Szegedi SzC. Gábor Dénes Szakgimnáziuma P E D A G Ó G I A I P R O G R A M

Szegedi SzC

Gábor Dénes Szakgimnáziuma

PEDAGÓGIAI PROGRAM 2016/2017

Szegedi SzC Gábor Dénes Szakgimnáziuma

Pedagógiai Program

Tartalomjegyzék 1. Az iskola adatai............................................................................................................. 5 1. 1. Az iskola hivatalos és rövidített elnevezése ........................................................................ 5 1. 2. Az iskola alapítója .............................................................................................................. 5 1.3. Az iskola fenntartója és működtetője: ................................................................................. 5 1. 4. Az iskola jogállása .............................................................................................................. 5 1. 5. Az iskola székhelye ............................................................................................................ 5 1. 6. Intézmény telephelyei ....................................................................................................... 5 1. 7. A Szegedi SzC Gábor Dénes Szakgimnáziuma jogelődjei ...................................................... 5 1. 8. Az iskola igazgatója............................................................................................................ 5 1. 9. Az intézmény rövid bemutatása ......................................................................................... 5

2. Az iskola nevelési-oktatási célja, nevelési programja ..................................................... 7 2. 1. Általános célok .................................................................................................................. 7 2. 1. 1. Szakgimnáziumban.............................................................................................................................. 7 2. 1. 2. Szakképzésben ..................................................................................................................................... 8 2. 1. 3. A feladatok, mint a képzési célok meghatározó eszközei ................................................................... 8

2. 2. Az iskola oktató-nevelő munkájának alapelvei ................................................................. 10 2. 3. Az oktató-nevelő munka kiemelt elemei .......................................................................... 11 2. 4. Az oktatás struktúrája ...................................................................................................... 14 2. 4. 1. Általános leírás .................................................................................................................................. 14 2. 4. 1. 1. Szakgimnáziumi oktatás ........................................................................................................... 14 2. 4. 2. Iskolarendszeren kívüli szakmai oktatás, vizsgáztatás ...................................................................... 16 2. 4. 2. 1..................................................................................................................................................... 16 Iskolarendszeren kívüli nem tanulói jogviszonyhoz kötött esti, levelező, távoktató rendszerű képzések költségtérítéses formában ........................................................................................................................ 16 2. 4. 3. A beiskolázás módja, a felvételi eljárás szabályai ............................................................................. 16

2. 5. Az esélyegyenlőség megteremtése ................................................................................... 17 2. 5. 1. A tanulókra vonatkozóan .................................................................................................................. 17 2. 5. 2. Az alkalmazottakra vonatkozóan ...................................................................................................... 17

3. Iskolai tevékenységek ................................................................................................. 17 3. 1. A tanulási időben kötelezően igénybe vehető iskolai szolgáltatások .................................. 17 3. 1. 1. A kötelező tanítási órákon ................................................................................................................. 17 3. 1. 2. A választható tanórai keret terhére .................................................................................................. 17 3. 1. 3. Egyéni foglalkozások ......................................................................................................................... 18

3. 2. Kötelező tanulási időn túl igénybe vehető iskolai szolgáltatások ....................................... 18 3. 3. Személyiségfejlesztés....................................................................................................... 18 3. 4. Érzelmi intelligencia fejlesztése ........................................................................................ 21 3. 5. Készség/képességfejlesztés az iskolában .......................................................................... 22 3. 6. Tehetséggondozás ........................................................................................................... 24 3. 7. A hatékony tanulás módszereinek tanítása és a tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatásának segítése ..................................................................................................... 27 3. 8. Kulturális hátrányokkal, tanulási nehézségekkel küzdő tanulókkal összefüggő programok, szolgáltatások ......................................................................................................................... 27 2


Pedagógiai Program

3. 9. A sajátos nevelési igényű (SNI) és a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel küzdő (BTM-N) tanulók segítése: ............................................................................................. 28 3. 9. 1. A sajátos nevelési igényű és a tanulási nehézséggel küzdő tanulók segítése: .................................. 28 3. 9. 2. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel küzdők segítése ......................................................... 30

3. 10. A nyelvi csoportbeosztás szempontjai a 9. osztály elején ................................................ 31 3. 11. Egészségnevelés, egészségfejlesztés ............................................................................... 31 3. 11. 1. Egészségfejlesztő iskola ................................................................................................................... 31 3. 11. 2. Egészségnevelési program .............................................................................................................. 32 3. 11. 2. 1. Egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok ........................................................................... 32 3. 11. 3. Az iskolai tanulók fizikai és motorikus képességeinek mérése........................................................ 34

3. 12. Környezeti nevelés ......................................................................................................... 36 3. 13. A gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő pedagógiai tevékenységek ........................ 38 3. 14. Az iskola drogstratégiája ................................................................................................ 39 3.15. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása ............................................................ 39 3. 16. Szociális hátrányok enyhítése és a hátrányos helyzetűek kezelése .................................. 40 3. 17. Közösségfejlesztés ......................................................................................................... 42 3. 17. 1. A tanítási órán megvalósítható közösségfejlesztő feladatok: ........................................................ 42 3. 17. 2. Az egyéb foglalkozások közösségfejlesztő feladatai: ....................................................................... 43 3. 17 .3. A diákönkormányzati munka közösségfejlesztő feladatai: .............................................................. 43 3. 17. 4. A szabadidős tevékenységek közösségfejlesztő feladatai: .............................................................. 43

3. 18. A szülő, a tanuló és az iskolai pedagógus együttműködésének formái és továbbfejlesztésének lehetőségei ............................................................................................ 43 3. 19. A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai ............................................... 45 3. 20. Diákönkormányzat......................................................................................................... 46 3. 21. Képesség-kibontakoztató és integrációs felkészítés ........................................................ 48 3. 21. 1. Integrációs stratégia kialakítás ....................................................................................................... 48 3. 21. 2. A tanítást-tanulást segítő eszközrendszer elemei ........................................................................... 48 3. 21. 3. Kulcskompetenciákat fejlesztő programok és programelemek ....................................................... 49 3. 21. 4. Várható eredmények ....................................................................................................................... 49

3. 22. Az ünnepélyek, megemlékezések rendje, az iskolai hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok ................................................................................................................................ 50 3. 23. Hagyományápolás külső megjelenési formái .................................................................. 52 3. 24. Gábor Dénes Számítástechnikai Emlékverseny ............................................................... 52 3. 25. Nemzetközi kapcsolatok ................................................................................................ 53 3. 26. Fogyasztóvédelem és fogyasztóvédelmi oktatás ............................................................. 54 3. 27. Hit- és vallásoktatás ....................................................................................................... 55 3. 28. Etnikai és kisebbségi ügyek kezelése .............................................................................. 55

4. Az iskolai élet szabályai .............................................................................................. 55 4. 1. Az iskola mindenkire kötelező szabályzatai....................................................................... 55 4. 2. További szabályok ........................................................................................................... 55 4. 3. A gyakorlati képzéssel kapcsolatos jogok érvényesülése ................................................... 55 4. 4. A továbbtanulás szervezett segítése ................................................................................. 55 4.5. A közösségi szolgálat ........................................................................................................ 56

3


Pedagógiai Program

5. Az iskola értékelési rendszere ...................................................................................... 56 5. 1. A tanulók értékelése ........................................................................................................ 56 5. 1. 1. Az értékelés célja ............................................................................................................................... 56 5. 1. 2. A tanulók értékelésének alapelvei ..................................................................................................... 57 5. 1. 3. Az értékelés több szempontú rendszere ............................................................................................ 57 5. 1. 4. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái, a tanulói teljesítmény értékelése és minősítése ........................................................................................................... 58 5. 1. 5. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai... 59 5. 1. 6. A tanulók magatartásának értékelése és minősítése ........................................................................ 60 5. 1. 7. A tanulók szorgalmának értékelése és minősítése ............................................................................ 61 5. 1. 8. Az iskolai jutalmazás formái .............................................................................................................. 62 5. 1. 9. Gábor Dénes-érem ............................................................................................................................ 63 5. 1. 10. Gábor Dénes Középiskola Kiváló Tanulója („Az évfolyam kiváló tanulója” cím) ............................. 64 5. 1. 11. Gábor Dénes Középiskola „Az év osztálya” cím ............................................................................... 64 5. 1. 12. Az iskolai fegyelmezés ..................................................................................................................... 64 5. 1. 13. Tantárgyi minősítések ..................................................................................................................... 65 5. 1. 14. Minőségbiztosítás ............................................................................................................................ 66

5. 2. Az iskola vizsgarendszere ................................................................................................. 68 5. 2. 1. Az érettségi vizsga ............................................................................................................................. 68 5. 2. 2. A szakmai vizsgák .............................................................................................................................. 70 5. 2. 3. A magasabb évfolyamra lépés feltételei ........................................................................................... 70 5. 2. 4. A tanulmányok alatti vizsgák vizsgaszabályzata ............................................................................... 71 5. 2. 4. 1. A tanulmányok alatti vizsgák fajtái .......................................................................................... 71 5. 2. 4. 2. A vizsgaszervezés szabályai ...................................................................................................... 73 5. 2. 4. 3. Az értékelés szabályai ............................................................................................................... 73 5. 2. 4. 4. A vizsgatárgyak részei ............................................................................................................... 73 5. 2. 4. 5. A vizsgatárgyak követelményei ................................................................................................ 74 5. 2. 4. 6. Független vizsgabizottság ......................................................................................................... 74 5. 2. 5. Átvételi feltételek más középiskolából vagy az iskola másik osztályából .......................................... 74 5. 2. 5. 1. Átvétel a középfokú nevelést-oktatást biztosító osztályokba ................................................ 74 5. 2. 5. 2. Átvétel a szakképesítés megszerzésére felkészítő osztályokba .............................................. 74 5. 2. 5. 3. Vendégtanulói jogviszony létesítése ........................................................................................ 74

6. Helyi tanterv ............................................................................................................... 74 6. 1. Szakgimnáziumi óratervek ............................................................................................... 76 6. 2. Szakképzés- Szakmai program .........................................................................................101 6. 3. A tankönyvkiválasztás és a taneszköz-kiválasztás elvei ....................................................125 6. 4. Tankönyvrendelés, tankönyvterjesztés, tankönyvtámogatás rendje .................................125

7. A fejlesztés irányai .....................................................................................................125 8. Záradék .....................................................................................................................126

4


Pedagógiai Program

1. Az iskola adatai 1. 1. Az iskola hivatalos és rövidített elnevezése Szegedi SzC Gábor Dénes Szakgimnáziuma

º

Az iskola Szegedi Műszaki és Környezetvédelmi Középiskola és Szakképző Iskola Széchenyi István Tagintézménye (2012. július 31-én megszűnt, jogutódja a Gábor Dénes Tagintézmény, a későbbi székhelyintézmény)

1. 2. Az iskola alapítója Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata 6720 Szeged, Széchenyi tér 10-11. Az intézmény 2013. január 1-jével - a Klebelsberg Intézményfenntartó Központba történő beolvadással - az állam fenntartásába került. 2015. július 1-jével a Szegedi Szakképzési Centrum egy tagintézményeként üzemel. Az intézmény jogutódja a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ. 1.3. Az iskola fenntartója és működtetője: Szegedi Szakképzési Centrum, 6725 Szeged, Kálvária sgt.84-86. (062101) 1. 4. Az iskola jogállása A Szegedi Szakképzési Centrum, mint költségvetési szerv jogi személyiségű szervezeti egysége (azonosító: 062101) 1. 5. Az iskola székhelye 6724 Szeged, Mars tér 14. Fax: 62/558-755 Telefon: 62/558-751 Honlap: www.gdszeged.hu E-mail: [email protected] 1. 6. Intézmény telephelyei

º º

6724 Szeged, Mars tér 14. 6753 Szeged-Tápé, Budai Nagy Antal utca 134. (tanműhely)

1. 7. A Szegedi SzC Gábor Dénes Szakgimnáziuma jogelődjei

º º

Gábor Dénes Gimnázium és Műszaki Szakközépiskola (6724 Szeged, Mars tér 14.) Szegedi Gábor Dénes Műszaki és Környezetvédelmi Középiskola és Szakiskola (6724 Szeged, Mars tér 14.)

1. 8. Az iskola igazgatója Tímár Csaba tagintézmény-vezető Az intézmény 1 intézményegységből és 1 tanműhelyből áll: 1. 9. Az intézmény rövid bemutatása Az intézmény elődje, a szegedi Vasútforgalmi Technikum 1953 őszén kezdte meg működését. A fél évszázados fennállása alatt a névváltozások sorozatát profilváltások is követték. 5


Pedagógiai Program

Az iskola névváltozásai:

º º º º º º

º º º

Vasútforgalmi Technikum Bebrits Lajos Vasútforgalmi Technikum és Szakközépiskola Bebrits Lajos Szakközépiskola 1992-től Gábor Dénes Gimnázium, Műszaki Szakközépiskola és Kollégium 2007-től Gábor Dénes Gimnázium és Műszaki Szakközépiskola 2009-től Intézményi összevonás. Az összevont intézmény neve Szegedi Műszaki és Környezetvédelmi Középiskola és Szakképző Iskola. Tagintézmények: Csonka János Tagintézmény, a Gábor Dénes Tagintézmény, és a Széchenyi István Tagintézmény. 2012. A Széchenyi István Tagintézmény megszűnik. 2013. Szegedi Gábor Dénes Műszaki és Környezetvédelmi Középiskola és Szakiskola 2015. Szegedi Szakképzési Centrum Gábor Dénes Műszaki és Környezetvédelmi Középiskola és Szakiskola

A folyamatosan változó szakmai igények a képzés profiljának többszöri kibővítését, illetve megváltozását tették szükségessé.

º º º º º º º º

º º

Vasútforgalmi Technikum 1953-1967 Vasútgépészeti Technikum 1964-1972 Vasútforgalmi Szakközépiskola 1967-1986 Vasúti Híradástechnikai Szakközépiskola 1972-től Vasútgépészeti Szakközépiskola 1973-2014 Vasútüzemi technikus képzés 1990-2014 Általános tantervű gimnázium 1989-2013 Műszaki szakterület 2001-2016  Informatikai szakmacsoport  Elektrotechnika-elektronika szakmacsoport  Közlekedés szakmacsoport 5 évfolyamos gimnázium 2004-2014 (nyelvi előkészítő osztállyal) Ágazati oktatás  Informatika  Távközlés  Villamosipar és elektronika  Pedagógia  Környezetvédelem  Sport  Vízügy  Közlekedés, szállítmányozás és logisztika

A 70-es évek közepéig különösen nagy volt az iskola országos vonzereje, hiszen hasonló képzés kevés volt az országban, a vasúti szakemberképzés bázisát jelentette. Később új ágazatokkal bővült az oktatás: kiegészült vasútgépészeti, vasúti távközlő és biztosítóberendezési, vezetékes távközléstechnikai képzéssel.

6


Pedagógiai Program

Fontos előrelépést jelentett, hogy iskola 1991-ben sikeresen pályázott a Világbank támogatásával meghirdetett szakképzési programra, amely az "Emberi erőforrások fejlesztése" nevet viselte. Nagy előre lépés volt az, hogy a szakmacsoportos oktatás keretében a műszaki területen is taníthattuk diákjainkat. Iskolánk napra készségét az is mutatja, hogy mennyire szerteágazó, keresett szakmákat oktatunk (sportedző, pedagógiai és családsegítő munkatárs, …). A beiskolázási körzetünk csökkent, ugyanakkor a szakmai munka eredményének köszönhetően a Dél-alföld, ezen belül Szeged egyik legjelentősebb intézményévévé váltunk. Az iskola pozicionálásából, beiskolázási körzetéből adódóan mindig nagy súlyt fektetett a tehetséges tanulók segítésére, orientálására, a hátrányos helyzetűek támogatására, felzárkóztatására. Az önállóság, a megbízhatóság, a pontosság kifejlesztése - mint a nevelési célok meghatározó elemei - látszólag a vasutas múltat idézik, de jelentőségük a mai kor igényeinek megfelelő, az informatika és az idegen nyelvek oktatásának egyre nagyobb teret biztosító képzésben sem csökkenhet. Az iskola törekvéseit mindig az állandó megújulás, a társadalom változó igényeihez való gyors, rugalmas alkalmazkodás jellemezte. Ezt tükrözi intézmény múltja, és erre törekszünk a jövőben is.

2. Az iskola nevelési-oktatási célja, nevelési programja 2. 1. Általános célok A nevelőtestület az intézmény tevékenységét az alábbiakban foglalja össze: "Általános műveltséget megalapozó, megszilárdító, elmélyítő valamint érettségi vizsgára és a felsőfokú iskolai tanulmányok megkezdésére, valamint a munkába állásra, a szakképzési évfolyamokon szakmai vizsgára felkészítő nevelés és oktatás folyik." A nevelőtestület vallja, hogy a kultúra egyetemes, benne csak egységben, egyenrangú módon él meg az úgynevezett humán és műszaki kultúra. Ezeket, a kerettanterv és a helyi tanterv követelményeit figyelembe véve a tantestület feladata, hogy a diákokat felkészítse

º º º º º

az érettségi vizsgára (a 100/1997. Korm. Rendelet alapján) előkészít a szakképzésbe való bekapcsolódásba a képesítő vizsgára (a 14. évfolyam sikeres befejezése után) a felsőfokú tanulmányokra (sikeres érettségi illetve képesítő vizsgát követően) a munkába állásra (szakképzés, illetve pályaorientáció segítségével).

2. 1. 1. Szakgimnáziumban Az általános és szakmai műveltséget megalapozó, azt kiterjesztő nevelő-oktató tevékenység során olyan felnőttek kibocsátása, akik a humánus egyetemes és nemzeti kultúra alapértékeit elsajátították, testileg, lelkileg egészséges, demokratikus alapelveket követő személyiségek. Alkalmasak a társadalmi, gazdasági, technikai változások követésére, az önálló felelős döntésekre, a megújuló alkotómunkára. A képességek folyamatos fejlesztése, a közismereti és szakmai képzés színes egysége, hozzájárul ahhoz, hogy diákjaink a munkaerő-piaci viszonyokhoz rugalmasan igazodó, az informatikában jártas, idegen nyelven kommunikáló emberekké váljanak. Előkészíti és meglapozza az élethosszig tartó tanulást, segíti a munkába állást, a szükséges szakmaváltást, a továbbtanulást.

7


Pedagógiai Program

2. 1. 2. Szakképzésben Alapvető cél, hogy érettségizett diákjaink ne a munkanélküliek táborát gyarapítsák, hanem olyan ismeretekkel rendelkeznek, amelyekkel valamilyen szakmát lehet alapozni, illetve, –ha arra az életben szükségük lesz – tudjanak pályát változtatni. A munkaerőpiacon kvalifikált munkaerőként legyenek jelen. Képesek legyenek megfelelni a kor aktuális követelményeinek, a munkaerőpiac fokozódó kihívásainak, az élet változó feltételeinek, a továbbtanulási elképzeléseknek. Olyan képzési programot kell bevezetni, melye a munkaerőpiacon keresett szakképesítésekhez juttatják a képzésben résztvevő fiatal felnőtteket. Ezáltal zökkenő mentesebbé teszik az iskolából a munka világába való átmenetet, csökkentve a pályakezdő munkanélküliek számát. Fő feladatok: º a komplex szakmai-, képzési programok használata, º kompetencia alapú oktatás, º moduláris szakszerű képzési programok használata Az iskolai nevelő-oktató munka célkitűzései: º reális társadalomkép kialakítása, º önképzésre képes, készségekkel, ismeretekkel, közösségi aktivitással rendelkező fiatalok nevelése, º mintaadás a konstruktív életvezetésre, º a tanulás, a kultúra közvetítésének magas színvonalú biztosítása, º a szociális biztonság, az önismeret és a teljesítőképesség megalapozása, º tehetséggondozás, º ellenőrzés, értékelés, valamint a helyes önértékelés kialakítása. Célunk egy olyan iskola megteremtése, működtetése º mely minden tanulónk számára érvényes, azaz ma szükséges és a jövőben fejleszthető tudást ad, º melynek működési szabályai átláthatóak, nyilvánosak, º mely az „iskolahasználók” megelégedésére, azok igényeinek figyelembe vételével működik, º melyben tanuló és tanár jól érzi magát, mert értelmes munkát végezhet, º melyben nem csak „tankönyvi” ismeretet tanul a diák, º ahol minden gyerek megtalálhatja saját érdeklődésének, képességeinek megfelelő tevékenységet, º ahol megvalósíthatja gondolatait, º ahol nem szorítják korlátok közé, és folyamatosan kibontakoztathatja magát. 2. 1. 3. A feladatok, mint a képzési célok meghatározó eszközei Tanulás, tudás és munkaértékei º gondolkodás és problémamegoldó készség fejlesztése, º ismeretszerzés és gyakorlati alkalmazás, º ok-okozati összefüggések felismerése, º kreatív fegyelmezett munkavégzés, º munka szeretete, megbecsülése.

8


Pedagógiai Program

Emberi kapcsolatok értékei º önismeret, önértékelés, személyiségfejlesztés, º egymás elfogadása, tolerancia, nyitottság, º kommunikációs készség fejlesztése, º demokrácia ismerete, gyakorlása. Erkölcsi értékek º alapvető erkölcsi értékek ismerete, őszinteség, megbízhatóság, º nemzeti hagyományaink és közös Európa, º munkaerkölcs kialakítása. Testi, lelki egészség értékei º testi edzettség, rendszeres mozgásigény kialakítása, º egészséges életmódra nevelés, º környezetvédelem.

becsületesség,

tisztelet,

Célunk olyan gyermekek nevelése º akik megszerzett ismereteik és képességeik birtokában képesek felismerni és elismerni az emberi, társadalmi és természeti értékeket, a szerint élni és utódaiknak átörökíteni, º akik megszerzett ismereteik, képességeik és készségeik, elsajátított módszereik segítségével megtalálják helyüket a munkamegosztásban, a felnőtt társadalomban, egyéni és családi életükben. Ennek érdekében arra kell törekednünk, hogy a tanulók

º º º º º º º º º º º º º º º º º º º º º

tudatosan óvják testi és lelki egészségüket, növekedjen felelősségtudatuk, ismerjék saját lehetőségeiket, erkölcsiségükben a polgári értékrendet képviseljék, számítógépes, informatikai ismeretek birtokába jussanak, hasznosítható idegen-nyelvtudással rendelkezzenek, legyenek képesek reális célok kitűzésére és elérésére, rendelkezzenek a társas- és párkapcsolatok alakításának képességével, munkájukban legyenek igényesek, törekedjenek a belső igényszint növelésére, képesek legyenek szilárd értékítélet kialakítására, képesek legyenek önálló döntéshozatalra, képesek legyenek elfogadni a másságot, legyenek nyitottak minden új befogadására, képesek legyenek a modernizálható, konvertálható ismeretek befogadására, képesek legyenek a munkaerőpiac igényeinek megfelelő pályaorientációra, rendelkezzenek alkotóképességgel, rendelkezzenek tulajdonosi szemlélettel, tiszteljék embertársaikat, óvják szűkebb és tágabb környezetüket, megfelelő kommunikációs készséggel rendelkezzenek.

Az iskola nevelési és oktatási céljainak eredményes megvalósításához olyan alkotó - nevelő légkört kell kialakítanunk, amely alkalmas a tanulók készségeinek, képességeinek, 9


Pedagógiai Program

személyiségének minél teljesebb kibontakoztatására. Ehhez szükséges az iskolai élet színesebbé tétele, folyamatos demokratizálása, diák-centrikusabbá tétele, a tanórán kívüli tevékenység megszervezése a diákok és szülők igényeinek, elvárásainak megfelelően. 2. 2. Az iskola oktató-nevelő munkájának alapelvei Alapelvek olyan általános irányelvek, amelyek a nevelési-oktatási intézményekben biztosítják a nevelés eredményességét a nevelés-oktatás komplex folyamatában. a) Komplexitás elve Figyelembe kell venni, hogy a biológiai, fiziológiai, pszichológiai és társadalmi törvényelvűségek folyamatosan és együttesen hatnak és ezeket a hatásokat össze kell hangolni. b) Életkori és egyéni sajátosságok elve A tanulók tudásszintjének fejlesztésénél változatos módszertani eszközök alkalmazásával, korrepetálások szervezésével vesszük figyelembe az életkori és egyéni sajátosságokat, betartva az előírt tantervi anyag követelményeit. c) A tanuló különböző közösségek tagja A nevelés-oktatás mindig szűkebb, vagy tágabb értelemben vett közösségekben folyik, a közösség érdekeinek, céljainak figyelembevételével, a közösség tagjainak aktív részvételével. A közösségben valósulhat csak meg a pedagógusvezető, irányító, kezdeményező szerepe és a tanulók önállósága, öntevékenységének kibontakozása. d) A tapasztalatcserék elve Biztosítani kell a tapasztalatcserét, a tények megértését, és az általánosításhoz szükséges ismereteket. e) A külső hatások elve A pedagógusnak tudomásul kell vennie, hogy a tanulókat számtalan külső hatás éri, amelyeket az iskolán kívül szereznek be. A pedagógusnak segíteni kell ezek feldolgozását, és támaszkodni kell a máshol megszerzett ismeretekre. f) A következetesség elve Igényesség a határozott követelmények támasztása alapfeltétele annak, hogy a tanuló önállósága, kezdeményezőkészsége, kreativitása kibontakozhasson. g) A nevelés ellentmondásosságának elve A nevelés ellentmondásokkal teli folyamat. Egyszerre vannak jelen a pozitív és negatív tapasztalatok, a szabadság és a kényszer, a közösségi és az egyéni érdek. h) A motiváció elve A tanulók érdeklődésének felkeltése i) A koncentráció elve Egy adott tantárgy tanítása során támaszkodni más tárgyaknál elsajátított tudásra j) A visszajelzés elve Folyamatosan a tanulói teljesítményekről, ezek változásáról, javításokról k) Nyitottság környezetre és a változásokra Az emberi együttélés és tevékenység hatására a bennünket körülvevő természet és társadalom állandóan változik. A tanulóknak el kell határolniuk magukat a környezetüket romboló hatásoktól, ugyanakkor rugalmasan kell igazodniuk szemléletükben és 10


Pedagógiai Program

magatartásukban a világ változásaihoz. Ez biztosítja életükben, pályájukon a mobilitást, az újrakezdést. l) Felelősségtudat elve A felelősség tetteink, magatartásunk következményeinek átlátását tükröző fogalom, mely az iskolában az oktató-nevelő munkában jelentkezik. A pedagógusnak az ismeretátadással és személyes példamutatásával kell felelősséget vállalnia a tanulók fejlődéséért. A szülő a nevelés személyes felelősségét az iskolára át nem ruházgatja. m) Nemzeti és európai identitástudat egysége A nemzeti értékek és hagyományok megőrzése erősíti a nemzettudatot. Ezeknek és az európai gyökereknek az ötvözete megmutatja az európai kultúrában és történelemben betöltött szerepüket. A kettő szintézise biztosítja a nemzeti keretek európai egységgé bővülését. n) Maximális képességek kibontakoztatásának elve A tanulónak minden lehetséges segítséget meg kell kapnia ahhoz, hogy képességeihez mért maximumot nyújtsa. o) Szociális hátrányok enyhítésének elve Az iskolában működő ifjúságvédelemnek a tanárokon, osztályfőnökökön keresztül minden veszélyeztetett tanulót fel kell térképeznie, s a szociális hátrány enyhítésének rendszerbe foglalt lehetőségei közül a legaktuálisabbat és legmegfelelőbbet kell megtalálnia. p) A minőségi munkára törekvés elve Arra törekszünk, hogy a partneri elvárások és a lehetőségek figyelembevételével mindenkit eljuttassunk ahhoz a maximumhoz, amihez csak lehet. 2. 3. Az oktató-nevelő munka kiemelt elemei Az általánosan megfogalmazott célok és az alapjukat képező értékek a hagyományos emberi normákat és a fejlődő társadalom elvárásait igyekeznek tükrözni. Az általános célkitűzéseket az alábbi érték-cél-feladat rendszerben kívánjuk megvalósítani: Kiemelt célok 1. Erkölcsi alapok

Feladatok

- az emberi együttélés általános követelmény- és szabályrendszerének követésére való nevelés - erkölcs, általános műveltség, szaktudás összehangolása - a lelkiismeret és a szakmai lelkiismeret szerepének kiemelése - a másság elfogadtatása

- személyes példamutatás - közismereti és szakmai tárgyak egyensúlyának fenntartása - az emberi és szakmai igényesség fejlesztése - toleranciára való ösztönzés - a tanulók világnézeti és információs szabadságának megtartása

- a szabadság helyes elvi és gyakorlati alkalmazása - rámutatni a társadalmi szolidaritás és együttműködés nélkülözhetetlenségére 2. Munka és minőség

- elérni, hogy a tanulók a tervszerű és kitartó munkát a siker, az érvényesülés és a helytállás alapjának tartsák - elismertetni, hogy a minőségi munka fontos érték - elfogadtatni, hogy az önmagukkal szemben támasztott követelmények a 11

- igényességre való nevelés - példát mutatni a tanári munka minőségével - serkenteni a tanulói aktivitást, feladatvállalást - elismerésben részesíteni a kiemelkedő teljesítményt


3. Pályaorientáció, pályakép

4. Alkotóképesség

5. Tanulás

6. Testi-lelki nevelés

7. Állampolgári aktivitás

8. Honismeret

Pedagógiai Program

társadalommal szembeni elvárások alapját jelentik - az érdeklődés, a képességek és a - a pályaorientációs órák önismereti személyiségjellemzők reális összehanfoglalkozásain feltárni a személyes golása a 12. évfolyam végéig alkalmasságot segíteni az előzetes - a pályaválasztás fogalomkörének választás tudatos és megalapozott kitágítása a pályán való folyamatos új - módosítását előkészíteni a tanulókat a ismeretszerzés fogalmával annak munkaerő-piacon való helytállásra felismertetése, hogy az önképzés, a munkaerőpiaci ismeretek és technikák továbbképzés, az átképzésre való tanítása készség az érvényesülés alapfeltétele a - az élethosszig tartó tanulás igényének döntési képesség kialakítása kialakulása - az iskolán belüli átjárhatóság biztosítása - elérni, hogy a tanulás legalább ne - egy-egy tárgy sajátos tanulási reproduktív, hanem alkotó legyen módszereinek megtanítása - problémamegoldó készség fejlesztése - fokozni a problémaorientált feladatokat - absztrakciós képesség fokozása az elméleti és a gyakorlati képzésben - növelni az alkotómunka iránti vágyat és egyaránt a jogos elismerés iránti reális igényt - ösztönözni a tanulmányi és alkotóversea régi ismeretek alkalmazásának nyeken való részvételt - képessége az új ismeretek feldolgozása - a résztvevő tanulók támogatása közben - teret nyitni az egyéni törekvéseknek - példaértékűvé tenni az eredményes tanulókat és munkát - az eredményes tanulási módszerek, - valamennyi értelmi képesség fejlesztése technikák elsajátíttatása - az érdeklődés felkeltése a különböző - az emlékezet erősítése témák iránt - az önművelődé igényének kialakítása - az élethosszig tartó tanulás eszközének - a gondolkodási képességek fejlesztése megismertetése - a különböző tanulási technikák alkalmazása - a könyvtárhasználat hatékonyságának növelése - az internet lehetőségeinek a kihasználása az önálló ismeretszerzésben - életelvvé tenni a testi-lelki egészséggel az egészségnevelést, életmódot és mavaló törődést gatartást befolyásoló tevékenységgé tenni - tudatosság kialakítása az egészség- - segítségnyújtás a káros szenvedélyek nevelésben kialakulásának megelőzésében - az egészséges életmód és a belső - krízishelyzetbe jutottak segítése harmónia kapcsolatának feltárása a szülők mérlegelést követő tájékoztatása - ápoltságra való nevelés - a szexuális kultúra és magatartás kérdésein - a test és a lélek harmonikus fejlesztése - keresztül felkészíteni a családi életre - a mindennapos testmozgás szorgalmazása és lehetőségeinek biztosítása - sportegyesületekben szereplők támogatása - versenyek, kirándulások, táborok, teljesítménytúrák szervezése, segítése - az iskolai közélet feltételeinek - állampolgári ismeretek életszerű tanítása biztosítása, formálása - az iskolai életet az állampolgári aktivitás - a diákönkormányzat és a diákelső állomásává tenni szervezetek keretein belül felkészíteni az állampolgári jogok gyakorlására - a nemzet múltjának, hagyományainak, - ösztönözni a nemzettudatot ébren tartó értékeinek megismertetése iskolai vagy tanórán kívüli - kiemelkedő magyar személyiségek tevékenységeket munkásságának, eredményeinek átörökítése 12


9. Környezeti nevelés

-

-

10. Személyiségfejlesztés

-

11. Közösségfejlesz- tés -

12. Kapcsolódás Európához

-

Pedagógiai Program

magyarságtudat, hazaszeretet elmélyítése, nemzeti identitástudat fejlesztése lokális és globális környezeti problémákra való fogékonyság elérése a környezetkímélő magatartás a természettudományos gondolkodás fejlesztése a környezettel kapcsolatos állampolgári kötelessé vállalása és jogaik gyakorlása szorgalmazni a környezet értékeinek, szépségeinek megőrzését tisztaság iránti igény fokozása céltudatosság önmenedzselés vállalkozói képesség alkalmazkodó képesség a szűkebb vagy tágabb szociális környezet megértése egészséges életszemlélet önállóság, kreativitás, határozottság, folyamatos megújulás nyitottságra való törekvés a másság elfogadása önálló ismeretszerzés önálló véleményformálás a társadalmi-, gazdasági változásokhoz való alkalmazkodás együttműködésre törekvés

- a környezetet óvó preventív tevékenységek tudatos kialakítása - szűkebb környezet harmóniájának megteremtése - felelős társadalmi magatartás kialakítása demokratikus életformára való felkészítés együttműködés, a környezeti konfliktusok kezelése és megoldása terén

-

nyugodt iskolai légkör kialakítása pontosan megfogalmazott szabályok a kommunikációs készség fejlesztése az együttműködési készség fejlesztése konfliktus-kezelési technikák elsajátítása meglévő készségek, képességek fejlesztése

- az ismeretekben való eligazodás képességének fejlesztése - az iskolai diákönkormányzat erősítése, segítése - demokratikus intézmények bemutatása - felelős választói magatartás kialakítása - iskolarádió működtetése - iskolaújság szerkesztése - diákfórumok, diákgyűlések támogatása - megfelelő vitakultúra kialakítása átfogó ismeretek Európa történelméről, - az ismeretek folyamatos beillesztése az kultúrájáról, földrajzáról oktatás menetébe helyünk az európai kultúrában, - globális összefüggések meglátására való történelemben oktatás az európai integrációhoz vezető út - a nemzetek egyedi értékeinek tiszteletére állomásai való nevelés, a negatív sztereotípiák elvetése - egy európai idegen nyelv elsajátítása - az európai tudathoz kapcsolódó képességek fejlesztése - „Európa-vetélkedők” szervezése - a nemzetközi diákcsere kiszélesítése - a nemzetközi szakmai kapcsolat kiépítése és ápolása

13


Pedagógiai Program

- a megismerést, az eligazodást, a tanulást, 13. Információ és kommunikációs az emberi kapcsolatokat, a társadalmi - érintkezést szolgáló információk kultúra - megtalálása, elemzése, értékelése, felhasználása - az anyanyelvi, idegen nyelvi és - szimbolikus nyelvi kultúra értékeinek közvetítése - segíteni a szociális kommunikáció elemeinek elsajátítását az információkezelés etikai szabályzatainak tudatosítása - felkészítés az informatikai eszközök készségszintű használatára - az asszociatív gondolkodási képesség fejlesztése - a koncentrálóképesség fejlesztése a tolerancia fejlesztése - a fegyelmezett munkavégzés kialakítása váljék szükségletté a körültekintő, baleset megelőzést segítő munka- végzés - tapasztalatszerzési ismeretek, adatok, - információk gyűjtése, Internet használata

14. Minőségi munkára törekvés

- a képességek megismerése és fejlesztése a problémamegoldó irányultság - a kommunikációs készség - teljesítményorientált működés - a tanulók személyiségének fejlesztése - konszenzusra törekvés - multikulturális nevelés -

- a megismerés képességek fejlesztése - a megfigyelési, értelmezési, indoklási képességek fejlesztése - elsajátíttatni és megkövetelni a szép magyar beszédet - az idegennyelvű, illetve a különböző kultúrák közötti információcsere biztosítása - a kreatív olvasási készségek fejlesztése - biztosítani a könyvtárhasználatot a médiaelemekkel együtt és az Internet hozzáférhetőséget - helyzetelemzésekkel és helyzetgyakorlásokkal segíteni a szociális kommunikáció kialakulását - az információ társadalmi stratégiájának tudatosítása - az Internet használatának segítése - az adatbázisprogram bővítése az intézmények közötti együttműködés - kiszélesítése kapcsolat a szülőkkel - kapcsolat az illetékes kamarákkal - virtuális csatornákon érkező jelek - befogadása és megválaszolása az elektronikus média megértése, a kívánt - információ megtalálása, szelektálása -

konszenzusra törekvés együttműködő partnerek a partneri igények számbavétele a problémamegoldó gondolkodás fejlesztése közösen megfogalmazott célok csoportbontások kialakítása a tanárok továbbképzésének támogatása folyamatos mérés, ellenőrzés intézményi önértékelés hiányosságok és gyengeségek felismerése a nemzetközi kapcsolatok kiszélesítés magas szintű nyelvoktatás minőségbiztosítási szakemberképzés

2. 4. Az oktatás struktúrája 2. 4. 1. Általános leírás Intézményünkben, az Alapdokumentumban meghatározottak szerint, az alábbi képzések folynak:

º º

szakgimnáziumi képzés, szakképzés.

2. 4. 1. 1. Szakgimnáziumi oktatás Pozitív gondolkodású, művelt, idegen nyelvet ismerő, informatikai és internet kezelési ismeretekkel szakmai alapozó ismeretekkel rendelkező érettségiző tanulók képzése, akik részére olyan eurokomform szakképzést kínálunk, amely a sikeres életkezdést és az élethosszig tartó tanulást segít.

14


Pedagógiai Program

A tanítási-tanulási folyamatban biztosítjuk, hogy a tanulók életkorához, az egyes tantárgyak sajátosságaihoz igazodva elsajátíthassák az egészségfejlesztés, a környezetvédelemmel, a konfliktuskezeléssel kapcsolatos ismereteket. Felkészüljenek ismereteik gyakorlati alkalmazására, az infokommunikációs technológiák alkalmazásával. A 9-12. osztályban négyosztályos szakgimnáziumi képzés folyik  informatika,  távközlés,  villamosipar és elektronika,  pedagógia,  környezetvédelem,  sport,  vízügy,  közlekedés, szállítmányozás és logisztika ágazatokban. Az iskola elsődleges funkciójának a szakirányú képzés és továbbtanulás biztosítása. Az iskolában a közismereti képzéssel párhuzamosan az első évfolyamtól kötelezően szakmai elméleti és gyakorlati képzés is folyik. Az iskola a tanulókat a számukra kötelező és ágazatonként egységes szakmai érettségire, (elsősorban szakirányú) felsőoktatásba történő belépésre, az ágazathoz tartozó munkakör betöltésére, az ágazathoz tartozó, érettségi végzettséghez kötött szakképesítés megszerzésére készíti fel. Az iskola a szakmai érettségit szerzett tanulóját 1 év alatt felkészíti az ágazathoz tartozó szakképesítésre, tehát tizenharmadik (első szakképzési) évfolyamon a komplex szakmai vizsgára történő felkészítés folyik (4+1 –es képzés). A szakképesítés ágazata szerinti szakmai érettségi vizsgával nem rendelkező (más ágazathoz tartozó szakközépiskolából, vagy gimnáziumból érkezők), érettségi végzettséget szerzett tanulók részére, a szakképzési évfolyamok száma kettő. Az első évben a szakmai érettségire, a második évben a komplex vizsgára történik a felkészítés. Sikeres érettségit követően a tanulók folytathatják tanulmányaikat º szakképző évfolyamokon, º felsőfokú oktatási intézményekben, º illetve munkába állhatnak. A 2016/2017-es tanévtől a következő szakágazatokban folytatunk képzést: 9-12 osztályban: º IV. Pedagógia (3) º XI. Villamosipar és elektronika (6) º XII. Távközlés (6-7) º XIII. Informatika (7) º XXIII. Környezetvédelem (14) º XXVI. Kereskedelem (17) º XXXVII. Sport (3) º XLI Vízügy (23) Szakképzésben az előbb felsorolt ágazatokon kívül még a XXI. Közlekedés, szállítmányozás és logisztika (13) ágazatban oktatunk felnőtteket.

15


Pedagógiai Program

2. 4. 2. Iskolarendszeren kívüli szakmai oktatás, vizsgáztatás 2. 4. 2. 1 Iskolarendszeren kívüli nem tanulói jogviszonyhoz kötött esti, levelező, távoktató rendszerű képzések költségtérítéses formában º Iskolarendszeren kívüli nem tanulói jogviszonyhoz kötött más képző szervek által oktatott szakképesítések szakmai vizsgáztatása. Lehetőséget biztosítunk tanulóink számára, hogy igénynek megfelelően º ECDL vizsgára való felkészítés º EBC*L vizsgára való felkészítés º IT Akadémia MCP (Microsoft Certified Professional) vizsgájára felkészítés º IT Essential vizsgájára felkészítés º CISCO Hálózati Akadémia CCNA (Cisco Certified Network Associate) vizsgájára felkészítés után vizsgát tegyenek, mellyel nagymértékben segítjük a munkába állást. 2. 4. 3. A beiskolázás módja, a felvételi eljárás szabályai Az iskola tanulói közé felvétel vagy átvétel útján lehet bejutni, amely jelentkezés alapján történik. A felvételről és az átvételről az igazgató dönt. Az intézmény azon tanulói számára, akik középiskolai tanulmányaik befejezése után érettségi vizsgát tesznek jelentkezésük esetén – tanulmányi eredményüket figyelembe véve, valamint az előírt egészségügyi alkalmassági vizsga eredményétől függően – az intézmény a szakképzési évfolyam valamely szakára való felvétellel biztosítja a továbbtanulást és a szakmaszerzés lehetőségét. A jelentkező tanulóknak a felvételi tájékoztatóban nyilvánosságra hozott tantárgyak tanulmányi eredményének figyelembe vétele mellett központi írásbeli vizsgát is tartunk. A közoktatási típusú sportiskolai osztályba jelentkezőknek sportegészségügyi és fizikai képességfelmérési követelményeknek is meg kell felelniük. Központi írásbeli felvételi vizsga Az osztályokba jelentkező tanulók számára a 9. évfolyamra történő beiskolázáshoz készült magyar nyelvi és matematika feladatlapok megírása kötelező. A megtekintés és az észrevétel szabályait az iskola a mindenkori tanév rendjében meghatározott módon hozza nyilvánosságra. A felvételi rangsort valamennyi osztálytípusunkban a mindenkori tanév rendjében meghatározottak szerint, az iskola honlapján nyilvánosságra hozzuk. A pontszámítás módját évente felülvizsgáljuk, és az iskola honlapján a felvételi tájékoztatóban a törvényeknek megfelelő időben nyilvánosságra hozzuk. A szakképző osztályokba való felvétel szabályai Iskolánk az érettségi vizsgával rendelkező tanulók számára biztosítja a pályaválasztási tájékoztatóban és a honlapon meghirdetett szakmák elsajátításának lehetőségét. A felvétel feltétele a szükséges előtanulmányok teljesítését igazoló bizonyítvány(ok) leadása, szakmai egészségügyi alkalmasság, illetve bizonyos szakmák esetében tanulószerződés vagy előszerződés megléte. Túljelentkezés esetén a felvételi rangsort a középiskola két utolsó évfolyamának tanulmányi eredményei, továbbá az érettségire épülő szakképzések esetében az érettségi vizsgaeredmények alapján alakítjuk ki. 16


Pedagógiai Program

OKJ szakmai képzésre jelentkezés az adott szakma SZVK előírásai szerinti követelmények alapján írásban történik. A jelentkezés beiratkozáskor véglegesül. Felvételi vizsga nincs. 2. 5. Az esélyegyenlőség megteremtése 2. 5. 1. A tanulókra vonatkozóan

º

Célok:  a pozitív, öröklött tanulási motívumok megerősítése  az esetleges, fejlődést gátló szülői beállítódások enyhítése  a tanulmányi téren történő felzárkóztatás  a tanuláshoz elengedhetetlen, nyugodt iskolai légkör biztosítása  helyes tanulási módszerek, szokások kialakítása

º Tevékenységformák:    

felzárkóztató, korrepetáló foglalkozások szervezése egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése a nevelők és a tanulók személyes kapcsolatára épülő beszélgetések a nevelők és a szülők személyes kapcsolatára épülő konzultációs lehetőségek

2. 5. 2. Az alkalmazottakra vonatkozóan Az iskola esélyegyenlőségi terve biztosítja a munkavállalók esélyegyenlőségét. A terv a munkáltatóval munkaviszonyban lévő összes munkavállalóra vonatkozik, függetlenül az alkalmazás jellegétől, a munkaidőtől vagy az alkalmazás határozott idejű voltától.

3. Iskolai tevékenységek 3. 1. A tanulási időben kötelezően igénybe vehető iskolai szolgáltatások

º º

Nappali rendszerű általános műveltséget megalapozó iskolai oktatás Iskolarendszerű szakképzés

3. 1. 1. A kötelező tanítási órákon A tanulók fejlettségéhez, képességéhez és az egyes tantárgyak jellegéhez igazodó változatos módszerek, technikák alkalmazása annak érdekében, hogy elsajátítsák a tantervi követelményeket. Ennek érdekében az óratervekben feltüntetett csoportbontásokra is szükség van. Természetesen az egyes csoportok közötti átjárhatóságot biztosítjuk. 3. 1. 2. A választható tanórai keret terhére A szülői igények, illetve a tanulók érdeklődésének megfelelően további lehetőségeket biztosítunk

º º º º º

az általános műveltség megszilárdítása a szakmai irányultság elmélyítésére a nyelvi képzés színvonalának emelésére az emelt szintű érettségire való felkészülésre munkába állást elősegítő foglalkozásokon való részvételre

A 3.1.1. és 3.1.2. pontban meghatározott tanórai foglalkozások megszervezhetők a hagyományos (tanórai és tantermi) formáktól eltérő módon is amennyiben biztosított az előírt anyag átadása, a követelmények teljesítése, a tanítási órák ingyenessége 17


Pedagógiai Program

3. 1. 3. Egyéni foglalkozások

º º º º

személyiségfejlesztő felzárkóztató készségfejlesztő tehetséggondozó

3. 2. Kötelező tanulási időn túl igénybe vehető iskolai szolgáltatások

º º º º º º º º º º º º º º º º º

konzultáció a tanulási technikákról, kötetlen tárgyú konzultáció tanárokkal, szakemberekkel, felkészítés tanulmányi versenyre (iskolai, regionális, országos) felkészítés egyéb, tanulóknak hirdetett versenyre, pályázatokra, szakkörök, könyvtárhasználat, egyéni, öntevékeny számítógép-használat Internet hozzáféréssel, egyéni, öntevékeny tornaterem-, edzőterem-, sportpályahasználat, speciális tanfolyamok (számítógép-kezelői, nyelvi), speciális tanácsadások (pályaválasztási, jogsegély), mentálhigiéniai foglalkozások, felzárkóztató foglalkozások, érettségire felkészítő foglalkozások, felvételi előkészítő foglalkozások, nyelvvizsgára felkészítő foglalkozások, iskolai menzahasználat, tanulószobai foglalkozások,

A tanulóknak a fenti szolgáltatások iránti igényeit az iskola ajánlása alapján az osztályfőnökök és a szaktanárok gyűjtik össze, és a munkaközösség-vezetőkön keresztül juttatják el az iskolavezetéshez. 3. 3. Személyiségfejlesztés Az iskolai nevelő-oktató munka magába foglalja az ismeretek, a kulturális örökség és az értékek átadását, és ezzel együtt az egész személyiség fejlesztését. Napjainkban az érvényesülést biztosító személyiségérték megváltozott. A hagyományos közösségi érték helyét átvette az önállóság, kreativitás, határozottság és önérzetesség. Az iskola feladata a megőrizve-megújulni elvet követve szolgálni a társadalom elvárásait. Az iskola a tanulók személyiségfejlesztésének természetes közege. Fel kell kelteni tanulóinkban annak igényét, hogy az élet kereteit értelmesen töltsék ki. Fontosnak tartjuk, hogy diákjaink felismerjék, érett személyiséggé akkor vállnak, ha megtalálják helyüket a világban, és nyitott szemmel figyelik az abban zajló folyamatokat. Ehhez elengedhetetlen, hogy hosszabb távú célokat tűzzenek ki maguk elé és belássák, hogy az ehhez vezető út az akarat edzését is szolgáló rövid távú célok megvalósítása. Fontos tényező a személyiség kialakulásában az interperszonális kapcsolatok fejlesztése. A diák alapvetően három szintéren alakít ki kapcsolatokat: az otthonában, a baráti körében és az iskolában. Célunk az, hogy tanulóinkban fejlesszük az empatikus képességeket, hogy képesek legyenek beilleszkedni az őket körülvevő szűkebb és tágabb közösségekbe. Ehhez elengedhetetlen, hogy kifejlődjön bennük mások tisztelete, a szociális érzékenység, a humánus, az emberi létet és értékeket védő magatartás. 18


Pedagógiai Program

A személyiség fejlődése hosszú folyamat, melynek során a környezetből kapott visszajelzések megerősítik vagy gyengítik a személyiség önértékelését, önbizalmát. Ez fokozottan érvényes az iskolai környezetre, a tanítás-tanulás folyamatára. Az önbizalom megfelelő szintjének eléréséhez szükség van fizikális és emocionális biztonságra. A nyugodt iskolai légkör, a pontosan megfogalmazott szabályok, nyitott kommunikáció adja a célkitűzések elérésének alapját. Az önmegvalósításhoz az első lépcsőfok az önismeret. A tanulónak legyen reális képe önmagáról, értékeiről, gyenge pontjairól, fogadja el a kritikát. Aki ismeri önmagát, megérti a másságot is. A pedagógusok feladata segítséget nyújtani abban, hogy a tanuló értékelje önmagát, ki tudja fejezni érzéseit pozitív, elfogadó légkörben. A pályaválasztáshoz szükséges a lehetőségek felmérése, információszerzés, az információk kritikus feldolgozása, realitásérzék, de mindenekelőtt a helyes énkép kialakítása. A reális tervek, célkitűzések, a felelősségteljes hozzáállás biztosítja a sikert, és mindez magabiztossá teszi az egyént. A határozott személyiség kockázatot vállal, önálló véleményalkotásra képes. Az iskola felkészít a munkába állásra, melyhez további személyiségjegyek fejlesztése szükséges. A munkaerő értékét a mobilizálható tudás, a rugalmasság és a tanulási képesség határozza meg. Összegezve a célok megvalósítása előtérbe helyezi

º º º º º º º

a szabálykövető magatartás, az identitástudat kialakítása, a tanulás-módszertani alapismeretek elsajátítása, az általános műveltség ismeretanyagának elsajátítása, a szocializációhoz és a munkatevékenységhez szükséges tudás megszerzése képességének és készségének fejlesztése, a szakképzés előkészítése, egyén-család-társadalom összhangjának kialakulását

Kiemelt feladat


önállóságra öntevékenységre műveltség megszerzésére a reális önismeretre, önértékelésre igényességre a kreativitásra az együttműködési készség kialakítására nevelés

A személyiségfejlesztés fontos eleme az értelmi fejlesztés

º º º º

A tanulási motívumok fejlesztése Segítő életmódra nevelés Egészséges és kulturált életmódra nevelés Speciális kompetenciák fejlesztése

Fejlesztendő területek

º º

céltudatosságra önmenedzselés 19


º º º º º º

Pedagógiai Program

vállalkozói képesség tulajdonosi szemlélet önuralom, tűrőképesség, alkalmazkodó képesség megfelelő konfliktuskezelés, döntési készség a kudarc helyes levezetése vitakultúra.

Az iskola állampolgárokat nevel, akiktől elvárható, hogy részt vegyenek a társadalmi életben, felelős döntések meghozatalában, ehhez a szellemi, erkölcsi értékrend kialakítása mellett elengedhetetlen a kommunikációs képességek fejlesztése, a verbális és nem verbális eszközök tudatos használata. Kapjon kellő hangsúlyt a szűkebb vagy tágabb szociális környezet megértése, az együttműködési készség is. A személyiségfejlesztés együtt jár az egészséges életszemléletre, igényességre való törekvéssel. A személyiségfejlesztés területei (lehetőségei) º a közismereti és szakmai tantárgyak órái º az osztályfőnöki órák º a tanórák kívüli foglalkozások (sport, kulturális tevékenység) º a kommunikáció és protokollfoglalkozások º kirándulások º külső segítség – iskolapszichológus; fejlesztő pedagógus A foglalkozások ütemezése: óraszám/hét/nap/telephely vonatkozásában az éves munkatervbe rögzítve. Módszerei º csoportmunka º döntéshelyzetek szimulációja º önismereti tesztek º közvetlen hangú beszélgetések º kreativitást fejlesztő feladatok º célkitűzések, illetve a tevékenység folyamatának és eredményének következetes értékelése º egyéni konzultáció º a testi és lelki tulajdonságok fejlesztésének igényét felkelteni º az „Éntudat” erősítése, saját testi és lelki alkat megismertetése és megismerése º a természeti és társadalmi ismeretek bővítésével a saját szerep megtalálása a mikro és makro környezetben Eszközei

º º º º º

pszichológiai tesztek (elkészítés, kiértékelés) beszélgetések előadások filmek Internet használat

Formái

º º

egyéni csoportos 20


º º º

Pedagógiai Program

osztályrendszerű érdeklődési körök

3. 4. Érzelmi intelligencia fejlesztése „Egy nemzet számára a legfőbb reménység ifjúságának a megfelelő nevelése”. /Erasmus/ A megfelelő neveléshez cél: az értelmi intelligencia /a kognitív képességek / mellett az érzelmi intelligencia /mentális és szociális képességek/ fejlesztése, valamint a mentális egészség kialakítása és megőrzése. Az IQ és az érzelmi intelligencia nem ellentétes, hanem különálló kompetenciák. Mindenkiben keveredik az intellektus és az érzelmi fogékonyság. Az elmúlt korszakban iskolarendszerünk „beszűkült” az iskolás intelligenciára, tudomást sem véve az érzelmi intelligenciáról, a „jellemként” összefoglalt tulajdonságokról, melyek sorsunkat ugyanúgy meghatározzák. /Különböző felmérések igazolják, hogy az IQ még 50 %át sem teszi ki a sikert befolyásoló tényezőknek. /Másfajta „okosság” az érzelmi intelligencia /önismeret, önuralom, kitartás, empátia, tolerancia, társas kapcsolatokban való jártasság, konfliktusmegoldás, krízisek instruktív megoldása, feldolgozása / ez az érzelmi rátermettség, meta képesség vezet rá az intellektus optimális felhasználására is. Tény, hogy a tanulás nem függetleníthető a gyerekek érzelmeitől. Döntő, hogy ki, hogyan éli meg a tanulást. Ha érdekel a tárgy, örömünk származik abból, hogy foglalkozunk vele. Az érzelem, döntő lendületet ad a hatékony erőfeszítésnek. Megfelelő neveléssel az érzelmeket a tanulás, a teljesítmény szolgálatába állíthatjuk. Fontos tehát, hogy a gyerekek társas és érzelmi kompetenciájának fejlesztése az alapképzés része legyen, ne külön gyógyászati céllal oktassuk a problémás gyerekeknek, hanem a valamennyi gyereknek elengedhetetlen tudás közvetítését beiktassuk a mindennapokba. Az érzelmi nevelés akkor hatékony, ha mielőbb megkezdődik, az életkori sajátosságoknak megfelelő, végigkíséri az iskolás éveket és összehangolja az iskola, az otthon törekvéseit. A fenti célkitűzéseket az is indokolttá teszi, hogy napjainkban a családok egyre növekvő számú gyerekeket bocsátanak ki érzelmi és társas kompetenciák híján, egyéb társadalmi intézmények, közösségek sem érintik meg a gyerekeket, iskolába viszont mindenki jár /valameddig/, itt hozzáférhetőek, elég sok időt töltenek, s itt megkaphatnák azokat az alapvető „leckéket”, melyekre másutt, máskor nem nyílik alkalmuk. Az érzelmi neveléssel azt iskola részben ellensúlyozhatja a felbomló családok mulasztásait a gyerekek szocializálásában, jellemformálásában. Jellem: „az a lelki izomzat, amire az erkölcsös magatartás épül.” Az érzelmi nevelés „fölvállalásához” jelentős szemléletváltásra van szükség az iskolában tanító tanárközösségnek. Tágabban kell értelmezniük hivatásukat. Nem tantárgyat kell tanítaniuk, hanem gyereket. /A tanításban is módszerváltásra van szükség!/ Meghatározó tehát a tanár személye, mivel a bánásmód, amelyben a tanár az osztályt részesíti egyfajta modell, lecke érzelmi kompetenciából, vagy annak hiányából. A tanár és a diák közjátéka 20-30 másik tanuló számára „lecke”. Fontos tehát: hogy mit tanítunk és hogyan? Mit él meg a gyerek? Milyen a tanár nem verbális közvetítése /hitelesség kérdése?/ és ami értéket közvetít, annak kellene áthatnia az iskolát. Interaktív létezés módját kellene tanítanunk, anélkül, hogy ez mi tanultuk volna. De bárki bármit megtanulhat, ha kellőképpen motivált és megfelelő segítséget kap.

21


Pedagógiai Program

„Nem válhatunk azzá, amivé válnunk kell, ha azok maradunk akik vagyunk”. /Max Deprée/ 3. 5. Készség/képességfejlesztés az iskolában A tanulás a hagyományos didaktikai interpretációban meglehetősen szűk értelmezést kapott: főképpen az emlékezetfejlesztés, a figyelem összpontosítása, a gyakorlás, a szövegek megértésének a képessége, ill. a definíciók megtanulása kaptak hangsúlyt. A tanulásnak ez a felfogásmódja alapvetően passzív és reproduktív tanulói magatartást sugallt. Az utóbbi években azonban jelentős változások következtek be a tanulás pedagógiai felfogásmódjában. Tanulásnak tekintendő az elméleti és gyakorlati ismeretek, jártasságok és készségek elsajátítása, a képességek kialakulása, érzelmi és akarati tulajdonságok fejlődése. Az iskolában folyó nevelés alapvető célja napjainkban: adaptációképes, sokoldalú, kreatív, önmaga és közössége életét alakítóan építő, „egészséges”, tevékenység – és örömképes személyiség kibontakoztatása. E folyamat során a világra vonatkozó ismeretekkel szinkronban fejlesztjük tanulóink belső, pszichikus világát, társas kapcsolati és egyedi személyiségi készségeit is. Abban a szociális mezőben, amelyben évekig tartó együttes munka /a tanulás/ folyik, egyaránt elő kell segítenünk a tudásnak és az emberségnek, az intelligenciának és a cselekvőképességnek, az önkibontakoztatásra és önfejlesztésre való készségnek a fejlődését. A készség fogalmának főbb tartalmi jegyei a következők: º Tudati alapját szilárd ismeretek alkotják – sok ismeret elsajátítására van tehát szükség ahhoz, hogy a készségeket hatékonyan /ki/fejleszthessük. º Egy adott tevékenység automatizációja sokszori ismétlésnek, gyakorlásnak a következménye. º Gördülékennyé, folyamatossá teszi a tevékenységek végzését. º Az elsajátított készség az egyénre jellemző tulajdonsággá válik, a személyiség integráns alkotója lesz. º A különböző készségek elsajátítása mentesíti a tanulókat a figyelemmegosztás, döntés, próbálkozás terhe alól, számos érzelmi konfliktustól, kudarctól, bizonytalanságtól kíméli meg őket. A készségek fejlesztése azért olyan fontos az iskolában, mert a készségszintű tevékenységek során a felesleges mozgások, erőfeszítések kiesnek, a tanulók figyelme teljes egészében a cselekvés teljesítményére, a műre összpontosul, jóval hatékonyabbá téve ezzel a tanításitanulási folyamatot. Az ismeretek és képességek hatékonyan együttműködő rendszerbe szerveződnek, ezáltal válik lehetővé a tudás alkalmazása, új helyzetekben való felhasználása, személyiség rugalmas, nyitott eredeti, újszerű látás- és gondolkodásmódjában, problémaérzékenységében, találékonyságában, kíváncsi, kockázatvállaló, toleráns, önálló mivoltában nyilvánulnak meg. A kreatív, eredeti alkotókészségek minden személyiségben bizonyos mértékig adottak, fejleszthető potenciálok. Azok a helyzetek és gyakorlatok, melyek a tanuló kíváncsiságát, játékosságát, önállóságát, beleélő készségét, sokirányú érdeklődését megmozgatják, mind alkalmasak a kreativitás fejlesztésére. E fajta gyakorlatok alkalmazására kiváló lehetőség nyílik az osztályfőnöki órákon kívül, a magyar nyelv és irodalom, idegen nyelvi, rajz és énekórákon. Évtizedek óta hangoztatott tény, hogy nemzetközi összehasonlításban tanulóink olvasási és írás képessége fejletlen. Ennek oka, hogy nálunk az olvasási készség és az íráskészség 22


Pedagógiai Program

elsajátítása és nem az olvasás és írás képességének évtizedes fejlesztése a feladat. Az iskolai nevelés alapvető feladata kell, hogy legyen az értő olvasás és különösen a szövegfeldolgozás képességének fejlesztés, ill. a rendszeres fogalmazástanítás. Ebben a vonatkozásban is főként az irodalom, ill. a nyelvi órákra kell támaszkodnunk. Napjainkban az ábraolvasás és ábrázolás képessége olyan szükségessé válik mindenki számára, mint az írás, olvasás elsajátítása mivel ez a megismerés, a gondolkodás, a tanulás és a kivitelező tevékenység eszköze. Ebből következően az ábraolvasás és ábrázolás képességének fejlesztése, gyakorlása valamennyi tantárgy feladata, sokféle szemléltető ábra, modell használatával, rajzi vázlatok készíttetésével. A tanulók többségében kialakulatlan vagy hibásan működik a bizonyítási képesség. E képesség rendszeres gyakorlásával elérhetjük, hogy diákjainkban szokássá, igénnyé fejlődjék az ellenőrzés, a bizonyítás. Ritkán fordul elő ugyanis, hogy a tanulók maguk végzik el a tapasztalati bizonyítást. A matematika tanításában elterjedt módszer az ellenőrző számítások, az indoklások használata. A kémia és fizika tantárgyaknál pedig a kísérletek eredményeinek felhasználása a tapasztalati igazolás céljaira szilárdan megalapozhatja a bizonyítási képességet, a bizonyítás igényét. A tanulás állandóan használt eszköze a megismerendő dolgok összehasonlítása, és a megkülönböztető jegyek feltárása. Ha az összehasonlítás szempontja kettőnél több, akkor több szempontú viszonyításról beszélünk, ha pedig a viszonyítandó dolog is több kettőnél, akkor besorolásról. Az adatok azt jelzik, hogy a tanulók többsége kialakulatlan, vagy bizonytalanul működő viszonyítási illetve besorolási képességgel rendelkezik, márpedig ha ez a viszonylag egyszerű gondolkodási képességük sem működik megbízhatóan, akkor a többi képességgel is bajban vannak. A feladat tehát az, hogy a tantárgyak tartalmaival rendszeresen gyakoroltassuk a több szempontú viszonyítást, a szelektálást, a keresést /növényhatározás/ és a szortírozást. Ez gyakorlatilag valamennyi tanítási órán megvalósítható. A fent felsorolt fejlesztendő készségek, képességeken kívül természetesen még számos olyan van, melyre gondot kell fordítanunk. Ezek a teljesség igénye nélkül a következők: kommunikatív készség /osztályfőnöki, magyar nyelv és irodalom, idegen nyelvi órák/, vitakészség /történelem, irodalom, osztályfőnöki, idegen nyelvi órák/, problémamegoldó készség /természettudományos tantárgyak/, társas készség /testnevelés óra/, tájékozódási képesség /földrajz/, illetve intellektuális készség /számolás, következtetés/. A különböző szakmai elemzésekben visszatérő az a megállapítás, hogy a magyar közoktatás egyik legsúlyosabb hibája a képességfejlesztés hiánya. A fő probléma azonban nem az iskolában közvetített ismeretek és képességek mennyiségével vagy arányával, hanem természetével és minőségével van. A mi iskoláinkban mind az ismeretek, mind pedig a képességek, készségek túlságosan specifikusak. Az iskola nem eléggé tesz különbséget az esetleges elfelejthető, csak eszközként felhasznált és az általános érvényű, tartósan megőrzendő ismeretek között. Nem eléggé válik szét a lényeges és a lényegtelen, ezért sok idő megy el az irreleváns részletek felületes megtanulására, de nem kerül sor a releváns tudás különböző szempontú, sokféle összefüggésrendszerbe illesztett tartós rögzítésére. Kevés a kapcsolat az egyes tantárgyak között és szinte nincs összefüggés az iskolában tanultak és a hétköznapi élet között sem, az egyes tantárgyakban megszerzett tudás elszigetelt marad. A készségek fejlesztésére is jellemző az öncélúság: a gyakorlatok az adott tananyagrész, tudományos szakterület problémáiba vannak beágyazva, és nem világos, hogy a feladatok megoldása milyen általánosabb gondolkodásfejlesztő célokat szolgál. Például több tantárgy különböző helyein fordulnak elő százalékszámítási feladatok, de ezek többnyire csak az ott érvényes konkrét jártasságok begyakorlására, koncentrálnak, miközben alig járulnak hozzá a gyerekeknek az aránnyal, arányossággal, fordított arányossággal kapcsolatos általánosabb gondolkodási képességeinek fejlesztéséhez. 23


Pedagógiai Program

„Nem elég, hogy valakinek jó esze legyen, a fő dolog az, hogy azt jól alkalmazza. A legnagyobb lelkek éppúgy képesek a legnagyobb vétkekre, mint a legnagyobb erényekre; s akik csak lassan haladnak, de mindig az egyenes úton maradnak, sokkal tovább érhetnek, mint azok, akik szaladnak, de eltávolodnak az egyenes úttól.” /Descartes/ 3. 6. Tehetséggondozás A tehetség a velünk született adottságokra épülő, majd gyakorlás, céltudatos fejlesztés által kibontakoztatott képesség. Ahhoz, hogy az iskolai nevelés és oktatás általunk meghatározott céljait felkészültségünk és legjobb tudásunk szerint megvalósíthassuk, fokozott figyelmet kell fordítanunk a tanulóközösségeken belül az "egyénre", a különböző képességű és érdeklődésű tanulókra. Minden diák igényli a törődést és azt, hogy a saját rejtett képességeit felszínre hozzuk, ehhez megfelelő segítséget adjunk, irányítsuk érdeklődési körének megfelelően, fejlesszük a már meglévő képességeit. Kiemelten fontos feladat º a diákok személyiségközpontú megközelítése, º a gátlások, szorongások leküzdése, º az önismeret, önértékelés fejlesztése, º a kreativitás fejlesztése, º a memória fejlesztése, º felkészítés a munkahelyi beilleszkedésre, º a tudás értékesíthetősége, a munkaerőpiac figyelemmel kísérése, º az információszerzés, mint a csoportmunka egyik fontos formájának elfogadása, º speciális tanulási módszerek megismerése és megismertetése. A pedagógiai stratégiánk alapja, hogy saját személyiségünket minél jobban megismerjük, és elsajátítsuk a pozitív gondolkodás képességét. A beilleszkedési, magatartási nehézségek is mind oldhatók lennének az említettek figyelembevételével. Rengeteg pszichikai energiát vonunk el a gyerektől, ha nem megfelelő nevelési eszközöket alkalmazunk, ha nem vagyunk következetesek, mert a tanulók így nem látnak maguk előtt értelmes célokat, nem érzik a segítőirányító, jobbító szándékot. A tehetséggondozás legfontosabb céljai: º általános képességfejlesztés, º műveltségi szint fejlesztése, º kreativitás fejlesztése, º vállalkozási készségek fejlesztése, º manuális készségek fejlesztése, º alapfokú technikai műveltség fejlesztése, º idegen nyelvi kommunikáció fejlesztése, º informatikai ismeretek fejlesztése, º versenyeken való sikeres szereplés megalapozása. A tehetséggondozás, intézményünkben, az alábbi formákban folyik: º egyéni és csoportos, º rendszeres és időszakos. 24


Pedagógiai Program

A tehetséggondozás legfontosabb módja a tanuló munkájának folyamatos megfigyelése: º tanórán, º kötelező órán, º kötelezően választható órán, º tanórán kívüli érettségi ill. felvételi előkészítő foglalkozáson, º szakkörök keretén belül, º érdeklődési körének megfelelő foglalkozásokon, º tanulószobai foglalkozáson, º különböző versenyekre való felkészítés során Kiemelten fontosnak tartjuk, hogy a nevelő-oktató tevékenység során a lehetőségekhez mérten igazodjunk a tanulók egyéni képességeihez, adottságaihoz, az egyes tantárgyak elsajátítása során elért fejlettségi színvonalukhoz, ennek érdekében kötelező tanítási órákon előnyben részesítjük az egyéni képességekhez igazodó munkaformákat, építünk a tanulók önálló és csoportos munkájára. Lehetőséget biztosítunk az emelt szintű érettségi vizsgára való felkészülésre is. Az alsóbb évfolyamokon az egyéni képességek kibontakozását segítik a csoportbontások magyar nyelv, matematika, idegen nyelv, informatika, testnevelés (a közoktatási típusú sportiskolai osztályban). A tehetséggondozás színvonalának folyamatos emelése érdekében szükségesnek tartjuk a tanári munkát segítő tevékenységeket, mint º önképzést, º konzultációt, º egymás munkájának figyelemmel kísérését, º előadók meghívását, º munkaközösségi megbeszéléseket, º óralátogatásokat, º nevelési értekezleteket, º tapasztalatszerzést más iskoláknál, º tapasztalatszerzést más országokban, º Internet hozzáférési lehetőséget. A szükséges feltételek º személyi  megfelelő létszámú és felkészültségű tanári testület,  tájékozottság,  állandó továbbképzés,  konzultáció º tárgyi  számítógéppark,  Internet hozzáférési lehetőség,  korszerű műszerek,  modern szemléltetőeszközök,  jól felszerelt könyvtár,  tornaterem,  sportpálya,  edzőterem,  modern laborok  számítógépes nyelvi labor º egyéb 25

Szegedi SzC Gábor Dénes Szakgimnáziuma     

Pedagógiai Program

cserekapcsolatok, tanulmányi kirándulások, szakmai kirándulások, szoros kapcsolat a szakképzésre igényt tartó szervekkel, vállalatokkal, felsőoktatási intézményekkel

Munkánk során minden segítséget megadunk a tanulóknak, hogy különböző tantárgyi, szakmai, kulturális, sport és egyéb versenyeken kibontakoztathassák képességeiket. Ennek keretében az alábbi pedagógia tevékenységeket alkalmazzuk: A továbbtanulás segítése º Kellő számú jelentkező esetén emelt szintű érettségire előkészítő foglalkozásokat biztosítunk. º Különféle versenyekre készülő tanítványaink számára felkészítő foglalkozásokat szervezünk. º tájékoztatás, jelentkezési lapok kitöltése kijelölt pályaválasztási felelős és az általános igazgatóhelyettes segítségével Könyvtárhasználati lehetőségek º A tehetség, képesség kibontakozásának egyik fontos helyszíne az iskolai könyvtár. A tanulók zöme rendszeres könyvtárlátogató. A diákok házi feladat készítésekor, kiselőadásokra, vetélkedőkre való felkészülésre, kutatómunkára vagy éppen folyóiratolvasásra veszik igénybe az iskolai könyvtárat és a könyvtáros segítségét. º Célunk: a tanulókban felkelteni az igényt a rendszeres könyvtárhasználat iránt. A könyvtárhasználat a tanulók és a pedagógusok számára ingyenes. Tehetséggondozás - művészetek º A képzőművészetekben tehetséges tanulók számára iskolánk aulájában kiállításokat rendezünk, itt bemutathatják rajzaikat, festményeiket, fotóikat, egyéb képzőművészeti alkotásaikat. º A tanárok rendszeresen szerveznek múzeum és tárlatlátogatásokat. º Az előadóművészetekben magukat tehetségesnek érző tanulók a különféle iskolai rendezvényeken mutatkozhatnak be. (Gólyabál, Szalagavató, Gábor Dénes Nap) Tehetséggondozás – testnevelés º Iskolánk sportlétesítményeiben biztosítjuk a tömegsport lehetőségét. º Közoktatási típusú sportiskolai osztályunkban lehetőséget biztosítunk tanulóink számára a versenysportokba való bekapcsolódásra. º Támogatjuk a különféle sportegyesületekben sportoló tehetséges tanulóink ilyen irányú tevékenységét, versenyeken való részvételét is, az itt elért sikereket iskolai szinten is elismerjük. Képességkibontakoztatás - csoportbontással Szabad, kötetlen felhasználási lehetőségek a tanulási időn túl º Kötetlen tárgyú konzultáció az osztályfőnökkel és a szaktanárral º Iskolánkban, a délutáni órákban lehetőség nyílik egyéni öntevékeny számítógéphasználatra, gyakorlásra. º A szabadidő szervezéssel megbízott pedagógusok és a tanulók segítése a szabadidő, illetve a közösségi élet kialakításában. E tevékenysége során feladata mind a pedagógiai 26


Pedagógiai Program

programhoz kapcsolódó tanórán kívüli foglalkozások, mind a pedagógiai programtól független események szervezésében való segédkezés. Ez azt jelenti, hogy feladata egyrészt a tanulmányokkal összefüggő nem tanórai foglalkozások szervezése, előkészítése, mint például a tanulmányi kirándulás, másrészt a tanulmányoktól független programok szervezése pl. szalagavató bál. Fontos az egészséges életmóddal, a szenvedélybetegségek megelőzésével, valamint a gyógyult szenvedélybeteg tanulók beilleszkedésével összefüggő szabadidős tevékenység szervezése. A szabadidős programok szervezésén, illetve segítésén kívül feladata az iskola hazai és nemzetközi kapcsolatai kiépítésének, a partneriskolákkal való együttműködésének a segítése, illetve a hazai és külföldi tanulmányi utakkal kapcsolatos pályázati lehetőségek figyelemmel kísérése és a pályázatok elkészítésében való közreműködés. Részt vesz a pályaválasztással és a munkába állással kapcsolatos programok megszervezésében. 3. 7. A hatékony tanulás módszereinek tanítása és a tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatásának segítése Az iskola hagyományos, korszerűtlen filozófiája, amely az ismeretek leadását és reproduktív számonkérését helyezte előtérbe, napjainkra megkérdőjeleződött. Oktatómunkánk középpontjába a következtetések levonására való képesség fejlesztését, az önálló, kreatív gondolkodásra nevelést helyezzük. Meggyőződésünk, hogy tanulóink felé stratégiai tudást is közvetítenünk kell, amely azt írja le, hogy az adott ismeretet hogyan lehet megtanulni. Célunk egyrészt a tanuláshoz való pozitív hozzáállás formálása, másrészt hatékony tanulási technikák kialakítása. Ennek legfontosabb feltétele, hogy a tanítás során nemcsak a tanulók figyelmére és emlékezetére hagyatkozunk, hanem arra törekszünk, hogy a tanulók minden pszichikus működését aktivizáljuk: érzékelés, észlelés, figyelem, emlékezés, képzelet, gondolkodás, cselekvés, érzelem, akarat. Célunk, hogy a tanulók felismerjék a tanulást segítő technikákat, majd kipróbálják őket - s utána összeállítsák a teljesítmény elérésének lehető legcélszerűbb és legtakarékosabb eszközökkel és módszerekkel kiépített egyéni stratégiáját. Új színfolt a tanulás tanulása számítógépes program alkalmazása. A fent vázolt fejlesztéssel a következő kedvező hatásokat kívánjuk elérni º alakuljon ki a tanulókban a képesség, hogy a szellemi munkát örömmel, alkotóan végezzék, még akkor is, ha közben nehézségeik, problémáik lennének, º rugalmasan alkalmazkodjanak a követelmények mennyiségi és minőségi változásához, º formálódjék a későbbi önképzésre való igényük, º jussanak sikerélményhez a tanulók és a pedagógusok egyaránt. A tanulók képességeinek megfelelő mennyiségű szóbeli és írásbeli feladat adható, amely előmenetelét és fejlődését elősegíthetik. Az átlagos képességű tanulók esetében ne haladja meg tantárgyanként a fél órás felkészülési időt. A feladat jellegétől és céljától függően az értékelés szóban és érdemjeggyel is történhet. 3. 8. Kulturális hátrányokkal, tanulási nehézségekkel küzdő tanulókkal összefüggő programok, szolgáltatások

º º º

felzárkóztató foglalkozások, korrepetálások önismereti és kommunikációs tréning órakereten belül és kívül pályaorientációs tanácsadás 27


º º º º º º º º

Pedagógiai Program

a társasági életben való jártasság kialakítása könyvtári szabadidős programok hangverseny- és színházlátogatások tanulási technikák tanítása csoportfoglalkozáson belül kulturális rendezvények bejáró tanulók várakozó helyének kialakítása tanulmányokhoz kapcsolódó kirándulások diákklub kialakítása, tanulószoba, csoportbontások

Kiegészítő szolgáltatások º menza º büfé º sportlehetőségek º iskolaorvosi szolgálat º kortárscsoport º ifjúságvédelem º mentálhigiéniafoglalkozás º külső tanácsadás 3. 9. A sajátos nevelési igényű (SNI) és a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel küzdő (BTM-N) tanulók segítése: Az SNI és BTM-N tanulók nagyobb része iskolánkba már eleve szakértői bizottság által kiállított szakvéleménnyel érkezik. Amennyiben a tanuló iskolában nyújtott teljesítménye vagy magatartása ezt indokolja, a szakvéleménnyel nem rendelkező tanulót és szülőjét tájékoztatjuk a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottságok tevékenységéről, illetve a szülő egyetértésével kezdeményezzük a szakértői bizottságnál vagy a nevelési tanácsadóban történő vizsgálatot. 3. 9. 1. A sajátos nevelési igényű és a tanulási nehézséggel küzdő tanulók segítése:

º


A sajátos nevelési igényű (SNI) vagy tanulási nehézséggel küzdő (BTM-N) tanulót – szakértői és rehabilitációs bizottság szakértői véleménye vagy nevelési tanácsadó szakvéleménye alapján – az igazgató mentesítheti egyes tantárgyakból vagy tantárgyrészekből az értékelés és a minősítés alól a tanórák látogatása mellett. Számonkérésnél a szakértői bizottság által javasolt formák előnyben részesítése. A feladatok teljesítésében, vagy számonkérésnél az előírtnál hosszabb felkészülési idő biztosítása a tanítási órákon és a különböző vizsgákon. Érettségi vizsgán kötelező vizsgatárgy helyett másik tantárgy választási lehetőségének biztosítása. Segítő megkülönböztetéssel tanári differenciált tanórai foglalkozással történő segítségnyújtás a tanítási órákon és az egyéb foglalkozások keretében. Felzárkóztató foglalkozásokon gyakorlási lehetőség biztosítása. Tanulási technikák tanítása, önállóságra nevelés, kudarctűrő-képesség növelése, egészséges énkép és önbizalom kialakítása a tanórákon. Szorongásos tünetek esetén mentálhigiénés segítségnyújtás (tanár, iskolapszichológus).

A gyógypedagógus kompetenciája: 28


º º º º º º º º º º º º

Pedagógiai Program

az SNI-tanulók integrált nevelésében, oktatásában, fejlesztésében részt vevő gyógypedagógus tanár az együttműködés során segíti a pedagógiai diagnózis értelmezését, a tanuló egyéni képességeinek, sajátosságainak figyelembevételével, a diagnózis alapján, megtervezi a hatékony foglalkoztatás módszereit és eljárásait, egyéni fejlesztési tervet készít, terápiás fejlesztő tevékenységet végez a tanulóval való közvetlen foglalkozásokon, egyéni fejlesztési terv alapján a rehabilitációs fejlesztést szolgáló órakeretben, ennek során támaszkodik a tanuló meglévő képességeire, az ép funkciókra, folyamatosan figyelemmel kíséri a tanuló előmenetelét, és ha nem tapasztal megfelelő mértékű javulást, módosít az egyéni fejlesztési terven és az alkalmazott módszereken, fejlesztő foglalkozásaira rendszeresen felkészül, segítséget nyújt a tanuláshoz, művelődéshez szükséges speciális segédeszközök kiválasztásában, tájékoztat a beszerzési lehetőségekről, együttműködik a többségi pedagógusokkal, figyelembe veszi a tanulóval foglalkozó pedagógus tapasztalatait, észrevételeit, javaslatait, tájékoztatja a szülőket gyermekük állapotáról, elvégzi az adminisztrációt, naprakészen vezeti a fejlesztő foglalkozások naplóját, figyelemmel kíséri a szakvélemények/szakértői vélemények időleges hatályát, kontrollvizsgálatot kezdeményez, melyhez előkészíti a tanulóval kapcsolatos anyagokat, folyamatos önképzéssel tájékozódik az új szakmai törekvésekről,

Az SNI tanulók a következő diagnózissal vesznek részt a fejlesztő foglalkozásokon: º Diszlexia º Diszgráfia º Diszkalkulia º Iskolai készségek kevert zavara Fejlesztés irányvonala: º figyelem: tartósság, intenzitás, akaratlagos, szelektív és megosztott º emlékezet: vizuális és auditív területen º verbális emlékezet º gondolkodás º érzékelés º észlelelés º auditív és vizuális észlelés, differenciálás, diszkrimináció º olvasási technika º olvasási rutin º olvasási készség º olvasás megszerettetése º szövegolvasás képesség º szöveg értelmezése, megértése º diszlexia reedukáció º hibatípusok korrekciója 29


º º º º º º º º º º º º º º º º º º º º º

Pedagógiai Program

időtartam differenciálás helyesírási szabályok bevésése, rögzítése, alkalmazása helyesírási gyakorlatok diszgráfia reedukáció vizuomotoros koordináció fejlesztése betűforrmálás stabilizálása betűkapcsolatok, íráskép rendezése beszéd, szókincs, kifejezőkészség számfogalom, mennyiségfogalom számemlékezet algoritmusok bevésése matematikai összefüggések számolási technika kialakítása, automatizálása, absztrahálás gondolkodási műveletek alkalmazása, analógiás, logikus gondolkodás téri tájékozódás diszkalkulia reedukáció analízis, szintézis probléma felismerés, megoldás feladattudat, kitartás fejlesztése tanulási szokások kialakítása önértékelés, önbizalomfejlesztés

3. 9. 2. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel küzdők segítése A nevelő-oktató munka során jelentős problémákhoz vezethet az emberi jogok – főleg az emberi méltóság – tiszteletének hiánya, ezért ezen jogok és az ezekkel kapcsolatos kötelezettségek megismerésére és megismertetésére, valamint kölcsönös érvényesítésére az iskolavezetésnek, a tantestület tagjainak és a Diákönkormányzatnak kiemelt figyelmet kell fordítania. Tudatosan kell törekedni az iskolai ártalmak feltárására, megelőzésre és az iskola klíma javítására. Egyre nő azoknak a tanulóknak a száma, ahol hiányzik a jó családi légkör, a támogató szülői magatartás, a tágabb környezet elfogadó attitűdje, a kortársközösség pozitív hatása. Cél: fokozatosan, apróbb lépesekben módszertanilag átgondoltan a tanulással, értékekkel, kötelességgel szembeszegülő társadalmi értékeket tagadó fiatalok formálása, érzelmi kultúrájának gazdagítása, erkölcsi tudatosságuk erősítése, az értékek egyenjogúságának megteremtése. º osztályfőnök és tanuló-szülő (esetleg kollégiumi nevelőtanár) közös megbeszélése (problémák feltárása), szükség esetén a nevelési igazgatóhelyettes bevonásával º a szaktanárok folyamatosan tájékoztatják az osztályfőnököt, és a házirend egységes betartatásával segítik a tanuló beilleszkedését a közösségbe º mentálhigiénés módszerek felhasználásával személyre szóló program készítése mentálhigiénés tanár bevonásával º pszichológiai tanácsadás º önismereti és kommunikációs tréning osztályfőnöki órakereten belül és kívül º a kortársközösség pozitív hatását biztosító iskolai tevékenységekbe való bevonás (iskolai rendezvényeken való közreműködés) 30


Pedagógiai Program

º tanórán kívüli foglalkozásokba (sportfoglalkozásokba) történő bevonás º konzultációs lehetőség biztosítása megfelelő szakemberekkel º kapcsolat az ifjúságvédelmi és más szociális szervekkel 3. 10. A nyelvi csoportbeosztás szempontjai a 9. osztály elején Az iskolánkba beiratkozó diákok tudásszintjüktől függően kezdő és haladó csoportba kerülhetnek. A csoportok kialakításánál további fontos szempont azoknak a diákoknak az arányos elosztása, akik szakvélemény alapján sajátos nevelési igényűek (SNI) vagy beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdenek (BTMN) és erről érvényes dokumentummal rendelkeznek. (a 2013. IX. 1-jén hatályba lépő Nemzeti Köznevelési Tv. 47.§ 7. fejezete alapján) 3. 11. Egészségnevelés, egészségfejlesztés „Azt hiszem, az egészség fogalmát előbb-utóbb tisztázni kell, nem orvosoknak, hanem költőknek és gondolkodóknak… Amit a klinikákon egészségnek tartanak, annak fertőtlenítő szaga van. Az egészség nem steril. Az egészségnek gyümölcsillata van.” /Hamvas Béla: Gyümölcsóra/ 3. 11. 1. Egészségfejlesztő iskola Az egészségfejlesztő iskola folyamatosan fejleszti környezetét, ami elősegíti azt, hogy az iskola az élet, a tanulás és a munka egészséges színtere legyen. Az egészségfejlesztő iskola ismérvei

º º º

º º

Minden rendelkezésre álló módszerrel elősegíti a tanulók és a tantestület egészségének védelmét, az egészség fejlesztését és az eredményes tanulást. Együttműködést alakít ki a pedagógiai, az egészségügyi, a gyermekvédelmi szakemberek, a szülők és a diákok között annak érdekében, hogy az iskola egészséges környezet legyen; Egészséges környezetet, iskolai egészségnevelést és iskolai egészségügyi szolgáltatásokat biztosít, ezekkel párhuzamosan együttműködik a helyi közösség szakembereivel és hasonló programjaival, valamint az iskola személyzetét célzó egészségfejlesztési programokkal. Kiemelt jelentőséget tulajdonít az egészséges étkezésnek, a testedzésnek, és a szabadidő hasznos eltöltésének, teret ad a társas támogatást, a lelki egészségfejlesztést és a tanácsadást biztosító programoknak. Olyan oktatási-nevelési gyakorlatot folytat, amely tekintetbe veszi a pedagógusok és a tanulók jól-létét és méltóságát, többféle lehetőséget teremt a siker eléréséhez, elismeri az erőfeszítést, a szándékot, támogatja az egyéni előrejutást. Törekszik arra, hogy segítse diákjainak, az iskola személyzetének, a családoknak, valamint a helyi közösség tagjainak egészségük megőrzését; együttműködik a helyi közösség vezetőivel, hogy utóbbiak megértsék: a közösség hogyan járulhat hozzá – vagy éppen hogyan hátráltathatja – az egészség fejlesztését és a tanulást.

Az egészségnevelés, egészségfejlesztés célja, hogy a tanulók képesek legyenek felmérni saját egészségi állapotukat, ismerjék meg az egészségkárosító tényezőket, azok veszélyeit. El kell érni, hogy az egészségükért tegyenek valamit, alkalmazzák a megtanultakat. A hatékony munka érdekében együttműködést kell kialakítani a pedagógusok, az iskolaorvos, a védőnő, az 31


Pedagógiai Program

iskolapszichológus, a szabadidő-szervező, a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős, az osztályfőnök és a szülők között. 3. 11. 2. Egészségnevelési program 3. 11. 2. 1. Egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok Az iskola szerepe és lehetőségei Az egészség megvédésére, megedzésére, visszaszerzésére vonatkozó tudományos, de közérthető ismeretek átadása, az egészségvédő ismeretek sokoldalú bemutatása º megtanítani, hogy alapvető értékünk az élet és az egészség, ezek megóvására alternatívákat ajánlani, megfelelő egészségvédő magatartást tanítani gyakorlással, segítéssel, példamutatással, º segíteni az egészséges életmód kialakulásában, a döntési alternatívák kidolgozásában, a helyes döntések megvalósításában, º világítson rá arra, hogy az egészség, a szervezet és a környezet közötti dinamikus egyensúly állapotát fejezi ki, º minden rendelkezésre álló módszerrel elősegíteni a tanulók és a tantestület egészségének védelmét, az egészség fejlesztését és az eredményes tanulást, º együttműködést alakítani ki pedagógiai, egészségügyi, gyermekvédelmi szakemberek, a szülők és a diákok között annak érdekében, hogy az iskola egészséges környezet legyen Az iskolai egészségnevelés Színterei


tanórák (főként a testnevelés, biológia, kémia, egészségtan tantárgyak) osztályfőnöki órák egészségnapok sportrendezvények kirándulások versenyek kiállítások

Módszerei º előadások º csoportfoglalkozások º beszélgetések º plakátok º folyóiratok º újságcikkek º videofilmek Témakörei º egészség-betegség (az emberi szervezet működése, a betegségek megelőzése), º egyes életkorok pszichológiai jellegzetességei, º napirend, a szabadidő helyes felhasználása, º testápolás, díszítő kozmetika, öltözködés, º családi élet, 32


º º º º º º º º º º º

Pedagógiai Program

társas kapcsolatok, szexualitás, családtervezés, egészséges környezet, balesetek megelőzése, elsősegélynyújtás, fogyatékosok, hátrányos helyzetűek integrációja, káros szenvedélyek (dohányzás, alkohol- és drogfogyasztás), következményei, a lelki függőség kialakulásának korai jelei táplálkozás: - elméleti ismeretek (mennyiség, minőség, az elfogyasztás módja) iskolai étkeztetés (menza, büfé) testmozgás: - sport, mozgásszervi betegségek javítása (gyógytorna) lelki egészség védelme, a mindennapi stresszhelyzetek kezelésének adaptív módjai

Mindennapos iskolai testedzés programja Az egészségfejlesztő iskolai testmozgás program célja a tanulók testi-lelki fejlődésének elősegítése a testmozgás eszközeivel. A testmozgással történő egészségfejlesztésben kiemelt szerepet szánunk az iskolában több sportágban működő Iskolai Sportkörnek a tanórán kívüli közvetlen sportolási lehetőségeknek, valamint a testnevelés tanórai foglakozásoknak. Az egészségfejlesztő testmozgás hatékony megvalósulása érdekében a következő módszereket alkalmazzuk: º Naponta biztosítjuk tanulóink számára a testnevelés órán vagy tömegsport foglalkozásokon való részvételt º Testnevelés órákon különös figyelmet fordítunk a keringési és légzőrendszer megfelelő mértékű terhelésére. º Minden testnevelés óra részét képezi a gimnasztika, mely a helyes légzés és testtartás kialakítására és fenntartására is szolgál. º Törekszünk arra, hogy a testnevelés óra örömöt és sikerélményt nyújtson a különböző adottságú gyermekeknek. º Különös figyelmet fordítunk a sport személyiségfejlesztő mivoltára a csapatjátékok és az egyéni teljesítmény motivációs hatásaira építve. º Ösztönözzük és támogatjuk tanulóink iskolán kívüli (sportegyesületekben folytatott) sporttevékenységét is. Egészségnevelési feladatok az osztályfőnöki órákon A 9. évfolyamos tanulók először a témában a szervezetük működésével ismerkednek. Ebben az osztályfőnökök segítségére van a védőnő, aki minden osztályban rendkívüli osztályfőnöki óra keretében ismerteti meg a tanulókat a serdülőkori sajátosságokkal, majd az osztályok a tini ambulanciára is ellátogatnak. Az órák keretében a fő cél az, hogy a tanulókban kialakítsuk azt, hogy a testi-lelki egészséggel törődni kell. Ebben a témában a fő nehézséget az okozza, hogy az életkori sajátságoknak megfelelően a hosszú távú célok még nem alakulnak ki, vagy nem hatnak az életmódjukra. A szakemberek segítsége ekkor meghatározó. A 10. évfolyamon már a fő cél a tudatos életvitel kialakítása: a helyes táplálkozás, a betegségek megelőzése, a konfliktusok helyes kezelése, amely segítségével a drog és az alkoholfogyasztás kerülése. Sajnos a társadalmi és gazdasági helyzet, a médiumokból jövő hatások miatt ez a téma nehezen volt tárgyalható az osztályfőnöki óra keretében, ezért külső szakemberek segítségét kérjük. Az ANTSZ segítségével AIDS prevenciós előadások voltak az osztályokban. Sikeres drogprevenciós pályázataink tapasztalatait hasznosítjuk kollégáink és tanulóink folyamatos felkészítésében, tájékoztatásában. 33


Pedagógiai Program

A 11. évfolyamon a test és a belső harmónia kapcsolatának feltárása a fő cél. Az életkori sajátságokat figyelembe véve dokumentumfilmek és statisztikák segítségével igyekszünk a negatív példák által bemutatni a veszélyeket, amelyek elutasítása belső meggyőződéssé kell, hogy váljon. A 12. évfolyamtól kezdve elsősorban a test és a lélek harmonikus fejlesztésén van a hangsúly. Foglalkozunk a szabadság, és a belső fegyelem kérdésével, a családtervezéssel, az egészségügyi problémákkal, az egészségügy problémáival. A foglalkozások alapját valós helyzetek, újságok, tanulmányok adják. Összefoglalásként megállapítható, hogy az osztályfőnökök igénylik ebben a témában a szakemberek, és a médiumok adta lehetőségeket. Feltétlenül tovább kell erősíteni a kapcsolatokat a szakemberekkel. A védőnői fogadóóra keretében a fokozott gondozást igénylő tanulók egészségi állapotának figyelemmel kísérése, diéták megbeszélése, vérnyomás ellenőrzése, tanulási problémák kezelése, segítő beszélgetések. Iskolánk tanulói és dolgozói részt vesznek rendszeres fogászati szűrésen is. Az iskolapszichológus fogadóóráiban egyéni tanácsadás keretein belül segíti a magánéleti és a tanulmányi stresszhelyzetek leküzdését az adaptív stresszkezelés és az eredményes kommunikáció módszereinek átadásával. Csoportos szinten, osztályfőnöki órákon több témakörben tart előadásokat, csoportfoglalkozásokat. Felhívja a figyelmet a káros szenvedélyekhez kapcsolódó lelki függőség kialakulásának veszélyeire, folyamatára és figyelmeztető jeleire, erősíti a társas felelősségvállalást e téren, az adaptív stresszkezelési és az asszertív kommunikációs módszereket pedig interaktív foglalkozásokon mutatja be és adja át, mindezt a korosztálynak megfelelő hangvételben.

º

º

º

Szabadidős programajánlatok Diákönkormányzat szervezésében sportdélutánt tartunk, ahol egyéni és csapatversenyeken szervezünk különböző sportágakban. Különböző vetélkedők szervezésével lehetővé tesszük, hogy diákjaink megmutatassák tudásukat, fejleszthessék képességeiket és megtalálják azokat az alternatívákat, amelyek nem rombolják egészségüket, és lehetőséget biztosít az önmegvalósításra. Az aktuális témákhoz kapcsolódó mozi látogatásokat szervezünk, ahol a látottakat a következő osztályfőnöki órákon kiértékeljük. Rajzpályázatokkal, plakátversenyekkel hívjuk fel a figyelmet a fiatalokat érintő veszélyhelyzetekre. Szülők tájékoztatása  Szülői értekezlet  Szülői Szervezet tájékoztatása  Szülői tréning aktuális témakörben Balesetvédelmi rendszabályok (A rendszabályok megtalálhatók a Szervezeti és Működési Szabályzatban.

3. 11. 3. Az iskolai tanulók fizikai és motorikus képességeinek mérése A mérés célja Az iskolai testnevelés és sport egészségmegőrző szerepének növelése, népszerűsítése, tudatosítása az iskoláskorú fiatalok körében. Minden fiatal úgy jusson el a felnőtté válásig, hogy az egészséges létezéséhez szükséges fizikai fitnesz szintet elérje és megtartsa. 34


Pedagógiai Program

Az oktatásban eltöltött évek alatt a rendszeres testedzés egészségmegtartó, egészségjavító szerepének folyamatos népszerűsítésével el kell érni, hogy minden tanuló – elméletben és gyakorlatban – elsajátítsa azokat az élettani, edzéselméleti, sportági ismereteket, amelyek elegendőek az önálló tudatos, élettanilag hatásos mozgásmennyiség összeállításához és az elkészített napi- heti mozgásprogram elvégzéséhez. A mérés feladata Megmutatja a tanulók pillanatnyi fizikai fittségét, lehetővé teszi az egészség szempontjából leglényegesebb fizikai képességek hiányosságainak feltárását. A fizikai fittség ismerete kiindulási alapot ad º a terhelhetőség megállapításához, º a képességek fokozatos fejlesztéséhez, º módot ad összehasonlításokra, º lehetőséget a fejlődés folyamatos figyelemmel kísérésére º a fizikailag jól terhelhető, kiváló testi, biológiai, fiziológiai fiatalok feltérképezése az élsportolók kiválasztásához (a közoktatási típusú sportiskolai osztályban) Méri és értékeli A test általános izomerejét, erő-állóképességét hét motorikus próba alapján értékelhetjük: º Cooper – teszt, illetve 2000 méter futás º Helyből távolugrás º Mellső fekvőtámaszban karhajlítás- és nyújtás º Hason-fekvésből törzsemelés- és leengedés º Hanyattfekvésből felülés térdérintéssel º Medicinlabda lökése egy kézzel º Kétkezes dobás hátra a fej fölött medicinlabdával A mérés szeptemberben és májusban történik, és összesített pontértékeléssel zárul. Általános mérési szempontok

º º º º º

º

º º

A mérés megkezdése előtt a tanulókat minden esetben szükséges tájékoztatni a mérés céljáról, gyakorlati hasznosságáról és az elvégzendő feladatokról. Valamennyi próbát tornateremben, (vagy sportudvaron) tornaruhában – sportöltözetben célszerű végezni, végeztetni. A mérést mindig előzze meg az általános és speciális bemelegítés. Próbákkal egyszerűen, objektíven mérhető, értékelhető a tanulók fizikai állapota. Az általános testi erő, erő-állóképesség mérésére alkalmazott próbák elvégzésekor (minden próbában 3 kísérleti lehetőség megadásával) a legjobb teljesítményt kell nyilvántartásba venni, és a megfelelő pontértékeket (a megadott táblázat segítségével) meghatározni. Az általános fizikai teherbíró-képesség közös mérése és értékelése során el kell érni, hogy a tanulók elméletben és gyakorlatban is megszerezzék azokat az alapvető élettani, egészségtani és edzéselméleti ismereteket, amelyek elengedhetetlenül szükségesek a fizikai állapotuk szinten tartásához, szükség esetén fejlesztéséhez, valamint szintjének ellenőrzéséhez. A fizikai teljesítmény mérésére, értékelésére alkalmas próbákat legcélszerűbb annak a pedagógusnak végezni, aki a tanulók testi nevelésével foglalkozik. A tanulók általános fizikai teherbíró-képességének fokozatos fejlesztése, mérése, az iskolai testnevelés részévé, kiemelkedő feladatává kell, hogy váljék.

Gyógytestnevelés 35


º

Pedagógiai Program

A tanulók mozgásszegény életmódja miatt egyre több mozgásszervi és egészségi problémákkal küszködő tanulóval találkozunk, akik ennek következtében nem hagyományos testnevelésben, hanem könnyített v. gyógytestnevelés órán kell részt vennie. A gyógytestnevelés órák feladata a prevenció, a meglévő fizikai állapot megőrzése, javítása, ill. a rehabilitáció. Ezt a feladatot elkülönítve, az érintett tanulók számára külön gyógytestnevelés órák keretében lehet csak ellátni, hiszen a feladatok más jellegűek, mást kell végrehajtaniuk, más teljesítményt kell elérniük, mint egészséges társaiknak. Gyakorlatilag a gyógytestnevelő felügyelete és irányítása mellett személyre szabottan végzik a feladatokat. Ezzel megelőzzük fizikai állapotuk romlását, és az esetleges sérülések után gyorsabbá tehetjük felépülésüket. Az iskola tanulói számára a gyógytestnevelés foglalkozásokat a szakszolgálatának gyógytestnevelő pedagógusai tartják.

3. 12. Környezeti nevelés

º

Általános célok Az egyetemes természetnek (a Világegyetem egészének), mint létező értéknek tisztelete és megőrzése, beleértve az összes élettelen és élő létezőt, így az embert is, annak környezetével, kultúrájával együtt. A Föld egészséges folyamatainak visszaállítása, harmóniára törekvés. A bioszféra és a biológiai sokféleség megőrzése.

º

Pedagógiai célok Az általános célokra vonatkozó érték és szokásrendszer érzelmi, értelmi, esztétikai és erkölcsi megalapozása. Az ökológiai gondolkodás kialakítása, fejlesztése. Rendszerszemléletre nevelés. Holisztikus és globális szemléletmód kialakítása. A környezetetika hatékony fejlesztése. Tolerancia és segítő életmód. Az állampolgári és egyéb közösségi felelősség felébresztése. Környezettudatos magatartás és életvitel kialakításának segítése. Az életminőség fogyasztáson túlra mutató alkotóinak keresése. Az egészség és a környezet összefüggései, globális összefüggések megértése.

º

A környezeti nevelés célja A környezettudatos magatartás kialakítása, melynek lényege olyan életvitel, amellyel sem környezetünket, sem egészségünket nem károsítjuk. Diákjainkban ki kell alakítani  a környezettudatos magatartást és életvitelt  a személyes felelősségen alapuló környezetkímélő magatartást és életvitelt,  a környezet értékeinek megőrzésének igényét és akaratát,  a természetes és épített környezet szeretetét és védelmét,  az egészséges életmód igényét és az ehhez vezető technikák elsajátítását. A célok eléréséhez szükséges készségek kialakítása  alternatív, problémamegoldó gondolkodás,  ökológiai szemlélet,  szintetizálás, analizálás,  kreativitás,  vitakészség, kritikus véleményalkotás,  kommunikáció, médiahasználat Környezeti neveléssel összefüggő ismeretek gyűjtése  diáknap szervezése,  Szeged értékeinek megismerése,  drogprevenciós tevékenység, 36

Szegedi SzC Gábor Dénes Szakgimnáziuma      

Pedagógiai Program

természetvédelmi versenyekre való felkészülés, pályázatokon való részvétel, hulladékgyűjtés, közvetlen környezetünk tisztántartása, számítógép, video-film, CD-ROM használata a tanítási órákon, kétszintű érettségire való felkészítés (környezet- és vízgazdálkodási osztályban)

º

Feladatok, sikerkritériumok  motiváció, a kíváncsiság felkeltése, önálló ismeretszerzésre való ösztönzés,  tapasztalaton alapuló megismerés,  szemléltetés,  lehetőségek biztosítása a szabadidő értelmes eltöltéséhez,  a lakóhely élővilágának megszerettetése,  a helyi természeti, történeti és humán értékek megismertetése,  egészséges természet közeli életmódra való igény megteremtése,  felelősségérzet kialakítása a család és a környezet iránt

º

Módszerek  A pedagógiai programban szereplő tanórai módszerek  Zoopedagógiai és szabadidős kötetlen foglalkozások

º

A környezeti nevelés színterei  tanórai keretekben,  tanórán kívüli foglalkozások,  iskolán kívüli programok

º

Alapelvek a megvalósításhoz  a nevelőtestület egysége,  az általános műveltség fontossága,  az oktatás és nevelés egysége,  a kitűzött célok és az iskola munkarendjének összhangja,  az intézmény megfelelő higiénés állapota,  „Élő” partneri viszony

o

Taneszközök Az iskolának rendelkezni azokkal alapvető oktatási eszközökkel, szakkönyvekkel, amely a környezeti nevelési munkához szükségesek. Folyamatosan frissíteni kell a környezetvédelmi szak- és CD-könyvtárat. Alkalmazni kell az Internet adta lehetőségeket.

37


Pedagógiai Program

3. 13. A gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő pedagógiai tevékenységek A gyermek és ifjúságvédelmi tevékenység oktató-nevelő munkánk fontos részét képezi. A tanulóinkért érzett felelősség nem torpanhat meg az iskola kapuinál. Elsőrendű feladat a tanulókkal való személyes kapcsolat kiépítése, a problémák megelőzése. Szükséges a személyiségközpontú nevelés és tanítás megvalósítása, az önismeret, emberismeret alapjainak, elemeinek megismertetése a diákokkal. A tanulók személyiségének építése csak a családokkal együttműködve lehet sikeres. A nehezen nevelhetőség elkerülése, illetve feloldása érdekében összehangoljuk a szülők és az iskola nevelési elveit. Nagyon fontos a családdal való kapcsolattartás, a kölcsönös tájékoztatás, a problémák megbeszélése, lehetőség szerinti közös orvoslása. Előfordul, hogy a gyermek érdekeit a szülővel szemben kell védeni, ilyenkor elkerülhetetlen a hatósági beavatkozás, a védő-óvó intézkedések megtétele. A tanuló magatartására a társadalomban, a családban lévő feszültségek komoly hatást gyakorolnak. A gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenységünk nehezen tud lépést tartani a sokasodó gondokkal. Ezért a gyermek- és ifjúságvédelem a tantestület valamennyi tagjának, de különösen az osztályfőnököknek és a gyermekvédelmi felelősnek a feladata. Ifjúságvédelem célja º a harmonikus személyiség kialakítása, º az egészséges életmódra nevelés, º a családi nevelés hiányosságainak pótlása, º a tanulási nehézségekkel küzdő tanulók segítése, º magatartási, beilleszkedési zavarokkal küzdő tanulók helyzetének javítása, º szociális szolgáltatás Gyermekjóléti tevékenységek º lehetőleg előzzük meg a diákjainkat érintő szociális problémák kialakulását, º segítsük a szociális okokból veszélyhelyzetbe került diákjainkat helyzetük rendezésében, º közvetítő szerepkört vállalunk diákjaink és az egyéb szakellátó intézmények között (Családsegítő Központ, Nevelési Tanácsadó, Gyámhatóság…). Prevenciós programok º a társadalmi beilleszkedési zavarok megelőzését szolgáló tudatos nevelés, º elutasító magatartás kialakítása a következő tevékenységekben: bűnözés, alkoholizmus, kábítószer-fogyasztás, dohányzás, önmaga felé forduló agresszivitás, º a fenti tevékenységekkel összefüggő negatív károsító hatások és következmények feltárása, az elkerülés előnyeivel megismertető programok (külső szakemberek bevonásával), º pályaorientáció, º video-anyagok beszerzése, amelyek az osztályfőnökök, a diákok rendelkezésére állnak, º belső továbbképzés osztályfőnököknek, º kollégák részvétele a rendőrség bűnmegelőzési csoportja által tartott előadásokon, º csoportos foglalkozás a szülők számára. Speciális gyermekvédelem º veszélynek kitett gyerekekkel való egyéni foglalkozás, segítségadás,

38


º

Pedagógiai Program

segítségnyújtás az érdekek érvényesítésében (pl. árva, nehezen kezelhető, lelkileg sérült, stb. tanulók esetében).

Munkaformái º Felvilágosító munka osztályfőnöki és biológia órán º Konzultációs lehetőség az iskolai védőnővel, orvossal º Fogászati szűrés lehetősége az általános orvosi vizsgálatokon túl º Külső előadók biztosítása a fiatalokat érintő aktuális témákban º Mentálhigiéniai egyéni és csoportos foglalkozások º Folyamatos konzultációs lehetőségek az ifjúságvédelmi felelősökkel és az iskolai pszichológussal º A könyvtári állományának, szakanyagának folyamatos fejlesztése (szakkönyv, video, CD…) º A környezetvédelem fontosságának tudatosítása tanórákon, fakultációkon, tanulmányi kirándulásokon º Sportolási lehetőségek folyamatos biztosítása tanítási órákon kívül º Szakemberhez irányítás. º Hatósági közreműködés kérése. 3. 14. Az iskola drogstratégiája A droggal kapcsolatos problémák egyre inkább érintik a 14-18 éves korosztályt. Az iskolánkban tanuló diákok között is egyre nagyobb teret nyer a könnyű drogok kipróbálása, használata. Intézményünk célja, hogy egy olyan drog-prevenciós programot dolgozzon ki, amely elősegíti a tanulók személyiségfejlődését, megtanítja őket a „nemet mondásra”, az eredményes konfliktuskezelésre és problémamegoldásra. Céljaink Drog-megelőzési programunkkal szeretnénk elérni, hogy iskolánk tanulói olyan ismeretekre, készségekre tegyenek szert, amelyek segítik őket abban, hogy élethelyzeteikben képessé váljanak a helyzeteknek megfelelő problémamegoldásra, a konfliktushelyzeteik, feszültségeik adekvát kezelésére, és a függőségi állapotok kialakulásának elkerülésére. A megvalósítás módszerei º személyiségfejlesztés º adaptív konfliktuskezelési technikák és stresszkezelő stratégiák fejlesztése º „nemet mondás” képességének fejlesztése º egészséges életmódra nevelés º iránymutatás a szabadidő hasznos eltöltésére A drogstratégia megvalósításának színterei º iskolai programok: szaktárgyi és osztályfőnöki órák keretén belül º tanórákon kívüli programok: délutáni szabadidős programok, szülői értekezletek º iskolán kívüli programok: sport- és kulturális programok Az egészségfejlesztési munkacsoport tagjai az egészségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok megvalósítását minden évben értékelik, és a tantestületi tanévzáró értekezleten az éves tevékenységükről beszámolnak. 3.15. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása

39


Pedagógiai Program

Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása tanírási órákon belül (osztályfőnöki, biológia és testnevelés óra) és délutáni egyéb foglalkozásokon valósul meg. Az iskolai elsősegélynyújtás oktatásának legfőbb célja: º megismertetni a környezet – elsősorban a háztartás, az iskola és a közlekedés, a veszélyes anyagok - egészséget, testi épséget veszélyeztető leggyakoribb tényezőit, º felkészíteni a veszélyhelyzetek egyéni és közösségi szintű megelőzésére, kezelésére, º fejleszteni a beteg, sérült és fogyatékkal élő emberek iránti elfogadó és segítőkész magatartást, Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának formái: º Szervezetten, a biológia és testnevelés órákon a tananyaghoz kapcsolódva a tanmenetekben rögzített módon. º Osztályfőnöki órákon a védőnő segítségével, előadások, szakemberek által tartott bemutatóval. º Iskolai rendezvényeken, csoportos foglalkozások keretén belül. 3. 16. Szociális hátrányok enyhítése és a hátrányos helyzetűek kezelése A társadalom mikroközössége a család. A család az elsődleges szocializációs színtér, megteremti a gyermek biztonságérzetét. Azonban a társadalmi változások maguk után vonják a család értékrendszerének, normarendszerének, és funkcióinak változását. A funkcióváltozások, a szubkulturális változások együttesen odavezetnek, hogy változik a család struktúrája. A társadalomban lezajló folyamatok a családok huzamosabb ideje tartó elszegényesedéséhez, a lelki - erkölcsi, a testi, a kulturális nem utolsó sorban, sok esetben anyagi felőrlődéshez is vezetnek. Ehhez elengedhetetlen a szociális hátrány jellegének meghatározása. Ez sokrétű megközelítést igényel, ennek megfelelően a hátrányos helyzetből fakadó nehézségek megfelelő kezelése is. Külön kell választani az anyagi nehézségekből fakadó szociális hátrányt, a családi helyzetből eredő /csonka család, alkoholfogyasztás, betegség, stb./ hátrányokat, tanulási hátrányt /alacsony iskolázott szülő/ egyéb pl. kielégítetlen érzelmi szükségletekből /szeretetéhség/ következő hátrányokat. A hátrányos helyzet fölmérése után – a hátrányok jellegétől függően – differenciált egyéni és csoportos foglalkozás, segítő-beszélgetés a gyerekekkel. Az anyagi vonatkozású hátrányos helyzet esetében a lehetséges fenntartói és állami segélyalapok, alapítványi és egyéb támogatások eléréshez hozzásegíteni a gyerekeket. Az érintett gyereknél az érzelmi megterhelés fokozottan jelentkezik a hétköznapok során. Félnek a mások elutasításától, a kudarcoktól, önértékelési problémákkal küszködnek, kommunikációs nehézségeik vannak. Feladat: – mivel a család adott helyzetén, állapotán nem igen van módunk változtatni – képessé tenni őket, hogy lelkileg ellenállóbbak, terhelhetőbbek legyenek, képessé váljanak a csalódások, sikertelenségek, kudarcok, a szociális megpróbáltatások konstruktív feldolgozására. Fontos megértetni, elfogadtatni velük, hogy a „jól levés” pozitív tudata nem pusztán az aktuális létállapotból, hanem annak megéléséből adódik. Ne valami ellen küzdjenek és 40


Pedagógiai Program

lehetőleg ne másokat akarjanak megváltoztatni, hanem saját magukat. Az egyetlen, akit igazán meg tudnak változtatni, az saját maguk, hogy megkönnyíthessék, feszültség mentesebbé tehessék életüket. Tudatosítani kell bennük a mentális egészség kialakításának és megőrzésének fontosságát. „Teremts kontaktust belső magaddal, s az függetlenít majd a külső időjárás viszontagságaitól.” /Szepes M./ A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység /a lelki-erkölcsi, a testi-fizikai, a kulturális, és anyagi eredetű hátrányok / A tanulóinknak a felsorolt hátrányok leküzdésében az alábbi segítő tevékenységet nyújtjuk:

º

º

º

º

Lelki-erkölcsi eredetű hátrány esetén  Iskolai mentálhigiéniai foglalkozáson való részvétel  Egyéni konzultáció osztályfőnökkel, ifjúságvédelmi felelős tanárral, szükség esetén külső szakemberrel  Önismeret, önértékelés, önuralom, gátlások, szorongások leküzdése és együttműködési készség, kialakítása történik közismereti, szakmai, osztályfőnöki, és testnevelés órán, egyéb sportfoglalkozáson, kulturális rendezvényen,  Segítő életmódra nevelés – iskolai védőnő, iskolaorvos,  Öntevékenység fejlesztésre lehetőséget biztosít DÖK, szakkörök Testi - fizikai eredetű hátrány esetén  Egészségügyi szűrővizsgálatok elvégzése előírás szerint  Sportolási lehetőségek, iskolai sportkörben, sportegyesületekhez történő irányítás  Egészségfejlesztés; táplálkozási tanácsok esetén osztályfőnöki felvilágosító munka, biológiai óra illetve súlyosabb esetben megfelelő szakemberekhez Kulturális eredetű hátrány esetén  Felzárkóztató foglalkozások, korrepetálások  Szabadidő nyújtotta foglalkozások: filmszínház, színház, hangverseny, tárlatmúzeumlátogatások  Osztály klubdélutánon való  Tanulmányi kirándulások szervezése  Tanulási technikák elsajátítása tanórákon és egyéb foglalkozások keretében  Csoportbontásban történő tanulás Anyagi problémák esetén  Felvilágosító munka a szociális juttatások lehetőségeiről szülői értekezleten és fogadóórákon  Pályázatok figyelése és segítségnyújtás az egyéni pályázatoknál  Iskolai alapítványi támogatás eseti elbírálás alapján  Tankönyvtámogatás eseti elbírálás alapján

A szociális hátrányok enyhítésének módszerei Gyermek és ifjúságvédelmi feladatkörben º a veszélyeztetett gyermekek nyilvántartása (felmérések alapján), º ebédbefizetés csökkentése (100 %-os, 50 %-os támogatás), º kérvények továbbítása, º pályázatok eljuttatása a tanulókhoz, 41


º

Pedagógiai Program

jogosultsági lehetőségek ismertetése

Osztályfőnöki feladatkörben º az ingyenes tankönyvtámogatásra, a kedvezményes étkeztetésre való jogosultság feltételeiről tájékoztatja a tanulókat és az érdeklődő szülőket, º kapcsolatot tart a diákkal, a szülővel, az ifjúságvédelmi felelőssel 3. 17. Közösségfejlesztés A közösségfejlesztés célkategória. A közösségfejlesztés lényege a tevékeny közösség nevelőerejének tudatos, szakszerű kiaknázása az egyéni fejlődés érdekében. A közösségfejlesztés az a folyamat, amely aktív, dinamikus kapcsolatot teremt az egyén és a társadalom között. A közösségfejlesztés folyamatában alakul ki az egyén és a társadalom konkrét, áttekinthető, értelmezhető, átélhető viszonya. A közösségfejlesztés fő színtere a diákönkormányzati munka, az osztályfőnöki órák érdeklődési körök, tanulmányi kirándulások. A diákok ezekben a közösségekben tanulhatják meg a demokratikus élet szabályait, a személyiségi jogok tiszteletben tartását, az önrendelkezési jog gyakorlását. Az emberi méltóság tiszteletben tartásával szabadon véleményt nyilváníthat minden kérdésről, az őt nevelő és oktató pedagógus munkájáról, az intézmény működéséről. A közösségek irányítása a tanárok közreműködésével történik. Az osztályok munkáját az osztályfőnök, a diákönkormányzatokat pedig a diákönkormányzatot segítő tanár irányítja. Az iskola tanulóit közös tevékenységük megszervezésével – a Házirendben meghatározottak szerint – saját közösségi életük tervezésében, szervezésében, tisztségviselőjük megválasztásában jogok illetik meg. Ennek érdekében Diákönkormányzatot hoznak létre. Célunk az, hogy


A tanulók legyenek nyitottak, megértők a különböző szokások, életmódok, kultúrák, vallások, a másság iránt, becsüljék meg ezeket. Az iskolák és a tanulók törekedjenek arra, hogy közvetlenül is részt vegyenek a nemzetközi kapcsolatok ápolásában. A tanulók kapcsolódjanak be közvetlen környezetük értékeinek megőrzésébe, gyarapításába. A tanulók szerezzenek személyes tapasztalatokat az együttműködés, a környezeti konfliktusok közös kezelése és megoldás terén. A kommunikációs kultúra középpontjában az önálló ismeretszerzés, véleményformálás és –kifejezés, a vélemények, érvek kifejtésének, értelmezésének, megvédésének a képességei állnak. Az iskolának az új információs környezetben eligazodó, és azt kritikai módon használó fiatalokat kell nevelni. A pedagógusok fejlesszék a beteg, sérült és fogyatékos embertársak iránti elfogadó és segítőkész magatartást.

A munka hatékonyságához nélkülözhetetlen a szülő, tanár, nevelőtanár, az ifjúságvédelmi felelős, a szabadidő-felelős, a diákönkormányzatot segítő tanár szoros együttműködése, az együttgondolkodás az éves munka tervezésekor. 3. 17. 1. A tanítási órán megvalósítható közösségfejlesztő feladatok:

º a demokratikus élet szabályainak megismertetése; º a személyiségi jogok, az emberi méltóság tiszteletben tartása; 42


Pedagógiai Program

º kulturált véleménynyilvánítás szabályainak betartatása; º elfogadó és segítőkész magatartás fejlesztése a beteg, sérült, BTM-N-es, SNI-s, º º

fogyatékkal élő tanulótársak iránt; a különböző szokások, életmódok, kultúrák, vallások, a másság elfogadására, megbecsülésére nevelés; diszkrimináció elutasítása

3. 17. 2. Az egyéb foglalkozások közösségfejlesztő feladatai:

º internetszakkörök keretében az új információs környezetben eligazodó, azt kritikai º º º

módon használó fiatalokká nevelés; a nemzetközi kapcsolatok ápolásában való aktív közreműködés; honismereti foglalkozáson, vetélkedőkre való felkészülés során a közvetlen környezetünk értékeinek megőrzésébe, gyarapításába való bekapcsolódás; érdeklődési körök, szakkörök keretében az ismeretszerzés, véleményformálás és – kifejezés, a vélemények, érvek kifejtése, értelmezése, megvédése képességének kialakítása;

3. 17 .3. A diákönkormányzati munka közösségfejlesztő feladatai:


saját közösségi élet szervezése; egy tanítás nélküli munkanap programjának megszervezése; tisztségviselők megválasztása; az érdekérvényesítés szabályainak megismerése és betartása; a diákközvélemény képviselete; a jogok gyakorlása a választott tisztségviselőkön keresztül; kapcsolattartás az iskola vezetésével, a diákönkormányzat munkáját segítő tanárral;

3. 17. 4. A szabadidős tevékenységek közösségfejlesztő feladatai:

º º º º º

tanulmányi és osztálykirándulásokon szervezési feladatokba bevonással az együttműködés képességének kialakítása; sportnapokon, sportrendezvényeken az egészséges versenyszellem kialakítása; hangverseny- és színházlátogatásokon a kulturált viselkedés szabályainak elsajátítása, tárlat- és múzeumlátogatásokkal környezetünk értékeink megismerésére és megbecsülésére nevelés; iskolai rendezvényeken az együttműködés és a helyes konfliktuskezelés módszereinek megismerése;

3. 18. A szülő, a tanuló és az iskolai pedagógus együttműködésének formái és továbbfejlesztésének lehetőségei Egyre nő azoknak a tanulóknak a száma, ahol hiányzik a jó családi légkör, a támogató szülői magatartás, a tágabb környezet elfogadó attitűdje, a kortársközösség pozitív hatása. Az iskolai oktató-nevelő munka eredményességének feltétele a szülői házzal való kapcsolattartás. A szülő az „iskolahasználó”, ha úgy tetszik a „megrendelő” igényei alapvetően meghatározzák az iskolaválasztást. A szülő általában problémáival és panaszaival fordul az iskolához. Gondjainak orvoslása, partnerként való kezelése az együttműködés fontos feltétele. Az együttműködés másik feltétele az, hogy a szülők minél szélesebb körű tárgyilagos tájékoztatást kapjanak gyermekük iskolai előmeneteléről és az iskolában zajló eseményekről. 43


Pedagógiai Program

A gyermekek minél eredményesebb nevelése, oktatás, fejlesztése az iskola és a család közös érdeke. A szülő osztályfőnökön keresztül kapcsolódik az iskolához, így az együttműködésben az osztályfőnöknek kulcsszerepe van. A mai viszonyok (össztársadalmi hatások, az értékek devalválódása) között különösen fontos, kiemelt szerepe kell, hogy legyen az iskola és a szülői ház, a tanár és a szülő valóságos együttműködésének, az egymással nem ellentétes, a gyerekek számára az egyetértésből adódó biztonság megteremtésének. Az együttműködés alapja a bizalom, az egymás megbecsülése, egymás munkájának megismerése. Kapcsolattartás formái

º

Szülői értekezletet tartunk évenként két alkalommal, ahol  ismertetjük a szülők, tanulók jogait és kötelességeit,  ismertetjük az elvárásainkat,  nevelési témákban előadásokat tartunk,  szakkönyveket ajánlunk,  tájékoztatjuk a szülőket az osztály tanulmányi munkájáról, a felmerülő magatartási problémákról, kiemelkedő teljesítményekről

º

Fogadóórák, fogadónapok keretében alkalma nyílik a szülőnek arra, hogy  egyéni problémákat felvessenek, és megoldást keressenek,  segítséget kérjenek és kapjanak,  megismerjék a szaktanárokat és elvárásaikat,  szociális kérdésekben tanácsokat kérjenek és kapjanak

º

Írásbeli értesítést küldünk  magatartási, tanulmányi problémák,  igazolatlan távollét estén,  a 10-11. évfolyamon a fakultációs illetve emeltszintű tantárgyak választási lehetőségeiről,  az érettségivel kapcsolatos tudnivalókról

º

Az ellenőrző könyv segítségével állandó kapcsolatot tartunk a szülőkkel, a nevelőtanárokkal.

º

Digitális napló használatával biztosítjuk, hogy  a szülők folyamatosan figyelemmel kísérjék gyermekeik osztályzatait  tájékozódjanak gyermekük hiányzásairól  üzenetet váltsanak a tanuló osztályára vagy személyére szólóan az osztályfőnökkel, illetve a szaktanárokkal Szóbeli tájékoztatás  telefonon,  illetve hiányzás esetén az SzMSz-ben szabályozottak alapján Kollégiumi látogatások A kollégiumi ellátást igénybe vevő tanulók nevelőtanáraival a kapcsolattartás az osztályfőnökökön keresztül történik. Az osztályfőnök szükség esetén konzultál a tanuló nevelőtanárával az aktuális fegyelmi vagy tanulmányi problémákról, egyezteti a lehetséges megoldási stratégiákat, amelybe ha kell, a nevelőtanár mellett a szülőt is bevonja.

º º

44


º

Pedagógiai Program

"Nyitott iskola" megteremtésére, úgy, hogy meghívjuk a szülőket, nevelőtanárokat  nyílt órákra  különböző rendezvényeinkre  tanulmányi kirándulásokra

Úgy gondoljuk, hogy a felsorolt lehetőségek és a tanári felelősség, empátia együttes alkalmazása megfelelő keretet teremt egy közvetlenebb szülő-tanár, diák, nevelőtanár kapcsolat megvalósítására.

3. 19. A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai A pedagógusok feladatainak részletes listáját személyre szabott munkaköri leírásuk tartalmazza. A pedagógusok legfontosabb helyi feladatait az alábbiakban határozzuk meg:

º º º º º º º º º º º º º º º º º º º º º º º

a tanítási órákra való felkészülés, a tanulók dolgozatainak javítása, a tanulók munkájának rendszeres értékelése, a tanítási órák dokumentálása, érettségi, szakmai (külön megbízási szerződés alapján), felvételi, tanulmányok alatti vizsgák lebonyolítása, kísérletek összeállítása, dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése, a tanulmányi versenyek lebonyolítása, tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok, felügyelet a vizsgákon, tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken, iskolai kulturális, és sportprogramok szervezése, osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, diákönkormányzatot segítő feladatok ellátása, az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása, szülői értekezletek, fogadóórák megtartása, részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken, részvétel a továbbképzéseken, a tanulók felügyelete óraközi szünetekben és tanórán kívüli iskolai programokon, tanulmányi kirándulások szervezése, iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel, ezekhez kapcsolódó szervezési feladatok ellátása, részvétel a munkaközösségi értekezleteken a munkaközösségi tagoknak, tanítás nélküli munkanapon az iskolavezetés által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés, iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés, szertárrendezés, a szakleltárak és szaktantermek, osztálytermek állagának megóvása, osztálytermek rendben tartása

45


Pedagógiai Program

Az osztályfőnököt – az osztályfőnöki munkaközösség vezetőjével konzultálva – a tagintézmény-vezető javaslatára minden tanév augusztusában, elsősorban a felmenő rendszer elvét figyelembe véve. Az osztályfőnök feladatai és hatásköre

º Az iskola pedagógiai programjának szellemében neveli osztályának tanulóit, munkája º º º º º º º º º º º º

során maximális tekintettel van a személyiségfejlődés jegyeire. Együttműködik az osztály diákbizottságával, segíti a tanulóközösség kialakulását. Segíti és koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját. Kapcsolatot tart az osztály szülői munkaközösségével. Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét. Minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé terjeszti. Szülői értekezletet tart. Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli teendőket: digitális napló vezetése, ellenőrzése, félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatása, bizonyítványok megírása, hiányzások igazolása, nyilvántartása, Segíti és nyomon követi osztálya kötelező orvosi vizsgálatát. Kiemelt figyelmet fordít az osztályban végzendő ifjúságvédelmi feladatokra, kapcsolatot tart az iskola ifjúságvédelmi felelősével. Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében. Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére, Részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában, segíti a közös feladatok megoldását. Rendkívüli esetekben órát látogat az osztályban.

3. 20. Diákönkormányzat A Diákönkormányzat célja, feladata A tanulóknak az ENSZ Gyermeki Jogok Egyezménye, a Közoktatási Törvény előírásai, az iskolai SzMSz és az iskolai Házirend által szabályozott lehetőségeken belül van joga az iskolai életét alakítani. Ennek szervezeti kerete a Diákönkormányzat. A Diákönkormányzat az iskolai demokrácia, önkormányzatiság és önigazgatás a jogállamban használatos állampolgári technikák gyakorlásának színtere. Működése º Az iskolai diákönkormányzat jogosítványait annak választott képviselői érvényesítik. º Az iskolai diákönkormányzat a magasabb jogszabályokban megfogalmazott jogkörrel rendelkezik. º Tevékenységét saját szervezeti és működési szabályzata szerint folytatja. º Az iskolai diákönkormányzat munkáját segítő nevelőt a diákönkormányzat vezetőségének javaslata alapján, a nevelőtestület egyetértésével az igazgató bízza meg.

46


Pedagógiai Program

A diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételeket az intézmény főigazgatója biztosítja. A diákönkormányzat iskolai szinten működik. Intézményegységi diákönkormányzatok (DÖK) Az intézményegység osztálytitkárai és helyetteseik alkotják a Diáktanácsot, amely az intézményegység Diákönkormányzatának (DÖK) legfőbb ügyviteli szerve. A tanév helyi rendjében meghatározott első diákközgyűlésen (küldöttközgyűlés) a Diáktanács megválasztja a DÖK elnökét, helyettesét és további tisztségviselőit, valamint dönt saját működéséről. Az intézményegység vezetője vagy megbízottja tájékoztatja a diákképviselőket a tanulókat érintő kérdésekről. A DÖK elnöksége képviseli az intézmény diákközvéleményt, tartja a kapcsolatot az intézmény vezetőségével. Az diákönkormányzat munkáját segítő nevelőt a diákönkormányzat vezetőségének javaslata alapján a tagintézmény-vezető bízza meg. A diákönkormányzatot segítő pedagógus részt vesz a diák küldöttközgyűléseken, koordinálja, segíti a diákönkormányzat munkáját. A tagintézmény-vezetőhöz való bejutási lehetőséget biztosítani kell a diákönkormányzat képviselőjének minden olyan esetben, ha ezt a találkozást legalább egy munkanappal korábban kérte. Ha a tagintézmény-vezető elfoglaltsága nem teszi lehetővé a személyes találkozást, akkor a legközelebbi alkalommal ezt biztosítani szükséges. A diákönkormányzat elnöksége a diákönkormányzat feladatainak ellátásához térítésmentesen használhatja az intézmény helyiségeit, berendezéseit oly módon, hogy ezzel az intézmény működését ne akadályozza. A diákönkormányzat jogai: A diákönkormányzat (DÖK) a nevelőtestület véleményének kikérésével dönt: º saját működéséről; º a diákönkormányzat működéséhez biztosított anyagi eszközök felhasználásáról, º hatáskörei gyakorlásáról, º egy tanítás nélküli munkanap programjáról, º az iskolai diákönkormányzati tájékoztatási rendszerének létrehozásáról és működtetéséről, º amennyiben az iskolában működik, a tájékoztatási rendszer (iskolaújság, iskolarádió stb.) szerkesztősége tanulói vezetőjének, felelős szerkesztőjének, munkatársainak megbízásáról. A DÖK egyetértési jogot gyakorol: º Az intézményben üzemelő élelmiszer-árusító üzlet nyitvatartási rendjének és az áruautomata működtetési időszakának (a megállapodásban történő) meghatározásakor º az osztályok maximális létszámának túllépésekor A DÖK véleményezési jogot gyakorol: º a házirend elfogadása és módosítása előtt º a Szervezeti és Működési Szabályzat elfogadása és módosítása előtt º a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározása előtt, º az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor, º az adatkezelési szabályzat elkészítésekor és módosításakor, º az egyes tanulók fegyelmi ügyeiben, º az iskolai munkatervben szereplő tanulókat érintő programokkal kapcsolatban, 47


Pedagógiai Program

º választható tantárgyak esetében az azt oktató pedagógusok személyéről, º az első tanítási órát reggel nyolc óra előtt – a diákönkormányzat véleményének º º º º º º º º º

kikérésével – legfeljebb 45 perccel korábban lehet megkezdeni, a tanulók közösségét érintő kérdések meghozatalánál, a tanulók helyzetét elemző, értékelő beszámolók elkészítéséhez, elfogadásához, a tankönyvtámogatás rendjének kialakításakor; a tankönyvrendelés során; tanulói pályázatok, versenyek meghirdetéséhez, megszervezéséhez, az iskolai sportkör működési rendjének megállapításához; az egyéb foglalkozások formáinak meghatározásához, a könyvtár és a sportlétesítmények működési rendjének kialakításához, az iskolai SZMSZ-ben meghatározott ügyekben.

A DÖK javaslatot tehet: º az iskola külső kapcsolatrendszerének kialakításában º a pedagógusoknak a diákmozgalomban végzett tevékenységéért való kitüntetésében, jutalmazásában; º iskolai hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatokban, º iskolai ünnepségek szervezésében; º javaslattevő jogköre kiterjed az iskolai működésével, a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésre. A DÖK-nek részvételi joga van a tanuló és gyermekbalesetek kivizsgálásában A tanulók szervezett véleménynyilvánításának formái: º osztályfőnöki órán; º a Diáktanácsban az osztálytitkárokon keresztül; º a diákközgyűlések alkalmával az osztályképviselőkön keresztül; º a DÖK elnökségén keresztül; º a DÖK választmányában a DÖK elnökének és helyettesének képviseletében; º DÖK elnökségén keresztül. 3. 21. Képesség-kibontakoztató és integrációs felkészítés A halmozottan hátrányos és hátrányos helyzetű tanulók integrációs és képesség-kibontakoztató felkészítésére gondot fordítunk. 3. 21. 1. Integrációs stratégia kialakítás

º º º º

Helyzetelemzés az integráció szempontjai, elvárható eredményei alapján Célrendszer megfogalmazása (Az elvárható eredmények intézményi megfogalmazása – helyi sajátosságok figyelembevétele) Két éves bevezetési terv elkészítése (ütemterv alapján)

3. 21. 2. A tanítást-tanulást segítő eszközrendszer elemei A tanítást-tanulást segítő eszközrendszer elemei az integrációs fejlesztést megvalósító pedagógiai rendszert, azokkal a szempontokkal egészítik ki, amelyek az együttnevelés 48


Pedagógiai Program

pedagógiai esélyeit jelentősen növelik. Az integráció, – a heterogén összetételű iskolák és tanulócsoportok kialakítása – leginkább a differenciálásra alkalmas szervezési módok, kooperatív technikák alkalmazását jelentik. Így az egyes rendszerelemeket is ez a szempont befolyásolja alapvetően. Az arab számokkal jelölt fő sorok alatt megjelenő (dőlt betűvel jelölt) elemek közül legalább egyet kötelezően kell választani. Az iskola a kiválasztott programelem(ek) alkalmazását, adaptálását, vagy önálló fejlesztés útján is megvalósíthatja. Amennyiben az iskola már alkalmaz egy programelemet, akkor azt kell megvizsgálni, hogy érvényesülnek-e az integrációs felkészítésre vonatkozó osztály- illetve csoportkritériumok, valamint milyen módon mérik az adott elem hatékonyságát, eredményességét.

3. 21. 3. Kulcskompetenciákat fejlesztő programok és programelemek

º º º

º º º

º º º

Az önálló tanulást segítő fejlesztés  az önálló tanulási képességet kialakító programok  a tanulási motivációt erősítő és fenntartó tevékenységek Eszközjellegű kompetenciák fejlesztése  a kommunikációs képességeket fejlesztő programok  komplex művészeti programok Szociális kompetenciák fejlesztése  közösségfejlesztő, közösségépítő programok  mentálhigiénés programok  előítéletek kezelését szolgáló programok Az integrációt segítő tanórán kívüli programok, szabadidős tevékenységek  együttműködési civil (pl. tanodai) programmal  művészeti körök Az integrációt elősegítő módszertani elemek  egyéni haladási ütemet segítő differenciált tanulásszervezés  drámapedagógia Műhelymunka – a tanári együttműködés formái  az egy osztályban tanító tanárok értekezlete  értékelő esetmegbeszélések az osztályok magatartásfüzetei alapján  problémamegoldó fórumok  hospitálásra épülő együttműködés A kompetencia alapú értékelési rendszer eszközei  a szöveges értékelés – árnyalt értékelés  egyéni fejlődést rögzítő számítógépes adatok figyelemmel kísérése Multikulturális tartalmak  multikulturális tartalmak megjelenítése a különböző tantárgyakban A továbbhaladás feltételeinek biztosítása  pályaorientáció  továbbtanulásra felkészítő program

3. 21. 4. Várható eredmények

º º º º º

A halmozottan hátrányos és a hátrányos helyzetű tanulók aránya az oktatási-nevelési intézményben megfelel a jogszabályban előírtaknak. Az intézmény tartósan képes a különböző háttérrel és különböző területeken eltérő fejlettséggel rendelkező gyerekek fogadására és együttnevelésére. Multikulturális tartalmak beépülnek a helyi tantervbe. Az intézmény párbeszédet alakít ki minden szülővel. Az intézményben létezik tanári együttműködésre épülő értékelési rendszer. 49


Pedagógiai Program

Ezek eredményeként

º º º º

Nő az évfolyamvesztés nélkül továbbhaladó halmozottan hátrányos és hátrányos helyzetű tanulók száma. Csökken az intézményben a tankötelezettségi kor határa előtt az iskolai rendszerből kikerülők száma. Nő az érettségit adó intézményekben továbbtanuló halmozottan hátrányos és hátrányos helyzetű tanulók száma. Az adott intézményben az országos kompetenciamérések eredményei az országos átlagot meghaladó mértékben javulnak.

3. 22. Az ünnepélyek, megemlékezések rendje, az iskolai hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok Az iskolai hagyományok ápolása és fejlesztése valamint az iskola jó hírnevének megőrzése az iskolai közösség minden tagjának joga és kötelessége. A nemzeti ünnepek és megemlékezések iskolai szintű megtartása a diákjaink nemzeti identitását és hazaszeretetét mélyíti. Más egyéb helyi hagyományaink ápolása az iskolához való tartozást tudatosítja, és a közösségi élet formálását szolgálja. Az ünnepségek előkészítését az igazgató koordinálja a diákönkormányzat bevonásával. Az ünnepségek, megemlékezések helyét és idejét az iskola éves munkarendje tartalmazza. Az iskolai ünnepségek, megemlékezések tartalmukban és külsőségeikben is szolgálják a nevelési célokat, hozzájárulnak az iskola hírnevének öregbítéséhez Az iskola ünnepélyes formában emlékezik meg a Magyarország azon nemzeti ünnepeiről (március 15., október 23.), amelyek a szorgalmi időre esnek. Az iskola minden évben megemlékezik az aradi vértanukról, a holocaust és a kommunizmus áldozatairól, Szeged napjáról. Ünnepélyes keretek között tartjuk a tanévnyitót és a tanévzárót, valamint végzős diákjaink búcsúztatását, a ballagást. A tanév elején „gólyaavató” estet szervez a diákönkormányzat, amelyen a kilencedikesek humoros vetélkedőjének keretében az „öreg” diákok felavatják az elsőéveseket. Szalagavató bált tart a tagiskola a 12. évfolyamos tanulók részére, minden év januárban vagy februárban. Minden tagintézmény az éves munkatervben rögzítet időpontban „Nyitott Kapu” pályaválasztási tájékoztatót tart. Hagyományosnak számító versenyeink: º A Magyar és Történelem munkaközösségek szervezésében:  Kedvenc versem (versmondó)  Kazinczy Szép Magyar Beszéd  Arany toll – diák vers- és novellaíró verseny  Nyelvhelyességi verseny  Szeged helytörténeti vetélkedő

º A Matematika munkaközösség szervezésében: 

sudoku 50

Szegedi SzC Gábor Dénes Szakgimnáziuma 

Pedagógiai Program

természettudományi vetélkedő

º A Testnevelés és sport munkaközösség:   

fekvenyomó verseny diákolimpia (kézilabda, futsal, kosárlabda) utcai futóversenyeken részvétel (Aushan, Pick, Vivicitta, T-Home)

º Szakmai vetélkedők. Intézményünk – a névadó tiszteletére – Gábor Dénes Számítástechnikai Emlékversenyt szervez általános iskolások és középiskolások számára. A verseny díjainak átadására ünnepség keretén belül kerül sor. Az iskola a névadójának tiszteletére minden év júniusában Gábor Dénes emléknapot tart, amelynek aktuális programját a nevelési igazgatóhelyettes irányításával a diákönkormányzat és szakmai munkaközösségek állítanak össze. Az iskola az év utolsó tanítási napján karácsonyi ó-év búcsúztató ünnepséget tart, amelyre meghívja a nyugdíjas dolgozókat is. Az ünnepélyen az iskola tanulói műsort adnak. Az iskola ápolja a hagyományos helyi kezdeményezéseket. Hagyományos versenyek, vetélkedők o Ki mit tud? o Vers- és prózamondó versenyek o Bábel – idegen nyelvi bemutatók o Nyelvi vetélkedők, versenyek o OKTV, OSZTV, SZÉTV o Szaktárgyi versenyek irodalomból, magyar nyelvből (Édes anyanyelvünk, Kazinczy – verseny), idegen nyelvekből, matematikából (Gordiusz, Kenguru nemzetközi matematikaverseny, Arany Dániel-, Budó Ágoston- verseny), számítástechnikából (Gábor Dénes Számítástechnikai Emlékverseny, Kalmár László-, Nemes Tihamérverseny), fizikából (Mikola Sándor Középiskolai Fizikaverseny) o Egyéb versenyek (helytörténeti, művészeti, egészségügyi, környezetvédelmi, műveltségi) o Gábor Dénes Számítástechnikai Emlékverseny Pályázatok o Képzőművészeti pályázat - évente más-más témával kapcsolatban o Vers- és novellaíró pályázat Sport o o o o o

Sítábor Gábor Dénes Nemzetközi Kézilabda Kupa Gábor Dénes Nemzetközi Kosárlabda Kupa Puskás Kupa Diákolimpia

51


Pedagógiai Program

3. 23. Hagyományápolás külső megjelenési formái A Szegedi Szakképzési Centrum logója.

Az iskola logója: Rajzolóprogrammal létrehozott, egyedileg megszerkesztett nagy G és D betű egymástól szintben eltolva.

Az iskola évkönyve: Az iskola anyagi lehetőségei függvényében évkönyvet jelentett meg, ami az adott tanév ballagására jelenik meg. A szerkesztőbizottságnak tanár és diák tagjai vannak, vezetője az igazgató. Az iskola tanulóinak javasolt ünnepi viselete:  lányoknak: fehér blúz, sötét szoknya vagy nadrág, kosztüm, iskolai logóval ellátott sál, fekete cipő  fiúknak: öltöny vagy sötét hosszú nadrág, fehér ing, iskolai logóval ellátott nyakkendő, fekete cipő. Az iskola az anyagi lehetőségek függvényében negyedévente újságot jelentet meg az iskolában „SULI A MARSON” címmel. Az újság szerkesztését az iskola diákönkormányzatának tagjai végzik a nevelési tagintézmény-vezető helyettes, és egy megbízott tanár irányításával. 3. 24. Gábor Dénes Számítástechnikai Emlékverseny Az EU-hoz való csatlakozási szándék, a mai kor technikai követelményei a fiatalok, így az iskolák elé is új feladatokat állítanak. Szükségessé válik az idegen nyelvi kommunikáció és az informatikai hálózati rendszereken történő kommunikáció. A fiataloktól elvárják az informatika világában való jártasságot, a megfelelő szintű ismeretek elsajátítását és azok alkalmazását, egy új szemléletmódot, valamint problémamegoldást. Mindezek megvalósítása túlmutat a tanórai kereteken, fel kell használni a tanórán kívüli foglalkozásokat, sőt önálló munkát is igényel. Ezen túlmenően teret kell adnunk a tehetséges fiataloknak is, akik mindezeket az ismereteket magasabb szinten kívánják művelni, akik az átlagnál többre törekszenek. Célunk a verseny létrehozásakor az volt, hogy a számítástechnika iránt érdeklődő középiskolások számára egy újabb lehetőséget teremtsünk, ahol összemérhetik tudásukat. Ebbe a folyamatba bekapcsoljuk az általános iskolásokat is. A három korcsoportban megrendezésre kerülő verseny nem csak arra jó, hogy a versenyzők összemérjék tudásukat, élvezzék a verseny örömét, de arra is, hogy az évek során a versenyzők fejlődése is nyomon követhető legyen. A versenyfeladatok kategóriánként és korcsoportonként változnak, de a közös cél, hogy º fejlessze a tanulók gondolkodásmódját, rendszerező képességét, integráló képességét º alakítson ki problémamegoldó stratégiákat a különböző feladatok megoldására º alakítsa ki az önálló ismerettevés képességét a számítógépek programozása és alkalmazása területén º készítsen fel arra, hogy a megszerzett ismereteket képesek legyenek különböző területeken hasznosítani. 52


Pedagógiai Program

A Szegedi Műszaki és Környezetvédelmi Középiskola és Szakképző Iskola Gábor Dénes Tagintézménye meghirdeti a Gábor Dénes Országos Számítástechnikai Tanulmányi Versenyt általános- és középiskolai tanulók számára, a verseny célja a tehetséggondozás. A verseny korcsoportjai º Az általános iskolák 5-6. évfolyamának tanulói º Az általános iskolák 7-8. évfolyamának tanulói º A középiskolák 9-10. évfolyamának tanulói º A középiskolák 11-13. évfolyamának tanulói º Szakképző iskolák 13-15. évfolyamának tanulói 3. 25. Nemzetközi kapcsolatok Az iskola 2000. óta tagja egy nemzetközi együttműködésnek, melyben a 7 ország (Anglia, Dánia, Hollandia, Németország, Franciaország, Magyarország és Olaszország) középiskola diákjai és tanárai vesznek. Az együttműködés rendkívül jó lehetőséget biztosít számunkra. Diákjaink érzékelik a nyelvtudás fontosságát, nyelvi képességeik jelentősen fejlődhetnek. Meg tudnak nyilvánulni nemzetközi közegben, ezáltal nyitottabbá válnak, és saját hétköznapjaikban tapasztalhatják, mit jelent az európai integrációs folyamat. Az egyik együttműködési terület a nemzetközi diákcsere. Évente két alkalommal, novemberben és márciusban szervezzük; témája évente változik. Csoportmunka, előadások, vetélkedők, intézménylátogatás, kirándulás, nemzetközi büfé és záróest színesíti a hetet és ad sok új tapasztalatot, élményt a résztvevőknek, lehetőség nyílik egymás és egymás kultúrájának, szokásainak megismerésére. Az egymás közti kommunikáció nyelve az angol. A másik terület a nemzetközi adatbázis-program. A hasznos információt nyújtó anyag az Interneten olvasható angolul. Jellegzetes témaköröket tartalmaz, melyek bemutatják az országok adott régióinak történelmét, földrajzát, művészetét, vallását, népi hagyományait. A témák feldolgozását személyes találkozással összekötött értékelés zárja. A harmadik területe az energiával és a környezetvédelemmel függ össze, amely Európa szerte központi helyet kap. A munkában résztvevők (Franciaország, Olaszország, Finnország, Dánia, Magyarország, Németország) Németországban összegzik tapasztalataikat. Széleskörű többéves sport kapcsolattal rendelkezünk (Románia, Szlovákia, Horvátország). A kézilabda, kosárlabda, labdarúgás, atlétika területén kialakult együttműködés, a nyelvi fejlődés lehetősége, az emberi kapcsolatok kiszélesedése meghatározó a fiatalok életében. A programban való részvételünktől azt reméljük, hogy a tanulók aktívabban és felelősebben veszne részt az iskolai életet érintő kérdések megoldásában, megtapasztalhatják, hogy beleszólhatnak az iskolai közélet alakításában, és megtanulhatják konstruktív módon megoldani a felmerülő konfliktusokat, így hozzájárulhatnak a hagyományos (tantervközpontú, frontális) tanítási formák helyett újszerű, projektekben történő tanulási folyamat kialakításához is. Nyitottabbá és demokratikusabbá válhat az iskolai élet három fő szereplőjének a viszonya is, azaz a tanár-diák-szülő aktívan együttműködhetnek.

53


Pedagógiai Program

3. 26. Fogyasztóvédelem és fogyasztóvédelmi oktatás A fogyasztóvédelmi oktatás célja "A fogyasztóvédelem célja a fogyasztói kultúra fejlesztése, és a tudatos kritikus fogyasztói magatartás kialakítása és fejlesztése a tanulókban." (NAT követelmény alapján.) A cél elérését a fenntarthatóság, azon belül a fenntartható fogyasztás fogalmának kialakítása, elterjesztése és a fenntarthatóságnak a mindennapi életünkben fogyasztóként való képviselete jelenti. A fogyasztóvédelmi oktatás tartalmi elemei A tanulók hatékony társadalmi beilleszkedéséhez, az együttműködéshez és a részvételhez elengedetlenül szükséges a szociális és társadalmi kompetenciák tudatos pedagógiailag megtervezett fejlesztése. Olyan szociális motívumrendszerek kialakításáról és erősítéséről van szó, amelyek gazdasági és társadalmi előnyöket egyaránt hordoznak magukban. Szükséges a társadalmi és állampolgári kompetenciák kialakításának elősegítése, a jogaikat érvényesíteni tudó, a közéletben részt vevő és közreműködő fiatalok képzése. A szociális és társadalmi kompetenciák fejlesztése, a versenyképesség erősítésével kapcsolatos területek, mint például a vállalkozási, a gazdálkodási és a munkaképesség szoros összefüggése, az ún. cselekvési kompetenciák fejlesztése. (NAT követelmény alapján.) A fogyasztói magatartás kialakítása hosszú, sokoldalú folyamat. Ennek során az egyén megismeri a fogyasztási javakat és szolgáltatásokat, megtanulja, hogyan viselkedjen a piaci viszonyok között, hogyan legyen képes fogyasztói érdekeinek érvényesítésére a természeti erőforrások védelme mellett. A fogyasztóvédelmi oktatás céljaként megfogalmazott fogyasztói kultúra, valamint a kritikus fogyasztói magatartás kialakítása és fejlesztése érdekében különösen fontos, hogy a középiskola befejezésekor a diákok értsék, valamint a saját életükre alkalmazni tudják az alábbi fogalmakat: környezettudatos fogyasztás: kiegyensúlyozottan dinamikus középút az öncélú, bolygónk erőforrásait gyorsulva felélő fogyasztás és a környezeti erőforrásokat nem kizsákmányoló fogyasztás között. A fogyasztóvédelmi oktatás színterei az oktatásban Az egyes tantárgyak tanórai foglalkozásaiba jól beépíthetők a fogyasztóvédelemmel kapcsolatos tartalmak: º Technika - áruismeret, a gyártás és a termékminőség összefüggései; º Matematika - banki, biztosítási vagy üzemanyag-fogyasztásiszámítások; º Fizika - mérés, mértékegységek, mérőeszközök (villany, gáz, víz, mérőórák) º Földrajz - eltérő fogyasztási struktúrák és szokások; º Magyar - reklámnyelv, feliratok, a reklám kommunikációs csapdái; º Biológia - génmódosított élelmiszerek (GMO), amíg egy élelmiszer a boltba kerül, táplálkozás kiegészítők és divatjaik, egészséges táplálkozás; º Kémia élelmiszerbiztonság, élelmiszeradalékok (E-számok), vegyszermaradványok, háztartási vegyszerek, kozmetikumok célszerű és tudatos használatuk; º Informatika - elektronikus kereskedelem (e-kereskedelem), internetes fogyasztói veszélyforrások, telefónia; º Történelem - EU fogyasztói jogok, fogyasztástörténet és fogyasztóvédelem, a reklám története stb.; º Médiaismeret - a reklám képi nyelve és hatásai; 54


º º º º º

Pedagógiai Program

Tantárgyi projektek (pl. Hogyan készül a reklám? A zsebpénz?) Tanórán kívüli tevékenységek (vetélkedők, versenyek, rendezvények) Iskolán kívüli helyszínek (piaci séták, üzletek, bankok látogatása) Hazai és nemzetközi együttműködések (más iskolákkal, állami és civil szervezetekkel, cégekkel) Az iskola fogyasztóvédelmi működése (az iskola, mint fogyasztó, és mint piac), az ezzel kapcsolatos foglalkozások.

3. 27. Hit- és vallásoktatás Az iskolában a területileg illetékes, bejegyzett egyházak – az iskola nevelő és oktató tevékenységétől függetlenül – hit- és vallásoktatást szervezhetnek. A hit- és vallásoktatás a tanulók számára önkéntes. Igény esetén a foglalkozások számára termet biztosítunk. 3. 28. Etnikai és kisebbségi ügyek kezelése Iskolánkban nemzeti, etnikai kisebbségi nevelés és oktatás nem folyik. Az iskolavezetés és a nevelőtestület azonban ismeri törvényi kötelezettségeit, felkészült az esetleges változások fogadására.

4. Az iskolai élet szabályai 4. 1. Az iskola mindenkire kötelező szabályzatai Az iskolai élet rendjét szabályzatok biztosítják. A fenntartó által jóváhagyott Szervezeti és Működési Szabályzat biztosítja az iskola napi munkájának zavartalanságát, az irányítás hatékonyságát és törvényességét. A Házirend biztosítja a tanulók jogainak gyakorlását és kötelességeik teljesítésének feltételeit. A szükséges módosításokat a tanulókra vonatkozó törvények teljes körű figyelembevételével kell megtenni. Az iskola pedagógiai programja alapján végzi az iskola nevelő-oktató munkáját, amelynek megfogalmazásakor a törvényi előírást be kell tartani. 4. 2. További szabályok Az iskolában a Közoktatási törvény szerint működő öntevékeny szervezetek maguk alkotják működési szabályaikat. Ezt a később megalakulni kívánó szervezetek és csoportok számára is biztosítjuk. A működő és később alakuló csoportok számára is biztosított a szervezeti és működési átalakulás, továbbá az egyesülés lehetősége. 4. 3. A gyakorlati képzéssel kapcsolatos jogok érvényesülése A szakképzésben részt vevő tanulók jogai között különös figyelmet fordítunk a gyakorlati képzéssel kapcsolatos jogok érvényesülésére. Így például kiemelten a felelősség biztosításra és az iskolai rendszerű szakképzésben részt vevő tanulók juttatásaira. 4. 4. A továbbtanulás szervezett segítése Minden évben biztosítjuk és megszervezzük a továbbtanuláshoz szükséges tájékoztatást. Osztályfőnöki óra keretében a tájékoztatás a tagiskola igazgatója, vagy az általa megbízott személy végzi. A felkészítést a tehetséggondozásnál említettük. Minden tanárnak kötelessége tanórai kereteken belül is a továbbtanulók kiemelt támogatása.

55


Pedagógiai Program

4.5. A közösségi szolgálat Az érettségi bizonyítvány kiadásához 50 óra közösségi szolgálat szükséges, melyet első alkalommal a 2016. január 1-je után érettségi vizsgára jelentkező tanulóknak kell teljesíteniük. Iskolánkban a tanulók számára lehetőleg arányosan elosztva három tanévre, a 9-11. évfolyamra szervezzük a közösségi szolgálat teljesítésére alkalmas tevékenységeket.

5. Az iskola értékelési rendszere 5. 1. A tanulók értékelése Iskolánkban cél, hogy minden tanítványunk saját lehetőségeinek optimumáig jusson el erkölcsi, értelmi és testi fejlődésben. Az értékelés és osztályozás az egyik legfontosabb eszköz a pedagógus kezében, amellyel a tanulók munkáját minősíti, fejlődésüket befolyásolja, irányítja. Ezért a tanulónak minden lényeges szóbeli, írásbeli vagy gyakorlati megnyilatkozását, munkáját értékelni kell. Az órákon folyó sokrétű munka lehetővé teszi, hogy a tanulók annak minden fázisában aktívan részt vegyenek. A tanítási órán kívüli tevékenységi formák ugyancsak sokféle lehetőséget biztosítanak a tanulói aktivitás kibontakoztatására, amit minden eszközzel támogatni kell. A tanuló számára a legnagyobb ösztönző erő az, ha állandóan érzi, tapasztalja, hogy nem hiába dolgozik, a tanár észreveszi minden jó szándékú igyekezetét, kis és nagy teljesítményeit egyaránt érdeme szerint, reálisan értékeli, és ezt valamilyen formában a tudomására hozza. Ez lehet egy-két metakommunikációs gesztus, egy-két dicsérő szó is. Minden kisebb megnyilatkozást követő pozitív vagy negatív reagálás fontos a tanuló fejlődése szempontjából. Az egymás megértésére, elfogadására, megbecsülésére nevelés tantestületünk egyik fő alapelve. A másik fél munkájának elfogadása és tisztelete kell, hogy vezérelje tanárainkat és tanítványainkat. A jó hangulatú eredményes oktatás, nevelés egyik feltétele az értékelési rendszerünk egységesítése, annak céltudatos végrehajtása. 5. 1. 1. Az értékelés célja

º º

a személyiség fejlesztése, az önértékelési képesség kialakítása.

Az értékelésre a tanulási folyamat minden szakaszában szükség van. Az értékelés egy adott fázisban vizsgálja, hogy az elért eredmény milyen viszonyban van a kitűzött célokkal. Emiatt fontos, hogy az iskola olyan értékelési rendszert működtessen, amely elsősorban szakmai kontroll alatt áll, valamint egységes a szempontrendszere. Az értékelés az oktatás rendszabályozó eleme, intézményi és személyi szinten. Egyben a minősítés, a szelektálás és a társadalmi megméretés funkcióját is betölti. Visszajelzés az egyének (tanulók, szülők, pedagógusok), a fenntartó és a társadalom számára, valamint fontos szerepe van a személyiségfejlődésben. Az értékelés a pedagógiai folyamatban állandóan jelen van, de nem cél, hanem eszköz a pedagógus, a tanuló és a szülő számára. Elsődleges célja, hogy a tanulókban kialakítsa az önértékelés képességét, mely elengedhetetlenül fontos az önálló tanulásra való képesség és igény kialakításához. Az értékelés kiterjed az iskolai élet minden területére: º a tanórai és tanórán kívüli magatartásra, 56


º º º

Pedagógiai Program

a szorgalomra ezen belül a felkészülésre és felkészültségre, a feladatvállalásra és feladatvégzése, a szükséges felszerelés meglétére az ismeretek és készségek elsajátítási szintjére, a fejlődésre, a korábbi teljesítményhez képest

Azaz

º º º º

motiválja a tanulókat, jelezze a gyerek számára teljesítményének, tudásának szintjét, jelezze a pedagógus számára a tanuló fejlődését, fejleszthetőségét, jelezze a sülő számára gyermeke viszonyát a követelményekhez képest.

5. 1. 2. A tanulók értékelésének alapelvei


Egységes követelményrendszer, amelyet a munkaközösségek fogalmaznak meg a tantárgyak tekintetében, a nevelőtestület fogalmaz meg a magatartás és szorgalom vonatkozásában. A követelményrendszer legyen időben viszonylag állandó, a módosítások a hibák kiküszöbölésére vonatkozzanak. A követelményekkel adekvát mérőeszköz-rendszer összeállítása és alkalmazása elengedhetetlen. Az értékelés következetes, rendszeres és folyamatos legyen. Az értékelés objektív legyen, azaz független az értékelő személyétől, az értékelés helyétől, az értékelés módjától és az értelmezéstől. Az értékelés megbízható legyen, és valóban azt mérje, ami a célja (validitás). A követelmények módja, helye és ideje, az értékelés szempontjai, valamint az értékelés eredménye és indoklása legyen ismert a tanuló számára.

5. 1. 3. Az értékelés több szempontú rendszere MEGNEVEZÉS

SZEMPONT Helye szerint

MEGVALÓSULÁS

Belső értékelés

A pedagógusok által az iskola szintjén történik. Az oktatási rendszer szintjén külső értékelők végzik. Nemzetközi felmérés (pl. IEA) Nemzeti felmérés (pl. Monitor) Egységes szempontok szerint évfolyamokon vagy az egész iskolára kiterjedő komplex értékelés. Csoportra, osztályra, egyénre vonatkozó értékelés. Felvételi vizsga, csoportba sorolás

Külső értékelés Az értékelés szintje szerint

Rendszerszintű Intézményi szintű Csoport, illetve egyéni szintű

Szabályozási logika szerint

Bemenet ellenőrzés

feleltetés, dolgozatok, félévi értékelés év végi értékelés, érettségi-, és szakmai vizsga felelés, szóbeli vizsga teszt, dolgozat, írásbeli vizsga

Folyamat ellenőrzés Kimenet ellenőrzés Formája szerint

Szóbeli Írásbeli

57


Funkciója szerint

Pedagógiai Program

Diagnosztizáló értékelés: előzetes tudásmérés a tanítás-tanulás valamely nagyobb egységének megkezdése előtt. Formatív (formálós-segítő) értékelés: az oktatás folyamán kölcsönös információcsere tanuló és pedagógus között, a tanulási hibák és nehézségek differenciált feltárása. Szummatív (lezáró-összegező) értékelés: a tanulási folyamat nevezetes szakaszainak lezárásakor, melynek során globális képet kapunk a tanuló tudásáról, munkájáról.

felvételi vizsga, csoportba sorolás, év eleji felmérés felmérés, rövid dolgozat

témazáró dolgozat félévi és év végi érdemjegy év végi felmérés érettségi és képesítő vizsga

5. 1. 4. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái, a tanulói teljesítmény értékelése és minősítése A végzett munka értékeléséhez és a diákok fejlődésének nyomon követéséhez elengedhetetlen a rendszeres ellenőrzés és értékelés. A tanuló tanulmányi teljesítményének és előmenetelének értékelését elsősorban annak alapján végezzük, hogy a tanulói teljesítmény hogyan viszonyul az iskola helyi tantervében előírt követelményekhez, figyelembe véve a tanuló képességeit, az adott tárgyban mutatott többletmunkáját. A tudás folyamatos értékelése céljából félévente minden tárgyból legalább a tárgy heti óraszám + 1 osztályzatot kell adni (kivétel a heti 1 órás tárgy, a tanév lezárásához elegendő három osztályzat). A témazáró dolgozatok időpontjáról az osztályt, csoportot legalább 5 munkanappal a kijelölt időpont előtt tájékoztatni kell. Egy napon két témazáró iratható. A tanulók egy írásbeli vagy szóbeli feleletére (magyar nyelv és irodalom kivételével) csak egyetlen osztályzat adható. Az írásbeli számonkérések, dolgozatok javítását 10 munkanapon belül el kell végezni, a dolgozatokat ki kell osztani. (Témazáró esetében a határidő maximum 3 munkanappal meghosszabbítható.) Az előírt teljesítmények teljesítését a tantárgyak jellegének megfelelően a tanulók º szóbeli felelete, º írásbeli munkája vagy º gyakorlati tevékenysége alapján ellenőrizzük. Mivel a középiskolai oktatás-nevelés célja az érettségire (vagy képesítő vizsgára) való felkészítés, ezért arra kell törekedni, hogy az írásbeli munkájuk rendezett és logikusan felépített legyen, szóban pedig választékosan fejezzék ki magukat. A kifejezőkészség fejlesztése minden pedagógus feladata. Az írásbeli beszámoltatások formái függenek a tantárgytól, elkészítésének módjától és időtartamától. Leggyakoribb formái a következők: º röpdolgozat, º témazáró dolgozat, º szakdolgozat, º házi dolgozat, º szintfelmérő, osztályozó, különbözeti vizsgadolgozat, º szódolgozat, 58


º º º º º º º º º

Pedagógiai Program

műszaki rajz, számítógépes feladat, példamegoldás, esszé, teszt, forráselemzés, diagram- és grafikonelemezés, fordítás, feladatlap.

A tanuló számonkérésének alapja a tantárgy jellegétől függően: º a tanár által közvetített tananyag, º a házi feladatra épülő ismeretek, º a tankönyv vonatkozó része, º a témához kapcsolódó kötelező irodalom, º a munkafüzet gyakorlatai, º a tananyagban előírt szabályok, tételek, eljárások, definíciók önálló alkalmazása. Értékelés: º Leíró jellegű beszámoltatás esetében globálisan, előre megadott – tanulók által is ismert – szempontok alapján történik º Tesztek, számítási feladatok esetén pontozással, javítókulcs alapján történik A témazáró dolgozatokon szerzett érdemjegyek nagyobb hangsúllyal (kétszeres súlyozással) szerepelnek a félévi és az év végi minősítéseknél, mint az 1-2 óra anyagát magában foglaló számonkéréseké. Ha egy tantárgyat több szaktanár tanít az érdemjegyet közösen alakítják ki. Ha egy tantárgy több önálló résztantárgyból áll átlagot kell számolni, az ettől eltérő számítási módot előzetesen közölni kell. Amennyiben a tanuló év végi osztályzatát nem a tanév során nyújtott teljesítménye alapján kívánja megkapni, lehetősége van arra, hogy független vizsgabizottság előtt adjon számot tudásáról. Az OKJ modulrendszerű szakképzésre vonatkozó előírás: A félév és év vége zárásakor, amennyiben a tanuló az adott modulhoz tartozó tananyagegység (elmélet, elmélet igényes gyakorlat, gyakorlat) elsajátítása során értékelhetetlen, vagy elégtelen eredményt ért el, csak abban az esetben átlagolható ki modulszintű jegyre az eredménye, ha az adott modulvizsga követelményen belül a tananyagegységhez tartozó vizsgarész teljesítmény követelmény szintje nem éri el a 10 %-os részarányt. Minden ettől eltérő esetben a tanuló javító-, pótló-, vagy osztályozó vizsgát kell tegyen a magasabb évfolyamba lépéshez, vagy a szakmai tanulmányok eredményes lezárásához. 5. 1. 5. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai A tanuló az iskolai tananyag jobb elsajátítása érdekében otthon rendszeresen szóbeli és írásbeli feladatokat old meg. Tanulóinktól elvárjuk, hogy - a tanár útmutatása alapján - a tanórákra rendszeresen felkészüljön. Az otthoni elsajátításra szánt ismeret része a számon kérhető és minősíthető tananyagnak. A szaktanárok szakmai kompetenciájába tartozik eldönteni, hogy milyen mennyiségű és minőségű írásbeli és szóbeli feladatot adnak az otthoni felkészüléshez, de szem előtt kell tartaniuk, hogy a diákokat nem terhelhetik túl. 59


Pedagógiai Program

Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli feladatok formája függ az adott tantárgytól és a feldolgozásra szánt témától. Leggyakoribb formái a következők: º vázlatírás, º tankönyvi példa, illetve feladatmegoldás, º gyűjtőmunka, º házi dolgozat, º tanári vagy tankönyvi kérdéssorra válaszadás, º idegen nyelvi fordítás, szótározás, º teszt, º fogalmazás, º tételkidolgozás, º munkafüzetbeli feladatmegoldás, º otthoni rajz, º számítógépes feladat. Nem adható írásbeli házi feladat a három munkanapot nem meghaladó tanítási szünetre. Az egyes munkaközösségek meghatározhatják, hogy milyen gyakorisággal és terjedelemben írnak elő írásbeli otthoni feladatot. A tanár az írásbeli otthoni feladat elkészítésének tényét minden esetben, tartalmát alkalomszerűen ellenőrzi, és érdemjeggyel minősítheti. A tanár a házi feladatot szóbeli vagy írásbeli beszámoló (dolgozat) részeként is számon kérheti. Az otthoni feladatra kapott osztályzat része a tanuló félévi, év végi minősítésének. A tanuló hiányzása esetén legalább annyi napot kap a mulasztott tananyag pótlására, ahány tanórát azt adott tantárgyból mulasztott. 5. 1. 6. A tanulók magatartásának értékelése és minősítése A magatartási fokozat az életkori sajátosságokhoz igazodva fejezze ki a tanuló általános magatartását a közösségben, s a közösség tagjaihoz való viszonyát, a közösségért végzett tevékenységet. Figyelembe kell venni az igazolatlan órák számát (mérlegelve az okokat, körülményeket), valamint az elismeréseket, a versenyeken való részvételt. A magatartás minősítése: º példás (5) º jó (4) º változó (3) º rossz (2) A magatartás osztályzatokat az osztályfőnök állapítja meg az osztályban tanító pedagógusok és az osztály tanulóinak véleménye alapján. Vitás esetben, az osztályban tanító pedagógusok többségi véleménye dönt az osztályzatról.

60


Magatartás

példás

jó

iskolában, iskolán kívül egyaránt tanulóhoz méltó, másokra mindig pozitívan ható kifogástalan, példaértékű, tisztelettudó, udvarias

Megfelelő, ha a szabályokat betartja, tudatosan nem sérti meg kevés kivetnivalót hagy maga után

kifogásolható, de erősen igyekszik javulni kifogásolható, másokat erősen zavaró, negatív

pozitív, aktív, segítőkész, jóindulatú, képességeihez mérten segít társain, kezdeményező Házirend betartása betartja, betartására ösztönöz, büntetése nincs, szavai összhangban vannak a tanulói jogokkal és kötelességekkel nagyfokú, Felelősségérzete felelősséget érez a közösség és saját munkája iránt

közepes aktivitású, segítőkész, megbízatásait teljesíti, jóindulatú néha hibázik, de nem súlyosan, legfeljebb szóbeli figyelmeztetése volt

közösségi munkát akadályozza, nem vállal feladatokat, negatív, goromba, megfélemlítő

1.

Fegyelmezettsége

2.

Viselkedéskultúrája, hangneme

3.

Hatása a közösségre, társas emberi kapcsolatai

4.

5.

6.

Pedagógiai Program

Hiányzása

igazolatlan óráinak száma max. 1

változó

rossz

zavarja a foglalkozásokat, udvariatlan, „nyegle", viselkedése kifogásolható önként nem vállal feladatokat, közösségi munkába nem vonható be, nem ártó, közömbös

durva, goromba, közönséges, romboló, heves, hangoskodó

részben tartja be, legfeljebb osztályfőnöki szintű büntetése van, sodródik a többséggel ingadozó, feladatai teljesítését hiányosság jellemzi

zavarja a foglalkozások rendjét, igazgatói szintű büntetése van, sokat vét ellene

időnként feledékeny, figyelmeztetésre elvégzi a feladatokat igazolatlan igazolatlan óráinak óráinak száma száma max. 10 max. 3

felelőtlen, megbízhatatlan

igazolatlan óráinak száma 10-nél több

5. 1. 7. A tanulók szorgalmának értékelése és minősítése A szorgalmi fokozat az egyéni képességeket mérlegelve fejezze ki a tanulmányi munkához, a szakma elsajátításához való viszonyt. A szorgalom minősítése: º példás (5) º jó (4) º változó (3) º hanyag (2) A szorgalom osztályzatokat az osztályban tanító pedagógusok és az osztály tanulóinak véleménye alapján az osztályfőnök állapítja meg. Vitás esetben, az osztályban tanító pedagógusok többségi véleménye dönt az osztályzatról.

61


Szorgalom 1.

Tanulmányi munkája

2.

Munkavégzése

3.

Kötelességtudata

4.

Tanórán kívüli információk felhasználása, többletmunkája

Pedagógiai Program

Példás

Jó

képességei maximumát nyújtja, eredménye legalább közepes, gyakorlati foglalkozásokon is jó munkát végez

figyelmes, törekvő teljesítménye egyenletes, képességei alapján jobb eredményt is elérhetne erőfeszítéseket tesz rendszeres, az eredmények többnyire önálló, javítása érdekében, figyel az órákon felkészülése rend- és rendszeresen szeres, pontos, készül egyenletes, önálló kifogástalan, céltudatosan törekvő, magas szintű, az órákra való felkészüléseiben példa-mutató érdeklődő, egyéb versenyeken, pályázatokon is részt vesz, iskolai rendezvényeken rendszeresen szerepel, egyéb érdeklődési terület, hobby kitartó gyakorlása is jellemzi

a kijelölt feladatokat elvégzi, megfelelő, időnként biztatni kell néha csak ösztönzésre kapcsolódik be más tanórán kívüli tevékenységekbe

Változó

Hanyag

ingadozó, szélsőséges képességei alatt teljesít, felkészülése hiányos

eredménye elégtelen vagy a legtöbb tárgyból elégséges, teljesítménye nagyon elmarad a képességeitől

rendszertelen, hullámzó, önállótlan, munkája pontatlan, rossz, munkaerkölcse társaira romboló hatású kifogásolható, felszerelése időnként hiányos, feladatait gyakran nem teljesíti, alul motivált, változékony Érdeklődése ingadozó, alulmotivált

megbízhatatlan, szándékosan nem végzi el munkáját, elutasító a tanulással szemben

felszerelése időnként hiányos vagy nincs, sorozatosan nem készül, kötelességeivel nem törődik nem végez más rendszeres, tanulmányokhoz, művelődéshez kapcsolódó tevékenységet, közömbös és érdektelenség jellemzi

Kiegészítés a magatartás és szorgalom értékeléséhez a nevelőtestület egységes eljárása érdekében: a dicséreteket a magatartás, szorgalom minősítésénél figyelembe kell venni. 5. 1. 8. Az iskolai jutalmazás formái Fontosnak tartjuk, hogy tanulóink a tanítási órákon, a különböző tanórán kívüli foglalkozásokon, versenyeken érdeklődésüknek megfelelően kibontakoztathassák képességeiket. Lehetőségeinkhez mérten megadunk minden segítséget, felkészítésük, irányításuk mellett biztosítjuk részvételüket az iskolai, városi, megyei, regionális és országos versenyeken. Az iskolai lehetőségek, a Gábor Dénes Középiskolai Alapítvány, valamint különböző szponzorok támogatásával a tehetséges, jó eredményt elért tanulókat a megmérettetésnek megfelelően jutalomban részesítjük. A tanulók tevékenységének elismerésére jutalom adható º egyes tanulónak º tanulói közösségnek º kiemelkedő tanulmányi munkáért º példamutató magatartásért º kiemelkedő sportteljesítményért º szaktárgyi munkáért 62


º º º

Pedagógiai Program

szakköri munkáért tanulmányi és egyéb versenyeken elért jó eredményért egyéb irányú munkában kifejtett teljesítményért

Formái

º º º º º º º º º º º º º º

szaktanári dicséret évközben osztályfőnöki dicséret félévi illetve év végi tantárgyi dicséret igazgatói dicséret nevelőtestületi dicséret oklevél átadása könyvjutalom adományozása tárgyjutalom adományozása pénzjutalom adományozása csoportos jutalomként színház, hangverseny, múzeumlátogatás, kiránduláson való részvétel alapítványi jutalom a tartósan jól teljesítő, illetve kiemelkedő versenyeken elért eredményekért Gábor Dénes Középiskola Kiváló Tanulója („Az évfolyam kiváló tanulója”-cím) Gábor Dénes-érem „Az év osztálya” cím

Iskolai versenyek A különböző szintű, meghirdetésű versenyeken, rendezvényeken való eredményes részvételért osztályfőnöki, igazgatói, szaktanári dicséretben részesítjük tanulóinkat. Nevelőtestületi dicséretet kapnak az OKTV és OSZTV, SZÉTV, I.-X. helyezést elért versenyzői. A dicséretről, jutalmazásokról a szülőt tájékoztatni kell. A jutalom átadását az érintett közösség, az iskola tanulóifjúsága előtt kell átadni, kihasználva ennek pedagógiai jelentőségét. Az iskolában működő Gábor Dénes Középiskolai Alapítvány alapító okirata értelmében a jó tanulók és az eredményes versenyzők, akik tevékenységükkel az iskola hírnevét öregbítik, pénzjutalomban is részesülnek. A jutalmazások a végzős tanulók esetében a ballagási ünnepségen, egyéb esetekben a különböző iskolai ünnepélyeken történik. 5. 1. 9. Gábor Dénes-érem A Szegedi SzC Gábor Dénes Szakgimnáziuma nevelőtestülete által a Gábor Dénes Középiskolai Alapítvány támogatásával az középiskolában több éven át kimagasló tanulmányi eredménnyel rendelkező és példaértékű közösségi tevékenységet folytató végzős diákjai számára elismerés céljából alapított kitüntetést. 

A kitüntetés Kalmár Márton szobrászművész által alkotott, Gábor Dénest ábrázoló bronz plakett. Az érem mellé sorszámozott kitüntető oklevelet is kap a díjazott. A kitüntetéshez pénzjutalom is jár.



A kitüntetettek száma évente egy fő, megosztani nem lehet.



Kitüntetésre javaslatot a Gábor Dénes Középiskola nevelőtestületének bármely tagja tehet, írásban, minden naptári évben március 31-ig.

63


Pedagógiai Program



A javaslattételt követően a javasolt személyek közül a Gábor Dénes Középiskola nevelőtestülete a rendelkezésre álló írásos előterjesztések alapján nyílt szavazással dönt a kitüntetetés adományozásáról. Ennek határideje minden év április 15-e.



A kitüntetést nyilvánosan és ünnepélyes keretek között az iskola ballagási ünnepségén az iskola igazgatója adja át.



A kitüntetett személy fényképét az Iskola Kiválóságainak Falán, a kitüntetés dátumának feltüntetésével kell elhelyezni. A kitüntetett nevét, fényképét, az adományozás dátumát, a kitüntetés adományozásának indokolását az alapító által fenntartott internet honlapon kell a nyilvánosság számára közzétenni.

5. 1. 10. Gábor Dénes Középiskola Kiváló Tanulója („Az évfolyam kiváló tanulója” cím) A Szegedi Gábor Dénes Műszaki és Környezetvédelmi Középiskola nevelőtestülete által a Gábor Dénes Középiskolai Alapítvány támogatásával az középiskolában az évfolyamán legkiválóbb tanulmányi eredménnyel rendelkező diákjai számára elismerés céljából alapított kitüntetés. 

A kitüntetés Kalmár Márton szobrászművész által alkotott, Gábor Dénest ábrázoló terrakotta agyag plakett. Az érem mellé sorszámozott kitüntető oklevelet is kap a díjazott. A kitüntetéshez pénzjutalom is jár.



A kitüntetettek száma évente évfolyamonként 1-1 fő.



Kitüntetésre javaslatot a Gábor Dénes Középiskola nevelőtestületének bármely tagja tehet, írásban, a 12. évfolyamos tanulók esetében minden naptári évben március 31ig, a többi évfolyam tanulói esetében május 15-ig.



A javaslattételt követően a javasolt személyek közül a Gábor Dénes Középiskola nevelőtestülete a rendelkezésre álló írásos előterjesztések alapján nyílt szavazással dönt a kitüntetetés adományozásáról. Ennek határideje 12. évfolyamos tanulók esetében minden naptári évben április 15-e, a többi évfolyam tanulói esteében június 5-e.



A kitüntetést nyilvánosan és ünnepélyes keretek között a 12. évfolyamos tanulónak az iskola ballagási ünnepségén, a többi évfolyam tanulójának a tanévzáró ünnepségen az iskola igazgatója adja át.



A kitüntetett személy fényképét az Iskola Kiválóságainak Falán, a kitüntetés dátumának feltüntetésével kell elhelyezni. A kitüntetett nevét, fényképét, az adományozás dátumát, a kitüntetés adományozásának indokolását az alapító által fenntartott internet honlapon kell a nyilvánosság számára közzétenni.

5. 1. 11. Gábor Dénes Középiskola „Az év osztálya” cím 

Az „Az év osztálya” elismerést az az osztály kapja, aki a tanév során tanulmányi eredmény, kötelességteljesítés, kulturális tevékenység, versenyeken való részvétel, társakhoz és környezethez való viszony alapján a legjobb közösségnek bizonyul.

5. 1. 12. Az iskolai fegyelmezés Azt a tanulót, aki tanulmányi kötelezettségének folyamatosan nem tesz eleget, º a házirend előírásait megszegi, º igazolatlanul mulaszt, º bármely más módon árt az iskola jó hírének, büntetésben lehet részesíteni. 64


Pedagógiai Program

Az iskolai büntetések kiszabásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelytől indokolt esetben - a vétség súlyára való tekintettel - el lehet térni. A büntetést írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni. Az iskolai büntetések formái

º

Fegyelmező intézkedések magatartási vétségek miatt  szaktanári figyelmeztetés  szaktanári intés  osztályfőnöki figyelmeztetés  osztályfőnöki intés  igazgatói figyelmeztetés (szóban majd írásban)  igazgatói intés Tanköteles tanuló esetén 1. lépés: 1 igazolatlan hiányzás esetén szülő, kollégium értesítése. 2. lépés: 5 igazolatlan után fegyelmező fokozat következik (osztályfőnöki figyelmeztetés); 3. lépés: 10 igazolatlan hiányzás esetén szülő- Járási Hivatalok Gyámhivatala - Gyermekjóléti szolgálat értesítése és a következő fegyelmező fokozat (osztályfőnöki intés/megrovás) 4. lépés: 15 óra után fegyelmező fokozat (igazgatói figyelmeztetés); 5. lépés: 30 óra esetén szülő-általános szabálysértési hatóság (Járási Hivatalok Hatósági Osztálya, Szabálysértés) - Gyermekjóléti szolgálat értesítése + fegyelmező fokozat (igazgatói intés/megrovás, vagy fegyelmi eljárás); 6. Lépés: 50 óra után a Járási Hivatalok Gyámhivatala értesítése. Nem tanköteles tanuló esetén 1. lépés: 1-5 igazolatlan esetén fegyelmező fokozat következik (osztályfőnöki figyelmeztetés) 2. lépés: 10 igazolatlan esetén szülő, ill. nagykorú tanuló értesítése, fegyelmező fokozat (osztályfőnöki intés/megrovás) 3. lépés: 15 óra után fegyelmező fokozat (igazgatói figyelmeztetés); 4. lépés: 20 óra esetén szülő, ill. nagykorú tanuló értesítése+fegyelmező fokozat (igazgatói intés/megrovás, vagy fegyelmi eljárás); 5. lépés: 31 igazolatlan hiányzás esetén a tanulói jogviszony megszüntetése jön, ha két alkalommal írásbeli értesítést kapott. Regionális egészségbiztosítás értesítése.

Ha a tanuló kötelességeit súlyosan megszegi, fegyelmi eljárás alapján, írásbeli határozattal fegyelmi büntetésben részesíthető. A fegyelmi eljárás lefolytatására a 20/2012.(VIII.31.) EMMI rendelet 53.-61.§-a az irányadó. 5. 1. 13. Tantárgyi minősítések A pedagógus a tanuló munkáját mennyiségileg és minőségileg is értékeli. A mennyiségi értékelés esetén figyelembe veszi a tanuló tárgyi tudásának mértékét, befektetett munkáját, szorgalmát és rendszerességét. A minőségi értékeléskor az ismeretek magasabb rendű gondolkodási műveletek (analízis és szintézis) képességét is vizsgálja. Ennek megfelelően: º a tanuló évközi munkáját tantárgyi érdemjegyekkel 65


º º º

Pedagógiai Program

a tanuló első félévi, munkáját félévkor osztályzattal a tanuló egész évi munkáját év végén osztályzattal a tanulási szakaszt lezáró munkáját érettségi és szakmai vizsgán osztályzattal minősíti.

A tantárgyi érdemjegyek és osztályzatok a következők º jeles (5) º jó (4) º közepes (3) º elégséges (2) º elégtelen (1) A tantárgyi osztályzatok tartalma jeles (5): A tanuló a tantárgyi követelményeknek megfelelő tényeket, fogalmakat, törvényeket elsajátította, ismeri az alapelveket, elméleteket és rendszereket és képes ezek alkalmazására. Megérti és alkalmazza a bonyolultabb összefüggéseket. Gondolatait, tudását összefüggően, önállóan és szabatosan fogalmazza meg. Magasabb rendű gondolkodási folyamatokban - analízis és szintézis, rendszerezés és értékelés, kivitelezés és értelmezés - is kiváló. Tudása tartós, reprodukálható, az átlaghoz képest kimagasló, lényeges hibát nem követ el. jó (4): A tantervi követelményeknek az átlagosnál magasabb szinten, megbízhatóan tesz eleget. Az ismereteknek birtokában van, tudása tartós. A megértés, az alkalmazás és az összefüggések feltárása szintjén biztonsággal mozog. A magasabb rendű gondolkodási folyamatokban nem kimagaslóan kreatív, gyakrabban hibázik. közepes (3): A tanuló a tantervi követelmények tényeinek és információinak birtokában van, az egyes témakörökben nem egyformán jártas. A tények és összefüggések alkalmazásában pontatlan, teljesítménye változó. Tudása nem elég tartós. Előadása nem összefüggő, bonyolultabb gondolkodási folyamatokban lényeges hibákat is elkövet. elégséges (2): A tanuló a tantárgyi követelmények legalapvetőbb, a továbbhaladáshoz feltétlen szükséges tényeit és információit ismeri, az átfogóbb ismeretei hiányosak, a megértés és alkalmazás szintjére nem jut el. elégtelen (1): A tanuló a pedagógus segítségével sem sajátítja el a tantervi követelmények legalapvetőbb tényeit, nincs birtokában a továbbhaladáshoz szükséges ismereteknek. A tantárgy egyes témaköreit illetően tájékozatlan. Felelete összefüggéstelen, tartós tudással nem rendelkezik. 5. 1. 14. Minőségbiztosítás „Az iskola feladata elsősorban az, hogy felkeltse az étvágyat a tudásra, hogy megszerettesse a jól végzett munka örömét, az alkotás fogalmát.” /Szent-Györgyi Albert/ Ahhoz, hogy minden megvalósuljon, jó iskolát teremtsünk, a mai divatos szóval élve minőséget hozzunk létre, tisztáznunk kell néhány alapfogalmat.

º º

Minőség: a céloknak való megfelelés. Minőségellenőrzés: a normáknak való megfelelés 66


º º º

Pedagógiai Program

Minőségértékelés: a kitűzött célok /a központi előírások, fenntartói partneri elvárások/ és a megvalósulás vizsgálata Minőségbiztosítás: olyan folyamatos tevékenység, amely a célok és a valós működés egymáshoz közelítését szolgálja Minőségfejlesztés: az intézmény minőségbiztosítási rendszerének kiépítése

A minőségfejlesztés olyan hosszú távú folyamat, amely intézményi önértékeléssel kezdődik. Meg kell vizsgálnunk, milyen a mi iskolánk, mit kellene változtatnunk ahhoz, hogy jobb legyen – természetesen a realitások figyelembevételével. º rendezett környezet º közösen megfogalmazott célok º kommunikációs készség º problémamegoldó irányultság º konszenzusra törekvés º teljesítményorientált működés º a célok elérése érdekében együttműködő testületek º a tanulási készségek elsajátítása º a tanulási idő maximális kihasználása º a tanárok támogatása º a források megszerzése º a magas szintű pedagógiai vezetés º az iskolai tevékenység gyakori személyes ellenőrzése, értelmezése º a támadások visszaverésére való törekvés º a csoportbontások kialakítása º a problémamegoldó gondolkodás fejlesztése º a tanterv és az oktatás koncentrációja º a megfelelő mennyiségű és minőségű oktatási eszközök megléte º a pedagógusok munkáját segítők eredményes tevékenysége º a tanulók személyiségének fejlesztése º multikulturális nevelés Milyen iskolát szeretnénk! º ahol a tanuló jól érzi magát º ahol olyan ismeretek birtokába jut, amely lehetőséget biztosít a továbbtanulásra, szakképesítés megszerzésére és a munkaerőpiacon történő elhelyezkedésre º ahol a bekerülő tanulók minden segítséget megkapnak ahhoz, hogy minél többen jussanak el tanulmányaik befejezéséhez º ahol a tudatos közösségfejlesztéssel együtt az egyén személyisége mind jobban kiteljesedjen º ahol a tehetségeket felkutatjuk, irányítjuk a képességeiknek fejlesztését º ahol arra törekszünk, hogy mindenkit eljuttassunk ahhoz a maximumhoz, amihez csak lehet º ahol a képességek megismerése, a képességek fejlesztése a cél º ahol a jól felkészült tanár partnere a tanulónak º ahol a bizalom, a kölcsönös tisztelet, a jó együttműködés az eredményes szakmai munka alapja º ahol a vezetés feladata a szemléletváltozás iránti igény kialakítása 67


º

Pedagógiai Program

ahol az optimális működés feltétlen a jól körbehatárolt feladatmegosztás.

Csak ez eredményezheti a minőségbiztosításon túl a minőségfejlesztést, azt, hogy e változó partneri elvárásoknak meg tudjunk felelni. 5. 2. Az iskola vizsgarendszere 5. 2. 1. Az érettségi vizsga Érettségi vizsga a tanulói jogviszony keretében, az érettségi bizonyítvány megszerzése előtt abból a vizsgatárgyból tehető, amelynek a helyi tantervben meghatározott követelményeit a jelentkező teljesítette, tudását osztályzattal értékelték, és ezt bizonyítvánnyal bizonyítani tudja. Az érettségi vizsgán a vizsgázónak négy kötelező, és legalább egy általa választott (kötelezően választott) vizsgatárgyból kell – legalább középszinten – vizsgát tenni. A vizsgázó a kötelezően választott vizsgatárgy mellett további vizsgatárgyakat választhat (szabadon választott vizsgatárgyak). Kötelező vizsgatárgyak º magyar nyelv és irodalom, º történelem, º matematika, º idegen nyelv. Kötelezően választott vizsgatárgy: º a 2017-ben és azt követően szervezett érettségi vizsgaidőszakokban (először a 2013/14. tanévben beiskolázott tanulók számára): a szakközépiskola/szakgimnáziumi ágazatának megfelelő szakmai vizsgatárgy; º a 2016. évben és azt megelőzően szervezett vizsgaidőszakokban (a 2013 szeptembere előtt beiskolázottak számára): egy, a tanuló által választott további vizsgatárgy, amelyből a helyi tantervben meghatározott követelményeket a jelentkező teljesítette, tudását osztályzattal értékelték, és ezt bizonyítvánnyal bizonyítani tudja. Szabadon választott vizsgatárgy: º bármely olyan vizsgatárgy, amelyből a jelentkező a helyi tantervben meghatározott követelményeket teljesítette, tudását osztályzattal értékelték, és ezt bizonyítvánnyal bizonyítani tudja. A kétszintű érettségi vizsga Érettségi vizsga az egyes vizsgatárgyakból középszinten vagy emelt szinten tehető. Felkészítés az érettségi vizsgára Iskolánk az emelt szinten való felkészítést a következő tárgyakból vállalja º a kötelező vizsgatárgyakból:  magyar nyelv és irodalom,  történelem,  matematika,  idegen nyelv,  testnevelés,  a szakközépiskola/szakgimnázium ágazatának megfelelő szakmai vizsgatárgy, 68


Pedagógiai Program

A 10-11. (a nyelvi előkészítő osztályt végzettek esetén 12.) évfolyamos tanulóknak minden év május 1-jéig nyilatkozniuk kell arról, hogy melyik tantárgyból kívánnak emeltszintű felkészítésben részt venni. A nyilatkozatot a tanulónak és a szülőnek is alá kell írnia. A nyilatkozat aláírásával a tanuló és a szülő tudomásul veszi, hogy a választott tantárgyat leadni, vagy különbözeti vizsgával új tantárgyat felvenni csak a 11. osztály befejezését követően lehet a csoportlétszám függvényében, illetve hogy az értékelés és a mulasztás tekintetében a választott tantárgyat úgy kell tekinteni, mintha kötelező tanórai foglalkozás lenne. A kötelező érettségi vizsga tantárgyaiból történő emelt szintű felkészítőket létszámtól függetlenül biztosítja az iskola. A nem kötelező érettségi vizsgatárgyakból a felkészítést akkor biztosítjuk, ha arra legalább 10 tanuló jelentkezik. Ha egy tagintézményben 10 főnél kevesebb tanuló jelentkezik emelt szintű képzésre, akkor a két tagintézményben jelentkező tanulókat összevonjuk. A felkészítést a nagyobb létszámú csoportot adó tagintézményben kell megszervezni. Indokolt esetben, összesen 7-9 fő közötti jelentkező létszám esetén a felkészítést az igazgató engedélyezheti. Egyedi esetben lehetőség nyílhat arra, hogy egy-egy képzési formára vendégtanulóként másik iskolába járjon a tanuló. A választható emelt szintű képzések száma legfeljebb kettő lehet attól függően, hogy az adott képzési típusban a heti óraszám az emelt szintű képzés óraszámával együtt º a 2013-tól tanulmányaikat 9. évfolyamon majd ezt követően magasabb évfolyamon folytatók esetében a 35 órát ne haladja meg, º a (többi) kifutó osztályokban a 34 órát ne haladja meg. Iskolánk a kötelező érettségi vizsgatárgyakon kívül a középszintű érettségire való felkészítést a következő tárgyakból vállalja: º biológia, fizika, testnevelés, földrajz, a szakközépiskola/szakgimnázium ágazatának megfelelő szakmai vizsgatárgy, Előrehozott érettségi vizsgákkal kapcsolatos mentességek Előrehozott érettségi vizsga az egyes vizsgatárgyra előírt iskolai tanulmányi követelmények teljesítése után, a tanulói jogviszony fennállása alatt, a középiskolai tanulmányok teljes befejezése előtt, egyes vizsgatárgyból, első alkalommal tett érettségi vizsga. Ha ez előrehozott érettségi vizsga letételéhez osztályozó vizsgára van szükség, akkor az igazgató dönt az osztályozó vizsga engedélyezéséről. Azok a tanulók, akik sikeres előrehozott érettségi vizsgát tettek, további középiskolai tanulmányaik során, az iskola magasabb évfolyamán, vagy esetleg évismétlés esetén mentesülnek az adott tantárgy óráinak látogatása és az értékelése és minősítése alól. A tanulónak a tanév megkezdésekor kérelmet kell benyújtania a tagintézmény vezetőjéhez, amelyhez csatolnia kell a sikeres előrehozott érettségi vizsga törzslapkivonatának hitelesített fénymásolatát.

69


Pedagógiai Program

5. 2. 2. A szakmai vizsgák Iskolánk a közlekedés, környezet- és vízgazdálkodás, oktatás, elektronika-elektrotechnika, informatika, egyéb szolgáltatások és kereskedelem, marketing és üzleti adminisztráció szakmacsoportnak megfelelő szakmák megszerzéséhez szükséges képzést biztosít. A Köznevelési, valamint a Szakképzési törvény értelmében képesítő vizsgákat szervez az OKJ előírásai és a szakmai vizsgáztatás szabályai szerint. A szakmák körét az iskola lehetőségei és a jelentkezők száma, illetve a fenti törvények határozzák meg. Ha az iskola a vizsgafeltételeket biztosítani tudja, a szakképzés befejezésekor minden oktatott szakmában az elméleti és gyakorlati vizsgákat saját tanműhelyében – a pedagógiai asszisztens képzés esetében a gyakorlati vizsgát az együttműködő intézményekben - bonyolítja le. Felmentés a szakmai vizsgán: A szakmai vizsga egyes részeinek ismételt teljesítése alól a vizsgázó felmentést kaphat. Vizsgafelmentés iránti kérelmét a vizsgára való jelentkezéskor kell benyújtania a tagintézményvezető igazgatónak. Kérelméhez csatolnia kell a korábbi vizsga letételét igazoló okiratot. A vizsgafelmentésről a szakmai vizsgabizottság dönt a szakmai vizsgakövetelményekről szóló rendelet alapján. Mentesség a szakmai vizsgán: Mentesül az adott vizsgarész tekintetében a szakmai vizsga letétele alól az a vizsgázó, aki a vizsgarész követelményét a szakképesítésért felelős miniszter által meghirdetett országos tanulmányi versenyen, diákolimpián teljesítette és a versenykiírásban meghatározott helyezést, teljesítményt, szintet eléri. Esélyegyenlőség a szakmai vizsgán: A sajátos nevelési igényű vizsgázó kérelmére, fogyatékossága miatt a vizsgafeladat a vizsgabizottság döntése alapján eltérő vizsgatevékenységgel (szóbeli helyett írásbeli, illetve írásbeli vagy interaktív tevékenység helyett szóbeli), továbbá az írásbeli és az interaktív vizsgatevékenység a szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott időnél hosszabb időtartammal is teljesíthető. 5. 2. 3. A magasabb évfolyamra lépés feltételei A tanuló az iskola magasabb évfolyamára akkor léphet, ha az előírt tanulmányi követelmények az adott évfolyamon minden tárgyból sikeresen teljesítette. A követelmények teljesítését a nevelők a tanulók év közbeni tanulmányi munkája, illetve érdemjegyei alapján bírálják el. A magasabb évfolyamba lépéshez, a tanév végi osztályzat megállapításához a tanulónak osztályozó vizsgát kell tennie, ha º A tagintézmény igazgatója felmentette a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól, º A tagintézmény igazgatója engedélyezte, hogy egy vagy több tárgyból a tanulmányi követelményeket az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget, º egy tanítási évben 250 óránál többet mulasztott, és évközi jegyei alapján nem osztályozható és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet, º egy adott tantárgyból a tanítási órák harminc százalékánál többet mulasztott, évközi jegyei alapján nem osztályozható és a nevelőtestület engedélyezi, hogy osztályozó vizsgát tegyen,

70


Pedagógiai Program

Az első két esetben, ha a tanuló kérésére jön létre (pl. utólag kíván választott tantárgyat felvenni vagy előrehozott vizsgát szeretne tenni, stb.) a tanuló (kiskorú tanuló esetében a szülő) köteles erre írásban engedélyt kérni. A magántanuló tanulmányi kötelezettségének úgy tehet eleget, ha előmeneteléről félévenként minimum két alkalommal beszámol, és a szorgalmi időszak végén osztályozó vizsgát tesz. Ha a tanuló azonos évfolyamon második alkalommal sem teljesítette tanulmányi kötelezettségeit, - a tanköteles kivételével – az újabb évfolyam megismétlését az igazgató engedélyezheti a mindenkori jogszabályoknak megfelelően. 5. 2. 4. A tanulmányok alatti vizsgák vizsgaszabályzata Jelen vizsgaszabályzat az intézmény által szervezett tanulmányok alatti vizsgákra, azaz: º osztályozóvizsgákra, º különbözeti vizsgákra, º javítóvizsgákra vonatkozik. 5. 2. 4. 1. A tanulmányok alatti vizsgák fajtái Osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak a félévi és a tanév végi osztályzat megállapításához, ha º felmentették a tanórai foglalkozásokon való részvétele alól, º engedélyezték, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget, º tanköteles tanulóként 30 óránál többet mulasztott igazolatlanul, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet, º a 20/2012.(VIII.31.) EMMI rendelet 51. § (7) bekezdésben meghatározott időnél többet mulasztott, azaz az igazolt és az igazolatlan mulasztása - a középiskola 9-12.(13.) évfolyamán a 250 tanítási órát meghaladta, - szakképesítés megszerzésére felkészítő évfolyamokon az elméleti órák 20 %-át meghaladta, - a szakmai orientáció, szakmacsoportos alapozó oktatás tanítási óráinak 20 %-át meghaladta, - egy adott tantárgyból a tanítási órák 30 %-át meghaladta, és emiatt a teljesítménye a tanév során nem volt érdemjeggyel értékelhető, de az igazolatlan óráinak a száma nem haladta meg a 20 órát, így a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet, º A tanuló a félévi, év végi osztályzatának megállapítása érdekében független vizsgabizottság előtt tesz vizsgát, º Osztályozó vizsga előrehozott idegen nyelvi érettségi esetén: A német és az angol nyelvből osztályozó vizsgát leghamarabb a 11. évfolyam januárjában az a diák tehet, aki legalább jó (4) osztályzatot ért el addigi tanulmányai során, amennyiben kérelmét a szaktanár támogatja és a tagintézmény-vezető ezt engedélyezi. A vizsga írásbeli és szóbeli részből áll. Az írásbeli vizsga három részfeladatból áll: szövegértési feladat, nyelvhelyesség feladat, levélírás (45 perc, 25%-tól elégséges, 40%-tól közepes, 60%-tól jó, 80%-tól jeles), a korábbi évek érettségi feladataiból összeállítva. A szóbeli vizsgát a diák 71


Pedagógiai Program

háromtagú bizottság előtt teszi. A szóbeli vizsga két részből áll: (1) társalgás egy érettségi témáról, ill. (2) önálló témakifejtés. Az értékelés úgy történik, mint az érettségin. A végső osztályzatot a háromtagú bizottság adja a vizsgáztató szaktanár javaslata alapján. Különbözeti vizsgát az intézménybe átvételüket kérő, vagy az intézmény másik osztálytípusába átjelentkező tanulók közül azok tesznek, akiknek az átvétel feltételeként az igazgató előírta. Javító vizsgát tehet a vizsgázó, ha º a tanév végén – legfeljebb három tantárgyból – elégtelen osztályzatot kapott, º az osztályozó vizsgáról, a különbözeti vizsgáról számára felróható okból elkésik, távol marad, vagy a vizsgáról engedély nélkül eltávozik. º sikertelen osztályozó vizsgát tesz. Javítóvizsga részei, értékelése (A közismereti tantárgyak vizsgarészei) Tantárgy

Vizsgarész(ek)

Irodalom

írásbeli

szóbeli

Magyar nyelv

írásbeli

szóbeli (csak 12-24%-os teljesítmény esetén

Matematika

írásbeli


Történelem

írásbeli

szóbeli

Idegen nyelv

írásbeli

szóbeli

Fizika Kémia

írásbeli írásbeli

szóbeli (csak 12-24%-os teljesítmény esetén szóbeli (csak 12-24%-os teljesítmény esetén

Biológia

írásbeli


Földrajz

írásbeli


Informatika

gyakorlati

-

A vizsgázónak minden vizsgarészből legalább tizenkettő százalékot kell teljesítenie ahhoz, hogy a vizsgatárgyból a teljesített százalékérték alapján a legalább elégséges osztályzatot megkaphassa Pótló vizsgát tehet a vizsgázó, ha a vizsgáról neki fel nem róható okból elkésik, távol marad, vagy a megkezdett vizsgáról engedéllyel eltávozik, mielőtt a válaszadást befejezné. A vizsgázónak fel nem róható ok minden olyan, a vizsgán való részvételt gátló esemény, körülmény, amelynek bekövetkezése nem vezethető vissza a vizsgázó szándékos vagy gondatlan magatartására. Az igazgató hozzájárulhat ahhoz, hogy az adott vizsganapon vagy a vizsgázó és az intézmény számára megszervezhető legközelebbi időpontban a vizsgázó pótló vizsgát tegyen, ha ennek feltételei megteremthetők. A vizsgázó kérésére a vizsga megszakításáig a vizsgakérdésekre adott válaszait értékelni kell.

72


Pedagógiai Program

5. 2. 4. 2. A vizsgaszervezés szabályai A különbözeti és a beszámoltató vizsgákra tanévenként legalább két vizsgaidőszakot kell kijelölni. Javítóvizsga letételére az augusztus 21-étől augusztus 31-éig terjedő időszakban, osztályozó, különbözeti és beszámoltató vizsga esetén a vizsgát megelőző három hónapon belül kell a vizsgaidőszakot kijelölni azzal, hogy osztályozó vizsgát az iskola a tanítási év során bármikor szervezhet. A vizsgák időpontjáról a vizsgázót a vizsgára történő jelentkezéskor írásban tájékoztatni kell. A szabályosan megtartott tanulmányok alatti vizsga nem ismételhető. Tanulmányok alatti vizsgát legalább háromtagú vizsgabizottság előtt kell tenni. Amennyiben erre lehetőség van, a vizsgabizottságba legalább két olyan pedagógust kell jelölni, aki jogosult az adott tantárgy tanítására. A tanulmányok alatti vizsga vizsgabizottságának elnökét és tagjait a tagintézmény-vezető igazgató bízza meg. A vizsga reggel nyolc óra előtt nem kezdhető el, és legfeljebb tizenhét óráig tarthat. Egy vizsgázónak egy napra legfeljebb három írásbeli vizsgát és legfeljebb három tantárgyból lehet szóbeli vizsgát szervezni. A vizsgát a 20/2012.(VIII.31.) EMMI rendelet 65-72.§-ainak megfelelően kell megszervezni. 5. 2. 4. 3. Az értékelés szabályai A tanulók teljesítményét az összes vizsgarészen szerzett összpontszámuk alapján értékeljük az alábbiak szerint: Közismereti tárgyak értékelése: a középszintű érettségi vizsga értékelésének szabályai szerint Szakmacsoportos alapozó oktatás tantárgyaiból: a középszintű érettségi vizsga értékelésének szabályai szerint, Szakképző évfolyamokon tanult tantárgyak értékelése: a szakmai vizsgáztatás szabályai szerint 5. 2. 4. 4. A vizsgatárgyak részei A vizsgatárgyak írásbeli, szóbeli és gyakorlati vizsgarészekből állhatnak. Közismeretei tárgyak vizsgarészei: a középszintű érettségi vizsgák vizsgarészei szerint állnak írásbeli és/vagy szóbeli és/vagy gyakorlati vizsgarészekből. Kivétel: Testnevelés és sport tantárgy: gyakorlati vizsgarész Szakmacsoportos alapozó tárgyak vizsgarészei: Elméleti tárgyak: írásbeli és szóbeli vizsgarész Gyakorlati tárgyak: gyakorlati vizsgarész Szakképző évfolyamokon tanult szakmai tantárgyak vizsgarészei: Elméleti és/vagy elméletigényes gyakorlati órákat tartalmazó tantárgyak esetében: írásbeli és szóbeli vizsgarész Gyakorlati órákat tartalmazó tantárgyak esetében: gyakorlati vizsgarész Elméleti és/vagy elméletigényes gyakorlati és gyakorlati órákat is tartalmazó tantárgyak esetében: írásbeli, szóbeli és gyakorlati vizsgarész 73


Pedagógiai Program

5. 2. 4. 5. A vizsgatárgyak követelményei A helyi tantervben meghatározott tantárgyi követelmények. 5. 2. 4. 6. Független vizsgabizottság Ha a tanuló osztályzatainak megállapítása céljából független vizsgabizottság előtt kíván számot adni, kiskorú tanuló szülője aláírásával – a félév, illetve a szorgalmi idő utolsó napját megelőző harmincadik napig jelentheti ezt be írásban a tagintézmény-vezető igazgatónak. Tanév végén javítóvizsgára utasított tanuló esetében a bizonyítvány kézhezvételétől számított tizenöt napon belül lehet kérni. A független vizsga térítési díj ellenében vehető igénybe. 5. 2. 5. Átvételi feltételek más középiskolából vagy az iskola másik osztályából Az iskola helyi tanterve biztosítja a tanuló átvételét szükség esetén előzetes különbözeti vizsgával vagy évfolyamismétléssel. Az átvételt kiskorú esetében a szülő a tagintézmény vezetőjénél írásban kérheti. A szülő a tagintézmény vezetőjének határozata ellen a igazgatónál 3 napon belül fellebbezést nyújthat be. 5. 2. 5. 1. Átvétel a középfokú nevelést-oktatást biztosító osztályokba Ha az átjelentkező esetében van olyan közismereti vagy szakmacsoportos tantárgy, amit a tanuló a korábbi év(ek)ben esetleg nem (vagy más óraszámban) tanult, és megállapítható az előtanulmányok hiánya, úgy az intézményegység igazgatója (a szaktanár(ok), valamint a tanuló és a szülő által közös megegyezése) alapján megállapított türelmi időszak után a tanuló köteles az addig tanított anyagot pótolni, és különbözeti vizsgát tenni az adott tárgy(ak)ból. 5. 2. 5. 2. Átvétel a szakképesítés megszerzésére felkészítő osztályokba A szakképző évfolyamra átlépésnél, az OKJ-ban meghatározott szakképesítések esetében a szakképesítésért felelős miniszter által meghatározott szakmai és vizsgakövetelmények alapján, központi program szerint történik a felkészülés, szakmai elméleti és szakmai gyakorlati képzés keretében. A tanuló átvétele már megkezdett szakmai képzésbe csak akkor lehetséges, ha a vonatkozó központi program minden tantárgyi követelményét a tanuló teljesítette. A tantárgyi pontos követelményeket a tagintézmény vezetője határozza meg a szakmai munkaközösségek és a tantárgyakkal érintett szaktanárok véleményének megkérdezését követően a tagintézmény szakmai igazgatóhelyettesének vagy gyakorlati oktatásvezetőjének javaslatára. Indokolt esetben az is előírható, hogy a tanulói jogviszony megtartásának feltétele, hogy a különbözeti tananyag folyamatos (meghatározott időszakonkénti) számonkérésével pótolja be a tanuló hiányzó ismereteit, és a sikeres beszámoltatás megvalósítása egyben mint eljárásrend is előírható a tanuló számára. Tagintézmények közötti osztályváltás esetén a tagintézmények vezetői megállapodnak egymással a tanuló átvételének feltételeiről, időpontjáról. 5. 2. 5. 3. Vendégtanulói jogviszony létesítése Az iskola tanulója írásban kérheti, hogy az intézményben nem oktatott tantárgyak elsajátítása érdekében más iskola tanóráin, foglalkozásain részt vegyen vendégtanulóként, amennyiben ez nem akadályozza tanulói jogviszonyához kapcsolódó kötelességeinek teljesítését. A kérelemről – az érintett osztályfőnök javaslata alapján – az igazgató vagy a tagintézmény vezetője dönt.

6. Helyi tanterv 74


Pedagógiai Program

A tanterv készítésénél figyelembe vettük º az iskola helyi adottságait, az összegyűlt tapasztalatokat º a tantárgyakra jutó óraszámok meghatározásánál a kerettantervi előírásokat º az érettségi- és szakmai vizsga követelményeit º a tanulók tudás és intelligenciaszintjét. A helyi tanterv 7 évfolyamra készült, tartalmazza a º 9-12. (a nyelvi előkészítő osztály esetén 9-13.) évfolyam közismereti tárgyait º a szakmai tárgyak, és a szakmai alapozó tárgyakat a szakközépiskolai/szakgimnáziumi osztályoknál º azokat a tantárgyakat és óraszámaikat, amelyből az iskola biztosítja a 11.-12. vagy 13. évfolyamon az emeltszintű érettségire való felkészülést º valamint a 13-14. szakképző évfolyamok tantárgyait a célokat és a követelményeket.

75


Pedagógiai Program

6. 1. Szakgimnáziumi óratervek o Informatika ágazat (szakmacsoport) nyelvi előkészítő évfolyammal, emelt testnevelés óraszámmal – (első alkalommal 2010-ben beiskolázva – 2012-ben beiskolázott tanulókra – utolsó tanév: 2016/2017.)

Tantárgyak Magyar nyelv Irodalom Idegen nyelvek Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek

Etika Biológia-egészségtan Fizika Kémia Földrajz Művészetek Rajz és vizuális kultúra Informatika1 Testnevelés és sport4 Osztályfőnöki

9.Ny (9.) 1 1 1 12 12 1 1

9. (10.) 2 2 2 5 5 3 3

2

3

4 5 1 1 2 1

Kommunikáció Egészségtan és környezetvédelem

4 5

2

2 5 1

2

6

3

2 5 1

2

6

4

11. (12.) 1 1 1 3 5 5 4 4 3

3

12. (13.) 1 1 3 1 5 5 4 4 3

1 2 2

2 1

5 1

5 1

3

1 2 1

Szakmai tárgyak Munkahelyi egészség és biztonság

1

Információtechnológiai alapok

1

Információtechnológiai gyakorlat2

2

Adatbázis- és szoftverfejlesztés Adatbázis- és szoftverfejlesztés gyakorlat

1

2

1

3

Hálózati ismeretek I. gyakorlat

3

2 1 1 1

2 2 1

Tanulásmódszertan

Hálózati ismeretek I.

2

10. (11.) 1 1 3 5 5 3 3

1 1

2 2

Munkaszervezési ismeretek

4

10

6

2 2 2

1 3

7

2

1 2

1 2

2

2

2

2 2

2

2

1

Munkaszervezés gyakorlat

2 2 30 35 35 35 35 Rendelkezésre álló órakeret 43 43 43 52 52 Heti időkeret 31 27 34 17 34 18 34 18 35 20 Heti óraszám Az évfolyamok jobb oldali oszlopa a csoportbontásból származó további óraszámot tartalmazza. Az évfolyamok sorszámozása a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 2.§ szerint 2012.szeptember 1-jétől változott A 2012-ben beiskolázott osztályra 9.Ny; 9.; 10.; 11.; 12., a korábban beiskolázottakra 9.; 10.; 11.; 12.; 13. 1 Az ECDL vizsga követelményeit a 9-11 évfolyamos Informatika tanterv tartalmazza. Ha a tanuló sikeresen teljesítette informatikából a 11. évfolyam követelményeit, a tantárgyból érettségi vizsgára jelentkezhet. 2 A CISCO Hálózati Akadémia Program CCNA vizsga egyes követelményeit az Információs technológia tantárgy tanterve tartalmazza. 76


Pedagógiai Program

A Microsoft IT Akadémia Program MCP vizsga egyes követelményeit a Hálózatok tantárgy tanterve tartalmazza. A Testnevelés és sport tantárgy heti óraszáma a 2012/2013. tanévtől a 9. évfolyamra felvett tanulók számára felmenő rendszerben heti 5 óra. 3 4

A 2013-as kerettanterv szerinti óratáblák o Nyelvi előkészítő osztály – Informatika ágazat (2013-ban beiskolázott tanulóknál) Tantárgyak Magyar nyelv Irodalom Idegen nyelv Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Etika Biológia - egészségtan Fizika Kémia Földrajz Művészetek Informatika1 Képességfejlesztés Testnevelés és sport Osztályfőnöki Szakmai tárgyak Munkahelyi egészség és biztonság Információtechnológiai alapok2 Információtechnológiai gyakorlat2 Adatbázis- és szoftverfejlesztés Adatbázis- és szoftverfejlesztés gyakorlat Hálózati ismeretek I. 3 Hálózati ismeretek I. gyakorlat3 Munkaszervezési ismeretek Munkaszervezés gyakorlat

9. Ny

18

18

9. évf. 2 2 5 3

2

3

2 4 5

2

11. évf.

12. évf.

5 3

1 3 5 3

1 1 5 3

1 3 4 4

1 1 4 4

1 3 4 4

1 1 4 4

2

3

2

3 1 2 1

3

3

3

2 2 1 1 2

2 2 2 2 4 5 1

10. évf.

1

2

5 1

5 1

5

4

1 1

1

2 1

2 1

5 1

6

6

7

1

1

2

2 1 2

2 1 2

2 1 2

5 1 4

10

6

1 2 2

2 2 2 1 2

2 2 2

Szabadon tervezhető 2 4 4 4 4 Rendelkezésre álló órakeret 30 34 36 35 35 Heti időkeret 56 57 57 58 58 Heti óraszám 29 18 18 16 18 30 35 36 32 32 Tanórán kívül 2 6 7 5 2 Kötelező nyári gyakorlat 70 105 140 Az évfolyamok jobb oldali oszlopa a csoportbontásból származó további óraszámot tartalmazza. Az ECDL vizsga követelményeit a 9-11 évfolyamos Informatika tanterv tartalmazza. Ha a tanuló sikeresen teljesítette informatikából a 11. évfolyam követelményeit, a tantárgyból érettségi vizsgára jelentkezhet.

1

77


Pedagógiai Program

A CISCO Hálózati Akadémia Program CCNA vizsga egyes követelményeit az Információs technológia tantárgy tanterve tartalmazza. 3 A Microsoft IT Akadémia Program MCP vizsga egyes követelményeit a Hálózatok tantárgy tanterve tartalmazza. 2

o Informatika ágazat (2013-ban beiskolázott tanulóknál) Tantárgyak Magyar nyelv Irodalom Idegen nyelv Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Etika Biológia - egészségtan Fizika Kémia Földrajz Művészetek Informatika1 Testnevelés és sport Osztályfőnöki Szakmai tárgyak Munkahelyi egészség és biztonság Információtechnológiai alapok2 Információtechnológiai gyakorlat2 Adatbázis- és szoftverfejlesztés Adatbázis- és szoftverfejlesztés gyakorlat Hálózati ismeretek I. 3 Hálózati ismeretek I. gyakorlat3 Munkaszervezési ismeretek

9. évf. 2 2 4 3

2

3

2 2 2 1 2 5 1

10. évf.

11. évf.

4 3

1 3 4 3

1 1 4 3

1 3 4 4

1 1 4 4

1 3 4 4

1 1 4 4

2

3

2

3 1 2 1

3

3

3

2

2 2 1 1 1 2 5 1

5 1

5

4

6

6

7

1 1 2 1

1 2 1

1

1

2

2 1 2

2 1 2

2 1 2

4

4

1

2

Munkaszervezés gyakorlat Szabadon tervezhető

12. évf.

4

5 1 4

10

6

1 2 2

2 2 2 1

2

2

2

2

4

Rendelkezésre álló órakeret 35 35 35 35 Heti időkeret 57 57 58 58 Heti óraszám 17 19 16 18 34 36 32 32 Tanórán kívül 8 5 6 3 Kötelező nyári gyakorlat 70 105 140 Az évfolyamok jobb oldali oszlopa a csoportbontásból származó további óraszámot tartalmazza. Az ECDL vizsga követelményeit a 9-11 évfolyamos Informatika tanterv tartalmazza. Ha a tanuló sikeresen teljesítette informatikából a 11. évfolyam követelményeit, a tantárgyból érettségi vizsgára jelentkezhet. 2 A CISCO Hálózati Akadémia Program CCNA vizsga egyes követelményeit az Információs technológia tantárgy tanterve tartalmazza. 3 A Microsoft IT Akadémia Program MCP vizsga egyes követelményeit a Hálózatok tantárgy tanterve tartalmazza. 1

78


Pedagógiai Program

o Informatika ágazat (2014 és 2015-ben beiskolázott tanulóknál) 9. évf.

Tantárgyak Magyar nyelv Irodalom Idegen nyelv Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Etika Biológia - egészségtan Fizika Kémia Földrajz Művészetek Informatika1 Testnevelés és sport Osztályfőnöki

2 2 4 3

2

3

2 2 2 1 2 5 1

Szakmai tárgyak Munkahelyi egészség és biztonság Információtechnológiai alapok Információtechnológiai gyakorlat2 Adatbázis- és szoftverfejlesztés Adatbázis- és szoftverfejlesztés gyakorlat Hálózati ismeretek I. 3 Hálózati ismeretek I. gyakorlat3 Munkaszervezési ismeretek 2

10. évf.

11. évf.

12. évf.

4 3

1 3 4 3

1 1 4 3

1 3 4 4

1 1 4 4

1 3 4 4

1 1 4 4

2

3

3

3 1 2 1

3

3

3

2 2 1 1 1 2 5 1

2

1

2 5 1

5

4

6

6

7

0,5 1 2 1

1 2 1

1

1

2

2 1 2

2 1 2

2 1 2

5 1 4

1 2 2

Munkaszervezés gyakorlat Szabadon tervezhető

4

4

6

10

4

2 2 2 1

2

2

2

2

4

Rendelkezésre álló órakeret 35 35 35 35 Heti időkeret 57 57 58 58 Heti óraszám 17 19 16 18 34 36 32 32 Tanórán kívül 8 5 6 3 Kötelező nyári gyakorlat 70 105 140 Az évfolyamok jobb oldali oszlopa a csoportbontásból származó további óraszámot tartalmazza. Az ECDL vizsga követelményeit a 9-11 évfolyamos Informatika tanterv tartalmazza. Ha a tanuló sikeresen teljesítette informatikából a 11. évfolyam követelményeit, a tantárgyból érettségi vizsgára jelentkezhet. 2 A CISCO Hálózati Akadémia Program CCNA vizsga egyes követelményeit az Információs technológia tantárgy tanterve tartalmazza. 3 A Microsoft IT Akadémia Program MCP vizsga egyes követelményeit a Hálózatok tantárgy tanterve tartalmazza. 1

o Távközlés ágazat (2013-ban beiskolázott tanulóknál) Tantárgyak Magyar nyelv

9. évf. 2

10. évf.

2* 79

1

1*

11. évf. 1

1

12. évf. 1

1


Irodalom Idegen nyelv Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Etika Biológia - egészségtan Fizika Kémia Földrajz Művészetek Informatika Testnevelés és sport Osztályfőnöki

Pedagógiai Program

2 4 3 3

2 2 2 1 2 5 1

Szakmai tárgyak

6

Munkahelyi egészség és biztonság Információtechnológiai alapok Információtechnológiai gyakorlat Elektrotechnika Adatbázis és szoftverfejlesztés Adatbázis és szoftverfejlesztés gyakorlat Távközlési elektronika Elektrontechnika-elektronika gyakorlat Hálózati ismeretek I. Hálózati ismeretek I. gyakorlat

1 1 2 2

Szabadontervezhető

4

4* 3*

3 4 3

1* 4* 3*

3 4 4

1 4 4

3 4 4

1 4 4

2*

3

2*

3 1 2 1

3

3

3

2*

(2)*

2 2 1 1 1 2 5 1 6

1

2* 5 1 (2)*

7

5 1 3

10

4

(2)* 2 1 1

1 (1)*

1

2 1

2 1 1 1 4

(1)*

1 1 4

1

1

2 1

2

2

1

2 1

1

4

Rendelkezésre álló órakeret 35 35 35 35 Heti időkeret 57 57 58 58 Heti óraszám 15 15 15 16 35 36 32 32 Tanórán kívül 8 5 6 3 Kötelező nyári gyakorlat 70 105 140 Az évfolyamok jobb oldali oszlopa a csoportbontásból származó további óraszámot tartalmazza. *Fél osztály miatt nem kell csoportbontás!

80


Pedagógiai Program

o Távközlés ágazat (2014 és 2015-ben beiskolázott tanulóknál) 9. évf.

Tantárgyak Magyar nyelv Irodalom Idegen nyelv Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Etika Biológia - egészségtan Fizika Kémia Földrajz Művészetek Informatika Testnevelés és sport Osztályfőnöki Munkahelyi egészség és biztonság Információtechnológiai alapok Információtechnológiai gyakorlat Elektrotechnika Adatbázis és szoftverfejlesztés Adatbázis és szoftverfejlesztés gyakorlat Távközlési elektronika Elektrontechnika-elektronika gyakorlat Hálózati ismeretek I. Hálózati ismeretek I. gyakorlat

2 2 4 3

2*

3

2 2 2 1 2 5 1

Szakmai tárgyak

6 0,5 1 2 2

Szabadontervezhető

10. évf.

11. évf.

12. évf.

4* 3*

1 3 4 3

1* 1* 4* 3*

1 3 4 4

1 1 4 4

1 3 4 4

1 1 4 4

2*

3

3*

3 1 2 1

3

3

3

2*

(2)*

2 2 1 1 1 2 5 1 6

1

2* 5 1 (2)*

7

5 1 3

10

4

(2)* 2 1 1

1 (1)*

1

2 1

2 1 1 1 4

4

(1)*

1 1 4

1

1

2 1

2

2

1

2 1

1

4

Rendelkezésre álló órakeret 35 35 35 35 Heti időkeret 57 57 58 58 Heti óraszám 15 15 15 16 35 36 32 32 Tanórán kívül 8 5 6 3 Kötelező nyári gyakorlat 70 105 140 Az évfolyamok jobb oldali oszlopa a csoportbontásból származó további óraszámot tartalmazza. *Fél osztály miatt nem kell csoportbontás!

81


Pedagógiai Program

o Villamosipar és elektronika ágazat (2013-ban beiskolázott tanulóknál) Tantárgyak Magyar nyelv Irodalom Idegen nyelv Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Etika Biológia - egészségtan Fizika Kémia Földrajz Művészetek Informatika Testnevelés és sport Osztályfőnöki

9. évf.

10. évf.

2 2 4 3

2

3

2 2 2 1 2 5 1

Szakmai tárgyak

6

Munkahelyi egészség és biztonság Műszaki ismeretek Műszaki gyakorlatok Műszaki informatikai gyakorlat Műszaki rajz Elektrotechnika Elektrotechnika gyakorlat Elektronika Elektronika gyakorlat Irányítástechnika Irányítástechnika gyakorlat

1 2 3

Szabadon tervezhető

4

11. évf.

12. évf.

4 3

1 3 4 3

1 1 4 3

1 3 4 4

1 1 4 4

1 3 4 4

1 1 4 4

2

3

2

3 1 2 1

3

3

3

2

3

2 2 1 1 1 2 5 1 7

1

2 5 1 4

7

5 1 3

10

4

1 3 2 1 1 2

2 2 2 2 3

4

4

3

4 2 2 2

2 2

4

Rendelkezésre álló órakeret 35 35 35 35 Heti időkeret 57 57 58 58 Heti óraszám 16 17 15 16 35 36 32 32 Tanórán kívül 7 5 6 3 Kötelező nyári gyakorlat 70 105 140 Az évfolyamok jobb oldali oszlopa a csoportbontásból származó további óraszámot tartalmazza.

82


Pedagógiai Program

o Villamosipar és elektronika ágazat (2014 és 2015-ben beiskolázott tanulóknál) Tantárgyak Magyar nyelv Irodalom Idegen nyelv Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Etika Biológia - egészségtan Fizika Kémia Földrajz Művészetek Informatika Testnevelés és sport Osztályfőnöki Szakmai tárgyak Munkahelyi egészség és biztonság Műszaki ismeretek Műszaki gyakorlatok Műszaki informatikai gyakorlat Műszaki rajz Elektrotechnika Elektrotechnika gyakorlat Elektronika Elektronika gyakorlat Irányítástechnika Irányítástechnika gyakorlat Szabadon tervezhető

9. évf.

10. évf.

2 2 4 3

2

3

2 2 2 1 2 5 1 6 0,5 2 3

11. évf.

12. évf.

4 3

1 3 4 3

1 1 4 3

1 3 4 4

1 1 4 4

1 3 4 4

1 1 4 4

2

3

3

3 1 2 1

3

3

3

2

3

2 2 1 1 1 2 5 1 7

1

2 5 1 4

7

5 1 3

10

4

1 3 2 1 1 2

2 2 2 2 3

4

4

4

3

4 2 2 2

2 2

4

Rendelkezésre álló órakeret 35 35 35 35 Heti időkeret 57 57 58 58 Heti óraszám 16 17 15 16 35 36 32 32 Tanórán kívül 7 5 6 3 Kötelező nyári gyakorlat 70 105 140 Az évfolyamok jobb oldali oszlopa a csoportbontásból származó további óraszámot tartalmazza.

83


Pedagógiai Program

o Pedagógia ágazat (2013-ban beiskolázott tanulóknál) Tantárgyak Magyar nyelv Irodalom Idegen nyelv Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Etika Biológia - egészségtan Fizika Kémia Földrajz Művészetek Informatika Testnevelés és sport Osztályfőnöki

9. évf.

10. évf.

2 2 4 3

2

3

2 2 2 1 2 5 1

Szakmai tárgyak

6

Munkahelyi egészség és biztonság Pedagógia Pedagógia gyakorlat Pszichológia

1 2 1 2

Szabadon tervezhető

4

11. évf.

12. évf.

4 3

1 3 4 3

1 1 4 3

1 3 4 4

1 1 4 4

1 3 4 4

1 1 4 4

2

3

2

3 1 2 1

3

3

3

2

2 2 1 1 1 2 5 1

2

5

2*

3 1 2 4

1

1

1

5 1

5 1

2

2

7

2*

3 1 3 4

1

10

3

1

4 3 3

3

4

Rendelkezésre álló órakeret 35 35 35 35 Heti időkeret 57 57 58 58 Heti óraszám 15 15 13 15 35 36 33 33 Tanórán kívül 9 5 6 3 Kötelező nyári gyakorlat 70 105 140 Az évfolyamok jobb oldali oszlopa a csoportbontásból származó további óraszámot tartalmazza. *Hármas bontás!

84


Pedagógiai Program

o Pedagógia ágazat (2014-ben beiskolázott tanulóknál) Tantárgyak Magyar nyelv Irodalom Idegen nyelv Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Etika Biológia - egészségtan Fizika Kémia Földrajz Művészetek Informatika Testnevelés és sport Osztályfőnöki Szakmai tárgyak Munkahelyi egészség és biztonság Pedagógia Pedagógia gyakorlat Pszichológia Szabadon tervezhető

9. évf.

10. évf.

2 2 4 3

2

3

2 2 2 1 2 5 1 6 0,5 2 1 2

11. évf.

12. évf.

4 3

1 3 4 3

1 1 4 3

1 3 4 4

1 1 4 4

1 3 4 4

1 1 4 4

2

3

3

3 1 2 1

3

3

3

2

2 2 1 1 1 1 5 1

1

6

2*

3 1 2

4

4

1

1

1

5 1

5 1

1

1

7

2*

3 1 3 4

1

10

3

2*

4 3 3

6*

4


85


Pedagógiai Program

o Pedagógia ágazat (2015-ben beiskolázott tanulóknál) Tantárgyak Magyar nyelv Irodalom Idegen nyelv Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Etika Biológia - egészségtan Fizika Kémia Földrajz Művészetek Informatika Testnevelés és sport Osztályfőnöki Szakmai tárgyak Munkahelyi egészség és biztonság Pedagógia Pedagógia gyakorlat Pszichológia Szabadon tervezhető

9. évf.

10. évf.

2 2 4 3

2

3

2 2 2 1 1 5 1 6 0,5 2 1 2

11. évf.

12. évf.

4 3

1 3 4 3

1 1 4 3

1 3 4 4

1 1 4 4

1 3 4 4

1 1 4 4

2

3

3

3 1 2 1

3

3

3

1

2 2 1 1 1 1 5 1

2

5

2*

3 1 2

4

4

1

1

1

5 1

5 1

1

2

7

2*

3 1 3 4

1

10

3

2*

4 3 3

6*

4


86


Pedagógiai Program

o Környezetvédelem-vízgazdálkodás ágazat (2013-ban beiskolázott tanulóknál) Tantárgyak Magyar nyelv Irodalom Idegen nyelv Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Etika Biológia - egészségtan Fizika Kémia Földrajz Művészetek Informatika Testnevelés és sport Osztályfőnöki

9. évf.

10. évf.

2 2 4 3

2

3

2 2 2 1 2 5 1

12. évf.

4 3

1 3 4 3

1 1 4 3

1 3 4 4

1 1 4 4

1 3 4 4

1 1 4 4

2

3

2

3 1 2 1

3

3

3

2

Szakmai tárgyak

6

5

Munkahelyi egészség és biztonság Műszaki ábrázolás Laboratóriumi gyakorlatok Környezetvédelmi alapismeretek Környezetvédelmi gyakorlat

1 1 4

1 4

2 2 1 1 1 2 5 1

1

2 5 1

6

6

3 3

6*

Vízgazdálkodási ismeretek Környezettechnikai alapok Vízgazdálkodási alapgyakorlat Analitikai gyakorlat Szabadon tervezhető

11. évf.

7

5 1 3

10

2 3 1 3

2 2 3 2

4

4

4

4

2

4


87


Pedagógiai Program

o Környezetvédelem-vízgazdálkodás ágazat (2014-ben beiskolázott tanulóknál) Tantárgyak Magyar nyelv Irodalom Idegen nyelv Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Etika Biológia - egészségtan Fizika Kémia Földrajz Művészetek Informatika Testnevelés és sport Osztályfőnöki Szakmai tárgyak Munkahelyi egészség és biztonság Műszaki ábrázolás Laboratóriumi gyakorlatok Környezetvédelmi alapismeretek Környezetvédelmi gyakorlat

9. évf.

10. évf.

2 2 4 3

2

3

2 2 2 1 2 5 1

12. évf.

4 3

1 3 4 3

1 1 4 3

1 3 4 4

1 1 4 4

1 3 4 4

1 1 4 4

2

3

3

3 1 2 1

3

3

3

2

6

5

0,5 1 4

1 4

2 2 1 1 1 1 5 1 6

2 3


11. évf.

2

1

1 5 1 6

7

5 1 3

10

4

2

2

1 6* 3 1 3

2 2 6* 2

4

4

4

2

4


88


Pedagógiai Program

o Környezetvédelem-vízgazdálkodás ágazat (2015-ben beiskolázott tanulóknál) Tantárgyak Magyar nyelv Irodalom Idegen nyelv Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Etika Biológia - egészségtan Fizika Kémia Földrajz Művészetek Informatika Testnevelés és sport Osztályfőnöki Szakmai tárgyak Munkahelyi egészség és biztonság Műszaki ábrázolás Laboratóriumi gyakorlatok Környezetvédelmi alapismeretek Környezetvédelmi gyakorlat

9. évf.

10. évf.

2 2 4 3

2

3

2 2 2 1 1 5 1

12. évf.

4 3

1 3 4 3

1 1 4 3

1 3 4 4

1 1 4 4

1 3 4 4

1 1 4 4

2

3

3

3 1 2 1

3

3

3

1

6

5

0,5 1 4

1 4

2 2 1 1 1 1 5 1 6

2 3


11. évf.

2

1

1 5 1 6

7

5 1 3

10

4

2

2

1 6* 3 1 3

2 2 6* 2

4

4

4

2

4


89


Pedagógiai Program

o Közlekedés ágazat (2013-ban beiskolázott tanulóknál) Tantárgyak Magyar nyelv Irodalom Idegen nyelv Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Etika Biológia - egészségtan Fizika Kémia Földrajz Művészetek Informatika Testnevelés és sport Osztályfőnöki Szakmai tárgyak Munkahelyi egészség és biztonság Közlekedési alapismeretek Közlekedési alapismeretek gyakorlat Közlekedésbiztonság és- védelem Közlekedés üzemvitel Közlekedés üzemvitel gyakorlat Közlekedésgazdasági és jogi ismeretek Közlekedésgazdasági és jogi ismeretek gyakorlat Közlekedésföldrajz

9. évf.

10. évf.

2 2 4 3

2

3

2 2 2 1 2 5 1 6

11. évf.

12. évf.

4 3

1 3 4 3

1 1 4 3

1 3 4 4

1 1 4 4

1 3 4 4

1 1 4 4

2

3

2

3 1 2 1

3

3

3

2

1 2

2 2 1 1 1 2 5 1 6

2

2*

1 1 1 1 1

1 2

1

5 1 7

1

5 1 10

1

2

1 1 1

2

(1)*

(1)*

2

1 3 1

1

1

1

1

2

Szabadon tervezhető 4 4 4 4 Rendelkezésre álló órakeret 35 35 35 35 Heti időkeret 57 57 58 58 Heti óraszám 13 15 14 14 35 36 32 32 Tanórán kívül 10 5 6 3 Kötelező nyári gyakorlat 70 105 140 Az évfolyamok jobb oldali oszlopa a csoportbontásból származó további óraszámot tartalmazza. *Fél osztály miatt nem kell csoportbontás!

90


Pedagógiai Program

o Kereskedelem ágazat (2013-ban beiskolázott tanulóknál) Tantárgyak Magyar nyelv Irodalom Idegen nyelv Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Etika Biológia - egészségtan Fizika Kémia Földrajz Művészetek Informatika Testnevelés és sport Osztályfőnöki

9. évf. 2 2 4 3

2

3

2 2 2 1 2 5 1

Szakmai tárgyak

6

Munkahelyi egészség és biztonság

1

Üzleti tevékenység tervezés, elemzése Üzleti tevékenység a gyakorlatban Áruforgalom Áruforgalom gyakorlat

2 1 2

11. évf.

12. évf.

4 3

1 3 4 3

1 1 4 3

1 3 4 4

1 1 4 4

1 3 4 4

1 1 4 4

2

3

2

3 1 2 1

3

3

3

2

Marketing alapjai Marketing a gyakorlatban Vezetési ismeretek

10. évf.

2 2 1 1 1 2 5 1

1*

6

(1)*

3 1 2

1

2 5 1 1*

(1)*

7 3 1 1 1 1

5 1 2

1 1

10 3 1 1 1 2 1 1

3

1 1 1

Szabadon tervezhető 4 4 4 4 Rendelkezésre álló órakeret 35 36 35 35 Heti időkeret 57 57 58 58 Heti óraszám 14 14 15 16 35 36 32 32 Tanórán kívül 9 5 6 3 Kötelező nyári gyakorlat 70 105 140 Az évfolyamok jobb oldali oszlopa a csoportbontásból származó további óraszámot tartalmazza. *Fél osztály miatt nem kell csoportbontás!

91


Pedagógiai Program

o Sport ágazat (2014-ben beiskolázott tanulóktól) Tantárgyak Magyar nyelv Irodalom Idegen nyelv Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Etika/Sportetika Biológia - egészségtan Fizika Kémia Földrajz Művészetek Informatika Testnevelés és sport Osztályfőnöki Szakmai tárgyak Munkahelyi egészség és biztonság/Tanulásmódszertan Anatómiai-élettani ismeretek Edzéselmélet/Sporttörténet/Testneveléselmélet Funkcionális anatómia Egészségtan/Sportegészségtan Terhelésélettan Gimnasztika elmélet Gimnasztika gyakorlat Elsősegélynyújtás gyakorlat Edzésprogramok gyakorlatban

9. évf. 2 2 4 3

2

3

2 2 2 1 2 5 1

11. évf.

12. évf.

4 3

1 3 4 3

1 1 4 3

1 3 4 4

1 1 4 4

1 3 4 4

1 1 4 4

2

3

3

3 1 2 1

3

3

3

2

3

6

10. évf.

2 2 1 1 1 1 5 1 6

1

1 5 1 3

7

5 1 2

10

6

0,5 2

2 1

1

1

1 2

2 2 1 1 2

2

2

1 1 2

1 1

1 1

4 2

4 2

Szabadon tervezhető 4 4 4 4 Rendelkezésre álló órakeret 35 36 35 35 Heti időkeret 57 57 58 58 Heti óraszám 16 16 15 19 35 34 32 32 Tanórán kívül 9 5 6 3 Kötelező nyári gyakorlat 70 105 140 Az évfolyamok jobb oldali oszlopa a csoportbontásból származó további óraszámot tartalmazza.

92


Pedagógiai Program

o Sport ágazat (2015-ben beiskolázott tanulóktól) Tantárgyak Magyar nyelv Irodalom Idegen nyelv Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Etika/Sportetika Biológia - egészségtan Fizika Kémia Földrajz Művészetek Informatika Testnevelés és sport Osztályfőnöki Szakmai tárgyak Munkahelyi egészség és biztonság/Tanulásmódszertan Anatómiai-élettani ismeretek Edzéselmélet/Sporttörténet/Testneveléselmélet Funkcionális anatómia Egészségtan/Sportegészségtan Terhelésélettan Gimnasztika elmélet Gimnasztika gyakorlat Elsősegélynyújtás gyakorlat Edzésprogramok gyakorlatban

9. évf. 2 2 4 3

2

3

2 2 2 1 1 5 1

11. évf.

12. évf.

4 3

1 3 4 3

1 1 4 3

1 3 4 4

1 1 4 4

1 3 4 4

1 1 4 4

2

3

3

3 1 2 1

3

3

3

1

3

6

10. évf.

2 2 1 1 1 1 5 1 6

1

1 5 1 3

7

5 1 2

10

6

0,5 2

2 1

1

1

1 2

2 2 1 1 2

2

2

1 1 2

1 1

1 1

4 2

4 2

Szabadon tervezhető 4 4 4 4 Rendelkezésre álló órakeret 35 36 35 35 Heti időkeret 57 57 58 58 Heti óraszám 15 16 15 19 34 34 32 32 Tanórán kívül 9 5 6 3 Kötelező nyári gyakorlat 70 105 140 Az évfolyamok jobb oldali oszlopa a csoportbontásból származó további óraszámot tartalmazza.

93


Pedagógiai Program

A 2016-os kerettanterv szerinti óratáblák o Informatika ágazat XIII (2016-ban beiskolázott tanulóktól) 9. évf.

Tantárgyak Magyar nyelv Irodalom Idegen nyelv Matematika Történelem Etika

2 2 4 3 2

2

Informatika1

2

10. évf.

4 3 2

1 3 4 3 2

1 1 4 3 2

2

2

2

Művészetek Testnevelés Osztályfőnöki Kötelező komplex természettudományos tantárgy Ágazathoz kapcsolódó tantárgy: Fizika Kötelezően választható tantárgy: Érettségi tantárgy, vagy Idegen nyelv, vagy Kémia*, vagy Informatika, vagy Szakmai tantárgy** Pénzügyi és vállalkozói ismeretek

5 1

6

IT alapok2

1 2

2

3

Hálózatok I. gyakorlat

3

Programozás Programozás gyakorlat IT szakmai angol nyelv

1 1 4 3 3

1 3 4 3 3 1

5 1

1 5 1

5 1

2

2

2

2

2

1 1 4 3 3

1 11

Hálózatok I.

1 3 4 3 3

12. évf.

3

Szakmai tárgyak IT alapok gyakorlat2

11. évf.

1 2 2

2

12 1 1 1 2 1 2 2

6

10

7

10

7

3

1 2

2

2

1 2

2

1 2

1 3

2

1 2

Linux alapok

1

Linux alapok gyakorlat

2

2

Irodai szoftverek

1

Irodai szoftverek gyakorlat

3

IT szakorientáció

1

IT szakorientáció gyakorlat

2

3

1 2

1

1

Rendelkezésre álló órakeret 35 35 35 35 Heti időkeret 57 57 58 58 Heti óraszám 19 19 19 19 35 36 35 35 Tanórán kívül 8 5 6 3 Kötelező nyári gyakorlat Az évfolyamok jobb oldali oszlopa a csoportbontásból származó további óraszámot tartalmazza. Az ECDL vizsga követelményeit a 9-11 évfolyamos Informatika tanterv tartalmazza. Ha a tanuló sikeresen teljesítette informatikából a 11. évfolyam követelményeit, a tantárgyból érettségi vizsgára jelentkezhet.

1

94


Pedagógiai Program

A CISCO Hálózati Akadémia Program CCNA vizsga egyes követelményeit az Információs technológia tantárgy tanterve tartalmazza. 3 A Microsoft IT Akadémia Program MCP vizsga egyes követelményeit a Hálózatok tantárgy tanterve tartalmazza. * Amennyiben az iskola a Kémia tantárgyat választja, a szakgimnáziumi kerettantervben megtalálható 144 órás (két évfolyamos) tantárgyi kerettantervet kell használnia. ** Az órakeret a Katonai alapismeretek tantárgy oktatására is fordítható. 2

o Távközlés ágazat XII (2016-ban beiskolázott tanulóktól) Tantárgyak

9. évf.

Magyar nyelv Irodalom Idegen nyelv Matematika Történelem Etika

2 2 4 3 2

2

Informatika

2

10. évf.

4 3 2

1 3 4 3 2

1 1 4 3 2

2

2

2


5 1

7

IT alapok

1 3

3

Hálózatok I. Hálózatok I. gyakorlat Programozás gyakorlat Elektrotechnika

1 2 2

2

Távközlés elektronika Távközlés elektronika gyakorlat

1 1 4 3 3

1 3 4 3 3 1

5 1

1 5 1

5 1

2

2

2

2

2

1 1 4 3 3

1 11

Programozás

1 3 4 3 3

12. évf.

3

Szakmai tárgyak IT alapok gyakorlat

11. évf.

2

2

12

6

10

6

10

7

1 2

2

1 2

2

2

2

2

1 2

2

1 2

2

1 2 2 2 2

2 2

2

2 2

3

3

Rendelkezésre álló órakeret 35 35 35 35 Heti időkeret 57 57 58 58 Heti óraszám 20 19 18 19 35 36 35 35 Tanórán kívül 8 5 6 3 Kötelező nyári gyakorlat Az évfolyamok jobb oldali oszlopa a csoportbontásból származó további óraszámot tartalmazza. * Amennyiben az iskola a Kémia tantárgyat választja, a szakgimnáziumi kerettantervben megtalálható 144 órás (két évfolyamos) tantárgyi kerettantervet kell használnia. ** Az órakeret a Katonai alapismeretek tantárgy oktatására is fordítható.

95


Pedagógiai Program

o Villamosipar és elektronika ágazat (2016-ban beiskolázott tanulóktól) Tantárgyak

9. évf.


2 2 4 3 2

2

Informatika

2

10. évf.

4 3 2

1 3 4 3 2

1 1 4 3 2

2

2

2


Szakmai tárgyak

5 1

Műszaki gyakorlat

Elektrotechnika Elektrotechnika gyakorlat

1 3 4 3 3 1

5 1

5 1

2

2

2

2

2

1 1 4 3 3

1 11

4,5

2 1,5

12

7

1

1

10

7

1 4,5 0,5 1 3 3

10

6

1,5

PLC programozási gyakorlat Műszaki rajz

1 1 4 3 3

1 5 1

PLC ismeretek Munkahelyi egészség és biztonság

1 3 4 3 3

12. évf.

3

Műszaki informatika gyakorlat Műszaki ismeretek

11. évf.

1 4,5

2

2

1,5

1

1

2 3

2

Elektronika

3

Elektronika gyakorlat

4

2 1 4

1,5

Irányítástechnika

1

Iránytástechnikai gyakorlatok

1

2 1

3

3

Rendelkezésre álló órakeret 35 35 35 35 Heti időkeret 57 57 58 58 Heti óraszám 17,5 20 19 18 35 37 34 35 Tanórán kívül 8 5 6 3 Kötelező nyári gyakorlat 140 140 Az évfolyamok jobb oldali oszlopa a csoportbontásból származó további óraszámot tartalmazza. * Amennyiben az iskola a Kémia tantárgyat választja, a szakgimnáziumi kerettantervben megtalálható 144 órás (két évfolyamos) tantárgyi kerettantervet kell használnia. ** Az órakeret a Katonai alapismeretek tantárgy oktatására is fordítható.

96


Pedagógiai Program

o Pedagógia ágazat IV (2016-ban beiskolázott tanulóktól) Tantárgyak

9. évf.


2 2 4 3 2

2

Informatika

2

10. évf.

4 3 2

1 3 4 3 2

1 1 4 3 2

2

2

2

Művészetek Testnevelés Osztályfőnöki Kötelező komplex természettudományos tantárgy Ágazathoz kapcsolódó tantárgy: Biológia Kötelezően választható tantárgy: Érettségi tantárgy, vagy Idegen nyelv, vagy Földrajz*, vagy Informatika, vagy Szakmai tantárgy** Pénzügyi és vállalkozói ismeretek

Szakmai tárgyak Gondozási és egészségnevelési alapismeretek A nevelés elméleti alapjai Nevelési gyakorlat Konyhai és udvari feladatok Takarítási ismeretek Gyógypedagógiai egészségtan Gyógypedagógiai egészségtan gyakorlat Gyógypedagógiai alapismeretek

5 1

11. évf. 1 3 4 3 3

1 1 4 3 3

12. évf. 1 3 4 3 3 1

5 1

1 5 1

5 1

2

2

2

2

2

1 1 4 3 3

3

1 11 1 1 3 1

4

6

1 1 1 2

12 1 1 4 1

5

11

4

1 2 2

1 1 2

Sérülés-specifikus kommunikáció

1 2

4

10

4

2

1 2 4

4

2 1

2 2

2 2 1

Rendelkezésre álló órakeret 35 35 35 35 Heti időkeret 57 57 58 58 Heti óraszám 17 18 16 16 35 36 36 35 Kötelező nyári gyakorlat 140 140 Az évfolyamok jobb oldali oszlopa a csoportbontásból származó további óraszámot tartalmazza.  Hármas bontás! * Amennyiben az iskola a Kémia tantárgyat választja, a szakgimnáziumi kerettantervben megtalálható 144 órás (két évfolyamos) tantárgyi kerettantervet kell használnia. ** Az órakeret a Katonai alapismeretek tantárgy oktatására is fordítható.

97


Pedagógiai Program

o Vízügy ágazat XLI (2016-ban beiskolázott tanulóktól) Tantárgyak

9. évf.


2 2 4 3 2

2

Informatika

2

10. évf.

4 3 2

1 3 4 3 2

1 1 4 3 2

2

2

2


5 1

Általános ügyintézői ismeretek

1 1 1

4

Műszaki ábrázolás Gépészeti alapismeretek

1 3 4 3 3 1

5 1

1 5 1

5 1

2

2

2

2

2

1 1 4 3 3

12

1

1 2 1

2 2

Vízügyi építési alapismeretek

1 1

Vízügyi műszaki ismeretek gyakorlat

2

Vízgazdálkodási alapismeretek

1

Vízgazdálkodási alapgyakorlat

3

5

10

5

10

5

2

1 1

1

1 2

1

1

1,5

1,5

1

Vízügyi ügyintézői ismeretek Munkavédelem

1 1 4 3 3

1 11

Ügyintézői kommunikáció gyakorlat

1 3 4 3 3

12. évf.

3

Szakmai tárgyak Munkahelyi kommunikáció alapjai

11. évf.

1 2

2 3

1

1 3

1

3

3 3

2,5

2,5

Rendelkezésre álló órakeret 35 35 35 35 Heti időkeret 57 57 58 58 Heti óraszám 19 18 17 17 35 36 35 35 Tanórán kívül 8 5 6 3 Kötelező nyári gyakorlat 140 140 Az évfolyamok jobb oldali oszlopa a csoportbontásból származó további óraszámot tartalmazza. * Amennyiben az iskola a Kémia tantárgyat választja, a szakgimnáziumi kerettantervben megtalálható 144 órás (két évfolyamos) tantárgyi kerettantervet kell használnia. ** Az órakeret a Katonai alapismeretek tantárgy oktatására is fordítható.

98


Pedagógiai Program

o Környezetvédelem ágazat XXIII (2016-ban beiskolázott tanulóktól) Tantárgyak

9. évf.


2 2 4 3 2

2

Informatika

2

10. évf.

4 3 2

1 3 4 3 2

1 1 4 3 2

2

2

2

Művészetek Testnevelés Osztályfőnöki Kötelező komplex természettudományos tantárgy Ágazathoz kapcsolódó tantárgy: Biológia Kötelezően választható tantárgy: Érettségi tantárgy, vagy Idegen nyelv, vagy Kémia*, vagy Informatika, vagy Szakmai tantárgy** Pénzügyi és vállalkozói ismeretek

5 1

4,5

Laboratóriumi gyakorlatok

3

3

Hulladékkereskedelem Hulladékgazdálkodási gyakorlatok

Környezeti kémia

0,5 2 2 2

5 1

5 1

2

2

2

2

2

1 1 4 3 3

12

4,5

10

4,5

10

5

1,5

1 1 1,5

1,5

1 2

2

2 2

Környezetvédelmi alapismeretek

2

Környezettechnikai alapok Méréstechnika gyakorlat Környezetvédelmi gyakorlat

1 3 4 3 3 1

1 5 1

0,5 1 1,5

Hulladékgazdálkodási ismeretek

Földtudományi alapok

1 1 4 3 3

1 11

Műszaki ismeretek

1 3 4 3 3

12. évf.

3

Szakmai tárgyak

Munkabiztonság

11. évf.

1,5

1,5

Környezettechnikai alapok gyakorlat

2

2

1,5

2

1,5

1,5

2

2

1,5

1,5

1

1

1,5

1,5

1,5

1,5

Rendelkezésre álló órakeret 35 35 35 35 Heti időkeret 57 57 58 58 Heti óraszám 17,5 17,5 16,5 17 35 36 35 35 Kötelező nyári gyakorlat Az évfolyamok jobb oldali oszlopa a csoportbontásból származó további óraszámot tartalmazza. *Hármas bontás! * Amennyiben az iskola a Kémia tantárgyat választja, a szakgimnáziumi kerettantervben megtalálható 144 órás (két évfolyamos) tantárgyi kerettantervet kell használnia. ** Az órakeret a Katonai alapismeretek tantárgy oktatására is fordítható.

99


Pedagógiai Program

o Sport ágazat XXXVII (2016-ban beiskolázott tanulóktól) Tantárgyak

9. évf.


2 2 4 3 2

2

Informatika

2

10. évf.

4 3 2

1 3 4 3 2

1 1 4 3 2

2

2

2

Művészetek Testnevelés Osztályfőnöki Kötelező komplex természettudományos tantárgy Ágazathoz kapcsolódó tantárgy: Biológia Kötelezően választható tantárgy: Érettségi tantárgy, vagy Idegen nyelv, vagy Fizika*, vagy Informatika, vagy Szakmai tantárgy** Pénzügyi és vállalkozói ismeretek

5 1

11. évf. 1 3 4 3 3

1 1 4 3 3

1 3 4 3 3 1

5 1

1 5 1

5 1

2

2

2

2

2

1 1 4 3 3

3

1

Szakmai tárgyak

11

Anatómiai-élettani ismeretek

4

4

Egészségtan

12

6

10

9

3

3

10

4

2 2 1 1

1

2 2

Terhelésélettan Elsősegélynyújtás gyakorlat Funkcionális anatómia Klinikumi alapismeretek Edzéselmélet

12. évf.

Edzésprogramok gyakorlat

2 2

Gimnasztika

1

Gimnasztika gyakorlat

2

2

1 2

2

1

1

1 2

1

1

1

1

Fizioterápia

1

Fiziotrápia I.

2

2

1

1

2

2

2

2

Masszázs

1

Svédmasszázs gyakorlat

3

3

Rendelkezésre álló órakeret 35 35 35 35 Heti időkeret 57 57 58 58 Heti óraszám 17 19 21 14 35 36 35 35 Kötelező nyári gyakorlat 140 140 Az évfolyamok jobb oldali oszlopa a csoportbontásból származó további óraszámot tartalmazza. * Amennyiben az iskola a Fizika tantárgyat választja, a szakgimnáziumi kerettantervben megtalálható 144 órás (két évfolyamos) tantárgyi kerettantervet kell használnia. ** Az órakeret a Katonai alapismeretek tantárgy oktatására is fordítható.

100


Pedagógiai Program

6. 2. Szakképzés- Szakmai program A 9-12. évfolyamok ágazati/szakmacsoportos képzésére alapozva a 13. és 14. évfolyamon lehetőség nyílik OKJ-ben szereplő szakmák megszerzésére. A szakmacsoportokban végzettek, valamint a gimnáziumi érettségivel rendelkezők számára iskolánk hagyományainak és lehetőségeinek megfelelően az A szakképesítésért felelős minisztérium a 2014. évi XX. tv. és a 152/2014. Korm. rendelet alapján - kiegészítő információ az OKJ rendelethez - szakképzéseket ajánlja fel. A szakképzések alkalmazkodnak a munkaerő-piaci helyzethez és követik az OKJ változásait. A megnevezett szakmák oktatásához megfelelő eszköz és személyi feltételekkel bírunk. A megnevezett szakmák jó részénél több éves hagyománnyal és tapasztalattal is rendelkezünk Az érvényes tantervek lehetővé teszik, hogy megfelelően igazolt előképzettséget (adekvát szakmai tantárgyból sikeres érettségi vizsga) a szakképzésbe való belépéskor figyelembe vegyük. A 14. évfolyam (15. évfolyam) speciális képzést nyújt az adott szakmákon belül. Az informatika szakmai képzésekhez rendelkezünk 11x16 munkahelyes számítógépteremmel, többirányú INTERNET elérési lehetőséggel, a hardver gyakorlatok oktatásához egy hardverműhellyel, valamint a képzéshez felhasználható az elektronikai szakmák oktatásához korszerűen felszerelt 2 db elektronikai oktatóterem. Az elektronikai szakmák oktatása során igyekszünk követni a tudomány és a technika változásait. Az elméleti oktatásához rendelkezünk speciális szemléltető és oktatóberendezésekkel felszerelt tanteremmel. Folyamatosan fejlesztjük a meglévő elektronika laboratóriumokat, a piacképes tudás megszerzésének érdekében. A fejlesztés fő iránya az automatizálás, a mikroelektronika és a távközlés. A tanulók megismerik és mikrovezérlőt és a PLC-t, sőt azokat programozzák is, valamint elsajátítják a táv-adatfeldolgozás, és a vezetékes és vezeték nélküli kommunikáció módszereit. A tanulási tevékenységet kiállítások, üzemek, szakmai fórumok látgatásával tesszük színesebbé, így naprakész tudás birtokába jutnak tanulóink. Az informatika szakmai képzésekhez rendelkezünk 11 db 16, 18, 20 munkahelyes számítógéptermekkel, többirányú gyors INTERNET elérési lehetőséggel, a hardver gyakorlatok oktatásához szükséges hardverműhellyel, valamint a képzéshez felhasználható az elektronikai szakmák oktatásához korszerűen felszerelt 2 db elektronikai oktatóteremmel. Szakképzéseinket évről évre úgy hirdetjük meg, hogy a végzős diákjaink az itt szerzett oklevéllel kereseti lehetőséghez juthassanak. A tanmenetekbe becsempésszük a CISCO és az IT Akadémia tananyagát, ami újabb oklevelek megszerzésére add lehetőséget a nálunk tanult diákoknak. A gyakorlat megfelelő elsajátítása érdekében többször szervezünk látogatásokat üzemekbe, kiállításokra. A közlekedés szakmacsoportban a képzési cél olyan alapvető szállítmányozási, logisztikai, irodatechnikai, marketing, műszaki, informatikai, idegen nyelvi, pénzügyi, vállalkozási, menedzsment ismeretek elsajátítása a közlekedés területein (vasút, közút, hajó, légi közlekedés), amelyek a négy évet követő érettségi után jó alapokat adnak a választott speciális szakma elsajátításához. Szemléletet, készséget alakítanak ki arra, hogy a tanulók a szükségletnek megfelelően átképzéssel tudjanak szakmát váltani a későbbiekben. Gyakorlati képzés szakmánként és esetenként változó módon külső gyakorlati helyen is lefolytatható, melyre együttműködési megállapodást vagy tanulószerződést kell kötni az iskola bevonásával, vagy egyetértésével. Az informatika ágazatában elsősorban az Informatikai rendszergazda (Informatikai rendszerüzemeltető) képesítés megszerzését biztosítja az intézmény. Ezt egészíti ki a 9-12. 101


Pedagógiai Program

évfolyamon elkezdett és esetleg befejezett CISCO Hálózati Akadémia és az IT Microsoft Akadémia programjai. A másik lehetőség a Távközlés ágazatához besorolt Infokommunikációs hálózatépítő és üzemeltető mesterség, valamint az nagy tradíciókkal rendelkező Elektronikai technikus képesítés megszerzése. A „telekommunikációs informatikus” olyan szakember, aki a számítógépes és távközlési rendszereket integráltan képes üzemeltetni. A számítógépes és adatátviteli rendszereket, az átvitel-technikai berendezéseket, a különböző informatikai rendszereket képes komplexen működtetni. A nagy távközlési cégek (VODAFON, PANNON, T-COM, INVITEL) komoly támogatásával sikerült biztosítani a gyakorlati képzés elvárható színvonalát. Az iskola tradícióinak megfelelően a közlekedés (közlekedés, szállítmányozás és logisztika) ágazaton belül is folyik képzés. A Vasútforgalmi szolgálattevő szakmai vizsga kiegészülve vasúti szakvizsgával (vasúti forgalmi vizsga) jó elhelyezkedési lehetőséget biztosít a végzetteknek. Hasonlóan a kereskedelem ágazathoz sorolt Logisztikai ügyintézőknek (Logisztikai és szállítmányozási ügyintézőknek). A tagintézmény komoly hagyományokkal rendelkezik a környezetvédelem vízgazdálkodás oktatásában. Ehhez egy különálló, jól felszerelt telephelyen biztosítják a gyakorlati képzést. A szakmai képzésben lévő adottságokat kihasználva a technikusi követelmények egy részét integrálták a 9-12. évfolyamon folyó szakmai ismerete tantárgyba. A Tisza fővárosa elképzelhetetlen Környezetvédelmi technikus, Vízügyi technikus, és Víziközmű technikus képzés nélkül. A pedagógia ágazathoz tartozó Pedagógiai és családsegítő munkatárs egy nemzetközileg elismert szakképesítés. A sikeres vizsgát követően a végzettek alsó fokú nevelési oktatási intézményekben, kollégiumokban, diákotthonokban alkalmazható középfokú szakemberekké válnak. 2015/2016-os tanévtől a iskolánkban Sportedző (a sportág megjelölésével), valamint Fitness-wellness instruktori szakképzés folyik. Az öt napos testnevelés, a sport népszerűsége lehetőséget ad ezen szakok indítására. Az „érettségi vizsga előtt, az érettségi bizonyítványon túl” Az intézményünk 2001 óta ECDL (European Computer Driving Licence) vizsgaközpont. A jogosítvány Európa legtöbb országában az informatikai tudás legmegbízhatóbb fokmérőjévé vált. Iskolánkban lehetőség van arra, hogy a bizonyítvány megszerzéséhez szükséges tudást tanóra keretében sajátítsák el a tanulók, de a szükséges ismeretek egyéni felkészüléssel is elérhetőek. Az alapvető gazdasági ismeretek a mindennapi élet szerves részévé váltak, így a gazdasági ismeretek alapjai nélkülözhetetlenek. A munkahelyek jelentős részén egyre inkább elvárásként fogalmazódik meg, hogy a munkavállalók rendelkezzenek a gazdasági életben, a közigazgatásban és az adminisztrációs munkában mindenképpen szükséges üzleti, gazdasági ismeretekkel. Intézményünk 2006 óta kapcsolódott be az (Egységes Európai Gazdasági Oklevél - European Business Competence* Licence (EBC*L) vizsgarendszerbe. Az intézmény 2001-ben csatlakozott a Cisco Hálózati Akadémiai Programhoz. A program célja olyan szakemberek képzése, akik jártasak számítógépes hálózatok kiépítésében, karbantartásában, hálózati eszközök konfigurálásában. A diákok teljes egészében elektronikus, interneten elérhető, multimédiás tananyagot tanulják. Az ITE (IT Essentials) olyan e-Learning 102


Pedagógiai Program

rendszerű képzés, amely informatikai előismeretek nélkül, minden korosztály számára alkalmas az otthoni vagy a munkahelyeken megtalálható számítógépek és laptopok kezeléséhez, bővítéséhez, hibaelhárításához, a számítógépen futó programok telepítéséhez, a hardveres és szoftveres hibák felismeréséhez és javításához szükséges ismeretek megszerzésére. A tananyagba épített 4 féléven keresztül tartó oktatás végén a tanulók letehetik a kiemelten versenyképes minősítést jelentő CCNA (Cisco Certified Network Associate) vizsgát. Az iskola tagja a Microsoft IT Akadémiának is. A program lényege, hogy a hivatalos tananyagok segítségével a diákok sikeresen felkészüljenek a Microsoft Certified Professional vizsgára. Az MCP az első lépés a magasabb szintű Microsoft bizonyítványokhoz, amelyek az információtechnológiai tudás elismert, a piacon nagyra értékelt bizonyítékai.

103


Pedagógiai Program

Vízügyi technikus szakmai képzés Tantárgyi elnevezések a központi program és a kerettanterv megnevezései alapján Szakképesítés azonosító száma: 54 853 01 0000 00 00 A 2009/2010. tanévtől a 13. szakképző évfolyamra belépők számára KÖZPONTI PROGRAM ajánlott óraszámai 12/2008.(IV.30.) KvVM rendelet alapján a Vízügyi technikus képzés óraszáma 2000 óra. A szakmai alapképzés időtartama 1 év iskolarendszerben.

Szakmai követelménymodulhoz rendelt tananyagegységek Szakigazgatási- és műszaki koordinációs feladatok azonosító szám:273/1.0/1223-06 Jogi-, szabályozási környezet figyelése, alakítása azonosító szám:273/1.1/1223-06 Hatósági feladatok azonosító szám:273/1.2/1223-06 Műszaki koordináció és szakmai kommunikáció azonosító szám:273/1.3/1223-06 Biztonságtechnikai- és munkahelyi környezetvédelmi feladatok azonosító szám:273/2.0/1223-06 Munka – és tűzvédelmi feladatok azonosító szám:273/2.1/1223-06 Munkahelyi környezet védelme azonosító szám:273/2.2/1223-06 Mérési feladatok azonosító szám:273/3.0/1223-06 Természetes vizek, ivóvíz és szennyvíz ellenőrzése azonosító szám:273/3.1/1223-06 Hidrológiai és hidraulikai mérések azonosító szám:273/3.2/1223-06 Földmérési feladatok azonosító szám:273/3.3/1223-06 Villamos és gépészeti alapmérések azonosító szám:273/3.4/1223-06 Analitikai kiegészítő ismeretek azonosító szám:273/3.5/1223-06 Hidrobiológiai kiegészítő ismeretek azonosító szám:273/3.6/1223-06 Hidrológiai kiegészítő ismeretek azonosító szám:273/3.7/1223-06 Hidraulikai kiegészítő ismeretek azonosító szám:273/3.8/1223-06 Létesítési feladatok

Elm.

Elm. ig. gyak.

Gyak.

Tantárgy 13 évf.

Óraszám

108 óra

54

Jogi ismeretek

54

36

Építési ismeretek

36

18

Építési ismeretek

18

36 óra Munka-védelem

18 18 360 óra 72 36 72 36 50 22 22 50 252 óra 104

18

Szegedi SzC Gábor Dénes Szakgimnáziuma azonosító szám:273/4.0/1223-06 Résztervezési feladatok azonosító szám:273/4.1/1223-06 Építéselőkészítő feladatok azonosító szám:273/4.2/1223-06 Építéskivitelezési feladatok azonosító szám:273/4.3/1223-06 Munkahelyi gazdálkodási feladatok azonosító szám:273/4.4/1223-06 Kivitelezési és építőanyag vizsgálati gyakorlati feladatok azonosító szám:273/4.5/1223-06 Számítógéppel segített gyakorlati tervezési feladatok azonosító szám:273/4.6/1223-06 Gépészeti, automatizálási és biztonságtecnikai feladatok azonosító szám:273/1.0/1227-06 Gépészeti berendezések felépítése azonosító szám:273/1.1/1227-06 Gépészeti berendezések működése azonosító szám:273/1.2/1227-06 Gépészeti berendezések gyakorlati feladatai azonosító szám:273/1.3/1227-06 Biztonságtechnika azonosító szám:273/1.4/1227-06 Automatizálás azonosító szám:273/1.5/1227-06 Gépészeti, automatizálási és biztonságtechnikai gyakorlati feladatok azonosító szám:273/1.6/1227-06 Hidrológiai, hidraulikai feladatok azonosító szám:273/2.0/1227-06 Hidrológia azonosító szám:273/2.1/1227-06 Hidraulika azonosító szám:273/2.2/1227-06 Vízkárelhárítási feladatok azonosító szám:273/3.0/1227-06 Vízkárelhárítás azonosító szám:273/3.1/1227-06 Vízminőségi kárelhárítás azonosító szám:273/3.2/1227-06 Víz- és vízminőségi kárelhárítás irányítása és szervezése azonosító szám:273/3.3/1227-06 Víz- és vízminőségi kárelhárítás nyilvántartása és mérése azonosító szám:273/3.4/1227-06 Vízrendezési és vízhasznosítási feladatok azonosító szám:273/4.0/1227-06

Pedagógiai Program

36 Építési ismeretek

36

36

36 Gazdasági ismeretek

36

36

36 Szakmai gyakorlat 72

72

216 óra 36 36 36

Géptan, aut.

36

Géptan gyak.

36

36

Munka-védelem

36

36

Géptan, aut.

36

Géptan gyak.

36

Települési vízgazdálkodás

50

36

96 óra 50 46 256 óra Területi vízgazdálkodás Települési vízgazdálkodás

56 52 38

110

288 óra

105

56 52

Települési vízgazdálkodás

38

Ter. vízg.gyak.

110 (ebből 60 óra nyári szakmai gyak.)

Szegedi SzC Gábor Dénes Szakgimnáziuma Síkvidéki vízrendezés azonosító szám:273/4.1/1227-06 Hegy- és dombvidéki vízrendezés azonosító szám:273/4.2/1227-06 Mezőgazdasági vízhasznosítás azonosító szám:273/4.3/1227-06 Vízgazdálkodás komplex létesítményei azonosító szám:273/4.4/1227-06 Vízrendezés és vízhasznosítás gyakorlati feladatai azonosító szám:273/4.5/1227-06

Pedagógiai Program 50

Ter. vízgazd.

50

52

Ter. vízgazd.

52

38

Ter. vízgazd.

38

Települési vízgazdál-kodás 38

38

110

Üzemeltetési, fenntartási feladatok azonosító szám:273/5.0/1227-06 Vízellátás azonosító szám:273/5.1/1227-06 Csatornázás azonosító szám:273/5.2/1227-06 Víztisztítás azonosító szám:273/5.3/1227-06 Szennyvíztisztítás azonosító szám:273/5.4/1227-06

Ter. vízgazd. gyak.

110 (ebből 60 óra nyári sz.gya korlat )

224 óra 36 Tel. vízgazd.

36

36

36 38

78 (ebből 20 óra nyári 78 Tel.vízgazd.gyak. szakmai gyakorlat) 13. évfolyamon 1122 óra-140 óra nyári Összesen óra: 1836 1142 216 478 szakmai gyakorlat=982 óra Szabadon tervezett óraszám: 128 óra Statika 13. 64 Gazdasági ismeretek 13. 32 Földméréstan 13. 32 gyakorlat

Települési vízgazdálkodás gyakorlati feladatai azonosító szám:273/5.5/1227-06

106


Pedagógiai Program

A 150/2012. (VII. 6.) Korm. rendeletben meghatározott OKJ alapján A 2015-ben beiskolázott tanulókra (XI) VILLAMOSIPAR ÉS ELEKTRONIKA – Elektronikai technikus (54 523 02)

Szakmai követelménymodulok

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 11499-12 Foglalkoztatás II. 11498-12 Foglalkoztatás I. 10007-12 Informatikai és műszaki alapok

10005-12 Villamosipari alaptevékenységek

Ágazati szakképzés közismeret nélkül Tantárgyak


1/13 heti óraszám e gy 0,5

Foglalkoztatás II.

0.5

Foglalkoztatás I.

2

Műszaki informatika gyakorlat Műszaki ismeretek

2 2,5

Műszaki gyakorlatok

4

Műszaki rajz

1

Elektrotechnika

3

Elektrotechnikai gyakorlat Elektronika

2 5

Elektronika gyakorlat 10003-12 Irányítástechnikai alapok 10013-12 Áramkör építése, üzemeltetése

ögy

Szakképesítés specifikus utolsó évf. 5/13 és 2/14 heti óraszám e gy

Irányítástechnika

6

160

2

Irányítástechnikai gyakorlat

3

Elektronikai áramkörök

4,5

Elektronikai áramkörök gyakorlat

6

10014-12 Mechatronikai rendszerek

Mechatronika

3

10015-12

Számítógép alkalmazása

Számítógép alkalmazása

Szimuláció és PLC gyakorlat

6

az elektronikában

Mikrovezérlők gyakorlat

3

Mechatronika gyakorlat

3 3

Szakmai idegen nyelv *

3

összes óra

14

összes óra

20 34

107

3 160

13

21 34


Pedagógiai Program

(XIII) INFORMATIKA – Informatikai rendszergazda (54 481 04) Szakmai követelménymodulok

11500-12 Munkahelyi egészség és b biztonság 11499-12 Foglalkoztatás II. 11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén)

10815-12 Információtechnológiai alapok 10826-12 Szakmai életpálya-építés, munkaszervezés, munkahelyi kommunikáció 10817-12 Hálózatok, programozás és adatbázis-kezelés



ögy

0,5

0,5

Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás I. Információtechnológiai alapok

2

1,5

Információtechnológiai gyakorlat Munkaszervezési ismeretek

2 1

Munkaszervezés gyakorlat Adatbázis- és szoftverfejlesztés

2 4

Adatbázis- és szoftverfejlesztés gyakorlat Hálózati ismeretek I.

10827 -12 Hálózati operációs rendszerek és szolgáltatások

1/13 heti óraszám e gy


8 4

Hálózati ismeretek I. gyakorlat

8

Hálózati operációs rendszerek

5,5

Hálózati operációs rendszerek gyakorlat

7

Hálózati ismeretek II. 10828 -12 Vállalati hálózatok üzemeltetése és felügyelete

6

Hálózati ismeretek II. gyakorlat

6

IT hálózat biztonság

2

IT hálózat biztonság gyakorlat Szakmai idegen nyelv* összes óra összes óra

2 3 23

11 34

108

160

3 18

16 34


Pedagógiai Program

(XII) TÁVKÖZLÉSInfokommunikációs hálózattelepítő és üzemeltető (54 481 03) Ágazati szakképzés közismeret nélkül Szakmai követelménymodulok

Tantárgyak


ögy


11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság


11499-12 Foglalkoztatás II.

Foglalkoztatás II.

0,5

Foglalkoztatás I.

2

11498-12 Foglalkoztatás I. 10815-12 Információ-technológiai alapok

Információ-technológiai alapok

1

Információ-technológia gyakorlat Adatbázis és szoftverfejlesztés

10817-12 Hálózatok, programozás és adatbázis kezelés

0,5

2 4

Adatbázis és szoftverfejlesztés gyakorlat Hálózati ismeretek I.

4 4

Hálózati ismeretek I. gyakorlat 10826-12 Szakmai életpálya építés, munkaszervezés, munkahelyi kommunikáció 10823-12 Távközlési, elektronikai alaptevékenység 10824-12 Távközlési és informatikai hálózat építése

1

4

Munkaszervezési ismeretek

1

Munkaszervezés gyakorlat Elektrotechnika

2 3,5

Távközlés! elektronika

4

Elektrotechnika- elektronika gyakorlat

4

3

Hálózatelmélet

2

Hálózatok építési előírásai

2,5

Hálózatinstallálás gyakorlat

2

Hálózatszerelés és mérés elmélet 10825-12 Hálózatszerelés és mérés

2

Hálózatszerelés és mérés gyakorlat

6

Optikai hálózatok szerelése gyakorlat

5

Optikai mérések gyakorlat

6


3

összes óra

17

összes óra

17 34

109

3 160

10

24 34


Pedagógiai Program

(IV) PEDAGÓGIA – Pedagógiai és családsegítő munkatárs (54 140 02)


11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 11499-12 Foglalkoztatás II.




ögy.


0,5

Foglalkoztatás II.

0,5

Foglalkoztatás I.

2

11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén) 11464-12 Pedagógiai, pszichológiai feladatok

11467-12 Oktatási tevékenysége

Pedagógia

10,5

Pedagógia gyakorlat Pszichológia

10

160

10

Oktatási intézmények működése

3,5

Szabadidő szervezés

3

Pedagógiai segítés gyakorlata 11468-12 Kapcsolatok a családokkal

6

Családtan

2

Kommunikáció, kapcsolatépítés

1

Kommunikáció a gyakorlatban

11469-12 Családpedagógiai gondozás

3

Családpedagógia

4

Szervezési és ügyintézési ismeretek

3

Szervezési ügyintézés a gyakorlatban

3


3

összes óra

21

összes óra

13 34

110

3 160

19

15 34


Pedagógiai Program

(XXVI) KERESKEDELEMLogisztikai ügyintéző (54 345 01)


1150-12 Munkahelyi egészség és b biztonság 11499-12 Foglalkoztatás II. 11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén) 10032-12 Marketing

11508-12 Az áruforgalom tervezése, irányítása, elemzése

11507-12 Az áruforgalom lebonyolítása 10034-12 A logisztikai ügyintéző feladatai

10035-12 Szállítás, fuvarozás, szállítmányozás

10036-12 Termelési és nagykereskedelmi raktározás




ögy


0,5

Foglalkoztatás II.

0,5

Foglalkoztatás I.

2

Marketing alapjai

2

Marketing a gyakorlatban Az üzleti tevékenység tervezése, elemzése

11

Vezetési ismeretek

1

Üzleti tevékenység a gyakorlatban Áruforgalom

1

20

5

80

4

60

5,5

Áruforgalom gyakorlat Logisztika

4

Készletgazdálkodás gyakorlat

4

Szállítmányozási és fuvarozási feladatok gyakorlat

5

Nemzetközi szállítmányozás, fuvarozás

7,5

Közlekedés! és gazdaságföldrajz

1,5

Raktározás

3

Raktározás gyakorlat

3,5


3

összes óra

21

összes óra

13 34

111

3 160

18,5

15,5 34


Pedagógiai Program

( XXIII) KÖRNYEZETVÉDELEM -VÍZGAZDÁLKODÁS Környezetvédelmi technikus (54 850 01) Ágazati szakképzés közismeret nélkül Szakmai követelménymodulok

Tantárgyak


ögy





Foglalkoztatás II.

0,5

Foglalkoztatás I.

2

11498-12 Foglalkoztatás I.

Környezetvédelemi lapismeretek

5

Vízgazdálkodási alapismeretek

5

Környezettechnikai alapok 11494-12 Környezetvédelmi és vízgazdálkodási alapismeretek

0,5

Műszaki ábrázolás

4,5 1

Laboratóriumi alapgyakorlatok

4

Környezetvédelmi gyakorlat

5

Vízgazdálkodási alapgyakorlat

3

Analitika gyakorlat

3

Környezettechnika

10869-12 Környezetvédelmi technikus feladatok

10870-12 Környezetvédelmi ügyintéző feladatok

5

Környezettechnika gyakorlat

2

Műszeres analitika gyakorlat

2

Környezetvédelmi számítások

2

Humánökológia

3

Környezeti biológia

2

Környezet gazdaságtan

3

Műszaki ismeretek

3

Jogi- és szakigazgatási ismeretek

2

Környezeti analitika gyakorlat

1,5

Ügyintéző feladatok

3

Szakmai idegen nyelv*

3

összes óra

16

összes óra

18 34

112

3 160

25,5

8,5 34


Pedagógiai Program

(XXI) KÖZLEKEDÉS – Vasútforgalmi szolgálattevő (54 841 05) Szakmai követelménymodulok



ögy.





Foglalkoztatás II.

0,5

Foglalkoztatás I.

2

11498-12 Foglalkoztatás I.

Közlekedési alapismeretek

0,5

5

Közlekedési alapismeretek gyakorlat Közlekedési földrajz 10496-12 Közlekedés-szállítási alapok

50

3

80

2

30

4

Közlekedésbiztonság és védelem Közlekedés üzemvitel

2,5 6

Közlekedés üzemvitel gyakorlat Közlekedés gazdasági és jogi ismeretek

5

Közlekedés gazdasági és jogi ismeretek gyakorlat 10511-12 Vasúti forgalmi alapok

3

Jelzési ismeretek

2

Forgalmi ismeretek

5

Műszaki ismeretek

1

Forgalom gyakorlat 10512-12 Vasúti pénztári alapok

10513-12 Pályavasúti alapok

4

Pénztárkezelési ismeretek

3

Belföldi díjszabási ismeretek

4

Pénztárkezelői és díjszabási gyakorlat

5

Távközlő és biztosítóberendezések

1

Kiegészítő utasítások

3

Távközlő és biztosítóberendezések gyakorlat

0,5


3

összes óra

23

összes óra

11 34

113

3 160

21,5

12,5 34


Pedagógiai Program

(XXXVII) Sport – Sportedző (a sportág megjelölésével) (54 813 02) Ágazati szakképzés közismeret nélkül Szakmai követelménymodulok


Tantárgyak



ögy e

10323-12 Egészségügy és elsősegélynyújtás

0,5

Foglalkoztatás I.

2

Anatómiai-élettani ismeretek

4

Egészségtan

2

Terhelésélettan

2

Elsősegélynyújtás gyakorlat

4

Funkcionális anatómia Edzéselmélet 10324-12 Edzéselmélet és gimnasztika

2 2,5

Edzésprogramok gyakorlat Gimnasztika elmélet

9 2

Gimnasztika gyakorlat

3

Pedagógia-sportpedagógia 10322-12 Pedagógiai, pszichológiai Pszichológia-sportpszichológia és kommunikációs alapok Kommunikáció 10325-12 Szervezés és vállalkozás alapjai 10326-12 Sportági alapok 10327-12 Sportedzői szakismeretek

heti óraszám gy

0,5

11499-12 Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás II. 11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén)

Szakképesítésspecifikus utolsó évf. 5/13 és 2/14.

2 1,5 0,5

Sportmenedzsment

1,5

Vállalkozástan

1

Gazdálkodás, pénzügyi ismeretek

1

Sportági alapok elmélet

0,5

Sportági alapok gyakorlat

9,5

Sportági szakismeretek elmélet

1

Sportági szakismeretek gyakorlat

Szakmai idegen nyelv összes óra összes óra

10 15

114

3 19 34

160

11,5

3 22,5,5 34


Pedagógiai Program

A szakképesítésért felelős minisztérium a 2014. évi XX. tv. és a 152/2014. Korm. r. alapján - kiegészítő információ az OKJ rendelethez A 2016-ban beiskolázott tanulókra (XI) VILLAMOSIPAR ÉS ELEKTRONIKA – Elektronikai technikus (54 523 02) 5/13.

1/13.

heti óraszám

Összesen

heti óraszám

2/14.

ögy

heti óraszám

e

gy

e

gy

e

gy

13

18

14

15

13

18

A szakmai képzés órakerete

160 Összesen

31

29

31


Foglalkoztatás II.

0,5

0,5

11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén)

Foglalkoztatás I.

2

2

Műszaki informatika gyakorlat Műszaki ismeretek Műszaki gyakorlat PLC ismeretek 10001-16 Ipari folyamatok PLC programozási irányítása PLC-vel gyakorlat 11500-12 Munkahelyi egészség Munkahelyi egészség és és biztonság biztonság Műszaki rajz Elektrotechnika 10005-16 Villamosipari Elektrotechnika gyakorlat alaptevékenységek Elektronika Elektronika gyakorlat Irányítástechnika 10003-16 Irányítástechnikai Iránytástechnikai alapok gyakorlatok Elektronikai áramkörök 10013-16 Áramkörök építése, Elektronikai áramkörök üzemeltetése gyakorlat Mechatronika 10014-16 Mechatronikai rendszerek Mechatronika gyakorlat Számítógép alkalmazás 10015-16 Számítógép Szimuláció és PLC alkalmazása az elektronikában gyakorlat Mikrovezérlők gyakorlat 10007-16 Informatikai és műszaki alapok

115

0,5 1 5 5 5 6,5 2,5 3,5 5

5 6

2,5

6 2,5

3 3

3 3

6

6

3

3


Pedagógiai Program

(XIII) INFORMATIKA – Informatikai rendszerüzemeltető (54 481 04) 5/13.

1/13.

heti óraszám

A fő szakképesítésre vonatkozóan:

Összesen

heti óraszám

2/14.

ögy

heti óraszám

e

gy

e

gy

e

gy

10

21

13

18

10

21

0 Összesen

31

31

31


Foglalkoztatás II.

0,5

0,5


Foglalkoztatás I.

2

2

IT alapok 11996-16 Információtechnológiai alapok IT alapok gyakorlat Hálózatok I. 11997-16 Hálózati ismeretek I. Hálózatok I. gyakorlat 11625-16 Programozás Programozás és adatbázisProgramozás gyakorlat kezelés 11999-16 Informatikai szakmai angol IT szakmai angol nyelv nyelv 12010-16 Linux alapok Nyílt forráskódú rendszerek Linux alapok gyakorlat kezelése 12008-16 Irodai szoftverek Irodai szoftverek haladó szintű Irodai szoftverek használata gyakorlat IT szakorientáció 12009-16 Informatikai szakmai orientáció IT szakorientáció gyakorlat Hálózatok II. Hálózatok II. gyakorlat 12003-16 IT hálózatbiztonság Hálózati ismeretek II. IT hálózatbiztonság gyakorlat Szerverek és felhőszolgáltatások 12013-16 Hálózati operációs rendszerek Szerverek és és felhőszolgáltatások felhőszolgáltatások gyakorlat

116

2 3 3 7 4 8 4

3

3 9

1,5

9 1,5

3 3

3 3

9

9


Pedagógiai Program

(XII) TÁVKÖZLÉSInfokommunikációs hálózattelepítő és üzemeltető (54 481 03) 5/13.

1/13.

heti óraszám


Összesen

heti óraszám

2/14.

ögy

heti óraszám

e

gy

e

gy

e

gy

10

21

14

17

10

21

0 Összesen

31

31

31


Foglalkoztatás II.

0,5

0,5


Foglalkoztatás I.

2

2

IT alapok 11996-16 Információtechnológiai alapok IT alapok gyakorlat Hálózatok I. 11997-16 Hálózati ismeretek I. Hálózatok I. gyakorlat Programozás 11625-16 Programozás és adatbázis-kezelés Programozás gyakorlat Elektrotechnika Távközlés elektronika 12004-16 Távközlés elektronikai alaptevékenység Távközlés elektronika gyakorlat Projektmenedzsment 12005-16 Munkaszervezés és Projektmenedzsment projektmenedzsment gyakorlat Hálózatépítés 12089-16 Infokommunikációs IT hálózatok gyakorlat hálózatépítés IT hálózatok Optikai hálózatok 10825-16 Hálózatszerelés és Hálózatszerelés gyakorlat mérés Hálózatmérés gyakorlat

117

1 3 2 6

4 6 9 0,5

0,5 1

2

1 2

4 3 2

4 3 2

8 8

8 8


Pedagógiai Program

(IV) PEDAGÓGIA – Pedagógiai és családsegítő munkatárs (54 140 02) 5/13.

1/13.

heti óraszám e A fő szakképesítésre vonatkozóan:


Összesen

19,5

11676-16 Családpedagógiai alapismeretek

Összesen

gy

11,5 19,5 11,5 31

Foglalkoztatás II.

Pedagógia Pedagógiai gyakorlat Bevezetés a pszichológiába Pedagógiai szociológia Mentálhigiéniai alapismeretek

11687-16 Program és Szabadidő szervezés szabadidő szervezés 11678-16 Kommunikáció és Kommunikáció és viselkedéskultúra viselkedéskultúra 11688-16 Gondozás és egészségnevelés

e

ögy

heti óraszám e

gy

19,5

11,5

160

11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire Foglalkoztatás I. épülő képzések esetén) 11464-16 Pedagógiai és pszichológiai feladatok

gy

heti óraszám

2/14.

Gondozási és egészségnevelési alapismeretek A nevelés elméleti alapjai Nevelési gyakorlat

11470-16 Óvodai nevelési feladatok 11544-16 Konyhai és udvari Konyhai és udvari feladatok az óvodai dajka feladatok tevékenységében 11543-16 Takarítási feladatok az óvodai dajka Takarítási ismeretek tevékenységében Gyógypedagógiai 12070-16 Speciális gondozás egészségtan és egészségvédelem Gyógypedagógiai egészségtan gyakorlat 11465-16 Általános Gyógypedagógiai gyógypedagógiai feladatok alapismeretek 11684-16 Gyógypedagógiai Sérülés-specifikus kommunikáció kommunikáció 11500-12 Munkahelyi Munkahelyi egészség és egészség és biztonság biztonság

118

31

31

0,5

0,5

2

2

8,5

7 11,5

8,5 11,5

11,5

2

3

2

2

4

2

1

2

1

1

1,5

1

0

1

1

1

0

1

1

1

0,5

0,5


Pedagógiai Program

(XXVI) KERESKEDELEMLogisztikai és szállítmányozási ügyintéző (54 345 01) 5/13.

1/13.

heti óraszám


Összesen

heti óraszám

2/14.

ögy

heti óraszám

e

gy

e

gy

e

gy

20,5

10,5

20

11

20,5

10,5

160 Összesen

31

31

31


Foglalkoztatás II.

0,5

0,5


Foglalkoztatás I.

2

2

11504-16 Gazdálkodási alaptevékenység ellátása

11506-16 Vállalkozásfinanszírozási és adózási feladatok 10147-12 Gazdálkodási feladatok ellátása

Gazdasági és jogi alapismeretek Ügyviteli gyakorlatok Általános statisztika Pénzügyi alapismeretek Adózási alapismeretek Számviteli alapismeretek Vállalkozásfinanszírozás Vállalkozásfinanszírozás gyakorlat Adózás Elektronikus adóbevallás gyakorlata Gazdálkodási ismeretek

Jogi-, adójogi szabályozás keretei Jogi-, adójogi gyakorlat Vámtarifa és 10160-12 Vámtarifa feladatok áruosztályozás és áruosztályozás Áruosztályozás gyakorlata 10159-12 Vámjogi feladatok Vámjogi szabályozás ellátása Vámjogi gyakorlat Közlekedési alapfogalmak Közlekedés technikája 10496-16 Közlekedésszállítási alapok Közlekedés üzemvitel gyakorlat Általános szállítmányozási ismeretek 10501-16 Szállítmányozási Ágazati szállítmányozási ügyintézői feladatok ismeretek Szállítmányozás gyakorlat Logisztika 10036-16 Logisztikai ügyintézői feladatokmodul11 Logisztikai tervezés gyakorlat 10036-16 A raktáros feladatai A raktározási folyamatok 10156-12 Jogi-. adójogi feladatok ellátása

119

3 4 2 4

4

7

7 5

5

7

7 5,5

5,5 3


Pedagógiai Program

Speciális áruk raktározása

11781-16 A raktárvezető feladatai

10070-12 Munkahelyi kommunikáció

10651-12 Vezetési, jogi, gazdasági, marketing ismeretek

Raktározás gyakorlat A raktározás szerepe az ellátási láncban Raktár működtetése és mutatószámai Raktárvezetés gyakorlat Kommunikáció alapjai Üzleti kommunikáció gyakorlat Vezetési, jogi, gazdasági, marketing elméleti ismeretek Marketing gyakorlat Vezetés, szervezés gyakorlat

120

1 3 1 1 2 3 2 4 1 1


Pedagógiai Program

( XXIII) KÖRNYEZETVÉDELEM Környezetvédelmi technikus (54 850 01) 5/13.

1/13.

heti óraszám


Összesen

heti óraszám

2/14.

ögy

heti óraszám

e

gy

e

gy

e

gy

19

12

19,5

11,5

19

12

160 Összesen

31

31

31


Foglalkoztatás II.

0,5

0,5


Foglalkoztatás I.

2

2

12091-16 Hulladékkereskedelem és gazdálkodás

11937-16 Környezetvédelmi alapismeretek

11938-16 Környezetvédelmi technikus feladatok

10870-16 Környezetvédelmi ügyintéző feladatok

Laboratóriumi gyakorlatok Hulladékkereskedelem Hulladékgazdálkodási ismeretek Hulladékgazdálkodási gyakorlatok Munkabiztonság Műszaki ismeretek Földtudományi alapok Környezeti kémia Környezetvédelmi alapismeretek Környezettechnikai alapok Méréstechnika gyakorlat Környezetvédelmi gyakorlat Környezettechnikai alapok gyakorlat Környezetgazdaságtan alapjai Környezetvédelmi technológiák Környezet-egészségtan Műszeres analitika Gépészeti alapismeretek Műszeres analitika gyakorlat Gépészeti alapismeretek gyakorlat Környezetvédelmi technológiák gyakorlat Ügyintézői feladatok Jogi és szakigazgatási ismeretek Ügyintézői gyakorlat 121

4 2 4 6 3,5 3,5 6 2 3

3

2,5

2,5

2 2 2

2 2 2 4

4

2,5

2,5

3

3

2

2

3

3 2,5

2,5


Pedagógiai Program

(XL) KÖZLEKEDÉS – Vasútforgalmi szolgálattevő (54 841 05) 5/13.

1/13.

heti óraszám

Összesen

heti óraszám

2/14.

ögy

heti óraszám

e

gy

e

gy

e

gy

21

10

26,5

4,5

21

10

A szakmai képzés órakerete

160 Összesen

31,0

31

31,0


Foglalkoztatás II.

0,5

0,5


Foglalkoztatás I.

2

2

Közlekedési alapismeretek 12118-16 Közlekedés általános Közlekedés alágazatok ismerete technikája Közlekedésüzemvitel Vasúti pályák Vasúti gépészeti ismeretek 11983-16 Vasútüzemi Vasútföldrajz ismeretek Vasúti gépészeti ismeretek gyakorlat Biztosítóberendezések Távközlési és Erősáramú 11984-16 Pályavasúti berendezés ismeretek berendezések ismerete Pályavasúti berendezések gyakorlat 11981-16 Biztosítóberendezési Állomási ismeretek biztosítóberendezések Jelzési ismereretek 11985-16 Vasúti jelzési ismeretek Jelzési ismeretek gyakorlat Jelzési alapismeretek 11979-16 Vasúti jelzési Jelzési alapismeretek alapismeretek gyakorlat Forgalmi ismeretek 11986-16 Vasúti forgalmi Forgalomszabályozás ismeretek gyakorlat Forgalmi alapismeretek 11980-16 Vasúti forgalmi alapismeretek Forgalmi gyakorlat 11500-12 Munkahelyi egészség Munkahelyi egészség és és biztonság biztonság

122

2 2 3 1 2,5 3

3,5

3,5

2

2

2

2

2

1

1

1

2

2

4,5 4,5

12

5 6

12 6

0,5


Pedagógiai Program

(XXXVII) Sport – Sportedző (a sportág megjelölésével) (54 813 02) 5/13.


Összesen

1/13.

heti óraszám

heti óraszám

e

e

gy

15,5

13

gy

11,5 19,5

2/14.

ögy

heti óraszám e

gy

11,5 19,5 160

Összesen

31,0

28,5

31,0


Foglalkoztatás II.

0,5

0,5


Foglalkoztatás I.

2

2

10323-12 Egészségügy és elsősegély

12051-16 Masszázs elméleti alapjai I.

Anatómiai-élettani ismeretek Egészségtan Terhelésélettan Elsősegélynyújtás gyakorlat Funkcionális anatómia

4 2 2 3 2

Klinikumi alapismeretek

Edzéselmélet Edzésprogramok 10324-12 gyakorlat Edzéselmélet és gimnasztika Gimnasztika Gimnasztika gyakorlat Fizioterápia 12053-16Fizioterápia I. Fiziotrápia I. Masszázs 12055-16 Regeneráló balneoterápiás masszázs Svédmasszázs gyakorlat Pedagógia-sportpedagógia 10322-12 PszichológiaPedagógiai, pszichológiai és sportpszichológia kommunikációs alapok Kommunikáció Sportmenedzsment Vállalkozástan 10325-12 Szervezés és vállalkozás alapjai Gazdálkodás-pénzügyi ismeretek Sportági alapok 10326-12 Sportági alapok Sportági alapok gyakorlat Sportági szakismeretek 10327-12 Sportági szakismeretek Sportedzői szakismeretek gyakorlat

123

4 6 2 4

2

2

2

2

1 1,5 0,5

1 1,5 0,5

1

1

0,5

0,5 9,5

0,5

9,5 0,5

10

10


Pedagógiai Program

(XXXVII) Sport – Fitness-welness instruktor (54 813 01) 5/13.


Összesen

1/13.

2/14.

heti óraszám

heti óraszám

e

e

gy

e

gy

15,5

13

11

20

gy

11

20

ögy

heti óraszám

160 Összesen

31,0

28,5

31,0


Foglalkoztatás II.

0,5

0,5


Foglalkoztatás I.

2

2

10323-12 Egészségügy és elsősegély

12051-16 Masszázs elméleti alapjai I. 10324-12 Edzéselmélet és gimnasztika 12053-16 Fizioterápia I. 12055-16 Regeneráló balneoterápiás masszázs 10334-12 Aqua tréning 10335-16 Csoportos fitness órák 10336-12 Fitness termi kondicionálás 10337-16 Ügyfélszolgálat a fitnesswellness létesítményekben 10338-12 Speciális óratípusok és foglalkozásformák

Anatómiai-élettani ismeretek Egészségtan Terhelésélettan Elsősegélynyújtás gyakorlat Funkcionália anatómia

4 2 2 3 2

Klinikumi alapismeretek Edzéselmélet Edzésprogramok gyakorlat Gimnasztika Gimnasztika gyakorlat Fizioterápia Fizioterápia I. gyakorlat Masszázs

4 6 2 4

Svédmasszázs gyakorlat Aqua tréning Aqua tréning gyakorlat Csoportos fitness órák Csoportos fitness órák gyakorlat Fitness termi kondicionálás Fitness termi kondicionálás gyakorlat Ügyfélszolgálat

2 4 1

124

4 1

6 2

6 2

3 3

Ügyfélszolgálat gyakorlat Speciális óratípusok Speciális óratípusok gyakorlat

2

3 3

3 0,5

3 0,5

4

4

Szegedi SzC. Gábor Dénes Szakgimnáziuma P E D A G Ó G I A I P R O G R A M

Recommend Documents