Székesfehérvár Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Szociális ellátási és Gyermekvédelmi Iroda Ügygondnok és eseti gondnok ügyek
Jogi háttér, törvények
§
Döntés jogalapja • A döntés jogalapját a közigazgatási hatósági eljárás és a szolgáltatás általános szabályiról szóló 2004.évi CXL törvény 40§ (5) bekezdése, valamint a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló többszörösen módosított 149/1997. (IX.10.) kormány rendelet 132.§ (1) bekezdés c) pontja, a 132.§ (5) bekezdése és a 137. §- a.
A törvények részletesen
Képviselet 2004.évi CXL törvény 40§ (5) bekezdés
• A természetes személy, ügyfél részére, ha ismeretlen helyen tartózkodik vagy nem tud az ügyben eljárni, és nincs törvényes képviselője vagy meghatalmazottja, az eljáró hatóság kezdeményezésére a gyámhatóság ügygondnokot rendel ki.
A gondnok kirendelése 149/1997. (IX.10.) kormány rendelet 132.§(1)bekezdés c) • A gyámhivatal annak a személynek, aki a 12.§ (1) bekezdése szerint ismeretlennek minősül, vagy akit körülményei adott ügy vitelében akadályoznak, különösen, ha ismeretlen helyen tartózkodik vagy ismert helyen tartózkodik ugyan, de visszatérésében gátolva van, eseti gondnokot vagy ügygondnokot rendel. • 12§ (1).: Ismeretlen az a személy, akinek a Gyvt. 5.§ának t) ponjában meghatározott személyazonosító adatai (a továbbiakban: személyazonosító adat) nem, vagy csak részben állnak rendelkezésre, és ezek alapján a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartását kezelő központi szerv (a továbbiakban: központi szerv) által illetőleg a központi idegenrendészeti nyilvántartás adatai szerint nem beazonosítható.
149/1997. (IX.10.) kormány rendelet 132.§ (5) bekezdése • Az eseti gondnok és az ügygondnok kirendelése iránt a jegyző intézkedik, ha erre az előtte folyó eljárásban van szükség.
149/1997. (IX.10.) kormány rendelet 137. § ÜGYGONDNOK • A közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény alapján kirendelt ügygondnok, ha jogszabály másként nem rendelkezik a gyámhatóság felhatalmazása nélkül pénzt vagy dolgot nem vehet át, egyezséget nem köthet, vitás jogot nem ismerhet el, illetve arról nem mondhat le, kivéve, ha ezzel az általa képviselt személyt a nyilvánvaló károsodástól óvja meg. • Az ügygondnok kirendelése a gondnokolt személy cselekvőképességét nem érinti. • A gyámhatóság az ügygondnok kirendeléséről szóló döntést 22 munkanapon belül hozza meg.
Jogorvoslati lehetőség • A jogorvoslati lehetőséget a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. Törvény 98. §-a és a 99.§ (1) bekezdése biztosítja.
Hatósági hatáskör • A hatósági hatáskört 331/2006. (XII.23.) kormány rendelet 3.§ (1) bekezdés b.)pontja, illetékességét a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004.évi CXL. Törvény 21.§ (1) bekezdés a)pontja állapítja meg.
A törvények részletesen
331/2006. (XII.23) kormány rendelet 3.§ (1)bekezdés b)pontja • A települési önkormányzat jegyzője külön jogszabályban meghatározott esetben ügygondnokot, eseti gondnokot rendel ki, a kirendelt gondnokot felmenti, továbbá megállapítja munkadíját.
Illetékesség 2004.évi CXL törvény 21.§ (1)bekezdés a) pontja • Ha jogszabály másként nem rendelkezik , az azonos hatáskörű hatóságok közül az a hatóság jár el, amelynek illetékességi területén az ügyfél lakó- vagy tartózkodási helye , ennek hiányában szálláshelye, illetve székhelye, telephelye, fióktelepe van.
Példa1 Ügygondnok • Az Adóiroda, ha egy adózó nevére hivatalos levélként postázott levele „a címzett ismeretlen” jelzéssel érkezik vissza, a BM Központi Hivatal személynyilvántartásban szereplő lakcímről, akkor az ismeretlen helyen tartózkodó adózó részére a folyamatban levő adóigazgatási eljárásban (első fokú eljárás, esetleges jogorvoslati eljárás, illetve végrehajtási eljárás) ügygondnok kirendelését kezdeményezi.
• A levél mellékletét képezi az adózó bejelentett lakcíméről visszaérkezett tértivevény másolat 2 példányban, valamint a BM Központi Hivatal személynyilvántartás másolata.
• Székesfehérvár Megyei Jogú Város jegyzője, mint első fokú gyámhatóság az ügyfél részére egy ügyvédet, ügygondnokul kirendel az Adóiroda előtt folyó eljárásban történő képviselet céljából határozat formájában. Egyben felkéri, hogy a feladat elvégzését követő 8 napon belül a tett intézkedésről az elsőfokú gyámhatóságot értesítse, valamint költségigényét nyújtsa be.
• Ezek után Székesfehérvár Megyei Jogú Város jegyzője értesíti az Adóirodát és az ügyvédet az ügyben a jogerőre emelkedésről, ha a törvényes határidőn belül az érdekeltek a hivatalhoz fellebbezést nem nyújtottak be.
• Ha az ügyben az ügygondnokként kirendelt ügyvéd az Adóiroda előtt folyamatban levő eljárásban a munkáját elvégezte, levél útján kéri a jegyzőt, hogy az ügygondnoki tiszte alól mentse fel, egyúttal a felmerült költségéről kiállított számlát megküldi.(számlaérték áfa nélkül+áfa=számla végösszege).
• Az eljárás végén a jegyző hoz egy határozatot,melyben az ügyvédet felmenti ügygondnoki tiszte alól és az ügygondnok részére az előzőleg forint összegben meghatározott ügyvédi munkadíjat megállapítja. A határozat jogerőre emelkedését követően felkéri a Gazdálkodási, Gazdasági és Műszaki Főosztály Pénzügyi Irodáját, hogy a munkadíj összegét az ügyvéd részére utalja át. • A döntés ellen annak kézhezvételétől számított 10 munkanapon belül illetékmentes fellebbezéssel lehet élni, melyet a Közép-dunántúli Regionális Államigazgatási Hivatal Szociális és Gyámhivatalához címezve a jegyzőnél kell előterjeszteni.
Példa2 Eseti gondnok • A Közép- dunántúli Regionális Államigazgatási Hivatal kérelemre egy adott helyrajzi számú ingatlan, adott sorszám alatti tulajdoni illetőség ismeretlen tulajdonosa (tulajdonosai) részére Székesfehérváron ingatlanokra kisajátítási eljárást folytat. A kérelemhez csatolt ingatlan tulajdoni lap másolata szerint a tulajdonos a személyi adat és lakcímnyilvántartás központi rendszerének sem az aktív, sem a passzív állományában nem található, a tulajdoni lapon szereplő adatokkal nem tartja nyilván, ezért felkéri Székesfehérvár Megyei Jogú város Jegyzőjét, hogy az ismeretlen helyen tartózkodó tulajdonos részére eseti gondnokot rendeljen ki.
• Székesfehérvár Megyei Jogú Város jegyzője, mint első fokú gyámhatóság az említett ingatlan ismeretlen tulajdonosa (tulajdonosai) részére egy ügyvédet eseti gondnokul rendel ki. • Az eseti gondnok az ingatlanra vonatkozó kisajátítási eljárás ügyében az ismeretlen tulajdonos képviseletében jár el, az ügyben képviseli a tulajdonos érdekeit. A jegyző, mint elsőfokú gyámhatóság felkéri az ügyvédet, hogy az eseti gondnoki feladat elvégzését követő 8 napon belül a tett intézkedésről a jegyzőt értesítse, valamint költség igényét nyújtsa be.
• Ezek után Székesfehérvár Megyei Jogú Város jegyzője értesíti a Közép- dunántúli Regionális Államigazgatási Hivatal Hatósági Főosztályát és az ügyvédet, az ügyben a jogerőre emelkedésről, ha a törvényes határidőn belül az érdekeltek a hivatalhoz fellebbezést nem nyújtottak be. • Ha az ügyben az eseti gondnokként kirendelt ügyvéd a Közép- dunántúli Regionális Államigazgatási Hivatal előtt folyamatban levő eljárásban a munkáját elvégezte, levél útján kéri a jegyzőt, hogy az eseti gondnoki tiszte alól mentse fel, egyúttal a felmerült költségéről kiállított számlát megküldi.(számla érték áfa nélkül+áfa=számla végösszege).
• Előfordulhat olyan eset, hogy az eseti gondnoknak kirendelt ügyvéd az ügyben eljárni nem tudott, így költségigény nem merült fel, ellenben kérte az eseti gondnoki tiszte alól a felmentést. • A számla kiegyenlítéséről minden esetben a kirendelést kérő hatóság dönt, azt az ő részére kell kiállítani.
• Az eljárás végén a jegyző hoz egy határozatot,melyben az ügyvédet felmenti eseti gondnoki tiszte alól és az eseti gondnok részére az előzőleg forint összegben meghatározott ügyvédi munkadíjat megállapítja. • A döntés ellen annak kézhezvételétől számított 10 munkanapon belül illetékmentes fellebbezéssel lehet élni, melyet a Közép-dunántúli Regionális Államigazgatási Hivatal Szociális és Gyámhivatalához címezve a jegyzőnél kell előterjeszteni.
KÖSZÖNÖM A MEGTISZTELŐ FIGYELMET!
