornázás
Pályázat, támogatási kérelem
Engedélyes tervek, engedélyek
-
Egyedi megoldások
Pályázat, támogatási kérelem
-
Vízjogi működési engedély, egyéb hatósági
Külső szennyvíz és TFH beszállítás
Pályázat, támogatási kérelem
-
Vízjogi működési engedély
Szennyvízkibocsátás
Pályázat, támogatási kérelem
Engedélyes tervek, engedélyek
Vízjogi működési engedély, egyéb hatósági
Telepkapacitás
Pályázat, támogatási kérelem, műszaki tervek
Engedélyes tervek, engedélyek
Vízjogi működési engedély
Vízminőségi paraméterek
Pályázat, támogatási kérelem, jogszabály, hatósági határozat
Vízjogi engedély
Vízjogi működési engedély
Tisztítási technológia
Pályázat, támogatási kérelem, műszaki tervek
Vízjogi engedély
Vízjogi működési engedély, egyéb hatósági határozat
Szennyvíziszap kezelés
Pályázat, támogatási kérelem
Vízjogi engedély, interjú az üzemeltetővel
Vízjogi engedély, interjú az üzemeltetővel
Tisztított szennyvíz kibocsátás
Pályázat, támogatási kérelem, műszaki tervek
Vízjogi engedély
Vízjogi működési engedély
66
3. Agglomeráció Lakos egyenérték LE
Elek
Hatvan
Sopron
Zalaegerszeg
Velence
Kecskemét
Szombathely
5 050 LE
23 747 LE
53 997 LE
63 310 LE
59 688 LE
108 949 LE
161 071 LE
Paraméterek Hidraulikai Nyers szennyvíz kapacitás minőség (tervezett) m3/d (BOI5,KOI)
569 m3/nap
3800m3/nap
19913m3/nap
19565m3/nap
11726m3/nap
27075m3/nap
53000m3/nap
487mg/lBOI5
410mg/lBOI5
483mg/lBOI5, 890mg/l KOI
690mg/lBOI5
460mg/lBOI5
500mg/lBOI5
nincs adat
Ipari víz mennyiség
Melléklet:
Kiválasztott technológia Mechanikai tisztítás Előülepítő Biológiai tisztítás II., III. fokozat, N, P eltávolítás, utóülepítés, fertőtlenítés
Nem jellemző
Totál oxidációs eleveniszapos rendszer előmechanikai műtárgynál finombuborékos levegőztetést alakítottak ki
Nem jellemző
Eleveniszapos rendszer, korszerűsített mechanikai tisztítással (finomrács, homokfogó), SBR rendszerű egyesített műtárgy(anoxikus, levegőztető, utóülepítő), vegyszeres foszfor eltávolítás
Nem számottevő
2 szennyvíztisztító telep: Sopron: szagkezezelés fejlesztése történt. A technológiáról nincs adat. Fertőrákos totáloxidációs eleveniszapos rendszer. 800m3/napos kapacitás 2db SRB típusú egyesített műtárgy
Jellemző
Nagyteljesítményű eleveniszapos rendszer zeolit felületkezeléssel, korszerűsített mechanikai tisztítással (finomszűrő, mérőeszközök, szippantott szennyvíz fogadó). A 2. sor újonnan került kiépítésre.2 egyforma technológiai sor: anaerob 1050m3 kapacitású, anoxikus 1672m3 kapacitású, aero 8330m3 kapacitású vezeték, automatizált tápanyag-eltávolítás
Nem számottevő
Nagy teljesítményű eleveniszapos rendszer valamennyi műtárgynál oxikus és anoxikus terek is kialakításra kerültek (néhol időbeni szakaszolással), vegyszeres foszfor eltávolítás is, fertőtlenítési lehetőség. 3 technológiai sor: 1. „A" és „B" jelű műtárgy 40004000 m3/d kapacitású (előszelektor, anaerob, anoxikus, levegőztető és utóülepítő medencéket) 2. A „C" műtárgy 2400 m3/d kapacitású (anaerob, anoxikus és levegőztető medencéből áll)ülepítője a meglévő Dorr medence. 3. Az egyesített műtárgyak „D-E-H-G" technológiai átalakításra kerültek (mély-légbefúvásos levegőbevitel), tisztítási kapacitásuk 4 x 500 m3/d.
Jellemző
A mechanikai tisztítás került felújításra, szagtalanítás megoldása, iszaprecirkuláció korszerűsítése. Az technológiáról nincs adat.
Jellemző
A mechanikai tisztítás került felújításra, szagtalanítás megoldása, iszaprecirkuláció korszerűsítése, foszforeltávolítás. Az technológiáról nincs adat.
67
Iszapkezelés
Határérték Tervezett Megvalósult
iszapsűrítés
25 mg/l BOI5, max 30 mg/l N, 1,8 mg/l P
6 mg/l BOI5 (mért)
iszapsűrítés
20 mg/l BOI5, <30mg/l N, <2mg/l P
15 mg/l BOI5 (mért)
iszapsűrítés,biogáz hasznosítás, komposztálás
25 mg/l BOI5, 75mg/l KOI, <20mg/l N, <2mg/l P
75 mg/l KOI (mért)
iszapsűrítés+ biogáz hasznosítás
15mg/l BOI5, 15mg/l N, 0.7mg/l P
15mg/l BOI5
iszapsűrítés
25 mg/l BOI5
<25 mg/l BOI5
fejlesztés iszapsűrítés+ biogáz hasznosítás
<25 mg/l BOI5
<25 mg/l BOI5 (mért)
iszapsűrítés,biogáz hasznosítás, komposztálás
nincs adat
nincs adat
Szeged
Debrecen
Győr
163 525 LE
207 226 LE
375 000 LE
57000m3/nap
60000m3/nap
108461m3/nap
500mg/lBOI5
415mg/lBOI5
780g/m3KOI
Jellemző
Nagy teljesítményű eleveniszapos rendszer. Szennyvízáram irányításának fejlesztése. Két önálló előülepítő vonal létesítése, 25x10 m, és 3,5 m mélységű hosszanti átfolyású medence. Tömbösített vasbeton műtárgy összesen 3 párhuzamos biológiai tisztító vonallal. V= 16.088 m3 hasznos térfogatú 3 db aerob medencéből , V= 11.088 m3 hasznos térfogatú 6 db anoxikus medencéből és V= 3.927 m3 hasznos térfogatú 3 db anaerob medencéből áll. Tömbösített vasbeton műtárgy, összesen 8 párhuzamos utóülepítő medence, amelyek mindegyike V= 2485 m3 hasznos térfogatú. UV fertőtlenítő
Jellemző
Nagy teljesítményű eleveniszapos rendszer, a mechanikai tisztítást korszerűsítése, szennyvíz áramoltatás és az előülepítő felújítása, valamint az 1. sor fejújítása a 2. kiépítése. 2 x2 db egyforma biológiai technológiai sor (anaerob, anoxikus, levegőztető medence). Dorr típusú utóülepítővel kiegészítve.
Jellemző
Nagy teljesítményű eleveniszapos rendszer, korszerűsített mechanikai tisztítással (finomrács, homokfogó), előülepítő 2x2db tömbösített vasbeton műtárgy, 2 x 2 db tömbösített vasbeton műtárgy összesen 4 párhuzamos biológiai tisztító medence, amelyek mindegyike V= 4.400 m3 hasznos térfogatú2x4db tömbösített műtárgy , összesen 8 párhuzamos utóülepítő medence, amelyek mindegyike V= 2376 m3 hasznos térfogatú levegőztető medencéből és V= 1.630 m3 hasznos térfogatú denitrifikáló medencéből áll. A levegőztető medencékben diffúzorok,lassújárású szárnylapátos keverők és iszaprecirkulációs szivattyúk.
68
iszapsűrítés
<25 mg/l BOI5
15mg/l BOI5 (mért)
iszapsűrítés+ biogáz hasznosítás
<25 mg/l BOI5
Megvalósulás alatt
gravitációs iszapsűrítés, biogáz kezelés
75g/m3BOI5
75g/m3BOI5
4.
Melléklet: 28/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet, a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól 28/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól
2. számú melléklet a 28/2004. (XII. 25.) KvVM rendelethez A szennyvizek befogadóba való közvetlen bevezetésére vonatkozó, vízminõségvédelmi területi kategóriák szerint meghatározott kibocsátási határértékek Területi kategóriák
Megnevezés Sorszám
1
pH
1. Balaton és vízgyűjtője közvetlen befogadói
2. Egyéb védett területek befogadói
3. Időszakos vízfolyás befogadó
4. Általános védettségi kategória befogadói
6,5-8,5
6,5-9
6,5-9
6-9,5
Szennyező anyagok 2
Dikrotmátos KOIcr
3
Határérték mg/l
oxigénfogyasztás
50
100
75
150
Biokémiai oxigénigény BOI5
15
30
25
50
4
Összes öNásv(8)
15
30
20(3)
50
5
Összes nitrogén(8)
20(1)
35(1)
25(3)
55
6
Ammónia-ammónium-nitrogén(8)
2
10
5(3)
20
7
Összes lebegőanyag
35
50
50
200
8
Összes foszfor, Pösszes
0,7(10)
5(1)
5(4)
10
szervetlen
nitrogén
4. számú melléklet a 28/2004. (XII. 25.) KvVM rendelethez A közcsatornába bocsátható szennyvizek szennyezőanyag tartalmának küszöbértékei
Megnevezés Sorszám
1
pH Szennyező anyagok
2
Dikromátos KOICr
3
Időszakos vízfolyásba való közvetett bevezetés esetén
Egyéb befogadóba való közvetett bevezetés esetén
6,5 alatt; 10 felett
6,5 alatt; 10 felett
Küszöbérték (mg/l)
oxigénfogyasztás
1000
1000
Biokémiai oxigénigény BOI5
500
500
4
Összes öNásv
120
120
5
Összes nitrogén öN
150
150
6
Ammónia-ammónium-nitrogén
100(1)
100(1)
7
10’ ülepedő anyag
150(2)
150(2)
8
Összes foszfor, Pösszes
20
20
szervetlen
nitrogén
5. számú melléklet a 28/2004. (XII. 25.) KvVM rendelethez A befogadóba való közvetlen bevezetésre a hatóság szennyezőanyagok szerinti legkisebb és legnagyobb értékei
69
által
megállapítható
egyedi
határértékek
Maximális érték Sorszám Minimális érték
Koncentráció
Eltávolítási hatásfok (%)
alatt
6
6,5
felett
8,5
9,5
50
600
75
pH 1
A) Szennyezőanyagok 2
Dikromátos KOICr [mg/l]
oxigénfogyasztás
3
Biokémiai oxigénigény BOI5 [mg/l]
15
100
70-90
4
Összes nitrogén, Nösszes [mg/l]
15
180
70-80
5
Összes szervetlen nitrogén (ammónium, nitrit, nitrát) [mg/l]
10
160
70-80
6
Összes só [mg/l]
2000
8000
7
Nátrium-egyenérték (%)
45
95
8
Összes lebegő anyag [mg/l]
30
200
90
határérték előírása
jogszabály megnevezése 25/2002. (II. 27.) Korm. rendelet
a Nemzeti Települési Szennyvíz-elvezetési Határértékeket nem tartalmaz és -tisztítási Megvalósítási Programról
1995. évi LVII. törvény
a vízgazdálkodásról
220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet
a felszíni vizek szabályairól
219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet
a felszín alatti vizek védelméről
1995. évi LIII. törvény
a környezet szabályairól
6/2009. (IV. 14.) együttes rendelet
Határértékeket nem tartalmaz minősége
védelmének
védelmének Vegyületek tartalmazza
Határértékeket nem tartalmaz általános
Határértékeket nem tartalmaz
a földtani közeg és a felszín alatti víz KvVM-EüM-FVM szennyezéssel szembeni védelméhez Vegyületek szükséges határértékekrõl és a tartalmazza szennyezések mérésérõl
a felszín alatti víz és a földtani közeg 10/2000. (VI. 2.) KöM-EüM-FVM-KHVM Vegyületek minõségi védelméhez szükséges együttes rendelet tartalmazza határértékekrõl
25/2003. (XII. 30.) KvVM rendelet
a használt és szennyvizek kibocsátási határértékeirõl és alkalmazásuk szabályairól Ipari ágazati szóló 9/2002. (III. 22.) KöM-KöViM együttes tartalmaz csak rendelet módosításáról
70
határértékeit
határértékeit
határértékeit
határértekeket
Solvex
Profikomp
+
LEPTEK 99
UTB Envirotec
Utiber
FOBER
Metrober Agroinvest Technoplus
Canor
Mélyépterv
Cabinet Merlin Grontmij Canor Szegedi Víziközmű
OVIBER
EUROUT
KOVITE-Plusz
KÖZGÉP
ISPA
+
VERTIKÁL-D
Aqua
Caementarius
SZEVIÉP RATAQA
KUSZI
Innoterv
KEVIÉP
Euroaszfalt
Szabadics UTB Envirotec
Strabag
Passavant Roediger
Mélyípítő Zrt.
HYDROCOMP
Teerag Asdag
Penta
Swietelsky
Betonut Hídépítő
Alterra
Vegyépszer
DELVIÉP
OMS
SADE
Oko BDL
HORIZONTÁL
Viz-Inter
KEVITERV
EUROUT
MK Team
Inwatech EVIBER
TESZT
GRESS-ING
KIOP
+ +
Mélyépterv
Markoszoft
+ + + + +
+ + +
+ +
+ + Szombathely
71
+ + + + +
+ +
+ + + + + +
+ + + Debrecen
+ Kecskemét
+
+ +
+ + Sopron
+ + + + + + Pécs
+
+ + + + + + + +
+ Szeged
+ + + + Győr
+ + + + + Veszprém
+ + + + + + + + + + Zalaegerszeg
+ + + Budapest
+ + + Velence
+ + + + + Hatvan
+ + Gyula
+ + + Elek
+
+ + + Cegléd
Tervezők Mérnöki szolgáltatók Kivitelezők Műsz. tan. Pályázatírók
Szerződések 5.
6.
Melléklet: Közbeszerzési eljárások vitatott tender
Cegléd
"Élhetőbb Ceglédért" - a XXI. szazad csatornahalozata a kornyezettudatossag jegyeben.
x
vállalási díj HUF 3,194,565,000.00
Elek
HUF 395,790,000.00 HUF 273,760,000.00
Elek város szennyvízhálózat bővítése - V. ütem Elek város szennyvízhálózat bővítése - V. ütem
Gyula
Az első ütem nem KIOP-os v. EU-s támogatással jött lére.
Hatvan
KIOP
Gyula város szennyvízhálózat bővítése - II. ütem és Gyula város szennyvízcsatorna hálózatának építéséhez kapcsolódó vákuumos talajvízszint csökkentés
HUF 1,224,800,000.00
Tárgy: „Halvan, Ó-Hatvan városrészek szennyvízhálózat-építése a V.02.670-7/2004. számú vízjogi létesítési engedélynek. Hatvan város szennyvíztisztító telepének bővítése a V.02.208-3/20(14. számú vízjogi létesítési engedélynek és Hatvan és térsége (Kisgombos-NagybombosLŐrinci) a V.02.208-28/2004. számú vízjogi létesítési engedélynek megfelelően, valamint az elvégzendő munkához kapcsolódó valamennyi kiviteli terv elkészítése11 tárgyú közbeszerzési eljárásból:
HUF 3,955,777,460.00
Velence
Szennyvizcsatornazas Gardony-Dinnyes, Gardony IV/a, Nadap, Pazmand, Sukoro, Velence-Bencehegy, Velencefurdo, Kapolnasnyek-Pettend Szennyviztisztito telep bovitese, fejlesztese Agardi regionalis szennyviztisztitotelep
x
HUF 6,303,122,000.00 HUF 413,106,730.00
Potmunkak Debrecenben épülő új szennyvízcsatornák építése a déli és délkeleti városrészeken, kiviteli és egyéb tervek elkészítése és kivitelezés
17,388,240.00 €
Debrecen központjában közel 65 km csatorna rehabilitása, kiviteli és egyéb tervek elkészítése és kivitelezés
14,901,951.55 €
Debrecen 2 legintenzívebben beépített lakóterületén (Vénkert, Újkert, Tócóskert lakótelepek) az egyesített rendszerű csatornahálózat szétválasztása, kiviteli és egyéb tervek elkészítése és kivitelezés Debreceni Egyesített Rendszerű Csatorna szétválasztása, szükséges engedélyek, hiányzó kiviteli tervek elkészítése és kivitelezés
4,733,954.00 € Az előző körben nyertes Vállalkozó csődbe ment ezért újra kiírták a tendert.
9,144,000.00 €
Debrecen
Debrecen agglomerációs települések (Sáránd, Mikepércs, Hajdúsámson, Sámsonkert, Debrecen-Pallag, Debrecen-Józsa és Ebes) csatornahálózat építése, ill. csatornahálózat bővítése, kiviteli és egyéb tervek elkészítése és kivitelezés
12,257,083.00 €
A Debreceni Szennyvíztisztító telep korszerűsítése és bővítése - vízjogi létesítési és építési engedélyezési, valamint kiviteli tervek elkészítése és a létesítmény elkészítése, ehhez hatósági engedélyek és üzemeltteői hozzájárulások beszerzése az ajánlat
21,549,873.00 €
2- sz. szerződéses egység: Csatornarekonstrukció Debrecen központjában szerződéses műszaki tartalomhoz kapcsolódó Kbt. 125.§ (3) bekezdés a) pont szerinti kiegészítő csatornaépítési feladatok elvégzése
6,706,000.00 €
Hajdúsámsoni szennyvíztisztító telep (20-50 m3/d) bontása és rekultivációja
186,600.00 €
Budapest
ISPA/KA
Győr Kecskemét
Ferencvarosi szivattyutelep bovitese Kelenfoldi szivattyutelep bovitese Albertfalvai szivattyutelep bovitese Albertfalvai es Kelenfoldi szivattyutelepek kozotti szennyviz nyomocso epites
15,082,144.00 €
Nyomócsövek meder alatti átvezetése sajtolásos technológiával: Kelenföldi szivattyútelepről a Duna meder alatt a telepre vezető iker nyomócső kiépítése, és a Ferencvárois szivattyútelepről ikernyomóvezeték építése a Duna-ág alatt a szennyvíztisztító telep
11,981,149.00 €
Gyor varos szennyviztisztito telep bovitese
14,050,000.00 €
Kecskemeti agglomeracio szennyvizelvezetesi es tisztitasi rendszerenek fejlesztese - 1.sz. Epitesi szerzodes (ISPA2003/HU/16/P/PE/019-01) csatornahalozat bovitese
22,688,350.54 €
Kecskemeti agglomeracio szennyvizelvezetesi es tisztitasi rendszerenek fejlesztese - 2.sz. Epitesi szerzodes (ISPA2003/HU/16/P/PE/019-02) Szennyviztisztito telep fejlesztese Iszap- es biogaz vonal bovitese
1,917,648.00 €
Kecskemeti agglomeracio szennyvizelvezetesi es tisztitasi rendszerenek fejlesztese - 3.sz. Epitesi szerzodes: Kecskemeti Szennyviztisztito telep fejlesztese, Uj komposztalo telep
7,152,690.27 €
"Kis-ISPA program - csatornafejlesztései
3,988,000.00 €
"Kis-ISPA program - szennyviztisztito telep fejlesztese
Pécs
Epitesi szerzodes a szennyvizcsatorna-halozat bovitesenek I. utemere Epitesi szerzodes a szennyvizcsatorna-halozat bovitesenek II/A utemere
72
x
1,440,000.00 € 5,838,307.00 € 10,714,256.00 €
Sopronkőhidai nyomóvezeték üzembiztosításának fokozása
5,769,662.00 € 157,044.42 € 9,931,237.00 € 158,971.00 €
Soproni régió csatornázási és szennyvíztisztítási program - kiegészítő beruházások
1,231,706.00 €
Soproni régió csatornázási és szennyvíztisztítási program - kiegészítő beruházások - Deák tér
1,088,562.00 €
Epitesi szerzodes a szennyvizcsatorna-halozat bovitesenek II/B utemere Epitesi szerzodes monitoring kutak letesitesere es felszerelesere Upgrading of the wastewater treatment plants in Sopron and Fertorakos
Sopron
36,777,154.00 €
Extension and Development of the Szeged Sewer System
Szeged
Construction of the Del-Ujszeged Sewer System in four communities (Deszk, Kubekhaza, Tiszasziget, Ujszentivan)
9,860,320.00 €
Construction of the Biological Wastewater Treatment Plant of Szeged, including the wastewater and sludge treatment lines, as a single project
14,640,000.00 €
Construction of Szeged Sewer Mains
13,606,118.00 €
Construction of lift stations, crossings of and midstream outlets into the Tisza river
17,859,800.00 €
Szomba thely
8,902,866.00 € 2,994,000.00 € 1,729,324.00 €
Szennyvíztisztító telep átalakításai és korszerűsítése Nyugati városrész csatornahálózatának bővítése Szennyvíziszap komposztáló telep kialakítása Hegyesdi szennyvíztisztító építése, a zirci szennyvíztisztító telep továbbfejlesztése és esővízgyűjtő építése, a hegyesdi agglomeráció csatornázási munkái
Veszprém
A veszprémi agglomeráció csatornázási és a veszprémi szennyvíztisztító telep befejező munkái
5,853,000.00 €
a zirci agglomeráció csatornázási munkái
854,000.00 € 3,909,000.00 €
a hegyesdi agglomeráció csatornázási munkái Veszprém és Térsége Szennyvíz-elvezetési és -kezelési projekt - a veszprémi, zirci és hegyesdi agglomerációk csatornázási munkái
x
13,947,000.00 €
Zalaegerszeg
a hegyesdi agglomeráció csatornázási munkái
7,508,000.00 €
veszprémi agglomeráció csatornázási és a veszprémi szennyvíztisztító telep befejező munkái
5,619,000.00 €
Zalaegerszeg ÉNy-i regionális csatornahálózat bővítés és fejlesztése
8,494,200.00 €
Zalaegerszeg ÉK-i regionális csatornahálózat bővítés és fejlesztése
6,800,760.00 €
Zalaegerszeg ÉNy-i regionális csatornahálózat bővítés és fejlesztése Zalaegerszeg szennyvíztisztító-telep bővítése és rekonstrukciója
73
10,674,000.00 € 6,800,760.00 €
A feladat ellátására a megfelelő mennyiségű és felkészültségű szakértőt biztosítottuk. Véleményünket, a rendelkezésünkre bocsátott információk alapján alakítottuk ki. Jelentésünk elkészítése során feltételeztük, hogy a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség és a KvVM Fejlesztési Igazgatóság. által részünkre átadott dokumentumok (továbbiakban Dokumentum) az eredeti dokumentumok vagy azok hiteles másolatai, az utolsó változatnak megfelelőek, és egyebekben is igazak és helytállóak. Ha mégis feltételezhető, hogy valamely lényeges tényről nincs tudomásunk, ügyfelünktől kérünk erről a lehető leghamarabb értesítést, hogy a további tények elemzése után véleményünket megfelelően módosíthassuk. Nem vizsgáltuk, hogy a Dokumentumban szereplő állítások és adatok igazak és kellően megalapozottak-e – kivéve, azt, ahol ezt külön jelöltük –, hanem feltételeztük, hogy a számunkra átadott Dokumentumban található állítások csakúgy, mint a Dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott adatok, számok és az azok alapjául szolgáló feltételezések igazak és helytállóak. Jelentésünk csak teljes egészében és kizárólag a Jelentésben megfogalmazott célra használható. A Deloitte nem felel az értékelt beruházások sikeréréért vagy eredményességéért. Jelentésünk elkészítése során a kapott iratok áttekintésekor, valamint a vonatkozó rendelkezések értelmezése során az elismert szakmai szabályok és normák szerint, a tőlünk elvárható legnagyobb gondossággal jártunk el. Véleményünk a jogszabályok jelen szakvéleményünk keltének időpontjában hatályos állapotán alapul. Ennek ellenére előfordulhatnak olyan esetek, amikor a bármilyen hatóság a jelen értékelő jelentésben írott jogértelmezéstől eltér. Javasoljuk tehát, hogy gondosan tanulmányozzák az általunk Önöknek benyújtott dokumentumot, és amennyiben valamely hibát vagy ellentmondást vélnek felfedezni, a lehető leghamarabb vegyék fel velünk a kapcsolatot annak érdekében, hogy felülvizsgáljunk, és szükség esetén kijavítsunk bármely ilyen hibát. Az ennek elmulasztásából eredő esetleges kárért a felelősség Önöket terheli. Amennyiben a fentiekkel kapcsolatban további kérdés, észrevétel merülne fel, a továbbiakban is szívesen állunk rendelkezésre.
74
A Deloitte számos iparágban nyújt könyvvizsgálati, valamint adó-, vezetési és pénzügyi tanácsadási szolgáltatásokat állami és magáncégek részére egyaránt. 140 országban jelen lévő hálózatán keresztül a Deloitte világszínvonalú szakértelemmel és a helyi igényeknek megfelelő szaktudással felvértezve áll ügyfelei rendelkezésére világszerte. A Deloitte 150.000 szakértője egytől egyig arra törekszik, hogy a kiválóság mércéjévé váljon. A Deloitte szakembereit egy olyan, együttműködésen alapuló vállalati kultúra egyesíti, amely elősegíti a szakmai feddhetetlenség, az értékteremtés, az egymás iránti elkötelezettség és a kulturális sokszínűségből fakadó erő érvényesülését. Olyan környezetben dolgoznak, ahol biztosított számukra a folyamatos tanulás, a kihívást jelentő munkatapasztalatok megszerzése, és a szakmai előmenetel lehetősége. A Deloitte szakemberei célul tűzték ki, hogy erősítsék a vállalat társadalmi felelősségvállalását, elnyerjék a közvélemény bizalmát, és közreműködjenek a helyi közösségek fejlesztésében. A Deloitte név a Deloitte Touche Tohmatsu svájci "Verein" és tagvállalatainak hálózatára utal, melyek mindegyike önálló, egymástól elkülönülő jogi személy. A Deloitte Touche Tohmatsu és tagvállalatai jogi struktúrájának részletes bemutatását a következő link alatt találja: www.deloitte.com/hu/magunkrol. A Közép-európai Deloitte a Deloitte Central Europe Holdings Limited ernyőszervezet alá tartozó cégek regionális szervezete. A Deloitte Central Europe Holdings Limited a DTT közép-európai tagja. A szolgáltatásokat a középeurópai Deloitte leány- és tagvállalatai nyújtják, amelyek különálló és független jogi személyek. A Deloitte Central Europe Holdings Limited leányvállalatai és tagvállalatai a régió vezető, szakmai szolgáltatásokat nyújtó cégei közé tartoznak, amelyek csaknem 4000 alkalmazottal kínálják szolgáltatásaikat 17 ország több mint 30 irodájában. Magyarországon a szolgáltatásokat a Deloitte Könyvvizsgáló és Tanácsadó Kft. (Deloitte Kft.), illetve a Deloitte Üzletviteli és Vezetési Tanácsadó Zrt. (Deloitte Zrt.) nyújtja (melyek közös neve "Deloitte Magyarország"). Mindkét társaság a Deloitte Central Europe Holdings Limited tagvállalata. A Deloitte Magyarország öt szakmai területen - könyvvizsgálat, adó-, vezetési és pénzügyi tanácsadás, illetve vállalati kockázatkezelési szolgáltatások tölt be kiemelkedő szerepet az országban, és kínál szolgáltatásokat több mint 350 hazai és külföldi szakértője segítségével.
Deloitte Üzletviteli és Vezetési Tanácsadó Zrt. 1068 Budapest Dózsa György út 84/c Tel: +36 1 428 68 00 Fax: +36 1 428 68 01
© 2008 Deloitte Touche Tohmatsu. Minden jog fenntartva.
75
