Székesfehérvári kistérség. Agrárstruktúra- és vidékfejlesztési stratégiai program

Agrárstruktúra- és vidékfejlesztési stratégiai program Helyzetelemzés

Székesfehérvári Kistérség

Székesfehérvári kistérség agrárstruktúra és vidékfejlesztési stratégiai program

(helyzetelemzés)

Szabadbattyán, 2004. május



Az anyag készítésében közreműködő szakértők: 1999 Borsó Pál

polgármester, Szabadbattyáni Önkormányzat Programfelelős 1999

Csabina Zoltán

igazgató-helyettes, Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítvány

Dr. Szekerczés Anna

helyettes vezető, Megyei Közigazgatási Hivatal

István András

ügyvezető igazgató, Fejér Megyei Agrárkamara

Kaleta Jánosné

környezetvédelmi szakértő

Kossa Lajos

polgármester, Abai Önkormányzat

Pintér Sándor

turisztikai, idegenforgalmi szakértő

Sebestyén Csaba

ügyvezető igazgató, Siker Kft.

Suhajda László

Sárkeszi Teleház vezetője

Tropa István

polgármester, Sárkeresztesi Önkormányzat

Turcsányi Sándor

osztályvezető, Fejér Megyei Agrárkamara

2004 Szász Péter

igazgató, Sárvíz Területfejlesztési Kht Programfelelős 2004

Fejes István

társelnök, Sárvíz Térségfejlesztő Egyesület



Bevezetés 1999-ben a Székesfehérvár és térsége önkormányzatai a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériummal (FVM) kötött támogatási szerződésnek megfelelően elkészíti a térség agrárstruktúra és vidékfejlesztés stratégiai programját. A munka elkészült, majd 2003. év folyamán az FVM Vidékfejlesztési Főosztálya elrendelte az anyag aktualizálását, felülvizsgálatát. Így az 1999-ben elkészült alapokon módosított és aktualizált anyag olvasható az alábbiakban. A munka első lépéseként a helyzetértékelést végezte el a kistérség. A kistérségben 17 település található, amely az önkormányzatok nyilatkozatai után került véglegesítésre. A térség magját a korábbi székesfehérvári statisztikai kistérség alkotja, de a peremterületeken 2 új település csatlakozott (Zámoly, Lovasberény), valamint 7 település átment másik kistérségbe. (Tác, Csősz, Soponya, Aba, Seregélyes, Sárosd, Szabadegyháza) A vizsgált terület a megyeszékhely körül helyezkedik el és 2 „mikrotérségre” osztható. A települések csoportosítása a térségi megbeszélések alapján a következő:

Szabadbattyán Polgárdi Füle Kőszárhegy Sárszentmihály Sárkeszi Nádasdladány Jenő Úrhida

Sárkeresztes Moha Iszkaszentgyörgy Csór Pátka Vereb Zámoly Lovasberény



A 2 csoport a térségen belül tájegységi, infrastrukturális, kulturális kapcsolatok (már működő) alapján szerveződött. A csoportosítás alapvető indoka, hogy a megyeszékhely nem célterülete a vidékfejlesztési programoknak, így a térség nem homogén. A helyzetértékelés elkészítésénél figyelembe vettük az elfogadott régiós és megyei vidékfejlesztési és területfejlesztési stratégiákat, amelyeket a helyi megbeszélésekkel és statisztikai, illetve önkormányzati adatokkal egészítettünk ki. A kistérség vidékfejlesztési stratégiai programját, a FVM által megadott tematika alapján és a kötelező adattartalommal, állítottuk össze. Az anyag elkészítése során a munkába bevontuk a térségben található civil szervezeteket, a gazdaság szereplőit és az önkormányzatokat. Interjúkat készítettünk a közösségi élet szervezőivel, önkormányzati kérdőív segítségével mértük fel az elmúlt évek beruházásait, valamint műhelymunka megbeszéléseket tartottunk a helyzetértékelési anyag összeállításhoz öt alkalommal (jegyzőkönyvek mellékelve). A felmérés elkészítése során mindvégig szem előtt tartottuk az AVOP program társadalmasítását és népszerűsítését. A stratégia meghatározása jelenti a munka második fázisát, a helyzetértékelés FVM általi elfogadása után.



Tartalomjegyzék 1.

A Székesfehérvári kistérség általános jellemzése .......................................................... 1 1.1. Térképek ....................................................................................................................... 1 1.2. Kötelezően alkalmazandó mutatók listája ................................................................. 2 1.1.1. 1.1.2. 1.1.1.

Társadalmi-szociális helyzet ............................................................................................................2 Gazdasági helyzet.............................................................................................................................2 Környezeti tényezők.........................................................................................................................3

1.3. Javasolt mutatók listája ............................................................................................... 4 1.3.1. 1.1.2. 1.1.3.

Társadalmi-szociális helyzet ............................................................................................................4 Gazdasági helyzet.............................................................................................................................4 Környezeti tényezők.........................................................................................................................4

1.4. Terület, népesség, népsűrűség ..................................................................................... 5 1.5. Természeti adottságok és viszonyok, gazdaságföldrajzi leírás................................. 9 1.6. Településszerkezet, közigazgatási rendszer ............................................................. 14 1.1.1. 1.1.2.

A megyében működő államigazgatási szervek, főbb feladat-, és hatásköreik................................14 Önkormányzati igazgatási szervek .................................................................................................19

1.7. Demográfiai helyzet és folyamatok ........................................................................... 22 1.8. Agrárstruktúra és gazdasági szerkezet .................................................................... 25 1.8.1. 1.1.2. 1.1.3.

Használt mezőgazdasági terület szerkezete, földminőség földhasználati zónarendszere ...............25 Használt mezőgazdasági terület gazdaságszerkezeti alakulása ......................................................28 Üzemi szerkezet .............................................................................................................................29

1.9. Termékszerkezet......................................................................................................... 34 1.9.1. 1.1.2.

Növénytermelés..............................................................................................................................34 Állattenyésztés, állatállomány........................................................................................................36

1.1. Kedvezőtlen adottságú területek............................................................................... 40 1.11.Mezőgazdasági termelés és értékesítés ..................................................................... 41 1.11.1. Hozamok, termelési érték...............................................................................................................41 1.1.2. Mezőgazdasági termelés szerepe, jelentősége................................................................................42

1.12.Erdősültség és jellemzőinek területi elhelyezkedése, erdőgazdálkodás, erdőgazdasági termékek feldolgozása .............................................................................. 43 1.13.Az élelmiszeripar, élelmiszeripari kapacitások térbeni elhelyezkedése ................ 46 1.14.Agrárgazdasági összefoglaló elemzés ....................................................................... 50 1.15.A térség foglalkoztatottsági és munkanélküliségi viszonyai................................... 53 1.16.Hiányok és többletek a térség gazdaságában........................................................... 60 1.17.Jóléti, jövedelmi viszonyok ........................................................................................ 61 1.18.Idegenforgalom, turizmus ......................................................................................... 70 1.1.1.

Összefoglalás, megállapítások........................................................................................................72

1.19.Építészeti és kulturális örökség ................................................................................. 74 2. Környezet állapota ......................................................................................................... 77 1.1. Levegő.......................................................................................................................... 77 1.1.1. 1.1.2.

A levegő terhelése ..........................................................................................................................77 A levegő állapota............................................................................................................................78



1.2. Vizek ............................................................................................................................ 79 1.2.1. 1.1.2.

Felszíni vizek .................................................................................................................................79 Felszín alatti vizek..........................................................................................................................82

1.3. Talaj............................................................................................................................. 83 1.3.1.

A talajok minőségét veszélyeztető tényezők ..................................................................................83

1.4. Élővilág........................................................................................................................ 83 1.4.1. 1.1.2. 1.1.3.

Flóra ...............................................................................................................................................83 Fauna ..............................................................................................................................................84 Védett természeti értékek, természetvédelmi területek ..................................................................85

1.5. Települési környezet................................................................................................... 89 1.5.1. 1.5.2. 1.1.3. 1.1.4. 1.1.5.

3. 4.

Hulladékkezelés .............................................................................................................................89 Kommunális és termelési hulladékok.............................................................................................89 Veszélyes hulladék.........................................................................................................................91 Zaj- és rezgés..................................................................................................................................92 Összefoglalás, megállapítások........................................................................................................92

Összehasonlítás és viszonyítás ....................................................................................... 94 A térség erősségei és gyengeségei (SWOT analízis).................................................... 98

4.1. Stratégiai helyzetkép ................................................................................................ 101 5. Korábbi intézkedések, megvalósított programok a vidékfejlesztés területén a kistérségben........................................................................................................................... 103


1.


A Székesfehérvári kistérség általános jellemzése 1.1.

Térképek

A mellékletben az alábbi térképek találhatók: 1. térkép: Fejér megye KSH körzetei, települései 2. térkép: Földrajzi kistájak elhelyezkedése 3. térkép: Termőföld minősége az agráralkalmassági értékszám alapján 4. térkép: Javaslat a három kategóriás földhasználati zónarendszer kialakítására 5. térkép: Gyümölcstelepítésre alkalmas területek aránya 6. térkép: Zonális agrárkörnyezeti programok célterületei 7. térkép: A kistérség felszínborítási jellemzői 8. térkép: A kistérség felszínborítási jellemzőinek megoszlása 9. térkép: Erdőtelepítésre figyelembe vehető területek 10. térkép: Gyeptelepítésre figyelembe vehető területek 11. térkép: Természetvédelmi oltalom alatt álló területek

1


1.2.


Kötelezően alkalmazandó mutatók listája 1.2.1. Társadalmi-szociális helyzet

•

Állandó népességen belül a férfiak és nők aránya % 2002 8 oldal 1.4.2. Táblázat

•

Népsűrűség (fő/km2) 2002 6 oldal 1.4.1. Táblázat

•

Népességváltozás 1990-ről 2002-re (%) 6 oldal 1.4.1. Táblázat

•

15 év alattiak aránya a népességből 2000, 2002

•

60 év felettiek aránya a népességből 2000, 2002

•

Természetes szaporodás és vándorlás 1990-2001 22 oldal 1.7.1. Táblázat

•

Lakásonkénti átlagos lakószám (fő/lakás) 1994, 1997 61 oldal 1.17.1. Táblázat

•

Az adott évben épített lakások a lakásállomány százalékában 1997 62 oldal 1.17.2. Táblázat

•

Telefonnal ellátott lakások aránya (%) 1997 66 oldal 1.17.6. Táblázat

•

Személygépkocsi ellátottság: 1000 lakosra személygépkocsik száma 1997 66 oldal 1.17.6. Táblázat

•

Egy főre jutó SZJA 1997 66 oldal 1.17.6. Táblázat

•

Egy szakrendelési órára jutó gyógykezelési esetek száma 1997 67 oldal 1.17.7. Táblázat 1.2.2. Gazdasági helyzet

•

Munkanélküliségi arány (munkanélküliek aránya a 18-59 éves lakosságon belül) és alakulása 1994 és 1997 56 oldal 1.15.3. Táblázat

•

Tartós munkanélküli arány (180 napon túli az összes munkanélküli arányában) 1994, 1998 57 oldal 1.15.4. Táblázat

•

Jövedelempótló támogatásban részesülők aránya 1000 lakosra 1997 58 oldal 1.15.5. Táblázat

•

Működő vállalkozások száma 1000 lakosra 1994, 1997 55 oldal 1.15.2. Táblázat

2



•

Mezőgazdasági egyéni vállalkozók száma 1000 lakosra 1994, 1997 55 oldal 1.15.2. Táblázat

•

Regisztrált gazdaságok száma 1000 lakosra 1994, 1997 32 oldal 1.8.7. Táblázat

•

1000 főre jutó őstermelők száma 31oldal 1.8.6. Táblázat

•

Vezetékes gázhálózatba bekapcsolt lakások aránya 1997 64 oldal 1.17.3. Táblázat

•

Közüzemi vízhálózatba bekapcsolt lakások %-a 1997 64 oldal 1.17.3. Táblázat

•

Közüzemi szennyvíz csatorna hálózatba bekapcsolt lakások %-a 1997 64 oldal 1.17.3. Táblázat 1.2.3. Környezeti tényezők

•

A tisztított szennyvíz aránya 1997 64 oldal 1.17.4. Táblázat

•

Használt mezőgazdasági terület aránya az összterületből 25 oldal 1.8.1. Táblázat

•

Erdőterület aránya az összterületből 43 oldal 1.12.1. Táblázat

•

Természetvédelmi (helyi és országos) terület aránya az összterületből 86 oldal 2.4.1. Táblázat

•

Szántóterület átlagos aranykorona értéke 27 oldal 1.8.3. Táblázat

3


1.3.


Javasolt mutatók listája 1.3.1. Társadalmi-szociális helyzet

•

Természetes szaporodás 1990-2001-ig terjedő időszakban 2001-es népszámlálási adatokból

•

Vándorlási egyenleg: a vándorlási különbözet 1990-2001-ig terjedő időszakban 2001-es népszámlálási adatokból

•

Az adott évben épített lakásokból a 4 vagy több szobás lakások aránya 1994, 1997 62 oldal 1.17.2. Táblázat

•

Vendégéjszakák száma a kereskedelmi szálláshelyeken 1000 lakosra 1997 71 oldal 1.18.1. Táblázat

•

Férőhelyek száma a kereskedelmi szálláshelyeken 1000 lakosra 1997 71 oldal 1.18.1. Táblázat 1.3.2. Gazdasági helyzet

•

Közműolló (1 mínusz a csatornahálózat km osztva vezetékes vízhálózat hossza, km) 1997 64 oldal 1.17.3. Táblázat 1.3.3. Környezeti tényezők

•

Termőterület művelési ágak szerint 25 oldal 1.8.1. Táblázat

4


1.4.


Terület, népesség, népsűrűség

Fejér megye középső és déli részén az alföldi jellegű vidék, a Mezőföld terül el. Földrajzi és éghajlati adottságok, múlt és népesség tekintetében egyaránt változékony tájat medencék, dimbes-dombos halomvidékek, folyóvölgyek kapcsolják egymáshoz. A térség festői környezetben fekvő, csendes falvai falusi üdülésre, a vadban gazdag erdőségek, a halban gazdag tavak vadászatra illetve horgászatra csábítanak. A térség szinte minden pontján több száz esztendős műemlékek – templomok, kolostorok maradványai, hatalmas parkok közepén emelkedő barokk és klasszicista kastélyok, a legkisebb falvak központját is méltóságteljesen uraló templomok, az utak mentén gyakran feltűnő, vallásos ihletésű szobrok – bizonyítják „kézzel foghatóan” a táj népének nemzedékről nemzedékre öröklődő igényét és törekvését a maradandó értékek teremtésére. A közlekedési lehetőségek zömében mind vasúton, mind közúton kiválóak. A térséget már két évezreddel ezelőtt utak hálózták be. Több mai út ugyanott fut, ahol a római kori Pannónia tartomány útjai haladtak. Földrajzi, történelmi és néprajzi szempontból éppúgy jellegzetes egységeket képeznek a térség kisebb tájai, mint a látnivalók és a táj kínálta időtöltési lehetőségek terén. A Mezőföld jellegzetes, természeti értékekben és szépségekben bővelkedő tája a hosszan egymás mellett futó, a Nádor- és a Malom-csatorna által alkotott vízgyűjtő, a Sárvíz völgye. A folyóvölgy a Séd és a Gaja patak szabályozása folytán alakult ki. Ez a kettős folyóvölgy a mezőföldi táj egyik meghatározó természeti értéke. Székesfehérvártól nyugatra, a Bakony hegység lábától húzódik dél felé a Sárrétnek nevezett mocsaras talajú, csaknem 120 km2 nagyságú, ma is süllyedő terület. A ma már részben lecsapolt vidék a Séd- illetve a Gaja-patak medencéje. Kisebb láprészeket még ma is találunk Iszkaszentgyörgy és Bodajk mellett. A Sárrét oxigéntermelésével és széndioxid elnyelésével csökkenti a szomszédos Veszprém megyében kialakult, hatalmas iparvidék okozta légszennyeződést, de zöldövezetként is szolgál a környező falvaknak. Ez a terület tulajdonképpen Székesfehérvár „tüdeje” is. A páratlan szépségű vadvízország védett állatfajta a kipusztuló félben levő túzok. Ezen a gyönyörű természeti kincseket rejtegető tájon élt és nevelkedett egykoron (a méltatlanul elfelejtett, ma újra felfedezett) Széchenyi Zsigmond. A Székesfehérvári kistérségben található a népi építészet szép emléke Fülén, a XIX. század első felében épült, kosáríves árkádsorú, tornácos lakóház, a Sárréti Tájház. Itt látható a Fejér megyei szőttes- és hímző művészet leggazdagabb bemutatóhelye. Mohán termékenységi népszokás, a „tikverőzés” eredeti formájában maradt fenn: élő néprajz.

5



A Székesfehérvári kistérséghez tartozó települések területi és népességi adatai 2002 Település

Csór Füle Iszkaszentgyörgy Jenő Kőszárhegy Lovasberény Moha Nádasdladány Pátka Polgárdi Sárkeresztes Sárkeszi Sárszentmihály Szabadbattyán Úrhida Vereb Zámoly Kistérség összesen Székesfehérvár Székesfehérvárral együtt

Terület Népesség Népsűrűség km2 (fő/km2)

41 30 26 6 6 60 10 26 40 72 23 15 37 34 7 22 49 504 171 675

1702 882 1833 1274 1339 2717 432 1841 1676 6476 1508 580 2822 4619 1662 802 2290 34455 103361 137816

Népesség változás 1990 %-ában 42 29 71 212 223 45 43 71 42 90 66 39 76 136 237 36 47 68 604 204

106,29% 95,25% 113,78% 102,87% 125,35% 108,00% 119,64% 104,10% 100,95% 103,20% 123,73% 108,93% 105,69% 110,44% 124,59% 103,51% 116,00% 104,31% 97,42% 99,58%

1.4.1. Táblázat Forrás: KSH, 2002 A táblázat bemutatja a kistérséghez tartozó települések területét, lakónépességét, népsűrűségét és a népességi adatok változását az 1990. év százalékában. Ezen a rendkívül változatos történelmi és természeti értékű tájon helyezkedik el a Székesfehérvári kistérség, mely a város vonzáskörzetébe tartozó 17 településből áll, területe 504 km2 (1. térkép: Fejér megye KSH körzetei, települései). Az adatok alapján látható, hogy a kistérség települései a megye teljes területének 11,5 %-át adják, lélekszáma (Székesfehérvár nélkül) 2002-ben a megye népességének 8 %-át teszi ki. A kistérség 12 településében a lakosságszám nem éri el a 2000 főt. A települések közül Úrhida, Kőszárhegy és Jenő területe 10 km2 alatti, ez a tény területi gátja a fejlesztésnek. 6



A kékkel megjelölt települések népsűrűsége a kis terület miatt magas (100 illetve 200 fő/km2 feletti), a vidékfejlesztési programok pályázatainál ez hátrányt jelenthet. A népesség korcsoportos megoszlása 2000 és 2002 Település

2000 2002 0-14 év 60 0-14 év 60 közöttiek felettiek közöttiek felettiek %-os %-os %-os %-os aránya aránya aránya aránya Csór 18,02 18,44 17,04 18,74 Füle 15,73 21,69 14,74 22,56 Iszkaszentgyörgy 19,08 16,00 18,71 15,11 Jenő 20,68 18,94 20,33 19,23 Kőszárhegy 18,63 14,32 17,92 14,26 Lovasberény 16,86 22,34 15,75 21,90 Moha 19,04 21,20 18,52 19,91 Nádasdladány 17,63 18,94 17,27 18,85 Pátka 18,66 21,41 17,48 21,06 Polgárdi 18,42 16,79 18,21 16,58 Sárkeresztes 19,96 13,71 17,04 14,26 Sárkeszi 18,89 21,93 19,48 20,52 Sárszentmihály 18,07 15,96 16,12 16,19 Szabadbattyán 18,57 14,64 17,45 15,31 Urhida 19,78 15,77 20,22 14,62 Vereb 18,85 21,53 17,71 21,20 Zámoly 19,37 19,14 18,25 18,60 Kistérség: 18,51 17,62 17,67 17,48 Székesfehérvár 15,37 17,41 14,57 18,55 Fehérvárral együtt: 16,13 17,46 15,35 18,28 1.4.2. táblázat Forrás: KSH, 1997 A térségben a 14 év alatti népesség településenként 20% körüli értéket mutat. A két szélső érték 15,75%, Lovasberény és 20,33%, Jenő településeken figyelhető meg. A 60 év felettiek aránya a népességből 14,26% és 22,56% között szóródik, amely az idős korú lakosság arányának jelentős különbségeire utal. A települések közül a fiatal és az idős korúak arányát vizsgálva Moha áll a legrosszabb helyen, hiszen a 14 év alattiak száma nem éri el a 16%-ot, az idős korúak aránya pedig csaknem 22%, ami a település elöregedésére utal. A kistérség népességének korösszetételében végbement változásokat mutatja aHiba! A hivatkozási forrás nem található.. •

Mind Székesfehérvár nélkül, mind a vele számított kistérségben csökkent a fiatal (014 éves) korcsoport aránya.

7


•


Kismértékben csökkent az időskorúak (60 év felettiek) aránya a kistérségben az össznépességen belül Állandó népességen belül a férfiak és a nők aránya 2002 Település

Férfiak aránya a Nők aránya a népesség egészéhez népesség viszonyítva % egészéhez viszonyítva % Csór 50,00 50,00 Füle 48,64 51,36 Iszkaszentgyörgy 49,43 50,57 Jenő 46,62 53,38 Kőszárhegy 50,49 49,51 Lovasberény 48,44 51,56 Moha 49,54 50,46 Nádasdladány 51,22 48,78 Pátka 48,93 51,07 Polgárdi 49,83 50,17 Sárkeresztes 49,14 50,86 Sárkeszi 48,79 51,21 Sárszentmihály 49,54 50,46 Szabadbattyán 49,45 50,55 Urhida 50,78 49,22 Vereb 48,38 51,62 Zámoly 49,91 50,09 Kistérség: 49,51 50,49 Székesfehérvár 47,54 52,46 Fehérvárral együtt: 48,03 51,97 1.4.2. Táblázat Forrás: KSH, 1997 Az állandó népességen belül a férfiak és nők aránya nem mutat különös eltérést a megyei átlagtól. (1.4.2. Táblázat)

8


1.5.


Természeti adottságok és viszonyok, gazdaságföldrajzi leírás

Magyarország természeti tájainak legújabb módszertani felosztása szerint az országot 6 nagytáj, 33 középtáj és 230 kistáj fedi le. Ha a kistérséghez tartozó településeket Magyarország kistájainak rendszerét figyelembe véve vizsgáljuk, akkor megállapítható, hogy két nagytáj (makrorégió) öt kistáján (mikrorégió) helyezkedik el. (1.5.1. Táblázat, 2. térkép: Földrajzi kistájak elhelyezkedése). A székesfehérvári kistérség településeinek besorolása Magyarország kistájainak karaktere szerint Tájbesorolás 1. Nagytáj (makrorégió): Alföld 1.4.23. Kistáj: Sárrét

A kistájakhoz tartozó települések

Füle, Jenő, Kőszárhegy, Nádasdladány, Polgárdi, Sárkeszi, Sárszentmihály, Úrhida 1.4.24. Kistáj: Sárvíz-völgy Szabadbattyán 5. Nagytáj (makrorégió): Dunántúli-középhegység 5.1.43. Kistáj: Keleti-Bakony Csór, Iszkaszentgyörgy 5.2.13. Kistáj: Móri-árok Moha, Sárkeresztes 5.2.33. Kistáj: Lovasberényi-hát Pátka, Vereb 1.5.1. Táblázat Forrás: Magyarország kistájainak katasztere MTA Földrajztudományi Kutató Intézet, 1990. A kistájak részletesebb agro-ökológiai jellemzése egyértelműen azt mutatja, hogy a kistérség természetföldrajza igen összetett. Érinti az Alföld nagytájon belül a Mezőföld középtáj (mezorégió) számos kistáját (4) és a Dunántúli-Középhegység Bakonyvidék középtájának kistáját (1), illetve a Vértes-Velencei-hegyvidék középtájának kistájait (2). Az említett két nagytáj közötti választóvonal nagyjából a Velencei-tó vonalában helyezkedik el. A Mezőföld középtáj e kistérséghez tartozó kistájai: Sárrét: (Füle, Jenő, Kőszárhegy, Nádasdladány, Polgárdi, Sárkeszi, Sárszentmihály, Úrhida) Sárvíz-völgy: (Szabadbattyán)

9



A Bakonyvidék középtájhoz tartozó kistáj: Keleti-Bakony (Csór, Iszkaszentgyörgy) A Vértes-Velencei hegyvidékhez tartozó kistájak: Móri árok (Moha, Sárkeresztes, Zámoly) Lovasberényi hát: (Pátka, Vereb, Lovasberény). A kistájak főbb jellemzői: Székesfehérvári kistérség kistájainak agro-ökológiai jellemzőit összefoglaló 1.5.2. Táblázat is jól érzékelteti, hogy a térség adottságai a mezőgazdasági hasznosítás szempontjából igen eltérőek és ezek a különbségek a földhasználat során is megjelennek. A Sárrét két megye területén helyezkedik el. A száraz és mérsékelten meleg éghajlat meghatározó a szántóföldi és kertészeti termelésben. A közeli iparvidék valamennyi vízfolyását erősen szennyezi. A szántó művelési ág mellett jelentős a rét-legelő terület magas aránya: 14,7 %. A Nemzeti Agrár-Környezetvédelmi Program alkalmazása szempontjából figyelmet érdemel, hogy a sárréti síkláptalajok a talajtípusok 22 %-át teszik ki. A Sárrét területének 5,6 %-a védett. Településeinek számottevő része csak alacsonyabb rendű közútról érhető el. Legjelentősebb hasznosítható nyersanyaga a mezőgazdasági tőzeg és a lápföld (Nádasdladány, Sárszentmihály), valamint a Polgárdi mészköve. A Sárvíz-völgy Fejér és Tolna megye területén helyezkedik el, a Sárréthez hasonló nagyságú. Körülbelül 90x4-5 km-es csíkban elhelyezkedő kistáj északi negyedében helyezkednek el a kistáj jelen felmérésben érintett települései. Az északi vidékének az éghajlata mérsékelten hűvös és a mérsékelten meleg éghajlati öv határán helyezkedik el. A csapadék évi összege északon az átlagosnál kb. 10 %-kal kevesebb. Területén folyik a Sárrét és a Sárvíz-Malom csatorna. A kistáj területének 5,7 %-át vízfelszín borítja. A kistáj északi részének talajai jobb minőségűek. A területnek jelentős az üdülési – idegenforgalmi vonzereje. A Sárvíz, a Malom-csatorna mentén regionális üdülési igények kielégítésére kínálkozik lehetőség, ez azonban az infrastruktúra fejlesztését feltételezik. A Keleti Bakony kistáj 10 településéből csak a keleti részén elhelyezkedő 2 település tartozik a kistérséghez. Éghajlata mérsékelten hűvös, mérsékelten száraz. A kistáj területének legnagyobb hányadát a kistérség leggyengébb talajai fedik: extenzív gazdálkodás célterületei. Ebben a kistérségben a legkevesebb a szántó (26,2 %) kiemelkedő nagyságú az erdő (49,4 %) és a gyep (17,6 %) területe. A védett terület nagysága elenyésző. A keleti területeken 10-15 %-kal kevesebb a csapadék a nyugati vidékhez képest. Az erdőgazdálkodás mellett itt található a legtöbb kert a kistérségben. A települések egy része országos jelentőségű főút mentén érhető el. A székesfehérvári kistérségben itt e legkevesebb a vízfelszín, (0,1 %) de az Iszkaszentgyörgy melletti három halastó több, mint 90 ha. felszínű. Főbb hasznosítható nyersanyaga a bauxit. (Iszkaszentgyörgy). Az iszkaszentgyörgyi Duzzogó melletti erdő regionális jelentőségű természetvédelmi terület. A meglévő adottságokra alapozva az infrastruktúra egyidejű fejlesztésével a regionális jelentőségű turizmus színvonala emelhető.

10



A Móri árok a kistérség legkisebb kistája. Déli részének éghajlata mérsékelten hűvös, száraz. A szántó művelési ág mellett jelentős a rét-legelő aránya: 9,2 %. Talajainak fele erdő, illetve réti talaj. A táj vízbázis jellege folytán kiemelt vízminőség-védelmet igényel. A kedvező kitettségű lejtők szőlőtermesztésre alkalmasak. A székesfehérvári kistérségben itt a legnagyobb a szőlőterület aránya az összterülethez viszonyítva. (4,3 %) A területen általában a nem túl hő- és vízigényes növények számára kedvező az éghajlat. A kistáj települései jól megközelíthetőek, kultúrtörténeti és természetvédelmi értékekkel rendelkezik. A területen található az 1976-ban létesített Vértesi Tájvédelmi Körzet (e két települést azonban nem érinti). Moha térségében gyógyvíz található. Ezekre az adottságokra a kistáj többi településével egyetemben (az infrastruktúra fejlesztésével) szintén regionális jelentőségű üdülőkörzet települhet. (az országosan ismert borvidék turisztikai értéke kiemelkedő) A Lovasberényi-hát tipikusan mezőgazdasági és szántóföldi hasznosítású kistáj, déli része száraz éghajlatú. A kistájhoz tartozó két település déli elhelyezkedésű. Közigazgatási területe 6275 hektár, ebből erdőterület 1261 hektár (20,1 %). Tavai közül a pátkai halastó jelentős vízfelületű (17 ha). A Talajtípusok jelentős része csernozjom. Pátka környékén jelentősebb területet réti talaj borít. Székesfehérvár-Budapest viszonylagos közelsége jó alapot szolgál üdülési, turisztikai igények kielégítésére. Ehhez előnyösen hozzájárul a Pátka közelében létesített víztározók sora. A kistáj a Velencei-tó háttérterülete.

11



A székesfehérvári kistérség kistájainak jellemzése Ssz.

A kistáj elnevezése

A kistáj jele

Területhasznosítás

terület szántó

kert

szőlő

gyep

erdő

1.

Közép-Mezőföld

1.4.21.

1430

84,2

0,8

1,9

1,4

5,6

2.

Sárrét

1.4.23.

400

66,5

1,3

2,1

14,7

6,4

3.

Sárvíz-völgy

1.4.24.

400

74,1

0,2

0,5

7,3

5,2

4.

Kálóz-Ipari löszhátralék 1.4.32.

620

90,0

0,3

1,0

0,2

3,7

5.

Keleti-Bakony

5.1.43.

370

26,2

2,1

1,6

17,6

49,4

6.

Móri-árok

5.2.13.

100

71,5

1,5

4,3

9,2

4,0

7.

Lovasberényi-hát

5.2.33.

190

85,6

1,5

1,7

1,4

5,9

Domborzati adatok ártér, bányater. stb 0,6 0,1 Lösszel fedett hordalékkúp-síkság (29/6 település) 2,1 0,2 Központi része medencesíkság, déli része enyhén hullámos, völgyekkel szabdalt domblábi hátak sorozata (15/8 település) 5,7 2,6 Teraszos folyóvölgy (12/3 település) 0,6 0,4 Egyetlen síkság. Vízfolyások völgyei ill. szárazvölgyek taglalják (15/2 település) 0,1 0,3 500 m. tszf.-i magasság fölé emelkedő fennsíkját szerkezeti árkok, hegységperemi süllyedékek alkotják, szeizmikusan érzékeny terület. (10/2 település) 2,2 0,6 Sas-bérces szerkezetű árkos süllyedék (6/2 település), 0,8 0,2 Eróziós völgyekkel, peremsüllyedésekkel tagolt löszös hát. (10/2 település)

Magasság (tszf.m.)

vízfelszín

97-204 104-222

89-161 105-172 108-574

110-240 111-249

12


ssz.

Kistáj elnevezése


Középhőmérséklet (Co)

Csapadék, mm

Évi

vegetációs

max.

min.

évi

vegetációs

10,2-10,3 9,8-9,9 9,5-9,7

16,1-17,0

550-600

320-340

16,3-16,5

34,2 33,8 33,7

-16,0

2.

Közép-Mezőföld Dél Észak Sárrét

-165

550-580

3.

Sárvíz-völgy

9,9-10,0

16,4-16,9

34,3

-165

4. 5.

Kálóz-Ipari löszhátralék 10,0-10,1 Keleti-Bakony 9,0

17,0 15,5-16,0

33,7 32,0

-16,0 -14,0

6.

Móri-árok

9,5

16,0

33,0

-15,0

7.

Lovasberényi-hát

9,5-9,8

16,0

33,5

-16,0

1.

Fagymentes napok

Főbb talajtípusok arányai

időszak

320-340

napok száma 203 186-190 183-202

580-610

330-350

199

ápr.8-10-okt.25.

600-630 600-650 (Ny.700 felett) 550-600 (É.600650 550-600

340-360 350-400

194(200) 183-188

ápr.8.-10.-okt.20. ápr.20-okt.25.

380-400

183-188

ápr.18.-20-okt.20-25.

51% erdőtalajok 47% réti talajok

300-320

184-188

ápr.15-19.-okt.20.

88% mészlepedékes csernozjomok 4% rendzina 4% erdőtalajok

ápr.5.-okt.25. ápr.10.-13 okt. 15-20. ápr. 10.-okt.20.

91% csernozjomok 6% réti talajok 61% csernozjomok 22% síkláp 12% réti talajok 64% réti talajok 6% síkláp, csernozjom 26% 99 csernozjomok 64% rendzina 34% erdőtalajok

1.5.2. Táblázat

13


1.6.


Településszerkezet, közigazgatási rendszer

A közigazgatási tevékenységet a kistérségbe tartozó települések tekintetében – valamennyi közigazgatási ügyben – államigazgatási szervek és önkormányzati igazgatási szervek látják el. Az államigazgatási szervek vonatkozásában jellemző, hogy a Kormány irányítása alatt működő minisztériumok és országos hatáskörű szervek területi, illetőleg helyi szerveiként működnek. A területi szervek a megyénél nagyobb, illetőleg megyei illetékességű igazgatási szervezetek, míg a helyi szervek a kistérséghez közelebb álló, annak területével közel azonos működési területen látják el feladataikat. Az államigazgatási ügyekben első fokon mindig a legalsóbb szintű államigazgatási szerv jár el. Azon esetekben, ahol a kistérségi települések működési körével közel megegyező illetékességű szerv működik, úgy ezen szerv dönt, amennyiben nincs ilyen területi illetékességgel működő szerv, úgy a megyei államigazgatási szerv hozza meg a döntést. A székesfehérvári kistérségbe tartozó 17 település nem teljességgel azonos az 1996.-ban létrehozott Székesfehérvár és Vonzáskörzete Önkormányzatai Területfejlesztési Társulásával. Több település kívánt másik kistérséghez tartozni illetve ugyancsak több települést csatoltak a székesfehérvári kistérséghez más térségekből. Fejér megyén belül a kistérség lakosságszáma a Fejér Megyei összlakossághoz viszonyítva 8 % -ot képvisel. Amennyiben a megyeszékhelyet – Székesfehérvárt – is figyelembe vesszük, úgy elmondható, hogy a megye lakosságának mintegy harmada a megye ezen területén él és dolgozik. A megyei illetékességű államigazgatási szervek székhelye – egy kivétellel – Székesfehérváron van, mely így egyben a megyei közigazgatás centrumának is tekinthető. A kistérségbe tartozó egyes települések népességszámát, s közigazgatási területét az 1. számú melléklet mutatja be.

1.6.1. A megyében működő államigazgatási szervek, főbb feladat-, és hatásköreik Fejér Megyei Munkaügyi Központ Munkabiztonsági és Munkaügyi Felügyelőség A Munkaügyi Központ látja el a munkanélküliek ellátásával, s a munkanélküliség megelőzésével kapcsolatos teendőket, továbbá végzi a foglalkoztatás elősegítését szolgáló támogatások megállapítását, folyósítását, ellenőrzését, a munkaerő közvetítést és tanácsadást. A Munkaügyi Központok Kirendeltségei – melyek a lakossághoz közelebb vannak – hatáskörébe tartoznak az alábbi foglalkoztatást elősegítő támogatások: •

a munkaerőpiaci képzésben részt vevő munkanélküli személyek támogatása,

•

a munkanélküliek vállalkozóvá válásának elősegítése,

•

a foglalkoztatás bővítése,

•

a közhasznú munkavégzés,

•

a tartós munkanélküliek foglalkoztatása esetén a munkába járási, utazási költségtérítés,

•

a foglalkoztatási támogatás, 14



•

a foglalkoztatáshoz kapcsolódó járulékok átvállalása,

•

s az egészségügyi hozzájárulás megfizetéséhez nyújtandó támogatás.

A Kirendeltség feladatainak ellátása során elősegíti a megváltozott munkaképességű munkanélküliek foglalkozási rehabilitációját. A Munkaügyi Központ Kirendeltsége, melynek illetékessége a kistérségbe tartozó települések túlnyomó többségére kiterjed a Székesfehérvári székhelyű Kirendeltség, Vereb település a Gárdonyi Kirendeltség illetékességi területéhez tartozik. A Munkabiztonsági és Munkaügyi Felügyelőség a központ részeként működik, fő feladatköre az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzésre vonatkozó előírások, a foglalkoztatásra vonatkozó s a munkaügyi szabályok végrehajtásának hatósági ellenőrzése. A Felügyelőség kirendeltséggel nem rendelkezik.

Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat egészségügyi-igazgatási, közegészségügyi-járványügyi, valamint egészségvédelmi feladatokat lát el. Megyei szerveként az ÁNTSZ Megyei Intézete, városi szerveiként – a körzetre kiterjedő illetékességgel – ÁNTSZ Városi Intézetei működnek, melynek élén a városi tisztifőorvosok állnak. A Tisztiorvosi Szolgálat: •

szakhatóságként jár el az építésügyi, műszaki előírások és irányelvek, a regionális és az általános városrendezési tervek, típustervek jóváhagyásában,

•

dönt jogszabály által meghatározott új anyagok és a lakosság körében közvetlen felhasználásra kerülő cikkek előállításával, anyagok forgalomba hozatalával kapcsolatos engedélyek megadásáról,

•

közreműködik az országos fejlesztési tervek, valamint az általános érvényű hatósági előírások – szabályzatok, műszaki leírások, stb. – kiadásának előkészítésében.

Az I. fokú eljárás a Szolgálat Városi Intézetének hatáskörébe tartozik. A székesfehérvári kistérség települései a Szolgálat Városi Intézetei tekintetében meglehetősen tagolt képet mutatnak. A települések többsége az ÁNTSZ Székesfehérvári Városi Intézetéhez tartozik, a Gárdonyi Városi Intézet látja el Pátka és Vereb, míg a Sárbogárdi Városi Intézet gyakorolja az első fokú hatósági jogkört Sárosd, Szabadegyháza, Káloz, Sárkeresztúr és Sárszentágota vonatkozásában. Megyei Földhivatal Körzeti Földhivatalai A Földhivatalok a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium irányítása alatt a földügyi igazgatási tevékenység hatósági feladatainak ellátását végzik, feladatkörük a földtulajdon, földhasználat, földvédelem, földértékelés, földmérés és térképészet, továbbá az ingatlan nyilvántartási tevékenység ellátása.

15



Ezen felsorolt feladatokat néhány kivételtől eltekintve, – melyek a Megyei Földhivatal hatáskörébe tartoznak – I. fokon a Körzeti Földhivatalok látják el, a II. fokú hatósági tevékenység a Megyei Földhivatal hatáskörébe tartozik. A Megyei és a Körzeti Földhivatalok a rendelkezésükre álló adat és eszközállomány igénybevételével alaptevékenységükön kívül megrendelők részére szolgáltató tevékenységet is végezhetnek. A kistérség települései földügyi igazgatási ügyeiben a Székesfehérvári Körzeti Földhivatal az illetékes. A következőkben felsorolt államigazgatási szervek megyei, avagy nagyobb területi illetékességgel bírnak – a megye összes települése, így – a kistérség települései vonatkozásában ezen szervek rendelkeznek döntési jogkörrel. Fejér Megyei Közigazgatási Hivatal A Kormány területi államigazgatási szerve, melynek a többi államigazgatási szervtől megkülönböztető ismérve, hogy „általános hatáskörű”. Tevékenységi köre széles, egyaránt kapcsolódik az önkormányzatokhoz és a megyében székhellyel rendelkező államigazgatási szervekhez. A Közigazgatási Hivatal látja el a helyi és a helyi kisebbségi önkormányzatok törvényességiellenőrzését, I. fokú hatásköröket gyakorol – pl. kisajátítás, bányaszolgalom alapítása, külföldiek ingatlanszerzésének, bevándorlásának engedélyezése – s eljár II. fokon mindazon államigazgatási hatósági ügyekben, melyekben az I. fokú döntést a jegyző, avagy polgármester hozta és annak elbírálása nem tartozik valamely ágazati igazgatási szervhez. A Hivatal részeként működik a Megyei Gyámhivatal és a Fogyasztóvédelmi Felügyelőség. A Közigazgatási Hivatal vezetője a területi államigazgatási szervek tekintetében koordinációs, ellenőrzési, informatikai tevékenységet, valamint köztisztviselői képzést, továbbképzést szervező, összehangoló feladatokat kapott. A területi államigazgatási szervek feladataik ellátása során együttműködésre kötelezettek, e célból Megyei Államigazgatási Kollégium működik. A Kollégium megteremti azon kereteket, melyek lehetőséget és alkalmat adnak nem csak az államigazgatási szervek vezetői közötti együttműködésnek, hanem az önkormányzatokkal, területfejlesztési társulásokkal való intézményes kapcsolatfelvételekre is. Adó-és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Fejér Megyei Igazgatósága:

Az adóalanyok tekintetében ellátja az adóztatási feladatokat: az adók – általános forgalmi-, társasági-, személyi-, jövedelemadó, fogyasztási adó – megállapítását, beszedését, nyilvántartását, végrehajtását, visszatérítésüket, kiszabását, s ellenőrzését. 1999. január 1.-jei hatállyal az Igazgatóság tevékenységi köre bővült: a társadalombiztosítási járulékok beszedése, nyilvántartása és ellenőrzése feladatkörrel, melyet a Járulékigazgatóság lát el.

16



Fejér Megyei Állategészségügyi és Élelmiszer Ellenőrző Állomás:

Az Állomás látja el az állategészségügyi-irányítási, szervezési és engedélyezési feladatokat. Ügyeleti készenléti szolgálatot szervez, meghatározza a hatósági állatorvosok működési területét. Engedélyezi állatkórház, rendelő, laboratórium létesítését, az export állatrakodók létesítését és szállítóeszközök használatát, továbbá járványügyi és állathigiéniai feladatokat teljesít. Végül, de nem utolsósorban élelmiszer higiéniai és élelmiszer minőségellenőrzési tevékenységet teljesít, mely kiterjed az élelmiszer üzemek létesítési engedélyezésétől, az új élelmiszer termékek gyártmánylapjainak jóváhagyásán túlmenően a közfogyasztásra kerülő élelmiszerek minőségének hatósági ellenőrzésére. Fejér Megyei Növényegészségügyi és Talajvédelmi Állomás:

Növényvédelmi felügyelet körében ellenőrzik, hogy a termelők védekezési kötelezettségüket teljesítik-e, illetőleg szakszerű-e a növényvédőszer felhasználás, s annak forgalmazása. A talajvédelmi felügyeleti jogkör jelenti az Állomás másik fő nagy szakterületét, e körben a termőföld minőségi védelmével foglalkoznak. Engedélyezési hatáskörben eljárva engedélyezik a talajvédelmi célú kivitelező tevékenységet, a tereprendezést, mélyforgatást, szennyvíz, szennyvíziszap, hígtrágya s egyéb nem veszélyes hulladék termőföldön történő elhelyezését. Fejér Megyei Földművelésügyi Hivatal:

A Hivatal növénytermesztést érintő feladatkörében, a vetőmagtörvény előírásainak betartását ellenőrzi, s az FVM minisztérium részére 16 növényre vonatkozóan termésbecslési jelentést készít. Felméri az elemi károkat, s azok nagyságát, elbírálja a növénytermesztéshez kapcsolódó támogatásokat, kérelmeket, hiteligényeket. Működteti az agrárigazgatás körébe tartozó állami támogatási rendszereket, s ellenőrzi az állami támogatással megvalósult beruházásokat. Fejér Megyei Közlekedési Felügyelet:

Fő tevékenysége a közlekedés három alapelemére, a pályára, a közúti járműre, a közlekedő ember gépjármű vezetéssel kapcsolatos képzésére, s a vizsgáztatással kapcsolatos engedélyező és ellenőrző feladatok ellátására terjed ki. Engedélyezi a megye teljes úthálózata, bizonyos vasutak, függő-és kötélpályák építését, járművek átalakítását, járművezetői képzést végzők tevékenységét, a belföldi áru és személyfuvarozást. Végzi a közúti járművek forgalomba helyezése előtti és időszakos műszaki vizsgáztatását, a közúti járművezetők és egyéb közlekedési szakemberek vizsgáztatását. A Felügyelet a megyei gépjárműállományról és a vezetői okmányokról naprakész számítógépes nyilvántartással rendelkezik. Fejér Megyei Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság: Fejér Megyei Egészségbiztosítási Igazgatóság: Az Igazgatóságok látják el a társadalombiztosítási, nyugdíjbiztosítási, családok támogatásáról szóló jogszabályokban szabályozott ellátások megállapításával, folyósításával az egészségügyi intézmények, szolgálatok, vállalkozások finanszírozásával kapcsolatos feladatokat.

17



Központi Statisztikai Hivatal Fejér Megyei Igazgatósága:

A Központi Statisztikai Hivatal megyei illetékességű területi szerve a Fejér Megyei Igazgatóság. A KSH éves központi munkatervben jelöli meg az országos adatgyűjtések, összeírások lebonyolítását, melyeken túlmenően az Igazgatóság folyamatos feladata a gazdálkodó szervezetek egységes statisztikai számjelének kiadása, az adatszolgáltatói regiszterek kialakítása, közlése, a társadalmi-gazdasági jelenségek folyamatos elemzése, s a felhasználók folyamatos tájékoztatása. Közép-Dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség:

A Felügyelőség működési területe: Fejér, Tolna és Veszprém megye, Siófok város és körzete, valamint a teljes Balaton víztest. A Felügyelőségnek kell közreműködnie a Balaton és a Velencei-tó vízminőségének megóvása, ökológiai védelme érdekében. A környezetvédelemről szóló törvény, s a végrehajtási jogszabályok alapján feladata különösen, hogy: engedélyezi a környezet használatát, minősíti az anyagokat, termékeket és technológiákat környezetvédelmi szempontból, engedélyezi forgalomba hozatalukat és alkalmazásukat, szervezi a környezeti károk elhárítására irányuló tevékenységet. Közép-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság:

Működési területe országunk öt megyéjét érintve kiterjed Fejér megye teljes területére. Az Igazgatóság működési területén vízgazdálkodási és vízügyi szaktevékenységet lát el, s I. fokú vízügyi hatósági jogkört gyakorol. E körben ellenőrzi a vízfelhasználókat, vízügyi létesítményeket üzemeltetőket, vezeti a vizikönyvet, nyilvántartja a vízhasználókkal összefüggő jogokat és kötelezettségeket. Gazdálkodik a vízkészletekkel, dönt elosztásáról, gondoskodik az ivóvízbázisok megóvásáról. Az állami tulajdonban lévő vizek és vizi létesítmények tekintetében kezeli – fenntartja, üzemelteti, fejleszti – a kizárólagos állami tulajdont, működteti az árvízvédelmi létesítményeket. Végzi a vízminőségi kárelhárítást. Az Igazgatóság területén 3 megye tekintetében egy-egy szakaszmérnökség végzi az operatív tevékenységet, melyek a megyeszékhelyeken találhatók. Közép-Dunántúli Regionális Idegenforgalmi Bizottság Titkársága:

Feladata, hogy a Regionális Idegenforgalmi Bizottság tevékenységéhez kapcsolódva ellássa a regionális idegenforgalmi állami feladatokat a nemzeti turizmuspolitika célkitűzéseihez igazodva. Főként közreműködői, együttműködési feladatokat lát el a régió turizmuspolitikájának, turizmusfejlesztési koncepciójának tervei kialakításának érdekében. Területi Műszaki Biztonsági Felügyelet:

Az Országos Műszaki Biztonsági Felügyelet 10 területi államigazgatási szerve egyikeként Fejér és Veszprém megyére kiterjedően látja el feladatait. Hatáskörébe tartozik a nyomástartó edények, gőzkazánok, gáz-és olajtüzelő berendezések, veszélyes folyadék tároló tartályok – benzinkutaktól a stratégiai kőolaj készlet tárolóig – valamint a villamos berendezések hatósági felügyelete. A műszaki felügyelet kiterjed az engedélyezéstől az ellenőrzésig, valamint folyamatos időszakos vizsgálatokból áll.

18



Fejér Megyei Területi Államháztartási és Közigazgatási Információs Szolgálat (TÁKISZ): A Belügyminisztérium irányítása alatt működik, fő feladata a Fejér megyében működő önkormányzatok és általuk fenntartott intézmények – közel 600 költségvetési egység – költségvetési terveinek, beszámolóinak összesítése s azok alapján a Belügyminisztérium és a Pénzügyminisztérium részére a pénzügyi tájékoztatók továbbítása. A Szolgálat az informatikai rendszerére építve a személyi adat és lakcímnyilvántartás országos rendszerében gyűjti és feldolgozza a megyében történt változásokat, információs kapcsolatot tart fen az önkormányzatok és a BM.Központi Nyilvántartó és Választási Hivatalban kezelt országos adatbázis között. Végül, de nem utolsó sorban a Szolgálat ellátja a személyi nyilvántartásra építve a választások és népszavazások előkészítésének szakmai feladatait. 1.6.2. Önkormányzati igazgatási szervek Az előbbiekben bemutatott államigazgatási szervek az ágazatukon belül egymással aláfölérendeltségi, – szigorú hierarchikus – kapcsolatban működnek, végső soron valamennyi államigazgatási szerv a Kormány alárendeltségében látja el feladatkörét. A közigazgatási szervek másik csoportját az önkormányzati igazgatási szervek alkotják, melyek általános megfogalmazással polgármesteri hivatalok, s melyek egyúttal mellérendeltségi kapcsolatban állnak. A kistérségbe tartozó települések önálló polgármesteri hivatalt tartanak fenn, kivéve Füle és Jenő Önkormányzatait melyek körjegyzőséget működtetnek. A polgármesteri hivatalok – illetőleg a körjegyzőség – feladata az önkormányzat működésével, valamint az államigazgatási ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos ügyek ellátása. Az önkormányzati kötelező és önként vállalt feladatkör sokrétűségéből adódik azon követelmény, hogy a település lakosságát érintő ügyekben azon igazgatási szerv döntsön, rendelkezzen hatáskörrel, mely a lakossághoz legközelebb áll. Önkormányzati feladat többek között a helyi közszolgáltatások szervezése, a településfejlesztés, a településrendezés, az épített és természeti környezet védelme, a vízrendezés és csapadékvíz elvezetés, a csatornázás, a köztemetők, a helyi közutak és közterületek fenntartása, a köztisztaság és településtisztaság biztosítása. Feladatként látják el a helyi energiaszolgáltatásban való közreműködést és a foglalkoztatás megoldásának segítését. Kötelező minden önkormányzat számára az óvodai nevelésről, az általános iskolai oktatásról, az egészségügyi és szociális alapellátásról, valamint a gyermek és ifjúságvédelmi feladatokról való gondoskodás. Minden önkormányzat számára kötelező a helyi közösségi színtér és a könyvtári szolgáltatás igénybevételének biztosítása. A kistérségi települések önkormányzatai kötelesek gondoskodni a fenti feladatkörről. A tekintetben, hogy milyen módon valósítják meg a rájuk rótt feladatkört már döntési lehetőségekkel rendelkeznek. Önállóan, saját intézmény fenntartásával is gondoskodhatnak erről, de más települési önkormányzatokkal is társulhatnak, továbbá szolgáltatókkal, vállalkozókkal polgári jogi szerződés keretében megállapodhatnak a feladat megvalósításáról.

19



A felsorolt feladatok mindegyikéhez kapcsolódik hatáskör, melyek egy részét a képviselőtestület gyakorolja, ez esetben a polgármesteri hivatalt előkészítő szerepkör illeti meg. Az ügyek más része államigazgatási hatósági ügy, melyben döntésre a jegyző, körjegyző jogosult. A jegyző sajátos, kettős szerepkörű köztisztviselő, aki vezeti a polgármesteri hivatalt – illetőleg a körjegyzőség élén áll –, ezen vezetői szerepkörében ellátja az önkormányzati, helyi ügyek szakszerű előkészítését, ugyanakkor államigazgatási hatósági ügyekben – pl.: anyakönyv, szabálysértés, birtokvédelem, építésigazgatás, gyámügy, stb. – ő rendelkezik döntési jogkörrel. A települési jegyzőket azonos feladat-és hatáskör illeti meg, kivéve a kiemelt szakértelmet igénylő egyes gyámügyi és építésigazgatási ügyeket, melyek tekintetében a jogszabály a városi jegyzők részére telepített hatáskört. A települési önkormányzatok polgármesteri hivatalai és a körjegyzőség adatait a 3. számú melléklet részletezi. Gyámhivatalok A „gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról” szóló 1997:XXXI. tv. a gyermekvédelmi és gyámügyi hatósági jogkörök vonatkozásában megosztotta a hatáskört a települési önkormányzatok jegyzői és a városi polgármesteri hivatalok keretében működő gyámhivatalok között. A gyermekek védelmével kapcsolatos azonnali segítségnyújtás a jegyző hatáskörében maradt, míg a bonyolultabb, szakszerű ügyintézést igénylő ügyek a városi gyámhivatalok hatáskörébe kerültek. A kistérség települései tekintetében három gyámhivatal jogosult eljárni. A települések Székesfehérvári Városi Gyámhivatal illetékessége alá tartozik. Polgárdi Városi Gyámhivatal jár el Kőszárhegy, Polgárdi, Füle, Jenő tekintetében, míg a Gárdonyi Városi Gyámhivatal illetékességi körébe tartozik Vereb település. Kiemelt építésügyi hatóságok Az 1998. január 1.-jén hatályba lépett „épített környezet alakításáról és védelméről” szóló 1997:LXXXVIII.tv. szintén hatásköri megosztást végzett a települési önkormányzatok jegyzői és a városi önkormányzati jegyzők között. Az elvi építési, az építési, a bontási, a használatbavételi és fennmaradási engedélyezési, továbbá az ezekkel összefüggő ellenőrzési és kötelezési ügyekben I. fokon a városi önkormányzat jegyzői járnak el. Minden további építésigazgatás körébe tartozó hatósági ügyben az I. fokú jogkört a települési önkormányzatok jegyzői látják el. Kiemelt építésügyi hatóságként 16 kistérségi település tekintetében Székesfehérvár Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala jár el. Polgárdi Város Polgármesteri Hivatala látja el Jenő, Kőszárhegy és természetesen Polgárdi tekintetében a feladatkört, Gárdony Város

20



Polgármesteri Hivatala illetékes mint kiemelt építésügyi hatóság Vereb településen keletkező építésügyi bonyolultabb ügykörökben. A kiemelt építésügyi hatóságok és az érintett gyámhivatalok felsorolását szintén a 3. számú melléklet rögzíti.

21


1.7.


Demográfiai helyzet és folyamatok

Ellentétben az országos demográfiai folyamatokkal, a Székesfehérvári kistérség 17 településének népessége 1990 és 2002 között összességében 4,31%-kal emelkedett. Ugyanakkor pl. Füle, és a térség nagyvárosának, Székesfehérvár megyei jogú városnak a népessége csökkent az említett időszakban. (1.4.1. Táblázat) A természetes demográfiai folyamatok főbb jellemzői a Székesfehérvári kistérségben az alábbiakban foglalhatók össze: A természetes szaporodás és a vándorlás összesített adatai 1990-2001 Település

Csór Füle Iszkaszentgyörgy Jenő Kőszárhegy Lovasberény Moha Nádasdladány Pátka Polgárdi Sárkeresztes Sárkeszi Sárszentmihály Szabadbattyán Urhida Vereb Zámoly Kistérség: Székesfehérvár Fehérvárral együtt

Természetes szaporodás ill fogyás 1990-2001, / fő -57 -35 -59 -8 -7 -176 -38 -46 -46 -429 -5 -13 -41 10 -6 -16 -45 -1017 -51 -1068

Természetes szaporodás ill fogyás 2001 ezrelékében -34,42 -40,09 -33,97 -6,42 -5,63 -63,95 -93,83 -24,74 -27,28 -67,96 -3,26 -23,94 -14,48 2,21 -3,77 -20,83 -20,23 -30,11 -0,49 -7,80

Vándorlás Vándorlás különbözete 1990- különbözete 2001 2001 ezrelékében 303 -1 399 97 300 283 108 203 90 959 336 81 369 639 490 -2 295 4949 -2561 2388

182,97 -1,15 229,71 77,79 241,35 102,83 266,67 109,20 53,38 151,91 219,18 149,17 130,34 141,40 307,98 -2,60 132,64 146,51 -24,85 17,45

1.7.1. Táblázat Forrás: KSH Csökkent a kistérségben a természetes szaporodás illetve mivel negatív, összességében 30 ezrelékes adatról van szó, így fogyásról beszélhetünk. A folyamat súlyos következményeire mutat az a tény, hogy az adat 10 éves változást mutat, tehát stabil folyamatnak tekinthető (1.7.1. Táblázat) A természetes szaporodás egyenlege negatív a kistérségben. Megállapítható tehát, hogy az 1990-2001 közötti népességnövekedés a pozitív vándorlási egyenleg eredménye, amely kiegyenlítette a negatív természetes szaporodási egyenleget és

22



népességnövekedést eredményezett, nyilvánvaló összefüggésben a térség gazdasági fejlődésével. (1.7.2. és 1.7.3. Grafikonok)

M oh a

1200 1000 800 600 400 200 0 -200 -400 -600

Természetes szaporodás ill fogyás 1990-2001, / fő

U rh id a Ve re b

Népesedési folyamatok az egyes településeken 1990 és 2001 között

Vándorlás különbözete 1990-2001

1.7.2. Grafikon Forrás: KSH A kistérség egészének meghatározó népesedési folyamatai 1990-2001 4949 5000 Természetes szaporodás ill fogyás 1990-2001, / fő

4000 3000 2000

Vándorlás különbözete 1990-2001

1000 0 -1000

-1017

-2000

23



Az elnéptelenedéssel leginkább veszélyeztetett település a kistérségben Lovasberény és Polgárdi, (Hiba! A hivatkozási forrás nem található.fikon)

Székesfehérvár szaparodási és vándorlási adatai grafikonon 1990-2001 0 1 -500

-1000

-1500

-2000

Vándorlás különbözete 1990-2001 Természetes szaporodás ill fogyás 1990-2001, / fő

-2500

-3000

1.7.4. Grafikon Forrás: KSH Megfigyelhető, hogy a kistérség népessége az elmúlt időszakban (1990-2001) nőtt, miközben Székesfehérvár lakónépessége csökkent. Ezt a folyamatot két tényező is magyarázza: • •

A megyeszékhelyen az elmúlt időszakban nem történt jelentős lakásépítés, így a munkaerő-növekedés a vonzáskörzetben realizálódott. A magas ingatlanárak és az életmód változtatás miatt sokan a vonzáskörzetben vásároltak vagy építettek családi házakat és innen ingáznak be a munkahelyükre.

24


1.8.


Agrárstruktúra és gazdasági szerkezet 1.8.1. Használt mezőgazdasági terület szerkezete, földminőség földhasználati zónarendszere

A földterület és a földminőség jellemző adatait kistérségi szinten összesítve a 1.8.1. Táblázat tartalmazza a területileg illetékes KSH és Földhivatal adatainak felhasználásával. A kistérség mezőgazdasági területének megoszlása művelési ágak szerint Megnevezés Szántó Kert Gyümölcsös Szőlő Gyep (rét) Gyep (legelő) Mg. terület

Terület (ha) Szfv.nélkül Szfvár Mindössz. 54820 8672 63492 1036 158 1194 240 449 689 271 4 275 2336 182 2518 8806 1140 9946 67509 10605 78114

Mg. terület megoszlása % Szfv.nélkül Szfvár Mindössz. 81,20 81,77 81,28 1,53 1,49 1,53 0,36 4,23 0,88 0,40 0,04 0,35 3,46 1,72 3,22 13,04 10,75 12,73 100,00 100,00 100,00

1.8.1. Táblázat Forrás: KSH, 1995 A székesfehérvári kistérségben kimagaslóan magas a szántóterület aránya a mezőgazdasági területhez viszonyítva: 81,2 %, de nem éri el a megyei 84 %-ot. Nagyon alacsony a gyümölcsös és a szőlőterület aránya: 0,4-0,4 %, a kert művelési ág ugyanakkor 1,53 %-os részarányt képvisel. Előbbi két művelési ág aránya jelentősen elmarad a megyei értékektől, 0,7 % és 1,2 %, míg a kert részesedése megközelítően azonos (1,47 %) Említést érdemel, hogy Székesfehérvár külterületén jelentős nagyságú gyümölcsösök találhatók; összességében 449 ha-on. Jelentős a gyepterület (rét, legelő) részesedése (16,5 %) mely szintén magasabb a megyei értéknél. A kistérség használt mezőgazdasági területének földminőségét a főbb művelési ágak (szántó, kert, gyümölcsös, szőlő, gyep) vonatkozásában minőségi osztályok szerint, településenként részletesebben is megvizsgáltuk. Az összevont táblázatban bemutatjuk, hogy az említett művelési ágak területének milyen a minőségi osztályok szerinti megoszlása, mivel a művelési ágváltozások – különösen a szántó és a gyep művelési ág esetében – majd elsődlegesen a VI.-VII.-VIII. minőségi osztályokat, tehát a legrosszabb adottsági területeket érintik.

25



A mezőgazdasági terület főbb művelési ágainak megoszlása minőségi osztályok szerint Székesfehérvárral együtt Művelési ágak Szántó Kert Gyümölcsös Szőlő Gyep (rét) Gyep (legelő) Mg. terület

Terület 1.min. o. 2.min. o. 3.min. o. 4.min. o. (ha) Terület % Terület % Terület % Terület % 63492,0 999,4 1,28 6536,9 8,37 12392,0 15,86 20727,4 26,53 1194,0 0,0 0,00 0,0 0,00 0,0 0,00 0,0 0,00 688,8 0,0 0,00 0,6 0,00 161,4 0,21 403,3 0,52 274,2 0,0 0,00 0,0 0,00 1,9 0,00 25,2 0,03 2518,2 0,0 0,00 27,9 0,04 136,6 0,17 494,4 0,63 9946,4 209,8 0,27 1150,0 1,47 2810,9 3,60 3388,0 4,34 78113,6

Művelési Terület ágak (ha) Szántó 63492,0 Kert 1194,0 Gyümölcsös 688,8 Szőlő 274,2 Gyep (rét) 2518,2 Gyep,(legelő) 9946,4 Mg. terület 78113,6

1209,2

1,55

7715,4

9,88 15502,8 19,85 25038,3 32,05

5.min. o. 6.min. o. 7.min. o. Terület % Terület % Terület 13773,3 17,63 6586,2 8,43 2077,2 0,0 0,00 0,0 0,00 0,0 93,0 0,12 30,5 0,04 0,0 190,8 0,24 53,0 0,07 3,3 556,0 0,71 621,6 0,80 634,6 1763,5 2,26 613,1 0,78 11,1 16376,6 20,97 7904,4 10,12 2726,2

8.min. o. % Terület 2,66 399,4 0,00 0,0 0,00 0,0 0,00 0,0 0,81 47,0 0,01 0,0 3,49 446,4

% 0,51 0,00 0,00 0,00 0,06 0,00 0,57

1.8.2. Táblázat Forrás: KSH, 1995 (Székesfehérvárral együtt) A település szintű kimutatásból kiemelendő, hogy a gyengébb földminőségi osztályok nagyobb aránya szántó esetében a dombsági településekre; a kistérség nyugati részén fekvő kistájak településeire és a Sárvíz-völgye által érintett települések egy részére jellemző. Ezeken a településeken a szántóföldi mezőgazdasági hasznosítás egyre inkább visszaszorul a későbbiekben. A szántóterület födminőségét elemezve megállapítható, hogy a használt területen belül 11,3 % gyenge minőségű, VI-VII-VIII minőségi osztályokba tartozik, tehát ekkora területen (6200 ha) indokolt a művelési ág változtatás. A leggyengébb földminőségi osztályok magas aránya miatt kiemelkedő települések az alábbiak: -

Moha:

55,4 %

-

Iszkaszentgyörgy: 38,1 %

-

Pátka:

31,3 %

-

Szabadbattyán:

25,6 %

-

Sárszentmihály:

24,9 %

-

Jenő:

24,2 %

Ezen településeken felül kell vizsgálni a művelési ágak szerkezetét.

26



A szántóterület minőségének elemzésére az aranykorona értéket használjuk. A kistérségi települések szántóterültének átlagos aranykorona értékét a 1.8.3. Táblázat mutatja be. Szántóterület átlagos AK értéke 1998, Székesfehérvári kistérség Település Csór Füle Iszkaszentgyörgy Jenő Kőszárhegy Moha Nádasdladány Pátka Polgárdi Sárkeresztes Sárkeszi Sárszentmihály Szabadbattyán Úrhida Vereb Átlak AK érték Székesfehérvár Átlak AK érték

Aranykorona 14,04 26,41 18,79 25,14 28,90 17,25 26,22 21,26 26,04 26,92 26,85 20,24 24,16 25,59 27,71 25,72 26,02

1.8.3. Táblázat Forrás: Fejér Megyei Földhivatal Megállapítható, hogy a kistérség átlagos AK értéke 26,04, amely meghaladja a megyei átlagot. (24,5) Legmagasabb az AK érték Kálóz, Aba és Kőszárhegy településeken, míg a legalacsonyabb Csór és Moha térségében. Az agrár-alkalmassági és a környezet-érzékenységi értékszámok egyesítésével a GATE-KTI , MTA-TAKI és az FVM (egyéb intézmények, minisztériumok stb. bevonásával) előállította, kidolgozta Magyarország területeinek zonációs alaptérképét. A mezőgazdasági termelésre való alkalmasság megítélésében 15 mutatót (domborzati, talaj és klímaparamétereket) használtak a környezeti érzékenységet 13 mutató (élővilág, talaj, víz) alapján értékelték, az Európai Unióban alkalmazott elvek, illetve térinformatikai megoldások szerint. A kistérség területének mezőgazdasági alkalmasságát vizsgálva megállapítható, hogy 85,2 %a kiváló adottságú, agrár-alkalmassági értékszáma nagyobb, vagy egyenlő mint az országos átlag! A kistérség területének 2,4 %-a agrár-alkalmassági értékszáma nem éri el az országos átlag 80 %-át. (3. térkép: Termőföld minősége az agráralkalmassági értékszám alapján) A Zonális Agrárkörnyezeti Program célterületeit elemezve (6. térkép: Zonális agrárkörnyezeti programok célterületei) megállapítható, hogy a kistérség területének 34,9 %-a nem célterület. A fennmaradó 65,1 % terület célterület: a talaj, az élővilág és a víz védelemre szorul! Az előzőekben említett 28 mutató egybevetése alapján az alábbi zónák kerültek behatárolásra:

27



•

agrártermelési meghatározottságú területek (intenzív termelési célú hasznosításra javasolt zónák),

•

kettős meghatározottságú területek (extenzív termelési célú hasznosításra javasolt zónák),

•

védelmi meghatározottságú területek (védelmi zónák).

Az említett zónalehatárolások a kistérség vonatkozásában is elkészültek. 4. térkép: Javaslat a három kategóriás földhasználati zónarendszer kialakítására) A környezeti és természeti adottságok figyelembe vételével és agrár-környezetvédelmi és termelés-fejlesztési szempontból is a három típusú földhasználat kialakítása a célszerű. 1)

Agrártermelési meghatározottságú terület a székesfehérvári kistérségben 68866 ha. nagyságú, a termőterület 79,5 %-a. Ez a terület intenzív hasznosításra alkalmas. Agrárgazdasági szempontból ezek a legértékesebb területek, mert itt a legkedvezőbb a ráfordítások hatékonysága és a korlátozó tényezők előfordulása a legkisebb. Legjellemzőbb kistájai; Közép-Mezőföld jelentős része, Sárrét déli fele. A terület legnagyobb részének az agráralkalmassági mutatója, termőképessége az országos átlagot meghaladja. A CORINE Land Cover felszínborítási adatbázisa alapján leképzett kistérségi felszínborítás kistérségi térképről megállapítható, hogy ezeken a területeken a legkisebb az erdő- és a gyepterület. Ez valószínűleg a jövőben is így marad, de a véderdők (talajvédő gyepek) szerepe felértékelődik ezeken a kistájakon. (7. térkép: A kistérség felszínborítási jellemzői, 8. térkép: A kistérség felszínborítási jellemzőinek megoszlása) Gyümölcstelepítésre leginkább alkalmas terület: Nádasdladány és Jenő térségében található.(5. térkép: Gyümölcstelepítésre alkalmas területek aránya)

2)

A kettős meghatározottságú területek 16666 hektárt ölelnek fel a kistérségben (19,2 %). A térképen megállapítható, hogy az extenzív hasznosításra alkalmas területek részben elszórtan, részben összefüggő nagy területet képezve a védelmi zónák peremén, a védelmi zónák körül helyezkednek el. Legjellemzőbb kistája a Sárvízvölgy, a Sárrét Észak-Nyugati része, Keleti-Bakony. A terület jelentős része a termőhelyi adottságok miatt csak extenzív hasznosításra alkalmas, a másik része a védelmi zónák puffer területe.

3)

A környezetérzékenységi meghatározottságú területek foltokban helyezkednek el a kistérségben, leginkább a Keleti Bakony és a Sárvíz-völgy kistájra jellemzően. Mezőgazdasági és erdészeti hasznosításuk erősen korlátozott. (árutermelő területként nem vehetők számításba) 1.8.2. Használt mezőgazdasági terület gazdaságszerkezeti alakulása

A gazdálkodó szervezetek és az egyéni gazdálkodók által használt terület művelési ágak szerinti aránya óriásit változott. Míg 1994-ben az összes mezőgazdasági használt terület 71,87

28



% volt gazdálkodó szervezetek használatában és 28,13 %-a az egyéni gazdálkodók kezelésében, addig ez az arány 1998-ra 44,72, illetve 55,28 %-ra változott. A kistérségben a strukturális megoszlást 1998-ban a következő táblázat mutatja: Strukturális megoszlás 1998 Megnevezés szántó kert gyümölcsös szőlő gyep Mg-i terület

Gazdálkodó szervezetek ha % 25522 86 36 0 2953 28597

46,5 6,5 52,5 0 39,0 44,7

Egyéni gazdaságok ha 29329 1245 33 216 4621 35444

Összesen ha

% 53,5 93,5 47,5 100,0 61,0 55,2

54851 1331 69 216 7574 64041

1.8.4. Táblázat Forrás: Fejér Megyei Agrárkamara 1998. A szántóterület vonatkozásában az egyéni gazdaságok használati részaránya (53,5 % meghaladja a megyei átlagot (41 %). A gyepterület 61 %-án (a megyei érték 52 %) magántermelők gazdálkodnak, s meghatározó jelentőségű, hogy a kert, gyümölcs szőlő terület zöme szintén egyéni használatban van. 1.8.3. Üzemi szerkezet 1.8.3.1.

Mezőgazdasági vállalkozások

A kistérségben közel 200 mezőgazdasági vállalkozás található. Ezeknek több, mint 4/5-e egyéni vállalkozás (161 db.), mely a megyei vállalkozók 14 %-a. Az 1000 lakosra jutó mezőgazdasági egyéni vállalkozók vállalkozók számát 1994. és 1997. években 1.15.2. Táblázat tartalmazza. A két év összehasonlításából kitűnik, hogy az egyéni vállalkozók száma jelentősen nem változott, a kistérségben átlagosan 3,7 egyéni mezőgazdasági vállalkozás jut 1000 lakosra. Legmagasabb e mutató értéke Aba, Csősz és Soponya, a legalacsonyabb Füle, Nádasdladány, Úrhida településeken. A 37 gazdasági szervezet közül legtöbb a megyei adatokhoz hasonlóan a kft-k és a mezőgazdasági szövetkezetek száma. Itt található a megyei mezőgazdaság szervezeteinek 25 %-a. A legtöbb mezőgazdasági vállalkozást Aba, Polgárdi és Szabadbattyán településeken regisztrálták. A megyei struktúrához képest megállapítható, hogy magasabb a mezőgazdasági szövetkezetek és gazdasági társaságok aránya, mely a nagyobb szervezettségre utal. A kistérség azon településein viszont, ahol magas az őstermelői szám, ott általában kevés a gazdasági szerveződések száma igen nagy szükség van az együttműködések kialakítására. (Kálóz, Jenő, Sárkeresztúr, Sárkeszi).(1.8.5. Táblázat) 29



Mezőgazdasági vállalkozások száma 1998 Település Aba Csór Csősz Füle Iszkaszentgyörgy Jenő Káloz Kőszárhegy Moha Nádasdladány Pátka Polgárdi Sárkeresztes Sárkeresztúr Sárkeszi Sárosd Sárszentágota Sárszentmihály Seregélyes Soponya Szabadbattyán Szabadegyháza Tác Úrhida Vereb Összesen Székesfehérvár Mindösszesen

Kft. Rt. Szöv. Kkt. Bt. Gsz.össz. Egyéni Összesen 4 3 7 32 39 0 1 1 1 1 6 7 1 1 1 2 1 1 2 6 8 0 2 2 1 1 11 12 0 3 3 1 1 3 4 1 1 2 1 3 0 3 3 2 1 1 4 14 18 1 1 2 2 4 0 13 13 0 3 3 1 2 3 6 9 1 1 2 4 6 1 1 4 5 2 2 4 12 16 2 1 3 10 13 3 4 1 8 9 17 1 1 5 6 3 1 4 6 10 0 0 0 4 4 19 1 16 1 37 161 198 30 3 2 12 47 105 152 49 4 18 1 12 84 266 350

1.8.5. Táblázat Forrás: Gazdálkodó szervezetek KSH, Egyéni gazdaságok Fejér Megyei Agrárkamara Megjegyezhető ugyanakkor, hogy a mezőgazdasági szervezetek jelentős része Székesfehérvár körzetére koncentrálódik, mely azonban nem tárgya vizsgálódásunknak. 1.8.3.2.

Őstermelők megoszlása

A mezőgazdasági szervezetek és az egyéni mezőgazdasági vállalkozók mellett a kistérségben 6386 ember foglalkozik valamilyen szinten mező- és erdőgazdálkodással. Az őstermelők jelentős része azonban tisztviselői őstermelő adózási okok miatt, illetve szociális őstermelő. Ez utóbbi réteg bérkiegészítésként önellátás céljából, illetve kényszerfoglalkoztatásként űzi ezt a tevékenységet, s ők azok akik hosszú távon el fogják veszteni ezt a lehetőséget. Valódi őstermelőnek csak mintegy 5-10 % számít.

30



Az 1000 lakosra jutó őstermelő 123 a kistérségben, míg a megyei átlag 72 fő. A kistérség településein tehát komoly gondot jelent a mezőgazdasági foglalkoztatottság és az alacsony jövedelmezőség. Kiemelkedően magas ez a mutató a kistérség déli elmaradott településein, amelyek legveszélyeztetebbek a mezőgazdasági megélhetés szempontjából. (Kálóz 330, Sárszentágota 224, Soponya 212). Legalacsonyabb az északi településeken Csór (48), Iszkaszentgyörgy (46) környékén. Kistérségi összehasonlítást végezve megállapítható, hogy a két elmaradott déli kistérség (sárbogárdi, enyingi) után a vizsgált területen a legtöbb az őstermelők száma, mely megoldásra váró probléma. Őstermelők száma 1000 lakosra 1998 Település Aba Csór Csősz Füle Iszkaszentgyörgy Jenő Káloz Kőszárhegy Moha Nádasdladány Pátka Polgárdi Sárkeresztes Sárkeresztúr Sárkeszi Sárosd Sárszentágota Sárszentmihály Seregélyes Soponya Szabadbattyán Szabadegyháza Tác Úrhida Vereb Összesen Székesfehérvár Mindösszesen Megye összesen

Népesség Őstermelők száma 4142 1513 1057 852 1585 1182 2494 1214 402 1792 1643 6022 1473 2309 506 3274 1382 2647 4224 1785 4383 2276 1524 1330 812 51823 106217 158040 426644

619 73 198 149 73 232 822 88 25 93 200 456 99 293 48 400 310 154 703 379 316 160 199 180 117 6386 2538 8924 30631

Őstermelők száma 1000 lakosra 149 48 187 175 46 196 330 72 62 52 122 76 67 127 95 122 224 58 166 212 72 70 131 135 144 123 24 56 72

1.8.6. Táblázat Forrás: Fejér Megyei Agrárkamara

31


1.8.3.3.


Regisztrált gazdaságok száma

Az FVM Fejér Megyei Földművelésügyi Hivatala által regisztrált termelőket mutatja a következő táblázat, összevetve a településeken tevékenykedő összes mezőgazdasági termelő számával: Lakosság Mg. vállalk. Őstermelő Összesen Regisztrált Reg/1000 lak. Aba 4142 39 505 544 257 62 Csór 1513 1 41 42 22 15 Csősz 1057 7 153 160 50 47 Füle 852 2 136 138 9 11 Iszkaszentgyörgy 1585 8 53 61 17 11 Jenő 1182 2 146 148 14 12 Káloz 2494 12 700 712 140 56 Kőszárhegy 1214 3 51 54 20 16 Moha 402 4 25 29 8 20 Nádasdladány 1792 3 58 61 5 3 Pátka 1643 3 146 149 66 40 Polgárdi 6022 18 198 216 110 18 Sárkeresztes 1473 4 73 77 10 7 Sárkeresztúr 2309 13 226 239 100 43 Sárkeszi 506 3 35 38 20 40 Sárosd 3274 9 310 319 64 20 Sárszentágota 1382 6 258 264 95 69 Sárszentmihály 2647 5 107 112 33 12 Seregélyes 4224 16 641 657 157 37 Soponya 1785 13 296 309 87 49 Szabadbattyán 4383 17 193 210 103 23 Szabadegyháza 2276 6 152 158 60 26 Tác 1524 10 159 169 35 23 Úrhida 1330 0 115 115 16 12 Vereb 812 4 51 55 20 25 Összesen 51823 208 4828 5036 1518 29 Település

1.8.7. Táblázat Forrás: Fejér Megyei Földművelésügyi Hivatal 1999. év folyamán, a kistérségben 1518 termelő regisztráltatta magát, mely az összes termelő (5036) 30 %-a. Valószínűsíthető azonban, hogy a hiányzó 70 % az őstermelői körből kerül ki, akik nem meghatározóak a mezőgazdasági termelés szempontjából. Legalacsonyabb szintű a regisztráltság Nádasdladány, Sárkeresztes, Csősz településeken (3, 7, 11/1000 lakos) legmagasabb Aba (62), Sárszentágota (69) és Káloz (56) településeken. 1.8.3.4.

Regisztrált gazdaságok mérete

A regisztrált gazdaságok számának méret szerinti megoszlását mutatja az alábbi táblázat:

32



A Fejér Megyei Földművelésügyi Hivatal által regisztrált szántó Település

Aba Csór Csősz Füle Iszkaszentgyörgy Jenő Káloz Kőszárhegy Moha Nádasdladány Pátka Polgárdi Sárkeresztes Sárkeresztúr Sárkeszi Sárosd Sárszentágota Sárszentmihály Seregélyes Soponya Szabadbattyán Szabadegyháza Tác Úrhida Vereb Összesen

Reg. Termelő 257 22 50 9 17 14 140 20 8 5 66 110 10 100 20 64 95 33 157 87 103 60 35 16 20 1518

Reg. Szántó

5395 481 949 2333 359 96 2899 236 108 16 1883 2918 2946 1675 287 1691 688 2349 2664 1428 3591 1841 478 110 288 37709

x=<1

db 25 1 8 1 1 2 7 0 0 3 4 6 4 7 6 4 21 5 4 4 11 0 10 4 14 152

% 9,73 4,55 16,00 11,11 5,88 14,29 5,00 0,00 0,00 60,00 6,06 5,45 40,00 7,00 30,00 6,25 22,11 15,15 2,55 4,60 10,68 0,00 28,57 25,00 70,00 10,01

1<x=<2

3<x=<5

5<x=<7

7<x=<10

10<x=<20

db % 23 8,95 0 0,00 3 6,00 0 0,00 0 0,00 4 28,57 23 16,43 0 0,00 1 12,50 0 0,00 1 1,52 3 2,73 0 0,00 6 6,00 0 0,00 5 7,81 7 7,37 1 3,03 12 7,64 5 5,75 4 3,88 0 0,00 2 5,71 1 6,25 0 0,00 101 6,65

db 22 0 3 0 1 1 19 4 0 1 21 41 0 12 0 7 13 3 23 12 11 18 4 2 0 218

db 39 1 1 0 0 0 16 4 0 0 1 17 0 7 1 4 7 3 18 10 10 10 3 2 0 154

db 76 1 4 0 2 0 33 6 0 0 3 24 0 21 2 12 18 3 34 19 15 22 4 4 3 306

db 63 7 14 4 3 5 33 9 5 1 5 22 3 30 7 22 21 13 55 32 31 13 4 4 1 407

% 8,56 0,00 6,00 0,00 5,88 7,14 13,57 20,00 0,00 20,00 31,82 37,27 0,00 12,00 0,00 10,94 13,68 9,09 14,65 13,79 10,68 30,00 11,43 12,50 0,00 14,36

% 15,18 4,55 2,00 0,00 0,00 0,00 11,43 20,00 0,00 0,00 1,52 15,45 0,00 7,00 5,00 6,25 7,37 9,09 11,46 11,49 9,71 16,67 8,57 12,50 0,00 10,14

% 29,57 4,55 8,00 0,00 11,76 0,00 23,57 30,00 0,00 0,00 4,55 21,82 0,00 21,00 10,00 18,75 18,95 9,09 21,66 21,84 14,56 36,67 11,43 25,00 15,00 20,16

% 24,51 31,82 28,00 44,44 17,65 35,71 23,57 45,00 62,50 20,00 7,58 20,00 30,00 30,00 35,00 34,38 22,11 39,39 35,03 36,78 30,10 21,67 11,43 25,00 5,00 26,81

1.8.8. Táblázat Forrás: Fejér Megyei Földművelésügyi Hivatal A kistérség összes gazdaságainak számát tekintve megállapítható, hogy mintegy 17 %-uk az 1-2 ha területtel, 44 %-uk. 3-10 ha területtel, 27 %-uk 10-20 ha területtel rendelkezik. Fentiekből adódik, hogy rendkívül kevés a komolyabb egységnek minősülő 20 ha feletti területnagyságú gazdaság, mintegy 12 %. Ha gazdasági méretűnek a 10 ha feletti területeket tekintjük, elmondható, hogy a gazdaságok 39 %-a tartozik e kategóriába, míg 61 %-uk versenyesély nélkül használja területét. Igen magas a rendkívül kisméretű gazdaságok száma Nádasdladány, Jenő, Sárszentágota, Sárkeresztes településeken.

33


1.9.


Termékszerkezet 1.9.1. Növénytermelés

A kistérségben a szántóföldi növénytermesztés követi a nagyüzemek vetési struktúráját. Legjelentősebb az őszi búza, kukorica, napraforgó, az őszi árpa, tavaszi árpa, triticale, a lucerna és a silókukorica termesztése. A főbb szántóföldi növények vetésterületének szektoronkénti megoszlását a 1.9.1. Táblázat mutatja %-ban: Megnevezés Őszi búza Rozs Triticale Őszi árpa Tavaszi árpa Zab Kukorica Cukorrépa Napraforgó Őszi káposztarepce Burgonya Lucernaszéna

Gazdasági társaságok 69,0 41,5 58,2 70,3 60,6 82,5 40,1 56,2 66,5 66,8 18,0 52,0

Egyéni gazdálkodók 31,0 58,5 41,8 29,7 39,4 17,5 59,9 43,8 33,5 33,2 82,0 48,0

1.9.1. Táblázat Forrás: Fejér Megyei Agrárkamara 1997. Az őszi búza a napraforgó valamint az őszi káposztarepce területének 2/3 részét a gazdasági társaságok vetik el míg a kukorica és a burgonya vetésterületében az egyéni gazdaságok dominálnak (60 illetve 82 %). A mezőföldi kistájak a térség kifejezetten jó adottságú területei, ahol a szántóföldi növénytermesztés, ezen belül a gabonatermesztés dominál. A gazdasági szervezetek szántóföldi vetésszerkezetét, valamint a használt gyepterületet mutatja az 1.9.2. Táblázat.

34



Főbb szántóföldi növények nagyüzemi vetésszerkezete Megnevezés Terület ha Az összes terület %-ában Búza 9951 41,17 Hibrid kukorica vetőmag 30 0,12 Kukorica (hibrid vetőmag nélkül) 4542 18,79 Őszi árpa 1124 4,65 Tavaszi árpa 775 3,21 Rozs 11 0,05 Zab 21 0,09 Triticale 595 2,46 Cirok (mag) 3 0,01 Kanárimag (kanáriköles, fénymag) 45 0,19 Borsó összesen 328 1,36 Szójabab 70 0,29 Napraforgómag 3472 14,36 Repcemag összesen 40 0,17 Mustármag 264 1,09 Olajretekmag 66 0,27 Silókukorica 992 4,10 Csalamádé ( borsós, napraforgós is) 145 0,60 Őszi takarmánykeverék 15 0,06 Tavaszi takarmánykeverék 58 0,24 Egyéb szálastakarmány zölden 10 0,04 Lucerna 1275 5,27 Baltacímszéna 13 0,05 Lédús takarmányok 2 0,01 Sárgarépa 30 0,12 Petrezselyemgyökér 10 0,04 Zöldborsó szemes 235 0,97 Csemegekukorica 30 0,12 Egyéb zöldség 20 0,08 Összesen

24172

Gyep ( használt)

1522

1.9.2. Táblázat Forrás: KSH, 1998 (Székesfehérvárral együtt) A gabonafélék aránya 70,5 %, ebből 41 %-ot az őszi búza 19 %-ot a kukorica, a többi 10,5 %ot az egyéb gabonafélék képviselik. Az ipari növények közül kiugróan magas a napraforgó vetésterületi aránya: 14,5 %. Ugyanakkor megfigyelhető a munkaigényes ágazatok hiánya. Az intenzívebb, magasabb élőmunka igényű növények köre – alacsony vetésszerkezeti arány mellett – meglehetősen változatos. Közülük jelentősebbek a hibridkukorica, a borsó, a mustár, olajretek stb. A tényleges gyepterülethez képest rendkívül alacsony a használt gyepterület nagysága.

35



A természeti adottságok kiválóak a kistérségben, a gabonafélék és egyéb növények vetőmagjainak előállítására. A tulajdonváltozások, a területi szétaprózottság, az izolációs távolságok betartása azonban komoly gondot okoz, melyek megoldása perspektivikus ágazattá léptetheti elő. A burgonyatermesztés és vetőgumó-előállítás kistérségi központja Kisláng és környéke. A termesztés aránya jelentősen visszaesett, pedig a „kislángi burgonya” megyei specifikumként emlegetett. A szántóföldi zöldségtermesztés Székesfehérvár környékére (Aba) és a kistérség déli részére (Sárszentágota) összpontosul, de a benne rejlő területi és piaci (városellátó övezet) lehetőségek kihasználatlanok. Szintén alacsony a gyümölcs művelési ág aránya a termesztési adottságokhoz képest. Meghatározó területei a komoly ültetvényes hagyományokkal rendelkező Aba-Bodakajtor, Tác, Seregélyes. Meglehetősen alacsony az ellenőrzött biotermesztés, valamint a gyógynövény-előállítás aránya melyek az e célra megfelelő területeken, munkalehetőséget biztosíthatnak a jövőben. A szőlő ültetvények területe a kistérségben elhanyagolható, hiszen nincs a környéken jellegzetes borvidék. Jelentősebb bortermő helyei: Seregélyes és környéke, ahol a szőlőkataszter szerinti I. és II. osztályú határrészek területe 213 ha. 1.9.2. Állattenyésztés, állatállomány Az állatállomány fajok, települések, valamint termelői szektorok közötti megbontását az alábbi táblázatok tartalmazzák. 1998-ban csak összesített – gazdálkodó szervezetek és egyéni gazdaságok együtt - adatok állnak rendelkezésre. Állatállomány nagysága, Székesfehérvári kistérség

Település Aba Csór Csősz Füle Iszkaszentgyörgy Jenő Káloz Kőszárhegy Moha Nádasdladány Pátka Polgárdi Sárkeresztes Sárkeresztúr

Egyéni gazdaságok 1994 Juh Anyajuh Sz.marha Tehén Sertés Anyakoca T. süldő Ló Kecske Baromfi 3240 2710 84 25 2333 210 105 58 12 17318 418 316 46 39 688 29 3 15 31 15243 213 162 50 33 1445 114 10 49 11 8052 31 11 18 9 486 24 15 5 5 6196 49 14 125 33 518 23 7 19 26 4622 20 2 69 13 1367 80 92 23 6 6915 86 29 273 78 2545 223 26 123 34 20248 23 3 9 4 460 30 16 79 3527 4 6 2 197 17 4 3 13 2002 11 18 13 610 28 28 12 13 8350 263 255 31 15 869 42 2 9 34 9187 59 28 158 77 1287 87 11 46 36 24494 12 8 14 7 520 48 8 11 3 6151 382 253 38 28 1335 117 26 37 50 13604

36


Település Sárkeszi Sárosd Sárszentágota Sárszentmihály Seregélyes Soponya Szabadbattyán Szabadegyháza Tác Úrhida Vereb Összesen

Település Aba Csór Csősz Füle Iszkaszentgyörgy Jenő Káloz Kőszárhegy Moha Nádasdladány Pátka Polgárdi Sárkeresztes Sárkeresztúr Sárkeszi Sárosd Sárszentágota Sárszentmihály Seregélyes Soponya Szabadbattyán Szabadegyháza Tác Úrhida Vereb Összesen Egyéni gazdaságok 1994 Gazdasági szervezetek 1994 Összesen 1994


Egyéni gazdaságok 1994 Juh Anyajuh Sz.marha Tehén Sertés Anyakoca T. süldő Ló Kecske Baromfi 1521 1341 250 98 314 18 3 16 9 19570 167 115 80 46 1736 171 9 60 46 31211 72 56 98 51 1152 144 10 54 21 8927 26 5 253 102 1108 62 22 5 9483 736 604 76 21 3315 272 46 79 30 107166 141 71 114 69 1583 123 7 33 19 14256 293 200 156 73 1507 100 22 70 14 15554 441 283 140 22 1161 103 53 45 19603 317 257 56 34 1127 110 29 3 9748 8 9 2 685 37 10 13 6 16598 63 30 20 6 491 23 8 13 4984 8596 6753 2191 900 28839 2235 444 863 564 403009

Juh

Gazdasági szervezetek 1994 Anyajuh Sz.marha Tehén Sertés Anyakoca 1475 560 5766 423

T. süldő 424

Ló 3

Kecske

Baromfi

1000 1

18

72

69

667

200

2628

322

858 591 638

355 237 309

226 370

27

3333

1238

6215 1746 1445 660

575 175 100 76

888

788

906

788

7562

2899

19128

8596

6753

2191

900

906

788

7562

9502

7541

9753

22

3

4 2

25185

40

2 3

1767

486

18

0

26185

28839

2235

444

863

564

403009

2899

19128

1767

486

18

0

26185

3799

47967

4002

930

881

564

429194

37


Település Aba Csór Csősz Füle Iszkaszentgyörgy Jenő Káloz Kőszárhegy Moha Nádasdladány Pátka Polgárdi Sárkeresztes Sárkeresztúr Sárkeszi Sárosd Sárszentágota Sárszentmihály Seregélyes Soponya Szabadbattyán Szabadegyháza Tác Úrhida Vereb Összesen 1998 Összesen 1994 Székesfehérvár 1998 Mindösszesen 1998

Juh 1500 800 250 10

150 260

1000 310 50 700 40 500 3400 510 350 65 9895 9502

9895


Egyéni gazdaságok és gazdálkodó szervezetek 1998 Anyajuh Sz.marha Tehén Sertés Anyakoca T. süldő 1000 1957 1204 8728 868 400 48 43 250 30 120 55 21 650 70 10 7 140 15 60 38 480 40 50 11 780 32 920 290 6950 340 25 3 1210 85 680 320 180 10 70 24 12 690 24 220 835 355 825 44 4610 2335 1450 110 75 26 160 5 1000 30 30 600 200 140 235 164 1300 109 50 240 160 2500 330 500 30 12 1600 120 15 655 349 710 32 300 3000 2557 16700 1560 2150 130 65 2900 260 110 38 4210 185 250 95 23 2900 290 200 1015 242 1950 112 21 5 280 31 30 293 188 380 20 6445 15203 8498 58523 4922 0 7541 9753 3799 47967 4002 930

6445

2310 17513

1017 9515

6440 64963

456 5378

0

Ló 144 40 54 12 17 86 9 2 6 19 12 5 20 12 60 22 16 175 45 55 127 22 7 8 975 881 6 981

Kecske

11

11 564

Baromfi 10000 9000 45000 3900 7500 3800 17000 3200 500 20000 7500 22250 1000 3000 25600 8000 5000 46650 15000 35000 25000 30000 18000 9900 3700 375500 429194

910000 11 1285500

1.9.3. Táblázat Forrás: 1994 évi adat KSH, 1998 évi adat Fejér Megyei Agrárkamara A kistérségben a szarvasmarha állomány 1994-hez képest 1998-ra 40 %-kal, a sertéslétszám 18 %-kal növekedett, míg a baromfi állomány közel 15 %-kal csökkent. A szarvasmarha állomány azonban 40 %-kal a sertéslétszám 18 %–kal növekedett míg a bafomfi állomány közel 15 %-kal csökkent. A szarvasmarha állomány a megyei összlétszám 1/5-e, melynek 80 %-át gazdasági szervezetek, s 20 %-át egyéni gazdaságok istállózzák. A legjelentősebb szarvasmarha tartó települések Polgárdi, Aba, Seregélyes. Itt tartják a kistérség szarvasmarha állományának 65 %-át. A kistérségek adatait összehasonlítva megállapítható, hogy jelentősen növekedett a marhatartási kedv a székesfehérvári kistérségben, viszont csökkent a Sárbogárdiban. Sertéstartás tekintetében megállapítható, hogy a kistérség meghatározó jelentőségű, hiszen a megye sertésállományának 27 %-a található itt, melynek 60 %-a az egyéni gazdálkodók tulajdonában van. 38



A legjelentősebb sertéstartó települések: Seregélyes, Aba, Káloz és Szabadbattyán, ahol a kistérség sertésállományának közel 2/5-e található. (20910 db). A sertéstartás tehát láthatóan az abraktakarmány előállító Mezőföldre összpontosul. A baromfiállomány nagysága 1998-ban 375500 db. mely a megye baromfiállományának ≈ 20 %-a, ennek meghatározó része egyéni gazdálkodók tulajdonában van. A legjelentősebb baromfitartó települések: Csősz, Tác, Soponya, mely szintén az abraktermelő ágazatok elsődlegességét mutatja. A juhállomány 9895 db. mely a megyei létszám 18 %-a. A juhtartók 90 %-a az egyéni termelők közé tartozik. A kistérségben az állomány 1994-hez képest 1998-ra gyakorlatilag nem változott. Legjelentősebb a juhállomány Soponya, Aba és Sárkeresztúr térségében. A lótartási kedv növekedett a kistérségben 1994-hez képest mintegy 10 %-kal. A megye lóállományának 34 %-át istállózzák a kistérségben, melynek meghatározó része szintén a magántermelők kezében van. (1.9.4. Táblázat) Állatállomány megoszlása gazdálkodási formák között (1994.) Szarvasmarha Sertés Juh Baromfi Ló

Gazdasági szervezetek (%) 78 40 10 20 2

Egyéni gazdálkodók (%) 22 60 90 80 98

1.9.4. Táblázat Forrás: KSH 1994.

39



1.10. Kedvezőtlen adottságú területek Kedvezőtlen domborzati adottságok A vizsgált kistérségben nincs kedvezőtlen domborzati adottságú terület. Elnéptelenedéssel veszélyeztetett területek Demográfiai szempontból három hátrányos helyzetű település található (Füle 28,1 Soponya 35,7 Seregélyes 54,2), ahol a népsűrűség kevesebb az országos átlag 50 %-nál. Halmozottan hátrányos területek Szintén az előbb említett három település tekinthető halmozottan hátrányos helyzetűnek, ahol a talaj termékenysége is gyenge és az elnéptelenedés veszélye is fennáll. Fenti területek a kistérség teljes közigazgatási terültének (90500 ha) mintegy 16 %-át teszik ki (14768 ha). E területek támogatásának célja: •

a mezőgazdasági földhasználat fenntartása a táj értékeinek és az életképes vidéki közösségek megőrzése érdekében

•

a fenntartható mezőgazdasági rendszerek megőrzése és támogatása

•

környezetvédelmi követelmények biztosítása

40



1.11. Mezőgazdasági termelés és értékesítés 1.11.1. Hozamok, termelési érték A növénytermelés termelési értékével kapcsolatos statisztikai adatsorunk meglehetősen hiányos. Így csak a nagyüzemi szántóföldi növénytermesztés (főbb szántóföldi növények) hozamaiból tudunk termelési értéket képezni, mely 1.911 millió Ft. A nagyüzemi szántóföldi növénytermesztés termelési értéke Megnevezés

Összes termés Ért. Átlag ár Ft/t Termelési érték to Ft

Búza Hibrid kukorica vetőmag Kukorica (hibrid vetőmag nélkül) Őszi árpa Tavaszi árpa Rozs Zab Triticale Cirok (mag) Kanárimag ( kanáriköles, fénymag) Borsó összesen Szójabab Napraforgómag Repcemag összesen Mustármag Olajretekmag Silókukorica Csalamádé ( borsós, napraforgós is) Őszi takarmánykeverék Tavaszi takarmánykeverék Egyéb szálastakarmány zölden Lucernaszéna Baltacímszéna Lédús takarmányok Sárgarépa Petrezselyemgyökér Zöldborsó szemes Csemegekukorica Egyéb zöldség Összesen Gyep

45294 105 30549 5385 2806 32 85 1751 3 90

15917 94038 14236 13606 23140 0 26000 12182 0 47718

720944598 9873990 434895564 73268310 64930840 0 2210000 21330682 0 4294620

1179 171 6224 5 351 92 31722 1740

35196 0 50014 26000 84262 111891 2000 0

41496084 0 311287136 130000 29575962 10293972 63444000 0

338 1065 10 3887 22 26 2280 13 843 369 1324

0 0 0 7940 0 0 13696 34231 41340 16000 15650

3501

6947

0 0 0 30862780 0 0 31226880 445003 34849620 5904000 20720600 1911984641 24321447

1.11.1. Táblázat Forrás: KSH, 1998 (Székesfehérvárral együtt) Az állattenyésztés és az ültetvények árbevételét kistérségre sajnos nem sikerült lebontani.

41



Úgyszintén megbízható források, kimutatások hiányában nem tudjuk hitelt érdemlően bemutatni a családi gazdaságok, KSH adatszolgáltatásra nem kötelezett őstermelők, mezőgazdasági vállalkozók stb. által előállított termelési értéket. Az agrárgazdasághoz szervesen kapcsolódó élelmiszerfeldolgozás, fafeldolgozás termelési értéke sem állapítható meg kistérségi szinten. Szakértők mértékadó becslése szerint a kistérség agrárgazdasága kb. 10 milliárd Ft termelési értéket állít elő. 1.11.2. Mezőgazdasági termelés szerepe, jelentősége A kistérség mezőgazdaságának produkcióját becsült adatok alapján 7 milliárd 213 millió Ft-ra tehetjük. Ezen adatok információ hiányában az élelmiszeripari üzemeket nem tartalmazzák. Székesfehérvár Kistérség Gazdasági szervezetek Egyéni vállalkozók + őstermelők Összesen: Székesfehérvár gazdasági szervezetek Székesfehérvár egyéni vállalkozók + őstermelők Székesfehérvár összesen: Mindösszesen: Gazdasági szervezetek foglalkoztató száma Egyéni vállalkozók száma Őstermelők száma Összesen: Székesfehérvár gazdasági szervezetek foglalkoztató száma Székesfehérvár egyéni vállalkozók száma Székesfehérvár őstermelők száma Székesfehérvár összesen: Mindösszesen:

Nettó árbevétel (eFt) 6948947 265000 7213947 3904336 239000 4143336 11357283 Foglalkoztatottság (fő) 629 163 6386 7178 1870 103 2538 4511 11689

Az adatok összefoglalásaként megállapítható, hogy a kistérség mezőgazdasága mintegy 7,2 milliárd forint értéket állít elő évente és mintegy 750- 800 fő és családja megélhetésének közvetlen forrása, illetve az őstermelők, kistermelők révén mintegy 20000 családtag megélhetését segíti közvetve.

42



1.12. Erdősültség és jellemzőinek területi elhelyezkedése, erdőgazdálkodás, erdőgazdasági termékek feldolgozása A megye erdőterületének (52.578 ha; 1997.) csak 13,0 %-a (6843 ha) tartozik a kistérséghez! (Ez a területi arány Székesfehérvár figyelembevételével 14,7 %-ra módosul). Az erdőterület mértékét (az erdő- és a közigazgatási terület hányadosaként) az erdősültségi % jelzi. Jelenleg ez az átlagmutató Fejér megyében kerekítve 12 %-os, a Közép-Dunántúli régióban 21,4 %, míg az országos erdősültség 18,5 %-os. Magyarország erdőgazdasági tája, tájegységei (I-VI. terjedően) közül a kistérségben nagyrészt a VI. (Nagyalföld) és kis részben a IV. (Dunántúli Középhegység) tájcsoport a meghatározó. Erdősültség a székesfehérvári kistérségben Település Aba Csór Csősz Füle Iszkaszentgyörgy Jenő Káloz Kőszárhegy Moha Nádasdladány Pátka Polgárdi Sárkeresztes Sárkeresztúr Sárkeszi Sárosd Sárszentágota Sárszentmihály Seregélyes Soponya Szabadbattyán Szabadegyháza Tác Úrhida Vereb Összesen Székesfehérvár Mindösszesen

Terület (ha) Erdőterület (ha) Erdősültség % 8805 525,0 6,0 4149 377,9 9,1 1711 40,4 2,4 3032 798,2 26,3 2627 237,5 9,0 556 0,0 0,0 4779 277,6 5,8 590 13,4 2,3 988 38,9 3,9 2635 444,9 16,9 4038 572,7 14,2 7216 67,0 0,9 2327 149,4 6,4 4675 264,6 5,7 1479 117,0 7,9 4812 319,6 6,6 4550 582,7 12,8 3740 293,8 7,9 7819 341,6 4,4 4996 277,0 5,5 3366 100,1 3,0 4164 263,0 6,3 4669 405,5 8,7 725 2,0 0,3 2232 332,8 14,9 90680 6842,6 7,5 17089 107769

879,3 7721,9

5,1 7,2

1.12.1. Táblázat Forrás: Állami Erdészeti Szolgálat, 1990.

43



A székesfehérvári kistérség erdősültsége csak 7,5 %-os, mindössze 1/3-a a régió átlagának. A Mezőföldi részen a legmagasabb Füle és Sárszentágota erdősültsége (26,3 és 12,8 %) míg a Dunántúli-Középhegység lábánál Nádasdladány, Pátka és Vereb településeken a legmagasabb. (16,9 %, 14,2 % és 14,9 %) A kistérség egyetlen településen sem haladja az erdőnagyság az 1000 ha-t. Legnagyobb erdőterülettel Füle, Sárszentágota, Pátka és Aba rendelkezik. Az erőgazdálkodás kiemelése mind területi aránya, mind pedig fakitermelési és különösen védelmi funkciója okán egyaránt indokolt. Valamennyi elemzés, és statisztika a kistérséghez tartozó teljes községhatárokra készült. Az erdőtelepítések – a jövőben is, sőt egyre inkább – nagy része különleges (védelem stb.) célt szolgál. Jelenleg is Fejér megye erdőinek 43 %-a különleges rendeltetésű. A különleges rendeltetésen belül az erdők védelmi (pl. földvédelmi) célja Fejér megyében nagy arányú: 28 %. Ez háromszorosa az országos átlagnak (9,5 %). A hegyvidéki meredek területeken a vízerózió, a mezőföldi szélerózió elleni védekezés a meghatározó. (legnagyobb veszélyforrás) Az agrárátalakulás, a vidék (rurál szféra) fejlesztésében fontos szerep jut az erdőgazdálkodásnak pl. az élelmiszertermelés mérséklése miatt a felhagyott, a felszabaduló termőföld alternatív hasznosításának egyik lehetséges útja azok beerdősítése. De a meglévő erdőkkel és azok minőségi fejlesztésével növelhető az erdő immateriális szolgáltatása (védelmi, szociális, közjóléti stb.) amely iránt megnőtt a társadalmi igény. Az erdőtelepítési programokat a termőhelyi adottságok (célnak leginkább megfelelő fafajok figyelembevételével kell kidolgozni). Fejér megyében a 16-18 %-os erdősültség elérése tűnik reálisnak (ez kb. 70.000 ha), a székesfehérvári kistérségben mintegy 10-11 % lehet. (9. térkép: Erdőtelepítésre figyelembe vehető területek) Az erdőtelepítésre javasolt terültek közül a legfontosabb Sárszentágota (közel 1000 ha), Sárkeresztúr (562 ha), Aba (382 ha) és Soponya (193 ha-on) a Közép-Mezőföld térségében, valamint Csór (380 ha-on) és Iszkaszentgyörgy (274 ha-on) a Keleti-Bakony kistáján. A tulajdonviszonyok alakulására jellemző, hogy Fejér megyében és így a székesfehérvári kistérségben is az összes erdőterületből várhatóan csak 25 % kerül magántulajdonba. Az erdőgazdálkodás korábban jellemzően nagybirtok keretében folyt, alig van hagyománya a kisterületű paraszti erdőbirtokoknak. Összesítve megállapítható, hogy a kistérség területének közel 71 %-a szántó (CORINE Land Cover), s ez jelentősen nem fog változni; a véderdők jelentősége a jövőben meghatározó lesz. A környezet kiegyensúlyozó hatása, az élővilág megőrzése, az időjárás szélsőségeinek kiegyenlítése és tájesztétikai okból is szükséges lenne a gyenge minőségű szántó és gyepterületek erdősítése. Ugyanígy megoldandó feladat a túl nagy területű táblák megszakítása erdősávokkal, erdőfoltokkal. Ugyanakkor ez az élelmiszer termelés mérséklésével felszabaduló termőföld hasznosításának egyik alternatívája. Az erdőgazdasági termékek feldolgozását elemezve megállapíthatjuk, hogy Fejér megyében a VADEX (Mezőföldi) erdőgazdaság két üzeme pl. 30-35 ezer m3 feldolgozói kapacitással rendelkezik és átlagosan csak 60 %-ban tudják kihasználni.

44



A feldolgozott alapanyag zöme 3 fafajból tevődött össze (cser, akác és nyár). Az anyag vásárlása más megyékből és nemcsak a Dunántúlról, hanem pl. a kunsági erdőgazdaságoktól is történik és ezektől biztosított a jövőben is az alapanyag beszerzése. Az üzemek főleg csomagoló anyagot, fűrészárut és tovább feldolgozott apróbb választékokat állítanak elő. A továbbiakban újabb kapacitásokra vonatkozó igény nem merült fel, viszont a műszaki fejlesztés már elengedhetetlen. A két (Fejér, Komárom-Esztergom) megyében volumenében elég fafeldolgozó kapacitás van. Többet, továbbiakban nem célszerű létesíteni. Saját alapanyagánál ugyanis jóval több kapacitása van ennek a térségnek, ill. a két utóbbi megyének. Viszont a legtöbb üzem korszerűsítésre szorul. Ez szükséges a minőségileg jobb termék előállításához, a piacképesebb produktum létrehozásához. Egyes üzemek eladhatók is. A külföldi tőke invesztálásra is mutat hajlandóságot (pl. elég nagy érdeklődés van a német vállalkozók részéről, amelyre a relatíve olcsóbb alapanyag és munkaerő inspirálja őket).

45



1.13. Az élelmiszeripar, élelmiszeripari kapacitások térbeni elhelyezkedése A kistérség élelmiszeriparát mind ágazati eloszlás, mind pedig méret tekintetében a sokszínűség jellemzi. A kistérségben 1998-ban 65 élelmiszeripari feldolgozó üzemet tartottak nyilván. A 1.13.1. Táblázat kiolvasható, hogy bor-, a cukor-, a dohány-, a gabona-, a halfeldolgozó ipar nincs jelen a kistérségben, illetve Székesfehérváron található, mely pl. gabonaipar szempontjából elegendő a kistérség számára. A legtöbb a szesz az üdítő és a húsiparban tevékenykedő feldolgozó üzemek száma. Az élelmiszer előállító helyek közül 5 nagyüzemnek, 4 középméretűnek, de a többség 55 kisüzemnek tekinthető. A nagyüzemek az üdítő-, illetve szesziparban míg a kisüzemek inkább a sütőipariban és húsfeldolgozásban működnek. A térbeli elhelyezkedésre szintén a Székesfehérvár környéki orientáció figyelhető meg, illetve már régebben meglévő nagyüzemekre alapulva fejlődött ki a feldolgozóipar. A legtöbb élelmiszeripari üzem Polgárdiban található, ugyanakkor a kistérségre jellemző az alapanyag-termelés és a feldolgozás egyenlőtlen aránya.

46



Élelmiszeripari kapacitások térbeli elhelyezkedése Település

Iparág bar

Aba Csór Csősz Füle Iszkaszentgyörgy Jenő Káloz Kőszárhegy Moha Nádasdladány Pátka Polgárdi Sárkeresztes Sárkeresztúr Sárkeszi Sárosd Sárszentágota Sárszentmihály Seregélyes Soponya Szabadbattyán Szabadegyháza Tác Úrhida Vereb Összesen Székesfehérvár Mindösszesen

bor

cuk

doh

éde

gab

hús

hűt

hal

Össz kon

növ

sör

süt

szt

1

sze

tej

2

üdi

egy

1 1

2 2 1

1 4

1

1

1

1 1

1 1

1

1

1

1 2 1 2

1 1 1

2

1

1

1 1 1 2

1

1 2

1 1

1

1

1

2 1 2

1

2 3 5

0 1 1

0 2 2

0 0

4 5 9

0 7 7

8 4 12

1 1 1

2 4 6

0 0

1 7 8

1 4 5

2 2 4

5 14 19

1 1 2

19 3 22

1 2

1 3 4

1 13 11 24

6 5 11

Kapacitás

.

1

4 1 0 2 2 0 2 0 5 2 1 10 2 1 1 5 1 2 6 5 6 4 2 0 1 65 76 141

4 1

2

3

0

2 2 2 4 2 1 9 1 1 1 3

1

1 1

1 1

2 6 4 6 1 2 1 55 39 94

1

1 3

4 26 30

5 10 15

1 1 2

1.13.1. Táblázat Forrás: Fejér Megyei Állategészségügyi és Élelmiszer Ellenőrző Állomás Jelmagyarázat: 3 Jelentős kapacitású üzem, 2 Közepes kapacitású üzem, 1 Kiskapacitású üzem, 0 Jelenleg nem termelő üzem.

47



Baromfi- és készítmények A baromfi-feldolgozás új ágazat a kistérségben, létrejötte, fejlesztése kedvező, mert bővíti a foglalkoztatási lehetőséget, segíti a helyi baromfitartás elterjedését, növekedését. Gondot jelent a keletkezett hulladékok környezetvédelmi szempontból is elfogadható kezelése. Édesipar A kisméretű üzemek elsősorban a helyi lakosság ellátását célozzák. Ez az ágazat a munkanélküliség terheinek csökkentésében jelentős szerepet játszik. Szükséges a minőségbiztosítási rendszerek elterjesztése ezen kisüzemek körében is. Húsipar, húskészítmények Fejér megyére jellemző, hogy húsipari termékekből külső ellátásra szorul. Az állatállomány nagysága és fejlesztésének indokoltsága ugyanakkor lehetőséget adna az állati termék feldolgozás bővítésére is. A húsiparban nem működik jelentős nagyüzem, a vidéki kisüzemek főként a vidék tőkehúsellátását szolgálják, viszont a városok ellátását már nem a megye húsipara biztosítja. Hűtőipar A kistérségben található a megye két hűtőipari nagyüzemének egyike, mely ISOminőségbiztosítási rendszert működtet. A Mezőföldi Erdő- és Vadgazdaság Soponyai Vadfeldolgozó Üzeme szárnyas, apró és nagyvadak exportorientált feldolgozását végzi. A gyümölcs ágazatban viszont hiányzik a feldolgozó és hűtőkapacitás. Konzervipar Mindössze egy kisüzem folytat konzervipari tevékenységet, ugyanakkor mind a kistérség zöldség, mint pedig gyümölcstermelésben komoly előrelépést jelentene ezen ágazat helyi fejlesztése, az áruházláncok ellátása megyén belül előállított termékekkel. Sütőipar Az iparág kisüzemi jellegű, helyi ellátásra törekedne, aránylag szűk termékskálával. A sütőipari kisüzemeknek problémát jelent megfelelni az élelmiszerhigiéniai és minőségi követelményeknek. Szeszipar A legtöbb üzem ebben az iparágban található melyek jelentős részét a szeszfőzdék jelentik. Egy szeszipari nagyüzem a Szabadegyházai Hungrana Kft. birtokában van. Üdítő italgyártás A megyében található két jelentős ásványvíz üzem közül az egyik ebben a kistérségben működik. A Mohai Ágnes ásványvíz az Előre Mg. Szövetkezet állítja elő, melynek jelentős

48



marketing tevékenységre van szüksége ahhoz, hogy a külföldiekkel szemben a versenyhátrány csökkenjen. Egyéb élelmiszertermékek Ebben a csoportban meg kell említeni a Hungrana Kft-t Szabadegyházán, mely folyékony cukrot és dextrózt állít elő.

49



1.14. Agrárgazdasági összefoglaló elemzés •

A megyeinél kedvezőbb termőhelyi adottságok, főként a szántóföldi növénytermesztésre. A mezőgazdaságban hasznosított terület 81 %-a a kistérség teljes területének 60,5 %-a szántó, míg a megyei átlag 56,5 %. Magas a szántóterület aranykorona értéke, 26,04 %.

•

Kiemelkedő a gabona, ezen belül a búza és a kukorica vetésterület 64 %-a, mely a jövőben is meghatározza a kistérség mezőgazdaságát! Lehetőséget ad a Mezőföldnek, mint tradícionális búzatermesztő területnek és az abraktakarmányt fogyasztó állattenyésztési ágazatok fejlesztésére.

•

A földhasználatot természeti adottságok nem korlátozzák, de a környezeti szempontból veszélyeztetett területeken környezetkímélő földhasználatot kell megvalósítani (ld. térképek, pl.: Sárvíz-völgye, Sárrét).

•

Szántóföldi zöldségtermesztés, a kertészet és a gyümölcstermesztés hagyományai, melyben rejlő lehetőségek kihasználatlanok (ld. térkép.: Aba, Nádasdladány, Jenő) – gyümölcstelepítésre javasolt területek.

•

A kertészeti, a gyógynövénykultúrák, a hajtatott zöldségek termelése és feldolgozása nagy élőmunka igényénél fogva jelentős számú fő- és mellékállás lehetőségét hordozza.

•

Jelentős méretű kihasználatlan gyep- és legelőterületek megléte, ahol extenzív állattartás feltételei adottak. Az igen gyenge minőségű gyepterületek esetében művelési ág változás is indokolt (erdősítés). (9. térkép: Erdőtelepítésre figyelembe vehető területek)

•

Különleges adottságú termőhelyek megléte, a tájtermelés megvalósítása (pl. hagyományos burgonya termesztő övezet Kisláng és környéke.

•

Vetőmag és vetőgumó termesztésnek optimálisak a feltételei, így ez az ágazat komoly perspektívikus lehetőséget hordoz magában.

•

Előny a kistérség megyei, központi fekvése, a város közelsége, cél a város-ellátó övezet jobb kihasználása (zöldség, gyümölcs ellátás és feldolgozó kapacitás bővítés kisüzemi szinten).

•

Zöldség és gyümölcstermesztés, feldolgozás, értékesítés az együttes fellépés érdekében Termelési és Értékesítési Szervezetek létrehozása (TÉSZ).

•

Szarvasmarha, sertéstartás hagyományai a kistérségben, a megye sertésállományának 30 % itt található, fejlesztését az abraktakarmány előállító növénytermesztési ágazatok indokolják.

•

Több vállalkozói méretű 50 ha-nál nagyobb magángazdaság megléte.

•

Jelentős a még többlábon álló mezőgazdasági szervezetek száma (22) melyek képesek a kistermelők integrálására (a megye nagyüzemeinek ¼-e).

•

Jelentősen gyarapodott a mezőgazdasági vállalkozások közepes méretű gazdasági társaságok, főként kft-k, bt-k, száma.

50



•

A Sárrét és a Sárvíz-völgy tájvédelmi körzet jelentős értékkel rendelkezik, melyek megőrzésére az érintett települések együttműködésére, környezetkímélő mezőgazdasági technológiák, értékmegőrző mezőgazdaság elterjesztése szükséges. (6. térkép: Zonális agrárkörnyezeti programok célterületei)

•

A Sárrét vidékén magas a vadállomány nagysága, a vadgazdálkodás és feldolgozás, mint komoly exportágazat feltétlenül fejlesztendő.

•

A kistérségben 543 ha az öntözésre berendezett terület nagysága, mely a Galya patak meder szabályozásával, lehetőségeinek kihasználásával fokozható.

•

Az élelmiszeripari termelési érték fokozásának lehetősége a nagymennyiségű alapanyag-előállításban a meglévő kihasználatlan feldolgozói kapacitásokban és a belső fogyasztás várható növekedésében rejlik.

•

A termőhelyi lehetőségekhez képest alacsony a zöldségtermesztés és gyümölcstermesztés mértéke. Veszélyként jelentkezik, fejlesztés hiányában, hogy a vetésszerkezet eltorzul, illetve EU-tagként ezen ágazatok már nem fejleszthetők.

•

A gabonatermelő ágazatok gyenge jövedelmezősége, a nagyobb előmunka-igényű szántóföldi növények alacsony részesedése a vetésterületből, valamint egyes településeken a nem megfelelő minőségű területen végzett szántóföldi termesztés túlsúlya megkövetel egy mérsékelt struktúra váltást. Ha ez nem következik be, nem tudunk a mezőgazdaság jövedelmezőségén javítani. (10. térkép: Gyeptelepítésre figyelembe vehető területek)

•

Biotermesztés, gyógynövénytermesztés, egyéb alternatív kultúrák alacsony aránya, melyek fejlesztése munkalehetőséget biztosítana.

•

Élelmiszer-feldolgozás – aránytalanság tapasztalható az alapanyag-előállítás és a helyi feldolgozás között, így a feldolgozottsági fok alacsony színvonala miatt csekély a hozzáadott érték mértéke. Az élelmiszeripar a megyeszékhelyre koncentrálódik.

•

Magas a kisméretű 10 ha alatti területtel rendelkező gazdaságok száma (61 %) melyek birtok koncentráció nélkül nem tudják felvenni a versenyt, így a gazdaságok közel 2/3-án alacsony a hatékonyság. Szervezetlen a kistermelői kör.

•

Alacsony az erdősültség %-a, melyet a természeti adottságok indokolnak, ugyanakkor indokolt elsősorban a véderdők, mezővédő erdősávok telepítése, melyek hiányában fokozódó, eróziós, deflációs károk jelentkeznek. (9. térkép: Erdőtelepítésre figyelembe vehető területek)

•

Megoldatlan a mezőgazdasági vízelvezető, árokrendszerek helyzete, ami a folyamatos belvíz és belvízkárok veszélyét hordozza magában.

•

Alacsony az öntözött területek nagysága. (50-100 ha)

•

A felszíni vízfolyások jelentősen szennyezettek. (Sárvíz Nádor-csatorna)

•

Alacsony a kistérség állatállománya a hagyományokhoz képest, mely az abraktakarmányok és a szálastakarmányok felvevőpiaca kell legyen.

•

Kevés gyümölcs- és zöldségfeldolgozási lehetőség, konzervipari üzemszám, a tároló, hűtőkapacitás, e területen integrálatlanság tapasztalható, melyet TÉSZ-ek létrehozásával lehet javítani, akár kistérségek közötti együttműködésekkel.

51



•

A sertéstartás súlyához képest katasztrófális a jövedelmezősége, mely a megyei felvásárlási rendszerek és a megyén belüli nagyüzemi húsipari feldolgozás hiányára vezethető vissza.

•

A kistérség adottságaihoz képest igen alacsony a mezőgazdasági beruházások száma, aránya. (technikai, technológiai elavultság, elmaradottság jelentős)

•

Magas az 1000 lakosra jutó őstermelők száma (123) a megyei átlag 72, mely a mezőgazdaság foglalkoztatási gondját és alacsony jövedelmezőségét jelzi.

•

Legveszélyeztetettebbek a mezőgazdasági megélhetés szempontjából a déli elmaradott települések, ahol az iménti mutató Kálóz 330, Sárszentágota 224, Soponya 212, és a vállalkozások, szerveződések száma alacsony. E helyeken van a legnagyobb szükség az alternatív munkalehetőségek biztosítására.

•

Úgyszintén veszélyt jelent a kistérség 3 halmozottan hátrányos települése (Füle, Soponya, Seregélyes) melyekre szintén az előbbi megállapítás érvényes.

52



1.15. A térség foglalkoztatottsági és munkanélküliségi viszonyai Székesfehérvár és szűkebb - tágabb térsége a II. világháborút követően az ország egyik legdinamikusabban fejlődő területi egysége volt egészen az 1980-as évekig. A termelőerők növekedési üteme - különösen Székesfehérvár és legszűkebb környezetében - magasan meghaladta az országos átlagot. A 80-as évektől egyre több területen jelentkeztek negatív tendenciák (a termelés növekedésének megtorpanása, termeléscsökkenés, az infrastruktúra lemaradásából származó fejlődési gátak, a nyílt munkanélküliség megjelenése stb.) Összhatásként – hasonlóan az ország egyéb területeihez – gazdasági válsággócok alakultak ki, a térség jelentős nagyvállalati struktúrái omlottak össze nagyon rövid idő alatt, ennek hatása a kistérség egészére kisugárzott (a nagyvárosi munkanélküliség azonnal exportálódott a kistérség többi településére). A gazdasági válságjelenségek és folyamatok lényeges hatást gyakoroltak a népesség gazdasági aktivitására, a keresők foglalkozási összetételére: az aktív keresők jelentős része munkanélkülivé, vagy inaktívvá vált. A társadalmi - gazdasági átalakulási folyamat eredményeként nagyon rövid idő alatt jelentősen módosult az aktív keresők összetétele is, számottevően megnőtt az önálló foglalkozásúak aránya. A munkáltatók 1980-ban szinte kizárólagosan, 1990-ben még döntő többségben az állami szektorba tartoztak, napjainkban pedig többségben már a magánszféra körébe tartoznak. Aktív keresők és lakóhelyükön dolgozók száma településenként 1990. Aba Csór Csősz Füle Iszkaszentgyörgy Jenő Káloz Kőszárhegy Moha Nádasdladány Pátka Polgárdi Sárkeresztes Sárkeresztúr Sárkeszi Sárosd Sárszentágota Sárszentmihály Seregélyes Soponya Szabadbattyán Szabadegyháza

Aktív kereső Lakóhelyén dolgozó 1702 866 612 133 397 69 356 132 608 238 480 45 1085 469 422 62 146 28 735 137 651 269 2497 1278 579 108 777 363 187 31 1334 599 570 185 1141 366 1935 834 855 483 1821 475 977 675

53


Tác Urhida Vereb Kistérség összesen Székesfehérvár Kistérség szfvárral


Aktív kereső Lakóhelyén dolgozó 609 159 446 49 309 94 21231 8147 52352 49009 73583 57156

1.15.1. Táblázat Forrás: 1990. évi népszámlálási adatok A kistérség Székesfehérvár nélkül ma kb. 30 ezer fős potenciális munkaerőforrással rendelkezik. Leszámítva a munkaképes korúakból a tanulókat, betegeket, munkanélkülieket, inaktívakat stb., ez kb. 20 ezer gazdaságilag aktív népességet jelent. (1.15.1. Táblázat) A kistérség népességének gazdasági aktivitási jellemzőit 1994 és 1997-ben mutatja a 1.15.2. Táblázat. Megállapítható, hogy a népesség növekedése mellett 25%-kal csökkent a működő vállalkozások száma, míg a mezőgazdasági egyéni vállalkozók száma szinte nem változott. A kistérség vállalkozás-szegény területnek számít, hiszen 1997-ben a kistérség egészét tekintve igen alacsony volt a működő vállalkozások száma ezer lakosra vetítve (15 településnél 50 alatti!). A mezőgazdasági egyéni vállalkozók száma 1000 lakósra vetítve egyik településnél sem éri el a 10-et, Fülén pedig nincs mezőgazdasági egyéni vállalkozó. A kistérségben munkamegosztás alakult ki a megyeszékhely és a vonzáskörzet között. A Székesfehérváron dolgozók jelentős része ingázó, amely negatív hatással van a térség gazdasági fejlődésére, hiszen az ingázók nagyobb része a megyeszékhelyen veszi igénybe a szolgáltatásokat és itt is vásárol be a kereskedelmi egységekben. Ez a folyamat kedvezőtlen hatással van a térség vállalkozási (kisvállalkozási) aktivitására, amelyet a vállalkozások számának csökkenése alátámaszt. Különösen magas az ingázók aránya a város közvetlen vonzáskörzetében található településeken (Úrhida, Sárkereszte, Moha).

54

Agrárstruktúra- és vidékfejlesztési Program Helyzetelemzés

Település Aba Csór Csősz Füle Iszkaszentgyörgy Jenő Káloz Kőszárhegy Moha Nádasdladány Pátka Polgárdi Sárkeresztes Sárkeresztúr Sárkeszi Sárosd Sárszentágota Sárszentmihály Seregélyes Soponya Szabadbattyán Szabadegyháza Tác Úrhida Vereb Összesen Székesfehérvár Mindösszesen


1994 1997 Mg.-i egyéni Mg-i egyéni Működő Működő Mg.-i egyéni Mg-i egyéni Működő vállalkozások vállalkozók vállalkozók vállalkozások vállalkozások vállalkozók vállalkozók 1000 lakosra 1000 lakosra 1000 lakósra 1000 lakósra 57 23 6 191 46 29 231 87 61 1 1 61 40 4 63 10 10 22 21 8 64 55 1 1 35 41 0 47 94 62 7 5 86 54 4 63 53 4 3 38 32 3 38 6 2 79 32 9 95 111 97 6 5 68 56 4 27 73 1 3 22 55 2 63 6 4 62 35 1 107 84 51 1 1 98 60 4 371 62 21 4 276 46 22 117 87 3 2 99 67 4 50 10 4 69 30 12 112 36 73 4 8 19 38 2 137 42 6 2 113 35 7 47 35 5 4 34 25 8 227 87 10 4 163 62 10 206 49 13 3 162 38 11 48 12 6 61 34 12 90 366 85 20 5 282 64 12 110 50 2 1 85 37 4 77 51 7 5 83 54 8 93 76 5 4 73 55 2 24 30 3 4 17 21 3 3023 60 187 4 2298 44 185 14696 136 166 6 10506 99 142 17719 112 353 1 12804 81 327

Működő vállalkozások

7 3 8 0 3 3 4 3 5 1 2 4 3 5 4 2 6 4 3 7 3 2 5 2 4 4 1 2

1.15.2. Táblázat Forrás: KSH

55



Székesfehérvár és kistérségében az 1980-as évek második felében jelent meg először (a második világháború után) a nyílt munkanélküliség. A jelenség és a probléma nagyon rövid idő alatt a térség egyik legnagyobb és legveszélyesebb társadalmi-gazdasági feszültségévé vált: miközben robbanásszerűen, 20-30- szorosára növekedett a regisztrált munkanélküliek száma, egy-két év alatt gyakorlatilag megszűntek, eltűntek az új, betölthető álláshelyek. (Különösen drámai folyamatok zajlottak a térségben a VIDEOTON összeomlásához kapcsolódóan 1990 - 92. között). A térségben 1993 - 94. körül kezdett stabilizálódni a munkaerőpiac. Ebben döntő szerepe volt - az elsősorban Székesfehérvár szűkebb térségébe - beáramlott külföldi tőke munkahelyteremtésének. A folyamat - szerencsés módon - napjainkban is érzékelhető, amiben szerepet játszik az is, hogy lezárulni látszik a nagyvállalati összeomlások időszaka, élénkül a gazdaság, s 1994-től lassan, de folyamatosan csökken a regisztrált munkanélküliek száma (1.15.3. Táblázat). Munkanélküliségi arány 1994-1997 Település Aba Csór Csősz Füle Iszkaszentgyörgy Jenő Káloz Kőszárhegy Moha Nádasdladány Pátka Polgárdi Sárkeresztes Sárkeresztúr Sárkeszi Sárosd Sárszentágota Sárszentmihály Seregélyes Soponya Szabadbattyán Szabadegyháza Tác Úrhida Vereb

1994 11,1 6,9 9,8 7,1 11,3 10,2 12,0 8,0 7,1 11,8 13,4 10,9 7,8 12,9 10,3 9,3 11,3 9,9 9,8 10,7 8,0 13,1 11,5 9,1 13,5

1995 9,2 6,5 11,1 5,7 9,4 9,6 11,4 6,2 4,6 10,4 9,8 9,1 6,3 13,4 9,3 8,2 13,0 8,5 9,6 10,5 8,0 12,9 9,5 9,5 14,6

1996 8,9 8,8 12,3 8,2 12,8 12,5 11,1 7,2 5,6 12,5 10,4 10,3 6,3 13,3 8,2 9,3 14,0 10,3 9,1 13,3 9,4 11,9 10,7 7,7 12,9

1997 8,4 5,8 12,2 6,6 8,2 8,4 10,8 7,5 6,0 10,2 8,1 7,6 4,8 12,9 8,7 7,9 10,2 8,0 7,1 12,0 6,9 8,3 8,5 8,3 11,0

Összesen Székesfehérvár Kistérség Szfvárral

10,4 6,7 7,8

9,5 6,7 7,5

10,3 7,2 8,2

8,4 5,6 6,5

1.15.3. Táblázat Forrás: Fejér Megyei Munkaügyi Központ

56



A térségben megindult gazdasági fejlődés eredményeként a székesfehérvári kistérség foglalkoztatottsági helyzete ma lényegesen jobb az országosnál, és a megye egészénél is. A kistérség jellemző munkanélküliségi adatait az 1.15.4. Táblázat tartalmazza. Regisztrált munkanélküliek száma állandó lakóhelyük szerint 1994 Település

Aba Csór Csősz Füle Iszkaszentgyörgy Jenő Káloz Kőszárhegy Moha Nádasdladány Pátka Polgárdi Sárkeresztes Sárkeresztúr Sárkeszi Sárosd Sárszentágota Sárszentmihály Seregélyes Soponya Szabadbattyán Szabadegyháza Tác Úrhida Vereb Összesen Székesfehérvár Kistérség Szfvárral

1998

Regisztrált munkanélküliek

180 napon Tartós Regisztrált 180 napon túl Tartós túl munkanélküliek munkanél- regisztráltak munkanélküliek regisztrál- aránya % küliek aránya % tak 224 141 62,95 161 92 57,14 56 32 57,14 49 21 42,86 66 47 71,21 71 33 46,48 29 9 31,03 33 9 27,27 84 42 50,00 45 22 48,89 68 38 55,88 34 9 26,47 167 109 65,27 133 71 53,38 17 40,48 39 19 48,72 42 9 5 55,56 10 2 20,00 102 64 62,75 96 47 48,96 83 54 65,06 68 30 44,12 344 206 59,88 242 128 52,89 50 27 54,00 28 11 39,29 165 113 68,48 133 82 61,65 26 17 65,38 26 17 65,38 155 96 61,94 114 61 53,51 73 71,57 67 39 58,21 102 135 84 62,22 123 59 47,97 267 165 61,80 184 93 50,54 119 74 62,18 120 64 53,33 211 86 40,76 162 67 41,36 161 108 67,08 84 50 59,52 80 56 70,00 43 21 48,84 71 31 43,66 55 25 45,45 37 57,81 51 31 60,78 64 2880 1731 60,10 2171 1103 50,81 4685 2527 53,94 3185 1490 46,78 7565 4258 56,29 5356 2593 48,41

1.15.4. Táblázat Forrás: Fejér Megyei Munkaügyi Központ A székesfehérvári térségben mind a regisztrált, mind a tartós munkanélküliek száma csökkent. Nagyon magas a hosszú távon munkanélküliek aránya: a térségben a regisztrált munkanélküliek 50,8%-a több, mint fél éve nem tud elhelyezkedni. A munkaerőpiac keresletkínálati viszonyai miatt egyre növekszik a munkanélküliek átlagos életkora.

57



Jövedelempótló támogatásban részesülők aránya (1999. 03.20. állapot) Település

Aba Csór Csősz Füle Iszkaszentgyörgy Jenő Káloz Kőszárhegy Moha Nádasdladány Pátka Polgárdi Sárkeresztes Sárkeresztúr Sárkeszi Sárosd Sárszentágota Sárszentmihály Seregélyes Soponya Szabadbattyán Szabadegyháza Tác Úrhida Vereb Összesen Székesfehérvár Kistérség Szfvárral

Munkav. Korú népesség

Reg. Munkanélküliek

2526 906 589 547 943 689 1484 724 216 1048 908 3780 867 1267 289 1949 803 1650 2750 1141 2720 1334 884 812 453 31279 69386 100665

173 55 66 39 60 51 158 53 15 110 70 299 45 149 32 144 79 140 213 131 177 99 68 65 48 2539 3627 6166

Jöv.pótló támogatás (fő)

67 18 28 1 17 7 73 10 0 47 27 107 3 86 11 43 30 48 56 51 44 30 17 29 21 871 827 1698

Jöv.pótló Munkanélk. tám. ban járadékra részesülők jogosultak aránya aránya 1000 munkav. korú lakósra % 27 20 48 2 18 10 49 14 0 45 30 28 3 68 38 22 37 29 20 45 16 22 19 36 46 28 12 17

38,73 32,73 42,42 2,56 28,33 13,73 46,20 18,87 0,00 42,73 38,57 35,79 6,67 57,72 34,38 29,86 37,97 34,29 26,29 38,93 24,86 30,30 25,00 44,62 43,75 34,30 22,80 27,54

1.15.5. Táblázat Forrás: Fejér Megyei Munkaügyi Központ Az 1.15.5. Táblázat alapján látható, hogy 1999. 03.20.-i állapot szerint a kistérségben regisztrált munkanélküliek alig több, mint 30%-a kap jövedelempótló támogatást, ill. munkanélküli járadékot. A térség potenciális munkaerőforrása (munkanélküliek) munkába vonásának az alábbi fő problémái vannak:

58



A munkanélküliek kb. fele legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezik, erre ilyen nagyságrendben a mai munkaerőpiac nem tart igényt. Ezek az emberek képzés, szakképzés nélkül elhelyezhetetlenek, a folyamatos munkaerőpiaci leértékelődés útján vannak, folyamatosan csúsznak az egyre alacsonyabb szociális ellátási formákba, aminek társadalmi következményei beláthatatlanok. A regisztrált munkanélküliek kb. négyötöde fizikai foglalkozású nyilvánvaló összefüggésben az említett alacsony iskolai végzettségi jellemzőkkel. Jelentős társadalmi probléma a pályakezdő munkanélküliek helyzete, a legnagyobb problémát azonban a tartós munkanélküliek jelentik, akik főleg a mezőgazdaságból kikerült alacsonyan képzett emberek. A visszaállításuk a munkába jelentős erőfeszítéseket igényel, illetve speciális kezelési módokat követel meg. A Fejlesztési törvény 1999 évi változtatása az önkormányzatok számára újfajta programok (közmunka, stb.) beindítását eredményezhetik, amelyet a vidékfejlesztés szolgálatába kell állítani (településkép, intézmény-felújítás, szociális ellátás, stb.)

59



1.16. Hiányok és többletek a térség gazdaságában A kistérség mezőgazdasági alapanyagokból jelentősen többet termel a saját felhasználásához képest. Ez különösen igaz mind a növénytermesztési (pl. gabonafélék, olajosmagvak) mind az állattenyésztési produktumokra. (pl. sertés, tej) Kivételt képeznek a zöldség, gyümölcs, bor és a biotermékek. A hiány elsősorban a feldolgozott élelmiszeripari termékekből: húsáru-féleségekből (szárazárú, készárú), mirelite termékekből, konzervféleségekből adódik.

60



1.17. Jóléti, jövedelmi viszonyok Lakásonkénti átlagos lakószám 1994, 1997 Sorsz.

Település

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25.

Aba Csór Csősz Füle Iszkaszentgyörgy Jenő Kálóz Kőszárhegy Moha Nádasdladány Pátka Polgárdi Sárkeresztes Sárkeresztúr Sárkeszi Sárosd Sárszentágota Sárszentmihály Seregélyes Soponya Szabadbattyán Szabadegyháza Tác Úrhida Vereb Összesen Székesfehérvár Mindösszesen Megye

Népesség

4029 1421 1017 850 1524 1185 2525 1150 368 1709 1656 5971 1338 2252 492 3233 1350 2618 4208 1873 4289 2195 1500 1225 801 50779 108070 158849 425558

1994 Lakások Lakásonkénti Népesség száma átl. Lakószám 1351 510 381 343 546 479 910 372 132 606 591 1841 429 749 190 1087 477 880 1460 674 1411 769 489 424 301 17402 39860 57262 155666

3 3 3 2 3 2 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3

4142 1513 1057 852 1585 1182 2494 1214 402 1792 1643 6022 1473 2309 506 3274 1382 2647 4224 1785 4383 2276 1524 1330 812 51823 106217 158040 426694

1997 Lakások száma 1453 527 381 356 570 486 915 392 141 609 594 1866 451 760 193 1096 485 903 1487 680 1447 772 495 455 309 17823 40135 57958 157893

Lakásonkénti átl. Lakószám 3 3 3 1 3 2 3 3 3 3 3 3 3 3 1 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3

1.17.1. Táblázat Forrás: KSH Évkönyv, 1994, 1997 A vizsgált térség 1997. évi lakásállománya 17.823. Ez a megye teljes lakásállományának mintegy tizede, miközben a megye népességének 12 százaléka lakik a térségben. Ebből adódóan a 100 lakásra jutó átlagos lakószám (291) a megyei átlagnál (270) kissé magasabb. A lakásállomány gyarapodása 1997-ben 1 százalékos, ami megfelel a megyei átlagnak. Az újonnan épített lakások közül minden ötödik 4 és több szobás. Ez több, mint 10 százalékkal alacsonyabb a hasonló székesfehérvári adatnál, de alatta marad a megyei átlagnak is. Az épített lakások döntő része (87 %) közüzemi vízvezetékkel ellátott, míg a közcsatornával való 61



ellátottság mindössze az Iszkaszentgyörgyön és Polgárdiban épített 5 lakás esetében (ami az összes épített lakás 3,6 százaléka) valósult meg. Épített lakások Sorsz. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25.

Település Aba Csór Csősz Füle Iszkaszentgyörgy Jenő Káloz Kőszárhegy Moha Nádasdladány Pátka Polgárdi Sárkeresztes Sárkeresztúr Sárkeszi Sárosd Sárszentágota Sárszentmihály Seregélyes Soponya Szabadbattyán Szabadegyháza Tác Úrhida Vereb Összesen Székesfehérvár Mindösszesen Megye

Lakásállomány 1453 527 381 356 570 486 915 392 141 609 594 1866 451 760 193 1096 485 903 1487 680 1447 772 495 455 309 17823 40135 57958 157893

ebből 4 és több szobás

száma 14 11 0 5 12 4 1 7 2 2 4 6 7 2 0 4 3 7 11 6 6 3 7 10 3 137 175 312 895

21% 27% 40% 0% 0% 100% 14% 50% 0% 75% 17% 43% 0% 0% 0% 43% 27% 0% 0% 0% 14% 50% 0% 22% 34% 29% 25%

a lakásállomány százalékában 1% 2% 0% 1% 2% 1% 0% 2% 1% 0% 1% 0% 2% 0% 0% 0% 1% 1% 1% 1% 0% 0% 1% 2% 1% 1% 0% 1% 1%

Lakásonkénti átlagos lakószám 2,9 2,9 2,8 2,4 2,8 2,4 2,7 3,1 2,9 2,9 2,8 3,2 3,3 3,0 2,6 3,0 2,8 2,9 2,8 2,6 3,0 2,9 3,1 2,9 2,6 2,9 2,6 2,7 2,7

1.17.2. Táblázat Forrás: KSH, 1997. A lakások infrastrukturális ellátottsága tekintetében a villamos energiával való ellátottság gyakorlatilag teljes körű. Mind a Székesfehérvárit, mind a megyei átlagot meghaladja a háztartások villamos energia fogyasztása. Az egy háztartásra jutó átlagos fogyasztás a térségben 2239 kWh, míg a megyei átlag csak 1947 kWh. A lakások 79 százaléka van bekapcsolva a közüzemi vízhálózatba. (A megyei átlag 93 %.) Az 1997-es adatok szerint a huszonöt település közül Csősz, Sárszentágota, Soponya és Tác községekben nem volt közüzemi vízellátás. A vízvezeték építés mind a négy település terveiben szerepelt, a beruházások elkezdődtek, illetve részben be is fejeződtek. Egy-egy település (pl. Nádasdladány) alacsonyabb szintű ellátottsága a külterületeken fekvő lakások rákötésének a függvénye.

62



A térség valamennyi településén működik a vezetékes gázellátás. A vezetékes gázt fogyasztó kötött lakások aránya 47 és 77 % közötti; az átlagos 63 %-os arány jónak mondható. A legalacsonyabb értéket képviselő Sárkeresztúr számos rendkívül alacsony használati értékű lakással rendelkezik, ahol kevés a remény a jelentősebb fejlődésre. Az egy háztartásra jutó gázfelhasználás (1950 m3) mintegy 45 százalékkal meghaladja a megyei átlagot (1347 m3). A háztartások infrastrukturális ellátottsága a csatornázás, szennyvízkezelés területen mutatja a legnagyobb elmaradottságot. Bár a székesfehérvári statisztikai kistérségben a szennyvízcsatorna hálózatba bekapcsolt lakások aránya 56,7 százalékos, ez a magas érték Székesfehérvár 82 százalékos ellátottságából adódik. Ezzel szemben a vizsgált 17 településen az ellátottság mindössze 0,1 százalékos. A tisztított szennyvíz aránya a kistérségben 94 százalékos, ez a kedvező arány mindössze 4 településre igaz. A szennyvízcsatorna-hálózat hossza csupán 1,4 km, amit összevetve a vízhálózat 386,5 km hosszával, a közműolló értékére 1 adódik, vagyis az olló gyakorlatilag már teljesen kinyílt. Ebből adódóan a szennyvízkezelési probléma megoldása a kistérségen belüli egyik legfontosabb fejlesztési cél-program kell, hogy legyen. A tervekről és kezdeményezésekről a környezetvédelmemről szóló fejezetben szólunk részletesebben.

Sorsz.

Település

Vezetékes gázt fogyasztó háztartások aránya

Közüzemi vízhálózatba bekapcsolt lakások aránya

Közüzemi szennyvízcsatorna hálózatba bekapcsolt lakások aránya

Közműolló

1. Aba

58%

90%

0,0%

0,99

2. Csór

67%

98%

0,0%

1,00

3. Csősz

62%

0%

0,0%

–

4. Füle

68%

100%

0,0%

1,00

5. Iszkaszentgyörgy

60%

97%

0,0%

1,00

6. Jenő

65%

79%

0,0%

1,00

7. Káloz

58%

91%

0,0%

1,00

8. Kőszárhegy

70%

99%

0,0%

1,00

9. Moha

72%

99%

0,0%

1,00

10. Nádasdladány

59%

70%

0,0%

1,00

11. Pátka

61%

100%

0,0%

1,00

12. Polgárdi

59%

88%

0,0%

1,00

13. Sárkeresztes

77%

95%

0,0%

1,00

14. Sárkeresztúr

47%

79%

0,0%

1,00

15. Sárkeszi

53%

91%

0,0%

1,00

16. Sárosd

61%

88%

1,4%

0,99

17. Sárszentágota

48%

0%

0,0%

–

18. Sárszentmihály

65%

92%

0,0%

1,00

19. Seregélyes

74%

87%

0,0%

1,00

20. Soponya

65%

0%

0,0%

–

21. Szabadbattyán

65%

90%

0,0%

1,00

63


Sorsz.

Település

Vezetékes gázt fogyasztó háztartások aránya


Közüzemi vízhálózatba bekapcsolt lakások aránya

Közüzemi szennyvízcsatorna hálózatba bekapcsolt lakások aránya

Közműolló

22. Szabadegyháza

65%

81%

1,3%

0,97

23. Tác

77%

0%

0,0%

–

24. Úrhida

65%

100%

0,0%

1,00

25. Vereb

65%

100%

0,0%

1,00

Összesen

63%

79%

0,1%

1,00

Székesfehérvár

95%

98%

82%

0,37

Mindösszesen

85%

92%

57%

0,70

Megye

77%

93%

43%

0,71

1.17.3. Táblázat Forrás: KSH, 1997. Közcsatornába elvezetett szennyvíz, 1997 Település

1. 2. 3. 4.

Aba Sárosd Soponya Szabadegyháza Összesen Székesfehérvár

Közcsatornába Közcsatornába elvezetett elvezetett összes szenyvíz tisztitott szenyvíz 2,2 2 18,6 10,4 31 9813,3

A tisztított szennyvíz aránya %

2,2 18,6 10,4 29 9813,3

100,00% 0,00% 100,00% 100,00% 93,55% 100,00%

1.17.4. Táblázat Forrás: KSH 1997 A térség úthálózatára, közlekedési kapcsolataira jellemző, hogy a települések jórészt Székesfehérvárra sugarasan bevezető utak mentén találhatók. Ez a kapcsolati rendszer alapvetően pozitív adottság, de főleg a tranzit-forgalommal is terhelt főutak mentén negatív hatások is megjelennek (zaj, levegőszennyezés stb.). Közlekedési szempontból hátrányos helyzetű Jenő község, mivel a városba csak több kilométeres kerülővel, Nádasdladány-Sárszentmihályon keresztül tud eljutni. Polgárdi irányába még autóbusz közlekedése sincs. Az egyes különböző sugarak mentén települt községeknek egymás közötti kapcsolata ma kevésbé megoldott, esetenként hiányos, vagy nem megfelelő kiépítettségű. A községek többségének jó autóbusz kapcsolata van a megyeszékhellyel.

64



A belterületi úthálózat közel 50 %-a burkolt út, amelyet azonban sok helyen – elsősorban a közművek építése miatt – többször felbontottak, és így meglehetősen rossz minőségű. Az úthálózatra vonatkozó települési adatok hiányában a Székesfehérvárt is magában foglaló statisztikai kistérség adatait tudjuk összevetni a megye egyéb kistérségeivel. Az önkormányzatok úthálózat jellemzői Össz hossz (km) 292,477 118,771 127,903 80,950 43,512 67,935 38,868

Kistérség Székesfehérvár Dunaújváros Gárdony Mór Bicske Sárbogárd Enying

Ebből kiépített (km) 257,366 100,326 117,796 41,145 26,982 56,944 34,228

Kiépítettség (%) 88,0 84,5 92,1 50,8 62,0 83,8 88,1

Átlagos burkolatszélesség (m) 6,2 6,9 4,5 6,2 6,2 3,8 3,5

1.17.5. Táblázat Forrás: KSH, 1996. A térség telefonellátottsága jó, minden település be van kapcsolva a távbeszélő hálózatba, de a fővonalak száma elmarad a megyei átlagtól. Az 1000 lakosra vetített fővonalak számát tekintve a legjobb helyzetben Füle van (305), ami megközelíti a székesfehérvári ellátottságot (350). A legkevésbé ellátott település Nádasdladány (168), de még a közelmúltban várossá vált Polgárdi ellátottsága (194) sem éri el a megyei átlagot (286). A rendelkezésre álló adatok a települések összes fővonalának számát mutatják, amiből a telefonnal ellátott lakások számára nem következtethetünk. Az egyes települések lakóinak jövedelmi, vagyoni helyzetére, fogyasztási szokásaira, a fogyasztás szerkezetére vonatkozóan gyakorlatilag nem állnak rendelkezésre adatok sem települési, sem a statisztikai kistérségi szinten. Ezekre mindössze a személygépkocsik száma, illetve az átlagos személyi jövedelemadó alapján lehet következtetni. Az ezer lakosra jutó gépkocsik számát tekintve kimagaslóan jó helyzetben van Szabadbattyán (230) és Füle (225), ahol ez a mutató a megyei átlagot (214) is meghaladja. Szabadbattyán az átlagos SZJAkötelezettség tekintetében is az élmezőnybe tartozik, ugyanakkor Füle az alsó középmezőnybe sorolható. Hasonló ellentmondás mutatkozik Sárszentágota és Szabadegyháza esetében. A térségben e két településen a legmagasabb az átlagadó, míg a gépkocsiellátottság tekintetében a legrosszabb települések között vannak. Sorsz. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11.

Település Aba Csór Csősz Füle Iszkaszentgyörgy Jenő Káloz Kőszárhegy Moha Nádasdladány Pátka

Egy főre jutó SZJA 1997 eFt 45,093 78,925 32,665 47,989 72,915 35,783 41,743 52,638 77,240 62,409 57,561

Személygépkocsik száma 1000 lakosra 161 180 125 225 207 166 135 194 194 143 161

Távbeszélő fővonal 1000 lakosra 188 234 183 305 224 195 223 222 249 168 201

65

Agrárstruktúra- és vidékfejlesztési stratégiai program Helyzetelemzés Sorsz. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25.

Település Polgárdi Sárkeresztes Sárkeresztúr Sárkeszi Sárosd Sárszentágota Sárszentmihály Seregélyes Soponya Szabadbattyán Szabadegyháza Tác Úrhida Vereb Összesen Székesfehérvár Mindösszesen Megye

Egy főre jutó SZJA 1997 eFt 51,088 66,199 35,880 45,817 44,604 81,134 60,196 57,284 49,680 74,262 82,604 49,864 59,805 45,483 – 132,745 – –

Székesfehérvári Kistérség Személygépkocsik száma 1000 lakosra 174 189 150 190 139 141 210 178 184 230 157 161 198 163 174 287 250 214

Távbeszélő fővonal 1000 lakosra 194 232 211 223 237 256 204 228 232 245 244 203 205 214 217 350 307 286

1.17.6. Táblázat Forrás: KSH, 1997, és APEH Fejér m. Ig. A fenti adatok értékeléséhez figyelembe kell venni, hogy az APEH adatai az SZJA bevallások szerinti átlagadó kötelezettséget mutatják, azonban az adatok nem tartalmazzák a munkáltatóval, kifizetővel történt elszámolás adójának az adatait. A KSH statisztikai kistérségekre vonatkozó 1997-es adatai szerint a székesfehérvári kistérségben a személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem 280 eFt, az egy állandó lakosra jutó SZJA pedig 63 eFt. Ez gyakorlatilag megegyezik a dunaújvárosi kistérség jellemzőivel, és kissé meghaladják a megyei átlagot. Figyelembe kell azonban venni, hogy ezek a kistérségek a két nagyvárost is tartalmazzák. A jövedelmi adatok értelmezését segíti annak figyelembe vétele, hogy a 17 település népességének átlagosan 60 százaléka a munkaképes korú népesség. Közülük 8,4 százalék a munkanélküli, ami a megyei átlagnál (6,7 %) magasabb ugyan, de nem éri el a megye legrosszabb helyzetben lévő sárbogárdi kistérségének 10,4 százalékos munkanélküliségét. 1997-ben a teljes népesség 1,8 százaléka részesült jövedelempótló támogatásban évi átlagot tekintve, de van olyan település (Soponya és Sárkeresztúr), ahol az arány ennek a duplája. A működő vállalkozások 1000 lakosra jutó arányát tekintve a térségben (44) csupán fele akkora a vállalkozói kedv, mint Székesfehérváron (99), de elmarad a megyei átlagtól (63) is.

Sorsz. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.

Település Aba Csór Csősz Füle Iszkaszentgyörgy Jenő Káloz

Jöv. pótló Idősek Egy házi- és Egy szakrend. Egy kisker. támogatásban klubjában gyermekórára jutó üzletre jutó részesültek gondozott orvosra jutó esetek száma lakosok száma 1000 lakosra 1000 lakosra lakos 19 0 2071 2,1 92 4 0 1513 – 126 29 0 1057 – 176 0 0 – – 95 13 0 1585 – 106 17 0 – – 107 29 8 2494 1,7 100

66


Sorsz. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25.

Település Kőszárhegy Moha Nádasdladány Pátka Polgárdi Sárkeresztes Sárkeresztúr Sárkeszi Sárosd Sárszentágota Sárszentmihály Seregélyes Soponya Szabadbattyán Szabadegyháza Tác Úrhida Vereb Összesen Székesfehérvár Mindösszesen Megye


Jöv. pótló Idősek Egy házi- és Egy szakrend. Egy kisker. támogatásban klubjában gyermekórára jutó üzletre jutó részesültek gondozott orvosra jutó esetek száma lakosok száma 1000 lakosra 1000 lakosra lakos 8 0 – – 243 2 0 – – 80 33 0 1792 1,3 179 10 0 1643 3,2 126 15 7 1506 1,6 116 5 0 1473 – 113 37 0 2309 – 128 16 0 – – 169 18 6 1091 2,2 121 28 0 1382 – 115 16 0 1324 – 88 7 0 1056 1,8 124 36 0 1785 – 105 15 0 1461 1,9 88 23 0 2276 2,5 84 12 0 1524 – 152 11 0 – – 148 21 0 – – 135 18 2 1727 2,0 112 8 1 1831 10,6 70 11 1 1796 9,9 80 14 2 1635 .. 82

1.17.7. Táblázat Forrás: KSH, 1997. A szociális és egészségügyi ellátást jellemző mutatók a megyei átlaghoz hasonló képet mutatnak, de a települések között jelentős különbségek is tapasztalhatók. Így pl. nappali vagy szállást adó idősek klubjában összesen 80 idős embert gondoznak, Sárosdon és Kálozon 20-20 főt, Polgárdiban 40-et. A települések majdnem harmadában nincs házi- és gyermekorvos, így együttesen az egy orvosra jutó lakosok átlagos száma 1729, ami 6 százalékkal haladja meg a megyei átlagot, de ugyanennyivel alatta marad a székesfehérvárinak. E mutató szerint a legrosszabbul ellátott település Káloz, illetve Sárkeresztúr és Szabadegyháza. Szakrendelést 9 településen vehetnek igénybe a betegek; az egy szakrendelésre jutó esetek száma 2 körül ingadozik, a legalacsonyabb Polgárdiban, a legmagasabb Pátkán. A kereskedelmi ellátás területén a települések nagy része közepesen ellátottnak tekinthető. Az alapvető élelmiszereket beszerzése mindenhol biztosított A térségben összesen 464 kiskereskedelmi üzlet működik, aminek mintegy fele (48 %) élelmiszerüzlet. Az üzletek együttes száma csupán harmada a Székesfehérváron lévő üzleteknek, azonban az egy üzletre jutó lakosok tekintetében már nincs ilyen nagy eltérés: egy kiskereskedelmi üzletre a térségben átlagosan 112, Székesfehérváron 70 lakos jut. A településeknek a különböző intézményekkel való ellátottságát tekintve nem állnak rendelkezésre részletes adatok, a térség helyzete országos összehasonlításban átlagosnak tekinthető.

67



A vidéki kistelepüléseken az információszerzés és -továbbítás legfontosabb intézményeivé válhatnak a teleházak. A teleház elhozza az emberekhez az információkat, és olyan formában tálalja, hogy azok „fogyaszthatók” legyenek bárki számára. A teleház összekapcsolja a lehetőségeket az emberek és közösségek napi szükségleteivel, a munkával, tanulással, szórakozással. A modern információtechnológiák lehetőségeit beilleszti annak a közegnek a kultúrájába, ahol a teleházat létrehozták. A teleházakra főként ott van szükség, ahol a település bajban van, hátrányokkal küzd és túl nagy az információtechnológia és a létező kultúra közötti rés, mely áthidalhatatlan szakadékká szélesedve reménytelenné teheti az itt élő emberek felzárkózását, aminek pedig a még nagyobb kiszolgáltatottság lesz a következménye. A megyében ez év eleji adatok szerint öt működő teleház van, és további három létrehozását tervezik. Az öt működő teleházból három a vizsgált térségben található: Aba Cím: 8127 Aba, Béke tér 1. Telefon: (22) 430 654, fax: (22) 430 799 E-mail: [email protected] Munkatárs: Fejes István, Kalló Miklós Szolgáltatások: civil szervezeti központ, országos civil szervezeti végpont, ifjúsági klub; helyi újság szerkesztősége; civil szervezetek segítése, tanácsadás; ügyintézési segítségnyújtás; Internet elérési lehetőség biztosítása; közhasznú tájékoztatás; helyi hirdetési központ; irodai szolgáltatás; multimédia használat; számítógépes játékok, -munkák elvégzése; reklámtevékenység; munkaközvetítés, távmunka; agrárinformációk és tanácsadás; szolgáltatások közvetítése, igény és hibabejelentés, távkereskedelem; informatikai szaktanácsadás; kisrégiós telefonkönyv értéktérképpel; büfé; helyi honlapszerkesztés; prospektustár; kiállítóhely; közönségszervezés, rendezvényszolgálat; keres-kínál információszolgálat; települési információs szolgálat; térségfejlesztési programok menedzselése; turisztikai információs iroda; eszközkölcsönzés; jogsegély; népi játékok virtuális múzeuma. Sárkeresztes Cím: 8051Sárkeresztes, Kossuth u. 9., 8002 Pf: 323. Telefon: (22) 442 602, (20) 969 3673, Fax: (22) 442 602 E-mail: [email protected] Munkatársak: Suhajda László, Szabó Mónika Szolgáltatások: civil szervezetek kiszolgálása; ügyintézési segítségnyújtás, közreműködés; Internet elérés, elektronikus levelezés biztosítása; az önkormányzat honlapjának szerkesztése; közhasznú tájékoztatás, helyi újság szerkesztése; irodai szolgáltatások: irodatér, fax, másolás, számítógépes munkák elvégzése; multimédia használat; számítógépes játékok; web stúdió: honlap tervezés, szerverek üzemeltetése, domain bejegyzések; jogi tanácsadás; számítástechnikai alap- és továbbképzés; helyi és a környező települések vállalkozóinak bemutatása; digitális fotóalbum a falusi turizmus, a Bakony és a Vértes turisztikai lehetőségeinek bemutatása; mentálhigiénés programok, tájékoztatók, „életmód sarok” kialakítása.

68



Soponya Cím: 8123 Soponya, Petőfi u. 158. Telefon: (22) 450 590, Fax: (22) 450 590 E-mail: [email protected] Munkatárs: Kiss Károlyné Szolgáltatások: elektronikus levelezés, Internet elérés; helyi árusítás: képeslap, csuhé szobrok, ajándék, kiadványok; helyi hirdetés; irodai szolgáltatások: irodatér, fax, telefon, másolás; állandó kiállítások; korrepetálás; munkaügyi szolgáltatások; multimédia használat; oktatás; számítástechnikai tanácsadás; számítógépes játék; számítógépes munkák elvégzése; szociális szolgáltatások; gyermek megőrzés; ügyintézési közreműködés, segítés; rendezvények; kereskínál információk; helyi honlap szerkesztése; helyi kalendárium, kiadványok készítése; újság készítés; helyi telefonkönyv készítése; kistérségi fejlesztési társulási központ; értéktérkép készítés; kereskedelmi, üzleti közvetítés; vérnyomásmérés; távügyintézés, távmunka; tanácsadás bővítése; telefalu központ; turisztikai információs iroda; nyelvi szakkörök; nyári táborok.

69



1.18. Idegenforgalom, turizmus A székesfehérvári kistérség idegenforgalma ma jóval alacsonyabb szinten van, mint arra természeti és történelmi adottságai, értékei lehetőséget nyújtanak. A kistérség idegenforgalmi vonzerejét egyrészt változatos természeti táji adottságai, másrészt gazdag történelmi múltjához kapcsolódó műemlék épületei, templomai, ősi magyar főúri családok kastélyai, kastélyparkjai, Tác-Gorsium feltárt római település valamint az ezekhez kapcsolódó rendezvények programok jelentik. A jelenlegi idegenforgalomra a kiránduló jelleg jellemző következik ez több tényezőből is: - a szálláshely kínálat nagyobb csoport (autóbusz) elszállásolását csak a seregélyesi kastély szállóban teszi lehetővé, - a hobby és falusi valamint természetjáró turisták részére nincsenek megfelelő szálláshelyek (turistaszálló, falusi vendéglátás), - hiányoznak az ajánlati programcsomagok a szabadidő alternatív eltöltésére. Természeti vonzerők A székesfehérvári kistérség változatos természeti, táji adottságokkal rendelkezik. Míg északon a Bakony lába húzódik Iszkaszentgyörgy, Moha, Sárkeresztes vonalában, addig dél felé haladva a Sárrét, Sárvíz-völgye, és a Mezőföld jellegzetes tájképei, alakulatai is megtalálhatóak a kistérségben. A Sárréti Tájvédelmi Körzet gazdag és különleges növény, madár és állatvilágával, valamint a Bakonytól a gemenci erdőig húzódó Sárvíz Völgye Tájvédelmi Körzet ökológiai folyosó sok-sok kisebb-nagyobb tavával, nádasaival, madár és állatvilágával a Mezőföld védett vadban gazdag erdőterületei (Soponya és Sászentágota között)számtalan látnivalót kínálnak és sok program szervezésére nyújtanak lehetőséget. A turisztikai vonzerőt éppen ezek a különleges táji adottságok, természetvédelmi területek, a kialakuló hagyományos, kézimunka igényes tájjellegű ökogazdálkodás, a szabadtéri extenzív állattartás, valamint az ezekhez kapcsolható természeti programok (madár, vadmegfigyelés, fotószafari), falusi turizmus (hagyományőrzés, kézművesség, népviselet, népszokások,falusi életmód, stb.), hobbi turizmus (lovaglás, vadászat, horgászat,stb.) jelenthetik. A kistérségben a sárréti tájvédelmi körzet (2.211 ha) és a Sárvíz-völgye tájvédelmi körzet (3616,5 ha) országos jelentőségű védett természeti terület, e mellett számos helyi jelentőségű védett természeti érték is található: Sárkeresztúri Sárkány tó Sárszentágotai „Sóstó” környéke Sárszentmihályi kastélypark Nádasdladányi kastélypark Soponyai kastélypark Szabadbattyáni cifrakert Összesen:

46 ha 70 ha 27 ha 20 ha 37 ha 7 ha 207 ha

Több kisebb-nagyobb horgásztó is található a területen melyek többsége egyesületi kezelésű, de napijegyes horgászokat is fogadnak. E tavak általában szép táji környezetben fekszenek és alkalmasak lehetnek akár családi programok szervezésére is:

70



abai horgásztó csőszi horgásztó sárszentmihályi horgásztavak sárszentmihályi mésziszap gödrök táci horgásztó

5,6 ha 8,5 ha 57,8 ha 17,1 ha 8,7 ha

A Bakony lábánál húzódó erdők, a Sárvíz mente ártéri erdői és nádasai, rétjei, a Mezőföld erdői, vadban gazdag területek, elsősorban a vaddisznók és az őzek száma jelentős, emellett az apróvadak közül a vadkacsa, fácán, róka állomány érdemel említést. A területen a vadászatnak a vendégvadászok fogadásának a vadásztatásnak hagyományai vannak, ehhez kapcsolódan az alap infrastuktúra is kiépült (vadászpanziók, vadásztatás szervezése, stb.) amelyre a jövőben is lehet építeni és további programokat felfűzni. A Bakony lábánál több kisebb-nagyobb forrás tört felszínre korábban, amelyek a bauxitbányászat által megkövetelt intenzív karsztvízszint csökkentés következtében elapadtak. Ezek közül leghíresebb az iszkaszentgyörgyi Duzzogó-forrás, amelyre a Pappenheim-család hangulatos fürdőegyüttest is kiépített, amelyik még a hatvanas években is működött. Most a bauxitbányák megszűntével és a karsztvízszint folyamatos emelésével e források is visszanyerhetik vizüket. Építészeti, kulturális örökség vonzerőleltár (lásd: 74 oldal) Szálláshelykínálat, forgalmi adatok A kistérségben regisztrált, legális kereskedelmi szállásférőhely csak hat településen található – ebben nincsenek benne a falusi turizmus keretein belüli alkalmi szobakiadók, azonban ezek száma sem jelentős – összesen 172 férőhellyel, amelyből 102 a Seregélyesi Kastélyszállóban található. A kistérség vendégéjszakák vonatkozásában a megyei forgalom 2,7 %-át adja, ugyanakkor a megyei szállásférőhelyek 1%-ával rendelkezik. A szállásférőhely kihasználtság 21,2%-os volt, ami jóval meghaladja a 8.5%-os megyei átlagot. (1.18.1. Táblázat) Regisztrált férőhelyek és forgalmi adatok 1997. év Település

Vendégéjszakák száma Aba 529 Iszkaszentgyörgy 780 Seregélyes 10197 Szabadbattyán 901 Szabadegyháza 331 Tác 622 Kistérség összesen 13360 Székesfehérvár Fejér megye

111234 489767

Kereskedelmi szállás férőhely 12 17 102 19 8 14 172

Kereskedelmi szállás férőhely 1000 lakósra 3 11 24 4 4 9 9

2281 15755

1047 1148

1.18.1. Táblázat Forrás: KSH 71



A regisztrált kereskedelmi szállásférőhelyek mellett vannak vendégfogadásra alkalmas, általában jó vagy kiemelt színvonalú vállalati panziók, vadászházak, amelyekről teljeskörű adatok nem állnak rendelkezésre.( Pl. Vadex Rt. Soponyai vadászház-panziója 22 fős) Idegenforgalmi marketing helyzete A kistérség marketingtevékenysége csak úgy mint a fogadási feltételek és a programkínálat továbbfejlesztésre szorul. Valójában szervezett és koordinált egységes koncepción alapuló térségi marketing tevékenységről nem is beszélhetünk. A kistérség külső megjelenítése nem megoldott, hiányzik a kölcsönös érdekeken és előnyökön alapuló a szomszédos térségeket is figyelembe vevő együttműködés. A kistérség településeinek kínálata legfeljebb a spontán módon készülő helyi önkormányzati vagy vállalkozói kiadványokon keresztül a Fejér Megyei Turisztikai Információs Iroda közreműködésével esetleg partner kapcsolatokon keresztül jelenik meg. 1.18.1. Összefoglalás, megállapítások •

Földrajzi fekvéséből adódóan – a területet átszelik ill. érintik az M7, autópálya a 8. sz., 7.sz., 62.sz., 63.sz. főutak - a kistérség mindig jelentős potenciális vendégkörre számíthat, amelyet konkrét programokkal csábíthat a településekre.

•

Rendkívül gazdag a természeti, történelmi, kulturális örökség amelyek nagy része kiemelkedő turisztikai értéket képvisel és sokrétű, tartalmas programok kapcsolódhatnak hozzájuk. ( Sárréti Tájvédelmi Körzet, Sárvíz-völgye ökológiai folyosó, Tác-Gorsium római kori település, kastélyok, műemlék templomok, stb.).

•

A települések eltérő mértékben alkalmasak a vendégfogadásra, a falusi turizmus feltételeinek kialakítására, azonban a kistérség összességében, természeti és kulturális adottságainál fogva alkalmas a jelenlegit jóval meghaladó idegenforgalmi potenciál kiépítésére, kihasználva a székesfehérvári agglomerációba, valamint a Velencei-tavi üdülőkörzetbe irányuló turizmusban rejlő együttműködési lehetőségeket is.

•

A Sárrét és Sárvíz-völgye ökofolyosó kiemelkedő természeti értékeinek, a hagyományőrzés, a népművészet és kézműves tevékenység (Nyolcak) turisztikai célú bemutatása, az ebben rejlő lehetőségek kihasználására alakult települések közötti összefogás a turizmus új kínálati elemét valósíthatja meg a kistérségben.

•

Fokozottabban törekedni kellene a nagyvárosi gyarapodó polgárság városkörnyéki településekre csábítására a szabadidő eltöltésére, elsősorban a hobby és egészséges életmód, népi, hagyományőrző programok bővítésével.

•

A tervezett tác-gorsiumi Kárpátia Park megvalósulása jelentősen növelné a kistérség idegenforgalmi jelentőségét és vonzerejét .

•

A települések eltérő adottságaiknál fogva differenciáltan részesedhetnek a kistérségi turizmusból, azonban az együttműködés hiánya, a kistérség kínálatának elaprózódása esetén nincs esély jelentősebb idegenforgalom kialakítására.

•

Jelenleg hiányoznak a kistérségben a falusi vendégfogadás minősített feltételei, valamint azok a különféle konkrét programajánlatok, programcsomagok amelyek egy-két vagy többnapos kikapcsolódásra nyújtanának ajánlatot különböző érdeklődési körű 72



egyéneknek, csoportoknak. •

A térségmarketing tevékenység szinte teljes hiánya nem teszi lehetővé a potenciális vendégkör meghatározását, elérését, az adottságok hatékony kihasználását a turizmus területén. A fogadási feltételek kialakításával párhuzamosan marketingstratégiát is célszerű átgondolni, összeállításánál a határos kistérségekkel, városokkal, üdülőövezettel történő kölcsönös előnyökön alapuló együttműködést is érdemes figyelembe venni.

73



1.19. Építészeti és kulturális örökség A kistérség területén az első vadászó-halászó, gyűjtögető embercsoportok már 20000 évvel ezelőtt megjelentek és a területet az utolsó jégkorszak után, mintegy 12000 évvel ezelőtt a kisázsiai-balkáni eredetű földművesek folyamatosan benépesítették a halban, vadban gazdag Sárvíz-mentét. A kistérség települései bővelkednek műemléki és műemlék jellegű épületekben. (1.19.2. Táblázat). Országos jelentőségű történelmi érték az egykori római Pannonia Provincia nagyrészt feltárt kereskedő városa Gorsium, ahol szabadtéri múzeum található. A kistérségben több, zömében barokk stílusú műemlék kastély található, amelyekhez legtöbb esetben értékes, védett kastélypark is kapcsolódik. (1.19.1. Táblázat) Sajnos ezen kastélyok közül jelenleg kevés látogatható (Seregélyes, Nádasdladány, Iszkaszentgyörgy) és azok is csak korlátozottan és attraktív programok nélkül. Nagyon fontos lenne, hogy a jelenleg üresen álló kastélyok (Soponya, Nádasdladány, Iszkaszentgyörgy), azok amelyek korábban szociális, ifjúsági vagy egyéb intézményeknek adtak otthont, de fenntartási gondok miatt ilyen jellegű hasznosításuk megszűnt, a későbbiekben az idegenforgalom céljait szolgálják. A kistérség nyilvántartott kastélyai Helység

Kastély neve

Tulajdonos, kezelő KVI

Állapot

Jelenlegi hasznosítás

Iszkaszentgyörgy

PappaenheimKárolyi-kastély

Részben helyreállított

Zichy-kastély

Tsz.

Leromlott

Nádasdi-kastély

Műemlékek Állami Gondnoksága Taurus Rt. Budapest Fejér Megyei Önkormány-zat

Helyreállítása folyamatban

Egyik szárnyában isko-la, a többi üres, részben látogatható. Irodák, üres, mellette állattartás. Látogatható, időszakos rendezvények.

Káloz-Belmajor

Jó

Szálloda, étterem

Jó

Értékesítés alatt.

Nádasdladány Seregélyes

Zichy-Hadik-kastély Zichy-kastély

Soponya

1.19.1. Táblázat Forrás: Állami Műemlékfelügyelet Fm-i Kirendeltsége

Építészeti örökségek, említésre méltó építmények településenként: Aba

Csór Csősz Iszkaszentgyörgy

1747-ben épített barokk stílusú Szentháromság rk.templom, kívülről háromszögletű, belülről kerek szentélyrésszel, rokokó belsővel ,a Zichy-kastély műemlék épületek, falusi kúriák, bodakajtori klasszicista víztorony. Rk.templom copf stílusú, Somssich-kastély, Medeczky-kúria, műemlék jellegű épületek. Református templom 1788-ban épült, műemlék jellegű. Pappenheim-kastély, rk.templom klasszicista stílusban, barokk 74


Füle Káloz Nádasdladány Pátka Sárkeresztúr Sárkeszi Sárosd Sárszentmihály Seregélyes Soponya Szabadbattyán Tác Vereb


református templom. XVIII.szd-i barokk stílusú műemlék rk.templom. Műemlék jellegű a plébánia, az óvoda és a református templom. 1787-88-ban épült, barokk stílusú, műemlék jellegű rk. templom, klasszicista Zichy-kastély a XIX. szd-ból műemlék jellegű Nádasdy-kastély műemlék épületegyüttes Műemlék jellegű református és rk.templom, Ivánka kúria. 1788-ban épült műemlék jellegű barokk rk. templom Református templom 1829-ből. Műemlék jellegű épületek rk.templom, Esterházy-kastély. Középkori református templom és Zichy-Szterényi-kastély műemlék jellegű épületei. Zichy-Hadik-kastély műemlék épületek, ma szállodaként működik. Műemlék a Pollack Mihály tervei alapján épült klasszicista Zichykastély, tájház Kula torony a XIV.-XV. századból műemlék épület. A község közigazgatási területén található a római kori város Gorsium. Ásatások, leletek, múzeum. Műemlék jellegű rk. templom.

1.19.2. Táblázat Forrás: Fejér atlasz 1997. A műemlékek és műemlék jellegű épületek, építmények mellett a településeken a népi építészet elemei is megtalálhatóak, sajnos legtöbb esetben csak egy-egy épület alakjában, viszont számos megőrzésre érdemes falukép van több településen is. Kulturális hagyományok, rendezvények A kistérség településein régebben a Luca napi köszöntésnek, lucázásnak volt hagyománya, amely ma már nem lelhető fel. A népi hagyományok közül ma legismertebb a farsangi, maszkos mohai tikverőzés amelyikországos hírnévre tett szert. A hagyományok, népi és kézműves tevékenységek általában kisebb- nagyobb egyesületekben maradtak fenn. A SárvízVölgye déli részén a Nyolcak néven együttműködő települések(Aba, Csősz, Káloz, Sárkeresztúr, Sárszentágota, Soponya, Tác és Kisláng ) területén a hagyományokat, a művészeti és népművészeti értékeket kistérségi alapiskola hálózat kutatja és oktatja általános iskolás gyermekek számára. Állandó kiállítás a Gorsium-Szabadtéri Múzeum, Régészeti Park, amelyik április 28.-tól október 31-ig tart nyitva. Ismétlődő rendezvények a Mohai tikverőzés február hónapban, a „Floralia” tavaszköszöntő, évadnyitó Gorsiumban, a „Gorsiumi játékok”- gladiátor játékok, és a nyári szabadtéri színházi előadások a gorsiumi amfiteátrumban április-június hónapban, a Sárvíz Napok integrált falunap-szerű program a „Nyolcak” területén évente változó helyszínnel. A felsoroltakon kívül valamennyi településen van búcsú, falunap, a szőlőtermesztő településeken pedig ősszel vidám, jelmezes, népviseletes szüreti felvonulás, szüreti bál.

75



A meglévő építészeti és töténelmi örökségek mellett említést kell tenni a Tác-Gorsium mellett 70 ha-os területen megvalósításra tervezett Kárpátia Parkról, amelyik megépülése után a kistérség legattraktívabb látnivalója lehet és kiemelkedő nemzetközi turisztikai vonzerőt képviselhet, multiplikátor hatása az egész kistérségre kihatna.A Kárpátia Park, amelynek alapkőletétele 1996-ban megtörtént, a Kárpát-medencét vizuálisan élő modellként kívánja bemutatni elsősorban a meghatározó földrajzi elemek, a domborzati vízrajzi elemek arányos a valósággal megegyező tájolásával. A Kárpátia Park központja a Főtér lenne, amely dekoratív, kézzel installált kialakításával, térfalai mentén megépítendő létesítményeivel – információs és oktatási központ, ökomenikus kápolna, posta, üzletek, étterem, szociális és egészségügyi helységek – szolgálná a látogatókat, biztosítana számukra tartalmas és igényes programot. A Park legjelentősebb épülete a Kárpátia Ház lenne amely a Kárpát-medencében élő népek fórumaként működne, s alkalmas lesz konferenciák, kiállítások, fogadások, szakmai, baráti találkozók rendezésére. A sétautak átvezetnek a Parkban egyébként korrektül jelzett országhatárokon, érzékeltetve és tudatosítva az átjárható határok aktuális gondolatát.(Forrás:AXDIS Kft.Pécs, Tác község Összevont Rendezési Terve.)

76


2.


Környezet állapota

A térség környezeti állapotának értékelése és a környezet védelme döntő jelentőségű a fejlesztési elképzelések megfogalmazása előtt. Így a települések részletes vizsgálata elengedhetetlen a helyzetértékelésben. Az anyagban a következő településeket értékeljük környezetvédelmi szempontból: Aba, Csór, Csősz, Füle, Iszkaszentgyörgy, Jenő, Kálóz, Kőszárhegy, Moha, Nádasladány, Pátka, Polgárdi, Sárkeresztes, Sárkeszi, Sárkeresztúr, Sárosd, Sárszentmihály, Sárszentágota, Seregélyes, Soponya, Szabadbattyán, Szabadegyháza, Tác, Úrhida, Vereb, A munka jelen fázisának célkitűzése olyan rövid, áttekintő anyag elkészítése a térség környezeti állapotáról, melyben hangsúlyozott szerepet kap a vidék és az agrárium állapotának, környezeti terhelésének és igénybevételének értékelése. A munkavégzés során első feladatként áttekintettük a témában elkészült anyagokat. Ezt követően az egyes környezeti elemek állapota és az azokra ható környezethasználatok áttekintése következett. Ennek során kiemelt figyelmet kaptak azok a környezethasználatok, melyek nem kötődtek a lakott területekhez (mesterséges felszínborítottság), valamint azok a terhelések, melyek ugyan a lakott területekhez kapcsolódnak, mégis befolyásolhatják a térség környezeti jellemzőit. Az állapotok jellemzését követően már jellemezni lehet a környezeti konfliktusokat, figyelemmel a javasolt földhasználati zónarendszerre.

2.1.

Levegő 2.1.1. A levegő terhelése

Egy terület levegőminőségi helyzetének megítéléséhez ismernünk kell a légkör szennyező anyag tartalmát, amit meghatároznak a területet érő kibocsátások, a légkörben zajló fizikai és kémiai folyamatok, meteorológiai, domborzati és egyéb tényezők. Az országos felmérések adataira alapozva megállapítható, hogy Fejér megye kén-dioxid kibocsátása országos viszonylatban nem jelentős. A nitrogén-oxidok kibocsátása tekintetében közepes kibocsátásúnak minősül. A szilárd anyag emittálása területén Fejér megye az igen nagy kibocsátásúak közé tartozik, míg szén-monoxid tekintetében a többi megyéhez viszonyítva a kibocsátás közepesen nagy. A 2.1.1. Táblázat Fejér megye közúti gépjármű emisszióját illetve bejelentés-köteles helyhez kötött légszennyező források emisszióját mutatja be 1994. évben, kt/év mértékegységben.

gépjárművek emissziói helyhezkötött források emissziói

kén - dioxid szén -monoxid nitrogén-oxidok 0,31 22,19 4,53 4,86 43,15 2,66

szilárd 0,63 7,99

2.1.1. Táblázat Megjegyzés: Az ágazatonkénti adatok ötéves periódusonként frissítettek

77



A táblázat adataiból megállapítható, hogy a helyhez kötött légszennyező pontforrások kéndioxid, szén-monoxid, szilárd anyag kibocsátása lényegesen nagyobb mint a gépjárművek kibocsátása. Megjegyzés: A térségre számított értékek nem állnak rendelkezésre, esetlegesen becsülni lehet azokat, elsősorban az egyes településeken átmenő forgalom alapján, valamint a települési belső forgalomból. A településeken átvezető forgalomból adódik, hogy jelentős a légszennyezés az országos főközlekedési útvonalak mentén, így. pl. Seregélyes, Szabadegyháza iparterület, Polgárdi – Kőszárhegy – Szabadbattyán esetében. A 2.1.2. Táblázat a térség helyhez kötött légszennyező forrásainak kibocsátását mutatja be 1997. években. Székesfehérvári régió helyhez kötött légszennyező forrásainak kibocsátása Légszennyező anyag Kén-dioxid Szén-monoxid Nitrogén-oxidok Szilárd (nem toxikus por) Korom Egyéb

1997. (t) 78 851 1112 417 1 2

2.1.2. Táblázat A fenti táblázat nem tartalmazza a statisztikai kistérségi központ, Székesfehérvár légszennyező anyag kibocsátásainak adatait. Meg kell említeni, hogy a fenti táblázatban közölt adatok Fejér megye egészéhez képest elhanyagolhatóak, mivel a megyeközpont és Dunaújváros emissziói a teljes megye kibocsátásának közel 85-90 %-át adják. A legjelentősebb légszennyező forrás Szabadegyháza iparterületéről származik. Seregélyesen az egyéb légszennyező anyagok között található aceton kibocsátás a jellemző (max. 100 kg/év). A településeken néhány pontforrás (összesen kb. 60 db) található, melyek között főleg intézményi és szolgáltató jellegű pontforrások, esetenként mezőgazdasági üzemekhez kapcsolódó fűtési, szárítási funkciót szolgáló kémények található. A településeken – a gázprogram eredményeként – a gázfűtés a domináns fűtési mód, amely a legkevesebb káros légszennyező anyag kibocsátásával jár. 2.1.2. A levegő állapota A kistérségben immissziós mérőállomás nincs telepítve, mivel a fentiek szerint a légszennyező anyagok mennyisége jelentősen nem változtathatja meg a települések légszennyezettségi állapotát.

78


2.2.


Vizek 2.2.1. Felszíni vizek

A vizsgált települések döntő többsége a Séd-Nádor-Gaja vízrendszeren található (Aba, Csór, Csősz, Füle, Iszkaszentgyörgy, Jenő, Kőszárhegy, Moha, Nádasladány, Polgárdi, Sárkeresztes, Sárkeszi, Sárosd, Sárszentmihály, Seregélyes, Soponya, Szabadbattyán, Tác, Úrhida), néhány település pedig a Velencei-tó vízgyűjtőjén található (Pátka, Vereb). Szabadegyházán az ipari szennyvizek befogadója a Duna. Az előbbi felsorolás a vízgyűjtőhöz való tartozást jellemzi, de ez nem jelenti azt, hogy a keletkező szennyvizek ill. csapadékvizek a Séd-Nádor vízrendszerbe ill. a Velencei-tóba kerülnének. A felszíni vizek terhelése Velencei-tó vízgyűjtője A vízgyűjtőn lévő található településeken a kommunális szennyvíz kezelése rendszerint zárt gyűjtőbe, illetve szikkasztással valósul meg, átlagban 80-90 % arányban. A települések többségénél a szippantott szennyvizek Gárdony, Székesfehérvár, Bicske szennyvíztisztító telepén kerülnek ártalmatlanításra. A Velencei-tó vízgyűjtőjén található települések közül egy sem terheli közvetlenül a tavat. A vízgyűjtő területén lévő pontszerű szennyezőforrások által okozott terhelést vélhetően sokszorosan meghaladja a diffúz terhelés, azonban ennek mértéke pontosan nem ismert. Az elmúlt években a Velencei-tó vízminőségének javítása érdekében kiadott Kormányhatározatoknak megfelelően minden községben készültek olyan vízvédelmi beruházások (véderdő, fásítás, gyepesítés, állattartó telepek megszüntetése), amelyek eredményként a településeken átfolyó időszakos vízfolyások minősége jelentősen javult. Ehhez hozzájárult az a tény is, hogy a mezőgazdasági területeken – az országos tendenciákhoz hasonlóan – csökkent a műtrágya felhasználás is. A 2.2.1. Táblázat mutatja a megye felszíni vizeinek terhelését. Fejér megye felszíni vizeinek terhelési adatai Vízgyűjtő Séd-Nádor

Duna

Befogadó DinnyésKajtori csat. Nádor Duna

Befogadót terhelő szennyvíz mennyisége m3/év Ipari eredetű Kommunális eredetű 1991 1993 1995 1991 1993 1995 280320 128000 116000 1095000 912500 2445500

69006170

59896500

83624620

Velencei tó Fejér megye összesen:

70973590

61272170

84764570

474500

401500

360500

5840000

4584400

4209340

-

3600

3650

21086590

19126600

20302841

2.2.1. Táblázat

79



A fenti táblázatban látható, hogy míg a Séd-Nádor vízgyűjtőjén a kommunális eredetű, addig a Duna közvetlen vízgyűjtőjén az ipari eredetű szennyvizek okoznak nagyobb terhelést. Fejér megye felszíni vizeit terhelő szennyvizek eredete szerint mintegy 80 % az ipari szennyvíz, és kb. 20 % a települési szennyvíz. A fenti táblázat a vízfolyásokba közvetlenül bevezetett terheléseket mutatja, melyek közül közvetlen terhelés csak szabadegyházi Hungrana Rt-nek a Dunába vezetett tisztított szennyvizéből adódik A települések zömének szennyvizei (pl. Szabadbattyán, Polgárdi) a Nádorba kerülnek. A közcsatornával el nem látott településeken található kisebb intézményi szennyvíztisztítók bevezetései (pl. Csór, Seregélyes, Soponya) közbenső vízfolyásokon, árkokon keresztül jutnak el a befogadóig. A közcsatornával el nem látott településeken Fejér megye szennyvízelhelyezési koncepciójának megfelelően a tervezési munkák folyamatban vannak, ill. egyes településekre a vízjogi létesítési engedélyek kiadásra kerültek. Próbaüzem vagy építés alatt az alábbi települések szennyvíztisztító ill. közcsatornái vannak: •

Szabadbattyán, Kőszárhegy szennyvíztisztító telep: Szabadbattyán;

•

Polgárdi szennyvíztisztító telep: Polgárdi;

•

Sárosd, Szabadegyháza, Perkáta szennyvíztisztító telep: Szabadegyháza;

Az engedélyek szerint a kistérségi rendszerek a következők: •

Aba társult községek: Soponya, Sárkeresztúr, Káloz befogadó: Nádor;

•

Iszkaszentgyörgy társult községek: Moha, Sárkeresztes, Magyaralmás befogadó: Gaja;

•

Székesfehérvár további társult települések: Jenő, Nádasdladány, Sárkeszi, Sárszentmihály, Úrhida, befogadó: Gaja;

•

Elvi vízjogi engedéllyel rendelkezik Füle.

Szennyvízelvezetéshez és –tisztításhoz kapcsolódó beruházás nincs tervezve: Csór, Csősz, Tác, Pátka, Vereb, Seregélyes, Sárszentágota. A felszíni vizek állapota Séd-Nádor vízgyűjtő A Séd-Nádor vízrendszer az ország emberi beavatkozásoktól leginkább befolyásolt vízgyűjtője. Tisztított és tisztítatlan szennyvíz bevezetések, duzzasztás átvezetés hatására természetes vízhozamról nem beszélhetünk. A vízgyűjtő 4 fő vízfolyásra osztható: Veszprémi-Séd, Nádor és Malom csatorna, DinnyésKajtori csatorna. A Nádor csatorna Fejér megyei szakaszán az úrhidai szelvényben, az Ősinél (Veszprém megye) még jellemző vízminőségi komponensekhez képest már minőségi javulás

80



tapasztalható. A Nádor csatorna vízminősége a vízhasználatok szempontjából erősen kifogásolható. A Gaja a Bakony É-i lejtőjén ered, hossza 60 km. Karszt eredetű, Székesfehérvár felett mezőgazdasági vízkivételeket elégít ki (halastó, öntözés). Fejér megye felszíni vizeinek minősítése MSZ 12749:93 szabvány szerint Vízfolyás és mintavételi hely Dinnyés-Kajtori csat. 63.sz. út Malom csatorna Káloznál Sárvizi Malomcsatorna Szfv. - Úrhida Vértesacsai vízfolyás Alcsúti arb.-nál Szent László patak Sinatelepnél Váli víz Duna torkolat előtt Gaja Szfvár Hármashídnál Gaja Sárszentmihálynál Nádor csatorna Szfvár-Urhida Nádor csatorna Cecénél

Oxigénháztartás

Tápanyagháztartás

Egyéb paraméterek

1991 -

1993 -

1995 V

1991 -

1993 -

1995 V

1991 -

1993 -

1995 IV

-

-

V

-

-

V

-

-

IV

V

V

IV

V

V

V

IV

IV

IV

-

III

III

-

V

V

-

IV

IV

-

V

V

-

IV

V

-

IV

IV

-

III

IV

-

IV

V

-

IV

IV

-

III

III

-

III

V

-

III

III

-

-

III

-

-

V

-

-

III

V

V

IV

V

V

V

IV

IV

IV

V

V

V

V

V

V

IV

IV

IV

A táblázatból megállapítható, hogy az utóbbi öt évben a megye, ezen belül a térség vízfolyásainak minősége gyakorlatilag változatlan volt. Velencei-tó és részvízgyűjtője A tó vízgyűjtő terület 602 km2. A tó vízrendszere 3 fő részre tagozódik: A Császárvíz, a Vereb- Pázmándi-víz vízgyűjtőjére és a tó közvetlen környezetére. A vízgyűjtő É-i Vértes hegységre eső része karsztos. Itt a csapadék jelentős része beszivárog és minimális a lefolyás. (A beszivárgó víz a felszín alatti karsztrendszert táplálja.) A tó felülete 25 km2. A nagy vízfelületű, viszonylag sekély tavat korábban szélsőséges vízszint-változások jellemezték.

81



A sekély tó igen szélsőséges vízjárását kívánta megszüntetni az 1975-re elkészült PátkaZámolyi tározórendszer, amely 12-17 millió m3 víz tározására képes. Ez a Velencei-tó vízmennyiségének mintegy 35-40 %-a. A Madárrezervátumtól keletre a velencei-tó nagy szabad vízfelületekkel rendelkezik. A tó maga lefolyástalannak tekinthető, mivel a délnyugati részen található egyetlen elfolyója a Dinnyés-Kajtori csatorna többnyire zárva van. Az oxigénháztartás jellemzői alapján a tó vize a vizsgált időszakban V. osztályúnak minősült. A minősítést meghatározó jellemző a kémiai oxigénigény. Az oxigén fogyasztás magas értéke a tó részének természetes huminsav tartalmából adódik. Az oxigénháztartás jellemzői alapján a tó vize 1993. évtől jellemzően III. osztályú. A mikrobiológiai jellemzők alapján a Velencei-tó vízminősége jó, azaz II. osztályú. Az egyéb jellemzők csoportjának paraméterei közül a pH a vízminőségi minősítés meghatározója. Ezen jellemző alapján a tó vize III. illetve IV. osztályú. A tó vízgyűjtőjén található igen kis vízmennyiséggel rendelkező patakok a legkisebb szennyező hatásokat sem képesek kompenzálni, ezért vizük minősége viszonylag széles tartományban ingadozik. A Zámolyi tározó és a Pátkai tározó minősége általában IV. osztályú volt az elmúlt években. A tározók vízminőségi paraméterei közül a tápanyagháztartást jellemző foszforformák, esetenként a kritikus határértékeket is elérik, mely sajnálatosan az eutrofitációt fokozza. 2.2.2. Felszín alatti vizek A kistérségben a vízigények kielégítésében a felszín alatti vizek fajtái közül a karszt-, réteg-, és talajvíz vesz részt. A földtani felépítésből következően a fő vízbázisok a karsztos mészkődolomit területek, a pannóniai korú finomszemű homokos rétegek. A termelési adatok szerint, ivóvíz termelés szempontjából a legmagasabb kihasználtság a pannóniai korú rétegvizeknél mutatkozik, ezt követi a karsztvíz. A bányászati tevékenység (szén, bauxit) jelenlegi csökkenésével a felszabaduló készlet a karsztvíz visszatöltődésére, szintjének emelkedésére és ivóvízellátás céljára hasznosul. Karsztvíz szempontjából legjelentősebbnek tekinthető a K-i Bakony, Vértes térsége és Polgárdi környéke. A pannóniai korszak kőzetei víztermelés szempontjából jelentősek a térség területén A többnyire nyomás alatti feltáró kutakból nyert vizek szennyeződésre kevésbé érzékenyek, a bennük található ammónia és szulfát, valamint vas réteg eredetű, nem szennyezés hatására került a vízbe. A kistérségben található települések vízellátása megoldott, kivétel Csősz község, ahol a vízmű jelenleg építés alatt áll. A talajvizek a megyéhez hasonlóan a térségben is szinte teljesen elszennyeződtek a csatornázatlanság, a helytelen mezőgazdasági vegyszerhasználat és az ipari szennyezések következtében.

82


2.3.


Talaj 2.3.1. A talajok minőségét veszélyeztető tényezők

A térség alapvetően kedvező talajtani adottságokkal rendelkezik. A talajok minőségét azonban különböző degradációs folyamatok csökkenthetik (pl. erózió, savanyodás, elvizenyősödés). A helyi erózió következtében csökken a talaj szervesanyag-tartalma, tápanyagtartalma, romlanak fizikai, vízgazdálkodási tulajdonságai. A környezeti elemeket veszélyeztethetik a talajszemcsékkel esetlegesen együtt vándorló kémiai anyagok (növényvédőszer-maradék, toxikus elemek). Az elvizenyősödés, belvíz, káros vízbőség: ez a káros folyamat létrejöhet a talajvíz megemelkedése következtében, de akkor is ha rossz vízgazdálkodású, felszínközelben vízzáró réteggel rendelkező területre nagy mennyiségű csapadék vagy öntözővíz kerül. A kistérségben nagy, összefüggő belvízveszélyeztetett területek nincsenek, azonban – elsősorban a mélyfekvésű, réti, réti csernozjom és öntés talajok körzetében – előfordulhatnak, főleg a SédNádor vízrendszer mentén (ld. 1999. év nyara). Jelentős minőségrontó tényező lehet a talajszennyezettség. Talajszennyezések közé tartoznak a természetidegen anyagok talajba jutása (juttatása), illetve különböző kémiai anyagok szakszerűtlen felhasználásából, tárolásából eredő szennyezések (pl. szemétlerakás, olajszennyezés, nitrátfelhalmozódás, növényvédőszer maradékok). A kisrégió mezőgazdasági művelt területein jelentősebb szennyezésről nincs tudomásunk. 2.4.

Élővilág 2.4.1. Flóra

Fejér megye flóráját elsősorban földrajzi helyzete, geológiai felépítése határozza meg. Növényföldrajzilag kétharmada (Mezőföld) az Alföld, északi része a Dunántúli-középhegység flóravidékhez tartozik. Természetes növénytakarójára a Mezőföld magasabb területein a homoki tölgyesek, homokpuszták, a tatárjuharos lösztölgyesek és a löszpuszták voltak a jellemzők. A vízfolyások völgyeit ártéri ligeterdők, mocsarak, rétlápok és szikesek kísérték. A hegyvidékeken a cseres és illír tölgyesek voltak az uralkodók. Ez a természetes állapot mára jelentősen megváltozott. Szinte teljesen eltűntek a tatárjuharos tölgyesek, a homoki tölgyesek, a löszpuszták néhány hektáros fragmentumokra szabdalódtak fel és a rétlápok, mocsarak nagy részét is igyekeztek lecsapolni, átalakítani. A hegységek tölgyeseinek helyére egyre nagyobb területekre került be a tájidegen akác és a fekete fenyő. A negatív hatások ellenére az eredeti vegetáció többé-kevésbé érintetlenül maradt maradványaival, értékes növényeivel több helyen is találkozhatunk még ma is a megyében. A gazdaságilag nem hasznosítható, fel nem szántott, le nem csapolt zárványokban, a hegységek erdőgazdaságilag gazdaságtalan területein megtalálhatjuk a természetes növénytakaró képviselőit.

83



A botanikai értékeket vizsgálva néhány fajról feltétlenül meg kell emlékezni. A 90-es évek elején sikerült leírni egy a magyar flórára nézve teljesen új növényfajt a megyéből. A kisvirágú macskamentának két ismert előfordulása van az országban és mindkettő a megyében található. Az egyik előfordulás a kistérséghez tartozó Aba községben van. Mellette szintén az utóbbi évek szisztematikus kutatásainak eredménye a fokozottan védett tátorján egy és a szintén fokozottan védett pókbangó számos új élőhelyének előkerülése. Mivel elsősorban a Mezőföld botanikai feltártsága kívánnivalót hagy maga után - még mindig sok a fehér folt - megyei, vagy országos ritkaságok előkerülésével bármikor számolni lehet. Ezek megőrzése sok problémát jelenthet. 2.4.2. Fauna A megye állatvilága a növényvilágához hasonlóan rendkívül változatos a mai átalakult élőhelyek mellett is. Mint az ország területének nagy részén itt is az ismeretek jobbára a gerinces állatvilág szintjén nevezhetők közel teljesnek. Az alsóbbrendű állatok közül csak néhány preferált kör, vagy kisebb terület az, ahonnan szélesebb ismeretekkel rendelkezünk. A legjobban vizsgált és legismertebb gerinces csoport a madarak. A megye változatos élőhelyei a legkülönbözőbb fajok számára adnak lehetőséget a szaporodásra, a táplálkozásra. A természetvédelmi szempontból kiemelt jelentőségű fajok néhány kivételtől eltekintve mind előfordulnak a megyében. Rendszeresen és nagy egyedszámban költ több fokozottan védett gémfaj, a szikesek féltett ritkasága a gulipán. Ezeknek a fajoknak a fészkelő helyei szinte kivétel nélkül védett vagy védelemre tervezett területen találhatók. Vonulási időszakban a mocsarak, a helyükön létesült halastavak pihenőhelyként szolgálnak a récék és a ludak számára Az országban ez elmúlt évtizedekben végzett hathatós védelmi programok eredményeként a megyében több új faj fészkelésére került sor az utóbbi években. Közülük a réti sas és az uhu rendszeres fészkelése emelhető ki. Sajnos néhány faj esetében az állomány eltűnéséről, visszaszorulásáról lehet beszélni. Ilyen a túzok melynek megyei állománya mára gyakorlatilag megszűnt. Az időnként észlelt 1-2 példány nem tekinthető életképes populációnak. Vészesen lecsökkent a szalakóta és a kék vércse állománya is. Mindkét esetben a fészkelési lehetőségek eltűnése a fő indok. Az elmúlt években nem sikerült bizonyítani a kövirigó fészkelését sem. Ezeknek a fajoknak a további sorsa, fészkelése a megyében egyre bizonytalanabb. Az emlős állatvilágból a védett fajok közül nem tapasztalható egy esetben sem az állományok negatív irányú változása. Ez részben a hiányos kutatások eredménye is lehet, hiszen szinte biztosra vehető a denevérek néhány fajánál az emberi behatások eredményeként az állományok csökkenése, eltűnése. Az építményekben lakó, ott telelő állatokat több alkalommal is tömegesen pusztították el. Néhány fajnál egyértelmű növekedést lehet tapasztalni az utóbbi években. Ilyen a vidra, amely a számára alkalmas élőhelyek közül szinte mindenhol előfordul. Stabil állománya van a borznak is. A védett és több fokozottan védett ragadozó madarunk táplálékállatának számító ürge állománya néhány helyen drasztikusan lecsökkent az állatok emberi táplálékként történő illegális gyűjtése miatt.

84



A megye vadászható gerinces fajainak állománya stabil. A nagyvad létszám az eredményesebb vadásztatás érdekében sokhelyütt a természetes eltartó képességet jelentősen meghaladja. Ez nem csak a természetvédelem számára jelent gondot, hanem sok esetben akadálya az erdőgazdálkodásnak is. 2.4.3. Védett természeti értékek, természetvédelmi területek Fejér megyében jelenleg 12 országos jelentőségű természetvédelmi terület és 22 helyi értékként nyilvántartott természetvédelmi terület található. A védett területek nagysága 27.536 ha, ebből az országos jelentőségűek területe 22.542 ha, a helyi jelentőségűeké pedig 4694 ha. Magyarország területének 9 %-a, mintegy 800.000 ha áll valamilyen természetvédelmi oltalom alatt. A megye területéhez (4374 km2) viszonyítva ez az arány 6,3 %. Az elmúlt években jelentős mértékben megnőtt a védett területek nagysága, hiszen összességében 9500 ha került oltalom alá. A védett területek döntő többsége a megye északi részére koncentrálódik. Északon található a Vértes, a Velencei-hegység, a Bakony keleti nyúlványa, melyek képesek voltak ellenállni a mezőgazdaság egyre növekvő térhódításának. A megye középső és a déli területeinek löszdombjait birtokba vette a mezőgazdaság, rajtuk a természeti értékek csak rendkívül szórtan, mozaikosan tudtak fennmaradni. Ami megmaradt az a nagyobb vízfolyások mentén kialakult mocsárréti, üde réti vegetáció, a szikfoltok, a meredek löszvölgyek oldalai és a déli szélek homoki vegetációja a hozzájuk kapcsolódó állatvilággal. Ennek eredménye, hogy a megye természetvédelmi területeinek nagy része a hegységekben és a vizes élőhelyek mentén kerültek kialakításra. A kistérségben helyezkedik el részben, vagy egészben két országos jelentőségű tájvédelmi körzet, egy országos, illetve hét helyi jelentőségű természetvédelmi terület. A védett területek megoszlását az egyes települések között a 2.4.1. Táblázat és a 11. térkép: Természetvédelmi oltalom alatt álló területek mutatja be. A Székesfehérvári kistérség természetvédelmi oltalom alatt álló területei Település Aba Csór Csősz Füle Iszkaszentgyörgy Jenő Káloz Kőszárhegy Moha Nádasdladány Pátka Polgárdi Sárkereszt Sárkeresztúr Sárkeszi Sárosd

Terület m

2

90783960 38448720 14858040 29635520 28011570 5298359 46136180 5086409 9403927 25246150 42540190 73357320 23759380 44258290 17432530 47221080

Nemzeti P Tájvéd. K. Termvéd. Nemzeti P Tájvéd. K. Termvéd. 2 2 2 (m ) (m ) T. (m ) (%) (%) T. (%) 0 5377302 0 0,00 5,92 0,00 0 9572287 0 0,00 24,90 0,00 0 296325 0 0,00 1,99 0,00 0 0 0 0,00 0,00 0,00 0 0 0 0,00 0,00 0,00 0 0 0 0,00 0,00 0,00 0 651151 0 0,00 1,41 0,00 0 0 0 0,00 0,00 0,00 0 0 0 0,00 0,00 0,00 0 0 0 0,00 0,00 0,00 0 0 0 0,00 0,00 0,00 0 0 0 0,00 0,00 0,00 0 0 0 0,00 0,00 0,00 0 8311851 0 0,00 18,78 0,00 0 1891093 0 0,00 10,85 0,00 0 0 0 0,00 0,00 0,00

85

Agrárstruktúra- és vidékfejlesztési stratégiai program Helyzetelemzés Település Sárszentágota Sárszentmihály Seregélyes Soponya Szabadbattyán Szabadegyháza Tác Úrhida Vereb Összesen Székesfehérvár Mindösszesen

Terület m

2

47276890 36933020 78318370 49723370 33539890 41140240 43992540 8246740 20580260 901228945 157614500 1058843445


Nemzeti P Tájvéd. K. Termvéd. Nemzeti P Tájvéd. K. Termvéd. 2 2 2 (m ) (m ) T. (m ) (%) (%) T. (%) 0 14817236 0 0,00 31,34 0,00 0 7681962 0 0,00 20,80 0,00 0 0 0 0,00 0,00 0,00 0 6553568 0 0,00 13,18 0,00 0 0 0 0,00 0,00 0,00 0 0 0 0,00 0,00 0,00 0 772690 0 0,00 1,76 0,00 0 0 0 0,00 0,00 0,00 0 0 0 0,00 0,00 0,00 0 55925465 0 0,00 6,21 0,00 0 66340 811444 0,00 0,04 0,51 0 55991805 811444 0,00 5,29 0,08

2.4.1. Táblázat A természetvédelmi területeken túl meg kell emlékezni a kistérségen keresztül húzódó ökológiai folyosóról is. A Sárvíz-völgye több mint 100 km hosszban tölti be ezt a fontos szerepet, összekötve a Dunát a Dunántúli-középhegységgel. A térséghez tartozó Sárvízvölgye és a Sárrét medencéje a határa délről az alföldi, északról a középhegységi flórának és a hozzá kapcsolódó faunának. Ugyanez a térség, mint Környezetileg Érzékeny Terület (ESA) került nyilvántartásba vételre az említett területek országos rendszerében. A Mezőföld alapvetően mezőgazdasági jellegű területei közé beékelődött, a mai napig többé-kevésbé természetes állapotban fennmaradt élőhelyei rendkívül érzékenyen reagálnak a további emberi beavatkozásra. A következőkben röviden bemutatásra kerülnek a térség védett területei. Tájvédelmi Körzetek Sárréti Tájvédelmi Körzet Alapítva a 3/1986. (III.9.) OKTH rendelettel. A TK területe 2211 ha, ebből fokozottan védett 419 ha. Az érintett községek: Csór, Sárkeszi, Sárszentmihály A Sárrét mintegy 12 km hosszú és 5-8 km széles lápmedencéje a késő pleisztocénban fokozatos tektonikus lezökkenésekkel jött létre. Legfontosabb geológiai értéke a változatos rétegösszetétel. A mélyben megtalálható a fossziliákban gazdag mésziszap és a néhol több tíz méter vastag tőzeg is. A TK a Séd-Nádor vízgyűjtőjén helyezkedik el, amely vízrendszer Magyarországnak az emberi beavatkozásokkal leginkább befolyásolt vízrendszere. A kétszáz évvel ezelőtt is meglévő, ritka fajokban gazdag lápvilágnak ma csupán leromlott maradványait találhatjuk meg a térségben. A TK fokozottan védett részén még megmaradtak a ritka csátés és nyúlfarkfüves láprétek jellemző fajai. A védett madárfajok közül 101 faj fordult elő a TK-ban, közülük közel 60 esetében bizonyított a fészkelés is. A madárvonulás időszakában több fokozottan védett faj is rendszeresen felkeresi a területet pihenés, táplálkozás céljából. Ugyan ez mondható el a közeli Bakonyban fészkelő fokozottan védett ragadozó madarakról is melyek a TK gyepjeire járnak ki vadászni.

86



A Sárréti TK volt a túzok Fejér megyei állományának utolsó nagyobb összefüggő előfordulási helye. Sajnos az utóbbi évekre a túzok állománya drasztikusan lecsökkent, a megmaradt egyedek nem alkotnak életképes populációt. Ennek oka sokrétű, szerepet játszik benne a megnövekedett emberi zavarás, a megváltozott gyepgazdálkodás is. Pillanatnyilag nincs reális esély a populáció fennmaradására. Sárvíz-völgye Tájvédelmi Körzet Alapítva a 26/1997. (VIII. 1.) KTM rendelettel. A védett terület kiterjedése: 3650 ha, ebből fokozottan védett 157 ha. Érintett községek: Tác, Csősz, Aba, Soponya, Sárkeresztúr, Sárszentágota. Az egész Sárvíz-völgye alsópleisztocén kori ÉÉNy-DDK-i árokká fejlődött süllyedékben alakult ki, és mai helyét feltehetően a Würmben foglalta el. A tektonikus mozgások és az erózió munkájának eredményeként a Dunántúl jelentős területének - a Séd és Gaja patakon keresztül a Déli-Bakony Mórtól Veszprémig tartó szakaszának, a Dinnyés-Kajtor csatornán keresztül a Velencei-tó és vízgyűjtőinek - vizeit gyűjti össze és mára levezető eróziós-teraszos völggyé formálódott. E völgy széles alluviuma a múlt század elejéig a közlekedést és a mezőgazdasági művelést egyaránt gátló mocsárvilág volt, amelynek a felszámolására a kísérletek már 1772-től folytak. A végleges szabályozás egyik első nagy vízmérnökünk, Beszédes J. tervei szerint 1821 és 1926 között ment végbe. A régi Sárvíz szétterülő vizeit két csatorna vezeti le Ősitől kezdve. Az egyik, a völgy keleti oldalán, a Péti-víz folytatásában a Nádor-csatorna, a másik, a völgy nyugati oldalán, a Séd folytatásában kiépülő Malom-csatorna. A Sárvízről lefűződött, levágott mélyebb fekvésű részeken kisebb-nagyobb, állandó vagy időszakos tavak jöttek létre. Általánosságban elmondható, hogy ezek kis vízgyűjtővel rendelkeznek és a területen folytatott lecsapoló munkák során ezeket is igyekeztek többkevesebb sikerrel megszüntetni. A térség a Mezőföld részeként botanikailag az Alföldhöz tartozik. Boros Ádám a Mezőföld homokpusztáinak és szikeseinek vegetációja alapján bizonyította be a Mezőföld és a DunaTisza közének növényföldrajzi összetartozását. A tájvédelmi körzet legértékesebb botanikai értékei ma is a szikes-, és sztyepptársulásokhoz kapcsolhatók. Külön kiemelhetők az ürmös szikespusztarét, és a zárt homoki rét társulások. Az eddigi botanikai kutatások alapján 25 védett, illetve fokozottan védett növényfaj előfordulása bizonyított. Itt található Fejér megye legnagyobb, fokozottan védett pókbangó állománya, de legalább ilyen jelentős a poloskaszagú kosbor, melynek összállománya a százezres nagyságrendet is meghaladja. A védett terület mintegy egyharmadán található erdő mesterségesen felújított, kezelt állományú. A Sárvíz völgyének korábbi jellegéből következtethetünk, hogy régebben nagy mocsári vegetációnak adhatott otthont. Néhány kisebb foltja az e században létesített halastavak mentén több-kevesebb sikerrel igyekszik tovább élni. Az ornitológiával foglalkozó kutatók, szakemberek és amatőr madarászok számára a Sárvízvölgye már hosszú ideje ismert és kedvelt terep volt. Elsősorban a sárszentágotai Sós-tó és a 87



szomszédságában található sárkeresztúri Sárkány-tó területén folytak rendszeres madártani megfigyelések. A két nagyobb kiterjedésű, és néhány kisebb szikes tó a kapocs a Duna-Tisza köze és a Fertő-tó között a szikes tavak madarai számára. A területükön fészkel a Dunántúl legnagyobb gulipán állománya. A Soponya térségében kialakított halastavak, valamint az itteni víztározó, a több száz hektáros vízfelületükkel a vízi madarak kedvelt pihenő-, táplálkozó- és fészkelő helye. A fészkelő fajok közül kiemelkednek a gémfélék. A megye legnagyobb bakcsó, kis kócsag és üstökös gém kolóniája a tájvédelmi körzet védelmét élvezi. Néhány éve költ az egyik legszebb ragadozó madarunk a réti sas is. Rovartanilag a terület kevéssé feltárt. Néhány védett futrinkafaj jelenléte mellett, kiemelhető a szikes nádasokhoz kötődő magyar zsákhordó moly sárkeresztúri megkerülése. Országos jelentőségű természetvédelmi területek Dinnyési-Fertő TT Alapítva az 1667/1966. OTvH határozattal, módosítva a 3/1985. (X.21.) OKTH rendelkezéssel. Jelenlegi területe 539 ha, mely teljes terjedelmével fokozottan védett. Érintett község Seregélyes. A Balaton felé vezető vasútvonal és az országút elkészülte előtt a Velencei-tó nádasai délnyugati irányban Dinnyés községig húzódtak. Ennek volt szerves része a vizes, nádas terület, amely a Dinnyés-Kajtor csatorna (amely a Velencei-tó vízfeleslegét hivatott levezetni) két oldalán 1966 óta védett. A Velencei-tavon megnövekedett idegenforgalmi terhelés miatt az onnan kiszoruló védett madaraknak nyújt biztonságos, zavartalan élőhelyet. A gém-félék kedvenc táplálkozó és költőhelye a Fertő. A Dinnyési-Fertő legismertebb költő fajai: a nagy kócsag és a kanalasgém. A rejtettebb életű gémféle, a bölömbika mély hangját tavasszal gyakran hallani a nádasból. Az egyetlen Magyarországon fészkelő lúdfaj a nyári lúd rendszeresen költ. Október végén, november elején húszezer, vagy még több vetési lúd érkezik alkonytájban, hogy a Fertő biztonságot nyújtó vizén töltse az éjszakát. A tavaszi, de különösen az őszi vonulás idején hatalmas réce tömegek zsúfolódnak össze a vízen. A Velencei-tavi területtel egy időben került fel a “Ramsari” listára. A parti területeket az Alföld némely részére jellemző sziki vegetáció borítja. Helyi jelentőségű védett természeti értékek Soponyai kastélypark TT Alapítva a 90/1978. (VII.12.) Fm. Tanács VB. határozattal, területe 37 ha. A gyermekvárost magába foglaló kastély park amellett, hogy kertépítészeti emlék, tájképileg hozzátartozik a község arculatához. A parkban nagytömegben virít az első tavaszi védett növényünk a téltemető. Sárkeresztúri Sárkány-tó TT Alapítva a 137/1975. (XI. 19.) Fm. Tanácsa VB. határozatával, országos jelentőségű a 2/1987. (VII.10.) OKTH rendelkezés alapján. Területe 46 ha fokozottan védett.

88



Sárszentágotai Sós-tó TT Alapítva a 137/1975. (XI. 19.) Fm. Tanácsa VB. határozattal, eredeti nagysága 116 ha, jelenlegi kiterjedése 70 ha. Sárszentmihályi kastélypark TT Alapítva a 21/1977. (II.23.) Fm. Tanács VB. határozattal, területe 25 ha. Ez a védett terület jó példája a gazdátlanul hagyott, szakmai felügyelet nélkül maradt védett területek leromlásának. Mára a park régi formája, az értékes fa állomány nagy része eltűnt, elpusztult. Nádasdladányi kastélypark TT Alapítva a 8/1975. OTvH határozattal, módosítva a 18/1977. OTvH határozattal, területe 20 ha. A megyei egyik legszebb kastélyparkja az utóbbi évekig az enyészet martaléka volt. A kastély helyreállítása során nagy súlyt helyeznek az eredetivel megegyező szerkezetű, struktúrájú park kialakítására is. Szabadbattyányi Cifra-kert TT Alapítva a 183/1978. (XII.19.) Fm. Tanács VB. határozattal, területe 7 ha. A község belterületén a Sárvíz és a Malom-csatorna által közrefogott kert régi arculata, szépsége mára teljesen felismerhetetlenné vált. A régi szépségéről csak az alcsúti fákkal megegyező korú platánok alapján következtethetünk. Ha nem történik jelentős változás rövid időn belül, a terület a sárszentmihályi parkhoz hasonlóan természeti értékeit teljesen elveszti. 2.5.

Települési környezet 2.5.1. Hulladékkezelés

A települések lakosságának általános igénye, hogy a keletkező hulladékok – kommunális, termelési (ipari, mezőgazdasági, szolgáltatási) és veszélyes – szakszerű összegyűjtése és ártalmatlanítása megoldott legyen, és megfeleljen a környezetvédelmi követelményeknek. A kommunális hulladékokról való gondoskodás a települési önkormányzatok feladata, míg a termelési és a veszélyes hulladékok ártalmatlanítása az azt termelő gazdálkodó szervezet feladata. 2.5.2. Kommunális és termelési hulladékok A településeken napjainkban néhány helyi kezdeményezéstől (papírgyűjtés, üveg, stb.) eltekintve általános gyakorlat, hogy az összegyűjtött kommunális hulladékkezelés nélkül (esetlege tömörítéssel) kerül lerakásra. Ugyancsak a kommunális hulladéklerakóra (szeméttelep) helyezik el a termelési hulladékokat is. Ennek figyelembevételével a továbbiakban e két hulladékfajtát együttesen vizsgáljuk. A megyében keletkező hulladékok adatait a 2.5.1. Táblázat mutatja be. A megye területét a kistérségi körzetekben tárgyaljuk:

89



A megyében keletkező kommunális hulladékok adatai (laza m3-ben) Ssz.

Kistérségi Települékörzet sek száma

1. Szfvár 2. Mór

Elszállított hulladék

Össze- Háztar- Közület sen tási i 31 419.229 308.980 110.249

Ártalmatlanítás lerakón Térségi

Körzeti

392.528 16.922

Helyi 9.779

8

47.546

37.474

10.072

40.026

600

6.920

3. Gárdony

12

58.350

51.795

6.555

54.910

2.440

1.000

4. Bicske

16

53.565

40.153

13.412

48.315

500

4.750

5. Enying

10

19.250

15.236

4.014

770

- 18.4801

6. Sárbogárd

12

40.508

29.923

10.585

25.2003

- 15.3082

7. D.újváros

17 305.608 218.830

86.778

263.488

- 42.120

1-7. Összesen

106 944.056 702.391 241.665

825.2374 20.462 98.357

2.5.1. Táblázat 1/ további + 2.300 m3 „egyéni” szállítással 3/ Megyén kívül 12.355 m3

2/ további + 3.200 m3 „egyéni” szállítással 4/ ebből 23.000 m3 potenciális térségi lerakón

Forrás: Golder Associates, GA-20/96. - Fejér Megyei Települési Hulladékgazdálkodás Középtávú Koncepció) Az ártalmatlanítás módja a természetben történő hulladéklerakás, amely a megyében jelenleg 6 térségi - Székesfehérvár, Polgárdi, Mór, Velence, Bicske, Dunaújváros - továbbá Sárbogárdon, mint potenciális térségi és 4 körzeti, 37 helyi és négy megyén kívüli lerakóhelyen történik. Az 1995-ben deponált mennyiség 86 %-a a térségi, 2 %-a kiskörzeti (Zámoly, Kincsesbánya, Szabadbattyán, Gyúró), 10 % helyi lerakón, 2 % megyén kívül (Tatabánya, Érd, Zsámbék, Dunaföldvár) került elhelyezésre. A régió településein 2 db térségi (Székesfehérvár, Polgárdi), 3 db körzeti és 7 db helyi lerakó található. A vizsgált területen található 2 db térségi lerakó kapacitása (ill. távlati bővítése) elegendő a keletkező hulladékok elhelyezésére. A kistérség településein keletkező hulladékot az alábbi hulladéklerakók fogadják: •

A SZÉKOM Kft által üzemeltetett székesfehérvári lerakóba a következő településekről szállítanak: Aba, Iszkaszentgyörgy, Pátka, Sárkeresztes, Sárszentmihály, Seregélyes.

•

A VERTIKÁL Rt által üzemeltetett polgárdi lerakóba: Csősz, Füle, Kőszárhegy, Polgárdi, Sárkeszi, Soponya, Tác, Úrhida, Szabadbattyán.

•

Csórról a várpalotai, Jenő és Nádasladány pedig a nádasladányi helyi lerakón helyezi el hulladékait.

•

A térség további két települése Sárosd és Szabadegyháza az adonyi térségi lerakóra viszi kommunális hulladékait.

90



A többi településen még nincs megoldva a szakszerű hulladékártalmatlanítás. A regionális és térségi hulladéklerakók kialakításával lehetőség van a régi, műszaki védelem nélküli szeméttelepek rekultiválására. A termelési hulladékokról adataink nincsenek. Amennyiben ezen hulladékokat kommunális lerakóra szállítják, úgy az előzőekben tárgyalt hulladékok között szerepelnek, ha más módon kezelik, akkor arról nincs információnk. A fejlesztés iránya korszerű, műszaki védelemmel ellátott regionális hulladéklerakók szakszerű üzemeltetése a jelenleg már rendelkezésre álló bázison, illetve a szelektív hulladékgyűjtés lehetőségeinek és feltételeinek megteremtése. 2.5.3. Veszélyes hulladék A Magyarországon összesen keletkező veszélyes hulladék tekintetében Fejér megye közel 5 %-al részesül. A megyében keletkező kb. 100.000 t/év veszélyes hulladék mennyiség több mint 90 %-a Dunaújvárosban és Székesfehérváron keletkezik. A mezőgazdasági termelésre jellemző hulladékok mértéke az összes veszélyes hulladék mennyiség kb. 5-7 %-a. A térségben termelő vállalkozásoknál keletkező veszélyes hulladékok ártalmatlanítása a termelők adatszolgáltatása alapján megoldott. A bejelentési kötelezettség önkéntes, ebből következik, hogy még napjainkban sem teljes a termelőknél keletkező mennyiségek meghatározása. Az ártalmatlanítást a legfontosabb veszélyes hulladékoknál a következő cégek végzik: •

állati hulladékok (II. oszt.)

ATEV, Fauna Rethmann;

•

növényvédőszeres göngyöleg (II. oszt.)

Nitrokémia Rt;

•

olajos hulladékok (II. oszt.)

Ózon Kft, MOL Rt;

Megjegyzés: II. oszt. másodosztályú veszélyes hulladék A körzetben a VERTIKÁL Rt üzemeltetésében működik egy veszélyes hulladék monodepónia, ahová meghatározott típusú III. osztályú veszélyes hulladékok helyezhetők el. A térség legfontosabb veszélyes hulladék termelője: MÁV Rt, Szabadegyháza

kb. 54 t/év;

A veszélyes hulladékok összmennyisége a térségben mintegy 1100-1300 t-ra becsülhető évente. A becslést nehezíti az a körülmény, hogy a lakosságnál és az intézményekben keletkező veszélyes hulladékok mennyisége nem ismert. A hazai gyakorlat szerint a veszélyes hulladékok e csoportját a kommunális hulladék közé helyezik el.

91



2.5.4. Zaj- és rezgés A zajforrások szabályozási rendszerüket tekintve három jól elkülöníthető csoportra oszthatók: ipari zajforrások, közlekedési zajforrások, egyéb zajforrások. Az ipari zajforrások zajkibocsátásából származó zajterhelés az utóbbi évek iparfejlesztési politikájának eredményeként (iparterületek kijelölése, ipari parkok létrehozása) fokozatosan visszaszorult. Ugyanakkor Fejér megye közlekedés szempontjából igen frekventált szerepet tölt be. Számos nagy forgalmú, országos jelentőségű főútvonal szeli át (M7, 70, 8, 81, 6, 63 sz. főutak). Az M7 autópálya a vonalvezetése alapján a megye területén kevésbé jelent zajvédelmi problémát. Ezzel szemben a többi főútvonal forgalma jelentős zajterhelést okoz a nyomvonal mentén fekvő településeken. Az utóbbi években végzett műszeres vizsgálatok szerint átlagosan 10 dB körüli, de előfordul ennél nagyobb határérték túllépés is a beépítettségtől függően. A közúti közlekedésen kívül számos jelentős forgalmú vasúti fővonal is terheli Fejér megye és zene belül a székesfehérvári kistérséget: Budapest- Pécs, Budapest- Balaton, BudapestSzombathely. Ezek környezetében nem ritka a 10-15 dB határérték túllépés. A harmadik zajforrás csoportba a szolgáltató jellegű, a kulturális és szórakoztató létesítmények tartoznak. Helyi szinten ezek is számos zajvédelmi problémát, lakossági panaszt vetnek föl, kezelésük meglehetősen nehézkes. 2.5.5. Összefoglalás, megállapítások •

A vizsgált régióban 2 db térségi 3 db körzeti és 7 helyi hulladéklerakó található. A két térségi hulladéklerakó bővítésével hosszabb távon megoldható a szemételhelyezés.

•

További vízkivételre nyílnak lehetőségek a megye területén a karsztos és a parti szűrésű vízadóval rendelkező részein.

•

A térségben nagykiterjedésű, természetszerű állapotú területek találhatók.

•

A hatósági vizsgálatokba bevont ipari zajforrások környezetének zajvédelmi helyzete a végrehajtott műszaki zajcsökkentési intézkedések hatására kivétel nélkül javult.

•

A térség légszennyezettsége a megyén belül kedvező képet mutat.

•

A térség kedvező talajtani adottságokkal rendelkezik.

•

A tervszerű ipartelepítés, a korszerű, zajvédelmi szempontból átgondolt településrendezés kedvezően hat a környezeti zajviszonyokra, csökkentve a védendő területek terhelését

•

Pillanatnyilag a védett területek, a védett értékek megismerésére irányuló igény nem éri el a Nyugat-Európára jellemző mértéket. Az iskolai kereteket leszámítva a szervezetten megjelenő kereslet mértéke elhanyagolható. Ennek többrétű oka lehet. A fizetőképes kereslet hiánya mellett a természetvédelem jelenlegi felkészületlensége, az információ hiánya is meghatározó szerephez jut. Az állami természetvédelem pillanatnyi felépítése, infrastruktúrája nem alkalmas az esetleg felmerülő idegenforgalmi igények kielégítésére. Ugyanakkor a helyi önkormányzatok, az idegenforgalommal foglalkozó szervezetek viszont nem ismerik

92



a környezetüket, a természeti értékeiket. Kevés kivételtől eltekintve ráadásul ezek fontosságát sem mérik fel. •

A megyén belül a természetvédelmi területek aránya magas a térségben, amely a terület többirányú hasznosítására is lehetőséget ad.

•

A felszíni vízfolyások többsége erősen szennyezettnek tekinthető, így ezek mezőgazdasági hasznosításra csak korlátozottan alkalmasak. Különösen a halastavak vízpótlásánál okoz problémát. A bányaművelések visszaszorulása miatt várható (bányavíz-felengedés) a Gaja vízhozamának csökkenése, ezzel együtt annak jelentős minőségi romlása. Ipari célú kapacitásra egyszerű tisztítási technológiával alkalmassá tehető, de közvetlenül nem felhasználható.

•

A felszín alatti vizek tekintetében gyengeség a talajvíz. Mint már leírtuk ezen vízkészlet szinte teljesen elszennyeződött. A jövőben a települések csatornázásával, megfelelő mezőgazdasági és ipari technológiák kialakításával meg kell akadályozni a további szennyeződést és így lehetőség lesz a vízkészlet tisztulására.

•

A magánosítás, szerkezet váltás hatására a gyepterületek átalakulása figyelhető meg Ennél is nagyobb probléma, hogy a jelentős mértékben lecsökkenő állatállomány miatt felhagynak a gazdálkodók a gyepek művelésével. Van olyan védett terület ahol ennek nagysága az összterület egyharmadát is kiteszi. Hosszútávon ez természetvédelmi gondokat is okozhat. Nemcsak a védett és védelemre tervezett területekre jelentett nagy kihívást az utóbbi években tapasztalt általános szárazodás. Amellett, hogy komoly problémákat okozott a védett értékek számára, lehetővé tette több helyen is a vizesebb gyepek feltörését és 1-2 évig a szántóföldi gazdálkodást. Ezek a területek átlagos csapadékviszonyok között újra alkalmatlanná válnak a szántóföldi gazdálkodásra, de az eredeti természetes gyepvegetáció visszatérésére kevés remény van. − Kérdésként merül fel a vízfolyások szennyezett volta. Jelenlegi ismereteink szerint csak rendkívül korlátozott vizsgálatok folytak a védett növények és állatok tűrőképességével kapcsolatban. A védett állatok – elsősorban a halak és a vízimadarak – mindenképpen érintkezésbe kerülnek a terhelt vízzel, ezt kizárni nem lehet. A növénytársulásoknál nem vizsgálták a negatív hatás, viszont egyes társulásoknál a több évig tartó vízhiány katasztrofális eredménye ismert. Hosszútávon a természetvédelem célja, hogy a védelem alatt álló területek közül a vizes élőhelyek esetében megoldja a biztonságos vízgazdálkodás feltételeit, visszaállítsa a lecsapolt mocsarak és láprétek egy részét. Külön kell foglalkozni a természeti értékekre, természetvédelmi területekre ható idegenforgalmi terheléssel. Néhány védett terület, területrész esetében a természetvédelem érdekeinek szempontjából az idegenforgalmi terhelés egyáltalán nem, vagy csak rendkívül kis mértékben elfogadható. A tőzegterületek esetenkénti teljes kiszáradása miatt az ún. “tőzegégés” az utóbbi évek velejárója lett.

•

A nem kellően megalapozott településfejlesztések következtében mind a városokban, mind a kisebb településeken zajvédelmi problémákat okozhatnak az ipari létesítmények. Kedvezőtlen tendenciaként figyelhető meg a kisipari létesítmények lakóterületen történő szaporodása, ami a környezet zajhelyzetét mindenképpen rontja. A méretüket tekintve túlnövő vállalkozások zajpanaszok forrásai lehetnek.

93


3.


Összehasonlítás és viszonyítás

Fejér megye a Közép-Dunántúli régióban helyezkedik el. A Közép-Dunántúli Régió a Dunakanyartól a Bakonyig húzódik és összesen 11.263 km2 területű. A régióban 1998. év elején 1,1 millió ember élt, a népsűrűsége a vidéki átlagot meghaladja, s ezzel a fővárost is magában foglaló Közép-Magyarország után az ország legsűrűbben lakott része. A népesség százalékos megoszlása a települések népességnagyság-csoportjai szerint Település népességnagysága

Közép-Dunántúli régió

Fejér

Komárom Veszprém Esztergom

KD. régió az ország %-ában Összesen

megye Városok együtt

52,5

62,0

55,8

56,3

9,7

5 000 - 9 999

5,2

4,9

5,9

5,3

13,7

10 000 - 49 999

9,0

33,9

33,1

24,2

12,7

50 000 - 99 999

13,4

23,2

16,8

17,3

27,0

100 000 - és több

24,9

--

--

9,5

3,5

47,5

38,0

44,2

43,7

13,2

100,0

100,0

100,0

100,0

11,0

Ezen belül:

Községek együtt Összesen 2.5.1. Táblázat Forrás: KSH, 1997

A régióban egyedül Fejér megye tudta kompenzálni a természetes fogyást a pozitív vándorlási egyenleggel. Az infrastruktúrát vizsgálva a régióban 420 ezer lakás volt, 100 lakásra 265 lakos jutott ez az országban a legmagasabb. A régión belül Fejér megyében 270 fő jut 100 lakásra, amely a régión belül a legmagasabb. Fejér megyében a 158.000 lakásból 146.135 van bekapcsolva a vezetékes vízhálózatba és 67.626 a csatornahálózatba. A régión belül a fajlagos mutatók tekintetében Fejér megye van a legrosszabb helyzetben a csatornahálózatba bekapcsolt lakások tekintetében, és az országos átlagtól is elmarad. 1997-en az országban regisztrált és működő vállalkozások egytizede a Közép-Dunántúli régióban található. Az ezer lakosra jutó működő vállalkozások száma alapján a régiók sorában az 5. helyet foglalja el, elmaradva az országostól, de túlszárnyalva a megyék átlagát.

94



Az iparban előállított bruttó hozzáadott érték 15 %-át a Közép-Dunántúli régióban állították elő, 10 % körül volt a részesedése a mezőgazdaság, halászat nemzetgazdasági ágnak és az építőiparnak, a többi gazdasági ág ez alatt marad. A Közép-Dunántúlon 1997-ben az egy főre jutó évi átlagos bruttó jövedelem 323.569 Ft, a nettó jövedelem 259.668 Ft volt, ez utóbbi 1992 évhez képest nominálértéken a kétszeresére emelkedett. A fogyasztói árindex ezen idő alatt 2,7 szeresére nőtt, így a reáljövedelem 24,4 százalékkal csökkent öt év alatt. A Közép-Dunántúlon a viszonylag magas jövedelemszintet magyarázza az is, hogy a régiók közül a 3. helyen áll az aktív keresők aránya (34,5 %), ugyanakkor viszonylag alacsony a munkanélkülieké (6,3 %), valamint a nyugdíjasoké (25,4 %). Az ország egyes régióit vizsgálva megállapítható, hogy általában a magasabb jövedelemhez, magasabb fogyasztás társul. Hazánk ökológiai adottságai a mezőgazdasági termeléshez nemzetközi, illetve EU összehasonlításban is igen kedvezőek. Magyarországon az egy lakosra jutó mezőgazdasági termelésre hasznosítható terület (0,6 hektár) másfélszerese a szántóterület aránya, szintén közel másfélszerese a mezőgazdasági terület százalékában az EU átlagának. Magyarország és az Európai Unió földterületének megoszlása használat szerint 1996-ban Megnevezés

Szántó, kert Gyümölcsös, szőlő Gyep Mezőgazdasági terület össz.:

Erdő Földterület összesen:

Fejér megye

Magyarország

EUR 15

ezer ha

a mg. terület %-ában

ezer ha


ezer ha


268

85,8

4811

77,8

76.134

55,0

6

1,9

225

3,6

11.483

8,3

38

12,3

1148

18,6

50.781

36,7

312

100,0

6185

100,0

139.27 9

100,0

ezer ha

az össz földter. %/ában

ezer ha

az össz földter. %ában

ezer ha

az össz földt. %ában

32

6,8

1765

19,0

106.88 8

33,0

466

100,0

9303

100,0

323.90 4

100,0

Forrás: KSH, Eurostat Yearbook, 1997.

Kedvező természeti adottságaink és a rendszerváltást megelőző viszonylag kedvező termelési potenciál ellenére az agárgazdaság nemzetgazdasági súlya, szerepe az elmúlt években fokozatosan csökkent.

95



A mezőgazdaság aránya a nemzetgazdaságban Év GDP-ből beruházásból exportból∗ aktív keresőktől 1980. 18,6 12,1 23,3 19,5 1990. 15,3 8,6 23,1 17,0 1991. 8,5 6,0 25,1 15,2 1993. 7,1 1,9 21,4 9,3 1995. 5,9 3,3 22,0 8,5 1997. 5,5 3,7 13,0 7,7 ∗ mezőgazd. és élelmiszeripar együtt. Forrás: KSH és GKI Rt. becslés

Fejér megyében a szántó- és kert területe a mezőgazdasági terület 85,9 %-a. Fejér megye szántó és kert területe a magyarországi átlagot jóval meghaladja, ugyanakkor a gyümölcsös és szőlőterületének nagysága a magyar átlagos területnek csupán 53 %-a! Közép-Dunántúli régió és Fejér megye jellemzőinek bemutatása után a vizsgált kistérség relatív helyzetét az alábbiakkal lehet leírni: A kistérség 17 településből áll, amely a régióban és a megyében is soknak mondható . A térségben a megyeszékhely közelsége egyrészt előnyös (infrastruktúra, munkahelyek, szolgáltatás, stb.), másrészt hátrányos elemeket is jelent. A megyeszékhelyek vonzáskörzete a kistérségek között a legkisebb homogenitást mutatja, hiszen nem tájegységi, kulturális, infrastrukturális együttműködésre szerveződött, hanem agglomerációs alapon jött létre. Az infrastrukturális helyzetet vizsgálva a székesfehérvári kistérség a vezetékes gázt fogyasztó háztartások tekintetében 63 %-os arányt mutat (Székesfehérvár nélkül), amelyet összehasonlítva a megye többi kistérségével, a gárdonyi kistérség után a legmagasabb. A vízhálózatba bekapcsolt lakások aránya a vizsgált térségben 79 %, amely a megyei átlagnak megfelel, a szennyvízcsatorna hálózatba bekapcsolt lakások aránya viszont csak 0,1 %, amely gyakorlatilag az jelenti, hogy a 17 településen teljes egészében hiányzik a szennyvízcsatornahálózat. Az önkormányzati úthálózat kiépítettsége a kistérségben átlag feletti, az átlagos burkolatszélesség 6,2 m2, amely szintén meghaladja a megyei átlagot. A villamosenergia és vezetékes gáz fogyasztás egy háztartásra vetítve is, magasabb a megyei átlagnál. A térségben a vízfogyasztás háztartásonként viszont alacsonyabb a megyei átlagnál. Az emberi erőforrások tekintetében a vizsgált településeken 51.823 fő élt (KSH 1997), amely a legmagasabb a többi kistérséghez viszonyítva. A népsűrűség 57 fő/km2, amelynél a megyében a sárbogárdi és az egyingi térségben figyelhetünk meg kisebb értéket. Kedvező képet mutat, hogy kismértékben csökkent az időkorúak aránya (60 év felettiek) az össznépességen belül, viszont a fiatal (0-14 év) korúak aránya is csökkent, amely negatívumként értékelhető. 96



Összességében elmondható a 17 település népességéről, hogy a tendencia az országos és a régiós átlagtól is eltérően, 1990-1997 között 4,31 %-kal emelkedett. ez a vándorlási különbözet jelentős pozitív egyenlegéből adódik, hiszen a természetes szaporodás egyenlege kismértékben negatív volt. Az elmúlt évek gazdasági fejlődése a térségben a fent említett folyamatra nyilvánvalóan hatással volt. Az új munkahelyek vonzóvá tették a térséget a más területen élő munkavállalók számára. Az alapfokú oktatás a térségben megoldott, a középfokú oktatás tekintetében a Székesfehérváron rendelkezésre álló kapacitások elégségesnek mondhatók. A munkavállalók szakképzettségi szintje magasabb a térségben a megye átlagnál. A kistérségben a mezőgazdaságot vizsgálva és összehasonlítva a megyei és a régiós átlagokkal, megállapítható, hogy kimagasló a szántóterület aránya (81,4 %), de ez még így sem éri el a megyei átlagot (84 %). A gyümölcsös, szőlő és kert művelési ágban viszont a megyei átlagnál magasabb számokat figyelhetünk meg. A térségben a mezőgazdasági szervezetek száma a megyén belül a legmagasabb, amely egyfajta koncentrációként értékelhető. Az 1000 lakosra jutó őstermelők száma 123 fő, amely jelentősen meghaladja a megyei 72 fős átlagot. Az állatállomány tekintetében a többi kistérséghez képest nőtt a vizsgált térségben a szarvasmarhatartási kedv és csökkent a baromfitartók aránya. A székesfehérvári kistérség erdősültsége 7,5 %, amely 1/3-a a régió átlagának. A térségben a vállalkozói kedv alacsonyabb (15 településen 50 alatti az 1000 lakosra vetített vállalkozások száma) a megyei átlagnál. A mezőgazdaságon kívüli szektorokat vizsgálva megállapítható, hogy az elmúlt évek gazdasági fejlődéseinek eredményeként a munkalehetőségek központja Székesfehérvár lett, így a kistérségben erős függő viszony alakult ki megyeszékehely irányába. A Székesfehérváron kívüli „beszállítói körök” még nem vagy csak kevéssé alakultak ki, így a térség gazdaságának diverzifikációja még nem indulhatott meg.

97


4.


A térség erősségei és gyengeségei (SWOT analízis) Erősségek

Gyengeségek

•

Kedvező természeti adottságok • A kistérség természeti szempontból jónak, problémamentesnek tekinthető, kedvezőtlen természeti adottságok nem akadályozzák a gazdaságfejlesztést. A tájvédelmi körzetek, ökofolyosó, agrárkörnyezetvédelmi módszerek elterjesztését, turisztikai kínálat alapját is képezheti.

•

Kedvező földrajzi elhelyezkedés A kistérséget kedvező centrális földrajzi • elhelyezkedés jellemzi. Főútvonalakon jól megközelíthető (M7-es, 7-es, 8-as, 63-as), dinamikusan fejlődő városok közelében található (Székesfehérvár, Mór).

•

Kedvező demográfiai folyamatok A kistérségben a pozitív vándorlási egyenlegből (aktív munkavállaló korúak betelepülése) adódik a népességnövekedés, a települések legtöbbjére nem jellemző az elöregedés, öregedési index: 0,85. (Kivételt képez Moha, ahol ez az érték 1,42.)

•

•

Javuló munkanélküliség A kistérségben a munkanélküliség javuló tendenciát mutat (1994-ben 10,4; 1997ben 8,4), ami elsősorban a Székesfehérvári beruházásoknak köszönhető. Problémát jelentenek a mezőgazdaságból kikerült, alacsony képzettségű tartós munkanélküliek. A munkába való visszaállításuk speciális kezelési módokat követel meg. Az országos és a megyei átlagnál kedvezőbb termőhelyi adottságú mezőgazdasági területek A kistérség szántóterületének átlagos aranykorona értéke 26,04, az agráralkalmassági értékszám a terület 85,2%-án nagyobb vagy egyenlő, mint az országos átlag. Különleges termőhelyi adottságú területek találhatók a

Sok település, heterogén Sok településből áll (25) és eltérő természeti adottságokkal rendelkezik. Két nagytáj és 6 kistáj találkozik, a tájföldrajzi egységek más-más gazdasági érdekeltséggel bírnak – a kistérséget Székesfehérvár és a tájegységek több mikrotérségre osztja, hosszú távon szükséges az együttműködési egységek stabilizálása. Vállalkozáshiányos települések A működő vállalkozások száma csökken, 16 vállalkozáshiányos település van a kistérségben. A településeken alacsony a helyi munkalehetőség, a foglalkoztatottak csupán egyharmada dolgozik lakóhelyén. Kevés a szolgáltatás a településeken. Mezőgazdasági vállalkozások tekintetében is igaz a megállapítás, különösen hátrányos a helyzet Füle, Nádasdladány, Szabadegyháza és Sárosd tekintetében.

•

Elszigetelt települések Az összekötő utak kiépítetlenek, vagy rossz állapotúak (pl. Jenő-Úrhida)

•

Helyi közösségek, civil szervezetek alacsony aktivítása A kistérség települései nem, vagy csak alig rendelkeznek információval egymásról. Alacsony a térségi identitástudat.

•

A mezőgazdasági vállalkozások szakképzettségének alacsony színvonala

•

A mezőgazdasági beruházások nem érik el a nemzetgazdasági beruházás 1%-át

•

Alacsony az erdősültség Az erdősültség megyei átlaga 12%, míg a kistérségben ez a mutató 7,5 %.

•

Mezőgazdasági vízhasznosítás, belvíz elleni védelem nem megoldott

98



Erősségek kistérségen belül (Kisláng és környéke burgonya termesztése, Aba, Sárvíz településeinek zöldség-gyümölcs termesztésre kiválóan alkalmas területei), azonban a még itt rejlő lehetőségek nincsenek kihasználva •

•

•

Városellátó övezet A város közelsége nagy felvevőpiacot jelent a kistérségen belül a mezőgazdasági termékek számára.

Gyengeségek •

Mezőgazdasági termékek alacsony feldolgozottsági szintje Az élelmiszeripari feldolgozás Székesfehérvárra koncentrálódik (60%), a hagyományos kisüzemi feldolgozás szinte eltünt. A helyi termékek helyi, kisüzemi feldolgozása nem megoldott. A város ellátása sok esetben nem az aglomerációs övezetből történik.

•

A mezőgazdaság szervezeti struktúrájának integrálatlansága Szervezetlen a kistermelői kör, új-típusú szövetkezések létrehozása nehézkes.

Gazdag természeti, történelmi és kulturális örökség Kiemelkedő turisztikai értékeket képviselnek a természeti adottságok • (Sárréti Tájvédelmi Körzet, Sárvíz Völgy ökológiai folyosó) és a műemlékek (TácGorsium római kori települé, műemlék kastélyok töténeti parkokkal, stb.), amelyekhez sokrétű, tartalmas programok kapcsolódhatnak • A kistérségi társulás rendelkezik fejlesztési koncepcióval

•

Mikrotérségi szerveződések léte „Nyolcak”

•

Vidékfejlesztéssel foglalkozó helyi szervezetek együttműködése RVA, Agrárkamara, Munkaügyi Központ, • Turinform iroda, stb

Egyoldalú mezőgazdasági termelési struktúra Túl nagy a hagyományos szántó aránya, hiányzik a munkaigényes kultúra pl. gyógynövénytermesztés, stb.), így alacsony a munkaerő felvevő képessége. Turisztikai infrastruktúra hiányos Kistelepüléseken hiányoznak a falusi vendéglátás feltételei, turistaszállások, információs pontok, tájékoztató kiadványok. Nincs térségi koncepció, hiányoznak a konkrét programajánlatok. Nem alakult ki a térségfejlesztési menedzsment A három mikro-régió miatt nehéz egy szervezetben kezelni a térség menedzselését. A kistérség forráshiány miatt nem rendelkezik önálló térségmenedzseléssel, illetve szervezettel.

•

Az infrastruktúra hiányossága A kistérségben az infrastruktúra összességében jónak mondható, azonban vállalkozásokhoz kapcsolódó infrastrukturális fejlesztésekre szükség van (üzemi belső infrastruktúra, települések egymás közötti úthálózata, szennyvíz, stb.)

•

Felszíni vizek szennyezettsége

99



Veszélyek •

•

• •

•

•

Hiányos adatok A stratégiai tervezéshez szükséges adatok elavultak, hiányosak, nehezen hozzáférhetőek Biotermesztés törvényi háttere hiányzik Ez a tény jelentősen akadályozza a biotermesztés terjesztését, népszerűsítését Az ipari centrum negatív környezeti hatása (Székesfehérvár) Hagyományos termékek piaci lehetőségeinek csökkenése Egyes ágazatok (pl. szőlő, gyümölcs) fejlesztése EU csatlakozás esetén korlátozott lesz, az adottságok nem használhatók ki. Az önkormányzatok fejlesztési forrásai korlátozottak Például az intézményfenntartás elviszi a költségvetés nagy részét, aminek következtében nem marad a falumegújításra. Az önkormányzatok nem tudnak új kezdeményezéseket indítani, azokban részt venni, illetve azokat támogatni. A vidék népességmegtartó képességének csökkenése A regionális fejlesztési elképzelések főleg az erőcentrumok fejlesztését hangsúlyozzák. Ez a vidék népességmegtartó képessége ellen hathat.

Lehetőségek •

•

•

•

•

Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Program elfogadása Lehetőséget jelent ökológiai fejlesztési programok indítására, elterjesztésére (Sárrét, Sárvíz Völgy ökofolyosó) Területfejlesztési törvény várható módosításai Nagyobb hangsúlyt helyez a kistérségekre Nagyvárosi gyarapodó polgárság vidékre csábítása Kihasználva a vidék rekreációs lehetőségeit (hobby-turizmus, pihenés, természetközeli életmód) egyre erősödő folyamat Ökológiai szemléletű integrált fejlesztések EU-s támogatása Az EU a környezet- és természetvédelmi szempontok gazdálkodási érvényesítéséből származó jövedelemcsökkenést kompenzálja EU csatlakozás Közép-hosszabb távon a felszíni vizek ipari szennyezettsége jelentősen csökkenni fog. Jelenleg a szennyezettség miatt e vizek mezőgazdasági célra nem használhatók.

100


4.1.


Stratégiai helyzetkép

A helyzetértékelés, illetve az azt összesítő SWOT elemzés alapján a kistérség számára egyfajta kevert stratégia megvalósítása tűnik a leginkább reálisnak. Adódik ez abból, hogy a SWOT analízis mind a négy kategóriájában számszerűségében, súlyában és kiterjedésében is közel azonos megállapítások kerültek, ezért a stratégia kialakításánál ezek mindegyikére egyforma figyelmet kell fordítani. Ha azonban a vidékfejlesztési stratégia egyes különösen hangsúlyos területeit elkülönítve vizsgáljuk, akkor már egyik vagy másik elem dominanciája jellemző: •

Azokon a területeken, ahol a gyengeségek és a veszélyek dominálnak, egyfajta védekező, alkalmazkodó stratégia szükséges, ahol a gyengeségek csökkentésére és a veszélyek elhárítására szükséges koncentrálni. Esetünkben ilyen területnek mutatkozik pl. az agrárgazdaság, piaci korlátok, stb.

•

Ezzel szemben azokon a területeken, ahol az erősségek és a lehetőségek dominanciája mutatható ki (pl. idegenforgalom, falufejlesztés), egy erőteljesebb, agresszívebb stratégiának van létjogosultsága. Természetesen e két stratégiai sem tisztán jelenik meg, ami majd a programok és intézkedéscsoportok vegyes jellegében is megmutatkozik.

A térség azon főbb adottságai és jellemzői, amelyek egyúttal a fő stratégiai irányokat és prioritásokat is előrevetítik, az alábbiakban összesíthetők: •

Az agrárgazdaság terén – annak csekély jövedelemtermelő képessége és a várható Európai Uniós hatások, illetve az agrárkörnyezeti törvény előírási következményeként – ökonómiai és ökológiai szempontokat figyelembe vevő mérsékelt szerkezetváltásra van szükség. A mérsékelt szerkezetváltás egyúttal a hagyományos termékek előállításának dominanciáját is jelenti, itt azonban a versenyképesség megőrzése, a piaci pozíciók erősítése érdekében a minőségbiztosítást kell a középpontba helyezni. Ugyanakkor kiemelt jelentőséget kell tulajdonítani az ökológiai gazdálkodási módszerek elterjesztésének mid a hagyományos, mind pedig az extenzívebb, kevésbé jövedelemorientált termelés tekintetében.

•

A kistérség kulturális, történelmi és természeti adottságai indokolttá teszik a turizmus többirányú fejlesztését, amely egyúttal a vidéki lakosság alternatív jövedelemforrása is lehet. A vidéki vendégfogadás feltételeinek megteremtése, illetve bővítése egyszerre jelöl ki humán erőforrás fejlesztési és turisztikai infrastruktúra fejlesztési irányokat és programkidolgozási, szervezési tevékenységet.

•

A sikeres vidékfejlesztési stratégia magva a vidéki identitástudat erősítése. Ez lehet az alapja a vidékfejlesztés társadalmasításának, a helyi erőforrások mozgósításának. A stratégiának ezért nagymértékben támaszkodnia kell a helyi közösségekre, civil szervezetekre, erősítve a térségben fellelhető – bár ma még csekély számú – kezdeményezést. A civil szervezetek létrejöttének ösztönzése, működésük támogatása révén – ami az anyagi természetű vagy szervezeti támogatás mellett tudatformáló munkát is igényel – valósíthatók meg a tájhoz kötődő kulturhagyományok felelevenítését és ápolását, a faluszépítést stb. – illetve részben ezek által az életminőség javítását – célzó programok.

101


•


Olyan multifunkcionális agrárgazdasági modellt kell kialakítani, mely a vidéki környezetet, a tájat megőrzi, javítja, a hagyományok megőrzése mellett minőségi, részben egyedi termékeket állít elő, a vidéki közösségeket erősíti, munkalehetőséget biztosít.

A fentieken túl két olyan további tényezőt kell kiemelni, amely a térségi stratégiát meghatározza: •

A székesfehérvári kistérség sok településből álló, érdekei, adottságai, földrajzi elhelyezkedése alapján eltérő és sokszínű településegyüttesként kezelhető. A legkarakterisztikusabb jellemzők alapján a térségen belül önálló mikrotérségek különíthetők el, bár ezek éles földrajzi határokkal nem választhatók el egymástól. Ebből adódóan a kistérség egészére egyformán jellemző, egységes stratégia nehezen alakítható ki, illetve a stratégián belül az egyes mikrotérségekre vonatkozóan más-más hangsúlyok kerülnek előtérbe, így a programok szintjén e mikrotérségeket önállóan kell kezelni.

•

A térség településeinek sokszálú kötődései a megyeszékhelyhez, a városnak számos területen megmutatkozó dominanciája – aminek jól kitapinthatóak mind pozitív mind negatív hatásai – egyaránt jelentős mértékben befolyásolják a kistérség adottságait, fejlesztési lehetőségeit, s ebből adódóan jövőképét. Ezért a programkészítés során nagymértékben számolni kell a megyeszékhely fejlesztési elképzeléseivel és stratégiájával, illetve mindezeknek a kistérségre gyakorolt hatásával annak ellenére is, hogy maga Székesfehérvár a vidékfejlesztésnek nem célterülete.

102


5.


Korábbi intézkedések, megvalósított programok a vidékfejlesztés területén a kistérségben

A térségben 1991-92-ben elindított innováció (befektetők vonzása pl.) néhány év múlva országosan - talán nemzetközileg is - látványos eredményre vezet: kelet-európai országok között élenjáró "tőkevonzó" Magyarországon belül is Fejár megye, különösen Székesfehérvár és térsége kiemelkedő eredményeket ér el. A megyében 1995-97. között csaknem duplájára nő a beruházások értéke, ezen belül kiugróan magas az új gazdasági szervezetek, formációk részaránya, meghatározó az elsősorban Székesfehérvár és Mór térségébe települő multinacionális vállalatok tevékenysége. Döntő súlyú az ipari beruházások növekedése a térségben a minden más ágazatot meghaladó mértékű és arányú befektetések eredményeként például 1997-ben az összes megyei beruházási érték 57-58 %-a iparban valósult meg. A vizsgált térségben a beruházások alakulása az elmúlt években csak becsülhető. Az önkormányzatok által történt beruházásokat adatszolgáltatás alapján mellékeltük. A vállalkozások beruházásainak meghatározását csak az állami támogatások vonatkozásában tudjuk és csak a végleges anyagban megadni (az FVM Fejér Megyei Hivatala, Munkaügyi Központ, Megyei Területfejlesztési Tanács, RIB adatszolgáltatása után), hiszen a hitelekről és a saját beruházásokról nincs információ. Általában elmondható, hogy a kistérségekbe történő beruházásokról nincs térségi szinten integrált adat, illetve az állami támogatások felhasználásának monitoringjára kevesebb hangsúlyt helyeznek a kezelők. Az 1995 utáni önkormányzati beruházásokra a következők voltak a jellemzőek a vizsgált térségben: • EU támogatásával nem valósult meg önkormányzati beruházás a térségben. • A beruházások döntő többsége infrastruktúra (ivóvíz, gáz, telefon, szennyvíz, útépítés) és közösségi létesítmény (iskola, óvoda, orvosi rendelő, kultúrház) építése és felújítása volt. • A vizsgált térségben 1995-től 1.819,7 M Ft saját erővel és 2.553,1 M Ft külső forrással valósultak meg önkormányzatai beruházások. • A 17 településből Csőszön és Fülén nem volt önkormányzati beruházás. • A 80 M Ft-nál nagyobb önkormányzati beruházások a következők voltak a térségben: ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦

Polgárdi szennyvízcsatorna Polgárdi szennyvíztelep Sárosd szennyvíztisztító Soponya vezetékes víz Sárosd telefonhálózat Sárszenágota vezetékes vízellátás Aba-Soponya út Soponya-Kisláng út Polgárdi térség hulladékkezelő Szabadegyháza szennyvíztisztító Szabadegyháza szennyvízcsatorna 103



♦ Szabadegyháza térségi hulladékkezelő ♦ Tác vezetékes víz Általában elmondható, hogy jelentős beruházások azokon a településeken valósultak meg, amelyek a legnagyobb létszámúak és jelentős vállalkozókkal rendelkeznek. Ez a pályázatokhoz szükséges saját erőből következik.

Település

Aba

Csór

Csősz Füle Iszkaszentgyörgy

Jenő

Kálóz Kőszárhegy Moha Nádasdladány Pátka

Polgárdi

Sárkeresztes

EU támogatás nélkül megvalósított beruházások Költségei Típusa Saját forrás Külső forrás MFt MFt Útépítés 3,5 8 Ivóvízhálózat 52 21 Iskola tető 5 11 Ivóvízhálózat 13 48 Útépítés 11 Tornaterem 5 Gázhálózat 2 Telefonhálózat 0,1 Nem volt beruházás Nem volt beruházás Óvoda felépítése Útépítés Ravatalozó építése Útfelújítás Iskola gázfűtése Kultúrotthon felújítás Építés Gép Óvodabővítés Gázhálózat Útépítés Egészségház Kábel TV Általános iskola rekonstrukció Sportpálya és öltöző építése Szennyvíz csatorna Szennyvíz telep Ivóvíz vezeték Útépítés Földgázvezeték építés Útépítés Sportpálya és öltöző építése

8 2 4 4 3 3 23 4 13 7 4 12 22 15

4

49 3

28 8 50

10 267

115

56 11 21 18

50 10

6 4

104


Sárkeresztúr Sárkeszi Sárosd

Sárszentágota

Sárszentmihály Seregélyes Soponya

Szabadbattyán

Szabadegyháza

Tác


Teleház megvalósítás Nincs adat Faluház Telefonhálózat Szennyvíztisztító Út- és járda építés Óvoda konyha rekonstrukciója Vezetékes vízellátás Folyamatban lévő útfelújítás Iskola felújítás Nincs adat Vezetékes víz Aba-Soponya út Soponya-Kisláng út Belterületi utak 100% Nádor-híd Polgárdi Térségi Hulladéklerakó 14 település Szabadbattyán gesztor

1,5

1,5

21 15 96 3

0,6 70 83 2

1

2

21

87

4

9

2

5

40 30 20

160 50 140

Háziorvosi és fogorvosi rendelő Gyermekorvosi rendelő Gyalogjárda és közvilágítás 70-es főút mellett

9

10 4 24

4 74

8 2

4

Szabadbattyán és Kőszárhegy közös szennyvízcsatorn ázása és tisztító építése Szabadbattyán gesztorságával befejezés előtt

304

857

Iskola bővítés Eü.-i központ Útépítés Szennyvíztisztító Szennyvíz csatorna Térségi hulladék lerakó Tornaterem

28 32 21 119 297

145 224

12

145

25

4

105


Úrhida

Vereb Összesen


Víz-bázis kút Vízmű Autóbuszváró építés Terv Út felújítása Sportpálya építés

5 49 0,3

Szennyvízcsatorn a terv Nincs adat

3

3 78

0,3 3 1

1819,7

2553,1

Forrás: Önkormányzatok

106



1.sz. melléklet Székesfehérvári kistérségbe tartozó települések közigazgatási területének és állandó lakosságszámainak mutatói – 1999. január 1-jei állapot – Népesség száma 018 éves korig Aba Csór Csősz Füle Iszkaszentgyörgy Jenő Káloz Kőszárhegy Moha Nádasdladány Pátka Polgárdi Sárkeresztes Sárkeresztúr Sárkeszi Sárosd Sárszentágota Sárszentmihály Seregélyes Soponya Szabadbattyán Szabadegyháza Tác Úrhida Vereb Kistérség összesen

Férfi 595 203 146 106 207 154 382 165 45 221 209 754 206 389 74 453 189 343 523 214 616 311 201 197 92 6995

Nő 578 202 142 101 197 146 319 152 45 213 173 684 188 390 61 456 181 337 492 215 533 328 192 181 100 6606

Népesség száma Népesség száma 019-62 éves korig 63 éves kortól Férfi 1324 509 317 277 504 349 757 385 119 581 466 2022 463 676 161 1049 416 869 1479 586 1417 675 435 455 235 16526

Nő 1225 455 283 267 469 373 734 360 109 500 457 1878 441 601 151 909 385 810 1305 547 1389 652 436 422 224 15382

Férfi 225 98 61 65 90 66 150 52 29 108 116 345 58 131 41 198 88 119 229 120 189 115 82 71 54 2900

Nő 383 151 118 91 144 117 248 89 49 173 172 525 107 173 64 341 142 209 384 192 335 159 146 118 94 4724

Népesség száma összesen Férfi 2144 810 524 448 801 569 1289 602 193 910 791 3121 727 1196 276 1700 693 1331 2231 920 2222 1101 718 723 381 26421

Nő 2186 808 543 459 810 636 1301 601 203 886 802 3087 736 1164 276 1706 708 1356 2181 954 2257 1139 774 721 418 26712

Terület (ha) Belterület 440 180 154 103 116 178 247 160 120 190 213 475 105 262 67 389 174 210 454 258 295 232 188 275 120 5605

Külterület 8365 3969 1557 2929 2511 378 4532 430 768 2445 3829 6741 2222 4413 1412 4463 4370 3530 7365 738 3190 3932 4382 450 2112 81033

Forrás: TÁKISZ

107


2.sz.melléklet Fejér megyei székhelyű területi államigazgatási szervek 1.)

Fejér Megyei Közigazgatási Hivatal Székhelye: 8000. Székesfehérvár, Szent István tér 9. Telefon: 316-321 Megyei Gyámhivatal Székhelye: 8000. Székesfehérvár, Piac tér 12-14. Telefon: 312-500 Fogyasztóvédelmi Felügyelőség Székhelye: 8000. Székesfehérvár, Piac tér 12-14. Telefon: 311- 577

2.)

APEH Fejér Megyei Igazgatósága Székhelye: 8000. Székesfehérvár, Dr.Koch. L.u. 4/a. Telefon: 311-070 Járulékigazgatóság 8000. Székesfehérvár, József A.u. 42.

3.)

ÁNTSZ Fejér Megyei Intézete Székhelye: 8000. Székesfehérvár, Mátyás király krt.13. Telefon: 314-090 Székesfehérvári Városi Intézet 8000. Székesfehérvár, Városház tér 4. Gárdonyi Városi Intézet 2483. Gárdony, Bóné K.u. 44. Sárbogárdi Városi Intézet 7000. Sárbogárd, Ady E.u. 17.

4.)

BM. Fejér Megyei TÁKISZ Székhelye: 8000. Székesfehérvár, Petőfi S.u. 5. Telefon: 316-090

5.)

Fejér Megyei Földhivatal Székhelye: Székesfehérvár, Várkörút 22-24. Telefon: 312-696 Székesfehérvári Körzeti Földhivatal 8000. Székesfehérvár, Kégl Gy.u. 1. Sárbogárdi Körzeti Földhivatal 7000. Sárbogárd, Hősök tere 17.


6.)

Fejér Megyei Közlekedési Felügyelet Székhelye: 8000. Székesfehérvár, Sárkeresztúri út 12. Telefon: 312-806

7.)

Fejér Megyei Munkaügyi Központ Székhelye: 8000. Székesfehérvár, Sörház tér 1. Telefon: 327-590 Munkabiztonsági és Munkaügyi Felügyelőség Székesfehérvár, Mátyás király körút 6.


Székesfehérvári Kirendeltség 8000. Székesfehérvár, Piac tér 10. Gárdonyi Kirendeltség 2483. Gárdony, Posta u. 8. Sárbogárdi Kirendeltség 7000. Sárbogárd, Ady E. u. 164. 8.)

Fejér Megyei Növényegészségügyi és Talajvédelmi Állomás Székhelye: 2481. Velence, Ország u. 230. Telefon: 472-762, 472-246

9.)

Fejér Megyei Állategészségügyi és Élelmiszer Ellenőrző Állomás Székhelye: 8000. Székesfehérvár, Csíkvári út 15. Telefon: 313-571

10.)

Fejér Megyei Földművelésügyi Hivatal Székhelye: 8000. Székesfehérvár, Piac tér 12-14. Telefon: 312-768

11.)

Közép-Dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség Székhelye: 8000. Székesfehérvár, Balatoni u. 6. Telefon: 319-339

12.)

KSH Fejér Megyei Igazgatósága Székhelye: 8000. Székesfehérvár, Gyümölcs u. 38. Telefon: 315-300

13.)

Közép-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság Székhelye: 8000. Székesfehérvár, Balatoni u. 6. Telefon: 315-370 Székesfehérvári Szakaszmérnökség 8000. Székesfehérvár, Balatoni u. 6.

14.)

Műszaki Biztonsági Főfelügyelet Területi Műszaki Biztonsági Felügyelete Székhelye: 8000. Székesfehérvár, Petőfi u. 5. Telefon: 312-054


15.)

Közép-Dunántúli Regionális Idegenforgalmi Bizottság Székhelye: 8000. Székesfehérvár, Szent István tér 9. Telephelye: 2484. Agárd, Tópart u. 17. Telefon: 370-051

16.)

Fejér Megyei Egészségbiztosítási Igazgatóság Székhelye: 8000. Székesfehérvár, József A.u. 42. Telefon:315-180

17.)

Fejér Megyei Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság Székhelye: 8000. Székesfehérvár, József A.u. 42. Telefon: 340-271




3.sz. melléklet SZÉKESFEHÉRVÁRI KISTÉRSÉGI TELEPÜLÉSI ÖNKORMÁNYZATOK POLGÁRMESTERI HIVATALAI ADATAI Település neve: Aba Csór Csősz Iszkaszentgyörgy Káloz Kőszárhegy Moha Nádasdladány Pátka Polgárdi Sárkeresztes Sárkeresztúr Sárkeszi Sárosd Sárszentágota Sárszentmihály Seregélyes Soponya Szabadbattyán Szabadegyháza Tác Úrhida Vereb Füle-Jenő Körjegyzőség

8127 8041 8122 8043 8124 8152 8042 8145 8092 8154 8051 8125 8144 2433 8126 8143 8111 8123 8151 2432 8121 8142 2477 8157

Székhely: Aba, Rákóczi u. 12. Csór, Tő tér 10. Csősz, Bartók B.u. 8. Iszkaszentgyörgy, Ady E.u.2. Káloz, Bajcsy-Zsilinszky .u.3. Kőszárhegy, Fő u. 154. Moha, Fő u. 26. Nádasdladány, Petőfi S.u.1. Pátka, Vak-Bottyán tér 4. Polgárdi, Batthyány u. 132. Sárkeresztes, Kossuth u. 44. Sárkeresztúr, Fő u. 34. Sárkeszi, Kossuth u. 31. Sárosd, Fő u. 2. Sárszentágota, Május 1.u.1. Sárszentmihály, Fő u. 54. Széchenyi u. 5. Soponya, Petőfi S.u.32. Szabadbattyán, Csikvár tér 1. Szabadegyháza, Kossuth u.2 Tác, Kossuth u. 129. Úrhida, Kossuth u. 66. Vereb, Fő u. 10. Petőfi, S.u. 22.

Telefon: 22/430-002 22/433-511 22/451-510 22/441-010 25/496-001 22/362-304 22/440-055 22/443-502 22/465-002 22/366-002 22/442-004 22/432-401 22/446-730 25/261-801 22/432-405 22/445-002 22/447-002 22/450-022 22/363-052 25/478-461 22/362-213 22/364-514 22/464-522 22/365-102

Fax: 22/430-002

22/465-002 22/366-002 22/442-004 22/260-360

22/447-119 22/363-473 22/362-201 22/464-522


Gyámhivatalok: Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatala Gyámhivatala 8000. Székesfehérvár, Koch L. u. 4/b. Polgárdi Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatala Gyámhivatala 8154. Polgárdi, Batthyány u. 132. Sárbogárd Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatala Gyámhivatala 7000. Sárbogárd, Hősök tere 2. Gárdony Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatala Gyámhivatala 2483 Gárdony, Szabadság u. 20-22. Kiemelt építésügyi hatóságok: Székesfehérvár Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala 8000. Székesfehérvár, Városház tér 1. Polgárdi Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatala 8154. Polgárdi, Batthyány u. 132. Sárbogárd Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatala 7000. Sárbogárd, Hősök tere 2. Gárdony Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatala 2483. Gárdony, Szabadság u. 20.-22.


Székesfehérvári kistérség. Agrárstruktúra- és vidékfejlesztési stratégiai program

Recommend Documents