HÍRLEVÉL 2010. JÚLIUS / AUGUSZTUS A Tartalomból 1.
Módosulnak a hírközlést és a médiát szabályozó egyes törvények ............................................. 2
2.
A Sláger Rádió pert nyert, de marad a NEO FM......................................................................... 2
3.
Az MTV Networks is külföldre költözik..................................................................................... 3
4.
Az Eötvös Károly Intézet szerint a sajtószabadság veszélyben van ............................................ 3
II. JOGSZABÁLYVÁLTOZÁSOK ................................................................................................................. 4 1.
Közbeszerzés ............................................................................................................................... 4
2.
Gazdasági és pénzügyi törvénycsomag ....................................................................................... 7
3.
Visszamenőlegesen lesz hároméves a gyes ................................................................................. 9
4.
Új Ptk. a számítások szerint 2013-tól .......................................................................................... 9
III. TISZTESSÉGTELEN KERESKEDELMI GYAKORLAT, A FOGYASZTÓK MEGTÉVESZTÉSE ..................... 10 1.
A GVH 3 millió forintra büntette az Allianz Biztosítót és az Allianz Bankot .......................... 10
2.
A GVH 5 millió forintra bírságolta a L'Oreal-t ......................................................................... 12
3.
Az Európai Bizottság vizsgálatot indít az IBM ellen ................................................................ 13
1
I. MÉDIA 1.
Módosulnak a hírközlést és a médiát szabályozó egyes törvények
Schmitt Pál aláírta a hírközlést és a médiát szabályozó egyes törvények módosításáról szóló 2010. évi LXXXII. törvényt. Az Országgyűlés annak ellenére elfogadta a törvénycsomagot, hogy mind az Európai Újságíró Szövetség mind az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet annak átgondolására szólította fel hazánkat. A változások közül az alábbiakat érdemes kiemelni. A korábbi Nemzeti Hírközlési Hatóság és az Országos Rádió- és Televízió Testület összevonásával létrejött a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, amely a frekvenciagazdálkodás és a hírközlés területén vesz részt a Kormány politikájának végrehajtásában. A Hatóság főbb szervei az Elnök (akit a Miniszterelnök nevez ki 9 évre és a tisztségre nevezett személy korlátlan alkalommal újraválasztható – augusztus 11. óta ezt a pozíciót Szalai Annamária tölti be), a Médiatanács és a Hivatal. A Médiatanács tagjait az Országgyűlés választja szintén 9 évre, elnöke pedig a Hatóság Elnöke lesz. A tagok megválasztásához a jelenlévő képviselők kétharmadának szavazata szükséges a korábbi egyszerű többséghez képest. A Hivatal élén az Elnök által kinevezett főigazgató áll. A Hivatal feladatai közé tartozik a Hatóság munkájának segítése, többek között a jogszabály-előkészítés és a frekvencia-gazdálkodás területén. Az új szabályozás létrehozta a Magyar Rádió Közalapítványból, a Magyar Televízió Közalapítványból és a Hungária Televízió Közalapítványból a Közszolgálati Közalapítványt. A Közalapítvány kezelő szerve a Kuratórium lesz, melynek 6 tagját az Országgyűlés választja 9 évre (3 tagot a kormánypárt, 3 tagot az ellenzéki pártok jelölnek), továbbá a Médiatanács jogosult egy tagot és az elnököt delegálni. Létrejön a Közszolgálati Testület, melynek 14 tagját jelölő szervezetek delegálják 3 évre. A Testület feladata a közszolgálati médiaszolgáltatók és a nemzeti hírügynökségek felett a társadalmi felügyelet biztosítása; így ellenőrzést gyakorol a Magyar Rádió Zrt., a Magyar Televízió Zrt., a Duna Televízió Zrt. és a Magyar Távirati Iroda Zrt. felett, mely társaságok a továbbiakban a Közszolgálati Közalapítvány tulajdonában nonprofit zártkörűen működő egyszemélyes részvénytársaságként működnek tovább. Ezen felül térítés mentesen állami tulajdonba kerül a Közalapítvány, a Magyar Rádió Zrt., a Magyar Televízió Zrt., a Duna Televízió Zrt. és a Magyar Távirati Iroda Zrt. vagyonának egy része, mellyel kapcsolatban a tulajdonosi jogokat és kötelezettségeket a Műsorszolgáltatás Támogató és Vagyonkezelő Alap ,mely a Műsorszolgáltatási Alap átalakulásával jön létre, gyakorolja. 2.
A Sláger Rádió pert nyert, de marad a NEO FM
A Fővárosi Ítélőtábla helybenhagyta a Fővárosi Bíróság azon ítéletét, melyben a bíróság megállapította, hogy az Országos Rádió- és Televízió Testületnek alaki érvénytelenség miatt ki kellett volna zárnia az FM1 konzorcium ajánlatát, így azt el sem fogadhatta volna, és szerződést sem köthetett volna vele.
2
Mint korábban beszámoltunk róla, 2009 őszén nagy vihart kavartak az ORTT azon döntései, melyekben a Danubius Rádió és a Sláger Rádió „megüresedett” frekvenciáira kiírt pályázaton a Class FM-et és a Neo FM-et nyilvánította győztesnek. Mindkét korábbi rádióadó bíróság előtt támadta meg a Testület döntését. A Sláger Rádió ügyében megszületett a Fővárosi Ítélőtábla döntése is, miszerint az ORTT valóban jogellenesen járt el a Neo FM pályázata kapcsán. Ugyanakkor elutasította a Sláger Rádió azon kérelmeit, hogy a bíróság állapítsa meg a műsorszolgáltatási szerződés semmiségét és az eredeti állapot helyreállítását. A Sláger Rádió azonban elvárja az ORTT-től – illetve ma már annak jogutódjától a NMHH-tól -, hogy bontsa fel a szerződését a Neo FM-mel és hirdesse ki a Sláger Rádiót – mint a pályázat második helyezettjét - győztesnek, vagy írjon ki új pályázatot. A döntés alapján egy járható út látszott a Sláger Rádió részére, még pedig a Médiatörvény 112. § (4) bekezdésének a) pontja: „Azonnali hatállyal kell felmondani a szerződést, ha a szerződést nem lehetett volna megkötni, és a jogsértő állapot még fennáll.” Azonban a még júliusban benyújtott javaslat alapján a Médiatörvénynek az idézett szakasza is módosult az alábbiak szerint: „Azonnali hatállyal kell felmondani a szerződést, ha a) a szerződést nem lehetett volna megkötni, és a – kizárólag a műsorszolgáltató által előidézett – jogsértő állapot még fennáll” Tekintettel arra, hogy a műsorszolgáltatási szerződés jogsértő állapotát az ORTT jogellenes eljárása okozta, így annak felbontására megszűnt a lehetőség. 3.
Az MTV Networks is külföldre költözik
Sajtóértesülések szerint az MTV Networks júliustól 3 csatornájával – Music Televison, VIVA, Comedy Central - átállt a cseh sugárzási engedélyre. A döntést a társaság a regionális politikájával indokolta. Az MTV Networks nem az első műsorszolgáltató, amelyik elhagyja Magyarországot. Legutóbb a VIASAT 3 döntött brit joghatóság mellett, korábban a Cool, a Sportklub, és a Film+ költözött Romániába, valamint már Csehországból sugároz az HBO vagy a Minimax is. 4.
Az Eötvös Károly Intézet szerint a sajtószabadság veszélyben van
A jogállamiság tartalmi követelményeinek immáron rendszeressé vált értékelését követően a Soros Alapítvány által 2003-ban létrehozott közpolitikai Eötvös Károly Intézet (EKINT) e havi jelentése a sajtó- és médiaszabályozás fejleményeivel foglalkozik kiemelten. „Értékelésünk szerint a sajtószabadság úgy a törvényalkotás, mint a médiapiaci hatalomkoncentráció következtében veszélyben van” – írja az EKINT augusztus havi jelentésében.
3
Az Alkotmány módosításának céljáról egyelőre megoszlanak a szakértői vélemények: a szakértők fele szerint a módosítás célja az volt, hogy lehetővé tegye az Országgyűlésnek e szabadságjognak például a vélemény tartalmán alapuló korlátozását, több mint egyharmaduk szerint az volt a tényleges cél, hogy lehetővé tegye az Alkotmánybíróság számára az eltérést a korábbi jogértelmezésétől, emellett vannak, akik úgy gondolják, hogy nem fog az Alkotmánymódosítás következtében lényeges változás bekövetkezni. A médiát szabályozó törvénycsomag legkritikusabb elemeként az Intézet a médiairányítás szervezeti kereteit meghatározó törvényt említi (ld. fenti I.1. pont). Az NMHH elnökét a Miniszterelnök nevezi ki, különösen hosszú időre, 9 évre, sőt, a kinevezés korlátlanul megismételhető. Az elnök betölti egyben a Médiatanács elnöki pozícióját is, valamint ő jogosult helyetteseit is megnevezni. Az EKINT tanulmánya szerint ugyan az ORTT tagjainak megválasztása (a parlamenti pártok delegálták a tagokat, így azok sokkal inkább a politika mint a szakmai kiválóságai voltak) is hagyott némi kívánnivalót maga után, szembeállítva azonban az új szabályozással, még mindig több garanciális elemet tartalmazott. (A jelenlegi szabályozás szerint a Médiatanács tagjait az Országgyűlés választja meg, így egy kétharmados többséggel rendelkező párt saját jelöltjeit könnyedén megválaszthatja. Továbbá az arra való tekintettel, hogy a korábban említett jogszabályok elfogadásához a jelenlévő képviselők kétharmadának szavazata szükséges, egy olyan Országgyűlés, amelyben a kormánypárt csupán egyszerű többséggel bír, megbéníthatja a jogszályok módosításának folyamatát és csekély eséllyel tud majd a jelenlegi szabályozáson változtatni – vallja az EKINT.) Az Intézet kiemeli továbbá azt, hogy a közmédiumok és az MTI vagyona egy kézbe kerül, a Közszolgálati Közalapítvány Kuratóriumának kezébe, melynek elnökét a Médiatanács elnöke nevezi ki, aki egyben az MNHH elnöke is. Ezen felül a Műsorszolgáltatás Támogató és Vagyonkezelő Alap kezelője a Médiatanács. Mindemellett a törvény hatályba lépése után, első alkalommal a Médiatanács fogadja el a közszolgálati feladatokat meghatározó Közszolgálati Kódexet is.
II. JOGSZABÁLYVÁLTOZÁSOK 1.
Közbeszerzés A. Továbbra sem kell nullás igazolás a közbeszerzések kifizetéséhez
Az adózás rendjéről szóló törvény értelmében egy közbeszerzési pályázaton nyertes ajánlattevőnek a nettó 200.000 forintot meghaladó kifizetést csak abban az esetben lehet teljesíteni, ha az 30 napnál nem régebbi nullás igazolással igazolja, hogy nincsen köztartozása. A gazdasági világválság hatására a korábbi kormány engedményt tett a vállalkozásoknak, amikor úgy módosította a törvényt, hogy ez alól a kötelezettség alól kivételt képeznek azon vállalkozások, melyeknek a köztartozása 2008. szeptember 30-át követően keletkezett. Az új kormány ezt a határidőt meghosszabbította, így a kedvezmény 2010. december 31-ig marad hatályban. B. Ismét jelentősen módosult a Közbeszerzési törvény 4
Az Országgyűlés augusztusban több jelentős ponton is módosította a Közbeszerzési törvényt (Kbt.). A nagymértékű módosítás hátterében a közbeszerzési eljárások rugalmasabbá, olcsóbbá, gyorsabbá tétele, a korrupció kiküszöbölése áll, valamint a szabályozás egyszerűsítésével az országgyűlés igyekszik a mikro-, kis- és középvállalatok (KKV) helyzetén, esélyein javítani. A Kormány jövőbeni terveiben – áll a törvényjavaslat indokolásában - szerepel a Közbeszerzési törvény egységessé tétele, azonban a kiszámítható szabályozás elősegítése végett az elkövetkezendő fél–, egy évben nem kívánnak a jelenlegi törvényhez hozzányúlni. A következő szabályok 2010. szeptember 15-én lépnek hatályba. a) A KKV-k helyzetbehozása • Megszűnik az a szabály, hogy a közösségi értékhatár fele feletti építési beruházásokat már a közösségi értékhatár feletti eljárásrend szerint kell lefolytatni. • Az építési beruházásoknál egyértelművé teszi a módosítás, hogy az általános egybeszámítási szabályoktól eltérően több építmény értékét nem kell egybeszámítani a becsült érték kiszámítása során (kivéve a felújítást). • Az ajánlatkérő részajánlat-tételre kötelezése megteremti annak lehetőségét, hogy a KKV-k több közbeszerzési eljárásban indulhassanak. • A kezdő vállalkozások, különösen a KKV-k számára teszi könnyebbé a piacralépést az a szabály, amely előírja, hogy akármilyen pénzügyi alkalmassági feltételt írt elő az ajánlatkérő, egy kezdő vállalkozás ajánlatot tehet, ha működése óta volt annyi árbevétele a közbeszerzés tárgyából, amennyit most az ajánlatkérő be kíván szerezni; 10% feletti alvállalkozó esetén pedig akkor, ha volt a tárgybani beszerzés értékének 10%-át elérő árbevétele a beszerzés tárgyából. • A törvény kiegészül egy újabb szabállyal, mely lehetővé teszi az őstermelőktől, KKV-któl történő egyszerű beszerzést. • Az eddigi szabályozás minden nemzeti értékhatárú közbeszerzési eljárásban azt tette lehetővé, hogy az 1 milliárd forint feletti árbevételű cégeknek a közbeszerzési eljárásban való részvételét kizárja az ajánlatkérő. A módosítás lehetővé teszi, hogy árubeszerzés és szolgáltatás esetén a 100 M Ft-ot meghaladó árbevételű cégek részvételét is kizárja az ajánlatkérő. b) Az adminisztráció csökkentése • A módosítás kizárja, hogy az ajánlatkérők eredeti vagy hiteles másolati igazolásokat követeljenek meg. Így az ajánlattevőknek nem kell esetleg minden közbeszerzési eljárásra ugyanazokat az igazolásokat újra és újra beszerezni, adott esetben ellenérték fejében. • Az új szabály már azt írja elő, hogy ha egy körülmény hatósági vagy közhiteles elektronikus nyilvántartásból megállapítható, akkor az ajánlatkérő nem kérhet ezzel kapcsolatban igazolást. • A dokumentációk átvételére vonatkozó szabályok akként módosulnak, hogy úgy is lehet ajánlatot tenni, ha az ajánlatban szereplők közül nem valamelyik ajánlattevő, hanem egy 10% feletti alvállalkozó veszi meg a dokumentációt. E szabály célja, hogy ha egy KKV az ajánlati felhívás alapján úgy képzeli, hogy képes lenne ajánlatot tenni, ezért megveszi a dokumentációt, majd alaposabb tanulmányozás alapján megállapítja, hogy mégsem képes, akkor ha talál egy partnercéget, aki ajánlattevőként meg tud jelenni vele együtt, nem kell újra kifizetniük a dokumentációt. 5
• Az új szabályok szerint köztartozás-mentes adózói adatbázisban való szereplés helyettesíti az APEH és VPOP igazolást, így ezeket az igazolásokat nem kell beadni. • Amennyiben egy köztartozásról szóló igazoláson az szerepel, hogy más eljárásban való felhasználásra állították ki, vagy hogy rövidebb ideig érvényes, mint azt a Kbt. előírja, az ajánlatkérőnek ezekben az esetekben is el kell fogadnia, ha egyébként igazolja, hogy az adott cégnek nincs egy évnél régebben lejárt köztartozása. • A módosítás leírja az ajánlat elvárható formai követelményeit és kizárja, hogy az ajánlatkérők ennél bonyolultabbat írjanak elő. • A jogalkotó kiterjeszti az előzetes vitarendezés lehetőségét minden eljárási cselekményre. • A törvény a közösségi értékhatár alatti eljárásoknál kizárja, hogy az ajánlatkérő a kizáró okokkal kapcsolatban igazolásokat, illetve közjegyző által hitelesített nyilatkozatot írjon elő c) Az eredménytelen közbeszerzési eljárások és az érvénytelen ajánlatok számának csökkentése • Módosultak a hiánypótlást érintő szabályok: a módosítás lehetővé teszi, hogy a hiánypótlással az elbírálandó ajánlati elemeket (pl. az árat) módosíthassa az ajánlattevő valamint, hogy a kisebb formai hibás hiánypótlást is el lehessen fogadni. • A módosítás alapján az ajánlatkérő akkor is végezhet számítási hibajavítást az ajánlatban, ha valamely - az ellenszolgáltatáson kívüli – mennyiségi adatban van számítási hiba. • Kiterjedtebb lesz az ajánlattal kapcsolatos felvilágosítás kérésének a lehetősége. • Az ajánlatok és a részvételi jelentkezések esetén az új szabály a kisebb formai hibával rendelkező dokumentáció érvénytelenségét nem teszi lehetővé. • Hatályon kívül helyezésre kerül az a szabály, miszerint hogy ha több ajánlat érkezett, de csak egy maradt érvényes, akkor kötelező a közbeszerzési eljárást eredménytelenné nyilvánítani. d) A körbetartozások enyhítése • Ha az ajánlattevő (ha részszámlák is vannak, minden részszámla tekintetében) a kifizetés előtt be kell, hogy jelentse az ajánlatkérőnek, hogy az általa igénybevett alvállalkozóknak milyen összeg jár az adott (rész)számlából és először csak erről az összegről jogosult számlát kiállítani az ajánlatkérő felé. Ha az ajánlattevő az alvállalkozók követeléseit kielégítette és ezt igazolja az ajánlatkérő felé, akkor jogosult a (rész)teljesítés ellenértékének többi részére vonatkozó számla kiállítására. Ez a szabály a közbeszerzési eljárásban kötött szerződések tekintetében feleslegessé tenné a költséges fedezetkezelő rendszert. • A jogerős határozattal megállapítottan nem, vagy késve fizető cégeket két éven keresztül ki kell zárni a közbeszerzési eljárásokban való részvételből. • Az új szabályozás szerint, ha egy személy (szervezet) a közbeszerzés értékének huszonöt százalékát meghaladó mértékben fog részt venni a szerződés teljesítésében, akkor nem lehet alvállalkozónak minősíteni, hanem az ajánlatban és a szerződés teljesítése során közös ajánlattevőként kell hogy szerepeljen. e) A közbeszerzési eljárások lefolytatásának olcsóbbá és gyorsabbá tétele 6
• Az ajánlatkérőnek csak jogosultsága közbeszerzési tanácsadót igénybe venni, de nem kötelezettsége. • Az átláthatósági biztos intézménye hatályon kívül helyezésre kerül. • A továbbiakban a hirdetmények Közbeszerzési Értesítő Szerkesztőbizottsága általi ellenőrzése csak akkor kötelező, ha a közbeszerzést európai uniós támogatásból valósítják meg és nem hivatalos közbeszerzési tanácsadó küldi meg a hirdetményt a Szerkesztőbizottságnak. • Egyszerűbbé, gyorsabbá és olcsóbbá válik a dokumentáción belüli ellentmondások kezelése. • Ezentúl a közbeszerzési eljárás eredményéről elegendő lesz csak egy tájékoztatót közzétenni. • A közösségi értékhatár feletti eljárások ajánlattételi/részvételi határidőit nem lehet csökkenteni. • Részajánlat tétele esetén csak a jogorvoslati eljárással vagy előzetes vitarendezéssel érintett részre vonatkozó szerződést nem lehet megkötni a jogorvoslati eljárás befejezéséig. • A hirdetménnyel induló egyszerű eljárás ajánlattételi határideje 25 napról 20 napra csökken. f) A korrupció elleni intézkedések • A törvény részletezi, hogy különösen miből következtethet az ajánlatkérő tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény megsértésére, amikor a GVH-hoz kell fordulnia. • Mostantól az ajánlatok bontásánál lehetőséget kell adni a felolvasólap megtekintésére. • Az össze nem fűzött ajánlat eredeti példányát a bontáskor az adott ajánlattevő, vagy ha nincs ott, az ajánlatkérő összefűzi. • Lehetőség nyílik az eredményhirdetés után más ajánlatokba történő betekintésre az ajánlatkérőnél. • Az előzetes vitarendezést a törvény kiterjeszti az összes eljárási cselekményre, és lehetővé teszi, hogy a beszerzés tárgyával összefüggő tevékenységű kamarák vagy érdekképviseleti szervezetek is indíthassanak ilyet.
2.
Gazdasági és pénzügyi törvénycsomag
Az Országgyűlés július 22-én fogadta el a 2010. évi XC. törvényt az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról. A törvény célja a pénzügyi stabilitás helyreállítása és a növekedés feltételeinek megteremtése. A program három fő részre bontható: az első a pénzügyi stabilitás megerősítését és a gazdasági növekedés feltételeinek megteremtését kívánja szolgálni, a második a vállalkozásokat érintő adminisztrációs terhek jelentős csökkentését és a közszféra jövedelmeinek teljesítményarányosabbá és igazságosabbá
7
tételét célozza meg, míg a harmadik pillér a foglalkoztatás bővítésének alapjait próbálja megteremteni. A törvény legfontosabb rendelkezései az alábbi területeket érintik: a) Adómentes a ház körül végzett munka A törvényben meghatározott háztartási munkát végző háztartási alkalmazott után a foglalkoztatott adó- és járulékfizetésére nem kötelezett. Ehhez azonban a munkavégzést a foglalkoztatónak az adóhatóság részére havonta, a munkavégzés előtt be kell jelentenie. A bejelentés történhet elektronikus (amennyiben a foglalkoztató rendelkezik ügyfélkapu regisztrációval), telefonos úton vagy SMS útján is. A foglalkoztatónak ezen felül havonta a háztartási alkalmazottanként 1000,-Ft- regisztrációs díjat kell megfizetnie, amely a központi költségvetés bevételét fogja képezni. b) Megszűnt a jelzálogalapú devizahitel ingatlanokra A törvénymódosítás célja – olvasható az indoklásban - a devizakölcsönök terjedésének megállítása, az ügyfelek túlzott eladósodásának megelőzése valamint hogy a bajbajutottak száma ne gyarapodjon. A tilalmat az Országgyűlés a Polgári törvénykönyv és az Ingatlan-nyilvántartási törvény vonatkozó rendelkezéseinek a kiegészítésével vezette be. c) Az adózást érintő módosítások Az adóterhelés csökkentése érdekében a törvény a kedvezményes 10 százalékos társasági adókulcs alkalmazási körét kiterjeszti 50 millió forint adóalapról 500 millió forint adóalapig – július 1-jéig visszamenőleg-, azzal, hogy a jövőben a kedvezményes kulcs alkalmazása nem kötődik feltételek teljesítéséhez. A Társasági adó törvény változásával összhangban a vállalkozói személyi jövedelemadó szerint adózó egyéni vállalkozó is az 500 millió forintot meg nem haladó adóalap után 10 százalékos adómértékkel, az adóalap ezt meghaladó része után pedig 19 százalékos mértékkel fizet vállalkozói személyi jövedelemadót. Az Szja-törvény módosítása révén egyértelművé válik, hogy az ingatlan bérbeadáshoz a magánszemélynek nem kell egyéni vállalkozóvá válnia (ugyanez a szabály vonatkozik az egyéb szálláshelyi szolgáltatást nyújtó magánszemélyre is). A módosítások értelmében 2011. január 1-jétől megszűnik a vállalkozók kommunális adója és az üdülőépület utáni idegenforgalmi adó. d) Eltörölték az egyenesági rokonok között az öröklési és ajándékozási illetéket A törvény az Illetéktörvény öröklési- és ajándékozási illetékekre vonatkozó rendelkezéseit akként módosítja, hogy a – vérszerinti kapcsolaton vagy örökbefogadáson alapuló – egyenes ági öröklés, ajándékozás, a termőföldről szóló törvény szerinti gazdaságátadási támogatás keretében történő – ingyenes és visszterhes – vagyonszerzés, továbbá a belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaságban fennálló vagyoni betétek kapcsolt vállalkozások közötti átruházása mentes legyen az illeték alól. 8
e) Eltörölték a vagyonadót A nagyértékű vagyontárgyakat terhelő adóról szóló törvényt az Országgyűlés 2010. augusztus 16-i hatállyal hatályon kívül helyezte. f) Kétmillió forintra maximalizálták a közszférában dolgozók bérét A törvény célja a kétmillió forintos bérplafon bevezetése annak érdekében, hogy a jövedelmek teljesítményarányosabbá és igazságosabbá váljanak. g) A pálinkafőzés jövedelemadó-mentessége A Jövedéki törvény módosítása értelmében 2010. szeptember 27-ével adómentes a magánfőzésben a magánfőző által évente legfeljebb 50 liter mennyiségben előállított párlat, feltéve, hogy az a háztartásában való személyes fogyasztásra szolgál. Eltérően az általános jövedéki szabályoktól, a párlat magánfőzés keretében történő előállításához nem kell adóraktári engedély. 3.
Visszamenőlegesen lesz hároméves a gyes
Kormányszóvivői tájékoztatás szerint a kormány őszi jogalkotási tervei között szerepel egy átfogó, az egyes szociális, fogyatékosügyi, gyermekvédelmi és családtámogatási tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat benyújtása, amelyet a tervek szerint novemberben fogadna el a Parlament, a szabályozás pedig kitérne többek között a gyes és gyed újraszabályozására, illetve a gyes melletti 8 órás munkavégzés tilalmának visszaállítására. Az előzetes tájékoztatások alapján kormány a gyes jelenlegi kétéves időtartamát ismételten három évre szándékozik kiterjeszteni, mégpedig úgy, hogy nemcsak a szabályozás hatályba lépését követően, hanem a 2010. május 1. után született gyermekeket nevelők is igénybe vehetik azt. 4.
Új Ptk. a számítások szerint 2013-tól
Jövő év őszén kerülhet a Parlament elé az új Polgári törvénykönyv (Ptk.), amely 2013. január 1-jétől egységesen lépne hatályba – közölte Répássy Róbert igazságügyért felelős államtitkár a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) előtt álló hosszabb távú jogszabály-előkészítéssel kapcsolatban. Répássy szerint a Vékás Lajos vezette szakértői bizottság olyan ütemben készíti elő az új Ptk.-t, hogy azt a 2011-es őszi parlamenti ülésen el is lehessen fogadni. A korábban elkészített átfogó kódex egyáltalán nem lép hatályba. A hatálybaléptető törvényeket – miként arról korábban beszámoltunk - az Alkotmánybíróság hatályon kívül helyezte mivel úgy vélte, hogy a jogalkotó túl kevés felkészülési időt biztosított a jogalkalmazók részére. Ennek megerősítését és a jogbiztonság követelményét szem előtt tartva az Országgyűlés törvényt alkotott az „új” Polgári törvénykönyv hatályon kívül helyezéséről, így azt már nem csupán az Alkotmánybíróság határozata mondja ki, hanem törvény is.
9
III. TISZTESSÉGTELEN KERESKEDELMI GYAKORLAT, 1.
A FOGYASZTÓK MEGTÉVESZTÉSE
A GVH 3 millió forintra büntette az Allianz Biztosítót és az Allianz Bankot
A Gazdasági Versenyhivatal versenyfelügyeleti eljárása eredményeképpen 2 millió forintra büntette az Allianz Bank Zrt.-t valamint 1 millió forintra az Allianz Hungária Zrt.-t a fogyasztókkal szemben tanúsított tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat folytatása miatt. A Hivatal megállapította, hogy a bank 2007. augusztus 30. és 2009. február 25. között hirdetett ajánlatai alkalmasak voltak a fogyasztók megtévesztésére és indokolatlanul korlátozták a vásárlók döntési szabadságát valamint a bank a reklámjaival tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot folytatott. A szóban forgó ajánlatok a több fórumon is megjelenő alábbi ígéretek voltak: "akár 300.000 Ft-os megtakarítás", "0 Ft-os kezelési költség", "0 forintos értékbecslési díj", „ingyenes hitelfedezeti életbiztosítás”. A GVH kiemelte, hogy ezek az ajánlatok eleve fokozott figyelmet generáltak, mivel a fogyasztók számára különböző szolgáltatások közötti tájékozódást nem csak azok tényleges fogyasztói árai, hanem a számukra biztosított megtakarítás – árkedvezmény mértéke is jelentős szempont. A futamidő alatt akár 300.000 Ft megtakarítás A GVH véleménye szerint a fenti üzenet, állítás megvalósítja a fogyasztók megtévesztését. A szlogen ugyanis a fogyasztó számára azt az üzenetet közvetíti, hogy a futamidő alatt legalább 300.000 Ft-os megtakarításhoz tud jutni. A GVH vizsgálata azonban megállapította, hogy ezen kedvezmény, megtakarítás elérése csak igen csekély körben és több feltétel együttes teljesülése esetén érhető el a fogyasztó számára, mely fogyasztói kör igen szűk (csak a már meglévő ügyfelek tartozhattak bele) és ily módon atipikusnak mondható. Azonban az ezt reklámozó kampány igen széles körben jutott el a fogyasztókhoz, egyértelműen megcélozva azokat a fogyasztókat is, akik nem tartoznak az Allianz Bank ügyfélkörébe. Így a Versenytanács megállapította, hogy az „akár” fordulat alkalmazása ellenére jogsértők azon kommunikációs eszközök, amelyeken a fogyasztó számára nem észlelhetően jelentek meg a 300.000 Ft megtakarítás elérésének feltételei. Ingyenes kezelési költség A 0%-os kezelési költséggel kapcsolatban a GVH megállapította, hogy az azt sugallta a fogyasztó számára, hogy a hitel lejártának végéig ingyenes kezelési költséget biztosít a bank, azonban a szerződésben a következő kitétel szerepelt: "A csoportos hitelfedezeti személybiztosítás díját a Bank viseli, azonban fenntartja a jogot arra, hogy e költségeket az Adósra/Adóstársra terhelje”. Így a kínált ajánlatra a bank fenntartottan magának a szerződés egyoldalú módosításának a jogát. Ezzel a magatartásával a bank megnehezítette a fogyasztók számára, hogy a kínált ajánlat előnyeit illetve hátrányait megismerhessék, valamint azt más szolgáltatásokkal összehasonlítsák, továbbá a jóhiszeműség és tisztesség követelményével ellentétes volt a magatartásuk, hiszen a fogyasztókat olyan döntésre késztethették, amelyet egyébként nem biztos, hogy meghoztak volna.
10
A bank azzal védekezett, hogy egyetlen egy alkalommal sem módosították a szerződéseket az említett szakasz alapján, azonban a GVH az érvelést nem tartotta elfogadhatónak, hiszen már a lehetőség fennállása önmagában is kimerítette a tényállást. Ezzel kapcsolatban a GVH kötelezte az Allianz Bankot, hogy garantálja azon fogyasztókkal szemben, akik részére 2009. március 31-ig a Bank jelzálogkölcsönt folyósított, és akiknek ezáltal a vizsgált kampányban meghirdetett 0 Ft-os kezelési költség szerepel a szerződésében, hogy a kezelési költség mértékén a futamidő alatt nem változtat. Erről a Bank a júliusi bankszámlakivonathoz köteles volt egy nyilatkozatot csatolni (valamint egyéb hirdetményi úton tájékoztatni a fogyasztókat), melyben lemond az egyoldalú szerződésmódosítás jogáról. 0 Ft-os értékbecslési díj A GVH szerint a bank ezzel a szlogenjével azt kívánta a fogyasztók felé közvetíteni, hogy amennyiben az Allianz Bank jelzálogkölcsönét választják, úgy a kölcsönügyletbe bevont ingatlan(ok) után egyáltalán nem kell értékbecslési díjat fizetniük („értékbecslési díj nélkül”, „értékbecslési díjat most a bank elengedi”), a kölcsönügyletbe bevont egy ingatlan értékbecslési díját a bank a folyósítást követően jóváírja („ügyletenként egy, fedezetként felajánlott ingatlan értékbecslési díját a bank utólagosan, a folyósítást követően jóváírja”). Azonban a bank kondíciós listájában az említett feltétel úgy szerepel, hogy a kedvezmény mértéke legfeljebb a folyósítási jutalék összege, illetve 35.000 Ft lehet (a két összeg közül az alacsonyabb). Amennyiben több, illetve többféle fedezettípus (pl. családi ház és lakás) kerül bevonásra, abban az esetben a folyósítási jutalék-kedvezmény összege a legalacsonyabb értékbecslési díjjal egyezik meg. A Versenytanács értékelése szerint az „értékbecslési díj nélkül” kommunikált szolgáltatás a valóságban az értékbecslési díj, vagy egy részének a visszatérítését jelenti, ahol a fogyasztó előlegezni kényszerül az értékbecslési költségeket, majd a bank utólag jóváírja az ügyfél számláján az értékbecslés összegét, vagy annak csak egy részét. Így tehát megállapítható volt, hogy a bank nem minden esetben tudta biztosítani az értékbecslési díj nélküli kölcsönfelvételt. Hiteltermékhez kapcsolódó ingyenes csoportos hitelfedezeti életbiztosítás Az Allianz Bank 2007. szeptember és 2009. február közötti időszakban olyan tartalmú reklámokat tett közzé, miszerint a reklámozott termékekhez kínált ingyenes életbiztosítás nyújtotta fedezet a hitel futamidejének végéig, a törlesztés teljes időtartama alatt fennáll („a kölcsön tartalmaz egy az Ön számára ingyenes hitelfedezeti életbiztosítást, amely a teljes futamidőre szól”). Így a fogyasztók felé a reklám azt az üzenetet közvetítette, hogy amennyiben ezt a hitelt választják, úgy a futamidő részéig életbiztosításban részesülnek, melyért nem kell fizetniük. Ez a fogyasztók felé jelentős költségmegtakarítást jelentene, ezért az üzenet alkalmas volt a fogyasztói döntések befolyásolására. Azonban a fogyasztókkal kötött szerződésekben szereplő kitétel szerint „A csoportos hitelfedezeti személybiztosítás díját a Bank viseli, azonban fenntartja a jogot arra, hogy e költségeket az Adósra/Adóstársra terhelje”. A Versenytanács álláspontja szerint nem lehet egyszerre futamidő alatti hitelfedezeti díjmentességet ígérni a fogyasztói tájékoztatásokban, és ugyanazon díjelem változtathatóságára, azaz a díjmentesség megvonására a bank egyoldalú szerződésmódosítási jogát kikötni. A GVH így a bankot arra kötelezte, hogy garantálja, hogy azok a fogyasztók, akik részére 2009. március 31-ig a bank jelzálogkölcsönt folyósított és ezáltal a kampányban meghirdetett ingyenes hitelfedezeti életbiztosításban részesültek, azok a jelzálogkölcsön szerződésük 11
teljes futamideje alatt ingyenesen vehessék igénybe ezt a szolgáltatást, és erről a fent említett módon értesítse is a fogyasztókat.
2.
A GVH 5 millió forintra bírságolta a L'Oreal-t
A Versenyhivatal versenyfelügyeleti eljárásában a L'Oreal több termékének népszerűsítési kampányait is megvizsgálta, melyek egy részét jogellenesnek mondta ki. Eljárásában a GVH azt vizsgálta, hogy a L'Oreal 2009. január 1. és május 1. között megjelent reklámjaiban a termékekkel kapcsolatos, azok népszerűsítését szolgáló állításokat megalapozott vizsgálatok, statisztikák is alátámasztják-e. A Vichy Cellu Metric termék A termékkel kapcsolatban a következőket kifogásolta a GVH: a termék nyomtatott reklámanyagában a "2× gyorsabb eredményekért” valamint a "2 hét alatt elérhető az, amit 4 hét alatt várna" kijelentések alkalmasak voltak a fogyasztók megtévesztésére. A kijelentések ugyanis arra engednek következtetni, hogy minden, a piacon lévő narancsbőr elleni termékkel összehasonlítva 2x gyorsabban hat a L'Oreal terméke. Az összehasonlítást a cég nem minden piacon lévő termékkel végezte el, hanem csupán a gyógyszertárakban található azon termékekkel, melyeken hatóidőként számadat volt feltüntetve. Ez pedig összesen 2 terméket jelentett, amiről azonban a cég nem tájékoztatta a fogyasztót. Ezt azonban a GVH lényeges információnak tekintette a fogyasztói döntés megszületése szempontjából. Ugyanezen termékkel kapcsolatban tett állításokat („14 napos beavatkozás rögzült narancsbőr ellen, Klinikailag bizonyított eredmények 14 nap alatt: Gödröcskés bőrfelszín: -20% Comb felső és középső része: -1cm”) a GVH nem tekintette kellőképpen megalapozottnak. Revitalif termék A GVH által kifogásolt kijelentések a következők: „A bőr feszesebb: a nők 96%-a szerint”, valamint „A bőr fiatalabbnak látszik: a nők 90%-a szerint”. A L'Oreal erre az eredményre a termék használata után kitöltött teszt eredményeképpen jutottak. A teszt válaszadós jellegű volt, a nőknek azon állításokat kellett megjelölniük, amelyekkel a termék kipróbálása után leginkább egyetértettek. Ebből azonban az derül ki, hogy a nők csupán 57%-a gondolta azt, hogy bőre feszesebb lett, emellett pedig 39%-uk észlelt ugyan pozitív változást, de azt választotta, hogy a bőre részben/valamennyire/inkább feszesebb. A bőr fiatalságára vonatkozóan pedig válaszadók 49%-a nem jelentette ki egyértelműen, hogy a bőre fiatalabbnak látszik. A teszt során vizsgált állítással teljesen egyetértők száma és a reklámban (később) megjelenített száma között igen nagy a különbség, amely alkalmas a fogyasztói döntés befolyásolására. Vichy Liftactive CxP termék „Látható átalakulás már a 4. naptól kezdve." - ezt állította a L'Oreal a reklámjaiban, melyet egy 112 nő részvételével lefolytatott vizsgálat eredményére alapozott. A hölgyek által kitöltendő teszten azonban ez a mondat ilyen formában nem szerepelt, ugyanis a tesztalanyok csak arról nyilatkoztak, hogy véleményük szerint a készítmény „mélyen hat a ráncok és a finom vonalak ellen”, amelyből nem következik, hogy a 4. naptól bekövetkezne a változás és 12
a bekövetkező változás újra feszes arcbőrt és folyamatosan visszahúzódó ráncokat jelentene. A Versenytanács álláspontja szerint a L’Oréal a teszt eredményeit kiterjesztően alkalmazta a kommunikációjában, hiszen a „mélyen hat” állításnál többet, újra feszes arcbőrt és folyamatosan visszahúzódó ráncokat ígért reklámjaiban. „Már 1 hónap után: simább bőr a nők 82%-ánál". A Versenytanács ennél az állításnál azt kifogásolta, hogy ez a 82%-os eredmény több válaszlehetőség összevont eredményéből született: a nők 52%-a értett egyet ezzel a kijelentéssel, 30%-uk pedig a részben/valamennyire/inkább egyetért” mezőt jelölte meg. Így a Versenytanács álláspontja szerint a reklámban szereplő állítás nem felel meg a vizsgálati eredményeknek. Ugyanezt a megoldást látta problémák a Versenyhivatal a „Már a 4. naptól kezdve: feszesebb bőr a nők 88%-ánál" szlogennel kapcsolatban is. Ugyanis ezen kérdőív esetén a 88%-os eredmény az értékelési skálán szereplő két kategória, a „teljesen egyetért” és az inkább/részben egyetért” kategóriák összevonásából adódik, így a reklámszlogen nem felel meg teljes mértékben a vizsgálati eredménynek. "A Versenytanács nem azt kifogásolja, hogy az eljárás alá vont a statisztikai értelemben vett szignifikanciára való hivatkozással a többfokozatú skálán kapott pozitív vizsgálati eredményeket összevonta. A fogyasztó ügyleti döntésének befolyásolására alkalmasnak azt a tájékoztatási gyakorlatot tartja, mely a szűkebb („egyetért”) kategóriába beolvasztva a tágabbat („részben/valamennyire/inkább egyetért”) az így kapott eredményt úgy kommunikálja a fogyasztók felé, mintha az összevonás eredményeként adódó számban/százalékban teljesen egyetértettek volna az állítással a teszt résztvevői, miközben csak egy részük számolt be (a reklámüzenetben szereplő) igen kedvező változásról.” 3.
Az Európai Bizottság vizsgálatot indít az IBM ellen
Piaci erőfölénnyel való visszaélés gyanújával indított vizsgálatot az IBM ellen az Európai Bizottság. A Bizottság azonban hangsúlyozta, hogy egyelőre a vizsgálatot indították meg, ami nem jelenti azt, hogy már is bizonyítékok állnának rendelkezésre a jogsértésről. Ugyanakkor a panaszok is elég súlyosnak bizonyulnak. Az Európai Bizottság két területen vizsgálódik, mindkét vizsgálat a nagy teljesítményű szuperszámítógépek (angol elnevezésük mainframe) piacára irányul. A mainframe-ek világpiacának teljes tavalyi forgalmát 8,5 milliárd euróra becsülik a szakértők, ebből az Európai Gazdasági Térség mintegy 3 milliárd eurót hasít ki. Ilyen nagy teljesítményű gépeket elsősorban kormányzati intézmények, nagyvállalatok és bankok használnak hatalmas mennyiségű adat tárolására és feldolgozására. Az egyik eljárás célja, hogy felderítse, az IBM valóban megsértette-e a közösségi versenyjogot azzal, hogy a mainframe-ekre írt operációs rendszereinek eladását maguknak a mainframe-eknek az értékesítéséhez kötötte. A másik vizsgálat révén a Bizottság azt szeretné tisztázni, hogy a nagygépek szervizelése során az IBM nem alkalmaz-e negatív diszkriminációt a mainframe-ek eladási piacán jelenlévő versenytársaival szemben.
13
Az Európai Bizottság nem először vizsgálódik nagy számítógépes hatalmak versenysértő magatartásával kapcsolatban. A Microsoftot három alkalommal összesen 1,68 milliárd euróra bírságolta meg piaci erőfölényével való visszaélés miatt, az Intelt pedig tavaly hasonló okból 1,06 milliárd euróra büntette meg. Ha a fentiekkel kapcsolatban bármilyen kérdése, észrevétele lenne, lépjen kapcsolatba Pánszky Gyulával a
[email protected] e-mail címen, vagy a +36-1-200-3416-os telefonszámon. Köszönjük. Budapest, 2010. augusztus 31.
Pánszky Ügyvédi Iroda
14
