AUGUSZTUS
Augusztus
"!
AUGUSZTUS
2010 AUGUSZTUS KISASSZONY HAVA 1
V
Boglárka, Boglár
2
H
Lehel, Özsék
3
K
Hermina, Kíra
Tévedni emberi dolog, de másra kenni még emberibb.
4
Sze Domonkos, Dominika
5
Cs
Krisztina, Kriszta
***
6
P
Berta, Bettina
A szenilitásban az a legjobb, hogy saját magad elõl dughatod el a Karácsonyi ajándékokat.
7
*** Nem aggódom az adósságom miatt. Elég nagy ahhoz, hogy vigyázzon magára! *** A kocogás azoknak való, akik nem elég intelligensek a tévénézéshez.
Szo Ibolya, Afrodité
8
V
László, Eszmeralda
9
H
Emôd
10
K
Lôrinc
11
Sze Zsuzsanna, Tiborc
12
Cs
Klára, Letícia
13
P
Ipoly
14 Szo Marcell, Maximilián 15
V
Mária
***
16
H
Ábrahám, Rókus
Nagyon rosszul nézel ki... Iszol te rendesen?
17
K
Jácint, Arika
18
Sze Ilona, Ilka
***
19
Cs
Huba
Nem iszom, nem dohányzom, nem nõzöm, minden nap hatkor kelek. De mindez megváltozik, ha kikerülök a dutyiból.
20
P
Állami ünnep, István, Vajk
*** Ön dönt, iszik vagy vezet! De egyszerre a hármat ne csinálja! *** Az emberek 66 százaléka nem tud számolni! Gondoljatok bele, ez majdnem a fele!
21 Szo Sámuel, Hajna 22
V
Menyhért, Mirjam
23
H
Bence, Szidónia
24
K
Bertalan, Jonatán
25
Sze Lajos, Patrícia
26
Cs
Izsó, Tália
27
P
Gáspár
28 Szo Ágoston
***
29
V
Beatrix, Erna
Ha egy férfi megérint a szavaival, akkor a keze sincs már olyan messze.
30
H
Róza
31
K
Erika, Bella, Hanga
""
1885. augusztus 1. (125 éve történt) Megszületett Hevesi György József, Nobel-díjas kémikus. 1850. augusztus 5. (160 éve történt) Megszületett Guy de Maupassant francia novellista, regényíró. 1660. augusztus 6. (350 éve történt) Madridban 61 évesen meghalt Diego Rodriguez de Silva y Velázquez (Velasquez) festômûvész, aki a spanyol udvar arcképfestôje volt. 1790. augusztus 8. (220 éve történt) Megszületett Kölcsey Ferenc, a Himnusz költôje, kritikus, politikus, reformer. 1690. augusztus 8. (320 éve történt) Megszületett Mikes Kelemen memoáríró, mûfordító. 1840. augusztus 8. (170 éve történt) Elnevezték a Pesti Magyar Színházat Nemzeti Színháznak. 1860. augusztus 11. (150 éve történt) Tatán megszületett Bláthy Ottó Titusz, a transzformátor szülôatyja. 1900. augusztus 14. (110 éve történt) Véget ért a boxer lázadás Kínában, aminek a célja az volt, hogy megtisztítsa Kínát az idegenektôl. 1570. augusztus 16. (440 éve történt) II. Miksa császár és János Zsigmond király megkötötte a speyeri egyezményt, amelyben János Zsigmond lemondott a királyi címrôl, és fejedelemként uralkodott Erdély és a Partium fölött. 1960. augusztus 16. (50 éve történt) Nagy Britania elismerte Ciprus függetlenségét. 1830. augusztus 18. (180 éve történt) A Bécs melletti Schönbrunnban megszületett Ferenc József osztrák császár, magyar és cseh király, aki 1848-tól 68 éven keresztül uralkodott.
1310. augusztus 20. (700 éve történt) Székesfehérvárott harmadszor és már teljesen jogszerûen királlyá koronázták I. Károlyt (Károly Róbertet), az Anjou-ház magyar ágának megalapítóját. 1785. augusztus 22. (225 éve történt) II. József aláírta a jobbágyrendeletet, amely a Magyarországon még érvényben lévô örökös jobbágyság megszüntetését szolgálta. 1940. augusztus 23. (70 éve történt) Megnyitották a dél-zalai Lovásziban azt az 1566 méter mélységû kôolajkutat, amely ezután 35 éven át a magyarországi kôolajtermelés 70%-át adta. 1910. augusztus 24. (100 éve történt) Megszületett Schöpflin Gyula író, mûfordító. 1920. augusztus 24. (90 éve történt) Meghalt Asbóth Oszkár nyelvész, egyetemi tanár, akadémikus. 1270. augusztus 25. (740 éve történt) Meghalt IX. Lajos francia király. Keresztes hadjáratot vezetett, de Tunisz ostroma közben a pestisben meghalt. A középkori Franciaország szent életû, hôs uralkodóját, mint az egyik legnagyobb francia királyt 1297-ben VIII. Bonifác pápa szentté avatta. Szent Lajos a francia monarchia, a francia katonák, a gomböntôk, a harmadrendi ferencesek, a kôfaragók, márványcsiszolók és szobrászok védôszentje. 1620. augusztus 25. (390 éve történt) Bethlen Gábor erdélyi fejedelmet magyar királlyá választották a besztercebányai országgyûlésen. 1530. augusztus 25. (480 éve történt) Megszületett IV. (Rettegett) Iván, minden oroszok cárja. 1900. augusztus 25. (110 éve történt) Meghalt Friedrich Wilhelm Nietzsche német idealista filozófus. 1830. augusztus 25. (180 éve történt) A párizsi júliusi forradalom hatására Brüsszelben felkelés tört ki a holland uralom ellen.
1850. augusztus 18. (160 éve történt) Meghalt Honoré de Balzac francia író.
1880. augusztus 26. (130 éve történt) Megszületett Guillaume Apollinaire (eredeti nevén: Wilhelm Apollinaris de Kostrowitzky) francia költô.
1950. augusztus 19. (60 éve történt) Meghalt dr. Merényi Gusztáv orvos, vezérôrnagy, a légierô vezetô orvosa, kerületünk lakosa.
1770. augusztus 27. (240 éve történt) Megszületett Georg Wilhelm Hegel német objektív idealista filozófus.
"#
AUGUSZTUS
Évfordulók
AUGUSZTUS
Lelki útravaló Augusztus
Augusztust a beérés hónapjának szokták nevezni. Ilyenkor a gazdák, a termelõk igazán szeretnének örülni és ünnepelni. Hogy az ünnep valóban örömnap- e, nem csak attól függ, hogy ebben a hónapban: Szent Istvánnak, a Szent Koronának, és a termény betakarításának napján valóban jó és bõséges-e a termés. Ünnepelni és örülni csak annak joga és kiváltsága, aki verejtékes fáradsággal, jól felhasználta az érési idõt. Csak az az egyén tud nagyszerû, ízes gyümölcsöt, jó termést alkotni, aki belsõ világában harmóniát, rendezettséget élvez. A termés nem csak gabona vagy bárminemû zöldség és gyümölcs lehet. Hanem: érett személyiség, jól nevelt fiatal nemzedék, harmonikus család, szerethetõ lelkület is. Szétesett, jellemében gyenge, elzüllött, személyiségét vesztett egyén, bármibe kezd, nem tud ízes gyümölcsöket teremni. Lehet az férj, feleség, apa, anya, nevelõ, munkás, pap, WC szippantó vagy miniszter, képtelen jó termést hozni. Az igazi jó termés feltételei: kitartó, hûséges munkálkodás, érést kivárni tudó nemes türelem és hûség. Nehézségekkel is nemesen dacolni tudó, Istenbe, a mindenek alkotójába vetett bizalom. Prohászka Ottokár kedves imája igazítson el bennünket: ,,Gondolod, kerül életed útjába egyetlen gátló kõ is hiába. Lehet otromba, lehet kicsike, hidd el, ott kell lennie. De nem azért, hogy visszatartson téged, s lohassza kedved, merészséged. Jóságos kéz utadba azért tette, hogy te megállj mellette. Nézd meg a követ, aztán kezdj el beszélni róla az Isteneddel. Õt kérdezd meg, milyen üzenetet küld azzal az akadállyal neked. S ha lelked az Istennel találkozott, utadban minden kõ áldást hozott. KERÉNYI LAJOS piarista szerzetes, plébános
"$
Ferencváros, akárcsak Budapest egész területe Csepel kivételével az Esztergomi érsekséghez tartozik. Az Esztergomi érsekség vagy fôegyházmegye, jelenlegi nevén Esztergom-Budapesti Fôegyházmegye (latinul: Archidioecesis Strigoniensis-Budapestinensis), a Magyar Katolikus Egyház kitüntetett szereppel bíró püspöksége. Élén a mindenkori esztergomi, illetve esztergom-budapesti érsek áll. Szent István király egyházszervezôi tevékenysége során hozta létre az esztergomi érsekséget. Az érseki metropóliához tartozott a gyôri, veszprémi, pécsi, váci és egri püspökség. Ehhez csatlakozott a már korábban fennálló nyitrai, és a Havasalföldön szervezett milkói, kun püspökség, amelyek elpusztultak. A pápai tizedjegyzékek 437 plébániát neveznek meg a csallóközi, morvavidéki és szepességi plébániákon kívül. Az esztergomi, a szepesi és a nagyszebeni vikárius segített az Egyházmegye kormányzatában. Az esztergomi érsek mint az ország prímása állt a magyar egyház hierarchiája élén. Esztergomban történt István királlyá koronázása, majd állandósult királykoronázási joga. Az érsek kápolnaispáni tisztségénél fogva a királyi család fôpapja. Egy idôben önálló oklevélkiállítást is folytat. Született szentszéki követ, több közülük a bíborosi kollégium tagja. Közjogi szerepet tölt be, mint királyi tanácsos, protonotarius, kancellár, helytartó, Esztergom megye örökös fôispánja és zászlósúr. A tatárok Esztergom városát elpusztították, de a várat bevenni nem tudták. IV. Béla 1249-ben a várbeli királyi palotát végleg az érseknek adta. A XIII. században nyolc szerzetesház mûködött a városban és környékén. Az egyetlen magyar szerzetesrendet, a pálosokat Boldog Özséb (+1273) esztergomi kanonok alapította. Az alapszintû szellemi képzésrôl az esztergomi káptalani iskola gondoskodott, a külföldi, magasabb iskoláztatást a Budai János esztergomi kanonok, barsi fôesperes (+1427) által alapított Collegium Christi segítette elô. Vitéz János érsek (1465-72) pedig egyetemet alapított Pozsonyban Academia Istropolitana néven. 1543-ban a törökök elfoglalták Esztergomot, az érsekség székeskáptalanával együtt a város elfoglalása elôtt Nagyszombatba költözött. A királyi Magyarországon a szellemi és katolikus élet központjává a szabad királyi státusú Nagyszombat lépett elô. 1595-ben sikerült tíz
"%
AUGUSZTUS
Az Esztergom-Budapesti Fõegyházmegye története
AUGUSZTUS
évre visszafoglalni a várost, de véglegesen csak 1683. október 27-én szabadult fel a török uralom alól. A fôegyházmegye területét alapításától kezdve a sík- és dombvidéken magyarok, a hegyvidéken szlovákok lakták. A XII. és a következô századokban települtek be a szepesi szászok és a bányavárosok német lakossága, amely a reformáció idején hamar átvette az evangélikus vallást, és hatására a szlovákok jelenôs része szintén Luther követôje lett. A reformációval szemben már Oláh Miklós érsek (1553-68) felvette a küzdelmet. Az egyházmegyében látogatásokat végez, négy egyházmegyei zsinatot tart, delegátusokat küld a trienti zsinatra. Megalapítja 1566-ban az elsô magyar papnevelô intézetet, a mai érseki szeminárium ôsét. Telegdi Miklós Nagyszombatban nyomdát alapít a katolikus hit terjesztésére. A rekatolizálás azonban Pázmány Péter érseksége (1616-37) alatt bontakozik ki teljességében. 1619-ben a protestánsoktól elfoglalt Kassán halt vértanú halált Szent Kôrösi Márk esztergomi kanonok. Pázmány Péter megnagyobbítja az Oláh-féle szemináriumot, Bécsben (Pázmáneum), Nagyszombatban (Adalbertinum) kollégiumot létesít, és 1635-ben Nagyszombatban egyetemet alapít. Egyházmegyei, nemzeti zsinatokat hív össze. Kiadja az Esztergomi Ritualét, a hívek számára Imakönyvet szerkeszt. Mûvét Lósy Imre (1637-42), Lippay György (1642-66) és Szelepcsényi György (1666-85) prímások vitték tovább. Lósy és Lippay érsekek nevéhez fûzôdik a mai Központi Szeminárium ôsének, a Collegium Rubrorumnak a megalapítása, Szelepcsényiéhez pedig a Seminarium Marianum. Keresztély Ágost 1714-ben megkapja, érsekutódai számára is, a birodalmi hercegi címet. A XVIII. században a fôegyházmegyébôl kihasították a szepesi, rozsnyói és besztercebányai püspökséget, amelyek suffraganeusokként megmaradtak az érseki tartományban az egri püspökség 1804-ben történt érseki rangra emeléséig. Az esztergomi érseki tartomány viszont a szombathelyi és székesfehérvári püspökségek felállításával (1777) gyarapodott. Mária Terézia az újonnan alapított görögkatolikus püspökségeket is az esztergomi érseki tartományba iktatta. Rudnay Sándor prímás (1819-31) 1820-ban elrendeli a fôkáptalannak ôsi székhelyére visszatérését Nagyszombat városából, és az érsek is velük jön hivatali apparátusával együtt. 1822-ben tette le a székesegyház alapkövét. A török pusztítástól épségben maradt Bakócz-kápolnát kisebb változtatással az új templom szerves részeként építették be. Rudnay halálával hétéves széküre-
"&
"'
AUGUSZTUS
sedés után Kopácsy érsek (1838-47) a kupola felépítésével folytatja az építkezést, Scitovszky prímás (1849-66) szenteli fel, és Simor érsek (1867-91) fejezi be. A székesegyház építkezése mellett indult meg Hild József tervei szerint a papnevelô építése. Áttelepültek Nagyszombatból az Oláh-féle Stephaneum teológusai, majd 1885-ben a Szelepcsényi-féle Marianum filozófusai, és így a két nagyszombati intézmény összeolvadt Szent István Királyról és a Boldogságos Szûz Máriáról nevezett Érseki Ôsrégi Papnevelô Intézet néven. A XIX. század második felétôl az érseki tartomány szûkebb keretek közé szorult a gyulafehérvári-fogarasi görögkatolikus érsekség felállítását követôen. Az 1912-ben felállított hajdúdorogi görög katolikus egyházmegye viszont az esztergomi metropóliát gyarapította. A fôváros rohamos fejlôdése következtében szükségessé vált a budapesti helynökség felállítása, amely 1892-ben kezdte meg mûködését. Az egész egyházmegye területét tekintve e korszak végén 481 plébániát találunk. A fôegyházmegye területén a XIX. sz. végén 806 katolikus népiskolában folyt nevelô-oktató tevékenység, és ezenkívül 40 nôi szerzetesház tartott fenn elemi iskolát. Az érsekeknek gondjuk volt magasabb szintû egyházi intézményekre is. A Fôszékesegyházi Könyvtár részére épületet emeltek. A Keresztény Múzeum anyagát Simor érsek vásárlásaival alapozza meg. Az I. világháborút lezáró békeszerzôdés a Dunától és Ipolytól északra fekvô részeket az újonnan megalakult Csehszlovákiához csatolta. E területen Nagyszombat székhellyel adminisztratúra mûködött 1937-ig, amikor a Szentszék önálló egyházmegyévé alakította. Serédi Jusztinián (1928-1945) széleskörû kapcsolatainak köszönhetô a XXXIV. Eucharisztikus Világkongresszus Budapesten történô megrendezése Szent István halálának kilencszázadik évfordulóján, amelyen Eugenio Pacelli államtitkár, pápai legátus is jelen volt. A kongresszus és IV. Béla leányának, Margitnak szentté avatása 1943-ban, nagy hatást gyakorolt a magyar katolikusság lelkiéletére. A háború utáni elsô éveket Mindszenty József neve fémjelzi, aki 1948-as letartóztatásáig rendkívül sokat tett a vallásosság megújításáért és a keresztény közélet felvirágoztatásáért. 1951-tôl apostoli kormányzók helyettesítik a fogvatartott, majd külföldre távozott bíborost. Utóda, Lékai László idejében megépül a XXIII. János Szeretetotthon, a Leányfalusi Lelkigyakorlatos Ház és három új templom. Megújul a Pápai Magyar Intézet, és a Hittudományi Akadémián 1978-ban megindul a levelezô tagozat. A rendszerváltás utáni idôszak kiemelkedô eseményei: Mindszenty bíboros újratemetése Esztergomban és a Szentatya látogatása. Megindult az elvett egyházi ingatlanok visszaadása és az egyházi intézmények újraindítása, köztük az Esztergomi Papnevelô Intézet és a Vitéz János Tanítóképzô Fôiskola. Az egyházmegyék határainak rendezésekor,
AUGUSZTUS
1993-ban a fôegyházmegye elveszti a szigetközi és nógrádi területeit, viszont megkapja Budapest teljes területét, Csepel kivételével. Ezzel együtt a fôegyházmegye nevébe felveszi a budapesti elnevezést az esztergomi mellé, és az egyházmegye központja is a Fôvárosba költözik. Az egyházmegye székesegyháza az Esztergomi bazilika és társszékesegyháza a budapesti Szent István bazilika lesz, melynek felújítását 2004-ben fejezik be. 1994-ben összehívják az egyházmegyei zsinatot. 2000. augusztus 20-án, a budapesti Szent István Bazilika elôtt tartott Szent Jobb körmeneten Bartolomaiosz konstantinápolyi pátriárka az ortodox egyház számára is szentté avatja Szent István királyt. 2003-tól újraindulnak a plébániai missziók. 2007-ben öt európai nagyváros: Budapest, Bécs, Párizs, Lisszabon és Brüsszel után városmissziót rendeznek Budapesten is. 2006-ban 53 év után újra megnyílik az esztergomi Nagyszeminárium, ma Szent Adalbert Képzési, Lelkiségi és Konferencia Központ. Szent Adalbert püspökrôl, az esztergomi székesegyház védôszentjérôl kapja nevét. 2006. szeptember 17-én a Szent István Bazilika elôtti téren, tízezres tömeg elôtt boldoggá avatják Salkaházi Sárát. 2008. december 31-én táblát helyeznek el a Bokréta utcában, annak a háznak a helyén, ahonnan Salkaházi Sárát elhurcolták. 2008. december 27-én új templomot szentelnek Újpalotán. Az 1951-ben mártírhalált halt Meszlényi Zoltán esztergomi segédpüspök boldoggá avatására az esztergomi Bazilikában került sor 2009. október 31-én. A fôegyházmegye jelenlegi fôpásztora Erdô Péter bíboros, prímás, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke. 2002. december 7-én nevezték ki Esztergom-Budapesti érsekké, és 2003. január 11-én vette át az egyházmegye vezetését. 2003 októberében a Szentatya, II. János Pál pápa Rómában bíborossá kreálta. Elôdje az érseki székben Paskai László bíboros. A fôegyházmegye segédpüspökei: Ladocsi Gáspár, Udvardy György, Székely János, valamint a (Kárpát-medencén kívül élô) határon túli magyarok lelkipásztori gondozásával megbízott Cserháti Ferenc. Az egyházmegye honlapján található információk felhasználásával összeállította ERDÔ FRANCISKA
#
Teréz anya 1910. augusztus 27-én született, Agnes Gonxha Bojaxhiu néven, albán szülôktôl, Üszküb városában (ma Skopje, a Macedón Köztársaság fôvárosa). Macedónia akkoriban az Oszmán Birodalom fennhatósága alá tartozott. Agnes édesapja, Kolle Bojaxhiu albán nacionalista volt, építési vállalkozó. Édesanyja, Drana, otthon nevelte a gyerekeket. Agnesnek két testvére volt, Aga és Lázár. A család az oszmán környezetben is ragaszkodott katolikus hitéhez. Agnes 9 éves volt, amikor édesapja meghalt. Fivére, Lázár bizonyos volt abban, hogy édesapjuk politikai bûntény áldozata lett. A magára maradt özvegy ezután kézimunka-üzlettel tartotta fenn magát és három gyermekét. Teréz anya késôbb úgy emlékszik vissza ezekre az évekre, hogy a mély katolikus hitbôl származó szeretet segített enyhíteni a fájdalmukat. Az apa halála még jobban összeforrasztotta az amúgy is összetartó családot. Édesanyja jelentôs szerepet töltött be a Szent Szív egyházközség életében, a jótékony cselekedetek asszonyának nevezték, mivel a nálánál szegényebbek megsegítését mindig kötelességének tartotta. Ha egy szegény ember kopogtatott be házuk ajtaján, alamizsnát adott neki, s felhívta gyermekei figyelmét: még ha nem is vér szerinti rokonuk, akkor is a fivérük, mert szegény. Agnes 1928-ban, áldozócsütörtökön határozta el, hogy szerzetesként Istennek szenteli életét. Iskolatársnôjével és barátnôjével, Betikával együtt felvételét kérte az angolkisasszonyok írországi anyaházába, amely a Loretói Miasszonyunk nevét viselte. Innen hamarosan Indiába küldték, hogy megkezdje noviciátusát Darjeelingben. Itt tett szerzetesi fogadalmat 1931. május 25-én. A Teréz nevet az 1925-ben szentté avatott kis Thérése Martin de Lisieux iránt érzett tiszteletbôl választotta. Döntését így indokolta meg: Ha keresztényi életet él az ember, akkor az biztosítja hitének növekedését. Sok szent járt elôttünk, hogy vezessen minket. De én azokat szeretem, akik egyszerûek, mint Szent Thérése de Lisieux, Jézus kis virága. Ôt választottam névadómnak, mert hétköznapi dolgokat tett nem hétköznapi szeretettel. Engedélyt kért elöljáróitól, hogy egyedül élhessen a zárdán kívül, és a kalkuttai nyomornegyedben dolgozhasson. Kérését Róma elé terjesztették, és XII. Pius pápa egyévi idôtartamra jóváhagyta azt: szerzetesi életet élhetett, klauzúrán kívül, a kalkuttai érsek felügyelete alatt. 1948 augusztusában Teréz anya levette a Loretói nôvérek ruháját, és fehér száriba öltözött, kék szegéllyel, a vállán kereszttel. Patnába ment, az amerikai missziós orvosnôvérekhez, hogy beható kiképzést kapjon mint ápolónô. Karácsonyra visszatért Kalkuttába, és a szegények Kis Nôvéreivel lakott. Még ugyanebben az évben engedélyt kapott elsô nyomornegyedi iskolájának megnyitására. 1950 októberében jóváhagyták az új szerzetestársulatot, a Szeretet Misszionáriusait, amely Kalkuttában alakult meg, és innen terjedt el egész Indiában, majd világszerte. A Szeretet Misszionáriusai 1965 februárjában pápai jogú társasággá lett. Hitvallásuk szerint: Mindenekelôtt szerzetesnôvérek vagyunk, és nem szociális segítôk, tanárok, ápolónôk vagy orvosok. A különbség köztünk és a szociális gondozók között az, hogy ôk valamit cselekszenek, mi pedig Valakinek. Jézust szolgáljuk a szegényekben. Minden, amit csinálunk, Jézusért van. Életünknek ez az értelme. A nap 24 órájában Jézust szolgáljuk. A Szeretet Misszionáriusai egész szívükbôl, szabad elhatározással a szegényeket szolgálják, és munkájukért semmi pénzt nem fogadhatnak el. Teréz anya tevékenységét az egész vilá-
#
AUGUSZTUS
100 éve született Kalkuttai Boldog Teréz anya
AUGUSZTUS
gon elismerték, a rengeteg kitüntetés mellett 1979-ben megkapta a Nobel-békedíjat. Kérésére nem tartották meg az ilyenkor szokásos bankettet, az erre szánt összeget az éhezôk kapták. Teréz anya ugyanis elveihez hûen visszautasította, hogy a ceremóniát záró bankett finomabbnál finomabb ételeibôl fogyasszon: Nem tudnék venni belôle, és nyugodt lelkiismerettel megenni, amikor testvéreim közül annyian halnak éhen. Nekem egy darabka kenyér és egy pohár víz elegendô. Teréz anyának a szegények sorsáról, illetve a gazdagok felelôsségérôl vallott nézetei II. János Pál pápa gondolkodásának irányvonalában helyezkedtek el, ezért is szövôdtek kivételes baráti szálak a szerzetesnôvér és a szentatya között. II. János Pál 1979 decemberében lelkesülten tiszteletét fejezte ki Teréz anya iránt, akinek munkáját csodálattal követte nyomon. 1986. február 3-án, Kalkuttában a pápa meglátogatta a Szeretet Misszionáriusainak házát. Teréz anya élete legszebb napjának nevezte ezt a látogatást. A Szentatya pedig így fogalmazott: A Nirmal Hriday a remény otthona. Olyan ház, amely a bátorságon és a hiten alapszik, olyan ház, ahol a szeretet uralkodik. A Nirmal Hriday-ban az emberi szenvedés misztériuma találkozik a hit és a szeretet titkával. És ebben a találkozásban az emberi lét legmélyebb kérdései érthetôvé válnak. Teréz anya 1997. szeptember 5-én halt meg. Azt, hogy áldozatos tevékenységét mennyire elismerték a más vallásúak is, jelzi, hogy az indiai kormány államfôi temetésben részesítette. A Szeretet Misszionáriusainak rendjéhez ma már négyezer apáca és négyszáz szerzetes tartozik, gyógyító-gondozó tevékenységüket hárommillió önkéntes segíti. Öt földrész csaknem százötven országában köztük Magyarországon vannak jelen, gondoskodnak a szegényekrôl, ápolják a betegeket, a legsúlyosabbakat, így a leprásokat is. Az alapítás óta eltelt hatvan esztendô alatt Teréz anya és rendje kiterjesztette tevékenységét a világ minden országára. Teréz anya munkásságának lényegét talán Monseigneur Jean Michel di Falco fogalmazta meg a Teréz anya, a hit csodái címû könyvében: Teréz anya egyedülvalóságát az adja, hogy a humanitárius munkát nem a humanitárius munkáért végezte, mint ahogy a jótékonyságot sem a jótékonyságért. Nem kizárólag a fizikai szenvedés, a lepra, az AIDS, az éhség stb. ellen küzdött, hanem minden erejével harcolt a lelki lepra ellen, amelyben az emberiség jó része szenved. Célja nem egyszerûen a gyógyítás volt, hanem és fôként az üdvösség és a megváltás, és ennek a legértékesebb dolognak a mércéjével mérve kell ôt megítélni és megérteni. Hiszen nem elegendô csodálni Teréz anya emberi kvalitásait. Annyi és annyi mindenféle megtisztelô díjat és kitüntetést kapott, hogy személyes megbecsülésünk vagy egyéni jóváhagyásunk keveset jelent. Jóval inkább, mint a mûvei iránti támogatást, Teréz anya az ügyével való azonosulást igényli, vagyis annak az elfogadását, hogy Isten mindegyikünkben munkálkodik, és vezet minket, hogy beteljesítsük az Ô igazságát. A pápa boldoggá avatta Teréz anyát Csaknem negyedmillió zarándok jelenlétében 2003. október 19-én, vasárnap, a Missziós Világnapon II. János Pál pápa a vatikáni Szent Péter téren boldoggá avatta Kalkuttai Teréz anyát, a Szeretet Misszionáriusai rend alapítóját. A szertartást az MTV1 és a Duna Televízió közvetítésén keresztül a magyar nézôk is figyelemmel kísérhették. A boldoggá avatási szentmise a pápa megválasztásának 25 éves évfordulójára rendezett eseménysorozat részét képezte. A szentmisére 27 országból érkeztek diplomáciai küldöttségek, köztük államfôk, miniszterelnökök, a politikai élet képviselôi. Megjelentek ortodox és muzulmán delegációk, misszionáriusok és szegények. A szentatya homíliájának olasz részét Leonardo Sandri érsek, a vatikáni államtitkárság helyettese, két angol szakaszát pedig Ivan Dias bíboros olvasta fel. Írta a www.communio.hu forrásként való felhasználásával Erdô Franciska
#
1940 70 éves a második bécsi döntés Vannak, akik a politikát csinálják, ôk a politikusok. Vannak, akikkel megvalósíttatják a elgondolásaikat, ôk a nép. A politikusok hideg fejû számítók, a végrehajtók érzô emberek. A nép a politikusok elképzeléseinek kísérleti alanya. A politikusok kockáztathatnak, a nép nem. A nép közül sokan a politikusok kockáztatásai nyomán elpusztulnak. A politikusok tévedése a gyôztesek szemében bûn, amely a nép lelkén szárad. A politikusok tetteit késôbb úgy hívják: történelem. A népét: sors. A történelem Jegyzôkönyv: döntôbírói határozat A román királyi kormány és a magyar királyi kormány azzal a felkéréssel fordultak a birodalmi kormányhoz és az olasz királyi kormányhoz, hogy a Magyarország részére átengedendô területnek Románia és Magyarország között függôben levô kérdését döntôbírói határozattal rendezzék. Ennek a felkérésnek, valamint a román királyi kormány felkéréssel kapcsolatban tett annak a kijelentésének alapján, hogy ily döntôbírói határozatot minden további nélkül magukra kötelezônek ismernek el, Ribbentrop Joachim német birodalmi külügyminiszter és gróf Ciano Galeazzo, Ôfelsége Olaszország és Albánia királyának, Etiópia császárának külügyminisztere, Manoilescu Mihail román királyi külügyminiszterrel folytatott ismételt megbeszélés után a mai napon Bécsben a következô döntôbírói határozatot hozták: 1. Románia és Magyarország között végleges határként az ide mellékelt térképbe berajzolt határ állapíttatik meg. A határnak a helyszínen való pontosabb kijelölése román-magyar bizottság feladata lesz. 2. Az ekként Magyarországnak jutó, eddig román területet a román csapatok 14 napi határidô alatt ki fogják üríteni, és rendes állapotukban Magyarországnak át fogják adni. A kiürítés és megszállás egyes szakaszait, valamint egyéb módozatait román-magyar bizottság azonnal megállapítja. A román királyi és a magyar királyi kormány gondoskodni tartozik arról, hogy a kiürítés és megszállás teljes nyugalomban és rendben történjék. 3. Mindazok a román állampolgárok, akik a mai napon Románia által átengedendô területen állandó lakóhellyel bírnak, a magyar állampolgárságot minden további nélkül megszerzik. Jogukban áll hat hónapi határidôn belül a román állampolgárság javára optálni. Azok a személyek, akik ezzel az optálási joggal élnek, a magyar állam területét további egy évi határidôn belül elhagyni tartoznak, és Románia be fogja ôket fogadni. Ingó vagyonukat szabadon magukkal vihetik. Ingatlan vagyonukat elköltözésükig értékesíthetik, és a befolyt ellenértéket szintén szabadon magukkal vihetik. Ha az értékesítés nem lehetséges, Magyarország tartozik ôket kártalanítani. Magyarország az optálók elköltözésével kapcsolatos összes kérdéseket nagylelkûen és elôzékenyen fogja kezelni. 4. Azoknak a magyar nemzetiségû román állampolgároknak, akik az 1919-ben Magyarország által Romániának átengedett és most Romániánál megmaradó területen bírnak állandó lakóhellyel, jogukban áll hat hónapi határidôn belül a magyar állampolgárság javára optálni. Azokra
#!
AUGUSZTUS
Kicsi magyar idô
AUGUSZTUS
a személyekre, akik ezzel az optálási joggal élnek, a megelôzô, 3. pontban lefektetett elvek alkalmazandók. 5. A magyar királyi kormány ünnepélyesen kötelezettséget vállal aziránt, hogy azokat a személyeket, akik a jelen döntôbírói határozat alapján a magyar állampolgárságot megszerzik, de román nemzetiségûek, az egyéb magyar állampolgárokkal minden tekintetben egyenlôknek veszi. A román királyi kormány ünnepélyesen ennek megfelelôen kötelezettséget vállal az állam területén maradó magyar nemzetiségû román állampolgárok tekintetében. 6. Az állami fennhatóság változásából adódó egyéb kérdések rendezése a román királyi és a magyar királyi kormány között közvetlen tárgyalások útján fog történni. 7. Amennyiben a jelen döntôbírói határozat végrehajtása során nehézségek vagy kételyek merülnének fel, a román királyi és a magyar királyi kormány tekintetében közvetlenül fognak megállapodni. Amennyiben valamely kérdésben nem tudnának megegyezni, úgy a kérdést végérvényes eldöntés végett a birodalmi kormány és az olasz királyi kormány elé terjesztik. Joachim Ribbentrop, gróf Ciano Galeazzo, Csáky István (magyar külügyminiszter) Manoilescu 1940. augusztus 30. Részlet a párizsi békeszerzôdésbôl (1947. február 10.) ...tekintettel arra, hogy Magyarország, miután a hitleri Németország szövetségesévé vált és annak oldalán részt vett a Szocialista Szovjet Köztársaságok Uniója, az Egyesült Királyság, az Amerikai Egyesült Államok és más Egyesült Nemzetek ellen folytatott háborúban, e háborúért a felelôsség ráesô részét viseli; ... Az 1940. évi augusztus hó 30-án kelt bécsi választott bírósági határozat rendelkezései semmiseknek és érvényteleneknek jelentetnek ki. Magyarország és Románia között az 1938. évi január hó 1-én fennállott határ ezzel visszaállíttatik. A sors Mi, akik a magas politikába nem látunk, nem alakítók, hanem alakítottak vagyunk, vagyis a nép. Így, e korról is, a történelem alulnézetébôl legfôképpen olvasmányaink, saját elképzeléseink, hozzátartozóinktól származó emlékeink lehetnek. A történtekre sokkal inkább kérdésekkel, mint magyarázatokkal tudunk reagálni... A huszadik században valójában egy világháború dúlt, amely 1914-tôl 1945-ig tartott. Célja a világ népei feletti uralom erôszakkal való újrafelosztása volt. A háború elsô, többmillió emberáldozatot követelô része 1918-ban ért véget. Magyarország a világháború elsô szakaszának vesztesei közé tartozott, aminek következtében az ország területének 2/3-ad része a környezô országok birtokává vált. 21 millió lakosából 12,5, közöttük 4 millió magyar került idegen fennhatóság alá. Ez volt a trianoni békeszerzôdés határozata. A Felvidéken, Erdélyben és Délvidéken ellenséges elemmé váltak a volt magyar állampolgárok, magyar anyanyelvûek. Saját és szövetséges politikusaink sorozatos ballépései alakították így a magyar nemzet sorsát? A gyôztes európai országok politikusainak bosszúja? A csonkán, szövetségesek nélkül maradt magyar nemzet hihetetlen sorscsapásként élte meg a széthullását, a nyomorúságba taszítottságát. Tragédia volt ez a trianoni határvonallal számûzetésbe került magyarságnak, és az itthon maradtaknak, a kétkezi munkásnak és az értelmiségnek
#"
„Érsekújvár kellôs közepében Nyílik a muskátli, Hull a könnyed, piros-barna kislány El sem akar állni, Ne sírj, ne ríjj, piros-barna kislány Nagyon büszke lehetsz rája, Hogy szívednek egy Hetes Határvadász A hûséges párja.”
Ebédosztás Érsekújváron a 7. portyázó határvadász századnál, 1939
énekelték vidáman az Érsekújvárra települt magyar 7. portyázó határvadász század katonái. Visszaemlékezéseik szerint a szolgálatuk már kevesebb vidámságra adott okot. Nagyon kemény kiképzés után embert próbáló szolgálataik, járôrözéseik voltak, amelyek nem ritkán magyar katonabajtársaik halálával végzôdtek. Magyarországnak a trianoni tiltások értelmében alig volt ekkor még ütôképes hadserege, így nem véletlen, hogy fôleg a könnyûfegyverzetû határvadászok szállták meg a visszacsatolt területet. Azután 1939-ben a világháború 1918-as gyôztes hatalmainak idôzített aknái mûködésbe léptek: újra lángba borult a nagyvilág. 1939-40-ben Németország megszállta Csehországot és Szlovákiát, Olaszország Albániát, a Japán haderô Kínát. Szovjetunió és Németország lerohanta és
##
AUGUSZTUS
egyaránt. Se szeri, se száma az újságokban, könyvekben az igazságtalanságon vajúdó, majd igazságért kiáltó íróknak, költôknek. Európa egyetlen békés reményt és kilábalási lehetôséget sem hagyott Magyarországnak, csak az újabb fegyveres konfliktussal fenyegetô határrevízió rögeszméjét és szövetségesi közeledést Németországhoz, amely szintén a vesztesek között rostokolt. Aztán Németország fokozatos talpraállása és a nemzeti szocialisták erôsödése következett el, amit Európa és Amerika valamiféle lenézô magabiztossággal szemlélt, éppúgy, mint az olaszországi fasiszták elôretörését... Az ô gazdaságukra is jótékony hatást gyakorolt az ügy? Vagy egyéb okuk volt rá? Magyarország, mint az erôsödô Németország és fejlôdô Olaszország szövetségese úgy érezte, ébredô önbizalommal tekinthet a jövôbe. Mindazonáltal a nemzeti szocialisták tanai és a fasizmus eszméje sem vert gyökeret Magyarországon állami szinten, a revizionizmus volt a magyar politika mozgatórugója s a nép vágya, lelkesedésének tárgya. Kivált az elsô bécsi döntés, 1938. november 2. után, amikor úgy tûnt, a gyôztes hatalmak is rádöbbentek: a magyar néppel igazságtalanul bántak, és eljött a jóvátétel ideje. Csehszlovákia kérésére Németország és Olaszország intézte az etnikai rendezést és a döntést szövetségesei között: a Felvidék magyar többségû területeit Magyarországhoz csatolták. Anglia és Franciaország elôre jelezte: tudomásul veszi és elismeri az elsô bécsi döntés határozatait. Magyarország örömmámorban úszott, lám nem volt hiábavaló az elmúlt 18 év politikája, lám háborús konfliktus nélkül is visszaszerezhetôk az elcsatolt-elrabolt magyar területek! Magyarországhoz mindösszesen 11 927 km2 terület tért vissza, 1 millió 62 ezer lakossal, amelynek 84%-a magyar volt. Olyan ôsi magyar városok kerültek újra magyar fennhatóság alá, mint Komárom, Érsekújvár, Rozsnyó, Kassa, Ungvár és 39 márciusában Munkács.
AUGUSZTUS
megosztozott Lengyelország területén. Szovjetunió északon a Balti államokat, délen Besszarábiát (Románia keleti felét) kebelezte be, s háborúban elfoglalta Finnországot. A Szovjetunió ezen felül harcba sodródott keleten Japánnal. Németország uralma alá kényszerítette Dániát, Norvégiát, Hollandiát, Belgiumot, Luxemburgot, és elfoglalta Franciaországot. Az olaszok Etiópiában megnyitották az afrikai frontot. S egy csoda: Magyarország 1940 nyarán még senkivel nem állt fegyveres konfliktusban! Látható, minden környezetünkben dúló háborúnak azonos célja volt: a területgyarapítás, a szovjet, német, olasz, japán birodalom növelése. Magyarország azonban még mindig csak a trianoni döntések békés, etnikai alapú megváltoztatásán fáradozott, és az erdélyi magyarság anyaországba való visszatérését szerette volna elérni. Románia a magyarok erôteljes tárgyalási szándékát tapasztalva, a kérdés megoldására Németországot és Olaszországot kérte fel. A két nagyhatalom kinyilatkoztatása lett a második bécsi döntés 1940. augusztus 30-án. Kihirdetésekor a román külügyminiszter elájult (nem a nagy melegtôl). Magyarország 43 492 négyzetkilométernyi területet kapott vissza a románoktól, benne Székelyföldet. A visszacsatolt Észak-Erdélyben 1 344 000 magyar, 1 069 000 román és 47 000 német lakos élt. Dél-Erdélyben, román fennhatóság alatt körülbelül 400 000 magyar maradt. Megvizsgálhatjuk a térképen az új határ kijelölte furcsán kanyargó sávot: attól ilyen, mert egyetlen erdélyi négyzetkilométer sem került vissza, ahol ne lett volna magyar többségû a lakosság. Így aztán újra a magyar haza része lett többek között Nagyvárad, Szatmárnémeti, Nagybánya, Kolozsvár, Máramarossziget, Marosvásárhely, Székelyudvarhely, Sepsiszentgyörgy, Csíkszereda, Gyergyószentmiklós. Megfejthetjük-e a németolasz döntés okait? A két nagyAnyaországiak és visszacsatoltak Kolozsvárott, 1940 telén hatalom le akarta kötelezni Magyarországot, hogy aztán az oldalán hadba léptesse? De hiszen a látszólag vesztes, de szövetséges Románia olajára is szüksége volt! Vagy csak a nyugodt hadtáp utánpótlás biztosítására volt szüksége Németországnak a nyugati frontja mögött? Ki tudja? Magyarország újra boldogságban úszott a megszûnt trianoni határokon innen és túl. Rövid két hét elteltével bevonultak a magyar katonák a visszacsatolt területekre, dísz-szemlével, virágesôben, több helyütt Horthy Miklós kormányzó elôtt tisztelegve. Megrendítô és felemelô pillanatok voltak a 20 éve számûzetésben élô magyar embereknek látni és hinni, hogy hányattatásuk, örökölt sorsuk, idegenbe szakíttatásuk véget ért. Újra nemzetté áll össze egy ország, amelynek fiai ugyanazt a nyelvet beszélik, ugyanaz a kultúrájuk, történelmük, és a Himnuszukban megénekelt balsors most víg esztendôvé válhat. Játszották a katonabandák, s a nép velük énekelte: ... Édes Erdély itt vagyunk, Érted élünk és halunk, Gyôz a szittya fergeteg A rohanó sereg!
#$
AUGUSZTUS
A szittya fergeteg katonáinak visszaemlékezései is kicsit másként festik le a dolgot. Nagyon komoly nehézséggel, rajtaütés-szerûen tudták csak összeállítani az inkább szimbolikus, mint ütôképes magyar bevonuló sereget. A menet éjjel-nappal haladt az erdélyi városok felé s azokon át. A huszárok megtanultak lovagolva, a nyeregben aludni. A gyalogezredek bakái is errôl énekeltek:
Bevonulás Gyergyószentmiklósra
„Arra alá vörös az ég alja. A bakának szalma a fejealja, Nem is lehet mindenkinek vetett ágya, Én sem fekszem a régi libatollas ágyban.” A katonanótáknak, kivált háborúkban külön pszichológiájuk van. A lelkesedést (mégha demagóg, leegyszerûsített tényállással is) a seregben fenn kell tartani. Csak a lelkes katona fogja életét kockára tenni a harcmezôn. Ezek a dalok ezért születtek, s jellemzô móErdély egy része visszacsatolásának emlékére don egyet sem találunk köztük, amely a készült magyar katonai kitüntetés visszacsatolás során kisebbségbe került népek szidalmazásával foglalkozna (mint ahogyan 1914-18 között ilyenre nem egy példa volt). Vegyük ezt is egy értékes adaléknak az 1940-es helyzet elemzésében!
A két bécsi döntés után az anyaországhoz visszacsatolt területek
#%
AUGUSZTUS
Ostoros György 20 éves soproni erdômérnök hallgató verse jól jellemzi az ország lelkesedését, érzelemvilágát: Az erdélyi bevonulások örömében HONVÉD! Férfi-homlokát Rajongjuk, mint szép csodát. Félisten Ô és fiatal, Örökké élô diadal.
Nyomában nyíló valóság! Erdély! Székelyek! Szabadság! Ismét felért a nagy havasra, A fenséges csíki magasra.
A mély, dacból szôtt ôsi hit Feszíti úgy hôs karjait. Szemében titkos szikra; Hallgatag, igaz szittya.
Szürke sisakját ott aranyozza A ragyogó nap égi bronza. És fenn, közel a Hadúrhoz; Felkiált, mint égi tanúhoz:
Keletre csillagútakon Járt csak szép álomlovakon. És álmodott ezer éjjel Kéklô hegyek ég-színével;
„Uram! Jöjjön bár vihar, Tomboló, egetrázó zivatar, Törjön rám a pusztító pokol, Nem mozdulok a keleti kapuból!
Dús erdôk zúgó dalával, Pihenô völgyek száz tavával. Aztán elrebbent az álom. Elszállt száz színes szárnyon.
Ti, lesztek a tanúim szent magasok: Szikrázó-szép, erdélyi havasok!”
Aktuális megemlékezésünk a 2. bécsi döntéssel foglalkozott. Ne folytassuk tovább a háború történetét, amely ezután tragikus méreteket öltött. A végét úgyis tudjuk: országunk politikusainak jó vagy rossz szándékú, önkéntes vagy a németek által kikényszerített cselekedetei, szándékai, tévedései a magyar népet a legkeményebb sorssal sújtották. Sújtották katonáinkat többszázezer halottal, hadifogollyal, sújtották számbavehetetlen szenvedéssel az ország civil lakosságát, és sújtották többszázezres égôáldozattal a magyar zsidóságot. A háború után a gyôztes hatalmak ismét és úgy tûnik végérvényesen lecsaptak Magyarországra. A náci megszállást követte a kommunista, egy év helyett fél évszázadig. A trianoni határokat visszaállították további csonkításokkal. A magyar nemzetiségûek egy nemzetben való élésérôl a továbbiakban szó nem lehetett. A magyar nemzeti érzés pejoratív fogalommá vált. Mintha a háború legnagyobb bûnöse lett volna az ország. Magyarország szomszédságában északondélen-keleten sorra alakultak nacionalista alapon az országok fél évszázadon keresztül, még 10 éve is, tûzzel-vassal, tömegmészárlással. A magyar szóhoz jelzôként szomszédainknál még mind a mai napig, állami szinten hozzá lehet tenni: fasiszta, antiszemita, horthysta, irredenta, soviniszta, revizionista, revansista (s frissen: rasszista) északon-délen-keleten, minden hivatalos európai következmény nélkül. Lehet a magyar anyanyelven való megszólalást pénzzel büntetni, lehet mind a mai napig a magyart kollektív bûnös népként az alkotmányba foglalni, az Európai Unió felháborodása nélkül. Lehet északon-délen-keleten a magyarokat bántalmazni származásuk miatt, mint tették a világháború idején a zsidókkal. Igaz lenne, hogy Európának már kétszáz éve egy ilyen sorssal, mindenkinek kiszolgáltatott magyar népre van szüksége? DINYÉS LÁSZLÓ
#&
MÓRICZ ZSIGMOND (18791942) író, újságíró, szerkesztõ emléktáblája az Üllõi út 95. alatt Móricz Zsigmond 1879-ben született Tiszacsécsén. Édesanyja Pallagi Erzsébet, aki papleány volt, édesapja igazi, kemény ötholdas magyar parasztember: Móricz Bálint földmûves, építési vállalkozó, aki egy ideig módos parasztgazdának számított., de hamarosan elszegényedett. Móricz Debrecenben kezdett tanulni, innen Sárospatakra (1894-97), majd Kisújszállásra került, ahol leérettségizett. 1903-ban Mikszáth vonzására az Újság gyermekrovatának szerkesztõje lett. A Kisfaludy Társaság megbízásából népdalgyûjtésbe kezdett, s 1903-05 folyamán Szatmár falvait járva rengeteg dalt, köszöntõt, találós mesét, játékot gyûjtött. 1908-ban a Nyugatban megjelent Hét krajcár címû novellája, azonnali hírnevet hozott, felszabadította benne a kortársaihoz viszonyítva páratlan élet- és élményanyagát. Sorra születtek sikeres regényei, elbeszélései. A háborúban haditudósító volt, életközeli bemutatást adott a katonasorsról.1912-ben házat épített Leányfalun, kezdetben a nyarakat töltötte ott, 1936-ban végleg oda költözött. 1929-33 közt együtt szerkesztette a Nyugatot Babitscsal, ám ellenkezõ szemléletük miatt otthagyta õket. 1939-tõl a népi írók atyjaként a Kelet népe szerkesztõje lett. 1937-ben szakított második feleségével, Simonyi Máriával is. 1936-ban találkozott Littkey Erzsébettel, Csibével, aki fogadott lánya lett. Az egykori lelencgyerekrõl mintázta Árvácskát azonos címû regényében. Ferencvároshoz két lakóhelyével is kötõdik. Elõször az Üllõi út 91. számú bérházban lakott 1905-tõl, majd egy évvel késõbb új otthonba költözött családjával: az Üllõi út 95. III. emelet 79. számú lakást választotta. Itt egészen 1926-ig laktak, majd a Fõvám tér 2-3. számú házba költöztek, s pesti lakása már ez maradt haláláig.
#'
AUGUSZTUS
Ferencvárosi emléktáblák
AUGUSZTUS
B. L.
kéz a kézben kéz a kézben, álljunk meg egy néma pillanatra talán kinyílt szívünkben és elvirágzott az öröklét talán forduljunk vissza keresni a kereshetetlent de az út porától csak piszkosak és zavartszívûek lettünk fáradt szemünkbõl könny hull fejünk lehajtva állunk egy kifosztott világ közepén
B. L.
kereslek téged szomorú, tágra nyílt szemekben, nyitott, izzadt és puha tenyerekben, örökké üres, lyukas zsebekben, a sarkon didergõ éhes emberekben, titokban elcsent, gyûrött képregényben, egy tócsából visszavert sápadt holdfényben, az arcomba hullott esõcseppben, fényes és ráncos bõrü vadgesztenyékben, anyám könnyeiben, apám ölelésében, KERESLEK TÉGED, ISTEN!
$
