A/SZEMÉSZET
IRTA Dí, A BUDAPESTI
KIR.
A
hoor károly
MÁGY. TUD. EGYETEMEN A SZEMÉSZET NY. n. SZÁMÚ SZEMKLINIKA IGAZGATÓJA
UNIVERSITAS
KÖNYVKIADÓ TÁRSASÁG BUDAPEST,
1912
R.
TANÁRA,
\
:
/
i
i
Légrády Testvérek nyomása, Budapest.
ELSZÓ. Bár orvosi irodalmunknak több, jó van, mégis
készségesen
vállalkoztam
e
tankönyve
szemészi
munka
megírására,
hogy ebbl a kétségtelenül nagyszabású vállalatból, melynek keretében az orvosi tudomány összes ágai feldolgozást azért,
nyernek, ne hiányozzék a szemészet.
A könyv
czéljának szemmel tartásával igyekeztem szigo-
rúan mérlegelni,
hatok
el
mirl
értekezzem
behatóbban és mit hagy-
mint kevésbé fontost, vagy lényegtelent, és miután a
munka nem specialistáknak készült, kerültem a még eléggé meg nem alapozott elméleteknek sokszor még megemlítését
is,
tartózkodtam a bonyolult (és drágaj vizsgáló-eszközök
ismertetésétl és az irodalmi adatok felsorolását annyira mel-
lztem,
mint a mennyire
kézikönyvének* általam 4
igyekeztem
azokat a
'
„Szemészet
megirt fejezeteiben lehetleg teljesen
közölni.
Az
mvekbl
ábrák- nagyrészt
vettem
eredetiek;
egyeseket azonban
más
mert
helyesebbnek gondoltam az általánosan jóknak és typicusoknak elismerteket átvenni, semmint kevésbé jellemz eredetieket hozni, csupán azért, hogy ereát,
detiek legyenek.
Budapest,
1912. junius havában.
A
szerz.
ELS ELS
RÉSZ.
FEJEZET.
A SZEM BONCZOLÁS- ÉS ÉLETTANA. védkészülékeinek anatómiáját es élettanát csak kiemelésével, nagy vonásokban tárgyaljuk, azoknak a viszonyoknak melyek a kóros változásoknak és azok következményeinek megítélésére
A
szemnek, segít-
és
fontosak.
A
köthártya (conjunctiva).
nyálkahár.tyaszer köthártya a szemhéjporc homorú felületét vonja be, az orbita szélein áthajlik a szemgolyora es annak elüls felületét szemhéj is beborítja. A köthártyának a szemhéj porcogot bevono részét
A
köthártyának, conjunctiva palpebrarum szemteke
köt-hártyának
conj. bulbi- nak
s.
tarsi,
a szemgolyót bevono részét
mondjuk
;
kett
az a rész, mely a
között az átmenetet közvetíti, az áthajtási red, fornix conjunctivae. A szemhéj köthártya a szemhéjporchoz szorosan simul, ellenben
az áthajlásban igen laza subconjunctivalis kötszövettel van összefüggésben a Müller-féle musculus tarsalissal. Az áthajlási red laza szerkezete
engedékeny volta biztosítja a szemgolyónak a szemhéjaktól független mozgását és mozgékonyságát. Mihelyt az áthajlási red megrövidül, a szemgolyó mozgása korlátoltabb lesz és ha az áthajlás egészen elpusztul, a szem mozgékonysága jelentékenyen csökken. Szöveti szerkezetét nézve a szemhéj köthártya és áthajlás mindenekeltt több réteg hengeralakú hámsejtbl áll, melyben elszórtan kehelysejteket találunk a köthártya gyuladásánál ezek a sejtek tetemesen meg-
és
;
szaporodnak.
A
hámréteg alatt igen vékony
mely alatt a köthártya tulajdon szer kötszövet fekszik. lunk,
A zett
tarsalis
szövete, érdús, hálózatos,
köthártya igen vékony, úgy hogy
Meibom-mmgyek kivezet találunk.
Az
talá-
adenoid-
rajta a porcban elhelye-
csövei keresztül látszanak.
Tapintó szemölcsöket csak a szabad
köthártyában
szerkezet nélküli réteget
u. n.
corpus
széllel
közvetlenül szomszédos
papillare conjunctivae
nem
egyéb,
6
mint a köthártya felületén minden irányban szétágazó és egymással összeszájadzó barázdák és mélyedések közötti kiemelkedések, mert teljesen síma felület csak az újszülött köthártyája. Közvetlen a
felület alatt sokszor
kisebb-nagyobb számú, zárt nyirok-
tömlcskékre akadunk. Ezek a nyirok folliculusok
nem kóros képletek.
A köthártya saját szövetében acinosus nyálkamirigyeket- (járulékos könymirigyek) találunk. A fels áthajtási redben 20 — 25-öt, az alsóban 8
—
10-et.
A fels
szemhéj köthártyának üterei fleg az arcus tarseus inferiorból kerülnek ki oly módon, hogy ennek az üteres ívnek értörzsei a porcogót mm. -nyíre a szemhéj szabad a sulcus subtarsalisban átfúrják. Ez 2 5
—
szélétl és ezzel párirányosan haladó sekély és keskeny behuzódás alakjában látható. Az alsó szemhéjon hasonló módon kerülnek a vérerek az arcus tarseusból a tarsalis köthártyába.
szemteke köthártya az alatta lev sklerával ruganyos rostokban gazdag subconjunctivalis, episkleralis, kötszövettel áll összeköttetésben. A bulbaris köthártyának két részletét különböztetjük meg a
A
:
skleralis
köthártyát
a szaruhártyán kivül borítja a bulbust és a
,
cornealis köthártyát,
corneát
bevonja.
is
A
mely mert a conjunctiva szövetileg módosult alakban a
köthártya igen finom és vékony, úgy hogy az- alatta lev keresztül látszik. Errl csípvel ránc alakjában felemelhet.
skleralis
fehér sklera
Ennek a tulajdonságának a szemgolyó
laza összefüggés lehetvé teszi továbbá azt,
hogy a
köthártya szomszédos folytonossaghianyok takarására
felhasz-
hasznát vesszük. skleralis
nálható.
rögzítésénél, operatiok alkalmával
E
ilyen hiányok tarsalis köthártya, ellenkez tulajdonsága miatt
A
takarására
nem
használható.
ez az conjunctiva sklerae a szaruhártya körül lapos redt képez, és sklera annulus s. limbus conjunctivae. Az összefüggés conjunctiva
A
között
itt
elválaszthatatlanul szilárd.
mint a szemteke köthártya szöveti szerkezete lényegesen más, mirigyei nincsenek, szemhéji-é. Vérerekben jelentékenyen szegényebb, köthártyáé. felhámja több réteg laphám és vastagabb mint a tarsalis
A
A dott,
szaruhártyán hámrétegre
Bowman- szövet nevet skleralis köthártyában két
mely
A
íeducáló es a szerkezet nélküli rétegre
itt
a
viseli.
vérérréteget
találunk;
a
felületes
v. episkleraköthártyáit és a mélyebb köthártya alattit, a subconjunctivalis-, ütereibl (artériáé palpebrales) lis vérérréteget. A fels réteg a szemhéj lefutó kötóhártya-verszármazó véreket és az elüls, egyenes irányban az elüls ciharis vererekbo ereket foglalja magában. Az episkleralis érréteg jönnek, közel a szaruhartya származik. Ezek a négy egyenes szemizomtól merülnek; elbb azonban széléhez átfúrják a sklerát és a szem belsejébe szaruhártyát suru haló ala jaszámos apró ágat bocsátanak ki, melyek a
„
.
7
rendszerint Mélyebb eredet szembajoknál ezek az erek fekszenek, abelövelt érháló rózsaélénken belöveltek és miután mélyebben conjunctivalis vérerek belöveltvagy ibolyaszin, mig a felületesen fekv
bán veszik
körül.
sége élénk vörös szinú. Nyirokerekben a bulbaris
köthártya gazdag, érz
idegeit a
trigeminustól kapja.
/
,
A bulbaris köthártya a bels szemzugban a szaruhártya felé merlegesen
álló
redt a
A
(palpebra tertia).
félholdalakú
félholdalakú
— plica
redöt
red
A
domború,
semilunarist alkotja,
felületén apró,
alkotott dombocskát a caruncula mirigyekbl &
nervus
gúlaszer,
f
agyú-
lacrimalist látjuk.
nem, ritkán szaruhártyától kétoldalt, különösen öreg egyéneknél
rendesen háromszöglet foltot egy. egy apró sárgás-szin, kissé kiemelked, ugyanilyen szín látunk ez a szemrés-folt, pinguecula, mely sárgás színét ;
szer anyagnak
hyalin
köszöni.
A
szarúhártya (cornea).
szaruhártya kifelé domború üvegtiszta, átlátszó szövet, mely a
A
sklerába óraüveg módjára ékelt.
mert a sklera alól es felül valamivel jobban nyúlik az átlátszó szaruhártyába, mint kétoldalt, úgy hogy harántul álló ellypsisnek felel meg. Bels görbületi felülete gömb-
Élirl nézve nem
szelet,
A
mert
merleges
ben
;
teljesen gömbszelet,
a cornea és sklera között az összeköt vonal ép körvonal. déllben a szaruhártya görbülete ersebb, mint a vízszintes-
itt
a vízszintes görbületi sugár
bületi sugara 12
mm.
a
07 mm.
iridis
A
képezi.
s.
szélessége
;
hátsó határfalát a ligamentum
csatorna rterét keresztül-kasul járó szala-
gocskák több rekeszre osztják plexus
van a limbus corneae;
Belsejében köralakú járatot találunk, ez a Schlemm- csátorna,
canalis Schlemmi, melyet endothel bélel
pectinatum
gör-
mm.
Ott, ahol sklera a corneába átmegy,
kb.
merleges 77 mm., a szem
és
számtalan igen finom véna
tölti ki, azért
sinus venosus ciliaris-núk nevezik.
Kívülrl befelé a szaruhártya következ rétegeit látjuk A küls hámréteg 6 8 rétegbl áll. Felül maggal biró lapos sejtek vannak, ezek alatt 3 4 réteg sokszög- és gömbölded sejt következik, végül :
,
2
—
—
—
3
réteg hengerhámsejt.
A
Bowman-szövet
(elüls alaphártya
,
lamina
elastica
anterior),
vékony, a fényt ersen tör, üvegtisztaságú, szerkezetnélküli réteg, mely az alatta féle éles
fekv stroma lemezeivel, szoros összefüggésben áll, felfelé az epithel határa van. Kóros viszonyok között és halál után könnyen elválik
Bowman-szövettl
A szaruhártya saját szövete (stroma, substantia propria corneae). A felülettel párhuzamosan elrendezett, egymás fölött fekv 18 —-20 nyaláb-
8
réteg képezi.
Az
egyes nyalábokat finom kötszöveti rostok alkotják.
A rostokat és rostnyalábokat ragasztó anyag köti össze. A ragasztó anyagban hézagrendszert és a hézagokat
összeköt
csa-
tornácskákat supponáltak, melyekben nyirok kering. Ezek a Recklingshau.sw-féle nedv csatornácskák. Ma tudjuk, hogy ilyen hézagrendszer nincs és
sem képzelhet a corneában endothel bélelés nélkül való csatornarendszer, szabadon kering folyadékkal, mert ezt a szaruhártya parenchymája magába szívná. el
A
stroma nyalábai között kétféle sejtalak foglaltatik a szaruhártya állandó sejtjei (fix szaruhártya testecske ), melyek lapos protoplasma testbl, nagy magból és a testbl kiinduló számos protoplasma nyúlványból :
j
állanak.
A
másik
sejtféleség
hártya izgatásánál
és
vándor sejtek,
leukocyták,
melyek
a
szaru-
hátsó
alap-
gyuladásánál tetemesen felszaporodnak.
( membrana
Descemet-szövet
Descemeti
s.
Demoursi
,
szerkezet nélküli réteg alkotja,
lamina elastica posterior). Nehány nagy ellenállási képességgel úgy vegyi, mint kóros befolyásokkal szemben saját szövetéfelruházott, ruganyos üvegtisztaságú szövet. A szaruhártya
réteg,
tl
élesen elkülönített. Endothelréteg.
A
corneát az elüls csarnok felé egy-, vagy két rétég
síma endothel sejt határolja (1. I. ábra). A szaruhártyának itt felsorolt egyes rétegeit
maga
egészében,
és igy a
átlátszó folytatásának nézhetjük nevezeconjunctivalis reszt asklerának és az uveának.
három szövet
tesen a conjunctivának,
szaruhártyat a :
A
szaruhártya stromája, az epithelréteg és a Bcrwman- szövet, a skleralis részt a endothelréteg képviseli. A az uvealis részt a membrana Descemeti és az mely fejloDescemeti a ligamentum pectinatumból származik,
membrana désileg
is
az uveához tartozik.
mutatja, hogy a szaruhártya conjunc'köthártya különféle megbetegedéseit igen sokszor a
Ezeknek a szöveteknek egymáshoz tartozását az
is
9
catarrhale stb .), a bántalmazása complicálja (pannus, ulcus stromaja (sklerobántalmaiban ismételten részt vesz a cornea
tivalis részének
sklera
uvea bajainál a Descemet-szövet és az endothel. melyek részben szaruhártya idegei a ciliaris idegekbl származnak,
keratitis)
A
és az
köthártyából a szaruhártya szélén annak a sklerából, részben a skleralis végtelen finom velnélküh idegrostok saját szövetébe hatolnak. Itt mint ágat küldenek.. Az igazodnak szét és a szaruhártya- epithelbe is számos cornea rendkívüli érzéidegeknek felületes fekvésébl magyarázható a fennmarad. kenysége, mely az altatásnál (narkosis ) is legtovább szaruhártyában nincsenek. Vérerek rendes körülmények között a egyrészt a periszaruhártya táplálkozása vérerek híjában valószínleg vérplasma az, erekbl a cornealis vérérháló útján történik úgy, hogy a
A
másrészt a táplálásban a csarnokviz is szelediosmosis utján a szaiupei, úgy, hogy a benne oldott tápláló anyagok folyadéknak behatohártyába jutnak. Hogy a táplálkozás filtratio, tehát a filtratiót az endothel akalása révén is történnék, kizártnak tekintend. A corneaba hatol és dályozza meg mihelyt ezt eltávolítjuk, a csarnokviz a
szaruhártya stromájába
jut,
;
•ennek duzzadásos homályát okozza.
Öreg egyéneken a szaruhártya kerületen gyakran homályos savót mindig látunk, melynek szélessége 2 mm. is lehet. Ezt a savót a limbustól neve arcus senilis s. keskeny, átlátszó szaruhártya-csík választja el ;
gerontoxon.
igen apró zsirszemcsékbl
Ez
néha még mészszemcséket
is
áll,
melyek között hyalin rögöket,
találunk.
Tülkhártya, fehér szemhártya (sklera, sklerotica, albuginea, tunica albuginea).
mely a szemtekének 6 / e részét burkolja. Vérerekben feltnen szegény, fehér szinc onnét ered. Gyermekeken kékesen áttetsz, mert ilyenkor még vékony, úgy hogy az alatta
A sklera
fekv
kissé áttetsz, fibrosus szövet,
chorioidealis festék áttetszik
;
öreg egyéneken zsirszemcsék felhal-
mozódása folytán gyakran sárgás szín.
A
sklera hátsó kerületében kis kerek nyílás van,
ideg jut a szembe.
A
nyílás
nem
fekszik a sklera hátsó sarkában,
attól kissé befelé. Nyílásról a szó szoros
mert a lamina
eribrosa,
melyen át a
értelmében különben
mely ebben az
u.
n.
foramen
nem
A ott,
nem
egyéb,
rostjai.
elrefelé vékonyabb lesz küls egyenes izmok tapadnak a sklerához, vastagsága legcsekb. 0-3 mm. Részben ebbl magyarázható, hogy sérüléseknél épen
sklera hátsó részleteiben legvastagabb
szakad be a sklera
lesz.
lehet szó,
;
;
ahol a
kélyebb, itt
hanem
sklerae- ben fekszik
és melynek hézagain át a látóidegrostok a szembe haladnak,
mint a sklerának bels
látó-
;
az izmok tapadásai helyein innen megint vastagabb
10
A sklerát kívülrl a Tenon-tok nyirokür
befelé a sklera
;
lamina fusca eszközli sejteket tartalmaz. béleli, ez
;
A
kett között fennmaradó ür r a choriodeával függ össze. Az összefüggést a borítja
;
a
ez laza kötszöveti réteg,
lamina fusca bels
mely sötétbarna
finom endothelréteg
felületét
a réteg a sklera és a chorioidea között
festék-
fekv
nyiroküregnek, az
mely a látóideg bels nyirokürege utján az agy subarachnoidealis üregével közlekedik, de közlekedik a Fenon rrel is oly módon, hogy a vortex vénákkal együtt nyirokerck is átfúrják u. n.
perichorioidealis üregnek határfala,
a sklerát és a Tenon-ürbe kerülnek.
A
sklera szövetét ruganyos rostokkal kevert kötoszöveti rostok alkotják,
lapos nyalábok alakjában, melyek részben aequatorialis (a szaruhartya szélével concentricus) részben meridionalis (élirl hatra) elrendezdést
mutatnak
;
a
küls nyalábok egy
része
egész rendszertelenül fut
le.
sklera szövetében számtalan finom nedvcsatornácska van, tulaj
A
donképeni nyirokerei a skleranak nincsenek. Hátsó sarkában az opticus körül az ütereknek
koszoruszeru háló-
vererek a zatát látjuk, ez a circulus arteriosus Halleri s. Zinni. Ezek a és interyagihátsó ciliaris vérerekbl származnak és a látóideg hüvelyeibe retinaevei összeszájadnalis üreibe hatolnak, ahol az artéria centrális egy-egy ilyen kis verer a látóideget elhagyja, zanak. Egyszer-másszor
chorioideán át az ideghártyába hatol, ahol mint cilioretinalis corneához közel a vérér rendszerint a papillától a sárga folt felé tart. A elüls ciliaris szivárványhártyát ellátó vérerek fúrják át a sklerát ezek az a sklerán és
;
vérerekbl származnak. A sklera idegei legnagyobb
részt az
iris
és a
sugánzom számára
ren-
rendeltetesi melyek a sklerát hátul átfúrják és elrehaladnak idegfibrillumokat finom helyükre. Ezek a ciliaris idegek útjukban igen adnak a sklerának. delt idegek,
A
szivárványhártya
(iris).
diaszivárványhártya a szemnek, mint optikai készüléknek, pupilla kerek ugyancsak phragmája. Alakját nézve kerek szövet; közepén az szélével és a sugárszaruhártya talál helyet. A szivárványhártya kerülete a visel, bels, szabad szélét pupillaris testtel függ össze és margó ciliaris nevet mondjuk. Ez a lencsetokon nyugszik, a szi\ ár\ ány
A
szélnek
,
margó
pupillaris,
irisnek, a támasz elveszhártya többi része nem. A lencse tehát támasza az szivárványhártya rezgéseben nyi tése (luxatio lentis, aphakia miatt) a
vánul
(iridodonesis).
szélétl kb. i mm.a szivárványhártyát, pupillaris haladó, csipkézett szél, vérnyire a pupilla kerületével concentricusan a iris felületét két övre osztja, erekbl alkotott körvonalat látunk, mely az pupillaris övre, annulus indis tntnor s. bels, keskenyebb kb. i mm. széles
Élirl nézve
1
:
1
pupillaris és a szélesebb,
Ez a két öv néha
küls
szinre nézve
annulus iridis maior némileg egymástól.
ciliaris övre, is
eltér
ciliaris.
s.
viszonylagos szélessége a pupilla megszüküiris feltiletenek ezen valtozo nagyságálése és tágulása szerint változik. Az
A
két övnek absolut
ból folyik, iris
az
hogy az
rajzolatát u.
i.
és
rajzolata, relieje,
iris
els sorban azok a lécek
felületén javarészt sugárirányú
iris
nem más mint
sem marad mindig egyforma. Az ráncok adják meg, melyeket
elrendezésben látunk és melyek
vérerek, továbá az ugyancsak az
len alakú mélyedések az u. n. imskryptak,
minor
és
iris
felületen
fekv
rendet-
fleg a circulus arteriosus
iiidis
A ráncok részben állandóak, >az iris összehúzódásaitól és széles-
fölött.
bedéseitl függetlenek, részben csak bizonyos összehuzodasi állapotnál keletkeznek az elbbiek a structuralis, az utóbbiak az összehúzódást ráncok, ;
melyek fleg a ciliaris szél közelében vannak es ezzel concentricusan elrendezettek. Miután az iris mozgásánál ezek a ráncok es az iriskryptak is hol feltnnek, hol meg eltnnek, természetes, hogy az iris rajzolata is változik. Vérb és gyuladt irisben a ráncok elmosódnak, ilyenkor az iris' finom rajzolatát elveszíti.
Kívülrl befelé a szivárványhártyát alkotó rétegek a következk Az endothel réteg egyszer rétege a finom, sokoldalú vékony sejteknek és a szaruhártya endothel rétegének folytatása, mely a ligamentum a krypták fölött pectinatum iridist bevonja s innét az iris felületere kerül ;
hiányzik.
Az
iris
elüls határoló
rétege,
lamella iridis anterior finoman recézett
kötszövet.
A
szivárványhártya saját szövete, érréteg, slroma iridis. Igen laza
köt-
szöveti réteg, melyben a szivárványhártya számtalan vérerei fleg sugárirányban elágazódnak magában foglalja továbbá az iris idegeit és pupilla;
ris
és
övében a pupilla záróizmát. Itt találjuk a circulus arteriosus iridis maior-t minort is. Az elbbi a ciliaris szélhez közelebb fekv és vele concentricu-
san haladó, az utóbbi a pupillaris szélhez közelebb
fekv
és vele
ugyancsak
concentricusan elrendezett koszorúszer anastomosisa a szivárványhártya vérereinek.
A jánalc
szivárványhártya záróizma musc. sphinkter iridis az
majdnem
egész pupillaris övét foglalja
el és
iris
stromájá-
a szembogarat concentri-
cusan körülfogó síma izomrostnyalábokból alkotott. Az izomot a nerv. oculomotorius idegzi be. Ezeken az izomrostokon kívül még más finom
síma izomrostok foglaltatnak a stromában. Ezek a síma izomrostok a ligamentum pectinatum iridisbl látszanak eredni, az iris stromájának hátsó felületén fekszenek, sugárirányú elrendezést
musc. sphinkter teré,
iridis-sel
szövdnek
össze.
azonban épen úgy mint a sphinkter
mutatnak
Számuk
és a pupilla szélén a
kisebb, mint a sphink-
rostjai is, az iris festékrétegének elüls sejtjeibl (ektodermalis izomsejtek) származnak. Ezek az izomrostok a musculus dilatator pupillae-t alkotják, melyet a sympathicus ideg lát el.
12
A
körkörös rostok hatása alatt a pupilla megszkül a sugárirányú
rostok összehúzódása a pupillát kitágítja.
A szivárványhártya saját szövetében festék festék.
Mennyiségétl
és
is
foglaltatik, ez a stroma
minségétl függ els sorban
a szivárványhártya
színe.
A
hátulsó határoló hártya, a szivárványhártya üveglemeze, Bruch-íé\e hártya, lamina vitrea iridis. Igen finom, üvegtisztaságú, ruganyos szövet, melynek elüls felületén a dilatator sugárszeren elrendezett sima izomrostjai fekszenek.
A
szivárványhártya festékrétege.
Ennek
két lemeze van.
Az elüls
a
retina festékrétegének folytatása és sugárszeruen elrendezett orsoalakú festéksejtekbl alkotott, a hátsót sokoldalú festéksejtek alkotják, melyek
számuak
igen nagy
nak a retinának
és
egymással szorosan összeforrtak. Ez a lemez magá-
folytatása.
Ennek a rétegnek festékmennyiségétl és minségétl, valamint a stroma festékmennyiségétl és minségétl függ a szivarványhartya színe. Albinok irisében itt is, amott is majdnem egeszen hiányzik a festek, azért az ilyen szivárványhártya (a benne foglalt nagyszámú vérér miatt) vöröses szín. A festékréteg alsó lemeze a pupilla kerületen az iris felületere hajlik és itt az iris
festékszegélyét
képezi.
Ez
a pupillaris szél mentén, mely akkor lesz
mm. széles sötét különösen szembetn, ha kb. 0'5
szegély a lencse
homályos.
A szivárványhártya két lemez festékrétege fejlódesileg az idegháitya rétégét pars folytatása, azért pars retinalis iridis- nek nevezzük, a többi uvealis iridis
név alatt foglaljuk
össze.
A szembogár — pupilla — majdnem
várványhártya közepétl kissé befelé Fénybeeses 3 és 6 mm. között ingadozik.
egészen kerek nyílás, mely a fekszik.
A
szi-
szembogár átmérje
alkalmazkodás a pupilla össze húzódására vezet az ellenkez viszonyok tágulását eredményezik. gazdag szövet Embryonalis szemben a pupillát finom, vérerekben igen ez a szövet a membrana pupillaris zárja el. A kifejldés további folyamatán és
a vérerekkel együtt eltnik. A szivárványhártya a ligamentum pectinatum iridis révén áll a szarui. a ligamentum hártyával összeköttetésben. A cornea Descetnet retege u. össze. A ligamentum pectinatumból lesz, mely az iris stromájával szövdik kitölti es a pectinatum laza, szálagos szövet, mely az éles csarnokzugot rostjai között Schlemm- csatorna bels határfalát alkotja. A ligamentum ma ö a a t foglal hézagok vannak, az egész szálag tehat hezagrendszer ,
melyet Fontana rnek nevezünk. n csarnok, A szivárványhártya és a szaruhártya között fekszik az elüls kisebb tiiter hátsó s*em a szivárványhártya és a lencse között a sokkal csarnok
(1.
2.
ábra).
.
,
,,
fénytörési állapotától Az elüls csarnok mélysége függ a kortól, a szem
13
csarnok
Fiataloknál a hogy a szem alkalmazkodik-e vagy sem. mélyebb, mint emmetropiasokmélyebb, mint öregeknél, közeliátóknál alkalmazkodó szem elüls csarnoka sekénál és hypermetropiásoknál és az és attól,
3-6 mm. mint a nem alkalmazkodó-é. Átlagos mélysége A csarnokok tartalmát a csarnokviz (humor aquaeus) kepezi. Ez viznyomaival. Az elüls és a hátsó csartisztaságú folyadék a fehérje és cukor elzáratásával (synech. nok a pupillán át közlekedik egymással ennek következményekkel a közlekedés megsznik, ami veszélyes
lyebb,
;
totál, seclusio)
(glaukoma secundarium).
jár
C
=
conjunctiva
;
Sk.
=
mentum pectinatum iridis Zz
=
zonula Zinnii
;
;
2. ábra. ligacanalis Schlemmi ; L. p. iris.; C. Sch. sklera I óra serrata; Fontana ür; Os circulus arteriosus,; F. ti ca hátsó csarnok; corpus ciliare H. cs. canalis Petiti Cc elüls csarnok. M. cs
=
;
CP=
=
=
=
=
=
;
=
=
;
=
Érhártya (chorioidea).
A
szövet elnevezését a benne foglalt
nagyszámú vérértl nyerte
vasculosa oculi nevét
;
ugyanezen okból tunica vasculosa s. A chorioideán két tájt különböztetünk meg. Az egyik (hátulsó) táj a látóidegnél kezddik és a fogazott körvonal alakjában látszó óra serrata- ig tart
;
ez achorioidea síma része
ddik, ahol a chorioidea
;
a másik (elüls)
táj
is viseli.
az óra serratanál kez-
sugártest- té lesz.
amennyiben az óra serrata mögötti sima rész barna, az óra serrata eltti majdnem fekete szín. Ennek az az oka, hogy az óra serratanál a retina festékrétege (küls lemeze), mely a sugártestet (a retina bels lemezével együtt) bevonja, itt sokkal sötéteb-
Ez
a két táj színre nézve
is
elüt egymástól,
ben festékezett, mint az óra serrata mögött. Kívülrl befelé az érhártyának következ rétegei vannak A viembrana supr achorioidea, laza kötszöveti réteg, melyrl lamina :
fusca elnevezés alatt
már megemlékeztünk.
Ida a chorioideát a skleráról
leválasztjuk, a lamina fusca nagyrészt a sklerához tapad.
összefüggés chorioidea és sklcra között csak ott
Különben az
bensbb, ahol a hátsó
cilia-
?4
üterek
ris
tora
es a
vortex vénák fúrják
át,
tehát a szem hátsó sarka cs aequa-
táján.
A
chorioidea sajat
szövete
,
stroina chorioideae jó összeállású
mely számtalan vérér elágozodása ruganyos rostokban
és
és
anastomosisa
által keletkezik.
festéksejtekben gazdag kötszövet tartja össze.
A stroma festéksejljei — uvealis pigmentum — kötszöveti sejtek melyekben festékszemcsék foglaltatnak.
izomsejtek),
szövet,
Ezeket
A
( Münch-íéle
festék különösen
tömötten az erek közötti résekben az intervascularis üregek - ben található. A chorioideának ebben a rétegében elhelyezett vénái úgy sajátszer elrendezdésükkel, mint egyéb szerkezeti tulajdonságukkal tnnek ki.
Ezek a vénák iris
u.
i.,
melyek nemcsak az érhártya, hanem a sugártest és az és sugárszeren haladnak
vénás vérét továbbítják, nagy számban
különböz
helyük
tájairól összeszájadzási
felé
ábra). Ilyen összeszá-
3.
(1.
jadzási pont legkevesebb 4 van kb. a szem aequatora táján, egymástól
1 /4
körivnyi távolságban. Sajátszer elrendezdések miatt ezeket a vénákat
vénáknak mondjuk. Szerkezeti sajátosságuk az, hogy ürterüket ketts endothel-
vortex- (örvény)
réteg béleli, a két réteg közötti
A
r
nyirokr.
stroma küls rétegeiben csak nagyobb
vérerekkel találkozunk, ez a Hallév - féle érréteg;
ettl befelé középnagyságú
erek következnek:
Sattler - féle érréteg
legvékonyabb erek
;
legbelül a
foglalnak helyet.
A egynem Vortex-vénák.
Az réteg,
A
festéknélküli réteg,
hajcsövcs hálózat ágazodik
érhártya üveglemeze
mely
chorio-capillaris réteg
,
lamina
vitrea
melyben igen
sr
szét.
egynem
befelé, a retina festékrétegével szorosan
lamina Ruyschii
,
szerkezet
nélküli
függ össze.
chorioidea hátsó sarkától kissé befelé kerek nyílást találunk, melyen
át a látóideg
megy
a szembe.
Az érhártyának
— corpus
azt a részét, mely az óra serrata-nál kezddik, sugár-
— mondjuk.
Ez egészben vastagabb ráncot alkot. Ha a szemet merleges irányban egy küls és egy bels félgömbre osztjuk, oldala a sugártcstet háromszögletnek látjuk. A háromszög két hosszú testnek
ciliare
A
fels (küls), a sklerával határos oldalát a ciliaris izom rostjai képezik, az alsó (bels) oldalon a sugártest-nyulvánok foglalnak helyet, az elüls rövid oldalnak kb. közepébl az iris ered. (1. 2. ábra). felfelé és lefelé néz.
sugártesten 3 részt különböztetünk meg 1. az orbiculus ciliaris- 1, a sugártestnyulványokal és 3. a sugárizmot. Az orbiculus ciliaris az óra serratanál kezdd kb.4 mm. széles feketén abban öv, mely szöveti szerkezetére nézve a többi érhártyától
A
2.
:
festékezett
különbözik, hogy benne a choriocapillaris réteg hiányzik. test nyujtványainak szövetébe megy át.
Elre
felé a sugár-
15
processus v. plicae ciliares sugártest nyujtványok, sugárnyulványok,
A
60—70, a sugártest bels 0-12
mm.
vastag, kb.
szem
kal) a
1
felületén az u. n. corona ciliaris- on elhelyezett
mm. magas
ránc,
melyek szabad végükkel (csúcsuk-
ciliaris szélét belseje felé irányulnak és az iris hátsó felének
sugárszeren körülövezik, alapjukkal összenttek.
1
(
4
.
-
v.
gyökerükkel a
ciliaris
izommal
,
ábra).
igen gazdag kötoszöveti stromabol allanak üveglemeze, majd egy rétege a sötét a stromán kívül következik a nyúlvány Ez a réteg az ideghártya festékrétegének folytatása. Mint
A nyujtványok vérerekben
,
jestéksejteknek.
legfelületibb réteget a henger alakú,
rétegét találjuk.
nem
f estékezett
tulaj donképeni
Ez a réteg a
sejteknek egy egyszer
ideghártyának folytatása. Mi-
sugártestet bevonta, után ez az utóbbi két réteg mint pars ciliaris retinae a festékrétegét kéelrefelé mint pars retinalis iridis a szivarvanyhartya két pezi, csakhogy itt a küls rétegnek a festéknélküli
sugártesten .
sejtjei
is
dúsan festékezettek lesznek. A sugártest nyujtványok üveglemeze elrefelé a szivárványhártya hátsó határoló rétegébe
— üveglemezébe —
folyta-
tódik.
A
sugárizom musculus
•sugártest felületi,
ciliaris
a
tehát a sklerával
határos rétegét képezi és festékszcgénységévcl a sugártest többi részétl elüt.
A
szem meridionalis átmetsze-
tében az izmot szürkésfehér három
szöglct
folt
alakjában látjuk.
A
sima
izomrostokból alkotott és lapos nyalá-
bokba rendezett izom rostjainak nagyobb
része meridionalis (longitudinális)
határon a sklerából veszik eredetüket, a sklerával határosán hátrafelé vonulnak és az óra serrata táján a chorioidea fels rétegeiben elenyésznek. Ezeken az izomrostokon ezek a ciliaris izom kívül még körkörös rostokat is találunk az izomban irányt követ.
Az izomrostok a
corneo-skleralis
;
Müller-portio-]át alkotják, az izom többi része a Brücke- féle portio,
vagy ten-
sor chorioideae.
Hypermetropiás szemben aránytalanul több a körkörös izomrost, mint myopiás szemben. Iris
corpus ciliare és chorioidea együtt az uvea,
v.
traclus uvealis,
mely elnevezés onnét ered, hogy a cornea és sklerá óvatos lefejtése után feketés szín golyó marad, mely fekete szöllbogyó (uva) módjára függ az
opticus-on.
— ló
A
szivárvány- és érhártya vérerei és idegei.
szem vérereinek túlnyomó nagy része az uvea-é. Vérereinek eme nagy tömegébl magyarázható egyrészt nagy hajlama a gyuladásokra, másrészt befolyása a szem táplálkozására.
A
VerSerek.
A
hátsó rövid sugárvererek artériáé ciliares posticae breves.
Számuk
,
4 10) az art. ophthalmica-ból erednek, kb. iomm.-nyi re a szem hátsó pólusa mögött. A látóidegnek a szembe-lépési helye körül átfúrják a sklerát és az érhártyába jutnak, melyben a chorio-capillaris hajcsöves hálózatát alkotják.
hátsó hosszú sugárvererek artériáé ciliares post. longae. Kett van, egy küls és egy bels ugyancsak az artéria ophthalmica-ból erednek és miután az opticustól két oldalt átfúrták a sklerát, közötte és a chorioidea
A
;
között elrehaladnak az egyik a szem medialis, a másik laterális oldalán. A sugártest táján mindegyik ütér két agra oszlik, az egyik az iris kerületen és a circufelfelé, a másik lefelé halad, majd koszorúszerleg összefolynak
agak indulnak a musculus cilia20—30 ágacska risba, a sugártestbe és hátra a chorio-capillaris rétegbe circulus a pupilla felé tart, annak szélén egymással összeszájadzanak és a lus arteriosus iridis maior-t alkotják. Innét
;
arteriosus iridis minor-t képezik.
Az elüls sugár vererek
artériáé ciliares anticae.
A
négy egyenes szem-
,
szélén izom verereibl kiinduló ágacskák, melyek a sklerát a szaruhártya arteriosus iiidis áttörik és az iris stromájába kerülnek, ahol a két circulus
képezésében vesznek
részt.
Vénák.
—
-
tai képviseli vénás rendszert fleg a 4 6 véna s. vasa vorticosa talmukat a véna ophthalmica-ba öntik. A sugártest-nyujtványok érdus stromájában az artériák nagyszámú lesznek, melyek finom ágacskára oszolnak ezekbl vékony falu vénák nagyobbodva szintén a vortex vénákba ömlenek.
A
,
:
mindinkább
A
hátsó sugárvénák
,
venae ciliares posticae és az elüls sugárvénák utóbbiak a Schlemm - csatorna vénás plexusából ömlenek. is a véna ophthalmica-ban
venae ciliares anticae. Ez erednek. Elüls és hátsó sugárvénák
a sugáridegek, nervi ciliares kivéve azt a 2—3 agacs látják el. Ezek a ganglion ciliar.e-b\ származnak, 1 ganglion elüls szélébl 10 kát, mely a nervus naso-ciliarisból ered. A ágacsa sklerát és ezt finom ciliáris ideg indul ki, az opticus körül átfúrják elre haladnak a sugai kákkal látják el. Innét sklcra és chorioidea között oszolnak, majd a szíván an> izomba, ahol rendkívül finom idegrostokra Idegek.
Az uveát
(corneát és sklerát
is)
-
és
szaruhártyába hatolnak.
1/
melyek a sugáridegek mentében olyan idegrostok is haladnak, ganglion ciliare képzésében szintén nervus sympathicus- ból erednek, mely a pupillae-t látják el. A musculus ciliarist részt vesz. Ezek a rostok a dilatator rövid, oculomotorius rostjai idegzik be, mely a ganglion ciliare-hez a
A
az
vagy mozgató gyökeret szolgáltatja. Az uvea érz idegei ugyancsak a sugandegek, mert a ganglion ciliare érz idegrostokat is ad. A chorioideában úgy látszik nincsenek érz idegek, annál több van a szivárványhártyában és sugártestben. Ez az oka, hogy az utóbbi két szövet megbetegedése rendszerint igen élénk fájdalommal jár,
mig
a chorioidea gyuladása fájdalmat
Az
nem
okoz.
üvegtest, corpus vitreum.
szem tartalmának legnagyobb részét az üvegtest teszi ki. Ez viztisztaságú, szerkezetnélküli, kocsonyás anyag, mely az ugyancsak viztiszta
A
végtelen finom rostocskából alkotott (üvegtest-fibrillumokbol) üvegtesti váz hézagait tölti ki és 98%-nál több vizet tartalmaz, csekély mennyiség sót
nyomokban. Az üvegtestben sem vérerek, sem idegek nincsenek. Az üvegtestet kifelé az üvegtisztaságú, szerkezet nélküli, könnyen ráncolható üvegtest-hártya, membrana hyaloidea határolja. Ez az üvegtest-
és fehérjét
nem
hez és
az ideghártyához tartozik.
Az üvegtest majdnem gömbalakú, csupán
elül
laposan bemélyedt
ez a bemélyedés a lencse hátsó felületének befogadására szolgál
tányér alakú gödör, fossa patellaris
A membrana Zinni
s.
lenticularis.
hyaloidea elüls részletébl lesz a sugárszalag zonula ,
ligamentum suspensorium
s.
;
;
neve
sugárnyujtványokat bevonja
lentis.
Ez
az óra serratanál kezddik, a
és innét élesen határolt
rostokat küld a lencse-
tok széléhez, nagyobb számúakat az elüls lencsetokhoz és sokkal kevesebbet a hátsó lencsetokhoz.
középs
Eszerint háromféle zonularost
van
:
elüls,
Ezek a lencsetok szövetével összeforrnak és a lencse helyzetét biztosítják. A rostok között fennmaradó r, a szem meridionalis átmetszetében háromszöglet ez a Petit-íéle csatorna canal godroné, és
hátsó
(
1.
2.
ábra).
mely savós folyadékot tartalmaz. A csatorna a sugárszalag elüls rostjai közötti hézagakon át a hátsó szemcsarnokkal, közlekedik tehát nem zárt csatorna.
Embryonalis szemben az üvegtest torna
:
a Cloquet
A verér
csatorna,
az artéria
sagittalis
hyaloidea
tengelyében lefutó csa-
befogadására
szolgál.
a látóidegftl indul ki és a hátsó lencsetokhoz tart, a hol sugár-
szeren elágazó sok apró vérérre oszlik. Kifejldött szemben rendszerint sem a csatornát, sem az üteret nem látjuk, bár a csatorna valószínleg minden szemben nyirokút minségében meg van. Dr. Hoor
:
Szemészet.
2
9
i8
Lencse (lens
A
lencse a szivárványhártya
crystallina).
mögött fekszik
és a
szemnek a fényt
legersebben, kettsen tör optikai közege. Törési együtthatója az elüls sarkon 1-38, a hátsón 1-37, az aequatoron 1-36, a magindex 1-40. Cornea, csarnokviz és üvegtest törési együtthatója 1-33. Az emberi szem lencséje
—
—
-
5 ketts domború lencse, vastagsága 4 5 mm., kerülete (aequatora) 9 saroka lencse középpontjai felületének és hátsó elüls lencse A mm.
—
anterior és posterior
pontjai, pólus
lentis
aequator
mondjuk
lentis,
nyire van.
mm
A
ez a processus
;
;
a lencse kerületét egyenlítnek,
ciliares csúcsaitól
kb. 0‘5
mm.-
mm., a hátsóé
lencse elüls felületének görbületi sugara 10
az elüls felület tehát kevesbe domború, mint a hátsó. Alkalmazkodásnál a lencse domborúbb lesz, törereje nagyobbodik a közelpontra
6
j
;
elüls felületnek görbületi sugara kb. 6 mm., a alkalmazkodásnál alkalmazkodas hátsó-é 5 '5 mm., az elüls lencsefelület domborulata tehat közben aránytalanul ersebben növekedik, mint a hátsó-e. az
A
lencsét
szerkezet
a lencsetok, capsula
lentis.
nélküli,
ruganyos
átlátszó
Ezt a lencse
nem
szövet
burkolja
hanem a lencse marad fen, mely
tölti ki teljesen,
aequatora és a tok bels éle között finom, köralaku ür • a Morgagni-nedvet, humor Morgagni tartalmazza. elbbi bels az hátsó mint a Az elüls lencsetok sokkal vastagabb fekszik, egy rétege a világos, köbalakú, magtartahnu hámsejteknek ;
felületén
—
Mig az elüls lencsetok szabadon a hátsó lencsetokon ilyenek nincsenek. pupillaris széle, addig a hátsó lencsetok, áll és csak közepi részét érinti az iris szövdött mely a fossa patellarisban nyugszik, nagyrészt a hyaloidéval össze.
A lencsetok a lencsérl nagyobb darabokban leválasztható. A lencsén puhább pcripheriás rétegét a kérget, corticalis és tömörebb :
egymásba
és színre
át magot találunk ezek élesebb határ nélkül mennek jóformán színtelen, kéreg a nézve elütnek egymástól (esetleg lényegesen) több fényt vet viszs a mag sárgás szin, mert tömörebb (keményebb) így azonban csak a 20-ik életév után sza a corticalis mind átbocsátja. A mag lesz a mag es anna kezddik mennél öregebb az egyén, annál nagyobb ;
;
;
;
inkább fogy a kéreg. tar a máz, A lencse anyaga, mely 60 65% vizet es 35 /o fehérjét, lencserostok, áll. Ezek az hosszúra nyúlt, hatoldalú, hasábalakú rostokból fejldnek úgy, hogy eze v elüls lencsetoknak maggal biró hámsejtjeibl megnyúlik. Ezzel a meghosszirányban nnek, mig végi a sejt rosttá fele úgy magja mindjobban távozik a kerület
—
:
nyúlással karöltve a sejt hogy az aequator táján sok
anyagaban (a lencse folyamatában mind újabb epithelmagve, v. magzónája). A továbbfejldés rostokra helyezkednek (apposúiorosttá, melyek a régebb kelt sejt
n
nalis gyarapodás).
magot találunk a
lencse
lencserost; az öreg Mennél beljebb, annál öregebb a r
19
lencserostokban
már
fejld rostoknak
újból
A
nincs mag.
folyton
a régebbik zsugoro-
dásukkal adnak helyet.
A
anyagában az
lencse
ják
5.
(1.
a lencsesugarak alkot-
ezt
csillagot látjuk;
lencse
n.
u.
ábra).
Ideghártya (retina).
Az ideghártya bels átlátszó üvegtestet burkolja,
a chorioideával határos.
felületével
küls
az
felülete 5 ábra. Lencsecsillag,
Ezzel csupán az r"
,
-
-ír..
,
óra serrata táján es a latoidegío korul függ össze; helyzetét tehát az üvegtest biztosítja,
mely a retinát a chorioideá-
hoz nyomja.
Kívülrl tya következ
A
1.
haladva a közönséges fest eljárásokkal az ideghár-
befelé
rétegeit látjuk
(1.
6.
ábra).
retina festékrétege, stratum pig-
Régebben
mentosnm.
a
rétegének tekintették,
bels
chorioidea
tényleg azonban a
tartozik, mert ezzel együtt fejldik a másodlagos szemhólyag küls lemezébl. A festéksejtek 6 oldalúak, van azonban 4—5 és 8 9 oldalú is középükön színtelen magot látunk, a protoplasmában
retinához
—
;
tszer
festékjegeceket.
Az óra
serrata
és a sárga folt táján a festéksejtek sötéteb-
bek, mint a retina
más
helyein.
Pálcika és csapréteg, bacilli
2.
et
coni.
Minden egyes pálcika hosszú, hengeralakú képlet, melyen két részt látunk, a meg
nem
festhet külst és a
st.
Ezt a két részt
lasztja
el
fényl
és
;
könnyen festd
bel-
határvonal váa küls rész hengeralakú, ersen a fényt kettsen töri, a bels éles
némileg eltér a henger alakjától és a fényt
egyszeren
töri.
A
pálcika
küls
részei a
látóbibort (rhodopsin) tartalmazzák.
A csapon, és
bels
részt
úgy mint apálcikán is, külskülönböztetünk meg ezt a ;
két reszt
határvonal választja el. A csap palackalakúan öblös, conicusan megnyúlt képlet. A conicus megnyúlás a^csap
küls
is
része;
éles
mely látóbibort nem tartalmaz.
6.
A
retina rétegei
ábra.
/^
üUer és
O Crh'XtltZC *f J .
2
*
M
•
20
A
számát emberi szemben
csapok
millióra
—
teszik.
millióra,
a pálcikák számát 130
pálcika és csapréteg a látás élettani folyamatára
mert
fontos,
felette
A
7
ez
a
fényérzékel
réteg.
Természetes,
fény csak úgy juthat ebbe a rétegbe, ha az eltte
fekv
hogy a
rétegek átlát-
szók, épek.
A küls
3.
határoló szövet
membrana
,
limitans externa a Müller- féle
támasztó rostok végelágazodásaiból alakúi.
A küls mag-, v. sejtréteg, stratum A küls szemcsés réteg, stratum
4. 5.
num finoman
A
6.
láris
bels mag-,
A A
8.
cellulosum
reticulatum exter-
s.
szemcsézett szövet.
sejtekbl 7.
cellulosum externum.
v. sejtréteg,
stratum cellulosum internum, fleg bipo-
áll.
bels szemcsésréteg, stratum granulosum internum. ganglion
réteg,
ganglion nervi
optici, sokoldalú,
ganglionsej teli-
melyek legnagyobb számban a sárga folt táján találhatók, magában a foveában hiányzanak és az óra serrata táján csak elszórtan
bl
alkotott,
találjuk.
zésében
multipolaris sejtek tengelyfonala a retina rostrétegének képa vesz részt, azután mint centripetalis látóideg-rost a látóidegben
A
fele halad.
primár látócentrumok
stratum fibrillosum. A látóideg vel nélküli rostjai rostocskara u. i. a szembe jutásakor számtalan finom
A rostréteg, alkotják. A látóideg 9.
melyek vels hüvelyüket
oszlik,
elveszítik,
mint
centrifugális
látóideg-
sr
anastomosisrostok sugárirányban szétterjednek és egymás közötti résztvesznek. A retina aikkal a retina ezen rétegének felépítésében
mint laterális 1 észéhez. medialis részéhez aránytalanúl több rost halad, papülomaculans A papilla és a sárga folt között szétterjed rostok a a sárga papillától igen finomak és egyenes irányban vonulnak a :
rostok
folthoz. 10.
A
bels határoló hártya, membrana limitans interna
hyaloidae
*
az üvegtesthez tartozik.
A
s.
támasztó rostok haladretina valamennyi rétegén át a Müller- féle a rostok, melyek ecsetszer elágazodással
nak. Ezek finom kötszöveti
kezddnek
limitans internában
és a pálcika és
csaprétegben finom rostocs
támasztani es elrendezékákra oszolnak. Feladatuk a finom idegelemeket A retina bizonyos megbetegedéseiben ezek a kotnsükben biztosítani. megszaporodnak, ezeket tonkieszöveti elemek az idegelemek rovására
—
teszik és ezzel együtt a látást.
figyelmünket Az ideghártyában két hely vonja magára
f
:
a latoideg-
lutea. papilla nervi optici és a sárga folt, macula kb., 4 mm. -nyíre a retina síkjában, hátsó pólusától látóideg sárgás-fehér vagy fekszik és kerek, vagy kissé tojásdadalakú,
f
A
medialisan
—
alakjaban lathato., mutat; ez a physio ogi pén, esetleg körzetében kis bemélyedést
szürkés-fehér,
5
I
;
I
*
7
mm. átmérj korong
ozc-
exca
o
;
21
ophthalmica-ból származott artéria centrális anasretináé ágai kerülnek el, melyek azután a retinában elágazódnak tomosikat nem alkotnak, terminális vérerek, épen azért collateralis vér-
melybl
vatio,
artéria
az
;
keringés az ideghártyában
A A
nem képzdik.
szemnek vak- v. Mariotte- féle foltja. papillától kb. 4 mm.-nyire kifelé van a legélesebb látás helye a sárga folt, macula lutea. Nevét onnét nyerte, hogy tája sárga szín, vízzel könnyen kivonható festékanyagot tartalmaz. A macula lutea haránttojásdad alakú, 1-7—2 mm. átmérj sárgás folt
0
-2
—
papilla a
közepén látszólag festékmentes, színtelen, 4 mm. átmérj pontocska a fovea -
Ez a
helyet.
v.
kissé
centrális
fehéres
szín
retinae
foglal
tetemes megvékonyodás folytán keletkezik,
retina
épen
azért látszik világosabbnak, mert csak igen kevés festékmennyiséget tar-
talmazhat.
A fovea körül Az egészen busban) átlátszó
szín
;
retinalis véreret
nem
frissen leválasztott és
a benne
látunk.
emberi retina
foglalt
látóbibor
csakhamar azonban homályos, fakószín
Az ideghártya
rétegei
forma elrendezdésüek
és
majdnem
(frissen enucleált bul-
következtében vöröses
lesz.
egész kiterjeszkedésükben kb. egy-
vastagságúak
és
csupán a sárga foltban
és az
óra serrata táján lényegesek a változások.
Az óra serrata táján Ennek az az oka, hogy
a retina vastgasága 0'4 itt
—
O'i
mm.-nyire csökken.
a rostréteg és a ganglionsejtréteg hiányzik,
eltntek elször a pálcikák, majd a csapok és megsznt a két szemcsés Ezen a tájon a retinát festékrétegén kívül, mely itt sokkal sötétebb lesz, csupán a bels magréteg képviseli, hengeralakú sejtekbl alkotott egyszer réteg alakjában, továbbá a Müller-íé\e támasztó rostok. Az említett rétegek azután mint pars ciliaris retinae a -sugártestet, ezen túl pedig mint pars retinalis iridis a szivárványhártya bels felületét beréteg.
vonják.
A
sárga foltban a ganglionréteg felszaporodik és megvastagodik a két szemcsés réteg is, a rostréteg azonban megritkul, magréteg meg alig
A pálcikák száma a fovea csak csapokat találunk, melyek ben állanak egymás mellett. van.
A
megcsappan és magában a foveában vékonyabbak, de hosszabbak és srb-
felé itt
retinának histologiai szerkezete és képe
szerint es festési módszerevei,
Ramón
y Cajal vizsgálatai sok tekintetbl lényegesen más, mint azt
az imént ismertettük.
Ha
ugyanabban a sorrendben, tehát kívülrl befelé haladunk Ramon y Cajal- lal a retinának következ illetleg a két 10, határoló rétég beleszámításával 12 rétegét különböztetjük meg, melyek '
l
(1.
Golgi 7.
ábra).
Cajal
chrom-osmium-ezüst
festéssel
lesznek
szemlélhetvé
22
r.
2
.
3.
A retina festékrétege. A látó sejtek (csap- és pálcika) A membrana limitans externa
rétege
.
ezt a Müller-íéle. támasztó rostok
,
végelágazásai alkotják. 4.
A
látó sejtek,
magjainak
Minden egyes csap
rétegnek.
rétege megfelel a
és
minden egyes pálcika egy egy
folytatódik, melyet egy-egy szemcse szakit meg.
mán
csak a hosszúkás
rendezdnek nek.
A
sejt
tartozik.
el.
A
mag
küls mag-, vagy
képviseli
A
sejt
rostban
pálcika szemcsét jófor-
a pálcika szemcsék több sorban
;
csapszemcsék közvetlen a limitans externa alatt feksze-
szemcse magja apró, kerek magtestecscsel bir és szintén jóformán az egész szemcsét tölti ki. A csaprost vastagabb, mint a pálcikarost. A foveában minden egyes csapsejthez egy-egy bipoláris- és egy-egy ganglion-
5.
6.
A
A küls plexiformis réteg és A vízszintes sejtek rétege együtt küls
ris sejtek
a
küls szemcsés rétegnek
felel
plexiformis réteg a látósejtek rostjainak végágai és
a.
meg.
bipolá-
ugyancsak számos végágának összeszövdésébl keletkezik.
—
újból két réteget láthatunk. A küls rétegben a pálrétegca-bipolaris végágai érintkeznek a pálcikák vég-gömböcskéivel, a bels ben a csapbipolarisok vízszintesen szétterjed végágai a csap-rost végágaipálcikák rostjai u. i. kis gömböcskében végzdnek a küls rétegben,
Ebben a rétegben
val.
A
elagazodasban. a csapok rostjai a bels retegben vízszintesen -szetterledo
A
vízszintes sejtek rétegét
sejtek rétege alkotja, versalis
melyek a csapok
irányban kötik
A
7.
tartozik.
felel
8.
fekv
vízszintes
és pálcikák egyes csoportjait
tians-
az amacrin sejtek
rétege.
E
két réteg a
bels
meg.
része a csapokhoz bipoláris sejtek egy része a pálcikákhoz, másik pálcika Ezek a csap-bipolarisok, amazok a pálcika-bipolarisok.
A
bipoláris végelágozása inkább
pálcika
fölött
össze.
bipoláris sejtek és
mag, vagy sejtrétegnek
A
három egymás
véggömb öcskéj ével
merleges
érintkeznek.
irányú és az ágak mindig több
A
csapbipolaris (rostja) vízszinte-
végelágazásával sen ágazik szét, és mindig csak egy csap rost
áll
összeköt-
tetésben.
A
bocsát ki. Minden amacrinsejt egy-egy befelé irányuló nyúlványt ebben a retegben támasztó rostok mindegyikének egy-egy magja is
fekszik
analóg a bels szemcsés- vagy reticulált végelágazás foglal helyet, réteggel. Ebben a rétegben számtalan dentrita fonatot képez. Minden egyes plc9.
A
bels plexiformis
réteg
sr
mely 5 egymás fölött elhelyezett kívülrl jöv végelágaxusban a csap-bipolaris-sejtek és az amacrin sejtek
belülrl jöv nyúlványai találkozzásai és a ganglion sejtek protoplasma plexusnak felépítésében részt vesznek, nak. A sejteket, melyek ennek az 5 réteg- sejtelinek
mondjuk.
23
melyeknek tengely protoplasma fonala befelé mint centripetalis rost a rostrétegbe megy, nyúlványai pedig kifelé a bels plexiformis rétegbe haladnak. Csupán 10.
A
ganglion
réteg.
Multipolaris ganglionsejtek,
egy réteget alkotnak, a fovea táján több réteget, magában a foveában hiányzanak. 11. A rostréteg és 12. a viembrana limitans interna. Az utóbbit a sugárirányú támasztó rostok alapjainak összeszövödese alkotja.
A támasztó váz rostjainak jelentékeny
része
mint Müller-íé\e támasztó rost halad az egész ideg-
hártyán
Minden
át.
tá-
masztórost hosszúra nyúlt tekinthet,
gliasejtnek
melynek magja az amacrin sejtek szik.
A
cálodik,
rétegében fek-
rost alapja bifur-
bifurcált
a
ros-
összeszövd ése
tok
membrana
a
limitans inter-
nát alkotja.
A
csap-
és
pálca szemcsék (látó sejtek)
rétegében,
a bipoláris és az
továbbá amacrin
rétegében
sejtek
masztó
rostokon
a
tá-
oldal-
nyúlványokat látunk, melyek között a sejtek fekszenek; hasonló bár rövi-
debb és a támasztó rostra merleges oldalnyulványokat a plexiformis rétegben ábra).
is
találunk
(1.
7.
Ezek a szomszédos Az
7.
ideghártya rétegei
támasztó rost oldalnyujtványaival érintkeznek. A támasztó rostok a
ábra.
Rámon y
Cajal szerint (Greeff).
membrana
limitans exter-
nában végzdnek, illetleg vegelágazásaival ezt a szitaszer réteget alkotják. De még ezen túl is indulnak finom rostok, melyek a látósejtek csapós pálcika testeit mint u. n. rostkosárkák fogják körül.
A
fényinger útja
már most a következ volna. Az ingert a látósejfel, innét a rostok mentén a pálcika szemcsébe,
pálcika es csaptestei fogják
majd a pálcika veggömböcsébe jut. A bipoláris sejtrétegben elhelyezett pálcika bipolárisok egy-egy nyúlványt bocsátanak (kifelé) a küls plexi-
24
A
8. ábra. látóidegrostok magatartása a chiasmában.
( Magnus.)
formis rétegbe, a hol a nyúlvány vegagaira oszlik, melyek az ugyancsak ebben a rétegben elhelyezett pálcika gömböcskét körülfogják. A pálcika bipoláris-sejtbl kiinduló és befele haladó nyúlvány a ganglionretegbc
egy-egy ganglionsejttel érintkezik a ganglionsejt tengelyfonala látosejt pedig nem egyéb, mint egy centripetalisan vezet látoidegrost.A vezettetik, mely közvetcsaptestei. Ital felfogott fényinger a csapszemcsébe
megy
és
;
limitans interna alatt fekszik, innét az inger a csaprostinnét indulba kerül, melynek kiszélesed vége a csaprost alapjat képezi elágazással a nak ki a vízszintesen szétterjed végelágazások. Ezzel az érintkeznek a küls csapbipolaris kifelé haladó nyúlvány végelágazásai lenül a
membrana
;
ugyancsak nyúlványt küld plexiformis rétegben. Befelé a csapbipolaris plexiformis rétegben vízszintes szétezek különféle magasságban a bels ;
végzdnek. Ezek az ágacskák azután a ganglionsejtbl kifelé plexiformis rétegben különféle indult nyúlvány elágazásaival a bels tengelyfonala magasságban összeszövdnek. Befelé megint a ganglionsejt mint centripetalisan vezet látóidegrost kerül a látóidegbe. ágazással
A
fényinger vezetése tehát contactus révén történik. Kétszeri
melyet
itt
a contactus közvetít.
nem
hézagnélküli,
megszakítást
Az egyiket
is
hanem
érintkezés,
találunk a vezetésben,
a pálca gömböcskéknél és a
küls nyúlványainál, illetleg a csaprost végelágazásánál a másodikat a pálcika-biporalis és a csapbiporalis küls végelágazásánál bels nyúlványának érintkezése helyen a ganglion sejttel, illetleg a csaptartó bipolaris sejtek bels nyúlványainak és a ganglion sejtek kifelé pálca-biporalis
;
nyúlványainak elágazásánál. A retina képletei egymástól független önálló képletek
A A
látóidegnek
látóideg (nervus opticus). szakaszát szokás megkülönböztetni
3
helyétl a keresztezésig
harmadik a
— neuronok.
tart, ez
látóliktól az
;
az els eredési
a tractus opticus a második a látolikig, a ,
idegnek a szembe
belépési helyéig
;
ez az opticus
orbitalis része.
A
látóideg az elsdleges
v.
subcorticalis opticus ganglionokból
középpontokból (thalamus opticus, corp. quadrigeminum
geniculatum
laterale)
ered,
cerebrin, a tuber cinereumig
v.
látó-
anterius és corp.
lágy lapos sávként áthajlik a pedunculus
megy
és
közvetlenül az infundibulum eltt a
másik oldal tractus opticusával találkozik, melylyel a chiasma nervorum opticorum-ot képezi.
A
is
primár látó középpontok egymás között
agy egyéb részeivel összeköttetésben vannak. így mind a három helyrl rostok indulnak a és az
nucleus lentiformist a corpus striatumtól elválasztó capsula interna-hoz és innét
tovább mint
Gratiolet- felé
látósugarak a lobus occipitalis kérgéhez,
—
fleg a cuneüs-hoz. Ez a táj a Mnk- féle kéreg-, vagy látósphaera. Ennek a tájnak elroncsolása okozza az u. n. kéregvakságot vagy lelki vakságot. A thalamus opticusból rostok mennek az aquaeductus Sylvii alapján ,
maghoz. Ezek a Meynert- féle összeköt rostok, melyek a pupilla mozgását és a szemizmok mködését szabályozzák. A Gudden- féle commissura a bels corpora geniculatát egymás között, a hátsó corpora quadrigemina-val és mindkettt a lobus occipitalis corona
elhelyezett oculomotorius
radiata-val köti össze stb.
A
chiasmában a látóidegrostok semidecussatio- ja történik azaz a nagyobb része keresztezdik, kisebb része nem. A keresztezdés akként megy végbe, hogy a küls idegrostnyalábok továbbra ;
látóideg rostok sokkal
is
kívül
maradnak
és
az ezen oldalú szem retinájának
küls
részét látják
26
bels nyalábok keresztezdnek, azután a másik oldali látóideg bels részén mennek tovább és a másik oldalú szem retinája bels felében ága8. ábrát). A bal tractus tehát mindkét szem baloldali, a jobb zodnak el. tractus mindkét szem jobboldali retina-félhez küldi rostjait. el,
a
(
A
1
.
hengeralakúak és tömörek lesznek és ideg a saját látólikán át a szem hátsó mindegyik egymással divergvála sarka
túl a látóidegek
felé tart.
A A
chiasman
látóideg orbitalis szaka 28
szemgolyó mögött kb. 10
— 29
mm. -nyíre
mm.
hosszú,
lefutása
S-szer.
az artéria centrális retinae mélyed a
látóidegbe és vele együtt a szembe jut. Az ütértl kb. 12 mm.-rel hátrább a véna centrális retinae fúródik az opticusba.
A
látóideget alkotó idegrostok végtelen finomak
;
számukat
3
•
5
mil-
közöttük neuroglia szövet foglaltatik. Az idegrostok párirányosan lefutó nyalábokká verdnek össze; az egyes rostnyalábokat a pialis hüvelybl származó kötszövet burkolja és választja el egymástól. A burok lióra becsülik
;
r, nyirokr. melyek a sárga Az idegnyalábok között különös fontosságúak azok, a papillomacularis rostok. Ezek foltot és közvetlen környékét látják el
bels
és
a rostnyaláb
küls
felülete
között fennmaradó
:
közvetlenül a szem mögött, a látóideg halántéki részében foglalnak helyet részét teszik ki. Az ék és ék alakjában elrendezve, a rostok több mint
%
alapja a látóideg laterális körzetén, csúcsa a látóideg közepén fekszik. Távolabb a szem mögött a papil-
lomacularis rostok a látóideg ten-
gelyébe
tehát
kerülnek,
axialis
fekvések.
A
látóideg
orbitalis
részét
három hüvely ábra). A küls
veszi körül
duralis hüvely a
kemény agyburok
(1.
9.
rostos szerkezet
folytatása és a bels pialis hüvely, ,
A
=
ac
artéria centrális,
retinae,
p
=
9. ábra. látóideg és hüvelyei,
du
—
duralis,
pialis hüvely,
úgy a
= véna centrális ar = arachnoidealis, = subduralis, sa = ve
sd subarachnoidealis üreg.
duralis,
mint a
pialis hüvelylyel
mely érdús és ersebben simúl a ez a hüvely a lágy látóideghez ;
agyburokból
származik.
A
két
fennmaradó rt intervaginalis rnek mondjuk. Ebbe az rbe harmadik hüvelynek, mely hüvely
között
finom kötszöveti rostok utján
áll
összeköttetésben, az agy pókháló hártyája, az arachnoides, nyúlik és az az intervaginalis rt ismét két rre osztja külsre és belsre. A küls :
r
agy subduralis, a bels az agy subarachnoidealis rével közlekedik, belsejüket endothel béleli és nyiroküregek. A látóidegnek mind a három hüvelye idegnek a szembe belépési helyén a sklerába megy át, nevezetesen elenyésza küls és középs hüvely a sklera küls lemezeibe és ott
az
27
látóidegnek a sklerában vakon végzdik. A lemezeit az opticus u. i. ennek küls legkerületibb burkát a sklera adja 1skleraenél reáhajlanak az op nem fúrja át, hanem ezek az u. n. foramen hüvely között fekszik a supravaginalis
Az
nek
intervaginalis
r
;
cusra.
r
Skleralis
burok
és
duralis
mely a Tenon-iírrel közlekedik. A látóidegnek a szembe belépési helye
rostjai itt
szürkés
szín
lesz.
Mikor a látóideg
•1.5
mm. -re
10.
.
=
=
csökken.
A
;
ábra) a
szem ha so
A
látóideg
szín opticus mm.-rol a sklerán átmegy, átmérje 3 és az idáig fehéres,
10. ábra. látóideg hosszmetszete. ártér. Central opticus rostok Ac. chorioidea retina. Ch
A
Or
1
és kissé lefelé fekszik.
mm. -nyíre medialisan elveszítik vel tartalmukat
sarkától kb. 4
(
=
;
;
Sk
=
sklera
;
R=
látóidegnek ezt a részét, mely ebben a rövid
u. n.
sklerotico-chor ideális csatornában fekszik, az ideg intraskleralis szakaszá-
sr
nak is mondják. Az ideg rostjai azután többréteg, kötszöveti, hálószer képleten haladnak át. Ezt a sklera bels rostjai alkotják képzésében résztvesznek egyes rostok a chorioideából is, melyek az u. foramen sklerae n keresztül lamina cribrosa a neve. -
haladnak.
Ennek
a
szitaszer
és n.
képletnek
Miután az opticust alkotó idegrostok legnagyobb számban centripetalis vezetések, helyesebb, ha azt mondjuk, hogy az opticus a retina rostrétegébl szedi össze rostjait, melyek
gömböly
idegtörzszsé
töm-
.
28
Az ideg az orbitában hátrafut és azt a foramen A koponyarben az ikcsont opticus barázdájába
rülve lépnek ki a szembl.
opticumon át elhagyja.
erve a chiasma nervorum opticorumot alkotja innét mindegyik ideg tovább megy a centrum felé és végül a primár opticus gan(sulcus opticus)
;
glionokban végelágazodásaira esik szét. Ily módon az opticusnak 5 részletét különböztethetjük meg 1. intraocularis, 2. intraskleralis, 3. orbitalis, 4.
intracranialis (a chiasmáig terjed) szakaszát és
chiasmán részt
túl
A Az
—
5
(artéria ophthalmica).
ophthalmica a carotis interna-nak ága. Az ütér a
artéria
4
;
részt.
szem verere
ideggel együtt jut a
fekszik
a tractus opticus-t a
külön résznek tekintik egyesek az opticuscsatornában lefutó
;
az intracanalis
:
5.
szemrbe, a
mm. -nyíre
hol eleinte az ideg
küls-alsó
látó-
oldalá-
a látóliktól áthajlik a látóideg medialis oldalához
szemgödör medialis és fels fala mentén halad a fels ferde szemizomtól takarva a trochleáig jut, a hol két ágra oszlik az egyik az az artéria frontális, a másik az artéria dorsalis nasi. A foramen opticumtól a trochleáig a következ ágakat bocsátja ki az
és a
;
:
artéria ophththalmica.
Az hagyja
artéria centrális retinae.
az anya-verért és 10
el
hatol, melylyel együtt a
Az
szembe jut
artéria lacrimalis.
megy. Innét a fels
és
Az
Ez közvetlenül a foramen opticumnál mögött a látóidegbe
— 12 mm.-nyire a szem és a
orbita
retinában elágazik.
küls
fala
mentén a könymirigyhez
az alsó szemhéjba küldi az artériáé palpebrales-
superiores - és inferiores- eket.
A szemizmok vererei
Mindegyik ág a négy egyenes szemizom egyikét látja el, azután apró ágacskákra oszlanak, melyek mint artériáé ciliares anticae a sklerát átfúrják és a sugárizomban és az irisben elágaznak. Itt a két circulus arteriosus iridis képzésében vesznek részt.
Az artériáé
A
,
artériáé musculares.
ciliares posticae longae, hátsó hosszú sugárver Serek. (I.16 old).
hátsó rövid sugárvererek, artériáé ciliares posticae breves
Az
artéria supr aorbitalis
incisura supraorbitalison át a
Az
A
fels
és az alsó
és az alsó
palpebrales
alkotják
16 oldal).
(1.
emel izom
fels szemhéjat
fölött az
homlok brébe megy.
artéria ethmoidalis posterior és az artéria ethmoidalis anterior, végül
superiores et inferiores.
fels
A
1
(
.
szemhéj bels vererei, artériáé palpebrales mediales
A
trochlea alatt válnak ki és a
bels szemzugban a
szemhéjba kerülnek, a hol a küls oldal
laterales-ekkel
32 oldal).
lacrimalist látják
:
összeszájadzanak
és
felül
az arcus
Finom ágak a szemhéj köthártyát
és
jöv
artériáé
tarseus-okat a caruncula
el.
szem vénájába a következ vénák ömlenek véna frontális, véna sacci lacrimalis, venae musculares, venae ciliares, véna lacrimalis, véna* centrális retinae, a véna ophthalmica inferior és a már említett vortexvenák.
A
:
29 szemzugban kezddik, a hol a véna véna ophthalmica a küls fala menten, szájadzik össze, azután a szemgödör bels facialis anteriorral orbitat es a orbitalis superioron át hagyja el az felül haladva a fissura sinus cavernosusba ömlik.
A
A
szemgödör
(orbita).
négyoldalú, legömbölyített él gúlához hasonvan, nyílt alapját a szemüreg nyílása, lítják a gúla csúcsa a látólikban szemüreg-szélek margines orbitales hatáapertura orbitae képezi, melyet a legjobban ki közül a fels és az alsó szemgödör szél ugrik
A
üres,
szemgödröt
;
rolnak.
— Ezek
és
a szemgolyót
szemben legjobban megvédi; laterálisán, mert itt a szemgödi legkevésbé védett ilyenektl a szemgolyó Így
küls
sérülésekkel
i
medialiter az orr védi a bulbust. a járomAz orbita négy falát a következ csontok alkotják a külst a felst a homlokez a fal a legersebb csont és az ikcsont nagy szárnya ez a fal a legnagyobb, de csont szemüregi része és az ikcsont kis szárnya, a bels falat a fels egyúttal vékony, st helyenként papirvékonyságú orrnyujtványa, a könycsont és a rostacsont papir-
szél
hátra sülyed
;
:
;
;
;
állcsont homlok-, v.
lemeze
;
menten sekély árok fekszik a melyben a könytöml nyugszik. A kissé le- és elre
ez a fal a
fossa lacrimalis,
leggyöngébb
elüls
éle
dl
;
alsó falat a fels állcsont szemüregi felülete és az inycsont
szemgödri nyujt-
—
A két bels szemüregfal jóformán párhuzamos, a két ványa alkotja. küls fal hátulról elre ersen széthajló lefutású. A szemgödörben több nagyobb-kisebb nyilas lathato. Ezek közül az (a ramus malaris nervi zygomatici a. járomarc — csatorna archoz vezet
—
,
részére), a canalis infr aorbitalis
men
supraorbitale
;
mica rius,
részére)
(a nerv. infraorbitalis reszere)
ezt ismételten az incisura
melyen át a nervus —
A koponyarbe
—
és az artéria supraorbitalis
es a fora-
snpr aorbitalis helyettesíti,
hagyja
el
a szemgödröt.
vezet a foramen opticum (nerv. opticus és artéria ophthala fissura orbitalis superior, melyen át a nerv. oculomoto-
— trochlearis, — abducens, a nerv. trigeminus ophthtalmicus ága
fels
;
és az alsó
véna ophthtalmica halad
át
;
és a
a foramen ethmoidale anterius
az artéria ethmoidealis anterior és a nervus ethmoidealis számára.
Az
orr-
vezet a foramen ethmoidale posterius (az artéria ethmoid. poster. számára) és a ductus naso-lacrimalis. A halántéktirhöz vezet a canalis
rhöz
a zygomatico-temporalis (a ramus temporalis nervi zygomatici részére) fossa pterygo-palatinába nyílik a fissura orbitalis inferior a véna ophthal;
mica bita
facialis ága, a
subcutaneus malae
és az infraorbitalis ideg
számára.
—
a periorA csontok orbitalis felületét a szemgödör csonthártyája vonja be. Ez csupán az egyes csontok összeforradási helyein és az or-
bitalis
nyílások körül
van ersebb összefüggésben a pl. vérzés könnyen
összefüggés lazább, úgy hogy
csonttal, egyebütt az
felemeli a periorbitát
30 alapjáról, a
honnét tompa eszközzel
is
elég
könnyen
eltávolítható.
bita az említett fissurákon és forameneken át a dura materbe,
arccsontok csonthártyájába folytatódik.
számos vérérnek
és
idegnek hüvelylyel
Periorbita és szemgolyó
A
A perioreló're
látólik körül a periorbita,
az
mely
megvastagodik.
szolgál,
között zsirdús kötszövet foglal helyet,
mely ugyancsak hüvelyeket ad az orbitában elhelyezett izmoknak, idegeknek és vérereknek és nagyobb kiterjedés fasciákat is alkot, melyek az orbita képleteit egymással és a periosttal kötik össze. Ilyen az Arlt-iéle fascia
tarso-orbitalis,
mely az orbita kerületébl indul
fels szemhéj porc domború széléhez, a medialis
az alsó és a
ki,
szemzug
és laterális
szalag-
egy másik fascia ugyancsak az orbita kerületébl kiindulva a Tenow-tokkal szövdik össze egy harmadik fascia a könymirigyet rögzíti
hoz tapad
;
;
az orbita csonthártyájához.
A
fissura orbitalis inferiort
ers
elég
is
fascia
melyben a sympathicus idegtl ellátott sima izomrostok foglaltatnak. Ez a Müller-íéle musculus orbitalis. A sympathicus ideg bénulásánál ez az izom ellazul és innét magyarázható, hogy ilyenkor a bulbus kissé besüpped a szemgödörbe. A sympathicus ideg izgatásánál viszont ez a fascia ersebben megfeszül és a szemgolyót kissé kifelé nyomja. zárja
el
Az orbitának az artéria ophthalmica
adja a verereket, vénái a fels és
az alsó véna opthalmica.
Érz
idegekkel a nervus trigeminus
I.
és II.
ága látja
melyben elhelyezett mozgató idegek a küls szemizmok
el
az orbitát, a
idegei,
tehát az
oculomotorius, abducens és a trochlearis.
Nyirokmirigyek
Az
és
nyirokútak a szemgödörben nincsenek.
orbitával határosak az orr és annak melléküregei
sphenoidalis, az
antrum maxillare
Highmori
s.
és
:
sinus frontális,
a rostasejtek. Ezeknek az
üregeknek különféle betegségei átterjedhetnek az orbitára és
annak
tar-
talmára.
A
szemhéjak (palpebrae).
A
k
védik a szemet sérülések és idegen szemhéjak védeszközök testek ellen, mozgásuk közben lesimitják a szaruhártyához tapadó, nem oda való elemeket, a szemgolyó elüls felületére terelik a köthártya váladékot és a könyfolyadékot és igy a szemet állandóan nedvesen tart;
ennek feltétlen szüksége van. szemhéjat a külbr képezi, mindegyik szemhéjba az
ják, a mire
A
u.
n.
szem-
héjporc, pillaváz, ágyazott.
szemhéjak bre nagyon vékony és könnyen ráncolható, mert a bralatti kötszövete igen laza, zsírszövet majdnem egészen hiányzik. Minden szemhéj szabad szélén, az elüls tompább, gömbölydcd élt es a a kett között fekszik az inter marginális szél. Ez a hátsó, éleset látjuk
A
;
vékony szürkés szin vonal sokféle operational fontos helyet mert ennek mentén készül az u. n. intermarginalis metszés.
képvisel,
3i
palpebrarum,
rima széle között fekv látórés, két szemhéj szabad végzdik, canthus medialis és laterális kétoldalt a szemzugban dleszked szemhéjszélek teljesen egymáshoz Csukott szemrésnél a
A
nek
sem ki nem jut. A szembefolyással van az is, hogy a
közöttük folyadék sem úgy zárnak, hogy
és
eme úgyszólván vízhatlan zárására szabad Meibom mirigyek váladéka a szemhéj
résnek
be,
szélét bezsirositja.
egyenesen elre nézésnél, rendes körülfels szemhéj szabad széle takarja az alsó szemhéj szabad mények között a szarúhártya fels szélét
A
;
széle
széléig.
nem
ér teljesen a
szarúhártya alsó
Ha
a szemrést a
küls szemzúgban ujjainkkal
feszül finom
brredt
összeköti, ez az u. n.
mely a fels
látunk,
és az alsó
szétfeszítjük,
egy
ott.
szemhéjat egymással
küls commissura.
,
,
,
sorban elrendezett korlátolt hosszúságú A és felfelé irányulnak az szrök a fels szemhéjon több van, hosszabbak közepén hosszabbak, a bels szemzugalsón lefelé irányultak a szemhéj nyílnak. hiányzanak. Tüszikbe a Zeiss - jéle fagyúmirigyek pillaszrök
ciha
egy
;
;
;
ban
,
alkotó u. n. szemhéjporc (porcogo, pilla kötszöveti lemez, mely a szemgolyó váz) tarsus, nem porc, hanem ers fels szemhéj tarsusa elüls felületén homorú, fels felülete domború. ligamentum tarsi superionsnagyobb, mint az alsó-é és ers rostos szálaggal a -
A
szemhéj alapját
és alakját
A
porcogót ugyanfels szemüreg szélhez függesztett. Az alsó szemhéj szélhez. infraorbitalis ersiti az ilyen rostos szálag a ligám, tarsi inferioris szabad Az összefüggés porc ésafölötte lev bor között igen laza, csak a
sal a
közelében válik az összefüggés szilárddá köthártya azonban bensén függ össze.
.szél
;
porc és alatta
fekv
tarsalis
mentén a Meibom mirigyek pontszer kivezet vezetnek, melyek nyílásai fekszenek. Ezek a nyílások vékony csövecskékbe és egymással kb. párhuzamosan a szemhéj szélre merlegesen állanak
A
tarsus hátsó éle
hosszúkás, hólyagcsák - bán adni
végzdnek.
(1.
il. abra).
Mindkett
a taisus
szövetébe fekszik és tartalmuknál fogva a porcnak sárgás, áttetsz szint kölcsönöznek. Tartalmukat
i.
sárgás,
aprószemcséj, fagyúszer anyag
sebum palpebrale. Meibom mirigyeken kívül még a Moll
képezi a lema,
A
u.
s.
-
féle verejték
mirigyek
is
a
tarsusban fekszenek.
Nyirokerekben a szemhéj gazdag. hálózat van
;
domború
az egyik a porc
A
fels szemhéjban két nyirokér-
felületén, a
másik a
tarsalis
köt-
hártyában. Ez a két érhálózat a porc helyenként átfúrása révén hözlekedik egymással. Az alsó szemhéjon a nyirokerek nem fúrják át a tarsust, hanem
a közlekedés csak a Meibom mirigyek utján történik. Ezeknek periacinosus nyiroküregeihez u. i. mindkét nyirokérhálóból ágacskák szolgálnak és ezek utján történik a közlekedés. A szemhéjak nyirokerei közvetlenül a praeauricularis mirigybe vezetnek innét magyarázható, hogy sokféle szemgyuladásnál a praeauricularis mirigy megdagad. ;
,
32
Mindegyik szemhéjhoz a küls és a bels szemzúg utján egy fels- és alsó rnedialis szemhéji ütér kerül 28. oldal). Ezek egymással ívalakúan összeszajadzanak es számos anastomosisaikkal az .arcus tarseus-t alkotják. A fels szemhéjban két ilyen vereres ív van az arcus tarseus superior mely a fels tarsalis szél fölött a fascia tarso-orbitalison fekszik és az arcus 1
(
.
:
tarseus inferior, a tarsus szabad széléhez közel.
ágai akként jutnak a köthártyához,
bad széltl a sulcus
subtarsalis
Ennek
hogy mentén átfúrják. Az
a tarsust 2
—
az üteres ívnek
3
mm.
nyire a sza-
szemhéjban több-
alsó
nyire csak egy arcus tarseus van.
A
még nagyobb számúak mint a vererek, felületén lev kötszövetben ágazodnak el.
szemhéj vénái, melyek
ezekkel együtt a tarsus
A
fels szemhéjat
nervus
ellátó
érz
idegek
erednek alsó szemhéjhoz szólók a nervus infraorbitalisból a bels szemzúg táját még a nerv. a
frontálisból
;
az
;
supratrochlearis- és infratrochlearis, a
küls
szemzúgot még a nervus lacrimalis is ellátja. A szemhéj záróizmának mozgató idege a nervus facialisnak zygomaticus részben temporo-frontalis ága.
A
felfelé dombels végük között
szemöldökök supercilia,
ború szrivet alkotnak
;
fekszik a glabella.
A bels
szemzúgot rövid ers rostos
szálag a ligamentum canthi interni rögzíti a fels állcsont
homloknyujtványához.
A
szálag a fels állcsont processus frontálisán ábra. A fels szemhéj átmetszete. conjunctiva tarsi. Ats. s Con. tarsus arcus társ. superior. T
=
=
=
M =
Meibom mirigyek. Meibom mirigy kivezet
O=
orbicularis
;
nyílása ;
C
;
;
=
kötszöveti
összefüggésben
áll
;
majd alsó' innét a könytöml falára is áthajlik, ennek mentén a crista lacrimalisig jut és oda tapad. Mieltt az alsó
cilia.
falra
hajlanék,
két
szélesebb
szart
ezek közül az egyik a fels, a másik az alsó szemhéjporc végéhez Ez a két szár egész felületesen fekszik, úgy hogy a szemrésnek
bocsát
ki,
tapad.
húzásánál egészen
kifelé
ezzel
laterális,
Mk =
palpebrarum
és
könytöml fels falmentén halad
a
ered,
11.
jól
látjuk a
bels szemzúgban, amint
ott
meg-
interni, a könytömlót jóformán egészen
A
ligamentum canthi körülfogja és ha megfeszül a könytömlt összenyomja. A küls szemzúg szélesebb, de gyengébb szálaggal, ligamentum canthi szemüregi felületéhez rögzül. interni, a járomcsont homloknyujtványának feszül.
A
fels szemhéjat
emel
izom, musculus levator palpebrae superioris
fels felülevékony innal, a foramen opticum eltt a látóideg hüvelyének lapos, legyeztébl ered a szemgödör fels fala mentén elre halad és ;
33
ínnal tapad a fels pillaváz
szer
domború
széléhez.
torius idegzi be.
A
pillaváz fels felületén, közvetlenül a
br
Az izmot
az ocu’omo.
,
alatt fekszik a szemhéjak
v. sphinkter palpebrarum, sárga záróizma, musculus orbicularis palpehrarum ligamentum canthi interni vöröses lapos izomréteg (brizom), mely a
mély részén is ered, innét mindkét szemhéjporc domború felüküls szemzugban a raphe palletén végig vonulnak az izomrostok es a Az izomstratum pebralis laterális közvetítésével egymással egyesülnek. domború felületét egészen elfoglalja, izom és porc között vékony felületes és
'
a porcnak
kötszöveti réteg foglal helyet. Az izomnak egyes rostjai, vagy rostcsoportjai szemhéj szabad musculus ciliaris Riolani s. musculus subtarsalis néven a és azok mögött is fekszélén a Meibom mirigyek kivezet nyílásai körül s
zenek.
Ezen izmon találunk, melynek
meg olyan izomrendszert
kívül mindkét szemhéjban
fels szemhéjban a levator rostjai között eredEz a sima izomrostokból alkotott izom, nek és a porchoz tapadnak. mely az alsó szemhéjon az alsó egyenes izom alsó szélén fekszik es ugyanrostjai a
—
csak a porc széléhez tapad, a szemrést nyitva tartja neve muscul. palnervus pebralis, v. tarsalis superior et inferior Mülleri az izomrendszert a :
;
;
sympathicus látja
A
el.
szemüreg körizma, musculus orbicularis
homlok nyujtványából eredve, a szemgödör
orbitae,
a fels állcsont
kerületet körülfutja, kiindu-
tapad meg. A szemüreg körüli brt sugárszeren Sokan az a nervus facialis zygomaticus ága látja el. ráncolja össze részé portio izmot egynek nézik a szemhéjak záróizmával, melynek bels helyére visszatér és
lási
itt
—
;
palpebralis, körzeti része portio orbitalis.
A lefelé
szemöldököt az orr
supercilii, a
musculus corrugator
húzza, miáltal a glabellát merlegesen összeráncolja
felé es kissé
az izmot az
;
arcideg temporo-frontalis ága látja eb
A
musculus Horneri
lacrimalis posterior, v. musc. sacci lacrimalis
s.
záróizmának az a rost-csoportja, mely a ligament, canthi interni mélyen fekv szárától ered. Egyesek szerint a Horner izom egyes rostjai hurokszer elrendezésben a könycsövecsek
nem
más, mint a szemhéjak
küls
falai
mentén fellelhetk.
Musculus orbicularis palpebrar. orbicularis orbitae és a
ciliaris
Riolani
musc. Horneri tujaldonképen egy izom.
A ban
—
szemhéjak mozgása
történik.
szabad
Ez utóbbi
:
a szemrés nyitása, zárása és pislogás alakjá-
gyors, önkéntelen reflex-mozgás, melynél a szem-
csupán egy pillanatra érintkeznek a pislogást, a trigeminus közvetíti, a mozgást csupán az orbiculus palpebrarum végzi. A szemhéjak önkényes zárásánál ez a izom és az orbicularis orbitae héj
s
mködik
A Dr.
szélei alig és
és
;
pedig annál jobban, mennél energicusabb a szemrés csukása.
szemrés nyitását a levator végzi
Hoor: Szemészet.
;
ez a fels szemhéjat felemeli, az 3
)
34 alsó súlyánál fogva kissé lesülyed.
rostjai a fels szemösszefüggnek, a szemrés nyitásánál az izom a fels szemhéj a tarsus domború széle fölé, szemgolyó és fels orbitalis szél közé
brével
héj
brét
is
behúzza.
bre
— Miután a levator
is
Ennek
folytán ott barázda támad, mely fölött a szemhéj laza
ránc alakjában lelóg.
A A
könyszervek.
könyszerveket a könymirigyek
és a
könylevezet utak alkotják.
a könypontok küls nyílásaival kezddnek és a ductus nasokivezet nyílásával végzdnek. Mindegyik szemüregben két könymirigy van glandula lacrimalis a fels, nagyobb, glandula lacrimalis superior, mely a homlokcsont járomnyujtványán lev könymirigy árokhoz (fossa glandulae lacrimalis) rögzitett. Orbitalis könymirigynek is mondják. Az alsó lazább szerkezet, kisebb mirigy glandula lacrimalis inferior közvetlenül a nagy mirigy alatt és tle kissé elre fekszik. Palpebralis könymirigynek is nevezik. Ez néha a fels szemhéj kifordításánál és a szemnek ersen lefelé nézésénél a köthártyát az áthajlási redben, a küls szemzug szomszédságban, kis, göm-
Az utóbbiak lacrimalis
;
puha tapintató daganat alakjában
bölyded,
kidagasztja.
—
átmérje 30 könymirigy a tömls viirigyek
mirigy vízszintes
A
35>
két köny-
el. Az egyesült könyátmérje 12 15 mm.
mirigyet egymástól csak egy fascia csücsök választja sagittalis
A
—
szerkezetét mutatja.
A
könymirigy váladéka, a könyfolyadék, a szem megnedvesitésére szolgál. Rendesen nem is termeldik több váladék, mint a mennyi a bulbus elüls felületén elpárolog. A viztiszta könyfolyadék, mely kevés szilárd alkatrészekben fleg chlornatriumot tartalmaz, a könymirigyek finom kivezet csövein keresztül jut a szemre. A kivezet csövek száma 8 -10, le- és befelé tartanak és a küls szemzúg fölött átfúrják a bels
—
redt redt fúrja
áthajlási lási
;
I— 2 kivezet csövecske a küls szemzúg alatt az alsó áthaját. A könymirigy váladéka, a köthártya termelte vála-
dékkal együtt a pislogás alkalmával az áthajlasi redok menten a bels a bels szemzúg könytavában, lacus lacrimalis, össze, a honnét a könypontokba jut, melyek a könytoba merülnek. A könypontok, puncta lacrimalia a szemhejszclek hátsó eleinek bels
szemzúg
gyl
felé tereltetik és
mindegyik szemhéjnak van egy könypontja, az bvebb, mint a fels. A könypontok apró kiemelkedéseken (papillae átméhelyet foglal tölcsérszer szélekkel ellátott, gombosthegy
végein foglalnak helyet alsó
;
lacrimales
rj
nyilások,
melyek
Ezek eleinte a a könycsövecsekbe (canaliculi lacrimales) vezetnek. könypontok átmérivel birnak, azután kissé bvebbek lesznek, majd Irányuk elször kb. merleges (le-, illetleg fölfelé a megint megszükülnek. meghajolnak fels szemhéjon), azután majdnem derékszögben
és lapos
35
ívben haladnak a bels szemhéj
felé,
ahol rövid csövecskévé egyesülnek,
gyakran mely a könytöml küls falát átfúrva, a könytömlbe nyilik. Elég mindegyik könycsövecske külön-külön nyilik a könytömlbe. A könycsömm. vecske ürtere nem teljesen kerek az alsó könycsövecs 6 5, a fels 6 ;
Átvágásuk után a könycsövecskék nem nnek többé össze, hanem tátongnak ennek a könylevezeto készülék sondalasanal latjuk haznat. A könycsövecsek belsejét több réteg lapos hám beleli. A könytöml saccus lacrimalis, v. dakryocystis, a szemüreg könyárkáhosszú.
;
,
ban 6
—
elhelyezett, felül 7
mm.
sagitalis
vakon végz kb.
átmérj töml
könycsövecs összeolvadása
3
;
15
mm.
hosszú,
4—5 mm.
széles,
—4 mm. -nyíre fels vege alatt a két
által létrejött
közös cs, vagy a két könycsövecs
külön-külön nyilik a tömlbe. Fels, küls és alsó felületének fels harmadán a ligament, canthi interni nyugszik. Lefelé az orr-könyvezetékbe folytatódik.
Az
orr -köny csatom a
járatba vezeti.
A
dactus naso-lacrimalis, a könyeket az alsó orr-
,
hártyás csatornát
majdnem
egész hosszában csontos csa-
tornaveszi körül; ezt legnagyobbrészt a fels állcsont részben a könycsont a alkotja. A csontos csatornába szorított hártyás ductus nem tágulhat ;
könytöml engedhet és tágulhat, a szkülhet. A megszükülést már azoknak a vénáknak duzzadása
könyutak megbetegedéseinél csak a ductus csak
sr
fonatban a ductus nyálkahártyája és a •csontos csatorna között foglalnak helyet. A hártyás ductus rendesen hoszszabb, mint a csontos csatorna. A ductus hossza 12 és 24, átmérje 3 és 5 is
okozhatja, melyek igen
mm.
között ingadozik. Ahol a
könytömlbe megy
tásban elre kissé domború lapos ívet
ir le.
A
át,
legkeskenyebb. Lefu-
ductus
(és
könytöml)
az
úgy találunk, hogy egyenes vonalat gondolunk a ligament, canthi medialis közepétl az orrszárny végéhez. A kivezet nyílás alakja igen változó és kb. 35 mm. -nyíre van az orrlyuk hátsó
Arit- féle síkban fekszik, melyet
széle mögött.
A
könyszerveknek és a levezet készüléknek épéleti mködése a következ. A könyfolyadék a könymirigyek kivezet nyílásain át a szemteke elüls felületére jut, ezt a szemhéjak mozgásuk közben egyenletesen megnedvesitik. A szemrés csukása (pislogás közben) alkalmából, mely nem egyszerre történik a szemrés egész hosszában,
szemzugtól a bels
felé,
hanem fokozatosan
a folyadék a megfeszült áthajlási
a
redk
küls (rivus
lacrimarum) mentén természetszeren a bels szemzúg felé tereltetik, ahol a könytóban meggyül. A könytóba a könypontok merülnek és a tóban meg-
gylt folyadék
a pontokon át a
könycsövecsekbe szoríttatik, tornába kerül.
A
szem csukásakor elálló nyomás által a innét a könytömlbe, majd az orr-könycsa-
könylevezetés mechanikájában azonban
még egy másik tényez A könycsövecsek részérl talán a Horner- féle izom ama rostjai, melyek a könycsövecseket hurok módjára vennék körül, a könytöml is
közrejátszik.
3*
36
részérl kétségtelenül a ligám, canthi medialis. Ez amint tudjuk a köny-
tömlt
A
körülfogja és a szemhéjak záróizmával összeszövdött.
szálag
a szem csukásával, pislogáskor, összees megfeszülésekor, összenyomja a
könytömlt, mikor a szemrés
nyílik a szálag meglazul és a
töml
a
nyomás
rugalmasságánál fogva eredeti térfogatához
alul felszabadul, ilyenkor
alakjához igyekszik visszatérni, miközben szívó hatást
folyadékot magába szívja.
Midn
fejt ki és
könytömlt
a folyadék a
és
a köny-
kitöltötte, ez
megint csak ruganyosságánál fogva eredeti nagyságához kívánkozik, a folyadékot tehát kinyomja magából és pedig a ductus felé azért, mert ennek az ürtere sokkal nagyobb, mint a könycsövecseké.
Hogy
a könyfolyadék levezetésére az említett
tényez valójában
igen
lényeges befolyással van, mutatja az a körülmény, hogy a könylevezetés
könytöml rugalmasságát elveszítette lacrim.) és azért egyrészt szívó hatást nem gyakorol, másszorított folyadékot nem nyomja le a ductus naso-lacrim.-ba.
nagyon hiányosan (atonia sacci részt a beléje
történik, mihelyt a
A A
szem mozgásait
szemizmok.
hat, harántcsíkolt rostokból alkotott
izom végzi
:
a négy egyenes-, és a két ferde.
A szem
4 egyenes izma a látólik körül
gyr alakban megvastagodott
perioritából ered és innét széthajlóan haladnak elre az orbita fels-alsó
medialis és laterális fala mentén.
Az izmok tapadási helye a szemgolyó legnagyobb átmérjén túl van, ahol vékony, de széles legyezszer ínnal tapadnak a sklerához 5-5,
a
küls
:
a
bels egyenes rendszerint
6-9,
a fels
77, az alsó 67,
a szaruhártya szélétl. Ezekre a távolságokra az ínmetszésnél (tenotomia,
mm. -nyíre
strabotomia) figyelemmel kell lenni (1. 12. inainak szélessége is ábra). Az izmok különböz, legszélesebb a rectus internus Fe/a
Ka var 9
12. ábra.
A szemizmok tapadási
vonalai.
csupán valamivel keskenyebb a fels egyenes-é és legkeskenyebb az alsó- es a küls egyenes ina Nem egyformák az izom ina,
;
latjuk. inainak tapadási vonalai sem, amint az ábrában superior, mely azonban rectus a Az egyenes izmok közül leggyöngébb egyenes; ez két szarral ered, a leghosszabb (41-8 mm.) legersebb a küls abducens és a tngeminus opthalés a két szár között a nerv. oculomotorius, ;
micus ága vonul rendeltetési helyére. a latohkA fels ferde izom musculus obliquus superior s. trochleans, széle mentén megy elre. A fovea nál ered és a szemgödör bels falának fels _
37 ke ín lesz belle, mely a trochlean at trochlearis táján vékony, hengeralakú 6°-nyi és attól kb. azon áthaladt, megváltoztatja eredeti irányát .
Mihelyt
szög alatt
ki- és
lesz es a fels hátrafelé tér, egyúttal lényegesen szélesebb mögött legyezszeren tapad a sklerahoz 17.8 mm.-
egyenes tapadása mögött. Az ín hossza a trochnyire a szaruhártya szélétl, tehát az aequator a tapadási vonal ferdén halad elülrolleatól a tapadási helyig 19-5 mm. ;
belülrl, hátra és kifelé
szélessége közel II
mm.
;
veszi eredetét Az alsó ferde izom, musculus obliquus inferior rövid ínnal és az alsó egyenes szema szemgödör alján az alsó orbitalis szél bels végén küls egyenes és a izom ina alatt a szemteke küls felületéhez kerül, ahol a
szem aequatora mögött tapad a sklerához
látóideg között, a
tapadási
;
vonalának hossza 9*55 mm. Az izmokat fasciaszálak kötik össze egymással, melyeket az izmokat a csontos orbiboritó fasciák bocsátanak ki hasonló fasciaszalak es rostok ;
tához
az
élettani feladata
Ezeknek
rögzülnek.
is
izommködés
esetleg
túlnagy hatásának ellensúlyozása és igy a szemgolyó túlságos mozgáskitérésének megakadályozása fékez készülék. Legersebbek ezek a fascia ;
küls szemizmon. Az izmokat bevonó fasciák elül a Tenow-tokba mennek át. A fels szemhéjat emel izomról már szólottunk 32. oldal). Ennek az
szálak a bels és a
1
(
.
izomnak mködése a íqIs egyenesével associalt ezt a két izmot is srn kötik össze fasciaszálak. Ugyanilyenek kerülnek mindkét izom részérl a fels szemhéj bréhez és a fels áthajlási redhöz, hogy a szemhéj bre és az j
együtt mozogjon a szemhéjjal és a szemgolyóval és ne nehezítse ennek mozgását. Ugyan e végbl küldi az alsó egyenes izmot bevonó fascia összeköt szálait az alsó áthajlási redbe és az alsó szemhéj brébe.
áthajlási
red
izom kivételével valamennyi szemizom a látólik körül ered és egymással divergálóan haladnak elre. Az izmok igy üres kúpot határolnak, melynek csúcsa a látólik, alapja a szem aequatorának síkja.
Az
Ez az
alsó ferde
u. n.
tölti ki,
izomkúp, vagy izomtölcsér. Belsejét orbitalis
mely a kúpon kívül fekv
zsir- és
orbitalis zsírszövettel az
sejtszövet
izmok közötti
hézagok utján összefügg. A küls egyenes izmot a nerv. abducens, a fels ferdét a nerv. ris idegzi be, a többi izmot a nervus oculomotorius.
A T enon-tok capsula s. fascia T enoni, mely az orbita
sejt- és zsírszövetét
rán lazán nyugszik gésben.
tunica vaginalis bulbi, kötszövet,
a szemteke felületérl választja
el.
A skle-
vékony kötszöveti rostok útján áll vele összefügés asklerának a Tenon tok felé néz felülete két felület között fennmaradó a Tenon r, nyirok r,
és laza,
ATenon toknak bels
endothellel bélelt.
A
r
mely a látóidegnek supravaginalis nyiroküregével közlekedik.
T enoni
trochlea-
az orbita kerületén a fascia tarso-orbitalis táján ered, a
mögött közel a szaruhártya
széléig jut, itt visszahajlik, a
A
fascia
köthártya
szemtekét beta-
karja és a látóidegnek a szembelépési helye eltt elenyészik, igy tehát a
38
szem hátsó sarkát sem boritja egészen. A Tenon tokot valamennyi szemizom ina átfúrja, mieló'tt a sklerához tapadna és a Tenon tok ezeket ínszer burkolattal látja el, amennyiben itt visszahajlik és az illet izom inának
megy
fasciájába
A
át.
szemet mozgató készülék mködésérl a következkben emléke-
zünk meg.
Hogy
a
szem különféle irányú mozgásait, a szempár
állását stb. sza-
batosan megjelölhessük, célszer a következ képzelt tengelyeket
és síko-
kat felvenni. 1.
A
pontján ezen
mely a szaruhártya csúcspontján át élirl hátrafelé irányul. A szemnek
sagittalis tengelyt
és a
tengely
szem
forgási
körüli
vagy
,
szemtengelyt,
mozgását a szemteke kerékforgásának,
rotalio- jának
mondjuk.
A forgási pont, mely körül a szemnek minden mozgása történik, rendes-méret szemben átlag 177 mm. -nyíre a látótengely középpontja mögött és II mm. -nyíre a szaruhártya csúcspontja mögött fekszik. a sagittalis tengelyre 2. A haránt, vízszintes, vagy frontális tengelyt merlegesen áll és a két szem forgási pontját köti össze, vagyis vizszintesen jobbról-balra halad. A vízszintes tengely körül a szem fel- és lefelé mozog. 3. A merleges v. magassági tengelyt. Ez a másik két tengelyre merleges és ugyancsak a szem forgási pontján megy. keresztül, merlegesen felülrl lefelé. A merleges tengely körül a szem kifelé és befelé mozog. három képzelt sík 1. A vízszintes sík, mely vizszintesen élirl hátra, a szemteke közepén áthalad és azt egy alsó és egy fels félgömbre osztja. Ebben a síkban ;
A
mozog
:
szem a
a
be- és kifelé nézésnél,
vagyis akkor, mikor merleges tengelye
körül forog. 2.
A
merleges
sík,
merlegesen felülrl
lefelé
irányul és a szemet egy
egy bels félgömbre osztja. Ebben a síkban mozog a szem, midn egyenesen felfelé, vagy lefelé mozog, vagyis ha haránt tengelye körül forog.
küls-
és,
A merleges. síkban. halad 3.
Az
egyenlíti-,
a szem merleges, déllje. vagy aequatorialis sík, mely. szintén merlegesen
felülrl lefelé irányulja szemtekét egy elüls és agy hátsó félgömbre osztja. Ebben a síkban történik a szem kerékforgása, vagyis az á mozgása, melyet sagittalis tengelye körül végez.
1
;
.Pontos mozgási, meghatározásoknál
még
arra a képzelt egyenesre
a szem.forgási pönt
kell tekintettel .lenni; .mely a látótérben nézett pontot'
jával köti össze .(pillantás vonal): és arra, mely a nézett pontot a szem csomó-
pontján át a sárgafojttal köti össze (rögzítés irányvonala). Az egyszerség kedvéért, a következkben ekét.képzelt ^gyepest ia.;$zemíeng£lylyel&tQxro%íP 'melyen juk, bár ez; pem teljesen Helyes; mert ;a szaruhártya csúcspontja, át a szem't.engely halad,; valamennyire kifelé esik attól aponttól, mélyen :
át
a
rögzité s Hiány vonala megy.; ez
'a-
vonal elüls részében a szóm tengely ti
3
,
39
csomóponton túl kifelé és a pillantás vonal befelé és kissé felfelé tér el, a a forgási pont, melyen át az sem azonos a rögzít irányvonalával, mert rögzítési vonaltol befele fekelbbi vonal halad, a szemtengelyen, tehát a szik
1
(1.
ábra).
-
háromfelé állászemtengelyek és síkok helyzete szerint a szempár ,secundár és tertiar szemallast, sát különböztetjük meg^: a primár két sagittahs tengely Elsdleges állásban akkor van a'szempár, ha a vagyis akkor, mikor egymással párhuzamosan, a vízszintes síkban van,
A
anélkül, hogy legke mindkét szem egyenesen elre a végtelenbe irányul
vésbbé is akár fel, akár lefelé térne. párhuzamos latoMásodlagos állásban akkor van a szempár, midn szorosan a mertengelyek mellett egyenesen felfelé-, vagy lefelé irányul vízszintes síkban, vagy leges síkban, vagy jobbra, vagy balra, szorosan a
ha a két látótengely elre
összehajlik,
anélkül,
hogy a vízszintes síkból
tehát convergentia
kitérnének,
(A szem-
síkban.
a vízszintes
tengelyek csekély divergentiája is
lehetséges).
Harmadlagos állásról akkor szólunk, ha a szempár,, összehajlás mellett felfelé, vagy lefelé jobbra
jobbra
fel,
A
t
stb. néz.
le
I )'
bels egyenes izom a sze'
met egyenesen
befelé húzza, a
abra
‘
= a szaruhartya csúcspontja c = csomópont p = forgási pont; M = macula lutea; AcB = szemtengely; GcM = rögzítés irányvonala; GFL = ,
n
,
,
.
,
szem tehát a vízszintes síkban, pillantás vonala. a merleges tengely körül, befelé, az orr felé mozog. A befelé mozgást adductio- nak mondjuk. A küls egyenes izom ugyanabban a síkban és ugyanazon tengely de egyenesen kifelé
A küls
téríti
körül,
egyenes izom a bels egyenesnek antagonistája és megfor...•
y
.
fels
egyenes,
izom
nem
teljesen a frontális tengely körül és
nem szo-
hanem a képzelt
tengely,
rosan a merleges síkban mozgatja á szemet
mely körül a mozgás történik a
frontális
felfelé,
tengelytl 20 °-kal tér ki élirl,
belülrl, hátra és kifelé, anélkül, azonbari, hogy a vízszintes síkból
Ennek a
.
a szemet, azt abductioba hozza.
dítva.
A
.
;
is.
eltérne.
hogy az izom eredési és tapaegyenesen szemközt, hanem á izom eredési helyérl,
tengelyeltérésnek az a magyarázata,
dási helye
nem
fekszik
tapadási helyéhez elre és kissé kifelé halad. Szóval a fels egyenes
nem
egyer
nesen felfelé mozgatja a szemet, hanem felfelé- és kissé befelé. Azonkívül a szemmel oly körforgást végeztet, hogy merleges déllj ének fels végé befelé hajlik.
Az
alsó egyenes
ásom
a.
frontális
alatt élirl- belülrl,, hátra-kifelé
tér
tengelytl szintén kb. 20fbnyi szögi képzelt tengely körül, lefelé mozgatja
40 a szemet.
A tengelynek eme helyzetébl
következik, hogy a szem ezen izom-
mködésekor
lefelé és kissé befelé mozog. Az alsó egyenes iránya eredési helyétl tapadási helyéig szintén kissé kifelé tér. Az izom a szemmel oly kerékforgást végeztet, hogy merleges déllfének fels vége kifelé tér. A fels egyenest az alsó egyenes antagonistáj ának mondjuk, jóllehet
mködésk nem
mindenben
mert úgy az egyik, mint a másik adducál (befelé mozgat). Antagonisták annyiban, hogy az egyik a szemet lefelé, a másik felfelé mozgatja és annyiban, hogy a fels egyenes a szem merleges délljének fels végét befelé, az alsó meg kifelé rotálja.
A
ellentétes,
fels ferde izom a szemet oly tengely körül forgatja, mely ugyan-
csak a vízszintes síkban fekszik, de a haránttengelylyel kb. 6o°-nyi szöget képez.
A
képzelt tengely elülrl-belülrl 6o°-nyi szög alatt indul hátra és
Miután az izom a szem
kifelé a frontális tengelytl.
forgási pontja
mögött
tapad,
mködésekor
forgás,
melyet végeztet, olyan, hogy a szem merleges délljének fels vége
a szem elüls részét
lefelé és kifelé
mozgatja
;
a kerék-
befelé tér.
Az
alsó ferde
izom a szemet
felfelé és
kifelé oly képzelt tengely
körül
mozgatja, mely élirl kívülrl, hátra és befelé haladva a frontális tengelylyel kb. 6o°-nyi szöget képez.
A szem
kerékforgása ennek az izomnak
hatása alatt a merleges déll fels végének kifelé hajlásában nyilvánul.
A táj a,
fels ferde izom az alsónak antagonisde csupán oly értelemben, hogy az utóbbi
mozgatja és kifelé rotálja, az elbbi ellenben lefelé mozgatja és befelé rotálja merleges délljének fels végét, de megegyezik a szemet
14.
ac— ab
ábra.
=
—ad = adductio abductio.
;
ab
A
fel- és lefelé
nagyobb síkban, a
azaz
része,
A
mködésük
abban, hogy mindakett abducál.
nézésnél a szem összes kitérése 90°-ot tesz 50,
0
a
lefelé,
40° a felfelé kitérésre esik.
merleges tengely körül az
összes kitérés kb. 95
0 ;
A
ki.
Ennek
vízszintes
azaz a legna-
legnagyobb adductio közötti kiterjedés kb. 95°-nak felel befelé kitérés valamivel nagyobb, mint a kifelé kitérés. Gyakorlattal
gyobb abductiomeg.
felfelé
ezek a kitérések
és
még némileg
fokozhatok.
Az adductio és abductio nagyságát lineáris mértékben a következen Elsdleges szemállásban lemérjük a távolságot a szaruállapítjuk meg 14 ábra). Azután a lehet hártya küls széle és a küls szemzug között :
1
(
.
-
legersebb adductiot (befelé nézést) végeztetjük és ebben a szemallasban megint lemérjük a távolságot cornea küls széle és küls szemzúg között. Ha ebbl az értékbl levonjuk a prirnár szemállásban találtat, megkapjuk mm.-ekben az adductio nagyságát. Ezután a legszélsbb abductioba tereltetjük a szemet és ebben a szemállásban megint lemerjük a szaruhártya küls szélének távolságát a küls szemzugtól. Ezt az értékét levonva a legels mérés alkalmával
talált
értékbl, megadja mm.-ekben az ab-
41
mköd
szemizmok mellett az egész távolság ductio nagyságát. Rendesen lesz mm. maximalis abductio és maximalis adduetio között kb. 18 kitérések miután minden i mm. 5°-nak felel meg, 90°. A többi irányban a és
lekötjük, a másik nagyságát a perimeteren állapítjuk meg. Az egyik szemet az ivet egyszem egyelre a perimeteriv közepét veszi szemügyre. Azután másután a különböz déllkbe állítjuk és az ív mentén próbabetüt közelífejet tünk a kerületbl a középpont felé, egyben felhívjuk a vizsgáltat, hogy mihelyt mozdulatlanul tartva, szemét a közeled próbabet felé irányítsa és kitérésének felel meg, felismeri, olvassa el. A talált határt, mely a szem
berajzoljuk perimeter shemába.
fels és az alsó szemizmok mködésének ismertetésébl láttuk, hogy a szem kerékforgást végez, ha ezek az izmok szerepelnek, de azért az elsdleges szemállásból lehetséges a fel- és lefelé egyenes nézés kerék-
A
forgás nélkül
is,
mert ezt ilyenkor a rectus superior
és az obliquus inferior,
obliquus superior
egymást ellensúlyozó
illetleg a rectus
inferior
és az
hatása megakadályozhatja. a két szem nyugalmi helyzetben van, vagyis ha
Ha
párhuzamos
látó-
tengelyek mellett, a vízszintes sikban a végtelenségbe néz, izmai az egyensúly állapotában vannak.
A szem mozgásainál már most vagy csupán
egy,
vagy két, vagy három
izom léphet egyszerre mködésbe. Egy izom mködik a ki- és befelé nézésnél, a muscul. rectus
laterális,
illetleg a rectus medialis.
Két izom mködik az egyenesen
fel-
és lefelé nézésnél, ez a rectus
superior és az obliquus inferior, illetleg a rectus inferior és az obliquus superior.
Három izom mködik a a
ki- és lefelé
rectus rior
nézésnél (rectus internus,
internus,
inferior
superior, obliquus inferior
obliquus superior;
inferior,
obliquus
és
be- és felfelé, a be- és lefelé, a ki- és felfelé,
;
—
rectus
—
rectus externus,
externus,
inferior
és
;
—a
supe-
obliquus
superior).
Mind a négy egyenes szemizom tónusánál fogva a szemtekét húzza az orbitába, a két ferde
vissza-
meg kifelé húzza.
Mindkét szem egyszerre és együttesen mozog az impulsus a mozgásra a megfelel izmokra egyszerre és egyenl ervel történik. Ez akaratunktól független. Mig az izmok az impulzusnak eleget tesznek, a szem mozgása is minden irányban akadálytalanul megy végbe a látótengelyek valamely ;
;
tárgy nézésénél ebben a tárgyban metszik egymást és a tárgy képe ideghártya pontokra esik.
Az egynem
,
identicus ideghártya pontokat az jellemzi,
sugarak a látótérnek egyszóval
és
mind a két szem azt a
retinalis
egynem
hogy az odaes
ugyanarra a pontjára vonatkoztatnak, más
melybl kiinduló sugarak egynem pontokra esnek, illetleg ott képet nemzenek, egyszeren látja, tárgyat,
42 ez a
kétszem egyszer
látás.
Hogy
ez az identitás a
szem helyes
associált
kötött az kétségtelen, de arra nézve eltérk. a nézetek, hogy az identitás világrahozott vagy szerzett, azaz gyakorlattal sajátítjuk el és világrahozott, vagy szerzett az associatio es az identitásnak következ-
mködéséhez
ménye. Bárhogy legyen kifogástalan
mködése
annyi kétségtelen, hogy csupán a szemizmok teszi lehetvé az identitást, a ketszemu egyszer is,
látott tárgy látást és a helyes tájékozást, vagyis azt a tehetséget, hogy a képét arra a helyre vetítjük, melyben a tárgy áll, vagyis, hogy képesek és megítélni.
vagyunk, a tárgynak helyzetét a térben helyesen felismerni
Nagyon természetes ,hogy ez az identitás nemcsak a legélesebb látás retinalis ponhelyére a fovea centralisra, hanem az attól körzetileg fekv :
tokra
is
vonatkozik.
A szemügyre vett ponttól,
vagy tárgytól jobbra, vagy
de teljesen balra álló tárgy képe a foveától jobbra, vagy balra keletkezik, identicus azonos távolságban úgy az egyik, mint a másik szemben, azaz helyeken, tehát ezt a tárgyat
is
egyszeren
látjuk.
képének helyét a retinán úgy Valamely nézett (látott) pont egyenest, mely a tudjuk meg, hogy u. n. irány sugarat húzunk, vagyis olyan össze. Ha szem csomópontján áthaladva a nézett pontot a retinával köti keletkezik, valami tárgyat szemügyre veszünk, annak képe a maculában macula, fölött, az ezen az ezen tárgynál mélyebben fekv tárgy képe a tárgynál magasabban álló tárgy (tárgy)
képe a fovea
alatt,
a foveától balra,
jobbról álló-é
balra álló-é a
foveától jobbra keletkezik. Miután pedig a tárgy helyzetét
olyképen ítéljük meg, hogy a ott
tárgyat
ahová
állónak
tudjuk,
az iránysugár az ideg-
csomóamit tart,
hártya képtl a szem pontján
át
kifelé
kijeié vetítésnek
mondunk,
ter-
kepe a fo\ ea mészetszeren következik, hogy azt a tárgyát, melynek melynek képe a fovea alatt fölött keletkezett, azt alul állónak tudjuk, azt, vagy stb. és pedig annál feljebb, lejebb, keletkezett,
azt fölül állónak
inkább oldalt állónak, mennél lejebb, tól keletkezett
a képe.
(1.
feljebb,
vagy inkább
oldalt a fovea-
15. ábra).
minde-
A szemizmoknak bármily befolyás okozta mködés zavara nem kerülnek nekeltt azt eredményezheti, hogy a szembe jutott sugarak ketszemu egynem ideghártya pontokra. Ekkor ketts képek ínég pedig Errl könnyen meggykeltsképek keletkeznek (ha mindkét szem jól lát). szemlélünk. A szem zdhetünk, ha fehér papírlapra rajzolt fekete pontot látjuk, .mert kepe egyizmainak helyes mködésénél a pontot egyszeren nem retinalis pontokra esik. Ha ujjunkkal egyik szemünket bármilyen ,
—
;;
43
többé identicus ideghártya-ponhasábbal tokra és a fekete pontot kettsen látjuk. Ugyanezt a kísérletet sugarak, melyek az üveghasábra is megtehetjük. Tudjuk, hogy azok a pl. jobb szeesnek, annak alapja felé téríttetnek. Ha hasábot tartunk
ányban
eltoljuk, a
sugarak
nem jutnak
mindkét szemmel pl. fekete pontot nézünk, az kettsen fog látszani mert a jobb szembe induló sugarak a hasáb alapja felé eltérítve, nem kerülnek a sárga foltra, úgy mint a jobb szemben. Az ilyen módon létrehozott ketts képeket, fleg ha gyengébb hasábot alkalmaztunk rendesen csak rövid ideig látjuk, mert a szem azzal,
münk
alapjával be, vagy kifelé
elé
s
hogy a hasáb mögött eltér (ki- vagy befelé), a tárgy képét a sárga foltra, tehát a másik szemmel egynem retinalis pontra tereli. A szemnek ezt a (veleszületett) törekvését és képességét, hogy a hasáb okozta ketts képeket kitérésével megszüntesse, összeolvasztási hajlamnak mondjuk. A leg-
ersebb hasábokat a szem befelé kitéréssel képes legyzni, kevésbbé erseket kifelé eltéréssel és csak igen gyengéket
c
legfeljebb 2°-úakat fel- és lefelé kitéréssel.
i,
Annak
a hasábnak törereje,
melyet a szem
befelé eltéréssel képes legyzni, a convergentia
hajlás mértékét — melyet mértékét adja. a divergentia —
kifelé eltéréssel
—
össze-
tud legyzni,
széthajlás
Az összehajlásnak épen úgy, mint az alkalmazkodásnak van közelpontja és van távolpontja. A közelpont a szemhez legközelebb fekv a szempár összehajlási
meg
összehajlani
közelpontot
dynamometerrel
a
ama
képes.
pont,
melyre
Gyakorlatilag az
Landolt- féle
ophthalmo-
határozzuk meg, melynél a hátulról
megvilágított keskeny rést addig közelitjük a szemhez,
mig a
rés
kezd kettsen látszani.
Az
összehajlás távolpontja lehet végtelen távol-
ságban (párhuzamos látótengelyeknél), lehet a végtelenen belül (-j-távolságban),- vagy a végtelenségen túl (
távolságban),
mert erre
Az
is
midn
a látóvonalak széthajlanak,
képesek, ha mindjárt csekély mértékben
összehajlás
maximumának
és
16. ábra. Nagel-féle méterszög ab basalisvonal
cd e i'
= = =
;
középvonal nézett pont
— összehajlási szög
is.
minimumának
különbsége adja az
összehajlási szélességet.
Az
összehajlás nagyságának
megjelölésére
a
Nagel- féle
méterszög
Magyarázatát a következkben adjuk. A két szem összeköt egyenes az alap- vagy basalis vonal (1. 16. ábra) pontjában a vízszintes síkban merlegesen álló egyenes a
szolgál alapegységnek. forgási pontját
;
ennek
felezési
középvonal. elhelyezett
Az összehajlási szöget úgy tudjuk meg, hogy a középvonalon ama ponttól melyre' -a szempár összehajl'ik, egyenest huzunk
a szem forgási pontjához. val fordított arányban
Ennek nagysága az
áll ;
összehajlási pont távolságá-
minél nagyobb az összehajlási pont távolsága,
44 annál kisebb az összehajlási szög és megfordítva. A méterszög már most az az összehajlási szög, melyet a szempár, a középvonalon I méter távolságban
fekv pontra történ
összehajlás alkalmával elfoglal.
Ha
a pont 2 m.
távolságban van, az összehajlási szög 0.50 méterszöggel egyenl, ha a pont 2 méterszög stb. 50 cm. -nyíre van az összehajlási szög
=
A méterszög fokszerinti
nagysága különböz egyéneknél különböz, mert az alapvonal hosszától függ mennél hosszabb az, annál nagyobb a méterszög. Az alapvonal hosszát átlagban 64 mm.-rel számítva, a méter;
szög
lcb.
i°5o’-czel
egyenérték.
Visszatérünk a ketts képekhez. Ezek egynemek és keresztezettek lehetnek. Egynemek, ha a bal szemmel látott kép balkéz felé, a jobb szemmel látott jobbkéz felé áll, vagyis ha a balkéz felé es kép tnik el mikor a bal
szemet becsukjuk és a jobbkéz felé es, ha a jobb szemet behunyjuk. Ha a balszem becsukásánál a jobbkéz felé es kép tnik el es a balkéz fele es, ha a jobb szemet hunyjuk be, a ketts képek keresztezettek. Úgy az egynem, valamint a keresztezett ketts képek egyenl- es különböz magasságúak lehetnek. Ez utóbbi akkor következik be, ha az
mint a másik (pl. az alsó egyenes bénulásánál) a magasabban álló szem képe mindig a melyebben álló kép. A ketts képek vagy párhuzamosan állanak, vagy egymás fele hajegymáslottak és pedig vagy úgy, hogy a képek fels végei állanak közelebb el, hajolnak akkor képek hoz, mint az alsók, vagy megfordítva. A ketts ha az egyik szem kerékforgást szenved, illetleg ha az egyik szemen er-
egyik szem magasabban
áll,
;
sebb a kerékforgás, mint a másikon. A ketts képek a szempártól egyforma távolságban allonak látszanak az egyik azonban tisztább, mint a másik. A tisztábban látott kép a ;
valódi, a
másik az
álkép.
A
valódi kép a helyesen
mozgo
és irányuló
szem
képe.
egyrészt azért, mert figyelmünk azért, mert az arra a tárgyra irányul, melyet szemügyre veszünk, másrészt kelet ideghártyának a sárga folttól távolabb es részeivel, ahol az álkép szem a mert kezik, anélkül is kevésbbé élesen látunk és végre azért is,
Az álkép idvel könnyen eltnik,
megy alkalmazkodása, mely mind a két szemen egyenl impulsus alapján másik szem végbe, arra a pontra történik, melyre szemünket irányítjuk. A képe ezért mind homályosabb lesz és végre könnyen elnyomatik. A kétszem ketts képekkel szembe állítjuk az egyszem, a monocularis ketts képeket.
Ezek úgy jöhetnek
létre,
hogy a sugarak a szem tör köze-
igy kezdd valamelyikében különféleképen töretnek hályognál, lencseluxationál, üvegtesthomalyoknál stb. A binocularis ketts képek eltnnek, mihelyt az egyik szemet eltais fenmaradnak. karjuk, a monocularis ketts képek ellenben ilyenkor
geinek
szürke
;
-
45
abducens. Nervus oculomotorius, trochlearis és magból erednek, nervus oculomotorius rostjai az oculomotorius fekszik. A rostok lefelé haladnak és a mely az aquaeductus Sylvii alapján kerülnek el (1. 17. ábra), elre es pons elüls szélén már mint idegtörzs jutnak, ahol a sympathicus plexus kissé kifelé tartva a sinus cavernosusba összeszövdnek. Az ideg a fissura orbitahs
A
nehány
caroticusával
szállal
a fisura eltt két ágra oszlik. superior-on át jut a szemüregbe. Közvetlenül superiort idegzi be, a levator palpebrae superioris-t és a rectus
A fels
ág
az alsó
rectus nagyobb ág megint három ágra szakadva a musculus
a rectus internust és az obli-
rior-t,
quus
infé-
inferiort látja
el.
Az idegnek
ehhez az izomhoz szolgáló ága a leghosszabb és a ganglion ciliarehez a rövid v. mozgató gyökeret küldi.
Az oculomotorius mag több magrészletbl
— segmentum-ból —
Az egyes segmentumokból más-más izomnak szóló rostok a magnak legelüls kerülnek ki áll.
:
részébl azok, melyek a sphinkter pupillae-t és az alkalmazkodás iz-
mot látják
el,
közvetlenül e mögött
a részlet mögött
fekv segmen-
O = oculomotorius mag or = oculom. tumból azok a rostok kerülnek el, rostjai T = trochlearis mag A = abdumelyeknek rendeltetési helye a P V. = pons Py = pyramis cens mag = harmadik, kötegek 4 = negyedik 3 magA musculus rectus internus. agygyomrocs F = facialis mag. nak még hátrább fekv részeibl kikerül rostok a szemhéjat emel izmot, a fels egyenest és az alsó ferdét látják el. Leghátul az a>magsegmentum foglal helyet, melynek rostjai az izmokhoz alsó egyenes izomba kerülnek. Szóval a synergiásan szóló mag részletek közvetlenül egymás mellett fekszenek. A rostok a pons ;
;
;
— ;
;
;
;
mköd
táján
még
eléggé izoláltan futnak és csak a pons elüls szélén
egyesül-
nek idegtörzszsé.
A
agygyomrocs fenekén elhelyezett szürke magból erednek, mely közvetlenül az oculomotorius mag mögött fekszik. Az idegrostok a magból felfelé és kissé hátrafelé tartanak a velum nervus trochlearis rostjai a
4-ilc
medulare anticum-ba jutnak, ahol a másik oldali trochlearis rostjaival keresztezdnek, majd a pedunculus cerebrit kívülrl megkerülve mint idegtörzs az agy alapján haladnak az ideg a sinus cavernosuson és ;
a fisura orbitalis superioron át jut az orbitába, ahol a fels ferdét idegzi be.
46
A
nervus abducens rostjai szintén a 4-ik agygyomrocs fenekén elhelyezett szürke magból válnak ki. A mag jóval az elbbi két mag mögött, a facialis-mag tszomszédságában fekszik. Az idegrostok lefelé tartanak és a pons hátsó szélén kerülnek az agyalaphoz, miután elzetesen a pyramis kötegek rostjai között haladtak. Az ideg ugyancsak a sinus cavernosus-on
megy
át,
ahol a sympathicus plexus caroticus-ától
1
— 2 szálat kap,
a fissura orbitalis superioron át jut a szemgödörbe, a hol a látja
azután
küls egyenest
el.
A három említett ideg magvait rostok kötik össze egymással és ugyancsak ilyen összeköttetés
áll
fenn, a kétoldali
hasonnev magok
között
;
a
magoktól rostok mennek az agy kérgéhez, valószínleg a gyrus angularisban elhelyezett, az associált szemmozgásokat szabályozó középpontokhoz.
A A
nervus trigeminus ophthalmicus ága.
trigeminus ophthalmicus ága tisztán
leggyöngébb ága.
A
érz ideg
nehány szállal összeszöva szemüregbe jutna, három
is
dik és mieltt a fissura orbitalis superioron át :
ganglion Gasseri
sinus cavernosusban a sympathicus ideg plexus caro-
ticus internusával és a nervus trochlearis-sal
ágra oszlik
és a
a nervus lacrimalis,
— frontális — és naso -
ciliaris.
halad, 1. A nervus lacrimalis a musculus abducens fels széle mentén ágat bocsát a n. zygomaticus temporalis ágához és a könymirigyet, a küls szemzúg köthártyáját és brét látja el. 2.
A
nervus
mely az incisura
brében
frontális,
két ágra hasad. Ezek
-supraorbitalis
mentén hagyja
a) a nervus supr aorbitalis,
:
el
a szemüreget es a
homlok
terjed szét; a fels szemhéj idegei (nervi palpebrales supeiiores)
ennek az idegnek ágai
és
b) a nervus supralrochlearis.
Ez a fels
ferde
szemizom mentén halad
es
a trochlea fölött lép ki az orbitából, a hol a fels szemhéjat es a határos
homlokbrt
látja
el.
nervus naso-ciliaris a nervus abducens-sel együtt a küls egyenes szemizom két szára között lép a szemüregbe, ahol a ganglion ciliare-hez átmegy a hosszú, vagy érz gyökeret bocsátja. Az opticus küls kerületétl annak bels kerületéhez és a fels ferde és bels egyenes izom között két 3.
ágra
A
oszlik.
Ezek
a trochlea a nervus ethmoidalis és a nervus infratrochlearis. Ez utóbbi hagyja el az orbitát és a könytöml falát, a caruncula lacrimalis-t
a)
alatt
bels szemzúg köthártyáját látja el. terEzeken az idegeken kívül még a trigeminus ugyancsak scnsiti\ mészet Il-ik ágából ered következ idegek állanak közvetlen vonatko-
és a
zásban a szemmel. I. A nervus zygomalicus
s.
subeutaneus malae, mely a fissura orbitalis
inferior-on át jut a szemgödörbe, ahol két ágra oszlik.
47 lacrimalissal lép összeköttea) a ramus temporalis, mely a nervus tésbe, és b) a 2.
A
ramus moláris.
nervus injraorbitalis.
tából az archoz
itt
A
canalis infraorbitalison at keiül az orbi-
az alsó szemhéj
brét
és
köthártyáját
látja
el.
;
Ganglion
ciliare.
és a küls egyenes izom között hátsó részletébe három melynek fekv 2—3 mm. átmérj, sokoldalú csomó, ciliaris ideg, adja az u. n. gyökereket, elüls részletébl ágak gyanánt, a
Ez az orbita hátsó részében a látóideg
idegek kerülnek
ki.
vagy mozgató gyökér (radix brevis s. motorja), a nervus oculomotorius-bó\ a hosszú, vagy érz gyökér (radix longa s. sensitiva), a nervus naso-ciliaris-bó\ és a sympathicus gyökér (radix sympa-
A három gyökér:
a rövid, ;
sympathicus plexus caroticus internus-ából.
thica), a
A ciliares
ganglion ciliare elüls szélébl kiinduló ágak a ciliaris idegek, nervi (1.
l.
old.).
Az
A cens
nervus
mag
A
facialis).
agygyomrocs fenekén, közvetlenül az abdutle kissé felfelé elhelyezett magból ered.
facialis a 4-ilc
mellett és
szem véd-
segítkészülékeivel az arcidegnek
és
közelebbi vonatkozásba, tericus-on
arcideg (nervus
fekv
midn az
.az
á része kerül
ideg a parotist átfúrta és a musc. másse-'
pes anserinus maior-ra oszlott
:
Innét indulnak ki
rami temporo-jrontales a musc. orbicularis palpebrarumhoz és zygomatici a musculus orbicularis-orbitae számára. A nervus facialist sokan a könymirigy tulaj donképeni idegének nézik.
Az
ideg
nem
tésben a könymirigygyel.
num, másrészt a fo'ssa
facialis
A
közvetlenül ugyan, de közvetve
áll
2.
:
i.'a
a rami
elválasztó
összekötte-
közvetítést egyrészt a ganglion spheno-palati-
Az elbbi ganglion a ennek a ganglionnak érz gyökerét a
ganglion geniculi-ja eszközli.
sphcno-palatinaban fekszik
nervus trigeminus Il-ik ága adja.
;
Ebbl
a ganglionból indul ki a nervus
petrosus superficialis major, mely a nervus facialis ganglion gcniculi-jébe
megy.
A
trigeminus második ága pedig, a nervus zygomaticus-t
s.
subeu-
taneus malae-t is adja, melynek ramus temporalisa a nervus lacrimalissal szövdik össze. így tehát a nervus facialisból a nervus petrosus superficialis major mentén indulhatnak rostok a ganglion spheno-palatinura-ba, innét a trigeminus II. ágába és a ramus temporalis mentén a könymirigyoc.
48
A
szem
A nyirok
nyirokútjai, táplálkozási- és feszültség-viszonyai. lefolyását az elüls és hátsó nyirokutak közvetítik.
Az elüls
nyirokutak az elüls és a hátsó csarnok, a Schlemm- csatorna és az elüls sugárvénák. A nyirok a hátsó szemcsarnokból az elülsbe, innét a ligamentum-pectinatumon át a Schlemm- csatornába jut, ahonnét a ciliaris vénák vezetik
el.
hátsó nyirokutakban a nyirok lefolyása a következ A nyirok jut, egyrészt a canalis hyaloideuson át egyenesen a látóideg nyiroküregeibe a másrészt a perichorioidealis és a Tenon-üregbl, mely két ür egymással
A
:
ugyancsak a látóideg nyiroicüregeibe. a látóideg supravaginalis, a perichorioidealis ür pedig a
vortex vénák útján közlekedik,
A
Tenon-ür
látóideg
u.
i.
bels nyiroküregével közlekedik. * * *
táplálkozása a Ott ahol vérerek nincsenek a szem egyes részeinek
következ
:
^
vérérhálózat, csekély szaruhártyát legnagyobb részt a pericornealis csarnokviz taperteke utján táplálja. részben a csarnokviz osmosis igen csekély, mert fehérjét alig tartalmaz.
A
Az
^
A
az üvegtest és a lencse táplálkozását kizárólag
uvea elüls
része,
kerül a lencsetokon fleg a sugártest eszközli. A híg anyag clifusio útján jut a hyaloideán át az uvegtestbe.^ át a lencse anyagába és ugaynilyen módon táplálják, a küls Az ideghártya bels rétegeit a retina centrális vérerei az érhártya chonocapillaris rétegeket és a sárga jóit táját egész vastagságában retinahs vérerek nincsenek mert ezekben a rétegekben és a macula táján * * *
az intraocularis nyomás Emberi szemben rendes körülmények között nyomásával egyenérték Az átlagban egy 26 mm. magas Hg. oszlop jóformán állandónak mondható, intraocularis nyomás egészséges szemben
dacára annak, hogy folyton
így a pupilla tagú asa szemizmoknak mködésük köz-
ismétld körülmények,
szkülése, a szemhéjaknak és a küls összehajlás stb. kétségteben nyomása a szemgolyóra, az alkalmazkodás, Es hogy ez mégis alig va 0 befolyásolják az intraocularis nyomást. és
lenül zik
ennek az a magyarázata,
ozo hogy a nyirok kiválasztása a megva az mt^ocua a kiválasztás növekedik, ha a nyomást gyérül, ha az intraocularis nyomás rei lencse mögötti részében a
nyomást azonnal kiegyenlíti nyomást csökkenteni kell és és a kell. A szemnek a lencse elttikörülmények között teljesen egyforma. A szem íesmU^e. Unsio- ja, mely Különféle ;
'
szembúban vágta.
álláp rendszerint tapintás utján tunk tulajdonképem tárgya és melyet
—
2
49
tünk meg
(1.
A feszültségre
u.
i.
teljesen azonos az intraocularis nyomással, de
eléggé megbízhatóan következtethetünk az utóbbira.
elbbibl
azért az
nem
53. old.)
van a szem burkának rugalmas, vagy rigid miatt öreg egyéneknél rendesen nagyobb tensiót
befolyással
úgy hogy épen e találunk mint fiataloknál.
volta,
Újszülött szeme; a
szem
változásai halál után.
újszülött orbitája közepén átfektetett
Az
(felnttnél
toj ásdad
gömbalakú
majdnem
az orbita helyzete
merleges síkban, haránt-
teljesen ép körvonal)
majdnem
vízszintes
;
a szemgolyó jóformán
(nem dlt, mint felntt-
;
szaruhártya aránylag nagyobb, mint felnttnél, görbülete is valamivel ersebb. A sklera kékes szín, mert vékonyabb és ezért az erhartya áttetszik. A lencse elüls felületenek görbületi sugara 4 mm. a hatso-e kb.
nél).
3
A
Zomila-rost több van, mint felnttnek
mm.
vastagságú
és
nyúlnak az
iris
A
sugartest csak felakkora
a sugártest nyujtvanyok azonban messzebbre kerületén át, mint felntteknél a sugárizom dél-
rövidebb ciliaris
j
;
már épen már elkülönödtek és olyan széles, mint felnttnél. Az uvea festékszegényebb, mint késbb, az óra serrata macroscopicusan még nem látszik tisztán. Az ideghártya vékoa pupilla záróizma
körkörös rostjai
köri- és
csak nagyon kevéssel kisebb, mint felnttnél, a látóidegrostoknak velhüvelyei újszülöttnél még nem látszanak; a physiologiás excavatio már látszik. A szemizmok vékonyabbak, a pillaszorök aránylag
nyabb
a látóidegf
;
hosszúak, nyirok folliculusok állítólag soha sincsenek a köthártyában.
Az
újszülött szeme
már néhány órával
a születés után megkülön-
bözteti a világosságot a sötétségtl és a pupillának fényre reactiója ilyenkor
már megállapítható.
A
pupilla tágsága 2*5
3'5
mm. A
tágság az els
Az
élet-
n, épen úgy szeme átlagban 2 3 d. hypermetropiás. Újszülött még nem sir könyezve amit a középponti idegkészülék még fejletlen voltából magyaráznak, mert a könymirigy elválasztásra már képes az orr nyálkahártyájának izgatásá-
hónaptól a 6-ik életévig
mint a reactio terjedelme.
újszü-
—
lött
;
nál u.
i.
A
az újszülött szemei könyeznek.
második életév után különbözteti meg a gyermek vöröset hamarabb, a zöldet és kéket utóbb.
színeket csak a
a sárgát és
;
* * *
lesz, aminek körülhogy finom endothelje csakhamar tönkremegy, leválik, úgy hogy a csarnokviz a cornea stromájába jut és azt elhomályosítja. A szemgolyó puhább, pettyhüdt lesz, ami azzal magyarázható, hogy nedvtartalma párolog, anélkül, hogy frissel pótoltatnék.
Halál után a szaruhártya bágyadt, majd homályos
belül az az oka,
A belül
halál beállta pillanatában a pupillák tágulnak, azután
még szkülnek
Dr. Hoor
:
Szemészet.
;
1
—
órán
az egyik esetleg ersebben, mint a másik.
4
MÁSODIK FEJEZET.
A
szem megvizsgálása.
Mindenek eltt a beteg panaszairól tájékozódunk és arról, hogy baja elször az anamnesis mikor és milyen körülmények között kezddött, szóval látószerv megvizsgálására. adatai iránt érdekldünk. Ezután áttérünk a
Ez
subjectiv és objectiv vizsgálatokkal történik.
a középponti látásélesség és az u. n. refractionak, majd a ezzel kapcsolatosan a szem távolpontjának, u. n. alkalmazkodasi szem közelpontjának megállapítása e kettbl a szem és a fény ér zés megvizsgálása. szélességét is megtudjuk; a látótér -, a szinérzésezzel jaró vizsgálatok: a szem küls megszemlélése és az Subjectiv
vagy
functionalis vizsgálatok
:
;
Az
objectiv
bees világit ássál, átes apróbb vizsgálatok, vizsgálat nagyítóval és oldalt hátterének megvizsgálása, végül a világítással történ vizsgálat, a szem
szem
ref rádiójának
A
meghatarozasa.
vizsgálatok sorrendje a
következ
w
:
Kezdjük a szem küls meg-
vizsgálatokra, végül az elbb szemlélésével azután térjünk át a functionalis vizsgálatokra. említett sorrendben a többi objectiv objectiv vizsgálatok adatait Feltétlenül megbízhatónak csupán az functionalis vizsgalatok adatai tekintjük, bárha ismételten épen csak a azonban, st esetenként tájékoztatnak a baj természetérl. Nem szükséges végig csináljuk; miieyt nem is lehetséges, hogy az összes vizsgálatokat a feleslegeseknek megismert teljesen tisztába jutottunk a baj mivoltával,
vizsgálatoktól eltekinthetünk.
A
szem küls megszemlélése.
A szemnek, véd-
és
megvizsgálása segít készülékeinek pontos küls
a t n tisztázza a baj lényegét, hanem igen sokszor nemcsak teljesen vizsga * voltáról is tájékoztat. Ez a vizsgálatok szükséges, vagy felesleges ablakkal az a beteget napvilágánál történik, rendszerint úgy, hogy a
diffus
és a szemhéjak sorban a szemet környez brre szemrés normális tagságú,^rendes brére irányul, azután megnézzük vájjon a könnyedén behunyatjuk hosszúságú és jól záródik-e, ha a szemet
"^^Figytliünk els
51
nem szorul-e görcsösen merülnek-e ilyenkor a könypontok a könytóba, pislog-e a beteg, vagy ellenkezleg nagyon ritkán össze a szemrés, rendesen áll-e és nem fordul-e el a szemtl, vagy ellenkezleg
srn
;
a szemhéjszél
nem
befelé,
találjuk-e a szemhéjszélt megvastagodottnak,
pikkelyekkel,
a pillaszrök. vagy pörkökkel fedettnek, rendes állásúak és küllemek-e mered-e ki a nem Azután meggyzdünk arról, hogy a szemgolyo ül-e kelleténél rendesnél jobban a szemgödörbl, vagy megfordítva, nem irányban, mélyebben a szemgödörben, szabadon mozog-e a szem minden nezze, ujjúnkat ha felhívjuk a beteget, hogy nyugodt fejtartas mellett, minden melyet 40 50 cm. -nyíre szeme eltt a középvonaltól a körzet fele
—
kell-e irányban mozgatunk. Ezzel kapcsolatosan meggyzdünk arról is, középe végbl a beteggel ujjúnkat nézetjük, melyet a az összehajlás vonalban 60 70 cm.-nyi távolságból lassan közelitünk a szem felé.
—
;
Ezután a szemgolyó felületes szöveteinek, nevezetesen a bulbaris köthártya, a szaruhártya és a sklera, továbbá a szemhéj -kötohartya megvizsgálására kerül a sor. A szemteke-kötohartyat arra nezve vizsgáljuk síma
A
áttetsz-e és mentes-e a belöveltségtl.
és
szemteke belöveltsége
(injectio) lehet conjunctivalis
és lehet ciliaris (episkleralis, pericornealis).
Az elbbi a conjunctiva
felületesen elhelyezett vérereinek belövelt-
saját,
sége és élénk piros, illetleg skarlát-piros
szín
elhelyezésüknél fogva a ;
köthártyával együtt eltolhatok. Ela a belöveltség nem túl sr, a vastagabb értörzsököt egyenként igen jól láthatjuk. Ezzel szemben a ciliaris belöveltség a szaruhártya körül diffus rózsa, vagy ibolyaszín belövelt vérerek a
kt-
koszorút alkot, melyben az egyes belövelt vérereket nem látjuk a hártya alatt való elhelyezésüknél fogva, ezek a vérerek nem tolhatok ;
a köthártyával együtt. Itt az elüls ciliaris vérerek belöveltségérl
mely minden szaruhártya-, szivárványhártya nak kisér tünete.
szó,
A
és
el
van
sugártest gyulladás-
szaruhártyát nagyságára, átlátszóságára, görbületére és érzékeny-
ez utóbbit úgy, hogy összesodrott selyemvagy vattával érintgetjük átlátszóságát és görbületét akként, hogy a beteggel szemben lev ablak képét tükröztetjük a szaruhártyán, mialatt a vizsgált szemével, mozgó ujjúnkat követi. így az ablak képe mindig más-más szaruhártya-részletre kerül. Teljesen tiszta, átlátszó, síma és rendes görbület szaruhártyán az ablak tükörképe fényl, éles és
ségére vonatkozólag vizsgáljuk
;
papirossal,
rendes
;
;
mihelyt a szaruhártya egyenltlenül görbült, vagy felszíne egyen-
ltlen, a tükörkép elhúzódott,
kép
is
homályos,
A
ha
felszíne bágyadt,
vagy homályos, a tükör-
nem fényl.
tükröztetéssel a szaruhártyának csupán
nagyobbmérv
görbületi
ha a szaruhártya különböz helyein a görbület jelentékenyebben más, amidn a tükörkép nagysága a különbözen görbült helyeken különböz lesz. Ha az egész szaruhártya
rendellenességeit
állapíthatjuk
meg
és azt,
görbülete a rendesnél jóval nagyobb, a tükörkép a rendesnél sokkal kisebb 4*
52
ha görbülete a rendesnél lényegesen csekélyebb, a tükörkép a rendesnél nagyobb. A tükörképnek ezen minségét a kevésbbé járatos vizsgáló csupán és
normálisán görbült szaruhártya tükörképével való összehasonlítás alapján ítélheti meg. Az ablak helyett a Placido- féle keratoskop (1 18. ábra) fekete köreit is tükröztethetjük a szaruhártyán.
A
nem
sklerának színére és ugyancsak görbületére figyelünk, fleg, hogy dudorodik-e ki helyenként, vagy ellenkozleg nem mutat-e helyenként
kisebb-nagyobb mélység besüppedéseket. Az alsó szemhéj köthártyát az áthajlási redvel együtt könnyen áttekinthetjük, ha mutató, és hüvelykujjunkkal az alsó szemhéjat lefelé huzzuk, mialatt a beteg felfelé néz. Valamivel nehezebb a fels szemhéj kö-
thártyájának
és
áthajlásának megvizsgálása
;
azonban semmi körül-
ezt
nem szabad elmulasztani, gyakran a köthártya kórosmert igen változásai, igy pl. a trachománál is, sok-
mény
között
kal kifejezettebbek a fels tarsalis
hártyában
és áthajlásban,
ban, azonkívül
mint az
kötalsó-
még gyakran épen a fels
szemhéj alá fészkeli be magát a szembe Hogy a fels szemhéj
jutott idegen test.
köthártyáját
és
áthajlását megláthas-
suk, a fels szemhéjat ki kell fordítani
hogy a beteget ersen lefelé nézetjük, balkezünk hüvelyk- és mutatóujjával megfogjuk a (ektropionálni).
Ez úgy
történik,
szemhéj szabad szélét (nem a pillaszröket),
a szemhéjat
lefelé és a
szemtl
kissé
elhúzzuk, j óbb kezünkkel hüvelykuj j ával
pedig a fels orbitalis szélnél benyomjuk
18.
ábra.
Placido keratoskopja.
a szemhéjat és egyúttal a szemhéj szabad szélét felfelé, a homlok felé emeljük.
A
fels szemhéj ilyenkor hüvelykujjunk
körül kifordul.
Az elüls csarnoknak fleg mélységét Vizsgáljuk meg, rendes mélység, mélyebb, sekélyebb, vagy egyenltlen mélység. A szivárványhártya színét és rajzolatát figyeljük meg és azt, hogy a szem gyors mozdulatainál nem rezeg-e. Ezután a pupillát vizsgáljuk; mindenekeltt azt nézzük, vájjon az szkébb, egyik, vagy másik, vagy mind a kett a rendesnél tagabb, vagy központos es fekete kerek, ellypsises, egyenltlen, vagy zegzugos, tiszta fekvés.
A
pupilla- vizsgálatnak igen fontos része a pupilla reactiojának
vizsgálása fényhatásra, alkalmazkodasra es összehajtásra.
meg-
53
Az
eljárás a
következ
:
keresztül a messze távolba néz
beteg szemben ül az ablakkal és ezen egyik szemét kezével letakarja, vagy mi
A ;
Ezután nehány másodtakarjuk le, ügyelve, hogy a szemet ne nyomjuk. majd kezünket gyorsan percre elfedjük a másik (a vizsgálandó) szemet is, eltávolítjuk és megfigyeljük,
hogy a pupilla összehuzódik-e. Ez a
direct
fényreactio vizsgálata.
Ezután a consensualis reactiot vizsgáljuk Az egyik szemet, pl. a hol kezünket elvesszük es balt, kezünkkel, vagy ernyvel hol eltakarjuk, megfigyeljük a jobb szem pupilláját, vájjon ez a bal szem eltakarásánál :
tágul-e és megszükül-e,
ha a bal szem
elül
Ebbl
kezünket elvesszük.
a
ketts vizsgálatból fontos következtetéseket vonhatunk le. Ha szem pupillájának direct reactioja hiányzik, vagy hiányos, azt akár a bal szem fényérzésének csökkenése, akár a szivarvanyhartya idegeinek bénua bal
pl.
akár a szivárványhártyának az elüls lencsetokhoz tapadasa okozhatja. Ha a bal szemet hol beárnyékoljuk, hol meg szabadon hagyjuk és a jobb szem pupillája (feltéve, hogy ez a szem egészséges) ilyenkor mozdulatlása,
a bal szem fényérzése hiányos ha azután a jobb szemet, hol eltakarjuk, hol szabadon hagyjuk és a bal szem pupillája renyhén, vagy nem mozog, akkor a bal szem szivárványhártyájában van a hiányos, vagy lan marad,
;
hiányzó pupillareactio oka.
A
pupillának összehajlásra és alkalmazkodásra reactioját úgy vizsgáljuk, hogy a középvonalban tartott ujjúnkat, melyet a beteg állandóan néz, 50
— 60 cm.-nyi távolból mindjobban közelítjük a szemhez
ilyenkor összehajlik és alkalmazkodik
is,
;
a szempár
meg
a pupillának ekkor
kell
sz-
Ez a vizsgálat is fontos, mert pl. már annak kezdeti szakában is, azt találjuk, hogy a pupilla fényre nem, vagy csak nagyon hiányosan reagál, mig a reactioja összehajlásra és alkalmazkodásra megfelel. Ez az Argyll Robertson-íéle tünet. Soha se mulasszuk el az intraocularis nyomás megvizsgálását, ami úgy történik, hogy a beteget lefelé nézetjük és mindkét kezünk mutató tabesnél és progressiv paralysisnél,
külnie.
ismételten
szemhéjon át a szemgolyó aequatora tájára fektetve, felváltva, hol reányomjuk a bulbusra, épen úgy mint a fluctuatiot szokás kitapintani. A rendes intraocularis nyomást Tn-nel ujját a
az egyik, hol a másik ujjúnkat
jelöljük;
T
annak foka
a fokozódást (hypertonia)
-f 3, -mai.
AT-f
3
kkeménység
szemgolyót
nyomás csökken (hypotonia), annak történik.
Az
T—
3
T
+
1,
T
+
2,
jelent. Ida az intraocularis
T
jelölése
szerint
—
I,
T—
2,
T—
3-mal
a teljesen pettyhüdt, puha szem.
intraocularis
nyomás pontos megmérése
sére külön eszközök az ophthalmotonometerek
és
értékekben kifejezé-
állanak rendelkezésünkre.
Ezek között legáltalánosabban használt és legmegbízhatóbb a Schiötz- féle tonometer 19. ábra). A szemnek holocain-nal történt érzéstelenítése után a hányát fekv beteget egyenesen felfelé nézetjük, az eszközt a két kam(
1.
pónál fogjuk és alsó homorú korongját
(f)
a szarúhártyára helyezzük,
54
A tokban (b) könnyen sikló, homorú részéhez ér és a mutatót a hegyes foksoron kitéríti. A mutató állását a foksoron megnézzük és ebbó'l a minden eszközhöz mellékelt diagrammon azonnal leolvashatjuk, hány mm. higanynyomásnak felel meg a mutató kitérése. A rendes intraocularis nyomás 25 30 mm. magas melyre az eszköz önsúlyával nehezedik.
vég
pálcika
(a)
a mutató alsó
—
Hg. oszlop nyomásával egyenérték.
Ha meggyzdtünk még tömlre
ujjunkkal
a köny-
nyo-
gyakorolt
másnál semmiféle váladék
hogy
arról,
nem
bu-
gyog ki a könypontokból, a mi a könylevezet készülék átjárhatósága mellett szól, akkor nagyjában befejeztük a küls vizsgálatot.
Esetenként nehézségbe ütközik igy megvizsgálása szemgolyó a különösen gyermekeknél, fleg olya;
noknál, kik nagy fénykerüléssel, eset-
szemhéj görcscsel járó szemgyuladásban szenvednek. A szemet azért leg
feltétlenül
meg
kell nézni, a
szemhé-
jaknak széthúzása azonban nehezen sikerül és erltetése veszélyes is, mert
könnyen megtörténhet, hogy ezzel esetlegesen mélyebb szaruhártya- feSchiötz ophthalmotono- kély
átszakadását okozzuk. Ilyenkor
metere
20. ábra.
Desmarres kanál.
a szemhéjakat a Desmarres - féle kaa nalakkal (1. 20. ábra) huzzuk szét úgy, hogy az egyik kanalat a fels, másikat az alsó szemhéj alá csúsztatva kitárjuk a szemrést, ügyelve, hogy '
az eszközzel a szemgolyót ne nyomjuk.
A A meg
és
törési
(középponti) látásélesség megvizsgálása.
szem küls megvizsgálása után a középponti látóélességet állapítjuk fényezzel kapcsolatosan a szem tavolpontjanak helyzetét (refiactio,
állapot)
is.
tárgyakat Valamely szem látóélessége annál nagyobb, mennél kisebb látja az ismer fel adott távolságból, vagy mennél nagyobb távolságból adott nagyságú tárgyat. A látóélességet tehát vagy úgy állapítjuk meg, hogy meghatározzuk tárgyat meg azt a legnagyobb távolságot, melybl a szem adott nagyságú meghatározzuk annak a legkisebb tárgynak nagyságát,
vagy melyet a szem adott szem valami tárgyat
felismer,
és változatlan távolságnál meglát.
felismerjen,
feltétlenül szükséges,
Ahhoz, hogy a
hogy a
látószög
55
bizonyos
szemnek mutatkozik, (apgulus visorius), mely alatt a tárgya nagysága egyúttal a retinalis kép nagyságú legyen és miután a látószög hogy valamely tárgy tiszta nagyságát határozza meg, azt is mondhatjuk, bizonyos nagysága. A látófelismerésének egyik kelléke, a retinalis kép melyek a nézett tárgy két végszöget azok a képzelt sugarak alkotják, pontjából a szem cso-
mópontján át az ideghártyához haladnak
;
meg
határozzák
ezek
egyben a retinalis kép nagyságát (1.21. ábra).
AB
és
,
A1B =
tárgy; ab és a*b =retmalis kép
l
a,
ismer
B
=
Mennél ivitsnn.
,
látószög 6
kisebb
;
f
látószög.
alatt
kínálkozó
,
tárgyát
szüksége a tárgy a szem, vagyis mennél kisebb retinalis képre van
fel
felismeréséhez, annál jobb a
szem
látóélessége.
biró Számtalan vizsgálatból tudjuk, hogy a rendes látásélességgel kínálkozik. szem az olyan tárgyat már felismeri, mely i'-nyi látószög alatt mely kisebb Ez az i'-nyi látószög azonban csak átlagérték van olyan szem, D -co látószög alatt álló tárgyat is felismer. Ha valamelyik ;
látószög alatt mutatkozó
pl. l/2 '-nyi
szem
annak
felismer,
élességnél
A
még
látóélessége a rendesnek
tárgyat
is
felvett látó-
egyszer akkora.
gyakorlatban közelfekv okokból a látóélesség
meghatározásának nem azt a módját követjük, mely a legnagyobb távolságot állapítja meg,
22. ábra. Snellen próbabetüinek szerkezete.
melybl a szem adott nagyságú tárgyat még meglát, hanem azt a módját, mely
bizo-
nyos adott távolság mellett a tárgynak legkisebb
m E
mely a felismerést még megengedi. Erre a célra szolgálnak a látáspróbák vagy próba táblák milyenek elsnek Snellen szerkesztett, következ alapon A sorokban elhelyezett betk mindegyike négyzetben foglal helyet a négyzet
nagyságát
keresi,
,
N
ffl
,
:
;
••w.
F T E
R.
bee
oldalai
négyzet
5
részre osztottak
5'-nyi látószög alatt
E
Z
TG
O B n H B
22.
ábra).
Az
egész
kínálkozik a szemnek
abból a távolságból, mely az illet bet, illetleg sor fölé írott.
El
(
1.
Minden egyes apró négyzet a nagy-
1
nak / 5 -e lévén, i'-nyi látószög alatt mutatkozik és miután minden egyes apró négyzet a bet egy részletének felel meg, a rendesnek elfogadott látó-
23. ábra.
Snellen próbatáblája 6 m.-rl vizsgálatra.
élességgel biró felépített
szemnek az ezekbl a részletekbl
bett meg
kell ismerni.
2.0
24. ábra.
Nemzetközi próbatábla Landolt- karikákkal.
57
látásélességnek a meghatározása a gyakorlatban akként történik,
A
hogy a próbatáblát (1. 23 ábra) lehetleg jó megvilágításba helyezzük, legcélszerbb, ha az ablakkal szemben lev falra akasztjuk. A beteg háttal ül az ablaknak, 5, vagy 6 m. -nyíre a próbatábla eltt. Mindegyik szemet külön vizsgáljuk, az egyik megvizsgálásánál a másikat lekötjük. Ekkor felhívjuk a beteget, olvassa el felülrl lefelé a sorokat. Ha a beteg ennek meg.
megtudjuk a
felelt,
(visus) jelölve oly törtszám-
mely V-vel
látóélességet,
ban nyer kifejezést, melynek számlálója az a távolság (d), melybl a beteg olvas, nevezje pedig az a szám, melyet az elolvasott sor fölött találunk és mely távolságból (D) ennek a sor betinek részletei i'-nyi látószög alatt állanak
eszerint
;
d
Ela a beteg 6 m.-nyir e ül a próbatábla eltt (d
D=
dik sort olvassa, mely fölé
V
=
mely
A
6 / 18 ,
fölé
Minden
szerkesztett.
látásélesség értéke
ha
5
(1.
V = 0-5 (Y2
el,
mely
5
),
elolvassa,
is
tehát rendes.
I,
24 .ábra), tehát az,
alulról a 3-ik sort
tehát eltérleg a régebbitl
nem
is
,,
nem-
m. távolságból történ vizsgálatra
oda van jegyezve a meg a szem látás-
sor mellett tizedes tört értékében
mennyinek
felel
m. távolságból ennek a sornak számait ha
sort
nemzetközi szemész-congressus
V^— V=
a második sort tudja csak elolvasni,
pl.
csupán a negye-
szokás rövidíteni.
zetközi próbatáblát “ fogadott
bán
a beteg az utolsó ®/ 6
nem
A Nápolyban 1909-ben tartott
Ela
Ha
D = 6 van nyomtatva, látásélessége V = =
talált törteket
élessége.,
6) és
van nyomtatva, akkor a látásélesség
18
azaz a rendesnek %-a.
=
elolvassa,
hanem
közönséges,
el
tudja olvasni,
x
0'2 (
/ 5 ),
ha az
ro, rendes.
5-iket,
A
jelölés
tizedes törtek alakj á
történik.
Olyanoknál kik sem a bett, sem a számot nem ismerik, olyan próbatáblákat használunk, melyeken különböz alakok, vagy jegyek foglalnak helyet, igy a nemzetközi próbatáblán a Landolt- féle 1 24 ábra) ( a betegnek meg kell mondani, merre nyílik a (felfelé, lefelé, jobbra,
gyr
.
;
gyr
balra).
Ha
a beteg a próbatábla legnagyobb
betjét sem tudja elolvasni, vagy a táblát hozzuk közelebb a beteghez, vagy a beteget közelebb a táblához
;
ilyenkor természetesen a közönséges tört számlálója (d) változik
igy ha a Snellen-íé\e próbatábla iegfels
akkor
V=3
Ilyen alacsony
érték
látja (d
=
3),
/ 60 ,
a rendes
betjét (D
V 20
látásélességnél
-
a
60) csak 3
;
méterrl
.
már úgy járhatunk
beteggel sötét alapon (kabátunkon, vagy sötét táblájú pesztett ujjainkat olvastatjuk és a talált eredményt
könyv
el,
hogy a
fölött) kiter-
úgy jegyezzük fel szem) ujjakat olvas I, 2, %m.-rl (u. o. m.) Ha a beteg az ujjakat közvetlenül a szem eltt sem tudja megolvasni, kezünket J. sz. (jobb) b. sz. (bal
:
%
58
mozgatjuk a szeme eltt, ha ezt látja, akkor azt mondjuk, hogy y2) i m, távolságból, vagy közvetlen közelbl kézmozgást lát (k. m. 1.), ha erre sem képes és a szem épen csak a sötétséget a világosságtól tudja megkülönböztetni, vagyis ha a beteg épen csak világosabban lát, ha az ablak felé fordítjuk, azt mondjuk, hogy a szem látóképessége quantitativ fény érzésre csökkent.
Ha ilyenkor
azt találjuk,
hogy a vizsgált szem
lencséje
homályos
és
igy ez lehet oka annak, hogy a tárgylátás hiányzik, a quantitativ fényérzés
vizsgálatát a
bába
következ
eljárással egészítjük ki.
ültetjük, a beteg szemeivel egy
A
beteget elsötétített szo-
magasságban gyertyalángot tartunk,
melyet ernyvel, vagy kezünkkel hol elfedünk, hol meg kezünket elvesszük a láng ell, a betegnek pedig meg kell mondani, mikor lát világosságot, mikor nem. Ha ennek 6 m.-nyi távolságból habozás nélkül megfelel, akkor ezt a hályogos szemet jó középponti fényérzésnek szól,
mondjuk
hogy a szürke hályogot nem complicálja a sárga
ideghártya
v. chorioidealis
megbetegedés.
ságból látja a lángot (a fényt) és akkor
is
Ha
és ez amellett
folt tájára localizálódó
ellenben csak kisebb távol-
inkább
eltalálja,
semmint biztosan
mondjuk, hogy a centrális fény érzés bizonytalan, ez pedig amellett bizonyít, hogy a szürke hályogot retinalis, chorioidealis vagy látóideg megbetegedés complicálja és igy a szürke hályog eltávolításának opticai eredménye egyáltalában nem volna. Miután ugyancsak opticai eredmény nélkül járna a hályog eltávolítása akkor is, ha a szem hátteréakkor
felismeri,
azt
nek megbetegedése nem épen a sarga foltban, hanem attól távolabb es hanem helyen, vagy helyeken van, azért nemcsak a szemnek középponti,, történik, hogy felkörzeti fényérzését is meg kell ilyenkor vizsgálni. Ez úgy Ezután a hívjuk a beteget, nézzen egyenesen elre, szemeit ne mozgassa. gyertyát kb. 0‘5 m. -nyíre a beteg szeme eltt
felfelé, lefelé,
jobbra, balra
majd kezünket elvesszük elle és a betegennek nek meg kell mondani, vagy ujjával megmutatni, hol van a láng. Ha fényérzés körzeti minden habozás nélkül megfelel, azt mondjuk, hogy a megbetegedést a leg(projectio, vetület) jó, vagy rendes, ami szemfenéki rossz körzeti nagyobb valószínséggel kizár a bizonytalan, hiányos, vagy stb. visszük a lángot letakarjuk,
;
fényérzés szemfenéki megbetegedés mellett szól vizsgálásáról szóló fejezetet
A
(1.
erre
nézve a látótér meg-
is).
szem távolpontjának
(refractio)
meghatározása.
ismerjük meg a fejezetben megírt vizsgálatból csak akkor szem fénytörése emmetrovizsgált szem igazi, absolut látásélességét, ha a látásélességet tudtuk meg, piás, ha nem az, akkor csupán a viszonylagos valódi latokepessegemely azonban egyáltalában nem tájékoztat a szem
Az
elz
látásélesseg-erteket nek fokáról. Épen azért, ha a rendesnél alacsonyabb rendellenes fénytörése kapunk, mindenekeltt azt kutatjuk, nem a szem
.
59
'
megfelel javitóü vegekkel emmetropiássá tesszük. Az üveg erejébl megtudjuk egyúttal a szem oka-e ennek és ha igen,
=
távolpontjának helyzetét
akkor
a
szemet
fénytörését, refractiojat.
Refractionak a szemnek mint optikai rendszernek (optikai készüléknek) azt a fénytör képességét mondjuk, melylyel akkor bir, midn teljes nyugalomban van és igy a fénytörés meghatározásánál azt keressük,
hogy a szem teljes nyugalmi állapotban hol egyesíti pontszeren a páhuzamosan bees fénysugarakat, vagy pedig milyen távolságban van a szem eltt az a pont, a melybl kiinduló fénysugarakat úgy töri, hogy azok épen az ideghártya sárga foltjában egyesülnek pontszerleg, más szóval, hol
van a szem távolpontja.
A
távolpont fekvése szerint három féle fénytörést ismerünk emmetropiát, a myopiát vagy közellátóságot és a hypermetropiát vagy látóságot
;
az túl-
Ez az utóbbi kett az emmetropiával ellentétben az ametro-
piás fénytörés.
Az emmetropiás, vagy
rendes szabású szem távolpontja a végtelen
távolságban fekszik, a végtelen távolból
jöv párhuzamos
sugarakat az
26. ábra.
Közellátó szem fénytörése.
ilyen (1.
szem úgy
töri,
hogy épen az ideghártya sárga foltján egyesülnek
25. ábra).
A
szem távolpontja a végtelenségen belül van, jöv párhuzamos sugarakat úgy töri, hogy azok az ideghártya eltt egyesülnek. Az ilyen szemnek széthajtó sugarakara van szüksége (1. 26 ábra) és ha párhuzamos sugarakat akar ideghártyáján egyesíteni, szorólencsére szorúl, mely a párhuzamos sugarakat elbb a szem igényének megfelelen széttériti mennél ersebb üvegre van szüksége, annál nagyobb fokú a myopia, vagyis annál közelebbb fekszik a szemhez az a pont, melybl a sugaraknak széthajlóan kell kiindulni, hogy törésük után közellátó (myopiás)
a végtelenbl
;
az ideghártyán egyesüljenek.
A túllátó (hypermetropiás) szemnek távolpontja mint virtuális pont az ideghártya mögött van, párhuzamosan a szembe es sugarak úgy töretnek, hogy az ideghártya mögött egyesülnek. Az ilyen szemnek összehajló sugarakra van szüksége (1. 27. ábra). Mennél közelebb a retina mögött fekszik az a pont,
mely felé a sugarak összehajlanak, mennél nagyobb tehát a sugarak összehajlása, annál nagyobb a túllátás foka. Összehajló
bo sugarak a természetben nincsenek, a szem részére tehát a sugarakat elbb összehajlókká kell tenni mennél ersebb gyjtlencsére szorul a szem ;
ennek a célnak elérésére, annál nagyobb túllátásának foka. Az emmetropiás szembl visszavetett fénysugarak párhuzamosak, a közellátó szembl kiindulók összehajlók és annál jobban hajlanak össze, mennél nagyobb fokú a myopia a túllátó szembl visszavetett sugarak széthajlók és széthajlásuk annál nagyobb, mennél nagyobb a hyper;
metropia.
Az elmondottakból három tény
Az
mely itt els sorban érdekel, az hogy a látásélesség valódi értéke csupán úgy mert állapítható meg, ha az ametropiát elbb emmetropiává javítjuk végtelen távolban létre a hiszen az ametropiás szem ideghártyáján nem j álló tárgy képe, hogy ismerhesse tehát fel, az ilyen szem a kép részleteit. A látáspróbákkal való vizsgálat azonban 5 6 m. távolságban álló tárgyállapítható meg.
egyik,
;
—
gyal történik, a
melybl
kiinduló fénysugarak a gyakorlatban
huzamosaknak tekintendk. Ebbl kiindulva
hogy a
természetes,
élesség valódi
már
értékét
pár-
látás-
csupán
a
szem refractiójának meghatározásával kapcsolatosan
állapíthatjuk
meg, ami a következkép történik.
Ha
a látásélességet rendes-
nek találtuk és a szem elé tett leggyengébb convex üvegen át már rosszabbul lát a vizsgált, a szemet Hypermetropiás szem sugártörése.
emmetropiásnak vesszük. Ha convex üvegen át épen olyan jól, vagy még jobban lát a vizsgált, akkor a szem hypermetropiás és a hypermetropia fokát úgy tudjuk meg, hogy fokozatosan ersebb üveget teszünk a szem elé az a legersebb domború üveg, melyen át a beteg az utolsó sort még elolvassa (vagy a melyen ;
át legtöbbet lát) az felel
meg
a (nyivánuló
= manifest)
túllátás fokának.
szem elé myopias tett gyenge concav üveg jobb látást enged, valószín hogy ekkor azután fokozatosan ersebb concav üveget teszünk a szem elé, es a át leglegels concav üveg, melyen át rendes a látásélesség, (vagy a melyen
Ha
a vizsgált
nem
olvassa végig a probatábla sorait és a
,
többet
lát),
az felel
meg
a közellátóság fokának,
szóval
:
a leggyengébb
concav üveg törereje egyenérték a fennálló myopia fokával. domború Miért felel meg a hypermetropia fokának az a legersebb melyen üveg, miért a myopia fokának az a leggyöngébb homorú
üveg a
és
vizsgált látásélessége rendes
?
Azért, mert a hypermetropiás szem a
alkalmazkodik gyengébb convex üveg használatánál egyszeren annyit összehajlová teszi a hozzá a mennyivel a szem igényeihez képest kevéssé concav domború üveg a sugarakat a myopiás szem pedig az ersebb sugaa egyensúlyozza üveg használatánál ugyancsak alkalmazkodásával ;
6i
raknak a concav üveg
által eszközölt
túlers, a szem igényéinek
meg nem
felel széthajlását.
Mindkét esetben tehát az alkalmazkodás játszik közre a refractio pontos meghatározása pedig a szem teljes nyugalmi állapotát, tehát azt kívánja meg, hogy az ne alkalmazkodjék. A szem távolpontjának üvegekkel való meghatározását kissé hosszadalmassá teszi az, hogy egyik üveget a másik után kell vizsgált szem elé ;
Ezen a hosszadalmasságon kíván segíteni a különböz optometer. Lényegileg a legtöbb optometer állványon nyugvó fémcs, melyben lencse-rendszer, esetleg csupán egy lencse foglal helyet. A csegyik végébl nézi a vizsgált szem a cs mátenni.
sik
végében
rendszerint
elhelyezett,
üveg-
lapra edzett próbabetket, melyekhez a lencse
csavar segítségével közelíthet, illetleg azoktól
eltávolítható
a
ezáltal ;
szembe kerül
sugarak hol párhuzamosak, hol hol
meg
összehajlók lesznek. Mihelyt a vizs-
szem a próbabetket
gált
széthajlók,
együtt a
cs
látja, a
csavarral
fels részén mozgó mutató, az
ugyanott elhelyezett foksoron megmutatja a vizsgált
szem fénytörését
is.
Az eszköz optikai elvét a következkbl értjük meg. A csben pl. io d*) convex lencse van ha ezt a próbabetkhöz io cm. -nyíre ;
közelítjük, ezek a lencse gyujtótávolságában
állanak, az onnét kiinduló sugarakat a lencse
úgy töri, hogy törésük után párhuzamosan haladnak tovább. Párhuzamos sugarakra az emmetropiás szemnek van szüksége, ha tehát a próbabetket a
domború lencsének
ilyen
helyzeténél látja a vizsgált szem, az emmetropiás.
Minden
nel közelebb
i
28. ábra.
Hasábos optometer
cm. melylyel a lencse a io cm.-
próbabetkhöz, vagy azoktól a 10 cm.-en túl felel meg; így ha a szem akkor látja a betket, mikor a convex lencse 8 cm. -nyíre van tlük, a szem 2 d. közellato, ha akkor látja mikor a lencse n cm.-nyire áll a próbabetktl, a szem i d. hypermetropiás. kerül
a
távolodik id. töréskülönbségnek
Ilyen készülékkel a szem fénytörése elég gyorsan állapítható meg ugyan, de az eredmény kevésbbé megbízható, mert a csbe néz szem íendszerint önkéntelenül ersebben alkalmazkodik; ez pedig a mint
tudjuk, a tavolpont helyes meghatározását kizárja. *)
1.
69.
old.
62
rel
(
1.
Valamivel megbízhatóbb eredményt nyerünk a hasábos optometer28. ábra). A vizsgált a bármilyen asztalhoz ersített eszközön keresz-
a 3 '75 m.-nyi távolságban (a távolság eszközönként változhat) a falra akasztott táblát nézi, melyen két fehér korong van fekete alatül,
Ha
korongot úgy látja, hogy azok szélei épen érintkeznek (3) ha úgy, hogy a szélek egymástól távol állanak a szem emmetropiás, a szem túllátó és ha úgy, hogy a két korong egymásba ér (5) (4) két
szem
a
közellátó.
A
myopia,
illetleg
hypermetropia fokát
azután
úgy állapítják meg, hogy az eszközön lev üvegtartó-abroncsba, mind ersebb és ersebb törés concav, illetleg convex üveget helyezünk, mig a két korong épen hogy éri egymást. Végeredményében ez az eljárás hosszadalmas.
is
Akár mily módon határozzuk meg a távolpont mint
a látóélesség meghatározása
is,
fekvését, az épen
úgy
mindegyik szemen külön történik az ,
egyik szem vizsgálásánál tehát a másikat lekötjük, vagy a szemüveg állvány egyik foglalatába átlátszatlan lemezt helyezünk
A
el.
közelpont- és az alkalmazkodás szélesség meghatározása.
másik két tény, mely a szem távolpontjáról elmondottakból következik az, hogy ha a szem nem rendelkeznék valamilyen tehetséggel, mely a fénysugarak változó törését lehetvé teszi, minden szem csupán azokat a sugarakat egyesíthetné pontszeren ideghártyáján (csak annak a
A
tiszta képét),
tárgynak nyerné
melyek épen távolpontjából indulnak
ki,
nem
továbbá hogy a túllátó szem tulajdonképen semmiféle távolságból kapna tiszta képet, mert összhajló sugarak, melyekre a szemnek szüksége oly tárgyakvan, a természetben nincsenek, dudjuk azonban azt, hogy
nak is tiszta képét nyerjük, melyek a tavolponton innen vannak, vagyis, is hogy különféle távolságokban is jól láthatunk és hogy a túllátó szem tisztán
láthat.
Mindezt a szem alkalmazkodása teszi lehetvé, mely fleg a lencse mködésében, illetleg rugalmas voltában találja magyarázatát. A lencse u.
i.
lesz,
akkor, mikor a szem távolpontján belül miáltal
tör
fekv
tárgyat néz,
domborúbb
ereje növekedik.
Az alkalmazkodás mechanismusa
következ
lényegileg a
:
A
szem
foglalt lencsét a megfeszített felfüggeszt a szem távolpontján belül fekv lelapítják.
nyugalmi állapotánál a tokban szállag rostjai,
(
1
.
18 old.) .
Ha
alkalmazkodási izomnak kéttárgyat néz, ha tehát alkalmazkodik, az összehúzódnak ennek az a követkörös, valamint hosszirányú rostjai a lencsetok kezménye, hogy a felfüggeszt szállag rostjai ellazulnak, így rugalmassaganal fogva azok feszit hatása alúl felszabadúl és a lencse ;
domborúbb
lesz,
tör
ereje növekedik.
Mennél ersebben alkalmazkodik a
63
húzódik
annál jobban
szem,
az
össze
izom,
alkalmazkodási
annál
meg a zonulát és a lencse annál domborúbb, annál elüls nagyobb törerej lesz. A domborulat növekedése fleg az
jobban
lazítja
lencse felületét
A
közeledik.
tükörképe
kisebbedik
lényegesen
ilyenkor
péhez
melynek
ileti,
(Purkinje-Sanson
egyben
és
a
növekedése
domborúlatának
lencse
szarúhártya
-
féle
kép)
tükörkéaz
folytán,
továbbá a szembogár, a spinkter iridisnek az alkalmazkodás izommal egyidej összehúzása következtében, megszükül. Ha mindkét szem nyitva van, a bels egyeminnes izmok összehúzódását is láthatjuk, mert az alkalmazkodással elüls csarnok
sekélyebb lesz
is
dig bizonyos összehajlás
is
(1.
29.
ábra),
jár.
hogy alkalmazkodás közben a szem távolpontjából jöv sugarak oly ersen töretnek, hogy az ideghártya eltt egyesülnek, szemünk tehát egy és abban a pillanatban csak bizonyos távolságban álló Természetes,
tárgy tiszta képét nyeri,
a mit az ismert Scheiner - féle kísérlettel bizo-
nyíthatunk.
Az alkalmazkodási mindkét szemre egyforma erej és egyidben történik az alkalmazkodás gyorsabban történik kisebb
ösztön
;
távolságról, nagyobbra,
nagyobb
mint
B
távol-
A.
ságból, kisebbre; lencse..
szem nem mazkodhat.
aljas
...
29. ábra.
aiKai-
A.
=
Közelponton (punctum azt a pontot értjük,
a
alkalmazkodó szem.
proximum
= P)
B = nem
alkalmazkodó szem.
a szemhez legközelebb
melybl kiinduló sugarakat a szem
fekv
összes alkalmaz-
kodásának igénybe-vételével még képes ideghártyáján pontszeren egyesileni. Ennek a pontnak a gyakorlatban meghatározására a különböz olvasó próbák
(
Jager Snellen, Csapodi stb.) szolgálnak. ,
A
vizsgálttal a legkisebb
próbabetket olvastatva, azokat lassan közelítjük szeméhez addig, mig a beteg épen még képes azokat elolvasni. Ekkor lemérjük a távolságot szem és olvasó próba között és igy centiméterekben kifejezve, megtudjuk a közelpont fekvését. Az olvasó próbák helyett a Graefe,- vagy a Dondersfél erácsos
oplomelert
is
használhatjuk
(1.
30. ábra)
melyet lassan közelitünk
a vizsgált szeméhez mindaddig, mig az alkalmazkodása legnagyobb megfeszítésével a
sodronyokat még egyenként
látja.
Igen
megbízhatók a
közelpont meghatározására a Burchardt - féle pont-próbák.
Haladó korral a közelpont mindjobban távolodik
a
szem ell
;
a
;
64
mit a lencse mindinkább keményedésével
rugalmasságának csökkenémagyarázni, mert nem valószín, hogy a ciliaris izom mködése már oly korban apadna, mint a milyenben a közelpont távozása már kimutatható. Ez u. i. már a io-ik életévben, st valószínleg már elbb és
^
sével kell
kezddik
és egyenletesen mindinkább távolabb kerül, mig végül átlag a 75-ik életévben a távolponttal esik össze az alkalmazkodás ekkor megsznt. Ela valamelyik szem távolpontjának és közel pontjának fekvését ismerjük, megtudjuk egyúttal ennek a szemnek úgy alkalmazkodás-területét, valamint alkalmazkodás-szélességét, mi két, egymástól lényegesen különböz fogalom, mert az alkalmazkodás terület a szem távolpontjától annak közelpontjáig terjed (és
azután lassan
;
;
-
hosszmértékben kifejezhet) az a terület, melynek mentén a szem alkalmazkodásának változó beállításával az alkalmazkodás-szélesség pedig a lencsé-
tisztán lát
Donders rácsos opto
nek
az a vitális
melyet akkor vesz
görbület-többlete,
metere.
mikor a szem közelpontjára alkalmazkodik, szemben azzal a csekélyebb görbületével, melylyel akkor bir, midn a szem távolpontjára refractionált, teljes nyugalmi állapotban van, nem alkalmazkodik. A szem alkalmazkodási munkájának nagyságáról csak az alkalmazfel,
kodás-szélesség (A) tájékoztat, melyet ugy tudunk meg, hogy a értékben
kifejezett)
ugyancsak dioptria értékben
( az
remotum)
kifejezett
P'—
:
punctum proximum)
(P
közelpontjából
( dioptria
=
(R
távolpontjat
*
levonjuk
punctum
R.
szem távolpontjából (100 cm.) jöv sugarakat úgy hogy azok épen az ideghártyán egyesülnek pontszeren (1. 31. ábra)
Az
töri,
I
d.
közellátó
a közelpontból
c
/
fír
jöv
suga-
rakat ilyenkor úgy töri, hogy azok jóval az ideg-
\
hártya mögött egyesülnek
pP
-
Hrl
~
PP-
csupán
és
ha a szem ezeket
akarjaideghártyáján pontfír
31. ábra.
=
ezeket az a lencse a távolpontból jöv sugarak a sárga foltban egyesíti (m), a közelpontból (P. p.) jöv sugarakat pp-ben hogy a Pp-bl jöv sugarakat tör erejét c lencsével is a sárga folton egyesíthesse, c a nem alkalmazkodó; a gyarapítania kell. a = a közelpontra alkalmazkodó lencse. P.
r.
;
;
+
ez a
szem az olvasó próba betit,
)
1.
69. old-
szerig
egyesítem, lencsé-
jét jóval
domborúbbá
tenni
;
a lencsének
kell
ez
a
gyarapodása alkalmazko adja meg az olhalmnzkn-
domborulat
dás-szélesség
vagy a Burckhardt
-
féle
-
értéket.
Ha
pontokat
10
65
szeme eltt még meglátja, közelpontja (P) 10 cm. -ben van cm.(io d. törerej convex lencsével egyenérték), távolpontja (R) IOO alkalnyíre fekszik (i d. törerej convex lencsével egyenérték), akkor mazkodás szélessége ^
cm. -nyíre
:
vagyis ennek a szemnek lencséjét p d. convex lencse egyenértékével domborúbbá kell tennie, hogy a közelpontból jöv sugarakat ideghártyáján egyesítse.
szemben az alkalmazkodás szélességet úgy tudjuk meg, hogy a közelpontból levonjuk a myopia fokát. Ha az emmetropiás szem (távolpont ^ fénytörés o-val jelölve) közelpontját io cm. -nyíre a szem eltt találjuk (io d. lencse törerejéve 10 d. vagyis 10 O egyenérték), az alkalmazkodás szélesség emmetropiás szemben az alkalmazkodás-szélessége egyenl a közelpont Közellátó
— —
=
távolságával (dioptria értékben.)
szemnek (távolpont 50 cm. -nyíre nemleges irányban, a retina mögött) közelpontját 10 cm. -nyíre a szem eltt találtuk, az alkalPia a 2 d. túllátó
mazkodás-szélessége
=
10
— — = (
2)
10
-j-
2
=
12
azaz a túllátó
d.,
szem alkalmazkodás-szélességét úgy tudjuk meg, hogy közelpont értékéhez hozzáadjuk a hypermetropa fokát.
—
=
at
—0 S N
10'nv.
~a
<
1
*
32. ábra. 10 d. alkalmazkodás-szélesség emmetropiás szem alkalmazkodás-területe.
Nyilvánvaló, hogy az alkalmazkodási szélesség értékébl
nem
követ-
hogy a szem mily kiterjedésben lát tisztán, vagyis mennyi az alkalmazkodás-területe, mert a lencse csak annyival lesz nagyobb görbület (törerej), ha az emmetropiás szem a végtelenségb keztethetünk
arra,
25 cm.-nyi távolságra alkalmazkodik (jóformán végtelen
kodási terület) o
—4=4
d.
;
mintha az
1
d.
nagy alkalmazközellátó szem 20 cm.-nyire
alkalmazkodik (80 cm. kiterjedés alkalmazkodási I
~5
=4
d.,
terület)
vagy haa túllátó szem 50cm. -nyíre alkalmazkodik
Két szem
2— — 2)— 4 d(
egyforma érték alkalmazkodás szélességébl! az, hogy ez a két szem alkalmazkodása tehetsegének altalaban egyforma hasznát is veszi és természetesen a nagyobb érték alkalmazkodás-szélesség sem szól emellett, mert míg pb tehat
egy
távolról
teljesen
sem következik
emmetropiás, kinek közelpontja 10 cm.-nyire van a szeme eltt,, alkalmazkodás-szelessége tehát 10 d., 10 cm. -ti a végtelenségig lát tisztán (h 3 2 abra), addig a 10 d. közellátó, kinek közelpontja 5 cm.-nyire van a. szeme eltt, alkalmazkodás-szélessége tehát ugyancsak 10 d., alkalmazfiatal
-
kodás-szélességen ek Dr. Hoor
:
Szemészet.
jóformán semmi hasznát
nem
veszi,
mert mind5
66
úgy hogy az els esetben az alkalmazkodás elvesztése érzékenyen sújtaná ennek a szemnek functió képességét, az utóbbiban pedig alig jönne számba. Az említett vizsgálatból és az ennek alapján nyert eredménybl a szem absolut alkalmazkodás-szélességét tudtuk meg, teljesen tekinteten kivl össze
5
cm. -nyíre kiterjedésben
lát tisztán
szem Ha u.
hagyva olyan tényezt, mely a két elválaszthatlan,
t.
i.
az összehajlást.
33. ábra),
(1.
nézésnél az alkalmazkodástól
kétszem
i.
nézésnél a tavol-
ponton belül fekv tárgyat veszünk szemügyre, a szempár erre a tárgyra okvetlenül összehajlik. Mennél közelebb es tárgyra alkalmazkodunk, annál nagyobb lesz az összehajlás is a két tényez tehát bizonyos arányés kisebbedik és egyben az egyik a másikat mintegy ban egymással támogatja. Az összefüggést alkalmazkodás és összehajlás között azon;
n
ban nem szabad úgy értelmezni, hogy az összehajlás bizonyos fokához elválaszthatlanúl mindig bizonyos meghatározott, nem változó, még szkébb határok között sem ingadozó alkalmazkodás-quantum kötött, mert szemünk úgy az összehajlási ponton
túl,
valamint azon
belül
fekv
az összehajlást
bizonyos távolságra képes alkalmazkodni, anélkül, hogy megváltoztatná. Az a pont, melyre a szempár az összehajlási ponton
ir-r
1
at
=
képes
33. ábra. szem 10 d. alkalmazkodás-szélesség 10 d. közellátó
alkalmazkodni
túl
alkalmazkodás
területe.
hogy az összehajlást megváltoztatná), az a pont pedig, melyre’az összehajlási pon-
(anélkül,
a viszonylagos távolpont (Pv),
összehajlás megváltoztatása ton belül tud alkalmazkodni (ugyancsak az mellett való) távolpont nélkül) a viszonylagos (tehát adott összehajlás (Rv.).
távolpont közötti különbség viszonylagos közelpont és a viszonylagos (Av.) megfelel a viszonylagos alkalmazkodas-szelessegnek
A
Av
— Pv — Rv. •
absolut alkalmazkodásszélesség meghatározásánál az tekintetbe absolut távolközelpont és az absolut távolpont értéke kerül csak egyféle absolut a a pont és absolut közelpont csak egy van és igy en távolpont azonban mazkodás-szélesség. A viszonylagos közel- és alkalmazkodás-szelesseg is az összehajlási foknál más és igy a viszonylagos
Az
absolut
;
mm
összehajlás foka szerint változik.
.
es nemleges A viszonylagos alkalmazkodás-szélességnek van tevleges ponton részt, mely az összehajlási része. Tevlegesnek mondjuk azt a ogy az vagyis mely megenge 1, belül fekv távolságokra vonatkozik, ezek is alkalmazkodjunk, összehajlási ponton belül fekv távolságokra megváltoznék, hogy az összehajlás
mentén
is
tisztán lássunk,
anélkül,
—
.
67 az összehajlasi ponton nemlegesnek azt a részt, mely megengedi, hogy a látótengelyek összehajtátúl fekv távolságokra is alkalmazkodjunk (a szem felé es) végrésznek sának megváltoztatása nélkül. A tevleges végpontja a viszonylagos pontja a relatív közelpont, a nemleges résznek távolpont.
Ha
pl.
közelpontvalamely emmetropiás szempár, melynek absolut
összehajlik és egy33 cm.-nyi távolságra tco ben alkalmazkodik (alkalmazkodása tehát elé szem a és egyenérték) d-val ilyenkor 3
ja io cm. -nyíre fekszik
(=
io
d.)
..
a beteg egy
concav üveget teszünk,
d.
1
pillanatra rosszul látja a 33.
csakhamar azonban újból
tárgyat,
mert a szeme
lev
cm. -nyíre
elé tett szór ólencse
tisztán,
hatását azzal
ellensúlyozza, hogy alkalmazkodását
con-
d.
1
Ha
vex lencse törerejének megfelel lég növeli.
ezután
d.
I
convex lencsét teszünk szemei
ugyanez fog bekövetkezni,
elé
a vizsgált
egy pillanatra nem látja tisztán az összehajlási pontban lev tárgyat, a következ-
ben már
tisztán,
mert ebben az esetben
erejéig csökkentette alkalmazkodását,
I
d.
lapo-
sabbá tette lencséjét. De .sem az egyik, sem a másik esetben nem változott meg a látótengelyek összehajlása.
Ersebb
majd domború
homorú,
és
ersebb
lencse alkalmazá-
melynek hatását a szem alkalmazkodásának növelé-
sával elérjük végül azt a lencsét,
sével,
illetleg csökkentésével
többé ellensúlyozni adott összehajlás
Ha
közelpontot. 1
és
nem
képes
ebbl megtudjuk
mellett
való
távol-
az és
pl. 2 d. convex-lencse alkalr
mazasanal a vizsgált a 33 cm. -nyíre lev pontot még látja, alkalmazkodását 3 d.-ról, I
A =
osszehajlas-pont (33 cm.
AB =
a viszonylagos alkalmaz dás széles fs tevleges része J“ B viszonylagos kozelpont (o d. alkalmazkodás egyenérték) AC = viszonylagos alkalmazkodás széf ,
=
,
;
d-ra csökkentette, viszonylagos távolpontja viszonylagos távolpont
I
d.-val
egyentérték (100 cm.);
homorú
=
,
(1 d.
alkal-
mazkodas egyenertek)
meg a 3 d. lencsét is képes még egyensúlyozni, ekkor alkalmazkodását 3 d.-ról 6 d. egyenértékére növelte, a viszonylagos közelpont tehát 6 d.és igy a viszonylagos alkalmazkodási szélesség 6 d.
lenesek alkalmazásánál
:
—
A
viszonylagos alkalmazkodás-szélesség tevleges része ebben az esetben 3 d., mert ilyen homorú lencsét ellensúlyozott alkalmazkodásának növelésével, a nemleges rész 2 d., mert ilyen törerej convexlencse egyenértékével apasztotta lencséje (alkalmazkodása) törerejét 1
(1.
d.
5 d.
34. ábra).
)))
)
68
A
viszonylagos alkalmazkodás-szélesség tevleges és nemleges része között fenálló arány fontos, mert ettl függ, hogy a szempár adott összehajlásnál képes-e megöröltetés és f áradás nélkül hosszabb szemmunkát végezni. Erre akkor lesz képes, ha a viszonylagos ség tevleges
része
alkalmazkodás-széles-
akkora, mint a nemleges
legalább
rész,
ekkor
u.
i.
a szemnek elegend alkalmazkodása marad tartaléknak, hogy a munkát bírja.
Haladó korral az alkalmazkodás-szélesség mindjobban csökken, a mi a közelpontnak a szem ell távozásában nyilvánul. A közelpont távozása és igy az alkalmazkodás-széles ség csökkenése fokozatosan történik, a mint az az alábbi adatokból látszik :
A
io-ik életévben az alkalmazkodási szélesség
d.
12 d.
15
)
>
}
20
) )
)
25
)
10
d.
>
8-5
30
40
T
)
J
)
)
45
Az 50
d.
>
>
35
d-
5'5
d.
4'5
d.
3'5
d.
2’5
d.
) )
1
55
A
14
)
d.
t
075
60
—0.50
d.
)
o
65
d.
)
Nagyon
természetes,
hogy
itt
is
csak
átlag-ertekekról
van szó
és
Az alkalhogy csekély különbségek úgy felfelé mint lefelé elfordulnak. jelenség. mazkodás-szélesség rohamos fogyása majdnem mindig kóros
Lencsék. Hasáb.
A
szemüvegszekrény
kellékei.
különböz optikai eddig ismertetett vizsgálások egy részéhez a távolpont es a eszközökre és egyéb készülékekre van szükségünk, így A.z
mindenekeltt alkalmazkodási szélesség meghatározására test, melyet görbült felülete^ optikai lencsékre. A lencse olyan átlátszó része, a lencse gömbidomu, határolnak ha a görbült felület a gömbnek egy gyjtlencse, convex domború
viszonylagos
=
;
sphaerás.
A gömbidomú
vagy homorú ború
=
lencse
= concav =
vagy
lencse lehet ketts domconcavplanconvex és homorú- domború egyformán sphaerásan görbült,
szórólencse.
biconvex, sikdomború
=
=
A
domború
=
amint mindkét felülete az egyik domború, a masm vagy csak az egyik az és a másik sík, vagy épen úgy lehet a homorú encse homorú, de különböz görbületi sugárral Minden lencsenec C 35 ketts homorú, sik-homorú és domború-homorú. melyben tárgy és kép összeesik es ábra) van egy optikai középpontja (o),
convex, a szerint
;
•
-
-
69
mely a lencsét határoló 2 gömbidomú felület egy görbüközéppontja. Sík-homorú és síkdomború lencsének csupán optikai középponton és a görbületi középponleti középpontja van. Az
két görbületi középpontja,
a lencse középpontján tokon áthaladó egyenes a lencse ftengelye (ac) áthaladó egyéb egyenes melléktengely. A lencse a tengelyek mentén áthaladó sugarakat nem töri. A domború lencsére a ftengely irányában párhuzamosán es suga;
:
másik oldalán a lencse úgy töretnek, hogy törésük után a lencse gyújtó,- vagy gyjt pontjárak
ban (focus) egyesülnek pont-
szeren
Párhuzamosan
szorólencsére
a
es fénysugara-
kat ez annyira széthaj lókká
hogy azok ugyancsak
teszi,
a lencse gyújtópontjából
szanak jönni
gyjtpont
(
1
lát-
A
36. ábra).
.
Ketts domború
távolsága a len-
lencse, o
=
ac
=
ftengely,
optikai középpont f
=
;
focus.
csétl a lencse gyüjttávolsága. Minnél rövidebb a lencse gyüjttávolsága, annál nagyobb a lencse törereje, annál ersebb a lencse. Ennek jelölése régebben a gyujtótávolság hossza szerint történt. Egység az 1" (hüvelyk) gyujtótávolságú lencse volt. Ma ezt a jelölést többé nem használjuk és a lencsét nem gyújtó-
hanem
távolsága,
törereje szerint je-
löljük és ezt a törértéket dioptriák-
ban fejezzük \
gyüjttávolsága
\
V K /.
/X
11111
11 11
A 2 d.
szer akkora,
.
a méter
:
lencse törereje
d.
melynek
lencse,
= ioo cm
1
még
egy-
gyjttávola 50 cm. a
lencse törereje
az I d. lencse 4 törerejénél négyszer akkora, gyjtd.
J
távolsága
amannak
% része=25 cm.;
a 0’5 d. lencsének törereje ereje fele
36. ábra.
Ketts homorú avolsága
lencse.
Alapegység az
ki.
törerej
(dioptria)
lencse
f
=
focus.
még egyszer akkora
az
= 200 cm.
1
;
lencse törerejének,
d.
gyjt-
szóval a lencse gyjttávolságát
gy tudjuk meg, hogy a dioptria számával elosztjuk a 100-at. 100
Gyjttávolság
d.
Ilyen
gömbidomú
lencsét
rendesen százat tartalmaz (biconvex, biconcav),
°'- 5 0-50, 0-75, ,
még
;
a teljesen
50 drb.
concav
1
és
pedig kettt-kettt minden
d.
értékbl.
Van
két
1, 5, 2, 2-5, 3, 3-5, 4, 4 5, 5, 5’5, 6 cl., azontúl 20 d.-ig dioptria értekkel növekedik mindegyik lencse törereje. Cél1
•
•
mar csak
szemüvegszekrény 50 drb. convex lencsét
felszerelt
70
mint a szer, hogy a szorólencsék más szín keretbe legyenek foglalva, tüntetve ki legyen gyjtlencsék és hogy a foglalaton is a' lencse törereje (1.
37. ábra).
convex lencsét különben már a fogásáról is szélén vastaazonnal megismerjük a concav üveg középén vékonyabb, szélén. Hogy a gyengébb gabb, a convex meg középén vastagabb, mint a hogy rajta valami távolencse convex, vagy concav azt úgy tudjuk meg,
Az ersebb concav
és
;
tárgyat nézünk és a lencsét szemünk ell lassan távohtjuk domború, ha a tárgy ha a nézett tárgy ilyenkor közeledni látszik, az üveg valami tárgyat nezunk távolodni látszik, az üveg homorú ha az üvegen át kéz felé mozgatjuk ugyanabban az irányés ez akkor, mikor az üveget jobb irányban, az üveg ban látszik mozogni, az üveg homorú, ha ellenkez vagy domhomorú-, Ha azt akarjuk megtudni, hogy a kérdéses
labb
fekv
;
;
domború. üveget fokozatosan ersebb ború üveg milyen erej, a kérdéses concav számozott convex, a ismert törerej, tehát szemüveg szekrényünk és
37. ábra.
Lencse a próbaállványban.
ismert törerej concav kérdéses convex üveget fokozatosan ersebb és nézzük, hogy a tárgy üveg elé teszük és a két egymásra tett üvegen át ellentávolodik-e, illetleg ugyanabban, vagy az látszólag közeledik,
vagy
kerül egymásra, hogy irányban látszik-e mozogni. Végül oly két üveg épen úgy viselkedik, mint a a tárgy semmiféle mozgást nem végez, vagyis hatású üveg teljemikor sík üvegen át nézzük. Ilyenkor a két, ellentétes üveg ugyanolyan sen egyensúlyozza egymást, a kerdeses convex kérdéses concav üveg meg ugyanolyan j, mint az ismert concav üveg, a ersség, mint az ismert convex üveg. » „ üveg minseget es torokérdéses a megtudjuk gyorsabban Sokkal en\ 38- abra). Az üveget erejét az u. n. sphaerometer használatánál biconvex és biconcav nyomással az oldalt kiálló szögekre helyezzük; concav) 2 -vel megüvegeknél a mutatótól jelzett számot (+ convex, convex. oldalon 8 -at mutat az üveg 1 pl. a
kez
.
1
(
,
,
,
,
..
.
—
szorozzuk.
Ha
a mutató
+
.
egyenesen leolvassuk, síkdomború és a sík-homorú üveg törerejét miután a gömbidomú felületet a szögekre illesztettük
A
n egyik felülete Periskopiás üvegnél, vagyis olyan üvegnél, melyek
mindegyik felület tördomború, a másik homorú, külön állapítjuk meg levonjuk. Ha pl. az egyik erejét és az alacsonyabb érteket a magasabból törereje 2 d. convex. 2 (concav), az üveg felület 4 (convex), a másik A periskopiás üvegeknek az az elnye, hogy az üveg széli részein nézve is, tiszta képet kapunk, egyéb lencsék ilyenkor többé-kevésbé
—
+
át
torzítanak.
A sphaerometerrel
a sík-cylinderes
üveg törerejét
és
egyben az üveg;
meglehet határozni, úgy, hogy a szögekre helyezett üveg hengeres felületét lassan körben forgatjuk. A legnaoldalon) jelez, megadja az gyobb érték melyet a mutató (a +, vagy üveg törerejét és egyúttal a tengely helyzetét is, mely a két szög között hatástalan tengelyének helyzetét
is
—
fekszik.
Miután a távolpontot mindegyik szemre nézve külön állapítjuk meg, a nem vizsgált szemet a nézésbl ki kell zárni, úgy, hogy az u. n. próbaállvány
37-ik
(1.
ábra)
egyik keretébe
a
átlátszatlan,
lencsék módjára foglalt fémlemezt helyezünk.
Apró kerek keny
— stenopaeicus
nyílással
— stenopaeicus
réssel
rés,
ellátott
lyik
kes-
és
fémlemezre
is
szükségünk van. Az elbbire különösen akkor, ha ersebben tágult pupilláju szem látásélességét akarjuk meghatározni. Tág pupillánál u. i. a szem a fény nagy-
mérv
szóródása miatt rosszabbúl
dást szüntetjük
meg
azzal,
nyíláson át nézetjük.
A
tismus megvizsgálásánál
szorulunk
sánál
Minden
(I.
és
minségének megállapítá-
ott).
szemüvegszekrényben a
úgy
ezt a fényszóró-
stenopaeicus résre az astigma-
foglalt színes üveg, legalább
ezeket
lát,
hogy a beteget a stenopaeicus
keretben
legyen
egy vörös
és
egy zöld szín
39. ábra.
Cylinderes üveg ;
szerkezete.
kettsképek vizsgálásánál, valamint a
vakságot simulálóknál használjuk tartalmazzon azonkívül a szemüvegszekrény centiméterek és milliméterekre osztott mérrosszúllátást
és
;
a közelpont, a pupillaris távolság, az irás- és
szallagut,
olvasási távolság
stb. lemérésére.
A gömbidomú cylinderes '
1
2 5,
1
‘
5°,
lencséken kívül a
(hengeres) 1
'75,
2,
lencsékre
lesz
2-25, 2-50, 2-75,
következ sík-homorú szükségünk: o 3,
3-50,
4,
-
4-50,
25, 5,
és
o
sík-domború
-
50,
0'75,
i,
ugyan-
6, 7, 8 d.
mint a sphaerás lencsék. A cylinderes üveg szerkezete a következbl tnik ki. Ha valami üveghenger tengelyével párhuzamosan haladó abccl síkban átmetszük az
úgy
foglalva,
üveghengert, sík-domború cylinderes üveget kapunk (1. 39. ábra) ha az efgh homorú felület mentén vágjuk át a hengert domború- homorú cylinderes üveget nyerünk. Ha ezt az üveget fordítva képzeljük az üveg homorú ;
72 'domború cylinderes és végül, ha a két
metsz
felületet felcserélve gondol-
juk, azok sík-homorú cylinderes üveget határolnak.
Ezek az egyszer
cylin-
deres üvegek.
Kettsen hengeres, bicylinderes üveg az, mikor egy planconcav és egy planconvex hengeres üveg sík feületükkel úgy fekszik egymáson, illetleg úgy van egyesítve, hogy a két cylinder felület tengelye egymásra merlegesen
áll.
Ha
gömbidomú
ily
módon
képzeljük egyesítettnek a sik cylinderes üveget, sík
üveggel, sphaero- cylinderes üveggel
van dolgunk.
Minden hengeres üveg a tengelye irányában bees fénysugarakat töretlenül engedi át, a merlegesen a tengelyre esket épen úgy teszi összeha lókká, vagy széthajlókká, mint a sphaerás convex, illetleg concav üveg.
A
cylinderes üveg tengelyének az u. n. hatástalan tengelynek helyze-
üvegbe bekarcolt vonás jelzi. Ezek az üvegek az astigmatismus meghatározására és javítására szolgálnak (1. astigmatismus). A felsoroltakon kívül még hasábok képezik a szemüvegszekrény kellékét. Ezek foglalva is lehetnek, de legalább 2 ersebb hasáb ne legyen tét az
foglalva.
41
40. ábra.
-
ábra.
Hasáb okozta ketts kép.
H a sát>.
40-ik ábra) átlátszó optikai test, melyet két egymás felé határol. A két toro hajló sík felület, a tör felületek és az ugyancsak sík alap hasáb tör szögét. Ennek felület a hasáb élében találkozik és ezek zárják be a ersebbre nincs 20°-ú hasáb nagyságával jelöljük a hasábot is, van
A
hasáb
(1.
2—
;
szükség.
hasábba es fénysugár a hasáb alapja felé téríttetik, az ersebb a hasáb annál nagyobb, mennél nagyobb a törszög, azaz mennél nagyközéperej hasáboknál az eltérítés foka kb. felét teszi ki a törszög ságának igy a io°-ú hasáb kb. 5°-kal téríti el a sugarat. es pl. Ha mindkét szemmel a középvonalban tartott tárgyat nézünk halánték alapjával, kifelé (a a jobb szem elé hasábot teszünk úgy, hogy az mert a sugarak a hasáb alapja fele térítfelé) áll ketts képeket kapunk,
eltérítés
A
;
;
sárga foltra (vagy áltaigy a jobb szemben nem esnek többé a bal szemben, hanem a sarga lában identicus retinalis pontra), úgy mint a vonatkoztatnak (1. 4 1 abra). folttól kifelé és ezért az orr felé álló tárgyra
tetnek
el és
-
.
73 veleszületett hajlama a zavaró ketts Miután minden szemnek meg van a összeolvasztására (összeolvasztási hajlam), azért a képek eltüntetésére, fog eltérni, hogy sárga foltját az jobb szem ilyenkor a hasáb mögött befelé között ketts képek összeolvasztása álkép felé közelítse. A hasáb többek simulálásának kiderítésénél ta'ál érdekében, továbbá féloldali vakság
—
alkalmazást.
Gyengelátás és vakság. (Amblyopia és amaurosis).
A
amblyopianak mondjuk, a
látásélesség csökkenését gyengelatasnak,
nem
kepes a sötétségét a világostársadalmi ságtól megkülönböztetni amaurosisnak, vakságnak. A köz- es fogalmát, amaurosis •életben a vakság fogalma nem fedi feltétlenül az
mérv
látás oly
apadását, hogy a vizsgált
mert minden amaurosisos egyén vak ugyan, de megfordítva nem mindegyik vaknak minsítend egyén amaurosisos. A társadalmi eletben u. vaknak mondjuk azt az egyént, kinek látása gyógyíthatlanúl annyira i
hogy mindennem foglalkozásra, mely szemmunkat követel,
•csökkent,
alkalmatlan és tájékozódni, járni kelni, saját magát vezetni nem képes, ezt pedig már az olyan nem tudja, kinek látása annyira megfogyott, hogy •csupán közvetlen közelbl, mint legszélsbb határt 0.3 m.-t vehetünk fel,
számlálja az ujjakat.
Ha
a
(jó)
látás élettani
folyamatát szem
eltt tartjuk,
nem
lesz
nehéz megállapítani, hogy a gyengelátásnak és a vakságnak mik lehetnek .az okai.
A
látás élettani
folyamata abban
áll,
hogy a nézett tárgyból kiinduló
•fénysugarakat a szem törközegei (szarúhártya, csarnokviz, lencse, -test)
úgy
töri,
iiveg-
hogy azok a legélesebb látás helyén, a sárga foltban, élesen képpé egyesülnek az ezzel okozott helyi
Jkörülirt, fordított kicsinyített
;
ingert a retina a látóidegrostok közvetítésével az agygyal
közli, a hol az
jut. Gyengelátás, rosszlátás, vakság, tehát akkor követha a törközegek (vagy azok közül akár csak egy is) a fénysugarakat csak részben, vagy nem is bocsátják át (a törközegek homályainál), vagy ha a fénysugarak úgy töretnek, hogy a sárga folton nem alkotnak éles képet (ametropiáknál), vagy a tiszta képnek létrejöttét egyéb retinalis változások akadályozzák, továbbá, ha az ideghártya érzés vezetképessége csökkent, vagy megsznt (ideghártya és látóideg megbetegedéseknél) végül, ha az inger az agyban nem jut öntudatra. A gyengelátás és vakság okát azobjectiv vizsgálat rendszerint kideríti vannak azonban olyan amblyopiák, st jóformán amaurosisig foko-
inger öntudatra
kezhet
be,
;
zódott oly gyengelátások
vagy a
meg
talált
is,
semmi
féle változást
változások annyira jelentéktelenek, hogy
a gyengelátást. Ezekre
-opia“ és
hol objective
nem
találunk,
nem magyarázzák
az esetekre szól tulajdonképen az „ambly„amaurosis" mint önálló diagnosis „objectiv lelet nélkül való
74
amblyopiáknak
és
amaurosisoknak
következk
állandó jellegek és a
nevezhetjük.
is
Ezek hol múló,
hol’
:
Amblyopia congenita. Amblyópia ex anopsia. Kancsal szem rendszerint gyengelátó, a mit úgy magyaráznak, hogy a szem a kétszem látásból kizárása, tehát használaton kívül helyezése folytán lesz gyengelátó. Nem lehetetlen azonban az sem, hogy a szem nem azért lett gyengelátó, mert kancsalsága miatt használaton kívül került, hanem azért lett kancsal, mert világrahozott
módon
gyengelátó és zavarta a
Hemeralopia, farkas tásnál rendes, mihelyt
kétszem
sötétség.
azonban
A
látást
1 (
.
kancsalság).
vizsgált látásélessége
megvilágí-
jó
a világítás csak kissé fogy, a látás
rohamo-
san csökken, úgy hogy alkonyaikor a beteg alig tud eligazodni. A hemeralopia majdnem mindig kisér tünete az ideghártya
festé-
kes elfajulásának és ismételten jelentkezik járványszeren a conjunctivalis xerosis-sal kapcsolatban, de azért minden egyéb változás nélkül is fenállhat.
Ilyenkor
az ideghártya világrahozott csökkent
valószínleg
érzékenységével van dolgunk.
Ez a tünet különben egészséges szemben az ideghártya túlérzékenységével függhet össze és abban nyilvánul, hogy a vizsgált Nyktalopia.
csökkentett megvilágításnál jobban
lát,
mint élénk
világításnál.
A
nykta-
uvea festék hiányának (albinismus), a szembogár kóros tágulásának, nem ritkán a latoideg-sorvadas kezdeti stádiumának és néha az ideghártya gyuladásának. Amblyopia intoxicativa. Egyik másik általános acut es chronicus hogy a mérgezéssel a látás jelentékeny rosszabbodasa járhat, anélkül lopia rendes tünete az
azutan szemtükri vizsgálat bármi objectiv változást kideríthetne. Késbb rostjai sorvadáezek sem szoktak elmaradni a látóideg gyuladásos, vagy amblyopia alcoaz sának tünetei alakjában. Ilyen mérgezési amblyopia azonkívül az ambl. saturnina, az ambl. chininica láttak holica et nicotiana,
cárból, salicyl, filix
;
más használata után
is
súlyos amblyopiát.
Mig
objec-
mihelyt ilyenek változások nincsenek, a prognosis nem kedveztlen, láthatók a prognosis lényegesen rosszabodik. tiv
kell tekinteni ezt Ambylopia uraemica. Ugyancsak toxicus eredetnek terhesek albuminuriajanal a fleg acut vesebetegségben szenvedknél, igy a amaurosisig fokozódó rosszlátást, mely is váratlanul jelentkez nem ritkán az uraemia megszntével elmúlik. Gyermekágyasoknal Amblyopia puerperalis és amblyopia gravidarum. amblyopia í ele ^elefolyó gyermekágynál is néha múló
egészen rendesen zik és terhesek
is
ismételten, csupán
ben ismétld, majdnem
teljes
néhány
pillanatig tartó, sokszor suru
megvakulásról panaszkodnak
;
-
ez utóbbi
múló görcséi ol van szó. esetekben valószinüleg az ideghártya vérereinek a látásnak 1—2 perei c. Amblyopia ex anaemia. Az elájulást rendesen vcrtelensegével fü ö g össze. lényeges csökkenése elzi meg, ami az agy
75
Amblyopia
hysterica.
meg állandóbb természet
Hysteriásoknál a legkülönbözbb, hol múló, hol látászavarokkal találkozunk, így féloldali, vagy
sokszor igen jelentékeny amblyopiaval
kétoldali,
objectiv változás
is,
melyet semmiféle
nem magyaráz.
Amblyopia traumatica. A szemet, esetleg csak közvetlen környékét jelentkezhet. ért sérülés után hosszabb-rövidebb ideig tartó gyengelátás Az amblyopia traumatica fogalma alól ki kell zárni az u. n. -commotio retinae-t és azt a rosszlátást, mely sérülés következtében fejldött anyagi változásokon alapul.
Amblyopia ex fulgure. Villámsujtás és nagy feszültség villanyos kisütés múló természet amblyopiára adhat alkalmat. Amblyopia sympathica. Az egyik szem súlyosabb természet gyuladásos megbetegedésénél, igy fleg iridokyklitisnél a másik szemen meg-
megismétld amblyopia
jelentkezhet. Mihelyt az ilyen
szemen a pupilla
kezd szkülni, vagy a szivárványhártya elszinesedni, vagy a szaruhártyán pontszer praecipitatumokjelentkeznek, nem beszélhetünk többet, ,amblyopia“sympathicáról ez már sympathiás gyuladás, melynek prognosisa ked;
veztlen, mig az amblyopia sympathica prognosisa kedvez, mert ha a beteg szem meggyógyul, esetleg annak szükségessé vált eltávolításával
megsznnek. Amblyopia reflexa. Heves fogfájáshoz és supraorbitalis neuralgiához néha amblyopia társul, mely a fájdalom megszntével elmúlik. Amblyopia jugax scintillans. Ez a múló természet, de els alkalommal jelentkezésénél a beteget nagyon aggasztó, rendesen csak egyoldali és felváltva hol az egyik, hol a másik szemen mutatkozó amblyopia nem ritka. Többnyire úgy kezddik, hogy a látás a körzet fell kezd homályosodni a homály azután fokozatosan a középpont felé terjed, mig a látásjóformán egészen elvész. A homály kerületét cikkázó fény vonalak szegélyezik. Egy-egy ilyen roham, mely sokszor féloldali fejfájást elz meg, 5 IO percig, de egy félórát és tovább is eltarthat azután minden kár nélkül elmúlik. Az aetiologia ismeretlen, a prognosis jó, idvel a rohamok a látási zavarok
;
—
;
maguktól elmaradnak. Egyik egyénnél egy csésze fekete kávéval, coffeinnal, theával, a másiknál egy pohár borral, a harmadiknál phenacetinnal stb. sikerül a roham tartamát lényegesen megrövidíteni.
A
gyengelátás és vakság simulatiója és dissimulatiója. vakságot katonasorban állók simulálnak, hogy a meneküljenek, sérültek, hogy nagyobb kárpótlásiösszeg-
Gyengelátást szolgálat alól
és
hez jussanak és olyanok, kiket valami mulasztás terhel, vagy valami balesetet okoztak,
kapjanak.
Az
melyet rosszlátással mentenek, hogy enyhébb büntetést
illetk kétoldali, vagy féloldali vakságot, kétoldali, vagy
oldali gyengelátást simulálnak.
A
fél-
kétoldali vakság simulálása igen ritka,
;
;6 gyakoribb a
féloldali
és leggyakoribb az,
vakság, a kétoldali és féloldali gyengelátás simulálása
hogy a valójában meglev
látást tetemesen túlozzák
A
:
fél,
vagy kétoldali gyenge-
aggravatio.
vakságot simuláló rendszerint túlzásba viszi azokat a mozdulatokat, túlságosan kidomborítja azokat a gestusokat, melyekkel vakságát akarja bizonyítani és melyeket az igazán vak embernél nem tapasztalunk. Állítsuk, vagy ültessük az ilyen embert szembe makétoldali, tehát teljes
gunkkal, érdekldjünk az anamnesis adatai iránt, és mialatt a vizsgált ezeket elmondja, távolodjunk fejünkkel jobbra-balra a látó egyén ilyen;
kor önkéntelenül követi szemével fejünk mozgását. Ha az ilyen egyénnél a pupillák rendes tágságúak, jól reagálnak, ha szemtükri vizsgálatnál rendellenességet nem találunk és különösen, ha a beteg akkor, mikor szemtükrözés végett egyik kezét megfogjuk, kissé megnyomjuk és felhívjuk, hogy nézzen oda, ahová a kezét tartjuk, nem néz oda, hanem tálán epen ellenkez irányba, jóformán biztosra vehetjük, hogy a vizsgált nem vak. Féloldali
vakság simulálásának kimutatására sokféle
eljárással ren-
delkezünk.
Kezünkkel eltakarjuk az állítólagos vak szemet, a jól látó szem elé melylyel a középvonalban 40—50 cm. -nyíre tartott tárgyat, pl. tollnyelet nézetünk, hasábot tartunk úgy, hogy a hasab ele a pupilla közepén haladjon át a hasáb tehát felezi a pupillát. A vizsgált ilyenkor egyszem ketts képeket kap és ezeket be is vallja, hiszen állítólagos vak szeme le \an ;
takarva. Mialatt a ketts kép helyzetét kérdjük, a hasábot feltoljuk úgy, hogy az egészen a pupilla elé kerül, egyben azonban elvesszük kezünket a
akkoi másik szem ell. Ha a vizsgált továbbra is ketts kepékrl számol be, egyszem, a másik szemével is lát, mert ezek a ketts kepek többé nem hanem binocularis ketts képek. A középvonalban tartott tárgyat nézetünk, az egyik szem elé hasáha ez ilyenkor bot teszünk élével pl. befelé és megfigyeljük ezt a szemet képeket ketts befelé tér, a vizsgált mindkét szemével lát, mert kétszem mely a vizskapott, ezeket pedig a szem veleszületett hajlamánál fogva, hogy a független, azonnal igyekszik összeolvasztani azzal, ;
gált akaratától
hasáb mögött kitér
(1.
hasáb).
mindkét szeme nyitva van olvastatjuk 5 m.-rl a próbagyenge 0-25, 0-50, tábla betit és eközben jól látó szeme elé egymásután áttérünk egy ers 12—15 d. 075 d. convex üveget teszünk, majd egyszerre vak szemevei convex üvegre ha a vizsgált most is olvas, ezt állítólagos üvegen át nem lát. teszi, mert a másikkal ilyen ers domború
A
vizsgált
;
:
;
A
szem elé erset 12— 15 mével olvas. látó
számát 30 cm. távolból olvastatjuk a jól majd egyszerre gyenge, 0’25, 070 d. concav üveget tartunk, állítólagosán vak szed-t ha a vizsgált folytatja az olvasást,
látáspróbákon
pl.
4'ik
;
váltakozva hol Vörös és fekete vonalakból összetett betket, vagy
77
hol fekete
vörös
betkbl
összeállított szókat
42
(1.
-
ábra) olvastatunk,
jól látó szem eltt vörös üveg van mikor mind a két szem nyitva és a szem a vörös vonalakat és a vörös szín betezen keresztül nem látja ez a szemével lát. Ennél a vizsha pedig látja és eszerint olvassa, mindkét ;
ket,
kissé tompítani. gálatnál célszer a szoba megvilágítását olvastatjuk a vizsgáltat. Burckhardt- féle stereoskopban (1. 43- ábra)
A
megállapítására, mert a Ez a stereoskop különösen alkalmas a simulatio fénytörésének megfelelen próbatáblát a vizsgált szem elre megállapított
közelebb hozhatjuk a szemhez, attól
eltt állva
vak szemét.
meggyzdhetünk
A
eltávolíthatjuk és egyben a vizsgált
arról
tábla bal oldalán
is,
nem hunyja-e be
lev betket, számokat,
a állítólagos jeleket
vagy
szem látja. A stereoskopszókat a balszem, a jobboldalon levket a jobb vagy jelek úgy ban nézve azonban egymás mellé helyezkednek a betk, látja az egyik, hogy a vizsgált nem ítélheti meg, melyik bett vagy jelet melyiket a másik szemével. azokat a betket, vagy
Ha
melyek az állítólagosán vak szemének felelnek meg, nemcsak a siolvassa,
szókat
H
4 Vörös
42. ábra.
B
és fekete vonalakból alkotott betk.
mulatio van kiderítve, de az elolvasott
még is
a
betk nagyságából
szem latoélessege
43- ábra.
felöl
Burckhardt stereoskop táblával,
tájékozódtunk.
A
stereoskoppal való vizsgálat azonban cserben hagy, esetleg épen
van dolgunk, kinek egyik szeme valójában gyengelátó, bár távolról sem vak. Ennek az a magyarázata, hogy a próbatáblák beti bár különböz nagyságúak és vastagságúak, egyforma árnyalatúak, egyformán feketék, Az értelmes simuláns, kinek egyik szeme gyengelátó, azonnal észre veszi, hogy a betknek az ellenkez eredményre juttat, ha olyan értelmes simulálóval
egy része halványabb, kevésbbé
ban van azzal
is,
jóllehet látja.
Ebbl
ezzel a
tiszta,
mint a másik része
hogy ezeket gyengelátó szemével
látja és
és
akkor
nem
tisztá-
olvassa
el,
azután a vizsgáló tévesen azt következtetheti, hogy
szemmel valójában nem
lát.
A
eme fogyanagykülönböz hanem
stereoskopos tábláknak
tékosságán azzal segíthetünk, hogy nem betket, ságú és különböz szín korongokat készíttetünk,
pedig úgy, hogy az azonos színek árnyalata hol a tábla egyik, hol a másik oldalán telítettebb. A vizsgált ilyenkor nem igazodhat el, mert ha azt hiszi, hogy a kevésbbé telitett
árnyalatú korongok felelnek
meg
még
a rosszúl^látó szemének és azért
78
azokat
nem
jelzi,
a jól látó szemének megfelel halvány árnyalatú korongo-
jelezni, viszont
kat sem fogja
gos vak szemével látja,
lát,
olyanokat fog
melyeket az
jelezni,
melyekrl azonban azt
hiszi,
hogy a
állítóla-
szemével
jó
mert telítettebbeknek látszanak.
Ha
valaki
gyengelátást
vagy a gyengelátását
simulál,
túlozza,
különböz távolságra szerkesztett próbatáblákat olvastatunk, sokszor meg úgy érünk célt, hogy a vizsgálttal sík tükörben olvastatunk. Tegyük fel, hogy a vizsgált az 5 m. távolságra szerkesztett próbatábla 5-ik
a vizsgálattal
sorát olvassa
nem akar
olvasni
;
látóélességes tehát
1
/ 30
;
a rendes-
Ekkor a vizsgált mellé helyezzük az ugyanilyen próbatábm.-nyi távolban lev sík tükörbe látúgy, hogy az a vizsgálttal szemben 5
nek lát
tovább,
;
V/ 6 -a
volna.
ható legyen. Felhívjuk, olvasson tovább; rendszerint igy
is
csak azt olvassa
Ebbl azonban már
megtudtuk, hogy látóélessége nem 5 / 30 hanem 10 / 30 vagyis x /3 tehát épen még egyszer akkora, mint amilyent bevallott, mert a sík tükörtl 5 m. -nyíre álló tárgy képe 5 m. -nyíre el,
amit elbb olvasott.
,
a tükör mögött keletkezik és igy a vizsgált
nem
5,
hanem
10 m.-nyi távol-
ságból olvasott.
Könnyebb a
dissimulatio megállapítása,
midn
a vizsgált önérdekbl
mindkét szeme, vagy csupán az egyik látásának fogyatékosságát akarja legyen leplezni. Ügyelve arra, hogy az egyik szem vizsgálatánál a másik jól vesszük ezzel elejét eltakarva, különféle próbatábla betit olvastatjuk betket elmondja, próbatáblának) annak, hogy 'a 'talán betanult (ismertebb ;
.anélkül,
hogy
látná.
A
melyet mozdulatlan szem- és fejtartásnál áttekintünk, a Külhatárait tehát a látótengely körül elhelyezett ama legtávolabb
Az a .látótér.
látótér megvizsgálása.
terület,
szem
fekv pontok összessége képezi, melyekbl kiinduló fénysugarakat a hogy a még megérez. A látóér megvizsgálásánál tehát nem azt kutatjuk, ideghártya-részeknek milyen a látásélessárga folttól körzetileg fekv hanem csupán azt, milyen sége, mennyire ismerik fel a tárgyat részleteiben, szem körül azok a sugár-források, melyekbl az idegideghártya-részekhártya még benyomást nyer. (A sárga folttól peripheriás központi latoelesnek látóélessége rohamosan csökken, úgy hogy rendes °-nyira fekv ídeghartyaséggel rendelkez szemnek a fovea centralis-tó 18 távol fekszenek a
x részek látóélessége a rendesnek már csak / 200 része.) fonA látótér meghatározása diagnostikai és prognostikai tekintetbl egyes megbetege diagnostikai tekintetbl azért, mert a szemháttéi tos rendellenességekkel találdóséinál annyira állandó és jellegzetes látótérbeli valószínséggel következtethetünk a baj ;
kozik,
hogy már ezekbl
természetére
is
nagy
prognostikai tekintetbl ;
meg
azért fontos, mert a látótér
ismételten kimutathatok, haladó rendellenességei (és igy a baj terjedése) következtethetünk. mikor az objectiv változásokból a baj terjedésére nem
.
79
A
látótér vizsgálása
Ilátótér határait állapítjuk
színekre,
továbbá
azt,
nem csupán arra szorítkozik, hogy altalaban a meg, hanem megállapítja a határokat különböz
hogy a látótér határain belül nincsenek
e rendellenes-
és kiterjedés. ségek fleg a látótér megszakítása, ez milyen fekvés deríthetjük eljárással A látótér durvább változásait a következ
A vizsgáltat háttal ültetjük az ablaknak,
ki:
egyik szemét bekötjük. Mi szembe
szemével szemközt lev szemünket lehunyjuk és felhívjuk a vizsgálandót, hogy megvizsgálandó szemével nyugodtan nézze nyitva tartott szemünket. Azután egyik, majd másik kezünket vizsgált és vizsgáló között, minden irányban lassan, apró reszket mozgásokkal a
ülünk
vele, lekötött
központ
felé
közelítjük és a vizsgált
jelzi,
kerületbl
a
milyen pillanatban veszi észre .kezünk megjelenését. Feltéve,
hogy a vizsgáló orvos látótere rendes, a vizsgáknak
ugyanabban
kép megjelenését,
kell látni a
ha az
pillanatban
a
látótere
rendes
is
ki-
terjedés. Látni való, hogy ez a vizsgálat teljesen analóg azzal, melylyel
met
hályogos sze-
gyertyaláng
vel vizsgálunk
(1.
segítségé-
a projectio
meghatározását)
A látótér
meghatározá-
sára régebben használt esz-
közök ismertetését mellzezek annyira, amenyzük ;nyire megfelel értéket adtak ;
ugyan, de egy részüknek az volt a hibája, hogy a látóteret sík felületén
határozták
meg
és igy
a sárga folttól távolabb fekv,
tehát
már amúgy
gyengébb tehetség retinalis részeket nagyobb távolságból vizsgálták, mint a központi fekvés, jobb functiojú részleteket, más eszközöknek meg a kezelése volt nehézkes és emellett az eredmény sem volt egészen meg-
is
bízható.
Ma illetleg (1.
általánosan a Förster - féle perimeter- rel, vagy perioptometer- rel,
annak mintájára szerkesztett eszközökkel vizsgáljuk a
látótért
44. ábra).
A vizsgált
álla az álltartón (A) nyugszik, alsó orbitalis széléta
bölyített elefántcsontlemezhez (L) támasztja
dóan a fokokra osztott álló fixatios pontot ,
;
vizsgálandó szemével állan-
közepén szilárdan vizsgálatra szolgáló jegyek
és tengelye körül forgatható ív (B)
fehér csontkorongot nézi.
legöm-
A
8o
rendszerint
iD-cm. felület (van
0'5
cm 2 -nyi
fehér-, kék-, vörös-, zöld-
is)
melyek apró keretbe (o) helyezhetó'k. Ezt a keretet a (H) korong forgatásával végig mozgathatjuk az íven (B) ; a korong egyúttal hegyes vég szöget (M) mozgat, mely az ívvel (B) együtt minden síkban forgatható.. A schemá-t (G) keretbe (R) szorítjuk, mely csuklóban (S) elre-hátra hajt-
szin
lapok,
ható.
hogy a vizsgálandó egyik szemét lekötjük, nézze a állát megtámasztjuk, felhívjuk hogy szabad szemével nyugodtan jelezze fixatiós pontot és ha észreveszi, hogy a jegy megjelenik, azonnal ,,látom“. Mi a keretbe helyezzük elször a fehér jegyet, azt egészen az ív végére csavarjuk, az ívet akár melyik déllbe állítjuk és a korong (H) forgatásával lassan közelítjük a jegyet a központ felé ; mihelyt a vizsgált a. jegy megjelenését jelzi, a schemat tartal-
A
vizsgálat
úgy
történik,
::
mazó
keretet oda szorítjuk a szöghöz (M)„
azután a keretet megint visszahajtjuk. Ha.
délln végigforgattuk, a schemát a keretbl kivesszük, és igy meg-
az ívet valamennyi
határait
tudjuk a látótér
fehér színre.
a
megismételjük
a. Ugyanezt a vizsgálatot kék-, vörös-, és zöld szín vizsgáló jegyekkel.
rendes látótér határait a 45. ábra mutatja, melybl kitetszik, hogy a látótér
A
legtágabb .
.
kifele,
azutan
lefele,
szukebb
fel-
továbbá, hogy a felé és befelé az orr felé legszínek között legnagyobb a kék szín és szkebb a zöld szín látótere és végül, hogy a
trhrr
ktM
;
told
45. ábra. Rendes látótér.
v
terül kék szín között kb. l0°-nyi valaszínnel szemben vaknak mondható, ezt el, melyen az ideghártya minden érzi es végül olyan v, mivel keskenyebb öv követi, mely a vörös szint nem
fehér és
mely a zöld
színt
nem
érzi.
A
magyarázták, hogy azt az
látóérnek lefelé és felfelé orr,
szkebb
voltát azzal
illetleg a fels szemgödri szél szkíti
akkor sem bovu
;
látótér azonban nem felel meg a tényeknek, mert itt a hogy az ideghártya fenyerzo lényegesen, ha a fejet forgatjuk; való oka az,
ez
,
es a körzet felé a sárga folttol le e e all, befele miután azt, a mi szemünktl kifelé, mint attól felfelé és befele és retina, látja, ami felül áll, azt a a sárga folttól kifelé es retinális részlet ha az érz elemek alul és kifele nem alsó részlete látja, természetes, hogy fend es felfelé és befelé) a latoér terjednek el annyira a körzetig (mint
elemei
belül
nem
terjednek oly messzire
szkebb
lesz
(mint kívül és
alul). ,
A látótér megvizsgálásánál ügyeljünk mindig arra,
a
jel
hogy az
ív,
me yen
továbbá ne érjük be mozog, egyenletesen legyen megvilágítva,,
hogy csak
vizsgálunk, jó napvilágításnál
hanem
ismételjük
meg
(ablakfüggönyökkel, csökkentsük a latot apasztott világításnál
azzal,
a vizsga-
világítást),,
5
— 8i
amikor ismételten találunk világításnál
nem
1
látótérbeli rendellenességeket,
melyek
jó
meg-
csupán a teher színné derültek ki és végül ne érjük be soha
való vizsgálattal. állapítjuk meg, haA látótér vizsgálatánál nemcsak a látótér határait, egyéb hiányokat is, így nem figyelemmel vagyunk arra, nem mutat-e alátótér a látótérén belül, nem tünik-e el- helyenként a vizgálatra szolgáló jegy árnyalata es ha nem változik-e meg a színes jeleknek színe, vagy a szín látótéren belül jelentkez hiáigen, hol és milyen kiterjedésben. Ezeket a fekvése szerint köz nyokat általában skotomáknak mondjuk. A skotoma positiv es negatív azonkívül ponti és körzeti lehet. Minsége szerint lehet melyet a vizsgált sötét folt relatív lehet. Positiv az a. skotoma, •
.
,
absolut és
negatív skotomárol akkor szolunk, ha a ezen a helyen a tár vizsgált látóterének egy része kiesett, a vizsgált tehát gyakran csak egy részét nem látja. Ezek a skotomak igen
alakjában szemlél látóterében gyat,
;
vagy annak
47. ábra.
46. ábra. Centrális vörös-zöld-skotoma intoxicátiós amblyopiánál.
Látótér glankoma simplexnél.
a látótér vizsgálatánál derülnek ki és ha a vizsgált a fehér jelet
helyeken
és kiterjedésben
egyáltalában
látja önszinében a negatív
nem
pl.
bizonyos
vagy a szines jegyet sem ha ellenben a fehér vagy a szines jegy árnyalata
látja,
skotoma egyúttal
jegy helyenként csak kevésbbé tisztán látszik,
absolut,
változik csupán, relatív negatív skotomárol szólunk.
Fleg skotomákra
vizsgálatnál
okvetlenül a szines jeleket
is fel
kell
mert fehér színnel vizsgálatnál esetleg nyoma sincs a látótér hasonló rendellenességének, míg a szines jelekkel vizsgálatnál igen lényeges hiányok tnnek ki. Ezt alkohol és nicotin intoxicatios amblyopiáknál isméhasználni,
telten tapasztalhatjuk. Fehérre és a
kék színre nézve a látótér határai
ren-
semmi változás és a vörös jelet is felismeri a vizsmihelyt a rendes határához, esetleg ennél valamennyire beljebb kerül és vörösnek látja addig, míg pl. a 20° eléri, itt szürkének, sárgának, vagy fakószinünek látja és ilyen marad, mig a fixatiós ponton túl a 1 ° 20 °-nyit. desek, a látótéren belül gált,
ahol újból vörösnek látszik. Pia végig vizsgáltuk az összes déllket,,
eléri, ni
.
Hoor
Szemészet.
(i
82
meggyzdtünk és
nem
arról,
hogy a vizsgált a centrumban nem
látja a vörös szint
látja a zöldet sem, vagyis negatív absolut (esetleg
még
csak relativ)
központi skotomája van a vörös és zöld színnel szemben (1. 46. ábra). Ilyen látótér felette jellemz az amblyopia alcoholica et nicotiana-ra. Egyéb a bajra jellemz látótért találunk rendesen glaukoma simplexnél,
den
szkült (1. 4 ?• abra) a mintehát concentricusan ersen szkült látótér, a degeneratio
hol a látótér az orr fell jelentékenyen oldalról,
,
a latotér fels részének hiánya igen gyakori az ideghártya leválásánál, mely ha felül kezddött is, rendszerint a retina folyadék sülyedése folytan, hamarosan lefele kerül, mig a
pigmentosa-nál állandó
(1.
48- ábra)
;
subretinalis
lendetfels része ismét alapjához simul (1. 49- ábra). A minden oldal feml sorvadásánál lenül szkül zegzugos látótér, a látóideg rostjainak haladó a látótérben szétszórt szigetszer megszakítások gyakori 50. ábra) (1.
;
(skotomák) disseminált chorio-retinigekis mellett szólnak
(1.
51, ábra).
H
48. ábra.
Látótér degeneratio pigmentosánál.
49. ábra.
Látótér retina leválásnál.
midn a látótérvagy hemiopia. Ha mindnek egyik fele egészen hiányzik. Ez a hemianopsia oldalra es fele hiányzik hemianopsia két szemen a látótérnek ugyanarra az
A
alakja az, látótéri rendellenességnek igen érdekes
,
homonymáról szólunk sinistra
;
és hem. ham. ez lehet hemianopsia honion, dextra mindkét látótérnek jobb kéz felé-, az utóbbinál
az elsnél a két ;
hiányzik (1. 52. ábra). Hemianopsia szem látóterének bal kéz felé es fele kéz, a másik szemen a jobb kéz fele heteronyma-ná\ az egyik szemen a bal meg, amint a hiány es látótér hiányzik. Ezt meg aszerint különböztetjük illeti hemianopsia két temporalis felét az ideghártya két nasalis-, vagy :
temporalis.
Ha nem
hemianopsia heter heteronyma nasalis (1. 53- ábra) és hogy a látótér melyik fele „nem a aszerint jelöljük a rendellenességet, hemiopia- ról szolunk; a hemiahanem aszerint, hogy melyik „lát“, mint a hemiopia hóm. sinistra. nopsia homonyma dextra ugyanaz, latoidegrostok keresztezHa szem eltt tartjuk azokat, miket a a a megállapítása, mi okozhatja désérl tudunk, nem lesz nehéz annak ,
_
83
és hol
hemianopsiát
keressük a jelentkezett hemianopsia forrását. Tudjuk,
hogy a bal tractus opticus rostjainak küls kötegei a chiasmában keresztezdés nélkül haladnak tovább és a bal szem ideghártyájának halántéki (bal felét látják el (1. 8. ábra), a bels rostcsoportok keresztezdnek és a jobb szem ideghártyájának nasalis (bal) feléhez kerülnek. Ha tehát a bal tractus rostjai szenvednek sérülést, mely vezetképességüket tönkreteszi
zsem látóterének bels (orri), a jobb szem látóterének küls (halántéki) fele hiányzik, mindkét szemen tehát a látótérnek jobb felé es fele hiányzik és létrejön a hemianopsia homonyma dextra, vagy miután mindakét szemnek csak a bal kéz felé es látótere marad meg, a hemiopia hóm. sinistra. Ugyanaz következik be, ha a sérülés nem magát a bal tactus opticust éri, hanem centralisabban (tt, vagy magában az agy kérgében foglal helyet. Hemianopsia homonyma sinistra (hemiopia homdextra) úgy keletkezhet, hogy valami sérülés aj óbb tractust, annak centrális (pl.
ss,
-ben) a bal
)
50. ábra.
51. ábra.
Haladó látóidegsorvadás
látótere.
Látótér retino-chorioiditis disseminatánál.
vagy magát az agy kérgét illeti. Ha a laesio a chiasma elüls szögilleti, vagy a sérülés (álképlet, daganat, vérzés) a chiasma középvona-
rostjait letét
lában (k
k,) foglal helyet,
vannak, akkor úgy a fele veszíti el
kéz
fele
nem
ahol jóformán csak keresztezett látóidegrostok
valamint a jobb szemen a retina bels (nasalis) functióképességét és a bal szem bal kéz felé a jobb szem jobb lat, tehat hemianopsia heteronyma keletkezik, miután pedig bal,
mind a két szemen a bels (nasalis) retinafele nem lát hemianopsia nasalis vagy hemiopia temporalis, mert mindkét szem csupán a retina halántéki ,
felével lát.
A
központi fényérzés qualitativ vizsgálata.
A fényérzes quantitativ megvizsgálásáról
vagyis annak megállapításá-
hogy a vizsgált szem nyeri-e egyáltalában a fény benyomását, vagy nem képes a világosságot a sötétségtl megkülönböztetni, már megemlékeztünk. ró',
(*
84
Fleg tos
fényérzés ponprognosticai szempontból azonban igen fontos a kifejezése. Tudjuk azt, hogy a megvilá-
meghatározása
értékekben
és
fokozódik (bizonyos határig) n, midn a megvilágítás geoez az utóbbi arithmetikai progressioban megvilágítás csökkenésével metria progressioban fokozódik (Aubert). A arányosan jó fényérzés szemnél,. tehát a központi látásélesség is csökken,
látóélesség gítás fokozódásával a központi
is
aránytalanul a látószerv bizonyos kórságainál. vizsgálata történik, Az elv melynek alpján a fényérzés qualitativ azt a legkisebb különbséget vagy az, hogy két megvilágítási fok között észrevesz, vagy megállapítja a megvi akeresi, melyet a vizsgált szem még fényérzés még keletkezik, gítás legcsekélyebb fokát, melynél használt Förster fele photoelven alapszik az általánosan _
-
Ezen az
meter
54- ábra).
(1.
Az
,
nyitható ajtó két nyílássá eszköz fekete faszekrény, egyik végén
Hemianops^
,.
fátó tér.
vizsgálattól <* ajtó be van beteg a szekrénybe néz; megvilág.tasara az ajtóhoz erositet faszekrény belsejének j normalgyertya szolgai ez fényé .
,
át
melyen zárva.
A
rénykében
a
elhelyezett
,
belse ebe.
(diaphragma át vet, a szekrény takart négyzetes nyíláson Wsebbitheto nagyobb, A „égyzeS diaphragma esavar segítségéve, atloja, esetben mekkora a négyzet ható és elzárható hogy adott
-
;
skálán olvassuk varral együtt mozgó milliméter Ha tudjuk az átló (d) nagyságát ,s. mert / világitó felület (f) nagyságát
™:r 3,tÓ)
”/ = “Xy 4
(
2
4
-
le. ,
a ^ vMgító
felulet teh át
nyitható másik végében (ugyanesak
a beteg, szobában tótténik melyben
percig bekötött a vizsgálatot megelzóleg 10 h.szen tapasztalatp szokjon (adaptat.o), ideghírtyája a sötétséghez
S
S5
sötétebb szobába kerülünk, darab ideig juk hooy ha megvilágított helyrl a tárgyakat; ennek semmisem látunk és csak lassan kezdjük felismerni fényérzésünk az oka és ha nem engednénk azonban nem kórosan csökkent az adaptálásra a talált értékek egyáltalában a vizsgálandó szemnek idt 10' leteltével a vizsgálandó! a szeknem volnának megbízhatók. A olvassa el a próbabetuket, mihelyt rénybe nézetjük azzal a felhívással, hogy forgatásával megnyitja a diaphragmat er látja a vizsgáló orvos a csavar foksoron a mutató állását. ha a beteg a betket meglátja, leolvassuk a próbakísérletbl tudjuk, hogy a rendes fényérzés szem a ;
Számtalan betket már akkor felület tehát 2
ha a négyzet-diaphragma átlója 2 mm, a világító -mm. Ez természetesen átlagérték, mely azonban a szálátja,
mítás alapjául elfogadható.
A
fényérzést (L) a
állandóan
következ képletbl tudjuk meg L :
= h/H, ahol h
(tehát a legkisebb világító felület, melynél a jó fény
20 -mm.
J-
3.
Hemiopia temporalis.
A
fehér részlet a
megmaradt
látótér.
érzés szem a próbabött látja) H pedig annak a világító felületnek nagyságát jelzi, melyre szükség volt, hogy a vizsgált a próbabetket lássa. így ha 2 mm.-t mutat az index, mikor a vizsgált a próbabetket látja L h/H 2/2 1, a fényérzés rendes. Ha a mutató pl. 8 mm.-t jelez, mikor a vizsgált a próbabetket meglátta, a világitó felület 82 32, 64 -mm, H tehát és eszerint szem L azaz vizsgált a 32 2/32 1/16,
=
;
=
centrális fényérzése a rendesnek
1 /, 6
le kell
=% =% =
része apadt.
Mindkét szem fényérzését külön gálálásánál tehát a másikat
=
=
=
=
kell
kötni,
megvizsgálni
vagy az egyik
;
az egyik megvizs-
cs
nyílását elzárni.
A másik elv szerint, mely két megvilágítási fok között a legkisebb különbséget keresi, melyet a szem még megérez, készülnek azok a próbamelyeken az alap és az arra nyomtatott próbabetk színének árnyamindjobban közeledik egymáshoz. A fekete betk alapja az els táblán
táblák, lata
világos szürke, a
következ táblákon
az alak
mind sötétebb szürke szín.
Mennél jobb a szem fényérzése, annál sötétebb alapon betket.
látja
meg
a próba-
86
A qualitativ módon
centrális fényérzés a prognosis tekintetébl egyrészt oly
értékesíthet, hogy azonos objectiv változások mellett annak az
esetnek a prognosisa kedveztlenebb, melynél a fényérzés csökkenése jelen-
tékenyebb, másrészt oly módon,
hogy ha adott esetben a megismételt
vizsgálat a fényérzés gyors és lényeges csökkenését mutatja, a prognosis
kedveztlenebbé alakul dacára annak, hogy az objectiv vizsgálat nem mutathatja ki a kóros folyamat továbbterjedését (igy neuritis optica-nál, retinitisnél,
atrophia nervi optic.-nél).
a helye, hogy bizonyos fényjelenségekre utaljunk, melyek hol maguktól, hol kívülrl jöv behatás, hol a szem bizonyos mködésénél Itt
jelentkeznek, értjük az entopticai fényjelenségeket.
gyakorolunk
a
szemre,
a
Ha
ujjunkkal nyomást
nyomás helyével szemben
aranyszegelyes
54. ábra.
Förster photometere.
eltnik; ezazu.n. karikát veszünk észre, mely a nyomás megszntével szemre gyakorolt nyomással nyomási phosphen. Ha a jóformán amaurosisos hogy a vezet készülék mköilyen phosphen kiváltható, ez amellett szól, környékét ért ütés pillanatában dése mégnem sznt meg egészen. A szemet és szobában közelrl, távolba és cikkázó vonalakat láthat az ember. Sötét néha fényes szegély karika viszont alkalmazkodásnál a látótér kerületén jelentalkalmazkodási phosphen. Nem ritkán egyszerre mutatkozik fo cg meg, elznek kez entopticus fényjelenségek retinalis megbetegedést vezethetk vissza. Ezek a tünetek u. i. a retina izgalmára
—
retina-leválást.
srn
)
.
.
87
A A szem
szinérzés megvizsgálása.
szinérzésének élettani folyamatát magyarázó színelméletek
tárgyunk keretén kívül esnek, bennünket az érdekel, hogy a vizsgált szem a színkép összes látható színeit megismeri-e egyenként és valamennyit megtudja-e egymástól különböztetni. Aki erre képes, annak szinérzését rendesnek mondjuk, aki arra zük.
A Young
nem
képes, azt szinvaknak, színtévesztnek nevez-
Helmholtz-íéle ,,háromszin“ elméletet véve alapul, a rendes-
szinlátó legalább
három
alapszín érzését nyeri ( trichromat ), a részleges szin-
a spectrumnak csak két szinét
vak, vagy színtéveszt teljesen szinvak
(dichromat)
a
,
a színkép színeit egyformának látja (achromat )
Aszerint már most amint
az illet a spektrumban csupán a sárga és Kék szin helyének megfelel színeket látja, vagy pedig a vörösnek és zöldnek megfelelket, kék-sárga látásról xanthokyanopia-ról és vörös-zöld színlátásról erythrochoropia-ról szólhatunk.
szinlátó a
spektrum vörös-
árnyalataiban
látja,
Miután pedig a csupán kék-sárga ugyancsak a kék, vagy sárga szin
és zöld szinét
a vörös és zöld szint egymással összetéveszti, amiért
az illetk vörös-zöld tévesztnek, vagy vörös-zöld vaknak (anerythrop- aglaukop), a vörös-zöld látót pedig kék-sárga színtévesztnek mondjuk (akyanop-axanthop). Azt a rendellenességet, midn valaki a színkép összes színeit
mind egyformának
látja,
az a
teljes
színvakság, achromatopsia.
A
szinzavaroknak ez a felosztása felel meg leginkább a gyakorlati követelményeknek. Van tehát achromatopsia melynél az illet mindent ,
különböz árnyalataiban látja és van dy schr omatopsia melyegyik, vagy a másik szinpár esik ki. E két utóbbi csoporton belül
csak a szürke
,
nél csak az
azutan a szinerzes nemileg változhat, igy az a szem, melyet Helmholtz ,, vörös vaknak nevez, a spektrum vörös szinét igen sötétnek és a spektrumot a vörös szin felé megrövidültnek látja, ezzel szemben a Helmholtz szerint
zöldvak
rendes kiterjedésnek latja a színképet. Kétségtelen azonban, hogy mihelyt rossz a szinérzés a vörös színnel szemben, feltétlenül rossz a
,,
zöld színnel
szemben
is,
az illet vörös-zöld színtéveszt (Hering)
Bárha nem tudjuk biztosan, hogy az egyes színtévesztnél, az egyes színek milyen érzést keltenek, milyennek látja az körülvev tárgyak
t
errl fogalmat adhat egy vörös-zöld szintéveszt orvos következ megfigyelése Én, úgy mondja az illet, világos sárgának látom a füvet és a szineit,
:
fák leveleit tavaszszal, ugyancsak sárga szín nekem az arany és a kén az ajkakat szürke szintinek, az eget kékszinünek látom,
is
;
de ugyanilyen szín-
nek látom a rózsát
is
stb.
A
szintévesztes lehet vilagrahozott ( daltonismus és Jehet szerzett ez utóbbi a látóideg es az ideghartya különböz megbetegedéseiben jelent;
kezhet.
vörös-zöld szintévesztés aránylag elég gyakori,, aránytalanul ritamennyiben az emberek átlag 3%-nál kimutatható igen ritkán kábban színtévesztig, mint férfiak. .A kék-sarga szintévesztes szinvaksag is. fordul el és ugyancsak szerfelett ritka a teljes
A
világrahozott
;
A
szinérzés vizsgálata
nk
úgy a diagnosisnal, valamint a
diffeientialis
adatokkal szolgál. így csudiagnosisnál és a prognosisnál jól értékesíthet gyengelátásnál a szinérzés és szaruhártya-homályok okozta
pán
lencse
mutatkoznak, biztosra vehet, rendes és mihelyt ilyenkor szinzavarok is megbetegedése complicálja kék hogy a homályokat a fényérz készülék mutatkozó zavar inkább a fényfelfogó készülék megbete;
színnel
szemben
'gedése (retinio-chorioiditis),
zöld színnel
szemben
fenálló zavar a
vezet
a genuin optici) mellett szól készülék megbetegedése (atrophia nervi és minszinzavar jelentkezik (egyszer) látóidegsorvadásnál igen gyorsan kék szin érzése vész el, denekeltt a zöld, azután a vörös, legkésbb a színzavar csak késre glaukoma simplex okozta látóideg sorvadásnál a differentialis diagnosisát megkönnyíti jelentkezik, ami a két megbetegedés skotoma intoxicatios amblyopia a vörös- és zöld iránt jelentkez középponti rosszabbodása szemháttér-megmellett bizonyít stb. A szinérzés rohamos teszi a baj prognosisát. betegedéseknél minden esetben komolyabbá lényeA szinérzés fogyatékos volta és aszintévesztés általában nincsen melynél foglalkozása nem olyan, gesebb hátránynyal az illetre, ha csak a díszít, kárpitos), hátrányos befolyása finomabb szinérzés kívánatos (fest, ha az illet olyan „alkalmazást óhajt, sal lesz azonban a fogyatékosság, ilyet elssorban a vasúti- es mely a jó szinérzést feltétlenül megkívánja; Tudjuk, hogy a vasúti forgahajóforgalomban való alkalmazás követel. bvebb magyarázatra s lomban a vörös és zöld jelzéseket használják Így forgalmi szerencsetnem szorul, hogy ezeknek a színeknek összecserélése, vörös- és zöld szintévesztes arany ag lenségre adhat alkalmat. Hogy a eddig nem igen fordu t nagyobb száma dacára ilyen okból szerencsétlenség színtéveszt fényérzékenysége igen el, annak az a magyarázata, hogy a fogyatékosságát. A vörös jelzlámpa kifejldött és ez pótolja szinérzésének óvja meg a színtévesztt e kett osszefényereje nagyobb, mint a zöld-é, ez fenyerzes távolság, havas, ködös id a cserélésétl. Miután azonban nagy megnehezíti, esetleg lehetet enne tesz után való eligazodást lényegesen vasút és hajóforgalom alkalmazottaina feltétlenül meg kell kívánni, hogy a nyerjen a forgalmi szó ga at an a szinérzése megvizsgáltassák és csak az ;
,
,
v mazást, kinek szinérzése jó. elfogadott eszabály A szinérzés gyakorlati vizsgálatánál általánosan vizsgálandó a szín milyennek mondja a hogy sohasem induljunk el az után, eg * látja, pedig ezen fordu mert ebbl nem tudjuk meg, milyennek ,
™
J vagy szinteveszto, is meg anu dolog. Hiszen a ténylegesen szinvak, a mind J azok tulajdonságaival ha egyes színek neveit és tisztába juthat viszont a rendes szinlatoban érzést keltenek benne, mint
égiszén
más
;
89
nevezheti kevésbbé értelmes beteg helytelenül
hogy
meg
a szint, dacára annak,
szinérzése rendes.
A
szinérzés gyakorlati megvizsgálására szolgáló eljárások
portra oszthatók
:
három
cso-
vizsgálat válogató próbával, pseudoisochromás táblák-
kal és lámpapróbák. A válogató próbák között a legelterjedtebb és legalkalmasabb a pamut-matrmIiolmgren féle pamut-próba, melynél a legkülönbözbb szín -
rakjuk, gok vannak együtt. A collectio összes matringját a vizsgálandó elé keresse kezébe adunk egy vörös, majd zöld szín matringot és felhívjuk, megfelel, annak szmki az azonos színeket. Aki ennek habozás nélkül, jól
azonos színeket válogat össze, igy pl. a vöröshez még szürke, zöldes-szürke matringot, az vörös-zöld színtéveszt. Ezután kék matringhoz is kikerestetjük az azonos színeket. A pseudoisochromás próbákkal a vizsgálat jóformán kizárólag a
érzése rendes, aki
-Stilling - féle
nem
pseudoisochromás táblákkal történik. Lényegileg minden tábla
55- ábra.
Stilling
pseudoisochromás táblája.
különböz szín mezbl, négyszögbl, vagy foltból áll, a foltok közül bizonyos egyforma színek bett, számot, vagy jelet alkotnak.
'(1.
A
55. ábra)
jó szinérzéssel biró ezeket megismeri, a
összes
színtéveszt nem, mert neki az
mezk, vagy foltok egészen egyforma színnek
tetszenek.
Ha kevésbbé
hogy a bett, vagy a számot kérdezzük, hanem beérjük, hogy ujjával megmutatja az egyforma szín mezket, melyek a bett, vagy számot alkotják. Természetesen a •színtéveszt erre sem képes, hiszen az összes foltokat egyforma színnek
értelmes beteggel van dolgunk, eltekinthetünk
attól,
látja.
A
lámpapróbánál alkalmas készülékben elhelyezett különböz szín •(fleg vörös és zöld) hátulról megvilágított üvegeket nézetünk. Felette ajánlatos, hogy a világitó felület diaphragmával kisebbíthet és szürke üvegeknek, vagy különböz vastagságú szarulemezeknek a színes üvegek •elé
iktatásával a
fényer csökkenthet legyen
•elforduló viszonyokat utánozzuk
böz
távolságot,
;
;
ezzel
mintegy a valóságban
a fényfelület kisebbítésével a külön-
melyben a jelz lámpa
lehet,
a fényer csökkentésével a
po
sr
köd okozta fényercsökkenést. Legvalóságban a többé-kevésbbé inkább a vörös és zöld szin felismerésérl lévén itt szó, a vizsgáknak meg változó nagykell mondani a zöld, vagy a vörös lámpát látja-e. Ha erre tompításánál fokú különböz fényforrás ságú diaphragma mellett és a habozás nélkül megfelel, szinérzését jónak mondhatjuk. Egyéb vizsgálati eljárásokra, milyen a contrast színekkel és a színes árnyékkal való vizsgálás, csupán reáutalhatunk, hangsúlyozván, hogy a szinérzés illetleg a szinzavarok
tudományos megvizsgalasara
feltétlenül
spektroskopra van szükség.
Vannak
esetek, ahol szinvakságról
nem
lehet szólani,
hanem
az illet
csupán az egyik, vagy másik szint nem ismeri fel oly biztosan és nem olyan távolságban, mint a jó szinérzés Ilyenkor a színérzés gyengeségérl szólunk. A szinérzésnek ilyen quantitativ megállapítására a Wolffberg-í éle táblácskák szolgálhatnak. Fekete bársony alapon
különböz átmérj
kerek, spektrali-
A
jó szinérzés szem pl. san tisztaszin posztókorongok foglalnak helyet. a mm. átmérj vörös- és a 7 mm. átmérj kék korongot jó napvilágítás3
quantitativ szinvizsgálat eredményébl nál 5.5 m. távolságból ismeri fel. mm.-es a látásélességre lehet következtetni igy az olyan vizsgált, ki a 3
A
;
vörös és a 7 mm.-es kék posztókorongot 5’5 ^ m.-rl latja, annak latou. 1. élessége rendes megfordítva következtetni azonban nem szabad, abból ;
hogy a szem az említett távolságban nem következik, hogy látóélessége nem rendes.
A
látja a színes korongot,
még nem
színtévesztés simulatiója és dissimulatiója.
Olyan forgalmi alkalmazott, kinek mulasztásából valami forgalmi baj jelzést látott, vagy történt, azzal állhat el, hogy nem vörös, hanem zöld szintévesztésl egyenesen színtévesztnek mondja magát és a vizsgálásnál forgalmi szolgálatra, óhajt simulál, viszont az olyan igazán színtéveszt, ki szintévesztését disalkalmaztatni, a fogyatékosságát palástolni igyekszik, legkönnyebben a símulálja. Úgy a simulatio, valamint a dissimulatio
deríthet ki. A táblák között u. i. olyanok is vannak, tehát a színmelyek nem készültek pseudoisochromás színekbl, ezeken illetleg tévesztnek is feltétlenül meg kell ismernie a bett, vagy számot, Stilling-íéle táblákkal
mezket, vagy foltokat. Ha a vizsgált ezeknél ártábláknál hogy a foltokat mind egyszínnek látja, akkor simulál.
az azt alkotó azt
állítja,
is
egyén valóban színtéveszt, de fogyatkozását palástolni akaró igazán ellenben az ezeken a táblákon azonnal felismeri a bett, vagy számot, dacára is összepseudoisochromás táblával vizsgálva minden erlködése
A
egyszínnek zavarja a különböz szín mezket, mert azokat
látja.
9i
Vizsgálat oldalt
bees
(srített, focalis)
világítással.
Ezzel a vizsgálattal különösen azt akarjuk megállapítani, tiszta és átlátszó-e a szaruhártya, rendes mélység- és tartalmú-e az elüls csarnok és rendes-e a
szivárványhártya, végül átlátszó tiszta-e a lencse.
A vizsgálat
rendszerint sötét szobában, mesterséges fényforrás mellett
hogy a vizsgáló lámpa a vizsgálandó szem oldalán és keveset eltte, vele egyforma magasságban áll. A vizsgáló egyik kezébe ersebb törerej 15 20 d. convex lencsét fog és ezt a merleges síkba a lencse gyújtótávolságának megfelel távolságban tartja oldalt a vizsgálandó szemtl, a másik keze szabadon marad, hogy ezzel szükség történik úgy,
—
szerint a fels szemhéjat felhúzza.
lencsére
es
A
fényforrásból a
sugarak a lencse gyújtópontjában egye-
sülnek és ezt a helyet a legélénkebben megvilágítják;
ha mélyebb részleteket (szivárványhártya, lencse) akarunk élénken megvilágítani, kissé közelebb hozzuk a lencsét, mert féirykúpjának csúcsa ilyenkor mélyebbre kerül.
Ennél a vizsgálatnál a legáttetszbb szaruhártya homályok sem kerülhetik el figyelmünket és épen azért ez a vizsgálat feltétlenül elzze
átes
az
meg mindig
világítással való vizsgálatot, melynél a tükör
esetleg átvilágítja a finom homályt,
úgy hogy
létezé-
sérl tudomásunk nincs, ami azután helytelen diagnosisra vezethet. Viszont azonban ne akarjon fleg a
kezd
soha tisztán focalis világítással lencse homályokat megállapítani, ehhez átes világításra is szükség van.
A
focális vizsgálat diffus napvilágitással
is
56. ábra.
Grósz E. demonstratios lámpája.
történhet és történhet
világos szobában mesterséges fényforrással, különösen az erre a célra szolgáló u. n. demonstratios lámpákkal. (1. 56. ábra).
Nagyítóval történ vizsgálat. Nagyítóval a vizsgálat szintén sötét szobában történhet úgy, hogy a vizsgálólámpa a vizsgált szeme mellett és vele egyforma magasságban all, (
I
5
de történhet diffus napvilágításnál is. A vizsgálatra ugyancsak ersebb 20 d.) gyjtlencsét használunk, melyet a vizsgáló egyik kezében
tartva szeme ele tesz és fejével a vizsgálandó szem felé közeledik. Másik keze szabadon marad, a vizsgálandó szemhéj emelésére, lehúzására, vagy a szemhéjak széthúzására. A megvizsgálandó részleteket akkor látja a vizsgáló legtisztábban és
pontjában
legersebb nagyításban, ha azok a lencse gyújtóvannak. Célszeren használható erre a vizsgálatra a rövid,
‘92
csont,
vagy kautschuk csbe
foglalt
domború
lencse
is,
milyet az órások
használnak. Ilyenkor a vizsgáló mindkét keze szabad. Nagyitóval a vizsgálatnál az igen apró változásokat és rendellenesapró idegen testeket a ségeket, igy a finom trichiasisos pillaszröket, igen változásait sto. megszaruhártyán, csarnokban, irisen, ez utóbbinak egyéb látjuk.
58. ábra.
Zeiss binoc. cornealis microscopiuma.
igy pb az msen a igen jelentéktelen niveau-különbségeket, csekély kiemelkedéseket, eszrelényegtelen behuzódásokat, vagy nagyon még ersebb nagyítást vegyünk, ami stereoskopos látást igényel és hogy fele ábra) vagy a Zapszki-Zetss•érjünk el, binocularis nagyító-v al (1. 57ábra) vizsgalhatun 1 binocularis cornealis microscopium-ma\ ( 58
Hogy
.
.
A
.
fénynyel történ nagyítóval való vizsgálatot sürített
vizsgalattal
93
20 d. convex lencsével a szemet,, köthetjük össze, oldalról megvilágítjuk egyesíát nézünk. Igen célszer erre az melyet elülról 20 d. gyjt lencsén abra). eslim-i&e binoculans nagyító (1. 59tett vizsgálatra a Zehenier-W tágítjuk a megv, oldalról kellen Az elre-hátra tolható eonvex lencsékkel megtámasztja a binokuláris, vizsgálandónak szemét, ki állát az álltartóban jobbra-balra, nagyító csavarok segítségével
felfelé, lefelé,
elore-hatra
moz-
gatható.
59. ábra.
Zehender-Westien binocularis nagyitója.
A
szemtükör fénytani elve; különféle szemtükör.
Mieltt a szemnek átes világítással vizsgálásáról szólanánk, amihez elvészemtükörre van szükség, meg kell emlékezni a szemtükör fénytani egészrl. Ez szoros kapcsolatban van a szemfénylés tünetével. Tudjuk, hogy bizonyos séges szem pupilláját feketének látjuk és csak ritkán és csupán körülmények között vörösen fénylnek. Ezt a szemtükör feltalálása eltt
hogy a festékdús érhártya a szembe rakat elnyeli. Ez azonban nem meg a valóságnak, mert felel
azzal magyarázták,
úgy az
ideg- de
es
összes fénysuga-
fleg az érhártya
igen sok fényt vet vissza.
Hogy
ennek dacára nem látjuk fénylnek a pupillát, annak az az oka, hogy a fényforrásból a szembe jutó és onnét visszavetett sugarak a conjugált gyjtpontok törvényénél fogva a fényforrás felé tartanak és a fényforrásban egyesülnek.' (1. 60. ábra). Ha valamely fényforrásból (f) sugarak indulnak a szembe (sz) és a szem a fényforrásra refractionált, a sugarak az ideghártyán (f,) éles képpé egye-
94 sülnek és innét ismét a fényforrásba térnek vissza, f és f, kapcsolt gyjtpontok. A pupillát csak úgy láthatnék fénylnek, ha szemünk ezeknek a
fénysugaraknak útja mentén van, csakhogy ilyenkor elálljuk a fénysugaraknak útját a szembe és láthatjuk akkor, ha saját szemünk képezi mintegy a fényforrást melybl kiinduló fénysugaraid a vizsgált szembe jutnak és onnét megint szemünkbe kerülnek. Ezt a problémát oldotta meg Helm,
holtz
midn
1851-ben szemtükrével megajándékozott.
Az elbb elmondottakból megtudjuk
melyek azok a körülmények, melyeknél a pupillát fényleni láthatjuk, anélkül hogy szemünk képezné a fényforrást. Ez akkor következhet be, ha az illet szem fénytörése olyan, hogy a reflectált fénysugaraknak nem valamennyije tart egyenesen a fényforrásba. így van ez nagyfokú hypermetropiás szemnél, melybl a fénysugarak széthajlóan hagyják el a szemet, úgy hogy egy egyúttal azt
is,
részük a fényforrás mellett halad
el,
ezeketafényforrástól oldalt álló szem-
lél esetleg meglátja.
Ezért látjuk
ismételten a lencse nélküli és ennek
nagyfokú hypermetropiás szem pupilláját fénylnek, ez az oka az u. n. amaurosisos macskaszem vöröses reflexének, mikor a retina elre domborodása folytán a szem nagy fokban túllátó lett és ugyanez következtében
hogy különösen ragadozók szemeit gyakran látjuk fényleni, mert ezeknek szemei ersen messzelátók. Fénysugarak híján, tehát sötétben a az oka,
Helmholtz szemtükrének
szemfénylés
nem
jöhet
elve.
létre.
Helmholtz els szemtükre egymásra rakott üveg lemez (s
1
(
.
s),
61.
ábra) lényegében, egy,
melylyel a vizsgáló
(a)
késbb
3,
az oldalt álló
fényforrásból (f) kiinduló sugarakat felfogta, a lemezt ferdén tartva sajátfénysugarak egy része a és a vizsgálandó szeme között. A lemezrl reflectált vizsgálandó szembe (b) jut s innét visszatérve, egyik része az üveglemez üveglemezen felületérl reflectálva, vissza a fényforrásba, másik része az
áthaladva a vizsgáló szembe kerül,
mely a sugarakat ideghártyáján
egyesíti.
megviaz üveglemez helyébe tükör került, mely ersebben kerek nyílás van, melyen lágít, mint az üveglemez. A tükör közepén apró es lehet homorú, át a vizsgáló szem néz. A tükör lehet sík-, kisebb fenyerej
Késbb
sugarakat összegyjti és összehasználata eltt hamahaj lókká teszi. Hogy sík, vagy homorú a tükör azt minden távolrosan úgy döntjük el, hogy a tükörbe nézünk; sík tükörben ha arcunk ságban arcunk tiszta képét látjuk, homorú tükörben csak akkor, a tükör gyjt távolságában van.
fényersebb, mert a fényforrásból
jöv
)
95
Késbb :
tükör nyilasa mögé csuklóban mozgatható
a
alkalmaztak, melybe homorú-, vagy
domború
lencsét,
abroncsot
lehet beilleszteni
akár a vizsgált, akár a vizsgáló ametropiájának javítására, hogy a szemfenék képe tiszta legyen. Egyike a els ilyen szemtükröknek (ophthal-
Lényeges haladast jelentett Loring szemtükre ( 63. ábra), mélynél a javító lenesek korongba vannak foglalva a 3, kicserélhet és a tükör mögött forgatható korongban összejavító lencse foglal helyet. Igen elmés szerkezet Landolt szemsen a Liebreich-íéle volt
moskop
1
(
1
.
62.
abra).
.
;
23 tükre (1. 64. ábra), melynél a lencsék két korongban egymás fölött mozognak és ezeknek a lencséknek combinálásával az u. n. index-nek és a
szögeknek
forgatásával
0-5— 10
5
d.
concav,
és
ugyanannyi-,
62. ábra.
63. ábra.
LieUreich szemtükre.
Loring szemtükre.
d.
•convex üveg helyezhet a tükör nyílása mögé. Sokat használjuk az egyszerbb szerkezet, de kevesebb javító üveggel ellátott Haab szemtükröt is
óbra)
(
A
reflector
vízszintes,
(tükör)
ferdén
a szemtükör
vagy vagy merleges tengelye körül úgy legyenforgatható, hogy álljon
testben
és
szükség szerint hol jobb, hol bal kéz felé nézzen; ez azért célszer, mert akkor nem kell az egész szemtükröt az oldalt álló fényforrás fele ferdén tartani. A tükör ilyen tartásánál u. i. a beiktatott javító
lapjával
üvegek szelein (es nem közepén) nézünk kép elhúzódását eredményezi.
át, ez
ersebb
javító üvegeknél a
Minden szemtükörhöz a sík- és a homorú tükrön kívül ersebb domború lencsere (18 20 d.) van szükség fordított képben vizsgálat céljából. Megemlítjük, hogy van autoophthalmoskop binocularis szemtükör, demonstratios szemtükör, mely a szemháttér képét ernyre vetíti és elektro
—
,
6
a mos szemtükör, melynél a fényforrás mignonlampa alakjaban, magában szemtükör testben
foglal helyet.
Vizsgálat
átes
világítással.
fleg azt állapítjuk meg, hogy a lencse és az üvegszobában történik, a vizsgálótest tiszta és átlátszó-e. A vizsgálat sötét mögötte és vele egyforlámpa a vizsgálandó szem mellett, valamennyire, ma magasságban áll. A vizsgálatra a kisebb fényerej sík tükör alkalmasabb finom homályokat esetleg átviláazért, mert a nagyobb fényerej az igen
Átes
gítja,’
világítással
úgy hogy
azok
láthatatlanok
lesznek.
A
30—35 cm.
vizsgáló
szemet és felhívja a beteget, távolságból megvilágítja szemtükrével a nézésnél a vizsgálandó hogy szemét minden irányban mozgassa a lefelé a szem mozgását követi és. fels szemhéját felfelé huzzuk, máskülönben ;
64. ábra.
Landolt szemtükre.
a pupillát eltakarja.
A
hogy az esetleg a^sz«n_ szemet azért mozgattatjuk a
U
homályok f elkavartassana c es P P öfct mögött lencsének a szivarvanyhartya kerüljenek, továbbá azért, hogy a
aljára sülyedt üvegtest
]
láthatók legyenek. v mutatkozik a fl mutato^a. vöröses reflexben egyenletesen állandóan Ha -a pupilla reüec homály van, a vo rosen tör-közegek tiszták, mihelyt ezekben feketés megszak,éasoka területben sötét-szürke-, vagy a o mar e o az esetleges szarúhártya homályokkal ^ homi yokr 6 lencse-, ír mából tisztába jutottunk, csupán és a
fekv homályai
is
i
lehet szó.
A
lencse
homályok majdnem
k, vétel nélkül
szilárdan állók sz.lardan
l
)
)
97
vagy küllszer rendetlen elrendezdések, az üvegtest-homályok többnyire mozgók, rögök, caffatok alakjában mutatkoznak és annál nagyobb többnyire sugár-, lencse szöveti szerkezetébl kifolyólag
alakú foltok,
mozgásokat végeznek, mennél hátrább fekszenek az üveg-
kiterjedés testben.
Az átes
világítással vizsgálatot esetenként a
szem átvilágítása egé-
Erre legjobbnak bizonyul Sachs átvilágító lámpája (1. 66. ábra). Az eszköz belsejében elhelyezett nagy fényerej villanyos körtének fényét lelapított csúcsát a tömör üvegkúp vezeti, melynek egész felülete, a kúp szíti ki.
A
szem érzéstelenítése után, vagy elzetes érzéstelenítése nélkül is, az üvegkúp csúcsát egyenesen a sklerára helyezzük. A lámpa ilyenkor a szem belsejét megvilágítja és a pupilla élénk vöröses reflexben mutatkozik. A vizsgálat fleg a szemben fejled fesfeketével bevont.
kivéve,
tékes daganatnak diagnosisát köny-
Ha a kúpot a festékes daga-
nyíti
meg.
nat
helyén
tesszük
lámpa azt nem
a
világítja át és a pu-
marad.
pilla sötét
A
sklerára,
a
szem hátterének vizsgálása szemtükörrel.
Ez a
vizsgálat jenálló ( egyenes,
és fordított ( indirect
direct
képben
Mindkettnél a vizsgálólámpa, elsötétített szobában a vizsgálandó szem mellett és vele egyforma magasságban áll. Egyenes képben történik.
jobb szemet jobb szemmel, bal sze65. ábra.
met bal szemmel vizsgálunk, fordított képben vizsgálatnál ez nem lé-
Haab
szemtükre.
nyeges.
A vizsgáló
a vizsgálandóval szemben foglal helyet úgy, hogy szemük egyik szeme orbitalis széléhez a szemkb. egyforma magasságban van ;
tükröt
vagy
le
támasztja és megvilágítja a szemet is
hunyhatja)
;
;
(másik szeme nyitva marad,
mihelyt a vizsgálandó szem
pupillája vörösen
annyira közeledik a szemhez, hogy a szemtükör széle a vizsgálandó orbitalis szélét jóformán érinti s így közvetlen közelbl szemléli a reflectál
szem hátterét. (1. 67. ábra). A vizsgálandó szem kissé befelé és felfelé a végtelenbe néz, mert igy nem alkalmazkodik, pupillája a megvilágításnál nem húzódik nagyon össze és a látóidegf, melyre els sorban figyelmünket fordítjuk, ilyenkor kerül a szemlél látóvonalába. A vizsgálandó szemnek lassú, fel- és le oldalt Dr.
Hoor
:
Szemészet.
mozgásánál végig nézzük a szem egész hátterét.
— 98
Szükség szerint javító üveget állítunk a tükörbe, melylyel a tiszta kép kedvéért a
vagy vizsgáló ametropiáját
vizsgált,
juk.
Ha
a sárga foltot
akarjuk
javít-
látni,
a
beteg egyenesen elre, a tükörbe néz. Mi-
után a fény ilyenkor
egyenesen
a
retina
jut, a pupilla ermég a vörös hogy úgy, várjuk meg, míg nehány elvész múlva a pupilla ismét tágul és a
legérzékenyebb helyére sen megszükül, reflex
is
pillanat
;
vizsgálat folytatását megengedi.
A fordított nikája a
ben
képben vizsgálatnak tech-
következ
ül
:
A vizsgálandóval szem-
orvos egyik kezében a szemtük-
másik kezének hüvelyk- és mutató ujjúval ersebb convex lencsét (18 20 d.) tart és a tükörrel 35 40 cm. tá-
röt fogja,
—
volságból megvilágítja a vizsgálandó szemet. Mihelyt a pupilla vörösen reflectál a
domború
lencsét
gyjt
távolságának kb.
megfelel távolságban a merleges síkban a vizsgálandó szem elé tartja, három szabad ujját a vizsgálandó fejére támasztva. ábra). 66. ábra.
Sachs átvilágító lámpája.
A
(1.
68.
lencse optikai középpontja egy
irányban legyen apupilla középpontjával. A megvilágított szembl visszeverd suga
párhuzamosak, szétrak a lencsére esnek, mely ezeket aszerint, amint távolabb, vagy vagy összehajlók, vagy épen gyj tpontjában, vagy attól fordított, ki-
ahhoz közelebb
csinyitettképpé egyesíti (1. 69. ábra). Ez a kép tehát a vizs-
domború
gáló szem és a cse között (a
A
len-
levegben)
lámpa
vizsgáló
áll.
elhe-
lyezése és az irány, melyben
a vizsgált a vizsgálat megugyanaz néz, kezdésénél mint a fordított képben
történ
vizsgálatnál.
A
vizs-
gálandó szem jobbra-balra, fel-lefelé
irányításánál végig
vizsgáljuk feneket,
zésénél
az
egész
szem-
egyenesen elre néa sárga
foltot.
67. ábra.
Fenálló képben tíikrészés.
99
ersebb, mintegy kép elnye a fordított kép fölött az, hogy csupán kb 5 -szröst épen azért, 14-szeres nagyítást ad, a fordított jobban láthatók. Hátránya, hogy egyfenálló képben csekély változások is át, mint fordított képben, mely szerre csak kisebb kiterjedés tekinthet
A
fenálló
;
jelentékenyen nagyobb látótért enged, továbbá, hogy a
kép kevésbé fényers már s igy a tör közegek nem csekélyebb homályainál fenálló
kapunk
nem
látjuk
terét,
képet esetleg
tiszta
már a szem
a mikor azt a nagyobb
fény erej fordított
még
hát-
egészen
képben
jól látjuk,
vé-
nagy fokban közellátó szem vizsgálása fenálló képben nehéz, esetleg lehetetlen, mert a vizsgáló a tükörgül
be iktatandó ers szorólencsét
68. ábra.
Fordított képben tükrészés.
nem
képes
alkalmazkodásával legyzni
;
képben az ilyen szem megvizsgálása egyáltalán nem ütközik akadályba. Legjobb, ha elször fordított képpel áttekintést szerzünk, azután fenálló képben megnézzük a részleteket. Igen szk pupillánál nemkülönben azért, hogy a szemfenék körzeti
fordított
A fordított lencse
kép. ;
Sz
V = vizsgált szem L = = szemtükör, b-nelc képe ;
ketts domború b,
a-nak
a,
részeit is meglássuk, néha ki kell tágítani a pupillát. Erre legalkalmasabb a homatropinum hydrobromatum 1%-os vizes oldatai— 2 cseppjének
miután azonban valamennyi pupillatágító szer az intraocularis nyomást fokozza és glaukomára hajlamos szemben heveny glaukoma rohamot válthat ki, legyünk velük óvatosak. Ez áll a cocainra is. Tág pupillánál azonkívül a macula lutea fordított képben alig látható, mert a reflex tünetek elmaradnak.
becsepegtetése
;
;
,
100
Rendes szemfenék. szemfenék szemtükrözésnél általában egyenletesen vörös szín rendkívül gazdag érhártyának és nem az ideghártyáezt a vérerekben nak köszöni, mely egészséges szemben átlátszó és szemtükörrel lát-
A
br
és szkébb hajú az egyén, annál világosabb Mennél világosabb vörös szín a szem háttere, mennél barnább, annál sötétebb, fekete szem háttere egészen szürkés szín, mert az ideghártya is festékdús és ennek festékrétege a chorioidea vérereinek vörös reflexét ersen tompítja. Az
hatlan.
br
szemfenék fenálló képben apró szemcsézettnck látszik ezt a retina pigmentrétegének festéksejtjei okozzák. Hogy a chorioidea vérereit rendes körülmények között nem látjuk egyenként ennek is az ideghártya festékrétege az oka, mely a chorioidea vérereit fátyol módjára ilyen sötétebb
;
takarja.
A
szem hátterében különösen két képiét vonja magara a figyelmet
A
;
ez a látóidegf (papilla nervi optici) es a sarga folt (macula idegf nem fekszik a szem hátsó sarkában, hanem attól 4 mm. -nyíre medilutea).
álisan és a
szemlél látóvonalába akkor
kerül,
lato-
ha a vizsgált valamennyire
látóidegf kerek a többi szemfenéknél jóval világosabb, tehát alakjában lathato világos narancs-sárga, vagy fehéres-sarga szín korong Fenálló képben kb. 20 filléres nagyságú. A papilla határolt(1. 70. ábra). orri oldalon és a sága a halántéki oldalon rendszerint élesebb, mint az befelé néz.
A
mint nasapapillának halántéki fele többnyire halványabb, világosabb, oldal felé sokkal több látóidegrost halad, lis fele. Ez azért van, mert az orri oldalon a csekélyebb ezek tehát itt elfátyolozzák a határt, míg a halánték masiészt meg a világos, rost egyrészt élesebb határoltságot enged,
számú
A
paáttünését teszi lehetvé. illetleg fehérszín lamina cribrosa ersebb fogja két keskeny piba kerületét hol egészen, hol csak részben gyr, a küls a festék, vagy körül, a bels, a kötszöveti, vagy skleralis skleralis úgy keletkezik, hogy az érhartya chorioidealis gyr. sklera tetszik nem terjed egészen a látóidegf kerületéig, itt tehát a fehér
gyr
gyr
A
szolaz okozza, hegy a látóidegf átbocsátására festék rendesen összetömörül. gáló kerek chorioidealis nyílásának szélén a viszonyok között egészen az ideghártya síkjában
a festék
át,
A
gyrt
meg
látóidegf épéleti
fekszik és
nem
=
dombocsa mint azt elnevezésébl (papilla Magán a papillán azonban mindig kisebb -nagyobb
emelkedik
ki,
ka) gondolni lehetne. kerület fele és ilyenkor majdkiterjedés, hol középpontilag, hol inkább a bemélyedést találunk, nem állandóan a temporalis félben elhelyezett el. Ez a bemelyedes, a melybl az ideghártya centrális vérerei kerülnek
mert
sokkal halványabb szín, physiologiai excavatio, a többi papillánál sklera, illetleg szürkés pettyek a látóidegrostok széthajlottak, és a fehér át. A látóideg centrális veialakjában a lamina cribrosa hézagai tnnek erei
rendszerint
még
az opticusban, közvetlenül a
itt
szembe-lepesuk eltt
IOI
áthaladva a retinába kerülnek, a hol aztán a vénától. elágazódnak. A vereret igen könnyen meg lehet különböztetni Az artériák világosabbak, vékonyabbak, kevésbbé kanyarulatos lefutámint a vénák és közepükön a vékony, fehéres-szín reflex-csík sokkal
válnak szét
és a papilla szélén
súak,
A
retinában a centrális vérerek elrendezdése jóformán mindegyik szemben többé-kevésbbé más, nagyjában véve azonban mégis a következ vérereket lehet megkülönböztetni a vastagabb
feltnbb, mint
a vénákon.
:
véna nasalis superiort és inferiort és az ugyancsak vastagabb artéria et véna temporalis superiort és inferiort es az aranytalanul vékonyabb arteria-et véna medianát és az ugyancsak vékony artéria et véna
artériáét
macularis superiort és inferiort.
70.
ábra.
Rendes szem-háttér (jaeger).
Rendes körülmények között is azt tapasztaljuk, hogy az excavatio szélén egy-egy vastagabb vénatörzs rythmicusan sötétebb színt ölt és megdagad, a következ pillanatban halvány lesz és megnyúlik ez a látható vénás érverés. A vererek hasonló tünete a látható artériás érverés kóros ;
:
tünet.
A papilla
sárga folt épen a szem hátsó sarkában, fenálló képben kb.
átmérj
távolságban a papillától kifelé fekszik.
A
1
%
macula lutea
szomszédságában szemtükörrel látható vérerek nincsenek. Fenálló képben a régió maculae lutea kb. lencse mekkoraságú sötétebben f estékezett folt- és ennek közepén világos.- sárga vagy fehér szín tszu-
közvetlen
vagy annál nagyobb pontocska, vagy ilyen szín sarló látható képben a macula lutea haránt-tojásdad alakú, keskeny fehéres-sárga gyr által határolt vöröses barna hely, rásnyi,
;
ez a fovea centrális retinae. Fordított
.
102
melynek közepén nem mindig ugyan, de rendszerint apró, élénkebb fehéres-sárga, szín foltocska foglal helyet, a fovea centrális. A haránt-tojásdad ersebben f estékezett hely kb. a papilla-átmérjével bir. Reflextüneményrl lévén itt szó, a macula luteát esetenként alig látjuk.
Világrahozott eltérések.
szem hátterének külleme több irányban mutathat kül hogy ezt kórosnak minsíthetnk.
eltérést, anél-
A
Több esetben
a szemfenék színe
keresztül-kasúl járó hol
sötétebb
nem
egyenletesen vörös,
szürke sávokat
hanem abban
vörös szinüekkel, hol
71. ábra.
Albino szem-háttere
meg
világos sárgákat,
( Jaeger)
vagy fehéres színeket, vöröses sávokkal
válta-
szke kozva látunk. Az elbbit fekete hajú, az utóbbit igen világos szürkék az sötét vérerei, a nél láthatjuk. A vöröses sávok a chorioidea intravasculans azok között helyet foglaló és barna egyéneknél festékdús intravasculans ugyancsak az rések. Szke egyéneknél a világos sávok hogy a fehér sklera áttetrések, melyek festéket alig tartalmaznak, úgy Különösen feltn képet mutat szik, ’a vöröses sávok az érhártya vérerei. egyének-
festéknélküli, majdnem fehér mtra.az albino szemháttere, melyben a vérerekkel váltakoznak vascularis rések a halványvörös chorioidealis (1.
71. ábra).
.. _
nagyobb A látóidegf ritkábban ugyan, de a rendesnél kisebb vagy szegletes ásdad, rendetlen és alakja meg hossz- vagy haránt irányban toj ,
103
papilla határai elmosódottak lehetnek, a papilla színe egyszer a sót sötetpiros szín, az ilyen rendesnél halványabb másszor sötetebb, a neuritis képére emlélátóidegf, küllem és emellett elmosódott határú
A
lehet.
,
keztet, azért pseudo-nenritisnek
A
chorioidealis
gyr
is
nevezik.
nem épen
ritkán
feltnen
széles és egyen-
ltlen szél.
A
physiologiás excavatio esetenként igen mély
esetenként ,
meg
oly
kiterjedés hogy a papilla legnagyobb részét elfoglalja de még ilyenkor sem terjed soha a papilla széléig. Mihelyt a papilla kerülete is kivájt, ;
,
kóros excavatioról van szó.
A
centrális vérerek elrendezése
nagyon változó
;
egyszer
feltnen sok
72. ábra.
Veltartalmú látóidegrostok (Jaeger).
—
meg csak 1 2 látható rajta az elbbi akkor, vérerek eloszlása a látóidegben távolabb a szem mögött vette kezdeaz utóbbi ha elágazodásuk csak a retinában indul meg. Az ideghártyá-
a vérér a látóidegfn, máskor
ha tét,
;
a.
ban a nagyobb értörzsek kivételesen nem fel- és lefelé, hanem kifelé, másszor es ez gyakoribb, befelé haladnak és csak bizonyos távolságban a papillától
hajolnak azután át
felfelé és lefelé. Néha a vérerek feltnen kanyamajdnem dugóhúzószeren csavarodottak, anélkül, hogy ez sklerosissal, vagy más megbetegedéssel 'függne össze.
rodottak,
Egyszer-másszor egy egészen különálló, a centrális vérerekkel össze
nem függ vereret látunk, mely majdnem mindig a látóidegf temporalis szélen tnik el, a papillára megy, de csakhamar visszafordul és az ideghártya
laterális feléhez tart.
Ez egy
arteriosus Halleri- bi származik.
cilio-retinalis vérér
,
mely a circulus
t
104
Esetenként sajátszer lángalakú, vagy seprszeren határolt élénken fehéres-sárga szín foltokat látunk a retinában a papillától rendesen fel-
Ezek vagy közvetlenül a papillához csatlakoznak, vagy attól kissé távolabb kezddnek és úgy keletkeznek, hogy a látóidegrostok, melyek rendesen a papilla szélén veszítik el vel tartalmukat és teljesen átlátszóan ágazodnak el mint á retina rostrétege, veltartalmukat csak
felé és lefelé.
távolabb a papillától veszítik
mukat ismét
visszanyerik
(1.
illetleg a
el,
már
elveszített
vel
tartal-
72. ábra).
Ritka esetben a látóidegftl
lefelé, ovális,
süveg,
tompahegy
kúp,
vagy ahoz hasonló alakú, rendszerint festékszegélyes, fehéres, vagy fehéreskékes szín a többi szemfenék felé élesen határolt felületet látunk, mely a
73.
Chorioidealis
retina síkjánál valamennyire
ábra.
koloboma (Jaegerj.
mélyebben fekszik
és
melyen rendszám
kolobomája, csekélyebb számú vérért látunk (1. 73. ábra). Ez a chorioidea itt hiánymelynek szemtükri képét az okozza, hogy a chorioidea és retina az egészen kerület felé sokszor zik és a fehér sklera látszik. A koloboma a koloboma területébe, kifejóra serrata-ig terjed, néha a papilla is beleesik a záródásával all ldési hibáról van szó, mely a foetalis szemrés hiányos együtt fordul el. kapcsolatban s többnyire iris- és lencse kolobomával mutatA koloboma kiterjedésének megfelelleg látótérbeh hiány
sem rendes, látása ható ki és miután az ilyen szem sokszor egyébként sokszor hiányos.
is
105
A A
szem refractiojának meghatározása.
függetszem refractiojának objectiv, tehat a beteg bemondásaitól
másrészt a helyes orvoslás len megállapítása egyrészt a helyes diagnosis,
érdekében elengedhetlen. Erre a következ vizsgálati eljárások állanak rendelkezésre
a)
Becslési
:
módok.
cm. távolból megvilágítjuk a szemet és ilyenkor már szemfenéki részleteket, igy egy-egy retinalis vérért, vagy a látóidegf egy részét látjuk, ametropiás szemmel van dolgunk. Elogy ez az ametropia,
Ha
40
—45
vagy tullátás-e, arról úgy gyzdünk meg, hogy az ilyen részha a látott részletet szemügyre vesszük és lassan közeledünk a szemhez eltnik a szem let ilyenkor mind rosszabbul látszik és bizonyos távolságban myopiás ha a szemügyre vett részlet a közeledésnél nem vészit tisztaságából, közellátás,
;
,
;
a szem hypermetropiás.
hogy a myopiás szembl visszavetett sugarak összehajlóan hagyják el a szemet és a szem eltt a közellátóság fokának megfelel távolságban a szemfenék fordított kicsinyített képévé egyesülnek. így az 5 d. közellátó szem fordított kicsinyített szemfenéki képe 20 cm.-
E
tünet magyarázata
az,
nyíre a vizsgált szem eltt keletkezik. Ela a szemtükörrel 45 cm. -nyíre vagyunk a vizsgált szemtl, ennek szemfenéki képe (45 20) 25 cm. -nyíre
—
áll
elttünk.
Ebbl
a távolságból a kép
egyes részleteit
megláthatjuk
;
ha azonban közeledünk, nem tudunk már erre a képre alkalmazkodni, azért ez mind homályosabb lesz és el fog tnni, ha egész közel, vagy magába a képbe kerülünk. A hypermetropiás szem szemfenéki képe, mint virtuális kép a retina mögött keletkezik, épen azért nem is vészit tisztaságából, ha a szemhez közeledünk. Egy másik eljárás az, hogy a meglátott szemfenéki részletet a tükrön át szemlélve, fejünket (a tükörrel együtt) jobbra-balra mozgatjuk és megállapítjuk, hogy a nézett részlet, fejünk mozgásával azonos, vagy ellenkez irányban látszik mozogni. Ha ellenkez irányban látszik mozogni a szem myopiás, ha ugyanabban az irányban, a szem messzelátó. Ezekkel az eljárásokkal csupán azt állapíthatjuk meg, hogy a szem közel, vagy messzelátó-e, de az ametropia fokát nem.
b) Refractio
A szemfenék
meghatározás fordított képben.
fordított kicsinyített szemtükri képe a vizsgált
szem
elé
domború lencse eltt különböz távolságban jön létre, aszerint, amint a vizsgált szem emmetropiás, myopiás, vagy hypermetropiás, aszerint tartott
io6
szembl
a mint a
tehát,
reflectált
sugarak párhuzamosak,
össze,-
vagy
széthajlók.
Ha
d. biconvex lencsét használunk és a szemfenék 10 cm. -nyíre a lencse eltt keletkezik, a vizsképe fordított kicsinyített a lencse u. i. a párhuzamosan reáes sugarakat gált szem emmetropiás épen gyújtó pontjában egyesíti képpé, párhuzamos sugarakat pedig csak az
a vizsgálatra io
;
emmetropiás szem
reflectál.
Ha
a vizsgált szem közellátó, a reflectált sugarak összehajlók az ilyeneket a lencse még gyjtpontján belül egyesíti; a túllátó szembl széthajlóan kikerül sugarakat a lencse már csak gyjtpontján túl képes egyesíteni.
;
Ha
tehát a fordított kicsinyített kép a használt
domború
lencse-
gyjt pontján belül keletkezik, a szem myopiás, ha a gyjtponton túl, a szem hypermetropiás és minden i cm melylyel a kép a gyjtponton belül jön létre, I d. myopidnak jelel meg, minden I cm. melylyel a gyjtponton túl keletkezik i d. hypermetropidnak. Ha a fordított kicsinyített kép 8 cm..,
gált
van a szem I
ban
áll
nyire
lencse eltt, a
szem
ha
2 d. közellato,
cm. -nyíre
all,
Annak a meghatározásával tehát milyen domború lencse eltt, a vizsgált szem refractioját
a vizs-
távolság-
d. túllátó.
a kép a
il
is
meg-
határoztuk.
úgy állapíthatja meg, hogy lassan közea képhez, mig azt, alkalmazkodásának teljes igénybevételével még a kép ekkor a vizsgáló közelpontjában fekszik, melynek helyzetét
A ledik látja
vizsgáló ezt a távolságot
.
:
Ekkor azutan centiméterekben leméri a távolságot szemtükör (illetleg saját szeme) és domború lencse között, a megtudja a fordítalált távolságból levonja közelponti távolságát es így vizsgált szem refa tott kicsinyített kép helyzetét a lencse eltt és ezzel -nyíre van ractioját. Példa A vizsgáló szem a képet még látja, mikor 20 cm. minden vizsgálónak ismerni
kell.
:
a domború lencsétl, a vizsgáló közelpontja 14 cm. -nyíre van szeme eltt, 6 cm. -nyíre áll a lencse eltt, a vizsgált szem tehát akkor a kép (20 (10
— =4 6)
—
14)
=
d. közellátó.
Nagy fokban közellátó vizsgáló úgy járhat el, hogy a látott képtl addig távolodik, míg azt ,,még“ tisztán látja ekkor á kép a vizsgáló táakkor d. közellátó (20 cm. távolpont) vizsgáló volpontjában áll. Példa ;
:
5
domború a képet, mikor a szemtükörrel 30 cm. -nyíre van a 10 cm. -nyíre van a lencse eltt (tehát lencsétl, akkor a kép (30—20) látja
még
=
gyjt
pontjában), a vizsgált szem emmetropiás. mert Ezzel az eljárással azonban az eredmények nem pontosak, forrását. Tekinlemérésekre van szükség, melyek könnyen képezik hibák fordított továbbá, hogy csekélyebb fokú hypermetropiánál a tetbe eltt jön létre az kicsinyített szemfenéki kép nagyon messzire a lencse okból rendpedig már nagyon csekély fényerej. Ugyanebbl az
j
;
ilyen kép
— 20
biconvex lencsét használjuk a forlencse, annál távolabb dított kép létrehozására, mert mennél gyengébb a szerint
nem
a 10
d.
hanem
a 18
d.
:
107
fekszik a kép a lencse eltt,
a
mi a kép fényerejének
és így tiszta
meglá-
tásának rovására megy.
Refractio meghatározás fenálló (egyenes) képben.
c)
szem refractiojának fenálló képben meghatározása adja a legmegmilyen bízhatóbb eredményt ez az u. n. rejractios szemtükörrel történik,
A
;
többek között a Loring, Haab és Landolt- fele tükör. Általánságban a következket kell megjegyezni.
A refractiot rendszerint a papilla halántéki oldalán haladó vékony vérereken határozzuk meg, megkeresvén azt a javító üveget, melynek eloreiktatásával ezeket a vérereket legtisztábban látjuk, (ha ugyan nem látjuk legjobban minden javító üveg nélkül). Az eredmény megállapításánál
mindenekeltt azt, hogy sem a vizsgált, sem a vizsgáló szem nem alkalmazkodik. Az els feltevést indokolttá teszi az a körülmény, hogy a vizsgált akkor, mikor vizsgálandó szemével befelé néz, anélkül, hogy bármit is szemügyre venne, valójában nem igen alkalmazkodik,
feltételezzük
a vizsgáló pedig alkalmazkodását azzal csökkentheti elhanyagolható ténye-
zvé, hogy szemét, melylyel nem tükrész, nyitva igyekszik nézni. is
Ha
számításba veszi.
pedig erre
nem
tartja és a végtelen távolba
alkalmazkodási quantumát
képes,
(Az alkalmazkodás a refractio
fokát emeli).
Ha
egészen pontosan akarunk eljárni, akkor a refractiot a sárga folton kellene megállapítani; miután azonban itt semmiféle olyan részletek, fleg vérerek nincsenek, melyeken könnyen megállapíthatjuk, mikor látjuk kevésbé tisztán, mikor legélesebben, miután továbbá a macula lutea csak akkor
ha a vizsgált szem egyenesen elre a szemtükörbe néz, ilyenkor pedig a szembogár megszükül, a mi a szemtükrézését felette megnehezíti és a szem önkéntelenül is alkalmazkodik, a refractionak a maculán történ meghatárásától annál inkább eltekinthetünk, mert a papilla és a macula refractiója között számbavehet különbség alig van. Egyrészt a vizsgáló orvos,- másrészt a vizsgált szem különféle fénykerül a vizsgáló látóterébe,
törése és
ezeknek különböz foka
szerint,
a
következ eshetségekkel
találkozunk.
A) 1.
A
vizsgáló
emetropiás
Emmetropiás vizsgálónak párhuzamos ilyeneket csak az emmetropiás szem reflectál.
vizsgált emmetropiás.
sugarakra van szükség
Ha
A
;
emmetropiás vizsgáló javitóüveg nélkül szem hátterét* ez a szem is emmetropiás. tehát az
látja tisztán a vizsgált
A
vizsgált myopiás. Myopiás szem összehajló sugarakat reflectál az emmetropiás vizsgálónak tehát ezeket a sugarakat szorólencsével pár2.
*
Háttér annyi, mint a papilla halántéki oldalán lefutó finom vérerek.
;
io8
huzamosakká
kell tenni.
Az
a leggyengébb concav lencse
,
melylyel
ezt eléri,
reflectált
sugarak
megfelel a vizsgált közellátósága fokának. 3.
A
vizsgált hypermetropiás.
A
túllátó
szembl
az emmetropiás vizsgálónak azonban párhuzamos sugarakra van szüksége ezért a széthajló sugarakat a megfelel gyjtlencsével párhuzamosakká kell tenni. Az a legersebb convex lencse, mely a sugarakat
széthajlók
;
;
a vizsgáló szem igényeinek megfelelkké
alkotja, megfelel
a vizsgált szem
tul-
látása fokának.
B) 1.
A
vizsgált,
A
vizsgáló közellátó.
emmetropiás.
A
közellato vizsgálónak szethajlo suga-
szolrakra van szüksége, a vizsgált szem azonban párhuzamos sugarakkal szemtükörbe iktatni, mely gál a közellátónak tehát oly szorólencsét kell a vizsa párhuzamos sugarakat annyira szethajlokka teszi, hogy azok (a mely közellencsét, olyan gáló) távolpontjából látszanak kiindulni, szóval ;
látóságát javítja. vizsgált 2.
szem
A
tehát a közellato javitoiivegevel latja legtisztábban a
Ha
hátterét, ez
vizsgált
a szem emmetropiás.
myopiás.
A
vizsgált
szembl kijöv sugarak
összehaj-
szethajlokka kell tenni, ezeket a vizsgálónak concav üveggel annyira természetesen hogy távolpontjából látszanak kiindulni. Ennek a lencsének fokának myopiája vizsgáló ersebbnek kell lenni, mint a milyen az, mely a
lók
;
teszi mert az ennek megfelel lencse a párhuzamos sugarakat sugarakat összehajló megfelelen széthajlókká, ennek a lencsének pedig az
meg
felel
kell
;
ugyanannyira széthajlókká
tenni.
Ha
tehát a vizsgáló saját közellátó-
szem is myopiás és a myopia ságánál ersebb concav üvegre szorul, a vizsgált az üvegbl melyre szüksége volt, hogy fokát úgy tudja meg a vizsgáló, hogy fokát. szemfenéki képet kapjon, levonja saját rövidlátása hypermetropiás. A vizsgált hypermetropiáj a lehet épen 3. A vizsgált kisebb és nagyobb fokú. akkora’ mint a vizsgáló közellátósága, lehet ennél myopiája. a A vizsgált hypermetropiáj a akkora mint a vizsgáló szemfeneket, látja a vizsgált Ilyenkor a vizsgáló minden javitó üveg nélkül sugarakat reflectal, széthajló mert a hypermetropiás szem épen annyira van. mint a milyenekre a közelláto vizsgálónak szükségé mint a vizsgáló közellátósága. vizsgált hypermetropiáj a kisebb,
tiszta
[í
a
javító üveg tör ereje, melyre Ilyen viszonyoknál a szemtükörbe iktatandó van, gyengébb lesz mint az, a vizsgálónak tiszta kép érdekében szüksége
mely közellátóságának csupán
nem
megfelel,
mert amannak nem párhuzamos^ hanem
eléggé széthajló sugarakat kell
még
.széthajlobbakka tenni.
közellátóságát javitó üvegnél gyengébb szotehát a közellátó vizsgáló saját ez a szem tullato es a tullatas rólencsével látja tisztán a vizsgált szemfeneket,
Ha
fokát úgy tudja iktatott
meg a
vizsgáló,
concav üveg törerejét.
szemtükörbe hogy saját myopiájából levonja a r. Példa: Ha az 5 d. közcllát vizsga 0 j>
lóg
szemfeneket, concav lencsével látja legtisztábban a 2 d. túllátó.
A
.
ez
a szem
(5—3)
.
myopiaja. per metró piája nagyobb, mint a vizsgáló Y A vizsgált hy ilyenkor a vizsgáló szem igényeihez vizsgált szembl refrectált sugarak hogy ezeket gyjtlencsével kevésbbe széthajtok,
úgy
képest'túlságosan
széthajlókká kell tenni.
Ha
tehát a közellátó vizsgáló
domború üvegre
szo-
ez a szem tullátó és a túllát ás hogy a vizsgált szem hátterét tisztán lássa, hogy a saját közellátóságához hozzáadja a fokát úgy tudja meg a vizsgáló, rul,
Példa: Az 5 d. közellátó vizsszemtükörbe iktatott convex lencse törerejét. a szemfeneket, akkor a vizsgáló 2 d. convex üveggel látja legtisztábban gált
+
=
2) hypermetropiája (5 7 d. A vizsgált emmetropiás, hypermetropiás, vagy myopiás lehet és a akkora lehet, mint a vizsgáló túllátása, vagy annál nagyobb
myopia vagy vagy kisebb. Az imént elmondottak módjára könnyen megfejthet, hogy
ilyen
vizsgálónak, viszonyok között milyen javitó lencsere lesz szükségé a képet kapjon, illetleg könnyen megállapítható milyen a
hogy
tiszta
ha a túlláto vizsgáló hypermetropiajat javító üvegévagy ersebb domború, vagy pedig concav üveggel vel, ennél gyengébb, oldalán haladó látja legtisztábban a vizsgált szemben a papilla halanteki vizsgált refractiója,
—
finom vérereket.
d) Refractio
meghatározás az árnyékpróba (skiaskopia) segélyével.
Retinoskopia, pupilloskopia, keratoskopia, Cuignet eljárása és a skiasárkopia synonymák legmegfelelbb azonban a skiaskopia ( oxix
nyék) elnevezés, mert valójában egy árnyék magatartásából tudjuk
meg
a szem refractioját.
A
vizsgálat jól elsötétített szobában történik, a vizsgáló
lámpa a
vizsgálandó szem oldalán, vele egyenl magasságban, de valamennyire mögötte áll, úgy hogy a szem árnyékban van. A vizsgálandó szem kissé befelé néz, mesterségesen tágított pupillánál, a mire azonban rendszerint itt sincs szükség, egyenesen elre nézhet. A vizsgáló 20 cm. gyujtotávolságú homorú tükröt tart szeme elé és a tükörrel 120 cm. távolságból meg-
szem pupilláját. Mihelyt az vörösen reflectál, a vizsgáló a szemtükröt merleges tengelye körül lassan és csekély kiterje-
világítja a vizsgálandó
désben, jobbra-balra forgatja,
mialatt folyton a vizsgálandó pupilláját
a pupillában árnyék jelen meg, mely vagy ugyanabban az irányban mozog, mint a melyben a tükröt mozgatjuk, vagy ellenkez irányban. Ha az árnyék a tükör forgatásával azonos
nézi.
Ilyenkor
meg
fog
gyzdni, hogy
—
irányban mozog, a vizsgált szem 1 d. vagy annál nagyobb fokban myopiás r ha ellenkez irányban mozog, I d.-nál csekélyebb fokban közellátó, vagy emmetropiás, vagy hypermetropiás.
iio
Hogy azt
o
-
következkép döntjük
5 d.
van dolgunk, pápaszemállványba
ez utóbbi háromféle fénytörés közül melyikkel el
convex lencsét teszünk
:
;
A
vizsgált
szem
ezzel az üveggel
elé
aO'5
d.
közellátó szemet
árnyéknak tehát ilyenkor azonos irányban már I kellene mozogni és ha még mindig ellenkez irányban mozog, csak emmetropiáról, vagy hypermetropiáról lehet szó. Hogy e kett közül melyik van d. közellátóvá tettük, az
jelen,
szem
azt úgy tudjuk meg, hogy I d. convex lencsét helyezünk a vizsgált épen azért elé. Ezzel az emmetropiás szemet I d. közellátóvá tettük ;
még az árnyéknak most már azonos irányban most is ellenkez irányban mozog, a szem hypermetropiás. Miután azonkívül az árnyék széle annál élesebb a pupilla megvilákell
mozogni, ha azonban
,
gítása annál élénkebb, az árnyék annál gyorsabban mozog és széle annál közelebb áll az egyenes vonalhoz mennél kisebb fokú az ametropia, ezzel szem,
ben pedig az árnyék határa annál elmosódottabb, a pupilla megvilágítása annál gyengébb, az árnyék annál lassabban mozog és széle annál iveltebb men-
74.
ábra.
Refractiós léczek.
magatartását összevetve nél nagyobb fokú az ametropia, az árnyék ezen
mozgása irányával mindig megállapíthatjuk val, vagy hypermetropiával van-e dolgunk.
azt,
nagyobb fokú myopiá
árnyék, a kevéssé megPélda Az elmosódott és ívszeren határolt irányban mozog, mozvilágított pupillában a tükör forgatásával azonos nagyobb fokú myopiarol van szó. gása lassú, vizsgálatot követHogy az ametropia fokát pontosan megtudjuk, a :
—
myopiásnak talált szem elé ersebb es ersebb megnézzük az árnyék concav lencsét teszünk a szemüvegállványba és mélynél az, árnyék mozgásának irányát végül oly concav üveghez érünk, hanem a tükör forgatásával ellenkez hány-
kezkép
folytatjuk
A
:
;
nem mozog
többé azonos,
—
ban, ennek az üvegnek törerejéhez hozzáadva
gának fokát
adja.
1
d.-át,
a
vizsgált kozellatosa„
.
közellátó.
,
irányban
alkalmazásánál ellenkez Példa. Az árnyék 6 d. concav üveg szem (6 + 1 ) mozog (gyengébbnél még azonos irányban), akkor a
=
7 d.
es az a convex Hypermetropiás szem elé convex üveget teszünk mozog irányát megváltoztatja s nem lencse, melynél az árnyék mozgási
1;
1 1
többé a tükör forgatásával ellenkez irányban, megfelel a metropiájának, levonva
a convex lencse törerejébl. d. convex lencsénél még ellenkez irányban,
d.-t
i
Az árnyék 5 lencsénél már azonos irányban mozog, a
Példa. _)_
6
d,
vizsgált hyper-
vizsgált
szem -5
d. tullato.
Egyik üvegnek a másik után a szemüveg állványba helyezése kissé hosszadalmas lévén, skiaskopianal az használjuk.
A
vizsgált ezeket
maga
tartja
74 a-bia) ( fokofelhívásunkra és
refractios leceket
u. n.
szeme
elé
1
-
.
zatosan ersebb concav, — vagy convex üveget tart vizsgálandó szeme
A
skiaskopiához sík tükröt
is
használhatunk
;
elé.
ilyennek alkalmazá-
sánál azonban az árnyék mozgásai épen ellenkezk, mint concav tükörazt akarjuk nél. Igen jó hasznát vesszük a sík tükörnek, ha hamarosan
hogy a vizsgálandó szem épen bizonyos fokban
eldönteni,
vagy sem.
A sorozási
szabályzatok értelmében
pl.
a
7. d.
közellató-e,
közellátó, katonai
szolgálatra alkalmatlannak minsítend. Hogy valamely szem épen 7 d. közellátó, azt úgy tudjuk meg, hogy sík tükörrel 14 ‘5 cm. (100 7) távolságból megvilágítjuk a pupillát és megfigyeljük az árnyék magatartasat :
ha az árnyék ellenkez irányban mozog a közellatosag 7 d.-nal nagyobb, ha azonos irányban mozog, a myopia 7 d.-nál kisebb és ha nem tudjuk eldönteni, azonos, vagy ellenkoz irányban mozog-e az árnyék, a vizsgált szem myopiáját épen
A
szemfenék
7 d.-ra tehetjük.
mélységi
(niveau)-
külömbségeknek, a kétszemü-
és testies látásnak megállapitása.
Miután szemtükrészésnél egyszerre csak egyik szemünkkel nézzük a szem hátterét, esetleges és mindig csak csekély niveau különbségeit nem igen tudjuk megállapítani, nem azért, mintha egy szemmel nézve mélységi különbségeket egyáltalában nem vennénk észre, vagyis nem azért, mintha az egyszem látás a testies látást teljesen kizárná, hanem azért, mert
egyszem látásnál a testies látás aránytalanul fogyatékosabb és csekély mélység különbségekkel szemben igen hiányos. A testies látás nem azonos a kétszem látással, mert félszemnek is van testies látása, csakhogy ez tökéletlen a jó kétszem látást a testies látást mintegy magában foglalja, az egyszem látás nem zárja azt ki. Hogy valamely egyénnél van-e kétszem látás, azt hasábokkal állapítjuk meg úgy, hogy az egyik szem elé ersebb hasábot tartunk alapjával fel, vagy lefelé. Egymás fölött álló ketts képek jelentkezése, a jó ;
—
binocularis látást bizonyítja.
A
testies látást a
mutathatjuk
stereoskoppal vizsgáláson kívül Hering esési kísér-
Mindkét szemmel csövön keresztül vízszintesen kifeszített fonal közepére ersített gyöngyöt nézetünk és hol a szilárdan álló gyöngy eltt, hol mögötte ejtünk le hasonló nagyságú gyöngyöket. A kinek jo a testies látása meg tudja mondani, hogy a gyöngy a szilárdan álló eltt, letével
ki.
1
12
vagy mögötte esett-e nagyon sokszor téved. A szemfenékben eltolódásból
tudjuk meg.
le
;
a félszem, kinek testies látása fogyatékos,
fenálló
Ha
mélységi
különbségeket
a
parallacticus
szemtükörrel két részletet veszünk szemügyre,
melyek közül az egyik mélyebben fekszik a másiknál
és
fejünket hol jobbra,
hol balra mozgatjuk, a két részlet közötti távolság hol kisebbedik, hol nagyobbodik, illetleg az egyik a másik felé eltolódni látszik. Ugyanezt
látjuk
fordított
képben vizsgálásnál
is.
A
kiemelked
részlet
képe
nagyobb távolságban keletkezik, a domború lencse eltt mint a mélyebben fekv és ha a lencsét jobbra-balra kissé elmozgatjuk, akkor megfigyelfekv hetjük, mint tolódik a magasabban fekv részlet a mélyebben
75. ábra.
Hirschberg sideroskopja és a íoksoros erny.
meg, hogy mélységi különbségek vannak, így azonban csak azt tudjuk kép segítségével lehetazoknak pontos meghatározása, csupán a fenálló
fölé.
séges.
elmondotszem fénytörésének fenálló képben meghatározásánál (résziét) helye, hátterének egyik takból könnyen érthet, hogy ha a szem ideghártyánál, ezt a helyet mélyebben, vagy magasabban fekszik a többi
A
(részletet),
nem
üveggel, melyiyel a látjuk tisztán ugyanazzal a javító
mélyebben a többi retinát tisztán látjuk, mert a piás
szemben myopiás fénytörés
lesz,
fekv
részlet
emmetro-
hypermetropiás szemben pec
lg
emmetropiát, vagy myopiat es vagy csekélyebb fokú hypermetropiát, mutat mint a többi retina a myopiás szemben nagyobb fokú myopiát szemben hypermetromagasabban fekv részletek pedig emmetropiás ;
myopiás szemben csekélyebb myopiával, emmettropiával vagy hypermetropiával, hypermetropiás szemben pedig a túllátás ott nagyobb fokú lesz és minden 3 d. refractio-kü önbiég I mm. nipiás fénytöréssel birnak,
veau különbségnek jelel meg. Példa: Az ideghártyában lefutó vérereket az emmetropiás vizsgáló
üveg nélküllátja tisztán, a papilla felületén lefutókat (vagy az ugyanlocalizálódó egyéb változásokat, mint vérzéseket, festékfoltokat stb.)
javító ott
csak 4 d. convex üveggel ebbl tudja, hogy a papilla 1*3 mm.-rel emelkedik ;
ki az
ideghártya niveauja
fölé.
A
reti-
nában lefutó vérereket az emmetropiás vizsgáló 2 d. concav üveggel látja, a papilla excavatioja alján
lév
vérereket
concav üveggel, akkor tudja, hogy a papilla kivájulása 2 mm. mélycsupán 8 /
d.
ff
segu.
az
Ezzel
hatjuk azt
homály
is,
eljárással
megállapít-
hogy az üvegtestben
látott
esetleg idegen test, mily távol-
ságban van az ideghártya eltt az üvegtestben.
idegen testnek a szem belsejében megállapítása végett.
Vizsgálat
Annak
a
megállapítása, hogy
a
test bennmavagy sem, igen fontos,
okozta idegen
sérülést
radt-e a szemben,
de ismételten épen olyan nehéz
is.
Mindenekeltt átes világítással pontosan átvizsgáljuk a szem egész belsejét, szükség esetén segítségül vesszük Sachs átvilágító lámpáját és a Roentgen felvételt
(1.
Mágneses idegen
76. ábra.
Haab
133. oldalt).
óriás
mágnese.
gyanújánál a beteget a sideroskoppal is meg (1. 75 ábra), melynek lényege a következ Üvegcsben, coconszálon, vékony acélmágnes függ szabadon, ehhez apró tükör ersítest
kell vizsgálni
:
melylyel foksort világítunk meg. A fényforráson alkalmazott fonal árnyékot vet a tükörre és igy a foksorra is. Az ernyt a vizsgálat eltt úgy állítjuk az eszköz elé, hogy a fonal árnyéka a foksor o pontján legyen és ana ügyelünk, hogy a vízszintes helyzetben függ magnes-rud ne érje az üvegcst, hanem teljesen szabadon álljon, amit az eszköz talpán elhelyezett tett,
szabályozó csavarokkal érünk Dr.
Hoor
:
Szemészet.
cl.
Ekkor a beteg szemét óvatosan az üvegcs 8
egyik vagy másik végéhez közelítjük és ha a szemben mágneses idegen test van, a pálcika kitér és a fonal árnyéka a foksor más helyére kerül.
Az
említett eljárásokkal azonban ismételten
test jelenlétének kétségtelen megállapítása.
nem
sikerül az idegen
Mágneses idegen
test jelenlété-
nek gyanújánál a beteget az u. n. óriás mágnes elé ültethetjük(l. 76. ábra), szemeben és ha a szem egészen közel van, az aramot zárjuk. Ha a beteg a zárás pillanatában fájdalmat, rendszerint villámszer ütést érez, majdnem bizonyos, hogy mágneses idegen test van a szemben.
3;
«
III.
FEJEZET.
A SZEMORVOSLÁS ESZKÖZEI ÉS MÓDJAI. szembetegségnek egy része tisztán helyi megbetegedés, nagy tartják fenn. Ebbl részét azonban a szervezet egyéb betegségei okozzák és természetszeren következik, hogy ilyen esetekben nem csupán helyi orvos’
lásra is
A
van szükség, hanem
ciltulunos
,
az alapbantalom ellen irányuló ovvoslus
elkerülhetetlen.
A
szemészetben helybelileg használt orvosságok nagy része szem-
cseppek alakjában nyer alkalmazást.
Szemcseppek.
A
szemcseppeket
u. n.
csepegtet üvegek-
vagy szines üvegbl (kék, a szinesek fleg olyan szereknek, mesárga) készülnek lyeket a világosságtól meg kellett óvni. A csepegtet üveg ben tartjuk.
Ezek
színtelen,
;
lényeges része az üvegcse és a belenyúló cseppszámláló, alól (1.
vékonyodó üvegcs, másik végén kautschuk-kupakkal
77. ábra).
A
szembe csepegtetést úgy végezzük, hogy a cseptet cs kupakját megnyomva, kivesszük a csövet az üvegbl ilyenkor a gyógyfolyadék néhány cseppje a csbe kerül. A beteg alsó szemhéját lehúzzuk és ennek köthártyájára 2 cm.-nyi magasságból, hogy a cs vége a köthártyával ne
—
érintkezzék,
szemhéját
a
folyadék 2
néhány
—
pillanatig
cseppjét
-3
kifordítva
reácsepegtetjük, tartjuk,
azután csepegtet
üveg.
eleresztjük.
Ha
olyan szemcseppeket csepegtetünk be, melyek a
brön
foltokat
hagynak, mikor a szembl kifolynak, amilyen a legtöbb ezüst készítmény, az alsó szemhéj alá tartott kis rongyocskával, vagy gaze-zel felfogjuk a
nem ejt folyadékok becsepegtetésekor is ajánmert nem szép, ha a beteg arcán végig folyik az oldat azt az orvos, vagy a beteg onnét ujjával töröli le. Szemcseppek alakjában alkalmazzuk többnyire a pupillatágitó, a
kifolyó oldatot. Foltokat latos ez a fogás, és
pupillaszükit, az érzéstelenít, az összehúzó-, és esetleg a ferttlenít szereket is. 8*
„
6
1 1
A.)
A
Pupillatágitó szerek (mydriatica).
pupillatágító szereket
nemcsak gyógyítás, hanem vizsgálat
céljá-
alkalmazzuk. Ebben az esetben egyedüli célunk a szembogár kitámegbízhatóbbá teszi az gítása, mely megkönnyebbíti a szemvizsgálást és kiterjedésben eredményt, amennyiben a szem belsejét sokkal nagyobb nem magán a tekinthetjük át. Gyógyítás végett alkalmazva a tágítókat, fekszik a fsúly. A putáguláson, hanem a vele járó egyéb körülményeken pupilláris kitágításával eltávolítjuk mindenekeltt a szivárványhártya
ból
is
pilla
elüls sarkától, melyen ez rajta nyugszik és Így elejét pupilla széle és a lenvesszük annak, hogy összenövések keletkezzenek a az iris keskeny csíkká töm-, csetok között. A pupilla kitágulásával továbbá kiszoszivárványhártya vérerei összeszorulnak, yértartalmuk szélét a lencsetok
rtil
rul,
össze, a
ennek folytán az
iris
vérbsége csökken, gyuladásos állapota
javul.
is bekövetkezik, a szivárpupilla tágulásával a pupilla mozdulatlansága minduntalan a terjeványhártya tehát nem változtathatja fénybeesésre
A
a nyugalmat, mely minden delmét, vagyis megszerezzük a beteg szövetnek pupillatágító szerek nagy része szövet és szerv gyógyulásához szükséges. A ez az alkalmazkodással karöltve jaro az alkalmazkodást is felfüggeszti, szereknek ugyancsa c pupillamozgást is megszünteti; végül a pupillatágító felületes
a szaruhártya nagy része úgy látszik megnyugtatóan hat végzdéseire és igy fájdalomcsillapító is. nyomást. Valamennyi pupillatágitó fokozza a szembeli
A
pupillatágító szerek közül
pcdm annak kénsavas vagy
i/
9
%-os
íc
_
eg-
_
az atropint es
legsrbben használjuk
melyet i%-os, sóját az atropinum sulfuricum- ot, hatást akarunk kifejteni, gombostfejnagyságú jegecét tehetjük
vizes oldatban rendelünk.
Ha ers
kis, a tiszta kénsavas atropinnak elolvadni engedjük. ott a szemhéji köthártyára és
Fleg
ilyenkor de az
használatakor is ügyeljünk arra, atropinoldatnak gyermekeken történ könyvvezet készülék utján es úgy hogy az oldat ne jusson a szájba, ami a z u &> szajba fo yi oldat a szembl az arcon le a is történhet, hogy az kis vászondarabot tartunk a akadályozzuk meg, hogy a becsepegtetéskor al használatakor k.sse kifordítjuk az alsó szemhéj alá. Száraz atropin el vad az atropinszemcsét es ha szemhéjat, köthártyájára reátesszük leobhjuk szemhéj-köthártyát steril, s vízzé a még mindig lehúzva tartott a az elüls csarnokba fleg Minthogy az atropinoldat felszivódása elérfeer^ különösen erélyesebb tatás szaruhártya révén történik, nem elég, csepegtessünk a kotohartyara hogv 1—2 csepp atropin-oldatot es utanagyon keveset az alsó szemhéjat adfunk 2-3 cseppet, húzzuk le rop, a az hogy a szaruhártya a beteget,''hogy lefelé nézzen, úgy, tok járjunk el a szembogar szk, oldatban mintegy fürödjék (ugyanígy érzéstelcnítk becsepegtetesekor is). •
suk
ii 7
oldat, atropinoldat hatását erélyesebbnek mondják, ha langyos az meleg borogatásokat vagy ha a becsepegtetés eltt 5—10 percén át nedves rakatunk a szemre. Az atropin fleg iyishypcYdBYYiia es iyitis ellen szÜks 6 ^ cs akar elsodle
Az
>
)
másnem
szemgyuladásokkal complicálódott. Feltétleges és önálló, akár és nagy óvatosnül el kell kerülni glaukomás és glaukomára gyanús szemeken sággal használjuk olyan változások esetén komát okozhatnak, igy széles hátulso
is,
melyekrl tudjuk, hogy
synechiák,
seclusio,
glau-
occlusio
pupilláé stb.
kénsavas atropinon kívül rendelhetjük az atropinum boracicum 2%-os, vagy az atropinum methyloi%-os, az atropinum salicylicum 1
A
—
bromatum
Ha
3
— 5%-os vizes oldatát.
az atropin
huzamosabb használata közben
atropin-conjunctivitis
fejldik, ami azonban rendszerint csak akkor történik, ha a használt oldat nem tiszta és a szem feltétlenül még szembogártágító szerre szorul, az atro-
pint elhagyjuk és a scopolaminum hydrobromicum vizes oldatát rendeljük.
Ez
az oldat
is
%
legfeljebb
%%-os
már igen gyorsan és igen ersen tágítja
a pupillát. Használata egyébként mindenben megegyezik az atropinéval, csak még nagyobb óvatosságot követel, mert ersebben mérgez hatású. Egyéb használatos pupillatágító szerek a duboisinum sulfuricum
y2 %-os,
a homatropinum hydrobromicum
vizes oldata.
E két
i%-os
és
az eumidrin
5%-os
utóbbi rendszerint csak szemvizsgálás céljából.
B.)
Pupillaszkit szerek (miotica).
A mioticumokat vagy
vagy egyéb mellékhatásuk miatt is alkalmazzuk. Az elbbi hatásuk miatt akkor, ha az akár valamely tágító szer befolyására, akár más okból kitágult pupillát ismét megszkíteni akarjuk, vagy ha a pupilla megszükítésével a szivárványhártya pupilláris szélét a szaruhártya szélén fekv átfuródásból, vagy a szaruhártyát fenyeget áttörése helyétl eltávolítani akarjuk. A miosist okozó szereknek azonkívül a szem feszülését csökkent hatásuk is van, azért ott is alkalmazzuk, hol a szembeli nyomást alászállítani óhajtjuk. Pupillaszkit szer a physostigmin, melynek kénsavas és salicylsavas sóját 1%-os vizes oldatban használjuk. A miosis ilyen oldat becsepegtetése után I 2' múlva kezddik, 25 30' múlva teljes és kb. lj4 óra hosszat tart, teljesen azonban csak 24 36 óra múlva tnik el. Úgy a physostigminum (s. eserinum) sulfuricum, mint a physostig. salicylicum oldat bizonyos id múlva megvörösödik, majd megbámul és hatékonyságából eleinte keveset, azután mind többet veszít. A physostigminumon kívül a pilocarpinum hydrochloricum-nak két %-os vizes oldata nyer alkalmazást. Ez kevésbé erélyes pupillaszkit
—
mint az
tisztán pupillaszkit,
— —
eserin,
de a szivárványhártya úgy látszik jobban tri. Igen jó
8
1 1
pupillaszükitszer az arecolinurn hydrobromicum
melynek 2%-os vizes
is,
oldatát használjuk.
A
mioticumok indicatiója: Acut
glaukoma inflamma-
és chronicus
torium ellen a roham megröviditése céljából és azért, hogy a fájdalomnak és a szembeli nyomásnak csökkentésével az iridektomiának kedvezbb viszonyokat teremtsünk. Glaukoma simplex ellen, ha az intraocularis nyomás fokozódott, iritis glaukomatosa, mydriasis artefacta és traumatica ellen. és a spinkter pupilláé, nemkülönben a musculus ciliaris bénulása
C) Érzéstelenít szerek (Anaesthetica). Legrégibb
és
ma
is
kb. legelterjedtebben használt érzéstelenít sZer
—
2 5%-os a cocain, melynek sósavas sóját a cocainum hydrochloricumot alakoldatban alkalmazzuk. Miután a cocainoldat a sterillé tételt forralás
jában rosszul tri, amennyiben bomlik
nemcsak érzéstelenít
és ilyenkor
oldatához hatása csökken, hanem ersebben is izgat, io grm.-nyi vizes hydrarg. bichlorat. corrosivumot adatunk/hogy lehetleg csirák5 mgrm. tól
mentes legyen az
oldat.
oldata a szembe csepegtetve kb. 2' alatt az eizésjóformán teljesen érzésteleníti a kötóhartyat es a szaruhartyát
A
cocainnak már
I— 2%-os
;
kiterjed. A teljes értelenít hatás kisebb fokban a szivárványhártyára is érzékenység újból 8'-ig tart és átlagl' múlva a rendes zéstelenség 5
—
tágulás 3—4 óra múlva meghelyreáll. Ilyenkor a pupilla tágulni kezd, a is jelentkezik, a sznik. A tágulással együtt az alkalmazkodás bénasága szemben a szempupillatágulás megszntével elmúlik. A cocain egészséges glaukomára hajlamos szemben pupillatágító hatása beli
nyomást csökkenti
,
A szaruhártya felhámjára folytán heves glaukoma rohamot is okozhat. száraz, törékeny lesz, leváa cocain kedveztlen befolyású, mert az ephitel homályokra adhat alkalmat, amit lik és múló, st állandó szaruhártya a szemet becsukva és nedvesen azzal sem lehet biztosan kikerülni, hogy tartjuk.
A egyedüli
.
cocainum hydrochloricum
2— 5%-os
indicatiója az érzéstelenítés
vizes
oldatát
szemoperálás eltt.
A
használjuk; szer frissen
mint a oldata gyorsabban és megbízhatóbban hat, 3%-os, a novohydrochloricum Egyéb érzéstelenít a tropacocainum i%-os, a stovainum 1— 3 %-° s cainum 3— 5%-os, a holocainum hydrochlorium légi oldat.^
2—
oldata.
5%-os vizes alypinum az eucainum hydrochloricum 2%-os és az cocain, a forralás nem art az Ez utóbbi sokkal kevésbbé mérgez, mint a és a szembeli nyomásra befolyással oldatnak, a pupillára, alkalmazkodásra nincs.
—
szerek (adstringentia).
D) Összehúzó Az adstringensek
megszkítik a véreregyuladásos tünetek apadnak
csekély töménységi oldatban
a vérmesség csökkenésével a hurutos és és a kivándorolt megakadályozzák továbbá a fehér vérsejtek kivándorlását ket
,
;
vérsejteket tönkreteszik.
tehát
hatnak,
bakteriumölleg
összes adstringens-szerek
Az
is
antisepticumok és mint ilyenek egyben gyuladás ellenes
szerek.
használatosabb összehúzó szemcseppek ezek: zincum sulfuricum 0 2 ), cuprum sulfuricum (i o), O'i), alumen (o'i), creolin (o 05 (o-o5 grm. plumbum aceticum (o. 1—0.2), acidum boricum (0.2), valamennyi 20
A
—
-
tiszta,
sterilis,
Az Horsti a in
aqua
—
'
destillált vizre.
általánosan használt collyrium adstringens luteum, vagy aqua következ összetétel sál. ammon. roo, zinc. sulf. 2‘00 solve ;
:
destill.
150,
0 ’i 2 misce digere
0’3 solut. in alcohol 30’00, croc. austr.
adde camphor.
in calore
30
,
35
>
A collyr. adstring. lut.-ot vagy egyenl
vagy 2-szeres, 3-szoros vízmennyiségre rendeljük. Úgy a cuprum sulfuricum, mint az alumen- jegecet pálcika alakjában is használjuk. A pálcika egyik vége hegyes, másik vege sima, lapos. A hegyes végével a szétszórtabban álló trachomas csomókat erintgetjük, sima lapos végével pedig, melylyel a fels áthajlási redbe is könnyen
rész vizre,
bejuthatunk, végig kenjük a köthártyát.
A is
cuprum sulfuricumot
glycerinás szemcseppek és
kencsök alakjában
rendeljük.
Az ólomcseppeket sohasem bizzuk a betegre
és általában
mennél
és fekélyeken
ritkábban rendeljük, mert szaruhártya hámlehorzsolásokon ólomlerakódásra vezethetnek, ami állandó homályt hagy vissza.
Ecsetelés. Ecsetelés utján nagyobbrészt ezüst készítmények vizes oldatait hoz-
zuk az orvoslandó köthártyával érintkezésbe. Az ecseteléshez középnagyságú és vastagságú finom puha szrecsetet használunk. Trachomás betegen használt ecsettel ne ecseteljünk köthártya-hurutban szenvedt, gonorrhoeás köthártyával érintkezésbe jutott
más szemhez ne nyúljunk. Következkép ecsetelünk A beteget felszólítjuk, nézzen lefelé, kifordítjuk a fels szemhéjat, majd felhívjuk, hogy hunyja be gyengéden szemét; bal kezünk mutató, vagy középujjával a fels, hüvelykujjunkkal
ecsettel
:
az alsó szemhéjat rögzítjük, azután az ecsetelésre szánt folyadékba mártott
—
enyhén végighúzzuk 1 2-szer a köthártyán. Argentum nitriciummal történt ecsetelés után lemossuk a köthártyát
ecsetet
120 úgy, hogy az ecsetet tiszta vizben gyorsan kimossuk, konyhasó oldatba
mártjuk
és ezzel,
majd
kétszer hajtott
csvü
lemossuk a köthártyát. Célszerbb azonban, ha a lemosásra való konyhasó-oldatot épen úgy, mint a tiszta vizet is
ábra)
és
tiszta vízzel
üvegkancsóban,
kis
vízzel leöblítjük a megecsetelt
készítjük
u. n.
undine- ben tartjuk
az ecsetelés után elször a konyhasó-oldattal,
el,
úgy,
hogy
1
majd a
(1.
78.
tiszta
A
konyhasó oldatot magunk vízre 3 kávéskanálnyi konyhasót
köthártyát.
liter tiszta
adunk. IJjabb ecsetelésnek csak akkor van helye, ha az elbbi ecsetelés után
a
köthártyán képzdött lepedék már
nem
levált
;
lepedkre reáecsetelni
ilyen
szabad.
B konyhasó-öblögetés
lemosás mellett sokáig ecsetel-
és vízzel jó
hetünk ezüst készítményekkel anélkül, hogy a köthártya
argyrosis- ossá
válna.
2%-os vizes oldatát használjuk, se ersebb, se gyöngébb oldatra nincs szükség, mert ha ersebb hatást
Ecsetelésre rendszerint a salétromsavas ezüst
óhajtunk, tovább késünk a konyhasós
mosásokkal
és
vízzel való leöblítéssel,
leel-
lenkez esetben azonnal öblítünk. Az a körülmény hogy az argentum nitricummal ecsetelés fájdalmas és hogy hatása ennek dacára mégis csak a felületre szorítkozik, oka annak, hogy mind újabb szerek után kutatnak,
tum
nitricum
jó
melyek az argenbírják,
tulajdonságait
rossz tulajdonságait pedig nélkülözik.
Ilyen ezüstvegyületek, melyek a gya-
korlatban többé-kcvésbbé be vizes oldatával,
telünk
;
a
továbbá a
protargol, largin,
is
válnak
melynek
:
az argentamin, melynek 3 5
— 10%-os
vizes
— 5%
os
oldatával ecse-
az ichtargan, a collargol, a sophol stb.
Behi ntés.
Az alább említend orvosszereket legfinomabb porrá tört alakban használunk hintjük a szembe. A behintéshez kisebb fajtájú puha szrecsetet vagy úgy végezzük, hogy a szemhéjakat egyik kezünk két bemártjuk a porujjával széthúzzuk, másik kezünkbe az ecsetet vesszük, szer gyógyszerbe és azt oly módon, hogy az ecset nyelére reákoppintunk hogy az alsó a megbetegedett területre igyekszünk juttatni; vagy úgy, köthártyájára szemhéjat lehúzzuk, vagy a felst kifordítjuk és annak és a behintést
hintjük a poralakú orvosszert.
1
1
2
Rendszerint egyszerre nem nagy mennyiséget juttatunk a szembe inkább többször hintünk be, mert a nagyobb mennyiség kellemetlen érzést csak lassan oldódik. A bekelt, fleg ha az orvosszer a könyfolyadékban ;
következk
hintésre leggyakrabban használt és bevált szerek a
:
Calomel (hydrarg. chlorat. mite vapore paratum) a lymphás conjunctinemcsak mint vitis, souverain szeré. Hatása csak részben mechanikai es helyi izgató szer hat, hanem a könyfolyadékban sublimatum képzdik belle és ennek csirapusztító hatása is érvényesül. Mindig csak nagyon kevea behintésekkel egyidejleg ne szedjen a beteg jodos készítményt, mert akkor a köthártyán higany-jodid képzdik, mely aköthártyára maró hatással van. A calomel helyettesítésére ajánlották a finoset
hintsünk be
;
acidum boricum- ot és az acidum tannicum-ot. Jodoform. A jodof ormot finom por alakjában a szem mindenféle sérü
man
porított
lése,
sebei és fekélyei ellen hintjük a szembe.
A
jodoform helyébe ajánlották a
Dionin. Ferttlenít 2
— io%-os vizes
zuk).
és
oldatában
jodol-t,
a dermatol-t, a xerojorm- ot.
fájdalomcsillapító
és io
Ha a szert a szembe hintjük,
hatással van.
— 20%-os kencs alakjában
is
(A szert alkalmaz-
többé-kevésbbé viszket érzést és könye-
köthártya majd köthártya Io‘ savós vizenyje jelentkezik, mely az áthajlási redre is átterjed; 8 múlva a tünetek lassan visszafejldnek és eltnnek. Elismert alkalmak használatára a régi és friss szaruhártya homályok, pannus lymphaticus és belöveltség, azután a szemteke
zést okoz,
—
trachomatosus, keratitis suppurativa és hypopion-keratitis.
Szemöblít
oldatok.
Hurutos szemgyuladások, heveny trachoma, az újszülöttek és felnttek ophthalmogonorrhoeája, szóval mindazon szembántalmak ellen, melyekben a köthártya termelte és els sorban a szarúhártyát veszélyez-
fertz váladéknak
tet,
a szemben felgyülését
meg
kell akadályozni,
a
köthártyatöml- kiöblítését, kimosását rendeljük. Ezekhez a kimosásokhoz rendszerint ferttlenít oldatokat használunk. Az ilyen oldattól megkívánjuk, hogy elég ersen desinficiáljon, anélkül, hogy a szemre, fleg a szaruhártyára egyébként káros befolyással legyen.
A
szemmosogatásokat
úgy végezzük, hogy az oldatba zsirtalan kötgyapottampont mártunk, lefelé húzzuk az alsó szemhéjat, a beteg fejet a beteg szem oldalára hajtatjuk, felhívjuk a beteget, hogy nézzen ersen
azutan csekély magasságból kinyomjuk a tampon tartalmát a szemhéj köthártyájára és ezt mindaddig ismételjük, mig a köthártya felfele,
váladéktól teljesen mentes. Ezután lefelé nézetjük a beteget, kifordítjuk a fels szemhéjat és annak köthártyájáról is lemossuk a váladékot. arra,
A ferttlenít oldatokkal való kimosáskor nagy súlyt helyezünk hogy az oldat a szaruhártyával ne igen érintkezzék, mert még a lég-
3
122
enyhébben ható ferttlenít oldat sem egészen közönyös a szaruhártyafelhámnak, pedig azokban a fertz köthártya-bántalmakban, melyekben a kimosás szóba kerül, a szem sorsa attól függ, hogy a szaruhartya felhámja ép maradjon. a Kimosásra a következ ferttlenít oldatokot használhatjuk salicylicum 3%-os sub Urnát i 5000-re, az acidum boricum 4%-os, az acidum oldatát. hypermanganicum vizes oldatát, az aqua chlorata-t és a kálium Mi ezt az oldatot magunk készitjük úgy, hogy egy pohár (3 deciliter) vízfolyadék a ben a kálium hyperm. 1 2 apró jegecét felolvasztjuk, mig a .
:
—
csinálunk.
gyengén vizezett vörösbor szinét kapja; 6 óránként friss oldatot drogemum. Ezenkívül alkalmazhatjuk a formaiin 1 1000 és a hy peroxidatum purissimum 1%-os vizes oldatát. :
Kencsök. higany -, vagy a Pagenstecher -kencsöt épen úgy, mint 3%-os arányban használjuk. Ennek a kencsnek j legalkalmasabb alapanyaga a többinek is, melyet a szembe juttatunk, a tiszta fehér amerikai vaselin. gyulaA sárga higanykencs használata sikeres, lymphás köthártya érképzdéssel járó szaruhártya betegségek, dás, görvélyes érszalag, felületes fekélyek, pannus, parenchyinás keratitis a tisztulás szakában lev cornealis szemhéjszél egyszer és fekelyes gyulaellen a feltisztulás elsegítésére, a
Legkiterjedtebben a sárga
cláss.
ellen stb.
többen inkább a fehér, higanyszemhéj gyuladásnal meg a kencsöt rendszerint 2%-os arányban, fekelyes használják. hydrargyrum oxidatum rubrum 2%.-os kencsét a sarga higanyAlkalmazás módfa. A szemgolyó megbetegedéseiben legömbölyített kendermag nagyságú darabot veszünk, vékony,
Egyszer szemhéjszél gyuladás
ellen
kencsbl
annak kotóhartyajara üvegpálcikára, lehúzzuk az alsó szemhéjat és enyre és a kencsöt néhány reákenjük a kencsöt, a szemet behunyatjuk
vég
simogatással a szemhéjon át kissé Szemhéjszélgyuladás esetén a
szétdörzsöljük.
„ kencs használatának kvetkez módja ,
finom, mindig beteg este lefekvés eltt kisebbszer, kencsbe márt, az ecsetet tiszta vászonrontisztán tartott szrecsetet a iogy a zsíros legyen, ane cu gyocskával kissé letörli, hogy csupán elég a sze szemet, 2 kencs rajta ragadjon, azután behunyva a tejje 5 S jól bedörzsöli. Másnap langyos
a legcélszerbb
:
A
,
—
héjszéleket az ecsettel tást
tesz a szemre,
csöt
is.
majd olajba mártott
fa
^
ujjara
a szem re, szelt az odarakó vászondarabkával alaposan megtisztogatja dörzsöléssel leszantja a szemhéj nikkelvektl és pörköktl. Végül enyhe higanykenomódjára használjuk a feher szélt. A sárga higanykencs
123
bizonyult a Fekélyes szemhéjszél-gyuladás ellen sokszór jobbnak használunk, hogy a kencsbl vörös higanykencs, melyet rendszerint úgy lefekvés eltt vékony réteget puha tiszta vászondarabkára kenünk, ezt este és éjjel ott hagyjuk. Mása szemre tesszük, egyszer kötéssel odaersítjük kente \ olna nap reggel egészen úgy jár el a beteg, mintha sarga kencscsel
be szemhéjszélét. Szemhéjszél-gyuladásnál még a zincum oxydatum (cri), a plmnbum vaselinre), aceticum (o l), az acidum boricum (0*5) kencsöt (10 grm. fehér -
viszketésnél az ecetsavas ólomból
ers
készített
cocain- ból
és
kencsöt
satum, cocaini muriat. aa 0'3, vaséi. amer. alb. IO’OO) használhatjuk sokan az ichthyol kencsöt rendelik elszeretettel (ichthyol 0'5). Az ekzema ellen, melyet igen sokszor látunk lymphás conjunctivitisben szenvedkön, a Hebra-kencs, unguentum diachylon Hebrae nyer alkalmazást. A kencsöt megfelel nagyságú használt puha vászondarabra (sacch. ;
sr
kenjük, ezt a megbetegedett helyre reátesszük és esetleg pólyával, vagy kendvel rögzítjük. 12 24 óra múlva a könnyebben eltávolítható pörköket olajba mártott rongyocskával leáztatjuk, majd újból alkalmazzuk a
—
kencsöt. Szaruhártya-fekély esetében használhatjuk a jodoform-kencsöt (jodof. desod. O'i, vaséi 3'00), a jodol-kencsöt (o‘l 3'00), a sozojodol-kencsöt :
(0'50
icroo)
:
és a xeroform-kencsöt
-
(o 5
:
5).
Felszívódást elsegít kencsök, melyeket üvegtest-homály, az ér- és ideghártya, a látóidegf gyuladása stb. alkalmával rendelhetünk, a jod-
kencs kencs
(jód. pur. O'l, kai.
jódat i'OO, unguent. emoll. IO'OO) és a jothion-
(jothion IO'OO, cer. alb., lanol. anhydr. aa 5'00). Szaruhártya-homályok massálására a jodkali-kencsöt a következ
összetételben rendelik
Cuprum-kencs
:
kai. jód. 3'00, natr. bicarb.
(cupr. sulf. 0^05, vaséi 5’Oo).
o
-
2,
vaséi. 3'00.
A cuprum kencsöt
fleg
trachoma és pannus trachomatosusnál alkalmazzuk, ha gyuladás és izgalom nincs. Szaruhártya-homályok feltisztítására a szürke higanykencsöt is ajánlják, erre a célra azonban kétségtelenül jobb az 5 20%-os dionin-
—
kencs.
Sokat rendelik a Arit- féle fájdalomcsillapító homlokkencsöt (unguent. hydrarg. ciner
5
'00
;
extracti bellad. 0'5), melyet
tétünk naponta 2-szer, 3-szor a homlok
és a
borsónagyságúan dörzsöl
halánték
tájra.
Tapaszok.
lint,
A ragasztó tapaszokon kívül, melyekkel a szemre alkalmazott gazewatta párnákat rögzítjük, ritkán szorulunk tapaszokra a szemészeti
gyakorlatban. Ilyen rögzítésekre legalkalmasabb a collemplastrum zinci oxydali és a
mindkett nagyon állandó és tartós, jól tapad és ekzemát nem kereskedésbe már a célnak megfelel hosszaságban és szélességben
leukoplast
okoz.
A
;
vágva kerülnek. Szemhéj -tályog,
kelés,
lueses fekély takarására jónak bizonyul a
collemplasírum hydrargyri (60%), cum acido carbolico (5%) és a collemplastruvi hydrargyri cum acido salicylico. Mindkett egyúttal gyógyító tapasz.
Kötések.
Egyszer védkötés. (fény,
piszok, por,
Célja a beteg szemet kívülrl
kézzel dörzsölés) megóvni és
80. ábra.
79. ábra.
Védkötés csökkenteni.
jöv sérelmektl
a szemhéjak mozgását
Védkötés
(élirl).
A védkötés
lényeges része a
hátulról nézve.
20—22 cm.
hosszú,
7— e
cm.
két végére kb. 2-5 cm. két vége felé keskenyed flanelcsík, melynek varratunk. A csukott szemre az széles’ 75—80 cm. hosszú vászonszalagot széles,
vagy ovális gazé, vagy bormélyecsupán annyi kötgyapotot, hogy a
kerek, orbita kerületének megfelel nagyságú
lint-lebenykét teszünk,
erre
görbülete között kitöltse. A flanelcsikot dést a csontos orbita és a szemteke közvetlenül a fülcimpa alatt, a te so ferdén reátesszük, az alsó szalagot át hátravisszük az os occipitale szalagot a falcsont legnagyobb görbületén mindkét fül fölött elre a hóm közepén a két szalagot keresztezzük, majd a kötjük (1. 79- cs lókra vezetjük és a glabella táján csokorra
hanem szükségesnek la juk, a szemet nemcsak védeni akarjuk, a szemre, nyomkotést alkalhogy a kötés bizonyos nyomást is fejtsen ki
Ha
125
mázunk. Ez csökkentleg hat az intraocularis nyomásra. A nyomókötés alkalmazásakor a szemre ugyancsak gazé- vagy borlint-lebenykét teszünk, 2 m. erre a zsírtalanított kötgyapotot és ezt kb. 2’5 cm. széles, l‘5 hosszú flanelpólyával rögzítjük. A pólya els fordulója vízszintesen a
—
homlok körül halad, onnét az egészséges oldal füle fölött a nyakszirthez, majd a beteg szemnek megfelel fül alatt ferdén alulról-f elfelé a beteg sze-
men
át hátra a nyakszirt felé s így
A
tovább
csukott szemre alkalmazott
lint,
(1.
8i. ábra).
gazé,
ritkábban nedves állapotban kerül a szemre
száraz,
kötanyagot használunk: a sklera
repedése
asepsises kötés
eseteiben
szaruhártya-fekély,
iris-elóeses,
:
antisepsises kötés.
ábra.
82. ábra.
Occlusiv kötés.
szemre, hogy a másik szemen fenálló gonorrhoeás fertzéstl
megóvjuk,
módon
sterilis
;
Nyomókötés.
Ép
többnyire ;
ferttlenít kötanyagot jodoform-gaze-t,
sublimatos kötgyapotot használhatunk
8i.
watta rendszerint
mull,
u.
n .zárókötést, occlusiv-kötést teszünk. Az occlusiv kötést sokféle
csinálják, teljesen megfelel az a kötés,
ovális sparadrap-korong,
melyet mi is használunk közepén kerek celluloid lemezzel (1. 82. ábra),
:
avégbl, hogy a beteg ne legyen teljesen tehetetlen és beteg szeme ápolásában resztvehessen. Tanácsos a sparadrap korong széleit és a környez brt collodium- mai
vagy traumaticin- nel bekenni. Ez még jobban csökkenti a A kötés 6 8 napig maradhat helyén, azután frissel
fertzés veszélyét. cseréljük
—
fel.
Inkább cosmeticai tekintetbl, igy torzító szaruhártya-heg, vagy sorvadt szemteke eltakarására, eltérített, kancsal szemnek a látásból való kizárása végett, kerek, vagy toj ásdad alakú, rendesen fekete szövetbl
vágott lebenykét tétetünk a szem fej
elé.
Az
ilyen szemellenzt rendesen a
meg
körül futó gummi-szalag, vagy másféle fekete szalag tartja
hely-
zetében.
Védüvegek
és
ernyk.
szükségét látjuk, hogy az érzékeny, beteg, gyuladt szemet a túlvilágítástól óvjuk, anélkül, hogy a nézéstl teljesen eltiltanok, vedo-
Ha
ers
pedig rendszerint szürke szín védüveg, London smoks árnyalatút adunk, viselését rendeljük. Többnyire nem túlságos sötét és a szemet nagyon látóteret mert a nagyon sötét, túlságosan elsötétíti a Ennek a elkényezteti, azért a visszatérés a rendes viszonyokhoz nehezebb.
még
üveg viselését,
visszatérésnek mindig fokozatosan kell történni. A legsötétebb szín szürke, majdnem fekete
szín védüvegre szükfénynek van kitéve igy sége van az olyan szemnek, mely nagyon ers ilyen üveget, mint az Finsen- fénynyel orvosolt beteg épen úgy viselje az ,
orvos a kezelés közben. A védüvegtl megkívánjuk, hogy a szemet minden oldalról egyforkagylóalakú üvegek pápavédje. Ennek legjobban a nagyobb fajtájú
mán
továbbá, hogy szemkeretben felelnek meg. A szürke üvegtl megkívánjuk, árnyalattól mentes legyen. Az üveg ne tiszta szürke szín és fleg vörös kicsinyítse és ne torzítsa a tárgyakat.
Még
a csiszolt kagylóalakú üveg
is,
nagyon
mértékben ugyan, de
kis
szem, különösen eleinte, megérzi. szóró hatású, ezt fleg a hypermetropiás ennek meg az a rossz tulajSík-szürke üvegnél ez a szóródás elmarad, de
bees világosságot nem tartja vissza. mert ez nem csak a Egyesek kék szín védüveget ajánlanak azért, izgatólag ható vörös fénysugarafényerejét csökkenti, hanem a sokszor narancs szín Fieuzal sárgáskat is nagyrészt kizárja. Motais halvány világítják meg a látóajánl, melyek igen kellemesen donsága, hogy az oldalt
,
zöld
védüvegeket
és épen ezek a veszélyes sugarak, teret és emellett az ibolyán túli sugarakat, tartja vissza Hallauer- féle szürkés-zöld védüveg kitnen visszatartják.
A
ezeket a sugarakat, úgy hogy f éle
üveget.
ma már
legszívesebben rendeljük a Hallauer,
...
viseljen az
vedoüveget de ugyancsak nagy kagylóalakú beteget vizsgál, vagy kezel szinte en, orvos, ha ophthalmogonorrhoeás védje az esztergályos, vasesztergályos, kerek, nagy síküvegül védüveggel apró idegen testek elöl. mechanikus, rézmves a szemeit a lepattanó testek pattanhatnak a szemOly foglalkozásnál, melynél nagyobb idegen Színtelen
,
,
mesterségnél, vékony celluloid, vagy nek így a kfaragó, kovács, lakatos pápaszem ajánlatos. Szürkére, vagy csillámpala lemezbl készült véd altalaban pápaszemet viseljen az üvegfúvó es
kékre festett csillámpallás
a fényt is tompítja es rossz mellett dolgozó, mert a színes csillámlemez alkalmas. hvezet tulajdonságánál fogva ilyen célra különösen
tz
cseplessel foglalatosPoros levegben tartózkodók, nyomtatással, melynek finom hálózakodók elszeretettel viselnek olyan pápaszemet, fémhálóból készült tokja a szemet minden tos szövetbl, vagy igen kék szín sík üveg van. Jóllehet oldalról jól védi ell a tokban szürke, vagy mégis jobbak a semmilyen ezeknek a véd üvegeknek sok a rossz oldala, védpápaszem használatánál. Röntgen-sugarakkal dolgozók és kezeltek
sr
;
ólomüveg u. i. legerélyesebólomüvegbl készült védüveget viseljenek az ben tartja vissza a Röntgen-sugarakat. A homlokerny is védi az erzekeny szemet a túlsók megvilágítástól. ;
Borogatás.
A
szemészi gyakorlatban
jeges,
hideg,
langyos és meleg borogatást
alkalmazunk. Ez lehet száraz és nedves hideg, illetleg száraz és nedves meleg borogatás.
A
jeges borogatást
— 60
legegyszerbben úgy csináltatjuk, hogy
6—8
cm. 2 nagyságú, hasznait, tiszta, puha vaszondarabot hideg vízben megnedvesitünk, tiszta jégtömbre tesszük és nehány 2 -ig fekszik, azutan perc múlva a csukott szemre, a hol a borogatás 1 rét összehajtott
50
egy másik hasonlóan kezelttel felcseréljük. Ha a hidegnek ilyen erélyes hatása nem szükséges, a vászondarabokat hideg vízben tartjuk a szemre alkalmazásuk eltt kinyomjuk, de nem ;
bánunk a langyos és meleg borogatással. A vászondarabkákat ilyenkor 25—30, illetleg 35—50 G° hmérsék vízben áztat-
facsarjuk
ki.
Épen
igy
juk és felcseréljük, mihelyt kihlni kezdenek. A langyos és meleg borogatást vagy tiszta
vagy antisepsises folyadékkal (3%-os bórsav, 1 5000 sublimatum-oldattal), vagy chamomilla fzettel (20 200), a hvös borogatást szintén vagy tiszta vizzel, vagy az említett oldatokkal, vagy Goulard-v ízzel csináltathatjuk. Ha a szarúhártyán hámhorzsolások, vagy fekélyek vannak, az ólomvizes borovizzel,'
:
:
gatást mellzzük.
Célszer, ha a nedves borogatás alkalmazása eltt a szemhéj aknak-
környékének brét tiszta vaselinnel kissé bezsírosítjuk egyéneknél könnyebben elkerüljük az ekzemát. keny és
;
így fleg érzé-
br
Száraz hideg borogatásokra az apró jégtömlket, száraz melegekre, az u. n.
lan
thermophorokat használhatjuk. Ezek lényegileg bádogból, vagy vízhat-
gummiszövetbl
készült, apróbb, lapos dobozok,
melyekben levegtl
elzártan ecetsavas nátrium foglaltatik. Alkalmazás eltt a dobozt 3
—
4'-re
ekkor olvadásnak indul és ez a folyamat Ezekhez a thermophorokhoz hasonlók a japáni melegít
forró vízbe mártjuk, a natronsó
meleget
fejleszt.
szelencék.
Sok szemorvos elnyben részesíti a meleg kataplasmát. Ennek a pépes borogatásnak az a jó oldala, hogyha nagyobb mennyiség a pép, aránylag
128 sokáig meleg marad, ilyenkor azonban nehéz és az érzékeny szem sokszor rosszul tri. A pépes borogatást rendesen lenmaglisztbl készíttetjük
hideg vizzel lazán összeálló tészúgy, hogy a lisztet megfelel mennyiség tává gyúratjuk, azután folytonos keverés közben forró vizet öntetünk reá. A pépet puha vászon-vánkosba töltjük és igy rakatjuk a szemre.
A
pépet láng fölött ismételten újból felmelegíthetjük. A meleg borogatás jótékony hatása abban áll, hogy alkalmazására a vér- és nyirokerek tágulnak, a nedvkeringés könnyebb lesz, úgy hogy a kóros termékek, leukocyták és baktériumok gyorsabban kiküszöböltetnek. Az erek feszültsége és a vele járó fájdalom, melyet az ott gyorsan felszaporodó sejt- és nyirok mennyiség okoz, az erek tagulasa folytan enyhül.
hideg behatására a vérerek megszükülnek, ennek következtében a az vér hozzá áramlása a gyuladt területhez es a leukocyták kivándorlása leszal anaemia erekbl apad a vérerek megszukülese felytan keletkez továbbá az idegek helyi ingerlékenységét és igy a fájdalom is csökken.
A
5
lítja
Vértelenités.
A
vértelemtésnek két módját ismerjük
a 'mechanikai- es a gyógy
:
szeres vértelenitést. és mechanikai vértelenitést szemhéj-operatiokhoz használjuk és szorítjuk abban áll, hogy a szemhéjat a szemhéj szoritóba, blepharoslatba megakadályozzuk. igy a vérnek a mtét területéhez áramlását gyógyszeres vértelenítésre a különböz mellekvese-keszitmények
A
.
adrenalin suprarerin,
epinephrin, tonogenum suprarenale stb. elnevezéssel
kerülnek alkalmazásba.
Mi a tonogenum suprarenale- 1 mindig
jó
eredménynyel alkalmazzuk látjuk.
ott,
Az
szükségesnek a hol a mellékvese-készítmények használatát 25”-re a szemteke 20 cseppjének becsepegtetése után oldat 2
—
—
3
óráig, néha egészen elhalaványodik és ez a halaványság eltart gyorsabban követmég tovább. Izgalom nélküli szemen az elhalaványodás becsepentetésre a legnagyobb kezik be és tovább tart, de azért ismételt sklera is halvány és vértelen lesz. Vala-
%
mértékben vérmes köthártya
és
csökken, a mi természemivel az clhalványosodás után az érzékenység is alaszalhtja az idegingerleken} séget. tes, mert a vérszükség helybclileg ha vérzés A szer hasznos minden a szemen végzend operáláskor nélkül akarunk dolgozni.
A
j
szerekkel mellékvese-készítményeket különböz érzéstelenít
összekötik,
igy
egyszerre
kapunk
vértelenséget
és
érzéktelenseget.
is
Ilyen,
mely köbcentimeterenkent egészen beváló szer a tonocainum suprarenale, Ebbl a szerbl om 8 tonogenum suprarenalet és 0‘02 eucaint tartalmaz. ektropiur entropfum, különféle szemészeti operálások (tarsektomia,
129
mtét,
könytöml
enucleatio,
i— 2'-cel késbb
vel a
br
mely
teljes érzéstelenség mellett es alig
alá
fecskendünk
és
alkalmából egy Pravaz- fecskend-
kiirtás)
hozzáfogunk a mtevéshez,
szambaveheto vérzéssel folyik
le.
Vérelvonás.
A
vérelvonás a szem heves
köthártya duzzadás
és
gyuladasait kisero nagyfokú
fertz
vérbség, a szivárványhártya, sugártest, érhártya
heves gyuladása alkalmával kerül szóba. A szem heves fertz gyuladásaiban ha a köthártya és a szemhéjak vérmessége és duzzadása nagyfokú, a verelvonas legajanlatosabb módja stb.
a tarsalis
köthártya hosszirányú
scarificatio- ja,
vagy a küls szemzúgnak
a szemrés egyenes folytatásában bemetszése, a kanthotomia. A scarificatio és a kanthotomia ketts célt szolgál
hat és a szemhéjak nyomását a szemre csökkenti.
hártya nagymértékben duzzadt
és
Ha
:
vérelvonólag
a szemteke-köto-
vérmes, a skleráig leterjed, 6
— 8 sugár-
83. ábra.
Heurteloup eszköze.
irányú bemetszése a szarúhártya közül
— peritomia, — ugyancsak ilyen
ketts célnak felel meg. A szem egyéb heveny gyuladásaiban vagy piócákat rendelünk, vagy a
H eurteloup-íéle
eszközzel vesszük a vért.
Piócát a beteg életkora és erbeli állapota szerint 2
— 6-ot rakatunk.
Legalkalmasabb hely a halántéktáj, vagy a fülmögötti és füleltti táj. szemhéjra a piócát tenni nem szabad. Hosszabb utólagos vérzést kerül-
A
jünk
és
rakjunk inkább több piócát.
A
pióca leválása után
vérzett helyet hideg sublimatum-oldattal,
a
vérzés
1.
83.
mossuk meg a
szünetelésével
laza
borvaselin-es kötést alkalmazunk.
A
Heurteloup- eszköz két részbl
áll
(
ábra) ;
a sebet készít
trepanszer eszközbl, melylyel aszerint, hogy a lyukasztó vasat mennyire toljuk elre, különböz mélység brsebet ejtünk és a 30 grm. rtartalmú hengerbl. Ezt a seb elkészülte után a sebhelyre reáillesztjük és az üveghengerbe jól ill dugasz lassú felcsavarásával a henger belsejét légtelenítjük, amikor a vér ebbe beletódul. A trepan alkalmazásának helye a halántékDr.
Hoor: Szenészet.
0
,
130
%— %
henóvakodjunk nagyobb vérér megsértésétl. Gyermekeken 2 hengerrel is vehetünk. ger vér elvonása elegend felntteken I táj
%—
;
;
Vérzéscsillapítás.
A vérzéscsillapítás beli
vérzések
u.
i.
nem
a sebészet szabályai szerint történik
;
szemgolyó-
alkotják a vérzéscsillapitó eljárások tárgyát.
Fájdalomcsillapító- és altatószerek. a Fáj dalomcsillapítóan hat a hideg - és jeges borogatás nemkülönben
száraz és nedves meleg borogatás
is.
és a Fáj dalomcsillapítóan hat a vér elvonás, az Arit- féle belladonaerszkíto tulajdonCoccius-íé\e veratrin-kenocs. Fájdalomellenes hatasúak egyúttal ságuk miatt a mellékvese kivonatai is. Az összes érzéstelenít szerek szarúhártya fájdalomcsillapítók is, tekintve azonban, hogy sok közülük a áll. épségére veszélyes, ne használjuk. Ez fképen a cocainra
felhámjának
Az
aspirin az
iritises és kyklitises
csökkenti. Különösen jó hatással
van a
fajdalmai rendszerint lényegesen szer oly
szembántalmakban, me-
látszanak összefüggni. Ászéilyek csúzzal, köszvénnyel és gonorrhoeával grm.-ot. Fájdalomcsillapítóan hat a 3-szor adhatunk I
ból
—
naponta
I
pyr amidn és migraenin. A morveronai (0'5 grm. 2— 3-szor naponta) a alakjában a szeméphiumot belsleg is, de fleg subcután befecskendezés szetben
használjuk.
is
altatószert az álmatlanIsmételten altatószerekre is szorulunk. Az nem tud aludni, a fajdalom ság oka válogatja. Ha a beteg a fájdalomtól másikával biztosíthatjuk nyugalmat csillapító szerek egyikével, vagy használatos a chloralhydrat (4- 00, narancs-
Egyéb álmatlanság alakokban
szörp 50-00
lefekvés eltt a felét meginni), hedonalO'
,
triónál
\— 2
'
00
,
ugyanannyi pro dós. igen kívánaA köhögést, melynek elnyomása operatiok után sokszor hydrochloricum (0-005 pro dós. aránylag legbiztosabban a heroinum
sulfonal
tos,
$— 1
;
naponta
A
^
3
—
4-szer),
nyomja
villamosság
el.
A
villamosság használata.
a
szemészetben
therapiai
célzattal:
galvanozas
alkalmazást, vegu
égetés alakjában nyer tar adózás, elektrolysis és villamos mágneses idegen testeknek a mágneses hatás kifejtése céljából,
szem
o
eltávolítása végett.
A)
Galvanozás céljából.
—
Galvánozás.
az állandó (galván)
áramnak alkalmazása
orvoslás
I
3I
Minden galvánozó készülék árammérvel (galvanométer) és áramszabályozóval (rheostat) legyen ellátva. Szükségünk lesz két elektrodtartóra, egy apró gombosvég egy valamivel nagyobb, ugyancsak gombos
vég, egy nagyobb
lapos és egy szivacs-elektródra.
A megbetegedett
helyre
alkalmazott elektród a hatásos (activ), a távolabb helyre alkalmazott a közömbös (indifferens). Az anod inkább nyugtató, a kathod inkább ingerl
Az árammér
hatással van. 3
—
5'
I
—
3
Milli-Ampére (M. A.), a behatás ideje
szokott lenni.
szemgolyón a galvanozás lehet indirect és lehet direct vagy epibulbaris. Az elbbinél a szemhéjon át villanyozunk, az utóbbinál a hatásos elektródot egyenesen a szemgolyón alkalmazzuk. szemhéjgörcs, szemizomneuralgia, Supraorbitalis Indícatiók
A
:
bénulás, sphinkter- és alkalmazkodási bénulás,
nystagmus, izomfáradás.
B) Faradozás.
A
faradozás az inducált
Az
inducált
áramnak alkalmazása orvoslása
céljából.
áram nem szabályozható olyan pontossággal, mint
az állandó, épen azért az utóbbit szívesebben alkalmazzuk.
Minthogy a farados áramnak különösen serkent a hatása, fleg a küls szemizmok paresise, a szivárványhártya záróizmának és az alkalmazkodásnak bénulása esetén nyer alkalmazást. Mindezekben az esetekben
magán
a szemtekén fáradozhatunk elzetes érzéstelenítés után.
C)
Az
elektrolysis a galván
Elektrolysis.
áram vegyi hatásának felhasználása
orvos-
Az áram vegyi hatására a tevleges sarkán savképzdés, a nemleges sarkán hasisok fejldése indul meg. A savképzdés nyomán a szövetek és szövetnedvek megalvadása, a hasisok képzdése nyomán a
lás céljából.
szövet elhígulása, elroncsolodása
Az
jár.
elektrolysis lehet egy sarki (monopolaris) és kétsarki (bipoláris).
Az elbbinél
az egyik elektród a hatásos, a másik a közömbös. Az activ elektród a szövetbe merül, az indifferenst a test felületére alkalmazzuk.
Mennél nagyobb az áramer, annál nagyobb legyen az indifferens elektródnak érintkez felülete.
A nickel,
tród,
hatásos elektród vékonyabb vagy vastagabb hegyes zink,
melyet
jól
vagy platin-iridium t, az
vég
acél,
—
széles, lapos
elek-
mindkét t-elektrod, tehát két activ
elek-
indifferens
:
átnedvesítünk.
Bipoláris elektrolysisnél
tród a szövetbe merül.
Szükségünk lesz két ttartó nyélre (1. 84. ábra), nehány a ttartóba beleül tre, egy Adler- féle kis gombosvég fém elektródra és egy nagyobb tenyer nagyságú elektródra (közömbös elektród).
jól
9*
Indicatio.
A
teleangiektasia,
pillaszrök radicalis kipusztítása, szemhéj angioma és xantheloma palpebrarum, szarúhártya-homályok fel -
gombosvég
tisztítása (az Aciler - féle
fémelektroddal).
84. ábra. Atller íémelektrod.
Ttartó nyélben az
D) Galvanokaustika. galvanokaustika a villamáram hohatasaval vörösen, vagy feheren izzóvá tett platina sodrony alkalmazása gyógyítás céljából. Célszer, ha a fehéren izzó sodronyt csak pillanatig engedjük hatni,
A
azután visszahúzzuk, hogy
teljes
v izzóhóséget újból visszakapj a. Ezzel nagyon lehljön es a szövethez tapadi
vesszük annak, hogy az éget jon, mikor a képzdött pörköt könnyen leszakítjuk. elejét
85. ábra.
Galvanokauter-nyél
Általában szükségünk
égetre
(1.
lesz
és
éget.
egy galvanokauter nyélre
és
6 darab
4
85. ábra).
szarúhártya fekélyek, fertzött szarúhártya a könypontok elroncsolása, sérülések, pannus trachomatosus, pterygium, Indicatiok.
Terjed
részleges trichiasis stb. *
E) Itt
Rezget
a villanyos áramot
(vibráló)
nem
másságé.
gyógyító tényeznek,
hanem csupán a
fel. massage-ra alkalmas mszer hajtására használjuk 86 ábra), masseur Ilyen készülék a Piesbergen féle elektro-vibráló mozgásba szerkezet hozza melyen egy Wagner— Neef kalapácshoz hasonló 1
a pálcikát és az annak végén elhelyezett
3-4
mm.-nyi
csontgombocskát.
tése
.
.
(
-
átmérj
elefánt-
,
•
,
erzestelemA villamos rezget eszközt a szemhéjakon át és a szem után egyenesen a szemgolyóra alkalmazhatjuk.
Szarúhártya-homályok, keratitis izombénaságok artéria centrális retinae embóliája,
parenchymatosa,
Indicatio:
stb.
az
133
Kataphoresis.
A
kataphoresis
áram
villamos
(és
iontophoresis)
segítségével
a sértetlen
juttatunk a szervezetbe különböz
sublamin
midn
az az orvoslo eljárás,
brön, vagy nyálkahártyán
orvosszereket
a át
(jodkalium, sublimat,
stb.)
Fény- (rádió-) therapia. fénytherapia a Röntgen- és a rádium sugaraknak nemkülönben a Finsen-készülék nagy fényerej sugarainak sajátos tulajdonságait es hatá-
A
,
sait használja fel orvoslási célból (részben diagnostikai célból
is).
A) Rontgén- sugarak.
A
szemészeti
gyakorlatban,
a szem belsejébe
és
a szemgödörbe
került idegen testek kimutatására és fekvésük meghatározására használ-
Piesbergen vibráló másságé készülék.
juk.
Ez fémbl, különösen ólomból való idegen testeken könnyen
Helyes
és
fölvételt
sikerül.
biztos helymeghatározás kedvéért két irányban végezzük a
—
sagittalis és diagonalis síkban.
De nem csupán idegen testek helyének szem belsejében fejld újképletek kimutatása
megállapítása, is
sikerül az
hanem
X
a
sugarak
utján.
Orvoslás céljából megkisérlették Szemhéji epitheliomán kivl, tra-
choma
ellen és a
köthártya
tuberculosisánál.
Óvatosan kell azonban bánni a Röntgen-sugarakkal a szemnek és környékének orvoslásakor, mert a sugarak nagy kárt okozhatnak a látószervben, kerato-iritist, az ér- és ideghártya vérereinek megbetegedését, a retina elemeinek elfajulását stb. okozhatják
;
épen azért a szemet vagy
vékony ólom lemezzel, vagy ólom guttaperchával ólomüveges pápaszemet teszünk a szem elé. B)
jól
eltakarjuk,
vagy
Rádium- sugarak.
Gyógyító célból rendszerint a radium-bromidot használják, szürkés sötétben zöldes színben fényl, porszer anyagot.
,
134
A rádium sugarakat fleg csak szemhéj
epithelioma ellen alkalmazzák legyünk ezzel az orvoslással is de és megkisérlették trachoma ellen is óvatosak, mert a rádium sugarak ugyanazokat a gyuladásokat és elfajulásokat okozhatják, mint a Röntgen-sugarak. A látószervet épen úgy ;
védjük a rádium
— mint a Röntgen-sugarak C)
Az
ellen.
Finsenezés.
intensiv fényerej sugarak vegyi hatásának felhasználása gyó-
gyító célból a finsenezés lényege. Ezt a szemészi gyakorlatban azonban alig használjuk.
Izzasztás.
Csúzos alapon fejldött tenonitis, szemizombénulások, szivárványhártya gyuladások, egyéb alapon fejldött iritis, üvegtest- vérzések, retina leválás stb. esetében a beteg rendszeres izzasztásával
nem
ritkán
kedvez
eredményre jutunk. Az enyhe izzadást úgy érjük el, hogy a beteggel este lefekvés eltt, citromlével savanyított, gyenge, meleg orosz theát, vagy meleg limonádét itatunk és a rendesnél valamivel melegebben betakarjuk. Fokozhatjuk a órára 30—35 C° meleg fürdbe hatást azzal, hogy a beteget elzleg ültetjük. A meleg fürdt kerüljük azonban akkor, ha myopiás retina le-
%
válás
van a beteg egyik szemén. Enyhe izzasztó a bodzavirág-
az aspirin,
még
és a hársavirágthea,
valamivel erélyesebb
E
két utóbbiból 3 órán
erélyesebb a nátrium salicylicum.
fekv beteggel. át egymásután óránként I grm.-ot szedetünk a mar agyban Ersebben megizzaszthatjuk a beteget, ha a meleg fürd után nedves eredményezmeleg lepedbe és pokrócba göngyöljük. Igen erélyes izzadást min inek a villanyos fényfürdk, a legerélyesebbet azonban a pilocarpinum Felnttnek aticum 2%-os vizes oldatának br alá fecskendezésével érjük el. 3 %-del fecskendezünk eg y egész Pravaz fecskendvel (1 cm. ), gyermeknek mint a befecskendezés a hát bre alá, miután elzleg úgy az eszközt, helyét kellen ferttlenítettük. óráig eltart, A hatás
14—1—1%
majd
lassan elmúlik. Befejezett
a beteget és ugyanizzadás után kissé megmelegített lepedvel leszárítjuk
csak kissé megmelegített friss fehérnemt adatunk. elmulaszBármilyen alakban izzasztjuk is a beteget, soha sem szabad szívét és érrendszerét megvizstani az els izzasztást megelzleg a beteg gálni,
különösen fontos ez pilocarpin befecskendezése eltt.
Befecskendezés a köthártya
oxykonyhasó, sublimat, hydrargyrum cyanatum, chininum muriaticum stb. oldat befecskendezeset
A köthártya alá cyanatum,
jodkali,
alá.
135
Minthogy azonban többek tapasztalata a mellett bizonyít, hogy a sublimat, és általában a higany készítmények befecskendezése ajánlották.
összetapafájdalmas, heves gyuladásos tüneteket, a kötohartya es sklera st a köthártya elhalását okozhatja és minthogy nagyon valódását,
szín, hogy a hg. készítmény befecskendezés gyógyító hatásában semmi esetre sem a higany specificus hatása érvényesül és a higany készítmények befecskendezése semmivel sem ad jobb eredményt a konyhasós befecskendezéseknél mellzzük teljesen a higany vegyületeknek a köthártya :
alá befecskendezését.
szarukonyhasó oldat befecskendezését indicáltnak tartjuk hártya-tályog, hypopyon-képzdéssel járó genyes szarúhártya gyuladasok, kerato-iritis, iridokyklitis, sympathiás iridokyklitis, irido-chorioiditis, retina
A
:
homályok és panophthalmitis ellen. A köthártyába fecskendezést következképen végezzük A konyha4 io%-os sterilis vizes oldatával, melyhez 1%-os euka'fn oldatot só 2 keverünk (ioo grm. konyhasó-oldat, 10 grm. 1%-os eukai'n oldat) megtöltleválás, üvegtest
:
——
jük az
i
cm 3 -t
tartalmazó Pravaz- fecskendt.
lenít szerrel érzéstelenítjük hártya szélétl a köthártya juk, 4
—
5
mm. -nyíre
és
A
szemet valamely érzéste-
a fecskend tjét,
alá,
— 6 mm.-nyi a szarú-
5
a laza subconjunctivalis szövetbe szúr-
elretoljuk és a fecskend tartalmát óvatosan befecs-
kendezzük.
A
befecskendezés után közvetlenül a szemteke köthártya közepes
chemosisa jelentkezik, mely azonban nehány óra, legfeljebb teljesen visszafejldik és
I
—
2
nap
alatt
épen úgy eltnik, vagy csökken a befecskendezés
után jelentkezett, vagy megnövekedett conjunctivalis belöveltség; fájdalmat a befecskendezés nem igen okoz, melyet a szükség szerint naponként,
—
vagy minden 2 3 napon megismételhetünk. A mi a konyhasó befecskendezések hatásának módját illeti, ezt úgy magyarázták, hogy a konyhasó nyirokhajtó szer (lymphagogum), mely a nyirok keringést gyorsítja és így a kóros termékek gyorsabban felszívódására elnyös befolyással van.. Az újabb vizsgálatok szerint azonban a konyhasós befecskendezések úgy látszik sem egyenesen, sem osmosis útján nem hatnak, sem pedig azáltal, hogy a nyirokkeringést különösebben gyorsítják, hanem csak úgy, mint minden más olyan szer, melyet a
A hatás reflexhatás a vérerekre, a befecskendezés helyi vérbséget okoz és valószínleg az által is hat, hogy a serum véd-testecseit nagyobb mennyiségben juttatja a szembe. helyi izgatószer nevével illetünk.
Befecskendezés a
A
br
alá.
organotherapia keretében tárgyalandó orvosszerek legnaalá fecskendve juttatjuk a szervezetbe és ugyancsak br alá fecskendezzük helyi érzéstelenítés végett az anaesthesiás szerek vizes
gyobb
sero- és
részét
br
136
nemkülönben a mellékvese vértelenít kivonatait is. Ezeken kívül a szemészeti gyakorlatban még a morphium és a strychnin befecs-
oldatát,
kendezése a
br
alá gyakoribb.
A fájdalom
morphiumból 2%-os oldatot rendelünk Prams-fecskendvel (i cm 3 -es) és ebbl az oldatból felntteknek fecskendünk a hát br alá. Gyermekeknek lehetleg ne adjunk morcsillapító és altató
%
phiumot.
A
strychnin befecskendezésére a salétromsavas strychnin 1%-os vizes oldatát használjuk (strychnin nitric. 0 20; aquae destill. 2croo) és a be-
cm 3 -es Pravaz fecskendvel felváltva, hol a bal-, hol a bre alá tesszük. Els alkalommal a fecskend % részét
fecskendezést az
jobb halánték
I
-
fecskendezzük be, a mikor
3
mgrm. strychnin
kerül a
br
alá
;
következ
meg és nap a fecskend négytizedét, negyed nap fecskendezzük be s igy tovább 8 / 10 -ig. Hat befecskendezés után I napos szünetet tartunk, azután 8 mgrm.-mon kezdve, mindennap 1 mgrm. -mai öt tizedét (felét) töltjük
apasztva az adagot, visszatérünk a zés egy turnus, melyet
3 tizedrészhez.
nehány napi pihenés után
3
Tizenkét befecskende-
—
4‘ szer is
megismétel-
hetünk. strychnin befecskendezést megkíséreljük az amblyopiák különalakjaiban, igy a látóideg gyuladásából, retinitisbol, mérgezésbl,
A böz
anopsiából
ered amblyopiában.
A br alá befecskendezést
szigorú asepsis mellett végezzük.
A befecs-
kendezésre kiszemelt helyet aetheres alkoholba mártott tamponnal jól 2-szer átfecslemossuk, a fecskendbe 5%-os cárból oldatot szivünk es I
kendjük a tt, melyet használat eltt ugyancsak aether-alkoholba teszünk, vagy spiritus-láng fölött hevítünk.
Vaséi in és paraffin befecskendezése. epikanBesüppedt szemhéjak és így ersen kiugró orbitalis szélek, nagy kitelj edésben thus, lapos, vagy behúzódott, a csonttal nem túlságos és a szemösszefügg brhegek, ektropium, entropium, részleges trichiasis ezt az eljárást; végzik héj porcogó elgörbülése trachoma folytán javalják mszem visetovábbá enucleatio után a csonk megnövelésére, hogy ez a
alkalmasabb legyen.
lésére
hogy a megolvasztott fehér arriérikai vaselint, alatti kötszövagy paraffint, illetleg az unguentum paraffinit a br br alatti kötszövet vetbe fecskendezzük. Az anyag ott megkeményedik, a
Az
hézagait
eljárás lényege az,
kitölti,
igy a fölötte,
lev brt
kisimítja és a
brnek támaszt
helyzetbe tereli és abban megnyújt, illetleg a szemhéjat a megkívánt tartja.
2—3
.
alkalmas, nagyobb csonkot nyerjenek, csonkba fecskendezik be a héttel az enucleatio után a köthártya
Hogy mszem befogadására
—
-
137
vagy a paraffin kb.
vaselin,
%—
késbb még
nappal
I
i
cm. 3 -ct
;
ha szükségesnek mutatkozik
2—3
cm. 3 -t.
Gzölés.
Nem
nagyon
régi és
nem nagyon mely
tisztítását gzöléssel kísérelhetjük
meg.
A
tágításában, a nedvkeringés gyorsításában
szaruhartya homályok
meleg
gzök
fel-
hatása a vérerek
és így a felszívódás
megköny-
nyítésében nyilvánul.
gzöléshez célszeren használhatjuk a Siegle- féle belehel készüléket ( 87. ábra) Haavizzel megtöltött kis katlanban a viz forr és a gze a keskeny csövön keresztül kiömlik, a beteget kb. 25 cm. -nyíre ültetjük az
A 1
.
eszköz elé azután széj-
jelhuzzuk a szemhéjakat :a
és
a
gzt egyenesen
A
szemre bocsátjuk.
gzölés rendszerint 3 5 percig tart, mely id
cs
alatt elhe-
lyezett kis
üvegedény
alatt a
tartalma kiürül, a
áramló
gz
val sodorja.
30
cm.
3
ki-
ezt 'magá-
A
kb. 25
—
rtartalmú
üvegedénybe, vagy tiszta vizet teszünk, a vízbe
vagy
még valami
iz-
gató folyadékot adunk; igy
I
%" 03 cuprum
sul-
vagy
col-
fur. -oldatot, lyr.
adstring.
luteum-
ot,
mindkettt
vízzel
S7. ábra.
Siegle
egyenl részben
30 cseppjét csepegtetjük a vízzel
;
belehel készüléke.
vagy a tinctura
opii
crocata 25
—
3
részben megtöltött edénykébe. /4 gzölés alatt és közvetlen utána a szem kissé kipirosodik, ez azonban csakhamar elmúlik. Mindennap gzölhetünk, míg javulás, eset-
A
leg
gyógyulás következik be.
Organo- és serotherapia. Az organo- és serotherapiának csupán ama szereirl szólunk, melyeket a szemészeti gyakorlatban is, vagy épen csak a szemészeti gyakorlatban alkalmazhatunk.
A
Deutschmann-íéle staphylo slrepto és pneumokokkus -
Deutschmann éleszt gombákat kal és ezeket igy egyes
fertz
etet
elleni
serum.
fokozódó mennyiségben állatok-
betegségekkel szemben immunizálja.
Az
igy
— 138
immunizált állatok vérsavója az emberi szervezetet a staphylo strepto- és pneumokokkus-sal történ fertzések elleni védekezésben lényegesen támogatja és hasonló fertzések okozta betegségekben gyógyító hatással van. Seruma használatát Deutschmann az összes fertz szembantalmakban, fleg a hypopion keratitis és cornealis fekély eseteiben javaltnak
mondja.
Az els
intramuscularis befecskendezést
(a
háton, vagy a mellen) a
cm. 3 -jével végezzük és ha erre lényeges és gyors javulás nem mutatkozik, 3 4 cm. 3 -t alkalmazhatunk. Gyermekeknek az adag 0'75
serum
2
—
I
cm. 3
Anthrax- serum.
A
szemhéjak lépfenés megbetegedéseiben a Delre-
savó alkalmazásától egyrészt a helyi baj gyógyulása, másrészt a szervezet általános fertzésének meggatlasa varhato.. 3 Helyi megbetegedés esetén 20 cm. -t fecskendezünk a br alá, álta-
féle lépfene-ellenes
3 lános fertzés esetén 40 cm. -ig elmehetünk, melyet fele részben a venaba,
br alá fecskendezünk. Diphtheria serum. Ez a conjunctivitis diphtherica eseteiben nyer alkalmazást, egyrészt a beteg gyógyítására, másrészt a beteggel érintkezett még egészséges személyek, fleg gyermekek, immunizalasara. Természe-
felerészben a
tes,
hogy az utóbbi
célra csekélyebb
ersség, kevesebb immunizáló
egy-
séget = J. E. tartalmazó serumra lesz szükség, miyt az elbbire. Az államilag termelt magyar diphtheria serum leggyengébbje 500 J. E.-et,
a legersebben 4000
J.
E.-et tartalmaz
5
10 cm. 3 -nyi folyadékban.
E.-t valódi diphtheriás conjunctivitis elllen az 1500 2000 J. ala, a még egészséges gyermekek tartalmazó serumot fecskendezzük a
A
br
immunizálására az 500
melyekben a
J. E.-et
tartalmazót.
Az eredmeny olyan
esetekben,
Ló'///er-bacillus jelenléte a diagnosist kétségtelenné tette, jó.
diphthePseudodiphtheriában (staphlokokkus-pneumokokkus feitozes) a gonokokkus bacillus, ria serum nem használ, vegyes alakokban (diphtheria
fertzés) használata helyén való. A diphtheria utáni szemizom bénulásokat a serum therapia, úgy latkifejldött bénulások gyógyulászik, meg nem akadályozza, de a már sát sietteti.
olyan Röemer- féle pneuviokokkus- serum. A pneumokokkus-serumot melyeket egyenesen emlovak, szarvasmarhák és juhok vérébl nyerik, befecskendezhetberbl vett pneumokokkusokkal fertztek. A serumot ellen úgy az egyik, jük szarúhártyatályog és heves könytöml gyuladas leggyakrabban a mint a másik bántalomban u. i. a pneumokokkus okozza ,
fertzést.
lumbacm. 3 -t fecskendezünk be, lehetleg korán a 3 -t, míg a gyógyulás további napon 10 cm. lis tájék bre alá, majd minden cm. 3 serumot fecskendezhetünk be prophybekövetkezik. Ugyancsak
A
sorúmból
5
5
laktice
minden olyan szarúhártya-sérüléskor, mely tapasztalat
szerint
3
139
gyakran
buzakalászszal,
sérülés
(karmolás,
képzdésére vezet
tályog
piszkos eszközzel stb.)
Tubercuíinum.
A
Koch- féle tuberculint a
Kell
tenyészeteinek bepárolgásával nyerik.
gömkórság felhígítás
bacillusa szín-
után a bacillu-
sokat szréssel eltávolítják. Ez a Koch- féle ó-tiiberculin. Minthogy ebben a folyadékban a gömkórság bacillusaiban lev hatékony anyagnak csak kis része foglaltatik, Koch késbben a bacillusokat annyira szétdörzsölte, hogy az igy nyert finom porban mikroskopiummal sem lehetett bacillu-
Ezt a port vízzel feláztatva
sokat kimutatni.
szín folyadék
halványsárga
szín
fehéres
és
A
keletkezett.
aljjal
részeit tartalmazza,
szín folyadék a bacillusok oldható mérges
bacillusok oldhatlan részeit igen finom emulsioszer eloszlásban.
folyadékot Koch TO-val, az emulsiot TR-rel
A
midn
centrifugálta,
sárgás
az
A
alj
a
sárgás
jelölte.
gömkórságra gyanús valacélból, összes güms természet
tuberculint a szemhéjak és a szem
mennyi megbetegedésében diagnostikai
megbetegedéseiben pedig orvoslási célból alkalmazhatjuk és pedig úgy az ó-tuberculint, mint a TO-t és a TR-et.
Mi adott esetben az ó-tuberculint használjuk következképen Az apró, sárga szín, I cm. 3 tuberculint tartalmazó üvegcsébl pipet:
tával io centigrm.-mot veszünk és ezt io grm.
összekeverjük.
Az
e
folyadékból vett
I
Ela diagnostikai
—
3
nap múlva
nappal
késbb
5
ezt
oldattal
közönséges Praüas-fecskendnyi
fecskend
1
része I mgrm.-mot. mgrm.-mal kezdjük, a befecskendezést megismételjük, majd megint 2
tehát io mgr. tuberculint tartalmaz, a 2
0'5%-os cárból
fecskendezünk
célból
mgrm.-ot
és
tehát egy egész fecskendvel.
ismét
Ha
3
—4
be,
/io
I
—
nappal
késbb
10 mgrm.-ot,
ezalatt általános és helyi reactio
nem
eredményét nemlegesnek tekintjük. Az általános reactiora jellemz a 8 12 órával a befecskendezés után gyorsan felszök hemelkedés, mely épen olyan meredeken leesik.
jelentkezik, az oltás
—
A
szem részérl gyúladásos tünetek alakjában mutatkozik a gömkóros hely gyorsan körülirtan kipirosodik és megduzzad. A rendszeres orvoslást akként végezzük, hogy a tuberculin nagyon kis adagjával, a milligramm x -ad részével adjuk az els befecskendezést / 100 es lassan emelkedve haladunk az 1 mgrm.-ig. Ennél nagyobb adagot helybeli reactio a ;
egyszerre ne használjunk.
A
befecskendezéseket rendszerint a hát
bre
alá végezzük. *
Gümkoros szembetegségek féle
,, tulase
es Spengler J. K.-ja
*
*
még
a Behring-
gümkoros megbetegedések
diagnosti-
orvoslására szóba kerül ;
zalása végett a Calmetle ophthalmoreactio, tuberkulin kencs reactio- ja.
Pirquet cutanreactioja és
Moro
140 Jequiritol
jequiritol
és
serum.
A
jequirity infusum használatának
megvolt az a rossz oldala, hogy a kívánt reactio nagyságát megközelítaz ophthalmia leg sem szabályozhattuk és nem volt szerünk, melylyel túlheves tüneteit apaszthattuk volna. Römer jequiritol- javai és jequiritol- serum-áv al lényegesen segített •ezeken a bajokon.
A
jequiritol
I.,
II.,
II. és
IV.
számmal
nyakú üvegcsékben kerül forgalomba, csövecskékben.
A
No
jequiritol
I
jelölt kis, sárga, beforrasztott
serum beforrasztott hajsza!
a
a leggyöngébb, a standard- oldat. használatkor a következket tartsuk szem
eltt
.
be az els napon 2 csepép a köthártya, csepegtessünk a következ nap ugyanennek az oldatnak pet a II. számú oldatból a III. sz.-nak 2 cseppjét adjuk. 3 4 cseppjét, majd 24 órával késbb kapunk. Ha a Ilyenkor azután mindig kell jequiritol- ophthahniat köthártya heges bátran a III. számú oldat két cseppjével kezdhetjük, óra múlva a IV. számú 24 órával késbb még 3 cseppet és újabb 24 elmaradni a megkívánt 2 cseppet adunk. Ilyenkor sem fog oldatból I ered ophthalmia erre pedig okvetlenül szükség van, hogy az
Ha
teljesen
;
—
—
hevesség
;
mény kedvez
legyen.
tetpontján a következ képet mutatja dagadtak, vizenysek, a szem fénykerül, könyez, a szemhéjak vörösek, genyes-rostanyagos lesz kissé keményebb tapintatúak a váladék késbb
A
:
jequiritol-ophthalmia
;
;
vörös dagadt szemhéja szemteke köthártyája belövelt, chemoticus, a homályos köthártyát croupos lepedék fedi. A szarúhártya bágyadt, A fájdalom néha üvegszer, fellazulnak látszik. A füleltti mirigy dagadt. A tünetek a követjelentékeny és a homlokba és halántékba is kisugárzó. heves kez 24 órában apadnak és 4—9 nap alatt a szem megnyugszik. Igen phiolával fleg a ophthalmia esetén a serum becsepegtetése 1, esetleg 2 tünetek mérséklésére is jo subjectiv tüneteket csökkenti és az objectiv egyszer-
hogy azonban becsepegtetés alakjában az visszafejleszthetné, vagy az másszor jelentkez könytöml-phlegmonet gyorsabb gyógyulását ophthalmia közben fellépett szarúhártya-fekély
befolyással
van,
a tényeknek. A jequiritol els sorban régi pannus trachomatusos ellen használható, és homályok ellen, ha továbbá pannus lymphaticus, régi szaruhártya foltok létesítését a szükséghez kepest a szemen gyuladás nincsen. Az ophthalmia és ismetelten szép eredményt 3- 8-szor, st többször is megismételhetjük feltisztul. Mind két érünk el, a mennyiben a szarúhártyahomály lényegesen szemet ne kezeljük egyszerre jequiritollal. a a juh pajzsmni^y Thyreoidea készítmények. Ezeket rendszerint látszólag jo eredmenynye készítik. A sokféle készítmény közül ismételten 8—10 cseppet adunk alkalmaztuk a Moebius- féle antithyreoidint melybl esetén. Ugyancsak Basedow3-szor naponta Basedow-kórság cukron,
eredményezné, az
nem
felel
meg
,
—
.
,
2—
.
pajzsmirigyüktl megfosztott kórság ellen ajánlják a rodagent- t, mely kecskék tejébl készül.
Roemer a haemolysines immunserumokkal
Haernolysin.
specificus.
eltüntetésére. szert ajánl az üvegtest-vérzések feloldására és igy
A
nem
szer használatát
ajánljuk,
mert végzetesebb lehet a szemre^
mint az üvegtest-vérzés maga.
vagy
Szénaláz- antitoxin,
pollantin.
Némely kalászos növény
és leg-
a szenalazt es a vele járó
több fféle virágporában foglalt mereg, mely áll a baktésokszor igen heves köthártya-gyuladást okozza, nagyon közel riumok termelte toxmokhoz es azoknak az állatoknak vereben, melyek virágporméreggel kezeltetnek, virágpor antitestek állatoktól
képzdnék
az ilyen
,
nyert serum immunizáló hatású, amennyiben emberen a széna-
kifejldését megakadályozza.
láz
Gyógyító célzattal a pollantint vagy poralakban hintjük a köthárcm 3 -jet tyára, vagy az oldatát csepegtetjük a szembe, vagy az antitoxin
%
a
br aló fecskendezzük a hatás rendszerint jó. A legnyomatékosabban hangsúlyozzuk azt ;
,
hogy akármelyik serummal
történ kezelés a szem helyi orvoslását (atropin becsepegtetés, jodoform behintés, meleg borogatás, öblögetés, galvanokauter stb.) semmi szin alatt
sem
teszi feleslegessé.
Mechanikai orvoslás. Másságé.
A
legkezdetlegesebb mechanikai eljárás a nagyobb, de
srn
nem
trachomaszemcsék burkának megrepesztése és tartalmának kisaj tolása úgy, hogy a szemcsét két hüvelykujjunk között össze- és kinyomjuk. Mindenesetre célszerbb azonban az ilyen elszórtan álló nagyobb trachomacsomókat csipvel kinyomni, melynek szárai széles lapos végek ilyen az egyszer szrcsip. A kinyomás eltt érzéstelenítjük a köthártyát, a kinyomás után physiologiai konyhasó-oldattal leöblítjük. Mechanikai orvoslás a trachomacsomóknak kinyomása expressor- ral, álló
;
a
megvastagodott,
beszrdött trachomás köthártyának
mángorló csípvel, rövid-,
keményszr
és dörzsölése és súrolása
sublimatos vatta tampon-nal.
kezkép végezzük.
A
fels
kezelése
a
kis kefével súrolása, az u. n. brossage-
Ez utóbbit követ-
szemhéjat kifordítjuk,
jól felfelé húzzuk kötgyapot-tampont i 2000 sublimatumoldatba mártunk, a tampont kissé kinyomjuk és vele elég erélyesen, tekintet nélkül a vérzésre, ledörzsöljük a tarsalis köthártyát és az áthajlási redt a szemhéjnak a csontos orbita szolgál támaszul. Friss
a
beteg ersen
lefelé
néz.
Zsírtalanított
;
:
;
tamponnal ledörzsöljük azután a lefelé húzott alsó szemhéj -köthártyát és az áthajlási redt. A dörzsölés kívülrl befelé tart, nehogy a kórosanyagot a küls szemzúg alá juttassuk. Ha a szemcsék igen kemények, a dörzsölés
eltt meghasítjuk.
A
ledörzsölés után
I
:
10000 sublimatumoldattal
142
%
órán át borogattatjuk a szemet. mosogatjuk és ugyanazzal az oldattal eljárást. tiltják az nem Szaruhártya-szövdmények Minél vérszegényebb a köthártya, minél keményebbek a szemcsék, annál erélyesebben és annál tovább dörzsölünk, minél nagyobb a conjunctiva duzzadása és fellazulása, annál rövidebb ideig
(%
—
l‘-ig),
annál felü-
letesebben és enyhébben.
Heves trachománál a
trachoma esetén
ledörzsölés fájdalmas, idült
bvér
köthártyából gyakran elég tekintélyes a kevésbbé. Fellazult, vérzés, de hideg borogatásra csakhamar megsznik. A sublimatum-ledörzsölésekkel elérhet jó eredményt egyesek tisztán a mechanikai hatás rovására jegyzik, mások a sublimatumnak is tulajdonítanak
A
gyógyító
szemhéjak
és
hatást.
szemhéjszélek massage-á t,
tylosis,
jégárpa után fen-
úgy végezzük, hogy Jaeger spatulát tolunk a szemhéj alá, ezt kissé megfeszítjük és közömbös zsiradékkal, vagy kencscsel megzsirozott ujjbegygyel jobbra-balra nyomogatjuk a szem-
maradt megvastagodások
héjat,
ellen
stb.
vagy szemhéjszélt a lapochoz. A szemgolyónak massage-a mdicalt szaruhartya foltoknál
es
homá-
tenonitis lyoknál, skíeritisnél, az artéria centrális retinae embóliájánál,
utáni
mevastagodásoknál
stb.
Technikája a következ Az alsó szemhéjat kissé lehúzzuk, legöm az alsó athajlasi bölyített vég üvegpálcikával kevés zsiradékot kenünk redbe és a szemet behunyatjuk. Azután jobbkezünk mutatóujját a fels :
szemhéj közepére tesszük
és
a szemhéjjal enyhe
nyomás
mellett, a szaru-
a felé simítunk hártya közepétl minden déll irányában az aequator —‘ tartsanak mindössze y2 %'-et a simító mozgások gyorsan történjenek és végezünk a corneo-skleralis végül még néhány körkörös simogató mozgást 1%-os sárga higany tájon. A massagera vagy tiszta vaselint, vagy használunk. jodkali, szürke higany- kencsöt stb. A massage-ban egyrészt mechanikai hatás nyilvánul a felgylt szétnyomjuk és a nedvfelizzadmányt és a szervült gyuladásos termékeket pályákba sajtoljuk másrészt helyi izgatószer módjára ,
;
%
-
;
szivódásra rendelt
;
következménye az újonnan képhat; localis vérbség keletkezik, ennek felszívódásukra elnys zdött elemek fellazulása, a mi szétesésükre és befolyással van.
Antilueses orvoslás. pedig úgy a veleszembántalmak jelentékeny része a luesnek és lueses helyi kifejezje. Amint egyrészt a született, mint a szerzett luesnek helyi orvoslásával, általános alapon fejldött szembán talmaknak pusztán eredményt elemi úgy nélkül alig fogunk teljes és tartós
A
luesellenes orvoslás
különös körültekintéssel kell másrészt a lues orvoslásának módját mindig korát, általános egészségi megválogatni és szem eltt kell tartani a beteg
— J
és erbeli állapotát, a
szembaj minségét, fleg
idült alakban jelentkezett és
továbbá
latolni azt,
hogy heves-, vagy hogy célszer-e inkább
azt,
vagy kevésbbé
erélyesebb, de rövidebb ideig tartó,
43
erélyes,
de hosszabb
elosztott luesellenes orvoslást alkalmazni.
idre
A
luesellenes
orvoslás rendjén különféle eljárások es orvosszerek
között választhatunk. A salvarsan (Ehrlich-Hata 606, 34%-os arsent tartalmazó világos sárga por) specificus hatása lueses szembajok ellen kétségtelen sok eset;
ben
feltn
nem
a visszaeséseket azonban
gyorsasággal hat,
Különösen a lueses természet
zárj a
kedvez
acut gyuladás ellen látszik
friss,
ki.
befolyásúnak.
A
br
vagy az izomba, emulsio alakjaban ugyancsak
salvarsant vagy oldat alakjában vagy a
alá,
vagy vénába fecskendezzük be, vagy olajos subcutan, vagy intramuscularisan fecskendezzük be. Az adag a beteg egészségi és erbeli állapota, életkora gedés természete és súlyossága szerint változik, de jó se legyen több
I
grm.-nál
;
nknél 0
-
5,
gyermekeknél
és a
megbete-
erben lev
férfinál
csecsemnél
0'3,
O'l
grm. legyen a maximalis adag.
Higanyos
—
roo 4-00. grm.-ot, gyermek I parat.
Rp. Unguent. hydrarg. ciner. cum resorbino Dent. tales dós. No. V. D. ad chart. cerat. Felntt 3 4
bedörzsölés.
—
be a szokott módon.
2 grm.-ot dörzsöl
5
— bedörzsölés —
egy cyldus — után meleg szappanos fürdt vesz a beteg. A cura rendszerint — 10 cyklus. 5
Ha
felntt ember heves lueses
iritisével
van dolgunk, célszerbbnek
tapasztaltuk a cyklusok számát 2-re, vagy 3-ra leszállítani, de a napi adagot 8 10 grm.-ra emelni. Idült alakban lefolyó iritis ellen célszerbb az
—
els helyen említett bedörzsölési Pulvis cinereus Egger 33
mény, melynek viseli
5
grm.-ját
a beteg. Naponként
eljárás.
—40%
hg.-t
tartalmazó poralakú készít-
Welander-íéle zsákocskában puszta mellén
friss 5
grm. -mai cseréltejük
fel
a 24 órán át viselt
—
hatékonyak. Egy kúra 30 40 napig tart. A Blaschko- féle mercolin kötényt ugyancsak a puszta mellén hordja a beteg. Hetenként uj köténynyel (hg. kencscsel impraegnált gyapotszövet) cserélend fel a régi. A kúra szintén 30 40 napigtart. port. Itt az illanó hg. -gzök a
—
Csecsemknél higanytapaszt is használhatunk. A tapaszból csíkokat vágunk és elször a felkart, majd az alkart, azután a combot, végül az alszart a csíkokkal körülragasztjuk. Egy-egy testrészen a csíkot 5 napig hagyjuk.
Sublimatumos fürd. Csecsemk és gyermekek részére I 3, felnttek 5 10 drb. 1 grm. -mos sublimat-pastillát teszünk a fürdbe. A fürösztés fakádban 10 6 héten át naponta megismétel12 percig tart és 4
részére
—
—
jük, ügyelve,
—
hogy a fürdvízbl ne jusson a
fürdz
Befecskendezés. Rp. Hydrarg. salicyl. 2.00
ölei ;
szájába. vaselin iS'OO.
MDS.
144
Ebbl a io%-os
salicyl-hg. suspensioból
san befecskendezünk
6 ;
naponként
;
;
az i%-os sublimatumoldatnak
Aquae 1
destill. 3CTOO.
roo; Laudani
gentian. quant. sat. Glycerini gttas nonnulas ut
Gyermekeknek
in dós.
=
Nr.
XV.
:
filtra.
D.
S.
Ennek
veend következ Hg. -készítményeket
rendelhetjük: Rp. Hydrarg. protojodur. szemet.
M.
cm. 3 -ét fecskendezzük be a két napon-
ként izomba, vagy a br alá. Belsleg, mindig étkezés után
3
cm. 3 -t intergluteali-
1
— 10 befecskendezés egy kúra. Rp. Hydrarg. bichlor
Natrii chlorat. i'OO
corros 0'3
5
Calomelan. 0’20
Ds. Reggel és este
I
—
I
f.
pil.
No.
puri 0-15; Extr.
XXX.
Ds.
Naponta
Sacch. albi icroo. Mfp. div.
;
port.
Ha
a gyermeken a vér-
hiány tüneteit találjuk, 0'5 grm. ferr. carbon. sacchar.-ot, bélhurut esetében O.05 pulvis Doweri-t tétetünk az orvosságba. Zittmann kúra. Rp. Decocti Zittman. fortior. 150 300. Ds. Reggel Rp. Decoct. Zittman. mitior. Ds. Délután hidegen elfogyaszmelegen,
—
—
Ezt 6 nap egymásután csinálja a beteg, azután 1 nap szünet követ5 -szr megismételjük a 6 napos kúrát. kezik. 4 Belsleg adjuk továbbá a jodkaliumot v. jodnatriumot 10—20 grm. jód egyeb készítményéit. 130 grm. vízre, naponta 3 evkanállal, vagy a rendeljük a sajodin, jodglidine-t, jodlecithin stb. Különös elszeretettel jodglidine-t, melyet minden beteg feltnen jól tr. tani.
—
szembajnál, milyen lueses eljárást rendeljünk, az nehez megmondani, mert sok minden körülményt kell figyelembe venni. Ha a adjuk az elsbeteg osztályon fekszik, feltétlenül a hg.-os bedörzsölésnek
Hogy milyen
séget.
Minden acut szembaj
ellen,
ha a beteg különben
jó
karban van,
2
3
—
8 10 grm. -mai; természetes, sorozat Hg.-os bedörzsölést végeztetünk napi szájüregére hogy ilyenkor különösen ügyelünk a beteg foghusára és naponként ismételten mosogassa, a beteg nagyon tisztán tartsa a száját és alászállítjuk az adagot, de kenetisztogassa és gargarizáljon. Gyermekeknek teszi a bedörzsölest, tünk. Ha a betegen valami brbántalom lehetetlenné fürdkhöz alá fecskendezéshez, vagy a subhmatos az izmokba, vagy a ;
br
fordulunk
;
ha
ez utóbbiak
sem
lehetségesek,
pl.
ekzemás gyermeken,
calomelt adunk belsleg. melyei A hg.-os bedörzsöléseket különben egyéb szembajokban is, iritis és iridokykiitis nem függnek luestl, Így sérülés folytán fejldött chonoiditis-
sympathiás iritisben, fertzés alapján keletkezett ugyancsak használjuk a jodkeszitmeben, uvei'tisben stb. alkalmazzuk és alapon fejldött szembántalmak nyeket is mint felszivószert, nem lueses eseteiben,
ellen.
Sötét szoba.
A acut
szembetegnek
iritis,
szobában tartására csak súlyos retinochorioiditis eseteiben van szk-
teljesen elsötétített
acut neuritis,
retinitis
és
145
sötét szoba, mert az állana heveny iritisben felette kívánatos a a legkedvezbb befodóan sötétben tartózkodás a pupilla kitágulására
Fleg
ség.
lyással van.
gyér Egyenesen tilosnak tartjuk a lymphas conjunct.-ben sínyld meknek sötét szobában tartasat. gondoskodunk. Szefíiasztályokon ilyen elsötétített szobákról eleve
Az
elsötétítés
helyeken
lehetleg
teljes
legyen és fleg azt kerüljük
hogy egyes
réseken fény hatoljon a szobába, inkább lehet az elsötétítés
és
kevésbbé tökéletes, de egyenletes legyen. Az éjjeli mécsest oly helyre tegyük és úgy szemét ne
el,
érje. Ott,
állítsuk,
hogy világa a beteg
ahol villanyvilágítás van, u. n. mécses világításra legyen
áram szabályozható. Ilyenkor a sötét, vagy homályos burku körtében a beteg a fonal csak alig izzik a körtét is úgy kell elhelyezni, hogy fénye az
;
szemeit ne
érje.
kúrának vége, lassan, fokozatosan apasztjuk az elsötetitest, rendszerint sötét üveg hordatásával segítünk eleinte sötétebb, majd mindkevésbbé sötét üveget viseltetünk a szobában. Nem szabad a beteget átmenet nélkül, egyszerre a világosságra engedni, ez kockára teheti az egész Fia a sötét
;
elért
eredményt.
Balneotherapia. Lueses,
görvélyes,
csúzos,
köszvényes
alap°n
fejldött,
súlyos
fer-
tz
betegségek után az üdülés szakában jelentkezett, vagy a betegség okozta elgyengülésbl és kimerülésbl magyarázható szembetegségek
gyógyulását megfelel fürd- és ivó-kura nagyon sok esetben lényegesen elsegíti.
fleg a kénes thermák és általában a meleg fürdk használnak. A kénes thermák használata mellett u. i. a szervezet könynyebben veszi fel a hg.-t, ez könnyebben szívódik fel és ha a kiválasztása megsznt, á fürdk használatától újból megindul és az Lues. Lueses betegnek
anyagcsere lényegesen javul. Fia a viz azonfelül jodot
még fokozza
a hatást,
bár a fsúly a meleg
is
tartalmaz, ez
fürdk észszer
használa-
melyek nagyrészt ivógyógymódra is alkalmasak, a budapesti Császárfürd, Lukácsfürd, Margitsziget, azután Pöstyén, Trencsén-Teplitz, Flerkulesfürd stb. Jodot és bromot tartalmaz
tán nyugszik.
Ilyen
kénes vizek,
a csízi és lipiki viz.
kitn
sótartalmú fürdk. Szegénysorsú lymphás beteg
befolyással vannak a gyermek szüleinek meghagy-
hogy a gyermekkád fürdvizéhez
kgrm. elzetesen összetört,
Skrophulosis.
juk,
majd leg
Ennek gyógyulására
ugyanannyi konyhasót Dr.
1-5
forró vízben feloldott nyers, szürke sót (marhasót) keverjenek, eset-
Hoor: Szemészet.
és a
gyermeket hetenként vagy kétszer fürösz10
146
szék ebben a vízben.
Jobbmódú beteg
keressen
fel
konyhasós fürdi, amilyen
Vízakna, Szováta, Kolozs, Maros-Újvár, ICorond teljesen azonos jó hatásúak a budapesti keser sós fürdk. Aki teheti, vigye gyermekét tengeri für;
dbe. Görvélyes gyermekeknek általában az Adria
srn
Igen alkalmas a keleti tenger
befásított,
kitn
erds
fürd.
tengeri
partja
az északi
is ;
hely, tenger skrophulás gyermekeknek kevesbbe alkalmas tartozkodasi sok port amellett, hogy hvösebb a kiimája és a vize, a gyakori szél
mert ver
fel.
Skrophulás egyéneknek a jodos fürd és jodos viz ivókúrául is ajánlalkalmazott caloható ügyeljünk a jódnak összeütközésére a helybelileg vizeknek jodtartalma olyan csemellel, bár kétségtelen, hogy ezeknek a mellett aligha lesz kára kély, hogy a két orvoslás észszer összeegyeztetése ;
a betegnek. ellen szintén Csúzos és köszvényes alapon fejldött szembántalmak
diabetes-e s szembajok ellen a a kénes- és az egyszer thermálfürd hasznos, fürdk és ivóvizek, els sorban Karlsbad. meleg ° konyhasós szembántalmak a beteg Súlyos, kimerít betegségek után jelentkezett gyógyulni szoktak. Lényegeerbeli állapotának javulásával javulni és de jó hatással vannak a tóparti sen siettetheti a javulást a tengeri fürd,
fürdk
is
(Balaton).
.
thermálfürdok j avatta Diphtheria után szemizombénulás ellen a szervezetben rejtett diphtheriamelyek az anyagcserét gyorsítják és Így a ,
méreg gyorsabb kiküszöbölését eredményezik. „ szembajok vasas fürdket, Az anaemiában és a chlorosisban jelentkez vastartalmú vizek vagy meg vasas- és arsen-e s vizek ivását kívánják. Ezek a betegen az egyik, a másikon a melegek vagy hidegek. Az egyik anaemiás fürdt. Meleg vasas inkább rendszerint jobban trik a meleg mLik
óg
;
fürd Vihnye,
Szliács,
hidegek
:
Bartfa Borszék, Buziás, Lublo, Élpatak,-
Stb.
z
A
tabes dorsalis- nak sokszor
bántalmak
(miosis,
praeataxiás
kezdeti szakában mutatkozó szemlátóidegsorvadás) rendszerint enyie
már
a hidegvíz kúrát igényelnek, melylyel
bántalom néha hosszabb remissiora
bírható.
szembetegek ápolására Szemdiaeta és általános elvek a vonatkozólag.
in Mindennem, még csekélynek látszó szembajban felszabadul. Természetes, hogy ha a szem pihen és a munka alól
gyógyulást
segíti
e o
ezze
munkáló fontoljuk meg, azt hogy a ízabad túlzásba rirenni. Mindig anyag háruló felér-e az esetleg a betegre eltiltástól várható eredmény
nem ril
esetleg
még
melylyel az ilyen tilalom egyeazzal a kedélyi depressioval,
147
A
seken járhat.
súlyosabb természet szembántalmak azonban az ilyen
tartózkodást feltétlenül megkívánj ák* A szemdiaeta fogalma alá még azokat az intézkedéseket sorolhatjuk,
melyekkel a beteget
tz
helyiségben,
poros,
levegben, túlersen
füstös,
megvilágított
sütkemence, ha a szembajjal oki összefüggésben ál(kszénbányász, ólom-, kénesmunkás), a látószervre kámellett
kazán)' tartózkodástól,
(tzhely,
foglalkozásának folytatásától,
lónak látszik ros
élvezetektl
befolyású
(dohány,
fszerezett
alkohol,
ételek)
stb.
eltiltjuk.
Ha
a szervezet általános megbetegedései (anaemia, chlorosis, leukae-
mia, skorophulosis, tuberculosis, nephritis, diabetes stb.) alkotják az alap-
megfelelen Általánosságban a következ-
bajt, az általános orvoslás mellett a beteg életrendje és étrendje
szabályozandó ket jegyezzük
meleg
(l —
;
erre kitérni itt
meg
18° C),
:
nem
lehet.
tartsuk a szembeteget jól szellztetett,
nem
nem
túlságosan
napsütött szobában, a napfényt a két ablak között
elhelyezett függönynyel mérsékeljük; útját, füröszsztik a beteget
hetenkint
I
ha máskülönben semmi sem állja 2-szer langymeleg vízben, óvjuk a
—
meghléstl és a rendes székelésre legyünk figyelemmel a beteg feküdjék korán (ha nem fekv). Ha a szembaj os kellen mozoghat, étkezése is ;
bvebb
könnyebben tápláljuk, inkább egyék napjában többször, de egyszerre kevesebbet, ersen fszerezett ételektl tiltsuk el, lehet,
ha
fekszik,
szeszes italokat rendszerint ne igyék és ne dohányozzék.
Egyik
alkati
bántalomnak, névszerint a görvélykórságnak
( skrophulo-
e helyütt még külön akarunk megemlémert igen sokféle szembaj, mint a görvélykór egyik tünete, szerfelett gyakori, másrészt azért, mert a vele összefügg szembántalmakra, úgy mint a lues okozta szembántalmakra elssorban áll ama tétel, hogy a szembaj helyi orvoslásával, általános orvoslás nélkül, ritkán fogunk gyors és tartós eredményt elérni.
sis)
kezelésérl és orvoslásáról
kezni, egyrészt azért,
A görvélykórság balneotherapiájáról szólottunk. Szükséges továbbá, hogy a görvélykóros beteget megfelelen tápláljuk, ftápláléka legyen a tej, vaj túró, sajt, tojás, zöld fzelék, hús tésztanemekbl, kenyérbl, süteményekbl csak keveset fogyaszszon tiltsuk meg a szülknek, hogy skrophulás gyermeke állandóan kenyeret, süteményt, kalácsot ;
;
majszoljon.
A
beteg sokat legyen szabad, jó levegn, nap- és pormentes
helyen.
Az orvosszerek közül fleg kett j szóba a csukamájolaj és a jodkészitmények. Legjobb a feher, vagy sárga csukamájolaj. A csukamájolaj adagja háromszor napjában i i kávés, vagy evkanálal minden étkezés közben. Emésztési zavar es laz ellenzi az olajat. Ela a gyermek nem szívesen ;
—
\eszi a tiszta olajat,
aromás csukamájolajat rendelhetünk. (Rp, Ölei jecor. 500 00 Saccharini C15 Vanillini 0'20 01. caryophyl. aether. 0‘50 Alkoh. absolut. 5-00. MDS.). Szivesen szedik a gyermekek az ,,Energin“ aselli
;
;
;
;
10 *
148
forgalomba került chocolade-pralinée-t, melyben a csukamájolaj alig érezhet. A csukamájolajat malátával és jodvassal is célszeren összeköthetjük.
címen ize
(Rp. Extracti malti ioocroo
;
Ölei jecor aselli 500'00
Tragacanth. 5-00; Glycerin 50-00; Vanillini o
Naponta
2
—
3
kávéskanállal).
-
5
;
;
Gummi
arab iocroo
Ferri jodati 15-00.
;
MDS.
MÁSODIK RÉSZ. .
A SZEM KOR- ES GYÓGYTANA.
ELS A A
FEJEZET.
köthártya betegségei.
köthártya vérbsége (hyperaemia
conjunctivae
;
catarrhus siccus).
A
szemhéj -köthártya vérereinek belöveltsége folytán
Az egyes vérdús
kivörösödött.
ereket kanyarodott lefutásukban többnyire tisztán látjuk.
A kissé duzzadt áthajlási red is kivörösödött és benne minden irányban elágazó belövelt és megvastagodott vérereket látunk. A köthártya felszíne síma a könyelválasztás rendszerint kissé fokozódott, nyálkaelvá;
lasztás nincs.
Az éget,
A
szemteke köthártya csak ritkán belövelt.
alanyi hajok különbözk.
fleg
este,
A szem sokszor,
akkor, ha a beteg
ír,
vagy állandóan
olvas. Ilyenkor
nehéznek
viszket, is
érzi a
beteg a szemhéjait. Reggel ébredéskor ezek nehezen nyílnak. Sokszor a beteg oly érzésrl ad számot, mintha idegen test, vagy por volna a szemében.
A
köthártya vérbsége vagy elsdleges, vagy másodlagos ; az utóbbi a szem minden egyéb megbetegedésében jelentkezhet. Az elsdleges megbetegedést poros, füstös helyiségekben huzamos, vagy állandó tartózkodás, a szembe jutott idegen test, a szemnek megerltetése, nem ill szemüveg használata meghlés, okozza, ritkábban a könypontok eldugaszolása és oly változások,
Meibom mirigyek
melyek miatt a könylevezetés fenakadást szenved, a infarctusai és befelé forduló pillaszrök.
A baj orvoslása az alapbaj ellen irányul. Idegen testet eltávolítunk, a befele forduló pillaszrt kihúzzuk, az infarctusokat kikaparjuk, ha a viselt
üveg nem
felel
füstös, szenyezett
meg, a megfelelt rendeljük.
levegben
A beteg
ne legyen poros,
szabadban járhat, kelhet, szemeit kímélje mesterséges világításnál ne írjon, ne olvasson, ne végezzen finom kézimunkát. ;
150 Ilyen magatartásnál a baj, mely inkább acut alakban jelentkezik,
rövidesen
meg
szokott gyógyulni.
vagy
a nedves-hvös borogatásokat, oldattal,
vagy két
Ha
igy
nem érünk
megkísérelhetjük
vagy 3%-os borsavas
tiszta vízzel,
rész viz egy rész borszeszszel.
célt,
A
borogatásokat 3-szor
óráig csináltatjuk. A borogatások után a beteg jól leszárítja a naponta szemhéjak brét, fleg ha mindjárt szabadba megy. Makacsabb esetekben
%
összehúzó szereket csepegtetünk be.
Köthártya-hurut (conjunctivitis simplex
A
köthártya hurutja
lehet acut és chronicus.
s.
catarrhalis).
hurut, mely
Az acut
a kötgyakori szembaj, ^ugyanazokat a tüneteket hártya vérbsége, csakhogy azokhoz még a köthártya szövetének duzza-
mutatja, mint
igen
és nyálkaelválasztás
dása
is
csatlakozik.
A
kisebb fokú fénykerülés és bvebb hártya belövelt, vörös szín, de felülete sima
hurut kezdeti stádiumában
A
könyezés mutatkozik.
piros.
;
nem
Valamennyire súlyosabb esetekben az
duzzadása
és belöveltsége
dagadt,
ismételten kissé
köt-
ritkán egészen skarlát
red
áthajlási
közepette a bulbáris köthártya
chemosisos
tarsalis
is
fokozódó
injiciálodik,
lesz.
conjunctivalis váladék fehérsarga szinu fonalak, vagy caffatok, váladék a melyek a dúsan elválasztott könyfolyadékban úszkálnak. A zárásánál a bels szemzúg felé tereltetik és ott sárga rögök a lak-
A
szemhéjak
Alvás közben a váladék a pillaszrök között úszmeggylik és reggelre a szemhéjakat összetapasztja. Ha a váladékban látást tapadnak a káló caffatok a pupilla területében a szaruhártyához egyénekérzékeny A szembl kifolyó váladék finom
jában összeáll
(a
szem
csipás).
br
múlóan zavarják.
br
kimarodását és ekzemáját okozhatja. A köthártya hurut okai ugyanazok, mint a köthártya vérbsége exanthemák, azonkívül az orr- és légzutak hurutos bántalmai, heveny betegségek az atropin oldat igy a himl, kanyaró, skarlatina, és más lázas atropinthuzamosabb használata szintén hurutra adhat alkalmat (catarrhus ammoniacalicus kigzölgések, a szembe cus), továbbá izgató vegyi szerek, került genyes sebváladék stb. hurut A heveny hurut átragadhat más egyén szemére, azaz az acut mikroorganismusokról váladéka fertz természet lehet. A ferzést okozó köthártya mondhatjuk Súlyosabb alakban jelentkez
nél a szomszédos
;
;
a következket
:
járványszeren jelentkeznek, igen
hurutokat, fleg az olyanokat, melyek enyhébb természet hurutoknál sokszor a Koch-Weeks-bacillus okozza, az
influenzánál jelentkezett conigen gyakori a Morax-Axenfeld diplobaciUus, gyermekek köthártya hurutjaina a junctivitisnél az influenza bacillust, megbetegedésével kapcsolatos pneumokokkust, a könyvvezet készülék kimutatták a pneumobacilhurutnál streptokokkusokat találtak azonkívül féle diplobaciUus liquefaciens-t. lust a bacillus subtilist és a Petit;
,
Az acut köthártya hurut
alanyi tünetei kb. azonosak a hyperaemia
conjunctivae-nél elmondottakkal.
heveny hurut megfelel orvoslásnál és a beteg helyes magatartásánál rendesen i— 2 hét alatt teljesen meggyógyul ritkább eset, ha a szaruhártya bántalmával szövdik össze. Ilyenkor rendesen fénykerülés
A
;
és
srbb
lett,
könyezés, sokszor fájdalom közepette és
mely
csupán
esetleg
részleges, a
ciliaris
belöveltség mel-
szaruhártya szélén apró, sarlóalakú,
vagy köménymagalakú és nagyságú fekélyke, a zik, mely rendszerint igen jó indulatú.
Ha az acut hurutot'neni orvosoljuk,
catarrhalis fekély keletke-
többnyire chronicus lesz
;
az ilyen
azonban lassan, elrement heveny hurut nélküli is kifejldhet. Ilyenkor a szemhéj -köthártyát és az áthajlást kivörösödöttnek, de simának, nem duzzadtnak találjuk mindjobban,
;
ha azonban nagyon sokáig
fellazul elveszíti rugalmasságát,
megvastagszik. Az ellazulás
különösen az
tart a hurut, a
késbb meg alsó
kissé túlteng és
szemhéjon
a szemhéj záróizmára és a brre, ami ektropiumot okozhat
köthártya
;
átterjedhet
az idült hurut
további következménye a szemhéjszél megbetegedése lehet.
Az acut hurut legbeváltabb orvoslása a köthártyának ecsetelése 2%-os argentum nitricum oldattal. A légenysavas ezüstön kívül sokszor igen jól válik be az argentamin 5%-os,
vagy a protargol ugyancsak
3
— 5%-os
vizes oldata.
Szaruhártya-fekély
fellépése
az
ecseteléseket
egyáltalában
nem
nagyon kíméletesen kell a szemhéjakat kifordítani és különösen ügyelni hogy a lapisoldat ne érje a szaruhártyát, fleg ne a
ellenzi
csak
,
fekélyt,
mert ez
alkalmat.
fáj
is
Ugyanebbl
a betegnek és a fekélyben ezüst lerakodásra adhat
az okból
kerülni
kell ilyenkor az
ólom tartalmú
szemcseppeket is, nehogy a szaruhártya fekélyébe ólomsó ami állandó homályra vezet.
rakódjék
le,
Az acut hurut késbbi szakában és a chronicus hurut ellen összehúzó szereket csepegtetünk a szembe. Az olyan hurutok ellen, melyeknél a Morax-Axenfeld diplobacillus mutatható ki, a jj%-os zincum sulfur. oldat a leghatékonyabb. Egyébként pedig célszer, ha chronicus hurutnál változtatjuk az adstringens szert, mert ha a
hozzászokott, az
már kevesebbet
köthártya az egyikhez mintegy
lendít a gyógyuláson.
szemhéjak reggelre összetapadnak, este lefekvés eltt kissé bezsiiosí thatjuk a szemhéjszeleket vagy vaselinnel, vagy unguent. lenienssel ez a kimarodasokat is megakadályozza. Ha a hurutot atropin befolyására vezetjük vissza és a kénsavas atropint használtuk, helyébe borsavas atropint, duboisint, vagy skopolamint rendelünk. Miután a hurut is néha fénytl ési-rendellenességgel függ össze, az esetleges fenálló rendellenességet megfelel üveggel javítjuk. 1
la a
,
A beteg kerülje e^yen pormentes,
a rosszul szellzött, poros, füstös helyiségeket,
friss,
szabad levegn
;
ilyenkor az alanyi tünetek
hanem is
lég-
152 mesterséges kevésbbé bántják. Napközben mennél kevesebbet, este, gításnál pedig egyáltalán ne foglalkozzék Írással, olvasással stb.
A
hurutos szemet lekötni
nem
vilá-
szabad.
Ophtlialmia catarrhalis.
köthártyának ez a megbetegedése, melynek valadeka határozotezért canjunctivitis tan fertz, nem ritkán járványszeren jelentkezik,
A
mondják. A váladékban rendszerint a Koch-Weeks- pálmikroorgamsmus áll a bajjal cika mutatható ki, úgy hogy valószínleg ez a aetiologiai vonatkozásban. Az ophthalmiáról azt mondhatjuk, hogy az egy jelentékenyen fokomint a köthártya-hurut, mely a szaruhártyára veszélyesebb,
epidemica-nak
is
acut
zódott
hurut
—
hétig tart, mig teljesen lefolyik. Orvoslás. A baj kezdeti stádiumában csak és 2
3
hvös,
esetleg langyos boro-
szereket a betegseg els gatásokat rendelünk. Adstringens-, vagy causticus els napokon, nagyon szakában ne használjunk. Célszer, ha a beteget az ha az izgalmi tünetek mérsékelten elsötétített szobában tartjuk. Késbb,
mennyiség nyálkás, genylényegesen csökkentek és a köthártya nagyobb ecsetelünk 2%-os argentum mtrinyel kevert váladékot termel, óvatosan A baj kezdeti stádiumában ismételten atropinra lehet szükség.
cum
oldattal.
A follicularis hurut A
tarsalis
folliculosa conjunctivae)
(catarrhus follicularis
köthártyából
;
és az áthajlási
redbl
apró, csillogó, vilá-
egészen mákszem nagynéha halvány- vöröses-sárga, thegynyi, hol sorki. A szemcsék hol elszórtan, ságú áttetsz szemcsék emelkednek köthártyában, ahol rendszerm ban elhelyezettek, fleg az alsó szemhéj néha nagyobb csomóvá verdnek helyet közel a szemzúghoz foglalnak rendszerint gyérebb szamuak, soka fels szemhéj -köthártyában össse gos-sárga,
;
;
alanyi tünetei kozott fejldrendszerint a köthártyahurut hurut tünetei hiányzanak ,, nek, nem ritkán azonban a ideig fenallasuk után ónként hosszabb vagy rövidebb, A szemcsék eltnhetnek másszor azonban rgen hosszú felszívódhatnak te nyom nélkül orvoslásnak dacolhatnak, d
A tüszk
;
ideit;
évekig
ennek
ellenére
is
fenmaradnak,
st minden
sem szaruhartya megbetesem veszélyeztetik a szemet, mert köthártya hegedésére nem veze ne a eedést nem okoznak, sem á gyakoribb Kifér satnya gyermekeknél baj anaemiás, görvélyes, tartózkodás lat szellzetlen lakásokban ldésére a túlzsúfolt, szk, Sokan hogy a ba, „nasmas eredet. befolyással, ami amellett szól, latjuk. gyermekeknél igen sokszor bántalomnak tartják. Iskolás
“
Á
6
153
Néha nem könny a
megkülönböztetés a follicularis hurut és a szemcsés
trachoma között. A trachoma szemcséktl a follicullusok abban különbözrednek, hogy rendesen elszórtabban a szemzugban és az alsó áthajlási ben fészkelnek; a félholdalakú redben ritkán látjuk, a bulbaris köthártyában soha a fels áthajlásban igen sokszor hiányzanak, mig a trachomaszemcsékbl rendszerint itt van több, st gyakran épen csak itt. A trachoma szemcsék továbbá rendszerint nagyobbak, összeállóbbak és tömöttebbeknek ;
tetszenek, a folliciulusok áttetsz képletek és végül a
köthártyának
diffus
hurutnál nincs meg. Orvoslás. Ha hurutos tüneteket találunk, ecsetelünk. Ha ilyenek nincsenek és a folliculusok alanyi bajt egyáltalán nem okoznak, nyugodtan
beszürdése
és
megvastagodása, a
follicularis
magukra hagyhatjuk, Lehet az egyes tüszket hegyes rézgálic jegeccel •érintgetni, vagy tvel felszúrni, esetleg galvanocauterrel felületesen megégetni a felszívódásukat 2%-es rézglycerin becsepegtetéssel, vagy ólom;
azonban csak akkor használjuk, ha a beteállandóan figyelemmel kisérhetjük és ha a szaruhártya ép.
kencscsel sietetjük .get
ez utóbbit
;
Tavaszi hurut (conjunctivitis vernalis
A
tavaszi hurut
majdnem
kizárólag
mind a két szemen
lentkezik, rendszerint
5 ;
— 15
v. aestivalis).
éves gyermekeknél
je-
fiuknál gyakoribb, mint leá-
nyoknál. Többnyire tavaszszal kezddik, nyáron
eléri tetfokát, szfelé magától enyhül, majd elmúlik, hogy a következ tavaszon megint kiújul-
—
Ezek a visszaesések 5 6-szor, st még többször nek, mig a baj végleg elmarad.
jon.
A
tavaszi conjunctivitisben
len viszketésrl és fényiszonyról
csekélyebb
szenved
panaszkodik
is
megismétldhet-
viszketésrl, gyakran türhet;
könyezésen kivl conjunc-
Ezek a tünetek meleg napokon fokozódnak. A conjunctivalis limbusban gömböly, gombostfejnagyságú, vagy nagyobb, szürkés-vörös vagy vöröses-barna szín gömböket, szemölcsöket látunk (ezért conjunctivitis verrucosa-nak is nevezik). Rendtivalis és
belöveltséget találunk.
ciliaris
,
szerint 3
reá
A
nem
——
szemölcs helyezkedik
8 ilyen
igen terjednek,
szemhéj köthártya
st
el
a szarúhártya körül
a cornea felé rendszerint
;
arra
élesen határoltak.
gyakran jellegzetes változást mutat, amennyiben olyan küllem mintha tejjel volna leöntve és benne széles lapos kemény, néha porc-keménység papillák láthatók. is
,
Nem minden
,
mutatja azonban ezt a jellegzetes változást, soksokszor a másik kevésbé kifejldött, esetleg hiányzik megesik hogy valamennyi hiányzik ilyenkor a bulbaris köthártyának sajátszer nagyrecéju állandó belöveltsége és fakós szine figyelmeztet a eset
szor az egyik,
;
;
,
bajra,
továbbá
az,
hogy az izgalmi tünetek
hvös napokon
lényegesen
enyhülnek.
A
baj okáról biztosat
nem tudunk
;
a beteg sokszor anaemiás, rosszúl
154 táplált,
de'
megtaláljuk egészen
ép, egészséges
gyermekeknél
is
;
egyesek
ers, direct napfény behatásával hozzák kapcsolatba. A prognosis, a kimenetelt illetleg kedvez, tartamát nézve kedvezt-
módunkban
len és nincs
Az
a visszaeséseknek elejét venni.
A
orvoslás az alanyi tünetek enyhítésére szorítkozik.
véd
halvány szürke
üveget viseltetünk, tonogent, vagy
beteggel
hígított ecetsav
vizes oldatát (2 grm. 20 grm. vízre) csepegtetünk a szembe, kai. hypermang. híg vizes oldatával ismételten kimosatjuk a szemet fehér Hg. ;
Adstringens, de fleg
sokszor jó hatással van.
kencscsel massálás is causticus szerek kerülendk.
Álhártyás köthártya gyuladás. (Conjunctivitis crouposa
v.
mem-
branacea).
A
baj a légutak croupjától függetlenül, önállóan, elsdlegesen je-
lentkezhet.
Nálunk nem gyakori
rendesen 2
;
—8
esztends, többnyire gyenge,
satnya gyermekeknél, ismételten járványszeren mutatkozik. Súlyosabb esetekben a tünetek a következk: A szemhéjak parna-
szeren megdagadtak,
kipirosodtak,
hmérsékük
fokozódott, érintésük
köthártya verbó kissé oedemas, ismételten ecchymosisos. A szémhéjak köthártyája is vérbó, duzzadt. A váladék tetemesen megszaporodott, savós, vagy genynyel vegyült mutat a és benne hártyás caffatok úszkálnak. A váladék nagy hajlamot hártyaként megalvadásra, minek folytán világos sárga, vagy szürkes-sarga rendesen fájdalmas.
A
bulbaris
— croupos hártya — vonja be a szemhéjak kötóhartyájat, a honnet csíp-
de csakhamar újból képzdik. A szemhéj szabad széle felé a hártya ersebben tapad a kötohartyahoz és vérha onnét leválasztjuk alatta a kötohartyat duzzadtnak, véresnek es vel lehúzható ugyan,
znek
találjuk.
hártyát
A
is
st magától
Az álhártya
ellepheti.
baj rendszerint 4
—
is
leválik,
az áthajlási redt,
5
na P
alatt éri el
st
részben a bulbáris
tetpontját
es 2
köt-
3 hét alatt
a kötohártya folyik le sokszor teljes gyógyulással végzdik, amennyiben betegszik hegesedése alig fordul el és nagyon gyakran a szarúhártya sem ;
és a legsú meg. Súlyosabb esetekben azonban a szaruhartya is reszt vesz is mehet. tönkre lyosabbakban kiterjedt fekélyesedés folytán egészen A fekély-képzdés a baj minden szakában és mindaddig bekövetkezhet,
míg álhártya van a köthártyán.
A
baj
prognosisánál
legyünk
súlyos esetté fejldhet az eleinte
álhártyák leváltak
és a
tartózkodók,
nem súlyosnak
mert
látszó eset
kétségbeejten is.
Mihelyt az
köthártya csupán az ersebb hurut képét mutatja,
a prognosis lényegesen megjavul. Aetiologia.
Az álhártyák képzdésével
járó
köthártya megbete-
-
i55
Loejfler- féle diphtheria-bacillus
okozhatják
mikroorganismusok
különböz
gedést els sorban
ilyenkor tehát ;
,,
j
igy
diphtheria conjunctivae
a "
van dolgunk, mely a croup és nem a diphtheritis bonctani képében jut kifejezésre. Súlyos természet es a szaruhartyara veszes következménynyel járó álhártyás gyuladasnak lehet okozoja a str eptokokkus rendszerint enyhébbnek a staphylo- és pneumokokkus és még enyhébbnek a vei
,
Koch
— Weeks
bacillus.
Álhártyás felrakodást látunk ismételten a conjunctivitis gonorrután,
telés
behatása, lapissal történt durva ecse-
ammóniák
hoica súlyos eseteiben,
nemkülönben súlyosabb
ophthalmia
jequirity- és jequiritol
kíséretében. Orvoslás.
A
bórsavas, vagy
I
baj kezdeti szakában langyos borogatásokat rendelünk,
5000 sublimat-oldattal
:
oldattal kimosatjuk.
Ha
a
ciliaris
belöveltség
nem
épségben
szarúhártyának
szemet félóránként ezzel az
nagyobb
és a pupilla
Az álhártyának mechanikai
atropin oldatot csepegtetünk be. tása felesleges, mert ezzel
és a
sietetj ük a lefolyást
maradását,
miután
az
és
nem
szk,
leválasz-
biztosítjuk a
álhártya
csakhamar
újból fejldik. Súlyos esetekben megkísérelhetjük ugyan a leválasztást és
utána a köthártya ecsetelését
I
:
1000 sublimat oldattal, vagy citrom-
sem kerüljük
el
a szarú-
hártya megbetegedését. Mihelyt azon fekély mutatkozik, azt
is
orvosol-
sajnos hogy ilyen súlyos esetekben ezzel
lévai,
Míg álhártyák tapadnak a köthártyához a
juk.
mellzend
lenül
ezt csak
;
akkor szabad
és
lapissal ecsetelés feltét-
akkor
is
nagy óvatossággal,
ha a köthártya csupán a hurut képét mutatja. Miután fertz bántalomról van szó, a beteg gyermeket elkülönít-
kötanyagot elégetjük, a beteget ápoló mossa ha a beteg szemmel érintkezett. (L. az orvoslásra
jük, az orvoslásnál elhasznált és ferttelenítése kezeit,
nézve a következ fejezetet')
Diphteritises
A
köthártya
gyuladás
conjunctivitis „diphtheritica 11
legsúlyosabb és legveszélyesebb
(conjunctivitis diphtheritica). a köthártyának
(és
a szemnek)
fertz bántalma, melyet leggyakrabban
a
Ez a bacillus tehát vagy a conjuncmembranacea, vagy a conjunctivitis diphtheritica képében jelentkez és lefolyó köthártya-megbetegedésre vezethet. Croup
Löffler- féle diphtheria-bacillus okoz. tivitis
és
crouposa
diphtheritis
u.
s.
i.
nem
aetiologiai,
hanem
kórbonctani
diagnosis.
Mig a kötohartyanak croupos megbetegedését könnyebben, vagy nehezebben eltávolítható álhártyák felrakodása jellemzi, melyeket a köthártya
könnyen megalvadó váladéka termel, addig a köthártya diphtheritist mélyen a köthártya szövetébe hatoló, sejtes-rostonyás besziirdés jellemzi, tivalis
mely rendszerint a köthártya nekrosisára vezet. Az ilyen conjunc,,diphtheritis“-t azonban^ nem csupán a Löffler diphtheria bacillus
156
hanem okozhatja más mikroorganismus
okozhatja,
pneumokokkus is. Conjunctivitis Röviden
így a strepto-, a sta-
phylo- és
:
,,
Löffler- féle diphtheria bacillust
diphthenca'
-ról
akkor
tudjuk kimutatni,
vagy enyhébb alakban mint
junciivae"
1
és a
szólunk, ,,
á
diphtheria con-
crouposa,
conjunctivitis
ha
vagy
súlyos alakban mint conjunctivitis diphtheritica mutatkozhat.
(Streptokokkus fertzés okozhat conjunctivitis crouposa-t és conjunctivitis diphtheritica-t, de soha sem szólhatunk ilyenkor diphtheriás eonjunctivitis-rl.)
a fertzés hol súlyosabb, hol enyhébb alakban jelentkezik, azt egyrészt a mikroorganismus csekélyebb virulentiájából, másrészt az illet
Hogy
betegnek nagyobb ellenállásából, illetleg
csekélyebb fogékonyságából
magyarázzuk.
A
következ
conjunctivitis diphtheritica kórképe a
dagadtak,
duzzadtak,
vörös színek
kakemény
is
fénylk,
kivörösödöttek,
:
A
sötét-vörös,
szemhéjak sót
kekes-
lehetnek, homersekük fokozódott, kemenyek, néha desz-
tapintatúak, érintésük igen fájdalmas.
A
fels szemhéj lelóg az
keménysége, beszrdése és a fájdalom miatt alig tudjuk felcsak húzni, a mi a szem megvizsgálását szerfelett megnehezíti ez sokszor narkosisban lehetséges. A szemhéj köthártyában vagy csak szigetszeien alsóra,
;
elhelyezett sárgás
vagy
szürkés-feher, szalonas
küllem
foltokat latunk
vagy pedig a köthártya egész kiterjedésében szín apró foltoilyen (confluáló alak). A szürkés helyeken piszkos-vörös mély beszrdések, kat, vérzéseket látunk. Ezek a szürkés-sárga helyek vagy egyáltamelyeket épen azért nem törölhetünk le, st csípvel is alig, (diphtherie en plaques),
nem távolíthatunk el, és ha sikerül egy-egy kis caffatot leszakítani, szürkésén beszrdött alatta nem vérz conjunctivát, hanem ugyancsak
lában
vörös, vérpöttyöket szövetet és benne kisebb-nagyobb számú szennyes moslékszer váladék ömtalálunk. A szemrés kinyitásánál híg, piszkos, hártyás caffatok, elhalt szövet darabkák úszkálnak. lik ki,
melyben
A
a pupilla
A
köthártya élénken belövelt, chemosisos szk, a szivárványhártya vérb.
bulbaris
betegségnek ez a
,,
beszró'dési szaka “ rendesen 6
es
ecchymosisos,
io nap, alatt
éri
szarúhártyat, Ez az idszak veszélyezteti leginkább a genyekiterjedésében mert ilyenkor nem ritka, hogy 36—48 óra alatt egész sen beszrdik, szétesik és a szem elpusztul. stádium, A második szak a genyes, pyorrhoeás, vagy blenorrhoeas el
tetpontját.
genyedes
beszrdés melyben a szemhéjak puhák lesznek és a rostonyás korántsem ép, hanem egyenközben kezd leválni. A köthártya azonban kilökdése folytán. ltlen, kimart, vérz, az elhalt részletek harmadik szaka, a Ekkor beköszönt a diphtheritis conjunctivae hegesedés és zsugorodás szaka.
a fenállott
beszrdés
A
zsugorodás
és
hegedés foka, és kitérje ese
es a conflualo fokával és kiterjedésével arányos
157
hogy symblepharon anterius, vagy posterius, ankyloblepharon, st ha a köthártya járulékos könymirigyei és a könymirigy kivezet nyílásai is tönkrementek xerophthalmus is fejldik. alaknál rendesen akkora,
Aetiologia és elfordulás.
A
diphtheritica elsdlegesen (primár diphthéritises
diphtheriás
és
diphtheria bacillus okozta conjunctiv. localis
fertzés) és
más nyálkahártyák
megbetegedésével kapcsolatosan keletkez-
azokat megelzheti, vagy követheti. közzé tartozik, nálunk különösen ritka
Általában a ritka betegségek
het,
rendszerint
kisebb
;
alakjában jelentkezik tavaszszal és sszel, jóformán mindig 2
epidémia
— io
éves
gyermekeknél.
A
conjunctivalis diphtheria általános megbetegedésnek nézhet,
a
kezddik
és
a mennyiben
étvágytalansággal fejfájással, levertséggel
lázzal,
ezek a tünetek fleg a betegség els szakában állandóan tartanak.
A fertz
conjunctivitis ;
diphtherica
ha más egyén szemébe
a
(és
kerül,
conj.
abban
váladéka
diphtheritica) is
diphtheriás conjuncti-
vitist okoz.
A
diphtheritis conjuntivae prognosisa
mindig igen komoly, a conflu-
A rossz prognosist fleg a szarúhártya megbetegeköthártya zsugorodása indokolja. Ha a szarúhártya az els stádiumban beszrdik, akkor majdnem mindig tönkremegy és vele együtt többnyire a szem is. Ha a szarúhártya még ép, mikor a pyorrhoeás stádium beköszönt, több remény lehet már épségben maradásához. álóé feltétlenül rossz.
dése és a
Tekintetbe eltekintve attól,
j
a prognosisnál a beteg általános állapota
is ;
teljesen
hogy minden diphtheriás conjunctivitis (de más eredet is) még a gyermek életét is veszélyezteti, azzal,
diphtheritis conjunctivae
hogy a könyek a ragályos váladékot az orrba a gyermek orr-torok-gége diphtheriába esik. Orvoslás.
juk
el.
Ha
Ha
és
a torokba sodorhatják és
csak az egyik szem beteg, a másikat védkötéssel
a szembaj
más nyálkahártya
nismus okozta fertzéses
diphtheriás-
megbetegedés
(pl.
lát-
vagy más mikro orga-
streptokokkus-
folytán jelentkezett, illetleg onnét származott át a szemre, a
tonsillitis)
véd
kötés-
nek ugyan alig lesz haszna, de azért mellzni nem szabad. A megbetegedés, els szakában vérelvonásokat is alkalmazhatunk, de csak okkal móddal jobb, ha egészen mellzzük, épen úgy, mint az ugyancsak ajánlott jeges ;
borogatásokat
és az
acut mercurialisatiot. Jobbak kétségtelenül a meleg
borogatások, melyek a
beszrdések kioldását elsegítik. A szemet félóránként langyos borsavas, kálium hyperm. vagy sublimat-oldattal mosassuk ki. A köthártyának causticus szerekkel orvoslása határozottan káros és nem érnek sokat a felületes skarificálások sem a köthártya mély -
;
scarificálásatol
A
egyesek jó eredményt láttak. szaruhártyának ebben a stádiumban jelentkez genyes beszür-
désével és fekélyesedésével szemben az orvoslás különben ugyanaz, mint az ophthalmia gonorhoicánál jelentkez cornealis fekély ellen.
.
;
158
A
pyorrhoeás stádiumában argent.
baj
oldatta! ecsetelünk
nitric.
%%-ossal és h a jól tri a szem késbb 2%-ossal. A hegesedés stádiumában olajos- emulsiot csepegtethetünk a szembe, vagy indifferens zsiradékot kenünk ismételten a köthártya tömlbe.
eleinte csak
Ha
a bakteriológiai vizsgálat a baj diphtheriás természetét kimutatta
diphtheria serumot fecskendezünk be
(1.
138. oldal)
;
azokban az esetek-
pneumokoktaláltunk a Roemer, vagy Deutschmann serummal próbálko-
ben, melyekben streptokokkusokat, staphylokokkusokat, vagy
kusokat
zunk
vegyes fertzésnél (diphtheria bacillus staphylokokkus)
137. oldal),
(1.
szintén a diphtheria serumot alkalmazhatjuk.
Az orvos
kötelessége a beteg környezetét a baj ragályos voltára
figyelmeztetni és intézkedni a család többi gyermekeire nézve. Ezeket a
ha a beteg gyermekkel érintkeztek prophylaxisosan beoltani. A ki a beteget ápolja, tartsa kezeit tisztán, mossa és ferttelenítse azokat, a szem ellátásánál felhasznált tamponokat, vászondarabkákat azonnal el kell égetni. betegtl
el
kell különíteni és
Heveny gonorrhoéás köthártya gyuladás (ophthalmia gonorrhoica acuta). A)
Az
újszülött heveny gonorrhoéás kötShártya
gyuladása ( ophthal-
mia gonorrhoica neonatorum) Újszülötteknél 2
nak különböz fokú
— és
ophthalmia neonatorum
napra születésük után ismételten a köthártyáminség gyuladásai jelentkeznek, melyeket az
5
gyjnév
alá szokás összefoglalni.
dés enyhébb alakját poros, rossz leveg, lan tartása okozza
;
ers
A
megbetege-
megvilágítás, a szem tisztáta-
a hevesebb tünetek között lefolyókat szülés közben a
szembe jutott hüvely-váladék, a legsúlyosabb eseteket pedig specificus fertzés, azaz a szüln gonorrhoeája okozza. Ez az ophthalmoblennorrhoéa
melynek diagnosisát a bakteriológia vizsgálat teszi kétségtelenné és mely a következ tüneteket mutatja A szemhéjak kipirosodnak, megdagadnak, a gyermek nem tudja sze-
gonorrhoica,
:
közben a termelt váladék a pillaszrök között megduzzadt gyül és odaszárad. A szemhéj -köthártya vérb, kipirosodott, rendszerint jea bulbaris köthártya is belövelt, duzzadása azonban
mét
kinyitni. Alvás
lentéktelen.
A
váladék eleinte savós, genycaffatokkal kevert, majd
felszer genyes
sr
,
tej-
lesz.
,
tünetei esetleg orvoslás nélkül is 2—3 hét szabad és a baj a chronicus alatt elmúlnak, a mire azonban számítani nem genyes válaszakba lép, azaz a köthártya, ldsebb-nagyobb mennyiség megvastagodott marad. dék termelése mellett, kivörösödött, túltengett,
A
köthártya gyuladásos
!
— 159
Fleg
a baj kezdeti szakában a szarúhártya
is
veszélyeztetett, azon
fekélyek keletkeznek, melyek állandó homályokat és hegeket hagynak, esetleg áttör a fekély és a szem elpusztul. Ha azonban a beteg szem ideje korán, helyes orvoslásban részesül, a baj prognosisa még súlyosabb esetekben is elég kedvez, amennyiben többnyire gyógyulással végzdik. Ha az
még nincs beszródés, vagy ha már van, ritkán ölt veszélyes
orvoslás kezdetével a szarúhártyán
az azontúl
A
is
alig keletkezik és
sok megvakulásnak, melyet
még ma
az
fekély,
alakot.
ophthalmia gonorrhoica neonatorum
vagy a helytelen orvoslás az oka. Orvoslás. A baj kezdeti szakában, mikor a szemhéjak duzzadása kivörösödése, a köthártya belöveltsége stb. áll eltérben, hvös borogatásokat rakathatunk a szemre, vagy tiszta vízzel, vagy 3 %-os bórsavas oldattal. Jeges borogatások újszülöttnél nem ajánlatosak. Ezen kívül a óránként. Erre legjobb a szem gyakori kimosása szükséges, rendszerint kálium hypermanganicum gyönge vizes oldata. Az enyhe esetek néha már ilyen kezelésnél javulnak, majd meggyógyulnak. Ha azután a sr, tejfelszer geny elválasztása beáll, a kifordított szemhéjak köthártyáját 2%-os argentum nitricum, vagy 5%-os argentamin oldattal ecseteljük. E mellett azonban a ferttelenít kimosásokat is
okoz, legtöbbször a kés,
%
szorgalmasan folytatjuk. Ecsetelés után ]/2 óráig hvös borogatásokat rakatunk a szemre. Ilyen orvoslásnál a szarúhártya rendszerint nem betegszik meg, a
már meglév
fekély pedig meggyógyul és ha
gyon mély, nyom nélkül eltnik.
A
nem
volt na-
szaruhártya- fekély a köthártyának
sem contraindicálja. Az ecseteléseket mig a köthártya nem termel többé kóros váladékot.
lapisoldattal ecsetelését tehát távolról
folytatjuk,
Szaruhártya-bántalomnál
és
irisvérbségnél
szabad
ugyan
kJ legnagyobb óvatosággal Miután a váladék igen könnyen kimarja a brt, jó, ha a szemhéj széleket és a szomszédos brt unguent. leniens-sel, vagy vaselinnel bezsiroos atropin oldatot becsepegtetni, de a / 2°/o"
sítjuk.
Akár milyen csekély fokúnak tessék
is a gyuladás, soha se mulasszuk a szarúhártya megtekintését. A szemhéjak nagy dagadásánál ez sokszor csak a Desmarres kanalakkal lehetséges.
el
Az orvos (és ápoló) gonorrhoeás szem vizsgálásánál és orvoslásánál mindig védüveget viseljen, mulhatlanul az els vizsgálás alkalmából, mert lehet fekely a szarúhártyán, mely ilyenkor áttörhet és a kiszök csarnokviz a genyes váladékot az orvos szemébe sodorhatja. A váladéknak nagy mértekben fertz voltára az újszülött ápolóit (és a környéket) ‘nyomatékosan figyelmeztessük. Az ápoló mossa és ferttlenítse kezeit, a hasznait kötoszerekct pedig azonnal égesse el.
Az újszülöttek ophthalmia gonorrhoica-jánál nagy szerepet játszik a prophylaxis, melynek legmegbízhatóbb módja az, hogy az újszülött szemeit azonnal a
fej
megjelenése után bórsavas oldatba mártott használt,
puha vászondarabbal le- és kimossuk és az újszülött megfüröszteseután mindegyik szembe 2—3 csep 2%-os argentum nitricum oldatot csepegtetünk. Ez a Credé- féle eljárás. Közvetlenül a becsepegtetés után a szem kivörösödik ugyan, de ez csakhamar elmúlik. A születés után 6 8-ik napon fellép szemgyuladások alig függnek keletkeznek, hogy szülés közben történt fertzéstl. Ezek valószínleg úgy megeshet, a lochialis váladékból jutott az újszülött szemébe. Ez könnyen
tiszta
—
azonha az újszülött az ágyban, anyja mellett fekszik. Egészséges lochiák ban csak ersebb köthártya hurutot okoznak.
B) Ophthalmia gonorrhoica acuta adultorum.
A
gyakori felnttek heveny gonorrhoeás ophthalmiája aranylag elég
és igen veszélyes
fertz
szembaj.
megbetegedés tünetei és lefolyása a következ Bekövetkezett fermajd éget érzés, tzés után, a megbetegedés legelején, a szemben viszketés, késbb mar a mutatkozik fénykerülés és fokozódott könyelválasztás Ezek tehát mintegy a szemteke és szemhéj köthártyának belöveltsége.
A
:
prodromalis tünetek. kivörösödnek Azután a gyuladásos tünetek fokozódnak, a szemhéjak szemres ónként nem megdagadnak a megdagadt fels szemhéj lelóg a, ,
;
;
nyitható és
ömlik, melyben ha kinyitjuk a szemrésbl huslészer váladék
genycaffatok úszkálnak.
A
szemteke köthártyája belövelt, vörös es rendsze-
A chemosis nagy mérvben duzzadt, beszrdött, chemösisos. szélét sáncszeren fogja kán akkora, hogy a köthártya a szarúhártya kiterjedésben, st néha annyira eltakörül és annak kerületét 2—3 mm. 5 nap látszik. Ezek a tünetek 4 karja, hogy a corneának épen csak közepe nem
rit-
rint
szemhéjak ilyenkor nagymértékben, duzzadkemények, mint is, de soha sem oly tak, pirosak, keményebb tapintatnak fokozódott. A bulbans kotoconjunctivitis diphtheritica-nál, hmér sékük
alatt ’elérik tetpontjukat.
A
piros, ciliaris belöveltség
hártya
rendesen elég
sr,
a szemhéj kotohartya éget fajdalom so szór
A feszül, egyenetlen felszin. dagadt, a füleltti mirigy duzzadt, jelentékeny, esetleg lázas is a beteg; Ez az u. n. buba praeaunculans, érintésre érzékeny, vagy fájdalmas.
vörös,
duzzadt,
melv néha elgenyed.
A
.
megbetegedésnek ez az els szaka
:
...
a beszürodés, mftltraho vagy
legkésbb es 2 n p
utón már to-12 órával, gyuláid* stádiuma, mely a fertzés tehat néhány óra veszi kezdetét. Az incubatio szaka
harmadnap
között ingadozik. A váladék mely eleinte jesen tejfelsürség geny,
,
,
„ napon
i
.
mind srbb lesz, atlag 4-1 v betegseg másom mely bven termeldik és ekkor a híg,
„ szakába a -byorrhoeás stádiumba jutott.. puhábbak, tesztaszeru tapinIlyenkor a szemhéjak már valamivel duzzadt. köthártya még mindig vörös, talak, de a szemhéj- és szemteke .
.
IÓI
A
köthártyán sokszor megalvadt váladék,
tarsalis
szürkés-sárga, könnyeb-
vagy nehezebben eltavolithato hártyák alakjaban fekszik. A váladékban rendszerint nagy számban találjuk a Neisser gonokokkust, mely hol szabadon, hol genysejten, vagy epithelsejten, hol meg azokban, tehát intracellularisan elhelyezett diplokokkus. Ugyanilyen gonokokkust találunk a köthártya felületesebb rétegeiben is. A pyorrhoeás stádium egyforma intensitásban I 2 hétig eltart, azután a szemhéjak és a köthártya kivörösödese es dagadasa mindinkább
ben,
—
mind kevesebb lesz és a baj 4—6 hét alatt esetleg teljesen meggyógyul, de sokkal gyakrabban harmadik szakába a chronicus ophthalmoblennborrhoea stádiumába lép. Ilyenkor a tarsalis köthártya megvastaapad, a váladék
godott, vér,lási
red
vagy rézpiros szin,
mennyiség genyes váladékot
A
felszíne egyenltlen,
vastag, duzzadt, hosszirányban barázdás
;
göröngyös; azáthaja
termel.
heveny ophthalmo-gonorrhoea nagy mér. ékben
A
ruhártyát.
szarúhártya megbetegedését a
felhámot felmarja
és
köthártya csekély veszélyezteti a sza-
fertz váladék
a szarúhártya szövetéhez férkzve,
okozza, mely a
annak genyes
megbetegedésére vezet. Elsegíti a megbetegedést a cornea zavart táplál-
kozása, mi a bulbaris köthártya chemosisában találja magyarázatát. Mennél inkább beszrdött, dagadt, feszes a bulbaris köthártya, annál biztosabban lehetünk elkészülve a szarúhártya rosszúl gyógyuló fekélye-
köthártya chemosisa igen csehogy a szarúhártya megbetegedése arány talanúl jobb
sedésére. (Az újszülött gonorrhoea-jánál a kély,
ez az oka,
indulatú).
A
szarúhártya rendesen a pyorrhoeás stádiumban betegszik
genyes infiltratum
és fekély
képzdés legváltozatosabb alakjában
és
meg
a
ennek
a genyes megbetegedésnek kimenetele rendszerint annál kedveztlenebb,
mennél hamarabb mutatkozik
mennél súlyosabb az ophthalmo-gonorra szarúhártya már a beszürdés stádiumában betegszik meg, majdnem biztosan elpusztul, jóformán feltétlenül akkor, ha a szarúhártya és
Ha
hoea.
ilyenkor
egész
kiterjedésében bágyadt,
majd homályos,
szurkált
lesz.
Ilyenkor azután sárga
szin infiltratumok keletkeznek, melyek összefolynak, fekelylyé alakulnak, a fekély áttör és a szem elpusztul. Ha a szarúhártya késbb betegszik meg, a pyorrhoeás szak tetpontján túl, a fekély valamivel jobb indulatú, de azért mégis áttörhet, és jobb esetben srbb, vagy kevésbé homály, vagy heg hátrahagyásával gyógyul.
sr
Aetiologia.
Acut ophthalmo-gonorrhoeát úgy a heveny, valamint a
chronicus
ophthalmo-gonorrhoea váladéka okozhat, direct contagium fertzés a levegn át kizárt dolog. Minnél frisebb a váladék, annál hevesebb a fertzés. Ruhadarabokra száradt váladék 48 óra alatt elveszíti fertz képességet, úgyszintén százszoros hígításban is. Leggyakrabban az acut és chronicus urethralis gonorrhoea, a férfi-é és a n-é egyaránt okozza a utján
;
bajt. Dr.
A Hoor
fertzés ilyenkor rendszerint az ujjakkal történik, de ismételten :
Szemészet.
11
IÓ2
úgy
hogy csekélyebb fokú szembántalom
is,
másnak
vizeletét használja gyógyszernek.
Ha
ellen
a köznép
saját,
vagy
az ilyen egyén gonorrhoeás,
kész a fertzés.
Az acut
conjunctivitis gonorrhoica prognosisa általában véve igen
ha nem is absolute kedveztlen. A prognosis különösen attól függ, milyen karban van a szarúhártya a megbetegedés kezdeti stádiumákétséges,
már mindjárt a baj elején beszrdik, a legkedvezbb esetben is homály marad vissza. Orvoslás. Az orvoslás vezérelvei a gyuladásos tünetek csökkentése, a nagymérvben fertz váladéknak a szembl kitakarítása, a nagymennyiban.
Ha
a cornea
:
ség
genyes váladék termelésének apasztása. Az els stádiumban, midn a gyuladásos tünetek állanak homlok-
térben,
jeges
csináltatunk,
borogatásokat
akár éjjel-nappal szüntelenül.
Ebben az idszakban vérelvonások is helyen valók, piócák- kai, kantothomia, vagy a tarsalis köthártya és az áthajlási red scarificálása utján. Alkalmazhatjuk a peritomiát is. Ez az eljárás, melynél az elvont vérmennyiség alig jön számba, célszer azokban az esetekben, melyekben a bulbaris köthártya annyira chemosisos, hogy a corneát sáncszeren fogja körül és
kisebb-nagyobb kiterjedésben eltakarja. Ez a sánc u. i. nagyon veszélyes a szarúhártyának, mert még a legpontosabb kimosások sem távo-
annak
szélét
lítják el innét a
A
meggylt
váladékot.
jeges borogatásokkal kb. egyidejleg
sását, kiöblítését
megkezdjük a váladék kimo-
valamelyik enyhe ferttelenít oldattal. Erre a célra
leg-
alkalmasabbnak tartjuk a kálium hypermanganicum vizes oldatát. Az els idben a kimosásokat I/4 óránként ismételjük az eljárás oly egyszer, veszélyeztehogy azt minden félig-meddig ügyes ápoló a beteg szemének óránként az orvos maga mossa ki alaposan a 2 tése nélkül végezheti ;
—
;
3
beteg szemét.
Mihelyt a váladék szaporodik és genyes (v.
!
2%-os argentum nitricum
mindig nagyon enyhén és szarude az ecseteléssel akkor se hagyjunk fel, ha mutatkozik, sem cornealis beszürdés, sem fekély
5%-os argentamin)
óvatosan ecseteljünk
lesz
oldattal ecsetelünk. Eleinte
hártya megbetegedés való ecsetelést. nem ellenzi az argentum nitricummal (vagy argentaminn) mint más szarúhártya fekély orvoslása mindenben ugyanolyan,
A
eredet szarúhártya
fekélyé.
belöveltsége és chemoa betegség késbbi szakában a köthártya délután 1—2 orara csináltatsisa csökken, a jeges borogatásokat déleltt, ecsetelés után. csak egy félórára rakatjuk, közvetlenül az
Ha
juk,
még késbb
kimosásokat is gyérebbén veborogatások apasztásával a ferttlenít Végül borogatásokkal es sztetjük ez a váladék mennyiségétl függ.
A
;
kimosásokkal
stádiumba kb. azonos
felhagyunk
lépett, is).
oly
és
módon
csak
ecsetelünk.
Ha
a baj
a chronicus
orvosoljuk, mint a trachomat (a
me
y ye
1
63
csupán az egyik szem beteg, akkor az egészséges szemet feltétlenül véd zárókötés alá helyezzük Az ophthalmo-gonorrhoeás beteget elkülönítve, ágyban tartjuk. Más beteggel érintkeznie nem szabad. A beteget gondozó ápoló jól ügyel-
Ha
!
beteg szemét kezelte, jen magára, kezeit mindig jól ferttelenítse, ha a akkor, ha a szaruhármúlhatlanúl mely alkalommal védüveget viseljen,
tyán fekély van. A betegnél elhasznált vászondarabkákat, vatta tamponokat azonnal el kell égetni a beteg áltál hasznait kéztörlt, lepedt, carboisavas oldatban áztatjuk, mieltt mosásba párnahuzatot ;
kerülnek.
Igen fontos a prophylaxis, mely fleg abban áll, hogy az orvos minden urethralis gonorrhoeában szenved betegét es környezetet nyomatékosan figyelmeztesse, mily veszély fenyegti a szemet,
ha abba gonorrhoeas vá-
ladék kerül. *
*
A gonorrhoeás ophthalmiától meg ophthalmia- fát
,
kell
különböztetni a gonorrhoeások
urethralis gonorrhoea mellett járulékos megbete-
mely az
gedés gyanánt jelentkezhet anélkül, hogy az urethralis váladékból valami a szembe került volna. Ez a megbetegedés az ophthalmia catarrhalis képét
köthártya ers chemosisa genyes váladék hiányzik, a savós váladékban gonokokkusok nin-
mutatja, a szemhéjak nagy duzzadása, abulbaris és
a
csenek.
A
szemgyuladás ismételten a
gonitis, illetve az arthritis gonorrhoi-
cával egyszerre jelentkezik, nemkülönben
Azt fejldik.
kell féltenünk,
Ez
azért látszik
iritissel
együtt.
hogy a conjunctivitis mintegy metastasis utján jogosult feltevésnek, mert tudunk olyan' esetek-
rl, melyekben acut conjunctivitis gonorrhoicánál kétségtelenül metastasis
utján arthritis fejldött és a genyes izzadmányban a Neisser- féle gonokok-
kus kimutatható
volt,
urethralis
gonorrhoeában azonban a beteg
nem
szenvedett.
A
gonorrhoeások ophthalmiajának prognosisa jó
gonorrhoea javul, elmúlik a szembaj
;
ha az urethralis
is.
Az orvoslás gyenge adstringensek becsepegtetése. Épen olyan klinikai képet, mint a milyen az enyhe alakú ophthalmia gonorrhoica-e, néha gyermek kórházakban, ismételten járványszeren látunk jelentkezni, nem specificus, nem virulens, hanem catarrhalis vaginitis- ben szenved leány gyermekeknél. A köthártya váladékban a Neisgonokokkus nem mutatható ki, a baj prognosisa aránytalanul jobb, mint az ophthalmia gonorchoica-é, de azért ismételten a szarúhártya is megbetegszik. Ezekben az esetekben u ophthalmo-blennorrhoeát íí kórismé-
ser
zünk, de
nem ophthalmogonorrhoeát.
Orvoslás.
Ferttlenít kimosások
;
argentum nitricum
ecsetelések. ll*
— Trachoma;
conjunctivitis trachomatosa
conjunct. granularis;
;
ophthalmia aegyptica. Leginkább a trachoma elnevezést használják, jóllehet ez sem jelenti érdes egyena bajnak valami kizárólagos sajátosságát, mert TQa%vc
=
;
ltlenek, érdesnek pedig a conjunctivát másféle megbetegedésnél
is
ta-
láljuk.
A
trachoma két
másik a granularis
A
féle
alakban jelentkezik
az egyik a papillaris, a
alak.
papillaris alakot klinikailag
túltengése jellemzi.
;
is
a szemhéj -köthártyának papillaris
Ezek újonnan képzó'dött
ecrescentiák,
melyek a connéha he-
junctiva felszíne fölé emelkedve, szemölcsszerén kiszélesednek,
gyesen megnyúlnak, vagy bunkószeren megduzzadnak és a rendesen duzzadt, dagadt, beszrdött köthártyának szenyes-vörös, vagy rézvörös ,
egyenetlen, göröngyös, szederjes, esetleg carf ölhöz hasonló küllemet ad-
nak.
Az
áthajlási
red
dagadt, megvastagodott, rajta hosszirányban elren-
dezett barázdák láthatók.
A
szemölcsök között
és a
barázdákban mindig
kisebb-nagyobb mennyiség genyes váladékot találunk, ezért a trachomának ezt az alakját trachoma blennorrhoicum-nak is mondják. A papillaris túltengések rendszerint úgy a fels, mint az alsó szemhéj köthártyában megvannak, a felsn azonban sokszor aránytalanul több van és nagyobbak, esetleg egy ideig csak
is
ott találjuk.
granulás alakot a trachoma szemcsék jellemzik a többé-kevésbbé beszrdött duzzadt, megvastagodott szemhéj -köthártyában kisebb-nagyobb
A
;
számú gombostfej,
egészen
kendermagnagyságú,
szürkés-sárga,
hosszúkás
vagy
gömbölyded, vagy az áthajlási redben és ahhoz közel feszfleg göböt látunk. A szemcsék kelnek, gyakran a szemzúgok fele ersen összetömörülnek es nagy szamuak. A szabad szélhez közelebb szintén megvannak, bár csekélyebb számban és rendesen nem szemcsék, hanem kévéssé kiemelked feheres-sarga pöttyök kötháralakjában, mert a besziirdés itt az alapjához ersebben rögzített red, tyát nem emelheti fel. Kedvenc székhelyük azonban az athajlasi vörös-sárga,
kevéssé áttetsz,
szemcsét,
melyben néha 2 3 sorban egymás mellett foglalnak helyet. A bulbáris köthártyában és a félholdalaku redoben szinten megtalálhatjuk, az elob trachomabibén azonban feltnen ritkán es akkor is csak elszórtan. A képzdött szemcsék eredetét illetleg a nézetek eltérnek. Egyesek újonnan ismét nyirok tüszknek nézik, mások apró új képleteknek, lymphomaknak,
mások praeformált nyirok folliculusoknak, melyek a kórokozó befolyása változásokon mennek kei észalatt megszaporodnak, majd bizonyos szöveti épen csak a trachomára specifitül. Annyi mindenesetre kétségtelen, hogy legkülönbözbb kusaknak a szemcséket nem mondhatjuk, hanem azok a igen különböz ingereknek megnyilvánulása, más szóval a köthártya az ingerek vegyi, traumás, ingerekre, szemcsék képzdésével reagál. Ezek
miasmás természetek lehetnek, vagy más okozottak. így
képzdéssel
pl-
jár,
esetleg ismeretlen vírus által
a conjunctivitis atropinica-nál, mely ugyancsak szemcsevegyi ingerrl lehet szó a conjunctivába fúródott hernyó;
szrök körül szemcsék képzdhetnek (traumás eredet), a catarrhus
folli-
miasmás eredetek a conjunctivalis tuberculosis, néha a lueses eredet conjunctivalis bántalom is a szemcsés trachoma képét mutatja a Parinaud conjunctivitis egészen a granularis trachoma képét utánozza; itt valószínleg’ állati eredet fertzésrl van szó. Kétségtelen azonban, az is, hogy a további lefolyásban azután egészen más magacularis szemcséi
;
;
mutatnak az egyéb kórokozó befolyása alatt létrejött csomók, mint a trachoma csomók. Épen oly kevéssé jellegzetes kizárólagosan a trachomára a papillaris túltengés, mert ezt megtalálhatjuk hosszan tartó köthártya hurutnál is, tartást
ektropiumnál, a tavaszi hurutnál stb.
A egymás
v-
trachomának
ez
mellett áll fen, esetleg
:;
túlnyomó nagy többségében
a két alakja az esetek
vagy az
egyik,
vagy a másik
lép
inkább el-
k
88. ábra.
89. ábra. papillare kimetszett áthajlási redben.
Trachoma
Szemcsék kimetszett trachomás áthajlás-redben.
köthártyaban a papillák, az áthajlási redben a csomók dominálnak. Ez a trachomának rendes alakja, melyet régebben trachoma mixtum- nak neveztek. térbe. Ilyenkor rendszerint a tarsalis
A
két trachoma alak kórboncolástani változásai frissebb és friss esetekben a következk :
A
granularis trachománál a
ságara, sót rendszerint a porcra
mutat.
(
1
.
88. ábra).
köthártya mély, többnyire egész vastag is
kiterjed apró
sejtes,
A beszrdött köthártyában
sr
beszürdést
azonkívül kisebb-
n agy óbb számban, kisebb-nagyobb teriméj gömbölyded, vagy tojásdad alakú szemcsék láthatók, melyeket számtalan apró lymphatest alkot, adenoid szövet csomok. A csomó közepén mononuclearis leukocyták között
phagocyta sejteket találunk, melyek nagyobbak a leukocytáknál és protoplasmájukban apró, jól festd rendetlen alakú testecseket tartalmaznak. A régebbi csomók körül kötszöveti burkot találhatunk, friss esetekben a határoltsága többi, sejtesen beszrdött köthártya felé kevésbbé éles.
srn
A
trachománál a köthártya felülete túltengett, redzött, között mély barázdák foglalnak helyet a redk (papillák) felületét megszaporodott és megvastagodott felhám borítja a papillákat alkotó kötszövet sejtesen beszrdött (h 89. ábra) diffuse beszrdött
a
papillaris
redk
;
srn
;
;
1
66
rendesen az egész köthártya
;
jóllehet a besztirdés a
nem
tisztább alakjaiban sokszor
terjed olyan mélyre és
trachoma papillare
nem
is
olyan
sr,
mint a granularis alaknál. A diffus beszürdésen kívül azonban helyenként tojásdadalakú, vagy gömbölyded szemcsékké tömörült beszürdést látunk, szóval kórszövetileg a tiszta papillaris alak felette ritka,
állandóan, a klinikailag
csék hol
magában
is
trachoma mixtum-ot
a papillában, hol
meg
találjuk.
hanem majdnem
A trachoma szem-
a papillák között foglalnak helyet.
A
trachomás köthártyát különösen a mély, sejtes beszürdés jellemzi, ez okozza els sorban azokat a változásokat, melyeket a köthártya elszenved, mert régebbi esetekben úgy a körülirt, valamint a diffus beszü-
rdést alkotó sejtek legnagyobb része orsóalakú sejtté nyúlik, majd kötszöveti rostokká alakul. Ez a kötszövet azután zsugorodásnak indul. Hasonló változásnak esik áldozatul a tarsus is, mely idvel merev, vérerekben szegény kötszövetté alakul friss esetekben a tarsus lymphocytákkal srn beszrdött és megvastagodott. A trachoma kétféle módon köszönthet be acut és chronicus módon. ;
:
Acut trachománál a szemhéj többé-kevésbbé dagadt, tarsalis és bulA könyelvábaris köthártya kivörösödött, ciliaris belöveltség gyakor lasztás fokozódott, a könyfolyadékban nyálka- és genycaffatok úszkálnak. A váladék lehet genyes, de sohasem oly nagy mennyiség és olyan sr, mint az ophthalmia gonorrhoicában és a bulbáris köthártya duzzadása .
sohasem akkora, mint a gonorrhoeás ophthalmiánál. Alvás közben a szemhéjak beragadnak a szem fénykerül, sokszor jelentékeny, ég feszül fájdalomról panaszkodik a beteg. Ilyenkor a szemesek esetleg a papillaris hypertrophiák s még elkerülhetik figyelmünket, fleg akkor, ha a köthártya ersebben duzzadt szóval ilyenkor csak a súlyosabb ophthalmia ;
j
catarrhalis képe mutatkozhat.
Ez az acut stádium 2—3
hétig
is
eltarthat
;
ezután az izgalm tüne-
már most tek lassan csökkennek de egészen nem múlnak el és a köthártya papillaris hypera chronicus trachoma képét mutatja, egyszer nagyobb szemtrophiával és csekélyebb számú szemcsével, másszor nagyobbszámú csével és kisebb papillaris hypertrophiával. A chronicus trachoma azonban elsdlegesen is keletkezik, azaz úgy, papilláns túlhogy acut folyamat nem elzi meg. Ilyenkor granulomák és •
hónapokon at tengések esetleg egészen észrevétlenül fejldnek. Heteken, sejtelme trachomája lehet valakinek, anélkül, hogy veszélyes szembajáról is a baj, arra mindig volna. De bármilyen enyhe módon jelentkezett is
öltsön. Különnagyon hajlandó, hogy idnként mintegy subacut alakot igen könnyen izgul, ben minden chronicus trachomában szenved szem kivörösödik és könyepor füst, élénkebb világítás sérti, úgy hogy gyorsan zik.
Munkánál
is
gyorsan kivörösödik
és kifárad
;
a panaszokkal fordul a beteg az orvoshoz. A trachomának ilyen chronicus fejldése
nem
ritkán csak ezekke
aránytalanul
gyakoriba
ló;
tünetekkel kifejldés hang(jóformán szabály), mint az acut gyuladásos tünetek nagysága távolról sincs súlyozni kell azonban hogy az izgalmi változások súlyosságámindig egyenes arányban a köthártyán találhtó mélységével, a papillák és granuval, a beszrdés kiterjedésével és lomák számával. A trachoma szerfelett hosszadalmas lefolyású ; legkedvezbb esetekben rövid id alatt szemhónapokig tart de elhúzódhat éveken át. Néha aránylag javulás felé. látomást javul, azután hónapokon át semmit ezt halad a ;
,
kimenetel ezt egyrészt a kötohartya a szaruhártya hegesedése, zsugorodása és ennek következményei, másrészt közremködik megbetegedése okozza rendszerint mind a kett egyaránt szem elpusztításában. A köthártya hegedse és zsugorodása, azazabeszü-
Magára hagyatva rendszerint
rossz
,
;
a
rdött köthártyának rostos kötszövette alakulasa pedig minden trachománál bekövetkezik. Minél mélyebb és kiterjedtebb volt a beszürodes, papilla- es granuloma képzdés, annál mélyebb és kiterjedtebb a heges zsugorodás. A köthártya csak ott nyerheti vissza rendes küllemét, valóságos meggyógyulás csak ott következhet be, ahol a köthártya beszürdése nem volt mély. A hegesedés tehát teljesen szakért orvoslásnál és annak dacara sem
marad
el,
de esetleg
nem
lesz oly kiterjedt és
mélyre terjed, mint -a
nem
orvosolt esetekben.
A
hegesedés a tarsalis köthártyában vékony finom fehér-sarga szinu csíkok és ilyen szin foltocskák alakjában kezddik, rendszerint eloszor a sulcus subtarsalis mentén. A fehéres-sárga csíkok és foltok között ilyenkor ,
még nagyobb
kiterjedésben vérb, duzzadt köthártyát látunk; azután a
fehér csíkok megszaporodnak, egymással összefolynak, szélesebbek lesz-
szin szigetek mindjobban megfogynak, végre eltnnek és a tarsalis köthártya egész kiterjedésében halvány, sárgás-fehér, síma. Hegesedésnek és zsugorodásnak indul az áthajtási red is. Az eleinte hurka szeren kidagadó red, mind vékonyabb, laposabb, rövidebb lesz, halvány fehérkékes színt ölt, sokszor egészen eltnik és a tarsalis köthártya áthajlás közvetítése nélkül megy át a bulbaris köthártyába: symblepharon posterius. Igen kiterjedt zsugorodásnál megesik, hogy a szemhéj szabad szélén megmaradt köthártya egyenesen a cornealis limbusba megy át.
nek, a vörös
—
Ilyenkor a szem nem csukódik többé teljesen, lagophthalmus keletkezik, ennek meg keratitis e lagophthalmo a következménye. A köthártya és porc zsugorodása entropiumot okoz, melynek folytán a pillaszrök állása is meg-
vagy mindannyi befelé fordul trichiasis. A pillaszrök annak felhámját lehorzsolják és fekélyképzdésre adnak alkamat. Ektropium ritkább és úgy keletkezik, hogy a dagadt, túltengett köthártya a szemhéjat, rendszerint az alsót, mind távolabb nyomja a szemtl a fels szemhéjon a köthártya túltengése ptosist okozhat ptosis ex hyperlrophia a trachomások csekély fokú ptosisa, változik, egy részük,
:
ilyenkor a szaruhártyát súrolják,
—
;
—
;
i68
mely a szemnek
azt a bizonyos álmos tekintetét kölcsönzi, rendszerint
ptosis ex hypertrophia. és az egész
kiterjedt és
A
szemhéj sajkaszer elgörbülését okozhatja.
A köthártya
igen
mély elhegedésével tönkremennek a köthártyába ágyazott
járulékos könymirigyek és a könymirigy kivezet nyílásai
tán a szem
nem
porc heges zsugorodása annak összetöpörödését
nem
részesül
is.
Ennek
foly-
többé a szükséges megnedvesítésben xeroph-
és a szem elpusztul. Ezek a köthártya zsugorodásának végzetes következményei melyek orvoslás nélkül a trachoma igen sok esetében, de orvosolt trachománál is
thalmus fejldik
,
sajnos elfordulnak.
A
trachoma igen sokszor szaruhártya-megbetegedéssel szövdik össze. Leggyakoribb a pannus trachomatosus, melynek jelentkezése sem bizonyos idponthoz, sem a köthártya változások súlyosságához nincsen Klinikailag
kötve.
a
szaruhártyának kisebb-nagyobb
eleinte csak a felületes rétegekre terjed, áttetszbb,
szín
részét
vagy
elfoglaló,
srbb szürkés-
egyenltlen felszín homály, melyhez a limbuson át felületes, újonnan
,
képzdött vérerek húzódnak
hálószerén elágazódnak, sokszor olyan tömegesen, hogy a homály vörösposztóhoz hasonló küllemet ölt. A pannus az esetek túlnyomó nagy többségében felül a szaruhártya szélén kezddik és ennek elször fels részét foglalja el, lefelé az egészséges szaruhártya felé sokszor éles vízszintes határral végzdik. Késbb az egész szaruhártyát is ellepheti. Külleme szerint pannus tenuis, p. crassus, pannus sarcomatosus és pannus sicus- ról szólhatunk, ez utóbbiról akkor, ha a pannust bevonó és ott
vérerek obliterálodtak és a pannus kötszövetté alakult.
A
pannus els sorban a
látást rontja.
Még
az átlátszó pannus
is
(a
pupilla területében), a fénysugarak rendetlen törése miatt, rendetlen astig-
matismust és nagymérv látás zavart okoz. A pannus mindig izgalmi tünetek között fejldik könyezés, conjunctivalis és
ciliaris
ki
;
’fénykerülés,
belöveltség jelentkezik, a pupilla szk,
vérb, st gyuladt. A pannus pathogenesise. Egyesek a pannust tisztán traumás keratitisnek nézték, melyet az érdes szemhéj köthártya súrlódása okoz. Ez azonban nem egészen igy van, mert pannus fejldhet, amikor a köthár tya még nem érdes, durva felszin, és akkor is, mikor már nem az. Mások azt tartják, hogy a pannus nem egyéb, mint a trachomának a tarsalis köthártyáról a szaruhártyára egyszer átterjedése, annál inkább, az
iris
mert a pannus kórszövetileg teljesen azonos a szemhéj -kotóhártya trachomájával. De ez a nézet is kifogásolható és pedig azért, mert az átterjedés csak a tarsalis köthártya és a cornea között elterül skleráiis köthártya utján történhetnék, pedig a bulbaris kötohartya alig vesz reszt a tracho-
magyarázza meg azt a kétségtényt, hogy a pannus az eseteknek tálán 98%-aban felül kezddik. Fuchs a pannus fejldésének a következ magyarázatot adja Ha a
más megbetegedésben. Ez az telen
elmélet
nem
is
:
169
pannust kórszövetileg vizsgáljuk, meggyzdhetünk arról, hogy az aprósejtehat a limbusból lat tes beszrdés fleg a limbusban igen süiu a pannus limbus azért szik kiindulni és onnét terjed tovább a szaruhártyába. A vérkötohartyanak bulbaris betegszik meg különös mtensitassal, mert a i
eggazdagabb része, ennél fogva leginkább hajlik a gyuladasra. Hogy a beszrdés azután a szaruhártya és nem fordítva, a sklera fele terlimbusjed, az a skleralis vérkeringés centripetalis irányával függ össze. A ban véget ér a centripetalis vérkeringés és kezddik az ugyanilyen irányú plasmakeringés a cornea középpontja felé, természetes, hogy a gyuladás erekben
Az a körülmény, hogy a pannus majdnem mindig felül kezddik, abból magyarázható, hogy a fels szemhéj nemcsak alvás közben, hanem nyitott szemnél is állandóan érintkezik a termékei
is
ezen az úton haladnak.
limbus fels részével, ami a fertzést lényegesen elsegíti. Fuchs tehát szakít a per continuitatem terjedésének elméletével és azt a per contiguitatem
terjedésének elméletével helyettesíti, de
hártyának
is
jut szerepe
;
nem
zárja
ki,
hogy az érdes köt-
ez egyrészt mechanikailag izgat, másrészt ismételt
apró cornealis sérüléseket okoz, mi a fertzést elsegíti.
—
A
pannus a trachoma eseteknek kb. 45 50%-ában jelentkezik többnyire úgy, hogy a limbus fels részében megduzzad, kivörösödik, majd a cornea ott elhomályosodik, a homályhoz csakhamar szabad szemmel is látható
finom felületes vérerek
(a felületes .conjunctivalis
vonulnak, a pannuson elágazódnak és egymással
srn
A
vérérhálóból)
anastomisálnak.
homály esetleg csak a felületesebb rétegeket illeti ilyenkor nyom nélkül meggyógyulhat visszaesések azonban épen nem ritkák. Az ismé;
;
pannus a szaruhártya saját szövetébe is beszokott terjedni, ilyenkor teljes feltisztulása nem várható. A mélyre terjed pannus (beszrdés) a cornea szövetének megpuhulását okozhatja az ilyen szövet azután könnyen enged az intraocularis nyomásnak, részben, vagy egészben kidudorodik és létrejön a kerektasia e panno. Az ilyen szarutelten kiújuló
:
hártya sohasem tisztul
fel
többé
másodlagos glaukomával
és az ektasia
A pannusok egy másik részénél ugyanaz az átalakulás következik be, mint a trachomás köthártyában a besziirdést alkotó sejtek egy része orsóalakú sejtekké, majd kötszöveti rostokká alakul a pannusból vékonyabb-vastagabb, vérerekben szegény, sima felület hegszövet lesz, mely feltisztulásra többé képtelen. fenyegeti a szemet.
;
;
A pannusos megbetegedésre rosszul táplált, satnya, vérszegény egyenek jobban hajlanak, mint egyébként egészségesek. Az elbbieknél a gyógyulási hajlam
is csekélyebb. Elég gyakoriak trachománál a szaruhártya fekélyek többször pannusegyütt, ritkábban nélküle. A fekély magában a pannusban, gyakrabban ,
sal
annak szelén keletkezik és maga után, vagy áttör és az adhaeráló leukomára,
srbb, vagy iris
kevésbbé
sr
foltot
hagyhat
behegedésére, a szaruhártya lelapulására,
részleges-,
vagy
teljes
szaruhártya
staphyloma
170 kifejldésére vezet. Ezek következtében a szem sokszor másodlagos glau-
komában megy
tönkre.
Az elmondottakból kitetszik, hogy a trachoma a szemnek még pedig súlyos fertozS megbetegedése. A fertzést más szembl ered fertz anyag és csak direct átvitel contagium útján okozhatja. A levegn át terjedés kizárható. Hogy ott, ahol sok egyén zsúfoltan van Aetiologia.
igen veszéiyes,
,
—
—
fertzés laktanyában, hajón, javítóintézetekben egymás mellett könnyebben történik és a baj könnyen terjed, az természetes, mert ott gyakori és szoros az érintkezés, mosdótálak, törölközk
stb.
közösek szoktak
A
szem fertz képességét mindaddig megtartja, mig kóros váladékot termel mennél több és mennél genyszerbb a váladék, annál nagyobb
lenni.
;
fertz
képessége.
A
nem
fertzést okozó mikrorganismusról a legutóbbi idkig bizonyosat tudtunk. Újabban azonban Provaczek és Halberstaedter Jávában,
Frosch és Clausen Észak-Németországban végtelen apró képleteket mutattak ki, melyeket Pr. és H. chlamydozoáknak nevezett, a többi vizsgáló trachomatestecseknek és melyek nézetük szerint a trachoma specificus mikroGreeff,
mert más köthártyában sohasem lehetett ket megtalálni. Utóbb Heymann a teljesen azonos mikroorganismust az ophthalmia gonorrhoica váladékában is megtalálta es Herzog legújabban azt állapította meg, hogy a trachoma testecsek nem egyeb, mint átalakult organismusai,
Neisser-féle
annál inkább,
gonokokkusok
s
igy a trachoma virusa utolso
elemzésben az
urethra gonorrhoeás váladéka.
A
prognosis a megbetegedett kötóhartya allapotatol és a szaruhártya megbetegedésétl függ. Általában véve annál kedvezbb, mennél hamarabb jut a beteg hozzáért orvos kezébe de meg ilyenkor sem Prognosis.
;
kedvez, mert a
cornealis
szövdmények
a legodaadobb orvoslás ellenere
a lefolyás tartamát nezve pedig egyenesen kedveztlen a prognosis. Kedvezbb prognosist csak azok az esetek engednek, ahol kevés kötóhartya a szemcse, csekély a papilláris túltengés és nem nagyon mély a meggyó5 hónap alatt diffus beszrdése (vastagodása). Az ilyen esetek 4 is
jelentkezhetnek
;
—
gyulhatnak úgy, hogy a köthártya külleme jóformán rendesnek látszik, vagy csak egyes heges vonalak és foltok maradnak vissza. Mely beszúizsugoiodasától déssel járó trachománál mindig a kötóhartya kiterjedt mert kell tartani. Súlyosbbitja a prognosist a pannus és a. szaruhártya fekély,
még
a kevésbbé
sr pannus
sem
tisztul fel
mindig annyira, hogy a látást
nem a legne csökkentené, a fekély gyógyulási hajlama pedig rendszerint teszi a prognosist. jobb. Entropium és trichiasis még kedveztlenebbé mint egészRosszul táplált, satnya egyéneken a prognosis mindig rosszabb, arra késztet, ségeseken, szintúgy rosszabb olyanoknál, kiket foglalkozásuk hogy poros, füstös, gzzel telt levegben tartózkodjanak. trachoma minden életkorban jelentkezhet; gyerrendszerint mind a két mekeknél azonban ritkább, mint felntteknél. A baj Elfordulás.
A
l?l
súlyosan és nem egyszerre. szemet támadja meg, bár sokszor nem egyforma szorítkozik. Elfordul az is, hogy a baj állandóan csak az egyik szemre A trachoma fleg lapályos, mocsaras vidékeken otthonos. Igen elterEgyptomban, Arábiában, Algiriában, Hollandiában, Belgiumban,
jedt
Észak-Németországban, Írországban, Galíciában stb. Nálunk is sok a Árva stb. megyétrachomás, fleg a Bácskában, Trencsén, Turóc, Arad, Franciaország, Németorben, Szegeden, Kecskeméten és környékén stb. van. Chibret szág hegyes vidékein, Schweizban, Tirolban stb. trachoma alig elveszíti
m. -nyíre a tenger színe fölött a trachoma hogy a betegség ott gyorsan és enyhén folyik le,
200— 300
azonban, hogy
állítása
fertz jellegét
és
beigazolva nincs.
Európában a trachoma csak a múlt század elején, a napóleoni háborúk révén terjedt el nagy mértékben, de azért elbb sem volt itt ismeretlen. Egyptomban (ahonnét Napóleon serege behurcolta) pandemiás. Mi legalább Egyptomban egy bcnsziilöttet sem láttunk, ki ne lett volna trachomás, vagy kinek szemén ne lehetett volna megállapítani, hogy trachomás volt. Mennél feljebb jutunk azonban a Níluson és mennél sötétebb lesz az emberek arcbre, annál ritkább lesz a trachoma, úgy hogy Assuan vidékén,
már igen sötétbrek laknak, csak elvétve találtunk trachomást es a Sudan-négerek már jóformán mentesek a trachomától. Hozzánk szintén, közvetve bár, a napóleoni háborúk révén került a ahol
trachoma, mely leginkább a szegény néposztály között terjed. Prophylaxis. Minden trachomás beteget fleg a betegség acut stádiuegészen elkülönítünk és feltétlenül szükséges, hogy a beteget a
mában
mosdótálaknak, szivacsoknak, kéztörlknek, zsebkendknek, de minden egyéb használati tárgynak az egészségesekkel közös használatától a
leg-
subacut trachomában szenved gyermek
nem
szigorúbban
eltiltjuk.
Acut
és
járhat az iskolába.
A ren
trachoma
szervezett, Orvoslás.
tekintélyesek,
ellen való országos védekezésre,
nem
Ha
térhetünk
mely nálunk mintasze-
ki.
az acut trachománál a gyuladásos és izgalmi tünetek
nehány napig hvös borogatásokat rakatunk a szemre
valamely enyhe ferttlenít oldattal ismételten kimosatjuk. Ha a szivárványhártya .vérb, a pupilla szk, atropin-oldatot használunk. Ha a szem valamennyire megnyugodott, hozzáfogunk a köthártyának argenés azt
tum nitricum
oldattal (argentamin, protargol, sophol-oldattal) ecseteléséhez.
Az
ecsetelés után a szem kivörösödik, fénykerülbb lesz, csíp, éget fájdalom jelentkezik. Ilyenkor ]/2 órán át hvös borogatásokat rakathatunk. Egyes orvosok a fájdalom enyhítése végett 2 3%-os cocain oldatot cse-
—
pegtetnek a szembe. Ezt csak igen érzékeny betegeknél tegyük telesen, rendszerré
Az ken, a
semmi
esetre
sem
meg
kivé-
legyen.
mindaddig folytatjuk, mig a váladék lényegesen csökköthártya duzzadása apad, és az izgalmi tünetek vagy egészen el-
ecseteléseket
172
múlnak, vagy legalább lényegesen apadtak. után bekövetkezhet.
Ekkor azután a
A
lapis oldatot
Ez már
cuprum sulfuricum
6—8
orvoslás
heti
jegeccel cseréljük
fel.
jegec használata után tiszta vízzel lemoshatjuk a köthártyát, de mellz-
hetjük rint
mat
is
a lemosást.
A cuprum
használata után, legalább eleinte, rendsze-
ersebb izgalmi tünetek jelentkeznek, mint a fájdalmat
és
hvös
az ecsetelés után
borogatásokkal enyhíthetjük.
A
;
az izgal-
rézgálicjegecet
naponta egyszer, mindaddig használjuk, mig a baj meggyógyul. A trachoma heges stádiumában, csak a hegek között mutatkozó hypertro-
vérb köthártyát
phiás,
Ela a
érintgetjük a jegeccel.
cuprum használata közben pannus, vagy szarúhártya-fekély
jelentkezik a rézgáliccal felhagyunk és ismét áttérünk a lapis oldattal ecse-
Ezt sem pannus, sem szaruhártya-fekély nem contraindicálja. Ilyenkor azonfelül atropin-oldatot csepegtetünk a szembe és a fekélyre telésre.
finoman tört jodoformport hintünk 2— 3-szor naponta. A jodofórm, úgy látszik, a trachoma gyógyulására is kedvez befolyással van. Ha a fekély kerületileg terjed a galvanokauterre szorulhatunk, ha mind mélyebb lesz
megelzzük. trachoma heges stádiumában a cuprum sulfur.-ot 1%-os kencs
és tartunk áttörésétl, ezt punctioval
A
alakjában
A choma
is
alkalmazhatjuk.
lapis oldattal és
cuprum-mal orvoslás
mellett, különösen a tra-
granularis alakjánál, sikerrel jár ismételten a galvanocauter haszná-
A
köthártyát érzéstelenítjük, elször a fels szemhéjat kifordítjuk és miközben a beteg ersen lefelé néz, az izzó sodronynyal egy pillanatra megérintjük az egyes csomókat azután ugyanezt tesszük a jól lehúzott
lata.
;
alsó szemhéji csomóival, mialatt a beteg
ersen
felfelé néz.
A trachoma régi és recens alakjaiban jónak bizonyul sokszor a köthártyának ledörzsölése sublimatum- oldattal ; ez mintegy az átmenetet kepezi trachoma mechanikai orvoslásához, azaz a trachoma csomóknak kinyomása expressor- ral, vagy a mángorló csipSvel. a
red székhelye a nehezen gyógyuló trachomás áthallási red kimetszése kerülhet szoba. Sokan nem
Ott, ahol az áthajlási
megbetegedésnek, az szívesen csinálják, mert kétségtelen, hogy a kötohartya megrövidülését okozza. Ela a
beszrdés
a porcra
is
átterjedt, ezt
larsektomia. (Mindezekkel az eljárásokkal a
A
is
mtéttan
kimetszhetjük, ez a
foglalkozik).
pannus trachomatosus igen sok esetben a trachomas kötohartya
említett orvoslása közben javul,
esetleg feltisztul,
elmúlik
;
tehát külön
nem szorul. Ha azonban a trachomas kötohártya gyógyulása után megmarad a pannus, külön orvoslás tárgyát kepezi. Ennek rendjen meg-
orvoslásra is
ellen kísérelhetjük azokat az eljárásokat, melyeket szaruhártya-homályok próáltalában használunk. Ha ezekkel nem érünk célt, következkkel
bálkozhatunk.
Még
erezett pannusnál átégethetjük a limbus
menten a pannushoz
-
vezet
173
7 vérereket. Érzéstelenítjük a szemet, a szemhéjakat széttárjuk, a
Ha
a galvanokauter finom sodronya fehéren izzik, átégetjük a limbusban a vérereket és a nagyobb vérereket magán a szaru2 nagyobb véreret égetünk hártyán. Célszer ha az els ülésben csak I
beteg kissé
lefelé néz.
—
ha erre nem jelentkezik túlnagy izgalom, a következ ülésben már bátrabban járhatunk el. A galvanocaustica, helyébe az u. n. peritomiát is ajánlják, melynél a vérereket a limbus mentén átvágjuk. Olyan esetekben, melyekben vérerekben szegény, részben már heges
meg
;
természet pannus-sal van dolgunk, megkíséreljük annak feltisztitását jequiritol- lal, és teljesen kétségbeejt esetekben, melyekben a pannus még a jequiritolnak
is
dacol, ophthalmogonorrheás váladéknak beoltásával indít-
hatunk meg heveny ophthalmogonorrheát, melynek lezajlásával a pannus néha jelentékenyen feltisztul. Oltóanyagnak úgy a gonorrhoea conjunct. neonatorum, mint a felnttek ophthalmia gonorrhoica váladékát vehetjük. Ezt lehetleg már gyógyulásnak indult, vagy kevésbbé súlyosan lefolyó esetekbl vegyük, ahol feltehetjük, hogy a vírus kevésbbé virulens. Az urethralis gonorrhoea váladékának beoltása feltétlenül tilos. Cornealis fekély a beoltást okvetle-
—
valamint az a körülmény, ha az egyik szem egészséges, mert bármennyire igyekszünk is megvédeni, ez is fertzdhet és esetleg elpusztul. A pannusos corneát a gonorrhoeás váladék nem bántja, az ilyen szarunül
tiltja,
hártya sohasem
szrdik
be genyesen
és
nem
fekélyesedik
ki.
— Az
oltást
úgy végezzük, hogy az ophthalmogonorrhoeás váladékból platinkacsra veszünk és a váladékot a lehúzott alsó szemhéj köthártyáján szétdörzsöljük.
Ophthalmia Ez elnevezésen
azt a
militaris
v.
belüca.
köthártya-bántalmat
értik,
mely a katonaság
között, különösen hadjárat közben, füstös, piszkos helyiségekben zsúfolt együttlet, kell orvoslás hiánya által elsegítve járványosán a catarrhalis
ophthalmia, esetleg a conjunctivitis gonorrhoica, vagy acut trachoma alakjában jelentkezik. Ilyen járvány dühöngött az Egyptomban harcolt napóleoni seregben, ugyanez a sors érte az Abukirnál partra szállott angol harcosokat és 1813ban az Oroszországból menekül francia hadsereget üldöz német sereget stb.
Ezekben a járványokban fleg az acut trachoma volt képviselve, mely a francia hadseregbe Egyptomban férkz öttés hogy az epidémiák mily súlyos termeszetek voltak, bizonyítja az a tény, hogy az angol katonák közül, kik
Egyptomban a franciák ellen harcoltak, több mint 5000, a német hadsereg 30.000 katonája közül 1200-nál több vakult meg, Belgiumban 1834. évig
gyengelátó
4000 katona vakult meg, 10.000 pedig kisebb-nagyobb mérvben lett.
Conjunctivitis lymphatica.
Synonymák:
Conj. skrophulosa, ekzematosa, phlyktaenulosa, exan-
thematica, herpes conjunctivae.
Kórkép
és lefolyás.
A
conj.
lymphatica rendszerint jelentékeny
iz-
különösen heves sokszor a fényiszony, mely gyakran szemhéjgörcsig fokozódik. A beteg gyermek, mert rendszerint ilyenekrl
galmi tünetekkel jár
van
;
fényiszonya miatt a szoba legsötétebb zugaiba bújik, ha felveszik,
szó,
ökleit szemeire szorítja. Sokszor alig sikerül a
hogy a szem
szemhéjakat széjjelhuzni,
meggyzdhessünk. A széthúzást azonban nemhanem sokszor az a körülmény is, hogy szemzúgok brét kimarja emiatt fáj a gyermeknek a
állapotáról
csak a szemhéj görcs nehezíti meg, a
sr
könyezés a
;
szemhéjak széthúzása és azokat annál ersebben összeszoritja, mennél jobban igyekszik az orvos azokat széjjelhuzni. A szemhéjak, különösen a fels gyakran puffadt, oedemás. Az izgalmi tünetek foka azonban nem áll mindig arányban az objectiv változások, illetleg a megbetegedés súlyosságával.
A
conjunctivitis lymphaticat typicus eseteiben a lymphás csomó
jel-
lemzi.
Ez gombostfej-, vagy kölesszem nagyságú és alakú, ritkán nagyobb csomó, melynek kedvenc helye a köthártya limbus. A csomó sárgás-szürke, vagy vöröses-szürke szín, felületét a köthártya felhámja borítja. A szemteke köthártya rendszerint csupán a csomó környékén belövelt azon kívül esetleg egészen rendes küllem. A belöveltség alakja többnyire igen jelleg;
zetes
:
ékalakú, háromszögletes
;
a háromszög alapja a kerületben van, csúcsa
a lyphás csomóban végzdik. A csomó csak 2 3 napig marad változatlan, azután
—
úgy hogy terjed,
itt kis,
teteje
kikopik,
tölcsérszer bemélyedés képzdik, a szövetszeteses azután
sekély fekélyke képzdik, melyet csakhamar felhám borit es a
csomó nyom nélkül meggyógyul. Ettl a typicus megjelenési és lefolyási módtol a conj. lymphaticanak sokféle irányban eltér alakjaival találkozunk. Elég gyakori u. i. az, hogy nem egy, hanem egyszerre több csomocska is jelentkezik a limbus menazonban rendszerint tén, néha annyi, hogy csdmó csomó hátán ül ilyenkor alakja. igen aprók, sokszor tszurásnyiak. Ez a conj. lymph. disseminalt lymphás csomó, Ezzel mintegy ellentétes kórkép az u. n. széles,- vagy solitár képviseli a bajt. midn egy nagyobb, nem ritkán lencsemekkoraságú csomo ;
Ha
több a csomó, a bulbaris köthártya belöveltsége
nem sectorszer
az egész skleralis köthártyára terjed. Bár a lymphás csomó kedvenc helye a limbus, azért attól távolabb, bármely helyén, és a limbuson belül a szaruhártyában,
többé,
hanem
a skleralis köthártya illetleg a szaruhártya-köt hártyában jelentkezhet.
Ez utóbbi a
conj.
.
175
lymph.-nak az az alakja, melyet keratitis lymphatica elnevezésen tárgyal11 es a nak, bár nem egészen jogosan, mert kétségtelen, hogy a „keratitis lymphatica
„conj.
11
egységes
teljesen
kórkép.
A
kerato-conjunctivitis
azonban alig lehet kifogás. A szaruhártya conjunctivájában a csomó inkább szürkes-sarga színnek latszik a skleralis köthártya belövelt vérerei ilyenkor is sectorszer elrendezésben húzódhatnak a csomóhoz, elrendezésük 'azonban ilyenkor nem mindig lymphatica elnevezés
ellen
;
ennyire szabályos és emellett a
srbb, vagy
kevésbbé
sr
ciliaris belövelt-
hámkikopás és szétesés teljesen úgy megy végbe, mint a skleralis köthártya-csomóban, mely itt is minden nyom hátrahagyása nélkül meggyógyulhat, de a beszrdés mélyebbre is leterjedhet a ség
alig hiányzik.
is
cornea stromájába. zik,
A
A
szétesés után
mélyebb szaruhártya-fekély keletke-
mely a legkedvezbb esetben, ezek szerencsére nem a legritkábbak,
szaruhártyafolt hátrahagyásával gyógyul.
A megbetegedés elég gyakori alakja a pannus lymphaticus, midn a baj nem
hanem kisebb-nagyobb kiterjedés, srbben, erezett, felületesen elhelyezett újonnan képzdött
csomó, vagy csomók,
vagy kevésbbé
srn
szövet-felrakodás alakjában jelentkezik. Klinikailag a pannus lymphaticus
nagyobb kiterjedés, felületes elhelyezés, áttetszbb, szürkés- szín, újonnan képzdött felületes vérerekkel ellátott homálya a szaruhártyának. A pannus trachomatosusnál sokkal jobb indulatú rendesen nem is olyan és nem is olyan srén erezett. Mig a pannus trachomatosus majdnem mindig a szaruhártya fels szélén kezddik, addig a pannus lymphaticus a szaruhártya bármely helyen indulhat meg. kisebb,
;
sr
Ritka megjelenési alak a Fischer-íéle görvélyes csomó
(keratitis fasciculosa)
A szaruhártya
valamelyik szélén megjelenik
A
a csomó,
mely sekély fekélylyé
felé kissé
felhányt és sárga-szürke udvartól körülvett.
esik
szét.
vándor -
érszallag, v.
kezd erezdni, a szürkés-sárga udvar fekélylyé
fekély széle a szaruhártya
lesz,
Az
eredeti fekély
a vérerek ezt
az újabb fekély körül ugyancsak homályos udvar látható, ez
—
is
is
ellepik,
szétesik,
erezdiksigy tovább, mígnem I 2 mm. széles, vérerekkel erezdött, szürkés-vörös, sávszer sekély barázda jelzi, a vándorcsomó útját, mely többnyire'a szaruhártya vízszintes delljének felel meg, de
más iránybanis haladcsupán a pupilláig terjed a szalag, de beterjedhet a pupillába es azon túl is. Nagyon ritkán a szaruhártya több helyén mutatkozik egyszerre egy-egy vándorcsomó és a különböz oldalról jöv sávok a pupilla hat. Sokszor
A baj rendszerint élénk subjectiv és objectiv galmi tünetek közepette jelentkezik és folyik le.
területében találkoznak.
A
iz-
legsúlyosabb, de szerencsére ritka esetekben a baj mindjárt kezdet-
ben a szaruhártya stromájában elhelyezett genyes beszrdés alakjában mutatkazik, melynek szétesése után mély szaruhártya-fekély keletkezik. A conj. lymph. lefolyása és kimenetele a baj megjelenésének alakja szerint
más
és
más.
A
limbusban,
vagy a
skleralis
köthártyában
jelent-
i?6 kezett csomó io
— 14 nap
alatt
az igen jó indulatú alaknál
is el
nyom nélkül kell
készülve lenni arra,
A
conj.
ldhetnek.
A nyom
cornealis
nélkül
köthártyában Mihelyt
elmúlhat.
végül
,
vagy több,
viszonyított
marad. Ha kerek folt marad,
csökkentik a látást.
A
szerint,
melyek
jelentkezik
srségk
kisebb-nagyobb
fekély áttörhet, a
a
nyomán
fekély
ismételten
jóit
fekvésük
— 14
csomó is 10 azonban a beszrodes
jelentkezett
terjedt, a beszürdés szétesésével fejldött
homály
ennél
hogy mihamarabb
lymph. visszaesésekre a legnagyobb visszaesések hónapokon és éveken át megismét-
újabb csomó fejldik, mert a hajlamossággal van.
még
eltnik. Csakhogy
nap alatt stromaba
szaruhártya
ilyen
csomó,
a
pupillához
mértékben
állandóan
mikor az
és
átszakadás
külön-
következményei képezik a baj kimenetelét. A pannus cus is teljesen eltnhet és a cornea átlátszósága és görbülete rendes marad, de ezért a pannus után is maradhat homály ritka, hogy a pannusos cornea az intraocularis nyomás hatása alatt kidudorodik és kerektasia e panno lymphati-
böz
;
állandósul.
Az
ilyen szarúhártya
sohasem
tisztul fel.
A
görvélyes érszalag
Ha a fekély terjedése véget ért, a vérerek gyérülnem tnnek és végül felületesen elhelyezett szalagszeréi,
lofolyása hetekre terjed.
nek, de teljesen
el
vagy az üstökös csóvájához hasonló áttetszobb szürke szm homály maállandóan rad vissza, mely sohasem múlik el es ha a pupillában van, a látást Azokban csökkenti. Áttöréstl görvélyes érszalagnál nem kell tartam. beszrodes a szaruhartya stromájában helyehomály v. heg marad, ismetelten azonban a zdik el, a legjobb esetben kimeszarúhártya nagyobb kiterjedés átfuródása következik be, melynek az esetekben, melyekben a
sr
netele a szarúhártya lelapulása,
st
zsugorodásasa.
Ez annyiban kedvez, hogy szem ritkán pusztul el, de nyomán igen gyakazért a cornealis köthártyában elhelyezked csomó homály marad. ran, a görvélyes érszalag után állandóan, szarúhartya Prognosis.
annyira Kedveztlen tényez a prognosisra, hogy a baj visszaesésekre változások mellett, a proghajlik. Egyforma, vagy közel egyforma helyi satnya, gyermekeknél, kik nosis kedveztlenebb olyan rosszul táplált,
gondozásban és jo táplálkülönben is a kozásban nem részesülhetnek, a mint a conj Aymphatica
nyirkos, nedves lakásokban élnek
és-
kik
testi
szegény sorsuak szembetegsége.
lymph. „esetleg" összetéveszthet a jelentkez köthártya acne rosacea- javai, a tavaszi hurut- nál a limbuson távolabb elhelyezett skleszemölcsökkel és ugyanott, vagy a limbustól Dif/erentialis diagnosis.
A
ritises v. episkleritises csomóval.
conj.
A
diffcrenfalis diagnosisra a
következk
rendesen cltesebb egyéneklesznek irányító befolyással Az acne rosaceat az arcbrön is van acne a tavaszi nél és mindig olyanoknál látjuk, kiknél tömöttek, néha porchurut csomói laposak, vöröses-barna színek, nagyhézagu beloveltsegct keménységek a bulbaris köthártya diffus, :
;
;
177
köthártyán is lapos papillákat látunk a skleritises és fölötte a köthártya eltolható, episkléritises csomó halovány ibolyaszin együtt eltolható. a lymphás csomó pedig a kötohartyaval esetek túlnyomó Aetiologia és puthogenesis. A conj. !ymph.-t az
mutat, a
tarsalis
;
nagy többségben görvélykóros gyermekeknél találjuk. A betegeknek keremiriken 90%-ánál a görvélykór egyéb tüneteit is megállapíthatjuk (dagadt
Feltnen
gyek, rhinitis, otorrhoea stb.)
gyakori az ekzema
;
ez akar a
maga a conj. görvélykór olyan megnyilatkozásának tekinthet, mint lymphatica, akár oly módon keletkezettnek, hogy a szembl kicsurgó könyek, melyeket a gyermek az arcán szétken, állandóan aztatjak es marják a brt és igy annak ekzemáját okozzák. Egyes szerzk a conj. lym-
E
phaticát a köthártya ekzemájának nézik. beigazoltnak.
Annyi azonban
felfogás
hogy a
kétségtelen,
nem tekinthet még conj.
lymphatica
v.
skrophulosa mint aetologiai diagnosis feltétlenül jogosult, mert a szembajt jóformán kizárólag olyan gyermekeknél találjuk, kiknél több-kevesebb
egyéb tünet van, melyeket a ,,görvelykor“ tünet-csoportjaba tartozóknak ítélünk. Az más kérdés, hogy mi a görvélykór pathologiai lényege, hovátartozása. Erre nézve
nem
egységes a felfogás.
A
pathologusok egy-
abban a nézetben van, hogy a görvélykór a gümkórnak egy alakja, egy másik része azt tartja, hogy a görvélykór nem tuberculosis ugyan,
része
de a szervezetet a
gümkórra hajlamossá
teszi és
egy harmadik csoportja a görvélykór tuberculosisos a
gümkóros
fertzésre hajlamosító tulajdonságát
szerepnek mondja
és
a kórtüneteket,
végül a pathologusok természetét tagadja, is
csupán alárendelt
melyeket eddig a gyermekkor
skrophulosisának tünetcsoportjába tartozónak vallottunk az diathesis
11
kórképében foglalja
össze.
,exsudativ
Ezekkel a nézetekkel a lymphás
természetének kérdésében
is találkozunk. csomó eredetenek és Hogy a lymphás csomó gümkóros eredet és természet azt különösen Leber tartja, ki tuberculoid megbetegedésnek, endogén fertzésnek és valószínleg elhalt tuberculosis bacillusok toxinja termékének mondja. A másik felfogás azt állítja, hogy a conj. lymphaticát küls fertzés okozza ugyan, de csak úgy és csak azért, mert a talaj a szervezet beteges hajlama következtében a fertzésre el van készítve, végi mások szerint a lymphás csomó az exsudativ diathesisnek a látószerven jelentkez tünete, épen úgy mint a szemhéj szélgyuladás is. Mikor a Koch féle tuberculin befecskendezéseket kezdették, Uhthoff arra hívta fel a figyelmet, hogy a conjunctivitis lymphaticában szenved szemek egy részénél a befecskendezés után helyi reactio mutat-
kozik.
kencs
A
Calmette ophthalmo-reac
io,
a Pirquet cutan- és a
Moro
tuberculin-
lymph.-ban szenvedk tekintélyes részénél szintén helyi reactiót vált ki. Mindebbl azonban csak arra lehet következtetni, hogy a szóban forgó szembaj gümkórban szenvedknél aránylag gyakori, de a positiv reactio még nem bizonyítja a lymphás csomónak reactiós kísérlet a conj.
Dr. Hoor
:
Szemészet.
12
i?8
akár gümkóros, akár toxituberculosis természetét. E mellett azonban az a feltevés látszik szólani, hogy különösen a Calmette reactióra felhasznált
lymphás csomó kifejldését látták. Az azonban a legnagyobb mértékben valószíntlen, hogy a lymphás csomó gümkóros csomó volna, mert a friss lymphás csomó sterilis, abban sem látszólag ép szemben, ismételten
tuberculosis bacillus
sem más
bacillus nincs.
szenvedknek tekintélyes része, egyike sem vált ki góci-tüneteket.
a conj. lymphatica-ban
Van azután
kiknél a tuberculin-reactiós kísérletek Ezeknek az eseteknek aetiologiáját, illetleg pathogenesisét illetleg arra kell következtetni,
hogy ezek nem gümkóros eredetek. Schülz
és
Vidéky
az a lymphás csomót pathogenesis tekintetébl két fcsoportra osztja egyik exsudativ diathesis, a másik gümkóros alapon fejldik. Sok esetben a szembaj morbilli, skarlatina, szamárhurut és más gyermekbetegségek után jelentkezik, ha azok a gyermeket ersen meg;
Gyakran a
viselték.
vagy revaccinatiot nyomon
vaccinatiot,
követi.
Látszólag teljesen egészséges gyermekeknél ritka ritka szopós és i éven szokott jelentkezni, alóli gyermekeknél és felntteknél csak olyanoknál is haladó visszaesések A kik már gyermekkorukban szenvedtek benne. korral gyérülnek a nnemnél gyakoribb, mint a finemnel. de Kórszövettan. A lymphás efflorescentia puha összeállású bár, ;
;
szolid csomó,
azonkívül
melyet leukocyták alkotnak, a szarúhártya efflorescentiát
sarjadzó
szarúhártya-fix-sejtek.
A
lymphás
efflorescentia
tehát csomó és semmiféle stádiumában nem phlyktaenulosa diagnosis, bár mennyire elterjedten használják
hólyag és igy a conjunctivitis is,
a való-
meg nem egyez kórbonctani elnevezes. csiramentes és azok a Bakteriológia. Az egészen friss lymph. csomó találtak, különböz baktérium alakok, melyeket a vizsgálók a csomóban mikroorganismusai ennek a bár honnét kerülhettek oda, de nem specificus
sággal
pyogenes aureust szembajnak. Leggyakrabban a staphylokokkus
és albust
találták Orvoslás.
A conj.
lymph. orvoslásának két vezérelve van
hogy az orvoslás mindig általános
is
legyen, a másik,
az egyik az
:
hogy úgy a
helyi
általánost is még hosszabb ideig orvoslást, legalább részben, valamint az Csak így fogjuk a bajt sikefolytassuk akkor is, ha a szembaj már elmúlt.
legbiztosabban elejet a suru resen orvosolni és igy vehetjük aránylag irányul e mellett természeáltalános orvoslás a görvélykór ellefi a az ekzemát, a rhimtist az otítist, tesen annak egyes küls tüneteit igy ‘
Az
Hebra kencs megfelelen orvosoljuk Ekzcmánál különösen a ezüst oldat közönséges szolgálatot és a IO— 15%-os salétromsavas
blepharitist tesz jó
:
;
rendszerint és eltávolításuk után a olajjal megpuhitjuk a pörköt, lefejtjük lapis-oldattal beleteljük. A vérzévérzékeny, vagy vérz brfelületet oldattal ecsetela szemhéjszéleket is ezzel az
keny rhagadokat
esetleg
;
179
Ar kimarodásoknak
Retjük.
sokszor elejét vesszük azzal, hogy a szemzugo-
vaselin-nal bezsirosítjuk. kat napközben ismételten és este lefekvés eltt 1%-os fehér kénes, vagy 5 %-os ichtyol kencsbl naRhinitisnél az
ponta
2-szer,
3-szor
lencse
mekkoraságú darabkat tolunk magasra az
orrlukba.
szem helyi orvoslása a baj más-mas megjelenési alakja es elhelyeszem pontos megvizsgázése szerint különbözik s igy természetes, hogy a és csak Desmarlása elengedhetlen, a mi azonban sokszor nem könny
A
res- féle
ujjainkkal erltetni
A .calomel.
A
kanalak segítségével lehetséges. skleralis
A
nem
szemhéjszéleknek széthúzását
szabad.
köthártya
caiomel behintések
conj.
nem
lymphatica-janak souverán szere a férnek össze a jodkeszitmenyek bels
ha a jód szedését a beteg erdekeben feltétlenül szükhasználatával ségesnek látjuk, a calomel helyett finomra tört borsavat hintünk be, mely a calomelnek legjobban bevált pótszere. A calomel behintéseket heteken át folytatjuk az általános orvoslás mellett még akkor is, ha a csomó eltnt és igy,
szem megnyugodott. Ugyanilyen lesz a helyi orvoslás a disseminált és a solitár lymphás csomó ellen is. Felntteknél ilyenkor sokszor jobb hatással van az 1%-os sárga higanykencsnek a szembe dörzsölése. Ha a köthártya hurutos, salétromsavas ezüst, argentamin, vagy
és a
ecsetelhetünk.
protargol-o'dattal
csomó a szarúhártyai conjunctivában van és az zgalmi tünetek lényegtelenek, ugyancsak calomelt hinthetünk be, de óvastosan és keveset mihelyt az izgalmi tünetek jelentékenyebbek, a pupilla szk, atropint a nedves -csepegtetünk be és száraz meleg borogatásokat csináltatunk Ida a
;
borogatás ekzemára vezet. Ida a csomó szarúhártya fekélylyé esett szét
finomra tört jodoform port hintünk be
könyezés
és
váladék
nem igen sok. Ha
és
a szemet lekötjük, ha csak a
a fekély megállapodott és a folyto-
nosság hiány kezd teldni, áttérhetünk a calomelre, vagy a sárga
Idg.
k'encsre.
Ugyanilyen
opii.
pannus lymphaticusnál is ha állandólátszik, ersebben izgató szerekkel próbálkozhatunk (gzölgés tinct. crocata-val, v. oleum therebint.-vel, dionin behintésekkel, esetleg
még
jequiritollal
sulni
lesz az orvoslás
;
is.)
A görvélyes érszalag ellen rendszerint atropin, száraz meleg borogatások és jodoform por lesz helyén. Ha a fekély tovább kúszik és a pupillához közeledik, a fekély centripetalis szélét galvanokauterrel égetjük.
A
mély szarúhártya beszürdés helyi orvoslása ugyanaz, mint minden más eredet és természet szarúhártya genyes besziirdés-é. Igen makacs és ers szemhéjgörcsnél hvös vízzel leöntések sokszor igen jó hatásúak. 12 *
i8o
A A
köthártyán
köthártya exanthémái. Az acut exanhurutos banmindama kötohartyanak
acut és chronicus exanthemakat latunk.
thema fogalma alúl ki kell zárni a talmait, melyek acut exanthemák, így a skarlatina, a morbilli, roseola stb. kíséretében mutatkoznak. Ez a conjunctivitis exanthematica, mely enyhe esetekben az egyszer hurut, súlyosabbakban az ophthalmia catarrhalis,
st
az ophthalmia purulenta képét
ölti.
Acut exanthema. Himlnél fleg a szemhéj kötohartyan himl hólyag kiterjedt keletkezik, mely a conjunctiva kiterjedtebb, vagy kevésbbé
szambán heges zsugorodását okozza. Végzetesek a holyagok, ha nagyobb a szaruha vagy fejldnek s igy nagy kiterjedés hegesedésre vezetnek, hártyára átterjednek.
Az
orvoslás olajos emulsio becseppegtetésére szorítkozik. exanthemák. Acne rosacea. Az arc acne rosacea-jánál
Chronicus
keletkeznek, néha a limbuson többé-kevésbbé promináló csomócskák azután a melyek napokon át ersebb izgalmi tünetek nélkül fenállanak, visszaesésekre a baj nagy csomó szétesik és hegedés nélkül meggyógyul ;
hajlandóságot
Az
mutat.
orvoslás a
Pemphigus kori,
többnyire a
br-akne
orvoslása.
conjunctivae.
br
A
köthártya
önálló
pemphigus vulgaris-ával, az
pemphigusa nem gyaorr,
a száj- és a torok
ilyenkor rendszerint mind a hasonló megbetegedésével együtt találjuk és egyáltalában pemphigus hólyag rendszerint csak apró, vagy két szemen. nem elegge ellenálló nem is fejldik hólyag, mert az igen finom köthártya hólyag alakjában alapjáról fe ahhoz, hogy a savós folyadék nagyobb epithelhijas szürke folt marad. emelje. Ha a hólyag megpukadt, helyén hólyagosa keletkezik, vagy pec ig Mialatt a köthártya itt e heged, újabb más helyén mutatkozik a szürke o t, látható hólyag nélkül a köthártya de feltartózthatlanul megismajd utána a hegesedés és ez lassan ugyan, Ennek az lesz a következmemétldik, mig az egész köthártya elheged. vonyés a kötohartya járulékos nye hogy a könymirigy kivezet nyílásai elszem a szarúhártya xerosisos lesz és mirígyei elpusztulnak, köt- és
A
pusztul.
A
baj prognosisa
nagyon kedveztlen.
.
indifferens becsepegtetése, vagy valami Orvoslás. Olajos emulsio mindezt nagyon chinint, arsent adunk, zsiradék bedörzsölése, belsleg
kevés kilátással.
•
Az
kotohartyara arc lupusa átterjedhet a
Lupus conjunctivae. mutatkozik. melyen azonban fekély alakjában
is,
1
1
8
Fterygium. területében, a túltengett köthártya red mely a szemrés indul ki és a limbuson áthaladva bels, ritkábban a küls szemzugtól a szemzúg felé szeleábra) rendesen a szarúhártya szélén végzdik (1. 90 hogy némileg a légy szárnyához sebb, a szarúhártya felé keskenyebb, úgy valamelyik ferde délidben valódi hasonlít (innét a neve). Alúl, felül, vagy
A pterygium
,
;
pterygium nincs. pterygium van, az Ritkák azok az esetek, mikor egy szemen két reá a corneára. Sokszor egyik a bels, a másik a küls szemzúgból a pupilla közepéig, megesik, hogy a pterygium a szarúhártya szelein at
n
st
azon
túl
is
Ilyenkor természetesen nagyon csökkenti a látást.
eljut.
Minden pterygiumnak van kupalaku, szürkés-fehér, kissé
kiemelked
rúhártya szélén, lyet,
képlet,
feje
nyaka
,
gombost mely a
fej
és törzse.
A fej gömböly,
vagy
nagyságú, vagy annál nagyobb,
sza-
illetve ott foglal he-
a hol a pterygium végzdik
;
a
szarúhártyával szoros összefüggésben van. A fejet a szarúhártya felé sokszor homályos udvar veszi körül,
a terjedésre kész pterygiumét. vele
a limbus fölött van,
fleg
A nyak
szorosan
összefügg és a törzsben folytatódik.
azonban a sklera fölött kissé eltolható. A nyak alatt (és má-
Nyak
és törzs
sutt sem) sondát átvezetni ez különbözteti
Külleme tenue.
Ez
meg
nem lehet;
a valódi pterygiumot az álpterygiumtól.
szerint a
pterygium lehet
pt.
crassum
s.
rendszerint a régibb kelet és megállapodott,
terjed hajlamú
;
carnosum
amaz
de azért a halvány vékony pterygium
és
pt.
a frisebb és is
terjedvé
lehet.
A
tömör, vaskos és dúsan erezett pterygium fleg cosmetikai baj,
azonkívül izgatólag
is
hat
és
tetemesen rontja a
látást,
mihelyt a szembo-
Ez a rontás gyógyithatlan, mert ha le is fejtjük a pterygiumot, helyén mindig szarúhártya homály marad. A bels szemzúgban fejldött pterygium azáltal, hogy a könytócsát kitölti és eltünteti, gár területébe jut.
állandó könycsurgásra adhat alkalmat.
A
pterygiumot rendesen laza köthártyájú
öregebb
egyéneknél
kiknek szemei állandóan apró sérüléseknek vannak kitéve, vagy kik poros, szennyes levegben tartózkodnak. A perygium a szemrés foltból fejldik, úgy hogy, az az ép említett
találjuk, leginkább olyanoknál,
folytonos insultusok hatása alatt túlteng, a corneába
belen
és a
köt-
-
182
red
hártyát
alakjában
maga után húzza. Miután szemrés
ritkábban a küls szemzúg
felé Van, azért
folt
pterygiumot csak
csak a bels,
itt
látunk.
Minden pterygiumot elroncsolunk vagy eltávolítunk és pedig vagy a galvanokauterrel, vagy a Szokalszky- féle alákötés, vagy véres Orvoslás.
mtét
utján. *
*
*
úgy keletkezik, hogy a megduzzadt, epithelvesztett bulbaris köthártyának egyrésze a szarúhártyának fekélyesrészéhez ér és azzal összetapad, úgy, hogy a sklera egyik helyérl a szarúhártya egyik helyéhez köthártya hid halad, mely alatt sondát vezethetünk. Tehát inkább részleges elüls symblepharonról van szó, melynek
A
pterygium spurum
s.
pterygoid
csupán alakja emlékeztet a pterygiumra.
A
pterygoid
nem
is
n tovább
;
oka a conjunct. gonorrhoica, diphtheritica, égetés, vegyi szerekkel maródás, uj képletek eltávolítása
után fenmaradó felhám hiány
stb. lehet.
Symblepharon.
vésé,
Symblepharon a szemteke- és szemhéj köthártyának heges összenömely akkor keletkezik, ha a két köthártya egymással érintkez he-
lyen felsebzett. rius.
Az
hártya
Van elüls
és hátsó
symblepharon,
s.
anterius es
posle-
s.
fekv kötred sértetlen,
elülsnél csak a szemhéj szabad szelehez közelebb
ntt
össze a bulbaris köthártyával, az áthajlasi
vezethetünk át. Symblepharon úgy hogy a heges összenövés mögött sondát elüls mint posteriusnál a hegedés az áthajlási redre is kiterjed. Úgy az ,
lehet részleges és lehet teljes. Részleges,
ha a szem-
a hátulsó symblepharon nyaláb alakjában ntt héj köthártya csak egy-egy helyen és egy-egy köthártya egész össze a bulbaris köthártyával, teljes, ha az összenövés a
hosszára kiterjed.
Ha
a szemhéj
köthártya egyenesen a szaruhártyához ntt
corneo-
blepharon-ró\ szólunk.
Hogy mi okozhat symblepharont,
arról
fejldhet
teljes
goid). Súlyos
trachoma után
is
már szólottunk
(1.
ptery-
hátsó symbl., bár nem oly felületek érintkeznek egymással,
módon, hogy felsebzett kötohartya rövidebb hanem’ úgy, hogy az áthajlási red folyton zsugorodik, közvetlenül a végre teljesen eltnik, úgy hogy a tarsalis köthártya baris
köthártyába megy
lesz,
bul-
át.
nem okoz sem Csekélyebb kiterjedés elüls symblepharon esetleg változást, mihelyt azonban a subjcctiv bajt, sem lényegesebb objectiv csökkenti a szemhéjak es heges összenövés kiterjedt, nagy mértékben szemrés csukásat, ennek szemteke mozgását, st megakadályozhatja a ha a hegesedes lagophthalmus és keratitis e lagophthalmo a következménye accessorius könymirigyeket is tnkre a könymirigy kivezet nyílásait és az és a szem elpusztul. tette csakhamar xerophthalmus fejldik ;
.
183
Sürgs teendnk
az ilyen symblepharon kifejldésének megakadá-
a prophylaxis.
lyozása,
Az
összenövést néha úgy akadályozzuk meg,
hogy fenyeget symblepharonnál, a szemhéjat gyakran elhúzzuk és élhuzatjuk a bulbustól, hogy a hosszabb érintkezést megakadályozzuk és a megpróbáljuk a szemhéjat kifordított helyzetben tartani (sparadrap csíkokkal, vagy varattal) nagyon ezt azonban a szem nem tri hosszú ideig; ha a sebszélek nincsenek lemezek távol, azokat varratokkal egyesitjük. Megkísértették igen vékony
még gyenge összetapadásokat
elszakítsuk
;
esetleg
;
(aranyból, ezüstbl, celluloidból) közbeiktatását bulbaris és tarsalis hártya közzé, hogy a kett ne érintkezzék de az ilyen lemezeket
kötsem
;
tri meg a szem. Orvoslás. Ezt csak operatív úton kísérelhetjük meg symblepharon esetei gyógyithatlanok.
Köthártya
alatti
vérzés
(Apoplexia
;
a kiterjedt hátsó
subconjunctivalis
;
hypos-
phagma, ecchymoma subconjunctivale). Subconjunctivalis vérzések spontán keletkezhetnek, ismételten rülések okozzák
;
sé-
ide számítjuk a sokszor kiterjedt vérzést inmetszés után.
Öreg egyéneknél törékeny vérerekkel, ersebb köhögés, tüszenés, erltetett székelés után, gyermekeknél szamárhurut mellett gyakran kiterjedt vérzések mutatkoznak. Fejsérüléseknél a subconjunctivalis vérzés a kopo-
nya alapjának
A
törése mellett szól.
vérzések, melyek a beteget sokszor
nagyon megijesztik, az ismert eltnnek a felszívódást
színváltozás közben maguktól felszívódnak és
;
hvös
A
borogatásokkal és éjjelen át enyhe
nyomó
kötéssel siettethetjük.
köthártya beszürdése. Chemosis, oedema conjunctivae.
Ismételten szólottunk a bulbaris köthártya chemosisár ól, mind a szem különféle bantuimat kísér tünetérl mely gyakran oly nagy fokú, hogy a bulbaris kötohartya a szemrésbl kidagad és a szarúhártya fölé sáncszeren fölemelkedik. A szemhéj köthártyán oedema nem fejldik, mert a tarsalis kötohártya igen ersen függ össze alapjával. A beszúrdést vagy tiszta sárgás szinü savó, vagy véresre festett ,
folyadék okozza.
A
bulbaris
köthártya chemosisát a conjunctiva acut fertz bántal-
main kivl hordeolumnal, plasticus
iritisnél
és
iridokli tisnél,
genyes iridochorioiditisnél, panophthalmitisnél Ez az u. n. gyuladásos oedema (oed. callidum) frigidum melyet folyadék transudálása okoz.
nél,
tenonitis-
stb. látjuk. ;
van azután oedema
;1
oedemara hydraemia adhat alkalmat és albuminuria mellett sokszor oedema fugax, alakjában. Az u. n. fütratios oedemát mely
Ilyen találjuk,
,
184 a bulbus elüls részletének sérüléseinél mutatkozhat, úgy magyarázzuk, hogy csarnokviz szivárog a köthártya alá. A köthártya nagy fokú oede-
máját dionin behintése után
A
látjuk.
nem
ha a chemosisos köthártya a cornea széleit eltakarja, esetleg a köthártyát a szarúhártya köt ül sugárirányú metszésekkel bemetszük. chemosis külön orvoslást
Köthártya
légdaganat.
alatti
igényel,
Emphysema
subconjunctivale.
Ha
talis
a szemmel szomszédos, levegt tartalmazó üregek egyike, orbicsonttörése folytán megnyílik, a leveg a subconjunctivalis szövetbe
hatolhat.
A
bulbuson
ritka.
légdaganat különben rendszerint a szemhéjakon látható, a
Külön orvoslásra nincs szükség 1—2 napig az ágyban tartjuk.
A
köthártya nyirokereinek
A
bulbaris
a beteget enyhe nyomókötéssel
;
tágulása.
köthártyában néha
Lymphangiektasia.
gombostfej nagyságú, áttetezek úgy festenek, mint a színte-
apró,
sz, vagy átlátszó hólyagcsákat látunk len üveggyöngyök; a corneához viszonyítottan, hol sugár irányú, hol concentricus elrendezések. A hólyagcsák a bulbaris köthártya dagadt ;
nyirokerei, melyeket a conjunctivával együtt a sklera fölött eltolhatunk.
Kellemetlenséget
nak
el,
nem
okoznak, jelentségük nincs, ha sokáig
nem múl-
felszúrhatjuk.
A
köthártya amyloid
elfajulása.
A köthártya amyloid elfajulása a következ képet mutatja A szemhéjak dagadtak, vastagok, néha 4— 5 -szr vastagabbak a rendesnél. A tetemesen megvastagodott tarsalis köthártya világos-sárga, vagy :
küllem, alaktalan daganat alakjaban latszik. A daganat hol keményebb hol puhább, többnyire igen törékeny. Az elfajulás rendszerint az áthajlási redben kezddik innét átterszöjed a bulbaris köthártyára, mely hasonlóan üveg- vagy viaszkszer azonban vetté duzzad. A szaruhártya tiszta maradhat, rendszerint helyenként köthártyában pannus-szer homály lesz rajta. Késbb a darabkák elmeszesedés, st elcsontosodás mutatkozhat. A kimetszett sárgás-vörös,
szalonás
;
sr
jóddal és kénsavval az amyloid reactiot adják.
nálunk szerfelett ritka rendszerint középkorú, egyébként minden egészséges egyéneknél jelentkezik és chronicusan, majdnem trachoma után fejizgalmi tünet nélkül folyik le gyakran hosszantartó az amyloid ldik, de ez nem az oka a degenerationak. Egyesek szerint
A
baj
;
;
-
i85
hyalin elfajulása,
melybl soha sem
köthártyának amyloid degeneratio. Morpho-
Van azonban
a hyalin elfajulás elzi meg.
-elfajulást,
lesz
a
megbetegedes majdnem egyforma. köthártyából nagyobb Orvoslás. Legajánlatosabb, ha az elfajult darabokat metszünk ki. Causticus szerek alig vannak befolyással. logiailag
különben
e két
Conjunctivitis petrificans.
Ritkán elforduló megbetegedés, melynél a köthártyában kisebb nagyobb, élénken fehérszín foltok jelentkeznek és ezekbl fehér alapú fekélyek lesznek. A foltokat és a fekély fehér alapját mészlerakodás okozza.
A baj
évekig
srn visszaesik,
eltart,
A
köthártya
a vége kiterjedt symblepharon.
fekélyei.
köthártyában gümkóros, lupusos, lueses, igen ritkán leprás fekélyeket s olyanokat találunk, melyek köthártya epithelioma szétesése
A
folytán keletkeztek.
A gümmkóros,
egyenetlen fekély kimart és
beszrdött szél, szennyes
melyben a tbc. bacillus kimutatható. A fekély széle körül rendesen nagyobb számú, kis miliaris csomó van. A praeauricularis mirigy mindig dagadt, néha a submaxillaris, és nyak mirigyek is beszrdöttek. A fekély mely rendszerint a fels szürkés-sárga, részben elsajtosodott alapú fekély,
szemhéj
köthártyájában indul meg, átterjedhet a bulbaris köta szarúhártyára is, st a szemhéjat is átmarhatja anélkül,
tarsalis
hártyára
és
hogy a beteg különösebb fájdalomról panaszkodnék. A köthártya tuberculosisa rendesen ektogen fertzés következménye •ez azonban a köthártya elzetes, bármennyire jelentéktelen sérülését tételezi fel, mert az ép epithel megakadályozza a fertzést. Ilyen esetekben ;
elsdleges
conjunctivalis
egyebütt sehol sincs
tuberculosissal
güms
lehet
megbetegedés
;
dolgunk,
a
szervezetben
ez az elsdleges tuberculosis
vagy állandóan a köthártyára szorítkozhat, illetleg meggyógyulhat anélkül, hogy más szervet megbetegitene. Többnyire azonban a tuberculosis más szervekre is átszármazik, rendszerint per continuitatem, a könylevezet készülékre, az orr, a garat nyálkahártyára s igy azután sokáig,
tovább. (Ilyen primár fertzés
pl.
beszáradt
s
az utca porával kevert
sputum utján képzelhet). Másodlagos a conjunctiva tbc-a, ha más szervekben, fleg a tüdkben is gümkórság van. Ez a másodlagos tbc. is ektogen fertzés utján jöhetett létre,
úgy hogy
pl.
a beteg saját sput.umából került a
szembe
és
keletkezhetett per continuitatcm, a könylevezet készülék közvetítésével.
A
fertzés lehet endogén is, ilyenkor természetesen egyúttal másodlagos és a nyirok keringés utján jutott a köthártyába.
1
86
A
tbc-os fekély lefolyása eminens chronicus
fekélyre vonatkozólag
Az és
a prognosis tisztán
a.
nem kedveztlen.
orvoslás a kóros részeknek alapos eltávolítása ollóval, éles kanállal
galvanokauterrel
a sebfelületre jodoformport hintünk.
;
Lueses fekélyek.
A
;
A
lueses fekély rendszerint a szemhéjszélen fészkel.
vagy pedig úgy és ott köthártyára át a
fekély szétesett initialis sklerosis következménye lehet,
hogy szomszédos bor-gumma terjed fekélylyé esik szét. A köthártya lágy fekélyei felette keletkezhet,
Orvoslás.
Antilueses orvoslás
a fekély helybeli orvoslására nincs
jodoíormporral hinthetjük be.
feltétlenül szükség
A
;
ritkák.
;
lupusos fekély többnyire az arc
brérl
terjed át a köthártyára,
mutatkozhat hasonlít a tuberculosisos fekélyekhez, de kevesebb a hajlama az elsajtosodásra gyakran a fekély egyik oldala, gyógyul, a másik meg tovább kúszik. bár
elsdlegesen
itt
is
;
;
fekély többnyire a szemhéj szabad széléhez közel indul meg ahol a folyamat lezajlott, a köthártya hegesen zsugorodik és igy a fekély
A
;
után rendszerint kiterjedt symblepharon állandósul.
Az
orvoslás a fekélynek éles kanállal kikaparása,
vagy galvanokau-
kiégetése.
terre'
Conjunctivalis
epithelioma
alaposan kikanalazunk
és
A Jóindulatnak
A pinguecula, ritkábban
kifelé,
szétesése
folytán
keletkezett
fekély t
kiégetünk.
köthártya
ujképletei.
:
szenirésfolt,
a látórés területeben a szaruhartyatól
vagy mindkét oldalán
I
—
befele,,
2 mm. -nyíre elhelyezett, sár-
lencse gás szín, síma felület, kévéssé kimagasló, kölesszem, egeszen apró mekkoraságú, háromszöglet daganat, melyet túltengett és megvastagodott rugalmas rostok alkotnak; sárga színét ugyanilyen szín hyalin anyag lassan: felrakodásának köszöni. Rendszerint éltesebb egyéneknél találjuk, egészen fejldik és nem okoz semmiféle kellemetlenséget. Régebben fejközönyösnek tartották, ma tudjuk, hogy a pingueculából pterygium
ldhet.
Az ujképletet lapjára hajlított ollóval lecsíphetjük es köthártya folytonosság hiányt I— 2 varrattal egyesitjük.
a fennmaradó,
kölesszem,, Granuloma. Inmetszés után néha a metszett seb helyen ül sarjadzás borsónagyságú, vagy annál nagyobb, rövid kocsányon akár a bulbaris, akár fejldik. Az ilyen egyéb sérülés után is keletkezhet, áttört hordeolum, vagy a palpebralis köthártyán. Itt gyakran magától
chalazion helyén fejldik.
A fzdik.
granulomát
ollóval lecsípjük;
sokszor különben magától
is
le-
.
össze a kötPapilloma. Ez hol széles, hol vékony kocsánnyal függ dudoizatos, egyenetlen, hártyával kedvenc helye a caruncula felülete A daganatot alaposan el kell távolítani, különben szívesen ;
;
szederjes.
visszaesik.
polypus puha, apró vörös szín, sima felület, nyalkahártyával bevont, vékony nyelú daganat. Kedvenc helye a felholdalaku
P olypus A
red, a honnét ollócsapással eltávolítjuk
lapis mitigatus-
és a sebfelületet
égethetjük.
sal
caruncu’ából kiinduló daganatot mind, az enkanthis elnevezés alá foglaltak es jo, vagy rossz indulata szerint enkanthis bemgna-rol
Régebben
és
a.
maligna-ról szóltak.
A
zsírdaganat rendesen világrahozott, egyenetlen felület, kendermag, egészen borsonyi, sárgás szín daganat, mely többnyire a fels és küls egyenes között foglal helyet. Sokszor háromszöglet, a három-
Lipoma.
Ha a daganat
szög éles határa a szarúhártya felé irányul.
nagyobb, esetleg
a szemhéj csukását akadályozza kiirtjuk úgy, hogy a megvastagodott köthártyát a daganat fölött egészen eltávolítjuk, a zsírszövetbl annyit, ;
a
mennyi a szemrés területében fekszik
mán
a daganat azután lassan, de jófor-
;
egészen eltnik.
A
lipoma ismételten, megvastagodott és epidermisszer burkolatával mint lipodermoid a dermoid daganatokhoz mintegy átmenetet képez. A dermoid jóformán mindig a szarúhártya küls szélén foglal helyet, részben a szárú, részben a köthártyában. Rendesen
nem
élesen határolt,
testszín gömbölyded daganat, epidermisszer, néha kissé száraz
melyen apróbb szröket
nel,
is
találhatunk.
világrahozott és tetemes nagyságot érhet juk,
mert esetleg Cysta.
A
a-
szarúhártya szövetébe
el,
A
felszín-
daganatot, mely mindig
minél hamarabb eltávolít-
n.
köthártyában foglal helyet mely borsó nagyságot érhet el. Többnyire az áthajlási redhöz közel a bulbuson
cysta rendszerint a bulbaris
;
viztiszta folyadékkal telt átlátszó hólyag,
Cysticercus hólyag.
elhelyezett, hol lassan és izgalom nélkül, hol izgalmi
tünetek között
fej-
ld,
zavaros tartalmú, borsó, legfeljebb mogyoró nagyságú hólyag, mely egyszer lazán, máskor szorosabban függ össze a sklerával, Néha a hólyag-
ban élénkebb fehér szín helyet látunk
Az
;
ez a cysticercus feje.
egész hólyagot kifejtjük.
Angioma. Az angioma többnyire a szemhéjból származik át a köthártyára
;
rendszerint apró.
Galvanokauterrel, vagy elektrolysis utján távolitjuk
el.
Naevus pigmentosus.
Rendszerint a limbusban elhelyezett apró, síma felület, barna,, vagy vörös-barna daganat. Az ilyen festékes. anyajegy néha növekedésnek indul és rosszindulatú álképletté fajul. lapos,
Fibromát osteomát ,
és
myxomát
is
láttak a köthártyában.
:
1
88
Rosszindulatú daganatok
köthártyában elfordulhat kedvenc helye a limbus. Rendesen melanosarkoma- ról van szó, mely barna, vagy barnás-fekete, gombaalakú, kocsonyás daganat a röSarkoma.
a szemteke, valamint a szemhéj
Úgy
;
;
vid nyél a corneo-skleralis határban gyökerezik
;
a daganat a szarúhártya
n
össze vele. nagy részét eltakarhatja, de nem Minél hamarabb és minél alaposabban eltávolitjuk ollóval es a sebfelületet galvanokauterrel jól kiégetjük, mert a daganat nagy hajlamot
mutat a mélységbe gyors terjedésre. Ha ilyen gyökeres eltávolítás ellenere gyzdünk meg, hogy is kiujul, vagy ha az eltávolítása alkalmából arról a daganat a bulbusba már áttört, akkor a még látóképes szem enucleatiojától sem szabad visszariadni, mert csak igy lehet reményünk a metastasisok kifejldésének elejét vehetni.
Leukosarkoma ritkább a melanosarkomanál es recidivara kevesebb hajlamot mutat mint az. Carcinoma A carcinoma és az epithelioma sokkal ritkább mint a
sarkoma
és rendszerint a
szemhéj
brérl
terjed at a kötóhartyara
,
elsd-
legesen a limbusból indul ki.
carcinoma sárgás, vagy testszin, dudorzatos, elég kémény tapinfelületileg, mint a tású daganat, szívesen kifekélyesedik és inkább terjed mélységbe sokszor tetemes nagyságot er el. A carcinomát is mennél hamarabb távolítsuk el ha nagy kiterje-
A
;
;
dés, vagy az els
az eltávolítás után kiujul, az enucleatio bulbi, esetleg
exenteratio orbitae indicált.
A A köthártyát
idegen
köthártya test,
igy
k,
sérülései. vas, acél, fa, üveg,
kszén darabka,
szem csukásakor sokszor szemét, piszok, por stb. sértheti. Az idegen test a kisodorja, vagy könnyen eltáa bels szemzugba kerül és innét a könyár vagy az áthajlasi icdben, volítható. Sokszor azonban az apró idegen test megtapad. Ilyenkor különösen a felsben, vagy a sulcus subtarsalisban könyez és az idegen test érzésé a szem rendesen izgatott, fénykerül, köthártyába és annak kör irt jelentkezik. Az idegen test befuródhat a és az idegen testet sancgyuladását okozhatja; a köthártya megduzzad
szeren fogja
körül.
pontosan átvizsgáljuk a co oOrvoslás. Kifordítjuk a szemhéjakat, rongyocskával letorulmeglátjuk az idegen testet, azt vagy
hártyát és ha jük és ha ez
nem
az idegen test beékedarabkájával együtt kivághatjuk.
sikerül curette-el lekaparjuk.
Ha
ldött a köthártyába, aconjunctiva egy cocaint csepegtetun Ha nagy a fénykerülés, esetleg a szemhéjgörcs, azon c u szemhéjgörcsöt^ és az erzestelenscg be, ezzel megszüntetjük a eltávolítását. még nagyon megkönnyiti az idegen test
test eltávolítása
Az idegen szemre
hvös
után
borogatásokat rakatunk a
ezek alatt a kellemetlen idegen testérzés csakhamar
;
megsznik
és
a szem megnyugszik. köthártya égett Súlyos következménynyel járnak igen sokszor a mész, tüzes vas, ólom, szurok, forró hamu, és marott sebei melyeket savak, ,
maródás kiterjedése és mélysége szerint u. i. járó symblepharon súlyosabb, vagy kevésbbé súlyos következményekkel
Az
forró víz stb. okoz.
égés és
állandósulhat és csak ott következik baj nélkül égés csupán felületes és nem nagy kiterjedés.
a gyógyulás,
ahol az
legjobb, a sérülést mész okozta és a beteg azonnal orvoshoz kerül, ha szörpstirség cukoroldatot csepegtetünk be ismételten. Ilyenkor oldhatlan és
Ha
hatástalan mészcukor képzdik. Ha a sérülés savakkal a
történt,
köthártyát ná-
trium carbonicum vizes olda-
ha
öblögetjük,
tával
okozta
a
sérülést,
lúg
langyos
tejjel.
Ha anyagból,
a sérülést okozta szurokból,
igy
ólomból, hamuból
valami
a
feltétlenül
még van
köthártyán, azt eltávolítjuk.
Ha
azonban puskopor okozta az égést,
a köthártyába fúró-
szemcsébl annyit távolitunk el, amenynyit könnyen lehet, a többit ott hagyjuk. Ezek nem bántdott
puskoport
91. ábra.
Parinaud-féle conjunctivitis.
ják a szemet.
A bulbaris köthártya tiszta vágott és szúrt sebei,
ha nem nagyon
kiter-
kevésbbé gyorsan a zúzott szélek. Ha a folytonossághiány nagyobb, varratokkal próbálkozunk. A köthártya sérülései rendén meg kell emlékezni arról a conjunctivijártaknál és olyanoknál tis traumatica-ról, mely hómezkön sok ideig
jedtek, gyorsan és szépen
gyógyulnak
jelentkezhet, kiknek szemei u. n. conjunctivitis eledrica.
ers
;
villanyvilágításnak
vannak
ismételten
rendesen
teljes
ciliaris
belöveltséggel és
gyógyulással végzdik.
sugarak okozzák.
ez az
Mindkét alapon fejldött conjunctivitis sokszor
sr
-conjunctiva-
szk pupillával jár. A
megbetegedés
élénk izgalmi tünetekkel, fénykerüléssel, könycsurgással, lis,
kitéve,
Az
izgalmat az
ibolyántúli fény-
Parinaud-féle conjunctiviíis.
A
köthártyának ezt a megbetegedését legnagyobb valószínség eredet fertzés okozza teljesen azt a képet mutatja, mint a granularis trachoma (1. 91. ábra), ettl azonban lefolyásában abban tér el, hogy soha sem okozza a köthárya heges zsugorodását, ellenkezleg, majdnem minden esetben, 4 5 hónap alatt teljes gyógyulás következik be. A szaruhártya soha sem betegszik meg. A köthártyai baj kifejldésével együtt, vagy azt valamivel megelzve, a régió parotidea ersen megduzzad, gyuladt lesz a gyuladás leterszerint állati
;
—
;
jedhet az egész nyakra, ahol a mirigyek megduzzadnak,
rendszerint
genyednek. Ez a mirigyduzzadás jellemz tünete a bajnak. nyire lázas
;
a láz apró, rendetlen.
A
el is
beteg több-
II.
FEJEZET.
A SZARÚHÁRTYA BETEGSÉGEI. A
szaruhártya gyuladásairól általában.
állandó alanyi tünete a szaruhártya gyuladásoknak jóformán Ezek a tünetekmind kisebb-nagyobb fájdalom, a fénykerülés és a látás-zavar. is, melyek a gyuladás fokúak lehetnek, épen úgy mint az objectiv tünetek hol az egyik, hol a másik lép természete és lényege szerint változók ugyan és szaruhártya átlátszósága inkább eltérbe, de nagyjában a következk A elvész, a helyen, vagy egész kiterjedésben csökken, esetleg
A
:
vagy
körülirt
szaruhártya különben sima
felülete
hol egyenetlen érdes, hol szürkült, hol
tükrészése folytonosság-megszakítást ; hol meg kiemelkedéseket mutat, visszfénye, görbülete, összeallasa csökken, vagy elvész s a cornea bágyadt lesz. Alakja,
helyenként, vagy egész
kitérj edésbéen,
nagysága
is
vagy
valójában megváltozhat es megváltozhat erzekenysege is, vagy fokozódik, vagy csökken, esetleg érzéstelenség áll be.
vagy amennyiben ez látszólag,
szemhéj köthártya többé-kevésbbé vérb, a sklerális köthártyán sokconjunctivalis és ciliaris belöveltséget latunk, a szivarvanyhartya verbo,
A
szor gyuladt, az elüls csarnokban ismételetn geny
gyl
meg.
A legtöbb szaruhártya gyuladásnál újonnan képzdött vérerek jelentkeznek ezek vagy a szaruhártya felszínén, vagy felületesebb, vagy mélyebb rétegeiben fekszenek. Az elbbiek színe élénk vörös, az utóbbiaké szürkésvörös, az elbbieket a limbuson túl a köthártyába követhetjük, ahonnét ;
erednek
az utóbbiak,
;
eltnnek
;
biak nem.
melyek a sklera vérereibl kerülnek
ki,
a limbusban
az elbbiek a szaruhártya felszínét egyenetlenné teszik, az utób-
A felületes vérerek ágszer elrendezések, srn anastomizálnak,
a mélyek inkább párirányosan futnak, elágazódásra kevés a
hajlamuk
és ha
inkább párhuzamosan rendezdnek el. A szaruhártya kórboncolástani lényege a corneának besziirdése sejtes elemekkel, ami a szaruhártya elhomályosodását okozza, (beszrdés szaka) a beszrdés vagy felszívódik anélkül, hogy a szaruhártya szövetelemeit el
is
ágazódnak, a mellékágak
tönkretette volna
is
(felszívódás szaka),
vagy ha a
beszrdés
tömeges,
mely a szaruhártya-szövetét kisebb-nagyobb kiterjedésben és mélységben elroncsolja ezt azután a hegeds stádiuma követi, .melyben a tönkrement szaruhártya szövetet kötszövet pótolja. A beszrdést alkotó sejtes elemek természetére és eredetére nézve genyedésbe
megy
át,
;
)
:
IQ2 eltérnek a nézetek. Valószín, hogy úgy a szaruhártya állandó sejtjeinek,
mint a vándorsejteknek jut szerepe. A szaruhártyagyuladások osztályozása nem egyöntet sokan aszekeratitis superrint osztályozzák, amint a gyuladás felületes vagy mély beszrdés genyedésbe ficialis és keratitis profunda mások aszerint, amint a megy át, vagy sem keratitis suppurativa és keratitis non suppurativa. ;
;
;
:
Felosztásunk a felületes és mély megbetegedést veszi kiinduló pontul, egyben tekintettel van a morphologiai különbségekre is es a következ
.
Felületes szaruhártya gyulahúsok
a keratitis lymphatica a keratitis pannosa,
1.
2.
:
és a keratitis fasciculosa,
3.
a keratitis superficialis diffusa,
4.
a keratitis superficialis punctata,
5.
a keratitis filiformis,
6.
a keratitis marginális superficialis,
7.
a keratitis vesiculosa,
8
a keratitis reticulata,
.
9.
a keratitis nodosa,
a keratitis striata. Mély szaruhártya- gyuladás
10.
11.
a keratitis parenchymatosa,
12.
a sublimat- és cocain-keratitis,
13.
a keratitis suppurativa
:
az infiltratum suppurativum,
a)
&J az ulcus corneae, c) az abscessus corneae,
d
a keratomykosis aspergillina,
a keratitis disciformis, abscessus annularis, f) az dentritica et g) a keratitis e)
stellata,.
h) a keratitis neuroparalytica, i) a keratomalacia, líj a keratitis e lagophthalmo, 14.
xerosis conjunctivae et corneae,
a keratitis bullosa, profunda,. 16. a keratitis marginális 15.
17.
a keratitis sklerosans,
a keratitis iridokyklitisnél, 19. a keratitis ex akne. 18.
193
Keratitis lymphatica
A
s.
skrophulosa.
lymphatica azonos azzal a megbetegedéssel, melyet egyesek herpes corneae- nek neveznek ez nem helyes, mert itt nincs szó hólyagképzdésrl ugyanez áll a keratitis phlyktaenularis diagnosisra. Synonymák •
keratitis
;
;
továbbá a
Különben
,,
keratitis
superficialis
circumscripta “ és keratitis ekzematosa.
teljesen egy és ugyanarról a
conjunctivitis lymphatica
megbetegedésrl van
címén már letárgyaltunk
(1.
szó,
melyet
174. oldal).
Görvélykóros érszalag. Keratitis fasciculosa. (1.
175. oldal).
Pannus corneae.
A
Keratitis pannosa.
pannus a szaruhártya felületesebb rétegeinek beszrdése, mely a kisebb-nagyobb részére kiterjed. A sejtesen beszrdött
szaruhártya
elhomályosodása
a rendszerint egyenetlen, érdes felszin homálynak újonnan képzdött, fleg felületes vérerekkel srbb, vagy kevésbbé
részlet
és
sr erezdése adja a pannus klinikai képét. tüneteit
is
Ha
emellett a gyuladás egyéb
látjuk, keratitis pannosa-ról szólhatunk.
Aetiologia.
trachomatosus
s.
A pannust leggyakrabban granulosus
(1.
a
trachoma okozza,
ez a
pannus
168. oldal).
Ritkább a conjunctivitis lymphaticaval összefügg pannus lymphaticus
s.
skrophulosus
(1.
175. oldal).
Pannus regenerativus, v. reparativusnak az olyan pannusszer homályt nevezik, mely ismételten mélyebb szaruhártya-fekély gyógyulási idszakában a fekély körül jelentkezik a vérerek itt a hámhiány gyorsabb pótlá;
sara hivatottak. Ellene csak akkor járunk el, ha állandósulni készül ekkor a nedves meleg borogatások, a calomel-behintés, a kencsökkel ;
massálás, a gzölgés stb. kerül szóba.
Az
pannus degenerativus olyan erezett homály, mely glaukomaban, iridokyklitisben, íitkan más ok miatt tönkrement szemben, rendszerint a szaruhártya szélen mutatkozik alkalmasint a cornea érzéstelenségenek es táplálkozás zavaranak következménye és a cornea elfajulásos u. n.
;
folyamatainak körébe tartozik.
Keratitis superficialis diffusa.
A
diffus szaruhártya gyuladas (a diffus jelz a homályra vonatkozik) a cornea kisebb-nagyobb részére, esetleg az egész szaruhártyára terjedhet.
Subjectiv tünetek: Látászavar, fénykerülés, sokszor fájdalom. Objectiv tünetek : Ciliaris belöveltség, könyezés,
rendszerint iris-vér-
Dr.
Hoor
:
Szemészet.
13
194
bség
szk pupilla mellett a szaruhártya felületes, felhszer elhomályoA szaruhártya felszíne bágyadt, srn szurkált, vagy olyan, mintha
és
sodása.
finom porral volna behintve ami onnét van, hogy a felhám sok helyen
Erezdés
levált.
ritka.
megbetegedés okai fleg mechanikai- és vegyi ingerek, idegen test néha gyors hváltozas indítbefelé forduló pillaszrök, maró gzök lathatjuk. hatja meg a bajt öreg egyeneken rheumatismus mellett prognosis kedvez, amennyiben a gyuladast elidézett ok meg-
A
;
j
szntével teljes gyógyulás varható Mindenekeltt az okot kell megszüntetni,
helybelileg,
ha az izgalmi
csepegtetünk a szembe, a fájdalom ellen stb. rendelünk és a szemet Artl - féle homlokkencsöt, aspirint, pyramidont eljárások védkötés alá tesszük. Késbb a homály feltisztulását siettet
tünetek nagyfokunk,
atropint
kerülnek esetleg szóba.
Keratitis punctata superficialis.
gyakori és többnyire meghléssel és náthával kapcsolatban mind a két szemen egyszerre, mutatkozik, általában fiatal egyéneken, vagy vagy az egyiken a másik után. acut hurutjának tüneKórkép és lefolyás. A megbetegedés a köthártya fokozódott a könyelválasztás feltn továbbá, teivel kezddik, különösen hogy a bulbaris köthártya belöveltsége aránytalanul csekélyebb, mint a ciliaris belöveltigen ség; fénykerülés és fájdalom sokszor
A
baj
nem
;
szaruhártyában a változások ren2 hét múlva mutatkoznak, desen csak i mialatt a szem a hurut orvoslása dacára nem
A
élénk.
—
nyugszik meg. ezek
92. ábra.
Keratitis punctata
apró
gombost
superficialis.
a
:
A bajt jellemz A szaruhártya
szaruhártya változások
közepe táján
srbben,
részeken elszórtan és kisebb számban, fehérszin kerek és kerekded foltocskák
széli
fejnyi, szürkés
rövid és vagy csoportokban, vagy keletkeznek, melyek élesen határoltak efoltocskák a szaruhartya sorokban elrendezettek. ( 1 92. ábra) A cornea bágyadtnak sarkalthámja alatt foglalnak helyet, úgy hogy a 100 között váltakozhat. Nagyi o nak látszik. A foltocskák száma 10 és finom pontocskából alkotott alatt minden folt számtalan, apró végül lassan le A foltok sokszor heteken át semmit sem változnak,azonban a folto < izgalmi tünetek szívódnak és eltünedeznek az élénk .
;
kifejldése után hamarosan apadnak. a prognosis Eltekintve a baj hosszadalmas lefolyásától, fekélyképzodesre nem kerül. homályok nem igen állandósulnak, .
,
kedvez; ,
195 hurutot lapis ecsetelésekkel, késbb összehúzó szerek ha a pupilla szk, atropin becsepegtetés, becsepegtetésekkel orvosoljuk Orvoslás.
A
;
fájdalomnál, fájdalomcsillapitószerek.
Keratitis fiiiformis.
A szer
szaruhártyán
képletet látunk.
I
—
2,
vagy több, hosszabb-rövidebb, vékony
A fonal
fonal-
egyik végével a szaruhártyával szorosan függ
másik vége szabad és vagy hegyesen, vagy bunkószer megvastagobelül dással végzdik. Ha az ilyen fonalat csípvel leszakítjuk, rövid idn újból képzdik. Eredetét illetleg legvalószínbb, hogy a szaruhártya felhámjából igen sokszor hólyagcsaképzdés kíséretében látták. Rendesen nyomó lesz
össze,
;
viszket érzés közepette fejldik. fonalka alapját 5%-os cárból, vagy 2%-os lapis oldattal ajánlják a fonalnak discissios tvel lekaparását cocain érzés-
Orvoslás.
égethetjük
;
A
lelenségben.
Keratitis vesiculosa
herpes corneae.
s.
Háromféle herpest ismerünk, a herpes és a herpes neuralgicus-t.
catarrhalis-t, a herpes zoster-t
Valamennyi herpes-fajt közvetlenül a szaruhártya
felhámrétegétl burkolt, a
Bowman
-
szövetben elhelyezett, gombosthegynyi
egészen kölesszem nagyságú, gömbölyded, vagy hosszúkás, esetleg piskótaalakú, tiszta, átlátszó, esetleg zavaros folyadékot tartalmazó hólyagcsák
jelentkezése jellemzi.
Számuk
2
—
5
és 10
között változik
;
minél több a
A hólyagcsák többnyire élénk fájdalom és a szemben éget, viszket érzés között fejldnek. A pupilla igen sokszor szk, a szi-
hólyag, annál kisebbek.
várványhártya vérb, a szem feszültsége gyakran, a cornea érzékenysége majdnem mindig csökkent. Többnyire csak az egyik szem betegszik meg. Leggyakoribb a herpes febrilis, legritkább a herpes neuralgicus. a)
A
Herpes
febrilis,
herpes febrilist sokszor herpes
tüdgyuladás,
laryngitis,
inflammatorius.
catarrhalis, v.
pharyngitis,
labiális,
vagy
bronchitis
nasalis elzi
kíséretében
meg
és
látható
;
menstruationalis rendellenességeknél ismételten jelentkezik.
Az apró hólyagok, melyek tiszta, savós folyadékot tartalmaznak, rendesen csak nehány óráig maradnak meg, azután megpukkadnak és utánuk hámhiányok maradnak a szaruhártyán. Jóllehet a hámhiányok igen aprók, azért néha mégis hosszabb idre van szükség, miga hám teljesen helyreáll.
A
hólyagcsák megpukkadásával a
tetemesen csökken, máskor azonban
A hámhiányokon
fájdalom eltart,
és
viszketés
rendszerint
mig a hám regenerálódott.
a szaruhártya rendesen kissé homályos,
egyszer-másszor 13 *
;
196
képzdik, mely után szaruhártya
ott fekély
és ritkák a visszaesések
A kötés,
prognosis
aspirin,
jó,
;
ez
azonban ritka
atropin, nedves meleg borogatás,
véd-
pyramidon.
Rendesen az v.
marad
is.
az orvoslás
b)
micus
folt
Herpes zoster cornea.
arcfél és a
szemhéjak herpese
zóna ophthalmica adja
meg a
:
a herpes zoster ophthal-
lökést a szaruhartya hasonló
meg-
betegedésére.
Kórkép
A baj
és lefolyás.
heves
ciliaris belöveltséggel,
fénykerüléssel,
könyezéssel és nagy fájdalommal kezddik, nem ritkán vérb és oedemás a szemteke köthártya jóformán állandó a szivárványhártya vérbsége, ;
hátsó synechiákkal és hypopyonnal. A szem puhább, a szaruhártya érzékenysége jelentékenyen csökken. A hólyagcsák zavaros tartalmukkal csakhamar megpukkadnak ennek dacára az izgalmi tünetek
st
gyuladása,
;
nem csökkennek, a fájdalom tart; a hólyagosa helyén rendesen fekély lesz mely jóformán mindig állandó foltot hagy maga után néha a fekély áttör. ;
A
baj igen hosszadalmas.
Prognosisa sokkal kedveztlenebb, mint a herpes febrilis-e. Pathogenesis. A herpes z. corneae-t a ganglion Gasseri megbetegedése,
gyuladása okozza, a környéki neuritis csak másodlagos. védkötés, ha a Orvoslás. Eleinte atropin, nedves meleg borogatás, fájhólyagcsák megpukkadtak, finomra tört jodoformpor behintese. A
dalmat rendszerint csak morphium befecskendezes c)
szünteti.
Herpes neuralgicus.
megjelenését rendszerint heves trigeminus, fleg a nermentén érzett fájdalom kiséri. A helyi izgalmi tünetek
A hólyagcsák
vus supraorbitalis A viztiszta, vagy kissé zavaros tartalmú is gyakran igen jelentékenyek. múlva esetleg nyomuk hólyagcsák gyorsan tnnek el, úgy hogy 12 18 óra újból jelentkeznek. sem látszik már egy újabb neuralgiás roham közben A gyakori visszaesések a baj prognosisát kissé kedveztlenebbé alahelyén szaruhártya folt marad, kítják, mert megesik, hogy a hólyagcsák
—
;
csökkenti. mely a pupilla területében a látást állandóan Gyakori visszaesés eseten Orvoslás olyan mint a herpes febrilis ellen. chinin, arsen stb. mdicált az állandó áram, bromkalium, bromnatrium, supraoibitalis ideg neurektomiájat ha eredménytelenül alkalmaztuk, a
végezhetjük. Keratitis reticulata;
rácsszer szaruhártya gyuladás, a szaruhártya rácsszer homálya.
következ kórképet szaruhártyának eme ritka megbetegedése a .közepén és azzal szomszemutatja A baj kezdeti szakában a szaruhártya
A
:
197
dósán egyes elszórt kiemelkedések láthatók; ezeknek apró világosszürke, közvetlenül a felhám alatt elhelyezett homályok felelnek meg, melyek nagyítással
végtelen finom apró foltokra és vonalakra bonthatók szét. Azonkívül a
szaruhártyának közepén aránylag legsrbbnek látszó kékesszürke homá’yt figyelhetünk meg, mely nagyitóval vizsgálva finom, kékesszürke, egymást keresztezd' vonalakból alkotott récének, vagy rácsnak mutatkozik.
srn A
homály késbb
terjed,
de a szaruhártya szélét
I
—
2
mm.
kiterjedésben
érintetlenül hagyja. Ilyenkor már a jellegzetes rácsszer homály megsznik és a cornea középs része egyenetlen, érdes felszin.
A nek,
baj kezdetén a csökkent látáson kívül subjectiv baja nincs a szem-
késbb azonban gyuladásos tünetek
kínozzák, melyek évekig
sr
hatnak, mig végül a betegség lefolyik,
is
eltart-
krétafehér, a szaruhártya
fel-
terjed homályt hagyva maga után.
színéig
A
megbetegedés a pubertáson túl
meg
lepi
egyiket a másik után, lefolyása nagyon lassú nyire csak a 30
—
40. életévben jelentkeznek,
;
a szemet, rendszerint az
a gyuladásos tünetek több-
mikor a baj már éveken át
tart.
Az
aetiologia ismeretlen, de kétségtelen,
van dolgunk
Keratitis
családi bajjal
medd.
az orvoslás
;
hogy örökölhet
nodosa; a szaruhártya csomóalakú homálya.
A baj és
mindig mindakét szemet támadja meg, csekély fokú gyuladásos mérv subjectiv izgalmi tünetekkel kezddik. Kórkép. A szaruhártyában kerek, vagy rendetlen alakú foltok fej-
csekélyebb
ldnek
;
ezek fleg a pupilla területét foglalják
több helyen a szaruhártya felszíne alkotnak.
Vannak kisebb
es
lethez fekszenek közelebb es
ban rendezdnek
el.
Néha a
nagyobb
nem
A baj
az egész életen át
Aetiologiaja ismeretlen, tisztán helyi megbetegedés,
fekvések
és
foltok, az
elbbiek rendesen a kerü-
ritkán félig-meddig szabályos körvonal-
szaporodnak is
felületes
emelkedve, ott mintegy csomókat
foltok nagyobb,
össze, lassan ugyan, de folyton
kentik.
fölé
el,
rendetlen alakokká folynak és a látást
jelentékenyen csök-
eltarthat.
nem öröklött baj, de igen valószín, hogy nem hanem közelebbrl nem ismert természet
általános táplálkozás zavarokkal függ össze.
Minden orvoslás hatástalannak bizonyult. Keratitis striata;
a szaruhártya vonalas homálya.
A szaruhartyának eme változására a keratitis elnevezés nem is illik, mert nem gyuladásos folyamatról, hanem a szaruhártya mélyebb rétegeinek rancosodásáról van szó.
Minthogy a vonalas homályok leggyakrabban mtétek után láthatók, melyek a csarnok megnyitásával járnak, különösen hályog kivonás után,’
198
egyesek a ráncosodás okát abban látják, hogy a csarnok megnyitása folytán nagy a feszülés különbsége a szaruhártya vízszintes és merleges hat, mintha a szaruhártyát kétoldalt összenyomdéllje között, ami
úgy
nék
;
mások
szerint a
ráncképzdés okát a hegesedési folyamatban
kell
keresni.
Kórkép. Rendszerint 24
srn
— 36
órával a
mtét
után a sebszélekbl
egymás mellett kb. párirányosan elhelyezett, merlegeszürkésszin, homályos vonalakat látunk, melyek a sebszélekre
kiinduló, vékony, elég
azon túl haladva, a sen elhelyezve, a szaruhártya pupilláris területéig és a seb gyószemközti szaruhártya szélig terjednek; izgalmat nem okoznak, 8—10 nap, súlyosabbakgyulását nem hátráltatják, könnyebb esetekben igényelnek. hét alatt nyom nélkül eltnnek, külön orvoslást nem 4
ban
—
5
A szaruhártya ilyen
alakú
és
elrendezdés homályait nyomókötéssel
hosszasan orvosolt ideghartya-levalasnal
is
lathatjuk.
Keratitis parenchymatosa.
Synonymák titis
skrophulosa
:
Keratitis interstitialis, keratitis profunda diffusa keratitis
kera;
keratitis e lue heie-
syphilitica v. specifica
;
;
ditaria.
,
/ parenchymatosa korképét lenyegeben részére kiterjed és annak saját az egész szaruhártyára, vagy legnagyobb sr, diffus homály teszi, szövetében elhelyezett srbb, vagy kevésbbé vérerek kisebb-nagyobb szammelyet mélyen fekv, újonnan képzdött ,
Kórkép
bán lepnek
és lefolyás.
A
keratitis
el.
es a homály az esete < rendszerint váratlanul lepi meg a szemet kezddik, ritkán középén túlnyomó nagy többségében a szaruhártya szélén
A baj
mutatkozik elször. szaruhártya középén, vagy annak szeAszerint, amint a megbetegedés a a szarukifejldése is más. Az elbbi esetben lén kezddik, a klinikai kép .
,
szürkés-fehér, elmosódott, a cornea hártya közepén, vagy ehhez közel, apró, jelent ez-
elhelyezett foltok stromájának középs és mélyebb rétegeiben felszaporodik es lassanként a keni nek, melyeknek száma mindjobban mindig legsrbbek es itt a szaruhártya közepén azonban f elé terjednek ;
sem tiszta a szaruhartya úgy, nagy folttá folynak össze. A foltok között kiérték el, a szaruhartya égte hogy mihelyt a foltok a szaruhártya szélét terjedt hasonlóan homályos. A homály terjedésben ersen befutott üveghez annak az erezodesc is. sével együtt rendszerint megindult aranytalanul gyakoribb a homály a cornea szélén kezddik, ami
Ha
a
leginkább felül a szaruhártya szélének bármely részén, többé-kevésbb -ncen ricus a szel mályosodik. A homály eleinte kerülje* széles; mialatt székseddc
nehány tizedmillimeter legnagyobb végül az egész corneát, vagy annak
részét ellepi.
A
d »
és
csak
homály egy
199
nemnek
látszik,
meggyzdhetünk
nagyitóval és oldalt
es
világítással vizsgálva,
hogy számtalan apróbb-nagyobb pontra
arról,
azonban és foltra
vonalelmosódott szél szürkés, többé-kevésbbé párirányosan elhelyezett csak kára bontható. A szaruhártya-homály kifejldésével egyidejleg, vagy valamivel késbb megindul az erezdés. A vérerek részben felületesebbek, de azért mégis már a szaruhártya stromajaban fekszenek, íeszben melyeb-
és
felületesebb vérerek eredetüket a cornealis limbus erhálozatabol veszik, sokszor olyan srn, hogy a dagadt limbus vörös-szinu hurka módjára felületesebb vérerek alig fogja körül a corneát, de rendesen csak részben.
bek.
A
A
—
mm.
nyíre a limbustól veget I nyúlnak bele a szaruhártyába, hanem érnek, a mélyek ellenben a homálylyal együtt haladnak, de mindig úgy, hogy valamennyire a homály szélén kívül maradnak. Sok esetben a szaruhártya közepét egészen szabadon hagyják. és avasvascularis A vérerek száma hol több, kol kevesebb cularis alak hogy a vérerek teljesen hiányoznának, az kivétel számba megy és valószín, hogy nincsen az a keratitis parenchymatosa, melyben 0'5
—
—
;
a betegség egész lefolyása alatt vérerek ne képzdnének.
A
homály megjelenését
infiltratio
és progressio
valamivel
késbb
az erezdés, vascularisatio stádiuma
Az
srbb
ciliaris és
is
beköszönt.
conjunctivajis belövelt-
izgalmi tünetek az igen enyhe esetekben 10
—
súlyosabbakban 3 4 hétig és a legsúlyosabbakban tovább is eltarthatnak, azután lassan csökkennek.
még
—
izgalmi tünettel, tehát kisebb-nagyobb fénykerü-
könyezéssel, fájdalommal,
séggel jár.
továbbterjedését a beszrdés és terjedés
szakának mondjuk. Ezzel egyidejleg vagy csak
Ez több-kevesebb léssel,
és
I
%—
— 14
napig, a
2 hónapig,
st
A beszrdés és terjedés idszakában a látószerv egyéb részeiben a következket láthatjuk; a szivárványhártya hol csak kissé vérb,
nagyobb mértékben elszinesedett, gyuladt a pupilla szk, renyhén, vagy nem reagál, hátsó synechiák és lerakódások a cornea endothel rétehol
;
gére sok esetben láthatók.
A
tén néha az intraocularis
nyomás
cornea érzékenysége néha csökkent, úgyszinis.
Ha a baj kezdetén, mikor a szaruhártya átlátszósága még megengedi, tükörrel megvizsgáljuk a szemet, az üvegtestet sokszor diffuse homályosnak és a szemfenék elüls részében vöröses-szürke, vagy fekete foltokat találunk. Ezt a chorioditis anterior-t néha a másik, is
még
egészséges szemben
látjuk.
A látásélesség mindig csökkent, rendszerint annyira, hogy a beteg csak nehány méterrl, vagy egészen közelbl olvassa az ujjakat, esetleg csak kézmozgást lát. Ha
a baj tetpontját elérte,
megkezddik a visszafejldés és a felidszaka. Ekkor a homály els sorban a szaruhártya széls részein kezd ritkulni a ritkulás és feltisztulás centripetalisan halad elre. A cornea közepe rendesen legutoljára és sokszor leghiányosabban tisztul fel. Ezt abbó]
tisztulás
;
200
magyarázzák, hogy az erezettség
A
feltisztulás eleinte
száma
is
;
a legcsekélyebb, esetleg hiányzik.
késbb mind
gyorsabban,
lassanként megfogy
itt
lassabban halad.
egyesek állítása szerint sohasem
többé egészen.
A baj évig
A vérerek tnnek
>
egész lefolyása átlagban négy hónapra tehet, de eltarthat
i
el
—% i
is.
Kimenetele az esetek kis részében teljes gyógyulás, az esetek nagy homályok maradnak vissza, melyek a szemet a részében kisebb
srség
finom munkában hátráltatják. Visszaesések nem gyakran ugyan, de elfordulnak
pok
és
évek múlva
A baj
is
a visszaesés hóna-
bekövetkezhet.
rendszerint
a kettt egyszerre
;
a két szemet támadja meg, de csak ritkán
mind
rendszerint ;
kezd megbetegedni. Nkön gyakoribb a
még
mind
beteg az egyik szem, mikor a másik
mint férfiakon és az összes szembetegségeknek kb. 0'5%-át teszi ki. Az 5-ik életév eltt aránylag ritkán látható innét a 20-ik életévig szaporodik, azontúl rohamosan csökken, de azért sem a pubertáson túli kor, sem az 1 éven aluli nem mentes a megbetegedéstl. A megbetegedés prognosisa a kimenetelre nézve elég kedvez, de baj,
;
tartamára nézve, melyet lényegesebben megrövidítehetségünkben és kedveztlen a még egészséges szemre, mert
kedveztlen a teni alig áll
az sem
áll
lefolyás
módunkban hogy
a másik szem megbetegedésének elejét vegyük
hogy annak enyhébb lefolyást biztosítsunk. Szövdmények. Sajnos, hogy a kimenetelre nezve kedvez prognosis nem válik be minden esetben, mert, ritkán ugyan, a kimenetel kedveztlen, st rossz lehet. Ezt a szövdmények okozzák, melyek ritkábban a szarufolytán hártya, gyakrabban az uvea súlyosabb természet megbetegedései
és az sem,
állanak el. alakban, igen sokszor reszt vesz a megbetegeeseteket, melyekdésben, úgy hogy kivételeseknek tekinthetjük azokat az ben az uvea, vagy annak legalább egy részé nem bántalmazott. A zavaró és veszélyes következmények a következk lehetnek synechia, praecipitatumok a Descemet szöveten, az iris letapadása, körkörös
Az uvea bár nem súlyos
.
sr
glaukomával fenyea pupillának álhártyával elzáródása, ami másodlagos Alaaz iritis termelte izzadmány, az zsugorodásakor geti a szemet. Ha applanatio píthatja az ilyenkor többé-kevésbbé homályos szaruhártyát szemgolyó sorvadása és megvakulása áll be. De a
sr
corneae
—
— majd késbb a
beszrdött cornea
ki
is
tágulhat
— kerektasia — ez
is
idvel tönkreteszi a
izzadmány zsugorodása az idegKedveztlen befohártya leválását, majd a szem zsugorodását okozhatja. megbetegedése is. A szarulyással lesz a látásra a chorioideának kiterjedt kedveztlen kimenetelre hártya kifekélyesedése ritka, de ugyancsak a a szarusorába tartozik. Ritka kimenetel az is, hogy
szemet.
A sugártest gyuladásakor termelt
vezet szövdmények
201
porcellánfehérszin hártya görbületének megtartásával bár sklerozál,
lesz,
elfajul. vagy amikor a beszürdés zsirosan, vagy mészszeren Az uveának oly gyakori megbetegedése önként arra a kérdésre vezet, nem részlettünete-e csupán a keratitis az uvea megbetegedesenek, azaz az uvea megbetegeelsdleges baj-e valójában a keratitis, vagy másodlagos,
A
legújabb vizsgálatok feltétlenül a mellett bizoaz uvea megnyítanak, hogy vannak parenchymás keratitisek, melyekhez megbetegeuvea betegedése csatlakozhat ugyan, de melyeket nem okoz az
désének következménye.
dése és igy az uveitis anterior
nem minden
esetben elfogadható synonymája
a keratitis interstitialisnak. Aetiologia.
A typusos
a veleszületett lues okozza.
interstitialist az esetek
keratitis
A
keratitis a luesnek
nem
nagy részében
ritkán kési, els- és
esetleg egyedüli megnyilatkozása.
Minthogy az általános orvoslás nézpontjából is fontos az aetiologia megállapítása, figyelemmel leszünk mindazokra a tünetekre és jelensémelyek öröklött
gekre,
lues mellett bizonyí-
tanak. Ezeket részben anamnesises adatok útján, részben objective állapíthatjuk meg.
Az elbbiek
beszerzése sokszor igen kényes
feladatot ró az orvosra. veleszületett
után kutatni
több kétségtelen
lues
látjuk, felesleges ;
Ida a betegen a
is
az anamnesis
jelét
adatai 93. ábra.
positiv tünetek híján azon-
Hutchinson fogak.
ban az iránt érdekldünk, hogy a beteg .gyermeknek vannak-e testvérei és egészségesek-e azok, az anya abortált-e
hányszor, voltak-e koraszülései, az élve
és
meddig maradtak meg, miben haltak
el,
született
gyermekek
stb.
A lues hereditaria mellett bizonyító objectiv tünetek közül els sorban a fogabnormitásnak és a hallószerv megbetegedésének sajátos alakja említend. A sajátszer fogképzdési hiba, a hallószerv bántalmazása, a keratitis
parenchymatosával együtt az
A fogképzdésben a csak fels
u.
n.
Hutchinson-íéle
triast alkotja.
rendellenesség a második fogzásnak rendszerint
középs metszfogain
abban nyilvánul, hogy ezeknek a fogaknak metsz éle félholdalakú, felfelé domború iveltséget mutat (1. 93. Ábra). Idvel az iv két vége lekopik, minek folytán a 25 30-ik életéven túl a metszfogak a rendesnél kisebbek. A Hutchinson fogakat nem szabad a látszik és
—
rhachitises fogakkal összetéveszteni
ezeken a zománc, fleg az elüls felüvízszintes barázda alakjában hiányzik, vagy metsz ;
többnyire 2
leten,
élük
nem
—
3
hanem
—
zománccal bevont púpot mutat. A hallószerv bántalmazottságában két typust különböztetünk meg. Az egyik az otitis média suppurativa, mely rendszerint az élet els heteiben, vagy hónapjaiban jelentkezik, fájdalmat és más betegség-tüneteket nem
'.okoz ;
egyenes,
2
3
idejekorán orvosolva aránylag
kedvez
prognosist enged.
A
másik
202
typusnál a hallászavarok minden egyéb tünete nélkül váratlanul jelentkeznek és rohamosan súlyosbodnak; rendesen mind a két fülre kiterjednek.
A
prognosis rossz, az orvoslás jóformán
medd.
Az Ízületek megbetegedései is gyakoriak
lues hereditaria esetén.
Rend-
vagy kisebb terjedelm sávos izzadmány alakjában mutatkoznak; az Ízület súlyos természet gyuladása ritka. A jodkalium mindig jó hatásúnak bizonyul, mert az izületi bajt 4 6 hét alatt meg szerint arthralgia,
—
szokta gyógyítani. Legtöbbször a térdizület betegszik meg. A lues hereditaria további tünetei a fehér szín, vonalszer, sugaras-
elrendezés sekély hegek (rhagadok) a szájszögletek, néha a szemek körül is, a nyelvgyökér sima atrophiája a dagadt, apró, kemény, nem fájdalmas, szétesésre kevéssé hajlamos nyirokmirigyek fleg a nyakon, a garativ az ,
,
hosszú csöves csontok, rendszerint nem fájdalmas csonthártya-daganatai, tophi, a nyeregorr a rhinitis, az arcz és a a koponya sajátos diffrmitása. Egy tünet magában nem elég a diagnosis-
uvula fekélyei
és defectusai, a
,
akad lues hereditariaban szenved, akin több tünetet megesik, hogy a beteget kisér testvérén találjuk meg a
hoz, de viszont ritkán
ne találnánk,
és
betegen hiányzó tüneteket.
A lues
hereditarian kívül
még a szerzett lues is okozza,
bar aranytalanul
ritkábban, a keratitis interstitialist. A szaruhártya gyuladás az elsdlegesfertzés után hónapokkal és sok evvel késbb is jelentkezhet. Ide számí-
tandók azok a parenchymás keratitisek
is,
midn
a lueses dajka fertzi
a gondjaira bízott gyermeket. a tuberculosis, a skrophulosis, az influés a diabetes. enza, a malaria, a rheumatismus articulorum, az arthritis urica általános szerint Egyesek össze. Nkön enstruatios zavarokkal függhet
Egyéb
aetiologiai
momentum
m
táplálkozás-zavarok
is
okozzák, legyenek azok akar skrophulosistól, íhachi-
tistl, luestl, maláriától stb.-tl feltételezettek.
A
parenchymás
vagy egészen
keratitis a
mehen
lezajlik és az újszülött
belül
is
kifejldhet, ott részben,
srbb, vagy kevésbbésür
szaruhár-
tya homálylyal jön a világra. Pathogenesis.
Egy ma
is
igen elterjedt nézet szerint a keratitis inter-
endothelialis elmélet az endothel megbetegedése indítja meg. Ez a csarnokviz kóros összeazt vitatja, hogy vagy a hiányos táplálkozás, vagy a és elhalnak, a csarnokviz. tétele folytán az endothelsejtek megbetegednek okozza. azután a szaruhártya szövetébe férkzik és annak megbetegedését pericornealis Egy másik nézet szerint az elsdleges megbetegedés a stitialist
érháló
valószínen
lueses
természet megbetegedése.
mikro organismusokIgen valószín, hogy az interstitialis keratitist a amellett bizonak a szaruhártya szövetébe hatolása okozza. A kísérletek nemcsak khmkailag nyítanak, hogy lueses anyagnak a csarnokba oltásával hanem, hogy a spvro^ jellegzetes keratitis interstitialist lehet elidézni, szaruhártyaszövetben is kimutathatóchaeta pallida ilyenkor a még átlátszó
;
20J
és a
homály
ezt követi, továbbá,
kórszövettani képe
feltnen
hogy az
ilyen
módon
keletkezett keratitis
egyezik a typusos interstitialis keratitisehez,
melyet lues hereditaria okozott.
Hogy
dyskrasiás, veleszületett,
vagy
szerzett luesben, tuberculosis-
migindithat-e parenchymás ban szenved egyénen lényegtelen szemsérülés
beigazolva nincs, bár igen valószín, vezérelv, hogy az orvoslás Orvoslás. Interstitialis keratitis esetén a hogy a szaruminden esetben helyi és általános legyen, mert kétségtelen, függ össze, vagy hártya gyuladás mindig a szervezet megbetegedésével
keratitist, az teljesen
egyenesen az okozza. Eszerint,
ha a baj akár
örökölt, akár szerzett syphilisnél jelentkezik,
Ezt a beteg életkora és általános erbeli beteget az osztályon, állapota, továbbá a szerint kell megválogatni, hogy a vagy mint bejáró beteget orvosoljuk. Rosszul táplált, de különösen a kénes-mérgezés tüneteit .mutató lueses betegen izzasztó kúrát alkalmazunk
antilueses orvoslás lesz helyénvaló.
ugyanez az orvoslás célszer, ha a keratitis rheumatismus és influenza kíséretében jelentkezik. Különösen jo hatásúnak talaltak a parenchymas keratitis ellen a natr. salicylicumot.
tuberculosis kíséretében fejldött a keratitis, tejkúra, hizlalókúra,
Ha
creosot, guajacol, tuberculinnal rendszeres orvoslás kerül szóba.
Maláriában a chinin javait
megnagyobbodás
és parasiták
Ha
hidegrázások nincsenek, csak lép-
vannak a vérben, minden 4
grm. chinint adunk. Diabetes ben a megfelel -
élet- és
—
5
nap, 0.5
—
1.5
étkezés rendet ajánl-
juk, a menstruatio zavarait orvosoltatjuk.
van dolgunk, fokozzuk erbeli állapotát, de ne tartsuk a beteget a szobában, ha állapota nem kívánja meg feltétlenül. Ha azután a keratitis egészen-, vagy nagyrészt lezajlott, ajánljunk a jobbmódú betegnek légváltozást, tengeri-, vagy tóparti fürdt; sokan különösen a meleg thermákat ajánlják.
Ha
vérszegény,
rosszul táplált satnya beteggel
A
legjobban bevált helyi orvoslás a nedves meleg borogatás és az atropinbecsepegtetés. Mindkettt elssorban a beszrdési szakban alkalmazzuk, egyrészt azért, mert az izgalmi tünetek csökkentésére lyással alis,
kedvez
befo-
vannak, másrészt mert velük tudunk legbiztosabban küzdeni az uve-
fleg az
A
iris
megbetegedés következményei
ellen.
leghevesebb izgalmi tünetek tartama alatt a beteget mérsékelten
ha az izgalmi tünetek apadtak, szürke védüveggel, por- és napmentes helyen tartózkodhat, ha az idjárás megengedi. A fájdalom ellen Arit féle homlokkencsöt, aspirint, pyramidont, elsötétített
szobában tartjuk
;
-
morphiumot rendelünk.
Ha
az izgalmi tünetek lényegesen engedtek, a pupilla tágul és köny-
nyen tágan tartható, de ne elbb, a homály feltisztulását siettetjük, gzölgésekkel, a szemnek kencsökkel massálásával, konyhasó subconjunctivalis befecskendezésével stb.
204
nak
lefolyású esetekben, melyek sehogy
sem akartovábbá olyanokban, melyekben az intraocularis nyomás
Nagyon hosszadalmas javulni,
kivételesen fokozódott, iridectomiát végezhetünk
ez helyénvaló lesz
akkor ha a keratitis számos hátulsó lenövés hátrahagyásával gyógyult, vagy ektasia kezd mutatkozni. A keratitis parenchymatosa ritkább megjelenési alakja a) a keratitis parenchymatosa centrális annularis. Ezt sr, a szaruhártya stromájában elhelyezett és a szaruhártya közepét gyürüalakban körülfogó homály jellemzi ritkán ketts gyrt látunk, néha csak fél;
is,
:
;
gyürt. tiszta
A gyrtl
határolt szivárványhártya rendszerint
marad, vagy csak kevéssé homályosodik
A
hol alig erezett. született b)
el.
A
sokáig egészen
homály hol srbben,
baj rendszerint a io. életéven innen, leginkább vele-
luesnél jelentkezik.
A
keratitis interstitialis punctata v.
keratitis inter stitialis puncti-
A
szarúhártya szövetének különböz rétegeiben körülírt, gombosthegy, gombostfej nagyságú szürkés-fehér pontszer homályokat látunk ezek gyorsan fejldnek és gyorsan tnnek el, homályok hátra-
formis specifica.
;
hagyása csekély,
vagy ilyenek hátrahagyasaval.
nélkül,
a
alig vesz részt a
szivárványhártya
A
ciliaris
belöveltseg
kórfolyamatban
;
a baj
leginkább lues kíséretében fejldik.
Cocain és sublimat Cocain
sublimat
és
szerint kevésbbé
sr,
keratitis,
keratitis.
a szarúhártya stromájanak
néha azonban
sr
ama
rend-
homálya, melyet hályogkivo-
nás — ritkábban iridektomia után néha láthatunk, ha érzéstelenítésre — ferttlenitésre sublimat-oldatot használtunk. A homály rendszerint — nappal a mtét után mutatkozik,
co-
cáin,
2
3
a szarúhártya kisebb, vagy nagyobb részét elfoglaló, sr, vagy kevésbbé sr, a szarúhártya stromaja'ban alakjában.
A
seb
gyógyulására hátráltató
diffus,
felhszer,
elhelyezett
befolyással
nincs
;
homály izgalmi
—
3 hét alatt ritkul és tüneteket nem okoz és azokat nem növeli rontja, a eltnik, hol meg állandósul és az optikai eredményt t. temesen ;
hol 2
mi jóformán épen olyan gyakori.
homálynak okát és eredetét egyesek a cocain, mások ismét mások a* két szer együttes alkalmazasaban keresik.
A
és
a sublimat
borogatásokat a cornealis seb záródott, nedves meleg után dioninbehintés szemre, késbb dioninkencscsel, vagy
Orvoslás.
rakatunk a massálhatunk.
Ha
205
,
Keratitis leprosa.
szarúhártya leprás megbetegedése háromféle alakban jelentkezmint keratitis punctata leprosa, melyet fleg a lepra tuberosus. hetik uveitissel pároalakjánál láttak, azután a parenchymás keratitis képében
A :
,
aban. sultan és végül nagyobb graniilomaszer daganatok alakj Mi az ilyen aetiologiájú szarúhártya-bántalmat nem igen látunk.
A
szaruhártya
genyes
beszürdése. Infiltratum suppurativum corneae.
A
szarúhártya genyes infiltratumának
kórképe és lefolyása a követ-
— kivételesen
a szemteke köt-, Kisebb nagyobb izgalmi tünetek, hártyának chemosisa, sokszor a szivárványhártya vérbsége kíséretében, a szarúhártya bármely helyén, szürkés-sárga, vagy genyes sárga szín,
kez
:
hol kerek, hol hosszúkás, esetleg rendetlen alakú,
gombost-fej nyi, köles-
vagy annál nagyobb homály mutatkozik, mely rendesen a szarúhártya középs és felületesebb nyalábrétegeiben fészkel. A homály közepe srbbnek, tömörebbnek látszik. A beszrdött részt sokszor homályos nyi,
udvar veszi körül.
A
felülete
nem
síma, helyenként felhámhiányt látha-
— Az infiltratum vagy fekélylyé
vagy lassan kisebbedik és a. geny felszívódásával eltnik, nyomtalanúl, vagy homály hátrahagyásával. tunk.
A beszrdés
acut
lesz,
ophthalmo-gonorrhoea, trachoma, szarúhártya.
sérülés eseteiben jelentkezhet, sokszor ismeretlen az aetiologia. Görvélyeselzen
néha mélyen a szarúhártya
keletkezik.
rétegeiben
fekv genyes
infiltratum
Izgalom nélküli genyes beszrdés elnevezésen Graefe irta
azt a rendszerint mélyebben,
majdnem mindig
le
a szarúhártya közepén
keletkez, eleinte csak pontszer beszrdést, mely 2
—
nap leforgása feltn, hogy a to3 mm. átmérjvé nagyobbodik és melyen vább terjed genyes folyamat ellenére izgalom a szem részérl jóformán nincs. A könnyebb esetek még magukra hagyatva is meggyógyulnak; alatt 2
—
3
a súlyosabbak nedves-meleg borogatások alatt.
Az infiltratumoknak prognosisa általában véve kedvez
;
ha fekélylyé
alakulnak, ennek a prognosisa lesz mérvadó.
Sokan a beszrdést nem tekintik a szarúhártya külön genyes meghanem a szarúhártya fekély kezdd szakának. Ez azonban nem áll meg azoknál a beszrdéseknél, melyekbl nem lesz fekély, hanem felszívódnak és eltnnek. Orvoslás. Nedves meleg borogatások, atropin becsepegtetés laza védkötés, ha a conjunctiva nem termel kóros váladékot. Fájdalom csillapítók. Az alapbajt (trachoma, ophthalmogonorrhoea stb.) megfelelen
betegedésének,
;
orvosoljuk.
20Ó
Ulcus corneae. Szarúhártya
A
fekély.
szarúhártya-fekély az esetek nagy számában a szarúhártya
ge-
nyes beszrdésébl fejldik úgy, hogy a beszrdés fölött a szarúhártya kivételt tesznek ez alúl azok a fekélyek, rétegek genyesen szétesnek ;
melyek úgy keletkeznek, hogy pl. szennyezett idegen test jutott a szarúhártyába a fekélyesedés ilyenkor az idegen test eitávolíása, vagy eltávozása után visszamaradó folytonosság hiányban indulhat meg. Cor;
nealis herpes
hat
meg
megpukkadása után
a szarúhártyának
is
fertzés folytán fekélyesedés indul-
eleinte tiszta,
hámfosztott helyén.
Minden szarúhártya-fekély esetében a fekély alapjára, széleire és környékére kell figyelemmel lenni. Ezeknek magatartásából és külsejébl tartanunk a fekély terjedésétl, esetleg áttörésétl, vagy ellenkezleg, megállapodott és gyógyulásnak indult-e a fekély. Kórkép és lefolyás. Ciliaris belöveltség, fájdalom, fénykerülés, könydönthetjük
el,
kell-e
szemteke-köthártyának belöveltsége, néha chemosisa mellett a szarúhártya bármely l^elyén, ritkábban csupán a hámrétegre és a Bowmann szövetre kiterjed szürkés-sárga, anyaghiányt látunk. A cornea Az anyaghiány lehet görbülete itt rendetlen, tükörképei hiányoznak. gomboskerek, kerekded, toj ásdad, sarló, vagy rendetlen alakú, nagysága nyezés, a
gombostfej nyi, kölesnyi, kendermag nagyságú és annál szélei lehetnek simák, kimartak, fogazottak, sokkal nagyobb
thegynyi, esetleg
;
alapja egyenetlen, göröngyös, szürke, szürkésgenyes-sárga lepedékkel boritott. Az anyaghiány körül a
beszrdöttek, kivájtak sárga,
vagy
;
iritist szarúhártya többnyire beszrdött. Ilyen a friss fekély, melynél hiányzik. hypopyont találunk egyik esetben, mig a másiknál ez és
b
Eltekintve a
beszrdéstl, mely nem elz meg minden
fekélyt,
különböztethetünk a kész fekély lefolyásában rendszerint 3 stádiumot viszmeg a terjeszkedés-progressio, a megállapodás és feltisztulás, végül a :
szajejldés, regressio, reperatio,
vagy hegesedés
szakát.
tek aránylag igen
ismertettük. Itt megeshet, hogy az izgalmi tüneezt csekélyek és a fekély azért mégis terjed. A fekélynek
az alakját torpid,
vagy astheniás fekélynek mondjuk.
Az els
szakot
már
átlátszóbb megállapodás szakában a fekély alapja tisztulni kezd, láthatók, az alapot a tükörképek eltorzultál! bár és halványan, de
A
lesz,
a fekély széleinek beszuboritó geny és az elhalt szövetcaffatok leválnak, udvar eltnik, rdése csökken, a fekély nem nagyobbodik, a homályos
az izgalmi tünetek lényegesen apadnak. A megállapodás idszakában igen gyakori a fekély erezdése.
Az
újon-
szaruhártya felületen
nan képzdött vérerek rendesen a limbuson át a vörös gomolyt alkothaladnak a fekélyhez és annak alapján sokszor része tisztul, erezodik, gyog\ u nak. Megtörténik az is, hogy a fekély egyik
sr
,
20 7
beszrdés terjed, genyemásik részén a fekély széle beszrdött marad, a serpiginosus fekélynek mondjuk. sen szétesik az Így terjed fekélyt kúszó A regressio és hegedés szakában a feltisztulás halad, az anyagelmúlnak, az anyaghiány hiány sima, átlátszó lesz az izgalmi tüneteka felhámréteg átn a kiteldik úgy, hogy a folytonossághiány széleibl is megindul a 'fölött. Magában a feltisztult fekély-alapban ,
;
;
fekély alapja
A
szövet ujképzdés.
kötszövet a
folyton szaporodó
lev hámelei te. Az újon-
fölötte
mindjobban felemeli, míg a szarúhártya felszínét olyan nan képzdött szövet (köt-nem szaruhartya-szövet) csak ritkán mennél mélyebb volt a fekélyeátlátszó, mint az ép szarúhártya-szövet sedés, annál homályosabb rendszerint ez a szövet. Megtörténik ismételten az, hogy a heg kitöltésére termelt szövet réteget
;
hogy a hamot egeszen a szaruhartya felszínéig fel mely emelje. Ilyenkor a fekely helyen lapos, tükröz bemelyedes maiad, olyannak látszik, mintha itt a szaruhartya le volna csiszolva, ez az u. n. folytán keletkezett u. n. facetté. Ez gyakoribb, mint a szövet túltermelése ektasiás heg. Ez, a hegszövet zsugorodása folytan idvel kevesbbe kiemel-
nem
elégséges ahoz,
kedvé
válhat.
legkedvezbb esetekben, melyek szerencsére nem is ritkák, a vagy srbb fekély nyom nélkül meggyógyul, máskor átlátszóbb, homály, vagy folt marad a szarúhártyán. Sajnos, hogy nem mindegyik fekély folyik le ilyen simán, hanem a fekély vagy kerületileg, vagy a mélységbe, vagy mind a két irányban terjed, aminek súlyosabb természet következményei lehetnek. Ha a fekély nagyobb felületi kiterjedést ér el, legjobb esetben nagy kiterjedés homály marad a szarúhártyának ez a homályos része rendes görbületét
A
;
megtarthatja.
Ha a homály
corneae-rl szólunk
;
igen
sr,
szürkés-fehér, leukoma v. cicatrix
ha a homály a szarúhártya legnagyobb
egész szarúhártyát elfoglalja
pseudocornea- ról
is
részét,
vagy az
beszélhetünk. — Megesik
az is, hogy a nagyobb kiterjedésben megvékonyodott szarúhártya az intraocularis nyomásnak enged, tágul és a képzdött hegszövet természetesen szintén kidudorodik
—
ez a kerektasia ex ulcere v. leukoma
Viszont megesik ennek az ellenkezje oly
nagy fokú, hogy nemcsak a heg
átlátszó szarúhártya és
applanationál
is
is,
lesz
ectaticum.
hogy a hegszövet zsugorodása lapos, hanem a hegen kivl fekv
is,
ez az applanatio corneae.
a látás igen csekély és
Leukoma ectaticumnál
idvel rendszerint egészen
elvész.
Ha a fekély a mélységbe terjed, áttörésétl kell tartani. Az áttörésre els sorban a fekély kiterjedése dönt, oly értelemben, hogy kisebb kiterjedés fekély rendszerint csak akkor tör át, ha a szarúhártya stromája nagy kiterjedés fekély már mikor a fekély még nem is olyan mély. Ha a fekély
egész vastagságában genyesen szétesett
akkor
is
áttörhet, a
;
apró, de mély és az áttöréshez közel van, ezt
megelzleg
a fekély alapja
208
néha a fekély v.
szélei
között hólyag alakjában kidudorodik ez a keratokele
hernia corneae.
elüls csarnok eltnik, a lencse es a szivárványhártya a cornea hátulsó felületéhez lapul, a pupilla megszkül, a szem puha lesz és a fekély rendesen nem terjed tovább. Az áttörés következményei Ha az áttörés-nyilás apró, közelebb
Bekövetkezett
áttörésnél az
:
fekszik a szarúhártya széléhez es az atszakadas nem következett be nagy ervel, az iris felületének egy darabja kerül az attöres-nyilas möge es rend(elüls synechiszerint oda is heged és létrejön a cicatrix corneae adhaerens
ának
is
Ha
mondják).
az áttörés nyilasa
itt
nagyobb, az áttörés rohamosan
sodortatik, a szivarvanytörtént, a szivárvány hártya egy részé a nyilas ele
hártya elesik
:
prolapsus
iridis.
Az
újból
fejld
csarnokviz es a sphinkter
szivarvány-hartya visszahúzódhat, szivarvany-hartya a de ez csak a legritkább esetekben történik, hanem a gyuladt lesz, majd sarjnyilása széleivel összetapad, a künrekedt iris
pupilláé hatása alatt,
szövet
képzdése
az
elreesett
indul meg, mely
sr fehéres hegszövetté alakúi.
Ennek
emelkedik ki és zsugorodásával a prolapsus lelapulhat, úgy hogy alig marad; igen gyakran igy csak nagyobb cicatrix v. leukoma adhaerens
azonban kiemelkedik, a
Ha
staphyloma corneae partiale keletkezett. cornea közepén v. ahhoz közel történt, a myilás
midn
az átszakadás a
elzárja. mögötte a lencse van, a nyílást a fejld hegszovet és ez A meggyl csarnokviz ezt a hegszövetet esetleg megint átszakítja szövet zarja el. Némelyfolytatódhatik mig végül a nyílást eléggé ellenálló is odatapasztja es mikor kor a fejld hegszövet az elüls lencsetok pólusát ez az összetapadás mega meggyl csarnokviz a lencsét visszaszorítja, egy darabkája megszakad és a lencsetokon esetleg ennek a hegszövetnek szín folt alakjában latunk tapad, melyet maradandóan élénk fehéres
nem nagy
és
(oldalt világításnál)
antenor. ez a katarakta capsularis centrális
hogy az átszakadás nem záródik teljeez a fistula corneae, gombostúhegysen, hanem kis nyílás marad vissza homályos hegszövet szegélyez. nagyságú feketés szín pontocska, melyet Megesik bár ritkábban az
is,
;
pettyhüdtebb lesz, a szarua fistula sokáig fennmarad a szem mind hártya lassan lelapul és végre a szem elpusztul. nyilas nagyobb, Ha a központilag, vagy a központhoz közel fekv staphyrészleges ez eleinte rendszerint nagy irisprolapsus keletkezik; cjidvel teljes cornealis staphyloma is
Ha
loma képzdésére
vezet,
melybl
ldhet. Viszont megtörténhet ilyenkor az lanatio corneae-t,
A
friss
st phthisis
corneae-t
is
is,
hogy a zsugorodó heg app-
okoz.
borsó nagyságú irisprolapsus gombostfej — egészen ,
,
,.
es
anna
mutatkozik, mely eleinte a szinagyobb félgömbszer hólyag alakjában fekete-barna színben mutatkozik, várvány hártya eredeti színében, vagy lesz. késbb a reárakodó izzadmány folytán szürkés szín
egész kiterjedésében homályos Phthisis corneae esetén a szarúhártyát
209
hegszövet foglalja pult, esetleg
azzá
szaruhartyanal jóval kisebb es
mely a rendes
el,
még behorpadt. Az
ilyen
lela-
szem rendszerint vak, vagy hamar
lesz.
Staphyloma corneae ( 234. old.). Nagy kiterjedés átfuródás eseteiben a lencse kiszökhet a szembl ez azután sorvad és tönkre megy. Megtörténhet az is, hogy a szem feszültségének a csarnokviz kiszökése folytán gyors csökkenésekor intr aocularis 1
.
;
vérzés következik
be
;
ilyenkor
is
rendszerint tönkremegy a szem. Végül,
hogy a genyedés a fekélyrl, az irisre, a sugáraz érhártyára terjed és a szem genyes chorioiditisben, illetleg
ritkán bár, de megesik, testre és
panophthalmitisben pusztul Aetiologia.
el.
Szarúhártya fekélyt igen sokszor a köthártya különböz
megbetegedései okoznak.
már
Ilyen másodlagos fekély
az
egyszer köthártya hurutnál
is
Ez a hurutos fekély ulcus catarrhale többnyire a szarúhártya szélén, félhold, vagy sarló alakban jelentkezik, igen kedvez lefolyású szokott lenni, a mennyiben többnyire nyom nélkül gyógyul. Ugyancsak jóindulatú általában a lymphás fekély, mely a szárúhártyán fészkel lymphás csomó szétesésébl fejldhet. Minthogy ez azonban a pupilla területében is felehet, az utána esetleg megmaradó homály csökkentheti a látást. Kevésbbé jóindulatúak azok a gonorrhoeás fekélyek, melyek az újszülöttek heveny gonorrhoeás conjunctivitisénél jelentkeznek ezek magukra hagyatva állandó szarúhártya-foltokat okozhatnak, st áttörhetnek és a szemet tönkreteszik. Aránytalanúl kedveztlenebb a prognosifea azoknak a gonorrhoeás fekélyeknek, melyek a felnttek heveny ophthalmogonorrhoeájánál gyakoriak. Trachománál pannus nélkül ritkábban, pannusnál gyakrabban jelentkezik fekély, még pedig sokszor több apró egyszerre a pannus szélén, vagy magán a pannuson, ezek a fekélyek is veszélyesek a szarúhártyának, de távolról sem annyira, mint a diphtheritis conjunctivae mellett jelentkezk, melyek nagyon gyorsan terjedhetnek és a szarúhártyát hamarosan elpusztíthatják. fejldhet.
,
—
;
Fekélyt okozhat az ozaena, a lupus, a szarúhártya sérülései, idegen befelé
testek,
álló
pillaszrök,
inf arctusok a Meibom-mirigyekben rossz indulatú fekely keletkezhet mészszel, savakkal, égetés, acut exanthemák ;
kíséretében.
Glaukomásan elfajult, leukomás, vagy staphy lomás szarúhártyákon néha igen rossz indulatú u. n. atheromás fekély mutatkozik, mely a heges szövet genyes szétesésére vezethet és a szem sorvadásnak indul. Satnya, kachexiás egyéneken jelentkez lassan terjednek, mégis
marasmusos fekélyek, bár rendszerint könnyen tönkreteszik a szarúhártyát. u. n.
Alakjuk, jelentkezésük, terjedésük és lefolyásuk szerint
vetkez fekélyekrl szólhatunk. Ulcus corneae rodens se>
pens Dr.
(1
Hoor
207. old.)
.
:
Szemészet.
ulcus corneae torpidum v.
(
1
.
még a
213. old.)
asthenicum
(1.
;
kö-
ulcus
206. old.) ]4
210 Ulcus corneae perforans-nsk azt a fekélyt mondják, mely rendszerint csekélyebb izgalmi tünetek között a szarúhártya közepén keletkezik és nagy hajlammal bir az átszakadásra. Ulcus marginale infectiosum. Két alakban jelentkezik
;
kerekded,
az egyikben
mutatkozik közel a szarúhártya széléhez,
ded fekély ugyanott.
vagy gyr alakú fekélyke a másikban több apróbb, kerek-
sarló,
— A fekelykek joindulatuak,
4
6 hét alatt teljesen
a szarurendesen egyoldalúak. Ulcus corneae intemum méhen belül is hártya bels felületén a Descemet szövetben, esetleg a ,
fejld
fekély.
A helyen
szarúhártya-felhám, bár egész kis felhám a mikrosérült, kikopott legyen, mert az ép szarúhártya hámkikopást a Ezt a részével szemben immunis.
fekély elfeltétele az, hogy a is
organimusok legnagyobb legkülönbözbb befolyások okozhatják; a köthártyának váladéka
fellazít-
testek, infarctusok lehorzsolhatja és felmarhatja az epithelt, apró idegen
hatják
és
nem
eléggé óvatos orvosláskor
magunk
sérthetjük meg,
igy
a kimosásra haszferttelenít oldatokkal történ kimosásokkor, egyrészt ferttelenít oldatot használunk, nált eszközzel, másrészt úgy, hogy túlers ismételten és hosszavagy nem ügyelünk arra, hogy az oldat ne érintkezzék
san a szarúhártyával.
Bár a fekély prognosisa az aetiologia szerint lényegesen prognosis szempontjából valamás, azért vannak körülmények, melyek a tekintetébl mindenekmennyi fekély alakban értékesíthetk. A látás mely a pupilla területében eltt kedveztlenebb prognosisú az a fekély, közel, mert ha amaz csekély homály fekszik, mint az, mely a szélhez van Prognosis.
hátrahagyásával gyógyul homálylyal gyógyul
sr
is, is.
zavarja a látást, ez ellenben nem, akármilyen Ha azt látjuk, hogy a fekély egy helyen mar
tartani az átfuródástol. Egyforma erezdött, azon a helyen alig kell többé életkora lesz a prognosisra az egyen helyi változások mellett befolyással olyképen, hogy gyermeken és fiatalokon és általános egészségi állapota öreg egyéneken, nagyobb ugyan a fekély gyógyhajlama, mint
rendszerint tarthatók nyugalomban, sokszor viszont azonban, fleg gyerekek nehezen lev, egészséges egyéneken jobban a kötést sem trik meg jó erben is táplált betegeken. Iszákosokon gyógyul a fekély, mint satnya, rosszúl ;
feltnen
csekély a gyógyhajlam.
.
,
folyamatban úgy Bakteriológia. Mint minden genyes
itt is
.
.
staphy
ezen kívül találták a bar találkozunk lokokkussal és streptokokkussal dtp eeks-bacillust, a Morax-Axenfeld Cillus pyocyaneust, a Koch-W a baclust liquefaciens Petüi-t, az influenza bacillust, a diplobacillus bacillust bacillust, a tuberculosis Neisser-gonokokkust, a diphtheria ;
okozhatták a ^"Mindenekeltt kutatjuk, mily befolyások azo a összefügg Ha köthártya megbetegedésekkel fekélyt — A köthártyának lapis oldattal ecsete feltétlenül orvosolni all
s
en,
esc
kell.
1
21
a fekély
nem
ellenjavalja, a
kékkvel
orvoslást azonban kerülni kell és
kerüljük az ólomvizes borogatásokat, vagy kimosásokat is az ólomsók a fekély alapjára lerakódnak és el nem távolítható homályokat, ólom ;
Mellzzük továbbá a köthártya hurutok
incrustatiot okoznak.
ellen
egyéb-
ként sikeresen használt szemcsepeket. Kivételt tesz ez alúl az a fekély, melyet a Morax Axenfeld diplobacillus okoz ennek souverán szere a
—
—A
zinkoldat.
;
ecseteléskor
lapis
Ha
kerüljön a szarúhártyára.
hogy az ezüstoldat ne
ügyeljünk,
ektropiumot, trichiasist találunk, szüntes-
sük meg, az idegen testet távolítsuk
el,
az infar ctusokat kaparjuk
ki,
az
ozaenát orvosoljuk stb.
A beszrdés
szakában nedves meleg borogatásokat rakavízzel, vagy bórsavas oldattal, vagy tea fzet-
és terjedés
tunk a szemre, vagy
tiszta
—4-szer csepegtetünk
tel.
Atropin oldatot a szükség szerint 2
rint
közvetlenül a meleg borogatások után, ugyanannyiszor, esetleg
be, rendsze-
srbben
még
mossuk ki a szemet langyos 3%-os bórsavas, vagy I 5000-re sublimat oldattal. A fekélyre finom jodojormport hintünk, vagy iodoform, vagy nátrium sozojodolicum kencsöt dörzsölünk be kell óvatossággal. :
—
Többen az
nagyon ajánlják és jó nyomás csökkentésébl magyarázzák. Mi a rend-
eserin rendszeres becsepegtetését
hatását az intraocularis szeres eserin,
Ha
— vagy poilcarpinkezelést egyáltalában nem pártoljuk.
a beteg a meleg borogatásokkal szünetel, védkötést- és ha a fe-
kély mély, enyhe nyomókötést alkalmazunk, akár
azonban a köthártya
b váladékot termel,
Ha a fájdalom nagy, lése,
Késbb
morphium
homlok kencs bedörzsö-
stb. kerül szóba.
a regressiv és reparatiós szakban,
jórészt elmúltak, izgató szereket alkalmazhatunk,
sárga Hg.
a kötéstl.
el kell állani
vérelvonás, az Arit- féle
antipyrin, aspirin, pyramidon,
mind a két szemre. Ha
kencscsel massálást, szemgzölgést
ha az izgalmi tünetek igy calomel behintést, stb.
Ezzel siettetjük a
hámhiány kiteldését.
Ha
a fekely
nem
mély, a beteg
jenjárhat, ha mély és áttörésétl tarthatunk, a beteg maradjon az agyban, lehetleg csendesen, tartózkodjék a lehajlástól, kerülje lehetleg a tüszögést és köhögést. Gyenge hashajtók minden esetben ajánlatosak, nehogy az erlködéssel járó széke-
léskor a fekély átfurodjon.
Ha
a fekely az említett helyi orvoslás ellenére terjed, dionin behinvagy a fekély 5%-os tejsavas oldatba, alkoholba,
tésével próbálkozunk,
va gy jodtincturaba mártott, csípbe fogott, vagy lekerekített üveg pálcikára csavart apró vatta-tamponnal ledörzsölhetjük ajánlják a fekély kikanalazasat es utána irrigálását _ 4% os bórsavas oldattal továbbá ;
;
égethetjük a fekely alapját es széleit a galvanokauter fehéren izzó platina
Sfxlronyával. jét
Az
égetést
megelzleg
csepegtethetjük a corneára,
letek zöldesre
festdnek.
Az
2%-o.s fluorescein oldat
midn
I
—
2 csepp-
a kóros és igy elroncsolandó rész-
égetés helyi érzéstelenítéssel alig fájdalmas. 14 *
212
Megkísérelhet továbbá a bulbaris köthártyának
átültetése
,
a conjuncti-
azaz a fekélynek takarasa nyeles, vagy nyelnelküli vagy sublimat oldat subconjunca konyhasó köthártya-lebenynyel
valis keratoplastica,
,
;
tivalis
befecskendezése stb.
a roncsolás a Descemet hártyáig letercélszer azt szaruhártya jedt, az áttörést elkerülni alig lehet; ilyenkor simább és punctio-váá vagy paracenthesis- sel megelzni. így tisztább, szivárhegedésre alkalmasabb sebszéleket nyerünk és el is kerülhetjük a
Ha
a fekély nagyon mély
és
,
ványhártya elesését, mert mtétkor a csarnokviz rohamos megakadályozhatjuk
elfolyását
.
A
helyi orvoslás
,,
mellett “
megkíséreljük a Deutschmann-íe\e serum,
Roemer illetleg valamelyik streptokokkus serum, a rum, vagy a diphtheria ellenes serum
br
alá,
pneumokokkus
se-
vagy izomba fecskende-
zését.
Ha
nélkül, igyekezáttörés következett be szivárványhártya elesés
lehetleg rendes
zünk az iris elesést továbbra is megakadályozni és görbület heget nyerni. Ezt legjobban nyomókötéssel hátonfekvéssel érjük
Ha
el.
nyugodtan
és
a szivárványhártya elreesett, megkísérel-
—
vagy Pupillatágitó, jük az elreesett részt a nyílásból kiszabadítani. kidudoa el, ha nem, pupillaszkit szerekkel csak elvétve érjük ezt ilyenkor összeesik es hólyag rodó hólyagot discissiós tvel felhasítjuk. A hátfekvessel igyekszünk újabb kidudorodásának nyomókötéssel és csendes Ha ez nem jár eredménynyel a prolapsust kimetszszuk. elejét venni. minden 24-36^ órán Ugyanezt tesszük fertzés elkerülése érdekében túl fenálló prolapsussal
ennek
lapissal égetése káros és rossz.
Úgy
a
;
prolapsusokat jobb nem bántani es hoszigyekszünk elérni lehetleg szabb idn át alkalmazott nyomókötéssel szivárványhártyának a nyílásban fekv kis dalapos hegesedését. Ha a hogy szarúhártyafistu a képzrabkája az összenövést akadályozza, úgy hátfekvésben nyomókotessel az agydött a beteget 5—6 napig csendes megkíséreljük az insdarabka kiban 'tartjuk. Ha a fistula nem záródik, nyornoiris, akkor is hátfekvessel metszését. Ha a fistulában nincsen
nagyon
kiterjedt,
valamint a
régi
mioticumokkal próbálvagy finom he-
csökkent kötéssel és az intraocularis nyomást végzünk, kozunk ha ez nem vezet célhoz iridektomiát ;
fistula széleit. gyes galvanokauterrel égetjük a a pupiilaszel egy részé hegedt Cicatrix adhaerens esetiben, midn végezünk. ... be Schulek- féle sphinkterolysist hegszove és az azt helyettesít elpusztult teljesen szarúhártya Ha a nyomó kötés alatt tartjuk, míg a nem dudorodott ki, a szemet heteken át nyomegszilárdult, hogy az irtraoculans pseudocornea szövete annyira kifejldésétl ne kellessen tartam. ellenállhat, úgy hogy stapylorna /
másnak
213
Ulcus corneae rodens. ulcus rodens (Mooren) „sui generis“ fekély-alak, melynek kórfekély mindig a szarúhártya szélén, képe és lefolyása a következ rendesen felül, többnyire igen élénk ciliaris fájdalom közepette kezddik és
Az
:
A
A
rendetlen alakú fekélyt a lassan ugyan, de feltartóztathatlanul terjed. vagy sárgásmég egészséges szarúhártya felé, keskeny, élénken, szürke,
—
szürke szín szegély határolja. Ez a még egészséges szarúhártyával egy síkban fekszik, de a beteg szarúhártya-rész fölé mindig kissé kiemelkedik, A még nem beteg szarúhártya úgy, hogy mintegy aláváj tnak látszik. egészen tiszta, átlátszó marad, a hámfosztott beteg rész felületes vérerekerezdik ezalatt a szegély valamennyire elbbre vonult a szarúkel
srn
;
tovább halad, nem mélyen, mig a szarúhártyát végig bejárta. Hypopion jóformán soha sincs, szivárványhártya gyuladással sem szövdik mindig a baj, a szarúhártya áttörése kivétel számba homály megy a látás azonban mindig nagy mértékben romlik, mert felé és igy
hártya központja
sr
;
állandósul. A lefolyás 5 hónapra tehet. Néha már azt reméljük, hogy megállapodott, a mikor megint tovább terjed. A prognosis a látást illetleg kedveztlen a szem alakját azonban
nagyon
lassú,
átlagban
;
nem
kell félteni.
A
baj valószínleg mykosisos eredet,
de mikroorganismusát
nem
ismerjük. Orvoslás a galvanokauter alkalmazása, melylyel imsételten sikerült a
Szóba kerülhet a fekély szélének égetése lapis mitigatussal, tömény carbolsavval, vagy jodtincturával. Az ulcus cornea rodens kezdeti szakában hasonlít ahhoz a ritka
folyamatot
megállítani.
fekély-alakhoz,
melyet
marginális superficialis “
,,
széli
chronicus barázda keratitis“
címen Írnak
.és
,,keratitis
le.
Abscessus corneae. Synonymák
:
Hypopyon-keratitis, ulcus corneae serpens, pneumokok-
kus- fekély.
•
Kórkép és lefolyás A szarúhártya-tályög telített szürkés-sárga, va gy genyes sárga szín, rendszerint a szarúhártya közepén elhelyezett kerekded, vagy haránt tojásdad alakú homály, melyet szarúhártya :
—
rétegek fognak körül. A homály szélei majdnem mindig telitettebb szürkés-sárga színek, tömörebbeknek látszanak, mint közepi része. A szürkéssárga homályt geny okozza, mely a baj kezdeti szakában a szarúhártya
stromájának mélyebb lemezei között foglalt helyet. Ha ezek késbb elpusztulnak, a geny üregbe zárt, melyet fölfelé a szarúhártya stromajának felületesebb lemezei, a Bovoman szövet és a szarúhártya felhám rétege,
214
Ha
az elüls csarnok felé az Descemet szövet és az endothel burkol.
nagyobb mennyiség,
az abscessus elüls fala kissé kidudorodik
;
a geny ha a geny
egy része felszívódik, vagy az elüls csarnokba áttör, akkor az abscessus elüls fala kissé besüppedhet. Néha az abscessus nem mutatja épen ezt a kifejezett kórképet, hanem a cornea közepén áttetszbb, szürkés-szín, korong alakú homályt látunk, telitettebb szín szélekkel. A tályog fölött a szarúhártya bágyadt
homályos az abscessus területén kívül fekv szarúhártya is. A korong alakú homály haránt átmérje 2—6—8 mm., magassági átmérje
és kissé
2
—4
mm.
lehet.
Az abscessust az egészséges szarúhártya felé sokszor világos-szürke Ez a tályognak vagy egész kerületét, szegély, vagy udvar veszi körül. hogy az abscessus terjeszkedni kész a terjeszkedés mellett szol az is, ha a korong vagy szürkés-sárga szín pettyeszélei mentén telitett világos-sárga, A terjeszkedés kerületileg minden irányban egyformán és ket látunk. történik, egyszerre történhet ha a terjeszkedes csupán az egyik irányban az abscessus csakhamar elveszíti korong alakjat.
vagy csupán egy
részét fogja körül.
Az
ilyen szegély a mellett szol,
—
;
;
Jóformán valamennyi tályog esetében genyt találunk az elüls csarcsarnoknak nokban hypopyon ez néha olyan nagy mennyiség, hogy a abscesi/ -át vagy felét, st még nagyobb részét is elfoglalja. A genyt az 3 jóllehet a kép úgy imposussal együtt járó iritis, st iridokyklitis termeli, :
nál,
;
mintha magából az abscessusból
kerülne ide geny, sokszor legalább haladó sugaras homályok a geny-
is
az abscessusból szürkés-szín, lefelé az abscessusból a szarusejtek útját látszanak jelölni de genysülyedésrl ;
hártya lemezei között valójában nincs szó. A subjectiv tünetek a nagymérv látászavaron kívül fénykerülés és jelentékeny, néha trhetetlen fajdalom. kívül konyezes, Az objectiv kísér-tünetek az iritisen és a hypopyonon köthártya chemosisa, conjunctivalis és ciliaris belöveltség, gyakran a
dagadása. Ritkább eset, a szemhéjak duzzadása és a füleltti mirigy hogy a tüneteket csak kisebb mérték eknek találjuk. fenállott, Ha a tályog bizonyos kiterjedést elért és bizonyos ideig horendszerint megállapodhat, a geny felszívódhat és az abscessus fel és mégis ezt tekintmálylyal meggyógyulhat a homály soha sem tisztul gyakoribb, hogy az abscessus hetjük a legkedvezbb kimenetelnek. Sokkal mely kerületileg is terjeszelüls fala áttör és az abscessusból fekély lesz, mélyebb is, elroncsolja a kedhet, rendszerint tovább halad a mélységbe csarnokviz kisodorja az ínst az áttörétegeket is, a fekély áttör, a kiszök többé terjedni. Néha az abscessus résbe. Áttörés után a fekély nem szokott jut, itt panophthalmitist indíthátulsó fala törik át és a geny a csarnokba szarúhártya homály azonban ilyenkor hat meg, de fel is szívódhat synechiak szivárványhártya gyuladása rendszerint hátsó
st
sr
;
;
is
marad.
A
sr
:
215
len a lencsetokkifejldésére vezet, sokszor a pupilla egész kerületében ismételten a fejldött izzadmány az egész puseclusio pupilláé hoz
_
pillát
elzárja
—
—
occlusio pupilláé.
—
Mindkett állandóan másodlagos
glaukomával fenyegeti a szemet. Ha az abscessus áttört a szivárvány hártya pupillaris övének kisebb-nagyobb részével az áttörésbe heged késbb a hegszövet kitágulhat cicatrix v. leukoma cornea adhaerens
:
;
másszor
staphyloma corneae keletkezik,
meg
applanatio
,
vagy
phthisis
corneae fejldik, a szem teljesen tönkremegy. Az abscessus igen veszélyes betegség, prognosisa tehát mindig ko-
moly, mert a legjobb esetben is homály marad, mely rendszerint központi fekvés és sr, a látás tehát mindig nagy mérvben szenved. Aetiologia és pathogenesis.
Az
abscessust rendesen felntteken talál-
munkás osztályba tartozókon. Abscessus minden
juk, különösen a
eseté-
ben a szaruhártya felhámja bár csak csekély, esetleg nevi is látható serülést, horzsolást szenvedett és a hámhiányon át fertz csirák jutottak a szarúhártya szövetébe. A szarúhártya zúzódása a szemnek pattant k, jég, vagy széndarab által, a szarúhártyának karmolása körömmel, a szarúhártyának sérülése kalászszal, galylyal stb. mind abscessus képzdésre adhat alkalmat. ditio
Gyakran látunk abscessust könytöml-blenorrhoeánál itt is consine qua non a szarúhártya-felhám sérülése. Nálunk az abscessussal ;
aránylag
legsrbben
nemek
toklásza
aratás idején találkozunk;
Ez
okozza.
a sérülést a gabona-
az aratók szarúhártya-gyuladása,
kératite
des moissoneurs.
Variola vera esetében gyakran láttak esetleg kétoldali szarúhártya-
vagy még késbben, az üdülés szahogy nem friss himlhólyagról van szó. Elimlhólyag azonban a szemhéj szélen igen gyakori és valószín, hogy innét kerül a himlméreg a szarúhártyának bármi okból történt hámfosz-
abscessust, rendszerint a beszáradás,
kában, a mi nyilvánvalóvá
teszi,
lásán át a cornea szövetébe.
Schirmer oly egyéneken, kik frissen ojtott
gyermekeket ápoltak, ismételten látott szarúhártya gyuladást, mely teljesen megegyezett a Fuchs - féle keratitis disciformis- sál Schirmer kera;
titis
postvaccinolosa-nak nevezte
sus siccus-áv al
;
;
mind a két
baj azonos a régiek absces-
a kevésbbé virulens oltó anyag genyedésre
nem vezet
himl-méreg pedig súlyosabb természetde úgy itt, mint amott feltétel a szarúhártya felhám sérülése. Régebben a variola esetén jelentkezett tályogot, metastasisos eredetnek nézték. Lehetséges, hogy ily módon is fejldik tályog, melyet typhus, pyaemia és puerperalis láz esetben is
száraz abscessust,
a virulens
genyedéssel lefolyó szarúhártyatályogot okoz,
láttak, jóllehet itt
is
a kivülrl történt fertzés,
nemcsak lehet, hanem valószínbb
elz
hámlehorzsolás után
is.
A szaruhártya felhámja kisebb-nagyobb kiterjedésben hiányzik, a beszrdött szélnek megfelelKórboncolástan, kórszövettan és bakteriologa.
ig
m indig
a
Bowman
-
szövet
is.
A
szarúhártya stromáj a vizenys, hézaga
6
2
1
szarúhártya-sej teken kivül nagyobb számú
tágultak, a duzzadt állandó
egy- és zadt.
többmagú leukocytát látunk
;
a fekély szélén a szarúhártya duz-
Descemeti egyes esetekben hiányzik, más esetekben az
A membrana
igen mélyre terjed fekélyesedés ellenére
is
A
épnek bizonyul.
hypopyon
mindaddig, mig a Descemet szövet megmarad, csiramentes, tehát mikroorganismusokat nem tartalmaz ebbl is látszik, hogy nem az abscessusból származik. A hypopyonban ismételten találtak festékszemcséket, melyek ;
az uveából kerülnek oda.
Az abscessust okozó mikroorganismust
hogy azt a pneumokkus
nak tekinthetjük,
csak pneumokokkus- fekély -ro\ szolanak. Orvoslás.
ezért
is
elfogadottlanceolatus,
sokan
;
ma már
Az inkább atypusos esetekben a
staphylokokkus szerepelhet.
és
Ha nagy
képzdik
kíséretében
ma már
(diplokokkus
diplokokkus) okozza
Fraenkel-Weichselbaum- féle
streptokokkus
illetleg
ciliaris belöveltség,
és áll
fénykerülés és
fenn az abscessus, vérelvonás
és
ers fájdalom
morphiumbefecs-
igen szünteti ilyenkendezés lesz helyén, aspirin, pyramidon stb. u. i. nem be, st ersebb kor a fájdalmat. Azonkívül atropinoldatot csepegtetünk az els idben naponta egyszer, mákszemnyi száraz atropint
hatás céljából tehetünk a szembe.
Ha a szem jól tri,
A borogatás után véd-kötést % órán célszerek. bórsavas vagy
;
sr
alkal-
át.
órai megszakítással
mazhatunk
meleg borogatásokat rakatunk egy-egy sublimat- oldattal
kimosások
15%-os kencs, vagy 5% os vizes oldat alakoldatának 3-szor a hydrogenum superoxydatum 3 %' os jában, naponta 2 2000) vizes oldabecsepegtetéset, vagy a hydragragyrum oxycyanatum (1 Megkísérelhetjük a
collargolt,
—
;
:
tának subconjunctivalis befecskendezését.
tovább terjeszkedik, hetjük
és
sokszor
széleit,
Ha
azabscessus ezek dacára
galvanokauterrel égetjük. Ezt
kedvez eredményt érünk
el ;
meg
is
ismétel-
a szaruhartya-homalyt
a tályog fekélylyé alatermészetesen igy sem akadályozhatjuk meg. Ida hintünk a fekélyre. Ha a hypopyon kult, finom jodoform- vagy xeroformport csarnokot és a genyt kieresztjük. nagy, punctio-val megnyitjuk az elüls alkalmazhatjuk, de A tályog ellen a. Roe mer- íé\c pneumokokkus serumot is semmi szin alatt a helyi orvoslás mellzesével. abscessus terHa az említett orvosló eljárásokkal nem érünk célt, az keratomiátód várhatunk meg eredményt, jed akkor csupán a Saemisch-féle corér, de a cicatrix adhaerens utána a fekély terjedése sok esetben véget
neaét ezzel sem kerülhetjük cl biztosan. a beteg konytom 0 Prophylaxis. Miután az abscessust ismételten haladéktalanul orvosoljuk. Meze. váladéka okozza, a beteg köny tömlt rossz, viseljenek, még az egyébként
munkások
szitás
aratás idején
védüveg
is
védüveget
jobb a semminél.
217
Keratomykosis aspergillina. szarúhártyának ezt a jellegzetes külsej és lefolyású gyuladását, penészgombáknak a szarúhartya felhamja ala hatolasa okozza. Egyik
A
fumigatus,
az aspergillus
esetben
másikban a penicillium glaucum
a
szerepel kórokozóként.
Rendszerint csekély subjectiv és objectiv tünetek között, de többnyire hypopyon kíséretében a szarúhártya középs részén lencsemekkoraságú szürkés beszrdés keletkezik, melyet nemsokára élén-
Kórkép
és lefolyás.
kebb szürkés-sárga szín homály övszeren körülfog és a többi szarúhártya felé elég élesen határol. A beszrdés fölött a felhám csakhamar kikopik és a
beszrdött
most már sajátszer törmelékes, apró szemcsés, száraz mely alapjával ersen összefügg. A sárgás szinü öv fölött is
részt
anyag borítja, kikopik a
hám
és az
azon belül
fekv
melyet javarészt az aspergillus myceliumai alkotnak. azután megindul a hegképzdés hagyásával
lepedék,
területen lassan leválik a
és a baj rendszerint
A
sr
levált
területen
homály
hátra-
lezajlik.
Leginkább a meleg borogatásokat
Orvoslás.
és
xeroformpor behintését
ajánlják.
Keratitis disciformis és keratitis postvaccinolosa.
Kórkép
A
és lefolyás.
szarúhártya közepén áttetszbb, szürke szín
korong alakú homály fejldik, melyet élénkebb
és telítettebb
szürke
szín
A
homály a szarúhártya vastagságának kb. középrészét el. A telitett szürke szín határoló öv a baj kezdetén gyakran hiányzik, de késbb mindig kifejldik. Sokszor két, st három öv fogja körül a korongot, ilyenkor a küls öv sokszor nyitott A korong közepén rendesen srbb homályos foltocska tnik fel. A cornea felszíne a szél élesen határol.
foglalja
beszrdés
fölött bágyadt,
tünetek nélkül fejldik,
koznak
A
és a
szem
majdnem minden
—4
A
baj
hónapokon
hétig,
esetben
st
sr
át kivörösödött, fájdalmas.
tovább
is
eltart,
genyedésre
Aetiologia és elfordulás.
meg
a corneába
;
kerül, de
A
nem kedvez.
nem
gyakori, különösen középkorú valószín, hogy a corneának jelentéktelen sérüa sérülés helyén közelebbrl nem ismert fertz anyag kerül
egyéneken látjuk elzi
nem
központi szarúhártya homály marad.
Prognosisa a látást és a lefolyás tartamát illetleg
lése
nagyobb izgalmi
ksbb azonban izgalmi tünetek rendszerint mutat-
esetleg
keratitis 3
érzékenysége csökkent.
baj
és igen
a homályos korongon látható telitettebb szürke kát behatolása helyének tekinthetjük. ;
szín
foltocs-
Mig a szem izgatott, atropin becsepegtetés és meleg borogatások. Megkísérelhet a sublimat subconjunctivalis befecskendezése, Orvoslás.
esetleg a galvanokauter
is.
Késbb
másságé sárga Hg.
és dionin
kencscsel.
218
A
keratitis disciformissal teljesen azonos a keratitis postvaccinolosa
ez egy olyan keratitis disciformis, melyet vaccina
jutása indított meg.
A
Mindkett azonos a
keratitis postvaccinolosa
nem
;
méregnek a szaruhártyába
régiek abscessus siccusával.
azonos az
u. n. ojtási keratitis-sel.
Ezen az olyan szarúhártya gyuladást értjük, melyet mesterségesen idézünk el különböz mikroorganismusoknak állatok corneájába oltásával, abból a célból, hogy a különféle mikroorganismusok okozta szarúhártya-változásokat megfigyelhessük és tanulmányozhassuk.
Abscessus annularis.
A szarúhártya gyüralakú abscessusa
egyike a szaruhártya legveszé-
lyesebb genyes megbetegedéseinek, melyet a bacillus proteus fluorescens-hez alakilag és biológiailag közelálló pálcika okoz.
Kórkép
és lefolyás.
Ers
izgalmi tünetek mellett a szarúhártya lim-
tle 1—2 mm. széles, kevésbbé homályos öv által 2 mm. széles gyr képelválasztva, genyszeren sárga, ugyancsak l‘5
busával concentricusan
zdik
;
a
gyrtl
és
—
bezárt szarúhártya-terület eleinte csak szürkés és
nem
terület is sárga szín. Csakhamar, sokszor már 24—36 órával késbb, ez a ritkán nem és 'sárga szint ölt, az egész szarúhártya genyesen szétesik panophthalmitis fejldik. Mig a szaruhártya nem túlságosan homályos, a
szknek, a szivárványhártyát gyuladtnak látjuk, a pupilla terüleés az elüls csarnokot izzadmány tölti ki. szarúhártyán áthatoló Aetiologia. A gyüralakú abscessus rendesen a mely után igy leggyakrabban hályog kivonás után keletkezik,
pupillát tét
sérülések,
már 24 Orvoslás. Az
rendszerint
— 36 órával mutatkozik.
szem orvoslás rendszerint annyira hiábavaló, hogy a megkísérelhetjük
mennél korábbi enucleatioját javasolják ezt megelzleg az unguent. ugyan a nedves meleg borogatásokat, jodoform behintéseket, serum befecskendezését, a argent. colloid. bedörzsölését, a Deutschmann ;
-
galvanokautert, de eredményre csekély reménynyel. Keratitis dentritica.
Keratitis stellata.
A keratitis dentritica aránylag ritka
az izgalmi tünetek mindig jelen ;
igen sokszor íntissel szövdik tékenyek, a fájdalom rendszerint nagy, a baj közben es lezajhogy kiterjedt hátsó synechiák a baj fennállása össze,
úgy
lása után elég gyakoriak. felhamhianyos hoAz elsdleges változás a szarúhártyának apró, indulnak ki, melyek ágszeruen málya Innét vékony vonalszer homályok ágak fölött a szarúhártya felhamja szétoszlanak 4-6 nappal késbb az (ezer sekély barazdakat latun kikopik, minek folytán a corneán apró, ^ °P as ágak elzetes am barázda keratitisnek is nevezik). A finomabb nélkül is felszívódhatnak és eltnhetnek. .
;
.
1
219
A
baj rendesen
4—6
mig végleg megállapodik
hétig eltart,
jóformán mindig marad. Á baj valószínen mykosisos természet.
homály
;
a keratitis dentritica,
Úgy
mint a hozzá közelálló keratitis stellata (a homályos vonalak csillagainkban rendezdnek el) fekélybl indulhat ki, mely a herpes corneae febrilis, ritkán a herpes zoster egy megpukkadt holyagcsája helyén fejldik. Orvoslás. Vérelvonás, Arit- féle homlokkencs, esetleg morphium, atropin becsepegtetés, nedves meleg borogatás, esetleg galvonokauter, melylyel a homályos vonalak végeit égetjük; a hámfosztott helyekre finom
jodoformport hintünk. Keratitis neuroparalytica.
sr
A mindig chronicusan lefolyó és rendszerint gel járó szarúhártya-gyuladás kórképe a
következ
:
ciliaris
belöveltség-
A bágyadt
visszfény
szarúhártya középs részein a felhám kikopik és a kikopás lassan terjedve majdnem az egész szarúhártyára kiterjed, melynek csupán kerületén
marad
érintetlenül keskeny, 2
—
3
mm.
széles öv.
A hámkikopással
srn
a szaru-
Majd beszübeszrdik, a a szarúhártya közepe genyesen
hártya szövete elhomályosodik, különösen
hypopyon jelentkezik, rdés szétesik, nagy fekély képzdik,
A
genyedés a mélységbe
is
ez áttör és az
iris
a fekélybe kerül.
terjedhet és panophthalmitis fejldik.
Subjectiv tünetek alig vannak,
fleg fájdalom
miatt) hiányzik és hiányzik a könyezés
rdés középponti fekvésénél fogva
A prognosis
a cornea közepén.
is,
(a
trigeminus bénulása
a látás zavara azonban a besz-
igen jelentékeny.
kedveztlen, mert a kimenetel rendszerint applanatio
phthisis corneae,
vagy staphyloma.
azonban jóval ritkábbak,
sr
és
A
legkedvezbb esetekben, melyek középponti szarúhártya-heg marad vissza.
Palhogenesis. A keratitis neuroparalyticát a háromosztotú idegnek akár középponti, akár körzeti részében történt sérülései, vagy egyéb meg-
továbbá a Gasser- dúc daganatai, vérzések a dúcban stb. okozhatják. Ezek a szarúhártya súlyos táplálkozás-zavarait eredményezik, melyeknek a szarúhártya rendszerint áldozatul esik. betegedései,
A tet
szerzknek egy
része
azonban
ezt az u. n. trophoneurosisos elméle-
visszautasítja.
Magendie már 1824-ben figyelmeztetett háromosztatú ideg átvágása után a szarúhártya
arra,
hogy állatokon a
elhalása, illetleg
genyes
hogy a nerv. trigem. mködésének megsznése a szarúhártya súlyos természet táplálkozás-zavarait
szetesese következik be, amit abból magyaráz,
okozza.
Ezzel szemben Snellen és Senftleben az vitatja, hogy a keratitist küls sérülések okozzák, melyeknek a trigeminus bénulása folytán érzéstelen
szarúhártya annál
is
inkább
kitett,
mert a reflektoricus pislogás
is
gyérült,
220
vagy megsznt tehát tulajdonképen sérüléses kcratitisrl és annak következményeirl van szó. Ha a kísérleti állaton a trigeminus átvágása után a szemhéjakat összevarrták és igy a küls sérüléseket kizárták, a szarú;
hártya-gyuladás
nem
következett be.
Ennek a nézetnek titis
ellene szól,
hogy igy csak
ideig-óráig lehet a kera-
kitörését megakadályozni és ellene szólanak Büttner és Meissner kísér-
hogy bár a nervus trigeminus átvágása után ismételten érzéstelen lett a szarúhártya, a keratitis még sem következett be, más esetekben ellenben, melyekben a szarúhártya érzékenysége egékik
letei,
azt tapasztalták,
szen zavartalan maradt, a keratitis mégis kifejldött.
A
boncoláskor azu-
tán azt látták, hogy az els esetben a trigeminusnak befelé-lefelé haladó egyik kötegét nem vágták át a kísérletben, mig az utóbbiakban csupán
mibl
köteget,
ezt a
azt következtették,
hogy épen ebben a a kötegben
foglaltatnak a szarúhártya táplálkozását szabályozó idegrostok. Feuer szerint a baj lényege a szarúhártya kiszaradasa, mely a reflectoricus pislogás
megsznésének
és a reflectoricus
sának következménye, tehát száradásos és sem sisos természet szarúhártya gyuladás.
könyelválasztás elmaradá-
sérüléses,
sem trophoneuros-
következk szólanak A reflectoricus könyszaruhártya elválasztás megsznése magában egyaltalaban nem okozza a kiszáradását, amirl a könymirigy teljes eltávolítása után, nemkülönben akkor is meggyzdhetünk, ha az arcideg magasan feszkel sérülése folytág a könyelválasztás teljesen megsznt. Ez
ellen a nézet ellen a
:
másik az, hogy a pislogás megsznése okozhat ugyan száradási kerakeratitis de ennek beköszöntése és kórképe merben más, mint a
A titist,
reflcctoiicus neuroporolytica jelentkezés módja és korkepe, azutan meg a következik be, a pislogás kétoldali lévén épen olyan gyakran és kiadóan
beteg szemen, mint az egészségesen. titis
elmélete ellen
még
az
is
Úgy
bizonyít,
a sérüléses, mint a száradási kera-
hogy láttak trigeminus bénulásnál
állott fenn, mel\ neuroparalysises keratitist akkor is, midn teljes ptosis egyaránt kizárja. úgy a küls sérülést, mint a kiszáradást fejld Mindezek után kétségtelen, hogy a trophoneurosisos alapon
keratitis neuroparalytica létezik.
ugamely atropin-becsepegtetésekben, nedves meleg bi áll, meglehetsen medd. tások alkalmazásában és jodoform behiritésében folytán kétségtelenül Tekintve, hogy a szarúhártya az ideg bénulása a stryehcélszer azt kötéssel védeni. Ajánlották továbbá
Az
orvoslás,
sérülékenyebb,
nin befecskendezéseket
is.
Keratomalacia. emolhhes corneae- nek keratomalaciát, melyet a régebbi szerzk xerotica) legsúlyosabb alakneveznek, sokan a keratitis e lagophthalmo (v.
A
221
keratitisjának tartják, ami teljesen téves. Inkább a neuroparalysises táplálkozás zavarok okozzák. Mig azonsel lehetne azonosítani, mert ezt is elbbiben a táplálkozás-zavara tisztán helyi, addig a keratomalacia
ban az
általános súlyos táplálkozás-zavar következménye.
apró gyermekeken, leginkább csecsemkön találrendszerint mindkét szem egyszerre betegszik meg, vagy rövid egy-
A
juk
bajt kizárólag
;
másutánban, valamely általános súlyos, megbetegedés kíséretében. Aránygyomor- és béllag leggyakrabban jelentkezik csecsemkön, kik kimerít hurutban szenvednek, vagy egyébként fogyatékos, rossz táplálékban ré-zesülnek
látták azonkívül skarlatina, typhus, veleszületett lues, meningitis
;
és hasonló
más
súlyos megbetegedések mellett.
Kórkép és lefolyás. A megbetegedés sajátszer száraz pikkelyek képzdésével veszi kezdetét a pikkelyek a szemrésben, kétoldalt a szárúhártyától, a bulbaris köthártyán rendszerint, legalább eleinte, háromszög;
let
foltok alakjában mutatkoznak, úgy,
volna a köthártyára. Ezek a Bitót-ié le
nagyobbodnak
mintha
foltok.
szappanhab száradt Valamivel késbb a foltok ott
és pericornealis belöveltség jelentkezik.
Egyéb izgalmi tünet
mint fájdalom, fénykerülés, könyezés rendszerint feltnen csekély.
megelzleg hemeralopiával
találkozunk,
feltéve,
A bajt
hogy a gyermek már
nagyobb, úgy hogy a bizonytalanságból, melylyel alkonyaikor eligazodni próbálkozik, erre következtethetünk. A szarúhártya azután csakhamar egész kiterjedésében bágyadt, homályos lesz, a homály fleg a cornea köze-
srbb és sajátszeren száraz külsej,
ami abból magyarázható, hogy a szarúhártya-felhámja zsíros, úgy hogy a könyfolyadék nem tapad meg rajta. Emellett azonban sokszor csökkent a köny elválasztás is, ami alkalmasint beidegzési zavar oly alapon, hogy a súlyos általános táplálkozáspén
zavar folytán a reflectoricus könyelválasztás szarúhártya homály genyes sárga
lesz,
is
gyérül.
Az
eleinte szürke
csakhamar a beszürdés az egész idn belül, sokszor már nehány
szarúhártyát elfoglalja, mely azután rövid
óra alatt genyesen szétmálik, a szem elpusztul.
A bakteriológiai vizsgálatok nem vezettek oly eredményre,
hogy azok-
ból a baj aetiologiájára következtethetnénk, mert a Gram-positiv, a diphtheria-bacillushoz alakilag hasonló xerosis bacillus- ról tudjuk,
aránt megtalálható az egészséges, mint a
hogy egy-
különböz egyéb megbetegedé-
sekben szenved köthártyán.
A
keratomalacia prognosisa csecsemknél ami az életet
a látást illetleg
meg
feltétlenül rossz
;
illeti is
rossz,
nagyobb gyermekeknél valamivel
jobb, bár szarúhártya-hcg mindig marad.
Az
orvoslás általános és helyi. Idelybelileg a
nedves meleg borogatáazután physiologiai sóoldatba mártott vattatampont tehetünk a szemre és a tampont kívülrl collodiummal bekenjük ez biz-
sok kerülnek szóba
;
;
tosítja a kötés helyzetét és az oldat gyors elpárolgását
tunk 0’5%-os atropin-oldatot, jodoform-,
jodol-,
akadályozza. Adha-
xeroform-kencsöt dör-
222
zsölhetünk be. Figyelemmel leszünk továbbá arra, hogy az apathiasan fekv beteg szemhéjai takarják-e a szemgolyót ha nem, kötést alkalmazunk nehogy a szarúhártyának a küls káros behatások is ártsanak. ;
Keratitis e lagophthalmo.
lagophthalmonak synonymaja a keratitis xerotica. Az elbbi elnevezés a szarúhártya megbetegedesenek okát, az utóbbi a következményét jelöli meg, mely a lagophthalmussal jár. Az áltál u. i. hogy a
A
keratitis e
szemhéjak lagophthalmusnál
nem
takarják kellen a szaruhártyát, a szarú-
ily módon hártyának azon a részén, melyet a szemhéjak nem takarnak és mely elpárolog ; ennek a levegvel állandóan érintkezik, a nedvesség csakhamar
folytán a szarúhártya felhámja
itt
száraz, cserepes lesz, kikopik, az elszá-
mikroorganismusokradás azután mélyebbre terjed és ez, nemkülönben a változásokat. nak a hámfosztott helyre telepedése inditja meg, a további melyet a Minthogy pedig majdnem mindig a szarúhártya alsó részé az, kivétel nélkül szemhéjak nem takarnak, a kiszáradás tünete majdnem
itt
jelentkezik elször.
erltetett pisloCsekély fokú lagophthalmusnál a beteg napközben alvás közben azonban, gással még meg tudja nedvesíteni a szarúhártyát, alsó része sem megmikor a reflectoricus pislogás megsznik, a szaruhártya nedvesitve,
sem takarva
iéle tünet) és
nincs,
mert ilyenkor a szem
felfele
fordul
(
Bell-
területébe a cornea alsó a többé-kevésbbé nyitott szemrés
része jut.
ektropium, a szemhéj Lagophthalmust okozhat az exophthalmus, az lagophthalmus all el, záróizmának bénulása, a szemhéjak megrövidülése agóniában fekmidn a beteg hosszantartó, kimerít betegségben, vagy keratitist látunk a Basedowszik és lagophthalmust és lagophthalmusos ;
kórban, lényegtelen exophthalmus mellett is. JW^-korban Azonban nem minden szarúhártya gyuladás, mely mert a Basedow kórnak különösen jelentkezik, keratitis e lagophthalmo, megbetegedésekkel találkozunk melye súlyos alakjaiban oly szarúhártya megjelenés módját es korkepe nem mutatják a lagophthalmusos keratitis elzkötéssel takarásával sem meg nem és melyek a szemnek akár állandóan súlyos szarúhártya gyuladasok hetk, sem meg nem gyógyíthatók. Az ilyen keletkezésük az egesz szervezet inkább a kcratomalacia képét mutatják, és vissza. súlyos táplálkozás zavaraira vezethet keratitis sem, me y Nem minden esetben keratitis e lagophthalmo az a mgy a ennek a létrejöttéhez sem szükseges cholerás betegeken észlelhet szemekkel feküdjek, mert csukott beteg nyitott, vagy félig nyitott szarúhártya kiszáradásáról van ugJWj*®. résnél épen úgy létrejön. Itt is a g cholerás betegnél a vese, lile de ez azon az alapon fejldik, hogy a konymingy kb. egyidejleg a let kiválasztásának megszntével -
;
223 hártya váladék kiválasztása is megsznik. A szarúhártya tehát azért szárad ki, mert lagophthalmus folytán nincs takarva, és a
hanem
nedvét,
a kiszáradás oka bels
nem küls
a szervezet
levegnek adja
át
nedvforrásai a
szem nedvvesztesége folyán kiapadnak, épen azért kö-
sem a
téssel
baj kitörésének
nem vehetjük
elejét,
:
sem azt
igy
nem
gyó-
gyíthatjuk meg.
Kórkép
A bulbaris köthártya
és lefolyás.
rösödött, kissé duzzadt és rajta szürkés-sárga,
apró pörköcskék látszanak váladéknál.
A
ezek
;
nem
a szemrés területében kivö-
vagy halavány barna-szin
egyebek, beszáradt conjunctivális
szarúhártya eleinte csak alsó felének egy részén homályos
ugyancsak száraz, apró pikkelyekkel fedett. Ha ezeket eltávolítjuk, alattuk a szarúhártya szintén homályos. A homály rendszerint vízszintes, és
sávalakúan helyezkedik
késbb
a kiszáradást
mindjobban
kösödés a
alatta
végig a szarúhártya alsó felén
jelz
(1.
94- ábra),
pör-
terjedhet,
szarúhártya mind mé-
lyebben beszrdik, a
genyesen szétesik, kul,
el,
beszrdés
fekélylyé
ala-
a fekély áttör, a szivárvány-
hártya elesik
panophthalmitis
;
szem ebben pusztul el. A legkedvezbb esetben állandó homály marad, mihelyt a szarúhártya beszrdése méis
fejldhet
és a
lyebbre terjedt. Ciliaris
kerülés,
belöveltség,
fájdalom,
fény-
könyezés,
hol
nagyobb mérv, hol csekély fokú; igy rendszerint csekély kimerít
94. ábra.
Keratitis
Ha
nincs
nem módunkban
lagophthalmo
(heges
ektropiumnál).
betegségben, félig öntudatlan állapotban
merült szervezet
e
fekv
betegeken, mert
itt
a ki-
vált ki többé izgalmi tüneteket.
a szemgolyónak a szemhéjakkal
takarását
kedveztlen ha sikerül a szarúhártya hiányos betakarását megszüntetni, a prognosis kedvez, mert akkor a keratitis
biztosítani a baj prognosisa
;
meggyógyulhat és ha a beszrdés még nem terjedt mélyre, csupán kevéssé homály marad vissza. Az orvoslás elssorban a keratitist okozott lagophthalmus ellen irányul. Ha exophthalmus az oka, tarsoraphiával, ha ektropium, megfelel ektropium mtéttel igyekszünk a szemrés zárását elérni a záróizom teljesen
sr
;
bénulásakor az állandó áram és ugyancsak a tarsoraphia kerül szóba. Nem nagyfokú és elreláthatóan múló lagophtalmus esetén kötést alkalmazunk, esetleg olajos kötést, fleg éjjel, mikor az önkényes beidegzés
megsznik.
224 Helyileg a kitört keratitist úgy orvosoljuk, mint minden egyéb szaru-
hártya fekélyt.
A
szemorvos
mködése azonban nemcsak
a kifejldött keratitis c
lagophthalmo orvoslásában merül ki, hanem feladata els sorban a keratitis kifejldését lehetleg megakadályozni.
Xerosis conjunctivae et corneae
A
köt-
et
epithelialis
parenchymatosa.
szarúhártya xerosisa enyhe alakban jelenhet meg és ez a xerosis epithelialis de jelentkezhet súlyos alakban
és a
enyhén folyhat le és ugyancsak súlyos következményekkel folyhat ;
le,
ez a xerosis paren-
chymatosa. a xerosis epithelialis, mint a parenchymatosa küls és bels befoszem kápráztatása,^ lyások hatása alatt jöhet létre. A xerosis epithelialist a ok ; mint bels mint küls ers fénynek huzamosabb behatása okozhatja,
Úgy
koplalás, rossz táplálkook a szervezetnek- elgyengülése szerepel, böjtölés, dysenteria, skorbut, lymphomatosis zás, vagy különböz betegségek igy pl.
folytán.
A
xerosis
parenchymatosa küls oka a kötohartya
kiterjedt-
,
vagy
súlyos trachoma, conaz egész köthártyát felölel elhegedés, melyet vegyszerekkel történt diphteritis, a köthártya égés-sebe, vagy
junctivalis
szerepelnek, maródás okoz. Mint bels ok súlyos, hosszantartó betegségek melyek a szervezetet végkép kimerítik. a)
Xerosis epithelias.
esetleg meg is elzi. Kórkép és lefolyás. A bajt hemeralopia kíséri, kétolA bulbaris köthártyán, a szemrés területében, a szarúhartyatol mely látunk, fehéressárga szín foltot dalt, három szöglet, zsíros külsej, pikkelyekkel fedett és olyan mintha szappanhab
rendszerint apró, fehéres
környéki köthártya nem igen válszáradt volna oda {Bitót- foltok). A csökkent a pupillát néha valatozik a szaruhártya élénk reflexe kissé találjuk. A hemeralopian mivel tágabbnak és renyhébben reagálónak kívül egyéb subjectiv baj nincs. ideig élénk A bajt olyanoknál láthatjuk, kiknek szemei hosszabb visszavert világításnak voltak közvetlen vagy falfelületrl, vízrl, hóról járványokról igen nem ritkán járványszerleg jelentkezik. Ilyen kitéve azonban azt vitatja, hogy hosszú ;
•
sokan emlékeznek meg, igy Arit is, ki nyirkos helyisegekben tartozkoda böjtölés, rossz táplálkozás, nedves ellenere kétségnem szerepel aetiologiai ok gyanánt Ennek ,
betegség, stb. telen
hogy az
epithelialis xerosis
bels okoknak, nevezetesen a szervezet táplálkozás folytán, valamint dysen-
kimerülésének hosszas böjtölés, rossz teriának, skorbutnak, lymphomatosisnak
stb.
is
köszönheti
letet.
225
Akár a küls, akár a bels befolyások okozta
epithelialis xerosi prog-
nosisa kedvez. Orvoslás.
Ha
a szembaj tisztán
küls befyolasokra vezethet
vissza,
id erre alkalmasba beteg a beteggel szürke védüveget hordatunk ha az táplálkozás és árnyas helyen a szabadban tartózkodhat. Ha beteg, rossz epithelialis xerosis, az koplalás következtében kimerült egyénen jelentkezett alapbajt orvosoljuk, illetleg a beteg megfelel táplálkozásáról gondos;
az
kodunk. Azonkívül úgy az egyik, mint a másik aetiologiáju megbetegedésben sublimat, vagy jodoform-vasehnt dörzsöltetünk naponta I -2-szei a szembe. b) Xerosis
parenchymatosa.
épen úgy kezddik, mint az epithelialis xerosis és hemeralopia is jelentkezik, csakhogy a Bitót- foltok mindinkább nagyobbodnak es terjednek, majd azután a szarúhártya felhamja is bágyadt, szaraz küllem lesz, a szarúhártya stromája is elhomályosodik, a felhám kisebb-nagyobb terüle-
A baj
ten leválik, a szarúhártya genyesen
ha kivételesen
nem
beszrdik,
szétesik, a
kerül genyedésre a sor, a baj
sr
szem elpusztul
;
cornealis heggel
gyógyul.
xerosisnak ez a súlyos alakja a köthártya kiterjedt elhegedese következtében jöhet létre, de azután részlettünete lehet egy általános
A
súlyos természet betegségnek, tehát az egész szervezet mélyre terjed
táplálkozás-zavarának helyi megnyilatkozása. Ilyen alapon fejldött súlyos xerosisok felntteken nálunk szerfelett ritkák, de gyakoribbak a forró égöv
így Braziliában, a néger rabszolgák között; Gama Lobo ,,ophthalmia lí brasiliana“, Guvea ,,xerophthalmia cachectica címén ismertette. Chinában alatt.
és
Indiában a mértéktelen opiumélvezet folytán tönkre jutottakon
is
gya-
koribb.
Ez a
parachymatosa a felnttek keratomalaciája. A corneának az a parenchymás xerosisa, mely a köthártya teljes elhegedése folytán fejldik, feltétlenül rossz prognosisu és nagyon kedveztlen az a parenchymás xerosis is, mely általános súlyos táplálkozás-zavar xerosis
részlettünete.
A köthártya általános
elhegedése folytán
fejld
xerosis parenchy-
matosa
ellen orvoslásunk medd. Sikerülhet ugyan ideig-óráig olajos emulsióknak a szembe csepegtetésével és zsíros kötés alkalmazásával a szem
pusztulását késleltetni, de ezt
meg nem akadályozhatjuk, mert
az elapadt
váladékképzdést újból megindítani nincs hatalmunkban. Rendszerint keveset érünk el azon parenchymás xerosisban, mely súlyos általános táplálkozás-zavarok mellett jelentkezik. Ilyenkor az alapbántalom orvoslása és a beteg erbeli állapotának észszer táplálékkal fokozása mellett, sublimat, vagy jodoform és atropin kencsöt dörzsöltetünk a szembe, vagy 40° C. hmérséklet tiszta vízgzökkel gzöltetjük a szemet,, naponta i
—
2-szer.
Dr. Hoor: Szemészet.
*
*
*
15
22 Az imént
ismertetett
szaruhártya megbetegedésekre
(keratitis
e
lagophthalmo, neuroparalytica, keratomalacia, xerosis corneae) vonatkokülönböz nézetekkel találzólag az egyes szemészi tankönyvekben igen hol mindannyit oly értelemben, hogy hol az egyiket, a másikkal,
kozunk,
abban lehet egymással összetévesztik. Ennek a magyarázatát részben bizonyos közös-, vagy látszókeresni, hogy ezek a szaruhartya-bantalmak azonban annyira éles különbségek lag közös vonásokkal bírnak; ezek mellett lefolyásában, a kisér tüneállanak fenn a megbetegedések kórképében és illetleg, hogy az elkülönítés feltétlenül megköveteket és az aetiologiát
telend.
lagophthalmo teljes, vagy részleges lagophthalmusnal alsó részében sávszer homály alakjelentkezik, többnyire a szarúhártya jában kezddik. A keratomalacia csak súlyosan beteg satnya, tönkrement gyermekeés a szaruhártya közepén kezddik. ken, fleg csecsemkön jelentkezik A keratomalaA cörnea megbetegedését rendesen a Bitót- foltok elzik meg. melyet Graefe „ szarúhártya elgenyedés cia azonos azzal a megbetegedéssel, - nak nevezett es 11 irt le, azonos a „Hikan infantilis enkephalitisnél cimen hasmenés-hónapokban járványszeren jelentkez gyo-
A
keratitis e
11
Japánban az mor-
u. n.
és bélhuruttal járó
keratistisel és azonos az
mely Oroszországban a hét csecsemin fordul el.
A
mamtios
keratitis- sel,
heti húsvéti böjtölés folytán elcsigázott
keratitis neuroparalytica
anyák
csupán trigeminus bénulásnál fejldik;
szarua középs részeken leválása es a a szarúhártya felhámnak eleinte kiterjedésben épségben maradasa oly hártya kerületének 2—3 mm.-nyi egy másikkal alig lehet osszeteveszteni. jellegzetes, hogy ezt a keratitist nehézségekbe ütközni, ep A xerosis epithelialis diagnosisa alig fog kotohar ya sem, fejldött légyen a baj a úgy a xerosis parenchymatos-é Ez az általános megbetegedes alapjan. elhegedése, akár kiment súlyos xerophazonos a keratitis brasiliana-val és a utóbbi nálunk alig fordul el és csecsemk keratomalacia-javal thalmia cachectica.val, valamint a xerosis analóg a xerophthalA köthártya hegedése folytán elállott
mia-v al, vagy xerophthalmus- sál. Keratitis bullosa. rendszerint élénk fájdalom szarúhártya eme megbetegedésében egy helyen mellett a szarúhártya stromaja ciliaris belöveltség és gy Azután a homály fölot b' vagy helyenként elhomályosodik. lencsenagyságu vagy meg n gy (ritkábban több kisebb) rendszerint ktssé -varos támad, melynek tartalmát , J nagyobb g teszi. Ha csupán egy véresre festett folyadék Esetleg mmd apróbb van, ezek feszesebbek. rendesen pettyhüdt ha több fejldik egy nagyob hólyag. két szemen symetriásan
A
sr
'
^y
;
"‘“
7
,
—
.
227
A
hólyag rendszerint
izgalmi tünetek elmúlnak
2
—
-3
napig megmarad, azután megpukkad, az
meggyógyul, de visszaesésre
és a baj
nagy a
hajlam.
A
megbetegedés aránylag ritka és rendesen glaukomában, vagy idült iridokyklitisben tönkrement, elfajult és megvakult szemen jelentkezik, érzéstelen, de azért egészmelynek szarúhártyája többé-kevésbbé elzi meg hólyag a kifejldését, séges, szarúhártyán is látták; néha sérülés igy a szaruhártyának Orvoslás.
gyerekkörömmel megkarmolása.
Ha a fájdalom
igen nagy, a hólyag elüls falát ollóval levág-
juk és a hólyag alapját esetleg galvanokauterrel égetjük, majd finomra tört jodoformport hintünk be és a szemet védkötés alá helyezzük. Ha a baj elfajult, megvakult szemen ismételten jelentkezik, mindig nagy fájdalommal jár az enucleatiot ajánljuk, amire a fájdalomtól sokszor
beteg rendszerint
könnyen
nagyon meggyötört
reááll.
Keratitis
marginális profunda.
Ez a szarúhártya-gyuladás igen ritka és azonos azzal a kórképpel, melyet Arit nyomán a keratoskleritis igen ritka megjelenési alakjának mondanak, bár kétségtelen, hogy önálló és elsdleges keratitisrl, nem pedig a skleráról a szarúhártyára átterjedt megbetegedésrl van szó. Kórkép és lefolyás. ciliaris belöveltség, fénykerülés, fájdalom
Sr
•és
könyezés mellett, a szarúhártya szélén, rendszerint
felül,
közvetlenül
a limbussal határosán, sárgás-szürke szín,
szarúhártya
a
szélével
con-
centricusan elhelyezett, kisebb
—na-
gyobb, a catarrhalis fekélyre emlé-
keztet beszürdés mutatkozik, mely i 5 2 mm. széles és mely fölött a felhám változatlan. A beszürdés a szarúhártya széle mentén aránylag gyorsan halad és annak kisebb nagyobb részét ellepi, esetleg a szarú.
—
hártya
A
egész
kerületét
szivárványhártya
körülfogja.
rendesen
csak
95. ábra. Keratitis marginális profunda folyt esete.
le-
A beszürdés mély eredet, újonnan képzdött vérerekkel erezdik ezek nehány hét múlva, mialatt az izgalmi tünetek apadnak, majd elmúlnak, nyom nélkül eltnnek. Eltnésükkel a beszürdés helyén kékes-fehér szín, kb. 2 mm. átmérj, sokszor egyenetlen határú sáv marad, mely állandósul. Ez hasonlít a gerontoxonhoz, de tle abban különbözik, hogy közvetlenül a sklerával
kévéssé vesz reszt a megbetegedésben. ;
határos
(1.
95.
ábra) 15 *
228
A
baj rendesen éltesebb egyéneken jelentkezik
az egyik szemen. Okát
nem
;
rendszerint csupán
tudjuk.
Az orvoslás a fájdalom ellen irányul
;
ha a pupilla szk, atropin-
oldatot csepegtetünk be.
Keratitis sklerosans.
vagy infiltratum sklerosans corneae alatt a szarúhártyának azt a gyuladását értjük, mely ínszeren fehér, vagy episklekékes-fehér homály képzdésével jár és melyet skleritis, vagy Keratitis sklerosans,
elz meg, illetleg a keratitis ehhez csatlakozik, ezért keratoskleritisnek, vagy sklerokeratitisnek is nevezik. A baj enyhébb és súlyos alakban jelentkezhet az enyhébb alakban a ritis
;
beszrdés csak a szarúhártya szélére szorítkozik, a súlyos alakban a esetleg több oldalsklerozáló homály nyelv alakban terjed a szarúhártyába, a homályok azutan a pupilla területeben találkoznak. fehérMindkét alakban a beszrdés soha sem genyed el, de nagy homálylyá alakul, mely a pupilla területében természetesen
ról egyszerre *
sr
;
szín mérvben csökkenti a
A tis-sel,
látást.
sokszor irimegbetegedés mindig élénk izgalmi tünetekkel jár, szövdik össze. Ha a iridokyklitissel, st az üvegtest homályával lapul.
rendszerint kissé le is corneá nagyobb kiterjedésben elhomályosult, A baj igen hosszadalmas lefolyású hónapokon, st i 2 éven át aetiologiája ugyanaz, mint fenállhat és visszaesésekre nagy a hajlama;
is
,
orvoslása
skleritisé,
Nem
is
a.
azonos.
épen ritkaság az
u. n. sklerokeratitis
rheumafica, melyre nezve-
eljárások semmiféle befolyásjellemz, hogy míg a legkülönbözbb orvosló nátrium salicylicumnak feltnen enged, sal nincsenek a bajra, addig a mely igen sok esetben hogy csakhamar gyógyulás következik be,
úgy
teli cs.
szarúhártya-beszrdés a cornea egyik helyén közel többnyire keskeny, átlátszó, néha finoa limbushoz jelentkezik, melytl sarló, kerek, vagy egy, man erezett öv választja el. Sokszor csupán több góc van. A gocok porcé anpiskóta alakú góc jelentkezik, néha még Itt a körülirt
szövetében szeren fehérek és mélyen a szarúhártya él is tnhetnek.
A
elhelyezettek. Teljésén-
,
.
,
tünetek hol csekélyek, hol jelensubjectiv és objectiv izgalmi
tékenyek. Keratitis ex acne v.
Ez
az arc
Kórkép
brén
acnosa.
aránylag gyakori jelentkezett acne rosacea mellett temetek kozott Rendszerint csekélyebb izgalm,
és lefolyás.
a szarúhártya
szélén,
vagy másutt a corneában
kissé
kiemelked,
a.
229
beszrdések
keletkeznek, melyek fekélyekké esnek szét
;
ezek heteken
br
acnéja meggyóhajlamuk. Ha a át fenállhatnak, de terjedésre kevés a kitörésével azonban újból gyul, a corneális baj is elmúlik, annak újból jelentkezhet.
Az
(ichthyol-
orvoslás ezek szerint az acne rosacea ellen irányul
kencs); a szembe calomelt hinthetünk, vagy zink-atropin-
kén,-resorcin
kencsöt dörzsölünk
be.
Keratitis iridokyklitis mellett.
néha izzadmány és igen sokszor pontszer, szürkés, vagy barnás szín felrakodások mutatkoznak a szarúh’ártya és hosszú endothel- és Descemet- rétegén ha ezek a felrakodások igen Iritis és
iridokyklitis mellett
srk
;
ideig állanak fenn, az elttük fekv szarúhártya-stromát is megbetegimélyen fekv tik, elhomályosítják. Néha a homályhoz csekély számú,
újonnan képzdött vérerek húzódnak. A homályok az iritis v. iridokyklitis lezajlása után igen sokszor eltnnek, hol tovább, st állandóan megmaradhatnak.
A
és hydatotides-e
A
régiek
descemetitis-e,
aquocapsulitis-e
hydromeningitis-e,
azonos a szóban forgó megbetegedéssel.
fleg atropin becsepegtetése és nedves meleg boroiridokyklitisnél az intraocularis nyomás könnyen azonban gatások. Miután minthogy fokozódik, a szem feszültségét állandóan kell ellenrizni helyi orvoslás
;
továbbá
iritis és
iridokyklitis igen sokszor lues
szerint antilueses orvoslásra
A
szarúhártya
is
fogunk
nyomán
keletkezik, rend-
szorulni.
szöveti változásai
:
homályok,
foltok,
hegek
A szarúhártya homályai foltjai és hegei egymástól átlátszóságuk foka szerint különböznek, szövetileg többé-kevésbbé köt- vagy heg,
sr
szövet,
mely a szarúhártya beszrdése, vagy fekélyesedése folytán elpusz-
tult rendes
juk
:
szarúhártya szövet helyébe került.
A szarúhártya-homályt srsége A nubeola vagy nubecula rendesen
szerint
következen osztályozhat-
kisebb kiterjedés és csekély
sr-
ség, tehát áttünó homály, mely a szarúhártya átlátszóságát alig csökkenti. A szaruhartya-folt macula corneae, srbb homály, mely a szarúhártya stromajának felületesebb rétegeiben foglalt helyet. Szarúhártya heg, ,
cicatrix v.
leukoma corneae az a
egész vastagságát foglalja
szeren
el.
sr homály,
A
mely sokszor a szarúhártya heg kékes-fehér, tej szeren, vagy ín-
—
-
fehér, teljesen átlátszatlan.
A
cicatrix v. leukoma corneae adhaerens oly szarúhártya-heg, melybe a szivárvanyhartya pupillaris övének, vagy felületének kisebb-nagyobb része behegedt. Ez átfurodott szarúhártya-fekélyek, vagy a corneának
sérülés folytán keletkezett átszakadása után állandósul.
Az
ilyen
heg
7
230
egy helyén sokszor feketés-barna foltot látunk
A
helye.
pupilla
nem
kerek,
hanem
;
ez az
iris
a heg felé elhúzódott
behegedésének ;
a csarnok
itt
vagy hiányzik. Úgy mint az egyszer szarúhártya heg, a leukoma is vagy a szarúhártya normális görbületét mutatja, vagy jobban kidomborodik ektasiás heg, vagy ellenkezleg a szarúhártya többi részénél laposabb, applanált heg. A facetté- re vonatkozóan 1. 20 old. sekély,
adhaerens
.
A
szarúhártya foltok és hegek lehetnek
Az elbbi
nem megy
rendszerint
erezettek és
friss
friss és
is,
soha sem szoktak
a régi szarúhártya homály között a különbség az, hogy a
-homálynak színe inkább szürkés-sárga, a
régié szürke,
homály határai rendszerint elmosódottabbak,
szürke, a friss
erezettek.
teljesen állandósult folyamat számba,
bár vastagabb cornealis hegekbl, akármilyen régiek az erek egészen eltnni.
A
nem
hártya homály esetén igen sokszor
A A
még
ciliaris
vagy
fehér-
friss
szarú-
belöveltséget találunk.
homály mindig csökkenti a
látóélességet, ha a azonban nemcsak a homály srsége, hanem határoltsága is befolyással van. Gyakran srbb, de élesen bár, de diffus, határolt homály esetén jobb a látás, mint a kevésbbé szabad szemmel talán alig látható udvarral körülvett szarúhártya-folt
Következmények.
pupilla területébe
ér.
látás csökkenésére
sr
A
esetén.
szarúhártya
folt
bár ritkán zavaró monocularis ketts látást is teheti, fleg akkor, ha mindkét
okozhat, a szemet állítólag közellátóvá
szemen van homály. Sokszor azonban a közellátás csak szinleges. A szem u. i. csak azért lát jobban szorólencsén át, mert a fénysugaraknak a lencse okozta széttérését alkalmazkodásával kénytelen ellensúlyozni, az alkalmazkodással kapcsolatosan a pupilla is megszükül s ilyenkor a rendetlenül tört és igy a látást rontó sugarak egy része nem jut a szembe.
szarúhártya-homály ennek a szemnek a kétszem nézésbl kizárását és idvel kancsalságát okozhatja, további következmény lehet az amhlyopia ex anopsia és a nystagmus. Régi szarúhartya-hegekben
Az
egyoldali
ismételten atheromás fekély keletkezik,
mely többnyire kedveztlen
le-
folyású. cicatrix corneae adhaerens állandó veszélye a szemnek,
A
fleg,
ha a szivárványhártya záróizma nagy kiterjedésben, vagy egeszen benne van a hegben ilyenkor egyrészt másodlagos glaukoma, másrészt chroni;
cus iridokyklitis fenyegti a szemet. Lefolyás.
A
szarúhártya homályok és foltok vagy állandóan
válto-
énmar adnak, vagy kell orvoslás mellett, sót esetleg maguktól is folyamaidvel áttetszbbek lesznek, feltisztulnak, vagy bizonyos elfajulási meg lejátszódhatnak, tok hatása alatt, melyek a foltokban és hegekben srbbé is lehetnek. A homálynak, vagy foltnak bizonyos fokú áttetszszükségképeni sége és a feltisztulandó kötszövet nem túlságos vastagsága zatlanul
f
kelléke annak,
kora
is
hogy
feltisztulása megtörténhessék
tekintetbe jön
;
emellett
még
az egyen
;
öregebb egyéneken nehezebben
tisztul fel a
homály,
231
mint fiatalokon.
Sr,
homály a szarúhártya egész vastagságán áthaladó
tisztul fel lényegesen.
soha sem
vagy sárgás-barna Ezek a foltok mutatkoznak, melyek a homályt még srbbé teszik. is mutatanyag. Ezeken kivl hegekben olyan anyagot
Régi homályokban foltok colloid
nem
ritkán fehéres-sárga,
természet
anya-
mely jodoldattal a keményit-reactiót adta, tehát amyloid a hegekben végül elmeszesedés is történhet. got Aetiologia. A szarúhártya homályok, foltok és hegek leggyakrabban' következmenyei a szarúhártya genyes- és nem genyes gyuladasainak tak
ki,
;
,,
homályt okozhatnak a szarúhártya
égések,
sérülései,
vegyi
szerekkel
maródások.
melyek legnagyobbbelül lefolyt szarúhártya gyuladasok maradványai esetleg részt Ezek részleges, vagy az egész fejldési hibáknak is köszönik létüket. szarúhártyára kiterjedk és a születés után vagy változatlanul megma-
Vannak a méhen
világrahozott szarúhártya-homályok
is,
;
radnak, vagy részben, vagy egészen feltisztulhatnak. Veleszületett részleges cornealis homály az embryontoxon juvenilis, foetalis
pán egy
gyr),
a szarúhártya egész kerületét, vagy annak csu-
részét körülfogó, fehéres-kékes
élesebb határ nélkül
(arcus
megy
szín
sáv,
mely centripetalisan
át az átlátszó szarúhártyába, centrifugalisan
pedig épen igy a slderába.
Nem
gyuladásos eredet az ólomsóknak a szarúhártyába rakodása
folytán keletkezett élénk fehér fémfényü homály, mely akkor jöhet létre,
ha a szarúhártya folytonssághiánya esetén ólomtartalmú vizekkel borogatunk, vagy ólomtartalmú szemcsepeket használunk. Az ilyen homály nem múlik el.
A
szarúhártya
szürkés-barna
homályát, argyrosist, salétromsavas
ezüstnek és kénsavas réznek hosszas és elvigyázatlan alkalmazása után ismételten
látták
homályokat
;
láttak,
sajátszer
barna,
chromsavas
vagy feketés pontokból alkotott
oldattal, anilin-festékekkel és nitronaph-
thalinnal dolgozókon.
Melanosis corneae a szarúhártya mély rétegeiben elhelyezett feketés-barna festékesség, mely világrahozott, rendszerint kétoldali és a szarú-
hártya közepét foglalja el. Nem gyuladásos és múló természet az acut glaukoma-nál elforduló szarúhártya homály, mely vizenyje a szarúhártyának. Orvoslás. Célja a homály feltisztitása és ha ez nem sikerül, a homály okozta látászavarok csökkentése, esetleg megszüntetése optikai eszközök, vagy operatio segélyével, végül a szemnek megóvása az esetleg fenyeget
veszélytl, ugyancsak rendszerint operatióval.
A
szarúhártya homályok és foltok feltisztitására izgató szereket használunk igy calomelt vagy dionint hintünk a szembe, sárga, vagy ;
szürke Hg.
kencscsel,
dionin
vagy
jod-jodkali
kencscsel
massálunk,
;
232
vagy a
vibráló másságé- 1
alkalmazzuk
;
tiszta
vízgzzel gzölögtetjük a
szemet, vagy collyr. adstring. luteumot, tinctura opii crocatát, terpentin Legcélszerbb, olajat keverünk a vaporisatióra használt folyadékba.
ha az orvoslást nedves meleg borogatásokkal kezdjük és szükség esetén azután az említett izgató szerekre térünk át. Ha ezekkel nem érünk célt konyhasó- oldatnak subconjunctivalis befecskendezése,
a homály elektroly-
sises kezelése és a jequiritollal kezelés kerül sorra.
Ólomlerakodások esetén a szemet naponta 2-szer 5%-os ammonium 10%-os chlorammonium oldatban fürösztetjük tartatricum, vagy 5
—
— 5%-os jodkali
—
utána azonnal 3 5%-os jodsavas oldatchloramm. oldatban fürösztés mésztal ecsetelünk. Az ammonium sók lerakodása folytán keletkezett szarúhártya homályoknál is helyén
va gy
3
oldattal,
tart. és
van ilyenkor azonfelül jó eredménynyel jár a homálynak 5%" os chlornatriummal ecsetelése, majd 5%-os szénsavas nátrium oldattal lemosása. A srbb mész- vagy ólomcrustatiot discissios tvel kikaparjuk. A szarúhártya argyrosisa esetén a lapis ecsetelés feltétlenül mellzend az anilin festék okozta homály és a nitronaphthalinos homály ma;
;
ha nem nagyon
gától elmúlik,
régi,
mihelyt az egyén foglalkozásával
felhagy.
Ha srbb
bl
néha a heg
fehér heg
megfestését
van a szarúhártya
szélén kosmetikai tekintet-
— taetoválás — végezzük. Ha a homály, vagy
heg a pupillát nagyrészt, vagy egészen eltakarja, de a szarúhártya széli javítunk a látáson. részei tiszták opticai iridektomiával sokszor tetemesen ha u. i. összekötni, Sokszor célszer az iridektomiát a heg megfestésével diffus. A megfestett a szarúhártya-homály a pupilla területében részben ezek csak a mesterséges folt azután a fénysugarakat mind visszaveti és a másodlagos pupillán át juthatnak a szembe. Leukoma adhaerens esetén,
csinálunk.
glaukoma megelzése végett iridektomiát vagy sphinkterolysist látást, Egyes esetekben stenopaeicus pápaszemmel is javíthatjuk a apró helyen is, akkor u. i. ha a szarúhártya a szembogár területében, ha el, hogy a szarúegészen tiszta, ilyenkor a rést, vagy lyukat úgy helyezzük itt juthatnak be hártya tiszta része fölé kerüljön, a szembe tehát csak ;
__
fénysugarak.
.
kiterjed, már ismea homály, vagy heg az egész szarúhártyára eltávolítása után az állati szarutelten próbálták az átlátszatlan hegszövet de rendszerint eredmeny cornealis keratoplastica
Ha
hártya átültetését
—
—
nélkül.
Siderosis corneae (et bulbi).
.
A
siderosis corneae, vagyis a szaruhar-
csupán részlettunete a tyának rozsda barnára festdése, mely rendszerint szarúhártyában, vagy másutt a siderosis bulbinak, akkor jöhet létre, ha a tartózkodik. szemben vasból való idegen test hosszasabban „
_
,
elszinesedésén kivl, a szivarSiderosis bulbi esetén a szarúhártya az elszinesedes bír diagzöldes, vagy rozsdabarnás fleg ez
ványhártya
;
233 -nostikai értékkel
;
a pupilla rendszerint tág, a lencse
homályos
és
ugyan-
az üvegtest is homályos, csak sárgára, vagy sárgás-barnára festdött az ideghártya sokszor levált, azonfelül egyéb retino-chorioidealis változás ;
ezeknek a szöveteknek barnára festdése látható. Subjective a rossz látás és a látótér concentricus megszükülése mellett, a hemeralopia korai és
tünet
néha a szembeli nyomás fokozódása, annak csökkenésével válta-
;
kozik.
Az elbb
említett változások átlagban hét
Ha
Orvoslás.
hónapon
belül
kezddnek.
a rozsdabarna elszinesedésekbl és egyéb vizsgálatok-
ból vasból való idegen test jelenlétét állapítottuk meg, az idegen test elek-
tromágneses eltávolítása helyénvaló, mert az ilyen szem súlyos változásoknak kitett, szor
elmaradnak
és a
szem
mig az idegen
alakját,
Ilyenkor a siderosisos festdés lítása
még
azért
is
is
st
— amint láttuk —
test eltávolításával ezek sok-
látóképességét
lassan eltnhet.
szükséges, mert az olyan, szem,
is
sikerül megtartani.
Az idegen
test eltávo-
melyben idegen
test van,
a másik szemet állandóan veszélyezteti.
Arcus Az
senilis
s.
gerontoxon.
—
arcus senilis, mely rendesen az 50 60. életéven túl lév egyéneken igen gyakori, 1 2 mm. széles, homályos, szürkés öv a szarúhártya kerülete
—
mentén.
A
homályos övét a szarúhártyának
keskeny el a sklerától. Az arcus senilis rendszerint elször felül, azutan alúl, majd kétoldalt mutatkozik az ívrészletek azután összefolynak egymással. A gerontoxon visszafejldésre képtelen, látászavarokat teljesen átlátszó,
szegélye választja
;
nem
nem alkotja és elfajulási folyamat a homályt alkalmasint zsirszemcsek lerakodása, egyesek szerint hyalin anyag
okoz, orvoslás tárgyát
;
u.
i.
-okozza.
Szívbajosokon az
id
eltt jelentkez gerontoxont a szív elzsirosomondják.
•dására pathognomiás jellegnek
Keratitis fasciculosa; szalagszer,
vagy
vszer
szarúhártya
homály. Többnyire iridokyklitisben, vagy másodlagos glaukomában megvakult szemeken fordul el es csak kivételes esetekben különben egészséges .szemen ilyenkor rendszerint az egyiket a másik után támadja meg és csupán éltes egyéneken látták. ;
A szemres területében, a szarúhártya vízszintes déllje savalaku, vízszintesen elhelyezett, szürkés homály keletkezik, mely közvetlenül a hámréteg alatt fekszik és 2 homály mindig 3 mm. széles. Kórkép.
alatt,
—
A
nagyon lassan fejldik, mindig kétoldalt a szarúhártya szélén kezddik, de az öv két szélét, keskeny bár, de tiszta, átlátszó szarúhártya részlet választja
el
Játás-zavart.
a limbustól
;
izgalmi
tüneket alig okoz, de annál nagyobb
234
A
homályt nagyrészt mészsóknak a Bowmann- szövetbe lerakodása-, okozza az aetiologiára nézve megbízható adataink nincsenek. Az elsó'dlegesen, ép szemen jelentkezett vszer homálynál az iridektomia és a homály lekaparása kerül szóba. ;
A SZARÚHÁRTYA GÖRBÜLET- ÉS ALAKVÁLTOZÁSAI.. Staphyloma corneae. (staphyloma cicatriceum corneae). Staphyloma corneae annak a hegszövetnek kitágulása
,
mely a szaru-
hártyának genyes folyamatok következtében elpusztult szövetet helyettesíti. A hegszövetet a szivárványhártya termeli, mely a genyes szétesés alkalmából a szarúhártya helyébe került.
A st.
c.
staphyloma lehet
teljes
és részleges
:
staphyloma corneae
totálé,,
partiale.
A
szaruhártya helyet sargas-fehér, legnagyobbkékes-fehér, vagy ínszeren fehér, helyenként kekesen áttetsz, erevérérrel köthártya részt átlátszatlan, többnyire egy-egy vastagabb egyenetlen es rajta majd zett szövet foglalja el. Felülete hol sima, hol sárgás-barna, majd feketés, egyszer kiemelked, másszor
Az elbbi kórképe
sárgás,
a
következ
:
majd
hegszövet alakja rendesen félgömb, ritkábban 2 cm.kúpalakú (staphyloma corneae sphaericum et conicum) és CT2— a szemhéjak szabad nyire emelkedhetik ki. Ily magas staphyloma esetén lelapult foltok láthatók.
A
A
staphyloma rendszerint vagy a sklera, vagy a érzéstelen, vagy csak kevéssé érzékeny. Kerületét vékony szegelye szarúhártyának még megmaradt, esetleg még átlátszó
szélei a
staphylomától
nem
is
érintkezhetnek.
fogja körül.
A
részleges
szét foglalja el;
,
réstaphyloma a szarúhártyának csak kisebb nagyobb nagysaga alakja ritkábban gömb, gyakrabban kúpalakú,
kozott vagy nagyobb, magassága I— 2 mm. és 0*5 cm. elchol szarúhártya felé, váltakozik, de lehet magasabb is. Az egészséges lencsényi, borsónyi,
sen, hol
elmosodottan határolt.
staphyloma a látást rendesen quantitastaphyloma is rendszerint nagytiv fényérzésre csökkenti, de a részleges pupilla területenmérv látászavart okoz, még akkor is, ha a staphyloma a is sokszor homályos ldvl fekszik, mert a szarúhártya a staphyloma körül mint görbülete szenved. Úgy a részleges, Következmények.
és sokszor az egész
A
teljes
szarúhártya
a teljes staphyloma
veszélyezteti, azonfelül a szemet állandóan másod agos es a szem feszülése lassan fokozódik
torzít és
elssorban azzal, hogy fájdalom közepette mindjobglaukoma fejldik, melynek folytán a látás an a staphyloma mm jo ban csökken, majd teljesen elvész azonfelül A fokozódott mtraocu akidudorodhat, átszakadhat és a szem sorvad. ;
235
nyomás a sklerát is kitágíthatja (ektasia sklerae) a részleges staphyloma chronicus iridokyklitist is okozhat, mely a szemet tönkreteszi, st, nagyon ritkán ugyan, a másik szem sympathiás megbetegedését is ris
;
okozhatja.
pusztul
el
Megtörténik az a szem alakja
hogy a staphyloma kifekélyesedik
is,
és
igy
is.
mint a teljes staphyloma az esetek túlnyomó többségében a szarúhártyának áttöréssel lefolyt genyes megbetegedései után keletkezik, aránytalanul ritkábban világr ahozott, bár ilyenkor is a méhen belül lefolyt, hasonló természet gyuladás következménye. Aetiologia.
Úgy
Prognosis.
A
nosisa annyiban
a részleges,
nem nagy kiterjedés staphyloma
részleges és
nem
prog-
kedveztlen, amennyiben a szemet iridektomiával nagy valószínséggel nemcsak a másodlagos glaukomától óvhatjuk meg, hanem még a staphylomának részben lelapulását, st a látás javulását
is
feltétlenül
elérhetjük.
A
teljes
staphyloma prognosisa
feltétlenül
rossz.
A
staphyloma falzata különféle vastagságú, helyenként nagyon vékony, helyenként meg I i -5 mm. vastag, st ennél még Kórszövettan.
—
96. ábra.
H sz = hegszövet = zsugorodott lencse
Teljes cornealis staptiyloma. iris festék L J. f.
=
;
Cc
]
;
z
=
=
sugártest zonula.
,
vastagabb. Felületét egyenltlen külsej és vastagságú epithelréteg borítja a feiso rétég sokszor elszarusodott. A falzatot durva, ers kötszövet alkotja, benne egy-egy vérér foglaltatik. A mészlerakodások elég gyakoriak. A bels felület szinten egyenetlen felszín, ezt rendszerint a szivarvány-hártyanak ideghartyai festéklemeze vonja be, mely azonban sok helyen átszakadt, sok helyen hiányzik 1 96. ábra). Teljes staphylomá,
(
.
ban a szivárvanyhartya rendszerint egészen eltnt, a mennyiben a hegszövetben elenyészett. A staphyloma bennékét sárgás szín, sokszor véresre festett folyadék tölti ki.
részben,
vagy
A
lencse hol helyén van, hol
elhagyta azt
és-
homályos a sugártest sorvadt. Oroslás. A staphyloma orvoslása jóformán kizárólag mtéti, mert mioticák becsepegtetésével és nyomókötéssel alig érünk célt. Teljes staphyloma esetén a mtét kosmetikai tekintetbl kívánatos, mert a mszem befogadásál a alkalmas csonkot nyerünk, de szükséges a mtét, hogy elejét vegyük mindazoknak az eshetségeknek, melyekrl megemlékezteljesen
;
tünk.
236 Részleges staphyloma esetén a
mtét
rendszerint az iridektomia,
mert a pupillának áthelyezésével rendesen, vagy legalább rendesebben fénytör szarúhártya részlet mögé, a látást is lényegesen megjavíthatjuk. Sokszor a szem enucleatiója lesz helyénvaló, nevezetesen akkor, ha a teljes staphylomában szenved szem vak, kemény és fájdalmas. Ilyenkor a szembeli vérzés eshetsége melylyel opticai eredményt
érhetünk
is
el,
miatt jobb az enucleatio, mint a staphyloma operatio.
Kerektasia. Alakilag a kerektasia,
vagy
teljes
a homályos szarúhártyának részleges, a staphylomahoz, de úgy keletkezese
azaz
kidudorodása közel
áll
módjára, valamint kórboncolástanára nézve lényegesen eltér tle. A kerektasia u. i. a szarúhártya átfurodása nélkül fejldik úgy, hogy a gyuladásos beszrdés folytán fellazult, vagy a fekelyesedes következteben
megvékonyodott szarúhártya az intraocularis nyomásnak enged és kidupannus dorodik. Ilyen beszrdéssel fleg a pannus trachomatosus jár a ;
miatt folytán jelentkezett kidudorodást kerektasia e panno-nak, a fekély parenchyjelentkezettet keratektasia ex ulcere - nak mondjuk. A keratitis
matosa súlyos eseteiben
A
Kórkép.
kidudorodott
;
is
fejldhet ektasia.
szarúhártyának egy
a kidudorodott rész
vagy az egesz szarúhártya homályos, magassága és alakja
része,
srén
különböz.
sem kerektasia prognosisa kedveztlen, mert sem feltisztulasa, állandó romlása visszafejldése nem várható és igy a látás nagymérv
A
,
súlyosbítja a prognosist
még
az,
hogy a kerektasiás szemben nem ritkán
másodlagos glaukoma fejldik. Kórszövettan.
A
kerektasia falzatát
nem
irisbl fejldött hegszövet,
Descemet- és alakult szarúhártya stroma alkotja. lehet. endothel réteg többnyire ép az iris egész változatlan A kész kerektasiával szemben tehetetlenek vagyunk; megkísérel-
hanem hegszövetté
csarnok megnyitását hetjük ugyan a nyomókötést, a pupillaszkitket, a és az iridektomiát, de ritkán érünk célt. conica. Keratoconus, staphyloma pellucidum, cornea
kidudorodása Keratoconus a szarúhártya közepi részének kúpszer A kúp kisebb-nagyobb magasságot érhet el; a kúpon kivu (1. 87. ábra). átlátszó, legalább fekv szarúhártya egészen átlátszó, rendes görbület és lesz, a szaru kúp is késbb a csúcsán rendesen homályos
•eleinte,
maga
a
;
<ja a
rendes görbületet, a a hártya többi része szintén elveszítheti idvel szemcsarnok a rendesnél jóval conusos alak felé közeledik. Az elüls
mélyebb, a szem többi része
ép.
— 23 7
A
rendellenes
látászavarok
folytán mindig jelenté-
astigmatismus
—
polyopia. kenyek, néha sokszorosan lát a beteg Ha a keratoconus nagyobb fokú, felismerése igen -
könny, de
a cse-
kélyebb fokú is könnyen kimutatható keratoskoppal és szemtükörrel is.. A keratoskop körei elhuzódottak, a szemtükörrel megvilágított pupilla, területében pedig köralakú,' elég sötét árnyék Aetiologia és elfordulás.
A
tnik
fel.
keratoconus lehet világrahozott
is.
Okát
a szarúhártya szövetének veleszületett módon csökkent ellentálló képesRitka esetekben szarúhártya gyuladások és sérülések ségében keresik.
után fejldik
rendesen mind a két szemen mutatkozik, ha
nem
is
egyenlcí,
;
N-
mértékben mind a kettn.
kön valamivel gyakoribb, mint ritka
;
többnyire a
;
elég
egyáltalában
férfiakon
életévben találjuk.
10
20 -ik
Az egyén fej-
ldésének befejeztével a keratoconus sem szokott tovább fejldni, de csúcsán
késbben
mutatkozhatnak homályok, fekélyek
;
st
ezeket esetleg kiszá-
radás, illetleg az okozza,
hogy
a könyek a keratoconus
csú-
csát kikerülik és tik
nem
nedvesi-
meg.
A
bántalom prognosisa kedveztlen, magától sohasem
97. ábra.
Keratoconus.
fejldik vissza és orvoslása sem jár nagy eredménynyel. Orvoslás. Megkísérelhetjük a látás javítását stenopaeikus
gekkel
;
pupillaszkitket csepegtethetünk be
és
szemüve-
nyomókötést alkalma-
e kett az intraocularis nyomás csökkentése révén a conusos kidudorodás visszafejlesztését célozza. Ugyanígy kíván hatni az iridektomia,
zunk
;
melynek további célja a pupillának elhelyezése a keratoglobuson kivl fekv, rendesebben tör szarúhártya-részlet mögé. Ajánlják továbbá a kúp felületibb rétegeibl kis lebenynek kimetszését és utána az anyaghiánynak lapis mitigatussal égetését, továbbá a kúp tetejének galvanokaukeratoconus átfúrása nélkül, késbb a heg megfestését stb. Ezek az eljárások mind azt célozzák, hogy ellenrzésünk mellett laposabb heg képzdjék és a conusos kidudorodás ezzel együtt csökkenjen ezt többször el is érjük, de a látás azért még sem javul lényegesebben. terrel égetését a
;
238
Keratoglobus (cornea globosa) és hydrophthalmus bouphthalmus.
v.
Keratoglobus a szarúhártyának minden irányban megnagyobbodása a cornea a rendesnél sokkalta nagyobb, többé-kevésbbé szabályos gömbátlátszósága egyszer nem szenved csorbát, szelet alakjában emelkedik ki ;
;
másszor meg srbben, vagy kevésbbé
srn
homályos vonalakat
és csí-
kékesen áttetsz
lesz és
kokat látunk benne.
A A
látászavarok rendszerint nagyok. legtöbb esetben idvel a
slclera is kitágul,
az egész szemgolyó tetemesen megnagyobbodik.
rophthalmus
A
v.
A
keratoglobusból hyd-
bouphthalmus fejldik.
keratoglobus sohasem fejldik vissza, önállóan ritkán, az egész
szem megnagyobbodásával gyakrabban Orvoslás.
Megkísérelhetjük
a
látható.
stenopaeikus
rést,
esetleg
henger-
üvegeket alkalmazunk a rés elé, továbbá a pupillaszkít szereket és a nyomókötést, esetleg az elüls csarnok óvatos punctióját. Mindez azonban kevés eredménynyel szokott járni. Bouphthalmus esetén az egész szem tetemesen megnagyobbodott, a megvékonyodott sklerán a festékes érhártya kékesen áttetszik az elüls csarnok mély, a szivárványhártya elszinesedett, sorvadt homályos és sorvadt rendesen a lencse is, mely a zonula sorvadása miatt a szem mozgásakor a szivárványhártyával együtt rezeg. Az üvegtest elhigult, homályos, az ér- és ideghártya kórosan megváltozott, a látóidegf ki vájt, a szem ;
;
feszültsége lényegesen fokozódott, a Lefolyás.
A
szem igen sokszor vak.
baj ritkán bár, de megállapodhat, de
térfogatára sohasem fejldik többé vissza.
a szem rendes
Gyakoribb az az
eset,
hogy a
megnagyobbodás fokozódik, a látóidegf excaválódik, a látás látóidegsorvadás folytán teljesen elvész. Megesik az is, hogy a szem burkai vegre megrepednek és a szem sorvad. Ha a szemhéjak nem takarják a szárúhártyát keratitis e lagophthalmo fejldik és a szem igy pusztul el. Aetiologia és pathogenesis. A bouphthalmus vagy világrahozott, vagy az els életévekben fejldik—. Veleszületett, vagy a gyermekkor glaukomájának mondják, mert kétségtelen, hogy az összes változások az intraHogy ez más követocularis nyomás fokozódására vezethetk vissza. kezménynyel jár itt, mint élteseb egyéneken, annak magyarázatát a szemmár burkok tágulékonyságában találjuk, a mely éltesebb egyéneken nincs meg.
Kórboncolástan és kórszövettan.
A szem
minden irányban megnagyob-
csarnok mély, bodott, a szarúhártya és sklera megvékonyodott, az elüls vagy egészen a látóidegf ki vájt. A Schlemm csatorna nagy kiterjedésben,
szivárványhártya hiányzik, az uvea az idült gyuladás tüneteit mutatja, a sorvadt, a csarnokzug eltnt lencse és zonula sorvadt. ;
:
239
Az
biz-
gyógyszeres orvoslás mioticák becsepegtetése és nyomókötés, a
tosítja.
A
mtéti
eljárások egyike a sklerotomia
a másik az iridektomia. Ez ugyan minden más alakjában, mert könnyen ,
veszélyesebb mint a glaukorrla lencse luxatiót és üvegtest eló'esést vérzéssel.
dalmas
sem
orvoslás lehet gyógyszeres és operatív, de a sikert egyik
A
mtétet
kaphatunk,
tanácsos narkózisban csinálni.
sokszor
A
intraocularis
megvakult
és fáj-
bouphtalmusos szemet enucleáljuk.
Mikro- és megalocornea.
A
szarúhártya világrahozottan a rendesnél kisebb (mikrocornea) vagy nagyobb lehet. Mind a két esetben a szarúhártya vagy átlátszó, vagy homályos. A szem többi méretei rendesek, a rendesnél kisebbek és nagyob-
bak lehetnek.
A
szarúhártya kisebbedését a keratitis slderosans
is
okoz-
hatja.
Az applanatio és a phthisis corneae-ró\, melylyel szemben lenek vagyunk, már megemlékeztünk.
A A
tehetet-
szarúhártya daganatai.
szarúhártyán elsdlegesen fejldött álképletek a nagyobb ritka-
ságok közé tartoznak. Az álképlet rendesen a limbusban fejldik
és
innen
terjed át a szarúhártyára.
Dermoid. Rendszerint a szarúhártya küls szélén mutatkozó lapos, fehéres-sárga, v. rózsaszín daganat, felszíne epidermisszer, száraz,
belle
;
mely alapjával szilárdan függ össze
néha rövidebb-hosszabb szrök
nnek
;
ki
a daganat világrahozott.
Dermoidcysta. Ez
többnyire részben a szarúhártyában, részben a sklerában elhelyezett, többnyire egyrekesz töml, pépes, vagy fagygyúis
szer tartalommal, sárgás-vörös szín
tokkal.
Fibroma. Élénken fehérszin, tömött, kölesszem, egészen nagyságú daganat, ugyancsak rendszerint a cornea szélén.
borsó-
Myxoma, cornu cutaneum, vermca, naevus szintén ritkán és majdmindig a limbusban látható. Papilloma szeder- vagy carfiolszer daganat, mely hol keskeny, hol szélesebb nyéllel kapaszkodik össze a corneával, melyet esetleg teljesen
nem
elfed.
Sarkoma. Rendszerint melanosarkoma vagy barna, többnyire a limbusban fejldik
;
a
daganat vöröses-barna,
és gomba alakú nem széles Sokkal ritkább a leuko sarkoméi. Az epithelioma a szarúhártyával és részben a sklerával széles alappal összefügg, nem f estékes daganat, mely inkább felületileg terjed és nagy ;
nyéllel függ össze alapjával.
hajlama van a kifekély esedésre.
240
A
Ez fleg a mclano-
rosszindulatú álképletek prognosisa rossz.
sarkomára
áll,
szemet
aránylag igen korán okoz áttéteket, a
mely már
pedig feltétlenül tönkreteszi. Kísérjük állandóan figyelemmel a limbus festékes anyajegyeit latú
is
ha kezdenek nni, távolítsuk
és
el
azonnal.
A jóindu-
mert eltávolításuk
daganatalc sem közömbösek a szarúhártyára,
után mindig homály marad.
Az
orvoslás elve az álképlet Ollóval,
kiirtása.
égetjük.
Ha
vagy
mennél jókorább
és
mennél alaposabb
késsel lefejtjük, alapját galvanokauterrel jól ki-
az álképlet, fleg a rosszindulatú a mélybe terjed és igy gyö-
keres eltávolítására a szem megtartásával nem számíthatunk, vagy ha a mélységbl terjedt be a szarúhártyába, a szemgolyó eltávolítása, esetleg,
a szemgödör kitakarítása javait.
A A testek,
szarúhártya
fa,
k,
vas,
szarúhártya sérülései.
sérüléseit
üvegszilánk,
idegen
leggyakrabban
kisebb-nagyobb
kszéndarabka,
a gramineák toklasza,
legkülönbözbb eszközök és szerszámok kés, villa, köt, haj t, csak felületesebb rétegeit hortoll stb. okozzák. Ezek a corneának vagy megsértik vagy a szarúhártyát zsolják le, vagy a szarúhártya stromáját is vagy átszakitják. Az idegen test az ej tét sérülés után galy, tüske, a
,
egész vastagságában
vagy abba befészkeldik és pedig vagy felületes az összes rétegek átszállítása rétegeibe, vagy saját szövetébe hatol, vagy után az elüls csarnokba, vagy a szem belsejébe kerül. vagy jégdarab a Sérülhet a cornea úgy is, hogy tompaél k, vas, és maró anyagokkal. A szarúcorneát zúzza, végül megsérülhet égetés folytán
elhagyja a szarúhártyát,
hártya tiszta vágott sebe,
ritka.
a
megkarcolta Ha idegen test, vagy eszköz a szarúhártyát felületesen Az igen finom rózsaszemen rendszerint nagy izgalmi tünetek jelentkeznek. ,
szarúhartya sérübelöveltség úgyszólván jellegzetes az ilyen látszó A szarúhártya felületes rétegeinek még igen csekélynek lésre. miatt jelentékeny fájdalmat okoz. sérülése is, az idegek felületes fekvése sávszer, vagy horzsolása erosio corneae esetén pont, vonal,
szín
ciliaris
—
A felhám
,
a felhámban a folytonossagrendetlen alakú folytonossághiányt találunk megszakitás alapja tiszta átlátszó. test, vagy eszA prognosis, feltéve, hogy a horzsolást okozott idegen amennyiben védkötés alatt a felköz nem volt piszkos, fertzött, kedvez, homály nélkül ujrakepzodik. hám rendszerint 24 óra alatt átlátszóan minden erosio, midn néhány napKellemetlen kivétel a visszaes, recidiváló le yen. meggyógyulása után a fenállott horzsolás pal vagy héttel az erosio folytonossághiány mutatkozik. ;
ugyanakkora, vagy még nagyobb
Ezekben az esetekben huzamosabb idn
át alkalmazott ve
00
241
szintén rendesen célt érünk. Ezenkívül ajánlják a galvanokautert és az ero-
sionak ecsetelését chlorvizzel.
hogy egészen lényegtelen horzsolás helyén vagy abscessus keletkezik, t. i. akkor, ha az idegen test, vagy
Megtörténik azonban az súlyos fekély,
is,
eszköz pathogen mikroorganismust vitt a horzsolásba. A szarúhártya stromájában terjed sérülés esetén a prognosis valamivel
kedveztlenebb, mert rendszerint homály marad vissza
még
és a
gyógyulás
is
ha a sebszélek hosszasabban simák, nem zúzódtak; de a szarúhártyának még nagyobb kiterjedés simán gyógyulnak. Ela lebenyes sebei is, ha fertzés nem történt, volt, vagy vegyileg is eszköz piszkos, fertzött azonban a sérülést okozó szokott tartani, jóllehet, ez
izgat,
is
szarúhártya-fekély keletkezhet. Ilyet
pl.
elég gyors,
darázs- és méhcsipés indít-
hat meg.
Ha tört
az
iris
vérb, a pupilla szk, atropint csepegtetünk be
jodoformot hintünk a szembe, melyet kötés alá teszünk.
szarúhártya lebeny vált
szem
le,
és
finomra
Ha nagyobb
különösen, ha a lebeny zúzódott, célszer a
érzéstelenitése és ferttlenitése
után a lebenyt ollóval levágni.
Ha
fekély képzdött, ezt orvosoljuk.
A tl
szarúhártyát átszakitó sérülések prognosisa a seb nagyságától, helyé-
és alakjától függ.
A
bekövetkezett átszakadást a szem puhább voltából, az elüls csarnok sekélységébl, vagy hiányából és a szk, sokszor elhúzódott pupillából tudjuk meg.
A
szarúhártya áthatoló séfülését ugyanazok az eszközök és idegenmelyek a corneát át nem hatoló sérülésekre vezetnek,
testek okozhatják,
csak a behatás ereje rendszerint nagyobb, fleg azonban az idegen test, vagy eszköz behatásának iránya más. A szarúhártya átszakadása szüléskor is bekövetkezhet, úgy a magasan álló, mint a medencze bemenetben álló fejre
alkalmazott fogó használatakor.
Ha
nem nagy és nem tátong, atropint csepegtetünk be, jodoformot hintünk a szembe, mindkét szemet védkötés alá helyezzük és a a seb
beteget ágyban tartjuk. Friss és tiszta seb esetén, midn iris tapad a sebmegkíséreljük a szivárványhártya visszahelyezéséti spatulával.
hez,
Régibb
és kétes tisztaságú
sebeken mellzzük a visszahelyezést ilyenkor hegyes sondá-val a szivárványhártya megtapadását, húz;
szabadítsuk
fel
zuk elre az
irist és
vágjuk
Igen hosszú és tátongó, de
le.
Régi kelet összenövést legjobb nem bántani. fertzött sebeken megkísérelhetjük a szarú-
nem
hártya varratot igen finom tvel és igen finom selyemmel. A cornea zuzódása folytan, melyet a szemnek pattanó nagyobb idegen test okozhat, diffus, vagy körülirt szarúhártya-homály keletkezik. Ha a behatás nagyobb ervel történt a szarúhártya berepedhet. Ha a zuzódást okozott idegen test, vagy eszköz piszkos volt és a szarúhártyán hámhorzsolást Dr.
Hoor
is
:
okozott, igen súlyos genyes folyamat indulhat meg, leginkább
Szemészet.
16
242 abscessus alakjában. Galylyal és faággal történt zuzódások után
nem
ritka
az ilyen.
A
szem zuzódása és a corneát és környékét ért vágott, vagy zúzott sebzése esetén is, néha a szarúhártyának sajátszer változását látjuk, mely a corneának vérrel beivodása alapján keletkezik. A szarúhártya eleinte Sötétvörös,
azután a vér az ismert színváltozásokon átmenve, barnás-
majd
vörösre,
zöldesre, végül szürkés-sárgára festi a szarúhártyát.
A
ho-
mály mindig egynem, a szarúhártya közepén legsrbb, korongalakú, a szarúhártyának kisebb-nagyobb öve tiszta és átlátszó élesen határolt ;
A
marad.
A
közepi rész legkésbben tisztul
felszívódás a
maga
fel.
utján halad,
nedves-meleg borogatásokkal
kissé siettethetjük.
A
szarúhártya megégése forró vízgzzel, szivarhamúval, fodorító vassal, olvasztott fémmel stb. történik. Ilyenkor mindig igen jelentékeny fájdalom, könyezés és fénykerülés jelentkezik.
vagy csak diffuse és felülefehér homály mutatkozik, vagy a legnagyobb tesen homályos, vagy fokú megégetés után fehéres-sárga szín, ráncos, vagy pörkszer homály égés mélysége szerint a szarúhártya
Az
sr
látható
Ha
:
az ilyen szarúhártya egészen érzéstelen,
s
ilyen rendesen, a
prognosis feltétlenül kedveztlen. Felületes égés után az elhalt felhám leválik és sokszor
már 24—36
óra múlva teljesen átlátszóan ujjáképzdött. Mélyebbre terjed égés után elhatároló gyuladás indul meg, az elhalt szövet leválik és fekély homalylyal gyógyul. képzdik, mely a legjobb esetben A marószerek közül aránylag leggyakrabban mész, ritkábban sav,
sr
kálilug, vitriol,
phosphor gyufafejrl, sublimat,
cárból, anilin stb.
okozza a
sérülést.
srn
homályos, feltisztulás várható. a szarúhártya ilyenkor nem megmart részek fehér a homály és a szarúhártya érzéstelen, a Ahol következik be. Ha a elgenyednek, elhalnak és sokszor a szem sorvadása -köthártya is megsérült, symblepharon fejldhet. Igen veszélye-
Ha
sr
szemhéj
sek azok a sérülések, melyek használt
irótollal
történnek,
midn
anilin
ténta jut a corneába. Orvoslás. Felületes égés esetén bór,
szembe be,
és
vagy jodoformkencsöt teszünk a
csepegtetünk kötést alkalmazunk. Mélyebb égés esetén atropint rakatunk. és nedves meleg borogatásokat
jodoformport hintünk be
meg ott van, azt eltáolvasztott fém került a szembe és belle valami égés után is. (A mészszel, volítjuk, ugyanezt tesszük mészszel történt nézve 1 189. old.) Ida az savakkal és lúggal történt sérülések orvoslására egyéb baj nem esett, 3%-os anilin a szarúhártyát ibolyaszinre festette és fájdalmas ugyan, hydorogensuperoxyd-oldat becsepegtetését ajánlják, ami
Ha
.
de a színezdést nehány óra alatt megszünteti. szarúhártya felhámján, vagy a Idegen testek. Az idegen test vagy a
;
243 felhámban, vagy a stromában foglal helyet és pedig vagy úgy, hogy a felhám fölé kiemelkedik, vagy vele egy szintben van, vagy mélyebben ül végül az idegen test átfúrva a szarúhártyát, az elüls csarnokba érhet. Idegen test jelenlétekor mindig igen élénk a fájdalom, könyezés, fényiszony és a
ciliaris
kszéndarabka, ktörmelék, réz,
por,
let
belöveltség.
Az idegen
test százféle lehet,
homokszemcse,
vasszilánk,
fa,
csont,
acélforgács, puskaporszemcse, rovarszárny,
mégis a
üvegszilánk,
növény
rész-
a leggyakoribb.
A
növényrészecskék, apró rovarok, rovarszárny rendesen felületes
fekvések. Ezeket aránylag legjobban tri a cornea. Az idegen testet, ha felületesen fekszik a könyár
és
a szemhéjak
ha ott marad genyes falyamatot indíthat meg fekély, vagy tályog alakjában és csak nagyon ritkán esik meg, hogy az üvegszilánk, vagy vasszemcse izgalom nélkül beheged rézforgács nem igen heged be eltávolíthatják
;
;
a puskapor szemcse igen
A
;
;
növényi részek esetleg felszívódhatnak.
prognosis általában kedvez, az orvoslás az idegen test
hamarabb
eltávolítása. Felületesen
fekv
nítése után kis, vájt
vésvel lesimitunk
valamivel mélyebben
fekv
;
mennél
idegen testet a szem érzéstele-
ugyanez az eszköz alkalmas a
idegen test eltávolítására.
A
vas idegen
tes-
környékérl a rozsda udvart is el kell távolítani. Mélyebben a szarúhártyában lev, annak lemezei közzé beékelt, vagy a szarúhártyát átfúrt idegen testek eltávolítása módját a mtéttan tárgyalja. Mágneses idegen testek eltávolítására sokszor beválik úgy a Hirschberg- féle Haab-íéle óriás mágnes.
Az idegen ha a pupilla
mint a
után jodoformport hintünk a szembe,
test eltávolítása
szk
kis,
atropint csepegtetünk be, azután
védkötést alkalmazunk, melyet addig viseltetünk mig a behegedés teljes. A szarúhártya sérülések ritka következményei a keratitis filiformis, a keratitis striata, vérzések a szarúhártya szövetébe, vérhólyagok képzdésé es végül az implantatios cysta, oltási töml.
A
vérzés, apoplexia corneae ,
elágazodó,
vagy felhszer sötétvörös
homály
alakj aban látható és alkalmasint a Schlemm csatorna repedése folytán keletkezik. Ez a vérzés elég gyorsan felszívódik.
A
cysta fejldése úgy magyarázható, hogy a sérüléskor epithel kelit a szarúhártya szövetébe, mely ott sarjadzásnak indul. Implantált pillaszr körül is fejldhet töml.
A Tuberculosis.
aránylag gyakoribb terjedése,
ben,
szaruhártya egyéb betegségei.
A
szaruhártya
elsdleges
tuberculosisa
igen ritka
;
mely az uvea hasonló megbetegedésének tovább vagy a parenchymás keratitis, vagy a keratitis sklerosans képéaz,
vagy fekély alakjában mutatkozik. Lepra (1. 205. old.) 1
G*
244 Keralosis corneae. Kórszövetileg a fels hámrétegek elszarúsodása, szürkés-fehér, kisebb-nagyobb, kevéssé
kiemelked
alakjában, mely viaszfény és szurkált felület. Lupus. Csak másodlagos, az arc lupusa terjed át a corneára, rendszerint torpid, srn, erezett fekély, vagy fekélyek alakjában. Syphilis. A cornea lues következtében a keratitis parenchym. képében betegedhet meg, nemkülönben úgy, hogy a lues gumnidk alakjában folt
jelentkezik.
Pemphigus.
A
szarúhártyán pemphigus hólyag ugyan
de a köthártya hasonló sodik,
majd
megbetegedéseiben a szarúhártya
is
elhomályo-
fekély keletkezik rajta és a szem tönkremegy.
A A
nem képzdik,
szaruhártya világrahozott hibái.
szarúhártya világrahozottan a rendesnél kisebb
vagy a rendesnél nagyobb
lehet
:
megalocornea.
:
mikrocornea,
Világrahozott lehet a
keratoglobus és a keratoconus, a szarúhártya homálya, a staphyloma, a cornea, lelapulása, a jistula, a melanosis esetleg a cysta. ,
III.
FEJEZET.
A SKLERA BETEGSÉGEI. A
sklera gyuladása (skleritis et episkleritis). i
A
a sklera szövetének mélyebbre terjed, az episkleritis a
skleritis
szövetnek felületesebb gyuladása; a felületes az enyhe, a mély a súlyo-
sabb természet
és lefolyású,
minden esetben
lehetséges.
de szigorúan szétválasztani a kettt
nem
A) Episkleritis.
Az
következ
Hol csupán csekély meg nagymérv fénykerülés, könyezés és a halántékba
episkleritis kórképe és lefolyása a
izgalmi tünetek, hol
kisugárzó fájdalom kíséretében,
:
a szarúhártya szélétl távolabb,
de a
szem egyenlítjén innen, vagy a szarúhártya széléhez közelebb, de sohasem magában a limbusban, gombostfej, egészen lencsenagyságú, st ennél nagyobb, kékes-vörös, vagy ibolya szín, eléggé élesen határolt, keményebb tapintatú, érintésre rendesen fájdalmas, többé-kevésbbé kimagasló illetleg csomó, a skleritises csomó keletkezik, mely a felette lév szemteke köthártyát is púpszeren felemeli. Gyakran épen valamelyik egyenes izom tapadása helyén fészkel a csomó, melynek közvetlen környékében igen tisztán kétféle belöveltséget láthatunk. Az egyik élénk folt,
vörös,
skarlátpiros,
ez
a
conjunctivalis
belöveltség a másik ibolya, vérerektl ered ezek a köthártyával csekély nyomással azonban eltüntethetk, de a nyomás ;
vagy rózsaszín
es az episkleralis
;
nem
tolhatok
el
;
megszntével újból láthatók
A
esetleg egyaltalaban ralis
lesznek.
sklera és a szemteke
köthártyája a gyuladástól mentes helyen nem belövelt, úgy hogy a szem külseje a beteg sklc-
részlettl eltekintve teljesen rendes lehet. A baj chronikus lefolyású és visszaesésre nagyon hajlamos, a visszaesés
évek múlva
Ha
is
bekövetkezhet.
heteken, st hónapokon át változatlanul fennállott, a belöveltség apadni kezd, végre elmúlik és csak halványkékes szín, néha kissé
a baj
besüppedt
folt jelzi
a helyet, a hol a csomó fészkelt.
246 így az episkleritis igen sokszor minden káros következmény nélkül
máskor azonban alighogy egyik helyen lezajlott, a sklerának másik helyén újabb skleritises csomó keletkezik egyik csomó a másikat követi és a csomók igy az egész szarúhártyát körüljárhatják. Ott ahol már volt csomó, újabb nem igen keletkezik. A csomó helyén támadt kékesfejezdik be
;
;
szürke elszinesedés végül az egész szarúhárytát körülövezheti.
Az uvea súlyosabb természet megbetegedésével szövdik össze.
az
episkleritis
ritkán
A
nagyobb skleritises csomó els megtekintésre hasonlíthat a conjunctivitis lymphaticának ahhoz az alakjához, melyet széles phylyktaena néven ismerünk ha kicsi a csomó és közel fekszik a szarúhártya széléhez, egyszer lymphás csomóval lehetne összetéveszteni. Mindketttl a skleritist a lymphás csomóra jellegzetes, rendszerint a kerületbl kiinduló nyalábszer belöveltség hiánya, továbbá az különbözteti meg, hogy a lymphás csomó a köthártyában, fészkel és igy a köthártyával együtt eltolható, mig a skleritises csomó a köthártya alatt foglal helyet, a köthártyával nem tolható el, de a köthártya fölötte eltolható. Tekintetbe j továbbá az, hogy a lymphás csomó nehány nap alatt kikopik, a skleritises csomó pedig sohasem fekélyesedik ki és hogy a skleritises csomó soha sincs a limbusban, hanem mindig távolabb tle, végül, hogy a skleritist inkább éltesebb egyéneken látjuk, a conj. lymphaDifferentialis diagnosis.
;
ticát pedig fiatalokon.
Aetiologia és elfordulás.
Az
episkleritis
nem épen
gyakori és hol
csak az egyik szemet, hol az egyiket a másik után támadja meg rendszerint éltesebb egyéneken jelentkezik, férfiakon valamivel gyakoribb, mint ;
nkön. Leginkább meghléssel, acut vénynvel látszik összefüggni. Néha együtt
Nkön
találjuk.
és
chronikus rheumatismussal, kösz-
luessel, skrophulosissal es
anaemiával
egyszer-másszor menstruationalis rendetlensé-
gekkel kapcsolatban, fleg a klimakterium beköszöntése idején jelentkezik, sokszor az aetiologia ismeretlen
marad.
baj prognosisa, ami a betegség lefolyásának tartamát kedveztlen, végzdését illetleg azonban elegge kedvez, fleg, illeti, ha nem újul ki ismételten. Visszaesések és szövdmények súlyosbítják a
Prognosis.
A
a sklera a fennállott baj helyen kezd kidudorodni, a kidudorodás fokozódásától és esetleg másodlagos glaukomatol tarthatunk. fájdalomOrvoslás. Ha a bántalom nagyobb izgalmi tünetekkel és prognosist.
mal
jár,
Ha
Arit- féle
dalmat, aspirint a
br
alá.
homlokkencsöt rendelünk és ha ez nem enyhíti a fájvagy pyramidont esetleg morphiumot fecskendezünk ;
Sokszor a nedves meleg borogatások
is
lényegesen enyhítik a
a pupilla szk, az iris Vérb, atropint csepegtetünk be, mig a pupilla kitágul sokszor a vérelvonás is jó hatású. Ez a helyi orvosmegakadályozza lás ugyan alig rövidíti meg a betegség tartamat, de esetleg
fájdalmat.
Ha
;
247 a a szövdményeket. Megkísérelhetjük a skleritises csomó masszálását szemhéjon át valamely közömbös zsiradékkal, vagy az allando áramot ajánlott kis elektródot a csoúgy hogy a szem közvetlen villanyozasara móra illesztjük. Megkísérelhetjük a szemnek kataphoresiscs orvoslását a higanycyanür subis 2%-os langyos salicylsavas lythionnal. Egyesek conjunctivalis befecskendezésétl látták a legjobb eredményt.
A
skleritises
kikaparását
nem
megvékonyitjuk
csomó
skarifikálását,
ajánlhatjuk, és a
kanállal
éles
mert ezzel a sklerát esetleg túlságosan
kidudorodásra alkalmassá tesszük.
természetszeren
leszünk
Tekintettel
vagy a csomónak
a
skleritis
aetiologiájára
;
ha lueses alapúnak gondoljuk, antilueses orvoslásra lesz szükség, ha hüléssel, vagy rheumatismussal látszik összefüggni izzasztjuk a beteget.
A
vérszegénységet, a görvélykórt, a menstruationalis bajokat megfelelen
nemkülönben öregebb egyéneken is, az említett helyi orvoslás mellett az enyhén hashajtó ásványvizek sokszor igen kedvezen hatnak. orvosoljuk.
Ha
a skleritis oka kétséges,
B) Skleritis (a sklera mélyebb gyuladása).
A
nemcsak az különbözteti meg az
skleritist
elbbinél a megbetegedett skleralis részlet alatt
fekv
chorioidea
vesz a kórfolyamatban (amiért egyes szerzk sklero-chorioiditisnek
ják ), és nemcsak
hogy az
episkleritistl,
is
is
részt
mond-
hogy a sklera a megbetegedése helyén a baj lezajlása után rendszerint megvékonyodik és kidudorodik, hanem vannak egyéb jelenségek is, melyekbl a diagnosist nagy valószínséggel megállaaz,
píthatjuk, bár éles határt vonni a skleritis és az episkleritis között
minden esetben Kórkép és
nem
lehet. lefolyás.
Rendszerint jelentékenyebb izgalmi tünetek és
vagy több helyen, rendesen vaskosabb csomó alakjában megduzzad. A csomó kékes-
a látóélesség csökkenése mellett, a sklera egy,
nagyobb és szín és közvetlen környékén sokszor az elbb említett belöveltségen kivl még egy harmadik ibolyaszinen áttetsz belöveltség is látható, mely a sklera szövetének belövelt vérereitl ered.
veres
Néha nem élesebben
határolt csomó,
vagy csomók látszanak, hanem
a megbetegedés inkább diffus alakban jelentkezik. Ezt az alakot, melyet a skleritis legsúlyosabb alakjának minsíthetünk, s melyet a csomós alaktol külön kell választani, a sklera kocsonyás
beszrdése névvel illetik. Ez a folyamat rendszerint a szarúhártya körül helyezdik cl a szárúhártyát ilyenkor kisebb-nagyobb kiterjedés, kékesveres, vagy barnásveres, duzzadt, kocsonyás, egyenetlen, elmosódott határú öv veszi körül, mely nagyon hajlamos a keratitis selerosans képében a szarúhártyára ;
átterjedni.
A
szivárványhártya a csomós alaknál
is
rendesen
elszinesedett
248 gyuladt, a szivárványhártya összetapadása a lencsctokkal gyakori, hypopyon azonban sohasem szokott fejldni. Az üvegtest diffuse homályos,
néha alakult üvegtest-homályok
is
láthatók.
Késbb
a szarúhártya stro-
májában fekv beszrdések jelentkeznek ezek ép oly kevéssé esnek szét genyesen, mint a sklera beszrdése, hanem porcellánszer, gyéren, vagy nem erezett homály marad meg állandóan utánuk. ;
A baj
igen hosszadalmas lefolyású és éveken át
is elhúzódhat. Ott ahol a skleritises csomó fennállott, a sklera rendesen sorvad, megvékonyodik
az intraocularis nyomásnak engedve, kidudorodik. Ha több körülirt csomó volt, több alacsonyabb-magasabb dudor képzdik ha diffus volt a beszrdés, kiterjedtebb lesz a sklera kidudorodása. Ez kékes- vagy palaszürke szín, amennyiben a megvékonyodott sklerán az érhártya
-és
;
áttünik.
A
szivárványhártya gyuladása hátulsó synechiákra,
Az
teljes elzáródására vezethet.
sodlagos glaukoma
is
igen gyakori.
nem
hez azonban épen
ilyen
st
A
sokszor bekövetkezik. is
A
a
má-
másodlagos glaukoma kifejldésé-
feltétel a seclusio,
vagy az
occlusio pupilláé,
egyedül skleralis kidudorodás, vagy kidudorodások mellett a lencse
a pupilla
módon megváltozott szemen
is
mert
nagyon
látószerv súlyos táplálkozás-zavarai folytán
többnyire elhomályosodik.
Aetiologia és elfordulás.
A
skleritis rendszerint az
egyik szemet a
másik után támadja meg és ellentétben az episkleritissel, fiatalabb egyéneken és nkön gyakoribbnak látszik, mint öregebb egyéneken és férfiakon.
Gümkór,
görvélykór, vérszegénység, lues és menstruationalis rendellenes-
ségek kíséretében gyakoribb
A is
skleritis
;
sokszor
nem
sikerül kideríteni az aetiologiát.
prognosisa az elmondottak értelmében kedveztlen, annál
inkább, mert az orvoslás vele szemben meglehetsen tehetetlen.
Kórboncolástan
és kórszövettan.
A
kimetszett episkleralis csomókban
az episkleralis szövet vizenyjét, vérzésekét, a szövet megszaporodását, a vér- és nyirokerek tágulását és megsokszorozódását találták. A vér- és nyirokerek megszaporodása és tágulása a skleritis és episkleritis igen állandó
tünetének látszik.
A
izzadmány
szét.
tolja
Orvoslás.
sklera rostnyalábait fibrindús és sejtekben gazdag
Igyekezzünk mindenekeltt az aetiologiát kikutatni, ha
ez sikerült, az alapbaj orvoslása legyen egyik
fgondunk.
Elelybelileg a
szivárvány, és szarúhártya-szövdményeket orvosoljuk és kísérjük minden-
kor figyelemmel a szemnyomást.
Ha
a folyamat lezajlott és szarúhártya-homályokkal, vagy a pupilla
elzáródásával végzdött, egyrészt opticai, másreszt prophylaxisos szempontból iridektomia válhat szükségessé, mely esetleg a sklera kidudorodását megakadályozhatja, de legalább is késlelteti, vagy megakasztja abban,
hogy nagyfokúvá fejldjön.
:
249
Episkleritis periodica fugax.
Az
episkleritisnek sajátságos megjelenés-alakja az episcleritis perio-
dica fugax
vagy
,
subconjunctivitis.
Elbbi
elnevezését onnan nyerte, hogy
majd nehány hét,
az episklera gyuladása nagyon rövid ideig tart, eltnik,
vagy hónap múlva, esetleg meghatározott idközben újból jelentkezik, ami igy éveken át ismétldhetik. A baj felváltva majd az egyik, majd a másik szemen, hol meg mind-
kettn
egyszerre jelentkezik és kisebb-nagyobb izgalmi tünetekkel és fáj-
dalommal jár. Az episkleralis szövet egyszer körülirtabban, másszor nagyobb kiterjedésben belövelt és vizenysen beszrdik, megduzzad. A baj nehány nap alatt lezajlik, anélkül, hogy nyomot hagyna s igy
nem jár veszélylyel
a látószervre.
nem
Aetiologiáját
ismerjük, ismételten rheumatismussal és athritis-
sel látszott összefüggni.
Orvoslás. Sokszor a
nátrium salicylicum enyhítette az izgalmi tünete-
ket és a fájdalmat és a visszaeséseket
is
meggyéritette
;
némely esetben a
jodkaliumtól ugyanilyen hatást láttak.
Skleritis posterior.
A skleritises csomó, (vagy a skleritises csomók) rendszerint a szaruhártya széléhez közelebb, vagy valamennyire távolabb, de az aequatoron innen mutatkozik kivételes esetekben azonban az aequator mögött, a ;
sklera hátulsó részleteiben jelentkezik a skleritis.
A baj nem
felismerése nehéz, mert a gyuladás helyét
tapinthatjuk
s
nem
látjuk, a
csomót
igy csak valószínségi diagnosist állapíthatunk
meg.
A
beteg látás-zavarokról és fájdalomról panaszkodik szemtükörrel az ideghártyát körülirt helyen homályosnak és duzzadtnak, esetleg leváltnak találjuk súlyos esetekben exophthalmussal is találkozhatunk. ;
;
A
baj
meggyógyulhat
és a subjectiv
és
objektív tünetek teljesen
elmúlhatnak.
Az
orvoslás
aspirin, diaspirin, chinin, izzasztás.
Skleritis
suppurativa
s.
purulenta.
A sklera elsdleges tartozik.
A
genyes gyuladása az igen ritka betegedések sorába vérerekben szegény, merev kötszövetnek nagyon kevés a haj-
lama a fekélyesedesre, meg másodlagosán is nehezen vesz részt a genyes folyamatban, annyira, hogy pl. panophthalmitisben az üvegtest, az ér- és ideghártya jóformán teljesen elgenyedt már és a sklera szövete még mindig ellenáll a genyedésnek. Ilyen körülmények között azonban midn a genyc-
250 belülrl terjed, mégis gyakoribb a sklera genyedése, de hogy kívülrl fejldik a fekélyesedés és terjed a mélységbe, az szerfelett ritka. elés
A
másodlagos genyes skleritisben a sklera genyes szétesése s igy a szemburok átfúródása rendesen az egyenes szemizmok valamelyikének tapadása helyén következik be, némelyek szerint azért, mert a sklera itt a legvékonyabb, mások szerint azért, mert a genysejtek bevándorlása az elüls ciliaris
erek mentén a
Orvoslás.
legsrbb.
Az elsdleges
galvanokauterrel
esetleg
skleralis fekélyre jodoformport hintünk, igyekszünk továbbterjedésének elejét venni ;
a sklerának belülrl terjed genyedésével szemben, panophthalmitis esetén tehetetlenek vagyunk.
Sklerokeratitis,
A
vagy
keratoskleritis rheumatica.
(1.
228. old.)
sklera alakváltozásai. Ektasia et staphyloma sklerae.
Az
egész sklera kitágulása,
midn
tehát a szemgolyó minden
jében többé-kevésbbé megnagyobbodott,
kékes szín, mert
átmér-
a sklera megvékonyodott
és
rajta a festékdús érhártya áttetszik, világrahozott és szer-
módon fordul el, de ebben az utóbbi esetben is csak a fiatal korban fejldik ki, mikor a sklera még elég vékony arra, hogy egyenletesen kitágul-
zett
jon.
A
sklera teljes kitágulása mellett többnyire keratoglobussal
is
talál-
kozunk, tehát azzal a kórképpel van dolgunk, melyet hydrophthalmusnak vagy buphthalmusnak nevezünk. A teljes ektasia a részleges skleralis ektasia és a szarúhártya
staphyloma közvetítésével is kifejldhet. Éltesebb egyéneken a szem belsejében fejld daganat okozhat nagyobb kitterjedés skleralis ektasiát.
A
sklerának részleges, körülirt kidudorodását staphyloma sklerae- nek
mondjuk.
A loma.
skleralis
staphyloma lehet elüls, aequatorialis
és hátulsó staphy-
staphyloma és az intercalaris staphyloma. Ciliaris staphylomán annak a skleralis résznek kidudorodását értjük,
Elüls staphyloma a
ciliaris
mely résznek megfelelleg a sugártest Intercalaris staphyloma a sklera
mely a szarúhártya
és a sugártest
fekszik.
ama
részén elhelyezett kidudorodás,
között terül
cl.
Úgy
a
ciliaris,
valamint az
staphyloma rendszerint nem fogja körül az egész szaruhártyát, van azonban olyan, mely a szarúhártya egész kerületét körülveszi, ez a intercalaris
staphyloma sklerae annulare. Aequatorialis staphyloma-ró\ akkor szolunk, ha a sklera legnagyobb átmérje táján dudorodik ki. Rendszerint csekélyebb kiterjedés, egyen-
ként
álló
dudorokról van
szó,
leg oldalnézésénél látszanak.
melyek csak a szem ersen
le,
vagy
fel,
illet-
.
251
Hátulsó staphyloma a staphyloma posticum
loma posticum
sec.
sec.
Ammon
és a slaphy-
Scarpa.
staphyloma posticum Ammon s. protuberantia sklerae postica a sklerának hátrafelé tekint kidudorodása ez a látóidegftl lefelé fekszik Világrahozott és általában inkább lefelé irányuló conus- nak nevezzük.
A
;
láthatunk a conussal együtt és igy valószín, hogy az embryonalis szemrés hiányos záródásával áll összefüggésben. A staphyloma posticum Scarpae a sklerának a látóidegf halánték chorioidealis
colobomát
is
oldalán elhelyezett részleges kidudorodása. Ezt a kórképet boncolástani vizsgálat alapján elször Arit ismertette
meghosszabbodásától be.
Az ép
a
szemteke
függnek
mutatta
illetleg
és a közellátóságtól,
emlitett kétstaphylomát
fit
csu-
pán szemtükörrel látjuk az élben.
Az elüls és loma még nagyobb, a
sklerának
mogyorónagy
hol
aequatorialis
kórképe.
staphy-
A staphyloma
köles, hol
borsó,
vagy
félgömbszer,
ságú, esetleg
ritkán inkább kúpalakú kidudorodása (1. 98. ábra). A kidudorodás rendszerint éle-
sen és meredeken emelkedik ki az ép sklerából, máskor a határ kissé elmosódott, a
kiemelkedés
csak kevéssé lejtsen indul
meg.
A
staphyloma
felülete lehet
lehet egyenetlen, dudorzatos
;
sima
és
színe több-
vagy palaszürke. Ela a chorioidea esetleg idvel elsorvad és elpusztul, a staphyloma egészen áttetsz lehet. Ha az elüls skleralis staphyloma nagyobb kiterjedés, akkor kékes, vagy feketeszin, helyenkint behúzódott, vékonyabb hurkaszer képlet alakjában futja körül többényire kékes,
98. ábra. Aequatorialis skleralis staphylo-
mák
és c.ornealis
staphyloma
(Magnus)
kcvésbbé concentricusan a szarúhártya kerületével az egész szemgolyót, vagy annak egy részét.
A látászavarok különbözk jó látás azonban csak ritkán van, mert a szem fénytör közegei és fényérz elemei, vagy az elzetesen fenállott, vagy a staphylomától függen jelentkezett fokozódott intraocularis nyomás ;
miatt, valamint a staphylomát okozott skleritis folytán mindig szenvedtek.
Ouantitativ fényérzés,
st
amaurosis
is,
kiterjedtebb staphyloma mellett
gyakori.
n
A staphyloma rendszerint lassan fejldik és lassan meg, prognosisa kedveztlen, mert magától soha, mtéti beavatkozásra pedig csak ritkán
252
fejldik vissza
és a
szemet idvel másodlagos glaukoma folytán tönkre-
teszi.
Néha, a folyton nagyobbodó staphyloma a sklerát annyira megvékonyitja, hogy átszakad, a rendesen hig üvegtest kifolyik, a szem azután sorvadásnak indul, esetleg fertzés történik és panophthalmitis fejldik
amely ugyancsak a szem sorvadására vezet. Mechanismus. A sklera alakváltozásait fleg a szem
feszültsége és a
sklera ellenállóképessége közötti egyensúly zavara okozza.
Úgy
a teljes
staphyloma vagy azért fejldik, mert a sklera ellenállóképessége annyira csökken, hogy a rendes szemnyomásnak sem tud ellenállani, vagy a nyomás annyira fokozódott, hogy a rendes sklera is ektasia, valamint a skleralis
kénytelen engedni és kitágulni.
A
annak megvékonyodása skleritis, episcleritis, daganatok és sérülések folytán csökkenti. Sokszor mind a két körülmény egyszerre mködik közre a fokozódott szemnyomás és a sklera megfogyott sklera ellenállását
:
ellenállóképessége. Differentialis diagnosis.
A
staphylomát
skleralis
álképlettel,
fleg,
A különbség a kett között az, tömöttebb tapintatú, a fényt nem bocsátja át, hogy az utóbbi többnyire a skleralis staphyfelszíne egyenetlen, dudorzatos, aránylag gyorsan loma nem oly tömör, áttetszbb, inkább félgömbalakú, simább felület, érhártya sarkomával lehet összetéveszteni.
n
lassan fejldik és lassan
;
n.
A
staphyloma helyén a sklera és a chorioidea rendszerint sorvadt megvékonyodott, a két szövet egymással szorosan összentt. A sklera megvékonyodása sokszor oly fokot ér el, hogy papirvékonyságú a chorioideából meg sokszor csak a festékréteg marad meg, mely idvel Kórszövettan.
szintén eltnhet szor
;
a Scarpa - féle staphylomán a sklera vastagsága igen sok-
vagy nem
alig,
is
változott.
staphyloma esetén az iridektomiát (ha kivihet) megkíséreljük, mert néha jó hatású, amennyiben utána a kidudorodas nem nagyobbodik, st apadhat is. A kisebb staphyloma meghasitását, utána nyomókötést és pupil.aszükit oldat becsepegtetését ajánlották, ami azonban ritkán jár eredOrvoslás. Részleges
ménynyel.
Ha
a staphyloma sklcrae
nagy
és
a szem megvakult, kozmetikai
tekintetbl, valamint arra való tekintettel, hogy a fájdalmas glaukoma
szem enucleatioja indicált ha a glaukoma ilyen nyok között már fennáll, nem marad más hatra, mint az enucleatio.
alig fog elmaradni, a
;
viszo-
253
A A sklerának égett dig a
sebei
köthártya hasonló
,
sklera sérülései.
vagy
vegyi szerek által okozott maródásai min-
prognosisukat súlyosbbit-
sérüléseivel járnak és
ala esnek. ják, orvoslás tekintetébl pedig ugyanazon szempontok Azok a sérülések, melyek a sklerára terjednek és melyek vágott, szúrt nem történt, rendszeés szakított sebek lehetnek, igen ritkák es ha fertzés rint baj nélkül
gyógyulnak.
sklerával együtt azonban rendszerint a szivárványhártya, a lencse, az ér- és ideghártya és az üvegtest, illetleg vagy az egyik, vagy a másik,
A
vagy valamennyi megsérül, szóval rendesen
áthatoló skleralis sérüléssel
van
dolgunk.
valami sérülés a sklerát átszakitotta, a sérülés után es a seb záródása eltt, a szemgolyó a rendesnél puhább és a folytonosság megszakitában többnyire sötét-barna szövet, szivárványhártyát, sugártestet, vagy ér-
Ha
hártyát találunk,
közé
ékelt.
nem
ritkán az üvegtest kisebb-nagyobb cafatja a sebszélek
Ha az áthatoló
sérülés a cornea széléhez közel fekszik, a csarnok-
viz elfolyik, ezért az elüls csarnok sekély,
vagy egészen hiányzik.
Sokszor a szivárványhártya kisebb-nagyobb része a sérülés helyének megfelelleg hiányzik, mert akiszök csarnokviz a seb felé sodorta, illetleg a szivárványhártya egy részét hátrafelé hajtotta traumás irisbetüremlés. :
A
sklera áthatoló sérüléseinél (és
szor kisebb-nagyobb
üvegtestbe
Ha
mennyiség vér
is)
sok-
kerül az elüls csarnokba, sokszor az
a csarnokban csak kevés a vér, ez egészen úgy, mint a hypopyon, hyphaema ; ha sok a vér és az elüls csarnokot
kitölti,
történt vérzést
Ha
áthatoló sérüléseinél
is.
a csarnok fenekére sülyed
egészen
nem
:
haemophthalmus
ráes
és
átes
anterior-ró\
világításnál
is
is
Az üvegtestbe
szólhatunk.
a vörös
szín
reflex árulja
el.
a vérzés tömegesebb, általában haemophthalmusról beszélünk.
Aránylag gyakori a sklera szakított sérülése, a skleralis ruptura, melyet a szemnek nagy ervel nekiütd k, fa, jég, vasdarab, ütés ököllel, bottal, vagy más tompa eszközzel, pezsgs palack dugója, tehén- vagy ökörszarv, továbbá üvegdarab, madár,
vagy házi szárnyas csre
stb. stb.
okoz.
A tompa er
behatása alatt keletkezett ruptura lehet közvetlen midn a beszakadás a behatás helyén következik be és lehet közvetett, ha a sklera a behatástól távolabb szakad be. talán valamennyi közvetett.
A
,
A közvetlen
skleralis repedés felette ritka,
közvetett szakadás az esetek túlnyomó nagy többségében
—
feliil-
következik be átlagban 5 mm. -nyíre a limbustól kifelé és ezzel többé-kevésbbé concentricusan elhelyezett 15 3 mm.-nyi hosszú, st annál hosszabb, esetleg 1 mm. -nyíre tátongó folybelül és csak kivételes esetben alul
2
;
—
3
—
254 tonosságmegszakítás (1. 99. ábra), mely fölött a köthártya hol épen megmaradt, különösen ha a ruptura a limbustól távolabb következett be, hol szintén átszakadt, ha a skleralis szakadás közel a limbushoz történt, ahol az összefüggés sklera és
conjunctiva
között
bens.
A
folytonos-
ságmegszakitásban rendszerint feketésbarna szövet fekszik, vagy végig az egyenetlen, többé-kevésbbé zegzugos szél sebajkak között, vagy csak helyenkint. Ez a barna szövet az uvea sokszor üvegtestet is találunk a sebajkak között. ;
A
encse igen sok esetben teljesen leszakad a zonuláról és ha a sklera
beszakadása elég nagy, azon keresztül
szembl, feltéve, hogy Ha ez nem történt meg, a köthártya a sérülés melynek tartalma vér, csarnokviz, továbbá az elreki is szökik a
a köthártya átszakadt. felett
tömlt
alkot,
esett
uvea,
lencse lehet.
az üvegtest
Néha a
és
a
lencse az
elüls csarnokba, vagy az üvegtestbe, luxálódik.
Hyphaema
és
haemophthalmus gyakori.
A sklerális-ruptura további különböz, elssorban a hogy történt-e fertzés vagy sem. Az elbbi esetben a szem feltétlenül elpusztul, még pedig vagy genyes chorioiditis vagy panophthalmitis folytán gyorsan, vagy plasticüs iridosorsa
szerint,
kyklochorioditisben
/' 99. ábra. Skleralis ruptura (kivételesen) kivül-felül.
szélyezteti
lassabban,
amennyiben ennek izzadmánya lassan sorvad és vele együtt a
szem is. Az ilyen szem azután továbbra is sokkal jobban vemegbetegedéssel sympathiás a másik szemet, mint az olyan,
mely panophthalmitis után sorvadt.
Ha nem
történt fertzés, a seb behegedése és teljes gyógyulás követ-
kezhet be, bár ez a gyógyulás igen sok esetben korántsem végleges
és koránt-
mert késbb a sérüléstl függ, igen sokszor bekövetkez változások könnyen tönkreteszik a szemet. Az uveának a sebbe hegedse iridokyklitissel, iridokyklochorioiditissel fenyegeti a szemet, melynek folytán ez azután rendszerint lassan sorvad, továbbá másodlagos glaukoma jelentkezhet a skleralis heg idvel kitágulhat, ami ugyancsak másodlagos
sem
tartós,
;
glaukomára vezethet, végül a hegbe ntt idegháryta a heg zsugorodásával leválhat és a szem ennek következtében, még jóval késbb is tönkremehet. Mindezek tekintetbe vételével a skleralis repedés prognosisa igen komoly. Friss sérülések esetén mindig nagyon óvatosak legyünk a prognosissal,
\
;
255
j-q£i*£
meg
múlva jelentkezik azután ^ gyuladás rendszerint csak néhány nap sohasem tudhatjuk, fertzött volt-e a sérülést elidézett idegen test, ,
vagy nem. helyzet, vagy irányú ruptura egyaránt tönkre akármilyen Bár az teheti hol elbb, hol utóbb a szemet, mégis azt mondhatjuk, hogy a sklerának olyan folytonosságmegszakitásai, melyek elölrl hátra haladnak,
vagy
eszköz,
prognosist engednek, mint a?ok, melyek az egyen-
talán valamivel jobb
jobban tátongnak kevésbbé tátongó sebek pedig jobban és gyorsabban hegednek, mint a tátongok, melyeknél igy az utólagos fertzés veszélye is nagyobb. Tekintetbe j lítvel concentricusan fekszenek. Ezek u.
i.
;
továbbá a sérülés helye is. Azok a sérülések, melyek a sugártesthez közel vannak, veszélyesebbek, mint azok, melyek tle távolabb fekszenek. Áthatoló skleralis sérülés esetén, különösen a seb fertzése kelt jogos aggodalmat és azért azok a sebek, melyek fölött a köthártya épségben
maradt ebbl a tekintetbl jobb prognosisuak, mint azok, ahol a köthártya is átszakadt. Tekintetbe j továbbá, hogy sok üvegtest folyt-e •el és hogy nagy kiterjedésben és nagy tömegben esett-e el az uvea, az ideghártya és az üvegtest ha igen, mindig heves gyuladásra lehetünk elkészülve, melynek a szem áldozatul esik. Mechanismus. Az indirekt repedések létrejöttének mechanismusáról ;
a nézetek.
•eltérnek
Legnagyobb valószínség kadás felül-belül következik
be.
oka annak, hogy a szaa szemgolyót az alulról, vagy alul,
szerint a trochlea az
Ha
u.
i.
vagy kívülrl behatoló er a fels-bels orbitalis falhoz szorítja, a trochlea a slderába nyomódik és ez okozza beszakadását hogy ez
kívül,
;
azután
rendszerint
concentricusan
azzal magyazázhatjuk,
hogy
itt
halad,
a
szarúhártya-'szélével,
azt
túlsúlyban vannak az egyenlít irányában
elrendezett rostnyalábok. Orvoslás.
Ha a ruptura
uvea szorult, az a szem eltávolítása többé hasznavehet, hanem vagy
hosszú, tátongó, a sebbe sok
üvegtestveszteség nagy, a szemgolyó puha, összeesett
:
mert az ilyen szem sohasem lesz panophthalmitisben csakhamar, vagy iridokyklo-chorioiditisben lassan pusztul el, miközben a másik szemet a sympathiás megbetegedés veszélye
javait,
fenyegeti.
Ha
a seb
nem túl nagy, nem tátong túlságosan és aránylag kevés uvea meg kell kísérelni a szem megtartását. Ilyenkor elször
szorult a sebbe,
valami ferttlenít oldattal óvatosan megtisztítjuk, kimossuk a szemet ha a sebbe szivárványhártya van, azt lemetszszük és nem kíséreljük meg
ha sugártest, vagy chorioidea fekszik a sebben, nem bántjuk. Ezután jodoform-port hintünk a sebre, mindkét szemet lekötjük és a betcget ágyba fektetjük. Ha gyuladás jelentkezik, jeges borogatásokat és vér-
visszatolását
;
elvonást alkalmazunk.
Ha
a seb valamennyire tátongóbb, skleralis (inlra-
skleralis) varratot készítünk.
256
Ha
köthártya
Ha
tátong,
a varrat felesleges
de ha a seb fölött a
;
átszakadt, azt egyesitjük.
is
a sklerális szakadás felett a köthártya magmaradt,
kidudorodik árul,
nem
a seb
és a
tömlben
a lencse
is
benne van, amit a
tömlszeren
töml
alakja
el-
ha egyelre nem bántjuk, hanem a beteget nyugodt hát-
legjobb,
fekvésben tartjuk, ha szükséges, lobellenes orvoslást alkalmazunk és csak akkor nyitjuk meg a köthártyát és távolitjuk el a lencsét, ha a sklerális seb záródott.
Ha
az imént felsorolt orvoslásra javulás
nem
következik be, hanem
a látás mindjobban fogy, a szem mind puhább, petyhüdtebb lesz és a másodlagos enucleatio szükségessége
nehogy a másik szem
áll be,
célszer ezt
nem
igy
túlságosan
közben sympathiásan megbetegedjék. Ha már kifejldött a panophthamitissel kapjuk a sérültet, akkor a panophthalmitis lefolyását nedves meleg borogatásokkal siettetjük. Ha a panophthalmitis lezajlott, enucleálunk ugyanezt tesszük akkor, ha sérülés folytán zsugorodott a szem, mert az ilyen nagyon gyakran és sokszor hosszú id múlva is sympathiás megbetegedést okoz. halogatni,
e
;
A
sklerának metszett
és szúrt áthatoló sérülései
a prognosis és a? orvos-
mint akár a közvetett, akár a közvetlen szakadások, csakhogy úgy az elsdleges, mint a késbbi fertzés veszélye talán amazoknál még nagyobb, mert a sértést
lás
tekintetébl kb. azonos megítélés
okozó
idegen
test,
másrészt az eszköz, kés, villa,
tr,
toll,
és eljárás alá esnek,
vagy eszköz a köthártyát is átmetszi, vagy átszúrja, mely a sklerális sérülést leggyakrabban okozza, mint stb., igen gyakran piszkot és fertz anyagot juttat a
t
szembe, ami genyes chorioiditist, panophthalmitist indit meg. A szemet ért tompa sérülés a Schlemm- csatorna repedését okozhatja, melyet a sérülés után a csarnokzugban történ vérzés, majd véralvadék árul
gyakran a szarúhártyában finom, vonalszer homályokat látunk, melyek a limbustól a középpont felé sugárzanak ki és néha vöröses színek. A Schlemm- csatorna beszakadásának prognosisa kedvez, amennyiben atropin-becsepegtetés mellett és kötés alatt majdnem mindig zavar-
el;
talan és teljes gyógyulás következik be.
Idegen testek a sklerában és a sklerán
belül.
idegen testek a sklerában ritkák; ha a szemnek repült idegen test nagy ervel jön, a sklerát átszakitja, ha meg nincs eleg ereje, visszapattan a a skleráról. Leggyakrabban vas, vagy üvegszilánkról, seretról, vagy puska-
Az
porszemcsérl van
só.
mágneses idegen testet íeactio esetleg elektromágnessel. A puskaporszemcsek minden nagyobb kozmenélkül szoktak betokolódni ha sok a puskaporszemcse és nagyok,
Az idegen
testet a sklerából
el
kell távolítani,
;
tikai
tekintetbl eltávolítjuk, úgy, hogy discissios tvel kikaparjuk,
257
A
ti tonik. prognosisa kedvez.
utókezelés az asepsis szabályai szerint
Az
sklerába jutott idegen testek
sklerat Ezzel szemben legkedveztlenebb a, prognosis, hu az idegen test a szóval a szem átszakitva, az ér, vagy ideghártyába, vagy az üvegtestbe,
szem nemcsak hogy majdnem egészen biztosan megbetegedéssel fenyeelpusztul de a másik szemet is állandóan sympathiás és hogy a betokolodik nélkül geti. Hogy valamely idegen test nagyobb baj kerül.
belsejébe
Az
ilyen
,
szem azt nyugodtan
eltri, annyira kivételes,
hogy
ezzel az eshetséggel
számolni alig szabad.
Ha
tehát a sérülés körülményeibl idegen testet sejthetünk a szemben,
azt a legpontosabban vel
átes
meg
kell vizsgálni,
még pedig szemtükör
világításnál, kitágított pupillánál, a
segítségé-
Sachs- féle átvilágító lámpá-
ha mágneses idegen testrl van szó, az Asmus- féle sideroskoppal valamivel nagyobb, fémbl való idegen test helyzetét és fekvését esetleg Röntgew-felvételell állapítjuk meg. Néha egyáltalában nem sikerül eldönteni, val,
;
van-e idegen test a szemben, vagy sem. Az átes fénynyel vizsgálást a szem tör közegeinek, fleg a lencsének homálya, üvegtest-homályok és vérzések tehetik lehetetlenné az izzadmány, mely az idegen testet csak;
ennek a a sideroskopra hatását esetleg teljesen felfüggeszti, úgy hogy a tje egyáltalában nem mozdul meg és ha az idegen test kisebb és üvegtest-vérzések is vannak, a Röntgen- felvétel sem igazit útba. Ha mágneses idegen testrl van szó, a beteget anagy elektromágnes elé ültet-
hamar
körülveszi,
ha a beteg az áram zárása pillanatában ers, villámszerén sújtó fájdalmat érez a szemben, a biztossággal határos valószínséggel idegen test van a szemben. A mágnes az idegen testet ilyenkor talán mindjárt ki is
jük
és
húzza a szembl, rendszerint azonban ez csak után történik, különösen
késn
%— — I
5
akkor, ha az idegen testet
percnyi behatás
sr izzadmány
fogja körül.
Hogy
idegen test lehet a szemben, mindenekeltt a sérülés körül-
ményei gyanittatják. Ha valamelyik beteg azzal a panaszszal fordul hozzánk, hogy kalapácsoláskor vas szökött a szemébe, töltény, lombik, kémcs szétrobbanása alkalmával sérült
meg
a szeme, vadászaton megsörétezték
elzmények után áthatoló sklerális, vagy szarúhártya sebet meg kell gyzdnünk arról, nincs-e idegen test a szemSok esetben már egyszer küls vizsgálattal is jóformán kétségtelenül
stb. és ilyen
találunk, feltétlenül
ben.
meg
lehet állapítani azt, hogy idegen test jutott a szembe. így ha a szarúhártya átszakadásán kívül átszakadtnak találjuk mögötte a szivárványhár-
tyát és e mögött körülirtan homályosnak a lencsét, vagy ha ez egészen homályos, egy helyen a homály srbb, ezek a sérülések u. i. az idegen test útját jelzik, az idegen test tehát legnagyobb
valószínség szerint benne van a szemben, hacsak nem jutott akkora ervel abba, hogy behatolásával szemközt is átfúrta a sklerát és a szemgödörbe került. Néha a vasból-, vagy réz-
bl
való idegen test Dr.
Hoor
:
Szemészet.
friss
esetekben ezüstszürke, illetleg vörösen fényl 17
258
átes
Ha a szemgolyó hozzáférhet sklerészeinek megtapogatasakor egy helyet különösen érzékenynek, vagy fájdalmasnak találunk, ez idegen test jelenléte mellett szól. szinével
világításnál meglátszik.
ralis
Orvoslás.
Minthogy az olyan szem, melyben idegen
biztosan elpusztul, feltétlenül
meg
kell kísérelni az
majdnem
test van,
idegen test eltávolítását,
ami sokszor igen nehezen, egyszer másszor meg egyáltalában nem sikerül. Mágneses idegen test (vasszilánk) eltávolítására a nagy elektromágnest alkalmazzuk, nem mágneses idegen testet egyéb alkalmas fogóval igyekszünk eltávolítani.
Az idegen
Természetesen elbb ismernünk
mar most vagy
kell az idegen test helyzetét.
meglév folytonosságmegszakitáson, tehát a seben keresztül igyekszünk hozzáférkzni és ha a seb fekvésénél fogva erre nem látszik alkalmasnak, vagy a szarúhártyában, vagy a sklerában testhez
a
melynek készítésekor a sugártest táját kerüljük. Az idegen test eltávolításával azonban még koránt sincs véglegesen biztosítva a szem megmaradása, mert a szem a sérülés folytán épen úgy tönkre mehet, mint az a szem,- melybe a sérülést okozott idegen test nem készített új sebzésen át,
jutott be.
Ha
a roncsolások kiterjedtek, úgy, hogy nem lehet reményünk a szem megtartására, az idegen test eltávolítását meg sem kíséreljük, ha-
nem
enucleálunk
;
ugyanezt teszszük akkor
hiába próbáltuk az idegen test eltávolítását, szerint annyira
végül
3
—
4-szeri
—
ha eszközzel 1 2-szer mert ilyen kísérlettel rendis,
megbolygattuk a szemet, különösen az üvegtestet, hogy ha próba után sikerül is az eltávolítás, a szem még sem
marad meg.
Ha az
is
sima idegen testrl fleg
feltehet, hogy a
elszenvedett,
sterilis,
pl.
apró sörétrl van
hhatás befolyása
az idegen test betokolodik, bár az ilyen szem
nézve
és
ha plasticus
szó,
melyrl még
melyet a fegyver csövében az enucleatioval várhatunk, mert lehetséges, hogy alatt,
is
veszélyt rejt a másik szemre
iridokyklitis jelentkezik,
Ha kifejldött panophthalmitissel kapjuk a
feltétlenül sérültet,
mitis lefolyását riedves meleg borogatásokkal siettetjük.
enucleálunk.
a panophthal-
Ha
a panoph-
thalmitis lefolyt, akár kigenyedt az idegen test, akár nem, a sorvadásnak
induló
szemgolyót eltávolítjuk.
A A
sklera daganatai.
sklerán elsdlegesen fejldött daganatok felette ritkák. Aránylag
leggyakoribb a
cysta,
mely
köles-,
borsónagyságú, vagy
tetsz daganat. Rendszerint a nyalábok között részben
még
még nagyobb,
át-
fekszik, közel a limbushoz,
a szarúhártyában. Conjunctivális és subconjunctivális töml-
tl abban különbözik, hogy nem mozogatható. Egyéb jóindulatú daganatok közül a dermoidot a fibromát, ,
az enchon-
dromát, teleangiektasiát és az osteomát említik.
Valamivel gyakrabban láttak lueses gummát
és
condylomát
;
a
gum-
259 viszont azonban kiterjedés fekélyesedésre adhatnak alkalmat, nélkül gyógyulnak, máskor csak antilueses orvoslásnál sokszor nyom utánuk. Láttak továbbá tuberkisebb kidudorodása a sklerának állandósul
mák nagy
culosisos
A
természet daganatot es lepromát. a festékes mélarosszindulatú daganatok a sarkoma és pedig úgy eredet
és
:
festékes leukosarkoma és a carcinoma elsdlegesen
nosarkoma, mint a nem másodlagosak az álképletek szintén ritkák. Aránytalanul gyakoribb, hogy sklerara, részint az irisbl, sugárés részint a limbusról származnak át a sklerába. Többaz érhártyából vagy az ideghártyából nnek bele a testbl,
nyire melanosarkomáról Orvoslás. kiirtás és
vagy glioma
neuroepithelioma retinae-rl van szó.
s.
Az elsdleges jóindulatú
ugyancsak gyors
álképletek orvoslása az alapos
és alapos kiirtást
követelnek késsel, ollóval, éles
álképletek is. Ha kanállal és galvanokauterrel a rosszindulatú elsdleges mar átntte alkeplet ilyenkor arró! gyzdünk meg, hogy a rosszindulatú befelé a sklerát, a szemgolyó eltávolítása feltétlenül javait. szemgolyó enucleatio] at sót a szemgödör evisceratioyat szükségessé
A
,
melyek az uveabol, vagy a retinából ntték át a sklerát ilyenkor még a szem látóképessége se legyen ok a késlesikerülhet kedésre, mert csak korai enucleatióval vagy evisceratioval teszik azok a rosszindulatú álképletek, ;
a metastasisok kifejldésének elejét venni.
A
egyéb megbetegedései
sklera
Melanosis sklerae.
A
és változásai.
vagy egy, vagy több esetleg nagy kiterjedés-
sklera a szarúhártya körül
helyen kékesen, vagy feketésbarnán festékezett,
ben elszinesedett. Ez a melanosis sklerae jóformán mindig világr ahozott. A színes folt a sklerával egy síkban fekszik és szokatlan festéklerakódás folytán keletkezik. Hirschberg arra figyelmeztet, hogy az ilyen szem az uveából kiinduló melanosarkomára hajlamosnak Siderosis sklerae.
A
látszik.
sklerának rozsdabarna színre festdésérl, mint
már megemlékeztünk.
a siderosis bulbinak rendes részlettünetérl,
Elmeszesedés és csontképzdés.
Ki-kiujuló
skleritisben
szenvedett,
állandóan fájdalmas, végül trhetetlen fájdalom miatt eltávolított szemek-
ben
ismételten
elmeszesedett
kívül valóságos csontképzdésrl
A A
részleteket is
a
találunk
azon-
tudunk.
sklera világrahozott hibái.
Ennek kékes színnek lát-
sklera világrahozottan a rendesnél sokkal vékonyabb lehet.
a vékonyságnak az lesz a következménye, hogy a sklera szik az alatta
fekv
chorioidea
a gyakran ugyancsak
veleszületett
áttünése folytán.
Ez
az állapot
nem azonos
melanosis skleraevel.
Világrahozott lehet továbbá az skleralis
sklerában,
egész
sklera kitágulása
,
az elüls
staphyloma és mindig világrahozott a staphylorna posticum
Ammon. 17 *
,
,
IV.
FEJEZET.
AZ UVEA MEGBETEGEDÉSEI. A
A)
Az
objectiv tünetek, melyek az
hártya elszinesedése ,
renyhe
vagy
,
szivárványhártya megbetegedései.
felfüggesztett reactiója,
conjunctivalis
hypopyon
iris
gyuladását kísérik
belöveltség,
ritkábban
vér,
subjectiv tünetek
:
a szivárvány -
a pupilla megszükülése és
letapadások a lencsetokhoz, ciliaris- és
könyezés, a csarnokviz zavarodása, sokszor geny,
hyphaema
bágyadtsága és praecipitatumok hátsó
A A
iris
finom rajzának elmosódása
az elüls csarnokban,
a szarúhártya
felületén.
fénykerülés, fájdalom és látás-zavar. szivárványhártya színe mindig megváltozik, kékesszürke :
és
kék
rendesen zöldes, néha rikító papagájzöld, barna, vagy feketésbarna
ölt. Az elszinesedést az iris vérereinek vérbó'sége és nemkülönben újonnan képzdött vérerek okozzák. Nagyitóval tágulása, iris
rozsdásbarna szint
igen sokszor egyes tágult vérereket vörös foltok és csíkok alakjában látunk.
Az mig
u.
elszinesedésen kívül az
i.
homályos, bágyadt. fellazult, iris
mintegy
A
élénk küllemét elveszti
sajátszerii
addig a gyuladt
friss,
szivárványhártya finom rajza
feláztatott.
is
;
iris,
elvész és dagadt,
Ezt a változást a képzdött izzadmánynak az
szövetébe rakodásából magyarázhatjuk.
Az és a
iris
az ép szivárványhártya felszíne fényes,
iritis
hosszabb fenállása
és visszaesések után, a
dagadás elenyészik
szivárványhártya szövete sorvad.
A
pupilla megszükülése, fényre és alkalmazkodásra csekélyebb,
teljesen felfüggesztett reactiója.
Ezt elssorban az
sége, illetleg a szivárványhártyának a vérerek
iris
vérereinek nagy
vagy telt-
teltségétl feltételezett
másodsorban a pupilla záróizmának, izgatása A megszükülés sokszor igen nagy fokú és mydriaticumok ismételt okozza. becsepegtetése ellenére is alig, vagy semmit sem enged. A pupillának ezt a magatartását azonban ismételten hatsó syneclnák kiterjedése,
—
szélesbedése,
okozzák. Hátsó synechián az irisnek, rendesen pupillaris szélével az elüls lencsetokhoz részben, vagy teljes odatapadását értjük. Hogy a szivárványhártya helyenként az elüls lencsetokhoz tapadt, azt azon látjuk, hogy körzete nem kerek, hanem elhúzódott, szögletes, vagy csipkézett. Ha a pu-
2I pilla igen
szk
az odatapadások esetleg elkerülhetik a figyelmet, de azonnal
feltnnek, ha mydriaticumot csepegtetünk a szembe, midn a szabad részeknek megfelelleg a pupilla tágul, az odantt részek helyzetüket nem Az összetapadásokat mydriaticumok becseváltoztatják (1. IOO. ábra).
—
pegtetésével ismételten sikerül elszakítani, ilyenkor az elüls
lencsetokon
vagy feketésbarna pontok, vagy foltok festékrétegébl, miután nem a szivárványhártya
rendszerint, kisebb-nagyobb fekete,
maradnak
vissza az
stromája,
hanem annak
iris
festékrétege tapad a lencsetokhoz és ez az odata-
padás sokkal bensbb, mint a festékréteg összefüggése az iris szövetével. Ha az iris egész pupilláris szélével tapad a lencsetokhoz, körkörös hátsó synechiáról szólunk.
a el
A
körkörös synechia következtében
megsznik
közlekedés az elüls és a hátsó csarnok között, a két csarnok egymástól van zárva seclusio pupilláé Az ilyen azonban ritkán fejldik egy gyula:
;
dás alkalmából,
nem
chia
hanem
rendszerint több visszaesés után.
zárja ki feltétlenül a pupilla reactióját, a
ványhártya fels-, szabad-, le nem ntt mozoghatnak. Ha a körkörös synechia leválik, ami azonban ritka,
akkor a lencsetokon
rétegei, a
A
körkörös syne-
mennyiben a
szivár-
lentt festékréteg
fölött
tel-
vagy helyenként megszakított, keskeny feketebarna körvonal marad vissza. Az eleinte fekete barna vonal, idvel halaványabb lesz de teljesen nem múlik el soha, úgy, hogy ebbl
jes,
mindig a
lefolyt iritist
állapít-
hatjuk meg. Ritkább, hogy az iris
hátsó felülete
n
össze
v.F.
ioo. ábra.
he-
Hátsó synechiák.
lyenként az elüls lencsetokkal u. n.
lapszer hátsó synechiák. Ilyenkor az odantt részek kissé behúzód-
nem nttek kidudorodni
nak, az oda
dorodnak kíthatok
ki. el
Ha
többé.
iritis
noha valóságban nem du-
a szivárványhártya hátsó felülete egész kiterjedésé-
ben tapadt a lencsetokhoz,
Az
látszanak,
Ilyen lapszer összenövések mydriaticus szerekkel alig sza-
teljes
lapszerü hátsó synechiáról szólunk.
lefolyása közben termelt
izzadmány a pupilla egész területét
Ez az occlusio pupilláé. Seclusio és occlusio rendnéha azonban az utóbbi annyira nem feltn, hogy a pupil'a területét szabadnak tartjuk. Ha azonban a seclusio miatt iridektomiát végzünk, a koloboma színét tiszta feketének, találjuk és a pupilla ezzel szemben szürkés, jeléül annak, hogy a pupillát nagyon vékony ugyan, de izzadmány zárja cl. A köthártya bclöveltsége és vérbsége soha sem hiányzik, néha
elfoglalhatja és elzárhatja. szerint együtt jár
;
22 a bulbaris kötháryta chemosisos is. A pericornealis belöveltség rendesen igen sr, hevesebb esetekben szélesebb sötét-vörös öv veszi körül a corneát.
.
azonban a ciliaris belöveltség jóformán egészen hiányozhat, a mit figyelmen kivül hagyni nem szabad. A csarnokviz zavarodása, mi a benne foglalt izzadmány következménye különböz' fokú lehet. Különösen jól látható a zavarodás a pupilla Chronicus
területében,
iritisnél
mely ilyenkor nem
tiszta fekete,
hanem
A
kissé szürkés.
csar-
nokvizben foglalt izzadmánysejtek, ha tömegesebbek, lassanként hypopyón alakjában az elüls csarnok fenekére sülyedthetnek. A hypopion néha oly csekély, hogy alig látszik, máskor meg nagy. Vér az elüls csarnokban, hyphaema, fleg akkor van, ha a szivárványhártya szúrt, vagy vágott sebzése okozta az
iritist.
Az elüls csarnok néha mélyebb zata,.
a rendesnél, aminek az a magyará-
szrdik
hogy a f ehérj rdúsabb csarnokviz nehezebben
Nem
ritkán,
fleg idültebb
lefolyású
iritis
át és meggyül.
esetében az izzadmány
vagy barnás, kisebb-nagyobb számú, rendesen thegynyi, legfeljebb gombostfej nagyságú, élesebben határolt foltok alakjában rakodik le a szarúhártya endothelialis felületére. Ez az a kórkép, melyet régebben szürkés,
descemetitis, hydromeningitis v. aquacapsulitis névvel illetek és a
Hogy nem
a
corneában
corneában vannak, azt a
fészkel homályoknak cornealis punctio mutatja; ilyenkor a lefolyó csarnokvizzel együtt a foltok jeléül annak, hogy csak az endothelhez is részben, vagy egészen eltnnek, tartottak.
simultak.
Ellentétben a megszakadt synechiák után a lencsetokon fenmaradó festék foltokkal, ezek a praecipitatumok szürkeszinüek és idvel nem csak hogy halványabbak nem lesznek, (mint amazok), hanem ellenkezleg sötettebbek, aminek az a magyarázata, hogy a csarnokviz az izzadmany sejtjeit lassan felszívja és akkor a sejtek közötti festékszemcsék lesznek szem-
betnk. Az izzadmány
u.
i.
melyet az
uvea termel, mindig az uveaból
származó festékszemcséket tartalmaz. A szem tensiója az esetek nagy többségében nem változik, esetleg oly kevéssé, hogy azt palpatióval alig lehet kimutatni. Kivételt ez alul az iritis
glaukomatosa képez.
A fájdulom az acut esetek kezdeti szakaban jóformán állandóan nagy, gyaksokszor igen éles és a szembl a homlokba es halantekba kisugárzó ran éjnek idején a türhetlenségig fokozódik. Fénykerülés és könyezés az iritis acut eseteiben alig hiányzik. túlnagyok ezeket látás zavarok különbözk, de rendszerint nem ,
A
;
a látás nagy mértekben occlusio, mely ezt magyarázná, akkor a
a csarnokviz és a cornea zavarodása okozza.
csökkent
és nincsen pupillaris
Ha
valószín. Különsugártest, chorioidea és üvegtest együttes megbetegedése némileg, részt nem ben a tiszta iritis, anélkül, hogy a sugártest is, legalább
— 2Ó3 gyulavenne a megbetegedésben ritkább, épen úgy mint a sugártest önálló jófordása is az iris megbetegedése nélkül, és ez természetes, mert hiszen mán egy ez a két szövet es mindkettt ugyanazok a vererek latjak el. Az iritis acut és chronicus alakban mutatkozik. Az elbbinél a subjectiv tünetek élénkek, az objectiv változások kifejezettek.
alakban a subjectiv tünetek csekélyek, ség az,
csak az
is,
hogy a szem könnyen
hiányozhat a
ciliaris
chronicus belövelt-
majd azután atrophiás külleme, továbbá
elszinesedése,
iris
st
A
izgul és vizsgálásánál ciliaris belöveltség és
hogy
van dolgunk.
A
könye-
tünetek enyhe
zés- jelentkezik,
figyelmeztet,
volta dacára
azonban hátsó összetapadások, a pupilla elzáródása
is
iritissel
stb.
következhetnek be.
—
Az acut iritis 6 eltart. Mindkett teljes
8 hétig,
a chronicus hónapokig, esetleg évekig
gyógyulással folyhat
le,
visszaesésekre
srn jelentkeznek.
a hajlam, melyek sok esetben elég
A
is
azonban nagy
recidivák gyakran
mint az els megbetegedés, gyakran meg ennél lasabban és az orvoslással szemben makacsabbak. De bár menyvisszaesések mégis veszélyesek, mert nyire enyhén folyanak is le, a egy-egy synechia csak marad és végeredményben seclusio pupilláé. Régebben azt hittük, hogy az az insultus, mely az iris odatapadt enyhébben
gyorsabban folynak
és
le,
sr
részeit a pupilla tágulása és
külnének, de
nem
szkülése közben
tapasztalat u.
(mert tágulnának és
engedi az összetapadás) adja az okot a recidivára.
a körülmény némileg közrejátszik
A
éri
i.
azt mutatja,
is,
sz-
Ha
ez
az kétségtelen, hogy alárendelt érték.
ha valakinek
pl.
szarúhártya fekélynél
mely néhány hátsó synechiával gyógyult, ez az ha az iritis alkati bántalom alapján fejldött, a recidivák a legnagyobb valószinüséggel bekövetkeznek, még akkor is, ha csupán i 2, esetleg egy synechia sem maradt az els gyuladás után
másodlagos iritis
nem
iritise
lett,
igen recidivál, ellenben
—
szóval
nem
A
;
a synechia,
hanem
az alapbántalom okozza a visszaesést.
szivárványhártya gyuladását többnyire 20
gyermekeknél
A baj
és
aggoknál sokkal ritkábban
.
—40 éveseknél látjuk
(Kivétel
;
ez alul a sérüléses
másik után támadja meg. Minden iritis komoly megbetegedés, prognosisa azonban általában nem kedveztlen, kivéve a sérüléses eredet genyes természet iritiseket, melyeknek prognosisa kedveztlen. iritis).
De lenül
jól,
hol az egyik szemet, hol az egyiket a
nem mindegyik egyéb aetiologiai iritis sem végzdik feltéthanem ismételten súlyos, vagy kevésbbé súlyos következmény
azért
bajok kútforrása
Mig csak
1
így igen gyakran hátsó synechiák állandósulnak. 2 keskenyebb synechia van, bajt nem igen okoznak, de a sok lesz.
már nem közönyös, mert a közlekedést elüls és háts csarnok között megnehezítik, ami másodlagos glaukomára vezethet a körkörös synechia, mely a közlekedést egészen megszünteti, majdnem absolut bizsynechia
;
A szarúhártyára rakodott praecipiállandósulhatnak és ha sok van a pupilla területében, nagy mér-
tossággal másodlag osgalukomát okoz.
tatumok
is
264 tékben hozzájárulnak a látás romlásához. Azonfelül idvel az elttük fekv is elhomályosíthatják, ami ugyancsak a látás rovására
szarúhártya-szövetet
Az
történik.
nagy mértékben csökkenti a látást esetleg quantitativ fényérzésre szállítja alá. Igen súlyos következményekkel jár, ha az izzadmány iris, sugártest és lencse között szervül és a lencsét esetleg egészen betokolja. Ez az izzadmány idvel zsugorodik és a szem zsugorodását vonja maga után. Ugyancsak a szem phthisisére vezet, az üvegtestbe jutott izzadmány zsugorodása. Körkörös synechiánál a megocclusio
pupilláé szintén
fogyó táplálkozás miatt a lencse
elhomályosodik, múlhatatlanul akkor,
is
ha szervült izzadmány fogja körül a hoz odantt hályog
mány
lencsét. Ilyenkor
a szivárványhártyá-
katarakta accreta keletkezik. Ritkább, hogy az izzada szivárványhártyát a szaruhártya hátsó felületéhez tapasztja :
:
elüls synechia.
Az
nem egyöntet. Igen sokan a baj aetiologiája Miután azonban a különböz aetiologiáju iritisek lefolyása távolról sem üt el annyira egymástól, hogy ebbl az osztályozása
iritisek
szerint osztályozzák.
kórképe
és
nem
aetiologiára következtethetnénk, ez az osztályozás
felel
meg
egészen.
Célszerbbnek tartjuk a csoportosítást egyrészt annak az izzadmánynak
minsége
szerint,
ama
melyet a gyuladt szivárványhártya adott esetben termel,
momentumok
szerint, melyek az irisben annyira hogy ezekbl majdnem biztosan következtethetünk a baj indító okára. Miután a gyuladt szivárványhártya hol savós, hol plasticus izz'admányt, hol meg genyt termel, van iritis serosa-,
másrészt
aetiologiai
jellegzetes változásokat okoznak,
plastica- és suppurativa.
Az
aetiologiát elárulja az iritis papulosa
lomatosa, az iritis tuberculosa és az iritis
iritis
s.
condy-
sympathica. Külön tárgyalandó az
chronica és a rendesen savós természet iritisnek
,,
iritis
glaukoma-
tosa“-vá alakulása.
Szivárványhártya gyuladást okoz (savós és plasticus természett egyaránt) mindenekeltt a lues, aránytalanul gyakrabban a szerzett, ritkán a veleszületett, azután a
rheumatismus
phulosis, a febris recurrens, typhus,
hoeás rheumatismus,
szaruhártya jekély,
A
pneumonia
a
sérülések,
és köszvény, a ,
gonorrhoeá]a
sokszor a
és
stb. találunk.
Az
iris
skro-
és
croupja,
skleritis, kyklitis.
szivárványhártya
iridis.
gyuladását elzi meg.
hyperaemiát a köthártya súlyosabb természet hártya fekélyei
és
diabetes, a gonorrhoea, gonorr-
conjunctiva
szivárványhártya vérbsége. Hyperaemia
A vérbség
ban
tuberculosis
Iris
fertzéses bajai, a szarú-
gyuladásai kíséretében, idegen testeknél a szarúhártyá-
A
hyperaemia'hol eltnik, hol
meg
iritissé fajul.
vérbségét színének megváltozása, a pupilla megszükülése és
reactiojának csökkenése árulja
melését mutatják,
nem
el
találunk.
;
egyéb tüneteket, melyek izzadmány
ter-
25 Orvoslás. Atropin oldat becsepegtetése az intraocularis
nyomás állandó
ellenrzése mellett.
serosa.
Iritis
mind a két szemet, hanem gyakran egyiket a másik után néha úgy az els megbetegedés, mint az esetleges
A baj
ritkán támadja
meg
egyszerre
;
visszaesések állandóan csak az egyik szemre szorítkoznak. subjectiv és objectiv tünetekrl, melyek a bajt kisérik, szólottunk.
A
Az
iritis
serosa okai fleg a lues és pedig az esetek
túlnyomó nagy több-
ségében a szerzett lues, melynek secundár stádiumában mutatkozik s csak ritkán kési szakában, a rheumatismus iritis rheumatica, a gonorrhoea :
:
iritis
gonorrhoica, a görvelykór, menstruationalis rendelleneségek
közül különösen a febris recurrens,
bántalmak
arthritis urica és
;
fertz
továbbá a diabetes, az
deformans. Másodlagosan szarúhártya-fekély és abscessus
mellett fejldik.
Lefolyása heteket vesz igénybe
nösen hajlammal van az
Az
iritis
iritis
visszaesések
;
rheumatica.
A
nem
ritkák
prognosis eléggé
serosa elleni localis orvosszerek között
;
ezekre külö-
kedvez.
els helyen
áll
az
mely különben az iritis valamennyi alakjában nélkülözhetetlen. Ha esetleg huzamosabb használatánál atropin-hurut fejldnék scopolamin, vagy duboisin oldatot használunk. Feltnen jó hatással vannak rendszerint a meleg nedves borogatások, melyek a fájdalmat is lényegesen enyhítik. A jeges borogatásokat, bármily nagyok is a gyuladásos tünetek, az iritises szem rendszerint nem tri. Ers gyuladásos tüneteknél és nagy
atropin,
fájdalomnál
vérelvonás és
morphium befecskendezés
beteget rendszerint mérsékelten
elsötétített
lesz jó hatással.
A
szobában tartjuk.
Eltekintve az alapbántalom orvoslásától, megvonjuk a betegtl a szeszes italokat és az
ersen fszerezett
ételeket, azonkívül
enyhe hashajtót
rendelünk.
Ha
luessel függ össze az
iritis,
energicus higanyos bedöízsölés, salvar-
san befecskendezés, ha rheumatismussal,
izzasztás ;
görvélyes egyéneknél
csukamájolajat, jód-, jodvasas készítményeket rendelünk, nalis
menstruatio-
zavaroknál arsen készítményeket stb. *
Ha
a
elbb szk
szem
*
*
feszülése váratlanul emelkedik, (rendszerint
T+2
re),
az
pupilla egyszerre tágul, a fájdalom lényegesen fokozódik, a csar-
nokviz egészen elhomályosodik, glaukomatosa
akkor az egyszer savós iritisbl
iritis
lett.
Ilyenkor a mydriasisos szerek becsepegtetésével azonnal felhagyunk és miosisos szerekre térünk át; ezeket 4-szer csepegtetjük be mindaddig, 3 mig a tensio újból rendes és a pupilla tágsága enged. Célszer ilyenkor az
—
266 eddig homályos szobába utalt beteget rendes megvilágitású szobában tani,
mert ez
az intraocularis
tar-
van a pupilla megszükülésére, melylyel karöltve
befolyással
is
nyomás fokozódása
enged. Iridektomiára jóformán soha
is
sincs szükség.
Iritis
A
plastica.
hogy a gyuladás zavaros, szürkéssárga szinü, felhs, fibrinás izzadmányt termel, mely gyakran a pupilla egész területét és a lencse felületét, néha az iris felszínét is ellepi. A gyuladást kisér egyéb tünetek rendszerint igen élénkek. Aránylag plasticus iritist az jellemzi,
id
rövid
alatt az
iris
pupillaris széle, esetleg a szivárványhártya hátsó
felülete és a lencsetok között széles összetapadások fejldnek.
A beteget
mely különösen éjnek idején fokozódik. Az iritis plasticát elidéz okokként ugyanazok szerepelnek, melyeket az az acut iritis egyszer savós, máskor iritis serosánál már megemlítettünk plasticus izzadmány termelésével jár. A baj lefolyása hetekre terjed, prognosisa, ha ideje korán orvosoljuk, nagy fájdalom
gyötri,
;
nem
épen kedveztlen, jóllehet kiterjedtebb hátsó synechiák gyakran
maradnak, súlyosabb esetekben seclusio és occlusio pupillaevel gyógyul, mi másodlagos glaukomával fenyegeti a szemet, a legsúlyosabbakban a gyuladás
mány
a szemet végkép tönkreteszi.
A nél
a sugártestre és a chorioideára
plasticus iritist
feltnen
is
leginkább 20
—45
átterjed és a zsugorodó izzad-
éveseknél látjuk
;
gyermekek-
ritka.
Orvoslása ugyanaz, mint a savós
Iritis
A
is
genyes (elsdleges)
iritist
iritis-é.
suppurativa. leginkább a szivárványhártya oly serüfertzött eszközzel, vagy idegen testtel
melyek piszkos, mszerrel a szivárványhártyán végzett operatio ugyancsak genyes iritist okozhat. Itt tehát ektogen fertzésrl van szó. De nem lései
okozzák,
történtek. Fertzött
sérülések lehetnek oka,
csak
hanem szaruhartya
fekely es a sugartesl
genyes bántalmának átterjedése az irisre. Azonkívül endogén fertzés utján is fejldhet másodlagosan, amint azt a metastasisos ophthalmianál szervezetben foglalt és a vérárammal a szembe sodort genyeszt mikroorganismusok rendszerint elször a chorioidea és sugártest, majd azután az iris genyes gyuladására vezetnek. látjuk,
ahol
a
Viszont az elsdleges genyes
iritis
igen gyakran a sugártest és chorioi-
irtis dea genyes megbetegedését okozza, amibl lajtuk, hogy az elsdleges suppurativa prognosisa is rossz, mert a szem genyes iridokyklochorioiditis-
ben,vagy panophthalimitisben elpusztul
es
csak ritka esetekben marad meg.
26y
genyes intis igen súlyos izgalmi tünetek között fejldik a szem zavahéjak többnyire duzzadtak, a köthártya chemosisos a csarnokviz szivárvány mutatkozik. A rodott, az elüls csarnokban csakhamar geny
A
,
;
hártya többnyire eleinte zöld, vagy zöldesbarna, majd genyes sarga szinü Azután á szemteke kötolesz, a pupilla szk, atropinra semmit sem tagul. hártya chemosisa rendesen növekedik, a fajdalom fokozódik, a szem az orbitából kissé kidagad, szóval genyes irido-kyklo-chorioiditis, illetleg panophthalmitis fejldik.
Azokban a nagyon
ritka esetekben,
seclusio és occlusio pupilláé
A
Orvoslás.
melyek meggyógyulnak, synechia,
marad.
beteget feltétlenül ágyban tartjuk,
Ha
sokat csináltatunk és gyakran atropint adunk. kal
védkötés
szünetel, a szemet
alá teszük.
srn meleg borogatá-
a beteg a borogatások-
Vérelvonások
és
Hg.-os be-
a nagy fájdalom ellen dörzsölések sokszor kedvez hatással vannak morphium subeután és chloralhydrat. Br alá fecskendezhetünk Deutschmann serumot', collargol kencsöt dörzsölhetünk a szembe, megkísérelhetjük a konyhasó, vagy sublimatoldat ;
subconjunctiva'.is befecskendezését.
bodik, a csarnok genynyel
Ha
ezek dacára a
mindjobban megtelik, ha tehát
panophthalmitis fejldik, enucleatiot ajánlunk. halogassuk
mtétet,
a-
tanácsos az
enucleatio.
Ha
hogy
látjuk,
a beteg erre reááll, ne
mert kifejldött, florid panophthalmitisnél
Ha
a genyes iridokyklitist sérülés okozta,
a bajt elidézett idegen test a szemben tio,
chemosis nagyob-
vari, feltétlenül indicált
nehogy sympathiás gyuladást kapjunk.
folytán keletkezett a genyes
Ha
nem vagy
az enuclea-
azonban szarúhártya fekély
majd a panophtholmitis, a sympathiás
iritis,
megbetegedés veszélye elenyészen csekély. Ha a szem seclusio és occlusio pupillae-val ugyan, de megmaradt, iridektomiát végzünk, de csak akkor, ha a szem egészen megnyugodott.
Iritis
papulosa
Ezt a szerzett lues okozza,
70%-ában
A
v.
condylomatosa.
a mint általában az iritiseknek kereken
lues az inditóok.
luestl
függ
iritis
a lues bármely szakában jelentkezhet
;
de a
mely nem jár papulák képzdésével nem mutat olyan különös tünetet, hogy abból a baj aetiologiájára lehetne következtetni, mert vagy a savós, vagy a plasticus iritis képében jelentkezik, mint minden más eredet iritis is. Kétségtelen az iritis lueses eredete, csupán akkor, ha lueses
eredet
az mint
iritis,
papulosa mutatkozik. Többnyire ersebb izgalmi tünetek iritis
és fájdalom közepette kezddik az melyet nemsokára csomók képzdése követ. A csomók általában kölesszem nagyságúak, nem élesen határoltak, sárgásvörös,
iris
elszinesedése,
vagy
vörösesbarna színek, kevéssé
kiemelkedk
;
hol
egyenként, hol
268
csoportokban
helyezkednek
ritkábban
ciliaris szélén,
vörösen
elszinesedett.
rendesen a szivárványhártya pupillaris,
el,
a hol
Ott,
a
csomó
ül,
synechia fejldik, ez soha sem szakad
széles hátsó
A csomó környéke mindig ersen tapadó,
de jóformán soha a kett között.
el,
még akkor
sem, ha a
csomó nyomtalanul eltnt. A csomó nem esik szét genyesen, helyén a szivárványhártya gyakran nagy mérvben sorvad, sokszor annyira, hogy átes világításnál itt vöröses reflexet
kapunk.
Az
papulosa vagy csak az egyik, vagy mindkét szemen jelentkeidvel a maculás, vagy papulás brkiütés után. Épen azért az iritis „gummosa' elnevezés iritis
zik és pedig rendszerint a lues secundár szakában rövid
1
gummáról nem lehet szó, mert ezek a lues tertiár szakában jelentkeznek és nagy hajlamot mutatnak a szétesésre. (Van azonban iritis gummosa is, de ez nagyon ritka). egyáltalában
A baj nem
nem
talál
prognosisa
;
nem kedveztlen, gyógyulás
gyakori, a visszaesések
gyakoriak. Hátsó synechiákat azonban alig lehet elkerülni. Súlyos-
sabbá válik a prognosis, ha a csomók a sugártestre terjednek, ilyenkor fúrhatják a sklerát és a szem elpusztulhat. Helyi orvoslás antilueses,
legcélszerbben igen
válnak be tapasztalatunk befecskendezés
Ha dott,
meleg borogatások.
atropin,
Az
át-
általános orvoslás
erélyes hg.-os bedörzsölések alakjában, ezek
szerint, legjobban, lehetséges,
hogy a salvarsan
is.
maradnak, késbb, ha a szem megnyugoiridektomiát csinálunk. A synechiáknak a lencsetoktól lefejtése széles hátsó synechiák
Weber, Passevent ) veszélyes
;
nem
Iritis
A
szivárványhártyában
is
végzi senki.
tuberculosa.
gümkóros csomókat
melyek hol hol mint solitár
találunk,
apróbb tuberculumok jelentkeznek, 2 nagyobb csomó alakjában. luberculum, tehát I Klinikailag a gümkóros csomók a luesesektl abban különböznek, hogy az utóbbiak, környékük is, vérerekben gazdagabb es az, hogy a tubei-
mint disseminált,
—
culosisos csomó, lega
ább
eleinte
inkább az
iris
ciliaris
szélén mutatkozik.
különbségeknek dacára is azonban, esetenként mikroskopiai vizsgálat, vagy állatokon oltási, vagy a tuberculin reactiós kísérletek nélkül a dif-
E
fercntialis diagnösis
nem
lehetséges.
A gümkóros csomók kifejldését többnyire plasticus iritis vezeti be azután megindul a rendesen szürke, vagy szürkéssárga, vérerekben szegény csomók képzdése, melyek mákszem, egész kölesszem nagyságúak, néha még nagyobbak. Késbb már hypopyont találunk, mely a csarnok nagy ,
részét kitöltheti.
Ha
a
baj ideig fejldött, átterjedése a
többi uveára alig
akadályozható
panophthalmitis
sokszor
meg,
fejldik,
vagy a szem
panophthalmitis nélkül sorvad. Csak ritka és kivételes esetekben történik, hogy a csomók kiterjedt hátsó synechiák hátrahagyásával eltnnek. Az iritis tuberculosa rendszerint másodlagos, a fertzés endogén, a baktériumok tehát a véraram utján más szervbl kerültek a szembe.
Elsdleges
iritis
tuberculosa talán nincs.
A
baj rendszerint egyik szemet
a másik után támadja meg és többnyire csak fiatal egyéneknél jelentkezik. Prognosisa quo ad vitám is kedveztlen.
A losis
helyi orvoslás az iritisek rendes orvoslása
;
az általános a tubercu-
orvoslása diáteticus eljárásokkal, guajacollal, rendszeres tuberculin
kezeléssel stb.
Ha csak egy-egy csomó van, a hetjük. Ha panophthalmitis indul,
megbetegedett
iris
darabot
ki
is
metsz-
enucleálunk, mert korai enucleatióval megakadályozhatjuk esetleg a fertzésnek továbbterjedését, ha a baj vélet-
lenül elsdleges volna.
Iritis
Az
iritis,
sympathica.
helyesebben irido-kyklitis sympathica egyike a szem
veszélyesebb megbetegedéseinek, mert
rendesen
már
elpusztult és
ott,
leg-
a hol jelentkezik, a másik szem
épen ez képezi kiindulási helyét a másik szem
még
hogy a kitört baj ellen minden orvoslás ismételten hiábavaló és a másodlagosan megbetegedett szem is elpusztul. Az elsdlegesen megbetegedett és a sympathiás iritist okozó szemet ,,sympathizáló“, a másodlagosan megbetegedettet ,,sympathizált szemnek mondjuk. Nem lehet elég nyomatékosan hangsúlyozni, hogy minden, traumás iridokyklitisben, megvakult, sorvadt, érzékeny, vagy fájós szem, feltétlen veszélye a másik egészséges szemnek. Különösen veszélyes az olyan szem, melynél iris, vagy sugártest hegedt a sérülésbe, melynél a sérülés a sugártesten, vagy annak közvetlen közelében esett. Veszélyes az ilyen sorvadt, bár egészen nyugodt és fájdalomtól mentes szem is, mert bár mindaddig mig nem fájdalmas és nem érzékeny, rendszerint nem okoz bajt, de minden megbetegedésének. Hozzájárul
az
is,
íl
pillanatban fájdalmas lehet és megindíthatja a sympathiás megbetegedést. Erre különösen az olyan, iridokyklitis traumaticában tönkrement szem hajlik,
melyben idegen
st még késbben u.
i.
is
mert az ilyen szem még io, 15 év múlva, sympathiás megbetegedést okozhat. Az idegen test test van,
helyzetváltozás folytán felelevenítheti az iridokyklitist, mely a másik
szemre átterjed. Cysticercus, luxált, elmeszesedett lencse az üvegtestben, a chorioi-
deának helyenként elmeszesedése és elcsontosodása, a szemben fejld .álképlet, a mennyiben ezek a változások iridokyklitissel párosultak, gyak-
270 rabban, staphyloma corneae, glaukoma absolutum és degenerativum, a szarúhártya elengedése és áttörése, majd panophthalmitis folytán zsugorodott szem, ritkán, vagy talán soha sem okoz sympathiás megbetegedést.
Hogy nem sérüléses eredet iridokyklitis okozhat-e sympathiás megnem valószín, mert az, hogy az egyik szem ilyen természet iridokyklitisben elpusztult és késbb a másik szem is iridokyklitisbe esik, még nem bizonyítja, hogy ez sympathiás iridokyklitis, mert ugyanaz az betegedést,
mely az egyik szemen megindította az
alkati megbetegedés,
megindíthatja a másikon
Kórkép
és lefolyás.
tünetekkel kezddik
iridokyklitist,
is.
A
és lassan
baj az esetek egy részében csekély izgalmi
fejldik
ki.
A
beteg ilyenkor csak arról pa-
naszkodik, hogy egészséges szeme könnyen fárad, huzamosabb
munkára
idnként mintha zavarodott volna, a szem, a világosnéha meg kissé fáj is. Ezek a tünetek a megbetegedésság iránt érzékeny, nek prodromalis, lappangó stádiumát képezik. Késbb az izgalmi tünetek fokozódnak, a szem állandóan fénykerül, képtelen,
hogy a
látás
könyez,
pericornealis belöveltség jelentkezik,
rétegére
csakhamar praecipitatumok rakodnak
vérb
lesz,
késbb
a szarúhártya endothelle,
a szivárványhártya
elszinesedik, a pupilla megszükül, azután kiterjedt hátsó
néha az iris és sugártest plasticus izzadmányt termel, hypopyon azonban ritka. Ezután rendszerint íokozodó fájdalom között, a szem lassan megpuhul, a lencse elhomályosodik, az üvegtest elhigul, a retina leválik és a szem sorvad, megvakul. A lenövések fejldnek, a csarnokviz zavaros
lesz,
szem megpuhulását
nyomásnak, rendesen csak
esetleg az intraocularis
rö-
vid ideig tartó fokozódása elzi meg.
inkább csak elvétve történik, hogy a kifejld félben lev baj megállapodik, anélkül, hogy nagyobb kárt tett volna
Csak nagy
ritkán,
a szemben.
Annak
a megállapítása, hogy
a
jelentkezett
megbetegedés
sym-
nem könny. Ha
teljesen ép szem, az hogy a másik meg, említett tünetek között, 6—8 héttel azután betegszik szemen sérüléses iridokyklitis jelentkezett, a baj sympathicus eredete alig kétséges. Ha a sorvadt szem, izgatott és a másik is kezd izgatott lenni, és a
pathicus eredetü-e vagy sem, olykor
sorvadt szem eltávolítása után, csakhamar megnyugszik, akkor biztosak lehetünk, hogy sympathiás megbetegedéssel volt dolgunk. Nehezebb a kérdés eldöntése akkor, ha évek óta sorvadt egyik szemnél, mely nem izgatott,
nem
nem fájdalmas, egyszerre a másik szem váratlanul megszembl u. ritkán indul ki, sympathiás iritis de azért az
érzékeny,
betegszik. Ilyen
i.
;
ilyen esetek mégis elfordulnak.
Hangsúlyozzuk, hogy ez a kérdés gyakorlati szempontból csekély sympathiás fontosságú, mert ilyen esetekben is csak úgy járunk cl, mintha megbetegedéssel állanánk szemben. Ezzel semmi esetre sem ártunk a betegnek.
.
271
megbetegedés kitörésének és az azt elidéz elsdleges megbetegedés közötti idpontja, igen tág határok között mozog. Legkritikusabb az id, midn a szemen a florid traumás iridokyklitis áll fen. A leg-
A sympathicus
rövidebb id, melyrl tudunk io nap, a leghosszabb 45 év. A sympathicus megbetegedés kifejldésének megakadályozása a prophylaxis, képezi a szemorvos legels feladatát. Ennek legbiztosabban ,
meg, ha minden sorvadt bulbus eltávolítását ajánlja, különösen akkor, ha a bulbus sérülés után sorvadt és múlhatatlanul és feltétlenül akkor, ha a sorvadt szem izgatott és fájdalmas, vagy ha a bár nem izga-
úgy
felel
szemben idegen test van. Az enucleatiót csináljuk meg mennél hamarabb mert jó hatása bizonytalan, ha a másik szemen a sympathiás betegtott
,
ség tünetei jelentkeztek.
Vannak
olyanok, kik ezt a korai, prophylaxisos enucleatiót gyerme-
nem
ajánlják, mert az orbita fejldésében visszamarad és az vendégszem a gyermek egészséges szemére veszélyes. Az üvegbl való els kifogás alaptalan, mert az orbita akkor is visszamarad fejldésében, ha a sorvadt szemet benne hagyjuk. A mszem törékenységével járó veszély pedig úgy kerülhet el, hogy tömör, porcellán gömböt helyezünk az orbitába és ha évrl évre nagyobb gömböt alkalmazzunk, mig a gyermek feln, az orbita sem marad vissza kifejldésében. Meg kell említeni azt is, hogy bár a prophylaxisos enucleatio majdnem biztosan megakadályozza a sympathicus iridokyklitis kitörését, oly esetek rl is tudunk, melyekben az idejében végzett enucleatio ellenére a másik szem sympathiásan megbetegedett. Ez rendszerint nehány nappal, legfeljebb két héttel az enucleatio után következett be. Ezekben az esetekben azonban a megbetegedés majdnem mindig enyhe és jóindulatú alakban
keknél azért
jelentkezett.
Ha
a traumás
ha a szemben
eredet
nem nagy fokú, vagy még van valamelyes látás és a szem
kyklitis okozta atrophia
rejtett idegen test
dacára
nem
fájdalmas, sok beteg nem igen egyezik bele az enucleatioba. Ilyenkor az a kötelességünk, hogy szigorúan meghagyjuk a betegnek, hogy azonnal jelentkezzek, mihelyt a sérült szem érzékeny lesz, vagy az egészséges
szemen látászavart, fáradást stb. észlel. Ha idegen ennek eltávolítását javasoljuk. Ha az eltávolítás megbetegedés veszélye lényegesen csökken.
van a szemben, sikerül, a sympathiás test
Az a kérdés, hogy a baj mily úton és módon terjed át az egyik szemrl a másikra, tisztazva nincs. Nem akarunk e kérdéssel részletesen foglalkozni es csupán azt emlitjiik, meg, hogy a búvárok egy része Mackenzie-ve 1, azt állítja, hagy a gyuladást a látóideg közvetíti, azaz a gyuladás a látóideg menten vándorol at az egyik szemrl a másikba. Ez a látóideg-elmélet (ophthalmia migratoria )
Egy másik
elmélet szerint a ciliaris idegek közvetítik a bajt.
Berlin azt hiszi,
hogy a sympathiás megbetegedésnél bizonyos patho-
272
gcn mikroorganismusok a véráram utján kerülnek az egyik szembl a másikba, ahol metastasisokat képeznek. Ez az elmélet azt tételezi fel,
hogy ezek a mikroorganismusok tisztán csak a szemre nézve kórokozók. Fnchs azt találja, hogy az aziridokyklitis, mely sympathiás iridokyklitist
indíthat és indít meg, egész sajátszer kórboncolástani változásokat
mutat. Az ilyen iridokyklitisnél felületére, rakódik,
hanem
u.
az exsudatio
i.
nem csupán
a szövet
az egész szövet beszrdött, az egész uveát
mononuclearisleukócyták töltik
ki;
srn
ezen egyenletes beszrdésben azonkívül
melyekben óriás-sejtek is gyakoriak. A gócok hol kisebb számúak, hol nagyszámban lepik el az uveát, mely ennek folytán tetemesen megvastagodott. Néha a gócok a sklerába is behatolnak. Ezekben a csomókban, melyek nem ritkán tuberculumokhoz hasonlítanak, baktériumokat kimutatni nem sikerült, bár kétségtelennek látszik, hogy ezeket a változásokat ilyenek okozzák, melyek nem acut genyedésre, hanem idült túltengésre vezetnek, mint pl. a tbc. bacillusa is. A sympathisált szemben
nagyobb gócokat
találunk,
hasonló változásokat találtak.
A sympathicus többször aránylag
stádiumában van,
iritis
prognosisa kedveztlen, mert csak akkor sikerül,
kedvez eredményt és a változások még
már elrehaladt, prognosisa Orvoslás.
enucleáljuk.
Ha
Az
elérni,
ha a baj egészen a kezdet
egészen jelentéktelenek.
Ha
a baj
rossz.
a sympathizáló
szem sorvadt
és vak, feltétlenül
azonnal
enucleatio után a baj esetenként a megfelel orvoslásnál
meggyógyul, néha pár napig javulás mutatkozik, majd ismét rosszabbra fordul az állapot. Az enucleatio után a symphatizált szem orvoslása olyan lesz, mint azt a suppurativ iritis orvoslásánál elmondottuk. Kényes az elhatározás, ha a symphathizáló szem még látóképes, mert
st
javul,
mig egyrészt a legnagyobb mértékben valószín, hogy a másodlagosan megbetegedett szem nem gyógyul meg, mig a sympathizáló szem az orbitában van, addig másrészt koránt sincs kizárva, hogy a symphatizáló szem eltávolítása dacára a másik szem mégis elpusztul. Itt a symphatizált szem állapota lesz a dönt. Ha ezen a szemen a baj
már nagyon occlusiót,
elrehaladt, széles hátsó synechiákat, talán már pupilláris üvegtest-homályt találunk, akkor nem érhet gáncs, ha a
sr
sympathizáló szemet
Ha
a szem
nem
teljesen
enucleáljuk.
megnyugodott
és széles
hátsó synechia, vagy pu-
A mtéttl
azonban tartózkodjunk mindaddig, mig a szem teljesen meg nem nyugodott. Korai msymphatizáló szem tét a már szerencsés eredményt teljesen tönkreteheti. A pillaris
elzáródás maradt, iridektomiát csinálunk.
enucleatiója és a prophylaxisos enucleatio helyébe a neurotomia, a neurecrelatomia optico-ciliarist és a bulbus eviscerahoját ajánlottak absolute és ;
tíve
is
azonban legmegbízhatóbb az enucleatio. *
*
*
273
Asymphaticus ophthalmiának jóindulatú alakj a a sympathicusneurosis v. symphaticus irritatio. A szem kissé fénykerülo, könyezo lesz, gyorsan farad, esetleg kissé érzékeny is, szóval ugyanazok a tünetek jelentkeznek, melyek a symphaticus ophthalmia prodromalis tüneteit alkotják. Gyuladásos tünetek, fleg szervi változások soha sincsenek, mihelyt ilyenek mutatkoznak, már nem symphatiás irritatioról, hanem symphaticus iridokyklitisrl
van
szó.
Az elsdlegesen megbetegedett szem
eltávolításával a neurosis
meg-
sznik.
még
hogy a szemnek sokféle functionális zavarait és szerves változásait, melyek ott jelentkeznek, ahol a másik szem sérüléses iridokyklitisben tönkrement, sympathiás megbetegedésnek min-
Meg
sitik.
a
kell
emlékezni
arról,
Kétségtelenül beigazoltnak csupán a sympathiás chorioiditis és talán
neuritis
lehetségét fogadjuk
junctivitis, keratitis,
el,
mig a sympathiás glaukoma, con-
alkalmazkodás bénulás
stb.
sympathiás természetére
nézve kételyeink vannak, Abból, hogy az egyik szem traumás iridokyklitis-
ben tönkrement, még nem jogosult a következtetés, hogy a másik szemen jelentkez bármily természet zavar, vagy változás, sympathiás eredet.
A
következtetés csak utólag válhat jogosulttá, ha u.
i.
a jelentkezett baj,
mely talán minden orvoslásnak dacolt, a sorvadt szem enucleálása után rohamosan gyógyul. De a megfordított következtetés nem áll meg abból, hogy a baj az enucleatio után nem gyógyult meg, nem következik, hogy nem sympathicus természet, mert a kétségtelenül sympathicus természet ;
iridokyklitis
is,
sokszor
nem javul
és
nem gyógyul
a sympathizáló szem eltá-
volítása dacára sem.
Iritis
dik.
chronica.
Lassan, izgalmi tünet nélkül, vagy csak csekély izgalmakkal fejlciliaris belöveltség egészen hiányozhat, vagy csak a szem megerlte-
A
tesenel jelentkezik.
A beteget
bajára sokszor csak a látás-zavarok teszik figyelmessé, melyek a csarnokviz zavarodásában, a szarúhártya hátsó felszínére rakódó praecipitatumokban és ismételten az üvegtest elüls szaka-
szának diffus homalyosodásában találják magyarázatukat. Ha a baj egyoldali, a beteg gyakran csak akkor jut bajának tudatára, mikor a változások mar súlyosabbak, az iris elszinesedett, esetleg már hátsó synechiák vannak,
st
occlusio pupilláé.
Néha a csarnokviz akadályozott lefolyása következtében az intranyomás fokozódik, a csarnok azonban ilyenkor is mélyebb, de a
ocularis pupilla,
ha hátsó synechia nem akadályozza, tágabb.
Az iritis chronica ismetelten jelentkezik anaemianál, chlorosisnálésskrophulosisnál, ezert Arit iritis skrophulosa - nak nevezte; elfordul azonkívül ki-
merít betegségben szenvedett és satnya, rosszul táplált fiatalabb Dr.
Hoor
:
Szemészet.
egyénekben. 18
274 Prognosisa
jó,
a helybeli orvoslás olyan, mint az acut
jód, jodvasas, arsenes
badban
készítmények
védüveggel.
lehet
—
bedörzsölés, 2
Ha
és tápláló,
luessel
ersít
iritisé,
azonkivül
A
beteg sza-
étrend.
gondoljuk összefüggésben, hg.-os
grm.-os adagokkal.
3
Van azonban
a chronicus iritisnek igen veszélyes és súlyos alakja,
mely rendszerint öregebb egyének mindkét szemét támadja meg és melynek orvoslása meglehetsen medd. Szintén izgiami tünetek nélkül jár, de azért az esetek nagy részében, bár évek múlva is, teljes megvakuiással végzdik. A baj veszélyes volta abból magyarázható, hogy az exsudatio nemcsak az
irisbe
hanem
chorioideába és üvegtestbe
sugártestbe,
is
történik.
Eleinte csak a praecipitatumokat látunk a szarúhártyán, azután hátsó
synechiákat sio,
és az
üvegtest diffus homályát
lassankörkörös synechia, seclu-
;
homály mind
occlusio pupilláé fejldik, az üvegtest
srbb
lesz és a
szem végül sorvad.
A
nagyságának rendellenességei és visszás mozgása.
pupilla
Épéleti viszonyok között mindkét pupilla egyforma
átmérj
és fény-
behatásnál, alkalmazkodásnál és összehajlásnál mindkét pupilla egyfor-
mán húzódik
össze.
pupi Iának a rendesnél tágabb, vagy szükebb volta, ha nagyobb fokú, alig kerülheti el figyelmünket, de ha az eltérés csekély és mind a két pupillára vonatkozik, észrevétlen maradhat. Ha azonban pupilla-differentia
A
van, anisokoria, az
ben esetleg nem
átmérk
csekély különbsége
könny annak
vagy kórosan tágabb-e a másik
az eldöntése,
szembetn. Ilyen esetekkórosan szkebb e az egyik, is
pupilla. Ilyenkor
pontosan nézzük a fén^-
reactiot, a rosszabbul reagáló pupilla a kóros.
A két pupilla egymástól elüt nagysága mindig kóros tünet és a pupilla tágabb, vagy
szkebb voltában
nyilvánul.
Mydriasis-ró\ szólunk, ha a pupilla a rendesnél tágabb. pupilla rendszerint
alig,
vagy nem reagal
;
A
mydriasisos
a szivarványhártya egyébként
glaukoma rendes külsej, kivéve azokat az eseteket, ahol hosszabb fennálló okozza a mydriasist, ilyenkor az iris szövete sorvadt lehet. A mydriasis beidegzési zavaroktól függ és pedig vagy úgy, hogy a pupillát tágiló izom görcsösen összehuzódott
görcsös pupillatágulás,
mydr
.
:
vagy úgy, hogy a pupilla záróizma bénult, bénulásos pupillatágulás, a görcsösnél. mydr. paretica v. paralytica. Ez aránytalanul gyakoribb
spastica,
A
beteget bajára rendszerint a
figyelmezteti.
fényszoródás okozta
látás-zavar
mydriasisos szerek okozzák. A mydriaalcaloidáknak egyike másika létre, hogy ezeknek a növényi sis vagy úgy orvoslás céljából, vagy szemcsepp, vagy szemkencs alakjában jut, vagy alcaloidáknak valamelyike véletlenül a szembe, vagy pedig úgy, hogy az
A legersebb mydriasist,
j
az
u. n.
275
Az els esetben a mydriasis vagy
általános mérgezést okozott.
egy,
vagy
gyakran maximalis, az utóbbi esetben mindig kétoldali történt általános mérgezéseken és rendesen nem maximalis. Alkaloidákkal okozta általános mérgezékívül, romlott, rothadt hús, halak, kolbász stb. kétoldali és igen
találkozhatunk kétoldali mydriasissal. Féloldali mydriasist látunk vagy gerincagyi luesnél paralysisnél és olyanoknál, kiknél chronicus agyi, megbetegedés fejldik. Ezekben az esetekben a tág és rosszul reagáló
seknél
is
pupilla gyakran egyenltlenül tágult. Mydriasist okozhat rheumatismus, a szemgolyónak tompa eszközzel történt contusioja, az intraocularis nyomás
fokozódása.; mydriasist találhatunk végül diphter anál és amaurosisnál. A mydriasis rendszerint alkalmazkodás-bénulással jár, ami természetes
mert á sphinkter pupillae-t
és az
alkalmazkodas-izmot
is
az oculomotorius
a bénulásos mydriasist pedig az oculomotorius rostok bénulása okozza. Ha spinkter és alkalmazkodás izom bénult ophthalmop'egia internalátja
el,
ról szólunk.
A
az agy különféle izgalmi
ritkán elforduló spasticus mydriasis,
tüneteinek kíséretében mutatkozik.
A
mydriasis prognosisa az aetiologiától függ.
rheumatismusos, postdiphtheriás
és
azoknál
Kedvez
a prognosis,
a mydriasisoknál, melyeket
mydriasisos szer helyi alkalmazása okozott. Általános mérgezéseknél jelentkezett mydriasis, quo ad vitám kedveztlen, kétes prognosisu a sérüléses mydriasis, mert ez néha állandósul, épen úgy, mint a lueses alapon fejl-
Kedveztlenek, prognosticai tekintetbl azok a mydriamelyek agyi vagy gerincagyi megbetegedés kíséretében jelent-
dött mydriasis sisok,
is.
keznek.
Az
orvoslás
helyi alkalmazása okozta a pupilla tágulást, csak
tünk a szembe,
Ha
ugyancsak az aetiologiától függ. ha, luessel
függ
mydriasisos szerek
miosisos szert csepegte-
össze, miosisos szerek
becsepegtetésén
kívül antilueses orvoslás lesz helyén való, ha meghléssel, rheumatismussal,
izzasztjuk a beteget, a postdiphtheriás szakban jelentkezett
ersit
diátát indokol
;
mydriasis
sérüléses mydriasisnál csak az esetleges fenálló
izgalmi tünetek lezajlása után alkalmazzuk
iris-
a miosisos szereket. Elme, és
gerincbajok szakszer orvoslást követelnek.
Miosis a pupillának rende'lenes megszükülése ez vagy azért keletkemert a sphinkter görcsösen összehuzódott, vagy azért, mert a dilatator ;
zik,
bénult
;
van tehát
v. bénulásos
activ, v. görcsös
pupilla szkület miosis spastica és passiv, ,
szkület miosis paralytica. Mindkét fajta miosisnál a pupilla ,
vagy semmit sem reagál. Spasmusos miosist a szemnek jóformán minden heves gyuladásánál fleg iritisnél, találunk, azután alkohol, nicotin, ópium és chloralhydrat alig,
mérgezéseknél, hysteriánál és meningitisnél.
A
pupillaszükit szereknek
igy eserin, pilocarpin, arecolin oldatnak a
fokú miosist okozza.
A
szembe csepegtetése a legnagyobbparalysises miosis többnyire gerincagyi bántalmak18 *
276 nál jelentkezik, mint miosis spinalis, melynél
midn
tünet,
a pupilla fényre
nem húzódik
nem
ritka az Argyll Robertson-
alkalmazkodásnál és
össze, de
összehajlásnál igen. Paralysises miosist látunk a sympathicus nyaki részé-
nek bénulásánál, szükebb szemréssel
A
miosis
magában nem
és kissé
besüppedt bulbussal
okoz látás-zavart, hacsak
nem
együtt.
jár együtt az
alkalmazkodás-izom görcsével.
A
miosis orvoslása az alapbaj ellen irányul. Miosisos szerek véletlen
helyi alkalmazása okozta pupillaszükület orvoslást
gyorsan magától
is
nem
is
igényel, elég
elmúlik.
Hippus a szivárványhártya izomzatának clonicus görcse, midn a pupilla igen gyors egymásutánban majd szükül, majd tágul néha meningi;
tisnél látjuk.
Iris rezgés.
Iridodonesis.
Mig a
lencse a szivárványhártyát támasztja,
szem mozgásainál külön észreveheten nem mozog ha azonban ezt a támaszát nélkülözi, a szem mozgásainál hullámos, vagy rezg mozgásokat ez a
;
végez. Iris
rezgést látunk luxált,
vagy subluxált
lencsénél, aphakiánál és az
üvegtest elhigulásánál.
A
szivárványhártya egyéb világrahozott és szerzett rendellenességei.
Újszülött szivárványhártyája többnyire kék szín, mert az iris stromája vékony és még kevés festéket tartalmaz, úgy, hogy az iris festékrétege kékesen áttetszik.
Az
iris
színe rendszerint arányos a test többi reszenek festekezettségével,
barna
br embernek
rendesen szintén barna.
irise
Albinis-
musos szem ir.'se, halvány piros, mert a festéket majdnem teljesen nélkülözi és a vérerekben dús
szi-
várványhártyán a szemfenékbL reflektált fény átszrdik. Néha az egyik szem irise más szín, mint a másiké. Ez világra hozott V-F.
iox. ábra. Iridodialysis.
heterophthalmusnak, vagy ;
iris-d schronialia-nak
mondjuk.
Egyszer-másszor a kék szivárvány hártyában barna szín sectorok
mutatkoznak, azonkívül helyenként kisebb-nagyobb barna, rozsdabarna,
vagy fekete szín foltok vagy pettyek foglalnak
helyet.
Irideremia v. aniridia a szivárványhártyának részleges, vagy
hiánya vagy világrahozott, vagy
szerzett,
mtét, vagy
sérülés
teljes-
útján.
277 lencse is világrahozott irideremia többnyire teljes; ilyenkor gyakran a nagymérv disrészben, vagy egészen homályos. Ez, valamint a fény
A
persiója oka
sohasem
a
hiányzó
Irideremiával együtt
látászavarnak.
rendszerint egyéb kifejlodesi hibákat
is
A
találunk.
bájnál öröklekeny
ség játszik közre. Iridodialysis a szivárványhártya ciliaris' szélének,
rendesen sérülés
nagyobb területen leszakadása (1. ioi.abra). Átes v.lagitasnál ebbl a résbl vörös reflexet kapunk, küls megtekintésnél a rés fekete, feltéve, hogy szervült vér, vagy izzadmány nem zárja el. folytán, kisebb
állan-
Apróbb iridadialysis magától újból összenhet, kiterjedtebb, dóan megmarad. A látást hol nem, hol nagyobb mérvben zavarja, monocularis ketts képek alakjában.
néha
ha a pupilla nincs a szivárványhártya közepén, hanem feltnen egyik, vagy másik irány felé, többnyire lefelé, eltolódott. Az eltolódás rendesen symmetriás mind a két szemen. Korektopia
,
102. ábra.
103. ábra.
Világrahozott koloboma.
Mesterséges koloboma.
Polykoria ha a szivárványhártyában több apróbb pupilla van ezek lehetnek kerek alakúak is, de többnyire hosszúkásak, vagy rendetlen alakúak. ;
Koloboma congenüum a szivárványhártyának mely a pupillában kezddik és vagy a ciliaris szélig eltte végzdik.
Az
esetek
sokszor lencse,
többségében
egyúttal
irányuló
vagy kevéssel
chorioidealis
látóideg és szemhéj-koloboma
ophthalmust, nyulajkat, hypospadiát és látunk az egyénen.
lefelé
terjed,
is,
koloboma
ismételten
meg
is
rése,
van,
mikro-
egyéb fejldési rendellenességet
A világrahozott iris kolobomának szárai convergálók, úgy hogy a koloboma inkább körtealakú (1. 102. ábra), a mesterséges koloboma szárai inkább divergálnak (1. 103. ábra), a veleszületett kolobománál az iris záróizma a koloboma szárainak széleire folytatódik, a mesterséges kolobománál a sphinkter megszakadt.
278
A
világrahozott
iris
koloboma vagy csak az
szemen meg van. A teljes kolobomán kívül van nem koloboma
,
midn
a
rést,
egyik,
vagy mindakét
koloboma is, ilyen a hidalakú irisszövetbl alkotott vékony fonal választja el a teljes
pupillától.
Membrana
pupillaris persistens v. perseverans.
Az embryonalis
—
élet-
ben a pupillát elzáró érdús szövet, mely rendesen a kifejldés 7 8. hónapjában eltnik, kivételes esetekben a születés után, st továbbra is fennmarad. Ilyenkor a pupillát vékony szürkés hálózatos szövet zárja el. Ez azonban ritka többnyire a szövet maradványaként csak szürkés, vagy barnás szálakat találunk, az elüls csarnokban, melyek a szivárványhártya ;
felületétl a két circulus arteriosus között indulnak ki és a pupilla területé-
ben vagy a szemközt fekv iris-felülethez húzódnak, vagy a pupillában végzdnek, vagy végül az elüls lencsetokkal függnek össze. A szálak obliterált, festékkel körülvett vérerek.
Egyes szálak látás-zavart nem okoznak és a pupilla mozgását sem akadályozzák. Ha a szálak egész hálózata van a pupilla területében az a látást rontja és esetleg optikai iridektomiát tesz szükségessé.
A
szivárványhártya sorvadása. Athrophia
iridis.
Az
iris
sorvadása
különböz befolyásoknak köszönheti kifejldését és különböz alakban jelentkezhet. így hosszantartó és gyakran visszaes iritisek után állandóIlyenkor a sorvadt
sulhat.
iris
szürke itatóspapiroshoz hasonló, finom
küllem lehet az iris, hosszan tartó glaukománál. A fokozódott intraocularis nyomás mellett azonban a stromafesrajza teljesen elvész. Ugyanilyen
azutan világos szinu foltok mutatkoznak. Néha a foltok majdnem fehérek, ez az a korkép, melyet vitiligo i., ha nemcsak iridis- nek mondunk. De találunk fekete foltokat is, akkor u. ték
is
szenvedhet, helyenként tönkremegy,
a stroma-festék, tékrétege fekszik
hanem maga a stroma itt
szabadon.
Ha
ez
is
itt
hogy az iris festönkremegy, hasadékok képzdnek
is
elpusztult, úgy,
ezeken át vörös reflexet kapunk és a beteg a nyílásokon át lát. Végül öreg korban és nyújtás következtében is sorvadhat az iris igy ha az irisben
;
;
hegbe ntt, mely
tágul.
szivárványhártya elmeszesedése és elcsontosodasa. Apró meszdarabkak csontsorvadt szivárványhártyában nem épen ritkák de nagyon ritkák a együtt lemezek, melyeket csak a chorioidea kiterjedtebb elcsontosodásáva
A
;
1
találunk.
A
túllengése. szivárványhártya festékrétegének oedemája, fellazulása és isméteken látták, hogy iridectomiánál, sokszor
Diabetesben szenvedknél már az iris megfogása pillanatában, a csarnokviz tentaszer
lesz,
aminek az
festékrétege leválik és a festéksejtek
a magyarázata, hogy ilyenkor az iris súlyos a csarnokba kerülnek. A vizsgálat kimutatta, hogy
szenvedknél a festékréteg valójában mindig duzzadt,
diabetesben
fellazult,
okozza. godott. Ezt valószínleg a csarnokviz cukortartalma
megvasta-
279
A
szivárványhártya álképletei.
Eltekintve a condylomáktól, gummáktól és tuberculosisos csomóktól, cysta, melyek l már megemlékeztünk, az irisben elfordulnak granulomák, cysticercus
hólyag, teleangtiektasiak, naevus, a melanoma, azutan apró
csomók mint leukeaemiás és pseudoleukaem as daganatok, leukaemia es pseudoleukaem ánál a rosszindulatú daganatok közül a sarkoma. A szivárványhártya új képletei nem gyakoriak. A granuloma sárgás daganat, mely rendesen csekély izgalmi tünetek között fejldik. Kedvenc kiinduló helye a ciliaris szel folyton no, a szaruhártyát áttöri. Késbb kikopik, szétesik, a szem elpusztul, sorvad. Az újabb vizsgálatokból tudjuk, hogy a granuloma tuberculosisos csomók halmaza. ;
;
Prognosisa rossz.
A
cysta
gömböly, vagy tojásdadalakú
hólyag,
mely nyugodt, vagy
gombostfej, egészen borsó nagyságú,
szemben mutatkozik st még nagyobb a hólyag átlátszó, vagy csak többé-kevésbbé áttetsz, igen lassan fejldik és lassan n; prognosisa kedvez, mert a cysta punc-
alig izgatott
;
;
tioja,
de biztosabban kimetszése után, rendszerint gyógyulás következik be. A cysta aránylag leggyakoribb uj képlet és majdnem mindig áthatoló
szaruhártya-sérülés után fejldik úgy, hogy a sérülésen át pillaszr darab, szarúhártya hámsejt stb. oltatik az irisbe az iriscysta tehát nagyobbrészt ;
oltási
töml, implantatiós
Vannak azonban tiszta savós tömlk, melyek nem elzte meg. Ezek a spontán, v. idiopathiás
cysta.
kifejldését semmiféle sérülés cysták.
A
cysticercus hólyag az irisben kb.
egyszer
ugyanazt a képet mutatja, mint az
cysta. Iridektomia utján eltávolítjuk.
A
köthártyába került hernyószrök körül ismételten apróbb csomók fejldnek. Ez a ophthalmia nodosa. Ennél néha hetek és hónapok múlva je entékeny izgalmi tünetek között az irisben is csomók jelentkeznek. A kimetszett csomóban egy vagy több hernyószrt találunk. A teleangiektasiák világrahozottak és felette ritkák borsó nagyságú ;
küllem daganatok. Néha vörösesbarna, vagy
szederjes
tálálunk az irisben
;
feketebarna, apró, alig
ezek a naevus - ra emlékeztetnek
;
kiemelked
foltokat
ha sok van, a
szivár-
ványhártya tarka.
A
melanoma iridis két alakban mutatkozik, mint feketés-barna apró daganat, mely az iris stromájából ki az elüls csarnokba, azután
n
mint apró fekete daganat, az
iris
pupilláris szélén,
festékrétegének festékszegélyébl
n
ki.
Néha
mely a szivárványhártya
az ilyen csomó a pupilla
mozgásának hatása alatt leválik és az elüls csarnokba esik. Jóllehet a melanomának mindkét alakja jóindulatú daganat, mégis megesik, hogy bellük festékezett sarkoma fejldik. Lepra-csomók igen ritkák.
,
28 o
A sarkomák közül elsdleges a szivárványhártyában a melanosarkoma
;
a leukósarkoma és
myosarkoma többnyire a sugártestbl terjed át az irisre. A melanosarkoma ismételten minden izgalmi tünet nélkül fejldik eleinte apró, rendszerint barna szín vérerekben gazdag csomó, mely kezdetben nagyon lassan, késbb gyorsan és a szem burkait áttöri, rendesen a limbustól kifelé, a sklera elüls részében. Ha a sarkoma az iris hátsó felületérl indul ki, ami aránytalanul ritkább, hátrafelé terjed aligamentum pectina;
n
cumba
és a sugártestbe.
Legbiztosabb orvoslás a szem enucleatioja. Némelykor sikerül ugyan igen korai iridektomiával a metastasisokat elkerülni, de ez mégis csak na-
gyon
ritka.
A A gyobb
tiszta eszközökkel ejtett szúrt és vágott sebeket az
Ha
iris
a sérülés fertzött eszközzel történt, heves, rendesen genyes
ha az eszköz az irissel együtt a sugártestet esetleg meg sympathiás lob is.
fejldik,
dokyklitis,
Különben
minden na-
amint azt a a szivárványhártyán végzett mté-
reactio nélkül eltri,
tek mutatják. iritis
szivárványhártya sérülései.
tisztán az
mert többnyire a lencse
is
ir.'sre
is
megsérti,
iri-
szorítkozó szúrt és vágott sebek ritkák,
megsérül
;
hogy szarúhártya, va^y sklera is meg-
sérül az természetes.
Az
orvoslás ilyenkor hideg,
vagy
jeges borogatás, atropin, védkötés,
nyugalom.
Ha
a cornealis, vagy skleralis seb kissé nagyobb, a szivárványhártyának kisebb-nagyobb darabkája a sebbe szorulhat iris elesés, prolapsus iridis. Ilyenkor a folytonnosság-megszakitásban gombostfej, kölesszem, :
kendermagnagyságú, vagy annál nagyobb szürke, vagy fekete-barna csomó,
vagy hólyagosa mutatkozik.
A friss lított ollóval
prolapsust reponálni próbáljuk, ha ez
nem
sikerül, lapjára haj-
levághatjuk. Ida nagyon apró, atropint csepegtetünk a szembe
Régebbi prolapsust reponálni nem lehet, azt le kell vágni, úgy hogy az elreesett irist elbb környezetétl conicus sondával felszabadítjuk, majd iris-csipvel megfogjuk, kissé kihúzzuk es a csíp alatt és kötés alá teszszük.
levágj uk.
szakadások aszemteke zúzodasanál fordulhatszakadás a pupillaris szélbl indul ki és többe-kevesbbé benyulik
Sugárirányú repedések
A
nak el.
és
desen a szivárványhártya cilians széle szakad désben, esetleg több helyen
Az a beteg
A
Tompa
esetleg egészen a ciliaris széléig terjed.
az irisbe
:
iridodialyisis
le,
sérüléseknél ren-
kisebb-nagyobb kiterje-
.
orvoslás ilyenkor ugyancsak jeges borogatás,
nehány napig az ágyban maradjon. szem zúzódásánál gyakori az indoplegia
atropin,
tr auviatica
;
kötés
a pupilla tag,
,
nem
reagál.
A
sphinkter
iridis
eme
sérüléses bénulása
az egész sphinkterre, ilyenkor a tág pupilla
vagy
nem
28 i
néha nem terjed
kerek,
hanem
ki
ovális,
rendetlen alakú.
Ugyancsak contusio folytán néha az iris egy helyen hátrafelé türemlik Ammon féle irisbetüremlés, ami úgy néz ki, mintha itt az iris egészen hiányoznék, vagy mintha iris-koloboma volna. Az egész irisnek hátratüremlése -
szintén elfordul, de igen ritkán.
A
vagy a sklerán
corneán,
vagy abba fúródott idegen
test
esetben eleinte csak körülirt,
meg; fleg a vegyileg test
genyes
iritist
Az idegen
is
át a
szembe jutott
és az irishez tapadó,
iridodialysist okozhat,
majd az
azonkívül minden
egész irisre terjed gyuladást indít
ható idegen test igen gyorsan.
A fertzött idegen
okozhat.
testet
mennél gyorsabban
el
kell távolítani,
többnyire
iri-
dektomia útján.
A
hyphaema, mely az
avatkozást ritkán igényel
;
valamennyi sérülésénél gyakori, külön beha igen tömeges a vér, cornealis punctióval kieniris
gedjük a csarnokból.
A
sugártest
B)
A
A
sugártest gyuladása. Kyklitis.
sugártest megbetegedései.
elsd eges
és önálló
gyuladása
ritka, mert az rövidesen az gyakran a chorioideara, üvegtestre esetleg ezeknek a szöveteknek mindegyikére átterjed. irisre,
Elsdleges kyklitist a sugártestet
ért sérülés okozhat, azután rheumatismus, febris recurrens, typhus, meningitis cerebrospinalis, tuberculosis és lues.
Másodlagos kyklitis leggyakrabban
mán
fejldik.
iritis,
chorioditis és skleritis folya-
sr
Elsdleges kyklitist akkor diagnostizálhatunk, ha ciliaris belömellett a sugártest tája fájdalmas és a fájdalom a sugártest tájára gyakoi olt igen enyhe nyomásra is élénkül, az üvegtest diffuse homályos és ha iritis és keratitis híján hypopyont és a szarúhártya
vi tség
hátsó felületén
pontszer barnás, vagy szürkés felrakodásokat találunk. Ilyen tiszta kyklitis ritka, inkább csak chronicus esetekben látjuk, többnyire iridokyklitis-sel van dolgunk. Ilyenkor a szem fénykerül, könyezo, a beteg folyton tartó, vagy rohamokban jelentkez fájdalomról panaszkodik, a sugártest tájára gyakorolt legcsekélyebb nyomás élénk, éles fájdalmat okoz. A bulbaris köthártya be. öveit és ismételten chemosisos, oedemas sokszor a fels szemhéj is, ami egyszer iritisnél csak elvétve fordul el. Aszeiint, amint a termelt izzadmány savós, plasticus, vagy genyes, a pupilla területeben, csarnokban és irisben azok a változások fejldnek, melyekrl az ir.tisek tárgyalásánál már megemlékeztünk.
A nél
;
látás-zavarok
már
a baj kezdetén nagyobbak, mint a tiszta
A
ezeket az üvegtest zavarodása okozza.
de fokozódott
is
lehet az intraocularis
iritis-
szem rendszerint puhább,
nyomás.
Ha a baj mány alkot,
tettpontján túl van az izgalmi tünetek apadnak, az izzad azonban esetleg tömörebb és összeállóbb szálagokat és caffatokat
melyek a lencse mögé
és az
üvegtestbe fészkeldnek.
A
caffatok
zsugorodása az ideghártya leválását okozhatja, a szem megvakul, sorvad.
Traumás eredet genyes kyklitis rendesen panophthalmitissé fajul; természet kyklitis után ciliaris staphylomák állandósulhatnak.
A kyklitis ritkán gyógyul meg egészen mindig kényes, sérülékeny marad.
és
ha meg
is
más
gyógyul, a szem
A
traumás eredet iridokyklitisben elpusztult szem állandó veszélye a másik szemnek. Orvoslás. A beteget ágyban, mérsékelten elsötétített szobában tartjuk, nedves
meleg borogatásokat rendelünk,
és az intraocularis
nyomás
állandó ellenrzése mellett atropint csepegtetünk a szembe. Erteljesebb egyéneknek: vére.vonás, hg.-os bedörzsölés, esetleg belsleg calomel. Ha a
nem
fájdalom
trhetlen, Arit- féle homlokkencs, aspirin, nagy fájdalomnál
morphium befecskendezések. Az általános orvoslás az
aetiologiát nézi. Azonkívül eltiltjuk a beteget
ersen fszerezett ételektl és szeszes italoktól Ha az intraocularis nyomás fokozódik, punctiót csinálunk, ha az iridokyklitis genyes, a szemet enucleálhatjuk, mieltt az elkerülhetetlen genyes chorioiditis, vagy panophthalmitis kifejldnék. A kyklitis chronicus alakban is jelentkezik, midn csekélyebb izgatási
tünetek mellett elször
hártyán
;
is
praecipitatumok mutatkoznak a szaru-
azután a baj lassan terjed
és az
iris,
a pupilla, a csarnokviz, az
üvegtest említett változásai lassan kifejldnek, a látás mind rosszabbodik, a bulbus pettyhüdt lesz, végül teljes retinaleválás folytán a szem
megvakul, sorvad.
A
sugártest álképletei.
melyek a sugártestben vagy elsdlegesen fejldtek, vagy többnyire a chorioideából, esetleg az irisbl származtak át a sugártestre, Leggyakindulatúak és a szem korai enucleatióját teszik szükségessé.
Az
álképletek,
rossz
myosarko-
rabban melano sarkomat ritkán leukosarkomát és még ritkábban és a sklerát átfúrva a mát láttak a sugártestben. Az álképlet vagy kifelé irisbe terjed, szemen kívül terjeszkedik, vagy a chorioideába, vagy az glaumásodlagos vagy végül az üvegtestbc. Az álképlet gyors növekedése fejldése közben, jóllehet igen ritkán a másik szem
n
,
komát okozhat,
lassú
sympathiásan megbetegedhet.
A jóindulatú
álképletek közül,
majdnem
kizárólag csak öreg emberek-
283
mely a sugártestnek az óra serratával határos részébl
nél a cystát látták,
indul
ki.
A A szemet nem
tásával
okozhatja,
sugártest sérülései.
a sugártest táján ért
járt)
tompa eszköztl ered
zuzódás, a sugártest gyuladasat
-
(a
szem megnyi-
kyklitis traumatica
melynek prognosisa komoly ugyan, de nem
—
feltétlenül ked-
yeztlen. sklerának a corneo-sklerális határ táján történt áthatoló sérüléseinél a sugártest is megsérül, esetleg a sebajkak közzé is szorul. Az ilyen sérülések máj dnem mindig tönkreteszik a szemet hamarosan a genyes iridokyklitis
A
,
kórképében ha az eszköz heveny genyeszt mikroorganismusokat vitt a sebbe, lassabban, a plasticus iridokyklitis képében, ha ilyen mikroorganismus
nem került oda
;
de
még
a tiszta eszközzel ejtett sérülések
is
feltétle-
minsitendk, mert ezek is súlyos kyklitist szoktak megindítani, melyben a szem elpusztul. Az elreesett sugártest nagyon könnyen fertzdik, mire vérerekben szerfelett gazdagsága nagy mértékben hajlamosítja. Ilyenkor azután szintén genyes iridokyklitis jelentkezik, mely a nül súlyosaknak
•
szemet tönkreteszi. Idegen fa-,
üvegszilánk
vagy nem
(rézdarabka, gyutacstörmelék, vasdarabka, ktörmelék,
testet
stb.)
a sugártest
tiszta volta és vegyi
nem tr meg hanem ,
az idegen test tiszta,
hatása szerint, csakhamar plasticus, vagy
genyes iridokyklitis fejldik, mely nemcsak ezt a szemet teszi tönkre, ha-
nem
lefolyása közben,
még
a másik szem sympathiás megbetegedésére
vezethet.
Mindezekbl
látjuk,
hogy a sugártest
és legvégzetesebb sérülései
lag lényegtelen voltuk ellenére
operatióknál
szem legveszélyesebb
is
tönkreteszik a szemet.
Épen
lehetleg elkerülni igyekszünk a sugártestnek,
is
tájékának megsértését Orvoslás.
sérülései a
közzé számítanak, melyek igen sokszor látszó-
A
azért szem-
st
közvetlen
is.
tompa eszköz okozta
kyklitist
úgy orvosoljuk, mint az
egyéb aetiologiájút.
Ha
kevés sugártest esett el, megkísérelhetjük annak óvatos vissza-
tolását spatulával,
másszor megmarad
majd a
így egyszera szem. Mihelyt az elesés kiterjedtebb, legokosabb sklerális sebet varrattal zárjuk.
azonnal enucleálni.
A
sugártest szúrt, vágott, zúzott, szakított sérüléseinél, mihelyt azok
nagyobb
kitérj edések, feltétlenül indicált a
gyors enucleatio; ha kisebb és sebekrl van szó, várakozó álláspontra helyezkedhetünk, melylyel azonban felhagyunk, mihelyt a megindult iridokykli tist megállalátszólag tiszta
pítjuk.
Idegen testnél annak eltávolítására törekszünk, amire azonban csak akkor gondolhatunk, ha azt látjuk és ha vagy a sklerán át hozzáférhet,.
)
2 84
vagy az elüls csarnokba nyúlik. Mágneses idegen test eltávolítására a Haab- vagy a Hirschberg elektromágnes lehet alkalmas. Az idegen test eltávolítása azonban még korántsem feltétlen biztosíték, hogy a szem megmarad, mert ez azért iridokyklitisben elpusztulhat ben el is pusztul.
és igen
sokszor ilyen-
C) Az érhártya betegségei.
Az
érhártya gyuladása. Chorioiditis.
Az érhártya gyuladásainak egyik része csak szemtükörrel mutatható másik része azonban küls vizsgálattal is. Ez egyaránt áll az exsudativ és a genyes természet chorioiditisekre. Mindkett addig, mig a gyuladás az ki,
érhártyára szorítkozik, csak szemtükörrel állapítható meg, mihelyt azon-
ban a sugártestre
és
szivárványhártyára folytatódik, küls változások
is
elárulják a bajt.
A
chorioideában idegek nincsenek, épen ezért tisztán az érhártyára
szorítkozó gyuladás fájdalmat
nem
A
okoz.
subjectiv tünetek ilyenkor csak
aminek az a magyarázata, hogy ahol vesz a folyamatban feltétlenül a chorioideán
látás-zavar alakjában nyivánulnak,
az érhártya gyuladt, ott részt
nyugvó ideghártya test
(r etino- chorioiditis
és
lesz az
üveg-
exsudativ chorioiditis,
mely
homályos, zavaros
is.
A
küls
vizsgálattal
megállapítható
rendszerint chronicus lefolyású és a sugártstet és szivárványhártyát is megtámadja, azonos a chronicus iritis, illetleg irido-chorioiditis súlyosabb
alakja címén tárgyalt bántalommal.
Küls ditis
vizsgálattal kimutatható genyes chorioditis az irido-chorioi-
suppurativa
Chorioiditis
és
és
a panophthalmitis.
irido-chorioiditis
suppurativa.
Panophthalmitis.
Lényegében mind a három azonos, a különbség közöttük csak fokozati, amennyiben a genyes chorioditisnél a genyes beszrdés sokszor szkébb határok közé szorul
és a chorioidea (retina és üvegtest) körülirtabb részletéire
az irido-chorioiditis suppurativa-nál a genyes folyamat sugártestre és irisre is átterjed. Legsúlyosabb a panophthalmitis, mélynél az egész érhártya, az üvegtest, a retina, szivárványhártya, sugártest sokszor
szorítkozik
;
a szarúhártya és részben a sklera is genyesen beszrdik. A genyes chorioiditisnél fájdalom és izgalom csekély, esetleg hiányzik. Szemtükri vizsgálatnál azonban ott látjuk a genyes izzadmányt, üvegtesti abseessus alakjában. Ez esetleg
terjed,
hanem
betokolodik, szervül,
a retina leválik és a szem puhább atrophiás a megvakul. Csakhogy az ilyen lefolyású esetek igen ritkák, mert
zsugorodik, lesz,
nem
késbb azután
genyedés rendszerint átterjed az uvea többi részére és kifejldik az iridochorioiditis suppurativa kórképe. Midn a genyedés a szemnek jóformán összes szöveteire átmegy,
elttünk van a panophthalmitis kórképe, mely a következ az orbitából kidagad
köthártya
(éxophthalmitis )
és kissé
:
keményebb
belövelt, dagadt, chemosisos, a szemhéjak
A
szemgolyó
tapintató, a
duzzadtak, oede-
is
másak, melegebb tapintatúak sokszor lázas a beteg, ki a homlokba és az arcba kisugárzó jelentékeny fájdalomról panaszkodik az iris elszinesedett,. ;
;
majd genyes-sárga szín ki,
genyesen
lesz,
a csarnokot és a pupilla területét geny
beszrdik azután
a szarúhártya
hanem
teknél megállapodás többé nincs, io — 12
fokozódásával a baj
nap
is.
tölti
Ennyire kifejldött tüne-
a tompa, feszül, fúró fájdalom
alatt eléri tetpontját,
azután a geny a
sklera egy helyén áttör és a szem rohamos sorvadásnak indul.
A geny áttö-
legvékonyabb helyén, tehát valamelyik egyenes izom tapadási helyén következik be, ritkábban a genyesen szétesett szarúhártyán át. Megesik az is, különösen ha a baj nem fejldött annyira fulminans tünerése rendesen a sklera
tek között, hogy a geny
nem
tör át
;
ilyenkor a szem lassan sorvad.
.A panophthalmitist leginkább olyan sérülések okozzák, melyek
tzött idegen
testtel,
vagy eszközzel történtek. Piszkos eszközökkel végzett
olyan mtét, mely a csarnok megnyitásával
okozhat
ldhet
;
fer-
jár,
szintén panophthalmitist
tehát ilyenkor ektogen fertzésrl van szó. Panophthalmitis
cornealis fekélynél és abscessusnál, genyes
iritis és
fej-
kyklitis folytán
Pyaemia, septikaemia, genyes meningitis éspuerperalisláz, suppurativ chorioiditist, majd panophthalmitist okozhat. Variola, typhus, skarlát és influenza mellett
Ezek a
is
látták, bár ritkán.
metastasisos,
tehát endogén fertzés alapján létrejött genyes
rendesen csak az egyik szemen fejldnek, de egyszerre mind a két szemen, vagy az egyiken a másik után is jelentkezhetnek. chorioiditisek
is
A panophthalmitis prognosisa határozottan rossz a vége a szem sorvadasa. A genyes chorioiditis ritka esetben úgy folyhatle, hogyaszem alakja ;
megmarad ugyan, de Orvoslás.
A
nagy csorbát szenved. vagy akkor, midn még csak vagy a genyes irido-chorioiditis képe áll elttünk,
a látás mindig
baj kezdeti stádiumában,
a genyes chorioiditis, tartós nedves
meleg borogatásokkal atropin becsepegtetésekkel, vérelvonasokkal, hg.-os bedörzsölesekkel, collargol kehsccscel, subconjunctivalis sublimat
befecskendezesekkel, Deutschmann-serumma próbálkozunk. fájdalom ellen aspirin, pyramidon, chloralhydrat, morphium. Ha a baj fokozódik es panophthalmitis készül, az enuclatio indicált, mely florid .1
A
panophthalmitisnel a 10
nem
tanácsos.
Az enucleatióval megkíméljük a beteget Ha a panophthalmitis már florid, a nagy
4 napig tartó fájdalomtól. fájdalmat a sklera behasitásával lényegesen csökkenthetjük, a geny kiürülését siettetjük és igy a lefolyást gyorsítjuk. Pia a baj 4 6 hét alatt^véget ért, a zsugorodott szemet akár benne r
286
is
mert az
hagyhatjuk az orbitában,
ment tönkre
mitisber.
és zsugorodott,
olyan szem, mely
nem
gedést, de azért biztosabb az enucleatio,
elmeszesedés és
okozta
és
mert az ilyen szemben
is
késbb
csontosodás fejldhet, mely kyklitist, ez pedig sympathiás
megbetegedést indíthat meg. test
panophthal-
igen okoz sympathiás megbete-
Ha a panophthalmitist a szembe került idegen
nem gyzdhettünk meg
arról,
hogy az a genynyel együtt a
kiürült, a sorvadt szemteke enucleatiója feltétlenül indicált.
szembl
Szemtükörrel megállapítható exsudativ
Az exsudativ
chorioiditis
friss
érhártya-gyuladás.
eseteiben halavány vöröses-szürke,
vagy sárgás-szürke, elmosódott határú kisebb-nagyobb kiterjedés és váltakozó alakú foltokat látunk, melyek fölött az ideghártya vérerei megszakítás nélkül haladnak, az ideghártya pedig homályos.
Régibb esetekben a
színek lesznek, mert az érfoltok inkább sárgásak, majd hártya szövete itt sorvad, vagy tönkremegy, úgy, hogy a fehér sklera tetszik át. Az atrophiás foltokat a túltengett chorioidealis festék fekete szín azután fehéres
szegély alajában veszi körül és igen sokszor kisebb-nagyobb kiterjedés foltokat látunk.
fekete
A
chorioiditis aránylag elég gyakori baj, melyet
világr ahozott,
vagy
szerzett lues
okoz
;
nagyon sokszor a
továbbá a tuberculosis
lefolyása lassú, chronikus, visszaesésekre
és skrophulosis
;
nagy a hajlandósága.
Subjectiv csak látászavarokról panaszkodik a beteg, ezeket egyrészt látótérben az üvegtest homálya, másrészt a retina megbetegedése okozza, való hiányok, skotomák alakjában. A retina megbetegedése és izgalma oka
annak, hogy a baj kezdeti szakában a beteg photopsiáról és chromatopsiáról exsudatio által történ szétis panaszkodik és az ideghártya elemeinek az
metamorphopsiáról. chorioidealis izzadmány nehezen szívódik
miatt,
tolása
A
többnyire tönkre
teszi,
állandó látóakadályt alkotnak.
sorvad
elhomályosodása
A
és a
a fölötte
lev
retinát
maradnak, úgy hogy igen sok esetben skotomák
melyek a sárga folthoz viszonyított fekvésük és látóideg
fel és
szem
Srbb
szerint,
kisebb-nagyobb,
visszaesések után sokszor a retina
esetleg teljesen megvakul,
uyakori a lencse
is.
baj prognosisa ezek szerint
minden esetben nagyon komoly, bár a
orvoslás sokszor jó lues okozta chorioiditis friss eseteiben, az antilueses
eredménynyel dása
nem
jár,
amennyiben lényeges javulás
és
a folyamat megállapo-
ritka.
minden esetben az alapbántalom ellen irányul és egyben felszívódását célozza; ezért az üvegtest és az érhártya izzadmány áj ának jod-jodkali homlokkebelsleg jodkalit, vagy más jodkészitményt, külsleg
Az
orvoslás
ncsöt, nem lucses esetekben
is
hg.-os bedörzsöléseket, izzasztást stb.rendelunk.
28;
A beteg friss esetekben elsötétített szobában tartózkodjék,
vagy
sötét
véd-
üveget viseljen, szemeit minden munkától feltétlenül kímélje.
A
következ
és elrendezése szerint,
szokás
alakjait
megkülönböztetni
:
Chorioiditis anterior.
feketén
izzadmány elhelyezése
chorioiditisnek az
A
fehér-
szegélyezett
sárga szin és fekete festékfoltok az óra serrata táján
helyezkednek
Keratitis
el.
parenchymatosánál, mikor a
még
szarúhártya
átlátszó,
vagy már ismét átlátszó, gyakran látjuk magas fokban közellátó szemben is elég ;
gyakori.
A
chorÜoditis
centrális
rendszerint ugyancsak nagyfokú myopiás szemekben a sárga folt közvetlen szom-
104. ábra. Chorioiditis (retinochorioiditis) disseminata.
szédságában, élénken sárgásfehér
szin
foltok alakjában helyezkedik
Chorioiditis disseminata
(1.
Az
Chorioiditis areolaris.
el.
104. ábra).
eleinte fekete
szin
macula lutea körül, majd attól távolabb jelentkeznek. halványabbak, végül egészen
fehérek
csak
szélüket
lesznek fogja
A
és
körül
ismételten festékszegély. folt tehát
mindenekeltt a foltok idvel mind
foltok
A
annál világosabb,
mennél régibb és annál újabb kelet, mennél távolabb van sárga
a
folttól
(1.
105.
ábra).
Chorioiditis difjusa. Leg-
gyakrabban luesnél az üvegtest finom porszer homályával együtt látjuk
;
az ideg-
hártya egész kiterjedésében
homályos és e mellett az egész szemfenékben elszórtan exsudatiós gócok ,
jelentkez105. ábra. Chorioiditis areolaris.
288
A
chorioidea
gümkórsága.
Mint disseminált, vagy miliaris
és
mint
solitar
tuberculosis
jelent-
kezhet.
Az els
esetben rendszerint a chorioidea hátsó szakaszában elmosódott határú, eleinte igen apró, sárgás szín foltokat, pettyeket látunk,
melyeket ellentétben a chorioidea gyuladásos gócaival festék nem szegélyez és melyek ugyancsak ezekkel ellentétben gyorsan nagyobbodnak és megszaporodnak.
Az érhártya jelentkezik és igy
miliaris tuberculosisa csak általános miliaris
gümkórnál
ismételten a szemtükör hivatott a kétséges diagnosist
kétségtelenné tenni.
A
solitar
tuberculum szemtükörrel kimutatható világos szürkés-sárga
melyet sokszor apró foltok, miliaris gümkór fognak körül. A daganat nagyobbodik, áttöri a sklerát, extrabulbaris lesz. A baj ritka, többnyire chronicus tuberculosisnál jelentkezik és csak elvétett esetek
daganat,
azok, ahol ilyenkor a szervezet
A prognosis rossz Tekintettel arra,
;
egyéb helyén
gümkóros
góc" nincs.
a szem mindig elpusztul.
hogy
Az
fertzésrl szem gyors enucleatiója
esetleg elsdleges
általános infectio elkerülése végett, a
lehet szó,
az
indicált.
érhártya álképletei.
A
chorioideában mint elsdleges daganat aránylag leggyakoribb az igen rosszindulatú melano sár koma, melynek lefolyásában négy szakot szokás
megkülönböztetni.
Az els
szakot csak szemtükörrel^állapithatjuk meg,
midn
a chorio-
A leválás daganatnak mindjobban növekedik a szem ennek folytán lassan megvakul. A daganat növekedésével az intraocularis nyomás fokozódik és beköszönt a második szak, a secundár glaukoma stádiuma. Miután a szem idáig már megvakult és a lencse is már rendesen elhomályosodott, a kórkép ilyenkor a glaukoma absolutum cum kataracta glaukomatosa. A harmadik szak, mikor a daganat a sklerát áttöri és extrabulbaris lesz.
idealis
megfelelleg, körülirt retina-leválást találunk.
áttörés a sklera elüls és hátsó részében következhet be ez utóbbi esetben az exophthalmus figyelmeztet, hogy az áttörés megtörtént. Mindakét
Az
;
esetben a második szakban fennállott nagy fajdalom lényegesen enyhül, de a daganat, mely eddigi nagyságát sokszor csak 2 3 év alatt érte el,
n
—
—
alatt alma mekkoramost annál gyorsabban 3 hét alatt leforgása ságban dlhet el a szemhéjak között, vagy a szemgödröt egeszen kitöltve, és 2
a szemet az orbitából kitolja. A negyedik stádium a metastasisok es az általános kachexia szaka,
melynek folyamán a beteg
elhal.
289
sarkoma nem nagyon gyakori rendesen 50—60 év gyermekeknél szerfelett ritka, prognosisa, ha közötti egyéneknél látjuk nem enucleálunk, nagyon korán, a beteg eletet illetleg is absolute ross^. Az orvoslás a szemnek mennél gyorsabb eltávolítása. ha a daganat már extrabulbaris feltétlenül a szemgödör exenteratioját végezzük.
A
chorioidealis
;
;
;
Az
-éi-hártya sérülései.
Az érhártya eló'esése, prolapsus chorioideae. Áthatoló
skleralis sérülések-
nél a chorioidea kisebb-nagyobb darabja a sebszelek közzé szorulhat, ami a seb záródását akadályozza és a másodlagos fertzés veszélyét növeli. Vérzések az érhártyában csak szemtükörrel állapíthatók meg és rend-
szerint apróbb, homályosabb,
ritkábban nagyobb vörösszinü foltok alak-
106. ábra.
Ruptura chorioideae.
jában mutatkoznak, melyek közepi részükben világosabbak.
A
körzetükben
vérzések felszívódhatnak és baj nélkül eltnhetnek. Igen
gyakran azonban világos-sárga,
Ha
sötétebbek,
festékkel
szegélyezett foltok maradnak.
a retina a vérzés fölött elpusztult, ott skotoma állandósul.
Az Az
orvoslás olyan,
Az
érhártya szakadása. Ruptura chorioideae. Rendszerint
mint a chorioiditisé. érhártya leválása nagyon ritka, prognosisa aránylag amennyiben a levált chorioidea újból odasimul alapjához.
nagy ervel
ért
:
a
szemet
zuzódásnak következménye. Typicus esetekben szemtükörrel
a látóideg és a sárga Dr. Hoor
kedvez,,
Szemészet.
folt
között
iveit,
a papilla szélével concentricusan 19
:
290
homorulatával a papilla
elhelyezett,
gás-fehér
A
szélek
felé
néz, hosszsabb-rövidebb,
sár-
szín sávot látunk, melynek közepe rendszerint legszélesebb. mentén festékszegély látható (1. 106. ábra). Az ideghártya vérerei
változatlanul haladnak a sáv fölött.
A
ruptura prognosisa komoly, a látás rendszerint csökkent marad,
mert a szakadás hegesedése rendesen közel Orvoslás.
esik'
A
csepegtetünk a felfüggeszti
;
változásával
alatt az ideghártya
is
szenved a ruptura pedig,
a sárga folthoz.
beteget nyugodt hátfekvésben ágyban tartjuk
szembe,
az izom
mert
mködése
ez u.
i.
az
alkalmazkodás-izom
;
atropint
mködését
a chorioidea elüls' részének helyzet-
jár.
Az
érhártya világrahozott rendellenességei
a chorioidealis koloboma
.albinismusnál (I/71. ábra).
(1.
73. ábra) és a chorioidealis festék
hiánya
V.
FEJEZET.
Glaukoma, Zöld hályog.
A yia.vy.og-
glaukoma aránylag gyakori zöld szóból származik;
és
a bajt
súlyos szembaj.
nevezték
azért
glaukomás szem pupillája gyakran szürkészölden
nem épen
jellegzetes tünete a
rcflectál,
Elnevezése a
mert a azonban ami
el igy,
megbetegedésnek.
A
glaukoma lehet elsdleges és másodlagos. Elsdlegesnek akkor mondjuk, ha különben teljesen egészséges szemen jelentkezik, másodlagosnak, ha már másféle bajban szenved szemben, épen ennek a bajnak következtében fejldik.
107. ábra.
Glaukomás excavatio (szemtükri
képe).
Az elsdleges glaukoma lehet glaukoma inflammatorium és glaukoma simplex. Az elbbi vagy glaukoma inflammatorium acutum, vagy gl. infl. chronicum.
Ha
a szem glaukoma folytán megvakult, glaukoma absolutum-xó\
szólunk.
A megvakulással azonban még nincs befejezve a kór romboló hatása, mert a szem még azon túl is fájdalmas marad és további kóros változásoknak alávetett, melyek a glaukoma degenerativum kórképét alkotják. 19 *
292
Glaukomát akkor diagnostizálunk, ha a következ objectiv és subjectiv tüneteket találjuk. A glaukoma egyik alakjánál a tünetek egyik része, másik alakjánál, másik része lép inkább homloktérbe egyik, vagy másik ;
tünet hiányozhat
is.
nyomás fokozódása. A glaukománál jelentkez összes tüneteket a fokozódott intraocularis nyomásra vezetjük vissza. Ez képezi
Az
lényegét
,
intraocularis
sarkaltitos tünetét a
megbetegedésnek.
nyomás miatt a szemgolyó keményebb úgy, hogy esetleg
még
lesz.
A
fokozódott intraocularis
Ez a keménység néha csekélyebb
a gyakorlottabb vizsgáló figyelmét
is
elkerüli, rend-
108. ábra.
Glaukomás excavatio (kórboncolástani
szerint
azonban nagyobb mérv,
st
oly
kepe).
nagy fokú, hogy a szem kkemény.
nyomásnak követ
Glaukomás excavatio. A fokozódott intiaocularis ellenállási képeskezménye, hogy a szem burka, ott, a hol a legcsekélyebb a nyomás folytán hátratüremséggel bir, enged. Ez pedig a látóidegf, mely
A jön a glaukomás kivájulás ( 1 107. és 108. ábra). sorvadása folytán keletkezett, szelese tét rendesen, a szomszédos érhártya fogja körül, a haló glaukomatovagy keskenyebb sárgásfehér szinü ideghártya vérerei egyszerre mintegy sus melynek bels széle mentén az látóidegfo kerüle-
lik és létre
.
,
gyr
,
megtörnek
és a
mélységbe bukkannak.
;
293
Átes
világításnál ismételten az üvegtest
és a kerü-
finom homályát
letben néha, a chorioideát helyenként sorvadtnak látjuk.
fokozódott intraocularis nyomás következtében a retinalis verérnek nagyobb akadályt kell leküzdeni, hogy tartalmát a retina vérereibe juttassa erre csak a systole pillanatában képes, mikor a vérnyomás a leg-
A
;
jelentékenyebb.
Ez a körülmény okozza, hogy a
papillán sokszor üteres
érverést látunk.
Skleralis vérérháló.
A vortex vénák jóformán a szem összes vénás vérét vénák ferdén fúrják át a
továbbítják. Miután ezek a kitettek az
összenyomásnak
A vénás vér
hezül.
tehát
és igy a
más utat
vér elvezetése
itt
leginkább
sklerát,
lényegesen megne-
keres, nevezetesen az elüls ciliaris véná-
melyek függélyesen fúrják át a sklerát s igy nem érzik meg annyira az összenyomást. A beléjük kerül sok vér kitágítja ket, úgy hogy a megvastagodott vérereknek egész hálózatát látjuk, mely a szaruhártya szélét koszorúalakban veszi körül. Régebben azt hitték, hogy a glaukomát a köszkat,
vény okozza, onnét nevezték
Az elüls szemcsarnok
el
ezt az
sekélysége
néha a csarnok oly sekély, hogy az tét jóformán érinti.
A
érgyürt annulus arthriticus-nak. jóformán soha sem hiányzó tünet
iris
felülete a szarúhártya hátsó felüle-
szarúhártya homálya és a csarnokviz zavarodása.
rendesen füstszerüen homályos. Ez vizenys
úgy jöhet
létre,
beszürdésén
A
szarúhártya
alapszik,
mely
hogy a fokozódott intraocularis nyomás következtében a
csarnokviz mintegy
hártya gyuladásról
belesajtoltatik a
nem
lehet szó,
cornea szövetébe. Valóságos szarú-
mert akkor nem múlhatna
el
a homály
olyan gyorsan, mint a hogy elmúlik, mihelyt az intraocularis nyomás engedett.
Hogy zsán,
A homály gyakran
a csarnokviz
is
akkora, hogy a
szembl
kapunk.
reflexet alig
rendesen zavaros, azt az operationál használt lánd-
vagy késen maradó csarnokviz-cseppek mutatják. Fájdalom, a pupilla tágulása, presbyopia, a szarúhártya érzéstelensége.
A
megnövekedett
nyomás
nyomja a ciliaris idegeket, ez élénk, sokszor trhetetlen ciliaris fájdalmat okoz. Az összenyomás folytán továbbá a ciliaris idegek mködés-képessége csökken, vagy mködésk teljesen szünetel. Ennélfogva sem a szivárványhártyát ellátó idegágak, sem az alkalmazkodas-izomhoz, sem végül a corneához szolgáló ágak nem teljesitik
többe feladatukat.
A pupilla ennek folytán kitágul és fénybehatásra
csak nagyon renyhén, vagy
alkalmazkodas-kepesseg
mosan presbyopias
lesz.
izgatja,
is,
nem
húzódik
össze. Csökken továbbá az a közelpont távozik a szem ell, a szem rohais
Végül apad a szarúhártya érzékenysége
;
sokszor
egészen érzéstelen a cornea.
A
szivárványhártya
elszinesedése
késbb
elfakulása,
sorvadása,
nyomási atrophia folytán. Subjectiv tünetek a fájdalmon kivül, a látás rosszabbodása, a látótér
megszükülése,
majdnem mindig els sorban
az orrioldal felül és színes kari-
294
kák
A
látása láng körül.
szines karikákat a lángtól sötét
a színek elég élénkek. Kívül rendesen a kék,
vagy a
ó'v
választja
zöld, belül a
cl
és
vörös
szín van.
A
fájdalom okát tudatjuk a látóélesség csökkenésének oka különböz'. Az acut roham alatt a szarúhártya homálya és az ideghártya ischaemiája okozza, mely ugyancsak a fokozódott intraocularis nyomás eredménye,
;
a látóideg rostok sorvadása miatt következik be az állandó rossz szivárványszín karikák látásának, a bágyadt, vagy homályos
késbb
látás.
A
ugyanaz a jelenség, melyet télen, homályos, befutott ablakon keresztül nézett utcai lámpák körül látunk. Hogy a látótér majdnem mindig az orr felül szüléül, annak magyarázata az, hogy a centrális szarúhártya az oka
és
vérerek a látóideggel együtt a szem hátsó sarkától befelé (az orr felé) jönnek a retinába igy a halántéki oldalon elagazodok, hosszabb utat tesznek ;
meg a körzetig és egyben a legtávolabb vannak a középponttól, úgy hogy a systole pillanatában is kevésbé látja el ket a vér. Ez az oka, hogy mindenekeltt a temporalis ideghártya-fél szenved, minek az lesz a következménye, hogy mindenekeltt, a nasalis látótér szükül. Prodromalis tünetek. A gyuladasos glaukomat az esetek nagy többségében prodromalis tünetek elzik meg. Ezek abban nyilvánulnak, hogy a beteg idnként ködösen lát, a lámpa lángját ismételten szivárványszín karikák veszik körül, a szemben idnkint kellemetlen érzés, néha nyomó fájdalom jelentkezik. Objective ilyenkor a szarúhártyát esetleg kissé bágyadtnak, az elüls csarnokot valamivel sekélyebbnek látjuk. Kissé tágabb hatarozottan valami\ el és renyhébben reagáló ilyenkor a pupilla is, a szem
keményebb, gyakrabban üteres érverést latunk. Ezek a tünetek mintegy csak rohamok alakjában jelentkeznek; tartamuk igen különböz; néha tovább. Ismételten 3 napig, st i 2 óra hosszat tartanak, néha meg 2
—
—
b
étkezés, bizonyos befolyások indítják meg, igy éjjelezés, kedélyizgalom, viszonyokhoz nemi excessus stb. Az egyes rohamok között a szem a rendes
azután a rohamok esetleg mind srbben jelentkezst évekig is eltarthat nek. Ez a stádium prodromorum hetekig, hónapokig, evolutumazután a valóságos glaukoma roham jelentkezik és a glaukoma
Késbb
térhet vissza.
mig mal van dolgunk. Glaukoma inflammatorium acutum.
jelentkezik Rendszerint hosszabb, rövidebb prodromalis stádium után tünet nélkül. és csak ritkán köszönt be minden elzetes A A kifejldött acut gyuladásos glaukoma kórképe a következ :
(conjunc-
duzzadtak, a szemgolyó-köthártya belövelt A szem fény kerül, konyezo. tivalis és ciliaris injectio), sokszor oedemás. homályos, A szemgolyó kemény, rendesen T 2. A szarúhártya füstszerüen minközepén sokszor szurkáltnak látszik, érzékenysége különösen egyszer-másszor vér van a csarnok dig csökkent az elüls csarnok sekély, mint rendes korú színe nem olyan mélyen fekete, alján. A pupilla tág
szemhéjak
kissé
+
srn
;
;
;
:
'295
mények között, hanem homályos szürke, néha zöldesszürke, fényre alig, vagy nem húzódik össze. Alakja rendesen kerek, néha azonban toj ásdad
A
szivárványhártya elszinesedett, egyszer- mászor hátsó synechiát találunk. A sklerában ismételten kisebb-nayobb számú vastagabb és telt alakú.
vérér
tnik
fel.
Szemfenéki részleteket a szarúhártya homálya miatt többnyire nem látunk, ha igen, a papillaris és retinalis hypcraemia tüneteit látjuk és gyakran üteres érverést. Esetleg
már excavatiot
is
találunk, hiszen a glaukoma.
evolutumot a legtöbb esetben prodromalis szak elzi meg, mely alatt az. intraocularis nyomás fokozódása következtében már excaválodhatott a látóidegf.
A roham
alatt
mindig igen heves fájdalom kinoza a beteget, a fájda-
lom a szembl a halántékba, arezba, fogakba sugárzik, hányás gyakori, néha lázas a beteg.
A látásélesség tetemesen
—
csökken, ismételten quantitativ fényérzésre.
—
Az ilyen roham 3 4 óráig, 8 10 óráig, st nehány napig is eltarthat. Elmúltával az összes tünetek visszafejldhetnek, úgy hogy a szem újból rendes
küllem lesz és
a látás
is
teljesen helyreállhat, jóllehet
annak csekély apadá-
már kimutatható. Hosszabb-rövidebb I meg elbb, hol késbb a roham megismétldik. Lezajlása után a látóélességnek már nagyobb mérv csökkenése és a látótérnek tetemesebb megszükülése marad vissza és a szem sem kapja vissza rendes küllemét, nevezetesen sekélyebb marad a csarnok, tágabb a pupilla, keményebb a szem és a szivárványhártya színe is kissé megváltosa, esetleg
id múlva,
zik
a látótér kisfoku szkülése
—
2 hét lefolyása után, hol
habitus glaukomatusos. Ismételt rohamoknál azután a látóidegf mindjobban kivájul, a latoidegrostok a nyomási atrophia áldozatai lesznek atrophia nervi optici ex excavatione glaukomatosa és a szem megvakul glaukoma absolutum. A glaukoma inflammatorium acutum leghevesebb és legveszélyesebb :
:
de szerencsére ritka alakja a glaukoma fulininans, midn a szem egy, felette súlyos, néha csak néhány orat tartó roham alatt teljesen és gyógyithatatlanul megvakul.
A heves gyuladásos glaukomát kissé is hozzáért, más megbetegedéssel alig tévesztheti össze. A pupilla minden más acut szemgyuladásánál jóformán mindig szk és ha nagyon Differentiális diagnosis.
kivételes esetek-
ben glaukománál nem volna tág, a midn acut iritissel lehetne összetéveszteni, a szem tensiója és az elüls csarnok magatartása fog útba igazítani
a tensio vagy rendes, esetleg kissé csökkent és az elüls csarnok rendes mélység, esetleg kissé mélyebb. ;
iritisnél
A
szem megvakulasánál azonban a glaukomás folyamat még nem így az érzéstelen corneán fekély képzdhet, mely a fokozódott intraocularis nyomás következtében könnyen áttör, esetleg panophthalmitis fejldik és a szem zsugorodik. A glaukomás szemben retinalis vérzémerült
ki
;
29'6
sek jelentkezhetnek, viszont elsdleges retinalis vérzések glaukomát okozhatnak, glaukoma haemorrhagicum. A szarúhártya-fekély utáni heg kitágulhat és cornealis, majd esetleg skleralis staphyloma fejldhet. Sokszor
a megvakulás után a szem alakja nem változik ugyan, de a lencse gyorsabban, vagy lassabban elhomályosodik katarakta glaukomatosa. Glaukoma inflammatorium chronicum. élénkebb gyuladásos tünetek nincsenek, a belöveltség is csekély, chemosis hiányzik. A szarúhártya körül azonban itt is tágultak a vénák, a szem keményebb a szarúhártya leheletszerüen homályos bágyadt, az Itt
elüls csarnok sekélyebb, a pupilla tágabb, reactiója renyhe, az iris nesedett. A látóidegf kiváj ulását majdnem mindig kimutathatjuk.
A subjectiv tünetek,
elszi-
melyek épen úgy mint az objectiv tünetek lassan
fejldnek, a’látótérnek az orr fell megszükülése, a látóélesség csökkenése, gyors presbyopia, ködös és színes karikák látása a láng körül. Fájdalom is van, csakhogy az távolról sem olyan jelentékeny, mint a gyuladásos acut
glaukománál.
Magára hagyatva a
baj
kimenetele absolut,
majd
esetleg degene-
rativ glaukoma.
Glaukoma simplex. Ennél a látás nagyon lassan, fokozatosan hanyatlik és a látóa tér ugyancsak lassan az orr felül szükül. A beteget rendesen csak balátás fogyása, esetleg idnként a színes karikák teszik figyelmessé mert fájdalom nincs és a gyuladás tünetei is hiányoznak. Az ilyen szem küls megtekintésre teljesen rendesnek mutatkozhat, mégis rendszerint valamivel sekélyebb az elüls csarnok es a pupilla renyhén
jára,
reagál, de
nem mindig tágabb
nése jelentéktelen, az
iris
is.
A
szarúhártya érzékenységének csökke-
elszinesedése
nem szembetn. A szem
tensiója
néha kissé fokozódott de korántsem mindig, sót gyakrabban rendes. Ha azonban az ilyen szemet napközben ismételten megvizsgáljuk, azt fog;
fokozódott. juk tapasztalni, hogy az intraocularis nyomás mégis idnként sekélyebb, latoidegfónek Szemtükörrel gyakran üteres érverést és a
vagy mélyebb kiváj ulását találjuk. Beavatkozás nélkül, sokszor annak ellenére is, a szem a látóidegrosnem egy tok sorvadása folytán megvakul. A megvakult szemen azutan szer az acut gyuladásos
koma simplex
glau-
átcsaphat az acut glaukomába.
glaukoma simplexet, mely rendszerint csak a jár, éppen csak erre a subjectiv tünetre és a szem
A
sével
glaukoma tünetei jelentkeznek, vagyis a
látás lassú csökkenéfelületes
küls
vizsgá-
szürkésen reflectal, ismelására támaszkodva, mikor a pupilla esetleg kissé beteget újabb jelentkezesre telten kezd szürke hályognak minsitik és a operatióra megerett. arra az idpontra utasítják, mikor a vélt szürke hályog nagyrészt és gyóTermészetes, hogy ezalatt az id alatt a glaukoma de különösen egysze gyithatlanul elpusztította a látást. Pontosabb,
;
297
ren átes
világítással vizsgálat kiderítette volna,
hogy a betegnek nincs
szürke hályoga.
glaukoma sarkalatos tünete az mtraocularis nyomás tönkreteszi. Ffontosságú kérdés fokozódása, mely a szemet elbb-utóbb donkepeni oka es hogy lehet azt tehát mi a tensioemelkedésnek tulaj alapozott elméletekkel megszüntetni. Az els kérdésre csak eléggé meg nem
A
Pathogenesis.
válaszolhatunk.
glaukomát az érhártya savós gyuladása okozza, Mihelyt melynél a chorioidealis vérerekbl izzadmány jut az üvegtestbe. megkezddik az intraocularis az izzadmány bizonyos térfogatot kitöltött, nyomás fokozódása. Graefe a glaukoma simplexet eleinte nem soroztán Graefe szerint a
glaukomás megbetegedesek soraba, hanem külön betegségnek nezte
cum excavatione-nak
atrophia nervi optici
es
nevezte.
Donders a glaukomát a trigeminus izgatására vezette vissza, melynek hatása alatt a vérerek többet transudálnak, ennek folytán a szem tartalma növekedik és az intraocularis nyomás fokozódik. Graefevel ellentétben épen a gl. simplexet tekintette a glaukomás megbetege•
dés
typusának
és
azt hangsúlyozta,
hogy a gyuladásos tünetek csak
járulékosak.
mások abban a nézetben voltak, hogy az intranyomás fokozódását a vérnyomás fokozódása okozza, fleg a
Stellwag, Coccius és
ocularis
vortex vénákban, melyek
nem engedhetnek
kellen, mert a rigid sklera
-összenyomja azokat.
Knies Donders
-
és
Weber az
u. n. retentiós elméletet állítottak fel
féle hypersecretiós elmélettel
a Graefe és
szemben. Ez utóbbi elmélet szerint a
levezetés
nem
retentiós
elmélet szerint az intraocularis
akadályozott, de aránytalanul fokozódott a kiválasztás, a
akadályozott a levezetés. Knies azt a csarnokzúg eltnt azáltal, hogy az
találta, iris
secretio
nem
fokozódott,
hogy glaukomás szemekben
gyökere
(ciliaris széle),
a szarúhá-
tya széléhez tapad, ezt az összetapadást gyuladás okozza. Weber
úgy
találta,
hogy a szivárványhártya
de
meg
nem gyuladás tapasztja a hanem a dagadt sugártest-
szélét
•corneo-skleralis határon a szarúhártyához,
nyujtványok szorítják oda. Az eredmény természetesen ugyanaz az iris elzárja a csarnokviz és a nedv lefolyásának útját amennyiben a Fontana -rt és a Schlemm csatornát hozzáférhetlenné teszi. Ez az elmélet (a csarnokzúg elzárása) ma a legáltalánosabban val:
-
de
nem
minden egyes glaukoma esetre. Az elsdleges glaukoma az összes szembetegségeknek kb. 1%-át teszi ki többnyire mind a két szemet támadja meg, de nem 'egyszerre, hanem hetekre, hónapokra, st évekre terjed idközben majdnem mindig hypermetropiós szemben jelentkezik. Ez a szem éltesebb lott,
tartható fen feltétlenül
Aetiologia.
;
korban mintegy kij ellinek látszik a glaukomára, mert rendszerint kisebb szem, legalább mindig kisebb az emmetropiás és jóval kisebb a myopiás
-
298 szemnél,
a sugártest nyujtványai rendszerint nagyok, ersen fejlettek, mert az állandó alkalmazkodás folytán az alkalmazkodás-izom igen fejlett, st túltengett a lencse a szemhez viszonyítottan nagy és az elüls csarnok rendszerint sekélyebb, mint emmctropiás és közellátó szemben. Nknél valamivel gyakoribb a baj, mint férfiaknál; amazoknál a klímák teriumban mutatkozik leginkább kétségtelen, hogy az öröklékenység is közrejátszik és hogy a köszvény és az arteriosklerosis is szerepel az ;
;
aetiologiában.
Valamennyi mydriasisos
szer
és
igy a cocain
ponáló szemben acut glaukoma rohamot válthat a szemet,
nem
nem épen
a határon
sekélyebb-e áll-e
való dispositiot árulják
a csarnok,
nem
glaukomára
dis-
Legyünk tehát óva-
ki.
tosak ezekkel a szerekkel, fleg éltesebb egyéneknél
is
!
nézzük meg elébb
reagál-e renyhén a pupilla,
talán a szem feszültsége; ezek a glaukomára
el.
Másodlagos glaukomára mindazok a bajok hajlamosítják a szemet, melyek az intraocularis nyomást fokozni képesek és pedig vagy azáltal, hogy a szem rtartalmát növelik, vagy azáltal, hogy a szemben a nedv lefolyását
megakadályozzák.
Ilyen
történt
a kitágult szarúhártya-hegbe
irts benövés, a pupillának körkörös lenövése a lencsetokhoz, a pupillának
álhártyával elzáródása
;
és
hátsó
növeli' a
szem
ezekben az esetekben a közlekedés elüls
csarnok között akadályozott, vagy megsznt.
Egyenesen
vagy discissio után ersen duzzadó lencse, a tokjártartalmát ból luxált lencse, a szem belsejében fejld álképlet. A gyermekkor glaukomájáról, bouphthalmus-ról, vagy hydrophthala sérülés,
mus- ról már szóltunk Prognosis
(1.
328. old.)
és orvoslás és az orvoslás
eredménye.
A
prognosis fleg attól
függ, milyen karban van a szem látásképessége, mikor orvoslásba kerül és mely szabály a glaukoma mily alakjával van dolgunk. Orvoslás nélkül, jóformán mindegyik glaukomában szenved szem szerint operatív,
—
—
-
elbb-utóbb,
a látóidegrostok
sorvadása folytán,
megvakul.
A
prog-
kedvezbb, mennél rövidebb ideje áll fenn a baj, mennél jobb a látás és mennél csekélyebb a látóidegfn észlelhet változások a glaukoma inflammatoriumnak prognosisa, az operatiotól várható eredményt illetleg jobb, mint a glaukoma simplex-é. Mennél mélyebb a látóidegf kivájulása, mennél elrchaladtabb a látóidegrostok sorvadása, mennél rosszabb a látás és, mennél nagyobb a látótér megszükülése, annál nosis annál
;
kevésbbé várható siker az operatiotól sót, azokban az esetekben, melyekben a látótér megszükülése már közel esik a fixatios ponthoz, a szem opeeltt, mert. ratio után még rosszabb helyzetbe kerülhet, mint volt operatio
mi a tájékozódást szerfelett megnehezíti. Az operatiot azonban ilyenkor is megcsináljuk, mert anélkül biztosan absolut lesz a glaukoma és a fájdalom tart. Mig a heveny és még a chronicus gyuladásos glaukománal is a mtéta fixatiós pont
is
elveszhet, a
299 után a fájdalom nek eredménye általában kedvez, amennyiben a mtét véget ér, megsznik, a látás javul és sok esetben a további romlása is sem olyan kedvez; addig glaukoma simplexnél az eredmény távolról várhatunk az, hogy a látás a legjobb eredmény, melyet az operatiotól nem hanyatlik tovább. Sok esetben azonban a glaukomás folyamat
megvakul állapodik meg, a látás mindjobban pusztul és a szem vannak esetek, hogy a teljesen sikerült operatio ellenére is, a látás a
nem
;
st mtét
után rohamosan csökken.
Szerencsére nagyon ritkák azok az esetek, melyekben a csarnokviz fájdalom lefolyása után is kemény marad a szem, rövidesen még nagyobb eltávojelentkezik, mint volt az operatio eltt, a seb tátong és a szem lítása válik szükségessé,
hogy a beteget a kinzo fajdalomtol megszabadít-
Ez a glaukoma malignum. Hogy az operatio eredménye mennyi idre hat ki, azaz mindenkorra vagy mennyi idre marad mentes az operait szem a glaukoma roncsolo hatásától, azt teljes biztossággal nem mondhatjuk meg. Az operatio, mely a glaukoma valamennyi alakjánál els sorban helyén van az iridektomia. Ezt Graefe Albrecht végezte elször glaukoma suk.
,
ellen
1856-ban. Sokszor
az absolut glaukománál
még
amennyiben a fájdalmat megszünteti kifejldését
és
a
is
haszonnal
jár,
glaukoma degenerativum
megakadályozza.
Ha lehet, még a prodromás már megvakult, glaukomában szem stádiumban, fleg akkor, ha az egyik hiszen nem tudjuk, hogy már az els glaukomaroham is, hogyan fog Operáljunk általában mennél hamarabb.
végzdni.
Glaukoma simplexnél
is jó,
mennél elbb
operálni, itt
azonban
kissé
kényesebb a kérdés, mert egyszer-másszor az operatio után sokkal gyorsabban apad a látás, mint elbb csakhogy operatio nélkül a szem meg biz;
tosan
megvakul.
nem
glaukomás tünetek bizonyos id múlva újból jelentkeznek, úgy második iridektomiát csinálhatunk lefelé. Az ilyen iriskimetszés után a fényszóródás miatt rosszabb lesz ugyan a látás, de a szem sok esetben a glaukoma további pusztításától megmenekül. Ela egy iridektomia
Az iridektomián
kívül
segített és a
még
a sklerolomia kerül szóba. Ela ez aránylag
épen olyan biztosan hatna, mint az iridektomia, ennél ajánlatosabb volna, mert a szem küllemére nincsen befolyással. Leginkább indicáltnak tartjuk a glaukoma simplex
már nagyon
ama
eseteiben,
melyekben a
hogy ilyenkor az iridektomia után gyakran elvesz a rotomia után
ben meg esetleg 2
is
látótér
szkülete
közel jutott a fixatiós ponthoz, mert a tapasztalat azt mutatja,
nem
állítja.
glaukoma
fixatiós pont, a skle-
sok esetben a folyamatot meglasítja, egyes esetekVégezhetjük továbbá akkor is, ha a szemben már I,
és ez
ellenes iridektomiát csináltunk.
300
Miután a nyaki sympathicus átmetszése, illetleg egy részének kimetszése után a pupilla megszükül és az intraocularis nyomás csökken, a nyaki sympathicus resecalását
Ez
ellen.
A
is
ajánlották, végezték és végzik
glaukoma
az operatio a sebészet körébe tartozik.
glaukoma
ellen
régebben ajánlott cornealis punctio csak
ideig-
óráig csökkenti az intraocularis nyomást, az újabban ajánlott és végzett cyklodialysis értékérl
Ha
meg
ellentétesek a vélemények.
a szem glaukomában megvakult, állandóan
a csarnok hiánya, maximálisan tág pupilla
fáj és az
és teljesen
iridektomia
sorvadt
iris
miatt
technikailag kivihetetlen, vagy pedig a fájdalom egy elzetes iridektomia
dacára sem sznik, a szem enucleatiója indicált
Hogy
.
az iridektomia miért csökkenti az intraocularis nyomást, azt
nem
tudjuk; annyi kétségtelen, hogy rendes nyomású szemben nincsen befolyással az intraocularis nyomásra. Egyesek szerint az iridektomia a táplálkozási viszonyokat javítja
;
mások
azt tartják,
sebet ruganyos hegszövet forrasztja össze, a szemgolyó
nagyobbodik
nyomásnak könnyebben
és a
át a csarnokviz állandóan szivároghat.
metszése,
hanem
E
hogy a
skleralis
igy valamennyire
enged, azonkívül a hegszöveten szerint tehát
nem
is
az
a skleralis metszés az, mely gyógyító hatással van.
iris ki-
Ennek
magyarázzák az iriúgy dektomia hatását, hogy a kimetszett szivárványhártyának megfelel helyen a csarnokzúg és igy a közlekedés szabad lesz. Ott ahol seclusio, vagy occlusio pupilláé okozza az intraocularis nyomás fokozódását, az iridektomia azzal hat, hogy a közlekedés elüls és hátsó csarnok között nagya nézetnek köszöni létét a sklerotomia. Végül
részt újból helyre
Az
is
áll.
orvosszerek közül a pupillaszükit szerek nyernek alkalmazást.
Ezeknek a szereknek naponként 4
—
5-szöri becsepegtetése igen sok eset-
ben gyors visszafejldésre birja az acut glaukoma rohamot és a chronicus glaukománál is javítja az állapotot. A javulás azonban rendszerint nem tartós. A pupillaszükit szerek becsepegtetése fleg akkor lesz helyén való, ha az acut glaukoma-roham igen heves, a csarnok nagyon sekély •és
úgy hogy az iridektomia kivitele technikai nehézbecsepegtetésektl a szem megnyugszik és a csarnok Ajánlatosak a mioticumok olyankor is, mikor a beteg
a csarnokviz zavaros,
ségekbe ütközik. kissé
mélyebb
A
lesz.
mtét kitolását teszik szükségessé azonkívül prophyaz egyik szemen glaukoma-ellenes irialkalmazzuk. Ha u.
küls körülményei lactice
is
a
;
i.
dektomiát csinálunk, a másik, még teljesen épnek látszó szembe is, nehány csep pilocarpint csepegtetünk be ezzel elejét akarjuk venni egy ;
glaukomás rohamnak, amelynek beköszöntését ilyenkor ismetelten látták. Ahol már az összes operatiók nem tudták a glaukomat megállapodásra bírni, szintén a miosisos szerekre szorulunk, melyek a gyászos kimenetelt határozottan késleltethetik, sót tudunk több oly eset-
•esetleges
rl, melyekben ezeknek a szereknek becsepegtetésével sikerült a glau-
30i
szintjén tartani
tünetek komát éveken át jelentéktelenebb prodromalis és a látás sem romlott.
anélkül, hogy a glaukomáról elmondottakat nem fejezhetjük be gyanús, legnyomatékosabban ne hangsúlyoznék, hogy glaukomára
A
még kevésbbé még szenved,
az olyan szembe, atropint,
mely glaukomában szenvedett, vagy
vagy bármilyen más mydriasisos
szín alatt ne csepegtessünk be. Ezzel a és
szert
semmi
betegnek mérhetlenül árthatunk
a becsepegtetes sulyossan megítélend hiba.
Ophthalmomalacia a glaukomának siojának
szemnek
vetkez
mintegy
phthisis bulbi
essentialis,
megbetegedése, mert a szem tenbantalmat, nem szabad azonositam a
ellentétes
jellemzi.
csökkenése
v.
A
panophthalmitis, ideghartyalevalas stb. folytan bekögyorsabb -lassúbb sorvadasával, sem a kifejldésében megakaszsérülés,
szemmel az u. n. mikrophthalmus congenitus-sal. Ophthalmomalaciának u. i. azt a megbetegedést mondjuk, melyben a tensio-csökkenés egeszen önállóan, a szem másfele változása, esetleg annak gyuladása nélkül fejldik. Az ophthalmomalacia lehet egyszer és intermittáló. Mindkett nagyon ritka. Az intermittáló ophthalmomalacia rohamok alakjaban jelenttarkezik, melyek nehány órán, esetleg nehány napon at fenallhatnak ráncos tamuk alatt a szem puhább, a szarúhártya ennek folytán sokszor lesz. A rohamot fénykerülés, ciliaris belöveltség, gyakran heves neuraltott
;
A
giás fájdalom kiséri.
tünetek a roham elmúltával teljesen
hetnek, a szem rendes tensioját visszanyeri
rad és újabb roham lesz és
még jobban
;
megszn-
máskor a szem puhább ma-
csökkenti a tensiot és a bulbus kisebb
kisebb marad.
A
baj aetiologiáját és lényegét
nem
igen ismerjük
;
valószín, hogy
a sympathicus-ideg nyald részének kóros változása játszik közre.
Az
intermittáló ophthalmomalacia prognosisa nagyon bizonytalan ,_
eredményesen orvosolni nem tudjuk.
VI.
FEJEZET.
A LENCSE MEGBETEGEDÉSEI Szürke hályog. (Katarakta). Szürke hályognak minden a lencserendszerben fészkel homályt mondunk tehát az olyat, mely vagy a lencsében, vagy a lencsetokban, vagy mind a kettben foglal helyet. Eszerint van katarakta lenticularis, katarakta capsularis és katarakta ,
lentico-capsularis.
Annak
hogy a lencserendszerbe van-e homály, úgy az oldalt bees valamint az átes világítással való vizsgálásra van szükségünk. Csupán oldaltvilágitással a lencsehomály biztos megállapítása sokszor nem lehetséges, mert pl. az öreg emberek lencséjének közepi része épen úgy reflectál, mint a hályogos lencse. Még könnyebben tévedhetünk, ha csupán diffus napvilágitásnál vizsgálunk. Oldaltvilágitásnál a lencse homályai alakjuk és srségk szerint Diagnosis.
a kiderítésére, ,
vagy fehéresszürke pont, sáv, folt, sugár, csillag stb. alakjában hogy ezek valóban homályos lencserészek, azt abból mutatkoznak tudjuk meg, hogy átes világításnál szürke- fekete vagy fekete színben látszürkés,
;
szanak a vörösen
Ha pilla
reflectáló pupilla területében.
a lencse egész kiterjedésében homályos átes világításnál a pu-
rendes vörös visszfénye elmarad,
a szembogár átvilágíthatatlan,
szürke szín.
Kezdk
néha szürke hályognak minsítik a pupillának szürke szinú álhártyával elzáródását. Ettl a tévedéstl megóvhat, hogy az elzáródást okozó szövet majdnem mindig összentt a szivárványhártya pupillaris szélével, továbbá az, hogy a szembogár mydriasisos szer becsepegtetetagul. sére vagy egyáltalában nem, vagy hiányosan és egyenltlenül A homályok rendesen csillag, sugár, vagy külloszer alakjuk es elrendezdésük miatt könnyen ismerhetk fel lencse homályoknak. Ez az alakjuk a lencse szöveti szerkezetével függ össze. Azonkívül a lencse homályok mindig mozdulatlanok és megakadalyozzak a hatulso lencsetok tükörképének keletkezését. Hogy meggyzdjünk arról, vájjon a lencse körzete
is
homályos-e, gyakran homatropin vagy eumydrin
i,
vagy2%-os
303 ez a vizsgálat igen sokszor oldatával ki kell tágítani a pupillát. Minthogy szerekkel óvatosak legyünk és öreg egyéneken történik, a pupillatágitó
figyelemmel hatásukat. Oldalvilágitással megállapíthatjuk
kisérjük
még
azt
is,
hogy a homály a
lencsének milyen melysegeben fekszik. Lefolyás.
Némelyik
részleges lencsehomályt kivéve,
mely az egész
a legtöbb esetben, életen át változatlan maradhat, a kezd lencse-homály szürke hályog és általános megbetegedés kíséretében jelentkez
öregkori
esetén jóformán mindig tovább terjed
—
katarakta progressiva
—
úgy,
hogy végül az egész lencse homályos lesz. A lencsehomálynak dését a hályog érésének, matur atio kataraktae, szokás nevezni. Az els szakot, midn az elhomalyosodas kezddik, midn tehat a ezt a terje-
lencsében csak itt-ott látunk egy _ egy homályt, a lencse többi részé pedig
szakának mondjuk. A hályog kezddése azonban korántsem egyforma mindegyik esetben, st az els homályok alakjuk, elrendezésük es helyzetük tekintetéátlátszó, a katarakta incipiens
bl
igen
A dik,
különbözk lehetnek. homályok jelentkezésével együtt a
lencse nedvtartalma fokozó-
térfogata növekedik, szövete megduzzad, épen ezért a hályogot ezen
szakában katarakta intumescens-nek is mondjuk. Ebben az idszakban, midn a homályosodás okozta látás-zavarok rendszerint még igen csekélyek, gyakori az emmetropiás betegnek az
vagy legalább jobban, a közellátó betegnek pedig az a megfigyelése, hogy ersebb homorú üvegre szorul, mint amilyet eddig használt és a hypermetropiás és a presbyopiásnak az a megfigyelése, hogy az eddig használt, egészen megfelel domború üveggel nem lát már oly tisztán, mint elbb, hanem gyengébb domború üvegre van szüksége, esetleg hogy üveg nélkül lát legjobban. Meg kell jegyeznünk azonban azt is, hogy a látás homorú üveg használatakor ilyenkor azért is javul, mert ez az üveg ersebb alkalmazkodásra serkenti a szemet, az alkalmazkodás pedig a szembogár szkülésével jár. Ha már most a kezdd szürke hályog a kerület felé fekszik, a pupilla összehúzódásakor a szivárványhártya ezeket a homályokat eltakarja és igy a látás-zavarok csökkennek, vagy el is maradnak. a panasza, hogy csak homorú üveggel lát
Még
éretlen hályog esetén (katarakta irnmatura) az elüls csarnok
mindig sekélyebb a rendesnél lyem fény.
Ha
jól,
és a lencse sokszor kékesfehér
szín
és se-
egyformán homályos, azt mondjuk, hogy a hályog megérett, katarakta matúra ha azonban a homály még nem a lencsetok egész tartalma
;
terjedt ki a lencse egész állományára, a hályogot
juk
és
ama
katarakta
fok szerint, mely azt a teljes éréstl
nondum matura-ró\
Hangsúlyozni
kell
és katarakta fere
azonban
azt,
11
„nem érettnek mondmég elválasztani látszik,
matura-ról szólunk.
hogy a lencsetok egész tartalma
-
304
nem homályosodik el minden esetben egyenletesen, hanem csak ha a lencsének még nincsen magja. A keményebb mag rendesen vagy sárgás-barna színével
bees
elüt a többi hályogos lencseti, a mit oldalt-
világítással rendszerint
nem nehéz
megállapítani.
Érett hályog esetén az elüls csarnok rendes
lyogos lencse kb. 8
akkor, sárgás,
mm. átmérj
és kb. 3
mm.
mélység
;
az érett há-
vastagságú.
Vannak azonban hályogok, melyek sohasem mutatják a teljes érettségnek eme tüneteit. Ilyen az u. n. katarr akta nigra. Elnevezeset onnan nyerte, mert a pupilla küls megtekintésre jóformán tiszta feketének mutatkozik, oldalt bees világításnál azonban barna színnek es átes 'vilá-
nem
is
A
katarakta nigra tulaj donkepen. hályog a szó szoros értelmében, hanem az egesz lencsének öregkori
gításnál
nem
reflectál vörös fenynyel.
megkeményedése,
A
megérésével azonban a lencse-rendszer változásai fejezdtek be, mert az érett hályog idvel túlérik katarakta hypermatura. A lencseben ilyenkor szetesesi folyamat indul meg és a lencse, mely a hályog érésével
hályog
még nem
sklerosisa.
u.
n.
víztartalmának gyarapodása folytán térfogatában' ntt, most nedvtartalmának csökkenésével térfo-
gatában
vészit.
Ilyenkor az elüls csarnok mélyebb a renmozgásadesnél, néha a szivárványhártya a szem fogakor rezeg, ami onnét van, mert a lencse tei elveszivárványhártya tának csökkenése folytán a sztette támaszát.
maga A
szivárványhártya ár-
nyéka éretlen hályognál.
Néha nemcsak
a hályogos lencse
is
rezeg,
az
iris,
hanem tre -
katarakta
zsugorodó mula, ami abból magyarázható, hogy a suspensoriumlencse megnyújtja a ligamentum minek folytán a szoros összefüggés a rostjait,
zonula és a lencse között meglazul. katarakta capsularis csatTúlérett hályoghoz sokszor a tokhályog, élénkebb, szürkés-fehér szín, a tok lakozik. A tokhályog rendszerint gyanánt mutatkozik. közepi részeit elfoglaló, rendetlen alakú folt egy masi A hályog érett, nem érett, vagy túlérett voltára még árnyékának magatartasa o jelenségbl, nevezetesen a szivárványhártya az elüls lencsefelületen, következtetünk. nem erett. fényforrásból fényt juttatunk a szembe, ,
.
Ha
oldalt álló
hályog esetén meglátszik az
még nem
jutott
el
iris
árnyéka a homályos lencserétegen
egészen az elüls lencsetokig
(1.
109. ábra).
Ha
me y
a hályog,
homályos lencse oldalapui a szivarmegérett és az egész vastagságában hályog eseten, mi on ez az árnyék elmarad. Túlérett ványhártyához,
ismét
a szivárványhartyatol lencse térfogata kisebbedik és a lencse eretlen ha y g meglátszik. Ilyen esetben az zik, ez az árnyék esetleg újból
305
megóv
összetévesztéstl
„al való
a
homály
az elüls csarnok
külseje,
lencsetok homálya stb. mélysége, esetleg a szivárványhártya rezgése, a A szürke hályog érett, voltának megállapitása azért fontos, mert
idpontját fleg ettl tesszük függvé. Érett hályog esetén u. i. eltávolítható, mert tokjáa lencsetok behasitása után a lencse egészen lencsetörmelék ból úgy válik ki, mint az érett gesztenye a héjából s így átlátszó részéi meg nem marad vissza. Éretlen hályog eseten a lencsenek
mtét
a
odatapadnak a tokhoz
nem
nehezen, vagy egyáltalában
és
távolíthatók
hogy átlátszó keregreszek bennmaradtak. A visszamaradt részek azután lassan elhomályosodnak és utóhályogot, katarakta secundaria, alkotnak, mely a mtét optikai eredmenyet csökel,
esetleg
nem
is
vesszük
észre,
kenti, talán egészen tönkreteszi és
mtétet duzzad
Néha
tesz szükségessé. és a
ha a homály nem szívódik
újabb
fel,
a visszamaradt lencsetörmelék gyorsan
szemnyomást fokozza, ami a sebszélek záródását
késlelteti,
máskor szivárványhártya gyuladást indít meg. Nem minden érett hályog egyforma összeállású és a szerint, a mint a hályog vagy kemény maggal és kevés kéreggel, vagy több kéreggel és kisebb maggal, vagy épen semmi maggal sem bír, kemény maghályogról (phakoskleroma),
kemény hályogról
(katarakta
dura,
illetleg
duro-mollisról ) és lágy hályogról (katarakta mollis) szólunk. lyogfajt leginkább öregebb
még
egyéneken
katarakta
Az els
há-
találjuk, a két utóbbit fiatalokon,
mag. Általánosságban azt mondhatjuk, hogy a 25. életévig a szürke hályognak rendesen nincsen magja, vagy ha van, apró és puha az ezen koron túl jelentkezett akiken a lencsemag
apró és puhább, vagy nincsen
is
;
hályog azonban mindig magvas.
Annak
hogy a hályognak van-e magja, rendesen nem ütközik nehézségbe, mert a mag sárgás, vagy sárgás-barna színével elüt a kéreghomálytól mennél sötétebb barnás szín a mag, annál keményebb és annál nagyobb. A mag nagyságáról föltétlenül meg kell gyzdnünk, mert nagyobb maggal bíró hályog kihúzásakor nagyobb sebet kell készíteni, máskülönben a tömör összeállású mag nehezen, vagy épen nem távolítható el és ha a kitolási kísérletet erltetjük, zúzzuk a szivárványhártyát és a sebszéleket és könnyen kapunk üvegtestveszteséget, ami a mtét eredményét kockára teszi. Különösen katarakta nigra esetén van szükség nagy sebre, mert itt az egész lencse kemény, sklerosisos. A megérést követ folyamat, tehát a túlérés rendén nem mindegyik hályog egyforma viselkedés. a megállapítása,
;
Az egyik
egészen elhígul, ez a katarakta fluida
mely rendegyéneken és akkor keletkezik, ha a hályog megután a lencse nem veszít több nedvet máskor mészsók rakódnak pl.
s.
lactea,
szerint csak fiatalabb
érése
;
le
a lencseállományban,
mely kréta
mány Dr.
a Hoor
fehér,
ez
a katarakta sedimentosa,
vagy sárgás-fehér színével tnik
megvastagodott lencsetokon :
Szemészet.
belül
calcarea
fel.
egészen
Ha
s.
gypsea,
a lencseállo-
összezsugorodott, 20
;
306 katarakta aridosiquata-vól szólnunk
;
ha a megvastagodott tok tartalma
egészen elhígul, katarakta cystica-Y3\ van dolgunk.
Ha
az elhígult lencse
annyira felszívódik, hogy az egész lencserendszerbl csak vékonyabb, átlátszatlan hártya
Ritkább
és
marad
vissza,
a katarakta membranacea keletkezik.
csak öregebb egyéneken történik, hogy a kéreg a tokon belül
elhígul, a sklerosisos
tartásakor ilyenkor
mag alúl,
A
pedig változatlanul megmarad.
szem nyugodt
a lencsetokon belül, sárgás-barna homályt
lá-
A
szem mozgásakor a homály helyzetét változtatja. Ez a katarakta Morgagniana. Subjectiv tünetek. A szürke hályog subjectiv tünetei közé mindenektunk, mely
felfelé
domború
határral végzdik.
eltt a látás rosszabbodása, a látóélesség csökkenése tartozik. A látóélesség csökkenésének foka a homály kiterjedésétl, helyzetétl, srségétl és határoltságától függ. Az élesen határolt homály, még ha srbb is, nem apasztja annyira a látást, mint az elmosódott határú, bár áttetszbb homály. Részleges homály esetén nagy befolyással van a látásra a homály-
nak a pupillához viszonyított fekvése. Csekély kiterjedés de a pupilla területében fekv homály sokkal inkább rontja a a kiterjedtebb és
srbb,
de a pupilla területén kívül
es
és
áttetsz,
látást,
mint
homály.
Ha a homály középpontilag fekszik és a lencsének többi része tiszta, a beteg csökkent világításnál jobban lát. Ilyenkor u. i. a szembogár tágul és a fénysugarak a tiszta körzeti lencserészeken át juthatnak a szembe. Ennek a betegnek tehát
nyktalopiás panaszai lesznek.
ellenkezleg a lencse széli részei homályosak, a lencse közepe pedig tiszta, a beteg látása élénkebb megvilágításnál javul, mert ilyenkor a pupilla szkebb lesz és a szivárványhártya a széli homályokat eltakarja. Az ilyen beteg hemeralopia- ról fog panaszkodni. További subjectiv tünet a rovarlátás myodesopsia, mouches volantes.
Ha
,
A
vagy fekctésszürke pontokat,
beteg látót srében, fekete
foltokat, vona-
azonos irányban lakat lát, melyek a szem mozgásaival együtt és ezekkel helyén változtatják helyüket és a látótérnek mindig egy és ugyanazon maradnak. Ebben különböznek az üvegtest-homályoktól.
Gyakori panasz és sokszoros látás
diplopia
5
et
,
a lángot, a csillagokat, a holdat kettsen, illetleg még jobban megsokszorosítva látja. A sokszoros
hogy vagy oka a homályosodé
arról számol be,
— io-szeresen,
látás
szürke hályog esetén az egyszem ketts polyopia monocularis. A beteg rendszerint
kezdd
a lencse a tárgynak
nem
egy,
lencse
fénytörési
hanem több képét
rendellenességébl folyik vetiti az ideghártyára.
és a mouszürke hályog tovább terjedésével a diplopia a polypia apad, annyira, hogy a ches volantes-ok eltnnek, de a látás mindinkább számlálni, késbb márcsak a beteg bizonyos id múlva már csak ujjakat tud eltt történnek, veszi észre, melyek közvetlenül a szeme
A
kézmozgásokat
csökken. végül pedig a látás esetleg quantitativ fényérzésre ha egyszer szürke szabad, nem Ennél tovább a látásnak fogyni
307
akár a körzeti fényérzés bihályogról van szó. Mihelyt akár a központi, hogy bonyolult szürke zonytalan és hiányos, tisztában lehetünk azzal, tekintetébl egészen más megítéhályoggal van dolgunk, mely a prognosis
mint a katarakta incomplicata A lencse teljes elhomályosodása mellett, ami aggkori szürke hályog rendszerint annyira kb. egyértelm a hályog megérettvoltaval, alatás .
lés alá esik,
•esetén
hogy a beteg csupán kézmozgásokat lát. Ennek a tapasztalati kinek ténynek annyiban van jelentsége, hogy az olyan tavollako beteget, rendelhetjük hályoga még messze van a megerestol, arra az idpontra mtétre, mikorra látása annyira csökken, hogy épen csak kézmozgást lát. Hogy a hosszan fennálló teljes hályog, mely a látást fenyerzesre
•csökkent,
tud-e felntteken a szem latokepessegenek állandóan árlátás tani oly értelemben, hogy amblyopia ex anopsia-t okoz, úgy hogy a a hályog eltávolítása után sem javul meg lényegesen, valószíntlen csökkentette,
;
nagyon valószin azonban az, hogy a világrahozott hályog befolyással van az ideghártya mködképességének kifejldésére és ha az ilyen hályogot nem operáljuk elég korán, amblyopia ex anopsia fejldhet, amelyen azután a hályog eltávolítása már keveset Difjerentialis diagnosis.
szarúhártya-
és
segít.
Felületes vizsgálatnál a lencse homályait
üvegtest homályokkal lehet összetéveszteni.
Azonban
sem a szarúhártya, sem az üvegtest homályai nem mutatják a lencsehomályok jellegzetes és a lencse szöveti szerkezetétl függ alakját és elrendezését. Az üvegtest homályok a legtöbb esetben mozgók, a lencsehomály mindig szilárdan álló. Sokkal gyakoribb eset, hogy a felületesen vizsgáló orvos kezdd szürke hályogot diagnoskál, mikor hályogról nincs szó. Ez különösen olyan éltesebb betegeken történik, kik arról panaszkodnak, hogy látásuk fájdalom nélkül, lassan apad és kiknek lencséje
szembetn
aggkori reflexet
mert a lencsemag megkeményedése folytán nagy a különbség a mag és a kéreg fénytörése között. A látás csökkenését azonban nem ez a körülmény, hanem pl. a látóideg megbetegedése, vagy glaukoma
mutat
azért,
simplex okozza.
A
beteget azután azzal biztatja orvosa, hogy várjon, mig
hogy csak kézmozgást lát, mert csak akkor lesz érett a szürke hályogja az operatióra. És mikor a beteg mtét végett jelentkezik, mindenrl lekésett, csupán azért, mert az orvos beérte, hogy látása annyira csökkent,
meg a beteg szemét és nem világította át a pupillát, a midn kétségtelenül meggyzdhetett volna arról, hogy a betegnek nincsen szürke hályoga, hanem a reflexet a sklerosisos mag okozza, mely átes világításnál sötétebb vörös szín, gömbszer testnek, de nem egyedül diffus napvilágnál nézte
vagy sötétszürkének mutatkozik. különböz alakjai a) Részleges állandó szürke hályoa terjed hályog katarakta progressiva melybl végül mindig teljes
feketének,
A gok. b)
szürke hályog
:
,
hályog, katarakta totális
,
lesz.
20 *
,
3°S
azonban jegyezni, hogy a részleges állandó hályogalakok mindegyike szintén tovább terjedhet és teljes hályoggá is lehet. Az állandó részleges hályogok a következk
Meg
kell
:
i.
anterior
Az elüls iio.
(1.
sark hályog, elüls központi tokhályog, katarakta poláris
ábra).
Az elüls sark-hályog
lehet világrahozott és lehet szerzett.
A
szerzett
akként keletkezik, hogy a központi-szarúhártya fekély áttörése után a lencse pólusával a fekélyhez fekszik melybl a kártékony anyagok a lencsetokon átszrdnek és a lencsetok hámját körülirt helyen elpusztítják. Késbb ott, ahol a hám elpusztult, szürke szín szövet-ujképzdés indul meg. az elüls poláris hályog apró és élesen határolt, a látászavar igen csekély; ha ellenben a hályog kiterjedtebb és a pupilla területének nagyobb részét tölti ki, nagyon apasztja a látást, mihez a szarúhártya-ho-
Ha
in.
no. ábra.
mály
rendszerint
is
lényegesen
ábra.
Katarakta perinuclearis.
Katarakta poláris anterior.
hozzájárul.
Ilyen
esetekben ajánlatos
az iridektomia.
A
2.
hátulsó sarkhályog. Katarakta poláris postica
ponti tokhályog).
3.
len-
A
hályog mindigvilágrahozott. jelentéktelen. látás-zavar az esetek nagy többségében egészen homály, fonalszer katarakta fusiformis, olyan Orsó-hályog,
csetok sarkában.
A
(hátulsó közép-
Apró, fehéres szín, pontszer homály a hátulsó
mely a lencse tengelyében a lencse elüls
és hátulsó
sarkát összekötni
vastagságának közepe táján orsószeren megduzzad. Átes Magkörüli hályog. Katarakta perinuclearis' s. zonularis.
látszik és a lencse 4.
concentrikusan elrendezett világításnál a lencse közepén, az aequatorral feketés szín, kisebb-nagyobb világosabb, vagy sötétebb szürke, vagy rendszerint 1 1 1. ábra). Az átmér látunk
átmérj 3 és
4
korongalakú homályt
mm.
A
1
(
.
azonban ennél nagyobb. vörösen lencserészlet, tehát átes világításnál
között váltakozik, esetleg
homályt tiszta kiterjedés a homály, annál széreflektáló öv fogja körül, mennél kisebb hályog közepe kevésbbé telítettnek lesebb ez az öv és megfordítva. A mert a homályt a mag és a kéreg tehát világosabbnak látszik, mint a széle, maga a mag pedig tiszta ésközött elhelyezett rétegnek homálya okozza, átlátszó.
I
309
Megesik néha, hogy
nem
egy,
hanem
két homályos kéregréteg van,
pedig az ugyancsak amelyeket átlátszó rétegek határolnak, a közepén átlátszó
mag
foglal helyet
(1.
112. ábra).
korong hol élesen határolt, hol a kerületébl sugárirányhomályok ban elrendezett, apró, Ö‘5— mm.-nyi hosszú, vonalszer lovasainak nyúlnak ki. A vonalszer homályokat a perinuclearis hályog
A homályos
v (a) alakúak es oldalt bees világításnál néha megállapíthatjuk, hogy ennek a fordított v-nek egyik szára az elüls, másik szára a hátulsó kéregállományba terjed, vagyis lovas módjára ülnek a korongalakú homályon. A lovasoknak keletkezését úgy magyaráznevezik.
Ezek
u.
1.
fordított
hogy az a lencse
zák,
melybl késbb
rész,
a
mag
lesz, kissé
sorvad, ezáltal
rések keletkeznek közötte és a kéreg között, melyek klinikailag sugárszeren elrendezett homályos vonalkáknak látszanak.
A
perinuclearis hályog rendszerint világr ahozott
gyermekkorban fejldik.
Feltnen gyakran
vagy a legfiatalabb
találjuk gyermekeken,
kik
továbbá olyanokon, kik a rhachitis tüneteit mutatják. Sérülések után is láttak már perinuclearis hályogot, melynek kifejldésében elzlampsiában
szenvedtek,
az öröklékenységnek
A
jut szerep.
is
majdnem mindig mind rendszerint nem változik, de hályog
perinuclearis
a két szemre terjed,
azért esetenként az egész lencse elhomályosodik.
A nek
;
látás-zavarok
igen
a
homály srségétl függ-
áttetsz homályesetén a
látás
esetleg
xi2. ábra.
Katarakta perinuclearis (átmetszetben két homátyos réteg-
sr
gel)homály esetén a beteg rendszerint csak ujjakat olvas. Ezek az esetek, operatív beavatkozást tesznek szükségessé, mégp edig vagy a hályog discissiojdt, vagy annak kivonását, vagy végül az optikai iridektomiát. Discindálni akkor fogunk, ha fiatal (20 éven aluli) betegrl van szó, ha a homálynagyobb kiterjedés és megállapodott volta fell nem vagyunk biztosak. Ez az utóbbi két tekintet 20 éven felüli egyéneken a hályog kivonását teszi javalttá, mert az ilyen korban lév egyén lencséje már maggal bir, a mag pedig nem szívódik fel. Iridektomiát akkor végzünk, ha a hályog apró és annál nagyobb kiterjedés a tiszta körzeti rész,
egészen
jó,
ha a hályog megállapodottnak tekinthet, a mit abból Ítélünk meg, hogy a látás hosszú idn nem rosszabbodott és a hályog objective sem
és
változott.
Hogy
az iridektomiától várhatunk-e optikai eredményt azt abból következtethetjük, hogy mydriaticum becsepegtetésével tágítjuk a pupillát és
megfigyeljük lényegesen javul-e a látás
a discissio fölött és
nem 5.
az,
hogy a szem megtartja
;
az iridektomiának
elnye
alkalmazkodás-képességét
szorul hályogüvegre.
Maghályog. Katar akta nuclearis.
magrkörüli hályognál, melyhez azonban
A
maghályog sokkal ritkább a úgy alakilag, mint eredetét ille-
1
-
3io
tleg is kétségtelenül közel áll. Tudunk több oly esetrl, hogy az egyik a következ nemzedék ugyancsak nemzedék több tagja perinuclearis,
—
—
több tagja nuclearis hályoggal született. 6. Elüls kéreghályog. Katarakta corticalis -
elüls
részében
látunk
(1.
1 1
—
3.
A
anterior.
lencsekéreg
vagy százszorszépre emlékeztet homályt mely oldalvilágításnál szürke, átes világításnál fekete-
csillagalakú,
ábra),
vagy fekete szín. A kéreghályogot többnyire egyébként is beteg szemben találjuk; különösen gyakori az ideghartya festekes elfajulásánál és chorioiditisnél. Bár a hályog éveken át változatlan maradhat, idvel mégis tovább szokott terjedni, mig végül az egesz lencse homályos szürke,
lesz,
ami a lencsének állandóan hiányos táplálkozásából önkent
folyik.
A kéreghályog tehát az esetek többségében bonyolult hályog és kivonásának prognosisa kedveztlenebb, mint az egyszer hályogé, mert az üvegtest
majdnem mindig
elhigult. 7.
corticalis
A
kéreghályog.
hátulsó
A
posterior.
hátulso
az elülsnél gyakoribb. lefolyására 113. ábra. Katarakta corticalis anterior.
és
nézve
hályoggal.
szemben mind a kettt
kereghalyog
Eredetére, alakjára,
prognosisára
megegyezik az elüls
Katarakta
teljesen
Néha egy
látjuk.
A látás-zavarok úgy elüls mint hátulsó kéreghályog esetén igen jelentékenyek ezeket úgy a homály rendszerint nagyobb kiterjedése, valamint hátulsó corticaaz azt kisér ideg- és érhártya megbetegedés okozza. A ;
lis
hályog sérülések folytán 8.
A
is
keletkezhet.
Katarakta punctata, ritkább hályog-alak. részleges homályok közé sorozzuk végül :
A katarakta striata-t és 10. A katarakta stellata-
9.
.
bl
melyKatarakta progressiva et totális. A tovább terjed hályogról, idvel mindig teljes hályog lesz, már szólottunk.
öregkori hályog, katarakta senilis, mely rendszerint mind a két szemen rövicsak az 50. életéven túl, jóformán kivétel nélkül elhojelentkezik és elbb, vagy utóbb az egész lencse Aetiologia.
I.
Az
desen egymásután
Ezt a hályomályosodására vezet, a szürke hályog leggyakoribb alakja. tünetének tekinteni, got nem szabad az öregkor mintegy physiologiai folyamatnak. mint pl. a haj szülését, hanem minden esetben kóros mint az aggkori katarakta congenita aránytalanul ritkább, 2.
A
az egesz eleten világrahozott hályog lehet részleges és továbbra lehet teljes. Az állandó részleges át ilyen maradhat, lehet azután haladó és és a hatulso kereghályogok között leggyakoribb a magkörüli, az elüls-
hályog.
A
postica. hályog, azután a katarakta poláris antica és
A
világrahozott teljes hályog az esetek többségében lágy összeállású
kéreghályog, de azért van világrahozott kemény maghályog is. A világrahozott hályogot rendszerint mind a két szemen találjuk és
fejldés-hibával
szemgyuladas következmenye, vagy valami van összefüggésben kétségtelen továbbá hogy az örök-
lékenységnek
jut szerep.
vagy a méhen
belül lezajlott
is
;
világrahozott hályogot többnyire csak akkor veszik észre, ha a gyermek már nehány hónapos. Az újszülött u. i. az els hetekben, a táplál-
A
kozás rövid idközeitl eltekintve, jóformán egesz nap alszik, azonkívül az újszülött pupillái szkek, úgy hogy a lencse homályát nem könny meglátni. 3.
Bonyolult szürke hályog. Katar akta complicata.
Bonyolult szürke hályogról akkor szólunk, ha a hályogot a szem oly
megbetegedésével együtt látjuk,
melyrl tudjuk, hogy a táplálkozási
viszonyok súlyos megzavarása folytán, a lencse elhomályosodását okozhatja. Ilyen
fleg a szarúhártya kiterjedt
mély
és
genyedése, az iridokyk-
az iridochorioiditis, a chorioiditis, az ideghártya festékes elfajulása
litis,
,
az
ideghártya leválása és az absolut glaukoma, ritkábban a nagyfokú közellátóság.
A
lefolyt
szarúhártya-genyedésnek
kezményei mindig könnyen megállapíthatók komplikált hályoggal van dolgunk. Ilyen rendszerint fehéres-sárga
tyával és a sugártesttel
az
és
és így az
pl.
is,
követ-
hogy ettl függ
az u. n. katarakta accreta,
szín hályog, mely nagyrészt a szivárványhár-
is
összentt.
Sokszor azonban nehezen állapíthatjuk gálattal azt,
iridokyklitisnek
meg egyszeren küls
vizs-
hogy a hályog nem függ-e össze valamely mélyebben fészkel Ennek az eldöntése pedig feltétlenül szükséges, mert az-
megbetegedéssel.
ilyen complicatioknál rendszerint nincs értelme a hályog kivonásának,
amennyiben az optikai eredmény nagyon csekély lesz, vagy egyáltalában nem is lesz, optikai eredmény és ha a mtétet a beteg kívánságára csupán kozmetikai tekintetbl végezzük, hogy a pupilla fekete szín, legyen az mtét prognosisa kedveztlenebb, mint az egyszer szürke hályogé, végül pedig a bonyolult hályog sokszor a rendes hályogoperatiótól eltér ilyen
eljárást
követel.
Hogy
a hályog mélyebben fekv bajjal bonyolódott, azt sokszor a hályog külsejébl sejthetjük, mely gyakran elhigult, másszor elmeszesedett,
néha sárga, vagy zöldes szín
stb.,
de biztosan csak a középponti és a
körzeti fényérzés vizsgálásából tudjuk meg.
Ha
a középponti és körzeti fényérzés kifogástalan, a hályog legna-
gyobb valószínség zés,
szerint
nem
bonyolult
;
mihelyt hiányos, rossz a fénye-
a hályog bonyolult.
Hogy sympathiás alapon fejldhetik-e szürke hályog, vagyis létezik-e valójában katarakta sympathica, azt távolról sem ismerhetjük el beigazolt-
312 legtöbb ilyen eset úgy látszik enyhébb alakban lefolyó sympathias ophthalmia volt, melyrl tudjuk, hogy jóformán mindig az iridokykhMinden iridokyklitis pedig hályog képzdésére tis képében mutatkozik.
nak.
A
Csakis ilyen értelemben szólhatunk katarakta sympathicáról,
vezethet.
mely azonban nem egyéb, mint a lencse elhomályosodása sympathiás iridokyklitisben megbetegedett szemben. Sérülések igen gyakran okoznak szürke 4. Katarakta traumatica. vagy a sklera hályogot, még pedig rendszerint úgy, hogy a szarúhártya, ál a csarnokáthatoló sérülése mellett a lencsetok is megsérül, hasadásán víz a lencse állományához férkzik és
lyosodására vezet.
sabban
annak
részleges,
vagy
A traumás hályog annál kiterjedtebb
ménnél fiatalabb az egyen. lencsetok azonban nem csupán ilyen
teljes
lesz és
elhomá-
annál gyor-
terjed,
A
hat be,
direct sérülés folytán szakad-
hanem megrepedhet
tompa er behatása
alatt
szemet ért
a
hogy
anélkül,
is,
a szemgolyó áthatoló sebzést szenvedett volna.
A
lencsére vonatkozó
kor
is
következmények
ugyanazok maradnak. Az
nyomó többségében
ilyen-
esetek túl-
az elüls lencsetok ha-
sad be. 1 iá.
Hogy a szemgolyó
ábra.
épségben maradt lencsetok dacara
Katarakta traumatica az elüls hátsó kéregben.
és a
valamint klinikai
zúzódása
mályosodh atik a lencse, megfigyelések nagyon valószínvé
azt
úgy
esetén is
elho-
kísérletek,
teszik.
és a sérülés sérüléses hályog eleinte rendszerint csak részleges csakhamar homályos helyére szorítkozik, innen azonban tovább terjed es az esetek, melyekben a lesz az egész lencse. Aránytalanul ritkábbak azok
A
homályos részek homály megint teljesen eltnik, vagy azáltal, hogy a Szintúgy ritkák azok az feltisztulnak, vagy hogy felszívódnak és eltnnek. hátulsó,. ritkán az sérülés után kiterjedt, rendszerint^ a homály jelentkezik elüls corticalisban székel és többnyire csillagalakú
esetek
(1.
1
is,
midn
nagyrészt, mely azután sokáig változatlan maradhat, st
14. ábra),
vagy egészen
A
feltisztul.
sérüléses hályog kifejldésével
ki a sérülés
következménye,
azonban nagyon sokszor nem merül
hanem még egyéb
veszélyek
is
fenyegetik a
mely a légi ossza szemet. Áthatoló sérülés esetén fertzés töténhetett, a okoz, melyne esetekben panophthalmitist, vagy súlyos iridokyklitist
szem áldozatul
esik.
Az
át
nem
hatoló sérülések
is iritist
és irido^y
^
ítn
oma
hogy az indíthatnak meg, melynek az lesz a következménye, szivárványhártyával katarakta lyosodott lencse összen a sugártesttel és c
dCCVCÍCl
duzzadása azonkívül a szem feszültségének okozhat és ha ezt az orvos növekedését, tehát másodlagos glaukomát
A
sérült lencse gyors
313
szem megvakulhat. A duzzadó lencse továbbá a szivárványhártya izgatása folytan intisre adhat alkalmat, mely a szembogár szélének lenövésével és a szembogár elzáródásával végzdhet. Mindezekbl látjuk, hogy friss sértiléses hályog esetén óvatosnak körülményt tekintetbe kell venni, kell lenni a prognosis- sál és minden idején
nem
mieltt
A
veszi észre, a
a valószín lefolyásról nyilatkozunk.
hályognak sajátszer és ritka alakja az -elüls lencsefeEzt a pupillaris szél lenyomatának tekinthetlület gyralaku homálya. jük, mely vagy azáltal jön létre, hogy a behatoló er lelapitja a szarúhártyát, vagy a lencsét szorítja elre a pupillaris szélhez. A traumás hályogok sorába sorolhatók azok a hol részleges, hol teljes,
sértiléses
meg
hol múló, hol
snjtás után
A
állandósuló lencsehomályok
is,
melyeket villám-
láttak.
sérülés végül
úgy
is
okozhat hályogot, hogy a lencse luxalódik,
vagy subluxatiót szenved. Az de mindig homályos lesz.
ilyen lencse gyorsabban-lassabban ugyan,
Katar akta diahetica. A katarakta diabetica a cukorbetegség következményes baja, épen azért minden életkorban láthatjuk és pedig mindig mind a két szemen. Mennél fiatalabb az egyén, annál gyorsabban homályo5.
sodik
el
a lencse. Elkerülhetetlen tehát,
hogy minden fiatalkorú hályogos
betegnek vizeletét vizsgáljuk meg. Az 50. életéven túl a diabeteses hályog fejldése miben sem tér el az aggkori hályogétól és a kifejldött hályog sem mutat különösebb jellegzetes külst, hogy abból a diabeteses természetére következtetni lehetne. Fiatal egyéneken ellenben rendszerint úgy
kezddik a
hályog, hogy eleinte a lencse egyenlit-öve homályosodik
azután homályos
el,
kéregréteg is, majd az elüls corticalis gyorsan jelentékenyen megduzzad. A hályog diabetes eseteiben azonban távolról sem oly gyakori, amint azt régebben gondolták, az újabb statistikák csupán 2, legfeljebb lesz a hátulsó
és a lencse
3%-ot mutathatnak
ki.
Diabeteses betegeken néha antidiabeteses, fleg karlsbadi kúra után a hályogos szem latasanak javulását észlelték, ami azonban legnagyobb valószínséggel mindig az egyidejleg fennálló diabeteses ideghátya-
bántalom javulásának, nem pedig a lencse-homály fel tisztulásának a következménye. Az egyedül célravezet orvoslás tehát szintén a mtét (extractio), melynek prognosisa azonban valamivel kedveztlenebb, mint az egyszer hályogé, mert a seb gyakran kevésbbé gyorsan záródik és az utókezelés közben aranylag gyakoribb az iritis, még pedig annál gyakoribb, mennél jelentékenyebb a vizelet cukortartalma. Nem célszertlen tehát
az operatiót kissé kitolni, mig a vizelet cukortartalma megfelel orvoslás és étrendre csökken.
Katarakta nephritica. Vesebetegeken is gyakoribb a hályog, úgy, hogy az összefüggést a két megbetegedés között kétségtelennek kell elfogadni. 6.
314
Eklampsiában
szenvedk, illetleg szenvedettek szemeiben ismételten látunk szürke hályogot, még pedig rendszerint peri7.
rhachitisben
és
nuclearis hályog alakjában, továbbá ugyancsak aránylag gyakran láttunk
—
sr
mi is teljes hályogot oly fiatal, 25 30 esztends nkön, kik vagy egymásutánban szültek, vagy csecsemiket hosszasan táplálták és emellett
maguk lált,
és
is
rosszul táplálkoztak
lefogyott
nkön
gyermekágy után
de láttunk ismételten hályogot rosszul táp-
;
rövidesen az els, különben rendesen lefolyt szülés is.
Ez
a hályog azonosnak tekinthet Ulrich inaniiios
hályogával.
A
még
ritkább és részben
a pellagra, a raphania
szerepel az ergotismus, meningitis, a lues
,
kétséges aetiologiai ,
a
momentumok
tetania,
között
a mocsárláz, a
a typhus, az epilepsia és az ázsiai cholera, a vcrvesztés, a
kachexia strumipriva és a Basedow-kór. Pathogenesis.
dig ugyanaz,
A
szürke hályog kifejldésének oka, korántsem min-
st valószín, hogy még
az elsdleges aggkori szürke hályogot
ugyanaz a befolyás. Némelyek szerint az elhomályosodás a lencsemag öregkori megkeményedésével, sklerosis-óv al áll összefüggésben. Ha a sklerosis gyorsan halad, a kéregállományban a
sem okozza minden esetben egy
lencserostok között hézagok
rendes viszonyok között
is
és
keletkeznek, melyekbe a lencsetokon belül,
lev szabad folyadék
kerül,
mely a
eltér törési együtthatója következtében ezeket a
vetébl mályosoknak mutatja.
Késbb
a nedvfelvétel
mind nagyobb
lencse szö-
réseket, lesz,
ho-
amire az
elhomályosodó lencse térfogatának gyarapodásából következtetünk, mind több rés mutatkozik homályosnak, mig végül a lencse szövete valójában elhomályosodik.
Mások
azt tartják,
hogy a csarnokviznek az öregkorban megváltozó
a lökést a lencse elhomalyosodasara, oly értelemben, hogy az ilyen csarnokviz elégtelenül táplálja a lencsét. Hogy a hiányos táplálkozás, melyet általános anyagcseremegbetege-
összetétele
adja
meg
désekben joggal feltételezhetünk, valójában befolyással latszik bírni a következtetünk, lencse átlátszóságára, arra azokból a lencsehomályokból
melyek
pl.
vesebetegeken mutatkoznak.
hozza Schoen a hályog kifejldését az alkalmazkodás megerltetésével összefüggésbe, mely különösen hypermetropias szemeken jelentékeny. hajlamazt találják, hogy az öröklékeny ségnek és az öröklött
Mások
nak lényeges szerepe van a katarakta fejlodeseben. be Roemer szerint az emberi szervezetnek az öregkori változásoknál képkövetkez anyagcsere-zavarai folytán specifikus anyagcsere-termékek vannak. zdnek, melyek a lencse sejtelemeire specifikus méregez hatással elhomályosodasát. Ezek az u. n. cytotoxinok és ezek okozzák a lencseszövet A tápláló nedv megváltozott és kóros összetételébl magyarázható melyet az ideghártya kóros változásával brbántalmak ellen együtt oly egyéneken láttak, kik élsdiek és egyéb
az
u.
n.
naphthalin-hályog
is,
315
huzamosabban
és
ismételten
ersebb naphthol-kenocsöt használtak.
Ugyanilyen alapon fejldik az a lencsehomály, melyet ergotismus, raphania, és a pellagra lefolyásában láttak.
katarakta diabetica-t régebben tisztán a lencsében foglalt nedvnek elvonásából magyarázták, amit állatkísérletek is igazolni látszottak. Ha
A
töményebb cukoroldatba tesszük a tiszta, átlátszó állati lencsét sértetlen tokjával, a lencse csakhamar elhomályosodik, mert a cukoroldat
u.
i.
mohón magába
szívja a lencse nedvtartalmát.
rakjuk a lencse megint
feltisztul.
Ha
Ha
ezt a lencsét friss vízbe
a béka ereibl a vér nagyrészet
eltá-
volítjuk és cukoroldatot fecskendezünk be, az állat lencséje szintén elho-
ha az állatot azután vízbe tesszük, a lencsehomály lassan eltnik. Minthogy pedig a katarakta diabetica rendszerint olyankor jelentkezik, mikor a vizelet cukortartalma jelentékeny, abban a nézetben voltak, hogy a csarnokviz cukortartalmánál fogva elvonja a lencse nedvét és igy elhomályosodását okozza. Újabb vizsgálatok azonban kimutatták, hogy mályosodik
és
semhogy lényeges befolyással volna a lencse nedvtartalmára, egyben kiderítették azt is, hogy a diabetesben szenved betegekben és csupán ezekben, az uvea, fleg a szivára csarnokviz cukortartalma sokkal csekélyebb,
ványhártya festéksejtjeinek kiterjedt és nagyfokú kóros változásai állanak fenn. Ezek okozói a lencse súlyos táplálkozás-zavarainak, melyek a csarnokviz czukor-tartalmával együtt a lencse elhomályosodását indítják meg.
Az
ázsiai cholera algid
stádiumában többször jelentkez elhomályo-
sodása a lencsének a legnagyobb valószínséggel nedvtartalmának gyors
csökkenésébl, illetleg
teljes
elvonásából magyarázható.
A lencse csökkent, vagy teljesen megsznt táplálkozásából magyarázhatók azok a hályogok, melyek egyébként is beteg szemben fejldnek, igy glaukomában, iridokyklitisben, retina-leválásban, a retina festékes elfajulásában stb.-ben szenved szemben. arról
Hogy a lencsetok már szólóttunk.
sérülése után jelentkez lencsehomályt
mi okozza,
Heterophthalmus-nál nem ritka, hogy a világos szivárványhártyás szemben aránylag korán hályog fejldik. Úgy a festékhiány, valamint a
hályog
táplálkozás-zavarok eredménye, annál inkáblö, mert az ilyen szem szaruhartyaján majdnem állandóan finom lerakodásokat találunk, mely is
chronikus kyklitis mellett szólanak.
A
katarakta perinuclearist Arit nézetének megfelelen sokáig az u. n.
contusios hályogok közé sorolták, az eklampsiás
rohamokkal járó megráztartva. Mások szerint valamely közelebbrl nem ismert ártalom a részben már kifejldött, részben még kifejldiéiben lev lencserétegekben üregek képzdésére vezet, mások ismét azt tartják, hogy a lencseszövet ama részében, a melybl késbb a lencse magja fejl-
kódtatás
következményének
dik, rhachitises táplálkozás
nyesülnek.
zavarokkal összefügg vegyi befolyások érvé-
Üvegfúvó munkásokon aránylag gyakran cs aránylag fiatal korban jelentkezik lencsehomály, még pedig rendszerint oly módon, hogy azokon, kik 20—25. életévük óta folytatják ezt a mesterséget, 40. életévük kör mindenekeltt a lencse állományának hátulsó sarkában kerek homály kép-
zdik, késbb az elüls pólusban
is
támad
ilyen,
végül pedig a lencse egé-
szen elhomályosodik.
Erinek a hályognak a pathogenesisét régebben úgy magyarázták,
hogy a munkánál elkerülhetetlen nagy hség es az azzal, jaro izzadas es nagy nedvveszteség az oka a homály kifejldésének. Szürke hályog gyors kifejldését
u.
igen fiatal
i.
Az újabb
kazánftkön
is
látták.
klinikai megyfigyelések és kísérletek
azonban a mellett
bi-
hullámzonyitanak, hogy az üvegfúvó munkások szürke hályoga a rövid üvegkemence hosszúságú sugarak befolyása alatt keletkezik, melyeket az nagy mennyiségben sugároz ki. Minthogy a festékdús szivárványhártya sorban a ezeknek a sugaraknak nagy részét elnyeli, hatásuk a lencsére els mutatkozik. itt pupillaris területben érvényesül, a lencsehomály elször pathohályogok. Egyrészt a szürke hályog aetiologiájánalc és Kísérleti
másrészt kórszövettanának tanulmányozása érdekében, kía lencsét részben, vagy sérleti állatokon különböz eljárásokkal sikerült kisérleti hályog egészben, állandóan vagy mulóan elhomályosítani. Ilyen fecskendezésével, vagy a a naphthalin-hályog, a cukoroldatnak a véreredbe elidézett szürke lencsének cukor, vagy konyhasóoldatba helyezésével állandó rezgésben hályog, az, melyet a kisérleti állatoknak hangvillákkal feszültség villamos sikerült létrehozni és az, melyet nagyobb
genesisének,
tartásával
áramok kisütésével idéztek el. helyi behatása, Ezeken kívül a O u alatti hmérséknek huzamosabb szintén a lencse elhomályosoazzal pl., hogy jégdarabkát rakunk a szemre, a békát megfagyasztjuk, lencséje elhomályosoa hályog elmúlik, tekintet néldik, ha a megdermedt állatot felmelegitjük, elpusztul. A hideg okozta szürke kül’ arra, hogy az állat életben marad, vagy mag nem lesz homályos. hályog a lencse kéregrétegében foglal helyet, a behatására, mely hfok fehérjemegalvadast
dását vonja
maga
után.
Ha
,
Nagyobb hfok
helyi
Ez a h-okozta homály többé nem múlik el. szarúhártya A vortex-vénáknak lekötésével, a szem zuzódásával, a behaeromuvi különböz dörzsölésével a csarnok megnyitása után, szóval
okoz, a lencse elhomályosodik. ’
tásokkal
is
sikerült szürke hályogot létrehozni.
Prognosis. fnnlí
A
tekintetbl szó íaszürke hályog prognosisához több lencseben a kérdés vetdik fel, hogy ha valamely
Mindenekeltt az
a prognosisa. helyreállása és milyen ennek a beavatkozásnak
317
Az els
kérdésre a
következkben válaszolhatunk
:
Ha
valamely
len-
biztosan bekövetkeznek csében szürke hályog kezdését látjuk, jóformán homály osodm. Ez egyaránt jelezhetjük, hogy idvel a lencse egészen el fog diabeteses, a nephritises, vagy egyéb alkati áll úgy az egyszer öregkori, a alapján fejld hályogra, a sérüléses eredet hályogra, valamint
bántalom
beteg szemben kezddik, így a glaukomás, bajban szenved szemiridokyklitises, retina-leválásban, vagy más hasonló hályog részleges maben. Csupán ritka esetben történik u. i. hogy az ilyen az olyanra,
mely máskülönben
rad. így, részleges teles
maradhat a
is
sérüléses hályog és részleges
maradhat kivé-
esetekben az aggkori szürke hályog is. Annak az idpontnak megállapítása, melyben a lencse teljes elho-
mályosodása elreláthatóan bekövetkezik, igen nehéz. Még ha tekintettel vagyunk is mindazokra a tapasztalatokra, melyek erre vonatkozólag rendelkezésünkre állanak, akkor is nem egy esetben tévedünk. Általában úgy áll a dolog, hogy némely hályog, igy fleg a diabeteses,
mely iridokyklitisben, vagy sokkal ideghártya-leválásbar. szenved szemben kezddik, rendszerint gyorsabban lesz teljes, mint az aggkori hályog. Ez utóbbinál hónapokra terjed mindig az id, migaz elbbiek néhány hét alatt teljes hályoggá lehetnek. Csakhogy ez alól is vannak kivételek. Az aggkori hályogra vonatkozólag az a tapasztalat, hogy az elhomályosodás annál hamarabb lesz teljes mennél fiatalabb az egyén. Az emmetropiás, de fleg a messzelátó szemben rendszerint gyorsabban érik a glaukomás
és a
sérüléses hályog, valamint az,
hályog, mint a közellátó szemben.
A
sötétebb szinü hályogok általában lassabban érnek, mint a világo-
sabb színek, azok a hályogok, melyek szélesebb homályos sugarak képzdésével indulnak meg, gyorsabban lesznek teljesek, mint a homályos sugarak és
Ami
azok,
melyeken
küllk keskenyek.
ugyancsak a legnagyobb valószínséggel mondhatjuk, hogy ha az aggkori hályog az egyik szemen jelentkezett, elbb, vagy utóbb a másik szem is meg fog betegedni hályogban. Ugyanez áll a nephritises, diabeteses és egyéb alkati bántalmakban képzd hályogra vonatkozólag is. Ezeknél különben aránytalanul hamarabb szokott a másik szem megbetegedése bekövetkezni, mint az egyszer aggkori hályognál, ahol hónapok, esetleg évek választhatják el a két szem megbetegedését. Kivétel számba megy, hogy a másik szem állandóan ép a prognosis második kérdését
nézi,
marad.
Ha mindkét szem glaukomában, vagy szenved
és az
chronikus
iridokyklitisben
egyiken hályog mutatkozik, a legnagyobb valósziníiség sze-
másik szem lencséje is homályos lesz. ellenben a glaukoma, az iridokyklitis, vagy az ideghártya leválása csupán az egyik szemen áll fenn, a másik ép szem lencséje elhomályosodásának épen oly kevéssé kell bekövetkezni, mintha az egyik sérült szemen rint a
Ha
3iS
szemnek helyi befolyások okozta szürke hályogja nincs befolyással a másik szem lencséjének átlátszóságára. Eltekintve a sérüléses szürke hályogtól, melynek egyes ritka eseteiben a már részben homályos lencse újból feltisztul és átlátszóságát újból visszakapja, más eredet szürke hályog alig fejldik vissza. Említenek ugyan eseteket, hogy nem traumás eredet hályogot is sikerült villanyozással, jód, jodkali-homlokkencscsel, vagy jodkészitmények szedésével
jelentkezett hályog. Szóval az egyik
befecskendezésekkel,
strychnin fejleszteni.
gyógyvizek
élvezésével stb.-vel vissza-
ilyen esetek azonban kétségtelenül a legnagyobb ritkaságok
Az
közé tartoznak és azért a prognosis tekintetébl ép oly kevéssé értékesíthetk, mint azok az esetek, hol a már teljesen kifejldött öregkori szürke hályog a tokon belül felszívódott. Hogy az egyedül célravezet eljárásnak, a
mtétnek milyen
nosisa a hályog érettségi foka és aetiologiája szerint,
a prog-
valamint a fennálló
egyéb körülmények tekintetbe vételével, azzal a mtéttan foglalkozik. Itt csak annyit jegyzünk meg, hogy a kilátás kedvez eredményre nagyobb az érett, mint akár a nem érett, akár a túlérett hályognál, a mtét prognosi'sa kedvezbb a késbb megbetegedett szemre nézve, mint az elször megbetegedettre, az alkati bántalom alapján fejldött szürke hályognál kevésbé kedvez, mint a magától fejldött öregkori hályognál, minden bonyolult
hályognál kedveztlenebb, mint a nem bonyolultnál. Therapia. A kezdd szürke hályog továbbterjedésének meggátlására
és a kifejldött szürke
hályog visszafejlesztésére ajánlott különféle gyógy
szeres eljárásoktól eredményt ne várjunk.
a jodkészitmények bels rendelésére, a jod-jodkali homlokkencsre, a strychnin befecskendezésekre épen úgy, mint a karlsbadi kúkísérlet rára (diabeteses hályog esetén) és elreláthatólag az újabban még a
Ez
áll
szakában
álló
organotherapiára, a szem enyhe galvanozására és
más hasonló
eljárásokra.
Helybeli alkalmazás végett pilla
szkít
szóba kerülhet a pupillatágitó
szerek becsepegtetése.
A
és a
pu-
pupillatágitó szerek becsepegtetése
helyet. Ekkor akkor, ha a részleges lencsehomály a pupilla területében foglal körzeti lencserészea pupilla kitágulása folytán a fénysugarak az átlátszó csak ideiga szembe. Haladó hályog esetén ez az eljárás
ken át juthatnak
részekre is ráterjed, óráig javítja a látást, mert mihelyt a homály a kerületi középponti hályogról van nincs többé haszna. Ha ellenben állandó jelleg szó és a beteg
semmi
szin
alatt
sem egyezik a mtétbe,
esetleg
hasznát
látja a becsepegtetéseknck.
A
középpont közelében fekv, de
„
szk pupillánál
a területén ki\
ül
es
segíthe-
homályok okozta látás-zavarokon sziikit szer becsepegtetésevel szintén megsznik. tünk. Ennek a haszna a hályog továbbterjedésével pupilla szkít Minthogy azonban úgy a pupillatágitó, valamint a látószervre, a mennyiben szerek alkalmazása korántsem egészen közömbös a
319 a pupillatágitó szerek fleg ékesebb egyéneken glaukoma kifejldésére adhatnak alkalmat, a pupilla szkít szerek pedig a szivárványhártya vérbségét,
st
met,
gyuladását
is
okozhatják, mindig figyelemmel kell kisérnünk a sze-
az következik, hogy
amibl
sem az
egyik,
sem a másik
szert
nem
hatjuk korlátlan használat végett a betegre. Az egyedül célravezet eljárás a szürke hályog ellen a mtét,
biz-
még
pedig fiatalkori lágy, magnélküli hályog esetén a lencsetok discissiója, maggal biró hályog esetén a hályog kivonása és állandó jelleg középpontilag
fekv hályog
A
esetén az iridektomia.
különböz hályogmtétek
idpontjával, azzal, hogy milyen
helyénvalók a szóban
lev
szemen van hályog, milyen milyen eljárást a mtéttani
kell
indicátioival, a
mtét
legalkalmasabb
irányban módosított eljárások lesznek
esetben, célszerü-e operálni,
hogy csak az egyik
eljárással siettetjük, a lencse elhomályosodását,
követni a netán visszamaradt utóhályog
megismerkedünk
részben
;
arról
pedig,
ellen,
stb.,
hogy a lencse
eltávolításával a látószerv fénytörése és alkalmazkodása milyen változáso-
kat szenved
és
mikép segítünk az
ilyen aphakiás
szem látás-zavarain, a
fénytörés és alkalmazkodás hibáit tárgyaló fejezet szól.
A A
lencse helyzetének megváltozása.
lencse helyzetváltozása lehet világr ahozott és lehet szerzett. Ezt az
utóbbit legtöbbször sérülések okozzák.
A
helyzetváltozás foka és
minsége
szerint
van ektopia
lentis,
snb-
luxatio és luxatio lentis.
A
lencse veleszületett csekélyebb
mérv
eltolódását ektopia lentis
conge-
nita- nak
ténik,
mondjuk. Az eltolódás rendesen felfelé, vagy felfelé és befelé törsohasem lefelé. Az eltolatás a lencse felfüggeszt szálagának hiányos
kifejldésébl, vagy helyenkinti hiányából magyarázható. kifejldés, tolódik
vagy a részleges hiány Ez a leggyakoribb eset.
alul
Ha
a hiányos
van a zonulában, a lencse
felfelé
A
felfüggeszt szalagnak ezen a helyen hiányos voltát, vagy hiányát a foetalis szemrés hiányos zárásával hozzák kapcsolatba es koloboma zonulae Zini- nek mondjuk, mely sokszor másféle kolobomával, igy az iris és a chorioidea kolobomájával és nagyon sokszor a pupilla ektopiájával párosul. el.
Az ektopia lentis congenita, melyben az öröklékenység sokszor játszik, majdnem mindig symmetriás elhelyezés a két szemen.
közre-
Nagyobbfokú
eltolódás mellett már középtág pupillánál, csekélyebb eltolódás mellett mesterségesen tágított pupillánál ott látjuk a lencse szélét
domborúan
iveit
aranyszinben
vonal alakjában, mely oldalt
reflektál,
átes
bees
világításnál élénk
világításnál sötét feketének mutatkozik.
Az elüls csarnok egyenltlen mélység, a lencse, sötétfekete, az a része,
mely mögött
ott
pupilla szine ott, hol nincs
van a
lencse, szürkésfekete
320 szinti és
végül a szem mozgásakor a hiányosan felfüggesztett lencse
együtt sokszor a szivárványhártya
A
lencsének oly
észrevehet',
mérv
is
és vele
rezeg.
eltolódása,
nagyobb látás-zavarokkal
hogy rendes tágságu pupillánál
jár.
A lencsének a pupilla területébe
hasábként mködik, úgy, hogy egyszem ketts képek a vizsgáló is kettsen látja az ilyen szem papilláját.
állított széle optikai
keletkeznek
és
Ha
a lencse eltolódása csak csekély fokú és a lencse szélét a szivárványhártya eltakarja, a látás-zavarok ennek dacára is a rendellenes astig-
matismus folytán jelentékenyek lehetnek a hiányosan kifejldött zonula ugyanis nem feszíti meg egyformán a lencsét, úgy, hogy törereje a különböz déllkben különböz lesz. A legkedvezbb esetben csupán nagyobb ;
fokú közellátóság áll fenn, mert a laza zonula nem feszíti eléggé a lencsét, úgy, hogy ez rugalmasságánál fogva domborúbb lesz. A csekélyebb fokú ektopia idvel fokozódhat es teljes luxatio is fej-
ldhetik belle. congenitáról
is
Luxatio
Ha
a világrahozott ektopia nagyobbfokú,
már
subluxatio
szólhatunk. lentis congenita esetén
a lencse rendes helyet, a fossa patel-
elhagyta és vagy a szivárványhártya elé az elüls csarnokba kerül, vagy hátra az üvegtestbe. Ilyen esetekben vagy megsznt az összefüggés hog^ a a lencse és a zonularostok között, vagy ezek annyira megnyúltak, az elüls lencsének ezt a kitérését lehetvé teszik, sót azt is, hogy a lencse csarnokból az üvegtestbe, majd onnét megint a csarnokba vándoroljon. körülmények Subluxatio et luxatio lentis spontanea. A lencsének oly tudjuk és nem között történt helyzetváltozását, melynek inditóokát nem bár kétségtelen, hogy látjuk, a lencse önkényes luxatiójának mondjuk,
laris-t
okozta, következményes bajról van szó, csakhogy a kóros folyamat, amely nem deríthetjük ki. Ez az esetleg oly csekély, vagy oly elhelyezés, hogy
megbetegedese, elsdleges kóros folyamat a legtöbb esetben az üvegtest van, melybl idkülönösen elhigulása. Rendszerint eleinte csak subluxatio a lencse súlyánál fogva vel luxatio- lesz, még pedig luxatio lefelé, mert sülyed.
Subluxatio
et
luxatio lentis traumatica.
A
lencse szerzett helyzetvalto-
melynek következtében zásának aránytalanul leggyakoribb oka a sérülés, szalag megnyúlik, vagy a zonulának egy része, vagy az egész felfüggeszt csupán csekélyfokú, akar részben, vagy egészen elszakad. Ha az eltolatás ektopia lentis traumatica-ról
is
szólhatunk
;
a subluxatio és luxatio lentis
traumatica elnevezése azonban használatosabb. kimozdult a rendes Az elbbi esetben a lencse csak többé-kevésbbé gödörben fekszik, luxatio helyébl, de legalább még részben a tányéralakú elhagyta. esetén ellenben a tányéralakú gödröt teljesen
A
subluxatio lentis
különböz
lehet.
A
lencse
vagy úgy változtatja
széle meg hatra, hogy egyik széle kissé elre kerül, ellenkez fordulva, ferdén helyezkedik vagyis a lencse merleges tengelye körül
helyzetét,
,
321
vagy pedig úgy, hogy az egyik vagy a másik
nem
oda, ahol a zonula Zinni
nem szakadt latus.
(1.
ii 5
be. .
Az elbbi
lazult meg,
oldal fele tolódik
vagy
kevésbbé
a dislocatio ad axim, az utóbbi a
cl,
meg pedig
laza, illetleg
ad
dislocatio
ábra)
Luxatio lentisrl akkor szólunk, ha a lencse a zonula Zinnii átszakadása után, vagy az elüls csarnokba, vagy az üvegtestbe kerül, vagy ha a sérülés a szemgolyó megnyitásával járt, a köthártya alá, ritkán a Tenon-
vagy pedig a szemet egészen elhagyja, a szembl kiszökik. luxált lencse mindig hamarosan elhomályosodik, a subluxált lencse
tokba jut,
A
esetleg hosszabb ideig átlátszó
Az elüls csarnokba merhetjük. ad,
Ha
marad.
luxált lencsét alakjáról
nagyon könnyen
felis-
a lencse átlátszó, széle aranyosan reflektál és olyan képet
mintha nagyobb olaj csepp volna az elüls csarnokban. Gyakoribb, hogy a lencse az üvegtestbe
luxálódik. sötétfekete,
A
luxatio pillanatában
a pupilla
az elüls csarnok mély és a
szi-
várványhártya a szem mozgásakor rezeg. Az üvegtestben a már kissé elborult lencsét szem-
még tiszta lencsét nehezebben ugyan, de meg lehet látni, a mint vagy tükörrel könnyen, a
szabadon az üvegtestben úszkál,
katarakta
115. ábra. vagy a szemfenék egy helyéhez a Lefelé subluxált lencse. gyorsan képzd izzadmány által rögzül. Ha a lencse nem rögzül a szemfenékben és lassan zsugorodik, megtörténik, hogy az üvegtestbl az elüls csarnokba vándorol és onnét vissza ez
natans,
;
az u.
n.
vándorlencse.
Ha
köthártya ép maköthártya alá luxálódhat a hol sárgásszin domború, körülbelül babmckkoraságu tömeg alakjában jól felismerhet. a sklera sérülés következtében átszakadt és a
radt, a lencse a
Ritka esetekben a Tenon- tokba kerül a luxált lencse gyakoribb, hogy a köthártya elszakadása után a szembl kiszökik. Ugyancsak ritka az olyan eset, hogy a szarúhártya-fekély áttörésekor, mikor a szivárványhártya az áttörés nyílásába kerül, egyúttal a lencse ;
subluxálódik, úgy, hogy egy része a helyén marad, másik része pedig a szivárványhártya alkotta tömlben fekszik. Ezt a kórképet, phakokele vagy hernia lentis néven Írták le. is
Következmények.
A
luxatiójának és subluxatiójának pillanatnyi és késbbi következményei lényegesen mások a luxált, vagy subluxált lencse helyzete szerint.
Ha az eltolódás
lencse,
lényegtelen,
melyekrl már megemlékeztünk.
ugyanazok a látás-zavarok jelentkeznek, 1
Ha
a lencse az elüls csarnokba ficamodott, a szarúhártya ott, ahol a lencse hozzáfekszik, csakhamar elhomályosodik, a pupilla záróizma meDr. Hoor: Szemészet.
21
322 chanikai izgatása folytán megszükül, iridokyklitis, vagy másodlagos glaujelentkezik és az ilyen szem elpusztul,
koma
sympathiás megbetegedéssel is fenyegeti. Jobban tri a szem az üvegtestbe luxált a lencse
mag nélküli, mert
st
a másik szemet
lencsét,
késbb
különösen akkor, ha
lassan felszívódik és eltnhet. Ilyenkor állandóan
kielégít maradhat az aphakiás szem látása.
Ha
ellenben a lencse kemény-
mely ott indul meg, a hol a lencse megülepeirido-kyklo-chorioiditisben elpusztul, sokszor szem dett, igen kiterjedt, a sorvad és a másik szemet is veszélyezteti. Nem ritka továbbá az ideghártya
magú
és a plastikus gyuladás,
leválása.
A
skleralis seb a
köthártya
luxált lencse rendszerint
nem
alá luxált lencse alatt bezáródhatik
késlelteti a seb záródását,
;
a
ha a lencse nem
csipdött be a sebbe. Orvoslás.
Ha
a lencse eltolatása
nem nagymérv,
a jelentkez közel-
vagy cylinderes üvegekkel megjavítható. Ha az oldalt eltolódás jelentékenyebb, úgy, hogy a pupillának mégis számbavehet része aphakiás, vagy ezt a részt javíthatjuk domború, vagy a lencsét tartalmazó részt homorú üvegekkel. Ez tiszlátóság,
vagy rendes astigmatismus
esetleg
sphaerás,
tán attól függ, melyik üveggel javítható inkább a látás. Ha a subluxált, tehát részben még a tányéralakú gödörben nyugvó lencse elhomályosodik, fiatal egyéneken megkíséreljük a lencse discissióját, ami azonban sokszor nehezen megy, mert a lazán és rosszul függ lencse
az eszköz ell kitér, esetleg ezen kísérlet közben az üvegtestbe luxálhatjuk lencse ott a lencsét, a mibl fiatal egyéneken nem lesz nagyobb baj, mert a is
felszívódhat és eltnik.
Az elüls csarnokba
került lencsét a csarnoknak
megnyitása után
üvegtestveszteség árán, feltétlenül el kell távolítani, ami néha kisebb lencsét, de sokszor anélkül is sikerül. A csarnokban nem szabad hagyni a
mert akkor a szem biztosan elpusztul. Ha öregebb egyén homályos subluxált lencséjérl van
szó,
igyek-
szünk alkalmas eljárással a lencsét az elüls csarnokba luxálni. át Vándorlencse esetén megkísérelhetjük a lencse útját a pupillán pupillaszkitó oldatot csevissza az üvegtestbe elzárni oly módon, hogy pegtetünk a szembe, a mikor a lencse a pupilla
elé,
az elüls csarnokba
kerül.
ilyen luxált lencse eltávolítása alig lehetséges. Ha az meleg nedves szemben az irido-kyklo-chorioiditis tünetei jelentkeznek, stb.-vel vérelvonással borogatásokkal, kénes bedörzsölésével, esetleg
Az üvegtestbe
dacára megvakul, igyekszünk a gyuladást korlátozni ha a szem ennek nehogy a másik majd aztán sorvad és fájdalmas marad, távolítsuk el, szem sympathiásan megbetegedjék. vérzésnek Ha a lencse a köthártya alá került és a subconjunctivalis ;
részben,
vagy
teljes felszívódásával
a lencse helyzete tisztán megállapít-
323 lencsét eltávolitjuk, ható, a lencse fölött felvágjuk a kötdhártyát es a
még
mert ha a tok összefügg a szem
bel-
pedig tokjával együtt, fleg azért, sejével, késbb újból megtelhet folyadékkal.
köthártyát azután nehány varrattal egyesítjük, esetleg elzén a lencsét csak a skleralis seb skleralis sebet is, ha nagyon tátong. Sokan a
A
záródása után távolítják
teljes
A
el.
lencse sérülései
idegen test a lencsében.
;
lencse közvetett és közvetlen sérülései a lencse elhomályosodását, kifejtettük sérüléses hályogját luxatióját és subluxatiojat okozhatják
A
;
,
már, hogy ilyenkor mik a teendk. A közvetlen sérülésekhez tartoznak azok ejt,
midn
is,
melyeket idegen
test
a szarúhártya, vagy a sklera átütése után a lencsetokba, vagy
a lencseállományba kerül. Diagnosis. testet,
mint
Ha
vas-,
a sérülés egészen réz-,
friss,
a rendszerint apróbb idegen
kdarabkát-, puskapornagyságában megláthatjuk; késbb,
csontszilánkot,
üveg-,
szemcsét stb.-t eredeti színében és midn a homály az idegen test körül
srbb
nem könny
az egész lencse homályos, sokszor
vagy midn talán már annak az eldöntése, van-e
lesz,
idegen test a lencsében, vagy nincs.
Mágneses idegen testek árulja
el
és
(vas)
jelenlétét az
Asmus
-
féle
sideroskop
útbaigazít esetleg a hályog (és a szivárvány hártya) sárgás,
vagy rozsdabarna elszínezdése vashályog ), bár egyik sem bizonyít feltétlenül a mellett, hogy az idegen test épen a lencsében van, mert lehet mögötte is. Röntgen felvételekkel már biztosabban lehet meghatároznni az (
idegen test fekvését
;
kutatjuk az idegen test behatolásának helyét a szárú-
hártyán, sklerán, szivárványhártyán stb.
mutatkozó
homály, heg, repedés,
alakjában. Lefolyás.
Az idegen
megakadt, vagy a lencse elhomályosodását okozza, ritkán történik meg,
mely a lencsetokot megsértette és vagy itt állományába került, elször a lencse körülirt
test,
késbb
hogy a hályog
az elhomályosodás teljes lesz
részleges
marad
és
;
csak
még sokkal ritkábban,
hogy a lencse még az idegen test körül sem homályosodik el és tiszta marad állandóan az idegen testnek eltávolítása után is. De azért mégis a lencse az a képlete a szemnek, mely az idegen testet legjobban, esetleg minden reactio nélkül megtri, fleg ha az idegen test csiramentes de aránylag jól tri a vörösrézbl való idegen testet is és így az az állítás, hogy a ;
vörösréz vegyi hatásánál fogva különösen felel
veszélyes
a lencsére,
nem
meg a valóságnak. Tudunk oly esetrl
is, hogy a lencsébe került felszívódható idegen minden reactio nélkül felszivódott és eltnt. Sajnos, hogy nem mindegyik idegentesttel sérülés vezet csupán a
test lassan és
21 *
idvel esetleg teljes elhomályosodására, sokszor egyéb veszélyés következményekkel jár a sérülés. így, ha az idegen
lencse részleges és
kellemetlen és test
lencse anyagát, ez gyorsan
és
ki a
nagyobb kiterjedésben sérti a tokot és a ersen megduzzad lencse törmelék mered ;
törmelék
lepi el
tok nyílásából, lencse-
a pupilla területét és részben a csarnokot.
A
lencse nagy-
mérv duzzadásának igen gyakori következménye, hogy az intraocularis nyomás fokozódik, vagyis másodlagos glaukoma jelentkezik. Ha a szivárványhártyán
st t.
következménye.
iridokyklitis a
i.
annak rendszerint iritis, Ez még késbben is bekövetkezhet,
át került az idegen test a lencsébe,
akkor, ha a sérült lencse részleges felszívódása folytán a lencsében
fészkel idegen test az iris-szel érintkezik. Ha a szivárványhártya megsértése nélkül került az idegen test a lencsébe, ezek a súlyosabb természet szövdmények többnyire elmaradnak, de azért az enyhébb természet
iritis
ilyenkor
is
igen gyakori.
Az adatok, sajnos a mellett szólnak, hogy a súlyos complicatiók elég része iridokyklitisben pusztul el, gyakoriak és hogy a sérült szemek x /3
sorvad,
megvakul.
a mágneses idegen test felületesen fekszik, a nagy elektromágnessel az elüls csarnokba húzatjuk es azutan a kis kézi mágnesOrvoslás.
sel
átvolitjuk
Ha
el
szarúhártya-punctio után.
a mágneses idegen test csak lazán latszik a lencsetokkal öszefüggni, megnyitjuk az elüls csarnokot és bevezetjük a kézi mágnest,
Ha
ügyelve, hogy ne sértsük a tokot.
Ha fogazott
a tokkal lazán összefügg idegen test iris
csípvel
nem
igyekszünk eltávolítani,
delejes, finom,
de
jól
a csarnok megnyitása
után. többi az idegen test a lencse állományában van, eljárásunkat a lencsetörduzzadt, tünet figyelembevétele fogja megszabni. Ha a lencse melékek vannak az elüls csarnokban és a szem nyomása fokozódott,
Ha
szarúhártya punctiót, esetleg iridektomiát végzünk es a lencsetörmeleeltávolítását keket kibocsátjuk, azután megkíséreljük az idegen test csípvel, ha
nem
mágneses,
kézi mágnessel,
ha
vas, acél,
vagy oly fém,
melyet a mágnes vonz. de az intraocularis nyomás rendes, az idegen test gyuladás-ellenes eljárás lesz helyén való akkor, a mikor Ha könnyen nehezebben hozzáférhet és a lencse csak részben homályos.
Ha
az
iritis
tüneteit látjuk,
hozzáférhet, megkíséreljük eltávolítását. szó, Ha az izgalmi tünetek csekélyek és éltesebb egyénekrl van a lencse teljes elhoatropinnal tágan tartjuk a pupillát és Így várjuk meg kivonjuk. mályosodását. Ha ez bekövetkezett, a hályogot van s így kéregrétegben Ha az idegen test mélyebben, a hátulsó a szivárványhártya tartani lehet attól, hogy a hályog felszívódásakor kapjuk ki, célszernek tartják a esik, a honnét azután nehezen: rfiö£é
I
325
mely után az idegen test könnyebben jut elre távolítható el csípvel, vagy mágnessel. discissiót,
Ha
és így
könnyebben
sem
az idegen test a lencsében semmiféle izgalmi tünetet
bármilyen beavatkozás felesleges. Központilag .fekv idegen test
és a
okoz,
lencsének oly kiterjedés elho-
mályosodása eseten, mely a pupilla területet foglalja el, indektomiaval javíthatjuk a látást, ha a homály állandósultnak látszik.
A Lenticonus.
A
lencse egyéb változásai.
lenticonus többnyire világrahozott, apróbb
kitiiremlése a lencse felülete rendszerint közepi részének.
mint a kúpalakú
kúp
teteje
A
kúpszer
A lencse,
kiemelkedése többnyire tiszta és átlátszó,
épen úgy, néha azonban a
homályos.
vagy a lencse elüls felületén mutatkozik, mint lenticonus anterior vagy hátulsó felületén mint lenticonus posterior, egyébként ép szemben, vagy a látószerv egyéb kóros változása, pl. buphlthalmus kíséretében. Apró lenticonus esetleg alig zavarja a látást, nagyobb kiterjedés lenticonus
nagyon ritka
és
,
rendellenes
astigmatismus
folytán
jelentékenyen
Néha
csökkentheti.
stenopaeikus réssel és megfelel üvegekkel a látás javítható.
Koloboma ér- és
lentis.
A
koloboma
lencse
is
világrahozott,
szivárványhártya-kolobomával együtt fordul el.
a lencse alsó szélén lapos
benyomás alakjában
rendszerint
Leggyakrabban
látható, az iris-koloboma
nagyságának körülbelül megfelel nagyságban, vagy pedig a lencse mintegy megnyúltnak látszik. Látás-zavarokat rendszerint
Arcus
senilis
s.
gerontoxon
nem
lentis.
okoz, a lencse tiszta, átlátszó.
Öreg egyének lencséjében arány-
lag sokszor látunk a lencse egyenlítje közvetlen
szomszédságában
egyenlítvel concentrikusan elhelyezett keskeny (o alakú homályt, egyébként tiszta lencsében.
A
lefelé
-
5
—
mm.) a
és az
gyr-
Fleg bonyolult hályogokban mészsóknak, nem tartozik a ritkaságok közé. Az elmesze-
lencse elmeszesedése.
sokszor tömeges lerakodása
sedés a lencsének kisebb-nagyobb részére, esetleg az egész lencsére kiterjed
;
a lencse sárgás-fehér szín, zsugorodott.
A
lencse ele sontoso dúsa
cseben vérerek nincsenek,
,
csontképzdés a lencsében. Minthogy a len-
a histogenesis szempontjából kizártnak kell
tartani a lencse
anyagának elcsontosodását ép lencsetok mellett. Az azonban megtörténhet, hogy a lencsét körülfogó cyklitises izzadmányból a lencsetok szakadásán át vérerek jutnak a lencsébe és ezek azután csont-
képzdésre adhatnak alkalmat. Jegecképzdés a lencsében. Túlérett hályogban aránylag igen gyakran
326 találunk cholestearin-jegeczeket
;
annál ritkábbak azok
az esetek, ahol
teljesen tiszta és átlátszó lencsében láthatók ilyenek.
Entozoonok a lencsében a nagy ritkaságok közé tartoznak
mar a
lencse elhomályosodását okozzák.
lentis-t,
A
monostomát
Az emberi
és csakha-
lencsében
filaria
magvének
sárgára
és distomát és cysticercust találtak.
lencsének sárgára
festó'dése.
A
lencsének, fleg
festdése, átlátszóságának csorbátlan megtartása mellett, gyakorlati fontossággal, hogy az u.
n.
annyiban
,,kék-vakságot“ idézi el.
nyos foglalkozásokban (fest, díszít) igen zavaróan hathat árnyalatú kék szemüveg használatával kiküszöbölhet. Lencsehiány. Aphakia. (1. 469. oldal).
;
Ez
bir
bizo-
megfelel
VII.
FEJEZET.
AZ ÜVEGTEST MEGBETEGEDÉSEI. Az üvegtest genyedése
és
;
hyalitis
suppurativa és üvegtest abscessus.
Elsdleges genyedés az üvegtestben nincs, az mindig másodlagos az ideg,- ér,- szivárványhártyából, vagy a sugártestbl terjed oda. Az üvegtest genyes megbetegedésénél a baj kezdeti szakában ismé-
sárga-genyszin tömeget a lencse mögött a szem belövelt, fénykerül, fájdalmas. A genyedés azután rövid id alatt az egész uveára a szem sorvadása a átterjed, késbb rendszerint áttör és a szem sorvad telten látjuk a
;
;
geny áttörése nélkül
Ha nem
is
bekövetkezhet.
túlnagy kiterjedés, élesebben határolt geny tömeg
üvegtestben, üvegtesti abscessus - ról szólunk.
A geny felszívódhat
és
van az gyógyu-
máskor a geny betokolódik, azután zsugorodik és a szem is zsugorodásnak indul, azáltal pedig hogy a szervült genytömeg idegen testként szerepel, a másik szemet is állandóan veszélyezteti. lás állhat
be
;
Az üvegtest genyedésére különösen a sugártestnek piszkos
eszközzel
történt sérülése ad alkalmat és fertzött idegen testnek behatolása az üvegtestbe,
azután metastasisos útón
Az
orvoslás rendszerint
csepegtetünk a szembe,
fejldhet.
medd. A
srn
higanyos-bedörzsöléseket,
is
beteget ágyban tartjuk, atropint
nedves-meleg borogatásokat rakatunk,
jod-jodkali
homlokkencsöt rendelünk, subDeutschmann fájdalom ellen csak a morphium
conjunctivalis konyhasó befecskendezéseket csinálunk és a
serumot fecskendezhetjük be
stb.
A
használ.
Ha a panophthalmitis nél
tünetei mutatkoznak, legokosabb a
szem men-
gyorsabb eltávolítása.
Az
üvegtest leválása.
Amotio corporis
vitrei.
A
leválás vagy a szem elüls részében a orbiculus ciliaris táján, vagy a szem hatsó pólusa körül történhet és rendszerint a spontán fellép
ideghártya-leválást elzi meg. hiábavaló.
Szemtükörrel
alig
ismerhet
fel,
orvoslása
,
;
•28
Üvegtest-homályok opacitates corporis ;
Az üvegtestnek leggyakrabban
vitrei.
homályaival találkozunk
körülirt
;
ezek lehetnek szilárdan állók vagy mozgók. Az utóbbiak aránytalanul gya-
koribbak
és
csak megváltozott
összeállású
— jelentkeznek.
A
elhigull
üvegtestben
— synchi-
körülirt üvegtest-homályok
átes szem mozgásainál rendszerint sötétszürke, vagy fekete, esetleg zöldes, fekete-zöld, vagy más szín pont, fonal, pehely, gyöngysor, rög, sokszor meg nagyobb caffatok és hártyák alakjában mutatkoznak, a mint az elhigult üvegtestben kavarodnak. Mennél gyorsabb a homály mozgása, annál higabb rendszerint az üvegtest és mennél nagyobbak a mozgás-kitérések, annál hátrább az üvegtestben van a homály. Valamivel ritkább az üvegtest finom porszer homálya az üvegtestsis corporis vitrei
világításban vizsgálásnál a
por és az üvegtest diffus homálya.
Üvegtest-homályoknál betegedést kizárva
a látás zavarok
— igen különbözk.
— egyéb szemfenéki
Egyszer a látás élesség
megmás-
alig,
meg lényegesen szenved, ez a homály srségen hogy a homály a látóvonal irányába, vagy azon kívül esik épen azért a látásélesség mozgó homályoknál egyszer jobb, máskor rosszabb lehet. Alig hiányzó panasza a betegnek, hogy szeme eltt állandóan szürke, vagy fekete szin pontok, fonalak, caffatok mozognak fel-alá. Ez a tünet a rovarlátás, myodesopsia, az azt elidéz homályokat muscae volanteseknek, vagy mouches volantes- oknak mondjuk. Ezt a kifejezést egyesek csak akkor használják, ha a fekete pontok, vagy szállak ép, átlátszó kívül attól függ,
szor
;
üvegtestben jelentkeznek. Az entoptikai tünetet a megnagyobbított árnyékok idézik el, melyeket az üvegtest alakelemei az ideghártyára vetnek a beteg részérl látott
eme homályokat, szemtükörrel nem mutathatjuk ki.
—
vagy csak idközönként jelentAz üvegtest-homályok állandó, vagy többszörös látásra adhatnak alkalmat dipkez egyszem ketts,
—
:
lopia et polyopia monocularis.
Üvegtest-homályokat a szem
sérülése
okozhat
gyakoriak maga;
sabb fokú közellátásban, chorioiditisben, retinitisben, ideghártya-leválásban szenved szemben a nagyobb hártyák és caffatok vagy vérzések, ;
vagy plasticus chorioiditis, kyklitis és retinitis következmenye lueses szembántalomnál gyakoribb az üvegtest-por. Az üvegtest-homályok felszívódhatnak és eltnhetnek de ép oly sokszor megmaradnak és a visszaesések sem ritkák. Mennél kevesebb és mennél frissebb a homály, annál nagyobb a felszívódás lehetsége. Regen ;
fenálló üvegtest
homályok nem
igen
múlnak
el.
A
gyógyulás mindig
lassú,
hosszadalmas.
vagy homlokkencs, nyomókötés, gyengén hashajtó ásványvizek, konyhaOrvoslás. Izzasztás, esetleg friss esetekben vérelvonás, jodkali,
Idg.
só-oldat subconjunctivalis befecskendezése, az állandó
áram
stb.
329
Az
üvegtest egyéb rendellenességei.
Synchisis scintillans
átes
világításnál, a
v.
sciniillatio
akként mutatkozik, hogy
bulbi,
szem mozgásánál élénken fényl,
csillogó arany,
vagy
szín apró pontok, pelyhek repülnek ide-oda az üvegtestben ezek cholestearin és tyrosin jegecek. Rendesen öregebb egyéneken látjuk, hol csak az egyik, hol mind a két szemen nem igen múlnak el. Vérzések, vérömlések az üvegtestben vagy spontán, vagy a szem ezüst
;
;
mutatkoznak és friss állapotban eredeti vörös színükben látszanak úgy átes, mint sokszor oldalt bees világításban is. Vörös színüket néha hosszabb ideig megtartják, másszor már rövid id múlva sötétszürke, vagy zöldes szürke szint öltenek. Ha friss haemorrhagiánál a szemet minden irányba fordíttatjuk, néha meglátjuk az összefüggést a
sérülése után
vérzés és a retinalis vérér között,
melybl
—
a vérzés származik.
—
átes világításnál haemophíhahnus nagy tömeg, jóformán semmi, vagy csak alig dereng reflexet kapunk a pupillából. Spontán üvegtest-haemorrhagia a szem vérereinek atheromás fo-
Ha
a vérzés
lyamatainál,
ben
haemorrhoisoknál,
és nephritisben
menstruationalis
zavaroknál,
diabetes-
szenvedknél fordul el.
A vérzések felszívódhatnak és eltnhetnek, ez ritkább gyakoribb, hogy mint az üvegtest mozgékony homályai állandósulnak visszaesések ;
;
gyakorik.
Az üvegtest vérzések
orvoslása kb.
ugyanaz, mint az üvegtest-
homályoké.
Újonnan képzdött vérerek az üvegtestben igen ritkák és vagy úgy keletkeznek, hogy az üvegtestben egy régebbi caffat, vagy hártyaszer homály erezdik és az újonnan képzdött vérerek egyike-másika a sugártest vagy az ideghártya vérerével összeköttetésbe lép, vagy és ez még ritkább úgy, hogy egy-egy retinalis vérér az átlátszó üvegtestbe benyulik. ,
—
—
Az
Öreg egyéneknél és nagy fokban közellászemében az üvegtest néha clhigul synchisis corporis vitrei anélkül, hogy elhomályosodnék. Az elhigulás nem közömbös, mert az üvegtest zsugorodhat, leválásra bírja az ideghártyát és a szem lassan megüvegtest elhigulása.
—
tók
—
vakul, esetleg sorvad.
Légbuborékok az üvegtestben. A szem áthatoló sérülése alkalmából leveg hatolhat az üvegtestbe, amelyben azután légbuborékok mutatkoznak élénken fényl, sötét szegély, gömböly hólyagcsák alakjában. Ezek maguktól eltnnek. Cysticercus cellulosae az üvegtestben.
Nálunk igen ritka. Cysticervagy fehéres-zöld, borsó nagyságú, vérér nélkül való hólyagszer képletet látunk az
cust gyanitunk, ha
egeszen kis dió üvegtestben.
A
átes
világításnál fehéres,
felület sokszor szemcsézett.
Ha
—
a hólvag egy helyén apró
330 élénkebb fehér szín foltot látunk és ha a hólyagban önálló mozgásokat állapíthatunk meg, a diagnosis jóformán biztos. A fehér pont a féreg fejé-
nek a helye.
A
diagnosist
rendszerint
megnehezíti az a körülmény,
hogy a cysticercus-hólyag körül aránylag gyorsan homályos
caffatok
fejldnek.
Az
alanyi bajok kisebb -nagyobb fájdalom,
zavar, eleinte skotoma alakjában
szokott jelentkezni, a mikor veltséget
mutat
;
fénykerülés és látás-
a fájdalom és fénykerülés csak
már a szem könnyez
és
srbb
ciliaris belö-
lassan azután irido-kyklo chorioiditis fejldik,
;
szemet néha csak hosszabb
ment szem a másikat
id
múlva, de tönkreteszi. Az
ily
késbb mely a
módon
tönkre-
sympathiás megbetegedéssel fenyegeti. ami azonban ismételten Orvoslás. A sikerül. Ha a szem már sorvadásnak indult, enucleáljuk. is
cysticercus hólyag eltávolítása,
nem
Artéria hyaloidea persistens
Az
ébrényi
élet
v.
perseverans.
els idejében meglev, késbb azután visszafejld
üvegtest-ütér, mely a Cloquet csatornában
fut, ritka
esetekben a méhen
is részben, vagy egészen fennmarad. Ilyenkor szemtükörszürke-zöld szín, fonalszer képletet látunk, mely a vagy rel szürkés, papillától az üvegtestbe nyúlik és itt különböz távolságban vagy szabadon végzdik, vagy egészen a hátsó lencsetokhoz ér és ott tapad.
kívüli életben
Látászavart
nem okoz
Az
és
nem múlik
el.
üvegtest sérülései.
A
szemgolyó áthatoló sérüléseinél az üvegtest is megsérül továbbá a cornealis, vagy skleralis seben át több kevesebb üvegtest elfolyhat, végül ,
több-kevesebb üvegtest a sebajkak közzé szorulhat. A sebszélek közzé szorult üvegtest a seb záródását megnehezíti, vagy megakadályozza, ami a seb fertzésének veszélyét lényegesen növeli
szem panophthalmitisben elpusztul. Ha az üvegtestvesztesség tömeges, a szem gyors zsugorodásnak indul, kevés üvegtestvesztesség is a retina leválását okozhatja, mely vegre is a szem pusztulására vezet. Szerencsés esetekben az elreesett üvegtest caffat, mely és
ha
ez bekövetkezik a
egészen
eleinte
tiszta,
csakhamar azonban
elhomályosodik,
leválhat,
anélkül hogy nagyobb kárt tenne a szemben. Az üvegtest elesésének prognosisa minden esetben komoly.
sebajkak között kilógó üvegtest caffatot ollóval levághatjuk ez azonban nem biztosit, hogy újabb üvegtest-caffat ne kerüljön elóesest a bula sebajkak közzé. Biztosabban megakadalyozza az újabb Orvoslás.
A
;
baris
Minden esetben a beteget nyugodt hatfekvesben agyban
köthártyának összevarrása
a szemet kötés alá tesszük és tartjuk.
a skleralis seb fölött.
33i
A A
sérülések következtében jelentkez vérzésekrl szólottunk. illetleg az üvegtestbe került idegen testek felismerésészembe
—
rl, azok prognosisáról és a ló
fejezetben
fejezetben,
(1.
1
13. old.),
teendkrl
egyrészt a „szemvizsgálást“ tárgya-
másrészt az áthatoló skleralis sérülésekrl szóló
megemlékeztünk
(1.
257. old.).
FEJEZET.
VIII.
AZ IDEGHÁRTYA BETEGSÉGEI. Az
ideghártya
vérbsége
és vértelensége.
mia Az ideghártya vérbsége
Hyperaemia
et
anae-
retinae.
lehet
vereres (activ) és vénás
(passiv).
A
vereres vérbség, midn szemtükörrel a verereket tettebbeknek, kanyarulatéi lefutásuaknak látjuk, minden ér- és ideghártya gyuladásnak kisér tünete a vénás hyperaemia legfeltnbb módon a centrális véna elduilyenkor a vénák gulásánál, vagy annak összenyomásánál mutatkozik ;
;
tágultak és kanyarulatos lefutásuak, ellenben a vererek viszonylagosan és absolute is szkébbek a rendesnél.
vererek
vénák jelentékenyen megvékonyodottak, néha csak cérnaszáll vastagságúak, az egész szem háttér
Az ideghártya anémia
halaványabb.
A
retina
-
nál
anaemiája
és
váratlanul
egyszerre
fejldhet
és
múló termémúló természet, vagy állandósulhat szet az anaemia pl. ájulás eltt, vagy a retinalis vérerek görcsénél állandóvá lehet a rögön jelentkezett anaemia az artéria centrális retinae embóliájánál. Aránytalan gyakoribb azonban a lassan, chronicusan fejld mint
ilyen,
lehet
;
;
anaemia, a retina sorvadása következtében.
Vérzések az ideghártyában. Haetnorrhagia
retinae.
vagy lángszerüen rétegekben, mélyebb elágazodó sötétcbb, vagy világosabb vörös szín, a vagy a retina és az érhártya között helyet foglalok, kerek, vagy rendetlen
A
retina rostrétegébe történt vérzések ecsetszerüen,
alakú vérvörös foltok.
A vérzés lassan
bár, de felszívódhat és
nyom
nélkül
eltnhet, rendszerint azonban fehér szinti folt marad helyén és ennek mcgfelelleg skotoma. Vérzések keletkeznek az ideghártya vérereknek szakadásánál sérülés következtében, a vérerek törékenységénél sklerosis folytán, a vérér falzatának kóros megváltozásánál, kórosan megváltozott vértartalmuk következtében,
igy
fleg leukaemiánál,
sepsisnél,
albuminuriánál,
diabetesnél
purpura haemorrhagicánál, a vérerek nagy tcltségénél helyi vérkeringési
'
333
zavarok következtében, milyeneket a centrális verér
és
véna eldugulása
okoz. •
hogy az meg ne ismétldjenek, a beteget nyugodt esetleg jeges borogatásokat rakatunk a
Friss vérzéseknél,
hátfekvésben, ágyban
tartjuk,
jodkaliumot
azonkívül belsleg
szemre;
jodglidinet)
(sajodint,
;
jod-
jodkali kencsöt, jothion ecsetelést, izzasztást, enyhe hashajtót rendelünk.
Az
ideghártya gyuladása. Retinitis.
Az ideghártya gyuladása fájdalommal nem
jár,
csupán látás-zava-
rokkal, melyek a legenyhébb esetekben ködös látás alakjában nyilvánulnak, ‘különben jó látáséleség mellett súlyosabb esetekben azonban a látás je;
lentékenyen csökkent. További subjectiv zavar, bár nem állandóan, szines, vagy tüzes, fényl karikák, vonalak látása (chromatopsia és photopsia), haemarolopia, az hogy a beteg a tárgyakat elhuzódottaknak, eltorzultak-
nak az egyenes vonalat megtörtnek látja (metamorphopsia), néha meg arról panaszkodik, hogy a levegt állandóan libegnek, hullámzónak látja. Szemtükri vizsgálatnál az ideghártya különösen a látóidegf körül homályos, az ideghártya vérerei fátyolozottak, a rendesnél teltebbek és kanyarodott lefutásnak, a látóideg határai elmosódottak.
Az ideghártyában
hol
el-
szórtan, hol helyenként összetömörülve, élesen határolt, világos, fehéressárga
különböz nagyságú homályos,
A
elrendezdés
és
ismételten
foltokat
látunk
;
az üvegtest diffuse
mozgó, alakult üvegtest-homályokkal találkozunk. hónapokig eltart mig lezajlik, visszaesések
retinitis lefolyása lassú,
nem
ritkák, prognosisa
nik,
hogy a
mindig komoly, mert csak
látás csorbátlanul visszaáll
;
könny
esetekben törté-
rendszerint csökkent marad,
st
a
retina és a látóidegrostok sorvadása folytán ismételten teljes és gyógyithatlan
megvakulás következik
A
be.
egyoldali, ha küls befolyások okozzák, ha általános megbetegedés részlettünete, a mi aránytalanul gyakoribb. Az általános megbetegedések között fleg a lues, az albuminuria, a
baj egy és kétoldali lehet
;
kétoldali,
diabetes, a
Az
leukaemia
és
a köszvény szerepel.
alapbántalom ellen irányuló és tüneti. A gyuladásos termékek felszívódására belsleg jodkali, vagy más jodkészitorvoslás általános, az
meny, külsleg jodjodkali homlokkencs, kénes-bedörzsölések, izzasztás, subconjunctivalis konyhasó-oldat befecskendezés, enyhe hashajtók. A beteg elsötétített szobában van, vagy legalább sötét védüveget visel, szemeit teljesen kímélje, ne
írjon,
Részben aetiologiajuk,
következ
retinitis
ne olvasson, kézimunkát ne végezzen. részben morphologiájuk után indulva,
Retinitis albuminurica.
A
látóidegf körül és a sárga
feher szinü foltok foglalnak helyet,
számosak
és
a
alakokat ismerjük. folt táján
élénk
melyek különösen a macula lutea körül rendszerint sajátszerü elrendezést mutatnak amennyiben su-
334
gárirányuak
és
összességükben
hoz hasonló alakot öltenek zéseket
A
is
(1.
százszorszéphez, csillaghoz, vagy pillangó-
n. ábra). Emellett rendszerint
retinalis vér-
találunk.
retinitis
albuminurica leginkább a Bright- kórban jelentkezik, épen is' mondják, de elfordulhat minden egyéb vese-
azért retinitis Brighticansik
bántalomnál, mely albuminuriával és skarlát-nephritisnél
sem a
Jóllehet
is.
retinitis lefolyásának
jár,
igy a terhesek albuminuriájánál
sem a
súlyossága
nem
retinalis változások kiterjedése, áll
feltétlenül egyenes
arányban
a vesebaj súlyosságával és a vizelet fehérje tartalmával, mégis a Bright
116. ábra. Retinitis albuminurica.
kórban jelentkez retinitis quo ad vitám is nagyon kedveztlen prognosisú, amennyiben az ilyen beteg átlag I év alatt elhal. Retinitis diabetica. Itt is a macula körül jelentkeznek a retinalis változások, igen apró fehéressárga foltok alakjában, melyek azonban csak rit-
kán követik a
retinitis Brighticanál
látható sajátszerü elrendezést.
A
fol-
tok között apró vérzések gyakoriak. Retinitis leukaemica.
Jellemz a vér
világos színe a retinalis vérerek-
minden retinitisnél tágultak, kanyarulatos lefutasuak, azután az apróbb-nagyobb fehéres szinü foltocskák, melyeket keskeny vörös szegélyez. A foltok azonban nincsenek meg a leukaemiás retiniszinü renoszerint szintén tis mindegyik esetében. Apróbb-nagyobb verzeseket
ben, melyek mint
v
látunk. Retinitis septica.
A
súlyos és a kevésbbé súlyos sepsis eseteiben egy-
aránt jelentkezhet vérzések és apró fehér foltok alakjában.
Retinitis luetica v. specijica,
majdnem mindig
az üvegtest finormpor-
szerü homályával jár és különféle alakban mutatkozhat, igy egeszen diffus alakban, azután peripapillitis alakjában, midn az ideghártya csak a látó-
idegf körül homályos, dagadt
;
továbbá a degencratio pigmentosához ha-
sonló változások formájá-
ban
és
végül olyan alak-
ban, hogy vagy a macula táján,
lutea
nagyobb
vagy egyik
centrális vérérrel
nagyobb,
összefüggen,
izzadmány
sárgásfehér
mutatkozik, mely
lassan
zöldesfehérszinü
heggé
változik.
haemorr-
Retinitis
hagica.
egyéb
A
retina gyuladás-
tünetei
objectiv
mellett, a vérzések uralják
a kórképet
(1.
117. ábra).
Retinitis proliferans.
Az ideghártyából testbe,
az üveg-
rendesen
tömör,
Retinitis haemorrhagica.
vagy zöldes szinü kötszövet tömeg mered, mely valószínen szervült szürkés, szürkés-zöld
zésnek köszöni
létét.
Retinitis
(1.
1 1
8.
ábra).
centrális.
Napfogyatkozások alkalmával ismételten látjuk azoknál, kik szabad szemmel szemlélik a tüne-
ményt
midn
macula lutea, melyen a nap képe keletkezik mintegy megég,
a
a festék ott megritkul
és szürkéssárga szinü
rek folt keletkezik.
tegnek
kerek
A
ke-
be-
centrális
skotomája
lesz, ami a központi látást nagy mérték-
ben
rontja, ezjavulugyan, a skotoma az esetek nagy részében nem múlik el.
Retinitis
circinata.
118. ábra. Retinitis proliferans.
vér-
336
A
látóidegf és a retina vérerei esetleg egészen rendesek
zárt,
vagy egy helyen nyitott
összefolyó
v alakjában
körül
fogják
foltok
(1.
1
fehér,
;
a sárga foltot
több helyen egymással
19. ábra).
Az egész szemfeneket számtalan, apró fehér foltocska foglalja el, melyek nem mutatnak semmiféle szabályos elrendezést. Tay Sachs féle retinitis (családi amaurosisos idiotia). Csak gyermeRetinitis punctata albescens.
—
-
,
keknél jelentkezik az els-második életévben olyképen, hogy a macula lutea helyét papillanagyságú, vagy annál nagyobb fehéresszürke folt és
ennek közepét apró, élénk piros foltocska foglalja el. Ilyenkor rendszerint már halaványabb a látóidegf, mely idvel egészen atrophiás lesz, a gyermek teljesen megvakul és rendesen rövid idn belül bénulásos tünetek között elpusztul sokszor egy család több gyermekét éri ez a sors. ;
119. ábra. Retinitis circinata.
Az
ideghártya festékes elfajulása. Degeneratio pigmentosa retinae.
nagy többségében a következ jelkerületeben srn egylegzetes változást mutatja Különösen a szemfenek más mellett, sötét fekete festék foltokat látunk, melyek nagyobbrészt egymással csonttestecsekhez hasonlítanak, nyúlványokkal bírnak, melyek tömörülanastomizálnak (1. 120. ábra). A foltok gyakran a vérerek mentén
A
festékes elfajulás az esetek :
körhelyenként eltakarják. A folyamat kezdetén csak a retina Eleinte a látóidegfo és zetében látszanak a foltok, késbb a centrum körül is. tünetek sincsenek, lasa retina vérerei változatlanok és egyéb gyuladásos
nek
és ezeket
viaszkszeru-
sanként azután a látóidegf vörösesszürke, vagy sárgásszürke, czérnaszáll vékonyságúak szint öli, a vérerek feltnen megszükülnck,
337
számuk
lesznek,
is
rendszerint tetemesen megfogy.
Az
ideghártya-festék
sorvad, elpusztul, úgy hogy a chorioidea vérerei sárgavöröses sávok alakjában látszanak. A baj nem ritkán hátsó kéreghályoggal bonyolul, mely idvel teljes hályoggá lesz.
Egyes esetekben a
jellegzetes
festékezettséget rendetlen alakú, ki-
sebb-nagyobb festékfoltok helyettesítik és ugyancsak ritka, hogy festéklerakodás nincs (degeneratio pigmentosa sine pigmento) és a pigmentdegeneratiót csak a papilla viaszkszerü külsejébl, a vérerek megszükülé-
sébl
és
megfogyásából, valamint a subjectiv tünetekbl állapítjuk meg.
A
legels tünet a hemeralopia és miután a baj vagy világrahozott, vagy az els életévekben kezddik, rendszerint a szülk, vagy a gyermek hozzátartozói veszik észre, hogy a gyermek, mihelyt alkonyodni kezd, az
eltte
jól
ismert szobában, tájékozódni, eligazodni
nem
tud.
Ha a gyermeket
120. ábra.
Degeneratio pigmentosa retinae.
szemtükörrel megvizsgáljuk, a retina kerületében rendszerint meglátjuk mar a festeklerakodast. 1 ovabbi alanyi tünet a látótér concentricus megszükülése
a középponti látás csak
késbb kezd
mikor a festékleraA megszükülés idvel oly fokot ér el, hogy a beteg aránylag kielégít látása ellenére, tájékozódni többé nem tud, mert epen olyan állapotba kerül, mint mikor az ép látású egyén nagyon szk nyílású csvön néz keresztül. ;
kodas mar a sarga
folt
apadni,
tájához közeledik.
Késbb azután a látás mindjobban fogy és végre teljes megvakulás következik be, igaz hogy ismételten csak 30 40 évvel a baj kezdete után.
A Dr.
—
betegség rendesen mind a két szemet támadja meg, okát
Hoor
:
Szemészet.
nem 22
is-
338
merjük ségnek
egyik-másik esetben lues congenita mellett látták. Az öröklékeny-
;
és a
szülk
közötti vérrokonságnak
úgy
látszik
kifejldésében. Férfiaknál gyakoribb, mint nknél.
A
van szerepe a baj degeneratio
pig-
mentosa retinae mellett egyéb fejldési hibákkal is találkozhatunk, igy nagyot hallással, siketnémasággal, polydaktyliával stb. Az orvoslás medd ha luest találunk antilueses orvoslással próbál;
kozunk.
Az
ideghártya sorvadása. Atrophia retinae.
Az ideghártya
nagy mértékben megvékonyodottak, esetleg teljesen obliterálodtak, úgy, hogy csak vékony fehér fonalak alakjában láthatók, néha egyáltalában alig látunk egy-egy vérért. Ha a retina festékvérerei
12 1. ábra.
Atrophia retinae et atrophia nervi optici ex
epithelje
is
elpusztult
chorioidealis vérereket vörösessárga
sávok alak-
látóidegf a retina rostok sorvadása folytán az u. n. resorvadás képét mutatja, halványszürkés, vagy piszkosszürke,
A
jában látjuk. tinitises
a
retinitide.
viaszkszerü
Az
(1.
121. ábra).
ideghártya leválása. Amotio
v.
ablatio retinae.
leválását sok esetben photopsiak elzik meg, azután látóterének egy részére sötét felh a beteg egyszerre azt veszi észre, hogy
Az ideghártya
borult.
szín, Szemtükörrel a levált retina, finom, szürkészöld, vagy szürkés retina fölé többehelyenként ráncolt szövetnek mutatkozik, mely a többi
339
kevésbbé kiemelkedik
és
melynek
néha feketéspirosnak látszó
felszinén a rendesnél sötétebbeknek,
retinalis
vérerek kanyarulatosan futnak
le.
A
szem az u. n. sávos retinaleválás- nak szemtükri képe ( 1 122. ábra). mélyebb és az egyébként rendes küllem, csak az elüls csarnok ismételten
Ez
intraocularis
.
nyomás valamennyire csökkent.
A
eleinte rendesen
leválás
a retinának csak kis részére szorítkozik és bár mely helyén jelentkezhet idvel azonban a subretinalis folyadék súlyánál fogva sülyed, úgy hogy késbb a leválás rendesen alul foglal helyet és igy a látótér fels részében ;
mutatkozik a hiány
majdnem minden a
1
(
.
82. old.)
esetben
Az
eleinte részleges leválás
teljes lesz, és
látás elvész és gyógyithatlan
elbb-utóbb, de
mihelyt a macula lutea
megvakulás következik
be.
(1.
is
levált
123. ábra).
122. ábra.
Amotio retinae nagy fokban közellátó szemben.
Igen sok esetben a szem lassan szor a lencse
is
puhább
lesz, kissé
atrophizál és igen sok-
elhomályosodik.
Retina leválást okoz nagyobb mennyiség üvegtestveszteség sérülés
vagy operatio alkalmából, az üvegtest zsugorodása, pl. iridokyklitisaránylag gyakori a leválás magas fokban közellátó szemekben ennek
folytán, nél
;
;
a leválásnak
is
a legnagyobb valószínséggel az üvegtest elzetes megbete-
gedése az oka. Tudjuk, hogy a retina helyzetét az üvegtest biztosítja
ha mennyisége csökken, avagy ha zsugorodik, nem szorítja többé az ideghartyat az érhártyához, az ideghártya távolodik az érhártyától és az rt, mely ily módon közöttük támad savós folyadék tölti ki, melyet a ;
ennek
chorioidea vérerei transudálnak.
A
leválás
oka lehetnek továbbá
chorio-
idealis vérzés, az érhártya daganatai és cysticercus subretinalis. 22 *
340
Az
orvoslásra fontos annak az eldöntése, hogy chorioidealis, rend-
vagy cysticercus okozza a leválást, vagy annak más-e az oka. Az elbbi esetben u. i. a szem enucleatiója indicált, a másodikban a cysticercus eltávolítását kell megkísérelni és más lesz az orvoslás, ha a leválás oka chorioidealis vérzés, vagy ha üvegtestvesztesség folytán, vagy látszólag spontán fejldött. szerint rossz indulatú álképlet,
Chorioidealis sarkománál a leválás élesen határolt, meredek, dudor-
zatos felszinü és ismételten a daganat sárgásbarna, vagy vöröses barna szín-
ben áttetszik
;
nyomás rendesen fokozódott
az intraocularis
;
a cysticer-
cus okozta leválás kerek, élesen körülirt, mögötte sokszor a szürkés cysti-
mely önálló mozgásokat végez, a chorioidealis vérzés okozta leválás, sötétebb szinü mint a savós leválás, mely a szem mozgásainál libeg, hullámszeren mozog. A retina leválás prognosisa minden esetben kedveztlen, orvoslása hólyag
cercus
-
kevés sikerrel
látható,
jár.
Savós leválásnál különféle eljárásokkal próbálkozhatunk, céljuk a subretinalis folyadék felszivatása, vagy eltávolítása. Az elbbit megkíséreljük izzasztásokkal, jodkalival, vagy más jodkészitménnyel, jod-jodkali homlokkencs bedörzsölésével, jodtincturával ecsetlésekkel, enyhe nyomókötéssel, konyhasóoldat suhconjunctivalis befecskendezésével. Ezt az eljárást heteken át folytatjuk, mialatt a beteg lehetleg csendes hátfekvésben ágyban van,
mert mozgás, különösen erltetett mozgás hozzájárul a leválás terjedéséhez. Emellett az orvoslás mellett a baj ismételten javul, egyes esetekben gyógyulás is
következhet
be,
de kivétel számba
mennek azok
az esetek, ahol a
gyógyulás tartós. esetekben, melyekben sok a subretinalis folyadék, azt szerint megisskleralis punctio utján kiereszthetjük, a punctiot szükség mételhetjük. Ajánlották azonkívül a sklera kauterizálását a leválás fölött,
Azokban az
jodtinctura subretinalis, vagy házi nyúl üvegtest praeretinalis befecskengyuladást indítsanak dezését. Ezeknek az eljárásoknak célja, hogy adhaesiv mtéttant is.) meg, mely a levált retinát a chorioideához tapasztja. (1. a
Glioma
neuroepithelioma retinae.
v.
daganat csak az els életévekben lev gyermek szemeben fejldik, mutatvalószínen már világrahozott rendszerint csak az egyik szemben
A
;
kozik, ritkán mind a kettben. Többnyire azzal hozzák a szülk a gyermeket, hogy egyik szeme
játszerüen sárgásán, vagy Oldalt
macskaszeme).
fehéresen
nem
izgatott.
A
(ez
a Beer amaurosisos
vizsgálatnál a rendszerint tágabb sárgásfehér szinü, dudorzatos felszinü, vé-
bees világítással
pupillában, a lencse mögött,
kony vérerekkel
reflectál
sa-
tömeget látunk a szem egyébként még nyugodt, nyomás daganat növekedésével azután az intraocularis
ellátott
;
34i jelentkezik késbb fokozódik, másodlagos glaukoma, izgalom, fájdalom mentén a szema daganat áttör a szem burkain és rendszerint a látóideg ;
gödörbe
késbb
n,
mindjobban
azt
kitölti,
meg
kiszontja,
a szemet az orbitabol
n
és a corneo-skleralis határon gyorsan metastalátóideg menten beterjed az agyba,
elül is áttör, rendszerint
,
tetemes nagyságot érhet el. A sisokat alkot egyéb szervekben, a gyermek elhal. A baj prognosisa csak akkor viszonylagosan kedvez, ha a daganat
még kétségtelenül intrabulbaris.
Ilyenkor a szemnek rögtön enucleatiója
még
azonban a prognosis, ha
megmentheti a gyermek életét. Nagyon kétséges a daganat már az orbitába terjedt, mert ilyenkor a szemgödör exenteratioja ellenére a recidivák és a
mek
metastasisok alig maradnak
már
el és
a gyer-
elpusztul.
Az
egész lefolyás 2
—
3 évre,
st még továbbra is
terjedhet.
ideghártya központi vererének eltömöszölése.
Az
artériáé
Ha
Embólia
centrális retinae.
az embolus az artéria centrális retinae törzsébe kerül, a látás egy
pillanat alatt elvész.
Szemtükri vizsgálat
:
A nagyobb
retinalis
vererek
cérnaszáll
ságuak, a kisebbek eltntek, a látóidegf halaványabb, határai
elmosódottak folt
;
egészen
a vénák csak a papillán lényegesen szkültek, azon kívül
Az ideghártya csakhamar
kevésbbé.
vékony-
elhomályosodik, a sárga
tejszerüen
Nehány napon belül még mindig jelentékenyen
helyén élénk cseresznye-vörös foltocska látszik.
a vérerek újból valamennyire megtelnek, de azért
szükebbek maradnak helyet,
;
a retina homálya
is
mely természetesen a látóidegfre
lassan apad és sorvadásának ad
is
kiterjed
;
ez ilyenkor elég élesen
határolt, de egészen halavány, fehér.
A
megvakulás most már állandó és gyógyíthatatlan. Ha az embolus az artéria centrális egyik mellékágába
zavar a látótér
verértl
ama
jutott, a látás-
részének eltnésében nyilvánul, mely az eldugaszolt
ellátott retinalis részletnek felel
csak erre a részletre szorítkoznak
(szk
meg
és az
objectiv változások
vérerek, tejszerüen
homályos
is
ideg-
hártya).
m-
Kivételes esetekben a ftörzs eldugaszolása ellenére is, a retina ködése annak kisebb részében fennmaradhat ez akkor történik meg, ha a ;
szemben egy
artéria centrális
táját látja
el,
van (1. retinae-vel és miután az
cilior etinalis vérér
103. old.)
mely nem függ össze az macula lutea maradhat.
ilyen vérér rendesen a
valamennyire való középponti látás
Az embólia többnyire szívbajosoknál
jelentkezik, prognosisa kedveztlen, mert az ideghártya csak akkor nyerheti vissza functióját, ha vérrel
újból ellátása
tönkrementek.
hamarosan helyre
áll,
mieltt még finom idegelemei
Az
embolus mennél gyorsabb eltávolítását, illetleg annak körzetibb helyre továbbsodrását célozza, ahol nem okoz annyi bajt. Ezt orvoslás az
cornealis punctióval próbáljuk elérni u.
i.
;
a csarnokviz elfolyása pillanatában
nyomás lényegesen csökken, ennél fogva a vér egynagyobb mennyiségben nyomul a szem felé és esetleg tovább sodorja
az intraocularis
szerre
az embolust. Miután a nyomókötés és a szemmassage ugyancsak csökkenti az intraocularis nyomást, ezzel
Ha retinitis,
is
próbálkozunk.
fertzött embolus kerül a verérbe igy
majd genyes
chorioiditis fejldik és a
Thrombosis venae Szemtükri kép
A
:
szem
ból kerülnek igen sokszor,
natában
;
pyaemiánál, genyes
elpusztul.
centrális reíinae.
vererek megvékonyodottak, a vénák ersen
gultak vértartalmuk jelentékeny megszaporodása latos lef utásuak
pl.
tá-
folytán, igen kanyaru-
a szemfenék tele van vérzésekkel, melyek a vértelt vénák-
A vénás vérpangás következtében az intraocularis nyomás ismételten lényegesen fokozódott. A látás a thrombosis pilla-
ki.
vérzések miatt, lényegesen csökken, idvel egé-
és az azzal járó
szen elvész.
Ha
a thromboisis
nem
a ftörzsben van,
hanem
egyik mellékágában,
az objectiv változások 'ennek az ágnak a környékén jelentkeznek. Vénás thrombosist látunk szívbajoknál, a vérerek sklerosisaban szen-
ved
éltesebb embereknél, azonkivül az arc-erysipelas, orbitalis phlegmone
véna ophthalmica thrombosisa kíséretében, ilyenkor a thrombus tzött is lehet.
és a
Az
orvoslás
fer-
medd.
Az
ideghártya sérülései.
Prolapsus retinae. Áthatoló skleralis sérüléseknél az érhártyával együtt az ideghártya is elreeshet a sebajkak elé (1. 254. old.)
Commotio
retinae
Berlin-féle homály, a retina sérüleses oedeinaja.
A
,
szem pillanatnyi összenyomása tompa eromuvi behatás folytan adja meg az alkalmat a commotio retinae-re. Szemtükörrel ilyenkor a retinát rendesen papilla és macula táján eleinte szürkésén, majd tejszerüen feheren elszinesedettnek látjuk a macula ltea pedig a tejfeher homály közepette vöröses foltnak mutatkozik. A homály 4 8 napon belül rendszerint nyom ;
—
nélkül eltnik.
a sárga foltnak és az ideghártyának Haab-féle megbetegedése. Ennek prognosisa kedveztlen, mert a változások és az ezzel jelentkez functiozavarok rendesen súlyosbodnak és állandósulnak. Ezek a változások
A
nalis
hogy rendszerint a commotio retinae-t követik és abban nyilvánulnák, mely mutatkozik, eleinte finoman pontozott, vagy szemcsézett vörös folt
343 folt köra bágyadt külsej régió macularis közepe táján foglal helyet. A az nyékén már nehány nap múlva apró festékszemcsék mutatkoznak,
eleinte vörös folt szürkés szinti,
jobban fogy
és
majd egészen
fehér szinti
lesz,
a látás mind-
állandóan nagy mértekben csökkent marad.
Vérzések az ideghártyában
(1.
335. old.)
Az ideghártya sérüléses beszakadása. Ruptura retinae traumatica. A szem ers zuzodása folytán az ideghártya a chorioideával együtt, vagy annak beszakadása nélkül alakú,
is
beszakadhat
;
ilyenkor a sérülés után rendetlen
melynek szélei egyenethelyen megszakadtak a centrális vérerek is,
résszerü folytonosság megszakítást látunk,
lenek és begöngyölödöttek a retina
itt
;
e
homályos, bágyadt, szürkeszinü.
A
retina beszakadása helyén
mindig fehéressárga, festékszegélyes heg marad vissza és ennek megfelelleg látótérbeli hiány. A zsugorodó heg a retina leválását okozhatja. Ámotio retinae traumatica. A sérüléses eredet leválás nem gyakori és vagy savós természet, vagy vér a subretinalis folyadék. Az orvoslás a savós természet retina leválás orvoslásával megegyezik. Idegen test az ideghártyában. Rendesen apró vas, vagy rézdarabkáról van szó, melyet friss esetben szemtükörrel fel is ismerhetünk. Késbb, ha az idegen test esetleg betokolódik,
kiemelked, fehéressárga
itt
kisebb-nagyobb kiterjedés, kevéssé
szinü, festékkel körülvett foltot látunk.
az idegen test csak nagyon ritkán tokolódik be
Csakhogy
ez csakis igen apró, vastörmeléknél remélhet, mely szikra alakjában, tüzesen, tehát esetleg csira;
mentesen került oda, a puskaporszemcse is betokolódhatik, a réz betokolása azonban kétségtelenül kivétel számba megy.
Az idegen
a retinában, rendszerint annak genyes gyuladását indítja meg, mely az üvegtestre és a chorioideára átterjed és a szem elpusztul. Ha nem fertzött idegen testrl van szó kevésbbé heveny, plasticus izzadmanyt
test
termel gyuladás fejldik, mely a szemet lassabban ugyan,
de szinten tönkreteszi. feltétlenül biztosítva a
múlva
is
De ha be
is
még akkor sincs idegen test még évek
tokolódik az idegen
szem megmaradása, mert az
felszabadulhat betokolásából,
más
test,
helyre kerül megindítja a gyu-
mely a szemet tönkreteszi és a másikat sympathiás megbetegedéssel fenyegeti. Vas idegentest a szem siderosisára adhat alkalmat, ami a szemet szinten tönkreteszi, szóval a retinába fúródott idegen testnél a prognosis mindig a legkomolyabb. ladast,
Orvoslás.
Ha
a serülést frissen kapjuk és a mágneses idegen testet
látjuk, a kézi mágnest,
ha lehetséges a seben át az idegen test felé visszük. a seb záródott a nagy elektromágnessel próbálkozunk. A nem mágneses idegen test eltávolítását ersen fogazott csípvel kíséreljük meg. Ha az idegen test mar regebben a retinában van, ott betokolódott és a szem nyugodt, nem nyúlunk az idegen testhez, hacsak vasdarabkánál nem mutatkoznak a siderosis els tünetei. Ha az idegen test eltávolítása
Ha
nem
és a
szem
izgatott,
fénykerül, akkor enucleálunk.
sikerült
344
(335-
Az
ideghártya sérülése napfény és villanyfény
A
napfény okozta sérülésre vonatkozólag
által. 1.
a retinitis centrálist
old.)
Az ers
villanyfény ibolyántúli sugarai hosszan tartó élénk utóképek,
káprázások alakjában nyilvánuló látászavarra adnak alkalmat, melyek rendszerint minden baj nélkül elmúlnak. Ezek a zavarok akkor is bekövetkezhetnek, ha ersebb villanyos áram, vagy villámsujtás járta át a testet.
hogy nem a villanyos áram mint ilyen okozza a retina functio zavarát, hanem a kisütés alkalmából keletkez
Ezekben az esetekben
villanyos szikra fényereje.
is
azt tartjuk,
,
IX.
FEJEZET.
A LÁTÓIDEG MEGBETEGEDÉSEI. A A dását
látóidegf vérbsége. Hyperaemia papillae.
látóidegf vérbsége a retina és a chorioidea
kiséri,
azonkívül
súlyosabb természet
anteriornál találjuk és ismételten közvetlenül a lueses
eltt
mindennem
iridokyklitsnél,
gyulla-
uveitis
exanthema kitörése
fenállása els idejében. Szemtükörrel a látóidegf határait elmosódottaknak a^retinalis vérereket, különösen a látóidegfn, vértelteknek és kanyarulatos lefutásúaknak látjuk. és
—
A
látóideg gyuladása. Neuritis optica.
A látóideg gyuladása szemtükör segítségével csak akkor állapítható meg, ha a gyuladás tünetei a látóideg intraocularis részén, a papilla nervi
124. ábra. Neuritis optica.
optici-n
is
kifejezésre jutottak.
papillitis - rol szólunk.
Ilyenkor neuritis intraocularis-xó\ vagy Mig a gyuladás a látóidegnek a szem mögött fekv
).
346
szakaszában folyik
le,
nem mutatható
ez objectiv vizsgálattal
kétségen kívül de azért vannak subjectiv zavarok
ki
és objective
mindig
kimutat-
ható kisér tünetek és változások, melyekbl ez a retrobulbaris neuritis a
legnagyobb valószínséggel megállapítható.
tovább leterjedhet a látóidegfre
A
neuritis
nagymérv, gálat
A
:
intraocularis
azután a gyuladás
neuritis descendens.
:
subjectiv
tünete
a
rendszerint
látásnak
ismételten quantitativ fényérzésre csökkenése. Objectiv vizs-
pupillák a rendesnél többnyire tágabbak és renyhébben reagál-
nak. Szemtükri vizsgálat
hogy a
is
Késbb
:
A
papilla határai elmosódottak, sokszor annyira,,
papilla helyét csupán a retinális vérerek összefutása sejteti.
A papilla
apróbb-nagyobb vérzéseket látunk. meg a rendesnél sokkal vasszkebbek, a vénák vererek a rendesnél
színe szürkés-vörös, rajta ismételten
A
tagabbak,' vérteltek és
feltnen
kanyarulatos lefutásuak.
A
gyuladás a látóidegf dagadását is okozza, úgy hogy ugyan kevéssé, a többi ideghártya felszíne fié emelkedik.
Amint a részt vesz
ez,
124. ábra).
rendszerint
retina elsdleges gyuladásában rendszerint a látóidegf is
( neuro-retinitis
úgy a látóidegfo primár gyuladasanal
az exsudatio,
gyuladás tünetei, kiterjed
(1.
az ideghártya kisebb-nagyobb
is,
a
részére
( retino-papillitis )
Ezek a változások heteken át változatlanul fennmaradhatnak, azután a gyuladás tünetei lassan apadnak és hónapok múlva rendszerint a látóa papilla hatarait most ideg sorvadásos tünetei lépnek homloktérbe fehér, vagy szürkés-fehér, újból tisztán látjuk, csakhogy a látóidegf színe a retinális vérerek megszükültek és ilyenek maradnak. Atrophia nervi amennyi látás ilyenkor még van, az továbbra is megoptici ex neuritide j
;
szokott maradni, sajnos, hogy ez sokszor igen kevés, sokszor
meg
teljes
a megvakulás.
minden esetben igen komoly, mert az, hogy a gyuladás egészen meggyógyuljon és a látást ne csorbítsa, ritka. A neuritis intraocularis, a sérüléses eredet neuritist kivéve, rendesen
A
neuritis prognosisa tehát
meg s majdnem mindig valami általános megbetegedésnek, vagy valami más bántalomnak a következménye, mind
a két szemet támadja
látóideget vagy egyenesen megtáígy igen gyakran a lues- nek, mely a révén madja, vagy pedig az agynak, vagy a szemgödörnek megbetegitése továbbá orbitalis daganatoknak- és gyuladásoknak, a látóideg retrobulmegbetegedéseknek, baris szakaszában fejld daganatoknak, heveny fertz a diabeacut és chronicus mérgezéseknek, ritkábban az albUminurianak, ;
tesnek és a skrophulosisnak.
varai
kíséretében
Nknél
a genitalis sphaera változásai és za-
láthatjuk.
melyek Igen gyakori oka a látóideg gyuladásának az agy betegségei, részben változásokat, kétféle képen okozhatják a látóidegfn észlelhet halad és mint neu fele mentén a körzet úgy, hogy a gyuladás a látóideg pl. meningitis basilai isnál,. ritis descendens a látóidegft eléri, igy van ez
.
•
'
347 úgy, hogy az agy egyes megbetegedései, fleg annak daganatai folytán, a liquor cerebrospinalis a látóideg hüvelyébe szorul és ennek
részben
meg
A
keletkez változások az agynak valami képében a pangásos papilla daganata, rendszerint glioma, vagy gumma, növekedésnek indul, a koponyaürbeli nyomás a daganat növekedésével arányosan fokozódik. Ez különösen a kis agyban fészkel daganatoknál történik. A nyomás fokozódásnak az lesz a következménye, hogy a liquor cerebro-spinalis egy része sajtoltatik és ennek vizenyjét okozza hydrops a látóideg-hüvelybe vaginae nervi optici 125. ábra). A hüvely vizenyje összenyomja a látóideg-törzsöt és különösen annak intraskleralis részét, ahol a látóideg amúgy is ersebben összeszorul a látóideg összenyomása fleg a^centravizenyjét okozza.
ennek folytán mutatkoznak.
papillán
Ha
:
(
1
.
;
}«
Chl
125. ábra.
Hydrops vaginae nervi
optici
y TilaKtvt
e
(Pagenstecher) 126. ábra.
(Fucks). R = retina;: = chorioidea; Sk = sklera; du = duralis; p = pialis,— a = arachnoidealis hüvely; = tágult intervaginalis ür.
Pangásos papilla keresztmetszete
Ch
i
lis
vénára, kevésbbé a centrális verérre hat ki és ennekjfolytán mindig
sokkal több vereres
mint a mennyit a véna képes levezetni. Ez vénás vérpangásra vezet, mely a látóidegf nagymérv duzzadásában jut kifejezésre. ( 1 126. ábra.) Itt tehát tulajdonképen gyuladásos vér kerül
ide,
.
oedemarol van szó
(Schmidt
—Manz
látóideg törzsében fenálló gyuladás
kifejldésében.
Az egyszer
elmélete ), is
bár kétségtelen, hogy a
közrejátszik a pangásos papilla
intraocularis neuritis optica és a pangásos
papilla között a különbség csupán a papilla
dagadásának mértékében van.
Az agydaganatnak azonban nem annyira nagysága, mint inkább elhelyezese talat u.
i.
van befolyással a pangásos papilla kifejldésére. hogy a pangásos papillát különösen a
azt mutatja,
A
tapasz-
kis
agyban
feszkel daganat okozza, kétségtelenül azért, mert a feszes tentorium cerebelli nem engedi a hátsó koponyar amúgy is csekély rtartalmának növekedését. Agyalapi daganatoknál, ezeknek nagyobb volta ellenére, valószínleg azért fejldik ritkábban pangásos papilla, mert a daganat a látóideg intervaginalis üregének a koponya rbe szájadzását
összenyomja
348 s
igy a liquor cerebro-spinalis
nem kerül
az intervaginalis üregbe.
A
nyomás következtében,
physis daganatánál a chiasmára gyakorolt
hyporend-
szerint temporalis hemiopiával párosult látóideg sorvadás fejldik.
Miután azonban ilyen pangásos papilla a hydrokephaluson kivl, leggyakrabban agytumoroknál fordul el, igen sok esetben a szemorvos az, ki a szemtükri vizsgálatból elsnek állapítja meg az agydaganatot valószínséggel, viszont pedig épen azért, mindazokban az igen nagy esetekben, melyekben agyi megbetegedés gyanúja áll fenn, a szemtükri vizsgálat elkerülhetlenl szükséges, annyival inkább, mert épen a pangásos papillánál gyakran a látóigedgf tekintélyes duzzadása ellenére is aránylag csekély a látás zavar, esetleg egészen hiányzik. Kétségtelenül szerepe van a neuritisek
Sok olyan családról tudunk, melynek rendszerint csak
kenységnek. tagjai
férfi
rendesen 20-ik életévük körül neuritisben betegszenek meg, tagjai nem igen kapják meg a neuritist, de férfi leszármazott-
és
a család
aetiologiájában az öröklé-
n
jaira továbbítják.
A
Orvoslás.
munkától
beteget elsötitétett szobában tartjuk, mindenféle szem-
feltétlenül eltiltjuk, a szeszes italokat
jó hatással
tle, fsze-
nem engedünk kéness bedörzsölések sokszor még akkor vannak, ha a baj nem lueses eredet. A legnyomatékosab-
rezett ételeket is
megvonjuk
;
ban hangsúlyozzuk azonban, hogy mindazokban az esetekben, melyekben a látóidegf-gyuladása nyomán kifejldött atrophiás tünetek már kifejezettek, a papilla tehát már halavány, a vérerek szkek, mulhatlanul kerüljük a kéness bedörzsöléseket (az atoxylt és a salvarsant is) meg akkor is,
neuritis lueses eredete kétségtelen
ha a
;
mert ezek ilyenkor a betegnek
sokkal többet árthatnak, mint a mennyit hasznainak. Egyéb orvoslás belsleg jodkalium, vagy más jodkészitmény, izzasztás, friss esetekben
A
okozó alapbántalmat természetesen orvosoljuk. Pangásos papillánál az agydaganat eltávolítása es a palliativ tre.panatio a sebészet körébe tartozik, vérelvonás.
neuritist
i
Neuritis retrobulbaris. alakban jelentkezhet. látunk szemtükörrel az egyik, sem a másik esetben a látóidegfn nem melyekbl az ideg szemmögötti részének megbetege-
A
Sem
neuritis
retrobulbaris
acut
és
chronicus
oly változásokat,
kissé elmosódottak a désére biztosan következtethetnénk néha azonban azután a látóidegrostok a papilla határai és vérerei kissé teltebbek. Ha is áldozatul esetleg tönkremennek, a körzeti rostok ;
gyuladás helyén esnek,
atrophiának szemtükri képe a úgy hogy késbb ennek a descendáló
papillán látható
Az
lesz.
acut neuritis
retrobulbaris
indítója igen gyakran az orr- es mel-
a szemgödör sejtszöléküregeinek heveny hurutos megbetegedése, mely
349
Épen
vetére átterjedt.
azért ezt a neuritist ismételten kisebb-nagyobb
fokú exophthalmus kiséri és sokszor a szem mozgása is fájdalmas. Elsdlegesen is fejldhet a neuritis retrobulbaris disseminált sklerosisnál, heveny fertz betegségek és mérgezések kíséretében. A látás egyszerre és, gyorsan apad, ismételten nehány napon belül jóformán teljes megvakulás, állhat be.
Ilyenkor rendszerint tágak a pupillák, reactiojuk renyhe.
Azokban az esetekben, melyekben az
orr- és
melléküregeinek heveny
-
hurutos bántalma okozza a retrobulbaris acut neuritist, a prognosis jó és, nem kedveztlen az acut fertz bántalmakban jelentkezetté sem, disseminált agysklerosis
kíséretében fellépett neuritisnél teljes megvakulás,
következhet be. Orvoslás.
Izzasztás, a
szem
teljes pihenése,
mérsékelten elsötétített
szoba, az alapbántalom orvoslása.
Chronicus retrobulbaris
neuritis.
Ezt aránylag leggyakrabban
chronicus mérgezések okozzák, úgy hogy sokan a chronicus retrobulbaris neuritist a chronicus intoxicátios
amblyopiákkal azonosítják.
Leggyakrabban a chronicus nicotin- és a chronicus alkohol mérgezés az oka az elbbi gyakrabban, mint az utóbbi, rendesen azonban mind a két méreg egyszerre és egyformán játszik közre a baj kifejldésében. ;
Szemtükörrel tozást, a
vizsgálva,
frissebb
esetekben
alig
találunk
látóidegf esetleg valamivel vérbvebb, régebbi esetekben
rendszerint halaványabb, különösen halántéki
sok hiánya ellenére
is,
fele.
Az
vál-
meg
objectiv változá-
többnyire annyira jellemzk a subjectiv tünetek,
hogy azokból a baj majdnem kétségtelenül megállapítható, mely férfiaknál aránytalanul gyakoribb, mint nknél és különösen olyanoknál jelentkezik, kik rossz
minség
s
igy több nicotint tartalmazó, nedves dohányt
fogyasztanak, akár úgy, hogy azt szívják, akár úgy, hogy rágják és olyanoknál, kik rossz minség pálinkát és rumot fogyasztanak, de leggyakoribb olyanoknál, kik sokat
dohányoznak és sokat pálinkáznak. A beteg arról panaszkodik, hogy látása romlik és hogy ez a romlás különösen jo nappali világításnál feltn, mig alkonyat felé, mintha jobb volna a latása (nyktalopia) sokan arról adnak számot, hogy az emberek orcáját halaványnak, fakószínnek látják, sokan meg arról számolnak be, hogy a vörös színt nem látják többé olyannak, mint látták elbb. ;
és
Ilyen panaszok feltétlenül gyanúsak alkohol-nicotin amblyopiára ha ilyenkor megvizsgáltuk a beteg látóterét, a legtöbb esetben centrá-
vagy még relativ skotomát találunk a vörös és zöld színnel szemben. Az eleinte relativ, majd azután absolut középponti skotoma jelentkezésének az a magyarázata, hogy a méreg a látóidegnek papillolis
absolut
,
macularis rostcsoportjára hat, mely a macula luteát látja
el.
350
A
még nem csökkent nagyon ahol a látás már nagyon rossz
baj prognosisa ott, ahol a látás
skotoma még
relatív,
kedvez,
ott,
és a és
a
sko torna absolut, javulás alig várható.
Az orvoslás minden esetben a dohánynak és az alkoholnak teljes megvonása ilyenkor könnyebb és friss esetek teljesen meggyógyulhat;
nak
;
jodkalium belsleg
és strychnin
befecskendezések sokszor lényegesen
siettetik a gyógyulást.
A tisnek,
chronicus ólommérgezés
csakhogy
ismételten oka a retrobulbaris neuri-
is
nak lassú fogyásával, majd esetleg a
késbb
A
teljes
(desendáló
intraocularis
neuritis
hanem a látásmegvakulással. Ezt megelzleg
az ilyen ritkán jár centrális skotomával,
neur.)
képe sokszor kimutatható,
a sorvadás tünetei (descendáló atrophia). neuritis retrobulbarist autointoxicatio
is
okozhatja, legalább ezt
a diabetes, arthritis urica, súlyosabb intestinalis és menstruationalis zavarok kíséretében jelentkez neuritisek eredetérl. tételezzük
fel
*
*
*
•
Van azután
mely
a látóideg megbetegedésének egy csoportja,
bizo-
következménye és ahol a megbetegedés nem a retrobulbaris neuritis képében jelentkezik a méreg úgy látszik egyenesen az ideghártya ganglionsej tjeire hat, ezeket esetleg elpusztítja és miután
'nyos heveny mérgezéseknek
;
a ganglionsej t tengelyfonala egy-egy látóidegrost, az elfajulás tünetei a látóidegen mutatkoznak, a papilla elhalaványulása és a vererek tekintélyes megszkülése képében és ezzel együtt jár a látás nagymérv csökkenése, esetleg látás
teljes
jóformán mindig marad. változásokat chinin
Ilyen filix
mely javulhat ugyan, de azért csökkent
megvakulása,
más- sál atoxyl- lal
és
mérgezés,
methylalkohollal
salicylsavas
történt
készítményekkel,
heveny mérgezések
okozhatnak.
A
látóideg sorvadása. Atrophia nervi optici.
genuin látóideg sorvadásának 3 alakját ismerjük: az egyszer, nem gyuladásos eredett, azután a neuritises- es a retinitises atrophiát. Az egyszer v. genuin látóideg-sorvadasnal a papilla nervi optici
A
vagy
élesen határolt, kissé kivájt,
zöldes-fehér,
kréta,
vagy ínszeren
feliéi,
ideghártya vérerei a lamina cribrosa szürkés pettyei tisztán láthatók, az
szkck
A
látás a sorvadás elrehaladtával
mindjobban csökken, a
látótér
latóteic gyakran sectorszer hiányokat mutat, a zöld szín teljes, majd színé, nagyon korán szkül, azután a vörös és legkésbb a kék eleinte igen
színvakság következik be és végül a legtöbb esetben hatlan megvakulás.
teljes-
es gyogyit-
-
35i
A A
prognosis feltétlenül kedveztlen.
progressiv pa-
genuin sorvadást okozhatja a tabes dorsalis, a
hogy az ideget összeralysis, a disseminált sklerosis, agydaganatok nyomják (descendáló nyomási atrophia), a látóideg összenyomása az orbitában daganatok és vérzések folytán, a látóideg egyéb sérülései (I.352. old.) azáltal,
A
neuritises atrophia kezdetén a papilla határai kissé elmosódottak,
a látóidegf szürkés-fehér, a retina vererei szkek, a vénák meg tágak és kanyarodok késbb ezek is megszkülnek, a papilla határai élesebbek ;
lesznek
a papilla színe kékes-fehér, a lamina cribrosa pettyei
;
nem
igen
látszanak.
A
atrophia-nsd a látóidegf piszkos vörös szín,
retinitises
sárgás-vörös, viaszkszer, határai
nem
élesek, a retina vérerei
vagy
feltnen
szkek.
A nem némi
két gyuladásos eredet atrophia prognosisa
annyira, mint az
is
kedveztlen, bár
egyszer atrophia-é, mert sok esetben mégis marad
látás.
megkísérelhetjük
Orvoslásnak
a
jodkészitményeket,
a
strychnin
kéness bedörzsölésektl, mihelyt a látóidegrostok sorvadásos tünetei már kifej
befecskendezéseket, az állandó áramot, de tartózkodjunk a
ldöttebbek.
A
látóideg kivájulása. Excavatio papillae nervi optici.
A
látóidegf kóros kivájulása lehet
:
excavatio atrophica és excavatio
glaukomatosa. (A physiologiás excavatióra nézve
Az
1
.
100. old.-t.)
excavatio ex atrophia nervi optici az egész papillára terjed ki,
de mindig sekély, mert nem lehet mélyebb, mint a mennyivel mélyebben fekszik a lamina cribrosa a retina síkjánál, miután a lamina cribrosa nem
mozdul helyébl.
Az
A
kivájt papilla színe kréta-
vagy ínszeren
fehér.
excavatio glaukomatosa
ugyancsak az egész papillára terjed ki miután úgy keletkezik, hogy a fokozódott intraocularis nyomás a lamina cribrosát hátrafelé szorítja, sokkal mélyebb lehet és idvel mindig sokkal mélyebb is lesz, mint az excavatio atrophica. Néha tetemes mélyes
séget ér
el
;
a retinalis vérerek az excavatio szélén a mélységbe
és itt sokszor egészen
színe
eleinte
még
rendes,
(
1
.
291 old.). .
esnek a nyomásnak (nyomási atrophia) a papilla színe feher
bukkannak
A vérerek calibere és a látóidegf késbb midn a látóidegrostok is áldozatul
eltnnek
is
halavány, majd
atrophia nervi optici ex excavatione glaukomatosa. kifejldött excavationak megszüntetése nem áll módunkban.
lesz,
A
A A
látóideg daganatai.
látóideg elsdleges álképletei
ritkák
;
ezek a fibroma, sarkoma,
352
glioma és az endothelioma. igy a chorioidealis sarkoma,
Gyakoribb, hogy íntraocularís daganatok,
vagy a
neuroepithelioma a
szembl
nnek, a szem ennek
folytán
retinalis
a látóidegbe terjed.
A
látóideg álképletei rendesen lassan
csak lassan dülled ki és mozgékonysága
A
látás
rel
sokáig alig szenved csorbát.
is
azonban csakhamar csökken
és elég
(descendált),
késbb
eleinte a neuritis
gyorsan elvész.
Szemtükör-
a látóidegrostok sorvadása
folytán az atrophia (descendált) tüneteit látjuk.
A
látóideg elsdleges daganatai inkább fiatal egyénekben feljdnek.
Az
orvoslás
eltávolítása
;
daganatnak rendszerint enucleatióval kapcsolatos
a
ha az álképlet rossz
indulatú,
legbiztosabb
az orbitalis
exenteratio visszaesések és metastasisosok elkerülése érdekében.
A A
látóideg sérülései.
látóideg intracranialisan és intraorbitalisan sérülhet. Mindezek a
sérülések els sorban a látóideg
mködésének
csökkenését, vagy felfüg-
tehát kisebb-nagyobb fokú amblyopiát, vagy amaurosist ered-
gesztését,
ményeznek.
A
látóideg sérülése legtöbbször egyébként
igen súlyos természet
is
sérülésekkel jár együtt, melyeket rendesen golyó, lövegrészlet, kard, tr,
szurony
stb.
okoz,
még pedig vagy
úgy, hogy ezek az eszközök,
vagy
idegen testek egyenesen megsértik a látóideget, vagy úgy hogy csonthogy a sérülést követ szilánk fúródik a látóidegbe, vagy végül úgy vérzés a látóideget összenyomja.
Ütés a
fejre,
esés
a
fejre,
valamely
súlyos tárgynak a fejre esése, a látóideg közvetett sérülésére vezethet. Ilyenkor agyalapi törés következik be, mely sokszor a fels orbitalis falba terjed és a canalis opticusba folytatódik, ennek folytán a látóideg a csa-
tornában zúzódik, be- vagy átszakad. Ha a sérülés után a beteg állapota a functionalis vizsgálatot egyáltalában megengedi, a jobb tractus opticus sérülésénél baloldali hemianopsia
ma
homonyma, a
dextra mutatható
esetleg
baloldali tractus sérülésénél hemianopsia ki,
a chiasma sérülésénél
homony-
kétoldali gyengelátás,
kétoldali vakság jelentkezik.
akár a a látászavar egyoldali, rendszerint az egyik idegtörzsnek, koponyaürben, akár az orbitaban történt sérülésérl van szó. Ha a látóvagy egéideg törzse egész vastagságában sérült meg, legnagyobbrészt, vagy átszakaszen átszakadt, egyoldali teljes megvakulás áll be, ha a belátás marad. dás nem érte az idegtörzs egész vastagságát, több-kevesebb
Ha
Ha
vérzés
nyomja
nem
össze a látóideget, eleinte csak
nagyobb fokú gyenge
vakságot találunk. vagy a chiasKétoldali látászavar tehát rendesen a tractus opticus, foglaló agyálloma, esetleg az elsdleges opticus ganglionokat magában
látást,
de
teljes
353
inány
sérülése,
azonban az
is,
hogy
pl.
;
ez
úgy
sérülése
idegtörzs
mellett
szól.
Megesik
ltt sebnél mindkét idegtörzs megsérül és az,
ejtett sérülés, az
hogy az egyik oldalon zavart
az
egyoldali
hogy az
lehetséges,
ellenkez szemben okozza a látás-
eszköz,
látóideget, ahol behatolt elkerülte és a
vagy idegen
test azt az oldali
másikat sértette meg, vagy egye-
nesen, vagy csontszilánk, esetleg vérzés utján. A pupillák rendszerint tágak, renyhén reagálnak teljesen átszakadt és amaurosis áll fenn,
ha a látóideg a pupillák igen tágak és semmit ;
Szemtükörrel közvetlenül a sérülés után szembetnbb objectiv változás nem mutatható ki, ha az ideg zuzódása, be- vagy átszakadása centrálisán történt attól a helytl, ahol a retina centrális verere
sem reagálnak.
mélyed a látóidegbe. Iia azonban a látóideg oly helyen szakadt be, vagy együtt a centrális verér is átszakadt, azonnal az embólia át, hogy vele Ha vérzés szemtükri képe fejldik ki artériáé centrális retinae nyomja össze a látóideget és vele együtt a centrális verért a retina vér.
erei a
és
rendesnél vékonyabbak, a retina és a látóidegf kissé halaványabb
többször retinalis vérzéseket látunk.
Késbb
azután mindazokban az
melyekben a látóideg vagy teljesen, vagy nagyobbrészt átszakadt feltétlenül kifejldik az egyszer látóidegsorvadás szemtükri képe 350. old.). Ugyanez következik be, ha a vérzés nem szívódik fel hamarosan, esetekben,
(
1
.
hanem hosszasabban,
8
— 10 napig nyomja a látóideget. Hogy a sorvadás a
látóliktól a papilláig eljusson (descendáló atrophia)
és igy
szemtükörrel
látható legyen, arra átlag 3 hétre van szükség. Ha a vérzés nem nagyon tömeges és a vér felszívódik, atrophia
nem fejldik és a nyomás okozta amblyopia javul, st egészen elmúlhat ha a látóideg egész vastagságában átszakadt, a látóideg rostok sorvadása ;
folytán teljes és gyógyíthatlan megvakulás
módon
összenövése,
kizártnak tekintend.
áll be,
mert a látóidegnek oly
hogy mködését csak részben
Ha
is
visszakaphassa,
a sérülés a látóideg folytonosságát csak rész-
ben szakította meg, a látóidegrostoknak esetleg csak egy része sorvad, úgy hogy az ideghártya egyik helye látóképes marad, sajnos, hogy még az ilyen esetekben
azután
is
elbb utóbb
teljes és állandó lesz
teljes lesz
a megvakulás
a látóideg sorvadás, ezzel
is.
Az elmondottakból nyilvánvaló a látóideg sérüléseinek prognosisa melyet azonban elhamarkodni nem szabad, egyrészt azért, mert rendszerint mégis hosszabb idre van szükség, mig az objectiv változások kifejldnek, másrészt azért, mert ismételten nagyon nehéz, a sérülés is,
helye és természete felül tájékozódni.
A látóideg sérülései majdnem mindig egyéb súlyos sérülésekkel járnak, melyeknek ellátása és orvoslása a sebész határkörébe tartozik, csupán azt jegyezzük meg, hogy a látóidegben esetleg megrekedt idegen testnek eltávolítása még akkor kellemetlenséget Dr. 1-Ioor
:
nem
Szemészet.
okoz,
is
felette kivánatos,
mert az idegen
ha a látás-zavaron kívül
test
nyomása folytán mée 23
354
azoknak sértett
az
idegrostoknak
sorvadását
is
okozhatja,
melyeket
nem
meg.
Magának idegfbe idegen
a látóidegfnek sérülése ritka és ritka az test fúródik.
V
is,
hogy a
látó-
FEJEZET.
X.
A SZEMHÉJAK MEGBETEGEDÉSEI. A
szemhéjszél gyuladása. Belepharitis
Blepharoadenitis.
ciliaris.
szemhéj szélének gyuladását, egyesek a szabad szélen fekv faggyúfeltétetáplálkozási zavaraitól gondolják mirigyek elválasztási és
A
lezettnek. Mások a bajban a szemhéjszélek ekzemáját látják, mely hol enyhébb alakban mutatkozik és a pillaszr tüszire nem terjed ki, hol súlyosabb formában, midn a tüszkre is kiterjed és ott genysejtek felhalmozódására vezet. Mások ismét a szemhéj szél gyuladásának enyhébb alak-
megbetegedésnek nézik, még pedig a blepharitisnek azt az alakját, mely egyszer száraz korpázás módjára jelentkezik, azonosnak a br, fleg a fejbr seborrhoea squaviosa, seu sicca- jával,
ját a seborrhoeával azonos
melyben a
azt az alakját pedig,
a
br
meg
képzd
pikkelyek és pörkök zsírosak,
seborrhoea oleosajával tekintik azonosnak, a súlyos fekélyes alakot
aknenek nézik.
A
így fleg a
baj keletkezésében részben helyi okok szerepelnek,
köthártya
idült
részben kívülrl
hurutja
jöv
és
egyéb
megbetegedései
és a könycsurgás,
levegben éjjelezés, amely rendesen szintén szennyezett levegben tartózkodással összekötött. Végül gyakori a bántalom bizonyos alkati tartózkodás,
sr
befolyások, így füstös, poros, szennyezett
megbetegedések talaján. Klinikailag
jük
meg
:
a
szemhéj szél-gyuladásnak
két
alakját
különböztet-
az egyszer szemhéjszél- gyuladást és a fekély -képzdéssel járót.
Egyszer szemhéjszél-gyuladás.
Belepharitis
simplex
s.
squa-
mosa. Seborrhoea marginális.
A
szemhéjszél-gyuladás eme alakjában a szabad szélen és különösen az egyes pillaszrök között apró, homokszem nagyságú és nagyobb fe-
vagy szürkés szín pikkelyeket látunk. Ezeket a faggyúmirigyek beszáradt váladékának tekinthetjük és igy az egyszer blepha-
héressárga,
ritist
az által feltételezettnek,
hogy a faggyúmirigyek nagy mennyiség 23 *
-
356
váladékot termelnek, mely a szemhéjszélekhez tapad, ott megmerevedik, odaszárad. Blepharitis squamosában tal
szenvedkön
igen sok esetben egyút-
a szemöldök szreinek és a hajnak seborrhoeájával találkozunk, ami
a két megbetegedés azonossága mellet
Ha
szól.
a pikkelyeket körmünk-
kel eltávolítjuk, a szemhéj szabad szélét egész hosszában kivörösödött-
nek
találjuk.
A
szemhéj széleknek hasonló kivörösödését, hyperaemia marginális,
gyakran láthatjuk szke hajú, finombr egyéneken, anélkül, hogy a szemhéjszéleken pikkelyképzdés mutatkoznék. Az ilyen vörös szegély szemhéjak sokszor minden orvoslás ellenére makacsúl megmaradnak, st a szemhéjak vörössége még fokozódik, ha a szokott kencsökkel kezeljük ket.
Néha
a pikkelyek
nem
szürkések és kevéssé tapadók,
hanem ersen
tapadók, nyúlósak, zsírosak és sárgás-barna szinek (seborrhoea oleosa).
Az
alanyi tünetek néha igen csekélyek, máskor azonban kellemetlen,
viszket, éget érzésrl panaszkodnak a betegek.
A
bántalmat igen gyakran görvélykóros, chlorosisos, vérszegény és gümkóros egyéneken találjuk; máskor rossz, füstös levegben való tartózkodás, vagy éjjelezés okozza. Ilyenkor a megbetegedés Aetiologia.
mind
a két szemen megvan, bár
nem
ritkán az egyiken kisebb mértékben,
Ezenkívül a szemhéjszél gyuladást helyi befolyás, így a köthártya különböz megbetegedése, fleg az idült hurut és a conjunctivitis lymphatica, valamint könnycsurgás is okozhatja, ekkor a szemhéj
mint a másikon.
gyuladása esetleg csak az egyik szemre szorítkozik. Lefolyás. A blepharitis a leggondosabb orvoslás ellenére is éveken máskor, bár ritkábban, önmagától is meggyókeresztül megmaradhat
szél
;
gyul, különösen
Ha
gyermekeken, ha a fanasodas szakabá lepnek.
a baj hosszasabban
áll
fenn, a pillaszrök
is
kihullanak.
hogy ezek rendesen, legalább jó darab ideig, megint kinnek, de kintt szrök alakja és állása sokszor rendellenes. Megtörténik az
Igaz,
a frissen is,
hogy
túlteng, a hosszantartó gyuladás folytán a szemhéjszél megvastagodik, jelölünk. névvel sokszor kérges lesz és kifejldik az az állapot, melyet tylosis alapOrvoslás. Blepharoadenitis esetén a helyi orvoslás mellett az
bántalmat
:
a görvélykórt,
a chlorosist,
a
vérszegénységet,
gümkórt
levegköthártyabántalmat, vagy könycsurgást
romlott feltétlenül orvosolni kell. Eltiltjuk azután a füstös, poros,
ben való tartózkodást. találunk, azt
A
gyógyítjuk.
is
helyi
Ha
orvoslásra leginkább
kencsöket használunk,
melyeket a
bedörzsöléseket legjobb beteg szemhéj szabad szélére dörzsöltetünk. A pikkelyekkel együtt este lefekvés eltt végezni és reggel a zsiradékot a hónapokon lemosni és eltávolítani (1. 122. oldal). A bedörzsöléseket gyakran
míg végre célt érünk és a pikkelyképzdés a beteget elre figyelmeztetni.
át kell folytatni,
marad. Erre
jó
teljesen
el-
.
357 bedörzsölésekhez különféle kencsöket használunk, leggyakrabban az i%-os sárga kéneskencsöt. Ha a szem ezt a kencsöt esetleg nem tri
A
Florum zinci aa centigrmta decem Vaselini puri gramta decem, vagy 2%-os bórsavas, vagy 2 3%-os ichthyol-kencsöt. Sokszor jó hatású a jodoform-kencs is. Ha a beteg ers viszketésrl panaszkodik, ezt sokszor nagyon enyhíti a cocain-ólomcukros kencs. Ha a baj igen makacs, kátrány-praeparatumokat alkalmazhatunk: Rp. Ölei rusci, ölei oliv, aa grmta IO'OO. Ebbe az oldatba a beteg puha szrecsetet márt és azzal a csukott szem széleit bedörzsöli, ügyelve, hogy az oldat ne jusson a szembe, mert csíp és izgat. Burchardt alaposan eltávolítja a pörköket és a szemhéjszélt 10%-os jól,
a következt rendeljük
:
Hydrarg. praecip.
albi,
;
—
salétromsavas ezüstoldattal
ecseteli.
Blepharitis ulcerosa.
A
blepharitis ulcerosának kórképe a
széle dagadt, kivörösödött és
fleg ha a baj
héjszél hol egész hosszában, hol csak
pörkökkel fedett. s
és
A
következ régi,
:
A
szemhéj szabad
megvastagodott.
A
szem-
helyenként sárgás, vagy sárgás-barna
pörk a pillaszröket egyes csomókba összeragasztja
a pillaszrök ennek folytán össze-vissza töpörödnek, rendetlen állásúak
sokszor a szem felé fordulnak.
Ha
a pörköket, melyek a szemhéjszélhez
sokszor ersen odatapadnak, körmünkkel, vagy olajba mártott vászon-
darabkával eltávolítjuk, alattuk a szemhéjszél vérz, kimart és az egyes pillaszrök többnyire. tölcsérszeren bemélyed fekélyben gyökereznek.
A szemhéjszél mentén azonkívül helyenként, gombosthegy, vagy gombostfej nagyságú sárgás hólyagocskákat, apró abseessusokat találunk, melyekben a pillaszr székel helyenkén pedig az ilyen abseessusok ;
után visszamaradt hegeket látjuk, apróbb fehér pontok és csíkok alakjában. A szemhéj köthártyája majdnem minden esetben, fleg akkor, ha a megbetegedes mar régibb kelet, hurutos, illetve chronikus gyula-
dásban van (blepharo-conjunctivitis ) ckzemája, az egész homlok, a
fül és
Nagyon gyakori a szemhéj brének az orr ekzemája sem ritka.
Ezeknek az aránylag mélyre terjed, súlyosabb természet változásoknak dacára sok esetben alig vannak a betegnek alanyi panaszai, de a legtöbb esetben mégis kellemetlen éget, viszket érzésrl, valamint ariol panaszkodnak, hogy a szemük könnyen kimerül, könyezik és a szemhéjszélek reggel gyakran összeragadnak.
A
ki-kihullo pillaszorök eleinte részben
még utána nnek, késbb azonban már aprók, merevek, rendetlen állásúak lesznek, végre nem is nnek már ki. Ebbl aztán részleges-, vagy teljes pillaszr hiány madarosis partialis et totális származik. A szem elveszti ily módon egyik lényeges védeszközét, a szemét, piszok a szemhéjszélre és a ,
köthártyára
súlyosbítván ilyenkép a szemhéjszél és a köthártya gyuladását.
A
jut,
szabad
358
megkeményedik tylosis. Néha a kifekélyesedett szemhéj szélek a küls szemzugban kisebb-nagyobb kiterjedésben egymással összennek, minek folytán a szemrés megrövidül és megszükül. További következmény lehet a trichiasis, melyet egyrészt
szél
mindjobban kivörösödik, megvastagszik
és
:
a blepharophimosis okoz, másrészt a szrtüszök elgenyedése után kép-
zdött hegek zsugorodása. Ha ezek kiterjedtek, entropium is keletkezhetik, viszont, és ez gyakoribb, ektr ópium fejldhet, még pedig akként, hogy a hegesed szemhéjszél a szemhéj -köthártyáját maga felé húzza. Ennek folytán a szemhéj szabad szélének hátulsó, rendes körülmények között éles éle legömbölyödik, úgy, hogy a két szemhéj szabad széle nem illik többé teljesen
egymásra
és a hátulsó él
nem
simul
már
egészen a szemgolyóhoz. Ezzel
szemtl, a minek könycsurgás lesz a következménye. A leperg könyek áztatják az alsó szemhéj bretki is marják, úgy, hogy az lassan mindjobban megrövidül és végül állankapcsolatban a könypont
dóan
is
kissé elfordul a
kifordítja a szabad szélt Aetiologia.
A
:
ektropium
e blepharoadenitide.
fekély es szemhéj szél gyuladást fleg görvélykóros, vér-
gümkóros egyéneken látjuk, anélkül, hogy a szemen, vagy annak környékén más megbetegedést találnánk, melybl a szemhéjszél gyuladását függnek gondolhatnók, vagyis a megbetegedes ezekben az esetekben tisztán az alkati betegséggel függ össze. Küls befolyások is szegény
és
okozhatják a bajt, igy szennyes, piszkos, füstös levegben tartózkodás; végül helyi okok is elidézhetik, igy különösen a köthártya idült hurutja, trachoma, lagophthalmus, könycsurgás, a könypont
kifelé
furdulása és
ektropium következtében. a bajt helyi befolyások okozzák, akkor esetleg csupán az egyik szemen van meg, máskülönben pedig majdnem mindig mind a két szemen
Ha
ha mindjárt nem
A
is
egyforma mértékben.
betegség chronikus lefolyású
hónapokon,
st éveken
s
a leggondosabb orvoslás mellett
át fennállhat, visszaesésre pedig
mindig
el
is
lehetünk
készülve.
a blepharitist alkati megbetegedésekre vezetjük vissza, szükséges. a helyi kezelésen kívül az alapbántalom orvoslása is feltétlenül baj szenyezett, füstös, rossz levegben való tartózkodásban rejlik a Orvoslás.
Ha
Ha
kerülje. oka, a beteg ezeket a káros behatásokat lehetleg teljesen
köthártya-hurut, vagy trachoma
áltál latszik
Ha
idült
feltetelezettnek, ezeket a
könycsurgás bajokat orvosoljuk. A könypont kifelé fordulásától függ felszívódása lehetvé esetén a könycsövecskét meghasitjuk, mitl a köny szüntetjük meg. válhat. Az ektropiumot és a lagophthalmust operatioval
Ami
a baj helyi orvoslását
illeti,
ugyanazokat a kencsöket próbál-
használatosak, hatjuk meg, melyek az egyszer szemhéjszélgyuladás ellen tályogból a kis azonkívül a vörös kéneskencsöt. A szemhéjszéleken lev bistounval megpillaszröket kihúzzuk, majd az abseessust hegyes vég nyitjuk,
vagy felszurjuk
és
a szúrt, vagy vágott sebet lapis mitigatussal,
359 sok az apró tályog a szemhejszel menten, 10 15%-os a pillaszrök eltávolítása után a szemhéjszélt egész hosszában lapisoldattal végig ecseteljük. Ha szemhéj -ekzema, az arc és az orr ekzemája komplikálja a szem-
yagy
tiszta, lapissal
héjszél gyuladását,
Ha
égetjük.
—
akkor az ekzemás pörköket közönséges
olajjal,
csuka-
vagy másféle zsiradékkal felpuhítjuk, leszedjük, a felsebzett 15%-os helyekre pedig legcélszerbben Hebra- kencsöt rakunk, esetleg 10
májolajjal,
—
lapisoldattal ecseteljük.
Élsdiek okozta szemhéjszélgyuladások. Blepharitis pediculosa
a)
phthiriasis. Blepharitis pediculosa esetén
s.
pillaszrök tövében, a szemhéjszél szabad széle mentén és rendesen a szemöldkön is feketésbarna szinü, igen apró pörköket látunk, mintha itt a a
br fekete
porral volna behintve.
Ez a feketeség nem más, mint a
egy-egy tetüt
téje és ürüléke és rendesen
találhatunk fejével a haj tüszbe furodva. kodik, a szemhéj
brét
is
(pediculus
s.
tetü pe-
phthirius pubis-t)
A beteg élénk viszketésrl panasz-
rendszerint felkarmolja, ez
nem
ritkán
nagyobb
kiterjedésben ekzemás, a szemhéjszél pedig kivörösödött, gyuladt.
Az
orvoslás a
csel bedörzsölése. 2 bal,
szemöldöknek
—
és
szemhéj szélnek szürke kéneskencs-
3-szori bedörzsölés, kis,
megöli a tetüt a petékkel együtt.
id
visszamaradó ekzema rövid
alatt
borsónagyságú kencsdarab-
A szemhéjszél
gyuladása
és a
gyakran
minden orvoslás nélkül meg szokott
gyógyulni.
Csak nagy ritkán
b)
ül
és csekély nagyítással itt-ott
egy-egy pediculus capitis a pillaszr gyökerén
néhány petéjét
is
láthatjuk a szabad szél men-
tén a pillaszrök között.
Szappanos vizzel lemosás eltávolítja az élsdit és a petéket, a szemhéjszélnek esetleges kimaródását pedig tiszta vaselinnal bekenés meggyógyítja.
Blepharitis acaria
c)
A
demodex-et
tozó élsdit,
rendesen
s.
acarica.
(acarus folliculorum hominis),
nem épen srn, a tüsz
apókok
fajához tar-
de megtalálták a pillaszr tüsziben
is,
ahol
magának a pillademodex van egyegy tüszben, azonban négyet-ötöt, st egy esetben hat él példányt is távolították el egy-egy kihúzott pillaszrrel együtt. Az élsdi mindkét nefejjel lefelé
szrnek tövében a brön
is
alapja felé foglal helyet, de
látták.
mét, álcáit, embryoit és petéit
A
is
Rendesen csak
1
—
2
meglelték.
br
szemhéj szabad széle és a szomszédos vérb, a brön át a vénák telteknek, kanyarodottnak látszanak és kivörösödött a szemhéjszéllel határos szemhéj -köthartya
A
szemhéjak pírja esetleg szigetszerü ott, ahol tüszben van, piros a szemhéjszél. A szabad szélen szürkésfehér, piszkos vaselinre emlékeztet, mézszerü összeállású anyagot látunk, mely is.
;
az elósdi a
— 3
o
a pillaszrök alapjához pikkelyek alakjában tapad. Régebbi esetekben a
pillaszrök elgörbültek, összetöpörödöttek, apró sertékké fajultak.
A beteg éget, viszket érzésrl panaszkodik. Orvoslás.
Rp. Balsami peruviani
Ebbl
dulc. 2 ’OO
u.
és
%
M. f. a kencsött
lemossuk.
A kencs
y2
a félig hig
2'00, Lanolini, 4
kencsbl
óráig ott hagyjuk,
'
00 Ölei amygdal. ,
a szemhéjszélre dörzsöltetünk
majd szappanos langyos
vízzel
három-négyszeri alkalmazása rendszerint elpusztitja
az élsdit és a szemhéjszél gyuladása
is
meggyógyul.
Hordeolum. Árpa.
A
vagy hozzá közel, hol heves izgalmi tünetek között, amilyen a szemhéj vizenyje és kivörösödése, feszit fájdalom, a szemteke köthártyájának nagymérv duzzadása, hol meg csekélyebb mérvben kifejldött ilyen tünetek között apró gombostvagy annál nagyobb daganat keletkezik. fej nyi, néha kendermagnyi, Kórkép.
szabad
szemhéj
szélén,
a daganat fölött feszült, vörös, környékével együtt emelkedett hmérsékü. A daganat azután nagyobbodik, késbb kissé megnyúlik, kúpalakú
A br
csúcsán sárga pont mutatkozik, mely mind nagyobb lesz, majd az egész daganatot kitölti a geny, mely végre kifelé áttör, kiürül és az áttörés lesz,
helye csakhamar beheged.
Ez a hordeolum externum, mely nem egyéb mint
egy nagyobb, Zeiss - féle faggyumirigy gyuladása és elgenyedése. A hordeolum internum egy, vagy több Meibom-mingy gyuladása és elgenyedése körülbelül ugyanazt a lefolyást mutatja, mint a küls árpa, csakhogy a tünetek itt rendszerint hevesebbek. Az „internum nevet azért ;
kapta, mert a geny áttörése rendesen befelé a a geny, áttörése eltt, sárgásán áttünik.
köthártyán
át történik, ahol
Ritkább esetekben, a geny a Meibom mirigy kivezet csövein ürül aipanak ki, s még ritkább, hogy a szemhéj borén keresztül tör utat. A bels és megérjék rendszerint több idre van szüksége, mint a külsnek, hogy kifakadjon. A küls árpa sokkal gyakoribb, mint a bels, mely a hordeolum -
Meibomianum nevet is viseli. Az igen heves tünetek között fejld hordeolum gyakran a heveny ophthalmoblennorrhoea képét mutatja, a mennyiben a szemhéjak ugyancsak duzzadtak, dagadtak, kivörösödöttek, nem ritkán feszes tapintatuak, veszi körül a a szemteke köthártyája chcmosisos es sokszor sancszerüleg szarúhártyát. A váladék azonban sohasem genyes, mint a blennorrhoeánál,
könyclválasztással, vagy savós természet válamelyben esetleg genyes cafatok úszkálnak; azon-
hanem csak fokozódott
dékkal találkozunk,
mentén meglelhetjük ilyenkor mar majdnem mindig a körülirt kemény csomócskát, mely érintésre igen fájdalmas. nem ismerjük. Aeliologia. A hordeolumnak különösebb aetiologiáját egyefiatalabb és Leggyakrabban vérszegény és görvélyes gyermekeken kívül a szemhéj széle
3öi
neken látjuk ezt a kellemetlen és fájdalmas, de a látószervet jóformán sohasem veszélyeztet megbetegedést. Idült köthártyagyuladás és a szemhéj szél gyuladása esetén gyakrabban találunk árpaképzdést, sokszor egyik árpa követi a másikat. Kórokozónak a staphylococcus pyogenes aureus-t tekinthetjük, ezenkívül a pneumobacillust Orvoslás.
A baj
is.
kezdeti szakában gyuladásellenes orvoslást kísérelhe-
tünk meg. Ezzel a gcnyes szétesést néha megakadályozhatjuk; különben sokszor minden gyógyszerelés nélkül, önmagától is visszafejldik a már keletkez félben lev árpa. Ha már elrehaladottabb állapotban van, a genyalkalmazásával képzdést, illetve az érlelést nedves meleg borogatások siettetjük. Mihelyt a daganatban geny mutatkozik, adaganatot vagy a brön,
sr
agenyt kibocsátjuk, esetleg kinyomvégett a sárga-, fehér-, vagy vörös kéneskencsön
vagy a köthártyán át felhasitjuk juk. Visszaesés elkerülése
és
Kummerfeld oldatot használhatjuk, melyet a beteg jól felráz, azután lágy ecsetet márt a folyadékba és a szemhéj széleket beecseteli. Legjobb, ha kívül a
-
este ecsetelünk, eleinte naponta,
az árpaképzdés idült
késbb
i
— 2-szer hetenkint, heteken
köthártya megbetegedéstl
vagy szemhéj szélgyuladással függ
össze, ezeket a
át.
Ha
látszik feltételezettnek,
bajokat
is
orvosoljuk.
Chalazion. Jégárpa.
A okozza,
chalaziont egy, vagy
a
melynek
pedig a mirigy körül
folytán
fekv
több
Meibom mirigy
a mirigy
-
chronikus
táplálkozászavara gyuladása,
utóbb
porc és kötszövet gyuladása, elfajulása
és
túltengése következik be.
A chalazion heveny módon is fejldhetik, ez azonban sokkal ritkább. Ekkor azután ugyanazokkal a subjectiv és objectiv tünetekkel találkozunk, mint a heveny hordeolum fejldésekor, csakhogy a tünetek rendszerint távolról sem olyan hevesek. A jégárpa idült fejldésekor a f ájdalom, a szemhéjak duzzadása és dagadása, a köthártya chemosisa, szóval a heveny gyuladás tünetei egészen hiányzanak. Klinikailag,
vagy nagyobb, rendesen borsó, és alakú, kemény tapintatú daganat, mely közel a szemhéj szabad széléhez vagy a br alatt, vagy a köthártya alatt, a
esetleg
a
chalazion kisebb,
mogyorónagyságú
porc alsó rétegeibe beágyazott és veiük mindig szoros, mozdulatlan összeköttetésben van. A daganat felett a szemhéj bre és a szemhéj köthártya ide-oda tolható. Akár felületesen, akár mélyen van a chalazion, a fölötte lév szemhéjbr borsónagyságú, vagy ennél nagyobb daganatot mutat, a kifordított szemhéj bels felületén pedig a köthártya rendesen hasonló nagyságban és alakban dudorodik ki és eleinte vörösebb, késbben sárgásán, vagy palaszürkén clszinesedett. Ha a daganat nagy, torzít. Néha
362
egy szemhéjon több chalaziont találunk, máskor mind a két szem alsó és fels szemhéján Lefolyás.
is
több jégárpa van.
Amilyen
lassú, tehát idült
jelleg rendszerint a chalazion
fej-
ha ugyan nem állandósul, ami gyakoribb. Hetek és hónapok telhetnek el, mig a daganat: annyira megvékonyitja a köthártyát, hogy ez áttörik. Ilyenkor azután a daganat belsejébl zavaros, nyúlós, ritkán genyszer* váladék ürülhet, a daganat lassan és ez kisebbedik és hetek-hónapok múlva végül eltnik. Ha azonban gyakoribb a chalazion tartalmát pépszerü anyag, vagy különösen sarjszö-
ldése, épen olyan lassú a lefolyása
is,
—
—
vet alkotja, az áttörés dacára
is
megmarad
áttörés helyén kiburjánzanak és a
a daganat,
st
köthártya tömlben
asarjadzások az
szétterülnek.
Aetiologia és pathogenesis. A daganatnak, mely felntteken gyakoribb, mint gyermekeken és visszaesésre hajlik, különös okát nem ismerjük. Gümkóros eredetnek nem tartjuk, bár kétségtelen, hogy a tarsitis tuberculosa néha egy ideig a jégárpa klinikai képét mutathatja. Chronikus blepharitisben
szenvedkön gyakoribb, mint ép szemhéj szél
Kórboncolástan
és
kórszövettan.
mellett.
Kórboncolástanilag a chalazion
a
Meibom-mivigy idült adenitise és periadenitise. Mindenekeltt, a Meibommirigy acinusa körül sarjadzásnak indul a ham es a környez porcogo szövetében is gyuladásos, apró sejtes beszürdés jelentkezik, mely mindjobban terjed és végre is magába olvasztja a porc szövetét es a mirigy acinusait. A tok kötszövetbl áll, alkotásában a porc resztvesz. A daganat belsejében a vérerekben igen szegény szövet végül nyalkasan elfajul
es zavaros,
nyúlós folyadék gylik meg.
daganat bemetszésében es alapos kitakaritasaban all. A bemetszést vagy a köthárytán, vagy a szemhéj brén at végezzük. A köthártya fell akkor, ha a szemhéj kifordításakor ott latjuk a daganatot elszinesedettnek taés fölötte a köthártyát sárgásán, vagy palaszürkén a kötóhártya láljuk, vagyis ha a daganat a porcogó melyebb rétegeiben, a bemetszést alatt fészkel. A chalazionnak a köthártyán át megnyitásakor miriMeibom rendszerint a szemhéj szélére merlegesen végezzük, hogy a
Az
orvoslás a
gyeket felesleges számban ne sértsük. Ha a daganat a porc felületesebb rétegeiben, közvetlen a szemhéj bre alatt fekszik, akkor a bemetszést, mely ilyenkor a szemhéj szélével bemetszése halad, a brön keresztül végezzük. A chalazion
párhuzamosan és
tartalmának kis
rendesen savós
éles kanállal kitakarítása
és véres
folyadék gylik
meg
után visszamaradó tömlben és ugylatszik, mint na a mtét
alatt azonban a folyadék volna foganatja majd eltnik. A netán felszívódik, a tok sorvad és a daganat kisebbedik, szüntethetjük visszamaradó keményedést, vagy dagadást massage-zsal dörjodkencsot után meg, vagy pedig a metszett seb teljes behegedése
nek nem
lett
;
néhány nap
zsölhetünk be. Megkísérelhetjük a daganatnak egészben kihámozását
is,
ami azon-
35 bemetszésével, a tok egy nagyobb bán nem épen szükséges, mert a daganat alapos kikaparásával mindarabjának kimetszével és a töml tartalmának vastagfalú jégárpákat azonban egész-dig célt érhetünk. Az igen nagy és
ben távolítsuk
el.
szintén orvosoljuk. fennálló szemhéj szélgyuladást természetesen
A
Infarctusok a Meibom-mirigyekben.
MH&ow-mirigyeknek egy másik táplálkozászavara a mirigy
A
tar-
ékesebb egyétalmának besürsödése, esetleg elmeszesedése ezt rendesen csak köthártyáneken találjuk. Ha az elmeszesedett mirigy-tartalom a szemhéj subjectív és ját átfúrja, a szemre érdes idegen testként hat és fájdalmat, nem meobjectiv izgalmi tüneteket kelt. Az egyszeren besürüsödött, de el ;
szesedet mirigyváladék semmiféle kellemetlenséget sem okoz. Az infarctusokat, melyek apró sárgás, vagy fehér pöttyök és párirányosan elrendezett apró csíkok alakjában mutatkoznak a szemhéj kötágyazva, a köthártya érzéstelenítése után
hártyájába kikaparjuk.
A
Az
infarctusok néha
srn
discissiós
tvel
ismétldnek.
szemhéjak és a szemhéjporc egyéb betegségei.
szemhéjak phlegmonéja. Blepharitis phlegmonosa. A szemhéjak dagadtak, duzzadtak, beszíirdöttek, tömött tapintatúak, fokozódott hmérséküek, fájdalmasak, kivörösödöttek, néha vörös-kékesen elszinesedettek.
A
fels szemhéj lelóg a bulbusra és önként nem emelhet. A fültmirigy rendesen megnagyobbodott, dagadt, érintésre fájdalmas. A beteg sokszor
A
úgy, mint más phlegmonés megbetegedésben, itt is a beszrészek gyakran szétesnek, elgenyednek. Néha a szemhéj és a környék
Éppen
lázas.
rdött
bre nagyobb
területen elhal és kiterjedt hiányok
maradnak
vissza.
A
szemhéjak phlegmonéját abscessus, carbunculus, furunculus és pustula maligna idézheti el. Leggyakoribb az abscessusból fejld phlegmone, melynek prognosisa általában kedveznek mondható, mert ilyenkor hiányok
és torzulások ritkán
maradnak
vissza.
Abscessus képzdésére fleg
a szemgödör széleinek periostitise, áz arc orbáncza és sérülés vezet. Sokkal kedveztlenebb a prognosis akkor, ha carbunculus vagy jurunculus, de fleg ha pustula maligna képzdik a szemhéj brén. Ilyenkor a dagadt, duzzadt,
beszrdött szemhéj egy helyén hólyag képzdik, mely rendesen mélyre terjed fekéllyé lesz és melyben az anthrax-bacillus kimutatható a br nagyobb kiterjedésben elhalhat, néha az egész szemhéj elpusztul. A lépfene ;
szerencsére aránylag ritka.
Az
fleg ferttlenít borogatásokban és abban áll, hogy a genynek mennél gyorsabban szabad lefolyást nyitunk. Ha a szétesés csak orvoslás
lassan halad elre, a genyedést
srn
alkalmazott nedves meleg borogatá-
364
sokkal siettetjük.
A
bemetszést vagy a szemhéj brén, vagy a köthártyán
át végezzük, aszerint, amint a hullámzás a br, vagy a köthártya alatt érezhet inkább. Ha a phlcgmone a szemhéjbr kiterjedt elhcgesedésével
végzdött
és
ebbl ektropium, lagophthalmus vagy egyéb
fejldött, a megfelel operatióval (ektropium-mtét plastica)
igyekszünk
a bajon segiteni.
rendellenesség
tarsoraphia, blepharo-
Ha pustula
malignáról van szó, a
betegnek anthrax-serumot fecskendezünk be. Oedema. A szemhéj oedemája, mely a szemhéj tágulékony, hézagos kötszövetében nagyon könnyen fejldik, igen gyakori kisér tünete a
szem hevesebb, heveny gyuladásainak, igy megtalálható heveny trachoma, conjunctivitis lymphat., blennorrhoica-, crouposa,- diphterica-, iridokyklitis-,
chorioiditis suppurativa, panophthalmitis mellett,
dés alkalmával stb.
A
hordeolum-képzmind gyorsan
szemhéjakat ért különféle sérülések
fejld és fokozódó oedemát eredményeznek. Trichinosis mellett felette gyakori a szemhéj oedemája
;
ezt a trichina
spirálisnak a fels szemhéjat emel izomba behatolása okozza. Az
ilyen
oedema jelenlétekor izomfájdalomról is panaszkodik a beteg és a vérzés a köthártyába is gyakori. Az eddig felsorolt oedemák a gyuladásos oedemák ( oedema calidum.) Van azonban az oedemának egy másik alakja, az oedema jrigidum ilyenkor a szemen és közvetlen környékén semmiféle gyuladásos, vagy másnem változást sem találunk, melybl az oedemát származtathatnók. ;
Ide sorozható az az oedema, mely hydracmia, szív- és vesebántalom esetén néha igen korán jelentkezik, mieltt a test egyéb helyein csak
nyomát
is
látnok a vizenynek. Az ilyen oedema gyakran csak rövid
át mutatkozik, eltnik,
majd újból
jelentkezik
:
idn
oedema fugax.
Megjelenés tekintetében közel áll hozzá a heveny -visszaes vagy neurosisos oedema melyet a vérerek múló beidegzési-zavaraira vezethetünk ,
vissza.
Az oedemának
ez az alakja
néha bizonyos
osztriga fogyasztása után jelentkezik.
Nkön
ételek, igy eper, hal, rák,
a menstruatio idején
is
el-
fordul.
Gyuladásos oedema esetén a dagadt szemhéj kivörösödött,
hmér-
frigiséke fokozódott, érintésre esetleg fájdalmas ezzel szemben oedema leszádünk esetén a szemhéj bre halvány, hmérséke nem fokozódott es mítva a néha meglev feszülés- és nehézségérzést, nem fájdalmas. ;
Külön
orvoslást a
szemhéj -oédema
lom gyógyulásával megsznik, az elbb
nem feszes
igen igényel, az alapbánta-
br
kezd ráncosodni, majd
rendes külsejét nyeri vissza. Apoplexia. Ugyanazok az
ermvi
behatások, melyek a szemhéjak
is vezetvizenyjét okozzák, a szemhéjak apoplexiájára, haemorrhagiájára szenvedknél és atherohetnek. Az ilyen vérzések továbbá haemophiliában lehajlás más vérerek mellett erltetett mozgások, orrfujás, köhögés, hirtelen is esetén szamárhurut stb. alkalmával szintén létrejöhetnek, valamint
365
Az
teljesen rendes vérerek mellett.
alsó
szemhéjon jelentkez vérzés a
szól. súlyos sérülése esetén a koponya-alap törése mellett A szemhéj -vérzések hol inkább lapszerüen terülnek
fej
a szemhéj
el és
sugillatio ), hol kisebb -nagyobb részét, vagy az egész szemhéjat elfoglalják Ilyenek a körülirt foltok és gócok alakjában mutatkoznak ( petechiák ). aránylag gyakmell- és hasüreg, különösen a törzs ers összenyomásakor (.
ran jelentkeznek.
A véraláfutások roltak,
minthogy
itt
a szemgödörszél a
br
mentén rendesen eléggé
szoros összefüggésben
vér továbbterjedésének határt szab. A szemhéj-vérzés esetén rendesen
hvös
áll
élesen hatá-
az alapjával, ami a
borogatásokat rendelünk,
bár a vér felszívódása ezek nélkül is bekövetkezik az ismert színváltozás után. A felszívódást massage-zsal is siettethetjük.
Emphysema.
A
szemhéjak
emphysemája akkor
jelentkezik,
ha
valamely szomszédos, levegt tartalmazó üreg a szemhéj bralatti kötszövetével közlekedésbe jut igy leggyakrabban az orrüreg, vagy a rosta;
sejtek falának törése alkalmával.
A
szemhéj -emphysema
szemhéj szrpárna tapintató
könnyen és
felismerhet,
a tapintó ujj
sercegést
héjra gyakorolt nyomással sokszor az egész daganatot
Ilyenkor
u.
i.
a levegt
mert el
a
érez.
alá tódul és a
A
szem-
lehet tüntetni.
a megnyitott üregbe szorítjuk. Mihelyt a
megsznik, a leveg ismét a kötszövet
duzzadt
nyomás
daganat újból
mutatkozik.
nyugodt fekvésnél meggyógyul és megsznik, a légdaganat elmúlik. Chromhydrosis v. melanohydrosis. Chromhydrosis névvel azt a változást jelöljük, midn a szemhéj brén kisebb-nagyobb kékszin foltok keletkeznek, melyek olajjal, glycerinnel, vagy más zsiradékkal könnyen eltávolithatók, de csakhamar újból megjelennek. Ennek az igen ritka tüneménynek lényegét nem ismerjük. Iia a csonttörés kötés alatt és
a közlekedés
Erysipelas.
A
tisztán a szemhéjakra szorítkozó orbánc
igen
ritka.
szemhéjak bre és közvetlen környéke kissé kivörösödött, dagadt és melegebb táp ntatú, általános rosszullét és áz esetleg nincs. A szemhéjak orbánca többnyire csak az arc orbánca mellett fordul el, melynek visszafejldésével a szemhéjak pírja, duzzadása, Ilyenkor
a
beszrdése is megsznik, a nélkül, hogy a baj a látószervbcn kárt okozott volna. Némely esetben azonban az orbánc szemhéj abseessuss, st szemgödörbeli phlegmonet, vagy abseessust és thromboph ebitist idéz el, mely a szemet és a beteg életét is veszélyezteti. Ritka az is hogy az orbánc a szemhéjak brének kisebb-nagyobb kiterjedés elhalását okozza, minek következtében hegcs ektropium állandósul.
A linnel,
fleg jeges borogatás alkalmazásából áll a vasevagy valamely más közömbös zsiradékkal bekent brre. helyi orvoslás
366
A
szemhéj gangraenája ritkábban fejldik endogén, tehát metastasisos utón, gyakrabban ektogen fertzés következménye és a nagyon ritka szemhéjmegbetegedesek soraba tartozik. Endogén eredet gangraenát láttak typhus, skarlát, morbilli és az ektogen gangraenanak leggyakoribb oka az septikaemia mellett
Gangraena palpebrarum.
;
erysipelas és a pustula maligna, ritkábban a variola, a varicella, az ekzema, a hideg tartós behatása (pl. jeges borogatás is), a keresztes pók
mérge, rovarcsípés stb.
Az üszkösödés
lehet száraz és lehet nedves
:
gangraena
's.
nekrosis
sicca et hwmida.
A
szemhéj gangraenája esetén a
vagy kevésbbé
br
kiterjedt foetid elhalását latjuk
szövetcafatokkal
födött
kötszövet kiterjedtebb,
és ;
rendesen piszkos, elhalt
fekely alakjaban mutatkozik,
melyet helyen-
ként barnás, vagy feketés-barna pörk takar. A gangraena rendszerint nagyfokú heges ektropiummal folyik le ’h szemhéjszel a pillaszrökkel együtt azonban sértetlen szokott maradni. szemhéjat és boroOrvoslás. Jodoformvaselinnel zsirositsuk be a ;
gassuk chlorvizzel, 2%-os cárból- vagy I 2% 0 -s sublimát-oldattal. Ekzema palpebrarum. A szemhéjak ekzemája aránylag igen gyaés érzékeny bié minkori, ami természetes is, mert a szemhéjak finom küls behatás iránt nagyon fogékony. A szemhéjak ekzemája
dennem
avas zsírból készült sokszor nedves borogatás, máskor ers, vagy romlott, gyakran kencs alkalmazása után mutatkozik. Görvélyes gyermekeken
fleg conjunctivitis lymphatica és bleaz ekzema vagy az alkati pharitis ciliaris mellett. Ezekben az esetekben conjunctivitis lymphamegbetegedés kifolyása, épen úgy, mint maga a az elsdleges, az ekzema pedig másodtica, vagy ez utóbbi megbetegedés folyton kicsurgó könyek, melyeket lagos és úgy jön létre, hogy a szembl feláztatják a brt és rajta ekzemat hoznak
igen kiterjedt ekzemát látunk,
a beteg
az
arcán szétken,
létre.
...
-
,
,
a viszket, sokAz ekzemát majdnem mindig kisér alanyi tünet szor éget és feszül érzés. alakjaban, vagy szakaban Orvoslás. Az ekzema foltos és hólyagos eredménynyel alkalmazható sokszor elegend az amylum behintés. Igen jó Acidi salicyh 0-5. Zinci oxydati, a Lassar- féle pasta következ változatban :
Amyli aa
IO'OO. 5-00, Vaselini americani alb.
Evvel a kenocscsel
ror int-
tesszük és kötessél meglebenykét kenünk be, ezt a beteg szemhéjra a kötést 24 órában 3 4-szer ersítjük. Ha az ekzema ersen nedvedzik, Hebra-féle diachylon-kenocso változtatjuk. Ugyanígy használhatjuk a mely mitinbo egyéneken jól bevált a mitm-pasta, Igen érzékeny Azonkívül megkísérelhet a zinkum oxydat.-ból és amylumból készül. ekzema eseteiben a kátrány, p zinkoxyd- és salicylsavas tapasz idült ezzel az emulsioval óvatosan az oleum rusci 1 gr.-ja 10 gr. oliva-olajra
~
.
br
,
•
,
;
36 /
beecseteljük io
— 15%-os
az
ekzemás brt.
Jó
lapis oldattal ecsetelést
Herpes simplex
s.
febrilis.
A
eredménynyel
alkalmazhatjuk
a
is.
légzszervek hurutja
gyuladása,
és
valamint menstruatios rendellenességek esetén is viszketés, éget érzés közepette a kissé dagadt szemhéj brén apró, gombostfej nagyságú hólyagocskák keletkezhetnek, herpes febrilis labiálissal együtt, vagy anélkül. A hólyagcsák tartalma eleinte viztisztaságú, késbb genyes lehet. A hólyagcsák megpukkadnak, vagy beszáradnak, azután eltnnek, rendesen hegek hátrahagyása nélkül, a mi amellett bizonyít, hogy
hatolnak be a coriumba.
vdhetnek, bár
A
szarúhártya megbetegedésével
is
nem
összeszö-
ritkán.
A helyi orvoslás teljesen megegyezik a herpes zoster helyi orvoslásával. Herpes zoster ophthalmicus, zóna ophthalmica. A herpes zoster ophthalmicus, mely az esetek túlnyomó nagy többségben egyoldalú és ilyenkor a
középvonal határán élesen végzdik, rendesen az alsó
és
fels szemhéjon
csoportokban székel, eleinte átlátszó, gombostfej nagyságú hólyagcsák alakjában mutatkozik, melyek a supratrochlearis és supraorbitalis, illet-
mentén helyezdnek el ritka esetekben csupán a nervus nasalis mentén. A hólyagcsák gyakran összefolynak egymással és nagyobb hólyagokat alkotnak ezek azután késbb vagy felpattanak és tartalmuk kiürül, ami ritkább, vagy pedig és ez a rendes, tartalmuk genyes lesz, majd sárgásbarna pörkké száradnak, melynek leválása után kisebb-nagyobb fehér hegek maradnak vissza állandóan és csak ritkán esik meg, hogy a herpes ilyen hegek hátrahagyása nélkül gyógyul. Megesik azonban az, hogy a kis hólyagok nagy hólyagokká folynak össze, vagy hogy tartalmuk véresre festdik, vagy végül, hogy a rnegbetegedett bor nagyobb területen elhal, ilyenkor herpes zoster bullosus, haemorrleg az infraorbitalis ideg
;
;
hagicus és gangraenosusról szólhatunk.
A
herpes zoster kifejldése szakában a háromosztatú ideg elágazódasa menten heves idegfajdalmak jelentkeznek, a füleltti mirigy majdnem mindig duzzadt, az állalatti mirigyek ritkábban dagadnak meg lényegesen többnyire lázas is a beteg. Azután megkezddik a hólyagcsák kitö;
vagy a trigeminus els ágának idegei mentén, esetleg az els dik ágának, nagy ritkán a harmadik ág idegeinek megfelelleg.
résé
A a baj,
szemhéjak herpesevel kapcsolatban a szarúhártyán ami a prognosist súlyosbítja.
is
és a
máso-
megjelenhet
A
herpes zoster a ritkább megbetegedések közé tartozik és vagy a trigeminus törzsének, vagy a Gasser- dúcnak, vagy a ganglion ciliarenak, esetleg mind a háromnak gyuladásával, vagy egyéb megbetegedésével függ össze.
A megbetegedés 2 — 3 találjuk, férfiakon
hét alatt folyik
gyakrabban, mint
után ismételten látták.
rendesen ékesebb egyéneken
le ;
nkön
;
szénoxyd
és
arsenmérgezés
368
A
Orvoslás. és
szarúhártya herpes orvoslásáról szólottunk.
br
a szomszédos
A
szemhéjak
esetén olajba mártott vászondarabkát
herpes zostere
ersíthetünk a megbetegedett brterületre, vagy még ajánlatosabb, ha a holyagcsákat felszurni nem szabad csak hintporral hintjük be
srn
,
;
ket. Aneuralgiás fájdalom
hydrat
morphium, vagy
ellen rendszerint csak
befecskendezésével tudunk megküzdeni. Igen makacs
és ismételt visszaesés
megelzésére az ideg nyújtása
és
chloral-
esetekben
átvágása kerülhet
mely egyes esetekben szintén nem adja meg a várt eredményt. Belsleg jodot és arsent rendelünk.
szóba,
A
Syphilis.
bujakór a szemhéjak
és a
szemhéjporc megbetegedését
Ez utóbbi a tarsitis syphilitica s. gummosa a szemhéjporc ilyenkor megvastagodott, megkeményedett az egész szemhéj dagadt, vastag, okozhatja.
alaktalan.
;
A
szemhéj
bre
kivörösödött,
feszes,
sokszor ecchymosisos. szemhéj köthártyája megvastagodott fíiltmirigy duzzadt, a pillaszrök majdnem mindig részben, eset-
látunk, a
A
benne tágult vénákat
és
leg egészen
hiányzanak.
A baj
rendszerint
mind
a két
szem tarsusán
jelent-
kezik, esetleg mind a négy szemhéjon, igen lassan fejldik és kifejldése nem jár jelentékenyebb fájdalommal aránylag ritkán észlelhet, többnyire ;
harmadik szakában fejldik a tarsus gummas beszürodese hosszaddlmas lefolyású hónapok alatt ugyan, de teljesen meggyógyulhat. Ritka esetekben nem ilyen idült, hanem heveny alakban jelentkezik ilyenkor hamarosan kezddik a fertzés, illetleg az és folyik le a baj elsdleges sklerosis után még ritkább, hogy a tarsitis syphiliticát a vele-
a lues
;
;
;
;
elfajulásászületett lues okozza. Egyes esetekben egeszen a porc amyloid
nak képét mutatja. A szemhéjakon elsdleges bujakóros fekély is elfordul, még pedig (chancre). Ezek vagy a köthártyáról úgy lágy, valamint kemény fekély vírus származnak át, vagy pedig oly módon keletkeznek, hogy a fertz helyére jut. egyenesen a szemhéjnak brére, esetleg ennek hámfosztott
Kedvenc székhelyük az
intermarginalis rész és a szemzugok.
közepén csakhamar Eleinte körülirt duzzanat jelentkezik, melynek esetleg a spirochaeta sekély, kimart szél fekély képzdik. A fekélyben kezdeti szakában sokszor pallida mutatható ki ez a diagnosist, mely a baj A füleltti mirigy fájdalomnélküh dagadása, ;
épen
nem könyü,
biztosítja.
mely sokszor tetemes, sohasem szokott hiányozni. stb.), melyek az Egyéb lueses exanthemák (macula, papula roseola a szemhéjak brére is. arc brén jelentkeznek, könnyen átterjednek antilueses orvosValamennyi lueses megbetegedés el’en az általános sahcylsavas szükséges; ueses fekélyre carbolsavas, vagy ,
lás
feltétlenül
kénestapaszt ragasztunk.
•
r
gumokoros meg-
elsdleges Tuberculosis palpebrarum. A szemhéjak szemhéj -köthártyájából indul betegedése ritka. A folyamat rendszerint a
39 mely a szemhéjakra is átterjed és idézheti el. A szemhéjak ezen kisebb -nagyobb kiterjedés kimaródásukat következik be, de a tarsus és kimaródása azonban csak a súlyos esetekben ki,
ahol
gümkóros
fekély keletkezett,
vele együtt a szemhéj
egészben megvastagodása, a
tarsitis
tuberculosa,
gyakoribb. -fekely alapja szaszemhéj formátlan és nehezebb lesz. A szemhéj érzékeny. és az állalatti mirigy rendesen dagadt, lonnaszerü. A Néha a chalazion képében jelentkezik a szemhéj gümkóros megbete-
A
ft
mely ha
gedése, teljes
tisztán helyi, elég
prognosist enged, a mennyiben
gyógyulással szokott végzdni.
A
diagnosist a gümokor-bacillusoknak kimutatása,
eredménye
oltás
kedvez
vagy az
allatia
biztosítja.
A helyi orvoslás a fekélyek galvanokaustikus elroncsolasa, vagy kimettubercuszése és alapos kikaparása, emellett esetleg rendszeres kezeles linnal,
vagy
tulaseval.
Diphtheria.
A
szemhéjak
brén néha diphtheriás fekélyeket találunk.
Ezek nagyon veszélyeztetik a szemet, mert diphtheriás köthartya-gyuladást okozhatnak.
Általános orvoslás lás
:
:
diphtheria-serum befecskendezése. Helyi orvos-
a fekélyek galvanokaustikus elroncsolása.
A
diphtheriás fekélyben kívül scrophulás természet fekélyek
el-
is
fordulnak a szemhéjakon.
V accina- fekélyek. Ezek
rendszerint nagyobb kiterjedés, lepedékes
melyek többnyire a szemhéj szabad szélén helyezdnek el kifejldésüket a szemhéj nagyfokú vizenyje, a füleltti mirigy duzzadása, néha láz kiséri. A vaccinás fekély oly módon keletkezik, hogy oltott, vagy ujraoltott gyermekek himlhólyagjainak tartalma a szemhéjakra kerül és azért leginkább az ilyen gyermekekkel foglalkozó, ket ápoló egyéneken találjuk. Eleinte kisebb-nagyobb hólyag fejldik, mely csakhamar fekély-
fekélyek,
;
lyé alakul.
Lupus.
A lupus valamennyi alakjában elsdlegesen ritka a brérl
szemhéja-
Következményei a szemre végzetesek lehetnek, mert a szemhéj köthártyájára is átmegy és ennek is kiterjedt heges zsugorodását okozza. A szemhéjak ennek felytán nem takarják többé a szarúhártyát, ez kifekélyesedik, a fekély áttör és a szem tönkrekon,
ide rendesen az arc
terjed át.
megy. Lepra. A lepra hol apróbb-nagyobb csomók, alakjában mutatkozik, fleg a szemhéj szabad szélén, a melyen ilyenkor a pillaszrök rendesen már részben, vagy egészen hiányzanak (madarosis), hol meg diffus beszürdés alakjában ami azonban ritkább mint a csomóképzdés. A csomós lepra majdnem mindig a szemöldökön kezddik, melynek szrei kezdenek hullani ez sokszor az els és esetleg éveken át egyedüli ,
;
tünete a bajnak. Ritkább, hogy a szemhéjakon Dr.
Hoor
:
S emészet.
kezddik a
baj,
máskor a 24
370
környékrl
majd innen tovább a szemhéj köt-
terjed át a szemhéjakra,
kártyájára, a sklerára és szarúhártyára.
A
lepra bacillusok kimutatása, melyek a csomó kinyomott tartalmá-
ban rendszerint nagyobb számmal Elephantiasis.
Az
találhatók, biztosítja a diagnosist.
elephantiasis a szemhéjakon igen ritka és
vagy
vagy idült gyuladás következménye. megbetegedés a szemhéjaknak, különösen a fels szemhéjnak szerfeletti megvastagodásában és megnagyobbodásában nyilvánul. A fels szemhéj az alsó szemhéjon át az arcra lelóg és nem emelhet. Az orvoslás mely nagy brdaraboknak a szemhéjból kivágásában áll,
világrahozott,
A
,
sokszor csak részben és hiányosan adja vissza a szemhéj rendes alakját,
sokszor azonban kielégít a kozmetikai eredmény.
Rhinoskleroma palpebrarum.
A
vekre, a szemhéjak medialis részére,
rhinoskleroma az orról a
majd innen tovább
porckeménységü beszürdés alakjában.
rülirt,
A
könyszer-
terjed, élesen kö-
baj ritka.
Tylosis. Tylosison a szemhéjszélnek megvastagodását,
túltengését,
megkérgesedését értjük. Ez a változás hosszan tartó szemhéjszélgyuladás,
fleg blepharitis ulcerosa után következhet
A
szemhéj ( porc ) amyloid elfajulása.
be.
A szemhéj porc amyloid elfajulása,
mely eltekintve a porc szöveti változásától, ennek és az egész szemhéjnak megvastagodásában és megnagyobbodásában nyilvánul, a köthártyának ugyanilyen természet elfajulása mellett keletkezik. Az elsdleges megbetegedést tehát jóformán mindig a köthártyában kell keresni, melynek elfajulására sokszor hosszantartó trachoma adja meg az indító okot de hogy minden amyloid elfajulást trachoma elz meg, nem ;
felel
meg
A
teljesen a tapasztalatoknak.
baj ritkán fordul el, nálunk alig
látható.
A
szemhéj (porc) hyalin elfajulása.
jóformán azonos az amyloid
elfajultéval.
A
hyalin elfajult porc külseje
E
két megbetegedés különben
egymás mellett is fennállhat és a hyalin elfajulás megelzheti az amyloid elfajulást. Ez azonban nem minden esetre áll. A hyalin elfajult porcban elmeszesedés és elcsontosodás következhet be. Ellentétben az amyloid elfajult szövettel, a hyalin nem adja az ismert jodreactiót. Végül még arra utalunk, hogy mindazok a brbajok, melyek a test,
késbb
fleg az arc egyéb helyein jelentkeznek, a szemhéjak brére
is
átterjed-
ilyenek a kanyarós, skarlátos, himaz akne, s dermatosis, a pemphigus, az urticaria, a pellagra, az impetigo, a kiütések az erythemák, a szépiák, a lentigo, a vitiligo, a favus stb.
hetnek, illetleg ott
is
megtalálhatók
;
l
,
A
szemhéjak és a pillaszrök visszás helyzete.
fels szemhéjnak azt a rendellenes helyzetét értjük, egyáltalában a szemre többé-kevésbbé lelóg, önként kellen, vagy
Ptosis. Ptosison a
midn
37i
nem emelhet
és
a szemrést a merleges irányban megkisebbiti, illetve a
szemet egészen eltakarja.
A
ptosis lehet szerzett és világr ahozott.
emel izom bénulás pathica
u. ;
A
szerzett ptosist a szemhéjat
okozhatja, ez a ptosis paralytica a sympathicusHorner - féle tünetcsoportnak egyik jelensége a ptosis sym-
bénulása n.
,
musculus
ezt a
tarsalis superior
Müller - i
mködés
hiánya okozza,
mely izomnak feladata a szemrés nyitvatartása. Ptosist eredményeznek hosszabb ideig tartó kötóhártya
és
szemhéj
megbetegedések, igy a chronikus blennorrhoea, a a trachoma, álképletek túltenghet, stb., mely esetekben a fels szemhéj annyira megvastagodhat és tartani, helyzetében levator sem tudja rendes hogy a teljesen jól
mköd
illetleg emelni.
A
Ez a ptosis ex hypertrophia
ptosisnak ezen alakjától
meg
palpebrae.
kell
különböztetni az
u. n. ptosis
meg nem vastagodott köthártya és szemhéjporc mellett is található és alkalmasint oly módon jön létre, hogy a közvetlenül a köthártya alatt, az áthajlási redben elhelye-
trachomatosa-t
mely csekély fokú
musculus
zett
ennek
A
és sima,
,
superior részt vesz a trachomás gyuladásban és
tarsalis
folytán
mködése
szemhéj
brének
lényegesen csökken. és a
porcogó fels szélének a levatorral hiányos
összefüggésébl a ptosisnak az a neme keletkezik,
melyet ptosis adiposa-
nak nevezünk. A név egyáltalában nem felel meg a baj lényegének és onnan ered, hogy azt hitték, hogy a szemhéjban lerakodott nagy mennyiség zsir annyira súlyossá teszi a szemhéjat, hogy emiatt lóg a szeme. A ptosis sympathica majdnem mindig egyoldali, a ptosis paralytica sokszor csak egyoldali, a ptosis ex hypertrophia és trachomatosa egy és kétoldali,
az
u. n. ptosis
adiposa rendszerint kétoldali.
Kétoldali a ptosis congenita
melyet a levator palpebraé superioris
hiánya, vagy hiányos kifejldése okoz.
teljes
Ilyen esetekben is,
is,
úgy,
hogy a szem
nemritkán hiányosan fejldött a fels egyenes izom
felfelé
fordulása
is
korlátolt.
A
száj nyitásakor, rágás
alkalmával a szemhéj rendszerint kissé emelkedik.
Végül környéki oka is lehet az egy- és kétoldali ptosisnak, nevezetesen a szemhéjat emel izom terjed sorvadása, ez a ptosis myopathica és hysteriás
alapon
A
is
fejldhet
:
ptosis hysterica.
vagy nagyobb foka szerint nemcsak torzít, hanem a látást is akadályozza, mert a szemhéj a pupillát részben, vagy egészen eltakarhatja. A beteg a homlokizom mködésével igyekszik a fels szemhéjat emelni és ha ezzel nem ér célt, a fejét is hátraszegzi, miáltal az elrenézéskor a szem lefelé forog s igy a pupilla szabad lesz. Ezt a sajátszerü ptosis kisebb,
fejtartást, a
homlokbr
majdnem minden Orvoslás.
más
ágai
is
A
ráncolását és ezzel a szemöldökiv felfelé húzását
kétoldali
ptosis esetben látjuk.
bénulásos ptosis
ellen,
melynél gyakran az oculomotorius
bénultak, az állandó áramot alkalmazzuk
;
egyébként rendsze24 *
-
372 rint
mtétre van szükség valamennyi
ptosis ellen,
eszköz és készülék, mellyel a szemhéjat emelik, riás
nem
minthogy a különféle
igen válik be.
A
hyste-
ptosis ellen a suggestiót kísérelhetjük meg.
Lagophthalmus. Lagophthalmus, vagy nyúlszem az a rendellenesség, mikor a szemrés önként vagy nem csukható, vagy csak nehezen, nagy izomerltetéssel és akkor
vagy ermüvileg sem csukható be, azaz küls er sem közelítheti egymáshoz annyira a két szemhéj szélt, hogy a szemgolyó teljesen takarva legyen. E szerint a szem olyankor, amikor ép viszonyok mellett egészen csukott, például alvás közben, részben, vagy egészen nyitott.
A
esetleg csak hiányosan,
is
lagophthalmus lehet mechanikai és paralysises. a szemhéjak záróizmának bénulása okozza, ez a lagophthal-
Az utóbbit
mus
paralyticus.
Mechanikainak mondjuk a lagophthalmust, amikor a szem kidülledése, exophthalmus (szemgödri emphysema, vérzés, daganat, Basedow- kór, stb. esetén) akadályozza a szem csukását, továbbá midn a szemhéj és a szemteke köthártyája közötti heges összenövések, ektr Ópiumok, vagy a
szemhéjak veleszületett, vagy szerzett megrövidülései teszik lehetetlenné a szem csukását. agóniában fekvkön, Súlyos, kimerít betegségben szenvedkön, a szarúhártya érzéketlensége folytán a reflectoricus szemhéj csukás elmarad és az ilyen egyének is félig, vagy egészen nyitott szemmel
aléltakon,
fekszenek.
Tudjuk, hogy mily veszélyekkel jár a szarúhártyára a szemrés hiányos záródása és fleg az, ha a szem éppen nem csukható. A szarúhártya felhámja a nem takart területen kiszárad, a kiszáradt felhám megrepedezik,. leválik és az ott keletkez fekélyedés végül tönkreteszi a szemet :
keratitis e lagophthalmo.
bénulásos lagophthalmuson villanyoszással, a mechanikain mtéttel segítünk, de bénulásos lagophthalmus esetén is, ha a villaOrvoslás.
nyozás
nem
A
segít,
mtét válik szükségessé.
A szemen gyakran érzett szárazság érzése ellen olajos emulsio becsepegtetését, vagy a szemnek gyakori megnedvesitését tejjel ajánljuk. Éjjel a betg
védkötés
alatt tartsa a szemét.
Symblepharon. Symblepharon a szemhéj kötoharty ajának
a szemteke
köthártyával összenövése. Ankyloblepharon-ró\ akkor szólunk, ha szemhéjak szabad vetlenül,
szélei
köz-
vagy közvetve egymással összenttek.
Az ankyloblepharon
lehet részleges és
teljes.
Részleges
ankyloble-
pharon esetén a szemrés többé-kevésbbé megrövidült és a szemhéjak mozgékonysága csökkent teljes ankyloblepharon esetén a szemres csukott, az ;
összenövés a szemrés egész hosszára kiterjed. lehet világraÚgy a teljes, valamint a részleges ankyloblepharon
373
amikor többnyire a szemnek egyébb fejldési rendellenességeivel
hozott,
együtt fordul el. világrahozott ankyloblepharonnak sajátszer alakja az ankyloblepharon filiforme adnatum, midn a fels es az alsó szemhéjat felhammal
A
burkolt,
kötszövetbl alkotott finom
fonal köti össze,
mely a szemrés
teljes
nyitását akadályozza.
Aránytalanul gyakrabban szerzett az ankyloblepharon, mikor sérülés, fekély, égetés, vegyi szerekkel maródás, conjunctivitis diphtheritica, ritkábban trachoma okozza. Ezekben az esetekben az ankyloblepharont rendkiterjedt
szerint többé-kevésbbé
symblepharon
kiséri,
azonkívül több-
görbület a szarúhartya is, úgy, hogy a szemhéjszélek szétfej tésének sem optikai sem különösebb kozmetikai eredménye nincs. nyire homályos, heges, rendetlen
Ha
az ankyloblepharon részleges, az összenövést egy ollócsapással
szétválasztjuk és a szabad szélek érintkezését mindaddig megakadályozzuk,
mig a két
felsebzett felület teljesen behegedt.
Blepharospasmus. Blepharospasmuson a szemrés görcsös zárását értjük
,
melyet a szemhéjak záróizmának görcsös összehúzódása okoz. Létrejöhet reflectorius utón, nagyfokú fénykerüléssel járó szemgyuladásokban, igy igen gyakori a conjunctivitis lymphaticában, továbbá ak-
van a köthártyán, vagy a szarúhártyán, ha a
kor,
ha idegen
sisos
pillaszrök izgatják a szemet stb.
test
A görcs foka nem
áll
trichia-
egyenes arány-
ban a baj 'súlyosságával. A blepharospasmusnak ezt a nemét symptomás blepharospasmusnak mondjuk. Ez az almpbántalom gyógyulásával rendesen megsznik. Essentialis, vagy idiopathiás blepharospasmus esetén a szemen más megbetegedésnek nyomát sem látjuk. Úgy a symptomás, valamint az idiopathiás blepharosparmus lehet tónusos és clonusos. Az elbbi esetben a szemrés állandóan, vagy hosszasan csukott és ha a szemhéjakat ujjainkkal széthúzzuk, tisztán megérezzük az orbicularis izom részérl kifejtett ellenállást. Az utóbbi esetben a beteg
srn,
A
görcsösen, pislog, ezért a clonusos görcsöt nictitatio névvel
symptomás blepharospasmus rendszerint
A
clonusos görcsöt
csoportok
meg
kell
is
illetjük.
tónusos.
különböztetni egyes
orbicularis
rost-
melyeket a beteg kellemetlenül érez, melyeket meg is láthatunk, de a melyeknek jelentsége nincsen. Az idiopathiás görcs bizonyos id múlva magától elmúlhat és a szem fibrillaris
rángásaitól,
újból akadálytalanul nyitható.
A nia,
tónusos idiopathiás görcs elég ritka és chorea, hysteria, neurasthe-
epilepsia ,
A esetleg a
anaemia eseteiben fordul
blepharospasmus niclilans tic
convulsiv
ele.
gyakrabban látható öreg egyéneken
reszlettünetcként, de azért fiatalokon
Gyermekeken sokszor csupán
rossz szokás.
is
elfordul.
374
A
blepharospasmus valamennyi alakjában
u. n. nyomás-pontokat amelyekre gyakorolt nyomás görcsöt a vagy azonnal, vagy találhatunk, rövidesen megszünteti. Ezek a nyomáspontok néha többé-kevésbbé. érzé-
bár többnyire a trigeminus elágazodása, igy a supra, és infraormentén vannak, a szemtl távol is fek-
kenyek
és
bitalis,
a supratrochlearis stb. ideg
hetnek. így tudunk oly esetrl, melyben a blepharospasmus az árcus glosso-pharyngeusra, olyanról, melyben a nervus maxillaris inferiorra, olyanról,
melyben a
szüntette
meg
régió
hypochondrica bordaporcaira gyakorolt nyomás
a blepharospasmust stb.
Ezeknek a nyomáspontoknak megtalálása sokszor nem könny, különösen ha távolabb a szemtl, vagy rejtett helyen, pl. az orrban fekszenek, sokszor azonban a beteg ismeri nyomás pontjait és fel is használja ket. A baj prognosisa nagyjában véve kedveznek mondható, fleg ha az ok az orvoslásnak hozzáférhet. Gyermekek hosszantatró blepharospasmusa után láttak ugyan nagyfokú gyengelátást, st vakságot is, amely azonban az észlelt esetek mindegyikében meggyógyult s igy tisztán
mködés-zavarnak tekintend. Orvoslás.
A reflectorius blepharospasmusban az orvoslás a
szemgyula-
dás ellen irányul, az idegen testet eltávolitjuk, a trichiasisos pillaszröket
kihúzzuk
stb.
rastheniától,
az essentialis szemhéj görcsöt vérszegénységtl, neuhysteriától, epilepsiától stb. feltételezettnek gondoljuk,
Ha
ezeket orvosojuk.
fleg akkor jár haszonnal, ha megtaláljuk a nyomáspontot, vagy pontokat. Ekkor mindenekeltt megkíséreljük az állandó 3 áramot, oly módon, hogy nem túlságos erej (2 3 M. A.) árammal 2 anod a pontra, nyomás Kathod a egyszer. naponta villanyozzunk percig homlokra, vagy a tarkóra. A nyomás-pontok fölött a brt jodtincturával ecsetelhetjük, vagy morphiumot, strychnint fecskendezünk a nyomáspont helyén a br alá. Ezeket az eljárásokat akkor is megkíséreljük, ha
A
helyi orvoslás
—
nyomás-pontokat nem találunk. A kathodot ilyenkor a csukott szemre bre tesszük, a mofphium, vagy styrchnin oldatot a homlok, vagy halánték supiaa n. alá fecskendezük. Ha ezekkel az eljárásokkal nem érünk célt, idegág azon szóval stb., orbitalis, v. infraorbitalis, v. supratrochlearis megnyújtása,
átmetszése
vagy
resecálása
melybl a
kerül szóba,
reflex
mert nagyon valószín, hogy az idiopathiasnak nevezett blepharospasmus is csak reflectorius utón keletkezik. még Blepharophimosis. Blepharophimosis a szemrésnek a szemzúg, megállandóan a küls szemzug jelül való megrövidülése. A
kiindul,
,
pedig
majdnem
rövidülés kisebb-nagyobb kiterjedés lehet, és
majdnem mindig
szerzett,
ritkán világr ahozott. a blepharophimosis többnyire csak szépséghiba, néha azonban befelé együtt phimosisos helylyel szomszédos szabad szél a pillaszrökkel
A
fordul és részleges trichiasis keletkezik.
.
375
hosszantartó szerzett blepharophimosis leginkább öregebb egyének köthártya-gyuladása kapcsán fejldik, de azért fiatalokon is találjuk.
A
A szemrés megrövidülésnek oka nem
az,
hogy a szemhéj szabad
szélei
küls szemzugban egymással összenttek, hanem a megrövidülést egy a küls szemzug felett merlegesen kifeszitett brred okozza, mely a küls a
szemzugot részben eltakarja, alatta az ép,
vagy
Ha
ezt a boriedot a halantek fele huzzuk,
kissé legömbölyített
küls szemzugot
látjuk.
A
blepha-
rophimosist tehát meg kell különböztetni az ankyloblepharontól és az általa okozott szemrés-megrövidüléstl. Az elbbi esetben megrövidülés
tulajdonképen nincsen,
hanem a szemrés
a
küls zúg
kisebb,
vagy nagyobb
részének eltakarása folytán csupán megrövidülnek látszik. A blepharophimosist kanthoplasitikával szüntetjük meg.
Entropium.
A
szemhéjszélnek befelé fordulását entropiumnak nevezzük.
Az entropiummal karöltve
jár a trichiasis
azaz a pillaszröknek befelé
is
fordulása.
Az entropium
lehet teljes és részleges azaz a beféle fordulás a szemhéj ,
csak egy részére terjed ki. Részleges entropiumot pl.
vagy symblepharon okozhat. Az entropium többféle módon keletkezik.
egész hosszára, részleges
nak a szabad szélhez közelebb fekv
fekv
rostjai fölött túlsúlyba
jön az entropium spasticum.
jutnak
rostjai a és a
Ha
a szemhéjak körizmá-
szemgödör-szélhez köze
szemhéjat befelé forgatják,
Ez rendesen csak
bb
létre-
az alsó szemhéjon található.
Elsegíti ennek az entropiumnak, kifejldését a szemhéj
brének
ellazu-
amint az öreg egyéneken látható, entropmm senile. Ebben az esetben a körizomnak már csekély összehúzódása is befelé tudja fordítani a szemhéjat, amire ép, ruganyos szemhéjbr mellett nem volna meg a lehetség.
lása,
Az entropiumnak fejldését
elsegíti
továbbá a szemgolyónak
teljes
hiánya, mély fekvése, vagy sorvadása, mert a szemhéj ilyenkor nélkülözi a
szemtekén a támaszát, másrészt a szemgolyó összehúzódásának ( entropium mechanicum )
Elsegít
nem
szab határt a körizom
van végül az entropium fejldésére a blepharospasmus, valamint gyakran az is, ha a beteg huzamosabb idn át véd, vagy nyomókötést visel. Entropium fejldik továbbá úgy, hogy a szemhéj köthártyájának befolyással
heges zsugorodása és megrövidülése a szemhéjat befelé húzza. Ugyanazt a symblepharon
is elidézheti. Ez az entropium cicatriceum, mely leggyakrabban trachoma (chronicus blennorrhoea), diphtheria conjunctivae, fe-
kélyek, sérülések, égések és
maródások folytán keletkezik. Az entropium orvoslása keletkezésének oka szerint különböz. Ha a szem hiánya, vagy sorvadt szemteke okozza, mszem viselésével szüntethet meg ha kötés alatt fejldött, a kötést elhagyjuk, ha ez a beteg ;
szem veszélyeztetése nélkül
lehetséges, és ha nem lehetséges, elbb ragasztótapasz-csíkokkal rendes helyzetbe tereljük a szemhéjat és csak úgy alkal-
376
mázzuk a
kötést.
Blepharospasmus okozta entropium esetén a blepharo-
spasmus orvoslandó. Az entropium többi alakja mtétet tesz szükségessé, már csak azért is, mert az entropiummal járó trichiasis a szarúhártyát veszélyezteti. Ektropium. Az ektropium,
ellentétben az entropiummal, a szemhéj
szabad szélének kijeié fordulása.
A
szemhéj szélnek már kis
metlen jelenséggel
A
mértékben
kifelé fordulása
is
igen kelle-
köny csurgassál ( stillicidium epiphora) jár. könycsurgás oka abban rejlik, hogy kiforditott szemhéj szél esetén :
,
nem merülhet bele a köny tóba könyfolyadékot nem -szívhatja fel, igy ennek a könypont
(ever sió puncti lacrimalis), a
rendes levezetése lehetetlen és
Nagyobbfokú ektropium mellett még egyéb kellemetlenségek és bajok is jelentkeznek. Az által u. hogy a szemhéj kötó'hártyája szabadon fekszik, a reája hulló piszok, por, stb. köthára
könyek az arcon folynak
végig.
i.
tya-gyuladást okoz és ezt fenntartja,
A
só't itt
fekélyképzdésre
is
ad alkalmat
köthártya mindjobban megvastagszik, a szemhéj ennélfogva nehezebb
lesz,
az entropium nagyobbodik és oly fokot ér
el,
hogy lagophthalmus
ke-
Tekintetbe jön
melynek folytán a szem is, mert a nagyobbfokú ektropium feltnen torzít. Az ektropium éppen úgy, mint az entropium, lehet teljes és részleges, azután állandó és mulékony. Az alsó szemhéjon gyakoribb, mint a teljesen elpusztulhat.
letkezik,
végül a kozmetika
lehet
felsn.
ektropium a szemhéj köthártyájának súlyosabb természet heveny gyuladásaival járó beszürdése és túltengése folytán keletkezik. A gyuladás elmúltával az ektropium is visszafejldik.
A múló A
állásába,
úgy terelhetjük vissza rendes csak úgy reponálhatjuk az ektr ópiumot, ha elzetesen skarifikaljuk
kifordult szemhéjat sokszor csak
a szemhéj
köthártyá
Az ektropiumnak
át ez a
az ektropium mechanicum, luxurians, seu ektropium oly módón is keletkezik, hogy a
neme
Mechanikai szemgolyón fejld daganat, növekedésével mind jobban
sarkomatosum.
eltolja a
szemhéjat
a szemgolyótól.
Az
állandó ektropium lehet
:
Ektropium senile, mely azért jön létre, mert az elrehaladt korban a szemhéj záróizmának tónusa fogy, az izom ellazul, müködesképessegc csökken.
Ektropium paralyticum, ezt a szemhéjak záróizmának bénulása okozza. A parcsises, vagy paralysises izom nem tudja többe a szemgolyohoz -köthártyá szorítani a szemhéjat. A levegvel állandóan érintkez szemhéj ez az izgalma, majd gyuladása és túltengése folytán az ektropiumnak alakja
is
mind jobban fokozódik.
módon keletkezik, hogy a záróizomnak távolabb fekv rostcsoportja tuleros összehúzó
Az ektropium spasticum a szemhéj szabad szélétl
oly
.
377 fölött dása folytán a szemhéj szabad széléhez közelebb fekv rostcsoport túlsúlyba jut és ennek következtében a szabad szélt kifelé forgatja. Az ektropium spasticumot néha magunk idézzük el, ha pl. oly gyermeket vizsgálunk, akinek nagy blepharospasmusa, esetleg spasmusos entropiuma van. Ha az alsó szemhéjat csupán kissé lehúzzuk, ez esetleg azonnal kifelé
ban fogva
mköd
szemhéj -száróizom a szemhéjat ilyen állásCzermák az ily módon létrejött entropiumot a szemhéj
fordul és a görcsösen tartja.
paraphimosisának nevezte el. Az ilyen ektropiumot jó azonnal visszahelyezni.
A
visszahelyezéskor
a görcsösen összehuzódó izomcsoport ellenállását tisztán érezzük.
Az ektropium ötödik zik,
ha a szemhéj brén
alakja, az ektropium cicatriceum,
bre
maródások, fekélyek, folytán a szemhéj és az
ejtett sérülések, égetések,
csonthártya gyuladás, a szemüregszél cariese stb. arc
akkor keletke-
heged, illetleg hegesedés következtében megrövidül.
Az ektropium cicatriceumnak mintegy pharadenitide
;
Orvoslás.
ezt
A
is
a
br megrövidülése
válfaja az ektropium
e
hle-
okozza.
bénulásos ektropium ellen az állandó áramot kísérelhet-
ha lehetséges, kötést alkalmazunk. Ha szemtekedaganat okozza, a mechanikai ektropiumot, a daganatot eltávolitjuk, a heveny ektropium spasticumot szintén visszahelyezzük. A küls szemzugra szorítkozó részleges ektropium ellen tarsoraphiát végezhetünk és mtéttel járunk el az ektropium többi alakja ellen is. Sok esetben nemcsak ektropium-mtétre, hanem blepharoplastikára is van szükség.
jük meg. Az
ektropium mechanicumot visszahelyezzük
Trichiasis. Trichiasis a pillaszröknek befelé
A
,
és a szemre,
a szemteke
felé fordulása.
trichiasis lehet teljes és részleges.
Mind befelé álló
kett nemcsak kellemetlen a betegnek, de veszélyes is, mert a pillaszrök a szemhéjak mozgása alkalmával folytonosan sú-
a
rolják a szarúhártyát, végül ledörzsölik a felhámját, ami szarúhártyafekélyek fejldésére, vagy panuusszerü felrakodás létesítésére ad alkalmat. A szem állandóan izgatott, fénykerül, könnyez.
A szröké
trichiasisos ;
pillaszrök külseje többnyire más, mint a rendes
es össze-vissza töpörödöttek,
sorvadt, néha
A
pilla-
aprók, vékonyak, színtelenek,
feltnen
vagy fehér színek mint a gyapjú gyakran meg épen igen merevek. Gyökerük
festékes.
leggyakrabban a trachoma okozza. A köthártya sorvad, megrövidül és befelé húzza a szemhéj szabad szélét határoló köthartya-reszletet is, ennek folytán a pillaszrök iránya is mindinkább befelé tereldik. Ugyanilyen hatást fejt ki a pillaszrök állására a szemhéjporc trichiasist
görbülése,
entropium
mely a trachomának igen gyakori következménye. Minden trichiasissal jár, ha a szemhéjszél nem pillaszrhijas.
A trichiasis megszüntetésére igen különböz kezésünkre, melyekkel a
mtéttan
foglalkozik.
eljárások állanak rendel-
378 Distichiasis. Distichiásisról akkor szólunk, ha a pillaszrök két, esetleg több sorban rendezdtek és a bels sor szrei, melyek rendesen aprók,
A
fehérek, töpörödöttek, befelé irányulnak.
distichiasisos pillaszrök
épen
oly kellemetlenek és károsak a szemre, mint a trichiasisos pillaszrök.
A
distichiasis lehet szerzett
,
és lehet,
bár ritkán
veleszületett
is.
A szer-
ugyanazon módon fejldik, mint a trichiasis. A szerzett distichiasis különben csak a kezdeti stádiuma a trichiasisnak, a mennyiben eleinte csak a bels sor szrei fordulnak a szemteke felé, mig az elüls sor szrei még kifelé irányulnak. Késbb, ha a köthártya és porc tovább zsugorodik, zett
a
küls
sor
szrei
is
befelé fordulnak, vagyis a distichiasisból trichiasis
fejldik.
Ha a distichiasis kifejezést csak annak náljuk, midn ép köthártya, ép porc és ép
és
szemhéjszél mellett a
rendes
akkor a trichias s és a distichiaminden tekintetbl lényegesen más akkor az egyik szerzett, kóros épen nem közönyös változás, a másik, a distichiasis jelentség nélküli
állású pillaszrök két sorban sis
rendezdtek
a képnek megjelölésére hasz-
el,
;
világrahozott rendellenesség.
A
distichiasis orvoslása
azonos a trichiasis orvoslásával. *
A
pillaszrök Visszás helyzeteivel kapcsolatosan reáutalunk a pillaszrök ama ritka változására, midn fiatal egyéneken, tehát id eltt megszülnek, a nélkül, hogy a fej hajzata hasonló idoelotti magatartást mutatna.
Á szemhéjak paradox mozgása.
Épéleti viszonyok között lefelé nézés-
mozog ki és befelé nézéskor a szemhéjak nem mozdulnak, valamint más arcizmok mködésével kor a fels szemhéj
lefelé, felfelé
kapcsolatosán sem.
Ha
nézéskor
felfelé
;
a szemhéjak ettl eltero magatartást mutatnak,
paradox szemhéjmozgásról szólunk.
A
szemhéjak daganatai.
A A
szemhéjakon jó és rosszindulatú daganatokat találunk. jóindulatú daganatok közül leggyakoribb az atheroma és a dermotömidcysta. Rendesen a fels szemhéjban fészkel, világrahozott, erósfalú mogyorólk, melyek gyakran tekintélyes nagyságot érnek el lehetnek függnek nyiak, diónagyságuak, st nagyobbak is. Néha a csonthártyával találunk össze. Tartalmuk rendszerint kásás, nem ritkán zsírt es szröket ;
bennük. Egyik-másik egyénen a szemhéj atheromajan kívül a részein, igy az arc és a fej brén is van atheroma.
Az
orvoslás a
daganatnak lehetleg tokostol
test
egyéb
eltavolitasa.
ritkák a vékonyfalú, hig, viztiszta tar-
szemhéj szabad szélén nem metalmú gombostfej nagyságú, vagy ennél valamivel nagyobb cysták lyek a Moll- féle módosított verejték mirigyekbl származnak.
A
379 Szemölcsöket gyakrabban, ichthyosist ritkábban látunk a szemhéjakon. A teleangiektasiák és cavernás érdaganatok a szemhéj brének élénkvörös, illetve kékesvörös szint kölcsönöznek.
hozott vagy ér
A
el.
már
A daganat többnyire
igen fiatal korban fejldött.
diagnosis n
m
nehéz mert
nem
is
világra-
Gyakran tetemes nagyságot
tekintve jellegzetes külsejét
a
daganat tapogatásakor keresztül érezzük a brön nyomást gyakorolunk a daganatra, megkisebbedik. Orvoslás. A brt a daganat fölött galvano- vagy thermokauterrel hosszirányban néhány helyen megégetjük és az izzó kacsot pár pillanatra a vérerek tömegét
és
ha
a daganatba szúrjuk. Ajánlatosabb a cavernás daganat elektrolysises sor-
vasztása monopolaris, vagy bipoláris módon.
Némelykor anyagjegyet, naevus, találunk a szemhéj brén. A naevus kisebb-nagyobb, lapos, barna szinti, esetleg szrös daganat. Tulajdonképen
nem
más, mint a cutis vérereinek angiomája.
Cornu cutaneum szintén elfordul a szemhéjakon és szemhéjszéleken. A daganat nagyon lassan n, összeállása szarúszerii, különösen az alapján, mig a csúcsa felé kissé puhább. A jibroma molluscum erszényszer daganat, mely a szemhéj brével vékonyabb, vagy vastagabb nyéllel függ ldik.
össze.
Rendesen
fiatal
korban
fej-
Molluscum contagiosum néven apró, köles-kendermagnagyságú, sárgásfehéres szín csomókat értünk kedvenc székhelyük a szemhéj szabad szélének közvetlen szomszédsága, ahol sokszor nagyobb számmal látjuk. A kis daganat, mint neve is mutatja, ragályos és tisztátalan egyéneken sokszor gyorsan és nagy mértékben elszaporodik. ;
A
lipoma ritkán fordul el, szintúgy a jibroma, a neurojibroma és a is. Az utóbbi istrángszer, a br alatt elágazodó, érin-
plexiformis neuroma
tésre fájdalmas képlet.
Nagyon
ritka az enchondroma a Meibom- mirigyekbl kiinduló adelymphadenoma. xantheloma, vagy xanthelasma palpebrarum kerek, hosszúkás, vagy ,
noma
és a
A
rendetlen alakú, szalma,
vagy kénsárga, illetve szennyessárga, apró lapos daganat, melyet kizárólag éltesebb egyéneken, nkön gyakrabban mint férfiakon, többnyire a bels szemzug táján, a fels, valamivel ritkábban az szemhéjon latunk, soksor symmetriás alakban és elrendezésben a két A daganatka lassan n, esetleg torzít, de teljesen jóindulatú. A rosszindulatú álképletek közül találjuk a sarkomat és a carcinomát, fleg az epitheliomát.
alsó
szemhéjon.
A
sarkoma hol nem festékes (leukosarkoma) hol meg festékcs (melanosarkoma) daganat alakjában, rendesen éltesebb egyéneken jelentkezik és visszaesésre és metastasisokra nagy hajlammal bir. A leukosarkoma a szemhéj kötszöveti elemeibl, a melanosarkoma gyakran a szemhéj festékes anyajegyébl fejldik. ,
380
Az epithelioma
rendszerint lapos, a felületen terjed és kifekélyesed
daganat, mely rendszerint a szemhéjszélbl indul lyóra
ki és
késbb
is
átterjed.
A
szemhéjak lapszerü carcinomája rendszerint igen lassú
a szemgo-
fejldései,
mellette a másodlagos nyirokmirigy-carcinoma ritka és ritkák a metastasisok
is.
Meg
emlékeznünk
kell
itt arról
is,
hogy a xeroderma pigmentosum
szintén carcinoma képzdésre ad alkalmat és minthogy a xeroderma a
napnak kitett brön és igy a szemhéjon xeroderma folytán rákos elfajulást.
A
is
fejldik,
itt is
már az brön, igy a hom-
egyes családokban világrahozott hajlam
baj
találhatunk a
alapján
els életévben kezddik, olyképen, hogy a napnak kitett lokon, az arcon, a szemhéjakon a kezeken, mezítláb járóknak a lábain is apró körülirt, vörös foltok mutatkoznak, melyek rövid id múlva eltnnek ugyan, de csakhamar újból jelentkeznek, megszaporodnak és végül barnásfekete festékfoltok
maradnak
vissza.
A
baj utolsó szaka a megbete-
gedett részek rákos elfajulása és a beteg kachexiában elpusztul.
ezzel
A
hamarabb el kell kapcsolatban nem ritkán blepharoplastikára van szükség. Orvoslás.
rosszindulatú daganatot minél
A A
szemhéjak
sérülései.
tompa sérülések a szemhéjak rendszerint mind a kettt eredményezik.
szemhéjakat
vérrel aláfutását,
távolítani
ért
oedeviáját,
vagy
hogy a szemgolyó nem sérült meg, kedvez. Azok a sérülések, melyek a szomszédos, levegt tartalmazó üregek szemgödör-falának törésére vezettek, a szemhéj emphy sémájára adhatnak
A prognosis,
feltéve,
alkalmat.
Ennek
is
jó a prognosisa.
Tiszta vágott vagy szúrt sebeket a szemhéj bre igen jól tr kiterjedtebb folytonossághiányok is minden baj nélkül gyógyulnak, amire a nyulekony szemhéjbr kedvez befolyással van. Ha azonban a fels szemhéjat ;
megsérül, kisebb-nagyobb fokú ptosis maradhat vissza. szemhéjak brébe néha puskaporszemcsék kerülnek, s ezek ott
emel izom
A
is
minden nagyobb
reactio nélkül betokolódnak.
Égés-sebek vagy ,
maró
vegyszerekkel történt sérülések a
br
kiterjedt
elroncsolására és ennek folytán heges ektropiumra vezethetnek. Orvoslás. Vágott, vagy szúrt sebeknek széleit varratokkal egyesítjük.
Ha
a sebszélek zúzottak,
egyenetlenek,
zeg-zugosak,
simákká tehetk,
levághatunk a sebszelekbol annyit, amennyi feltétlenül szükséges. Attól nem kell tartani, hogy kisebb kiterjedés brcsíkok eltávolitása a szemhéjak rendellenes állására vezet. Égés-sebek esetén olajba mártott vaszondarabkakat rakunk a szem-
épen úgy, mint a
test
más
részein, azaz
héjakra.
Ha egyszer
égett sebre
részben.
A
is
erythemáról van
igen jónak bizonyult az
folyadékot használat eltt
Kitnnek
ecsettel bekenjük.
elégtek, ezek, feltéve,
is
jól
lini és
az aqua calcis
egyenl
felrázzuk és az égett helyet lágy
bizonyult továbbá a zinkperhydrol 25%-os
kencse, melynek fájdalomcsillapító
szrök
oleum
hólyagképzdéssel járó
de
szó,
és
gyógyító hatása feltn. Iia a
hogy a szrtüsz
talaja
nem
pilla-
pusztult
el,
újból kinnek.
Ha a sérülés
után ektropium fejldik, mtétre van szükség. Ezt azonban csak akkor végezzük, ha a hegesedés teljesen megállapodott.
A
szemhéjak aggkori változásai.
Blepharochalasis.
Öreg egyéneken a szemhéjak
bre
laza lesz, tónu-
aminek az a következménye, hogy rajta számtalan finom ránc hogy sokszor zsák módjára lelóg. A bajon a Hotz féle mtéttel részben segíthetünk. A br eme meglazulásának további következménye, hogy a vérerek, fleg a gyjterek kitágulnak és kékes-vöröses szín, sokszor hálót alkotnak ennek folytán néha az egész szemhéj vöröses szín. Éltes egyéneken néha szembetnbben festékes a szemhéj bre. Hasonló festékesség néha a Basedow-kórnak korai tünete. sát elveszti,
képzdik
és
-
sr
;
A A
szemhéjak
figyelmeztetett.
gyobb
szemhéjak világrahozott megrövidülése.
E
veleszületett
rendellenesség
következménye
megrövidülésére,
nem
mikroblepharia,
gyakori és többnyire
nem
Fuchs
ér el na-
hogy a szemrés nem záródik teljesen és a feher sklerabol a szemhéj szelek között mindig I 2 milliméternyire csík kilatszik, mely csak akkor tnik el, ha az illet a szemhéjait ersen összeszoritja. Alvás közben, mikor a záróizom ersebb, önkényes beidegzése megsznik, a szemek soha sincsenek egészen csukva. Fuchs mérései alapján azt találta, hogy a szemhéjbr merleges kiterjedésének legalább felényivel nagyobbnak kell lenni, mint a szemhéj magasságának, hogy a szemfokot,
az,
—
héjak akadálytalanul és teljesen takarják a bulbust. Mihelyt ezeknek a méreteknek egymáshoz való viszonya csökken, kisebb nagyobb fokú lagophthalmus a következmény.
A
szemhéj magasságát úgy mérjük, hogy könnyedén becsukott szemen lemérjük a merleges távolságot a szemhéj szabad széle és a szemöldökiv középrésze között. A szembe] bor ének merleges kiterjedését szintén úgy mérjük, csakhogy ekkor a szemhéjat a pillaszröknél fogva a szemtekétl el és
huzzuk és megfeszítve tartjuk. szemhéjon lehet végezni. lefelé
A mérést egészen pontosan
Ablepharia a szemhéjak teljes hiánya. igen ritka. Többnyire
más fejldés hibák
A
csak a fels
világrahozott ablepharia.
kisérik.
Ablephariát okozhat a lupus, ha a szemhéjat egészen elroncsolja.
382
Epikanthus. Epikanthus az a ritka fejldési rendellenesség, mikor a bels szemzugban a fels szemhéjtól az alsóra brhid terjed, mely a bels szemzugot, néha a félholdalakú redt és a carunculát is eltakarja. Az orr háta, mellyel a brhid összefügg, rendszerint megszélesbült, a bels szemzugok egymástól való távolsága a
mind a két szemre
rendesnél jóval nagyobbnak mutatkozik.
E
fejldéshiba
kiterjed, torzító.
mongol fajon majdnem állandó a csekélyebb mérv epikanthus, melyet nálunk is igen csekély mérvben kifejldve újszülötteken láthatunk. Ez idvel magától eltnik, a gyermek kinövi. Az orvoslás abban áll, hogy az orr hátából hosszirányban toj ásdad alakú brdarabot kimetszünk és a sebszéleket varratokkal egyesitjük. Ezzel a brhidat az orr felé huzzuk és igy a szemrést a bels szemzug fell megna-
A
gyobbítjuk.
.
Koloboma palpebrarum. koloboma palpebrarum igen ritka fejldés hiba, melynél rendesen a fels szemhéj egész vastagságából kisebb, vagy nagyobb, rendszerint ékalakú darab hiányzik. A folytonosság hiány széleit köthártya szegélyezi, a szegélyben pillaszrök nincsenek és rendesen a szemhéj középen foglal helyet. A szemhéj -koloboma körülbelül a nyúlajakkal azonos fejldeshiba
A
ezzel együtt fordul el,
valamint chorioidealis, szivarvanyhartya
és
gyakran
és
lencsekolobomával együtt. Van szerzett szemhéj -koloboma
is
(
koloboma
tr
aumaticum
folytonossághiány, mely néha sérülések folytán állandósul.
boma
széleit
nem
szegélyezi köthártya.
)
,
Az
oly ekszeiú ilyen kolo-
FEJEZET.
XI.
A SZEMGÖDÖR BETEGSÉGEI. A
csonthártya gyuladása (periostitis orbitae).
A
idült
szemüreg csonthártyájának, a periorbitának gyuladása heveny és alakban jelentkezik. A heveny esetekben többnyire az orbita széli mutatkozik a
részein
baj,
mig az
idült periostitis rendszerint
mélyebben
még pedig igen gyakran a fissura orbitalis superior táján fészkel. Az orbitalis periostitis nem épen ritka megbetegedés és többnyire a szemgödör csontjainak cariesehez és nekrosisához vezet. A heveny periostitis az orbita elüls részleteiben a következ kórképet adja. Leggyakrabban az alsó szemgödör-szél mentén, elmosódott határú, kisebb-nagyobb daganat mutatkozik, mely fölött a br vörösen elszinesedett,
hmérséke
érintésre fájdalmasak,
hányás elég gyakori.
fokozódott
;
a szemhéjak duzzadtak
,
dagadtak, fleg
e mellett általános rosszullét, fejfájás, láz,
esetleg
A
daganat a baj kezdeti szakában apró és kemény tapintató, késbb mindinkább megpuhul és nagyobbodik a br mindjobban feszül és fényl lesz, azután a daganat hullámzást mutat, végül egy helyen
ersebben kidudorodik, sárgásán elszinesedik és itt a geny áttör. áttörésé után a fájdalom a legtöbb esetben vagy egészen elmúlik, legalább tetemesen csökken. Az áttörés helyén
A
majdnem minden
fistula
marad
vissza,
melyen folyton szivárog a geny
és
geny vagy
esetben
melyen idnkint
csontdarabok távoznak. Ez igy évekig is eltarthat. Ha a fistulán keresztül szondázunk, a csontot egy helyen csonthártyájától megfosztottnak, érdesnek találjuk. Ha az orbitalis periostitis magára hagyottan folyt le, rendszerint behúzódott, a csonttal összeforrt heg marad vissza, sokszor meg kiterjedt torzito heges ektropium és ezzel együtt esetleg lagophthalmus is. Mindez, bár ritkán, a megfelel és idejekora orvoslás elhalt
ellenére
is
jelentkezik.
Ha
a fistula magától behegedt és a baj megint kiujul, akkor a heg tája kivörösödik, az idközben elhalt csontrészletek kigenyednek.
A
baj kezdeti
szakában a kórkép nem mindig olyan kifejezett, de pontos vizsgálás esetén a baj alig fogja elkerülhetni figyelmünket, mert a
szemgödör szeleinek megtapogatásakor
mindig akadunk érintésre
fáj-
-
3 §4
dalmas, kisebb-nagyobb daganatra, mely az orbitatis csonttal ers,
elmoz
dithatatlan összefüggésben van.
A
periostitis az orbita szélén chronikus
alakban
is
jelentkezhet. Ilyen-
kor a gyuladás tünetei elmaradnak és elmarad a genyedés is és a különben elég éles szemgödör-szél kisebb-nagyobb kiterjedésben mind vaskosabb és
alaktalanabb
lesz.
A
baj tehát periostealis felrakodás és megvastagodás
alakjában nyilvánul.
Mélyebben az orbitában fészkel heveny bántalom esetén az izgalmi tünetek a szemre is átterjednek. Ilyenkora szemteke kötohartyaja tompa,
vizenysen beszrdik és conjunctivalis és ciliaris belöveltség mutatkozik. Minthogy ezekben az esetekben a gyuladás ren-
fúró fájdalom közepette
desen az orbita sejtszövetére is kiterjed és duzzadását okozza, a szemgolyó az orbitából kidülled (exophthalmus, protrusio bulbi), mozgékonysága csök-
ken és hol az egyik, hol a másik oldal fele eltolódik, ami ketts kepek alakjában nyilvánuló látás-zavarokra vezethet. Az eltolódás a periostitis székhelyének ellenkez oldala felé történik, a szem mozgékonysága a bántalom székhelyének irányában korlátozott. Ménnél hátrább feszkel a csonthartyagyuladás, annál nagyobb rendszernt az exophthalmus, de annal csekélyebb az eltolódás.
alapon fejfissura orbitalis superior táján fészkel, többnyire lueses a szemgoés jórészt idült alakban megjelen orbitalis periostitisben,
A ldött
lyó kidülledése mellett, részleges,
vagy
teljes
ophthalmoplegiával és a látó-
gyengeláidegnek a kidülledéssel járó nyújtása folytán, kisebb nagyobb vérbsége, st, gyulatással találkozunk. Szemtükörrel néha a látóidegf
dása
felismerhet.
is
gebár chronikus alakban jelentkezett periostitiseknél is mozfokozódik, nyedésre kerülhet a sor. A szemgolyó eltolódása ilyenkor trhetetlen gékonysága mindinkább csökken, a tompa, lüktet fájdalom hányásinger gyakori. A geny lesz, a beteg rendszerint lázas, félrebeszél,
Az
azután
ilyen,
kifelé áttör, esetleg befelé
is
az agy fele és a beteg elhal.
ezen idült periostitises megvastagodását okozza. folyamat az orbitalis csontok mindinkább fokozódó kezddik, mely gyakEz a megvastagodás a baj székhelyének megfelelleg környéke, a hol a szemet mozran a fissura orbitalis superior és közvetlen ága, mint a szem erzo gató idegek és a háromosztatú ideg ophthalmicus izgatása folytán ers idegfajidege halad a szemgödörbe. Ennek az idegnek összenyomása bénulásukat dalom jelentkezik, majd a mozgató idegek miatt a szemgödör rokozza. Késbb a csontok terjed megvastagodása a minek fokozódó exophtha tartalma, fleg hátulsó részletében csökken, periostitis ne a va o mus a következménye. A chronikus intraorbitalis
Más esetekben az orbitában
ságos
jelentkezett
jár. csontujképzdéssel (periostitis ossificans, osteophyta) általában gyakoribb, periostitis orbitae gyermekeken
A
niteken. Gyermekeken az esetek többségében
görvély- és
mmt
c
-
gümo korral függ
3§5
mint a periosteum bántalmai általában. Elfordul azonkívül veleszületett luesben sinld gyermekeken is. Felntteken leggyakrabban syphilis az alapbántalom, melynek rendesen gummás szakában jelentkezik, s össze,
alakban.
chronikus
ilyenkor fleg
Egyéb
aetiologiai
momentumok
közül a sérülések szerepelnek, melyek dyskrasiás egyéneken esetleg csak az alkalmi okát szolgáltatják a baj keletkezésének. Ritkábbak azok az
melyekben a szomszédos csontokból származik át a gyuladás a szemgödör csonthártyájára, vagy midn a szemgödör körüli brnek mélyrehatóié specifikus fekélyei, vagy szétes álképletei okozzák a periorbita gyuladását ritkák azok az esetek is, melyekben a szemgödör elüls szélének periostitisa dakryocystitis phlegmonosa folytán keletkezik. Végül orrbaj, vagy az orriir valamelyik öblének megbetegedése is adhat alkalmat, rendesetek,
;
szerint
nem genyed
és
többnyire
kedvezen
végzd
orbitalis periosti-
tisre.
A
Azok a csonthártyagyuladások, melyek az orbita szélén mutatkoznak, elég kedvez prognosist engednek, amennyiben néha a kezdeti szakban megállapodnak prognosis a baj székhelye szerint lényegesen változik.
visszafejldnek, ha pedig genyedésbe mennek át, a legrosszabb hegekre és torzulásokra vezetnek, melyeken operát óval késbb többnyire segíthetünk. Ezek között a széli gyuladások között megint és teljesen
esetben
azoknak a prognosisa a legkedvezbb, melyek kétségtelenül
lues,
fleg
szerzett lues alapján fejldtek.
A mélyebben székelknek prognosisa sokkal kedveztlenebb mert a gyiijterek thrombosisát, továbbá pyaemiát okozhatnak, és ha a geny az orbitalis csontok átmarása után az agyba tör át, a halálos kimenetel genyes meningitis, vagy agytályog következtében jóformán elkerülhetetlen. ,
A geny az orbitából a szomszédos homlokürbe, az orrürbe, vagy a Highmor-ü rbe is áttörhet, a mi nem életveszélyes ugyan, de a gyógyulásidt nagyon megnyuj thatja, viszont nem épen ritka, hogy a szemgödör csonthártyájának gyuladása a homlok, vagy Highmor-ü r hasonló bántalmához csatlakozik. Az exophthalmus folytán keletkezett látóideg-vérbség, vagy gyuladás es a velejáró kisebb-nagyobb fokú gyengelátás szintén teljesen elmúlhat es a rendes látás csorbátlanul helyreállhat, máskor gyengelátás állandósul,
st
azonban a a látóideg sorvadása folytán a látás teljesen
elveszhet. Differentialis diagnosis. orbitalis
A
heveny
phlegmoneval, nemkülönben
periostitist az orbita
a
mélyében, szemgödri gyüjtér thrombo-
phlebit sével lehet összeteveszteni.
Minthogy mind a három megbetegedésnek orvoslása megegyezik, az összetévesztés a betegre nézve nem jár nagyobb kárral (1. a következ két fejezetet). ;
Az csontok
orbita mélyében, idült a'akban jelentkez periostitist, lassú
megvastagodásával és ennek exophthalmussal és ophthalmoplegiával jár, Dr.
Hoor
:
Szemészet.
folytán orbitalis
lassan
mely a
növeked
álképlettel
lehet
3 86
összecserélni.
Inkább jóindulatúval, ha a fájdalom csekély, rosszindulatú-
ha a fájdalom nagy. Az összetévesztés itt már végzetesebb, egyrészt azért, mert idült csonthártyagyuladást tételezve fel, mikor álképlettel van dolgunk, az alapos mtét lehetségének idpontját elmulasztjuk, másrészt azért, mert álképletet diagnostizálunk és a szemet eltávolítjuk, mikor
val,
eredet periostitisen segíthettünk volna. Ezekre vonatkozólag a következket tartsuk szem eltt. Ha a fajdalom nagy es ha a az exophthalmus gyorsan n, a rosszindulatú álképlet valószín gondoljunk fokozódik, lassan fájdalom csekélyebb és az exophthalmus ugyan álképletre is, de egyben kutassunk figyelmesen lues után és ha ennek tüneteit megtaláljuk, az erélyes antilueses orvoslás eredményétl a fennálló
specifikus
;
tegyük függvé további elhatározásunkat. sen
meddnek
bizonyul,
enucleálhatunk,
Ha
az antilueses eljárás
hiszen rendesen
vagy megvakult szemmel van dolgunk. Orvoslás. A szemgödör szélén fejld heveny
telje-
már nagyon
rosszul látó,
periostitis
kezdete
szakában a gyuladás visszafejlesztését megkísérelhetjük vérelvonásokkal, a hideg- vagy jeges borogatásokkal, kéness bedörzsölésekkel. Ezenkívül felszívódás
elsegítésére jodtincturával
ecsetelhetünk.
Ha
a bajt
már
illetleg az érlelést
elrehaladottabbnak találjuk, akkor a genyképzdést, mutatkozik, nedves meleg borogatásokká siettetjük. Mihelyt hullámzás bemegyünk a a tályogot bemetszük. A geny kiürülése után szondával azt csípvel nyílásba és ha mozgatható, elhalt csontdarabra akadunk, 1
töltjük ki. Ha a eltávolítjuk; ezután a tályos üregét jodoformgaze-zal sebet behesonda már nem talál érdes csontot, a naponta bekötözend
gedni engedjük. eljárásra a periostitis mélyebben székel és az antiphlogosisos genynek mennél javulás nem mutatkozik, feladatunk itt is az, hogy a hegyeshamarabb nyissunk utat kifelé. Ezt akként tesszük, hogy vékony, vég bistourit, vagy skalpéit a brön, vagy a kötdhártyán keresztül azon sikerül a helyet megtalálni irány felé vezetünk, ahol a genyt sejtjük. Ha draincsövet vezetünk, hogy a gen^ és a geny kiürült, a szúrt csatornába tályogot eltalálni, a nek szabad legyen a lefolyása. Ha nem is sikerült a Igaz, hogy a fajdalom beállott vérzés mégis könnyít a beteg fájdalmán. azután a bemetszést ilyenkor néhány óra múlva újból jelentkezik, ekkor már biztosabb megismételhetjük, amikor az abscessus székhelye fell kell, hogy a késsel se a szemlehet a tájékozásunk. A beszúráskor ügyelni mert ez végzetes volna golyót ne sértsük meg, se az orbitát n szúrjuk át, cm.-nél mélyebben nem igen szabad a szema betegre. A kés hegyével szúrt csatorna szondázását üregbe behatolni és nem szabad a mtét után a már levált csontdarabsem elmulasztani. Ha a szonda mozgatható, vagy szemgödörnek a draincsövon at kát tapint ezt csípvel eltávolítjuk. A
Ha
kifecskendezése
nem
ajánlatos.
esetén, akár heveny, Lueses alapon fejldött orbitalis periostitis
387
akár idült alakban jelentkezett a megbetegedés, a helyi orvosláson kivül erélyes
kéness bedörzsölésekre
és
belsleg jodkaliumra van szükség,
múlhatatlanul akkor, ha a lueses alapon fejldött periostitis chronikus
szemben más orvoslás alig áll rendelkezésünkre. Görvélykóros gyermekeknek a megfelel életrend és étrend mellett csukamáj-
jelleg, mert ezzel
olajat,
A
jodvasszörpöt rendelünk. Ezzel a visszaesésnek
is
elejét vehetjük.
szemgödri sejtszövet gyuladása és genyedése (cellulitis orbitalis, phlegmone orbitae, abscessus retrobulbaris).
Kórkép és lefolyás. Az orbitát kibélel sejtszövet gyuladásakor a szemteke köthártyája élénken belövelt és beszrdött (chemosis), duzzadt. A szemhéjak is duzzadtak, dagadtak, vörösen, néha kékesvörösen elszinesedtek, hmérsékük fokozódott a fels szemhéj olykor lelóg a bul;
nem emelhet. A szemgolyó
a szemgödörbl kidagad, mozgékonysága csökkent, esetleg egyáltalában nem mozog. A bulbus többnyire egyenesen elre dülledt, mozgékonyságának csökkenése is minden irányban egyenletes. A bulbus a rendesnél kisebb, vagy nagyobb mértékben, de majdnem mindig keményebb tapintató. A fájdalom igen nagy, a beteg busra, önként
többnyire lázas
is
fejfájás,
;
gyérülése,
tehát agytünetek
tapintásra
nem fájdalmasak
hányás,
st
zavart sensorium,
az érverés
A
szemüreg csontjai a leghevesebb fájdalom akkor jelentkezik, ha a kidülledt szemgolyót ujjainkkal az orbitába visszanyomjuk. A látás majdnem m ndig többé-kevésbbé csökkent, st teljes megvakulással is találkozunk. Ez a látóideg nyújtásának a kidülledéssel járó következménye. Ugyanez az oka annak is, hogy szemtükör segítségével úgyszólván állandóan láthatjuk a papilla vérbségét és igen gyakran gyuladását, st néha ideghártya- vérzéseket és kisebb-nagyobb kiterjedés ideghártyaleválást is k'mutathatunk. is
kisérhetik a bajt.
;
Az orbitalis sejtszövet gyuladásának lefolyása különböz. A gyuladás megsznhet a nélkül, hogy genyedésre kerülne a dolog. Ez ritkán történik. Ilyenkor a fájdalom gyorsan apad, majd teljesen elmúlik az objectiv változások azonban csak lassan múlnak el csekélyebb fokú exophthalmus és a szemgolyó kissé korlátolt mozgékonysága esetleg állandóan megma;
;
radhat.
Ha
a látás
is
rosszabbodott, a régebben fennállott látás-élesség
vagy
teljesen visszatér, vagy esetleg kisebb fokú csökkenése marad vissza. Máskor, es ez sokkal gyakoribb, genyedésre kerül a sor. Ilyenkor a szemhéj egy helyen ersebben kidudorodik, a daganat hullámzást mutat, sárgásán elszinesedik, áttör és a geny kiürül. A geny áttörése után a
úgy mint az objectiv tünetek visszafejldnek, bár az utóbbiak lassabban es a seb elég gyorsan önmagától is beheged. A rossz látás ritkán gyógyul meg teljesen. Ez fleg attól függ, hogy az exophthalmus gyorsan, vagy lassan fejldött-e. Ha gyorsan fejldött, a látóideg teljes sorvadása subjectiv,
és
megvakulás állhat
be.
Ugyancsak szomorú a
lefolyás és kimenetel, 25 *
ha
3SS a genyedés a sejtszövetrl a szemtekére átterjed. Ilyenkor genyes érhártyagyuladás ( chorioiditis suppurativa), illetve panophtha'.milis fejldik, mely a szemgolyó zsugorodásával (phthisis bulbi) végzdik. Ritkább, hogy a geny a fissura orbitalis superioron át az agyba kerül, ilyenkor a baj halálos
kimenetel
;
szintúgy ritkábban esik
csolása után a Highmor-
meg
az,
hogy a geny a csont
elron-
vagy az orrrbe ömlik.
a szemgolyó kidülledése oly nagyfokú, hogy a szemhéjak nem takarhatják kellen a szarúhártyát, keratitis e lagophthalmo fejldhetik,
Ha
mely szintén veszélyezteti a szem megmaradását. Aetiologia. A szemgödör sejtszövetének gyuladását és
oly sérülések idézhetik el, melyeknél
fertz
görvélykor, lues
csirák jutnak a szem-
gödörbe, továbbá gyuladások átterjedése a szomszédos helyekrl, genynek áttörése a homlok és Highmor- rbl, az arc és a szemhéjak orbánca, keléhasonló sei és fekélyei, periostitis orbitae, periostitis alveolaris ész. rostacsont Matastasisos úton
megbetegedése.
is
igy pyaemia, scarlatina,
fejldhetik,
typhus, himl, meningitis, takonykor esetén.
A könytöml heveny dakryocystitis
erltetett is
szondázása
akkor, ha a geny a
is
okozhatja,
könytöml
úgyszintén a
hátulsó falán ürül
panophtha a szemgödörbe. Egyéb okozói a bajnak a genyes parotitis és a mitis, végül némelyek szerint, a meghlés is szerepel. Az orbita is sejtszövet gyuladásának és genyedésének prognózisa kétesnek mondható, mert a szemgolyónak tartani gyors kidülledése mindig veszélyezteti a látást szem eltt kell melyekrl azonkívül azokat a komoly, st életveszélyes eshetségeket, a görvélyépen megemlékeztünk. Az aránylag legkedvezbb prognosist genyedés engedi, kóros gyermekeken fejld sejtszövet gyuladás, illetleg
általában véve komolynak,
st
;
mely a geny kiürülése után rendszerint Orvos. ás.
A
cellulitis,
jól
gyógyul.
illetleg a phlegmone
helyi orvoslása körül-
eleinte ugyanaz, mint a szemgödri csonthártya gyuladásé, tehát az abseessus antiphlogosisos eljárás, azután nedves meleg borogatások és egeszena bemetszése a brön, vagy a köthártyán keresztül. Ha nem bízzunk bemetszés kezünkben, akkor a szemhéjakon, vagy a köthártyán történt a szonda mentén után gombos vég szondával hatolunk elre a tályogig és az eszközt, hegyé toljuk elre a hegyes vég skalpéit, vagy bistourit, esetleg Ha a ti 3-5 cm.-nyi távolságban, sparadrapcsíkkal körülgöngyölitjük. akadunk, ezeket esetleg elhalt és levált csontdarabkakra
belül
szemgödörben
diain geny kiürülése után az ejtett seb mentén finom keresztül kifolyhasson csövet vezetünk a szemgödörbe, hogy a geny azon helyezzük. Természetes, ha a bajt és a szemet jodoform-gaze kötés alá
eltávolítjuk.
-
A
okozott idegen testre találunk, azt
is
eltávolítjuk az orbitábol.
Ha
a szem-
mélyen bemetszszük héjon mutatkozik már az abseedálás, az abseessust és a szemgödröt drainezzük. *
*
*
3«9
Az
phlegmonéval egyidejleg többnyire a Tenon-tok is megbetegszik, vizenysen beszrdik, megduzzad és megvastagodik. A Tenon-toknak eme változásai, melyek legnagyobb mértékben genyes chorioiditis és panophthalmitis esetén láthatók, önállóan elsdorbitalis
,
tehát
legesen,
minden másféle gyuladástól függetlenül
vagyis a savós tenonitis, ritkán ugyan, de önállóan történhetik ez
pl.
tenotomia után, ha
nem
is
is
létrejöhetnek,
támadhat. így megvégeztük az
tiszta eszközzel
továbbá ers meghlés, nátha, influenza mellett. Ekkor körülbelül ugyanazokkal a tünetekkel találkozunk, mint az orbitalis cellulitisben a különbség az, hogy a tenonitisben a tünetek többnyire kevésbbé hevesek a köthártya chemosisa ellenben sokkal nagyobb fokot szokott elérni, mint a cellulitisben. Minthogy a Tenon- tok a szemoperatiót,
;
;
izmokat hüvely alakjában beborítja és az izmokkal bens összefüggésben van, a Tenon- tok beszrdése és gyuladása gátló hatással lesz az izmok
mködésére, a mi a szemgolyó mozgékonyságának, bár rendszerint csekélyebb csökkenését eredményezi.
A
fleg ha nem pathogen természet mikroorganismusok okozták, pl. operatio alkalmával, kedvez, bár visszaesések elfordulnak. Pathogen mikroorganismusokkal fertzés folytán keletkezett tenonitis esetén a szem veszélyeztetve van, mert panophthalmitisben baj prognosisa,
elpusztulhat.
A
gyuladás lezajlása után majdnem mindig kiterjedt heges összenövéseket találunk a Tenon- tok és a bulbus felülete között. Ezeknek a heges összenövéseknek az lehet a következménye, hogy a szemgolyó mozgásai állandóan kissé korlátoltak
maradnak.
traumas alapon,
igy mtét után fejldött a baj, jeges, vagy hideg vizes borogatásokat rakatunk a szemre ha meghléssel, náthával, influenzával hozhatjuk a bajt kapcsolatba, de még azokban az esetekben is, melyekben az aetiologia ismeretlen maradt, a felszívódást izzasztással Pia
;
siettetjük.
A
szemgödri gyüjtér érrögös gyuladása. Thrombophlebitis venae ophthalmicae és a sinus cavernosus thrombosisa.
Az
orbitalis
véna eldugulása
és az ebbl keletkez gyuladás körülugyanazt a kórképet adja, mint a szemgödri phlegmonc. Minthogy a tünetek e két megbetegedésben annyira megegyeznek, a thrombophlebiüs diagnosisa csak akkor lesz biztos, ha a szem körüli brben, elssorban a szemhéjakon is a vénák gyuladásának tüneteivel találkozunk, vagyis vénák itt dagadtak, tömött tapintatúak és kékesen clszincsedtck. thrombosis az orbitalis vénából a sinus cavernosusba átterjedhet nszen a véna ophthalmica ebbe a sinusba ömlik) és innen az intraca-
belül
(
vernosus sinusok közvetítésével a másik oldal sinus cavernosusába, majd
390 a másik szemüreg vénájába juthat és ennek a vénának thrombophlebitisét
okozhatja.
Mihelyt a baj a sinus cavarnosusba átterjedt, a processus mastoideus tája dagadt, oedemás, fájdalmas lesz. Ez a tünet, mely ritkán hiányzik,
nemcsak a
diagnosisra,
hanem
a prognosisra
is
nagy jelentség.
A
régió
mastoidea ilyen magatartásánál ugyanis körülbelül kizárhatjuk az egyszer thrombophlebitist és egyben határozottan rosszra fordul a prognosis, mert ilyenkor a halálos kimenetel kétségtelen. A régió mastoidea
oedemáját az okozza, hogy errl a helyrl egy emissarium Santorini vezet a sinus transversusba, közvetve tehat a sinus cavernosusba. Aetiologia és pathogenesis. A véna ophthalmica thrombosisa és következményes gyuladása rendesen csak másodlagos es a baj epen a sinus cavernosusból szokott a szemüregi vénára átterjedni, vagyis az elsdleges megbetegedés rendesen a sinusban van. A bantalom azonkívül megjelenhet még a szomszédos csontok cariesénél és nekrosisánál, az arc furuncu-
anthraxánál és orbáncánál. Metastasisos úton is kifejldhetik, pyaemia, takonykor, skarlát, typhus esetén. Prognosis. Ha a véna ophthalmica önálló thrombophlebitisevel v an nem dolgunk, a mi különben ritka, a baj prognosisa komoly ugyan, de
lusainál,
feltétlenül
kedveztlen.
orvoslás nedves meleg borogatásban, vérelvonásban, kénes-bedörzsölésében áll, de ezek a baj tovabbterjedesenek ritkán vetOrvoslás.
nek gátat.
Ha
Az
a phlebitis geny képzdésre vezet a szemgödörben, mennél
hamarabb bemetszünk. *
*
*
tüneteket sinus cavernosus önálló thrombosisa esetén súlyos agyi valamint ugyanazokkal látunk, továbbá a régió mastoidea oedemájával, orbitalis phlegmonénál, a helyi tünetekkel találkozunk, mint a kezdd azonban az Szemtükörrel csakhogy a tünetek nem annyira kifejezettek. kanyarulatos ideghártya vénáit igen telteknek, megvastagodottaknak és csekélyebb látjuk, a mi orbitalis phlegmone esetén csak
A
lefutásúaknak
vér lefolyása nem mértékben látható, ami érthet is, mert ilyenkor a vénás jelentkez exophannyira akadályozott. A sinus cavernosus thrombossánál következvérpangás thalmus is az orbitában kifejldött nagymérv veiás orbitalis vénák veret. ménye, mert az eltömeszelt sinus nem fogadhatja bnaz
többnyire cavernosus elsdleges és önállóé hrombosisa keletkezik, így marasmus mellett fejldik, másodlagosan fe rt útján úton is, így pyaemia, fleg a sziklacsont cariesénél létrejöhet metastsisos végül a véna ophthalmica thrombophlebitise
A
sinus
;
skarlatina, erysipelas esetén,
terjedhet át a sinus cavernosusba. ^ kimenetel. A baj prognosisa rossz, a baj jóformán mindig halálos
Orvoslása
medd.
.
39i
Exophthalmus. Enophthalmus. Lüktet és intermittáló exophthalmus. Az exophthalmus, azaz a szemtekének az
orbitából
kidülledése
szemüreg csontjainak különböz olyan tünet, (protrusiója ) bántalmainál, a szemüreg phlegmonejánál, a szemgödörben lév ujképleteknél, daganatoknál és idegen testeknél, orbitalis vérzéseknél, a sejtszövet emphysemájánál, a véna ophthalmica thrombophlebitisénél, Basemelylyel
a
dow- kórnál stb. találkozunk.
Az exophthalmussal ellenkez
állapot
az
akkor szólunk, ha a szemgolyó többé-kevésbbé
,
melyrl
szembetnen
a szem-
enophthalmus
gödörbe besüppedt.
Az enophthalmus
lehet világrahozott, fejldhetik sérülés alapján, a
sympathicus idegbénulásának kisér tünete gyanánt jelentkezhetik és oly módon is jöhet létre, hogy sorvasztó chronikus betegségek (milyen a tuberculosis, a carcinoma) miatt az orbitát kibélel zsírszövet tetemesen megfogy.
amint a szemtekének kidülledése lassan, vagy gyorsan történik, azaz aszerint, a mint az exophthalmus lassan vagy gyorsan fejldik, aszerint szenved a látás is hol kevesebbet, hol többet. A látóidénugyanis a lassú megnyújtást aránylag elég jól tri, mire S-szer alakja, Aszerint,
szemgödörben kedvez befolyással van a rohamos megnyújtás azonban mködésének teljes beszünését eredményezheti. illetleg lefutása a
;
A tott.
szem hol izgatott, hol alig, vagy egyáltalában nem izgaha az exophthalmust szem mögötti tályog, thrombophlebi-
kidülledt
Izgatott,
tis, csonthartyagyuladas, rosszindulatú alkeplet, tenonitis okozza nyugodt rendszerint, ha jóindulatú alképlet, vagy Basedow- kór folytán keletkezett az exophthalmus. j
Az exophthalmus nagyságának megmérésére néven többféle szerkezet eszközt ajánlottak. Orvoslás.
exophthalmomeler
Az exophthalmus
orvoslása az okozó alapbántalom orvosennek gyógyulásával a kidülledés is javul, vagy teljesen megsznik. I la az exophthalmus nagyfokú, úgy hogy a szemhéjak nem tudják a kidülledt szemgolyót kellen takarni, vagyis ha az exophthalmus lagophthalmussal párosúlt, akkor a szarúhártya megóvása céljából az exophtha.mus tartama alatt a szemet védkötés alá helyezzük, vagy mtéttel segítünk a lagophthalmuson. lásával esik egybe
;
*
Nem nagyon nak az
ú. n.
A
kai
*
gyakori, sajátszer és érdekes alakja az exophthalmus-
lüktet exophthalmus
baj nevét
*
(
e .
pulsans )
onnan nyerte, hogy a kidülledt szemtekében, ha ujjaink enyhe nyomást gyakorolunk rá, lüktetést, pulsatiót érzünk. Ezt a lük'
392 tetést a beteg
is
folyton
érzi,
a mi reá nézve igen kellemetlen és aggasztó.
A
szemnek hallgatócsvel vizsgálásakor fuvózörejeket hallhatunk az érveréssel körülbelül egyidejleg. Valamennyi tünet csökken, esetleg egészen elmúlik, ha ujjainkkal a carotist a nyak ugyanazon az oldalán összeszorítjuk,
Az
melyen az exophthalmus van. említett tüneteken kivül
még
a következkkel' találkozhatunk
:
a fels szemhéj duzzadt, vénái tágultak és tágultak rendszerint a szom-
szédos terület vénái
is.
A
fels szemhéj
lelóg,
önként nem emelhet
a szemteke köthártyája vizenys, erei szintén tágultak és a köthártyában gyakran vérömlenyek láthatók. A szarúhártya többnyire
bénult
;
ha a szemhéjak nem takarják kellen, keratitis e lagophthalmo fejldik, mely a szemet tönkreteheti. A szivárványhártya többnyire elszinesedett, a szembogár majdnem mindig tágult és fénybeesésre alig, vagy egyáltalán nem húzódik össze. A átóélesség egyszer nagy mérvben,
érzéstelen és
másszor kevésbbé csökkent. Szemtükörrel sokszor diffus üvegtesthomályokát, továbbá az ideghártya vénáinak nagymérv tágulását és vérbségét láthatjuk. Némelykor a látóidegf nagyobbfokú duzzadását észlelhetjük. Ezek a tünetek részben hiányozhatnak és épen úgy hiányozhat a fájda-
lom
is,
a mely egyes esetekben igen nagy.
lüktet exophthalmust többnyire a bels carotisnak a vagy egyenesinus cavernosusban történt szakadasa okozza. A szakadas folytán jöhet töiese sen kívülrl jöv sérülések, vagy a koponya alapjanak Közvetve mintegy létre akkor, ha csontszilánk fúródott a carotisba. folytán is berepedhet a carotis koponyasérülés esetén. ElsdAetiologia.
A
contre-coup
szakadás. A carolegesen csak általánosan elfajult vérereknél lehetséges a hogy a vereres vér a sinus tis szakadásának az lesz a következménye,
cavernosusba ömlik részt a
vénás vér
és a
nem
sinusba
ürülhet
venakba is besajtoltatik. Ezéit eg)/ az orbitalis vénák tehat ersen kitágul-
öml
ki,
a vénákba, nak és okozzák az exophthalmust, másrészt az ütemszerüen kivül még szakadásán carotis szorított vér a vénák lüktetését okozza. A exophthalmust. ennek a verérnek aneurysmái is okozhatnak lüktet A baj rendesen csak az egyik szemet éri. Orvoslás.
Az eddig
észlelt esetek
nagyobb részében a
carotis
commu-
nis lekötésével tartós gyógyulást sikerült elemi. szemgödörben lekötésé Egyes esetekben a nagyon tágult vénáknak a orbitalis fal a Krönlein - féle eljárással, azaz a küls célhoz vezetett is a vénákat lekötjük. A véna ideiglenes reszekálásával feltárjuk az orbitát és inkább ajánljak, ophthalmica superior mély lekötését különben ma sokkal ritkábbak az agy-tünemint a carotis lekötését, mert az elbbi eljárásnál ;
tek és gyorsan múló természetek. az orbitalis A carotis lekötése után több esetben észlelt visszaesést daganattomboket egész vénák nagyfokú tágulása szokta okozni. Ezek .
,
igen nagy exophthalmust arterio-venosus aneurysmákat alkotnak és így
—
)
)
;
393
okoznak. Ilyen esetekben óvatos lekötés után az egész daganat-convolutumnak a szemmel együtt eltávolítása vezethet csak célhoz.
Mint orvoslás szóba jöhet az ergotin-befecskendezés tura
és az elektropunc-
is.
is tudunk, valamint arról is, hogy maradt beteg végre súlyos agy-tünetek
Magától gyógyult néhány esetrl a hosszú
idn
át orvoslás nélkül
között, az orrból és orbitából megindult *
*
b vérzés mellett
elhalt.
*
A
lüktet exophthalmusnál is ritkább az intermittáló exophthalmus csak idnként jelentkezik, fleg akkor, ha a beteg fejét lehajtja, vagy nagyobb erlködést fejt ki. A szemgolyónak kidülledését esetleg csekélyebb fokú besüppedése válthatja fel. A szem kidülledése a véna jugularis öszszenyomására növekedik.
A baj okát a szemgödri vénák varicositásaiban kereshetjük. Fleg a véna ophthalmica superior az, mely sokszor átmérjének több mint hatszorosára kitágul. táló
A
esetekben
varicositas ritka
exophthalmust a szemüreg cavernomai
is
világrahozott.
Az
intermit-
okozhatják.
Basedow-kór (struma exophthalmica. Graves
disease).
A
Basedow- kórban a látószerven majdnem állandóan a következ változásokat találjuk. Rendesen mind a két szem, kisebb-nagyobb mérvben kidülledt. A beteg tekintete sajátszeriien merev. Mindkét szem kidülledése esetén csekély különbségek az
exophthalmus fokában nem ritkák ersebben kidülledt, épen úgy, amint rendesen a pajzsmirigy jobb lebenye az inkább megnagyobodott. Fia az exophthalmus nagyfokú, úgy hogy a szemhéjak nem takarják kelés
ilyenkor rendszerint a jobb szem az
len
a szemgolyót (lagophlhalmus
veszélyeztetett, a
a szaruhártya és vele együtt a szem mennyiben a szarúhártya a szemrés területében kiszárad, ,
kiíekelyesedik (keratitis e lagophthalmo
és elpusztul.
A
szemteke mozgékonysága rendszerint nem csorbul, néha azonban az összehajlás észrevehet módon korlátozott. Ez a Moebius-iéle tünet. A Basedow- kornak, ha nem is állandó, de igen gyakori tünete a
Ez abban nyilvánul, hogy lefelé nézéskor a fels szemhéj egyaltalában nem, vagy csak lassan és hiányosan követi a szemgolyót, úgy hogy a szemtengelyek lefele irányulásakor a sklerának Graefe- féle tünet.
rendesen I 2 öve a szarúhártya fölött kilátszik, ami rendes viszonyok között történik meg. A fels szemhéjnak eme hiányos mozgása még akkor
széles
is
lelhet, ha a szem kidülledése csekélyfokú és Így ez a jelenségszem kidülledésétl. 1 ovábbi tünet a Stellwag- féle tünet,
nem
mm. nem ész-
fü««x a
mely abban áll, hogy a szemrés a rendesnél tágabb és hogy a pislogás ritkább, mint rendes körülmények
394
A
gyér pislogással függhet össze az a subjectiv tünet, melyrl igen sok beteg panaszkodik, t. i. a szárazság érzete a szemben. között.
A
látás és a fényérzés
nem
zavart. Szemtükörrel igen gyakran tágult
kanyarodott lefutású verereket látunk, melyekben állandóan, vagy a szemgolyóra gyakorolt csekély nyomással elidézhet érverés észlelhet. és
morbus Basedowi majdnem 200 esetében tág pupillát talált; mások is sokszor láttak vannak azonban pupillaszükülést említ Graefe
ilyet
;
feljegyzések
is,
bár aránytalanul csekélyebb számmal.
A
könyelválasztás
gyakrabban fokozódott, ritkábban csökkent. Ez tehát épen oly kevéssé lényeges tünet, mint a látótér szkülése, melyet némelyek a Basedowkórra jellegzetesnek mondanak. A szemmözgató izmok mködés-zavarait paresis,
t.
i.
st
paralysis folytán szintén észlelték a betegség lefolyása rendén.
Újabban még egy, aránylag gyakori és korai tünetre figyelmeztettek, arra, hogy a szemhéjak, fleg a fels, barnásán festenyzdnek. A festé-
kesség diffus, a fels szemhéjon a szemöldök határolja, az alsón az alsó szemgödri szél táján ér véget.
A Basedow- kór egyéb tüneteire vonatkozólag abelgyógyászat tankönyveire utalunk.
Elfordulás, aetiologia és ritka
;
nkön gyakoribb,
mint férfiakon
terium közötti idben, tehát a
Gyermekeken igen
A
pathogenesis. ;
A
megbetegedés nem épen
amazokon
18. és 45. életév
a fanosodás és a klimak-
között fordul
el
leginkább.
ritka.
baj oka és lényege fell eltérnek a nézetek.
Régebben a nyald
sympathicus megbetegedésével hozták összefüggésbe, ma az a nézet az elterjedtebb, hogy a pajzsmirigy mérgez termékei okozzák. Kétségtelen hogy a tüneteknek nagy része a sympathicus ideg izgatásából magyarázható; ez fleg a látószerven észlelhet és bennnünket elssorban érdekl tünetekre nézve
áll.
A
sympathicus-ideg
lüktetését okozza, a
zavara a
carotisok
tágulását
és
vererek tágulása a pajzsmirigyben a strumát, a szem-
gödörben az exopthalmust eredményezi, melyet régebben az orbitalis vénák tágulásából és a szemgödröt kibélelo sejt- es zsírszövet tultengesebl magyaráztak. Hogy a golyva és az exophthalmus keletkezése felüli újabb felfogás a valószínbb, a mellett az a körülmény szol, hogy mind a kett a halállal eltnik.
Az exophthalmust különben a sympathicus-izgatásból elzaió fascia,
úgy is magyarázhatjuk, hogy a fissura orbitalis inferiort melyben a sympathicus ideg által ellátott musculus orbitalis Mülleri megfeszül foglaltatik, az izgatott sympathicus ideg hatasa alatt ersebben sympathicus bénulásaés a szemet kidülleszti. Kétségtelen u. i. az, hogy a besüppedést ilyenkor a kor a szemgolyó kissé besüpped a szemgödörbe ;
ennek
a fasciának ellazulásából magyarázzuk.
régebben, de legújabban
is,
a szemhéjat
A
Graefe- fele tünet, mel> et
emel izom görcsös
összehúzódására
szemrés vezettek vissza, úgy jön létre, hogy a szemhéj emeléseben es a (Müller), nyitvatartásában közremköd musculus tarsalis superior
395
melyet szintén a sympathicus idegez be, görcsösen összehuzódik és igy a szemhéj a szemgolyó lefelé mozgását csak nehezen követi. A Stellwag- féle tünet
mködésébl magyarázható
tulers
A
ezen izomrendszer, a musculus tarsalis superior et inferior (Müller)
is
pupilla kitágulását a musculus
okozza
ez az
;
izom
mindkettt
;
a sympathicus
dilatator pupilláé görcsös
a sympathicus ideg hatása alatt
is
Tagadhatatlan azonban, hogy vannak melyeket nem lehet a sympathicus
látja
el.
mködése
áll.
a látószerven olyan tünetek
ideg izgatottságával
is,
összefüggésbe
hozni.
A
Orvoslás.
baj orvoslását illetleg újból a belgyógyászati tanköny-
vekre kell utalnunk.
Ami
orvoslását
a látószerv
illeti,
a szárazság érzete ellen napcnta
többször nehány csepp olajos emulsiót csepegtethetünk a szembe. Csekélyebb
fokú exophthalmus esetén egyszer védkötés alá helyezzük a szemet, ezzel többször elejét
vehetjük a lagophthalmusos keratitisnek.
Ugyanebbl
a célból tarsoraphiával állandóan megszüld thetjük a szemrést.
Az Az orbitában itt
orbita álképletei.
Ezek vagy másodlagosan fejldnek, azaz a szomszédos üregekben keletkezhetnek és innen származnak át a szemjó és rosszindulatú álképletek foglalhatnak helyet.
vagy elsdlegesen
képletekben és
,
gödörbe.
Hogy
a szem mögött az álképlet jó, vagy, rosszindulatú-e, erre általá-
ban véve a következk az irányadók.
A jóindulatú álképletek lassabban, a rosszindulatúak gyorsan szoktak nni, a jóindulatúaknái a szem látóképessége rendszerint nem szenved hosszabb
ideig,
vagy csak keveset, ami a látóideg
lassú megnyújtásából
a rosszindulatú álképletek ellenben rendszerint nagy látás-zavarokra, esetleg gyors megvakulásra vezetnek a jóindulatú álképletek vagy
folyik.;
;
nem okoznak
fajdalmát, vagy csak jelentéktelent és a szem az izgalmi
tünetektl meglehetsen mentes marad, a rosszindulatúak fejldése növekedése ellenben majdnem mindig nagy fájdalommal és ersebb galmi tünetekkel
és iz-
jár.
1 ermeszetes, hogy
mindezekbl nem következtethetünk
teljes
biz-
tossággal az álképlet természetére.
A
tünetek melyeket akár jó, akár rosszindulatú álképletek fejldésekor
következk A szemteke az orbitából kidülled. Az exophthaláltalában az álképlet nagyságától függ és növekedésével arányo-
találunk, a
mus foka
san nagyobbodik. sen elre irányul,
:
A
kidülledés az álképlet székhelye szerint
vagy egyene-
vagy a szem az egyik vagy a másik irány felé eltolódott, szem mellett ketts képek alakjában nyilvánuló látászavarokat okozhat. A szem egyenesen elre dülledt, ha az álképlet a szemgödör csuami
látó
395 csában, vagy ahhoz közel fészkel. Eltolt a szem, ha a daganat az ellen-
kez
szemgödri
fal
mentén
foglal helyet.
A
szem mozgékonysága kisebb, vagy nagyobb mérvben csökkent, felé. Néha a szem teljesen mozdulatlan, akkor u. i., ha a daganat az idegeket és izmokat úgy összenyomja, hogy mködésképtelenné lesznek. Ilyenkor rendszerint csökkent a szarúhártya érzékenysége is esetleg teljesen meg is sznt, ha a szarúhártya,
még
pedig az álképlet székhelyének iránya
érz
idegei, a
,
A
idegek
ciliaris
látás-zavarok
,
igen
gyorsaságától függnek. Hol
csökkent
;
mennyileges
is
vezetésképtelenek.
különbözk alig,
és fleg az ujképlet növekedésének vagy nem zavart a látás, hol nagy mérvben
fényérzésre alászállott, esetleg teljes vakságot
is
találunk.
Szemtükörrel egyszer csak csekélyfokú látóideg vérbséget látunk,
másszor látóideggyuladást, pangásos papillát, ideghártya vérzést, ideghártya leválást., üvegtest vérzést és homályokat. A szemgödri álképletek között leggyakoribbak a cysta különböz fajai: a dermoidcysta
,
az atheroma, az ecliinokokkus és a cysticercus hólyag.
Ide számítható az egyfalú haematocysta, vagy haematoma orbitae, mely rendszerint nagyobb mérv szemgödörbeli vérzésekbl fejldik és a sötét,
vagy pigmentcystának elneveatheromák és a dermoidAz töml. zett, ugyancsak rendesen egyrekesz cysták, melyek nem ritkán tetemes nagyságot érnek el, rendesen a szemgödör bels falán foglalnak helyet, sokkal ritkábban a külsn elég
majdnem
fekete szinü tartalma miatt fesék,
;
jól
mozgatható,
a
alakjában láthatók
fels szemhéjat maguk és
tapinthatók
;
töml
a
fölött
kidomborító daganat
tartalma többnyire kásaszer,
sr
méz, vagy olajszer pép, illetleg faggyuszer, ritkább, hogy folyadék teszi a töml tartalmát olaj vagy mézcysla, meliceris.
vagy
:
,
Elfordulnak továbbá a szemgödörben angiomák, még pedig úgy teleangiektasiák,
valamint a tumor cavernosus
és a cavernosus
lymphangio-
mák. Ezeket gyakran arról ismerjük fel, hogy a daganat és vele együtt a szem kidülledése erltetett mozgás, lehajlás, kiáltás, ers légzmozgások alkalmával nagyobbodik, majd megint elbbi nagyságára tér vissza. A daganat néha lüktet is. A tumor cavernosus többnyire elsdlegesen fejldik a szemgödörben, ezzel szemben a teleangiektasia majdnem kizáiolag másodlagosan
;
A
onnan no be az orbitába. az enkephalokele ritka. Mindkett többnyire a hom-
elször a szemhéjakban fejldik
es
meningokele és lok és a rostacsont találkozásán foglal helyet, tehát belül
gödörben.
,
felül
a szem-
Ezeket az agysérveket dermoidcystával lehetne összetéveszteni. A kett között a különbség az, hogy akár az enkephalókele, akár a meningokele eléggé mozgatható, szilárd összefüggésben van a csonttal, miga dermoidcysta melyenáta sokesetben megtaláljuk agysérv esetén asérvkaput is a csontban, lúg taisérvtöml a szemgödörbe került. Az agysérv továbbá nyomással,
,
397
talma egy részének a koponyaürbe szorítása folytán, kisebbíthet, ilyenkor agynyomás tünetei is jelentkezhetnek. Végül az agysérven a légzés és az érverés hullámzását
ritkák
Igen
is
a
rendszerint egészen tisztán megállapíthatjuk.
csonthártyából
kiinduló
plexiformis neuromák, chloromák és lymphomák.
lymphomák gyakran symmetriásan, mind azért
is
Úgy
neurofibromák
a chloromák, mint a
a két szemüregben egyszerre
A lymphoma
lymphadenoma érdeket kelt daganat, mert a szemgödörben sem nyirokerek,
fejldnek, vagy rövid egymásutánban.
már
fibromák,
és a
sem nyirokfollikulusok nincsenek. Végül osteomát és exostosist is találunk a csontos orbitából kiindulóiag. Itt meg kell emlékeznünk a szemgödörnek ama megbetegedésérl, melyre Birch-Hirschfeld a szemgödör disseminált lymphomatosisa elnevezést ajánlja.
A
orbitában
megbetesedés jóformán ugyanazokat a tüneteket adja, mint az
fejld
daganat. Valóságos daganatról azonban nincs szó, mert
a megbetegedés kórboncolástani lényegét a szemgödörben elszórt lymphoid
sejtekbl alkotott kisebb-nagyobb számú
és
nagyságú góc
teszi.
nös figyelmet érdemelnek továbbá az igen ritka, symmetriás
Különö-
elhelyezés,
syphilises eredet tumorok.
Az orbitában gummák
fordulnak el, melyek antilueses orvoslásra sokszor egészen visszafejldnek. Ugyanazokat a tüneteket okozzák, mint a szemgödörben
A
is
fejld más daganatok.
rosszindulatú álképletek közül aránylag leggyakoribb a periorbi-
tából, a Tenon-tokból, vagy a látóideg hüvelyébl kiinduló sarkoma még pedig a melanosarkoma, a myosarkoma, a fibrosarkoma az osleosarkoma és a lymphosarkoma. Ez az utóbbi rendszerint symmetriásan fejldik mind a két ,
,
szemgödörben.
A
cylindroma aránytalanul ritkább.
Azonkívül carcinomák
is
elfordulnak, bár sokkal ritkábban, mint a
sarkomák.
Valamennyi álképlet általában leginkább középkorú egyéneken találst gyermekeken is találjuk. Prognosis. Úgy a jó, mint a rosszindulatú álképletek veszélyeztetik a szemet. A jóindulatunk fleg azzal, hogy növekedésükkel fokozzák a bulbus kidülledeset, ami a látást idvel tönkreteszi, a rosszindulátúak még azzal is, hogy idvel a szem burkait is elroncsolják, belennek a szembe, azután a szemgödörbl is kinnek, ami nagy mérvben torzító, végül metastosisok képzdésével a beteg életét veszélyeztetik. Orvoslás. Az észszer orvoslás a daganat alapos, kiirtása, feltéve, hogy ezt a beteg élete veszélyeztetése nélkül tehetjük és hogy a daganat olyan természet, mely más orvoslásnak nem enged. ható, de azért öreg egyéneken és fiatalokon,
Jóindulatú álképlet kiirtásakor a szemet, ha csak lehetséges, meg Mtét alkalmával a daganatot hozzáférhetvé tesszük és ha
kell tartani.
lehet, teljesen eltávolítjuk.
Rosszindulatú álképlet esetén legajánlatosabb az orbita exenteratiója.
398
Ez aránylag a legtöbb kilátást nyújtja a visszaesések és metastasisok mely utóbbiak már igen korán fejldhetnek.
el-
kerülésére,
A meningokelét
és az
enkephalokelét legokosabb
nem
bántani.
Ha
za-
varban vagyunk, hogy cystával, vagy az elbbi két daganat egyikével van dolgunk, a legszigorúbb asepsissel próbapunctiót lehet végezni.
A leukaemiás daganatokhoz is tásukkal
st
nem
lendítünk a beteg állapotán és
ellenkezleg, a
beteg pusztulását,
A
nem nyúlni, mert eltávolíéletét nem hosszabbítjuk meg,
jobb hozzá
mtét alatti igen gyakori nagy vézés- csak sietteti st kezünk alatt is könnyen elvérezhet a beteg.
pseudoleukaemiás daganatok eltávolítását meg lehet
Ha
a
kísérelni.
daganat lueses eredete és természete kétségtelen, erélyes kénesbedörzsölés és jodkalium belsleg helyén való. Ilyen orvoslásnak a a
daganat sokszor enged.
Az orrnak
és melléküregeinek megbetegedései és a supraorbitalis neuralgia.
A
homloküreg empyemdja
és
hydropsa.
A
baj
többnyire
makacs,
vagy sérülések folytán fejldik, ritkán gümkóros, vagy lueses alapon, oly módon, hogy az orr nyálkahártyájának ilyen természet megbetegedései a homloküreg nyálkahártyájára átterjednek. Minthogy empyema esetén a homloküreg és az orrüreg közötti közlekedés, teljesen megakadhat, vagy legalább nagyon akadályozott, a genynek lefolyása ezen az utón lehetetlen és igy a felszaporodó geny a szemidült
nátha,
A
szemüreg bels, fels fala ennélfogva enged, tágul, megvékonyodik és a fels szemhéjat a bels szemzug táján eldudoritja majd áttörik a megvékonyodott orbitalis csont, az áttörés helyén a genynyel telt nyálkahártyatöml a szemgödörbe jut és a bels szemzugban, a szemzúgszalag fölött, a fels szemhéjon borsónagyságú, gödör falát szüntelenül nyomja.
;
vagy ennél nagyobb daganatot
alkot.
A
daganat hullámzik, fölötte a
A
br
kifelé
szemgolyo kissé kidülledt es A bantalom majdnem felfelé csökkent. mindig fejfájással és lázas állapottal jár, a beteg tompa fájdalmat érez a homloküreg táján, melynek megkopogtatása növeli a fajdalmai a br itt rendesen elszinesedett és feszült. eltolódott, mozgékonysága be és
;
rendszerint kissé oedemás, dagadt.
a
Ha az empyema az orbitába áttör, orbitalis phlegmone fejldik. megnyitása és Orvoslás. Els teendnk a szemhéj alatt fekv daganat vezegeny kibocsátása. Ha ez megtörtént, a homloküregbe draincsövet
tünk
és az
üreget naponta
I
— 2-szer valami ferttlenít oldattal óvatosan
kifecskendezzük. Erre legalkalmasabb a langyos
Ha
a homloküreg szemgödri fala
bórsavas oldat.
tört at; fel kell vésni a csontot, Mindaddig, mig a közlekedés az orr és
még nem
nehogy a geny az orbitába áttörjön.
2—3 %-os
399
homloküreg között gus hatáskörébe
fennáll,
esik,
az orvoslás, mely különben inkább a rhinolo-
az orr felül történik.
Tüneteire és külsejére az frontális hydropsa.
sávos folyadék
Ezt
képlet.
empyemához egészen
hasonló a sinus
Ritka esetekben a homloküreg tágulását sem geny, sem okozza, hanem az öbölben elsdlegesen fejldött ál-
nem
el kell
távolítani.
Highmor -üreg megbetegedése. A homloküreg módjára a Highmor.ü reg megbetegedhet. Ezt azonban sokkal gyakrabban cariosus fogak okozzák,
A
is
nem
pedig az orrüreg nyálkahártyátjából kiinduló megbetegedések.
A
rostasejtek és az iköböl megbetegedései szintén rendszerint az orr-
üregbl indulnak
ki és aránytalanul ritkábbak,
akár a Highmor-ü reg megbetegedése
;
rejtett
mint akár a homloküreg,
helyzetük miatt pedig
felis-
merésük is nehezebb. A rostasejtek bántalmaiban a bels szemgödörfal dudorodik ki és oldalt tolja a szemgolyót. Az iköbl megbetegedésekor aránylag korán találkozunk a látóideg bántalmaival, nevezetesen a ideg gyuladásával, minthogy a szik, rendszerint
canalis opticust,
látó-
melyben a látóideg nyug-
csak igen vékonv csontlemez választja
e!
a sinus sphenoi-
dalistól.
A
homloküreg empyemája és hydropsa, de egyszer hurutja is supraorbitalis neuralgiákra adhat alkalmat. Ezek különben elsdlegesen is jelentkezhetnek. Többnyire a reggeli órákban kínozzák a beteget, de azért napközben és éjjel is kisebb nagyobb szünettel folyton Supraorbilalis neuralgia.
tarthatnak
és a supraorbitalis
nyilvánu nak.
Ha
ideg táján érzett élénk, éles fájdalomban
bels harmadát, az incisura supramegnyomjuk, a fájdalom trhetetlenné válik. Többnyire az ideg elágazodása mentén is olyan helyeket találunk, melyeknek csupán orbitalis
érintése
a fels szemgödörszél
helyét
is
fájdalmat okoz.
Néha a fajdalom a váltóláz módjára bizonyos idszakokhoz kötött rohamok alakjában jelentkezik és az ilyen rohammal szédülés, hányásinger,
A fájdalom tartama alatt a szem szokszor izgakönyez, fénykerül. Orvoslás. Azok a supraorbitalis neuralgiák, melyek a homloköböl megbctegedesével függnek össze, külön orvoslást nem igényelnek. Spontán jelentkezett neuralgiák ellen az állandó áram alkalmazása ajánlatos. Belsleg chinint, solutio Fowleri arsenicosát, aspirált, antipyrint, vagy antifebrint stb. rendelhetünk külsleg meg veratrin, cocain, vagy veratrinchloroform-kencsöt dörzsöltetünk be. Ha a baj sehogyan sem javul, alkohányas, borzongás járhat. tott,
kivörösödött,
;
hol befecskendezéstl, a neurotomiától, és ától várhatunk eredményt. Az
kb. 2
3
mm.
még biztosabban
a neurektomielbbinél átvágjuk az ideget, az utóbbinál hosszú darabot vágunk ki a supraorbitalis idegbl.
400
Az Az
orbita sérülései.
szenvedhetnek ütés, lövés, szúrás, vagy amikor többnyire az orbita küls fala, mint leginkább hozzáférhet, esetleg fe fa'a reped, törik. Hasonló törés közvetett behatás utján is létrejöhet, igy a fejre esés után, vagy ha súlyos teher esik a fejre. orbitalis csontok törést
esés folytán,
s
Betörhet természetesen a b.els,'vagy az alsó
fal
is.
Általánosan elfogadott az orbita fala törésének következ osztályozása.
A törés direct
ha a sérülést okozott eszköz egyenesen és kizárólag a szemgödör falát éri és törését okozza tovavezetett a törés, ha a beható er koponya, vagy arccsontot ér és ennek törése az orbitalis faiba folytatódik végül közvetett izolált a törés, ha a hely között, amelyre behatás törizolált
,
;
;
tént és a hely között, ahol az orbitalis csont törése bekövetkezett, ép, sértetlen csontrész van.
Az
orbitalis fal töréseinek közös tünetei a sérülés
csak kissé
után azonnal, vagy
a szemhéjakba és a köthártyáb'a, a szemgolyó kidüllekövetkezményeképen ennek
késbben jelentkez vérömlés
vérzés a szemgödörbe és dése, esetleg eltolatása.
Különösen veszélyes az orbita fels falának direct izolált törése, minthogy ilyenkor a szövdmények az agy részérl gyakoriak a fels orbitalis fal tovavezetett törése pedig igen sok esetben halálos, mert rendszerint ;
a koponyaalap törésének folytatása.
kívül az agyrázódás tüneteivel érverés, esetleg
apró
orrból, a szájból és a
A ben
fels
mozgás
fülbl
találkozunk
is
és
:
öntudatlan állapot, hányás,
beszédszavarok, ezek mellett vérzés az
is.
továbbvezetett törése szükmedencés szülés közmidn a koponya a promontoriumhoz szorul a
orbitalis fal
bekövetkezhet,
is
Ilyenkor a fent említett tüneteken
;
fejre alkalmazott fogó ugyanilyen törést okozhat.
A
együtt a átóideg idegen
megvakulast okozhat, ha a csonttal megsérült, vagy közvetlenül a beható eszköz, vagy az
törés gyengelátást, sót teljes
test,
is
vagy pedig csontdarab,
illetve csontszilánk által.
Az
ilyen sérü-
bekövetkezhet, ha ez törik, rendszerint a
még a canalis opticusban is küls orbitalis falon behatolt lövegek hatasa lés
folytán.
üregek Ida a sérüés az orbitával szomszédos, levegt tartalmazó lait is
megnyitja, ezekbl a leveg
fa-
az orbita sejtszövete alá kerül és orbita-
szememphysemát idéz el. Ezt arról ismerjük fel, hogy a kidülledt sercesajátszerü golyót a szemgödörbe visszatolhatjuk, a midn rendesen lis
újból gést hallunk. Erltetett légzés és orrfuvás alkalmával szövetbe és a kidülledés megint jelentkezik.
jut a
után gyakran heves orbitalis phlegmone keletkeorbitába került fleg akkor, ha a sérülést elidézett eszköz, vagy az
Az
zik,
eveg
orbita sérülése
.
40]
idegen test fertzött. Esetleg sepsises phlegmone támad, mely a beteg életét veszélyezteti.
Ha
a sérülést
ejt
eszköz, idegen test,
golyot átfúrja, panophthalmitis fejldhet,
vagy pedig csontszilánk a szemmely a szemteke sorvadására
vezet.
Ha
a sérülést okozott eszköz,
vagy idegen
test az orbita széle és a
szemgolyó között annak megsértése nélkül haladt az
orbitába és ott sem bántotta a csontot, rendszerint az orbita sejtszövete alatti vérömlés következik be, melynek kisebb-nagyobb foka és kiterjedése szerint kisebb, vagy
nagyobbmérvü exophthalmus jelentkezik. Ezt az exophthalmust exophthalmus traumaticus-nak mondjuk, melynek kisebb foka már aránylag csekély vérzés után
is
keletkezhet, mert
már
az ilyen
is
csökkenti a szemgödör ür-
Nagyobb tömeg vér nyomást gyakorol a látóidegre és ennek a nyomásnak az idegrostok sorvadása lehet a következménye ( nyomási tarta'mát.
atrophia )
A
traumás exophthalmusná aránytalanul ritkább az enophthalmus midn a szemgolyó vagy sérülés következtében, vagy sérü-
traumaticus,
léstl feltételezett változások folytán többé-kevésbbé a szemgödörbe be-
süpped.
A
traumás enophthalmus lehet
enophthalmus trophoneuroticus e. niechanicus e jractura orbitae. Trophoneurosisos az enophthal:
,
cicatnceus es
e.
mus, ha a szemgo’yo besüppedését az orbita, sejt és zsírszövetének sorvadása, elz sérülés következtében okozza heges az enophthalmus, ha sérü;
tan az orbitalis sejtszövet, a szemizmok és a Tenon- tok heges zsugorodása a szemgolyót a szemgödörbe húzza és végül ermüv csonttöréses az enophthalmus, ha az egyik, vagy másik orbitalis fal betörése he yén lés föl}
;
keletkezett mélyedésbe sülyed a szemgolyó.
Luxatio bulbi Szemgolyó luxatióról akkor szólunk, ha a szemgolyó a szemgödröt elhagyva, a septum orbitale elé kerül, anélkül, hogy összevolna, mert a látóideg, a bels szemizmok révén ezzel össze ügg, ha mind árt az egyjk, vagy a másik
függése az orbitával és a
köthártya
megsznt
izom, vagy a
köthártya be is szakadt. Ha elszakadtak az izmok és elszakadt a látóideg és a köthártya, úgy hogy a szem csupán egy-egy izom, vagy köthártya cafaton lóg az orbitán kivu
avulsio bulbi- ról szólhatunk.
A
bulbus luxatiója úgy jöhet test hatol a szemgödörbe és a bulbust maga eltt tolva, az orbitát elül megint elhagyja. Ugyanilyen módon létre jöhet az avulsio is. Nagyfokú medence szkület, továbbá a fejre alkalmazott ogo esetén, a mikor a szemgödör ürterc ersen megszükül, úgy luxatio mint avulsio keletkezhet. Mindkett aránylag ritka. A luxatio keletkezésének oka szerint lehet i. Luxatio bulbi traumatica, mely sérülés folytán azonnal, va-y röviclesen azután keletkezett. letre,
,
hogy hátulról kívülrl idegen
:
Dr.
Hoor
:
Szemészet.
:
:
402 Luxatio bulbi pathologica,
2.
vagy veny
midn
a luxatiót, mely vagy gyorsan,
lassan keletkezik, kóros változások sérülés nélkül okozzák; igy heidült orbitalis
és
bénulása
gyuladások, daganatok,
az egyenes
stb.
3.
Luxatio bulbi congenita.
A
luxatio foka szerint lehet
1.
Luxatio bulbi
totális,
az orbita falaival sehol
sem
ha a szemgolyó
teljesen elhagyta a helyét és
érintkezik.
Luxatio bulbi partialis, ha a bulbus helyenként orbitalis falak egyikével, vagy másikával. 2.
>el
A
luxatio iránya szerint lehet
1
Luxatio bulbi
.
szemizmok
facialis,
ha a szemgolyó
elül,
még
érintkezik az
a szemrésen át hagyta
helyét. 2.
Luxatio bulbi
obtecta.
A szemgolyó
helyét elhagyta és az arc, vagy a
koponyacsontok üregeinek egyikeben, vagy másikában
Ha
fekszik.
a luxált bulbus elég gyorsan visszakerül a helyére, a szem
még
visszanyerheti teljes látóképességét, rendszerint azonban nagyobb fokú látáscsökkenés állandósul. Ha az egyik, vagy másik izom beszakadt, a
szem mozgékonysága korlátozott szokott maradni. Az avulzált bulbusból hasznavehet szem többé nem Orvoslás.
Az orbitának
és
tartalmának
lesz.
felsorolt sérülései
úgy a sebész
mint a szemorvos beavatkozását igényelhetik. Abeteg érdekében, mindkett együttes
rúbb
mködése
asepsis,
kívánatos.
illetve
Az
anitsepsis
orbitalis sérülések ellátásakor a legszigo-
elengedhetetlen
;
a fertzött,
genyedó,
jár. vagy evesed seb az agy közelsége miatt a legnagyobb veszélylyel sebeit, zúzott A szemgödör szélei lágy részeinek vágott, hasított es egyesitjük, ügyelve, hogy esetleg a sebszélek felfrissítésével, varratokkal ektropium, vagy túlságos megrövidítését elkerüljük, nehogy ebbl
a
br
lagophthalmus fejldjék. Az igy
ellátott sebet
jodoform-vaselines kötés
alá helyezzük.
Az orbitalis falak törésekor igyekezzünk a sérülés hetvé tenni, távolitsuk el a csontszilánkokat, vagy az
helyét hozzáfér-
orbitába került
a váladéknak. Az apróbb, idegen testet és biztosítsunk szabad lefolyást zegzugosakat, ne fémbl való idegen testeket, fleg a nem érdeseket, nem minden reactio nélkül bolygassuk, mert ezek minden nagyobb, sokszor és serétekre, melyekbetokolódhatnak. Különösen áll ez kisebb golyókra folytán, melynek a rl még azt is feltételezhetjük, hogy rajtuk a hhatás csirák elpusztultak, fegyvercsbl kilövésükkor ki voltak téve, a fertz a szemgödörbe. Az ilyen idegen szóval, hogy sterilis állapotban kerültek
keressük szondával. fe Másnem idegen testeket, különösen pedig olyanokat, melyekrl el kell távolítani, mert benntehetjük hogy piszkosak, fertzöttek voltak, veszélyével jár. Friss esetekmaradásuk elssorban az orbitalis phlegmone
testeket ne
is
-
.
403
ben a sebet tágítjuk és az idegen testet behatolása irányában igyekezzünk eltávolítani. Máskülönben az idegen test valószín helye, esetleg a Roentgen-felvétellel pontosan megállapított székhelye, a behatolás iránya és egyéb mellékkörülmények fogják eljárásunkat megszabni.
Ha
az idegen test
nagyon mélyen
és
olyan helyen van a szemgödörben,
hogy még a küls szemgödörfal reszekálásával sem tudunk hozzáférközni sokszor még a látóképes szem eltávolításától sem szabad visszariadni, hogy abeteg életét megtarsuk. Feltétlenül megcsináljuk az enucleatiót akkor, ha ilyen körülmények között kezdd agy-tünetekkel találkozunk, vagy ha a szemteke is megsérült, úgy hogy a kilátás hasznavehet szemre kevés.
A
csontszilánkok eltávolítása épen olyan szükséges, mint aZ idegen test eltávolítása. Fia ez sikerült, a sebcsatorna mentén ismételten öblögettünk, hogy az esetleg
darabkakat
is
még bennrekedt idegen test törmeléket és apró csontAz irrigálás óvatosan, ne nagy ervel történ-
eltavolitsuk.
oldatnak legalkalmasabb a langyos 3%-os bórsavas oldat. Kiöblítés után a seb és a sebcsatorna nagyságának megfelel draincsövet vezetünk be és kötést alkalmazunk.
jék
;
A
luxált bulbust reponáljuk
és enyhe nyomókötés alá tesszük a avulzált bulbust az összefüggését fenntartó cafatokról levágjuk, a zúzott lágyrészeket eltávolítjuk, a szemüreget óvatosan korrigál-
szemet
;
az
juk és pólyás kötést alkalmazunk. Orbitalis
emphysema
eseten ugyanilyen kötést teszünk és a
beteget
nyugodt hatfekvésben nehány napig ágyban tartjuk.
A
szemgödör világrahozott
hibái.
Anophthalmus. Anophthalmuson azt a kifejldési hibát értjük, mikor a periorbitával kibélelt szemüregben a szemgolyó hiányzik. E fejldési hiba igen ritka és többnyire mind a két orbitára kiterjed. Kryptophthalmus esetén a szemgolyók megvannak a szemgödrökben, csakhogy a felbór áltál teljesen eltakartatnak, azaz kitapinthatok ugyan, de nem láthatók. Az ilyen szem többnyire egyébként sem rendesen fejlett, hanem a rendes nagyságú szemnél kisebb (m'krophlhalmus ) ritkán nagyobb ( megal o phthalmus ) A szemgolyót boritó brön a szemrés, a szemöldökiv, szemöldökök és pillaszrök többnyire jelezve ,
A kryptophthalmus igen ritka. Ky kló pia az a felette ritka kifej lddési /
csupán az egyik van meg üregben foglal helyet.
és az az
sincsenek.
hiba, mikor a két szem helyett orrgyökér táján elhelyezett orbitaszerü
2 (i*
XII
FEJEZET.
A KÖNYSZERVEK BETEGSÉGEI.
A
könymirigy gyuladása (dakryoadenitis).
könymirigy heveny és idült gyuladását ismerjük. Mindkett épen megbetegedése, ritka. úgy, mint a könymirigy egyéb önálló A könymirigy acut gyuladása egy- és kétoldali lehet. Az utóbbi több-
A
nyire spontán fejldik, az egyoldalit rendszerint sérülés okozza. léses
A nem sérü-
heveny dakryoadenitis leggyakrabban heveny fertz betegség
igy
morbilli, skarlát, diphtheria, influenza, parotitis epidemica stb. kíséretében fejldik. Kétoldali rendszerint a gonorrhoéás eredet, metastasisos, acut
alakban jelentkez dakryoadenitis is. Az acut dakryoadenitisben, melyet könymirigy -mumps- nak is szokás nevezni, a következ tüneteket látjuk. A fels szemhéj, fleg halánték jelentkez feszülés része, fokozódott könyelválasztás, a könymirigy táján a szemteke köthártyája belövelt, vizenysen beszrdött, a szem kissé kidagad a szemgödörbl és rendesen fül-eltti mirigy majdnem be- és lefelé eltolódott. A beteg gyakran lázas. A duzzadt. állandóan, a többi környéki nyirokmirigy meg sokszor ha a gyuladás nem fejldik vissza és genyedésre kerül a érzete és
fájdalom mellett megdagad
Késbb, dolog, a küls szemzugban
;
keményebb tapintató és hullámzást muérintésre fájdalmas daganat keletkezik, mely nemsokára geny nemcsak a szemhéj tat. A daganat végül áttör és a geny kiürül. A áttörhet. brén, hanem az áthajtási redn, vagy a tarsalis köthártyán is
A
baj
2
—
3
hét alatt folyik
a fels szemhéj alatt
le.
A könymirigy chronicus gyuladása valamivel gyakoribb, mint a heveny gyuladása és rendesen a mirigy tultengesere vezet. végében borsó, Ilyenkor már küls megtekintésre a szemhéj küls szemhéj kifordítása egészen mogyorónagyságú daganatot látunk a fels a kötohartya alatt után pedig a küls szemzugban az áthajlási redben, mutatkozik. A megdagadt halványpiros, rózsaszín, lebenyes daganat tapintata hol, ruganyos, mirigy dió, egészen kis almanagyságot érhet el ;
;
hol
kemény, néha porckeménység,
A
A
daganat
alig
mozgatható.
túltengése, mely chronicus könymirigygyuladás, illetleg a mirigy
405
leggyakrabban sérülés után fejldik
ki,
alanyi bajokat alig okoz
és ob-
jectiv izgalmi tüneteket sem.
Orvöslás.
A
heveny dakryoadenitis
kezdd
szakában
hideg-vizes,
va gy jeges borogatásokat, esetleg vérelvonást rendelhetünk ha azonban, a gyuladás tünetei nem fejldnek vissza, száraz, vagy nedves meleg borogatásokat rakatunk a genyképzdés siettetésére. Mihelyt a daganat hullámzik, megnyitjuk. A chronicusan gyuladt, megnagyobbodott könymirigynek visszafejlesztésére belsleg jodkaliumot, külsleg jód, vagy ké;
ncskencsös
bedörzsöléseket,
jodtincturával
ecseteléseket
rendelünk.
Azonkívül közömbös zsiradékokkal maszszálhatjuk a daganatot. Ha a túltengett könymirigy okozta exophthalmus és a vele járó látászavarok
(kétszem ketts képek) a könymirigy
kiirtását teszik szükségessé,
ha ez kozmetikai tekintetbl kívánatos, a
kiirtást az áthajlási
vagy
redn
át
végezzük.
Az alsó könymirigy eltávolítására akkor is reá kerülhet a sor, ha a könytöml szkületének szondázással megszüntetése után a kellemetlen könycsurgás továbbra is tart. Az alsó könymirigy eltávoliitásával u. a i.
mindjobban kisebbedik, sorvad és igy végül a könyezés apad, esetleg megsznik. Ez tapasztalati tény és úgy magyarázzák, hogy az alsó könymirigy eltávolításakor az egyesült könymirigy összes kivezet nyílásait átvágjuk, ami a megmaradt könymirigy lassú sorvadását
fels könymirigy
is
vonja maga után.
A
könymirigy sorvadása a mirigy genyedése után
is
beállhat,
azon-
kívül hegcs trachoma és xerophthalmus mellett
is látták. Ebben az esetben kétségtelenül a xerophthalmus az elsdleges baj és a mirigy sorvadása a
másodlagos.
A köthártya
hegesedése folytán
u.
i.
a könymirigy kivezet
nyílásai elzáródtak és ez okozta a mirigy sorvadását,
mert xerophthalmus, kötdhártya mellett, a könymirigy teljes eltávolítása után sem következik be soha. Hogy a könytöml eredményes elroncsolása,
egyébként
vagy
ep
kiirtása után a
könymirigy lassú sorvadásnak indulna és mködését hogy a könycsurgás véglegesen megsznnék,
teljesen beszüntetné, úgy,
nem
felel
meg
a valóságnak.
A Ha
könymirigy
fistulája.
a könymirigy acut gyuladása esetén a geny a szemhéjon áttört, az
áttörés helyén született,
gyakran mirigyfistula marad vissza. Ez, bár ritkán, velede közvetlenül sérülés folytán, vagy szemhéj daganat kiirtása
után
is elállhat. A fistulán keresztül könyfolyadék ürül és nyomással soknagyobb mennyiség könyfolyadék sajtolható ki. Ez a könyfolyás betegre nézve igen kellemetlen, azonkívül a szemhéjak és a környék
szor a
brének ekzemáját
okozza.
406
A
Mieltt azonban a sebszélcket véres utón felfrissítésük után, varratokkal egyesitenk, meggyzdünk, hogy nem akadályozott-e a könyek lefolyása a mirigybl a szemhéj köthártyáján át. Ha igen, akkor a közlekedést elbb helyreállítjuk. Evégre a következ eljárást ajánlják. Középvastagságú selyemfonalat két sebészi tbe füzünk, azután az egyik tt a másik után a fistulán át az áthajtási redben kiszúrjuk, az egyik tt néhány milliméterrel feljebb, mint a másikat. Majd eltávolitjuk a tket, a fonalat csomóra kötjük és addig hagyjuk ott, mig a fonal átvág. Valamivel késbb azután a fistulát az emlitett módon behegesztjük. Orvoslás.
fistulát
el
kell zárni.
Dakryops. Dakryops a könymirigy egy, vagy több kivezet nyitásának nyomással kisebbíthet, de csakhamar újból nagyobbodó és sirás, tehát fokozódott könyelválasztás alkalmával mindjobban megtel hólyagszer kitágulása. A hólyagszerü kitágulást egy, vagy több kivezet nyílás retentiós tömljének tartják, jóllehet a rendszerint multilocularis cysta,
töml inkább
nyálka-
mint visszatartási töml.
A töml
a fels áthajlási
redben
a
küls szemzug
fölött kisebb-
nagyobb, halványpiros, rendszerint toj ásdad alakú daganatként látható. A mozgékony daganat nem fájdalmas és sem subjectiv, sem objectiv izgalmi tüneteket nem okoz. Láttak kétoldali dakryopsot is, noha az egyoldali is elég ritka.
Orvoslás.
A
daganatot
ollóval kivágjuk,
nalat vezetünk át és a fonalat 8
sorvad,
— io napig ott
vagy a tömln selyemfohagyjuk a daganat ekkor ;
majd egészen eltnik.
A
könymirigy egyébb bántalmai.
Amilyen ritka a könymirigy könymirigy gyuladásos duzzanata. heveny gyuladása, aránylag épen olyan gyakori a könymirigy gyuladásos
A
duzzadása szemgyuladások kíséretében. Ilyenkor a kissé lecsüng fels szemhéj halánték része
kissé
vizenys,
a duzgyjterei többször zadt, alig mozgékony mirigyet mogyorónagyságúnak tapintjuk és is a szem ers lefelé irányításakor a fels szemhéj kifordítása után meg eltolná, láthatjuk. A duzzadás sohasem ér el oly nagy fokot, hogy a szemet tésztatapintatú
;
a szemhéj
rendszerint kissé teltebbek
;
vagy mozgékonyságát csökkentené. Leggyakoribb a könymirigy duzzadása súlyosabb és makacsabb conjunctivitis lymphatica esetéiben. Különös orvoslásra alig van szükség az alapbántalom gyógyulásával meggyóa duzzadás is mindjobban csökken, de azért az elbbinek teljes eredeti gyulása után is esetleg hosszabb ideig duzzadt marad a mirigy, st ;
nagyságára sohasem fejldik többé vissza.
407
Abscessus.
A
könymirigy tályogát panophthalmitis
és
herpes zoster
ophtalmicus mellett látták. Tuberculosis és lues.
Kképzdés. Ez a nagy ritkaságok közé ható,
tartozik,
hogy a könymirigy váladéka igen híg
ami abból magyaráz-
és szerves
anyagokban
szer-
felett szegény.
A A
könymirigy
jó
könymirigy és
álképletei.
rosszindulatú
álképleteknek lehet kiindulás-
pontja és székhelye. Jóindulatú az adenoma, a lymphadenoma, a chloroma, a
lymphoma, a
cysta, az
echinokokkuscy sta
;
rosszindulatú a sarkoma
,
a car-
cinoma, a cylindroma és az epithelioma.
Az ujképletek nem gyakoriak. Orvoslás.
A
rosszindulatú álképleteket melyek gyorsan terjednek és
metastasisokat okoznak, minél
elbb
irtsuk ki
;
de a jóindulatú álképletek
mert ezek sem közömbösek a szemre. Ha u. i. tekintélyesebb nagyságot érnek el, már nehezebben távolíthatók el, azután meg nagyobbfokú exophthalmust és vele járó látászavarokat okozeltávolítását se halogassuk sokáig,
nak. .Visszaesés elkerülése végett a könymirigy szó részét
is
kimetszszük
sem fog
;
még
egészségesnek
a szem kiszáradása az egész könymirigy
látel-
ha a szemhéj köthártyája ép és a járulékos könymirigyek a rendes mennyiség nedvet termelik. Ha a daganat rosszindulata kétségtelen, az orbita exenteratiója válhat távolítása után
jelentkezni,
szükségessé.
A
könymirigy
sérülései.
A
könymirigy önálló sérülése a könymirigy rejtett helyzete miatt, a ritkaságok köze tartozik. Többnyire a fels szemhéj szúrt, vagy metszett sebei mellett sérül meg a könymirigy a sérülés a könymirigy elesését, acut, vagy chronicus gyuladását okozhatja, továbbá a mirigy elgenyedé;
sére,
majd sorvadására vezethet.
A
er okozta valamint idegen testnek a mirigybe furódása után a mirigy elgenyedését látták egy esetben pedig ugyancsak tompa er behatása után a könymirigy elhalt és kilökdött. Sérülésbl kiindulólag állítólag ujképlet, fels szemhéjnak tompa
séi ülésé,
;
sarkoma fejldését Orvoslás.
Ha
is
észlelték.
lehetséges,
az elesett könymirígyet visszahelyezzük varratokkal egyesitjük ha a visszahelyezés nem sikerül, az elesett mirigyet levágjuk. es a sebet
;
408
A
könypontok és könycsövek rendellenességei.
A
könypontok és könycsvecsek már világrahozottan annyira szkek lehetnek, hogy a könyvezetés azokon át csak igen hiányosan megy végbe ez azonban ritka. Másszor és ez talán még ritkább, a könypontok helyei ;
A könypontok hiánya a legkülönbözbb változatokat mutathatja. A könypontok hiánya esetén a könycsövecskék hol szintén hiányoznak, hol meg megvannak. Feles számban is láttak már úgy könypontokat, valamint könycsöcsak jelezve vannak,
vagy egészen hiányzanak.
vecskéket.
Ha
könypontok hiányzanak, természetesen nem is szívhatják magukba a könyfolyadékot ugyanaz áll be akkor is, ha a könypont hegesedés folytán elzáródott. Ilyen hegesedést sérülések, fleg égési sebek és vegyszerekkel történt maródások okoznak. Ritka az is, hogy a könypontok és könycsövecskék ürterét ersen összeálló mészszer anyag dakryolith, vagy streptrothrix-sporák, esetleg a
;
:
leptothrixek dugaszolják
el.
Az
eldugaszolás rendesen csak az alsó köny-
ebben polypust és pillaszrt is találtak már. A ritkaságok közé tartozik végül az is, hogy a könycsövecske mindkét vége teljesen elzáródik és a könycsövecske maga zsákszerén megcsövecskét
éri
;
dagad.
A
könypontok és a könycsövecskék említett rendellenességeinek eversio puncti része, továbbá a könypont kifelé fordulása különben rendesen álló szemhéjszél mellett, vagy csak cselacrimalis kély fokú ektropium, továbbá a szemhéjak hiányos záródása esetén a musculus sphincter palpebr. bénulása következtében, igen kellemetlen állapotot teremt, nevezetesen könycsurgást. A könyek az arcon lefolynak, a brt feláztatják és felmarják, ami elbb-utóbb ekzemát eredményez. A könycsurgás különben teljesen rendesen mköd, ép könyvvezet készülék mellett is jelentkezhetik, akkor u. i., ha a könyelválasztás nagy mértékben fokozódott, úgy hogy a levezet szervek nem gyzik
—
legnagyobb
—
a sok folyadékot.
köthártya-
és
Ez elfordul els sorban psychés
szarúhártya-bántalmakban,
sírás esetén,
irisgyuladás esetén,
továbbá
ha
ide-
A fokozódott gen test kerül a szarúhártyába, vagy köthártyába stb. könyelválasztás ilyenkor a trigeminus végzdéseinek izgatása folytán, Ugyancsak ennek tudható be a fokozódott könyellétre. reflex úton választás, mely az orr nyákhártyájának izgatásakor következik be. Azon-
j
kívül a
szemtl
távol
es
szervek
is
reflectorius könyezest válthatnak
ki,
a terhes méh. Trigeminus bénulás esetén a könymirigy teljes eltávolítása, vagy a könyelválasztás sorvadása után a könycsurgás ellentétes tünetevei így
pl.
:
40p megsznésével találkozhatunk.
Feltéve,
hogy ilyenkor a köthártya járu-
bármely okból nem termelnek váladékot, cornae következhet be.
könymirigyei
lékos
conjunctivae et
De nem csupán a
trigeminus,
hanem
xerosis
az arcideg bénulása esetén
is
megsznését a megfelel oldalon. Ebbl arra következtethetünk, hogy sem a trigeminus I. ágából ered nervus lacrimalis, sem a II. ágból ered nervus zygomaticus temporalis ága nem ismételten látták a könyezés
hanem
elválasztó idege a könymirigynek, Orvoslás.
Ha
könycsövecskék szkék,
a
Ha
zatosan tágítjuk ket.
jelz
47. old.).
(1.
conusos szondával foko-
könypontok hiányzanak, a könypontokat
Ugyanígy járhatunk
átjárhatlanságát.
dugaszolja
el
A midn
el,
ha hegedés okozza a könypontok
dakryolith,
leptothrix,
vagy streptothrix
a könypontot és könycsövecskét, a könycsövecskét felvág-
eldugaszoló
és
a
facialis
kiemelkedést tvel felszúrjuk és szondával a könycsövecskékbe
kis
hatolunk.
juk
a nervus
tartalmától
megszabadítjuk.
végezünk akkor is, ha a könypont kissé kifelé fordult. célt, mennél elbb ektropium elleni mtétet végzünk.
A könytöml
Ha
így
hasítást
nem érünk
köny-orrcsatorna megszükiilése.
és a
(strictura sacci
A könytöml
Ugyancsak
et
ductus nasolacrimalis).
már világrahozoltan igen szk, megszkülés többnyire másodlagos és leggyakrabban úgy keletkezik, hogy a könytömlben és a ductusban lezajlott lobos folyamat után hegesedések fejldnek és maradnak és a
köny-orrcsatorna
sót teljesen atjarhatlan lehet
vissza.
;
ez ritka.
A
A
lobos folyafnatot az orr nyálkahártyájának hurutja és gyulaés idült nátha, ozaena, rhinitis hyperplastica, görvélyes- és lue^es fekély stb. az okozója. Megszkülhet a töml es ductus látszólag önként támadt concentricus zsugorodás folytán, továbbá azért, mert az orrban fejld álképletek, pl. polypusok a tömlt
dása okozhatja, ennek pedig heveny
ductust összenyomják, végül, mert a szomszédos csontok megbetegcfleg a csonthártya gyuladása, a tömlt és ductust összeszorítja. Sokkal ritkább, a mikor az orr fejldési rendellenessége, így a septum elgörbülése az oka a megszkülésnek. Ahol a könytöml a ductusba átmegy, a vénáknak a hálózata fogja körül a köny-orrjáratot ezeknek a vénáknak duzzadása szintén megnehezítheti, st teljesen megakaszthatja az átjárhatóságot. Különben is épen ez a hely kedvenc székhelye a és
dcse, így
sr
•
szkülésnek.
A könytöml és a könycsatorna átjárhatóságáról úgy gyzdhetünk meg hogy a langyos vízzel megtöltött ^/-fecskend tjét a'könvcsövecsken at a könytömlbe toljuk, itt felállítjuk és a fecskend tartalmát
410
lassan kifecskendezzük.
Ha
a könyelvezet készülék átjárható, a folyadék
akadálytalanul lefoly az orrba és kissé, elre hajtott
lyukon kifolyik
ha a levezet készülék nem járható
;
Továbbá szondázással
csövecskén át visszafolyik. átjárhatóságot.
visszük a
el,
A
tömlbe
szondát a fels könycsövön át a és
mellett az orr-
fej
át,
a folyadék a köny-
megállapíthatjuk az
is
cs
meghasítása nélkül
köny- orr járatba.
Igen érzékeny, ideges és eszköztl irtózó betegeken úgy járhatunk hogy nátrium salicylicum vizes oldatának, 2 3 cseppjét 1 1 percnyi
—
—
—
idközben, 2 3-szor a bels szemzugba csepegtetjük és felhívjuk a beteget, hogy tamponba fújja az orrát. Erre a tamponra azután 1%-os ferrum sesquichloratum oldatot csepegtetünk. Ha a szembe csepegtetett oldat a könyelvezet utakon átjutott, a tampon ibolyaszinre, vagy sötétkékre festdik. Ha nem mutatkozik a reactio a tamponon, a beteggel a tamponra köpetünk, mert megtörténhetik, hogy a salicyloldat az orr-garatürbe folyik. A ellegzetes reactio bekövetkezte a könyelvezet utak átjárhatóHasonlóan használjuk a fluorescein gyenge alkaliás sága mellett szól. oldatát,
melynek
2
—
3-szori becseptetése után
tünk az orrlyukba, a tampon reáes
tiszta
vattatampont veze-
szín
világításnál zöld
lesz,
átes
világításnál sárgásvörös.
mindig könycsurgás kiséri ami egyrészt kellemetlen, másrészt ekzemára, blepharitisre és ektropiumra vezet azonfelül pedig megrekedt a szkülések- komolyan veszély ezteiik a szemet. A könytömlben
A
stricturát
,
;
folyadék ugyanis bomlik és benne számtalan pathogen mikroorganismus helyére fejldik. Ha ez az igen fertz folyadék a szarúhártya hámfosztott jut,
hypopyonkeratitist okoz és a szem könnyen elpusztul.
szkület következménye továbbá igen sokszor, st rendszerint könytöml-blennorrhoca és gyakran acut dakryocystitis. tágítjuk. Orvoslás. A szkületeket szondákkal fokozatosan
A
A
ductus
egész hosszában
elzáródása,
teljes is
atresiája, felette
ritka,
de azért akár
fennállhat.
A könytöml
blennorrhoeája (blennorrhoea
sacci,
dakryocystoblennorrhoea). imént dakryocystoblennorrhoea leggyakoribb oka a ductusnak az könyA stridurája. említett .bániaknak folytán létrejött megszkülése, indul, a tömlben megreked és bomlásnak folyadék nem tud lefolyn váladék és genyes ami a töml nyálkahártyájának izgalmát, gyuladását n. blennorrhoeaja u. az termeldését eredményezi. A könytömlnek ez specificus eredet hasonnev azonban távolról sem azonos a köthártya jóformán állandóan megbetegedésével, mert jóllehet a könytöm váladéka ophthahnoblennorrhoeát, melynec kerül, úgynevezett
A
,
a
köthártyára
sohasem okoz. helyes e nevezése az ophthalmia gonorrhoica,
.
Sokkalta ritkább
és absolute
véve
is
igen ritka, hogy a köthártya
vagy gyuladásos bántalmai a könytömlbe átterjednek és hurutját, vagy genyt termel gyuladását okozzák szintúgy ritka, hogy a megbetegedés világr ahozott. Ennek a világrahozott könytöml-genyedésnek rendszerint a szomszédos orrcsontok betegedése az oka veleszületett lues hurutos-
:
folytán.
Van azonban
nem
melyet egyálta'ában
alakja,
gyuladása okoz
A
talál.
az újszülöttek könytöml-megbetegedésének
baj
t.
és így a i.
úgy
j
a
könytöml
egy másik nyálkahártyájának genyes
blennorrhoea sacci lacrimalis elnevezés sehogysem létre, hogy a ductus naso -lacrimalis kivezet nyí-
lásának elzáródása miatt a ductus belsejében felhalmozódott sejt elem és még a könytöml kitágulását is okozza.
folyadék meggylik, ami néha
A
köny-orrvezeték
méhen
második hónapjában már megvan, tömött epithelköteg alakjában. Lumenét csak a további kifejldés rendén nyeri és így a ductusban ott, ahol az orrba [nyílik, a hatarolo szövetrétegnek történik,
u.
i.
ke
fel
vagy elmarad, a
a
le
1
belüli kifejldés
szívódnia.
vezet
Ha
a felszívódás hiányosan
vagy egészen
nyílás részben,
elzárt
m arad A könytömlbl váladék sajtolható
ki,
ilyenkor a születés els napjaiban
majd rendszerint megszüli k. hoea neonatorum benyomását Orvoslása a
könytöml
borsavas oldattal kimosása.
A könytöml
teszi és ezzel esetleg
ismetelt
Ha
srbb,
nyúlós
kinyomása után a váladék hígabb lesz, A baj eleinte enyhe ophthalmoblennorr-
ismételt
ezzel
kinyomása
nem erünk
összecserélhet. és
célt,
a szemnek 2%-os
szondázunk.
blennorrhoeájára rendszerint az teszi figyelmessé a
hogy a megakasztott könyelvezetés folytán állandóan könycsurgas bantja, fleg akkor, ha a szobából a levegre, vagy melegebb helyrl beteget,
hvösebbre
kerül.
Egyébb kellemetlenség rendesen hosszú
ideig nincsen,
idvel többnyire köthártyahurut, szemhéjszélgyuladás, a szemhéj brének zsugorodása és ennek folytán ektropium is fejldik. További következményes megbetegedés a szarúhártya abseessusa és a könytöml de
körüli
szövet phlegmonéja.
Ha a könytömlóre közvetlenül a bels szemzúg alatt ujjunkkal nyomást gyakorolunk, a könypontokból vagy átlátszó, üvegszer, nyúlós, vagy kisebb-nagyobb mennyiség zavaros, másszor meg genyes váladék váladék minsége nagyjában a baj fennállása idtartamától függ. Friss esetekben a- váladék rendszerint genyes, régiekben zavaros, még ürül.
A
régebbiekben többnyire átlátszó üvegszer.
mozgásakor önként
is
Ez a váladék a szemhéjak a kötohártya-tömlbe kerül és fertz volta veszé-
lyezteti a szemet,
ott
ban,
majdnem
mert ha a szarúhártyának felhámfosztott helyére jut, biztosan szarúhártya-abseessust okoz. A töml váladéká-
különösen genyes váladékában jóformán állandóan streptokokkusokat találtak, elég gyakori a staphylokokkus pyogenes aureus ct albus is.
c
412
A könytöml
váladékának nagyfokú fertzképességét azonban a Weich-
selbaum- féle pneumococcus okozza, sokszor a Pfeifjer- féle influenzabacillus,
ritkán a Friedlander- féle pneumobacillus.
Nyilvánvaló, hogy a dakryocysto-blennorrhoea diagnosis tulajdonképen nem is helyes, mert nagyon sok esetben a könytöml tartalma épen nem geny. Helyes a dakryocystitis, esetleg dakryocystitis chronica elnevezés.
Míg a váladéknak kisaj tolása a diagnosist kétségtelenné teszi, addig abból, hogy nem sikerült váladékot kisajtolni, nem következik még, hogy dakryocystitis nincs, mert lehet, hogy csak, akkor nem volt váladék a tömlben, vagy megeshetett, hogy a váladékot lefelé, az orrba szorítottuk.
Ha
a blennorrhoea sacci
elüls fala tágul
:
látjuk; ilyenkor tetszik
huzamosabb idn
könytöml
Ezt már egyszer megtekintésre a könytöml fölött dagadtnak, vizenysnek
ektasia sacci lacrimalis. u.
a
i.
br
ezt tumor lacrimalisnak
;
át fennáll, a
gulása ismételten nagy fokot ér
nevezik.
is
el
és
A könytömlnek
ez a kitá-
kifejldhetik az a kórkép, melyet
illetnek, azért, mert a nem ritkán nagytartalma rendszerint viztiszta folyadék. töml diónyi daganattá megntt A könytöml tágulása folytán a töml fala elveszti ruganyosságát
hydrops sacci lacrimalis névvel
melyet atonia sacci lacrimalisnak mondunk ez azért is igen kellemetlen, még akkor is, ha sikerült szondázással a könyelvezet utak teljes átjárhatóságát helyreállítani, mert lehetetlenné és kifejldik az az állapot,
teszi
;
a folyadék akadálytalan levezetését.
elvesztésével ugyanis szívóképességét
is
A könytöml
elveszti
s
rugalmassága
így hiányzik az akadály-
talan könylevezetés legfontosabb tényezinek egyike. A blennorrhoea sacci lacrimalis igen hosszadalmas lefolyású, magára hagyatva csak kivételes esetekben gyógyul meg. A baj elég gyakori és
nkön srbben
fordul
el mint
férfiakon.
orvoslás vezérelve a folyadék megrekedésének a könyelvezet utak átjárhatóvá tételével mennél hamarabb és mennél alaposabban véget vetni és a nyálkahártya gyuladását, vagy hurutját meggyógyíOrvoslás.
Az
hogy a könycsövecske meghasításával, vagy meghasítása nélkül a könytömlot es a köny-orrjáratot szondázzuk. Rendszeres szondázáshoz hasítsuk meg a könycsövccsket es szondázzunk tani.
Az elbbit úgy érhetjük
az alsón
át.
A
el,
szondázást vékony szondával kezdjük, fokozatosan áttékutatókra és mindaddig folytatjuk, míg a legvastagabb
rünk vastagabb idnként szonda is akadálytalanul áthalad célszer, ha ezután is még óra hosszat marad a megismételjük az eljárást. A szonda körülbelül szondázunk többeleinte naponta, majd minden harmadnap helyén ;
%
;
;
nyire hónapokig eltart,
míg a ductus a legvastagabb szondával
is
át-
járható.
A szondázáson
kívül, a
könytömlt
és ductust,
mihelyt valamennyi!
413
valamely gyenge ferttlenít, vagy összehúzó oldattal kifecskendezzük. Erre az Anél fecskendt, vagy a Neupauer katheterszondát Az elbbinek kanüljét épen úgy vezetjük be a könyhasználhatjuk. átjárható,
orrjáratba, mint a szondát, azután reácsavarjuk a megtöltött fecskendt.
Folyadéknak a
2
— 3%-os borsavas oldatot, vagy a protargolnak ugyanilyen
vizes oldatát használjuk.
A
kifecskendezéskor ügyeljünk, hogy a folyadé-
kot ne szorítsuk nagy ervel a
nem
a szondázás után
tömlbe
és a köny-orrjáratba.
ajánljuk a kifecskendezést
;
Közvetlenül
célszerbb, ha az egyik
napon szondázunk, a másikon meg kifecskendezünk. Maga a beteg is hozzájárulhat a gyógyításhoz azzal, hogy könytömljét napközben ismé-
Ez megakadályozza a váladék nagyobb mérv felszaporodását, így nem feljdhet oly hamar a köny töml tágulása és nincs bomló váladék. Természetes, hogy az alapbántalmat, melyet rendszerint az orr betegségében találunk meg, megfelelen orvosoljuk, vagy orvosolkinyomkodja.
telten
ta tjük.
Ha
az imént említett eljárásokkal
nem érünk
célt,
megkísérelhet-
hogy a Jaeche- féle könyt öml-kést visszük be szonda módjára a és az összenövéseket átvágjuk. Közvetlenül ezután vastagabb szondát viszünk be. Schmidt Rimpler kis scarificatort ajánl és használ, ezzel skarifikál a ductu bán. Két-három nappal késbb szondát vezet be, hogy az újabb összenövéseknek elejét vegye.
jük
azt,
ductusba
—
Az utóbbi
sok esetben elég jó ugyan,
Ha amitl
nem ajánljuk, mert a de késbb azután gyakori
eljárásokat
a baj
az említett beavatkozásokkal
kiterjedt hegesedés,
regi,
eredmény
az újabb hegesedés.
sehogysem javul, és hydrops esetén tartmelyekben a mindig igen hosszandacol,
nagyfokú atonia
még olyan esetekben
hatunk, de
pillanatnyi
is,
tartó szondázás a beteg foglalkozása és egyéb viszonyai miatt kivihetet-
könytöml
vagy még helyesebben kiirtása kerül sorra. Ezzel ugyan állandósítjuk a könycsurgást, de mégis nyerünk, mert elkerüljük a gyakran jelentkez és igen fájdalmas heveny könytöml-phleg-
len,
a
monét
es a
tetve a
elroncsolása,
szarúhártya
könytöml
és vele
együtt a szem nincsen többé veszélyez-
Ez az utóbbi körülmény fleg olyan betegeken fontos, kiknek szemei foglalkozásuk miatt a sérüléseknek különösebben kitettek, ilyenek a rézmunkások, vasesztergályosok, kfaragók, váladékától.
üvegcsiszolók és mások.
A könytöm
heveny gyuladása (dakryocystitis acuta,
dakryocystite á streptocoques, pericystitis acuta).
A helyes
heveny dakryocystitis, azaz a könytömlnek, illetleg a
könytömlt
boritó szövetnek acut gyuladása a
kórképet és lefolyást mutatja.
—
és ez a
következ
— 414
A br
a bels szemzúg alatt, a könytöml fölött, élénk fájdalom ritkán láz és általános rosszukét kíséretében kivörösödik, megdagad és meleg tapintatú. A szemhéjak is megduzzadnak és a szemteke köt-
nem
hártyája
többnyire vizenysen beszrdött.
is
tésre felette fájdalmas.
got ér
a
el,
kidudorodik,
sedik és
br
fölötte
hull; mzó
A
diffus vörös
daganat
érin-
Két-három nap alatt a daganat apró dió nagysámind feszesebb, fénylbb, majd egy helyen kissé lesz,
tekben a geny lejebb sülyed
a kidudorodásnak sárgásán elszine-
teteje
végül a geny, rendesen
könytöml
a
fölött,
áttör.
Ritka
ese-
mélyebben tör át, és még sokkal ritkább, hogy egyáltalában nem kifelé, hanem a köthártyába, vagy a szemgödörbe tör, ami szemgödör phlegmone kifejldésére adhat alkalmat. A kifelé -áttörés után a fájdalom azonnal megsznik, az áttörés helyén pedig igen sokszor jistula állandósul, melyen át szondával a könytömlbe jutunk.,
Néha
hajszálfistula
marad
és
vissza.
Az acut
túlnyomó nagy többségében a könytöml blennorrhoeája okozza oly módon, hogy a tömlben megrekedt, bomló, fertz folyadék átmarja a töml falát, az azt takaró szövetbe kerül és ennek gyuladására és genyedésére vezet. Keletkezhet továbbá erltetett szondázás folytán is. A gyuladást ebben az esetben is az okozza, hogy a szondával megsértettük a könytöml falát és a fertz anyag ezen az úton került a kötszövetbe. Aránytalanul Aetiologia és pathogenesis.
ritkák azok az esetek,
midn
pericystitist az esetek
a szomszédos csontok csonthártyagyula-
vagy csontszú okozza a heveny pericystitist. A szarúhártya régi vagy jequiritollal orvososlásakor homályainak jequirity-maceratióval, dása,
—
szintén, és
nem
is
olyan ritkán, jelentkezik.
—
vagy ha már a baj kezdeti szakában száraz, nedves meleg borogatásokat rakatunk a dagadt, kivörösödött helyre, ogy a genyképzdést siettessük, mert a már megindult gyuladás visszafejlesztése hideg, vagy jeges borogatásokkal és vérelvonással alig sikerül. Megkísérelhetjük ugyan a genyedést a könytöml ismételt kinyomáioo lapis-oldattal kifecskendezésével sával, ferttlenít szerekkel, vagy i Orvoslás. Célszer,
:
és
utána nyomókötés alkalmazásával
esetek legnagyobb részében
medd
elkerülni,
de ez a törekvésünk az
lesz és felesleges
módon növeljük
a
beteg fájdalmát, melyet ezek az eljárások okoznak. Mihelyt a daganat hullámzást mutat, azonnal bemetszünk. A metszés nemcsak a brt és a br
kötszövetet érje, hanem a könytöml küls falát is 0.75 I centiméternyi hosszúságban nyissa meg. A metszés felülrl-belülrl le és kifelé legcélszeirányul. A tömlt a seben át valamely ferttlenít folyadékkal naponta I 2-szer kifecskendezrbb a 3 4%-os langyos borsavas oldat zük és a seb behegesedését mindaddig késleltetjük, míg a könylevezet utak alatti
—
—
—
—
könnycsöveken át szondák számára teljesen átjárhatok lesznek. A behegetömlt dést úgy akadályozzuk meg, hogy szondázás és kifecskendezésután a jodoform-gaze-csíkokkal kitömjük, a esik vege a sebszelek között kilóg.
a.
415
Ha
átjárja a köny-orrjáratot, a sebet behegedni
könnyen
a szonda
engedjük.
Ugyanígy járunk el akkor, ha a daganat magától áttör és fistula marad vissza. Ezt sem bántjuk mindaddig, míg a könylevezet út teljesen át
nem
A
járható.
szondázást ilyenkor két szakaszban végezhetjük.
Szondázhatunk a könycsövön át a
Ha
már
a könylevezet' út
fistuláig és a fistulán át
átjárható és a fistula
le.
mégsem heged
be,
behegesztjük vagy úgy, hogy lapissal égetjük, vagy úgy, hogy a fistula Ha a fistulát széleit véres úton felfrissítjük és varratokkal egyesítjük.
behegedni engedjük, vagy ha
lennünk egy újabb
magunk
el
id
eltt,
el
kell
készülve
pericystitisre.
A könytöml Gümkór.
zárjuk
A könytöml
egyéb betegségei,
tuberculosisa
dagadt, nyomásra kevés váladék ürül
;
halványkéken elszinesedett, könytöml lonnás sarjszövet alkotja, melyben a
nem épen
ritka.
A könytöml br
a daganat kemény, fölötte a fistula gyakori.
A
daganatot sza-
könytöml jóformán
teljesen elve-
szett.
A könytöml tuberculosisa rendesen másodlagos és a gümbacillusok vagy a köthártyából, vagy az orrcsontokból kerülhettek a tömlbe.
Az
orvoslás, az egesz
lehet alapos
A
daganat
megbetegedett szomszédos csontok eltávolítása, ami inkább a sebész hatáskörébe esik. es a
A könytömlt kibélel nyákhártyában rendes viszonyok között is vannak nyirok folliculusok. Ezek bizonyos körülmények között felszaporodhatnak és átalakulhatnak, a mennyiben megnagyobbodnak és körülöttük vérérhálózat képzkönytöml
folliculusai és granulomai.
sr
Ezek a képletek azután teljesen a köthártya granulatioihoz hasonlítanak és minthogy gyakran a köthártya chronicus granulatioival együtt dik.
találták,
velük azonosnak hiszik.
Egy
esetben
gege-
es
orrdiphtheriával
kapcsolatosan könytöml-
diphtheriát láttak, -mely serum-befecskendezésekre meggyógyult. á égül a könytöml rhinoskleromás megbetegedésének
egy esetérl
is
tudunk.
A könytöml
álképletei.
A könytömlkben nyálkahártyájának
elsdlegesen igen ritkák az álképletek. A töml hosszantartó gyuladása esetében polypust láttak,
egyszer pedig a töml blennorrhoeája és fistulája esetén a nyálkahártya volt az epithelioma kiindulás helye.
Az
orvoslás az álképletnek
tömlstl
alapos kiirtása.
4i6
A könytöml A könytöml
és a
köny-orrvezeték szúrás
leginkább, aminek rendszerint a
A
ltt,
töml
vagy szúrt csatorna mentén
Tompa er szemhéjak
a
töml
és az orbita
sérüléséi
és lövés folytán sérül
meg
heges elzáródása a következménye.
fistula állandósulhat.
gyuladását és szakadását okozhatja, ez pedig a
emphysemáját.
Égések és vegyi szerekkel
maródás folytán elpusztulhat a
töml
és
kiterjedt hegedés következhet be.
Idegen testek a a
brön
tömlben
át juthatnak oda
ken, kivételesen az orron
;
és a
ductusban ritkák.
A
a kisebbek a könypontokon
át.
nagyobbak csak és
könycsövecse-
XIII.
FEJEZET
A SZEMIZMOK BETEGSÉGEI. (Mozgás-zavarok.)
A és
szem izmainak bénulása.
Az izombénulás lehet teljes és nem teljes, azaz az izom paralysises paresises lehet. Ennek megfelelleg úgy az alanyi, valamint a tárgyi
tünetek és zavarok Kórkép.
kezk
A
is
kisebb vagy nagyobb
fokot érnek
el.
tünetek melyekkel bénulás esetén találkozunk a követ-
:
A
szem-golyó mozgékonysága a bénult izom irányában csökkent
teljesen felfüggesztett
,
esetleg
;
a szem a bénult izom antagonistáj a ketts képek jelentkeznek
felé eltéritett
;
;
a
vetítés
( projectio )
a bénult szem részérl rossz
sokizor sajálszerü fejtartás árulja
bajok
,
amilyen a
Ha az izom
szédülés,
fejfájás,
el
;
a szemizom bénulást és végre alanyi
bizonytalan járás stb. jelentkeznek.
a szemteke mozgékonysága, ennek az izomnak irányában korlátozott. Ha az izom teljesen bénult, akkor a szem a középvonalban megáll és a bénult izom irányában egyáltalában nem mozog. paresises
,
Legkönnyebben állapítható meg a bels és a küls egyenes izom bármely csekély fokú paresise. Ilyenkor a szem addudioja (befelé mozgása), illetleg abductioja (kifelé mozgása) hiányos. Kevésbbé feltn a nem teljes bénulás okozta mozgashiany, ha a paresis oly izomra terjed, mely nem mködik egyedül a szem megfelel irányú mozgásakor, hanem ennek az izomnak irányában a szemmozgást két, vagy több izom együtt végzi.
—
A
szem mozgékonyságát akként vizsgáljuk, hogy kb. 40 cm-nyi 35 ele tartjuk ujjúnkat és valamennyi déll irányában mozgatjuk, miközben a beteg szemeivel állandóan követi. Ha ily módon sikerült, az egyik vagy a másik, vagy mindkét szem korlátozott mozgékonyságának a megállapítása, ezzel még nem döntöttük el kétségtelenül, hogy a mozgáshiányt valóban izombénulás okozza-e, mert távolságban a két szem
kancsal-
Dr.
Hoor
:
Szemészet.
07
.
4 lS ság esetén (strabismus concomitans)
is
korlátozott a szem mozgékonysága
A további vizsgálás azonban könynyen kideríti, hogy bénulással, avagy kancsalsággal van-e dolgunk, minthogy a szem kitérése a strabismusos izom felé jóval nagyobb, mint a másik szemnek kitérése a hasonnev izom felé a bénult izom antagonistája felé ellenben a szem mozgása csak akkora, mint a másik (az egészséges) szemnek mozgása a hasonnev izom felé. Ha pl. a bal szem befelé tér és mozgása kifelé valamennyire csökkent ezt a mozgás csökkenést, vagy a küls egyenes izom bénulása vagy a bels a kancsal izom antagonistája irányában.
;
,
,
Az elbbi
egyenes izom strabismusos összehúzódása okozhatja.
esetben azon-
ban a megbetegedett szem befelé mozgása csak olyan kiterjedés, mint az egészséges jobb szem befelé mozgása, a második esetben ellenben a beteg bal szem befelé mozgása nagyobb, mint a jobb szemnek ugyancsak befelé mozgása. Valóságos mozgáshiány különben csak bénulásnál van, kancsalságnál
vagy egyáltalán
ellenben ilyen
mert
a szem annyival többet
itt
vagy csak egészen
nincs, tér
izom
ki a kancsal
amennyivel kevesebbet mozog az antagonistája
jelentéktelen,
irányában,
mint
felé.
Bénulás esetén a bénult izom irányában fenálló mozgáshiányt az antagonista
nem
pótolja.
Tudjuk, hogy rendesen
mköd
térés összesen 95 — iOO°-ot tesz
gásra jut.
Ha
;
szemizmok mellett a
ebbl
kb. 50° a befelé, 45
be- és kifelé
a kifelé moz-
a bels egyenes izom bénult, a szemet a középvonaltól esetleg
csak 20°-kal tudja befelé
téríteni,
a mozgáshiány tehát 30°-nak
küls egyenes izom nem
ezt a hiányt a
bels egyenes
felel
meg
;
tudja csökkenteni, mert ez kifelé
csak 45°-nyira fogja mozgatni a szemet. Máskép a
0
kancsal. Ilyenkor a kifelé
áll
mozgás
azonban a dolog, ha
pl.
esetleg l5°-kal csökkent
hogy nem 50°-kal, ugyan, de ezt a hiányt a bels egyenes izom hanem ó5°-kal téríti befelé a szemet. Eszerint a kifelé kitérés (45—15) azzal pótolja,
30°-ra csökkent, a befelé térés
30+65
= 95
0 ,
5°-ra
szélesbedett, az összes kitérés tehát
azaz rendes.
a bénult izom antagonistájának irányában, különösen friss bénulás eseteiben az eltérés akkor tnik fel, ha a bénulás már régibb rendszerint csak akkor szembeötl, ha a szempár a bénult izom irányában tekint késbb azután a szem bármely állása mellett meglátszik az
A
szem
eltérése
;
;
különösen akkor, ha az antagonista azáltal, hogy nincs ellensúlyozva ersebb, állandó összehúzódásba kerül (másodlagos contr adura) A szemnek eltérését izombénulás következtében, bénulásos kancsalságnak, strabismus paralyticus-nak s. luscitas- nak nevezzük, ellentétben
eltérés,
a strabismus concomitanssal.
—
izombénulásban szenved beteg elé 30 35 cm.-nyi távolságban, pl. a szemek magasságában a középvonalban valami tárgyát tartunk, nézve, szemével ujjúnkat és felszólítjuk a beteget, hogy a tárgyat mindkét
Ha
419
szem látótengelye egyenesen a tárgyra irányul, a másik szem ellenben a tárgytól egyik, vagy másik irányban kisebb, vagy nagyobb szög alatt eltér. A beteg szemnek ezt az eltérését elsdleges eltérésnek" mondjuk. Ha ezután az egészséges szemet ernyvel eltakarjuk és a nélkül, hogy helyzetét megváltoztattávolságát, vagy a vizsgálatra szolgáló tárgy nék, felhívjuk a beteget, hogy a tárgyat beteg szemével vegye szemügyre, akkor , ennek a szemnek látótengelyét a tárgyra fogja irányítani, vagy legalább igyekszik ezt megtenni és ekkor az egészséges szem a takaró erny mögött a bénult izom mozgásával associált mozgást végez. Ez a mozgás
észrevesszük, hogy az egészséges
,,
hogy az egészséges szem látótengelye a tárgytól kisebb-nagyobb szög alatt tér el ugyanazon irány felé, melyben a bénult izom mozog. Az oly fokú
lesz,
egészséges
szemnek
lagos eltérés.
’
ez az eltérése a
,,
másod-
’
Izombénulás esetén a másodlagos térés
mindig nagyobb az elsdleges
el-
eltérésnél.
Ez onnét van, mert az impulsus, melyre a beteg izom szorul, hogy látótengelyét a tárgyra irányítsa, oly ers lesz, hogy
ersség impulsus
ugyanaz az szen
az
impulsus
(mert
hi-
mindkét szemre egy-
szerre hat és egyforma) az egészséges szem-
izmot olyan
mködésre serkenti, hogy látó-
tengelye az elbbi irányból sokkal jobban
mint a mennyivel a beteg szem látótengelye tért el a tárgytól a kétszemü
elhajlik,
nézéskor.
127. ábra.
Elsdleges (bal szem) eltéhogy a bal szem küls rés. eltérés szög. egyenes izma bénult. Ha mindakét szemmel egy a középvonalban, a szempár magasságában, kb. 35 cm. -nyíre tartott tárgyat nézetünk, akkor a balszem a tárgytól valamennyire befelé (jobb kéz felé) tér el, mert a bénult küls egyenes izom nem ellensúlyozza kellen a bels egyenest. A balszemnek ez az eltérése az elsdleges (pri-
Tegyük
fel,
1
maer) eltérés
(1.
127. ábrát.)
Ha
ezután a jobb szem elé ernyt tartunk és a balszemet arra készhogy látótengelyét a tárgyra irányítsa, a szem igyekszik ennek megfelelni, de az a beidegzési er melyre a balszemnek bénult küls egyenes izma, ennek a célnak elérésére szorul, akkora lesz, hogy az egészséges szem bels egyenes izmát arra bírja, hogy a takaró kéz, vagy erny mögött a szem látótengelyét sokkal nagyobb szög alatt térítse el eredeti irányától befelé (balkéz felé), mint a milyen szög alatt eltért a beteg szemnek látótengelye (befelé) a tárgytól akkor, mikor a beteg mindkét szemével nézte tetjük,
27 *
)
420
Az
a tárgyat. eltérés
(1.
egészséges szemnek ez az eltérése a másodlagos
(
secundaer
128. ábrát.)
Az
eltérés nagyságának megmérése és számokban kifejezése fontos, mert igy állapíthatjuk meg azt, hogy a bénulás állandósult-e, rosszabbodik vagy javul-e. (Errl a mérésrl a strabismust tárgyaló fejezetben szólunk.)
Ketts képek. Gyorsan keletkezett, friss bénulás esetén mindig jelentkeznek ketts képek, még pedig kétszemü (binocularis) ketts képek, feltéve, hogy mindkét szem közel egyformán jól lát. Éppen ezek a ketts képek teszik figyelmessé a beteget bajára. Ha azonban az egyik szem gyengelátó, a ketts képek nem jutnak tiszta öntudatra, bár kétségtelen, hogy ekkor is fenállanak. A beteg ilyenkor a nézett tárgy mellett csak elmosódott képet
árnyékszeríi,
Ha
lát.
a
bénulás régi a ketts képek többnyire meg-
sznnek, mert
elnyomatnak
és kideríté-
sükre színes üvegek, vagy hasábok alkal-
mazása szükséges némelykor még ezek segítségével sem mutathatók ki. A ketts képek, az álkép, azaz annak a képnek elnyomatása folytán tnnek el, melyet a bénult izmú szem lát. Ha a paresises izmu szem eltérítése tiszta ketts képek helyett a csekély, ;
tárgy csak elmosódott határúnak látszik.
A
ketts képek vizsgálásakor az a legcélszerbb eljárás, hogy az egyik szem elé zöld, vagy piros szinü üveget teszünk és mindkét szemmel egy a középvonalban tartott
nézetünk.
gyertyalángot
egyik szem gyengébben (jobb
m =
szem)
eltérés szög.
Ha
eltérés,
nes üveget, mert ez a sát
némileg
jól
csökkenti
szem
látó és
az
akkor a job-
bán, vagy jól látó szem elé tesszük a
128. ábra.
Másodlagos
lát,
az
szí-
látá-
esetleg
elnyomott ketts képek igy könnyebben jutnak öntudatra. A beteg most kétféle szinü lángot lát. A vörös, vagy a zöld sziniit természetesen azzal a
mely eltt a színes üveg van. Ha ily módón nem jelentkeznek ketts képek, akkor megkíséreljük azáltal felkölteni ket, hogy az egyik szem elé ersebb hasábot tartunk alapjavai fel, vagy befele. Ekkor egymás fölött álló ketts képek keletkeznek, melyek a szem mozgásakor szemével
látja,
egymástól való távolságukat, helyzetüket és irányukat a szerint változtatják, amint az egyik, vagy másik, vagy több izom bénult. A ketts képeknek egymástól való távolsága, egyenes arányban van a ha a eltérésének fokával. A ketts képek közötti távolság nagyobbodik,
szem
vizsgálásra szolgáló tárgygyal a bénult izom
mködése irányában haladunk.
*
421
Ezzel ellentétben a strabismus concomitans esetén a ketts képeknek egymástól való távolsága alig változik, akármilyen irányban visszük is a tárgyat.
A
magasabban,
illetve
a mélyebben álló képet, tehát azt, mely a
vizsgálásra szolgáló tárgy valódi helyzetével
nem
egyezik, mindig a bénult
izmú szem látja. Minden olyan bénulásnál, mely a szemnek befelé eltérítését okozza, azaz strabismus convergenst, a ketts képek egynemek, mig divergáló strabismussal járó bénulásnál a ketts képek keresztezditek. Minthogy haladó paresisnél a ketts képeknek egymástól való távolsága növekedik, szükséges, hogy a ketts képek között a távolságot megmérjük. Ezt egyszeren, úgy tehetjük, hogy a beteg az ujjával megjelöli az álkép helyét és mi mértékszalaggal lemérjük a távolságot az álkép és a
vagy pedig úgy, hogy a beteget táblával állítjuk szembe, a táblán visszük a vizsgákra szolgáló tárgyat minden déll irányában, a beteg pedig megmondja, mikor mutatkoznak a ketts képek és mily távol állanak egymástól. Ela ezután az illett bizonyos id múlva újból megvizsgáljuk, ugyanabban a távolságban állítjuk a tábla elé, mint az els vizsgálat alkalmával. Helytelen vetítés. Gyorsan bekövetkezett bénulás esetén, rendesen sikerül a helytelen vetítést, a Graefe-léle érintési kísérlettel kimutatni. Ez a kísérlet abban áll, hogy a bénult szem elé, a bénult izom mködése irányában pl. tollnyelet tartunk 30 40 cm. -nyíre és az egészséges szemet becsukatjuk. Azután felhívjuk a beteget, nézze meg jól a tárgy helyzetét, hunyja le gyorsan a beteg szemét és u gyancsak gyorsan nyúljon oda mutató ujjával a tárgyhoz. Olyan egyén, kinek egyik szemizma bénult, újával mindig a bénult izom iránya felé, a tárgytól, sokszor jelentékeny ájvolságban fog elhaladni. Ha pl. a jobb szem küls egyenes izma bénult és a betegnek bal szemét letakarva a jobb szem elé a középvonaltól kifelé tartjuk a tollnyelet, akkor a beteg, ha ujjával a tollnyélhez akar érni, attól
vizsgálásra szolgáló tárgy között,
—
mindig jobbkéz is
felé (a
feltétlen szükség,
betegtl) fog bökni.
ha nyitva marad
is
A beteg szem
lehunyására nincs
a szem, a rossz vetítés mindig ki-
mutatható. Értelmes beteg errl a helytelen vetítésrl nem ritkán már oly idpontban beszámol, mikor a bénulás egyébb tünetei alig láthatók.
A helytelen vetítés
lényegének a magyarázata a következ Valamely tárgynak szemünkhöz viszonyított helyzetét, aszerint az izomer szerint becsüljük, illetleg Ítéljük meg, melyre szükségünk van, hogy szemünk erre a tárgyra fordítsa látótcngelyét.
:
Az izom összehúzódás nagysága és az vagy izommunkával járó bizonyos izomérzés tájékoztat arról, hogy a tárgy mily irányban van. Ezt gyakorlat és tapasztalat álta sajátítottuk el. Ela az izom már most bénult, akkor sokkal ersebb impulsusra van szüksége oly munka, oly mködés kifejtésére, ezzel
az összehúzódással,
1
422
mely elbb sokkal csekélyebb,
beidegzési impulsus révén sikerült. Ez a fokozódott impulsus, fokozódott izomérzést kelt és azért a beteg a tárgyat, melyre beteg szemét irányítja, sokkal távolabb, oldalt állónak véli, mint
ahol valóban
úgy hogy ujjával a tárgytól, a bénult izom mködési irányában, kisebb, vagy nagyobb távolságban halad el. A kézmozgásnak gyorsan kell történni ismételt próbálgatás után a vetítés megint helyes lesz, ilyenkor ugyanis hozzászokik a beteg a fokoall,
;
zódott impulsushoz.
sem
Ugyanebbl
az okból régen fenálló izombénulás esetén
mindig a helytelen vetítés megállapítása. Csak valamivel is hosszabban tartó bénulás esetén a beteg sajátszerü fejtartáshoz szokik. Ezzel azt akarja elérni, hogy ne lásson kettsen, ami sikerül
igen zavaró.
Az dozó
alanyi tünetek, amilyen a fejfájás, a szédülés, a bizonytalan inga-
járás, részben a
zavaró ketts képekkel
és a helytelen vetítéssel, rész-
k
129. ábra.
131. ábra.
130. ábra.
(A sötétebb kép
itt,
úgy mint a többi ábrán izmú szemnek képe.)
is,
a bénult
ben a bénulást okozó alapbántalommal (gyakran agy- és gerincagy betegség) függnek össze. Vegyük sorra az egyes izmok bénulását és nézzük meg, hogy milyen irányban akadályozott adott esetben a szem mozgása, mily irányú a szem milyen a ketts képek viselkedése, mint tartja a beteg rendszerint,
eltérése,
vagy legalább igen sokszor a milyen irányban halad
el
fejét és a Graefe- féle
érintési kísérletben,
ujjával a szeme elé tartott tárgy mellett.
Jobb szem.
A A
bels egyenes izom
bénult.
jobb szemnek mozgékonysága
befelé
azaz balkéz felé korlátozott.
Felfelé és lefelé, jobbra-felfelé és jobbra-lefelé,
és balra lefelé, rendszerint
csekélyebb mérvben bár, de korlátozott.
A gens felé
;
jobb szem
kifelé,
az eltérés annál
jobb kéz
felé teritett,
szembetnbb,
strabismus paralyticus diver-
mennél inkább
befelé, tehát bal
kéz
irányul a szempár.
Keresztezdött ketts képek,
1 (
.
129. ábra)
melyeknek egymástól való
távolsága a balra nézéskor növekedik, a jobbra
(kifelé)
nézéskor
csök-
ketts képek egyenesen, egymással párhuzamosan és egyenl magasságban állanak. A ketts képek elbb jelentkeznek a felfele, mint a lefele ken.
A
nézéskor.
423
halad
A
beteg
el,
fejet
a szeme elé tartott tárgy mellett ujjával balra, tehát befelé ,
balkéz felé hajtja.
A A
küls egyenes izom bénult. szem mozgása kifelé, azaz jobbra nézéskor korlátozott. Teljes bénulás esetén a szem egyáltalában nem mozog a középvonaltól kifelé. A szem befelé tér el, strabismus paralyticus convergens. Egynem, egymással párhuzamosan és egyenl magasságban álló ketts képek jelentkeznek, melyek egymástól távoznak, ha jobb felé visszük a vizsgálásra szolgáló tárgyat és közelednek egymáshoz, ha a tárgy bal kéz felé
halad.
130. ábra)
(1.
A beteg fejét jobbra forgatja, A fels egyenes izom bénult.
a tárgy mellett a jobb kéz felé bök.
Mozgáshiány balra
131. ábra.)
(1.
felfelé
;
a jobb szem a bal szemhez viszonyítva befelé és kevéssé kifelé marad el. A szem merleges déllj ének fels vége, az alsó ferde izom túlsúlya
h
h
133. ábra.
132. ábra.
folytán kissé
a
jobbkéz
felé
tereldött. Csekélyebb
fokú
strabismus
paralyticus divergens.
A
álkép magasabban
ketts képek keresztezdtek, az
balra hajlik.
A
magassági külömbség
n, ha
áll és
csúcsával
a tárgygyal jobbra és felfelé
haladunk, az elhajlás pedig akkor lesz nagyobb, ha a tárgyat balra és
Ebben
visszük.
az irányban a magassági külömbség a legcsekélyebb.
felfelé
A két
kép közötti távolság n, ha a tárgy balra felfelé áll, mig az ellenkez irányban tartott tárgy ketts képei legközelebb állanak egymáshoz.
A halad
beteg a szeménél kissé magasabbra tartott tárgytól balra és
Az
alsó egyenes izom bénult.
csekélyebb mértékben jobbra
A
felfelé
ujjával, fejét kissé hátra hajtja.
el
(1.
132. ábra.)
Csökkent mozgás balra lefelé,
lefelé.
merleges déll fels vége, a túlsúlyba került fels ferde izom
hatása alatt balra hajlik. Kisebb fokú strabismus paralyticus divergens.
A
ketts képek keresztezditek
jobbra hajlik.
;
az álkép mélyebben
áll és
fels végével
Magassági külömbségük növekedik, ha a tárgyat jobbra ha balra lefelé hozzuk, a két kép közötti elhajlás nagyobbodik, a magassági külömbség pedig, csökken. Ha a tárgy alúl, bal kéz leié áll, a két kép közötti távolság a legnagyobb.
lefelé
visszük
;
424
A
beteg a
vái, fejét
lefele tartott tárgy mellett lejeié és balkéz felé
többnyire
A
ferde
halad
el
uj Já-
lejeié hajtja.
izom
bénult. (1. 1 33. ábra.) Mozgás hiány a le és kifelé, tehát a jobbra lefele nézéskor. Balra es felfelé nézéskor rendellenességet nem igen látunk.
A
ketts képek egynemek, az álkép mélyebben
áll, fels végével bal a tárgyat jobbra lefelé visszük, a magassági külömbség pedig ha a tárgyat balra lefelé hozzuk. A jobbra lefelé álló tárgy ketts képei között az oldaltávolság a legnagyobb. Némelykor
kéz
Az
felé hajlik.
elhajlás
n, ha
a betegnek úgy tetszik, hogy az egészséges szemnek megfelel kép ferdén áll, néha meg úgy, mintha a mélyebben álló kép közelebb volna a szemhez. Csekély fokú str abismus convergens et sursumvergens. A beteg fejét lefelé, szemeit balkéz felé fordítja.
Az
alsó ferde
izom
bénult.
(1.
134. ábra.)
Mozgás hiány
felfelé és jobbra,
X
134. ábra.
csekélyebb mértékben
felfelé és balra.
A
merleges déll fels vége a
súlyba került fels egyenes izom hatása alatt balra
Kisebb fokú strabismus convergens.
A
ketts képek egynemek, az
álkép magasabban áll és fels végével jobbkéz felé külömbség n, ha a tárgyat balra és felfelé visszük, az ra és felfelé nézéskor a legnagyobb.
A
jobbra
túl-
tér.
hajlik.
A
magassági
elhajlás pedig a jobb-
lefelé ál ó
tárgy ketts képei
közötti távolság a legnagyobb.
A felfelé
beteg a szeménél magasabbra tartott tárgy mellett ujjával jobbra
halad, fejét hátraszegi.
Az
A szemre
oculomotorius valamennyi ágának bénulása.
(1.
135. ábra).
fels szemhéj a levator palpebrae superioris bénulása folytán a lelog
:
ptosis paralytica.
A szem állandóan jobb kéz (kifelé) küls egyenes izom mködése csorbátlan.
felé kitért állásban van,
mert a
Strabismus divergens.
Az izmok ban nem mozog
teljes
bénulásakor a szem
felfelé és balra (befelé) egyáltalá-
izmok paresise esetén ez a mozgás kisebb nagyobb mérlefelé mozgás is. Jobbra és jobbra lefelé akadálytalanul mozog a szem, mert ezt a mozgást a fels ferde és a küls egyenes végzi. A szem a szemgödörbl kissé kidülled. A rendes tonusu négy az
;
tékben csökkent. Korlátozott a
2
)
egyenes izom ugyanis visszafelé húzza a szemet minthogy azonban a négy izom közül három bénult és igy tónusát elveszítette, az ép küls egyenes ;
izom tónusa nem elegend
A
szembogár
arra,
hogy a szemet kellen hátrafelé húzza.
nem húzódik
fényre és összehajlásra
tág,
oculomotorius által ellátott
A ketts képek
A
szem ell alkalmazkodás izom is bénult.
záró izmának bénulása folytán.
közelpont a
keresztezettek és
között a
A
csúcsával jobbra hajlik.
áll és
mert az
távozott,
csupán egyenesen jobbra nézéskor
hiányzanak, a szem minden egyébb állásánál megvannak.
sabban
össze, a pupila
A
Az álkép maga-
magassági külömbség a két kép
nézéskor, az elhajlás a balra, lefelé nézéskor nagyobbodik.
felfelé
képek közötti távolság a balra
és balra lefelé
felfelé
nézéskor növe-
kedik.
Teljesen azokat a
minség
és
magatartásu ketts képeket, ugyan-
azokat a mozgáshiányokat és eltéréseket találjuk természetesen akkor is, ha a bal szemen bénult az egyik, vagy a másik, vagy több izom csakhogy mindaz, ami a jobb szemre vonatkozóan „jobb oldalt” vagy „jobb kéz” felé ;
szól,
az a bal szem megbetegedésekor „bal oldalt”,
Talán
felesleges
is
vagy „bal kéz”
külön megemlíteni, hogy a jobb
és a bal
felé lesz.
mindig a
betegre nézve jobb és bal. Jelentkezés
mód
vagy lassan fejldik nagy a hajlam.
A i.
;
hosszadalmas lefolyás
motorius-bénulások u.
és lefolyás.
néha
I
—
2
( migraine
nap
A
alul,
vagy
bénulás
a lefolyás mindig
i
—
évre
is
rius törzsében
A
terjedhet, újból jelentkezik.
vagy magvában
tesznek kivételt.
visszafejldnek
át fenáll a bénulás, azután elmúlik és bizonyos és
és visszaesésekre
is
az u. n. recidiváló, periódusos oculo-
ophthalmoplegique
alatt teljesen
egyszerre, váratlanul,
hosszadalmas
A
id
;
máskor,
igaz,
Ezek
heteken
múlva, mely hónapokra
baj székhelyét az oculomoto-
keresik.
szem izmainak bénulása, hol teljesen visszafejldik, hol bizonyos meg semmit sem javul. Aránylag leggyakrabban
fokig javul a baj, hol
javulás következik be, de
nem
teljes
gyógyulás, azaz a bénult izom
munka-
nem lesz többé teljesen az, a mi volt. Ez azért van, mert a bénult antagonistája, a baj tartama alatt túlsúlyba kerül a bénult izom
képessége
izom
fölött és ezt a túlsúlyt érvényre juttatja
még akkor
mikor a megbetemködése esetleg megint olyan lett, mint volt elbb. A ketts képek rendszerint elnyomatnak és a beteg a helyes vetitést a megváltozott viszonyoknak megfelelen újból megtanulja. is,
gedett izom
Ha
semmiféle javulás sem következik be, a bénult izom antagonistája mind ersebb összehúzódásba jut (másodlagos contractura) a bénulásos kancsalság mindjobban fokozódik, úgy hogy a szem az antagonista felé ,
tereldik
és
még
ennek dacára sznik.
is
a középvonalig sem mozgatható. elszoktak
tnni
A ketts
képek azonban is meg-
és a helytelen vetítés zavaró hatása
)
)
426
Elfordulás
A
és aeliologia.
teljes,
valamint a
nem
teljes
bénulást
is
leggyakrabban a küls egyenes (nerv. abducens), azután a fels ferde izom (nerv. trochlearis) szenvedi. Sokkal ritkább az alsó- és a fels egyenes izom (nerv. oculomotorius) önálló bénulása és legritkább a bels egyenes és az alsó ferde izom (nerv. oculomot.) bénulása. Minthogy többnyire az oculomotorius több ága betegszik meg, többnyire több ettl az idegtl ellátott szemmozgató izom mondja fel egyszerre, vagy rövid .egymásutánban a .
Ha
szolgálatot.
emel izmon
szemhéjat a
az oculomotoriustól ellátott
szem bels izmai
kívül a
bels egyenes
küls szemizmokon
és
a fels
fels ferde izom
is
bénult,
és a
pedig, nevezetesen a pupillát
szkít
és az
alkalmazko-
dás izom, érintetlenek, ophthalmoplegia externaról szólunk.
mok
Ezzé szemben az ophthalmoplegia interna-ná\, csak a bels szemizbénultak, a külsk épek. A szem mozgásai ilyenkor akadálytalanul
történnek, ketts képek nincsenek, csak a szembogár tág, fényre
nem
húzó-
dik össze, az alkalmazkodás megsznt. Teljes
ophthalmoplegia esetén
szemmozgató, a fels szemhéjat izma és az alkalmazkodás izom
A szemizmok bénulását, Az idegek
vagy
(
ophthalmoplegia
emel is
totális
valamennyi
izom, nemkülönben a pupilla záró-
bénult.
az izmokat ellátó idegek bántalmazása okozza.
körzeti, tehát
szemgödri részükben, vagy eredési
koponyatirben lefutásuk útjában bántalmazottak. Az elbbi esetben szemgödri (orbitalis), az utóbbiban koponyaürbeli, (intercranialis) bénulásokról szólunk. Az elbbieket körzeti ( peripheriás
helyükön
és a
az utóbbiakat központi (centrális), bénulásoknak
Ha
a megbetegedés az
idegmagban
is
mondjuk.
fészkel, nuclearis bénulásról be-
szélünk.
a magból kiinduló és az ideget alkotó rostok betegek, a bénulás fascicularis ha az ideg a koponya alapján, lefutásában bántalmazott a bé-
Ha
,
nulás basalis. Megbetegedhetnek azonkívül az agy kérgében elhelyezett legmagasabb rend középpontok is. Ilyenkor corticalis bénulásról szolunk. Környéki, vagy szemgödri bénulást különböz orbitalis bajok okoz-
hatnak, igy daganatok, vérzések, sérülések, idegen testek, csonthártya gyuladások stb. melyek az ideg törzsét, vagy egyes ágait a szemgödörben lefutásában, vagy
magát az izmot
sértik.
Koponyaürbeli bénulásra vezetnek a sinus cavernosus körüli változáexostosis, sok, ujképletek, thrombus, a koponya alapjanak bantalmai, törések, ujképletek, az agynak és vérereinek kóros változásai, atheromás folyamatok, vérbsége, gumma, syphiloma, vérzés, izzadmány, sérülések stb., Úgy az agy
valamint vértelensége, múló bénulásokra adhat alkalmat. Az általános megbetegedések között elssorban a lues említend, meg gumma stb. pedig rendesen a kés stádiuma, lueses vérérmegbetegedések,
szemizom bénulásoknak kb. fele luesen alapul es erre vonatbetegkozólag általában az a tapasztalat, hogy mennél változatosabban
alakjában.
A
,
42 /
szenek
meg
két oldalt az izmok, illetleg az
ket
ellátó idegek,
annál való-
továbbá különösen a kétoldali, fleg a recidiváló oculomotorius bénulás, továbbá a kétoldali levator bénulás, egyébb oculomotorius ágak részvétele nélkül, végül a rendszerint egyoldali ophthalmoplegia interna is. Ezeknek legalább 25%-a lueses ter-
színbb a lueses eredete. Lues mellett
szól
mészet.
A tabeses
Tabes és sklerosis multiplex.
bénulások a baj kezdetén rend-
múló természetek, különösen akkor, ha csak
szerint
I
—
1
izom betegszik
meg; kevésbbé jóindulatú a sokszoros bénulás. A visszaesésre való hajlam igen nagy, végül nem következik be többé gyógyulás. Az ily módon fájdalom nélkül jelentkez bénulások addig egészséges középkorú egyénen,
nagyon valószínvé teszik a tabest. További általános megbetegedés, melynek kíséretében szemizombéjelentkezhet a diphtheria, különösen
nulás
a postdiphtheriás szakban, a
meghlés, rheumatismus, a diabetes, a hysteria, heveny és idült mérgezések igy alcohol, szénoxyd, ólommérgezés és botulismus. A szemizom bénulás lehet világr ahozott is. Ilyenkor többnyire csupán a küls, vagy a fels egyenes izom, továbbá a fels szemhéjat emel izom bénult.
Az
vagy elfajulása ritkán szerepel a bénulás oka gyanánt. A myasthenia (fleg a myasthenia grayis), mely rendszerint a tarkó, a nyel és rágóizmokon jelentkezik elször, a szemizmókat is megtámadhatja, st a baj a szem izmaiban kezddhet. Az izombénulás gyakrabban jelentkezik csupán az egyik, mint mind a két szemen és általában a gyakoribb bajok közzé tartozik.
A
ideg elsdleges megbetegedése, igy gyuladása,
bénulás
minségébl
egyébb tünetekbl
jelentkezése módjából és a bénulást kisér
es változásokból,
hol jóformán egészen biztosan, hol
meg nagy valószínséggel következtethetünk
a bénulást okozó baj székakkor diagnoskalunk, ha a beteg szemgödörbeli fájdalomról panaszkodik, ha exophthalmussal, egyoldali latoideggyuladassal, a szemgödör sérüléseivel, szóval oly tünetekkel találkozunk a bénulás mellett, melyek a szemgödör megbetegedését kétségtelenhelyere. Szemgödri (peripherias) bénulást
né
teszik.
Ha
az oculomotorius által
ellátott
bels izmai ellenben (musc. sphincter
magban ben,
fészkel, tehát nuclearis
mig a mag elüls
rostok kerülnek
ki,
részletei,
küls szemizmok
iridis és
eredet,
m.
még
melyekbl
a
bénullak
ciliaris) épek,
pedig a
mag
a szem
akkor a baj a
hátulsó részleté-
bels szemimokat
ellátó ideg-
érintetlenek.
Ilyen esetekben azonban a fascicularis eredet, illetleg az okozó baj székhelye a pcdunculus cerebri táján sem zárható ki. A bels szemizmok paresise a külsk ép volta mellett szintén nuclearis
eredet mellett szól.
Nuclearis eredet legnagyobb valószínséggel a baj,
ha mind a
két
42 8 oldalon ugyanaz az ideg bénult
könnyen
sértheti egy és
mert az egymáshoz közelfekv két magot ugyanaz a góc, anélkül, hogy egyéb agytüneteket ,
okozna.
Majdnem
biztossá teszi továbbá a nuclearis eredetét az a körülmény,
ha az izom bénulással egyidejleg, vagy csak valamivel késbb diabetes u. hogy az ilyen a IV. agykamra sérülése, vagy egyébmegbetegedése (daganat) esetén mutatkozik, s igy igen közelfekv az a fel-
mutatkozik. Tudjuk
i.
hogy ugyanaz a természet baj, mely a diabeteses központot érte, agykamarához oly közelfekv idegmagot is bántalmazta. Ez fleg az abducens bénulása mellett jelentkez diabetes're, illetleg poly-uriára áll. tevés 7
a IV
.
A izmot,
nuclearis bénulás rendszerint lassan fejldik és a bénulás az egyik
a másik után támadja meg.
A teljes
oculomotorius bénulás szintén nuclearis eredet lehet
kor a bántalom az egész magra terjed
;
;
ilyen-
de azonkívül az okozó bántalom
a koponya alapján, vagy a szemgödörben foglalhat helyet, a bénulás tehát basalis és orbitalis
eredet
F ascicularis kez
is
lehet.
a bénulás akkor, ha szemizom bénulás mellett az ellen-
oldal végtagjai bénultak.
pedunculus cerebri
alsó, a
torius által ellátott
A
bénulást okozó bánfáimat ilyenkor a
pons proximalis részén keressük, ha az oculomo-
izom valamelyikének bénulásáról van szó és a pons oldalú végtagbénulás az abducens bénulásával
mögött, ha az ellenkez párosult.
A
laesio ilyenkor
ugyanis egyrészt az ott haladó oculomotorius,
másrészt az ugyancsak ott lefutó pyramis távolabb a ponstól kerülnek át a másik melyek pályákat bántalmazza, oldalra. Biztos a bajnak székhelye a pons elüls részén, ha ilyen combinált bénulás mellett, (oculomotorius és másik oldali végtagbénulás) a szem bels izmai épek, mert a hozzájuk tartozó rostok legtávolabb elül haladnak illetleg abducens
rostokat,
bántalmazást elkerülhetik. Az abducens bénulás és az ellenkez végtagok, valamint az arcidegbénulása szintén amellett szól, hogy a megbetegedés vagy aponsban, vagy hozzá közel az agy alapján van. Az arcideg és az abducens magjai u. i. és igy a
nagyon közel egymáshoz a pons fölött fekszenek az utóbbi ideg rostjai a pyramis pályákat szelik és az ideg törzse közvetlenül a pons distalis részén kerül ki a facialis ideg ugyancsak szeli a pyramis pályákat és az abducens ;
;
mögött kerül az agy alapjához. Hasonló combinált bénulás a trochlearis és a végtagok között lehetetlen, mert a trochlearis rostjai felfelé vonulnak és az agyat a dorsalis felületén hagyják el. Feltétlenül kizárható a fascicularis eredet, ha ugyanaz az ideg mindkét oldalon bénult, mert az olyan kiterjedés gócz, mely az egymástól távolfekv idegrostokat bántalmazza, már igen súlyos termé-
szet egyéb tüneteket
okoz.
Kivétel ez alul csupán a kétoldali trochlearis bénulás.
Ilyenkor a baj székhelye a vclum medullare antieriusban
lehet, ahol
429 a trochlearis rostok keresztezdnek. Lehetetlen a differentialis diagnosis nuclearis és fascicularis eredet között, ha az idegrostok a mag és pyramis
pályákkal való keresztezdés helye között sérültek meg.
Agyalapi
(basalis)
bénulás mindenekeltt kizárható, ha az oculomo-
torius részérl beidegzett
épek
mert ha az ideg az
;
küls szemizmok bénultak, a belsk ellenben agy alapján, sérül meg, már mint idegtörzs sérül
akkor a sérülés a törzsben lefutó valamennyi idegrostra, a küls, valamint a bels izmokat ellátó rostokra egyaránt kiterjed. Az agyalapi eredetet valószinüvé teszi, ha az egyik oldalon, több agyideg betegszik meg egymásés
után, igy az arcideg, a trigeminus, a látóideg, az olfactorius.
Biztos basalis
eredet a bénulás, ha temporalis hemianopsiaval
találkozunk.
A
bántalom ilyenkor a chiasmában fészkel.
Ha
sérülés elzte
meg
a bé-
akkor még egyébb tüne-
nulást,
tekkel
is
találkozunk, melyek az
agyalap, illetleg a basis cranii sérülését igazolják; ilyen az öntudat-
lanság, a vérzés az orrból és fülbl,
az érverés gyérülése
A sok
corticalis eredetéi
rendszerint
izomra
stb'.
egyszerre
több
Épen csak a
terjednek.
fels szemhéjat
bénulá-
emel izom
önálló
bénulása néha corticalis eredet. (L. mindezekre vonatkozólag ai3Ó. ábrát.)
Prognosis.
nulás
A
prognosisa
bénulást
okozó
szemizom béels sorban a
alapbántalomtól
A
136. ábra.
A szemizmok idegmagvainak elhelyezése. O = oculomotoris, — T = trochlearis, A = abducens mag. F = íacialis mag. P = pyramis köteg a túloldalra áthajlása helyén. 3 = harmadik, 4 = negyedik agygyomrocs, a és b annak a gócznak a helye, mely ellen-
kez
oldalú
oculomotorius,
végtag
bénulással
illetleg
combinált
abducens
bénulást legkedvezbb prognosist okozhat. azok a bénulások engedik, melyek rheumatismus mellett keletkeznek, majd azok, melyeket a lues okoz. Nem épen kedveztlen a mérgezés okozta bénulások prognosisa. Kétes azonban
függ.
a prognosis,
még
az
életre nézve is oly bénulásokban, melyek agyés gerincagy bántalommal függnek össze. Aránylag kedvez prognosist engednek az orbitalis bénulások, ha az ket okozó alapbántalom az orvoslás szá-
mára hozzáférhet.
A koponyaürbeli bénulások prognosisára a baj székhelye is nagy jelentség. Visszafejldésre legtöbb kilátást nyújtanak az agy alapi bénulások, legrosszabb a corticalis eredetéi bénulások prognosisa. A kett között állanak a fascicularis és a nuclearis eredetéi bénulások.
430 Orvoslás. Az orvoslás tekintettel lesz elssorban a bénulást okozott alapbantalomra, mely megfelel orvoslást igényel egyidejleg azonban j
helyi orvoslással
is
élünk.
A
helyi orvoslás módjai közül leginkább használjuk a villany ozást, bár kérdéses, hogy jár-e egyáltalán valami haszonnal.
Az
árammal vagy a szemhéjon
állandó
vagy epibulbarisan vilvillanyozással összeköthetjük a bénult izom orthopaediás
A
lanyozzunk.
át,
gyakorlását.
Van
activ és passiv gyakorlat.
A
passiv gyakorlat abban
áll,
hogy a
köthártyájának érzéstelenítése után, a bénult izmot tapadása helyén csípvel megragadjuk és a szemgolyót 15-ször 20-szor egymásután az izom
mködése
Az orthopaedias
másik módja activ szereplésre serkenti az izmot és abban áll, hogy a bénult szem elé oly törerejü hasábot teszünk, mely bizonyos helyzete mellett a ketts képeket közelíti egymáshoz, anélkül azonban, hogy teljesen összeolvasztaná. A szem iránya felé huzzuk.
ilyenkor
ersebb
máshoz,
illetve összeolvasztani.
eljárás
képeket jobban közelíteni egy-
beidegzéssel megkísérli a
Ha ersebb
hasábbal sikerült a ketts ké-
pek összeolvasztása, fokozatosan mind gyöngébb hasábhoz nyúlunk, mig végül a szem esetleg már hasáb nélkül is egyesíti a ketts képeket. Az orthopaediás gyakorlatokat és a villanyozást naponkint csak egyszer végezzük,
vágy végeztetjük. Hasábos pápaszemek
viselésével a
ketts képeket
küszöbölni, de ez a gyakorlatban több nehézségbe ütközik.
az eltérés, igen részt
ers hasábokra van szükség
nagy a szinszoródásuk, ami
és
lehet
ki
Ha
u.
ugyan i. nagy
ezek egyrészt nehezek, más-
a látásra igen zavarólag hat.
De fként
azért csekély a hasznuk, mert csak bizonyos irányban olvasztják össze
ketts képeket
mihelyt a szem más irányban néz a ketts
;
Az ers hasáb nehéz
keletkeznek.
voltából és szinszóródásából
metlenséget csökkent hetjük azzal, hogy a hasáb egyenletesen
elosztjuk.
hasábos
Ilyen
mködését
a
képek újból
ered
kelle-
a két szemre
pápaszem rendelésekor, mindig
figyelemmel leszünk arra, hogy a nézett tárgy képe, a hasáb élénekirányá-
ban tolódik
sugár a hasáb alapja
el (a
felé
töretik).
Ha
pl.
a bal szemen
a küls egyenes bé nult és a ketts képeket, egy a bal szem elé alkalmazott 8° -os hasáb olvasztja össze, melynek alapja kifelé irányul, akkor ugyanazt az összeolvasztást érjük el, ha mindegyik szem elé 4°-os hasábot teszünk, melynek alapja, úgy a jobb, valamint a bal szem eltt kifelé irányul. Hasábos pápaszemek csak a küls és a bels egyenes izombénulasakor járnak igazán haszonnal, tehátolyan izmok bénulásakor, melyek csak egy
irányba terelik a szemet
A
bénulás tartama
és
nem
alatt,
végeztetnek vele kerékfogást. valamint állandósult bénulás esetén a látás
betegnek olyan szemüveget rendelünk, melynek egyik üvege homályos, úgy hogy a beteg nem lát rajta. A homályos üveg a bénult izmú szem elé kerül. Ha azonban .a nem bénult zavarát akként
is
csökkenthetjük,
hogy a
431
izmú szem rosszul lát, az ilyen üveg alkalmatlan. Ha ugyanis a homályos üveget a gyengén látó szem elé tesszük, nem érünk vele sokat, a tájékozódás ilyenkor is csak rossz, egyedül a bénult szemre utalni a beteget alig mert a helytelen vetitésü szemnek
lehet,
lépcsó'n járáskor stb.
kevés
hasznát veheti.
Ha
a bénulás teljesen megállapodott és a bénult izom antagonistája
mi majdnem sohasem marad szem helytelen, hibás állását csak mtéttel javíthatjuk meg. Ilyenel, a kor az összehúzodott izomot tapadása helyérl leválasztjuk tenotomia ) és arra késztetjük, hogy hátrább tapadjon a sklerához, amivel befolyását a Egyben lefejtjük szem mozgására kétségtelenül csökkentjük. a bénult izmot is tapadása helyérl és közelebb a szaruhártyához varrjuk a sklerához ( izomelrevarrás ). Ezzel növeljük az izom befolyását a szem összehúzodott (másodlagos contractura),
a
(
mozgására.
Az operatiónak azonban csak akkor van
ha a régi bénulás teljesen megállapodott, máskülönben megtörténhetik, hogy a bénulás javulásával a szem a bénult izom irányában tér ki. helye,
Kancsalság (strabismus concomitans). Kancsalságon a szemnek azt a rendellenes állását értjük, mikor a szem látótengelye a kétszem nézéskor nem magában a nézett tárgyban találkozik a másik szem látótengelyével, hanem tle vagy a tárgy eltt, vagy mögötte, ritkábban alatta, vagy fölötte eltér. Ellentétben a bénulás okozta eltéréssel, a strabismusnak ezt az alakjai strabismus concomitans-Tvzk. nevezzük, mert az eltérített szem, a
másik szem mozgását minden irányban követi, mig a bénuláskor a megbe tegedett szem a bénult izom irányában elmarad a másik szemtl.
A
strabismus concomitans-t az egyik vagy a másik izom túlers dése okozza. Mig tehat a paralysises strabismus keletkezik, az
mköd
úgy
mköhogy
határok között rendesen antagonista a mködésképessegében csökkent, vagy mködni nem tudó izom fölött túlsúlyba jut, addig strabismus concomitans esetén a rendesen antagonista föle egy tulerosen izom kerekedik. épéleti
mköd
Aszerint,
mköd
amint
a szemnek eltérése azonnal feltnik, vagy csak akkor mutatkozik, amikor a szemet eltakarással, a kétszem látásból kizárjuk, a
szerint, hogy a szem milyen irányban tér el és hogy állandóan vagy felváltva, hol az egyik, hol a másik szem kancsalit és végül a szerint, amint a kancsalság állandó, vagy csupán idnkint jelentkezik,
az egyik,
a strabismusnak
következ alakjait különböztetjük meg Strabismus manifestus. Nyilvánvaló a kancsalság, ha az eltérés egyszei ránézéskor azonnal feltnik. Lappangó a kancsalság (strabismus latens), ha a szem csak akkor tér ki, ha a kétszem látásból kizárjuk. :
43 2
Összehajtó kancsalságról
ha a szem
alis) szólunk,
gens, externus,
gens esetén a szem
Ha mus
lefelé,
ha
kifelé tér;
medi-
strábismus deorsumver-
strábismus sursumvergens esetén a szem
felváltva, hol az egyik, hol
alternans-ró\ szólunk.
A
s.
felfelé tér.
csak az egyik szem kancsalit, strábismus monola-
állandóan,
teralis-xó\,
ha a szem
laterális),
s.
(strábismus convergens, internus
befelé, széthajtó kancsalságról (strábismus diver-
Mind
meg
a másik kancsalit, strabis-
a két szem egyszerre sohasem kancsalit.
strábismus továbbá állandó lehet, vagy csak idkint jelentkezik.
Az elbbi a periodicus
s.
strábismus permanens
s.
persistens
az utóbbi a strábismus
,
intermittens.
Eltérleg
a
paralysises
strabismustól,
esetén a szem kitérésének nagysága
musos izom antagonistája irányban
concomitans
strábismus
nem csökkent. A szem ugyan a strabisnem mozog annyit, mint az egészséges
137b) ábra.
137a) ábra.
p = a kancsal szem szaruhártyája küls szélének helyzete, mikor mind a két szem
s
=
küls
szem
a kancsal szélének
szaruhártyája
helyzete, mikor a
má-
szemet elfedjük, p s = az eltérés nagysága milliméterekben.
sik (bal)
szabad.
kitérése ebben szem a hasonnev izom irányában, de amennyivel kisebb a irányában az összes az irányban, annyival nagyobb a strabismusos izom ;
kitérés tehát pl.
között a legnagyob abductio és legnagyobb adductio
csak olyan nagy a kancsal szemen, mint az egészségesen.
szem bár(vagy az eltérési szög) nagysága is egyenl marad a nincs igy. mely állásánál, migbénulásosstrabismus esetén ez amint tudjuk Az eltérés nagyságát számokban fejezhetjük ki és legegyszerbben úgy középvonalban, a szempár állapítjuk meg, hogy akkor, mikor a két szem a
Az
eltérés
méternyire tartott tárgyat néz, a kan csal szem alsó fekete krétával, szemhéjára, a szarúhártya küls szélének megfelelleg, eltakarjuk az egészséges vagy tintával jelet teszünk ( I 37 a ) ábra). Ezután hogy látotengelyet a szemet, és igy a kancsal szemet arra késztetjük, megjelöljük az alsó tárgyra irányítsa. A szem ilyen allasa mellett szinten 137b) ábra). széle áll szemhéjon azt a pontot, melyen a szarúhártya küls milliméterekA két megjelölt pont közötti távolság az eltérés nagyságát
magasságában
1
.
50—2
1
.
1
(
ben adja.
.
433
A
gyakorlatban azonban közelfekv okokból hanem az erre a célra szerkesztett eszközöket az u.
nem
igy járunk
el,
sir ab ometer ereket,
n.
goniometereket, esetleg a perimetert használjuk.
vagy
138. Legegyszerbb és leghasználtabb a Laurence-fé\e strabometer ábra). Az eszköznek félhold alakú részét az alsó szemhéj szabad szélére tesszük és megjegyezzük a foksornak azt a pontját, mely fölött a szarúhártya küls széle akkor áll, mikor mindkét szem egy, az elbb említett távolságban a középvonalban tartott tárgyat néz. Ezután eltakarjuk az egészséges szemet és újból megnézzük a foksoron azt a pontot mely fölött a szarúhártya küls széle akkor áll, ha egyedül a kancsal szemmel nézi a (
1
.
tárgyat.
módon milliméterekben
Ily
ságát, vagyis lineáris mértékkel.
fejezzük ki az eltérés nagy-
Ha
az
fokokban
eltérést
a kancsalsági szöget meglehets pontos-
akarjuk kifejezni,
úgy kapjuk, hogy minden 1 mm. helyébe 5°-ot teszünk. így a 3 mm.-nyi lineáris eltérésnek i5°-nyi kancsal-
sággal
meg,
sági szög felel
stb.
Az eltérés nagyságát a nézett tárgynak a szemtl különböz távolsága megváltoztathatja, úgy hogy az eltérés kisebb
esetleg
olyan
tárgy nézésekor,
melyet
távolságban tartunk, mint olyannak nézésekor,
Ha
vagy 150 cm. -nyíre van. távolságától
lüggetlen,
két méter
mely
a kancsalsági szög
absolut
strabismusról
a
IOO,
tárgy
szólunk,
ha
ellenben az eltérés a tárgy távolsága szerint változik, esetleg csak akkor mutatkozik, amikor a tárgy bizonyos, rendesen
közelebb
fekv
ávolságba
jut,
akkor a kancsalság viszony-
Laurencestrabometere.
lagos, relatív.
Ha ban az
nagyobb fokú, els pillanatra szembe tnik. Néha azonoly csekély, hogy alig tnik fel, viszont meg megesik, hogy
az eltérés
eltérés
strabismust velünk látni olyanokon, kik valójában
Ez az
u.
n.
nem
látszólagos kancsalság, strabismus apparens,
kancsalitanak.
szemben a
stra-
bismus ver us- sah
Hogy jük
el
:
a szem valóban kancsalit, azt a következ vizsgálattal dönta beteget felhívjuk, hogy mindkét szemével nézze a tárgyat, me-
középvonalban kb.
lyet a
1
m. -nyíre tartunk. Ezután eltakarjuk kezünk-
kel az egyik szemet, pl. a balt és megfigyeljük,
nem
változtatja-e
meg
helyzetét.
hogy a nyitva maradt szem Majd elvesszük kezünket a bal szem ell
mind a két szemmel nézetjük a tárgyat azután eltakarjuk a jobb megfigyeljük, hogy a szabadon hagyott bal szem változtatja-e meg irányát. A szem, mely a másik letakarásakor megváltoztatja helyés újból
;
szemet
és
kétszem nézés alkalmával el volt térítve, kancsalitott és azért abból a célból, hogy látó vonalát a tárgyra irányítsa, irányuló mozgást zetét,
a
végzett. Dr.
Hoor
:
Szemészet.
28
•
434 Strabismus concomitans esetén az elsdleges másodlagos eltéréssel.
Ha
eltérés
mindig egyenl a
a bal szemen összehajtó kancsalság
van és az eltérés 4 mm.-nek (elsdleges eltérés) a beidegzési impulsus, melyben a jobb szem bels egyenes izma részesül, midn ennek a szemnek elfedésével a bal pl.
meg
felel
szemet a tárgy nézésére kényszerítjük, éppen akkor látóvonalát a tárgytól 4
fed erny mögött
—
lagos eltérés).
A
befelé
téríti,
mutatkoznak,
ilyenek
lesz,
hogy a jobb szem
vagyis ezen a szemen
is
a
4 mm.-nyi strabismus convergens keletkezik (másod-
strabismusos betegek nagy ritkán
Ha
rl.
mm. -nyíre
akkor
panaszkodnak ketts
azok ellentétben
a
képek-
strabismus
paralyticus esetén jelentkez ketts képekkel, a szempár bármely állásá-
egyenl távolságban maradnak, ami természetes, mert az eltérés fka a szempár minden állásánál és irányánál ugyanaz marad. Kezdd strabismus esetén alkalmasint mindig vannak ketts képek és ha éltesebb egyénen fejldik a kancsalság, akkor a ketts képek
nál egymástól
öntudatra
juthatnak, azaz a beteg észre veszi ket, feltéve, hogy az
is
eltérített
szem nem annyira
nem
tudja
meglátni.
Ámde a kancsalság rendesen már a gyermekkorban fejldik,
tehát
gyengelátó, hogy a ketts képet
olyankor, amikor a beteg a ketts
tud
;
késbb azután már nem
valószínbbnek is
hogy
tartjuk,
mutatkoznak, mert az
gyengelátása történik, a
nem
is
igen
Leg-
kis
eltérített
szemnek
rendesen
ketts képek csakhamar elnyomatnak.
eltérített
nem
világrahozott
engedi azok érvényesülését és ha ez kivéletesen meg-
kancsalság esetén egynemek,
Az
még nem
mert teljesen elnyomattak. gyermekeken ketts képek
képekrl beszámolni
látja,
szem
A
ketts képek
befelé
széthajló kancsalság esetén keresztezettek.
látóélessége
jóformán mindig csökkent de a csökkenés ,
egyenes arányban az eltérítés nagyságával. A gyengelátást nem ritkán semmiféle tárgyi változás sem magyarázza meg, máskor és ez gyakoribb, szarúhártya homályokat, foltokat, astigmatismust stb. találunk.
nem
Az
áll
oki összefüggés a kancsalság és a kancsal
szem
gyengelátása között
nem állapítható meg biztosan, hogy azért mert a kétszem látásból kizárva, ideghártyájá-
kiderítve nincsen és rendesen lett e
nak
gyengelátó a szem,
mködés
képessége mindjobban csökkent
anopsia elmélet
— vagy megfordítva,
eleve rosszul látott és mert zavarta a
—
ez
az amblyopia ex
azért lett kancsal a szem, mert
kétszem
látást, szóval
nem
már
dönt-
het el az, hogy az amblyopia volt-e az elsdleges és a kancsalsag a másodfolytán lagos, vagy ellenkezleg az eltérés volt az elsdleges baj és ennek fejldött
ki
azután a rossz
látás.
a dolog, az kétségtelen hogy az olyan szem mely elrehaladottabb korban gyengelátó lesz, hajlandó az elteresre \ iszont való inkább az is, hogy mennél tovább áll fenn a kancsalsag, rendszerint annál
Bárhogy
áll
;
fogy az eltérített szem látása.
435
A
kancsal
beteg
látótere
valamennyire
szkébb,
kancsalitó egyéné és a test-látása határozottan fogyatékos.
tékosságot azonban
a
mint a
nem
Ezt a fogya-
gyakorlat nagyon csökkentheti, úgy, hogy .csak
figyelmes vizsgálattal deríthet
ki.
Néha a strabismusos beteg ferdén tartja a
fejét.
Hogy mi a kancsalság kifejldésének tulaj donképeni nézve még ma is igen eltérk a nézetek és valószin, hogy nem
Aetiologia.
oka, arra
szabad minden kancsalság létrejöttét egységes szempontból megitélni.
Egyes kancsalság-alakok. Leggyakoribb a befelé kancsalitás, ritkább a széthajtó kancsalság és legritkább és absolute véve
Az azonban
kancsalság.
kancsalsággal együtt
I,
elég gyakori,
st
2
mm.-nyi
is
ritka a fel és lefelé
hogy nagyfokú befelé, vagy kifelé felfelé, vagy lefelé kancsalitás áll
fenn.
Strabismus convergens mellett többnyire hypermetropiával találko-
%
Donders vizsgálatai szerint a befelé kancsalitóknak része túllátó. túllátás rendszerint középfokú (átlag 3 d.) ritkán nagyobb fokú. Körül-
zunk.
A
2%-a
belül
A már
a befelé kancsalitóknak közellátó.
strabismus
convergens az esetek túlnyomó nagy többségében
az els életévekben, rendszerint a 2
—
5.
életévben kezddik. Eleinte
csak közönkint jelentkezik és különösen akkor mutatkozik szembetnen, ha a gyermek apróbb tárgyakkal foglalkozik és igen közel tartja ket a
szeme
késbb
ele;
a strabismus állandósul és ha az egyik
szem rosszabbúl
mint a másik, majdnem kivétel nélkül a rosszabbul látón. A gyengelátást itt is ugyanazok a változások okozzák, melyekrl már megemlékeztünk. Ha a két szem kb. egyformán lát, rendszerint strabismus alternans lat,
fejldik.
Az okozati összefüggés a túllátóság és a befelé kancsalság között a következ A túllátó mar távolabb fekv tárgyak nézésekor is alkalmaz:
kodik, ezzel az alkalmazkodással a látótengelyek bizonyos összehajlása elvalaszthatlanul együtt jár. A látótengelyek fleg, ha nagyobb alkalmazkodásra volt- szükség, nem ritkán oly pontban találkoznak, mely a nézett tárgy eltt a szemhez közelebb van, vagyis az összehajlás nagyobb, mint a mennyi a tárgy távolságának megfelel a túllátó szem azonban a tárgyra alkalmazkodik. Ebbl kifolyólag zavaró ketts képek jelentkeznek. ;
Ha kodását
a tárgy 3 m. -nyíre van és a szem ilyen távolságra alkalmazmár ersebben igénybe veszi, az ehhez az alkalmazkodáshoz
pl.
kötött összehajlás oly nagy,
hogy a látótengelyek nem 3, hanem 2, vagy 2.5 m. -nyíre, tehát 0.5, vagy 1 m.-nyire a tárgy eltt találkoznak. így okvetlenül ketts képek jelentkeznek. Ezek azonnal megsznnek, mihelyt az egyik szemet eltakarjuk és az egyén csak a másikat használja, mert az osszhajlás okozta látás zavarok megsznnek a szabad szem erélyesen a tárgyra alkalmazkodik, az elfedett szem pedig összehajtó mozgást végez ;
es befelé kancsalit.
A
messzelátó csakhamar észreveszi, mennyivel jobb a 28 *
;
436
ha csupán az egyik szemét használja
látása,
fej tartással
és azért eleinte bizonyos iparkodik az egyik szemét a látásból kizárni, mely ilyenkor
mindig befelé kancsalit, végül állandó befelé kancsalság fejldik. Ez annál be, ha az egyik szem bármely okból gyengébben
könnyebben következik lát
a másiknál.
A
befelé kancsalság,
nem
midn
tekintve azokat az eseteket,
családokban örökölt baj gyanánt mutatkozik, vagy
midn
egyes
agy-megbete-
gedések mellett jelentkezik, hypermetropia, vagy más fénytörési rendellenesség nélkül
is
elfordul. Ezt talán a bels egyenes izmoknak a
küls
egyenes izmokkal szemben világrahozott nagyobb erejébl magyarázhat-
Különben rendes körülmények között is valamivel nagyobb a bels egyenes izmok mködés-képessége, mint a külské. Hogy ennek az erbeli külömbségnek ellenére még sem gyakoribb a befelé kancsalság, az azért van, mert a küls egyenes izmok nagyobb rugékonysága, a bels egyenes izmok nagyobb erejét ellensúlyozza. Ritkábban ugyan, de megtörténik, hogy strabismus fejldik ismételten visszatér oly szemgyuladások kíséretében, melyek nagy izgalmi
juk.
tünetekkel és blepharospasmusig
fokozódott
szemhéjgörcscsel járnak
gyermekek conjunctivitis hymphaticája. Ezekben az esetekben alkalmasint a bels egyenes izom reflectoricus görcsös összehúzódásáról van szó. Néha kimerít betegségek után is fejldik kancsalság, fleg diphthea
ilyen
ria
skarlát után.
és
Itt
valószínleg az alkalmazkodás bénulásával
áll
oki összefüggésben a kancsalság.
Strabismus divergens.
A
kifelé
kancsalság ellentétben a befelé kancsalsággal rendszerint
— 15
nem az els gyermekkorban, hanem többnyire a 10 még késbben fejldik. Az eltérés nagysága 1 és 3 mm. között váltakozik, nem oly nagyfokú, mint a befelé kancsalságnál.
A a
kancsalitó sokszor
a kancsal szem
oldala
életévben,
st
tehát rendszerint
felé fordítva tartja
fejét.
Az
esetek
% részben a
kifelé kancsalitó
szem
közellátó.
Az
oki össze-
a függés a strabismus divergens és a közellátóság között Donders szerint következ A közellátónak a tárgyat avégett, hogy tiszta képét kapja, nagyon közel kell tartania szemeihez, még pedig annál közelebb, mennél :
nagyobb fokban közebátó Ez a közeibe nézés nagymérv összehajlást Alkalmazkodását követel, hogy a látóvonalak a tárgyban találkozzanak. veszi igénybe, a közellátó csak csekély mértékben, vagy egyaltalában nem mert hiszen a nézett tárgy a távolpontjában, vagy ahoz, közel van. A nagyenes izmokra, fokú összehajlás természetesen nagy munkát ro a bels egy munkánál huzamosabb kifárasztja, kimeríti ket és így megtörténik, hogy ketts képek az egyik, vagy a másik szem kifelé tér. Ennek folytán azonnal
437
mind ersebben összetérit, végre azonban felhagy ezzel a fárasztó munkával és az egyik szemét vagy becsukja, vagy úgy fordítja a fejét, hogy az egyik szem a kétszem látásból kilegyen zárva. A kizárt szem associált kifelé mozgást végez, kifelé kancsalit. A szem kifelé térítését a beteg ösztönszerleg folytatja, mig végre a
jelentkeznek. Kiküszöbölésük végett a közellátó
kifelé kancsalság állandósul.
még
hogy a bels egyenes izmok a gyorsan fejld közellátósággal járó szemteke megnyúlás folytán ers megnyújtásnak kitettek. Ez könnyen okozza e'égtelenségüket s igy a küls egyenesek túlsúlyba jutnak a belsk fölött. Lefolyás. A kancsalság magától is csökkenhet és megsznhet, ami nem épen nagyon gyakori dolog, de megtörténik, azonban csak a túllátó egyének befelé kancsalságával. Itt befolyással van a kancsalság megsznésére az, hogy a haladó korral a szem fénytörési állapota változhat (és változik is) és a túllátásból' emmetropia lesz, esetleg a túllátóság még Igen elsegíti a strabismus kifejldését
az
is,
is átmehet. így megsznnek azok a befolyások és körü’mények, melyek a befelé kancsalság kifejldésére elsegít befolyással van-
közellátóságba
j
továbbá az
hogy az alkalmazkodás a haladó korral mindinkább fogy. Ez a csökkenés aránylag már nagyon korán kezddik s igy megtörténhet, hogy a szem a legersebb összehajlá»mellett sem tudja azt az alkalmazkodást elérni, mely szükséges, hogy a tárgyat tisztán lássa elmarad tehát a már hiábavaló alkalmazkodási megerltetés és nak. Tekintetbe
is,
;
vele együtt a strabismus convergens kifejldésére alkalmat szolgáltató összehajlás
A
is.
fenállott
gyenge látás a kancsalság gyógyulása dacára sem szo-
megsznik sokszor az a kancsalság is, mely kimerít betegségek kíséretében, mintegy izomgyöngeség folyománya-képen jelentkott javulni. Magától
kezett.
Orvoslás.
A
kancsalság
nem
o erativ orvoslásakor tekintettel
vagyunk
els sorban a kancsalsággal okozati összefüggésbe hozható egyébb rendellenessegekkel. Ha túllátást találunk, mindenekeltt domború üveget rendelünk. Mi mindig két üveget adunk, egyiket a távolba nézéshez, a másikat a közeli munkához, mert az üveg célja, az alkalmazkodás lehet kiküszöbölése. A beteg tehát állandóan visel üveget. Ha a kancsalság
megsznik az üveg elmaradhat, de tanácsosabb, hogy a beteg kánál még továbbra is használja.
közeli
mun-
Azonfelül ajánlatos a kancsal szemmel külön gyakorlatokat végezEzzel megakarjuk óvni a jóllátó szemet, hogy gyengelátó legyen, a már gyengelátót, hogy látása még jobban csökkenjen. A gyakorlatok
tetni.
abban
—
hogy a nem kancsal szemet naponta I 2 órára lekötjük szemmel olvastatunk. Ha ennek a szemnek látás élessége nagyobb mértékben csökkent, gyakran ersebb domború üveget kell adni. mely nagyit és igy a betk felismerését megkönnyíti. Kisebb gyérállanak,
és az eltérített
438
mekeken naponkint
2
—
3
nem
órára lekötjük a
kancsal szemet és igy
hogy kancsal .szemét használja. Sokszor csupán ezt ajánlhatjuk, mert a szemüveg törékenysége miatt, fleg igen élénk gyermekeknek, mégis kissé veszélyes. Igaz ugyan, hogy a domború
arra késztetjük a gyermeket,
üvegeknek rendesen csak szélei pattognak gyönge domború üveg szállásán is törik.
A rendeli.
ki
kagylószeren, de azért a
régebben használt kancsalsági pápaszemeket
ma már
senki
— Ha a kancsalság mellett más fénytörési rendellenességet
látóságot, astigmatismust) találunk, a
sem
(közel-
megfelel üveget rendeljük.
Alapjukkal befelé irányuló hasábokat, illetleg ilyen hasábos szemüveget is rendelhetünk, amivel az összetéritést csökkentjük.
vagy másféle pupillatágitó-szer becsepegtetésével is megpróbálkozhatunk, néha sikeresen, de ajánlják a pupülaszkit szerek becseAtropin,
pegtetését
Az elbbiekkel az alkalmazkodást függesztjük fel, az utóbbialkalmazkodás-munkát tesszük feleslegessé, mindkét esetben
is.
akkal az
tehát az alkalmazkodást, melynek a strabismus létrejöttében sokan szerepet tulajdonítanak, kiküszöböljük.
Nagyobb gyermekekkel végeztetünk, melyeknek az a
mködésre
gonistáját önálló
és
felnttekkel orthopaediás gyakorlatokat
célja,
hogy a túlersen
mköd
izom anta-
serkentsék.
A
gyakorlatokat úgy végezzük, hogy hasábok segítségével ketts képeket létesítünk és azokat oly irányba vetítjük, hogy csak az anta-
mködése nem tri, az
gonista
olvaszthatja össze ket. Minthogy a szem a ketts képe-
ket
antagonista erélyesen
mködik, hogy
a
ketts képeket
Ugyanerre a célra a stereoskopot is használjuk. Ha a kancsalság kimerít betegségek kíséretében, vagy után jelentkezik, a beteget minden szemmunkától, fleg a közeli munkától teljesen eltüntesse.
eltiltjuk és
ersít étrendrl gondoskodunk.
Ha
a strabismus az
elbb
említett eljárásokra nem gyógyul, csak mtéttel segíthetünk.
A
kancsalságot az ín lefejtésével (strabotomia, tenotomia) gyógyíthatjuk. Ezt vagy csak- az egyik, vagy szükség esetén mind a két szemen végezzük. Az ínmetszést továbbá az antagonista elrevarrásával köt-
hetjük össze, vagy csupán az izom elrevarrását végezzük. Az operatio idpontjára vonatkozólag eltérk a nézetek némelyek mennél korábban operálnak, mások azt ajánlják, várjuk meg az idt, mig a beteg a puber;
táson túl van, mert ismételten tapasztalták, hogy az ezen betegen késbb ellenkez irányú kancsalság fejldött.
id
eltt operált
Lappangó egyensúlyzavar. Synonymák sége,
küls
:
Jzomasíhenopia
dynamikai- vagy lappangó
,
az összehajlás- es a széthajlas elegtelen-
befelé és kifele kancsahtas,
egyenes izmok elégtelensége.
a bels- vagy a
.
)
.
,
439
Ez az utóbbi
diagnosis, melyet általánosan használnak,
nem
szaba-
mert az izom (sem a bels, sem a küls) nem elégtelen, amirl könynyen meggyzdhetünk, ha az egyenes izmok mködését az associált tos,
jobbra, vagy
balra mozgás
érdekében vizsgáljuk.
Ilyenkor azt fogjuk
hogy a bels egyenes izom (és a küls is) kellen és kifogástalanul mködik és hogy functiója csupán az összetéritéskor zavart. Ha a szempár izomkészüléke a teljes izomegyensúly állapotában van, mindkét szem pontosan a középvonalban tartott tárgyra (pl. tollnyél hegyére) irányul és ilyen állásban megmarad akkor is, ha az egyik szem elé ernyt tartunk és igy a szemet a kétszem látásból kizárjuk, látni,
vagyis ha az akár közelebbi, akár távolabbi tárgyra helyesen irányuló
szempár egyik szeme elé ernyt tartunk, azután az ernyt elvesszük, meggyzdhetünk, hogy a szem egészen nyugodt marad és semmiféle mozgást sem végez. Ez a szempár az absolut izom-egyensúly állapotában van ( ortophoria )
Az
ilyen kifogástalan rendes egyensúlybeli viszony ritka,
csekély anisometropiánál
még pedig aránytalanul gyakrabban térülés,
kifelé
dynamikai
összetérülés,
lappangó
dynamikai
(exophoria,
az összetérités lappangó elégtelensége ),
( esophoria,
mert még
az elfedett szem sokszor eltér (heterophoria)
is
szét-
sokkalta ritkábban befelé elégtelensége
széttérités
,
még ritkábban
felfelé
(hyperphoria) vagy
lefelé
és
(kataphoria)
Mindaddig, mig ezek a dynamikai elégtelenségek esek csekély fokúak, vagy semmiféle zavarral sem járnak, vagy csupán lényegtelen zavarokkal mihelyt azonban jelentékenyek, igen kellemetlen alanyi ;
tünetekre adnak
alkalmat.
Minthogy amint fentebb
jeleztük,
a lappangó összetéritési elégte-
enség (dynamikai széttérülés, kifelé kancsalság) aránytalanul gyakoribb,
mint a lappangó
széttéritési elégtelenség
(dynamikai összetérülés, befelé
következkben elssorban az elbbivel foglalkozunk. Nagyobb fokú összetéritési elégtelenség esetén a következket találjuk A beteg hosszabban tartó összetérit munkára képtelen. Olvasni, írni, varrni, stb., csak rövid ideig tud, azután a betk, varráskor az öltések elmosódnak, megkettzdnek, úgy hogy a beteg kénytelen a munkával felhagyni. Kis szünet után újból hozzáfoghat a munkához, de csakhamar es most mar gyorsabban, mint kezdetben, ezek a tünetek ismét jelentkancsalság), a
:
keznek
ha a beteg erlteti a munkát a szemben nyomó fájdalom, fejneuralgia stb. jelentkezik. Az ilyen egyén tehát minden olyan szemmunkára keptelen, mely hosszabban tartó összetéritést igényel. Ha tehat valamelyik betegünk hasonló bajokról u. n. asthenopia- ról és
fájás, szédülés,
panaszkadik, összetéritési elégtelenségre (a bels egyenesek en fiájára) gondolunk és ezt következképpen vizsgáljuk
—
:
,,u.
n.” insuffici-
A
beteg szemei
a középvonalban kb. 60 80 cm. -nyíre pl. tollnyelet tartunk. Ilyenkor a szempár állásában többnyire még semmiféle rendellenességet sem t;aelé
440
mindkét szem a tárgyra
lálunk,
irányul, a látóvonalak a tárgyban metszik
egymást. Ezután a középvonalban lassan közelitjük a tárgyat, melyet a beteg folyton néz
;
ha az összetérités
bizonyos távolságra az összetéri! és
még
elégtelen,
azt fogjuk látni,
akadálytalanul történik, de azután
a szemeken rángatózó mozgás mutatkozik,
végül,
ha a tárgy még vala-
A
mivel közelebb kerül, az egyik, vagy a másik szem kifelé tér. mozgások már az erltetett beidegzés mellett tanúskodnak.
Ha
a másik
és
ernyt (papírlapot) tartunk, akkor az Ha az ernyt a szem ell elvesszük, azt
szem
elé
szem azonnal kifelé tér. hogy a szem újból a tárgyra irányítja látóvonalát,
eltakart
A kétszem 11
befelé mozog.
vizsgáláskor ez a kifelé eltérés
nem mutat-
kozik oly hamar, mert a bels egyenes izmok erélyes be-
8°
°
rángatózó
a tárgyat csupán az egyik szemmel nézetjük (60—80 cm.-nyi
távolságból)
látjuk,
hogy
melynek jelentkezése pillanatában azonnal zavaró ketts képek mutatkoznak. Az egyik szem eltakarásakor, kétszem ket-
idegzéssel
megakadályozzák a
kifelé eltérést,
ts képek nem jelentkezhetnek és
épen azért a szem, mely-
ben megvan a hajlam a kóros széttériilésre, elfedésekor azonnal kitér, mert nincs többé érdekében a széttérülést, a kifelé kancsalitást elnyomni. Innen ered a lappangó
t
kifelé kancsalság elnevezés.
A
leírt
vizsgálattal azt állapítjuk meg,
téritési elégtelenség
össze-
forog fenn és abból, hogy a kifelé
el-
nagyobb távolságú tárgyakra történ kor következik-e már be, vagy csak akkor, ha a tárgy közelebb jut a szemhez, azt is megmondhatjuk, hogy összetérités-
térés
139. ábra.
Graefe Albr. egyen súly
hogy
az elégtelenség nagyfokú,
kísérlete.
,
,
vagy csekélyebb. Az
elégte>
,
nagysaganak pontos meghatarozasara es szamokban kifejezésére vagy a Graefe Alb. vagy a Graefe Alfr. kísérletét lenseg
alkalmazzuk.
A
Graefe Albrecht-íéle
u.
n.
egyensúly kísérlet a
következ
:
Fehér
vékony, fekete vonalat es erre 3 5 uim. átmérj fekete pontot rajzolunk 139- ábra). Ezt a lapot a beteg szeme az eltt kb. 40 50 cm.-nyi távolságban a középvonalban tartjuk. Ezután vagy egyik szem elé, ersebben tör hasábot helyezünk, alapjavai fel-, zavartalan, akkor lefelé. Ha a két szem izmainak egyensúly- viszonya mindkét a hasáb pontosan egymás fölött álló ketts képeket letesit, azaz papirlapra,
merlegesen
álló
1
(
—
.
pont egymásfölött a merleges vonalon elégtelen és kóros széttérülés következik nesen egymás
fölött,
hanem
áll ;
be,
ha azonban az összehajlás akkor a két pont nem egye-
ferdén egymás fölött
vonalon, a másik a vonaltól jobbra, vagy balra. Ezután az els hasáb elé másik hasábot befelé áll és
all,
azaz,
az egyik a
melynek egymás az a hasáb, mely a két pontot a merleges vonalra teszünk,
éle
fölé
441
megfelel az elégtelenség nagyságának, azaz ezen hasáb
tereli,
nek nagysága
törszögé-
kifejezi az elégtelenség fokát.
a bal szem elé 20° -ú hasábot tartunk élével felfelé és mindkét szemmel a merleges vonalon lév pontot nézetjük, akkor az izmok egyensúly-viszonyának zavartalan volta esetén, két pont látszik, mely a vonalon
Ha
pl.
egymás fölött áll. A magasabban álló pontot a bal szem látja. Mihelyt azonban az összetérités elégtelen, a fels pont jobb kéz felé tér, azaz keresztezett ketts képek mutatkoznak. Ezután ugyancsak a bal szem elé élével kifelé irányuló hasábot teszünk. Tegyük fel, hogy a l2°-ú hasáb a magasabban álló pontot az egyenes vonaltól balkéz felé tereli, az az a kettsképek egynemek lesznek, akkor az a hasáb az elégtelegségnél ersebb. Nyolc fokos hasáb valamivel közelebb hozza ugyan a merleges vonalhoz a magasabban álló pontot, de nem magára a vonalra ez a hasáb gyengébb az ;
elégtelenségnél
;
végül a lO°-ú hasáb teljesen egymás fölé a vonalra helyezi
a két pontot, akkor azt mondjuk, felel
hogy az
össztéritési elégtelenség io°-nak
meg.
A
Graefe Alfréd-íéle kísérlet a
következ
:
A vizsgálandó fehér
lapra rajzolt fekete pontot néz, melyet 30 cm. -nyíre a
papír-
szeme eltt a közép-
vonalban tartunk. Ezután az egyik szem elé hasábot tartunk, befelé irányuló alappal, a másik szemet pedig ernyvel (papírlappal) eltakarjuk.
Néhány
múlva az ernyt elvesszük és megfigyeljük, vájjon a szem, anélkül, hogy a legkisebb mozgást végezné, a tárgyra irányul-e, vagy pedig mozgást végez azért, hogy látóvonalát a pontra irányítsa. Ha a szem ilyenkor befelé, az orr felé mozog, akkor a másik szem elé tartott hasáb gyöngébb az összetéritési elégtelenség fokánál, ersebb hasábbal kell helyettesíteni és az a hasáb, melynek alkalmazásakor az eltakart, majd szabadon hagyott szem nem mozog, felel meg az összetéripillanat
tési elégtelenség
Meg
(lappangó széttériilés) fokának.
hogy az elégtelenség foka más
más lesz aszea mint a vizsgálásra szolgáló tárgyat (pontot) közelebb vagy távolabb tartjuk a szemtl. Minél közelebb áll a tárgy, annál nagyobb fokúnak kell jegyezni,
és
rint,
mutatkozik
és megfordítva. Erre természetesen figyelemmel kell lenni, ha nagyobb idközökben végzett vizsgálatokkal arról akarunk meggyzdni, hogy a elégtelenség fokozódott-e vagy megállapodott.
Aetologia. Az egyensúly zavaroknak leggyakoribb oka functionalis természet es az illet izompár rendellenes beidegzésén alapul ritkább oka az izompár világr ahozott gyengesége. ;
Az összetérités elégtelenségét (lappangó szétterülést) leginkább közelfként haladó küzellátóság esetén találjuk. Ez abban leli magyaráza-
látóság,
hogy a közellátó a tárgyat igen közel tartja a szeme elé, hogy tisztán alkalmazkodását pedig, mely a szükséges összeterülést megkönnyíti, egyaltalában nem, vagy alig veszi igénybe, hiszen a tárgy a szem távolpontjában, vagy ehez legalább nagyon közel fekszik. Nem alkalmazko. tát,
lásson,
442 dott
szemen
azonban a látótengelyen párhuzamos
tehát az összetérül szemtengelyeket a
igyekeznek
állásra
törekednek,
küls egyenes izmok maguk
felé
ami lappangó széttérülésre vezethet. Ezzel ellentétben a messzelátó minden távolságra alkalmazkodik terelni,
ezzel karöltve a
bels egyenesek
és
összetéritésre
ösztönöztetnek. Ennek összetérülés (széttérülési elégtelenség) lehet a következménye. Összetéritési (és széttéritési) elégtelenség, egészen függetlenül a szem
meg lappangó
fénytörési
állapotától
hosszantartó, kimerít
betegségek
kíséretében
is
jelentkezhet.
Nem
tekintve a kimerít betegségekben mutatkozó elégtelenségeket, melyek rendesen meggyógyulnak, vagy legalább lényegesen Lefolyás.
javulnak, az elégtelenségek többnyire állandóak maradnak, növekedhet-
nek
és tartós kifelé-,
is
Orvoslás.
Az
vagy
befelé kancsalitásba
mehetnek
át.
elégtelenségek orvoslása csak akkor válik szükségessé,
ha nagyobb fokot érnek
el és
kíséretükben az
elbb
említett alanyi bajok
jelentkeznek.
következket jegyezzük meg. Mindenekeltt a szem fénytörési hibáját, a megfelel üveggel javítjuk. Közellátóknak a közeibe használatra is adunk üveget, mely az irás, olvasás távolságát 30 35 cm. -nyíre kitolja. Ezzel elérjük, hogy a beteg a tárgyat nem hozza ^olyan közel a szeméhez és igy az összetérités sokkal csekélyebb lesz, azonfelül meg a szemet alkalmazkodásra is késztetjük, ami az összetéritést Orvoslásukról
a
—
megkönnyíti.
Leghasználtabb helyi orvoslás az állandó áram, jóllehet az eredmé-
nyek kevéssé kielégítk.
Az
orthopaediás gyakorlatok, amint azokat szemizombénulások ellen
végezzük, elégtelenség esetén nincsenek helyén.
meg
haladja
Ha
az elégtelenség
nem
a 6°-ot, hasábos szemüveget rendelhetünk, a hasábot mind-
két szemre egyenlen
elosztva.
Ha
pl.
a közeibe nézéskor, a rendes
írási,
vagy olvasási távolságban 6°-nyi összehajló elégtelenséget találunk, akkor mindkét szem elé a közeli használatra 3°-ú hasábot rendelünk, befelé irányuló alappal.
már említett okoknál fogva nem adunk. De a gyenge hasábos szemüveg sem szükséges feltétlenül, mert csekélyebb fokú prizmás hatást a gömbidomú vájt üveg is kifejt, ha nem az üveg közepén
Ersebb hasábokat
a
így közellátók összetéritési elégtelensége esetén az üveget úgy rendeljük, hogy a talált pupillaris távolsághoz 2 3 mm.-t hozzáadunk. Az összetérités nagyobb fokú és zavaró elégtelensége ellen operatíve jár-
nézünk
át.
hatunk
el.
—
A mtét
a
küls egyenes izom
átmetszése, esetleg a bels egye-
elrevd rásával. Ha az egyik szemen ersebb a lappangó szettérülés, mint a másikon, elször az elbbin végezik szívesebben a mtétet. A mtét végeredménye azonban sokszor épen nem kielégít, ami a pillanatnyi eredmény mérlegelésének nehézségében rejlik. Az eredmény mer-
nes izom
443
I
cgclésérc nézve körülbelül a
következk mértékadók. A mtét utón ne azaz a bels egyenes izom ne kerüljön túl-
következzék be összetérülés, súlyba az átvágott küls egyenes u. n. electiós
fölött.
mtét
Közvetlenül a
irányban tartott tárgyra ne legyen összehajlás
hasáb értékénél ne tegyen ki többet. Electiós irányban akkor van a tárgy, ha belül l5°-nyira áll a középvonaltól, a
nem
3
es
után az
ha van,
j -u
m.-nyi távolságban, körül-
operált
szem irányában.
Ha
ilyen távolságban és ilyen irányban tartjuk a fekete pontot a fehér papír-
vagy lefele irányuló hasábot teszünk, akkor a keletkez ketts képeknek egymás fölött kell államok, vagy ha nem állanak teljesen egymás fölött, legfeljebb 3°-ú hasáb elegend legyen arra, hogy ilyen helyzetbe juttasa ket. Graefe Alfr. úgy tapasztalta, hogy a legjobb végeredmény akkor várható, ha a küls egyenes izom átvágása után a szem kifelé kitérése körüllapon és az egyik szem
elé
alapjával
fel,
belül 4 mm.-rel csökken.
4
—6
Ha
a másik szem operálása
héttel
késbb
is
szükségesnek mutatkozik, ezt csak
végezzük, amikor az elször operált szemen az ered-
ményt véglegesnek vehetjük. kimerít beteg-
Ela az összetérités (vagy széttérülési) elégtelenség
ségek után jelentkezett, a helyi orvosláson felül
ersít
diaetáról
gondos-
kodunk.
A
széttéritési elégtelenség
aránytalanul
kancsalság)
asthenopiás bajokra; ellene szóba,
sokkal
ritkábban
vezet
melyeket az összetéritési elégtelenség ellen alkalmazunk.
A mtét
ebben az esetben a bels egyenes izom
és
a
szemizmok görcse.
szem küls izmának úgy
tetania,
átmetszése
varrása.
A A
még
és
szükség esetén ugyanazok az eljárások kerülnek
küls egyenes izom elre
tosis,
(lappangó összetérülés, dynamikai befelé
ritkább
tónusos valamint clonusos görcse athe-
Thomsen-iéle betegség,
,
chorea,
hysteria,
hydrokephalus,
továbbá meningitis basilaris eseteiben látható. Tónusos görcs esetén az egyik, vagy a másik, vagy több izom görcsös összehúzódása folytán a szempár befelé, vagy kifelé lefelé, vagy felfelé tér. epilepsia, eklampsia,
,
A
meningitis basilaris kezdeti szakában az izomgörcs sokszor clonusos jelleg, tehát rángások alakjában nyilvánul.
Együttes eltérés (déviation conjugée). Minden valósziniiség szerint a szemizomidegek associatios középpontjában fészkel agybantalmakban a szem együttes, associált mozgása a jobb, vagy balkéz fele, illetve felfelé, vagy lefelé hiányos, vagy lehetetlen. Többnyire a be-, vagy a kifelé mozgás hiányos.
444
Ha
a beteg
pl.
semmiféle eltérést
oly tárgyat néz, mely a középvonalban
nem
látunk.
Ha
a tárgyat a bal kéz
a szemeken
áll,
felé visszük, a
beteg akadalytalanul követi mindkét szemével, de ha a tárgy a jobbkéz felé kerül, akkor a két szem a középvonalig követi a tárgyat, a középvonalban
azonban
mindkét szem megakad
és
nem mozog tovább
jobbkéz
felé.
Hogy
a jobbkéz felé associált szemmozgás elmaradásának nem a bal szem bels egyenes izmának bénulása az oka, hanem más, azt azzal, a kísérlettel bizonyíthatjuk,
hogy a
középvonalban
közelitjük a szemhez és ilyenkor
tartott
tárgyat
meggyzdhetünk, hogy
a tárgyra teljesen akadálytalanul történik,
mindjobban
az
összeterités
bels egyenes
a bal szem
izmának bénulásáról tehát szó sem lehet. Ugyanígy a balkézfelé együttes szemmozgás is kimaradhat, anélkül, hogy az összetérité.s kísérletekor a jobb szem bels egyenes izma elégtelenségének, vagy bénulásának nyomát is
látnok.
Ilyen
esetekben idvel
jobb, illetleg a bal oldalra
vagy meggf ordítva
nyomán
mind a
eltér,
két szem együttesen, állandóan a
tehát a
jobb szem
és létrejön az eltérésnek az az alakja,
együttes eltérésnek déviation conjugéenek ,
a bal befelé,
kifelé,
melyet Prévost
mondunk.
Ezt a jelenséget, úgy az associáló középpontok bénulásával, valamint azok izgalmával magyarázhatjuk, amellett a nagyon elfogadható feltevés mellett,
hogy az egyik oldalon közös
beidegzési középpontja van az
associált
jobbkéz felé mozgásnak, a másik oldalon a balkéz felé mozgásnak.
Ha
a beteg
pl.
vagy akár állandóan, a szempár nyugodt, a jobbkéz felé néz, akkor feltehet, hogy a balkéz
órákon
át,
mozdulatlan
tartásakor
felé associáló
mozgás-középpont bénult. Ezt a középpontot a jobb agyteké-
ben keressük
és azért ilyenkor azt
szoktuk mondani, hogy
,,a
szempár a
betegség gócát nézi.“
Ha a szempárnak ugyancsak ilyen szemek nem állanak nyugodtan, hanem görcsöt látunk rajtuk, eltérést
az
akkor azt tehetjük
jobbkéz felé együttes
eltérésekor, a
rángatózó mozgásokat, fel,
hogy a jobb kéz
felé
clonusos
együttes
Ezt a köazért ilyenkor azt szoktuk mondani,
associált jobbra fordítási középpont izgalma okozza.
zéppontot a bal agytekében keressük
és
hogy
,.a szempár a betegség gócától elfordul." A jobb, vagy a bal kéz felé együttes eltérést azzal is magyarázták, hogy az abducens-magból kikerül idegrostok egyrésze az ellenkez oldal bels egyenes izmába megy. így a bal abducens rostjainak javarészevei a bal szem küls egyenes izmát látja el és csekély számú rostot küld a jobb szem bels egyenes izmába. A bels egyenes izom összetéritó mozgását
tisztán az oculomotorius közvetiti, az associált befelé mozgást pedig az
ellenkez abducens-ideg rostjai és igy érthet, hogy a bal abducens megbetegedésekor a jobb szem összetérit mozgása lehetséges ugyan, de az associált befelé, balkéz felé mozgás nem. Az együttes eltérés prognosisa komoly, orvoslása medd.
445
Szemrezgés. Nystagmus. Nystagmuson a szemizmok clonusos görcsein alapuló azt a jelenséget értjük, mikor a szem folytonosan gyors, rezg mozgásokat végez, melyek csak akkor sznnek meg, ha az egyén alszik. A rezgés néha a szemek bizonyos helyzetében gyérebb és kitérései kisebbek, más helyzetében srbb és a kitérései nagyobbak, néha meg csak bizonyos irányban nézéskor jelentkezik a rezgés. Rendesen mind a két szem
rezeg.
vagy a viszintes, sokkal ritkábban a merleges, vagy valamelyik ferde dell máskor meg gyors körforgásokat végez a szem. Eszerint megkülönböztetjük a nystagmus oscillatoriust és a nystagmus
A
rezgés iránya
;
rotatoriust.
A
nystagmus
oscillatorius
lehet
horizontális,
verticalis
és
diagonalis.
Az esetek túlnyomó nagy részében mindkét szem egyszerre rezeg ugyanabban az irányban, kivételesek azok az esetek, midn az egyik szemnek kifelé, vagy lefelé mozgása pillanatában a másik befelé, illetleg lefelé mozog. A szem külsleg, valamint a szemtükörrel vizsgáláskor is rendes lehet, máskor azonban, és ez sokkal gyakoribb, szaruhártya foltokat és homályokat, nagyobb fokú törési
világrahozott fejldési hibákat, igy
és
A
nystagmusos szem épen azért rendszerint többé-kevésbbé gyengelátó, de azért rendes látású szemeken is
astigmatismust, albinismust stb. találunk.
találhatunk szemrezgést.
A
beteg a szemek folytonos rezgése
rezegni, rendszerint nincs
is
tudomása
ellenére a tárgyakat
nem
látja
Nystagmus kíséretében nem
bajáról.
ritkán kancsalságot, fleg befelé kancsalságot találunk.
A
szemrezgés rendszerint
már
az els gyermekkorban mutatkozik és
ilyenkor alkalmasint mindig világrahozott.
Ugylátszik
gyengelátással függ össze.
ménye a szemrezgésnek
Ez
nem a következnem tanulja meg a
az oka és
mert a szem gyengelátó, azért gyermek a nyugodt fixálást. De azért nem minden esetben gyengelátás az ok. Szerzett módon elfordul a nystagmus disseminált sklerosis, pachy;
meningitis, meningitis cerebrospinalis, veleszületett
más is
agy- és gerincagy-betegségekben.
A
ataxia eseteiben és
labyrinthus megbetegedése mellett
aránylag gyakori a nystagmus és a Méniére
-
féle
tünetcsoportnak egyik
Ebben az esetben a rezgés fleg akkor lesz gyorsabb, ha a szem a megbetegedett labyrinthussal ellenkez irányban néz. A fül kifecskendezésekor néha múló természet nystagmus jelentkezik. tünete.
Érdekes alakja a szerzett nystagmusnak a bányászok, még pedig jóformán kizárólag a kszénbányászok szemrezgése, melyet a bányamunkával járó sajátszerü és
megerltet szemtartás okoz. Azok a bányászok ugyanis kik a szenet vágják és épen csak ezeken mutatkozik idvel a szemrezgés, vagy hanyatt
fekve,
vagy gugolva, a csákányt két kézzel fogva, maguk
446 fölött
vágják a szenet
megerltet
ezért
és
szemüket állandóan
Ez a
felfelé irányítják.
összehajlás az oka a nystagmus kifejldésének.
felfelé
A nystagmus állandó csak nagyon ritkán múlik el. Kivétel bányászok szerzett nystagmusa, mely meggyógyul, ha az illet a foglalkozásával felhagy ha foglalkozását újból folytatja, a már megsznt nystagmus rövidesen megint begköszönt. Lefolyás.
,
ez alul a
;
Orvoslás.
A
világrahozott nystagmussal szemben minden orvoslás
medd. Ha
rendszerint egészen
a szemrezgés mellett befelé kancsalságot
találunk a bels egyenesen tenotomiát végzünk. Fénytörési rendellenesség a megfelel javító üveget rendeljük. Azonkívül villanyoz-
jelenlétekor
hatjuk a szemet az állandó árammal, vagy strychnin befecskendezésekkel a halánték bre alá tehetünk próbát. Az ersít étrend satnya egyéneken
mindig helyén való.
aknákban
folytatott
A nystagmusban szenved kszénbányászokat az munkájuktól eltiltjuk.
Egyéb mozgás rendellenességek. Dissociált szemizombénulás. Ezt a
tünetet fleg tabeses betegeken
abban áll, hogy eltekintve egy, vagy több szemizom bénulásámelynek következtében a szem a bénult izom, illetleg a bénult izmok irányában hiányosan, vagy egyáltalában nem mozog, a szempárnak egymástól függ (coordinált) mozgásaiban is dissociatio jelentkezik, mely az izombénulással semmiképen sem magyarázható azaz az egyik szem oly mozgásokat végez, melyekben a másik vagy nem, vagy csupán elkésve találták és tól,
;
és
hiányosan vesz
láljuk a coordinált
dalon a levator
részt,
holott részt kellene venni bennük,
mozgások elmaradásának
emeli a szemhéjat,
a
okát.
így
pl.
pupilla a körizom
nem
ta-
az egyik
ol-
és
hatása
alatt
és a másik oldalon a szemhéj emelése elmarad, a pupilla nem szükül meg, vagy mindkét mozgás csak elkésve következik be. Más esetben az egyik szem nyugodtan valamely tárgyra irányul, nem mozog, a másik szem pedig önállóan mozgásokat végez. Irányulási rezgés. Jóformán mindig sklerosis multiplex kapcsán látták A tünet abban nyilvánul, hogy a látótengelyek valamely tárgy nézésekor teljesen symmetriásan a tárgyra irányulnak, de valamennyire a,
megszükül
a következ pillanatban állásuk akként változik, hogy a tárgy mögött metszik egymást, majd csakhamar pontosan anezett,
tárgy eltt találkoznak
tárgyban találkoznak.
;
A
látótengelyeknek ez a változó irányulási mozgása
villámgyorsasággal történik, de azért jól megfigyelhet. Két-három ilyen mintegy reszket irányulási mozgás után a látótengelyek a helyes állásban
nyugodtan megmaradnak. Cyklusos (világrahozott) oculomolorius megbetegedés. Ez a tünet majd-
következképen nyilvánul. Teljes oculomotorius bénulás mellett az egyik, vagy a másik, az oculomotorius
nem
minden esetben
világrahozott és
-
447
izomban, rendszerint a fels szemhéjat emel izomban, 3 perez a szivárványhártya záróizmában és az alkalmazkodás izomban, I által beidegzett
—
melynek eredményeképen a nyi idközökben lelógó szemhéj lassan emelkedik, mindaddig, mig egészen rendesen áll, a nagy mértékhen tágult szembogár összehuzódik és a közelpont a szemhez szembogár 10 közeledik, 5 15 másodperc múlva újból beáll a ptosis és a kitágulása. Ez a tünet még alvásközben is ugyanazokban az idkötetaniás görcs jelentkezik,
— —
zökben megismétldik.
Ez is világr ahozott rendellenesség. Néha csak az egyik, máskor mind a két szem a középvonaltól kifelé egyáltalán semmit sem mozog és ennek dacára sem fejldik ki a másodlagos összehúzódás nélkül.
AbcLuctiohiány
szemnek
antagonista
kitérése az
felé,
holott szerzett abducens bénulás
mellett az antagonitának (bels egyenes izom) ez a másodlagos
turája és igy a
Ennek bénulásról
A
szemnek
befelé kancsalsága
a tünetnek okát szintén
nem
nem
contrac-
sohasem szokott elmaradni.
ismerjük.
Egyszer abducens-
lehet szó.
Ez az ugyancsok világrahozott mozgáshogy bizonyos irányú szemmozgások al-
szemgolyó visszahúzódása.
abban nyilvánul, kalmával, melyek mindig korlátozottak, a
rendellenesség
szemgolyó a
szemgödörbe
süpped.
Ez a süppedés, vagy visszahúzódás 5 tehet. Az esetek túlnyomó többségében a
— 6 mm.-t, kifelé
st
ennél többet
is
mozgás korlátolt, vagy mindig a szem befelé
lehetetlen és a szemgolyó visszahúzódása ilyenkor
mozgásával következik
Egy
be.
esetben minden irányban korlátozottnak
találták a szem mozgását és a szemgolyó visszahúzódása minden erltetett szemmozgásnál bekövetkezett.
A
szemizmok
sérülései.
A
szemizmokat a szemgödörbe hatoló eszköz, vagy idegen test zúzhatja beszakilhatja, vagy tapadásuk helyérl leszakíthatja. Leggyakoribb a fels szemhéjat emel izom és a bels egyenes izom direct sérülése, ritkább az alsó és a fels egyenes izomé. Néha több izom egyszerre sérül meg. ,
Az izomsérülés
diagnosisa úgy az
anamnesis, valamint a tárgyi váltöbbnyire nem ütközik nehézségbe. Ott
tozások
tekintetbevételével
látjuk a
köthártya sebét és körülötte a kisebb-nagyobb kiterjedés vérnéha még az izomnak részben, vagy egészben leválasztott inát is
aláfutást,
meglátjuk a folytonosság-megszakításban. A szem a sérült izom irányában nem mozog, illetleg a fels szemhéj önként nem emelhet.
Ezeknek az
izom-sérüléseknek prognosisa aránylag igen kedvez,
mert úgy az izom teljes ketteszakitasa, valamint beszakitása esetén az izomvegek összevarrása rendszerint teljesen helyreállítja a szemgolyó mozgékonyságát. A csupán beszakitott izom összevarrására nincs is
448
mert az izom rendszerint magától is összen. Ha oly régibb kelet izomsérüléssel van dolgunk, melynél a leszakadt izom hátrább húzódva tapadt meg a sklerához az izmot leválasztjuk uj tapadása helyéfeltétlenül szükség,
rl
és
megkíséreljük
az igy elért
Ha
elrevarrással régi tapadása helyéhez
eredmény nem
rögzíteni.
Ha
elégséges, az antagonistán tenotomiát végzünk.
a sérülés következtében gyuladás és kiterjedtebb heges össze-
növés következett be a
sklera, az
nem
a
módunkban
lesz
izom és a Tenon tok között, igen gyakran szem mozgékonysági hiányán és visszás állásán
segíteni.
Nyilván az izom zuzodására, vagy beszakadására vezethetk vissza azok a hol múló, hol állandó szemizombénulások is, melyek szülési akadály esetén a fogó alkalmazása után jelentkezhetnek. Ezek tehát nem
eredet bénulások. A szemizmok sérülés folytán másodlagosan is megbetegedhetnek, mégpedig oly fejsérülések folytán, melyek az izmot ellátó ideget, vagy egyenesen (idegen test, eszköz), vagy a sérülés okozta vérzés csonttörés stb. centrális
,
folytán bántalmazzák.
sok tehát szintén
Az
ilyen sérülések után jelentkez szemizombénulá-
orbitalis, basalis és nuclearis
eredetek lehetnek
csupán egy-egy izom bénulását okozzák, vagy több izomét. nulás, esetleg a látóideg sérülésével és egy,
szövdik
vagy
megvakulással
hogy orbitalis, banézve azokra utalunk, miket a szemizombénu-
sérülés helyét és a bénulás eredetét
nuclearis-e, erre
lásokról szóló fejezetben
A
kétoldali
vagy
össze.
Ami, a salis,
vagy
és
Az izombé-
sérülés okozta
már
nem
kifejtettünk. teljes
bénulás igen sokszor teljesen
ldik, fleg akkor, ha vérzés az oka.
ban a magot
pl.
illeti,
A
vér felszívódik.
Ha
visszafej-
a vérzés azon-
még javulás még más idegre is
egészen elpusztította, akkor természetesen
sem várható, st a vérzést követ
elfajulás-folyamat
átterjedhet és igy folytatólag több izom
betegszik
meg.
Nagyjában véve azonban azt mondhatjuk, hogy a sériiléses eredet centrális szemizom bénulások prognosisa kedvezbb, mint a nem sérüléses eredetüeké. Ez különösen a nuclearis eredetüekre áll, melyeknek prognosisát
általában jónak mondják.
Az
orvoslás
fleg
tüneti. Fejfájás, gyuladásos jelenségek jelenlétekor
jeges borogatás a fejre.
A
felszívódás elsegítésére
belsleg jodkalium.
Szemizomfájdalom. Szemizomrheuina. szemizmok Rctrobulbaris látóideg gyuladás mellett sokszor, a küls ugyanezt általátrichinosisa esetén mindig fájdalmas a szemmozgás. Néha is találjuk. nos meghlés, nátha, influenza és rheumatismus kíséretében
Ekkor szemizomrheumáról szólhatunk.
449 Legcélszerbb, ha a beteget ilyenkor néhány napig egyenletes hmérséklet szobában, esetleg ágyban tartjuk. Este vegyen meleg fürdt,
vagy
I
—— 2
3 gr. salicylsavas
nátriumot, vagy ugyanannyi aspirint, vagy
diaspirint.
A
fájdalom igy rendesen néhány nap alatt enyhül, majd megsznik.
A Épen
szemizmok daganatai.
hogy a test egyébb izmaiban az elsdleges daganat a küls szemizmok valamelyikében is nagyon ritka az elsd-
úgy, mint a
felette ritka,
legesen fejldött, akár
jó,
akár rossz indulatú daganat.
A bels egyenes izmon
két esetben láttak kereksejtes sarkomat, mely a
legnagyobb valószinüséggel az izomból indult Ízben
;
a fels egyenes izmon egy
ugyancsak sarkomát találtak mely sérülés után fejldött
a szemhéjak záróizmának rhabdomyomáját
Dr.
ki
Hoor
:
Szemészet.
és látták
is.
29
IV.
A
szem fénytörésének
RÉSZ.
és alkalmazkodásának hibái.
Utalunk a szemvizsgálás módjait tárgyaló fejezetben a szem fénytörésérl és alkalmazkodásáról, annak subjectiv és objectiv meghatározásáról és a fénysugaraknak törésérl a különböz optikai közegek által (sphaerás,
cylinderes lencse,
hasáb) elmondottakra és
itt
csupán
arra
mutatunk reá, hogy a szem fénytani tekintetbl u. n. középpontozott optikai rendszer. Ezen az olyat értjük, melynél az összes gömbidomú törfelületeknek középpontjai egy egyenesben, a rendszer ftengelyében fekszenek. ftengelyen három pár egymással kapcsolatos sarkalatos pont foglal
A
a két gyjtpont, a két fpont és a két csomópont. Az els gyjtpont második gyjtés az els fpont közötti távolság, az elüls gyüjttávolság, a Az els gyüjtotavolsag. pont és a második fpont közötti távolság a a hátsó
helyet
:
álló a a ftengelyen álló sik az elüls fosik, a hátsó fpontban egyesülnek, hátsó fsik. Az elüls gyjtpontban (A) mindazok a sugarak rendoptikai az párhuzamosan melyek jobb kéz felül esnek a ftengelylyel balkéz felül esnek szerre, a hátsó gyjtpontban (f 2 ) mindazok, melyek (h 2 ) képe, másiknak párhuzamosan a ftengelylyel az egyik fpont (hj a
fpontban
;
minden átmegy
mely az els csomóponton eredeti irányával azonos marad
sugár, és
(kj) (
1
.
halad
át,
140. ábra).
a másikon (k 2 )
is
Valamely pontnak
451
gyjtponton
képe ott van, ahol egy az elüls
ftengelylyel párhuzamosan tovább az elüls csomóponton halad át
;
men
áthaladó és törése után a
sugár azt a sugarat metszi, mely
a-nak, b a képe.
Ilyen középpontozott opticai rendszer tehát a
törfelületek a szaruhártya felülete és a lencse
szem; a gömbidomú
felületei, a
elüls csarnokban, a két csomópont a lencsében, a hátsó metropiás szemben a macula luteában van.
A
Helmholtz-Listing-íéle u. n.
,,
két
fpont
az
gyjtpont em-
elemi szem "- ben az elüls
gyjtpont
mm. -nyíre van a szem eltt, az els fpont 1.750 mm. -nyíre a másomm. -nyíre, az elüls csomópont 6.966, a második 7.331. a hátsó gyjtpont 22.834 mm. -nyíre a szaruhártya csúcspontja mögött. 13.752
dik 2.1 15
Miután azonban ennek az elemi szem sarkalatos pontjainak értékeibl, illetleg távolságaiból, a fénysugarak haladása, a kép helyzete és nagysága
t
csak bonyolult számításokkal állapítható meg, Donders a gyakorlati kívánalmakkal számolva az u. n. ,, reducalt elemi szem”-e t szerkeztette, melynek csupán egy, törési együtthatóval és 5 mm. görbületi sugárral biró gömbidomú törfelülete van. A közös fpont a sphaerás felület csúcspont-
%
jában fekszik, a közös csomópont a görbületi középpontban, tehát 5 mm.nyire a fpont mögött az elüls gyjtpont mm. -nyíre van a sphaerás 15 felület tetpontja eltt, a hátsó gyjtpont 20 mm. -nyíre mögötte. ;
(1.
141. ábra.)
Jóllehet ennek a reducált elemi szemnek 20 mm.-es tengely hossza lényegesen elter a rendes méret emberi szem tcngelyhosszától, mely kb.
24 mm.-t tesz
ki, mégis a gyakorlati számítások alapjául szolgálhat azért, mett a reducált elemi szem törfelületének görbületi sugara jelentékenyen
29 *
kisebb
mm.)
(5
s
igy a felület törereje lényegesen nagyobb, mint az em-
beri szaruhártyájáé,
még
bületi többlet
mm., úgy hogy ez a görellensúlyozza, mely a reducált
melynek görbületi sugara a lencse törértékét
is
7.5
elemi szemben hiányzik.
Gyakorlati szempontból számítás tágyát képezheti, hogy valamely,
bizonyos távolságban a szem eltt
álló
tárgyból kiinduló sugarak, hol talál-
koznak a szemben, vagyis hol j létre a tárgy képe és továbbá az, hogy mekkora a tárgy retinalis képe. A kép helyzetét 2 f x f 2 képletbl tudjuk meg, ahol lx a kérdéses az a tárgy lemérhet távolsága a csúcspont eltt, f x képtávolság, 2 1
1,
=
1
elüls,
= a hátsó gyüj ttávolság.
f2
A
retinalis
fct
kép nagyságának kiszámítása végett tudnunk csúcspont eltti távolságát.
és a
nagyságát (
=
=
Ha
e gY' e gy egyenes vonalat huzunk a csomóponton
i)
kell
a tárgy
a tárgy két végpontjából kerestzül
(1.
141. ábra)
két egyenest az ideghártyáig meghosszabbítjuk, kiszámíthatjuk a nagyságát. A tt x c és kk,c hasonló háromszögben retinalis kép (k k x a
és
kkj
:
=
tt x
=
50
Az
:
txc
ebbl kk x
;
és távolsága a
nagyságú sága &
)
kjC
mm x -
100
1
15
mm.
mm
~
-
szem eltt
= 0.75
elemi szem a teljes
legyen
-
pl.
a tárgy
(tt,)
50
mm.
;
I
m. akkor a
retinalis
kép (kk x ) nagy-
mm. nyugalomban lev emmetropiás szem, mely-
ben az optikai rendszer hátsó gyjtpontja épen a retina sárga foltjában van, vagyis melyben az optikai rendszerre a ftengelylyel párhuzamosan es sugarak úgy töretnek, hogy a sárga foltban egyesülnek pontszeriileg. Az emmetropiás szemmel ellentétben áll az ametropiás szem nevezetesen a ,
közellátó, a tullátó és az
astigmatismusos szem.
Közellátóság. Myopia.
M.
az olyat Tisztán optikai rendszernek nézve a szemet, közellátónak bees, mondjuk, mely nyugalmi állapotban, a ftengelylyel párhuzamosan az ideghártya tehát a végtelenségbl jöv sugarakat úgy töri, hogy azok széthajpedig eltt egyesülnek pontszerig, bekövetkezett törésük után 26. ábra). Közellóan haladva tovább, a retinán szóróköröket alkotnak (1. gyjtpontja az ideghartya látó szemben tehát az opticai rendszer hátsó 6 m.) az ilyen szem a végtelen távolságban (a gyakorlatban
eltt fekszik
lev
;
tárgytól tiszta képet
nem
nyerhet.
A
közellátó
szemnek evégre
szét-
fényforrásból kiinduló sugarakra van
azaz a végtelenségen innét lev fekszik. szüksége, távolpontja tehat veges távolságban a közellátóság közelebb esik ez a pont a szemhez, annál nagyobb
hajtó,
Mennél melynek fokát
szem végtelen távolban legjobban, vagy párhuzamos tehát a végtelenségbl jöv
ereje fejezi ki, melylyel a közellátó
rendesen
lát,
,
szóró lencse toro (functionalis vizsgálatnál) az a leggyengébb
amely lencse
453 sugarakat épen annyira széthaj lókká
teszi,
hogy azok a szem távolpont-
jából látszanak kiindulni.
A
vagy a törközegek túlnagy törerejében
magyarázatát (a retina ilyenkor rendes helyen, a hátsó gyjtpontban van), vagy abban a körülményben, hogy az ideghártya a hátsó gyjtponttól (hátrafelé) távozott. A közellátóságnak els féleségét az u. n. törés közellátóságot a szaruhártyának és a lencsének a rendesnél ersebb görbülete (keratokonus, keratoglobus, lencseluxatio következtében) okozza, a második féleségét, az u. n. tengely közellátóságot, vagy typicus myopiát, mely aránytalanul gyakoribb, a szem tengelyének (a szemnek) meghosszabbodása. Mennél közellátóság
találja
v
jelentékenyebb ez a meghosszabbodás, annál távolabb kerül a sárga folt a hátsó gyjtponttól, annál nagyobb a közellátóság foka. A meghosszabbodás fleg, itt
illeti,
st majdnem
kizárólag, a szem,
türemlik ki a sklera
:
illetleg a sklera hátsó részét
sklerektasia
posterior
vagy, staphyloma
posticum Scarpae.
Ha
a közellátóság, illetleg a szemteke megnyúlása épen csak az ideg-
hártyának a hátsó gyjtponttól távozását jelentené, ezen a bajon megfelel homorú üvegekkel segíthetnénk, sajnos azonban, hogy a szemnek a meghosszabodása fényérz elemeinek károsodásával jár, ami nem csak
hanem súlyosabb, sokszor igen súlyos természet, a szem látását nagy mértékben veszélyeztet objectiv változásokra is ad alkalmat.
subjectiv panaszokra,
A
látás- élesség u.
i.
gyakran csökkent
körül van, a lataselesseg sokszor közellatosagnal a
nem
;
ott ahol a közellátóság 6 d.
a rendes, 6 d.-nál magasabb fokú
látásélesség csökkenése szabály és
9
d.
magasabb fokú-
aknái jóformán kivétel nélkül való szabály.
Nagy fokban
közellato
szemek fényérzése
is
rendszerint valamennyire
csökkent.
Közeibe a nem túlságosan nagy fokú myopiás
munkát
;
az
I
mazkodasat a fáiasztja
4
d.
közellátonak
még meg van
az az
jól lát és jól
elnye
is,
birja a
hogy
alkal-
munkánál alig kell igénybe venni és összehajlását sem jelentékenyebben magas fokban közellátó szemben azonban az közeli
;
alkalmazkodás tehetség
is
kétségtelenül csökkent.
Az alkalmazkodás szélességnek a haladó korral
járó csökkenésébl, tehát a presbyopiaból származó látás zavarok, közellátónál sokkal késbb,
vagy egyáltalában nem jelentkeznek 4 d. közellátó szem (távolpont 25 cm.) még akkor sem fog ilyen látszavarokkal küzdeni, ha alkalmazkodása egészen elveszett, mert akkor is 25 cm. -nyíre, tehát a rendes irás-olva;
sási
távolságban
jól lát. Az a körülmény azonban, hogy a közellátó, ki korában, közeptávolságokban történ munkához is üvegre szorult, elrehaladottabb korban ilyenek nélkül lát, épenséggel nem bizonyítéka
fiatal
annak, hogy közellátósága csökkent, hanem annak, hogy alkalmazkodása apadt. A valódi közellátóság soha sem lesz kisebb.
;
454 Kellemetlen
és
zavaró tünet az
u. n.
rovarlátás, myodesopsia,
melyrl
magasabb fokban közellátó rendszerint, vagy legalább igen sokszor, A szem mozgásánál kisebb-nagyobb számban, kisebb-nagyobb pont, pehely, fonal, lánc stb. alakú, szürkés, vagy feketés szinü homályok kavarodnak, repülnek a szem eltt (muscae volantes, mouches volantes). Ezek vagy valóságos üvegtesthomályok, melyek szemtükörrel átes világításban megállapíthatók, vagy az üvegtest alakelemeinek az ideghártyán megnagyobbodott árnyékai ezeket a homályokat a vizsgáló a
panaszkodik.
;
nem
látja.
Magas fokban ról
panaszkodik
;
közellátó ismételten melamorphopsia- ról és photopsia-
az els az ideghártya elemeinek széttolásábql, az utóbbi a
nyújtással járó izgatásukból magyarázható.
Nagy fokban
szem a huzamosabb közel munkára sem alkalmas melynél az izomasthenopia tünetei, a szemben jelentkez nyomó, tompa fájdalom, fejfájás alakjában igen gyakoriak. Ezek különösen felnttek haladó közellátóságánál jelentkeznek és úgy magyarázzuk, hogy közellátónak a tárgyat (írást, nyomtatványt, kézimunkát) nagyon közel ez nagy megerltetést kell tartani szeméhez, hogy a tárgyat tisztán lássa ró a bels egyenes izmokra, mert ers összehajlás-munkát végeznek a kétszemü egyszer látás érdekében. Fokozza a munka nehézségét az a körülmény, hogy a szemnek ilyen távolságra rendszerint semmit sem kell alkalmazkodni, pedig az alkalmazkodás megkönnyíti az összehajlást. A bels egyenes izmok épen azért könnyen és gyorsan kimerülnek és az egyik, vagy a másik felmondja mködését az összehajlás szolgálatában, a szem ebben a pillanatban a látást zavaró kétszemü ketts képek kifelé tér jelentkeznek. A közellátó most a ketts képek elnyomása érdekében vagy közellátó
,
;
;
a bels egyeneseket, ami az izomasthenopia subjectiv tüneteit fokozza, vagy pedig bizonyos fejtartással kikapcsolja ilyenkor azután nehézség nélkül az egyik szemet a kétszemü látásból dolgozhat tovább, mert a fárasztó összehajlás megsznt. Ebbl az eleinte
még ersebben mködteti
;
könnyen fejldik idvel állandó kifelé kancsalság. Küls megtekintésnél a nagyobb fokban közellátó szem a rendesnél a szemnek megnanagyobb és a szemgödörbl valamennyire kidülledt gyobbodása és olykor tojásdad alakja különösen akkor latszik meg jól, ha a szemet ersen befelé nézetjük. Néha a megnagyobbodott szemgolyó abductioja és adductiój a korlátozott. A magasabb fokban közellato szem vízemmetropiás szintes átmérje 27 28, st 33 mm. és még több is lehet az latens divergentiából
—
— 24
átmérjével szemben. A pupillák rendszerint tágabbak, az elüls csarnok a rendesnél mélyebb, néha irisrezgést látunk. A magas fokban közellátó szem szemtükri vizsgálatánál majdnem állandóan súlyosabb természet változásokat látunk, melyek a chorioide-
szem 23
mm.
hosszú
a retinára és az üvegtestre vonatkoznak es ezek annal kiterjedtebbek csekélyebb és súlyosabbak szoktak lenni, ménnél nagyobb a myopia. Mar ára,
455
fokban közellátó szemekben ot (Scarpae),
is
megtaláljuk rendesen a staphyloma posticum-
mely nem egyéb mint a chorioideának a szem megnagyobbo-
dásával, illetleg hátsó sarkának kitüremlésével járó sorvadása.
A
staphv-
loma posticum majd mint a környezetnél csak valamivel világosabb
(ha
sorvadás
a
kezddik), majd mint világos sárgás-fehér (ha az atrophia
már
vagy félhold alakú képlet mutatkozik, mely az esetek túlnyomó teljes)
sarló,
többségében a papilla halántéki széléhez csatlakozik, ha-
tára hol és
hol elmosódott
éles,
ismételten
vagy
szürke,
feketés szinti festékgyürü ha-
lehet
átmérje olyan nagy mint a látóidegfé, st
ennél
még nagyobb. Alakja
tárolja,
nem mindig a sarlóé, hanem hasonlíthat süveghez, góthivalakú lehet
alakban is
142. ábra.
Körkörös
staphyloma
posticum.
gyürü-
és
körülfoghatja
az
egész
rendszerint a papilla halántéki
papillát
oldalán
(1.
142.
ábra)
legszélesebb.
de
Nem
ilyenkor ritkán
a
staphyloma posticum küllemébl, a szem. folyamatban lev megnyúlására, tehát a közellátóság fokozódására következtethetünk.
Ilyenkor a papilla
széléhez
simultan látjuk az inszerüen fehér félholdalakot és ettl kifelé
vagy
egy második sarló
alakot,
ugyan nem olyan gás még, de
félhold,
mely
fehérsár-
már sokkal
hala-
vanyabb mint a többi szemfenék
(1. 143. ábra.) ismételten szürkés festékgyürü már
jelzi,
a határt, a
stapyhloma Ilyenkor
meddig a
terjedni
gyakran
kész.
vérb
a látóidegf. Egyéb változásokát magas fokú myopiánál a sarga foltban
és
a sárga
143. ábra.
Haladó
staphyloma
posticum.
456 körül találunk, kerek, vagy rendetlen alakú, sárgásfehér, festékezett szél foltok alakjában, (chorioiditis posterior), melyek egymással, majd az után a staphylomával is összefolyhatnak, úgy hogy a szemfenék egész hátsó felületét nagy kiterjedés fehéres, atrophiás folt foglalja el. Amacula körül gyakran chorioidealis és retinalis vérzések jelentkeznek. A chorioideának és retinának említett változásai nagymértékben veszélyeztetik a szem folt
látóképességét.
homályok igen gyakoriak; az üvegtest kóros változása ismételten az ideghártya leválását okozza, mely a szemet majdnem mindig tönkre teszi. Üvegtest
Mindezekbl nyilvánvaló, hogy a magas fokú
közellátóság a szemnek
súlyos megbetegedése.
Hogy mi
a közellátóság oka, azt
kivételes esetekben látták
késbb
;
nem tudjuk
;
világrahozottan csak
az újszülött szeme mindig túllátó fény törés
myopiák nagyobb része nem nagyfokú és a szervezet kifejldésével megállapodik van azonban a közellátóságnak bizonyos száma, mely már egész fiatal korban aránylag nagyfokú és tovább is folyton fokozódik progressiv myopia. Ezek a myoés
csak
lesz esetleg közellátó. Szerencsére a
;
:
piának súlyos
alakjai.
fokúnak, 6 d.-ig középfokúnak mondhatjuk a myopiát,
3 d.-ig kis
azon
túl
magas
fokú.
Kétségtelen
az
r
,
hogy a közellátóság kifejldésében
öklékeny ségnek, az öröklött hajlamnak.
„Ha
a
igen nagy szerepe van
gyermek a szülktl
mondja Schmidt-Rimpler, „miért ne örökölné Az lenne természetellenes, ha ez másképen volna.
az arc hasonlatosságot örökli”
tle a szem alakját is. És valamint az arcnak és a test többi részeinek hasonlatossága nem az újszülöttnél és az els gyermekkorban, hanem a késbbi életévekben tnik fel, épen úgy a szem is csak a késbbi életévekben nyeri el ezt a hasonlatosságot és igy a közellátóság is csak a késbbi életévekben fejldik ki.”
A
közelátóságra való öröklött dispostio valószínleg a sklera világra-
szemgödör nagyságában és alakjában, a látóideg orbitalis része hosszában, vagy lefutásának sajátosságában, szóval különféle boncolásiam viszonyokban találhatja magyahozott kisebb ellcnállóképességében, talán a
rázatát. Lényegtelennek látszó különbségek
nek
latba,
már jelentékeny módon
ha meggondoljuk, hogy a szemnek
i
eshet-
mm.-rel megnyúlása már
3 d. közellátóságot jelent.
Befolyással lehet a közellátóság kifejldésére és növekedésére a szemnek igen közeibe való munkához ers es tartós igenybevetele, milyet finom,
apró tárgyakkal állandó foglalkozás pl. acél, rézmetszk, rajzolók, ni kézimunkások stb. részérl igényel. De nem is kell épen, hogy a tárgy nagyon apró és finom legyen, mert nagyobb tárgyakkal foglalkozás (nagyobb bet ü, nyomtatvány, irás), elégtelen, rossz világítás mellett épen úgy megkívánja szemmunkát. Ez a nagyon közeli szemmunka volna oka a nagyon közeli
457
az
u.
melynek lértejöttében az iskola ked-
n. foglalkozási közellátóságnak,
veztlen
látóságnak
is
egyéb viszonyait
és
világítási
is
okolják és ezért iskolai közel-
nevezik.
kedveztlen körülmények között végzett munkánál a túlságos összehajlás, vagy a túlers alkalmazkodás, vagy mindkett szolgáltatja-e okát a közellátóságnak, vagy egyéb körülmények okomegzói-e, azt nem tudjuk, mert mindazok az elméletek, melyek a szem
Hogy azután
az
ilyen
hosszabbodását ezen az alapon magyarázzák,
Van azután múló magyarázatát,
közellátóság
kezdd
igy
is,
szürke
nem
igen állhatnak meg.
mely a lencse duzzadásában hályognál,
diabetesnél,
találja
ikterusnál.
Valóságos tengelymyopiára, tehát a szem megnyúlására sérülés adhat alkalmat (myopia traumatica) azután a szem gyuladásainak egyike-másika, ,
a szemet
nyomó
orbitalis.
daganat, a homlokür daganatja és empyemája.
A
myopiás szem elüls része nagyjában rendes, csupán a ciliaris izom vékonyabb, mint emmetropiás és aránytalanul vékonyabb mint hypermetropiás szemben aminek az az oka, hogy az alkalmazkodást közvetít körkörös izomrostok nagyon kevéssé fejlettek, mert mködéKórboncolástan.
skre
a közellátó
nyok
is,
szemnek alig van szüksége. Rövidebbek a sugárnyujtváaz egész sugártest laposabb. A szem hátsó sarkában a hogy úgy sklera kisebb-nagyobb terjedelemben kitágult és megvékonyodott, a fölötte fekv ér, és ideghártya a gyuladás és a sorvadás tüneteit mutatja ;
az üvegtest rendesen elhigult. Prophylaxis. lyekkel az
u. n.
Azoknak
az adatoknak felsorolását és méltatását
„iskolai közellátóság” létezését bizonyítják,
me-
mellzöm
és
csak egyszeren reáutalok arra, hogy az iskola hygiene-nek számos követelése van,
ennek az
megakadályozásánák érdekében. Orvoslás. A szem meghosszabbodását nézetünk szerint megakadályozni nem lehet és a meghosszabbodott szemet rendes méretek közzé visszaterelni képtelenek vagyunk s igy a myopia orvoslása fleg arra szorul, hogy a közzellátó látását megjavítjuk. Erre szolgálnak a homorú iskolai közellátóság
üvegek, melyeknek kiválasztásánál és rendelésénél, a következket tart-
suk szem eltt.
Ha
a közellátóság
nem nagyobb
I
—
2 d-nál,
csak a távolra
nézéshez lesz szükség üvegre, mely a közellátóságot teljesen corrigálja. Közeire ilyenkor üveg nem kell, hiszen az illet a rendes irás-olvasási
távolban (kb. 30 cm.) jól lát, anélkül, hogy összehajlását, vagy alkalmazkodását nagyon igénybe venné. 3 d-án túl már a közeibe is szüksége lesz üvegre, mert üveg nélkül túlságos közel hozza a myopiás a tárgyat (írás-
nagy összehajlási munkát követel. Ha a myopia a nem haladja túl, ugyanazt az üveget viselheti a myopiás közeibe és távolba, feltéve, hogy az üveg nem kellemetlen neki a közeli munkához, ha igen, akkor gyengébb concav üveget rendelünk a közeibe melylyel a rendes írás-olvasási távolságban jól lát. Ha az akármilyen fokban közel-
nál,
olvasásnál) ami
6 d-át
látónál a latens kifelé kancsalság tünetei jelentkeznék,
tanácsos,
ha az
458 illet a javító üveget a közeli
munkához is használja, ami a latens divergentia okozta subjectiv tüneteket csökkenti, vagy teljesen megszünteti. Sok esetben a myopiás a közcllátóságát teljesen javító üveget a közeli nézésnél egyáltalában nem tri, mert nála a viszonylagos alkalmazkodásszélesség egészen másképen fejldött mint emmetropiás szemben. Mig u.
ez
már hozzászokott
tárgyra
ahhoz, hogy ha szemeit
pl.
25 cm. -nyíre eltte
i.
fekv
bizonyos alkalmazkodási quantumot vesz igénybe, addig a 4. d. közellátó szem ilyen távolságra egyáltalában nem él alkalmazkodásával. Ha ezt a szemet 4 d. concav üveggel emmetropiássá tesszük, téríti
össze,
akkor 25 cm.-nyire mar alkalmazkodnia neki
kell,
amihez nem szokott
és
ami
kellemetlen.
Lappangó divergentiánál a bels egyenesek munkáján azzal könnyithetünk, hogy a közeire szóló javító üveget hasábos üveggel combináljuk vagy azzal, hogy a pupillaris távolságnál 2—3 mm.-rel messzebb foglaltatjuk egymástól a szemüveg két lencséjét, ilyenkor a sphaerás (1.
442. old.),
lencse prismás hatása
Ha
a myopia 8
deljük rendszerint,
némileg érvényre
is
—
.10
jut.
d-ánál nagyobb, azt a legersebb üveget ren-
melylyel az illet aránylag legjobban
lát,
mert az
magas fokú közellátóságnak megfelel üveget a beteg rendszerint nem igen tri, az üveg már nagyon kicsinyit, széli részei pedig torzítják ilyen
a nézett tárgyakat.
A
gyengébb concav üveget, különösen, ha az csak a távolba nézésre az ersebb, fleg a közeli, munkára használt homorú üveg pápaszem keretbe való. Az elég nagy üveg úgy legyen foglalva, hogy a myopiás az üveg közepén és ne szélén nézzen keresztül, mert akkor az üveg torzít. Helyesen akkor lesz az üveg foglalva, ha az illet pupilláris távolságának pontosan megfelel, melyet tehát minden esetben meg kell állapítani (és a rendelésben kitüntetni) úgy, hogy mérszalaggal lemérjük a távolságot az egyik szarúhártya medialis szélétl, a másik szarúhártya laterális széléig. Igen magas fokban (15 18 d. és azontúl) közellátó szem lencséjének az eltávolítása is szóba kerülhet, mi a szem fénytörését tetemesen apasztja. szolgál jól ill orrcsiptetbe foglaltathatjuk,
—
(1.
469. old.).
Ez az épen nem veszély
nélkül való operatio, csak szigorúan
körülírt indicatiok alapján végezhet.
annak a hangsúlyozása, hogy a magas fokban közellátóbeteg szem és az olyan, melyben a közellátóság progressiója nyilvánvaló, igen nagy kíméletre szorul, az ilyen szemet esetleg hosszabb idre minden munkától eltiltjuk. Felesleges
A
túllátás.
Hypennetropia. H.
szem nyugalmi állapotban a végtelen távolból jöv párhuzamos sugarakat úgy töri, hogy azok a retina mögött egyesülnek pontsze-
A
túllátó
459
magán
rleg,
a retinán a
még nem
egyesített sugarak szórókörei kelet-
szemben tehát a hátsó gyjtó'pont a retina mögött fekszik. A hypermetropiás szemnek tisztán látás érdekében összehajló sugarakra van szüksége ilyenek azonban a természetben nincsenek ebbl az következik, hogy a túllátó szem sem a távolba, sem a közeibe nem lát tisztán és vagy az alkalmazkodás vagy gyjt lencse hivatott ezen keznek
1
(
.
27 ábra) .
;
az ilyen
;
;
,
a hiányon segíteni.
hajlóan hagyják
hypermetropiás szembl reflectált sugarak szét-
amelybl a sugarak
fek-
illetleg
kiindulni,
a szem távolpontja.
felé összehajlani látszanak, ez
A
mennél közelebb
a szemet, annál széthaj lobban,
mögött az a pont,
szik a retina
amely
el
A
túllátás fokát üvegekkel csak
hozzávetleges pontossággal
nem
hatjuk meg, mert a túllátó szem
állapít-
tudja alkalmazkodását teljesen
az alkalmazkodás tehát a túllátás egy részét leplezi, úgy, hogy ennek mindig csekélyebb értéket találjuk, mint a milyen tényleg, elernyeszteni
;
nevezetesen csak annyit, mint a mennyi az alkalmazkodásnak részben való elernyesztése folytán mintegy szabad lett túllátás
hypermetropia manifesta,
,
ez az u.
;
Hm, melynek
n.
nyilvánuló
foka azzal a legersebb
convex üveg törerejével egyenérték, melylyel a vizsgált látás élessége rendes,
vagy legalább a legjobb.
A
túllátásnak az alkalmazkodás által leplezett
része a lappangó túllátás, hypermetropia latens
H
l.
túllátás együtt a teljes túllátás, hypermetropia totális nalis vizsgálattal csak
úgy deríthetünk
becsepegtetéssel teljesen bénítjuk.
ki,
;
H
ez és a nyilvánuló t.,
melyet functio-
ha az alkalmazkodást atropin
Ettl azonban a gyakorlatban annál
inkább eltekinthetünk, mert az üvegek rendelésénél, melyek hivatottak a vizsgált látás-zavarain segíteni, erre feltétlen szükséges nincs és igy szí-
vesen megkíméljük a vizsgáltat a tág pupillával járó fényszóródás és az alkalmazkodás bénulásával járó nehány napi kellemetlenségtl külön;
ben
is
szemtükörrel a
teljes
túllátás foka o
-
5
d.-nyi pontossággal
meg-
határozható.
Abból, hogy a vizsgált a távolba jól lát és látásélessége convex üvegek nélkül is rendes, még nem következik tehát, hogy a vizsgált nem túllátó, ilyenkor egyszeren egész túllátását alkalmazkodásával ellensúlyozza, túllátása facultativ
nem
úgy hogy már a távolba is üvegre szorúl, túllátása absolut. Relatív túllátásról akkor szolunk, ha a vizsgált távolba jól lát ugyan, vagyis ha képes túllátását ;
ha
erre
nézésnél
képes,
—
alkalmazkodásával ellensúlyozni, de az erre szükséges alkalmazkodást csak úgy tudja elérni, ha a látótengelyek párhuzamosságával felhagy és convergál, ami az alkalmazkodást megkönnyíti, vagyis ha befelé kancsalit (1-435- old.).
A
túllátás
rendesen világr ahozott,
ritkábban
szerzett.
Az
újszülött
—
szeme jóformán kivétel nélkül hypermetropiás. Úgy a világrahozott, valamint a szerzett túllátás vagy a tör közegek törerejének apadásából, vagy azoknak rendes tör ereje mellett, abból magyarázható, hogy az
'
4o ideghártya a hátsó
gyjtpont elé került, ez a tengely hypermetropia. csökkenését a szarúhártya laposabb volta, vagy a lencsének hiánya okozza, a tengely hypermetropiát a retinának elre
A törer
domborodása mögötte fejld alkepletek folytan, leggyakrabban azonban az, hogy a szem a rendesnél rövidebb, ez a typicus tengely-hypermetropia.
Küls
megtekintésnél a túllátó szem többnyire kisebb voltával és tnik fel sekélyebb továbbá az elüls
az orbitában mélyebb fekvésével
;
csarnok és a pupilla kissé szkebb. Csekély fokú, st még 3 4 d. túllátás,
—
nem okoz sem egyén képes a
sem egyéb
látászavart,
fiatal
bajt,
egyéneknél igen gyakran
jó
alkalmazkodásával az
távolbalátás hiányos voltát könnyen,
a
közelbelátás-ét
elég jól ellensúlyozni. Mihelyt
azonban a hypermetropia nagyobb fokú, az alkalmazkodás már nem gyzi a közeli munkát, mert alkalmazkodásszélessége nem nagyobb, mint emmetropiásnál és a hypermetropiásnak ebbl az ugyanakkor alkalmazkodás-szélességgel még a hypermetropiát is
ellensúlyoznia
kell.
Ennek alkalmazkodási asthenopia a következménye egy darab ideig megy a munka, de azután a szem kifárad, a látás homályos lesz és ha a beteg a munkát erlteti, fájdalom jelentkezik a szemben, homlokban, ;
halántékban. Absolut hypermetropiánál ezek az asthenopiák már aránylag távol fekv tárgyak huzamosabb szemlélésénél is jelentkeznek. A ma-
gasabb fokban hypermetropiás
szem látásélessége rendesen csökkent további következménye a hypermetropiának, hogy az aggkori látás, a presbyopia, sokkal korábban jelentkezik, mint emmtropiásnál és hogy a ;
szemet strabismus convergens-re hajlamosítja A túllátás a haladó korral nem növekedik, mint az a myopiával megtörténik, ami a haladó kornál a subjectiv kellemetlenségeket és igy látszólag a hypermetropiát is növeli, az az alkalmazkodás apadása, mely azután mind kevésbé képes a szem fénytörésének hibáját ellensúlyozni.
Csekély fokú túllátás kal ritkább és 6 d.-nál
A
(1
—
2 d.)
igen gyakori, középfokú
nagyobb hypermetropia nagyon
(2
rendelésére nézve, a
következk irányadók
:
Ha
5)
sok-
ritka.
melyeknek
látás-zavarán domború lencsékkel segitünk,
túllátó
—
a túllátás
1
—
2
d.,
az
egyén fiatal, alkalmazkodása jó, a távolba nézéshez rendszerint szükség üvegre ha azonban a hypermetropia absolut, azt az üveget rendeljük, mely a manifest hypermetropiának megfelel, mely tehát a látás-
nincs
;
élességet a rendesre corrigálja.
A
közeibe nézéshez (íráshoz, olvasáshoz,
kézimunkához) a túllátónak rendszerint azt az üveget adjuk, mely a Hm.nál valamivel
távolságban nék.
ersebb
jól
Sokan a
lát,
közeli
;
ezzel az üveggel a túllátó a rendes irás-olvasási
anélkül,
hogy alkalmazkodási asthenopia jelentkez-
munkához a
teljes
hypermetropia corrigálását ajánlnem tri, mert képtelen
ezt az üveget azonban alkalmazkodását kell módon elernyeszteni, mindig többet alkalmazkodik,
ják
;
a túllátó rendszerint
7
mint a mennyire szüksége van. Állandó használatra es olyan üveget mely a réHm. -át egészen és a lappangó hypermetropiának legalább még Hm.) akkor rendelünk, ha a fiatal hyperHt. szét corrigálja (Hl. metropiásnál strabismus convergens kezddik, vagy már állandósult.
%
—
=
Astigmatismus. As. Astigmás fénytörésnek az olyat mondjuk, mikor a sugarak bekövetkezett
törés
után
nem
egyáltalában
egyesülnek pontszerlcg
;
astigmás fény-
törés szemnek a párhuzamosan bees sugarak számára közös gyjtpontja nincs, a sugarak gyjtvonalban, vagy
különböz alakú tekben
és
kiterjedés
— szórókörökben —
-
felüle-
találkoznak
az ideghártyán.
As astigmatismus lehet rendes és rendetlen mind a kett lehet physiologiás, mely tehát minden szemben meg van és lehet kóros. Rendes az As. akkor, ha a fénysugarak az egyik délidben, másképen töretnek, mint a másikban, rendetlen, ha egy és ugyanannak a déllnek mentében is különbözen töretnek. A physiologiás rendes As.-t az okozza, hogy a szarúhártya merleges déllj ének gör;
sugara valamivel rövidebb
bületi
(7
mm.), mint a vízszintesé (7-8 mm.)
.
és
merleges déll görbülete ersebb, tehát ersebben tör, mint a vizszintes-
igy a
é
;
a physiologiás rendetlen As. a lencse
nem egynem lálja
szöveti szerkezetében ta-
magyarázatát.
Akár a physiologiás rendes, akár a physiologiás rendetlen As. látászavart
nem
okoz, épen azért az As.-nak ez az
alakja
nem
is
képezi
fejtegetéseink
további tárgyát. Minket fleg és els
sorban a „kóros” rendes- vagy röviden
midn a fénytörési különbség két déll mentén már akkora, a rendes As. érdekel,
hogy az a
tiszta látás
rovására megy.
144. ábra.
Az astigmás
fénytörés.
462
Ez a rendes
As. az esetek nagy többségében világr ahozott, ritkábban szervilágrahozott rendes As.-t a szarúhártyának világrahozott egyenetlen görbülete okozza, a szerzettet a szarúhártya rendes görbületének megváltozása, áthatoló sérülések, a szemen végzett operatiok (hályog mtét, índektomia) után, vagy a lencsének ad axim történt subluxatiója
A
zetL
folytán.
A rendes szarúhártya As.-nál az ersebben tör déll rendesen a merleges, a gyengébben tör a vízszintes. Ez az u. n. direct cornealis As. Ha a két déll épen megfordítva viselkedik az As. invers. A két déll, melynek^ egyike legersebben, másika leggyengébben töri a
a két
kei észt, melyet alkotnak a merleges
A
mellékelt abra
(1.
144- abra) az astigmás 1
vv,a
dello
áltál
tört
és a
ritkán ferde síkban fekszik.
,
fénytörés szem sugái
C = a szarúhártya, m m = a merleges
törését mutatja.
legersebben,
sugarat’
Ezek majdnem mindig merlegesen állanak egymásra
jodélló.
és
egyszersmind a
tör fdéll. A merleges sugarak elbb egyesülnek pontszerleg (fjJ
vízszintes és leggyengébben
(pontozott)
mint a vízszintes dell
széthajlóan indulnak tovább.
Az elbbiek összepontosulásuk után Az f^ben emelt merleges síkban, a merle-
ges dellon at jutott sugarak
pontszeren egyesülnek, azok
által törtek.
lyek a vízszintes délln mentek
nak
A
es az említett
vízszintes
délló
által
még
síkban vízszintesen
dello
tört
át,
tört
áltál
sugarak
az
sugarak f 2 -ben
álló f
ellenben, me-
összehajlási pontjuk felé tarta-
gyjt
vonalat
(g,
2 -ben pontosulnak,
vfj
alkotnak.
a
merleges merleges
emelt merleges síkon,
gyjtovonalat (g 2 v 2 ) nemzenek. E két gyjt vonal közötti távolság a gyújtotér ez annál hosszabb lesz, mennél nagyobb az egymásra merlegesen allo két fdéll között a törési különbség. A gyjttérnek lesz egy ,
;
helye,
ahol a fénysugarak egyesülése aránylag legtökéletesebb
Az ideghártyán
létrejött
tisztasága attól függ,
legelnyösebb
szorókörök nagysága
hogy milyen helyzetet
s
:
Cj-ben.
igy a retinalis kép relatív
foglal el a retina a
gyjttérben;
lesz tehát a retina helyzete és
akkor fog aránylag legszabatosabb képet kapni, ha ott van, ahol a fénysugarak egyesülése leginkább közeledik a pontszer egyesüléshez, ami esetünkben ez c r A világrahozott szarúhártya As., melynél az öröklékenység kétség-
telenül nagy szerepet játszik, az élet folyamán nem igen változik. Csekélyebb As. aránylag igen gyakori; túllátó szemben gyakoribb, mint küzellátó-
mind a két szemben, esetleg különböz fokban áll fenn a fdéllk fekvése sokszor más az egyik szemben, mint a másikban,
ban és
st
;
rendszerint
épen ellenkez irányúak lehetnek. Az astigmás fénytörés szem látásélessége mindig csökkent
;
a látás-
zavart fleg az jellemzi, hogy a tárgyak eltorzulva, elhúzódva látszanak
egyenes vonal hol tisztán
és
egyenesnek, hol
;
homályosnak, meggörbült-
nek és megtörtnek látszik, aszerint, hogy a vonal milyen irányú. Az óra mutatóját bizonyos állásban jól, más állásban alig, vagy egyáltalában
463
nem
Szk
látja.
pupillánál, a
midn
kisebb a fényszóródás az astigmás
Részben ezért is hozza az astigmatismusos a tárgyat közel a szeméhez, mert ilyenkor az alkalmazkodással együtt a pupilla is megszkül, de még azért is, mert a tárgy közelítésénél a látó-
fénytörés szem
jobban
is
lát.
szög nagyobbodik és ez a felismerést megkönnyíti.
ersebben igénybe nopiák
nem
A
A
közelítés egyúttal
veszi az alkalmazkodást és azért alkalmazkodási asthe-
ritkák.
három nemét ismerjük. 1. Az egyszer astigmatismus-t. Ez lehet egyszer myopiás astigm. Az els esetben az (As. m) és egyszer hypermetropiás astigm. (As. h.). egyik fdéllben ennnetropiás a fénytörés, vagyis ebben a déllben bees rendes szarúhártyai As.-nak
fénysugarak úgy töretnek, hogy épen a retinán összpontosulnak a másik déllben közellátóság van, ezen déllben tört sugarak a retina eltt talál;
koznak pontszeren. Az egyszer hypermetropiás As.-nál az egyik fdéllben emmetropia, a másikban hypermetropia van. 2.
vagy
-f-
összetett
M +
mindkét fdéllben vagy közellátóság, különböz fokban. Az összetett myopiás astigma-
astigmatismust
túllátás van, de
tismust
H
Az
As. m.-mel,
az
;
összetett
hypermetropiás astigmatismust
As. h.-val jelöljük. 3.
A
vegyes astigmatismust
;
az egyik
fdéllben
hypermetropia van. Ha a rnyopia nagyobb M ha a hypermetropia nagyobb H (As. h. m.)-el.
Az
As. fokát a két
így ha az egyik déllben
m
Ha
az egyik
fdéll I
d.
(As.
rnyopia, a
m. h.)-val
másikban jelöljük,
közötti törési különbséggel fejezzük
ki.
rnyopia van, a másikban emmetropia az As.
fdéllben
2 d. rnyopia a másikban 3 d. rnyopia van, az összetett myopiás As. 1 d. Ha az egyik fdéllben I d. hypermetropia, a másikban 2 d. rnyopia van, akkor a vegyes astigmatismus 1
d.
(M. As. m. h.)
=
3
d.
464
A
gyakorlat szempontjából különösen az érdekel, miképen állapítható meg a két fdéll fekvése, azok fénytörése és miképen javítható a fénytörési hiba okozta látászavar.
A fdéllk
.
ábra
1.
fekvésének meghatározására
145 ábra).
— A vizsgált háttal
jól
megfelel a Becker- féle
az ablaknak a vizsgáló az ábrát lassan távolabb viszi elle. Ilyenkor az astigmatismusos szem a vonalakat (
-
ül
;
mind rosszabbul
már csak egy vonalat lát tisztán, a többieket azt a vonalat pedig, mely a legtisztábban látott vonallal derékszöget alkot, legrosszabbul látja. Ennek a két vonalnak iránya megfelel a két fodello íranyának úgy, hogy a leggyöngébben tör déll a legtisztábban látott vonalra merlegesen áll. látja,
végre
kevésbbé
;
Ha
a vizsgált
pl.
a merleges vonalat látta legtisztábban,
teggyöngebben tör fodello a szaruhartya vízszintes
tör fdéll pedig erre merlegesen áll. A fdéllk fekvését stenopaeikus réssel keny
rést a vizsgált
dellóje, a
akkor a legersebben
meglehet határozni.
is
A
kes-
szeme eltt forgatjuk, a vizsgált a próbatáblai betit
Mikor a vizsgált legjobban lát, a rés irányát az állványkeret foksorán leolvassuk ( 37. ábra). Ez az egyik fdéll fekvésének felel meg, a másik fdéll erre rendesen merlegesen áll. Ida a rést ezután elször olvassa.
1
.
az egyik, majd a másik déll irányába állítjuk és elébe homorú, vagy domború üveget teszünk, a leggyöngébb concav, illetleg a legersebb
convex üveg, melylyel a legjobb látásélesség elérhet, ennek a déllnek fénytörését
mutatja.
nem csak a fdéllk fekvése és azoknak fénytöhanem a cylinder-üveg arra is hivatott, hogy a
Cylinder üvegekkel rése határozható meg, látást lehetleg,
esetleg teljesen javítsa.
A
vizsgált
szem
eltt gömbidomú homorú, vagy domború üveget teszünk a
próbabetket
olvastatjuk.
Ha
elé
mindenek-
és a vizsgálttal
a sphaerás üveg bizonyos fokig javította a
látást, azt az üveget, melylyel a vizsgált legjobban látott, a szemüveg állvány egyik keretébe helyezzük. A másik keretbe, mely l8o°-os beosztást
mutat, a 0° az
orri oldalon
kezddik, a 180 0 pedig a temporalis oldalon
van, beillesztünk egyszer cylinder üveget és azt a keretben addig forgatjuk,
mig a
Az
vizsgált aránylag legjobban lát.
állását a foksoron leolvassuk és
ersebb concav, vagy convex
illet üveg tengelyének
ebben az irányban helyezzük már most az
cylinderes üveget és a leggyengébb
— illetleg a legersebb domború üveg,
homorú
melylyel a vizsgált legjobban
megjelöli az As. fokát és egyben javító üvegnek szolgál.
lát,
— Ha csak egy-
szer cylinder üvegre van szükség (homorú, vagy domború) egyszer myopiás, vagy hypermetropiás As. áll fenn tehát emmetropia az egyik, myopia, vagy hypermetropia a másik délidben. Ilyenkor azután a megfelel egyszer cylinder üveget rendeljük pl. igy
—
;
:
J. sz.
62
mm.
—
2 d. cyl. tengely 8o°, B. sz.
—
2 d. cyl. teng. 90°
púp. táv.
45 Ha
sphaero-cylinder üvegre van szükség, akkor az üveget ily
rendeljük sph.
módon
pl.
— 20;
cyl.
—
i
tengely
d.
no 0
mindkét szem
Szemtükörrel a fó'déllk fekvését
és
elé
;
púp. táv. 60
mm.
azok fénytörését pontosan meg-
képben és az árnyékpróbával (1. 109. old.) Tegyük fel, hogy olyan szemet nézünk fenálló képben, melynek egyemszer myopiás astigmatismusa van és pedig myopia a meró'leges, Fenálló képben a szemfenéki nagyítás metropia a vízszintes délidben. közellátó szemben nagyobb, mint emmetropiás szemben. Ha tehát a vizsgált szem csupán a merleges déllben myopiás, a vízszintesben ellenben emmetropiás, a nagyítás a merleges déllben ersebb lesz, mint a vízszintesben és azért a papilla merleges irányban megnyultnak látszik. Feltnik továbbá az is, hogy mig a látóidegf medialis és laterális határát jól, élesen és a merlegesen, vagy közel merlegesen lefutó retinalis határozhatjuk fenálló-
és fordított
—
—
vérereket tisztán látjuk, addig a papilla fels és alsó szélét elmosódott és
a vízszintesen, vagy közel vízszintesen lefutó vérereket
sem
látjuk tisztán.
Általánosságban jenálló képben az astigmatismus szem papillája mindig az ersebben tör déll irányában elhúzódott. Ha az ersebben tör déll a vízszintes, a papilla haránt irányban toj ásdadnak látszik, haafdél:
—
lk
ferde irányúak, a látóidegf ferdén álló tojásdad lesz.
A
látóidegf elhúzódásának irányából
fódéllk fekvését
meg
lehet tehát állapítani a
refractiojukat pedig
úgy határozzuk meg, hogy abban az esetben ha pl. az egyik déll merlegesen, a másik vízszintesen áll, azt a javító lencsét keressük meg, melylyel a merlegesen, majd azután azt, ;
melylyel a vízszintesen,
— vagy közel vízszintesen
haladó vérereket legtisztábban latjuk, annak az üvegnek törereje, melylyel a merlegesen lefutó ver ereket legtisztábban látjuk, a vízszintes és
déll
refrádiójának felel meg,
—
megfordítva.
Ha azután ugyanazt a szemet (egyszer myopiás As., közellátóság a merleges deliében) fordított képben vizsgáljuk, azt találjuk, hogy a nem
látóidegf
a merleges,
hanem
a vízszintes irányban tojásdad, mert képben a nagyítás közellátó szemben kisebb, mint emmetropiásban, általánosságban valamely astigmatismusos szem papillája forditott képben mindig a gyöngébben tör déll irányában elhúzódott, tehát épen ellenkezleg, mint fenálló képben. Ha a fenálló képben merlegesen tojásdad alakúnak látott papilla, forditott képben is ilyen alakúnak mutatkozik, akkor nincsen As. hanem a látóidegf valóban ilyen alakú. fordított
:
—
A fdellk ható.
fekvése és azok fénytörése a skiaskopia-val
is
meghatároz-
Ida a szemtükröt
merlegesen tartjuk szemünk eltt és a vízszintes tehát egyenesen jobbról-balra és megfordítva, azután a merleges síkban, tehat egyenesen felülrl lefelé és megfordítva forgatjuk, oly síkban,
astigmatismusos szemben, melynek fdélli ferde síkban fekszenek, az árnyék nem egyenesen jobbról-balra és nem egyenesen felülrl-lefelé, Pr Hoor
:
Szemészet.
30
466
hanem olyan síkban halad, mely a tükör forgatási síkjától többé-kevésbbé Ez a sík, a fdéllk síkja. Ha a szemtükröt ferde síkban forgatjuk, eltér.
—
tehát jobbról-felülrl, balra-lefelé és felülrl-kivülrl, lefelé-befelé, akkor oly astigmatismus szemben,
melynek egyik fdéllje merleges, a másik
meg
a tükör ferde síkban forgatása ellenére
az árnyék,
vízszintes,
is,
a merleges, illetleg a vízszintes síkban mozog, a tükör forgatásával azonos, vagy ellenkez irányban (de nem síkban), aszerint, hogy milyen az illet
déll fénytörése. az árnyék pl. a vízszintes síkban
Ha
mozog, mikor a
balról- jobbra
szemtükröt jobbról-felülrl balra-lefelé forgatjuk, tehát ellenkez irányban és egyenesen f elülrl-lef elé, ha a szemtükröt ferdén felülrl (kívülrl), lefelé (befelé) forgatjuk, tehát azonos irányban a szem astigmás fénytörés az egyik fdéllje merlegesen, a másik vízszintesen áll a merlegesben hypermetropia I d.-nál nagyobb a közellátóság, a vízszintesben emmetropia, ;
;
vagy
i
kisebb
d.-nál
myopia
van.
— Ha meg akarjuk pontosan tudni a sphaerás concav, — illetleg con-
szem elé vex üvegeket alkalmazunk és a szemtükröt elször az egyik, azután a másik fdéll irányában forgatjuk, mig megtaláljuk azt a javító üveget, mely-
fdéllk
fénytörését, a vizsgált
árnyék eredeti mozgási irányát megváltoztatja (1. IIO. old.). A szarúhártya astigmatismust a Placido féle keratoskop köreinek ecker-íéle astigmometer négyzetének elhúzódásából is 52. old.) és a
nél az
-
(1.
W
megállapíthatjuk, teljes pontossággal meghatározhatjuk a görbületi sujavító gár nagyságát, a fdéllk fekvését és fénytörését és igy mindjárt a
üveget
is
arra való (drága) eszközökkel az
milyen a Javai
—Schiötz
n.
ophthalmometer-e kkel,
és a Sutcliffe-íéle.
astigmatismus.
Rendetlen
A
u.
(kóros)
rendetlen
ugyancsak rendszerint a szarúhártya
As.-t
görbületi rendellenességei okozzák
az applanatio corneae,
;
ilyen a keratokonus,
szarúhártya- foltok,
a keratoglobus,
homályok, hegek, részleges
cor-
nealis staphyloma, a facetté.
Ennek a majdnem mindig
igen jelentékeny látás-zavarral járó astig-
matismusnak megjavítása többnyire lehetetlen. javítás stenopaeikus nyílás, vagy rés segítségével
Egyszer-másszor némi sikerül.
.
Anisometropia. ha a két szemnek különböz a ametropia ugyanazon fénytörése; vagy úgy, hogy mindkét szemben). az emmetropiás, nem, de különböz fokú, vagy úgy, hogy az "egyik szem közelláto, a egyik az a másik közellátó, túllátó, vagy astigmatismusos, Anisometropiaról akkor szolunk,
másik
túllátó,
vagy astigmatismusos
stb.
pl. az egyik Az anisometropia lehet világrahozott és szerzett. Szerzett következtében, nz szemen végzett hályog extractio. vagy a lencse luxatiója
46 ? egyik szarúhártyának bármely okból megváltozott görbületénél. Világrahozott nagy különbségek a két szem fénytörése között nem igen gyakoriak,
csekélyebb különbségeket azonban elég sokat találunk az elbbiek mellett az arc és a fej csontjai is ismételten bizonyos részaránytalanságot ;
mutatnak
Az
'
lev
egyik szem esetleg nagyobb és prominálóbb, mint a másik. anisometropiának következménye, hogy bizonyos távolságban és az
tárgytól csak az egyik
szem kap
bizonyos távolságokban hiányos. binocularis látás-hiány irányul,
nagyfokú
tiszta képet, tehat a
Ha
más
állású,
A
a fénytörési különbség csekély, a
azonban a binocularis látás hol a másik szemet használják
különbségeknél
törési
nem
látás
csekély és mindkét szem látótengelye helyesen
is
hiányzik és a nézéshez, hol az egyik, ilyenkor a nézésre
ketszemu
:
használt szem látótengelye sokszor lényegesen
mint a nézésre használt szemé.
látászavar rendesen
nem
jelentékeny, nagy fénytörési különbségek
azonban igen zavarólag hathatnak. A törési különbségeknek üvegekkel teljes kiegyenlítése alig lehetséges ha sikerül is az üvegekkel mindkét szem távolpontját egyforma ;
távolságba helyezni, a correctio értéke kétséges
mazkodás nél
mködik
;
zavarólag hat továbbá
különböz nagyságúak Az üveg rendelésénél
az,
lesz,
mihelyt az alkal-
hogy különböz üvegek-
lesznek a retinalis képek.
vagyunk a vizsgált egyéni érzésére az üveg használatakor nagyjában a következk után indulhatunk Leggyakrabban azt az üveget adjuk mindkét szemnek, mely a csekélyebb fénytörési hibának felel meg, feltéve, hogy ennek a szemnek látás-élessége rendes, vagy legalább olyan jó, mint a másik szemé. Ha az egyik szem emmettekintettel
:
;
ha azonban mint az emmetropiásé, akkor az ametropiás szemet javítjuk. Ha a jól, vagy jobban látó szem nagyobb fokban myopiás, vagy hypermetropiás, mint a rosszabbúl látó, akkor az elbbiben javítjuk az ametropiát amennyire lehet és szabad, a gyengéb-
ropiás és látása rendes,
az ametropiás szem
üvegre rendszerint nincs szükség
látásélessége
;
jobb,
ben, látó szem elé valamivel gyengébb üveget rendelünk. LIa mindkét szem különböz fokban ametropiás és látásélességük egyforma, mindkét szemnek azt az üveget rendeljük, mely a csekélyebb fokú ametropiának felel
meg.
Öregkori-látás,
Presbyopia.
* Haladó korral az alkalmazkodás ..mindjobban csökken, a közel pont tehát mindjobban távozik a szem ell. Donders szerint emmetropiásnál a különböz életkorban majdnem állandóan a következ távolságban van a közelpont a szem eltt a io. életévben 7 cm. -nyíre, a 20-ikban 10,
—
:
a 30-ikban 14, nyirc.
— Az
— a 40-ikben
22,
— az 50-ikben
50. életéven túl a távolpont
is
40,
— a 60-ikban
126 cm.-
kissé kifelé halad. 30 *
468 Általában azt mondhatjuk, hogy ha a közelpont 22 cm. nyíre a szem ell ez a presbyopia szakába ,
életévben következik be. esetleg egyáltalában
nem
távozóit
ami emmetropiásnál átlag a 40-ik Túllátó szem korábban, közellátó késbben, lépett
,
lesz presbyopiás.
A
közelpontnak távozása miatt a presbyopiás a kisebb tárgyakat nyomtatást), melyek kis voltuknál fogva a szemhez való nagyobb
(Írást,
közelítést igénylik,
már nem
igen látja.
Ezen
eleinte
úgy
segit,
hogy az
könyvet, újságot messzebbre tartja szemétl, igyekezve a tárgyat
írást,
szemének közelpontjába, vagy ahhoz lehetleg közel hozni. A presbyopia fokozódásával igy már nem ér célt, egyrészt azért nem, mert a tárgynak ekkora távolságba tartása kényelmetlen, esetleg lehetetlen, másrészt azért nem, mert a közelpontjának megfelel távolságban a tárgy (betk) már olyan kis látószög alatt van, hogy felismerése épen emiatt
nem
lehetséges.
Alkalmazkodási asthenopia, amilyen túllátóknál gyakori, aggkorilátóknál ritkább és
;
mert a presbyopiás
eleinte
távolabb viszi a tárgyat
ha a távolság megfelel, nézése nem fárasztó, ha ellenben csekély a távolakkor nem látja a tárgyat. A presbyopiás szem látászavarán domború lencse segit, mely az
ság,
Általában oly ersebb törerej lesz. domború üveget rendelünk, mely a közelpontot 22 cm. -nyíre hozza a szem elé. Ez emmetropiásnál 4.5 d. alkalmazkodási szélességnek felel meg. Az alkalmas üveg törerejét úgy találjuk, hogy az adott esetben aggkori-látás haladásával mint
megállapított közelponti távolságot levonjuk abból a távolságból, melybe 22
a közelpontot áthelyezni akarjuk, ez állandóan
cm.
Ha
pl.
az talál-
az üveg, melyet a
juk, hogy a közelpont 40 cm.-nyire távozott (2 5 2-5 2 d. convex üveg lesz. vizsgáknak rendelünk 4-5 Azonban nem mindegyik presbyopiásnak kellemes ez az üveg, egyrészt azért, mert már megszokta a tárgyat távolabb tartani és igy alanyi érzésének a gyengébb üveg felel meg jobban, másrészt azért, mert •
d.)
=
—
ersebb üveg jobban nagyit. Az üveg rendelésénél tehát az alanyi érzésre is tekintettel vagyunk és rendszerint az az üveg bizonyul legjobbnak, melylyel a vizsgált kb. 30 cm. -bi legjobban látja a rendes nagyságú
az
bett.
A
gyöngébb üveget orresiptet,
foglaltatjuk.
— az
ersebbet pápaszem keretbe
— Néha középtávolságokra (kotta olvasásra
pl.)
egy második,
ennek rendelésénél ugyancsak a vizsgált egyéni érzése mérvadó. Ahol két üveg gyors változtatása szükséges, igy festnél, ki hol a közelebb lev festést, hol a távolabbi mintát, vagy
gyengébb üvegre
is
szükség van
;
vagy bifocalis üveget rendelünk. A Franklin üvegnél a megfelel két domború lencse, középén a vízszintes síkban ketté van metszve és a két rész egy keretbe foglalva a bifocalis üveg úgy van csiszolva, hogy az üvegnek egyik fele ersebb, mint a másik. Felül a csekélyebb törerej üveg van elhelyezve. modelle-t
nézi,
Franklin- szemüveget,
;
469
Lencsehiány. Aphakia. Aphakiás szemben az elüls csarnok mélyebb, sokszor irisrezgést látunk és a lencse reflex-képei (Purkinje—Sanson) hiányzanak. A lencse rendesen
hiányát
ritkábban
hályogmtét,
a
lencse
okozza.
luxatioja
Az aphakiás szem fénytörése rendszerint igen alacsony érték, mert a lencse a
törközegét
szem legersebb
lencse eltávolítás .után kb.
10— 12
d.
képviseli.
Emmetropiás szem
a
domború üveges-igényei a távolba
ha a szem már elbb messzelátó volt, ezután természetesen még nagyobb fokban lesz messzelátó, közellátó szem ellenben csak kisebb fokban lesz hypermetropiás, esetleg emmetropiás lesz, ha elbb 10 12 d.-t
nézéshez
;
—
közellátó
volt.
Miután aphakiás szemben az alkalmazkodás megsznt, a szem csak annak a tárgynak kapja tiszta képét, mely épen távolpontjában van és miután ez rendesen a végtelenségen túl van, miután tehát a szem nagyobb fokban túllátó és igy ersebben összehajló sugarakra volna szüksége, azért az aphakiás
tárgyaknak
szem távolfekv
sem
igen 'kapja tiszta
képét.
domború üvegek segítenek, miután azonban az alkalmazkodás hiányzik, minden távolságra tulajdonképen más-más üvegre volna szükség kétféle üveg azonban rendszerint kielégíti a szemet az egyik üveg a távolba nézésre, a másik (ersebb) a közeli munkára közép távolságokra esetleg egy harmadik üvegre lesz szükség.
Az aphakiás szem látászavarán
;
;
;
Csekélyebb távolsági különbségeket úgy egyenlíthet ki az aphakiás és erre rendesen magától is reájön, hogy a szemüveget kissé eltávolítja szeme ell, ezzel kisebb távolságban
is,
mint a milyenre az üveg
szolgál,
Közeire rendszerint azt az üveget ajánljuk, melylyel
lát.
szem
15
— 20 cm. -nyíre közép nagyságú betket tisztán
Ha
hályog
mtét
az
jobban
aphakiás
lát.
okozza az aphakiát, a látás-élesség sokszor nem oka, hogy maradt, ha mindjárt
javítható a rendesre, ennek az lehet az
nagyon finom utóhályog lis
és az,
hogy a seb hegesedése rendellenes cornea-
As.-t eredményezett.
Alkalmazkodási görcs.
Spasmus accomodationis-
Az alkalmazkodás görcse a távolpontnak a szemhez közeledésében nyilvánul, miáltal emmetropiás és hypermetropiás szem kisebb-nagyobb fokban közellátónak mutatkozik a már úgy is közellátó szemben pedig ,
a közellátóság látszólag fokozódik.
Kisebb mértékben a közelpont
is
közeledik a szemhez.
A
távolpontnak üvegekkel történ meghatározásánál az alkalmazkodás görcsében szenved szem, épen úgy mint a közellátó szem, rendes
470 érdekében homorú lencsére
látás
zük,
vagy sokkal csekélyebb myopiát vizsgálattal találtunk
;
2—3
igy az alkalmazkodás
mint amilyet a functionalis
találunk,'
st még
d.-t,
subjectiv- és objectiv vizsgálati s
ha a szemet szemtükörrel néz-
szorul, de
— esetleg atropin becsepegtetés után — emmctropiát, hypermetropiát, többet
eredmény között.
kitehet a különbség
is
Atropin mydriasisnál
izom bénulásánál azután subjective sem mutat-
kozik többé a közellátóság.
Néha
az alkalmazkodás görcse, a pupilla
midn
jár (miosis spastica),
görcsös
megszükülésével
a beteg ismételten arról panaszkodik, hogy a
tárgyakat nagyobbaknak látja (makropsia).
A
bajt leginkább 8
— 15
éves iskolás gyermekeknél látjuk, leányok-
gyakrabban mint fiuknál. Úgy látszik, hogy a tartós befolyással van a baj kifejldésére, a prognosis jó, bár
nál talán valamivel
szemmunka
közeli
visszaesések gyakoriak. Orvoslás.
Az
hogy semmi
orvoslás felve,
szín
alatt
nem szabad
concav üvegekkel javítani, mert a szórólencse még
ezt a törési myopiát
nagyobb alkalmazkodásra serkent, tehát fokozza a görcsöt. Mihelyt a szemtükri vizsgálat arról gyzött meg, hogy a vizsgáknál tengely myopia nincs, vagy aránytalanul kisebb mint, a milyet a functionalis vizsgálat mutat, a szemnek teljes nyugalmat rendelünk, 3 6 héten át naponta egyszer 0.5%-os atropin oldatot csepegtetünk a szembe (miáltal az alkalmazkodást bénítjuk), a tág pupilla okozta fényszóródás miatt esetleg szürke véd üveget viseltetünk 3 6 hét múlva pedig a hypermetropiás szemnek a közeli munkához többnyire domború üveget renndelünk,
—
—
;
melyet a beteg hónapokon át
Az alkalmazkodás
visel.
bénulása. Paresis et paralysis accomodationis.
Az alkalmazkodás bénulásánál távol- és közelpont összeesik egymással. A látászavar különböz lesz aszerint, a mint a szem emmetropiás, közelvagy túllátó. Legzavaróbb az alkalmazkodásnak bénulása (és már nem teljes bénulása is) túllátó szemben, mely az alkalmazkodásra már a távolba kevésbbé zavaró emmetropiás szemben, mely alkalmazkodását csak a közeibe nézésnél veszi igénybe és legkevésbbé zavarja a bénulás a közellátó szemet magasabb fokban közellátó talán meg sem érzi. Az alkalmazkodás bénulása rendesen a sphinkter pupilláé bénulánézésnél
is
reászorul
;
;
sával együtt lentkezik,
jár,
ennek folytán pupillatágulás
mely a távolba
látást
is
és
ezzel fenyszoródas je-
stenopaeikus nyilason át a a távolba. Sok vizsgált arról számol
zavarja
;
beteg sokszor egészen rendesen lát be, hogy a tárgyat kisebbnek látja (mikropsia). Az alkalmazkodás bénulását esetleg presbyopiával téveszthetjük útbaigazitásúl szolgálhat a beteg életkora, az, hogy a presbyopia össze ;
4
471
fokozatosan, a bénulás gyorsan, egyszerre jelentkezik és presbyopiás pupillája rendszerint szkebb. lassan,
A
bénulást
(és
a mydriasist) az oculomotoriust
hogy a
sért agyalapi daga-
nat, csonthártya-gyuladás, a lues (rendszerint
kési szakában), és ismételten a diphtheria okozza, különösen a postdiphtheriás stádiumban, midn a test egyeb izmai (garat izmok) is bénultak, továbbá a rheumatismus, a diabetes,
ólommérgezés a
szem zúzódása és sebdiphtheria. Bénulás növényi alkaloidának az u. n. mydriasisos szereknek (atropin, skopolamin, duboisin stb.) helyi alkalmazásánál és azokkal jelentkezik bizonyos
történt általános
mérgezéseknél.
A
prognosis az alapbaj szerint különböz rheumatismus, diphtheria, sebdiphtheria, mydriasisos szerek helyi alkalmazása ;
okozta bénulás
hét alatt teljesen visszafejldik ;
agybajoknál
és luesnél
I
—
jelentkez bénu-
lásoknak prognosisa kedveztlen.
Az
orvoslás
fleg az alapbaj
ellen irányul
;
miosisos szerek becsepeg-
valamennyire siettetheti a gyógyulást. Kétoldali bénulásnál a közeli munkához a megfelel domború üveget rendeljük, túllátó szem ilyenre a távolba nézésnél is rászorul ha a bénulás apad, az ersebb üveget gyengébtetése
;
bel csereijük fel
;
tág pupillánál stenopaeikus pápaszemre lehet szükség.
library
TÁRGYMUTATÓ. I.
I.
III.
oldal
,,
A A
szemvizsgálás módjai
5°
,,
A
szemorvoslás eszközei
115
fejezet
II.
RÉSZ.
:
szem anatómiája
és élettana
II.
5
RÉSZ.
A SZEM KÓR- ÉS GYÓGYTANA.
2.
,,
3.
,,
A köthártya A szaruhártya A sklera
4.
„
Az uvea
1.
fejezet:
betegségei
149 191
,,
•
,,
260
betegségei
A) A
szi vár vány hártya
B) A
sugártest betegségei
260
betegségei '.
C) Az érhártya betegségei
6.
,,
A A
7.
„
Az üvegtest
5.
8.
fejezet
:
,,
291
lencse betegségei
302
betegségei
,,
10.
,,
A A
11.
„
A szemgödör
,,
13-
..
284
327
Az ideghártya betegségei
A A
281
glaukoma
9.
12.
245
látóideg betegségei
332 •
szemhéjak betegségei
345 355
betegségei
383
könyszervek betegségei
404
szemizmok betegségei
417
III.
RÉSZ.
A SZEM FÉNYTÖRÉSÉNEK ÉS ALKALMAZKODÁSÁNAK HIBÁI
A A
közellátóság
45-2
túllátóság
4^g
Az astigmatismus Az anisometropia
A
presbyopia
.
.
461 .
.
.
;
.
466
467
Az aphakia
469
Az alkalmazkodás görcse
469
Az alkalmazkodás bénulása
470
'
•
•••
^aü^^pip 1ÉÉÉM
