Személyiségpszichológia – bevezetés és történeti áttekintés. A személyiség mérése Az orvosi hivatás nehéz helyzetei a személyiségpszichológia tükrében Tantárgyfelelős: Dr. Perczel Forintos Dóra Előadó:Kocsis-Bogár Krisztina Semmelweis Egyetem ÁOK Klinikai Pszichológia Tanszék 2014. február 19.
A személyiség szerepe az orvos-beteg kapcsolatban
kapcsolat megalapozása
együttműködés kérdése
tünetek értelmezése
tájékoztatás problémái
„nehéz betegek”
A kurzus tematikájának áttekintése
február 19. Bevezetés a személyiségpszichológiába – Kocsis-Bogár Krisztina március 5. A személyiség pszichoanalitikus megközelítései – Boross Viktor március 19. A személyiség tranzakcióanalitikus megközelítése – Kocsis-Bogár Krisztina április 2. A személyiség tanuláselméleti és kognitív megközelítése – Boross Viktor április 23. Bevezetés a pozitív pszichológiai szemléletbe: mitől vagyunk boldogok? – Fodor Kinga május 7. Reziliencia és adaptív megküzdés az orvosi hivatásban: a pozitív pszichológia gyakorlása a hétköznapokban – Fodor Kinga
Mi a személyiség? állandóság – számos hasonló és különböző helyzetben belső mozgatórugó tulajdonságok egyediség
Mi a személyiség? ókori latin: persona jelentése: maszk a klasszikus latinban már a maszkot viselő játékosra is utalt Később: fontos személyiség
Mi a személyiség?
A személyiség – a személyen belüli – pszichofizikai rendszerek olyan dinamikus szerveződése, amely az egyén jellegzetes viselkedés-, gondolat- és érzésmintáit hozza létre (Allport, 1961)
Rokon fogalmak
Karakter
eredeti jelentése: bevésés Allport, 1937/1997: „az ember személyes jegye, személyiségvonásainak mintázata vagy életstílusa” további jelentések: „kiemelkedő jellem, lebilincselő személyiség”.
Temperamentum
nagyrészt örökletes, emocionális hatásokra való érzékenység a reakciók tempója, intenzitása, a hangulat intenzitásának, változásainak jellegzetességei.
A személyiség megközelítésének lehetséges módjai diszpozicionális – vonáselméletek biológiai pszichoanalitikus neoanalitikus tanuláselméleti fenomenológiai kognitív
Test és személyiség – ókori tipológia Hippokratész, i. e. 400 k., Galenus, i. sz. 150 k.
Test és személyiség – fiziognómia és frenológia
Fiziognómia: a lélek megismerése az arc jellegzetességei alapján
ókori gyökerek, illetve a 18. sz.-ban Johann Kaspar Lavater (1741-1801)
Frenológia: a lélek megismerése a koponya dudorai alapján – Franz J. Gall (1758-1828)
A személyiség modern szemlélete
Wilhelm Wundt pszichológiai laboratóriuma, Lipcse, 1879. Galton, 1884. felvetette a karakternek mint időben állandó entitásnak a komplex mérését
A személyiség biológiai szemlélete – a temperamentumkutatások
Buss és Plomin, 1984 – temperamentumjellemzők:
genetikailag meghatározott az élet korai szakaszában megmutatkoznak, az egész élet során folyamatosan felismerhetők áthatóbb, mélyebb hatásúak, mint más személyiségvonások
DE: nem tökéletes a folytonosság!
A Buss és Plomn (1984) által leírt fő temperamentumjellemzők
aktivitási szint : a viselkedés intenzitása, amplitúdója 1. 2.
szociabilitás emocionalitás 1. 2. 3.
erőteljesség tempó
distressz düh félelem
impulzivitás (Buss és Plomin, 1975) intelligencia (Buss és Plomin, 1975)
Az érett személyiség jellemzői
Freud: „szeretni és dolgozni” Erikson: személyes identitás, én-azonosság elérése alapvető Maslow, 1954 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14.
realitásérzékelés elfogadás spontaneitás feladatközpontúság távolságtartás függetlenség a kultúrától, környezettől a befogadás állandó frissessége végtelen horizontok szociális érzés mély, szelektív társas kapcsolatok demokratikus jellemszerkezet etikai szilárdság humorérzék kreativitás
A személyiség mérése
Célok:
A személyes benyomások alátámasztása kutatás döntések megalapozása (pl. szervezetpszichológia, klinikai pszichológia)
A személyiség mérése – személyiségtesztek
Kérdőívek
A szerkesztés kétféle módja: 1. 2.
elméleti alapon (pl. EPQ) tapasztalati alapon: a) mely személyiségjellemzők léteznek egyáltalán (16 PFT,Cattel), b) mely tételek tesznek különbséget a kritériumcsoportba tartozók és a többi ember között (pl. MMPI)
Projektív módszerek
Kérdőívek – személyiségvonások mérése 1.
Vonás, Allport 1937/1997: egy bizonyos viselkedésmód/reakciómód gyakorisága; tartománya, intenzitása
Kérdőívek – személyiségvonások mérése 2.
Allport-Odbert lista, 18 000 szó, 1936
Cattell és mtsai, 1977: 16 faktoros személyiségkérdőív – többváltozós megközelítés. Pl.
tartózkodó – szívélyes túlérzékeny – érzelmileg stabil egyenes – titkolózó számító, haszonelvű – érzelmi beállítottságú
Kérdőívek – személyiségvonások mérése 3. Hans Eysenck, 1967. (Elsődlegesen Hippokratész, Galenus és Jung elméleti elképzeléseit egyesíti.)
Kérdőívek – személyiségvonások mérése 4.
Big Five személyiségmodell
A 40-es évek végétől (Fiske, 1949) a 90-es évek elejéig (Digman, 1990, McCrae és John, 1992) számos kutatás 5 faktort talált.
Digman és Inouye, 1986, McCrae és Costa, 1987, Norman, 1963, Peabody és Goldberg (1989) alapján
Projektív tesztek 1.
Rejtett érzéseinket kivetítjük és bevonjuk a válaszadásba.
A projekció folyamata a személy tudatos ellenőrzésén kívül esik.
Olyan ingerekkel szembesítenek, amelyekre nincs kulturálisan meghatározott válasz.
Projektív tesztek 2. A projektív tesztek típusai:
rajztesztek, pl. fa, Koch; ember, Goodenough
verbális technikák, pl. asszociációk, kiegészítés, konstruktív módszerek, pl. TAT, PFT
foramértelmezést igénylő eljárások, pl. Rorschach teszt
Projektív tesztek 3 – PFT, Rosenzweig, 1945
Projektív tesztek 4.
Picture Frustration Test, Rosenzweig, 1945.
24 képből álló sorozat tematika: érdeksérelem, illetve morális vádak reakció: kifelé vagy befelé irányuló a válasz
akadályhangsúlyos ítélet-jellegű megoldás-orientált.
Projektív tesztek 5 – TAT, Murray, 1943
Projektív tesztek 6 – TAT, Murray, 1943
Projektív tesztek 7 – TAT, Murray, 1943
Projektív tesztek 8 – TAT, Murray, 1943 Tematikus Appercepciós Teszt 30 képből álló sorozat Cél:látens szükségletek és motívumok mérése:
teljesítménymotiváció hatalmi motiváció affiliációs szükséglet
Projektív tesztek 9 – Rorschach-próba Hermann Rorschach, 1911, tintafoltok alapján 10 tábla + utóteszt Diagnosztika + személyiségkép
Projektív tesztek 10 – Wartegg teszt
Irodalomjegyzék
Allport, G: A személyiség alakulása, Kairosz Kiadó, Budapest, 1997
Carver, CS, Scheier, MF: Személyiségpszichológia, Osiris Kiadó, Budapest, 1998
Köszönöm a figyelmet!
[email protected]
A személyiség tranzakcióanalitikus megközelítése Az orvosi hivatás nehéz helyzetei a személyiségpszichológia tükrében Tantárgyfelelős. Dr. Perczel Forintos Dóra Kocsis-Bogár Krisztina Semmelweis Egyetem ÁOK Klinikai Pszichológia Tanszék 2014. március 19.
Eric Berne (1910-1970.)
A tranzakcióanalitikus megközelítés eredete 1.
Eric Berne kanadai származású pszichiáter, pszichoterapeuta
Transactional Analysis in Psychotherapy, 1961.
Games People Play/ Emberi játszmák, 1964.
What Do You Say After You Say Hello?/Sorskönyv, 1972.
A tranzakcióanalitikus megközelítés eredete 2.
Hatások:
pszichoanalízis
egzisztencializmus
A tranzakcióanalitikus terápia fő jellemzői:
Általános jellemzők:
közös felelősségvállalás; átláthatóság a módszer és a nyelvezet tekintetében; elsődlegesen az emberek közötti interakciókat tartja szem előtt.
Berne által képviselt legfontosabb tanítások:
Primum non nocere. a természet gyógyító ereje „én kezelem, Isten gyógyítja”
A négy egzisztenciális pozíció „Én oké vagyok, te oké vagy” – egészséges életérzés „Én oké vagyok, te nem vagy oké” – paranoid pozíció „Én nem vagyok oké, te oké vagy” – depresszív pozíció „Én nem vagyok oké, te nem vagy oké” – szkizoid pozíció
Az emberi interakciók célja: figyelem felkeltése, ingerek, „simogatások” begyűjtése (vö. Spitz: hospitalizmus; magánzárka) az idő strukturálása; az intimitás szabályozása.
A személyiség strukturális elemzése Freud strukturális modellje:
Berne strukturális diagramja:
A tranzakciók típusai:
Kiegészítő:
Pl: „Főorvos Úr, elcserélhetem az ügyeletet XY-nal?” „Igen, rendben.”
Keresztezett:
Pl: „Nem tudod, hol van az új ingem?” „Mondtam ár, hogy nem volt időm kivasalni, miért kell mindig szemrehányást tenned?”
Rejtett:
Pl: „Gyere fel hozzánk, nézd meg a lemezeimet!” „Jó, nagyon szeretem XY együttest.”
Az emberi interakciók típusai 1.
Eljárások: egyszerű kiegészítő Felnőtttranzakciók sorozata, amely a valóság kezelésére irányul.
Műveletek: egyszerű tranzakció vagy tranzakciókészlet, amelyet valamely specifikus, tisztázott cél érdekében kezdeményeznek.
Rituálék: külső társadalmi erők által beprogramozott egyszerű kiegészítő tranzakciók sztereotipizált sorozata. Szülői mintát követ.
Az emberi interakciók típusai – 2.
Időtöltések: egyetlen terület köré csoportosult, félig rituális egyszerű kiegészítő tranzakciók sorozata; elődleges célja egy időköz strukturálása. pl. „Szülői munkaközösség”
Játszmák: kiegészítő és rejtett tranzakciók folyamatos sorozata, amely pontosan meghatározott, előre látható kimenetel felé halad. Jellemzőjük: csapdák, trükkök és a nyereség.
Emberi játszmák 1.
Életjátszmák
Házassági játszmák
„és miért nem… hát igen, de”
Szexuális játszmák
Pl. „ha te nem lennél”, „drágám”
Társasági játszmák
pl. „Alkoholista”, „Rúgj belém”
„verekedjetek meg ti ketten”, „megerőszakolósdi”
Alvilági játszmák
„hogyan lehet innen meglépni”
Emberi játszmák 2.
Játszmák a rendelőben
„melegház” „én csak segíteni próbálok rajtad” „nyomor” „paraszt” „pszichiátria” „ostoba” „faláb”
Jó játszmák
Pl. „gavallér”, „örülök, ha segíthetek”
„Minden ember hercegnek és hercegnőnek születik, amíg a szüleik békává nem változtatják őket.” (Eric Berne)
Köszönöm a figyelmet!
[email protected]
