augusztus

JELENTÉS a Magyar Köztársaság 2003. évi költségvetése végrehajtásának ellenőrzéséről

0443

T/11020/1.

2004. augusztus

1. Szervezetirányítási és Működtetési Igazgatóság Vizsgálat-azonosító szám: V0035 Az ellenőrzést felügyelte: dr. Csapodi Pál főtitkár Az ellenőrzés végrehajtásáért felelős: dr. Lévai János általános főtitkárhelyettes Az ellenőrzést vezette: Horváthné Menyhárt Erika osztályvezető főtanácsos Az ellenőrzést végezték: Bojtos Rózsa tanácsadó dr. Somorjai Zsoltné számvevő tanácsos

Göller Géza főtanácsadó Szabó Balázs számvevő

Nagyné Lakhézi Éva számvevő Bálint Józsefné címzetes főmunkatárs

2. Államháztartás Központi Szintjét Ellenőrző Igazgatóság Az ellenőrzést felügyelte: Bihary Zsigmond főigazgató Az ellenőrzés végrehajtásáért felelős: Simon Ákosné főigazgató-helyettes Az ellenőrzést vezette: Horváth Sándor főcsoportfőnök-helyettes Norczen Győzőné osztályvezető főtanácsos Tolnai Lászlóné osztályvezető főtanácsos

Dr. Csépán Mária Magdolna igazgatóhelyettes Pongrácz Éva osztályvezető főtanácsos

Az összefoglaló jelentés összeállításában közreműködtek: Eötvös Magdolna Éva Katalin számvevő főtanácsadó Fehérné Jagasich Mariann Ferencz Katalin számvevő számvevő Juhászné Szima Mária Séra Andrásné számvevő tanácsos főtanácsadó Dr. Pósch Gábor Dr. Sipos Dóra főtanácsadó számvevő tanácsos Szilágyi Gyöngyi Szilágyi Zsuzsanna főtanácsadó tanácsadó Az ellenőrzést végezték: Dr. Antal Zoltán külső munkatárs Balla Józsefné tanácsadó Barát Stefánia külső munkatárs Brázai Miklós külső munkatárs Boncz Eszter számvevő gyakornok Csányi Istvánné külső munkatárs

Asztalos Gézáné Dr. külső munkatárs Dr. Baloghné Sebestyén Éva számvevő Bartha Gyula külső munkatárs Beck Miklós számvevő Burenzsargal Narantuja számvevő Dr. Csermák Judit külső munkatárs

Hámoriné Maróti Györgyi osztályvezető főtanácsos Szabóné Farkas Katalin osztályvezető főtanácsos

Farkas László főtanácsadó Fogarasi Miklós főtanácsadó Molnár Bálint számvevő Szabó Erzsébet számvevő tanácsos

Balázs Melinda számvevő Bamberger Mária tanácsadó Bata Zsuzsanna külső munkatárs Dr. Béhm Imre tanácsadó Csanády Zita külső munkatárs Dancsóné Kuron Ildikó számvevő

Jelentéseink az Országgyűlés számítógépes hálózatán és az Interneten a www.asz.hu címen is olvashatók.

Dombovári Nóra számvevő Eötvös Magdolna számvevő Fehérné Jagasich Mariann számvevő Fodor Edit számvevő Gömöri József számvevő tanácsos Haáz Andorné külső munkatárs Hegedűs Miklós külső munkatárs Hollós Jánosné külső munkatárs Dr. Jakab Kornél számvevő gyakornok Jiling Sámuel számvevő gyakornok Karsai Lászlóné tanácsadó Kiss Józsefné külső munkatárs Konorót Zsuzsanna számvevő Magyar Sára számvevő gyakornok Molnár Bálint számvevő gyakornok Nagy Ákos számvevő Dr. Pálok László külső munkatárs Polyák Ferenc számvevő Séra Andrásné számvevő tanácsos Stadlerné Hantos Beáta külső munkatárs Szávai Tamás főtanácsadó Székely Ibolya tanácsadó Szöllősiné Hrabóczki Etelka főtanácsadó

Dr. Domján Eszter számvevő tanácsos Éva Katalin főtanácsadó Fekete Győr László számvevő Fogarasi Miklós főtanácsadó Görgényi Gábor számvevő gyakornok Gál Erika számvevő gyakornok Hegedűsné Erdélyi Piroska tanácsadó Horváth József számvevő Jáger Lajos számvevő Juhász József Gábor számvevő Kecskés József külső munkatárs Dr. Knapp József külső munkatárs Koska János külső munkatárs Major Gizella külső munkatárs Molnár Katalin számvevő gyakornok Nagy József főtanácsadó Pető Krisztina számvevő gyakornok Dr. Pósch Gábor főtanácsadó Sinka Zoltán Lajos számvevő gyakornok Szabó Erzsébet számvevő tanácsos Szentesiné Tuka Margit külső munkatárs Szilágyi Gyöngyi főtanácsadó Temesvári Zoltán külső munkatárs

Tóthné Nagy Éva számvevő Dr. Vass Gábor számvevő tanácsos Vörös Lászlóné Dr. külső munkatárs Zakar László számvevő

Vacsora Erika számvevő Váriné Kádár Margit külső munkatárs Vörös Katalin külső munkatárs Zaroba Szilvia számvevő

Dormán István Zoltán számvevő gyakornok Farkas László főtanácsadó Ferencz Katalin számvevő Franczen Lajos számvevő gyakornok Gyarmati István számvevő tanácsos Hajduné Sipos Erika számvevő Hites Anita külső munkatárs Huszárné Borbás Melinda számvevő gyakornok Dr. Jártas Ágnes számvevő Dr. Juhászné Szima Mária számvevő tanácsos Kincses Erzsébet Eszter számvevő Knoppné Szabó Ildikó számvevő Krémó Márkné számvevő tanácsos Dr. Mészáros Leila számvevő gyakornok Dr. Morvay András számvevő Patai Tamás számvevő tanácsos Dr. Pintérné Csermák Jolán külső munkatárs Dr. Princz János külső munkatárs Dr. Sipos Dóra számvevő tanácsos Szabóné Simai Mária számvevő Szerdahelyi Anita külső munkatárs Szilágyi Zsuzsanna tanácsadó Tompa Miklós külső munkatárs Varró Margit külső munkatárs Verő Tünde számvevő Winter Zsuzsa számvevő

3. Önkormányzati és Területi Ellenőrzési Igazgatóság Az ellenőrzést felügyelte: dr. Lóránt Zoltán főigazgató Az ellenőrzés végrehajtásáért felelős: Dr. Sepsey Tamás Németh Péterné főigazgató helyettes főcsoportfőnök Az ellenőrzést vezette: Farkas László osztályvezető

Németh Gábor osztályvezető

Turnheimné Lakos Zsuzsa főcsoportfőnök helyettes

A számvevői jelentések feldolgozásában és a jelentés összeállításában közreműködtek: Ambrus Lajos Baloghné Dakó Eszter Benczik Lászlóné tanácsadó számvevő számvevő tanácsos Benn Imréné Bialkó Zsolt Bíró Zsolt számvevő tanácsos számvevő tanácsos számvevő Dr. Boda Sándor Borbély Zsuzsanna Dr. Botta Tibor számvevő tanácsos főtanácsadó számvevő tanácsos Dr. Csapó Anna Csepreginé Tancsik Erzsébet Csényi István tanácsadó számvevő számvevő Dr. Csikai Zsolt Csiszárné dr. Kosik Mária Csuti Lajos főtanácsadó számvevő tanácsos számvevő tanácsos Dér Lívia Dr. Ernst László Ébner Vilmosné számvevő tanácsos főtanácsadó főtanácsadó Dr. Fátrainé Zsebedics Katalin Fercsik Gyula Fodor Tivadarné tanácsadó főtanácsadó számvevő tanácsos Dr. Fülöp László Groholy Andrásné György Árpád számvevő tanácsos Hangyál Márta számvevő tanácsos számvevő Hadházy Sándor Harsányi Imréné Dr. Hegedüs György számvevő tanácsos számvevő főtanácsadó Hegyes Mária Horváth Mária Horváth Zoltán György számvevő számvevő számvevő Humli Tamásné Huszár Sándorné Hütter Erzsébet számvevő számvevő tanácsos számvevő Iszakné Dóczé Katalin Kalmár István Kerezsi Pál számvevő számvevő tanácsos számvevő tanácsos Kersmajer Ágota Keszthelyi Zoltán Kéri Péter számvevő tanácsos számvevő számvevő Kisgergely István Kispálné Wiedemann Györgyi Dr. Kiss Károly gyakornok tanácsadó számvevő tanácsos Dr. Klapcsik László Koczor László Koltay Zsoltné főtanácsadó számvevő számvevő Komlósiné Bogár Éva Kopaczné Horváth Zsuzsanna Korsósné Vígh Andrea számvevő tanácsos számvevő tanácsos számvevő tanácsos Kozma Gábor Maczekó Károly Major Lászlóné számvevő főtanácsadó számvevő tanácsos Dr. Marosi Gyöngyi Maróti Sándor Nagy Attila számvevő tanácsos számvevő tanácsos számvevő tanácsos Nagy Istvánné dr. Nagy Sándorné Nyikon Zsigmondné számvevő tanácsos számvevő tanácsos számvevő Papp József Dr. Pál Lehelné Péntek László számvevő főtanácsadó főtanácsadó Preller Zsuzsanna Puskás Balázs Reichert Margit számvevő tanácsos számvevő számvevő Remeczki László Renkó Zsuzsanna Ritecz Tibor számvevő tanácsos számvevő tanácsos számvevő

Somogyiné dr. Legény Mária számvevő tanácsos Szihalminé Kovács Zsuzsanna számvevő Dr. Tóth András főtanácsadó

Szabó Zoltán számvevő tanácsos Dr. Telkes Imre számvevő tanácsos Tóth Péter számvevő

Szalontai Miklós számvevő Timár József főtanácsadó Tóthné Salamon Ildikó számvevő tanácsos

A témához kapcsolódó eddig készített számvevőszéki jelentések címe A helyi önkormányzatok egyes pénzügyi befektetésekkel történő gazdálkodásának ellenőrzése

0318

A helyi és a helyi kisebbségi önkormányzatok gazdálkodásának átfogó ellenőrzése

0319

A kötött felhasználású támogatások 2002. évi felhasználásának ellenőrzése

0331

A helyi önkormányzatok beruházásaihoz és rekonstrukcióihoz nyújtott 2002. évi címzett- és céltámogatások igénybevételének és felhasználásának ellenőrzése

0332

Vélemény a Magyar Köztársaság 2003. évi költségvetési törvényjavaslatáról

0241

Jelentés a Magyar Köztársaság 2002. évi költségvetése végrehajtásának ellenőrzéséről

0329

Vélemény a Magyar Köztársaság 2004. évi költségvetési javaslatáról

0338

Vélemény és javaslatok a Kormány takarékossági intézkedéseinek megalapozásához

TARTALOMJEGYZÉK

BEVEZETŐ

13

I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK JAVASLATOK

19

II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK

57

A) A ZÁRSZÁMADÁSI DOKUMENTUM TÖRVÉNYESSÉGI ÉS SZÁMSZAKI ELLENŐRZÉSE

59

1. A törvényjavaslat paragrafusai és törvényi mellékletei 1.1. Bevételi és kiadási főösszegek, mérlegek 1.2. A központi költségvetés hiányának finanszírozása, adósságának törlesztése 1.3. A helyi önkormányzatok 1.4. Járadékfizetési kötelezettség alóli mentesítés

61 61

2. Törvényekben kapott egyes felhatalmazások, illetve előírások teljesítése 2.1. A dokumentum tartalma, szerkezete 2.2. Az ÁPV Rt. költségvetési előirányzatainak teljesítése 2.3. Általános és céltartalék 2.4. Kormányzati rendkívüli kiadások 2.5. Az állami kezességek 2.6. A többéves kihatással járó döntések bemutatása 2.7. Az állami vagyon bemutatása 2.8. Az elkülönített állami pénzalapok 2.9. A társadalombiztosítási alapokra vonatkozó előírások

62 62 63 64 65 65 65 66 66 67

3. A zárszámadási dokumentum külső és belső egyezősége 3.1. A központi költségvetésre vonatkozó adatok megjelenítése 3.2. Kormányzati beruházások 3.3. A helyi önkormányzatokra vonatkozó adatok megjelenítése 3.4. A társadalombiztosítási adatok megjelenítése 3.5. Fejezeti indokolások összeállítása

68 68 68 69 70 71

61 62 62

1

B) HELYSZÍNI ELLENŐRZÉS

73

B.1. AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS KÖZPONTI SZINTJE

75

B.1.1. A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS

75

1. A központi költségvetés 2003. évi törvényi előirányzatainak teljesítése, a hiány alakulása

75

2. A központi költségvetés finanszírozása, a kincstári egységes számla likviditása 2.1. A központi költségvetés finanszírozási igénye 2.2. A központi költségvetés tényleges finanszírozása

76 76 79

3. A központi költségvetés közvetlen előirányzatai 3.1. A központi költségvetés közvetlen bevételei 3.1.1. Vállalkozások költségvetési befizetései 3.1.2. Fogyasztáshoz kapcsolt adók 3.1.3. A lakosság befizetései 3.1.4. Pénzintézeti társasági adó 3.1.5. Bányajáradék 3.1.6. A Magyar Nemzeti Bank költségvetési kapcsolata 3.1.7. A koncessziós díj bevételek 3.2. A központi költségvetés közvetlen bevételei elszámolásainak megbízhatósága 3.2.1. Az APEH és a VP informatikai rendszerei 3.2.2. Az APEH és a VP főkönyvi és analitikus adatainak egyezősége 3.2.3. Az APEH és a VP hatáskörébe tartozó nemzetgazdasági számlákon realizált adó- és vámbevételek, valamint visszautalások elszámolása 3.3. A köztartozások behajtására tett intézkedések 3.3.1. Az adóhátralékok behajtására tett intézkedések 3.3.2. Végrehajtói letéti rendszer 3.3.3. Fizetési könnyítés, méltányossági jogok gyakorlása 3.3.4. A vámhatóság által kezelt vám- és adótartozások behajtására tett intézkedések 3.4. A központi költségvetés közvetlen kiadásai 3.4.1. A közvetlen kiadások teljesítésének eljárási rendje 3.4.2. Az előirányzatok felhasználása 3.4.3. A központi költségvetés kamatelszámolásai, tőkevisszatérülései, az adósság- és követeléskezelés költségei 3.4.4. A központi költségvetés terhére vállalt kezességek 3.4.5. A központi költségvetés általános tartalékának és céltartalékának felhasználása

2

83 83 83 86 90 91 91 92 92 94 94 96

97 102 102 104 105 106 107 107 107 114 120 126

3.5. A központi költségvetés közvetlen kiadásai elszámolásainak megbízhatósága

128

4. Az előirányzat-módosítások szabályszerűsége, dokumentáltsága 4.1. Országgyűlési hatáskörben 4.2. Kormányzati hatáskörben 4.3. Fejezeten belüli hatáskörben 4.3.1. Felügyeleti hatáskörben 4.3.2. Intézményi hatáskörben

138 138 138 140 140 140

5. A fejezeti költségvetések végrehajtása 5.1. A fejezetek bevételi és kiadási előirányzatainak teljesítése, az előirányzat-maradványok alakulása 5.1.1. A bevételi előirányzatok teljesítése 5.1.2. A kiadási előirányzatok teljesítése 5.1.3. Előirányzat-maradványok alakulása 5.1.4. A költségvetési intézmények finanszírozása 5.1.4.1. Az előirányzat-felhasználási keret megnyitása, felhasználása 5.1.4.2. A központi költségvetési szervek tartozásállománya, köztartozásai 5.2. A kijelölt fejezetek, fejezeti jogosítványú költségvetési címek beszámolóinak megbízhatósága 5.3. A kijelölt intézmények elemi beszámoló jelentéseinek megbízhatósága 5.3.1. Igazgatási címek, alcímek elemi beszámoló jelentéseinek megbízhatósága 5.3.2. A fejezetek által ellenőrzött elemi beszámolók megbízhatósága 5.4. A fejezeti kezelésű előirányzatok szabályozottsága, bevételi és kiadási előirányzatainak teljesítése, elszámolásainak megbízhatósága 5.4.1. A fejezeti kezelésű előirányzatok szervezeti, gazdálkodási szabályozottságának egyes kérdései 5.4.2. A bevételi előirányzatok teljesítése 5.4.3. A kiadási előirányzatok teljesítése 5.4.4. A fejezeti kezelésű előirányzatok elszámolásainak megbízhatósága

142 142 142 142 143 145 145 146 148 149 149 153

153 153 156 157 160

6. Letéti számlák 6.1. A központi letéti számla 6.2. Fejezeti letéti számlák

168 168 168

7. A korábbi ÁSZ ellenőrzések megállapításaival kapcsolatban tett intézkedések

168

3

B.1.2. ELKÜLÖNÍTETT ÁLLAMI PÉNZALAPOK

172

1. MUNKAERŐPIACI ALAP 1.1. Az MPA költségvetési beszámolója 1.2. Az MPA pénzügyi helyzete 1.3. A bevételek teljesülése 1.4. Az MPA 2003. évi kiadásai 1.5. A munkaerőpiaci szervezetek működése

172 172 172 173 173 175

2. KÖZPONTI NUKLEÁRIS PÉNZÜGYI ALAP 2.1. A KNPA költségvetési beszámolója 2.2. Az Alap 2003. évi költségvetésének végrehajtása 2.3. A Kht. tevékenysége

176 176 176 177

3. WESSELÉNYI MIKLÓS ÁR- ÉS BELVÍZVÉDELMI KÁRTALANÍTÁSI ALAP

177

B.1.3. A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS PÉNZÜGYI ALAPJAI

4

179

1. NYUGDÍJBIZTOSÍTÁSI ALAP 1.1. Az Ny. Alap és az alapkezelő (ONYF) költségvetési beszámolói 1.1.1. Az ellátási szektor beszámolójának vizsgálata 1.1.2. A működési szektor beszámolójának vizsgálata 1.2. Az Ny. Alap pénzügyi helyzete 1.3. A költségvetési bevételek teljesülése 1.3.1. Az Ny. Alap járulék és hozzájárulás bevételei 1.3.2. A központi költségvetésből származó bevételek 1.3.3. Egyéb bevételek 1.4. Az Alap költségvetési kiadásai 1.4.1. Az ellátási kiadások alakulása 1.4.2. Az ellátásokhoz kapcsolódó egyéb kiadások 1.4.3. A kötelező társadalombiztosítási nyugdíjrendszert érintő nyugdíjpolitikai intézkedések 2003-ban 1.5. Az alapkezelő ONYF működési költségvetésének végrehajtása 1.5.1. A működési költségvetés vizsgálatának módszere 1.5.2. A működési költségvetés bevételei 1.5.3. Költségvetési kiadások 1.5.4. A Kvtv. által nevesített célok megvalósulása 1.5.5. Az előirányzat-maradvány alakulása

179 179 179 181 181 182 182 183 184 184 184 185 186 187 187 188 189 189 191

2. EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI ALAP 2.1. Az E. Alap és az alapkezelő (OEP) költségvetési beszámolói 2.1.1. Az ellátási szektor beszámolójának vizsgálata 2.1.2. A működési költségvetés beszámolójának vizsgálata 2.2. Az E. Alap pénzügyi helyzete 2.3. A költségvetési bevételek teljesülése

191 191 192 193 193 194

2.3.1. Az E. Alap járulék- és hozzájárulás bevételeinek alakulása 2.3.2. A központi költségvetés megtérítései, hozzájárulásai 2.3.3. Egyéb bevételek 2.4. Az Alap költségvetési kiadásai 2.4.1. Rokkantsági nyugellátások 2.4.2. Pénzbeli ellátások 2.4.3. Gyógyító megelőző egészségügyi ellátás 2.4.3.1. A költségvetési előirányzat teljesülése 2.4.3.2. Az egészségügyi dolgozók 50%-os béremelésének végrehajtása 2.4.3.3. A finanszírozási szabályok változása 2.4.3.4. A célelőirányzat felhasználása 2.4.4. Gyógyszerkiadások 2.4.5. Az E. Alap egyéb természetbeni ellátásai 2.4.6. Az irányított betegellátás modellkísérlete 2.4.7. Méltányosságból megállapított ellátások 2.4.8. Az ellátásokhoz kapcsolódó egyéb kiadások 2.4.9. A kötelező egészségbiztosítást érintően 2003-ban hozott intézkedések 2.5. Az OEP működési költségvetésének végrehajtása 2.5.1. A működési költségvetés vizsgálatának módszere 2.5.2. A működési költségvetés bevételei 2.5.3. Költségvetési kiadások 2.5.4. A Kvtv. által nevesített célok magvalósulása 2.5.5. Az előirányzat-maradvány alakulása B.2. AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS HELYI SZINTJE, A HELYI ÖNKORMÁNYZATOK 1. A Kvtv. mellékleteiben meghatározott központi támogatások elszámolásának szabályszerűsége 1.1. A helyi önkormányzatok normatív hozzájárulásai 1.2. A helyi önkormányzatok által felhasználható központosított előirányzatok 1.3. A helyi önkormányzatok működőképességének megőrzését szolgáló kiegészítő támogatások 1.3.1. Az önhibájukon kívül hátrányos helyzetben lévő helyi önkormányzatoknak nyújtott támogatás 1.3.2. A tartósan fizetésképtelen helyzetbe került helyi önkormányzatok adósságrendezésére irányuló hitelfelvétel visszterhes kamattámogatása, az adósságrendezés alatt működési célra igényelhető támogatás, valamint a pénzügyi gondnok díja 1.3.3. A működésképtelen önkormányzatoknak nyújtott egyéb támogatás

194 195 195 196 196 196 198 198 198 199 200 200 202 202 204 205 206 207 207 207 208 209 209 211 211 212 214 220 220

222 223

5

1.4. A helyi önkormányzatok színházi támogatása 1.4.1. A működtetési és a művészeti tevékenység támogatása 1.4.2. Színházak pályázati támogatása 1.5. A normatív kötött felhasználású támogatások 1.6. Címzett- és céltámogatások 1.7. Területi kiegyenlítést szolgáló fejlesztési célú támogatás 1.8. Céljellegű decentralizált támogatás 1.9. A helyi önkormányzatokat megillető személyi jövedelemadó 1.9.1. A helyi önkormányzatokat megillető személyi jövedelemadó összegének meghatározása 1.9.2. A települési önkormányzatok jövedelemdifferenciálódásának mérséklése 1.9.3. A Kvtv-ben előirányzott, önkormányzatokat megillető személyi jövedelemadó összegének év végi alakulása és elszámolása

237 238 240

2. A helyi önkormányzatok előző évi elszámolása és ellenőrzése során megállapított eltérések rendezésének szabályszerűsége

243

3. A könyvvizsgálati kötelezettség teljesítésének országos tapasztalatai

245

MELLÉKLETEK

6

226 226 227 227 231 233 235 237

249

1. számú

A helyi önkormányzatok állami támogatásainak és hozzájárulásainak alakulása

2. számú

A helyi önkormányzatokat megillető személyi jövedelemadó alakulása a költségvetési törvény 4. számú melléklete szerint

RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE AEÉ Áfa. ÁFSz ÁHH Áht. AIK ÁKK Rt. ALB Ámr. APEH APEH-SZTADI ÁPV Rt. Art. ÁSZ ÁSZ tv. ÁSZTl AT BÉRHIKI BIR BM BM KGF BM utasítás

Bszi Cct. Cct. Vhr.

CÉDE támogatás EBB EBRD E. Alap ESzCsM

Adó és Ellenőrzési Értesítő Általános Forgalmi Adó Állami Foglalkoztatási Szolgálat Államháztartási Hivatal Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény Agrárintervenciós Központ Államadósság Kezelő Központ Rt. Alkotmánybíróság Az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Számítástechnikai és Adatfeldolgozó Intézet Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Részvénytársaság Az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény Állami Számvevőszék Az Állami Számvevőszékről szóló 1989. évi XXXVIII. törvény Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára A tb alapjairól és azok 1993. évi költségvetéséről szóló 1992. é. LXXXIV. törvény Kiegészítő támogatás a helyi önkormányzatok bérkiadásaihoz Bíróságok Belügyminisztérium Belügyminisztérium Központi Gazdasági Főigazgatóság 4/2003. (BK 6.) BM utasítás a működésképtelen önkormányzatok egyéb támogatásával kapcsolatos döntés-előkészítési feladatokról A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 1997. évi LXVI. törvény A helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszeréről szóló 1992. évi LXXXIX. törvény A helyi önkormányzatok címzett és céltámogatásának, a céljellegű decentralizált támogatásának igénybejelentési, döntéselőkészítési és elszámolási rendjéről, valamint a Magyar Államkincstár finanszírozási, elszámolási és ellenőrzési feladatairól, továbbá a Magyar Államkincstár Területi Igazgatóságai feladatairól szóló 9/1998. (I. 23.) Korm. rendelet Céljellegű decentralizált támogatás Európai Beruházási Bank Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank Egészségbiztosítási Alap Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium

7

Etv. EU EXIMBANK Rt. EVA FA FH FHB FKA Flt. FMM FÖMI FPMNYI FVM GDP GFS GKM GVH GYED GYFA GyISM Gyvt. Hgt. HM Hszt. és Htsz. IBRD IH IHM IM IM-BV IT Kht. Jöt. KAC KAIG Kbt. KE KEHI KESZ Kft. KfW Kht. 8

Az egyes fontos tisztségeket betöltő személyek ellenőrzéséről szóló 1994. évi XXIII. törvény Európai Unió Magyar Export-Import Bank Rt. Egyszerűsített Vállalkozási Adó Munkaerőpiaci Alap Foglalkoztatási Alaprésze Foglalkoztatási Hivatal Földhitel- és Jelzálogbank Munkaerőpiaci Alap Fejlesztési és Képzési Alaprésze A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium Földmérési és Távközlési Intézet Fővárosi és Pest Megyei Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Bruttó Hazai Termék Government Financial Statistics Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Gazdasági Versenyhivatal Gyermekgondozási díj Gyártmányfejlesztési Forgóalap Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény Honvédelmi Minisztérium A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank Információs Hivatal Informatikai és Hírközlési Minisztérium Igazságügyi Minisztérium Igazságügyi Minisztérium Büntetés végrehajtási Szervezet Információs Társadalom Informatikai és Távközlési Szolgáltató Közhasznú társaság A jövedéki adóról szóló 1997. CIII. törvény Környezetvédelmi Alap Célelőirányzat Kiemelt Adózók Igazgatósága (APEH) A közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény Köztársasági Elnökség Kormányzati Ellenőrzési Hivatal Kincstári Egységes Számla Korlátolt Felelősségű Társaság Kreditanstalt für Wiederaufbau (Újjáépítési és Hitelbank) Közhasznú társaság

Kincstár KIR Kjt. KKC KMÜFA KNPA KOMT Korm. KSH Kt. KT KTK Ktv. KüM KvVM KVI Kvtv. LÜ MALÉV MAT MÁK MBH ME MeH MEHIB Rt. MEH IKB MEH KÁ MeHVM MEKÜF ME-MKGI MEP MFB MH MK MKK Rt. MKÜ MLI Kht. MNB MNYP MOL Rt. MPA MSH

Magyar Államkincstár Központi Illetményszámfejtő Rendszer A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény Kis és középvállalkozási célelőirányzat Kis és középvállalkozási célelőirányzat Központi Nukleáris Pénzügyi Alap Közalkalmazottak Országos Munkaügyi Tanácsa Kormány Központi Statisztikai Hivatal A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény Közbeszerzések Tanácsa Kincstári Tranzakciós Kód A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény Külügyminisztérium Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Kincstári Vagyoni Igazgatóság A Magyar Köztársaság 2003. évi költségvetéséről szóló 2002. évi LXII. törvény Legfőbb Ügyészség Magyar Légiközlekedési Részvénytársaság Munkaerőpiaci Alap Irányító Testülete Magyar Államkincstár Magyar Bányászati Hivatal Miniszterelnökség Miniszterelnöki Hivatal Magyar Exporthitel Biztosító Rt. Miniszterelnökség Informatikai Kormánybiztosság Miniszterelnöki Hivatal Közigazgatási Államtitkár Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter Miniszterelnökség Központi Üdülési és Oktatási Főigazgatósága Miniszterelnökség Közbeszerzési és Gazdasági Igazgatósága Megyei Egészségbiztosítási Pénztár Magyar Fejlesztési Bank Magyar Honvédség Munkaügyi Központ Magyar Követeléskezelő Rt. Magyar Köztársaság Ügyészsége Magyar Lakásinnovációs Kht. Magyar Nemzeti Bank Magánnyugdíjpénztár Magyar Olaj- és Gázipari Részvénytársaság Munkaerőpiaci Alap Magyar Sportok Háza

9

MTA NBH NBSZ NFA NKÖM NFT NKÖM rendelet

Ny. Alap NYUFIG OAH OBH ObmT OECD OEP OFA OGY OGYH OK OKF OKRI OLÉH OM OMAI OM NKFP ONYF ÖNYP OTIVA Ötv. PKN PM PNSZ RA RJGY SZCSM Szja. SZMSZ Szoctv. Szt. TAKISZ

10

Magyar Tudományos Akadémia Nemzetbiztonsági Hivatal Nemzetbiztonsági Szakszolgálat Nemzeti Földalap Program Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma Nemzeti Fejlesztési Terv 13/2002. (IV. 13.) NKÖM rendelet a helyi önkormányzatok könyvtári és közművelődési érdekeltségnövelő támogatásáról (2004. II. 28-ig volt hatályos) Nyugdíjbiztosítási Alap Nyugdíjfolyósító Igazgatóság Országos Atomenergia Hivatal Országgyűlési Biztosok Hivatala Országos Bűnmegelőzési Tanács Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet Országos Egészségbiztosítási Pénztár Országos Foglalkoztatási Közalapítvány Országgyűlés Országgyűlés Hivatala Országimázs Központ Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Országos Kriminológiai Intézet Országos Lakás-, és Építésügyi Hivatal Oktatási Minisztérium Oktatási Minisztérium Alapkezelő Igazgatósága Oktatási Minisztérium Nemzeti Kutatás-, Fejlesztési Program Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság Önkéntes Nyugdíjpénztár Országos Takarékszövetkezeti Intézmény Védelmi Alap A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény Pénztárak Központi Nyílvántartása Pénzügyminisztérium Polgári Nemzetbiztonsági Szolgálatok Munkaerőpiaci Alap Rehabilitációs Alaprésze Részvényesi Jogok Gyakorlója Szociális és Családügyi Minisztérium Személyi Jövedelem Adó Szervezeti és Működési Szabályzat A szociális igazgatásról és szociális ellátásról szóló 1993. évi III. törvény A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény Területi Államigazgatási és Közigazgatási Információs Szolgálat

TÁH

TB alapok TERKI támogatás Területi Igazgatóság

TH TkB. Tprt. UFCE UKIG VP VPOP VPOP ÜMSZ VPÜSZK WMA zárszámadási törvény

Az Államháztartási Hivatal Területi Államháztartási Hivatala, 2003. június 30-ig fennálló szervezet, a Magyar Államkincstár Területi Igazgatóságainak jogelőd szervezete Társadalombiztosítás pénzügyi alapjai Területi kiegyenlítést szolgáló fejlesztési támogatás A Magyar Államkincstár megyénként szervezett Területi Igazgatósága, amelyek a TÁH jogutódjaként, 2003. június 30-tól fennálló szervezetek, a 2003. évi XXXVII. törvény 3. §-a alapján Történeti Hivatal Tárcaközi Bizottság A tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény Útfenntartási és fejlesztési célelőirányzat Útgazdálkodási és Koordinációs Igazgatóság Vám- és Pénzügyőrség Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága Vám és Pénzügyőrség Országos Parancsnokságának Ügyviteli és Működési Szabályzata Vám- és Pénzügyőrség Ügyvitelszervezési és Számítástechnikai Központja Wesselényi Miklós Ár- és Belvízvédelmi Kártalanítási Alap A Magyar Köztársaság 2001. és 2002. évi költségvetésének 2002. évi végrehajtásáról szóló 2003. évi XCV. törvény

11

VE-2-008/2004.

BEVEZETŐ

A Magyar Köztársaság 2003. évi költségvetéséről rendelkező 2002. évi LXII. törvény (a továbbiakban: Kvtv.) végrehajtásáról készített törvényjavaslatot és a döntéshozatalhoz szükséges információkat a Kormány az éves zárszámadási dokumentumban terjeszti az Országgyűlés elé. A 2003. évi költségvetés zárszámadásának számvevőszéki ellenőrzése a Magyar Köztársaság Alkotmányának 32/C. § (1) bekezdése, az Állami Számvevőszékről szóló 1989. évi XXXVIII. törvény 2. § (1) bekezdése, illetve az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 53. és 120/A. §-aiban kapott felhatalmazások alapján történt. Az Állami Számvevőszéknek (ÁSZ) a zárszámadás ellenőrzéséről készített jelentése államháztartási alrendszerenként foglalja össze az előterjesztett dokumentumnak, a költségvetési bevételek és a kifizetések elszámolásainak, valamint a költségvetési gazdálkodásra vonatkozó jogszabályok érvényesülésének ellenőrzéséről szerzett tapasztalatokat. Az ellenőrzésben 211 munkatárs vett részt, öszszesen 14 185 ellenőrzési napot fordítva a feladat elvégzésére. Ezen ellenőrzési kötelezettség az ÁSZ legnagyobb volumenű feladata, amely az éves ellenőrzési kapacitásunk 24%-át köti le, költségigényét tekintve éves költségvetésünk 19%át jelenti. A kapacitás-felhasználás az előző évit 16%-kal haladja meg, melynek oka a tanúsító típusú zárszámadási ellenőrzés mélységének és lefedettségének kiterjesztése. A Magyar Köztársaság 2003. évi költségvetése végrehajtásának ellenőrzéséről készült számvevőszéki jelentés két kötetből áll. Az első kötet tartalmazza az ellenőrzés legfontosabb megállapításait és javaslatait, valamint a zárszámadási dokumentum törvényességi és számszaki ellenőrzésére és az államháztartás alrendszereire vonatkozó részletes ellenőrzési megállapításokat. A második kötet (Függelék) a költségvetési fejezetekre, az elkülönített állami pénzalapokra és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjaira és a helyi önkormányzatok költségvetési kapcsolataira vonatkozó megállapításokat tovább részletezi, példákkal támasztja alá.

13

BEVEZETŐ

Az ellenőrzés célja annak értékelése volt, hogy • a költségvetés végrehajtásában jog- és hatáskörrel rendelkező szervek az államháztartási és az éves költségvetési, illetve az azt módosító törvényekben kapott felhatalmazásuk keretei között, az előírásoknak megfelelően jártak-e el; • az állami költségvetés teljesítését bemutató adatok valósághűen tükrözik-e a 2003. évi pénzügyi folyamatokat és az egyes pénzügyi műveletek miként befolyásolták a költségvetés pozícióját; • az ÁSZ stratégiájában és az azt megerősítő 69/2002. (X. 4.) és 35/2003. (IV. 9.) OGY határozatban foglaltak szerint vállalt körben1 végzett, megbízhatóságot tanúsító pénzügyi szabályszerűségi ellenőrzések alapján a Magyar Köztársaság 2003. évi költségvetése végrehajtásáról szóló törvényjavaslat adatai megbízható és valós képet nyújtanak-e; • a zárszámadási dokumentum előterjesztése megfelel-e a vonatkozó törvényi előírásoknak, adattartalma segíti-e a költségvetési év lezárásához szükséges rendelkezések meghozatalát. A központi költségvetési alrendszeren belül helyszíni ellenőrzésre került sor valamennyi költségvetési fejezetnél2, fejezeti jogosítványú költségvetési címnél, az elkülönített állami pénzalapok és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai kezelőinél. A Kincstári Egységes Számla központilag teljesített bevételi és kiadási pénzforgalmát (beleértve a nemzetközi elszámolásokat, a belföldi államadósság költségvetési elszámolásait, a költségvetés nemzetközi hitelfelvételeit és a külföldi, valamint a belföldi adósságának törlesztését), a privatizációs bevételt, az egyes pénzműveletek hatását, továbbá az általános és céltartalék felhasználásával kapcsolatos és egyéb, fejezetek közötti előirányzat-átcsoportosításokat, valamint az előirányzat-megnyitások alakulását a Pénzügyminisztériumnál és a Magyar Államkincstárnál (Államháztartási Hivatalnál) vizsgáltuk. A Pénzügyminisztériumnál, az Államadósság Kezelő Központ Rt.-nél a költségvetés hitelkapcsolatait és finanszírozását ellenőriztük. A költségvetés fő bevételi forrásait jelentő adóbevételek előirányzatainak teljesítését, valamint a kintlévőségek csökkentése érdekében tett intézkedések eredményességét az Adó- és

1

A zárszámadás adatai megbízhatóságát tanúsító pénzügyi szabályszerűségi ellenőrzést végeztünk az alkotmányos fejezeteknél, a fejezeti jogosítvánnyal rendelkező költségvetési címeknél a fejezetek által felügyelt intézményi körből az igazgatási címeknél, a fejezeti kezelésű előirányzatoknál és a nemzetgazdasági elszámolásoknál.

2

Az ÁSZ költségvetési beszámolóját – az intézmény elnökének döntése szerint – pályázat alapján kiválasztott, külső auditáló szervezet vizsgálta. A jelentést – amely az ÁSZ gazdálkodásáról szóló beszámolót hitelesítő záradékkal látta el – az Országgyűlés elnöke és a Számvevőszéki bizottság elnöke részére megküldtük. A Függelék A/V. pontjában a könyvvizsgálói záradékot bemutatjuk. 14

BEVEZETŐ

Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalnál (APEH), a vám-, adókiszabási és behajtási tevékenységet pedig a Vám- és Pénzügyőrségnél (VP) értékeltük. A 2003. évi központi költségvetés bevételi főösszegéből (4938 Mrd Ft) a nemzetgazdasági elszámolások 4399 Mrd Ft-ot reprezentálnak, amit teljes körűen auditáltunk. A fejezetek ellenőrzési körébe tartozó intézményi kör bevételeiből (539 Mrd Ft), a fejezetek mintegy 57 Mrd Ft-ot auditáltak. A központi költségvetés 2003. évi kiadási főösszege (5671 Mrd Ft) 72,8%-át ellenőriztük a zárszámadási adatok megbízhatóságát tanúsító pénzügyiszabályszerűségi ellenőrzés módszerével3. A 2003. évi zárszámadás ellenőrzésekor újonnan belépő feladat volt a GKM, az FMM és az OM fejezetek fejezeti kezelésű előirányzatainak, valamint a ESZCSM és a BM fejezet (23. cím) nemzetgazdasági elszámolásainak financial auditja. Ezzel teljes körűvé vált az ÁSZ stratégiájában az e típusú ellenőrzésre kijelölt kör lefedése. A kiadási főösszeg 27,2%-ának megbízhatósági ellenőrzése a 193/2003. (XI. 26.) Korm. rendelet szerint a fejezet felügyeletét ellátó szerv feladata, amit azonban szintén e rendelet alapján legkésőbb 2010-ig kell teljes körűen teljesíteni. Jelenleg a kiadási főösszeg 3,5%-át fedték le a fejezetek pénzügyi-szabályszerűségi ellenőrzéssel. Az állami költségvetés zárszámadási ellenőrzése keretében, a korábbi évek gyakorlatának megfelelően az ÁSZ – a különböző hibák, szabálysértések, nem megfelelően alátámasztott elszámolások miatt – a számvevői jelentésekben nevesítette a személyi felelősséget (BM, OM, IHM fejezeteknél). A 2003. év zárszámadásának ellenőrzési tapasztalatai ismételten bizonyították, hogy a nemzetközi sztenderdeken alapuló, az ÁSZ által kidolgozott módszertan következetes alkalmazása megfelelően biztosítja a hibák feltárását, az Országgyűlés hiteles tájékoztatását, a döntések szakmai megalapozását. A fejezetek által végzett – a felügyelt intézményi kört érintő pénzügyi szabályszerűségi – ellenőrzések száma 19-ről 46-ra nőt, figyelemmel azonban az intézmények számára (közel 800 intézmény) további komoly erőfeszítésekre van szükség ahhoz, hogy a Kormány 2010-re megteremtse a zárszámadás teljes kö-

3

Az ÁSZ a központi költségvetés végrehajtásának ellenőrzési modelljéül a legjobb nemzetközi gyakorlatot, az ún. financial audit típusú ellenőrzést adaptálta. Ennek lényege, hogy beszámolási területenként, kockázatelemzésre épülő mintaválasztással az elszámolások szabályszerűségéről és ezen belül a költségvetési törvényben történő felhatalmazások követéséről mondunk véleményt. Ez az ellenőrzési modell és az ahhoz tartozó eszközrendszer alkalmas arra, hogy az ÁSZ 95%-os bizonyossággal, 2%-os lényegességi küszöb (a kiadási főösszegre vetített elfogadott hibahatár) mellett független és megbízható véleményt adjon az Országgyűlés számára a zárszámadási törvényjavaslatban kimutatott bevételek és kiadások teljességéről, felmerüléséről, mértékéről és szabályszerűségéről. A 2003. évi pénzügyi-szabályszerűségi ellenőrzés keretében a lényegességi küszöböt 3%-ról 2%-ra szigorítottuk. Az 1%-pontos lényegességi szint csökkentés a magas kockázati besorolású ellenőrzéseinknél jelentős többletfeladatot jelentett. (A fejezetek jelenleg még 3%-os lényegességi küszöbbel dolgoznak.)

15

BEVEZETŐ

rű ellenőrzésének feltételeit4, az országgyűlési határozatokon alapuló, az államháztartási törvényben és kormányrendeletben foglalt előírások megvalósítását. Ebben az esetben, a zárszámadás teljes körű ellenőrzésével lehetővé válik a szakmai nyilatkozat tétel arról, hogy az Országgyűlésnek benyújtott, a költségvetés végrehajtásáról készített beszámoló valós és megbízható képet ad vagy sem. Az ÁSZ a közös cél elérése érdekében módszertani, oktatási téren minden segítséget megad az államháztartás belső pénzügyi ellenőrzési rendszerének koordinálásáért felelős pénzügyminiszternek, illetve a fejezeteknek az OGY határozat és a kormányrendelet teljesítése érdekében.

Az elkülönített állami pénzalapok és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai zárszámadásának ellenőrzésénél – tekintettel azok kötelező könyvvizsgálatára – az adatok valódiságának, hitelességének minősítésénél hasznosítottuk a könyvvizsgálat értékelését. A Munkaerőpiaci Alap, a Központi Nukleáris Pénzügyi Alap és a Wesselényi Miklós Ár- és Belvízvédelmi Kártalanítási Alap zárszámadásának ellenőrzését az alapkezelőkön kívül a Foglalkoztatáspolitikai Minisztériumnál, az Oktatási Minisztériumnál, valamint a Gazdasági és Közlekedési Minisztériumnál végeztük el. A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak ellenőrzésére az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnál, az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóságnál és az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztériumnál került sor. Az önkormányzati alrendszer vonatkozásában a 2003. évi zárszámadáshoz kapcsolódóan 1 133 465,4 millió forint kiadási és 5 600 millió forint bevételi előirányzat teljesítési adatainak megbízhatóságáról kellett véleményt kialakítani. Helyszíni vizsgálatot végeztünk a Belügyminisztériumban, a Pénzügyminisztériumban, a Magyar Államkincstárban és annak Borsod-Abaúj-Zemplén, Csongrád és Hajdú-Bihar Megyei Területi Igazgatóságainál, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériumban, a Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztériumban, a Gazdasági és Közlekedési Minisztériumban, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumában és az Oktatási Minisztériumban, valamint statisztikai mintavétel alapján kiválasztott 264 helyi önkormányzatnál. Értékeltük, hogy a helyi önkormányzatok a hozzájárulásokat és támogatásokat, valamint az átengedett személyi jövedelemadót a jogszabályi előírásoknak megfelelően igényelték-e és azokkal szabályszerűen számoltak-e el.

4

A Kormány 2004 júliusában határozatot hozott az Alkotmánybíróság és az Országgyűlés döntéseiből adódó egyes feladatokról, amiből azonban kimaradt az ÁSZ 2003. évi beszámoló jelentése elfogadásáról szóló OGY határozat, amely felkéri a Kormányt a 2010-es határidő felülvizsgálatára és előrehozására. (Az Áht. 121/A. §-a kimondja, hogy a belső ellenőrzési tevékenység során a költségvetési szervek éves elemi költségvetési beszámolóit felül kell vizsgálni, azokról megbízhatósági igazolásokat kell kibocsátani.) 2004 augusztusában a Kormány megalkotta az államháztartás belső pénzügyi rendszerének továbbfejlesztéséről szóló határozatát, mely szerint ez év december 31-ig a pénzügyminiszter javaslatot tesz az Áht.-ban foglaltak végrehajtására.

16

BEVEZETŐ

Az államháztartási törvényben meghatározott (június 30-i) határidőre a Pénzügyminisztérium – hasonlóan az elmúlt évekhez – a törvényjavaslat tervezetét küldte meg az ÁSZ részére. Ezt követően egyeztetések folytak a PM szakértőivel. A zárszámadási dokumentumra tett észrevételek többségét az előterjesztő – tájékoztatása szerint – annak véglegezésénél figyelembe vette, s több helyen pontosította az Országgyűlés elé terjesztett törvényjavaslatot. A PM által elfogadott számvevőszéki megállapítások így az ÁSZ jelentésében már nem szerepelnek. A helyszíni ellenőrzés során áttekintettük a Magyar Köztársaság költségvetése 2002. évi végrehajtásának ellenőrzéséről készített számvevőszéki jelentésben (számvevői jelentésekben) rögzített hiányosságok felszámolására tett intézkedéseket is.

17


I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK JAVASLATOK ÁLTALÁNOS JELENSÉGEK, TENDENCIÁK Az Országgyűlés zárszámadási jogát az éves zárszámadási törvényjavaslat elfogadásával, törvényalkotás formájában gyakorolja. A zárszámadási törvényjavaslattal együtt tárgyalja az abban foglaltak ellenőrzéséről szóló számvevőszéki jelentést. Az elmúlt évek zárszámadási jelentéseiben az ÁSZ számos megállapítást és javaslatot fogalmazott meg. Ezek áttekintése alapján ismételten elmondható, hogy a költségvetési gazdálkodás területén, bár történtek kedvező változások, de emellett számos területen az ellenőrzés nem tapasztalt érdemi fejlődést, az ellenőrzés tartalmi és mélységi fejlesztésével egyes területeken rámutattunk a gazdálkodás belső fegyelmezetlenségére egyes fejezeteknél, a gazdasági társaságokhoz két, illetve több éve indokolatlanul kihelyezett és fel nem használt pénzeszközök kockázataira, és a beszámoló jelentések adatainak megbízhatóságával összefüggő problémákra. • Formai megjelenését tekintve ugyan a zárszámadási dokumentum évek óta pontosabbá, egységesebbé válik, de a dokumentumra vonatkozó hasonló tartalmú számvevőszéki észrevételek ellenére egyes, a prezentációval kapcsolatos előírások teljesítésében nem történik előrelépés. (Részletesen a jelentés A./2.1. pontjában.) Az ÁSZ ún. financial audit típusú ellenőrzéseinek tapasztalatai szerint a bemutatott adatok mögött lévő beszámolók megbízhatósága nem javul. • Az elmúlt évek módosítási gyakorlata rontja a szabályozás hitelességét, a feladatok és ráfordítások tervszerűségét, átláthatóságát, nem utolsó sorban fellazítja a gazdálkodási fegyelmet. Az ÁSZ ezt évek óta jelzi. Az államháztartás működésének keretét az államháztartási törvény, pénzügyi kereteit a költségvetési törvények szabályozzák. Így e törvényeknek a kiszámíthatóság, a jogbiztonság szempontjából is fontos szerepük van. A gazdasági és egyéb környezeti változások követése, annak az Áht.-ban történő megjelenítése természetesen szükséges, de az utóbbi néhány évben az Áht. változtatása szinte folyamatosnak tekinthető, 2001 elejétől napjainkig 24 alkalommal módosult. Az Áht.-hoz hasonlóan a költségvetési törvények esetében is gyakori a módosítás. A 2003. évi Kvtv. 12-szer, a 2001. és 2002. évi 21-szer módosult. Ezen belül rendszeressé vált a folyó évi költségvetési törvények zárszámadási törvény keretében történő módosítása is. Ez a gyakorlat jelen törvényjavaslat esetében is érvényesül, és az ÁSZ ezt ismételten kifogásolja.

19


• A központi kormányzathoz tartozó alrendszerek (központi költségvetés, elkülönített állami pénzalapok, társadalombiztosítási alapok) 2002. és 2003. évi költségvetése végrehajtásának mérlegfőösszegei és a hiányok meghaladták a törvényi módosított előirányzatokat (a hiányok esetében 2002-ben 323 Mrd Ft, 2003-ban 235 Mrd Ft volt a túllépés)5. Az előirányzatok négy szinten végrehajtható tömeges módosításai formailag ugyan megfeleltek a jogszabályi előírásoknak, de a terv és a tényadatok jelentős eltérései ráirányítják a figyelmet arra, hogy az éves tervező munka komplex átgondolást, a várható adatok pontosabb felmérését, ezáltal a tervszámok jobb megalapozását teszik szükségessé. Mindemellett a realitásokat, a várható hatások felmérését sok esetben mellőző tervezés kényszerpályára tereli a végrehajtást, egyben magában hordozza a folyamatos módosítási kényszert. A költségvetésről szóló véleményeiben az ÁSZ évről-évre jelezte az előirányzatok megalapozottságával kapcsolatos kockázatokat, amelyek később, a zárszámadási vizsgálatok tapasztalatai szerint igazolódtak. Az Áht. jelenlegi szabályozása mellett a mindenkori Kormány pótköltségvetés készítés alól gyakorlatilag mentesül, ezáltal az Országgyűlés költségvetési joga csak korlátozottan érvényesülhet. Egy esetleges pótköltségvetés az eredeti költségvetés újragondolását, átstruktúrálást jelenti, míg a költségvetési törvény módosításai erre nem nyújtanak lehetőséget. (Részletesen a jelentés B.1.1./1. pontjában.) • A költségvetési előirányzatok között egyre nagyobb hányadot képvisel a célfeladatok és a programfinanszírozott feladatok aránya. Az ilyen típusú finanszírozás azonban csak akkor éri el célját, ha a feladatok teljesítését a fejezetek rendszeresen és következetesen értékelik, számon kérik. E területen azonban számos következetlenség, hiányosság tapasztalható, ami szinte valamennyi fejezeti kezelésű előirányzat esetében jellemző. (Részletesen a jelentés B.1.1./5.4. pontjában.) • A központi költségvetést érintő pénzügyi szabályszerűségi ellenőrzések 2003. évi tapasztalatai azt mutatják, hogy a fejezeti kezelésű előirányzatokról öszszeállított beszámolók hitelessége tekintetében az előző évben tapasztaltakhoz képest érdemi előrelépés nem történt. A beszámolók felülvizsgálata eredményeként azok 43%-át pénzügyi és vagyoni helyzet nem valós bemutatása, illetve céltól eltérő felhasználás miatt korlátozott véleménnyel láttuk el. A korlátozott vélemény azt jelzi, hogy a beszámoló jelentésekben sok esetben tapasztalható a vagyoni helyzetet bemutató elszámolások szabálytalansága, pontatlansága. A megbízható, valós képet mutató vélemények aránya 57%-ot képviselt, amelyből azonban 45%-nál figyelemfelhívó észrevételt tettünk. A fejezetek igazgatási címeinek (alcímeinek) minősítésekor az elutasító vélemény aránya 2% volt, a korlátozott vélemény pedig 3%. Figyelemfelhívó észrevételünk jellemzően a szabályozottság, illetve a belső kontrollok működésének hiányosságaira mutatott rá. Egy intézmény esetében az ellenőrzött szerv hibájából a beszámoló jelentés minősítését megtagadtuk. (Részletesen a jelentés B.1.1./5.2., 5.3.2. és 5.4.4. pontjaiban.)

5

A törvényjavaslat szerint 2002-ben a teljes államháztartás teljesített hiánya 1674,1 Mrd Ft volt, ami a GDP 10,1%-át érte el, a 2003-ban teljesített 1094,6 Mrd Ft-os hiány a GDP 5,9%-át jelentette. (2003-ban a tervezett hiány 838,2 Mrd Ft, illetve a módosított hiány 832,2 Mrd Ft, ami a GDP-hez viszonyítva egyaránt 4,5%.) 20


• A fejezetek ellenőrzési hatáskörébe tartozó intézményhálózat pénzügyiszabályszerűségi ellenőrzése vonatkozásában – bár az ellenőrzések ütemét nem tartjuk megfelelőnek – az előző évekhez képest jelentős előrelépés történt. A fejezetek 2004-ben 67 intézményi audit elvégzését tervezték, és 46 intézmény pénzügyi-szabályszerűségi ellenőrzése fejeződött be a 2003. évi zárszámadáshoz kapcsolódóan (a 2002. évi zárszámadás keretében a fejezetek 19 intézmény pénzügyi-szabályszerűségi ellenőrzését végezték el). (Részletesen a jelentés B.1.1./5.3.2. pontjában.) • A központi költségvetési szervek tartozás-állománya futamidő és adósságnem szerinti szerkezetében ugyan javult, de továbbra is jellemző, hogy az egészségügyi , valamint a felsőoktatási intézmények közül is az orvostudományi centrumokkal rendelkező egyetemeken következett be az eladósodás (az összes tartozásállomány 60%-a itt koncentrálódik). (Részletesen a jelentés B1.1./5.1.4.2. pontjában.) • A PM az előző évi előirányzat-maradványok jóváhagyásának törvényi határidejét –1995-től kezdődően – kifogásaink ellenére évek óta nem tartja be. (Részletesen a jelentés B.1.1./5.1.3. pontjában.) • A 2001. évben bevezetett központosított illetményszámfejtés szabályszerű és biztonságos működésének feltételei – a folyamatos fejlesztés és a nehézkes kezelhetőség miatt – jelenleg sem biztosítottak. (Részletesen a jelentés B.1.1./7. pontjában.) • A központi költségvetés bevételeinek zavartalan elszámolásához elengedhetetlen a Vám- és Pénzügyőrség (VP) adatvagyonának és elektronikus infrastruktúrájának biztonsága. A VP-nél jelenleg is hatályban lévő biztonsági szabályozások továbbra sem garantálják az informatikai rendszerek zárt, teljes körű, folyamatos és kockázatokkal arányos védelmét. (Részletesen a jelentés B.1.1./3.2. pontjában.) • Elmaradt a fejezetek által alapított gazdasági társaságok működtetése indokoltságának felülvizsgálata, a veszteségforrások felszámolása 2003-ban is. (Részletesen a jelentés B.1.1./5.4.1. és 7. pontjaiban.) • Az állam vagyonáról nem áll rendelkezésre állami szintű, egységes, hiteles vagyonnyilvántartás. Az államháztartás alrendszereinek egységes szemléletű vagyonkimutatása eddig egyetlen zárszámadásban sem jelent meg, annak ellenére, hogy ezt minden évben kifogásoltuk. A központi költségvetési szervek, valamint a fejezeti kezelésű előirányzatok vagyonkimutatásainak megbízhatósága területén az elmúlt három évben előrelépés nem történt. Általános jelenség, hogy a vagyonkimutatás adatait leltárral nem támasztják alá, az eszközök és források kimutatása nem teljes körű. A kincstári vagyont képező országos közúthálózat építése és fejlesztése keretében létrehozott közúthálózat egyes elemei nem jelennek meg értékkel a kincstári vagyonban. (Részletesen a jelentés A./2.7., B.1.1./5.3.1. és 5.4.4. pontjaiban.) • Az elkülönített állami pénzalapok számát gazdaságpolitikai megfontolásból az 1990-es évek közepén drasztikusan lecsökkentették, csak a Munkaerőpiaci Alap és a Nukleáris Pénzügyi Alap maradt fenn. E tekintetben 2003-ban kö-

21


vetkezett be változás a Wesselényi Miklós Ár- és Belvízvédelmi Kártalanítási Alap, majd 2004-ben a Kutatási és Technológiai Innovációs Alap létrehozásával. Az alapok számának növelése célszerűségi és eredményességi szempontból is vitatható. • A társadalombiztosítási alrendszer meghatározó kiadási előirányzatainak tervezési, teljesítési kockázataira évek óta felhívja a figyelmet az ÁSZ éves költségvetési véleményében. • Az E. Alap – tartós – forráshiányos állapota a napi likviditási zavarok mellett kifejezésre jut az Alap növekvő év végi hiányában is. A bevételek és a kiadások összhangja megbomlott, a működés jelenlegi körülményei között ez nem is állítható helyre. Az E. Alap kiadásainak 2/3-át a gyógyító-megelőző egészségügyi ellátás működésének finanszírozása és a gyógyszertámogatások teszik ki. Az ellátórendszerek átalakítása e területeken évek óta halasztódik, ami a finanszírozhatóság szempontjából is egyre nagyobb nehézségeket okoz. (Részletesen a jelentés B.1.3./2.2., 2.3. és 2.4. pontjaiban.) • Az Ny. Alap működőképessége, látszólagos pénzügyi egyensúlya csak a központi költségvetésből történő mind nagyobb pénzátadás mellett biztosítható. Az Ny. Alap tervezett bevételei alapvetően azért nem fedezik a kiadásokat, mert a többletkiadások nem járnak együtt a tervezettet meghaladó források képződésével. Mindeddig elmaradtak az 1998-ban bevezetett „új” kötelező társadalombiztosítási nyugdíjrendszer belső feszültségeinek kezelésére irányuló konkrét intézkedések. (Részletesen a jelentés B.1.3./1.2., 1.3. és 1.4. pontjaiban.) • A helyi önkormányzatok részére biztosított központi költségvetési hozzájárulások és támogatások igénybevételi szabályait tovább pontosították, illetve szigorították, különösen vonatkozik ez az önhibájukon kívül hátrányos helyzetben lévő helyi önkormányzatok támogatására. A szabályozás szigorításának hatására a támogatást igénylő önkormányzatok számának növekvő tendenciája megállt, ezek száma a 2003. évben csökkent. (Részletesen a jelentés B.2./1.1.– 1.8. pontjaiban.) • A szabályozás hiányosságát feltáró vizsgálati megállapításunk6 ellenére nem került sor a működésképtelen önkormányzatok egyéb támogatása igénylési feltételeinek normatív jellegű meghatározására. (Részletesen a jelentés B.2./1.3. pontjában.) • A felhalmozási célú támogatások változatlanul elaprózottan, több jogcímen igényelhetők egy-egy beruházásra (a BM fejezetben szereplőkön kívül a környezetvédelmi és vízügyi célelőirányzatból, valamint az útfenntartási és fejlesztési előirányzatból). A forráskoordináció a szabályozás ellenére nem érte el a kívánt mértéket. A források hatékony felhasználását korlátozza a de-

6

Lásd a Belügyminisztérium fejezet működésének ellenőrzéséről készült 2002. évi jelentést.

22


centralizált, kis összegű támogatások biztosításának többször kifogásolt7 gyakorlata. A felhalmozási célú támogatások 30-35%-a évek óta csak a költségvetésben rendelkezésre állását követő években került felhasználásra. (Részletesen a jelentés B.2./1.6.-1.8. pontjaiban.) Különösen súlyos problémát jelent az EU által kiemelt területeken – így a környezetvédelmet érintő szennyvíztisztítási beruházásoknál – jelentkező maradványok jelentős nagyságrendje. A költségvetés alapkérdése, hogyan tud megfelelő forrást biztosítani az állami feladatok végrehajtásához. Ezen feladatok teljesítését és a teljesítés számonkérését – mind a tárcák, mind az ellenőrzés szempontjából – alapvetően befolyásolja, hogy 2003-ban sem történt érdemi előrelépés az állami feladatok körének definiálásában, és az ellátás teljesítmény-követelményeire vonatkozó mennyiségi és minőségi kritériumok meghatározásában. Az állami feladatellátás nagyobb részének teljesítménye konkrét célmeghatározás és egzakt mérőszámok hiányában nem mérhető megbízhatóan. (Kivételnek tekinthető a központi beruházások és a feladatfinanszírozott előirányzatok egy része. Ezek céljainak kijelölése időben megtörténik és a teljesítésről való elszámolás is rendezett.) A rendszerben együtt jelentkezik a rendelkezésre álló előirányzatok felhasználásának időbeli késése, elmaradása (ebből adódóan magas maradványok képződése) és a költségvetési egyensúly közelítését célzó évközi beavatkozások szükségessége. Az évközi beavatkozások jellemzően csak a forráselosztást érintik, ezzel párhuzamosan a feladatrendszer átfogó, rendszerszemléletű újragondolása nem történik meg. Mindezek következtében a zárszámadás alkalmával csak differenciáltan ítélhető meg a költségvetési célok teljesítése, az állami feladatok ellátása. Az ÁSZ visszatérően észrevételezte, hogy a zárszámadási törvényjavaslatok részeként – a folyó évi költségvetési és az államháztartási törvényen kívül – rendszerint egyéb törvények változtatása is előterjesztésre kerül, ami megosztja a figyelmet, s eltereli a zárszámadás tartalmi kérdéseiről. Kedvező, hogy a 2003. évi zárszámadási törvényjavaslathoz, észrevételeinknek is köszönhetően, nem kapcsolódik jelentősebb törvény-módosítási csomag.

7

Lásd a megyei területfejlesztési tanácsok működésének ellenőrzéséről, különös tekintettel a decentralizált támogatási keret felhasználásával célszerűségére és szabályszerűségére című 1999. évi jelentést és a területfejlesztési tanácsok és munkaszervezeteik rendelkezésére álló támogatások igénylésének és felhasználásának ellenőrzéséről készült 2003. évi jelentést.

23


A 2003. ÉVI FŐBB TAPASZTALATOK A ZÁRSZÁMADÁSI DOKUMENTUM A Kormány által az Országgyűlés elé terjesztett zárszámadási törvényjavaslat köteteinek összeállításával kapcsolatban általánosságban megállapítható, hogy az elmúlt években folyamatosan javuló tendenciát mutat a dokumentum külső, belső összhangja, pontossága. A törvényjavaslat normaszövege és a törvényi mellékletek összhangban állnak. Az általános indokolás és annak mellékletei egyezőségére vonatkozóan egyre kevesebb hiányosság állapítható meg. Hasonlóan javul a dokumentumban bemutatott adatok egyezősége az intézményi beszámolók összesített adataival. A dokumentumra vonatkozó törvényi előírások teljesítése tekintetében az elmúlt években lényeges elmozdulás nem érzékelhető. Az Áht.-nak az éves zárszámadás alkalmával teljesítendő előírásait a törvényjavaslat jellemzően teljesíti, néhány előírás teljesítésében azonban az évente megtett azonos tartalmú számvevőszéki észrevételek, javaslatok ellenére sem történik változás, előrelépés. Az Áht. 124. § (2) bekezdés b) pontja kötelezte a Kormányt, hogy rendeletben határozza meg a költségvetéskor és a zárszámadáskor az Országgyűlés részére tájékoztatásul bemutatandó mérlegek tartalmának részletes szabályait. Az Áht. 116. §-a felsorolja azokat a mérlegeket, kimutatásokat (a központi költségvetés, a hiány finanszírozása, az államháztartás, az államadósság, az elkülönített állami pénzlapok, a helyi önkormányzatok, a helyi kisebbségi önkormányzatok és a társadalombiztosítás mérlege, az alrendszerek vagyonkimutatása, a többéves kihatással járó döntések számszerűsítése évenként és összesítve, valamint a közvetett támogatások), amelyeket zárszámadáskor az Országgyűlés részére be kell mutatni.

Az utóbbi években az Áht. hivatkozott paragrafusára utalva több kormányrendelet jelent meg. A zárszámadási dokumentumban szereplő mérlegek, kimutatások azonban nem feleltethetők meg egyértelműen a rendeletekben szereplőkkel, illetve hiányoznak abból. Az Áht. 124. § (2) bekezdése j) pontjában a Kormány felhatalmazást kapott az államháztartás alrendszerei vonatkozásában a vagyonnyilvántartás részletes szabályainak kidolgozására. Az ÁSZ évek óta megállapítja, hogy az állam vagyonáról nem áll rendelkezésre állami szintű, egységes nyilvántartás. Az államháztartás alrendszereinek egységes szemléletű vagyonkimutatása a zárszámadásban most sem jelenik meg. A zárszámadási dokumentum belső tartalma, szerkezete többé-kevésbé ugyan állandó, de teljes körű tartalmi, szerkezeti szabályozása nincs, és az Áht. zárszámadási törvényjavaslatra vonatkozó előírásainak meghatározása sem egyértelmű, illetve hiányos. A zárszámadási dokumentum tartalmi, formai követelményeinek teljes körű szabályozása biztosíthatná az információtartalom ál-

24


landóságát, az átláthatóságot, az évek közötti összevetést és a folyamatokról való képalkotást. A szabályozás szükségességét az ÁSZ évről-évre felveti. Mivel a dokumentum az országgyűlési képviselők tájékoztatását és döntéseik megalapozását kell segítse, ezért a több ezer oldalas dokumentum áttekintését, az információkhoz való gyorsabb hozzájutást nagyban támogatná egy részletes tartalomjegyzék, amit évek óta hiányol az ÁSZ. A zárszámadási dokumentumra vonatkozó megállapítások részletes kifejtése a jelentés első kötetének II. Részletes megállapítások fejezet A) A zárszámadási dokumentum törvényességi és számszaki ellenőrzése c. pontjában található meg.

A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS A zárszámadási törvényjavaslat 2003. évi központi költségvetési mérlegének főösszegei és a hiány jelentős összegekkel haladják meg a törvényi módosított előirányzatokat. A kiadási főösszeg (5 670 639,4 M Ft) 297 011,2 M Fttal, a bevételi főösszeg (4 938 219,9 M Ft) 133 563,4 M Ft-tal és a hiány (732 419,5 M Ft) 163 447,8 M Ft-tal, 28,7%-kal magasabb összegben teljesült a törvényi módosított előirányzathoz képest. A központi költségvetés bruttó adóssága a 2003. évben 10 587,7 Mrd Ft volt, ami 14,8%-kal magasabb a 2002. évinél (9224,2 Mrd Ft). A GDP arányában mért adósság ezáltal a 2002. évi 55,1%-ról 57%-ra emelkedett. A 2002. évre vonatkozóan különösen, de a 2003. évre is érvényes, hogy az adott év vége előtt – 2002-ben 2 nappal, 2003-ban közel 1 hónappal – hatályba lépő törvénymódosítás (amely 2003-ban a hiány összegét változatlanul hagyta) nem tükrözte a költségvetés valós pozícióját, így a tényleges hiány a 2003. évben az előirányzatot 28,7%-kal meghaladva teljesült, a 2002. évi hiány 20,7%-kal volt magasabb a 2002. december 29-én hatályba lépett módosított összegnél. A költségvetési törvény 2003. november 27-i módosítása sem járt együtt azzal, hogy a tervek szorosabban közelítsenek a reálfolyamatokhoz. A társadalombiztosítás pénzügyi alapjai esetében is módosították a kiadási és a bevételi főöszszeget, de a hiány összege itt is változatlan maradt. A módosítás kizárólag az Egészségbiztosítási Alap előirányzatait érintette. A 2003. év végi hiány összege a két Alap vonatkozásában 71,8 Mrd Ft-tal növekedett. Figyelemre méltó továbbá, hogy az Áht. pótköltségvetési törvényjavaslat készítési előírásának 2002. július 27-én hatályba lépett módosításában meghatározott arány (5%) – a Kvtv.-ben rögzítettől, illetve annak módosításától – jelentős összeggel eltérő hiány kialakulását teszi lehetővé. A hivatkozott szabályozás a 2003. év vonatkozásában azt jelentette, hogy a Kvtv.-ben rögzített hiánytól 50%-ot meghaladó összegű eltérésre (azaz 1247,2 Mrd Ft összegű hiány elérésére) lett volna lehetőség pótköltségvetés benyújtása nélkül. A jelzett számadatok azt mutatják, hogy a jelenlegi szabályozás garantáltan mentesíti a

25


mindenkori kormányt a pótköltségvetés készítési kötelezettség alól. Ily módon az államháztartás kiadásainak és hiányának az adott évre vonatkozó költségvetési törvényben rögzített összegei sem a tervszámok megalapozott kialakítására, sem pedig a fegyelmezettebb gazdálkodásra nem hatnak kényszerítő erővel. Alátámasztja a fentieket az is, hogy az államháztartás finanszírozási igénye az eredeti és a módosított finanszírozási tervekben szereplő összegeknél egyaránt kedvezőtlenebbül alakult. A 2003. évi tervszámok kialakítása nem volt kellő összhangban a reálfolyamatokkal, ily módon a finanszírozási igénynyel sem. Ehhez hozzájárult a központi költségvetés hiányának és a társadalombiztosítási alapok év közbeni hiányának jelentős emelkedése, valamint az ÁPV Rt. tervezettnél alacsonyabb befizetése. Az ÁKK Rt. 2002. novemberében terjesztette elő az induló éves finanszírozási tervet. Kiindulási tervnek azonban a 2003 januárjában megtárgyalt finanszírozási tervet tekintette, mivel a 2002 novemberében prognosztizált helyzethez képest jelentősen eltértek a 2002. évi tényadatok. A pénzügyminiszter jóváhagyásával a finanszírozási tervet a 2003. évben négy alkalommal módosították. A finanszírozási terv pénzügyminiszteri jóváhagyása egy esetben öt hónappal a módosítás után történt. A finanszírozás ez idő alatt nem az aktuális finanszírozási terv alapján folyt. A 2003. évi finanszírozási terv novemberi átdolgozásakor – amelyet a pénzügyminiszter december 12-én hagyott jóvá – a teljes nettó finanszírozási igény meghatározásánál a PM prognózisa alapján még mindig számoltak 100 Mrd Ft privatizációs bevétellel, miközben a MOL Rt. részleges privatizációja a 2004. évre húzódott át. A központi költségvetés 2003. évi hiánya 732 419,5 M Ft, az elkülönített állami pénzalapok egyenlege 18 546,3 M Ft volt. A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak év végi hiánya 348 967,4 M Ft-ot tett ki (25,9%-kal meghaladva a tervezettet), ebből a Nyugdíjbiztosítási Alap többlet kiadása 39 008,5 M Ft, az Egészségbiztosítási Alapé 309 958,9 M Ft volt. A 2003. évi nettó finanszírozási igény a kincstári elszámolás alapján – az MNB kiegyenlítési tartalékának feltöltése és a privatizációs bevételek nélkül – 1059,9 Mrd Ft volt, kevesebb a 2002. évi tényadatnál (1069,1 Mrd Ft), és 27,4%kal meghaladva a 2003. januárban összeállított 2003. évi finanszírozási tervben szereplő összeget (832,2 Mrd Ft). A KESZ napi záró állományai (az ÁPV Rt. számlaegyenlegével együtt) a 2003. évben jelentős ingadozást mutattak. A legkisebb értékét június és július hónapokban értek el. Az alacsony napi záró állományok kialakulását több tényező okozta. A 2003. január 1-jei nyitó érték a 2003. évről a 2002. évre előrehozott, a 2002. december 10-étől történő 73 Mrd Ft összegű áfa-visszautalások következtében alakult ki. Több hónap közepén az vezetett az alacsony napi záró állomány kialakulásához, hogy az adott hónapban 10-12-e körül történik a nyugdíjak koncentrált utalása. Ez utóbbi körülményhez több hónapban hozzájárult, hogy a nyugdíjak utalása egybeesett a kötvénylejárattal, ami tőketörlesztéssel és kamatfizetéssel járt együtt. Ezek az események megítélésünk szerint

26


előre tervezhetők lennének és az új kibocsátású állampapírok lejárati időpontjának módosításával nem azonos napokra koncentrálódnának. A 2003. évben – többek között a KESZ állományok hullámvölgyeinek, ingadozásainak kisimítása érdekében - törvényi lehetőség nyílt arra, hogy a Magyar Állam részére készenléti hitelkeret álljon rendelkezésre. E hitelkeret által a rövid távú likviditási probléma rövid távú forrás biztosításával megoldható, és nem kényszerül az állam hosszú távú instrumentum igénybevételére a kiegyensúlyozott finanszírozás biztosítása érdekében. A központi költségvetés, a társadalombiztosítási alapok és az elkülönített állami pénzalapok finanszírozása a 2003. évben biztosított volt. A központi költségvetés összes bevételének 80%-át kitevő – az APEH és a VP illetékességébe tartozó – adók és vámok esetében egyes adónemeknél (áfa 112,6 Mrd Ft-os többlet, szja 61,8 Mrd Ft-os elmaradás) jelentős eltérések mutatkoztak az eredeti előirányzathoz képest. Az áfánál megjelenő többlet kialakulásához nagy mértékben hozzájárult a 2002 decemberében történt 73 Mrd Ft összegű határidő előtti – visszautalás, amelynek esedékessége 2003. január volt. A korai visszautalás a 2002. évi költségvetés pozícióját a jelzett összeggel rontotta, viszont a 2003. évit javította. Az EVA-nál a rendhagyó, 15 Mrd Ft-os túlteljesülés nem kompenzálta az szja-nál, valamint a társasági és osztalékadónál jelentkező, összesen 65,5 Mrd Ft összegű elmaradást. Az ÁSZ a 2003. évi költségvetésről szóló véleményében jelezte az egyes előirányzat tervezetek (vám- és importbefizetések, egyéb befizetések, fogyasztási és jövedéki adó) megvalósulásának kockázatait, illetve egyes adónemek (társasági adó, pénzintézeti társasági adó, bányajáradék) megalapozottságát, valamint az EVA esetében a nagyfokú bizonytalanságot. Az ÁSZ által jelzettek a felsorolt adónemek esetében – az eredeti törvényi előirányzathoz viszonyított teljesítés tükrében – kis eltéréssel helytállónak bizonyultak. A PM a zárszámadási törvényjavaslat indokolásában a költségvetés adó- és vámhátralékokra vonatkozó követelésállományáról nem számolt be. A kintlévőségi állomány az APEH folyószámla állományának tárgyidőszaki adatai szerint 62,2 Mrd Ft-tal (602,9 Mrd Ft-ra) emelkedett a hátralék behajtási tevékenység javulása mellett. A kintlévőség 11,5%-os növekedésénél azt is figyelembe kell venni, hogy az a bevételek 151%-os emelkedése mellett következett be. A VP által nyilvántartott kintlévőségi állomány 88,2 Mrd Ft volt, 18%-kal kevesebb, mint 2002. évben. A központi költségvetés egyes közvetlen kiadásainál jelentős túllépés (96 Mrd Ft) mutatkozott az előirányzat-módosítási kötelezettség nélkül teljesülő előirányzatoknál, amely hozzájárult a költségvetési hiány előirányzatot meghaladó növekedéséhez. A jelzett előirányzatoknál a lakástámogatások 55 Mrd Ft-tal, a GYES 31 Mrd Ft-tal, a megváltozott munkaképességű dolgozók foglalkoztatását elősegítő normatív termelési támogatások 10 Mrd Ft-tal magasabb összegben teljesültek a tervezettnél. Megjegyzésre érdemes, hogy a gyes előirányzatának túllépését a Legfelsőbb Bíróság döntése alapján folyósított jövedelempótlék okozta. Ezen összeg a bírósági döntés hiányában nem volt tervezhető.

27


A közvetlen kiadások körébe tartoznak a közvetlen termelői és piaci támogatások, amelyek esetében az előirányzat teljes mértékben felhasználásra került. Túllépés ugyan egyetlen költségvetési soron sem következett be, de ez nem az FVM támogatások tervszerű felhasználásának köszönhető. (A kifizetéseket az előirányzat elérésekor az APEH és a Kincstár felfüggesztette.) Évek óta jelentkező probléma, hogy a mezőgazdasági termelők részéről felmerülő támogatási igények összege meghaladja a rendelkezésre álló előirányzatot. A forráshiány következtében évről-évre növekvő összegű determináció keletkezik, amely tovább növeli a következő évi támogatási igényt. A 2003. évi mintegy 30 Mrd Ft összegű áthúzódással szemben a determináció összege 2004. évre már 51 Mrd Ft volt. Ezek a determinációk az adott évi költségvetési nehézségeket tovább növelik. A 2003. évi hiány túllépésének jelentős tényezője továbbá – az előzőekben említett 96 Mrd Ft előirányzat-túllépés mellett – az adósságszolgálattal kapcsolatos folyó kiadások tervezettet 87 Mrd Ft-tal meghaladó összege is. A többletkiadást a tervezettnél nagyobb összegű adósságállomány és hiány; a 363 Mrd Ft hitelátvállalás utáni nem tervezett kamatteher; a 2003. évi, óvatosságot nélkülözően tervezett kamatpálya, amelyet a 2003. évi költségvetési törvényjavaslatról készített véleményünkben jeleztünk; valamint a forint intervenciós sávja középárfolyamának eltolása okozta. Az állam által vállalt kezesség és viszontgarancia érvényesítése címek 2003. évi 9650 M Ft előirányzatának teljesülése 12 441,6 M Ft volt. Az előirányzat túllépése - amit a Kormány által 2002-ben vállalt két egyedi kezesség 9534 M Ft összegű beváltása okozott - jogszerűen történt. Az agrárgazdasági kezességek jogcímen 2003-ban a költségvetés terhére 179,4 M Ft kifizetés történt, amely mindössze 5,9%-a az eredeti és 7,8%-a a módosított (2300 M Ft), a Kincstár által nyilvántartott előirányzatnak. (Az agrárgazdasági kezességek érvényesítésének forrásául a XII. Földművelési és Vidékfejlesztési Minisztérium fejezet 11/6. alcíme szolgált.) Ezen összeg negyede a 2001-ben és 28%-a a 2002-ben kifizetett összegnek. Az agrárgazdasági kezesség érvényesítéséből származó költségvetési kiadások (és ezek megtérüléséből eredő bevételek) fejezeti felelősségének változását az elmúlt években a szakmai átgondoltság hiánya jellemezte. A PM felelősségi körébe tartozó előirányzat 2001. január 1-jétől – a szakmai indokok mellőzésével – az FVM-hez került. Az FVM fejezetnél e speciális kiadás önálló előirányzat nélkül a Vállalakozások folyó támogatása (2003-ban Közvetlen termelői és piaci támogatások) cím alatt szerepelt azzal, hogy a megtérülésekből származó bevétel e támogatások fedezetéül felhasználható. 2003-ban a tárca a 11.6. alcímként előirányzatot is képzett. Ezzel teljesen ellentétesen a 2004. évi költségvetési törvény ugyan a kiadási előirányzatot az FVM-nél „hagyta”, azonban a megtérülésből származó bevételek a PM fejezet 22.1.9. kezességvisszatérülésbe tartoznak.

A korábbi évek kezesség- és viszontgarancia érvényesítésének megtérüléséből a költségvetési bevétel 2003-ban 3008,8 M Ft volt, mely összeg a költségvetési előirányzat 66,86%-a. Az állam által vállalt kezesség és viszontgarancia költségve-

28


tési előirányzatai egyenlegükben 9510,2 M Ft-tal rontották a költségvetés pozícióját. A Kormány 2003-ban 10 (ebből 8 új) egyedi kezességet vállalt, összesen 128 500 M Ft összegben, amely a jogszerűen vállalható összeg 95,7%-a. Az állami kezességvállalások és nyújtott hitelek állománya 2003. december 31én 1221,0 Mrd Ft volt, ami 298,2 Mrd Ft-tal (32,5%-kal) haladta meg az előző év végén meglévő állományt. A jelzett összegű növekmény jelentős részét (197,3 Mrd Ft) az MFB Rt. által felvett hitelekhez vállalt jogszabályi kezességek jelentik. Az egyedi kezességvállalások állománya is számottevően (90,9 Mrd Fttal) nőtt. A Diákhitel Központ hiteleire vállalt forrásoldali kezesség kétszeresére (48,3 Mrd Ft-ra) nőtt, míg a köztisztviselők lakáshitelére vállalt jogszabályi kezesség több mint háromszorosára (15,9 Mrd Ft-ról 49,3 Mrd Ft-ra) emelkedett. A 2003. évi fejezeti szintű költségvetési előirányzatok az évközi módosítások következményeként jelentősen változtak. A 2002. évi kormányzati struktúraváltozás néhány fejezetet érintő 2003-ra áthúzódó hatása 2004-ben végleg lezárult. A kormányzati, a fejezetek közötti, a felügyeleti és fejezeten belüli előirányzatátcsoportosítások döntően szabályszerűek voltak. A központi költségvetés általános tartalékának 2003. évi előirányzata és teljesítése egyaránt 27 Mrd Ft volt. Az általános tartalékból a Kormány 16 fejezethez csoportosított át előirányzatot. Az általános tartalék előirányzat átcsoportosításnak jogcímek szerint 20,4%-át az aszály-, fagykár enyhítése, 17,0%-át a sportaréna-építés támogatása, közel 21%-át az európai uniós csatlakozás, a többit számos tevékenység egyenként kisebb összegű és arányú támogatási többlete tette ki. A forrásigények indokainak dokumentáltsága, számításokkal való alátámasztottsága változó mértékű. Az előirányzatok átgondoltabb tervezésének hiánya vethető fel az európai uniós népszavazás és a Budapest Sportaréna felépítésénél. A központi költségvetés céltartalékának 2003. évi kiadási előirányzata 11 400,0 M Ft, teljesítése 26 312,5 M Ft. A Kvtv. 4. §-a szerinti célt szolgáló előirányzat módosítás nélküli 14 912,5 M Ft-os (130,8%) túlteljesítését a törvényi szabályozás lehetővé tette. A központi költségvetés céltartalékának 2003. évi kiadási előirányzata jelentősen alultervezett volt, a pénzügyi teljesítés 130,8%kal haladta meg a tervezettet. A céltartalékból átcsoportosított előirányzat 80,4%-ából a központi költségvetési szervek, 19,6%-ából – a BM közvetítésével – az önkormányzatok részesültek. A költségvetési szerveknél a költséghatékonyság javítását szolgáló létszámcsökkentéshez kapcsolódó végkielégítésének részbeni fedezetátvállalása miatt ugyancsak 17 fejezet jutott 2003 decemberében a központi költségvetés céltartalékából 6219,6 M Ft támogatási többlethez. A személyi juttatások és a munkaadókat terhelő járulékok 2003. évi kiadását – a fejezeti felmérésre alapozott összesítő kimutatás szerint 2671 fő után – a céltartalék fedezte. A fejezeteknél megvalósított felmentésekről, a meghatározott idejű jogviszony felmondásáról

29


és azok tényleges kiadásairól – a helyszíni ellenőrzés lezárásának időpontjában – adatok nem álltak rendelkezésre. Az intézkedés hatásának értékelési lehetőségét nehezítette, hogy a központi költségvetési szervek engedélyezett létszámkeretét rögzítő 2242/2002. (VIII. 12.) Korm. határozat 2003-ban 6-szor változott, a keret az év elejei állapothoz képest – a fejezetek közötti átrendeződés mellett – a keret együttesen 220 fővel növekedett. A fejezeteknél a bevételek a – 2002. évi LXII. törvényben meghatározott – előirányzatához képest az MTA (89,7%) kivételével túlteljesültek. A módosított bevételi előirányzatokat az előző évekhez hasonlóan a fejezetek többsége nem teljesítette. A fejezeteknél a költségvetés szerinti kiadási előirányzathoz képest a kiadások teljesülése a fejezetek többségénél 100% feletti volt. Ezzel szemben a módosított előirányzathoz viszonyítva a kiadások teljesítése minden fejezetnél eltérő mértékben elmaradt a lehetőségektől. Ez a jelenség döntően a 2002. évi előirányzat-maradványok 2003. év végi jóváhagyásával volt összefüggésben. A 2003. évben a központi költségvetési szerveknél és a fejezeti kezelésű előirányzatoknál a kincstári adatok alapján kimutatott 470,5 Mrd Ft maradvány 43,9 Mrd Ft-tal, 10,3%-kal haladta meg a 2002. évit, aminek 67,7%-a a fejezeti kezelésű előirányzatokhoz, 32,3%-a az intézményi gazdálkodáshoz kapcsolódott. A 2003. évi maradvány a módosított előirányzat (3090,2 Mrd Ft) 14,3%-át tette ki. Jelentősebb maradványok az ME (50,0 Mrd Ft), a BM (35,3 Mrd Ft), az FVM (28,5 Mrd Ft), a GKM (128,8 Mrd Ft), a KvVM (38,9 Mrd Ft), az OM (47,2 Mrd Ft) és az IHM (30,1 Mrd Ft) fejezeteknél keletkeztek, ami a teljes maradvány 76 %-a, 358,8 Mrd Ft. A 2002. évi előirányzat-maradványt a PM a törvényes határidőt jóval meghaladóan, 2003. december 19-én hagyta jóvá. A PM az előző évi maradványok visszaigazolásakor a 2002. évi kötelezettségvállalással terhelt előirányzat-maradványok felhasználásának zárolására a 2253/2003. (X. 15.) Korm. határozat, a 2002. évi kötelezettségvállalással terhelt előirányzat-maradványok elvonására a 2327/2003. (XII. 16.) Korm. határozat alapján a 2002. évi maradványok 4 %-át, 19,4 Mrd Ft-ot vont el, melyek befizetését a fejezetek határidőben teljesítették. A maradvány jóváhagyásának ilyen mértékű elhúzódása miatt, a központi költségvetést megillető elvonások is jelentős késedelemmel teljesülnek. Az előző évekhez hasonlóan, jelentősebb összegű maradványok azoknál a minisztériumoknál keletkeztek, amelyek kiterjedt intézményhálózattal, illetve szakmai programokkal, célfeladatokkal, támogatási célelőirányzatokkal rendelkeztek (BM, HM, GKM, KvVM, NKÖM, GyISM, IHM). Ezeknél a kötelezettségvállalással terhelt maradvány meghaladta a 90%-ot. Az előirányzat-maradványok jelentős része a fejezeti kezelésű előirányzatoknál (a legjelentősebbek a GKM, a ME, a KvVM, a BM, az IHM), központi beruházásoknál (16,1 Mrd Ft) és a célelőirányzatoknál (78,7 Mrd Ft) keletkezett.

30


A 2003. évi maradvány elvonásokkal csökkentett összege, továbbá az előző évek felhasználatlan maradványa forrást biztosít a 2004. évi feladatok végrehajtására. Ezek több mint 90%-át kötelezettség terheli, amit a fejezetek tételes analitikával támasztottak alá. A helyszíni ellenőrzés befejezéséig, 2004. június 26-ig, a fejezetek a 2003. évi előirányzat-maradványok jóváhagyását – a PM jóváhagyásának hiányában – nem tudták végrehajtani. A költségvetési szervek tartozásállományának számvevőszéki ellenőrzése során az elmúlt 3 évben tapasztalt kedvező tendenciák 2003-ban is folytatódtak. A tartozások átlagos állománya jelentős mértékben (14,7%-kal) csökkent. A tartozásállomány belső szerkezete tovább javult, az adós intézmények száma és az adósságok összege viszonylag alacsony volt. A Kincstári Biztosi Iroda és az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal jó együttműködése elősegíti a tartozások behajtását, de elsősorban megakadályozza annak keletkezését. A 2003. év során 5 költségvetési szervnél működött kincstári biztos. A zárolás intézményével a Kincstári Biztosi Irodának a 2003. év során – az előző évekkel ellentétben – nem kellett élnie. A központi költségvetési szervek gazdálkodásának szabály- és feltételrendszerében – a korábbi évekhez hasonlóan – alapvető, átfogó változásokra 2003-ban sem került sor. Az Áht. módosítása többek között a gazdálkodás szabályozottságának javítására, a pénzügyi, számviteli elszámolások szakszerűségének emelésére is irányult. A szervezeti és működési szabályzatok, gazdálkodási szabályzatok, valamint a költségvetési alapokmány tartalmára vonatkozó előírások szigorítása sem hozta meg 2003. évben a kívánt eredményt. A költségvetési szervek gazdálkodásának szabályozottságában – a 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet 8. § (3)-(15) bekezdései és a 47-49. §-ai előírásait figyelembe véve – a korábbi évek kedvezőtlen jelenségei, bár kisebb mértékben, még tapasztalhatóak voltak. Ezek elsősorban a gazdálkodás átfogó szabályozása felülvizsgálatának, aktualizálásának elmaradására, a szabályozás hiányosságára vezethetők vissza.

A 2002. évben bevezetett központosított illetményszámfejtési rendszer még 2003. évben sem biztosította a gördülékeny ügyintézést, az erőforrások kímélését. A program jelenleg is fejlesztés alatt áll, nehezen kezelhető, az ellenőrzés és a hibakeresés nehézkes. Emiatt egyes fejezeteknél jelenleg is külön számítástechnikus(oka)t kell alkalmazni, amelyet a korábban alkalmazott program nem tett szükségessé. Az Áht. 49. § o) pontjában előírt fejezeti kezelésű előirányzatokkal összefüggő gazdálkodást az ilyen előirányzatokkal rendelkező fejezetek felügyeleti szerveinek vezetői – a pénzügyminiszterrel egyetértésben – többségében szabályozták. Az ellenőrzött szabályzatok nem minden esetben feleltek meg a jogszabályi követelményeknek, kiegészítésre szorulnak, illetve nem rendelkeztek szabályzatokkal, vagy nem aktualizálták azokat.

31


A fejezetek többségénél közhasznú társaságok, korlátolt felelősségű társaságok, részvénytársaságok, közalapítványok és alapítványok is közreműködtek a szakmai feladatok ellátásában. A gazdasági társaságok és a tárcák között létrejött szerződések többségénél elmondható, hogy nem dolgoznak ki a finanszírozott feladatokra költségnormákat, nem található szoros korreláció a feladatok és az azokra elszámolt költségek (állami támogatás) között. A gazdasági társaságok többségének tőkeellátottsága és pénzügyi eredménye labilis, a végelszámolás útján történő megszüntetés hosszú ideig elhúzódik. A 2002. évi zárszámadásnál jeleztük, hogy igen kockázatosnak tartjuk azt a gyakorlatot, hogy a tárcák költségvetési pénzeszközt adnak át gazdasági társaságok bankszámláira, miközben a folyamatos feladatellátáshoz csak e források töredékére van szükség. A társaságok a szabad pénzeszközök lekötése révén jelentős kamatbevételt realizálnak. A jelenlegi ellenőrzésünk során ismételten megállapítottuk, hogy az előző évben említett esetekben ezt a gyakorlatot nem szüntették meg, a feleslegesen átadott forrásokat nem vonták el. A Sportfólió Kht. bankszámláján 2003. I. félévben 7 Mrd Ft állt rendelkezésre. A társaság az év végén 6,647 Mrd Ft bankszámlapénzzel rendelkezett és 350 M Ft kamatjövedelmet ért el. A Kht. vesztesége 2003. évben már 2,9 Mrd Ft volt, egy év alatt a veszteség 1,9 Mrd Ft-tal növekedett. A GKM Regionális Holding Rt. tulajdonában lévő kockázati tőkealapra 2001. év végén átadott 3,1 Mrd Ft terhére 2003. évben sem történt pénzügyi teljesítés.

A minisztériumok a fejezeti kezelésű előirányzatokat az Áht. 24. § (4) bekezdésében foglalt előírásoknak megfelelően, a Kvtv.-ben és az egyéb jogszabályokban meghatározott jogcímeken, rendeltetésszerűen használták fel. Jogcímtől eltérő felhasználás az IHM, a KvVM és a BM fejezetnél történt. Az IHM négy munkatársáról elismerte, hogy az IT Kht. alkalmazottai, de az általuk végzett tevékenység nem kapcsolódik a Kht. feladataihoz, így az erre fordított bérköltség és járulékai az Informatikai, távközlés-fejlesztési és frekvenciagazdálkodási célelőirányzatnál céltól eltérő felhasználásnak minősül. A KvVM fejezetnél a Kac előirányzatból a rendeltetéstől eltérő felhasználás 203,3 M Ft volt. A 3/2003. (III. 7.) KvVM rendelet nem tette lehetővé jutalom és járulékainak kifizetését a célelőirányzat terhére, ennek ellenére a felhasználás megtörtént. A BM fejezetnél az Európai Integrációs célfeladatról 440,0 M Ft-ot szabálytalanul csoportosítottak át a fejezeti tartalékba. Az átcsoportosítás nem felelt meg az Áht. 24. § (6) bekezdésében leírtaknak. A célfeladat forrásait az Ybl Banktól származó kamatbevételekkel növelték. A többletbevétel terhére 2003-ban 162,7 M Ft-ot jutalmazási célokra fordítottak, a felhasználás az Ámr. 57. §-ában előírtaktól eltérően történt.

A feladatfinanszírozás körébe vont fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználásánál a tárcák az Ámr. 70-77. §-aiban foglaltaknak megfelelően jártak el. Az ÁSZ és a felügyeleti szervek által végzett megbízhatósági ellenőrzés a 2003. évi törvényi módosított előirányzatok, valamint a bevételi és a kiadási főösszeg mintegy 76,3%-át fedte le.

32


A zárszámadási törvényjavaslatban kimutatott központi költségvetés közvetlen bevételei egészében és bevételi nemenként is megegyeznek a pénzforgalomban teljesült adatokkal. A bevételek teljes körűek, megbízható valós képet adnak.8 Az APEH és a VP (adóügyi, vámigazgatási, jövedéki, ellenőrzési végrehajtási) tevékenységét törvényesen és a saját belső utasításai szerint látta el. Az adó- és vámbeszedés végrehajtásának törvényességét a beépített kontrollok biztosították, kivéve a vámbiztosíték elszámolását, ahol a visszatérítéseknél a belső kontrollok nem kielégítően működtek, erre tekintettel figyelemfelhívó megjegyzést tett az ellenőrzés. Az APEH informatikai rendszereinek hozzáférési rendjét egységes szabályozás rögzíti, annak betartása központilag biztosított. A személyi számítógépek és adathordozók vírusvédelme megoldott. Az adatok mentése és mentéseket tartalmazó adathordozók biztonságos tárolása szabályozott. Az APEH informatikai rendszerének átfogó biztonságvédelmi feltételei biztosítottak. A VP informatikai rendszere – a 2003. évben végrehajtott intézkedések ellenére – továbbra is hiányosságokat mutat az informatika szervezeti szabályozottsága, az adatvédelem és a rendkívüli helyzetek kezelése területén. Mindezek magas kockázatot jelentenek a VP informatikai rendszerének folyamatos és biztonságos működésében.

A zárszámadási törvényjavaslatban kimutatott központi költségvetés közvetlen kiadásai (beleértve a helyi önkormányzatok részére biztosított hozzájárulásokat és támogatásokat) teljes körűek, megbízható és valós képet adnak.9 A normatív támogatások és a K 600 hírrendszer elszámolásait figyelemfelhívó megjegyzéssel láttuk el. A normatív támogatás esetében az ellenőrzött tételek 16%-ánál – az igénylések kiutalás előtti ellenőrzésének elmaradása miatt – jogszerűtlenül több támogatást folyósítottak. Az észlelt hibák, hiányosságok és mulasztások alapján az ellenőrzés azt állapította meg, hogy az APEH normatív támogatások igénylésének ellenőrzésével, jogosultság elbírálásával kapcsolatos tevékenysége nem megfelelő. E területen a belső kontrollok működését az ellenőrzés nem ítéli megbízhatónak. Az APEH a számvevőszéki ellenőrzés 2002. évi megállapításai ellenére a 2003. évben sem fordított elegendő figyelmet arra, hogy megfelelő intézkedésekkel az e területen feltárt hiányosságokat megszüntesse, vagy legalábbis mérsékelje. A K-600 hírrendszer előirányzat terhére beszerzett tárgyi eszközök, készletek, hálózat bővítések, felújítások értékét a tárcák könyveikben, nyilvántartásaikban nem szerepeltették. A vagyonváltozás nyilvántartásokon való átvezetésének elmaradását az ÁSZ a 2002. évi zárszámadás ellenőrzése során megállapította, de intézkedés az érintettek (HM, BM, IHM) részéről nem történt.

Az auditált adatok alapján megállapítható, hogy a 2003. évi törvényjavaslat mellékletében bemutatott bruttó államadósság összegét helyesen mutatták ki.

8

A központi költségvetés közvetlen bevételei pénzügyi szabályszerűségi ellenőrzésének részletes kifejtése a jelentés B.1.1./3.2. pontjában található.

9

A központi költségvetés közvetlen kiadásai pénzügyi szabályszerűségi ellenőrzésének részletes kifejtése a jelentés B.1.1./3.5. pontjában található.

33


A fejezetek igazgatási címeinél, alcímeinél (36 intézmény) lefolytatott pénzügyi szabályszerűségi ellenőrzések eredményeként az intézményi elemi beszámoló jelentés 2%-át elutasító, 6%-át korlátozó véleménnyel láttuk el. Egy esetben az ellenőrzött szerv hibájából a beszámoló jelentés minősítését megtagadtuk.10 A minősített véleménnyel zárult pénzügyi szabályszerűségi ellenőrzések feltárták az igazgatási címek tekintetében a bruttó pénzügyi elszámolások megsértését, a megbízási díjak elszámolása esetében a szabálytalan foglalkoztatásokat, és a beszámoló jelentés vagyonkimutatásának pontatlanságait. A fejezeti kezelésű előirányzatokról készült beszámoló jelentések 43%-át korlátozó véleménnyel láttuk el, a pénzügyi és vagyoni helyzetet bemutató mérlegek nem valós adatainak kimutatása a céltól eltérő felhasználások miatt.11 A központi költségvetésre vonatkozó megállapítások részletes kifejtése a jelentés első kötetének II. Részletes megállapítások fejezet B) Helyszíni ellenőrzés B.1.1. A központi költségvetés c. pontjában, illetve a Függelék c. második kötet „A” részében található meg.

AZ ELKÜLÖNÍTETT ÁLLAMI PÉNZALAPOK Az alrendszerbe tartozó Munkaerőpiaci Alap (MPA), a Központi Nukleáris Pénzügyi Alap (KNPA) és a 2003-ban létrehozott Wesselényi Miklós Ár- és Belvízvédelmi Kártalanítási Alap (WMA) 2003. évi költségvetési beszámolóit, a törvényi előírásoknak megfelelően, könyvvizsgáló ellenőrizte. Mindhárom beszámoló hitelesítő záradékot kapott. Az MPA költségvetési összegének 10%-át az éven túli kötelezettségvállalások teszik ki, 2003-ban ennek összege 21 041,0 M Ft volt. A kötelezettségvállalások rendjét, figyelemmel az elkülönített állami pénzalapok sajátosságaira is, az államháztartás szervezeteinek beszámolási és könyvvezetési kötelezettségéről szóló 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet nem szabályozza. Az MPA mérlegében szereplő adósállomány adata (3740,0 M Ft) a jogalap nélkül felvett ellátásokra vonatkozik, amit a megyei munkaügyi központoknál eltérő gyakorlat és alacsony hatékonyságú behajtási tevékenység jellemez. Az Alap bevételeivel kapcsolatosan az APEH-nál nyilvántartott járulék és hozzájárulás kintlévőség további 16,4 Mrd Ft. Az MPA önmagát fenntartó pénzügyi Alap, költségvetési támogatásra, illetőleg a napi likviditás biztosításához a KESZ igénybevételére nem szorul. Kiadásait a

10

Az igazgatási címek, alcímek pénzügyi szabályszerűségi ellenőrzésének részletes kifejtése a jelentés B.1.1./5.3.1. pontjában található.

11

A fejezeti kezelésű előirányzatok pénzügyi szabályszerűségi ellenőrzésének részletes kifejtése a jelentés B.1.1./5.4.4. pontjában található.

34


saját bevételeiből fedezi. A bevételek 97%-át a munkaadói és a munkavállalói járulékok, továbbá a szakképzési hozzájárulás fedezi. Az Alap 2003. évi bevételeinek összege 220 970,6 M Ft volt, a kiadások pedig 216 830,6 M Ft-ot tettek ki. A költségvetés végrehajtásának – függő tételeket nem tartalmazó – GFS egyenlege 3915,8 M Ft, ami az előző évek maradványát növeli. A kiadások alakulásánál az aktív foglalkoztatáspolitikai eszközök működésének hatékonyságában – annak ellenére, hogy a 2003. évben több új aktív eszköz alkalmazására volt mód – visszaesés tapasztalható. A távmunka- és részmunkaidős programok támogatása terén igazi eredmények az elmúlt évben még nem születtek. A felnőttoktatással kapcsolatosan előtérbe került az iskolarendszeren kívüli képzés támogatása. Ebben jelentős szerepet játszik az FMM fejezetébe tartozó Nemzeti Felnőttképzési Intézet, a szakképzés terén pedig a Nemzeti Szakképzési Intézet. Mindkét területen a programok, a megkötött szerződések elhúzódó teljesítése tapasztalható, ami hozzájárult ahhoz, hogy – az Alap pénzeszközeiből – ezeknél az intézményeknél 2003-ban jelentős összegű, 2 Mrd Ft-ot meghaladó maradványok halmozódtak fel. Az MPA kiadásainak ¼-ét a központi költségvetés felé teljesítendő kötelezettségek teszik ki (pénzeszközátadás rehabilitációs céllal és a munkanélküli ellátórendszer működtetéséhez). A működési célokra átadott források az Alap további 10%-át kötik le. A KNPA bevételi főösszege 23 703,2 M Ft volt, ami változatlanul, meghatározóan a Paksi Atomerőmű befizetéséből (21 0881,5 M Ft) eredt. A kiadások öszszege 9183,5 M Ft. Az Alap tárgyévi 14 519,7 M Ft-os GFS-egyenlegével az 1996 óta felhalmozott egyenleg 47 244,7 M Ft-ra nőtt. A kiadások 73%-a felhalmozási jellegű, a többi működési célokat szolgált. Az Alap pénzforgalmának több, mint 90%-a az e célra létrehozott (100%-ban állami tulajdonú) Radioaktív Hulladékokat Kezelő Közhasznú Társaságon keresztül bonyolódott le. A WMA érdemi tevékenysége 2003-ban még nem kezdődött el. Az Alap létrehozásáról szóló törvény a működéshez 110,0 M Ft-os előirányzatot rendelt, költségvetési támogatásból, illetve lakossági befizetésből. A bevételek ugyan 113,3 M Ft-ra teljesültek, de kizárólag a PM pénzeszközátadásával. A tárgyévi kiadások összege 2,5 M Ft. Az idő rövidsége miatt az Alap működéséről ugyan még nem lehet határozott véleményt mondani, de a célokat és a lehetséges eredményeket illetően kétségek máris felmerültek. Az elkülönített állami pénzalapokra vonatkozó megállapítások részletes kifejtése a jelentés első kötetének II. Részletes megállapítások fejezet B) Helyszíni ellenőrzés B.1.2.) Az elkülönített állami pénzalapok c. pontjában, illetve a második Függelék c. kötet „B” részében található.

35


A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI ALAPOK A Nyugdíjbiztosítási Alap (Ny. Alap) és az Egészségbiztosítási Alap (E. Alap) 2003. évi költségvetéséről készített beszámolókat könyvvizsgáló vizsgálta felül. A könyvvizsgálat a társadalombiztosítási alapok esetében is hitelesítő záradék megadásával fejeződött be. Sajátos helyzetet idézett elő az alapok mérlegében, az eszköz oldalon meghatározó (a járulék és hozzájárulás bevételekhez kapcsolódó) adósállományt érintően végrehajtott, 50% feletti értékvesztés elszámolása, amit a számviteli szabályokkal ellentétesnek, nyilvántartási adatokkal alá nem támasztottnak ítélünk. Az értékvesztés elszámolásának egyetlen dokumentuma az APEH által összeállított, becslésen alapuló kalkuláció. Ez mindkét alapnál az eszközállomány tárgyévi csökkenését eredményezte és a tőkeváltozást is kedvezőtlenül befolyásolta. A költségvetési törvény a társadalombiztosítási alrendszer hiányát (az E. Alapra vonatkozóan) 277 149,9 M Ft-ban rögzítette. Az alapok pénzügyi helyzete ennél kedvezőtlenebbül alakult, az alrendszer összevont hiánya 348 967,4 M Ft lett, amiből 39 008,5 M Ft az Ny. Alap és 309 958,9 M Ft az E. Alap költségvetésének hiánya. Ez csaknem 3,5-szerese a 2002. évi hiány összegének. Ez a tény önmagában jelzi az alapok romló pénzügyi pozícióját, a társadalombiztosítás ellátó rendszereinek forráshiányos állapotát. Az Ny. Alap formálisan kedvezőbb helyzetét részben a központi költségvetésből nyújtott nagyobb összegű hozzájárulás magyarázza és az, hogy a járulék- és hozzájárulás bevételek még nagyobb arányban fedezik a kiadásokat, mint az egészségbiztosítás területén. Az alapok járulék- és hozzájárulás bevételei, összességében az előirányzat szintje közelében teljesültek. Főleg a munkáltatókat terhelő járulékokat jellemzi, hogy a tervezés időszakában ismétlődően felültervezik, aminek következményeként a bruttó keresettömeg tervezettet meghaladó növekedése a járulékok előirányzatának túllépéseként nem jelentkezik. A bevételek elmaradásában a fizetési hajlandóság romlása is szerepet játszik. A két alap APEH-nál nyilvántartott adósállománya 2003 végén 188 885,3 M Ft volt (14,1%-kal több az előző évinél). Az Ny. Alap bevételeinek 17,7%-a a központi költségvetésből származik. Ennek meghatározó tétele a magánnyugdíj pénztárak miatti bevételkiesés pótlására átadott összeg, ami előirányzati szinten valósult meg. Ez nem ellentételezi a valós bevételkiesést. A fegyveres testületek kedvezményes nyugellátásainak kiadásaihoz a központi költségvetés egyes fejezetei az Ny. és az E. Alap költségvetési forrásaihoz a költségvetési törvényben meghatározott összeggel járulnak hozzá, azonban 2003ban a BM és az IM törvényi kötelezettségét nem teljesítette hivatkozással a központi költségvetési szerveket érintő takarékossági célú zárolásra. Az elmaradás a BM esetében 1297,5 M Ft (Ny. Alapnak 1187,6 M Ft és az E. Alapnak

36


109,9 M Ft), az IM esetében 47,3 M Ft (Ny. Alapnak 43,5 M Ft és az E. Alapnak 3,8 M Ft). A társadalombiztosítási alapok meghatározó ellátási kiadásai a tervezettnél nagyobb összegben teljesültek. A tervezés bizonytalansági tényezőire a 2003. évi költségvetésről alkotott számvevőszéki vélemény felhívta a figyelmet. Az Ny. Alapba tartozó nyugellátások kiadási összege 1 507 644,7 M Ft, ami 36 589,1 M Ft-tal több a tervezettnél. A többletet alapvetően az év végi kiegészítő nyugdíjemelés okozta. Az év elején 8,4%-os, novemberben újabb 2,2%-os nyugdíjemelésre került sor. A nyugdíjemelések, az 53. heti nyugdíjkifizetés, az özvegyi nyugdíjak megemelése és a méltányossági nyugdíjemelések eredményeként 2003-ban az ellátottak nyugdíja 13,1%-kal emelkedett. A társadalombiztosítási nyugdíjrendszer továbbfejlesztésére irányuló intézkedésekre 2003-ban nem került sor. A költségvetési törvény 2003-ra vonatkozóan lehetővé tette a kiegészítő nyugdíjemeléssel kapcsolatos (nem tervezhető) külön kiadások elszámolását és a működési költségvetés támogatási előirányzatának megemelését. Ezt azonban csak az Ny. Alapot terhelő ellátások tekintetében engedte meg, és a folyósított ellátásokra (amelyeknek emelését a nyugdíjakkal azonos módon kell végrehajtani) nem. Az ONYF működési kiadásainak összege 2003-ban 27 399,9 M Ft volt, ami az Alap kiadási főösszegének 1,8%-át jelenti. A gyógyító-megelőző egészségügyi ellátás kiadási összege 623 013,2 M Ft volt. Az egészségügyi dolgozók központi béremelésének fedezetére a költségvetésben 127 300,0 M Ft-ot különítettek el, aminek a kifizetésére a szolgáltatók kisebb körét érintően az általános finanszírozási elvekhez igazodva került sor. A gondozóintézetek a járóbeteg szakellátás, a fekvőbeteg szakellátás területén azonban egész éven át elkülönítetten folyósították az összegeket, a bérfedezet beépítésére a finanszírozási szabályokba csak 2004 áprilisától került sor. A gyógyszerkiadások előirányzata (216 972,3 M Ft) ismételten tarthatatlannak bizonyult. Az előirányzatot 241 972,3 M Ft-ra emelték, egyúttal az addig zárt előirányzatot „kinyitották”. A teljesítés adata 250 818,0 M Ft. A gyógyszertámogatási előirányzat megtartására, növekedésének megfékezésére irányuló kormányzati intézkedések csak részleges eredményeket hoztak. Az intézkedések közül kiemelkedő a gyógyszer gyártókkal és forgalmazókkal kötött szerződés, melynek lényege az volt, hogy a módosított előirányzat túllépésének összegét az E. Alapba befizetik. Az előirányzat 10 139,7 M Ft-os túllépéséből december 31-ig 6303,9 M Ft-ot fizettek be, majd 2004 első felében további 482,0 M Ft-ot. Az elszámolások lezárására mindeddig nem került sor. A 2003. évben is folytatódott, az 1999-ben megkezdett irányított betegellátási modellkísérlet. Erre a költségvetési törvény, majd az egészségügyi szolgáltatások finanszírozásáról szóló kormányrendelet is részletes szabályokat tartalmazott. Lényeges változás volt a kísérlet hatókörének 1 millió főre történő kiterjesztése. Pályázat útján 4 új (kórházi) szervező került a modellbe. A tárgyévi kimutatott megtakarítás 1452,0 M Ft, az egyéb tételekkel együtt a 2003-hoz 37


kapcsolódó kifizetések összege 1516,0 M Ft volt. Az OEP értékelte kísérlet tapasztalatait, időszakos és átfogó értékelés is készült. Ezekben a pozitív elemek a meghatározóak, kételyeket, gondokat nem fogalmaztak meg. Az egészségbiztosítási rendszer, az ide tartozó pénzbeli és természetbeni ellátások szabályozásának, finanszírozásának, támogatási elveinek meghatározására, átalakítására 2003-ban csak kisebb lépések történtek. Az OEP működési költségvetésének kiadási összege 23 725,8 M Ft, ami megegyezik a nyugdíjbiztosítás működési hányadával (1,8%). Az OEP végrehajtotta a központi költségvetési szervek létszámcsökkentésére vonatkozó kormányhatározatot. Ezzel összefüggésben 209,9 M Ft tárgyévi kiadás merült fel, amit a központi költségvetésből kellett volna ellentételezni. Ebből a PM 110,0 M Ft fedezetét más előirányzat csökkentésével oldotta meg, a további 99,9 M Ft-ot az OEP 2003. évi kötelezettség-vállalással nem terhelt maradványa biztosítja. A társadalombiztosítási alapokra vonatkozó megállapítások részletes kifejtése a jelentés első kötetének II. Részletes megállapítások fejezet B) Helyszíni ellenőrzés B.1.3.) A társadalombiztosítási alapok c. pontjában, illetve a második, Függelék c. kötet „C” részében található.

A HELYI ÖNKORMÁNYZATOK KÖLTSÉGVETÉSI KAPCSOLATAI Az államháztartás bevételeinek közel negyedével (24,5%) gazdálkodó helyi önkormányzatok – a számukra juttatott hozzájárulások, támogatások révén – nettó módon kapcsolódnak a központi költségvetés alrendszerhez: a 2003. évi bevételük 30%-át tette ki a BM fejezet 23. címén biztosított 749,4 Mrd Ft. A központi költségvetés bevételeiben nem szereplő – az önkormányzatok számára átengedett – 405,4 Mrd Ft személyi jövedelemadó az önkormányzatok bevételeinek további 16%-át képezte. Ennek alapján a helyi önkormányzatok Kvtv.-ben meghatározott elosztás szerinti összes tervezett forrása 1 131 465,4 M Ft, teljesítése 1 154 859,6 M Ft volt. A helyi önkormányzatokat megillető támogatások és hozzájárulások előirányzatait a Kvtv. 1. számú mellékletében a BM fejezet 23. Helyi önkormányzatok támogatásai és hozzájárulásai címe tartalmazta. A 2003. évi eredeti előirányzat 726 365,4 M Ft volt, amely év végére 765 082,8 M Ft-ra módosult. A pénzügyi teljesítés 749 410,3 M Ft, azaz 98%. A maradvány a felhalmozási célú (címzett és céltámogatások, TERKI, CÉDE) és a vis maior támogatásoknál – a jóváhagyott, de fel nem használt források miatt – keletkezett. A Kvtv. 15. § (1) bekezdése szerint az Országgyűlés a helyi és a helyi kisebbségi önkormányzatok számára normatív állami hozzájárulást és normatív részesedésű átengedett személyi jövedelemadót állapított meg. A támogatás jogcímeit és fajlagos összegeit a törvény 3. számú melléklete részletezte. A normatív hozzájárulások előirányzata 515 499,4 M Ft volt, amely a normatív részesedésű személyi jövedelemadó kiegészítéssel együtt 689 253,5 M Ft-ot tett ki. A normatív állami hozzájárulások és a normatív részesedésű átengedett személyi jövedelemadó önkormányzatonkénti jogcímeit és összegeit tartalmazó

38


együttes rendeletet határidőre tette közzé a pénzügyminiszter és a belügyminiszter. A 2003. év végére a normatív hozzájárulások előirányzata 511 515,4 M Ft-ra csökkent (a normatív részesedésű személyi jövedelemadó kiegészítéssel együtt 685 060,8 M Ft-ra) a helyi önkormányzatok április 30-ig, illetve október 15-ig történt évközi lemondásai, valamint a helyi önkormányzati körön kívülre történő intézményátadások hatásaként. Az előirányzatok átcsoportosítása megfelelt a Kvtv.-ben foglaltaknak. A normatív állami hozzájárulások teljesítése 514 229,8 M Ft volt, ennek összege 0,5%-kal haladta meg a módosított előirányzatot. A normatív részesedésű átengedett személyi jövedelemadóval együtt a teljesítés 688 006,7 M Ft volt. Az előirányzat-túllépésre az Áht. lehetőséget adott, mivel a teljesítés módosítás nélkül is eltérhetett az előirányzattól. Az igénylés és elszámolás ellenőrzésébe bevont 88 önkormányzat összesen 15 027,3 M Ft normatív állami hozzájárulást vett igénybe, amelyből 14 889,1 M Ft elszámolása jogszerű. A jogcímenkénti eltérések önkormányzatonkénti egyenlegei alapján a vizsgált helyi önkormányzatok 145 961 176 Ft normatív állami hozzájárulást jogtalanul vettek igénybe és számoltak el, 7 798 924 Ft pedig pótlólagosan jár részükre az ellenőrzött feladatmutatók alapján. Hibátlan volt az önkormányzatok 26,1%-ának az elszámolása és további 51,2%-uknál a feltárt eltérés aránya nem haladta meg a 2%-os lényegességi küszöböt, így az önkormányzatok 77,3%-a számolt el – a lényegességet figyelembe véve – megbízhatóan a normatív állami hozzájárulással. Az ellenőrzött önkormányzatok 22,7%-a esetében az elszámolásban feltárt hibák aránya meghaladta az elszámolt normatív állami hozzájárulás 2%-át, ezek elszámolása nem megbízható. A feltárt hibák jellege és aránya olyan, hogy valószínűsíthetően az önkormányzatok teljes körében azonos arányban fordul elő. A normatív állami hozzájárulás összesített önkormányzati elszámolásában a kivetített hiba aránya 0,92%, ami nem éri el a lényegességi szintet. Ennek alapján a helyi önkormányzatok 2003. évi normatív költségvetési hozzájárulással való elszámolása a lényegesség figyelembevételével megbízható és valós képet mutat. A normatív állami hozzájárulási jogcímek közül a nappali szociális ellátás esetében volt a legnagyobb arányú eltérés – 24%-os – az önkormányzati elszámoláshoz viszonyítva. A jogosulatlan igénybevételt a működési engedélyek hiánya miatt állapítottunk meg, a gondozási napok meghatározásában nem volt lényeges hiba. A községi önkormányzatok által fenntartott nappali szociális ellátást biztosító intézmények közül több csak ideiglenes működési engedéllyel rendelkezett, mert nem tudták biztosítani a szakmai jogszabályban előírt személyi feltételeket. Az óvodai nevelésnél megállapított eltérések részben arra vezethetők vissza, hogy az október 2. és december 31. között született gyermekek neveléséhez a harmadik életévük betöltését követő év január 1. és augusztus 31. közötti időszakra a költségvetés nem biztosít normatív állami hozzájárulást, mert az óvodába a normatív hozzájárulás igénybevétele szempontjából előírt október 1-jei tanügyi statisztika mérési időpontjáig nem vehetők fel, január 1-jétől pedig

39


már bölcsődei ellátásban nem részesülhetnek. Az október 1-je után óvodába felvett gyermekek után a folyamatban lévő nevelési évre normatív állami hozzájárulás nem igényelhető. A Kvtv. 5. számú melléklete a helyi önkormányzatok által ellátandó feladatokra központosított előirányzatként 20 013,5 M Ft eredeti kiadási előirányzatot tartalmazott. A helyi önkormányzatok a 19 jogcímcsoportból álló központosított előirányzatokból kettő esetében pályázat és igénylés nélkül, 2-nél igénylés alapján, 14-nél pályázati úton és egy esetében egyedi megállapodás alapján részesültek a felhasználási kötöttséggel járó állami támogatásban. A módosított előirányzat 7620,3 M Ft-tal haladta meg az eredeti előirányzatot, amelyet négy új jogcímcsoporttal történő évközi bővülés, valamint az előirányzatmaradványok átcsoportosítása eredményezett. A központosított előirányzatok helyi önkormányzatok részére kiutalt összege 34 652,5 M Ft volt, amely 125,4%-os pénzügyi teljesítésnek felelt meg12. A központosított előirányzatokkal összefüggésben az érintett minisztériumokban végzett vizsgálatok megállapításai szerint a támogatási jogcímek igénybevételi, felhasználási és elszámolási feltételeit meghatározták, a pályázatok feldolgozásába, döntésre való előkészítésébe erre létrehozott szervezeteket, szakértőket vontak be. A döntéseket az arra jogosultak hozták meg, de ez – a Függelékben részletezettek szerint – nem minden esetben felelt meg a pályázati, jogszabályi előírásoknak. A központosított előirányzatok évközi módosításai a valós szükségletekhez igazodtak. Egyes – módosítás nélkül túlléphető – előirányzatoknál az alultervezés volt a jellemző. A központi támogatás elnyerésére a pályázatokat és azok elszámolását a 2003. évben – a pincerendszerek, természetes partfalak és földcsuszamlások veszély-elhárítási munkálatainak támogatása kivételével – már egységesen a MÁK területi igazgatóságaihoz nyújtották be az önkormányzatok. A kedvező irányú változások ellenére az egyes támogatási jogcímek szabályozása, illetve a pályázati feltételek meghatározása terén további kiegészítésekre, pontosításokra van szükség ahhoz, hogy ne kerülhessen sor megalapozatlan támogatásigénylésekre, és a kapott támogatás cél szerinti felhasználásának elszámolása az előírt határidőig megtörténjen. A megítélt támogatások elszámoltatása nem minden támogatás esetében felelt meg a követelményeknek. A pályázati felhívások egyharmada nem tartalmazta az elszámoltatás szabályait. Az elszámolási határidőket az önkormányzatok többsége nem tartotta be. Az ellenőrzésbe bevont önkormányzatoknál jogcímenként feltárt eltérések egyenlege a Kvtv. 5. számú mellékletéhez kapcsolódóan (központosított előirányzatok, beleértve a BÉRHIKI támogatást is) 15 267 ezer Ft, ami az önkormányzatok által elszámolt központosított előirányzatoknak a 3,49%-a. A feltárt hibák jellege és aránya olyan, hogy valószínűsíthetően az önkormányzatok teljes körében azonos arányban fordul elő. A 2003. évi központosított előirányzatok összesített önkormányzati elszámolásában a valószínűsíthetően előforduló hiba 1,2 Mrd Ft, ami lényeges szintű hibának minősül. Ennek

12

Az előirányzat-túllépés azoknál az előirányzatoknál következett be, amelyeknél erre a Kvtv. lehetőséget adott. 40


alapján a helyi önkormányzatok központosított előirányzatokkal való 2003. évi elszámolása a lényegesség figyelembevételével nem tekinthető megbízhatónak. A Kvtv. 6. számú melléklete az önhibájukon kívül hátrányos helyzetben lévő helyi önkormányzatok támogatására a 2003. évre 11 500 M Ft-ot irányzott elő, amely az előirányzat-átcsoportosítás eredményeként 14 543,6 M Ft-ra növekedett. A 2003. évben az önhibájukon kívül hátrányos helyzetben lévő helyi önkormányzatok támogatására 15 510,9 M Ft-ot használtak fel. A felhasznált támogatási összeg 6,7%-kal haladta meg a módosított előirányzatot, az előirányzat túllépésére a Kvtv. lehetőséget biztosított. A támogatási igényeknek a területi igazgatóságok és a PM általi döntés-előkészítő felülvizsgálata szervezett és ellenőrzött volt. A tartósan fizetésképtelen helyzetbe került helyi önkormányzatok állami támogatása jogcím eredeti előirányzata 300 M Ft volt, amelyet igény hiányában 3,1 M Ft-ra csökkentettek. A 2003. évi felhasználás 3,1 M Ft volt. A működésképtelen önkormányzatok egyéb támogatása törvényi szabályozáson, valamint a BM belső szabályozásán alapult. A törvényi szabályozás a működésképtelen önkormányzatok egyéb támogatásának nem a célját határozta meg, hanem a támogatási igénnyel élhető önkormányzati kört jelölte ki. A BM utasítás a rendkívüli, előre nem látható körülmények hatására megromlott likviditási helyzet megoldásának segítését jelölte meg támogatandó célként. Nem szabályozta a támogatandó cél tartalmát, a megromlott likviditási helyzet mérhetőségét, a keletkezéshez vezető okok minősítését. A működésképtelen önkormányzatok egyéb támogatására a 2003. évben eredeti előirányzatként 1200 M Ft-ot terveztek, amelyet a Kvtv.-ben foglaltak alapján 2360,8 M Ft-ra módosítottak, amely összeggel egyezően történtek az utalások. A 2003. évben a működésképtelen helyi önkormányzatok egyéb támogatására 2360,7 M Ft-ot használtak fel. A Kvtv. 7. számú melléklete a helyi önkormányzatok színházi támogatására 10 413,6 M Ft eredeti kiadási előirányzatot tartalmazott, működtetési hozzájárulásra (7104,1 M Ft), művészeti tevékenység kiadásaihoz való hozzájárulásra (2704,5 M Ft), valamint pályázati támogatásra (605 M Ft). Az előirányzatot év közben nem módosították és teljes összegben felhasználták. A támogatások BM-ben végrehajtott utalványozása és a Kincstár általi folyósítása szabályszerűen történt. A rendelkezésre álló előirányzati és teljesítési adatok megegyeztek a BM és a Kincstár nyilvántartásaiban, valamint az önkormányzatok beszámolóiban. A Kvtv. 8. számú melléklete tartalmazta a helyi önkormányzatok normatív, kötött felhasználású támogatásának jogcímeit, amelyek eredeti kiadási előirányzata 121 080,2 M Ft volt. Ez a helyi önkormányzatok előirányzatlemondása, illetve az önkormányzati körön kívülre történt intézmény átadások hatására 1011,7 M Ft-tal csökkent.

41


Az egyes közoktatási feladatok ellátásával összefüggő normatív, kötött felhasználású, kiegészítő támogatások igénybevételének szabályozottságát három támogatási jogcímnél továbbra is a túlzott mérvű kötöttség (feltételek) jellemzett. A helyi önkormányzatok a Területi Igazgatóságok útján igényelték a támogatásokat. A Területi Igazgatóságok az igénylések formai követelményeinek teljesítését és számadatait ellenőrizték. A helyi önkormányzatok által az éves költségvetési beszámolóban a normatív, kötött felhasználású támogatásokra vonatkozóan közölt teljesítési adatok az év végi – december 16-31. közötti időszak – visszafizetések, valamint a kerekítések kivételével megegyeztek a BM teljesítési adataival. A Kincstárnak az Ámr. alapján havonkénti utólagos tájékoztatási kötelezettsége van a BM felé, emiatt az év végén visszafizetett összegekkel a tárgyévben már nem volt mód csökkenteni az érintett jogcímek teljesítési adatait. Az egyes jövedelempótló támogatások kiegészítése, valamint az önkormányzatok által szervezett közcélú foglalkoztatás támogatási jogcímekhez kapcsolódóan havonta előleget vettek igénybe az önkormányzatok, amellyel az utolsó, december havi igényléskor számoltak el. Az elszámoláskor egyes önkormányzatoknak visszafizetési kötelezettségük keletkezett, amelyek összegét a BM-ben nem tartották nyilván. Az előleg elszámoláshoz kapcsolódó visszafizetések adatszolgáltatási rendszerét a BM és a Kincstár között nem alakították ki olyan módon, hogy azok még a tárgyévben a kincstári számlák között rendezhetőek legyenek. Nem biztosították ezáltal, hogy a tényleges, az előleg elszámolás miatti visszafizetéssel csökkentett támogatási összeg jelenjen meg teljesítésként a központi költségvetésben.

A Kvtv. 8. számú mellékletéhez kapcsolódóan (a normatív, kötött felhasználású támogatások valamennyi, I-IV. jogcímét figyelembe véve) 17 248 ezer Ft-ot tesz ki a feltárt eltérések egyenlege, ami az önkormányzatok által elszámolt, tételesen ellenőrzött normatív, kötött felhasználású támogatások 1,59%-a. A feltárt hibák jellege és aránya olyan, hogy valószínűsíthetően az önkormányzatok teljes körében azonos arányban fordul elő. A 2003. évi normatív, kötött felhasználású támogatások összesített önkormányzati elszámolásában a valószínűsíthetően előforduló hiba nem éri el a lényegességi szintet. Ennek alapján a helyi önkormányzatok 2003. évi normatív, kötött felhasználású támogatással való elszámolása a lényegesség figyelembevételével megbízható és valós képet mutat. A BM fejezet 23. cím 6. alcímén megjelent címzett és céltámogatások eredeti előirányzata 56 505,0 M Ft volt, amely az előirányzat változtatások hatására a 80 629,3 M Ft-ra módosult és 55 112,9 M Ft-ra teljesült (68,4%). A teljesítés mértéke az eredeti előirányzathoz viszonyítva 97,5%. Az önkormányzatok a költségvetési törvényekben biztosított felhalmozási célú támogatási előirányzatokat a rendelkezésre bocsátás évében csak részben tudják felhasználni, a maradványok értéke magas szinten állandósult, ezt mutatja be a következő táblázat:

42


adatok: M Ft-ban Címzett és céltámogatás

Területi kiegyenlítést szolgáló fejlesztési célú támogatás

Céljellegű decentralizált támogatás

2000. dec. 31.

41 517,4

5 882,6

2 843,9

50 243,9

2001. dec. 31.

40 299,0

6 672,8

2 715,0

49 686,8

2002. dec. 31.

36 477,5

4 945,3

2 862,8

44 285,6

2003. dec. 31.

37 890,8

5 918,7

2 884,1

46 693,6

Időpont

Összes felhalmozási célú támogatás maradványa

A BM eleget tett a szakminisztériumokkal és a Kincstárral kapcsolatban előírt egyeztetési, vélemény-kérési és tájékoztatási kötelezettségeinek. A címzett támogatások döntés előkészítése során a BM a Cct.-ben és a kapcsolódó Cct. Vhr. foglaltak szerint járt el, az önkormányzatok által összeállított beruházási koncepciókat az illetékes szakmai minisztériumoknak megküldte véleményezés és rangsorolt támogatási javaslat készítése céljából. A céltámogatások esetében a támogatások sorolása, az igény kielégítése sorrendjének megállapítása szintén a Cct.-ben és a Cct. Vhr.-ben megfogalmazott követelmények szerint történt. A BM fejezetében kimutatott előirányzatok és teljesítési adatok egyeztek, illetve összhangban voltak a Kincstár által kimutatott adatokkal. A címzett és céltámogatások BM-ben és a Kincstárban vezetett analitikus nyilvántartásai különböző kimutatásokkal együttesen biztosították a megbízható előirányzati és teljesítési adatokat. A nyilvántartásokban az előirányzatok között több évre viszszanyúló, de még lezáratlan beruházások, elszámolatlan támogatások előirányzatai is szerepelnek. A támogatások folyósítása az Áht.-ban és az Ámr.-ben foglaltaknak megfelelően teljesítményarányosan, forrásarányosan, és a támogatások felhasználására vonatkozó döntésekhez igazodóan történt, az utalványozást követően. A BM fejezet 23. cím 7. alcímén megjelent TERKI támogatás eredeti előirányzata 10 573,0 M Ft volt. Az előirányzat a fejezeti és a saját hatáskörű módosítás következtében 14 486,2 M Ft-ra növekedett. A módosítás megfelelt az Áht.-ban és az Ámr.-ben előírtaknak. A módosított előirányzattal szemben a felhasználás 9613,5 M Ft-ra (66,4%) teljesült. A BM fejezet 23. cím 8. alcímén megjelent felhalmozási és vis maior célokra szolgáló CÉDE támogatások eredeti előirányzata 6543,9 M Ft volt. A 10 686,0 M Ft módosított előirányzattal szemben a teljesítés 8010,0 M Ft (75%) volt. A teljesítésből a vis maior tartalék (2. jogcímcsoport) felhasználása 1768,0 M Ft volt, a területfejlesztési tanácsok és a Fővárosi Közgyűlés normatív keretének (1. jogcímcsoport) teljesítéséből 5100,6 M Ft volt a felhalmozási célú felhasználás. A TERKI és a CÉDE támogatási előirányzatok egyes megyékre, illetve a fővárosra történő felosztásának javaslatát a BM a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően készítette el. A TERKI és a CÉDE támogatások igénybevételére kialakított feltételrendszert és a pályázati rendszert a jogszabályi előírásokkal összhangban alakították ki. A Cct.

43


Vhr.-ben előírt kapcsolattartás módjára vonatkozó megállapodást csak két megyei területfejlesztési tanács (Bács-Kiskun és Somogy megye) kötötte meg a szakminisztériummal. A megyei területfejlesztési tanácsok a 2003. évi döntések alapján 1872 TERKI pályázatot támogattak, amelyből a tanácsok a 2003. évi pályázat alapján 1835 pályázat támogatására 10 145 M Ft-ot ítéltek oda. A támogatások 2003. évi döntéseinél a területi kiegyenlítést szolgáló fejlesztési célú támogatások felhasználásának részletes szabályairól szóló Korm. rendeletben foglalt prioritásokat vették figyelembe. Az odaítélt támogatások az igények 44,8%-ára nyújtottak fedeztet. Legnagyobb mértékben a termelő infrastruktúra kiépítéséhez és a meglévő hálóztatok fejlesztéséhez, felújításához nyújtottak támogatást (38,1%), valamint az önkormányzati tulajdonú és alapfeladataikhoz kapcsolódó intézményi beruházásokhoz (31,7%). A CÉDE támogatásokra vonatkozó 2003. évi döntéssel 1413 pályázatot támogattak, amelyből 1288 db pályázat támogatására a 2003. évi pályázat alapján nyílt lehetőség 4815 M Ft összegben, amely az igényeknek 36,9%-ára nyújtott fedezetet. A CÉDE támogatások esetében az önkormányzati intézmények (polgármesteri hivatalok, oktatási-, egészségügyi- és kulturális intézmények) részesedtek a legnagyobb súllyal, 75%os részaránnyal a támogatásokból. A megyei területfejlesztési tanácsok támogatásokra vonatkozó döntéseire továbbra is az jellemző, hogy sok kisebb összegű pályázatot is befogadnak. Az egy TERKI pályázatra jutó átlagos támogatás mindössze 5,5 M Ft, az egy CÉDE pályázatra jutó átlagos támogatás pedig csupán 3,7 M Ft volt 2003. évben.

A TERKI és a CÉDE támogatásra vonatkozó döntések és a támogatási szerződéskötések a 2003. évben elhúzódtak. Ennek a következménye, hogy 2003. december 31-ig a TERKI támogatásokkal összefüggő finanszírozási szerződéseknek csak 65,9%-át, a CÉDE támogatásokkal összefüggő finanszírozási szerződéseknek pedig csak a 69,6%-át kötötték meg. A támogatási és finanszírozási szerződések tárgyévi megkötésének elmaradásában szerepet játszott a támogatási keretek megyékre történő leosztásának késedelme, a megyei területfejlesztési tanácsok késedelmes, a II. félévre áthúzódó döntései, illetve a közbeszerzési eljárások időigénye és a vállalkozói szerződések megkötésének elhúzódása. Mindezek együttes következménye, hogy 2003-ban sem volt biztosítható a támogatások ütemszerű felhasználása és jelentős összegű és arányú év végi előirányzat-maradványok képződtek.

A területfejlesztési tanácsok által nyújtott támogatások egységes nyilvántartási rendszerének kiépítésére a támogatási rendszer 1996. évi működési kezdetétől nem került sor. Ezzel függ össze, hogy a területfejlesztési tanácsok, illetve azok munkaszervezetei az egyes megyékben eltérő módon alakították ki a decentralizált felhalmozási célú támogatások nyilvántartási rendszerét, amely nem tudja biztosítani az egységes adatkezelést és adatszolgáltatást. A BM fejezetben kimutatott előirányzatok és teljesítési adatok egyeznek, illetve összhangban vannak a Kincstár és az önkormányzatok által kimutatott adatokkal. A támogatások folyósítása az Áht.-ban és az Ámr.-ben foglaltaknak megfelelően teljesítményarányosan, forrásarányosan, és a támogatások felhasználására vonatkozó döntésekhez igazodóan, az utalványozást követően történt.

44


A központi költségvetésben foglaltak szerint az önkormányzatokat személyi jövedelemadó részesedés illette meg. Az átengedett személyi jövedelemadó összege a központi költségvetésben kiadási (és személyi jövedelemadó bevételi) előirányzatként nem jelent meg, annak ellenére, hogy a Kvtv. rendelkezik annak mértékéről, megosztásának módjáról. Ennek következtében a BM fejezet 23. cím alcímei nem tükrözik teljes körűen az önkormányzatokat megillető normatív hozzájárulási és támogatási jogcímeket, nehezítve a helyi önkormányzatok központi költségvetési kapcsolatokból származó forrásainak, költségvetési kapcsolatainak átláthatóságát. Azok a hozzájárulások és támogatások, amelyek forrása a személyi jövedelemadó csak a Kvtv. 3., 4. és 8. számú mellékletében jelennek meg, amelyek forrása részben központi költségvetés, részben személyi jövedelemadó mind a BM fejezet 23. címén, mind a Kvtv. mellékleteiben szerepelnek. A személyi jövedelemadó részesedés központi költségvetésen kívüli kezelése a központi szerveknek és az önkormányzatoknak nyilvántartási és elszámolási többletterhet jelent, mert a hozzájárulásokról és támogatásokról forrás szerint elkülönített nyilvántartást és elszámolást kell készíteniük az összegzőkön kívül. Az önkormányzatokat megillető személyi jövedelemadó összegét önkormányzatonként részletezve a pénzügyminiszter és a belügyminiszter együttes rendeletben közzétette. Az országos összesített adatok megegyeztek a Kvtv. mellékletében elfogadott előirányzatokkal. Az együttes rendeletben az átengedett személyi jövedelemadó jogcímenkénti megbontását nem mutatták be, ezzel megsértették az Áht. előírását. A települési önkormányzatok közötti jövedelem különbséget mérsékelte a 79 500, 4 M Ft átengedett személyi jövedelemadó. A települési önkormányzatok 95,6%-a összesen 102 896,8 M Ft kiegészítésben részesült, mivel az előirányzott támogatást kiegészítette a települési önkormányzatok 2,8%-ától levont 23 396,4 M Ft személyi jövedelemadó. A települési önkormányzatok 1,6%-nál (50 önkormányzat) nem volt sem jövedelem-kiegészítés, sem levonás. Szabályozási hiányosság miatt a megyei önkormányzatok a mutatószám alakulásától függően őket megillető személyi jövedelemadó elszámolását a beszámolókban csak a Területi Igazgatóságokhoz történő leadási határidőt – 2004. március 10. – követően készítették el. A mulasztásra ellenőrzésünk hívta fel a figyelmet. Két megyei önkormányzat – Bács-Kiskun és Zala Megye – az elszámolási kötelezettségének nem tett eleget. Az országosan összesített adatok szerint az elszámolásokban 7,52 M Ft eltérést okozott, hogy öt megyei önkormányzat a személyi jövedelemadó-kiegészítés alapját képező, a megyei intézményekben ellátottak számának a tervezettől való eltérését nem vette figyelembe. Az ellenőrzött Csongrád Megyei Önkormányzat által igénybevett jövedelemadó részesedésből további 9 530 360 Ft jogtalan az ellátottak számában megállapított eltérés következtében. A helyi önkormányzatok jövedelem-differenciálódás mérséklésével kapcsolatos elszámolási kötelezettségüket teljesítették. A jövedelemkülönbség mérséklés számítása során valorizált iparűzési adóbevételüket csökkentő önkormányzatok elszámolása szabályszerű volt.

45


A normatív állami hozzájárulások adóerőképességre gyakorolt hatásának elszámolásában hat önkormányzatnál összesen 1 391 386 Ft kiegészítés igénybevétele jogtalan a nem kötelező térségi feladatokkal kapcsolatos normatív állami hozzájárulások mutatószámainak ellenőrzés során megállapított csökkenése következményeként. A 2003. évben a Kvtv. „Helyi önkormányzatok befizetései” 5600,0 M Ft összegű bevételi előirányzata 7146,7 M Ft-ra, azaz 127,6%-ra teljesült. A befolyt bevételek a helyi önkormányzatok 2002. évi zárszámadásával, valamint az ÁSZ megállapításaival összefüggő visszafizetési kötelezettségekből származtak. A 2002. évi zárszámadáshoz kötődően a központi költségvetés felé fennálló kötelezettségét 2004. április 12-ig a helyi önkormányzatok 87,5%-a teljes körűen, 8,6%-a részben rendezte, míg 3,9%-a az előírt kötelezettséget meghaladóan (többletbefizetés) teljesített. A helyi önkormányzatok a visszafizetési kötelezettségként előírt tőke- és kamattartozás összegének 96,5%-át rendezték, 3,5%-a maradt fenn tartozásként 222,8 M Ft összegben. A 2002. évi zárszámadáshoz kapcsolódóan 238 helyi önkormányzat ellen nyújtott be a Kincstár azonnali beszedési megbízást. Az e körbe tartozó helyi önkormányzatoknak a 2002. évi költségvetési kapcsolataik elszámolásából fennálló tartozása 215,2 M Ft volt. A központi költségvetést terhelő pótlólagos normatív hozzájárulás és normatív, kötött felhasználású támogatások összegeit 2499,4 M Ft értékben a Kincstár 2003. május 15-én átutalta a helyi önkormányzatok részére. A PM 2004. január 13-án és 2004. január 28-án intézkedett az ÁSZ megállapításain alapuló és a helyi önkormányzatokat megillető központosított előirányzatok és egyéb kötött felhasználású támogatások, valamint az egyes jövedelempótló támogatások kiutalásáról. A helyi önkormányzatok 42 556 ezer Ft felhalmozási célú támogatást (0,9%) öt beruházásnál jogtalanul vettek igénybe és számoltak el, mely alapján négy önkormányzat (Söjtör, Balatongyörök, Váralja, Kaposszerdahely) a felhalmozási célú támogatásokkal kapcsolatos elszámolása nem megbízható. Az ellenőrzött önkormányzatok közül 84 önkormányzat 2003. évi költségvetési beszámolója 4 844 799 ezer Ft felhalmozási célú támogatással összefüggésben jogszerű volt, amely az összes ellenőrzött előirányzat 99,1%-ának felel meg. A feltárt hibák jellege és aránya olyan, hogy valószínűsíthetően az önkormányzatok teljes körében azonos arányban fordul elő. A felhalmozási célú támogatások összesített önkormányzati elszámolásában a valószínűsíthetően előforduló hiba a lényegességi szintet nem éri el. Az előzőek alapján a helyi önkormányzatok 2003. évi felhalmozási célú támogatásainak igénylése, felhasználása és elszámolása a lényegesség figyelembe vételével megbízható és való képet mutat. A helyi önkormányzatok a költségvetési hozzájárulásokat és támogatásokat az egyes jogcímcsoportoknál részletezett megbízhatósággal igényelték és számoltak el azokkal. A BM fejezet 23. címen szereplő hozzájárulások és támogatások, valamint a személyi jövedelemadó részesedés önkormányzati elszámolásában valószínűsíthető hiba a teljes elszámolt összeg 0,9%-a. Ezt figyelembe véve a

46


helyi önkormányzatok elszámolása a központi költségvetésből kapott hozzájárulásokkal és támogatásokkal, valamint a személyi jövedelemadó részesedéssel a lényegességre is tekintettel megbízható és valós, azonban ezen belül a központosított előirányzatok igénybevétele nem szabályszerű és elszámolása nem megbízható. A helyi önkormányzatokra vonatkozó megállapítások részletes kifejtése a jelentés első kötetének II. Részletes megállapítások fejezet B) Helyszíni ellenőrzés B.2.) A helyi önkormányzatok c. pontjában, illetve a második, Függelék c. kötet „D” részében található.

47


JAVASLATOK

2004 januárjában az ÁSZ – eleget téve a Magyar Köztársaság Miniszterelnöke felkérésének – a Kormány takarékossági intézkedéseinek megalapozásához adott véleményt és javaslatokat. Az ott leírtakat több éves ellenőrzési tapasztalatok alapján, a korábbiakban megtett kezdeményezéseinkre, javaslatainkra támaszkodva – szándékunk szerint akár hosszabb időtávú államháztartási korszerűsítési intézkedések kiindulásaként is hasznosítható módon – állítottuk öszsze. Részben ennek következtében, részben pedig a kedvező folyamatok lassúsága miatt a 2003. évi költségvetés végrehajtása ellenőrzésekor kialakított javaslataink érdemi, tartalmi része jórészt egybecseng e korábbi dokumentumban szereplő ajánlásainkkal. A javaslatok között több olyan is szerepel, melyek megalapozása, jellegükből adódóan, a jelentés „Részletes megállapítások” fejezetében, illetve a „Függelék”-ben található. Az ellenőrzések megállapításainak hasznosítása mellett javasoljuk: a Kormánynak

48

1.

Kezdeményezze az Áht. 41. § (1) bekezdés pótköltségvetés készítési kötelezettségre vonatkozó rendelkezés módosítását úgy, hogy a törvényi szakasz a kiadási főösszeg legfeljebb 2,5%-ában meghatározott eltérést tegyen lehetővé pótköltségvetés készítési kötelezettség nélkül.

2.

Rendelje – a következő évek költségvetése fejezeti rendjének kialakítása során – az agrárgazdasági kezesség érvényesítéséből származó fizetési kötelezettségeket, illetve az ezek megtérüléséből származó bevételeket a XXII. PM fejezet 18. Állam által vállalt kezesség és viszontgarancia érvényesítése címhez.

3.

Rendelje – a következő évek költségvetése fejezeti rendjének kialakítása során – az ESZCSM fejezetbe a GYED, egyéb szociális ellátások és költségtérítések, valamint a családi támogatások, egyéb szociális ellátások és költségtérítések költségvetési címeket az átláthatóság érdekében.

4.

Módosítsa a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény végrehajtására kiadott 223/1998. (XII. 30.) Korm. rendeletet a jogalap nélkül felvett ellátásokra vonatkozó eljárási rend meghatározásával.

5.

Vizsgáltassa felül a központosított illetményszámfejtő rendszer (KIR) működését, végeztesse el a program korrekcióját oly módon, hogy az alkalmas legyen kívánt funkciójának hibamentes, gyors, szakszerű ellátására.


6.

Számoltassa be az érintett fejezetek felügyeletét ellátó szervek vezetőit, hogy a minősített véleménnyel zárult beszámoló jelentésekre vonatkozó megállapításokra megtették-e a szükséges intézkedéseket.

7.

Követelje meg a pénzügyminisztertől az előirányzat-maradvány jogszabályban előírt határidőre történő jóváhagyását.

8.

Alakítsa ki a Munkaerőpiaci Alapból történő képzési célú, beruházás ösztönzési támogatások elvi alapjait és annak megfelelő jogszabályi hátterét.

9.

Vizsgálja meg „a nyugdíjasok helyzetének és életminőségének javításáról az uniós csatlakozás folyamatában” tárgyban hozott 78/2003. (VI. 24.) OGY határozatban foglaltak végrehajtásának lehetőségeit, a költségvetési tervezéssel összehangoltan dolgozzon ki munkaprogramot, illetve ütemtervet.

10. Törekedjen az E. Alap ellátó rendszerei belső feszültségeinek feloldására, ennek érdekében – az Áht. 86. § (9) bekezdésében foglaltak alapján – tegyen szakmai és jogszabályi intézkedésekre vonatkozó javaslatot az Országgyűlésnek. a fejezetek, fejezeti jogosultságú költségvetési szervek felügyeletét ellátó szervek vezetőinek 11. Tegyék meg a szükséges intézkedéseket az ellenőrzések megállapításai alapján, különös tekintettel a minősített véleménnyel ellátott beszámoló jelentésekre, annak érdekében, hogy a hibák ne ismétlődjenek meg. 12. Intézkedjenek a felügyeletük alá tartozó költségvetési szerveknél a működés (SZMSZ, ügyrend, munkaköri leírások stb.), a gazdálkodás (számviteli politika, számlarend, leltározási-, önköltség-számítási, térítésköteles szolgáltatások megosztása, kötelezettségvállalás és a teljesítés módja, felelőse stb.), a beszámolás (számszaki- és szöveges beszámoló, kiegészítő melléklet stb.) szabályzatainak jogszabályok által meghatározott időben és tartalommal való elkészítésére, aktualizálására. Gondoskodjanak a megvalósítás ellenőrzéséről. 13. Gondoskodjanak arról, hogy a belső ellenőrzés rendszerének minden szintje – a működés, gazdálkodás és beszámolás során bekövetkezett hibák kiszűrése, a feltárt hiányosságok időben való kijavítása érdekében – a jogszabályi előírásoknak megfelelően működjön. Intézkedjenek, hogy a függetlenített belső ellenőrzés munkatervébe valamennyi gazdálkodási terület kontrolljainak ellenőrzése felvételre kerüljön és a vizsgálatok megállapításai alapján a realizálások időben, és maradéktalanul megvalósuljanak. 14. Intézkedjenek a megbízási szerződéssel foglalkoztatott külső munkatársak szerződéseinek felülvizsgálatáról a köztisztviselői törvény hatályos előírásának figyelembevételével. 15. Intézkedjenek a részesedések helyes értéken történő nyilvántartására. Állapítsanak meg olyan beszámolási határidőt a részesedéseknél, amely alapot ad a minisztériumnak mint tulajdonosnak, a valós érték mérlegben való szerepeltetésére.

49


a pénzügyminiszter részére 16. Gondoskodjon arról, hogy a KESZ finanszírozási terve módosítása esetén az alapítói jóváhagyás meghatározott időn belül megtörténjen. 17. Intézkedjen, hogy a Vám- és Pénzügyőrség országos parancsnoka a) vizsgáltassa felül a 9000/1980. sz. VPOP ÜMSZ ellenőrzésre vonatkozó paragrafusait és ezt követően gondoskodjon arról, hogy az ÜMSZ ellenőrzési fejezete térjen ki az államháztartási bevételek kezelését végző szerv ellenőrzési feladataira; b) intézkedjen a VP vámletét elszámolási rendszerének belső szabályozásáról. 18. Rendelkezzen, hogy az APEH elnöke vizsgáltassa felül a gyakorított támogatásigénylés engedélyezési rendjét, és ennek alapján intézkedjen „a támogatások gyakoribb igénybevétele és az egyszeri támogatási előleg engedélyezésénél követendő eljárásról” szóló 5/1999. (AEÉ11.) APEH utasítás – ÁSZ ellenőrzési tapasztalatait is magába foglaló – módosításáról. 19. Vizsgáltassa felül a 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet központi beruházások elszámolására vonatkozó előírásait a 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 70-76. §-aival történő összehangolás biztosítása érdekében. 20. Gondoskodjon az államháztartás szervezeteinek beszámolási és könyvvezetési kötelezettségéről szóló 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendeletben az éven túli kötelezettségvállalások elszámolási rendjének szabályozásáról. 21. Tekintse át a Wesselényi Miklós Ár- és Belvízvédelmi Kártalanítási Alap eddigi működését, a szabályozás célszerűségét. 22. Vizsgálja felül az Ámr. 114. §-ában foglaltak gyakorlati alkalmazását, szükség szerint intézkedjen a számviteli szabályoknak is megfelelő jogszabály-módosításra. Egyúttal kötelezze az APEH-ot a járuléktartozások szabályszerű, általános és egységes nyilvántartási-értékelési rendjének kialakítására, a járulékfizetők fokozottabb és hatékonyabb ellenőrzésére, a tartozások behajtására. 23.

Vegye figyelembe a következő évi költségvetési törvényjavaslat összeállításánál a magánnyugdíj pénztárak várható tagdíjbevétele mértékéig az Ny. Alap ezzel összefüggő bevételkiesésének teljes körű pótlását.

24. A zárszámadási törvényjavaslatban tegyen javaslatot a fegyveres testületek kedvezményes nyugellátásainak kiadásaihoz történő BM és az IM fejezetek által 2003-ban nem tejesített hozzájárulás (1297,5 M Ft-os, illetve 47,3 M Ft-os) utólagos megtérítésére. 25. A 2005. évi költségvetési törvény kidolgozásánál tegyen javaslatot a NYUFIG által folyósított valamennyi nyugdíj és nyugdíjszerű ellátásra kiterjedően az évközi nyugdíjemelések működési kiadási többletének ellentételezésére.

50


26. Tekintse át és szabályozza a zárszámadási törvényjavaslat szerkezetét, tartalmát, kezdeményezze, hogy a Kormány határozza meg az Áht. 124. § (2) bekezdés b) pontjában foglaltak alapján az Áht. 116. § 6. pontjában előírt, a költségvetés és a zárszámadás előterjesztésekor kötelezően bemutatandó mérlegek tartalmi követelményeit. 27. Kezdeményezze, hogy az Országgyűlés a Magyar Köztársaság 2003. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvény elfogadása során hagyja jóvá a) az önkormányzatok által jogtalanul igénybe vett 145 961 188 Ft normatív állami hozzájárulás központi költségvetésbe való visszafizetését, illetve az önkormányzatoknak 7 798 920 Ft pótlólagos kiutalását; b) a helyszíni vizsgálat által feltárt, az éves költségvetési beszámolókban helytelenül elszámolt kötött felhasználású támogatások – központosított előirányzatok és egyéb kötött felhasználású támogatások jogcímen 23 519 ezer Ft visszafizetendő és 110 ezer Ft kiutalandó; normatív, kötött felhasználású támogatások jogcímen 10 187 466 Ft visszafizetendő és 1 730 508 Ft kiutalandó; kiegészítő támogatás a helyi önkormányzatok bérkiadásaihoz jogcímen 973 ezer Ft visszafizetendő és 324 ezer Ft kiutalandó; előző évi kötelezettségvállalással terhelt normatív, kötött felhasználású támogatás jogcímen 374 276 Ft visszafizetendő; előző évi kötelezettségvállalással terhelt központosított előirányzatok és egyéb kötött felhasználású támogatások jogcímen 335 ezer Ft visszafizetendő – pénzügyi rendezését; c) az önkormányzatok által a jövedelem differenciálódás mérséklése címén jogtalanul igénybe vett 1 391 368 Ft kiegészítés visszafizetését; d) a Csongrád Megyei Önkormányzat esetében az általa fenntartott intézményekben ellátottak után jogtalanul igénybe vett 9 530 360 Ft személyi jövedelemadó részesedés visszafizetését; e) az önkormányzatok által jogtalanul igénybe vett 42 556 ezer Ft cél-, TERKI-, CÉDE támogatás visszafizettetését, figyelemmel az önkormányzatok által időközben visszafizetett cél- és TERKI támogatásokra. 28. Kezdeményezze az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet módosítását a helyi önkormányzatokat megillető személyi jövedelemadó elszámolás módjának meghatározásával. 29. Vizsgálja meg, hogy a helyi önkormányzatok számára átengedett személyi jövedelemadóból finanszírozott hozzájárulások és támogatások nyilvántartásának és elszámolásának átláthatósága, egyszerűsítése miképpen valósítható meg. 30. Hívja fel a Kincstár figyelmét, hogy az Áht. 64/D. § (1) bekezdésében foglaltak alapján végezze el a megyei önkormányzatok elszámolásának felülvizsgálatát a megyei fenntartású intézményekben ellátottak után járó személyi jövedelemadó részesedésre vonatkozóan. 31. Kezdeményezze a 2005. évi költségvetés tervezése keretében az oktatási miniszterrel együttműködve a közoktatáshoz kapcsolódó normatív, kötött támogatási jogcímek igénybevételi feltételeinek egyszerűsítését, a felhasználási kötöttség feloldását. 51


32. Kezdeményezze, hogy minden kötött felhasználású támogatási jogcímnél a tárgyévben cél szerint fel nem használt támogatást csak a pénzügyi kötelezettségvállalás szerint lehessen a következő évre átvinni. 33. Írja elő az önkormányzatoknak a belső ellenőrzési társulások támogatásának felhasználásával kapcsolatban elkülönített nyilvántartás vezetésének és – a többlettámogatási igény jogosságának felülvizsgálatához – szöveges indoklás benyújtásának kötelezettségét. 34. Intézkedjen a többször módosított 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelettel előírt költségvetési beszámoló nyomtatvány-garnitúrájának pontosításával (a 33. és 51., továbbá a 46. és 47. űrlapokon) az elszámolandó kötött felhasználású támogatások eltéréseinek – mértékegységében és előjel értelmezésében – azonos tartalmú bemutatását. A MÁK területi igazgatóságai számára készülő ellenőrzési útmutatóval gondoskodjon arról, hogy a beszámolóban a törvényi előírással ellentétes támogatásátvitelre ne kerüljön sor. 35. Szüntesse meg – a tényszámokon alapuló támogatásigénylés miatt – a szociális továbbképzés, szakvizsga támogatási jogcím mutatószáma évközi módosításának lehetőségét, az év végi módosításra csak a helytelen statisztikai adat alapján történt igénylés miatt adjon lehetőséget. 36. Határozza meg a közcélú foglalkoztatás támogatásának felhasználásával kapcsolatban – az egységes eljárás érdekében – az elszámolható szervezési kiadások felső határát. a miniszterelnöki hivatalt vezető miniszternek 37. Gondoskodjon arról, hogy azok a közalapítványok, közhasznú szervezetek, amelyek jelenleg a MeH szervezetén belül szakmai felügyelet alá nem tartoznak és csak finanszírozási kapcsolatban állnak a MeH Költségvetési Főosztályával, a jövőben kapjanak a tevékenységük szerint illetékes szakmai besorolást a MeH irányításán belül. A támogatásukra folyósított összegek elszámolásáról készülő beszámolóikat e szakmai irányítást végző szervezeti egységek vizsgálják felül. a miniszterelnöki hivatalt vezető miniszternek és a gazdasági és közlekedési miniszternek 38. Gondoskodjanak a privatizációs törvény módosulásával összefüggő intézkedésekről szóló 2192/2002. (VI. 21.) Korm. határozat 3. bekezdése rendelkezéseinek végrehajtásáról. A Regionális Fejlesztési Holding Rt.-ben részvényesi jogokat kizárólagosan gyakorló Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter kössön megállapodást a gazdasági és közlekedési miniszterrel a Holding közös irányításához szükséges együttműködés kérdéseiről. Intézkedjenek a Holdingban megtestesülő GKM részesedések MeH részére történő átadásáról.

52


a belügyminiszter részére 39. Vizsgáltassa felül a 3/2003. BM utasítást és az állami támogatású lakásprogramokhoz tartozó pályáztatás rendjét, határozzon meg egyértelmű hatásköri és felelősségi viszonyokat az előirányzatokat szakmailag kezelő, és a pénzügyi számviteli feladatokat ellátó szervezetek részére. 40. Vizsgáltassa meg a fejezeti kezelésű előirányzatokat érintő követelésállományt, intézkedjen a lejárt, vagy behajthatatlan követelések jogszabálynak megfelelő rendezésére. 41. Gondoskodjon a BM igazgatás intézmény működésének, gazdálkodásának, beszámolásának rendjét meghatározó, a jogszabályi előírásoknak megfelelő szabályzatok elkészítéséről, betartásáról, az ellenőrzés minden szinten történő erősítéséről. 42. Pontosítsa és egészítse ki a működésképtelen helyi önkormányzatok egyéb támogatásának célját, ehhez munkáltassa ki az egyéb támogatás odaítélésének feltételrendszerét, és határozza meg a támogatási igények felülvizsgálati feladatait és módszereit. 43. Kezdeményezze az egyes jövedelempótló támogatások kiegészítése és az önkormányzatok által szervezett közcélú foglalkoztatás támogatása év végi előleg elszámolásához kapcsolódó önkormányzati visszafizetések BM és Kincstár közötti adatszolgáltatási rendszerének kialakítását annak érdekében, hogy a visszafizetett összegek a tárgyévben a helyi önkormányzatok támogatása kiadási és a megosztott bevételek lebonyolítási számla között rendezhetőek legyenek. 44. Intézkedjen a címzett és céltámogatások számítógépes nyilvántartási programjának módosításáról, a visszafizetéseket érintő programhiba kijavításáról. 45. Intézkedjen az eltérő adattartalmú nyilvántartási rendszerek miatt a céltámogatásokhoz kapcsolódóan az önkormányzatok által történt visszafizetések Kincstár és BM közötti egyeztetési módszerének a kidolgozásáról. 46. Kezdeményezze a felhalmozási célú támogatások felhasználása szabályozásának – a döntési időpontokra vonatkozó követelmények meghatározásával történő – módosítását, hogy a támogatások odaítélése a tárgyév I. félévében megtörténjen. 47. Kezdeményezze a megyei területfejlesztési tanácsok által nyújtott decentralizált felhalmozási célú támogatások egységes nyilvántartási rendszerének kialakítását, a TERKI és a CÉDE támogatásokra a központi információs igényeket teljes körűen kielégítő számítógépes program, integrált információs rendszer kidolgozását, és kezdeményezze ennek egységes alkalmazását a megyei területfejlesztési tanácsoknál és munkaszervezeteiknél, biztosítva a szükséges adatokat a decentralizált felhalmozási célú támogatások döntéseiről, felhasználásáról és elszámolásáról. 48. Vizsgáltassa meg a megyei területfejlesztési tanácsokkal az elszámolatlan TERKI és CÉDE beruházási támogatások több évre elhúzódó, lezárást igénylő előirányzatainak jogszerűségét és kezdeményezzen intézkedést ezek rendezésére, lezárására.

53


49. Kezdeményezzen olyan jogszabály-módosítást, mely szerint – a TERKI támogatásokhoz hasonlóan – a CÉDE támogatások folyósításának is legyen feltétele a számlák megyei területfejlesztési tanácsok általi igazolása. 50. A törvényi előírások betartása, a pályázati rendszer hatékonyabb működtetése érdekében a központosított támogatások szabályozása keretében a) gondoskodjon róla, hogy a pincerendszerek, természetes partfalak és földcsuszamlások veszély-elhárítási munkálatainak támogatására a pályázatokat az önkormányzatok az Áht. 64/B. § (3) bekezdésében foglaltaknak megfelelően a MÁK Területi Igazgatóságokon keresztül nyújtsák be, b) biztosítsa, hogy a települési hulladék közszolgáltatás-fejlesztéshez pályázat útján nyújtott támogatások utólagos elszámoltatása és annak felülvizsgálata megtörténjen. 51. A helyi önkormányzatok létszámcsökkentéshez kapcsolódó pályázatainak eredményessége érdekében: a) módosítsa a pályázati feltételeket, a csatolandó dokumentumok körét úgy, hogy azokból az előrehozott teljes összegű nyugdíjra való jogosultság feltételeinek fennállása megállapítható legyen, b) rendelje el a létszámcsökkenés önkormányzati szintű megvalósulásának a BM által történő ellenőrzését. 52. Tegye egyértelművé a helyi önkormányzati hivatásos tűzoltóságok esetében a cél szerinti felhasználás és a következő évre átvihető támogatás meghatározását, tartalmát, határozza meg konkrétan, hogy milyen esetekben keletkezik támogatásvisszafizetési kötelezettség. az oktatási miniszter részére 53. Intézkedjen az igazgatás cím és a címhez tartozó intézmények alapfeladatai közötti összhang megvalósításáról. 54. Gondoskodjon az igazgatási cím követelés-állományának – beleértve a nyilvántartott értékvesztéseket is – teljes körű felülvizsgálatáról, aktualizálásáról. 55. Kezdeményezze a pedagógus-továbbképzésről, pedagógus szakvizsgáról, valamint a továbbképzésben résztvevők juttatásairól és kedvezményeiről szóló 277/1997. (XII. 22.) Korm. rendelet korszerűsítését. Ehhez kapcsolódóan egyszerűsítse és pontosítsa a 2005. évi költségvetési törvényjavaslat elkészítése során a támogatás alapját képező pedagóguslétszám meghatározását. 56. Kezdeményezze a közoktatásról szóló 1993. évi LXXXIX. törvény végrehajtásáról szóló 20/1997. (II. 13.) Korm. rendelet 4-7. §-ai módosításával a pedagógusok szakkönyvtámogatásra való igényjogosultságának és a kifizetés feltételeinek egyszerűsítését, pontosítsa a szakirodalom meghatározását.

54


57. Kezdeményezzen olyan jogszabály-módosítást, hogy az október 2. és december 31. között született gyermekek neveléséhez igényelhető legyen a normatív állami hozzájárulás a harmadik életévük betöltését követő év január 1. és augusztus 31. között is. 58. A pedagógus szakvizsga és továbbképzés támogatásánál közelítsék a fajlagos támogatási összeget és a felhasználási szabályokat a szociális dolgozókéhoz, az évközi támogatásmódosítás elkerülése érdekében a szociális továbbképzésnél szabályozott módon határozzák meg a mutatószámot is. a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszternek 59. Vizsgálja felül a támogatási rendszert a kifizetések egységes és naprakész nyilvántartásának kialakítása érdekében, figyelemmel az FVM szervezeti rendjén kívüli szervezetektől igényelt normatív költségvetési támogatásokra is, megteremtve egyúttal a felelősségi és ellenőrzési rendszert is. 60. Alakítsa ki az egyes agrárgazdasági támogatásokhoz kapcsolódó ügyintézési folyamat egészére kiterjedő, részletes eljárásrendeket. 61. Intézkedjen, hogy a fejezeti kezelésű előirányzatokból megvalósuló felhasználások pénzügyi-szakmai lezárásának egységes dokumentálása érdekében határozzák meg a felhasználásról készülő jelentések, elszámolások „törzs” adattartalmát. Vizsgáltassa meg – a szakmai információs igények ismeretében – annak további bővítési szükségességét. a gazdasági és közlekedési miniszternek 62. Intézkedjen, hogy a GKM felügyelete alá tartozó intézmények és fejezeti kezelésű előirányzatok kezelői fordítsanak fokozott figyelmet az előirányzat-módosításokat és a kiadási-bevételi teljesítéseket érintő, Magyar Államkincstárral való adategyeztetésre, az eltérések ok-okozati összefüggéseinek feltárására. 63. Intézkedjen az UFCE-ből finanszírozott és az UKIG által kezelt előirányzatok esetében a beruházások az Áht. 109/A és 109/B §-ai előírásainak, a 183/1996. (XII. 11.) Korm. rendelet vonatkozó szabályainak, valamint a Sztv. 15. §-ában rögzített teljesség, folytonosság, valódiság alapelveknek megfelelő elszámolására és kimutatására. Biztosítsa, hogy a 2004. január 1-jétől hatályos 109/2003. (XII. 29.) GKM rendelet alapján az UKIG, mint központi vagyonkezelő számviteli elszámolásai maradéktalanul támasszák alá a hivatkozott GKM rendeletben előírt vagyonkezelői körbe tartozó értéknyilvántartásokat. 64. Biztosítsa, hogy a fejezeti kezelésű előirányzatok könyvviteli mérlegében kimutatott eszközök köre és állománya feleljen meg a 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendeletben foglaltaknak.

55


a környezetvédelmi és vízügyi miniszternek 65. Rendezze a Környezet- és Természetvédelmi Főfelügyelőség gazdálkodási jogkörét. 66. Intézkedjen, hogy a Környezetvédelmi Alap Célelőirányzatot kizárólag a rendeltetésének megfelelő célra használják. a gyermek-, ifjúsági és sportminiszternek 67. Gondoskodjon a pályázati támogatások értékelésének teljes körű kialakításáról, követelje meg a pályázati kategóriánkénti, programonkénti értékelést, beszámoltatást. 68. Alakítsa ki a pályázati feltéteket nem teljesítők esetében, a támogatási összeg visszafizetésének jogszabály szerinti eljárásrendjét. az informatikai és hírközlési miniszternek, a honvédelmi miniszternek, a belügyminiszternek és a pénzügyminiszternek 69. Intézkedjenek a PM fejezet 17/1. Vegyes kiadások költségvetési alcím 17/1/8. K-600 hírrendszer működtetésére szolgáló előirányzatból megvalósult beruházások, beszerzett eszközök tételes leltározásáról, nyilvántartásba vételéről és annak a megfelelő fejezet költségvetési intézménye mérlegében való szerepeltetéséről. a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszternek, valamint a pénzügyminiszternek 70. Intézkedjenek a 8/1983. (VI. 29.) EüM-PM együttes rendelet 27/D. § (8) bekezdésében foglaltak felülvizsgálatáról annak érdekében, hogy a normatív támogatást kiutaló adóhatóság a célszervezeti kijelölésről, illetve annak visszavonásáról közvetlenül és időben értesüljön.

56

II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK



1.

A

1.1.

Bevételi és kiadási főösszegek, mérlegek

TÖRVÉNYJAVASLAT PARAGRAFUSAI ÉS TÖRVÉNYI MELLÉKLETEI

A törvényjavaslat 1. §-ában, az 1. sz. mellékletben, valamint a 2. sz. (mérleg) mellékletben a bevétel, a kiadás és a hiány összege számszakilag és tartalmilag is egyezik. Az 1. sz. melléklet törvényi módosított előirányzatának adattartalma a zárszámadási körirat és az általános indokolás szerint – a Kvtv.-ből kiindulva – a 2003. évi XLII. és XCV. törvényben előírt módosítások eredőjeként alakult ki. A kiadási, bevételi főösszeg törvényi módosított előirányzata, valamint a hiány megegyezik a hivatkozott törvények által módosított összegekkel. Ugyanakkor három fejezetnél a törvényjavaslatban szereplő fejezeti főösszegek meghatározásakor további – törvényi és Kormány hatáskörben tett – módosításokat is figyelembe vettek, összességében 14 306,3 M Ft összegben. A Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról szóló 2002. évi XI. törvény, illetve az Országos Atomenergia Hivatal felügyeletének változásához kötődő előirányzatok átcsoportosításáról szóló 2293/2003. Korm.határozat előírásai a X. ME, a XI. BM és a XV. GKM fejezeteket érintették.

1.2.

A központi költségvetés hiányának finanszírozása, adósságának törlesztése A Kvtv. 3. § (1) bekezdésében az Országgyűlés felhatalmazta a pénzügyminisztert, hogy a Kvtv. 1. § c) pontjában foglalt hiányt finanszírozza, a Kincstári Egységes Számla folyamatos likviditását biztosítsa, és a központi költségvetés adósságát, valamint a Magyar Államkincstár követeléseit kezelje. A költségvetési hiány finanszírozásának módját az Áht. 8/A. § (1) bekezdése előírása szerint zárszámadáskor jóvá kell hagyni. Ezen előírások teljesítéséről a törvényjavaslat a 3-6. §-aiban számol be. A 4. §-ban hiányfinanszírozásként bemutatott összeg és a törvényjavaslat 1. § c) pontjában szereplő hiány 1,1 Mrd Ft-os eltérésének oka, a részletes indokolás ismertetése szerint, hogy – hasonlóan a korábbi évekhez – a központi költségvetés hiányán felül finanszírozási igényt jelentettek egyes, az intézményi kimutatásokban kiadásként meg nem jelenő, KESZ-en kívüli tételek (intézményi devizaszámla- és készpénzállomány).

A törvényjavaslat az általános indokolásban áttekintést ad a központi költségvetés 2003. évi hiányának finanszírozásáról, adósságának változásáról. A törvényjavaslat általános indokolásának mellékleteiben táblázatos formában is összefoglalja a központi költségvetés finanszírozási és adósságműveleteit. Ez összhangban áll a törvényjavaslat normaszövegében, illetve indokolásában leírtakkal. A táblázatban szerepeltetett összegek közül a táblázat utolsó oszlopa II.6. és II.7. pontjaiban, valamint az utolsó előtti oszlop I.0.2. és I.0.3. soraiban szereplőkről nem ad tájékoztatást a törvényjavaslat.

61


A központi költségvetés törlesztései és hitelfelvételei 2003-tól nem szerepelnek a költségvetési törvény mellékletében, s így a végrehajtásról készült törvényjavaslatban sem. A 2003. évi költségvetési törvényjavaslat általános indokolása szerint ezen – a finanszírozás és az adósságkezelés hatékonysága miatt – túlléphető előirányzatok korábbi országgyűlési jóváhagyása formális volt. Az eddigi fejezetként történő bemutatás helyett az indokolás mellékletei adnak tájékoztatást a fejlesztési célú hitelfelvételek és az esedékes törlesztések nagyságáról.

1.3.

A helyi önkormányzatok A helyi önkormányzatok 2003. évi költségvetésének végrehajtásáról, illetve az ennek kapcsán keletkezett költségvetési kiegészítési igényekről, valamint visszafizetési kötelezettségekről a törvényjavaslat normaszövegének 7-8. §-ai számolnak be. A 7. § (7) bekezdésébe illesztendő – az ÁSZ ellenőrzések megállapítása szerinti – összegek a korábbi évek gyakorlatának megfelelően az Országgyűlés Számvevőszéki Bizottsága által kidolgozott módosító indítványoknak megfelelően kerülnek a törvénybe.

1.4.

Járadékfizetési kötelezettség alóli mentesítés A törvényjavaslat 30. §-a az Országgyűlés által mentesíteni javasolja az FMV Finommechanikai Rt.-t a korábban kapott állami alapjuttatás után fennálló járadék és késedelmi kamat megfizetése alól. E mentesítés zárszámadási törvényjavaslatban való szerepeltetése nem áll összhangban az Áht. 14. §-ával. Az Áht. 14. § (1) bekezdése szerint az államháztartás alrendszerei hiányának államadósságot növelő rendezését, továbbá tartozásokat átvállalni, elengedni, …, illetve bármely más módon államadósságot növelő újabb kötelezettséget vállalni kizárólag a költségvetésük útján, előirányzattal megtervezve lehet.

A törvények közötti összhang érdekében – is – kiemelten fontos, hogy a költségvetési gazdálkodás Áht. által előírt szabályai az éves zárszámadási (költségvetési) törvények összeállításakor érvényesüljenek.

2.

TÖRVÉNYEKBEN KAPOTT EGYES FELHATALMAZÁSOK,

ILLETVE ELŐ-

ÍRÁSOK TELJESÍTÉSE

2.1.

A dokumentum tartalma, szerkezete Az ÁSZ több év óta jelzi, hogy az Áht. zárszámadási törvényjavaslatra vonatkozó előírásainak jogszabályban rögzített tartalmi és formai meghatározása nem egyértelmű, nem teljes körű. Az Áht. 116. §-ban meghatározott mérlegek tartalmának részletes szabályozására az Áht. 124. § (2) bekezdés b) pontjában a Kormány kapott felhatalmazást. Több kormány rendelet már megjelent az Áht. hivatkozott paragrafusára utalva, de az ezekben szereplő mérlegek, kimutatások nem feleltethetők meg a zárszámadási dokumentumban megjelenőkkel. Részletes szabályozás, pontos

62


meghatározás hiányában minden évben merülnek fel a prezentációval kapcsolatos értelmezési problémák a PM és az ÁSZ között. A dokumentum tartalma-szerkezete ugyan többé-kevésbé állandó, követ egyfajta kialakult gyakorlatot, de a tartalom meghatározatlanságából adódóan nem egyértelmű, hogy mit kell törvényi mellékletként, s mit egyéb tájékoztató kimutatásként megjeleníteni. Előfordul, hogy különböző információs táblák – az előző év(ek) prezentációjához képest – esetlegesen szerepelnek a dokumentumban, illetve a bemutatásuk helye (törvényi melléklet, indokolás) változik. A „központi költségvetés végrehajtásának mérlege (funkcionális szerkezetben)” a 2002. évi zárszámadási előterjesztésben törvényi mellékletként került bemutatásra, a 2003. évi előterjesztésben az általános indokolás mellékletei között szerepel.

2.2.

Az ÁPV Rt. költségvetési előirányzatainak teljesítése A törvényjavaslat 14. sz. melléklete bemutatja az ÁPV Rt. privatizációval és vagyonkezeléssel összefüggő ráfordításait és tartalékfeltöltését. Az ÁSZ – zárszámadási jelentésével egyidejűleg – önálló jelentésben számol be a privatizációs szervezet 2003. évi működésének és a központi költségvetés végrehajtásához kapcsolódó tevékenysége ellenőrzéséről. Az alábbiak e jelentésben leírtakon alapulnak: A Kvtv. az állami vagyon utáni részesedésként 8 Mrd Ft-ban irányozta elő az ÁPV Rt. osztalék-befizetési kötelezettségét. A tényleges teljesítés 14 Mrd Ft volt. Ezen kívül a Kvtv., indokolásában foglaltaknak megfelelően, 100 Mrd Ft befizetését feltételezte a központi költségvetés javára. Ez az összeg szolgált volna a Kormány privatizációs programjában a privatizációs bevételek felhasználásával megvalósítandó infrastrukturális fejlesztések és az egészségügyi struktúraváltás megvalósításához szükséges forrás megteremtésére. A költségvetési törvény a 100 Mrd Ft befizetést kötelező érvénnyel nem írta elő. A törvény csak azt rögzítette, hogy az összes előirányzott kiadási kötelezettség teljesítése után fennmaradó összeget be kell fizetni a központi költségvetésbe. Ennek megfelelően az osztalék befizetésén kívül az ÁPV Rt. 42 Mrd Ft-ot fizetett be a központi költségvetésbe. A Kvtv. 13. sz. melléklete a privatizációval és vagyonkezeléssel összefüggő ráfordítások, az osztalék-befizetés, valamint a tartalékfeltöltés eredeti előirányzatát 99 Mrd Ft-ban, a módosított előirányzatát 116 Mrd Ft-ban határozta meg. Az ÁPV Rt. a kiadási előirányzatok teljesítésére összesen 118 Mrd Ft-ot fordított. A módosított bevételi és kiadási előirányzatok és a tényleges bevételek és kiadások eltérései a következőkre vezethetők vissza: Az ÁPV Rt. üzleti terve és a költségvetési törvény összhangja nem állt fenn a tételek és tételcsoportok összeállítása tekintetében. Az összhang hiányának oka, hogy: az elfogadott költségvetési törvényt és módosítását megelőzően összeállított üzleti tervet nem aktualizálták; az RJGY a módosított üzleti terv elfogadásakor eltért a Kvtv. előirányzataitól; a ráfordítási előirányzatok felsorolása az ÁPV Rt. üzleti tervében nem azonos a Kvtv.-ben alkalmazott felsorolással.

63


Az ÁPV Rt. eredeti bevételi tervében a bevételek és kiadások egyenlege még 99 Mrd Ft költségvetési befizetési lehetőséget tartalmazott, az üzleti terv módosításakor ez az összeg 57 Mrd Ft-ra csökkent, és végezetül 42 Mrd Ft értékben teljesült. A költségvetési befizetésre fordítható összeg lecsökkenését az RJGY engedélyezte azáltal, hogy a Kvtv. 99 Mrd Ft-ról 116 Mrd Ft-ra megnövelt ráfordítási előirányzatát tovább emelte 122 Mrd Ft-ra, miközben a bevételi oldalt 196 Mrd Ft-ról 179 Mrd Ft-ra csökkentette. A Társaság tényleges bevételei fedezetet adtak a ráfordítási előirányzatok teljesítéséhez. A kifizetések a költségvetési jogcímek előirányzatain belül alakultak, a központi költségvetés felé fennálló osztalék-befizetési és a privatizációs tartalék feltöltési kötelezettséget kivéve, amelyeket az ÁPV Rt. az RJGY jóváhagyásával túlteljesített. Az ÁPV Rt. hozzárendelt vagyonával kapcsolatos 2003. évi bevétele összesen 160 Mrd Ft volt, melyben a privatizációból származó bevétel a meghatározó. A privatizációs folyamat felerősödését mutatta, hogy a hozzárendelt vagyon öszszes bevételéből a privatizációs bevételek részesedése a 2002. évi 48%-kal szemben már 89,3%-ot képviselt. A 134 Mrd Ft privatizációs bevétel 91,4%-a a bankprivatizációból származott, amelyen belül a Postabank Rt. részvények értékesítése 74,7%-ot képviselt. Az osztalék-befizetés a költségvetési törvény 8 Mrd Ft-os előirányzatával szemben 14 Mrd Ft értékben teljesült. A jelentős mértékű túlteljesítést az RJGY írta elő a terv módosításakor. A Kvtv. 5. § (7) bekezdésének értelmében az ÁPV Rt. a Kormány jóváhagyását köteles volt beszerezni a privatizációval és vagyonkezeléssel kapcsolatos reorganizációs kifizetéseknél a Malév Rt. részére a 7 Mrd Ft tőkejuttatáshoz, valamint az FHB Rt. 2,5 Mrd Ft tőkeemeléséhez, vagyontárgyak vásárlásához 13,4 Mrd Ft értékben, mely a saját számlás bizományi szerződés keretében értékesítésre kerülő, bizományba átvett, a megbízó (Magyar Posta Rt.) által leszámlázott eszközök (Postabank Rt. részvényei) 2003. évi összege. A tőkeemelések engedélyezéséhez a kormányhatározatot beszerezte, az utóbbihoz csak a tranzakció lebonyolítása után 2004-ben kapta meg a jóváhagyást. A Postabank Rt. privatizációjának elszámolása sajátos volt, mivel a bevétel 2003-ban jelent meg, a kiadásokból pedig mintegy 78 Mrd Ft csak 2004-ben jelentkezett.

2.3.

Általános és céltartalék A tartalékok képzése és felhasználása megfelelt az Áht., illetve a Kvtv. vonatkozó előírásainak. A törvényjavaslat általános indokolása részletesen beszámol a tartalékok felhasználásáról. Az ÁSZ rendszeresen jelzi, hogy az általános tartalék felhasználásának jogcímei – évenként eltérő mértékben ugyan, de – nem felelnek meg maradéktalanul az Áht. előírásának, amely az előre nem valószínűsíthető, nem tervezhető kiadások fedezetére rendeli a tartalékot. 2003-ban a költségvetésen belül tervezhetők lettek volna például az EU-csatlakozáshoz kapcsolódó kiadási tételek.

64


2.4.

Kormányzati rendkívüli kiadások A kormányzati rendkívüli kiadások előirányzata 2003-ra 16 482 M Ft volt. Az előző években törvényi módosítással e kiadások köre rendre bővült. 2003-ban módosítás, előirányzat növelés nem történt, az eredeti előirányzat 86,6%-a került felhasználásra.

2.5.

Az állami kezességek Az Áht. 42. §-a szerint a Kormány a zárszámadási törvényjavaslatban köteles beszámolni az Országgyűlésnek kezességvállalásairól és a kezességi helytállás alapján teljesített kifizetésekről. A törvényjavaslat általános indokolása beszámol a kezesség-érvényesítések kapcsán teljesített kiadásokról, illetve a 2003. évi állami kezességvállalásokról. A Kvtv. a Kormány által, a költségvetés terhére vállalható egyedi kezességek keretösszegét a költségvetés kiadási főösszege 2,5%-ában korlátozta. A Kormány 2003-ban – a költségvetési előírás keretein belül maradva – 128,5 Mrd Ft összegben vállalt egyedi kezességet a központi költségvetés terhére. A költségvetést terhelő egyedi kezességvállalások az Áht. 33. § (3) bekezdése értelmében egyszerű kezességek, a Kormány csak kivételesen indokolt esetben vállalhat készfizető kezességet. A 2003-ban vállalt 8 egyedi kezességből 6 készfizető kezesség volt. (2002-ben 31 egyedi kezességből 27 volt készfizető kezesség.) Az egyedi kezességek mellett – a Kvtv. vonatkozó előírásaival összhangban – 2003-ban egyéb állami kezességvállalásokra is sor került. A kezességekről döntő kormányhatározatokat a törvényjavaslat röviden bemutatja. Az állami kezesség és viszontgarancia érvényesítéséről is összefoglalást ad a dokumentum. Az állami kezesség és viszontgarancia érvényesítésére a Kvtv. 2003-ra összesen 9650 M Ft-ot irányzott elő a XXII. PM fejezet 18. címe alcímein. Az előirányzat 12 441 M Ft-ra teljesült, az egyedi kezességek előirányzatának – törvényes – túlteljesüléséből adódóan. Az egyéb költségvetési bevételek között a fejezet 22. cím 9. alcímén kezesség visszatérülésként 3 Mrd Ft folyt be a központi költségvetésbe, ami az előirányzott összeg kétharmada. Az agrárkezességek érvényesítésének forrása a XII. FVM fejezet 11. cím 6. alcímén állt rendelkezésre, a teljesítés az előirányzat tizede alatt maradt. A Kvtv. ötödik fejezetében meghatározott jogi személyek által vállalható – viszontgaranciával biztosított – különféle állományi keretek kihasználtságáról a törvényjavaslat általános indokolása tájékoztatást ad. Eszerint az állományi adatok nem lépték túl a költségvetési törvényben előírtakat.

2.6.

A többéves kihatással járó döntések bemutatása Az Áht. 116. § 9. pontja szerint be kell mutatni – költségvetéskor és zárszámadáskor egyaránt – a többéves kihatással járó döntések számszerűsítését, évenkénti bontásban és összesítve. A törvényjavaslat nem szerepel olyan kimutatás,

65


amely egybegyűjtve mutatná be ezeket a többéves kihatású döntéseket és azok számszerűsített, évekre bontott összegeit. E paragrafusban előírtak teljesítését és annak értékelését nehezíti, hogy hiányzik a hivatkozott kimutatás formai és tartalmi meghatározása.

2.7.

Az állami vagyon bemutatása Az Áht. 105. § rendelkezése szerint az államháztartás alrendszereihez kapcsolódó vagyont, annak változásait és értékét nyilván kell tartani. Az Áht. 104. § (2) bekezdés meghatározása szerint az állami vagyon körébe tartozik a kincstári vagyon, az a vagyon, amelynek tulajdonjogát az állam köztestületre bízta, a helyi önkormányzatok vagyona és a társadalombiztosítás vagyona. Az Áht. 116. § 8. pontja kimondja, hogy az államháztartás alrendszereinek vagyonkimutatását zárszámadáskor tájékoztatásul be kell mutatni. A törvényjavaslat évek óta csak részben teljesíti a vagyon kimutatásra vonatkozó törvényi előírást. Az Áht. 109/A. § (1), (2) bekezdésében és a 109/B. §-ában felsorolt kincstári vagyonelemek többsége változatlanul hiányzik a törvényjavaslatból (termőföld, védett természeti terület, koncesszióba adott vagyonértékű jog, közcélokat szolgáló, vagy nemzeti kincsnek minősülő létesítmény, alkotás stb.), illetve a szerepeltetett kimutatás ettől eltérő (összevont) csoportosításban jeleníti meg a vagyonelemeket. Az államháztartás alrendszereinek eszköz-forrás mérlegei ugyan évek óta megtalálhatók a törvényjavaslatban, de ez a vagyon bemutatásának csak számviteli értelemben vett számbavétele. E mellett indokolt lenne a vagyonelemek naturáliákban történő megjelenítése (egyes vagyonelemek nem mutathatók be forintértékben, pl. természeti kincsek, stb.). A PM tájékoztatása szerint a vagyonnyilvántartás teljes körűvé tétele érdekében jelentős előrelépések történtek.

2.8.

Az elkülönített állami pénzalapok A Munkaerőpiaci Alap és a Központi Nukleáris Pénzügyi Alap mellett 2003ban a LVIII. törvénnyel létrejött új pénzügyi alapként az önkéntes részvételre ösztönző Wesselényi Miklós Ár- és Belvízvédelmi Kártalanítási Alap, a lakosságot ért káresemények enyhítése érdekében. Az Alap a károk utólagos mérséklése, az öngondoskodó felelősség megerősítése és az állami segítség hatékonyabbá tétele érdekében létrehozott érdekközösség, amely a káresemények finanszírozási szükségletét csak távlatilag és részlegesen képes vállalni. Az Alap 2003-ban 13,3 M Ft pénzeszközátadásban részesült.

Az Áht. 57. § (3) és (4) bekezdése szerint az alappal rendelkező miniszter éves költségvetési beszámolót és mérleget készít az alap gazdálkodásáról, amelyet könyvvizsgáló hitelesít. A könyvvizsgálatok eredményéről a Kormány a zárszámadás keretében tájékoztatja az Országgyűlést. Mindhárom alap 2003. évi beszámolóját és mérlegét a független könyvvizsgálók hitelesnek minősítették. A törvényjavaslat általános indokolása az elkülönített állami pénzalapokkal foglalkozó részében, illetve a fejezeti indokoló kötetekben erről tájékoztatást ad. 66


A Munkaerőpiaci Alap teljesítette a 2002. évi zárszámadási törvény 18. § a) pontjában foglalt 1,4 Mrd Ft fizetési kötelezettségét a társadalombiztosítás felé. A Központi Nukleáris Pénzügyi Alap az atomenergiáról szóló törvény 64. § (2) bekezdése szerint, forrásai értékállóságának biztosítása érdekében, költségvetési támogatásban részesült, melynek mértéke a Kvtv. 42. § (1) bekezdésének j) pontja értelmében 2612,9 M Ft.

2.9.

A társadalombiztosítási alapokra vonatkozó előírások A társadalombiztosítás pénzügyi alapjairól és azok 1993. évi költségvetéséről szóló 1992. évi LXXXIV. törvény (AT) 11. § (1) bekezdése szerint a zárszámadási törvényjavaslat tartalmazza az E. Alap és az Ny. Alap költségvetési mérlegét, azok működési költségvetésével együtt (a bevételek és kiadások részletes bemutatásával), illetve a kiadási többletet és annak fedezetét. Az Áht. 86/A. § (3) bekezdése szerint a Kormány a hitelesített mérleget is tartalmazó beszámolót megküldi az Állami Számvevőszéknek, a könyvvizsgálatok eredményéről a zárszámadás keretében tájékoztatja az Országgyűlést. A hitelesített mérleget is tartalmazó beszámolót a Kormány határidőben megküldte az ÁSZ-nak. A könyvvizsgálói jelentések szerint mindkét alap konszolidált beszámolóját a Magyarországon elfogadott általános számviteli alapelvek szerint állították össze és az az alapok vagyoni pénzügyi és jövedelmi helyzetéről megbízható és valós képet ad. Az alapok könyvvizsgálatának eredményéről a törvényjavaslat fejezeti indokolása mellékleteiben számol be. A törvényjavaslat az Áht. 86. § (10) bekezdésének megfelelően rendelkezik a társadalombiztosítási alapok hiányának rendezéséről (a KESZ hitelállományából történő elengedését rendeli el 2004. december 31-ig). Az Áht. 86/A. § (5) bekezdésének megfelelően a törvényjavaslat 20. és 22. §-a bemutatja az alapok 2003. évi működési előirányzat-maradványait és az előző évi előirányzat-maradványok megoszlását felhasználás és előirányzatmaradvány szerint. A törvényjavaslat 11. és 12. sz. mellékletei az Áht. 86/B. § (4) bekezdése és 24. § (1) bekezdése szerint tagozódnak. Megszűnt az ÁSZ által a korábbi évek zárszámadási ellenőrzései során kifogásolt gyakorlat, és a központi hivatali szervek és igazgatási szerveik az Ny. Alap esetében is külön alcímet alkotnak. Az általános indokolás IX. fejezete tartalmazza a költségvetési létszám-kereteket és a tényleges létszámot. A központi hivatali szerv vezetője az Áht. 2002. december 10-ig hatályos 86/B. § (6) bekezdés d) pontjának megfelelően járt el akkor, amikor a 11. és 12. sz. mellékletekben a működési kiadások részét képező központi hivatali szervek által kezelt előirányzatokat – azonos címen belül – év közben a teljesítésnek megfelelő alcímre átcsoportosította.

67


3.

A

ZÁRSZÁMADÁSI DOKUMENTUM KÜLSŐ ÉS BELSŐ EGYEZŐSÉGE

A törvényjavaslat mellékletei, általános indokolása és annak mellékletei közötti összhang évről-évre javul. A törvényjavaslat – az ÁSZ zárszámadási dokumentumra vonatkozó ellenőrzési megállapításainak, észrevételeinek az előterjesztővel való előzetes, szakmai egyeztetése alapján – több ponton módosul, kiegészül, illetve ezzel összefüggésben elmaradnak egyes megállapítások, észrevételek a végleges számvevőszéki jelentésből. Mindezek mellett a zárszámadási dokumentum külső és belső egyezőségének áttekintésekor – csökkenő számban – találkozik az ellenőrzés adateltérésekkel, indokolások hiányával és nehezen követhető számszaki összefüggésekkel.

3.1.

A központi költségvetésre vonatkozó adatok megjelenítése A központi költségvetési szervek kiadásait a törvényjavaslat 2. sz. (mérleg) melléklete a költségvetési törvény mérleg szerkezetével azonosan mutatja be. A kiadási jogcímek felsorolásában fel van tüntetve a „költségvetési támogatással” és a „saját bevétellel fedezett kiadások” összege, így a tényleges kiadások tervezettel való összehasonlítása – a fedezeti forrás szerinti megoszlásban – is lehetséges (erre az előző évben nem volt mód). Az általános indokolásban szerepeltetett „támogatással és saját bevétellel fedezett kiadás” a mérleg adataival megegyező. A központi költségvetési szervekre vonatkozóan az általános indokolás – az előző évhez hasonlóan – az eredeti előirányzatból kiindulva levezeti a támogatási előirányzatok változásait jogcím szerint. A központi költségvetési szervekre vonatkozóan az általános indokolás a „A bevételek és kiadások, valamint a létszám kormányzati funkciónkénti alakulása” című fejezetében nem egyértelmű, hogy a bevezető részben előterjesztett funkcionális főcsoportonkénti értékelés melyik mérleg, illetve melléklet adatai alapján készült. A kiadások növekedését bemutató százalékos viszonyszámok nem egyeznek meg a „Központi költségvetés konszolidált funkcionális kiadásai” előző évhez viszonyított változásait, illetve megoszlását bemutató melléklet adataival. Az indokolás további részében olvasható elemzés – egyeztetés alapján – „A központi költségvetési szervek működési előirányzatai” táblázat adatai alapján készült. A törvényjavaslatban szereplő adatok és az intézményi beszámolók összesített adatai között a korábbi évekhez hasonlóan, bár folyamatosan csökkenő számban és nagyságrendben, továbbra is fellelhetők számszaki eltérések.

3.2.

Kormányzati beruházások A korábbi években a központi beruházások bemutatásában rendszeresen szerkezeti eltérések voltak tapasztalhatók, melyek nehezítették a több éven keresztül megvalósuló beruházásokra fordított összegek áttekintését. Az utóbbi években jelentős javulás tapasztalható e téren. A jelen törvényjavaslat az előző évivel azonos szerkezetben mutatja be a központi beruházásokat, megkönnyítve az összehasonlítást.

68


A törvényjavaslat általános indokolása mellékleteinek táblázatában bemutatott központi beruházásokra, lakásépítésre és lakástámogatásokra fordított teljesített kiadás összege megegyezik az intézményi beszámolók összesített adataival. Ez az egyezőség teljes körűen ez évben valósult meg először. Az Áht. 23. §-a értelmében a 2000. évi költségvetés tervezésétől a központi beruházások megvalósítására szolgáló pénzeszközöket „Beruházás” alcímen kell megtervezni és teljesítésüket bemutatni. Az 1000 M Ft-ot meghaladó beruházásokat tételesen, az értékhatár alatti projekteket összevontan kell szerepeltetni. A törvényjavaslat általános indokolásában felsorolja a 2003-ban 1000 M Ft feletti pénzügyi igénybevételt jelentő beruházásokat. Ezen beruházások a továbbiakban nem következetesen kerülnek bemutatásra a „Beruházás” alcímeken a különböző mellékletekben. A projektek egy része az előírásnak megfelelően tételesen szerepel a törvényjavaslat fő kötetében, mások csak a fejezeti indokolásokban kapnak helyet, illetve egyes beruházások csak összevontan találhatók meg. Nem jelenik meg tételesen: A XI. BM fejezet V. kerület, Mérleg utcai 2,3 Mrd Ft-os épület rekonstrukciója. A XIII. HM fejezet központi beruházásaként említett Százados úti lakótelep 1,9 Mrd Ft-os kivitelezése. A XVI. KvVM fejezet Csepeli Központi Szennyvíztisztító Telep 3,3 Mrd Ft-os kivitelezése. A XX. OM fejezet szegedi, nyíregyházi és kaposvári központi 1,9, illetve 1,2 Mrd Ft-os beruházásai. A XXIII. NKÖM fejezet Magyar Természettudomány Múzeum 1,2 Mrd Ft-os átalakítása csak szövegesen, számadatok nélkül kerül bemutatásra.

A Kvtv. 2. sz. mellékletében 2003-ra központi beruházások jogcímen 77 876,5 M Ft kiadást irányzott elő, amelyen belül a központi beruházások támogatással fedezett kiadásai 75 922,5 M Ft-ot, a központi beruházások saját bevétellel fedezett kiadásai 1954,0 M Ft-ot tettek ki. A zárszámadási törvényjavaslat 2. sz. melléklete a központi beruházások 2003. évi előirányzataként 78 574,5 M Ft-ot tartalmaz, ami a törvényi előirányzattal nem egyező összeg. Ezen belül a központi beruházások támogatással fedezett kiadásai soron is a törvényi előirányzattól eltérő összeg, 76 620,5 M Ft szerepel. A központi beruházások saját bevétellel fedezett kiadásai sor 1954,0 M Ft-ot tartalmaz. A PM a 2004. május 20-i emlékeztetőjében mérleghibaként magyarázza az eltérést, ami „csak a törvény módosításával javítható, mivel az Országgyűlés csak kézirat- és nyomdahiba miatt helyesbítheti a Magyar Közlöny 2002. évi 163. számában megjelent törvényt.” A PM emlékeztetője szerint az előirányzat helyes összege 78 574,5 M Ft. A teljesítést is ehhez az előirányzathoz képest mutatja ki a központi költségvetés 2003. évi végrehajtásának mérlegében.

3.3.

A helyi önkormányzatokra vonatkozó adatok megjelenítése A helyi önkormányzatokra vonatkozó törvényi mellékletek összhangban vannak egymással, a bemutatott adatok között eltérés nem található. Az általános indokolás helyi önkormányzatokra vonatkozó részei összhangban vannak a törvényjavaslat normaszövegével és törvényi mellékleteivel. A szöveges indoko-

69


lás és táblázatai között – évről-évre csökkenő mértékben – kisebb eltérések találhatók. Az előző évekhez viszonyítva kedvező változás, hogy az általános indokolás, illetve az általános indokolás mellékletei között bemutatott funkcionális mérlegek között nem található tartalmi eltérés, az egyes funkciókon bemutatott kiadások megegyeznek. A fejezeti indokolás a helyi önkormányzatok állami támogatásait és hozzájárulásait részletesen tartalmazza. Mind a kiegészítő adatok, mind a szöveges értékelés segíti az ellenőrzési munkát. A fejezeti indokolás önkormányzatokra vonatkozó része összhangban van a törvényjavaslat normaszövegével és törvényi mellékleteivel. A korábbi évek tapasztalataihoz hasonlóan a törvényjavaslat 1. sz. mellékletének az önkormányzati támogatások teljesítésére vonatkozó adatai, az önkormányzatok beszámolóinak összesített adataihoz képest csökkenő mértékben, de mutatnak eltérést. A helyi önkormányzatok támogatásai, hozzájárulásai összesen adata az 1. sz. melléklet (XI. fejezet, 23. cím) szerint 749 410,3 M Ft, míg az önkormányzati beszámolók költségvetési támogatásként 748 948,3 M Ft-ot nevesítettek. Az eltérés 462 M Ft, ami a központosított előirányzatok, a helyi önkormányzatok működőképességének megőrzését szolgáló kiegészítő támogatások, a normatív, kötött felhasználású támogatások, a címzett- és céltámogatások, illetve a területi kiegyenlítést szolgáló fejlesztési célú támogatás jogcímeken jelentkezett. A normatív állami hozzájárulások összesen adata (514 229,8 M Ft) megegyezik a két adatsorban, de ezen belül az egyes jogcímeken 0,9 M Ft-tól 88,2 M Ft-ig terjedően eltérés tapasztalható.

A PM tájékoztatása szerint az önkormányzati beszámoló információs rendszer adatainak a kincstári adatbázistól való eltérése – az ÁSZ korábbi évekhez hasonló megállapításának megfelelően – részben a feldolgozási rendszer sajátosságaiból, részben az eltérő zárási időpontokból adódnak. A PM a Kincstár adatát szerepelteti az államháztartás alrendszerei közötti egyezőség biztosítása érdekében.

3.4.

A társadalombiztosítási adatok megjelenítése A törvényjavaslat 15. §-a a központi költségvetés által finanszírozott és az Alapok által folyósított ellátások elszámolási különbözeteinek rendezéséről rendelkezik. A rendezést a 2003. évi XCV. törvény 16. § bb) pontja írja elő. A törvényjavaslat 1. sz. melléklet XXI. ESZCSM fejezet 11. cím 3. alcím, 1. jogcímcsoport „Közgyógyellátás” címén az E. Alapnak folyósításra átadott összege 18 559, 3 M Ft, ugyanakkor az E. Alap fejezeti beszámolója szerint a központi költségvetés 16 913 M Ft-ot adott át az E. Alap javára. Az eltérés – 1646,3 M Ft, amely a PM tájékoztatása szerint az ESZCSM fejezet zárszámadásában mint tárgyévi kiadás szerepel, az E. Alap zárszámadásában viszont tárgyévi bevételként nem került számbavételre – a 2002-ről áthúzódó elszámolási különbözetből adódik.

70


A fegyveres testületek kedvezményes nyugellátásához való hozzájárulás és a sorkatonai szolgálatot teljesítők utáni, a minisztériumoktól a társadalombiztosításnak átadott összegek egyeztetését a törvényjavaslat prezentációja nem teszi lehetővé, amint azt az ÁSZ már több alkalommal megállapította. A 11. sz. melléklet szerint a X. ME, XI. BM, XIII. HM, XIV. IM és a XXII. PM fejezetektől vesz át pénzeszközöket a társadalombiztosítás. Ilyen címen átadás az 1. sz. mellékletben csak a XIII. HM fejezetnél jelenik meg, a többi érintett fejezetnél nem. Hasonlóképpen az Ny. Alap működési bevételei között szereplő XXII. PM és a ESZCSM fejezettől átvett 1154 M Ft sem található meg az 1. sz. mellékletben elkülönítve. Az általános indokolás szerint a központi költségvetés egészségügyi funkcióhoz tartozó kiadásai 2003. évi teljesítése 159,0 Mrd Ft. Ez nem egyezik meg sem a központi költségvetés konszolidált funkcionális kiadási mérlegében szereplő 135,7 Mrd Ft-os, sem a központi költségvetés funkcionális kiadási mérlegében bemutatott 205,6 Mrd Ft-os, F05 egészségügy funkción szereplő összegekkel. A vénykezelési díj teljesülési adatai a 12. sz. melléklet és a fejezeti indokolás esetében eltérőek (1386,3 M Ft, illetve 992,5 M Ft). A PM tájékoztatása szerint a vénykezelési díj összege, a fejezeti indokolásban bemutatottakon felül, a 134/1999. (VIII. 31.) Korm.rendelet 2/A. §-a alapján térített összeget is tartalmazza.

3.5.

Fejezeti indokolások összeállítása A fejezeti indokolások összeállítását a korábbi évek során tapasztalt hiányosságok és egyes területeken tapasztalható tartalmi javulás együttesen jellemzik, de összességében az információtartalom növekedése és a beszámolók minőségi javulása érzékelhető. Új elemzési szempontként szerepelt a fejezetek egészére vonatkozóan a fejezet küldetésének és az annak eléréséhez szükséges célok bemutatása. A fejezetek mintegy kétharmada mutatta be ezeket szövegesen, és részletezte az azok eléréséhez megoldott feladatokat. A többi esetben a fejezetek általában megjelölték fő feladataikat meghatározó jogszabályokat (pl. Országgyűlési Biztosok Hivatala, Magyar Köztársaság Ügyészsége), de egyes esetekben még ilyen formában sem utaltak küldetésükre (Földművelési és Vidékfejlesztési Minisztérium, Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, Oktatási Minisztérium). Egyes elemzési szempontok bemutatására a fejezetek – korábbi évek fejezeti indokolásaihoz hasonlóan – a 2003. évi beszámolójukban sem térnek ki (ilyen pl. a kincstári rendszer továbbfejlesztésének tapasztalatai, a kiszervezett tevékenységek, a KESZ-en kívül lebonyolított pénzforgalom és ügyletek leírása). A fejezetek beszámolnak az év során hatályba lépő szabályozás tevékenységükre gyakorolt hatásáról. A fejezeti indokolások csak mintegy fele tartalmazza az fejezeti tartalék felhasználásának bemutatását. A fejezeti beszámolók korábbi évekhez hasonlóan tartalmazzák a feladatok, tevékenységek, az intézményi működőképesség, az előirányzat-módosító intézkedések hatásának, a főbb bevételi és kiadási tételek, a személyi juttatások és a

71


munkaerőre vonatkozó adatok bemutatását. Néhány kivétellel a fejezetek megfelelnek a Körirat egy új követelményének és tartalmazzák a fejezet felügyeletét ellátó szerv és a fejezethez tartozó intézmények nevét, törzskönyvi azonosítóját, honlapcímét. Szinte minden fejezet beszámol az előirányzat-módosítások alakulásáról. A vagyonváltozásról és a kincstári vagyon hasznosításáról a X. ME fejezet kivételével a fejezetek nem nyújtanak tájékoztatást. Az érintett tárcák beszámolnak a gazdasági társaságokban való részvételükről és az alapítványoknak, közhasznú társaságoknak, civil szervezeteknek nyújtott támogatásaikról.

72

B) HELYSZÍNI ELLENŐRZÉS


B.1. AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS KÖZPONTI SZINTJE B.1.1. A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS 1.

A

KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS

2003.

ÉVI TÖRVÉNYI ELŐIRÁNYZATA-

INAK TELJESÍTÉSE, A HIÁNY ALAKULÁSA A Magyar Köztársaság 2003. évi költségvetéséről szóló 2002. évi LXII. törvény (Kvtv.) a 2003. évi központi költségvetés kiadási főösszegét 5 310 575,4 M Ft-ban, bevételi főösszegét 4 741 603,7 M Ft-ban, hiányát 568 971,7 M Ftban határozta meg. Az elkülönített állami pénzalapok kiadási főösszege 222 378,1 M Ft, bevételi főösszege 236 289,8 M Ft, így egyenlege 13 911,7 M Ft többlet. A társadalombiztosítás pénzügyi alapjai esetében az előirányzat 2 767 501,6 M Ft kiadási főösszeggel, 2 490 351,7 M Ft bevételi főösszeggel és 277 149,9 M Ft hiánnyal számolt. A földgázellátásról szóló 2003. évi XLII. törvény 83. §-a (2003. augusztus 1-jei hatállyal) a központi költségvetés kiadási és bevételi főösszegét 6000-6000 M Fttal növelte, ami által a kiadási főösszeg 5 316 575,4 M Ft-ra, a bevételi főösszeg 4 747 603,7 M Ft-ra módosult, a hiány (568 971,7 M Ft) változatlansága mellett. A központi költségvetés és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak főösszegei a Kvtv. 2003. évi XCV. törvénnyel történt módosítása (hatályos: 2003. november 27-től) következtében is változtak: • a központi költségvetés esetében a 2003. évi XCV. törvény a kiadási főösszeget 5 373 628,2 M Ft-ra, a bevételi főösszeget 4 804 656,5 M Ft-ra módosította az 568 971,7 M Ft-os hiány változatlansága mellett; • a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai esetében a 2003. évi XCV. törvény a kiadási főösszeget 2 803 529,7 M Ft-ra, a bevételi főösszeget 2 526 379,8 M Ft-ra módosította a hiány (277 149,9 M Ft) változatlanul hagyása mellett. A módosítás kizárólag az Egészségbiztosítási Alap előirányzatait érintette. A hiány (277 149,9 M Ft) változatlansága mellett az E. Alap kiadási főösszege 1 302 068,4 M Ft-ra, a bevételi főösszege 1 024 918,5 M Ftra módosult. A zárszámadási törvényjavaslat számozott mellékletét képező 2003. évi, a központi költségvetés végrehajtását tartalmazó mérleg főösszegei és a hiány jelentős összegekkel haladják meg a törvényi módosított előirányzatokat. A tényleges kiadási főösszeg (5 670 639,4 M Ft) 297 011,2 M Ft-tal, a bevételi főösszeg (4 938 219,9 M Ft) 133 563,4 M Ft-tal és a hiány (732 419,5 M Ft) 163 447,8 M Ft-tal, 28,7%-kal magasabb összegben teljesült a törvényi módosított előirányzathoz képest.

75


A költségvetés 2002. évi zárszámadásában a központi költségvetés hiánya 251 613,2 M Ft-tal (20,7%-kal) volt magasabb a 2002. december 29-én hatályba lépett módosított összegnél. Az ellenőrzés megítélése alapján a 2002. évre vonatkozóan különösen, de a 2003. évre is érvényes, hogy az adott év vége előtt – 2002-ben 2 nappal, 2003ban közel 1 hónappal – hatályba lépő törvénymódosítás (amely 2003-ban a hiány összegét változatlanul hagyta) nem tükrözte a költségvetés valós pozícióját, így a tényleges hiány a 2003. évben az előirányzatot 28,7%-kal meghaladva teljesült. A Kormány a 2003. évben nem élt a 2002. évben alkalmazott – az ÁSZ által kifogásolt – jogtechnikai megoldással. Az ellenőrzés véleménye szerint azonban figyelemre méltó, hogy az Áht. pótköltségvetési törvényjavaslat készítési előírásának 2002. július 27-étől történt [2002. évi XXIII. törvény 41. § (1) bekezdése szerinti] módosításában meghatározott arány (5%) – a Kvtv.-ben rögzítettől, illetve annak módosításától – jelentős összeggel eltérő hiány kialakulását teszi lehetővé. A törvény fent jelzett szakasza alapján „a Kormány pótköltségvetési törvényjavaslatot köteles az Országgyűlés elé terjeszteni, ha év közben a központi költségvetés, a társadalombiztosítási alapok és az elkülönített állami pénzalapok együttes egyenlegeinek a költségvetési törvényben megállapított összege a jóváhagyottól legalább ezek kiadási főösszege együttes összegének 5%-ával tér el.”

A hivatkozott szabályozás a 2003. év vonatkozásában azt jelentette, hogy a Kvtv.-ben rögzített hiánytól 50%-ot meghaladó összegű eltérésre lett volna lehetőség pótköltségvetés benyújtása nélkül. A központi költségvetés, a társadalombiztosítási alapok és az elkülönített állami pénzalapok költségvetési törvényben jóváhagyott együttes kiadási főösszege 8 300 455,1 M Ft volt, ennek 5%-a 415 022,8 M Ft. A jóváhagyott együttes egyenleg 832 209,9 M Ft. Pótköltségvetési törvényjavaslat benyújtására – e számok figyelembevételével – 1 247 232,7 M Fthiány esetén lett volna szükség.

2.

A

KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS FINANSZÍROZÁSA, A KINCSTÁRI EGY-

SÉGES SZÁMLA LIKVIDITÁSA

2.1.

A központi költségvetés finanszírozási igénye A Kvtv. 3. §-ának (1) bekezdésében az Országgyűlés felhatalmazza a pénzügyminisztert, hogy a 2003. évi központi költségvetés hiányát finanszírozza, valamint a KESZ folyamatos likviditását biztosítsa, és a központi költségvetés adósságát, valamint a Magyar Államkincstár által kezelt követeléseit kezelje. A törvény 59. §-ának (2) bekezdése szerint a társadalombiztosítási alrendszer 2003. évi alaponkénti hiányának rendezésére a tárgyévi költségvetés végrehajtásáról szóló törvényben kerül sor. A Kvtv. által megfogalmazott finanszírozási feladatot megalapozó 2003. évi előzetes finanszírozási tervet az ÁKK Rt. Igazgatósága 2002 szeptemberében fogadta el (költségvetés kamat-előirányzatait megalapozó finanszírozási terv).

76


Ezt követően november végén került előterjesztésre az aktualizált induló éves finanszírozási terv (eredetileg jóváhagyott finanszírozási terv). Kiindulási tervnek azonban az ÁKK Rt. a 2003. év januárjában megtárgyalt finanszírozási tervet tekinti, mivel a novemberben prognosztizált helyzethez képest jelentősen eltértek a 2002. évi tényadatok. A költségvetés 2003. évi alakulását és a 2003. évi finanszírozási tervet az ÁKK Rt. Igazgatósága havi rendszerességgel tárgyalta. A PM havonta megküldte az ÁKK Rt. részére a 2003. évi költségvetési törvény előirányzatainak havi felosztását (a központi költségvetés, a TB alapok, az elkülönített állami pénzalapok havi egyenlegét, továbbá a központi kormányzat elsődleges egyenlegét, a várható kamategyenleget, a központi kormányzat teljes és kumulált egyenlegét). A finanszírozási tervek kialakításánál a havonta megküldött adatokat az ÁKK Rt. figyelembe vette. A finanszírozási terv érdemi módosítására az ÁKK Rt. Igazgatósága négy esetben (2003. januárban, márciusban, augusztusban és novemberben) tett javaslatot, amit a pénzügyminiszter elfogadott. A pénzügyminiszter a 2003. évi finanszírozási tervet a 2002. novemberi jóváhagyása után, alapítói határozattal négy alkalommal módosította: A 2002 szeptemberében kialakított 2003. évi finanszírozási terv a nettó finanszírozási igényt 752,34 Mrd Ft-ban határozta meg. Ezen felül finanszírozási igényt jelentett – a prognózis alapján 17,90 Mrd Ft összegben – az MNB kiegyenlítési tartalékának feltöltése. Így a teljes nettó finanszírozási igény 770,24 Mrd Ft volt. A KESZ-t érintő nettó forintpiaci kibocsátást, az MNB felé történő törlesztések nélkül, 884,86 Mrd Ft-ban, a monetáris szempontú túlfinanszírozást (az MNB-vel végzett tőkeműveletek és a túlfinanszírozás összegének különbsége) 132,52 Mrd Ft-ban irányozta elő. Az év végi megelőlegezéseket 65,00 Mrd Ft-tal vette figyelembe. A pénzügyminiszter 2002. december 16-án a 2002 novemberében kialakított pénzügyi terv első változatáról döntött, amikor még nem voltak ismertek a 2002. év végi záró egyenlegek. Az így kialakított finanszírozási terv 832,21 Mrd Ft nettó finanszírozási igényt határozott meg azzal számolva, hogy a központi költségvetés privatizációs bevételek nélküli hiánya 568,97 Mrd Ft, a társadalombiztosítás hiánya 277,10 Mrd Ft, az elkülönített állami pénzalapok többlete pedig 13,90 Mrd Ft lesz. Ezen felül finanszírozási igényt jelentett az MNB kiegyenlítési tartalékának 17,90 Mrd Ft-ban prognosztizált feltöltése. Finanszírozási igényt csökkentő tételként került figyelembevételre 100,00 Mrd Ft privatizációs bevétel. A finanszírozási terv szerint a KESZ-t érintő nettó forintpiaci kibocsátás 861,19 Mrd Ft, az MNB kiegyenlítési tartalék feltöltéssel (17,90 Mrd Ft) és a privatizációs bevétellel (100,00 Mrd Ft) korrigált teljes nettó finanszírozási igény 750,07 Mrd Ft volt. A monetáris túlfinanszírozást 29,02 Mrd Ft-tal vették figyelembe. A 2002 novemberi finanszírozási terv módosítására 2003 januárjában (amelyet a pénzügyminiszter 2003. március 7-én hagyott jóvá) egyrészt azért volt szükség, mert a devizaárfolyamok függvényében jelentősen változott az MNB kiegyenlítési tartalékának feltöltési igénye, másrészt a novemberi változat a KESZ 2002. év végi záró egyenlegét mintegy 122 Mrd Ft-tal magasabb szinten prognosztizálta. A januári finanszírozási terv 832,21 Mrd Ft nettó finanszírozási igényt tartalmazott. A terv ekkor azzal számolt, hogy az MNB kiegyenlítési tartalékának feltöltése várhatóan 88,00 Mrd Ft lesz, a privatizációs bevétel pedig vál-

77


tozatlanul 100,00 Mrd Ft. Így a teljes nettó finanszírozási igényt 820,21 Mrd Ftban határozták meg, amihez a terv 1144,54 Mrd Ft KESZ-t érintő nettó forintpiaci kibocsátást vett figyelembe. A finanszírozási terv a monetáris szempontú túlfinanszírozást 312,33 Mrd Ft-ban irányozta elő.

A finanszírozási terv 2003. márciusi átdolgozott változatát a pénzügyminiszter közel öt hónappal később, 2003. szeptember 24-én hagyta jóvá (a 2003. augusztusi módosítást követően). Az Alapítói Okiratban és a 13/2002. (12. 16.) sz. alapítói határozatban sem rögzítették, hogy a pénzügyminiszter a finanszírozási tervek módosításait, azt követően mennyi időn belül köteles jóváhagyni. Ezáltal a fent jelzett közel öt hónapban a finanszírozás nem a jóváhagyott finanszírozási terv alapján történt. A pénzügyminiszter a 13/2002. (12. 16.) sz. alapítói határozatában szabályozta a finanszírozási terv évközi módosításának azt a körét, amelynél saját hatáskörben tartja a döntéshozatalt (pl. ha a jóváhagyott éves finanszírozási tervben figyelembe vett éves nettó finanszírozási igény 10%-ot meghaladó mértékben változik, vagy a KESZ egyenlegének változása esetén, ha a KESZ egyenleg két egymást követő hónapban a minimális szint alá csökken). A márciusi módosítás felhatalmazást adott arra, hogy kedvező államkötvény aukciós kereslet esetén a kibocsátás emelésre kerüljön, és ennek megfelelően csökkenjen a diszkont kincstárjegyek értékesítése. A módosítás a januári finanszírozási tervvel azonos nettó finanszírozási igénnyel (832,21 Mrd Ft) számolt. Az MNB kiegyenlítési tartalékának feltöltését 82,90 Mrd Ft-ban vette figyelembe, és változatlanul 100,00 Mrd Ft privatizációs bevételt prognosztizált. A finanszírozási terv ekkor 1156,13 Mrd Ft KESZ-t érintő nettó forintpiaci kibocsátást irányzott elő és 323,92 Mrd Ft monetáris szempontú túlfinanszírozást tartalmazott. A finanszírozási terv 2003. augusztusi átdolgozását a deficit éves előirányzatot meghaladó növekedése indokolta. Erről a változatról a pénzügyminiszter 2003. szeptember 24-én döntött. (A PM 73 Mrd Ft-tal nagyobb hiányt prognosztizált az eredeti előirányzathoz képest.) Az augusztusi módosítás során a nettó finanszírozási igény 958,46 Mrd Ft-ra (a központi költségvetés privatizációs bevételek nélküli hiánya 647,94 Mrd Ft, a társadalombiztosítás hiánya 323,37 Mrd Ft, az elkülönített állami pénzalapok többlete 12,85 Mrd Ft), a KESZ-t érintő nettó forintpiaci kibocsátás 1274,93 Mrd Ft-ra nőtt. A terv 82,89 Mrd Ft MNB kiegyenlítési tartalék feltöltési igényt és 100,00 Mrd Ft privatizációs bevételt vett figyelembe. A monetáris túlfinanszírozás tervezett összege 316,47 Mrd Ft volt. Ugyanekkor 145,00 Mrd Ft-ra növelték az év végi megelőlegezések összegét. A finanszírozási terv újabb, 2003. novemberi átdolgozására a kedvezőtlen piaci helyzet miatt volt szükség, mivel ennek következtében olyan mértékben kellett csökkenteni a kötvények értékesítendő mennyiségét, amely már a pénzügyminiszter jóváhagyását igényelte. A módosított pénzügyi tervről a pénzügyminiszter december 12-én döntött. Ez a módosítás – a központi költségvetés privatizációs bevételek nélküli hiányát 658,71 Mrd Ft-ban, a társadalombiztosítás hiányát 323,37 Mrd Ft-ban, az elkülönített állami pénzalapok többletét 12,85 Mrd Ft-ban számszerűsítve – a nettó finanszírozási igényt 969,24 Mrd Ft-ra növelte. A 82,89 Mrd Ft-os MNB kiegyenlítési tartalékfeltöltést és a 100,00 Mrd Ft-os privatizációs bevételt figyelembe véve a teljes nettó finanszírozási igényt 952,13 Mrd Ftban határozta meg. A KESZ-t érintő nettó forintpiaci kibocsátás összegét viszont 1147,94 Mrd Ft-ra csökkentette. A monetáris túlfinanszírozás várható összege a módosítás szerint 178,70 Mrd Ft volt. Ugyanekkor a terv 145,00 Mrd Ft-ról

78


156,70 Mrd Ft-ra növelte az év végi megelőlegezések összegét a társadalombiztosítási alapok hiánya miatt.

2.2.

A központi költségvetés tényleges finanszírozása A 2003. évben az államháztartás finanszírozási igénye mind az eredeti, mind a módosított finanszírozási tervekben szereplő összegekhez képest kedvezőtlenebbül alakult. Ehhez hozzájárult a központi költségvetés hiányának és a társadalombiztosítási alapok hiányának jelentős emelkedése, valamint az ÁPV Rt. tervezettnél alacsonyabb befizetése. A központi költségvetés zárszámadási törvényjavaslata 2. sz. mellékletében szereplő 2003. évi 732 419,5 M Ft-os tényleges hiány az előirányzatnál (568 971,7 Mrd Ft) 28,7%-kal magasabb. Az elkülönített állami pénzalapok egyenlege 18 546,3 M Ft-ban realizálódott. A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak év végi hiánya 348 967,4 M Ft-ot tett ki, amit egyes kiadási előirányzatok tervezettet meghaladó túllépése okozott. A hiány a Nyugdíjbiztosítási Alapnál 39 008,5 M Ft, az Egészségbiztosítási Alapnál 309 958,9 M Ft volt. A túllépés az Ny. Alap esetében a nyugdíjkiadások (2003. januárban 8,4%-os nyugdíjemelés, novemberben kiegészítő és visszamenőleges hatályú 2,2%-os emelés, az 53. heti nyugdíjak kifizetése, az özvegyi nyugdíjak 20%-ról 25%-ra történő emelése), az E. Alap esetében a gyógyszertámogatások, táppénzkiadások, terhességi gyermekágyi segélyre fordított kiadások növekedése miatt következett be.

A 2003. évben a kincstári kör hiánya 1059,9 Mrd Ft volt, ami a központi költségvetés 733 564,8 M Ft összegű hiányából, az elkülönített állami pénzalapok 18 770,2 M Ft-os többletéből és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai KESZ igénybevételének 345 122,5 M Ft-os növekedéséből adódott. A 2003. évi nettó finanszírozási igény a kincstári elszámolás alapján – az MNB kiegyenlítési tartalékának feltöltése és a privatizációs bevételek nélkül – 1059,9 Mrd Ft volt, kevesebb a 2002. évi tényadatnál (1069,1 Mrd Ft), és 27,4%kal haladta meg a 2003. januárban összeállított 2003. évi finanszírozási tervben foglalt összeget (832,2 Mrd Ft). Az ÁKK Rt. a finanszírozási terv összeállításakor a PM prognózisa alapján azzal számolt, hogy az ÁPV Rt.-től 100,0 Mrd Ft privatizációból származó befizetésre kerül sor. A befizetés a MOL Rt. állami tulajdonrésze részleges eladásának 2004re történő elhalasztása következtében maradt el a tervezettől.

Az MNB kiegyenlítési tartalékának feltöltésére fordított összeggel (82,9 Mrd Ft) növelve és a 42,0 Mrd Ft privatizációs bevétel csökkentő hatása miatt a teljes nettó finanszírozási igény 1100,8 Mrd Ft. A KESZ-t érintő nettó forintpiaci kibocsátás az MNB felé történő törlesztések (77,2 Mrd Ft) nélkül 1129,3 Mrd Ft volt. A 2003. évi költségvetési hiány finanszírozása következtében a forint államkötvény állomány 649 811,1 M Ft-tal, a forinthitelek állománya 101,2 M Ft-tal, a devizahitelek állománya 83 652,5 M Ft-tal nőtt.

79


A 2003. év során 2048,0 Mrd Ft összegben kibocsátott államkötvényekből 1992,0 Mrd Ft-ot aukciókon értékesítettek. A diszkont kincstárjegyek kibocsátása a KESZ megfelelő likviditásának biztosításán túl a lejáratok megújítását is szolgálta. Nettó értékesítésük 105,7 Mrd Ft-ot tett ki. A lakossági állampapírok nettó értékesítése az alacsonyabb kereslet miatt elmaradt a tervezettől.

A központi költségvetés, a társadalombiztosítási alapok és az elkülönített állami pénzalapok finanszírozása a 2003. évben biztosított volt. A KESZ-t érintő nettó forintpiaci kibocsátás (az MNB felé történő törlesztések nélküli) 2003. évi tényadata 1129,3 Mrd Ft volt, 15,2 Mrd Ft-tal kisebb összegű, mint amennyivel a 2003 januárjában összeállított finanszírozási terv számolt (1144,5 Mrd Ft) és kevesebb a 2002. évi ténynél (1277,2 Mrd Ft), valamint a 2003. évre összeállított finanszírozási terv későbbi módosításaiban szereplő összegeknél. A monetáris szempontú túlfinanszírozás 75,0 Mrd Ftban realizálódott, kisebb összegben, mint amennyivel a 2003. januári finanszírozási terv és módosításai számoltak. A KESZ folyamatos likviditásának, a társadalombiztosítási alapokból teljesített kiadásokhoz vállalt állami garancia fedezetének megteremtése érdekében, illetve az MNB kiegyenlítési tartalékának feltöltése céljából 288 380,4 M Ft-tal nőtt az államkötvények állománya és 86 755,8 M Ft-tal a kincstárjegyek állománya.

Az ÁKK Rt. Igazgatósága részére – az ÁKK Rt. szakértői részéről – rendszeresen, negyedévenként jelentés készült a magyar államadósság teljesítménymutatóinak alakulásáról. Az ÁKK Rt. Igazgatósága 2002. február 26-i ülésén fogadta el „Az államadósságkezelés során érvényesítendő teljesítménymutatók 2002” c. előterjesztést, amelyben felülvizsgálta és részben módosította a 2001 februárja óta érvényes három teljesítménymutatót. A KESZ minimális állományára vonatkozó teljesítménymutatót az Igazgatóság 54/2002. (11. 28.) számú határozatával módosította, amit a pénzügyminiszter 2003. március 7-én jóváhagyott.

A KESZ év végi állománya a 2002. december 31-i értékről a 2003. év végére 86,3%-kal nőtt. A KESZ átlagos állománya 2003-ban 20,6%-kal magasabb volt, mint 2002ben. A KESZ hó végi állományai az év 10 hónapjában megfeleltek az ÁKK Rt. által meghatározott minimális nagyságnak, nem kerültek ez alá az érték alá. A június hónap végi záró érték 8,0 Mrd Ft-tal maradt el a megállapított alsó küszöbértéktől, december végén a KESZ záró állománya 116,3 Mrd Ft-tal volt kevesebb a minimális nagyságnál. A KESZ napi záró állományai (az ÁPV Rt. számlaegyenlegével együtt) a 2003. évben jelentős ingadozást mutattak. A legkisebb értékét június és július hónapokban érték el. Az alacsony napi záró állományok kialakulását több tényező okozta. A 2003. január 1-jei nyitó érték a 2003. évről a 2002. évre előrehozott, 2002. december 10-től történő 73 Mrd Ft összegű áfa-visszautalások következté80


ben alakult ki. Több hónap közepén vezetett az alacsony napi záró állomány kialakulásához, hogy 10-12-e körüli napokon történik a nyugdíjak koncentrált utalása. Ez utóbbi körülményhez több hónapban (pl. márciusban) hozzájárult, hogy a nyugdíjak utalása egybeesett kötvénylejárattal, ami tőketörlesztéssel és kamatfizetéssel járt együtt. Ezek az események az ellenőrzés megítélése szerint előre tervezhetők lennének. Az ÁKK Rt. észrevételében jelezte, hogy „az adóssággal kapcsolatos pénzmozgások, így a lejáratokkal és a kibocsátásokkal járó pénzmozgások is előre tervezettek. A KESZ-en történő pénzmozgások felmérése során, a hóközi KESZ ciklus alapján, évekkel ezelőtt két várhatóan magas KESZ állományú időpont került kijelölésre az adóssággal kapcsolatos pénzmozgások lebonyolítására, minden hónap 12-e és 24-e. Így az államkötvények lejáratai ehhez a két időponthoz lettek igazítva. Mivel az államkötvények lejárata több évre előre meghatározott, így az időközben KESZ-en történő megváltozott pénzmozgásokhoz nem lehet igazítani. A probléma megoldására alakította ki az ÁKK Rt. az aktív likviditáskezelést, hogy a nem ÁKK Rt. miatti változó pénzmozgások kezelhetővé váljanak.”

A KESZ napi záró állományának legnagyobb értékét október hónapban érte el. Az Áht. 8/A. §-ának (2) bekezdése, illetve a 113/A. § (2) bekezdésének j) pontja szerint a 2003. évben lehetőség nyílt arra, hogy a KESZ állományok ingadozásának kisimítására (rendelkezésre tartási jutalék mellett, az igénybevétel után felszámított kamattal) készenléti hitelkeret álljon rendelkezésre. E hitelkeret módot ad arra, hogy rövid távú likviditási problémát rövid távú forrás biztosításával lehessen megoldani, és ne kényszerüljön az állam hosszú távú instrumentum igénybevételére a kiegyensúlyozott finanszírozás biztosítása érdekében. Az év végi megelőlegezés 129,0 Mrd Ft volt, szemben a finanszírozási tervben eredetileg tervezett 65,0 Mrd Ft-tal, illetve a módosításokkal. Az ÁPV Rt. számlaállománya az eredetileg tervezett 13,1 Mrd Ft-hoz képest az év végén 49,5 Mrd Ft volt. A társadalombiztosítás pénzügyi alapjai (a Nyugdíjbiztosítási Alap és az Egészségbiztosítási Alap) az Áht. 18/B. § (1) bekezdésének d) pontja, valamint a 2002. évi LXII. tv. 25. §-ának (1) bekezdése alapján az Ny. Alapot és az E. Alapot terhelő ellátások, valamint az alapokat nem terhelő ellátások folyamatos teljesítése érdekében a bevételek és kiadások időbeli eltéréséből adódó átmeneti pénzügyi hiányok fedezetére a központi költségvetéstől a Kincstár útján, a KESZ-hez kapcsolódó megelőlegezési számlákról rendszeresen vettek igénybe kamatmentes hitelt. A hitel igénybevételéhez az Alapok a jogszabályokban foglaltaknak megfelelően finanszírozási tervet készítettek. Az Egészségbiztosítási Alap a 2003. év minden napján igénybe vett megelőlegezési hitelt. A Nyugdíjbiztosítási Alap esetében az év hat hónapjában fordult elő (összesen 25 napon), hogy nem kényszerült hitelfelvételre.

81


A KESZ-ről igénybe vett megelőlegezés miatti legkisebb E. Alap állomány január 14-én 82 519 M Ft, az Ny. Alap által igényelt legkisebb összeg október 20-án 168 M Ft volt. A KESZ igénybevétel legnagyobb állományát az E. Alapnál december 9-én (450 991 M Ft), az Ny. Alapnál december 10-én (233 249 M Ft) érte el. A KESZ havi átlagos állománya az E. Alap esetében 114 868 M Ft és 424 707 M Ft között, az Ny. Alap esetében 18 126 M Ft és 164 665 M Ft között szóródott.

Az igénybe vett hiteleket az Alapok az Ámr. 116. §-ának, valamint a 2002. évi LXII. törvény 25. § (3) bekezdésének megfelelően törlesztették. Az Áht. 102. §-ának (12) bekezdése alapján a 2004. január 5-ig esedékes, az a)e) pontokban foglalt járandóságok (pl. munkavállalók december havi járandósága) fedezetének biztosítása érdekében megelőlegezésként összesen 129,0 Mrd Ft került kifizetésre, amely a 2002. év végi fedezethez képest 6,4 Mrd Ft-tal kisebb. A munkavállalók december havi járandóságának elszámolása a 2004. január havi finanszírozás során megtörtént. A c) pontban meghatározott összegek pedig a finanszírozási konstrukció szabályozása szerint kerülnek a 2004. évben visszavonásra. A központi költségvetés bruttó adóssága a 2003. év végén 10 587,7 Mrd Ft volt, ami 14,8%-kal (1363,5 Mrd Ft-tal) magasabb a 2002. évinél (9224,2 Mrd Ft). A jelentős növekedés hatására a GDP arányában mért államadósság 2003-ban emelkedett, a 2002. évi 55,1%-ról 57,0%-ra. A forintadósság 8008,7 Mrd Ft volt, ami 1051,8 Mrd Ft-tal, 15,1%-kal nagyobb a 2002. évinél (6956,9 Mrd Ft). A forinthitelek állománya 2003-ban 235,3 Mrd Ft-tal csökkent a 2002. év végén átvállalt hitelek jelentős előtörlesztése következtében. A központi költségvetés devizaadóssága 311,7 Mrd Ft-tal, 13,7%-kal növekedett és év végén 2579,0 Mrd Ft-ot tett ki. A nemzetközi szervezetektől, illetve külföldi bankoktól felvett, továbbá a belföldről átvállalt devizahitelek együttes állománya a 2003. év végén a teljes devizaadósság 23,9%-át tette ki. A teljes bruttó államadósságon belül 2003-ban a forintadósság részaránya 75,6%-ot, a devizaadósságé 24,4%-ot tett ki, közel azonosat, mint a 2002. évben (75,4%, illetve 24,6%). A KESZ forintállománya után az MNB által fizetett kamat előirányzata a 2002. évi LXII. tv. XLI. A központi költségvetés kamatelszámolásai, tőkevisszatérülései, az adósság- és követeléskezelés költségei fejezet 2.4. Kincstári egységes számla forint-betét kamatelszámolásai alcímén 33 592,1 M Ft volt. A teljesítés 25 599,7 M Ft (76,2%) volt, ami 7992,4 M Ft-tal maradt el a tervezettől, mivel a KESZ állománya a 2003. év során alacsonyabb volt a tervezettnél. Ezt az sem ellensúlyozta, hogy a KESZ után fizetendő kamat (a jegybanki alapkamat) mértékének 2003. évi napi átlaga valamelyest meghaladta a tervezettet. A KESZ forintbetét kamatából származó bevétel egyeztetését végrehajtották és a bevételt a XLI. 2. cím 4. alcím előirányzatának teljesítéseként elszámolták.

82


3.

A

3.1.

A központi költségvetés közvetlen bevételei

KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS KÖZVETLEN ELŐIRÁNYZATAI

Az APEH és a VP a 2003. évben 3957 Mrd Ft bevételt realizált, 510 Mrd Ft-tal (14,8%-kal) meghaladva a 2002. évben befolyt összeget. Az adó- és vámbevételek a költségvetés bevételeinek 80,0%-át tették ki, 1,2% ponttal többet, mint az előző évben. Az APEH illetékességébe tartozó adónemekből a központi költségvetésnek a 2003. évben 1573,7 Mrd Ft bevétele származott, 22,4%-kal több mint a 2002. évi 1285,6 Mrd Ft. A kiemelt adónemek közül a gazdálkodó szervezetek társasági adója 4,1%-kal, a személyi jövedelemadó 6,4%-kal maradt el az előirányzattól. A VP az import termékek és szolgáltatások és dohánygyártmányok után 1572 Mrd Ft-ot, a fogyasztási és jövedéki adóból 648,1 Mrd Ft-ot, a vám- és import befizetésekből 131,3 Mrd Ft-ot, az egyéb központosított bevételekből (termékdíjak, lakossági vám) 31,6 Mrd Ft-ot realizált a központi költségvetés részére. Az általános forgalmi adóból 4,4%-kal több folyt be a tervezettnél, a fogyasztási és jövedéki adó 2,1%-kal meghaladta a tervezettet, míg a vám- és importbefizetések 9,4%-kal elmaradtak az előirányzattól.

3.1.1.

Vállalkozások költségvetési befizetései A gazdálkodó szervezetektől származó társasági- és osztalékadó bevétel 370,1 Mrd Ft volt. A teljesítés az eredeti előirányzattól 1%-kal, a módosított előirányzattól (386 Mrd Ft) 4,2%-kal maradt el. Az APEH kényszerintézkedései az előirányzattól való elmaradás mértékét mérsékelték. Az önadózáson kívüli eljárásokkal realizált bevételekből 13,9 Mrd Ft folyt be a központi költségvetésbe, 1,9 Mrd Ft-tal meghaladva a 2002. évi adatot. Az ÁSZ a 2003. évi költségvetési törvényjavaslatról szóló Véleményében a 361,5 Mrd Ft összegű előirányzatot megvalósíthatónak ítélte. A zárszámadási törvényjavaslat fejezeti indokolása szerint a vállalkozások jövedelmének tervezettől eltérő alakulása és az EVA-t választó adóalanyok körének bővülése miatt történt az előirányzat módosítása. A módosított előirányzattól való elmaradás fejezeti indokolása helytálló. Az indokolásban a PM elismeri a költségvetési előirányzat módosításának megalapozatlanságát. A 2002. évi zárszámadás készítésének időszakában már ismert volt, hogy a gazdálkodó szervezetek jövedelmével kapcsolatos várakozások nem valósulnak meg és az EVA-t választó adóalanyok száma növekszik. Ezt a 2003 júliusi tényadatok már alátámasztották. Ezáltal az előirányzat módosítása – tekintettel a költségvetés akkori pozíciójára – nem volt indokolt.

A fejezeti indokolás nem mutat rá az adóalap alakulását befolyásoló összefüggésekre.

83


Az adózás előtti eredményt csökkentő tételek pl. az előző évek elhatárolt veszteségéből a következő évre átvitt összeg közel 100 Mrd Ft-os növekménye (434-ről 531 Mrd Ft-ra), vagy az adótörvény szerinti értékcsökkenési leírás 276 Mrd Ft-os (1678-ról 1954 Mrd Ft-ra) emelkedése az előző évhez képest.

A vám- és importbefizetések előirányzatát (vámbevételek, vámpótlék, statisztikai illeték, vámbiztosíték) a Kvtv. 145 Mrd Ft-ban határozta meg. A 2003. évi teljesítés 131,3 Mrd Ft volt, az előirányzattól 13,7 Mrd Ft-tal (9,6%) elmaradt. (Az előző évhez képest 4,5%-os a növekedés.) A vámbevételekből 97,6 Mrd Ft volt a teljesítés, az előirányzattól 17,4 Mrd Ft (15%) az elmaradás. A PM indokolása alapján a 17,4 Mrd Ft vámbevétel elmaradást ”jórészt a beruházás ösztönzését szolgáló vámkedvezmények mérséklésének elmaradása miatti bevétel kiesés okozta”. A 2003. évi költségvetési törvényjavaslat véleményezése lezárásakor a tervezett előirányzat 122 Mrd Ft volt, amelyet az ÁSZ ellenőrzés teljesíthetőnek minősített. A költségvetési törvényben az előirányzatot 145 Mrd Ft-ra emelték, amely már kevésbé volt megalapozott.

A vámbiztosíték bevételi számla 2003. év végi egyenlege, azaz a költségvetés bevétele 33 696 M Ft volt. A maradvány 450 562 M Ft befizetés és 416 866 M Ft pénzügyi kifizetés mellett alakult ki. A vámbiztosíték maradvány az éves befizetés 7,5%-át teszi ki. Vámvisszatérítések címén a vámhatóság a 2003. évben a vámtörvény 137. §-ában szabályozott jogcímeken összesen 12 033,7 M Ft vámterhet utalt vissza, a 2002. évinél 5,4%-kal többet. A vámteher visszatérítések az állami költségvetést megillető bevételek fokozott védelmének biztosítása érdekében minden évben, így 2003-ban is pénzügyi és szakmai felülvizsgálat alá kerültek. Hét regionális parancsnokság, valamint a Központi Repülőtéri Parancsnokság a 2003. évben az 1 és 3 M Ft közötti vámteher visszatérítéséről rendelkező határozatokat 433 esetben vizsgálta felül, az e határozatok alapján visszatérített összeg 749 M Ft volt. A 3 M Ft feletti vámteher visszatérítésekről rendelkező határozatok közül 450nél történt felülvizsgálat, az e határozatokkal visszatérített összeg 3970 M Ft volt. A felülvizsgálatok arra terjedtek ki, hogy a vámhivatalok betartották-e az eljárási rendet, döntésük jogilag megalapozott volt-e, a vámvisszatérítés jogi feltételei, illetve a feltételek meglétét igazoló dokumentumok rendelkezésre álltak-e, valamint, hogy a visszatérítendő vámteher befizetésének ellenőrzése megtörtént-e. A vizsgálatok nem találtak megalapozatlan vámteher visszatérítésről rendelkező határozatot.

A 2002. évi zárszámadás ellenőrzésekor a vámteher visszautalási tételszámok összeghatár szerinti megoszlása alapján javasolta az ellenőrzés, hogy a felülvizsgálatokat – szúrópróbaszerűen – az 1 M Ft alatti tételekre is terjesszék ki, valamint, hogy az 1 és 3 M Ft közötti visszatérítések felülvizsgálata az akkor alkalmazottnál (az esetszám 5-10%-a) nagyobb arányban történjen. A Vámigazgatóság ennek – a belső utasítás 2004. évtől történő módosításával – eleget tett.

84


A több adótípust magába foglaló adónem – az egyszerűsített vállalkozói adó (EVA) – 2003. január 1-jével került bevezetésre. A tapasztalatok hiányának is tulajdonítható, hogy a többfordulós egyeztetés során kialakított 16 Mrd Ft előirányzat 31 Mrd Ft-ban, közel kétszeresére realizálódott. Az ÁSZ – a Magyar Köztársaság 2003. évi költségvetési törvényjavaslatáról szóló Véleményében – az EVA korábbi, 21,5 Mrd Ft-os előirányzatát „nagyfokú bizonytalanság” jelzővel minősítette, elsősorban a vállalkozások számának becslésében lévő bizonytalanság miatt. A 2003. évi előirányzat túlteljesítésére vonatkozó fejezeti indokolás lényegében helytálló. A fejezeti indokolás szerint az előirányzat a vállalkozások 2001. évi bevallott adataira épült és a többletbevétel abból származott, hogy az EVA hatálya alá bejelentkezett adózói kör eltért a tervezéskor figyelembe vettől.

Az indokolás azonban nem tér ki arra, hogy miért maradt ki a 2002. évi zárszámadás keretében végrehajtott előirányzat módosítások közül az EVA előirányzatának aktualizálása. Ezáltal elkerülhető lett volna a társasági és az osztalékadó előirányzatának indokolatlan, közel 10 Mrd Ft összegű emelése. A 2003. év I-VII. hónapjában az EVA-ból befolyt bevétel már 19,6 Mrd Ft volt, 22,5%-kal magasabb, mint a 2003. évi előirányzat. Így a pénzforgalmi adatok alakulásából következtetni lehetett a túlteljesítés mértékére. A gazdálkodási formák között bekövetkezett, a tervezethez viszonyított arányeltolódás is indokolta volna az adóalapok alakulásának felülvizsgálatát. Az egyéni vállalkozóknál nagyobb árbevételt realizáló társas vállalkozások aránya – az EVA hatálya alá tartozó adóalanyokon belül – a tervkészítés időszakában 31% volt. A 2003. év tényadatok már 40,8%-ot reprezentáltak és részesedésük a bevételből meghaladta a 49%-ot.

A játékadó 2003. évi előirányzata 47,8 Mrd Ft volt és 49,2 Mrd Ft folyt be a költségvetésbe. A teljesítés 2,9%-kal haladta meg az előirányzatot és 26,8%-kal a 2002. évit. Az ÁSZ a Magyar Köztársaság 2003. évi költségvetése törvényjavaslatáról szóló Véleményében a játékadó előirányzat teljesülését közepes kockázatúnak értékelte a pénznyerő automaták után fizetendő adó tervezett 55,5%-os emelése, és annak esetleges visszatartó hatása miatt. (Az ÁSZ Véleménye a helyszíni ellenőrzés során rendelkezésre álló dokumentációkon alapult.) Az elfogadott költségvetési törvény viszont a fizetendő adó 55,5%-os mértékű növekedését 22,2%-ra csökkentette. A mérséklés annak következménye volt, hogy a játékhelyenként fizetendő adó 70 E Ft-os mértékét – a törvényjavaslattervezet parlamenti vitájában – 55 E Ft-ra csökkentették. (A 2002. évben a játékhelyenként fizetett adó 45 E Ft volt.) Egyéb befizetések jogcímen az APEH a központi költségvetés és a TB alapok számára – a 2002. évinél 0,1 Mrd Ft-tal többet – 31,2 Mrd Ft bevételt realizált. A befolyt összegből a központi költségvetést megillető bevétel 22,1 Mrd Ft volt,

85


ami az előirányzatot 10,5%-kal haladta meg. A többletbevétel 1/3 része a piacra jutási támogatás megtérüléséből származott. Az állami adóhatóság a TB alapok részére átengedett hányadot az előírásoknak megfelelően, határidőben bocsátotta rendelkezésre. Az Egyéb befizetések 2003. évi előirányzata 20 010 M Ft volt. Az előirányzatból a költségvetés címrendje szerint 20 000 M Ft a PM fejezet 19/7 alcímén az Egyéb befizetések soron, 10 M Ft az FVM fejezet 11/2 alcímen a „Piacra jutási támogatás megtérülése” soron szerepel.

Az ÁSZ a Magyar Köztársaság 2003. évi költségvetési törvényjavaslatáról szóló Véleményében az előirányzat tervezetet nem megalapozott jelzővel minősítette, elsősorban a 4 éven át érvényesülő túltervezési gyakorlat miatt. Az értékelésben közrejátszott az is, hogy a szankció jellegű bevételeket tartalmazó részjogcímek között egy jellegében más típusú részjogcím „Piacra jutási támogatás megtérülése” is szerepel, amely igen nehezen tervezhető. A 2003. évben e részjogcím 10 M Ft előirányzata 65,5-szerese, 655,4 M Ft teljesült.

Az előirányzat a 2000. év óta változatlanul 20 Mrd Ft. A 2003. évi költségvetés készítésének időszakában képzett 2004. évi előirányzat és a 2005-2006. évi előirányzott irányszámok is hasonló összeget tartalmaznak. Az előirányzat feletti többletbevételből 0,66 Mrd Ft a piacra jutási támogatás megtérüléséből, 1 Mrd Ft a VP illetékességébe tartozó bírságból és pótlékból származott (ez a részjogcím a 2002. évi teljesítéshez képest 0,6 Mrd Ft-tal emelkedett). Kedvezőnek értékelhető, hogy az APEH által az adózók javára fizetett késedelmi kamat a 2002. évihez képest 0,3 Mrd Ft-tal csökkent. A kifizetett 2,7 Mrd Ft kamat viszont olyan összeget is tartalmazott, amelynek kifizetése a megfelelő fedezet biztosítása esetén elkerülhető lett volna. Az APEH-nek az agrártámogatási számlák fedezethiánya miatt 0,4 Mrd Ft késedelmi kamatot kellett fizetni, ami 0,1 Mrd Ft-tal több mint a 2002. évben.

3.1.2.

Fogyasztáshoz kapcsolt adók Az általános forgalmi adóból a 2003. év folyamán 1699,6 Mrd Ft folyt be a költségvetésbe, ami az eredeti előirányzatot (1587 Mrd Ft) 112,6 Mrd Ft-tal (7,1%-kal) haladta meg. A módosított előirányzatnál (1628,5 Mrd Ft) 71,2 Mrd Ft-tal (4,4%-kal) volt több a bevétel. Az előző évhez képest a költségvetés áfa bevétele a 2003. évben 394,7 Mrd Ft-tal (30,2%-kal) volt magasabb. A 2003. évi költségvetési törvényjavaslat véleményezésekor az általános forgalmi adó előirányzat tervezete 1499,4 Mrd Ft volt, ami a 2003. évi várható teljesítést 10,5%-kal meghaladta. Az ellenőrzés az előirányzat 2002. évi adatokhoz viszonyított növelését feszítettnek ítélte. A helyszíni ellenőrzés lezárásáig a törvényjavaslat-tervezet módosulásáról (amely már tartalmazta a 2003. évre

86


tervezett szabályozó változások 2004. évi kihatását) az ellenőrzés a vizsgálat lezárása után értesült. Elfogadható a PM fejezeti indokolása, amely szerint az áfa bevételek 2003. évi alakulását a reálkeresetek dinamikusabb növekedéséből fakadó kiskereskedelmi forgalom és a lakossági fogyasztás élénkülése, valamint a III. negyedévtől a GDP és a beruházások növekedési ütemének lassú emelkedése befolyásolta. Az év második felében az import is emelkedett, továbbá a feldolgozó ipar teljesítménye is felgyorsult.

A költségvetésben realizált éves áfa bevétel az 1257,9 Mrd Ft-os belföldi áfa és az 1571,4 Mrd Ft-os import befizetések, valamint az 1129,9 Mrd Ft-ot kitevő visszautalások eredőjeként alakult ki. A 2003. évben a belföldi áfa bevétel 6,7%-kal (79,4 Mrd Ft), az importból származó adóbefizetések 10%-kal (142,3 Mrd Ft) nőttek, szemben a visszautalásokkal, ahol 13,3%-os (173 Mrd Ft) csökkenés mutatkozik az előző év azonos időszakához képest. Az uniós jogharmonizációnak megfelelően az általános forgalmi adó rendszerben a 2003. év során több változtatást is végrehajtottak. Így egyes termékek, szolgáltatások átsorolásra kerültek a tárgyi adómentes körből a kedvezményes 12%-os áfa kulcsba, illetve a normál, 25%-os kulcsba. Ezen túlmenően jelentős változások következtek be az áfa levonását és visszaigénylését illetően.

A kiutalások mérséklődésében meghatározó szerepe volt a 2002 decemberében hozott pénzügyminisztériumi döntésnek, amely hatása a 2003. év kiadásait tehermentesítette. A Számvevőszék a 2002. év zárszámadási vizsgálata során megállapította, hogy 2002. december hónapban jelentős összegű, januárban esedékes kiutalást teljesítettek. Ezen kiutalásokat a szabályozás szerinti 45 napos határidőn belül, 10-15 nap alatt rendezték. A Számvevőszék megítélése szerint ezek a kiutalások a központi költségvetés 2002. évi pozícióját 73 Mrd Ft-tal rontották, viszont a 2003. évi költségvetés pozícióját javították. A fogyasztási és jövedéki adók előirányzatát a Kvtv. 640,2 Mrd Ft-ban határozta meg. A jövedéki és fogyasztási adóból a 2003. évben 656,3 Mrd Ft bevétele keletkezett a költségvetésnek, amely az előirányzatot 2,5%-kal, az előző évi teljesítést 11,1%-kal haladta meg. A Vám- és Pénzügyőrségnél a két adónemből összesen 648,1 Mrd Ft bevétel teljesült, amely az előző évit 11,1%-kal haladta meg. A 2003. évi költségvetési törvényjavaslat véleményezésekor az együttes előirányzat tervezet 639,23 Mrd Ft volt. Az előirányzatot az ellenőrzés nem találta teljes körűen megalapozottnak, mivel nem tértek ki a jövedéki adóköteles termékcsoportok ár- és volumenváltozásának hatására, nem számoltak az adóbeszedési eredményjavulásból származó bevétellel, valamint pénzforgalmi áthúzódásként – indoklás nélkül – kiugróan magas negatív összeget terveztek. Mindezek ellenére az előirányzat tervezetnél 0,97 Mrd Ft-tal magasabb előirányzat 2,5%-kal túlteljesült.

87


A fogyasztási adó bevételekből a 2003. évben 52,8 Mrd Ft a VP-nél kezelt import termékek fogyasztási adóbevétel számláján realizálódott, az előző évinél 7,8%-kal magasabb összegben. Az előirányzat túlteljesítése – a PM indokolása alapján és az ellenőrzés megítélése szerint – a reálkeresetek dinamikus növekedésének következtében a kiskereskedelmi forgalom élénkülésével, illetve a 2004. évi adóváltozások miatt előre hozott vásárlásokkal magyarázható. Ezek a hatások fokozottan érvényesültek az import termékek után fizetett fogyasztási adók tekintetében. A jövedéki adó bevételekből a 2003. évben 595,3 Mrd Ft bevétele keletkezett a költségvetésnek, amely az előző évi bevételt 53,2 Mrd Ft-tal (9,8%-kal) haladta meg. A jövedéki adóköteles termékekből a bevétel jelentős részét az üzemanyagok termékcsoportjában keletkezett 381,6 Mrd Ft-os befizetés tette ki. A dohányipari termékek után befizetett jövedéki adó 151,6 Mrd Ft volt. Az egyéb termékek után beszedett adókból 61,1 Mrd Ft összegű bevétel teljesült, míg a szőlőbor után 1,1 Mrd Ft. A 2003. évben a jövedéki adóbevétel növekedését a 2002. évben megvalósított adóintézkedések áthúzódó hatása határozta meg. Az adómérték változtatására a 2003. évben csak az EU szabályozásához történő közelítés miatt, elsősorban a dohány-és szesztermékeknél került sor.

A jövedékiadó-visszautalások összege 28 526 M Ft volt a 2003. évben, ez az öszszeg a jövedéki adó bevétel 4,8%-ának felel meg. A visszautalásokból 27 778 M Ft-ot tett ki az üzemanyag jövedékiadó-visszautalása. Az üzemanyag tekintetében a visszautalt jövedéki adó jogcímenkénti megoszlása az adóalanyok számát tekintve egyenlőtlen, mivel a visszautalt összeg 23,9%-a a vasúti szállítást végző adóalanyokhoz kötődik, míg 72,1%-a a 104 884 db viszszaigénylést benyújtó adóalany között oszlik meg egyenlőtlen arányban. A visszautalt összeg fennmaradó 4%-a a Jöt. 31. §-a, valamint a – vasúti szállítás kivételével – szállítási tevékenységet végző adóalanyok, valamint a diplomáciai és konzuli képviseletek részére került kiutalásra. A jövedékiadó-visszaigényléseknek – alanyszámban és összegszerűségben – legnagyobb tétele a mezőgazdaságban felhasznált gázolaj utáni jövedéki adóvisszatérítés volt. A jövedékiadó-visszatérítések esetében ugrásszerűen megnőtt a kiutalás előtti ellenőrzések száma (15 018 db) a 2002. évi esetszámokhoz képest. A 2003. évi esetszám növekedésben meghatározó volt a mezőgazdasági visszaigénylések kiutalás előtti ellenőrzési esetszámainak növelése, ezen a téren ugyanis 126%kal több ellenőrzésre került sor (14 713 db), az érintett összeg (4857 M Ft) viszont 170%-os növekedést mutat. A kiutalás előtti ellenőrzések ilyen mérvű növekedése mögött a pénzügyminiszter 4256/2/2003. iktatószámon a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoka részére megküldött feladat-meghatározása áll, amelyben rögzítette a testületi dolgozók jutalmazási feltételeit, s az egyik szempont a mezőgazdasági visszaigénylések kiutalás előtti ellenőrzésének növelése volt.

88


A 2003. évben 839 esetben került sor adóbírság kiszabásra adó visszaigényléssel összefüggésben, ami a 2002. évhez mérve 36%-os emelkedést jelent. A kiszabott adóbírság tekintetében az emelkedés már jóval magasabb. A 2002-ben kiszabott 11,6 M Ft-hoz viszonyítva 2003-ban 55,2 M Ft került megállapításra. Ki kell emelni a mezőgazdasági visszaigénylések szerepét, mivel az esetszám 98,9%-a, a bírság összegének pedig 58%-a a mezőgazdasági visszaigénylésekhez kötődik. A vámhivatalok 923 esetben szabtak ki mulasztási bírságot, ami 95%-ot meghaladó növekedést mutat a 2002. év adataival összevetve. A mulasztási bírság kiszabásának okai között a köztartozásokat illetően valótlan nyilatkozat, hibás adóbevallás, ellenőrzés akadályozása szerepeltek. Jövedéki bírságot kizárólag mezőgazdasági visszaigénylők részére állapítottak meg a vámhivatalok. A jövedéki bírság tekintetében számottevő változás következett be. A 2002. évben 9, a 2003. évben 81 esetben került sor jövedéki bírság megállapítására. A bírság összegében (97,8 M Ft) már nincs ekkora eltérés, mivel a növekedés 12%-os a 2002. évi adathoz mérve. A kiutalás előtti ellenőrzések számának emelése csökkentőleg hatott a kiutalás utáni ellenőrzések alakulására. Amíg a 2002. évben 4699 db kiutalás utáni ellenőrzésre került sor, addig a 2003. évben ez a szám 2509 db-ra csökkent. Az esetszámok csökkenése ellenére a kiutalás utáni ellenőrzéssel érintett összeg (1448 M Ft) mintegy 37%-kal emelkedett a 2002. évhez viszonyítva. A kiutalás utáni ellenőrzéssel feltárt jogosulatlan visszaigénylések száma (216 db) 34%-kal ugyan csökkent, de a jogosulatlanul igényelt összeg (56,6 M Ft) emelkedést mutat az előző évhez viszonyítva. A jellemző visszaélések a hamis, hamisított, fiktív vagy más nevére szóló gázolaj beszerzési számlák benyújtásából, a külföldön beszerzett gázolaj utáni visszaigénylésekből, el nem végzett munka utáni visszaigénylésekből származtak.

A csökkenő esetszámok ellenére az érintett összegek növekedtek, amely a kockázatelemzés- és kezelés módszerének alkalmazására is visszavezethető. A mezőgazdasági visszaigénylések magas számához viszonyítva a fiktív számlákkal elkövetett és feltárt visszaélések száma az előző évekhez képest alacsonyabb volt. Ez a számlaellenőrzésre kialakított gyakorlatnak köszönhető, amely során a VPOP a nagy olajtársaságokkal együttműködve ellenőrzi a kibocsátott számlák valódiságát. A felderített fiktív számlás ügyek száma a 2003. évben országos szinten 40 db volt. A felderített ügyek kapcsán a Vám- és Pénzügyőrség 6,1 M Ft jövedéki adót, 22,9 M Ft jövedéki adóbírságot, 1,9 M Ft adóbírságot és 0,58 M Ft késedelmi kamatot szabott ki.

A Vám-és Pénzügyőrség a 2003. évben összesen 275 adóellenőrzést kezdeményezett a mezőgazdasági visszaigénylők tekintetében. A 2003. évben indult 275 adóellenőrzés közül 218-at zártak le, melyből 168 esetben (72%) az ellenőrzés megállapítással zárult.

89


A feltárt jogsértésekkel összefüggésben jövedéki adó jogcímen 40,5 M Ft, adóbírság jogcímen 12 M Ft, mulasztási bírság jogcímen 1,2 M Ft, jövedéki bírság jogcímen 170,9 M Ft, míg késedelmi pótlék jogcímen 10,5 M Ft került megállapításra.

3.1.3.

A lakosság befizetései Az ÁSZ a 2003. évi költségvetés tervezéséről szóló Véleményében a személyi jövedelemadó előirányzat megalapozottságát nem minősítette, miután a helyszíni ellenőrzés befejezéséig előirányzat nem, csak munkaanyagok álltak rendelkezésre. A központi költségvetés személyi jövedelemadóból származó 2003. évi bevétele 909 Mrd Ft volt, ami az előirányzattól (970,8 Mrd Ft) 61,8 Mrd Ft-tal maradt el. A személyi jövedelemadó bevétel növekedését meghatározó bér- és keresettömeg 2003. évben az előirányzat kialakításánál figyelembe vettekkel összhangban, szinte azzal egyezően realizálódott. A bér- és keresettömeg előző évhez viszonyított 12,9%-os növekedését az összevont adóalap 11,9%-os bővülése követte, míg az adóalap utáni adó mindössze 2,6%-kal emelkedett. Már a 2003. évi költségvetést megalapozó számítások is az adóalap utáni adó kisebb mértékű növekedését tartalmazzák. Az előzetes számításokban és a tényadatokban egyaránt kifejeződik az adóterhelés mérséklődését célzó jövedelempolitika. A megvalósítás eszközei között az adótábla sávhatárainak növekedése, az adójóváírás módosítása, új adókedvezmények bevezetése szerepel. Mindezek eredményeként az adóalap átlagos adóterhelési mutatója a 2002. évi 22%-ról az előirányzott 21%-nál alacsonyabb szintre, 20,1%-ra csökkent. A 2003. évi személyi jövedelemadó-bevétel alakulását jelentősen befolyásoló kedvezmények összege az előző évi 6,9%-os emelkedéssel szemben 36,7%-kal (133,4 Mrd Ft) növekedett. A kedvezményeken belül az adójóváírás aránya 35%ról 48%-ra, míg a volumene a 2002. évi 128,6 Mrd Ft-ról 239,6 Mrd Ft-ra (86,3%kal) emelkedett. A nyugdíjjárulék és magánnyugdíj pénztári befizetések kedvezménye az előző évi 75,9 Mrd Ft-ról 96,4 Mrd Ft-ra (27%), a biztosítási kedvezmény 16,8 Mrd Ft-ról 20,5 Mrd Ft-ra (22%), a lakáscélú hiteltörlesztés és megtakarítás adókedvezménye 17,3 Mrd Ft-ról 26,5 Mrd Ft-ra (53,2%) nőtt. A számítástechnikai eszközök beszerzése utáni kedvezmény 15 Mrd Ft-ot tett ki. A családi adókedvezmény 91,1 Mrd Ft-ról 62,9 Mrd Ft-ra csökkent. A felsorolt tényezők együttesen az összes jövedelemadó kedvezmény 92,5%-át, míg a volumennövekedés 98,3%-át képezik.

Az elkülönülten adózó jövedelmek adója az előző évi 12,2%-os növekedéssel szemben 0,9%-kal emelkedett, melynek oka az EVA-ra áttérő egyéni vállalkozásoknál kieső szja befizetések tervezettet meghaladó összege, valamint a tőzsdei ügyleteken elért árfolyamnyereség adójának 0%-sá tétele volt. A központi költségvetés 2003. évi szja bevételének 2,9%-a az önadózáson kívüli bevételekből származik (26,2 Mrd Ft). Ez az összeg az előző évi 5,3 Mrd Ft növekedéssel szemben 2003-ban mindössze 0,6 Mrd Ft-tal (2,3%-kal) nőtt.

90


A pénzforgalmi adóbevétel GDP-hez viszonyított aránya az államháztartás egészét tekintve 7,1%-ot ért el, ami az előző évhez képest 0,5%-ponttal alacsonyabb. A lakossági adóbefizetéseket a költségvetési törvény 7,0 Mrd Ft-ban irányozta elő. A tényleges bevétel az előirányzattal egyezően a 2003. évben 7,0 Mrd Ft volt. A bérfőzési szeszadó bevétel a 2003. évben 5,7 Mrd Ft-ot tett ki, amely az előző évi befizetéseknél 63,3%-kal több. A lakossági vámbefizetésekből a 2003. évben 1,3 Mrd Ft bevétele származott a költségvetésnek, ez az előző évi összeg 36,7%-a.

3.1.4.

Pénzintézeti társasági adó A pénzintézetek által befizetett társasági adó 2003-ban 43,6 Mrd Ft volt, ami az előirányzatot 2,6%-kal, míg a 2002. évi 31,7 Mrd Ft teljesítést 37,5%-kal haladja meg. A pénzintézeti társasági és osztalékadó adó 2003. évi előirányzata 42,5 Mrd Ft volt. A 2003. évi költségvetési törvényjavaslathoz adott ÁSZ Vélemény az előirányzatot megalapozottnak és a jövedelmezőség dinamikusan növekvő tendenciájával összhangban lévőnek ítélte meg.

3.1.5.

Bányajáradék A bányajáradékbevétel 16 Mrd Ft összegű előirányzatát a 2003. évi XCV. törvény 19,4 Mrd Ft-ra módosította, figyelembe véve a földgázellátásról szóló törvénynek a 2003. évi költségvetést érintő előírásait. A 17,8 Mrd Ft teljesítés a módosított előirányzattól 8,5%-kal marad el, míg az eredeti előirányzatot közel 11%-kal haladja meg. A központi költségvetés 2003. évi bányajáradékból származó bevétele 17,8 Mrd Ft, mely a 2002. évi bevételt közel 3,1 Mrd Ft-tal, 21,1%-kal haladja meg. A növekedés a földgázellátás szabályozása keretében, a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény – a bányajáradékot is érintő – módosításával függ össze. A jogszabály módosítás a bányajáradékbevételt érintően jelentős változást hozott. Módosult a járadékfizetés alapja. A változást megelőzően a bányajáradék fizetés az értékesített vagy hasznosított nyersanyag mennyisége után történt. Az új szabályozás szerint a kitermelt ásványi nyersanyag mennyisége képezi a járadék fizetés alapját. Változott a kitermelt földgáz után fizetendő járulék meghatározásának módja is. A bányászatról szóló törvény hatálya értelmében az új járadékszámítás alkalmazása a földgázra vonatkozóan már augusztus 9-től kezdődött, míg a többi bányatermék esetében csak 2004. január 1-jétől. Az új jogszabályi előírások következtében a MOL Rt. a korábbi termelésből keletkezett földgáz készlete után 2003. augusztus hónapban 2,8 Mrd Ft bányajáradékot fizetett. A Bányajáradék befizetési számlára folyt be 2003-ban az a 10 131,7 M Ft járadék bevétel is, amelyet a földgázellátásról szóló 2003. évi XLII. törvény 66. § (1) bekezdése alapján az 1998. január 1-je előtt termelésbe állított mezőkön kitermelt földgáz bányajáradékának 12%-ot meghaladó része után fizetett be a MOL Rt. A befizetett összeg a törvényi előírásnak megfelelően átutalásra került a XV. GKM

91


fejezetben megnyitott Energiagazdálkodási célelőirányzat elkülönített számlájára, amely a kedvezményes gázellátás pénzügyi forrását képezi. A törvényi módosítás 2003. augusztus 9-i hatállyal 2%-ról 0%-ra csökkentette a szilárd ásványi energiahordozók mélyműveléses bányászatának járadék kulcsát, amelynek következtében a bevételkiesés 171,5 M Ft volt.

A társaságok a 2003. évi termelésük után 17,8 Mrd Ft járadékfizetési kötelezettséget vallottak be, ami 23,5%-kal magasabb a 2002. évinél. A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 20. § (3) bekezdése alapján engedélyezett bányajáradék csökkentések 2003. évi összege 200,1 M Ft volt, ami közel nyolcszorosa az előző évinek. Az érintett négy kedvezményezett köre bővült a Vértesi Erőmű Rt.-vel, amely társaság befizetési kötelezettsége 188,4 M Ft-tal csökkent.

3.1.6.

A Magyar Nemzeti Bank költségvetési kapcsolata 2003-tól a Magyar Nemzeti Bank nem fizet osztalékelőleget. A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2001. évi LVIII. tv. módosításáról szóló 2003. évi CXV. tv. 15. §-a az MNB tv. 65. §-át oly módon módosította, hogy az MNB a közgyűlés döntése alapján fizet a tárgyévi eredményéből vagy az eredménytartalékból osztalékot. Az osztalékfizetési kötelezettséget a tárgyévi beszámoló közgyűlési elfogadását követő 8 napon belül kell teljesíteni. A Kvtv. ezen a jogcímen 2003-ra előirányzatot nem tartalmaz, és 2003-ban az MNB-től befizetésre sem került sor.

3.1.7.

A koncessziós díj bevételek A kincstári vagyon koncesszióba adásából a központi költségvetésnek 2003ban két jogcímen keletkezett bevétele, szerencsejátékkal kapcsolatosan és az infrastruktúra hasznosításából. Ezek közül a távközlési koncesszióból származó befizetések a meghatározó nagyságúak. A Kvtv. a 2003. évre a PM fejezet 30. cím, 2. alcímen koncessziós bevételként összesen 11 307,0 M Ft-ot – ezen belül szerencsejátékkal kapcsolatos koncessziós díj címén 1807,0 M Ft-ot, infrastruktúrával kapcsolatos koncessziós díj és árverési díj címén 9500,0 M Ft-ot – irányzott elő. A teljesülés 9631,3 M Ft, ami az előirányzatnak 85,2%-a. Az elmaradás az infrastruktúrával kapcsolatos koncessziós díj és árverési díj bevételi előirányzatánál jelentkezett. A Kvtv. azzal számolt, hogy szerencsejátékhoz kapcsolódó szerződésekből származó koncessziós díj címén a központi költségvetés 1807,0 M Ft bevételre tesz szert. Az előirányzat végül is 1803,6 M Ft-ban teljesült, amely négy játékkaszinó befizetéséből származott. A befizetések határidőre, a szerződésekben foglaltaknak megfelelően történtek. Az elmaradás abból ered, hogy a valorizáláshoz képest kisebb mértékű fogyasztói áremelkedés következett be. A játékkaszinók koncessziós díját évente valorizálni kell, és annak mértékét a KSH által megállapított, a megfizetést megelőző év fogyasztói árindexével megnövelve kell kiszámítani és a PM közlése alapján megfizetni. A 2002. évre a Kor-

92


mány 5,5%-os fogyasztói árnövekedést irányzott elő, ezzel szemben az infláció 5,3%-os mértékű volt.

A Kvtv. infrastruktúrával kapcsolatos koncessziós díjbevétel címén a 2003. évre 9500,0 M Ft-os előirányzatot tartalmaz. A 2003. év végéig a koncessziós szerződések alapján a kötelezettek által fizetendő egyszeri és éves koncessziós díjak beszedéséhez szükséges számlák kibocsátása és kezelése, valamint a koncessziós szerződések alapján azok teljesítésének ellenőrzése a Hírközlési Felügyelet (HÍF) feladata volt. Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. tv. alapján a Hírközlési Felügyelet jogutódjaként 2004. január 1-jével létrejött egy új, egységes irányítású, a hírközlési piacot felügyelő független nemzeti hatóság, a Nemzeti Hírközlési Hatóság (NHH).

Az infrastruktúrával kapcsolatos koncessziós díjbevétel címén a Kincstár kimutatása szerint a 2003. évben a költségvetésnek ténylegesen 7827,7 M Ft bevétele származott (amelyből 3,2 M Ft a 2002. évet illeti), szemben a 9500,0 M Ft-os előirányzattal (a teljesítés 82,4%). Ezen túlmenően 205,0 M Ft áfa-befizetés történt a költségvetésbe. A díjbevétel alapvetően a frekvenciasávok átadásával összefüggő (sávonként számított) egyszeri koncessziós díjak 2003. évben esedékes részleteiből származik. Kisebb nagyságrendű bevételt jelentenek a mobil- és vezetékes szolgáltatók éves koncessziós díj befizetései. Az elmaradás több tényezőre vezethető vissza: egyrészt az egyszeri koncessziós díjaknál figyelembe veendő USD árfolyam korábbi éveknél alacsonyabb szintjére, másrészt a vezetékes szolgáltatók éves koncessziós díjainak (tervhez képest) részbeni elmaradására (a fizetési kötelezettség megszűnése a korábbi vezetékes koncessziós szerződések egyetemes szolgáltatássá történő átalakulása következtében, a fizetési kötelezettség nem teljesítése, illetve a befizetések átütemezése – eseti megállapodásokkal – 2004-re). Egy vezetékes szolgáltatónak a 2002. január 28-án megkötött Egyetemes Távközlési Szolgáltatási Szerződése alapján a 2002. évre már nem volt koncessziós díj fizetési kötelezettsége, a többi vezetékes szolgáltató közül kettő eleget tett éves koncessziós díj fizetési kötelezettségének, egy szolgáltató az éves díjak befizetésének határidejére az IHM-től halasztást kért a Koncessziós Szerződésekkel kapcsolatos tárgyalások befejezéséig. Utóbbi esetében a szerződés 2003 végén megkötésre került, a díjtartozás megfizetése a 2004. évben várhatóan megtörténik.

Egy vezetékes koncessziós szolgáltató koncessziós díj tartozása rendezetlen. A HTH 2003-ban megállapította, hogy a 2001. évre vonatkozóan öt régióra kiterjedő, négy koncessziós társaság – amelyek azonos érdekeltséghez tartoztak – az előírt határidőig (2002. május 31-ig) nem fizette be a koncessziós díjat, amely pénzforgalmilag a 2002. évet illette volna, és összesen 158,75 M Ft-ot tett ki. A HTH többször felszólította a jogutódot a koncessziós díj fizetési kötelezettség teljesítésére. A jogutód ekkor jelezte, hogy a részére megállapított koncessziós díjat nem fizeti meg és tárgyalást kezdeményezett az IHM-mel, ami az ellenőrzött időszakban még nem fejeződött be. 2003. december 31-éig a fejezeti kezelésű számlára a befizetés nem érkezett meg.

93


Az infrastruktúrával kapcsolatos koncessziós díjak 2003. évi előirányzatát az IHM tervezte. A 9500 M Ft előirányzat tervezéséhez a HÍF informálisan alapadatokat szolgáltatott. Az IHM-ben az infrastruktúrával kapcsolatos koncessziós díjak 2003. évi előirányzatát számításokkal alátámasztó dokumentumok rendelkezésre álltak. A nyilvántartás a HTH-nál a 248/2001. (XII. 18.) Korm. rendelet szerint történt. A HTH a teljesítések ellenőrzésével kapcsolatos feladatainak ellátása során a 2003. évre vonatkozóan szabálytalanságot nem tapasztalt.

3.2.

A központi költségvetés közvetlen bevételei elszámolásainak megbízhatósága A zárszámadási törvényjavaslatban a központi költségvetés közvetlen bevételei egészében és bevételi nemenként is megegyeztek a pénzforgalomban teljesített összegekkel. A bevételek kimutatása teljes körű, megbízható valós képet nyújt. Az adó- és vámbeszedés végrehajtásának törvényességét a beépített kontrollok biztosították, kivéve a vámbiztosíték elszámolását, ahol a visszatérítéseknél a belső kontrollok nem kielégítően működtek, erre tekintettel figyelemfelhívó megjegyzést tett az ellenőrzés. A PM a zárszámadási törvényjavaslat indokolásában – az Áht. rendelkezései ellenére – a költségvetés adó- és vámhátralékokra vonatkozó követelésállományáról nem számolt be. A kintlévőségi állomány az APEH folyószámla állományának tárgyidőszaki adatai szerint 62,2 Mrd Ft-tal (602,9 Mrd Ft-ra) emelkedett a hátralék behajtási tevékenység javulása mellett. A kintlévőség 11,5%-os növekedésénél azt is figyelembe kell venni, hogy az a bevételek 15,1%-os emelkedése mellett következett be. A VP által nyilvántartott kintlévőségi állomány 88,2 Mrd Ft volt, 18,0%-kal kevesebb, mint 2002. évben.

3.2.1.

Az APEH és a VP informatikai rendszerei Az APEH adóigazgatási feladatainak teljes körét informatikai rendszerek támogatják, amelyek szerves részét képezik a szervezet elszámolási és adattovábbítási folyamatainak, valamint adatnyilvántartásainak. Az APEH adatvagyonának és elektronikus infrastruktúrájának megfelelő szintű védelme elengedhetetlen a központi költségvetés bevételeinek zavartalan elszámolása érdekében. Az informatikai szervezet munkavégzésének szabályozási feltételei biztosítottak. A jelenlegi szervezeti és ügyviteli szabályzatok alapján az informatikai feladatellátásban a feladat- és felelősségi körök egyértelműen elhatároltak. Az APEH informatikai rendszereinek hozzáférési rendjét az APEH-nél működő valamennyi számítástechnikai környezetre vonatkozóan egységes szabályozás rögzíti, a szabályzatban foglaltak pontos betartása biztosított. Az APEH személyi számítógépeinek, valamint adathordozóinak vírusvédelme megoldott. Az adatok mentése és a mentéseket tartalmazó adathordozók biztonságos tárolása szabályozott, a végrehajtás a szabályzatok betartásának megfelelően megoldott.

94


A számítógépes hálózat stratégiai elemei (szerverek, aktív eszközök, rendezőmezők) megfelelő fizikai védelemmel ellátott helyiségekben kerültek elhelyezésre. A helyiségek szünetmentes áramellátása, hőmérséklet szabályozása biztosított. A központi géptermek zavarvédelme megoldott. Az APEH átfogó biztonságvédelmének feltételei biztosítottak. Az informatikai rendszer elősegíti a folyószámla adatok megbízhatóságát, annak kontrollját. A kontroll kiterjed mind a bevallásadatok, mind a pénzforgalmi adatok vizsgálatára. A folyószámla rendszer és az adóbevételek elszámolásában használt alkalmazások fejlesztése és üzemeltetése szervezetileg és fizikailag elkülönül. A feldolgozási programok szoftver védelme biztosított, a programokban ellenőrizhetetlenül módosítások nem hajthatók végre. Az APEH szabályzatai alapján az üzembiztos feladatellátás biztosított. Az APEH rendelkezik Informatikai Katasztrófatervvel, amely a jövőben esetlegesen előforduló, a géptermi üzemet érintő rendkívüli események, katasztrófák esetére meghatározza a dolgozók által követendő eljárást. Az APEH-nél 2003-ban jelentős szervezetátalakítást hajtottak végre, az informatikai szervezet profiltisztítása és korszerűsítése ennek keretében megtörtént. Első lépésben 2003. július 1-jével a központi informatikai szervezet került átszervezésre; egy fejlesztő főosztályt, egy üzemeltető főosztályt és egy működtető egységet (SZTADI) alakítottak ki.

A vizsgált időszakban a VP-nél nem volt olyan szervezeti egység, amely az átfogó, illetve informatikai biztonsági ellenőrzéseket végezte volna. A VP nem rendelkezik informatikai biztonsági politikával, átfogó működésfolytonossági és katasztrófatervvel, informatikai stratégiával. Az informatikai biztonság kezelése nem felel meg sem az ITB. 12. számú ajánlásának, sem „Az informatikai biztonság menedzselésének eljárásrendjéről” szóló MSZ ISO/IEC 17 799. sz. szabványnak. A hatályban lévő szabályzatok nem biztosítják az informatikai rendszerek zárt, teljes körű, folyamatos és kockázatokkal arányos védelmét. A VP átfogó biztonságvédelmének feltételei nem biztosítottak, hiányoznak az átfogó biztonsági rendszer kialakításához nélkülözhetetlen alapok, azaz az adatvagyon, az infrastruktúra és a számítógéppel támogatott folyamatok részletes felmérése, biztonsági osztályokba sorolása, a fenyegetettségek felmérése és kockázatelemzése, valamint a védelmi igények részletes meghatározása. A VP az adatvagyonra vonatkozó kimutatással nem rendelkezik, az adatok nincsenek fontosságuk szerinti osztályokba sorolva. A minősített adatokat a törvény (Államtitokról és a szolgálati titokról szóló 1995. évi LXV. törvény), illetve a TÜK előírásai alapján kezelik, de a többi információ nincs osztályozva, rendszerezve. A VP egyes szervezeteinél nem állnak rendelkezésre az informatikai vagyon kimutatásai, a számítástechnikai eszközök nyilvántartása nem megfelelő. A szervezet szempontjából kritikus adatok nincsenek elkülönítve.

95


A VP hozzáférési jogosultságainak kialakítása több ponton (szabályozottság, nyilvántartás, naplózás, felügyelet) nem felel meg az ITB. 12. sz. ajánlásában meghatározott alap biztonsági szintnek, holott fokozott biztonsági követelményeket kielégítő hozzáférési rendszert kellene létrehoznia. A VP nem rendelkezik olyan szabályzattal, amely egyértelműen meghatározza a számítástechnikai eszközök és dokumentációk kezelését, nyilvántartását, a változáskezelés folyamatát és dokumentáltságát. A VP vám- és jövedéki adatfeldolgozását és az ahhoz szükséges számítástechnikai hátteret (szoftverek) külső szerv biztosítja. Ezáltal hozzáfér a rendszerben tárolt adatokhoz. Ez kiemelt kockázati tényezőnek tekinthető még akkor is, ha az együttműködés hosszú távú és szabályozott. A fejlesztés és üzemeltetés a külső szerv esetében nincs szétválasztva. A fejlesztésnél nincs meg az ellenőrzés, a szoftverek nincsenek külső szakértő által átvizsgálva. Nem kielégítőek azok a szabályok, tesztelések, amelyek a fejlesztés alatt álló szoftvert üzemi (éles) szoftverré sorolják át.

3.2.2.

Az APEH és a VP főkönyvi és analitikus adatainak egyezősége A zárszámadási törvényjavaslatban a központi költségvetést megillető – APEH illetékességébe tartozó – adóbevételek és a központi költségvetést terhelő támogatások számszakilag valamennyi adónemnél megegyeztek a nemzetgazdasági számlákon realizált 2003. évi pénzforgalom év végi záró egyenlegeként kimutatott adatokkal. A 2003. évben kiszűrt hibás tételeket a Kincstár teljes körűen tisztázta és a tételek helyesbítését szabályszerűen dokumentálta.

Az APEH által kezelt bevételekről vezetett analitikus nyilvántartás adatai – a nem azonosított 708 M Ft (4789 tétel) figyelembe vételével – szintén megegyeztek a Kincstár adónemenként vezetett főkönyvi számláinak egyenlegével, a zárszámadási törvényjavaslatban kimutatott bevételek adataival. Kedvező, hogy a folyószámlák zárásakor április 30-án mindössze 20 M Ft (47 tétel) maradt a nem azonosított állományban. Az APEH az azonosíthatóság terén mutatkozó kedvező változást azzal érte el, hogy egyrészt a befizetéseket bankokhoz irányította, másrészt a készpénz fizetéseknél (amelyekből a hibás tételek domináns része származik) számlaszámot és adóazonosítót tartalmazó formanyomtatványt biztosított az adóalanyok számára.

Az APEH – a 2003. évi beszámolóhoz és mérlegjelentéshez szükséges – a központi költségvetés követelésállományáról szóló információkat a Kincstár részére határidőben biztosította. A Kincstár beszámolási és könyvvezetési kötelezettségeinek sajátosságairól szóló 253/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet, valamint az Ámr. figyelembevételével elkészítette 2003. évi számlarendjét. A Kincstár által vezetett főkönyvi könyvelés és az APEH SZTADI kincstári elszámolása alapján készített analitikus nyilvántartás összhangban van a 253/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet és annak 6. sz. melléklete előírásaival, bele-

96


értve a zárómérleg, az adósok főkönyvi számlái (2. számlaosztály) és az adósleltár közötti egyezőségeket.

A Vám- és Pénzügyőrség államháztartási bevételi számláit vezető vámszerve (1995. évi C. tv. 1. § (3) bekezdése) 2003. március 1-jétől a Vám- és Pénzügyőrség Számlavezető Parancsnoksága (a továbbiakban VPSZP). A VPSZP a Vámés Pénzügyőrség számlavezető főkönyvelősége, melynek feladata (10/1996. (III. 25.) PM rendelet 35-36. §) az államháztartási bevételi számlákra vonatkozó szintetikus és analitikus könyvelés végzése, illetve a kettő egyezőségének biztosítása. A VPSZP a vám- és adóbevételi, nemzetgazdasági elszámolások analitikus helye, ami a kincstári főkönyvi számlák teljes körűségét és megbízhatóságát hivatott alátámasztani. A VPSZP által kezelt államháztartási bevételi számlák számlarendjét – a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 161. §-a értelmében, valamint az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet figyelembevételével – a VPOP határozta meg. A 2003. évi zárást követően a jogszabályi előírásokkal összhangban (az előzőekben hivatkozott, valamint a 10/1996. (III. 25.) PM rendelet 35-36. §) a VPSZP elkészítette a főkönyvi kivonatot, bevételi számlánként a zárómérleget, a kintlévőségekről a főkönyvi kivonattal egyező adósleltárt. A 2003. évi kintlévőség és túlfizetés egyeztetése a záró főkönyvi kivonat és az analitikus nyilvántartás között megtörtént. Az államháztartási bevételi számlákról vezetett Vám-, adó-, illeték, pótlék bevételi számlák 2003. évi záró egyenlege megegyezik a Magyar Államkincstár azonos megnevezésű számláinak záró kivonatával. Az analitikus ügyfél folyószámlákon és a függő bevételi számlákon lévő befizetések összesítése megegyezik az államháztartási számlákon kimutatott bevételekkel.

3.2.3.

Az APEH és a VP hatáskörébe tartozó nemzetgazdasági számlákon realizált adó- és vámbevételek, valamint visszautalások elszámolása A belső kontrollok megbízhatóságát a gyakorlati tapasztalatok alapján évről évre növelik. E célt szolgálják az ellenőrzési rendszeren belül történt feladat átcsoportosítások. A 2003. január 1-jével létrejött Törvényességi és Belsőellenőrzési Főosztály irányítása alá kerültek a meghatározott témakörök törvényességi vizsgálatai, az egyes igazgatóságoknál végzett konkrét cél- és témavizsgálatok, valamint az igazgatóságok komplex – minden területet átfogó – vizsgálatai.

97


A szakmai ellenőrzések közül is kiemelt jelentőségű felülellenőrzés 2003 decemberétől a Felügyeleti Ellenőrzési Főosztályról a Hivatal Ellenőrzési Főosztályára került. Egyéb feladatai mellett a Hivatal Ellenőrzési Főosztálya látja el az ellenőrzéssel lezárt időszakra vonatkozó ismételt ellenőrzések szakmai irányítását is.

Az APEH utasításaiban, illetve az SZMSZ-ben előírt ellenőrzések szabályszerűen működnek. A vizsgálatokról készült összefoglaló jelentések és a megállapítások alapján hozott intézkedések áttekintése után a számvevőszéki ellenőrzés azt állapította meg, hogy az APEH belső kontroll rendszere – a normatív támogatási bevallások feldolgozása kivételével – jól működik. E támogatásnál a belső kontrollok nem akadályozták meg, hogy a megváltozott munkaképességűeket foglalkoztatók a támogatásokat esetenként jogszerűtlenül vegyék igénybe. A Vám- és Pénzügyőrség belső irányítási, szabályozási, ellenőrzési rendszerének sajátosságaival összefüggésben lévő – a bevételek megbízhatóságát alátámasztó – szakmai ellenőrzési tevékenységet a testület igazgatóságai, parancsnokságai végezték. A széles körű ellenőrzési tevékenységet különböző szintű utasításokban szabályozták. A vizsgált Vám- és Jövedéki Igazgatóság, valamint a Számlavezető Parancsnokság a 2003. évi belső ellenőrzéseik keretében átfogó, téma- és célvizsgálatokat végzett. A Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága félévenkénti ellenőrzési tervet készített. Az ellenőrzési terv tartalmazta az Igazgatóságok/Főosztályok tervezett ellenőrzéseit, az ellenőrzés tárgyát, tervezett időpontját és a végrehajtásért felelős szervezeti egységet is. (A Vámigazgatóság önálló ellenőrzési tervvel nem rendelkezett, több esetben előfordult, hogy az ellenőrzésekhez vizsgálati program nem készült). Az ellenőrzésekről jelentések készültek, amelyekben megállapításokat, javaslatokat tettek, feladatokat határoztak meg, ezek végrehajtását figyelemmel kisérték.

A 2003. évben a vámbiztosíték bevételi számla ellenőrzésekor szándékos, jogsértésre utaló cselekményt fedeztek fel. Az eset ügyészségi vizsgálata a helyszíni ellenőrzés lezárásakor még folyamatban volt. A vizsgálatok alapját képező 9000/1980. VPOP sz. Ügyviteli és Működési Szabályzat elavult, az ellenőrzésre vonatkozóan (79-87. §-ok) jogszabályi hivatkozást nem tartalmaz, aktualizálására a 2003. év végéig nem került sor. Az APEH a társasági adóbevételek 2003. évi realizálása során minden lényeges adózási területre vonatkozóan törvényesen és a saját belső előírásai szerint járt el. Az alkalmazott és előírt alapbizonylatok a tartalmi és a formai követelményeknek megfelelnek. Az APEH elszámolási és ellenőrzési rendszere biztosította, hogy az előírások és jóváírások, valamint az adónem terhére kiutalt visszatérítések, illetve az egyes adónemek közötti átvezetések határidőre megtörténjenek. Az adatok számszakilag és tartalmilag megbízhatóak. A visszatérítések és az átvezetések indokoltságát az adóügyi ellenőrzések biztosítják. Kiutalás előtti ellenőrzés azonban nem fordult elő. A folyamatba épített kontrollok mellett az ellenőrzést igénylő felülvizsgálatokban az APEH kevésbé

98


volt következetes, ez azonban sem a realizálható adóbevételek nagyságára, sem az adóügyi, adóellenőrzési eljárások jogszerűségére nem gyakorolt hatást. A kiutalás előtti ellenőrzések elmaradását az APEH azzal indokolta, hogy ezen vizsgálatok időigényessége és az ellenőrzések elhúzódása miatt késedelmi pótlék fizetési kötelezettsége keletkezik az adóhatóságnak. Az elmaradt kiutalás előtti ellenőrzéseket ezért az éves átfogó ellenőrzések keretében (beleértve az átvezetéseket is) pótolják. A társasági adónemen visszatérítés csak akkor mutatkozik, amikor a bevallás során megállapított adókötelezettséget meghaladja az év közben befizetett összeg.

Kedvezőnek értékelhető, hogy az ellenőrzöttségi szint a tárgyidőszakban emelkedett. Ehhez hozzájárul az Art. 55. § (2) bekezdésében foglalt előírás, mely szerint a legnagyobb költségvetési kapcsolatokkal rendelkező adózókat legalább kétévenként valamennyi adó- és támogatásnem vonatkozásában ellenőrizni kell. A számvevőszéki vizsgálatra átadott folyószámlák adataiból megállapítható, hogy az adózók 10%-ánál átfogó vizsgálatot folytatott le az adóhatóság, melyek megállapításai alapján I. fokon jogerős határozatot hoztak. A kiválasztott tételek 3%-át érintően adóbevalláshoz kapcsolt ellenőrzést, további 3%-nál – köztartozás miatti kiválasztás után – adóügyi felülvizsgálatot, a tételek 1,5%-ánál pénzforgalmi ellenőrzést tartott az APEH.

A jóváírások indokoltságát – a visszatérítésekhez hasonlóan – az adóügyi ellenőrzések biztosítják. A kiutalás előtti ellenőrzések elmaradása mellett az önrevíziókat is csak az adóügyi kontroll keretében vizsgálják felül, a folyószámlák tartalmi és formai ellenőrzésével. A jóváírást tartalmazó tételeknél az éves bevallás helyesbítésére benyújtott önrevízió ellenőrzése – a rendelkezésre álló dokumentumok szerint – még iratbetekintéssel sem valósult meg, pedig a jóváírások 15%-a az önrevíziót tartalmazó bevallás és az eredeti bevallás szerinti adókülönbözet megfizetését érintő tranzakció volt.

Az általános forgalmi adó vonatkozásában az APEH belső szabályozási és irányítási rendszere jól működött. A kézi és elektronikus adatfeldolgozás szabályozottsága és teljes körűsége biztosított. Az APEH előírásaiban, belső utasításaiban előírt alapbizonylatokat a tartalmi és formai követelményeknek megfelelően alkalmazták. A bevallástörténetek adatai alapján a folyamatok jól nyomon követhetőek.

A tranzakciókhoz tartozó dokumentumok vizsgálata alapján megállapítható, hogy a pénzforgalmi és a számviteli rendszer szabályozottan működött. Ugyanakkor az Art. 27. § (4) bekezdése szerinti 30, illetve 45 napos határidőt – a rendelkezésre álló dokumentumok alapján – az esetek 12,5%-ában nem tartotta be az adóhatóság (2002. évben ez az arány 16,6% volt), így az

99


APEH-nak az adózók részére teljesítendő késedelmi kamatfizetési kötelezettsége keletkezett. Az adóhatósági intézkedések – kiutalás előtti ellenőrzések – szabályszerűek voltak. A tranzakciók több mint háromnegyedét választották ki ellenőrzésre, amelyeknek kevesebb, mint felénél – 45 - 46%-ánál – történt tényleges ellenőrzés. Ezekből 6 - 7% zárult határozathozatallal, a többi esetben az ellenőrzés nem tárt fel adókülönbözetet. A rosszul vagy adathiányosan kitöltött kérelmeknél, illetve bevallásoknál az APEH minden esetben az ügyféllel együttműködve helyesbítette a téves adatokat. A tranzakciók 8%-ánál fordult elő adathiányos, vagy tartalmi hibás bevallás és átvezetési kérelem. Az ellenőrzött tranzakciók alapján megállapítható, hogy az adathiányos pénzforgalmi tételek rendezése szabályosan történik és ezek kontrollja jól működik. A személyi jövedelemadónál a tranzakciókhoz tartozó dokumentumok ellenőrzése során megállapítható, hogy az APEH az Art. 24. § (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően vizsgálja az adózók által benyújtásra kerülő bizonylatokat. A feldolgozást támogató számítógépes program biztosítja, hogy formailag és belső összefüggéseiben hibátlan bevallások, vagy átvezetési és kiutalási kérelmek kerüljenek a további feldolgozási folyamatba. Az APEH betartotta az Art. 27. § (4) bekezdésében előírt, a kiutalásra rendelkezésre álló 30 napos határidőt. A személyi jövedelemadó beszedési számlát terhelő 2003. évi tranzakciók közül kiválasztott nagy összegű – 100 M Ft feletti – tételek kiutalása vagy átvezetése esetében körültekintően és a nagy összegű utalásokra vonatkozó 1021/B/2000. számú APEH utasítás 3. § (3) bekezdés alkalmazása tekintetében is, szabályszerűen járt el az APEH. A feldolgozási folyamatban a bevallások kiválasztó rendszeren mennek keresztül. Az ellenőrzések tervezésének és az ellenőrzésre történő kijelölésnek, kiválasztásnak általános alapelveit és módszereit az 1048/B/2002. APEH utasítás a rendelkezésre álló ellenőri kapacitás alapján szabályozza.

A pénzforgalmi tételek pénzügyi (szabályszerűségi) ellenőrzése során az 1 Mrd Ft-ot elért, illetve azt meghaladó összegű tranzakciók (22 db) ellenőrzésére is sor került. Ezek közül egy önellenőrzésen alapuló tranzakció esetében végzett az APEH helyszíni ellenőrzést. További hét esetben kapcsolódik önellenőrzés ezekhez a – jelentős összegű bevallásokon alapuló – tranzakciókhoz. E bevallásokat öt esetben több (1-től 10-ig terjedő) alkalommal módosították önellenőrzéssel, de APEH ellenőrzés egy esetben sem történt. A VP illetékességébe tartozó vámbevételeket illetően a vámok megfizetését – a vámhivatalok által hozott határozatok alapján – a számlavezető vámszerv részére történő befizetéssel teljesítették. Az alapbizonylatok a tartalmi és formai követelményeknek megfeleltek.

100


A vámvisszatérítések – 3% kivételével – határozat alapján történtek. A kivételt képező esetekben a visszautalás az ügyfél beadványa alapján történt (pl. téves számlára utalás). A bizonylatok a tartalmi és formai követelményeknek megfeleltek. A vámvisszatérítések több mint 20%-ban határidőn túl történtek, ami a 2002. évinél (10%) nagyobb arányú volt és késedelmi kamatfizetést jelentett a vámtestület részére. Ennek ellenére a VPSZP mulasztása miatt felmerült késedelmi kamat a 2003. évben jelentősen csökkent, az előző évinek 10,5%-a volt. A 2003. évi jövedékiadó-bevétel tranzakcióiból az üzemanyagok jövedéki adó befizetéséből, a dohánygyártmány jövedéki adóbevételéből, valamint az egyéb termékek jövedéki adóbevételének adatállományából kerültek kiválasztásra az ellenőrzendő tranzakciók (65%, 25%, 10% arányban). A folyószámla előírás és befizetés bizonylatok a tartalmi és formai követelményeknek megfeleltek. Az import általános forgalmi adóbevételek határozat alapján, a tartalmi és formai követelményeknek megfelelően, azonnali vagy halasztott fizetési móddal, határidőre megtörténtek. A dohány áfa befizetésének megállapítása a jövedéki adójegy fizetési kötelezettség megállapításakor történt. Az import fogyasztásiadó befizetések határozat alapján azonnali vagy halasztott fizetési móddal történtek. Az ellenőrzött bizonylatok a tartalmi és formai követelményeknek megfeleltek. A vámbiztosíték befizetések a 2003. évben a vámadósok részéről készpénzben kerültek befizetésre. A befizetésekhez csatolt határozatok a tartalmi és formai követelményeknek megfeleltek. Az elszámolásokról készített vámhivatali kimutatások megegyeztek az érintett folyószámla adatokkal. A befizetett vámbiztosíték a vámhatározatban előírt vám-, áfa, környezetvédelmi termékdíj számlákra átutalásra került, illetve befizetésre a vámletét számláról. Az átvezetések szabályszerűen megtörténtek. Az átvezetések időigénye az esetek kétharmadánál meghaladta a VP által a korábbi években meghatározott, optimálisnak tekintett elszámolási időpontot. A vámtestület tájékoztatása szerint optimális esetben a vámbiztosíték befizetés 8 kincstári nap alatt kerülhet elszámolásra a vámbiztosíték bevételi számlán, ami ténylegesen 10-12 naptári napot jelent.

A vámbiztosíték elszámolására vonatkozóan a VP szabályzattal nem rendelkezik. Az ellenőrzés megítélése szerint szükséges, hogy a vámletét elszámolás rendszerét – tekintettel a korábbi években már felmerült problémákra, valamint az Európai Unióhoz való csatlakozással összefüggésben – a VPOP belső utasítással szabályozza. A VP belső utasításai biztosítják a bevétel elszámolás szabályozottságát, teljes körűségét. Az államháztartási bevételek elszámolása az előzőekben jelzettek figyelembevételével történt. A VP számlavezető szerve az államháztartási bevételi számlák vezetésének folyamatában a 2003. évben is – hasonlóan az előző évekhez – a könyvelés pontosságát akadályozó tényezőket igyekezett csökkenteni. A hibás befizetésekkel

101


kapcsolatban (pl. hiányzik az adószám, Egységes Vámárunyilatkozat (EV) azonosító pontatlan, az előírás a bankanyag könyvelésénél még nem áll rendelkezésre) a 2003. évben 3404 db felszólító levelet küldtek ki (az előző évi 94,6%-a), ebből 35%-ra nem érkezett válasz. A folyószámla kivonatokat a 2003. évben az ügyfelek részére megküldték, az egyeztetés az 1990. évi XCI. törvény 32. § (9) bekezdése, valamint az 1995. évi C. törvény 135. § (9) bekezdésének előírásai szerint megtörtént.

3.3.

A köztartozások behajtására tett intézkedések

3.3.1.

Az adóhátralékok behajtására tett intézkedések A PM a zárszámadási törvényjavaslat indokolásában egy lényeges információról – a központi költségvetés adóhátralékokból adódó követelésállományáról – elmulasztott számot adni. Az indokolásból nem tudható meg, hogy a 2003. év végéig az adóhátralékok 11,5%-kal növekedtek a nyitóállományhoz képest. Az Áht. 116. § 8. pontja szerint a zárszámadási törvényjavaslatban az államháztartás alrendszereinek vagyonkimutatását be kell mutatni. Ennek részeként az adóhátralékokból keletkezett követelések év végi állományáról, éven belüli változásának alakulásáról és annak okairól szükséges tájékoztatást adni.

Az adózók központi költségvetéssel szemben fennálló tartozása – az APEH folyószámla állományának tárgyidőszak végi adatai szerint – 602,9 Mrd Ft (azonosítatlan állománnyal), amely az előző év azonos időszakához mérten 62,2 Mrd Ft növekedést mutat. Az adóra vonatkozó kintlévőségi állomány – az előző évekhez hasonlóan – a járulékokhoz kapcsolódó késedelmi pótlékot és a bírságokat teljes összegben adótartozásként mutatja ki, így nem a tényleges állapotot tükrözi. A 602,9 Mrd Ft hátralékból 283,4 Mrd Ft a késedelmi pótlék, valamint a bírság (adóbírság, mulasztási bírság, önellenőrzési pótlék) összege. A szankciók 33,3%-a (bevételarányos felosztás alapján) 94,4 Mrd Ft a TB alapokat érinti.

Az APEH folyószámla rendszere az előírások szerint tartalmazza a kintlévőségek tárgyidőszak végi állományát. Az egyenlegezés módszere az Art. előírásainak megfelel ugyan, azonban nem a tényleges állapotot tükrözi. Az adózók fennálló tartozásainak záróállománya a 2003. évben is olyan egyenlegezett adatokat tartalmaz, amelyben az APEH folyószámlánként kompenzálja a túlfizetéseket és a hátralékokat, de a túlfizetéseket, pl. az év végi társasági adó feltöltésre fizetett összegeket is beszámítja, holott a befizetésekkel szemben nincs előírás. Az egyéni vállalkozók – negyedévenként megállapított – jövedelme után fizetett adóelőleget sem írják elő a folyószámlán. Erre a tényre az ÁSZ a zárszámadási ellenőrzései során minden évben felhívta a figyelmet.

A hátralékállomány növekedése a beszedési tevékenység eredményességének javulása mellett következett be. A végrehajtási cselekmények ugrásszerű növekedéséhez az Art. 2003. évtől hatályos rendelkezése is

102


hozzájárult. (Az eredményesebb beszedés érdekében a kötelező sorrendiség megszűnt és a legcélravezetőbb végrehajtási cselekmény foganatosítható.) Az APEH igazgatóságai 185 600 végrehajtási ügyet indítottak, 31,2%-kal többet, mint a 2002. évben. A 2003. évben 370 Mrd Ft adó- és járuléktartozást vontak végrehajtás alá. (A 2002. évben 345 Mrd Ft volt a végrehajtással érintett tartozás összege.)

Az APEH a 2003. évi feladattervében meghatározott hátralékbehajtási feladatát teljesítette. A beszedett adóhátralék 97,1 Mrd Ft volt, ami 12,9%-kal meghaladta az éves feladattervben meghatározottat és 4,2%-kal a 2002. évi összeget. Az adóbeszedésből származó bevétel végrehajtási cselekmények szerinti legfontosabb jogcímeinek – adó- és járulék adatokra – elkülönített nyilvántartását a végrehajtás statisztikai rendszere a tárgyévben sem biztosította, így azok csak együtt elemezhetők. Figyelemre méltó változás, hogy a végrehajtási cselekményt követően teljesített befizetések a 2002. évi 82%-ról 68,7%-ra csökkentek, míg az azonnali beszedési megbízásokra történő befizetés 16%-ról 29,2%-ra emelkedett, a megtérülés elenyésző javulása mellett. Az árverésekből befolyt összeg az előző évekhez hasonlóan igen alacsony volt.

A kintlévőségek összetétele a behajthatóság szempontjából lényegesen nem változott. Ez várhatóan azt jelenti, hogy a működő vállalkozások hátralékának 20-25%-a szedhető be. A működő vállalkozások tartozása a 2002. évi 284,4 Mrd Ft-ról 309,1 Mrd Ft-ra emelkedett, a folyószámla szerinti záró hátralékállomány arányában az előző évi 52,7%-ról 51,3%-ra csökkent. A felszámolással érintett hátralékállomány 10,1%-kal emelkedett a 2002. évi mutatóhoz képest.

Az APEH a tárgyévben is kiemelt figyelmet fordított a kisösszegű hátralékok beszedésére. Ez is hozzájárult, hogy a 100 E Ft alatti tartozásállománnyal rendelkező működő adózók száma egy év alatt, a 2002. december 31-i 438,8 ezerről 379 ezerre csökkent. A felszámolási eljárás alatt álló gazdálkodó szervezetekkel szembeni követelés engedményezéséből származó bevétel – a 2003. évben átadott összes követeléseket és a fizetendő ellenértéket tekintve – a 2000. évtől folyamatos csökkentést mutatva 2003-ban mélypontot (1,05%) ért el. Az APEH a felszámolás alatt lévő gazdálkodó szervezetekkel szembeni hitelezői követeléseit – az 1999. évben kötött megállapodás alapján – a Magyar Követeléskezelő Rt.-re (MKK Rt.) engedményezte, a tőkeösszeg 4%-át kitevő ellenérték megfizetése mellett. A 2003. évben engedményezett adó- és járulékkövetelés 64,8 Mrd Ft volt, a fizetendő ellenérték 0,7 Mrd Ft.

A megállapodás szerint – évről évre csökkenő mértékű megtérülés miatt – 2003. január 1-jével megváltozott a felszámolással érintett követelés engedményezésével kapcsolatos eljárás. Az új szabályozás szerint az APEH a felszámolás alatt álló szervezetekkel szemben fennálló, az államháztartás alrendszereit megillető

103


követeléssel kapcsolatos engedményezésének jogát az ÁSZ javaslatára pályáztatás útján gyakorolja. A felszámolás alatti követelések engedményezésére kiírt pályázat és a beérkezett ajánlatok versenytárgyalása a követelések megtérülésében lényeges változást nem hozott. A felhívásra 3 pályázat érkezett. A pályázat nyertese az MKK Rt. volt, amely mindössze 1 M Ft-tal ajánlott többet a versenyben maradt másik ajánlattevőnél. A 9086 M Ft követelés 111 M Ft megfizetése mellett kelt el 1,2%-os megtérüléssel.

3.3.2.

Végrehajtói letéti rendszer A hátralékkezelési és végrehajtási informatikai rendszer (HVR) 2002. évi bevezetése óta az APEH igazgatóságai fővárosi és megyei végrehajtói letéti számláinak év végi összesített egyenlege folyamatosan csökken. A költségvetés elszámolt – adónem számlákra átvezetett – bevétele a letéti számla állományának csökkenésével azonos összegben emelkedett, közel 0,8 Mrd Ft-tal javítva a költségvetés év végi egyenlegét. Az igazgatóságok végrehajtói letéti számláin a 2003. december 31-i záróegyenleg 3 671 988 E Ft volt. A 2002. évi záróegyenleg 4 488 306 E Ft, a 2001. év december 31-ei záróállomány 4 873 425 E Ft volt. A tárgyidőszakban a letéti számlák követel forgalma 145 572 172 E Ft, a 2002. évben 145 585 661 E Ft volt.

A központi költségvetés mérlegében, az APEH által beszedett bevételek között – a letéti előírások szerint – az igazgatóságok végrehajtói letéti számláin az év utolsó napjaiban jóváírt összeggel, 3,7 Mrd Ft-tal, ebből az adóra vonatkozóan mintegy 2,6 Mrd Ft-tal kevesebbet mutattak ki. Az APEH nyilvántartásában az igazgatóságok végrehajtói letéti számláin az adókat a járulékokkal együtt mutatják ki. Ezért a letéti számlákra befolyt bevételekből – az előírások szerint – az adókra vonatkozó hányad 70%.

A végrehajtói letéti számlák év végi egyenlege az APEH által realizált bevételek egy ezreléke alatt maradt, így érdemben nem befolyásolja az egyes bevételek éves összegét. A letéti számlára az év végén átutalt szankciós és a végrehajtással érintett fizetési könnyítési határozatokra teljesített befizetéseket döntően 2003 decemberének második felében írták jóvá, így azok már nem kerülhettek a megfelelő adó- és járuléknem számlákra a 2003. évben. Az igazgatóságok végrehajtói letéti számláin 2003. december 31-én lévő összeg 99,8%-át a folyószámlák logikai zárásának időpontjáig – 2004. április 30-ig – a megfelelő adó- és járuléknem számlára átutalták. A fennmaradó 0,2%-ot a függő (rendezetlen) tételek jelentik.

104


A HVR további fejlesztését indokolja az a tény, hogy a letéti számlákon 2002. december 31-én kimutatott összegekből 10,7 M Ft 2003. december 31-én még a letéti számlát terhelte. Az igazgatóságok végrehajtói letéti számlái vezetéséről szóló 1047/B/2001. APEH utasítás előírásait betartották.

3.3.3.

Fizetési könnyítés, méltányossági jogok gyakorlása Az APEH a fizetési könnyítések és a méltányossági jogok hatósági feladatának tekintetében az előírások szerint járt el. Egyúttal az is megállapítható, hogy a 2003. évben beérkezett kérelmek feldolgozása elmaradt az előző évhez képest. A 2003. évben 140 906 db fizetési kedvezményre irányuló kérelem (beleértve a 2002. évről áthúzódókat is) érkezett az igazgatóságokhoz. A kezelt kérelmeket 81,71%-ban dolgozták fel. A 2003. év során 115 137 db (az előző évinél 4643 dbbal kevesebb) elsőfokú határozatot hoztak. Ebből 103 678 db (az előző évinél 234 db-bal több) jogerős elsőfokú határozat született. Ezekből 35,6% (36 860 db) a helyt adó határozatok aránya, a részben helyt adó határozatok aránya 27,9% (28 947 db), az elutasított határozatok aránya 25,7% (26 635 db) volt, illetve 10,8%-ban (11 236 db) kellett megszüntetni az eljárást (az adózó visszavonta a kérelmét, az ügy más szakterületre került át).

Az adóhatósági eljárások során mintegy 112,5 Mrd Ft (a 2002. évben 107,4 Mrd Ft) összegű tartozás elengedésére és átütemezésére került sor. A fizetési könnyítéseket tartalmazó határozatokban 101,6 Mrd Ft (adó+járulék) hátralék átütemezését engedélyezte az I. fokú adóhatóság, melyből az adó összege 64,5 Mrd Ft volt (2002. évben 62,6 Mrd Ft). Az adóhátralékok 61,1%-ának átütemezése a végrehajtással érintett adózók fizetési kötelezettségeinek könnyítését segítette. A hatósági tevékenység javulását minősíti, hogy a II. fokon hozott határozatok az alaphatározatok 82,3%-át (241 db) változatlanul hagyták. A méltányossági jogok gyakorlása tekintetében a jogerős I. fokú határozatokban méltányosságból törölt összeg 10,9 Mrd Ft volt (2002. évben ezen a jogcímen 9,7 Mrd Ft-ot törölt az I. fokú adóhatóság). A 2003. évben az előző időszakról áthúzódó kérelmekkel együtt 27 290 db beadványban 20,5 Mrd Ft törlését kérték, melynek 53,2%-át az adóhatóság engedélyezte. (A 2002. évben 21,3 Mrd Ft törölni kért összeg 45,5%-át engedték el.) A törölt összegek összetételét illetően viszont kedvezőnek értékelhető, hogy a méltányosságból törölt 10,9 Mrd Ft-ból – a tavalyi adatokhoz hasonlóan – mindössze 0,8 Mrd Ft volt a tőke összege (a gazdálkodó szervezetek adó, valamint járulék tőketartozása nem engedhető el, a járulék tőketartozás magánszemély esetében sem mérsékelhető). A törölt kötelezettségek összegének 56%-a a végrehajtási eljárás alá vont adózók hátralékát érintette.

105


A méltányossági ügyekben született határozatok megalapozottságát minősíti, hogy a másodfokon hozott döntések az I. fokú határozatokat 81,5%-ban (2002ben 80%-ban) megerősítették.

3.3.4.

A vámhatóság által kezelt vám- és adótartozások behajtására tett intézkedések A VP által kezelt folyószámlarendszerek 2003. december 31-i fordulónapi összesített zárási adatai szerint a tartozások összege 88 184,8 M Ft volt. A 2002. december 31-i záró adatokhoz viszonyítva a tartozások összege 18,0%kal csökkent. Az elévült tartozások a 2003. december 31-ei fordulónapi zárásig csökkentek, de az Európai Unióhoz történő csatlakozásig a teljes rendezés nem történt meg. (Az 1993-1997. évek között keletkezett vámbiztosíték maradványok elévülés miatti törlésére a VPSZP az EU csatlakozás időpontjáig meghozta a törlő határozatokat, és arról értesítette az érintett ügyfeleket. A határozatok jogerőre emelkedése, illetve lekönyvelése húzódott át a csatlakozás utáni időpontra.)

A 2003. évben 8129 inkasszót bocsátottak ki, melyből 4097 (50%) nem teljesült. Az azonnali beszedési megbízással követelt összeg 2525 M Ft volt, a követelésre 350 M Ft (13,9%) folyt be. (A 2002. évben a teljesülés aránya kedvezőtlenebb, 1,9%-os volt.) A 88 184,8 M Ft összegű hátralék 44,8%-át a csődtörvény hatálya alá tartozó, a folyamatban lévő csőd-, felszámolási és végelszámolási-, valamint lezárult csődeljárással érintett gazdálkodók tartozása jelentette. A működő vállalkozások, illetve folyamatban lévő végrehajtási eljárás alatt állók hátraléka 45 826,9 M Ft, (52,0%), míg 3,2% a törölt és a jogutóddal megszűnt szervezetek hátraléka volt. A hátralék nagy része a korábbi évekből származó „befagyott követelés”, melyből alig várható megtérülés a következők miatt. A tartozások 42%-a felszámolási eljárással érintett kintlévőség, melynél a hitelezői igénykielégítés elenyésző. A végrehajtás alatt állók tartozásaiból – melyet az APEH szed be – úgyszintén nem várható számottevő megtérülés. Az eljárások sok esetben évekig elhúzódnak, a tartozásokat pedig a – sikertelen – eljárás lezárása után is éveken át nyilván kell tartani. A jogutóddal megszűnt szervezetek tartozásaiból várható kisebb megtérülés, azonban a törölt gazdálkodók (cégbírósági bejegyzés megtagadva, valamint nem létező cégek) esetében a megtérülés nem valószínű.

A behajtási tevékenységből származó bevételek összege a 2003. évben jelentősen csökkent, az előző évi 1237,7 M Ft-tal szemben 499,8 M Ft volt. A bevétel az azonnali beszedési megbízással beszedett összeget (350 M Ft), a lezárult csőd- és felszámolási eljárásokból befolyt összeget (17,3 M Ft), továbbá az APEH által a végrehajtási eljárásból, valamint az adóvisszatartásból származóan átutalt összeget (132,5 M Ft) tartalmazza.

A csődtörvény hatálya alá tartozó gazdálkodók vonatkozásában: 10 csődeljárás zárult le a 2003. évben, az eljárással érintettek tartozása 0,3 M Ft volt. Az év során a csődegyezség alatt állóktól 1,6 M Ft folyt be. A 2003. évben 3172 106


felszámolási eljárás fejeződött be. A hitelezői igénykielégítés összege 15,7 M Ft volt, mindössze 0,1%-a a hitelezői igényként bejelentett összegnek. A hitelezői igénykielégítés összege évről évre csökken, a 2003. évi összeg az előző évinek a 11,6%-a volt. A 2003. évben a végelszámolás alatt állók részére 924,9 M Ft vám- és adótúlfizetés került visszafizetésre. A VP a 2003. évben 2851 ügyet adott át az APEH-nak behajtásra. A behajtani kért összeg 8822,3 M Ft volt, melyből – 589 eredményes behajtás révén – 70,6 M Ft folyt be. Az APEH a végrehajtási eljárásból befolyt, valamint az adóvisszatartási jog gyakorlásából származó összeget a 2003. évben is a vámbiztosíték bevételi számlára utalta. (2004-ben megváltozott a konstrukció.) A 2003. év során az adóhatóság összesen 132,5 M Ft-ot utalt át, az előző évinél 15%-kal kevesebbet.

3.4.

A központi költségvetés közvetlen kiadásai

3.4.1.

A közvetlen kiadások teljesítésének eljárási rendje A pénzügyminiszter rendelkezése alatt álló központi költségvetési előirányzatok – amelyeket a Kvtv. a fejezetekhez rendelten jelenített meg – kezelésének eljárási rendjét a PM közigazgatási államtitkára által kiadott 1/2003. sz. utasítás, valamint az egyes címekhez rendelt kiadások jogi szabályozása írja elő. A Magyar Köztársaság 2003. évi költségvetéséről szóló 2002. évi LXII. törvény 42. § (1) bekezdésében meghatározott előirányzat-módosítási kötelezettség nélkül teljesülő kiadások, az előirányzat túllépése jogszerűen történt.

3.4.2.

Az előirányzatok felhasználása A Kvtv.-ben az OGY fejezet kiadásai között a 10. címen szerepelt a Magyar Rádió támogatása, a 11. címen a Magyar Televízió támogatása, a 12. címen Duna Televízió, a 13. címen a Közszolgálati média részvénytársaságok alaptőke emelése, a 14. címen a Magyar Távirati Iroda Rt. támogatása, valamint a 15. címen a TV üzemben tartási díj pótlása. A Magyar Televízió Közalapítvány (16. cím), a Hungária Televízió Közalapítvány (17. cím) és a Magyar Rádió Közalapítvány támogatása (18. cím) 2003-ban került a költségvetési címek felsorolásába. A címek 2003. évi Kvtv. szerinti összesített eredeti előirányzata –42 396,1 M Ft– a módosítások következtében 49 296,1 M Ft-ra változott. A teljesítés 48 375,1 M Ft-ban realizálódott (98,1 %). A módosítás összege 6900,0 M Ft volt, amely az újonnan létrehozott címek támogatásából (a Magyar Televízió Közalapítvány és a Hungária Televízió Közalapítvány, valamint a Magyar Rádió Közalapítvány részére összesen 6800,0 M Ft) és a Magyar Távirati Iroda Rt. támogatásának megemeléséből (100,0 M Ft) adódott. Az előirányzat teljes egészében felhasználásra került. Az előirányzatok módosításáról a 1017/2003. (III. 18.) Korm. határozat rendelkezett, amely a nemzeti hírügynökség részére – a központi költségvetés általános tartaléka terhére – 900,0 M Ft többlet céltámogatást biztosított. Az előirányzat az

107


európai uniós csatlakozással kapcsolatos tájékoztatási illetve műsorszolgáltatási tevékenység költségeit fedezte. A 77/2003. (VI. 24) OGY határozata az I. Országgyűlés fejezet 16 cím. I alcímén a Magyar Televízió Rt. tőketartalékának emelésére 6000,0 M Ft-ot hagyott jóvá.

A támogatások folyósítását a Kincstár maradéktalanul teljesítette. A BM fejezet 23. Helyi önkormányzatok támogatásai és hozzájárulásai címén a 2003. évi eredeti előirányzat 726 365,4 M Ft volt, amely év végére 765 082,8 M Ft-ra módosult. A pénzügyi teljesítés 749 410,3 M Ft, azaz 98%-os volt. A maradvány a felhalmozási célú (címzett és céltámogatások, TERKI, CÉDE) és vis maior támogatásoknál – a jóváhagyott, de fel nem használt források miatt – jelentkezett. A Magyar Köztársaság 2003. évi központi költségvetése az FVM fejezet 11. Közvetlen termelői és piaci támogatások címe 118 470,0 M Ft eredeti előirányzatot tartalmazott, amelyet év közben 129 136,4 M Ft-ra növeltek. A 655,4 M Ft bevétellel együtt a teljesítés 128 872,7 M Ft volt. Az APEH által nemzetgazdasági számláról teljesített előirányzatoknál az év során összesen 8 esetben történt fejezetek közötti, illetve fejezeten belüli forrás átcsoportosítás, ezek szabályszerűek voltak. A 11. cím keretében a közvetlen termelői és piaci támogatásokra fordítható költségvetési előirányzatot az FVM teljes egészében (99,8%) felhasználta. Túllépés egyetlen költségvetési soron sem fordult elő, ez azonban annak tulajdonítható, hogy a nemzetgazdasági számlát kezelő APEH és a számlavezető Magyar Államkincstár az előirányzott keretek elérését követően a további kifizetéseket felfüggesztette. Strukturális és gazdálkodási gondokat jelent a mezőgazdaság területén az előző évről áthúzódó, igazolt fizetési kötelezettségek évről-évre növekvő összege. Ez az Európai Unióhoz történő csatlakozást közvetlenül megelőző 2003. évben különösen azért jelent problémát, mivel az év második felében már ismert volt, hogy az agrártámogatások rendszere alapvetően megváltozik, az egyes támogatási formákra (baromfi, tej, marhahús, sertés, biztosítási díjtételek, export támogatása) jutó nemzeti támogatások jelentősen csökkennek vagy megszűnnek.

A normatív támogatások determinációja a 2003. évben mintegy 30 Mrd Ft volt, ami 2004-re már 51 Mrd Ft-ra növekedett. Ezek a kötelezettségek determinációt és ennek következményeként további költségvetési nehézségeket jelentenek a 2004. év gazdálkodásában. Évek óta tapasztalható gyakorlat, hogy a tárgyévi aktuális támogatási jogcímek tervezésénél az előző évről áthúzódó determinációkat az új kötelezettség vállalásakor csak részben veszik figyelembe. További terhet jelentenek az év közben adódó – bel- és külpiaci feszültségek miatti és természeti hatások negatív következményeinek csökkentését ellensúlyozó – többletvállalások. Ezekre pénzügyi fedezet csak korlátozottan áll rendelkezésre (2003-ban 10 Mrd Ft).

108


A mezőgazdasági gazdálkodók támogatási igényei a rendelkezésre álló pénzügyi forrásokat a 2003. év során – az előző évek gyakorlatához hasonlóan – folyamatosan meghaladták. A normatív támogatások jelentős részénél (pl. agrárfinanszírozás, közraktári tárolás támogatása) az FVM szervezetei csak – a támogatás igénybevételére feljogosító igazolás kiadását követő – 1,5-2 hónap múlva, az APEH rendszeréből kapnak információt az előirányzatok tényleges felhasználásáról. Az átfutási idők miatti év végi áthúzódások technikai jellegűnek minősíthetők. Az FVM informatikai rendszere nem teszi lehetővé a pénzügyi keretek felhasználásának folyamatos és időben történő nyomon követését, ellenőrzését. Előrelépés várható ezen a területen a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) 2003. július 1-jével, a 81/2003 (VI. 7.) Korm. rendelettel történő létrehozásával és Kifizető Ügynökségként való működtetésével. Ez különösen az ügyfélregiszter, a Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszer (MEPAR), az Egységes Állatazonosító és Nyilvántartási Rendszer (ENAR) és az ezeket koordináló Integrált Irányítási és Ellenőrzési Rendszer (IIER) felállításától várható. Az ellenőrzés megállapítása szerint a 2003. évben hosszú időt igényelt az MVH létrehozása és elmaradás volt tapasztalható az informatikai rendszerek kialakítása és fejlesztése terén. Az IIER szoftver fejlesztésére vonatkozó szerződés csak 2003. november 20-án került aláírásra és az EU csatlakozás (2004. május 1.) időpontjában tapasztalható szoftver hibák miatt még nem készültek el a MEPAR és az ENAR teljes körű gazdaregisztrációt jelentő alrendszerei. Ezek a problémák 2004. I-V. hónapjaiban rendkívüli többletmunkát jelentettek a megyei FM hivataloknak, az MVH központi és területi szervezeteinek, a Földmérési és Távérzékelési Intézetnek (FÖMI), valamint az ugyancsak 2003. július 1-jei hatállyal létrehozott Magyar Élelmiszer-biztonsági Hivatal számára.

A számvevőszéki helyszíni ellenőrzések során a közvetlen termelői támogatással összefüggésben az volt a tapasztalat, hogy a 2003. novemberében teljesített adatszolgáltatások ellenére a szoftverhibák, továbbá az uniós blokktérképek nagyszámú – alapvetően technikai jellegű – hiányosságai miatt több mint százezer gazdálkodó csak május végén kezdhette meg a MEPAR igénylőlapok kitöltését, ami nem kedvez az uniós támogatások 2004. évi igénybevételének. A Kvtv. alapján az ESZCSM fejezet 11. GYED, egyéb szociális ellátások és költségtérítések cím kiadási előirányzata 198 620,0 M Ft volt, amely 199 604,3 M Ft-ra (100,5%-ra) teljesült. A GYED, egyéb szociális ellátások és költségtérítések 2003. évi tervezését és végrehajtását az alaposság, a kiegyensúlyozottság jellemezte, az egyes ellátási előirányzatok elmaradásai és túllépései összességében kiegyenlítették egymást. A 2003. évi teljesítés mindössze 984,3 M Ft-tal haladta meg – jogszerűen – az előirányzatot. A kiutalások a Kvtv.-ben meghatározott határidőre teljesültek. Az ESZCSM fejezet 11. cím alatt szereplő ellátások teljesítésénél alapvetően az évközi emelések határozták meg az eltéréseket. 109


A nemzetgazdasági számláról teljesített GYED, egyéb szociális ellátások és költségtérítések folyósítása az OEP és a Területi Igazgatóság által beküldött finanszírozási terveken alapult. Az ONYF közreműködésével folyósított ellátások – a folyósító szerv részére történő – megtérítése havi elszámolás alapján történt.

A 2002. évi zárszámadási törvényben előírt, a közgyógyellátási kiadások 2002. évi teljesülésével kapcsolatos kifizetési kötelezettség rendezésére 2003. december 31-éig került sor. A család- és humántámogatások jogosulatlan kifizetés miatti követelésének 2003. január 1-jei nyitó állománya 538,8 M Ft, míg a 2003. december 31-i záró állománya 603,0 M Ft volt. A 2003. évben a jogalap nélkül felvett család- és humántámogatások állomány változása 64,2 M Ft. Ennek okai a támogatás szabályozásában lelhetőek fel, az igény elbírálásától a folyósításig. A rendszer működése csak részben kielégítő. A fennálló probléma megoldását egy országos szintű újraszabályozás biztosíthatja több ellenőrzési pont beépítésével, valamint megfelelő informatikai háttér és számítástechnikai program biztosításával. Ezt az ÁSZ a 2002. évi zárszámadás ellenőrzésekor már javasolta, de intézkedés nem történt. Az ESZCSM fejezetnél a 11. címen jelennek meg a GYED, egyéb szociális ellátások és költségtérítések, míg a PM fejezeten belül – közel hasonló tartalommal – a 25. cím tartalmazza a családi támogatásokat, egyéb szociális ellátásokat és költségtérítéseket. Az ellenőrzés megítélése szerint az átláthatóság érdekében a két fejezetnél kezelt azonos tartalmú címeket egyedül az ESZCSM fejezetben lenne célszerű megjeleníteni. A Kvtv. alapján a PM fejezet 14. Vállalkozások folyó támogatása címen belül a megváltozott munkaképességű dolgozók foglalkoztatását elősegítő normatív termelési támogatások 2003. évi 36 Mrd Ft-os előirányzata 89,5%-kal magasabb az előző évi 19 Mrd Ft-hoz képest. A 2003. évi 46,5 Mrd Ft teljesítés 29,2%-kal haladta meg az előirányzatot és 22,8%-kal a 2002. évi 37,8 Mrd Ft teljesítést. Az utóbbi öt év idősorát tekintve a normatív támogatás felhasználása progresszíven emelkedő. A növekedés éves átlagos üteme az 19992003. időszakban 28,3% volt. A legnagyobb arányú növekedés a 20012002. években következett be, amikor a felhasználás 46,2, illetve 53%-kal növekedett. Az elmúlt öt évben a központi költségvetésből normatív támogatásra felhasznált összeg közel 3,5-szeresére növekedett. A 2003. évben az igénybevevők körének 15,5%-át (85 db) a PM által célszervezeti kijelöléssel rendelkező társaságok adták, amelyek a támogatás 87,5%-át használták fel. A célszervezetek 16,5%-át teszi ki az a 14 társaság, amelyek a 2003. évben 1 Mrd Ft-ot meghaladó támogatást vettek igénybe. Az általuk bevallással igényelt támogatások együttes összege a központi költségvetés előirányzat felhasználásának 54,6%-át teszi ki. A célszervezetek közül az igénybe vett támogatások összege két gazdálkodó szervezet esetében meghaladja a 3 Mrd Ft-ot, míg további három társaság tekintetében a 2 Mrd Ft-ot.

110


A megváltozott munkaképességű dolgozók normatív támogatásának számításában – az átlagos statisztikai állományi létszámon kívül – fontos tényező még a mindenkori minimálbérben maximált átlagbér. A minimálbér összegében nem történt változás 2003-ban. Ez a tényező tehát nem befolyásolta a támogatás felhasználásának növekedését. Valamennyi, de különösen a célszervezetként működő, megváltozott munkaképességű dolgozókat foglalkoztató gazdálkodó szervezetek a társadalom és az érintett emberek szempontjából is meghatározó jelentőségűek. Fontosságukat, az általuk biztosított munkahelyeken kívül, gazdasági szerepük is meghatározza. A célszervezetek beszámolási kötelezettségén alapuló adatok szerint e gazdálkodói kör mérlegszerinti nettó árbevétele a 2003. évi 20,2%-os növekedéssel 30,7 Mrd Ft-ot ért el. Az adózás alapjául szolgáló eredményük 955 M Ft volt, ami a 2002. évhez képest 16,7%-kal alacsonyabb.

A Kvtv. alapján a PM fejezet 14. Vállalkozások folyó támogatása címen belül az Egyedi támogatás alcím előirányzata a Termelési támogatás, az Eximbank Rt. kamatkiegyenlítése és a Felszámolt vagyon értékesítése elősegítését szolgáló kamattámogatás jogcímcsoportokat tartalmazza. A 2003. évi Egyedi támogatás előirányzatnál (63,8 Mrd Ft) 63,5 Mrd Ft-ot (99,4%-ot) utaltak át az igénybevevőknek, ami a 2002. évi kiutalásoknál 2,6 Mrd Ft-tal (4,3%kal) több. A Kvtv. szerint a PM fejezet 15. cím fogyasztói árkiegészítés előirányzata 104,0 Mrd Ft, a felhasználás 104,9 Mrd Ft volt. A 2002. évhez képest a kiutalt összeg 6,0%-kal emelkedett, de így sem éri el az éves átlagos tarifaszint mértékét. Az előirányzatot kismértékben meghaladó felhasználáshoz – a gondos tervezés mellett – a jogszabály szigorítás is hozzájárult, mivel 2003. évtől csak az utolsó, jogszerűen megállapított tarifához kapcsolódó fogyasztói árkiegészítést lehetett igényelni. A 2002. évben az APEH ellenőrzés feltárt olyan jogosulatlan kiutalást, ahol a PM egyetértése nélkül állapítottak meg – az igénylés alapjául szolgáló – közlekedési tarifákat. A fogyasztási adóról és a fogyasztói árkiegészítésről szóló 1991. évi LXXVIII. törvény (FA) és az ártörvény összhangjának megteremtésével az igénylésekkel kapcsolatos ilyen ügyeket már az alaphatározatok sem változtatják meg.

A Kvtv. alapján a PM fejezet 16. cím lakástámogatások előirányzata 2003. évben 81 571,2 M Ft, a teljesítés 137 175,3 M Ft (168,2%) volt. A speciális jogcímekre megbontott előirányzatokat a 2003. évi költségvetési törvényben határozták meg. A 2003. évi költségvetési törvényjavaslatban az előirányzatot a várható kiadásokhoz igazítva, illetve a „kifutó” speciális jogcímeknél (Energiatakarékos felújítás támogatás, Fix kamatok kiegészítése, Lakásra megtakarítók áruvásárlási kölcsöne stb.) a hitelállomány csökkenésének figyelembevételével alakították ki. A Kvtv. alapján a PM fejezet 17. Egyéb költségvetési kiadások cím egyetlen alcímének (vegyes kiadások) előirányzata 17 865,7 M Ft volt, módosított előirányzata (13 610,7 M Ft) 19 251,2 M Ft-ra (141,4%) teljesült. A túlteljesítés meghatározó módon a 17/1/6. Magán- és egyéb jogi személyek kártérítése 111


(4613,4 M Ft) és a 17/1/9. Helyi önkormányzatok állami támogatásának elszámolásából eredő fizetési kötelezettség (651,0 M Ft) jogcímcsoportokon jelentkezett. A Kvtv. alapján a PM fejezet 24. Kormányzati rendkívüli kiadások cím pénzbeli kárpótlás alcíme alatt három jogcímcsoport előirányzata és teljesítéselszámolása szerepel. A pénzbeli kárpótlás előirányzata 6400,0 M Ft, teljesítése 4821,5 M Ft (75,3%) volt. Az 1947-es Párizsi Békeszerződésből eredő kárpótlás előirányzata 2900,0 M Ft, teljesítése 2266,9 M Ft (78,2%) volt. A pénzbeli kárpótlás folyósítási költségei jogcímcsoportok előirányzata és teljesítése megegyezett (112,0 M Ft). A Kvtv. alapján a PM fejezet 25. Családi támogatások, egyéb szociális ellátások és költségtérítések költségvetési cím három alcímet foglal magába: 1. Családi támogatások, 2. Jövedelempótló és jövedelemkiegészítő szociális támogatások, 3. GYES-en és GYET-en lévők után nyugdíjjárulék megtérítése a Nyugdíjbiztosítási Alapnak. A Családi pótlék jogcímcsoport előirányzata 176 000 M Ft, a Kincstár által kiutalt ellátmány 169 390,5 M Ft (96,2%), az igazgatóságok által teljesített kiutalás 175 907,8 M Ft volt, a 6517,3 M Ft többletkiutalás forrását a kincstári számla 2003. január 1-jén rendelkezésre álló nyitó egyenlege biztosította. Az előirányzat az elmúlt évhez képest 15%-os növekedést mutat a 2002-ben bevezetett (13. havi családi pótlék, illetve annak szeptember hótól megemelt összege) évközi emelésekből adódó szintrehozás miatt. Az Anyasági támogatás előirányzata 5000 M Ft, a Kincstár által kiutalt ellátmány 4678,6 M Ft (93,6%), az igazgatóságok által teljesített kiutalás – kis eltérést mutatva – 4641,2 M Ft volt. Az előirányzatnál kisebb teljesítés a születések alacsony számával magyarázható, bár a jogszabály növelte az anyasági támogatás összegét egy gyermek és ikerszülés esetén is. A Gyermekgondozási segély előirányzata 50 500 M Ft, a Kincstár által kiutalt ellátmány 81 648,5 M Ft (161,7%), az igazgatóságok által teljesített kiutalás 81 339,4 M Ft volt. A túlteljesülés alapvető oka az volt, hogy a Legfelsőbb Bíróság döntése szerint a kismamákat az új típusú gyes mellett is megillette a jövedelempótlék, ami ezen a jogcímcsoporton teljesült. Az elszámolt kiadásokat befolyásolta a gyes nyugdíj melletti igénybevételének megteremtése 2003. január 1-jétől, ez a lehetőség azonban a várt hatással ellentétben nem eredményezte a gyesen lévők létszámának emelkedését. A Gyermeknevelési támogatás előirányzata 14 000 M Ft, a Kincstár által kiutalt ellátmány 12 739,7 M Ft (91%), az igazgatóságok által teljesített kiutalás 12 616 M Ft volt. Az Apákat megillető munkaidő-kedvezmény távolléti díjának megtérítése jogcímcsoport előirányzata 1000 M Ft, a Kincstár által kiutalt ellátmány 832,6 M Ft (83,3%), az igazgatóságok által teljesített kiutalás 879,5 M Ft volt. Az igazgatóságok által teljesített kiutalás meghaladta a Kincstár által utalt ellátmány összegét, ennek forrását a kincstári számla nyitó egyenlege biztosította. A jogcímcsoportot a 305/2002. (XII. 27.) Korm. rendelet vezette be, ennek megfelelően módosításra került – az igénybevétel feltételeinek szabályozásával – a Munka Törvénykönyve is. A jogcímcsoport előirányzatát első ízben a 2003. évi költségvetés tartalmazta, a tervezéskor még nem rendelkeztek tapasztalati adatokkal.

112


A Jövedelempótló és jövedelemkiegészítő szociális támogatások alcím 2003-ban egy jogcímcsoportot tartalmazott, a Megváltozott munkaképességűek kereset-kiegészítését. A jogcímcsoport előirányzata 800 M Ft, a Kincstár által kiutalt ellátmány 809,1 M Ft (101,l%) volt. A kiutalt ellátmányból az igazgatóságok által teljesített kiutalás 779 M Ft volt. Az 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.) 26. § (4) bekezdése alapján a gyermekgondozási segélyben és gyermeknevelési támogatásban részesülő személyek esetében a központi költségvetés fizeti a nyugdíjjárulékot a GYES-en és GYET-en lévők után nyugdíjbiztosítási járulék megtérítése a Nyugdíjbiztosítási Alapnak előirányzat terhére. Az utalás alapja a Nyugdíjbiztosítási Alap éves finanszírozási terve, amelyet az Alap a jogszabályban előírt tartalommal nyújtott be a PM részére. A jóváhagyott 11 320 M Ft előirányzatot 12 havi egyenlő részletben utalta át a Kincstár az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság részére. A törvényi előirányzat 100%-ban teljesült.

A Kvtv. alapján a PM fejezet 26. Garancia és hozzájárulás a Társadalombiztosítási ellátásokhoz költségvetési cím két alcímet foglal magába: 1. A Nyugdíjbiztosítási Alap támogatása, 2. Egészségbiztosítási Alap támogatása. A Nyugdíjbiztosítási Alap támogatása alcím 2003-ban négy előirányzatból állt: 26/1/1. A magánnyugdíj-pénztárba átlépők miatti járulékkiesés pótlására biztosított támogatás; 26/1/2. Nyugdíjbiztosítási Alap kiadásainak támogatása; 26/1/3. Hozzájárulás a létszámcsökkentésből adódó kiadásokhoz; és 26/1/4. 2003. október 15-i földgázáremelés ellentételezése. A magánnyugdíj-pénztárba átlépők miatti járulékkiesés pótlására biztosított támogatás előirányzat tervezéséhez és a negyedévi átutalásokhoz adatot a PSZÁF – a magánnyugdíj-pénztárak adatszolgáltatásai alapján – szolgáltat. A magánnyugdíj-pénztárba átlépők miatti járulékkiesés pótlására szolgáló, a költségvetési törvényben jóváhagyott 130 517,5 M Ft előirányzatot negyedévente 4 egyenlő részletben utalta át a Kincstár az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság részére. A törvényi előirányzat 100%-ban teljesült. A Nyugdíjbiztosítási Alap kiadásainak támogatása előirányzata 115 912,6 M Ft volt, melyet negyedévente 4 egyenlő részletben utalt át a Kincstár az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság részére. A Hozzájárulás a létszámcsökkentésből adódó kiadásokhoz jogcímről a 2003. évi központi költségvetés általános tartalékának felhasználásáról szóló 2343/2003. (XII. 23.) Korm. határozat 1. b) pontja rendelkezik, amely elrendelte a PM fejezet részére átcsoportosított 202,3 M Ft pénzeszköz átadását a Nyugdíjbiztosítási Alap részére a létszámcsökkentési többletkiadások forrására. Az előirányzat 100%-ban teljesült. A 2003. október 15-i földgázáremelés ellentételezése jogcím előirányzatáról a 2003. október 15-i földgázáremelés 2003. évi közintézményi ellentételezéséről szóló 207/2003. (XII. 10.) Korm. rendelet melléklete intézkedett, mely szerint a társadalombiztosítási költségvetési szervek (OEP, ONYF) 10,958 M Ft egyszeri ellentételezésben részesültek. Ebből a Nyugdíjbiztosítási Alap 6,5 M Ft-ot kapott. A Egészségbiztosítási Alap támogatása előirányzat részben a XCV. törvény (36 028,1 M Ft), részben a 207/2003. (XII. 10.) Korm. rendelettel a 2003. október 15-i földgázáremelés közintézményi ellentételezésére jóváhagyott összegből az Egészségbiztosítási Alapra jutó (4,5 M Ft) növekedéssel 36 032,6 M Ft-ra módosult és 100%-ban teljesült az év utolsó hónapjában, egyetlen átutalással.

113


A PM fejezet 28. Nemzetközi elszámolások kiadásai cím előirányzata (2202,7 M Ft) 69,7%-ban (1535,5 M Ft) teljesült 2003-ban. Az előirányzathoz képest az elmaradást alapvetően az okozta, hogy az IBRD részére kibocsátott kötelezettség beváltására előirányzott összeg felhasználására nem volt szükség, valamint az egyéb kiadásokra tervezett 150 M Ft-ból csak 19,1 M Ft (12,7%) volt a tényleges felhasználás.

3.4.3.

A központi költségvetés kamatelszámolásai, tőkevisszatérülései, az adósság- és követeléskezelés költségei A technikai fejezettel kapcsolatos összes kiadás 725 559,1 M Ft-os előirányzata 111,9%-ban teljesült, ami a tervhez képest 86 506,8 M Ft-os többletkiadást jelent. Az adósságszolgálati folyó kiadások növekedése a kamatkiadások 86 848,9 M Ft-tal magasabb és az egyéb költségek 342,1 M Ft-tal alacsonyabb kiadásaiból származott. A teljesült kiadásokat döntően (98,8%-ban) a kamatteher összege (802 256,7 M Ft) határozta meg. Az előirányzottnál magasabb kamatkiadás a forintban fennálló adósság kamatának 73 149,7 M Ft-os és a devizában fennálló adósság után fizetett összeg 13 699,2 M Ft-os többletkiadásából származott. Az adósság folyó kamatterhe növekedésének meghatározó oka a tervezettnél nagyobb összegű adósságállomány és hiány, valamint a nem tervezett hitelátvállalások és kötvényátadások voltak. A forint árfolyamának alakulása és a 2003. év második félévétől a tervet meghaladó állampapír-piaci forinthozamok egyaránt a kamatkiadások növekedésének irányába hatottak. Az év eleji alacsony kamatszint viszont a kamatbevételek csökkenésével járt együtt. A Kvtv. 101. §-a alapján a központi költségvetés 363 359,5 M Ft összegben forint-, illetve devizahiteleket vállalt át. A MÁV Rt.-től 57 248,9 M Ft, az NA Rt.-től 190 953,6 M Ft, az ÁAK Rt.-től 63 716,7 M Ft, a BKV Rt.-től 36 741,4 M Ft, Vidéki városok közlekedési társaságaitól 2625,4 M Ft, a Debrecen Rendezvénycsarnok Beruházó Kft.-től 4100 M Ft, a Sportfolió Kht.-tól 5469,5 M Ft és az Önkormányzati sportlétesítményektől 2504 M Ft értékben történt hitelátvállalás. Az adósság kamatelszámolásainál a tervezési körirat 244,3 HUF/EUR éves átlagos árfolyamot irányzott elő. Ezzel szemben a tényleges éves átlagos árfolyam 253,6 HUF/EUR lett. A kormány és az MNB 2003. június 4-én 2,26%-kal leértékelte a forint intervenciós sávjának középárfolyamát. A döntést követően az árfolyam jelentős mértékben leértékelődött (június hónapban a havi átlagos árfolyam 261,10 HUF/EUR lett) és ezzel párhuzamosan hozamemelkedés zajlott le az állampapír-piacon. Az ÁSZ a Magyar Köztársaság 2003. évi költségvetési törvényjavaslatáról szóló Véleményben jelezte: „Az ÁKK Rt. által harmadik változatban kimunkált, a helyszíni ellenőrzés lezárásakor érvényes és a PM által elfogadott – óvatosságot nélkülöző – kamatpálya megvalósításához különösen kedvező monetáris feltételekre van szükség”.

A devizában fennálló adósság kamatkiadásainak 125 306,1 M Ft-os előirányzata 110,9%-on teljesült (139 005,3 M Ft). A devizaadósság után fizetett kamat a fejezet összes kiadásának 17,1%-a volt. A 13 699,2 M Ft-os többletkia-

114


dásból 10 739,2 M Ft a devizahitelek és 2960 M Ft a devizakötvények után fizetett kamat növekedéséből származott. A devizahitelek kamatkiadásainak 81 393,2 M Ft-os előirányzata 113,2%-on teljesült. Mindhárom jogcímcsoportnál a tényleges kamatterhek meghaladják az előirányzott összeget. A tervezettnél magasabb kamatkiadást a hitelátvállalások, az előirányzattal nem rendelkező jogcímek kamatkiadása és a kedvezőtlen kamatozású hitelek előtörlesztése okozta. A kiadás növekedését mérsékelte a tervezett hitellehívások elmaradása. A nemzetközi pénzügyi szervezetektől és külföldi pénzintézetektől (Világbank, EBB, KfW, ET Fejlesztési Bank) felvett devizahitelek, valamint az átvállalt (MÁV Rt.-től, GySEV Rt.-től) és előirányzattal nem rendelkező (ÁAK Rt.-től) hitelek utáni kamatkiadás 16 783,1 M Ft-os előirányzata 114,8%-ban (19 264,8 M Ft) teljesült. A Világbanktól felvett hitelek esetében – az egyik kedvezőtlen kamatozású hitelelem (EFSAL hitel) előtörlesztése miatt – a folyó kamatkiadások növekedtek, mert előtörlesztési költséget kellett fizetni. Ennek következménye az előirányzottnál (5165,8 M Ft) 41,1%-kal magasabb kamatkiadás (7289,3 M Ft). Az állam forrásbevonási lehetősége időközben kedvezőbb lett, mint az EFSAL hitel kamatfeltételei és ezért indokolttá vált annak kiváltása egy olcsóbb forrással. Az előtörlesztési költség 50%-át az MNB átvállalta. Az EBB hitelek esetében a kamatkiadások csökkenése annak köszönhető, hogy a tervezett lehívások nem valósultak meg. A 4693,4 M Ft előirányzat 72,4%-ban teljesült (3396,9 M Ft). Az ET Fejlesztési Banktól felvett hitelek kamatkiadásainak előirányzata 2553,2 M Ft volt, amely 43,3%-ban (1104,6 M Ft) teljesült. A kamatkiadások tervezésekor nagyobb összegű hitelek lehívásával számoltak, de ezek igénybevétele csak részben teljesült és így a kamatkiadásokban megtakarítás keletkezett. A KfW hitelek kamatterhének előirányzata (1636,6 M Ft) 103,3%–ban teljesült. A MÁV Rt.-től és a GySEV Rt.-től átvállalt hitelek kamatkiadása (2117,4 M Ft) 806 M Ft-tal haladta meg az előirányzott összeget, ami 138,1%-os teljesülést jelent. A MÁV Rt.-től és GySEV Rt.-től 2002 elején és 2002 végén is sor került a külföldi devizahitelek átvállalására. Az év eleji átvállalások kamatkiadását a jogcím tervezésekor figyelembe vették. Az előirányzat az év végi átvállalások után fizetendő kamatokat nem tartalmazta, mivel az év végi átvállalásokról később született parlamenti döntés. Az ÁAK Rt.-től 2002-ben átvállalt devizahitelek kamatelszámolása jogcímnek nem volt 2003-ra előirányzata.

Az 1999-től felvett devizahitelek 4127,0 M Ft-os tervezett kamatkiadása 115,6%-ban (4769,8 M Ft) valósult meg. 2003-ban – a finanszírozási tervvel ellentétben – egy szindikált és egy készenléti hitel felvételére is sor került, amelyek kamata növelte a kamatkiadásokat. Az ÁKK Rt. Igazgatósága úgy döntött, hogy a 2002. évben átvállalt hitelekből előtörleszti a kedvezőtlen kamatozású átvállalt devizahiteleket (19 darabot).A határozat értelmében szindikált hitel felvételére került sor. A kedvezőtlen kamatozású hitelek törlesztése 2003-ban megtörtént.

115


Ezen a jogcímen szerepel a 2003-ban felvett készenléti hitel után fizetett kamat is. Az Állami Számvevőszékről szóló 1989. évi XXXVIII. törvény 2. § (2) bekezdése alapján az ÁSZ (elnöke) ellenjegyezte a szindikált hitel és a készenléti hitel felvételét. A készenléti hitelkeret likviditási hiányt finanszíroz és lehetőséget ad arra, hogy a gazdasági folyamatok kedvezőbb alakulása esetén az ügyfélnek módja legyen a hitel visszafizetésére, majd újbóli felvételére.

A belföldi devizahitelek 60 483,1 M Ft-os tervezett kamatkiadása 112,6%-ban valósult meg. Az 1997-ben átváltott devizaadósság kamatkiadásainak 59 884,5 M Ft-os előirányzata 110,8%-ban teljesült, ami a tervhez képest 6445,6 M Ft-os többletkiadást jelent. A jogcím előirányzatát megalapozó finanszírozási terv februárra egy hitelelem előtörlesztésével számolt. Az előirányzattal ellentétben az előtörlesztés csak később valósult meg (szeptemberben) és ez magasabb kamatterhet okozott. Ez azzal függött össze, hogy a tervezettnél nagyobb összegű adósságállomány és hiány, valamint a nem tervezett hitel-átvállalások és kötvényátadások következtében más lejáratban valósultak meg a törlesztések. A finanszírozási tervet (ezen belül a törlesztési tervet) módosítani kellett a nem tervezett hitel-átvállalások és kötvényátadások nagy összege (512 045,8 M Ft) miatt. Nem volt előirányzata az NA Rt.-től, a BKV Rt.-től és egyes vidéki városok közlekedési társaságaitól átvállalt devizahitelek kamatkiadásának, mivel a finanszírozási terv elkészítésekor nem volt ismert az átvállalások összege. Ezeken a jogcímeken a tényleges kamatteher 1384,4 M Ft volt.

Az 1999-től kibocsátott devizakötvények után fizetendő kamat előirányzata (43 903,6 M Ft) 106,7%-ban teljesült. Az előirányzattól való 2960,8 M Ft-os eltérést a devizaárfolyamok kedvezőtlen alakulása okozta. A fedezeti ügyletek (kamatswap, devizaswap) összességükben 497,3 M Ft-tal mérsékelték a devizakötvények után fizetett kamatteher nagyságát. Az adósság kamatelszámolásainál a tervezési körirat 244,3 HUF/EUR éves átlagos árfolyamot irányzott elő. Ezzel szemben a tényleges éves átlagos árfolyam 253,6 HUF/EUR lett. A tényleges havi átlagos HUF/EUR árfolyam február hónaptól (245,09 HUF/EUR) az év végéig folyamatosan meghaladta az előirányzott átlagos árfolyamot. A kamatswap esetében a csökkenő EURIBOR okozta, hogy a nettó kamatkiadás elérte a 2550,9 M Ft-ot. A devizaswapok elszámolása nettó 3048,2 M Ft-os kamatbevételt eredményezett. Az angol és amerikai kötvények után 2003-ban kifizetett kamat összege 8,5 M Ft volt, amely 8,6%-kal volt kevesebb az előirányzott összegnél.

A forintadóssággal kapcsolatos kamatkiadások 590 101,7 M Ft-os előirányzata 112,4%-ban teljesült, és így 73 149,7 M Ft-tal haladta meg a tervezett összeget. A fejezet összes kiadásának 81,7%-át a forintban fennálló adósság után fizetett kamat képezte. Az előirányzottnál magasabb kamatkiadás a forinthitelekben fennálló adósság kamatának 16 358,6 M Ft-os és az államkötvényekben fennálló adósság után fizetett összeg 58 479,6 M Ft-os többletkiadásából valamint a kincstárjegyek 1688,5 M Ft-tal kevesebb kamatterhéből származott. A forinthitelek kamatkiadásainak előirányzata (9498,2 M Ft) 272,2%-on teljesült. Az előirányzat túllépését az egyéb hitelek folyó kamatkiadásának többlete okozta.

116


Az MNB felé fennálló hitelek kamatkiadásainak 8955,2 M Ft-os előirányzata 100%-ban teljesült. Az Egyéb hitelek teljesült kamatkiadása 16 358,6 M Ft-tal volt több az előirányzottnál (543,0 M Ft). Az eltérést az átvállalt forinthitelek kamatkiadásai okozták. A hitelek átvállalásáról a Parlament a költségvetés tervezési folyamatának lezárását követően döntött. Ennek következtében a jogcímcsoport csak az Útalaptól átvállalt hitelek (az átvállalás 1999-ben történt) kamat kiadását irányozta elő. A többi jogcímen elszámolt kamatterhek tartalmazzák a szerződés szerinti és a rendkívüli előtörlesztések miatti többletkiadásokat is. A diszkont kincstárjegy hozamok alakulásának következtében az Útalaptól átvállalt hitelek esetében minimális többlet kamatkiadás (37,3 M Ft) jelentkezett.

A forint államkötvények kamatelszámolása 58 479,6 M Ft-tal haladta meg az előirányzott 411 157,2 M Ft-os összeget, ami 114,2%-os teljesülést jelent. A kamatkiadás nagyságát befolyásolta a tervezettnél magasabb hiány és az év második felétől az előirányzattól eltérő magasabb hozamszint. A piaci értékesítésű, hiányt finanszírozó államkötvények kamatkiadása 403 993,0 M Ft volt, ami az előirányzathoz képest 61 763,8 M Ft-os növekedést jelent. Ezen a jogcímen szerepel az MFB Rt.-nek átadott államkötvények kamatkiadása is, amelynek átadásáról az előirányzat kialakításakor még nem született döntés. A magasabb teljesüléshez hozzájárult a tervezettnél 398,3 Mrd Ft-tal nagyobb mennyiségű piaci értékesítésű, hiányt finanszírozó államkötvények értékesítése és azok hozamának alakulása, ami szintén – az egész évet tekintve – a kamatkiadás növekedésének irányába hatott. A nem piaci értékesítésű államkötvények 68 928,0 M Ft-os kamat előirányzata 95,2%-on teljesült (65 643,8 M Ft), így a folyó kamatkiadások összege 3284,2 M Ft-tal csökkent. A változó kamatozású államkötvények (lakással, konszolidációval, kamatmentes adósság kötvényesítésével kapcsolatos és a Postabank Rt.-nek átadott államkötvények) esetében az évközi hozamingadozások csökkentették a kamatkiadásokat az előirányzathoz képest. Az ÁPV Rt. gázközművek miatti tartalékfeltöltést fedező kötvények utáni kamatkiadás 1645,5 M Ftos előirányzata 120,3%-ban (1980,2 M Ft) teljesült.

A kincstárjegyek 169 446,3 M Ft-os kamat előirányzata 99,0%-on teljesült (167 757,8 M Ft). A diszkont kincstárjegyek kamatkiadása több, míg a lakossági kincstárjegyek kamatterhe kevesebb volt az előirányzottnál. A kincstárjegyek kamatkiadásainak 72,5%-át a diszkont kincstárjegyek kamatkiadása képviselte. A diszkont kincstárjegyek 120 421,3 M Ft-os kamat előirányzata 101,0%-on teljesült. A diszkont kincstárjegyek volumenének növekedését a magasabb finanszírozási igény és a lakossági értékesítés csökkenése befolyásolta. Az előirányzatot megalapozó tervhez (2824,13 Mrd Ft) képest 400 Mrd Ft-tal lett magasabb az aukciós bruttó diszkont kincstárjegy értékesítése. A lakossági kincstárjegyek 49 025 M Ft-os előirányzott kamatkiadása 94,0%-on (46 104,4 M Ft) teljesült, amelyet az értékesítési tervektől való elmaradás okozott.

Az adósság- és követelés-kezelés egyéb kiadásainak tervezett 10 151,3 M Ft-os költsége 3,4%-kal alacsonyabb mértékben (9809,2 M Ft) teljesült.

117


A deviza elszámolások 2136,5 M Ft-os előirányzata 90,5%-on, 1933,9 M Ft-ban teljesült. A 2003-ban kibocsátott deviza kötvények után kevesebb jutalékot kellett kifizetni. A megtakarítást csökkentette a szindikált deviza hitel felvételhez kapcsolódó jutalék összege. A forint elszámolások 7094,8 M Ft-os előirányzata 7230,1 M Ft-ban (101,9%) teljesült. A forintjutalékok esetében elsősorban a jutalékfizetéssel járó lakossági állampapírok, azon belül is a kamatozó kincstárjegyek értékesítése növekedett. Az állampapírok lakossági értékesítését támogató kiadásokra előirányzott 800,0 M Ft 71,3%-on teljesült. Az állampapírok lakossági értékesítését támogató kiadásokra előirányzott összegből 499,1 M Ft-ot reklámkiadásokra, 71,4 M Ft-ot nyomdai kiadásokra használt fel az ÁKK Rt. Az alacsonyabb összegű keretfelhasználásról a pénzügyminiszter döntött. A követeléskezelés költségeire előirányzott 120,0 M Ft 62,2%-ban (74,6 M Ft) valósult meg. A külföldi és belföldi követelések lebontásához kapcsolódó költségekre a kifizetések bánatpénz-, előrefizetés visszafizetései, követelés bejelentési költség és regisztrációs díj jogcímen történtek.

A központi költségvetés követeléseivel kapcsolatos tőke- és kamatbevételek eredeti előirányzata 92 436,3 M Ft, módosított előirányzata 92 523,6 M Ft volt. A bevétel 104 175,7 M Ft, amely a módosított előirányzathoz képest 112,6%-on teljesült. A bevételek növekedését az államkötvények felhalmozott kamatelszámolása és a devizaszámla kamatelszámolásainak többlete határozta meg. Az előirányzatnál alacsonyabb összegű bevétele volt a Kincstári Egységes Számla forint-betét kamatelszámolásainak és a tőkekövetelések visszatérülésének, ami csökkentette a bevételt. A devizában fennálló követelések bevételeire előirányzott 764,6 M Ft 479,5%ban (3666,2 M Ft) teljesült. A devizaszámla kamatelszámolásainak 245,4 M Ftos bevételi előirányzata 3184,1 M Ft-ban teljesült. 2003-ban előtörlesztésre került egy kedvezőtlen kamatozású hitel (EFSAL hitel) a Világbank felé. Az előtörlesztési költségek egy részét (50%-át) az MNB megtérítette, amit ezen az alcímen számoltak el. A nemzetközi pénzügyi szervezetektől és külföldi pénzintézetektől felvett hitelek kamatelszámolásai 519,2 M Ft-os előirányzata 482,1 M Ftban (92,9%) teljesült. A világbanki hitelek kamatbevételi előirányzata 374,3 M Ft volt, ebből 351,2 M Ft térült meg. Ez 6,2%-kal elmaradt az előirányzathoz képest. Az alulteljesítésnek két oka van. A 2002. évi LXII. törvény 101. § (6) bekezdése alapján az Országgyűlés 2002. december 31-i hatállyal elengedte a BKV Rt. központi költségvetés felé fennálló 76,0 M Ft tőkeösszegű világbanki hiteltartozását, valamint kamatterheinek megfizetését. Az Oroszlányi Szénbányák felszámolási eljárása a Komárom-Esztergom Megyei Bíróság 1. Fpk. 11-92-020921/186. számú végzésével – amely 2003. február 18. napján jogerőre emelkedett – befejeződött, így a követelés behajthatatlansága bizonyított. Az EBB továbbkölcsönzött devizaalapú hiteléhez kapcsolódó kamatbevétel az előirányzott 144,9 M Ft-tal szemben 130,9 M Ft (90,3%) volt, amit az USD devizaszorzójának az előirányzottnál alacsonyabb mértékű alakulása okozott.

118


A forintban fennálló követelések kamatbevételeinek 57 769,5 M Ft-os előirányzata 70 245,4 M Ft-ban (121,6%) teljesült. A tervezett bevételek túllépését elsősorban az államkötvények felhalmozott kamatbevételének 20 631,7 M Ft-os és az állami kölcsön kamatbevételének 20,9 M Ft-os többlete okozta. Ezt a többletbevételt mérsékelte a KESZ forintbetét kamatbevételének 7992,4 M Ft-os és az alárendelt kölcsöntőke-kötvény kamatbevételének 184,3 M Ft-os elmaradása a tervezetthez képest. A tőkekövetelések visszatérülésével kapcsolatos bevételek eredeti előirányzata 33 902,2 M Ft volt. A cím 33 989,5 M Ft-os módosított előirányzata 30 264,1 M Ft-ban (89,0%) teljesült. A tervezettől való eltérést a kormányhitelek lebontásából származó bevételek 3601,5 M Ft-os, a nemzetközi pénzügyi szervezetek által nyújtott és belföldre kihelyezett hitelek törlesztésének 90,0 M Ft-os, az állami alapjuttatásban részesült társaságok törlesztéseinek 40,0 M Ft-os elmaradása és az állami kölcsönök törlesztésének 6,2 M Ft-tal magasabb befizetései okozták. A kormányhitelek visszatérüléséből származó bevételek eredeti előirányzata 30 000,0 M Ft volt. A 30 087,3 M Ft-os módosított előirányzat 26 485,7 M Ftban (88,0%) valósult meg. A fizetőképesebb relációkban sikerült megszüntetni a kormányzati követelések jelentős részét. A fennálló követelések nagyobb hányada ezáltal a nem, vagy csak késve és hiányosan törlesztő államokkal szemben áll fenn. A követelések leépítésében – a teljesítés összege tekintetében – meghatározó volt az orosz viszonylatban a magyar és orosz fél között kormányzati szinten létrejött törlesztési megállapodás. A volt rubel elszámolású országoknak korábban nyújtott kormányhitelek visszatérülése 25 749,5 M Ft volt. A bevételek – csakúgy mint 2002-ben – az Oroszországgal (25 720,3 M Ft), illetve Laosszal (29,2 M Ft) szemben fennálló követelések visszatérüléséből származtak. A volt dollár elszámolású országoknak korábban nyújtott kormányhitelek visszatérülése 736,2 M Ft volt. A bevételek Algériával (70,8 M Ft), illetve Törökországgal (665,4 M Ft) szemben fennálló követelések visszatérüléséből származtak.

A nemzetközi pénzügyi szervezetek és külföldi pénzintézetek belföldre kihelyezett hitelei tőke visszatérülésének előirányzata (2099,2 M Ft) 2009,2 M Ft-ban (95,7%) teljesült. A világbanki hitelek esetében a tervezett 1053,9 M Ft-tal szemben 1062,0 M Ft folyt be, ami 100,8%-os teljesítést jelent. Az LRI-nek nyújtott EBB hitelnél a 819,4 M Ft-ra tervezett törlesztés 738,1 M Ft-on (90,1%) teljesült, amit az USD devizaszorzójának az előirányzottnál alacsonyabb mértéken történő alakulása okozott. Az OECF hitel tőketörlesztése az előirányzott 225,9 M Ft-tal szemben 209,1 M Ft-on (92,6%) teljesült. A 16,8 M Ft-os bevétel elmaradás oka, hogy két önkormányzat likviditási problémák miatt nem tudott törleszteni. A 2003. december 31-i állapot szerint Ősi Község Önkormányzatának 10,5 M Ft, Öskü Község Önkormányzatának 6,3 M Ft hátraléka van.

Az állami kölcsön visszatérülésének 3,0 M Ft-os előirányzata 9,2 M Ft-ban (306,0%) teljesült. A túlteljesítés oka a hátralékból, illetve felszámolásokból befolyt törlesztések növekedése volt.

119


Az állami alapjuttatás járadéka 1800,0 M Ft-os előirányzata 1760,0 M Ft-ban (97,8%) teljesült.

3.4.4.

A központi költségvetés terhére vállalt kezességek A Kvtv. az állam által vállalt kezesség és viszontgarancia érvényesítése címén 2003. évre 9650 M Ft-ot irányzott elő, a felhasználás 12 441,6 M Ft volt. Az előirányzat túllépése a Kvtv. 4. § (1) bekezdés l) pontjában foglaltak alapján jogszerűen történt. Az előirányzat túllépését a Kormány által 2002-ben vállalt két egyedi kezesség 9,534 Mrd Ft összegű beváltása okozta. (Az alcím előirányzata 1,9 Mrd Ft volt.) Mindkét kezesség vállalása során ismert volt, hogy az érintett gazdasági társaságok a felvett hitelt nem tudják visszafizetni. Az ÁSZ ellenőrzése évről-évre visszatérően megállapította – a 2003. évi költségvetés végrehajtása ellenőrzése során is tapasztalta –, hogy a Kormány az adott évi költségvetési keretek szűkössége miatt olyan egyedi kezességet vállal, amely a következő év, illetve évek költségvetését kiadásként terheli. A MILLENÁRIS Programiroda és Kulturális Kht. 1,5 Mrd Ft összegű hitelére és annak járulékaira a Kormány 2002-ben vállalt kezességet (1024/2002. (III. 21.) Korm. határozat). A Kht. a 2003. márciusában lejáró hitelét és annak járulékait (0,16 Mrd Ft) nem tudta visszafizetni, így a Konzumbank 1,66 Mrd Ft összegben érvényesítette az állami kezességet. A kezességbeváltás kapcsán keletkezett állami követelést az Országgyűlés a 2002. évi zárszámadási törvényben elengedte. Az 5/2002. (I. 25.) Korm. rendelet és a 2373/2001. (XII. 18.) Korm. határozat alapján az MFB Rt.-re hozott 13/2002. (III. 1.) sz. alapítói határozat végrehajtásaként az MFB Rt. cégcsoportjába tartozó, 100% közvetett és közvetlen tulajdonában álló CASA Kft.-t jelölték ki a csőd-, végelszámolási vagy felszámolási eljárással érintett mezőgazdasági szövetkezeti üzletrészek megvásárlására. A CASA Kft. az MFB Üzletrészhasznosító Kft. közreműködésével vásárolta fel az üzletrészeket. A 31/2002. (V. 14.) sz. alapítói határozatnak megfelelően a Bank 2002. május 30-án megemelte a CASA Kft. törzstőkéjét névértéken 1 Mrd Ft-tal. Az MFB Rt.-re hozott 36/2002. (V. 24.) sz. alapítói határozat 7,156 Mrd Ft hitel folyósítását hagyta jóvá a CASA Kft. részére. Az 1055/2002. (V. 15.) Korm. határozat a hitel és járulékaira együttesen, legfeljebb 10 Mrd Ft összegig állami készfizető kezességet vállalt. Az Alapító a 81/2002 (VIII. 18.) számú határozatában a korábban jóváhagyott 1 Mrd Ft tőkeemelést kiegészítette további 7 Mrd Ft tőkeemelési kötelezettséggel, melynek befizetése 2003. július 19-én és 23-án megtörtént. A Kft. az MFB Rt.-vel szemben fennálló hiteléből eredő 2003 októberében esedékessé vált kamattartozását nem tudta teljesíteni, így a bank beváltotta az állami kezességet. A hitel összege 7,16 Mrd Ft volt, a tőkét és a 0,7 Mrd Ft kamatokat érintő kezesség érvényesítése 7,87 Mrd Ft kiadást okozott a költségvetésnek. (A Fővárosi Bíróság 2003. decemberében a CASA Kft. fizetésképtelenségét megállapította és elrendelte a felszámolást.) A kezességbeváltás kapcsán keletkezett állami követelés megtérülésével nem lehet számolni.

A garantőr intézmények (EXIMBANK Rt., MEHIB Rt., Hitelgarancia Rt., AgrárVállalkozási Hitelgarancia Alapítvány) számára tervezett kiadási előirányzatok (7450 M Ft) tekintetében a kifizetések 2903,4 M Ft-ot tettek ki. (Az EXIMBANK Rt.-nél sem garancia beváltás, sem megtérülés nem volt 2003-ban.) 120


A 2003. évi költségvetés tervezésének ÁSZ véleményezése során a helyszíni ellenőrzés lezárásáig (2002. szeptember 25.) az egyedi és jogszabályi kezességekre vonatkozóan csak munkaanyagok álltak az ellenőrzés rendelkezésére. Ennek oka az volt, hogy a szükséges PM és kormánydöntések nem születtek meg, így az ellenőrzés – előirányzat hiánya miatt is – nem tudta megítélni a tervezés megalapozottságát. A PM 2002. október 7-i tájékoztatása szerint az előirányzat számszerűsítése megtörtént ugyan, azonban továbbra sem történt döntés. A garantőr intézmények fizetési kötelezettségei közül az EXIMBANK Rt. és a Hitelgarancia Rt. kiadási előirányzatát az ellenőrzés nem tartotta megalapozottnak. (E két társaság előirányzatai 5,1 Mrd Ft-ot tettek ki, az ezek terhére történt 2003. évi kifizetések ennek felét jelentik.)

A Kvtv. az EXIMBANK Rt. által forrásszerzés céljából felvett hitelek és hitelintézetektől elfogadott betétek, valamint a kibocsátott kötvények együttes állományának 2003. évi felső határát 165 Mrd Ft-ban határozta meg. A Bank hitelintézetekkel szemben fennálló kötelezettségei 2003. december 31-én 152,5 Mrd Ft-ot (92,4%) tettek ki. A Kvtv. az EXIMBANK Rt. számára a központi költségvetés terhére vállalt export célú garancia ügyletek 2003. december 31-én fennálló állományát legfeljebb 80 Mrd Ft összegben írta elő. Az Rt. ezen előírást betartotta, miután a kibocsátott garanciaállomány az év végén 41,7 Mrd Ft-ot (51,2%) tett ki. Ez az állomány az előző évihez viszonyítva (2,7 Mrd Ft összegű) csökkenést jelent. A Kvtv. az EXIMBANK Rt. által – az állam készfizető kezességvállalása mellett – kibocsátott garanciákból eredő fizetési kötelezettséget 500 M Ft összegben határozta meg. A MEHIB Rt. által vállalható nem piacképes kockázatok elleni biztosítási kötelezettség keretösszegét a Kvtv. 250 Mrd Ft-ban határozta meg. A keret kihasználása a 2003. december 31-i állomány alapján 34,7% (86,7 Mrd Ft) volt, amely 6,1%-ponttal magasabb az előző évinél. A Kvtv.-ben meghatározott 1400 M Ft előirányzat terhére 2003-ban 30,4 M Ft összegű kár került kifizetésre. A kárösszeg az előirányzat 2,2%-a és az előző évi kifizetésnél 441,5 M Ft-tal alacsonyabb összeg. A rendkívül alacsony összegű kárkifizetés alapvetően az átütemezési megállapodásokra, a kárfizetési türelmi idő alatt teljesített fizetésre, valamint a garanciák lehívására vezethető vissza. A MEHIB Rt.-t az 1,8 M Ft összegű behajtási jutalék a 36,6 M Ft összegű megtérülés után jogszerűen illette meg. A MEHIB Rt. 2003-ban eredményesen működött, miután mérlegének főösszege 4,8%-kal, nyeresége pedig közel 50 M Ft-tal nőtt. A Kvtv. előírásai szerint a Hitelgarancia Rt. által vállalt készfizető kezesség állománya 2003. december 31-én a 200 Mrd Ft-ot nem haladhatta meg. A kezességállomány ezen időpontban 119,8 Mrd Ft volt, mely összeg 59,9%-os keretkihasználást jelentett. A Kvtv. a társaság részére viszontgarancia érvényesítés jogcímen 4600 M Ft-ot irányzott elő. A költségvetés ezen a jogcímen ennél lényegesen kisebb összegű (2610,4 M Ft) kifizetést teljesített. 121


A Hitelgarancia Rt. 273 ügylet esetében állt helyt, 3841 M Ft összegben készfizető kezesként. A garancia kifizetéseket csökkentette, hogy a Hitelgarancia Rt. 9 esetben 117,8 M Ft kezesség megfizetését tagadta meg. A költségvetés kiadásait csökkentette, hogy a Hitelgarancia Rt. két bank kérésére az 55,7 M Ft összegű beváltási kérelmét felfüggesztette, további egy bank esetében a Társaság úgy döntött, hogy 682,7 M Ft összegű garanciabeváltási kérelmét felfüggeszti. A Hitelgarancia Rt. 2000. március 3-án megállapodást kötött egy kereskedelmi bankkal az ún. kontakt-gyorshitel konstrukció keretében kihelyezett hitelekhez kapcsolódó készfizető kezességvállalás feltételeiről. 2002 nyarán a bank vezetése jelezte, hogy az egyik fiók hitelezési gyakorlatában visszaéléseket tapasztaltak és a bank belső ellenőrzése megkezdte az ügy kivizsgálását. Ezt követően több beváltási kérelem érkezett a Hitelgarancia Rt.-hez a bank egyik fiókja által folyósított kontakt-gyorshitelekhez kapcsolódóan. Mivel a kérelmek nem egyszerre, hanem időben egymástól elkülönülten érkeztek, a Hitelgarancia Rt. a beváltás feltételeit egyedileg megvizsgálta és a szerződéses kötelezettségének eleget téve, az igényelt összeget kifizette. A későbbiekben a bank arról tájékoztatta a Hitelgarancia Rt.-t, hogy ismeretlen tettes ellen, bűncselekmény elkövetésének alapos gyanúja miatt feljelentést tett a fiók által folyósított kontakt-gyorshitelek ügyében, mivel a belső ellenőrzés több szabálytalanságot állapított meg, a hitelfelvevő cégek esetén összefonódásokat tapasztalt. Ez alapján a Hitelgarancia Rt. a további kifizetéseket felfüggesztette, erről a bankot, valamint saját igazgatósága és felügyelőbizottsága elnökét tájékoztatta. A választott tisztségviselők a döntést jóváhagyták. Ezen túlmenően a Hitelgarancia Rt. a beváltási kérelmek felfüggesztéséről, ennek hátteréről tájékoztatta a PM illetékes helyettes államtitkárait is. A számvevőszéki ellenőrzés lezárása időpontjáig az ORFK Bűnügyi Igazgatósága által folytatott nyomozás nem fejeződött be.

A Hitelgarancia Rt. 2003-ban 1268,3 M Ft behajtási bevételt realizált, amelyből 861,6 M Ft-ot fizetett be a költségvetésbe. A befejezett behajtások megtérülési aránya 40,9%-ot ért el, ami az előző évihez viszonyítva 3,9%-pontos növekedést jelent. A Hitelgarancia Rt. tevékenysége 2003-ban is sikeres volt, az év folyamán 13 172 db garanciaszerződésben közel 114 Mrd Ft kötelezettséget vállalt. Mind az ügyletek számát, mind ezek összegszerűségét tekintve (2001-ben 6800 db, illetve 87 Mrd Ft) az elmúlt 2 évben a vállalás jelentősen emelkedett. A garanciaállomány 2001. év végi összege 101 Mrd Ft volt, mely a 2003. év végére 119,8 Mrd Ft-ra nőtt. A Hitelgarancia Rt. teljesítette a Széchenyi Kártya program folytatásának feltételeiről szóló 1019/2003. (III. 18.) Korm. határozatban foglaltakat. A Hitelgarancia Rt. 2002-ben kialakította és 2003-ban is működtette a Széchenyi-kártyahitelhez kapcsolódó kezességvállalás sajátos eljárási rendjét, amely jelentős számú garanciakérelem automatizált kezelését teszi lehetővé.

122


A Széchenyi-kártyahitelek iránti igény 2003-ban ugrásszerűen növekedett, döntően annak hatására, hogy a II. félévtől a vállalkozások 2-5 M Ft-os kártyahiteleket is felvehettek. Kedvezően hatottak egyéb, az igénybevételi feltételekre vonatkozó módosítások is (pl. a kártyahitelt már nem csak kamarai tagok vehetik fel). A kezességvállalás összege elérte a 17 Mrd Ft-ot. A kártyahitelprogram eredményességét mutatja, hogy az állománynak csak töredéke, 12 M Ft került beváltásra. Az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány készfizető kezesség állományának felső határát a Kvtv. 50 Mrd Ft-ban határozta meg. A 2003. december 31-én fennálló állomány 45,9 Mrd Ft volt, amely 91,8%-os keretkihasználást jelent. Ez lényegesen meghaladja a 2002. év végi állományt (32,8 Mrd Ft). Az Alapítvány költségvetést érintő kezesi helytállása 262,7 M Ft-ot tett ki, ami a költségvetési előirányzat (950,0 M Ft) 27,7%-a. Az Alapítvány kezesi helytállási kötelezettségét jelentősen csökkentette a 22 esetben történt összesen 257 M Ft összegű – az Alapítvány Üzletszabályzata előírásainak megsértése miatti – kezesség megfizetési kérelem elutasítás. A korábbiakban beváltott garanciákból 191,2 M Ft térült meg, amelyből az Alapítvány 134,3 M Ft-ot átutalt a költségvetésnek. Változatlanul magas ugyan a végelszámolással lezárt garancia megtérülések aránya (a 2000. év végéig végelszámolással lezárt ügyleteknél 38,2%, a 2001. év végéig lezártaknál 43,6%, a 2002. év végéig lezártaknál pedig 41,6%), azonban ez 2003-ban 37,6%-ra esett vissza. Az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány 2003-ban is eredményes tevékenységet folytatott, miután gazdálkodása stabil volt, mérlegfőösszege és eredménye jelentősen (14,9%-kal, illetve 38,3%-kal) nőtt. Az agrárgazdasági kezességek jogcímen 2003-ban a költségvetés terhére 179,4 M Ft kifizetés történt, mely összeg mindössze 5,9%-a az eredeti és 7,8%-a a módosított (2300 M Ft), a Kincstár által nyilvántartott előirányzatnak. A 2003. évi költségvetés megalapozottságáról szóló ÁSZ vélemény az előirányzatot túlzottnak minősítette. (Az agrárgazdasági kezességek érvényesítésének forrásául a FVM fejezet 11/6. alcíme szolgált.) Ezen összeg negyede a 2001-ben és 28%-a a 2002-ben kifizetett összegnek. Az agrárgazdasági kezességérvényesítés jogcímen történt kifizetések 9,0%-a a 30/2000. (III. 10.) Korm. rendelethez, további 89,4%-a pedig a 7/2000. (II. 29.) FVM rendelethez kapcsolódik. Az agrárgazdasági kezesség érvényesítésből származó költségvetési kiadások (és ezek megtérüléséből eredő bevételek) fejezeti felelősségének változását az elmúlt években a szakmai átgondoltság hiánya jellemezte. A PM fejezet felelősségi körébe tartozó előirányzat 2001. január 1-jétől – a szakmai indokok mellőzésével – az FVM-hez került. Az FVM fejezetnél e speciális kiadás önálló előirányzat nélkül a Vállalakozások folyó támogatása (2003ban Közvetlen termelői és piaci támogatások) cím alatt szerepelt azzal, hogy a

123


megtérülésekből származó bevétel e támogatások fedezetéül felhasználható. 2003-ban a fejezet felügyeletét ellátó szerv a 11/6. alcímként előirányzatot is képzett. A 2004. évi költségvetési törvény ugyan a kiadási előirányzatot az FVM-nél „hagyta”, azonban a megtérülésből származó bevételek a PM fejezet 22/1/9. kezesség visszatérülésénél jelennek meg. Az ÁSZ az előirányzott összegeket túlzottnak tartotta, mely véleményt a teljesítési adatok alátámasztották (2002. évi kiadási előirányzat nem volt, a teljesítés 638,9 M Ft, a 2003. évi kiadási előirányzat 3000 M Ft, a teljesítés 179,4 M Ft.) A korábbi évek kezesség- és viszontgarancia érvényesítésének megtérüléséből a költségvetési bevétel 2003-ban 3008,8 M Ft volt, mely összeg a költségvetési előirányzat 66,86%-a. Az állam által vállalt kezesség és viszontgarancia költségvetési előirányzatai egyenlegükben 9510,2 M Ft-tal rontották a költségvetés pozícióját. (Az e jogcímen teljesített kifizetések és bevételek egyenlege 2002-ben 1221,1 M Ft, 2001-ben 2317,3 M Ft, 2000-ben 812 M Ft, 1999-ben pedig 9967 M Ft volt.) A 2003. évi költségvetés véleményezésekor – az ÁSZ rendelkezésére álló munkaanyagok alapján – az egyedi és jogszabályi kezességek megtérüléseként 2,3 Mrd Ft, a garantőr szervezetek általi megtérüléseként 1,6 Mrd Ft, összesen 3,9 Mrd Ft költségvetési bevétel volt prognosztizálható, szemben a törvényi előirányzatban szereplő 4,5 Mrd Ft-tal. A költségvetés terhére korábban kifizetett egyedi, jogszabályi kezesség és viszontgarancia megtérüléséből származó bevételekből 1458,5 M Ft-ot a Postabank részvényesei fizettek vissza, 445,5 M Ft az egyedi kezességvállalás érvényesítéséből eredő fizetési kötelezettség törlesztése (Békéscsabai Hűtőipari Rt., Bihari Közmű Kft., DUTÉP), a viszontgarantőr intézmények (MEHIB Rt., Hitelgarancia Rt., AgrárVállalkozási Hitelgarancia Alapítvány) által behajtott összeg 1032,5 M Ft volt, 4,3 M Ft az 1997. január 1-je előtti mezőgazdasági garancia beváltás megtérülése, illetve a téves adózói befizetések összege. Az APEH elnökének 1010/B/2001. sz. utasítása rendelkezik az agrárhitelekhez kapcsolódó állami kezességérvényesítéssel kapcsolatos adóhatósági feladatokról. Az utasítás rendelkezései szerint a kezességérvényesítés jogosságának vizsgálata a hitelintézet székhelye szerint illetékes igazgatóság, a kötelezettség határozattal történő előírása a hitelfelvevő illetékessége szerinti igazgatóság feladata, valamint ugyanezen igazgatóság feladata a végrehajtásra, illetve a hitelezői igénybejelentésre vonatkozó intézkedések soron kívüli megtétele.

Az APEH megyei igazgatóságai a hivatkozott utasításban foglaltakat 2003ban – a 2002. évivel egyezően – szinte maradéktalanul végrehajtották. Az APEH igazgatóságok az érintett 185 agrárgazdasági kezességbeváltás miatt minden esetben meghozták a kötelezettséget előíró határozatot.

124


A kezességérvényesítést követő kifizetés és a határozathozatal közötti időszak – az előző évhez képest – lényegesen lerövidült. Csak 8 esetben fordult elő 2003-ban 60 napot meghaladó időszak, míg 2001-ben ez 26,5%-os arányt képviselt. A határozathozatal a kifizetések közel 77%-ánál 30 napon belül megtörtént és csak 18,2%-nál haladta meg ezt az időtartamot. (2002-ben ezen arányok közel 70% és 30%-ot tettek ki.)

Az APEH igazgatóságok 2003-ban fokozott gondot fordítottak a jogerős határozatokat követő végrehajtási intézkedések megtételére, illetve a hitelezői igénybejelentésre. A jogerős határozatot követően a végrehajtásra adott 95 eset felénél 30 napon belül megtörtént a szükséges intézkedés. Mindössze 9 gazdálkodó kis összegű tartozása esetében (10%) nem követte a jogerős határozatot végrehajtási intézkedés, míg ez, pl. 2001-ben 27 gazdálkodó (20,5%) esetében fordult elő. A Kvtv. a Kormány egyedi kezességvállalásainak mértékét a kiadási főösszeg 2,5%-ában, 134 340,1 M Ft-ban határozta meg. A Kormány 2003-ban 10 (ebből 8 új) egyedi kezességet vállalt, összesen 128 500 M Ft összegben, amely a jogszerűen vállalható összeg 95,7%-a. Az Áht. 33. § (3) bekezdésében foglaltak szerint a Kormány csak kivételesen indokolt esetben vállalhat készfizető kezességet. A Kormány 99 485 M Ft összegben (vállalt kezességei 77,4%-ában) készfizető kezességet határozott meg. (Egyszerű kezességet az 1073/2003. (VII. 22.) és az 1111/2003. (XI. 7.) Korm. határozatok tartalmaznak.) Az Áht. 42. § (1) bekezdése szerint a Kormány az egyedi kezességvállalásról nyilvános határozatban dönt. Az állam által vállalt kezesség előkészítésének és a kezesség beváltásának eljárási rendjéről szóló 151/1996. (X. 1.) Korm. rendelet 3. § (1) bekezdése előírja, hogy a Kormány az egyedi kezességvállalásról szóló határozatát a Magyar Közlönyben teszi közzé. A Kormány 2003-ban 1 esetben (2075/2003. (IV. 10.) Korm. határozat) 28 328,4 M Ft összegű olyan egyedi készfizető kezességet vállalt, amely a Határozatok Tárában került közzétételre. A Kvtv. felhatalmazásával élve a Kormány (a %-os kereten kívül) 2003-ban az alábbi kezességeket vállalta: • a kőolaj és kőolajtermékek biztonsági készletezésének finanszírozására felvett hitelekhez 2001. június 30-a óta nem kapcsolódik állami kezességvállalás, • a nemzetközi pénzintézetektől történt hitelfelvételekhez kapcsolódóan 2003. évben egy kezességvállalás történt 9,8 Mrd Ft értékben, • a Kormány az egyéni gazdaságok részére birtokfejlesztési célra nyújtott hitelekre 10 Mrd Ft összegben vállalhatott kezességet. A 2003. év végén e hitelek állománya 2 Mrd Ft volt, melyhez 0,9 Mrd Ft kezesség kapcsolódott, így a kihasználtság mindössze 9% volt, • a Kormány a kedvezőtlen adottságú térségek termelői adósságterhének részbeni kiváltását szolgáló hitelekhez 7,5 Mrd Ft összegben vállalhatott kezességet. A 2003. év végén e hitelek állománya 6,4 Mrd Ft-ot, a kapcsolódó kezes-

125


ségállomány pedig 3,2 Mrd Ft-ot tett ki. E hitelek esetében a keret kihasználtsága 43%-os volt.

A Magyar Fejlesztési Bank Rt. ügyleteiért a Kvtv. előírásai alapján három módon vállalhatott a Kormány kezességet, illetve garanciát: forrásszerzési hiteleiért és kötvénykibocsátásaiért 800 Mrd Ft, harmadik fél javára vállalt készfizető kezességeiért (viszontgarancia) 200 Mrd Ft és az általa finanszírozott ügyletekhez kapcsolódó hosszú lejáratú külföldi hitelek árfolyamkockázatára 350 Mrd Ft összegben. A 2003. évben az MFB Rt. három esetben vont be éven túli forrást mintegy 38,7 Mrd Ft értékben állami garancia mellett. Bankgaranciát nem vállalt az MFB Rt. 2003-ban. A központi költségvetés az MFB Rt. 40 Mrd Ft értékű devizahiteléhez vállalt árfolyamgaranciát. A jogszabályi keretek kihasználtsága a törvényes előírásokon belül maradt. Az állami kezességvállalások és nyújtott hitelek állománya 2003. december 31-én 1221,0 Mrd Ft volt, ami 298,2 Mrd Ft-tal (32,5%-kal) haladta meg a 2002. év végi állományt. A jelzett összegű növekmény jelentős részét (197,3 Mrd Ft) az MFB Rt. által felvett hitelekhez vállalt jogszabályi kezességek jelentik. Az egyedi kezességvállalások állománya is számottevően (90,9 Mrd Fttal) nőtt. A Diákhitel Központ hiteleire vállalt forrásoldali kezesség kétszeresére (48,3 Mrd Ft-ra) nőtt, míg a köztisztviselők lakáshitelére vállalt jogszabályi kezesség több mint háromszorosára (15,9 Mrd Ft-ról 49,3 Mrd Ft-ra) emelkedett. Az állami kezességvállalások és nyújtott hitelek állománya alakulásában szerepet játszott, hogy a MFB Rt. által felvett hitelre vállalt garanciák állománya 80,8 Mrd Ft-tal csökkent a 2003. év folyamán.

3.4.5.

A központi költségvetés általános tartalékának és céltartalékának felhasználása A központi költségvetés általános tartalékának 2003. évi előirányzata és teljesítése 27 100,0 M Ft volt. Az Ámr. 47. § (1) bekezdésben foglaltakat betartva a Kormány 26 határozattal csoportosított át a fejezetek többletkiadására támogatást. Bevétel-elmaradás miatt az általános tartalék zárolására, illetve törlésére 2003-ban nem került sor (Áht. 25. § (2) bekezdés). Az általános tartalékból a Kormány 16 fejezethez csoportosított át előirányzatot. Ennek 88,7%-ából hat fejezet (ME, BM, FVM, KVVM, NKÖM, GyISM) részesült, míg a fennmaradó 11,3%-ot 10 fejezethez (OGY, KE, HM, IM, GKM, KüM, ESZCSM, PM, FMM, MTA) csoportosították át. Az általános tartalék előirányzat átcsoportosításnak jogcímek szerint 20,4%-át az aszály-, fagykár enyhítése, 17,0%-át a sportaréna-építés támogatása, közel 21%-át az európai uniós csatlakozás, a többit számos tevékenység egyenként kisebb összegű és arányú támogatási többlete tette ki. A forrásigények indokainak dokumentáltsága, számításokkal való alátámasztottsága változó mértékű volt. Az előirányzatok átgondoltabb tervezésének hiánya vethető fel az európai uniós népszavazás és a Budapest Sportaréna felépítésénél.

126


A 2003. április 12-én megtartásra kerülő európai uniós népszavazás 3824,0 M Ft pénzügyi támogatása a 2003. évi költségvetés parlamenti jóváhagyását megelőzően ismert volt, mivel már 2002. október 17-én döntött a Kormány (2314/2002. (X. 17.) Korm. határozat) a közbeszerzési eljárás kiírásáról. Ugyancsak állami feladatként tervezhető lett volna a 2004. évi európai parlamenti képviselő választás előkészítésének pénzügyi támogatási igénye (2193/2003. (VIII. 22.) Korm. határozat 60,0 M Ft). Nélkülözte a kellő szakmai megalapozást a Budapest Sportaréna felépítéséhez a központi költségvetés általános tartaléka terhére (kétszeri alkalommal) együttesen nyújtott 4604,5 M Ft többlettámogatás. A PM a számvevői jelentésre tett észrevételében egyetértett azzal, hogy „a hitel törlesztését be kellett volna tervezni a GyISM fejezetbe.” Az észrevételében a hitel állami átvállalásának elmaradásában jelölte meg az előirányzat átcsoportosítás indokát, mivel „a törlesztő részlet ki nem fizetése esetén szerződésszegési esemény következett volna be.” Az adósság átvállalásra azonban az Áht. 14. §-a alapján nem is kerülhetett volna sor.

Az általános tartalék felhasználásánál a Kormány betartotta az első félévi 40%-os felső korlátot (8793,2 M Ft, 32,4%), tárgyidőszakot megelőző kötelezettségvállalás nem fordult elő (Áht. 26. §). A központi költségvetés céltartalékának 2003. évi kiadási előirányzata 11 400,0 M Ft, teljesítése 26 312,5 M Ft volt. A Kvtv. 4. §-a szerinti célt szolgáló előirányzat módosítás nélküli 14 912,5 M Ft-os (130,8%) túlteljesítését a 2002. évi LXII. törvény 42. § (1) bekezdés n) pontja lehetővé tette. Az előirányzat alultervezett volt, mivel a Kvtv. egyetlen jogcímén – a köztisztviselők második ütemű illetményemelése (2003. július 1.) – végrehajtott előirányzat átcsoportosítás 22,6%-kal haladta meg a céltartalék teljes előirányzatát és 54,6%-át a központi költségvetési szervek létszámcsökkentésével összefüggő kiadások tették ki. A céltartalékból átcsoportosított előirányzat 80,4%-ából a központi költségvetési szervek, 19,6%-ából – a BM közvetítésével – az önkormányzatok részesültek. A céltartalékból – a felső fokú végzettségűek minimálbér emelése, illetve a politikai államtitkárok kiegészítő juttatása miatt – 24 fejezet, fejezeti jogosítványúés önkormányzati költségvetési szerv (továbbiakban: fejezet) részesült 2003 márciusában 1,9 Mrd Ft támogatási többletben. A személyi részletezettséggel, két változatban elkészített felmérésre alapozva a köztisztviselők második ütemű illetményemelése miatt 28 fejezet és önkormányzati költségvetési szerv részesült 14,8 Mrd Ft támogatási többletben. Hiányos felmérés miatt 1,4 Mrd Ft-os utólagos támogatás kiutalás történt (OGY, BM, IM, KvVM). A főtisztviselői, illetve a központi tisztikar illetményemelésének 2003. évi finanszírozásához 17 fejezet kapott együttesen 786,3 M Ft többlettámogatást (2281/2003. (XI. 11.) Korm. határozat). A költségvetési szerveknél a költséghatékonyság javítását szolgáló létszámcsökkentés végkielégítésének részbeni fedezetátvállalása miatt ugyancsak 17 fejezet jutott 2003 decemberében a központi költségvetés céltartalékából 6219,6 M Ft támogatási többlethez. A személyi juttatások és a munkaadókat terhelő járulékok 2003. évi kiadását – a fejezeti felmérésre alapozott összesítő kimutatás sze-

127


rint 2671 fő – a céltartalék fedezte. A fejezetek előirányzat emeléséről küldött értesítő levelekben nem írt elő a PM adatszolgáltatási kötelezettséget, ezt csak 2004-ben tette meg. A megvalósított felmentésekről, a meghatározott idejű jogviszony felmondásáról és azok tényleges kiadásairól – a helyszíni ellenőrzés lezárásának időpontjában – adatok nem álltak rendelkezésre. Az intézkedés hatásának értékelési lehetőségét nehezítette, hogy a központi költségvetési szervek engedélyezett létszámkeretét rögzítő 2242/2002. (VIII. 12.) Korm. határozat 2003-ban hatszor változott, az év elejei állapothoz képest a létszám – a fejezetek közötti átrendeződés mellett – együttesen 220 fővel növekedett.

3.5.

A központi költségvetés közvetlen kiadásai elszámolásainak megbízhatósága A zárszámadási törvényjavaslatban a központi költségvetés közvetlen kiadásai teljes körűek, megbízható és valós képet adnak. A normatív támogatások és a K-600 hírrendszer elszámolásainak problémáira kell felhívnunk a figyelmet. A normatív támogatás esetében az ellenőrzött tételek 16%-ánál – az igénylések kiutalás előtti ellenőrzésének elmaradása miatt – jogszerűtlenül több támogatást folyósítottak. Az észlelt hibák, hiányosságok és mulasztások alapján az ellenőrzés azt állapította meg, hogy az APEH normatív támogatások igénylésének ellenőrzésével, jogosultság elbírálásával kapcsolatos tevékenysége nem megfelelő. E területen a belső kontrollok működését az ellenőrzés nem ítéli megbízhatónak. Az APEH a számvevőszéki ellenőrzés 2002. évi megállapításai ellenére a 2003. évben sem fordított elegendő figyelmet arra, hogy megfelelő intézkedésekkel az e területen feltárt hiányosságokat megszüntesse, vagy legalábbis mérsékelje. A K-600 hírrendszer terhére beszerzett tárgyi eszközök, készletek, hálózat bővítések, felújítások értékét a fejezetek könyveikben, nyilvántartásaikban nem szerepeltették. A vagyonváltozás nyilvántartásokon való átvezetésének elmaradását az ÁSZ a 2002. évi zárszámadás ellenőrzése során megállapította, de intézkedés az érintett fejezetek (HM, BM, IHM) részéről nem történt. A normatív támogatások tételes vizsgálatakor az ellenőrzés megállapította, hogy az adóhatósági formanyomtatványhoz csatolt adatlapok ellenőrzésére, illetve kijavítására vonatkozó kötelezettségének az APEH a 2003. évben sem tett eleget. Az ellenőrzés hiányát a 2002. évi költségvetés végrehajtásának ellenőrzésekor is jeleztük. Az APEH a támogatás-bevallások feldolgozása során nem tartotta be az Art. 24. § (1) bekezdésében, valamint az 1016/B/2003. APEH utasítás 5. §-ában foglaltakat, amelyek a bevallások helyességének és a mellékelt bizonylatoknak a vizsgálatát és adott esetekben a javitások elvégzését írja elő.

128


„Az APEH álláspontja szerint sem az Art. sem pedig az említett APEH utasítás nem tartalmaz arra vonatkozó konkrét előírást, hogy az adóbevalláshoz csatolt mellékletek (pl. normatív támogatás igénylése esetén az adatlapok) belső számszaki összefüggéseit illetve valóság tartalmát a feldolgozás adóügyi szakaszában ellenőrizni kell. Az Art. és az említett APEH utasítás hivatkozott részei kizárólag az adóbevallási nyomtatványok tekintetében írják elő az – ÁSZ véleménye szerint a csatolt bizonylatokra is kiterjedő – ellenőrzési kötelezettséget.”

Az Art. hivatkozott szakasza alapján az adózó által az önadózás során benyújtott „adóbevallás helyességét az adóhatóság megvizsgálja, a számítási hibát és más hasonló elírást kijavítja”. Az ezzel összhangban álló hivatkozott APEH utasításnak a bizonylatok számszaki javításáról, az adóügyi megerősítéséről és a kiutalás jóváhagyásáról szóló fejezete az alábbiakat írja elő: 5. § (1) A másodrögzítés után kerülhet sor a számszaki javításra. Ekkor az ügyintéző a 01-es lapon szereplő adózó által feltüntetett összegeket – amennyiben a támogatáshoz valamilyen törvény vagy rendelet alapján kötelező bizonylatot mellékelni – a bizonylatok alapján javítja. (2) Az ügyintézőnek a számítógépes rendszerben az általa elfogadott összegeket kell rögzítenie, és erről az adózót értesítenie, amennyiben a javítás az adózó bevonása nélkül történt. (4) A számszaki javítást követően kötelező lépés az adóügyi megerősítés, amely során az ügyintéző a számítógépes rendszerben a bizonylaton rögzítetteket jóváhagyhatja, illetve felülírhatja. Ezt követően kerülhet sor a kiutalás előtti ellenőrzésre történő kiválasztásra.

A 8/1983. (VI. 29.) EüM-PM együttes rendelet 27/A. § (10) bekezdés a) pontja írja elő, hogy a rendelet mellékletét képező meghatározott tartalmú és formátumú adatlapot az APEH által rendszeresített formanyomtatványhoz csatoltan kell igénylés céljából az APEH-hez benyújtani. A jogszabályok értelmében a normatív támogatás-bevallás az adatlap csatolásával teljes és együttesen ellenőrizendő. Az adatlap a támogatás összegének számításához szükséges mindazon tényezőket tartalmazza, amelyek alapján a támogatás-bevallás helyessége összegszerűen megállapítható. A támogatás folyósításának nem csak az adatlap elmaradása lehet az akadálya, hanem az Art.-tal összhangban az abban előforduló hibák és elírások is. Egyes társaságok a 2003. év során hibás számítás miatt jogosulatlan támogatáshoz jutottak. A támogatást igénylő szervezetek kilenc esetben a csatolt adatlapon hibásan kiszámított átlagos állományi létszámra igényelték a dotációt. A hibát az okozta, hogy figyelmen kívül hagyták, illetve rosszul alkalmazták a támogatás összegének kiszámításánál az EüM-PM együttes rendeletében meghatározott képlet egyik paraméterét, ami a kötelezően előírt foglalkoztatási szintet (5%) határozza meg. Egy adózó esetében már a 2002. évi ellenőrzés során megállapítottuk, hogy a támogatás kiszámításakor nem vette figyelembe az előírt kötelező foglalkoztatási szintet (2002. év január – november hónapjaiban). Ez a hiba az adózó 2003. áprilisi bevallásában megismétlődött. Egy másik, a helyszíni ellenőrzés során feltárt esetben, a 18 hónapon keresztül elkövetett számítási hiba következtében

129


10 077 E Ft támogatási visszafizetési kötelezettsége keletkezett az igénylőnek, amelyet az ellenőrzött időszakban visszafizetett. Egy társaság a 2003. év első öt hónapjában nem számolt a kötelező foglalkoztatottsági szinttel, amelynek következtében havonta 1,5 M Ft körüli jogosulatlan támogatáshoz jutott. Összesen 8566 E Ft dotációt vett igénybe, amit a 2003. augusztusi önrevíziója alapján teljes egészében – még a jogos részt is – visszafizetett, 160 E Ft önellenőrzési pótlékkal együtt. A társaság 2003 júniusát követően, a folyószámla tanúsága szerint a 2003. évre nem adott be további normatív támogatás bevallást. A társaság a banki kamatnál lényegesen kisebb ráfordítás mellett használta a támogatást. Két társaság a támogatás összegének kiszámításakor az adott évben figyelembe vehető minimálbérrel számolt, a megváltozott munkaképességű dolgozók alacsonyabb átlagbére helyett. Ezáltal a jogosnál több támogatást vettek igénybe.

Két esetben fordult elő, hogy az APEH befogadott olyan nyilatkozatot, amelyek szövegezése nem volt azonos a 8/1983. (VI. 29.) EüM-PM együttes rendelet 27/A. § (10) bekezdés b) pontjában előírt nyilatkozat normaszövegével. Az APEH az igényelt támogatásokat ennek ellenére folyósította. Az átlagos statisztikai állományi létszámot 28 tranzakciónál a rendelet 30. § (2) bekezdésében előírttól (egy tizedesre kerekítéstől) eltérően alkalmazták, ezáltal a tizedest elhagyók jogosulatlan támogatáshoz jutottak. A kerekítés általános szabályainak pontosítását az APEH elnökhelyettesi levélben kezdeményezte a 8/1983. (VI. 29.) EüM-PM együttes rendelet módosításának véleményezésekor.

Három adózó esetében a támogatás gyakorított igénylésére vonatkozó határozat indoklása nem tért ki – az 5/1999. (AEÉ 11.) APEH utasítás 1. § (7) bekezdésében előírt – a „különösen indokolt esetre”, amely alapján a határozatlan idejű gyakorított igénybevételt engedélyezték. A jelzett APEH utasítás nem definiálja, hogy mely eseteket tekint különösen indokoltnak. A különös indokot így a gazdálkodó szervezet dönti el. A szervezetek ezzel is biztosítani kívánják saját részükre az állami pénzeszközök folyamatos igénybevételét. A gyakorított támogatási igények alapján történt folyósítások összege és a tárgyidőszakot lezáró havi bevallásban – az előírások szerint elszámolt összegek tekintetében –, számottevő és túlfinanszírozásra utaló különbségeket a vizsgált tranzakciók körében nem tapasztalt az ellenőrzés. A három tranzakcióhoz kapcsolódó határozat alapján – amelyek közül az egyik egyszerűsített határozathoz nem kellett indoklást csatolni – jelentős összegű (300 M Ft-ot megközelítő és 3 Mrd Ft feletti) normatív támogatást igénylő célszervezetek fordulnak gyakorított támogatás iránti igénnyel az adóhatósághoz.

A normatív támogatások bevallása és a gyakorított igénylések alapján a dotáció összegét az APEH az Art. szerint rendelkezésre álló határidőn belül folyósította. Ez megfelel az adóügyi feladatok 2003. évi ellátásához kiadott 2008/B/2002. APEH irányelv (17) bekezdésében előírtaknak.

130


Két gazdálkodó szervezet úgy igényelt célszervezeti támogatást, hogy az egyik nem rendelkezett pénzügyminisztériumi kijelöléssel, míg a másik kijelölését 2003-ban visszamenőlegesen visszavonták, mivel nem teljesítette a 8/1983. (VI. 29.) EüM-PM együttes rendelet 27/D. § (3) bekezdésében előírt minimális átlaglétszám feltételt és elmulasztotta annak a (4) bekezdés szerinti bejelentési kötelezettségét. A célszervezeti kijelölést a PM a 8/1983. (VI. 29.) EüM-PM együttes rendelet 27/D. § (1) bekezdése szerint, a mellékletében meghatározott dokumentumok elbírálásával, az érintett minisztérium egyetértésével és az érdekvédelmi szervezet véleményének meghallgatásával adja ki, amely alapján a gazdálkodó szervezet kiemelt mértékű támogatás igénybevételére jogosult.

Az ÁSZ ellenőrzés által jelzett esetekben, amikor a célszervezeti kijelölés visszavonása az adóhatóság tudomására jutott, az APEH kezdeményezte – a kijelöléssel már nem rendelkező gazdálkodóknál – a szükséges intézkedéseket. Az APEH és az ÁSZ álláspontja szerint a 8/1983. (VI. 29.) EüM-PM együttes rendeletben szükséges szabályozni, hogy a célszervezeti kijelölésről és a visszavonásról ne csak az adózó, hanem a támogatást kiutaló szervezet is hivatalosan értesüljön. Az ellenőrzött gazdálkodó szervezet a cégbírósági nyilvántartás adatai szerint 2002. március 5-ével alakult át betéti társaságból korlátolt felelősségű társasággá. A betéti társaság rendelkezett célszervezeti kijelöléssel. Az átalakulásról a PM-et tájékoztatták, de az új társaság részére nem kértek célszervezeti kijelölést. Ennek ellenére a kiemelt támogatást a betéti társasági gyakorlatnak megfelelően folyamatosan igénybe vették. A társaság 2003. évben 1,5 Mrd Ft normatív támogatást vett igénybe, amely jelentős hányadában jogosulatlanul igénybe vett célszervezeti kiemelt támogatást tartalmaz.

Egy másik esetben az adóhatóság úgy fogadta be a társaság bevallását, hogy az már nem felelt meg a célszervezeti kijelölés minimális létszám feltételét meghatározó 8/1983. (VI. 29.) EüM-PM együttes rendelet 27/D. § (3) bekezdése előírásainak. A szóban forgó társaság a 8/1983. (VI. 29.) EüM-PM együttes rendelet 27/E. § (6) bekezdése alapján készített 2002. évi beszámolója szerint sem teljesítette a létszámfeltételt. Ez már megállapítható volt a beszámoló előtt beadott 2003. január havi bevallásához csatolt adatlapon is.

Az átfogó adóhatósági ellenőrzések jegyzőkönyveinek tanúsága szerint a normatív támogatások utólagos helyszíni ellenőrzései alkalmával az APEH körültekintően, a 8/1983. (VI. 29.) EüM-PM együttes rendelet előírásait követve és az ellenőrzés folyamatát szabályozó APEH belső módszertani útmutató szerint járt el. A meghozott elsőfokú határozatok tükrözik az APEH ellenőrzéseinek megállapításait és összhangban vannak az Art. szabályaival. Két esetben az adóhatóság a módosító határozatokban az Art. 73. § a 81. § és a 82. §-ai által biztosított adóbírság mérséklést és fizetési könnyítést, valamint adómérséklést – az ellenőrzés megítélése szerint – túlzott mértékben alkalmazott és a már méltányosan megállapított bírságokat és pótlékokat engedett el.

131


Az egyik adózónál határozattal előírt két támogatási kötelezettség visszafizetése tekintetében gyakorolt az adóhatóság túlzott méltányosságot. A 76 770 E Ft-os támogatás visszafizetési kötelezettség az 1997. évre nyúlik vissza. Az APEH már az alaphatározat meghozatalakor részben figyelembe vette az adózó kérelmét. Így a tartozást 23 hónap alatt, havi 4035 E Ft részletekben kellett volna törlesztenie az adózónak 1999. szeptemberével bezárólag. Fellebbezés alapján az 1997. október 9-én kelt elsőfokú határozatban elengedtek 7845 E Ft késedelmi pótlékot, valamint 12 234 E Ft adóbírságot. A támogatás-tartozásra 2005. július 20-ig tartó, 93 havi részletfizetési kedvezményt adtak 1 M Ft/hó összegben. Ugyanezen adózó másik tartozására – 2003. augusztus 27-én kelt határozattal – további fizetési könnyítést engedélyeztek 36 havi 1264 E Ft/hó részletre. A részletfizetéseket mindkét esetben pótlékmenetesen engedélyezték. Ez az adózó a 2003. évben 739,8 M Ft támogatás igénybevételéről adott bevallást. 2003-ban az adózó az átlagos havi 61,6 M Ft támogatási igényének 1,6%-át fordította törlesztésre. 2004 első negyedévében a havi támogatás igénye 10,1 M Ft-tal emelkedett, miközben az 1997-től fizetett 1 M Ft-os havi törlesztése csak 1264 E Ft-tal. Egy másik adózó tartozása az 1996. és 1997. évekre nyúlik vissza. Az APEH ellenőrzési jegyzőkönyvén alapuló, 2002. május 2-án jogerőssé vált határozatban 12 670 E Ft normatív támogatási adókülönbözet visszafizetését és méltányosan 25%-kal megállapított 2003 E Ft adóbírság és 3694 E Ft késedelmi pótlék megfizetését írta elő. Egy hónappal később, 2002. június 6-án jogerőre emelkedett határozattal a visszafizetendő támogatásra – mint adókülönbözetre – 18 havi pótlékmentes fizetési könnyítést engedélyeztek, elengedték a késedelmi pótlékot és az adóbírságból még fennálló 1993 E Ft-ot. Ez a társaság 2003. évre összesen 266,4 M Ft támogatás igényre adott bevallást.

A 2003. évi pénzügyi (szabályszerűségi) ellenőrzés megállapításaival is összefügg az APEH statisztikában kimutatott tény, hogy a 2003. december 31-i állapot szerint a normatív támogatás adónemen a hátralékos állomány 748,5 M Ft volt, ami az előző év azonos időszakában fennálló összeg (245,5 M Ft) háromszorosa. A 2003. év végi hátralékos állomány 30%-a egy felszámolás alatt lévő, a 2002. évben még támogatásban részesülő és célszervezetként működött társasághoz kapcsolódik. A vizsgált tranzakciók között szerepel az a társaság, amelynek a célszervezeti kijelölése a 2003. évben került visszavonásra, mivel a – 8/1983. (VI. 29.) EüM-PM együttes rendeletben a normatív támogatás maximumként előírt – korrigált nettó árbevételi korlátot a 2002. évben 220 M Ft-tal lépte túl. A jogosulatlanul igénybe vett támogatásból adódó hátralékos állománya a 2004. május 5-i adó folyószámla szerint 246,8 M Ft, ami a fenti hátralékos állomány 33%-a. A társaság részére 2003. május hónapban még történt folyósítás.

Az előzőekben említett esetek – az ellenőrzés megítélése szerint – előfordulását elősegítette az a helyzet is, hogy a hatályos jogszabályok alapján a gazdálkodók amellett is igényelhetik a normatív támogatást, hogy közben határozattal megállapított jogosulatlanul igénybe vett támogatást is nyilvántartanak a folyószámlájukon.

132


A központi költségvetés általános tartaléka előirányzatának 2003. évi 27 100 M Ft-os átcsoportosítása a PM által vezetett analitikus nyilvántartással egyezően, a zárszámadási törvényjavaslat általános indokolásában bemutatott összegben teljesült, a fejezetekhez történő átcsoportosítása jogszerű volt. A központi költségvetés céltartalékát illetően a felsőfokú végzettségűek minimálbérének bevezetésével, a köztisztviselők illetményfejlesztésével (második ütem), valamint a 2003. évi létszámcsökkentéssel kapcsolatos fejezeti felmérések, munkaanyagok és összesítő kimutatások, elszámolások felülvizsgálatánál eltérést, szabálytalanságot az ellenőrzés nem tapasztalt. A BM fejezet 23. címen a helyi önkormányzatok részére biztosított hozzájárulásokról és támogatásokról készített, a 2003. évi költségvetés végrehajtására vonatkozó kimutatások megalapozottak, a hozzájárulásokról és támogatásokról a jogszabályi előírások betartásával döntöttek és azok önkormányzatok részére történő átutalása szabályszerű volt. A költségvetés végrehajtásáról szóló törvénytervezetben szereplő, erre vonatkozó adatok megbízható és valós képet mutatnak. Az FVM fejezet közvetlen termelői és piaci támogatásainak belső szabályozottságát az ellenőrzés összességében megfelelőnek ítélte. A legfontosabb jogcímekre kiadott miniszteri rendeletek végrehajtására és kiegészítésére a szakmailag felelős FVM szervezeti részlegek a szakterület belső szabályozását is kidolgozták. Ezek gyakorlati alkalmazása a korábbi éveknél hatékonyabbnak bizonyult, a támogatásoknál kevesebb téves vagy jogszerűtlen kifizetés volt tapasztalható. Több jogcím esetében gondot okoz, hogy – az erre vonatkozó konkrét jogszabályi előírások hiányában – az FVM illetékes szakmai részlegei év közben nem rendelkeznek időben elegendő információval a pénzforrások időarányos felhasználásáról. Ez csak utólag hónapokkal, az APEH által adott visszajelzésekből, a tényleges utalások teljesítését követően válik ismertté. Az ESZCSM fejezet Gyed, egyéb szociális ellátások és költségtérítések, ezek folyósítása, elszámolása a 2003. évben szabályszerűen megtörtént. A tranzakciókhoz tartozó, a PM-nél, valamint a Kincstárnál rendelkezésre álló bizonylatok tételes ellenőrzése nem tárt fel hibát. A PM lakástámogatások folyósítására a PM 29 pénzintézettel kötött szerződést. A pénzintézetek a támogatásokat havi elszámolások alapján utalták, amit a PM számszakilag ellenőrzött. A PM közigazgatási államtitkárának utasítása szerinti utalványozás illetve ellenjegyzés szabályosan történt. A kincstári nyilvántartás ellenőrzése során megállapítottuk, hogy az nincs összhangban a pénzintézetekkel megkötött szerződésekkel. A köztisztviselők, a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjai, valamint a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonái által lakás vásárláshoz, lakás építéshez a pénzintézettől igényelt kölcsön összege és hitelbiztosítéki értéke meghatározott legmagasabb arányának különbözetére az állam készfizető kezességet vállal. A pénzintézeteknek erre vonatkozóan adatot kell szolgáltatniuk a Kincstár részére. A Kincstár szabályozta az adatszolgáltatás rendjét.

133


A 12/2001. (I. 31.) Korm. rendelet 18. § (7) bekezdése értelmében a pénzintézetek a folyósított támogatások összegeiről és a támogatott kölcsönök negyedév végén fennálló állományairól – a negyedévet követő hónap elszámolásával egyidejűleg – a PM részére az előírt adatszolgáltatást teljesítették. A PM fejezet 17. Egyéb költségvetési kiadások címének pénzügyi szabályszerűségi ellenőrzése során az ÁSZ a K-600 hírrendszer beruházásának kivételével szabálytalanságot nem állapított meg, az átutalások bizonylatai hiánytalanul és szabályszerűen rendelkezésre álltak. A felszámolási kiadásokat a Kincstár teljesítette a PM által szabályszerűen utalványozott és ellenjegyzéssel ellátott bizonylatok alapján. A PM fejezet 24. Kormányzati rendkívüli kiadások címénél az ONYF elszámolások és a költségvetési kiadások rendezésének tételes ellenőrzése egyezőséget állapított meg. A PM fejezet 25. Családi támogatások, egyéb szociális ellátások és költségtérítések, valamint a 26. Garancia és hozzájárulás a társadalombiztosítási ellátásokhoz címeknél a tételes pénzügyi szabályszerűségi ellenőrzés szabálytalanságot nem tárt fel, a dokumentumok az alaki és tartalmi előírásoknak megfeleltek, szabályszerűek voltak. Az elszámolások szabályszerűen történtek. A fogyasztói árkiegészítésben részesült társaságok esetében az alapbizonylatok a tartalmi és formai követelményeknek megfeleltek. Az APEH ellenőrzési rendszere általában biztosította, hogy az előírások és terhelések, a támogatásnemre való kiutalások, illetve az annak terhére történő befizetések, valamint az egyes adó- és támogatásnemek közötti átvezetések rendezése határidőben megtörténjen. Az állam által vállalt kezesség és viszontgarancia érvényesítésénél a viszontgaranciával érintett szervezetek (MEHIB Rt., Hitelgarancia Rt., AgrárVállalkozási Hitelgarancia Alapítvány) szerződésállományának, a garanciabeváltás és -megtérülés dokumentumainak helyszíni ellenőrzése során megállapítható volt, hogy ezen szervezetek a vonatkozó jogszabályok előírásait betartották. Ezen túlmenően az ellenőrzés indokoltnak tartja kiemelni, hogy e szervezetek eredményes tevékenységet végeznek annak érdekében, hogy a garanciabeváltás miatti összegek minél nagyobb összegben térüljenek meg és kerüljenek befizetésre a költségvetésbe. Az APEH – a korábbi években tapasztaltakkal egyezően – fokozott gondossággal járt el az agrárgazdasági kezességérvényesítési kérelmek elbírálása során. Az érintett igazgatóságok 85 beváltási kérelem esetén az igényelt összeget részben vagy egészben jogszerűtlennek ítélték meg és ezzel 286,8 M Ft-tal mérsékelték a költségvetés kiadásait. Ezen összeg közel 20%-a a kiutalás előtti ellenőrzés eredménye.

134


Az állam által vállalt kezességek és nyújtott hitelek állományáról – az adatszolgáltatások alapján – a Kincstár teljes körű nyilvántartással rendelkezik. Az egyedi és a jogszabályon alapuló kezességvállalásokat a PM tartja nyilván. A Kincstár és a PM nyilvántartásai összehangoltak és egyezőek. Az állam által vállalt kezességek és nyújtott hitelek állománya az MFB Rt. által nyújtott garanciák és a köztisztviselői lakáshitelek tekintetében nem nyújt valós és megbízható képet az állam ez irányú kötelezettségeiről. Az MFB Rt. átfogó ellenőrzése keretében az ÁSZ V-20-51/2003-2004. jelentésében megállapította, hogy az állam által vállalt kezességek előkészítésének és a kezesség beváltásának eljárási rendjéről szóló 151/1996. (X. 1.) Korm. rendelet nem szabályozza, hogy valamennyi kezességvállalásról tájékoztatást kapjon a Kincstár. A Bank a PM 2001-ben kiadott közleménye alapján csak a kormányhatározattal vállalt kezességekről ad rendszeres tájékoztatást a Kincstár felé. Emiatt a Magyar Állam előtt nem ismertek teljes körűen azok a kezességvállalási ügyletek, amelyek esetleges beváltásakor helyt kell állnia. Így a 2002. évi zárszámadási törvényjavaslatban a limitet terhelő állomány tévesen (291,5 Mrd Ft helyett 214 Mrd Ft) szerepelt. A 2003. évi zárszámadási javaslatban szereplő állományi adatok ezeket a tételeket már helyesen tartalmazzák. A Bank a törvényi előírásnak megfelelően a külföldi forrásbevonás eljárási rendjét 2003 szeptemberében kidolgozta, amelyet a PM az év decemberében jóváhagyott.

A garantőr szervezetek (EXIMBANK Rt., MEHIB Rt., Hitelgarancia Rt., Agrárvállalkozási Hitelgarancia Alapítvány) és a Kincstár nyilvántartásában kimutatott állományok egyezőek, miután a 2001. évi ellenőrzés során tett megállapítás és az ezen alapuló javaslat szerint a PM módosította a 16/1988. (V. 20.) PM rendeletet és e szervezetek a 151/1996. (X. 1.) Korm. rendeletben előírt határidőt követően ismételten – a mérlegek auditálása során felülvizsgált kimutatásaikról – adatokat szolgáltatnak a Kincstár részére. A PM fejezet 28. Nemzetközi elszámolások kiadásai cím zárszámadási adatai alátámasztását szolgáló nyilvántartások és dokumentációk ellenőrzése alapján megállapítható, hogy a kontrollok jól működnek, az elszámolás megbízható és valós. Az ÁKK Rt. adósságszolgálattal, államadósság kezelésével kapcsolatos feladatait –„állampapírok kibocsátásával, hitelek felvételével, átvállalásával, továbbá tőke- és kamatfizetéssel kapcsolatos feladatok”– a 7/2000. számú Vezérigazgatói Utasítással kiadott Ügyviteli Szabályzat rögzíti. A Szabályzatban meghatározott feladatokat az ÁKK Rt. integrált adósságkezelő és elszámoló rendszere támogatja. A szervezet munkavégzésének szabályozási feltételei biztosítottak. Az SZMSZ az Informatikai Tárcaközi Bizottság (a továbbiakban ITB) 12. számú ajánlásának megfelelően rögzíti az informatikai feladatellátás felügyeletét és képviseletét a testület felső vezetésében.

135


Az információgazdálkodás szervezeti kialakításánál kockázatot jelent az adatvédelemmel összefüggő szabályozás részlegessége. Az SZMSZ az informatikai biztonság kialakításának és felügyeletének szervezeti felelőseit nem határozza meg. Az ÁKK Rt.-nek nincs általános biztonsági szabályzata, katasztrófa terve, biztonsági felelőse. Rendelkezik azonban Informatikai Adatbiztonsági és Üzemeltetési Szabályzattal, valamint Üzletmenet Folytonossági Tervvel, amelyek tartalmazzák az informatikai biztonságra és a katasztrófa elhárításra vonatkozó legfontosabb előírásokat. Az ÁKK Rt. kezeli a központi költségvetés adósságát, így a szervezet kiemelt nemzetgazdasági jelentősséggel bír. Az adósságkezelés informatikai támogatottságának és ezen keresztül az ÁKK Rt. informatikai infrastruktúrájának biztonsági szempontú ellenőrzésére első alkalommal került sor. Az informatikai biztonság kezelése nem tesz maradéktalanul eleget az ITB. 12. számú ajánlásának, valamint „Az informatikai biztonság menedzselésének eljárásrendjéről” szóló MSZ ISO/IEC 17799. sz. szabványnak. A szabályozásbeli hiányosságok kockázatot jelentenek a szervezet informatikai rendszereinek feladatellátásában. A jogosultságok kiadása és karbantartása a Jogosultsági Szabályzat alapján történik. A szabályozás teljes körű, betartott. A központi számítógépes helyiségek fizikai hozzáférésének védelme megfelel az ITB. 12. sz. ajánlásában rögzített fokozott biztonsági szintnek. Az ÁKK Rt. meghatározó informatikai rendszereinél az adatbiztonságot a rendszeres mentések, valamint a backup gépek megléte biztosítja. A mentési tevékenység részletesen, minden egyes rendszerre vonatkozóan szabályozott. A számítógépes hálózat stratégiai elemei (szerverek, aktív eszközök, rendezőmezők) megfelelő fizikai védelemmel ellátott helyiségekben kerültek elhelyezésre. A helyiségek szünetmentes áramellátása, hőmérséklet szabályozása biztosított. A jelenlegi szervezeti és ügyviteli szabályzatok alapján az integrált adósságkezelő és elszámoló rendszer működtetésében a feladat és felelősségi körök egyértelműen elhatároltak, a rendszer biztosítja az államadósság biztonságos kezelését, a rendszerben jogosulatlan adatmódosításra nincs lehetőség. A külső és belső informatikai hálózatok, illetve telekommunikációs rendszerek kapcsolódása, üzemeltetése teljes körűen szabályozott, a szabályozás biztosítja azok folyamatos és kockázatokkal arányos védelmét. Az integrált adósságkezelő és elszámoló rendszer független auditálására a vizsgálat lezárásáig nem került sor, azt az ÁKK Rt. 2004 második felében tervezi lefolytatni. Az ÁKK Rt. észrevételében jelezte, hogy a hiányosságokat a legrövidebb időn belül megszünteti. Vállalja továbbá, „hogy a javaslatok között szereplő kockázatelemzést 2004. második félévében külső megbízott közreműködésével elkészíti, valamint az abban foglaltak alapján kialakítja a számvevőszéki javaslatban –

136


miszerint gondoskodjanak arról, hogy az informatikai biztonsági rendszer kialakítását vagy az ITB. releváns ajánlásai, vagy valamely nemzetközileg elfogadott módszertan (pl. MSZ ISO/IEC 17799, COBIT) alapján végezzék el és alakítsák ki az ÁKK Rt. informatikai stratégiáját, mind az általános, mind az informatikai biztonsági politikáját, működésfolytonossági és katasztrófatervét – megfogalmazott szabályozó-rendszert és az alapítói jogokat gyakorló pénzügyminiszter által jóváhagyott pénzügyi lehetőségek függvényében végrehajtja a szükségesnek ítélt beruházásokat”.

Az XLI. fejezet adósságszolgálattal kapcsolatos kamatbevételei és kamatkiadásai elszámolásának ellenőrzése megállapította – az ÁKK Rt. és a Kincstár által rendelkezésre bocsátott dokumentációk alapján szabályosság és bizonylati alátámasztottság szempontjából – a központi költségvetés 2003. évi mérlege az adósságszolgálat kamattérítés kiadásait, valamint az adósságszolgálattal kapcsolatos bevételeket megbízhatóan tartalmazza. A kamatkiadási tételek elszámolását az ellenőrzött ügyletek kibocsátási dokumentációja és szerződései alátámasztják. Az integrált adósságkezelő és elszámoló rendszerben rögzített adatok megegyeznek az alapdokumentációt képviselő szerződések adataival. A fizetendő kamat összegét helyesen állapították meg. A Kincstár részére készített fizetési megbízások kamatkiadási tételei az integrált adósságkezelő és elszámoló rendszer nyilvántartásaival azonosak. A fejezetben szereplő jogcímcsoport éves összege megegyezik az integrált adósságkezelő és elszámoló rendszerben nyilvántartott 2003. évi kamatkifizetéssel. A Jutalékok és egyéb költségek alcímen 2,9 M Ft kötbért – az előirányzat 0,032%a; a nyomdai kiadások 3,9%-a és az Adósság és követelés-kezelés egyéb kiadásai címszámon elszámolt összegnek 0,03%-a – költség jóváírásként számoltak el, amely nem volt összhangban a 2000. évi C. törvény 15. § (9) bekezdésében előírt bruttó elszámolás elvével. A nettó elszámolás a központi költségvetés mérlegének megbízhatóságát nem befolyásolja. Az informatikai rendszer módosításának lehetőségeit az előírt bruttó elszámolás érvényesítése érdekében az ÁKK Rt. a jövőben megvizsgálja.

A kamatbevételek és tőkevisszatérülések tételeit a szerződésekben és megállapodásokban foglaltaknak megfelelően számolták el. Az Állami kölcsön kamatelszámolása jogcímen, az Állami kölcsön tőkevisszatérülése és az Állami alapjuttatás járadéka alcímeken elszámolt bevételek nemzetgazdasági számlákon történő jóváírása négy alkalommal a következő hónap összesített feladásában szerepelt, amely az elszámolás megbízhatóságát nem befolyásolja.

137


4.

AZ

ELŐIRÁNYZAT-MÓDOSÍTÁSOK SZABÁLYSZERŰSÉGE, DOKUMEN-

TÁLTSÁGA

4.1.

Országgyűlési hatáskörben Országgyűlési hatáskörben, a 2002. évi költségvetés végrehajtásáról szóló törvényben módosítottak egyes fejezeteknél előirányzatokat. A földgázellátásról szóló 2003. évi XLII. törvény 83. §-a (2003. augusztus 1-jei hatállyal) a központi költségvetés kiadási és bevételi főösszegét 6000-6000 M Fttal növelte, ami által a kiadási főösszeg 5 316 575,4 M Ft-ra, a bevételi főösszeg 4 747 603,7 M Ft-ra módosult, a hiány (568 971,7 M Ft) változatlansága mellett. A központi költségvetés és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak főösszegei a Kvtv. 2003. évi XCV. törvénnyel történt módosítása (hatályos: 2003. november 27-től) következtében is változtak: • a központi költségvetés esetében a 2003. évi XCV. törvény a kiadási főösszeget 5 373 628,2 M Ft-ra, a bevételi főösszeget 4 804 656,5 M Ft-ra módosította az 568 971,7 M Ft-os hiány változatlansága mellett. A 2002. évi kormányzati struktúraváltozás néhány fejezetet érintő, 2003-ra áthúzódó hatása 2004-ben végleg lezárult.

4.2.

Kormányzati hatáskörben A kormányzati hatáskörben végrehajtott előirányzat-átcsoportosítások általában az előírásoknak megfelelően valósultak meg. A központi költségvetés általános tartalékából a 2344/2003. (XII. 23.) Korm. határozattal megállapított 2003. október 15-i földgázáremelés 2003. évi közintézményi ellentételezésére, a 2003-ban kinevezett tárca nélküli miniszterek és titkárságaik működési kiadásaira (MEHIG) csoportosítottak át – többek között – előirányzatokat. A központi költségvetés általános tartaléka terhére megvalósított átcsoportosítások esetében a kormányhatározatok nem minden esetben feleltek meg az Áht. 25. § (1) bekezdésében előírt követelményeknek, melyek szerint előre nem tervezhető kiadásokra használható fel a tartalék (pl. a 2003. április 12-ei európai uniós népszavazás lebonyolításra támogatást kapott a BM Központi Adatfeldolgozó, Nyilvántartó és Választási Hivatal). A központi költségvetés céltartalékának terhére egyes fejezetek – a 2003. évi bérpolitikai intézkedések végrehajtása érdekében – költségvetési támogatásban részesültek a Kvtv. 4. § (1) bekezdése szerinti köztisztviselői illetményhelyzet javításából adódó- és a létszámcsökkentés egyszeri többletkiadásainak fedezetére, a fegyveres és rendvédelmi szervek reálbér kiegészítésére, valamint a főtisztviselői kar illetményének finanszírozására (a támogatásban nem részesülő intézmények körében fejezeti hatáskörben a pénzügyminiszter egyetértésével engedélyezték a bérpolitikai intézkedések miatti többletkiadások fedezetére az előirányzat módosításokat).

138


Kormányhatáskörű módosítások közül a legnagyobb hatókörű a Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról szóló – a 2003. évi XXVII. törvénnyel módosított – 2002. évi XI. törvény 1. §-a és az idegenforgalom ágazati irányításáért felelős miniszter kijelöléséről és a kapcsolódó feladatokról szóló 2147/2003. (VII. 1.) Korm. határozat volt, melynek alapján az idegenforgalom ágazat irányítására 2003. július 1-jétől a gazdasági és közlekedési minisztert jelölték ki. A kormányzati struktúraváltásból adódóan a ME Turisztikai célelőirányzat feladatainak GKM fejezethez történő átcsoportosításához költségvetési előirányzat-, létszám-, vagyonátadás kapcsolódott, valamint a Kormány 2229/2003. (IX. 26.) határozata alapján 2003. október 1-jétől 2 fő átadásra került a KüM-höz szakdiplomata állás betöltésére. A Kvtv.-ben még önálló fejezetként szereplő Történeti Hivatal – 2003. évi III. törvény szerinti – jogutódja az Országgyűlés fejezetén belül önálló címet alkotó Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára (ÁSZTL) lett. A Kormány a 2063/2003. (III. 31.) Korm. határozattal fejezetek közötti előirányzatátcsoportosítással biztosította a törvény végrehajtásához szükséges költségvetési forrásokat.

A fejezetek részére a 2003. október 15-i földgázáremelés 2003. évi közintézményi ellentételezéséről szóló 207/2003. (XII. 10.) Korm. rendelet, és a végrehajtásáról szóló 2344/2003. (XII. 23.) Korm. határozat alapján az átállási gázárkompenzáció előirányzat terhére a kormány szabályosan összesen 3400,0 M Ftot csoportosított át. A fejezetek között végrehajtott előirányzat-átcsoportosítások alapját a 2002. évi LXII. törvény, kormányhatározatok és az érintett fejezetek közötti kétoldalú megállapodások képezték. A 2003. év folyamán az MTA az OM-mel – amellyel kapcsolata az összegszerűséget tekintve a legnagyobb – pl. 43 db megállapodást kötött a két fejezet közötti támogatás átadásáról és 18 db-ot támogatás átvételéről.

Az előirányzat-átcsoportosítást az Áht. 39. §, a Kvtv. 4. § és 43. §, az Ámr. 46. § és 55. § (1)-(3) bekezdései alapján hajtották végre kormány-, illetve felügyeleti hatáskörben és valamennyi esetben – az Áht. 24. §-ának megfelelően – elkülönítették a működési, a felhalmozási, a kölcsönök és az egyéb, speciális célú előirányzatokat. A fejezetek felügyeleti szervei az Áht. által meghatározott esetekben – mint például, működési és felhalmozási célú előirányzatok között, az Országgyűlés által megállapított előirányzati összeghez képest – az előirányzat-átcsoportosításokat a pénzügyminiszter egyetértésével hajtották végre. Az előirányzat-átcsoportosításokat az ÁHH-nak/Kincstárnak a szabályozásnak megfelelően – a nyilvántartáson való átvezetésre – megküldték. A Kincstár a feldolgozást megelőzően a benyújtott módosításokat felülvizsgálta. Az előirányzat módosításokról a fejezetek jellemzően, megfelelő analitikus nyilvántartást vezettek.

139


4.3.

Fejezeten belüli hatáskörben

4.3.1.

Felügyeleti hatáskörben A fejezeten belüli előirányzat-átcsoportosítások valamennyi fejezetnél az Áht. 24. § (2-3), (6-7) és a 24/A. §, valamint az Ámr. 13. § (4) c) pont, 45. § (5), 46. § és 48-51. §-aiban foglaltak alapján valósultak meg. A fejezetek tartalék előirányzatból való átcsoportosításai a jogszabályi előírásoknak megfeleltek. A fejezeti kezelésű előirányzatok terhére is történt előirányzat-átcsoportosítás az intézmények működtetésére, amelyek a likviditási gondok enyhítését célozták. A BIR fejezetnél az évközi likviditási problémák megoldását az OIT a 2003/113. (X. 7.) számú belső határozata alapján a zárolt előirányzatok feloldásával és a költségvetési előirányzatok belső átcsoportosításaival segítette. A Legfelsőbb Bíróság, a Fővárosi Bíróság, az OIT Hivatal és 15 megyei bíróság költségvetését összesen 357,6 M Ft-tal egészítette ki.

A felügyeleti hatáskörben végrehajtott előirányzat-módosítások jellemzően pénzeszköz átvételhez - átadáshoz és az intézményi többletbevételek előirányzatosításához kapcsolódtak. Döntően megfeleltek a hatásköri előírásoknak és a kiemelt előirányzatokra vonatkozó jogszabályoknak. A KT az előirányzat módosításokat nem a felhasználás által indokolt időpontban hajtotta végre. A BM Igazgatásnál a nyilvántartás tanúsága szerint a beszámolót készítők az összesítéskor (2004. március elején), a beszámoló alátámasztásához készített részletező kimutatásban – kiemelt előirányzatonként – „fejezet felé fel nem adott előirányzat-módosításként” szerepeltették a Beszámoló 23. űrlapján, kimutatott felügyeleti hatáskörben végrehajtott módosítás egyezőségéhez szükséges hiányzó értékeket. Így e dokumentum szerint saját hatáskörű előirányzat átcsoportosítás mutatkozik a kiemelt előirányzatok között, amely az Áht. 24. § (2) bekezdés értelmében engedély nélkül végrehajtott előirányzat-átcsoportosításnak minősül. Az átcsoportosítás eredményeként az előirányzatok túlteljesülése „eltűnt”, de a beszámolás során megsértették a számviteli törvény valódiság elvét.

4.3.2.

Intézményi hatáskörben Az intézményi hatáskörű előirányzat-módosítások a kötelezettségvállalással terhelt előző évi előirányzat-maradvány felhasználásához kapcsolódtak, a szabályozásnak megfelelően valósultak meg. Az előirányzat-módosításokat – a HM fejezet kivételével – szakmailag indokolt időpontban és a szükséges mértékben hajtották végre az Ámr. 55. § (4)-(5) bekezdésében meghatározottak figyelembevételével. A HM fejezetnél a felterjesztési határidő elmulasztása miatt, néhány esetben az előirányzat-módosítás nem a szükséges időpontban valósult meg.

140


Az intézményi hatáskörben végrehajtott előirányzat-módosításokat – döntően – a jóváhagyott előző évi előirányzat-maradvány felhasználása okozta, végrehajtásuk során betartották az Áht. 24. § és az Ámr. 55. §-ában előírtakat, indokoltságuk megfelelt a követelményeknek. Az előző évi előirányzat maradványok jóváhagyása az Ámr. 66. § (1) bekezdésének alapján a pénzügyminiszter feladata, melynek évente, május 15-éig kell eleget tennie. A 2002. év maradványának jóváhagyására késve, a 2327/2003. (XII. 16.) Korm. határozattal került sor, amelyet a fejezetek ezt követően kaptak meg. A 2002. évi előirányzat maradvány jóváhagyásánál a PM figyelembe vette a központi költségvetési fejezetek és a társadalombiztosítási költségvetési szervek 2002. évi előirányzat maradványairól szóló 2253/2003. (X. 15.) Korm. határozat, továbbá a központi költségvetési szervek és a társadalombiztosítási költségvetési szervek 2002. évi előirányzat-maradványairól és a kezelésükre vonatkozó kiegészítő rendelkezésekről, valamint egyes korábban zárolt előirányzatok csökkentéséről szóló 2327/2003. (XII. 16.) Korm. határozat előírásait. A 2327/2003. (XII. 16.) Korm. határozat 5/b. pontjában foglaltaknak megfelelően a KEHI elvégezte a 2004. évi felhasználásra jelentett 2002. évi előirányzat maradványok ellenőrzését, a Kormány az erről készült jelentést elfogadta. A 2003. év maradványának jóváhagyása a jogszabályban rögzített határidőre – 2004. május 15-éig – ismételten nem történt meg, így azt a fejezetek sem tudták intézményeik részére engedélyezni az Ámr. 66 §-ában előírt május 31-i határidőre. Az Ámr. 66. § (7) bekezdés (a) pontja alapján az előirányzatmaradvány költségvetési szervet meg nem illető összegét a maradvány jóváhagyását követő 30 napon belül kell a fejezetnek a PM által megjelölt számla javára befizetnie. A maradvány jóváhagyásának ilyen mértékű elhúzódása miatt a központi költségvetést megillető, szóban forgó bevételek is jelentős késedelemmel teljesültek. Az előző évi előirányzat-maradványok felhasználása során a fejezetek az előirányzat módosításokat szabályosan hajtották végre. A fejezetek felügyeleti szervei és intézményeik által önrevízió során elvonásra felajánlott előirányzat maradványokat elvonták. Az előirányzat-maradványt terhelő befizetési kötelezettségüknek a fejezetek felügyeleti szervei határidőre eleget tettek. A HM fejezet fejezeti kezelésű előirányzatainak 2003. évi előirányzat maradvány elszámolása téves, mivel a „Hozzájárulás a NATO katonai költségvetéséhez” és a „Hozzájárulás a WEAG működési költségeihez” fejezeti kezelésű – kötelezettségvállalással terhelt maradványként kimutatott – előirányzatai szabad maradványt is tartalmaznak.

141


5.

A

5.1.

A fejezetek bevételi és kiadási előirányzatainak teljesítése, az előirányzat-maradványok alakulása

5.1.1.

A bevételi előirányzatok teljesítése

FEJEZETI KÖLTSÉGVETÉSEK VÉGREHAJTÁSA

A bevételek teljesítése a 2002. évi LXII. törvény alapján meghatározott előirányzathoz képest a fejezeteknél – az MTA (89,7%) kivételével – 100% feletti volt. A növekedés 0-10% közötti a KE, BIR, ME, BM, FVM, IM, NKÖM és az IHM; 10-20% közötti az OGY, ÁSZTL, KT, ALB, MKÜ, PM, PSZÁF, GVH és a KSH; 20-30% közötti a KüM, OM és a FMM; 30-40% közötti a GKM és a KvVM fejezeteknél.

A módosított bevételi előirányzatot (100-107%-ban) az OGY, KT, KE, FVM, IM, PM, IHM és a GVH fejezet teljesítette. A többi fejezet a módosított bevételi előirányzatát nem teljesítette. A módosított bevételi előirányzatok 90-100%-ban teljesültek a ÁSZTL, ALB, BIR, MKÜ, BM, GKM, KüM, PSZÁF, NKÖM, FMM, KSH, MTA fejezeteknél, 88,1%-ban a KvVM fejezetnél és 79,4%-ban a ME fejezetnél.

A módosított bevételi előirányzathoz viszonyítva az intézményi saját bevételi előirányzatok teljesítését a 2003. évben is jelentős eltérések jellemezték. A bevételek túlteljesültek az ÁSZTL intézménynél és az IHM fejezetnél, nem teljesültek a bevételek az ALB, MKÜ, ME, BM, GKM, KvVM, KüM, PM, NKÖM, FMM, KSH, MTA fejezeteknél.

5.1.2.

A kiadási előirányzatok teljesítése A kiadások teljesítése a Kvtv. alapján meghatározott előirányzathoz képest a fejezetek túlnyomó részében 100% feletti volt. A növekedés 0-10% közötti az OGY, ALB, OBH, MKÜ, ME, BM, FVM, IM, KvVM, KüM, NKÖM, IHM, GVH, KSH; 10-20% közötti a ÁSZTL, KE, OM, PM; 20-30% közötti az FMM és 30% fölötti a GyISM fejezetnél. A 2002. évi LXII. tv. alapján meghatározott előirányzatukhoz képest 100%-nál alacsonyabb a kiadások teljesítése a KT (89,5%), a BIR (98%), a HM (99,6%), a GKM (99,1%), a PSZÁF (99,9%) és az MTA (89,2%) fejezeteknél.

A módosított előirányzathoz viszonyítva a kiadások teljesítése a módosított előirányzat 90-100%-a az ÁSZTL, KE, ALB, BIR, MKÜ, HM, IM, OM, PM, GyISM, GVH fejezeteknél, az előirányzat 80-90%-a az OBH, BM, FVM, KüM, PSZÁF, NKÖM, KSH , MTA fejezeteknél, az előirányzat 70-80%-a a KT címnél, az FMM fejezetnél, az előirányzat 60-70%-a a GKM, KvVM fejezeteknél és 50-60%-a az ME és az IHM fejezeteknél.

142


5.1.3.

Előirányzat-maradványok alakulása A 2003. évben a központi költségvetési szerveknél és a fejezeti kezelésű előirányzatoknál a kincstári adatok alapján kimutatott 470,5 Mrd Ft maradvány 43,9 Mrd Ft-tal, 10,3%-kal haladja meg a 2002. évit, aminek 67,7%-a a fejezeti kezelésű előirányzatokhoz, 32,3%-a az intézményi gazdálkodáshoz kapcsolódott. A 2003. évi maradvány a módosított előirányzat (3090,2 Mrd Ft) 14,3%-át tette ki. Jelentősebb maradványok a ME (50,0 Mrd Ft), a BM (35,3 Mrd Ft), az FVM (28,5 Mrd Ft), a GKM (128,8 Mrd Ft), a KvVM (38,9 Mrd Ft), az OM (47,2 Mrd Ft) és az IHM (30,1 Mrd Ft) fejezeteknél keletkeztek, ami a teljes maradvány 76%-a, 358,8 Mrd Ft. A maradvány összetétele szerint a 2002. évi kiadási megtakarítás 9%-al (488,8 Mrd Ft-ról 532,8 Mrd Ft-ra) a bevételi lemaradás összege 8,1%-kal (127,9 Mrd Ft-ról 138,3 Mrd Ft-ra) nőtt 2003-ban. A tényleges bevételkiesés azonban több volt, mert az igénybe vett költségvetési támogatás az előirányzat-módosítási kötelezettség nélkül teljesülő előirányzatoknál mintegy 76 Mrd Ft-tal haladta meg a tervezettet. A költségvetési évet megelőző év PM által 2003. decemberben jóváhagyott előirányzat maradvány felhasználásával kapcsolatos előirányzat módosításokat és felhasználásokat az OBH, a BIR, a BM, az ME-PNSZ, az FVM, a HM, az IM, a GKM, a KvVM, az OM, a PM, az NKÖM, a GyISM és az ESZCSM fejezetek szabályszerűen hajtották végre. A legnagyobb maradvány a GKM 72,7 Mrd Ft, az IHM 31,8 Mrd Ft, a KvVM 27,8 Mrd Ft, a PM 24,5 Mrd Ft, az ESZCSM 17,4 Mrd Ft, a HM 15,6 Mrd Ft, az NKÖM 10,0 Mrd Ft, az IM 1,1 Mrd Ft. A támogatási célprogramok 2002. évi maradványából felhasznált 73,0 Mrd Ftból 88,2%-ot az IHM (30,7%), a GKM (24,6%), az ME (19,0%) és a KvVM (13,9%) használt fel, a többi hányadon az FVM, az OM és az NKÖM osztozott.

A PM az előző évi maradványok visszaigazolásakor a 2002. évi kötelezettségvállalással terhelt előirányzat-maradványok felhasználásának zárolására a 2253/2003. (X. 15.) Korm. határozat és a 2002. évi kötelezettségvállalással terhelt előirányzat-maradványok elvonására a 2327/2003. (XII. 16.) Korm. határozat alapján a 2002. évi maradványok 4 %-át, 19,4 Mrd Ft-ot vont el, melyek befizetését a fejezetek határidőben teljesítették. Az előző évekhez hasonlóan jelentősebb összegű maradványok azoknál a minisztériumoknál keletkeztek, amelyek kiterjedt intézmény hálózattal rendelkeztek, illetve szakmai programokkal, célfeladatokkal, támogatási célelőirányzatokkal rendelkeztek (BM, HM, GKM, KvVM, NKÖM, GyISM, IHM). Ezeknél a kötelezettségvállalással terhelt maradványrész meghaladta a 90%-ot. A 2003. évi jóváhagyásra javasolt előirányzat maradvány a GKM-nél 123,9 Mrd Ft, a HM-nél 14,5 Mrd Ft, a GyISM-nél 4,3 Mrd Ft, az IM-nél 1,1 Mrd Ft.

143


Az előirányzat-maradványok jelentős része a fejezeti kezelésű előirányzatoknál (Pl.: a legjelentősebbek a GKM, a ME, a KvVM, a BM, az IHM), központi beruházásoknál (16,1 Mrd Ft) és a célelőirányzatoknál (78,7 Mrd Ft) keletkezett. Az előirányzat-maradványok magas állományát jellemzően a pályáztatási és közbeszerzési eljárások elhúzódása, ennek következményeként a késői szerződéskötések, valamint az évek között áthúzódó programok, beruházások, felújítások okozzák. A 2003. évben keletkezett maradvány elvonásokkal csökkentett összege, továbbá az előző évek felhasználatlan maradványa számottevő forrást biztosít a 2004. évi feladatok végrehajtására. Ezek döntő hányadát kötelezettség terheli, amit a fejezetek felügyeleti szervei tételes analitikával támasztottak alá. Az intézmények a tárgyévi előirányzat maradvány képzését az előírtaknak megfelelően hajtották végre. (OGY, KE, ALB, OBH, BIR, BM, ME-PNSZ, FVM, HM, IM, GKM, KvVM, OM, PM, PSZÁF, NKÖM, GyISM). A maradványok dokumentálása és szabályszerűsége tekintetében a HM-nél, az IM-nél, az ME-MKGI-nél, az IHM-nél, az ME fejezeti kezelésű és BM fejezeti kezelésű előirányzatok elszámolásánál állapítottunk meg hiányosságot. A HM fejezet 2004. április 16-án PM részére megküldött elszámolásának 14 463,0 M Ft kötelezettségvállalással terhelt maradványából a „Hozzájárulás a NATO katonai költségvetéséhez” fejezeti kezelésű előirányzat 15,0 M Ft és a „Hozzájárulás a WEAG működési költségeihez” fejezeti kezelésű 14,0 M Ft kötelezettségvállalás nélküli maradvány. Az IM fejezet a 2003. évben hatályos jogszabályok összefüggéseiben nem határozta meg pontosan az Európai Közösség által jóváhagyott és rendelkezésre bocsátott pénzügyi keret mellé a költségvetés által az adott évre jóváhagyott nemzeti keretből a költségvetési év végén az intézmény rendelkezésére álló előirányzatmaradvány minősítését (kötelezettségvállalással terhelt, nem terhelt). Az MKGI a 2003. évi költségvetés végrehajtása fejezeti indoklásának mellékletében a személyi juttatások kötelezettségvállalással terhelt maradványaként mutatta ki a gépjármű-javítási tevékenység 2003. IV. negyedéves prémiumát, melynek a melléklet szerinti összege 7,4 M Ft volt. Az intézmény gépjármű-javítási tevékenységének 2003. évi IV. negyedéves prémiumára vállalt, szabályszerűen alátámasztott kötelezettség összege 3,7 M Ft volt. Az IHM Igazgatás által kötelezettséggel terhelt előirányzat-maradványként kimutatott összeg tartalmazott 17,3 M Ft maradványt a személyi jellegű kiadásoknál, valamint 4,4 M Ft-ot a járulék kiemelt előirányzatnál, amelyek kötelezettségvállalással valójában nem voltak lekötve. Az ME fejezeti kezelésű előirányzatok beszámolójában a kötelezettségvállalással terhelt előirányzatmaradvány 43 355,1 M Ft volt. A PM részére a ME fejezet által készített 2003 évi „Előirányzat-maradvány levezetése a 1091 szektorban” kimutatásban a kötelezettségvállalással terhelt előirányzat maradvány 43 214,6 M Ft. Az eltérés oka, hogy a mérlegkészítés időpontja és a PM részére történő maradvány benyújtása között eltelt időszakban a kötelezettségvállalások felülvizsgálatát a ME fejezet ismételten elvégezte.

144


A BM fejezetnél az ÁTBP és LEP kötlezettségvállalással terheltként kimutatott maradványából 822,4 M Ft értékű, a közrendvédelmi bírságból 76,5 M Ft értékű maradvány lekötöttsége dokumentumokkal nem alátámasztott, ezért – ellentétben a fejezet által jelentettel – szabad maradványnak tekinthető.

A helyszíni ellenőrzés befejezéséig, 2004. június 26-ig, a fejezetek a 2003. évi előirányzat-maradványok jóváhagyását – a PM jóváhagyásának hiányában – nem tudták végrehajtani.

5.1.4.

A költségvetési intézmények finanszírozása

5.1.4.1.

Az előirányzat-felhasználási keret megnyitása, felhasználása Az Áht. 102. § (1) és az Ámr. 109. § (1) bekezdése előírásainak figyelembe vételével a központi költségvetési szervek havi előirányzat-felhasználási keretét az Államháztartási Hivatal/Kincstár automatikusan állapította meg és utalta át a fejezeti elosztási számlán keresztül a költségvetési szervek előirányzatfelhasználási keret számlájára. A helyszíni ellenőrzés során jogszabályi ellentmondást, illetve a törvényi előírás érvényesülésének elmaradását tapasztaltuk, mivel az Áht. 102. § (3) bekezdésében foglaltak – a kincstári finanszírozás jelenlegi rendjében – valósultak meg. Az Áht. 102. § (1) bekezdésének előírása szerint a kincstári körbe tartozó költségvetési szerv részére a jóváhagyott költségvetésben megállapított kiadási és bevételi előirányzat várható teljesülésére figyelemmel a Kormány rendeletében szabályozott módon előirányzat-felhasználási keret megnyitásával történik a költségvetési-támogatás rendelkezésre bocsátása. Az Ámr. 109. § (1) bekezdésének értelmében az előirányzati keret megállapítása a központi költségvetési szerv kiadási és bevételi előirányzatának különbözeteként kerül megállapításra és átutalásra a fejezeti leosztási számlákon keresztül. Ennek következtében nem érvényesülhet az Áht. 102. §-ának (3) bekezdése, amely szerint „Az előirányzat-felhasználási keret megállapításánál a megelőző időszakban ténylegesen teljesített saját bevételek összegét jogszabályban meghatározott módon kell számításba venni.” Ez a megállapítás vonatkozik a hivatkozott jogszabály (7) bekezdésében foglaltakra is. A többletbevételek felhasználására vonatkozóan ugyanakkor az Áht. 93. §-ának (2) bekezdésében írtak érvényesülnek.

A fejezetek részére az ÁHH/Kincstár által megállapított időarányos költségvetési előirányzat-felhasználási kerettől eltérő, előrehozott keret lekérése és a Kincstár általi teljesítése csak indokolt esetben fordult elő, felhasználásuk visszapótlási kötelezettséggel történt. A havi előirányzat-felhasználási keret egyetlen hónapban sem volt elegendő az intézményi feladatok finanszírozására a BM fejezetnél, közel 200 esetben történt előfinanszírozás. A KE fejezet költségvetésében tervezett „Állami kitüntetések” fejezeti kezelésű előirányzat havi bontás helyett egyösszegű megnyitására 2003. I. negyedévében került sor, mivel a Kossuth és Széchenyi díjat 2003. március 15-én adták át. A 13. havi illetmények kifizetése miatt kértek előrehozást, amit visszapótoltak a BM, HM, MKÜ fejezeteknél, a PM és NKÖM fejezet intézményeinél, valamint a PNSZ Hivatalainál.

145


Az időarányostól eltérő előrehozatal más jogcímen is előfordult, például a fejezet üdülési szezonra való felkészülésének többletkiadásai – (ME-MEKÜF), repülőgép vezetők kanadai kiképzése és Gripen bérleti díj – (HM), szja bevallások feldolgozása – (PM-APEH), a működtetésének forrását kiegészítő saját idegenforgalmi bevételeinek szezonális jellege – (NKÖM-Műemlékek Állami Gondnoksága), valamint ruházati költségtérítések kifizetése miatt (BM, PNSZ-Információs Hivatalnál). A nemzetközi tagdíjak egyösszegű kifizetéséhez előfinanszírozási igény merült fel fejezeti kezelésű előirányzat egyösszegű lekérésére az OM-Igazgatás GF-nél. A kutatási munka kiadásainak nem egyenletes mértékű felmerülése indokolta a támogatási keret előrehozását az MTA intézeteinél. Előrehozatali kérelem az FMM fejezetnél csak az Oktatási és Pihenőközpont tevékenységének megkezdésekor vált szükségessé, amit szabályosan, határidőre, 3 hónap alatt visszapótoltak.

A Kincstár 2003-ban két alkalommal utasította el a KvVM-Aggteleki Nemzeti Park likviditási gondjainak áthidalása érdekében benyújtott havi előirányzat felhasználási keret előrehozási kérelmét. 5.1.4.2.

A központi költségvetési szervek tartozásállománya, köztartozásai A Magyar Államkincstáron belül működő Kincstári Biztosi Iroda az államháztartási törvény és a 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet felhatalmazása alapján figyelemmel kíséri, nyilvántartja és szükség szerint a felügyeleti szervekkel és a PM-mel közösen intézkedik a központi költségvetési szervek tartozásállományával kapcsolatosan. 2003-ban az adatszolgáltatást teljesítő 692 költségvetési intézmény éves átlagos tartozásállománya 5982 M Ft, a 2003. december 25-i fordulónapi záró állomány 6653 M Ft volt. Az átlagos állomány jelentős mértékben (14,7%-kal) csökkent, míg a záróállomány – 400 M Ft-ot meghaladóan – alacsonyabb az előző évhez viszonyítva. A számvevőszéki ellenőrzések során az elmúlt 3 évben tapasztalt kedvező tendenciák 2003-ban is folytatódtak. A tartozásállomány belső szerkezete tovább javult: a 30 nap alatti állomány 75,3%-ot, a 30-60 nap közötti 18,7%-ot, a 60 napon túli 3,2%-ot, az átütemezett adósság 2,8%-ot tett ki. (Ugyanezen adatok 2002-ben a következők voltak: 68,3%, 22,5%, 7,4%, illetve 1,7%.) Az adós intézmények száma és az adósságok összege viszonylag alacsony volt, miután a 2003. év során hosszabb-rövidebb időre eladósodott 100 költségvetési intézmény közül 80 intézménynek csak 30 nap alatti, 1-2 M Ft közötti tartozása volt. Az adósság döntő része szűk intézménycsoportra koncentrálódott. Továbbra is jellemző, hogy az egészségügyi intézmények adósodtak el, függetlenül az ágazati minisztériumi irányítástól. A felsőoktatás jelentős eladósodása – az összes kincstári költségvetéssel rendelkező központi költségvetési szerv tartozásállományának több mint 60%-a – is az orvostudományi centrumokkal rendelkező egyetemeken következett be. Figyelemre méltó,

146


hogy az ESZCSM-hez tartozó intézmények tartozása gyakorlatilag nem növekedett. (Közismert, hogy az önkormányzati tulajdonú intézményeknél is hasonló a helyzet.) A költségvetési törvény funkcionális osztályozás szerinti rendjében végzett elemzés is az Oktatási (F04) és az Egészségügyi (F05) funkció eladósodását mutatja (a kettő együttes aránya már 82%), a 2002. évhez képest is növekvő mértékben. E tény megerősíti az előző évek számvevőszéki ellenőrzései során tett azon megállapítást, mely szerint a tartozásállomány keletkezésének nemcsak belső, az intézményi gazdálkodásban rejlő, hanem külső, finanszírozási okai is vannak. További javulás következett be a tartozás adósságnemek közötti megoszlásában is. Az adósság belső szerkezetében tartósan mindössze 1-2% körüli az állammal és a társadalombiztosítási alapokkal szembeni tartozás. A köztartozás továbbra is késedelmi és önellenőrzési pótlék. A Kincstári Biztosi Iroda és az APEH jó együttműködése elősegíti a tartozások behajtását, de elsősorban megakadályozza annak keletkezését. Íly módon még jelentős, végrehajtásra kiadott köztartozások kiegyenlítése is megtörtént. A 2003. év során 5 költségvetési szervnél működött kincstári biztos. A HajdúBihar Megyei Rendőr-főkapitányságon a 2004. évre áthúzódóan fejeződött be a biztosi tevékenység. A szolnoki MÁV Kórház és Rendelőintézetben folytatódott a kincstári biztosi tevékenység, miután az Intézet a Kormány „Egészség évtizede” programjának keretében adósságkönnyítési támogatásban részesült, valamint megkezdődött a megyei önkormányzattal közös strukturális átalakítás. A 2003. évben 2 újabb mezőgazdasági szakiskolába kellett kincstári biztost kirendelni. Ez megerősíti a 2002. évi ÁSZ ellenőrzés megállapítását, mely szerint: „Az egyedi eseteken túlmutató általánosítható tapasztalat, hogy ágazati szinten koncepcionálisan át kell gondolni a szakképzést mind szakmai, mind finanszírozási szempontból.” 2004-re áthúzódóan megkezdődött az Országos Mentőszolgálat tartozásállományának felszámolása. A kincstári biztos kirendelésének feltétele a lejárt, elismert, 60 napon túli, 50 M Ft-ot, illetve az eredeti költségvetési előirányzat 3,5%-át meghaladó tartozási átlag. A tartozás jelentősen, töredékére csökkent, 2003-ban 46 M Ft volt. A záró állomány 94 M Ft.

A zárolás intézményével a Kincstár Kincstári Biztosi Irodájának a 2003. év során nem kellett élnie. A köztartozás mérséklődése következtében az egyéb – szállítói és szolgáltatói – tartozásállomány megnőtt, aránya 90-95%. Ez az adósság azonban az érintett egészségügyi és felsőoktatási intézményeknél további tartozást indukálhat a késedelmi kamatok miatt. A kincstári biztosok módszertani tájékoztatás keretében ösztönzik az intézeteket a piaci viszonyokhoz alkalmazkodó szerződések megkötésére, illetve a likviditási helyzethez igazodó átütemezési megállapodásokra. 2003-ban is folytatódott a Kormány egészségügyi konszolidációs és reorganizációs programjának folyamatba épített előzetes és utólagos ellenőrzése a programellenőrök által. 147


Az ÁSZ a PM fejezet átfogó ellenőrzése során a kincstári biztosi eszközrendszerre fordítható forrásokat eredményesnek és hatékonynak minősítette.

5.2.

A kijelölt fejezetek, fejezeti jogosítványú költségvetési címek beszámolóinak megbízhatósága A 2003. évi zárszámadás keretében végzett pénzügyi szabályszerűségi – ellenőrzés – az előző évekhez hasonlóan – minden fejezetet érintett. A fejezeti beszámolójelentések megbízhatóságát minősítettük az OGY, a KE, az ALB, az OBH, a BIR, az MKÜ, a GVH fejezeteknél, valamint a KT, a KEHI, a PNSZ, a PSZÁF fejezeti jogosítvánnyal rendelkező költségvetési címeknél. A financial audit mind formai, mind tartalmi szempontból kiterjedt az ellenőrzött fejezet, a szervezet szempontjából lényegesnek, illetve érzékenynek ítélt tranzakciók tételes, valamint a beszámoló további területeinek mintavételes számszaki és szabályszerűségi vizsgálatára. Az egyes tételek esetén a kincstári tranzakció teljes folyamatát a kötelezettségvállalástól a pénzügyi teljesítésig, az elszámolásig ellenőriztük.

A költségvetési beszámoló, a beszámoló összeállításának alapjául szolgáló bizonylatok, dokumentumok, nyilvántartások és belső szabályzatok ellenőrzése során – tekintettel a lényegesség elvére is – megállapítottuk, hogy a fejezetek, illetve a fejezeti jogosítványú költségvetési szervek a beszámolókat a számviteli törvényben foglaltak és végrehajtására kiadott 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet előírásai szerint készítették el. A beszámoló a fejezet illetve a fejezeti jogosítványú költségvetési szerv vagyoni, pénzügyi helyzetéről megbízható és valós képet adott az OGY, a KE, az OBH, az MKÜ, a KEHI, a PNSZ, és a GVH esetében. A költségvetési szerv vagyoni, pénzügyi helyzetéről ugyan megbízható és valós képet adott az ALB, a BIR fejezetek költségvetési beszámolója, azonban a fejezet vezetésének figyelmét indokolt volt felhívni a következőkre: Az ALB fejezetnél elmaradt az SZMSZ jóváhagyása, a munkaköri leírások aktualizálása, a számlarend és értékelési szabályzat kiegészítése. A megbízási szerződésekben nem minden esetben voltak pontosan, egyértelműen meghatározva az elvégzendő feladatok, az előirányzatok évközi változásainak dokumentálása során nem különítették el a jogszabálynak megfelelően a kiemelt előirányzatokat. A BIR fejezetnél az intézményi mérlegsorok nem minden esetben felelnek meg a valódiság elvének (szállító, kölcsönök), az intézmények egy része nem végezte el az adósok egyedi értékelését és az indokolt értékvesztés elszámolását. Az üres álláshelyek naprakész meghatározása nem áll rendelkezésre minden intézménynél. Egyes intézményeknél nem valósul meg a folyamatba épített belső ellenőrzés valamennyi eleme. Az intézmények többségénél nem érvényesültek a 60/1992. (IV. 1.) Korm. rendelet szerint elszámolható üzemanyagnormák. Az önálló bírósági végrehajtók költségelőlegelszámolása szabálytalanul történt.

148


A beszámolóban feltárt hibák a lényegességi szintet nem érték el, a tapasztalt szabálytalanságok a beszámoló elutasítását nem indokolták a KT, és a PSZÁF intézménynél, ezért a beszámolójelentést korlátozó véleménnyel láttuk el. Az intézményi beszámoló megbízhatóságát a következők befolyásolták: A KT beszámolójában a bírságbevétel összegét alacsonyabban mutatta ki a ténylegesnél, a mérlegben az adott kölcsönök év végi állománya nem tartalmazta a munkavállalók IV. negyedévi törlesztését. Az adósok mérlegsor értéke nyilvántartási hiányosságok miatt 5,1 M Ft-tal eltért a valós összegtől. A szállítói állomány helytelenül tartalmazott 2004. évi teljesítésű számlákat. Az egyéb rövidlejáratú kötelezettség között szerepeltek korábbi évekből származó tételek, valamint olyan tételeket is, amelyek esedékességi ideje nem volt megállapítható. A PSZÁF költségvetési beszámolójában az adott kölcsönök mérlegsoron az éven belüli törlesztés magasabb összegben került átvezetésre az egyéb követelések közé, valamint a követeléseket nem teljes körűen vette nyilvántartásba. A forgalomképes, de reprezentációs célból beszerzett érmék névértéke tévesen szerepel a pénzeszközök év végi állományában. Az egyéb aktív elszámolások leltározását a beszámoló elkészítését követően végezte el, így az eltérések rendezése részben nem, vagy csak késedelmesen történt meg. A VISA kártyafedezeti számla egyenlegét nem a pénzeszközök között kezelik. A megbízási szerződések utáni járulékfizetést a munkaviszonynak megfelelő mértékben teljesítették, pénztári tételeknél a dologi kiadások között nem különítették el az általános forgalmi adót. A kincstári és az intézményi pénzforgalmi adatok egyeztetése nem volt folyamatos, az átlagos statisztikai állományi létszám meghatározása a beszámoló kiegészítő mellékletében nem előírásszerű.

5.3.

A kijelölt intézmények elemi beszámoló jelentéseinek megbízhatósága

5.3.1.

Igazgatási címek, alcímek elemi beszámoló jelentéseinek megbízhatósága A ME, az ESZCSM, az FMM az FVM, a GKM, a GyISM az IM, az IHM, a KvVM, a KüM, az NKÖM, a PM, a KSH, az MTA fejezetek Igazgatási címei, a BM, a HM, az OM fejezetek Igazgatás alcímei elemi beszámolójelentéseinek megbízhatóságát ellenőriztük. A financial audit mind formai, mind tartalmi szempontból kiterjedt az ellenőrzött fejezet, a szervezet szempontjából lényegesnek, illetve érzékenynek ítélt tranzakciók tételes, valamint a beszámoló további területeinek mintavételes számszaki és szabályszerűségi vizsgálatára. Az egyes tételek esetén a kincstári tranzakció teljes folyamatát a kötelezettségvállalástól a pénzügyi teljesítésig, az elszámolásig ellenőriztük.

A költségvetési beszámoló, a beszámoló összeállításának alapjául szolgáló bizonylatok, dokumentumok, nyilvántartások és belső szabályzatok ellenőrzése során – tekintettel a lényegesség elvére is – megállapítottuk, hogy a költségvetési szervek az intézményi beszámolókat a számviteli törvényben foglaltak és

149


végrehajtására kiadott 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet előírásai szerint készítették el. Az intézményi beszámoló a költségvetési szerv vagyoni, pénzügyi helyzetéről megbízható és valós képet adott a MEHIG, az ME–MKGI, az FVM–GSZ, a HM, az IM, a GKM–GI, a KüM, az OM–GF, az ESZCSM, a PM, a NKÖM Hivatala, a NKÖM–GI, az FMM, a KSH és az MTA esetében. A költségvetési szerv vagyoni, pénzügyi helyzetéről ugyan megbízható és valós képet adott az FVM–GH, a GKM–IG, a KvVM Igazgatás, valamint az OMSZI intézmények költségvetési beszámolója, azonban az intézmény vezetésének figyelmét indokolt volt felhívni a következőkre: Az FVM-GH-nál a könyvviteli mérleg alátámasztását szolgáló leltár összeállítása, az azt megelőző leltározási folyamat lefolytatása során nem biztosították teljes körűen a szabályozottságot és dokumentáltságot valamennyi mérlegsorra vonatkozóan. Nem biztosították az analitikus nyilvántartás naprakész vezetését és annak folyamatos kapcsolatát a főkönyvi könyveléssel. A GKM Igazgatás a megszűnt KöViM-től átvett, és a KvVM-nek átadott eszközök végleges rendezését csak az ellenőrzés időszakában (2004. április) hajtotta végre. A kiegészítő melléklet összeállítása során tévesen 28,0 M Fttal magasabb összeg szerepelt az “Egyéb működési kiadási” soron, amelyet felhalmozási célú pénzeszköz átadásként az “Egyéb felhalmozási kiadások” soron kellett volna kimutatni. A KvVM Igazgatás a működést biztosító jogszabályok aktualizálását nem minden esetben hajtotta végre, és tartalmuk több esetben nem elégítette ki a jogszabályi előírásokat. A GKM-től történő eszközátvételek végleges rendezése csak az ellenőrzés időszakában (2004. április) valósult meg. A házipénztár bizonylatainak zárt rendszerben történő kezelése a működést támogató szoftver miatt nem minden esetben volt teljes körű. A dologi kiadások között olyan tételeket számoltak el, amelyek nem az intézmény folyamatos működésével kapcsolatban merültek fel. A részesedések között nem valós értéken szerepel a Hortobágyi Halgazdasági Rt.-be befektetett állami vagyon. Az OMSZI-nál a tárgyi eszközök, immateriális javak üzembe- helyezése dokumentálásának szabályozása pontosításra, kiegészítésre szorul, és ezzel összhangban a szabályozáshoz alkalmazkodó gyakorlat kialakítása is szükséges. Az érvényesítés, utalványozás és ellenjegyzés rendje nem teljes körűen felel meg a 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendeletben foglaltaknak, ezért újraszabályozása és a szabályozás következetes végrehajtásának biztosítása indokolt. Az intézményi beszámolóban feltárt hibák a lényegességi szintet nem érték el, a tapasztalt szabálytalanságok az intézményi beszámoló elutasítását nem indokolták a GyISM Igazgatás intézménynél, ezért a beszámolójelentést korlátozó véleménnyel láttuk el. Az intézményi beszámoló megbízhatóságát a következők befolyásolták:

150


A GyISM Igazgatásnál az intézmény gazdálkodási szabályozottsága a vizsgált évben a törvényi előírásoknak nem teljes körűen felelt meg; a kötelezettségvállalásra, pénzügyi ellenjegyzésre, utalványozásra, érvényesítésre vonatkozó előírások a vizsgált időszakban még nem érvényesültek. Kötelezettségvállalási nyilvántartással nem rendelkeztek. Az utalványrendelet gyakorlati alkalmazását 2003-ban nem vezették be. A Budapest Sportaréna 2003. március 14-e óta üzemel, ennek ellenére nem történt meg a központi beruházási projekt lezárása és az eszköz aktiválása, vagy átadása az üzemeltetőnek. A tárgyi eszközök mérlegben kimutatott értéke magasabb a ténylegesnél, mivel nem történt meg egyes eszközök kivezetése (6450 E Ft Budapest Sportcsarnok tűzi víztároló), valamint dologi kiadásnak minősülő tételek (festés, tapétázás a minisztériumban és az Európai Ifjúsági Központban 1431 E Ft, SAP programkarbantartás 8134 E Ft) is aktiválásra kerültek. Nem tartották be a bruttó elszámolás számviteli elvet az Európai Ifjúsági Központ elszámolásával kapcsolatban. Az OM fejezetnél az OMAI, és a KPI intézmények valamint az IHM Igazgatás intézményi beszámolói a költségvetési szerv vagyoni, pénzügyi helyzetét nem megbízható módon mutatta, az abban feltüntetett adatok nem a valós képet tükrözték. A beszámoló megbízhatóságát, a valós kép kialakítását a következők befolyásolták: Az OM fejezetnél az OMAI beszámolójában a nettó mérlegérték és a tőkeváltozás mérlegsor is eltérést mutat. Az intézmény átszervezésekor az eszközök átadás – átvétele nem előírásszerűen történt, megsértették a Kbt. rendelkezéseit, mivel az eredeti feladattól eltérő fejlesztésre történt kifizetés eltérő pénzügyi teljesítéssel, írásban dokumentált módosítási szándék nélkül. (A fel nem használt szerződéses összeg a maradványban nem jelenik meg.) A személyi kifizetéseknél a jutalom könyvelése nem az előírásoknak megfelelően történt. A megbízási szerződések esetenként folyamatos munkavégzésre utaló előírásokat tartalmaznak, így elnevezésükkel ellentétben munkaviszony jellegűek. A beszámoló kiegészítő mellékleteként készült létszám kimutatás kitöltése nem teljes körű, az átlagos statisztikai állományi létszám meghatározása nem az előírásoknak megfelelően történt. Nem valósult meg a kincstár által havonta készített előirányzatok és teljesítések egyeztetése. Év közben rendszeres a függő KTK-val történt könyvelés, a KTK rendezések esetlegesek, utólag nehezen követhetők. A munkafolyamatba épített ellenőrzés – aláírási jogok és kötelezettségek formában történő megvalósulása – formális és hiányos, a bizonylatokon a pénzügyi ellenjegyző, érvényesítő, esetenként utalványozó és teljesítést igazoló aláírása hiányos, illetve a bizonylat tartalmi ellenőrzése aláírás mellett sem valósult meg (téves főkönyvi számlaszámok és KTK alkalmazása). Az OM KPI kötelezettségvállalással terheltként kimutatott maradványából 16 070 E Ft nem kötelezettségvállalással terhelt, mellyel kapcsolatban az intézménynek befizetési kötelezettsége keletkezik. A felhalmozási kiadásra felhasználni tervezett maradvány összegből 18 763 E Ft előirányzattal nem fedezett kötelezettség vállalása van. A szoftverek leltározása során nem került hiányként megállapításra egy a KPI-nek átadott program, melyet az átadás – átvételi jegyzőkönyvben nem rögzítettek, így az OMAI és a KPI között nem került átvételre. A természetbeni juttatásként adott ajándék után a járuléko151


kat kötelezettségként nem könyvelték. A megbízási szerződések esetenként munkavégzésre utaló előírásokat – havi díjfizetést – tartalmaznak, így elnevezésükkel ellentétben munkaviszony jellegűek. A beszámoló kiegészítő mellékleteként készült létszám kimutatásban az átlagos statisztikai állományi létszám meghatározása nem a kitöltési útmutató előírásainak megfelelően történt. Az IHM Igazgatás költségvetési beszámolójában végrehajtott nettó könyveléssel megsértették a bruttó elszámolás, a teljesség és a valódiság elvét. A vagyoni értékű jogok között helytelenül szerepel szellemi termék. Az MKGItől átvett eszközök értékét szabálytalanul állapították meg. A kötelezettséggel terhelt előirányzat-maradványként kimutatott összeg tartalmaz kötelezettségvállalással le nem kötött összegeket is. Az intézmény 2003. évi intézményi beszámolóját, annak részeit és tételeit, azok könyvelési és bizonylati alátámasztását, a Financial Audit módszertanban foglaltak szerint felülvizsgálni nem lehetett a BM Igazgatás intézménynél, mivel az ellenőrzés – az ellenőrzött szerv hibájából – nem tudott elegendő és megfelelő bizonyosságot szerezni a 2003. évi intézményi beszámolójelentés minősítéséhez. Az intézményi beszámoló megbízhatóságát a következők befolyásolták: • 2003. január 1-jétől a BM Költségvetési és Gazdasági Főosztálya új feladatként vette át a minisztérium számviteli tevékenységének ellátását a BM Központi Gazdasági Főigazgatóságától. A számviteli feladatok szabályszerű átadás-átvétele, valamint a folyamatos munkavégzés feltételeinek kialakítása elmaradt. • Az újjászervezett főosztály feladatainak megtervezése, a számviteli feladatokkal összefüggő, szervezetek közötti munkamegosztás kialakítása, a Pénzügyi valamint a Könyvelési és Nyilvántartási Osztály közötti feladatok koordinálása egész évben elmaradt. A számviteli és pénzügyi feladatok végrehajtásának eljárásrendje, az egyes részfeladatok elkülönítése, a hatás-, és felelősségi körök meghatározása nem történt meg. A szabályozatlan keretek közötti munkavégzés nem biztosította a pénzügyi elszámolások számviteli feladatainak teljes körű és szabályos ellátását. • Az átállás problémáit már a 2003. I. féléves beszámoló felülvizsgálatakor észlelte a felügyeleti szerv. A mérleg sorainak egy részét (tárgyi eszközök, követelések, függő elszámolások, saját tőke, kötelezettségek) a főkönyvi kivonat adatai nem támasztották alá. Nem álltak rendelkezésre a főkönyvet alátámasztó analitikák, nyilvántartások. A tapasztalt hiányosságok ellenére nem történt hatékony intézkedés a hibák okainak feltárására és megszüntetésére. • A 2003. évben végrehajtott vezetőváltások során a feladatok átadás-átvétele nem a követelményeknek megfelelően történt. A vezetőváltásokra az év utolsó időszakában került sor, amely nagymértékben hátráltatta a zárási feladatok szakszerű elvégzését. A főosztályvezetői munkakör átadásakor részletes jegyzőkönyv helyett csak egy lista készült az átadott anyagokról. • A 2003. év folyamán a főkönyvi könyvelésben sorozatos, dokumentálás nélküli helyesbítések, törlések, átvezetések történtek. Az egyes főkönyvi számlák év végi záró állománya alapján a kiemelt előirányzatonkénti főkönyvi egyezőség rekonstruálható volt, azonban az egyes előirányzati sorok (főkönyvi számlák) egyenlegeinek valóságtartalmát utólag megállapítani nem lehetett az évközi és a zárást követő dokumentálatlan helyesbítések miatt.

152


• A BM Központi Igazgatás a 2003. évről összeállított és jóváhagyásra felterjesztett intézményi beszámolóját, a beszámoló részét képező mérleg sorait teljes körűen kiértékelt leltárral nem támasztotta alá. • Az intézményi adatbázis az évközi nagyszámú kontírozási helyesbítés, és törölt tételek miatt nem volt áttekinthető (nem érvényesült a könyvvezetés során a számviteli törvény világosság elve). • A számviteli vezető év közben kontírozási hibák, téves könyvelések miatt a 2003. év I.-X. havi könyvelést 2003. novemberében mintegy 4000 tételt a főkönyvből való törléssel „javította”, majd a 10 hónap bérkönyvelését egy összegben könyvelte vissza. A helyszíni ellenőrzés a törölt tételek újrakönyvelése helyességének megállapítása során arról győződött meg, hogy a bemutatott excel táblák összegezett adataiból könyvelt főkönyvi adatok a törölt tételek összegével megegyeztek ugyan, a rekonstruálás a részletek vonatkozásában nem hozott megbízható eredményt. • A statisztikai mintavételezéssel ellenőrzésre kiválasztott tranzakciók bizonylatolása, valamint a bizonylatok kezelése során nem tartották be a 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet 51 § (2) bekezdésében foglaltakat.

Az ellenőrzött tranzakciók rendelkezésünkre bocsátott dokumentációi nem tartalmazták az évközi KTK rendezések 38 db kiválasztott tételének (2297,0 M Ft összegben) továbbá 5 db tranzakció (120,0 M Ft összegben) bizonylatait. A további ellenőrzött tételek egy részénél – az ellenőrzést végző számvevők munkadokumentációja szerint – jellemzően a kötelezettségvállalási dokumentumok (szerződések, megrendelések), a befektetett eszközök beszerzésével kapcsolatos állományba vételi bizonylatok és a közbeszerzési eljárás lefolytatását igazoló okmányok hiányoztak.

5.3.2.

A fejezetek által ellenőrzött elemi beszámolók megbízhatósága A minisztériumok 2004. évben 67 intézmény pénzügyi szabályszerűségi ellenőrzését tervezték. A 2003. évi zárszámadáshoz kapcsolódóan 46 intézményi ellenőrzés fejeződött be. Egy intézménynél elutasító véleménnyel zárult az ellenőrzés. Három intézmény esetében korlátozottan megbízhatónak, a többi esetben megbízhatónak minősítették a beszámolókat.

5.4.

A fejezeti kezelésű előirányzatok szabályozottsága, bevételi és kiadási előirányzatainak teljesítése, elszámolásainak megbízhatósága

5.4.1.

A fejezeti kezelésű előirányzatok szervezeti, gazdálkodási szabályozottságának egyes kérdései A fejezetek felügyeletét ellátó szervek az Áht. 49. § o) pontjában előírtaknak megfelelően eleget tettek a fejezeti kezelésű előirányzatok bevételeinek és kiadásainak felhasználására vonatkozó szabályozási kötelezettségüknek. Elkészítették az egyes fejezeti kezelésű előirányzatokkal kapcsolatos eljárási rendet, az előirányzatokról és azok felhasználásáról külön nyilvántartást vezetnek (ME, HM, IM, GKM, KvVM, KüM, OM, ESZCSM, PM, NKÖM, GyISM, IHM,

153


FMM, KSH, MTA). Egy fejezetnél (GKM–TC) a szabályzatokat csak részben, illetve némi késéssel aktualizálták, két fejezetnél (BM, FVM) a szabályzat kiegészítést, pontosítást igényel. A GKM fejezeten belül a Turisztikai célelőirányzat (TC) esetében a szabályzatok aktualizálása (a felügyeleti szerv módosulása miatt) csak részben, illetve némi késéssel teljesült. A BM fejezeten belül nem teljes körű a hatásköri és felelősségi viszonyok szabályozása az Állami támogatású bérlakás programja (ÁTBP) előirányzat és a Lakóépületek energia-megtakarítási programja (LEP) előirányzat esetében, ezért a szabályzatot a szervezeti változásokkal összefüggésben aktualizálni, a hatásköri és felelősségi köröket pontosítani, kiegészíteni szükséges. Felülvizsgálatot igényel a pályázati rend szabályozása is, mivel az teljes körűen nem felel meg az Ámr. 81-93. §-aiban megfogalmazott előírásoknak. Az FVM fejezetnél a szabályzat nem tartalmazta az eljárási rend részletes szabályozását, így informális szokásjogon alapuló gyakorlat alakult ki.

A fejezeteknél a fejezeti kezelésű előirányzatok szakmai kezelési feladataikat a kijelölt szakmai szervezeti egységek vagy a fejezetek felügyelete alá tartozó és rendelkezési jogosultsággal felruházott költségvetési intézmények látták el. Egy esetben a feladatfinanszírozás körébe vont fejezeti kezelésű előirányzatnál az utalványozási jogot PM engedéllyel államháztartáson kívüli szervezetnek adták át (GKM). A fejezeteknél közhasznú társaságok, korlátolt felelősségű társaságok, részvénytársaságok, közalapítványok és alapítványok is közreműködtek a szakmai feladatok ellátásában (ME, BM, FVM, GKM, KvVM, OM, ESZCSM, PM, IHM, FMM). A GyISM fejezetnél a fejezeti színtű feladatok ellátásában, illetve a fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználásában meghatározó szerepe volt a Sportfolió Kht-nak. A 2000. március 1-jén alapított Sportfolió Kht. működésének közel négy éve alatt 2871,5 M Ft veszteséget halmozott fel. A társaság vesztesége egy év alatt 1,9 Mrd Ft-tal növekedett. A jegyzett tőkét, valamint az intézményektől átvett eredmény tartalékokat nem csak teljes összegében „felélte”, hanem a felhalmozott veszteség révén még 1717,2 M Ft tőkehiány is keletkezett. A 2002. évi gyakorlathoz hasonlóan 2003-ban is a Kht. közhasznú tevékenységének finanszírozásából vontak el költségvetési forrást (318,7 M Ft-ot), a többségi tulajdonában lévő Ifjúsági és Sportkommunikációs Szolgáltató (ISK) Kft. tőkehelyzetének rendezésére. A társaságok piaci értéke a befektetések vásárláskori értékének mindössze 13,4%-a. A Kht. 2002. év végén 6647,0 M Ft, többségében bankszámlán lévő pénzeszközzel rendelkezett, ebből 6362,4 M Ft-ot elkülönített bankszámlákon helyeztek el. A Kht. a 2002. év végén a Bozsik program finanszírozására átutalt 4200,0 M Ft, a Doppinglabor céljaira átvett 700,0 M Ft, a stadion rekonstrukcióra kapott, valamint a 2006. Úszó EB támogatására utalt és fel nem használt pénzeszközöket kötötte le.

154


A lekötött pénzeszközök után 2003. évben 350,3 M Ft kamatjövedelmet realizáltak. A Sportfolió Kht. 2003. évben folytatott vállalkozási tevékenységének vesztesége 537,5 M Ft, amely a Kht. mérleg szerinti veszteségének 28,5%-a.

Az ÁSZ 2002. évet érintő ellenőrzési jelentésének felhasználásával a GyISM 2003-2004. év folyamán áttekintette a Sportfolió Kht., valamint a hozzá kapcsolódó gazdasági társaságok, illetve a minisztériumhoz közvetlenül kapcsolódó gazdasági társaságok helyzetét, és döntött azok átalakításáról. 2004. első félévében a Sportfolió Kht. három befektetésének végelszámolással történő megszüntetéséről döntöttek, melyek jogutód nélküli megszüntetése folyamatban van. A legnagyobb vagyonvesztést okozó ISK Kft. ügyében gyökeres fordulatot hozó, a gazdálkodást megszilárdító, strukturális változást eredményező döntés a vizsgálat időpontjáig nem születetett. A pénzügyi szakmai szervezetek szabályozottsága (SZMSZ, ügyrend, számviteli politika és kapcsolódó szabályzatai) megfelelő volt a ME, HM, KvVM, KüM, ESZCSM, IHM, FMM, MTA fejezeteknél. Egy esetben a szabályzatok aktualizálása elhúzódott GKM-nél (TC). A szabályzatok kiegészítése szükséges a BM, FVM, IM, GKM, OM, NKÖM, GyISM, KSH fejezeteknél. A BM fejezetnél hiányosságokat tapasztaltunk az államháztartáson kívülre kerülő források ellenőrzési rendjében, valamint ezen ellenőrzési hatáskörök és felelősségi viszonyok nem egyértelmű szabályozásában. Az Európai integrációs feladatok előirányzat belső szabályozása ellentétes előírásokat tartalmazott az Áht. 24. § (4) bekezdésével. A belső szabályzat alapján a célelőirányzat felhasználható, folyamatban lévő, illetve előre nem tervezhető feladatokra is, ez azonban ellentétes az idézett jogszabály előírásával, amely szerint a fejezeti kezelésű előirányzatok kizárólag a Kvtv.-ben meghatározott célra használhatók fel. A módosított előirányzatok felhasználására vonatkozó szabályzat későn jelent meg (2004. január 15.), amely nem tartalmazza az atomenergiával kapcsolatos célelőirányzatok felhasználásának szabályozását. A bizonylati rendet 2003-ban is csak részlegesen szabályozták. Az FVM fejezetnél a számviteli szabályzatok kisebb pontosításra, kiegészítésre szorulnak. Az IM fejezetnél az SZMSZ a 2003. március 1-je utáni szervezeti változásokat nem követte. Nem készült szabályozás a fejezeti kezelésű előirányzatok bizonylati rendjéről. A Számviteli rend nem tartalmazta a Büntetőeljárásról szóló törvény alapján megállapított kártalanítás fejezeti kezelésű előirányzat főkönyvi számlához kapcsolódó analitikus és kiegészítő nyilvántartások formáját, tartalmát és vezetésének módját. Az Eszközök és források értékelési szabályzata nem tartalmazta a tárgyi eszközökkel kapcsolatos szabályozásokat. A GKM fejezetnél a számviteli szabályozás rendje az egyes fejezeti kezelésű előirányzatok számviteli feladatait végrehajtó szervezetek szerint külön-külön került kialakításra. A számviteli szabályzatok nem összehangoltak, jellemzően megismétlik a jogszabályban foglaltakat, a feladat sajátosságait nem tartalmazzák, ezzel szemben igen részletesen írnak elő olyan szabályokat, amelyek a fejezeti kezelésű előirányzatoknál, jogi státuszukból és gazdálkodásukból következően nem

155


érvényesülhetnek, emellett egyes esetekben a jogszabállyal ellentétes, szakmailag hibás előírásokat tartalmaznak. Az OM fejezetnél az értékelési szabályzat kiegészítése szükséges az egyéb követelések értékelésével, az értékvesztés elszámolására vonatkozó eljárási renddel. Az NKÖM fejezetnél a szabályzatokat összességében a 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet 8. és 49. §-ában foglalt előírásoknak megfelelően állították össze. Részletes kidolgozást igényelnek a követelések és kötelezettségek tartalmára, leltározására, értékelésére, a központi beruházások elszámolására és értékelésére az analitikus nyilvántartások vezetésére vonatkozó szabályok. A GyISM fejezetnél a számviteli politika és a kapcsolódó szabályzatok előírásai nem tartalmazzák teljes körűen a sajátosságokat. A KSH fejezetnél a vezetői- és a munkafolyamatba épített ellenőrzés csak részben szabályozott, a költségvetési szervek belső ellenőrzéséről szóló 193/2003. (XI. 26.) Korm. rendelet előírásait figyelembe véve célszerű kiegészíteni.

5.4.2.

A bevételi előirányzatok teljesítése A fejezetek a HM kivételével a Kvtv. szerint 108 516,5 M Ft saját bevételt terveztek. A fejezetek a 2003. évi Kvtv. szerint a fejezeti kezelésű előirányzatok eredeti kiadási előirányzatát döntően (89%) költségvetési támogatásból tervezték megvalósítani. A NKÖM fejezet kivételével valamennyi fejezetnél bevételi elmaradás volt. A bevételi elmaradás oka jellemzően a PHARE programok csúszása, elmaradása volt. (FVM, ESZCSM, FMM). Az ESZCSM fejezetnél a bevételi elmaradáshoz hozzájárult az egészségügyi intézmények részére nyújtott konszolidációs támogatások szerződéseinek módosítása, így a visszafizetési határidők átütemezése.

A BM fejezetnél bevételi többletet eredményezett a visszatérítendő támogatások kölcsöntörlesztése. A ME, FVM, IM, OM, ESZCSM, PM, GyISM, FMM fejezetek rendelkeztek felülről nyitott előirányzattal. A 2002. évi LXII. törvény előírásainak megfelelően került sor előirányzat módosítási kötelezettség nélküli többlet költségvetési támogatás felhasználására. Az FVM, GKM, KvVM, OM, NKÖM, IHM fejezetek 2003. évi költségvetés végrehajtásának ellenőrzése keretében vizsgáltuk a központosított bevételek (az ún. vonal alatti tételek) alakulását. Az FVM fejezetnél a fejezethez tartozó központosított bevételek az államigazgatási eljárás szabályai szerint kerültek megállapításra és befizetésre. Ez alól kivétel a tenyésztési hozzájárulás befizetése. A fejezet hatósági jogkörrel rendelkező intézményeinél a bevétel beszedésének és befizetésének eljárási rendje egységesen szabályozott volt. Közvetlenül fizették be a Nemzetgazdasági számlára a kivetett összegeket, az analitikus nyilvántartás egyidejű vezetésével. A tenyésztési hozzájárulás befizetése „jogkövető magatartásra” épült, így annak befizetése a fejezeti

156


előirányzat-felhasználási keretszámlára történt, s azt követte a Nemzetgazdasági számlára történő továbbítás. A fejezet a befizetésekről csak az utóbbi esetben vezet analitikus nyilvántartást, amiből a kizárólagos felhasználás (befizetés, esetleges visszautalás) pontosan követhető. A kintlévőségek, követelések teljes körű nyilvántartása a MÁK hatáskörébe tartozik, amihez rendszeres adatszolgáltatást biztosít a fejezet. A GKM fejezetnél a központosított bevételek eredeti előirányzatot meghaladó többletével az előirányzatokat megemelték. A Gazdaságfejlesztési támogatások visszatérülése jogcímen az előirányzatokat 903,6 M Ft-tal megemelték, ugyanakkor a BC nyilvántartásai szerinti bevétel ennél 405,9 M Ft-tal alacsonyabb. Az eltérés okaira azonban magyarázatot nem kaptunk. A fejezet a központosított bevételek analitikus nyilvántartó helye. A hatályos Korm. rendeletek nem teszik egyértelművé az elszámolás rendjét, nem szabályozzák a központosított bevételek esetében az adatszolgáltatók elszámolási és mérlegkészítési kötelezettségét. Az OM fejezet a Műszaki fejlesztési hozzájárulások visszatérülése jogcímen, a központosított bevétellel kapcsolatos követelésekről analitikus nyilvántartó helyként feladást illetve leltárt készített az ÁHH/Kincstár felé. Az NKÖM fejezet költségvetésében tervezett kulturális járulék esetén többletbevétel keletkezett. A bevétel növekedéséhez hozzájárult a vonatkozó jogszabály módosítása, a járulék alapjának és mértékének szélesítése. Az IHM fejezetnél a visszatérítendő támogatásokból befolyt bevételek jelentősen elmaradtak a tervezettől, mert a tervezés során a fennálló kintlévőségeket nem mérték fel.

5.4.3.

A kiadási előirányzatok teljesítése A fejezeti kezelésű előirányzatok eredeti kiadási előirányzatait minden fejezetnél a Magyar Köztársaság 2003. évi költségvetéséről szóló 2002. évi LXII. törvény valamint az ezt módosító 2003. évi XCV. törvényben foglaltaknak megfelelően alakították ki. Az előirányzat-módosítások a jogszabályi előírásokkal összhangban történtek, az előirányzatokat szakmailag indokolt időpontban és mértékben módosították. Az előirányzat átcsoportosítások a beszámolóban foglaltakkal egyezően analitikus nyilvántartásokkal alátámasztottak és dokumentáltak voltak, megfeleltek a hatásköri előírásoknak. A fejezeti kezelésű előirányzatok más fejezethez tartozó címhez az előirányzat céljának, rendeltetésének megfelelő átcsoportosítását az érintett fejezetek felügyeletét ellátó szervek vezetőinek megállapodása alapján hajtották végre. A fejezeti kezelésű előirányzatok az intézményi költségvetéstől elkülönített, kiemelt feladatok végrehajtására nyújtanak pénzügyi fedezetet. A fejezetek a fejezeti kezelésű előirányzatokat az Áht. 24. § (4) bekezdésében foglalt előírásoknak megfelelően, a Kvtv.-ben és az egyéb jogszabályokban meghatározott jogcímeken, rendeltetésszerűen, célszerűen használták fel. Jog-

157


címtől eltérő felhasználás az IHM, a KvVM és a BM fejezetnél történt. Az IHM fejezet négy munkatársáról elismerte, hogy az IT Kht. alkalmazottai, de az általuk végzett tevékenység a Kht. feladataihoz nem kapcsolódik, így az erre fordított bérköltség és járulékai az Informatikai, távközlés-fejlesztési és frekvenciagazdálkodási célelőirányzatnál céltól eltérő felhasználásnak minősül. A KvVM fejezetnél a KAC előirányzatból a rendeltetéstől eltérő felhasználás 203,3 M Ft volt. A 3/2003. (III. 7.) KvVM rendelet ugyanis nem tette lehetővé jutalom és járulékainak kifizetését a célelőirányzat terhére, ennek ellenére a felhasználás megtörtént. A BM fejezetnél az Európai integrációs feladatok előirányzatból a feladatokat érintő 2003. márciusi döntés dokumentációja arról tanúskodott, hogy az előirányzatot előzetes (2002-ben tett) „ígéretek” alapján már év elején a Kvtv.-ben engedélyezett céltól eltérő felhasználásra javasoltak 440 M Ft-ot, amelynek felhasználása megtörtént. Az Európai integrációs feladatok előirányzatból 66,3 M Ft összegben a központi költségvetésen kívüli szervezetet is támogattak, a szerződések tartalma szerint nem a Kvtv.-ben meghatározott céllal.

A feladatfinanszírozás körébe vont fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználásánál a fejezetek az Ámr. 70-77. §-aiban foglaltaknak megfelelően jártak el. A KüM, NKÖM, IHM, MTA fejezeteknek csak központi beruházásai voltak, amelyeknél a feladatfinanszírozás szabályait kell alkalmazni. A finanszírozás alapjául szolgáló feladatismertetők és beruházás ismertetők, valamint a feladatfinanszírozási engedélyokiratok és beruházás finanszírozási alap-okmányok az Ámr. előírásainak megfelelően elkészültek, azokat a Kincstár jóváhagyta. A fejezetek az előirányzatokat célnak megfelelően használták fel, külön kincstári számla alkalmazásával. Egy beruházás finanszírozásánál a Kincstár pénzügyileg nem a fejezet által benyújtott átutalási megbízásokat teljesítette. Az IHM fejezetnél a feladatfinanszírozás körébe tartozó Postai beruházások fejezeti kezelésű előirányzat esetében a kiadások teljesítésének alapbizonylatait nem tudtuk ellenőrizni, a fejezetnél azok nem álltak rendelkezésre. Az IHM az ellenőrzés részére alapbizonylatként a Kincstár által készített bankkivonatokat adta át és a teljesítési adatokat is ezek alapján mutatta ki beszámolójában. A Postai beruházásokat egyrészt az IHM fejezeti kezelésű előirányzata, másrészt a Magyar Posta Rt. saját forrása fedezte azzal a megkötéssel, hogy az áfa összege költségvetési forrásból nem finanszírozható. A beruházás saját- és költségvetési forrás arányát a Beruházási Alapokmány tartalmazta, melyet a Kincstárnak a számlák kiegyenlítésekor figyelembe kellett vennie. A Postai beruházások esetében követhetetlen volt a Kincstár finanszírozása, mert nem a fejezet által kiállított átutalási megbízásokon lévő – a számla értékének megfelelő - összeggel terhelte le a kincstári számlát, hanem az áfa nélküli (nettó) valamint a Magyar Posta önrészével csökkentett összeget finanszírozta az előirányzatból. Az utalások során előfordult a Kincstár eseti tévedése is. A fejezet év közben nem ellenőrizte a Kincstár havi teljesítéseit, a bankkivonatok teljesítési adatait könyvelte. A terhelés jogosságáról - alapbizonylatok hiányában - az ellenőrzés sem tudott meggyőződni.

158


A feladatfinanszírozás szabályai szerint működő PHARE és az egyéb EU forrásból megvalósuló projektek jóváhagyása, lebonyolítása nem a fejezet döntésétől függ. Ebből következően a fejezetek információ hiánnyal, nyilvántartási, értelmezési problémákkal küzdenek. Az IM fejezetnél a fejezet és a felhasználó között eltérő értelmezés, akadozó információcsere következményeként több elszámolási, nyilvántartási, minősítési probléma (pl. devizában történő előleg kifizetés számviteli elszámolása) merült fel, amelyre a PM Nemzeti Programengedélyező Iroda által kiadott PHARE Twinning programok pénzügyi lebonyolítási rendjének útmutatója nem ad pontos szabályozást. A PM fejezet az EU-s források elkülönített nyilvántartási kötelezettségét támogatásonként elkülönített ÁHT azonosítók bevezetésével, alkalmazásával kívánja megoldani. A bevételi előirányzatok és módosításuk teljesülésére a PHARE és egyéb EU források tekintetében a fejezeteknek nincs ráhatásuk. 2003. évben kiadási megtakarítás, bevételi lemaradás keletkezett (BM, ESZCSM, PM, FMM, KSH).

Az EU források 2003. évi felhasználását befolyásolta az eljárások (közbeszerzés, pályáztatás időigénye) és ennek következményeként a megállapodások előkészítésének, a szerződések megkötésének elhúzódása (BM, ESZCSM, PM, FMM, KSH). A PHARE programokat megvalósító fejezeti kezelésű előirányzatoknál a feladat részben, vagy egészében 2004. évre történő halasztása miatt magas az előirányzat-maradvány (FVM, IM, ESZCSM, PM, FMM). A fejezetek – hazánk EU-hoz történő csatlakozásával összefüggő feladatok végrehajtására – EU forrásokat használtak fel. A PM fejezetnél a pénzügyi és költségvetési tevékenységek és szolgáltatások beruházásainak módosított kiadási előirányzatát 34%-ban PHARE forrás fedezte. ISPA támogatás volt a fedezte (71,4%-ban) a Strukturális Alap fogadására való felkészülésnek (PHARE intézményrendszerének átalakítása). 2003. évben a határátkelőhelyek korszerűsítésére, bővítésére fordított kiadások 38-57%–át finanszírozta PHARE forrás. Az FMM fejezetnél 2003. évben bővültek a PHARE támogatással megvalósuló programok. A PHARE támogatással megvalósuló programok társfinanszírozásainak fel nem használt része (MPA, költségvetés) minden esetben elvonásra került. A kötelezettségvállalással terhelt maradványokat az adott program végéig lehet felhasználni.

Az Ámr. 7. számú melléklete szerint 2003. évben a ME, BM, FVM, GKM, KvVM, OM, ESZCSM, NKÖM, FMM, MTA fejezetek rendelkeztek az összehangolás általános szabályai alá tartozó fejezeti kezelésű előirányzatokkal. A fejezetek az MTA kivételével betartották az összehangolásra, pályáztatásra, szerződéskötésre, a támogatások folyósítására, és a program lezárására vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket.

159


Az MTA fejezetnél az Akadémiai Kutatási Pályázat fejezeti kezelésű előirányzat 2003. évi felhasználásánál más fejezetekkel nem történt egyeztetés, a Kincstár bevonására nem került sor. Az AKP Tanácsa csak akadémiai intézmény számára adott támogatást és ezen belül figyelte, hogy azonos célú támogatás ne kerüljön kifizetésre. Az AKP mint fejezeti kezelésű előirányzat 2003-ban lezárult.

5.4.4.

A fejezeti kezelésű előirányzatok elszámolásainak megbízhatósága A 2003. évi zárszámadás keretében a fejezetek fejezeti kezelésű előirányzatairól összeállított 2003. évi költségvetési beszámolót, annak részeit és tételeit, azok könyvelési és bizonylati alátámasztását a financial audit módszertanban foglaltak szerint felülvizsgáltuk, és ennek alapján elegendő és megfelelő bizonyosságot szereztünk arról, hogy a fejezeti kezelésű előirányzatokkal történő gazdálkodásról készült 2003. évi pénzügyi kimutatásokat, és az azokból összeállított költségvetési beszámolót a számviteli törvényben foglaltak és a végrehajtására kiadott 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet előírásai szerint készítették el. A költségvetési beszámoló megfelel a törvényi előírásoknak és a vonatkozó egyéb rendelkezéseknek, a vagyoni, pénzügyi helyzetről megbízható és valós képet ad a HM, IM, GKM-TC, KüM, ESZCSM, KSH, MTA fejezeteknél. A ME, FVM, KvVM, OM, PM, FMM fejezetek 2003. évi fejezeti kezelésű előirányzatairól készített éves költségvetési beszámolók a törvényi előírások és a vonatkozó egyéb rendelkezések figyelembevételével készültek, a vagyoni, pénzügyi helyzetről megbízható és valós képet adnak. Azonban indokoltnak tartjuk felhívni a figyelmet a következőkre: A ME fejezetnél a GKM számára történt évközi előirányzat átcsoportosításokat szabályozó kormányhatározat végrehajtása nem tette lehetővé a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 15. §-a és az államháztartás szervezetei könyvvezetési kötelezettségeinek sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet 9. §a szerinti számviteli alapelvek közül a folytonosság elvének érvényesülését a ME fejezet fejezeti kezelésű előirányzatairól összeállított 2002. évi költségvetési beszámoló mérlegének záró adatai, valamint a 2003. évi beszámoló mérlegének nyitó adatai között. Az FVM fejezetnél a fejezeti kezelésű előirányzatok 2003. évi költségvetési beszámolójának (mérlegének) alátámasztására nem készült a jogszabályi előírásoknak mindenben megfelelő leltár. A felhasználás bizonylatai dokumentum értékűek voltak, a jogszabályi előírások betartása azonban sem alaki, sem tartalmi vonatkozásban nem volt maradéktalan. A vizsgált időszakban alkalmazott, eltérő megnevezésű és tartalmú dokumentumok nem szolgálták az előirányzatok teljesítésének egységes rendjét, a jogszabályi elvárások érvényesülését. A fejezet nem biztosította az informatikai rendszerek összehangolt működéséhez szükséges szabályozottságot, nem készült informatikai szabályzat. A fejezetnél 2003. évben nem valósult meg a fejezeti kezelésű előirányzatokra vonatkozó pénzügyi elszámolások szabályszerűségi vizsgálata. A KvVM fejezetnél a KAC rendeltetéstől eltérő felhasználása összesen 203,3 M Ft-ot tett ki, amely az KvVM Igazgatáson keresztül jutalom fizetés és annak járulék vonzata volt a dolgozók és a szerződéses megbízottak számára.

160


A KvVM a fejezeti kezelésű előirányzatokra vonatkozóan a kiegészítő melléklet számszaki részéhez külön szöveges indoklást nem mellékelt. Minden előirányzat keretkoordinátora az általa kezelt előirányzatról szöveges beszámolót készített. A fejezet ezeket a szöveges beszámolókat tekinti kiegészítő mellékletnek. Ez ellenkezik a 2000. C. törvény (számviteli törvény) és a 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet (40. §) rendelkezéseivel. Az OM fejezetnél az értékelési szabályzat nem tartalmazza az egyéb követelések értékelésére, így az értékvesztésük elszámolására vonatkozó eljárási rendet, ami bizonytalanná teszi a követelések mérlegben kimutatott értékét. A fejezeti kezelésű előirányzatokból megvalósult törzstőke emelés, illetve tőketartalék címén történő pénzügyi teljesítések vagyont érintő hatása – bár erre a belső szabályozás külön nem tér ki, az érvényes jogszabályi előírásoknak megfelelően – nem a fejezeti kezelésű előirányzatok, hanem az Igazgatás beszámolójában jelenik meg a Részesedések soron. A kötelezettségek kimutatása a számvitel zárt rendszerében nem teljes körű, mivel a főkönyvi nyilvántartási rendszer (0. számlaosztály) csak részben követi a fejezeti kezelésű előirányzatokkal kapcsolatos éven túli és áthúzódó kötelezettségeket. A fejezeti kezelésű előirányzatokról készített éves beszámoló kiegészítő melléklete nem terjed ki mindenben a 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet 40. §-ában megadott tartalmi követelményekre. A KPI a fejezeti kezelésű előirányzatból kapott előirányzatot nem a 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 49. § (4) bekezdés előírásainak megfelelően tartotta nyilván. A PM fejezetnél nem aktualizálták a jogszabályi, szervezeti stb. változásoknak megfelelően a PM SZMSZ-ét; a fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználási rendje függelékét; az Értékelési szabályzat Befektetett pénzügyi eszközök értékelési szabályát a 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet 32. §-ának megfelelően. El kell készíteni az eszközök azonos módszerrel történő értékelését, a Pénzeszközök értékelési szabályozását; a Kárrendezési célelőirányzatok vonatkozásában a számítógépes programok bevizsgálását, a követelések előírását, az elengedett követelések szabályozását; a PGF Ügyrendjének hatályba léptetését; a Bizonylati album és a Bizonylati rend aktualizálását; az adósok és az egyéb rövid lejáratú kötelezettségek analitikus nyilvántartással történő alátámasztását, állományának szakszerű rendezését. Az FMM fejezetnél a pénzügyi teljesítések kötelező mellékletét képező „Utalványlap” „Ellenőrizte (számviteli szempontból)” rovat egyetlen esetben sem volt aláírva, mivel a Költségvetési Főosztályon 2003. évben nem volt belső ellenőr. Az FMM belső ellenőrzése nem teljes körüen vizsgálta a zárszámadás adatait. Az Aktív foglalkoztatási célok előirányzatnál megállapítottuk, hogy a 2003. május 5. előtt készült „Utalvány” lapokon az érvényesítés dátuma nincs kitöltve. Ez ellentétes a belső szabályozással. A BM, GKM, NKÖM, GyISM, IHM fejezetek költségvetési beszámolói a számviteli törvény és végrehajtására kiadott 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet előírásainak ugyan eleget tesznek, de a feltárt hibák, hiányosságok, szabálytalanságok befolyásolják a fejezeti kezelésű előirányzatokról kialakított képet. A költségvetési beszámolók összességében megbízható, valós képet adnak, kivéve a következő előirányzatokat, mérlegsorokat.

161


A BM fejezetnél az „Állami Támogatású Bérlakás Program” és a „Lakóépületek Energia-megtakarítási Programja” 2003. évi előirányzatainak felhasználásáról szóló beszámolók nem felelnek meg a számviteli törvény valódiság és lényegesség elveinek. Az előirányzatok vagyonmérlegében kimutatott hosszú lejáratú kötelezettségekből – figyelembe véve az utólagos felülvizsgálat eredményét – 567,4 M Ft értékű kötelezettség állomány nem tekinthető valóságosnak. Emiatt a kötelezettségvállalással terhelt maradványként jelzett összeg is ugyanennyivel alacsonyabb a beszámolóban kimutatottnál. A GKM fejezetnél a könyvviteli mérleget alátámasztó, az eszközök és források fordulónapi értékét igazoló, tételes és ellenőrizhető leltárak nem állnak rendelkezésre, amely a 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet 37. § (1) és (2) bekezdésének előírásával ellentétes. Az immateriális javak között kimutatott a minisztérium főosztályai használatában lévő 3,8 M Ft-os szoftver termék az Ámr. 20. § (3) bekezdéséből következően nem jelenhet meg a fejezeti kezelésű előirányzatok mérlegében, és kimutatása nem felel meg továbbá a 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet 15. § (1) bekezdése előírásainak. Az egyéb tartós részesedések jogcímen kimutatott állomány 7900,0 M Ft-os öszszege társaságokban és szövetkezetekben lévő részesedést tartalmaz. Tekintettel arra, hogy a fejezeti kezelésű előirányzatok az Ámr. 20. §-a szerint nem jogi személyek, ezek mérlegben történő kimutatása ellentétes a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény 3. § (1) bekezdése, a szövetkezetekről szóló 1992. évi I. törvény 4. § (1) bekezdése, valamint a 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet 19. § (2) és (3) bekezdésének szabályaival. A befektetéseket – más gazdasági társasághoz hasonlóan – a minisztérium Igazgatása mérlegében, illetve az arra törvény által kijelölt költségvetési szervek mérlegében kell kimutatni. A készletek 0,3 M Ft-os értéke nem valós készletérték, hanem elszámolási hiányosság következtében állományban maradt tétel. A mérlegben történő kimutatása nem felel meg a Szt. 15. §-ában foglalt valódiság számviteli alapelvnek. Az adósok mérlegben kimutatott 370,9 M Ft-os állományából, óvatos számvevői becslésünk szerint mintegy 150,0 M Ft követelés behajthatatlannak minősíthető, mert már felszámolt, illetve felszámolás alatt lévő vagyonfedezettel nem rendelkező cégekhez kapcsolódik. A követelések év végi értékelése során a 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet 34. § (9) bekezdése ellenére a könyvekből történő kivezetésre nem intézkedtek, ezért a mérleg a hivatkozott kormány rendelet előírásaival ellentétben behajthatatlan követelést tartalmaz. A könyvviteli mérlegben nem került kimutatásra az ingatlanok és ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok állománya. A mérleg 2002. évi záró, és tárgy évi nyitó állománya 28 701,4 M Ft volt, amely a fejezeti kezelésű előirányzatból finanszírozott, az országos közúthálózat építésével és fejlesztésével kapcsolatos kiadásokat tartalmazta. A tétel főkönyvi elszámolás nélkül, főkönyvi kivonattal és leltárral nem igazoltan, a források között lévő kötelezettségekkel szemben került felvételre az előző évi mérlegbe. A beszámolási évben az előirányzatból finanszírozott és ténylegesen létrehozott eszközök bekerülési értékét nem számolták el a könyvekben, következésképpen a 2003. évi mérlegben záró állományt nem mutattak ki. A szabálytalanság miatt nem érvénye-

162


sültek a Szt. 15. §-ában rögzített teljesség, folytonosság, valódiság számviteli alapelvek. A rendezetlen elszámolások következménye, hogy a 12/1999. (III. 11.) KHVM rendeletben szabályozottakkal ellentétben a kincstári vagyont képező és az állami közútkezelő közhasznú társaságok vagyonkezelésében lévő eszközök értékkel történő nyilvántartása nem biztosított. Ebből eredően az országos közúthálózat építése és fejlesztése keretében létrehozott közúthálózati elemek az Áht. 109/A és 109/B §-ainak előírásaival ellentétben nem jelennek meg értékkel a kincstári vagyonban, és nem tartották be a 183/1996. (XII. 11.) Korm. rendelet vonatkozó előírásait sem. A hosszú és rövid lejáratú kötelezettségek állományának 137 262,5 M Ft-os öszszege, rendszerbeli hiba miatt, nem felel meg a 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet (1)-(5) bekezdéseiben foglalt előírásoknak. A hosszú lejáratú kötelezettségek körébe jogszabályi előírás szerint tartozó kötelezettség-fajtákat az előirányzatok leltárai nem tartalmaznak, tehát a hosszú lejáratú kötelezettség teljes állománya, illetve a hosszú lejáratú kötelezettség tárgy évet követő évben esedékes rövid lejáratú kötelezettségbe sorolt részének a kimutatása nem jogszerű. A rövid lejáratú kötelezettségek azok a szállítási, vállalkozási, szolgáltatási és egyéb szerződésekből eredő, pénzértékben kifejezett elismert tartozások, amelyek a szállító, a vállalkozó, a szolgáltató, a hitelező, a kölcsönt nyújtó által már teljesített, az államháztartás szervezete által elfogadott, elismert szállításhoz, szolgáltatáshoz, valamint kincstári vagyon részét képező eszközök kezelésbe vételéhez kapcsolódnak. Ebbe a körbe nem tartozhatnak bele a megkötött szerződések, mert azok mögött még nem áll valós teljesítés, ezért azok az állományban nem mutathatók ki. Az előirányzat maradvány összegével azonos összegben kimutatott kötelezettség a mérleg forrás oldalán a kötelezettségvállalás kétszeres kimutatását okozza, amely mögött az eszköz oldalon egyszeres pénzeszköz fedezet áll és a mérleg egyensúlyt a saját tőke számvitel technikai csökkentése teremti meg. Ezért ezek kötelezettségnek nem minősíthetők. A költségvetési évet követő évre vonatkozó kötelezettségvállalás nem mutatható ki a beszámolási év mérlegében, mert ez sérti az Szt. 15. §-ban meghatározott öszszemérés, valódiság számviteli alapelveket. A mérlegben szereplő saját tőke hiány 141 350,8 M Ft-os összege 1056,3 M Ft induló tőkét tartalmaz, a tőkeváltozások fordulónapi egyenlege mínusz 142 407,1 M Ft. Az induló tőkéből 1035,7 M Ft a Piaci Intervenciós célelőirányzat 2000. január 1-jei megszűnéséhez kapcsolódik, amelyről ma már nem lehet megállapítani, hogy az megfelel-e a 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet 24. § (3) bekezdése előírásainak. A tőkeváltozások mérlegben kimutatott záró állománya számszakilag ugyan helyesen tartalmazza az eszközök és források állományváltozását, de a vizsgálatunk által feltárt szabálytalanságok miatt mind az eszközök, mind a források záró értéke jelentősen változott, amely a tőkeváltozás összegét módosítja. Ezért a könyvviteli mérlegben kimutatott saját tőke hiány nem felel meg a 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet 24. §-ában foglaltaknak. A NKÖM fejezetnél a könyvviteli mérleg beruházások, felújítások során kimutatott összeg, nem tükrözi a valós vagyoni helyzetet, mert a 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet 15. §-ában előírtakkal ellentétben, olyan befejezett beruházási állomány került kimutatásra, amely nem az államháztartás szervezetének működését szolgáló tartós befektetés, hanem más, államháztartási szervezet céljait

163


szolgáló eszköz, amely azoknál minősül a beruházási állományba vagy a tárgyi eszköz állományba tartozó vagyontárgynak. Emellett nem valósult meg a 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 20. § (3) bekezdésének betartása, mert az előirányzatok saját tárgyi eszköz vagyonnal nem átmenetileg, hanem tartósan rendelkeznek. A mérlegsor a központi beruházásokra fordított kifizetéseket tartalmazza, melyek számviteli elszámolására a 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet előírásainak betartásával került sor. Mivel a rendelet a befejezett beruházások állománycsökkenésére vonatkozóan szabályt nem tartalmaz, az évek óta felhalmozott állomány jogszabályra alapozott kivezetése, nem történhetett meg. A mérlegvalódiság biztosítása érdekében végrehajtott kivezetéseket a fejezeti kezelésű előirányzatokra vonatkozó gazdálkodási szabályzat szerint hajtották végre, az előző évi ÁSZi jelentésre készített intézkedési terv 2003-2004. évi ütemezése szerint. A vélemény korlátozására (mérlegsor) tehát a fejezeten kívül álló ok miatt került sor. A könyvviteli mérleg egyéb követelések sora a filmszakmai támogatásokból származó követelések tekintetében nem felel meg a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 15. § (3) bekezdése előírásainak, mert nem érvényesül a valódiság számviteli elv. Vizsgálatunk megállapította, hogy a 10/7/1 Nemzeti Örökség Program célelőirányzaton belül a filmszakmai támogatások jogcímen kimutatott, 246,8 M Ft-os követelés állomány analitikus nyilvántartása nem megfelelő, és a leltár 73,8 M Ft-os összegben nem valós követeléseket tartalmaz. A 10/2/31 Kulturális feladatfinanszírozás alcímszám, 31 jogcímcsoport Filmszakmai támogatások törvényi sorról analitikus kimutatás nem áll rendelkezésre és a 26,2 M Ft-os követelés állomány leltározására és a mérlegben történő kimutatására nem került sor. A Nemzeti Kulturális Alapprogram kivételével, az egyéb követelésekkel kapcsolatban feltárt további, rendszerbeli hibák miatt a követelések elszámolása nem felel meg a 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet előírásainak, mert a számlaosztályok tartalmára vonatkozó előírások 2. c) pontja szerinti teljes körű és szabályos analitikus nyilvántartást nem vezették, a követeléseket az adósokkal nem egyeztették, ezért az állomány nem az elismert követeléseket tartalmazza. További rendszerbeli, a valódiság elvét sértő hiba, hogy a szerződésben meghatározott fizetési késedelemhez kapcsolódó jogkövetkezmények (késedelmi kamatok) felszámítására és a követelések közötti előírására teljes körűen nem került sor. Az előző évből származó, egy Kft.-vel szemben fennálló 143,0 M Ft-os követelés esetén nem éltek az értékvesztés elszámolásával, annak ellenére, hogy a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 55. § (1) bekezdése szerinti feltételek fennálltak. A GyISM fejezetnél a könyvviteli mérleg beruházások, felújítások során kimutatott összeg nem tükrözi a valós vagyoni helyzetet, mert a 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet 15. §-ában előírtakkal ellentétben olyan befejezett beruházási állományt is tartalmaz, amely államháztartáson kívüli szervezet céljait szolgáló tartós befektetés, ennek megfelelően a fejezeti kezelésű előirányzatoknál nem, csak a kezelő szervezetnél minősül a tárgyi eszköz állományba tartozó vagyontárgynak. A mérlegsor a központi beruházásokra fordított kifizetéseket tartalmazza, melyek számviteli elszámolására a 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet előírásainak betartásával került sor. Mivel a rendelet a befejezett beruházások állománycsökkenésére vonatkozóan szabályt nem tartalmaz, az

164


évek óta felhalmozott állomány jogszabályra alapozott kivezetése nem történhetett meg. Az előző évi ÁSZ jelentésére készített Intézkedési tervnek megfelelően a mérlegvalódiságot számszakilag is érintő befejezetlen beruházás állomány rendezése, illetve a fejezeti kezelésű előirányzat mérlegben történő szerepeltetése érdekében a GyISM megkereste a PM-et. Az állásfoglalás alapján kezdeményeznie kellett volna a Kincstári Vagyonigazgatóság és a Sportfólió Kht. között olyan vagyonkezelési szerződés létrehozását, amelyben szerepel, hogy a megvalósítás során a központi beruházás befejezett részeit a minisztérium a Sportfólió Kht.-nek, mint vagyonkezelőnek átadja. A vélemény korlátozására (mérlegsor) tehát a fejezeten kívül álló ok miatt került sor. A fejezeti kezelésű előirányzatokból támogatott beruházások között a Budapest Sportcsarnok újjáépítése során a beruházásra fordított hasznos ráfordítások 33,2 M Ft értékben nem kerültek aktiválásra és átadásra az Igazgatás cím részére. A fejezeti kezelésű előirányzatok könyvviteli mérlegében követelések nem szerepelnek. A követelések meghatározásánál nem a 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet előírásai szerint járnak el. A könyvviteli mérlegben 11,5 M Ft összegű tétel követelésként történő kimutatása indokolt, mely következtében a forrás oldali saját tőke sem felel meg a valóságnak. A támogatási szerződésekben rögzített előírások jogszabályszerűek, de a szerződésben rögzített feltételek teljesítésének ellenőrzése elsősorban a hitelesített számlamásolatok benyújtására koncentrál, kevesebb figyelmet fordítva a szerződésben előírt további kötelezettségekre, mint a köztartozásról szóló igazolások csatolása, az elszámolás határidőre történő benyújtása, a program szakmai értékelésének megküldése. A beszámolóknak a szakmai osztályok által történt véleményezése hiányosan dokumentált. Az előfinanszírozott támogatásokat érintően rendszerbeli hiba, hogy feladat teljesítést igazoló bizonylat nem készül, a szerződésben kikötött feladat teljesítésének ellenőrzése nem kerül írásban dokumentálásra. Az IHM fejezetnél a Postai Beruházások fejezeti kezelésű előirányzat esetében a tranzakciókat nem tudtuk ellenőrizni, mert a MÁK-nál vezetett számla forgalmát alátámasztó alapbizonylatok nem egyeznek a terhelési tételekkel, a Kincstár más összeget utal el a kincstári számláról, mint amilyen összegre az átutalási megbízás szól. Így csak a banki kivonat alapján könyvelik le a feladatfinanszírozás pénzügyi tranzakcióit anélkül, hogy azok bizonylatokkal való alátámasztása lehetséges volna. A KvVM, KüM, IHM, KSH, MTA fejezetek a fejezeti kezelésű előirányzatok 2003. évi mérlegét a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény és az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet előírásainak megfelelően állították össze. A mérlegeket főkönyvi kivonat, leltár, analitika támasztotta alá kivéve az ME, BM, FVM, GKM, OM, PM fejezeteket. Az ME fejezetnél a beruházások mérlegsort nem a jogszabályi előírásoknak megfelelően támasztották alá. A BM fejezetnél az egyéb követeléseket és az egyéb hosszú lejáratú kötelezettségeket kiértékelt leltárral nem teljes körűen támasztották alá.

165


A GKM fejezetnél a könyvviteli mérleget alátámasztó, az eszközök és források fordulónapi értékét igazoló, összesített leltárak nem álltak rendelkezésre. A 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet 37. § (1) és (2) bekezdése alapján szükséges, hogy a könyvviteli mérleget alátámasztó összesített leltárak elkészüljenek, a mérleg leltárral történő alátámasztására. Az FVM fejezetnél a leltárak nem minden esetben feleltek meg az alaki követelményeknek. A követelések analitikus nyilvántartása nem tartalmazta a következő évi törlesztő részletek összegét. Az OM fejezetnél a könyvviteli mérleget a nyilvántartás sajátosságaiból adódóan két főkönyvi kivonat együttesen támasztja alá. A PM fejezetnél az adósok állománya és az egyéb rövidlejáratú kötelezettségek analitikus nyilvántartással nem voltak alátámasztva.

A könyvviteli mérlegben kimutatott eszközök állománya a jogszabályi előírásoktól eltért a BM, GKM, OM, ESZCSM, NKÖM, GyISM, FMM fejezeteknél. A BM fejezetnél az építésügyi célelőirányzat év végi követelés-állományában kimutattak nem jogerős határozaton alapuló követelést és 2003. év végén a leltárban lévő 1996. évi peres követelés felülvizsgálata sem történt meg, annak ellenére, hogy azt már az előző évben behajthatatlannak minősítették. Nem tartalmazza a mérlegsor az Ybl Banktól származó követelés-állomány 2003. év végi leltárértékének 105,0 M Ft-os összegét. A GKM fejezetnél a könyvviteli mérlegben kimutatott immateriális javak (szoftvereket) állománya nem felel meg a 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet 15. § (1) bekezdés, illetve az Ámr. 20. § (3) bekezdés előírásainak, mert azokat fejezeti kezelésű előirányzatokból finanszírozták, a minisztérium főosztályai a felhasználók. A mérlegben az ingatlanok és az ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok nyitó értéket tartalmaztak, amelyek az Útfenntartási és fejlesztési célelőirányzatból (UFCE) finanszírozott országos közúthálózat építésével és fejlesztésével kapcsolatos kiadások voltak. Az UFCE a beruházás forrását fejlesztési célú pénzeszköz átadással biztosította, az előirányzat kezelését végző Útgazdálkodási és Koordinációs Igazgatóságnak (UKIG). A nyitó állományt 2002. évben főkönyvi kivonat nem támasztotta alá, az ingatlan értéke a rövid lejáratú kötelezettségekkel szemben, a főkönyvi kivonatban nem szerepelt, csak a mérlegben került kimutatásra. A 2003. évi mérlegben a mérlegsoron záró állományt a fejezet nem mutatott ki, vagyis az UFCE által finanszírozott, ténylegesen létrehozott eszközök bekerülési értéke sem az UFCE, sem az UKIG könyveiben nem került kimutatásra. Az UKIG információi szerint a vagyontárgyak a Kincstári Vagyoni Igazgatóság (továbbiakban: KVI) könyveiben csak mennyiségben szerepelnek. A költségvetési forrásból megvalósított beruházások a GKM 100%-os tulajdonában lévő vagyonkezelő Kht.-k könyveiben sem szerepelnek értékkel. Megállapítható tehát, hogy az UFCEből finanszírozott beruházásokat a fent említett szervezetek egyike sem tartja nyilván, így a kincstári vagyonban sem szerepelnek. Ugyanezen megállapítás vonatkozik – azonos elszámolás miatt – az UKIG által kezelt Felzárkóztatási infrastrukturális fejlesztési alapprogramból finanszírozott beruházásokra, illetve a központi beruházásokból előirányzat-átadással érintett előirányzatokra.

166


Az Egyéb tartós részesedések mérlegben kimutatott állománya nem felel meg a 249/2000. (XII. 24). Korm. rendelet 19. § (2) és (3) bekezdése előírásainak, mert a nem jogi személyiségű fejezeti kezelésű előirányzatok társaságokban részesedést nem szerezhetnek. Az adósok könyvviteli mérlegben kimutatott követelés állomány leltárából megállapítottuk, hogy a behajthatatlan követeléseket a 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet 34. § (9) bekezdése előírásaival ellentétben a könyvekből nem vezették ki. Az OM fejezetnél az egyéb követelés mérlegsoron kimutatott kamatköveteléseket bizonytalanná teszi az analitikus nyilvántartás hiányossága, valamint a nem megfelelően szabályozott eljárási rend alapján elszámolt értékvesztés. Követelésként nem került kimutatásra – szerződés nem megfelelő teljesítése miatt – a támogatás visszafizetési kötelezettsége. Az ESZCSM fejezetnél a mérlegben kimutatott rövidlejáratú követelések után értékvesztés elszámolására nem került sor. A NKÖM fejezetnél a beruházások, felújítások mérlegsor olyan beruházásokat tartalmaz, amelyeket már az előző évben is befejezettnek minősítettek. A követelés állomány egyrészt nem valós követeléseket tartalmaz, másrészt egyes követelések a mérlegben nem kerültek kimutatásra. Egy esetben éven túli követelésnél nem éltek az értékvesztés elszámolásával. A követelés soron olyan tételek is szerepelnek, amelyek aktív függő elszámolásként is (vagyis kétszeresen) kimutatásra kerültek. A GyISM fejezetnél a beruházások, felújítások mérlegsoron olyan befejezetlen beruházás állomány szerepel, amelynek üzembe helyezése a beruházást lebonyolító Kht.-nál megtörtént. Az FMM fejezetnél egy 1998. évi peres követelésnél nem éltek az értékvesztés elszámolásának lehetőségével.

A könyvviteli mérlegben kimutatott források állománya a jogszabályi előírásoktól eltér a BM, IM, GKM fejezeteknél. A BM fejezetnél az egyéb hosszúlejáratú kötelezettségek mérlegsoron olyan kötelezettségeket mutattak ki, amelyeknél a nyertes pályázóval a szerződést még nem kötötték meg. Az IM fejezetnél a tőkeváltozással szemben rövidlejáratú kötelezettségként mutattak ki egy PHARE programmal kapcsolatos 2004. évben EUR-ban fizetendő kötelezettséget. A GKM fejezetnél a saját tőke mérlegben kimutatott állománya az induló tőke kimutatásának bizonytalansága, illetve az eszközök és források nyitó és záró állományát egyaránt érintő szabálytalanságok miatt tartalmilag nem szabályszerű. A hosszú és rövid lejáratú kötelezettség könyvviteli mérlegben kimutatott állománya, amelyet tőkeváltozással szemben könyveltek, olyan kötelezettségvállalások, amelyek a beszámolási év mérlegében nem mutathatók ki egyrészt, mert a következő költségvetési évre vonatkoznak, másrészt az előirányzat-maradvány részét képező kiadási megtakarítások.

167


Az ME fejezet a 2002. évi zárómérlegének adatait – feladatátadás miatt – átrendezte ezért a 2003. évi nyitóállomány eltért az előző évi záró állománytól. Az éves elemi költségvetési beszámoló részét képező kiegészítő mellékletet a jogszabályi előírásoknak megfelelően a KüM, IHM, KSH fejezet készítette el. A többi fejezet a PM Körirat szerinti számszaki és szöveges beszámolót állította össze, amely tartalmában csak részben felel meg a jogszabályi előírásoknak.

6.

LETÉTI SZÁMLÁK

6.1.

A központi letéti számla A központi költségvetés 2003-ban egy központi letéti számlával rendelkezett. A megszűnt társadalmi szervezetek vagyonából, a nyitó és záró egyenleg nélküli számlára 2003-ban 1,4 M Ft érkezett, amit a döntési jogosultság betartásával, közérdekű célra utaltak át (1989. évi II. törvény 21. § (2) bekezdés).

6.2.

Fejezeti letéti számlák A letéti számlák vezetésének szabályait, a letéti pénzkezelést az Áht. 12/A. § (4) bekezdése, valamint az Ámr. 108. §-a szabályozza. Az Áht. módosítását követően a fejezetek felügyeleti szervei felülvizsgálták a letéti pénzkezelés és a számlák szükségességét. A felülvizsgálat eredményeként jelentősen csökkent a letéti számlák száma és az ezeken megvalósult pénzforgalom.

Az ellenőrzött fejezetek, fejezeti jogosítványú költségvetési szervek közül – az előző évhez hasonlóan – a KT, a KE, az ALB, az OBH, az ME-KEHI, az MEPNSZ, a KüM, a NKÖM, a GyISM, az IHM, az FMM, a GVH, a KSH, az MTA és az ÁSZTL – nem rendelkezett 2003-ban letéti számlával. Az OGY, az ME, a HM, a KvVM és a PM fejezetek ugyan rendelkeztek 2003ban letéti számlával, de azokon forgalom nem volt. Egy fejezetnél (BM) már meglévő letéti számla megszüntetésére és egy új számla megnyitására, egy fejezetnél (OM) pedig két új intézményi letéti számla megnyitására került sor 2003-ban. A BIR, az MKÜ, a BM, az FVM, az IM, a GKM, az OM és az ESZCSM fejezetek letéti számláinak vezetése, letéti pénzkezelése, a letéti pénzforgalomról való elszámolás a hatályos jogszabályokkal összhangban valósult meg.

7.

A

KORÁBBI

ÁSZ

ELLENŐRZÉSEK MEGÁLLAPÍTÁSAIVAL KAPCSO-

LATBAN TETT INTÉZKEDÉSEK A korábbi évekhez hasonlóan a 2003. évi költségvetés végrehajtásának ellenőrzése során külön vizsgáltuk azt, hogy az egyes fejezeteknél, fejezeti jogosítványú költségvetési szerveknél az előző évi ellenőrzésünk során tett javaslatok miként hasznosultak. A vizsgált – a technikai fejezeteket is figyelembe véve – 27 fejezetnél és 3 fejezeti jogosítványú költségvetési szervnél az ellenőrzések 168


megállapításainak hasznosításra való ajánlása mellett, a fejezeti egyéb szabályszerűségi és az igazgatási-, illetve fejezeti kezelésű előirányzatok, címek/alcímek pénzügyi (szabályszerűségi) ellenőrzése alapján, a számvevői javaslatok csoportosításával, szintetizálásával az államháztartás központi szintjére 35 db javaslatot fogalmaztunk meg. Javaslatainkat a kormányzati munka hatékonyabbá, szabályozottabbá, a zárszámadási törvényjavaslat teljesebbé, áttekinthetőbbé tétele mellett a fejezetek és az intézmények működése, gazdálkodása és a pénzügyi, számviteli elszámolásokra vonatkozó szabályzatok naprakészségének megteremtése, a gazdálkodás szabályszerű lebonyolítása és a pénzügyi folyamatok zártságának biztosítása érdekében tettük. Javaslataink 28,6%-át (10 db javaslat) a Kormány részére, egy javaslatot a fejezetek felügyeletét ellátó szervek vezetőinek, egy javaslatot – a téma több tárcát érintő jellege miatt – négy fejezet miniszterének, 23 db javaslatot (65,7%) hat fejezet minisztere részére tettünk. A Magyar Köztársaság 2003. évi költségvetése végrehajtásának helyszíni ellenőrzési tapasztalatai szerint a javaslatok maradéktalan végrehajtása csak 5 fejezetnél (FVM, KüM, IHM, KSH, MTA) valósult meg, más fejezeteknél (BM, GKM, KvVM, OM, NKÖM, GyISM, PM) javaslatainknak csak egy részét teljesítették, fennmaradó hányaduk végrehajtása a helyszíni ellenőrzés lezárásának időpontjában még folyamatban volt. A 2003. évi zárszámadás keretében figyelemmel kísértük az In-Forrás Kht. végelszámolását. Az In-Forrás Kht. a MEH IKB által kiírt pályázatok lebonyolítására létrehozott közreműködő szervezet volt. A Kht. alapítása nem volt körültekintő, gazdálkodására nem volt jellemző a költségérzékenység, a döntések nem voltak kellően dokumentálva. A Kht. 2002. évi vesztesége 398,6 M Ft volt, szállítói tartozása elérte a 609,5 M Ft-ot. Az alapító tulajdonos MEH 2002. december 31-én elrendelte az In-Forrás Kht. végelszámolását és kinevezte a végelszámolót. Az In-Forrás Kht. végelszámolásának az ÁSZ 2003. évi vizsgálata óta történt főbb eseményei a következőkben foglalhatók össze: A felügyelő bizottság elnökénél rendelkezésre álló dokumentumok szerint a végelszámoló elkészítette a Kht. 2003. évi egyszerűsített éves beszámolóját, amelyet a könyvvizsgáló korlátozott záradékkal látott el. A korlátozás okai egyrészt a végelszámolás tényéből fakad (a vállalkozás folytatásának elve sérülése miatt), másrészt egy olyan kötelezettség magyarázza, amelyet a Kht. kivezetett a könyveiből, továbbá a könyvvizsgáló bizonytalanságot lát a Kht. által a vagyonkezelésbe vett ingatlanon végzett beruházás értékének megtéríttetésével kapcsolatban. A könyvvizsgáló annak a véleményének is hangot adott, hogy amennyiben a kötelezettség értéke nagyobb mértékű lesz, mint a beszámolóban szereplő saját tőke értéke, csökkentve a 2004. évi működés során keletkező további veszteség összegével, akkor a végelszámolás nem lesz tartható, és esetleg külső forrás bevonása válik szükségessé.

169


A Kht. 2003. évi egyszerűsített éves beszámolója 80,9 M Ft veszteséget mutat, a saját tőke értéke 30,2 M Ft. A társaság közel került ahhoz az állapothoz, hogy teljes jegyzett tőkéjét elveszítse. A Kht. felügyelő bizottsága a 2003. évi beszámolót megtárgyalta és elfogadásra javasolta a tulajdonosi jogokat gyakorló MEH közigazgatási államtitkára számára, aki azt az 1/2004. (VI. 14.) sz. alapítói határozattal elfogadta. A végelszámolás keretében a Kht. alkalmazottaival a munkaviszonyt megszüntette a jogviták rendezését elkezdte, a végelszámoló tevékenysége a követelések behajtására, illetve a vitatott kötelezettségek rendezésére irányult. Az ÁSZ vizsgálat idején rendelkezésre álló dokumentumok és egyéb információk szerint az In-Forrás Kht. végelszámolásának befejezése a 2004. évben nem valószínűsíthető. A központi illetményszámfejtés kialakításához szükséges szabályozási feladatot az államháztartás pénzügyi rendszerének továbbfejlesztési irányairól és a kincstári rendszer új szervezeti rendjének kialakításáról szóló 2064/2000. (III.29.) Korm. határozat 2.3.3. pontja fogalmazta meg a pénzügyminiszter számára. A központosított illetményszámfejtés bevezetésének határidejét a feladatairól, ütemezéséről szóló 2249/2000. (X.18.) Korm. határozat módosította. A Kormány ugyanezen határozatában, a költségvetési szerveknél működtetett bérszámfejtési gyakorlat, az érintettek körének, számának, a feladatot ellátók paramétereinek és informatikai hátterének ismerete nélkül hatalmazza fel a pénzügyminisztert a központi létszám- és bérgazdálkodási, valamint statisztikai információs rendszer kialakítására, és a folyamatos működtetés biztosítására. A központosított illetményszámfejtés hatályos szabályozása – a központosított illetményszámfejtésről szóló 172/2000. (X.18.) Korm. rendeletben – a tényleges helyzet- és az alrendszer koordinált követelményének felmérése előtt készült el. A PM az illetményrendszerrel, a központosított illetmény számfejtéssel, az adatszolgáltatási rend kialakításával kapcsolatos szabályozási feladatának egy évvel később – a 37/2001. (X.25.) PM rendeletben – tett eleget. A központosított illetményszámfejtés teljes körű bevezetésének 2002. január 1jei határnapja helyett a 2391/2001. (XII. 27.) Korm határozat a részleges bevetés napjaként 2002. július 1-jét jelölte meg. Azoknál a fejezeteknél, ahol bevezették a központosított illetmény-számfejtési rendszert (ME, BM, FVM, IM, GKM, PM, NKÖM, IHM, FMM, GV, KSH) a folyamatos programfejlesztések eredményeként az előző évi tapasztalatokhoz képest javulás mutatkozik, azonban a szabályszerű és biztonságos működés feltételei továbbra sem állnak fenn. Működés közben szinte folyamatosan sok – feladatellátással kapcsolatos – gyakorlati probléma merült fel. Az alkalmazás során tapasztalt kedvezőtlen jelenségekről a fejezetek felügyeleti szervei a PMet és a Kincstárt folyamatosan értesítették.

170


A program jelenleg is fejlesztés alatt áll, a program továbbra sem felhasználóbarát és nehezen kezelhető. Emiatt egyes fejezeteknél jelenleg is külön számítástechnikust/számítástechnikusokat kell alkalmazni, amelyet a korábbi program nem tett szükségessé. A programról általánosságban elmondható, hogy az ellenőrzés a hibakeresés nehézkes. A program nem kezeli az illetményszámfejtést a munkaügyi- és személyzeti feladatokkal integráltan. A rendelkezésre álló program nem alkalmas arra, hogy azzal a jogszabályi előírásoknak megfelelő, felelősségteljes bérszámfejtési, adó- és társadalombiztosítási bevallási és könyvelési feladatokat az intézmények végrehajtsák az Áht., a 172/2000. (X.18.) Korm. rendelet, az Ámr.-nek megfelelően. A program nem állít elő automatikusan bérfeladást, amelyet a korábban alkalmazott programok megbízhatóan elkészítettek. Azon fejezeteknél (pl. ME), ahol külön program csatlakoztatásával biztosították a KIR által összesített adatok gépi feladását, a főkönyvi könyvelést csak egyeztetés után végezhetik el, miután a program által öszszegyűjtött levonások nem mindig a megfelelő főkönyvi számlára kerülnek. A program által előállított összesítők, bevallások nem pontosak, a hibák javítása jelentős manuális többletmunkát igényel. A rendszer biztonságos működtetése továbbra is csak a végrehajtás folyamatos ellenőrzésével valósítható meg, amely jelentős többletmunkát igényel, és többletköltséggel jár. A program nem biztosít lekérdezési és legyűjtési lehetőséget, így vezetői információt sem tud szolgáltatni. A rendszeres személyi juttatások ágban az ellenőrzés, az analitika-főkönyv egyeztetése nem lehetséges.

171


B.1.2. ELKÜLÖNÍTETT ÁLLAMI PÉNZALAPOK 1.

MUNKAERŐPIACI ALAP A zárszámadási ellenőrzés keretében az ÁSZ harmadik alkalommal ellenőrizte az MPA költségvetésének végrehajtását. Az elkülönített állami pénzalapok költségvetésére vonatkozó speciális szabályokat a Kvtv. 58. § tartalmazza, az MPA költségvetési előirányzatait pedig a törvény 9. számú melléklete. Az Alap előirányzatai év közben csak alapkezelői jogkörben módosultak.

1.1.

Az MPA költségvetési beszámolója Az MPA összes bevételeiről és kiadásairól az „E”-jelű beszámolót kell kitölteni, amelyet az Áht. 57. § (3) bekezdése szerint könyvvizsgáló hitelesít. A beszámoló az előírt április 30-ai határidőre elkészült, azt a könyvvizsgáló hitelesítő záradékkal látta el. Az Alap és a Kincstár beszámolója közötti egyezőség fennáll. Területi és központi szinten általában biztosított az MPA egységes számviteli szabályozása. Erről három megyében a helyszínen is meggyőződtünk. Eltérő gyakorlatot a kötelezettségvállalások és a követelések behajtása terén tapasztaltunk. E területekre hiányzik az egységes szabályozás. • Az kötelezettségvállalások összege 2003. december 31-én 21 041,0 M Ft volt. Az éven túli kötelezettségvállalások egyértelmű szabályozásának hiányát már a 2002. évi zárszámadási ellenőrzés idején is felvetettük, de a szabályok nem változtak. • A követelések mérlegadata 2003-ra még nem tartalmazza az Alap járulék és hozzájárulás kintlévőségeit (erre 2004-től kerül sor, az ÁSZ kezdeményezésére). Az APEH kimutatása szerint az MPA-t érintő kintlévőségek nagysága 2003-ban 16,4 Mrd Ft volt (2002-ben 13,3 Mrd Ft). Adósállományként a mérlegben a jogalap nélkül felvett támogatások szerepelnek, 3740,0 M Ft értékben. Az ezzel kapcsolatos behajtási tevékenység gyakorlatilag eredménytelen.

1.2.

Az MPA pénzügyi helyzete A Kvtv. szerint az Alap bevételi és kiadási előirányzatai megegyeztek, a költségvetést nulla egyenleggel tervezték. Hiány csak az 58. § (2) bekezdésében foglaltak szerint, az ott felsorolt túlléphető pénzbeli ellátások kiadásaival összefüggésben keletkezhetett volna. Az év végi GFS-egyenleg azonban kedvezőbben alakult, 3915,8 M Ft lett, amivel az előző évek 10 689,0 M Ft-os maradványa 14 604,8 M forintra növekedett.

172


A likviditási helyzet év közben is kedvezően alakult, a KESZ igénybevételére – amit a Kvtv. 27. §-a az elkülönített alapoknak is megenged – nem volt szükség. Az APEH-hoz befolyt bevételeket naponta utalták át az Alap számlájára.

1.3.

A bevételek teljesülése Az Alap bevételi főösszegének előirányzata 212 753,4 M Ft volt. Az év során 8217,2 M Ft többletbevétel képződött (ebből év végén függő bevételként 224,2 M Ft-ot tartottak nyilván). A tárgyévi bevételek teljesítési adata 220 746,4 M Ft. A bevételek 67%-át a munkaadói járulékok, 21%-át a munkavállalói járulékok, 9%-át a szakképzési hozzájárulás teszik ki, 2% az egyéb bevételek és 1% a rehabilitációs hozzájárulás részaránya. • A járulék és hozzájárulás bevételek minden jogcíme túlteljesült, alapvetően a tervezettet meghaladó bérkiáramlás miatt. • A költségvetési szervek nem kötelezettek a szakképzési hozzájárulás fizetésére. Ennek szakmai okaként az alapkezelő azt jelölte meg, hogy a cél a versenyszférában folyó gyakorlati képzés ösztönzése. A költségvetési szervek dolgozói is igénybe vehetik a munkaerőpiaci szolgáltatásokat és az intézmények is foglalkoztatják az ott kiképzett munkaerőt. A fizetési kötelezettséget ugyanakkor törvény írja elő, aminek esetleges módosítása a mindenkori költségvetési politikától is függ.

1.4.

Az MPA 2003. évi kiadásai A kiadások a tervezettnél 4077,2 M Ft-tal magasabb összegben, 216 830,6 M Ft-ra teljesültek. Ez az összeg azonban 4321,0 M Ft-tal kisebb a 2002. évi kiadásoknál. A kiadások belső szerkezetében bekövetkezett változások egy része kedvezőtlen tendenciákat jelez. Az Alapon belüli források felhasználását vizsgálva megállapítható, hogy az aktív munkaerőpiaci eszközökre fordított kiadások nagysága és részaránya is visszaesett. • A foglalkoztatási alaprésznél a tervezett 50 340,3 M Ft-os kiadási előirányzat ugyan 53 464,6 M Ft-ra teljesült, de ez is 7,5%-kal kevesebb a 2002. évi hasonló kiadásoknál. A tervhez viszonyított növekedés egyébként az OM és az FMM közötti feladat-átcsoportosítással függ össze. Az alaprész decentralizált részének keretösszeg 38 474,1 M Ft volt. Aktív eszközökkel az előző évinél kisebb létszámot tudtak a foglalkoztatásba bevonni. • A fejlesztési és képzési alaprész szakképzési célú kifizetései a tervezett 18 231,0 M Ft helyett 15 296,6 M Ft-ra teljesültek. A kifizetések forrásául szolgáló szakképzési hozzájárulás ugyan 2003-ban is túlteljesült, de az előbbiekben említett 5285,0 M Ft nagyságú forrásátadás az alaprész „saját” kiadásait mérsékelte.

173


• A szolidaritási alaprésznél a 2003. évi kiadások összege 68 364,3 M Ft volt. Az ellátások 95%-át a munkanélküli ellátások és kapcsolódó járulékok tették ki. • A bérgarancia alaprésznél – a tervezettet kétszeresen meghaladó – 3419,7 M Ft-os kiadás jelentkezett, részben a magasabb keresetnövekedés, részben a megnövekedett igények miatt. • A rehabilitációs alaprészből 2843,0 M Ft-ot fordítottak.

(munkahelyteremtő

támogatásra)

• A működési alaprész kiadásai 22 173,7 M Ft-ra teljesültek, az előző évinél 21%-kal magasabb szinten. Az Alap pénzeszközeinek működési célra történő felhasználása már meghaladja a 10%-ot (ami 2002-ben még 8,3% volt), ami alapvetően az Állami Foglalkoztatási Szolgálat működtetését fedezi. A növekedés alapvető oka a köztisztviselői illetményrendszerben bekövetkezett változás, a 2003. évre áthúzódó hatások érvényesülése. • Az MPA-n kívül használják fel a források 23%-át, összesen 50 767,8 M Ftot. A foglalkoztatási törvény alapján az MPA alaprészei és egyes előirányzatai között év közben 11 alkalommal hajtottak végre átcsoportosításokat, együttesen 9014,7 M Ft értékben. Az Alap kiadásainak vizsgálata keretében részletesebben vizsgáltuk az „új aktív foglalkoztatáspolitikai eszközök” alkalmazását és a működési alaprész kiadásait. A távmunka és a részmunkaidős programok támogatása a foglalkoztatáspolitikai szempontból hátrányos helyzetű rétegek foglalkoztatásának elősegítését célozza, a munkáltatók ösztönzésével. Az elmúlt évben 1372 ún. távmunkahely jött létre, ami csak kezdeti lépésnek tekinthető. Az Flt. szerinti részmunkaidős foglalkoztatás területén érdemi eredményeket az elmúlt év még nem hozott. Az iskolarendszeren kívüli felnőttoktatás feladata az OM-től az FMM-hez került, a képzésekhez szükséges források (már említett) átcsoportosításával. Az átadott 5285,0 M Ft-ból 4592,6 M Ft-ot használtak fel, alapvetően a Nemzeti Felnőttképzési Intézet (NFI) közreműködése mellett. Az NFI az FMM fejezetébe tartozó önálló költségvetési szerv. Felnőttképzéssel kapcsolatos szakmai szolgáltatásai köréből 3 programot vizsgáltunk meg (a szerződéskötéstől a kifizetés teljesítéséig). A programok elhúzódó megvalósításával is összefügg, hogy az NFI-nél 2003 végén 4702,6 M Ft-os kötelezettségvállalással terhelt előirányzat-maradvány halmozódott fel. Ez a tény rávilágít arra (a KEHI és más ellenőrzések által is jelzett) problémára, hogy az Alap pénzeszközeinek egy része a központi költségvetésbe kerül, mert a tárgyévben fel nem használ források az adott intézmény, illetve a fejezet maradványába „olvadnak” bele.

174


Hasonló a helyzet az OM fejezetbe tartozó Nemzeti Szakképzési Intézetnél (NSZI) is, a szakképzési alaprészből átadott pénzeszközök tekintetében. Itt 4798,0 M Ftos MPA-ból származó maradvány képződött.

A felnőttképzéshez tartozó témaként vizsgáltuk egy külföldi befektető részére nyújtott képzési célú, beruházásösztönző támogatást. A GKM és a társaság 2002. szeptemberi közös nyilatkozata, illetve a 8/2003. (VII. 4.) FMM rendelet alapján 2003. december 19-én létrejött szerződés szerint a cég 2003-ra 150 M Ft-ot kapott, amit ki is fizettek. A támogatás folyósítására a 2004-2006. közötti évekre is ígéretet kaptak. A beruházás ösztönzés stratégiai cél és eszközrendszerének felülvizsgálatáról szóló 1156/2002. (IX. 14.) Korm. határozat – 2003. január 1-jétől - arra hatalmazta fel a gazdasági és közlekedési minisztert, hogy a kölcsönös érdekek fennállása esetén, a pénzügyminiszterrel és az igazságügy miniszterrel egyetértésben írja alá az egyedi, a befektetői és a kormányzati szándékokat rögzítő, a hatályos jogszabályoknak megfelelő ún. bizalomerősítő nyilatkozatot. A szerződéskötés körülményeinek vizsgálata során a kifizetés kormányzati megerősítését tanúsító dokumentumot nem találtunk, a tárgyban kormányhatározat nem született. Jelenleg is több, hasonló támogatási szerződés előkészítése van folyamatban, ami jelentős (akár milliárdos nagyságrendű) kötelezettséget róhat az MPA-ra. Az FMM-től kapott kimutatás szerint 2004 folyamán – kormányzati szinten – 21 esetben foglalkoztak az Alapból történő képzési célú beruházásösztönző támogatási ügyekkel, de a döntésről (eddig) egy esetben jelent meg kormányhatározat. A beruházás-ösztönzés e formájának széles körű elterjedése a támogatási elvek, a döntési mechanizmus és a szabályozás konkrétabb és következetesebb meghatározását igényli.

1.5.

A munkaerőpiaci szervezetek működése Az Flt. szerint az Állami Foglalkoztatási Szolgálat a Foglalkoztatási Hivatalból, a megyei munkaügyi központokból és a regionális képző központokból áll. A Szolgálat működtetése, fejlesztése az MPA-ból az FMM fejezetbe átadott forrásokból valósul meg. A 2003-ra előirányzott 18 043,7 M Ft-tal szemben a működésre átadott pénz 19 735,4 M Ft volt, továbbá fejlesztési célra 1233,7 M Ft (aminek az előirányzata 1250,0 M Ft volt. A többletműködési támogatást a Foglalkoztatási Hivatal kapta. (Az FH működési maradványa ugyanakkor eléri az 1 Mrd Ft-ot, de a munkaügyi központok maradványai is jelentősek.) A regionális képző központok működésének finanszírozása a központi költségvetésből, valamint a saját bevételekből történik. Az MPA-ból csak meghatározott programok támogatása keretében jutnak forrásokhoz. Ennek összege 2003ban 4 Mrd Ft volt. Az MPA a költségvetési törvényben meghatározott összeg erejéig (398,6 M Ft) 2003-ban is hozzájárult a Országos Munkaügyi és Munkavédelmi Főfelügyelőség működési kiadásaihoz.

175


2.

KÖZPONTI NUKLEÁRIS PÉNZÜGYI ALAP Az 1998-tól működő Központi Nukleáris Pénzügyi Alap (KNPA) az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény szerint a radioaktív hulladékok végleges, továbbá a kiégett üzemanyagok átmeneti és végleges elhelyezésére szolgáló tárolók létesítését és üzemeltetését, a nukleáris létesítmények leszerelésének finanszírozását biztosítja. Az Alap kezelője az Országos Atomenergia Hivatal (OAH), a működtetés operatív teendőit a Radioaktív Hulladékokat Kezelő Közhasznú Társaság (továbbiakban: Kht.). Az Alappal – a 2003-ban történt felügyeleti változást követően – a belügyminiszter rendelkezik.

2.1.

A KNPA költségvetési beszámolója Az Alap a 2003. működését, gazdálkodását az elkülönített állami alapok „E”jelű költségvetési beszámolójában kell bemutatni, amelyet az Áht. 57. § (3) bekezdése szerint könyvvizsgálónak kell hitelesíteni. Az auditált beszámoló mérlegének főösszege 47 244 657 E Ft. Az előző év végéhez mért növekmény 14 519 667 E Ft, az Alap 2003. évi bevételi többletéből adódik. Az Alap befektetett tőkéje változatlan 90 165 ezer forint, ami a Kht. jegyzett tőkéje. A költségvetési tartalék megegyezik a mérleg főösszeggel. Ez az Alap felhalmozott pénzvagyona. A kincstári költségvetés és a beszámoló közötti egyezőség fennáll. A beszámolót a könyvvizsgáló hitelesítő záradékkal látta el, de megjegyzéseket fűzött egyes kiadások elszámolásaihoz, kimutatásához.

2.2.

Az Alap 2003. évi költségvetésének végrehajtása A Kvtv. 9. számú melléklete szerint a tárgyévi bevételi előirányzat összege 23 536,4 M Ft volt, a kiadásokat 9624,7 M Ft-ra tervezték, 13 911,7 M Ft-os GFS-egyenleggel. Az előirányzatok között – szabályszerűen, miniszteri jóváhagyással – három alkalommal hajtottak végre átcsoportosítást. A miniszteri felügyelet változásával összefüggésben az Országos Atomenergia Hivatal felügyeletének változásához kötődő előirányzatok átcsoportosításáról szóló 2293/2003. (XI. 28.) Korm. határozatnak megfelelően az Alap központi költségvetési támogatásának előirányzata (2448,4 M Ft) a GKM fejezetből átkerül BM fejezet költségvetésébe. A bevételek 23 703,2 M Ft-ra, a kiadások 9183,5 M Ft-ra teljesültek, így a bevételi többlet 14 519,7 M Ft lett. A Kvtv. 58. § (2) bekezdése szerint az elkülönített alapok év végi egyenlege nem lehet rosszabb a jóváhagyott összegnél. Ez a követelmény a KNPA esetében maradéktalanul érvényesült. A Paksi Atomerőmű Rt. befizetési kötelezettségét a Kvtv. 56. §-a 21 081,5 M Ftban állapította meg, amit az erőmű teljesített. Az engedélyesek befizetése 8,8 M Ft volt.

176


A központi költségvetési támogatás (a jegybanki alapkamattól függő számítási módszerből eredően) magasabb lett a tervezettnél, 2612,9 M Ft. A bevételi előirányzat túlléphető, így a teljesítésnek nem volt akadálya. A kiadások 73%-a nukleáris hulladéktárolók létesítésének előkészítésével kapcsolatos kutatási programok végrehajtásának – felhalmozási jellegű – kiadásai teszik ki. Működési kiadásokra 2467,0 M Ft-ot fizettek ki az Alapból. Ebből 1912,6 M Ftot a Kht. kapott, az önkormányzatok támogatására 503,3 M Ft-ot fordítottak és az alapkezelő 51,0 M Ft-ot használt fel. Új kiadásként jelentkezett 2003-ban a felügyeleti díjfizetési kötelezettség, az OAH felé (nukleáris biztonsági hatósági felügyeletért). Az Alap felhalmozott egyenlegének összege 2003-ban 47 244,7 M Ft-ra nőtt, amit a kincstári egységes számlán elkülönítetten tartanak nyilván.

2.3.

A Kht. tevékenysége Az Alap kiadásainak 91,5%-a, beruházási és működési célú pénzeszközátadás formájában, a Kht.-n keresztül bonyolódik. A fejlesztési támogatás vissza nem térítendő, de arról a Kht-nak részletesen el kell számolnia A működési kiadásokra kapott összegből finanszírozzák a kiégett kazetták átmeneti tárolójának, a Püspökszilágyi hulladéktároló és a Kht. saját működtetési költségeit. A Kht. elszámolása azonban nem teszi lehetővé a kiadások támogatási célok szerinti kimutatását. A kapott támogatásból 949,9 M Ft-ot szolgáltatások vásárlására fordítottak, a személyi jellegű ráfordítások összege 606,6 M Ft, mindkettőnél az előző évhez viszonyítva 20%-ot meghaladó a költségnövekedés. A táraság mérleg szerinti eredményét (849 ezer forintot) és eredménytartalékát (24,3 M Ft-ot) vissza kell forgatni az Alap tevékenységére.

3.

WESSELÉNYI MIKLÓS ÁR- ÉS BELVÍZVÉDELMI KÁRTALANÍTÁSI ALAP Az Alapot a 2003. évi LVIII. törvény 2003. augusztus 1-jei hatállyal hozta létre, az ár- és belvízkárok megtérítésében való önkéntes részvétel „ösztönzésére”. Az Alappal pénzügyminiszter rendelkezik, az alapkezelés feladatait a Kincstár látja el. A működéssel összefüggő szabályozás decemberi megjelenése miatt 2003-ban érdemi események nem történtek. A pénzeszközök felhasználásra a PM és az alapkezelő közötti megállapodás (amelyet a 33/2003. (XII. 9.) PM rendelet 7. §-a előír) mindeddig nem született meg. Az Alap Kvtv-ben előirányzott 110,0 M Ft-os bevétele (100,0 M Ft költségvetési támogatás és 10,0 rendszeres befizetés) 113,3 M Ft-ra teljesült, ami a PM fejezeti tartalékából két részletben átadott összeg. Az Alap beszámolójában 100,0 M Ft, mint működési célú végleges pénzeszközátvétel, 13,3 M Ft pedig támogatásként

177


szerepel. A zárszámadási törvény tervezete a teljes összeget, mint egyéb bevételt szerepelteti. A rendszeres (lakossági) befizetésekből tervezett 10,0 M Ft-os bevételből semmi nem realizálódott. Az Alap céljaira felhasznált összeg 2003-ban mindössze 2,5 M Ft volt, amit megbízási díjra fizettek ki. Így az Alap egyenlege 110,8 M Ft. Noha az érintett települések lakóinak tájékoztatása megindult, az alapkezelő az önkormányzatokkal együttesen próbálja a szerződések megkötését megszervezni, 2004 májusáig 124 szerződést kötöttek meg, ami az eredeti elképzelésekhez viszonyítva elenyésző. Az Alap cél szerinti működése – egyenlőre – kétségesnek látszik. A Kormány takarékossági intézkedései során a 2004. évi előirányzat egy részét zárolták is.

178


B.1.3. A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS PÉNZÜGYI ALAPJAI 1.

NYUGDÍJBIZTOSÍTÁSI ALAP

1.1.

Az Ny. Alap és az alapkezelő (ONYF) költségvetési beszámolói Az ONYF 2003-ra 23 darab „A”-jelű intézményi (elemi) beszámolót és ezekből egy összevont „A”-jelű beszámolót, két „D”-jelű ellátási beszámolót, majd egy összevont „D”-jelű beszámolót készít. E beszámolók összegzése és konszolidálása után készítik el az Alap „G”-jelű beszámolóját. A könyvvizsgálói záradékkal ellátott költségvetési beszámolók a PM zárszámadási köriratában előírt május 28-ai határidőre elkészültek, azokat az ÁSZ is megkapta. A beszámoló-készítés folyamatát, a kiadott intézkedéseket a szabályszerűség, a feladatok szervezettsége jellemzi. Az Alap könyvvizsgálatát végző cég jelentése szerint a beszámolók az ellátási és a működési szektor 2003. december 31-én fennálló vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről megbízható, valós képet nyújtanak. A zárszámadási törvényjavaslat adatai az Ny. Alap beszámolóiból levezethetőek, nyomon követhetőek.

1.1.1.

Az ellátási szektor beszámolójának vizsgálata Az Ny. Alap ellátási beszámolójának mérleg-főösszege 2003. december 31-én 55 046,2 M Ft volt (szemben az előző évi 77 365,7 M Ft-tal). Eszköz oldalon meghatározó tétel az Alap adósállománya, aminek a mérlegben szereplő összege 2003. végén 49 513,9 M Ft volt (az előző évi érték 74 916,9 M Ft). Az adósállományon belül a járulék adósságok összege 46 543,2 M Ft. A csökkenés egyértelműen a járulék kintlévőségeknél elszámolt 53 985,2 M Ft-os (53,7%-os) értékvesztéssel függ össze. Az Ny. Alapra vonatkozóan az APEH-nál nyilvántartott kintlévőségek értéke 2003-ban a 2002. évi 86 912,9 M Ft-ról 100 528,4 M Ft-ra nőtt. Figyelemre méltó, hogy elsődlegesen a gazdasági társaságok adóssága emelkedett (összegszerűen 58 496,7 M Ft-ról 71 468,7 M Ft-ra). Az APEH a PM zárszámadási köriratában foglaltak szerint elkészítette az Ny. Alappal kapcsolatos adóhatósági tevékenységről szóló jelentését. Megjegyezzük, hogy az ebben szereplő járulék-bevételi adatok az Alap költségvetési beszámolójában foglaltakkal számszerűen nem egyeznek. Az anyag az adósállomány értékvesztéséről nem szól.

179


Az értékvesztés elszámolása nem felel meg a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 54-56. §-aiban foglaltaknak, nyilvántartási adatokkal alá nem támasztott, kizárólag az APEH által (a könyvvizsgáló igényére) 2004. május 25-én írt levélben levezetett „kalkuláción” alapul, amelyben az adósok egyes csoportjaira százalékosan határozták meg a megtérülés valószínűségét. Ebben azt valószínűsítették, hogy a végrehajtás alá vont kintlévőségből „átlagosan” mindöszsze 25% térül meg. (Az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény szerint az adózó adótartozásának megfizetésére vonatkozó eredménytelen felhívása esetén az adóhatóságnak a végrehajtási eljárást – külön határozat nélkül – meg kell indítani.) A korábbi években is számoltak el értékvesztést (2002 után 14 901,9 M Ft-ot). A megszűnt, felszámolt, illetve felszámolás alatti szervezetekre vonatkozó folyószámla állomány értéke az APEH kimutatása szerint 21 479,7 M Ft, amit a Kincstár által előírt „értékelés” adata is tartalmaz. Az értékelési mód megváltoztatása miatt a mérleg 2002-re és 2003-ra vonatkozó „adósok” mérlegadatát nem is lehet összevetni. Az ONYF először az APEH vezetőjének felelős állásfoglalását kérte, hogy a kétféle módszer közül melyiket tartja helyesnek, de érdemi válasz hiányában tudomásul vette a könyvvizsgáló által alkalmazott megoldást. Az „adóhatóság nyilatkozata” a járulék behajtási tevékenység hatékonyságának minősítése szempontjából is elgondolkodtató. (Az Ny. Alapot illető, tárgyévben befolyt bevételeknek 2,2%-a származik behajtásból.) A járulék és hozzájárulás bevételek közvetlen módon – a biztosítási rendszerek jellegéből, illetőleg az alapszerű működésből adódóan – a társadalombiztosítási ellátások forrását képezik, amelyeket akkor is finanszírozni kell, ha a járulékfizető nem teljesíti a kötelezettségét. Az adósállomány értékvesztésének elszámolása (üzenet: az állam a járuléktartozások felének megtérülésére „reálisan” nem számít) a fizetési hajlandóságot tovább ronthatja. A központi költségvetést megillető adóbevételek kintlévőségeinek elszámolásánál eltérő – a Kincstár által megadott követelményeknek megfelelő –gyakorlat működik. A járulék- és az adótartozások eltérő értékelése elfogadhatatlan, erre az alapoknál működő kötelező könyvvizsgálat sem tekinthető indoknak.

A társadalombiztosítási alapokat megillető járulék és hozzájárulás bevételek beszedése, nyilvántartása, behajtása 1999 óta az állami adóhatóság feladata. Az Ámr. 114. §-a szabályozza az APEH elszámolási és adatszolgáltatási kötelezettségét (az ONYF, az OEP, a PM, az ESzCsM és a Kincstár felé). Ez a kötelezettség a tartozásokra (illetve a túlfizetésekre) is vonatkozik. Az adatok valódiságáért az APEH felelősséggel tartozik. Ennek vizsgálatára egyébként az alapkezelőknek, illetve a könyvvizsgálónak lehetősége sincs. A kintlévőségekkel kapcsolatosan az APEH mindeddig nem alakította ki a megbízható, számviteli szabályoknak megfelelő értékelési rendet, jogszabályi kötelezettségét így maradéktalanul nem teljesíti. Forrás oldalon az Alap 2002. évi 39 009,7 M Ft-os saját tőkéje -8 560,0 M Ftra csökkent. A -74 072,5 M Ft-os tőkeváltozás meghatározó tétele az elszámolt, 53 985,3 M Ft-os értékvesztés.

180


A rövid lejáratú kötelezettségek 37 159,4 M Ft-os előző évi állománya 59 469,4 M Ft-ra nőtt. A növekedés alapvetően a rövid lejáratú hitelek állományának emelkedéséből (erről az 1.2. pontban szólunk részletesebben) adódik. Az egyéb rövid lejáratú kötelezettségek nagysága 28 948,8 M Ft-ról 22 768,5 M Ft-ra mérséklődött, aminek a meghatározó eleme a járulék túlfizetések állományi adata. Ez 27 609,9 M Ft-ról 22 579,6 M Ft-ra csökkent.

1.1.2.

A működési szektor beszámolójának vizsgálata Az ONYF működési költségvetési beszámolójának mérleg főösszege 19 617,3 M Ft, ami 2799,1 M Ft-tal több, mint egy évvel korábban volt. Az eszközök között meghatározóak a tárgyi eszközök, ennek értéke a mérlegben 16 180,2 M Ft, ami 4702,0 M Ft-os növekedést jelent. A tárgyi eszközök állományának növekedését legjobban a Fiumei úti rekonstrukció befolyásolta. Az összes beruházás 70%-át ez tette ki, aminek eredményeként a beruházások mértéke meghaladta a tárgyi eszközök egyéb téren bekövetkezett csökkenéseit. A források közül saját tőke nagysága 11 242,0 M Ft-ról 15 411,1 M Ft-ra nőtt. A költségvetési tartalék összege 1956,0 M Ft, a kötelezettségek állománya 2250,2 M Ft. A működési költségvetés költségvetési beszámolójának vizsgálatánál – az 1.5.1. pontban ismertetett módon – alkalmaztuk a központi költségvetési szervek Financial Audit típusú ellenőrzésének az ÁSZ-nál kidolgozott és alkalmazott módszerét.

1.2.

Az Ny. Alap pénzügyi helyzete Az Alap Kvtv. szerinti eredeti bevételi és kiadási főösszegének előirányzata 1 501 461,3 M Ft volt, nulla egyenleg mellett. A tervezett egyensúly 2003ban nem valósult meg. A bevételek ugyan az előirányzat szintjén teljesültek, a kiadások azonban az előirányzottnál nagyobb mértékben növekedtek. Az Ny. Alap végül 39 008,5 M Ft-os hiánnyal zárta a 2003. évet, aminek a rendezésére – az Áht. 86. § (10) bekezdésére figyelemmel – a zárszámadási törvényben kell intézkedni. A napi likviditás alakulását alapvetően a járulékbevételek és a nyugdíjkifizetések időbeli eltérései, továbbá a központi költségvetési átutalások kötött ütemezése határozza meg. A nyugdíjbiztosítási szervek nem társadalombiztosítási forrásból finanszírozott egyéb jövedelempótló és –kiegészítő ellátások megállapítását és folyósítását is végzik. Ezen ellátások kiadásai 2003-ban 127 833,9 M Ft-ot tettek ki. A folyósított ellátásokkal kapcsolatos pénzügyi műveletek a KESZ igénybevételére is kihatnak, mivel az előirányzat időarányos hányadának átutalása és az ellátás kifizetésének időpontja nem kapcsolódik össze. Ezen túlmenően a NYUFIG az E. Alapba tartozó korhatár alatti III. csoportos rokkantsági nyugellátások folyósítását is ellátja, ami ugyancsak befolyásolja a hiteligényt.

181


Ennek áthidalására a Kvtv. 25 §-ában foglaltak alapján a Kincstári Egységes Számláról (KESZ) igénybe vehető kamatmentes hitelfelvétel lehetősége szolgál. A hitelszámla nyitó egyenlege 7856,0 M Ft volt, az év utolsó napján pedig – összefüggően az Alap hiányával – 36 329,7 M Ft. Az átlagos hitelállomány nagysága 49 119,0 M Ft volt, de a hitelszükségletet a nagyfokú ingadozás jellemezte. Az év egészét tekintve az Alap 21 munkanapon rendelkezett elegendő forrással, amikor nem szorult hitelre. December 10-én ugyanakkor az igénybevett összeg 233 249,4 M Ft volt. (Az Alap KESZ-igénybevéte befolyásolja az államháztartás egészének egyensúlyi helyzetét.)

1.3.

A költségvetési bevételek teljesülése Az Ny. Alap Kvtv. szerinti eredeti bevételi előirányzata 1 501 461,3 M Ft. A teljesítés ezzel közel azonos, 1 501 094,1 M Ft.

1.3.1.

Az Ny. Alap járulék és hozzájárulás bevételei A járulékbevételek és hozzájárulások teljes összege 1 225 246,7 M Ft, ami 3291,8 M Ft-tal (0,3%-kal) kevesebb a tervezett összegnél. Az Alap saját bevételei a kiadások 81,7%-át fedezik. Az előző évi arányszám 78,4% volt. A járulékbevételek 2003-ra tervezett 10,3%-os növekedését a bruttó keresettömeg 8,5%-os emelkedését feltételezve, az egyéni járulék 0,5%-os emelkedését és a járulékplafon 6490 Ft/napról 10 700 Ft/napra történt növelését figyelembe véve számították ki. A KSH adatai szerint 2003-ban a keresettömeg növekedése 13,1% volt. • Bevételi elmaradást alapvetően a 18%-os mértékű munkáltatói nyugdíjbiztosítási járulékbevételek előirányzottnál (972 979,2 M Ft) alacsonyabb (950 186,5 M Ft-os) teljesülése okozott. A munkáltatói járulékok öszszege 10,5%-kal haladja meg az előző év adatát, tehát jóval elmarad a keresettömeg növekedés mértékétől. Az ÁSZ korábbi jelentéseiben többször is jeleztük, hogy ezt a járulék-nemet a költségvetésben rendszeresen felültervezik. Az elmaradásban szerepet játszik a fizetési morál romlása is. Az APEH kimutatása szerint 2003. december 31-ei hátralékok összege 100 528,4 M Ft, ami az előző évinél 15,7%-kal több. Ebből a működő gazdálkodó szervek járuléktartozása 73 038,4 M Ft, ami a teljes adósállomány 72,7%-a. • Az egyéni biztosítotti nyugdíjjárulék összességében túlteljesült, a 221 861,5 M Ft-os előirányzattal szemben e bevételi tétel 241 776,1 M Ft. Ebből a 8,5%-os járulékösszeg előirányzata 193 936,6 M Ft, a teljesítés 198 567,7 M Ft. A magánnyugdíj pénztári tagok által fizetett 1,5%-os járulék előirányzat 27 382,9 M Ft volt, a tényadat 33 808,4 M Ft. A magánnyugdíj-pénztárak átutalásának összege 9400,0 M Ft, aminek döntő része (9100,6 M Ft) – a költségvetésben eredetileg nem tervezett tételből – a pénztártagok visszalépéséből származik. 2002-ben hasonló címen az Ny.

182


Alapnak 5246,4 M Ft bevétele keletkezett. (A kötelező társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe való visszalépés – kiadási oldalon – természetesen a 100%-os nyugellátási szolgáltatást vonja maga után.) Megemlítjük, hogy 2002-ben a két meghatározó járulékkategória ellenkezőleg alakult, mint 2003-ban. Akkor a munkáltatói járulékoknál volt túlteljesítés és az egyéni járulékoknál elmaradás. A járulék nemek egymástól „független” alakulására nem sikerül magyarázatot találni. A jelenséget érdemben nem is lehet vizsgálni, mivel az alapok számláira a befizetés egy összegben történik. Az a korábban tett javaslatunk, hogy az illetékesek vizsgálják meg a két befizetés bevezetésének lehetőségét, nem talált kedvező fogadtatásra. Indokként az adminisztratív terhek nem kívánatos növekedését említették. Az APEH által az alapok számláira utalt járulékbevételek éven belüli ütemessége is változást mutatott. Legfeltűnőbb, hogy 2003-ban elmaradt a korábbi éveket jellemző november-december havi bevételi „csúcs”, amire nem kaptunk magyarázatot. • Az egyéb járulékok és hozzájárulások összege 27 521,1 M Ft-ra teljesült, ami 462,3 M Ft-tal kevesebb a tervezettnél. Az összeg túlteljesítések és elmaradások „egyenlege”. Ki kell emelni a fegyveres testületek kedvezményes nyugellátásainak kiadásaihoz való hozzájárulás 23 642,9 M Ft-os öszszegét, ami 1228,1 M Ft-tal kevesebb a Kvtv.-ben előírt (HM, BM, IM, PM, MEH) fizetési kötelezettségnél. Törvényi kötelezettségét a BM és az IM nem teljesítette. A két fejezet a központi költségvetési szervek támogatási előirányzatának a 2133/2003. (VI. 19.) Korm. határozat szerinti zárolását – helytelenül – az ONYF és az OEP felé szóló pénzeszközátadásra vonatkozóan is értelmezte, holott ez a fejezetek kötelezettségeit nem érintheti. Az egyéb járulékok és hozzájárulások közé tartozó további tételek a sorkatonai szolgálatot teljesítők utáni nyugdíjbiztosítási és nyugdíjjárulék, a megállapodás alapján fizetők járulékai és a közteherjegy után befolyt járulékok, melyeknek együttes bevételi összege 3878,2 M Ft. • Késedelmi pótlék és bírság címén a nyugdíjágazat 5763,1 M Ft bevételhez jutott. A társadalombiztosítás pénzügyi alapjai az adóhatósághoz e jogcímen beérkezett bevételekből továbbra is az At. 13. számú mellékletének képleten alapuló, formális számítás szerint részesednek.

1.3.2.

A központi költségvetésből származó bevételek A központi költségvetésből származó bevételek együttes összege 265 670,1 M Ft, megegyezik az eredeti előirányzattal és 8,7%-kal kevesebb a 2002. évinél. A GYES-ben, GYED-ben, GYET-ben részesülők nyugdíjbiztosítási járulékára 19 240,0 M Ft-ot, a magánnyugdíj-pénztárba átlépők miatti járulékkiesés pótlására 130 517,5 M Ft-ot, a központi költségvetésben tervezett pénzeszközátadásként 115 912,6 M Ft-ot utaltak át a Kvtv. 26. § (2) bekezdésében foglalt negyedéves ütemezés szerint.

183


A költségvetés előzetes megtérítése nem fedezi a magánnyugdíj-pénztárak miatt ténylegesen kieső bevételeket. Az Alap 2003. évi 39 008,5 M Ft-os hiányának kialakulása így részben visszavezethető arra, hogy a járulékkiesés pótlása (az érvényes szabályoknak megfelelően) csak az előirányzat mértékig történt meg. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) tájékoztatása szerint a magánpénztárakhoz beérkezett bevallások alapján a pénztártagok egyéni számláján 2003-ban jóváírt 7%-os tagdíjösszege 148 362,1 M Ft, a működési célra, illetve a likviditási célra jóváírt összegekkel együttesen 159 413,0 M Ft. Olyan szabályozással, amely a magánpénztárak várható tagdíjbevétele mértékéig (szükség esetén az előirányzatot meghaladva is) pótolná a bevételkiesést, az Alap hiánya mérsékelhető lenne és az Áht. 86. § (9) és (10) bekezdéseiben foglaltak is jobban érvényesülnének. Egy ilyen irányú változtatás a vonatkozó adatszolgáltatás megbízhatóságának növelését is igényelné.

1.3.3.

Egyéb bevételek A nyugdíjbiztosítási tevékenységgel kapcsolatos egyéb bevételek öszszege 8399,9 M Ft volt, ami az előirányzatot 2475,4 M Ft-tal haladta meg. Ide tartoznak az Ny. Alapot megillető – korábban kifizetett – visszatérítendő, viszszaérkezett ellátások összegei. A nyugdíjbiztosítás vagyonnal kapcsolatos bevételeinek összege 86,4 M Ft, melyből 58,4 M Ft a járuléktartozás fejében átvett vagyonból, 28,0 M Ft a korábbi évek vagyonnal kapcsolatos ügyleteiből származik. Az Alap gazdálkodása szempontjából a vagyonbevételek elveszítették jelentőségüket. A Kvtv.70. §-sa szerint a vagyongazdálkodás bevételeit ugyanezen cím kiadásaira kell fordítani. Ez megtörtént, de meg kell jegyezni, hogy 2003-ban (a Postabankkal kapcsolatos kiadások miatt) ez részben sem fedezte a kiadásokat.

1.4.

Az Alap költségvetési kiadásai Az Ny. Alap kiadási főösszegének eredeti előirányzata megegyezett a bevételekkel, 1 501 461,3 M Ft volt, ami 1 540 102,6 M Ft-ra teljesült. A ONYF működési kiadásaihoz az Alapból átadott pénzösszeget figyelmen kívül hagyva (a működési költségvetés végrehajtásáról az 1.5. pontban szólunk) az ellátási és az ellátásokhoz kapcsolódó egyéb kiadások összege 1 511 790,7 M Ft.

1.4.1.

Az ellátási kiadások alakulása A nyugellátások kiadási előirányzata a Kvtv.-ben 1 470 755,3 M Ft volt. A Magyar Köztársaság 2002. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló XCV. törvény 41. § (15) bekezdése, a méltányossági nyugdíjemelés keretösszegének 700 M Ft-ról 1000 M Ft-ra történt emelése érdekében (az Ny. Alap kiadási egyenlegének változtatása nélkül) 1 471 055,3 M Ft-ra növelte. A nyugdíjkiadások 36 589,1 M Ft-tal magasabb összegben, 1 507 644,4 M Ft-ra teljesültek. A kiadásnövekedést alapvetően az év végén végrehajtott kiegészítő nyugdíjemelés hatása okozta.

184


A 2002. évi 45 427,3 M Ft-ot kitevő egy főre jutóan kifizetett 19 E Ft-os egyszeri nyugdíjjuttatás nélkül a 2003. évi nyugdíjkiadások a bázis év kiadásait 13,3%kal, 176 582,4 M Ft-tal haladták meg. A kiadásnövekedéshez a nyugdíjemelések 10,6%-kal, a szerkezeti változások (13. havi nyugdíj, az özvegyi nyugdíj 25%-ra történő emelése) 2,5%-kal, az automatizmusok (létszámváltozás, kiegészítő ellátások számának változása, összetételváltozás, cserélődés) 0,2%-kal járultak hozzá. Öregségi nyugdíjakra 1 037 602,2 M Ft-ot, rokkantsági és baleseti rokkantsági ellátásokra 241 681,6 M Ft-ot, hozzátartozói ellátásokra 198 280,6 M Ft-ot, továbbá a 13. havi nyugdíj bevezetése első lépéseként kifizetett ún. 53. heti nyugdíjakra 30 013,2 M Ft-ot fordítottak.

A 2003. január 1-jétől esedékes nyugdíjemelés mértéke 8,4% volt, 11,8%-os nettó átlagkereset és 5%-os fogyasztói árnövekedést feltételezve. A nettó keresetek tervezettet meghaladó emelkedése miatt az elmúlt évben is kiegészítő nyugdíjemelést kellett végrehajtani. November 1-jétől a nyugellátások, visszamenőlegesen 2,2%-kal emelkedtek, így az éves szintű nyugdíjemelés mértéke megközelítette a 10,8%-ot. A tényadatok ismeretében ez a mérték (1,3%-kal) több volt a törvény szerint kötelezőnél (ami 9,5% lett volna). A tárgyévben megvalósult nyugdíjemelések és az egyéb nyugdíjintézkedések együttes hatására 2003-ban az ellátottak nyugdíja 13,1%-kal növekedett. A saját jogon folyósított öregségi nyugdíjak havi átlagos összege 2003ban 52 500 Ft volt. Az Ny. Alapból finanszírozott ellátások átlagos száma 2937 ezer darab, az ellátottak átlagos létszáma 2353 ezer fő volt. A nyugdíjak reálértéke 8%-kal javult, de a nettó keresetek nagyobb mértékű emelkedése és a nyugdíjindexálás szabálya miatt a nyugdíjak reálpozíciója 2003-ban is romlott. Az ONYF főigazgatója – jogszabályokon alapuló – méltányossági jogkörének gyakorlásához, 2003-ban méltányossági alapon történő nyugdíjmegállapításra 100 M Ft, nyugdíjemelésre pedig 900 M Ft-os keretösszeg állt rendelkezésre. A nyugdíjemelés eredeti kerete 600 M Ft volt, amit a korábbi évekről áthúzódó kérelmek, illetve a jogi szabályozás kiterjesztő módosítása miatt később 300 M Ft-tal megemeltek. 2003-ban a kérelmezők 37%-a, 167 542 fő részesült emelt összegű ellátásban, átlagosan 2288 Ft-os emelési összegben. Kivételes nyugellátás, árvaellátás megállapítására 1196 fő esetében (a benyújtott kérelmek 11%-ánál) került sor. A kérelmek elutasításának indoka a kormányrendeletben előírt feltételek hiánya volt. A kérelmek elbírálásának időbeli elosztása és így a pénzügyi keretek ütemezett felhasználása mellett a rendelkezésre álló források elégségesnek bizonyultak.

1.4.2.

Az ellátásokhoz kapcsolódó egyéb kiadások Az Ny. Alap egyéb ellátási kiadásainak tervezésekor egyetlen tétele a postaköltség volt, 3913,5 M Ft-os előirányzattal. Ezt év közben 100 M Ft-tal csökkentették, a 2003. évi XCV. (zárszámadási) törvény szerint. Az egyébként 185


túlléphető előirányzat csökkentésének nem tartalmi, hanem formális oka volt, mert részben ezzel teremtették meg a méltányossági nyugdíjemelés keretösszegének forrását. A teljesítés adata 4146,2 M Ft lett. 2003-ra vonatkozóan a Kvtv. 73. §-a még lehetőséget adott az egyéb kiadások között (a bevételek előirányzottat legalább 2%-kal meghaladó növekedése esetén) az Ny. és az E. Alapból történő pénzeszköz átadásra, a járulékbeszedés ösztönzésére. Erre azonban egyik alap esetében sem került sor. A 2004. évi költségvetési törvény ilyen előírást már nem tartalmazott. Ezt az ÁSZ korábban többször is javasolta. A kiadási túllépést az egyéb kiadások között, a 3682,6 M Ft-os postaköltségen felül elszámolt egyéb tételek okozták. A pénztártagok visszalépése miatti tagdíjkiegészítés visszafizetésének összege 322,2 M Ft, a többi folyósítási késedelem miatti kamatkiadás és bankköltség volt. A vagyongazdálkodás kiadásainak előirányzata 945,0 M Ft volt, ami 912,0M Ft-ra teljesült. 2003-ban „utoljára” jelent meg a társadalombiztosítási kiadások között a postabanki viszontgaracia, ami az Ny. Alap esetében 898,6 M Ft volt. A postabanki részvényeken az Alap vesztesége elérte a 10 Mrd Ft-ot.

1.4.3.

A kötelező társadalombiztosítási nyugdíjrendszert érintő nyugdíjpolitikai intézkedések 2003-ban „A nyugdíjasok helyzetének és életminőségének javításáról az uniós csatlakozás folyamatában” címet viselő 78/2003. (VI. 24.) OGY. határozat több ponton is érintette a társadalombiztosítási nyugdíjrendszert. Az Országgyűlés felkérte a Kormányt, hogy – a költségvetés tervezéséhez igazodóan – vizsgálja meg: • a nyugdíjindexálás kérdésében a tervezett-várható bér-ár mutatókról, hogyan lehet áttérni az előző évi tényleges bér-ár mutatók alkalmazására és milyen módon lehet megalapozni a keresetek és a nyugdíjak reálértékének emelkedése közötti különbség csökkentését; • a nyugdíjak belső aránytalanságait enyhítő korrekciós intézkedések lehetőségeit; • a legalacsonyabb ellátásokból élők fokozottabb támogatásának lehetőségeit (a nyugdíjak esetében ne keletkezzenek a minimálbérhez képest is túl alacsony ellátások); • a rugalmas nyugdíjba vonulás lehetőségeinek bővítését. E szempontokon alapuló átfogó, problémafelvető és a szükséges, illetve a javasolt intézkedéseket körvonalazó kormányanyag 2003-ban (sem a 2004. évi tervezéssel összefüggően, sem attól függetlenül) nem készült. Kétségtelen, hogy érvényesítésük további kiadásnövekedéssel járna együtt. A társadalombiztosítási nyugdíjrendszer – mint az ország legnagyobb újraelosztó rendszere – jelenleg a GDP közel 10%-át centralizálja.

186


A 2002-2006. évekre szóló kormányprogram végrehajtásaként, 2003-ra vonatkozó nyugdíjpolitikai intézkedésként ugyanakkor megemlítendő, hogy bevezették a 13. havi nyugdíj intézményét (első lépcsőben megtörtént az 53. heti nyugdíj kifizetése), az özvegyi nyugdíj mértékének növelése és bővültek a méltányossági intézkedések keretei. (Ezek az intézkedések 2004-ben tovább folytatódnak.) Az ONYF 2003-ban – még a határozat előtti időpontban – elkészítette a „nyugdíjrendszer hosszú távú fejlesztésére vonatkozó elképzelések” című vitaanyagot és azt átadta a felügyelő miniszternek. Javasolták, hogy lehetőleg kormányhatározatként, készüljön munka- és ütemterv, ami tartalmazza a feladatokat, határidőket és a felelősöket. Ebben bemutatják a nyugdíjrendszer jelenlegi helyzetét. A társadalombiztosítási nyugdíjrendszer „hibájaként” említik, hogy a rendszer nem hoz létre kellően szoros kapcsolatot a megszerzett szolgálati idő, illetve a járulékköteles jövedelem és az induló nyugdíj összege között, illetve, hogy az induló nyugdíjarányok sokat torzulnak a nyugdíjas életszakaszban. A helyzetért részben a nyugdíj-megállapítási, részben az indexálási szabályok okolhatók. További probléma az elmúlt időszakban a nyugdíjak (keresetekénél is nagyobb) reálérték-vesztése. Nem rendezett a nyugdíjrendszer finanszírozása és pénzügyi helyzete sem. Ezeken változtatni kell. Minden gond, belső feszültség ellenére is, a társadalombiztosítási nyugdíjrendszer marad a munkajövedelemből élők szociális biztonságának meghatározó jelentőségű eleme. Továbbfejlesztése során ennek szem előtt tartása mellett, figyelemmel kell lenni arra is, hogy a hazai nyugdíjrendszer minél harmonikusabban kapcsolódjon az Európai Unió tagországainak nyugdíjrendszereihez.

Az ESzCsM-ben összeállítottak egy kormányelőterjesztés-tervezetet, de annak megtárgyalására nem került sor. Az Alkotmánybíróság és az Országgyűlés döntéseiből adódó egyes feladatokról szóló 2202/2003. (IX. 4.) Korm. határozat 2004. március 15-ei határidővel az egészségügyi, szociális és családügyi, a pénzügyminiszter és az igazságügyi miniszter feladatává tette annak megvizsgálását, hogy szükséges-e jogszabály módosítás, illetve egyéb jogi szabályozás. A téma vizsgálatára a 2005. évi költségvetés véleményezésekor kell visszatérni.

1.5.

Az alapkezelő ONYF működési költségvetésének végrehajtása

1.5.1.

A működési költségvetés vizsgálatának módszere Az ONYF országos hatáskörű társadalombiztosítási költségvetési szerv, egy központi igazgatási szervvel és 20 önállóan gazdálkodó, az előirányzatok feletti rendelkezési jogosultság szempontjából részjogkörrel rendelkező igazgatósággal. A gazdálkodásra, a könyvvezetésre és beszámolásra a központi költségvetési szervekkel megegyező jogszabályi előírások vonatkoznak.

187


A 2003. évi működési költségvetés végrehajtásának pénzügyi-szabályszerűségi vizsgálatánál, az ONYF központi gazdálkodó szervezeténél (amely a költségvetési előirányzatok 90%-ot meghaladó hányada felett rendelkezik) részlegesen alkalmaztuk a költségvetési szervek elemi beszámolója Financial Audit (FA) típusú ellenőrzésének ÁSZ-nál kidolgozott és több éve alkalmazott módszerét. A mérlegtételeket, a könyvelés helyességét – a kötelező könyvvizsgálatra tekintettel – nem ellenőriztük. Részletesen vizsgáltuk az elemi költségvetés és a beszámoló készítésének szabályszerűségét, az előirányzatok módosítását, a végrehajtott átcsoportosításokat, a költségvetési előirányzatok felhasználását. A vagyoni helyzet áttekintésénél vizsgáltuk a mérleg leltárral való alátámasztottságát. Kiemelt figyelmet fordítottunk a pénzforgalmi jelentés kiadási tételeinek vizsgálatára, az ONYF főkönyvi, analitikus és egyéb nyilvántartásainak felhasználásával. A központi hivatali szervnél ellenőriztük az 500 M Ft-ot meghaladó dologi és felhalmozási kiadásokat, szúrópróbaszerű kiválasztás alapján a személyi kiadásokon belül a jutalom, illetőleg az elszámolt megbízási díjak egyes tételeit, a dologi kiadások közül az ún. „érzékeny” tételeket, a Fiumei úti ingatlan rekonstrukciójának 2003. évi kiadásait, az informatikai fejlesztésre fordított kiadásokat. A központi kezelésű előirányzatok (EU-hoz való csatlakozás társadalombiztosítási nemzeti programja és az illetménygazdálkodás elkülönített előirányzata) tekintetében az elszámolt kiadásokat tételesen ellenőriztük.

Az ONYF szervezete szabályozottságának, a belső kontrollok működésének vizsgálatát a hatályos jogszabályok mellett, az FA-típusú ellenőrzés követelményeihez igazodva az SZMSZ, az ügyrendek, munkaköri leírások, számviteli és egyéb szabályzatok, főigazgatói utasítások megismerése és a szabályozottságra vonatkozó munkalapok kitöltése és értékelése alapján végeztük el.

1.5.2.

A működési költségvetés bevételei Az ONYF 2003. évi működési költségvetését a Kvtv. 25 847,2 M Ft-ban állapította meg, az Ny. Alapból származó 24 552,1 M Ft-os támogatási előirányzat és 1295,1 M Ft-os bevételi előirányzat mellett. A 2003. évi XCV. törvény a méltányossági nyugdíjemelés keretének megemelése érdekében a működési költségvetés előirányzatát 200 M Ft-tal csökkentette. A módosított előirányzat így 25 647,2 M Ft-ra, a támogatási előirányzat 24 352,1 M Ft-ra változott. A zárszámadási törvénnyel jóváhagyott és a PM által felhasználni engedélyezett 3082,0 M Ft-os 2002. évi előirányzat-maradvánnyal együttesen az ONYF működésére 2003-ban összesen 29 356,0 M Ft állt rendelkezésre. A működési költségvetés Alapból származó támogatása 24 583,1 M Ft volt. Az előirányzotthoz viszonyított 231,0 M Ft-os többlet igénybevételére a Kvtv. által megengedett módon került sor (az 1.5.4. pontban részletezettek szerint).

188


A saját bevételek összege 1690,9 M Ft-ra teljesült, ami az előirányzatot 285,8 M Ft-tal haladta meg.

1.5.3.

Költségvetési kiadások A működési költségvetés kiadásainak 25 647,2 M Ft-os módosított előirányzata az Alap konszolidált beszámolója, illetőleg a zárszámadási törvény tervezete szerint 27 399,9 M Ft. A működési költségvetés „A”-jelű beszámolójában 27 599,6 M Ft kiadási összeg szerepel. A különbség a konszolidálás során végrehajtott korrekciós tételekből (a halmozódás kiszűréséből) adódik. A továbbiakban az intézményi beszámoló működési kiadási adatait mutatjuk be. A személyi juttatások eredeti előirányzata 10 397,1 M Ft volt, ami 10 854,5 M Ft-ra teljesült. Ehhez 3458,0 M Ft-os társadalombiztosítási és munkaadói járulék tartozik. A működési szektorban foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma 2003-ban 4208 fő (2002-ben 4088 fő) volt. Az ágazat engedélyezett létszáma ennél magasabb, 4363 fő volt. A kifizetett rendszeres juttatások összeg 7645,1 M Ft volt, ami egy főre jutóan átlagosan havi 151 400 Ft-ot jelent. A központi költségvetési szervek létszámának csökkentésére 2003. októberében hozott kormányzati intézkedések az ONYF-et is érintették. A központi igazgatási szervnél 33 fős, a területi szerveknél 177 fős, összesen 210 fős csökkentést rendeltek el. Ezt az ONYF végrehajtotta. A létszámcsökkentéssel kapcsolatos egyszeri kiadásokat a központi költségvetés fedezi. 2003-ban 249,7 M Ft merült fel, amiből december 30-án 202,3 M Ft érkezett az ONYF-hez. A fennmaradt 47,4 M Ft-ból a zárszámadási törvénytervezet szerint 33,1 M Ft elszámolására kapnak lehetőséget. A különbözetet a kötelezettség-vállalással nem terhelt maradvány terhére rendezik. A világbanki kölcsön kamatának és tőketörlesztésének kiadási előirányzata 560 M Ft volt, ami 548,1 M Ft-ra teljesült. A dolgozók lakásvásárlásához adott kölcsönökre – a kölcsöntörlesztések visszaforgatásával – a tervezettnél (50 M Ft) többet, 90,8 M Ft-ot fordított az ONYF. A dologi kiadások előirányzata 6293,1 M Ft volt, a teljesítés 6245,2 M Ft. A felújítási kiadások 357,0 M Ft-os előirányzata 217,3 M Ft-ra teljesült. Felhalmozási kiadásokra 4750,4 M Ft-ot terveztek, a teljesítés 5919,4 M Ft. Kiemelkedik a Fiumei úti épület rekonstrukciója, illetve az informatikai fejlesztések megvalósítása.

1.5.4.

A Kvtv. által nevesített célok megvalósulása • A Kvtv. a működési költségvetés központi kezelésű előirányzataként kezeli az EU-hoz való csatlakozás társadalombiztosítási nemzeti programjait és kormányzati feladatait. Az ONYF költségvetésében a 2003-ra szóló előirány-

189


zat 132 M Ft volt. Az előirányzatot a pénzügyminiszter jóváhagyásával átcsoportosították és a teljesítést a működési kiadások között számolták el. A keret nagyobb részét a csatlakozás személyi feltételeinek biztosítására használták fel, az ONYF központjában, a NYUFIG-nál és az FPMNYI-nél. (A folyamatosan növekvő nemzetközi nyugdíjügyek intézéséhez speciális ismeretekkel rendelkező munkaerőre van szükség, ideértve a fordítási, tolmácsolási feladatokat is.)

• Központi kezelésű az illetménygazdálkodás elkülönített előirányzata is, melynek összege a Kvtv. módosítását követően 807,2 M Ft-ról 721,4 M Ftra csökkent. A csökkentés a méltányossági nyugdíjemelési keret megemeléséhez kapcsolódott, de éppúgy formálisnak tekinthető, mint az Alap postaköltségeinek csökkentése. A Kvtv. 62. § c) pontja alapján ugyanis az előirányzattól a teljesítés során külön szabályozás nélkül el lehetett térni. A teljesítés adata 746,3 M Ft, ami magában foglalja a köztisztviselői illetményemeléssel összefüggő 13. havi bérkifizetés többlete miatti 25 M Ft-ot is. • A november hónapban jelentkező többletfeladatok (kiegészítő nyugdíjemelés, az 53. heti nyugdíj és az özvegyi nyugdíj emelés és a kifizetés lebonyolítása) ismételten rendkívüli feladat elé állította a NYUFIG-ot. A Kvtv. 63. § (4) bekezdése felhatalmazta az egészségügyi, szociális és családügyi minisztert, hogy engedélyezze az évközi nyugdíjemelés végrehajtásával összefüggésben felmerülő külön kiadások „tételes” elszámolását. A NYUFIG elszámolása 233,4 M Ft-ot tartalmazott, de ebből a szabályozás alapján csak 206 M Ft-ot ismertek el. Többletfeladatok a nem az Ny. Alapot terhelő ellátások vonatkozásában is felmerülnek, ezt azonban a törvényi szabályozás, a támogatási igény alapjaként nem ismerte el. • A Kvtv. 71. § (1) bekezdése a Fiumei ingatlan rekonstrukciójának 2003. évi kiadásaira 3431,2 M Ft-ot tartalmazott, az intézmény beruházási kiadások előirányzata részeként. A rekonstrukció valós kiadásainak nagysága 4566,9 M Ft volt. A pótlólagos forrást javarészt a 2002. évi előirányzatmaradványból biztosították. Tételesen ellenőriztük a beruházás 500 M Ft-ot meghaladó kivitelezési számláit. A lebonyolítás minden tekintetben szabályos volt. A kivitelezés határidőre fejeződött be, a műszaki átadás megtörtént. A megújult irodaépületet az FPMNYI 2004 tavaszán ismét használatba vehette. A beruházás teljes pénzügyi elszámolása is a 2004. évi zárszámadás keretében lesz ellenőrizhető. • A Kvtv. 71. § (2) bekezdése a nyugdíjbiztosítás informatikai fejlesztéseire 1455,3 M Ft-ot engedélyezett, ami a 2002. évi maradvány felhasználásával 1510,6 M Ft-ra teljesült. A fejlesztések jelentős részét a 2000 előtti PC-k cseréjére, hálózatépítésre költötték. A működési ágazatban alkalmazott integrált pénzügyi információs rendszer (SAP) alkalmazása nem váltotta be a hozzáfűzött reményeket. Az eredetileg előirányzott keret (305,3 M Ft) harmadát (83,9 M Ft-ot) használták fel e célra.

190


• A nyilvántartási rendszer korszerűsítésére a Kvtv. 307,0 M Ft-ot határozott meg. A felhasznált összeg 268,8 M Ft volt, amit a meglévő, működő rendszerek továbbfejlesztésére, karbantartására fordítottak. • A Kvtv. eredetileg 250,0 M Ft-ot szánt a Tbj. 47. § (4) bekezdésében foglalt állampolgári tájékoztatás feladatára, ami az adat előállítás és a kiértesítés postaköltségen kívüli kiadásait fedezte volna. A jogszabályi előírást 2003 tavaszán hatályon kívül helyezték. (Korábban az ÁSZ is vitatta a feladat célszerűségét.) A Kvtv. módosítása törölte az előirányzat dologi részét. 50 M Ft-ot a megyei igazgatási szervek dolgozóinak jutalmazására fordították.

1.5.5.

Az előirányzat-maradvány alakulása Az Országgyűlés az ONYF 2002. évi működési költségvetésének előirányzatmaradványát 3118,7 M Ft-ban hagyta jóvá. A maradványt – 36,7 M Ft kivételével – kötelezettségvállalás terhelte. A pénzügyminiszter a szabad rendelkezésű maradvány Ny. Alapba történő visszafizetését rendelte el, ami megtörtént. A fennmaradó részt az év során felhasználták. A 2003-ban keletkezett előirányzat-maradvány 1956,0 M Ft, amiből kötelezettséget 1941,7 M Ft-ra vállaltak. A maradvány összegét a zárszámadási törvény tervezete elismeri. Az Ámr. 66. § (5) bekezdése értelmében a társadalombiztosítási költségvetési szervek felhasználható előirányzat-maradványát a pénzügyminiszternek tárgyévet követő év június 20-áig kell jóváhagynia. A jóváhagyásra azonban csak július közepén került sor.

2.

EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI ALAP

2.1.

Az E. Alap és az alapkezelő (OEP) költségvetési beszámolói Az OEP 2003-ra 22 darab „A”-jelű működési beszámolót, ezekből egy összevont „A”-jelű beszámolót, 21 darab „D”-jelű ellátási beszámolót és ezekből egy „D”jelű beszámolót készít. A működési és az ellátási beszámolóból állítják össze az E. Alap „G”-jelű konszolidált beszámolóját. Az OEP is határidőre eleget tett beszámolási kötelezettségének és az auditált beszámolókat az ÁSZ-nak is megküldte. A beszámolók elkészítését az OEP Számviteli Főosztálya megfelelően koordinálta, segítette intézkedett az igazgatási szervek zárlati feladataira, adatszolgáltatásaira. A 2003. évi beszámolókat a könyvvizsgáló az E. Alap esetében is hitelesítő záradékkal látta el. Ellátási területen felvetette ugyanakkor, hogy a mérleg forduló napján (a finanszírozás gyakorlatából adódóan) a gyógyító-megelőző ellátásokkal kapcsolatosan az OEP-nek fizetési kötelezettsége állhat fenn. A beszámolóban azonban ilyen kötelezettség nem szerepel. Véleményünk szerint ez a kérdés a természetbeni ellátások mindegyikénél felvethető lenne. A baleseti és jogalap nélkül felvett ellátásokból származó követeléseket az OEP nem értékelte, értékvesztést nem számol el. Emiatt e követelések a valósnál magasabb értéken szerepelnek az E. Alap beszámolójában. 191


A zárszámadási törvényjavaslat adatai az E. Alap beszámolóiból levezethetőek, ellenőrizhetőek.

2.1.1.

Az ellátási szektor beszámolójának vizsgálata Az E. Alap ellátási beszámolójának mérleg főösszege a 2002. évi 69 389,1 M Ft-ról 2003. december 31-ei állapot szerint 47 951,9 M Ft-ra csökkent. A követelések mérlegadata 49 230,4 M Ft (az előző évinél 20 343,2 M Ft-tal kisebb). Az adósok állományi adata 43 631,7 M Ft, ami 25 047,0 M Ft-os csökkenést jelent, amiből az APEH által kimutatott járulék, EHO és munkáltatói táppénzhozzájárulás kintlévőség 41 345,2 M Ft. Az APEH-nál nyilvántartott 88 357,9 M Ft tartozásból összességében 47 012,6 M Ft (53%) értékvesztést számoltak el. Az értékvesztés elszámolását – az 1.1.1. pontban kifejtettek miatt – kifogásoljuk. Az előző évben (a jelenleginél jóval szűkebb körre) elszámolt értékvesztés 12 010,8 M Ft volt. Az értékelési mód megváltoztatása miatt a követelések tárgyévi és előző évi adata az E. Alap beszámolójában sem hasonlítható össze. Az OEP tudomásul vette „a megbízható és valós képet lényegesen befolyásoló” magasabb összeget. Az APEH az E. Alapra is elkészítette a járulékokkal kapcsolatos jelentését, aminek adatai nem egyeznek meg a költségvetési beszámolóban foglaltakkal és itt sem említik meg az értékvesztés kérdéskörét.

Egyéb követelések címén 2003. december 31-én 5598,7 M Ft a mérlegben szerepel, ami 4703,8 M Ft-tal több az előző év adatánál. Ezen belül a rövid lejáratú egyéb követelések (4580,7 M Ft) között jelenik meg a gyógyszer gyártókkal és forgalmazókkal szembeni 3284,0 M Ft-os követelés. Az OEP 2004. a május 10-ei elszámolás szerint (a gyártókkal 2003-ban kötött globális támogatási volumen-szerződések alapján) a cégeket 9587,9 M Ft megfizetésére „kötelezte”. Ebből december 31-éig befolyt összeg 6303,9 M Ft. A követelésként figyelembe vett összeg teljes megtérülésére – a felek közötti vitatott tételek miatt – nem lehet számítani. Forrás oldalon a saját tőke a 2002. évi – 60 466,8 M Ft-ról – 302 989,5 M Ftra változott. A tárgyévet érintő tőkeváltozás -340 022,9 M Ft, amelynek levezetéséből látható, hogy a tőkeváltozást csökkentő tételek között meghatározó a 221 759,0 M Ft-os rövid lejáratú (KESZ) hitelállomány-változás, illetőleg az adósállomány 25 047,0 M Ft-os csökkenése. A rövid lejáratú kötelezettségek állományi adata a 2002. évi 130 629,3 M Ft-ról 2003-ban 352 683,7 M Ft-ra nőtt, ami jelzi az Alap 2003-ban tovább romló pénzügyi helyzetét is. A 2,7-szeres növekedés alapvető oka a rövid lejáratú hitelek megnövekedett igénybevétele. Év végén ennek összege 309 499,8 M Ft volt. A járulék elszámolásból adódó túlfizetések összege 24 139,8 M Ft, ami 3470,1 M Ft-tal kevesebb az előző évinél. 192


2.1.2.

A működési költségvetés beszámolójának vizsgálata Az OEP 2003. évi működési költségvetés beszámolójának mérleg főösszege 12 396,3 M Ft, az előző évinél 219,7 M Ft-tal kevesebb. A befektetett eszközök 9802,6 M Ft-os állományán belül a tárgyi eszközök értéke 8905,6 M Ft. A forgóeszközök állományi értéke az év végén 2593,6 M Ft volt. A források közül a saját tőke 6381,1 M Ft-ról 7306,5 M Ft-ra nőtt, a költségvetési tartalék nagysága 2061,6 M Ft, a kötelezettségek állománya 3028,1 M Ft. A működési költségvetés beszámolójának vizsgálatánál az OEP esetében is alkalmaztuk a központi költségvetési szervek Financial Audit típusú ellenőrzésének az ÁSZ-nál kidolgozott és alkalmazott módszerét.

2.2.

Az E. Alap pénzügyi helyzete A Kvtv.-ben az E. Alap költségvetését eleve hiánnyal tervezték. A bevételek összege 988 890,4 M Ft, a kiadások előirányzata 1 266 040,3 M Ft, a hiány 277 149,9 M Ft volt. Az év során a bevételi és a kiadási előirányzat egyaránt módosult, de a hiány nagysága változatlan maradt. A teljesítés ettől eltérően alakult. A költségvetés 309 958,9 Ft-os hiánnyal zárult. A hiány rendezésére az E. Alap esetében is a zárszámadási törvény keretei között kell intézkedni. Ismételten fel kell hívnunk a figyelmet az Áht. 86. § (9) bekezdésében foglaltakra, ami szerint, ha az alapok bevételei tartósan nem fedezik a kiadásokat, a Kormánynak a bevételek és a kiadások egyensúlyát helyreállító javaslattételi kötelezettsége van az Országgyűlés felé. Az E. Alap esetében az egyensúly tartós hiányának tényéhez kétség nem fér. A kialakult helyzet okainak elemzését az OEP rendszeresen elvégzi, a problémákat jelzi a kormányzati szervek felé. Abban, hogy konkrét intézkedések megtételére mindeddig nem került sor, az alapkezelőnek nincs felelőssége. A probléma nem függ össze az egészségügy napirenden lévő reformjának kérdésével, az ellátó rendszer működési zavarai az állandósult forráshiány okaként még közvetetten sem jelölhetők meg. A fokozódó forráshiány okai összetettek. Döntő ok, hogy az E. Alapnál jelentős forráskivonásra került sor, 1996 óta a munkáltatói egészségbiztosítási járulék mértéke 19,5%-ról 11%-ra csökkent. (Ez olyan nagyságrendű bevétel kiesést jelentett, amit az EHO-ból származó bevételek részben sem ellentételeztek.) Aránytalanul sok a - járulékfizetéssel és más módon sem ellentételezett - szolgáltatás-igénybevétel. A Tbj. 16. § b) és o) pontjai felsorolják mindazokat, akik egészségügyi szolgáltatásra jogosultak. A törvény 39. §-a szerint az ott említett személyek (elsőként a nyugdíjasok és a nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátásban részesülők) egészségügyi szolgáltatásának fedezésére a központi költségvetés az egészségügyi hozzájárulás bevételeinek átutalásával nyújt fede-

193


zetet. Az egyébként megszüntetésre tervezett EHO 2003. évi bevételi összege (173 314,7 M Ft), az igénybevett szolgáltatások töredékére sem nyújt fedezetet. Mindebből következően megállapítható, hogy az E. Alap kiadásai és bevételei már évek óta elszakadtak egymástól. Az E. Alap napi működéséhez – saját forgóalap hiányában – a bevételek és a kiadások időbeli eltéréséből adódó átmeneti pénzügyi hiányok fedezetére rövid lejáratú hitel igényelhet a KESZ-ről. Az igénybevételhez havi likviditási tervet kell készíteni, ettől azonban a tényleges igény eltért, az ellátások időarányostól eltérő finanszírozási szükséglete miatt. A hitelszámla nyitó egyenlege 87 740,8 M Ft, az év végén pedig 309 499,8 M Ft. A hitelszükséglet az év során folyamatos emelkedést mutatott, időközi ingadozásokkal.

2.3.

A költségvetési bevételek teljesülése Az E. Alap Kvtv. szerinti bevételi előirányzata 988 890,4 M Ft volt, amit a 2002. évi zárszámadási törvény 1 024 918,5 M Ft-ra módosított, (változatlan egyenleg követelmény mellett). Erre a természetbeni ellátások kiadási előirányzatainak megemelése miatt volt szükség. A teljesítés közel azonos, 1 025 437,2 M Ft.

2.3.1.

Az E. Alap járulék- és hozzájárulás bevételeinek alakulása A bevételekből a járulék és hozzájárulás bevételek összege 927 664,8 M Ft, ami az előirányzatnál 6073,8 M Ft-tal kevesebb. Az Alap bevételi előirányzatának módosítása nem érintett a járulék és hozzájárulás bevételeket. A bevétel növekedés a 2002. évi teljesítéshez viszonyítva 43 983,4 M Ft-os (5%os) emelkedést jelent. Az E. Alap saját bevételei az összes bevétel 90,5%-át teszik ki, de a kiadásokat csak 69,5%-ban fedezik. A bevételek tervezésénél 8,5%-os bruttó keresettömeg növekedéssel, változatlan munkáltató és egyéni egészségbiztosítási járulékmértékkel (11 és 3%) számoltak, valamint azzal, hogy a tételes EHO havi összege 4500 Ft-ról 3450 Ft-ra csökken. A bruttó keresettömeg növekedése 13,1% volt, ami a bevételek teljesülésében az E. Alap esetében sem tükröződik vissza. • A munkáltatói egészségbiztosítási járulékok összege 580 650,0 M Ft, ami az előirányzatnál 5128,3 M Ft-tal kevesebb és a bázisév adatánál 12 %kal több. • Az egyéni egészségbiztosítási járulék 142 717,2 M Ft, ami 738,5 M Fttal több a tervezettnél és a 2002. évinél 10,9%-kal nagyobb összeg. • Az egészségügyi hozzájárulás (EHO) bevételek összege 173 314,7 M Ft, 2215,1 M Ft-tal kevesebb, mint az előirányzat volt. Ezen belül a tételes EHO 151 153,1 M Ft, 8102,7 M Ft-tal maradt el a várt bevételtől. A százalékos EHO 22 161,6 M Ft-os összeg ugyanakkor 5887,6 M Ft-tal lett több. Az EHO bevételek nagysága 36 559,9 M Ft-tal kisebb az előző év adatánál

194


(209 874,4 M Ft), amiben szerepet játszott a tételes hozzájárulás összegének csökkentése, de az érintett létszám is kevesebb volt 2003-ban. Az APEH által az E. Alap számlájára utalt bevételeket is az egyenlőtlen időbeli teljesítés jellemezte. Ez különösen az év végén volt feltűnő, a korábban ilyenkor megemelkedő bevételekkel szemben időarányosan elmaradás mutatkozott. Az APEH 2003-ra vonatkozóan az E. Alapnál 88 357,8 M Ft-os kintlévőséget tartott nyilván, ami a 2002. évi 78 562,6 M Ft-hoz képest 12,5%-os növekedést jelent. Ebbe a járulékok mellett beleértendő az EHO és a munkáltatói táppénz hozzájárulás is. Legjobban (38,4%-kal) az utóbbi tartozások növekedtek. Az E. Alap részére átutalt bevételekből 21 986,7 M Ft behajtásból ered, ami 1,9%-os behajtási hányadot jelent. • Az egyéb járulékok és hozzájárulások (több jogcímet magában foglaló) összege 26 539,6 M Ft, a tervezettet 195,9 M Ft-tal haladta meg. Ki kell emelni a munkáltatói hozzájárulás 21 382,6 M Ft-os tételét, aminél a bevételi elmaradás 77,4 M Ft. A fegyveres testületek kedvezményes (rokkantsági) nyugellátásaihoz való hozzájárulás – épp úgy, mint az Ny. Alap esetében – a BM és az IM fejezeteknél elmaradt a Kvtv.-ben rögzített összegektől. Az elmaradás okaként itt is a költségvetési szervek támogatási előirányzatának év végi csökkentését jelölték meg. • Késedelmi pótlék és bírság címén az E. Alap bevétele 4443,3 M Ft volt, ami a tervezett összeget 335,2 M Ft-tal meghaladta.

2.3.2.

A központi költségvetés megtérítései, hozzájárulásai Az E. Alap központi költségvetésből származó bevételeinek együttes összege 85 988,1 M Ft, ami 1560,0 M Ft-tal több a módosított előirányzatnál. A terhesség-megszakítással kapcsolatos költségvetési térítés 1100,0 M Ft, az egészségügyi feladatok ellátásával kapcsolatos hozzájárulás 3300,0 M Ft. Az átutalás megtörtént. A 2003. évi XCV. törvény az E. Alap zárt kasszáinak megemelésekor új jogcímmel („központi költségvetésből átadott pénzeszköz”) egészült ki, 36 028,1 M Ft-os összeggel. A pénzátadás megvalósult. Negyedik tétel a GYED folyósítás kiadásainak megtérítésére a tervezett 44 000,0 M Ft-tal szemben 45 560,0 M Ft fordítottak.

2.3.3.

Egyéb bevételek Az egészségbiztosítási tevékenységgel kapcsolatos egyéb bevételek együttes összege 9982,2 M Ft-ra teljesült, ami 4249,6 M Ft-tal több a tervezettnél. A terhesség-megszakítás egyéni térítési díjaként 604,9 M Ft-ot fizettek be. Baleseti és egyéb kártérítési megtérítések címén 1210,3 M Ft bevétel keletkezett. Nemzetközi egyezményekből eredő megtérítések összege 83,8 M Ft volt.

195


A kifizetések visszatérítése és egyéb bevételek összege 8082,5 M Ft-ra teljesült. Ez az összeg foglalja magában a gyógyszer-gyártók és -forgalmazók által év végéig befizetett 6303,9 M Ft-ot. A gyógyszer-támogatási előirányzat túllépését ellentételező befizetésekkel, illetőleg a vitatott fizetési kötelezettséggel kapcsolatos elszámolások 2004. júliusáig nem zárultak le. Az egészségbiztosítás vagyonnal kapcsolatos bevételeinek összege 55,2 M Ft volt. Ebből a járuléktartozás ellenében átvett vagyonból 22,8 M Ft, egyéb vagyonnal kapcsolatos ügyletek eredménye 32,4 M Ft. A vagyonbevételek az E. Alap esetében sem fedezték a vagyonhoz kapcsolódó kiadásokat.

2.4.

Az Alap költségvetési kiadásai Az E. Alap kiadásainak előirányzata 1 266 040,3 M Ft volt, amit a 2002. évi zárszámadási törvény 1 302 068,4 M Ft-ra módosított. A kiadási főösszeg tényadata 1 335 396,1 M Ft. Az Alap működési kiadásaihoz az Alaptól átvett pénzösszeget figyelmen kívül hagyva (a működési költségvetés végrehajtásáról a 2.5. pontban szólunk) az ellátási és az ellátásokhoz kapcsolódó egyéb kiadások összege 1 313 593,2 M Ft.

2.4.1.

Rokkantsági nyugellátások Az E. Alapba tartozó korhatár alatti rokkantsági nyugellátások kiadási összege 213 888,3 M Ft, ami 2847,8 M Ft-tal több az előirányzottnál. A kiadások tervezettet meghaladó növekedését, az Ny. Alap ellátási kiadásaihoz hasonlóan az év végi kiegészítő nyugdíjemelés okozta. A kiadások 94,7%-át a III. csoportos rokkantak nyugdíja teszi ki, a többit a hozzátartozói ellátások, illetve az 53. heti nyugdíjkifizetés alkotja. A saját jogú rokkantnyugdíjasok létszáma 2003-ban meghaladta a 380 ezer főt, az állomány közel 9%-a a tárgyévben került be a rendszerbe. Az egy főre jutó átlagos ellátás havi 44 638 Ft volt.

Az OEP fokozta az orvosszakmai minősítések ellenőrzéseit, az elbírálás egész folyamatára, a szükséges feltételek biztosítására vonatkozóan. A tapasztalatokat részletes munkaanyagban foglalták össze, megfogalmazták a főbb hiányosságokat, a korszerűsítés fő irányait. Továbbra is azt látjuk a legfőbb gondnak – ami részben az OEP feladat és felelősségi körén kívül esik –, hogy a megváltozott munkaképességű emberek teljes körű rehabilitációjának aktív eszközei fejletlenek, elégtelenek, működtetésük összehangolatlan. Az érintettekkel való törődés szinte csak a pénzellátás biztosítására korlátozódik.

2.4.2.

Pénzbeli ellátások A pénzbeli egészségbiztosítási ellátások 2003. évi Kvtv. szerinti előirányzata 151 454,7 M Ft volt. A teljesítés – 172 495,0 M Ft – ezt 18 730,3 M Ft-tal haladta meg, ami a 2002. évi kiadásoknál 21,9%-kal több.

196


A hatféle ellátás-fajtát magában foglaló kiadási alcímen belül nagyobb túllépés két ellátásnál jelentkezett. • A terhességi-gyermekágyi segély összege a 16 355,0 M Ft-os előirányzattal szemben 20 206,8 M Ft. A csökkenő születésszám ellenére az igénybevevők létszáma 2003-ban 9,2%-kal nőtt. A kiadások növekedéséhez a 2002. évi bruttó átlagkeresetek 18,3%-kos növekedése is hozzájárult. • A táppénzkiadások tervezett összege 85 556,0 M Ft volt, ami a 80 863,9 M Ft-os 2002. évi tényszámmal összevetve eleve alultervezettnek tekinthető. A táppénzkiadások 98 936,3 M Ft-ra teljesültek. A növekedés a saját jogon igénybevett táppénzes eseteket jellemzi. A 22,3%-os növekedés oka a vártnál magasabb átlagkereset-emelkedés, továbbá a táppénzes napok emelkedése. Az OEP a keresőképtelenségi helyzet követésére alkalmas információsadatgyűjtési rendszerek kialakításával és a szakmai ellenőrzések fokozásával törekszik a táppénzrendszer működésének ellentmondásait feltárni. A kiadások növekedésének megfékezésére több megoldás is felvetődött. Az ÁSZ elmúlt évi zárszámadási jelentésében megfontolásra javasoltuk az ellátás megállapításánál a beszámító jövedelem felső határának visszaállítását, amelyet a kormányzati szervek nem támogattak. A járulék-plafon időközbeni emelése (a 2002. évi 6490 Ft/napról 2003-ban 10 700 Ft/napra, majd 2004-ben 14 500 Ft/napra) a felvetés már nem időszerű. A kötelező egészségbiztosításról szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 46. § (1) bekezdés a) pontja szerint 2003 közepétől a passzív jogon igénybevett táppénz a biztosítási jogviszony megszűnése után legfeljebb 180 napig folyósítható (2004-től ez 90 napra mérséklődött). Ennek kiadáscsökkentő hatása 2004ben már jelentkezhet. Az aktív jogon (legfeljebb egy éven át) igénybe vehető ellátások összegének korlátozására a keresőképesség korrekt orvosi elbírálása és a fokozott biztosítói ellenőrzés áll rendelkezésre. A 2004. évi táppénzes helyzet, az ellátások igénybevételeinek, a kiadások alakulásának részletes elemzése után lehet keresni a további megoldásokat. • A GYED kiadásainak összege 44 588,9 M Ft, ami 588,9 M Ft-tal haladta meg az előirányzatot. (A központi költségvetés a megtérítési kötelezettségét ennél 28,9 M Ft-tal alacsonyabb összegben teljesítette.) A GYED ismételt bevezetése óta 2003 az első olyan esztendő, amikor az igénybevétel meghaladta az eredeti előirányzatot, ami azt is jelzi, hogy a kisgyermekes nők jövedelmi viszonyai kedvezően változtak, többen választják a keresetarányos ellátást. Erre az előirányzatok jövőbeni tervezésénél fokozott figyelemmel kell lenni. Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai keretében – a Kvtv. 69. § (2) bekezdése alapján – méltányosságból megállapított ellátások kiadásairól a jelentés 2.4.7. pontja szól.

197


2.4.3.

Gyógyító megelőző egészségügyi ellátás Az E. Alap egyik meghatározó tétele a gyógyító-megelőző egészségügy ellátás működtetésére szolgáló keretösszeg. E célra a Kvtv. eredetileg 615 559,3 M Ft-ot tartalmazott. A 2002. évi zárszámadási törvény ezt 623 014,3 M Ft-ra módosította, megemelve a járóbeteg szakellátás, illetve a fekvőbeteg ellátás kasszáinak előirányzatait.

2.4.3.1.

A költségvetési előirányzat teljesülése A kiadások összesített teljesítési adata 623 013,2 M Ft, a jogcím-csoport év végi maradványa 1,1 M Ft volt. A Kvtv. 63. § (1) bekezdésében foglaltak értelmében a gyógyító-megelőző ellátás egyes előirányzatai között az egészségügy, szociális és családügyi miniszter a pénzügyminiszter egyetértésével átcsoportosíthat, illetve a jogcímek együttes kezeléséről dönthet. Az előirányzatok között a 2003. év során két alkalommal hajtottak végre átcsoportosítást, először a központi bérintézkedésekkel összefüggésben, majd az év végén a járó és a fekvőbeteg kasszák finanszírozása érdekében. Az év végi előirányzat átcsoportosítás már a korábbi években kialakult gyakorlat, amit a hatályos jogszabályok lehetővé tesznek. A bérintézkedés fedezetét a Kvtv. a gyógyító kassza 13. Célelőirányzatok jogcíme tartalmazta. A 132 812,4 M Ft-os előirányzatból 127 300,0 M Ft-ot a béremelésre szánt összeg tett ki. A zárszámadási adatok azonban már az intézkedés végrehajtását követő állapotot mutatják, a jogcímek teljesítési adatai a bérkiadásokat is tartalmazzák.

2.4.3.2.

Az egészségügyi dolgozók 50%-os béremelésének végrehajtása A béremelés keretösszegének kasszákra történő lebontására az egészségügyi szolgáltatások Egészségbiztosítási Alapból történő finanszírozásának részletes szabályairól szóló 43/1999. (III. 3.) Korm. rendeletet (továbbiakban: R.) módosító 293/2002. (XII. 27.) Korm. rendelet 27. §-a intézkedett. Az OEP az emelt bérek kifizetéséhez szükséges 9807,3 M Ft-ot januárban még a célelőirányzat jogcím terhére biztosította. A fennmaradó 117 479,9 M Ft-ot, februártól kezdődően, a jogszabály szerint a kasszák megemelt előirányzataiból finanszírozta. Az alapkezelő e feladatát jól látta el. A központi bérintézkedés fedezetének biztosítása a gyógyító-megelőző kassza egészét tekintve nem volt egységes és nem felelt meg a „teljesítményen” alapuló általános finanszírozási elveknek. Az R. 5. számú melléklete kasszánként meghatározta ugyan a béremelés keretösszegeit, de a kifizetés módja nem minden esetben igazodott a finanszírozás érvényes szabályaihoz. Az R. 27. § (3) bekezdése kimondta, hogy – a kassza 77%-át kitevő – gondozóintézeti gondozás, a járóbeteg szakellátás és a fekvőbeteg szakellátás esetében a bérfedezet biztosítása a megfelelő teljesítményegységek módosítása után a

198


pontérték, a súlyszám-érték, ápolási napok alapján történik. A teljesítményegységek változtatására azonban 2003 folyamán nem került sor. A felsorolt területeken a bérnövekményt elkülönítetten kezelték, havonta külön utalták az intézményeknek. A bérfedezet csak 2004 áprilisától épült be a finanszírozás általános rendszerébe, aminek hatása, gyakorlati működése csak később lesz értékelhető. A háziorvosi szolgálatok, az ügyeleti ellátás, a fogászati ellátás és a gyógyító kassza nem említett egyéb területein általában a fix díjak emelésével, illetve bevezetésével biztosították a bértámogatást. Az OEP 2003 októberében széles körben ellenőrizte a bérfedezet igénylésének és felhasználásának szabályszerűségét. Decemberben 25 szolgáltatótól együttesen 215,1 M Ft jogalap nélkül igénybevett támogatást vontak vissza. 2.4.3.3.

A finanszírozási szabályok változása Az egészségügy finanszírozásának törvényi alapjait a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (Ebtv.) 34. §-a, valamint a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 1998. évi költségvetéséről szóló 1997. évi CLIII. törvény (Fintv.) hatályban lévő 23-30. §-ai képezik. Gyakorlattá vált, hogy az éves költségvetési törvények módosítják e törvényeket. A Kvtv. 99. §-a 2003-ra a háziorvosi ellátás érintő szabályokat módosította. A részletes szabályokat az R. tartalmazza. Ennek a már említett 293/2002. (XII. 27.) Korm. rendelettel történt módosítása 2003-ra szólt. Ebben a bérfedezet biztosításával összefüggő szabályozásokon túlmenően, pontosították a szolgáltatók finanszírozásának eljárási szabályait és újrafogalmazták az irányított betegellátási modellkísérlet működtetésére vonatkozó előírásokat. Az R. 27. § (1) bekezdése szerint: „A finanszírozási szerződésben meghatározható a szolgáltató által nyújtható szolgáltatások köre, illetve mennyisége, a teljesítés időbeli ütemezése és a többletteljesítmény elszámolásának mértéke.” Az ún. teljesítményvolumen megállapodás lehetősége a járó és az aktív fekvőbeteg ellátás évek óta növekvő teljesítmények megfékezését kívánta szolgálni. (Az alulfinanszírozott intézményeknek a bevételek növelésére, eszközként szinte kizárólag a teljesítmények – esetenként indokolatlan – növelése és elszámolása maradt.) Miután az intézkedés érdemi változást nem hozott, az R. ismételt módosítására került sor, a 102/2003. (VII. 17.) Korm. rendelettel. A jogszabály szigorította a teljesítmények elszámolásának szabályait. Legfontosabb előírása az ún. teljesítmény volumenhatár bevezetése volt. Ha a havi teljesítmény az előző év azonos időszakához viszonyítva a járóbeteg szakellátás esetében a 10%ot, az aktív fekvőbeteg szakellátás esetében az 5%-ot meghaladta, a szolgáltatónak a finanszírozót a teljesítménynövekedés okairól tájékoztatnia kell.

199


A többletteljesítmény utáni finanszírozási összeg, annak objektív okok alapján való igazolása, illetőleg az OEP ellenőrzését követően utalható csak ki. Végső soron az OEP-re hárult az indokolatlan teljesítmények bizonyításának feladata. A feladat mennyisége és összetettsége meghaladta az OEP ellenőrzési kapacitását, az intézkedésre felkészülni sem tudott. A rendelkezésre álló idő nem tette lehetővé, hogy a finanszírozó alapos, átfogó és szakmailag is bizonyító erejű ellenőrzéseket folytasson le. A finanszírozás átmeneti felfüggesztése sem hozott igazi eredményt. Az év második felében 2,6 Mrd Ft-os teljesítmény-túllépés mutatkozott, amiből 2,1 Mrd Ft-ot utólag elfogadtak és kifizettek. (2004-re vonatkozóan ismét módosították a korlátozó rendelkezéseket, bevezették a 98%-os határt és az e feletti teljesítményeket degresszív alapon számolják el.) A kasszánkénti finanszírozás vizsgálatának részletes tapasztalatait a Függelék tartalmazza. 2.4.3.4.

A célelőirányzat felhasználása A célelőirányzat jogcím a központi bérintézkedés fedezetén felül 5512,4 M Ft-ot tartalmazott olyan célokra, amelyek közvetlenül egyik kasszához sem kapcsolódnak. A felhasználás 5379,3 M Ft volt. • Orvosspecifikus vények előállítására 247,3 M Ft-ot használtak fel. • A keresőképtelenség és a keresőképesség orvosi elbírálásáról és annak ellenőrzéséről szóló 102/1995. (VIII. 25.) Korm. rendelet alapján a felülvéleményező orvosok tevékenységének díjazására 485,7 M Ft-ot fizettek ki. • Az irányított betegellátási modellkísérlet szervezői és prevenciós díjára 447,2 M Ft-ot folyósítottak. • A háziorvos, házi gyermekorvos és fogorvos alapellátási vállalkozások támogatásáról szóló 229/2001. (XII. 5.) Korm. rendelet alapján – felhalmozási célú kiadások támogatására – 4064,1 M Ft-ot utaltak ki. • Itt számolták el a méltányossági alapon nyújtott gyógyító ellátásokra felhasznált 135,0 M Ft-ot is.

2.4.4.

Gyógyszerkiadások A 2003. évi gyógyszertámogatási előirányzat 216 972,3 M Ft volt, ami mindössze 3,8%-kal haladta meg a 2002. évi szintet. A Kvtv. az előirányzatot három jogcímre bontja, 198 644,2 M Ft volt az általános (lakossági) támogatási előirányzat, 16 688,1 M Ft a speciális beszerzésű (külön keretes) gyógyszerek támogatási előirányzata és 1640,0 M Ft volt a vénykezelési díj. A zárszámadási törvénnyel megemelt módosított előirányzat 241 972,3 M Ft volt, amivel egy időben – 2003-ra – az előirányzat zárt jellegét is feloldották.

200


A gyógyszerkiadások összege 2003-ban 251 818,0 M Ft-ra teljesült. A túllépés az első jogcímen keletkezett, ahol a kiadások összege 233 783,9 M Ft volt. Az előző évhez képest az egészségbiztosítás és a lakosság egyaránt 20%-kal fordított többet a gyógyszerek kiadásaira. A 252 Mrd Ft-ot megközelítő támogatás mellett, a lakosság a kiadásokhoz 140,5 Mrd Ft-tal járult hozzá. Egy állampolgár járó-betegként átlagosan 40 800 Ft értékű gyógyszert fogyasztott, ideértve a közgyógyellátást is.

Az első jogcímen már az év elején eltérések mutatkoztak az időarányos keretekhez viszonyítva. Az év közepétől havonta, kormányhatározatokkal állapították meg a támogatási összeget. A 2003. évi támogatási előirányzat betartására (2002 végétől gyakorlatilag az egész éven át) számos kormányzati intézkedés is született, ezek eredményessége azonban nem minősíthető kedvezően. Az Egészségbiztosítási Alap 2003. évi gyógyszer támogatási előirányzatának betartásáról szóló 2356/2002. (XI. 28.) Korm. határozat végrehajtása csak részlegesnek tekinthető, annyiban is, hogy az intézkedések egy része 2004-re húzódott át. Ilyeneknek tekintjük a gyógyszer gyártókkal és forgalmazókkal történő megállapodásokat, az új gyógyszerek befogadását, a háziorvosok racionális gyógyszerfelírásra ösztönző rendszerének kialakítását. A határozat célul tűzte az alapvető szív- és érrendszeri gyógyszerek kiemelt támogatásának biztosítását, ami 2003-ban még nem valósult meg. A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény végrehajtásáról szóló 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet módosítására kiadott 101/2003. (VII. 17.) Korm. rendelet szeptember és december között megállapította a havi támogatási kereteket (ezzel mintegy „befagyasztotta” a gyógyszerek árát). Az előirányzat védelme érdekében a gyógyszer gyártókkal és forgalmazókkal kötött Globális Támogatási Volumen (GTV) szerződések alapján a szerződött feleknek a támogatás túllépésének megfelelő összeget az E. Alapba vissza kellett téríteni. A lakossági gyógyszer-támogatási előirányzaton a kiadási túllépés teljes összege 10 139,7 M Ft volt, ebből az OEP a gyártók felé, fizetési kötelezettségként 9 587,9 M Ft-ot állapított meg. (A különbözetről nem készült elszámolás.) December 31-éig 6 303,9 M Ft-ot fizettek be, majd 2004. június 30-ig további 482,0 M Ft-ot. Az elszámolások még 2004. augusztusában sem zárultak le, több gyártó vitatja a fizetendő összeget (külső szakértővel még az elszámolásokat is auditáltatták). Az OEP augusztus 4-ei közlése szerint, a gyártókat „végérvényesen” 9477,9 M Ft terheli, amiből 2723,2 M Ft kiegyenlítése még nem történt meg. A még folyamatban lévő egyeztetésekre tekintettel jeleztük (a 2.1.1. pontban), hogy a mérlegben szereplő rövid lejáratú egyéb követelések egy része várhatóan nem fog megtérülni. A kiadások növekedéséhez a GTV szerződések keretében keletkezett túlköltés mellett a méltányossági támogatások növekedése, az innovatív gyógyszerbefogadások, a tervezettet (3,2 %) meghaladó (4,5 %-os) áremelés, valamint az újonnan befogadott gyógyszerek kasszanövelő hatása járult hozzá.

201


A külön keretes gyógyszerek beszerzésére 16 647,8 M Ft-ot fordítottak, ami 40,3 M Ft-tal kevesebb az előirányzottnál. A vénykezelési díj először 2003-ban szerepelt önálló jogcímként. A felhasznált összeg 1386,3 M Ft volt, ami 253,7 M Ft-tal maradt el az előirányzattól. A patikák a vények adatrögzítéséért 2,50 Ft/vény díjat kapnak. Ezért az OEP 393,8 M Ft-ot fizetett ki. Az alacsony forgalmú, kis gyógyszertárak a működőképesség fenntartása érdekében, kiegészítő vénykezelési díjként további 992,5 M Ft-ot kaptak. A méltányossági gyógyszertámogatások alakulásáról a 2.4.7. pontban szólunk.

2.4.5.

Az E. Alap egyéb természetbeni ellátásai A gyógyászati segédeszközök ártámogatására a Kvtv. 31 956,7 M Ft-ot irányozott elő, amit a 2002. évi zárszámadási törvénnyel 34 956,7 M Ft-ra emeltek fel. A teljesítés 34 957,6 M Ft, a zárt kassza túllépése 834 ezer Ft. A túllépés tudomásulvételéről a zárszámadási törvény tervezete nem rendelkezik. Az előző évhez viszonyított 21%-os támogatásnövekedés mögött 14%-os árnövekedés ás 12%-os volumen-növekedés áll. Tovább növekedett a közgyógyellátásra igénybevett eszközök aránya, az átlagot meghaladó a teljes mértékű (EÜ 100% jogcímen nyújtott) támogatás. A támogatott termékek száma 150%-kal (2950 darabról 7505 darabra) nőtt. A befogadások szakmai indokoltsága nem minden esetben igazolható. Egyes termékcsoportoknál mind a mennyiségi, mind az értékbeni növekmény feltűnő. A nagyszámú befogadások ugyanakkor nem jártak együtt a segédeszköz ellátás átfogó felülvizsgálatával, a támogatási-finanszírozási rendszer korszerűsítésével. A gyógyfürdői ellátás eredeti előirányzata 5435,0 M Ft volt, itt megtakarítás következett be, a kiadások 4464,0 M Ft-ra teljesültek. A növekedés elmaradásának oka, hogy az áremeléseket októberre halasztották. A kezelések száma ugyanakkor 3%-kal növekedett.

2.4.6.

Az irányított betegellátás modellkísérlete Az 1999. óta folyó modellkísérletre vonatkozó 2003. évi törvényi előírásokat a Kvtv. 68. §-a tartalmazta. A részletes szabályozást az R. foglalja magában. Pontosították a fejkvóta számítás szabályait, szigorodtak a bevételi többlet felhasználására vonatkozó előírások. Az irányított betegellátás szervezőinek és a résztvevő szolgáltatók tevékenységére OEP főigazgatói utasítás is megjelent. A finanszírozási rendeletben (az 52. § (10) bekezdésben) biztosított lehetőségével az egészségügyi, szociális és családügyi miniszter nem élt, a modell működtetéséhez szakmai szabályokat – külön – nem határozott meg. Két év után, lehetőség nyílt a kísérlet bővítésére. Az addigi 500 ezer fő helyett, 2003. június 30-áig az érintett lakosságszámot 1 millió főre engedték kiterjeszteni. Az egy szervezőhöz tartozó (háziorvosi szolgálathoz bejelentkezett és TAJ számmal rendelkező) lakosság számának meg kellett haladni az 50 ezer főt.

202


Az előírt pályáztatások lebonyolítása után 2003. közepétől négy kórház került a szervezők körébe. Velük együtt, a kísérletben 2003-ban 11 ellátásszervező, 635 háziorvosi szolgálat és 971 ezer fő vett részt. A pályázatok elbírálásánál a területi integritás elve általában nem érvényesült, a csatlakozás önkéntessége miatt ez a szempont komolyan nem is játszhatott szerepet. Az új szervezőként belépett kórházak között egy volt, amelyiknél az ellátási terület és a kísérletben résztvevők köre egybe esett.

A modellkísérlettel összefüggő, 2003-hoz kapcsolódó kifizetések teljes összege 1516,0 M Ft, ami több tételből áll. Az OEP adatai szerint a modellkísérlet 2003-ban az E. Alapból összesen 42 512,7 M Ft-tal részesedett, amiből az igénybevett természetbeni ellátások (gyógyító-megelőző ellátás, gyógyszertámogatás, gyógyfürdői szolgáltatások, gyógyászati segédeszközök támogatása) értéke 41 060,7 M Ft. Az elért megtakarítás így 1452,0 M Ft (a bevétel 3,4%-a) volt. Figyelemre méltó, hogy 2002-ben a résztvevő 7 szervező megtakarítása ennél lényegesen több, 2336,0 M Ft (a bevétel 7,4%-a) volt és mindegyikük nyereséget ért el. 2003-ban a 11 szervezőből csak 6 volt eredményes, a 4 új belépő közül pedig 2. A megtakarítások (kasszán belüli és kasszánkénti) keletkezésének, ingadozásának okait a beszámolók nem elemzik részletesen. A megtakarítás felhasználása a szervezőnél működő érdekeltségi rendszer szerint történik. A szabályozás lényeges, új eleme a kiegyenlítő kassza létrehozása volt. Az elért megtakarítás a szervezőt degresszív számítási mód szerint illeti meg. Ezzel 295,4 M Ft-ot tartottak vissza, amiből 293,2 M Ft a veszteségek kiegyenlítését szolgálta. A megtakarítást csökkentő tétel volt 2003-ban, hogy az OEP ekkor érvényesítette az 1999-2001. évekre vonatkozóan feltárt hiba pénzügyi korrekcióját (278,8 M Ft-ot). A háziorvosok információ hiányában elhunyt személyek után is megkapták a fejkvótát, vagyis indokolatlan bevételhez jutottak. A megtakarításból végül is 1171,0 M Ft illette meg a szervezőket. Ennek a tárgyévi kifizetése csak részben (439,8 M Ft ún. elszámolási előleg formájában) valósult meg, a járandóság nagyobb részét 2004 februárjában fizették ki. A célelőirányzaton belüli 447,2 M Ft-os keretből az ellátás-szervezők prevenciós díja 279,7 M Ft-ot tett ki. A szűrés-gondozási, egészség-megőrzési, betegségmegelőzési feladatokat a szervezőnkénti jelentős eltérések jellemzik. (Volt olyan szervező, amelyik a lakosság felét érintően tudott valamilyen programot megvalósítani, másik esetben ez az arány néhány százalékban fejezhető csak ki.) Szervezői díjra 64,2 M Ft-ot fordítottak. A modellkísérlet működtetése az OEP számára többletfeladatot jelent. Az alapkezelő ezeket, lehetőségeihez mérten igyekezett jó színvonalon ellátni. Belső átcsoportosítással két új főosztályt hoztak létre, részben az informatikai, részben a szakmai irányítási feladatok végzésének szervezettebbé tételére. A működés ellenőrzésének tennivalói is többletként fogalmazhatók meg. A feladatok elis-

203


merése – a működési költségvetés előirányzatainak meghatározásánál – azonban nem történt meg. Az ÁSZ korábban többször hiányolta a kísérlet tapasztalatainak átfogó értékelését, a hasznosítható elemek széleskörű elterjesztését. A Kvtv. 68. § (7) bekezdése szerint az EszCsM és az OEP által létrehozott szakértői csoportnak félévente értékelni kell a kísérletet és a tapasztalatokról jelentést kell készíteni. Ezek az értékelések elkészültek. Külön kell megemlíteni a 2004. márciusában ismertté vált, négy évet átfogó (mintegy négyszáz oldal terjedelmű) értékelő anyagot. Ezeket a törekvéseket mindenképpen pozitívan kell értékelni. Kétségtelen ugyanakkor, hogy az irányított betegellátás, az egészségügyi ellátásszervezés körül kibontakozott szakmai és társadalmi vita fő kérdéseire csak általános válaszokat adnak. Az OEP megfogalmazása szerint…..„az irányított betegellátási rendszer négy éves értékeléséről elkészített tanulmány egy retrospektív elemzés, az elemzéssel, annak metodikájával, következtetéseivel kapcsolatos kritikai észrevételek nem minősíthetik az irányított betegellátási rendszer alapelveit, működését és működtetését. Változatlanul elsődleges értékelési szempont a pénzügyi eredményesség, miközben a 2003. évi adatok már jelzik, hogy a kör bővülésével, a szervezők számának növekedésével a kép e téren is „változatosan” alakult. A megtakarítások keletkezésének, illetve elmaradásának okait azonban kellő mélységgel nem elemezték. A forrásallokáció minden szervezőnél másként jelentkezik. Megtakarítási lehetőség leginkább a gyógyszerkasszánál, illetve a kórházi ellátásoknál tapasztalható. Az értékelést, az általánosítható következtetések levonását nehezíti, hogy számos területen nem álltak és nem állnak rendelkezésre összehasonlításra alkalmas országos, megyei vagy régiós adatok. A szervezők (szakmai és pénzügyi) eredményei csak egymással hasonlíthatók. Nem adnak választ a fekvőbeteg ellátás „ellenérdekeltségének” kérdésére sem. A szervezőként belépett kórházakat fekvőbeteg ellátó intézményként nem mutatják be. A modellkísérlet eredményeit általánosan kedvezőnek és továbbfejlesztésre alkalmasnak minősítik, miközben elismerik, hogy „a magyar egészségügyi ellátórendszer részletes elemzése napjainkig nem történt meg”, ami a legfőbb gondok megfogalmazása szempontjából elengedhetetlen lenne.

2.4.7.

Méltányosságból megállapított ellátások Az Ebtv. 26. és 50. §-ai szabályozzák az OEP főigazgatójának méltányossági jogkörét, a pénzbeli és a természetbeni ellátások vonatkozásában. A méltányossági jogkör gyakorlásáról szóló főigazgatói utasítás érvényben maradt, de megjelent a 130/2003. (VIII. 22.) Korm. rendelet is. A Kvtv. 69. § (2)-(3) bekezdései az érintett előirányzaton belül meghatározzák a méltányosság céljára szolgáló keretösszegeket. A Kvtv. módosítását követően: • táppénz megállapítására 48,0 M Ft;

204


• terhességi-gyermekágyi segély megállapítására 7,5 M Ft; • gyermekgondozási díj megállapítására 17,0 M Ft; • egyszeri szociális segélyre 405,0 M Ft; • gyógyító-megelőző ellátásra 140,4 M Ft; • gyógyszertámogatásra 4200,0 M Ft; • gyógyászati segédeszköz támogatásra 900,0 M Ft állt rendelkezésre. A méltányosságból megállapított pénzbeli ellátások esetében a keretösszegeket minden ellátásnál betartották. A gyógyító ellátást érintően 135,0 M Ft kiadás jelentkezett. Az előző évről áthúzódott ügyekkel együtt 448 igény kellett elbírálni. Az ügyintézés elhúzódása nem szolgálja a kérelmező érdekeit. Végül is 118 kérelem részesült kedvező elbírálásban, de mindössze 39 eset rendeződött éven belül. A felmerült kiadás 5 M Ft volt. A méltányossági keret terhére finanszírozták a Semmelweis Egyetem I. számú Szemészeti Klinikáján végzett Visudyne beavatkozásokat, ami 130,0 M Ft-ba került. A 2001-ben elkezdett eljárás finanszírozása mindeddig nem oldódott meg. A „kényszermegoldás” ugyanakkor ellentétes a méltányosság elveivel, azt a kérelmező személyre kell alkalmazni és nem gyógyító eljárásra. A méltányosságból megállapított gyógyszertámogatásra 2003-ban az engedélyezettnél többet, 5316,5 M Ft-ot fordítottak. A felhasználás az utóbbi négy évben több mint ötszörösére emelkedett, a törvényi keretet még egy évben sem sikerült betartani. Az OEP 2004-re vonatkozóan felülvizsgálja a méltányossági körben finanszírozott gyógyszereket (egy részét átcsoportosítja a támogatotti körbe, a fekvőbeteg ellátás keretében adható termékek finanszírozása pedig beépül a HBCS-be). A kérelmek súlyos betegségek kezelésénél alkalmazott, igen drága gyógyszerek támogatására irányulnak. Egy beteg 2003-ban átlagosan mintegy 600 ezer forintos támogatásban részesült, de egyes esetekben elérte a több millió forintot is. Az OEP ellenőrzése allergia elleni készítmények engedélyezésénél szabálytalan eljárást tárt fel, ami felelősségre vonást és szigorú intézkedéseket vont maga után.

2.4.8.

Az ellátásokhoz kapcsolódó egyéb kiadások Az egészségbiztosítás egyéb kiadásainak 2385,1 M Ft-os előirányzata két tételből állt. A társadalombiztosítási kifizetőhelyeket megillető költségtérítésre 930,0 M Ft-ot, postaköltségekre és egyéb kiadásokra 1455,1 M Ft-ot irányoztak elő. A Kvtv. 71. § (4) bekezdése szerint az utóbbi tételből, a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 119. § (2) bekezdése alapján, 50,0 M Ft a Fogyatékos Gyermekek, Tanulók Felzárkóztatásáért Országos Közalapítvány támogatására 205


fordítható. A 2002. évi zárszámadási törvény elrendelte, hogy az E. Alap 573,1 M Ft-ot utaljon át a Segítő Jobb Alapítvány részére a szomszédos államokban élő magyarokról szóló 2001. évi LXII. törvény hatálya alá tartozó munkát vállaló személyek esetében a 2002-ben teljesített társadalombiztosítási befizetéseknek és az igénybevett ellátások kiadásainak különbözeteként. Ezzel az összeggel az egyéb kiadások előirányzata 2958,2 M Ft-ra módosult. A teljesítés 4544,0 M Ft. Magasabb lett a kifizetőhelyeket megillető költségtérítés (1147,5 M Ft), illetőleg a postaköltség is (1576,7 M Ft). A két alapítvány részére átutalták a törvényben előírt összegeket. A vagyongazdálkodás kiadásainak előirányzata 250,0 M Ft volt, ami 413,2 M Ft-ra teljesült. Ebből a postabanki viszontgarancia teljesítése 359,2 M Ft-ot tett ki.

2.4.9.

A kötelező egészségbiztosítást érintően 2003-ban hozott intézkedések A 2002-2006-ra szóló kormányprogram egészségügyi fejezetében már megjelent az „egészség évtizede” program elkészítésének szándéka, az új egészségügyi rendszer kialakításának főbb alapelvei, a többszektorú egészségpolitika, az egészségmegőrzés, a megelőzés fontossága (kiemelve a népegészségügyi szempontból meghatározó betegségcsoportokat). Első lépésként az 50%-os egészségügyi béremeléssel, a diplomás minimálbér bevezetésével az ágazat jelentős többletforráshoz jutott (bár az ápolók hűségjutalmának bevezetése még várat magára). Szándékként fogalmazódott meg a dologi kiadások összegeinek növelése és az amortizáció beépítése a szolgáltatások finanszírozásába. Ezen a területen nem történt előre lépés. Az alapellátás szerepének erősítése érdekében 3-400 új körzet létrehozását tervezték, főként az ellátatlan területeken. A háziorvosi körzetek száma azonban nem gyarapodott. Az egészségügy anyagi biztonságának megteremtésére a finanszírozás reformját össze kívánták kötni a járulékreformmal, a források egyértelmű meghatározásával. Ehhez kapcsolódott az irányított betegellátási kísérletek folytatása, bővítése. A biztonságos gyógyszerellátás megteremtését új támogatási szabályokkal, árszabályozással, a közgyógyellátás korszerűsítésével kívánták elérni. 2003 elején az Országgyűlés – a 46/2003. (IV. 16.) számú határozatával – elfogadta az Egészség Évtizedének Johann Béla Nemzeti Programját. A program előrehaladásáról évente tájékoztatást kell adni. A 2003-ban tett intézkedésekről a Kormány 2004 tavaszán beszámolt az Országgyűlésnek. A feladatok koncepcionális és gyakorlati megfogalmazása kormányhatározatokban is testet öltött. Az egészségügyi rendszer korszerűsítésének soron következő feladatairól szóló 1085/2003. (VIII. 19.) Korm. határozatban foglaltak a 2004. évi költségvetés kidolgozásával összefüggésben csak részlegesen va-

206


lósultak meg (például a modellkísérlet folytatását, továbbfejlesztését illetően), részben pedig 2004-re és az azt követő időszakra húzódtak át. Az év végén született meg az egészségügyi reform koncepciójáról és soron következő feladatairól szóló 2334/2003. (XII. 23. Korm. határozat, ami megismétli a korábbi általános elveket. Noha az egészségügyi rendszer átalakítása terén alapvető intézkedések 2003ban nem születtek, ugyanakkor több kisebb léptékű, de „reformértékű” intézkedésre került sor. Pozitívum, hogy megkezdődtek, illetve folytatódtak a prevenciós programok. Jogszabály jelent meg az egynapos sebészetről, az egészségügyi szakellátási kapacitás befogadásával kapcsolatos pályázatok kiírásáról, az egészségügyi szolgáltatás gyakorlásának általános feltételeiről, a működési engedélyezési eljárásról. Törvény született az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről.

2.5.

Az OEP működési költségvetésének végrehajtása

2.5.1.

A működési költségvetés vizsgálatának módszere Az OEP országos hatáskörű társadalombiztosítási költségvetési szerv, egy központi igazgatási szervvel, 19 megyei egészségbiztosítási pénztárral (MEP) és két igazgatósággal (OOSZI, VTI). Működésére, gazdálkodására a költségvetési szervekre vonatkozó általános szabályok érvényesek. Az OEP irányítása alá tartozó szervek jogi személyiséggel rendelkeznek és részben önállóan gazdálkodnak. Az OEP 2003. évi működési költségvetése végrehajtásának ellenőrzése során az OEP központi hivatali szervénél (amely a költségvetési előirányzatok 70%ot meghaladó hányada felett rendelkezik) – részlegesen – alkalmaztuk a központi költségvetési szervek elemi beszámolója Financial Audit (FA) típusú ellenőrzésének módszerét. Ez az OEP szervezete szabályozottságának, a belső kontrollok működésének vizsgálatára is vonatkozik. Ennek részleteit a jelentés 1.5.1. pontja ismerteti.

2.5.2.

A működési költségvetés bevételei Az OEP 2003. évi működési költségvetését a Kvtv. 22 793,1 M Ft-ban állapította meg, az E. Alapból származó 21 803,9 M Ft-os támogatási előirányzattal és 989,2 M Ft-os bevételi előirányzattal. A működési költségvetést érintő törvényi módosításra nem került sor. Az előirányzatot növelte a 2003. évi XCV. törvény 23. §-ával jóváhagyott maradvány (2616,5 M Ft) kötelezettségvállalással terhelt része (2237,7 M Ft). Az OEP 1746,9 M Ft saját bevételt ért el. Mindezekkel együtt az OEP 2003. 25 788,5 M Ft állt rendelkezésre.

évi

működésére

összességében

207


2.5.3.

Költségvetési kiadások A működési költségvetés 22 793,1 M Ft-os előirányzata év közben 25 813,3 M Ft-ra módosult. A pénzforgalmi teljesítési adat ennél kevesebb, 23 725,8 M Ft. A személyi juttatások előirányzata 11 121,6 M Ft volt, ami 11 319,5 M Ftra teljesült. A kapcsolódó társadalombiztosítási és munkaadói járulék 3737,6 M Ft. Az átlagjövedelem (rendszeres személyi juttatás és jutalom) 2003ban havi 189 800 Ft volt. A működési szektorban foglalkoztatottak 2003. évi engedélyezett létszáma 4356 fő (2002-ben 4250 fő) volt. A létszám növekedése a MEP-ek jogi önállóságának visszaállítása, az EU-val, a jogszabályi változások miatti többletfeladatokkal, a megnövekedett szakellenőrzési feladatokkal indokolják. Az 1106/2003. (X. 31.) Korm. határozat alapján az engedélyezett létszám átlagosan 5,6%-kal, 243 fővel csökkent. A létszámcsökkentést az OEP (a betöltetlen álláshelyek terhére, nyugdíjazással, illetve a munkaviszony megszüntetésével) végrehajtotta. A létszámleépítéssel kapcsolatos tárgy évi kiadás 209,9 M Ft-ot tett ki, amit a kormányhatározat szerint a költségvetés céltartalékából kellett ellentételezni. Ez az OEP-nél nem történt meg. A PM döntése alapján 110,0 M Ft-ot a közgyógyellátás informatikai nyilvántartására jóváhagyott forrásból fedeztek, 99,9 M Ft-ot pedig függő kiadásként könyveltek. Időközben a PM e célra engedélyezte az OEP-nek a kötelezettségvállalás nélküli előirányzat-maradvány felhasználását. A világbanki kölcsön tőketörlesztésére és kamatkiadására a Kvtv. 71. § (5) bekezdése 790,0 M Ft-ot biztosított, a teljesítés 787,4 M Ft, amiből a tőketörlesztés 581,3 M Ft, a kamatfizetés pedig 205,7 M Ft. A dologi kiadások 5884,2 M Ft-os előirányzata 5882,8 M Ft-ra teljesült. A dologi kiadásokon belül 1539,2 M Ft-ot bérleti, üzemeltetési és lízing díjak tettek ki, aminek a legnagyobb tétele az FPEP bérleményével kapcsolatos 851,2 M Ft. A bérleti konstrukció jövőbeni folytatása, éves viszonylatban milliárdos nagyságrenddel növeli a működési kiadásokat. Az FPEP elhelyezésének végleges elhelyezésének megoldását több éve szorgalmazzuk. Döntés azonban mindeddig nem született. Intézményi beruházási feladatokra (informatikával és EU-val együttesen) az eredeti 1014,2 M Ft-os előirányzatot az előző évi pénzmaradvánnyal megemelve, 2414,2 M Ft-os forrás állt rendelkezésre. E célokra összességében 1716,1 M Ft-ot használtak fel. Az informatikai kiadások nélküli beruházási kiadás 644,7 M Ft. Felújításokra a 345,6 M Ft-os előirányzattal szemben 158,7 M Ft-ot használtak fel.

208


2.5.4.

A Kvtv. által nevesített célok magvalósulása • Az OEP költségvetésében az EU-hoz való csatlakozás társadalombiztosítási nemzeti programjai és kormányzati feladataira 132,5 M Ft-ot különítettek el. A felhasznált összeg 141,2 M Ft volt. A kiadások nagyobb részét a személyi kiadások és a járulékok alkotják, az EU-s feladatok jóváhagyott létszámmal összefüggően. • A Kvtv. szerint az illetménygazdálkodás elkülönített előirányzata 752,5 M Ft, ami a törvény 62. § c) pontja értelmében túlléphető. Az előirányzatot a költségvetés megfelelő kiemelt előirányzataira átcsoportosították, a keret elegendőnek bizonyult. • A Kvtv. 70. § (3) bekezdése az OEP központi hivatali szervénél informatikai fejlesztésekre 1200,0 M Ft-os előirányzatot határozott meg. Az előző évi maradványból és átcsoportosított előirányzatokból 2003-ban összesen 2557,1 M Ft állt rendelkezésre. Ebből pénzforgalmilag 1663,8 M Ft teljesült. Az előirányzatot 31 feladatra osztották el, amivel az ESzCsM és a MEH szakmailag illetése szerve is egyetértett. Egyedül az Elektronikus Pénztárcával (Epénz) kapcsolatos projektről kértek részletesebb indoklást. A feladatok igazodnak az OEP 2003 közepén elfogadott információs stratégiájához. Meg kell ugyanakkor jegyezni, hogy a célokhoz egy évnél hosszabb időre szóló konkrét feladatok nem kapcsolódnak. Az egészségügyi reform gyakran változó elképzelései és a végrehajtás (elsődlegesen pénzügyi) feltételeinek módosulása, továbbá a gyakori jogszabályváltozások a megkezdett, újraindított és új programok megvalósulását elbizonytalanítja. Adott körülmények között előrelátó tervezés sem végezhető. Ez több év óta jellemzi, nehezíti az OEP informatikai fejlesztéseit, amit zárszámadási ellenőrzéseink során rendszeresen felvetünk. A megvizsgált nagyobb fejlesztések közül ez jellemzi az „Adattárház”, az „Epénz” és az „Orvospecsét” projekteket is. Az Irányított Betegellátással kapcsolatos fejlesztést még 1999-ben kezdték meg. Mint ismeretes a költségvetési törvények 2003-ra 1 millió főre, 2004-re már 2 millió főre terjesztették a modellkísérlet lehetséges hatókörét. Az informatikai háttér továbbfejlesztése jelenleg teljesen bizonytalan.

2.5.5.

Az előirányzat-maradvány alakulása Az OEP működési költségvetésének 2002-re jóváhagyott előirányzatmaradványa 2616,5 M Ft volt. A kötelezettségvállalással nem terhelt maradvány 700,1 M Ft volt, amiből a pénzügyminiszter 300,0 M Ft visszafizetését rendelte el az E. Alap javára, 400,1 M Ft felhasználását a közgyógyellátás informatikai fejlesztésére engedélyezte. Ebből az összegből 2003 végén 110,0 M Ft-ot a létszámcsökkentés bérfedezetére csoportosítottak át. A kötelezettségvállalások felülvizsgálatát követően végül is a 2002. évi maradványból 2219,4 M Ft-ot használt fel az OEP (célfeladatokra, elsődlegesen informatikai célokra).

209


A működési költségvetés 2003. évi előirányzat maradványa 2061,6 M Ft. A maradvány kötelezettségvállalással lekötött része 1958,6 M Ft, ami alapvetően az áthúzódó informatikai fejlesztésekkel, beruházásokkal függ össze. A szabad pénzeszköz 66,1 M Ft. A maradvány felhasználásának pénzügyminisztériumi engedélyezése az Ámr. szerinti június 20-ai határidőig nem történt meg.

210

B.2. AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS HELYI SZINTJE, A HELYI ÖNKORMÁNYZATOK

B.2. AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS HELYI SZINTJE, A HELYI ÖNKORMÁNYZATOK 1.

A KVTV.

MELLÉKLETEIBEN MEGHATÁROZOTT KÖZPONTI TÁMOGA-

TÁSOK ELSZÁMOLÁSÁNAK SZABÁLYSZERŰSÉGE A helyi önkormányzatok és a központi költségvetés kapcsolatrendszere a Kvtv. harmadik fejezetében került meghatározásra. A központi költségvetési kapcsolatokból származó források megnevezését a Kvtv. 15-19. §-ai tartalmazták. A helyi önkormányzatokat megillető támogatások és hozzájárulások előirányzatait a Kvtv. 1. számú mellékletében a BM fejezet 23. Helyi önkormányzatok támogatásai és hozzájárulásai címe tartalmazta. A 2003. évi eredeti előirányzat 726 365,4 millió Ft volt, amely év végére 765 082,8 millió Ftra módosult. A pénzügyi teljesítés 749 410,3 millió Ft, azaz 98%. A maradvány a felhalmozási célú (címzett- és céltámogatások, TERKI, CÉDE) és vis maior támogatásoknál – a jóváhagyott, de fel nem használt források miatt – jelentkezett. A helyi önkormányzatok részére a BM fejezet 23. címén elfogadott állami hozzájárulások és támogatások alakulását a Jelentés 1. számú melléklete részletezi. Az előirányzat módosítások hatáskör szerinti alakulása a következő: Országgyűlési hatáskörben

- 2 222,0 millió Ft

Kormány hatáskörben

7 673,7 millió Ft

Fejezeti hatáskörben

4 674,5 millió Ft

Saját hatáskörben

28 591,2 millió Ft

Előirányzat módosítás összesen:

38 717,4 millió Ft

Az Országgyűlés hatáskörében végrehajtott változás a címzett- és céltámogatások alcímet, a Kormányé a központosított előirányzatok alcímet, a fejezeteké a színháztámogatás kivételével valamennyi alcímet, a saját hatáskörűeké a címzett- és céltámogatások, valamint a TERKI és a CÉDE támogatások alcímeit érintette. Az előirányzat változtatások és a felhasználás szabályszerűségét a megfelelő alcímeknél értékeljük. A helyi önkormányzatok bevételeit a BM fejezetben tervezett támogatásokon és hozzájárulásokon túl növelte a Kvtv-ben szabályozott személyi jövedelemadó, amelynek 405 100,0 millió Ft tervezett összege 405 449,3 millió Ft-ra teljesült. Ennek alapján a helyi önkormányzatok a Kvtv-ben meghatározott elosztás szerinti összes tervezett forrása 1 131 465,4 millió Ft, felhasználása 1 154 859,6 millió Ft volt.

211


1.1.

A helyi önkormányzatok normatív hozzájárulásai A Kvtv. 15. § (1) bekezdése szerint az Országgyűlés a helyi és a helyi kisebbségi önkormányzatok számára normatív állami hozzájárulást és normatív részesedésű átengedett személyi jövedelemadót állapított meg. A támogatás jogcímeit és fajlagos összegeit a törvény 3. számú melléklete részletezte. A BM fejezet 23. cím 1. alcímén megjelent normatív hozzájárulások előirányzata 515 499,4 millió Ft volt, amely a normatív részesedésű személyi jövedelemadó kiegészítéssel együtt 689 253,5 millió Ft-ot tett ki. A normatív állami hozzájárulások és a normatív részesedésű átengedett személyi jövedelemadó önkormányzatonkénti jogcímeit és összegeit tartalmazó 4/2003. (I. 30.) PM-BM együttes rendeletet az Áht. 64. § (3) bekezdésében meghatározott határidőre tették közzé. A helyi önkormányzatok az Áht. 64. § (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően a feladatmutatók szerint járó normatív hozzájárulásokat a TÁH útján igényelték a központi költségvetésből. A 2003. év végére a normatív hozzájárulások előirányzata 511 515,4 millió Ftra csökkent (a normatív részesedésű személyi jövedelemadó kiegészítéssel együtt 685 060,8 millió Ft-ra) a helyi önkormányzatok az Áht. 64. § (5) bekezdése alapján április 30-ig, illetve október 15-ig történt évközi lemondásai, valamint az önkormányzati körön kívülre történt intézményátadások hatásaként. Az előirányzatok átcsoportosítása megfelelt a Kvtv. 16. § (2) bekezdésében foglaltaknak. A normatív állami hozzájárulások teljesítése 514 229,8 millió Ft, összege 0,5%-kal haladta meg a módosított előirányzatot. A normatív részesedésű átengedett személyi jövedelemadóval együtt a felhasználás 688 006,7 millió Ft volt. Az előirányzat túllépésre a Kvtv. 42. § (1) bekezdés a) pontja lehetőséget adott, mivel a teljesítés módosítás nélkül is eltérhetett az előirányzattól. A normatív állami támogatások és hozzájárulások BM által kimutatott előirányzati és teljesítési adatai megegyeztek a Kincstár által kimutatott adatokkal, valamint a teljesítési adatok az önkormányzatok beszámolóiban szereplő adatokkal. Az önkormányzatok nettó finanszírozása során a támogatások nettó összegének meghatározásakor betartották az Ámr. 119. § (1) bekezdésében foglalt előírásokat. Az önkormányzatok részére szükséges átutalásokat a BM tárgyhó 18-ig utalványozta, és a támogatásokat minden hónap 25. és 27. között utalták ki, egyezően az Ámr. 10/a. és 16. számú mellékleteiben foglaltakkal. Az önkormányzatok (az Áht. 64. § (5) bekezdése alapján történő) pótlólagos normatív hozzájárulási és támogatási igényeinek utalásakor, illetve a hozzájárulások, támogatások előirányzatainak lemondásakor figyelembe vették az Ámr. 119. §- (12) bekezdésében előírt időarányos, részletekben történő utalásra, illetve az Ámr 119. § (15) pontjában a lemondásnak a nettó finanszírozás meghatározott hónapjában történő számba vételére vonatkozó előírásokat.

212


A Kincstár a nettó finanszírozásba vont támogatások13 folyósítását az Áht. 63. §-ában, a 101. §-ában, illetve az előírásokat részletező Ámr. 119. §-ában foglaltakat betartva végezte. A támogatások folyósítása az APEHSZTADI által vezetett kincstári lebonyolítási számláról történt. A 2003. év elején esedékes járandóságok fedezetének biztosítására az önkormányzatok számára 2002. december 23-án előleget folyósított a Kincstár az Áht. akkor hatályos 101. § (12) bekezdése alapján. Az Áht. 64. § (5) bekezdés a) pontjában szereplő évközi lemondások határidejéhez kötődő visszafizetési kötelezettség teljesülése miatt a nettó utalás rendszerében év közben az Áht. 64/A. § (6) bekezdése alapján 17 önkormányzat felé nyújtott be azonnali beszedési megbízás a Kincstár, összesen 331,9 millió Ft összegben. A Kincstár a helyi önkormányzatok részére a Áht. 101. § (6) bekezdésében meghatározott tartozásokra14 éves szinten összesen 15 863,5 millió Ft-ot előlegezett meg. A követelésekből a nettó finanszírozás során levonással 5207,1 millió Ft teljesült, és 10 647,2 millió Ft összegben az Áht. 63. § (6) bekezdése alapján azonnali beszedési megbízást nyújtottak be az önkormányzatok felé. Év végéig az önkormányzatok 9,2 millió Ft-ot nem egyenlítettek ki. A helyszíni ellenőrzésbe bevont 88 önkormányzat összesen 15 027 254 ezer Ft normatív állami hozzájárulást vett igénybe, amelyből 14 888 584 ezer Ft elszámolása jogszerű. A vizsgált helyi önkormányzatok a 2003. évi normatív állami hozzájárulás elszámolásának összegző adatait a Függelék D. fejezete – A helyi önkormányzatokat a 2003. évben megillető normatív állami hozzájárulás elszámolásának 1. számú melléklete, a jogcímenkénti részletező adatokat a 2. számú melléklete, az önkormányzatonkénti eltéréseket a 3. számú melléklete, az önkormányzatonkénti és jogcímenkénti részletezést pedig a 4. számú melléklete – tartalmazza. Az önkormányzati szintű összesítés alapján a helyi önkormányzatok 145 961 176 Ft normatív állami hozzájárulást jogtalanul vettek igénybe és számoltak el, 7 798 924 Ft pedig pótlólagosan jár részükre az ellenőrzött feladatmutatók alapján.

13

A nettó finanszírozásba vont támogatások: 1. alcím Normatív hozzájásulások, 2. alcímből a 7. 10. 13. 18. jogcímcsoportok: Kiegészítő támogatás nemzetiségi óvodák és iskolák fenntartásához (7.), Hozzájárulás a létszámcsökkentéssel kapcsolatos kiadásokhoz (10.), Belső ellenőrzési társulások támogatása (13.), Kiegészítő támogatás a helyi önkormányzatok bérkiadásaihoz (18.), 3. alcímből az 1. jogcímcsoport Önhibáján kívül hátrányos helyzetben lévő helyi önkormányzatok támogatása, 4. alcím Helyi önkormányzatok színházi támogatása, 5. alcímből 1. jogcímcsoport Kiegészítő támogatás egyes közoktatási feladatok ellátásához és a 2. jogcímcsoportból a 3. jogcím Szociális továbbképzés és szakvizsga.

14

A nettó finanszírozás során figyelembe vett tartozások: személyi juttatásokat, egyéb kifizetéseket terhelő és az államháztartás alrendszereit megillető kötelezettségek, jogszabályban meghatározott közterhek, és egyéb tartozások.

213


Hibátlan volt az önkormányzatok 26,1%-ának az elszámolása és további 51,2%-uknál a feltárt eltérés aránya nem haladta meg a 2%-os lényegességi küszöböt, így az önkormányzatok 77,3%-a számolt el – a lényegességet figyelembe véve – megbízhatóan a normatív állami hozzájárulással. Az ellenőrzött önkormányzatok 22,7%-a esetében az elszámolásban feltárt hibák aránya meghaladta az elszámolt normatív állami hozzájárulás 2%-át, ezek közül hétnél az 5%-os mértéket (Vértesboglár 23%, Túristvándi 10,7%, Nógrádsipek 10,1%, Bojt 7,8%, Parád 6%, Balkány 6%, Furta 5,2%). Ezeknek az önkormányzatoknak az elszámolása nem megbízható. Az ellenőrzésbe bevont önkormányzatok elszámolásában feltárt hibák egyenlege -138 162 268 forint, ami az elszámolt összes hozzájárulás 0,92%-a. A feltárt hibák jellege és aránya olyan, hogy valószínűsíthetően az önkormányzatok teljes körében azonos arányban fordul elő. A normatív állami hozzájárulás összesített önkormányzati elszámolásában a valószínűsíthető hiba nem éri el a lényegességi szintet. Ennek alapján a helyi önkormányzatok 2003. évi normatív költségvetési hozzájárulással való elszámolása a lényegesség figyelembevételével megbízható és valós képet mutat.

1.2.

A helyi önkormányzatok által felhasználható központosított előirányzatok A Kvtv. 16. § (1) bekezdése a) pontja szerint az Országgyűlés felhasználási kötöttséggel járó állami támogatást állapított meg a helyi önkormányzatok által ellátandó feladatokra központosított előirányzatként 19 jogcímcsoporton, 20 013,5 millió Ft összegben. A feladatokat és az elosztható támogatás összegét a törvény 5. számú melléklete tartalmazza. A BM fejezet 23. cím 2. alcímén megjelent központosított támogatások típusuk szerint három csoportba sorolhatók. • A pályázat és igénylés nélkül, a központilag rendelkezésre álló információk alapján biztosított támogatások (1363,5 millió Ft): Határátkelőhelyek fenntartásának támogatása Helyi kisebbségi önkormányzatok működésének támogatása

• Az igénylés alapján adott támogatások (4600 millió Ft): Lakossági közműfejlesztés támogatása Kiegészítő támogatás a helyi önkormányzatok bérkiadásaihoz

• A pályázati úton odaítélt támogatások (13 750 millió Ft): Lakossági víz- és csatornaszolgáltatás támogatása Kompok, révek fenntartásának, felújításának támogatása Gyermek- és ifjúsági feladatok Kiegészítő támogatás a nemzetiségi óvodák és iskolák fenntartásához Könyvtári és közművelődési érdekeltségnövelő támogatás Helyi önkormányzatok hivatásos zenekari és énekkari támogatása Hozzájárulás a létszámcsökkentéssel kapcsolatos kiadásokhoz Hozzájárulás a könyvvizsgálatra kötelezett helyi önkormányzatok számára Települési hulladék közszolgáltatás fejlesztéseinek támogatása

214


Belső ellenőrzési társulások támogatása "ART" mozihálózat fejlesztésének támogatása Ózdi martinsalak felhasználása miatt kárt szenvedett lakóépületek tulajdonosainak kártalanítása Helyi önkormányzatok állat- és növénykerti, vadasparki támogatása Pincerendszerek, természetes partfalak és földcsuszamlások veszély-elhárítási munkálatainak támogatása

A Fővárosi Állat- és Növénykert rekonstrukciójának támogatásához nyújtott 300 millió Ft támogatás egyik kategóriába sem sorolható, igénybevételének ütemezéséről, feltételeiről a Kvtv. előírásának megfelelően a nemzeti kulturális örökség minisztere a főpolgármesterrel megállapodást kötött, a megjelölt február 15-i határidőn túl, 2003. márciusában. A pályázat és igénylés nélkül, a központilag rendelkezésre álló információk alapján biztosított támogatások A Kvtv. az e jogcímcsoportokon megjelenő támogatásoknál a jogosultságot igazoló szervet, illetve a BM átutalási kötelezettségének időpontját jelölte meg. A BM a jogszabályi előírásoknak megfelelően gondoskodott a támogatások átutalásáról a Határőrség Országos Parancsnoksága, illetve a Nemzeti Etnikai Kisebbségi Hivatal adatközlése alapján. Az igénylés alapján adott támogatások A Kvtv. előírása szerint a lakossági közműfejlesztési támogatást a 73/1999. (V. 21.) Korm. rendelet szerint igényelhették az önkormányzatok. Az önkormányzatok részére az átutalások a kormányrendelet előírásainak megfelelően történtek. A helyi önkormányzatok bérkiadásaihoz történő kiegészítő támogatás igénybevételéhez a Kvtv. előírása szerint a PM útmutatót adott ki. A beérkezett igények elbírálása megfelelt a Kvtv., illetve az útmutató előírásainak. A támogatásokról a pénzügyminiszter az előírt határidőben döntött, a döntésről az értesítést valamennyi TÁH igazgató és érintett önkormányzat részére megküldték. A támogatások kiutalása a nettó finanszírozás keretében szabályszerűen történt. A pályázati úton odaítélt támogatások Az ebbe a csoportba sorolt központi támogatásokra vonatkozóan a Kvtv. a támogatás célját, az igénybevétel lehetséges eseteit és az előirányzatot határozta meg. Jogcímcsoportonként szintén a törvény jelölte ki a támogatás igényléséről, döntési rendszeréről, folyósításáról és elszámolásának részletes feltételeiről szóló tájékoztató kiadásáért felelős minisztériumot, valamint a feltételek kihirdetésének határidejét. A tájékoztatókat a feladat típusa szerinti illetékes szakminisztériumok a BM-mel és a PM-mel egyeztetve dolgozták ki. A NKÖM (2530 millió Ft) és a BM (2800 millió Ft) 4-4 jogcímen, a KvVM (7600 millió Ft) és a GKM (210 millió Ft) 2-2 jogcímen, a GYISM (170 millió Ft), az OM (340 millió Ft) és a

215


PM (100 millió Ft) 1-1 jogcímen megjelenő központosított előirányzatokra vonatkozóan látták el a feladataikat. A Kvtv. a minisztériumok számára egy jogcímcsoport kivételével - amelynél az önkormányzatok számára a feltételeket rendeletben15 határozták meg - tájékoztatókészítési kötelezettséget írt elő, illetve meghatározta annak közzétételi határidejét. A minisztériumok a kötelezettségnek eleget tettek, a Kvtv-ben meghatározott egyeztetéseket egy kivétellel – GYISM – elvégezték és elkészítették az előírt tájékoztatót. A GYISM a gyermek- és ifjúsági feladatok pályázatát négy részre bontotta, amelyből csak három kategóriában készített tájékoztatót, de ezeket nem az előírt határidőn belül jelentette meg.

A tájékoztató elkészítésére vonatkozó – a Kvtv. 5. számú mellékletében előírt – határidőt a minisztériumok három esetben nem tartották be: A könyvvizsgálatra kötelezett önkormányzatok hozzájárulása igénylésének tájékoztatója elkészítését a Kvtv. március 31-ében szabályozta, ezzel szemben a BM május 5-én jelentette meg. Az Ózdi martinsalak felhasználása miatt kárt szenvedett lakóépületek tulajdonosai kártalanításához nyújtandó támogatás igénylésének, folyósításának és elszámolásának feltételeiről szóló tájékoztató elkészítését a Kvtv. január 31-ében határozta meg. A BM a tájékoztatót májusban bocsátotta ki. A késés oka, hogy a szabályozás alapját jelentő kormányrendelet március 27-én jelent meg. A helyi önkormányzatok állat- és növénykerti, vadasparki támogatása két részből áll. A 360 millió Ft felosztásának rendjéről a tájékoztató néhány nap késéssel, február 21-én jelent meg az előírt február 15. helyett, azonban az 50 millió Ft elosztásának szabályozásáról szóló rendeletet csak április 3-án alkotta meg a NKÖM.

A tájékoztatókban meghatározták a támogatás feltételeit, folyósításának és elszámolásának szabályait. Szükség szerint adatlapot csatoltak az igénybejelentéshez. A Kvtv. a 14 jogcímcsoport közül két esetben határozta meg a tárcaközi bizottságot döntéshozóként. Öt támogatás elosztásában működött közre tárcaközi bizottság, három esetben kuratórium, két esetben szakértői bizottság. Működésük egy kivétellel szabályozott volt. A KvVM által vezetett – a lakossági víz, és csatornaszolgáltatás támogatásáról döntő - tárcaközi bizottságnak nincs ügyrendje. A támogatási összeg elosztására vonatkozó döntése formálisnak tekinthető, mivel a tagoknak a javaslatot meg-

15

A könyvtári és közművelődési érdekeltségnövelő támogatás igénylésének, döntési rendszerének és elszámolásának részletes feltételeit a helyi önkormányzatok könyvtári és közművelődési érdekeltségnövelő támogatásáról szóló 13/2002. (IV. 13.) NKÖM rendelet határozta meg.

216


alapozó dokumentumokat csak a döntést hozó ülés alkalmával volt lehetőségük megtekinteni.

Az önkormányzatok támogatási igényüket egy támogatás kivételével a TÁH-okon keresztül juttatták el a támogatást elbíráló minisztériumhoz. A pincerendszerek, természetes partfalak és földcsuszamlások veszély elhárítási munkálatainak támogatás pályázati felhívása a BM-hez való folyamatos benyújtási lehetőséget írt elő. A gyakorlat ellentétes az Áht. 64/B. § (3) bekezdésében foglaltakkal, mely szerint a központi költségvetésből származó, a BM fejezet Helyi önkormányzatok támogatásai, hozzájárulásai címében szereplő támogatásokat a TÁH útján igénylik az önkormányzatok.

A TÁH-ok - a támogatásokról szóló jogszabályok, illetve tájékoztatók alapulvételével - a rendelkezésre álló iratok alapján szabályszerűségi szempontból megvizsgálták a támogatási igényeket, és szükség esetén, jogszabályban meghatározott határidő kitűzésével hiánypótlásra, módosításra hívták fel az önkormányzatokat és továbbították a pályázatokat az illetékes minisztériumok részére. A minisztériumokban a pályázatokat elbírálták és az eredményt a jogszabályi előírásoknak megfelelően megküldték a BM és az érintett önkormányzatok részére. Az elbíráláshoz a beadott iratok elegendő információt nyújtottak. A támogatások elosztása – két kivétellel – megfelelt a jogszabályi előírásoknak. A gyermek és ifjúsági feladatok jogcímcsoport esetében a GYISM a támogatások maradványát – 30,9 millió forintot – egyedi döntések alapján pályázati kiírás nélkül használta fel. A kompok, révek fenntartásának, felújításának támogatása jogcímcsoport esetében a támogatás egy részének céltól eltérő felhasználására adott engedélyt a tárcaközi bizottság elnöke.

Év közben a központosított támogatások további négy jogcímcsoporttal bővültek (összesen 7673,7 millió Ft): • A Kormány 2344/2003. (XII. 23.) számú határozatával a 2003. október 15-i földgázáremelés ellentételezésére a PM fejezet Egyéb költségvetési kiadások címéről 2508,3 millió Ft-ot csoportosított át. Az átcsoportosításra a zárszámadási törvény 50. §-ának felhatalmazása alapján kiadott, a 2003. október 15-i földgázáremelés 2003. évi közintézményi ellentételezéséről szóló 207/2003. (XII. 10.) Korm. rendelet 9. §-a alapján került sor. • A Kvtv. 4. §-ában meghatározottak szerint a pénzügyminiszter három jogcímcsoport (5165,4 millió Ft) •

a helyi önkormányzatoknál foglalkoztatott köztisztviselők alapilletményének minimálbérre történő emelése,

217


•

a helyi önkormányzatoknál foglalkoztatott köztisztviselői illetmény rendszer 2003. július 1-i módosításával összefüggő támogatás, és

•

a helyi önkormányzati tűzoltóságok hivatásos állományú tagjai előmeneteli és illetményrendszerének 2003. július 1-i módosításával összefüggő támogatás

fedezetét a X. Miniszterelnökség fejezetben tervezett céltartalék terhére csoportosított át. A módosításra felhatalmazást a Kvtv. 43. § (1) bekezdése adott. A költségvetésben az eredeti előirányzattal tervezett központosított előirányzati jogcímek fejezeti hatáskörben, a Kvtv. 43. § (3) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján módosultak. A módosítások az előirányzat maradványok átcsoportosítására irányultak, amely csökkentés négy eredeti jogcímet 50,1 millió Ft-tal érintett. Összességében az előirányzat összege 27 633,8 millió Ft-ra emelkedett. A helyi önkormányzatok által 2003. évben felhasználható központosított előirányzatok 125,4%-ra – 34 652,5 millió Ft-ra – teljesültek. A 7018,7 millió Ft előirányzat túllépés azoknál a jogcímeknél volt, amelyeknél a Kvtv. 42. § (1) bekezdése erre lehetőséget adott. A központosított előirányzatok között egy jogcímcsoport (Ózdi martinsalak felhasználása miatt kárt szenvedett lakóépületek tulajdonosainak kártalanítása) előirányzatánál és teljesítésénél volt eltérés a BM és a Kincstár adatai között, a BM nyilvántartásában a visszafizetéseknél 1,2 millió Ft elírás történt. Az eltérés a jogcímcsoportra rendelkezésre álló előirányzatnak nem érte el a két ezrelékét. Az önkormányzatok a beszámolóban a központosított előirányzatok jogcímenkénti teljesítési összegét a 33. űrlapon16 részletezték ( a Kiegészítő támogatás a helyi önkormányzatok bérkiadásaihoz jogcím kivételével, amelyet nem kellett szerepeltetni az űrlapon). A BM által kimutatott támogatások és az önkormányzatok által kimutatott adatok közötti eltéréseket a december 16. és december 31. közötti visszafizetések és a kerekítés miatti eltérések okozták, valamint az egyes jogcímeknél plusz-mínusz eltérést okozott 9 önkormányzat (az önkormányzatok 0,3%-a) egyes támogatásainak téves jogcímen történő nyilvántartása. Ez utóbbi eltérés oka, hogy a beszámolók egyeztetése nem volt kellően körültekintő az érintett Területi Igazgatóságokon, valamint a BMben a központosított előirányzatok megyénkénti analitikus nyilvántartását utalásonként és nem támogatási jogcímenként vezették, ezért a Területi Igazgatóságokkal nem jogcímenként egyeztetett a BM. Az eltérést az érintett Területi Igazgatóságok az önkormányzatok beszámolóinak egyeztetése során nem tárták fel, és nem jelezték a BM felé. (Fővárosi, Baranya Megyei, Hajdú Megyei Területi Igazgatóság).

16

33. űrlap: Központosított előirányzatok és egyéb kötött felhasználású támogatások elszámolása. 218


A 2003. évi központosított előirányzatok és normatív kötött felhasználású támogatások, illetve a 2002. évről 2003. évre feladattal terhelten áthozott támogatások 37 jogcímét 88 önkormányzatnál és az érintett minisztériumokban ellenőriztük. A Kvtv-nek a kötött felhasználású támogatások igénylésére, felhasználására, elszámolására vonatkozó előírásai alapvetően illeszkedtek az ágazati és egyéb szabályozásokhoz. A kiterjedt jogszabályi kört magában foglaló szabályozórendszerrel kapcsolatban néhány esetben állapította meg az ellenőrzés az összhang hiányát, amelyek az elszámolás határidejével (pedagógusok szakkönyvvásárlása), a segédkönyv vagy kötelező és ajánlott irodalom vásárlásával (tanulók tankönyvvásárlása), a pedagógus létszám kimutatásával (pedagógus továbbképzés és szakvizsga), a mutatószám lemondással (szociális továbbképzés és szakvizsga), illetve az elszámolási kötelezettséggel (földgáz áremelés ellentételezése) függtek össze. Az ÁSZ ellenőrzések korábbi javaslatát figyelembe véve az előző évről feladattal terhelten áthozott támogatásokkal való elszámolás figyelemmel kísérése, végrehajtása érdekében a költségvetési beszámoló kibővült az erre a célra szolgáló űrlapokkal. Az ellenőrzött önkormányzatok a 2002. évről 2003. évre áthozott központosított előirányzatok 0,8%-át nem használták fel, és a vizsgálat további 3% visszafizetését javasolta. A normatív kötött felhasználású támogatások esetében ezek az arányok kedvezőbbek, az önkormányzatok által kimutatott, fel nem használt maradvány 0,6%, az ellenőrzés további 0,8% visszafizetési kötelezettséget tárt fel. Az előző évekhez hasonlóan továbbra is problémát jelent, hogy a kötött felhasználású támogatások elszámolását a költségvetési beszámolóban – annak 33., 51., 46., 47. űrlapjain – nem egységesen kell szerepeltetni, ami a beszámoló elkészítése, ellenőrzése során egyaránt gondot okoz. Az 51. és 46. űrlapokon a támogatásokról Ft-ban, a 33. és 47. űrlapon ezer Ft-ban kell adatot szolgáltatni, az 51. űrlapon a visszafizetendő és a pótlólag járó összeget ellenkező előjellel kell szerepeltetni, mint a többi űrlapon. Azoknál a támogatási jogcímeknél is lehetőség van a 33. és 51. űrlapokon feladattal terhelt, de fel nem használt összeget feltüntetni, ahol a Kvtv. nem engedi meg a támogatás következő évre való átvitelét. A költségvetési beszámolók átvétele során a MÁK Területi Igazgatóságai nem észrevételezték, illetve nem javították a törvényi előírás ellenére átvitt támogatást. A helyszíni ellenőrzések szerint a 2003. évben az ellenőrzött önkormányzatok rendelkezésére bocsátott 489,1 millió Ft, valamint az előző évről áthozott 11,2 millió Ft központosított előirányzatból az önkormányzatok költségvetési beszámolójukban egyenlegében 36,4 millió Ft, ellenőrzésünk pedig további 15,6 millió Ft jogtalan igénybevételét állapította meg. Az eltéréseket önkormányzatonkénti és jogcímenkénti bontásban a Függelék D. fejezete – A kötött felhasználású támogatások 2003. évi felhasználása vizsgálatának 3., 5–8. és 13. számú melléklete – mutatja be. Az ellenőrzésbe bevont önkormányzatoknál jogcímenként feltárt eltérések egyenlege a Kvtv. 5. számú mellékletéhez kapcsolódóan (központosított előirányzatok, beleértve a BÉRHIKI támogatást is) 15 267 ezer Ft, ami az önkormányzatok által elszámolt központosított előirányzatoknak a 3,49%-a. A feltárt hibák jellege és aránya olyan, hogy valószínűsíthetően az önkormányza-

219


tok teljes körében azonos arányban fordul elő. A 2003. évi központosított előirányzatok összesített önkormányzati elszámolásában a valószínűsíthetően előforduló hiba 1,2 Mrd Ft, ami lényeges szintű hibának minősül. Ennek alapján a helyi önkormányzatok központosított előirányzatokkal való 2003. évi elszámolása a lényegesség figyelembevételével nem tekinthető megbízhatónak.

1.3.

A helyi önkormányzatok működőképességének megőrzését szolgáló kiegészítő támogatások A BM fejezet 23. cím 3. alcímén jelentek meg a helyi önkormányzatok működőképességének megőrzését szolgáló kiegészítő támogatások, amelyeket három jogcímcsoportba soroltak.

1.3.1.

Az önhibájukon kívül hátrányos helyzetben lévő helyi önkormányzatoknak nyújtott támogatás A Kvtv. 17. § (1) bekezdése szerint a helyi önkormányzatok működőképességük megőrzése érdekében kiegészítő támogatásra jogosultak a törvény 6. számú mellékletében foglalt feltételek figyelembevételével. A Kvtv. 6. számú melléklete az önhibájukon kívül hátrányos helyzetben lévő helyi önkormányzatok támogatására 11 500 millió Ft-ot irányzott elő a 2003. évre. Az év során az eredeti előirányzat az előirányzat átcsoportosítás eredményeként 14 543,6 millió Ft-ra növekedett. A 2003. évben az önhibájukon kívül hátrányos helyzetben lévő helyi önkormányzatok támogatására 15 510,9 millió Ft-ot használtak fel. A fejezeti hatáskörű előirányzat átcsoportosítás megfelelt a Kvtv. 16. § (2) bekezdésében foglaltaknak. Az önhibájukon kívül hátrányos helyzetben lévő helyi önkormányzatok támogatására 1220 helyi önkormányzat nyújtott be igényt. A támogatást igénylő helyi önkormányzatok száma 2000-től 2002-ig fokozatosan növekedett, a növekedés évenkénti átlagos mértéke 2,3% volt. A 2003. évben a támogatást igénylő helyi önkormányzatok száma 6,8%-kal volt alacsonyabb az előző év adatánál, amelyet a központosított előirányzatok között megjelenő új jogcím – kiegészítő támogatás a helyi önkormányzatok bérkiadásaihoz – okozott. A 2000-2003. években az önhibájukon kívül hátrányos helyzetben lévő helyi önkormányzatok támogatását igénylő önkormányzatok 92,5%-a községi, 7,2%-a városi, 0,2%-a megyei önkormányzati és 0,1%-a megyei jogú városi jogállású volt. Az önhibájukon kívül hátrányos helyzetben lévő helyi önkormányzatok támogatása iránti legnagyobb igény az 1000 fő alatti lakosságszámmal rendelkező községi önkormányzatok részéről merült fel.

A támogatási igények meghatározásához a PM – a Területi Igazgatóságokon keresztül – Útmutatót, igénylési nyomtatvány garnitúrát és számítógépes ellenőrző programot bocsátott a helyi önkormányzatok rendelkezésére. A PM – a Kvtv. 6. számú mellékletének 1. pontjában előírtak szerint – az elvárható bevételek és az elismerhető kiadások számításához módszertani útmutatót készített. Az igénylési űrlap garnitúra az Igénylés mellékleteit és a részletező mellékleteket tartalmazta. A számítógépes ellenőrző program segítségével a helyi ön-

220


kormányzatok ellenőrizték az általuk pontosított, kiegészített adatok közötti öszszefüggéseket.

A helyi önkormányzatok támogatási igényüket az Igénylés nyomtatvány garnitúrával nyújthatták be, a Kvtv. 6. számú melléklete 1. pontjának 1.3. alpontjában rögzített határidőig17. A Területi Igazgatóságok elvégezték az igénylések formai és tartalmi követelményeinek vizsgálatát. Az elismerhető kiadások és az elvárható működési bevételek felülvizsgálata a Kvtv. 6. számú melléklete 1. pontjának 1.2. alpontjában, valamint az Útmutatóban meghatározott feltételek, előírások betartásának ellenőrzésére irányult. Az elismerhető bevételek és kiadások kiemelt előirányzatai mellett az egyéb, az önkormányzat működését meghatározó tényezők18 között olyan további korrekciókat jelölhettek meg az önkormányzatok az Igénylés 3. számú mellékletének 43. sorában, amelyek sajátos, egyedi feladatellátással kapcsolatosak. Az egyedi körülmények elismerhető kiadásként, bevételként történő minősítésében mutatkozott a legnagyobb különbség a helyi önkormányzatok, a Területi Igazgatóságok és a PM között. A Területi Igazgatóságokon a támogatási igénylések felülvizsgálatát az Igénylés űrlapjain és a felülvizsgálati lap összeállításával dokumentálták. Az Ámr. 52/A. § (4) bekezdése szerint helyszíni vizsgálat kivételes esetben a felülvizsgálat megalapozása érdekében tartható. A Területi Igazgatóságok az önhibájukon kívül hátrányos helyzetben lévő helyi önkormányzatok igénylésében foglaltakat csak egy esetben vizsgálták a helyszínen. A Területi Igazgatóságok a felülvizsgálatot követően a helyi önkormányzatok igénylését, valamint a támogatási javaslatot tartalmazó felülvizsgálati lapokat megküldték a PM részére. A PM-ben az önkormányzati igények feldolgozása előkészítetten és szervezetten történt a döntés-előkészítés folyamán. Meghatározott szempontrendszer alapján felülvizsgálták a helyi önkormányzatok igényléseit, a Területi Igazgatóságok javaslatait. Az általános felülvizsgálati lapot és az Igénylés 3. számú melléklete 43. sorának felülvizsgálati lapját visszaküldték a Területi Igazgatóságoknak az igénylést benyújtó önkormányzatok tájékoztatása céljából. A támogatási igények csökkentése és elutasítása a szempontrendszer alapján végzett felülvizsgálat keretében megalapozottan történt. Nem támogatták a támogatást igénylő helyi önkormányzatok 7%-ának igénylését, mivel dokumentumaik a forráshiányt nem támasztották alá. Az I. ütemben 75, a II. ütemben 44 támogatási igénylést utasítottak el, amely 85 helyi önkormányzathoz kötődött.

17

A Kvtv. 6. számú melléklete 1. pontjának 1.3. alpontjában rögzített határidők: tárgyév április 20. (I. ütem) és tárgyév szeptember 30. (II. ütem).

18

Az Igénylés 3. számú mellékletének 43. sorában az addig figyelembe nem vett elismerhető kiadásokat és bevételeket munkálták ki az önkormányzatok.

221


Az igénylések teljes körű felülvizsgálatát követően elkészítették a pénzügyminiszter részére a támogatási javaslatot. Mindkét ütemben tájékoztatták az Országgyűlés Önkormányzati Bizottságát, amely módosítást egyik ütemben sem kezdeményezett. A támogatásról – összhangban a Kvtv. 6. számú mellékletének 1. pont 1.4. alpontjában előírtakkal – a pénzügyminiszter döntött, az I. ütemben 14 680,7 millió Ft, a II. ütemben 832,2 millió Ft támogatásról. Év közben egy helyi önkormányzat lemondott a részére meghatározott két millió forint támogatásról, így a 2003. évben az önhibájukon kívül hátrányos helyzetben lévő helyi önkormányzatok támogatására 15 510,9 millió Ft-ot használtak fel. A felhasznált támogatási összeg 6,7%-kal haladta meg a módosított előirányzatot, amely a Kvtv. 42. § (1) bekezdés c) pontjának cs) alpontjában foglaltak alapján megengedett. A támogatás utalványozása a Kvtv. 6. számú melléklete 1. pontjának 1. 6. alpontjában előírtaknak megfelelően történt. A helyi önkormányzatok a Kvtv. 6. számú melléklete 1. pontjának 1.7. alpontjában előírt év végi elszámolási kötelezettségüknek az éves költségvetési beszámoló 55. számú űrlapján tettek eleget. Az év végi elszámolási kötelezettség kiterjedt az igénybejelentés alapjául szolgáló feltételrendszer teljesülésére, valamint a 2003. évben először a működési célú intézményi bevételek és az önkormányzati sajátos – SZJA nélküli – bevételek teljesítési adataira is. A visszafizetendő támogatás összege 1937,9 millió Ft volt, a felhasznált támogatás 12,5%-a. A visszafizetési kötelezettséggel érintett önkormányzatok száma és a visszafizetett összeg azt jelezte, hogy az önkormányzatok megsértették az Áht. 64/B. § (1) bekezdésében előírtakat, mivel nem mondtak le haladéktalanul a jogtalanul igénybe vett támogatásról.

1.3.2.

A tartósan fizetésképtelen helyzetbe került helyi önkormányzatok adósságrendezésére irányuló hitelfelvétel visszterhes kamattámogatása, az adósságrendezés alatt működési célra igényelhető támogatás, valamint a pénzügyi gondnok díja A Kvtv. 6. számú mellékletének 2. pontja szerint a tartósan fizetésképtelen helyzetbe került helyi önkormányzatok állami támogatást igényelhettek: • az adósságrendezésre irányuló hitelfelvétel visszterhes kamattámogatására, • az adósságrendezés alatt működési célra, valamint • a pénzügyi gondnok díjára. A tartósan fizetésképtelen helyzetbe került helyi önkormányzatok támogatásának 2003. évi eredeti előirányzata 300,0 millió Ft volt, amely a fejezeti átcsoportosítások hatására 3,1 millió Ft-ra csökkent. A fejezeti hatáskörű előirányzat átcsoportosítás megfelelt a Kvtv. 16. § (2) bekezdésében foglaltaknak. A tartósan fizetésképtelen helyzetbe került helyi önkormányzatok támogatása iránti igény az eredeti előirányzat 1%-a volt.

222


A 2003. évben két igénybejelentés érkezett a belügyminiszterhez, egy a helyi önkormányzat adósságrendezési eljárásának időtartama alatti működési célú támogatásra, és egy az adósságrendezési eljárásban közreműködő pénzügyi gondnok díjára, bírósági végzés alapján. Mindkét igénybejelentés Gilvánfa (Baranya megye) Község Önkormányzata adósságrendezési eljárásával19 volt kapcsolatos. A Kvtv. 6. számú melléklet 2. pontjában rögzített jogcímeken a 2003. évi felhasználás 3,1 millió Ft volt, amely a módosított előirányzathoz viszonyítva 100%-os pénzügyi teljesítésnek felelt meg. A fejezeti hatáskörű előirányzat átcsoportosítás megfelelt a Kvtv. 16. § (2) bekezdésében foglaltaknak.

1.3.3.

A működésképtelen önkormányzatoknak nyújtott egyéb támogatás A Kvtv. 6. számú mellékletének 3. pontja szerint azoknak az önkormányzatoknak, amelyeknek a működőképessége az önhibájukon kívül hátrányos helyzettel, illetve az adósságrendezési eljárással összefüggő támogatások mellett nem biztosítható, a belügyminiszter a működésképtelen önkormányzatok egyéb támogatása jogcímen nyújthat visszatérítendő vagy vissza nem térítendő támogatást, melyet célhoz, feladathoz is köthet. A törvényi szabályozás az egyéb támogatásra jogosult önkormányzati kört jelölte ki. A támogatási cél kijelölésének hiányát a belügyminiszter a BM utasításban pótolta, megjelölve a támogatandó célt, a rendkívüli, előre nem látható körülmény hatására megromlott likvidítási helyzetben. Nem szabályozta a BM utasítás a támogatandó cél tartalmát, a megromlott likvidítási helyzet mérhetőségét, a keletkezéshez vezető okok minősítését. A BM-nek ezzel kapcsolatosan az a véleménye, „hogy a jogalkotó szándéka szerint e támogatási forma célja az egyedi, nem tipizálható, a szigorúan algoritmizált rendszerekben el nem ismerhető működési problémák megoldásának elősegítése. A részletekbe menő szabályozás nem szerencsés e támogatás esetében. Egyrészt lehetetlen valamennyi olyan élethelyzetet taxatív módon szabályozni, melynek hatására az önkormányzat likviditási helyzete megromlik, másrészt a konkrét szabályok szűkítik az önkormányzatok mozgásterét, és előfordulhat, hogy az egyébként méltányolható eset a taxatív szabályozás miatt nem részesíthető támogatásban.” A BM véleménye és ezzel összhangban lévő gyakorlata okafogyottá teszi a Kvtv. 6. számú melléklete 2. pontja szerinti támogatási jogcímű – állami támogatás a tartósan fizetésképtelen helyi önkormányzatok adósságrendezésére irányuló hitelfelvétel visszterhes kamattámogatására, az adósságrendezés alatt működési célra igényelhető támogatásra, valamint a pénzügyi gondnok díjára

19

A Baranya Megyei Bíróság 2000. augusztus 31-én rendelte el – a gilvánfai önkormányzat képviselő-testületének adósságrendezési eljárás kezdeményezésére vonatkozó döntése alapján – az adósságrendezési eljárás megindítását (5. Apk. 02-00-000003/2 számú végzés), és jelölte ki a pénzügyi gondnokot (5. Apk. 02-00-000003/19 számú végzés).

223


– előirányzatot, mert igénybevételére már a 2003. évben is csak 3,1 millió Ft értékben volt szükség. A helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásról szóló 1996. évi XXV. törvény előírásait sem kell alkalmazni, ha a BM az okok vizsgálata nélkül minden önkormányzat megromlott likviditási helyzetének javításához a működőképesség fenntartásának szintjéig támogatást biztosít. Ez az eljárás nem segíti az önkormányzatok gazdálkodási fegyelmének megszilárdítását. Ezért a szabályozás pontosítására és kiegészítésére vonatkozó javaslatunkat fenntartjuk. A működésképtelen önkormányzatok egyéb támogatására a 2003. évben eredeti előirányzatként 1200 millió Ft-ot terveztek, amelyet a Kvtv. 16. § (2) bekezdésében foglaltak alapján 2360,8 millió Ft-ra módosítottak. A fejezeti hatáskörű előirányzat átcsoportosítás megfelelt a Kvtv. 16. § (2) bekezdésében foglaltaknak. A 2003. évben a működésképtelen helyi önkormányzatok egyéb támogatására 2360,7 millió Ft-ot használtak fel. A 2003. év során 710 helyi önkormányzattól 885 egyéb támogatással kapcsolatos igénylés érkezett a BM-be, amelyből a támogatást elnyert önkormányzatok száma 686, és a támogatott pályázatok száma 830 volt A helyi önkormányzatok egyéb támogatás iránti igénye fokozatosan növekedett az elmúlt évek során. Az egyéb támogatásra pályázatot benyújtó helyi önkormányzatok száma – a 2000-től 2003-ig terjedő időszakban – 25,9%-kal, míg az igényelt támogatás összege 26,9%-kal emelkedett átlagosan évenként.

A BM a helyi önkormányzatok számára Útmutatót és négy adatlapot (mellékletet) biztosított a támogatási igényük meghatározásához. Az Áht 64/B. § (3) bekezdése alapján a működésképtelen helyi önkormányzatok egyéb támogatásának igénylése a Területi Igazgatóságokon keresztül történt. A Területi Igazgatóságok ellenőrizték a támogatási kérelmek formai követelményeinek teljesítését. A Területi Igazgatóságok az egyéb támogatási igények megalapozottságát, a támogatás felhasználását a helyszínen nem vizsgálták. A működésképtelen helyi önkormányzatok egyéb támogatásával kapcsolatos 2003. évi döntés-előkészítési feladatokról BM utasítás rendelkezett. A BM utasítás rögzítette a döntés-előkészítés során érvényesítendő követelményeket, és meghatározta a döntéshozatal szabályait. Nem tartalmazta a támogatási igények felülvizsgálati feladatait és módszereit. A BM-ben a döntés-előkészítők a támogatást minden igénylés esetében javasolták az önkormányzatok részére. A támogatásra javasolt igénylések 6,1%-a alapult rendkívüli eseményeken. A rendkívüli események hatására megromlott likviditási helyzet alapján megítélt támogatások összege 5,3%-os arányt képviselt az egyéb támogatások 2003. évi felhasznált összegéből. A támogatási igénylések 92,2%-a általános jellegű gazdasági, pénzügyi problémákra (magas munkanélküliség, szociális kiadások magas aránya, közalkalmazotti béremelés fedezetlensége) hivatkozott, amelyeknél az év végéig prognosztizált forráshiány mérséklése volt az egyéb támogatás odaítélésének indoka. Az igénylést benyújtó helyi önkormányzatok 1,7%-a jelölt meg egyéb – átmeneti likviditási problémát kiváltó – okot (nem tervezett feladat ellátása, társult feladatellátás egyszeri kiadásai).

224


A döntés előkészítők figyelték a köztisztviselői illetményalap Kvtv-ben rögzített összeghez20 viszonyított mértékét, de a magasabb szintet nem tekintették kizáró oknak. A BM utasításban foglaltak alapján ezen szempontra különös figyelmet kellett fordítani. A támogatásban részesülő helyi önkormányzatok 51,9%-ánál nem haladta meg, míg 48,1%-ánál meghaladta a köztisztviselői illetményalap a Kvtv-ben előírt mértéket. Az elbírálás során követték ugyanazon helyi önkormányzat támogatási igénylései számát, és az első igénylés élvezett elsőbbséget. A következő kérelmeket vagy elutasították, vagy alacsonyabb összegű támogatási javaslatot rendeltek hozzá. Az ismételt támogatási kérelmek száma 175 db volt, az összes igénylés 19,8%-a. Az egyéb támogatásban részesült helyi önkormányzatok 18,8%-a kétszer, 0,6%-a háromszor, egy helyi önkormányzat pedig négyszer jutott támogatáshoz.

A Kvtv. 6. számú mellékletének 3. pontjában megfogalmazott működőképesség biztosítását, mint követelményt szem előtt tartották. A működésre, a működőképesség biztosítására megítélt egyéb támogatások 99,4%-os arányt képviseltek a támogatott pályázatok számából. Felhalmozási célú kiadásokat finanszírozott egy községi önkormányzatnak megítélt egyéb támogatás (19 millió Ft). Az előirányzat felhasználásáról, az egyéb támogatás odaítéléséről minden esetben – a Kvtv. 6. számú mellékletének 3. pontjában előírtakkal összhangban – a belügyminiszter döntött. A felhasználás – módosított előirányzathoz viszonyított – szintje 99,6%. A belügyminiszter döntése 98,5%-ban megegyezett az előterjesztésben javasolt támogatási összeggel. Vezetői döntéssel 13 esetben változtatta meg a javasolt támogatási összeget, amely az egyéb támogatás jóváhagyott összegének 6%-át jelentette. A belügyminiszter a támogatási igénylések 6,2%-át, azaz 55 db igénylést utasított el. A 2003. évben az egyéb támogatások 5,1%-át rendelték célhoz, feladathoz. A belügyminiszter a tájékoztató levelekben – a BM utasítás 7. pontjában előírtak ellenére - nem határozta meg az elszámolás módját és határidejét. A Kvtv. 6. számú mellékletének 3. pontja a belügyminiszter részére tájékoztatási kötelezettséget ír elő az Országgyűlés Önkormányzati Bizottságának a tárgyévet követő év február 28-ig. A belügyminiszter eleget tett tájékoztatási kötelezettségének. Valamennyi – egyéb támogatásban részesült – helyi önkormányzat az éves költségvetési beszámolás keretében teljesítette az elszámolási kötelezettségét. Az országos szintre összesített önkormányzati beszámolók egyéb támogatásra vonatkozó adatai megegyeztek a BM nyilvántartásának adataival, az egyezőség megyei szinten és önkormányzatok szintjén – egy önkormányzat év végén történt visszafizetése figyelembevételével – is fennállt.

20

A Kvtv. 46. § (1) bekezdésében – a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 43. § (1) bekezdésében foglaltak módosításaként – 33 000 Ft-ban határozták meg a 2003. évi illetményalapot.

225


1.4.

A helyi önkormányzatok színházi támogatása A Kvtv. 16. § (1) bekezdése b) pontja szerint az Országgyűlés felhasználási kötöttséggel járó állami támogatást állapított meg az önálló színházat fenntartó, illetve színházat vagy színházi produkciót támogató helyi önkormányzatok részére. A BM fejezet 23. cím 4. alcímén megjelent támogatás 10 413,6 millió Ft volt, amelynek felosztását a Kvtv. 7. számú mellékletében négy jogcímen rögzítették. Az előirányzatot év közben nem módosították, és teljes mértékben felhasználták. A támogatások BM-ben történt utalványozása és a Kincstár általi folyósítása a nettó finanszírozás keretében szabályszerűen történt. A rendelkezésre álló előirányzati és teljesítési adatok megegyeztek a BM és a Kincstár nyilvántartásaiban, valamint az önkormányzatok beszámolóiban szereplő adatokkal.

1.4.1.

A működtetési és a művészeti tevékenység támogatása A költségvetési szervként, vagy közhasznú társasági formában, állandó vagy alkalmi társulattal új produkciókat létrehozó, folyamatosan játszó kőszínházat fenntartó 22 önkormányzaton keresztül 35 színház részesült eltérő összegű, összesen 7000,1 millió Ft, valamint nyolc bábszínház egyenként 13 millió Ft – összesen 104 millió Ft – működtetési hozzájárulásban, amelynek felosztása a Kvtv-ben megtörtént. A támogatást havonként egyenlő részletekben a nettó finanszírozás keretében utalta a BM a támogató önkormányzatok számlájára. A működtetési hozzájárulásban részesült helyi önkormányzatokat a költségvetési rendeletükben tervezett színház és bábszínház támogatási előirányzat arányában a művészeti tevékenység kiadásaihoz hozzájárulás illette meg, amelynek felosztható összege 2500 millió Ft (színházak részére), és 204,5 millió Ft (bábszínházak részére) volt. Az igénybevétel rendjét a nemzeti kulturális örökség minisztere a Kvtv-ben meghatározott határidőn belül a helyi önkormányzatok színházi támogatásáról szóló 2/2003. (I. 25.) NKÖM rendeletben szabályozta, amelyben pontosan meghatározta az önkormányzatok feladatait az igénylést és az elszámolást illetően, valamint a támogatás felosztásának, folyósításának ütemezését és módját. Az önkormányzatok összesen 5094 millió Ft-os saját támogatást terveztek színházaik részére. Az ennek arányában történő elosztás szerint minden önkormányzati forintra 0,49 Ft állami támogatás jutott. A bábszínházak művészeti támogatására tervezett saját erő 198,2 millió Ft volt. A felosztás alapján minden önkormányzati forinthoz 1,03 Ft volt a támogatás. A felosztást és a negyedévenként utalandó támogatás összegét a BM-mel közölték, ahonnan az utalás megtörtént. Az eljárások során a 2/2003. (I. 25.) NKÖM rendelet előírásait betartották. A támogatás felosztását a minisztérium nem tette közzé, csak az érintett önkormányzatokat értesítette írásban a megítélt támogatás összegéről. Az önkormányzatok a központi és a saját költségvetésükből biztosított támogatásokat átutalták a színházak részére.

226


1.4.2.

Színházak pályázati támogatása E támogatást (összességében 605 millió Ft) a NKÖM pályázati felhívása alapján a helyi önkormányzatok által fenntartott, illetve az általuk támogatott működtetési, valamint művészeti tevékenység kiadásaihoz kapcsolódó támogatásban nem részesülő - szabadtéri színpadok, nemzetiségi színházak, valamint színházi vállalkozások és alternatív műhelyek igényelhették. A NKÖM a Kvtv. előírásának megfelelően mind a négy támogatáshoz pályázati felhívást adott ki, amelyben meghatározták a támogathatók körét, a pályázat feltételeit, beadási határidejét, valamint a kitöltendő űrlapot. Nem határozták meg az elnyert támogatással való elszámolás határidejét és módját. Ennek hiányában nem tisztázott, hogy a támogatottaknak költségvetési évhez, vagy a színházi évadhoz kapcsolódóan van-e elszámolási kötelezettsége, valamint, hogy azt a támogató önkormányzat felé kell-e megtenni. A pályázatok elbírálására különböző összetételű, a szakmai ismereteket és az érdekeket is képviselő kuratóriumokat hoztak létre. A kuratóriumok a támogatás odaítélése feltételeinek súlyponti kérdéseit meghatározták. A vitás kérdésekről és a konkrét támogatási összegekről konszenzussal döntöttek. A pályázat nyerteseit és a támogató önkormányzatokat levélben értesítették, illetve az eredményt a NKÖM honlapján április 22-én megjelentették. A szabadtéri színházak pályázati támogatására 235 millió Ft állt rendelkezésre, melyet a beérkezett 14 pályázó között a 2003. március 3-án megtörtént döntés alapján osztottak szét. Nemzetiségi színházak részére 80 millió Ft támogatást osztottak fel hat pályázó között 2003. március 3-án. Mind a szabadtéri, mind a nemzetiségi színházak számára megítélt összegről a minisztérium 2003. március 4-én értesítette a támogatást folyósító BM-et, valamint március 11-én az érintett önkormányzatokat. A színházi vállalkozások, alternatív színházi műhelyek támogatására a Kvtvben 200 millió Ft támogatást irányoztak elő, amelyre 76 pályázat érkezett be. Az 5 tagú kuratórium március 27-én 56 pályázatot bírált el kedvezően. Az alternatív tánc- és mozgásszínházi műhelyek támogatásának előirányzata 90 millió Ft volt, a beérkezett 32 pályázatból a hat tagú kuratórium március 25-én 23-at fogadott el. A pályázatok elbírálása megfelelt a Kvtv. előírásainak.

1.5.

A normatív kötött felhasználású támogatások A Kvtv. 16. § (1) bekezdés d) pontjában felhasználási kötöttséggel járó állami támogatásról döntött egyes közoktatási feladatok, egyes szociális feladatok kiegészítő támogatására, a hivatásos önkormányzati tűzoltóságot fenntartó helyi önkormányzatok részére, valamint a lakossági települési folyékony hulladék ártalmatlanításának támogatására a Kvtv. 8. számú mellékletében meghatározott feltételek szerint.

227


A BM fejezet 23. cím 5. alcímén jelentek meg a helyi önkormányzatok normatív kötött felhasználású támogatásának jogcímei, amelyek közül 9 kiegészítő támogatás egyes közoktatási feladatok, három kiegészítő támogatás egyes szociális feladatok ellátására, egy jogcím a helyi önkormányzati hivatásos tűzoltóságok és egy jogcím a lakossági települési folyékony hulladék ártalmatlanításának támogatására vonatkozott a 2003. évben. A normatív, kötött felhasználású támogatások eredeti kiadási előirányzata 93 817,0 millió Ft állami támogatás és 27 263,2 millió Ft átengedett személyi jövedelemadó összegeként 121 080,2 millió Ft volt. A támogatásból 17,5%-ot az egyes közoktatási feladatokhoz, 60%-ot az egyes szociális feladatokhoz tartozó kiegészítő támogatások, 22,4%-ot a helyi önkormányzati hivatásos tűzoltóságok támogatása, illetve 0,1%-ot a lakossági települési folyékony hulladék ártalmatlanításának támogatása képviselt. Az eredeti kiadási előirányzat tervezett pénzügyi forrása 77,5%-ban állami támogatás és 22,5%-ban átengedett személyi jövedelemadó volt. Az egyes közoktatási és szociális feladatok ellátásával összefüggő kiegészítő támogatások finanszírozásához kizárólag állami támogatást rendeltek. A helyi önkormányzati hivatásos tűzoltóságok, valamint a lakossági települési folyékony hulladék ártalmatlanításának támogatási fedezetéül teljes mértékben az átengedett személyi jövedelemadó szolgált.

A helyi önkormányzatok normatív, kötött felhasználású támogatásának előirányzata év közben 1006,0 millió Ft állami támogatással csökkent, valamint 5,7 millió Ft-tal mérséklődött az átengedett személyi jövedelemadó forrása is, azaz az összes forrás 0,8%-kal volt alacsonyabb az eredetileg előirányzottnál. Az előirányzat-csökkenés oka a helyi önkormányzatok – Áht. 64. § (5) bekezdésén alapuló – előirányzat-lemondása, illetve a helyi önkormányzatokon kívüli intézmény átadások. A fejezeti hatáskörű előirányzat átcsoportosítás megfelelt a Kvtv. 16. § (2) bekezdésében foglaltaknak. Az eredeti előirányzat csökkenését 99%-ban az előirányzatokról történő lemondások, míg 1%-ban az intézmény átadások okozták.

Az egyes közoktatási feladatok ellátásával összefüggő normatív, kötött felhasználású, kiegészítő támogatások igénybevételének szabályozottsága szakmai törvényeken, kormányrendeleteken és ágazati miniszteri rendeleteken alapult. Megfelelő tartalmú és részletezettségű volt a szabályozás a szakmai fejlesztési feladatok, valamint a pedagógiai szakmai szolgáltatások támogatásánál. Három támogatási jogcímnél továbbra is a túlzott mérvű kötöttség (feltételek) előírása jellemezte a szabályozást. A pedagógus szakvizsga és továbbképzés támogatási szabályai között a felhasználási jogcím meghatározásán túl előírt feltételek közül indokolatlan a pedagógus-továbbképzésről, a pedagógus-szakvizsgáról, valamint a továbbképzésben részt vevők juttatásairól és kedvezményeikről szóló 277/1997. (XII. 22.) Korm. rendelet 17. § (1) bekezdésében előírt felhasználási sorrend kikötése, a részvételi díj nyolcvan százalékos támogatási felső határának előírása, mivel a költségvetési intézmények saját forrásaik terhére biztosították a pedagógusok önrészét. A pedagógiai szakszolgálat normatív, kötött felhasználású támogatását kizárólag a feladatellátás alapján lehetett igénybe venni. A támogatás fajlagos összege kevesebb, mint egy felsőfokú végzettségű közalkalmazott éves minimálbére. In228


dokolatlan ezért a felhasználási kötöttség és az ezzel járó elszámolási kötelezettség fenntartása. A diáksporttal kapcsolatos feladatokra a helyi önkormányzatok a központi támogatásnál – ami a tanulók száma alapján igényelhető – magasabb összeget fordítottak, így a cél szerinti felhasználás előírása nem indokolt.

Az egyes szociális feladatok kiegészítő támogatásának szabályozottsága a – korábbi ÁSZ javaslatokat is figyelembe vevő – jogszabály módosítások hatására kedvezően változott. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény nagykorú támogatottakra vonatkozó 2003. évi módosításai az igénybevételi lehetőség kedvező változását eredményezték. Kormányrendeletben szabályozták a közcélú foglalkoztatás támogatására vonatkozóan az elszámolás és az előirányzat-módosítás rendjét.

Az egyes szociális feladatok kiegészítő támogatásából a legmagasabb részarányt – 83,5%-kal – az egyes jövedelempótló támogatások kiegészítése képviselt. Az egyes jövedelempótló támogatások kiegészítésének 59 005,7 millió Ft-os eredeti előirányzata 64 629,5 millió Ft-ra, azaz 109,5%-ra teljesült. Az egyes jövedelempótló támogatások körében a rendszeres gyermekvédelmi támogatásra az igénybevett támogatások 54,1%-át fordították, míg a rendszeres szociális segélyezésre, a tervezetett meghaladó igénybevételi szám mellett (a rendszeres szociális segélyben részesülők tervezett átlagos száma 134,3 ezer fő/hó volt, a tényleges átlagos havi számuk 143,4 ezer fő/hó) 33,8%-ot. A 2003. évben az önkormányzatok által szervezett közcélú munkán foglalkoztattak éves átlagos létszáma a 2002. évi 12 700 főről 15 852 főre, azaz 24,8%-kal emelkedett. A közcélú foglalkoztatottak számának emelkedése, valamint a települési önkormányzatok előirányzatainak módosítási lehetősége mellett az eredeti előirányzat 93,3%-ra teljesült. A helyi önkormányzatok a hivatásos önkormányzati tűzoltóságok fenntartásához és működtetéséhez tervezett központi költségvetési támogatást a Kvtv. 8. számú mellékletében meghatározott fajlagos támogatások és feladatmutatók alapján vették igénybe. A helyi önkormányzati hivatásos tűzoltóságok 27 099,5 millió Ft összegű eredeti támogatási előirányzatának pénzügyi teljesítési szintje 100% volt a 2003. évben. A helyi önkormányzatok az Áht. 64. § (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően a Területi Igazgatóságok útján igényelték a feladatmutatók szerint járó támogatásokat. Az egyes jövedelempótló támogatások kiegészítése, valamint az önkormányzatok által szervezett közcélú foglalkoztatás támogatásának igénylése havi rendszerességű volt. A Területi Igazgatóságok az igénylések formai követelményeit és számadatait ellenőrizték. Az igénylőlapokon feltüntetett támogatások kiutalásáról a BM-ben gondoskodtak. A két támogatási jogcímhez kapcsolódóan havonta előleget vettek igénybe az önkormányzatok, amellyel az utolsó, december havi igényléskor számoltak el. A december hónap elején történő támogatás igénylése során az elszámolás miatt egyes önkormányzatoknak visszafizetési kötelezettségük keletkezett, amelyek összegét a BM-ben nem tartották nyilván. Rendszerbeli és szabályozásbeli hiányosság,

229


hogy az előleg-elszámolás miatt visszafizetett összegekkel a tárgyévben nem csökkentették a jogcímek teljesítési adatait. A normatív, kötött felhasználású támogatások BM és Kincstár által kimutatott előirányzati és teljesítési adatai megegyeztek. A támogatások utalványozása és folyósítása havonta és szabályszerűen történt, mind a nettó finanszírozási körbe vont21, mind pedig a nettó finanszírozás körébe nem vont22 támogatások esetében. A helyi önkormányzatok a normatív, kötött felhasználású támogatások igénybevételéről a költségvetési beszámoló vonatkozó űrlapjain23számoltak el. Számot kellett adniuk a rendelkezésükre bocsátott 50 008,3 millió Ft-ról a teljesített mutatószámok alapján, valamint a havi rendszeres igénylés szerinti 76 759,8 millió Ft-ról. A szociális továbbképzés és szakvizsga támogatás összegét egy helyi önkormányzat sem mutatta ki az éves költségvetési beszámolójának megfelelő (33.) űrlapján, mivel a 2003. évi éves beszámoló-garnitúrák összeállításához kiadott pénzügyminisztériumi Tájékoztatóban24 előírt beszámolási kötelezettséget központi intézkedéssel módosították. A 2003. év során a normatív, kötött felhasználású támogatások – személyi jövedelemadóból finanszírozott résszel együtt – igénybe vett összege 126 768,2 millió Ft volt, amely 5,6%-kal haladta meg a módosított előirányzatot. A helyi önkormányzatok által az éves költségvetési beszámolóban a normatív, kötött felhasználású támogatásokra vonatkozóan közölt teljesítési adatok az év végi – december 16-31. közötti időszak – visszafizetések, valamint a kerekítések kivételével megegyeztek a BM teljesítési adataival. A visszafizetések miatti eltérés oka az, hogy a Kincstárnak az Ámr. 52. § (9) bekezdése értelmében havonta, minden hó 20-ig kellett a visszafizetett összegekről tájékoztatnia a BMet, és az év végén történő visszafizetések rendezésének a szabályait az Ámr. nem rögzítette. A visszafizetett összeg nagyságát az alcímen belül az említett

21

Az 1. jogcímcsoport Kiegészítő támogatás egyes közoktatási feladatok ellátásához és a 2. jogcímcsoportból a 3. jogcím Szociális továbbképzés és szakvizsga.

22

A 2. jogcímcsoportból az 1. jogcím Egyes jövedelempótló támogatások kiegészítése, és a 2. jogcím Önkormányzatok által szervezett közcélú foglalkoztatás támogatása.

23

Az éves költségvetési beszámoló 33. űrlapján számoltak el az egyes jövedelempótló támogatások kiegészítéséről és a közcélú foglalkoztatás támogatásáról, a 46. űrlapon az előző évi kötelezettségvállalással terhelt normatív, kötött felhasználású támogatások előirányzat maradványairól, valamint az 51. űrlapon valamennyi – a 33. űrlapon fel nem tüntetett – jogcímről.

24

Tájékoztató az államháztartás szervezetei 2003. évi éves költségvetési beszámolójának összeállítására szolgáló …. beszámoló-garnitúrák összeállításához. 230


két jogcímhez25 kapcsolódó előleg-elszámolási kötelezettség határozta meg. A normatív, kötött felhasználású támogatásoknál 119,8 millió Ft-ot fizettek viszsza az önkormányzatok a jelzett időszakban. Az eltérés mértéke a Normatív kötött felhasználású támogatások 5. alcímen kimutatott teljesítés 1,2 ezreléke. Az előleg elszámoláshoz kapcsolódó visszafizetések adatszolgáltatási rendszerét a BM és a Kincstár között nem alakították ki olyan módon, hogy azok még a tárgyévben a kincstári számlák között rendezhetőek legyenek. Nem biztosították ezáltal, hogy a tényleges, az előleg elszámolás miatti visszafizetéssel csökkentett támogatási összeg jelenjen meg teljesítésként a központi költségvetésben. A helyszíni ellenőrzések szerint a 2003. évben az ellenőrzött önkormányzatoknak a költségvetési törvény és saját évközi adatszolgáltatásuk alapján rendelkezésre bocsátott 2517,9 millió Ft, valamint az előző évről áthozott 47,6 millió Ft normatív, kötött felhasználású előirányzatból az önkormányzatok saját költségvetési beszámolójukban egyenlegében 5,0 millió Ft pótlólag kiutalandó támogatást, ellenőrzésünk ehhez képest 17,6 millió Ft jogtalan igénybevételét állapította meg. Az eltéréseket önkormányzatonkénti és jogcímenkénti bontásban a függelék D. fejezete – A kötött felhasználású támogatások 2003. évi felhasználása vizsgálatának 3-5. és 13. számú melléklete – mutatja be. A Kvtv. 8. számú mellékletéhez kapcsolódóan (a normatív, kötött felhasználású támogatások valamennyi, I-IV. jogcímét figyelembe véve) 17 248 ezer Ft-ot tesz ki a feltárt eltérések egyenlege, ami az önkormányzatok által elszámolt, tételesen ellenőrzött normatív, kötött felhasználású támogatások 1,59%-a. A feltárt hibák jellege és aránya olyan, hogy valószínűsíthetően az önkormányzatok teljes körében azonos arányban fordul elő. A 2003. évi normatív, kötött felhasználású támogatások összesített önkormányzati elszámolásában a valószínűsíthetően előforduló hiba nem éri el a lényegességi szintet. Ennek alapján a helyi önkormányzatok 2003. évi normatív, kötött felhasználású támogatással való elszámolása a lényegesség figyelembevételével megbízható és valós képet mutat.

1.6.

Címzett- és céltámogatások A Kvtv. 16. § (1) bekezdés c) pontja alapján a helyi önkormányzatok kiemelt fontosságú beruházási feladataikra címzett és céltámogatásban részesültek. A BM fejezet 23. cím 6. alcímén megjelent címzett- és céltámogatások eredeti előirányzata 56 505,0 millió Ft volt. Az előirányzat •

Országgyűlési hatáskörben 2222 millió Ft-tal csökkent, a Kvtv. 116. §-ában meghatározott – a KvVM fejezet „ISPA” támogatásból megvalósuló programok előirányzatára történt - átcsoportosítás miatt.

25

Az előleg-elszámoláshoz kapcsolódó jogcímek: Egyes jövedelempótló támogatások kiegészítése, Önkormányzatok által szervezett közcélú foglalkoztatás támogatása.

231


•

Fejezeti hatáskörben 4272,9 millió Ft-tal emelkedett az előző évet érintő viszszafizetések, illetve tárgyévi lemondások és a „Vis maior” tartalékra történő átcsoportosítások miatt az Áht. 101. § (5) bekezdésében foglaltaknak megfelelően.

•

Saját hatáskörben 22 073,4 millió Ft-tal emelkedett az előző években jóváhagyott és a tárgyévben felhasznált támogatás miatt. A módosítás megfelelt az Áht. 101 § (5) bekezdés és az Ámr. 52. § (11) bekezdés a) pontjában előírtaknak.

A 80 629,3 millió Ft módosított előirányzat 55 112,9 millió Ft-ra teljesült (68,4%). A teljesítés mértéke az eredeti előirányzathoz viszonyítva is csak 97,5%. Az alulteljesítés oka a beruházásoknak az ütemezéstől eltérő megvalósítása, amelynek a finanszírozási és az előirányzat-módosítási szabályok miatt az a hatása, hogy a központi költségvetésben alulteljesítés keletkezik. A központi költségvetésben a 2003. évben – az előző évekhez hasonlóan - eredeti előirányzatként megtervezésre kerültek az előző években jóváhagyott beruházási feladatok 2003. évre engedélyezett támogatási összegei (a lemondások figyelembe vételével), közöttük az elhúzódó beruházási feladatok 2003. évre ütemezett támogatási összege is. Ugyanakkor az éves ütemezéstől eltérően késve megvalósult beruházások finanszírozása a 2003. évben a megelőző évek ütemeire történt, mindaddig, amíg a megelőző évek támogatási előirányzata ki nem merült és a finanszírozott öszszeggel a központi költségvetésben megtervezett előirányzatot az Áht. 101. § (5) bekezdése értelmében módosítani kellett. A központi költségvetésben megtervezett 2003. évi ütemre teljesítés nem vagy csak részben történt, amennyiben a beruházás megvalósítása továbbra is késett, és év végéig az elmaradást nem tudták behozni.

A címzett- és céltámogatásokkal kapcsolatos igény bejelentési, döntés előkészítési és elszámolási rendjéről a Cct. Vhr. intézkedik. A címzett támogatások döntés előkészítése megfelelt a jogi szabályozásnak. A címzett támogatások esetében a BM a kormányrendeletben foglaltak alapján az önkormányzatok által összeállított, a címzett támogatás elnyerésére irányuló beruházási koncepciót az illetékes szakminisztériumoknak véleményezésre és rangsorolt támogatási javaslat készítésére megküldte. Az illetékes szakminisztériumok a rangsorolt javaslataik kidolgozása kapcsán az ágazati koncepcióban megfogalmazott követelményekhez illeszthető, a költségtakarékos megoldásra törekvő, több település meghatározott feladatellátását szolgáló országos, regionális jelentőségű, térségi, valamint kistérségi fejlesztéseket részesítették előnyben. A beruházási koncepciók szerinti 314 milliárd Ft, illetve a pályázatokban foglalt 236 milliárd Ft igénnyel szemben a 2003. évben 159 db pályázatot javasoltak címzett támogatásra 27,6 milliárd Ft összegben. A céltámogatások esetében a BM a Cct. Vhr. előírása alapján, a 224/1999. (XII. 30.) Korm. rendelet szerinti I-III. prioritásba sorolást követően véleményezésre az előírt határidőben megküldte a Regionális Fejlesztési Tanácsnak a régió önkormányzatai által 2003. évi indításra benyújtott szennyvízberuházások jegyzékét. A Regionális Fejlesztési Tanácsok a kormányrendeletben előírt határidőre, illetve 2–3 nap késedelemmel tettek eleget a helyi önkormányzatok által szennyvízelvezetésre és –tisztításra benyújtott céltámogatási igények kielégítésének javasolt sorrendjére.

232


A BM fejezetében kimutatott előirányzatok és teljesítési adatok egyeztek, illetve összhangban voltak a Kincstár által kimutatott adatokkal. A címzett- és céltámogatások – a BM-ben és a Kincstárban vezetett – analitikus nyilvántartásai különböző kimutatásokkal együttesen biztosították a megbízható előirányzati és teljesítési adatokat. A BM-ben a címzett- és céltámogatások önkormányzatonkénti, beruházásonkénti és évenkénti üteme szerinti alakulásának nyilvántartásához számítógépes programot készítettek, amely mellett a 2003. évi pénzforgalomról (utalásokról és visszafizetésekről) a Kincstár havi adatszolgáltatása alapján külön analitikus nyilvántartást vezettek. A számítógépes programnak a visszafizetésekkel kapcsolatos hiányossága miatt a nettó utalás (utalások mínusz visszafizetések) összege nem tükrözte sem önkormányzati szinten, sem országos szinten az alcím szerinti tárgyévi teljesítést, valamint az önkormányzatoknál támogatási bevételként megjelenő összeget. A támogatások nyilvántartását, illetve azok folyósítását számítógépes program segítségével végezték a Kincstárban. A számítógépes program hiányossága, hogy a visszafizetések és egyéb nyilvántartási helyesbítések miatt a számítógép által kimutatott teljesítések és a visszafizetések tárgyévi tényleges összege torzul. Ezért a címzett- és céltámogatás éves szinten összesített teljesítési és visszafizetési adatai az eltérő nyilvántartási programok miatt a BM-ben nyilvántartott adatokkal csak külön kigyűjtéssel voltak egyeztethetők. A BM számítógépes feldolgozási programban negatív előjelű nettó utalásként szerepeltek, ezáltal csökkentették az önkormányzatra kimutatott tárgyévi támogatási összeget azok a visszafizetések, melyek a korábbi évben befejezett beruházásokkal voltak kapcsolatosak (az állami támogatás teljes összegét megkapták a megelőző években), vagy amennyiben a még hátralévő támogatási összeget a visszafizetett összeg meghaladja. A kincstári programnál is hasonló hatása volt az említett visszafizetéseknek a tárgyévi támogatások összegére.

A címzett- és céltámogatások Kincstáron belüli kezelésének eljárási rendjét Elnöki Utasítás26 foglalta rendszerbe. A támogatások folyósítása az Áht. 101. § (4) bekezdése és az Ámr. 120. §-a alapján teljesítményarányosan, az Ámr. 120. §-a alapján forrásarányosan, és az Ámr. 121. § (2) bekezdése alapján a támogatások felhasználására vonatkozó döntésekhez igazodóan történt, a BM utalványozását követően.

1.7.

Területi kiegyenlítést szolgáló fejlesztési célú támogatás A területfejlesztési szempontból kedvezményezett térségek helyi önkormányzatai felhasználási kötöttséggel járó támogatást igényeltek a Kvtv. 16. § (1) bekezdés e) pontja szerint a területi fejlettségi különbségek mérséklésére, a jogszabályokban meghatározott esetekben. A BM fejezet 23. cím 7. alcímén megjelent TERKI támogatás eredeti előirányzata 10 573,0 millió Ft volt. Az előirányzatot fejezeti határkörben 13,4 millió Ft-tal növelték az előző évi maradvány visszafizetése terhére. A módosítás megfelelt az Áht. 64/E. § (2) bekezdésében előírtaknak. Saját hatáskörű mó-

26

A 38/2003. sz. Elnöki Utasítás a címzett és céltámogatások kezelésének eljárás rendjéről a Magyar Államkincstárban és a Magyar Államkincstár Területi Igazgatóságainál.

233


dosítás történt 3899,8 millió Ft-os összegben, az előző években jóváhagyott, tárgyévi felhasználás miatt. A módosítás megfelelt az Áht. 101. § (5) bekezdésében és az Ámr. 52. § (11) bekezdés a) pontjában előírtaknak. Az előirányzat megváltoztatások hatására a módosított előirányzat 14 486,2 millió Ft-tal szemben a felhasználás 9613,5 millió Ft-ra (66,4%) teljesült. Az alulteljesítés oka egyező volt a címzett- és céltámogatásnál megállapítottakkal. A TERKI támogatások felhasználásának részletes szabályait a 32/1998. (II. 25.) Korm. rendelet27 határozza meg. A TERKI támogatások megyék közötti felosztásáról a 25/2003. (III. 4.) Korm. rendelet intézkedett. A rendelkezésre álló éves támogatási keret felosztásánál • •

30%-ban a megyei bruttó hazai termék egy főre jutó mutatóját, 70%-ban a külön jogszabályban28 meghatározott, a területfejlesztési szempontból kedvezményezett térségek (települések) lakónépességét vették figyelembe.

A TERKI megyék közötti felosztásánál e mutatók alkalmazásával az egyes térségek fejlettségbeli különbségének, elmaradottságának mérséklését kívánták elérni. Az éves támogatási keretek megyékre történő felosztásánál alkalmazott mutatórendszer kialakításánál elsősorban a térség elmaradottságát (elmaradott térségek lakónépessége, egy főre jutó GDP, SZJA országos átlagtól való elmaradása) vették figyelembe. A TERKI támogatási előirányzatok egyes megyékre, illetve a fővárosra történő felosztásának javaslatát a BM –a Magyar Terület és Regionális Fejlesztési Hivatal közreműködésével – a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően készítette el. A TERKI támogatások 2003. évi döntéseinél a 32/1998. (II. 25.) Korm. rendeletben foglalt prioritásokat vették figyelembe. A megyei területfejlesztési tanácsok a 2003. évi döntések alapján 1872 pályázatot támogattak, ugyanakkor ebből a Kincstár Területi Igazgatóságai 2003. december 31-ig 1233 (65,9%) finanszírozási szerződést kötöttek meg. A Tanácsok döntéssel 7321 millió Ft-ot ítéltek oda, ugyanakkor a 2003. december 31-éig finanszírozási szerződéssel lekötött összeg 4279 millió Ft (58,4%) volt A BM fejezetében kimutatott előirányzatok és teljesítési adatok egyeztek, illetve összhangban voltak a Kincstár által kimutatott adatokkal. A TERKI támogatás Kincstáron belüli kezelésének eljárási rendjét Elnöki Utasítás29 foglalta rendszerbe. A támogatások folyósítása az Áht. 101. § (4) bekezdé-

27

A területi kiegyenlítést szolgáló fejlesztési célú támogatások felhasználásának részletes szabályairól szóló 32/1998. (II. 25.) Korm. rendelet.

28

A területfejlesztés kedvezményezett térségeinek jegyzékéről szóló 91/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet, valamint a társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott, illetve az országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott települések jegyzékéről szóló 7/2003. (I. 14.) Korm. rendelet.

234


se és az Ámr. 120. §-a alapján teljesítményarányosan, az Ámr. 120. §-a alapján forrásarányosan, és az Ámr. 121. § (2) bekezdése alapján a támogatások felhasználására vonatkozó döntésekhez igazodóan történt, a BM utalványozását követően.

1.8.

Céljellegű decentralizált támogatás A Kvtv. 16. § (1) bekezdés f) pontja, a BM fejezet 23. cím 8. alcímén megjelent felhalmozási és vis maior célokra szolgáló CÉDE támogatások eredeti előirányzata 6543,9 millió Ft volt. Fejezeti hatáskörben 1524,1 millió Ft, saját hatáskörben 2618,0 millió Ft előirányzat-módosítást hajtottak végre. A támogatások előirányzat-változásának 40%-át az egyes alcímekről a vis maior tartalékra átcsoportosított előirányzatok tették ki (normatív hozzájárulások és támogatások lemondásából, címzett- és céltámogatások lemondásából, tartósan fizetésképtelen helyzetbe került helyi önkormányzatok támogatásából, a központosított előirányzatok év végi maradványából). Az előirányzat módosítások megfeleltek az Áht 101. § (5), illetve az Ámr. 52. § (11) bekezdés a) pontjában foglaltaknak. Az előirányzat megváltoztatások hatására a módosított előirányzat 10 686,0 millió Ft-tal szemben a teljesítés 8010,0 millió Ft (75%) volt. A teljesítésből a vis maior tartalék (2. jogcímcsoport) felhasználása 1768,0 millió Ft volt, a Területfejlesztési tanácsok és a Fővárosi Közgyűlés normatív keretének (1. jogcímcsoport) teljesítéséből 5100,6 millió Ft volt a felhalmozási célú felhasználás. A CÉDE támogatás az egyes megyékre, illetve a fővárosra történő felosztását a Cct. 1/A. § (3) bekezdése szabályozza. A CÉDE támogatási előirányzatok egyes megyékre, illetve a fővárosra történő felosztásának javaslatát a BM a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően készítette el. A CÉDE támogatás felhasználásának részletes szabályait a 9/1998. (I. 23.) Korm. rendelet30 és a 7001/1998. (BK 9.) BM irányelv határozza meg. A CÉDE támogatások megyék közötti felosztásáról a BM-MeHVM-PM együttes közlemény (MK 2003/5) intézkedett. A 2003. évi döntéssel 1413 pályázatot támogattak, a megkötött finanszírozási szerződések száma 2003. december 31-én 984 db (69,6%), míg a 2003. évi ütem szerinti támogatás 3170 millió Ft-tal szemben 2092 millió Ft-ra kötötték meg a finanszírozási szerződéseket. A BM fejezetében kimutatott előirányzatok és teljesítési adatok egyeznek, illetve összhangban voltak a Kincstár által kimutatott adatokkal.

29

39/2003. sz. Elnöki Utasítás a területi kiegyenlítést szolgáló fejlesztési célú támogatások kezelésének eljárás rendjéről a Magyar Államkincstárban és a Magyar Államkincstár Területi Igazgatóságainál.

30

A helyi önkormányzatok címzett és céltámogatásának, a céljellegű decentralizált támogatásának igény bejelentési, döntés előkészítési és elszámolási rendjéről, valamint a Magyar Államkincstár finanszírozási, elszámolási és ellenőrzési feladatairól, továbbá a Magyar Államkincstár Területi Igazgatósági feladatairól szóló 9/1998. (I. 23.) Korm. rendelet.

235


A CÉDE támogatás Kincstáron belüli kezelésének eljárási rendjét Elnöki Utasítás31 foglalta rendszerbe. A támogatások folyósítása az Áht. 101. § (4) bekezdése és az Ámr. 120. §-a alapján teljesítményarányosan, az Ámr. 120. §a alapján forrásarányosan, és az Ámr. 121. § (2) bekezdése alapján a támogatások felhasználására vonatkozó döntésekhez igazodóan történt a BM utalványozását követően. A TERKI támogatások és a CÉDE támogatások számítógépes programja naprakész és pontos információt nyújtott az önkormányzatonkénti előirányzatokról és teljesítésekről, feltüntetve az évközi előirányzat-változások engedélyezésének és a kifizetést elrendelő utalványoknak a számát is. Emellett különböző szempontok szerinti kimutatások teszik teljes körűvé és áttekinthetővé a központi költségvetés előirányzat-változásának és a teljesítésének nyomon követését. A TERKI támogatás és a CÉDE támogatás igénybevételének feltételrendszerét és a pályázati rendszerét a jogszabályi előírásokkal összhangban alakították ki. A helyi önkormányzatok 42 556 ezer Ft felhalmozási célú támogatást (0,9%) 5 beruházásnál jogtalanul vettek igénybe és számoltak el, mely alapján 4 önkormányzat (Söjtör, Balatongyörök, Váralja, Kaposszerdahely) a felhalmozási célú támogatásokkal kapcsolatos elszámolása nem megbízható. Az ellenőrzött önkormányzatok közül 84 önkormányzat 2003. évi költségvetési beszámolója 4 844 799 ezer Ft felhalmozási célú támogatással összefüggésben jogszerű volt, amely az összes ellenőrzött előirányzat 99,1%-ának felel meg. A feltárt hibák jellege és aránya olyan, hogy valószínűsíthetően az önkormányzatok teljes körében azonos arányban fordul elő. A felhalmozási célú támogatások összesített önkormányzati elszámolásában a valószínűsíthetően előforduló hiba nem éri el a lényegességi szintet. Az előzőek alapján a helyi önkormányzatok 2003. évi felhalmozási célú támogatásainak igénylése, felhasználása és elszámolása a lényegesség figyelembe vételével megbízható és való képet mutat. A helyi önkormányzatok beruházásaihoz és rekonstrukcióihoz nyújtott 2003. évi felhalmozási célú támogatások ellenőrzésének összegző adatait a Függelék D. fejezete – hasonló című alfejezetének 110. számú melléklete – tartalmazza.

31

40/2003. sz. Elnöki Utasítás a céljellegű decentralizált támogatási rendszer kezelésének eljárás rendjéről a Magyar Államkincstárban és a Magyar Államkincstár Területi Igazgatóságainál.

236


1.9.

A helyi önkormányzatokat megillető személyi jövedelemadó A Kvtv. 19. §-ban foglaltak szerint az önkormányzatokat együttesen megillette az állandó lakhely szerint az adózók által 2001. évre bevallott – az APEH által településenként kimutatott – személyi jövedelemadó 40%-a. A megosztás részletes szabályait és az előirányzott összegeket a Kvtv. 4. számú melléklete32 tartalmazta. A központi költségvetésben az önkormányzatokat megillető személyi jövedelemadó összege kiadási (és személyi jövedelemadó bevételi) előirányzatként nem jelent meg. Ennek következtében a BM fejezet 23. cím alcímei nem tükrözik teljes körűen az önkormányzatokat megillető normatív hozzájárulási és támogatási jogcímeket, nehezítve a helyi önkormányzatok központi költségvetési kapcsolatokból származó forrásainak, költségvetési kapcsolatainak átláthatóságát. Azok a hozzájárulások és támogatások, amelyek forrása a személyi jövedelemadó csak a Kvtv. 3., 4. és 8. számú mellékletében jelennek meg, amelyek forrása részben központi költségvetés, részben személyi jövedelemadó mind a BM fejezet 23. címén, mind a Kvtv. mellékleteiben szerepelnek. A személyi jövedelemadó részesedés központi költségvetésen kívüli kezelése a központi szerveknek és az önkormányzatoknak nyilvántartási és elszámolási többletterhet jelent, mert a hozzájárulásokról és támogatásokról forrás szerint elkülönített nyilvántartást és elszámolást kell készíteniük az összegzőkön kívül.

1.9.1.

A helyi önkormányzatokat megillető személyi jövedelemadó összegének meghatározása A helyi önkormányzatokat megillető személyi jövedelemadó összegének meghatározása során érvényesültek a Kvtv. 19. §-ában meghatározott előírások. A helyi önkormányzatokat megillető személyi jövedelemadó alakulását a Jelentés 2. számú melléklete mutatja be. A Kvtv. 4. számú melléklete szerint 405 100,0 millió Ft a helyi önkormányzatokat együttesen megillető személyi jövedelemadó. A törvényben meghatározott összeg megegyezett az APEH által közölt adattal. A települési önkormányzatok a településre kimutatott személyi jövedelemadó 10%-ában (101 275,0 millió Ft) részesültek, amelynek országos összesített adata megegyezett az APEH által kimutatott 100% személyi jövedelemadó 10%-ával. A személyi jövedelemadó volt a forrása, egyezően a 4. számú melléklet B) I. pontjában meghatározott mértékekben, a normatív hozzájárulások és normatív, kötött felhasználású támogatások egyes jogcímeinek is. A helyi önkormányzatok a B) I. pont alapján 201 017,3 millió Ft-ban részesültek a központi költségvetésből, a költségvetési törvényjavaslat elkészítéséhez készített feladatmutató és mutatószám felmérésen alapuló adatok alapján. A megyei önkormányzatok a 4. számú melléklet B) II. pontja alapján összesen 23 307,3 millió Ft-ban részesültek, amely három részösszegből tevődött össze. Minden megyei önkormányzatot egységesen 660 millió Ft, a megyék 2002. január 1-i lakosságszáma után (összesen 8 524 090 fő) 710 Ft, és a megyei fenn-

32

A Kvtv. 4. számú melléklete: A helyi önkormányzatokat megillető személyi jövedelemadó megosztása.

237


tartású intézményekben ellátottak után (országosan összesen 199 879 ellátott) 23 590 Ft illette meg. A Kvtv. 4. számú melléklete előírása szerint a Kvtv. 15. § (2) bekezdésében előírt együttes rendeletben a pénzügyminiszter és a belügyminiszter közzétették a melléklet A)-B) pontjában foglaltak alapján meghatározott az önkormányzatokat megillető személyi jövedelemadó összegét önkormányzatonként részletezve. A 4/2003. (I. 30.) PM-BM együttes rendelet33 1. számú mellékletében (a normatív részesedésű) és a 2. számú mellékletében (a normatív, kötött felhasználású) önkormányzatonként bemutatott átengedett személyi jövedelemadó országos összesített adatai megegyeztek a 4. sz. melléklet B) I. pontjában meghatározott előirányzattal. A PM-BM együttes rendeletben az átengedett személyi jövedelemadó jogcímenkénti megbontását nem mutatták be. A jogcímenkénti bemutatás követelményét az Áht. 64. § (3) bekezdése34 írja elő. A PM-BM együttes rendelet 1. számú mellékletében forintban, jogcímenként közzétett teljes támogatási összegből visszaszámolva az átengedett személyi jövedelemadó jogcímenkénti összege (országos adat millió Ft-ban számolva) a kerekítések miatt 2,2 millió Ft-tal több mint a 4. számú mellékletben jóváhagyott előirányzat. Az eltérés százalékban kifejezve jelentéktelen (0,001%).

A 4/2003. (I. 30.) PM-BM együttes rendelet 3. számú melléklete tartalmazta önkormányzatonként azokat az átengedett személyi jövedelemadókat, amelyeket a 4. számú melléklet A), B) II., és B) III. pontjai alapján illette meg az önkormányzatokat. Az országos összesített adatok megegyeztek a 4. számú mellékletben elfogadott előirányzatokkal.

1.9.2.

A települési önkormányzatok jövedelemdifferenciálódásának mérséklése A helyi önkormányzatokon belül a települési önkormányzatok közötti jövedelem különbségek mérséklését célozta a Kvtv. 4. számú mellékletének B) III. pontjában meghatározott 79 500,4 millió Ft. A 2003. évben a 3144 települési önkormányzatból (3167 települési önkormányzat csökkentve a 23 budapesti kerületi önkormányzattal) 3006 önkormányzat (95,6%) részesült kiegészítésben (102 896,8 millió Ft) és 88 önkormányzattól (2,8%) vontak le (23 396,4 millió Ft) személyi jövedelemadót.

33

A helyi önkormányzatokat 2003. évben megillető normatív állami hozzájárulásokról, normatív, kötött felhasználású támogatásokról, személyi jövedelemadóról, valamint a helyi önkormányzatok bevételeinek aránytalanságát mérsékelő kiegészítésről, illetve beszámításról. 34

Az Áht. 64. § (3) bekezdése: „A helyi önkormányzatokat megillető normatív módon elosztott, központi költségvetési kapcsolatokból származó források összegét önkormányzatonként és jogcímenként a pénzügyminiszter és a belügyminiszter együttes rendeletben teszi közzé a 71. § (1) bekezdésében meghatározott határidőt megelőző 15. napig.”.

238


A kiegészítések és a levonások összege szerint az önkormányzatok száma az alábbiak szerint alakult: Jövedelemkülönbség mérséklésének összege

Kiegészítés

Levonás

Önkormányzatok száma

1000 millió Ft felett

5

2

500 - 1000 millió Ft

15

3

100 - 500 millió Ft

159

7

10 – 100 millió Ft

1642

32

1 – 10 millió Ft

1145

34

1 millió Ft alatt

40

10

A települési önkormányzatok közül csupán 50 önkormányzatnál (1,6%) nem volt sem jövedelem-kiegészítés, sem levonás. A települési önkormányzatoknak több mint a fele (52,2%) 10-100 millió Ft között jövedelem-kiegészítésben részesült, és a 36,4%-ának nyújtott kiegészítés összege egy és tízmillió Ft közötti volt. A 88 önkormányzattól elvont jövedelem a kiegészítések összegének 22,7%-át fedezte. A levonás összegének 71,6%-át a Fővárosi önkormányzattól elvont öszszeg tette ki. A települési önkormányzatok jövedelem differenciálódása mérséklésének meghatározása érdekében a költségvetési törvényjavaslat előkészítése során a PM a feladatban történő részvételre két megyei TÁH-ot bízott meg 2002. évben. A Somogy Megyei TÁH az iparűzési adóerőképesség számítási munkálataiban (az egy főre jutó iparűzési adóerőképesség meghatározása) vett részt, a Komárom- Esztergom Megyei TÁH a jövedelemkülönbség összegének kiszámítását végezte el. Mindkét TÁH az általa évek óta kifejlesztett és a változásokkal aktualizált számítógépes program segítségével végezte a feldolgozást. A feldolgozásról és a településenkénti adatokról elektronikus adathordozón is tájékoztatták a PM-et. Az adatok helyessége utólag is ellenőrizhető.

A jövedelemdifferenciálódás mérséklése összegének megállapítása során a települési önkormányzatok 6,6%-a élt a 2003. évre valorizált (vagyis a 2001. évi önkormányzati beszámolóban szereplő és 20%-kal megnövelt) iparűzési adóbevétel csökkentésének lehetőségével. Az önkormányzatra vonatkozó adóerőképesség számításának megismerése érdekében 2002. októberében a PM az önkormányzatokat a TÁH-okon keresztül levélben tájékoztatta az iparűzési adóerőképesség számítási algoritmusáról és az önkormányzatra vonatkozó iparűzési adóerőképesség számításához figyelembe vett adatokról. Az esetleges korrekciós igényekhez egységesen kialakított korrekciós táblát mellékeltek a levélhez, amelyen a 2003. évre valorizált 2001. évi iparűzési adóbevétel teljesítés összegét korrigálhatták az önkormányzatok.

A jövedelemkülönbség mérsékléseként a 2003. évre valorizált iparűzési adóbevétel összegének korrekciós lehetőségével élő 206 önkormányzatból 190-nél kiegészítés (8 563,2 millió Ft), 10 önkormányzatnál levonás (1 991,0 millió Ft) volt, és 6 önkormányzatnál nem volt sem kiegészítés sem levonás.

239


Az éves beszámolók keretében történt elszámolások alapján (50. űrlap35) az önkormányzatoknál az alábbi különbségek keletkeztek a jövedelemkülönbség mérsékléséhez képest millió Ft-ban: Jövedelemkülönbség mérséklése kiegészítés

Fizetendő az önkormányzat által

részére

197,8

158,0

levonás

45,3

870,8

nem volt

1,0

7,5

összesen:

244,1

1036,3

Az önkormányzatoknak az elszámolás szerint az általuk fizetendő különbség után 31,8 millió Ft kamatfizetési kötelezettségük keletkezett. Azoknak az önkormányzatoknak, amelyek nem korrigálták a valorizált iparűzési adóbevételüket (2939 települési önkormányzat) a 2003. évi költségvetési beszámolóban történt elszámolás szerint (52. űrlap36) 167,0 millió Ft visszafizetési kötelezettségük keletkezett, és 0,9 millió Ft a részükre kifizetendő összeg.

1.9.3.

A Kvtv-ben előirányzott, önkormányzatokat megillető személyi jövedelemadó összegének év végi alakulása és elszámolása A helyi önkormányzatok a belügyminisztériumi és az önkormányzati beszámolókban szereplő adatok szerint a 2003. évben ténylegesen 405 449,3 millió Ft átengedett személyi jövedelemadóban részesültek, amely 0,1%-kal (349,3 millió Ft-tal) meghaladta a Kvtv. 19. §-a alapján megállapított összeget. A növekedés a személyi jövedelemadó normatív módon elosztott összegénél keletkezett, amelyre a Kvtv. lehetőséget nyújtott. A Kvtv. 4. számú melléklete előírta, hogy a személyi jövedelemadó megosztása során figyelembe vett normatív támogatásokat és hozzájárulásokat megalapozó mutatószámok alakulását követi a személyi jövedelemadó összege. A Kvtv. 19. §-a nem szabott korlátot az átengedett személyi jövedelemadó teljesítésének. A Kvtv. 4. számú mellékletének B) I. pontjában előírtak alapján év közben az egyes normatív, és normatív kötött támogatások feladatmutatóinak és a mutatószámainak változása következtében a települési önkormányzatoknál összesen 9,8 millió Ft-tal, a területi önkormányzatoknál (megyei önkormányzatok) összesen 14,6 millió Ft-tal növekedett a normatív módon elosztott személyi jövedelemadó összege. A növekedés indoka a feladatmutatóknak és a mutatószámoknak a Kvtv. elfogadását követő kiegészítő felmérése, a jogszerű lemondások és a pótlólagos igénylés, valamint a helyi önkormányzatokon kívülre

35

50 űrlap: A jövedelemkülönbség mérséklés számítása során valorizált iparűzési adóbevételüket csökkentő önkormányzatok teljes körű elszámolása. 36

52. űrlap: Elszámolás a központi költségvetéssel a normatív állami hozzájárulások tényleges alakulása adóerőképesség miatti levonásra gyakorolt hatásával.

240


vagy kívülről történő intézmény átadás – átvétel miatti feladatmutatók és mutatószám változások hatása. A 2003. évi zárszámadási törvényjavaslathoz készített melléklet adatai megegyeznek az önkormányzatok beszámolójában kimutatott (54. űrlap37) országosan összesített adataival (a millió, illetve az ezer forintban történő elszámolás miatt a kerekítések miatti különbözettől eltekintve).

Normatív módon elosztott támogatásként a megyei önkormányzatokat további támogatási összegek illették meg a Kvtv. 4. számú melléklet B)II. pontja alapján, amely közül a megyei fenntartású intézményekben ellátottak utáni személyi jövedelemadó részesedés összegének alakulása az azt megalapozó mutatószámok alakulását követte a törvényi előírás szerint. Az ellátottak számának változása – az előzőekben írt indokok - miatt év közben 324,9 millió Ft-tal növekedett a normatív módon elosztott személyi jövedelemadó összege. Nem volt egyértelműen szabályozott a beszámoló összeállításakor, hogy a megyei önkormányzatoknak milyen módon kell elszámolniuk a megyei fenntartású intézményekben ellátottak után kapott átengedett személyi jövedelemadóval. A megyei önkormányzatok a Kvtv. 4. számú mellékletének B) II. c) pont alapján a mutatószám alakulásától függően megillető támogatások elszámolását csak a beszámoló Területi Igazgatóságokhoz történő leadási határidejét – 2004. március 10. – követően készítették el, a Területi Igazgatóságok felhívását követően. Az elszámolás módját azonban sem az államháztartás szervezeti beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet, sem a rendelet 10. § (3) bekezdésében hivatkozott Tájékoztató nem tartalmazta. (A Tájékoztató 1. számú melléklete 130–134. sorszámon elszámolási kódokat tartalmaz az átengedett személyi jövedelemadó elszámolására, de az elszámolás teljesítésére űrlapot nem jelölt meg.) A Csongrád Megyei Önkormányzatnál végzett helyszíni ellenőrzés hívta fel a figyelmet az elszámolás és az azt előíró szabályozás hiányára. A Csongrád Megyei Önkormányzat a helyszíni vizsgálat idején a költségvetési beszámoló 31. űrlapján a Kincstár Területi Igazgatósága segítségével – mivel az önkormányzatok számára biztosított számítógépes program a Tájékoztatóban megadott feldolgozási kódot nem fogadta el – szerepeltette a Megyei Önkormányzat által fenntartott intézményekben ellátottak után elszámolt jövedelemadó részesedést, de sem a 201 fő ellátotti létszámcsökkenést, sem az abból eredő 4 741 590 Ft visszafizetési kötelezettséget nem mutatta ki. (Ugyanazt a hibát követte el az elszámolás elkészítésénél Fejér, Hajdú-Bihar, Pest és SzabolcsSzatmár-Bereg Megyei Önkormányzat is). A számvevőszéki vizsgálat a normatív állami hozzájárulások mutatószámainak felülvizsgálata alapján az önkormányzat elszámolásához képest további 404 fős csökkenést állapított meg a megyei fenntartású intézmények ellátotti

37

54. űrlap: Normatív hozzájárulások és támogatások jogcímenkénti összegei és forrásai.

241


létszámában, ami további 9 530 360 Ft visszafizetési kötelezettséget eredményezett a személyi jövedelemadóból. Így az önkormányzatot a személyi jövedelemadó-részesedésének elszámolásából adódóan összesen 14 271 950 Ft visszafizetési kötelezettség terheli. Két megyei önkormányzat – Bács-Kiskun és Zala Megye – az elszámolási kötelezettségének nem tett eleget, és az önkormányzati beszámolók országos feldolgozását követően helyesbítették az adatokat (összesen 7,74 millió Ft visszafizetési kötelezettséget jeleztek pótlólag). A PM észrevételben foglaltak szerint „A megyei önkormányzatoknak az általuk fenntartott intézményekben ellátottak után járó személyi jövedelemadó rész elszámolását a 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet mellékletét képező költségvetési beszámolási információs füzet kitöltési útmutatója 1. sz. mellékletében szereplő kódszámok szerint kell elvégezniük, hasonlóan a mutatószámhoz kötődő normatívákhoz (31., 51. sz. űrlapok).” A hivatkozott Korm. rendelet 44. § (2) bekezdésének 2004. január 1-től hatályos előírásai – amelyek a mutatószámok és feladatmutatók állományának változása levezetését tartalmazó költségvetési beszámoló űrlapok alkalmazásáról rendelkezik – nem tartalmaznak utalást arra vonatkozóan, hogy a megyei önkormányzatoknak az általuk fenntartott intézményekben ellátottak után járó személyi jövedelemadó részesedéssel hogyan kell elszámolniuk. A PM által kiadott Tájékoztató – a kódszámok kijelölésén túl – nem ad erre vonatkozó útmutatást. A költségvetési beszámoló 31. űrlapján az elszámolás elvégzését kizárta az 54. űrlap adataival való előírt egyezőségi követelmény. Az elszámolás módjának meghatározására vonatkozó javaslatot ezért a PM észrevételében foglaltak ellenére fenntartjuk. Azok a helyi önkormányzatok, amelyek valorizált iparűzési adóbevételüket csökkentették, a költségvetési beszámolóban kötelesek voltak erről teljes körűen elszámolni a költségvetési beszámoló garnitúra 50. űrlapján. A vizsgált önkormányzatok 6 %-a, (öt önkormányzat) élt az iparűzési adóbevétel csökkentésének lehetőségével, ezek mindegyike teljesítette elszámolási kötelezettségét. Az elszámolások felülvizsgálata során az ellenőrzés eltérést nem állapított meg, az önkormányzatok elszámolását minden esetben szabályszerűnek minősítette. Azok a helyi önkormányzatok, amelyek valorizált iparűzési adóbevételüket nem csökkentették a költségvetési beszámoló 52. számú űrlapján kötelesek voltak elszámolni a normatív állami hozzájárulások tényleges alakulásának adóerő-képességre gyakorolt hatásával. Ez konkrét elszámolási feladatot a nem kötelező térségi feladatot is ellátó települési önkormányzatok részére jelentett, ahol a jövedelem mérséklés értékhatárát a nem kötelező térségi feladatokkal kapcsolatos normatív hozzájárulások tényleges mutatószámai figyelembevételével határozták meg. A vizsgálatba bevont, elszámolásra kötelezett önkormányzatok mindegyike teljesítette kötelezettségét, ezek közül 12 állapított meg saját elszámolása szerint

242


pótlólagos, vagy visszafizetendő kiegészítést a normatív állami hozzájárulások mutatószámainak tényleges alakulása alapján. Az ellenőrzés az elszámolást teljesítők közül hat önkormányzatnál (Túrkeve, Fonyód, Füzesabony, Parád, Tolna, Berzence) állapított meg eltérést saját elszámolásukhoz képest. Ez minden esetben jogtalan igénybevétel volt, összesen 1 391 368 Ft összegben. Az eltérések oka, hogy a normatív állami hozzájárulások mutatószámai az ellenőrzés megállapításai alapján változtak (csökkentek), ez megváltoztatta a jövedelem mérséklés értékhatárát és csökkentette az önkormányzat részére járó jövedelem-kiegészítés mértékét. A megállapított eltérés az ellenőrzött önkormányzatok által elszámolt 2 473 008 ezer Ft kiegészítés 0,06%-a.

2.

A

HELYI ÖNKORMÁNYZATOK ELŐZŐ ÉVI ELSZÁMOLÁSA ÉS ELLE-

NŐRZÉSE SORÁN MEGÁLLAPÍTOTT ELTÉRÉSEK RENDEZÉSÉNEK SZABÁLYSZERŰSÉGE A Kvtv. 1. számú mellékletében38a PM fejezet 23. cím 2. alcímű bevételi előirányzatát, a helyi önkormányzatok befizetéseit 5600, 0 millió Ft bevételi előirányzattal tervezték a 2003. évre. Az alcímre teljesített befizetések 2003. december 31-i állománya 7146,7 millió Ft volt, amely 127,6%-os pénzügyi teljesítésnek felelt meg. A befolyt bevételek a helyi önkormányzatok 2002. évi zárszámadásával, valamint az ÁSZ megállapításaival összefüggő visszafizetési kötelezettségekből származtak. Az Országgyűlés a zárszámadási törvény 8. § (3)-(6) bekezdéseiben állapította meg a helyi önkormányzatokat terhelő viszszafizetési kötelezettség 2002. évi beszámolón, illetve az ÁSZ megállapításain alapuló jogcímeit és a jogcímenkénti összegeit. A visszafizetési kötelezettség és a pótlólagos támogatás helyi önkormányzatonkénti és jogcímenkénti részletezését a PM-BM együttes rendelet39 tartalmazta. A zárszámadási törvény 8. § (3)(5) bekezdéseiben rögzített visszafizetési kötelezettség, illetve a 8. § (6) bekezdésében az ÁSZ által végzett ellenőrzések megállapításainak egyenlege megegyezett a zárszámadáshoz kapcsolódó PM-BM együttes rendelet helyi önkormányzatonként részletezett elszámolásainak végösszegével. A

38

A Kvtv. 1. számú melléklete a 2003. évi központi költségvetés kiadási és bevételi főösszegeit, valamint a központi költségvetési szervek és a fejezeti kezelésű előirányzatok saját bevétellel nem fedezett kiadásaihoz nyújtott költségvetési támogatás előirányzatait tartalmazta, költségvetési fejezetek, címek, alcímek, jogcímcsoportok, jogcímek, előirányzat-csoportok és kiemelt előirányzatok szerinti részletezésben. 39

A zárszámadáshoz kapcsolódó PM-BM együttes rendelet: A helyi önkormányzatokat 2001. és 2002. évben megillető normatív állami hozzájárulásokról, normatív kötött felhasználású támogatásokról, személyi jövedelemadóról, valamint a helyi önkormányzatok bevételeinek aránytalanságát mérséklő kiegészítésről, illetve beszámításról szóló 3/2001. (I. 30.) PM-BM együttes rendelet és a rendelet kiegészítéséről szóló 24/2002. (VII. 9.) PM-BM együttes rendeletéről szóló 37/2003. (XII. 20.) PM-BM együttes rendelet.

243


helyi önkormányzatonként és jogcímenként meghatározott kötelezettségek nyilvántartása a zárszámadási nyilvántartó rendszerben történt. A helyi önkormányzatok saját elszámolásai, valamint az ÁSZ ellenőrzései alapján a 2002. évi költségvetési kapcsolatokból eredően 3167 önkormányzatnak volt rendezési kötelezettsége a központi költségvetéssel. A 3167 önkormányzatból 2770 – az önkormányzatok 87,5%-a – teljes körűen rendezte a központi költségvetést megillető visszafizetési kötelezettségét. A pénzügyi rendezésre kötelezett helyi önkormányzatok 8,6%-a, azaz 274 önkormányzat teljes körűen nem rendezte kötelezettségét, míg 3,9%-a (123 helyi önkormányzat) az előírt kötelezettséget meghaladóan, többletbefizetéssel teljesített. A helyi önkormányzatok a befizetési kötelezettségként előírt tőke és kamattartozás összegének 96,5%-át rendezték, 3,5%-a maradt fenn tartozásként 2004. április 12-e után. A helyi önkormányzatok visszafizetési kötelezettségéhez kapcsolódó kamatfizetési kötelezettség megállapításának feltételeit és mértékét az Áht. 64/A. § (3)-(6) bekezdései tartalmazták. Az igénybevételi és a késedelmi kamatszámítást számítógépes program végezte, a jogszabályi előírások betartásával. A jogtalan igénybevételhez kapcsolódóan meghatározott és befizetési kötelezettségként előírt igénybevételi kamat 210,3 millió Ft összege egyező volt a zárszámadási törvényben, a zárszámadáshoz kapcsolódó PM-BM együttes rendeletben, valamint a zárszámadási nyilvántartó rendszerben. A helyi önkormányzatok számára a visszafizetési kötelezettségük késedelmes teljesítése miatt 80,5 millió Ft késedelmi kamatot írtak elő. A 2002. évi zárszámadáshoz kapcsolódó kamatfizetési kötelezettség 2004. május 12-ére 79,1%-ra teljesült, a fennálló tartozás 60,9 millió Ft volt. Az Áht. 64/A. § (6) bekezdésében foglaltak alapján a Kincstár azonnali beszedési megbízást nyújtott be a fizetési kötelezettségüket előírt határidőre nem teljesítő 238 helyi önkormányzat ellen. Az e körbe tartozó helyi önkormányzatok 2002. évi költségvetési kapcsolatainak elszámolásából fennálló tartozása 215,2 millió Ft, amelyből a tőketartozás 154,3 millió Ft, a kamattartozás 60,9 millió Ft volt. A 2002. évi zárszámadással összefüggő tartozásállomány négyszer volt magasabb a 2001. év azonos tartalmú adatánál, a tőketartozás 6.5-szeresére emelkedett, a kamattartozás 48,9%-kal növekedett. A 2001. évhez képest megváltozott a tartozásállomány belső szerkezete is. A 2001. évben a tőketartozás a tartozásállományból 44,1%-os arányt képviselt, míg a 2002. évben 71,7%-ot. A kamattartozás 2001. évi 55,9%-os aránya 28,3%-ra mérséklődött a 2002. évre.

A Kincstár a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló 1996. évi XXV. törvény 4. § (2) bekezdésének e) pontja alapján nem kezdeményezte az adósságrendezési eljárás megindítását, mivel az Áht. 63. § (7) bekezdésében meghatározott határidő – a helyszíni ellenőrzés idejéig - még nem telt le. A Kvtv. 1. számú mellékletében a PM fejezet 17. cím 1. alcím 9. jogcímcsoport 2003. évi kiadási előirányzata „Helyi önkormányzatok állami támogatásának elszámolásából eredő fizetési kötelezettség” megnevezéssel 2000,0 millió Ft volt. A zárszámadási törvény 8. § (3) bekezdés b) pontjában a helyi önkormányzatok saját elszámolásán alapuló központi költségvetést terhelő kiegészítését 244


2499,4 millió Ft-ban határozták meg, 2003. május 15-ei átutalási időponttal. A Kincstár – a zárszámadási törvény 8. § (11) bekezdésében foglaltakkal egyezően - 2003. május 15-én átutalta a helyi önkormányzatok részére a saját elszámolásaik szerinti pótlólagos normatív hozzájárulás és normatív, kötött felhasználású támogatások összegeit, 2499,4 millió Ft összegben. A PM 2003. évi utalása meghaladta a kiadási előirányzatot, azonban a Kvtv. 42. § (1) bekezdés j) pontjában foglaltak szerint a teljesítés, módosítás nélkül is eltérhetett az előirányzattól.

Az ÁSZ megállapításain alapuló és a helyi önkormányzatokat megillető központosított előirányzatok és egyéb kötött felhasználású támogatások, valamint az egyes jövedelempótló támogatások kiutalásáról a PM kétszer, 2004. január 13-án és 2004. január 28-án intézkedett, összesen 728 ezer Ft összegben.

3.

A

KÖNYVVIZSGÁLATI KÖTELEZETTSÉG TELJESÍTÉSÉNEK ORSZÁGOS

TAPASZTALATAI Az önkormányzatok auditálási kötelezettségét megállapító törvényi szabályozás [1990. évi LXV. törvény 92/A § (1)-(2) bekezdés] szerint azon helyi önkormányzatok, amelyek előző évben teljesített kiadásainak összege meghaladja a 300 millió forintot és hitelállománnyal rendelkeznek, vagy hitelt vesznek fel, kötelesek egyszerűsített tartalmú – a helyi önkormányzat és intézményei adatait összevontan tartalmazó – éves beszámolójuk felülvizsgálatára és közzétételére a hitelfelvétel évétől a hiteltörlesztés utolsó évéig bezárólag. A megyei, megyei jogú városi, fővárosi, fővárosi kerületi önkormányzatok könyvvizsgálati kötelezettsége folyamatos, míg a törvényben megfogalmazott kiadási összeggel és hitelállománnyal rendelkező önkormányzatoké eseti jellegű. A könyvvizsgálati jelentések, valamint a könyvvizsgálói záradékkal ellátott egyszerűsített beszámolók (egyszerűsített mérleg, egyszerűsített pénzforgalmi jelentés, egyszerűsített pénzmaradvány-és eredmény-kimutatás) képviselőtestület elé terjesztését, majd az elfogadott egyszerűsített beszámolók és jelentések Állami Számvevőszékhez való megküldését az Áht. 82. §-a, valamint az Államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségeinek sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Kormányrendelet 10. § (6) bekezdése írja elő. 2004-ben a könyvvizsgálatra kötelezettek köre további 163-al csökkent, a megelőző évi 128-at követően. Ennek oka, hogy az Ötv. 2003. jan. 14-től hatályos módosítását megelőzően a feltételek között a 100 millió Ft teljesített kiadási értékhatár szerepelt és az előírások csak lassan tisztázódtak a tekintetben, hogy a 300 millió Ft-ra megemelt értékhatár a 2002. vagy a 2003. beszámolási évre vonatkozik-e. A könyvvizsgálati kötelezettség teljesítése 2004-ben tovább javult, a kötelezett 642 önkormányzat közül 615 (96%) – ebből 65 folyamatos, 550 önkormányzat pedig eseti jelleggel – tett eleget tájékoztatási kötelezettségének a jogszabályban előírt határidőig.

245


A könyvvizsgálati dokumentumokat további 167 auditálásra nem kötelezett önkormányzat is megküldte az ÁSZ-nak, a feldolgozás így öszszességében 782 önkormányzatra vonatkozik. A nem kötelezett önkormányzatok által megküldött könyvvizsgálói jelentések relatív magas száma összefügg azzal, hogy az érintett önkormányzatok a könyvvizsgálóval kötött szerződést a kiadási összeg emelését követően továbbra is fenntartották, részben figyelmen kívül hagyva a jogszabályi változást, részben tudatosan hasznosnak ítélve az auditálást. Az auditálási és letétbe helyezési kötelezettségét a megadott határidőig elmulasztó önkormányzatok száma 27. A mulasztásos törvénysértés okaként ezen önkormányzatok továbbra is a könyvvizsgálati feltételrendszer tisztázatlanságaira hivatkoznak. A kötelezettség egyik feltételeként előírt hitelállomány tartalmi meghatározása (likvid, hosszú lejáratú hitel, tartozás, kölcsön, visszafizetendő kamatmentes vagy visszterhes támogatás) a törvényben hiányos, ami évek óta értelmezési viták forrása. A kapcsolódó jelleggel kiadott olykor egymástól eltérő állásfoglalások, szakmai tájékoztatók nem jogszabályi értékűek, jogforrásnak nem tekinthetők. Az Ász-nál letétbe helyezett 782 jelentés alapján megállapítható, hogy a könyvvizsgálók 710 esetben (91%) hitelesítették az önkormányzati beszámolókat. Nem állapítottak meg a valódiságot befolyásoló lényeges téves állítást, véleményük szerint a beszámolók megfeleltek a számviteli alapelveknek és a vonatkozó jogszabályi előírásokban foglaltaknak. A hitelesítő záradékot illetően 9 esetben jelezte a könyvvizsgáló (SzabolcsSzatmár-Bereg megye), hogy azt – az Áht. szabályozással ellentétben – csak a képviselőtestületi zárszámadást jóváhagyó határozat után, a 2004. június 30-ig közzétételre kerülő egyszerűsített költségvetési beszámolón véglegesíti. Korlátozott záradékkal 69 önkormányzat beszámolóját látták el a könyvvizsgálók (részarányuk az előző évi 9,4%-ról 8,8%-ra csökkent), a tárgyi eszközök nyilvántartásának hiányosságai, vagyontárgyak nem teljes körű szerepeltetése, értékének helytelen megállapítása, hitelfelvételi korlátok be nem tartása és egyéb könyvvezetési mulasztások miatt. Több esetben a jelentős öszszegű auditálási eltérést, a belső ellenőrzés hiányát jelölték meg a korlátozás okaként. Az előző évi öt esettel szemben tárgyévben a könyvvizsgálók 2 települési önkormányzat beszámolóját (Csomád, Mátranovák) látták el elutasító záradékkal. Az elutasító záradék indokai a következők: • A mérlegvalódiság elvének megsértése, pontatlan eszköznyilvántartás, a mérlegadatok és a főkönyvi kivonatok egyezőségének hiánya. • Szabálytalan előirányzat átcsoportosítások. • A szabályozottság hiánya, a szabályzatok aktualizálásának elmulasztása.

246

MELLÉKLETEK

1. számú melléklet

A helyi önkormányzatok állami támogatásainak és hozzájárulásainak alakulása millió forintban Cím Al-cím

Jogcím csoport

2003. évi eredeti előirányzat

Jogcím

23 Helyi önkormányzatok támogatásai, hozzájárulásai 1 Normatív hozzájárulások 11 Szociális és gyermekjóléti alapszolgáltatási feladatok 12 Gyermekvédelmi szakellátás 13 Bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó intézményi 14 Nappali szociális intézményi ellátás 15 Hajléktalanok átmeneti intézményei 16 Fogyatékos személyek, pszichiátriai és szenvedélybetegek bentlakásos intézményi ellátása 17 Gyermekek napközbeni ellátása 18 Szociális és gyermekjóléti intézményi módszertani 19 Óvodai nevelés 20 Iskolai oktatás 21 Különleges gondozás keretében nyújtott ellátás 22 Alapfokú művészetoktatás 23 Bentlakásos közoktatási intézményi ellátás 24 Kiegészítő hozzájárulás egyéb közoktatási feladatokhoz 2 Központosított előirányzatok 1 Lakossági közműfejlesztés támogatása 2 Lakossági víz- és csatornaszolgáltatás támogatása 3 Kompok , révek fenttartásának, felújításának támogatása 4 Határátkelőhelyek fenntartásának támogatása 5 Helyi kisebbségi önkormányzatok működésének általános támogatása 6 Gyermek és ifjúsági feladatok 7 Kiegészítő támogatás nemzetiségi óvodák és iskolák fenntartásához 8 Könyvtári és közművelődési érdekeltségnövelő támogatás 9 Helyi önkormányzatok hivatásos zenekari és énekkari támogatása 10 Hozzájárulás a létszámcsökkentéssel kapcsolatos kiadásokhoz 11 Hozzájárulás a könyvvizsgálatra kötelezett helyi önkormányzatok számára 12 Települési hulladék-közszolgáltatás fejlesztéseinek támogatása 13 Belső ellenőrzési társulások támogatása 14 "Art" mozihálózat fejlesztésének támogatása 15 Ózdi martinsalak felhasználása miatt kárt szenvedett lakóépületek tulajdonosainak kártalanítása 16 Helyi önkormányzatok állat- és növénykerti, vadasparki támogatása 17 Fővárosi Állat- és Növénykert rekonstrukciójának támogatása 18 Kiegészítő támogatás a helyi önkormányzatok bérkiadásaihoz 251

726 365,4 515 499,4

KIADÁSOK 2003. évi módosított előirányzat

2003. évi teljesítés

Teljesítés %-a

15 093,5 13 537,5 17 757,6 5 596,3 942,7

765 082,8 511 515,4 15 001,4 13 524,9 17 684,5 5 481,3 936,3

749 410,3 514 229,8 15 144,9 13 552,6 17 848,9 5 479,3 968,9

97,95 100,53 100,96 100,20 100,93 99,96

12 791,2

12 773,6

12 772,3

99,99

4 583,7 4 612,0 259,0 266,7 56 586,9 56 350,3 275 501,9 273 701,3 25 985,1 25 781,3 11 609,6 11 463,9 23 854,5 23 570,9 51 363,9 50 403,0

100,43 100,62 100,04

103,48

20 013,5 1 600,0 5 600,0 210,0 100,0

27 633,8 1 600,0 5 567,8 210,0 100,0

4 603,6 260,6 56 372,7 273 514,9 25 798,9 11 511,0 23 604,0 52 797,2 34 652,5 2 741,1 5 567,8 210,0 100,0

1 263,5

1 254,1

1 254,1

100,00

170,0

169,7

169,7

100,00

340,0

340,0

340,0

100,00

630,0

630,0

629,7

99,95

990,0

990,0

990,0

100,00

500,0

500,0

2 634,8

526,96

120,0

120,0

120,0

100,00

2 000,0

1 991,6

1 991,3

99,98

100,0 500,0

100,0 500,0

18,2 500,0

18,20 100,00

1 385,0

1 385,0

1 346,8

97,24

410,0

410,0

410,0

100,00

300,0

300,0

300,0

100,00

3 000,0

3 000,0

6 864,9

228,83

99,93 100,07 100,41 100,14 104,75 125,40 171,32 100,00 100,00 100,00


millió forintban Cím Al-cím

Jogcím csoport

2003. évi eredeti előirányzat

Jogcím

19 Pincerendszerek, tzermészetes partfalak és földcsuszamlások veszélyelhárítása 20 Helyi önkormányzatoknál foglalkoztatott köztisztviselők alapilletményének minimálbérre történő emelése 21 Helyi önkormányzatoknál foglalkoztatott köztisztviselők előmeneteli és illetményrendszerének 2003. 07. 1-jei 22 Helyi önkormányzati tűzoltó parancsnokságok hivatásos állományú tagjai előmeneteli és illetményrendszerének 23 2003. október 15-ei földgáz-áremelés ellentételezése 3 A helyi önkormányzatok működésképességének megőrzését szolgáló kiegészítő támogatások 1 Önhibájukon kívül hátrányos helyzetben lévő (működési forráshiányos) helyi önkormányzatok támogatása 2 Tartósan fizetésképtelen helyzetbe került helyi önkormányzatok támogatása 3 Működésképtelen önkormányzatok egyéb támogatása 4 Helyi önkormányzatok színházi támogatása 1 Működtetési hozzájárulás 2 Művészeti tevékenység kiadásaihoz való hozzájárulás 3 Bábszínházak működtetési hozzájárulása 4 Bábszínházak művészeti tevékenységének támogatása 5 Színházak pályázati támogatása 5 Normatív kötött felhasználású támogatások 1 Kiegészítő támogatás egyes közoktatási feladatok ellátásához 1 Pedagógus szakvizsga és továbbképzés 2 Pedagógusok szakkönyvvásárlása 3 Kiegészítő támogatás a rászorultsági alapon járó óvodai ingyenes intézményi étkeztetéshez 4 Tanulók tankönyvvásárlásához 5 Diáksporttal kapcsolatos feladatok támogatása 6 A fővárosi és megyei közalapítványok szakmai tevékenysége 7 Szakmai fejlesztési feladatok 8 Pedagógiai szakszolgálat 9 Pedagógiai szakmai szolgáltatás 2 Egyes szociális feladatok kiegészítő támogatása 1 Egyes jövedelempótló támogatások kiegészítése 2 Önkormányzat által szervezett közcélú foglalkoztatás támogatása 3 Szociális továbbképzés és szakvizsga 6 Címzett- és céltámogatások 7 Területi kiegyenlítést szolgáló fejlesztési célú támogatás 8 Céljellegű decentralizált támogatás 1 Területfejlesztési tanácsok és a Fővárosi Közgyűlés normatív kerete 2 Vis maior tartalék 252

795,0

KIADÁSOK 2003. évi módosított előirányzat

Teljesítés %-a


795,0

795,0

100,00

284,8

284,8

100,00

4 512,1

4 510,6

99,97

365,4

365,4

100,00

2 508,3

2 508,3

100,00

13 000,0

16 907,5

17 874,7

105,72

11 500,0

14 543,6

15 510,9

106,65

300,0

3,1

3,1

100,00

1 200,0 10 413,6 7 000,1 2 500,0 104,0 204,5 605,0 93 817,0

2 360,8 10 413,6 7 000,1 2 500,0 104,0 204,5 605,0 92 811,0

2 360,7 10 413,6 7 000,1 2 500,0 104,0 204,5 605,0 99 503,3

100,00 100,00 100,00 100,00 100,00 100,00 100,00 107,21

21 198,3

20 195,9

22 115,7

109,51

2 322,8 2 235,9

2 318,6 2 202,4

2 320,5 2 202,4

100,08 100,00

819,3

809,4

839,5

103,72

4 605,3

4 562,4

6 365,7

139,53

1 606,3

1 597,9

1 597,3

99,96

2 000,0

2 000,0

2 000,0

100,00

4 000,0 2 402,2 1 206,5 72 618,7

4 000,0 1 505,6 1 199,6 72 615,1

4 000,0 1 591,3 1 199,0 77 387,6

100,00 105,69 99,95 106,57

59 005,7

59 005,7

64 629,5

109,53

13 000,0

13 000,0

12 130,3

93,31

613,0 56 505,0 10 573,0 6 543,9

609,4 80 629,3 14 486,2 10 686,0

627,8 55 112,9 9 613,5 8 010,0

103,02 68,35 66,36 74,96

6 300,0

8 918,0

6 242,0

69,99

243,9

1 768,0

1 768,0

100,00


A helyi önkormányzatokat megillető személyi jövedelemadó alakulása a költségvetési törvény 4. számú melléklete szerint millió forintban 2003. évre jóváhagyott előirányzat

Megnevezés

Átengedett személyi jövedelemadó összesen A) A települési önkormányzatot megillető a településre kimutatott személyi jövedelemadó 10%-a

2003. év végéig változott előirányzat


405 100,0 405 210,5 405 449,3 101 275,0 101 275,0 101 275,0

B) A helyi önkormányzatokat a településre kimutatott személyi jövedelemadó 30%-a illeti meg az I-III. pont szerint: B) I. a költségvetési törvény 3. és 8. számú melléklete egyes jogcímeiben az átengedett személyi jövedelemadó-hányad összesen: 201 017,3 200 802,9 201 041,7 jogcím száma és neve

- A 3. számú melléklet 1-10. és 25-26. jogcímének forrása 100%-ban átengedett személyi jövedelemadó: 1. Községek általános feladatai 2. Települési igazgatási, kommunális és sportfeladatok 3. Körjegyzőség működésével kapcsolatos feladatok 4. Lakott külterülettel kapcsolatos feladatok 5. Körzeti igazgatási feladatok 6. Megyei, fővárosi igazgatási és sportfeladatok 7. Üdülőhelyi feladatok 8. A társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott, illetve súlyos foglalkoztatási gondokkal küzdő települési önkormányzatok kiadásaihoz történő hozzájárulás 9. Pénzbeli és természetbeni szociális és gyermekjóléti ellátások 10. A lakáshoz jutás feladatai 25. Helyi közművelődési és közgyűjteményi feladatok 26. Megyei/fővárosi közművelődési és közgyűjteményi feladatok - A 3. számú melléklet 12-18. jogcímének forrása 23,64%-ban az átengedett személyi jövedelemadó: 12. Gyermekvédelmi szakellátás 13. Bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó intézményi ellátás 14. Nappali szociális intézményi ellátás 15. Hajléktalanok átmeneti intézményei 16. Fogyatékos személyek, pszichiátriai és szenvedélybetegek bentlakásos intézményi ellátása

9 512,1 23 219,3 4 002,3 1 149,8 10 952,1 2 567,4 6 010,0

9 512,1 23 219,3 3 983,6 1 149,8 10 952,1 2 567,4 5 927,1

9 512,1 23 219,3 4 048,4 1 149,8 10 952,1 2 567,4 5 977,4

6 441,8

6 441,8

6 441,8

57 018,1 14 236,9 11 440,2 5 719,5

57 018,1 14 236,9 11 440,2 5 719,5

57 018,1 14 236,9 11 440,2 5 719,5

4 190,5 5 496,8 1 732,3 291,8

4 186,6 5 474,2 1 696,7 289,8

4 195,3 5 525,1 1 696,1 299,9

3 959,4

3 953,9

3 953,7

1 427,7 82,6

1 418,9 80,2

1 425,0 80,7

17. Gyermekek napközbeni ellátása 18. Szociális és gyermekjóléti intézményi módszertani feladatok - A 3. számú melléklet 11. jogcímének forrása 22,19%-ban az átengedett személyi jövedelemadó: 11. Szociális és gyermekjóléti alapszolgáltatási feladatok - 8. számú melléklet III. és IV. jogcímeninek a forrása 100%-ban átengedett személyi jövedelemadó: III. Helyi önkormányzati hivatásos tűzoltóságok támogatása IV. Lakossági települési folyékony hulladék ártalmatlanításának támogatása

4 303,5

4 277,2

4 318,1

27 099,5 163,7

27 099,5 158,0

27 099,5 165,4

B) II. Megyei önkormányzatok személyi jövedelemadó-részesedése összesen: - a) egységesen - b) a megye 2002. Január 1-jei lakosságszáma után - c) a megyei fenntartású intézményekben ellátottak után

23 307,3 12 540,0 6 052,1 4 715,2

23 632,2 12 540,0 6 052,1 5 040,1

23 632,2 12 540,0 6 052,1 5 040,1

B) III. A települési önkormányzatok jövedelemdifferenciálódásának mérsékelése

79 500,4

79 500,4

79 500,4

253

augusztus

Recommend Documents