SZELLEMI TERMÉKEK JOGVÉDELMÉNEK SZABÁLYZATA

Debreceni Egyetem

SZELLEMI TERMÉKEK JOGVÉDELMÉNEK SZABÁLYZATA egységes szerkezetben a 2005. június 23-i, 1. sz. módosítással

Debrecen, 2005

DE Szellemi termékek jogvédelmének szabályzata, 2005

TARTALOMJEGYZÉK A szellemi termék tárgykörébe eső alapfogalmak meghatározása, hatályos jogszabályok 1. Az egyetemen létrejövő szellemi termék tulajdonjoga I. Fejezet: TALÁLMÁNY - SZABADALOM - HASZNÁLATI MINTA 2. Szellemi termékek 3. A szellemi termék egyetemen belüli bejelentési illetve felajánlási eljárása 4. Elfogadott szabadalom értékesítése 5. Jogorvoslat 6. Ügyintézés, nyilvántartás 7. A költségek viselése 8. Hasznosítás 9. Érdekeltség 10. A feltalálók díjazása 11. Közreműködés 12. A feltalálók erkölcsi elismerése II. Fejezet: KNOW-HOW 13. Know-how védelme 14. Know-how bejelentése, felajánlása 15. Know-how előterjesztésének elbírálása 16. Elfogadott know-how kezelése, hasznosítása 17. A szerzők anyagi elismerése 18. Érdekeltség III. Fejezet: SZOLGÁLATI JELLEGŰ SZERZŐI MŰ 19. A szerzői mű védelme IV. Fejezet: ZÁRÓRENDELKEZÉSEK 20. Általános rendelkezések MELLÉKLETEK 1. sz. melléklet Bejelentési űrlap szolgálati jellegű szellemi termékre 2. sz. melléklet: Nem szolgálati jellegű szellemi termék rendelkezési jogának felajánlása esetén kötendő szerződés minta 3. sz. melléklet: Szoftver bejelentési űrlap 4. sz. melléklet: Licencia szerződés


A szellemi termék tárgykörébe eső alapfogalmak meghatározása, hatályos jogszabályok Iparjogvédelem: vagy ahogy még másként nevezik az “ipari tulajdon oltalma” magában foglalja a szabadalmat, a használati mintát, az ipari mintát, a gyári vagy kereskedelmi védjegyet, a szolgáltatási védjegyet, a kereskedelmi nevet, a származási jelzést vagy eredet megjelölést és a tisztességtelen verseny elleni védekezést, az újításokat, a knowhow védelmet, mint jogintézményeket. Találmány: olyan műszaki-szellemi alkotás, amely alkotó tevékenység eredményeképp jött létre, s egy adott területen nem szokásos, új, ötletes megoldás. Nem minősül találmánynak: a felfedezés, a tudományos elmélet, a matematikai módszer, az esztétikai alkotás, a szellemi tevékenységre, játékra, illetve játékszabályra, üzletvitelre vonatkozó terv, szabály vagy eljárás, a számítógépi program, az információ megjelenítés. Szabadalmaztatható találmány: minden új, feltalálói tevékenységen alapuló, iparilag alkalmazható találmány a technika bármely területén. Szabadalom: a találmányok védelmét biztosító jog, amelyet meghatározott eljárás eredményeként az országok erre hivatott hatóságai meghatározott időre engedélyeznek. Nem részesülhetnek szabadalmi oltalomban a növényfajták és az állatfajták, a növények vagy állatok előállítására szolgáló, lényegében biológiai eljárások. Ez utóbbi azonban szabadalmaztatható, ha a találmány mikrobiológiai vagy más műszaki eljárásra, vagy ilyen eljárással előállított termékre vonatkozik. A növényekre vagy állatokra vonatkozó találmány szabadalmi oltalomban részesülhet, ha műszaki megvalósíthatósága nem korlátozódik valamely meghatározott növény-vagy állatfajtára. A növényfajták – külön eljárási mód szerint – fajtaoltalomban részesülhetnek. 1995. évi XXXIII. törvény a találmányok szabadalmi oltalmáról. 20/2002. (XII. 12.) IM rendelet a szabadalmi bejelentés, az európai szabadalmi bejelentésekkel és az európai szabadalmakkal, illetve a nemzetközi szabadalmi bejelentésekkel összefüggő beadványok , valamint a növényfajta- oltalmi bejelentés részletes alaki szabályairól. 2003. évi LII. törvény a növényfajták állami elismeréséről, valamint a szaporítóanyagok előállításáról és forgalomba hozataláról. 31/1994. (VI.28.) FM rendelet a fajtaelismerés rendjéről. 15/1986. (IX.17.) MÉM rendelet a mikroorganizmus-törzsek szabadalmi eljárási céljából való letétbe helyezéséről és kezeléséről. Szolgálati találmány: annak a találmánya, akinek munkaviszonyból folyó kötelessége, hogy a találmány tárgykörébe eső megoldásokat dolgozzon ki. A szolgálati találmányra a szabadalom a feltaláló jogutódjaként a munkáltatót illeti meg. Alkalmazotti találmány: annak a találmánya, aki anélkül, hogy ez munkaviszonyból eredő kötelessége lenne, olyan találmányt dolgoz ki, amelynek hasznosítása munkáltatója tevékenységi körébe tartozik. Az alkalmazotti találmányra a szabadalom a feltalálót illeti meg, a munkáltató azonban jogosult a találmány hasznosítására. A munkáltató hasznosítási joga nem kizárólagos; a munkáltató hasznosítási engedélyt nem adhat. A hasznosítási jog a munkáltató megszűnése vagy szervezeti egységének kiválása esetén a jogutódra száll át; egyébként másra nem szállhat, illetve nem ruházható át.

1


Használati minta: valamely tárgy kialakítására, szerkezetére vagy részeinek elrendezésére vonatkozó megoldás. 1991. évi XXXVIII. törvény a használati minták oltalmáról. 18/2004. (IV. 28.) IM rendelet a használati mintaoltalmi bejelentések részletes alaki szabályairól. Formatervezési minta: Formatervezési mintának (a továbbiakban minta) minősül valamely termék egészének vagy részének megjelenése, amelyet magának a terméknek, illetve a díszítésének a külső jellegzetességei – különösen a rajzolat, a körvonalak, a színek, az alak, a felület, illetve a felhasznált anyagok jellegzetességei – eredményeznek. Terméknek minősül bármely ipari vagy kézműipari árucikk. Összetett terméknek minősül az olyan alkotóelemekből álló termék, amelyek eltávolításával a termék szétszedhető és utána újból összeállítható. 2001. évi XLVIII. törvény a formatervezési minták oltalmáról 2001. évi XLVIII. törvény a formatervezési minták oltalmáról. 19/2001. (XI. 29.) IM rendelet a formatervezési mintaoltalmi bejelentés részletes alaki szabályairól. Védjegy: olyan grafikailag ábrázolható megjelölés, amely alkalmas arra, hogy valamely árut vagy szolgáltatást megkülönböztessen mások áruitól vagy szolgáltatásaitól. 1997. évi XI. törvény a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról. 16/2004. (IV. 27.) IM rendelet a védjegybejelentés és a földrajzi árujelzőre vonatkozó bejelentés részletes alaki szabályairól. 78/2004. (IV. 19.) Kormányrendelet a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek földrajzi árujelzőinek oltalmára vonatkozó részletes szabályokról. Földrajzi árujelző: a kereskedelmi forgalomban a termék földrajzi származásának feltüntetésére használt földrajzi jelzés és eredet megjelölés. Mikroelektronikai félvezető termékek topográfiája: az integrált áramkör (IC) áramköri kivitelezése, maszkolása, az integrálás egyéb fizikai megvalósulása. 1991. évi XXXIX. törvény a mikroelektronikai félvezető termékek topográfiájának oltalmáról. 19/1991. (XII. 28) IM rendelet a mikroelektronikai félvezető termékek topográfiájának oltalmára irányuló bejelentés részletes alaki szabályairól. Licencia: más néven “engedély”, valamely szellemi termékkel kapcsolatos iparjogvédelmi vagy más jogosultságok alapján a hasznosítás, illetve használat teljes vagy részleges átengedésére. Know-how: nem nyilvános, nem hozzáférhető, forgalomképes, műszaki, gazdasági, szervezési jellegű, vagyoni értékkel rendelkező tudás, ismeret, eljárás stb., amely valakinek a birtokában van. Szerzői jog: 1999. évi LXXVI. tv. a szerzői jogról Irodalmi, tudományos, művészeti alkotások, amelyek egyéni, eredeti jellegűek. E körbe tartoznak pl. a tudományos, irodalmi művek, az alkotásnak minősülő műszaki tervdokumentációk, szoftverek, a nyilvánosan tartott előadások.

2


További törvényi hivatkozások: 1999. évi LXIX törvény a szabálysértésekről 1978. évi IV törvény, a Büntető törvénykönyv 1979. évi XIII törvény, Nemzetközi Magánjogi Kódex

3


A Debreceni Egyetemen (továbbiakban Egyetem) a szellemi termékek bejelentésének, elfogadásának és hasznosításának egyetemi rendjét a hatályos rendeletek alapján az alábbi szabályzatban állapítottuk meg: 1. Az egyetemen létrejövő szellemi termék tulajdonjoga (1) Az Egyetemen folyó kutatómunka eredményeként létrejövő szellemi termék - beleértve a kutatás kísérleti adatait is - tulajdonjoga – ettől eltérően intézkedő szerződés hiányában – az Egyetemet illeti. (2) A hasznos szellemi termék kidolgozását az Egyetem támogatja, azt a szervezeti egységek vezetői a maguk területén előmozdítani kötelesek. (3) Ha a szellemi termék kidolgozására más egyetem, intézmény vagy gazdálkodó szervezet dolgozójával együttműködve került sor, akkor a termék tulajdonjoga az együttműködők között oszlik meg olyan arányban, ami tükrözi a szellemi termék létrehozásához való hozzájárulás arányát. Ezt az arányt az együttműködők közötti külön szerződés szabályozza. I. TALÁLMÁNY - SZABADALOM - HASZNÁLATI MINTA 2. Szellemi termékek (1)

A szolgálati és alkalmazotti jellegű, műszaki szellemi termékekkel kapcsolatos döntések – egyedileg felkért szakértő(k) véleménye alapján – a tudományos rektorhelyettes hatáskörébe tartoznak.

(2)

Az Egyetem dolgozói a munkájuk során születő szellemi termékről az alábbi esetekben kötelesek bejelentést tenni a tudományos rektorhelyettesnek: a) tárgya a feltaláló munkahelyi feladatával, tudományos tervével összefügg, amennyiben az innovációs jellegű és azt a feltaláló (kutató/oktató) szolgálati vagy alkalmazotti találmányként szabadalmaztatásra illetve hasznosításra érdemesnek tartja; b) kidolgozása egyetemi eszközökkel történt.

(3) A (2) bekezdésben írottakon kívül kidolgozott szellemi termék is felajánlható az Egyetemnek; ebben az esetben az Egyetem rendelkezik a neki felajánlott szellemi termék elfogadásáról vagy elutasításáról. (4) A bejelentett, vagy felajánlott szellemi termék elfogadásáról és minősítéséről (találmány, használati minta, know-how), vagy annak elutasításáról a bejelentés illetve felajánlás napjától számított 90 napon belül kell döntést hozni. (5) Az Egyetem által elfogadott szellemi termék minősítése: szolgálati találmány, alkalmazotti találmány, növényfajta (törzs, vonal), szolgálati használati minta, szolgálati know-how, szolgálati jellegű szerzői mű. A közalkalmazotti jogviszonyon kívül a szerzői vagyoni jogokról az egyetem, illetve a közalkalmazott külön szerződésben – a

4


jogszabály keretei között – megállapodhatnak. A szolgálati know-how-val kapcsolatos kérdésekkel a II. fejezet, a szolgálati jellegű szerzői művel kapcsolatos kérdésekkel az III. fejezet foglalkozik. (6) Az Egyetem által elfogadott szolgálati és hasznosításra elfogadott alkalmazotti találmány magyarországi szabadalmaztatási eljárásának megindításáról az Egyetem gondoskodik. A külföldi bejelentések szükségességéről a szolgálati találmányok esetén az Egyetem saját hatáskörében dönt, míg az alkalmazotti találmányok esetén a feltalálókkal egyetértésben dönt. A külföldi bejelentések megtételéről a hazai bejelentés napjától számított 9 hónapon belül kell döntést hozni. (7) A szolgálati találmánnyal a feltaláló rendelkezhet, ha az Egyetem ehhez hozzájárul, vagy ha az Egyetem a (4) bekezdés szerinti nyilatkozat megtételét elmulasztja. Az alkalmazotti találmányra a szabadalom a feltalálót az Egyetem hasznosítási jogának terhe nélkül illeti meg ha az Egyetem ehhez kifejezetten hozzájárul, vagy ha az Egyetem a (4) bekezdés szerinti nyilatkozat megtételét elmulasztja. Ebben az esetben az Egyetem a szolgálati találmánnyal való rendelkezési jogának, illetőleg az alkalmazotti találmány hasznosítási jogának a feltalálóra illetőleg szabadalmasra történő átruházásáig terjedő időszakban a találmány létrehozására, bejelentésére és jogvédelmére fordított költségeinek megtérítését kötheti ki a találmány hasznosításának esetére. 3. A szellemi termék egyetemen belüli bejelentési illetve felajánlási eljárása (1)

Az Egyetem dolgozója a 2. pont (2) bekezdésében írt szellemi termékét a kidolgozást követően köteles az Egyetemnek 30 napon belül bejelenteni. Az Egyetem haladéktalanul megkezdi az intézkedést, hogy az általa elfogadott szellemi termékre szabadalmi vagy használati mintaoltalmi bejelentést tegyen és értékesítse azt.

(2)

A 2. pont (3) bekezdése szerinti felajánlást is 30 napon belül kell megtenni..

(3)

A bejelentést, felajánlást a tudományos igazgatóhoz 3 példányban kell benyújtani, amelynek tartalmaznia kell: − a feltaláló/kidolgozó nevét, a megoldás kidolgozásakor az egyetemmel fennálló munkaviszony, beosztás megjelölését. − ha többen dolgozták ki, valamennyi szerző nevét és szerzőségi arányt; − annak megjelölését, hogy milyen munka során történt a megoldás kidolgozása; − milyenek a hasznosítási kilátások, van-e és honnan érdeklődés; − indokolt-e más országban is és miért szabadalmi bejelentést tenni, melyek ezek az országok; − nyilatkozatot arról, hogy a szabályszerű leírás elkészítéséhez igényelnek-e szabadalmi ügyvivőt; − külföldi szabadalmaztatás vagy előzetes levédés esetén az azt igazoló iratokat.

(4)

A felajánláshoz csatolni kell: – 1 példányban a szellemi termék leírását; – már bejelentett találmány/használati minta esetén az Magyar Szabadalmi Hivatalhoz benyújtott leírást; – már megadott szabadalom/használati minta oltalom felajánlása esetén az okirat másolatát. 5


–

külföldi szabadalmazás vagy előzetes levédés esetén az azt igazoló iratokat. 4. Elfogadott szabadalom értékesítése

(1)

Az Egyetem köteles megtenni minden tőle telhetőt a szabadalom egy éven belüli értékesítésére. Az értékesítés folyamata során az Egyetem együttműködik a feltalálóval, javaslatait figyelembe veszi.

(2)

Amennyiben az elfogadott szabadalom egy éven belül nem kerül értékesítésre, az Egyetem a magyar szabadalmat köteles a PCT szerint több országra vonatkozóan bejelenteni, és folytatni az erőfeszítéseket a szabadalom értékesítésére (PCT, Patent Convention Treaty: egy viszonylag olcsó, limitált időtartamú lehetőség szabadalmaknak a PCT tagországokban való bejelentésére).

(3)

Amennyiben a PCT védettség lejárta előtt legkésőbb két hónappal a szabadalom nem kerül értékesítésre, az a feltaláló tulajdonába kerül. 5. Jogorvoslat

(1)

Ha az előterjesztő a tudományos rektorhelyettesi döntést sérelmesnek tartja, a rektortól annak felülvizsgálatát kérheti, és abban az eredeti előterjesztésen túlmenő indokokat is előadhat.

(2)

A további jogi viták bírósági útra tartoznak. 6. Ügyintézés, nyilvántartás

(1)

A tudományos rektorhelyettes feladata: – értesíti az előterjesztőt a döntéséről; – gondoskodik a szolgálati találmányok, használati minták oltalmának megszerzéséhez szükséges bejelentéséről, szükség esetén szabadalmi ügyvivő, Szabadalmi Iroda megbízásáról, vagy igénybe veheti a feltalálók vagy más egyetemi dolgozók munkaköri kötelességen túlmenő tevékenységét is külön díjazás mellett; – a feltalálókkal együttműködve előkészíti a hasznosításra és a feltalálókkal kötendő díjfizetésre vonatkozó szerződéseket; – a hasznosítási szerződések teljesülését figyelemmel kíséri.

(2) –

A gazdasági főigazgató (vagy megbízottja) feladata: Figyelemmel kíséri a szabadalom/használati minta fenntartásával járó fizetési kötelezettségek határidejét és gondoskodik azok átutalásáról. A találmánnyal, szabadalommal, használati mintával kapcsolatban megkötött szerződések alapján elkészíti az árbevételek felosztását és gondoskodik a díjaknak az árbevétel beérkezésétől számított 15 napon belüli kifizetéséről. 7. A költségek viselése

(1)

A szolgálati találmányok, használati minták magyarországi oltalmának, majd a PCT védettség megszerzésével kapcsolatos eljárási díjakat (bejelentési, kutatási, érdemi vizsgálati, kinyomtatási díjak) és az első öt évre vonatkozó fenntartási díjakat az Egyetem központilag viseli.

6


(2)

A központi költségviselés érdekében az Egyetem kockázati alapot hoz létre, amelynek összegét évente a költségvetésében az előző évi kiadások ismeretében megtervezi. A kockázati alap nem lehet kevesebb, mint egy találmány szabadalmaztatásához szükséges eljárási díjak összessége.

(3)

Amennyiben a megoldás jogosultsága más jogi személlyel közös - eltérő megállapodás hiányában - a költségek a jogosultság arányában oszlanak meg.

(4)

Amennyiben a magyarországi oltalom megszerzése során a Magyar Szabadalmi Hivatalnak befizetendő díjakon túl további költségek (ügyvivő, Szabadalmi Iroda költségei) merülnek fel akkor azok, és a 6. évtől kezdődően az éves fenntartási díjak fedezetéről az az egység gondoskodik, ahol a megoldás kidolgozásra került (a továbbiakban az Egység). 8. Hasznosítás

(1)

A hasznosítási, értékesítési szerződések előkészítésénél törekedni kell arra, hogy a szellemi termék ellenértékének meghatározásánál megfelelően érvényesüljön: – a megoldás újdonsága, bonyolultsági foka, színvonala és jelentősége; – a piacképesség szintje, a kidolgozottság mértéke; – a megoldással elérhető eredmény; – a megoldás kidolgozásával, fejlesztésével, jogvédelmével, értékesítésével kapcsolatban felmerült költség.

(2)

Az (1) bekezdés szerint kialakított ellenértéknek biztosítania kell a költségek és a befizetési kötelezettségek teljesítésén túl az Egyetem és az alkotók megfelelő mértékű érdekeltségének megvalósítását, hogy ezzel ösztönözzön további szellemi termékek létrehozására, a kidolgozottsági szint növelésére, a gyakorlati hasznosítást szolgáló lépések megtételére.

(3)

A hasznosítási szerződéseket az egységvezetővel és a feltalálókkal egyetértésben kell megkötni. Külön megállapodást kell kötni a feltalálók/kidolgozók díjazási szerződésére. 9. Érdekeltség

(1)

A szabadalmak eladásából vagy hasznosításából származó nettó árbevétel 40 %-ával az Egyetem rendelkezik. Amennyiben az Egyetem a felajánlott szellemi terméket nem fogadta el, az eladásból vagy hasznosításból származó nettó árbevétel 8 %-a illeti meg. Az így keletkező egyetemi bevétel 75 %-a a kockázati alapba, míg 25 %-a a szabadalmas (kutató/oktató) egységéhez kerül. 10. A feltalálók díjazása

(1)

Szolgálati találmányok hasznosítása esetén az Egyetem a feltalálókkal feltalálói díjfizetési szerződést köt. Alkalmazotti találmányok esetén az Egyetem a feltalálókkal hasznosítási szerződést köt, melyben a díjfizetés kérdéseit is részletesen szabályozzák.

(2)

A szolgálati és alkalmazotti találmány feltalálóját a hasznosítás esetén, valamint a szolgálati találmányok esetén a hasznosítás ellenérték nélküli engedélyezése ill.

7


ingyenes átruházása esetén is megilleti a találmányi díj. A találmányi díj iránti igényt nem érinti, ha a termékben vagy az eljárásban egy vagy több igényponti jellemzőt a feltaláló által rendelkezésre bocsátott javított jellemzővel helyettesítettek. Találmányi díjat az Egyetem, közös szabadalom esetén - a szabadalmastársak eltérő megállapodása hiányában - a hasznosító szabadalmastárs köteles fizetni. A hasznosítás engedélyezése és átruházás esetén a jogszerző a díjfizetési kötelezettséget átvállalhatja. (3)

A díjazási szerződésben a felek nevén és a szerződés tárgyán kívül meg kell határozni a díj mértékét, a díjkifizetés módját, időpontját, valamint a szerződés érvényességi idejét.

(4)

A hatályos jogszabályok alapján a hasznosítási díjfizetés alapját licencforgalmi adatok alapján kell megállapítani.

(5)

Belső hasznosítás esetén, amikor az Egyetem saját tevékenységi körében használja a megoldást, a díjfizetés alapja az az összeg, amelyért a megoldást a piacon megszerezhető.

(6)

A díjfizetés alapja a megoldás hasznosításának más részére történő engedélyezése, átadása, valamint a megoldás teljes vagy részleges átruházása esetén az ennek fejében kapott ellenérték (díj, vételár), a megoldás kidolgozásával, jogvédelmével és értékesítésével kapcsolatos közvetlen ráfordításokkal csökkentve. Az elszámolt költségeket azok forráshelyére kell visszautalni. A találmányi díj mértékének megállapítása során figyelembe kell venni az Egyetemnek a találmány megalkotásához nyújtott hozzájárulását és a feltaláló munkaviszonyból eredő kötelességeit is.

(7)

A találmányi díj mértéke az (5) pont szerinti összeg 8-20%-a, illetve a (6) pont szerinti összeg 40-70%-a. A díjfizetés időtartama a hasznosítás megkezdésétől számítva, szerződés alapján legkésőbb az oltalom lejártáig terjedhet.

(8)

Az Egyetem és a feltalálók közötti korábban megkötött díjfizetési szerződésekre a megkötés időpontjában érvényes rendelkezések vonatkoznak. 11. Közreműködés

(1)

Szolgálati és alkalmazotti találmányok esetén, az Egyetem és a feltalálók illetőleg a szabadalmasok egyetértésével, a feltalálói díjak terhére közreműködői díj fizethető olyan személynek, aki a szellemi termék értékének növekedéséhez jelentősen hozzájárult. 12. A feltalálók erkölcsi elismerése

(1)

A feltalálókat, valamint a találmányok hasznosításában közreműködő dolgozókat az Egyetem rektora jutalomban részesítheti, az arra érdemes személyeket javasolja országos díjazásban részesíteni.

8


III. KNOW-HOW 13. Know-how védelme (1)

A know-how vagyoni értéket képviselő, nyilvánosságra nem hozott, szűk körben ismert, gazdasági, műszaki, szervezési jellegű ismereteket, tapasztalatokat, tájékoztató adatokat, eljárási formulákat, receptúrákat stb. jelent.

(2)

A know-how jogi védelme a polgári törvénykönyv rendelkezései szerint, a know-how szerzőinek védelmén keresztül vagy szerződés útján valósul meg.

(3)

A know-how tartalmi védelme a hasznosítására vonatkozó szerződésben kikötött biztosítékkal, valamint a szerződő felek saját szervezetén belül történő “zárt” kezeléssel érhető el. 14. Know-how bejelentése, felajánlása

(1)

A know-how bejelentése, illetve felajánlása a 2. pontban leírtak szerint történik. 15. Know-how előterjesztésének elbírálása

(1)

A know-how előterjesztéseket a tudományos rektorhelyettes 30 napon belül megvizsgálja, és dönt azok elfogadásáról vagy elutasításáról. 16. Elfogadott know-how kezelése, hasznosítása

(1)

Az elfogadott know-how-t a tudományos rektorhelyettes nyilvántartásba veszi, és gondoskodik a dokumentáció “zárt” kezeléséről.

(2)

A know-how hasznosítását - és az ezzel összefüggésben felmerülő minden adminisztratív munkát - a találmányokhoz hasonlóan kell intézni. 17. A szerzők anyagi elismerése

(1)

Az elfogadott know-how szerzőivel - hasznosítás esetén - díjazási szerződést kell kötni.

(2)

A díjfizetés alapja - amennyiben az Egyetem elfogadott know-how-t hasznosít saját működési körében - a megoldással elért hasznos eredmény. Amennyiben a know-how eladásra vagy harmadik személynél történő hasznosításra kerül, a díjfizetés alapja az ilyen jogcímen elért árbevétel közvetlen költségekkel csökkentett része.

(3)

A know-how szerzőinek díja a (2) bekezdés szerinti hasznos eredmény, illetve a közvetlen költségekkel csökkentett árbevétel 30-50%-a. 18. Érdekeltség

(1)

A know-how eladásából, vagy hasznosításából származó árbevételből a felmerült költségek és a kidolgozóknak kifizetett díj után fennmaradó összeg 1/3-a központi, 1/3a Egység szinten kerül felhasználásra, 1/3-a a Kockázati Alapot növeli.

9


III. SZOLGÁLATI JELLEGŰ SZERZŐI MŰ 19. A szerzői mű védelme (1)

A hatályos magyar jogszabály szerzői műként az irodalmi, a tudományos és a művészeti alkotásokat védi.

(2)

Ezen alkotások közül jelen Szabályzat a szolgálati jellegű szoftverek és más szolgálati jellegű tudományos művek kérdésével foglalkozik, amelyeket annak szerzői munkaviszony (közalkalmazotti jogviszony) keretében hoztak létre.

(3)

Az oktatói és kutatói beosztásban dolgozó alkalmazottak által kidolgozott azon szoftverek, amelyek kutatómunka során születnek, valamint azon további alkalmazottak által kidolgozott szoftverek, amelyek munkaköri kötelezettség körében kerülnek kidolgozásra szolgálati jellegűek. A szolgálati jellegű szoftver feletti rendelkezési jog jogszabály alapján az Egyetemet illeti meg. A rendelkezési jog mind az egyetemen belüli, mind pedig az azon kívüli hasznosítások esetére kiterjed.

(4)

A szoftvert kidolgozókat hasznosítás esetén az Egyetem szerzői díjban részesíti.

(5)

A szoftvert kidolgozó dolgozók az elkészült szoftverről, a munka befejezését követő egy hónapon belül a 3. sz. melléklet szerinti bejelentési kötelezettséggel tartoznak az Egyetem felé.

(6)

Az Egyetem a bejelentést követő egy hónapon belül bekéri a szoftver dokumentációját, amely alapján dönt a szoftver belső hasznosításáról. A döntésnek a (3) bekezdés szerinti bejelentést követő 3 hónapon belül meg kell születnie.

(7)

Belső hasznosítás esetén, amikor az Egyetem saját tevékenységi körében használja a szoftvert, a díjazás alapja az az összeg, amelyért a megoldást a piacon megszerezhető.

(8)

A díjazás alapja a szoftver hasznosításának más részére történő engedélyezése, átadása, valamint a megoldás teljes vagy részleges átruházása esetén az ennek fejében kapott ellenérték (díj, vételár), a megoldás kidolgozásával, értékesítésével kapcsolatos közvetlen ráfordításokkal csökkentve. Az elszámolt költségeket azok forráshelyére kell visszautalni.

(9)

Amennyiben az Egyetem a (5) bekezdés szerinti bejelentést követő 3 hónapon belül arra nem válaszol, vagy nem tart igényt a szoftverre azzal a szerző szabadon rendelkezik.

(10) Az Egyetem érdekében készített tudományos szerzői mű (egyetemi jegyzetek is) belső hasznosítása eseten a szerzők jogdíjban részesülnek. IV. ZÁRÓRENDELKEZÉSEK 20. Általános rendelkezések (1)

Jogi személy részéről történő szellemi termékek felajánlása esetén - értelemszerűen - a szabályzatban írtak szerint kell eljárni.

10


(2)

A szabályzat hatálya kiterjed az Egyetem valamennyi szervezeti egységére, az azokon belül közalkalmazotti jogviszonyban, vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban alkalmazott dolgozójára, valamint az egyetemen foglalkoztatott nappali tagozatos PhD hallgatókra.

(3)

A már megkötött és érvényben levő díjazási szerződéseket kivéve, a jelen szabályzat rendelkezéseit a folyamatban levő ügyekre is alkalmazni kell.

(4) Szellemi termék előállítására irányuló tevékenységet, külső együttműködést az Egyetem alkalmazottja és munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony alapján foglalkoztatott dolgozója harmadik féllel, külső intézményekkel és egyéb gazdálkodó szervezetekkel csak a fenti szabályzatban foglaltakkal összhangban, az egyetem érdekeinek messzemenő figyelembevételével, előzetes szerződés alapján kezdeményezhet. (5)

A jelen szabályzatban nem szabályozott kérdésekben a Találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény, valamint a Szerzői jogról rendelkező 1999. évi LXXVI. törvény és ezek végrehajtása tárgyában kiadott rendeletek és módosításaik és a bevezető részben felsorolt egyéb vonatkozó jogszabályok irányadóak.

Záradék: A jelen, módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt szabályzatot az Egyetemi Tanács 2005. június 23-án fogadta el. Rendelkezéseit az elfogadását követően benyújtott eljárásokra kell alkalmazni. Dr. Nagy János s.k. rektor

11


MELLÉKLETEK

1. sz. melléklet: 2. sz. melléklet: 3. sz. melléklet: 4. sz. melléklet:

Bejelentési űrlap szolgálati jellegű szellemi termékre Nem szolgálati jellegű szellemi termék rendelkezési jogának felajánlása esetén kötendő szerződés minta Szoftver bejelentési űrlap Licencia szerződés

A mellékelt minták útmutató jellegűek; azok tartalma a konkrét esetek alkalmazásakor kerül meghatározásra.

12


1. sz. melléklet MINTA BEJELENTÉS SZOLGÁLATI JELLEGŰ SZELLEMI TERMÉKRE Alulírott feltalálók bejelentjük, hogy a Debreceni Egyetem végzett kutatómunkánk eredményeként a következő megoldást dolgoztuk ki (cím):

Kijelentjük, hogy a fenti megoldásunk (a megfelelő aláhúzandó) a) alaptevékenység keretében, b) sajátkezdeményezésű kutatási feladat c) pályázati forrásból finanszírozott kutatás, d) szerződéses munka teljesítése során elért kutatási eredményből származik. A megbízás belső nyilvántartási száma: A megoldás rendelkezési jogára igényt tartó külső fél (a kutatásra megbízást adó): neve, telephelye %-os arányát

Kijelentjük, hogy tudomásunk van arról, hogy a hatályos jogszabályok szerint - a megoldásfeletti rendelkezési jog a d) eset kivételével teljes egészében a Debreceni Egyetemet illeti meg, - hasznosítás esetén az Egyetem tudományos rektorhelyettese köti meg a hasznosító 3. személlyel a licencia, vagy átruházási szerződést, valamint a feltalálói díjszerződést. Kötelezettséget vállalunk, hogy a megoldás jogi védelmének megszerzése, az értékesítés, valamint a hasznosítás során felmerülő minden kérdésben segítséget nyújtunk.

A kidolgozók képviseletét -az egyénenkénti felelősség változatlanul hagyása mellett a feltaláló(k) látja(k) el.

13


- 2A találmány feltalálói: Név/lakcím/végzettség

feltalálói hányad

foglalkozás, beosztás a megoldás kidolgozásakor

aláírás _________

Egységvezetői javaslat:* a felesleges szöveg törlendő A fenti megoldást szolgálati - találmányként/használati mintaként javaslom védeni; - know-how-ként javaslom kezelni. - Javaslom a szolgálati jelleg mellőzését, a következő indokok alapján:………………………. …………………………………………………………………………………………………. …………………………………………………………………………………………………. Debrecen, 200… ...................... egységvezető A fenti megoldást szolgálati találmánynak/használati mintának/know-how-nak minősítem. Debrecen, 200… ............................ tudományos rektorhelyettes

14


2. sz. melléklet MINTA Nem szolgálati jellegű szellemi termék rendelkezési jogának felajánlása esetén kötendő szerződés MEGÁLLAPODÁS amely létrejött egyrészről a ………………………………………………………………………………………….. című szellemi termék kidolgozói (a továbbiakban szerzők) és a Debreceni Egyetem (a továbbiakban DE) között a cím szerinti megoldás rendelkezési jogának átadása tárgyában. 1) A cím szerinti megoldás szerzői: (név, végzettség, beosztás, lakcím szerzői hányad %ban) 2) Szerzők kijelentik, hogy a tárgy szerinti megoldás az 1.) pont szerinti %-os arányban saját munkájuk eredménye és ahhoz legjobb tudomásuk szerint nem fűződik senki másnak semmilyen jogosultsága. 3) Szerzők a megoldásuk feletti rendelkezési jogot ingyenesen felajánlják a DE-nek. 4) A DE a rendelkezési jogot elfogadja és gondoskodik a szellemi termék jogszabályok szerinti jogi védelméről. 5) Jelen szerződés aláírásával lép életbe. A szerződés aláírását követően az átvett szellemi termékkel kapcsolatos minden belső intézkedés a szolgálati minősítésű szellemi termékekkel azonos módon történik. Debrecen, 200…

............................ tudományos rektorhelyettes

............................ kidolgozó(k)

15


3. sz. melléklet MINTA Szoftver bejelentési űrlap Alulírottak bejelentjük, hogy a Debreceni Egyetemen végzett kutatómunkánk eredményeként a következő szoftvert dolgoztuk ki (cím/felhasználási terület):

Kijelentjük, hogy a fenti megoldásunk (a megfelelő aláhúzandó) a) b) c) d)

alaptevékenység keretében, sajátkezdeményezésű kutatási feladat pályázati forrásból finanszírozott kutatás, szerződéses munka teljesítése során elért kutatási eredményből származik.

A megbízás belső nyilvántartási száma: A megoldás rendelkezési jogára igényt tartó külső fél (a kutatásra megbízást adó): neve, telephelye %-os arányát

Kijelentjük, hogy tudomásunk van arról, hogy a hatályos jogszabályok szerint – a megoldás feletti rendelkezési jog a d) eset kivételével teljes egészében a Debreceni Egyetemet illeti meg, – hasznosítás esetén az Egyetem tudományos rektorhelyettese köti meg a hasznosító 3. személlyel a licencia, vagy átruházási szerződést, valamint a szerzői díjszerződést. Kötelezettséget vállalunk, hogy a harmadik fél felé történő értékesítés során felmerülő minden kérdésben segítséget nyújtunk.

A szerzőtársak képviseletét az egyénenkénti felelősség változatlanul hagyása mellett a bejelentő(k) látja(k) el.

16


- 2A szoftver szerzői: Név/lakcím/végzettség

szerzői hányad

foglalkozás, beosztás a megoldás kidolgozásakor

aláírás ________

Egységvezetői javaslat:* a felesleges szöveg törlendő – A fenti megoldást szolgálati szoftverként javaslom kezelni. – Javaslom a szoftver belső hasznosítását a mellékelt részletezés szerint. – Javaslom a szolgálati jelleg mellőzését, a következő indokok alapján: …………………………………………………………………………………………. …………………………………………………………………………………………… Debrecen, 200… ...................... egységvezető A fenti szoftvert szolgálatinak minősítem. Igényt tartok a belső hasznosításra (melléklet szerint). A fenti szoftver szolgálati minősítésétől eltekintek. A rendelkezési jogról a szerzők javára lemondok. Debrecen, 200… ............................ tudományos rektorhelyettes

17


4. sz. melléklet MINTA LICENCIASZERZŐDÉS amely létrejött egyrészről a Debreceni Egyetem, továbbiakban: Licenciaadó, másrészről ......................................................................(cím), továbbiakban: Licenciavevő között, az alulírott napon és helyen az alábbi feltételek mellett. 1. 2.

3.

4.

5. 6.a

6.b

6.c

7. 8.

A szerződés tárgya a Licenciaadó .................................................................... ............................................................................................c., .............................. ügyiratszámú, .......................................lajstromszámú szabadalma/használati mintája. Licenciaadó kizárólagos hasznosítási engedélyt ad Licenciavevőnek az 1. pontban megjelölt szabadalomra. A hasznosítási engedély a Licanciaadón kívül minden más személyt kizár a hasznosításból. A hasznosítási engedély minden időbeli és területi korlát nélkül, minden igénypontra, a hasznosítás minden módjára és mértékére kiterjed. Licenciavevő harmadik személy részére allicenciát csak Licenciaadó előzetes hozzájárulása esetén adhat. Licenciaadó kijelenti, hogy hasznosítási engedélyt még senkinek sem adott és legjobb tudomása szerint harmadik személynek nincs olyan joga, amely a hasznosítást akadályozza, vagy korlátozza. Amennyiben ennek ellenére harmadik személy belföldön mégis fellép, úgy annak minden következményét viseli. Licenciaadó kellékszavatosságot vállal azért, hogy az átadott dokumentáció és minta alapján a találmány szerinti megoldás megvalósítható és a találmány elsőként hasznosító ......................................................................termék(ek), eljárás(ok) a gyakorlatban kivitelezhető(k), továbbá üzemszerűen, sorozatban gyárható(k). Igény esetén Licenciaadó külön szerződés alapján átadja a szabadalmi leírásban nem rögzített know-how ismereteket is. Licenciaadó kijelenti, hogy a találmányt hasznosító termék(ek), eljárás(ok) értékesíthető(k), azonban az értékesítés gazdaságosságának kockázata kizárólag a Licenciavevőt terheli. Licenciavevő jelen szerződés 1. és 2. pontjában foglaltakért a találmány alapján gyártott és értékesített termék(ek), mindenkori nettó árbevételének ........ %-át fizeti licenciadíjként Licenciaadó részére az első termék árbevételének befolyásától számított x évig. Licenciavevő jelen szerződés 1. és 2. pontjában foglaltakért a szerződés aláírását követő 15 munkanapon belül X Ft licenciadíjat fizet, majd a találmány alapján gyártott és értékesített termék(ek), mindenkori nettó árbevételének ........ %-át fizeti további licenciadíjként Licenciaadó részére az első termék árbevételének befolyásától számított x évig. Licenciavevő jelen szerződés 1. és 2. pontjában foglaltakért a szerződés aláírását követő 15 munkanapon belül egyösszegű X Ft licenciadíjat fizet. Ennek kifizetését követően további díjfizetési kötelezettsége nem áll fenn. A szerződő felek megállapodnak, hogy a feltalálóknak esedékes találmányi díjat Licenciaadó/Licenciavevő fizeti. A licencdíjak legalább évente egy alkalommal, a tárgyidőszakot követő negyedévben esedékesek.

18


9.

10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18.

19.

A licenciadíj fizetésekor olyan elszámolást kell közölni, amely feltünteti a gyártott és értékesített darabszámot, az árbevételt, illetve a nettó termelési árat és a vevők megnevezését. Az adatok helyességének ellenőrzése céljából Licenciaadó megbízottja betekinthet Licenciavevő elszámolással kapcsolatos dokumentumaiba. Licenciaadó kötelezi magát, hogy a szerződés érvényességi ideje alatt a szabadalmat fenntartja és az esedékes fenntartási díjakat saját költségére megfizeti. A szerződő felek kötelesek a találmány tárgya szerinti termékre vonatkozó esetleges javításokat, továbbfejlesztéseket egymással közölni. Jelen szerződés a felek aláírásával lép hatályba és legalább a 6. pontban meghatározott időpontig tart. A szerződő felek jelen szerződést öt év múlva felülvizsgálják és - amennyiben szükséges - közös egyetértéssel módosítják. Licenciaadó a szabadalmi leírás másolatát a szerződés aláírásától számított 15 napon belül Licenciavevő részére átadja. Licenciavevőt titoktartási kötelezettség terheli a rendelkezésére bocsátott dokumentációkra és egyéb műszaki információkra vonatkozóan. A szerződés témafelelősei: Licenciaadó részéről: .................................................... Licenciavevő részéről: .................................................. Licenciaadó hozzájárul ahhoz, hogy Licenciavevő a hasznosítási engedélyt saját költségén a szabadalmi lajstromba bejegyeztesse. Vitás kérdések felmerülése esetén szerződő felek megkísérlik az egymás közötti rendezést. Amennyiben ez nem vezet eredményre, úgy ennek elbírálására kikötik az alperes lakhelye (székhelye) szerinti megyei bíróság kizárólagos hatáskörét és illetékességét. Jelen szerződésben nem szabályozott kérdésekre a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény, valamint a Polgári Törvénykönyv vonatkozó rendelkezései irányadók.

Dátum.................................... .................................................... Licenciaadó

........................................... Licenciavevő

19

SZELLEMI TERMÉKEK JOGVÉDELMÉNEK SZABÁLYZATA

Recommend Documents