SZEGHALOM VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 10/1996.(V. 24.) sz. rendelete az ebek tartásáról
Szeghalom Város Képviselő-testülete az állategészségügyről szóló 1981. évi III. tv., valamint a végrehajtására kiadott 6/1981.(IV.12.) MÉM rendelet figyelembe vételével a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. Tv. 16. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a 28/1981.(XII. 30.) sz. MÉM rendelettel kiadott Állategészségügyi Szabályzat előírásaival összhangban, a város területén az ebek tartását az alábbiak szerint szabályozza: A rendelet célja a jelenlegi szabályozatlan állapot megszüntetése, a kötelezően előírt önkormányzati feladatok végrehajtásának szabályozása, a kulturált ebtartás feltételeinek és szabályainak keretbe foglalása. 1. § A rendelet hatálya
A rendelet hatálya – a 3. § (1) bekezdésében foglalt kivételekkel – a város közigazgatási területén lakó, vagy itt tartózkodó azon személyekre terjed ki, akiknek három hónaposnál idősebb eb van a tulajdonában, vagy tartásában. 2. § Értelmező rendelkezések
A Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesülete érvényes versenyszabályai szerint: -
kis- és középméretű kutya: a maximálisan 65 cm marmagasságú eb,
-
nagytestűnek számít a 65 cm marmagasság feletti eb.
Kutyafuttatás: amikor a kutya erre a célra kijelölt helyen póráz és szájkosár nélkül, szabadon mozoghat. Kutyajáratás: a harapós és megbízhatatlan kutya pórázon- és szájkosár használatával mozoghat.
3. § Bejelentési kötelezettség
(1) Az eb tulajdonosa, tartója – a fegyveres erők, a rendőrség, a nemzetbiztonsági szolgálatok, a büntetés-végrehajtási szervek, vám- és pénzügyőri szervek, a határőrség kivételével – köteles ebét Szeghalom Város jegyzőjének (továbbiakban: jegyző) 1996. október 31. napjáig bejelenteni, ha állata: a.) a három hónapos kort elérte, b.) elhullott, vagy elveszett, c.) tartási helye 3 hónapnál hosszabb időre megváltozott, vagy d.) új tulajdonoshoz került. (2) Az eb tulajdonosának, tartójának bejelentési kötelezettsége a 3. § (1) bekezdésében foglaltak betartásával – 1996. október 31-e után – folyamatos. (3) Az (1) bekezdés c.) és d.) pontja esetében a változást az új tartási hely szerint illetékes jegyzőnek is be kell jelenteni. A bejelentésnek tartalmaznia kell a veszettség elleni utolsó oltás dátumát is. 4. § (1) A jegyzőnek a bejelentett ebekről nyilvántartást kell vezetni, melyben az ebtulajdonos adatain (név, lakcím) kívül az eb azonosító adatait (fajta, születési év, nem, szín, ha van: jelölési számát) és a veszettség elleni utolsó védőoltás dátumát is fel kell tüntetni. (2) A meglévő, egyedileg még meg nem jelölt ebeket a Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesülete helyi szakembere kell, hogy megjelölje. (3) A megjelölés költségét az eb tulajdonosának kell megfizetnie. 5. § (1) A tulajdonos vagy az eb tartója minden három hónaposnál idősebb ebet köteles évenként, a három hónapos kort elérteket 30 napon belül, saját költségére állatorvossal veszettség ellen beoltatni. (2) A veszettség ellen be nem oltott ebek esetén a rendelet 11. § (7) bekezdése alapján jár el.
6. § Az ebtartás szabályai
(1) Ebek oly módon tarthatók, hogy azok elhelyezésére szolgáló tartási módok megfeleljenek az állategészségügyi és az ebtartási követelményeknek, valamint a közegészségügyi feltételeknek. (2) Egylakásos egyedi telkes ingatlanokon (családi ház) és mezőgazdasági rendeltetésű területeken (zártkertek, tanyák) valamint ipartelepek, üzemek, raktárak, lerakatok, stb… területén ebek korlátlan számban tarthatók, a 7. § (2) – (5) bekezdés szerinti módon. (3) Tömbtelkeken lévő többlakásos lakóépületekben (tömblakásokban) lakásonként 1 db eb tartható. (4) Egyedi telken lévő többlakásos lakóépületekben, ahol a lakásokhoz kizárólagos használatú telekrész tartozik, és ez el van kerítve, maximálisan 6 db kis (közép) termetű és 2 db nagytestű eb tartható, illetve tenyésztés esetén még el nem adott kölykök maximum 6 hónapos korukig. (A véletlenszerű szaporodás nem minősül tenyésztésnek.) (5) Egyedi telken lévő többlakásos lakóépületben, ahol a lakáshoz elkerítetlen, közös udvar tartozik, eb csak elkerítve – kenelben – tartható. (6) A (3) bekezdés szerinti ebtartást megelőzően az érdekelteknek rendelkeznie kell a lépcsőház és külön a szomszédos lakások lakóinak egyszerű többségi írásbeli hozzájáruló nyilatkozatával. Ha az azonos lakásban lakók véleménye eltérő, úgy kell tekinteni, hogy a lakásban lakók az ebtartáshoz nem járulnak hozzá. (7) Tilos a lakóépületekben és lakásokban ebet kizárólagosan az erkélyen tartani. (8) Tilos külön jogszabályban meghatározott küzdő ebek (pit-bull teriek, bandog) tartása, tenyésztése. A tilalom szempontjából tenyésztésnek kell tekinteni a véletlenszerű szaporulatot is. (9) Aki a 6. § (8) bekezdésébe ütköző kötelezettségét megszegi, azzal szemben a szabálysértésekről szóló többször módosított 17/1968.(IV.14.) Korm.sz. rendelet 13/A. §-ának rendelkezéseit kell alkalmazni. (10) A jegyző ellenőrizheti az ebek tartására e rendeletben foglalt szabályok betartását, a nyilvántartásban szereplő adatok valódiságát, és ebből a célból helyszínelést is tarthat. 7. § (1) Közterületen többlakásos lakóépület, társaslakóház udvarán közös használatú helyiségben az ebet pórázon és szájkosárral ellátva kell vezetni. A szájkosár használatának kötelezettsége alól kivételt képeznek a kistestű és békés természetű fajták, valamint ezek keverékei, melyek termetükből adódóan az emberre veszélyt nem jelentenek. (2) Bekerítetlen ingatlanon ebet szabadon tartani tilos. (3) Jól bekerített ingatlanon eb úgy tartható szabadon, hogy onnan ki ne juthasson.
(4) Amennyiben az eb a kerítésen ki tud jutni, akkor az ingatlant bekerítetlennek kell tekinteni és a 7. § (2) bekezdését kell alkalmazni. (5) Harapós vagy támadó természetű eb szabadon tartásához a 7. § (2) – (4) bekezdésében foglaltakon túl, az ingatlan bejáratát zárva kell tartani, és a bejáraton harapós kutyára utaló táblát kell elhelyezni. 8. § (1) Az eb tulajdonosa vagy tartója köteles az eb jártatásakor az emberi környezet biztonságáról gondoskodni. (2) A tulajdonos vagy az eb felügyeletével megbízott személy köteles gondoskodni arról, hogy az eb a közterületeket, a lakóházak közös használatú helyiségeit, területét ne szennyezze. A keletkező szennyeződést az ebtartó köteles azonnal eltávolítani. 9. § (1) Tilos ebet beengedni, illetve bevinni (szolgálati ebek és vakvezető kutyák kivételével) az alábbi helyekre: vendéglátást lebonyolító nyilvános helyiségbe – kivételt képez az az egység, ahol a tulajdonos engedélyezi – élelmiszert árusító üzletbe, piac területére, élelmiszer feldolgozó üzembe, élelmiszer raktárakba, oktatási, egészségügyi, szociális, kulturális és sportintézmények területére, -
ügyfélforgalmat lebonyolító közintézmények épületébe,
-
diákszállásokra,
-
játszóterekre,
tiltó táblával jelölt közterületekre, különösen a szabadság tér, Kossuth tér és az Emlékpark területére. (2) Kutyafuttatást csak a 048/1. hrsz-ú 1,2 hektár összterületű, Újteleppel szemben lévő „Simai gyepen” szabad végezni, kötetlen időben. 10. § (1) Ebeket kínozni, elkergetni, szabadon engedni tilos. A tulajdonos köteles az állatokat jó gazda gondosságával tartani, megbetegedése esetén gyógyításáról gondoskodni. (2) Ha a tulajdonos nem kívánja az ebet tovább tartani, köteles elhelyezéséről gondoskodni, szükséges esetén végleges ártalmatlanná tételéhez az állatorvos közreműködését igénybe venni. 11. § Eljárási szabályok
(1) Szeghalom Város Önkormányzatával kötött munkaszerződés alapján a gyepmesteri feladatokat 1 fő gyepmester látja el. (2) A gyepmester a felügyelet nélkül hagyott, kóborló ebeket – az eb kímélésével – köteles befogni. (3) A gyepmester a befogott ebeket 7 napig köteles tartani. A befogott ebekről nyilvántartást kell vezetnie, ebben fel kell tüntetni a befogás idejét, az eb fajtáját, színét, állapotát, azonossági jelét, tetoválását, nyakörvén viselt egyéb adatait, stb. (4) Amennyiben az eb tulajdonos a befogástól számított 7 napon belül jelentkezik a befogott ebért, úgy a felmerülő – a Polgármesteri Hivatal által megállapított – tartási költségeket (szállítás) köteles megtéríteni. (5) Az eb befogásától számított 7 nap eltelte után – amennyiben az eb tulajdonosa nem jelentkezik az ebéért – az ebet értékesíteni lehet. Az értékesítésről nyilvántartást kell vezetni. Az értékesíteni kívánt ebet az új tulajdonos költségén veszettség ellen be kell oltani, és féregteleníteni. Az értékesítés nem történhet az addigi tartási költségek alatti áron. (6) Azok az ebek, amelyek a befogástól számított 3 nap eltelte után nem kerülnek új tulajdonoshoz és az eredeti tulajdonosuk sem jelentkezik értük, állatorvos közreműködésével a gyepmester leöli. (7) Úgyszintén a gyepmester feladata a rendelet 5. § (2) bekezdése szerint, veszettség ellen be nem oltott ebek kártalanítás nélküli leölése, az állatorvos közreműködésével. (8) Nem ölhetők le a különleges jelzéssel ellátott vakvezető, a vizsgajelvénnyel ellátott, vagy nevet és lakcímet nyakörvön viselő, tetovált, valamint a 3. § (1) bekezdésében szereplő kivétel alatt említett ebek. Ezek tulajdonosait fel kell deríteni, és a költségek megfizetése ellenében az ebet részükre át kell adni. (9) Külterületen talált kóbor ebet a vadászfegyverrel rendelkező személyek kötelesek ártalmatlanná tenni a 11. § (8) bekezdésében foglalt kivételek mellett. Az ebet lelövő személy köteles ezt a gyepmesternek bejelenteni, hogy az a tetem elszállításáról gondoskodni tudjon. 12. § (1) Ha az eb embernek sérülést okozott, az ebtulajdonos köteles személyi adatait a sérülttel haladéktalanul közölni, valamint köteles az eb oltási bizonyítványát bemutatni a sérültet ellátó orvosnak, és értesíteni a körzeti állatorvost. (2) A rendellenesen viselkedő ebet (fertőzés gyanúja, stb.) a tulajdonos köteles biztonságosan elzárni, és a körzeti állatorvost haladéktalanul értesíteni. 13. § (1) Aki az e rendeletben meghatározott magatartási szabályokat, kötelezettségeket és tilalmakat megszegi, szabálysértést követ el, és 10. 000.- Ft.-ig terjedő pénzbírsággal sújtható. (2) Az ebtartással kapcsolatos szabálysértések elkövetése esetén helyszíni bírság alkalmazásának is helye van, amelynek kiszabására a közterület felügyelő jogosult. 14. §
(1) Ez a rendelet 1996. június 1-én lép hatályba. (2) Fenti rendelet hatálybalépésével egyidejűleg Szeghalom Város Önkormányzata 9/1991.(VI. 26.) számú rendeletének az ebek tartásáról szóló V. fejezete hatályát veszti. (3) E rendelet kihirdetéséről a helyben szokásos módon az önkormányzat jegyzője gondoskodik.
Kosaras Béla polgármester
Dr.Oláh Ernő jegyző
