Szemelgetések az egészségpszichológia alapfogalmaiból és kutatási módszereiből Urbán Róbert PhD egyetemi docens ELTE Pszichológiai Intézet Személyiség- és Egészségpszichológiai Tanszék
Miről lesz szó? • Egészségpszichológia • Biopszichoszociális modell • Kurrens kutatási kérdések • Moderátor hatások • Mediátor hatások
• Kurrens kutatási módszerek • Amit a gyakorló szakembernek érdemes tudni a metaelemzésről 2
Mivel foglalkozik az egészségpszichológia? • Az egészség és a jóllét fejlesztése • Betegségek megelőzése • Pszichoszociális tényezők mint oki faktorok testi megbetegedésekben • Kóros állapotok felismerése • A betegségek gyógyításának segítése a pszichológia eszközeivel • Az egészségügy és az egészségpolitika fejlesztése 3
Az egészségpszichológia helye Mentális betegségek
Klinikai pszichológia
Pszichiátria
Pszichológia
Orvostudomány
- Magatartásorvoslás - Konzultációs – kapcsolati pszichiátria - Orvosi pszichológia
Egészségpszichológia
Fizikai betegségek / működészavarok
Kaptein és Weinman (2004) 5. old. 4
Az egészséget meghatározó tényezők relatív súlya Genetikai tényezők
15-30 %
Egészségügyi ellátás színvonala
10-15 %
Életmódtényezők
55-75 % Ádány Róza, 2006
Egészségpszichológia
Klinikai pszichológia
Pozitív pszichológia
7
Egészségpszichológiai Társaságok – nem teljes felsorolás • Magyar Pszichológiai Társaság Egészségpszichológiai Szekció • Magyar Pszichofiziológiai és Egészséglélektani Társaság • European Health Psychology Society - http://www.ehps.net/ • APA Health Psychology Division 38 - http://www.health-psych.org/
8
A biopszichoszociális modell és a kutatás • Engel (1977) „…az élet változásaira adott pszichofiziológiai válaszok interakcióba kerülhetnek szomatikus tényezőkkel, amelynek révén megváltozhat a betegséggel kapcsolatos sérülékenység, a betegség kezdetének időpontja, súlyossága és a lefolyása” • Az egészségpszichológia fontos kérdései:
• Az összefüggések kimutatása és pontosítása (Metaelemzések) • A kölcsönhatások/interakciók és feltételrendszerek vizsgálata (Moderátor tényezők) • A mechanizmusok feltárása (Közvetítő/mediátor tényezők) 9
Genetikai prediszpozíciók, környezet, személyiség
Pozitív pszichológiai intervenciók Szubjektív jóllét 1.
Életmód mintázat
Friedman & Kern (2014)
Szubjektív jóllét 2.
Életmód mintázat
Fizikai egészség 1.
Fizikai egészség 2.
Intervenciók
10
Kurrens kutatási kérdések Moderátor és mediátor hatások
Módszertani szempontból
Moderátor hatások Additív hatások Védőfaktor Erőforrás
Sérülékenység
Rizikó tényezők 12
Védőfaktor: A szoptatás és az IQ kapcsolatát egy genetikai polimorfizmus befolyásolja Van hatása a szoptatásnak
Van hatása a szoptatásnak
13
Az interakció jelentése Genotípus Szoptatás
IQ pontszám
14
Védőfaktor: Koherenciaérzés • A magas koherenciaérzés (Antonovsky) csökkenti az életesemények kedvezőtlen hatását az észlelt egészségi állapotra. • Az átlag alatti koherenciaérzéssel bírók a stresszes életesemény hatására szignifikánsan rosszabb egészségi állapotról számoltak be. • Az átlag feletti koherenciaérzés esetében nem volt ilyen különbség. Átlagos koherenciaérzés
15
J Epidemiol Community Health 2005;59:979-984 doi:10.1136/jech.2005.036756
Az interakció jelentése Koherenciaérzés Stresszes életesemény
Szubjektív egészségi állapot
16
Védőfaktor: A pozitív érzelmi és kognitív élmények (positive states of mind)
• A pozitív érzelmi és kognitív élmények tompítják a stressz kedvezőtlen hatásait a mentális egészségre
17
Az interakció jelentése „Positive states of mind” Észlelt stressz
Depresszív tünetek
18
Sérülékenység: A serdülőkori kannabisz használat megnöveli a felnőttkori szkizofreniform betegségek valószínűségét.
• A kannabisz használat serdülőkorban szignifikánsan megnöveli a szkizofreniform betegségek kialakulásának rizikóját fiatal felnőttkorban, de csak azoknál, akik a COMT gén egy bizonyos változatát hordozzák (1 vagy 2 COMT Val158Met Val allélek) Henquet C et al. Schizophr Bull 2008;34:1111-1121 © The Author 2008. Published by Oxford University Press on behalf of the Maryland Psychiatric Research Center. All rights reserved. For permissions, please email:
[email protected].
19
Az interakció jelentése Genotípus
Kannabisz használat
Schizophreniform zavar
20
Sérülékenység: Az gyengébb családi kötelékek akkor vezetnek nagyobb mértékű serdülőkori alkoholfogyasztáshoz, ha a családban jelen van nagyivó szülő. 21
Az interakció jelentése Nagyivó szülő jelenléte Gyenge családi kötelék
Alkoholhasználat
22
Moderátor hatások •A pszichoszociális hatások és a biológiai tényezők interakciója tanulmányozható. •Az interakciók specifikálják, hogy az egyes hatások milyen körülmények között jönnek létre. 23
24
Hogyan hatnak a pszichoszociális tényezők és intervenciók? A hatásmechanizmusok vizsgálata
Mediáció – közvetítő változó 1
Prediktor változó
a
2
Prediktor változó
c
Közvetítő változó
c’
Eredmény változó
b
Eredmény változó 26
Magyarázó példa
Depresszív tünetek
A stresszorok intenzitása
Rumináció
27
A közös és egyedi varianciák
Stressz
Depresszív tünetek
A kapcsolat a két változó között: egyszerű korreláció.
28
A három változó: mediáció Közvetlen hatás
Depresszív tünetek
Stressz
Közvetített hatás
Rumináció
A zöld terület a három változó közös varianciája: ennek a mérete mutatja a közvetített hatás mértékét. 29
A lelkiismeretesség és a hosszabb élettartam közötti összefüggés lehetséges magyarázatai 1
c Mortalitás
Lelkiismeretesség
r=0.11; RR=0.80 (Kerns és Friedman, 2008) a
Közvetítő változó: ????????
b
2 Lelkiismeretesség
c’
Mortalitás 30
31 Turiano és mtsai. (2012)
A közvetítő változók vizsgálata a mechanizmust engedi feltárni Kedvező terápiás eredmény
Terápia
A terapeuta viselkedése
A kliens viselkedése
32
A motivációs interjú hatásmechanizmusa Kedvező terápiás eredmény
Motivációs interjú (MI)
+
MI inkonzisztens terapeuta viselkedés
-
+
A kliens bevonódása A kliens változásbeszéde Csökkent ellenállás A diszkrepancia megtapasztalása
Apodaca és Longabaugh (2009) metaelemzése 33 nyomán
Példa: A csoportos kognitív terápia hatásmechanizmusa depressziós serdülőknél 1
c Csoportterápia
a
Közvetítő változók
A depresszív tünetek változása
b
2 Csoportterápia
c’
A depresszív tünetek változása 34
Példa: A csoportos kognitív terápia hatásmechanizmusa depressziós serdülőknél
35
Amit a gyakorló szakembereknek is érdemes tudni a metaelemzésről
Mi az a metaelemzés? Kvantitatív megközelítés, amelynek során a korábbi kutatási eredmények szisztematikus összefoglalása, az eredmények statisztikai összegzése azért, hogy valamilyen következtetésre jussunk az előzetes kutatások eredményeivel kapcsolatban. 37
Mit jelent mindez? • Kvantitatív: számszerűen kifejezett eredményekre fókuszál (szignifikancia helyett a hatásméret) • Szisztematikus: szigorú módszertan • Összefoglalás: az adatok statisztikai összegzése • Előzetes kutatások: amit mások publikáltak korábban • Következtetések: új és pontosabb ismeretek
38
Mire használható a meta-elemzés? • Az összefüggések becslésének pontosságát növelhetjük azzal, ha sok vizsgálat adatait statisztikailag is összegezzük. • Vizsgálhatjuk a közlési torzítást (pl. fiókhatás). • Megállapíthatjuk az eredmények homogenitását vagy heterogenitását. • Az eredményekben fennálló heterogenitás okait is vizsgálhatjuk (moderátor hatások). 39
A metaelemzések jellemzői • Egyszerű kérdésfelvetés. • A rendelkezésre álló kutatások minél szélesebb körű felkutatása és szigorú kiválasztási folyamat során történő beválasztás. • Az egyes kutatások minőségének értékelése. • Az egyes kutatásokban közölt eredmények hatásméretben történő kifejezése. • A hatásméretek szóródásának vizsgálata (heterogenitás). • A hatásméretek statisztikai összegzése. • A hatásokat befolyásoló tényezők vizsgálata. 40
A pszichoterápiák hatásméretének eloszlása (Lipsay és Wilson, 1993)
Kedvező hatás
41
42
Milyen szempontok mentén értékelhetjük kritikusan a metaelemzéseket 1. A szerzők előre megszabott protokoll mentén dolgoztak? 2. Világosan megfogalmazott kérdést vizsgáltak-e a metaelemzéssel? 3. Világosan leírták-e a kutatási stratégiát? 4. Vizsgálták-e a metaelemzésbe kerülő tanulmányok minőségét? 5. Hogyan összegezték a tanulmányokban közölt információkat? 6. Vizsgálták-e a tanulmányokba bevont személyek jellemzőit? 7. Használtak-e grafikus ábrázolási módszereket? 8. Vizsgálták-e a heterogenitás okait? 9. Hogyan számolták ki a teljes terápiás hatást? 10. Vizsgálták-e a publikációs torzítást? 43
Egészségpszichológia és módszertana • Új kérdések, széles körű módszertani apparátussal • Kvantitatív, epidemiológiai módszerek • Kvalitatív, társadalomtudományi módszerek • Vegyes módszertan
• A biopszichoszociális modell ugyan általánosan elfogadott keretmodell, de • szükségesek a további minél pontosabb bizonyítékok • szükség van az összetett hatásrendszer vizsgálatára beleértve a moderátor hatások és mechanizmusok feltárására. 44
