SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM JUHÁSZ GYULA PEDAGÓGUSKÉPZŐ KAR FELNŐTTKÉPZÉSI INTÉZET KÖNYVTÁRTUDOMÁNYI TANSZÉK
SZAKDOLGOZAT HELYZETKÉP A JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI VERSEGHY FERENC KÖNYVTÁR ÉS MŰVELŐDÉSI INTÉZET GYERMEKKÖNYVTÁRA 11-14 ÉVES OLVASÓINAK OLVASÁSI ÉS KÖNYVTÁRHASZNÁLATI
SZOKÁSAIRÓL
Konzulens:
Készítette:
Dr. Baricz Zsolt Főiskolai adjunktus
Tóth Karolina Informatikus könyvtáros szak Levelező tagozat
Szeged, 2008.
'
t f
ti
••-'• " ' • {
?()(.'('>í A. V ^
M
t.
,>' * j v .;.- -
/• y. /.
i
-í
TARTALOMJEGYZÉK 1. Bevezetés
4
2. A gyermekkönyvtárak létrejötte
7
3. A vizsgálat helyszíne
10
3.1. Történeti mozaikok ...a könyvtár életéből
10
...a gyermekkönyvtár életéből
11
3.2. A gyermekkönyvtár jelenlegi helyzete
12
...az állomány
13
...a foglalkozások
17
...a szolgáltatások
18
4. A vizsgálat
19
4.1. A vizsgált korosztály megismerése
19
4.2. A vizsgálat stratégiája
20
4.3. Hipotézisek ...az olvasásról
21
... a televíziózásról
22
...a számítógép és Internet-használatról
22
...a könyvtárhasználatról
23
4.4. A vizsgálat leírása 4.4.1. A vizsgált csoport adatai /1-4. kérdés/
24 24
Nem és életkor szerinti megoszlás /1-2. kérdés/
24
Családi élet /3. kérdés/
25
Szülők iskolai végzettsége és szakképesítése 14. kérdés/
26
4.4.2. A vizsgált csoport szabadidős tevékenysége /5. kérdés/
26
4.4.3. A vizsgált csoport motivációs bázisa /6. kérdés/
29
4.4.4. A vizsgált csoport olvasási szokásai /7-15. kérdés/
31
Meseélmény II. kérdés/
32
Az olvasás szeretete /8. kérdés/
32
Az olvasás időtartama 19. kérdés/
34
Kedvenc olvasási téma /10. kérdés/
34
Újságolvasás gyakorisága /l 1. kérdés/
36
Kedvenc újság /12. kérdés/
36
Kedvenc könyv /13. kérdés/
38
Jelenleg / legutóbb olvasott mü /14. kérdés/
39
A könyvek beszerzési forrásai /15. kérdés/
41
4.4.5. A vizsgált csoport televíziózási szokásai /16-19. kérdés/
42
A televíziózás szeretete /16. kérdés/
42
A televíziózás gyakorisága /17. kérdés/
43
A televíziózás időtartama egy alkalommal /18. kérdés/
43
Kedvenc televíziós műsorok /19. kérdés/
44
4.4.6. A vizsgált csoport számítógépezési szokásai /20-23. kérdés/
45
A számítógépezés szeretete /20. kérdés/
46
A számítógépezés gyakorisága /21. kérdés/
47
A számítógépezési helyszínek /22. kérdés/
47
A számítógépes hálózat használata /23. kérdés/
48
4.4.7. A vizsgált csoport internetezési szokásai /24-25. kérdés/
49
Az internetezés szeretete /24. kérdés/
49
Kedvenc honlapok /25. kérdés/
50
4.4.8. A vizsgált csoport könyvtárhasználati szokásai /26-31. kérdés/.. 50 A könyvtári látogatás gyakorisága /26. kérdés/
51
Könyvválasztás /27. kérdés/
52
A könyvtárról és könyvtárosról kialakult kép /28. kérdés/
52
A könyvtári látogatás szeretete /29. kérdés/
54
Kívánság a könyvtárban /30. kérdés/
54
A könyvtári szolgáltatások ismerete és használata /31. kérdés/
55
4.5. Hipotézisek igazolása, cáfolása ...az olvasásról
56
...a televíziózásról
57
...a számítógép és Internet-használatról
57
...a könyvtárhasználatról
58
5. Következtetések
59
6. Lehetőségek /A jövő esélyei
61
Felhasznált irodalom
64
Melléklet
67
Függelék
74
1. BEVEZETÉS
„A betű, a könyv ma már az emberiség táplálója, nevelője. Betű és könyv nélkül sivárabb lenne az életünk, olyan nagy szükségünk van rájuk, mint a kenyérre, vízre, levegőre."'
2003
óta
dolgozom
Gyermekkönyvtárában,
a
Verseghy
azóta egyre
inkább
Ferenc vonz
Megyei
Könyvtár
a gyermekekkel
való
kapcsolattartás lehetősége, a gyermeki lélek megismerése. Folyamatosan foglalkoztat az olvasás kérdése, a könyvek szerepe az ember életében, és főleg a gyermekek életében. Úgy gondolom, a gyermekek a társadalom leghálásabb korcsoportja. A könyvtári tájékoztatás során örömömre szolgál, hogy
tudásommal
és
képességeimmel
segíthetek
a
megválaszolatlan
kérdéseik megoldásában. Mint gyermekkönyvtáros, hasznos és tanulságos kutatási témának tartom a gyermekek olvasási és könyvtárhasználati kultúrájának kérdését. Mindennapi tapasztalataim e téren lehangolóak. Intenzíven érzékelem az olvasási
és könyvtárhasználati kedv csökkenését, az olvasás hiányának
mindennap jelentkező hátrányos következményeit a tizenévesek körében. Kevés fiatal
keresi fel
a könyvtárat, s rövid időt töltenek el velünk.
Keveset olvasnak, gyakran látszólag céltalanul bóklásznak a polcok között, várják a szabad gépeket, az internetezési lehetőséget. Vajon mi lehet ennek az oka? Miért jobb tévézni, videót vagy DVD-t nézni, mint olvasni? Miért jobb a számítógépen játszani, az interneten barangolni, mint egy könyvet kézbe venni? Vajon tényleg helyes úton haladunk, ha a gyermekeket már kisiskolás engedjük?
korukban a számítógép elé
Elegendő ellensúlyt képeznek-e a könyvek
a számítógép, a
televíziós csatornák csábításával szemben?
1
Nagy László - Türk Péter: Könyvkötés. Budapest: Műszaki könyvkiadó, 1957. p. 24.
Ilyen és ehhez hasonló kérdések foglalkoztattak megírásakor.
Szakdolgozatommal
a
jelenlegi
szakdolgozatom
helyzetképet
kívánom
felvillantani egy megyei könyvtár gyermekkönyvtárába betérő gyermekek olvasási és könyvtárhasználati szokásairól. Megpróbálom feltérképezni, hogy a televízió, a DVD, a számítógép és vele együtt az Internet eluralkodása mellett, napjainkban a 10-14 éves gyermekek mivel töltik szívesen
szabadidejüket? Mik a legfőbb
szeretnek
olvasni,
televíziót
nézni,
vágyaik?
Mennyire és miért
számítógépezni,
internetezni?
Olvasnak-e egyáltalán? Ha igen, miről olvasnak szívesen? Szeretnek-e könyvtárba járni? Járnak-e egyáltalán könyvtárba? Dolgozatom megírásának kezdetén az olvasás és a könyvtárhasználat jelenéről, jövőjéről elmélkedve, furcsa gondolatok kavarognak bennem. Egyre kevesebb az olvasó ember, s főleg az olvasó fiatal. És nem csak az analfabéta emberekre gondolok, hanem sokszor a magasabb képzettségű emberek is hátat fordítanak a könyvek
világának,
az olvasásnak, a
könyvtárhasználatnak. Úgy végzik - akár kiválóan - munkájukat, hogy eszükbe sem jut kezükbe venni egy-egy könyvet. A
családok
mindennapi
életébe
belelátva,
szintén
negatív
tapasztalataim vannak. Azt gondolnám, hogy azok a gyermekek nem szeretnek olvasni, és nem olvasnak, akiknél nincs otthon könyv. Ez azonban nem teljesen van így, hiszen azt látom, hogy az értelmiségi szülők gyermekei, akiknél rengeteg könyv van otthon, sem olvasnak. A szülők rohanó életet élnek, kevés a szabadidő, nincs idő a családi életre. Nincs idő az olvasásra. Ha nem olvasnak a felnőttek, mit várhatunk a gyermekektől? „Új embertípus van tehát kialakulóban, olyan embertípus, amely tudását a hálózaton, a multimédia-alapú ért
a számítógéphez,
minden információt nem olvas,
globális programok révén szerzi, kiválóan
tökéletesen
eligazodik
az
internet-dzsungelben,
meg tud szerezni, amire szüksége van,
nem elvont fogalmakban
gondolkodik,
szókincse
pragmatikus, minimális,
érzelmi élete - ha van - nagyon redukált. " 2
Fülöp Géza, M: Habent Sua Fata... (Az olvasás jövője) In: Olvasásfejlesztés iskolában és könyvtárban. A Magyar Olvasástársaság, a sárospataki Városi Könyvtár és az MKE Zempléni Könyvtárosok Szervezetének konferenciája. Sárospatak, 1999. május 28-30. (Szerk.: Nagy Attila) Sárospatak : Városi Könyvtár, 1999. p. 128.
A mondatokat olvasva ijesztő kép alakul ki bennem. Tényleg ilyen súlyos a helyzet? Véleményem szerint, nekünk felnőtteknek - s főleg a szülőknek,
pedagógusoknak,
gyermekekkel,
vagy
könyvtárosoknak
legalábbis
felvillantanunk
szerint: „...a világ ismerete segíti fölfedezhessék
-
kell
megértetnünk a
azt a gondolatot, mely
őket ahhoz, hogy saját magukat is
benne, hogy megtalálják helyüket és önmagukat. Az igazi
emberlét ott kezdődik, ha az ember megszerzi a tudást a világról. " 3 Továbbszőve
a
gondolatot:
„...jó
lenne,
ha
minden
gyerek
megkaphatná azt, ami az olvasóvá nevelés legfőbb és alapvető célja, azt, amire a fejlődő tájékozódás
léleknek a legnagyobb szüksége van: a világban való
lehetőségét, a világra való nyitottságot,
keresse és megtalálja
esélyt arra, hogy
helyét, s hogy keresse és meg
is
találja
élete
értelmét. "4 A fent említett gondolatokkal mélységesen egyetértek, és úgy vélem, a valódi tudás megszerzésének egyik legfőbb lehetősége a könyvekben rejlik. Ha kezünkbe fogunk egy könyvet és kinyitjuk, feltárul előttünk a múlt. Az emberiség fáradtságos munkával véste, rótta a betűket kezdetben a kövekre, agyagtáblákra,
majd
papiruszra,
pergamenre,
pálmalevélre,
egyéb
anyagokra, végül papírra. Az ékes kötésű középkori kódexek, valamint a könyvnyomtatás
első
idejében
készült
kezdetleges
nyomtatványok
és
napjaink pompás nyomdai termékei egyaránt az ember alkotó szellemi megnyilvánulásainak megörökítöi. Ha kezünkbe fogunk egy könyvet és kinyitjuk, emberek, országok, népek történetét, életüket, gondolkodásukat, egész fejlődésüket ismerjük meg. Volt, hogy másolták a szövegeket, később nyomtatták
őket,
a
cél
azonban
ugyanaz
maradt:
a
tudás hatalmát
átszármaztatni az utókorra.
Bábi Móricz Tünde: Olvasásra nevelés - könyvtáros szemmel. Esély és lehetőség. In: Olvasásra nevelés és pedagógusképzés. HUNRA konferenciák előadásai. (Szerk. Nagy Attila) Bp.: OSZK, 1994. p. 115. 4 Bábi Móricz Tünde: Olvasásra nevelés - könyvtáros szemmel. Esély és lehetőség. In: Olvasásra nevelés és pedagógusképzés. HUNRA konferenciák előadásai. (Szerk. Nagy Attila) Bp.: OSZK, 1994. p. 118.
2. A GYERMEKKÖNYVTÁRAK LÉTREJÖTTE
Az elmúlt évtizedekben jelentősen megváltozott a világ, benne a gyermekek életformája, olvasási
szokásai, szabadidő struktúrája. Az új
kihívások - mint például az élethosszig tanulás, szociális és hátrányos helyzet - új szolgáltatások, új módszerek bevezetését és megvalósítását igénylik a gyermekkönyvtárakban is. „Gyermekkönyvtárnak tekintünk minden olyan szolgáltató helyet, ahol legalább egy főfoglalkozású gyermek-könyvtáros dolgozik, ahol elkülönített tér
-
külön
helyiség(ek), 5
rendelkezésére."
és
elkülönített
állomány
áll
a
gyermekek
- fogalmaz Károlyi Ágnes.
A gyermekek könyvtári ellátása kezdetben a felnőttekéhez hasonlóan történt,
majd
gyarapítóit
„a
gyerekek
és folyamatosan
az
időközben
működő public
megalapított, libraryt
rendszeresen
kezdték látogatni.
1876-ban az ALA alakuló kongresszusa a közkönyvtári szolgálat szerves részének nyilvánította
a gyermekek
ellátását, az 1894-es
konferenciája
állást foglalt a 8-16 éves korszakhatárt illetően, s külön helyiségben külön könyvtárossal működő gyerekkönyvtárt javasolt. " A gyermekkönyvtárak bölcsője
Angliában ringott, majd hamarosan
Amerikában is speciális gyermekkönyvtárak és részlegek nyíltak. Magyarországon köszönhetően
Szabó
1913-ban,
Ervin
könyvtárszervező
Budapesten létesült
az
első
koncepciójának olyan
könyvtár,
melynek saját gyermekrészlege volt. Vidéken
csak
később,
az
1950-es
években
kezdtek elkülönített
gyermekrészlegeket szervezni. Az első 1955-ben, Szolnokon nyitotta meg kapuit, Pápayné Kemenczey Judit vezetésével. 1961-ben - az országban először
-
e
könyvtár
állományát
tematikus
bontásban
tárta
fel,
kialakította a hozzá illő - hazai mintát is adó - katalógusrendszert.
3
Balogh Ferencné: A gyermekkönyvtári munka alapjai. Bp.: Könyvtári Intézet, 2004. p. 3. Könyvtárosok kézikönyve. (Szerk. Horváth Tibor, Papp István) 3. kötet. A könyvtárak rendszere. Bp.: Osiris,2001.p. 160. 6
s
A gyermekkönyvtárak helyzetéről, a hazai és külföldi tapasztalatokat összegezve Rácz Aranka 1958-ban előterjesztést nyújtott be az Országos Könyvtárügyi Tanácshoz. Felvetette a legfontosabb problémákat úgy, mint a fenntartás, a helyigény, a berendezés, a személyi ellátottság, az állomány összetételének, a gyarapításnak kérdéseit, valamint a gyermekkönyvtárosok képzésének helyzetét. Szorgalmazta a fejlesztések
szükségességét. Az
Országos Könyvtárügyi Tanács elfogadta Rácz Aranka jelentését és a legsürgetőbb
tennivalókról
határozatot hozott
és
terjesztett
elő
a
Művelődési Minisztérium Könyvtárosztályához. Mindezek eredményeképp az olvasók száma ugrásszerűen megnőtt, egyre több 14 éven aluli olvasó látogatta a könyvtárakat, valamint megkezdődött a könyvtárosok közti tapasztalatcsere,
és
megindultak
az
első
speciális
gyermekkönyvtári
tanfolyamok is. Megkétszereződött a gyermekkönyvtárosok száma, s a munkamódszerek fejlődésében is minőségi változás következett be. A gyermekellátás történetének fontos állomása az 1971-es Irányelvek a 18 éven aluli ifjúság könyvtári ellátásának javítására című dokumentum, mely
az
iskolai
és
közművelődési
könyvtárak
együttműködésének
szükségességéből indult ki, felvázolta a két hálózat hasonló és eltérő funkcióit, foglalkozott fejlesztésük kérdéseivel. 1972-ben
az
UNESCO
kiáltványt
tett
közzé
a
közművelődési
könyvtárakról, amelyet az IFLA normatívakkal egészített ki, majd 1985-ben ezt felülvizsgálták, és a változásokat figyelembe véve új és részletes megfogalmazásban könyvtárak
számára
adták
közre
Az
IFLA
irányelvei
címmel. E dokumentum sok
közművelődési
hasznos
fogalom-
meghatározást tartalmazott a gyermekkönyvtárakra vonatkozóan. Ma a gyermekkönyvtárak működését az 1997. évi CXL. törvény
7
szabályozza. Ennek értelmében minden közművelődési könyvtár legfőbb feladata, hogy dokumentumállományával és szolgáltatásaival az olvasók önművelődését és szórakozását biztosítsa.
Az 1997. évi CXL. törvény a kulturális javakról, a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről
A gyermekkönyvtárak ül. gyermekrészlegek kiemelt feladata a 16 éven aluli olvasók ellátása, hiszen gyermekkorban lehet és kell elkezdeni az olvasóvá nevelés hosszú folyamatát. E folyamatban a működési feltételek javítása
és a könyvtári
gyermekkönyvtáros, pedagógiai
szakismeret
aki
sajátos
ismeretekkel
gyermekkönyvtár,
kell,
„jó"
mellett nélkülözhetetlen a
gyermeklélektani, hogy
szociológiai
rendelkezzen
és
a
mely nemcsak a dokumentumhoz juttatásért
és „jó"
felelős,
hanem azért is, hogy értékes dokumentumhoz jussanak a gyermekek, s kialakuljon olvasási kultúrájuk. A
gyermekkönyvtárak
21.
századi
szerepe
nem
merül
ki
a
hagyományos kultúraközvetítő feladattal. Új módszerekkel, egyre több színes és vonzó szolgáltatással, a gyermekolvasókhoz igazodó, differenciált foglalkozásokkal
kell,
hogy
vonzzák,
és
gyermekeket az olvasáshoz, a könyvtárakhoz.
érzelmileg
is
kössék
a
3. A VIZSGÁLAT HELYSZÍNE
Szakdolgozatom
elején
mindenféleképp
szólnom kell
felmérésem
helyszínéről, a szolnoki Verseghy Ferenc Megyei Könyvtár és Művelődési Intézetről és gyermekkönyvtáráról.
3.1. Történeti mozaikok ...a könyvtár életéből A megyeszékhelyen könyvtár létrehozásának gondolata először 1904ben vetődött fel, Hild Viktor történész-régész megfogalmazásában. A könyvtár fejlődését évtizedekkel később Dr. Balogh Béla gimnáziumi tanár gyűjtése tette lehetővé. így 1933. május 2-án megalakult a Szolnoki Könyvtár és Múzeumegyesület, majd 1934. november 11-én megnyithatta kapuit a könyvtár és a múzeum. Az intézménynek állandó alkalmazottja ekkor
még
nem
volt,
állománya
nagyobbrészt
hagyatékokból,
adományokból gyarapodott. A II. világháború idején súlyos csapás érte az épületet, berendezése és állományának jelentős része is megsemmisült, csak 1948. május l-jétől állhatott ismét a látogatók rendelkezésére. 1950-ben a megye könyvtárügyének, népkönyvtárainak irányítására Körzeti
Könyvtár
alakult,
majd
a
két
intézmény
egyesítésével
1952. november 6-án létrejött a Megyei Könyvtár. 1954. április 2-án a szolnoki irodalmi hagyományok iránti tiszteletből a könyvtár felvette a költő nyelvtudós Verseghy Ferenc (1757-1822) nevét, így az intézmény teljes neve Verseghy Ferenc Megyei Könyvtár lett. 1955-ben feldolgozó,
sor került
a különböző munkacsoportok - kölcsönző,
módszertan - megszervezésére,
illetve
a raktári rend és
katalógusok kialakítására. Ugyanebben az évben Magyarországon először e könyvtárban alakítottak ki gyermekkönyvtári részleget. 10
1958. november l-jén megkezdte munkáját a könyvkötészeti műhely. 1974. július 4-én megnyílt a felnőttolvasó-szolgálat
részlegeként a
hang- és videotár. 1993-ban közigazgatási szakrészleggel bővült az intézmény. 1995-ben
támogatást
nyert
az
intézmény
egy
régi
épület
rekonstrukciójára. Ez lehetővé tette a hagyományos könyvtári szolgáltatási rendszer megújítását, modernizálását, új szolgáltatások bevezetését és a lett lehetőség a TextLib integrált
szervezeti
struktúra átalakítását. így
könyvtári
rendszer bevezetésére, melyet 2005-ben
a Corvina integrált
könyvtári rendszer váltott fel. Ettől kezdve hagyományos cédulakatalógusát nem építi a könyvtár. 1997-ben új épületbe, a Kossuth tér 2. szám alá költözött bibliotékánk, ahol azóta három szinten, 4577 m2-en működik. 1997. június l-jétől működik a könyvtár honlapja, mely ez év tavaszán új külsőt kapott. 2007-ben újabb szervezeti változás következett be a könyvtár életében. Megszűnt a könyvtár kötészeti részlege, illetve a könyvtárhoz kapcsolódott a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei
Művelődési, Továbbképzési
és Sport
Intézet. Az intézmény teljes neve így Verseghy Ferenc Megyei Könyvtár és Művelődési Intézet.
...a gyermekkönyvtár életéből 1955. március l-jén
nyílt meg a szolnoki Úttörőházban - a mai
Technika Házában - a város önálló gyermekrészlege, melyet már ekkor a nyitottság,
sokszínűség,
széleskörű
olvasószolgálati
tevékenység
jellemzett. Még ugyanebben az évben létrejöttek az első gyermekklubok is. 1961-ben az állomány - az országban elsőként - tematikus bontásban lett feltárva, majd kialakításra került a hozzá igazodó - s egyben hazai mintát is
adó -
katalógusrendszer, ami 2007
év
végéig
segítette az
olvasókat olvasmányaik kiválasztásában.
11
1963-ban a részleg a szolnoki Damjanich Múzeum épületének első emeletén lett elhelyezve. Tágasabb terek, kedvezőbb munkakörülmények, s egyre gyarapodó állomány jellemezte ekkor a könyvtárat. Széleskörű, mozgalmas
könyvtári
tevékenység
indult
Szolnokon. Az
olvasókból
megalakult szerkesztőség gyermeklapot jelentetett meg Csemegék címmel, valamint sokasodott a változatos csoportos foglalkozások száma is. Az
1970-es
évektől
a
lelkes
gyermekkönyvtárosok
gyermekirodalmi műsorokat rendeztek a Szigligeti
különböző
Színházban, illetve
filmmúzeumi sorozatot indítottak a Nemzeti moziban. Erre az évtizedre vezethetők vissza az olvasótábori tevékenységek is. 1980-tól a megyei lapban Kalandos pályázatokat
hirdettek.
tevékenységeknek
A
sokrétű,
hatására -
nyár címmel nyári
színes,
mozgalmas
szinte kétévenként - országos
olvasási könyvtári szakmai
konferenciák színhelyévé vált a szolnoki gyermekkönyvtár. 1991-ben a részleg átköltözött a Tisza Antal út 2. sz. alatti épületbe a Deák László és Blazsek Gyöngyvér építész-belsőépítész házaspár tervei alapján - kialakított szép helyiségekbe. 1997-ben
újabb
költözés, immáron a Verseghy
Ferenc Megyei
Könyvtár új háromszintes épületének földszintjére, ahol a gyermekolvasószolgálat az eddigieknél még tágasabb, jobb körülmények között, mintegy 280 m2-en folytathatta munkáját.
3.2. A gyermekkönyvtár jelenlegi helyzete A Verseghy Ferenc Megyei Könyvtár és Művelődési Intézet JászNagykun-Szolnok
megye könyvtári hálózati-módszertani központjaként
működik. A gyermekkönyvtár ennek megfelelően Szolnok város és a megye 16 éven aluli lakosságának könyvtári ellátását segíti, gondozza, irányítja. E korosztály
oktató-nevelő munkájához
gyermekek
szabadidejéhez
szükséges
irodalmat, illetve
kapcsolódó, érdeklődési
körüket
a
kielégítő
dokumentumokat gyűjtő könyvtári részleg.
12
2007 év folyamán az érvényes regisztrációval rendelkező, 16 éven aluli olvasók száma 2146 fő volt, ebből 14 éven aluli 1812 fő. A
berendezést
megfelelő
a
speciális
gyermekek
méreteihez
bútorok alkotják.
igazodó
A legkisebbek
és
igényeiknek
a képesládákban
keresgélhetnek, a nagyobbak a - feliratokkal ellátott - polcokon elhelyezett könyvek
közül
válogathatnak.
A
speciális
folyóirat-tároló
polcon
22 folyóiratot kínálunk a gyermekeknek. A részlegen öt számítógép nyújt internetezési lehetőséget számukra, illetve két gépen megoldott a könyvtári dokumentumok közötti keresés, a Corvina integrált könyvtári rendszer segítségével. Ezen általános ismertető után, de még a vizsgálatom megkezdése előtt, fontosnak tartom a könyvtári állomány összetételének és a szolgáltatások sokféleségének ismertetését. Az alábbiakban ezt részletezem.
... az állomány A gyermekkönyvtár gyermekek
állománya napjainkban közel
két különálló helyiségben,
olvasóteremben
válogathatnak
80.000 kötet. A
a könyvkiválasztó
a dokumentumokból. A
térben és az könyvkiválasztó
térben az olvasók érdeklődési körét megfigyelve, témakörök szerint lettek csoportosítva a könyvek. Az olvasóteremben gazdag kézikönyvtári anyag és folyóirat-állomány segít a tanulásban, a hasznos időtöltésben. A gyermekkönyvtár állományfeltárása módszereiben és eszközeiben is eltér
az
általános
olvasócsoport,
a
könyvtári
gyermekek
gyakorlattól, számára
hiszen
teszi
egy
különleges
hozzáférhetővé,
illetve
áttekinthetővé a dokumentumokat. Ez
mindenképp
speciális
követelményeket
támaszt
a
könyvtári
munkával szemben. Speciálisat, hiszen a gyermekek különböző életkorúak, és fejlődésük
során, illetve változó életkori sajátosságaik következtében,
igen eltérőek olvasmányigényeik is.
13
Mindezek
figyelembevételével
alakult
az
állomány
elhelyezése:
ahogyan a fejlődési szakaszok követik egymást, olyan sorrendben kerültek elhelyezésre egymás mellé az egyes csoportok. így tulajdonképp maga a polc ajánlja az életkorhoz igazodó, magasabb szintű irodalmat. Ezért a következő műfaji-tartalmi
csoportok lettek kialakítva, melyek amellett,
hogy rejtett életkori bontási is jelentenek, az olvasóvá válás legjellemzőbb állomásai.
3 éves kor alatt Képeskönyvek [Ké] 8 Már ebben a korban nagyon fontos, hogy a gyermek megfelelő könyvet vegyen a kezébe, hiszen ez a korszak tulajdonképpen a felismerés, az azonosítás korszaka, a személyek, tárgyak, fogalmak megnevezése, a beszédtanulás és a szókincsgyarapodás első állomása. Éppen ezért az olvasni még nem tudó gyermekek számára olyan tároló, képesláda
lett
kialakítva,
melyben
keresgélhetnek. Azok a képeskönyvek nagyobbrészt
illusztrációt
a
kisgyermekek
kedvükre
vannak itt elhelyezve,
tartalmaznak,
szöveg
nélkül
melyek
vagy
kevés
szöveggel, hiszen ebben az életkorban fontos szerepe van a képeknek. A képnézegetéshez megfelelő méretű asztal, székek és puffok biztosítottak, mind a kisgyermekek, mind a szülők, nagyszülők, testvérek számára. Gyermekversek [Gyv] A gyermekek mozgékonyságának irodalmi átélését segítik a mondókák, kiszámolok, állathangutánzók, melyeknél még mindig nagyon fontosak az illusztrációk,
hiszen
az
alkotások,
művek
tartalmát jelenítik
meg
vizuálisan.
8
Lehetséges jelölés a dokmentumokon, mely szorosan kapcsolódik a raktári jelzethez, s mely a dokumentum témakörére utal
14
3-6
éves korig
Mesék [M] Az olvasni még általában nem tudó gyermekek állománycsoportja, azon gyermekeké, akiknél egyre inkább megjelenik a mesék iránti igény. Főleg a saját kis életükből merített, ismerős cselekményeket feldolgozó történeteket szeretik hallani, s egyre inkább kialakul bennük
egyfajta
mesehallgatói magatartás. A mesehallgatói magatartás „kettős tudat"-ot alakít ki a gyermekekben, hiszen egyrészt beleélik magukat a mesékbe, de nem tévesztik össze a mesék világát a valósággal.
6-10
éves korig
Meseregények [Mr], Állattörténetek [Á], Kalandos történetek [K] A
kisiskolások
egyrészt
iskolai
tanulmányaikhoz,
másrészt
szabadidejük eltöltésére keresnek irodalmat a könyvtárban. Egyre erősebbé válik igényük a valóság megismerésére. Ahogyan az olvasáskutató Nagy Attila is fogalmaz: „A meséi kettős tudat (csoda és valóság) helyett ebben a fejlődési
szakaszban már egy
érettebb, inkább a regényolvasásra jellemző kettős tudat, a lehetséges és a valóságos kettőssége jelenik meg. " Nagyon kedveltek a fent említett, a mesékből az ifjúsági irodalomhoz átvezető műfajok, azaz a meseregények. Főleg a fiúk élik bele szívesen magukat az erős, bátor harcosok helyébe, ezért olvassák
a rendkívüli
helyzeteket leíró, bátor, erős hősöket megörökítő kalandregényeket. És meg kell említsem e fiatal korosztály állatszeretetét, mely ebben az életkorban különösképp jelen van, ezért az állattörténeteket leíró regények szintén nagyon népszerűek.
Balogh Ferencné: A gyermekkönyvtári munka alapjai. Bp.: Könyvtári Intézet, 2004. p. 9.
15
Tudós könyvek [Tu] Az iskolás gyermekek egyre inkább érdeklődni kezdenek a tényközlő, egyszerű ismeretterjesztő művek iránt. A mesék háttérbe szorulnak, és ha olvasnak is szépirodalmat, akkor jórészt a hozzájuk hasonló korú gyermekekről szóló regények érdeklik őket. Egyre többet akarnak megtudni a világból, érdeklődési
körük
szélesedik. Ezért szükséges ezen állományrész kiemelése. Még mindig lényeges az illusztráció, hogy a gyermek könnyebben el tudja képzelni mindazokat a dolgokat, melyeket addig nem ismert, melyekkel nem találkozhat minden nap.
11-14
éves korig
Fiúkról, lányokról szóló történetek [FI], Fantasztikus könyvek [F] Regék, mondák [R], Szépirodalmi válogatás serdülőknek [S] Történelmi regények [Tö] Ebben a korban már többé-kevésbé kialakul a gyermekek olvasáshoz való viszonya. Erősen széthúzódik a mezőny, jelentős réteg egyáltalán nem olvas, mások már szinte „mindenevők". Érdeklődésük szerteágazó, még mindig vonzódnak a bátor, tántoríthatatlan hősök iránt, akik rendkívüli életet élnek, és olyan helyzetekbe kerülnek, amilyeneket a kamaszok is elképzelnek maguknak. 13-14 évesen kezd elkülönülni a fiúk és lányok érdeklődési köre. A lányok a romantikus regényeket kezdik olvasni, a fiúk a „férfiasabb" műveket keresik. Növekszik szakirányú érdeklődésük, egyre mélyebb ismeretekre tesznek szert. Egy-egy szakterületnek - hobbiból szinte tudósaivá válnak. Szakirodalom A fiatal olvasók megtalálják a nekik megfelelő szakirodalmat is a gyermekkönyvtárban.. A kicsik a már korábban említett tudós könyvek között válogathatnak, a felső tagozatos diákok a szakrendben elhelyezett ismeretterjesztő művekből választhatnak.
16
I
...a foglalkozások A gyermekek kikapcsolódási, szórakozási lehetősége igen széles ezért fontos, hogy a gyermekkönyvtár tartalmában és módszereiben is ehhez igazítsa
mindennapi munkáját. Ismeretterjesztő és nevelő
gondosan
megtervezett
és
fokozatosan
felépített
tevékenysége
feladatrendszer
megvalósítását követeli meg. Nélkülözhetetlenek az egyéni és csoportos foglalkozások. Mindezeket szem előtt tartva, a város és a megye óvodai és általános
iskolai
csoportjai
számára
a gyermekkönyvtár
a következő
foglalkozásokat szervezi:
y
Könyvtárhasználati foglalkozások A
gyermekek
megismerkedhetnek
a
könyvtár
dokumentumaival,
szolgáltatásaival és elsajátíthatják az információkeresés technikáit.
y
Mese- és ismeretterjesztő foglalkozások Síkbáb, azaz „meseposztó" technikával10 feldolgozott
foglalkozások,
ahol a cél, hogy a könyvtári környezet, az írott dokumentum bőséges kínálati
lehetősége
mellett vizuálisan
is
élményszerűbbek
legyenek
a
foglalkozások és mindeközben a gyermekek aktív résztvevőivé válhassanak a programoknak.
>
Ünnepekhez kapcsolódó foglalkozások Az
év jeles
napjaihoz kapcsolódóan az ünnepeket, népszokásokat
feldolgozó, ajándékkészítéssel egybekötött vidám órákra is szeretettel várja a gyermekkönyvtár
az érdeklődő olvasókat, illetve óvodai és általános
iskolai csoportokat.
y
Irodalmi foglalkozások Az olvasás, az irodalom megszerettetése érdekében, a meseirodalom
nagyjairól szóló játékos foglalkozások, melyek az általános iskola osztályai számára készülnek. !ü
A mese- és ismeretterjesztő előadások szereplői filcanyagból készülnek.
17
...a szolgáltatások Természetesen a szolgáltatások sokfélesége is nélkülözhetetlen minden jól működő gyermekkönyvtárban, illetve gyermekrészlegen. Az alábbiakban ismertetem gyermekkönyvtárunk szolgáltatásait: >
Tájékoztatás A
könyvtárhasználó
gyermekek
és
felnőttek
bármilyen
jellegű
kérdéssel, kéréssel bátran fordulhatnak a gyermekkönyvtárosok felé, akik szívesen segítenek. )•
Helyben használat
A gyermekrészlegben lehetőség van az olvasóteremben elhelyezett kézkönyvek,
segédkönyvek,
illetve
a folyóiratok
olvasására,
mely a
könyvtár ingyenes szolgáltatásai közé tartozik. y
Előjegyzés Amennyiben kölcsönzés, köttetés vagy egyéb ok miatt az adott
pillanatban nem áll az olvasók rendelkezésére egy adott dokumentum, kérhető annak előjegyzése. y
Fénymásolás
í
A részlegen - térítési díj ellenében - fénymásolási lehetőség is biztosított, amennyiben bármelyik könyvtári dokumentumból szeretne az olvasó másolatot készíteni. y
Számítógép-használat A gyermekkönyvtárban a 16 éven aluli olvasók ingyenesen igénybe
vehetik internetes számítógépeinket, ahonnan szükség esetén - térítési díj ellenében - fekete-fehér nyomtatásra is lehetőségük van.
18
4.
A VIZSGALAT
4.1. A vizsgált korosztály megismerése „Azok a könyvek, melyek a könyvtárak polcain szunnyadnak, még nem készek, vázlatosak, magukban semmi értelmük. Ahhoz, hogy értelmet kapjanak, te kellesz, olvasó. " (Kosztolányi
Dezső)
Minden nevelési módszer akkor hatékony, ha nemcsak a célt ismerjük igazán,
hanem
azokról
is sokat
tudunk, akiket
nevelni
kívánunk.
Gyermekkönyvtári munkám során tapasztalom, nem elegendő, ha csak megismertetem a gyermeket a könyvtár szolgáltatásaival és használatának módjával, minél többet meg kell tudnom az „új" olvasóról is. Figyelnem kell minden belépő gyermekre, akik különböző típusúak, s ebből adódóan igen különbözőképpen viselkednek: van, aki gyorsan választ magának új olvasnivalót és már megy is; van, aki gyakorlatlan könyvtárhasználó még, ezért bizonytalanul lép be és bizonytalanul keresgél; van, aki valamiért hátrányos helyzetű. Igyekszem minél többet megtudni a gyermekről, hogy minél inkább segíthessem. Beszélgetek vele, hogy megtudjam, szeret-e olvasni, mi az érdeklődési köre, mi motiválta, hogy a könyvtárba jöjjön. Ezáltal benyomást szerezhetek személyiségéről, olvasáshoz való viszonyáról. A gyermekolvasói
beszédkészségéről, az viselkedéseket
foglalja
össze alábbi táblázatom: Gyermekolvasó típusok a könyvtárban Gyermek
Legfőbb tulajdonságai
Félénk
Visszahúzódó, nem kér segítséget, vagy csak nehezen fogadja azt el
Önálló Érdeklődő Kapcsolatot nem igénylő
Hamar,
jól
tájékozódik,
magának
keresi
meg
a
szükséges
dokumentumokat, ha mégis segítségre szorul, bátran mer kérdezni Szívesen beszélget a könyvtárossal, elfogadja a könyvtáros ajánlatait Aki szórakozni, kikapcsolódni jön a könyvtárba (gyakran „bandákba verődve" jönnek ezek a gyermekek, beszélgetnek, vagy különböző játékokat játszanak) és nem igényel szorosabb kapcsolatot
19
4.2. A vizsgálat stratégiája Az
előzmények
áttekintése
után
most
essék
szó
a
konkrét
vizsgálatomról. A korábban már említett kérdésekre keresve a választ, 2008 februárjában
egy kérdőíves
vizsgálat keretében kérdeztem meg
52 felső tagozatos, általános iskolai tanulót, akik közül mindenki válaszát feldolgozásra alkalmasnak találtam. Az
általam
rendszeresen
összeállított
látogató,
gyermekolvasókat
kértem
kérdőív
illetve
kitöltésére
véletlenszerűen
fel, akik
készségesen
e korosztály
olvasási
a
könyvtárunkba
betérő és
11-14 éves
lelkiismeretesen
segítettek nekem. Célom: szokásait,
áttekinteni érintve
a televíziózási,
és
számítógépezési
könyvtárhasználati és internetezés!
szokásaikat is, mint befolyásoló tényezőket. Kérdőívemben négy fő szempont szerint csoportosítottam a kérdéseket: Olvasási
szokások, televíziózási
szokások, számítógép és internetezési
szokások, illetve könyvtárhasználati szokások. Olvasási szokásaira vonatkozóan tettem fel első kérdéseimet: Hogyan töltik szabadidejüket? Mik a legfőbb vágyaik? Mennyire szeretnek olvasni? Melyek a kedvenc könyveik, újságjaik? Ezt követően televíziózási
szokásaikról
érdeklődtem: Szeretnek-e
tévézni? Milyen műsorokat néznek? A
továbbiakban
feltérképeztem
számítógépezési
és internetezési
szokásaikat: Mennyi időt töltenek el a számítógép előtt? Szeretnek-e számítógépezni? Végül kérdőívem utolsó kérdései a könyvtárhasználatra terjedtek ki: Mit jelent számukra a könyvtár? Hogyan vélekednek a könyvtárosokról? Milyen rendszeresen járnak könyvtárba? Mit csinálnak szívesen nálunk?
20
Mint ismeretes e témákban Nagy Attila olvasáskutató végzett számos vizsgálatot. Az ő munkáit olvasva, koncepcióit követve készítettem el felmérésemet. A kérdőívem összeállításához, majd az eredmények kiértékeléséhez nagy segítséget nyújtott „Háttal a jövőnek?"11 gyermekkönyvtárban
dolgozó
kolléganőm
című könyve, illetve a
Munkácsiné
Szabó
Katalin
2004-ben, a gyermekek internetezési szokásairól elkészített felmérése. 12 Hogy
még érdekesebbé
és teljesebbé
tegyem
vizsgálatom,
ahol
lehetőségem volt, összehasonlító táblázatokat készítettem Nagy Attila korábbi
felmérési
irodalmakat
vettem
adatainak kezembe:
felhasználásával. „Keresik
életük
Ehhez
a
következő
értelmét"™ 11911-1%
fordulóján végzett országos reprezentatív kérdőíves vizsgálat 950 gyermek részvételével/, illetve „Tiffany vagy Baradlay Jenő"H
/1997-ben 956 fő
bevonásával elvégzett felmérés/.
4.3. Hipotézisek
...az olvasásról • Jelentős réteg egyáltalán nem olvas (főleg szépirodalmat nem) vagy csak keveset, szinte csak a kötelező olvasmányokat. • Az iskolában, de a könyvtárban és minden bizonnyal otthon is az olvasó ifjoncok amint nehézségekbe ütköznek, kedvüket vesztik, már nem szerez számukra örömet az olvasás, a kutatómunka.
11 Nagy Attila: Háttal a jövőnek? Középiskolások olvasás- és művelődésszociológiai vizsgálata. Bp.: Gondolat, 2003. 217 p. 12 Munkácsiné Szabó Katalin: Olvasás és/vagy Internet. A 14-16 éves Internet-használók olvasási és könyvtárhasználati szokásainak felmérése a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Verseghy Ferenc Könyvtár, a Csemegi Károly Könyvtár és Információs Központ, a Hild Viktor Városi Könyvtár és a Somogyi Könyvtár gyermekkönyvtáraiban. Szakdolgozat. Szombathely : Berzsenyi Dániel Főiskola, 2004. 70 p. 13 Nagy Attila: Keresik életük értelmét? Olvasás, könyvtár, szocializáció. Bp.: OSZK KMK, 1991. 142 p. 14 Nagy Attila: Tiffany vagy Baradlay Jenő. A 10-14 éves korosztály olvasási kultúrájának változási tendenciái. In: Könyv, könyvtár, könyvtáros. 8. évf. 1999. 5. sz. p. 22-34.
21
Nehezen fejezik
ki magukat szóban, nehezen olvasnak. Mindezek
miatt - és így
olvasmányélményeik nélkül - képzeletviláguk
és
érzelemviláguk sem fejlődik kellőképp.
A tanulás mellett egyre kevesebb idejük marad a „szabadságra", e kevés
szabadidejüket
pedig
szívesebben
fordítják
televíziózásra,
számítógépezésre, internetezésre.
...a televíziózásról •
A családok többsége, s benne a gyermek is inkább a televíziózást választja délutáni, esti kikapcsolódásnak.
•
Szinte válogatás nélkül néznek - sokszor tartalmatlan - nem is nekik, hozzájuk szóló műsorokat.
•
Igen
elterjedt
a
kötelező
olvasmányok
videón,
DVD-n
való
megtekintése, ami természetesen az olvasási idő csökkenésével jár.
•
Sok fiatal ma már nem regényhősök, hanem a filmek, sorozatok nem egyszer
agresszív -
sztárjaira
vagy épp egy-egy „modern"
együttes tagjaira tekint példaképként.
...a számítógép és Internet-használatról Egyre nagyobb teret kap a gyermekek szabadidős tevékenységében a számítógép és vele együtt az Internet.
22
•
Sokaknak
ma
internetezni,
már
otthon
azonban még
is
lehetősége
mindig
vannak
nyílik
számítógépezni,
olyan
családok,
akik
anyagi helyzetük miatt nem engedhetik meg maguknak ezt.
Éppen ezért napjainkban a könyvtárba
látogató gyermekek
közül
egyre többen igénybe veszik az ingyenes internetezési lehetőséget.
•
Vannak olyan gyermekek is, akik csak(!) internetezés miatt keresik fel a könyvtárat.
•
A
fiatalok
leginkább
beszélgetnek,
leveleznek
és
játszanak
az
Internet segítségével. Más honlapokat ritkán látogatnak.
...a könyvtárhasználatról •
A könyvtár elsősorban ingyenesen használható internetező hely, ahol lehet könyvet kölcsönözni, olvasgatni.
•
A gyerekek
kevésbé motiváltak a könyvtárhasználatra. Mégis, ha
eljönnek
hozzánk,
kikapcsolódás
számukra
egy-egy
könyvtárlátogatás. Interneteznek, vagy közös játékokat játszanak, de csak kevesen olvasgatnak.
•
Inkább a kortárs ajánl könyveket számukra, néha a könyvtáros.
•
Mindegyik
könyvtári
szolgáltatás
ismeretét
feltételezem,
de
bizonyára kiemelkedő lesz a kölcsönzés és számítógép-használat.
•
Bár ismerik
a könyvtári
lehetőséggel.
Elsődlegesen
szolgáltatásokat,
mégsem
élnek minden
a számítógépezés, illetve a kölcsönzés
miatt keresik fel könyvtárunkat.
23
4.4. A vizsgálat leírása Az alábbiakban az elkészített vizsgálati felmérési
eredményeket,
tendenciákat,
anyagomból szeretném a összefüggéseket
feltárni.
Részletesen kitérek kérdőívem minden kérdésére, és a kapott válaszokat elemzem.
Azért,
hogy
értelmezhetőbb
legyen,
eredményeket.
A
a
dolgozatom
diagramokkal,
részletes
adatok
áttekinthetőbb,
grafikonokkal
nemenkénti
és
könnyebben
szemléltetem
az
korosztályonkénti
kimutatását a melléklet táblázatai mutatják.
4.4.1. A vizsgált csoport adatai 11-4. kérdési A vizsgált csoport személyes adatainak feltárására szolgált az első négy kérdésem. A válaszadókat nem, életkor, családi életmód és a szülők iskolai végzettsége, valamint szakképesítése alapján csoportosítottam és hasonlítottam össze. Nem és életkor szerinti megoszlás /1-2. kérdés/ Kérdőívemet 52 fő (17 fiú, 35 lány) töltötte ki. A vizsgált korosztály nemenkénti megoszlását az 1. diagram ábrázolja.
1. diagram A vizsgált korcsoport nem és életkor szerinti megoszlása (fö)
fiú • lány
11 éves
12 éves
13 éves
14 éves
24
A
grafikonon
látható, hogy
milyen
kevés
fiúgyermek
felmérésemben. Ennek egyetlen oka, hogy a vizsgálatom
vett
részt
ideje alatt is
érezhető az a sajnálatos tény, hogy sokkal kevesebb a könyvtárlátogató fiú. A
fiatalok
korai
éréséről
tanúskodnak az
első
kérdésemre adott
válaszok, hiszen sok lány a „nő" szót használta neme meghatározására. A fiúk esetében még nem volt érezhető ez a gondolati érési folyamat, hiszen 2 „férfi" kivételével mindenki „fiú"-ként töltötte ki a kérdőívet. Az 1. diagram a vizsgált korosztály életkor szerinti megoszlását is mutatja. Jól látszik, hogy felmérésem idején leginkább a 14 évesek, főként lányok látogatták a könyvtárunkat. /Részletes adatok a mellékletben
-
1. táblázat/
Családi élet /3. kérdés/ Fontosnak tartottam a családi életre vonatkozó kérdésem
feltevését,
hiszen egy gyermek számára környezete, s benne elsődlegesen a család, mintaként
szolgál
életében.
A
szülői
példamutatás
ösztönző
hatása
nélkülözhetetlen. „Ha most kihagyod az együttlét meghitt perceit, évek múltán talán már a meghitt beszélgetéseket
sem igénylik. Ha most nem
sétálsz velük kézen fogva, akkor pár év múlva végleg elengedik a kezed, és a
kapaszkodó
nélkül
elsodródhatnak.
megismételhetetlenek a gyermekkor
Visszahozhatatlanok
és
napjai, hetei, hónapjai. Téglák ezek,
amelyből és amelyre a felnőtt élet felépül. Ha sok tégla hiányzik, labilis lesz az építmény. " 1 5 Sajnos napjainkban nagyon sok gyermek nő fel „csonka családban". A gyermekét
egyedül
nevelő
szülőnek
természetesen
sokkal
kevesebb
szabadideje marad magára, s családjára is. Az
általam
vizsgált
csoportban
34
gyermek
teljes
családban
él,
18 gyermek szülei váltak el vagy élnek külön.
15
Bartos Éva: Éltető irodalom. In: Segített a könyv, a mese. Vallomások életről, irodalomról, olvasásról. (Szerk. Bartos Éva) Budapest: Magyar Olvasástársaság, 1999. p. 14-15.
25
Szülők iskolai végzettsége és szakképesítése /4. kérdés/ A gyermekek olvasási kedvét, érdeklődési körét, szokásait döntően meghatározzák
a szülői
házban
látottak.
A szülök
iskolázottsága,
foglalkozása döntően befolyásolja a kötelező iskolai elfoglaltságokon túli tanulást. Épp ezért lényegesnek tartottam megvizsgálni a szülők iskolai végzettségét, szakképesítését. A 2. és 3. diagram szemlélteti mindezeket. 2. diagram
3. diagram
Az anyák iskolai végzettsége
Az apák iskolai végzettsége
W^k.
13%
"felsőfokú
29
o/o
^
érettségi
^
^ ^ B ^ ^ ^ ^ 1
44%
•felsőfokú
érettségi
szakmunkás 36%
^
- 8 általános
M
33%
- ^
szakmunkás
Az ábrákon jól látható, hogy a magasabb iskolai végzettségű szülők gyermekei keresik fel nagyobbrészt könyvtárunkat, valószínűsíthetően ők lesznek azok is, akik többet olvasnak. /Részletes adatok a mellékletben 2. táblázat/ A szülök szakképesítésére vonatkozóan kapott válaszokat átolvasva látható, hogy 28-an tudták édesanyjuk, 31-en édesapjuk szakképesítését megnevezni. Vagyis vizsgált csoportom szinte fele nem tudott választ adni kérdésemre. /Részletes adatok a mellékletben - 3. táblázat/
4.4.2. A vizsgált csoport szabadidős tevékenysége 15. kérdési Naponta látom, érzékelem, hogy a gyermekek mennyire leterheltek. Sok a kötelező óraszámuk, késő délutánig iskolában vannak, így kevés szabadidejük
marad. Ráadásul
a média, a számítógép,
az Internet
térhódítása mind azt eredményezik, hogy a szabadidejük eltöltésére új lehetőségek adódnak. Ennek hatására a gyermekek nem az olvasást, hanem inkább a televíziózást, az internetezést választják időtöltésül.
26
Kíváncsi voltam, mennyire igaz a fenti feltevésem az általam vizsgált csoportnál.
Különböző
szabadidős
tevékenységeket
soroltam
fel, ezek
népszerűségét mértem fel úgy, hogy azokat 1 -5-ig leosztályoztattam. Az osztályzatok összesítése nyomán számított átlagokat az /. táblázat
mutatja.
A kapott válaszokat lehetőségem volt Nagy Attila korábbi
felmérési
adataival összevetnem, így táblázatom magába foglalja az 1977-ben, illetve 1997-ben elvégzett felmérési eredményeket is. így jól nyomon követhető, hogy
a szabadidős
tevékenységek
összetételének
rangsora
mennyire
változott meg napjainkra. 1. táblázat A gyermekek szabadidős tevékeny sége (átlag)
Szabadidős tevékenység
1977
Ábrándozás, gondolkodás Barkácsolás Beszélgetés felnőttekkel Együttlét barátokkal Gyűjtés (kártya, matrica stb.) Házimunka, segítés ház körül Ismeretterjesztő irod. olvasás Játék a szabadban Kirándulás Könyvtárba járás Moziba járás Múzeumlátogatás Zenélés, festegetés Otthoni játék Rádiózás Sportolás
3,66 3,59 3,67 3,28 4,03 3,73
Számítógép-használat
3,96 4,01 3,86
1997
3,26 3,07 3,40
4,14 3,75 3,76 4,15 4,20
3,90 3,14 3,27 3,57 3,69
-
mm
Szépirodalom olvasása Színházlátogatás Társasjáték
4,37 3,51 3,85 3,23 4,14
Televíziózás
MIH^Hl
Újságolvasás Videó vagy DVD nézés Zenehallgatás
3,81 3,60 4,56 3,92
2008 fiú 3,00 3,12 2,71 4,18 4 2,82 2,94 2,71 3,76 4,00 3,65 2,94 2,76 3,41 4,06 3,12 4,00 4,47 2 3,29
2,88 3,18 3,71 3,12 4,29 3 4,71*
lány 3,57 2,60 3,43 4,40 4 3,14 2,97 3,14 4,31
Összesen 3,38 2,75 3,19 .4,3 3 3 3,04 2,96 3,00 4,25
4,46* 3,94 3,29 4,03 3,74 3,54 4,03 4,17 4,00 3,77 4,00 3,94 3,77 4,20
4,19 3,62 3,12 3,83 3,85 3,40 4,02
•i 3,77
3,48 3,73 3,87 3,56 4,23
4.7411 27
Az
áttekinthetőség,
és
a
gyorsabb
értelmezhetőség
kedvéért
kimutatásomban kiemeltem a vizsgált korcsoportok első négy legkedveltebb időtöltését. Az összesített adatokat nézve látható, hogy a fiatalok szabadidejükben leginkább zenét hallgatnak, kirándulnak, idejüket szívesen töltik együtt a barátokkal, illetve számítógépeznek.
A fiúknál magas szavazatot kapott
még a videó vagy DVD nézés, a lányoknál a könyvtárba járás. A játék a szabadban, a sportolás szintén kedvelt időtöltés, a televíziózás azonban az általam gondoknál kevesebb voksot kapott. Tovább
elemezve
táblázatomat mindenképp beigazolódni
látszik
korábban említett hipotézisem, mely szerint a gyermekek nem, vagy egyre kevesebbet olvasnak. Az ismeretterjesztő irodalom olvasása szinte az utolsó a rangsorban, a szépirodalom olvasásánál már mutatkozik némi növekvő tendencia, de inkább csak a lányok esetében. Ha a kapott eredményeket összehasonlítom az 1977-es, illetve az 1997es felmérések eredményeivel, a következő változások figyelhetők meg: 1977-ben a legkedveltebb időtöltés a televíziózás volt, 1997-ben ez a harmadik
helyre
legkedveltebb
csúszott,
napjainkban
szabadidős tevékenység
pedig
nincs
az
első
négy
között. Ez mindenképp pozitív
eredményként fogható fel, bár talán annak is betudható, hogy a tavasz közeledtével készítettem a felmérést, amikor is a jó időben a gyerekek szívesebben tartózkodnak a szabadban. S persze mindez az olvasás rovására megy. Mindhárom felmérés arról tanúskodik, hogy ez a korosztály mennyire szereti egymással eltölteni idejét, szeretnek játszani, sportolni, kirándulni. Mindezek mellett a számítógép-használat 1997-ben és 2008-ban is a negyedik legkedveltebb szabadidős elfoglaltsága a gyermekeknek.
28
4.4.3. A vizsgált csoport motivációs bázisa 16. kérdési Vizsgálatom
középpontjában
szokások feltérképezése
az
olvasási
és
könyvtárhasználati
áll, de szeretném ezeket, a maguk természetes
összefüggéseivel együtt megragadni. így alapvető fontosságúnak tartottam a kívánságok felsoroltatását. A válaszokat a //. táblázat tartalmazza. //. táblázat A kívánságok (a válaszok gyakorisága szerint)
Kívánságok Anyagi javak Autó Állat Barátság Béke, szeretet, egyenlőség Boldogság Család Egészség Egyéni siker Erőszakmentes, jobb világ Internet Játék Könyv Környezetszennyezés, Lakás, ház, bútor Lemezjátszó, lemez, magnó Még több kívánság Olvasás Örök élet Pályamegvalósulás, munka Szabadság Számítógép, MP3 lejátszó, Szerelem Tanulás, tudás, továbbtanulás Utazás Nem kívánt semmit Összes válasz Összes válaszoló
2008
1977 Fiú 15 H |
Lány 50 89
62
72
37 50 60
90 92 4 7S
Fiú V 2 2 1 1 2 1 1
Lány
5 1 10 1 5
Összesen 1 2 7 2
• 5
4 2 2 1
9 5 3 2 2
2 4 3
2 4 4
4 5
6 9
5 2
8 3
2 11
67 2
27 67
67 38 850 469
71 66
76 70 1221 481
• 3
3 34 14
87 35
3 121 49
29
Minden gyermek három kívánságát írhatta le, így összesen 52x3=156 kívánságot vártam. Ismét
lehetőségem
adódott,
hogy
a
kapott
válaszaimat
összehasonlítsam az 1977-es kívánságmegoszlással. A táblázat csak azokat az adatokat tartalmazza, melyeket össze tudtam vetni a korábbi felmérési eredményekkel. E kimutatásomban a vizsgált korcsoportok első három legkedveltebb időtöltését emeltem ki. Azt elárulnak
gondolom, rólunk.
vágyaink, Mi
álmaink,
foglalkoztat
kívánságaink
sok
bennünket,
mi
mindent motivál
mindennapjainkban? Sajnálattal és meglepődve vettem tudomásul, hogy mind a négy korosztálynál volt olyan lány és fiú is, aki egyáltalán nem kívánt semmit, vagy csak egy kívánságát írta le. így összesen 121 választ kaptam.
Vajon
ez
fantáziátlanságuknak
köszönhető?
Vagy
épp
ellenkezőleg, boldog, teljes életet élnek? Értékelve a begyűjtött
felelteket
„színész legyek nagykoromban", egy
kutyám",
„találkozzak
látható, voltak reális
kívánságok:
„szerepeljek egy színdarabban"
a kedvenc énekesemmel"
„legyen
vagy a tanulással
kapcsolatosan: „jó bizonyítványt kívánok", „jól tanuljak", „kitűnő legyek". Többen egészséget,
boldogságot
kívántak családjuknak
vagy épp
saját
maguknak. És persze sok gyermek kézzel fogható, anyagi és tárgyi javakra áhítozik. Legfőbb („kastély",
vágyuk a pénz („sok",
„palota"),
„rengeteg", „millió"),
a ház
a külföldi élet. Talán azért, mert mindezek nem
érhetők el számukra, illetve családjuk számára, vagy, mert nehéz anyagi körülmények között élnek. Sokan szeretnének számítógépet, laptopot, MP3 lejátszót, új (!) telefont. Számomra ez utóbbiak megdöbbentő kívánságok, hiszen mind olyan dolgok, melyeket semmiképp nem tartok a gyermekkor fontos „kellékei"-nek. Még akkor sem, ha jól tudom mai világunkban sokak számára - főleg
a fiatalok
számára - ezen dolgok birtoklása
teljesen
természetes és már-már nélkülözhetetlen. Mindezek mellett voltak meglepően komoly, „felnőttes" kívánságok is, már a 11 éves korosztálynál is: „többet tudni Magyarország történetéből", „mindenki legyen egyenrangú polgár".
30
A
12-13
legyenek
„békesség, szeretet
éveseknél:
beteg,
szegény
vagy
legyen a világon",
elhanyagolt
társadalomban éljünk, igazságos vezetőkkel",
„ne
emberek",
„igazságos
„ne legyenek
igazságtalan
hazug emberek", „oldódjon meg a környezetszennyezés problémája",
„az
emberek legyenek barátságosabbak, ne legyenek rossz emberek". A 14 éveseknél: „ne legyenek háborúk", „ne legyen sehol
erőszak".
Szomorúnak tartom, hogy sok erőszakellenes kívánság van, mert ez azt jelzi, hogy már e korosztályt is erősen sokkolja egyre agresszívebbnek mutatkozó világunk. A nagyobbaknál természetesen megfigyelhető a barátság, a szerelem előtérbe
kerülése,
hiszen
sokan
kívántak
„hűséges,
szerető
társat",
„szerelmet". És végül az ember (már gyermekkori!) telhetetlenségét mutatja, hogy még
több
kívánságot
szeretnének:
„kívánhassak
még
hármat",
„kívánhassak még százat", „kívánhassak Örökké", „egy tündért szeretnék, aki
teljesíti
minden kívánságom",
„annyit kívánhassak, amennyit csak
szeretnék". Kielégíthetetlen
vágyaikat
„tudjak mindenről mindent",
tükrözik még
a
„halhatatlan
legyek",
„meg tudjam állítani az időt, ha akarom"
kívánságok is.
4.4.4. A vizsgált csoport olvasási szokásai 17-15. kérdési „Az olvasás megszerettetése, a könyvek iránti érdeklődés felkeltése, a kulturális
javak
hozzáférhetősége,
demokratizálása,
tehát
nyilvánvalóan számos intézmény feladata a könyvesbolttól
a
közvetítés
az iskoláig, a
könyvtártól a családig. A gyerekek számára természetesen léteznek ugyan ezek az intézmények, de mindennapi tapasztalataikban egy-egy kedves, vagy komoly, érdekes, egyéniség
az,
megszemélyesíti.
vagy
aki
a
érdektelen, fenti
Számukra
bizalomgerjesztő
intézmények az
adott
egyikét,
vagy
riasztó
másikát
arc,
képviseli,
családi-baráti-ismeretségi
kör
31
szokásrendszere,
érdeklődése,
ízlése, vélekedés-
és
viselkedésrendszere
mintát- és példát adó ereje jelenti első sorban a közvetítést. "X Sajnálatos körülményként kell megállapítanom, hogy egyre rohanóbb, lélektelenebb világban élünk, így egyre kevesebb idő marad a családi beszélgetésekre, olvasásra. Pedig fontosnak tartom, hogy a család minél többet legyen együtt, beszélgessenek, hiszen ezek a meghitt beszélgetős esték alapozhatják meg a szülő és gyermek egész életre szóló kapcsolatát, a gyermek érzelmi világát.
Meseélmény II. kérdés/ A
családi
háttér,
a
családi
szokások
nagyban
hozzájárulnak
a
gyermekek személyiségének, szokásainak, s köztük olvasási szokásainak kialakulásához is. A
válaszokból
kiderül,
hogy
két
fiú
és
egy
lány
kivételével,
mindenkinek olvastak, meséltek gyermekkorában. Legtöbbször az anyákat említik meseolvasónak a fiatalok, de az apa, a nagymama, a testvér és az óvónő is
meséiéként él emlékeikben. A lányok többnyire emlékeztek
legkedveltebb - vagy talán leggyakrabban hallott - meséik címeire, viszont a megkérdezett tizenhét fiú közül csupán két gyermek tudta megmondani kedvenc
meséjének
címét. Klasszikus
népmesék, illetve Disney-mesék
címeit olvashattam leginkább, azonban volt aki - valószínű
félreértve
kérdésemet - mai ifjúsági regényt nevezett meg.
Az olvasás szeretete /8. kérdés/ „Gereben Ferenc vizsgálatai kimutatták, hogy 1985-höz
viszonyítva
2002-ben a semmit nem olvasók aránya 5,3%-ról 12,2%-ra, tehát több mint kétszeresére nőtt. A tizenöt egyáltalán
nem
olvasók
évesnél fiatalabb
aránya
35,6%ról
korosztályban 51,2%-ra
a könyvet
emelkedett,
rendszeres olvasók aránya pedig 19%-ról 11,6%-ra csökkent."11
a
A fenti
adatok tükrében nézzük meg, hogy az általam vizsgált csoport mennyire és miért szeret olvasni. 16
Nagy Attila: A felső tagozatosok olvasási szokásairól. In: Csík Endre - Dán Krisztina - Kádárné Fülöp Judit: Tanulmányok a 14 éven aluli gyermekek olvasásra neveléséről. Bp.: OPKM, 1985. p. 232-233. 17 Adamikné Jászó Anna: Az olvasás múltja és jelene. Az olvasás grammatikai, pragmatikai és retorikai megközelítésben. Budapest: Trezor Kiadó, 2006. p. 36.
32
Az összesített százalékos eredményeket nemenkénti megoszlásban a 4. és 5. diagram érzékelteti. /Részletes adatok a mellékletben - 4. táblázat/ 4. diagram
5. diagram
Az olvasás szeretete a fiúknál
Az olvasás szeretete a lányoknál
15%
Higen
6%
igen énem
47%
•nem néha
néha
38% 85% A
diagramokat
szemlélve
megállapíthatom,
hogy
a
két
nem
olvasásszeretete kortól függetlenül nagyon eltérő. A lányok 85%-a szeret olvasni, ami igen dicséretes arány, még akkor is, ha figyelembe veszem a kérdőíves
vizsgálatoknál
általában
mutatkozó önkéntelen szépítés,
jó
benyomást kelteni akarás valószínűségét is. A fiúknak kevesebb, mint a fele, csupán 47%-a szeret olvasni, 38%-uk egyáltalán nem. A miértekre többnyire a következő válaszok érkeztek: „lefoglal", „sok mindent megtudok
a világról",
„szórakoztat",
„érdekes, izgalmas".
A
könyvolvasás sokaknak jó időtöltés, kikapcsolódás. Volt, aki úgy gondolta, ha olvas, elrepülhet egy másik világba, vagy épp a történet megmozgatja fantáziáját. De egészen megdöbbentő feleleteket is íródtak: „Nem szeretek olvasni, mert eddig még nem találtam olyan könyvet, ami érdekelt
volna",
„unalmas", „fárasztó",
„jobban szeretem nézni a TV-t". Ezek az őszinte
mondatok
azokat
megerősítik
a közismert
tényeket, melyek
szerint a
gyakori televízió-nézés, a könyves családi környezet hiánya nem kelti fel, inkább
eloltja
az olvasási
vágyat.
De kaphattam a feleleteket
olyan
gyermekektől is, akik olvasási nehézséggel küszködnek, ezért nem öröm számukra az olvasás. Több gyermek nem válaszolt kérdésemre, nem tudta megmagyarázni miért szeret, vagy épp miért nem szeret olvasni.
33
Az olvasás időtartama 19. kérdés/ Az előbbi kérdésekre kapott válaszok
alapján - várakozásomnak
megfelelően - ennél a kérdésemnél bebizonyosodott, mennyire kevés időt fordítanak
olvasásra
a fiatalok.
A 6. és 7. diagram szemlélteti az
eredményeket. /Részletes adatok a mellékletben - 5. táblázat/ 6. diagram
7. diagram
Az olvasás időtartama a fiúknál
Az olvasás időtartama a lányoknál
24% 34%
34%
11/2 óránál kevesebb
29%
1/2 óra lóra
18%
1/2 óra a lóra
11 óránál több
24%
• 1/2 óránál kevesebb
• 1 óránál több
31%
Az adatok alátámasztják az előbbi kérdésemnél kapott válaszokat, mely szerint a két nem olvasás szeretete nagyon eltérő. A fiúk 34 %-a fél óránál kevesebbet olvas, ugyanakkor a lányok 34 %-a egy óránál többet. Kedvenc olvasási téma /10. kérdés/ „Az olvasói felszínes
érdeklődés
divattermékek,
és ízlés is átalakult:
valamint
célokat kielégítő olvasáskultúra."1*
kedveltté
váltak a
előtérbe került az üzleties,
praktikus
í
Érdekelt, hogy ez a korosztály mit és miről olvas szívesen, mi érdekli őket igazán. Ezért tettem fel a kedvenc olvasási
témára vonatkozó
kérdésemet. Témákat, műfajokat soroltam fel, melyeket leosztályoztattam aszerint, hogy mennyire kedvelik. A gyermekek osztályzatai nyomán számított átlagokat a ///. táblázat foglalja
össze. Az első három legkedveltebb
olvasási
témát,
műfajt
nemenként kiemeltem.
Adamikné Jászó Anna: Az olvasás múltja és jelene. Az olvasás grammatikai, pragmatikai és retorikai megközelítésben. Budapest: Trezor Kiadó, 2006. p. 36.
34
111. táblázat A gyermekek kedvenc olvasási témái (átlag)
2008 fiú lány3 3,24 3,83 7 3,00 2,14 2,34 2,29 2,53 2,54 ! 1,65 2,77 1 2,41 2,77 í 3,47 3,03 I 2,59 3,40 1 2,65 2,89 I 2,24 2,46 | 3,29 3,14 [ 3,71* 4,34* | 3,53* 3,09 3,18 2,51 1 2,88 3,57 3,63 ! 3,652 3,12 3,aS 3,35 3,57 2,94 2,20 2,06 1,80 2,65 3,43
Kedvenc olvasási témák Allatok Barkácsolás Csillagászat Életrajz Idegen-nyelvű könyvek Katasztrófa történetek Képregények Mesék Művészeti könyvek Néprajz Növények Regények Sport Számítástechnika Természeti jelenségek Történelem Újságok Úti kalandok Űrkutatás Vallás Versek A válaszokból regényeket újságolvasás
kiderül, hogy a lányok és fiúk is legszívesebben
olvasnak.
A lányoknál
kapta, valószínűsítem
a második legtöbb hogy
szavazatot az
azért, mert színesek,
rövid
cikkeket és mindennapi, friss, őket is érdeklő híreket tartalmaznak. A harmadik kedvenc az állatokról szóló könyvek. Sok szavazatot kapott még a történelmi téma, a természeti jelenségek és az úti kalandok. Ugyanakkor a fiúk számára a második legkedveltebb olvasási téma a történelem, majd harmadikként a sport következik. Kedveltek még a képregények és az úti kalandokról szóló olvasnivalók. Sajnálatos tényként kell megállapítanom, hogy az életkor növekedtével egyre több az l-es osztályzat, illetve sokan 0 pontot adtak egy-egy nem tetsző témának, noha 1-5-ig kértem az értékelést.
35
Újságolvasás gyakorisága /ll. kérdés/ A periodika-olvasással kapcsolatosan az újságolvasás gyakoriságára és a
kedvenc
folyóiratra
vonatkozó
kérdéseket
tettem
fel a vizsgált
csoportnak. A 10. kérdésemre megadott válaszok szerint a lányok szívesen olvasnak újságot, hisz második legkedveltebb olvasási témájuk ez. A fiúknál kicsit lemaradva, de még az első tíz legkedveltebb olvasási téma között szerepel. Mindezek tükrében kíváncsian vártam a feleleteket. A
8. és 9. diagram
nemenkénti bontásban
tükrözi
a kapott
eredményeket. /Részletes adatok a mellékletben - 6. táblázat/ 8. diagram
9. diagram
Az újságolvasás gyakorisága a fiúknál
Az újságolvasás gyakorisága a lányoknál
23
18% 35%
• nem olvas
^^r
3% 9%
naponta
• nem olvas
17%
naponta « hetente
hetente
35%
12%
Az újságolvasás
• havonta
• havonta • negyedévente
48%
gyakorisága felől tudakozódó kérdésemre érkezett
válaszok nem túl biztatóak. A lányok 48%-a hetente olvas valamilyen folyóiratot, 23%-uk csak havonta, és csupán 17%-uk vesz kezébe naponta újságot. A fiúknál még rosszabb a megoszlás. Bár 35%-uk hetente olvas valamilyen
újságot,
ugyanennyien
egyáltalán
nem vesznek
kezükbe
semmilyen periodikát. A naponta olvasók száma is csak 12%. Kedvenc újság /12. kérdés/ Bár a szabadidős tevékenységek összesített rangsorában 15. kérdés/ az újságolvasás csak a 15. helyet foglalta el, a lányok második legkedveltebb olvasási témának tüntették fel. /10. kérdés/. Vajon melyek azok az időszaki kiadványok, melyeket szívesen forgatnak a fiatalok?
36
A fiúk válaszai alapján készítettem el a 10. diagramot. Az értékek nélküli oszlopdiagrammal csupán érzékeltetni szeretném a legnépszerűbb újságok listáját. /Részletes számadatok a mellékletben - 7. táblázat/ 10. diagram Legolvasottabb periodikák a fiúknál
Popcorn Képes Sport
I
Bravó
Auto2
Tappancs
Mindennapi tapasztalataim szerint a fiúk
kezébe kerülő
újságok
többnyire a képregények, illetve a számítógéppel, a sporttal kapcsolatosak. Ezért volt számomra meglepő, hogy egy bulvárlap, a Popcorn lett a kedvencük. Igaz ugyanennyien szeretik a Képes Sport című újságot olvasni. A lányok kedvenc újságja felől érdeklődve a 11. diagramon látható eredmények
születtek.
/Részletes
számadatokat
a mellékletben
- 7.
táblázat/ 11. diagram Legolvasottabb periodikák a lányoknál
Bravó
1OOxSzép Bravó Girl National Geographic Witch Nők Lapja
A lányok válaszai azt mutatják, hogy abszolút dominánsak a lányos, érzelmes bulvárlapok: Bravó, Popcorn, Ifjúsági Magazin, lOOxSzép, Bravó Girl.
37
Az
eredmények
újabb
visszaigazolásul
szolgálnak
kedvelt
időtöltésükre, a zenehallgatásra. Nemcsak hallgatni szeretik a zenét, hanem szívesen olvasnak is a sztárokról, a zenei életről. Elkeseredve
veszem
tudomásul, hogy még csak említés sincs a
Természetbúvárról, a Vadonról, a Süniről, Kincskeresőről vagy épp a Históriáról. Kedvenc könyv /13. kérdés/ Ennél
a kérdésemnél
kiemelkedő
az ifjú
olvasmányélményeire
leginkább
gyermekeink
ezekben
felfedezni,
tudni vágyó években?"
korosztály kérdeztem.
a
kedvelt „Mit
„mindenevő",
is
olvasmányaira, olvasnak
mindenre
tehát
kíváncsi,
Vajon hogyan változott az összkép a korábbi 1977-es, illetve 1997-es felmérésekhez
képest?
A IV. táblázatból
kiolvashatók
a
változások.
/Konkrét szerzők és mű címek a mellékletben - 8.a és 8.b táblázat/ A legkedveltebb olvasmánykategóriákat az oszlopsorokban kiemelve jelöltem. IV. táblázat Kedvenc olvasmányok (az említések
Kedvenc olvasmány
1977 Fiú Lány
százalékában)
1997 Fiú Lány
2008 Fiú Lány
Kalandos gyermek és ifj. irod. Klasszikus gyermekirodalom Ismeretközlő Lektűr, krimi Tudományos, fantasztikus Kortárs felnőtt irodalom Klasszikus felnőtt irodalom Mesék Új gyermekirodalom Versek Lányregény, gyengébb kortárs Meseregény Didaktikus mese Képregény Nincs válasz Sok van Nagy Attila: Keresik életük értelmét? Olvasás, könyvtár, szocializáció. Bp.: OSZK KMK, 1991. p. 39.
38
A
kiemelkedő
könyvélményeket
összefoglaló
táblázatom
tanulmányozása után a következők látszódnak igazolódni: 1977-ben a fiúk többnyire a kalandos, izgalmas, harcias témájú műveket kedvelték, 1997ben már nagyobb kedvvel olvastak klasszikus gyermekirodalmat, 2008-ban pedig kedvenceik az új gyermekirodalmi könyvek. A lányok ízlésvilágát áttekintve szinte ugyanezt az eredményt olvashatjuk ki a táblázatból, annyi különbséggel, hogy ők már 1977-ben is a klasszikus
gyermekirodalmi
műveket sorolták az elsődleges kedvenceik közé. A gyermekolvasók ízlésszerkezetében bekövetkező eltérések tehát igen jelentős
mértékűek.
Az
új,
értékes
gyermekirodalom
kedvelése
tagadhatatlan a fiatalok körében. „A Pál utcai fiúk, az Egri csillagok, A kőszívű ember fiai együttesen nem érik el a Harry Potter és a Gyűrűk Ura átütő erejét. Sejtésünk szerint törésponthoz érkeztünk, értékvilágok állnak egymással szemben. Jó és rossz, furfang, varázslat, küzdelem, érzelmek, de egyúttal atomizálódó társadalomkép. A korábbi, történelmi tudatot erősítő, a
családi,
hangsúlyozó fordulatos
nemzeti
összetartozást,
„mesék"
helyett
cselekmény,
egyre
a
kölcsönös
inkább
talán
a permanens feszültség,
keresése, a család szétesésének
kétségbeesett
felelősségvállalást maga az
izgalom,
az egyéni létbiztonság átélése,
az iskolán, az
osztályon belüli erőviszonyok, szerepek átalakulásával járó szorongások, félelmek, válnak elsődleges témává, központi értékké?" Sajnálatos, hogy érzékelhetően megnőtt a semmit nem válaszolók aránya, sokan semmiféle maradandó könyvélményt nem tudtak felidézni. Jelenleg / legutóbb olvasott mű /14. kérdés/ Korábbi eredményeim azt mutatják, hogy a lányok 85%-a, a fiúk 47%a szeret olvasni. Vajon milyen témájú könyveket forgatnak szívesen a fiúk és a lányok? Erdekeit az is, hogyan változott az olvasmányok összetétele? Mit olvasott tíz évvel korábban ez a korcsoport, és vajon
mit olvasnak
napjainkban a gyerekek?
20
Nagy Attila: Törés vagy folytonosság, avagy új/régi olvasók Újbudán? In: Könyv és Nevelés. 7. évf. 2005. 2. sz. p. 64-65.
39
Hogy kérdéseimre választ kapjak, a következőkben megnevezem a Nagy Attila műveket,
1997-es
illetve
az
felmérésében én
első
vizsgálati
hét helyen
mintám
említett konkrét
leggyakrabban
említett
olvasmányait, átlátva így a napjaink olvasmány-szerkezetében bekövetkező változásokat. Mit olvasott utoljára?/1997-es felmérés/ - Móricz Zsigmond: Légy jó mindhalálig, novellák - Tamási Áron: Ábel - Hemingway, Ernest: Az öreg halász és a tenger - Solohov, Mihail Alexandrovic: Emberi sors - Verne, Július: Kétévi vakáció - Jókai Mór: A kőszívű ember fiai - Karinthy Frigyes: Tanár úr kérem Mit olvasol jelenleg, vagy mit olvastál legutóbb? /2008-as felmérés/ - Rowling, J. K.: Harry Potter és a halál ereklyéi - Ismeretterjesztő könyvek - Rowling, J. K.: Harry Potter és a félvér herceg
<
- Meg Cabot: A neveletlen hercegnő naplója - Gárdonyi Géza: Egri csillagok - Csukás István: Vakáció a halott utcában
„
- Twain, Mark: Twist Olivér Az eltérés igen szembetűnő. 1997-ben a kötelező olvasmányok lettek megnevezve, 2008-ban azonban a legújabb sikerkönyvek az olvasottabbak. Az eredményeket mindenképp pozitív előre lépésnek tartom, nyilvánvaló, ma már nem csak (!) azért olvasnak a fiatalok, mert „kötelező". Ami azonban kétségbeejtő, hogy konkrét művek említését vártam a válaszolóktól, de sokan nem tudtak teljes szerzőt, címet említeni „friss" olvasmányélményeikről. E megállapításomat ugyan némiképp szépíti az a tény, hogy több mű szerzője külföldi, s az idegen szavak megjegyzése még a felnőtteknek is gyakran gondot okoz.
40
A könyvek beszerzési forrásai /15. kérdés/ Sajnos
pénzszűkös
társadalmunkban, a drasztikusan
megemelkedő
könyvárak mellett egyre kevesebb család engedheti meg magának, hogy minden szükséges könyvet megvásárolhasson. Más beszerzési forrásokhoz kell folyamodni.
. . ,,
Most tekintsük át, a kutatásomban részt vevő ifjoncok, honnan szerzik be leginkább olvasmányait. A 12. diagram felmérési adataim mellett, Nagy Attila 1997-es vizsgálati eredményeit is ábrázolja, így lehetőségem nyílt ismételten egy összehasonlításra.
12. diagram A vizsgált korcsoport könyvbeszerzési forrása (fő) 50/
I
40 ' 30 20 10 0
Aiándék
Kölcsönzés
1 Kölcsönkér
Vásárlás
m 2008-as felmérés • 1997-es felmérés
Otthon volt
A könyvtárhasználati kultúra irányába tett lépésként is értékelhetem az eredményeket.
Jelenlegi
felmérésem
ugyanis
a
könyvtárhasználat
elsőbbségét mutatja. Második helyen - még a magas könyvárak mellett is a vásárlás áll, majd a harmadik helyen az ajándékozás. A beszerzési források közül a kölcsönkérés került a negyedik helyre. A tíz évvel korábbi adatoktól némiképp eltérnek e válaszok, hiszen abban az időben az első helyen az otthoni gyűjtemény állt, a kölcsönzés és az ajándékozás együttesen a második helyet foglalta el, és csak ezt követte a vásárlás. /Részletes adatok a mellékletben - 9. táblázat/
41
4.4.5. A vizsgált csoport televíziózási szokásai /16-19. kérdés/ A televíziózás térhódítása a hatvanas évek második felétől tart, s napjainkban sem ért véget. Véleményem szerint egyre több időt töltenek a gyermekek a televízió előtt, melynek érdeklődést keltő, tájékoztató, nevelő hatása egyre inkább háttérbe szorul, s helyette kiemelkedő az ifjúság időbeosztását meghatározó, időrabló jellege, „lebilincselő" ereje. Mindezeket megcáfolni rangsorában //. táblázati helyen
áll.
Kíváncsi
látszik, hogy a szabadidős
tevékenységek
a televíziózás leszakadva, csupán a kilencedik voltam,
konkrétan
a televíziózásra
vonatkozó
kérdéseimnél is helytállóak-e a fent említettek. A televíziózás szeretete /16. kérdés/ A
„Szeretsz
televíziót
nézni?"
kérdésemre
kapott
válaszokból
egyértelműen kiderül, szeretnek a gyermekek televíziót nézni. A 13. és 14. kördiagram mutatja televíziózási szeretetüket. /Részletes számadatok a mellékletben - 10. táblázat/ 13. diagram A televíziózás szeretete a fiúknál
14. diagram A televíziózás szeretete a lányoknál
11%
12% 6%
szeret • nem szeret néha szeret
14%
szeret • nem szeret néha szeret
75%
82%
Az ábrákról leolvasható, alig különbözik a két nem televíziózási szeretete. A lányok 75%-a, a fiúk 82%-a szeret tévét nézni, s csupán a lányok 11%-a, illetve a fiúk 12%-a nem szeret. A miértekre adott válaszok azonban nagyon különbözőek. Többek szerint „lefoglal",
„szórakoztat",
„kikapcsol"
a televízió, ugyanakkor
sokak szerint „rossz a tv műsor", „értelmetlenségek vannak benne".
42
Egy gyermek megdöbbentő válasza: „roncsolja az agyat és agresszívvá teszi az embert". Ami a válaszok átolvasása után egyértelműen pozitívumként fogható fel, hogy sokak számára ismeretszerzési forrás a televízió. Ok megemlítik a természet filmeket, mint érdekes és tanulságos műsorokat.
A televíziózás gyakorisága /17. kérdés/ A vizsgált csoport televíziózási gyakoriságát a 75. diagram összesítve érzékelteti. /Részletes adatok a mellékletben - 11. táblázat/
15. diagram A vizsgált korcsoport televíziózási gyakorisága
m naponta
hetente többször hetente egyszer kétszer I ennél ritkábban
71%
A kördiagramot elemezve jól látszik, bár a kilencedik helyre csúszott a szabadidős tevékenységek rangsorában a televíziózás, a gyerekek számára mégiscsak fontos szabadidőt meghatározó eszköz a tévé, hiszen a csoport 71%-a naponta leül a képernyő elé. Korábbi feleleteiket
átolvasva
azt is megállapíthatom, hogy azok a
gyermekek, akik nem szeretnek tévézni, naponta egy órát vagy ennél többet olvasnak.
A televíziózás időtartama egy alkalommal /18. kérdés/ Az ifjúság tévé imádata nem vitatható. Vajon egy alkalommal mennyi időt töltenek a képernyő előtt? 18. kérdésem erre vonatkozott.
43
A válaszokat az alábbi 16. és 17. diagram láttatja. /Részletes számadatok a mellékletben - 12. táblázat/ 16. diagram
17. diagram A televíziózás időtartama a lányoknál
a fiúknál
£
ü 2-3 óra
ML
2
1-2 óra
26% ^
•^
2Q%
0
%
*2-3óra 1-2 óra 1 óra vagy kevesebb
1 óra vagy kevesebb • 3 óránál több
41%
Ha a körábrákat összevetem
• 3 óránál több
45%
az olvasási
időtartamot mutató két
diagrammal, a lányoké egészen megnyugtató képet tükröz. Láthatjuk, hogy egy-két óra tévénézés mellett, leginkább egy órát vagy egy óránál többet olvasnak is. A fiúk ábrái azonban az olvasásra fordított idő zsugorodását mutatják, hiszen ők egy-két, sőt három órát is szívesen tévéznek, s így csupán fél óránál kevesebb idejük marad az olvasásra. Kedvenc televíziós műsorok 119. kérdés/ A megkérdezett gyermekek televíziós szokásait vizsgálva, végezetül szeretném bemutatni az általuk megemlített televízió műsorok összesített népszerűségi rangsorát. Ehhez készítettem el az alábbiakban látható V. táblázatomat, kedveltségi
mely a teljes mintám által megadott válaszokból képzett rangsort foglalja magába. A rangsor egészét az említések
csökkenő gyakorisága szerint rendeztem. Mielőtt az érkezett válaszokat áttekintenénk, fontos megemlítenem, hogy
tudom
feltételekkel televíziós
a kapott
népszerűségi
lista
kizárólag
a nézhetőségi
együtt értelmezhető. Tulajdonképp tisztán látom, hogy a
kínálat
- főleg
e korosztály
számára
- gyér,
telis-tele
semmitmondó műsorokkal. Érdeklődve várom a válaszokat.
44
V. táblázat A kedvenc televízió műsorok rangsora
Szavazat
Kedvenc TV műsorok Napi sorozat Heti sorozat Zenei csatornák Mesék, rajzfilmek Filmek Show-műsorok Híradó Természeti csatornák Kvíz műsorok Sport
29 27 13 9 4 4 4 3 2 2
Ahogy azt korábban jeleztem, igazából erre számítottam. Az adatsor megdöbbentő, főleg ha a konkrét műsorcímeket is áttekintjük. /Konkrét műsorcímek a mellékletben - 13. táblázat/ Ranglistájukban abszolút vezető műfajok a napi és heti sorozatok. A filmek
között szinte kivétel
nélkül krimik, akciófilmek
szerepelnek.
Ismeretterjesztő műsor alig-alig jelenik meg a felsorolásban,
pedig a
korábbi kérdésekre adott feleletek azt sugallják, hogy fontos szabadidőt eltöltő eszköz számukra a televízió, ahonnan tudást meríthetnek. Hol marad a televízió pozitív hatása? Ami véleményem szerint abban rejlene, hogy az életben adódó konfliktusaikhoz kaphassanak eligazodást, követhető
viselkedési-
és
magatartásmintákat,
konfliktusmegoldó
stratégiákat. Szomorúan tapasztaltam több gyermeknél, hogy saját bevallása szerint szeret televíziót nézni, mert izgalmas, érdekes, most mégsem tudja egyetlen egy kedvenc - vagy sűrűn nézett - műsorát sem megnevezni.
4.4.6. A vizsgált csoport szamítógépezési szokásai 120-23. kérdési Mint közismert,
az olvasásra
fordított
idő, az olvasók
aránya
társadalmunk egészében csökkenő tendenciát mutat, s inkább terjed a számítógép, illetve Internet-használat. 45
Könyvtárunkban
1997
óta
állnak
az
olvasók
rendelkezésére
számítógépek, illetve 1998-tól már a világháló is. Az információszerzés mellett sokféle játékot, ismerkedési és kapcsolattartási lehetőséget nyújt, ami a fiatalok számára szórakozást, kikapcsolódást jelent, s így szívesen művelik. Az alábbiakban először a számítógépezéssel, majd az internetezéssel kapcsolatosan kérdeztem a tiniket. A számítógépezés szeretete /20. kérdés/ „Szeretsz számitógépezni?" kérdésemre adott válaszokból készítettem el a 18. diagramot. /Részletes adatok a mellékletben - 14. táblázat/
18. diagram A számítógépezés szeretete a vizsgált csoportnál
6% «szeret • nem szeret
94%
A látható értékek önmagukért beszélnek. Kétségtelen tény a fiatalok rajongása, már-már imádata a számítógépezés iránt. Azonban arra a kérdésemre, hogy miért is szeretnek számitógépezni, már nem tudtak egyértelműen választ adni. Sőt! Megállapíthatom, hogy a gyermekek többsége számára a számítógép egyenlő az Internettel. Nem tesz, nem tud különbséget tenni a kettő között. Többen azért szeretnek gépezni, mert játszhatnak rajta, vagy mert „segít a házi feladatok
gyors elkészítésében".
Ám születtek
egészen
döbbenetes válaszok is: „mert függő vagyok", vagy, mert „nem tudom abbahagyni".
46
A számítógépezés gyakorisága/21. kérdés/ Következő vonatkozott.
kérdésem
e
Az összesített
témában
a
számítógépezés
gyakoriságára
ábráról leolvasható 119. diagram/, hogy a
vizsgált csoportom 44%-a naponta leül a gép elé, 33%-a hetente többször. 13%
heti egy-két alkalommal számítógépezik és csupán 10% használja a
számítógépet ennél ritkábban. /Részletes
adatok a mellékletben -
táblázat/
.
15.
••
19. diagram A számítógépezés gyakorisága • naponta
10%
1 3 %
-*
~ ^ 4|fc
33%
•
, r
44%
hetente többször hetente egyszer
•••>
• ennél ritkábban
A számítógépezés! helyszínek /22. kérdés/ Nagy Attila 2001-es felmérése szerint „számítógép - a tanulók saját bevallása szerint - a családok több mint felében volt található". általam
megkérdezett
gyermekek,
hol
használják
Vajon az
legtöbbször
a
számítógépet? A 20. diagram a számítógép-használat helyszíneit mutatja, nemenként megkülönböztetve a válaszokat. 20. diagram A számítógép-használat helyszínei (fő)
• Fiúk I Lányok
Otthon
Iskola
Könyvtár
Barátok
Rokonok
21
Nagy Attila: Háttal a jövőnek? Középiskolások olvasás- és művelődésszociológiai vizsgálata. Bp.: Gondolat, 2003 p. 32.
47
A fent említett 2001-es vizsgálatot alátámasztva az eredmények azt mutatják, mindkét nem leginkább otthon használja a számítógépet, majd a könyvtár és kis különbséggel
az iskola a következő helyszín. Néhányan
barátoknál, rokonoknál szeretnek - vagy inkább tudnak - géphez ülni.
A számítógépes hálózat használata /23. kérdés/ Kíváncsi
voltam, hogy ha már számítógéphez ülnek a gyermekek,
vajon mi az, ami leginkább leköti őket. Ezért tettem fel a „Mire használod a számítógépes hálózatot?" kérdésemet. A fiúk és lányok válaszait a VI. táblázat foglalja össze. Az első három legkedveltebb számítógépes tevékenységre a kiemelt rubrikák hívják fel a figyelmet. /Részletes adatok a mellékletben - 16. táblázat/
VI. táblázat Számítógép-használat (az említések arányában)
Számítógép-használat Lány Játék E-mail Internet Tanulás, gyűjtőmunka Zenehallgatás, letöltés Keresgélés kedvtelésből Chat Nem válaszolt
Két fiú kivételével mindenki válaszolt kérdésemre. Áttanulmányozva a kapott eredményeket megállapítható, hogy főként játszani használják a gyermekek a számítógépet. (Itt kell megjegyeznem, személyes
tapasztalatomat,
mely
szerint
néhányan
válogatás
nélkül
játszanak kegyetlen, véres játékokat.) A további eredmények alapján a lányoknál a tanuláshoz való információszerzés került a második helyre, míg a fiúknál máris megjelenik az Internet. Harmadik legkedveltebb kategória mindkét nemnél a chat.
48
4.4.7, A vizsgált csoport internetezési szokásai 124-25. kérdési Mint említettem a Verseghy Könyvtárban már tíz éve biztosított a világháló elérése. Egy széleskörű 2001-es vizsgálat eredménye szerint az internetelérést és így az internetezés lehetőségét elsősorban a munkahelyek és az iskolák tették lehetővé.
22
Vajon nálunk mennyire elterjedt az internetezés? Emlékezhetünk, az előző kérdésekre adott válaszokból egyértelműen kiderült, a gyermekek elsősorban internetezéshez használják a számítógépeket. Most nézzük meg, miért is szeretnek a „világhálón barangolni", illetve mely honlapokat látogatják leginkább. Az internetezés szeretete /24. kérdés/ A 20. kérdésre adott válaszok szerint a vizsgált csoportom 94%-a szeret számítógépezni és csupán 6% mondta azt, hogy
nem. Ehhez
hasonlóan a megkérdezett 96%-a (vagyis 52 gyermekből 50 fő) szeret netezni és csak 4% (azaz 2 lány) válasza volt nemleges. A 21. diagram így hasonló képet mutat a 20. kérdésnél ábrázolthoz. /18. diagram/ Vizsgálati
mintám imád számítógépezni és internetezni.
/Részletes adatok a mellékletben - 17. táblázat/ 21. diagram A Internetezés szeretete a vizsgált
csoportnál
4% szeret [nem szeret
96%
A számítógépezés
szeretetére
vonatkozó
kérdésemnél
és itt is
kifejtették a gyermekek, hogy leginkább azért szeretnek szörfözni a neten, mert „jó a többiekkel beszélgetni", „lehet rajta játszani",
illetve „bármit
meg lehet nézni rajta". 12
„A digitális jövő térképe". World Internet Project 2000-2001. A magyar lakosság és az Internet. Budapest: ITTK-TÁRKI, 2001. 40 p.
49
Kedvenc honlapok /25. kérdés/ Az előbbi kérdésem miértjére adott válaszok,
már körvonalazták
számomra, milyen oldalak lehetnek azok, melyeket leginkább felkeresnek a fiatalok. Főleg a chat, az elektronikus levelezés, a játék a kedvenc. Tekintsük át ennek gondolatában az itt kapott válaszokat! Az értékek nélküli
22. diagram
csupán
honlapcímet. /Részletes
érzékelteti
az első
számadatok a mellékletben
tíz
legkedveltebb
olvashatók
- 18.
-'-:
táblázat/ 22.
diagram
Legkedveltebb honlapok
MyVip
Google YouTube Startlapjáték MSN Honfoglaló
Feltevésem jól láthatóan beigazolódott. A honlapcímek bizonyosságot adnak arról, hogy leginkább beszélgetni, levelezni, ismerősöket keresgélni, és játszani szeretnek a fiatalok a neten. Tanuláshoz, gyűjtőmunkához kapcsolódó webcímeket senki sem említett.
4.4.8. A vizsgált csoport könyvtárhasználati
szokásai
(26-31.
kérdés) Tapasztalataim azt mutatják, hogy a feladatlapomat kitöltő gyermekek közül sokan leginkább internetezés miatt jönnek könyvtárunkba,
illetve
házi feladataik megoldásához keresnek segítséget. Most tekintsük át a könyvtárhasználatra
vonatkozó
kérdéseimre
adott
feleletek
alapján,
mennyire valós a hipotézisem.
50
A könyvtári látogatás gyakorisága /26. kérdés/ Nagy Attila felmérési eredményei szerint 1977-ben a 10-14 évesek 70%-a
vallotta
magát
könyvtárhasználónak,
döntő
többségük
a
közművelődési könyvtárakban. 1997-re 80% fölé emelkedett a rendszeresen könyvtárba járók száma. Ekkor már valamivel többen használói az iskolai, mint a közkönyvtáraknak. Nézzük meg, hogy az általam vizsgált csoport milyen gyakorisággal látogat el könyvtárakba.
A 23. diagram Összegzi az eredményeket. /Részletes
adatok a mellékletben - 19. táblázat/
23. diagram A könyvtárlátogatás gyakorisága
2% AOL
—
I naponta
—
• hetente havonta • félévente • nem járok
A kördiagramot elemezve látható, a megkérdezettek 65%-a hetente keres fel valamilyen könyvtárat. Valószínű ők többnyire számítógépeznek, interneteznek, ritkábban kölcsönöznek. Magas, 25% a havonta könyvtárat látogatók száma. Ők bizonyára kölcsönző olvasók és a kölcsönzés 30 napos lejártakor keresik
fel
a könyvtárat. A naponta látogatók pedig csupán
ketten (4%) vannak. Most nézzük, hogy milyen típusú könyvtárakat keresnek fel! felsős
diákokról
van szó, így
egyértelmű
az iskolai
könyvtárak
Mivel nagy
szerepe életükben. Emellett szinte mindenki írta a városi könyvtár nevét, ugyanakkor a megyei könyvtár - vagyis a felmérésem helyszíne - alig néhány
gyermeknél
olvasható.
Ez
igen
meglepő,
csoportomnak több mint fele rendszeres
látogatója
hiszen
a
vizsgált
könyvtárunknak. A
városi könyvtár távol a központtól, egy lakótelepen működik, a megyei könyvtár Szolnok központjában. Talán ez lehet az oka, hogy nem tesznek különbséget a városi és megyei könyvtár között. 51
Könyvválasztás/27. kérdés/ E kérdésemnél arra voltam kíváncsi vajon a könyvtárunkba betérő gyermekek mi alapján, hogyan választanak könyvet maguknak. Mennyire hívogató számukra a könyv külső borítója, illetve ajánl-e nekik szülő, pedagógus, könyvtáros olvasnivalót. Azért is tartottam lényegesnek e kérdés elemzését, mert - egyetértve Nagy Attila megfogalmazásával
-
alapvető pedagógiai tézisnek vélem: „a nevelés legfontosabb eszköze a nevelő személyisége, indirekt vonzó vagy taszító, példaadó
hatása".
24. diagram A könyvajánlás (az említések gyakoriságának Tartalomjegyzék
12
Borító
6
Könyvtáros
4
arányában)
••••••••••••^•l
Fiúk
Tanár Barát Szülő
A grafikonon nemenkénti bontásban jelöltem a válaszok
számát.
Világosan kiolvasható, hogy a fiúk főleg szüleik, illetve a könyvtáros ajánlására vesznek kezükbe egy-egy könyvet, míg a lányok leginkább baráti javaslatra. Az ő esetükben nem marad le sokkal a tanári ösztönzés, illetve a külső megjelenés és a tartalomjegyzék együttes ajánló hatása sem. A könyvtárról és könyvtárosról kialakult kép 12%. kérdés/ Úgy gondolom, megismerni használóink gondolatait, véleményeit a könyvtárról és könyvtárosokról, mindenképp építő jellegű lehet. Nagy kíváncsisággal vártam e kérdésemre adott válaszokat, annál is inkább, mert azokat - gyermekekről lévén szó - egy nagyon őszinte visszajelzésnek is gondolom szolgáltatásainkról, magunkról.
23
Nagy Attila: Tiffany vagy Baradlay Jenő. A 10-14 éves korosztály olvasási kultúrájának változási tendenciái. In: Könyv, könyvtár, könyvtáros. 8. évf. 1999. 5. sz. p. 27.
52
A leggyakoribb vélekedéseket a VII. táblázatban tüntettem fel, zöld színnel kiemelve a pozitív, piros színnel a negatív feleleteket. Vll. táblázat Gondolatok a könyvtárról és könyvtárosról
A könyvtár az a hely, ahol...
A könyvtáros az a személy, aki...
„bármilyen könyvet meg lehet találni"
„segít megkeresni a könyvet"
„információhoz juthatok"
„megszeretteti az olvasást"
„nyugodtan kikapcsolódhatok"
„mindenben segít"
„ingyen juthatok könyvekhez"
„segít, hogy jó célokat érjünk el"
„könyvet lehet kölcsönözni"
„kedves, aranyos, segítőkész"
„jó lenni"/ „szeretek lenni"
„segítséget nyújt, ha szükséges"
„könyvet lehet nézni"/ "olvasni lehet"
„elkéri az olvasókártyát"
„tudást meríthetünk"
„kiadja a könyvet"
„kultúráltan szórakozhatunk"
„a gyerekeket eligazítja"
„csöndben kell lenni"
„mindig ott ül a könyvtárban"
„sok könyv van"
„segít megcsinálni a gépeket"
„internetezni lehet'7„netezni szoktam" ..ritkán lesz ideges" „a legtöbb por található a világon"
„a rendre vigyáz a könyvtárban"
„csönd van" A válaszok egyértelműek és sok esetben elgondolkodtatóak. Legtöbb gyermek számára a könyvtár az a hely, ahol sok könyvet megtalál, melyet kölcsönözni tud, illetve mely információhoz juttatja őket, ezért szívesen keresik fel. Ugyanakkor több gyermek számára csupán az a csendet megkövetelő hely, ahol azért internetezni tud. A könyvtárosokról kialakult kép még rosszabb. Bár sokak számára kedves, segítőkész személyek vagyunk, néhányan mégis úgy gondolják csupán elkérjük az olvasójegyet, kiadjuk a könyvet, felügyelünk, vagy épp helyreállítjuk az elromlott gépeket. Megszívlelendők
és
végiggondolandók
olvasóink
jelzései.
A
későbbiekben feltétlen törekednünk kell arra, hogy ne csupán csendet, rendet teremtő, könyvet kiadó egyének legyünk szemükben, hanem akivel bármiről szívesen beszélgethetnek. 53
Itt jegyezném
meg újabb
személyes
tapasztalatom, mely szerint az
általam megkérdezett gyermekeknek több mint fele rendszeres látogatója könyvtárunknak, s közülük sokan szívesen keresik a személyes kapcsolatot velünk.
Megosztják
velünk
élményeiket,
vagy
épp
elpanaszolják
problémáikat. Vajon miből adódik az ellentmondás a válaszok és a tapasztalataim között?
A könyvtári látogatás szeretete 129. kérdés/ E kérdésem a könyvtárlátogatás
szeretetére vonatkozott. A korábbi
eredmények azt tükrözik, hogy a vizsgák csoportom leginkább internetezés céljából
tér be könyvtárunkba, kevesen
olvasgatnak,
ha mégis
kezükbe
vesznek olvasnivalót, az többnyire valamilyen folyóirat. A 25. diagram láttatja, a könyvtárlátogatás
az érintett korcsoport
számára nem kötelező időtöltés, hanem szeretnek felkeresni bennünket. 25. diagram A könyvtárlátogatás szeretete a vizsgált korcsoportnál
2
o / o 4% 2 % • szeret • nem szeret • néha szeret • nem válaszolt
92% A fenti diagram az érintett korcsoport összesített eredményeit mutatja. /Részletes számadatok a mellékletben olvashatók - 20. táblázat/
Kívánság a könyvtárban /30. kérdés/ Tanulságosnak,
az elkövetkezendőkben
30. kérdésem feltevését.
Vajon
megfontolandónak véltem a
van-e a gyermekek
gondolataiban ötlet,
olyan dolog, amit szívesen művelnének nálunk, de pillanatnyilag nincs rá lehetőségük?
54
Sajnos a vártnál kevesebben válaszoltak e kérdésemre. Volt, aki egyszerűen üresen hagyta a sorokat, sokak válasza pediglen egy szimpla „nincs". Csupán tizenegy gyermek nevezett meg valamilyen kívánságot. Ők főként
filmeket
néznének
szívesen,
illetve
CD és DVD lemezt
kölcsönöznének ingyenesen. A könyvtári szolgáltatások ismerete és használata /31. kérdés/ Úgy vélem, egy könyvtár használatának alapfeltétele szolgáltatásainak ismerete. Kíváncsi voltam, az általam vizsgált csoport mennyire ismeri a könyvtár szolgáltatásait. Mivel szolgáltatásaink ismerete még nem feltételezi használatukat ezért az érintett korcsoportomnál felmértem azt is, hogy azok közül melyiket használják leginkább. A 26. diagram szemlélteti a vizsgálati mintám feleleteit. Az értékek nélküli oszlopdiagram csupán érzékelteti a szolgáltatások ismeretének és használatának arányát. /Részletes adatok a mellékletben olvashatók - 21. és 22. táblázat/ 26. diagram A könyvtári szolgáltatások ismertsége és használata
használom
ismerem l Kölcsönzés i Nyomtatás Folyóirat-olvasás i Zenehallgatás
Helyben olvasás
• Számítógép-használat
• Fénymásolás
m Irodalomkutatás
• Előjegyzés
• Könyvtárközi kölcsönzés
Tájékoztatás
A diagram oszlopait végignézve és összevetve látható, hogy a legtöbb szolgáltatást ismerik a gyermekek, de közülük sokat nem használnak. Legismertebb a kölcsönzés, a számítógép-használat és a helyben olvasás, illetve a tájékoztatás és a folyóirat-olvasás
lehetőségével is
tisztában vannak az ifjú könyvtárhasználók.
55
Azonban a szolgáltatások használatára vonatkozóan csak a kölcsönzés és
számítógép-használat kiemelkedő, a helyben
olvasás
már csökkenő
értéket mutat, az összes többi szolgáltatás használata nagyon visszafogott. A
legkedveltebb
szabadidős
tevékenységük,
a
zenehallgatás
lehetőségét a kérdezetteknek kevesebb, mint fele (az 52 gyermekből csupán 17 fő) ismeri, és zenét hallgatni is csak öt fiatal szokott. A kapott eredményeket komoly problémaként értelmezem. Vajon miért nem
veszik igénybe
a folyóirat-olvasás
lehetőségét, a tájékoztatást, és
legfőképp miért nem ismerik a zenehallgatás lehetőségét könyvtárunkban? Itt
kell
még megemlítenem azt a gondolatomat, mely
irodalomkutatás
ismeretére
és
használatára
érkezett
szerint az válaszokat
fenntartással kezelem, hiszen sok gyermek az irodalomkutatás ismeretét jelezte, viszont a tájékoztatásét nem. Valószínűsítem
a két szolgáltatás
között nem tesznek különbséget.
4.5. Hipotézisek igazolása, cáfolata „Valamint a házat is alulról kezdik építeni, ózonképpen a magyar irodalom olvasóközönségének nevelését is alul, a gyermekeknél kell kezdeni. " (Benedek Elek)
...az olvasásról A
kötelező
olvasmányok
mellett
a korosztályt
érdeklő
ifjúsági
regények, sikerkönyvek olvasása is gyakori.
Néhány gyermek számára „nehéz" és „fárasztó" az olvasás, pedig az olvasás egyik fontos célja a szövegből való tanulás. Mindenképp értő olvasás szükséges ahhoz, hogy a szövegből, a könyvekből tanuljon is a gyermek.
56
•
Képzeletviláguk
gyér,
a felsoroltatott
kívánságok
főleg
anyagi
javakra vonatkoztak, sok gyermek pedig nem is tudta kívánságát megnevezni. •
A tanulás mellett megmaradt kevés szabadidejüket inkább a fiúk fordítják televíziózásra, számítógépezésre, internetezésre. A lányok jobban szeretnek kirándulni, könyvtárba járni.
...a televíziózásról •
Bár a fiúk és lányok is szeretnek televíziót nézni, a tévézés még sincs az első négy legkedveltebb szabadidős tevékenység között.
•
A műsorok között nem válogatnak, egyhangú kedvelt műsorlistájuk. Sorozatokat, illetve felnőtteknek szóló krimiket és
akciófilmeket
néznek leginkább. •
Csupán néhány gyermek említette, hogy jobban szereti a kötelező olvasmányt videón megnézni.
•
A kívánságaik felsoroltatásánál bebizonyosodott sztárimádatuk, de zenei műsorokat alig említettek.
...a számítógép és Internet-használatról A gyermekek szabadidős tevékenységében a számítógép a negyedik helyen áll. A fiúk és a lányok is leginkább otthon számítógépeznek, de rögtön a második helyen megjelent a könyvtár is, mint kedvelt internetező hely.
57
A fiatalok naponta, illetve hetente keresik fel a könyvtárat, leginkább internetezés céljából.
A könyvtárunkat havonta látogatók - akik
minden bizonnyal kölcsönöznek - kevesebben vannak.
A fiatalok
szinte
kivétel
nélkül
chatelnek, e-maileznek,
illetve
szívesen keresnek fel játékos oldalakat.
...a könyvtárhasználatról „Ne a könyv legyen a cél, az őr, a fétis, hanem az olvasó" (Szabó Ervin)
•
A könyvtár számukra tényleg ingyenesen használható internetező hely, ahol azért lehet könyvet kölcsönözni, olvasgatni is.
•
Tanulmányaikhoz keresnek irodalmat, de még inkább szórakozni, kikapcsolódni vágynak a könyvtárban.
•
A fiúk szülői, illetve könyvtárosi ajánlásra vesznek kezükbe egy-egy könyvet, míg a lányok a baráti ajánlás mellett a tartalomjegyzékbe is szívesen beleolvasnak.
•
A könyvtári szolgáltatások mindegyikének ismeretét feltételeztem, de meglepődve veszem tudomásul, hogy a zenehallgatás lehetősége mely
legkedveltebb
szabadidős
tevékenységük
-
nem
minden
gyermek számára ismeretes.
•
I
Mindkét
nem
leginkább
könyvtárunkba,
néhányan
kölcsönözni olvasgatnak
és is
számítógépezni nálunk.
Egyéb
jön más
szolgáltatásokat alig használnak.
58
5. KÖVETKEZTETÉSEK
Vizsgálatom után azt gondolom, nem kíván részletes bizonyítást, hogy az önfejlesztés készségének, képességének és igényeinek kialakítását már a gyermekkorban
nélkülözhetetlen
elkezdeni.
E cél
elérése
érdekében
működnek a gyermekkönyvtárak és dolgoznak a gyermekkönyvtárosok. Az
olvasáshoz
befolyásolja:
való
viszony
alakulását
leginkább
három tényező
a család, az iskola, és a könyvtár. Idézném Bartos Éva egy
gondolatát, mellyel osztom véleményem: „Ha intézményekhez akarnánk kötni
a fejlődési
folyamat
egyes állomásait,
úgy fogalmazhatnék:
a
családban kell történjék a megalapozás, előkészítés, az érzelmi ráhangolás, az iskolában a készség kialakítása, az olvasási igény megszilárdítása, a könyvtárakban elmélyítése",24
az
érdeklődés
folyamatos
fenntartása,
kiszélesítése
A megkérdezett gyermekek irodalmi ízlése, kultúrája még
kialakulóban van, ezért nekünk könyvtárosoknak az egyént, személyiséget kell mindenkor figyelembe vennünk. Felelősségünk nagy: „a felnőttek pedagógusok, könyvtárosok
- értő, türelmes könyvajánló
nélkül szinte elképzelhetetlen,
hogy gyerekeink
-
tevékenysége
egyre nagyobb számban
olvasó-művelődő felnőtteké váljanak. " Mindemellett könyvtárhasználatra
nem
szabad
nevelés
elfeledkeznünk folyamatát
arról
már
a
sem,
hogy
fiatalok
a
első
könyvtárlátogatásakor meg kell kezdeni: y
Kezébe kapja a gyermek első, saját olvasójegyét Fontos tudatnunk a gyermekkel, hogy az olvasójegyet minden egyes
könyvtárlátogatáskor hozza el magával, hiszen azt egyrészt mindig fel kell mutatnia a „könyvtáros néni"-nek, másrészt csakis így tud kölcsönözni könyveket. Ez személyes megismerése, közelebbi kapcsolatteremtésre ad lehetőséget.
24
Bartos Éva: Éltető irodalom. In: Segített a könyv, a mese. Vallomások életről, irodalomról, olvasásról. (Szerk. Bartos Éva) Budapest: Magyar Olvasástársaság, 1999. p. 12. 25 Segített a könyv, a mese. Vallomások életről, irodalomról, olvasásról. (Szerk. Bartos Éva) Budapest: Magyar Olvasástársaság, 1999. p. 198.
59
^
Bemutatjuk a gyermeknek a gyermekkönyvtári birodalmat Végigvezetjük
a gyermeket
a polcok között, megmutatva számára,
hogy hol vannak azok a dokumentumok, melyek öt leginkább érdekelhetik, így a gyermek a
későbbiekben
nem
érzi
magát
elveszettnek,
és
mer
keresgélni.
y
A színcsíkok megismertetése A könnyebb
színcsíkokkal
és
gyorsabb
is jelölhetjük
keresés
érdekében
a könyvek
a különböző témájú
gerincén
dokumentumokat. így
könnyebb a raktári rend megtartása, hiszen érthetőbb a gyermekek számára az állomány elhelyezése,
illetve elkerülhető az állományrészek közötti
keveredés.
y
Őrjegy használata A polcokon mindig szoros raktári rendnek kell lennie, hiszen csak úgy
van értelme a
könyvtárhasználatra
nevelésnek,
ha
a
gyermekolvasó
által keresett mű mindig megtalálható a saját helyén. Épp ezért fontos szerepet
tölt
be
számukra
az
őrjegy,
melyet
a
könyvkiválasztásnál
használhat a gyermek.
y
Katalógus használata A
könyvtárhasználók
számára
korábban
a
hagyományos
cédulakatalógus nyújtott segítséget, napjainkban azonban már csak az online
katalógusban
van
lehetőségük
keresgélni,
ezért
szükséges
megismertetnünk őket használatával.
>
Tájékoztatás A fiatal korosztályra jellemző, hogy kérdéseiket gyakran nem tudják
megfogalmazni, nem emlékeznek pontosan milyen házi feladatot kaptak, vagy mi az általuk keresett mü pontos címe. Éppen ezért a könyvtárosnak meg kell próbálnia minél több kérdés feltételével kideríthetövé tenni, hogy mit is szeretne a gyermek.
60
6. LEHETŐSÉGEK / A JÖVŐ ESÉLYEI
„A lélek talán egyedül gyermekkorban oly puha még, hogy könyvek is döntően alakíthatják. " (Vas István)
Felmérésem kiértékelése után feltehető a kérdés: Vajon lesz-e olvasó gyermek az elkövetkezendő évtizedekben? Hiszem, hogy igen. Lesznek olvasó gyermekek. Lesznek könyvtárhasználó gyermekek. Ami bizonyos, erősen kell küzdenünk értük könyvtárosoknak, szülőknek, pedagógusoknak egyaránt. Egyetértek Eigner Judit gondolatával, mely szerint „az olvasás megszerettetésére komoly erőkkel kell nevelni Úgy hiszem
mindannyiunkon -
gyermekeinket!"
munkánkon, erőnkön, ötleteinken,
hitünkön és elszántságunkon - múlik, hogy az elkövetkezendő évtizedekben a fiatalok életében, milyen szerepe lesz a könyveknek és velük együtt a kultúrának, a műveltségnek. Hiszem, hogy a gyermekkönyvtáraknak abban, hogy
a gyermekek
érdeklődéseiket gyermeknek,
pozitív
kielégítsék.
melyre
Ha
elolvasás
olvasási tudunk
után
azt
nagyon nagy szerepük van élményeiket olyan
könyvet
mondja
tetszett
megerősítsék, ajánlani
a
neki, akkor
mindenképp nagyobb az esély, hogy ismételten eljön a könyvtárba és újabb könyveket fog elolvasni. Az olvasmányok megválasztásakor ügyelni kell, hogy olvasmányos, érdekfeszítö, minél lebilincselőbb legyen. korosztály
életkori
konfliktushelyzetek Legyen
nevelő
sajátosságait
tükrözze
a
mű
Az adott
stílusa,
a
ábrázolása, a műben szereplő jellemek bemutatása. hatású!
Persze,
hogy
mindezeket
elengedhetetlen, hogy a gyermekkel beszélgessünk,
megvalósítsuk
megismerjük
és így
tudjunk számára könyvet ajánlani.
Eigner Judit: Lesz-e olvasó gyermek a következő évezredben? In: Olvasásfejlesztés iskolában és könyvtárban. A Magyar Olvasástársaság, a sárospataki Városi Könyvtár és az MKE Zempléni Könyvtárosok Szervezetének konferenciája. Sárospatak, 1999. május 28-30. (Szerk.: Nagy Attila) Sárospatak : Városi Könyvtár, 1999. p. 80.
61
Ehhez egyetértve
pedig
nélkülözhetetlen a könyvtáros
Nagy
„A
Attilával:
személyisége.
könyvtárosság
lényege
Újfent szerint
segítőkapcsolat jellegű szolgálat, mely csak akkor lehet igazán hatékony, ha a technikai kompetenciát a lélektani tudnivalók együttesével integrálják. Vagyis a könyvtáros magabiztosan feldolgozhatja, legkülönfélébb
dokumentumokat,
de
a
vagy visszakeresheti
szolgáltatás,
a
a
tájékoztatás
elhibázott, ha a felderítő beszélgetés, az odafigyelés, a megértés mértéke elégtelen volt, akkor a végeredmény nem lehet maradéktalanul sikeres. " Ahogy már korábban említettem a könyvtárhasználó fiataljaink nem csupán olvasni szeretnének a könyvtárakban, hanem segítséget várnak házi feladataik,
verseny-feladatlapjaik
megoldásához,
valamint
könyvtárhasználathoz. Ezért észre kell vegyük, ha a gyermek vár,
segítségre
szorul.
Hangsúlyoznám, hogy
a
a
segítségre
segítségnyújtás
nem
merülhet ki abban, hogy a könyvet elé tesszük, minden esetben le kell ülni mellé, és rá kell vezetni, hogyan tud keresni a könyvekben, és hogyan találhatja meg kérdéseire a választ. Ellenkező esetben az ifjú olvasó hamar kedvét veszti, megunja a feladatot és máskor nem biztos, hogy eljön a könyvtárba „csak" azért, hogy házi feladatát megoldja, ill. nem vállalkozik versenyfeladatlap megoldására sem. A
gyermekkönyvtári
tevékenység
a
felnőtt
könyvtártól
olvasószolgálatot, a könyvtárostól - a gyermekkönyvtárostól felkészültséget
eltérő másfajta
igényel. A gyermekek egyéni érdeklődéseit, kívánságait
kell, hogy előtérbe helyezze. Törekedni élményekkel
kell,
hogy
a
térhessen haza. Az
könyvtárba olvasás,
belépő
gyermek
pozitív
az irodalom megszerettetése
érdekében mesefoglalkozásokat, vetélkedőket, olvasópályázatokat, irodalmi foglalkozásokat szükséges szervezni, melyekkel az olvasás élményszerző, személyiségformáló,
szórakoztató
megismertethetjük és felismertethetjük.
szerepét
a
gyermekekkel
Természetesen
elengedhetetlen
és fontos propagálnunk gyermekbarát honlapokat is, melyek
hozzájuk,
róluk, nekik szólnak vagy épp az olvasást népszerűsítik.
27
Balogh Ferencné; A gyermekkönyvtári munka alapjai. Bp.: Könyvtári Intézet, 2004. p. 11.
62
A cél, mindenképp az legyen, hogy a gyermekek olvassanak, élményt gyűjtsenek.
Jól érezzék magukat a könyvtárban és kényszer nélkül,
„észrevétlenül" sajátítsák el azokat az ismereteket és gyakorlatot, melyek a továbbtanulásukhoz, a felnőtt könyvtár önálló használatához szükségesek. Feladatunk
tehát,
hogy
beszélgetésekkel,
könyvajánlásokkal
felszínre
hozzuk a gyermeki lélek sajátos problémáit, kialakítsuk, s megfelelő irányba tereljük olvasási és könyvtárhasználati szokásaikat. Tudatos,
tervszerű,
s kellő
tapasztalatot igénylő
munkával
így
hozzájárulhatunk ahhoz, hogy a gyermekek egész életre szóló barátságot kössenek
a
könyvekkel,
a
könyvtárral,
és
így
művelt,
sokoldalú
személyiségükkel értékes, megbecsült tagjai lehessenek társadalmunknak.
63
FELHASZNÁLT IRODALOM 1.
A 10-14 éves olvasók. (Szerk. Pápayné Kemenczey Judit.) Szolnok : Verseghy Ferenc Megyei Könyvtár, 1985. 161 p.
2.
ADAMIKNÉ JÁSZÓ Anna: Az olvasás múltja és jelene. Az olvasás grammatikai, pragmatikai és retorikai megközelítésben. Budapest : Trezor Kiadó, 2006. 609 p.
3.
BALOGH
Ferencné: A
gyermekkönyvtári
munka
alapjai.
Bp.:
Könyvtári Intézet, 2004. 46 p. 4.
BALOGH Ferencné: Lesz-e belőlük olvasó felnőtt? A 13-15 éves fiatalok
könyvtárhasználati
szokásai
egy
vizsgálat
tükrében. In:
Könyvtáros. 32. évf. 1982. 2. sz. p. 70-73. 5.
BOCSÁK Veronika - BENKŐ Zsuzsanna - HÖLGYESI Györgyi: Olvass
nekem!
Kalauz
szülőknek,
óvónőknek,
tanítóknalc
a
gyermekkönyvek útvesztőjében. Bp.: Trezor Kiadó, 1995. 316 p. 6.
DÁN Krisztina - HARALYI Ervinné: Bevezetés a könyvtárhasználat tanításába. Módszertani
segédanyag
óraleírásokkal.
Bp.: Fővárosi
Pedagógiai Intézet, 2001. 375 p. 7.
„A digitális jövő
térképe". A magyar lakosság
és az internet.
Budapest: ITTK : TÁRKI, 2001. 40 p. 8.
EIGNER Judit: A XXI. század gyermekolvasói. In: Könyv és Nevelés. 4. évf. 2002. 1. sz. p. 106-113.
9.
FÜLÖP Géza: Fogunk-e olvasni a XXI. században? : Az olvasás jövője. In: Könyv, könyvtár, könyvtáros. 9. évf. 2000. 11. sz. p. 24-26.
10. GEREBEN
Ferenc
-
Olvasásismeret. olvasáspedagógia.
KATSÁNYI
Sándor
-
Olvasásszociológia, (Egyetemi, főiskolai
NAGY
Attila:
olvasáslélektan,
jegyzet.)
Bp.: Tankönyvk.
1982. 408 p. 11. GEREBEN
Ferenc
Olvasásszociológia,
-
NAGY
Attila:
Olvasás
olvasáslélektan,
és
társadalom.
olvasáspedagógia.
Szöveggyűjtemény. Bp.: OSZK KMK, 1992. 289 p. 12. A
gyermekkönyvtári
munka.
(Szerk.:
Károlyi
Ágnes.)
Bp.:
Népművelési Propaganda Iroda, 1979. 207 p.
64
13. Jász-Nagykun-Szolnok
Megyei
Verseghy
Ferenc
Könyvtár
és
Művelődési Intézet
[2008.03.08.] 14. A
Jász-Nagykun-Szolnok
Megyei
Verseghy
Ferenc
Könyvtár
emlékkönyve 1952-2002. (Szerk.: Bálint Erika.) Szolnok : Verseghy Ferenc Megyei Könyvtár, 2002. 97 p. 15. JÓSZAY Zsoltné: A 10-14 korú gyermekek olvasás- és könyvkultúrája. Szolnok : Verseghy Ferenc Megyei Könyvtár, 1981. 35, [3] p. 9 t. 16. KOVÁCS Mária: A gyermekkönyvtár szerepe az olvasóvá nevelésben és az információközvetítésben. In: Könyv, könyvtár, könyvtáros. 13. évf. 2004. 1. sz. p. 21-23. 17. Könyvtárosok kézikönyve. (Szerk. Horváth Tibor, Papp István) 3. köt. A könyvtárak rendszere. Bp.: Osiris, 2001. 356 p. 18. Könyvtárosok kézikönyve. (Szerk. Horváth Tibor, Papp István) 4. köt. Határterületek. Bp.: Osiris, 2002. 429 p.
*
"'
19. LÉNÁRD András: Az Internet hatásai a 10-14 éves korosztályra. In: Orbis pictus: A szemléltetés évszázadai. [Budapest] : OPKM, 2000. p. 156-168. 20. MÉREI Ferenc: Gyermeklélektan. Budapest : Medicina Könyvkiadó Rt., 2004, cop. 1970. 309, [1] p., [52] t. 21. MUNKÁCSINÉ SZABÓ Katalin: Olvasás és/vagy Internet. A 14-16 éves Internet-használók olvasási és könyvtárhasználati szokásainak felmérése a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Verseghy Ferenc Könyvtár, a Csemegi Károly Könyvtár és Információs Központ, a Hild Viktor Városi
Könyvtár és a Somogyi
Könyvtár
gyermekkönyvtáraiban.
Szakdolgozat. Szombathely : Berzsenyi Dániel Főiskola, 2004. 70 p. 22. NAGY Attila: A felső tagozatosok olvasási szokásairól. In: Csik Endre — Dán Krisztina — Kádárné Fülöp Judit: Tanulmányok a 14 éven aluli gyermekek olvasásra neveléséről. Bp.: OPKM, 1985. p. 187-241. 23. NAGY
Attila:
Háttal
a jövőnek?
Középiskolások
olvasás-
és
művelődésszociológiai vizsgálata. Bp.: Gondolat, 2003. 217 p. 24. NAGY
Attila:
Keresik
életük
értelmét?
Olvasás,
könyvtár,
szocializáció. Bp.: OSZK KMK, 1991. 142 p.
65
25. NAGY
Attila:
Olvasás
könyvolvasási
és
szokásokban.
értékrend.
Változási
tendenciák
In: Könyvtári Figyelő. 53. évf.
a
2007.
1. sz. p. 9-27. 26. NAGY
Attila:
Olvasásfejlesztés,
könyvtárhasználat
-
kritikus
gondolkodás. Szócikkmásolástól a paródiaírásig. Budapest : Országos Széchenyi Könyvtár : Osiris Kiadó, 2001. 223 p. 27. NAGY Attila: Az olvasásismeret alapjai. Budapest : Könyvtári Intézet, 2004. 35 p. 28.
NAGY Attila: Szakemberek helyett gépek? (Változási tendenciák a könyvtárhasználati szokásokban) In: Könyvtári Figyelő,
2006. 4. sz.
p. 457.467. 29. NAGY Attila: Stagnálás, romlás vagy olvasásfejlesztés? In: Könyv, könyvtár, könyvtáros. 10. évf. 2001. 1. sz. p. 20-24. 30. NAGY Attila: Tiffany vagy Baradlay Jenő. A 10-14 éves korosztály olvasási
kultúrájának
változási
tendenciái. In:
Könyv,
könyvtár,
könyvtáros. 8. évf. 1999. 5. sz. p. 22-34. 31.
NAGY
Attila:
Törés
vagy
folytonosság,
avagy
új/régi
olvasók
Újbudán? In: Könyv és Nevelés. 7. évf. 2005. 2. sz. p. 49-70. 32. NAGY Attila: Útelágazásban? Töprengés az olvasás jövőjéről. In: Könyv és Nevelés. 3. évf. 2001. 4. sz. p. 8-11. 33. Olvasásfejlesztés
iskolában
és
könyvtárban.
A
Magyar
Olvasástársaság, a sárospataki Városi Könyvtár és az MKE Zempléni Könyvtárosok Szervezetének konferenciája. Sárospatak, 1999. május 28-30. (Szerk.: Nagy Attila) Sárospatak : Városi
Könyvtár, 1999.
144 p. 34. Az
olvasási
szokások
változásai:
Nagy
Attila
olvasáskutatóval
beszélget Székely András Bertalan. In: [2008.02.02.] 35. Olvasásra
nevelés
és
pedagógusképzés.
HUNRA
konferenciák
előadásai. (Szerk.: Nagy Attila) Bp.: OSZK, 1994. 132 p. 36. PÁPAYNÉ
KEMENCZEY
Judit:
A
gyermekkönyvtári
állomány
feltárása. Szolnok : Verseghy Ferenc Megyei Könyvtár, 1979. 76 p. 37. Segített a könyv, a mese. Vallomások életről, irodalomról, olvasásról. (Szerk. Bartos Éva) Budapest : Magyar Olvasástársaság, 1999. 200 p. 66
MELLEKLET 1, táblázat A vizsgált korcsoport nem és életkor szerinti megoszlása (főben meghatározva) Nem
11 éves
Fiú
2 7 9
3 9 12
Lány Összesen
13 éves
12 éves
14 éves
6 6 12
Összesen 17 35 52
6 13 19
2. táblázat Szülők iskolai végzettsége korosztályonként (főben meghatározva) 11 éves
Iskolai végzettség 8 általános Szakmunkás Érettségi Felsőfokú Nem válaszolt
Anya
13 éves
12 éves
Anya
-
Apa -
4
-
2 4
5 -
3
3
Anya
-
Apa -
3
Összesen
14 éves
Anya
3
Apa -
3
Apa -
-
2
8
6
13
1 8
1 9
10 4
6 5
16 20
15 17
2
2
-
-
7
7
Anya
-
Apa -
1
1
3 4
3 3
2
2
3. táblázat Szülők szakképesítése korosztályonként (főben meghatározva) Szakképesítés Vezető állású és nem vezető értelmiségi Egyéb szellemi és középfokú szakember Fizikai dolgozó Vállalkozó
Anya
Apa 11 3 15 2
17 3 6 2
4. táblázat A vizsgált csoport olvasásszeretete (az említések gyakoriságának arányában) Az olvasás szeretete Szeret Nem szeret Néha szeret
11 éves Fiú Lány 2 7 1 2
12 éves Fiú Lány 7 2 -
13 éves Fiú Lány 4 5 1 1 1
14 éves Fiú Lány 11 4 2 2 -
Összesen Lány 30 5 2 2 3
Fiú 10
5. táblázat Az olvasás időtartama (az említések gyakoriságának arányában) Az olvasás időtartama 1/2 óránál kevesebb 1/2 óra 1 óra 1 óránál több
11 éves Fiú Lány
12 éves Fiú Lány
13 éves F i ú Lány
14 éves Fiú Lány
Összesen Lány
Fiú
-
-
2
-
3
-
1
2
6
2
2 1
5 3 1
-
2 1 4
1 2
2 2 2
3 1 1
1
5
4 3 4
10 11 12
5
67
6. táblázat A periodikaolvasás gyakorisága (az említések gyakoriságának arányában)
Periodikaolvasás gyakorisága Naponta Hetente Havonta Negyedévente Félévente Nem olvas
11 éves
12 éves
13 éves
14 éves
Összesen
Fiú
Lány
Fiú
Lány
Fiú
Lány
Fiú
Lány
Fiú
-
4 2 2 1
1 1
2 3 2 -
3 3
4 1 1 1
2 3 1
8
2
2 1
3 1
Lány 6
17
6
3 6
8 1 -
3
7. táblázat Legkedveltebb periodikák (az említések gyakoriságának arányában)
IM
Képes Sport National Geographic Macska Nők Lapja Popcorn lOOxSzép Tappancs Uj Néplap Witch Sok van Nem válaszolt
11 éves F i ú Lány 1 2 2 2 -
12 éves Fiú Lány 3
13 éves Fiú Lány
-
2 2 -
2
-
14 éves
Fiú
1 -
1 1 1
ts)
Kedvenc periodikák Auto2 Bravó Bravó Girl Gamestar
-
Lány -
5 1 1 1
Összesen Lány
Fiú 1 1 1 -
12 5 -
3
1
6
-
-
-
3
-
-
-
-
-
3
1 1 -
1 2 1 2 1 2
-
-
-
1
2 -
1 2 1 2
3 -
1 1
1
2
3 1 1 2 -
4
2
6 5 3
1 7
2 2 5
8.a táblázat A fiúk kedvenc olvasmányai (az említések gyakoriságának arányában)
Kedvenc olvasmányok Gárdonyi Géza: Egri csillagok Lewis, C. S.: Narnia soroztatok Paolini, Christopher: Eragon Rowling, J. K.: Harry Potter sorozat Stewart, Paul: Erdőmélye Stilton, Geronimo sorozatai Twain, Mark: Twist Olivér Wass Albert: Kard és kasza Sok van Nem válaszolt
Szavazat 1 1 2 4 1 1 1 1 1 10
68
8.b táblázat A lányok kedvenc olvasmányai (az említések gyakoriságának arányában) Kedvenc olvasmányok Bertagua, Julié: Exodus 2100 Brezina, Thomas: Fiúk kizárva! sorozat Brezina, Thomas: Hét tappancs gazdája sorozat Cabot, Meg: Egy kis túlsúly nem a világ vége Cabot, Meg: Neveletlen hercegnő sorozat Cabot, Meg: Tinibálvány Doguél, Anne: Szerelem zokniban Dóka Péter: Hogyan lettem médiasztár? Fekete István: Vuk Fine, Anne: A kilencedik felhőn Futova, Gabriela: Jobb anyukát akarok Masannek, Joachim: A vad focibanda Müller Péter: Szeretetkönyv Ocsag Imre: Lóra, gyerekek! Preusler, Otfried: A kis boszorkány Rowling, J. K.: Harry Potter és a halál ereklyéi Sachar, Louis: Laura titkos társasága Stilton, Geronimo: Játékok könyve Stine, R. L.: Libabőr sorozat Vavyan, Fable: Alomhajsza Wilson, Jacqueline: Titkok Wilson, Jacqueline: A Diamond lányok Sok van Nem válaszolt
Szavazat 1
2
1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1
2
1 1 1 2 6
9. táblázat A könyvek beszerzési forrásai (az említések gyakoriságának arányában) Beszerzési forrás Aj ándék Kölcsönzés Kölcsönkér Vásárlás
11 éves Fiú Lány 1 2 2 8 2 2
12 éves Lány Fiú 1 2 2 6 1 2 1 1
13 éves Fiú Lány 1 2 6 5 3
14 éves Lány Fiú 1 1 5 12 1 3 1 3
Összesen Lány
Fiú 5 14 2 4
6 32 5 9
10. táblázat A televíziózás szeretete (az említések gyakoriságának arányában) A televíziózás szeretete Szeret Nem szeret Néha szeret
11 éves Fiú Lány 3 8 1 -
12 éves Fiú Lány 2 6 1 -
13 éves F i ú Lány 4 5 1 1 1 -
14 éves Fiú Lány 4 8 2 2 3
Összesen Lány
Fiú 14 1
2
26 5 4
69
11. táblázat A televíziózás gyakorisága (az említések gyakoriságának arányában) A televíziózás gyakorisága Naponta Hetente többször Hetente egyszerkétszer Ennél ritkábban Nem szoktam
11 éves Fiú Lány 3 8
12 éves Fiú Lány 1 6
13 éves Fiú Lány 5 4
14 éves Fiú Lány 3 7
Összesen Lány 25
Fiú 12
-
-
1
-
-
-
2
2
3
2
-
-
-
1
1
2
1
3
2
6
-
1
-
-
-
-
-
1
-
2
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
12. táblázat A televíziózás időtartama egy-egy alkalommal (az említések gyakoriságának arányában) A televíziózás időtartama 1 órát v. kevesebbet 1-2 órát 2-3 órát Ennél többet
11 éves Lány Fiú
12 éves Fiú Lány
13 éves Lány Fiú
14 éves Fiú Lány
Összesen Lány
Fiú
-
2
1
-
-
3
1
4
2
9
1 1 1
5 2
1 -
5 2 -
3 1 2
2 1 -
3
4 4 1
7
2 -
16 7
5 3
3
13. táblázat A kedvenc tévéműsorok (az említések gyakoriságának arányában) Fiú
Műsor Barátok közt Mesék NCIS Sport Monk-Flúgos nyomozó Animál Planet műsorai Jó barátok Balázs show Mónika show Híradó Filmek H2O-Egy vízcsepp elég A szökés Zene Jóban rosszban Doktor House A széf
Nem válaszolt
Szavazat 4
3 2
2 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1
4
Lány Műsor Barátok közt Jóban rosszban Doktor House Mesék Zene NCIS Monk-Flúgos nyomozó Animál Planet műsorai Jó barátok Balázs show Mónika show Híradó Filmek H2O-Egy vízcsepp elég A szökés Legyen ön is milliomos Vígjátékok Fókusz Aktív Cobra 11
Szavazat 15
8 7 6 6 3 3 3 3 3 3 3
3 2
2 1 1 1 1 1 -
70
14. táblázat A számítógépezés szeretete (az említések gyakoriságának arányában) Szám ítógépezés szeretete Szeret Nem szeret
11 éves Fiú Lány 3 9 -
12 éves Fiú Lány 2 6 1
13 éves Fiú Lány 6 5 1
14 éves Fiú Lány 5 13 1 -
Összesen Lány
Fiú 16 1
33 2
75. táblázat A számítógépezés gyakorisága (az említések gyakoriságának arányában) Szám ítógépezés gyakorisága Naponta Hetente többször Hetente egyszer-kétszer Ennél ritkábban Nem szoktam
11 éves Fiú Lány 1 3
12 éves Fiú Lány 1 3
13 éves Fiú Lány 3 3
14 éves Fiú Lány 6 3
Összesen Lány
Fiú 8
15
2
4
1
1
2
2
-
5
5
12
-
-
-
1
1
1
2
2
3
4
-
2
-
2
-
-
1
-
1
4
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
16. táblázat Számítógép-használat kedvelt kategóriái (az említések gyakoriságának arányában) Kategóriák Játék E-mail Tanulás, gyűjtőmunka Zenehallgatás, letöltés Szórakozás Chat Internet Nem válaszolt
11 éves Lány
Fiú 3 -
12 éves Lány
5 3
Fiú 1 -
1
3
1 1 -
13 éves Lány
5 2
Fiú 2 1
1
3
2
1
1 -
L 1 -
14 éves Lány
Összesen Lány
3 1
Fiú 1 4
16 7
-
5
3
13
-
1
2
3
6
4 2 -
1 3 2 -
5 7 2 -
1 5 6 2
7 12 6 -
3 1
Fiú 1 3
1
2
2
-
1 1 2 -
1 2 2
7 7. táblázat Internetezés szeretete (az említések gyakoriságának arányában) Internetezés szeretete Szeret Nem szeret
11 éves F i ú Lány 3 8 1
12 éves Fiú Lány 2 7 -
13 éves F i ú Lány 6 5 1 -
14 éves Fiú Lány 6 13 -
Összesen Lány
Fiú 17 -
33 2
71
18. táblázat A legkedveltebb honlapok (az említések gyakoriságának
1 2 -
2 1 -
-
-
2 2 -
1
3 1 -
2 3 2 1 -
13 éves Lány
Fiú 2 2 1 1 1 1
4 3 2
3
1
2 1 1 1 2 -
-
-
2 -
14 éves Lány
Fiú
4 2 1 1 -
6 2
1 1 -
10 7 3 5 1 3 2 2 1 -
1 1
22 14 10 10 6 7 6 3 4 3 3 3 -
-
-
1
-
2
7 9. táblázat A könyvtárhasználat gyakorisága (az említések gyakoriságának
Könyvtárhasználat gyakoriság Naponta Hetente Havonta Félévente Nem járok
11 éves F i ú Lány 1 2 -
6 3 -
12 éves 13 éves Lány Fiú Lány Fiú 1 1
5 1 1 -
6 -
11 éves 12 éves Fiú Lány F i ú Lány 2 1 -
9 -
1 1 -
7 -
5 1
3 3 4
2
14 éves
Összesen
Lány
1
1
3
5 -
8
13 éves Fiú
5
arányában)
4 1 -
20. táblázat A könyvtárba látogatás szeretete (az említések gyakoriságának
Könyvtárbalátogatás szeretete Szeret Nem szeret Néha szeret Nem válaszolt
4
Fiú
2 -
Fiú
Lány
1 12 3 1
1 22 10 -
arányában)
14 éves
Lány F i ú 6 -
Összesen Lány
Fiú
ts)
Google YouTube Startlapjáték Startlap MSN Honfoglaló Ebnevelde Teveclub Vicclap Cartoon Network
5 3 3 2 1 1 2
12 éves Lány
Fiú
ts)
MyVip Freemail Citromail IWIW
11 éves Lány
Fiú 2 2 2 1 -
Is)
Honlapok
arányában)
6 -
Összesen Lány Fiú Lány 12 1 -
14 1 1 1
34 1 -
72
27. táblázat A könyvtári szolgáltatások ismerete (az említések gyakoriságának arányában) 11 éves 12 éves 13 éves 14 éves A szolgáltatás Összesen Lány F i ú Lány Fiú Lány F i ú Lány F i ú Lány Fiú ismerete 17 7 35 3 9 2 6 6 6 13 Kölcsönzés 11 4 4 22 2 6 2 9 3 3 Tájékoztatás Helyben 14 2 9 2 5 6 5 13 33 5 olvasás Számítógép8 2 5 13 16 33 3 6 6 6 használat 2 4 1 4 3 2 3 10 9 20 Nyomtatás 1 12 2 4 2 4 10 23 5 3 Fénymásolás 4 14 2 4 9 2 3 2 3 3 Irodalomkutatás Folyóirat1 1 4 4 2 8 23 5 5 9 olvasás 1 1 11 7 2 1 2 6 3 Előjegyzés Könyvtárközi 1 1 2 3 2 3 6 9 12 3 kölcsönzés 7 1 1 1 4 4 3 3 10 Zenehallgatás 22. táblázat A könyvtári szolgáltatások használata (az említések gyakoriságának arányában) A szolgáltatás használata Kölcsönzés Tájékoztatás Helyben olvasás Számítógéphasználat Nyomtatás Fénymásolás Irodalomkutatás Folyóiratolvasás Előjegyzés Könyvtárközi kölcsönzés Zenehallgatás Nem válaszolt
11 éves F i ú Lány 2 9 4 2
12 éves F i ú Lány 1 6 1 -
13 éves Fiú Lány 5 6 1
2
14 éves F i ú Lány 5 13 1 5
Összesen Lány
Fiú 13 5
34 11
2
6
1
1
3
4
1
7
7
18
3
4
1
2
4
4
4
9
12
19
1 1 1
2 1
1
1
-
-
2 2 -
4 2 3
4 4
1
2 -
2
5 6 4
1
1
1
1
-
3
-
4
2
9
1
-
1
-
1
1
1
3
4
4
1
2
1
-
-
-
-
2
2
4
-
1 1
1 1
1 -
1 1
-
1 -
-
3
2
1
2
1
73
FÜGGELÉK Kérdőív A 11-14 éves gyermekek olvasási és könyvtárhasználati szokásai
1. Nemed?. 2. Hány éves vagy? 3. A szüleid/nevelőszüleid hogyan élnek? Karikázd be! a) együtt élnek b) elváltak vagy külön élnek c) egyéb, és pedig 4. Mi a szüleid legmagasabb iskolai végzettsége, és mi a szakképesítésük? iskolai végzettség szakképesítés
anya
apa
5. Mivel töltőd szívesen a szabadidődet? Osztályozd le a szabadidős tevékenységeket abból a szempontból, hogy Te mennyire találod vonzónak! 1-től 5-ig osztályozz, minél jobban szereted a szóban forgó lehetőséget, annál jobb osztályzatot adj! Szabadidős tevékenység ábrándozás, gondolkodás barkácsolás beszélgetés felnőttekkel együttlét barátokkal gyűjtés (kártya, matrica stb.) házimunka, segítés a ház körül ismeretterjesztő irodalom olvasása játék a szabadban kirándulás könyvtárba járás moziba járás
Osztályzat
Szabadidős tevékenység
Osztályzat
múzeumlátogatás zenélés, festegetés otthoni játék rádiózás sportolás számítógép-használat szépirodalom olvasása (regény, vers, mese stb.) színházlátogatás társasjáték televíziózás újságolvasás videózás zenehallgatás
74
6. Ha lehetne három kívánságod, mit kívánnál? Sorold fel! 1. 2. 3.
7. Amikor még nem tudtál olvasni, meséltek-e neked?. Ha igen, ki vagy kik? Ha emlékszel egynek a címére, írd le! Szeretsz olvasni?
Miért?
9. Naponta, szabad idődben - saját örömödre - mennyit olvasol? Karikázd be! a) fél óránál kevesebbet b) fél órát c) 1 órát d) 1 óránál többet 10. Mit és miről olvasol szívesen? Osztályozd le a műfajokat, hogy Te mit, mennyire szívesen olvasol! 1-től 5-ig osztályozz, minél szívesebben olvasod, annál jobb osztályzatot adj! Témák, műfajok állatokról barkácsolásról csillagászatról életrajzokat idegen-nyelvű könyveket katasztrófa-történeteket képregényeket meséket művészeti könyveket néprajzról növényekről
Osztályzat
Témák, műfajok
Osztályzat
regényeket sportról számítástechnikáról természeti jelenségekről történelemről újságokat úti kalandokat űrkutatásról vallásról verseket egyéb, éspedig:
75
11. Olvasol újságokat?
Ha igen, milyen rendszerességgel? Karikázd be!
a) naponta b) hetente c) havonta d) negyedévente e) félévente 12. Van kedvenc újságod? Mi a címe? 13. Van kedvenc könyved? Ki írta és mi a címe?
14. Mit olvasol jelenleg, vagy mit olvastál legutóbb?.
15. Hogyan jutsz hozzá azokhoz a könyvekhez, amiket el szeretnél olvasni, de otthon nincs meg? Karikázd be! a) ajándékba kapod b) a könyvtárból kikölcsönzöd c) kölcsönkéred a barátaidtól, osztálytársaidtól stb. d) a könyvesboltban megvásárolod 16. Szeretsz televíziót nézni?
Miért?
17. Milyen gyakran nézel televíziót? Karikázd be! a) naponta b) hetente többször c) hetente egyszer-kétszer d) ennél ritkábban e) nem szoktam
76
18. Egy-egy alkalommal általában mennyi időt nézel televíziót? Karikázd be! a) egy órát vagy kevesebbet b) egy-két órát c) két-három órát d) ennél többet 19. Milyen televíziós műsorokat nézel szívesen? Sorolj fel néhányat!
20. Szeretsz számítógépezni?
Miért?.
21. Milyen gyakran számítógépezel? Karikázd be! a) naponta b) hetente többször c) hetente egyszer-kétszer d) ennél ritkábban e) nem szoktam 22. Hol használsz számítógépet? Karikázd be! a) otthon b) iskolában c) könyvtár d) barátoknál e)egyéb 23. Mire használod a számítógépes hálózatot?
77
24. Szeretsz internetezni?
Miért?.
25. Mely honlapokat keresed fel rendszeresen? Rangsorold kedveltseg szerint! 1) 2) 3) 4) 26. Milyen gyakran jársz könyvtárba? Karikázd be! a) naponta b) hetente c) havonta d) egyéb: e) nem járok Milyen típusú könyvtárba jársz leginkább? (Megyei, Városi, Iskolai)
27. Mi alapján választasz könyvet magadnak a könyvtárban? (Szórakozásodhoz, nem iskolai célból!) Karikázd be! a) ajánlja a szülő b) ajánlja a barát c) ajánlja a tanár d) ajánlja a könyvtáros e) megtetszik a könyv borítója f) elolvasod a könyv tartalomjegyzékét vagy beleolvasol a könyvbe 28. Hogyan fejeznéd be a mondatokat? A könyvtár az a hely, ahol
A könyvtáros az a személy, aki
78
29. Szeretsz könyvtárba járni?
Miért?.
30. Van-e olyan dolog, amit szívesen csinálnál a könyvtárban, de jelenleg nincs rá lehetőség?
31. A könyvtár mely szolgáltatásait ismered? Karikázd be! " a) kölcsönzés
g) irodalomkutatás
b) tájékoztatás
h) folyóirat-olvasás
c) helyben olvasás
i) előjegyzés
d) számítógép-használat
j) könyvtárközi kölcsönzés
e) nyomtatás
k) zenehallgatás
f) fénymásolás A fenti szolgáltatások közül melyeket szoktad használni? írd ide a betűjelét!
79
• * p
