Szélrózsa 3. Villámblokk intézményi innováció, TÁMOP Tartalomjegyzék

Szélrózsa 3. – Villámblokk – intézményi innováció, TÁMOP 3.1.4

Tartalomjegyzék Preambulum ............................................................................................................................................ 2 A felmérésről ........................................................................................................................................... 3 Következtetés: ....................................................................................................................................... 10 Fejlesztési feladatok: ............................................................................................................................. 11 Kompetencia alapú oktatás ................................................................................................................... 11 Szövegértési-szövegalkotási kompetenciaterület ................................................................................. 11 Matematikai kompetenciaterület ......................................................................................................... 13 A matematikai kompetencia készség- és képességkomponensei ......................................................... 13 Villámblokk beépülési lehetőségei a tanórába ..................................................................................... 15 Műveltségi terület: Magyar nyelv és irodalom – 4................................................................................ 15 Műveltségi terület: Matematika -4. ...................................................................................................... 16 Műveltségi terület: Magyar – 6. ............................................................................................................ 17 Műveltségi terület: Matematika – 6...................................................... Hiba! A könyvjelző nem létezik. Műveltségi terület:Matematika – 8. ..................................................... Hiba! A könyvjelző nem létezik. Műveltségi terület:Magyar nyelv és irodalom – 8. ............................... Hiba! A könyvjelző nem létezik. Melléklet – 1. osztály ............................................................................. Hiba! A könyvjelző nem létezik. melléklet - 2. osztály .............................................................................. Hiba! A könyvjelző nem létezik. melléklet - 3. osztály .............................................................................. Hiba! A könyvjelző nem létezik. melléklet -4. osztály............................................................................... Hiba! A könyvjelző nem létezik. melléklet – magyar - felső ..................................................................... Hiba! A könyvjelző nem létezik.

Fejezet: Preambulum

melléklet matematika - felső ................................................................. Hiba! A könyvjelző nem létezik.

1


„Az oktatás célja nem az, hogy befejezett tudást adjon, hanem az, hogy szilárd alapot teremtsen a továbbhaladásra.” (Öveges József)

Preambulum Innováció, megújulás, jobbítás, haladás - a címbeli témára gondolva ma már ezek a fogalmak jutnak eszünkbe. Nem volt mindig így. A szervezett mérések sora az ezredfordulón kezdődött, amikor egyre sürgetőbb igény jelentkezett a társadalom részéről annak kimutatására, hogy az egyik legnagyobb és legnagyobb figyelemnek örvendő „ágazat”, az oktatás, milyen eredményeket mutathat fel a nemzetközi öszszehasonlítások tükrében, a költséghatékonyság és ki tudja még milyen területek tekintetében. A piaci környezetben terjedő minőségbiztosítás, folyamatszabályozás a humán területeket is megcélozta, és egyre indultak ilyen programok.(Comenius 1.2. stb.) Annál is inkább, mert az Európai Unió harmonizációs törekvései erre irányultak, az esélyegyenlőség és a szabad munkavállalás feltétele a tagországok tekintetében az összehasonlítható, kompatibilis oktatás (legalábbis képzettség) és a megfelelő szakemberképzés egységes volta. Ehhez a közös tanács jelentős pályázati forrásokat rendelt, amelyek lehívása szinte elsők között a minőségbiztosítási feladatok tekintetében vált lehetővé. Az emlékezetes PISA felmérés, vagy a TIMMS összehasonlítás más-más szempontból vizsgálta a magyar közoktatást. A tantárgyi, ismeretszintű tudás mérésénél továbbra is (TIMMS) jól szerepeltek diákjaink, ugyanakkor a mindennapi készségeket, képességeket igénylő kompetenciamérésekben sorozatosan rossz eredményt értünk el (PISA), s a szociális esélyegyenlőtlenség és a hátrányos helyzetű tanulók eredménytelen iskolai teljesítménye területén vezető az OKÉV kompetenciamérések eredményeit – a kompetenciaterületek tudatos fejlesztése segítségével – kívánja sikeresebbé tenni. Innováció, megújulás – a tanórák keretében – ezt támogatja a TÁMOP 3.1.4 – s ezt támogatja a „villámblokkunk” is...

Fejezet: Preambulum

helyre kerültünk. E probléma helyi „orvoslására” dolgoztuk ki a tantárgyi programot, amely

2


A felmérésről A kompetenciamérések célja nem elsősorban az adott év tananyagának számonkérése, hanem azt vizsgálja, hogy a diákok az adott évfolyamig elsajátított ismereteiket milyen mértékben tudják alkalmazni a mindennapi életből vett feladatok megoldása során. A szövegértés területen a különböző szövegekhez (elbeszéléshez, rövid történethez, magyarázó szöveghez, menetrendhez vagy éppen egy szórólaphoz) kapcsolódó kérdések jellemzően az információk visszakeresését, következtetések levonását, kapcsolatok felismerését vagy a szöveg részeinek vagy egészének értelmezését várják el a tanulóktól minden évben. A matematikai eszköztudás területén pedig az alkalmazott feladatok valamilyen életszerű szituációban megjelenő probléma matematizálását, megoldását és a megoldás kommunikálását kérik a tanulóktól a matematika különböző területein. A felmérés tartalmi kerete - amely meghatározza a kompetenciamérés feladataiban alkalmazásra kerülő műveleti területek belső arányait, az egyes kompetenciaterületek egymáshoz viszonyított mértékét, az alkalmazott feladatok típusait, a kérdések típusainak arányát, illetve az alkalmazott szövegtípusokat -, a közelmúltban jelent meg immár jogszabályba építve, hiszen a 3/2002 OM rendelet, a közoktatás minőségbiztosításáról 2007 április óta tartalmazza mindezeket. A felmérést minden iskola minden 4., 6., 8. és 10. évfolyamos tanulója megírja, az eredményekről a tanév rendjéről szóló rendeletben meghatározott időpontig minden iskola visszajelzést is kap. Ez segíti az iskolákat abban, hogy objektív képet kapjanak teljesítményükről, megismerjék erősségeiket és gyenge pontjaikat e két felmért tudásterületen. A nemzetközi és hazai kompetenciamérések óta nagy hangsúlyt helyezünk a magyar és a matematika

tantárgyak

oktatására,

a

matematikai

logika

és

a

szövegértés

kompetenciaterületek fejlesztésére. Esélyteremtéssel, felzárkóztatással, tehetséggondozással kompetenciamérés eredményeit látva az iskolavezetés a nevelőtestület egyetértésével úgy döntött, tudatosabban kell készülnünk ezekre a megmérettetésekre. Munkánkban még nagyobb hangsúlyt kapott a matematika, az olvasás-szövegértés oktatása. Reméljük, ezek a fejlesztési irányok a tanulói teljesítmények növekedését fogják szolgálni.

Fejezet: A felmérésről

igyekszünk segíteni diákjaink képességeinek kibontakoztatását. Az utóbbi évek országos

3

Szélrózsa 3. – Villámblokk – intézményi innováció, TÁMOP 3.1.4 A helyi minőségbiztosítási csoport is célul tűzte ki, hogy a mindennapi munkába beépüljön ezeknek a területeknek a fejlesztése, így a pedagógusaink minőségi munkája is eredményesebbé, mérhetőbbé váljon. Eredményeink: Olvasás 4. osztály Év

Országos átlag

Csengőd átlaga

2007

51

59

2009

60

58

Az eredmények alapján megállapíthatjuk, hogy tanulóink jól teljesítettek olvasásból. Ez azt is mutatja, hogy a hozzáadott érték jelentős, mivel a családi háttér is befolyásolja az eredményeket.

Év

Országos átlag

Csengőd átlaga

2007

83

86

2009

92

93


Számolás 4. osztály

4


A számolás eredményei is megnyugtatóak, nem maradnak el az eredmények az elvárttól. Fontos, hogy a tanulóink nagy jártasságot szerezzenek a típusfeladatok megoldásában. Ahhoz, hogy ezeket az eredményeket tartani tudjuk, mindenképpen fontos a mindennapos gyakorlás.

Év

Országos átlag

Csengőd átlaga

2004

505

412

2006

493

465

2007

500

481

2008

499

521

2009

489

502


Matematika 6. évfolyam

5


A tanulók leggyengébb teljesítménye a mérés első éveiben volt. Ez azzal magyarázható, hogy még ismeretlenek voltak számukra az OKÉV mérés feladattípusai, kérdésfeltevései. 2004-től kezdve lassú, de fokozatos növekedés alakult ki. Különösen jól teljesített a 6. osztály 2008-ban, amikor még az országos átlag fölé is emelkedtek.

Szövegértés 6. osztály Év

Országos átlag

Csengőd átlaga

2004

509

439

2006

512

464

2007

516

520

2008

519

544

2009

513

494

A diagramon is látható, hogy a teljesítmény javuló tendenciát mutat. Ez annak is köszönhető, hogy tudatosan készülnek tanulóink a feladatsor megírására.

Év

Országos átlag

Csengőd átlaga

2004

500

457

2006

494

452

2007

491

468

2008

497

480

2009

484

474


Matematika 8. osztály

6


A 8. osztályosok teljesítménye egyenletesnek mondható, ami az évek előrehaladtával szépen emelkedik is, egyre közelítve az országos érték felé. 2009-ben szinte minimális az eltérés a csengődi tanulók és az országos átlag között.

Év

Országos átlag

Csengőd átlaga

2004

500

472

2006

497

490

2007

497

427

2008

506

488

2009

502

572


Szövegértés 8. osztály

7


A 8. osztályos szövegértés eredménye a leghullámzóbb. Az egyenletes értékek között két pont tűnik ki. Egy mélypont 2007-ben, és egy kimagaslóan jó eredmény 2009-ben, ahol jóval meghaladták a tanulók az országos átlagot. A kapott értékeket minden esetben befolyásolja az osztály képesség szerinti megoszlása. Ez minden esetben felülírhatja a gondosan előkészített mérést is. A mérés eredményei több évre visszamenőleg azt bizonyítják, hogy az eddigi gyakorlatunk mind szövegértés, mind matematika eredmények alapján eredményes és jó, egyenletes szintet mutat. A táblázatba gyűjtött adatok alapján mind a matematika, mind a szövegértés eredményeiről elmondhatjuk, az eredmények tükrözik az osztályok képességét. A matematikai műveltség felmérése a valós világ helyzeteire és problémáira koncentrál, arra próbál választ keresni, hogy a tanulók mennyire tudják matematikai műveltségüket felhasználni a mindennapokban, képesek-e a kapott adatok alapján terveket, kalkulációkat készíteni, tudnak-e önállóan pénzügyi feladatokat megoldani, eligazodnak-e a médiában megjelenő információk között. A teszt feladatait úgy állítják össze, hogy a diákokat képességeik alapján 4 képességszintbe sorolják, ennek megfelelően az egymást követő szintekhez növekvő nehézségű matematika feladatok tartoznak.

Az 1. szinten található feladatok alapvető és leggyakrabban felbukkanó matematikai ismeretek felidézésével oldhatók meg. A diákoknak jól ismert matematikai műveleteket, tényeket, tulajdonságokat kell előhívniuk, alkalmazniuk, egyszerű számításokat elvégezniük, többnyire egyetlen lépés végrehajtásával.

A 2. szintet elért tanulók képesek olyan feladatok, problémák megoldására, amelyek ismerős, sokat gyakorolt matematikai technikák, eljárások alkalmazását igénylik. Erre a szintre alkalmazása, matematikai utasítások követése.

A 3. szinten követelmény, hogy a diákok bizonyos fokig képesek legyenek önállóan megtervezni a megoldást, össze tudják kapcsolni a matematika különböző területeit. A feladat szövegéből kiválasztott információkat megfelelő módon kell értelmezni,


jellemző a minták, szabályszerűségek felismerése, tanult és begyakorolt számítási stratégiák

8

Szélrózsa 3. – Villámblokk – intézményi innováció, TÁMOP 3.1.4 csoportosítani, kombinálni. Ezen a szinten képesnek kell lenni arra, hogy egy kevésbé összetett valós problémát lefordítsanak a matematika nyelvére.

A 4. szintet elérő tanulók képesek önállóan megtervezni és alkalmazni a megoldási eljárásokat akkor is, ha a feladat összefüggései újszerűek. Gyakran kell összekapcsolni a matematika különböző területein elsajátított ismereteket. Ezen a szinten fontos szerepe van a kommunikációs készségnek. Bizonyos esetekben matematikai érveket, indoklásokat is meg kell fogalmazni. A feladatok megoldása fejlett matematikai gondolkodást, következtetési és érvelési képességet igényel. Az általánosítás képessége is a 4. szinthez tartozik.

A matematikához hasonlóan a szövegértésben is különböző típusú feladatokat kell teljesíteni az egyes szintek eléréséhez.

Az 1. képességszinten a tanulók képesek a szövegbeli információk közötti egyszerű kapcsolatok felismerésére, a szöveg főbb témájának és a szerző szándékának azonosítására, ismert téma esetében. A háttértudásra támaszkodva képesek a szöveg egy jellemzőjének értékelésére.

A 2. képességszinten képes a tanuló egyszerű szövegbeli kapcsolatok felismerésére, egyszerű kategóriák kialakítására és alkalmazására, alacsonyabb szintű következtetések levonására a szöveg egy vagy több részéből. Felismeri a szöveg legfőbb gondolatát. A háttértudásra támaszkodva képes a szöveg egy jellemzőjének értékelésére.

A 3. képességszinten a tanuló képes az információk közötti kapcsolat megtalálására több szempont figyelembevételével. Felismeri az összefüggéseket, és következtetéseket tud vagy mondat értelmezésére egy kevésbé hétköznapi ismeretanyag vonatkozásában. Tud reflektálni a szövegre saját tudása, saját tapasztalata és gondolatai alapján.


levonni a szöveg egy vagy több részéből, háttértudása segítségével képes egy szó, kifejezés,

9


A 4. képességszinten a tanuló képes a szövegbe mélyen beágyazott információk azonosítására és elrendezésére. Ki tudja következtetni, hogy mely információ tartozik a feladathoz. Képes bonyolult összefüggések feltárására ismeretlen szövegben. Háttértudására támaszkodva képes összetett szöveg tartalmi és formai jegyeinek kritikai megítélésére, nyelvi árnyalatok értelmezésére, kritikai értékelésre.

A jelenlegi pályázatunk (TÁMOP) is ezen kompetenciák fejlesztését tűzte ki célul, ezért ennek sikeres fejlesztéséhez ezzel a helyi „villámblokk” kidolgozásával szerettünk volna hozzájárulni.

Következtetés: Szövegértésben az eredményeink talán egy fokkal a matematikánál jobbak, feladataink hasonlóak. A hátrányos helyzetű tanulók fejlesztése nagyon lényeges már alsó tagozaton, mert bármely tantárgyból fontos, hogy a tanulók az értő olvasásig eljussanak. A szövegértés és a matematikai kompetencia fejlesztése összefügg, minden tanórának hozzá kell járulni a fejlesztéshez. A matematikai kompetencia hatékonyságának növelése érdekében a szövegértést és a matematikai gondolkodást kell feltétlenül fejleszteni. A matematika feladatok megoldásakor az első lépés a feladat értelmezése. Ehhez értő olvasás kell. A logikus gondolkodás és szövegértés kialakítása nem csak a matematika és a magyar feladata, szorosan összefügg a többi tantárggyal. Minden tantárgynál fontos az írott szövegből való információszerzés, a tanulás. Ehhez néma, értő olvasásra és a szöveg megértésére van szükség. Meg kell látni az összefüggéseket, tényeket, adatokat kell kiemelni. Már alsó tagozaton el kell kezdeni a kommunikációs készség fejMindenkivel meg kell ismertetni a könyvtár használatát. Napköziben kiscsoportos foglalkozás keretében, önállóan, egymással kooperálva, beszélgetve, tervezve végezzék a feladatokat. Összegezve: Minden tantárgy esetében meg kell jelenni az értő olvasás és bizonyos szintű matematikai kompetenciák fejlesztésére irányuló tanulói tevékenységformáknak.

Fejezet: Következtetés:

lesztését, az önkifejezés, kapcsolatteremtés módjait, sokat kell beszélgetni a gyerekekkel.

1 0


Fejlesztési feladatok: 1. Jó eredmények megtartása, lehetőség szerint fejlesztése. 2. A hozzáadott pedagógiai érték növelése új módszerek, új feladattípusok alkalmazásával, egyéni fejlesztési tervek alkalmazásával. 3. 1. szint alatti és 1. szinten levők fejlesztése 4. A tehetséges tanulók foglalkoztatása

Kompetencia alapú oktatás A kompetencia azon elvárható ismeretek, képességek, magatartási- és viselkedésjegyek öszszessége, amely által a személyiség képes lesz egy adott feladat eredményes teljesítésére. A fejlesztés célja a pedagógiai kultúra átalakítása, különös tekintettel a tanár személyiségére (személyes példamutatás , önismeret) és felkészültségére és a gyermekek életkorának megfelelő, támogató, pedagógusszerep kialakítására (tanári kompetenciák).

Szövegértési-szövegalkotási kompetenciaterület A fejlesztés célja: Kommunikáció-központúság

–

A

kommunikációval

kapcsolatos

ismeretek,

szabályszerűségek, normák megtanítása és gyakorlása. A szövegértés-tanításnak ebben a formában nem csak célja, hanem módszere is a kommunikáció, hiszen a feladatmegoldások, az ellenőrzés, az értékelés folyamatos eszmecserét feltételeznek a tanár és a tanulók között. A szövegértési képességek olyan tanulási folyamatban történő fejlesztése, amely a tanuló és a pedagógus demokratikus együttműködésére, vitáira, eszmecseréire épül, kommunikatív Tevékenység centrikusság – A tanulóknak nem pusztán kérdésekre kell választ találniuk, hanem a különböző típusú szövegekkel – akár maguk által elgondolt – műveleteket kell végezniük.

Fejezet: Fejlesztési feladatok:

cselekvésekre ösztönöz, önállóságot és kritikai készséget kíván.

1 1

Szélrózsa 3. – Villámblokk – intézményi innováció, TÁMOP 3.1.4 Rendszeresség – A szövegértés-szövegalkotás gyakorlása minden műveltségterület feladata. A felelősség és a fejlesztés egy tantárgyra szűkítése a program hatásvesztését okozza. A mérések nem az elsajátított ismeretanyag mennyiségének, hanem a kompetenciák szintjének meghatározását szolgálják. Differenciáltság – Kívánatos, hogy a foglalkozások megszervezésének alapját az egyéni tempó, képességek, problémák képezzék. A differenciálás szempontja lehet a tanulók szövegértési, szövegalkotási módja, tempója vagy a szükséges tanári támogatás mértéke. A tanulási folyamat hatékonysága nem a tanulócsoport összteljesítményén, hanem az egyes tanulók fejlődésének ütemén mérhető. Partnerség –Lehetőség szerint a pedagógus a munka nagy részében a tanulókkal partneri viszonyban, segítő-tanácsadó státusban legyen, ne pedig a hierarchikus tanár-diák kapcsolatot képviselje. Kutatószemlélet –Cél, hogy feloldjuk az olvasási kudarcok által okozott szorongásokat. Ennek egyik feltétele a tévedések és a próbálkozások lehetőségének megadása. A kutatószemlélet fontos eleme a kérdésfeltevés. Integrált magyartanítás – a nyelv és az irodalom új viszonya: A szövegértés-szövegalkotás kompetenciájának fejlesztése az eddig döntően kronologikusan szervezett irodalomoktatás és leíró nyelvtan tanítása helyébe az integrált nyelvi-irodalmi- kommunikációs képességek

Ennek része a kommunikációs képesség hatékony fejlesztése: *

a kommunikáció tudatos stratégiáinak felépítése különféle közlési helyzetekben és szövegtípusokban;

*

a kommunikációs magatartásmódok és tevékenységek egyszerre kreatív és normatív használata;

*

az egyéni közlési stratégiák kialakítása és használata;

*

a nyelvi norma, ill. az attól való célszerű eltérés lehetőségei közti választás képessége;

*

a nyelvi problémaészlelés képességének folyamatos fejlesztése;

*

a szövegértési és szövegalkotási automatizmusok kialakítása az egyes szövegtípusok szerkezeti és jelentéstani jellemzőinek felfedeztetésével;

*

a nem verbális önkifejezés képességének fejlesztése, ill. a partner nem verbális jelzéseinek értelmezése;

Fejezet: Szövegértési-szövegalkotási kompetenciaterület

fejlesztését szolgáló magyartanítást állítja.

1 2


Matematikai kompetenciaterület A fejlesztés célja: A készségek, képességek közül a számlálás, számolás, mennyiségi következtetés, valószínűségi

következtetés,

becslés,

mérés,

mértékegység-váltás,

szövegesfeladat-

megoldás, problémamegoldás, rendszerezés, kombinativitás, deduktív következtetés, valamint az induktív következtetés fejlesztését kell elősegítni. A matematikai kompetencia készség- és képességkomponensei A matematikai kompetencia a „matematikai tantárgyi ismeretek, a matematika specifikus készségek és képességek, általános készségek és képességek, valamint motívumok és attitűdök együttese”. * Készségek – számlálás, számolás, becslés *

kodási képességek – rendszerezés, deduktív és induktív következtetés

*

– relációs szókincs, szövegértés, térlátás

*

– problémaérzékenység, megoldás, metakogníció

*

– figyelem, emlékezet

A matematikai kompetencia fejlesztési területei: Olyan tananyagszervezési-módszertani megoldásokat kell alkalmazni, amelyek lehetővé teszik, hogy a tanulókat bevonjuk a tudás- és készségelsajátítási folyamatba, azaz átalakul a matematikatanítás egész folyamata. Erős hangsúlyt kap a tevékenység-központú módszertan. A technikák alkalmazása dominálja a folyamatokat. Megteremtődik a lehetőség arra, hogy a tanulók saját tanulási tevékenységüket felidézzék, reflektáljanak rá. A matematikatanulás alapja a cselekvő, személyes tapasztalatszerzés. A jó munkalégkör egyik feltétele a tévedés és a vita szabadságának biztosítása. A matematikai ismereteknek igen szigorú felépülési rendjük van. Az egyes témák egymást feltételezik, egymást segítik, ezért ezek felépülésének logikájára fűzzük fel a pedagógus munkáját. A fejlesztés különféle területei szintén illeszkednek egymáshoz. A tevékenységek rendjét döntően a gyermekek életkori és egyéni sajátosságai határozzák meg. A problémafelvetés, ahol csak lehet, életszerű helyzetekből indul ki, ez a gyermekeket körülvevő világ jobb megértését segíti

Fejezet: Matematikai kompetenciaterület

játék és az eszközhasználat, a megfelelő tanulási környezet kialakítása, a kooperatív tanulási

1 3


Kulcskompetenciák és azokon belül a kiemelt fejlesztési feladatok Színterek

Magyar nyelv és irodalom órák, az iskolai élet minden területe Idegen nyelvi órák Matematika, fizika, kémia órák Természetismeret, biológia, kémia, fizika, földrajz órák, erdei iskola, tanulmányi kirándulások Informatika órák Könyvtárhasználat Minden tantárgynál, napközi, tanulószoba Osztályfőnöki órák, az iskolai élet minden területe. Osztályfőnöki óra, technika óra Vizuális kultúra, média tánc és dráma órák

A „villámblokk” alkalmazását lehetőség szerint minél több matematika illetve magyar órán javasoljuk. A tanóra első 10- 15 percét használjuk fel ezeknek a feladatoknak a megoldására, így nem borítjuk így fel a meglévő tanmeneteket, a feladatok jellege logikai, gondolkodtató, motiválásra is alkalmasak.

Fejezet: A matematikai kompetencia készség- és képességkomponensei

A kulcskompetenciák azok Fejlesztési feladatok a kompetenciák, amelyekre minden egyénnek szüksége van személyes boldogulásához és fejlődéséhez, az aktív állampolgári léthez, a társadalmi beilleszkedéshez és a munkához. Kulcskompetenciák Anyanyelvi kommuniká- Szókincs Kommunikáció szóban és ció írásban Információfeldolgozás Idegen nyelvi kommuni- Szókincs Funkcionális nyelvtan Szókáció beliség Matematikai kompetencia Alapműveletek Mértékegységek Problémamegoldás Bizonyítás Gyakorlatias ismeretek TuTermészettudományos dásalkalmazás kompetencia Ember és természet kölcsönhatása Számítógépes alkalmazások Digitális kompetencia Elektronikus média használat Információkeresés Tanulási stratégiák InforHatékony önálló tanulás matika alkalmazása Önálló ismeretfeldolgozás Szociális és állampolgári Normatudat Magatartási szabályok ismekompetencia rete Kezdeményezőképesség és A pénz világában való tájékozódás vállalkozói kompetencia Esztétikai- művészeti tu- Művészi önkifejezés Kultudatosság és kifejezőképes- rális sokféleség megismerése ség

1 4

Szélrózsa 3. – Villámblokk – intézményi innováció, TÁMOP 3.1.4 Villámblokk beépülési lehetőségei a tanórába Műveltségi terület: Magyar nyelv és irodalom – 4. Évfolyam:

4. osztály

Tananyag:

Villámblokk beépítése a tanórába

Cél:

A tanulók ismereteket szerezzenek az OKÉV mérés feladatairól

Követelmény:

A különböző feladatok, feladattípusok megoldási menetében való jártasság megszerzése

anyanyelvi

Fő rész

tanulás tanulása

Szólások értelmezése, ill. szólás keresése a megfelelő tartalomhoz

egyéni, csoportos,

IV. Az óra befejezése/t anulói, tanári értékelés, önértékelés/

önismeret kitartás

Az elkészült munkák ellenőrzése egyéni és frontális

villámblokk feladatai

közös értelmezé s csoportok

projektor, laptop

frontális

Képekről szólások írása III. Visszacsatol ás, reflektálás,

önálló olvasás,

egyéni, páros

Fejezet: Villámblokk beépülési lehetőségei a tanórába

II.

frontáli s

Támogató rendszer:

logikai

egyéni

A differenci álás lehetősége i Tantárgyi koncentrá ció

Találós kérdés megoldása

munkafor ma

Tevékeny ség,

anyanyelvi

Módszer,

Fejleszten dő komp.területek

Ráhangolód ás

IKT használat

Tartalom :

Időkeret: tanórákból 5-10 perc

1 5


Műveltségi terület: Matematika -4. Villámblokk beépítése a tanórába

Cél:

A tanulók ismereteket szerezzenek az OKÉV mérés feladatairól

Követelmény:

A különböző feladatok, feladattípusok megoldásában való jártasság megszerzése

Időkeret:

5-10 perc

frontális vagy

hatékony önálló tanulás

szövegolvas ás,

csoportos

kezdeményezők épesség, vállalkozói

rajz készítése,

III. Visszacsat olás, reflektálás

kezdeményezők épesség,

bizonyítás

IV. Az óra

önismeret

Fő rész

befejezése/ tanulói, tanári értékelés, önértékelés /

etika

az osztály összeté telétől függ

feladatsor

indoklás

frontális egyéni

és

egyéni frontális

Fejezet: Műveltségi terület: Matematika -4.

anyanyelvi

munkafor ma

matematikai

A feladat megismerése

II.

énkép, önismeret

Módszer,

frontális

IKT használat

Bevezető beszélgetés: Mindig igazat szoktatok mondani?

Tartalom:

anyanyelvi

Ráhangoló dás

A differenc iálás lehetőség Tantárgy ei i koncentr áció Támogat ó rendszer :

Tananyag:

Tevékenys ég,

4.osztály

Fejleszten dő komp.terül etek

Évfolyam:

1 6

Szélrózsa 3. – Villámblokk – intézményi innováció, TÁMOP 3.1.4 Műveltségi terület: Magyar – 6.

Tananyag:

A villámblokk beépítése a tanórába

Cél:

A tanulók felkészítése az OKÉV mérésre

Követelmény:

A különböző feladatok, feladattípusok megoldásában való jártasság megszerzése

Időkeret:

10 perc

A szólások és közmond ások olvasásaolvasás gyakorlá sa

egyén re szabott vagy

Bevezető beszélgetés:

hatékony önálló tanulás

II.

anyanyelvi

Fő rész

A szólások magyará zata

munkafo rma A differenc iálás lehetőség ei

Tevékenys ég,

csoportos

IKT használat

Fejleszten dő komp.terül etek

Mit tudunk a szólások ról és a közmond ásokról?

Tartalom:

anyanyelvi

Ráhangolódás

csoportos

nehézségi alapon vagy mennyiségi diff.

Tantárgy i koncentr áció Támogat ó rendszer :

6.osztály

Módszer,

Évfolyam:

mondatok előkészítése

Halló tollbamondás vagy látó- halló tollbamondás

Tollbam ondás Szófajok kikeresés e III. Visszacsatolás, reflektálás, IV. Az óra befejezése/tan ulói, tanári értékelés, önértékelés/

egyéni vagy csoporto s

Fejezet: Műveltségi terület: Magyar – 6.

Javítás

1 7

Fejezet: Műveltségi terület: Magyar – 6.


1 8

Szélrózsa 3. Villámblokk intézményi innováció, TÁMOP Tartalomjegyzék

Recommend Documents