Személyi jövedelemadó és családi kedvezmény 2014
Témakörök: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11.
Családi kedvezmény Rendelkezési jogosultság Új adómentes lehetőségek Önálló tevékenységre vonatkozó változások Nem önálló tevékenységre vonatkozó változás Külön adózó jövedelem Egyéni vállalkozókra vonatkozó változások Egyéb változások Cafetéria Biztosítások adókötelezettségével kapcsolatos változások Cégautóadó
Családi kedvezmény (1) A családi kedvezmény 2014. január 1-jétől már nem csak az összevont adóalap csökkentése révén érvényesíthető, hanem az összevont adóalap terhére nem érvényesíthető kedvezmény 16 százalékával a biztosított az őt terhelő járulékait (egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékát) is csökkentheti. A családi járulékkedvezményt csak az a magánszemély veheti igénybe, aki a személyi jövedelemadó rendelkezései szerint is csökkentheti az összevont adóalapját ezen a címen.
Családi kedvezmény (2) A családi kedvezmény – az eltartottak számától függően – kedvezményezett eltartottanként és jogosultsági hónaponként egy és kettő eltartott esetén:62.500 Ft, három és minden további eltartott esetén: 206.250 Ft. [Szja tv. 29/A.
(2) bekezdés]
Családi kedvezmény (3) A családi járulékkedvezmény összege személyre vonatkoztatva: a biztosítottat megillető, az Szja tv. szerinti családi kedvezmény összegéből a biztosított által, vagy az Szja tv. szerinti családi kedvezmény közös igénybevételére jogosult biztosítottak által közösen és/vagy a biztosított és a családi kedvezményt megosztással érvényesítő biztosított házastársa, élettársa által együttesen ténylegesen érvényesített családi kedvezménnyel csökkentett összeg 16 százaléka, de legfeljebb a jogosultat, jogosultakat terhelő, biztosított által fizetendő járulékok együttes összege. [Tbj. 24/A. §]
Családi kedvezmény (4) Érvényesíthető családi kedvezmény: Ha a családi kedvezményre jogosultak év közben családi járulékkedvezményt érvényesítettek, akkor a bevallásban, munkáltatói elszámolásban a jogosultak vagy a kedvezmény megosztásával érintett házastársak, élettársak által együttesen érvényesíthető családi kedvezményt csökkenti az általuk együttesen igénybe vett családi járulékkedvezmény 625 százaléka.
Családi kedvezmény (5) Megosztás és közös érvényesítés: Családi kedvezmény érvényesítése esetén a bevallásban jelölni kell, hogy az eltartott mely hónapokban minősül kedvezményezett eltartottnak. A családi kedvezmény több jogosulttal történő közös érvényesítése, vagy megosztása esetén a bevallásban, munkáltatói elszámolásban jelölni kell a közös érvényesítéssel és a megosztással érintett hónapok számát. Azokra a hónapokra, amelyekre vonatkozóan közös érvényesítés történt, a kedvezmény nem osztható meg a jogosultnak nem minősülő házastárssal, élettárssal. Közös érvényesítés: a családi kedvezmény érvényesítésére jogosultak között. (év közben is!) Megosztás: a jogosult biztosított és nem jogosult (házastársa, élettársa) között. (Csak a bevallásban!) [Tbj:24/A. (1) bekezdés]
Családi kedvezmény (6) Megosztott felügyelet: A családi pótlékra 50-50 százalékban jogosult szülők az őket megillető családi kedvezmény 50 százalékát érvényesíthetik. A családi pótlékra jogosító gyermek mindkét szülőnél és házastársaiknál kedvezményezett eltartottnak minősül. A családi pótlékra jogosult szülők az őket megillető kedvezményt közösen nem érvényesíthetik. Példa: A szülők elváltak. 1 közös gyermekük van, akit felváltva gondoznak. A következő házasságban anyának újabb két gyermeke született. Az apának ez az egy gyereke van. Családi kedvezmény kerete az anyának havonta: (2×206.250+1×103.125)= 515.625 Éves szinten: (515625×12)=6.187.500 Családi kedvezmény kerete az apának havonta: 62.500/2=31.250 Éves szinten: 375.000
Családi járulékkedvezmény 1. →A családi járulékkedvezmény összege a közös igénybevételre jogosult biztosítottak és a biztosítottal megosztással érvényesítők által ténylegesen érvényesített kedvezménnyel csökkentett, az őket megillető családi kedvezmény 16 százaléka. Új szabály: →A családi járulékkedvezmény közös érvényesítése vagy megosztása esetén az adóbevallásban, munkáltatói elszámolásban erről nyilatkozni kell. -adóazonosító jel feltüntetése -hány jogosultsági hónap tekintetében érvényesítettek közös igénybevételt illetve megosztást
Példa Családi járulékkedvezmény 1 kereső és 3 gyermek esetén
A családfő havi munkabére 400 000 Ft, a feleség otthon neveli 3 gyermeküket, mind a 3 gyermek kedvezményezett eltartottnak minősül. A családfő nyilatkozik, hogy a teljes adó- és járulékkedvezményt igénybe kívánja venni. Hogyan alakul a havi nettó bére?
Példa 1. Havi munkabér 2. Érvényesített családi kedvezmény 3. Családi kedv.-nyel csökkentett szja-alap (1.-2.) 4. Fizetendő szja [3.x16%] Családi járulékkedvezmény 5. Az Szja tv. szerinti családi kedvezmény 6. Szja-ban érvényesített családi kedvezmény (2.) 7. Családi járulékkedvezmény [(5.-6.)x16%] 8. Természetbeni egészségbiztosítási járulék és pénzbeli egészségbiztosítási járulék (1.x7%) 9. Érvényesített családi járulékkedvezmény 10. Levont természetbeni egészségbiztosítási járulék és pénzbeli egészségbizt. járulék 11. Munkaerő-piaci járulék (1.x1,5%) 12. Nyugdíjjárulék (1. x 10%) 13. Nyugdíjjárulékból igénybe vehető családi járulékkedv.[a 12. és (7.-9.) sorok minimuma] 14. Levont nyugdíjjárulék (12.-13.) 15. Összes adó és járulék (4.+10.+11.+14.) 16. Nettó jövedelem (1.-15.) A havi nettó jövedelem növekedése
2013 400 000 400 000 -
2014 400 000 400 000 -
618 750 400 000 -
618 750 400 000 35 000
28 000 -
28 000 28 000
28 000 6 000 40 000
6 000 40 000
40 000 74 000 326 000
7 000 33 000 39 000 361 000 35 000
Családi járulékkedvezmény 2. →Nem vehető igénybe járulékkedvezmény az adómentes vagy bevételnek nem minősülő járulékalapot képező jövedelem után. →Nem vonatkozik ez a szabály a munkavállalói érdekképviseleti tagdíjra. →Egyéni és társas vállalkozó esetén a járulékkedvezmény csak a tényleges kivét, átalányban megállapított jövedelem és személyes közreműködői díjra jutó járulékokkal szemben érvényesíthető. A minimum nyugdíjalapra nem! →Az őstermelő!
A családi járulékkedvezmény évközi érvényesítése (1) • Amennyiben a foglalkoztató adóelőleget megállapító munkáltatónak minősül, akkor köteles a családi járulékkedvezmény havi összegének megállapítására. [Tbj. 51. ] • Adóelőleget megállapító munkáltató minden olyan kifizető, aki a magánszeméllyel olyan jogviszonyban áll, amely alapján rendszeresen ismétlődő bevételt juttat. Pl. a társas vállalkozás a tevékenységében személyesen közreműködő tagjával összefüggésben. [Szja tv. 46. ] • Az adóelőleget megállapító munkáltató az adóelőleg-nyilatkozaton szereplő összeget először a megállapított személyi jövedelemadóalapból vonja le, és ha az nem nyújt teljes fedezetet a családi (adóalap) kedvezmény érvényesítésére, a fennmaradó kedvezmény 16 %-val lehet csökkenteni a biztosítottat terhelő járulékokat. [Tbj. 51. ]
A családi járulékkedvezmény évközi érvényesítése (2) • A járulékkedvezményt úgy kell érvényesíteni, hogy azt először az egészségbiztosítási járulékként (ezen belül természetbeni egészségbiztosítási járulékként, majd pénzbeli egészségbiztosítási járulékként) nem kell levonni, majd ha az nem elégséges, akkor a fennmaradó összeg a nyugdíjjárulékot csökkenti. [Tbj. 51. ] • A biztosított a munkáltató, kifizető részére tett adóelőlegnyilatkozatában rendelkezhet arról is, hogy nem kéri a családi járulékkedvezmény havi összegének érvényesítését. • Járulékkedvezmény érvényesítésére vonatkozó előleg- nyilatkozatot csak olyan magánszemély tehet, aki egyébként a családi adóalapkedvezményre is jogosult (vagyis a családi adóalap-kedvezmény érvényesítésére saját jogán nem, csak megosztással jogosult magányszemély ilyen nyilatkozatot sem tehet). • Az érvényesített kedvezményt a '08-as bevallásban szerepeltetni kell.
Adóelőleg-nyilatkozat 2014 évben Adóelőleg-nyilatkozat 2014. évben a családi kedvezmény (és járulékkedvezmény) érvényesítéséről a munkáltatótól származó bevétel adóelőlegének megállapításához (Kérjük, olvassa el a nyilatkozat kitöltési útmutatóját!) I.
A nyilatkozatot adó magánszemély neve: …….………………………………………………. adóazonosító jele: …..…………………………………………………
1.
Az eltartottak száma (a magzatot is beleértve) …… . A kedvezményezett eltartottak száma ……, akik közül …… a bíróság döntése alapján felváltva gondozott gyermek. Nyilatkozom, hogy a kedvezményezett eltartottak számában 90 napon túli várandósság alapján …… magzatot vettem figyelembe, tekintettel az erről szóló orvosi igazolásra.
2.
Az eltartottak (kivéve a magzat) neve, adóazonosító jele (adóazonosító jel hiányában születési helye, ideje, anyja leánykori neve, lakóhelye). A négyszögbe tett x-szel jelölje, ha az eltartott személy egyben kedvezményezett eltartott (ideértve a bíróság döntése alapján felváltva gondozott gyermeket) is! …………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………… Jelölje itt x-szel, ha az eltartottak felsorolását külön lapon folytatja!
3.
Nyilatkozom, hogy jogosult vagyok a családi kedvezményt Magyarországon érvényesíteni, külföldi államban a jövedelmem után azonos vagy hasonló kedvezményt nem veszek (vettem) igénybe.
4.
Nyilatkozom, hogy nem kérem a családi járulékkedvezmény havi összegének érvényesítését.
5.
A fentiek alapján nyilatkozom, hogy a …… hónaptól kezdődően (e hónapra is) a családi kedvezményt a) ………………… forint összegben kívánom igénybe venni. b) …… fő kedvezményezett eltartott után kívánom igénybe venni, akik közül …… fő a bíróság döntése alapján egyenlő időszakokban, felváltva gondozott gyermek. Az a) és b) sorok egyikét töltse ki!
6.
A nyilatkozatot tevő magánszemély aláírása:
II.
A családi kedvezményt kérő magánszemély házastársa/közös gyermek(ek) esetén élettársa neve és adóazonosító jele: ...................................................................................................................... adóazonosító jel hiányában születési helye és ideje:.............................................................................. anyja leánykori neve: ................................................................................. lakóhelye: ................................................................................................... Tudomásul veszem és elfogadom, hogy házastársam/élettársam (utóbbi a közös gyermekekre tekintettel) az I. Blokkban meghatározott mértékben kéri a családi kedvezménynek az adóelőlegalapjából történő levonását. Munkáltatóm van: nincs: A nyilatkozatot tevő magánszemély aláírása: …………………………………
7.
8. 9.
…………………………………
Családi járulékkedvezmény 3. Ha a biztosított a családi járulékkedvezményt havonta vagy negyedévente érvényesítette, és a bevallásban az összevont adóalapja után adókötelezettséget állapít meg, akkor az év közben igénybe vett járulékkedvezményt nem kell visszafizetnie. Ezt kompenzálja az a szabály, hogy a családi kedvezmény összegét az igénybe vett járulékkedvezmény 625 százalékával növelni kell. Az igénybevett járulékkedvezmény nem érinti a biztosított társadalombiztosítási ellátásokra vonatkozó jogosultságát és az ellátások összegét.
Családi járulékkedvezmény 4. A biztosított az év közben érvényesített családi járulékkedvezményről köteles az év végi bevallásában, vagy a munkáltatói adómegállapításban elszámolni. Fel kell tüntetni a járulékkedvezmény alapját, összegét, továbbá azt az összeget, amelyet év közben érvényesített. Ha a biztosított magánszemélyt megillető kedvezmény több, mint amit év közben érvényesített, a különbözet az adóbevallásban, munkáltatói elszámolásban visszaigényelhető. Amennyiben év közben a magánszemély családi járulékkedvezményt úgy vett igénybe, hogy arra nem volt jogosult, akkor azt vissza kell fizetnie a 12 százalékos különbözeti bírsággal együtt a bevallás benyújtására előírt határidőre.
Családi járulékkedvezmény 5. Az egyéni vállalkozó a havi járulékkedvezményt – figyelemmel a rá vonatkozó korlátra – a havi ’58-as bevallásában vallja be. Ha az egyéni vállalkozó családi járulékkedvezményt érvényesít, akkor a személyi jövedelemadó előlegét is havonta vallja be, de negyedévente fizet adóelőleget. →A mezőgazdasági őstermelő a családi járulékkedvezményt a negyedéves bevallásában vallja be, ha meghaladja az összevont adóalap terhére érvényesíthető kedvezményt. ***
Nyugdíjbiztosítási szerződés utáni rendelkezési jogosultság 1. A nyugdíjbiztosítási szerződés (fogalmát az Szja tv. 3. §-ának 93. pontja tartalmazza) szerződőjét rendelkezési jogosultság illeti meg az összevont adóalapja utáni, adókedvezményekkel csökkentett adója terhére. A rendelkezés alapja a szerződő és/vagy más magánszemély által befizetett adómentes, valamint az összevont adóalap részeként adóköteles díj. Az átutalni rendelt összeg az előzőek szerinti díj együttes összegének 20 százaléka, de legfeljebb 130 ezer forint. Nem jogosít rendelkezésre a nyugdíjbiztosítási szerződést kiegészítő biztosításokra fizetett díj.
Nyugdíjbiztosítási szerződés utáni rendelkezési jogosultság 2. A rendelkezés megilleti a magánszemélyt akkor is, ha a nyugdíjbiztosítási szerződést más EGT-tagállamban letelepedett biztosítóval kötötte. Ilyen biztosítási szerződés esetén a külföldi biztosítónak teljesítenie kell a törvényi feltételeket, a rendelkezési jogosultság pedig csak az adóhatósági közreműködés nélkül elkészített adóbevallásban gyakorolható. A rendelkezési jogot csak a 2013. december 31-e után megkötött nyugdíjbiztosítási szerződések után fizetett díj tekintetében lehet alkalmazni. A 2014. január 1-je előtt kötött szerződések módosításával létrejövő nyugdíjbiztosítási szerződések a rendelkezési jog gyakorlására nem jogosítanak. [Szja tv. 84/Y. § (6) bekezdés]
Nyugdíjbiztosítási szerződés utáni rendelkezési jogosultság 3. A rendelkezési jogosultság gyakorlásához szükséges a biztosító igazolása. Több biztosító esetén is csak egy jelölhető meg. 20 százalékkal növelten kell visszafizetni az átutalt összeget akkor, ha a szerződés nyugdíjbiztosítási szolgáltatás nélkül szűnik meg vagy úgy módosul, hogy az a továbbiakban már nem minősül nyugdíjbiztosításnak. A 20 százalék visszafizetési kötelezettség összegét a biztosító állapítja meg, vonja le, vallja be a ’08-as bevallásban és fizeti meg. Amennyiben a biztosító a levonást teljes egészében vagy részben nem tudja teljesíteni, akkor azt a magánszemélynek kell a bevallásában szerepeltetnie és a bevallás benyújtására előírt határidőre megfizetnie.
Nyugdíjbiztosítási szerződés utáni rendelkezési jogosultság 4. A nyugdíjbiztosítási nyilatkozat megléte nem zárja ki a munkáltatói adómegállapítást. De: ha visszafizetési kötelezettsége van, vagy külföldi biztosítóval kötött szerződés alapján rendelkezett → önadózás. (az adóhatóság közreműködése nélkül) Ha a magánszemély nyugdíjbiztosítási nyilatkozatot tesz: adónyilatkozattal nem teljesítheti adókötelezettségét.
Önkéntes kölcsönös pénztári befizetések utáni rendelkezési jogosultság A magánszemély pénztártag az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárba a saját maga által befizetett, valamint az egyéb összevonás alá eső jövedelemként az egyéni számláján jóváírt összeg után annak 20 százalékáról rendelkezhet.
További 10 százalékos jogosultság illeti meg a pénztártag magánszemélyt: a lekötés adóévében az egyéni számlán legalább 24 hónapra lekötött és az adóév végén még lekötött számlakövetelés, valamint a prevenciós szolgáltatás ellenértékeként a pénztár által az adóévben kifizetett összeg után. A rendelkezett összeg nem haladhatja meg a 150 ezer forintot.
A rendelkezési jogosultság gyakorlására vonatkozó szabályok Ha a magánszemély önkéntes pénztári, nyugdíj-előtakarékossági és nyugdíjbiztosítási rendelkezést is tesz, akkor az együttesen rendelt összeg nem haladhatja meg a 280 ezer forintot. [Szja tv. 44/D (1) bekezdés] 1+1%: a kedvezmények és e három nyilatkozat után maradó részre! Amennyiben önellenőrzés vagy adóhatósági ellenőrzés következtében az összevont adóalap adókedvezmények levonása utáni adója olyan mértékben lecsökken, hogy az nem nyújt fedezetet az átutalt összegre, akkor a különbözetet az adóhatóság személyi jövedelemadóként írja elő. Nem kell előírni az 5 ezer forintot meg nem haladó különbözetet. Egyéb esetekben az összevont adóalap utáni adókedvezményekkel csökkentett adó változása az átutalt összeget nem befolyásolja.
Külföldi előadóművész adózása 1. A külföldi illetőségű előadóművész (zenész, énekes, színész, bábművész, táncművész, cirkuszi és más hasonló előadóművész, segédszínész, statiszta) választhatja, hogy az e tevékenységéből kifizetőnek nem minősülő személytől származó, belföldön adóköteles bevételének 70 százalékát tekinti jövedelemnek. A 16 százalékos adót Magyarország elhagyását megelőzően vallja be a NAV által rendszeresített magyar és angol nyelvű nyomtatványon és fizeti azt meg. A bevétel része a költségtérítés és a biztosított szállás szokásos piaci értéke. Az így számított jövedelem nem része az összevont adóalapnak. →KSH FEOR szerinti besorolás szerint! - 2724 Zeneszerző, zenész, énekes foglalkozásból a zenész énekes - 2726 Színész, bábművész - 2727 Táncművész, koreográfus foglalkozásból a táncművész - 2728 Cirkuszi és hasonló előadóművész, vagy - 3711 Segédszínész, statiszta.
Külföldi előadóművész adózása 2. A választás feltétele, hogy bármely 12 hónapos időszakban 183 napot meg nem haladóan tartózkodik Magyarországon és a Tbj. szerint nem minősül belföldinek. Nem önálló tevékenység esetén, ha a bevétel összege másként nem állapítható meg, a tevékenység szokásos díjazásának a belföldi napokkal arányos része tekinthető bevételnek. Ha a bevétel bármely 12 hónapos időszakban a 200 ezer forintot nem haladja meg, akkor abból nem kell jövedelmet számítani. Ha meghaladja, az értékhatár túllépését követően az adót a 200 ezer forint bevétel figyelembe vételével megállapított jövedelem után kell megfizetni.
Új adómentes lehetőségek 1. A termőföld személyi jövedelemadózásban használt fogalma: 2013. december 15-ei hatállyal úgy módosul az Szja tv. termőföld fogalma, hogy termőföldnek minősül a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvényben meghatározott mező-, erdőgazdasági hasznosítású föld. (2013. évi CXXII. törvény a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról) [Szja tv. 3. 51. pont]
→Termőföld-értékesítés adómentessége A módosítás eltörli az adómentesség (a jövedelem összegéből 200 ezer Ft) alkalmazásához kapcsolódó jövedelemkorlátot (4.318.000 Ft). Mentességi szabályok! [1. számú melléklet 9.5. pont] Az átruházásból származó jövedelem teljes összege adómentes: a szövetkezeti részaránytulajdon megszüntetése a mentességi feltételek esetén.
Új adómentes lehetőségek 2. →Birtokösszevonási céllal történt értékesítés: adómentes. Jelentős változást jelent a birtok-összevonási cél fogalmának meghatározása.
A birtok-összevonási cél akkor valósul meg, ha az átruházás eredményeként, már az ügyletet megelőzően is a vevő tulajdonában álló termőföld és az ügyletben megvásárolt termőföld – a település közigazgatási határától függetlenül – egymással szomszédossá válik. Ha egy éven belül több ügylet történik, akkor elegendő az év végére, december 31-re egy tagban lennie a birtoknak. [1. sz. melléklet 9.5.4. pont]
Vevő nyilatkozata az eladó részére: az éves bevallás időpontjáig!
Új adómentes lehetőségek 3. A munkáltató által lakáscélú felhasználásra (Szja tv. 1. sz. melléklet 2.7, 9.3. pont) a munkavállalónak hitelintézet vagy a kincstár útján, annak igazolása alapján nyújtott, vissza nem térítendő támogatás (ideértve a munkáltató által lakáscélú felhasználásra nyújtott kölcsön elengedett összegét, továbbá a lakáscélú felhasználásra hitelintézettől vagy korábbi munkáltatótól felvett hitel visszafizetéséhez, törlesztéséhez nyújtott támogatást is) a vételár vagy a teljes építési költség 30 százalékáig, de több munkáltató esetén is a folyósítás évét megelőző négy évben ilyenként folyósított összegekkel együtt legfeljebb 5 millió forintig terjedő összegben, feltéve, hogy a lakás nem haladja meg a lakáscélú állami támogatásokról szóló kormányrendeletben meghatározott méltányolható lakásigényt (lakáscélú munkáltatói támogatás). Jogszerű felhasználás alapja: ▪hitelszerződés, törlesztést igazoló okirat ▪nyilatkozat a méltányolható lakásigényről
Új adómentes lehetőségek 4. A hiteladósok helyzetét javító intézkedések: • 2013. augusztus 1-jétől a pénzügyi intézmény által elengedett követelés abban az esetben adómentes, ha a hitel, kölcsön elengedését a pénzügyi intézmény a belső szabályzata szerint, az adós jövedelmi helyzetétől függetlenül, diszkriminációtól mentesen teszi. • 2013. augusztus 1-je és 2013. december 31-e között azonban további feltétel, hogy csak az a kölcsön engedhető el adómentesen, amely kölcsönt a lakóingatlanon fennálló jelzálog biztosít. • 2014-től ez az utolsó feltétel hatályát veszti. 2014-től adómentes a pénzügyi intézmény által elengedett, a pénzkölcsön nyújtásából származó követelés, feltéve, hogy a követelés elengedésére a pénzügyi intézmény belső szabályzatában foglaltak alapján, az azonos helyzetben lévőket egyenlő elbánásban részesítő elv betartásával került sor. Ha független felek között kerül sor! Szja tv. 1. sz. melléklet 7.21. pont
Új adómentes lehetőségek 5. A sporteseményre szóló belépőjegyek, bérletek adómentességének változása A sporteseményre szóló belépőjegyeket, bérleteket nemcsak sportesemény-szervező tevékenységet folytató szervezetek, hanem más kifizetők, juttatók is összeghatártól függetlenül adhatnak adómentesen a magánszemélyeknek, de csak akkor, ha a belépőjegy, a sportról szóló törvény hatálya alá tartozó sportrendezvényre való belépésre jogosít. [1. számú melléklet 8.28. a) pont]
Az 50 ezer forintos korlát csak a kifizető által ingyenesen vagy kedvezményesen juttatott, kulturális szolgáltatás igénybevételére vonatkozó jegy bérlet juttatására vonatkozik majd. [1. számú melléklet 8.28. b) pont]
Új adómentes lehetőségek 6. Egyes élőállat-beszállítók által igénybe vehető támogatás adómentessége A vidékfejlesztési miniszter két rendeletben - 44/2013. (V.30.) VM rendelet és a 89/2013. (X.4.) VM rendelet – alapján vissza nem térítendő támogatást kapnak azok a mezőgazdasági termelők akik a Hajdú-Bét Rt., a NOVOFARM Rt. vagy a Pápai Hús 1913. Kft. élőállat beszállítói voltak. Az új adómentes jogcím a módosító törvény hatálybalépését követő naptól hatályos, és a 2013-ban már kifizetett támogatásokra is alkalmazható. A meg nem fizetett adó az egyéni vállalkozók, őstermelők esetében agrár csekély összegű támogatásnak minősül. [Szja tv. 1. számú melléklet, 84/Y. ] Agrár csekély összegű (de minimis) támogatás fogalma 3.
41. pont.
Új adómentes lehetőségek 7. Üzletpolitikai (reklám) célból adott juttatások adómentességének változása 2014. január 1-jétől kiegészül az üzletpolitikai célú juttatást adómentesen biztosító juttatók köre. Nemcsak a kifizető, hanem a kifizetőnek nem minősülő külföldi személy is nyújthat adómentesen a magánszemélynek üzletpolitikai célú juttatást, ha a juttatás formája és körülményei megfelelnek a feltételeknek. A rendelkezés visszamenőlegesen, az adómegállapításhoz való jog elévülési idején belül alkalmazható. Üzletpolitikai céllal adható: árengedmény, más kedvezmény, áruminta. [Szja tv. 1. sz. melléklet 8.14. pont]
Cafetéria A cafetéria juttatás elemei lehetnek: - Adómentesek - ”Kedvezményes” adózásúak: ▪béren kívüli juttatások, 35,7% közteher ▪egyéb meghatározott juttatások, 51.17% közteher [Szja tv. 70-71. §]
- Adókötelesek (jogcím szerint)
Egyéb változások Utalvány fogalmába 2014. január 1-jétől nem tartoznak bele a visszaváltható utalványok. [Szja tv. 69. (3), 1. sz. melléklet 9.1. pont] A kifizető által független félnek biztosított olyan szolgáltatás, amelyet uniós vagy költségvetési forrás terhére elnyert támogatásból finanszíroznak, adómentes akkor, ha az nem minősül a tevékenység ellenértékének (a 2013.01.01-től megszerzett jövedelemre is alkalmazható). Az adóévet követően kifizetett, előző évre vonatkozó munkaviszonyból származó bevétel, akkor minősül az előző naptári év utolsó napján megszerzettnek, ha azt a munkáltató január 10-éig kifizeti (2014. március 15-étől hatályos) Szja tv. 26. § (1).
Önálló tevékenységre vonatkozó szabályok változása 1. Nem minősül költségnek a megfizetett 14 %-os mértékű egészségügyi hozzájárulás A módosítás a jövedelem megállapításakor költségként figyelembe nem vehető kiadások között nevesíti a jövedelem után a magánszemély által fizetendő 14 %-os mértékű egészségügyi hozzájárulást. [3. számú melléklet] Ingatlan bérbeadás esetén nem lehet költségként elszámolni és a 78%-os szabályt sem lehet alkalmazni. A káreseménnyel összefüggésben kapott kártérítést és a kártalanítást is mezőgazdasági őstermelő, illetve egyéni vállalkozói bevételként kell figyelembe venni. Mentes a kártérítés: ha a károsult költségeinek fedezetére fizetik ki.
Önálló tevékenységre vonatkozó szabályok változása 2. Az őstermelők 100 ezer forintos adókedvezményét továbbra is agrár de minimis támogatásnak kell tekinteni. [Szja tv. 3. 41. pont] 2013. évi CXXII. tv→ A családi gazdaság fogalma Családi gazdaság: bővült a kiegészítő tevékenységek sora. -falusi és agroturizmus, kézművesipari tevékenység, fűrészárufeldolgozás, takarmány-előállítás, mezőgazdasági termékből élelmiszer előállítása, dohányfeldolgozás, bioüzemanyagelőállítás a mező-, erdőgazdasági tevékenység során keletkezett melléktermékek, növényi és állati eredetű hulladék hasznosítása, nem élelmiszercélú feldolgozása, valamint az ezekből a termékekből keletkezett termékek közvetlen termelői értékesítése, mezőgazdasági szolgáltatás, valamint a mezőgazdasági üzemhez tartozó termelési tényezők hasznosítása, értékesítése.
Nem önálló tevékenységből származó jövedelmek Az országgyűlési képviselőkre vonatkozó szabályok Az országgyűlési képviselői tevékenység nem önálló tevékenységnek fog minősülni, a tevékenységből származó jövedelem adókötelezettségére értelemszerűen ezeket a szabályokat kell majd alkalmazni. [Szja tv. 24. ] A nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban végzett tevékenység (2014. 01.01-től). A nevelőszülői díj bérnek minősül. (Kikerült az 1. számú melléklet 1.7 pontjából.)
Külön adózó jövedelem: Ingatlan – és vagyonértékű jog értékesítése esetén – a jövedelemfelhasználás körülményeire tekintettel → kérelmezhető az adó mérséklés/elengedés. A nem lakóingatlanhoz kötött vagyoni értékű jogra is vonatkozik a 15 éves szabály. [Szja tv. 62. § (5) bekezdés] Időmúlási szabály!
Külön adózó jövedelem
Ingatlan – és vagyonértékű jog értékesítése esetén – a jövedelemfelhasználás körülményeire tekintettel → kérelmezhető az adó mérséklés/elengedés. A nem lakóingatlanhoz kötött vagyoni értékű jogra is vonatkozik a 15 éves szabály. [Szja tv. 62. § (5) bekezdés] Időmúlási szabály! Termőföldből átminősített ingatlan eladása: A speciális szabályokat akkor kell alkalmazni, ha a mező-és erdőgazdasági föld a település külterületén fekszik.
Az egyéni vállalkozókra irányadó változások 1. • Szüneteltetés: Az egyéni vállalkozók nincsenek kizárva a munkáltatói adómegállapítás, az egyszerűsített bevallás és az adónyilatkozat lehetőségéből, ha tevékenységüket az adóév egészében szüneteltették. A 2013. 01.01-től megszerzett jövedelmekre is alkalmazható. [Szja tv. 11/A. , 12. ]
• A kisvállalkozói kedvezmény összege megállapításakor figyelembe vehető beruházási költségek körének bővülése: 2014-től a figyelembe vehető nem anyagi javak köre kiegészül a szoftvertermékek felhasználási jogával. [Szja tv. 49/B. ] Csekély összegű (de minimis) támogatás.
Alapja: A bevétel és költség különbsége, de legfeljebb 30 millió forint. Feltétel: korábban használatba nem vett.
Az egyéni vállalkozókra irányadó változások 2. A kisvállalkozói adókedvezmény mértékének változása: → a 2013. december 31-ét követően megkötött hitelszerződések (ideértve a pénzügyi lízinget is) alapján a tárgyi eszköz beszerzéséhez, előállításához igénybe vett hitel kamatának 60 %-áig - a de minimis szabályokra is figyelemmel – kisvállalkozói kedvezmény vehető igénybe. [Szja tv. 13. sz. melléklet 10. pont]
→Összege évi 6 millió Ft. →A korábbi hitelekre 40% vehető igénybe.
Biztosítások adókötelezettségével kapcsolatos változások Kockázati biztosítás 1. A kockázati biztosításnak új fogalma van a 2014. évtől (3. 91. pont). Az új fogalom szerint nem minősül annak, ha a biztosító teljesítésének összege nem haladja meg a befizetett biztosítási díj és az azzal kapcsolatos hozam összegét (nincs kockázat) Az új fogalom szerint csak az a személybiztosítás minősülhet kockázati biztosításnak, amely esetében a biztosítási esemény bekövetkezte nélkül nincs mód vagyoni érték kivonására sem lejárati szolgáltatás formájában, sem visszavásárlás révén, amennyiben a biztosítást más személy fizeti.
Kockázati biztosítás 2. Vagyoni érték kivonásának (díjkivonásnak) minősül, ha a biztosítási esemény bekövetkezése nélkül biztosítói teljesítésre (díjkedvezményre, díjengedményre, díjvisszatérítésre) kerül sor, és arra a magánszemély jogosult, függetlenül attól, hogy a magánszemély e jogosultsága a szerződéskötéskor vagy egy későbbi időpontban nyílik meg. (Amennyiben más személy fizeti a biztosítást, de a magánszemély jogosult díjkivonásra, akkor a befizetett összeg adóköteles a befizetéskor (70. ) és a kivonáskor a kamatjövedelem adókötelezettségére vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni az Szja tv. 65. -a alapján).
Kockázati biztosítás 3. Abban az esetben, ha vegyes biztosításról van szó, akkor a kockázati részt el kell különíteni az adóköteles és az adómentes rész megállapítása érdekében. Amennyiben erre nincs mód, akkor a befizetésre kerülő összeg után adózni kell a kifizetőnek, vagy ha a befizető más személy külföldi, akkor a magánszemélynek.
Kockázati biztosítás 4. Továbbra is a minimálbér 30 százaléka lehet az adómentes rész havonta, amennyiben nincs mód díjkivonásra a más személy által befizetett összegből (1. számú melléklet 6.3.pont). Amennyiben a befizető magánszemély és díjkivonás történik, akkor természetesen szóba sem jön az adókötelezettség, mivel adóköteles pénzéből történt a befizetés. Olyan esetben, ha a kockázati biztosítást eltérő szolgáltatás tartalomra (pl. fekvő- és járóbeteg-ellátás, vagy csak járóbetegellátás) kötik, akkor a csoportképző ismérv alapján kell meghatározni a 2014. évtől az egy főre jutó biztosítási díjat.
Teljes életre szóló, visszavásárlási értékkel rendelkező életbiztosítás Befizetés (1. számú melléklet 6.9. pont) A teljes életre szóló, visszavásárlási értékkel rendelkező életbiztosítás kizárólag halál esetére szóló életbiztosítás, nem minősül kockázatinak, határozatlan időre szól. A díjat (szerződőként, bejelentett díjfizetőként) rendszeresen kell fizetni, korlátozott díjnövekedés mellett. A díjnövekedést és a díjelőírást (nem a befizetést) biztosítási évenként kell vizsgálni, ami nem azonos az adóévvel. Az átmeneti rendelkezés szerint [84/Y. (2) bek. c) pont] a díjnövekedés mértékére és gyakoriságára vonatkozó rendelkezést a 2012. december 31-ét követően befizetett díjaknál kell vizsgálni. A nem rendszeres díjak után 70. szerint kell adózni.
Biztosítás módosítása • Eredeti szerződő (kifizető) határozottá alakítja (tartammódosítás) Amennyiben a kifizető a biztosítást a szerződéskötést követően határozott időtartamúvá alakítja át, akkor a biztosítás vegyes életbiztosítássá alakul, és csak a módosítást követően befizetett összeg válik adókötelessé (Szja tv. 70. ). • Eredeti szerződő helyébe a magánszemély lép Amennyiben a magánszemély lép a szerződő helyébe, akkor nincs adóztatási pont, de ha a magánszemély kivonja a befizetett összeget, akkor egyéb jövedelme keletkezik. Jövedelemnek, a bevételnek a magánszemély befizetését és az adóköteles részt meghaladó összeg minősül abban az esetben, ha a biztosítási díj az Szja tv. 1. számú mellékletének 6.9. pontja alapján volt adómentes.
Adómentes biztosítói teljesítések A baleset- és betegségbiztosítások esetében a szerződés alapján nyújtott jövedelempótló szolgáltatás adómentességét az is befolyásolja a 2014. évtől, hogy a biztosítási díj az Szja tv. mely pontja alapján volt adómentes. Amennyiben a biztosítási díj az Szja tv. 1 számú mellékletének 6.3. pontja alapján volt mentes, akkor a szerződés alapján kifizetett összeg napi 15 000 forintot meghaladó része válik csak adókötelessé azzal, hogy az összeghatárt biztosítási szerződésenként (a hozzá kapcsolódó kiegészítő biztosításokkal együtt) kell vizsgálni. Abban az esetben, ha a díj összege más rendelkezés alapján volt adómentes, akkor a kifizetésre kerülő teljes összeg adómentes bevételnek minősül. Egyéni vállalkozónál és őstermelőnél nem adómentes a kifizetésre kerülő összeg, amennyiben a költségei között a díjat elszámolta a magánszemély.
Cégautóadó 2013. július 1-jével módosult • A tartós bérbe adott személygépkocsira vonatkozó új adótényállások • A Gjt. alkalmazásában tartós bérbe adott személygépkocsi az, amelyet egy éven túli időszakra vagy határozatlan időre adnak bérbe, feltéve, hogy a bérbevevő üzembentartói jogát a Közúti Járműnyilvántartásba bejegyezték (Gjt. 18. 30. pont). • A tartós bérbevevő a cégautóadó alanyává válik 2013. július 1jétől – Magánszemély, ha költséget, ráfordítást számol el ( ide nem értve az amortizációs költséget) – Nem magánszemély, ha bejegyzik a Közúti Járműnyilvántartásba költségelszámolástól függetlenül A 2013. július 1-től megkötött szerződésekre vonatkozik.
Köszönöm a figyelmet!
