Szellemitulajdon-kezelési. szabályzat 15

SzellemitulajdonSzellemitulajdon -kezelési szabályzat

2015 2015. 15.

Beosztás Név

SZELLEMITULAJDONKEZELÉSI SZABÁLYZAT

Kiadás: 00.

Szabályzat

Oldal: 2/22.

Készítette mb. innovációs igazgató mb. jogi igazgató

Ellenőrizte

Hordós-Nagy Zsuzsa dr. Bíró Barbara

Szentgyörgyvölgyi László Zoltán

Helgertné Dr. Szabó Ilona Eszter

2015. április 14.

2015. április 15.

2015. április 23.

kancellár

Jóváhagyta Szenátus nevében: a rektor

Aláírás Kelt

Tartalomjegyzék Szabályzat célja .......................................................................................................................... 3 Szabályzat hatálya ...................................................................................................................... 3 Kapcsolódó dokumentumok....................................................................................................... 4 Fogalmak .................................................................................................................................... 4 A kutató és a főiskola közötti jogviszony .................................................................................. 6 A hallgató és a főiskola közötti jogviszony ............................................................................... 7 Főiskola és harmadik személyek közötti jogviszony ................................................................. 7 Nyilatkozattétel, titoktartás és összeférhetetlenség .................................................................... 8 Fenntarthatósági Innovációs Technológiai Centrum feladatai................................................... 9 Eljárási szabályok olyan szellemi alkotások tekintetében, amelyekre iparjogvédelmi oltalom szerezhető ................................................................................................................................. 10 Bejelentés, felajánlás ................................................................................................................ 10 Értékelés, befogadás................................................................................................................. 10 Oltalomszerzésre irányuló eljárás ............................................................................................ 11 Innovációs alap......................................................................................................................... 12 Lemondás a szellemi alkotáshoz kapcsolódó védelmi és hasznosítási jogokról...................... 13 Hasznosítási folyamat .............................................................................................................. 13 Külön eljárási szabályok a növényfajta-oltalom tekintetében.................................................. 14 Külön eljárási szabályok a szerzői művek tekintetében........................................................... 16 Tudományos publikációk etikai követelményei....................................................................... 16 Szellemi vagyon nyilvántartása................................................................................................ 17 Hasznosításból folyó díjak megosztása, a kutatók motiválása................................................. 19 Kutatók motiválása olyan szellemi alkotások tekintetében, amelyekre növényfajta-oltalom szerezhető ................................................................................................................................. 20 Kutató motiválása szerzői művek tekintetében ........................................................................ 21 Szellemi alkotások erkölcsi elismerése .................................................................................... 22 Alaptevékenységet kiegészítő tudományos tevékenység körébe tartozó szerződéses munkák szabályozása ............................................................................................................................. 22 Záró rendelkezések................................................................................................................... 22

Kiadás 00.

Fejezet száma


Kiadás: 00.

Szabályzat

Oldal: 3/22.

Változás tárgya

Kiadás dátuma

94/2014/2015. SZN határozat Kiadás Szellemi tulajdon-kezelési szabályzat (2013) 00. kiadásának hatályon kívül helyezése

2015.05.01.

Szabályzat célja 1.§ (1) A Szellemitulajdon-kezelési szabályzat (a továbbiakban: Szabályzat) célja, hogy: a) elősegítse a Károly Róbert Főiskola (a továbbiakban: főiskola) munkatársai által munkájuk során létrehozott szellemi alkotások hatékony módon történő értékelését és nyilvántartását; b) támogassa a munkatársakat abban, hogy minél több olyan kutatási eredményt hozzanak létre, amelyek széles körben hasznosíthatók, és növelik a főiskola jó hírnevét, e körben meghatározza a munkatársak hasznosításból származó díjakból és bevételekből történő részesedését; c) meghatározza a főiskola szellemi alkotásokhoz fűződő jogait érintő különböző szerződések feltételeit, a szerződések megkötésénél különös figyelmet érdemlő szempontokat; d) biztosítsa a szellemi alkotások megfelelő jogi oltalomban történő részesítését; e) elősegítse a szellemi alkotások megfelelő módon történő hasznosítását, továbbfejlesztését; Szabályzat hatálya 2.§ (1) Jelen szabályzat szervezeti hatálya kiterjed a főiskola valamennyi szervezeti egységére. (2) Jelen szabályzat személyi hatálya a (4) bekezdésben meghatározott tevékenységek vonatkozásában kiterjed a főiskolával közalkalmazotti jogviszonyban álló személyekre és a főiskola azon nyugdíjasaira, akik korábbi közalkalmazotti jogviszonyuk keretében a (4) bekezdésben foglalt szellemi alkotás létrehozásában részt vettek (a továbbiakban együtt: kutató). (3) Amennyiben a jogviszonyt megalapozó megállapodás úgy rendelkezik, vagy a (2) bekezdésben nem nevesített érintett nyilatkozatban vállalja, a jelen szabályzat személyi hatálya a (4) bekezdésben meghatározott tevékenységek vonatkozásában kiterjed: a) a főiskolával hallgatói jogviszonyban személyekre; b) a főiskolával munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személyekre, c) a főiskola által fizetett kutatás-fejlesztésben vagy a főiskolával kötött kutatásfejlesztési megállapodásban, konzorciumi megállapodásban vagy egyéb együttműkö-


Kiadás: 00.

Szabályzat

Oldal: 4/22.

désben, polgári jogi jogügyletben megvalósuló kutatás-fejlesztésben részt vevő személyekre. (4) A szabályzat tárgyi hatálya a jogviszony jellegétől függetlenül kiterjed minden olyan különösen, de nem kizárólagosan kutatás-fejlesztési tevékenységre, amelynek eredményeként a főiskola szellemi alkotás jogosultja vagy azzá válhat/válik. (5) Azok a szellemi alkotások, amelyekhez fűződő jogoknak már a szabályzat hatálybalépésekor is a főiskola a jogosultja, feltéve, hogy a szóban forgó szellemi alkotások jogosultja a szabályzat hatálya alá rendeléshez hozzájárult. Kapcsolódó dokumentumok 3.§ – – – – –

2011. évi CCIV. törvény a nemzeti felsőoktatásról (továbbiakban: Nftv.); 2014. évi LXXVI. törvény a tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról (a továbbiakban: Itv.); 1999. évi LXXVI. törvény a szerzői jogról (továbbiakban: Szjt.); 1995. évi XXXIII. törvény a találmányok szabadalmi oltalmáról (továbbiakban: Szt.); a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény (továbbiakban: Ptk.); Fogalmak 4.§

(1) Jelen szabályzat értelmében: a) Szellemi alkotás: azok az alkotások, műszaki megoldások, amelyek alkalmasak arra, hogy iparjogvédelmi oltalom (szabadalom, használati mintaoltalom, növényfajtaoltalom, formatervezési mintaoltalom, topográfiaoltalom) tárgyát képezzék, vagy amelyek jogszabály erejénél fogva szerzői jogi védelem alatt állnak, ideértve azt is, amikor a hasznosítási célok, lehetőségek függvényében a megfelelő oltalom megszerzése helyett e megoldások titokban tartása célszerű (know-how). b) Szellemi tulajdon: a szellemi alkotások tekintetében fennálló, a tulajdonjoghoz hasonló jogviszony, amely az iparjogvédelmi oltalom megszerzésével, illetve azon lépések megtételével jön létre, amelyek az adott szellemi alkotás titokban tartását szolgálják, illetve amely jogviszony szerzői művek esetében a szellemi alkotás létrehozásával keletkezik. c) Kutató: a főiskola bármely szervezeti egységében munkát végző közalkalmazott, vagy korábban közalkalmazotti jogviszony keretében a 2.§ (4) bekezdés szerinti tevékenységet végző, aki kutatómunkája során szellemi alkotást hoz(ott) létre, miközben használja(ta) az intézményi erőforrásokat (mj.: találmány esetében feltaláló). d) Intézményi erőforrás: a főiskola által közvetlen vagy közvetett módon biztosított bármilyen pénzügyi forrás, eszköz vagy egyéb erőforrás, beleértve a berendezéseket, fogyóeszközöket és emberi erőforrásokat is. e) Szolgálati mű: annak a műve, akinek közalkalmazotti jogviszonyból folyó, munkaköri leírásban, szabályzatban rögzített kötelessége, hogy szerzői jog hatálya alá eső műveket alkosson, így a főiskolán különösen az oktatók, tudományos kutatók, tanárok.


Kiadás: 00.

Szabályzat

Oldal: 5/22.

f) Szolgálati találmány: annak a találmánya, akinek közalkalmazotti jogviszonyból folyó, munkaköri leírásban, szabályzatban rögzített kötelessége, hogy a találmány tárgykörébe eső megoldásokat dolgozzon ki, így a főiskolán különösen az oktatók, tudományos kutatók. g) Alkalmazotti találmány: annak a találmánya, aki, anélkül, hogy ez közalkalmazotti jogviszonyból eredő kötelessége lenne, olyan találmányt dolgoz ki, amelynek hasznosítása a főiskola tevékenységi körébe tartozik. h) Szabadalom: olyan tudományos kutatás és műszaki fejlesztés területéről származó szellemi alkotás, amely alkotó tevékenység eredményeképpen jött létre, világviszonylatban új, és a szakterületen nem nyilvánvaló, hasznos megoldás. i) Szabadalom jogosultja: Az(ok) a természetes személy(ek), jogi személy(ek) vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet(ek), aki(ke)t a szabadalmi oltalom iránti igény, illetve a szabadalmi oltalom megillet. Az oltalmi igény jogosultját bejelentőnek, az oltalom jogosultját szabadalmasnak is szokás nevezni. j) Növényfajta: az a legkisebb besorolású önálló növényrendszertani egységen belüli növénycsoportosítás, amely csoportosítás – függetlenül attól, hogy kielégíti-e az oltalmazhatósági feltételeket – adott genotípusból vagy genotípusok kombinációjából kifejeződött jellemezők által meghatározható, bármely más növénycsoportosítástól legalább egy ilyen kifejeződött jellemező tekintetében megkülönböztethető, és jellemezőit megőrző szaporításra alkalmas egységet alkot. k) Növényfajta-oltalom: növényfajta-oltalomban részesíthető az a növényfajta, amely más növényfajtától megkülönböztethető, egynemű, állandó és új, valamint megfelelő fajtanévvel látták el. l) Szerzői mű: irodalmi, tudományos és művészeti alkotás. Ilyennek minősül az irodalmi (pl. szépirodalmi, szakirodalmi, tudományos, publicisztikai) mű; a számítógépi programalkotás és a hozzá tartozó dokumentáció (szoftver) akár forráskódban, akár tárgykódban vagy bármilyen más formában rögzített minden fajtája, ideértve a felhasználói programot és az operációs rendszert is; a fotóművészeti alkotás; a térképmű és más térképészeti alkotás; az építészeti alkotás és annak terve, valamint az épületegyüttes, illetve a városépítészeti együttes terve; a műszaki létesítmény terve; az ipari tervezőművészeti alkotás; a gyűjteményes műnek minősülő adatbázis. A védelem ugyanakkor nem a nevesített műtípusokhoz való tartozástól függ, hanem attól, hogy a mű (alkotás) a szerző alkotó tevékenységéből fakadóan egyéni, eredeti jellegű legyen. Valamely ötlet, elv, elgondolás, eljárás, működési módszer vagy matematikai művelet nem lehet tárgya a szerzői jogi védelemnek. m) Publikáció: olyan eredeti tudományos eredmények leírása, amelyeket a szerzők értek el, és amelyekért a szakmai felelősséget vállalják. Célja a kutatók eredményeinek ismertetése, illetve azok mások által történő felhasználásának elősegítése. n) Hasznosítás: hasznosításnak minősül a találmány tárgyát képező termék előállítása, használata, forgalomba hozatala, forgalomba hozatalra ajánlása, e termék ilyen célból történő raktáron tartása vagy az országba történő behozatala; a találmány tárgyát képező eljárás használata és használatra ajánlása, az ilyen eljárással közvetlenül előállított termék használata, forgalomba hozatala, forgalomba hozatalra ajánlása vagy ilyen célból raktáron tartása, illetve az országba történő behozatala. Továbbá hasznosításon értendő: a hasznosítás más részére történő engedélyezése, továbbá a szellemi alkotáson fennálló jogok teljes vagy részleges átruházása; a mű engedély alapján történő felhasználása (többszörözés, terjesztés, nyilvános előadás, átdolgozás, kiállítás stb.).


Kiadás: 00.

Szabályzat

Oldal: 6/22.

o) Licencia: engedély, valamely szellemi termékkel kapcsolatos iparjogvédelmi vagy más jogosultságok alapján a hasznosítás, illetve használat teljes vagy részleges átengedése. p) Hasznosítási szerződés: Hasznosítási szerződés (licenciaszerződés) alapján a szabadalmas engedélyt ad a találmány hasznosítására, a hasznosító pedig köteles ennek fejében díjat fizetni. A szabadalmas a hasznosítási szerződés egész tartama alatt köteles helytállni azért, hogy harmadik személynek nincs a szabadalomra vonatkozó olyan joga, amely a hasznosítást akadályozza vagy korlátozza, továbbá köteles helytállni azért is, hogy a találmány műszakilag megvalósítható. A szabadalom fenntartásáról a szabadalmas gondoskodik. q) Alkotói/találmányi díj: a hasznosítására való jog ellenében járó díjakat a munkáltató köteles megfizetni a feltalálónak, melynek mértékét és feltételeit díjszerződésben rögzíteni kell. A szolgálati találmány értékesítése esetén a feltalálót találmányi díj illeti meg. A szolgálati találmány értékesítésének kell tekinteni a találmány hasznosítását, ideértve a hasznosításnak előnyös piaci helyzet teremtése vagy fenntartása érdekében történő mellőzését is; a hasznosítás más részére történő engedélyezését; a szabadalmi igény vagy a szabadalom teljes vagy részleges átruházását. Találmányi díjat a munkáltató, közös szabadalom esetén a hasznosító szabadalmastárs köteles fizetni. Az alkalmazotti találmány hasznosítására való jog ellenében olyan mértékű díj jár, amelyet a munkáltatónak – a találmány tárgya szerinti műszaki területen kialakult licenciaforgalmi viszonyokra figyelemmel – szabadalmi licenciaszerződés alapján a találmány hasznosítására adott engedély fejében fizetnie kellene. r) Hasznosításból származó nettó árbevétel: magában foglal minden, a szellemi alkotás és a szellemi tulajdonjogok hasznosításából származó és a főiskolára befolyó licencia díjat, jogdíjat és bármely más pénzösszeget, ideértve az üzletrész értékesítéséből és osztalék kifizetésből származó pénzösszeget, csökkentve a szellemi alkotás kezelésével, jogi oltalmának megszerzésével és hasznosításával kapcsolatban felmerült költségekkel. A kutató és a főiskola közötti jogviszony 5.§ (1) A főiskola és a kutató között fennálló (vagy korábban fennállott) közalkalmazotti jogviszony alapján a kutató által munkaköri kötelezettségeként végzett 2.§ (4) bekezdés szerinti tevékenység eredményeként létrejövő szellemi alkotás szolgálati műnek, szolgálati találmánynak minősül. Szolgálati műnek, szolgálati találmánynak minősül a projekt keretében többletfeladat ellátására irányuló megállapodás alapján létrehozott szellemi alkotás is. (2) Az (1) bekezdésre figyelemmel: a) amennyiben az Szt. eltérően nem rendelkezik, szolgálati találmányra a szabadalom (vagy egyéb oltalom) a kutató (feltaláló) jogutódjaként törvény erejénél fogva a főiskolát illeti meg; b) a szolgálati mű esetén a személyhez fűződő jog az Szjt. szerinti korlátozásokkal a kutatót (szerzőt) illeti, a vagyoni jogokat a mű átadásával a kutató (szerző) jogutódjaként törvény erejénél fogva a főiskola szerzi meg.


Kiadás: 00.

Szabályzat

Oldal: 7/22.

(3) A főiskola és a kutató között fennálló (vagy korábban fennállott) közalkalmazotti jogviszony keretében a kutató által nem munkaköri kötelezettségeként végzett 2.§ (4) bekezdés szerinti tevékenység eredményeként létrejövő olyan találmány, amelynek hasznosítása a főiskola tevékenységi körébe tartozik alkalmazotti találmánynak minősül. Alkalmazotti találmánynak minősül a projekt keretében nem munkaköri kötelességként, illetve nem többletfeladat ellátására irányuló megállapodás alapján létrehozott szellemi alkotás is. (4) Az (3) bekezdésre figyelemmel az alkalmazotti találmányra a szabadalom (vagy egyéb oltalom) a kutatót (feltalálót) illeti meg, a főiskola azonban törvény erejénél fogva jogosult a hasznosítására. Amennyiben a kutató nem a munkaköréből eredő tevékenység során, de az intézményi erőforrások jelentős felhasználásával hoz létre szellemi alkotást, azt úgy kell tekinteni, hogy a kutató – az intézményi erőforrások használatának ellenében – hozzájárult, hogy a szellemi alkotás feletti rendelkezési jogot a főiskola szerezze meg. A hallgató és a főiskola közötti jogviszony 6.§ (1) A főiskola hallgatói esetében: a) Az 5.§ rendelkezései a főiskola alkalmazásában álló hallgatók tekintetében is irányadók azzal, hogy a főiskolával alkalmazásban álló hallgatónak minősül az Nftv. 44.§ (1) bekezdés a) pont szerint a képzési program keretében, illetve a képzés részeként megszervezett szakmai gyakorlat vagy gyakorlati képzés keretében a főiskolán végzett munka. b) Amennyiben a hallgató nem a főiskola közalkalmazottja, a hallgatók szerzik meg a rendes tanulmányaik során létrehozott szellemi alkotásokat és az ahhoz kapcsolódó személyhez fűződő és vagyoni jogokat kivéve, ha a hallgató az intézményi erőforrások jelentős felhasználásával hoz létre szellemi alkotást. Ez utóbbi esetet úgy kell tekinteni, hogy – az intézményi erőforrások használatának ellenében – hozzájárult ahhoz, hogy a szellemi alkotás feletti rendelkezési jogot a főiskola szerezze meg. c) A hallgatóknak lehetőségük van arra, hogy az őket illető szellemi tulajdonjogokat felajánlják a főiskola részére. Ez esetben, eltérő rendelkezés hiányában a főiskola alkalmazásában álló kutatókkal azonos megítélés alá esnek, és a jelen szabályzat rendelkezései irányadók rájuk. Főiskola és harmadik személyek közötti jogviszony 7.§ (1) Ha a szellemi alkotást a főiskolával kötött kutatás-fejlesztési megállapodásban, konzorciumi megállapodásban vagy egyéb együttműködésben, polgári jogi jogügyletben megvalósuló kutatás-fejlesztés keretében valósítják meg, akkor a szellemi alkotáshoz kapcsolódó jogok az együttműködők között olyan arányban oszlanak meg, amely tükrözi a szellemi alkotás létrehozásához való hozzájárulás arányát. Ezt az arányt az együttműködők közötti szerződésben – figyelemmel a jelen szabályzatban foglalt valamennyi egyéb rendelkezésre – meg kell határozni.


Kiadás: 00.

Szabályzat

Oldal: 8/22.

(2) Minden kutatónak törekednie kell arra, hogy amennyiben a későbbi hasznosítási szempontokat figyelembe véve ez indokolt, a szellemi alkotásokhoz fűződő jogokat a jogszabályok adta keretek között a lehető legteljesebb mértékben a főiskola szerezze meg. Ennek érdekében a főiskola képviseletében eljáró személyek kötelesek gondoskodni arról, hogy bármilyen harmadik személlyel közösen folytatandó kutatási tevékenység megkezdése előtt írásban rögzítésre kerüljenek az együttműködés feltételei, amelyben az esetlegesen létrejövő szellemi alkotásokhoz fűződő jogok sorsáról is rendelkezni kell. Kutatás-fejlesztési megállapodás, konzorciumi megállapodás vagy egyéb együttműködés, polgári jogi jogügylet csak úgy köthető, ha az rendelkezik a már meglevő és a létrehozandó szellemi alkotásokhoz kapcsolódó jogokról. (3) Amennyiben az együttműködők között nem jön létre ilyen irányú előzetes megállapodás, úgy a főiskola az adott szellemi alkotáshoz kapcsolódó valamennyi jogra igényét fenntartja. (4) A főiskola kifejezetten fenntartja magának a jogot arra, hogy a jelen szabályzat alapján őt megillető, vagy részére felajánlott bármely szellemi alkotáshoz kapcsolódó jogról bármikor lemondjon, illetve a neki felajánlott szellemi alkotás elfogadását elutasítsa. Nyilatkozattétel, titoktartás és összeférhetetlenség 8.§ (1) A kutató közalkalmazotti kinevezésének, illetve munkaköri leírásának tartalmaznia kell, hogy jelen szabályzat hatálya alá tartozik. (2) A főiskola hallgatói a főiskolán kutatási tevékenységet csak úgy végezhetnek, ha nyilatkoznak arról, hogy a szabályzat rendelkezéseit magukra nézve kötelezőnek fogadják el. A nyilatkozat beszerzéséért annak az intézetnek a vezetője, illetve a projekt vezetője felelős, ahol a hallgató a kutatási tevékenységet végzi. A szellemitulajdon-kezelésre vonatkozó hallgatói nyilatkozat aláírásáig a főiskola szabályzata hatálya alá tartozó tevékenységben a hallgató nem vehet részt. (3) A kutatási projektet vezető személyek kötelesek gondoskodni arról, hogy a nem a főiskola alkalmazásában álló kutatók bármilyen kutatási tevékenység megkezdése előtt aláírjanak egy a jogviszonyt létrehozó szerződés részét képező nyilatkozatot, amelyben vállalják, hogy a szabályzatot magukra nézve kötelezőnek fogadják el és a főiskolával összefüggő kutatási tevékenységük során létrehozott szellemi alkotásokat és az azokhoz fűződő szellemi tulajdonjogokat a főiskolára ruházzák át. (4) A főiskola képviseletében eljáró személyek kötelesek a tőlük elvárható fokozott gondossággal eljárni olyan szerződések megkötésekor, illetve olyan jognyilatkozatok megtételekor, amelyek befolyásolhatják a főiskolának a szellemi alkotáshoz fűződő jogainak szerzését, vagy az ezekkel történő rendelkezés jogát. (5) A kutatók kötelesek megőrizni a főiskola üzleti titkait. Üzleti titoknak minősül többek között minden, a főiskolán folyó kutatáshoz kapcsolódó olyan tény, információ, megoldás vagy adat, amelynek nyilvánosságra hozatala, vagy illetéktelen személy által történő megszerzése vagy hasznosítása károsíthatná vagy veszélyeztethetné a főiskola jogszerű pénzügyi, gazdasági vagy üzleti érdekeit. A kutatók a harmadik felekkel történő kommu-


Kiadás: 00.

Szabályzat

Oldal: 9/22.

nikáció során kötelesek az általában elvárható gondossággal eljárni a titoktartási rendelkezések tekintetében. (6) A közalkalmazotti kinevezésének, illetve munkaköri leírásának, többletfeladat ellátására irányuló megállapodásnak rendelkeznie kell a titoktartási kötelezettségről, amelyben a kutatónak vállalnia kell, hogy publikálás előtt nyilatkozik arról, hogy a publikálandó szerzői mű nem tartalmaz olyan eredményt, amely szabadalmaztatható, illetve egyéb módon hasznosítható lehet. (7) A kutatónak idejét és szellemi tudását elsősorban a főiskolán folyó oktatásra, kutatásfejlesztésre és tudományos programokra kell fordítania. Minden kutató felelősséggel tartozik azért, hogy a külső partnerekkel kötött megállapodásokban foglaltak ne legyenek összeférhetetlenek a főiskolával szembeni kötelezettségeikkel, illetve a jelen szabályzattal. Ez a rendelkezés különösen vonatkozik a külső partnerekkel kötött fizetett kutatásfejlesztési megállapodásokra. Minden kutató köteles tájékoztatni a vele esetlegesen szerződni kívánó személyeket arról, milyen kötelezettségei vannak a főiskola felé, és gondoskodnia kell róla, hogy ezek a személyek rendelkezzenek a jelen szabályzat létére és tartalmára vonatkozó ismeretekkel. A jelen bekezdésben foglaltak megszegése a közalkalmazotti jogviszonyból fakadó kötelezettség súlyos megszegésének minősül és fegyelmi, valamint kártérítési felelősséget von maga után. Fenntarthatósági Innovációs Technológiai Centrum feladatai 9.§ (1) A főiskolai szellemi alkotások védelmének és hasznosításának koordinálásáért a Fenntarthatósági Innovációs Technológiai Centrum (a továbbiakban: FITC) felelős, amely köteles a kutatókat tájékoztatni jelen szabályzatban ismertetett eljárásrendről. (2) A FITC szellemi alkotási értékeléséhez, szellemi alkotások és technológiák menedzseléséhez kapcsolódó feladatai: a) a jelen szabályzat elkészítése, gondozása; b) a szellemi alkotások tudományos szempontok figyelembe vételével történő nyilvántartása a Gazdasági Igazgatóság és a Műszaki és Vagyongazdálkodási Igazgatóság bevonásával; c) a Főiskolai Tudományos Tanács megkeresésére közreműködés a szellemi alkotások értékelésében; d) a szellemi alkotások hasznosítási lehetőségeinek feltérképezése, a hasznosítással kapcsolatos koordinációs és menedzselési tevékenységek ellátása; e) a szellemi termékek védelmével kapcsolatos tanácsadás a főiskola munkatársai részére; f) a szellemitulajdon-védelemhez kapcsolódó különböző iparjogvédelmi oltalmak megszerzésének támogatása, önkéntes műnyilvántartási eljárások lefolytatása szabadalmi ügyvivő közreműködésével.


Kiadás: 00.

Szabályzat

Oldal: 10/22.

Eljárási szabályok olyan szellemi alkotások tekintetében, amelyekre iparjogvédelmi oltalom szerezhető Bejelentés, felajánlás 10.§ (1) A kutató a 2.§ (4) bekezdés szerinti tevékenysége során létrehozott szellemi alkotását köteles a megalkotást követően haladéktalanul, de legkésőbb 30 napon belül írásban bejelenteni – és szolgálati találmány esetén felajánlani – a főiskolának az innovációs igazgató részére benyújtott, Szellemi alkotás bejelentőlap elnevezésű formanyomtatványon. (2) A főiskola a bejelentés kézhezvételétől számított 90 napon belül köteles nyilatkozni arról, hogy a szolgálati találmányra igényt tart-e, illetve az alkalmazotti találmányt hasznosítani kívánja-e. (3) Jelen szabályzat hatálya alá tartozó szellemi alkotás akkor is felajánlható a főiskolának, ha azt már korábban – jogi oltalomszerzés céljából – bejelentették, így arra ideiglenesen vagy véglegesen jogi oltalmat szereztek. Ebben az esetben a főiskola rendelkezik a felajánlott ideiglenes vagy végleges oltalommal védett találmány elfogadásáról vagy elutasításáról. (4) A bejelentési kötelezettség kiterjed azon esetekre is, amikor a főiskola harmadik személy megrendelésére végez jelen szabályzat hatálya alá tartozó tevékenységet, vagy hoz létre védett szellemi alkotást, és az alkotás létrehozására irányuló szerződésben a megrendelő a szellemi alkotás valamennyi jogszabály szerint átruházható jogát fenntartotta a maga számára. Ebben az esetben felajánlási kötelezettség nincs. (5) A Szellemi alkotás bejelentőlap formanyomtatványon a kutató köteles a szellemi alkotást olyan részletességgel bemutatni, hogy az abban rejlő újdonság és feltalálói tevékenység egyértelműen és világosan kiderüljön az adott szakterületen jártas szakember számára. Az összes releváns információ ismertetését követően a FITC nyilvántartásba veszi a szellemi alkotást és erről 5 munkanapon belül tájékoztatja a rektort és a kancellárt. A szellemi alkotások nyilvántartása egységes űrlapon történik. (6) A főiskola által bármilyen formában hasznosítható szellemi alkotás bejelentésének elmulasztásából a főiskolát ért kárért a bejelentés megtételére köteles személy a felelős. Értékelés, befogadás 11.§ (1) A nyilvántartásba vétel után a FITC haladéktalanul megkezdi a szellemi alkotás értékelését. a) Első lépésként egy előzetes értékelésre kerül sor azon körülmények feltárása érdekében, amelyek meggátolhatják a szellemi alkotás megfelelő védelmét és üzleti hasznosítását. Meg kell vizsgálni, hogy létezik-e olyan megállapodás, amelynek rendelkezései felülírják a jelen szabályzat rendelkezéseit. A releváns kutatással kapcsolatos szerződések rendelkezhetnek a szellemi tulajdonjogok részben vagy egészben


Kiadás: 00.

Szabályzat

Oldal: 11/22.

történő átruházásáról vagy hasznosítási jog (opciós) biztosításáról külső partner részére. b) Az írásbeli értékelésnek minimum ki kell terjednie a szolgálati vagy alkalmazotti jellegre, az oltalomképesség kérdésére, módjára, a megvalósíthatóság feltételeire, a várható műszaki előnyökre, indokolt-e eltérés a szabályzatban rögzített általános díjazási feltételektől, a hasznosítás lehetőségeire. c) Az értékelési folyamat során a FITC és a kutató közösen kialakítják a hasznosítási stratégiát is. A stratégia tartalmazza minden érintett fél feladatait a hasznosítási folyamat során, és határidőket rendel a konkrét feladatokhoz. (2) Az értékelés alapján a főiskola köteles a bejelentett, felajánlott szellemi termék elfogadásáról vagy annak elutasításáról a főiskolának a bejelentés napjától számított 90 napon belül nyilatkozatban döntést hozni. Nyilatkozni kell arról is, hogy a szolgálati mű, találmány igényjogosultságának egészére igényt tart-e, illetve az alkalmazotti találmányt hasznosítani kívánja-e. (3) A döntést a rektor a kancellár egyetértésével, az innovációs igazgató és a Főiskolai Tudományos Tanács – szükség esetén külső szakértő – bevonásával megtett előterjesztése alapján hozza meg. (4) A döntés eredményét a FITC 5 munkanapon belül megküldi az érintett kutatónak. (5) A szellemi alkotással kapcsolatban a tulajdonjog – eltérő megállapodás hiányában – a kutatókat a főiskola hasznosítási jogának terhe nélkül illeti meg, ha a főiskola ehhez írásban hozzájárul, vagy az erre irányuló nyilatkozatnak határidőn belüli megtételét elmulasztja. Oltalomszerzésre irányuló eljárás 12.§ (1) Amennyiben a főiskola a jogok megszerzése mellett dönt, és a szellemi alkotás jellege ezt megkívánja, a FITC 60 napon belül köteles megindítani az iparjogvédelmi oltalom megszerzésére irányuló eljárást, és a kutató, továbbá a szabadalmi ügyvivő közreműködésével, a tőle elvárható gondossággal eljárni az oltalom megszerzése érdekében. (2) Az iparjogvédelmi oltalom megszerzése érdekében benyújtott elsőbbségi bejelentés napja előtt nyilvánosságra hozott információk és kutatási eredmények rendkívüli módon veszélyeztetik a megfelelő oltalom megszerzését, ezért a kutató köteles tartózkodni bármiféle nyilvános közzétételtől, amíg az oltalom megszerzésére irányuló bejelentés nem történt meg. (3) A befogadott szellemi alkotások védelme, továbbfejlesztése és hasznosítása során a kutató köteles szorosan együttműködni a FITC-cel, a szabadalmi ügyvivővel, vagy a főiskola által bevont bármely más szakértővel. A kutató köteles a tőle elvárható módon segítséget nyújtani, elsősorban az alábbi területeken: a) a szabadalmi bejelentéshez szükséges meghatalmazások és egyéb dokumentumok aláírása; b) tudományos közreműködés a szabadalmaztatás során (a technika állásának kutatása, közreműködés a szabadalmi bejelentés szövegének és a vizsgáló hivatalnak benyújtandó válaszok kidolgozásában stb.);


Kiadás: 00.

Szabályzat

Oldal: 12/22.

c) közreműködés a szellemi alkotást hasznosító üzleti partnerek keresésében (pl. technológia-bemutató összefoglalók írása, a technológiát ismertető prezentációk tartása, javaslattétel továbbfejlesztésre, részvétel találkozókon stb.). (4) A hatóságok előtti eljárás, valamint a jogszabály szerinti védettség megszerzésének és az oltalmi időre vonatkozó fenntartásának valamennyi közvetlen költsége (bejelentési, kutatási, érdemi vizsgálatok, nyomtatási stb.) a főiskolát terheli, azzal a kitétellel, hogy az oltalom megadása után jelentkező éves fenntartási díjakat két évig vagy a támogatott projekt esetében a kötelező fenntartási időszakig köteles viselni. A FITC 3 hónappal a vállalt lejárati határidő előtt megvizsgálja, hogy ésszerű-e a főiskolának további költségeket vállalni, figyelemmel a továbbfejlesztésre, hasznosításra tett erőfeszítések eredményére, illetve a hasznosításból keletkező árbevételre és az oltalom következő évi fenntartásának vonatkozó költségeire. Amennyiben a vizsgálat eredményeként az oltalom költségeinek fedezete indokolt, a FITC intézkedik a kifizetés iránt. Amennyiben a vizsgálat eredménye szerint az oltalom költségeinek főiskola általi fedezete nem indokolt, a FITC a szellemi alkotást a Főiskolai Tudományos Tanács elé terjeszti, amely javaslatot tesz az oltalom főiskola részéről történő megszüntetésére vagy fenntartására, de előtte azt írásban felkínálja a kutatónak átruházásra. A döntést rektor a kancellárral egyetértésben hozza meg. Innovációs alap 13.§ (1) A különböző iparjogvédelmi oltalmak megszerzése, fenntartása díjköteles, továbbá szellemi alkotás üzleti hasznosításával kapcsolatban is merülnek föl költségek, amelyek fedezéséhez megfelelő pénzügyi keret biztosítása szükséges. (2) A főiskola az előző bekezdésben meghatározott költségei fedezésére innovációs alapot hoz létre. Az innovációs alap feltöltését a kutatás-fejlesztési megállapodások terhére tett főiskolai elvonásokból, a szellemi alkotások hasznosításából származó bevételekből fedezi a főiskola. (3) Az innovációs alapból a főiskola szellemi alkotásainak oltalmazásával, illetve hasznosításával összefüggő költségeken kívül más költségek nem fedezhetők. (4) Amennyiben pályázati kiírás szerint a támogatott projekt keretén belül elszámolhatóak az iparjogvédelmi és hasznosítási költségek, úgy a projektvezető köteles gondoskodni arról, hogy a támogatott kutatási projekt keretében létrejövő szellemi alkotásokhoz kapcsolódó iparjogvédelmi és hasznosítási költségek a lehető legteljesebb mértékben betervezésre kerüljenek a projekt költségvetésébe. (5) A főiskolai innovációs alap létrehozásának és kezelésének részleteit a Gazdálkodási szabályzat tartalmazza.


Kiadás: 00.

Szabályzat

Oldal: 13/22.

Lemondás a szellemi alkotáshoz kapcsolódó védelmi és hasznosítási jogokról 14.§ (1) A főiskola kifejezetten fenntartja magának a jogot arra, hogy a jelen szabályzat alapján őt megillető, vagy részére felajánlott bármely szellemi alkotáshoz kapcsolódó jogról bármikor lemondjon, illetve a neki felajánlott szellemi alkotás elfogadását elutasítsa. (2) Ha a szabadalmaztatási eljárásban nincs biztató piaci visszajelzés vagy előkészület licencia- vagy egyéb technológiatranszfert célzó megállapodás aláírására, úgy a szabadalmi bejelentést a főiskola megszüntetheti és felkínálhatja a kutatónak átruházásra, kivéve, ha más szerződés (pl. támogatási szerződés) ezt korlátozza. (3) Amennyiben a főiskola úgy dönt, hogy nem kívánja kezelésbe venni, fenntartani vagy hasznosítani a szellemi alkotást és ahhoz fűződő jogokat, úgy erről haladéktalanul értesíti a kutatót. Az értesítés legalább 30 nappal az oltalom megszerzését kizáró vagy a fenntartást megszüntető lépés vagy mulasztás határideje előtt kell, hogy megtörténjen. Ilyen esetekben a kutató igényt tarthat a kapcsolódó szellemi tulajdonjogokra és ezek átruházását külön megállapodásban szükséges rögzíteni. (4) A lemondásról szóló a döntést a rektor a kancellár egyetértésével hozza meg az innovációs igazgató előterjesztésére. Hasznosítási folyamat 15.§ (1) A szellemi alkotás értékelésére, illetve a szükséges oltalmak megszerzésére irányuló intézkedések megtételét követően vagy azokkal párhuzamosan a főiskola köteles minden tőle telhetőt megtenni a szellemi alkotás hasznosítása érdekében. A hasznosítási körbe tartozik különösen: a) b) c) d)

a közvetlen hasznosítást végző vállalkozás alapítása, a licencia adása, a találmány/szabadalom átruházási szerződés megkötése, (főiskolán belüli) hasznosítás.

(2) A FITC felelős a hasznosítási stratégia megvalósításáért, amelynek során az egyes konkrét üzleti kezdeményezéseket, így például az érdemi tárgyalások eredményét, megállapodás-tervezetek kivonatát és üzleti terveket köteles ismertetni a rektorral és a kancellárral. A hasznosítási tárgyalásokon, illetve azok előkészületeiben a FITC megkeresésére a kutató köteles együttműködni. (3) A főiskola az általa megszerzett szellemi alkotásokat – a belső hasznosítás esetét kivéve – elsősorban hasznosító vállalkozáson keresztül hasznosítja. (4) Amennyiben azonban a rendelkezésre álló információk és folyamatban lévő tárgyalások alapján a szellemi alkotást annak hasznosítási jogára igényt tartó harmadik személy számára történő átruházásával gyorsabban és hatékonyabban lehet hasznosítani, az innovációs igazgató jogosult a vonatkozó szerződés megkötését kezdeményezni a kancellárnál.


Kiadás: 00.

Szabályzat

Oldal: 14/22.

(5) A hasznosítással kapcsolatos végleges döntést – amennyiben az SzMR eltérően nem rendelkezik – a FITC előkészítő tevékenysége, és a Főiskolai Tudományos Tanács javaslata alapján a kancellár hozza meg, minden ismert körülmény figyelembe vételével. (6) A hasznosításra vonatkozó bármely szerződést a kutató, valamint az innovációs igazgató bevonásával a jogi igazgató készíti elő. (7) A hasznosítási folyamat során, különösen az iparjogvédelmi bejelentés hivatali közzétételét megelőzően, a szellemi alkotás teljes leírását és a hozzá kapcsolódó kísérleti adatokat, egyéb kutatási eredményeket kizárólag titoktartási megállapodás mellett lehet megosztani harmadik személlyel. (8) A szellemi alkotás üzleti hasznosításával kapcsolatban felmerülő költségeket a főiskola köteles viselni, elsősorban az Innovációs Alapban rendelkezésre álló forrásból vagy pályázati költségvetésből. (9) A FITC felelős a szerződésekből eredő jogok és kötelezettségek érvényesítéséért és teljesítéséért, valamint a szerződésből eredő igazgatási és egyéb kötelezettségek végrehajtásáért. (10) A hasznosításból származó bevételek a főiskolát illetik meg. A FITC a Gazdasági Igazgatóságnál kezdeményezi a bevételek beszedését és elosztását. Külön eljárási szabályok a növényfajta-oltalom tekintetében 16.§ (1) Az Agrárkutató Központ igazgatója (a továbbiakban: igazgató) a tárgyidőszak első évének január 15-ig 5 évre szóló nemesítési tervet készít, amelyben szerepeltetni kell a nemesítés fő irányvonalait, a nemesítés során létrehozni kívánt fajták megcélzott fő felhasználási irányait. A nemesítési tervhez igazodóan a tárgyév január 15-ig minden évre éves üzleti tervet kell készíteni, amely leírja a tervezett időszakban nemesítésbe szereplő vonalakat. Az üzleti tervben többek között szerepeltetni kell a nemesítői részarányokat, a várható költségeket, a hasznosítás tervezett módját és a hasznosításból várható bevételt. A nemesítési tervet és az üzleti tervet a rektor a kancellár egyetértésével hagyja jóvá a benyújtástól számított 20 napon belül. (2) Az Agrárkutató Központban nemesítési tevékenységet kizárólag a nemesítési tervben meghatározott törzsek, vonalak tekintetében és kizárólag az ott megjelölt nemesítők folytathatnak. (3) A nemesítési terv módosítására indokolt esetben (pl. piaci helyzet változása, személyi állomány változása) az igazgató javaslatot tehet. (4) Amennyiben az Agrárkutató Központban a nemesítési tervben nem szereplő törzs, vonal nemesítése történik, azt az igazgató köteles azonnal kivizsgálni, és jelenteni a rektornak és a kancellárnak, valamint javaslatot tenni a nemesítési terv kiegészítésére vagy annak elutasítására. A rektor a kancellár egyetértésével az igazgató véleményét figyelembe véve dönt. A döntést az igazgató tudomásszerzésétől számítva legkésőbb 60 napon belül meg kell hozni. Elutasítás esetén a főiskola nem tart igényt a fajtára, azzal a nemesítő rendelkezhet, de a nemesítési tevékenység az Agrárkutató Központban nem folytatható tovább, és a nemesítő az engedély nélkül végzett tevékenységért felelősséggel tartozik.


Kiadás: 00.

Szabályzat

Oldal: 15/22.

(5) A nemesítésben lévő törzsek, vonalak naprakész nyilvántartásáról az igazgató gondoskodik. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell a törzsek, vonalak, megnevezését, a keresztezés időpontját, valamint a nemesítői részarányokat. (6) Az igazgató köteles beszámolót készíteni a rektor és a kancellár részére a tárgyév nemesítési eredményéről, és javaslatot tenni a nemesítési terv esetleges módosítására. A beszámolót növényfajonként az adott növényfajra jellemző vetési időszakot követő 30 napon belül kell elkészíteni. A beszámolóban szerepeltetni kell a nemesítési tervben már elfogadott nemesítői részarányokat is. (7) A beszámoló és a nemesítési terv alapján a rektor a kancellár egyetértésével 10 napon belül dönt az adott növényfajta befogadásáról vagy elutasításáról. A bejelentés elutasításával a főiskola nem tart igényt a fajtára, a nemesítési tevékenység az Agrárkutató Központban nem folytatható tovább. (8) A fajtajelölt államilag elismert fajtává nyilvánítása, és az elismert fajták oltalomba vétele kapcsán az illetékes hatóságok felé a bejelentéseket és bármilyen nyilatkozatokat a rektor és a kancellár, mint a főiskola képviselője jogosult megtenni. A bejelentéssel és az oltalom megszerzésével kapcsolatos koordinációs és adminisztrációs feladatokat a FITC végzi szoros együttműködésben az Agrárkutató Központ igazgatójával és kijelölt munkatársával. (9) A fajtajelölt államilag elismert fajtává nyilvánításáról, és az elismert fajták oltalomba vételéről az innovációs igazgató haladéktalanul értesíti a rektort és a kancellárt, egyúttal írásban megjelöli a fajtafenntartást végző munkatársakat a fajtafenntartói részarányokkal együtt. (10) Az oltalomba vett fajták nyilvántartását a FITC végzi. Az Agrárkutató Központ igazgatója köteles a nyilvántartáshoz szükséges összes információt és dokumentumot keletkezése, beérkezése után haladéktalanul megküldeni az innovációs igazgató részére. A nyilvántartásnak minimum tartalmaznia kell a fajtát, a megnevezést, a fajtaelismerési törzskönyvi bejegyzés kötetszámát, a lajstromszámot, a bejegyzés időpontját, a hasznosítás módját, a hasznosítás átengedése esetén a kedvezményezett megnevezését, a szerződés keltét, időtartamát, a nemesítők nevét és a nemesítői részarányokat, valamint fajtafenntartást végző munkatársakat a fajtafenntartói részarányokkal együtt. (11) Az oltalom alá helyezett növényfajta hasznosításának módjáról a nemesítési terv alapján és a piaci helyzetben időközben bekövetkezett változásokra tekintettel a rektor dönt a kancellár egyetértésével, az igazgató és az innovációs igazgató előterjesztése alapján. A hasznosítás lehetséges módjait jelen szabályzat határozza meg. (12) A döntés meghozatalát követően a rektor utasítása alapján az innovációs igazgató az Agrárkutató Központ igazgatója közreműködésével intézkedik a hasznosításhoz szükséges intézkedések megtétele iránt, vagy a fajtaoltalmi licencia-szerződések szakmai előkészítéséről. (13) Az oltalomba vétel után az Agrárkutató Központ igazgatója az innovációs igazgató közreműködésével haladéktalanul intézkedik a nemesítőkkel kötendő szerződések szakmai előkészítéséről.


Kiadás: 00.

Szabályzat

Oldal: 16/22.

Külön eljárási szabályok a szerzői művek tekintetében 17.§ (1) A kutató a szolgálati művet a megalkotástól számított 10 napon belül kötelesek a Szellemi alkotás bejelentőlap elnevezésű formanyomtatványon ismertetni a Főiskolai Tudományos Tanács elnöke részére történő átadással az innovációs igazgató egyidejű tájékoztatása mellett. (2) A kutató köteles meggyőződni arról, hogy a bármilyen módon publikálásra szánt tudományos cikk nem tár fel olyan információt, ami a tudományos cikk hátterében álló megoldás szabadalmát, oltalmát veszélyezteti, illetve más szerzői jogát sérti. A kutató erről az átadással egyidejűleg nyilatkozatot tesz. (3) Az iparjogvédelmi oltalomban részesíthető szellemi alkotást bemutató tudományos publikáció a szabadalmi (vagy egyéb iparjogvédelmi) bejelentés benyújtása előtt csak akkor hozható nyilvánosságra, ha az alkotó a publikáció szövegét megjelenésének tervezett időpontja előtt legalább 30 nappal megküldi a Főiskolai Tudományos Tanácsnak a FITC egyidejű tájékoztatása mellett, amely 30 napon belül nyilatkozik arról, hogy a publikáció megjelentetése veszélyezteti-e a szellemi alkotás oltalmazhatóságát. Amennyiben veszélyezteti, a megjelenést legkésőbb a bejelentés benyújtását követő 5. napig el kell halasztani. (4) Továbbá a Főiskolai Tudományos Tanács az innovációs igazgató javaslatára, az ismertetést követő 30 napon belül megtagadhatja a publikáció engedélyezését abban az esetben, ha az a főiskola döntése értelmében a szellemi alkotás titokban tartását veszélyezteti, vagy másnak a szellemi alkotáshoz főződő jogát sértené. (5) Amennyiben a Főiskolai Tudományos Tanács a publikációról határidőben nem nyilatkozik, hozzájárulása megadottnak minősül. Az alkotás oltalmazhatóságának megítélésével kapcsolatban az alkotó jogosult a FITC segítségét kérni. (6) A szerzői művek esetében a Főiskolai Tudományos Tanács döntése után a Könyvtár gondoskodik a publikációs adatbázis kezeléséről, fenntartásáról, összhangban a Magyar Tudományos Művek Tára adatbázisával. (7) A kutató által kidolgozott azon szoftverek, amelyek munkaköri kötelezettség körében kerülnek kidolgozásra, szolgálati jellegűek. A szolgálati jellegű szoftver feletti rendelkezési jog jogszabályok alapján a főiskolát illeti meg. A rendelkezési jog mind a főiskolán belüli, mind pedig az azon kívüli hasznosítások esetére is kiterjed. A szoftverek bejelentése tekintetében az általános eljárási szabályokat kell alkalmazni. Amennyiben a főiskola a bejelentést követően 3 hónapon belül nem válaszol, vagy nem tart igényt a szoftverre, azzal a szerző szabadon rendelkezik. Tudományos publikációk etikai követelményei 18.§ (1) A tudományos publikációhoz kapcsolódó etikai követelmények az alábbiak:


Kiadás: 00.

Szabályzat

Oldal: 17/22.

a) Mások eredményeinek átvétele a tudományos etikai elvek mentén történhet a szerzők korrekt, szabatos meghivatkozásával. Tilos a plagizálás. b) Szerzői jogi és etikai kérdés, hogy ismételt leírás helyett a szerzők azonosítható hivatkozásokkal hívják fel a figyelmet korábbi, már leközölt eredményeikre. c) A megjelent közlemények tartalmáért a szerzők felelősséggel tartoznak. d) A szerzők sorrendjének meghatározása a kutatásban résztvevők feladata és joga. Jelentős intellektuális hozzájárulás nélkül a publikáción szerzőként feltüntetni senkit nem lehet, mert az etikailag. A kutatásban részt vett szervezeti egység vezetőjének csak akkor van joga az adott cikk szerzőségéhez, ha annak kidolgozásában részt vett. e) A szerzőség egyben olyan felelősséget is jelent, ami nem évül el, ezért a dokumentációk sem évülnek el, a kéziratokat nem lehet selejtezni. f) Lényegében azonos tartalmú kéziratot nem nyújthat(nak) be a szerző(k) egyidejűleg több helyre elsődleges közlés céljából. Megengedhető ugyanakkor egy rövid formában publikált előzetes közlemény kibővített, teljes formában történő újbóli benyújtása az előzetes közlésre történő korrekt hivatkozással. megengedhető továbbá, hogy egy adott nyelven megjelent tudományos publikáció lényeges tartalmi változtatás nélkül egy másik nyelven megjelenjen. g) Ismeretterjesztő közleményekkel kapcsolatban megfogalmazható etikai előírások alapvető követelményei azonosak a tudományos publikációk etikai normáival. Bár a tudományos szigor követelményei laikusok számára írt munkákban nem érvényesíthetők maradéktalanul, a szerző(k)nek törekedniük kell erre, a közérthető nyelvezet használatával egyidejűleg. Nem etikus új és újszerű tudományos eredményekről a napi sajtót, vagy népszerűsítő orgánumokat tájékoztatni mielőtt az eredményekről írt közlemény(eke)t szakmai fórumok (szakfolyóirat, konferencia, stb.) el nem fogadták. h) Amennyiben egy tudományos publikációval kapcsolatban felmerül a plágiumnak, az adatok szándékos manipulálásának, a szándékos félrevezetésnek vagy bármilyen csalásnak a gyanúja, a szerzőkkel szemben a rektor etikai vizsgálatot kezdeményez a Főiskolai Tudományos Tanácsnál. Szellemi vagyon nyilvántartása 19.§ (1) A főiskola – összhangban a számviteli jogszabályokkal – megfelelő formában és részletezettséggel gondoskodik a szellemi alkotások és azok létrehozásához kapcsolódó ráfordítások és bevételek nyilvántartásáról. (2) A szellemi alkotások számviteli célú nyilvántartását a Gazdasági Igazgatóság végzi: nyilvántartja a szellemi alkotással kapcsolatos költségeket és bevételeket, és köteles számviteli nyilvántartást vezetni minden egyes befogadott szellemi alkotásról. Köteles továbbá gondoskodni arról, hogy a szellemi alkotás szerepeljen a főiskola számviteli nyilvántartásában, hogy bármely felmerülő költség a megfelelő időben kifizetésre kerüljön, és hogy a hasznosításból származó bevételek a megfelelő módon kerüljenek megosztásra. A Főiskolán létrejött vagy ellenszolgáltatás fejében megszerzett szellemi alkotások könyv szerinti értékét azon kimutatott költség- és ráfordításelemek szolgáltatják, amelyek létrehozásuk/megszerzésük során felmerülnek, azaz a szellemi alkotás közvetlen önköltségét alkotják. A főiskolának megfelelő formában és részletezettséggel kell az említett költség/ráfordítás elemek nyilvántartásáról gondoskodnia, amit önköltség-számítási rend-


Kiadás: 00.

Szabályzat

Oldal: 18/22.

je alapján végez. Az önköltség-számítási szabályzat rendelkezik többek között arról, hogy a kutatási témához közvetlenül nem kapcsolódó (közvetett) költségek (pl. laborvilágítás) közül melyeket és milyen módszerrel lehet a kutatási témák között közvetlen költségként felosztani. Ezzel egyidejűleg alapvetően szükség van az alap- és alkalmazott kutatás, valamint a kísérleti fejlesztés költségeinek elkülönített gyűjtésére, mert a számviteli szabályozás szerint csak a kísérleti fejlesztés költségei aktiválhatók, azaz vehetők figyelembe vagyonelemként. A Gazdasági Igazgatóság figyelemmel kíséri - vagy képviseleti meghatalmazással rendelkező szabadalmi ügyvivő útján értesül – az oltalom fenntartásával járó fizetési kötelezettségek határidejét és gondoskodik azok átutalásáról. A megkötött szerződések alapján elkészíti az árbevételek felosztását és gondoskodik a díjaknak az árbevétel beérkezésétől számított 30 napon belüli kifizetéséről. (3) A szellemi alkotások vagyonelemként való nyilvántartását a vagyonkezelési szerződés alapján a Műszaki és Vagyongazdálkodási Igazgatóság végzi. (4) A számviteli és vagyonkezelési nyilvántartáson túl a szellemi tulajdon portfólió gyakorlatias szempontokat követő, a lehetséges hasznosítási szempontokat szem előtt tartó nyilvántartását a FITC végzi. Ennek célja egy naprakész, intézményi szinten összesített nyilvántartás a szellemi alkotások jogi oltalmáról, hasznosításáról és a hasznosításban résztvevő gazdálkodó szervezetekről. A nyilvántartás tartalmazza többek között a következőket: a) az ügyszámot, a szellemi alkotás címét, típusát, b) a szellemi alkotás megalkotójának nevét, státuszát, szervezeti egységének megjelölését, c) a felajánlás napját, az főiskola döntését a felajánlásról, d) oltalomszerzési eljárás státuszát e) az oltalom megszerzése iránti kérelem benyújtásának napját, f) az oltalom megadásának, illetve elutasításának tényét, g) a bejelentések alapján megadott oltalmak adatait (az iparjogvédelmi okiratokat), h) az oltalom megszűnését, jogcímét és időpontját, valamint az oltalom korlátozását, i) kapcsoló hasznosítási szerződéseket, j) a hasznosításokhoz kapcsolódó díjfizetési vonzatokat és azok esedékességeit. (5) A FITC köteles kijelölt munkatársa vagy megbízott képviselő/szabadalmi ügyvivő útján figyelemmel kísérni a bejelentés vagy oltalom alatt álló szellemi alkotás hatósági eljárásával, fenntartásával kapcsolatos fizetési kötelezettségek határidejét, és erről ésszerű időn belül tájékoztatni a Gazdasági Igazgatóságot. (6) A szerzői művek esetében a Főiskolai Tudományos Tanács döntése után a Könyvtár gondoskodik a publikációs adatbázis létrehozásáról és fenntartásáról, összhangban a Magyar Tudományos Művek Tára adatbázisával. Továbbá a Könyvtárban kell elhelyezni legalább 2 nyomtatott és/vagy elektronikus (szkennelt) példányát azon műveknek, melyekhez fűződő szerzői jogok jogosultja a főiskola, úgy, hogy az nyilvánosan hozzáférhető legyen.


Kiadás: 00.

Szabályzat

Oldal: 19/22.

Hasznosításból folyó díjak megosztása, a kutatók motiválása 20.§ (1) A főiskola a szellemi alkotások hasznosításából származó bevétel megosztásával ösztönzi a kutatót új és társadalmi-gazdasági szempontból hasznos kutatási eredmények létrehozására. (2) Az a kutató jogosult a szellemi alkotás hasznosításából származó díjazásra, akik érdemi módon hozzájárultak a szellemi alkotás létrehozásához és ebbéli minőségükben feltüntetésre kerültek a FITC-hez benyújtott szellemi alkotás bejelentő űrlapon. (3) Az alkotói díjat a főiskola, mint hasznosító köteles fizetni. Közös oltalom esetén – a társjogosultak eltérő megállapodása hiányában – az alkotói díjat a hasznosító társjogosult köteles fizetni. (4) Az alkotói díjnak a hasznosítás engedélyezése, illetve az oltalom átruházása esetén a hasznosítási engedély, illetve az átruházás ellenértékével, vagy a hasznosítás ellenérték nélküli engedélyezéséből, illetve az ingyenes átruházásból származó gazdasági előnnyel kell arányban állnia. (5) Az oltalomba vétel után az innovációs igazgató haladéktalanul intézkedik a kutatóval kötendő alkotói díjszerződések szakmai előkészítéséről. (6) Az alkotói díj alapja a következő: a) hasznosító vállalkozás alapítása esetén: a főiskola és a kutató egyedi megállapodása szerinti összeg; b) licenciaszerződés megkötése esetén: a főiskolának fizetendő licenciadíj, illetve minden pénzben kifejezhető ehhez kapcsolódó juttatás, kivéve a licenciavevő által kutatási vagy egyéb szerződések alapján a főiskolának biztosított eszközöket, szolgáltatásokat, illetve jogokat; c) szellemi alkotás átruházására irányuló szerződés esetén: a főiskolának fizetendő díj, illetve minden pénzben kifejezhető ehhez kapcsolódó juttatás, kivéve a licenciavevő által kutatási vagy egyéb szerződések alapján a főiskolának biztosított eszközöket, szolgáltatásokat, illetve jogokat; d) a főiskola általi hasznosítás esetén: az az összeg, amelyért a szellemi alkotás a piacon beszerezhető lenne. (7) A befolyó összegből az adott szellemi alkotás értékelésével és a jogi oltalmának megszerzésével, és a hasznosítására irányuló eljárással kapcsolatos költségeket kell először kifizetni. E költségeken érteni kell a hivatalok előtt eljáró képviselők, a belső és külső szakértők díjazását, valamint a főiskola felmerült kiadását is, továbbá a nyilvántartott szellemi alkotások oltalom megadási és éves fenntartási díját, továbbá a közvetett költséget is, mely minden esetben a díjszámítás alapjául szolgáló bevétel 25%-a. (8) A hasznosításból származó nettó árbevétel megoszlása:


Kiadás: 00.

Szabályzat

Oldal: 20/22. nettó árbevétel 30%

Kutató Főiskola

30%

A kutató munkavégzése szerinti szervezeti egység (kutatóközpont, intézet)

10%

Menedzsment szervezeti egység (FITC)

10%

Innovációs alap

20%

(9) A beérkező bevételből le kell vonni a (7) bekezdésben ismertetett költségeket, ezt követően a nettó árbevétel az alábbi irányszázalékos arányban, sávos rendszerben kerül megosztásra, amelytől indokolt esetben el lehet térni: (10) Egynél több kutató esetén a kutatók részesedése olyan arányban kerül megosztásra az egyes kutatók között, amely tükrözi egyéni szellemi hozzájárulásuk mértékét, valamint a kutatók jogviszonyából (közalkalmazotti, munkajogviszony, polgári jogviszony stb.) eredő kötelességeit. (11) Az alkotói díj és a költségek összegéről, a kifizetés módjáról és ütemezéséről a főiskola és a kutató között létrejövő alkotói díjszerződés rendelkezik, melyet írásba kell foglalni. (12) A kutató javára fizetendő hányadot a bevétel főiskolához történő beérkezését követő 30 napon belül folyósítani kell. (13) A kutató részére díj nem kerül megállapításra azokban az esetekben, amikor a szellemi alkotás hasznosítása nem eredményez bevételt a főiskola számára. Kutatók motiválása olyan szellemi alkotások tekintetében, amelyekre növényfajta-oltalom szerezhető 21.§ (1) A főiskola a kutatónak az oltalomban részesített államilag elismert növényfajták/hibridek után fajtajutalékot fizet, amely tartalmazza mind a nemesítői, mind a fajtafenntartói hányadot, a bejelentőíven feltüntetett arányban, a díjszerződésben rögzített feltételekkel. (2) A díj számításának alapjául szolgál az oltalomban részesített növényfajta/hibrid hasznosítása során a fajtaoltalmi licencia-szerződés szerint harmadik személyek által fizetett fajtahasználati díj. (3) A fajtajutalék alapjának számítása a következő: A Főiskolának fizetett fajtahasználati díjból le kell vonni a növényfajta értékelésével, a növényfajta-oltalom megszerzésére, oltalom fenntartására, az éves állami jegyzéken tartására és a növényfajta hasznosítására irányuló eljárással kapcsolatos közvetlen költségeket, és a 25%-os mértékű közvetett költségeket.


Kiadás: 00.

Szabályzat

Oldal: 21/22.

(4) A fajtajutalék az előző pontban megállapított jutalékalap 30%-a lehet. A fajtajutalékból a jogosultak a részvételük arányában részesednek. (5) A fajtajutalék 40%-ából képezhető a nemesítői jutalék, amely a nemesítővel kötött megállapodás alapján évente, a tárgyévet követően április 30-ig kerül kifizetésre. (6) A fajtajutalék 60%-a a fajtafenntartót illeti meg, akit a kutatóintézet vezetője bíz meg. A kifizetés a nemesítői jutalék kifizetésével azonos módon történik. (7) Ha a növényfajta-oltalom alatt a növényfajtából/hibridből a főiskolának nem származik bevétele, a kutatók nem jogosultak nemesítői, fajtafenntartói díjra. (8) A nemesítői, fajtafenntartói díj a kutatóknak addig jár, ameddig az adott növényfajtát/hibridet oltalom védi. Amennyiben a növényfajta hasznosítása már azelőtt megkezdődött, hogy a növényfajtát a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala oltalomban részesítette és bejegyezte volna, a Főiskola a részére befolyt fajtahasználati díjból a SZTNH-hoz történt bejelentés napjára visszamenőlegesen a fajtajutalékot utólagosan megállapítja. (9) A közalkalmazotti jogviszony megszűnését követő időszakban, a nemesítő által megkezdett szelekciós és nemesítési munkák ellentételezése végett, a későbbiekben növényfajtaoltalmat szerzett növényfajtából/hibridből, a Főiskola, mint fajtatulajdonos legfeljebb az alábbi nemesítői hányadokat ismeri el és azt az oltalmi bejelentésen is feltünteti: a) 50% – a közalkalmazotti jogviszony megszűnésének évében "D" törzsben lévő vonalakból kikerülő szabadalmaztatott fajták esetében; b) 40% – a közalkalmazotti jogviszony megszűnésének évében "C" törzsben lévő vonalakból kikerülő szabadalmaztatott fajták esetében; c) 30% – a közalkalmazotti jogviszony megszűnésének évében "B" törzsben lévő vonalakból kikerülő szabadalmaztatott fajták esetében; d) 20% – a közalkalmazotti jogviszony megszűnésének évében "A" törzsben lévő vonalakból kikerülő szabadalmaztatott fajták esetében; e) 15% – a közalkalmazotti jogviszony megszűnésének évében keresztezett, vagy keresztezésekből felszaporítási fázisban lévő törzsanyagokból kikerülő szabadalmaztatott fajták esetében; f) 0% – a közalkalmazotti jogviszony megszűnésének éve után keresztezett törzsanyagokból kikerülő és a közalkalmazotti jogviszony megszűnését követő 10. év után szabadalmaztatott fajták esetében. Kutató motiválása szerzői művek tekintetében 22.§ (1) A szolgálati műveket a főiskola jogosult egyéb szerződés és fizetési kötelezettség nélkül kiadni, és bármely egyéb módon a főiskola által meghatározott mértékben felhasználni. A szerzői művek hasznosításával kapcsolatos bevétel a főiskolát illeti meg. (2) A szolgálatinak nem minősülő műveket a főiskola csak külön, a kutatóval megkötött írásbeli díjszerződés, kiadói szerződés alapján adhatja ki, és ilyen esetben a felhasználási jogokért köteles a külön megállapodásban rögzített díjat fizetni. (3) Amennyiben a főiskola az (1) bekezdésben meghatározott feltételekkel létrehozott szellemi alkotás tekintetében másnak átengedi a kiadás vagy a felhasználás jogát, vagy a va-


Kiadás: 00.

Szabályzat

Oldal: 22/22.

gyoni jogokat másra átruházza, és abból díjbevétele keletkezik, akkor a kutatót megfelelő díjazás illeti meg, amelyről a főiskola és a kutató írásban megállapodnak. (4) Amennyiben jelen szabályzat vagy a vonatkozó jogszabályok eltérően nem rendelkeznek, jelen fejezet szabályai vonatkoznak a szabályzat hatálya alatt létrehozott szoftverre és az adatbázisra is azzal, hogy szoftverek esetén ez a pont az Szjt. 58.§ (4) bekezdése alapján nem alkalmazandó. (5) Amennyiben a szerzői mű külön szerződés alapján a főiskola megrendelésére abból a célból jön létre, hogy a főiskola harmadik személlyel szemben vállalt szerződéses kötelezettségét teljesítse, a szerződésben foglalt díj – külön eltérő rendelkezés hiányában – a kutató teljes díja, további részesedésre a kutatók nem tarthatnak igényt. Szellemi alkotások erkölcsi elismerése 23.§ (1) A szellemi alkotásokat létrehozó kutatót, valamint a szellemi alkotások hasznosításában közreműködő személyeket – a főiskolai és más kitüntetések, díjak előterjesztésekor – előnyben kell részesíteni. Alaptevékenységet kiegészítő tudományos tevékenység körébe tartozó szerződéses munkák szabályozása 24.§ (1) A szerződésnek ki kell térnie a szerződés aláírását megelőzően keletkezett szellemi tulajdonjogok sorsára, a szerződésben rögzített kutatási tevékenységekből származó szellemi tulajdonjogok sorsára, a titoktartási szabályokra, a létrejövő kutatási eredmények publikálásának feltételeire is. (2) A külső megbízásos szerződésnek minden esetben törekednie kell arra, hogy a főiskola kutatói publikálhassák a kutatási program tudományos eredményeit, legkésőbb a szabadalmi bejelentés benyújtására meghatározott ésszerű határidő leteltét követően. Záró rendelkezések 25.§ (1) Amennyiben a kutató a jelen szabályzat rendelkezéseit megszegi, vele szemben fegyelmi eljárásban a vonatkozó jogszabályok és belső szabályzatok jogkövetkezményei alkalmazhatók. (2) Jelen szabályzat rendelkezéseit a hatályba lépése utáni szerződéskötésekre és elszámolásokra kell alkalmazni. (3) A főiskola kifejezetten fenntartja magának a jogot olyan szerződések (különösen hasznosítási, megbízási, illetve kutatási szerződések) megkötésére, amelyek jelen szabályzat vonatkozó rendelkezéseitől eltérnek.

Szellemitulajdon-kezelési. szabályzat 15

Recommend Documents