Szeghalom Város Önkormányzata 5520 Szeghalom Szabadság tér 4-8
Szeghalom Város Önkormányzatának Közoktatási Esélyegyenlıségi Terve
Szeghalom 2007. 1
Tartalomjegyzék 1. BEVEZETÉS 1.1. Települési közoktatási esélyegyenlıségi program szükségessége, célja 1.2. Törvényi háttér ismertetése 2. HELYZETELEMZÉS 2.1. A település jellemzıi, szerepe a térségben 2.2. Mőködı közszolgáltatások a településen 2.3.A közoktatás helyzete a településeken 2.3.1.Az óvodai ellátás helyzete a településen 2.3.1.1.Feladatelltás szervezeti keretei 2.3.1.2. A gyermekek összetétele, a halmozottan hátrányos helyzető és SNI gyermekek aránya az óvodában 2.3.1.3. A pedagógiai munka eredményessége, programok, kapcsolatok 2.3.1.4. Óvodai nevelésben az együttnevelés feltételei 2.3.2. Az általános iskolai feladatellátás helyzete a településen 2.3.2.1.Feladatellátás szervezeti keretei 2.3.2.2. A tanulók összetétele, a halmozottan hátrányos helyzető és SNI tanulók aránya az általános iskolában 2.3.2.3. A pedagógiai munka eredményessége, programok, kapcsolatok 2.3.2.4. Az általános iskolai oktatásban az együttnevelés feltételei 2.3.3. A középiskolai ellátás helyzete a településen 2.3.3.1.Feladatellátás szervezeti keretei 2.3.3.2. A tanulók összetétele, a halmozottan hátrányos helyzető és SNI tanulók aránya 2.3.3.3. A pedagógiai munka eredményessége, programok, kapcsolatok 2.3.3.4. Az együttnevelés feltételei a középiskolában 2.3.4. A közoktatási intézmények támogatása, finanszírozás 2.3.5. A közoktatás jellemzıi 2.3.6. A Közoktatási Esélyegyenlıségi Helyzetelemzés során jelentkezı kockázatok, problémák 2.3.7. A Közoktatási Esélyegyenlıségi Helyzetelemzés összegzése ZÁRADÉK 3. ESÉLYEGYENLİSÉGI TERV 3.1. A közoktatási esélyegyenlıségi terv célja 3.2.Felelısségi és hatáskörök a közoktatási esélyegyenlıségi program megvalósításával kapcsolatban 3.3. Tervezett célok és feladatok 3.3.1 Általános és folyamatosan megvalósítandó feladatok 3.3.1.1 Óvoda 3.3.1.2 Általános és középiskola 3.3.2. Középtávú, 2010-ig megvalósítandó célok és várt eredmények 3.3.2.1 Óvoda 3.3.2.2. Iskolák 3.3.3. Hosszú távú, 2013-ig megvalósítandó célok és várt eredmények a közoktatási intézményekben 4. MONITORING ÉS VISSZACSATOLÁS 5. NYILVÁNOSSÁG 6. ZÁRADÉK MELLÉKLETEK : 2
Szeghalom települési adatlap Óvoda intézményi adatlap + 3 tagintézményi adatlap Általános iskola intézményi adatlap + 4 tagintézményi adatlap Középiskola intézményi adatlap+ 3 tagintézményi adatlap 1. BEVEZETÉS 1.1. Települési közoktatási esélyegyenlıségi program szükségessége, célja „ Az egyéni bánásmódról és az esélyegyenlıség elımozdításáról” szóló 2003-ban elfogadott CXXV. Törvény alapján Szeghalom Város Önkormányzata ……………………….sz. határozatával elfogadta a település esélyegyenlıségi tervét. A dokumentum meghatározza a város különbözı közszolgáltatási területein az esélyegyenlıség elımozdítása az esélyteremtés céljának megvalósítását segítı elveket és az eredményekre összpontosító intézkedéseit. A programnak a nevelés és oktatás területe egyik kiemelt fejezete, melyben a város vállalta az oktatási szolgáltatásokhoz való hozzáférés egyenlıségének biztosítását, az esélyteremtést támogató lépések megvalósítását. Minden önkormányzat által fenntartott intézményben (óvoda, általános iskola, középiskola) a sajtos nevelési igényő, és a hátrányos helyzető/ halmozottan hátrányos helyzető gyermekekre, tanulók ellátásának sajátosságaira: koncentráltabban összpontosító pedagógiai tevékenységet jelölnek meg igény és szükséglet szerint. Hangsúlyosan jelenik meg e programban a fenti célok megvalósítását elısegítendı együttmőködés szükségessége, az érintettek fejlesztésében szerepet vállaló, közszolgáltatást ellátó intézmények (egészségügyi, szociális, közmővelıdési, sport), önkormányzati és civil szervezetek tevékenységei összehangolásának fontossága. A bölcsıdei ellátás, majd óvodai nevelés a gyermekek személyiség fejlesztésében, nevelésében az elsı és alapozó intézményes nevelés. Az óvodai nevelés három éve meghatározó szerepet tölt be a gyermekek szocializációjában. Különösen fontos ez a hátrányos helyzető, a sajátos nevelési igényő gyermekek esetében. Kiemelt feladat, hogy az amúgy is nehéz körülmények között elı, vagy sajátos nevelési igénye miatt a családban megkülönböztetett figyelemben részesülı kisgyermekek, az intézményes nevelés során a többi gyermekkel együtt szocializálódjanak, lehetıleg mindhárom évben. Az intézmény feladata, hogy legyen számukra természetes közeg az olyan közösség, ahol nincs hátrányos megkülönböztetés, ahol a befogadó környezetben természetes fejlıdési ütemüknek megfelelıen fejlıdik személyiségük. Az általános iskola és a középiskola, hasonlóan jelentıs szocializációs színtér. Az iskolában a tanulók a család mellett a hétköznapjaik jelentıs részét töltik el, most már minimum tizenkét évig. Az iskolai közeg már eredmény centrikus, a sikerélmény mint motiváló erı csak akkor mőködteti a rendszert, ha az óvoda erıfeszítései, itt is folytatódnak, az együttnevelés pedagógiai alapelvei megvalósulnak. A jogi feltételek adottak, a közoktatási törvény kiemelt céljai, alapelvei között megjelenik az esélyegyenlıség elve, az egyenlı bánásmód elve, illetve mindazok az oktatás modernizációját, a szemléletváltozást, a szakmai, tartalmi, módszertani paradigmaváltást segítı intézkedések, amelyek az oktatási intézmények és a családok együttmőködésével jelentıs változásokat hoznak az esélyegyenlıség biztosítása terén. A jogszabályi kötelezettség mellett ezen közoktatási esélyegyenlıségi program is e célból készül. Feltárja Szeghalom város tekintetében az esélyegyenlıség biztosításának jelenlegi helyzetét, és meghatározza azon célokat, beavatkozásokat, amelyek megvalósításával a város eleget tud tenni az esélyegyenlıség elımozdítását elısegítı céljainak, kötelezettségeinek, célirányosan és tervszerően tesz lépéseket az esélyteremtés érdekében. 3
1.2. Törvényi háttér ismertetése A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 85 § 4. bekezdése elıírja, hogy a települési önkormányzatoknak vagy önállóan, vagy más helyi önkormányzattal közösen a közoktatási feladatai megszervezéséhez önkormányzati döntés-elıkészítést szolgáló feladatellátási, intézményhálózat-mőködtetési és fejlesztési tervet szükséges készíteni. Ennek az önkormányzati intézkedési tervnek tartalmaznia kell a gyermekek, tanulók esélyegyenlıségét szolgáló intézkedéseket. E törvény 89§/A 12. bekezdése arról rendelkezik, hogy hazai és nemzetközi forrásokra kiírt közoktatási célú pályázatokon való részvétel feltétele, hogy az önkormányzat rendelkezzen a fenti intézkedési tervvel, vagy közoktatási esélyegyenlıségi programmal, benne az esélyegyenlıségi intézkedésekkel. A fenti, esélyegyenlıségi tervvel kiegészült intézkedési tervnek 2007. december 31-ig el kell készülnie a 132. §. 6 bekezdése rendelkezése szerint. „… önkormányzati intézkedési tervnek a gyermekek, tanulók esélyegyenlıségét szolgáló intézkedéseit, így különösen az óvodai nevelés három éves kortól történı biztosításának feltételeit, az ingyenes étkezéshez, az ingyenes tankönyvellátáshoz szükséges feltételek meglétét, a beiskolázási körzethatárok kialakításánál a halmozottan hátrányos helyzető tanulók többi tanulóhoz viszonyított arányát 2007. december 31-éig át kell tekinteni az intézkedési terv készítıjének. Az intézkedési terv megléte az elıfeltétele annak, hogy az önkormányzat a hazai vagy nemzetközi forrásokra kiírt közoktatási célú pályázatokon vegyen részt. Ha az óvodai nevelés nem biztosított, a helyi önkormányzat-társulásban való részvétellel, másik önkormányzattal vagy nem önkormányzati fenntartóval kötött megállapodással, intézménylétesítéssel vagy bıvítéssel-2008. szeptember 1-tıl köteles gondoskodni arról, hogy a halmozottan hátrányos helyzető gyermekek három éves koruktól igénybe tudják venni az óvodai nevelést. 2010. augusztus 31-ig pedig valamennyi óvodai neveléssel összefüggı szülıi igény teljesítéséhez szükséges feltételt meg kell teremteni.” Mindezek mellett az itt elkészült anyag a következı jogszabályok, és információk alapján készült el: - Alkotmány 4.§ (1) bek., 70/A. § -
az egyenlı bánásmódról és az esélyegyenlıség elımozdításáról szóló 2003. évi CXXV. tv.
-
a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkezı személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. tv.
-
a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. tv. 89/A.§ (5) bek.
-
1992 évi XXII. törvény a Munkatörvény könyvérıl 70/A.§ (1-4) bek.
-
11/1994. (VI.8) MKM rendelet, rendelet a nevelési, oktatási intézmények mőködésérıl,
-
14/1994.(VI.24.) MKM sz. rendelet, a képzési kötelezettségrıl és a pedagógiai szakszolgálatokról
-
22/2005. (III.1.) OM rendelet, a sajátos nevelési igényő tanulók iskolai oktatásának irányelveirıl,
-
12/2007. (III. 14.) OKM rendelet, az esélyegyenlıséget, felzárkóztatást segítı támogatások igénylésének, folyósításának és elszámolásának rendjérıl
-
Az intézmények által kitöltött adatlapok,
-
A polgármesteri hivatal által kitöltött adatlap.
4
2. HELYZETELEMZÉS 2.1. A település jellemzıi, szerepe a térségben Szeghalom város a Szeghalom Többcélú Kistréségi Társulás területén Békés –megye Északkeleti részén helyezkedik el. A település a Dél-alföldi régió egyik leghátrányosabb helyzető térségének kisvárosa. Lakónépessége 7576 fı, állandó népesség száma 9836 fı. A születések számának alakulása az elmúlt öt évben évente változó, igen ingadozó, 90 és 108 közötti adatokat mutat. Az ingadozások láthatók és kiolvashatók a korosztályi adatokból is: Állandó népességbıl a 0-2 évesek száma 164 Állandó népességbıl a 3-5 évesek száma 265 Állandó népességbıl a 6-14 évesek száma 957 Állandó népességbıl a 15-18 évesek száma 549 Az állandó népesség 1990-2006-ig 583 fıvel csökkent,aminek fı okaként az ipari üzemek helyi gyáregységeinek bezárása jelölhetı meg. A gazdasági átalakulás pozitív hatásaként említhetjük, hogy növekedett a város logisztikai szerepe. Ezzel magyarázható a települési adatlap alapján, hogy a népességvándorlás nem erısen jellemzı a településre. Többnyire a környezı településekrıl költöznek be a lakók, kevesebben nagyvárosból (Budapest), közel ugyanannyian távoli városokból, és a közeli városból, legkevesebben a megyeszékhelyrıl, illetve külföldrıl. A város lakói, amennyiben lakóhelyet változtatnak a fıvárosba, a megyeszékhelyre költöznek, kevesebben a közeli városokba, településekre, külföldre költözés pedig nem jellemzı. A társadalmi gazdasági átalakulás egyik legkedvezıtlenebb hatása a munkanélküliség növekedése, fıleg az alacsony iskolázottságú, szakképzetlen emberek vesztették el állásukat. A településen a munkanélküliek száma 732 fı (a felnıtt lakosság 12,97%, még nagyobb az arány ha az aktív korosztályt vizsgáljuk), ebbıl tartósan munkanélküli 243 fı. A lakónépesség 4,7 %-a szorul rendszeres szociális segélyre. A 0-18 éves korú lakosság (1935 fı) 17.9 %-a igényel gyermekvédelmi kedvezményt és nyilatkozata alapján 4.9 % halmozottan hátrányos helyzető. Ez utóbbi nem tükrözi a valós viszonyokat, mert az érvényes elıírások szerint a minısítés csak szülıi nyilatkozat alapján lehet. A jelenleg rendelkezésre álló adatok úgy adódnak, hogy a hátrányos helyzető gyermekek, tanulók szüleinek jelentıs többsége (több mint kétharmada) még nem adta le ezt a nyilatkozatot. A település fıjegyzıje, illetve a szociális iroda munkatársai az intézményvezetık segítségét igénybe véve, tájékoztató tevékenységével (szülıi értekezlet, írásosos tájékoztató) próbálták segíteni, hogy minden halmozottan hátrányos helyzető család felderítésre kerüljön. A nyilatkozatok beérkezése szerint az arányok változnak, növekedni fognak. A településnek van egy korábban állami gazdaságként mőködı külterülete, ahol a lakosság 3,1 %-a él. E település részrıl rendszeresen járnak be a városba buszok, így a tömegközlekedési eszközzel minden közszolgáltatás elérhetı. Szeghalomra 18 iskolás, és 2 óvodás jár be, többnyire tömegközlekedési eszközzel, a többiek Kertészszigetre járnak iskolába kistérségi iskolabusz segítségével. A külterületi majorból óvodába és iskolába bejáró gyermekek, tanulók mindegyike halmozottan hátrányos helyzető. 5
Járnak általános iskoláskorú gyermekek más településre is. Ez az oka annak, hogy nem minden gyermekvédelmi kedvezményre jogosult szeghalmi gyermek adata jelenik meg a szeghalmi közoktatási intézmény adatai között. Kiemelkedı a megyei fenntartású speciális tarhosi iskolába járók száma (50 fı közöttük közel fele hh és 7 fı hhh ). Nem jellemzı az etnikum telepszerő szegregációja, bár a városnak van egy vasút által elválasztott területe, ahol magasabb számban fordulnak elı hátrányos helyzetőek. A cigány kisebbségi önkormányzat szerint ık fıleg cigány etnikumhoz tartozók. Az óvodai feladat ellátási hely adataiból jól látszik hogy az újtelepi egységben a hátrányos helyzetőek aránya 65% és a halmozottan hátrányos helyzetőek aránya is 17 %. A város vezetése már tett lépéseket annak érdekében, hogy az e tekintetben, a terület adta örökség miatti szegregációt felszámolja. Négy évvel ezelıtt a szegregálódó újtelepi iskolát felszámolta, és az ott élı tanulókat beintegrálta a többi osztályba. A diszkrimináció csökkentését szolgálta az is, hogy a város korábban két mőködı általános iskoláját úgy integrálta, hogy az egyik épületet az alsó tagozatos osztályoknak, a másik épületet pedig a felsı tagozatos osztályoknak fejlesztette ki. Megszüntetve ezzel az elitista beiskolázási törekvéseket. A város teljes közigazgatási területérıl egy iskolába, erre a két telephelyre történik a tanulók beiskolázása. Az osztályokba sorolással biztosítható a halmozottan hátrányos helyzető tanulók egyenletes megjelenése az évfolyamok egyes osztályaiban. Az óvoda esetében is megtörtént az intézmény egyesítés, de itt a szülık igényei alapján megmaradt a vasúton túli területen is a tagóvoda. Az elmúlt években viszont több milliós ráfordítással megtörténtek az óvodaépületek felújításai és eszközbeszerzései. Ezen kívül az Újtelepi óvoda külön programokkal segíti a gyermekek személyiségfejlesztését, illetve a beóvodáztatáskor itt kisebb létszámokkal kerülnek kialakításra az óvodai csoportok. Szeghalom város, mint kistérségi központ igyekszik, az egészségügy mellett, a közoktatás területén is önként vállalt feladatokkal biztosítani az esélyeket helyi intézmény fenntartással. A hagyományokkal és országos átlag feletti eredményekkel rendelkezı intézmények nem csak a városlakók gyermekeinek, hanem a környezı települések iskoláskorú gyermekei számára is biztosítják az alapfokú mővészeti oktatás, a szakképzés és a 4 és 6 osztályos gimnáziumi képzés lehetıségét. Ezen intézmények mőködtetésének hosszú távú tervei, amelyek megfogalmazódtak az intézkedési tervbe, ezt a célt szolgálják, de csak akkor, ha megfelelı felújítások elvégzésével növelhetık a tanulók komfort érzete, csökkennek az üzemeltetési költségek, és az így felszabaduló forrásokból növekedhetnek a pedagógusok továbbképzési támogatásai, illetve más humánerıforrások fejlesztésére, (iskola pszichológus) alkalmazására nyílik lehetıség. 2.2. Mőködı közszolgáltatások a településen Szeghalom városban biztosítottak minden lakó számára, az esélyegyenlıség szempontjából legfontosabb kötelezıen ellátandó szolgáltatások: gyermek és családsegítı szolgálat Óvodai iskolai egészségügyi szolgálat Napköziotthonos ellátás Pedagógiai szakszolgálatok Gyógypedógiai tanácsadás Korai fejlesztés Nevelési tanácsadás Logopédiai ellátás Gyógytestnevelés Pályaválasztási tanácsadás 6
A településen helyben mőködik a gyermekvédelmi és családsegítı szolgálat, bár 2007. július 1-tıl a Szeghalom Kistérség Többcélú Társulás által közösen (9 település) mőködtetett intézményben, de helyi tagintézményben. A térség közösen mőködtetett intézményében és Vésztın az óvoda mellett mőködı egységes pedagógiai szakszolgálat kereteiben végzik a szakszolgálati feladatok közül a gyógypedagógiai tanácsadást, korai fejlesztést, fejlesztı felkészítést. A többcélú társulás két felvállalt feladata a nevelési tanácsadás és logopédiai ellátás. E feladatokra a társulás megállapodást kötött Vésztı (Szeghalomtól 15 kilométerre található), és Dévaványa (Szeghalomtól 22 kilométerre található) önkormányzatokkal. Szeghalom tekintetében e két szolgáltatást a vésztıi óvoda mellett mőködı egységes pedagógiai szakszolgálat végzi. Szakemberei legtöbbször Szeghalmon, helyben végzik a szükséges vizsgálatokat, fejlesztéseket. Pályaválasztási tanácsadásra a megyei intézménnyel kötött megállapodást a többcélú társulás. Gyógytestnevelés saját iskolában is biztosított, illetve igény szerint a kistréségi egységes szakszolgálat is ad ilyen szolgáltatást. Az egészségügyi ellátáson belül a bölcsıdei ellátás a város óvodájának egyik telephelyén biztosított, amelyre különösen a dolgozó szülık tartanak igényt egyre többen. A nappali szociális ellátás keretein belül minden gyermeknek és tanulónak igény szerint biztosítani tudják a napközbeni ellátást. Családi napközi és a családok átmeneti otthona a várostól 40 kilométer távolságra, Békéscsabán érhetı el leghamarabb. 2.3.A közoktatás helyzete a településeken 2.3.1.Az óvodai ellátás helyzete a településen 2.3.1.1.Feladatelltás szervezeti keretei Szeghalom városban egy Napköziotthonos Óvoda és Bölcsıde mőködik önkormányzati fenntartásban. Székhely, 5520 Szeghalom Petıfi u 1 sz. telephely: 5520 Szeghalom Fáy utca 5520 Szeghalom Újtelep Az intézmény az óvodai nevelési tevékenységét, és a sajátos nevelési igényő gyermekek óvodai nevelését integrált formában végzi. A telephelyek közül kettı a város központjában, egy pedig a vasút által a várost kettéválasztó területen (Újtelep) fekszik. Az óvoda szintén központban elhelyezkedı egységében mőködnek a bölcsıdei csoportok. Az óvoda 12 csoporttal összesen 300 gyermek befogadására alkalmas, jelenlegi létszám 290 fı. Az óvodai épületek felújítottak, eszközökkel minden telephelyen jól felszereltek. A csoportok átlaglétszáma 24,1 fı. Az összes települési igényt ki tudja elégíteni. Nyitva tartásával (11 óra naponta) illeszkedik a szülık igényeihez. Az óvodavezetı elmondása szerint a beóvodázáskor minden kisgyermeket nyomon követnek a védını segítségével a születésétıl kezdve és tájékoztatással segítik a gyermek három éves kortól kezdıdı óvodai nevelésbe való bekapcsolódását. Szükség esetén igénybe veszik a Családsegítı központ segítségét a szülık meggyızésében, de így is vannak óvodáskorú, de oda nem járó gyermekek. Sajnos közöttük olyan is van, aki halmozottan hátrányos családban él, és így sokkal kedvezıbb lenne, ha mielıbb bekapcsolódna a szervezett nevelésbe csökkentve ezzel az ingerszegény környezet nevelési deficitjeit. Az iskola elıkészítı korban 100%-os a beóvodázás. 2.3.1.2. A gyermekek összetétele, a halmozottan hátrányos helyzető és SNI gyermekek aránya az óvodában Az óvoda mindhárom telephelyén vegyes csoportot szerveznek az óvodapedagógusok, és a napi nyitvatartási idınek megfelelıen szervezik a kicsik óvodai nevelését. A 290 fı óvodás 7
gyermek 40,34 %-a hátrányos helyzető, és 4,83 % halmozottan hátrányos helyzető. A három feladat-ellátási helyen a következıképpen oszlik meg az arányuk. Feladat ellátási hely létszám HH HHH SNI Petıfi u. 125 28 1 2 Fáy 102 37 2 3 Újtelep 63 52 11 2 Mint a fenti táblázatból is látszik az újtelepi óvodában a legmagasabb a hátrányos helyzetőek aránya (82,54%), a másik két egységben 36,27 illetve 22,4 %. A halmozottan hátrányos helyzetőek is ebben az egységben vannak többen (17,46%), a másik két egységben elenyészı a számuk, viszont az eltérés a nem haladja meg a 25 %-ot az egységek között, a halmozottan hátrányos helyzetőek számának meghatározása az újtelepi egység esetén valóban reális adatokon nyugszik. (Más egységekben sok család nem nyilatkozott az iskolai végzettségrıl) A hátrányos helyzető gyermek minden feladat-ellátási helyen és minden csoportban van. Legkevesebb (4%) a Petıfi úti óvoda egyik csoportjában, míg a legtöbb az újtelepi óvoda legkisebb létszámú csoportjában, a nagycsoportban (100%). Ezt a gyakorlatot nem lehet folytatni, ezért a beóvodázáskor az elmúlt két évben ezt intézményen belüli elosztással fokozottan csökkentették 80 illetve közel 70 %-ra. A sajátos nevelési igényő gyermekek száma az óvodások 2,4%-a. Az itt közölt adatok a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértıi Bizottság szakvéleményét tükrözik, viszont nem tartalmazzák a tanulási nehézséggel, és magatartási zavarral küszködı azon gyermekek számát, akiket a nevelési tanácsadó gondozásba vett. 2.3.1.3. A pedagógiai munka eredményessége, programok, kapcsolatok Az óvoda programja szerint a gyermekek tevékenységére, a játékra, a mozgásra építve valósítja meg a nevelési tevékenységét. Felismerve azt, hogy a gyermekek képességfejlesztése épp a hátrányos helyzető gyermekek esetében az egyik legfontosabb óvodai feladat, már harmadik éve bekapcsolódtak a szegedi egyetem kutatásába, amely keretében a gyermekek fejıdését a DIFER segítségével középsı csoporttól kezdve folyamatosan követik, és a hat kritikus képesség fejlesztést pedig fejlesztı játékok segítségével célirányosan végzik. A kontrollvizsgálatok eredményei azt mutatják, hogy a gyermekek fejlıdése (SNI gyermekek esetében is jól alkalmazható) a célirányos játékok hatására sokkal jobban fejlıdik, mint a vizsgálatban nem közremőködı társaiknak. A kutatásba az iskola is bekapcsolódott, ezért az óvoda által megkezdett fejlesztés tovább folytatódik a következı életkori szakaszban. Az óvoda fontosnak tartja a különbözı közszolgálati feladatot ellátó intézményekkel a partnerkapcsolat kialakítását és mőködtetését. Az SNI gyermekek fejlesztésében a szociális intézményben korai fejlesztést ellátó gyógypedagógusok segítenek be. Jó a kapcsolat a családsegítı szolgálattal (jelzırendszer mőködik), a védınıvel ( az egészségügyi feladaton kívül az óvodai beíratást is segíti), valamint együttmőködés alakult ki a „Gyermekek mosolyáért” alapítvánnyal, a cigány kisebbségi önkormányzattal. 2.3.1.4. Óvodai nevelésben az együttnevelés feltételei Az óvoda teljes nyitvatartási idejére megfelelı számú, szakképzett óvodapedagógus áll rendelkezésre az óvodában. Az SNI gyermekek fejlesztését a szociális intézmény gyógypedagógusainak a közremőködésével végzik. Az óvodapedagógusok a DIFER kutatásba bekapcsolódva elvégezték a 30 órás továbbképzést, és a térség többi óvodájával együttmőködve (a kistérség minden óvodája részt vesz a fejlesztésben) rendszeresen tartanak tapasztalatot átadó fórumot. 8
Az intézmény mind három egységben van a logopédiai fejlesztı szoba, két óvodában tornaterem, egyben tornaszoba.
2.3.2. Az általános iskolai feladatellátás helyzete a településen 2.3.2.1.Feladatellátás szervezeti keretei Szeghalom városban az általános iskolai oktatás egy intézményben a Tíldy Zoltán Általános Iskola és Alapfokú Mővészetoktatási Intézmény többcélú közoktatási intézményben folyik. Az általános iskolában integrált és szegregált formában is folyik gyógypedagógiai nevelés, ez utóbbi külön tagozaton, azon tanulók számára, akik a szakértıi bizottság véleménye alapján nem integrálhatók. Az alapfokú mővészeti oktatás a helyi mővelıdési központtal együttmőködésben valósul meg. Az általános iskolai feladatellátás két helyen mőködik. Az alsótagozat Dózsa György úti, a felsı tagozat a székhelyként jelölt Tíldy Zoltán út 17-21 szám alatti egységben. Mindkettı a város központjában helyezkedik el, közepesen felszerelt. Az épületek állaga differenciált, mert vannak felújított részek, új tetıtér beépítéssel kialakított egységek mellett 20 – 30 éves épületszárnyak is. A legkedvezıtlenebb a Tildy úti konyha rész állaga, valamint a Dózsa György úti fıépület. Az egységes nevelı hatás és a kedvezıbb üzemeltetési feltételek javítása érdekében a felújítást a városvezetés sürgıs feladatként jelöli. . A város bezárta a rossz állapotú iskola épületet, ahol gyógypedagógiai tagozat elkülönítetten volt elhelyezve. Beintegrálása a Tíldy utcai épületbe történt, de csak a régi épületrészbe. Az épület felújításának tervében ezen épületrész elsıdlegességét tervezi a fenntartó. 2.3.2.2. A tanulók összetétele, a halmozottan hátrányos helyzető és SNI tanulók aránya az általános iskolában Az általános iskolába 789 tanuló jár, 34 tanulócsoportban, egy csoportra esı átlag 23, 2 fı. A speciális tagozaton 25 tanuló jár 2 csoportban. Az alsó tagozatban már kevesebben 9 fı, míg a felsıben még 17 fı tanul itt külön tagozaton. A többi tanulóval együtt nevelhetı sajátos nevelési igényő tanulók (34 fı, 4 %) az osztályokban egyenletesen elosztva megtalálhatók. A speciális tagozaton tanul 25 fı, a tanulók 3,1 %-a, ık értelmi fogyatékosak. Az általános iskolában a tanulók 31,05 %-a hátrányos helyzető, 7, 8 % pedig halmozottan hátrányos helyzető. Arányuk egyenletesen oszlik meg az évfolyamban tanuló osztályok között, kiemelkedı magas arányban, egyik osztályban sincsenek e körbe tartozó tanulók. Az iskolába 12 bejáró tanuló van, melybıl 3 az alsó, 9 a felsı tagozatra jár, többnyire tömegközlekedési eszközzel. A speciális tagozaton a 25 tanulóból 17 (68 %) hátrányos helyzető, 9 pedig halmozottan hátrányos helyzető ( 36%), amely arány igen magasnak mondható. Ebbıl az a következtetés is levonható, hogy a tagozaton tanuló gyermekek 68 %-a az értelmi fogyatékossága mellett hátrányos helyzető is, így itt többszörösen is megmutatkozik a szegregáció, annak ellenére, hogy az alsó tagozat esetében az iskola fokozatosan már megkezdte az integrált oktatást. Magántanuló jelenleg nincs az iskolában. 2.3.2.3. A pedagógiai munka eredményessége, programok, kapcsolatok Az iskolában eddig nem zajlott képességkibontakoztató és integrált képesség kibontakoztató oktatás. Az iskola a nevelési-oktatási intézmények mőködésérıl szóló 11/1994 (VI.8.) MKM rendeltben foglaltak megvalósulásához nem rendelkezett megfelelı adatokkal. Ezt a gyakorlatot a következı tanévben szeretné bevezetni. 9
A Tíldy Zoltán Általános Iskolában az évfolyam ismétlık aránya az összlétszámon belül alacsonyabb, mint az országos átlag, viszont a hátrányos helyzetőek, és halmozottan hátrányos helyzetőek körében lényegesen magasabb annál. Magántanulók már két éve nincsenek az iskolában, arányok a korábbi években is országos átlag alatt volt. A hiányzások (250 óránál többet hiányzók) az összlétszámban nem haladják meg az országos átlagot (0,37%), és hasonló az eredmény a halmozottan hátrányos helyzetőek körében is. A továbbtanulók körében legtöbben a szakközépiskolai és szakiskolai képzésbe kapcsolódnak be, kevesebben a gimnáziumba. Ennél a mutatóknál az országos átlagtól eltérı adatok képezıdnek le, és ezt az arányt mutatják a hátrányos helyzető tanulók is. Az országos kompetencia mérések eredményei az országos átlag alattiak, külön nem vizsgálják a hátrányos helyzető tanulók eredményeit. A kompetencia alapú mérések eredményeinek javítása céljából az iskola intézkedési tervet fog készíteni, amelynek része lesz az is, hogy növekedjék az érettségit adó képzésben jelentkezı tanulók aránya, és ez a mutató a hátrányos gyermekek esetén is közelítsen az intézményi átlaghoz. Jelenleg mőködik az Útravaló program az intézményben, de egyre több tanuló bekapcsolódásával lehetséges lesz a célok megvalósítása. A tanórán kívüli idıkeretek bıvítési lehetısége pedig pozitív diszkriminációt is teremthet, szintén segítve a beiskolázást. Az intézmény vezetıi tudják, hogy az ingerszegény családi háttérrel rendelkezı gyermekek esetén anyagi és szociális nehézségek nagyobb jelentıséget kapnak az iskolai eredménytelenségben, mint a tanulói képességek. A munka világába való bekerülés feltétele a motorikus képességek fejlesztése is. A családi lehetıségek hiányában a hátrányos helyzető gyermekeknél ezt az iskolának kell pótolni. Ezért szorgalmazzák a technika szaktantermek létesítését, ahol tanórákon és tanórán kívüli foglalkozásokon lehet produktív munkaélményhez juttatni mindazon gyermekeket, akiknek nem adatik meg a korszerő barkácsgép, vagy konyhai robotgép otthoni használatának lehetısége. Az alapfokú mővészetoktatás is segíti az esélyegyenlıség biztosítását. Az általános iskola melletti mőködése 260 tanulónak ad bekapcsolódási lehetıséget a mővészeti képzésbe, a halmozottan hátrányos helyzetőeknek térítés nélkül. A napközi otthoni foglakozás a szülık igényei alapján kerül megszervezésre, jelenleg 300 tanuló veszi igénybe, ebbıl 65 hátrányos helyzető, és 25 halmozottan hátrányos helyzető. Az iskolai tanórán kívüli programokhoz (tömegsport, felzárkóztató foglakozások, tehetséggondozás, szakkör, énekkar) a hátrányos helyzetőek is egyenlı eséllyel jutnak hozzá, mint kevésbé hátrányos társaik, viszont a nyári tábort kevesebb hátrányos helyzető tanuló tudja igénybe venni, mint társai. A szociális ellátás jogi lehetıséget biztosít a hátrányos helyzető gyermekek díjmentes étkeztetéséhez. Jelenleg ez teljesen biztosított az igények szerint, de a tapasztalatok szerint nem minden gyermek él a lehetıséggel. A lehetséges teljes igénykört jelenlegi kapacitások nem is tudják teljesíteni. Ez is indokolja az új éttermi rész kialakításának szükségességét. . . 2.3.2.4. Az általános iskolai oktatásban az együttnevelés feltételei Az általános iskolai oktatáshoz a szakos ellátás megfelelı. A sajátos nevelési igényő tanulók integrált fejlesztését 4 fı gyógypedagógus teljes óraszámban végzi. Ebbıl 3 a tagozaton, egy pedig az integrációban. A rehabilitációs fejlesztést az integrációban tanulóknak a szakértıi bizottság javaslata alapján biztosítják. Gyógytestnevelést heti 2 órában tudnak biztosítani a rászorulóknak. Kistérségi megsegítéssel biztosított a logopédiai szőrés és ellátás azoknak, akiknek erre szükségük van. Az iskolai élet szervezése úgy történik, hogy minden telephelyen lehetısége legyen a tanulóknak szakköri foglakozásokon helyben részt venni. Hasonló szervezésben történnek a mővészeti iskolába járó tanulók egyéni foglakozásai. Az iskolában nyelvi labor és 10
megfelelıen felszerelt technika tantermen kívül az infrastruktúra megfelelı. Nincs szükségtanterem. A speciális tagozat körülményei javultak ugyan az áthelyezéssel, de a speciális igényeknek való megfelelıvé az átalakítások után válnak. Az épület korszerősítése mellett, elsısorban a pályázati lehetıségeke, kihasználva eszközfejlesztést is terveznek. A tagozaton tanulók és más hátrányos helyzető gyermekek megsegítésére 0,5 fı gyermekvédelmi felelıst foglalkoztatnak az intézményben. A 2005/2006 tanévben az iskola bekapcsolódott a megyei pedagógiai intézet kompetencia alapú oktatás elterjesztése projektbe, így 42 pedagógus vett részt a differenciálás, 38 a kompetencia alapú oktatás, benne kooperatív technikák, projekt pedagógia módszereinek elsajátításába. Az óvodához hasonlóan az iskola is bekapcsolódott a DIFER kutatásba, és az 5-6. osztályok esetében a tantárgyba ágyazott képességfejlesztés gyakorlatát is megismerték. 2.3.3. A középiskolai ellátás helyzete a településen 2.3.3.1.Feladatellátás szervezeti keretei A középiskolai oktatást a település önként vállalt feladatként végzi saját fenntartású intézményében. A Péter András Gimnázium és Szigeti Endre Szakképzı Iskola olyan többcélú intézmény, amely a két, nevében és szervezetében is jól elkülönülı egysége korábban külön, ma már egy intézmény. A gimnáziumi részben 1926 óta Péter András alapításában mőködı középiskolai oktatás folyik, nagy történelmi múlttal, és tiszteletre méltó hagyományokkal. Mőködtetik a 4 és 6 évfolyamos képzéseket. A szakképzı egységben, amely szintén alapítójáról kapta nevét a szakközépiskolai és szakiskolai képzés folyik, amelynek elsıdleges bázisa az ipartelepítési politika vasipari üzemei voltak. A 90-es évektıl bekövetkezı munkaerıpiaci változásokhoz az intézmény saját képzési helyek kialakításával és lassú képzési szerkezeti változásokkal alkalmazkodott és alkalmazkodik. A középiskolai együttesen megteremti a képzési rendszerével a komprehenzivítást. Biztosítja a felsıfokú továbbtanulásra való jó felkészülést, valamint a munkaerıpiacra való belépés lehetıségét. Tanulói jelenleg is elsısorban a szeghalmi hátrányos helyzető kistérség halmozottan hátrányos településeirıl kerülnek ki. Legtöbb diák bejáró, mert a tömegközlekedés lehetıvé teszi ezt (viszonylag rövid idın beül bárki számára megközelíthetı a település, a környezı kisvárosokból sőrőn járnak buszok), de mőködik kollégium is, ahol lehetıséget kapnak a távolabbi vidékiek arra, hogy rendszeres utazás nélkül járjanak iskolába. 2.3.3.2. A tanulók összetétele, a halmozottan hátrányos helyzető és SNI tanulók aránya a középiskolában A Péter András Gimnázium és Szigeti Endre Szakképzı Iskolában 763 tanuló jár, ebbıl gimnáziumba 518 fı, szakképzıbe 245 fı. A két egységben összesen 27 tanulócsoportnak szerveznek gimnáziumi (hat és négy osztályos), szakközépiskolai és szakiskolai oktatást. Egy osztályra esı átlag létszám: 28 fı. A gimnáziumban tanulók közül 72 fı (13.8%) hátrányos helyzető, és 14 fı (2.7%) halmozottan hátrányos helyzető. A szakképzı egység tanulói között nagyobb arányban vannak hátrányos helyzetőek (30.6%), közel ugyanannyian a halmozottan hátrányos helyzetőek ( 2.8%). A két egységben összesen 5 SNI tanuló (0.6%) folytatja középiskolai tanulmányait. A középiskola kollégiumot is mőködtet, ahol 42 vidéki tanulónak ad otthont, közöttük 35,7% a hh arány. Az iskola által a 6 évfolyamos gimnáziumi képzésben résztvevı, általános iskolás 7-8 évfolyamosok között 21 bejáró tanuló közül 4 hh/ 2 hhh nyilvántartású tanuló van. 11
2.3.3.3. A pedagógiai munka eredményessége, programok, kapcsolatok A középiskolában a lemorzsolódás aránya kissé magasabb, mint az országos átlag, a 250 óra feletti hiányzások nem jellemzıek az intézményben. A kompetencia alapú mérési eredmények minden évben, és minden évfolyamban magasabbak, mint az országos átlag. A középiskolások közül egyre többen kapcsolódnak be az Útravaló programba. 2.3.3.4. Az együttnevelés feltételei a középiskolában A középiskola minden egységében megfelelı képesítéssel rendelkezı pedagógusok (55 fı) dolgoznak. Gyógypedagógus nincs az intézményben. A pedagógusok az integráció megvalósítását segítı, valamint kompetencia alapú oktatás bevezetésével kapcsolatos továbbképzéseken még nem vettek részt. 1 pedagógusnak van drámapedagógiai végzettsége. A fenntartó által biztosított az általános iskolánál részletezett egészségügyi és pedagógiai szolgáltatások az intézmény részére is biztosítottak. Felszereltsége jónak mondható. 2 tornaterem, 6 számítástechnika terem (103 számítógép, internet elérhetıséggel), valamint egy nyelvi labor áll a tanulók rendelkezésére. A város oktatási épület felújításaiból a gimnáziumi épületek többször kimaradtak. Felújítás csak a mőködıképesség folyamatos biztosításának szinten tartása és a képzési profil 6 évfolyamos osztályszámok növekedése miatti befogadóképesség növelése érdekében történt. A tanítás-tanulás folyamatának eredményessége érdekében korszerősíteni és akadály mentesíteni szükséges az épületrészt. A vizesblokkok felújítása, a nyílászárók cseréje a komfortérzet növelése mellett az üzemeltetési költségek csökkentését, a környezetmegóvást is segíti. A szakképzı intézményrész jelenlegi épületállaga megfelelı, itt elsıdleges cél a képzés színvonalát elısegítı eszközfejlesztés. A megfelelı oktatási eszközök pl interaktív tábla alkalmazása elısegítheti a szaktantermi rendszer gimnáziummal együttes kifejlesztését. A tanulók kölcsönös átjárására lehetıség van a két iskola épület között, fizikai akadályt nem jelent, mert a két épület egy azon utca egymással szemben lévı két épülete.
2.3.4.A közoktatási intézmények támogatása, finanszírozás Szeghalom város önkormányzata az óvodai nevelésre és iskolai oktatásra különbözı állami költségvetési normatívák igénybevételével a 2007. évi költségvetési terv adatait figyelembe véve összesen megközelítıen 442. 645.000 Ft állami támogatásban részesülhet. Az óvodai nevelésre különbözı állami költségvetési normatívák igénybevételével a 2007. évi költségvetési terv adatait figyelembe véve összesen 74.272.000 Ft-hoz jut hozzá A Napköziotthonos Óvoda és Bölcsıde kiadásait 148.107.000 Ft. összegben hagyta jóvá az önkormányzat. Az állami költségvetésbıl biztosított normatíva 50,1 %-ban fedezi az óvoda mőködésének kiadásait. Az önkormányzat az állami normatívát 73.795.000 Ft. évi összeggel egészíti ki. A Tíldy Zoltán Általános Iskola és Alapfokú Mővészetoktatási Intézmény kiadásait 2007-ben 391. 641.000 Ft. összegben tervezték meg. Az állami költségvetésbıl biztosított normatíva 57,7 %-ban fedezi az iskola mőködésének kiadásait. Az önkormányzat az állami normatívát 116.300.000 Ft évi összeggel egészíti ki. A Péter András Gimnázium és Szigeti Endre Szakképzı Iskola kiadásait 2007-ben 260. 480.000 Ft. összegben vannak elıirányozva. Az állami költségvetésbıl biztosított normatíva 83 %-ban fedezi az iskola mőködésének kiadásait. Az önkormányzat az állami normatívát 39.000.000 Ft évi összeggel egészíti ki. 12
Az intézmények finanszírozása között jelentıs eltérés nincs, illetve az eltérés elsısorban az óvodák alulfinanszírozása miatt jelentkezik. Tagintézményenként nem mutatható ki költségvetési adat. Az óvodában egy gyermekre jutó költség 2006-ban 468 e Ft. és 2007-ben tervezett 432 e Ft. Az általános iskolában ez a költség 2006-ban 356.715 Ft. és 2007-ben 359.304 Ft. A középiskolában ugyanez a költség 2006-ban 349.349 Ft. és 2007-ben 348.701 Ft. 2.3.5. A közoktatás jellemzıi ERİSSÉGEK: - A településen helyben biztosítottak a közoktatási intézmények: óvoda, általános iskola, alapfokú mővészeti oktatás, középiskola, szakképzés - Az óvodáztatás biztosított minden 3 évet betöltött gyermek számára - A halmozottan hátrányos helyzető gyermekek, tanulók egyenletesen oszlanak meg az általános iskola (normál) egyes évfolyamain. - A többi tanulóval együtt nevelhetı, oktatható sajátos nevelési igényő gyermekek, tanulók ellátásának érdekében a város már eddig is jelentıs lépéseket tett. - A logopédiai ellátás, nevelési tanácsadás helyben megoldott. (kistérségi utazó szakemberekkel) - Az alapfokú mővészeti oktatást végzı tagiskolákban gondot fordítanak arra, hogy a hátrányos helyzető tanulók bekapcsolódjanak a mővészetoktatásba, széles kínálatot biztosítanak az alapfokú mővészetoktatás tanszakain keresztül. - Az iskola és az óvoda is bekapcsolódott a hátrányos helyzetőeket is segítı DIFER projektbe. - Az általános iskolából a pedagógusok fele már részt vett kompetencia lapú képzésben. - Kiváló sportlétesítmény áll rendelkezésre, az egészséges életmódra neveléshez. - Az iskolákban tanuló hh és hhh diákok hozzájutnak iskolán kívüli támogató szolgáltatásokhoz (egészségügyi és szociális ellátás, Útravaló és egyéb programok) - Igény szerint biztosított a napközi otthoni ellátás. GYENGESÉGEK: - A személyi, tárgyi feltételeket még javítani kell ahhoz, hogy biztosítottak legyenek az együttnevelés feltételei. Az intézmények humán oldalról még részben felkészültek az együttnevelésre - A halmozottan hátrányos helyzető gyermekek aránya szegregáció jeleit mutatja az óvoda újtelepi egységében. - Az egyes egységekben eltérıek a feltételek az SNI gyermekek befogadásához. - Az általános iskolában még nem kielégítı körülmények között mőködik a speciális tagozat, - A speciális tagozaton tanulók esetén még nem vizsgálták a beintegrálhatóság lehetıségeit. - A speciális tagozaton tanulók között sok a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzető. - Az SNI gyermekek, tanulók fejlesztése még a napi integrációban kevésbé megoldott. - Az országos kompetencia mérés eredményei az országos átlag alattiak a város általános iskolájában. - Eddig nem volt fókuszban a halmozottan hátrányos helyzető tanulók számára nyújtandó többletszolgáltatás rendszer sem, míg a kiegyenlítı szolgáltatásokról még kevesebb az információ. 13
-
-
A város a hátrányos helyzető gyermekekre, tanulókra vonatkoztatott teljes körő statisztikai adatokkal, nyilvántartással, szülıi nyilatkozatokkal, a HHH gyermekek, tanulók lakóhely szerinti települési megoszlásának helyzetét feltáró információval nem teljes körően rendelkezik, ezért az e körbe tartozó gyermekek, tanulók nem biztos, hogy minden szolgáltatáshoz hozzájutnak. A pedagógiai szakmai szolgáltatás igénybe vételére több forrást kell az intézmények megteremteni. Az iskola és óvoda bár feltételeiben megfelel, még nem használta ki az integrációs normatíva elınyeit.
2.3.6 Az Esélyegyenlıségi Helyzetelemzés során felmerült kockázatok, problémák •
A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményt igénylı szülık nem megfelelı számban nyilatkoztak iskolai végzettségükrıl, sıt a jelenleg rendelkezésre álló adatok úgy adódnak, hogy a hátrányos helyzető gyermekek, tanulók szüleinek jelentıs többsége (több mint kétharmada) még nem adta le ezt a nyilatkozatot.
•
A fentiekbıl következıen nem állapítható meg egyértelmően a HH/HHH gyermekek száma, nem pontos ezen gyerekek, tanulók nyilvántartása.
•
A település intézményei között a rendelkezésre álló számadatok alapján a HH/HHH gyermekek arányát tekintve polarizáció (Újtelepi óvoda), és szegregáció (eltérı tantervő tagozat) figyelhetı meg.
•
A speciális tagozaton a HH/HHH arány igen magasnak mondható. Ebbıl az a következtetés is levonható, hogy a tagozaton tanuló gyermekek 68 %-a az értelmi fogyatékossága mellett hátrányos helyzető is, így itt többszörösen is megmutatkozik a szegregáció.
•
Az intézményi szakos ellátottság 100%-os.
•
A kompetencia-mérés eredményei minden évben és minden évfolyamon elmaradnak az országos átlagtól.
•
A napközi otthoni foglakozást kevés HH , és még kevesebb HHH tanuló veszi igénybe.
•
A díjmentes étkezés lehetıségével nem minden gyermek él. A lehetséges teljes igénykört jelenlegi kapacitások nem is tudják teljesíteni.
•
Alacsony a gimnáziumban továbbtanulók aránya .
•
A szakképzı egység tanulói között nagyobb arányban vannak hátrányos helyzetőek.
•
6 évfolyamos gimnáziumi képzésben résztvevı, általános iskolás 7-8 évfolyamosok között kevés HH/HHH nyilvántartású tanuló van.
• •
A középiskolában a lemorzsolódás aránya kissé magasabb, mint az országos átlag. A középiskolában gyógypedagógus nincs.
és
az
14
érettségit
adó
szakközépiskolában
•
A pedagógusok az integráció megvalósítását segítı, valamint kompetencia alapú oktatás bevezetésével kapcsolatos továbbképzéseken még nem vettek részt.
2.3.7 A Helyzetelemzés összegzése 1. A társulás területén élı 3-18 éves korosztály közoktatási ellátási feltételei biztosítottak. 2. A közoktatási szakszolgálati feladatok igénybevételéhez nem kell utaznia a gyermekeknek a településrıl. Szeghalom városban biztosítottak minden lakó számára az esélyegyenlıség szempontjából legfontosabb kötelezıen ellátandó szolgáltatások. 3. A településen az intézményvezetık felmérték a halmozottan hátrányos helyzető gyermekek arányát, de a beavatkozás hatékonyabbá tétele megköveteli az eddigieknél pontosabb, teljes körő adatszolgáltatást és az önkormányzati, illetve az intézményben és feladatellátási-helyeken történı nyilvántartást a jövıben. 4. Felméréseket kell végezni - különösen a 3-5 éves korú óvodások körében -, és el kell érni, hogy minden szülı hitelesen nyilatkozzon. Be kell vonni a meggyızı munkába az érintett szakembereket. 5. Vannak óvodáskorú, de oda nem járó gyermekek. Van közöttük olyan is , aki halmozottan hátrányos családban él, és így sokkal kedvezıbb lenne, ha mielıbb bekapcsolódna a szervezett nevelésbe. 6. Az iskolaelıkészítı korban 100%-os a beóvodázás. 7. A város vezetése már tett lépéseket annak érdekében, hogy a terület adta örökség miatti szegregációt felszámolja, a szegregálódó újtelepi iskolát felszámolta, és az ott élı tanulókat beintegrálta a többi osztályba. 8. A szülık igényei alapján megmaradt a vasúton túli területen a tagóvoda. Az elmúlt években viszont több milliós ráfordítással megtörténtek az óvodaépületek felújításai és eszközbeszerzései. Ezen kívül az Újtelepi óvoda külön programokkal segíti a gyermekek személyiségfejlesztését, illetve a beóvodáztatáskor itt kisebb létszámokkal kerülnek kialakításra az óvodai csoportok. 9. A diszkrimináció csökkentését szolgálta az is, hogy a város korábban két mőködı általános iskoláját úgy integrálta, hogy az egyik épületet az alsó tagozatos osztályoknak, a másik épületet pedig a felsı tagozatos osztályoknak fejlesztette ki. 10. A város bezárta a rossz állapotú iskola épületet, ahol gyógypedagógiai tagozat elkülönítetten volt elhelyezve, bekerültek ezek a tanulók a Tíldy utcai épületbe, de külön, a régi épületrészbe.
15
11. A polarizáló és szegregáló helyzeteket fel kell számolni. Az esetleges érdeksérelmek enyhítése, elkerülése érdekében széleskörő lakossági tájékoztatást kell tartani. 12. Az általános iskolában a hátrányos helyzető, és halmozottan hátrányos helyzető tanulók aránya egyenletesen oszlik meg az évfolyamban a normál tagozaton tanuló osztályok között. 13. Az iskolában eddig nem zajlott képesség-kibontakoztató és integrált képesség kibontakoztató oktatás. Az iskola a nevelési-oktatási intézmények mőködésérıl szóló 11/1994 (VI.8.) MKM rendeltben foglaltak megvalósulásához nem rendelkezett megfelelı adatokkal. Ezt a gyakorlatot a következı tanévben szeretné bevezetni. 14. A Tíldy Zoltán Általános Iskolában az évfolyam ismétlık aránya az összlétszámon belül alacsonyabb, mint az országos átlag, viszont a hátrányos helyzetőek, és halmozottan hátrányos helyzetőek körében lényegesen magasabb annál. Magántanulók már két éve nincsenek az iskolában. 15. A hiányzások (250 óránál többet hiányzók) az összlétszámban nem haladják meg az országos átlagot, ez hasonló a halmozottan hátrányos helyzetőek körében is. 16. Az országos kompetencia mérések eredményei az országos átlag alattiak, az eredmények javítása érdekében intézkedési tervet kell kidolgozniuk. Ennek eredményeként folyamatosan javuló teljesítménnyel el kell érni, vagy meghaladni az országos átlagot. 17. Az SNI gyerekek szakszerő ellátása érdekében javítani szükséges a tárgyi feltételeken. 18. Az általános iskola továbbtanulás mutatói javítása érdekében alapvetı, középtávú tervezésre van szükség. A fejlesztési intézkedések alapjául szolgáló elemzést egyaránt meg kell jeleníteni az iskola pedagógiai programjaiban. 19. A középiskolában a lemorzsolódás aránya kissé magasabb, mint az országos átlag, erre fokozott figyelmet kell fordítani. 20. A középiskolában a pedagógusoknak az integráció megvalósítását segítı, valamint kompetencia alapú oktatás bevezetésével kapcsolatos továbbképzéseken kellene részt venniük. Az intézmények továbbképzési programjában szerepeltetni kell azokat a képzéseket, amelyekre az esélyegyenlıség biztosítása érdekében szükség van. 21. A szakképzı intézményrész jelenlegi épületállaga megfelelı, itt a képzés színvonalát elısegítı eszközfejlesztés lenne célszerő megvalósítani.
16
Záradékok:
Szeghalom Város Közoktatási Esélyegyenlıségi Helyzetelemzését Szeghalom Város Önkormányzatának Képviselıtestülete 2008. január … -án megvitatta és ……………………számú határozatával elfogadta. Az ott felmerült problémákra az Esélyegyenlıségi Programban akciótervet készít. 1
……………………………………….. Polgármester
Szeghalom Város Közoktatási Esélyegyenlıségi Helyzetelemzésének készítését támogatta, véleményezte és elfogadta az Oktatási és Kulturális Minisztérium részérıl:
……………………………….
………………………………….
Dézsi Erzsébet
Dajkó Lászlóné Bélteki Éva
esélyegyenlıségi szakértı
esélyegyenlıségi szakértı
Szeghalom, 2008. január …
1
A Képviselıtestületi döntés jegyzıkönyve a dokumentum melléklete
17
3. ESÉLYEGYENLİSÉGI TERV 3.1. A közoktatási esélyegyenlıségi terv célja A Települési Esélyegyenlıségi terv célja, hogy biztosítsa a települések oktatási intézményeiben a szegregációmentességet, és az egyéni bánásmód elvének teljes körő érvényesülését. Az oktatási szolgáltatásokhoz való hozzáférés egyenlıségének biztosításán túl célul tőzi ki az esélyteremtést támogató lépések, szolgáltatások megvalósítását a településeken élı hátrányos helyzető gyermekek hátrányainak kompenzálására, az esélyegyenlıség elımozdítása érdekében. 3.2.Felelısségi és hatáskörök a közoktatási esélyegyenlıségi program megvalósításával kapcsolatban Kötelezettségek A Települési Esélyegyenlıségi Terv végrehajtásáért Szeghalom városban a polgármester felel. A tisztségviselık feladata: • Helyben szokásos módon tájékoztassa települése lakosságát, de fıként az intézmények vezetıit, illetve általuk a szülık szervezeteit, az intézmények dolgozóit, kisebbségi önkormányzat képviselıit e programról, ezáltal biztosítsa, hogy az érintettek megismerjék a Települési Esélyegyenlıségi Tervet. • A közoktatási intézmények ellenırzése során vizsgálja, hogy az érintettek betartják-e az esélyegyenlıségi tervet. • Biztosítsa, hogy a program megvalósításhoz szükséges felkészítés megtörténjen. • Amennyiben azt tapasztalja, hogy valamely intézményben sérül az egyenlı bánásmód elve, intézkedést kell tennie annak megszüntetésére. A Települési Esélyegyenlıségi Terv irányítója a városban a fıjegyzı. Feladata: • a program megvalósításának koordinálása, • a program végrehajtásának nyomon követése, • az esélyegyenlıség sérülésére vonatkozó panasz kivizsgálása. Felelısségek A település vezetése, önkormányzati tisztségviselık, közoktatási intézmények vezetıi felelısek: • tudatában legyenek az egyenlı bánásmódra és esélyegyenlıségre vonatkozó jogi elıírásokkal, biztosítsák a diszkriminácó mentes oktatást, nevelést, • biztosítsák a befogadó, toleráns légkört a közoktatási intézményekben, • bıvítsék esélyegyenlıséggel kapcsolatos ismereteiket, • vegyenek részt esélyegyenlıséggel kapcsolatos programokon, • Ismerjék településük esélyegyenlıségi programjában foglaltakat, közremőködjenek annak megvalósításában, • A tudomásukra jutott esélyegyenlıség sérülését hivatalosan jelezzék a fıjegyzınek. Minden közoktatási intézményben szolgáltatást nyújtó felelıssége, hogy: • Megismerje a programot, és magára nézve kötelezıként kövesse azt. 3.3. Tervezett célok és feladatok 18
3.3.1 Általános és folyamatosan megvalósítandó feladatok 3.3.1.1 Óvoda Cél: a hátrányos szociális helyzetben élı családok gyermekeinek egész napos óvodai ellátása, kortárs csoportban történı nevelése, fejlesztése olyan óvodai nevelési program alkalmazásával, ami ingergazdag környezetben elısegíti az egészséges személyiségfejlıdést, felkészít a sikeres iskolakezdésre, fejleszti azokat a készségeket, amelyek hozzájárulnak az általános iskola minél eredményesebb elvégzéséhez, a továbbtanulási esélyek javításának megalapozásához. 1. A település jegyzıje a gyermekjóléti, családsegítı valamint védınıi szolgálat szakembereivel együttmőködve minden évben felméri a településen az adott évben harmadik életévüket betöltı gyermekek szociális hátterét, megteremti annak feltételét, hogy a halmozottan hátrányos helyzető gyermekek 95 százalékának egész napos óvodai ellátása biztosítva legyen. A hátrányos helyzető gyermekeknél ez az arány érje el a legalább 90 százalékot. Határidı: minden év április 15. Felelıs: jegyzı 2. Települési és védınıi nyilvántartás alapján fel kell mérni a 3-5 éves korú, halmozottan hátrányos és hátrányos helyzető gyermekek óvodai ellátását, segíteni a családokat abban, hogy gyermekeik legkésıbb az adott év szeptemberétıl lehetıleg egész napos óvodai ellátásban részesüljenek. A feladat teljesítésében együttmőködnek a családsegítı, gyermekjóléti és védınıi szolgálat munkatársai. Határidı: minden év április 15. Felelıs: jegyzı, gyermekjóléti szolgálat igazgatója 3. Az elıre bejelentett távolléten kívül az óvodából nem betegség miatt hiányzó gyermekek családját legkésıbb egy hét múlva fel kell keresni, tudakolni a hiányzás okát. Amennyiben ez olyan probléma, amit az óvodavezetı vagy a gyermekjóléti szolgálat orvosolni tud, azonnal intézkedik, hogy a gyermek folyamatos óvodába járása biztosított legyen. Határidı: szükség szerint, folyamatos Felelıs: óvodavezetı, gyermekjóléti szolgálat igazgatója 4. Az adott telephelyen helyhiány esetén a közoktatási törvény, valamint a fenntartó szempontrendszere által szabályozott módon történik az óvodai felvétel. A fenntartói szempontrendszer az óvodai beiratkozás idıpontjának kihirdetésével egyidejőleg kerül nyilvánosságra. Határidı: az óvodai beiratkozás idıpontja Felelıs: jegyzıje 5. Amennyiben a gyermeknél az óvodai nevelés során sajátos nevelési igény vagy tanulási, magatartási, pszichés fejlıdés zavarainak gyanúja merül fel, az óvoda gondoskodik a gyermek nevelési tanácsadóban vagy szakértıi bizottságnál történı megjelenésének lehetıségérıl. Az óvoda nevelési programja alapján, a rendelkezésére álló szakemberek, eszközök segítségével gondoskodik a gyermek elıírt fejlesztésérıl. Amennyiben a fejlesztés utazó szakember segítségével oldható meg, úgy azt igénybe veszi. Kötelezıen foglalkoztatott részmunkaidıs gyógypedagógus foglalkozik a kis- és középsı csoportos, kiemelten a 19
hátrányos helyzető és halmozottan hátrányos helyzető gyermekekkel, hogy az iskolaérettség idıpontjára számuk 5 százalékkal csökkenjen. Határidı: szükség szerint ill. a jogszabályban meghatározott határidı Felelıs: óvodavezetı 3.3.1.2 Általános és középiskola Cél: A egy intézményes oktatási helyzet elınyeit kihasználva javítani az esélyegyenlıség megvalósulását. Újfajta pedagógiai módszerek megismerésével, elsajátításával segíteni a gyengébb eredményeket felmutató tanulók alap és középfokú valamint szakmai ismereteket, mőveltséget elsajátító idıszakának eredményes, színvonalas továbbtanulást segítı ismeretek megszerzését. Olyan oktatási helyzet kialakítása, ami megakadályozza a szegregáció kialakulását, megszünteti a létezı különbségeket, a hátrányos helyzető rétegek számára is biztosítja az egyéni választás és igény szerint legmegfelelıbb közép iskola kiválasztását. 1. Meg kell teremteni az esélyegyenlıséget IPR bevezetésével 2008/2009-es tanévtıl az általános iskolában. Határidı: 2008. szeptember 1. Felelıs: igazgató, jegyzı 2. Az önkormányzat évente rendszeresen szakmai napot szervez a település pedagógusainak, intézményfenntartóinak, lehetıséget teremtve az esélyegyenlıségi tervek megvalósítására vonatkozó tapasztalatcserére, ellenırzésre. Határidı: minden év októbere Felelıs: kijelölt szakreferens 3. Az intézményi szakos ellátottságot részmunkaidıs vagy szerzıdéses pedagógus alkalmazásával biztosítani kell. Az iskolákban tanuló diákok közül tanulási nehézséggel küzdı, sajátos nevelési igényő tanulók rendszeres felülvizsgálatát folyamatosan biztosítani kell a jogszabályi elıírásoknak megfelelıen. Az intézmények továbbképzési programjában szerepeltetni kell azokat a szakirányokat, amelyre az esélyegyenlıségi tervben jelzett területen szükség van. Határidı: 2008. október 1. Felelıs: igazgató 4. Az iskolavezetık a tantestülettel közösen minden évben értékelik az országos kompetencia-mérés eredményeit, összevetik az országos eredményekkel, amennyiben szükséges, intézkedési tervet készítenek az oktatás eredményességének javítására. Az intézkedési terv eredményeként folyamatosan javuló teljesítménnyel el kell érni vagy meghaladni az országos átlagot. Határidı: a kompetencia mérés eredményének nyilvánosságra hozatala után három hónap, ill. 2010. június 30. Felelıs: igazgató, az intézmény kijelölt pedagógusa 5. A közoktatási intézkedési terv és az önkormányzati minıségirányítási program módosítása az esélyegyenlıségi programban és a tervezett intézményi programoknak megfelelıen, az elıírt véleményezési körök teljesítésével szolgálja az érintettek tájékoztatását. Határidı: 2008. március 31. késıbb évenként Felelıs: a jegyzı és az igazgató 3.3.2. Középtávú, 2010-ig megvalósítandó célok és várt eredmények 20
3.3.2.1 Óvoda A hatékony óvodai neveléshez fontos feltételek: - befogadó óvodai légkör, - csoportlétszám kialakításakor a megfelelı arányok betartása (etnikai, szociális háttér), - óvodapedagógusok kompetenciájának fejlesztése, - szülık felkészítése az integrációra. Külsı szakemberek bevonásával (Nevelési Tanácsadó, Tanulási Képességet Vizsgáló Bizottság, védını, gyermekorvos, családsegítı és gyermekjóléti szolgálat, gyermekpszichológus, civil szervezetek, szülıi közösség, esélyegyenlıségi szakember, közoktatási szakértı) és a családokkal való szorosabb együttmőködéssel elérhetı, hogy minden gyermek egyenlı esélyekkel kezdje meg iskolai tanulmányait. Rendkívül fontos az idıben megkezdett fejlesztés, ezért nagy hangsúlyt kell erre fektetnünk. Ebben a megfelelıen képzett óvodapedagógus, védını és a gyerekorvos tud segítséget nyújtani, hiszen a gyermekkel 3 éves kora elıtt ık állnak kapcsolatban Valamennyi óvodás korú gyermek felvételt nyer a város óvodájába, kiemelt tekintettel a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzető gyermekekre. Különbözı kiegészítı képzettséggel rendelkezı pedagógusok segítik a hátrányok leküzdését, az óvodai ellátás folyamán felismert problémák kezelését. Az idıben megkezdett fejlesztés biztosítja a gyermekek eredményes iskolakezdését, a sajátos nevelési igényő, részképesség zavarral küzdı gyermekek száma a fejlesztések eredményeként 10 százalékkal csökken. A törvényben szabályozott felülvizsgálatoknak az óvoda ütemterv alapján eleget tesz. Felelıs: óvodavezetı. Az óvodapedagógusok képzése, kompetenciájának fejlesztése a másik rendkívül fontos feladat. Mentális higiénéjükre is figyelnünk kell, lehetıséget teremtve arra, hogy képesek legyenek folyton változó oktatási rendszerünkben helytállni. Tréningek szervezése, szakmai sikerek elismerési, jutalmazási rendszerének kidolgozása, lehetıség a szakmai önmegvalósításra – rendkívül fontosak. A mőhelymunka kialakításával kell elérni, hogy a különbözı nevelési környezetbıl érkezı pedagógusok sokszínő tapasztalatainak, valamint meglévı tudásuk tudatos cseréjének kihasználásával az önképzés, szakmai megújulás biztosítva legyen. Ez a mőhelymunka kis ráfordítással folyamatosan fenntartható. Szükség van a nevelıtestület folyamatos, igény/szükség szerinti továbbképzésére, nyitottá tételére az alternatív pedagógiai módszerek megismerésére, alkalmazására. Az évente egy alkalommal szervezett közös óvodai program kibıvül települési szintő szakmai tapasztalatcserével. Felelıs: óvodavezetı és tagóvodavezetık valamint a részfeladatokra általuk kijelölt munkatárs A mozgásfejlesztésre és a környezettudatos nevelésre minden csoportnak nagy hangsúlyt kell fektetnie. Kihasználva a lehetıségeket, a mozgásfejlesztés a tornateremben speciális eszközökkel nem csupán a gyermekek mozgásigényének kielégítésére szolgál, hanem prevenciós jelleggel bír a tanulási zavarok megelızésében. A környezettudatos nevelés áthatja az egész óvoda életét, a zöld ünnepeket minden csoport megtartja (Állatok világnapja, Víz világnapja, Föld napja, Madarak és Fák napja).Szeghalom környezeti adottságainak kihasználása szintén fontos feladat. A sok kirándulással, élılények megfigyelésével ráirányíthatjuk a gyermekek figyelmét környezetünk szépségére, az élet tiszteletére, az egészség, tisztaság megırzésére. A szelektív hulladékkezelés váljon természetesé számunkra, ezt igyekszünk továbbadni az új óvodahasználóknak is. Ehhez a szülıket is bevonjuk, segítségüket kérjük, együtt „dolgozunk”. Felelıs: az óvodai nevelési program kidolgozója 21
A eddigi mőködés alapján elfogadott és megszokott óvodai ellátásban bekövetkezı változás eredményezhetnek szociális és/vagy más szakember alkalmazásának szükségességét. Feladata a szülık részérıl felmerülı problémás helyzetek megelızése, hozzáértı kezelése lehet a szakmailag megfelelı és indokolt eszközökkel, lehetıségekkel. Felelıs: fenntartó 3.3.2.2. Iskolák A fenntartóval, intézményvezetıkkel, szükség szerint civil szervezetekkel, szülıi munkaközösségekkel és szakmai szervezetekkel történı egyeztetést követıen történik meg az esélyegyenlıségi intézményi terv kialakítása. Az általános iskola és a középiskola vezetıi között együttmőködési megállapodás születik, ebben felelısséget vállalnak a település hátrányos és halmozottan hátrányos helyzető gyermekeinek intézményenként arányos fogadásáért. A megállapodások betartásának folyamatos figyelemmel kísérése az önkormányzat feladata, teljesítésérıl az önkormányzat felé minden évben írásos beszámolót kell adniuk az intézményeknek. Felelıs: fenntartók, intézményvezetık, jegyzı El kell érni, hogy az iskolákban a hiányzás miatti osztályozó vizsgát tenni köteles tanulók aránya ne növekedjen. Az igazgatók kísérjék kiemelt figyelemmel a hiányzások nyilvántartását, a szülık ill. a jegyzı értesítését a jogszabályi elıírásoknak megfelelıen haladéktalanul tegyék meg. Az adminisztrációs mulasztás minden esetben írásos figyelmeztetéssel járjon. Felelıs: gyermekvédelmi felelıs Intézményi önértékelésben minden évben szerepeljen az esélyegyenlıségi programban vállalt feladatok értékelése is. Segítséget ad a kérdıívek, szempontrendszer kidolgozásához esélyegyenlıségi szakértı, közoktatási szakértı. A program végrehajtásáért felelıs a polgármester vagy az általa megbízott személy és az intézményvezetık. Felelıs: polgármester, vagy az általa megbízott személy, intézményvezetık Középtávon megvalósítandó, hosszú távon fenntartható cél segíteni az iskolákban tanuló halmozottan hátrányos gyermekeket iskolán kívüli támogató programok szervezésével, együttmőködve a település erre a célra is létrehozott intézményeivel. Felelıs: intézményvezetık Az általános iskola folyamatosan évenként 5 százalékkal növeli, a az érettségit adó iskolákban való továbbtanulási mutatókat. Pályaorientációs felelıs bevonásával, és a középiskolával való együttmőködéssel segítheti a cél megvalósítását. Felelıs: kijelölt továbbtanulási felelıs pedagógus 2010-re 10 százalékkal növelni kell azon tanulók létszámát, akik az iskolai sikeres elımenetelt szolgáló programokban (Útravaló, Arany János Program, ill. a késıbbiekben meghirdetésre kerülı programok) részt vesznek. Felelıs: igazgatóhelyettes, osztályfınökök A jelenlegi mőködés alapján elfogadott és megszokott iskolai ellátásban bekövetkezı változás eredményezheti szociális és/vagy más szakember alkalmazásának szükségességét. Feladata a szülık részérıl felmerülı problémás helyzetek megelızése, hozzáértı kezelése lehet a szakmailag megfelelı és indokolt eszközökkel, lehetıségekkel. Az esélyegyenlıség megvalósítását szolgálja, ha ilyen esetben elınyt élvez a megfelelı végzettséggel, 22
képzettséggel rendelkezı Felelıs: önkormányzat
roma
származású
szakember
alkalmazása.
3.3.3. Hosszú távú, 2013-ig megvalósítandó célok és várt eredmények a közoktatási intézményekben Az óvodák hosszú távon is képesek a gyermekek fogadására 3 éves kortól, korszerő körülmények között, folyamatosan megújuló pedagógus szakmai módszertannal dolgozó óvónıktıl kapnak nevelést, közöttük kiemelt figyelmet fordítanak a hátrányos helyzető gyermekekre. A hátrányos helyzet leküzdését a szocializációs folyamat során nem csak az intézményes nevelés, ingergazdag környezet biztosítja, hanem azok a személyre szabott foglalkozások is, amelyeket a képzett pedagógusoktól kapnak. Az óvoda folyamatosan fenntartja és megújítja az iskolakezdés kudarcainak elkerülését. Az óvodások minden tanév évnyitóján aktív részesei az ünnepnek, megmutatják azt a vers és ének tudást, amit magukkal hoztak. Az óvodákban lehetıség nyílik a játékos nyelvtanulásra, ami elıször az iskolai jelentkezésnél, késıbb a nyelvtanulásnál ad használható alapot. A gyermekek életének a környezetvédelem, a szelektív hulladékgyőjtés, a hagyományırzés és -ápolás mindennapos, természetes része, amit az iskolai nevelés tovább erısít. Az óvoda-iskola átmenet megkönnyítése érdekében az óvónık az elsı tanévben legalább kétszer ellátogatnak az iskolákba, hogy kövessék a gyermekek iskolakezdését. Minden évben nyílt napot szervez az iskola, ahol az óvodások szüleikkel, óvónıikkel együtt ismerkednek az iskola oktatási környezetével. A folyamatot segíti, erısíti a családsegítı, gyermekjóléti szolgálat, közoktatási intézmények, civil szervezetek tevékenysége. Hosszabb távon ezzel lehetséges a halmozottan hátrányos helyzető gyermekek, tanulók óvodai, de elsısorban iskolai eloszlásának egyensúlyát megteremteni. A folyamatos pedagógiai módszertani megújulás eredményeként az országos kompetencia mérések alapján az általános iskolában teljesítik a középiskolában pedig továbbra is meghaladják az országos átlagnak megfelelı vagy a fölötti eredményt. A jól teljesítı pedagógusait elismerésben részesítik az intézmények. Az iskolából kikerülı tanulók közül egyre többen lesznek képesek érettségit adó iskolában folytatni tanulmányaikat. Az óvodai, majd iskolai nyelvtanulás és korszerő szaktudás lehetıvé teszi a fiatalok számára a munkaerı piacra történı sikeres belépést, bent maradást, ami a fiatal, hátrányos (vagy halmozottan hátrányos) helyzetbıl kikerülı generáció számára a családjuknál kedvezıbb gazdasági helyzetet, életkezdést, egzisztenciát eredményez. A közoktatási intézmények vállalják, hogy a sajátos nevelési igényő, vagy egyéb problémával (magatartási, beilleszkedési, tanulási vagy pszichés zavarral) küzdı gyermekeket rendszeresen elküldik szakértıi vagy nevelési tanácsadói vizsgálatra, róluk minden évben adatokkal szolgálnak az önkormányzat felé (hány gyereket, melyik idıszakban utalnak vizsgálatra.)
4. MONITORING ÉS VISSZACSATOLÁS A megállapodások betartásának folyamatos figyelemmel kísérése az önkormányzat feladata, teljesítésérıl az önkormányzat felé minden évben írásos beszámolót kell adniuk az intézményeknek. Az intézményi önértékelésnek minden évben része az esélyegyenlıségi programban vállalt feladatok értékelése. 5. NYILVÁNOSSÁG Az esélyegyenlıségi terv nyilvános, az önkormányzat gondoskodik közzétételérıl a helyben 23
szokásos – és digitális módon történı megjelentetésrıl. A tervezett esélyegyenlıségi célok elérése érdekében intézményi esélyegyenlıségi terv készül. Az önkormányzat a tanévkezdéssel együtt tájékoztatást kap a terv aktuális állásáról. 6. ZÁRADÉK Szeghalom Város Önkormányzata Közoktatási Esélyegyenlıségi Tervét a Képviselı-testület megismerte, megvitatta, 2008. január 11-i ülésén elfogadta. Szeghalom, 2008.01.12.
Macsári József polgármester
Dr Oláh Ernı jegyzı
24
