Személyi jövedelemadó és családi járulékkedvezmény 2014

Belsı Ellenırök Társasága Belsı ellenıri konferencia I. Szakmai Konferencia

Budapest, 2013.12.11.

Személyi jövedelemadó és családi járulékkedvezmény 2014.

www.zemplenvektor.hu www.zemplenvektor.hu


Budapest, 2013.12.11.

Összevont adóalap Az összevont adóalapba továbbra is az önálló és a nem önálló jövedelmek, továbbá az un. Egyéb jövedelmek tartoznak. (1995/CXVII. tv. 29.§)

Őstermelői, vállalkozói bevétel Mezőgazdasági őstermelői, illetve egyéni vállalkozói bevételként kell figyelembe venni a káreseménnyel összefüggésben kapott kártalanítást is, pl. azt az összeget, amelyet az őstermelő az időjárás miatt elveszett termésre tekintettel kap. (1995/CXVII. tv. 2. mell.)

2



Budapest, 2013.12.11.

Nyugdíjbiztosítási szerződés utáni rendelkezési jogosultság A nyugdíjbiztosítási szerződés (fogalmát az Szja tv.3.§-ának 93. pontja tartalmazza) szerződőjét rendelkezési jogosultság illeti meg az összevont adóalapja utáni, adókedvezményekkel csökkentett adója terhére. A rendelkezés alapja a szerződő és/vagy más magánszemély által befizetett adómentes, valamint az összevont adóalap részeként adóköteles díj. Az átutalni rendelt összeg az előzőek szerinti díj együttes összegének 20%-a, de legfeljebb 130.000 Ft. Nem jogosít rendelkezésre a nyugdíjbiztosítási szerződést kiegészítő biztosításokra fizetett díj. A rendelkezés megilleti a magánszemélyt akkor is, ha a nyugdíjbiztosítási szerződést más EGT tagállamban letelepedett biztosítóval kötötte. Ilyen biztosítási szerződés esetén a külföldi biztosítónak teljesíteni kell a törvényi feltételeket, a rendelkezési jogosultság pedig csak az adóhatósági közreműködés nélkül elkészített adóbevallásban gyakorolható. A rendelkezési jogot csak 2013.december 31. után megkötött nyugdíjbiztosítási szerződések után fizetett díj tekintetében lehet alkalmazni. A 2014. január 1-je előtt kötött szerződések módosításával létrejövő nyugdíjbiztosítási szerződések a rendelkezési jog gyakorlására nem jogosítanak. (1995/CXVII. tv. 44/C §)

3



Budapest, 2013.12.11.

Nyugdíjbiztosítási szerződés utáni rendelkezési jogosultság A rendelkezési jogosultság gyakorlásához szükséges a biztosító igazolása, és több biztosító esetén is csak egy jelölhető meg. Fő szabályként rendelkező nyilatkozatot az a magányszemély tehet, aki a nyilatkozattétel időpontjában nyugdíjbiztosítási szerződés szerződője. 20%-kal növelten kell visszafizetni az átutalt összeget akkor, ha a szerződés nyugdíjbiztosítási szolgáltatás nélkül szűnik meg, vagy úgy módosul, hogy az a továbbiakban már nem minősül nyugdíjbiztosításnak. A 20% visszafizetési kötelezettség összegét a biztosító állapítja meg, vonja le, vallja be a ‘08-as bevallásban és fizeti meg. Amennyiben a biztosító a levonást teljes egészében vagy részben nem tudja teljesíteni, akkor azt a magánszemélynek kell a bevallásban szerepeltetnie, és a bevallás benyújtására előírt határidőre megfizetnie.

4



Budapest, 2013.12.11.

Önkéntes kölcsönös pénztári befizetések utáni rendelkezési jogosultság A magánszemély pénztártag az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárba a saját maga által befizetett, valamint az egyéb összevonás alá eső jövedelemként az egyéni számláján jóváírt összeg után annak 20%-ról rendelkezhet. További 10%-os jogosultság illeti meg a pénztártag magánszemélyt: • a lekötés adóévében az egyéni számlán legalább 24 hónapra lekötött és az adóév végén még lekötött számlakövetelés, valamint • a prevenciós szolgáltatás ellenértékeként a pénztár által az adóévben kifizetett összeg után. A rendelkezett összeg nem haladhatja meg a 150.000 Ft-ot. Az egyéb feltételek nem változnak. (1995/CXVII. tv. 44/A § 1. bek.)

5



Budapest, 2013.12.11.

A rendelkezési jogosultság gyakorlására vonatkozó szabály Ha

a magánszemély önkéntes pénztári, nyugdíj- előtakarékossági és nyugdíjbiztosítási rendelkezést is tesz, akkor az együttesen rendelt összeg nem haladhatja meg a 280.000 Ft-ot.

Amennyiben az önellenőrzés vagy adóhatósági ellenőrzés következtében az összevont adóalap adókedvezmények levonása utáni adója olyan mértékben lecsökken, hogy az nem nyújt fedezetet az átutalt összegre, akkor a különbözetet az adóhatóság személyi jövedelemadóként írja elő. Nem kell előírni az 5.000 Ft-ot meg nem haladó különbözetet. Egyéb esetekben az összevont adóalap utáni adókedvezményekkel csökkentett adó változása az átutalt összeget nem befolyásolja (1995/CXVII. Tv. 44/D § 1-2. bek.)

6



Budapest, 2013.12.11.

Új adómentességi lehetőségek •

A nem lakóingatlanhoz kötött vagyoni értékű jogra is vonatkozik a 15 éves szabály. A számított összeg a megszerzés évét követő 6. évtől kezdődően csökkenthető évente 10%-kal. (1995/CXVII. tv. 62.§ 4-5. bek.)

•

Vissza nem térítendő munkáltatói lakáscélú támogatás adható korábbi munkáltatótól, hitelintézettől felvett lakáscélú hitel törlesztésére is. A kifizetett összeg 5 éven belül összesen nem lehet több 5 millió Ft-nál. (1995/CXVII. tv. 1.mell.2.7.alpont)

•

A kifizető által független félnek biztosított olyan szolgáltatás, amelyet uniós vagy költségvetési forrás terhére elnyert támogatás terhére finanszíroznak akkor, ha az nem minősül a tevékenység ellenértékének. Ilyen juttatás lehet pl. hátrányos helyzetű gyermeknek tábor, tanfolyami képzés, üdültetés formájában nyújtott szolgáltatás. (1995/CXVII. tv. 84/Y § 9. bek.)

7



Budapest, 2013.12.11.

Új adómentességi lehetőségek Sportbelépők adómentessége 2014. január 1-től bármely kifizető korlátlan összegben adómentesen adhat sporteseményre szóló belépőjegyet, bérletet, ha az a sportról szóló törvény hatálya alá tartozó sportrendezvényre való belépésre jogosít. Korábban a korlátlan összegű juttatásra csak a sportesemény- szervező tevékenységet folytató szervezet volt jogosult, a munkáltató csak legfeljebb 50.000 Ft-ig adhatott ilyen juttatást. A munkáltató továbbra is 50.000 Ft-os keretösszegben adhat ingyenesen vagy kedvezményesen a magánszemélynek kulturális szolgáltatás igénybevételére jogosító jegyet vagy bérletet. (1995/CXVII. tv. 1.mell.8.28.alpont)

8



Budapest, 2013.12.11.

Januári bér elszámolása 2014. március 15-től a január hónapban kifizetett munkaviszonyból származó jövedelmet akkor kell az előző évben megszerzettnek tekinteni, ha azt január 10-ig kifizetik. Ezt a rendelkezést első ízben 2015. januárjában kifizetett- 2014re vonatkozó- jövedelemre kell alkalmazni. (1995/CXVII. tv. 26.§ 1.bek.)

Az adókötelezettséget továbbra is a jövedelem megszerzésének időpontjában kell megállapítani. (1995/CXVII. tv. 9.§)

9



Budapest, 2013.12.11.

Családi adóalap- kedvezmény Nem változott.

Családi járulékkedvezmény A családi kedvezmény 2014. január 1-től már nem csak az összevont adóalap csökkentése révén érvényesíthető, hanem az összevont adóalap terhére nem érvényesíthető kedvezmény 16%-val a biztosított az őt terhelő járulékait (egészségbiztosítási- és nyugdíjjárulék) is csökkentheti. A családi járulékkedvezményt csak az a magánszemély veheti igénybe, aki a személyi jövedelemadó rendelkezései szerint is csökkentheti az összevont adóalapját ezen a címen.

www.zemplenvektor.hu 10 www.zemplenvektor.hu


Budapest, 2013.12.11.

Személyi jövedelemadót érintő egyéb változások A családi pótlékra 50-50%-ban jogosult szülők (különélők, de a gyermeket felváltva gondozók) az őket megillető családi kedvezmény 50%-át érvényesíthetik. A családi pótlékra jogosító gyermek mindkét szülőnél és házastársaiknál kedvezményezett eltartottnak minősül. Ha a családi kedvezményre jogosultak év közben családi járulékkedvezményt érvényesítettek, akkor a bevallásban, munkáltatói elszámolásban a jogosultak vagy a kedvezmény megosztásával érintett házastársak, élettársak által együttesen érvényesíthető családi kedvezményt csökkenti az általuk együttesen igénybe vett családi járulékkedvezmény 625%-a.



Budapest, 2013.12.11.

Személyi jövedelemadót érintő egyéb változások Családi kedvezmény érvényesítése esetén a bevallásban jelölni kell, hogy az eltartott mely hónapokban minősül kedvezményezett eltartottnak. A családi kedvezmény több jogosulttal történő közös érvényesítése vagy a közös érvényesítés megosztása esetén a bevallásban, munkáltatói elszámolásban jelölni kell a közös érvényesítéssel és a megosztással érintett hónapok számát. A nyilatkozatban fel kell tüntetni a közös érvényesítés vagy a megosztás tényét, valamint az érintett másik magánszemély adóazonosító jelét. Azokra a hónapokra, amelyekre vonatkozóan közös érvényesítés történt, a kedvezmény nem osztható meg a jogosultnak nem minősülő házastárssal, élettárssal.



Budapest, 2013.12.11.

Családi járulékkedvezmény A családi járulékkedvezmény összege a közös igénybevételre jogosult biztosítottak és a biztosítottal megosztással érvényesítők által ténylegesen érvényesített kedvezménnyel csökkentett az őket megillető családi kedvezmény 16%-a, de legfeljebb a biztosított által fizetendő természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási-, valamint nyugdíjjárulék. A családi járulékkedvezmény közös érvényesítése vagy megosztása esetén az adóbevallásban, munkáltatói elszámolásban erről nyilatkozni kell. Nem vehető igénybe járulékkedvezmény az adómentes vagy bevételnek nem minősülő járulékalapot képező jövedelem után. Egyéni és társas vállalkozó esetén a járulékkedvezmény csak a tényleges kivét és személyes közreműködői díjra jutó járulékokkal szemben érvényesíthető.



Budapest, 2013.12.11.

Családi járulékkedvezmény Ha a biztosított a családi járulékkedvezményt havonta vagy negyedévente érvényesítette és a bevallásban az összevont adóalapja után adókötelezettséget állapít meg, akkor az év közben igénybevett járulékkedvezményt nem kell visszafizetnie. Ezt kompenzálja az a szabály, hogy a családi kedvezmény összegét az igénybevett járulékkedvezmény 625%val növelni kell. Jogosulatlan igénybevétel esetén ez a szabály nem alkalmazható. Az igénybevett járulékkedvezmény nem érinti a biztosított társadalombiztosítási ellátásokra vonatkozó jogosultságát és az ellátások összegét.



Budapest, 2013.12.11.

Családi járulékkedvezmény A biztosított az év közben érvényesített családi járulékkedvezményről köteles az év végi bevallásában vagy a munkáltatói adóbevallásában elszámolni. Fel kell tüntetni a járulékkedvezmény alapját, összegét, továbbá azt az összeget, amelyet év közben érvényesített. Ha a biztosított magánszemélyt megillető kedvezmény több, mint amennyit év közben érvényesített, a különbözet az adóbevallásban, munkáltatói elszámolásban érvényesíthető. Amennyiben év közben a magánszemély családi járulékkedvezményt úgy vett igénybe, hogy arra nem volt jogosult, akkor azt vissza kell fizetnie a 12%-os különbözeti bírsággal együtt a bevallás benyújtására előírt határidőig.



Budapest, 2013.12.11.

Családi járulékkedvezmény A családi járulékkedvezmény év közi érvényesítésére csak az a magánszemély jogosult, aki az Szja. tv. szerint a kedvezményre jogosult és havi, őstermelő esetében negyedéves összege meghaladja a magánszemély által az összevont adóalap terhére érvényesíthető kedvezményt. A családi járulékkedvezmény érvényesítésére a törvény sorrendiséget állapít meg. A magánszemélyt megillető járulékkedvezményt először a természetbeni, ezt követően a pénzbeli, majd a nyugdíjjárulék terhére kell figyelembe venni úgy, hogy a munkáltató az arra jutó összeget nem vonja le, és nem fizeti meg. Az érvényesített kedvezmény összegét a ‘08-as bevallásban szerepeltetni kell. Az adóelőleget megállapító munkáltató köteles a családi járulékkedvezmény havi összegének a megállapítására, a magánszemély nyilatkozatban kérheti annak mellőzését. (1995/CXVII. Tv.29/B §)



Budapest, 2013.12.11.

Termőföld értékesítés adómentessége Termőföld értékesítésből származó jövedelem jövedelemhatártól függetlenül adómentes, évi szinten 200 ezer Ft jövedelemhatárig. Ez a rendelkezés a 2013. évre is alkalmazható. (1995/CXVII. tv. 84/Y § 8. bek.)



Budapest, 2013.12.11.

Általános Forgalmi Adó 2014.



Budapest, 2013.12.11.

Időszakos elszámolás Ha a felek időszakonként számolnak el, vagy az ellenértéket meghatározott időszakra állapítják meg, a teljesítés időpontjának az elszámolási időszak utolsó napja számít. Ezt az új szabályozást az olyan, 2014. június 30. után kezdődő elszámolási időszakra kell először alkalmazni, amelynél a fizetés esedékessége 2014. június 30át követő időpont. Kivétel: ettől eltérően a teljesítés időpontja továbbra is az ellenérték megtérítésének az esedékessége, ha: • a felek a Ptk. szerinti közszolgáltatási szerződés alapján teljesített ügyletről, vagy telekommunikációs szolgáltatásról határozott időre történő elszámolásban állapodnak meg. • a telekommunikációs szolgáltatás nyújtója az erre szolgáló hálózat felhasználásával a szolgáltatás igénybevevője számára a telekommunikációs szolgáltatástól eltérő ügyeletet teljesít és ezt az ügyletet a felek a telekommunikációs szolgáltatás elszámolási időszakának részeként számolják el. (2007/CXXVII.tv. 58.§ 1.bek.)



Budapest, 2013.12.11.

Példa az időszakos elszámolású ügyletre 2014. június havi könyvelési díj* esedékessége, ha 2014. június 15. 2014. július 15.

Teljesítési időpont 2014. június 15. 2014. július 15.

2014. július havi könyvelési díj* esedékessége, ha 2014. június 25. 2014. július 10. 2014. augusztus 10.

2014. június 25. 2014. július 31. 2014. július 31.

*könyvelési díj a könyvelő által júniusban, illetve júliusban végzett munkáért járó ellenérték, függetlenül attól, hogy a könyvelő mely időszak bizonylatait dolgozza fel.



Budapest, 2013.12.11.

Nyugtaadás A nyugta kötelező adattartalma a következő: • a nyugta kibocsátásának kelte • a nyugta sorszáma, amely a nyugtát kétséget kizáróan azonosítja • a nyugta kibocsátójának adószáma, valamint neve és címe • a termék értékesítésének, szolgáltatás nyújtásának adót is tartalmazó ellenértéke. Új szabály: Abban az esetben, ha a nyugta egyúttal az abban megjelölt szolgáltatás igénybevételére is jogosít, akkor a nyugta kelte helyett elegendő azon feltüntetni azt az időpontot vagy időszakot, amikor a nyugtában megjelölt szolgáltatás igénybe vehető. (2007/CXXVII.tv. 173.§)



Budapest, 2013.12.11.

Nyugtaadás 2014. Július 1-től nyugtát elektronikus formában is ki lehet bocsátani. Eredetének hitelességét, adattartalmának sértetlenségét, olvashatóságát a kibocsátástól a megőrzési időszak végéig biztosítani kell. (2007/CXXVII.tv. 173/A-174.§)



Budapest, 2013.12.11.

Halottszállító személygépkocsi Nem minősül személygépkocsinak a halottszállító autó. Halottszállító gépkocsinak minősül a járműnyilvántartásban a közúti járművek műszaki megvizsgálásáról szóló rendelet szerinti halottszállító kocsiként feltüntetett személygépkocsi. A regisztrációsadó- mentességet eredményező módosítással párhuzamosan a halottas kocsikra speciális áfalevonási szabályok érvényesülnek. (2003/CX.tv. 2. § 3. pont)

Levonható a halottszállító személygépkocsi beszerzését terhelő áfa. (2007/CXXVII.tv. 124. § (1)d.,259.§ 7/A)



Budapest, 2013.12.11.

Kedvezményes adómérték Az élő- és félsertés 27%-os áfakulcsa 5%-ra mérséklődik. (2007/CXXVII.tv. 3.mell. 1. rész)



Illetékek 2014.


Budapest, 2013.12.11.


Budapest, 2013.12.11.

Öröklés, ajándékozás 2013. április 21-től mentes mind az öröklési, mind az ajándékozási illeték alól a lakás- előtakarékossági szerződés alapján történő vagyonszerzés. (1990/XCIII.tv. 16.§ (1)b, 17.§ (1)g)

2014: értékhatártól függetlenül ajándékozási illeték- mentes a házastársak közötti ingyenes vagyonátruházás is. (Eddig csak az egyenes ági rokonok között volt az) (1990/XCIII.tv. 17.§ (1)p)



Jövedéki adó 2014.


Budapest, 2013.12.11.


Budapest, 2013.12.11.

Bontott üvegek 2013. április 21-től a vendéglátóhely pultjában 2l alatti kiszerelésű alkholtermékből és borból választékonként legfeljebb 5-5 tartható bontva. (Korábban csak az 1l alatti kiszerelésűből lehetett 5-5 bontott.) (2003/CXXVII.tv. 110.§ 7.bek.)



Budapest, 2013.12.11.

Falusi vendégasztal A saját előállítású szőlőbor- a kistermelői élelmiszertermelés, - előállítás és – értékesítés feltételeiről szóló FVM- rendelet szerinti- falusi vendégasztal keretében történő értékesítéshez nem kell üzletet kialakítani. (2003/CXXVII.tv. 109.§ 1.bek.)



Az adózás rendje 2014.


Budapest, 2013.12.11.


Budapest, 2013.12.11.

Egészségügyi szolgáltatási járulék törlése Az állami adóhatóság hivatalból törli a magánszemély egészségügyi járulékfizetési kötelezettségét, ha tudomására jut, hogy e kötelezettség a magánszemély külföldön tartózkodása vagy halála miatt megszűnt. A kötelezettség törlésére külföldi tartózkodás esetén a kötelezettség megszűnés, elhalálozás esetén pedig a halál napjával kerül sor. (2003/XCII.tv. 20.§ 6.bek., 7a-7b bek.)



Budapest, 2013.12.11.

Bevallást helyettesítő nyilatkozat A bevallást helyettesítő nyilatkozat benyújtásának határideje a társasági adóbevallás határidejéhez igazodik (korábban február 15. volt). (2003/XCII.tv. 31.§ 5.bek.)

Szoftverellenőrzés Az adóhatóság jogosult a bizonylatok feldolgozásához alkalmazott szoftverek, informatikai rendszerek megvizsgálásával lefolytatni a már folyamatban lévő ellenőrzéseket is. (2003/XCII.tv. 95.§ 1.bek.)



Budapest, 2013.12.11.

Elektronikus megbízólevél Ellenőrzéskor a megbízólevél elektronikusan is kézbesíthető az adózónak. (2003/XCII.tv. 93.§ 1.bek.)

Adóügyekben az elektronikus úton kézbesített adóhatósági irat az átvétel napján kézbesítettnek minősül, ha a központi elektronikus szolgáltató rendszer az irat kézhezvételét (a levél megnyitását igazolja vissza). (2003/XCII.tv. 124.§ 5.bek.)



Budapest, 2013.12.11.

A belső ellenőrzés tanácsadói tevékenysége



Budapest, 2013.12.11.

2011 .évi CXCV. törvény az államháztartásról 370/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet a költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről



Budapest, 2013.12.11.

A belső ellenőrzés A belső kontrollrendszer keretén belül működik a belső ellenőrzés. A belső ellenőrzés független, tárgyilagos bizonyosságot adó és tanácsadó tevékenység. A belső ellenőrzés célja az ellenőrzött szervezet működésének fejlesztése és eredményességének növelése.



Budapest, 2013.12.11.

Tanácsadó tevékenység: A költségvetési szerv vezetője részére nyújtott olyan hozzáadott értéket eredményező szolgáltatás, amelynek jellegét és hatókörét a belső ellenőrzési vezető és a költségvetési szerv vezetője a megbízáskor közösen írásban vagy szóban határoz meg anélkül, hogy a felelősséget magára vállalná a belső ellenőr. (370/2011 (XII.31.) Korm.rendelet 2.§ r.pont)

Tanácsadói szolgáltatások: Tanácsadói és egyéb kapcsolt megbízotti szolgáltatói tevékenység, melynek jellegéről és hatóköréről megállapodás születik a megbízóval, és amelyet arra szánnak, hogy értéket növeljen és a szervezet működését javítsa. A tevékenység típusok lehetnek: tanácsadás, javaslattétel, folyamatok végig vitelében, vagy tervezésében való közreműködés és képzés.



Budapest, 2013.12.11.

A tanácsadói szolgáltatás jellegét tekintve konzultációs tevékenység, amelyet általában a megbízó konkrét felkérése alapján nyújtanak. A tanácsadói feladat jellege és hatóköre a megbízóval történő megállapodás eredménye. A tanácsadói szolgáltatásoknak általában két szereplője van: (1) a tanácsadó személy vagy csoport – a belső ellenőr, és (2) a tanácsot kérő és fogadó személy vagy csoport – a megbízó. A tanácsadói szolgáltatások során a belső ellenőrnek meg kell őriznie tárgyilagosságát, és nem vállalhat át vezetői felelősséget.



Budapest, 2013.12.11.

A IIA normákhoz kapcsolódó fogalomjegyzék a tanácsadói szolgáltatásokat a következőképpen határozza meg: „Tanácsadói és egyéb kapcsolt megbízotti szolgáltatói tevékenység, melynek jellegéről és hatóköréről megállapodás születik a megbízóval, és amelyet arra szánnak, hogy értéket növeljen és a szervezet működését javítsa. A tevékenység típusok lehetnek: tanácsadás, javaslattétel, folyamatok nyomon követése, vagy tervezésében való közreműködés és képzés."



Budapest, 2013.12.11.

A belső ellenőrök rutin, vagy rendes tevékenységük részeként is végezhetnek tanácsadói feladatot, de tehetik ezt a vezetés felkérése alapján is. Az ellenőrök nem fogadhatnak el olyan tanácsadói megbízást, amelynek célja olyan követelmények megkerülése, vagy ennek mások számára történő lehetővé tétele, mely követelmények fennállnának egy ellenőrzési feladat során. Nem zárja ki a kiigazító módszertan alkalmazását ott, ahol korábban ellenőrzést végeztek, de a tanácsadói szolgáltatás nyújtása alkalmasabb lenne a cél elérése érdekében.



Budapest, 2013.12.11.

Tanácsadói megbízási kategóriák •

Hivatalos tanácsadói megbízások – előre tervezettek, ellátásukhoz írásos szerződés szükséges. • Informális tanácsadói megbízások – rutin tevékenység, mint pl. részvétel állandó bizottságokban, határidős projektekben, ad-hoc megbeszéléseken, valamint rutinszerű információ csere. • Speciális tanácsadói megbízások – részvétel például szervezetek összeolvadásával foglalkozó vagy egy rendszer-átalakító munkacsoportban. • Sürgősségi tanácsadói megbízások – részvétel egy eseményt követő, a működés helyreállításával, vagy fenntartásával foglalkozó munkacsoportban, melyet átmeneti időszakra szóló segítség nyújtásával, speciális és szokatlan határidejű feladattal bíztak meg.



Budapest, 2013.12.11.

A tanácsadó tevékenység keretében ellátható feladatok lehetnek különösen: a) vezetők támogatása az egyes megoldási lehetőségek elemzésével, értékelésével, vizsgálatával, kockázatának becslésével; b) pénzügyi, tárgyi, informatikai és humánerőforrás-kapacitásokkal való ésszerűbb és hatékonyabb gazdálkodásra irányuló tanácsadás; c) a vezetőség szakértői támogatása a kockázatkezelési és szabálytalanságkezelési rendszerek és a teljesítménymenedzsment rendszer kialakításában, folyamatos továbbfejlesztésében; d) tanácsadás a szervezeti struktúrák racionalizálása, a változásmenedzsment területén; e) konzultáció és tanácsadás a vezetés részére a szervezeti stratégia elkészítésében; f) javaslatok megfogalmazása a költségvetési szerv működése eredményességének növelése és a belső kontrollrendszerek javítása, továbbfejlesztése érdekében, a költségvetési szerv belső szabályzatainak tartalmát, szerkezetét illetően.

(370/2011 (XII.31.) Korm.rendelet 21.§ 4.bek. a-f)



Budapest, 2013.12.11.

A jogszabályban meghatározott feladatokon túlmenően további feladatok is elláthatók, amennyiben azok megfelelnek a belső ellenőr függetlenségére vonatkozó előírásoknak. Tanácsadó tevékenység keretében jellemzően ellátott feladat: - jogszabályok értelmezése a helyes jogszabály alkalmazói gyakorlat kialakítása érdekében, - számviteli feladatellátást támogató rendszerek ajánlásként történő megfogalmazása, - számviteli feladatellátást támogató minta nyomtatványok és dokumentumok megfogalmazása.



Budapest, 2013.12.11.

Tanácsadói szolgáltatások tervezése, szervezése A konkrét tanácsadói feladatokat a belső ellenőrzés éves tervezése során kell kijelölni. A tanácsadói feladatokra javaslatot tehet – kockázatelemzés vagy korábbi ellenőrzési/tanácsadói feladatok eredményei alapján – a belső ellenőrzési vezető, illetve tanácsadói feladatokra történő felkérés érkezhet a jegyző részéről. Az éves tervezés során még előre nem látható tanácsadói tevékenység ellátását a munkaidőmérlegben bázis szinten tervezett tanácsadói tevékenységek és a betervezett soron kívüli ellenőrzési kapacitás terhére kell elvégezni.



Budapest, 2013.12.11.

Tanácsadói szolgáltatások tervezése, szervezése A belső ellenőrzési vezető – összhangban a stratégiai ellenőrzési tervvel összeállítja a tárgyévet követő évre vonatkozó éves ellenőrzési tervet. Az éves ellenőrzési tervnek a stratégiai ellenőrzési tervben és a kockázatelemzés alapján felállított prioritásokon, valamint a belső ellenőrzés rendelkezésére álló erőforrásokon kell alapulnia. Az éves ellenőrzési terv többek között tartalmazza: • a tanácsadó tevékenységre tervezett kapacitást Tanácsadó tevékenységet, illetve soron kívüli ellenőrzést a költségvetési szerv vezetője, illetve a belső ellenőrzési vezető kezdeményezésére lehet végezni. (370/2011 (XII.31.) Korm.rendelet 31.§)



Budapest, 2013.12.11.

Tanácsadói szolgáltatások tervezése, szervezése 37. § (1) A tanácsadó tevékenységre szóló felkérésnek – amely történhet szóban vagy írásban – tartalmaznia kell: a) a tanácsadó tevékenység tárgyát és célját; b) a beszámolás formáját és határidejét. (2) A tanácsadó tevékenység végrehajtása során nem kell alkalmazni a 33. §ban, a 35–36. §-ban és a 38–47. §-ban foglaltakat. (3) Amennyiben a belső ellenőrzési tevékenységet teljes körűen külső szolgáltató látja el, akkor a tanácsadó tevékenységre szóló felkérést minden esetben írásban kell rögzíteni.



Budapest, 2013.12.11.

Tanácsadói szolgáltatások tervezése, szervezése Az éves tervezés során – amennyiben ez lehetséges – a tanácsadói feladatokat ugyanolyan alapossággal és részletességgel kell megtervezni, mint a bizonyosságot nyújtó ellenőrzési feladatokat különös tekintettel az alábbiakra: • a tanácsadói feladat ellátásához szükséges kapacitás és szakértelem (kompetencia és képességek), • külső erőforrás bevonásának igénye – szükség szerint, • tanácsadói feladat munkaigénye, • tanácsadói feladat ütemezése, • tanácsadói feladat célja és hatóköre.



Budapest, 2013.12.11.

A ráfordított idő rögzítése Amennyiben ad hoc jellegű, és elsősorban szóbeli közreműködést igényel a tanácsadói feladat, az ellenőr az időráfordítást munkalapon rögzíti és a tanácsadói időnyilvántartásba bevezeti. (pl. egy napon belüli időtartamú tanácsadások, közreműködés értekezleteken, megbeszéléseken). Amennyiben a vezetői igények valamint a ráfordított idő mennyisége miatt szükséges, a feladat megkezdése előtt a belső ellenőrnek munkaprogramot kell készíteni. A tanácsadó feladat eredményeinek írásba foglalása A tanácsadói feladat eredményeiről, a tanácsadás elvégzéséről jelentést kell készíteni.



Köszönöm a figyelmet!


Budapest, 2013.12.11.

Személyi jövedelemadó és családi járulékkedvezmény 2014

Recommend Documents