Péter András mauzóleuma Szeghalom Halas pusztán

Péter András mauzóleuma Szeghalom Halas pusztán

KUNHALMOK,  MINT  SÍRHELYEK BÉKÉSBEN 

Szelekovszky László

Békéscsaba 2002.

A kiadvány a Körös-Maros Nemzeti Parkért Egyesület segítségével és támogatásával készült. Létrejöttét támogatták: Békés Megye Képviselő-testületének Gazdasági- és Környezetgazdálkodási Bizottsága Mezőgazdasági Bizottsága, valamint a Területfejlesztési és Európai Uniós Integrációs Bizottsága Gyűjtötte, és szerkesztette: Szelekovszky László Lektorálta: Dr. Juhász Irén régész A fényképeket készítette: Szelekovszky László Körösladány fotóit: Kádár Ferenc A szerkesztést segítették: Dr. Bisztrai Tamásné (Nelli néni), Dr. Juhász Irén régész, Dáczer Károly ny. tanító Kunágota, Nagy József plébános Békés, Fábián Zsuzsa lelkész Geszt, Boros Béla Mezőkovácsháza, Márton Mihály ny. tanító Zsadány, D. Nagy András Gyula, Szelekovszky István Kunhegyes, Szerb József polgármester Geszt, Vaszkó Tamás gimnáziumi igazgató Szeghalom, Deák Erika Geszt, Drávai Józsefné Békéscsaba, Mónus Pál Békéscsaba, Dr. Prozlik László Gádoros, Bálint Ferenc Mezőkovácsháza, Nyári Krisztián Battonya, Szelekovszky Lászlóné, Drimba Boglárka A címlapon: Péter András mauzóleuma Szeghalom Halas pusztán A hátsó borítón: A geszti Fekete-halmi régi temető részlete Felelős kiadó: Körös Maros Nemzeti Parkért Egyesület Dr. Sipos András elnök Szelekovszky László titkár Készült: Sirályka Nyomdaipari Kft. Békéscsaba Nyomdájában

TARTALOM  4/ 5/ 9/ 11/ 16/

20/

23/ 25/ 26/

29/ 34/

Kunhalom Erdélyi József verse Békés Bevezető Jantyik kápolna és kripta Vésztő Gádoros Mágor-halom Gádor halom Geszt a feltárás képekben Kunágota Nagyhalom Tisza család kastélya és kriptája Vajda család kriptája Szabadkígyós Battonya Szent Anna Kápolna és Tompapuszta Wenckheim kripta Kápolna halom Fancsika-puszta Kastély Gyula Temető domb, Szilvássi halom Wenckheim család kápolnája és Békésszentandrás kriptája Kálvária kápolna Gödény halom Körösladány Pusztaottlaka kör alakú Wenckheim kripta temploma, temetői Békéscsaba – Gerla Medgyesegyháza Köztemetők kunhalmokon Póstelek – „Sírdomb” Póstelek köztemetőket bemutató fotók A kopáncs-pusztai templom Széchenyi Antal sírdombja Fotókon bemutatott helyzetképek a A pósteleki kastély szomszédis megyékből Dombegyház Jász-Nagykun-Szolnok megye Kriptáj halom Csongrád megye Csorvás határában – zárókép a Szent Kornélia kápolna Szeghalom Térkép – melléklet Felhasznált irodalom Halas puszta Péter András kriptája a kriptában nyugvó családtagok

/38 /40 /42 /44 /46 /48 /50 /51 /52 /54 /55

/56 /57 /58

Erdélyi József:    KUNHALOM  Elszállt felette év ezer, s annyi eső nem mosta el.

Hol sátoroz már? - Meglehet, hogy visszahívta Napkelet.

Eke még nem szántotta le, Nem bírt az elmúlás vele.

Vagy elkeverte Napnyugat... Sírhalom őrzi nyomukat.

Az alacsony tanyák felett, Ma is feltűnő emelet.

Még ezer évig, vagy tovább. – ők azt hívék: míg a világ.

A nép azt mondja: kun halom. Lehet, hogy régi sírhalom.

De koptatják esők, szelek, havak-hevek, nyarak-telek.

Lehet, hogy egy kán tetemén Emelték annak idején.

Egyszer csak elfogy teljese, Nem marad híre-neve sem.

Ki tudja már a kán nevét? Hol vándorol már az a nép?

Győz a legpusztítóbb tatár, a kánok kánja, a halál.

BEVEZETŐ  A kunhalmok - általam nagyra becsült és tisztelt - értékét szeretném olyan oldalról is bemutatni, amely a gyakorlatlan szemnek talán nem is tűnik fel, vagy annyira eldugott helyen található, hogy kevés „gyalog mozgású” világunkban utunkba sem esik. A kunhalmok legfontosabb típusai: Temetkezési helyek sírdombok, kurgánok Települési helyek, lakó dombok (tell-telepek) Strázsa- vagy Őrhalmok vigyázóhalmok Határhalmok tájékozódási pontok Ezek a temetkezési helyek, amelyek kunhalmokon alakultak ki, leggyakrabban a köztemetők, de találunk szép számmal - főleg az utolsó évszázadok szokásainak eredményeként - halomra épített kápolnát, kriptát és sírkamrát is. Az ezt megelőző évezred titkait feltáró régészeknek köszönhetően tudjuk, hogy a halmok nagy része rézkori- és kora-bronzkori temetkezések, szarmata, germán és honfoglalás-kori temetők, Árpád-kori templomok és sírok, olykor valóban kun-temetkezések nyomait őrzi. Ebben a munkámban egy-két kivétellel az elmúlt 1000 évről, annak is az újkori, és legújabbkori kápolnás, kriptás temetkezési szokásairól szeretnék képet adni. Természetesen elsősorban Békés megyéről. Érdemes azonban előzményként megemlíteni - amit a régészek jóvoltából tudunk - hogy az Árpád korban is szokás volt a kunhalom tetejére-, és oldalába temetkezni, pl.: az ország legnagyobb kunhalma a Gödény halom (Békésszentandrás) oldalában találtak ilyen maradványokat, de említhetném Bánhalmát, Gádorhalmot, a Végegyházi templom-halmot, stb. is. Köztudott az is, hogy legnagyobb királyunk, Szent István, amikor felvette a kereszténységet, elrendelte, hogy legalább 10 falunak építsenek egy-egy templomot. Nos ezek a templomok is nagyrészt kunhalmokon épültek fel, körülöttük pedig felfedezhetők a temetkezési helyek, temetők nyomai. Helység-, dűlő- és határ-részek nevei is utalnak erre Békésben, mint pl.: Apáca - egyház = Apácaegyház Domb - egyház = Dombegyház Domb - iratos = Dombiratos Für - egyháza = Füregyháza (Szeghalom) Kerek - egyháza = Kerekegyháza Két - egyház = Kétegyháza Vég - egyháza = Végegyháza Szeregy - háza = Szeregyháza (Gyula) Póhalom/Apróhalom - egyháza = Apróhalomegyháza

Ezek a halmok a későbbi kor szokásainak is megfelelve, kitűnő temetkezési helyéül szolgáltak. A felvidéken szokták mondani – ahol általában domboldalon van a temető -, hogy így „közelebb van az elhunyt lelke az éghez”. Lehet, hogy az alföldi embert is ez vezérelte egy régi, kultikus hagyománytól indíttatva. A kunhalmokon a temetkezési szokásokat tekintve - megfigyeléseim szerint - háromféle gyakorlat, illetve forma alakult ki: ♦ Az egyik, a jobb módú családok - dinasztiák - temetkezési helyei, az úgynevezett: kripták, kis kápolnák, családi sírboltok építése a - halom tetején, vagy oldalába, egy két helyen téglával kirakott sírgödörbe, több koporsónak is helyet adva. ♦ A másik, leggyakoribb forma a települési köztemető, - ide temetnek mindenkit, ma már vallási felekezetre való tekintet nélkül. (Pl.: Battonya, Körösújfalu, Pusztaottlaka, stb.) ♦ Harmadik temetési gyakorlat - a tanyavilág egykor kialakult szokása, - hogy ahol messze voltak a településtől, ott a legközelebbi kunhalomra temették halottaikat, de ez még ma is előfordul, mint például: - Fancsika puszta (Zsadány), - vagy a Lökösháza és Elek között lévő Csárda-halmi temető, - Nagykamarás határában a Botosi kun halom melletti halmon. A felsorolt három forma közül az elsőt, a kápolnás „kriptájos” megoldást emelném ki, és ezzel foglalkoznék bővebben, hiszen Békés megyében ennek a formának vannak igen szép példái. A kunhalmok felmérése során ezek a kripták is össze lettek gyűjtve. Amikor aprólékosan utána jártunk, akkor döbbentünk rá, hogy kik nyugszanak ezekben a kriptákban? Tulajdonképpen ezek az emberek: a megye „nagyjai” országosan is elismert és közismert személyiségek, miniszterek, képviselők, magas-rangú egyházi személyek, híres művészek, vagy éppen mintagazdaságáról híres földbirtokosok és családtagjaik. Ekkor határoztam el, hogy ha már - a kunhalmok felmérése során - sikerült összegyűjteni a kriptákat és velük együtt Békés megye „nagy-embereit”, akkor ne maradjon holt statisztikai adatként egy dossziéban. Tárjuk a nagyközönség, elsősorban a békés megyei emberek elé, de természetesen azt szeretném elérni, hogy minél többen ismerjék meg az ország más részein is. Nagy élmény számomra és már-már megható az a tudat, hogy az általam nagyon tisztelt és csodált Kunhalmok észrevétlenül mennyi mindenre megtanítanak, miközben sorra járom őket, mesélik a történelmet, bemutatják az Alföldet, az egykori életet, hagynak látni, hiszen ők a mi sík vidékünk legmagasabb hegyei!

Szintén egy nagy élmény számomra, hogy azokon a halmokon, ahol régi temető-, temetkezési hely-, vagy kripta található, ott a növénytársulás is a régi, mert nem szántották, égették, vagy csonkították, hiszen itt esetleg sírt ástak, vagy felépítettek egy kriptát. A botanikusok itt fedezik fel a legjellemzőbb löszpusztai növénytársulást, mint pl.: macskahere, kikerics-félék, itt-ott még egy-két szál kunkorodó árvalányhaj is előfordul. Több okból is értékesek a temetkezésre használt kunhalmok, de most a botanikai elemzést meghagyom az illetékeseknek és maradok az eredeti célomnál, hogy bemutassam az itt nyugvó, - nyugodtan mondhatom hogy – ma már történelmi, egykoron Békés megye életét meghatározó személyeket. A felsorolást nem fontossági- vagy ABC-sorrendben teszem meg, hanem - kunhalmonként, - tájanként, - családonként a XVIII. századtól kezdve. Nagy dinasztia volt és több korszakot élt meg Békés megyében a hatalmas birtokkal rendelkező Wenckheim család  Több településen is található a család ilyen, vagy olyan ágának leszármazottainak kunhalmokon épült kriptája, kápolnája, melyek közül a leghíresebb a Szabadkígyósi Szent Anna kápolna alatt található Wenckheim család kriptája, melyben több családtag nyugszik. Körösladányban arról nevezetes a Wenckheim kripta, hogy itt nyugszik a legtöbb családtag számszerint 19 fő 15 nagy és 4 kis koporsóban. A Gyulai kripta érdekessége, hogy külső falán is híres, nevezetes emberek emléktáblái fedezhetők fel, pl.: az Erkelek közül, de még a '48-as Szabadságharc résztvevői emlékére is helyeztek itt el emléktáblákat. Pósteleken Gróf Wenckheim Kriszta férjét Gróf Széchenyi Antalt temették el 1924-ben az erdőben lévő kunhalomba, téglával kirakott sírkamrába. Geszten a Nagyhalmon található a

Tisza család kriptája  melyben több mint 30 családtag nyugszik, közöttük olyan nagyságok, mint: Tisza Kálmán (1830-1902), Gróf Tisza István (1861-1918) egykori tragikus sorsú miniszterek, vagy mint Tisza Lajos a nagy szegedi árvíz után a város újjáépítésének kormánybiztosa. A szeghalmi szikes pusztában, a Sebes-Körös közelében Halas pusztám található egy kunhalom, amelynek tetején egy olyan ember kriptája áll, akinek nevét - meggyőződésem és hitem szerint - az ország eddigi legnevezetesebb és tisztelt alakjai között kellene emlegetni. Ez az ember

Péter András  az egykori „paraszt-nábob” 2000 hektáros birtokát a ma is nevét viselő szeghalmi középiskola felállítására és fenntartására adományozta. Az iskola a halála után épült fel. Ezen a kunhalmon állott egykor a középkori Torda nevű község és templomhely. Nevezetes halom Dombegyházán (egykori Csanád vármegye) az úgynevezett „Kriptáj halom”. 1820 körül építették és 1945-ig 11 halottat temettek ide, akik között olyan nagyságok is voltak, mint pl.: Gertenyesi Hollósi Kornélia  a híres operaénekesnő, és a Lonovics család több tagja. 1945 után szétrombolták, elpusztították, a csontokat szétdobálták, a koporsókat eltüntették. 1997-ben - a Bisztrai család ma is élő tagjai - élükön a nagy köztiszteletnek örvendő Dr. Bisztrai Tamásné született gróf Csáky Kornélia jóvoltából épült újra. Jó „birtok” hírében állott a battonyai Tompapuszta a Purgly család  gazdasága, ahol egy nagyon szép kunhalom a „Kalapos halom” oldalában állott a házi kripta. A kastélyt nem sokkal 1946 után lebontották, elhordták. A halom még ma is épségben áll, de a kriptát sajnos - a kastélyhoz hasonlóan - az utolsó tégláig eltüntették. Talán első között is említhettem volna az Európa hírű Vésztő-Mágori, - feltárt és látogatható települési- és temetkezési halmot, ahol az eddigi kriptás temetkezéstől eltérően, i.sz. előtti temetkezési szokásokat láthatunk eredeti állapotban. Ez a halom - kivétel a kunhalmok között -, tulajdonképpen nem is kunhalom, hanem TELLTELEPÜLÉS, mely az új kőkortól települési és temetkezési hely volt egészen a középkor végéig. Békésen a Jantyik kripta. Kunágotán a Vajda család kriptája. Jószívvel ajánlom mindenki figyelmébe a könyvet és miután átolvasták, kívánom, hogy keressék is fel ezeket a szép helyeket, s a látottak maradjanak meg örök élményként mindenki számára.

Vésztő – Mágor halom  Vésztő határában a Holt - Sebes Körös ölelésében fekszik a kettős Mágori halom. Országosan védett a Körös Maros Nemzeti Park kezelésében van nemzetközileg is ismert, régészetileg feltárt és látogatható terület. Egyedüli Tell-telep az itt felsorolt kunhalmok közül. Vésztő a több mint 8000 lakosú település 2001-től város. Első írásos emléke 1350-ből való - akkori neve Vejzetheu (Vejszető) volt, amely a halászathoz szükséges eszközt, a „vejsze”-t jelentő szóból ered. Egyik halom a Csolt-monostor néven ismert földalatti múzeum, mely valamikor lakódomb volt, 9 méterre emelkedik ki az egykori Körös ártér fölé. Dr. Juhász Irén régész nyomán: az ásatás eredményeként vált ismertté a megye első birtokos nemzetségének, a Vatától származó Csolt nemzetségnek a monostora. A X. században a Csolt nemzetség vette birtokába a mai Békés megye nagy részét. Az első feljegyzés a monostorról 1222-ből ismert, majd 1295-ben egy oklevélben szerepelnek újra a Csoltok. A pápai tizedlajstrom 1332-1337 évi adatai között találjuk: „...Tola apát faluja (Csolt)beli János pap 15 garast fizetett”, 1383-ban említik utoljára a csolti monostort. Ismeretlen okok miatt megszűnik a monostori élet, a területét a szomszédos Mágorhoz csatolják. Innen maradt fenn a domb neve. 1733-ban, a török kivonulása után összeírták Békés megye elpusztult templomos helyeit, ekkor még állt a monostor két tornya. 1810-1812 között a Wenckheim-család építtette a dombba azt a pincét, amelyben jelenleg az állandó kiállítás látható. A falak mellett és a templomot körülvevő szentelt földben találtuk meg az ide temetkező környező falvak lakóinak sírjait, valamint a szerzetesekét, Szent László-kori ereklyetartó mellkeresztek is voltak. Az is bizonyossá vált, hogy olyan rangos díszítményekkel ellátott épületek álltak itt a dombon, melyekhez hasonlóak az ország más részein csak királyi építkezéseken vagy azok hatósugarában találhatók. Megállapítható volt, hogy a dombon az ember időszámításunk előtt 3500 táján jelent meg. A másik halom temetkezési és lakódomb, amelynek feltárt régészeti emlékei a föld alatt kialakított teremben az eredeti helyszínen tekinthető meg. Szintén olyan magas, mint az másik domb. A két domb között állították fel a millenium tiszteletére Szent László lovas-szobrát. A halmok környéke értékes botanikai lelőhely is, legnagyobb része másodlagosan kialakult szikes puszta. Legértékesebb védett növényei: réti őszirózsa, a sziki kocsord, stb. A Holt Sebes Körös két ismert állatfaja: a vidra és a csík. Madárvilága: gazdag, időnként még túzok is látható. Vésztő - Mágor halmainak közvetlen vonzáskörzete 14 hektár. Ahhoz, hogy ez a gyönyörű terület él és bemutatható, elsősorban Dr. Juhász Irén régész, a

Szarvasi Múzeum volt igazgatójának kitartó, feltáró és a tájhoz kötődő „szerelme” járult hozzá. Szép nevet adott neki: A Mágori Bazilika

Vésztő - Mágor

Geszt ­ Nagyhalom  Tisza család kriptája  idén 100 éves (az előzőt 1760-1772 között építtette: Tisza László, melyet megszüntettek az új megépítésekor) Reményik Sándor: Geszti sírbolt előtt (részlet) Ős kripta, a kemény férfiút Lágyan öleld, mögötte messzi út, Göröngyös pálya, kegyetlen sebek, Míg küzdött, nem mutatta senkinek. Buzogni hogy megszűnt a hősi vér, A hős pihenni végül idetér, Pajzsán, mint vas - ravatalon pihen. Őt is úgy küldték: ezzel vagy ezen! Hallga! Mi vásárzaj csap égre fel? Nézd, Magyarország zajlik, ünnepel! Egy ország pántlikázta fel magát, Mikor temetik legnagyobb fiát. Ahonnan jő e néma nagy halott, Földben sem lenne nyugodt álma ott. Itt ez a föld még ápol s eltakar, Ott már a sírok földje sem magyar. Békés megyében ez a legnagyobb kripta (mauzóleum) és ebben fekszenek a legtöbben, szám szerint 33-an és emellett még más temetőbéliek (4 fő) emlékét is megjelölték egy-egy emléktáblával. A kriptában több híres-neves Tisza családtag is nyugszik, de legismertebb közülük is a két miniszterelnök Tisza Kálmán (1830-1902) a kiegyezés utáni miniszterelnök és Tisza István (1861-1918), valamint az 1879-es tiszai árvíz utáni újjáépítés Szegedi kormánybiztosa Tisza Lajos. Tisza István volt az a házelnök is 1913-ban, akire a parlamentben egy képviselő háromszor is rálőtt, a golyó nyomai még ma is láthatók. Feltétlenül meg kell említeni Tisza Domokost is (1837-1856), akit Arany János Nagyszalontáról (a szomszédból) átjárva sokáig tanított. A kis kerti ház, amelyben tanultak, felújították és még ma is áll - kis múzeumként – látogatott hely.

Arany János - névnapi ajándékként írt - verse Tisza Domokoshoz: „Legnagyobb cél pedig, itt e földilétben Ember lenni mindig, minden körülményben Szeresd hazádat - Oh a honszerelem Most lehet őszinte, igaz, önzéstelen. Ne is tőle kívánd, amit ő nem adhat, Magadban keressed az édes jutalma. Vess számot erőddel, a legjavát amelyet Leghasznosabbnak ítélsz, hazádnak szenteljed.” Geszt 1766-óta a Tisza családé, kastélyuk - amely ma iskola - 1760-tól három periódusban épült. Maga a falu gyönyörű környezetben fekszik, a Biharugrai tájvédelmi körzet ölelésében a Román határszélen. Zsákfalu - Trianon elvágta a köldökzsinórt Nagyszalonta felől, ahova minden héten piacra jártak, és ahol még ma is rokonok vannak. Geszt 950 főt számláló település a román határ közelében. Nevével első alkalommal az 1213-as Váradi Regestrumban találkozhatunk. A kripta 1 km-re a falu felett található a Nagyhalmon, előtte egy régi temető az 1800-as évekből. A kripta körül öreg fák nagylevelű hárs, juharfélék, kocsányos tölgy, vörös tölgy, japánakác és buxusok alkotják a természeti értékeket. A kriptát 2001-ben újították fel, kívül - belül bevakolták, kovácsoltvas kapuit és kerítéseit lefestették mindenki örömére megújult ez az országos hírű kis szigetecske a „nagy embereinkkel.” Mindezeket a munkálatokat a nemrégiben odakerült Fábián Zsuzsa, lelkész asszony vállalta fel megszervezni a helyi önkormányzat és a lakosság támogatásával, pályázati pénzekből és a hívek és pártfogók adományaiból. A legtöbb geszti ember ma is szeretettel gondol vissza a falu utolsó földesurára Tisza Kálmánra és családjára. „A gróf és a falu ugyanazt az Istent imádta.”

Geszt, a Tisza család kastélya

Régi sírkő az öreg temetőben, „Tárnak” névvel

Bal oldal felső sor

Középső sor

Alsó sor

Jobb oldali sor

Középső sor

Felső sor

Tisza Kálmán 1930.12.16.1902.03.23. Neje gróf DegenfeldSchomber Ilona 1839.01.08.1913.06.29. gróf Tisza Lajos 1879.030.03.1942.02.20. Nyugszik a kocsordi református templom kertjében

Ifj. gróf Tisza István 1886.08.28.1918.11.05.

gróf Tisza Imre 1899.10.28.1916.05.07. Csengőd

Tisza Domokos 1837.09.27.1856.06.21.

gróf Tisza Kálmánné Keglevich Erzsébet grófnő 1879.09.10.1920.11.25. Csengőd gróf Tisza Kálmán 1867.03.17.1947.09.18. Marosvásárhely református temető

Tisza Lajosné gróf Teleki Julianna 1805.09.29.1863.02.20.

Tisza Juliska 1889.09.13.1894.01.19.

gróf Tisza Ilona Mária Született, meghalt 1937.10.12.

Tisza Lajos 1798.08.05.1856.08.23.

gróf Tisza Istvánné Tisza Ilona 1855.11.11.1925.03.17. gróf Tisza István 1861.04.22.1918.10.31.

gróf Tisza József 1918.06.-06.12.

Tisza László és gróf Teleki Katának (egybekeltek 1796.05.03) József, Károly, Ferenc, Emília, Imre továbbá Tisza Lajos és gróf Teleki Juliannának (egybekeltek 1825.03.07.) Lajos, László és Béla kiskorukban elhalt gyermekeik földi maradványait egy koporsóba zárattak Geszten 1877 október havában Tisza Lászlóné gróf Teleki Katalin 1777.10.24.1820.08.07. Tisza László 1765.10.22.1831.11.05.

Báró Lusenszky Pálné Tisza Vilhelmina 1805.04.29.1881.05.18.

Emléktábla: Dr. gróf Tisza György 1898.11.19. Gyarak 1980.08.19. Marosvásárhely

Sándor Jolán ifj. gróf Tisza Istvánné 1893.06.05.0969.01.03.

gróf Tisza Kálmán 1914.09.07.0974.08.23. Tisza Lászlóné 1829.06.27.1902.18.28. Tisza Lászlóné Holles Ottília 1831.02.16.1904.02.08.

Tisza József 1768.09.29.1775.

Bejárat A kriptában megnyugvó Tisza család tagjai

Lajos

Geszt  Tisza kripta  Évfordulóra /részlet/ Nyugszol, Vezér, a geszti kripta mélyén, Egy év pergett le poraid felett: Tél, tavasz, nyár és ősz... És most várod, Vezér, az új telet. Lassan ráeszmél immár nemzeted, E balga nép, hogy néki Te mi voltál! Te fogtad össze görcsös akarattal, És fölibe, mint atyja, úgy hajoltál, Vaskezeddel Te fogtad össze még, És hogy megoldódott a vasmarok: Mint „oldott kéve” hullott szerteszét.

SZABADKÍGYÓS  Szent Anna kápolna alatti Wenckheim kripta  A kb. 6-7 méter magas kunhalom alatt Ybl Miklós tervei alapján építették fel 1844-ben a Wenckheim család sírboltját. A domb tetején lévő Szent Anna kis katolikus kápolnát Czygler Antal tervezte. A kunhalom kialakulásáról némi vita volt egykoron, hogy valóban kunhalom-e, vagy a hagyomány szerint úgy hordták össze a templom kiemelése érdekében? Egy biztos, ez a terület a környék legmagasabb pontja volt eredetileg is, valószínű ezt emelték még magasabbra, az 1800-as években még szélmalom állt a tetején. Körülötte a Szabadkígyósi tájvédelmi körzet - országosan védett terület - több mint 30 db kisebb - nagyobb kunhalommal.

Szabadkígyós - a Wenckheimek legnagyobb kastélya

A Szent Anna kriptában eltemetett családtagok: Gróf Wenckheim József és neje Scherz Kriszta Müller Katalin Gróf Wenckheim Frigyes Gróf Wenckheim Krisztina Francia nevelőnőjük: (Jeanne)

1780 – 1852 1825 - 1849 1788 - 1872 1842 – 1912 1849 - 1924

Szent Anna Kápolna a kriptával

A kripta belső részletei

A millenium tiszteletére épített Wenckheim emlékmű (2000-ben)

A Szent Anna kápolna oltára

GYULA ­ Wenckheim család kápolnája és kriptája  A család által építtetett Kápolnát Czigler Antal tervezte. A kápolna mögött található az Ybl Miklós által tervezett családi kripta. Gróf Wenckheim József (1809-1869) és felesége Jankovich Stefánia (1814-1878) - Damjanich tábornok feleségének unokatestvére nyugszik benne.

A kápolna

A kripta eredeti kőoszlopos bejárata

A kápolna oldalfalán helyezték el azokat a márványtáblákat, amelyek a temetőben nyugvó 1848-49-ben elesett honvédek emlékét örökíti meg.

A kripta külső oldalán elhelyezett márványtáblák

    GYULA – Kálvária kápolna 

Kálvária kápolna a stációkkal

KÖRÖSLADÁNY: ­ Wenckheim kripta  A kriptát egy - erősen lekopott, elsimított - kunhalomra építtette id. Czigler Antal uradalmi építésszel, klasszicista kör alakú stílusban 1825-26-ban Báró Wenckheim József. A kripta fenntartására 12 kh. területű alapítványt tettek. E földterület jövedelmét a kripta fenntartására szándékoztak fordítani. 1945 után az alapítványi földet házhelyeknek kimérték és beépítették. A kriptában 15 felnőtt koporsó és 4 kis koporsó van elhelyezve. Az ide temetett családtagok közül több megyei, sőt országosan híres embert lehet megemlíteni. Itt nyugszik: Báró Wenckheim Béla főispán, miniszter (1811-1879) Báró Wenckheim László táblabíró, mezőgazda (1814-1879) Báró Wenckheim József főhadnagy (1850-1884) Báró Wenckheim Viktor országgyűlési képviselő, főrendi ház tagja (1815-1900) Az említett Báró Wenckheim József és Báró Orczy Terézia birtokának központja a Körösladány közelségében lévő Bélmegyer - fáspuszta volt, amely területet azért érdemes külön megemlíteni, mert jelenleg a Körös-Maros Nemzeti Park egyik legértékesebb „fás – pusztás” területe.

A kör alakú Wenckheim kripta

A kripta és temető felülnézetből

BÉKÉSCSABA – GERLA  Póstelek – „Sírdomb”  A pósteleki „Sírdomb” gróf Széchenyi Antal császári és királyi kamarás, a magyar felsőház, örökös tagjának sírhelye (1867-1923). Felesége Wenckheim Krisztina (Kriszta) Marie Mathilde (1874-1970) külföldön van eltemetve. A sírhely az alakját és jellegét még mindig jól megtartó kunhalomban volt kialakítva és téglával kirakva. A halom tetején valamikor egy emlékmű állt, amelyet az elmúlt évtizedekben leromboltak. Az emlékmű helyére 1999-ben a gyulai Wenckheim Társaság egy új, hófehér márványkeresztet állíttatott gróf Széchenyi Antal felirattal. A halmon eredetileg laza térállásba buxusokat ültettek, amelyek még ma is megvannak. Növényzete különösebben nem értékes a körülötte levő erdő árnyékhatásának következtében. Jellemző a kissé már túlszaporodott akáchajtás és fa, valamint található még egykét magas kőris. A sírdombtól kb. 1 km-re található a pósteleki kastélypark a lerombolt kastély meredező falaival. A kastélypark helyi védett terület értékes öregfáival, laza angolpark-szerű elrendezésben. Főbb fafajai: a kocsányos tölgy, magas kőris, vörös tölgy, erdei fenyő, vasfa, gyertyánfa, platán és szil. Cserjék közül sövénynek meghatározó volt a buxus. Különleges egyedi értéket képvisel az egyedül álló mocsári tölgy. A sírdombtól alig egy kilométerre található a majdnem ép Vesze halont, a Vesze (egyesek szerint Veszely) falu egykori helyét jelölve.

PÓSTELEK  Széchenyi Antal sírdombja  található itt, a Németh - Nyilas erdőrészben. Széchenyi Antal földi maradványait a sírdomb belsejében kialakított tégla kriptában temették el 1924-ben. Sajnos ez a kripta sem kerülhette el a minden hitet és emlékek tiszteletét nélkülöző vandál egyének fosztogatását. A kriptát kibontották, feldúlták, a fémkoporsót összetörték ugyan, de legalább a koporsó darabjait és a benne lévő csontokat otthagyták. Széchenyi Antal Wenckheim Kriszta férje, a pósteleki kastély ura, birtokosa volt. Négy gyermekük született: Antoniette (1896), Ilona (1898), Ferenc (1901), és Károly (1902). Egyébként a családfát tekintve: Széchenyi István Lajos bátyjának az unokája volt gróf Széchenyi Antal, aki 1867. IX.22-én Vasvörösváron született, végzettségét tekintve közgazdász és huszárszázados volt. Borosjenőn a Wenckheim birtok vezetője volt, majd amikor Gyulára került - később a nősülése után -, a Pósteleki birtokot vezette, ahol létrehozta a még ma is meglévő pósteleki konzervgyárat, és gyümölcsöst telepített köré. A „Gyula Alsó Fehér-Körös Ármentesítési Társaság”-nak Ő volt az elnöke. Szívével sokszor gyengélkedett, tulajdonképpen halálát is Badmenheimben 1924. október 17-én halt meg 58 éves korában.

ez

okozta.

Külföldön

Utolsó kívánsága az volt, hogy hozzák haza, és itt temessék el a Pósteleki sírdombba. Ez meg is történt, a temetési szertartást Ruszka Zoltán kanonok celebrálta. Köszönet mindazoknak, akik a kifosztott, tönkretett kriptát és az eltüntetett keresztet helyreállították, a végtisztességet megadták ennek a kitűnő és életében köztiszteletnek örvendő Békési szakembernek. Közülük is név szerint: D. Nagy András, Bagyinszki Zoltán és Kovács János esperes, plébános úrnak. Póstelek: a Széchenyi „Sírdomb”

A sírdomb

A 2000-ben újra felállított kereszt A sírdomb védett növénye - kontyvirág (Arum maculatum)

A pósteleki kastély  Fénykorában A kastélyt gróf Wenckheim Frigyes építette lányának Krisztinának és vejének a sárvári gróf Széchenyi Antalnak (1906 és 1909 között), Siedek Viktor tervei alapján, egy 15 ha-os gyönyörű park közepén. A mai kornak is megfelelő jóízléssel és modern elképzeléssel épült meg. A kastély mögött csónakázó halastó és uszoda, 1,5 ha-os francia barokkert volt, több ezer nyíló rózsatő. A kastély falait japán vadszőlővel futtatták be. A kastély lakosztályait belülről különböző színű párizsi textiltapétával vonták be. A csempekályhák színe is egyezett a szobák színével. Önálló áramfejlesztő biztosította az áramot. És ma A háború után a kastélyt és berendezéseit széthordták, vagy helyben összetörték. A kastély pincéjében zsírt tároltak, a park fái alatt a honvédnép tisztjei számára pihenőparkot alakítottak ki. 1983-ban az omladozó falakat elhordták az életveszélyre hivatkozva. A rózsatövekből esetleg 1-2 elvadult tő maradt meg, a buxusok kezeletlenül felnyurgultak, sok értékes fát kivágtak, értékes cserjéit elhordták. A megmaradt értékes fákkal együtt a park 1989-ben kapott megyei természetvédelmi védettséget.

DOMBEGYHÁZ: ­ „Kriptáj” halom  Dombegyház Békés megye déli részén a román határ mellett, Battonya szomszédságában található 2500 lélekszámú nagyközség. A települési önkormányzat - élén Gyarmati Jánosné polgármester asszonnyal - egyik legfontosabb kezdeményezője és támogatója volt a kunhalmok védetté nyilvánításának. A nagyközség nevezetessége a pávaszemes kunhalom csoport, amely több szabálytalan ellipszis görbe mentén fekszik ha összekötjük őket a térképen - középen az Attila halommal, amelyet Radnai híres írása is hosszasan bizonygat. A pávaszemes kunhalom csoport legismertebb kunhalma az ún. „Kriptáj” halom Dombegyházától északra a Cigányka ér partján. Már a legrégebbi térképek, írások is jelzik. A halom onnan kapta újkori nevét, hogy egy családi sírboltot „kriptát” építettek rá az 1800-as évek elején. 1945-ig Lonovics - Hollósi birtok volt, ma - árverést követően - az egykori örökösök birtokába a Bisztrai család tulajdonába került. A kriptába 1942-ig temettek, de a halottak nyugalma csak 1945-ig tartott, amikor kezdték kirabolni, szétszedni a kápolnát, nem kímélve a halottakat sem. 1970-re teljesen eltüntették a csontokat, a 11 halott földi maradványait. Érdemes felsorolni az egykori Csanád vármegye halottainak nevét, rangját és rokoni kapcsolatait: Lonovics József † 1867 Püspök, kinevezett kalocsai érsek – csak a kimetszett gégéje került ide Gertenyesi Hollósi Kornélia (Lonovics Józsefné) † 1890 híres operaénekesnő, a nemzet első „csalogánya” Lonovics József † 1902 Hollósi Kornélia férje, csanád vármegye főispánja Lonovics Ignác és felesége (nincs adat) Lonovics Gyula † 1912 Udvari tanácsos felesége Nyéki Irma † 1937 és öccse † 1856 a mai is élő Dr. Bisztrai Tamásné húga Csáki Ilike † 1924 édesanyja Lonovics Kornélia † 1942 és nagyanyja † 1937 Van még egy halottja a dombnak: Návai Sándor huszártiszt, a II. világháborúban esett el 1945-ben, és ide temették. Emlékét egy kopjafa őrzi (Szelekovszky László alkotása). A „Kriptáj” halom - Dombegyház község legépebb és legértékesebb kunhalma, tetejét nem művelik. Déli lejtőjén értékes növénytársulás, állandó fauna, részben löszgyep, köztük elég szép számban Kónyasárma is fellelhető. Sajnos az akác kissé elburjánzott a halom észak-

nyugati oldalán. Környezete gyönyörű, már messziről jól látható a kriptával együtt. Déli lábánál egy kis tó található erősen benőve náddal, ugyanezen az oldalon a Száraz-ér egyik mellékága kanyarog az ún. Cigányka-ér, a környék egyetlen vizes élőhelye. A kripta látogatott hely, minden pénteken nyitva van az erre látogatók számára. A környékén lévő gyepterület és a kunhalom helyi természetvédelmi terület. Fontos megemlíteni, hogy Békés megyében ez az egyedüli kripta, amely újjá lett építve a barbár módon lerombolt, 1820 körül épített eredeti kripta helyén. Mindez a család jóvoltából és az életvidám, optimista, kedves idős hölgy - Dr. Bisztrai Tamásné (Nelli néni) fáradhatatlan munkája eredményeként.

A „Kriptáj” halom az újjáépült Szent Kornélia kriptával

„KRIPTATÁJ” HALOM 

A Kriptáj halom keleti oldala

Déli oldalról a nádassal és a természetvédelmi táblával

   

A Szent Kornélia Kápolna 

Az oltár alatt helyezték el a család őseinek fellelt csontjait.

Az újjáépített kápolna

A kápolna oltárképét Patay László neves festőművész festette

Péter András végtisztességére (részlet) Nem hal meg az, ki milliókra költi Dús élte kincsét, ámbár napja múl Hanem lerázván ami benne földi Egy éltető eszmévé finomul Mely fennmarad s nőttön nő tizta fénye Amint időben, térben távozik Melyhez tekint fel az utód erénye Óhajt, remél, hisz és imádkozik. Arany János

Halas puszta „ékszerdoboza” - Péter András mauzóleuma Szeghalom mellett

SZEGHALOM ­Halas puszta ­ Péter András kriptája  A Tordai templom és falu helyén  A gimnáziumalapító öreg paraszt, Péter András (1840-1916) „egyedülvaló jelenség az egyetemes magyarság történetében”. „Vigyázó hagyaték az akadémiának, egy-egy tisztesen megőrzött paraszti vagyon az eklézsiának, nem ritka jelenség a magyar életben. Ha a sír felé ballag az ember, rendszerint nagyon körülöleli a jóság. Egyik ezt az intézményt támogatja, a másik mást. Hite, felfogása szerint. De hogy egy paraszti származású földbirtokos tekintélyes földbirtokát iskolai célokra, azaz a népi szellem munkálására fordítja - egyedülvaló jelenség nemcsak a parasztság, hanem az egyetemes magyarság történetében. Mert az igazság az, hogy igen sokan életüket adták már legtágabb Hazánkban is a népért, a parasztságért, de egész vagyont, hozzá még földbirtokvagyont, nem adott soha senki. Csak egy ember. Péter András szeghalmi földbirtokos. Aki közel kétezer holdat kitevő vagyonát a Sárrét közepén alapítandó középiskola céljaira hagyományozta. Meghalni se könnyű egy népért, de egy gazdag, anyagiakban is megáldott életnek minden termését a népnek adni: olyan tökéletes emberség és hősiesség, amit, ha a mostoha pillanat nem is, de az egymást követő iskolai generációk diadalmasan igazolnak...” Szabó Pál 1940-ben - Péter András születésének 100. évfordulóján - írta ezeket a sorokat. Péter András nevezetes végrendeletét jóval halála előtt, 1907. Június 24-én készíttette el Nagyváradon, Miskolczy Barnabás kir. közjegyző előtt. Péter András azt vallotta: „- Nem polgári iskola kell Szeghalomra, hanem gimnázium. Várjatok az is meglesz, mikor én meghalok.” Sokan le akarták beszélni erről, még a püspök is, mire Ő így válaszolt: „- Hát méltóságos püspök öcsém, én most a magaméról akarok testálni, úgy, ahogy jónak látom. Ha majd maga is egyszer arra gondol, hogy a magáéról testáljon, annak testálhatja, akinek akarja; én nem fogok abba beleszólni.” Röviden úgy fogalmazhatjuk meg tehát Péter András profétikus jövő-képét, hogy a művelt és boldog nép volt az eszménye, s alapítványával ennek részbeni valóra váltását szolgálta Az Ő általa alapított gimnázium, ha állandó súlyos harcok közepette is, de megvalósította szellemi végrendeletét. A családi legenda szerint a Péterek a Nagykunságból származtak Szeghalomra. A testvérek sorában András a nyolcadik volt, 1840. március 18-án született. Kétszer nősült, de egyik házasságából sem született gyermek. Péter András Szeghalmon egy kis nádfedeles házban látta meg a napvilágot (helyén most a gimnázium új épülete van). Édesapja, a józan gondolkodású, értelmes és becsületes gazdaember nemcsak a föld rajongó szeretetét oltotta gyermekébe, hanem szellemi kiművelésére is nagy gondot fordított. Az iskolában jó tanuló volt, és mivel szüleinek volt pénzük továbbtaníttatták. 1852-1856-ig a Debreceni Református Kollégium növendéke. E falak között tanult Csokonai Vitéz Mihály, Arany János, Kölcsey Ferenc.

Csáki Benjámin írja, hogy ötven év múlva is a legmelegebben egykori debreceni tanulótársairól emlékezett meg Péter András, és az volt az óhajtása, hogy ha a köztemetőből szüleinek és testvéreinek hamvait a tordai dombon emelt családi sírboltba viteti át, erre a kegyeletes ünnepségre összehívja a még életben levő kollégista társait. Péter András 1855 végén hazajött Szeghalomra, mert betegség támadta meg. Itthon rövidesen felépült betegségéből, de ilyenténképpen „búcsút vevén a múzsáktól”, itthon, szülei mellett a gazdálkodásban vett részt. Nagyon megszerette a gazdálkodást, és azt semmi kincsért sem hagyta volna itt. Gimnáziumi végzettségével nem restellt visszatérni az eke szarvához; tudása és szorgalma így is tekintélyt biztosított számára az egész környéken. Vitális természetű fiatalember volt, szerette a jó bort, jó társaságot. Egy vásáron ismerkedett meg a köröstarcsai Tóth Zsófiával, az esküvőre 1864. december 1-én Köröstarcsán került sor. 1879-ben, 39 éves korában már a község vezetője, első embere; főbíróvá választották meg. Az ősi parasztcsaládból származó Péter András egy honfoglalás-kori magyar település bírói székébe került. 1888. január 8-án 132000 osztrák értékű forintért megvásárolta a Pozsonyban lakó gróf D'Orsay Emilné gróf Festetics Felícia Szeghalom határában fekvő, 2000 katasztrális holdas halas-pusztai birtokát. A halas pusztai parasztnábob Péter András a kétezer holdas uradalmat, mely a Sebes-Körös mentén terült el, igyekezett meghódítania mezőgazdasági kultúrának. Végrendelet egy eszme szolgálatára: Élete alkonyán Péter András már tudatosan készült a halálra. „Szinte a maga sírját készítő ősz Toldi alakja elevenedik meg előttünk - írja Pásztor József -. mikor pár évvel halála előtt egy monumentális családi sírbolt emelésén látjuk fáradozni. A gondolat eredeti, mint az ő egész egyénisége. Ott pihenni, annak a pusztának a közepén, - az ősi tordai dombon, - ahol ő olyan nagy szeretettel töltötte napjait...” A kripta 1906-ban készült el, a keleti, déli, nyugati és északi oldalában hat-hat, összesen 24 koporsóhellyel. Mivel egyik házasságából sem született gyermeke, így jutott arra a gondolatra, hogy vagyonát gimnázium létesítésére hagyja. 1907. június hó 24-én bekocsizott Nagyváradra, és két tanú előtt, a közjegyzővel elkészíttette nevezetes végrendeletét. Részlet a végrendeletből: „650/1907. Ügyszám. Közjegyzői okirat. Végrendelet. Én, Péter András halálom esetére általános örökösömül rendelem ….. Amidőn az általános örökösömül rendelt egyháznak hagyott vagyonok, tőkésített jövedelmeikkel együtt, oly összegre emelkednek, hogy abból egy hatosztályos gymnasium felállítható, ezen gymnasium Szeghalomban felállítandó lészen. Kelt Nagyváradon, (1907) egyezerkilencszázhét évi június hó (24) huszonnegyedik napján.” A végrendelkezés után még kilenc évet élt. Csánki Benjámin tanúsága szerint „öreg korában is első tekintetre lehetett látni rajta a

nem közönséges lelket: az önállóságot, tetterőt, bátorságot, hajthatatlanságot, törhetetlenséget”. 1916. július 3-án hunyt el. Második felesége J. Túri Erzsébet utolsó szenvedéseiben is lankadatlan támogatója volt (Hat évi özvegység után, 1922. December 17-én követte férjét a halálba.) 1916. július 6-án Péter András végtisztesség-adásán, nemcsak Szeghalom, hanem az egész környék népe részt vett. A templomi imát Szabó János köröstarcsai, a templomi prédikációt Papp Lajos szeghalmi lelkész mondta; a tordai mauzóleumnál Csák József komádi lelkész búcsúztatta s imádkozott a szeghalmi segédlelkész: Dibáczy József. A sírbolt első lakója Péter András lett. A szeghalmi református egyház, mint Péter András alapítványának gondozója, 1926. május 30-án az Epreskerti temetőből a családi sírboltba vitette át Péter Ferenc, Huszti Erzsébet és Tóth Zsófia koporsóját is. Péter András meghalt, végrendelete végrehajtásra várt, és végrehajtatott! Az általa alapított gimnázium az ő nevét viseli. A gimnázium, fennállásának 50. évében, emlékkönyvet adott ki Péter András tiszteletére. Idézeteimet e könyvből válogattam.

A sírboltot a Szeghalmi Péter András Gimnázium gondozza és ápolja. Köszönet a gimnázium diákjainak és igazgatójának, Waszkó Tamásnak.

A kriptában nyugvó családtagok

Itt nyugszik a szeghalmi Gimnázium „első igazgatója Nagy Miklós” is

BÉKÉS – Jantyik kápolna  Jantyik Mátyás 1846-tól hosszú ideig Békés város bírája volt. A katolikus temető 1857-ben az általa adományozott 12.000 forintból létesült. Ugyancsak az Ő adományából építette fia, Jantyik Mihály, a ma is látható „Jantyik kápolnát”, a benne lévő kriptával együtt. A kápolna külső oldalán olvashatók mindazok nevei, akik a másfél évszázad alatt a kápolna kriptájába lettek temetve. Utoljára 1988-ban Jantyik Józsefné unokahúgát, Forray Zoltánné, született Teleky Magdolnát temették ide. A kápolna belső világa - 5 öl hosszú, - 3 öl széles, kettős sekrestyével és egy szép oltárral, melynek oltárképe az „Úr mennybe menetelét” ábrázolja. Berendezése nyolc festett pad, hátul négy változatú „fisharmónikával”. Kívülről négy lépcső vezet fel a kápolna teraszára. A sekrestyékből lépcső vezet lefelé a kriptába. Az ajtók tölgyfából készültek külön vasalattal. A kápolna tornyában két harang van, az egyik 160, a másik 50 fontos (1 font = 45,36 dkg). A stációk (statiók) adományokból készültek Pesten Orlai Petrics Sámuel által. A képek vaslemezre festve, aranyozott rámákba foglalva készültek, és drótrostélyokkal védték meg a sérülésektől. Békés már I. István király idejében is lakott hely volt. Nevét az itt épült földvár első ispánjáról a Békés nevű főúrról kapta. Városi rangját 1872-ben vesztette el, és csak 1973-ban kapta vissza. A szépen fejlődő város lakosainak száma jelenleg 22.500 fő. A folyószabályozások előtt itt találkozott a Fekete- és Fehér Körös. Mezőgazdasághoz kötődő hagyományai közül külön ki kell emelni a vesszőfonást, kosárfonást. Látnivalói közül elsősorban a műemlék jellegű épületei érdemelnek említést.

JANTYIK KÁPOLNA ÉS KRIPTA 

A Jantyik Mihály által épített kápolna

A Jantyik család egyik emléktáblája a kápolna külső falán

GÁDOROS ­ „Gádor” halom  Gádoros nagyközség Békés megyében, Orosházától 10 km-re található 4.500 lélekszámú település. Az ősi Gádoros című cikkben a Gádoros határában folyó ásatásról Rózsa Zoltán régész az alábbiakat írta: „Befejeződtek a régészeti feltárások Gádoros nyugati határában. Egy minden ízében Árpádkori templomot sikerült a teljesség igényével dokumentálnunk. Hiszen építése és (településének) pusztulása is az Árpád-kor idejére tehető.” A templom egyhajós, félköríves szentélyzáródású, enyhén patkóíves, egyszerű falusi plébániatemplom. A kor szokásának megfelelően épült, felmenő falait döngölt föld alapozás tartotta. Mely alapozás készítési technikája teljességgel megegyezett a még nemrégiben is alkalmazott módszerekkel, melyeket a vert-falú házak esetében alkalmaznak. Az ásatás jellegzetessége a nyugati oldalfalból kiugró, a templommal egyszerre alapozott két „gádor”, melyek jellegzetes részei templomunknak. A környéken feltárt közel 30 templom egyikénél sem tapasztalt alapozás lehetett a templom, s rajta keresztül a falu elnevezését adó „gádor”, ami esőfogót és szélfogót, továbbá előcsarnokot is jelent. Az ősi Gádoros tehát eme - a környéken csak itt fellelhető - templomalapozás sajátossága után kaphatta nevét. Az ősi Gádoros a történelem folyamán viszonylag hamar elpusztult. Templomunk tehát valamikor a Szent István utáni időben épült, a „minden 10 falu építsen egy templomot” törvény hamar érvényesült vidékünkön is. Az elhunytakat a templom köré temették el. Ezen sírok közül hármat, köztük két esetben a nem túl gyakori, téglával keretezett sírt tártunk fel. Templomunk utóélete valószínűleg a múlt század elején zárulhatott le, mikor is az újratelepülés következtében a még álló falakat elhordják a környék lakói, amikor is a csorvási és a szénási templom sorsára jutott (az 1733. évi katonai felmérés még magas felmenő falakkal ábrázolta őket a térképen!). 1935-ben homokbányászás közben csontokat találtak a területen és 1965-ben az Orosháza Története és Néprajza c. Monográfiában, mint régészeti lelőhely vonult be a régész szaktudatba. 2000-ben pedig, a Milleniumi Évhez kapcsolódóan Gádoros Nagyközség pályázatot nyert a régészeti feltárásokra. A leletanyag Orosházára, a csontanyag Szegedre került.

Régészeti munka a „Gádor” halmon

A feltárt - és egyben a falu elnevezését is adó – „gádor” templom alapjai

KUNÁGOTA  Vajda család kriptája a református temetőben  A Vajda családról - érdekességként - meg kell említeni, hogy 1904. január 16-án Bécsben, a kunágotai Vajda Lajosnak, Ferenc József adományoz nemességet, címert és előnevet. Vajda Lajos leszármazottai: - Zsigmond - Margit és - Ilona. A kripta is ebben az időben épülhetett. Ebben a temetőben található még: „Bandipap” Bodnár Endre katolikus, majd egy kis kitérő után református pap sírja, illetve emlékoszlopa kőből. A köztiszteletben álló és nagy rokonszenvnek örvendő pap építtette Kunágota mindkét templomát. A temetőben nyugszik egy másik nevezetes kunágotai férfi Csath András a település első orvosa, gyógyszerésze, aki egyben tankönyv-író is volt. Kunágota Békés megye délkeleti részén fekvő 3204 lelket számláló nagyközség. Az egykori XV. századi Szilas és Kétkupa települések helyén először - Kunágáta néven, majd az 1844-es újratelepítést követően már - Kunágota-ként szerepel. A király nagybátyja Szilágyi Mihály épített új falut Kunágota néven. A törökdúlás után elnéptelenedik, újratelepítése 1844-ben kezdődött meg 104 dohánykertész családdal. Kitűnő adottságú talajai (40 aranykoronás) elsősorban a mezőgazdasági megélhetés lehetőségét biztosítja.

Kunágotai Vajda család kriptája a református temetőben

„Bandika pap” igazi nevén Bodnár Endre lelkész emlékoszlopa

Katolikus templom (1860)

BATTONYA ­ Tompapuszta ­ Kápolna kunhalom  A lebontott Purgli kastély parkterületén áll aránylag jó állapotban. Észak-nyugati oldalán látható a lebontott kripta helye. Érdekessége a területnek, hogy Horthy Miklós kormányzó feleségének családi kastélya állt itt, amit 1945 után teljesen elhordtak a környékbeliek. A Battonya - Mezőhegyes úttól 2-3 km-re található, körülötte még 10-12 lakott tanya áll. A kunhalom 4 - 5 m magas 45 x 50 méter alapterületű, „Kalapos pad”-nak is hívták, mert a halom peremén 3-4 méter magasan hintóval körbe tudott menni a házigazda és a vendégeknek innen mutatta be a gazdaságot. Felülete egyszerű gyeppel borított, oldalába 3-4 fekete fenyő árválkodik. Pár száz méterre a régi Maros-meder, a Száraz-ér kanyarog, melynek rekultivációja 2000-ben fejeződött be.

Tompapuszta - Kápolna kunhalom

KÖZTEMETŐK KUNHALMOKON  Battonya Battonya Körösújfalu Lökösháza-Elek között Medgyesegyháza Pusztaottlaka Sarkadkeresztúr Szabadkígyós Zsadány Végegyháza (Kaszaperek)

Battonya halom Katolikus domb Irázi dűlőben a Jákói domb Csárda halom Temető halom Temető halom Temető halom Köztemető Fancsika puszta Templom halom

FANCSIKA­PUSZTA  TEMETŐ DOMB  Szilvássi halom    Zsadányból - Biharugra felé haladva érjük el Fancsika-pusztát az úttól balra. Már messziről feltűnik a romos „kísértet kastély”. A kastély tulajdonosa az egykori kereskedő – földbirtokos Frid Ignác volt. Mielőtt befordulnánk a fancsikai keskeny bevezető útra, baloldalt szembetűnik egy kunhalom a szikes legelőn, amely nem is olyan régen még temetkezési helyül szolgált. A kunhalmot a kastély előző tulajdonosa - Frid Ignác apósa -, Svarcz úr jelölte ki 1900 körül temetőnek birtokából, az itt elhaltak számára. A legrégibb fejfán kiolvasható név Pető Zsiga 2 éves kisfiúé akit 1927-ben temettek ide. A kiolvasható nevek között van: Csokány Demeter, Sárvári Lajosné, Sáfián Sándor, Máté Imre, Kretz József, Újvárosi Tivadar, Pala Sándor urasági kovács, Ujj Jánosné, Guj János, 1975-ben még temettek ide egy Drimba Mária nevű hölgyet. Fancsika-pusztán egy másik domb is található, a Szilvássi halom, amelyen rengeteg csontvázat forgattak ki annak idején. A monda szerint itt állt Zsadány falu elődje és egy templom, amelynek tetején egy vaskecske volt torony-díszként, nem pedig kereszt-, csillag-, vagy kakas. A hagyomány szerint a kecske belsejébe értékes kincs volt elrejtve. Az itteni temetkezési helyek nagyon régiek lehettek, de pontos korukat nem lehet tudni. Munkámat e helyszínen Márton Mihály - zsadányi nyugdíjas - tanító bácsi segítette.

FANCSIKA­PUSZTA 

Még frissek a sírok a halom tetején

Fancsika puszta „Temetőhalma” Zsadányhoz tartozik

BÉKÉSSZENTANDRÁS ­ Gödény hatom  Békésszentandrás Békés megye kapuja, Szarvastól 5 km-re található az élő Hármas-Körös és a 29 km össz. hosszúságú Holt-Körös (Kákafoki holtág) ölelésében. A gyönyörű természeti környezetben fekvő 4270 fő lakosú nagyközség turisztikailag is jó adottságú település. Magyarország legnagyobb kunhalma a Gödény-halom itt, Békés megyében Békésszentandrás közigazgatási területén - a régi Szentesi út mellett található, a Hármas-Körös valamikori vízjárta területén. A Gödény-halom pontos méretei: Magassága: 12,26 méter (85 méter tengerszint feletti rétegvonaltól mérve 97,26 méter) Palástmérete: 160 m – 1961,60 m2 Valamikori irodalmak (17-18. század) 15 méter magasságot is emlegetnek. Nevét onnan kapta, hogy a halom körül hajdan volt, vizenyős rétekből gyakran szálltak rá a gödények tanyázni. Feltehetően a rézkorból származó temetkezési hely lehetett. Sajnos ezt a halmot is megbontották az Északi oldalon, mely anyagot út- és gátépítésre használtak fel. Felületét összefüggő gyep borítja, nem különösen értékes összetételű - melynek hasznosítása az időnkénti legeltetéssel történik. A Dél-Keleti oldal alsó részét fiatal akácerdő borítja. Tetején térképészeti jel található. A kunhalom megközelíthető Békésszentandrás belterületétől számított 4-5 km-re, a régi szentesi úton. Itt található a Hármas-Körösön 1942-ben épült hajózsilippel ellátott szentendrei duzzasztómű, amely aszfaltozott úton közelíthető meg. A holtág külterületi részének településtörténeti kuriózuma „Furugy” ősi falukezdeményezése, a közelben található még ma is vitatott ún. Kerek-tó földsánc, illetve vár maradványai, mellette az aránylag jó állapotban fennmaradt furugyi halom.

Az ország legnagyobb kunhalma a GÖDÉNY­HALOM 

régen

és ma

PUSZTAOTTLAKA  Kicsi falu a nagy pusztában 

A szépen rendbe hozott templom

Külterületi temető

Belterületi temető

MEDGYESEGYHÁZA  Ezen a vidéken már az őskorban is éltek emberek. Első írásos emlékek viszont csak 1418-ból származnak ahol „Medgyesház” néven szerepel. A területet Mátyás király 1482-ben fiának Corvin Jánosnak adományozta. A török uralom után az 1800-as évektől dohánykertész telepesekkel kezdődik az újranépesítés. A századelőn a lakosság dinamikusan fejlődött, 1910-ben 3628 fő, 1920-ben 5514 fő, 1949ben 6166 fő, mai napjainkban sajnos már csak 4280 fő. Hagyományosan mezőgazdasági jellegű település, termelvényei közül híres a dinnye, amelynek hagyományai egybekötődnek az évenkénti „Medgyesi dinnyefesztivállal”. Hozzákapcsolódik Bánkút kistelepülés, ahol élt és növénynemesítést végzett a híres bánkúti búza atyja, Baross Lajos. Itt temették el feleségével együtt a bánkúti templomkertben.

KÖZTEMETŐK A KUNHALMOKON 

Körösújfalu temetője Az Irázi dülő Jákó dombján

Battonyai temető A battonya halmon

Battonyai katolikus temető Emlékoszlopa a kereszttel. Az egykori bíró állíttatta, aki itt van eltemetve.

Sarkadkeresztúr temetője az egykori földváron

Elek és Lökösháza határánál, a Csárdahalmon kialakított régi tanyasi temető

A Kopáncs­pusztai Templom  A XII.-XIV. századból

A középkori templom

Tótkomlóstól 10 km-re a makói úttól jobbra 1 km-re a Kopáncs halmon áll az egykori Kopáncs falu középkori temploma. Délkelet Alföld egyetlen rendbehozott eredeti állapotban visszaállított román kori temploma. Igaz nem kripta, de körülötte a Kopáncs domb szélére temetkeztek, feltehetően a ma már nem létező egykori falu lakói. A templom a XI. századból ered, a XIII. században bővítették, 1596-ban leégett, s csak 1933ban kezdték a régi falak feltárása és rekonstruálása alapján újra felépíteni, Szabó Imre, Makó város főmérnökének tervei alapján. 1935-ben fejezték be a munkálatokat. 1978-79-ben ismét helyreállították a templomot. Sajnos 1998-ban a teteje villámcsapás miatt leégett, de egy év alatt újra eredeti állapotába hozták, s ma is mindenki örömére épségben áll Békés megye egyetlen középkori temploma a gyönyörű Kopáncs pusztán.

Egy­két szomorú példa a szomszédos megyékből: 

Jász-Nagykun-Szolnok m. Kunhegyes - Abádszalók határán a MONOSTORI DOMB rajta a kifosztott omladozó kápolna és kripta

Csongrád m. Békés - Csongrád határához közel egy csodálatos kripta Blaskovics Pusztán a Blaskovics család szebb napokat látott kriptája ...

... és ma

Csorvás határában

Gróf Wenckheim Károly síremléke - a megcsonkított feszülettel. Ez a síremlék ugyan nem kunhalmon van, de szép példája annak, hogy mennyire ragaszkodott az igazi gazda, földbirtokos a földjéhez – „együtt élt és halt vele” - oda temetkezett.

FELHASZNÁLT IRODALOM  Hankó József: Két évszázad a Wenckheim családdal U. Nagy István: Péter András emlékkönyv Dr. Juhász Irén - régész: Újságcikk Rózsa Zoltán - régész: Újságcikk Szelekovszky László: Békés megye kunhalmai Dombegyház kunhalmai Goda Péter - Köteles Lajos: Körös-Sárréti útikalauz Újságcikkek megyei lapokból

A geszti Fekete-halmi régi temető részlete