Szegedi Műszaki és Környezetvédelmi Középiskola és Szakképző Iskola S Z E G E D I KÖZÉPISKOLA ÉS SZAKKÉPZŐ ISKOLA

Szegedi Műszaki és Környezetvédelmi Középiskola és Szakképző Iskola

Pedagógiai Program

SZEGEDI

MŰSZAKI ÉS KÖRNYEZETVÉDELMI KÖZÉPISKOLA ÉS SZAKKÉPZŐ ISKOLA

PEDAGÓGIAI PROGRAM 2010. évi módosított változat a 2009-es évi eredetivel egységes szerkezetben


Pedagógiai Program

I. 1. Az iskola adatai 1. 1. Az iskola hivatalos és rövidített elnevezése Szegedi Műszaki és Környezetvédelmi Középiskola és Szakképző Iskola Tagintézményei: o Szegedi Műszaki és Környezetvédelmi Középiskola és Szakképző Iskola Csonka János Tagintézménye o Szegedi Műszaki és Környezetvédelmi Középiskola és Szakképző Iskola Gábor Dénes Tagintézménye o Szegedi Műszaki és Környezetvédelmi Középiskola és Szakképző Iskola Széchenyi István Tagintézménye 1. 2. Az iskola alapítója és fenntartója Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata 6720 Szeged, Széchenyi tér 10-11. 1. 3. Az iskola felügyeleti szerve Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlése 1. 4. Az iskola működési területe Elsősorban Szeged Megyei Jogú Város közigazgatási területe 1. 5. Az iskola jogállása Önállóan működő és az előirányzatok feletti rendelkezési jogosultság szempontjából részjogkörű szerv, melynek pénzügyi-gazdasági feladatait a Nevelési-Oktatási Intézmények Gazdasági Szolgálata látja el. 1. 6. Az iskola székhelye 6724 Szeged, Mars tér 14. Fax: 62/558-759 Telefon: 62/558-750 Honlap: www.mkszeged.hu E-mail: [email protected] 1. 7. Intézmény telephelyei o o o o o

6726 Szeged, Temesvári krt. 38. 6726 Szeged, Közép fasor 27. 6724 Szeged, Mars tér 14. 6723 Szeged, Felső Tisza-part 25. 6753 Szeged-Tápé, Budai Nagy Antal utca 134.

1


Pedagógiai Program

1. 8. Közvetlen jogelőd helye, székhelye o o o

Csonka János Műszaki Szakközépiskola és Szakiskola (6726 Szeged, Temesvári krt. 38.) Gábor Dénes Gimnázium és Műszaki Szakközépiskola (6724 Szeged, Mars tér 14.) Széchenyi István Gimnázium és Szakközépiskola (6723 Szeged, Felső-Tisza part 25.)

1. 9. Az iskola főigazgatója és a program benyújtója Lengyel Zoltán Tamás megbízott főigazgató 1. 10. A tagiskolák rövid bemutatása 1. 10. 1. Csonka János Tagintézmény Iskolánk 1958 nyarán alakult meg. Megalapítását a Szeged Megyei Jogú Városi Tanács VB. Művelődésügyi Osztálya határozta el. Életrehívását szükségessé egyben lehetővé tette a Ságvári Endre Gimnázium akkori igen magas tanulólétszáma illetve az, hogy 1958 tavaszán az Oktatási Minisztérium városunkban megszüntette a Szegedi József Attila Tanítóképzőt, melynek épületében helyezték el iskolánkat. A város negyedik gimnáziumként az 1958/59-es tanévtől Újszegedi Általános Gimnázium néven kezdett el működni, 13 tanulócsoporttal, 29 nevelővel. Fennállása alatt többször történt profilváltás, melyet a névváltozások is tükröztek. o o o o o o o o o o o

1958/1959-től Újszegedi Általános Gimnázium 1960/1961-től Rózsa Ferenc Gimnázium 1969/1970-től Rózsa Ferenc Gimnázium, Kereskedelmi és Villanyszerelő Szakközépiskola 1971/1972-től Rózsa Ferenc Szakközépiskola 1973/1974-től Rózsa Ferenc Erősáramú, Kereskedelmi, Közlekedésgépészeti és Közlekedési Szakközépiskola 1981/1982-től Rózsa Ferenc Autóforgalmi, Autószerelő, Autóvillamossági szerelő és Villanyszerelő Szakközépiskola 1990/1991-től Rózsa Ferenc Gimnázium és Szakközépiskola 1991/1992-től Csonka János Gimnázium és Szakközépiskola 1993/1994-től Csonka János Műszaki Szakközépiskola 1999/2000-től Csonka János Műszaki Szakközépiskola és Kollégium 2007/2008-tól Csonka János Műszaki Szakközépiskola és Szakiskola

Iskolánk 1991-ben sikeresen pályázott a Világbank támogatásával meghirdetett "Emberi erőforrások fejlesztése" szakképzési programra, három szakmacsoportban (Közlekedés, Gépész és elektrotechnika-elektronika), melyek a jelenlegi képzéseink alapját is jelentik. Folytatásként 2000-ben sikeresen pályáztunk a Világbank támogatásával meghirdetett „Ifjúsági Szakképzés Korszerűsítése, Piacorientált szakképzés” OKJ szakmai képzések reformjában.

2


Pedagógiai Program

1. 10. 2. Gábor Dénes Tagintézmény Intézményünk elődje, a szegedi Vasútforgalmi Technikum 1953 őszén kezdte meg működését. A fél évszázados fennállása alatt a névváltozások sorozatát profilváltások is követték. Az iskola névváltozásai: o o o o o

Vasútforgalmi Technikum Bebrits Lajos Vasútforgalmi Technikum és Szakközépiskola Bebrits Lajos Szakközépiskola 1992-től Gábor Dénes Gimnázium, Műszaki Szakközépiskola és Kollégium 2007-től Gábor Dénes Gimnázium és Műszaki Szakközépiskola

A folyamatosan változó szakmai igények a képzés profiljának többszöri kibővítését, illetve megváltozását tették szükségessé. o o o o o o o o

o

Vasútforgalmi Technikum 1953-1967 Vasútgépészeti Technikum 1964-1972 Vasútforgalmi Szakközépiskola 1967-1986 Vasúti Híradástechnikai Szakközépiskola 1972-től Vasútgépészeti Szakközépiskola 1973Vasútüzemi technikus képzés 1990Általános tantervű gimnázium 1989Műszaki szakterület 2001 Informatikai szakmacsoport  Elektrotechnika-elektronika szakmacsoport  Közlekedés szakmacsoport 5 évfolyamos gimnázium 2004(nyelvi előkészítő osztállyal)

A 70-es évek közepéig különösen nagy volt iskolánk országos vonzereje, hiszen hasonló képzés kevés volt az országban, a vasúti szakemberképzés bázisát jelentettük. Később új ágazatokkal bővült az oktatás: kiegészült vasútgépészeti, vasúti távközlő és biztosítóberendezési, vezetékes távközléstechnikai képzéssel. Fontos előrelépést jelentett, hogy iskolánk 1991-ben sikeresen pályázott a Világbank támogatásával meghirdetett szakképzési programra, amely az "Emberi erőforrások fejlesztése" nevet viseli. Napjainkban a beiskolázási körzet csökkent, a szakmai munka eredményének köszönhetően a Dél-alföld, ezen belül Szeged egyik jelentős intézményévévé váltunk. Iskolánk pozicionálásából, beiskolázási körzetéből adódóan mindig nagy súlyt fektettünk a tehetséges tanulók segítésére, orientálására, a hátrányos helyzetűek támogatására, felzárkóztatására. Az önállóság, a megbízhatóság, a pontosság kifejlesztése - mint a nevelési célok meghatározó elemei - látszólag a vasutas múltat idézik, de jelentőségük a mai kor igényeinek megfelelő, a számítástechnika és az idegen nyelvek oktatásának egyre nagyobb teret biztosító képzésben sem csökkenhet. Törekvéseinket mindig az állandó megújulás, a társadalom változó igényeihez való gyors, rugalmas alkalmazkodás jellemezte. Ezt tükrözi iskolánk múltja, és erre törekszünk a jövőben is.

3


Pedagógiai Program

1. 10. 3. Széchenyi István Tagintézmény 1964. szeptember elsejével indult az oktatás a Tisza-parton, a később megépült északi Tisza híd szegedi lábánál épült új középiskolában (akkori néven Tisza-parti Gimnázium és Szakközépiskolában), amely ekkor Szeged város ötödik gimnáziuma és az ország negyedik vízügyi szakközépiskolája volt. Az 1964/65-ös tanévet 15 osztályban 511 tanuló kezdte el. A kezdettől fogva működő - de az évek során profiljában módosuló - gimnázium és vízügyi szakközépiskola előbb óvónői szakközépiskola, majd ennek megszűntével pedagógiai szakközépiskolai osztállyal bővült. Az iskola működésében az első tartalmi változás az 1974/75-ös tanévben következett be: ekkor kezdte el tanulmányait az első óvónői szakközépiskolai osztály. Az ezt követő 14 évben több mint 400-an szereztek középfokú óvónői képesítést. Az 1975/76. tanévben iskoláztuk be az első testnevelési osztályos tanulókat (szakosított testnevelési tantervű gimnáziumi osztály), ennek az osztálytípusnak a működése azóta folyamatos. Az itt végzett kiváló sportolók, edzők és testnevelő tanárok sora igazolja, hogy szerencsés döntés volt a testnevelési tagozat beindítása. A 2008/09-es tanévtől az osztálytípus egyike lett az országban kiemelt szerepet kapott közoktatási típusú sportiskolai osztálynak, melyet sajnos a következő tanévtől a fenntartó megszüntetett. A 80-as években a vízügyi képzés rendszere módosult: az 1985/86. tanévben kezdődött mind a területi, mind pedig a települési vízgazdálkodási ágazatban a technikusképzés. Az 1991/92. tanévtől a képzés egységesedett, majd pedig az 1993/94-es tanévtől az igényeknek megfelelően a vízügyi képzés környezetvédő technikusi szakkal bővült. Itt öt éven keresztül a tanulók a vízügyi szaktárgyak mellett környezetvédelmet is tanulnak. Az új szakmai képzésekhez alkalmazkodva 2009-től ismét vízügyi technikusokat képzünk az érettségit követően. Az 1989/90. tanév ismét változást hozott: az óvónői szakközépiskolát felváltotta a pedagógiai szakközépiskola. Ez az osztály olyan általános alapképzést illetve szakmai képzést biztosít, amely egyrészt alkalmassá teszi a tanulókat arra, hogy tanító- és óvónőképzőben, főiskolán vagy egyetemen folytassák tanulmányaikat, másrészt pedig lehetőséget ad arra is, hogy az óvónői és iskolai munkához szükséges szakalkalmazotti végzettséget a 13. évfolyamon megszerezzék. Hosszabb előkészítő munka után 1997 nyarán kapott engedélyt az iskola arra, hogy részint a testnevelés tagozatra építve, részint érettségizett fiatalok számára megindítsa az Országos Képzési Jegyzékben szereplő sportszervező, -menedzseri egyéves szakképzést, s így 1997. szeptemberétől egy újabb osztállyal bővült az intézményi oktatás. Az intézményünk életében jelentős esemény volt az 1983-as névadás. A több képzési profillal rendelkező iskola jelképezheti Széchenyi életművének sokoldalúságát is, arról nem is beszélve, hogy a magyar gróf munkásságában is fontos helyet foglal el az oktatás-nevelésnek a "kiművelt emberfők sokaságá"-t létrehozó, a nemzet felemelkedését jelentő szerepe, ezzel is mintegy megerősítve az iskolában folyó pedagógiai szakképzés létjogosultságát. Az épület falai között képzett környezet- és vízgazdálkodási technikus tanulók méltó elődjüknek tekinthetik a magyarországi folyószabályozás és ármentesítés szellemi irányítójaként is számon tartott főnemest.

2. Az iskola nevelési-oktatási célja 2. 1. Általános célok A fenntartó Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése intézményünk tevékenységét az alábbiakban foglalja össze:

4


Pedagógiai Program

"Általános műveltséget megalapozó, megszilárdító, elmélyítő valamint érettségi vizsgára és a felsőfokú iskolai tanulmányok megkezdésére, valamint a munkába állásra, a szakképzési évfolyamokon szakmai vizsgára felkészítő nevelés és oktatás folyik." Ezeket, a kerettanterv és a helyi tanterv követelményeit figyelembe véve a tantestület feladata, hogy a diákokat felkészítse o

o o o

º

az érettségi vizsgára (a 100/1997. Korm. Rendelet alapján a 12. évfolyam, a nyelvi előkészítő osztályos gimnázium esetében a 13. évfolyam, szakiskolában a szakmai vizsga letételét követően a 9-12. évfolyamon folytatott tanulmányok beszámításával a középiskolai tanulmányok lezárása után a munkába állásra (a 12. (13) ill. 14. (15) évfolyam sikeres befejezését követően, a szakképzés, illetve pályaorientáció segítségével). előkészít a szakképzésbe való bekapcsolódásba a képesítő vizsgára (a szakiskolában a 12. a szakközépiskolában a 14. évfolyam sikeres befejezését követően), a felsőfokú tanulmányokra (sikeres érettségi ill. képesítő vizsgát követően),

2. 1. 1. Gimnáziumban Az általános műveltséget megalapozó nevelő-oktató tevékenység során olyan felnőttek kibocsátása, akik ismerik nemzeti kultúránkat, képesek az önálló ismeretszerzésre, a megújuló követelményekhez való alkalmazkodásra. Képesek eligazodni a társadalmi és természeti környezetben. Ismerik az emberiség globális problémáit, azokban az egyén az állam felelősségét, a lehetőségeket és korlátokat. Pedagógiai munkánk fontos részét képezi, hogy tanulóink az általános műveltség megszerzése mellett szorgalmas, megbízható, kitartó, vállalkozó szellemű, a piacgazdaság viszonyait ismerő, szervezni és irányítani tudó nyitott, jól felkészült emberekké váljanak, akik képesek az idegen nyelvű kommunikációra és rendelkeznek felhasználói szintű számítógépes ismeretekkel. Ismereteik szolgáljanak eszközként az „életben” való eligazodáshoz, testileg-lelkileg egészséges emberekké váljanak. 2. 1. 2. Szakközépiskolában Az általános és szakmai műveltséget megalapozó, azt kiterjesztő nevelő-oktató tevékenység során olyan felnőttek kibocsátása, akik a humánus egyetemes és nemzeti kultúra alapértékeit elsajátították, testileg, lelkileg egészséges, demokratikus alapelveket követő személyiségek. Alkalmasak a társadalmi, gazdasági, technikai változások követésére, az önálló felelős döntésekre, a megújuló alkotómunkára. A képességek folyamatos fejlesztése, a közismereti és szakmai képzés színes egysége, hozzájárul ahhoz, hogy diákjaink a munkaerőpiaci viszonyokhoz rugalmasan igazodó, az informatikában, számítástechnikában jártas, idegen nyelven kommunikáló emberekké váljanak. Előkészíti és meglapozza az élethosszig tartó tanulást, segíti a munkába állást, a szükséges szakmaváltást, a továbbtanulást. 2. 1. 3. Szakiskolában Az általános műveltséget megalapozó oktatás-nevelés mellett a pályaorientáció és a szakmai előkészítő ismeretek, a szakmai alapozó oktatás folyamatában fejődik a tanulókban saját egészségük, az emberi környezet és természet megóvására irányuló felelősségérzet a választott szakmájuk iránti elkötelezettségük, az igény a munkatársakkal együttműködő, 5


Pedagógiai Program

egyenrangú szolidáris viszony kialakítására, a közösségi és az egyéni érdekek, értékek egyensúlyának megteremtésére. A tanulók az új ismeretek tanulása, az általános iskolai ismereteik rendszeresezése és pótlása mellett felkészülnek arra, hogy a 10. évfolyam elvégzése után szakképző évfolyamra kerüljenek, vagy szakközépiskolában folytassák tanulmányaikat. Ebben az oktató-nevelő folyamatban az önértékelés-személyiségfejlesztés fokozott szerephez jut. 2. 1. 4. Szakképzésben Alapvető cél, hogy érettségizett diákjaink ne a munkanélküliek táborát gyarapítsák, hanem olyan ismeretekkel rendelkeznek, amelyekkel valamilyen szakmát lehet alapozni, illetve, –ha arra az életben szükségük lesz – tudjanak pályát változtatni. A munkaerőpiacon kvalifikált munkaerőként legyenek jelen. Képesek legyenek megfelelni a kor aktuális követelményeinek, a munkaerőpiac fokozódó kihívásainak, az élet változó feltételeinek, a továbbtanulási elképzeléseknek. Olyan képzési programot kell bevezetni, melye a munkaerőpiacon keresett szakképesítésekhez juttatják a képzésben résztvevő fiatal felnőtteket. Ezáltal zökkenő mentesebbé teszik az iskolából a munka világába való átmenetet, csökkentve a pályakezdő munkanélküliek számát. Fő feladatok: o moduláris szakszerű képzési programok kidolgozása, o kompetencia alapú képzések bevezetése Az iskolai nevelő-oktató munka célkitűzései: o reális társadalomkép kialakítása, o önképzésre képes, készségekkel, ismeretekkel, közösségi aktivitással rendelkező fiatalok nevelése, o mintaadás a konstruktív életvezetésre, o a tanulás, a kultúra közvetítésének magas színvonalú biztosítása, o a szociális biztonság, az önismeret és a teljesítőképesség megalapozása, o tehetséggondozás, o ellenőrzés, értékelés, valamint a helyes önértékelés kialakítása Célunk egy olyan iskola megteremtése, működtetése o mely minden tanulónk számára érvényes, azaz ma szükséges és a jövőben fejleszthető tudást ad o melynek működési szabályai átláthatóak, nyilvánosak, o mely az „iskolahasználók” megelégedésére, azok igényeinek figyelembe vételével működik, o melyben tanuló és tanár jól érzi magát, mert értelmes munkát végezhet, o melyben nem csak „tankönyvi” ismeretet tanul a diák, o ahol minden gyerek megtalálhatja saját érdeklődésének, képességeinek megfelelő tevékenységet, o ahol megvalósíthatja gondolatait, o ahol nem szorítják korlátok közé, és folyamatosan kibontakoztathatja magát. 2. 1. 5. A feladatok, mint a képzési célok meghatározó eszközei Tanulás, tudás és munkaértékei o gondolkodás és problémamegoldó készség fejlesztése, o ismeretszerzés és gyakorlati alkalmazás, o ok-okozati összefüggések felismerése, 6


o o

Pedagógiai Program

kreatív fegyelmezett munkavégzés, munka szeretete, megbecsülése

Emberi kapcsolatok értékei o önismeret, önértékelés, személyiségfejlesztés, o egymás elfogadása, tolerancia, nyitottság, o kommunikációs készség fejlesztése, o demokrácia ismerete, gyakorlása Erkölcsi értékek o alapvető erkölcsi értékek ismerete, őszinteség, megbízhatóság, o nemzeti hagyományaink és közös Európa, o munkaerkölcs kialakítása, o minőség

becsületesség,

tisztelet,

Testi, lelki egészség értékei o testi edzettség, rendszeres mozgásigény kialakítása, o egészséges életmódra nevelés, o környezetvédelem Célunk olyan gyermekek nevelése o akik megszerzett ismereteik és képességeik birtokában képesek felismerni és elismerni az emberi, társadalmi és természeti értékeket, a szerint élni és utódaiknak átörökíteni, o akik megszerzett ismereteik, képességeik és készségeik, elsajátított módszereik segítségével megtalálják helyüket a munkamegosztásban, a felnőtt társadalomban, egyéni és családi életükben. Ennek érdekében arra kell törekednünk, hogy a tanulók o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o

tudatosan óvják testi és lelki egészségüket, növekedjen felelősségtudatuk, ismerjék saját lehetőségeiket, erkölcsiségükben a polgári értékrendet képviseljék, számítógépes, informatikai ismeretek birtokába jussanak, hasznosítható idegen-nyelvtudással rendelkezzenek, legyenek képesek reális célok kitűzésére és elérésére, rendelkezzenek a társas- és párkapcsolatok alakításának képességével, munkájukban legyenek igényesek, törekedjenek a belső igényszint növelésére, képesek legyenek szilárd értékítélet kialakítására, képesek legyenek önálló döntéshozatalra, képesek legyenek elfogadni a másságot, legyenek nyitottak minden új befogadására, képesek legyenek a modernizálható, konvertálható ismeretek befogadására, képesek legyenek a munkaerőpiac igényeinek megfelelő pályaorientációra, rendelkezzenek alkotóképességgel, rendelkezzenek tulajdonosi szemlélettel, tiszteljék embertársaikat, óvják szűkebb és tágabb környezetüket, megfelelő kommunikációs készséggel rendelkezzenek.

Az iskola nevelési és oktatási céljainak eredményes megvalósításához olyan alkotó nevelő légkört kell kialakítanunk, amely alkalmas a tanulók készségeinek, képességeinek, 7


Pedagógiai Program

személyiségének minél teljesebb kibontakoztatására. Ehhez szükséges az iskolai élet színesebbé tétele, folyamatos demokratizálása, diák-centrikusabbá tétele, a tanórán kívüli tevékenység megszervezése a diákok és szülők igényeinek, elvárásainak megfelelően. 2. 2. Az iskola oktató-nevelő munkájának alapelvei Alapelvek olyan általános irányelvek, amelyek a nevelési-oktatási intézményekben biztosítják a nevelés eredményességét a nevelés-oktatás komplex folyamatában. a) Komplexitás elve Figyelembe kell venni, hogy a biológiai, fiziológiai, pszichológiai és társadalmi törvényelvűségek folyamatosan és együttesen hatnak és ezeket a hatásokat össze kell hangolni. b) Életkori és egyéni sajátosságok elve A tanulók fejlődését mindig saját magukhoz mérten kell biztosítani. c) A tanuló különböző közösségek tagja A nevelés-oktatás mindig szűkebb, vagy tágabb értelemben vett közösségekben folyik, a közösség érdekeinek, céljainak figyelembevételével, a közösség tagjainak aktív részvételével. A közösségben valósulhat csak meg a pedagógusvezető, irányító, kezdeményező szerepe és a tanulók önállósága, öntevékenységének kibontakozása. d) A tapasztalatcserék elve Biztosítani kell a tapasztalatcserét, a tények megértését, és az általánosításhoz szükséges ismereteket. e) A külső hatások elve A pedagógusnak tudomásul kell vennie, hogy a tanulókat számtalan külső hatás éri, amelyeket az iskolán kívül szereznek be. Segíteni kell ezek feldolgozását, és támaszkodni kell a máshol megszerzett ismeretekre. f) A következetesség elve Igényesség a határozott követelmények támasztása alapfeltétele annak, hogy a tanuló önállósága, kezdeményezőkészsége, kreativitása kibontakozhasson. g) A nevelés ellentmondásosságának elve A nevelés ellentmondásokkal teli folyamat. Egyszerre vannak jelen a pozitív és negatív tapasztalatok, a szabadság és a kényszer, a közösségi és az egyéni érdek. h) A motiváció elve A tanulók érdeklődésének felkeltése i) A koncentráció elve Egy adott tantárgy tanítása során támaszkodni más tárgyaknál elsajátított tudásra j) A visszajelzés elve Folyamatosan a tanulói teljesítményekről, ezek változásáról, javításokról k) Nyitottság környezetre és a változásokra Az emberi együttélés és tevékenység hatására a bennünket körülvevő természet és társadalom állandóan változik. A tanulóknak el kell határolniuk magukat a környezetüket romboló hatásoktól, ugyanakkor rugalmasan kell igazodniuk szemléletükben és magatartásukban a világ változásaihoz. Ez biztosítja életükben, pályájukon a mobilitást, az újrakezdést. 8


Pedagógiai Program

l) Felelősségtudat elve A felelősség tetteink, magatartásunk következményeinek átlátását tükröző fogalom, mely az iskolában az oktató-nevelő munkában jelentkezik. A pedagógusnak az ismeretátadással és személyes példamutatásával kell felelősséget vállalnia a tanulók fejlődéséért. A szülő a nevelés személyes felelősségét az iskolára át nem ruházgatja. m) Nemzeti és európai identitástudat egysége A nemzeti értékek és hagyományok megőrzése erősíti a nemzettudatot. Ezeknek és az európai gyökereknek az ötvözete megmutatja az európai kultúrában és történelemben betöltött szerepüket. A kettő szintézise biztosítja a nemzeti keretek európai egységgé bővülését. n) Maximális képességek kibontakoztatásának elve A tanulónak minden lehetséges segítséget meg kell kapnia ahhoz, hogy képességeihez mért maximumot nyújtsa. o) Szociális hátrányok enyhítésének elve Az iskolában működő ifjúságvédelemnek a tanárokon, osztályfőnökökön keresztül minden veszélyeztetett tanulót fel kell térképeznie, s a szociális hátrány enyhítésének rendszerbe foglalt lehetőségei közül a legaktuálisabbat és legmegfelelőbbet kell megtalálnia. p) A minőségi munkára törekvés elve Arra törekszünk, hogy a partneri elvárások és a lehetőségek figyelembevételével mindenkit eljuttassunk ahhoz a maximumhoz, amihez csak lehet. 2. 3. Az oktató-nevelő munka kiemelt elemei Az általánosan megfogalmazott célok és az alapjukat képező értékek a hagyományos emberi normákat és a fejlődő társadalom elvárásait igyekeznek tükrözni. Az általános célkitűzéseket az alábbi érték-cél-feladat rendszerben kívánjuk megvalósítani: Kiemelt célok 1. Erkölcsi alapok

- az emberi együttélés általános követelmény- és szabályrendszerének követésére való nevelés - erkölcs, általános műveltség, szaktudás összehangolása - a lelkiismeret és a szakmai lelkiismeret szerepének kiemelése - a másság elfogadtatása

Feladatok - személyes példamutatás - közismereti és szakmai tárgyak egyensúlyának fenntartása - az emberi és szakmai igényesség fejlesztése - toleranciára való ösztönzés - a tanulók világnézeti és információs szabadságának megtartása

- a szabadság helyes elvi és gyakorlati alkalmazása - rámutatni a társadalmi szolidaritás és együttműködés nélkülözhetetlenségére 2. Munka és minőség

- elérni, hogy a tanulók a tervszerű és kitartó munkát a siker, az érvényesülés és a helytállás alapjának tartsák - elismertetni, hogy a minőségi munka fontos érték - elfogadtatni, hogy az önmagukkal szemben támasztott követelmények a társadalommal szembeni elvárások alapját jelentik

- igényességre való nevelés - példát mutatni a tanári munka minőségével - serkenteni a tanulói aktivitást, feladatvállalást - elismerésben részesíteni a kiemelkedő teljesítményt

9

Szegedi Műszaki és Környezetvédelmi Középiskola és Szakképző Iskola 3. Pályaorientáció, pályakép

4. Alkotóképesség

- az érdeklődés, a képességek és a személyiségjellemzők reális összehangolása a pályaválasztással a 10. évfolyam végén a 14. évfolyam végéig a pályaválasztás - fogalomkörének kitágítása a pályán való folyamatos új ismeretszerzés fogalmával annak felismertetése, hogy az önképzés, - a továbbképzés, az átképzésre való készség az érvényesülés alapfeltétele pályaválasztási készség és a döntési - képesség kialakítása - elérni, hogy a tanulás ne reproduktív, hanem alkotó legyen - problémamegoldó készség fejlesztése - absztrakciós képesség fokozása - növelni az alkotómunka iránti vágyat és a jogos elismerés iránti reális igényt a régi ismeretek alkalmazásának - képessége az új ismeretek feldolgozása közben

Pedagógiai Program

- a multipotenciális pályaalkalmasságból a pályaorientációs órák önismereti foglalkozásain feltárni a személyes alkalmasságot - segíteni az előzetes választás tudatos és megalapozott módosítását - előkészíteni a tanulókat a munkaerő- piacon való helytállásra munkaerőpiaci ismeretek és technikák tanítása - az élethosszig tartó tanulás igényének kialakulása az iskolán belüli átjárhatóság biztosítása - egy-egy tárgy sajátos tanulási módszereinek megtanítása - fokozni a problémaorientált feladatokat az elméleti és a gyakorlati képzésben egyaránt - ösztönözni a tanulmányi és alkotóversenyeken való részvételt - a résztvevő tanulók támogatása - teret nyitni az egyéni törekvéseknek - példaértékűvé tenni az eredményes tanulókat és munkát - valamennyi értelmi képesség fejlesztése - az érdeklődés felkeltése a különböző témák iránt - az élethosszig tartó tanulás eszközének megismertetése - a különböző tanulási technikák alkalmazása - a könyvtárhasználat hatékonyságának növelése - az internet lehetőségeinek a kihasználása az önálló ismeretszerzésben - a tanulók egészségi állapotáért való felelősségvállalás - az egészségnevelést, életmódot és magatartást befolyásoló tevékenységgé tenni - segítségnyújtás a káros szenvedélyek kialakulásának megelőzésében - krízishelyzetbe jutottak segítése - a szülők mérlegelést követő tájékoztatása - a szexuális kultúra és magatartás kérdésein keresztül felkészíteni a családi életre - a mindennapos testmozgás szorgalmazása és lehetőségeinek biztosítása - sportegyesületekben szereplők támogatása - versenyek, kirándulások, táborok, teljesítménytúrák szervezése, segítése

5. Tanulás

- az eredményes tanulási módszerek, technikák elsajátíttatása - az emlékezet erősítése - az önművelődé igényének kialakítása - a gondolkodási képességek fejlesztése

6. Testi-lelki nevelés

- életelvvé tenni a testi-lelki egészséggel való törődést - tudatosság kialakítása az egészségnevelésben - az egészséges életmód és a belső harmónia kapcsolatának feltárása - ápoltságra való nevelés - a test és a lélek harmonikus fejlesztése

7. Állampolgári aktivitás

- az iskolai közélet feltételeinek - állampolgári ismeretek életszerű tanítása biztosítása, formálása - az iskolai életet az állampolgári aktivitás - a diákönkormányzat és a diákelső állomásává tenni szervezetek keretein belül felkészíteni az állampolgári jogok gyakorlására

10


8. Honismeret

9. Környezeti nevelés

10. Személyiségfejlesztés

11. Közösségfejlesztés

12. Kapcsolódás Európához

Pedagógiai Program

- a nemzet múltjának, hagyományainak, - ösztönözni a nemzettudatot ébren tartó értékeinek megismertetése iskolai vagy tanórán kívüli - kiemelkedő magyar személyiségek tevékenységeket munkásságának, eredményeinek - a kész ismeretanyag mellett szorátörökítése galmazni a gyűjtőmunkát, az élményt - magyarságtudat, hazaszeretet adó ismeretszerzést vagy hagyományelmélyítése, nemzeti identitástudat ápolást fejlesztése - a kész ismeretanyag mellett szorgalmazni a gyűjtőmunkát, az élményt adó ismeretszerzést vagy hagyományápolást - lokális és globális környezeti prob- - a környezetet óvó preventív tevélémákra való fogékonyság elérése kenységek tudatos kialakítása - a környezetkímélő magatartás - szűkebb környezet harmóniájának meg- a természettudományos gondolkodás teremtése fejlesztése - felelős társadalmi magatartás kialakítása - a környezettel kapcsolatos állampolgári demokratikus életformára való felkészítés kötelessé vállalása és jogaik gyakorlása együttműködés, a környezeti konfliktusok szorgalmazni a környezet értékeinek, kezelése és megoldása terén szépségeinek megőrzését - tisztaság iránti igény fokozása - céltudatosság - nyugodt iskolai légkör kialakítása - önmenedzselés - pontosan megfogalmazott szabályok - vállalkozói képesség - a kommunikációs készség fejlesztése - alkalmazkodó képesség - az együttműködési készség fejlesztése - a szűkebb vagy tágabb szociális - konfliktus-kezelési technikák elsajátítása környezet megértése meglévő készségek, képességek - egészséges életszemlélet fejlesztése - önállóság, kreativitás, határozottság, folyamatos megújulás - nyitottságra való törekvés - az ismeretekben való eligazodás - a másság elfogadása képességének fejlesztése - önálló ismeretszerzés - az iskolai diákönkormányzat erősítése, - önálló véleményformálás segítése - a társadalmi-, gazdasági változásokhoz - demokratikus intézmények bemutatása való alkalmazkodás nagykorú tanulók felkészítése a helyi és - együttműködésre törekvés - országos választásokra - iskolarádió működtetése - iskolaújság szerkesztése - diákfórumok, diákgyűlések támogatása megfelelő vitakultúra kialakítása - átfogó ismeretek Európa történelméről, - az ismeretek folyamatos beillesztése az kultúrájáról, földrajzáról oktatás menetébe - helyünk az európai kultúrában, - globális összefüggések meglátására való történelemben oktatás - az európai integrációhoz vezető út - a nemzetek egyedi értékeinek tiszteletére állomásai való nevelés, a negatív sztereotípiák elvetése - egy európai nyelv elsajátítása - az európai tudathoz kapcsolódó - képességek fejlesztése az „Európa-tanterem” létrehozása - „Európa-vetélkedők” szervezése - a nemzetközi diákcsere kiszélesítése - a nemzetközi szakmai kapcsolat kiépítése - és ápolása

11

Szegedi Műszaki és Környezetvédelmi Középiskola és Szakképző Iskola - a megismerést, az eligazodást, a 13. Információ és kommunikációs tanulást, az emberi kapcsolatokat, a - társadalmi érintkezést szolgáló kultúra - információk megtalálása, elemzése, értékelése, felhasználása - az anyanyelvi, idegen nyelvi és - szimbolikus nyelvi kultúra értékeinek közvetítése - a verbális kommunikáció mellett a formalizált nyelvek elsajátítása a technikai kommunikációs készség kialakításának érdekében - segíteni a szociális kommunikáció elemeinek elsajátítását - az információkezelés etikai szabályzatainak tudatosítása - felkészítés az információs társadalomra az asszociatív gondolkodási képesség - fejlesztése a koncentrálóképesség fejlesztése - a tolerancia fejlesztése - a fegyelmezett munkavégzés kialakítása - váljék szükségletté a körültekintő, baleset megelőzést segítő munka-végzés - tapasztalatszerzési ismeretek, adatok, információk gyűjtése, Internet használata - a képességek megismerése és 14. Minőségi fejlesztése munkára - a problémamegoldó irányultság törekvés - a kommunikációs készség - teljesítményorientált működés - a tanulók személyiségének fejlesztése - konszenzusra törekvés - multikulturális nevelés

Pedagógiai Program

- a megismerés képességek fejlesztése - a megfigyelési, értelmezési, indoklási képességek fejlesztése - elsajátíttatni és megkövetelni a szép magyar beszédet - az idegennyelvű, illetve a különböző kultúrák közötti információcsere biztosítása - a kreatív olvasási készségek fejlesztése - biztosítani a könyvtárhasználatot a médiaelemekkel együtt és az Internet hozzáférhetőséget - helyzetelemzésekkel és helyzetgyakorlásokkal segíteni a szociális kommunikáció kialakulását - az információ társadalmi stratégiájának tudatosítása - az Internet használatának segítése - az adatbázisprogram bővítése - az intézmények közötti együttműködés kiszélesítése - kapcsolat a szülőkkel - kapcsolat az illetékes kamarákkal - virtuális csatornákon érkező jelek befogadása és megválaszolása - az elektronikus média megértése, a kívánt információ megtalálása, szelektálása - konszenzusra törekvés - együttműködő partnerek - a partneri igények számbavétele - a problémamegoldó gondolkodás fejlesztése - közösen megfogalmazott célok - csoportbontások kialakítása - a tanárok továbbképzésének támogatása - folyamatos mérés, ellenőrzés - intézményi önértékelés - hiányosságok és gyengeségek felismerése a nemzetközi kapcsolatok kiszélesítés - magas szintű nyelvoktatás - minőségbiztosítási szakemberképzés

2. 4. Az oktatás struktúrája 2. 4. 1. Általános leírás Intézményünkben, az Alapító Okiratban meghatározottak szerint, az alábbi képzések folynak: o o o o

gimnáziumi képzés szakközépiskolai képzés szakiskolai képzés szakképzés

2. 4. 1. 1. Gimnáziumi oktatás Célunk olyan művelt, széles látókörű, legalább egy idegen nyelvet beszélő érettségizett tanuló képzése, akik jártasak az internet világában, elkészültek a munkába állásra, vagy a továbbtanulásra. A közoktatási típusú sportiskolai osztályban mindezek kiegészülnek testneveléssel foglalkozó, szakosztályok szervezésére és vezetésére képes tanulók képzésével. 12


º º º º º º º

Pedagógiai Program

A 9-12. osztályban négyosztályos általános tantervű gimnáziumi képzés, a 9-12. osztályban testnevelés emelt szintű gimnáziumi képzés, a 9-13. osztályban négyosztályos közoktatási típusú sportiskolai gimnáziumi képzés, a 9-13. osztályban nyelvi előkészítős gimnáziumi képzés folyik. A 9-10. (vagy 11.) évfolyamon a képzés általános művelő, a 11-12. (vagy 13.) évfolyam az általános műveltséget elmélyítő. A 11-12. (vagy 13.) évfolyamon lehetőség van az igényeknek, érdeklődésnek megfelelő differenciált képzésre, fakultációra, a középszintű érettségire való felkészülés mellett, az emeltszintű érettségire való felkészülésre is.

A felkészüléshez szükséges többlet óraszámokat a választható órakeret terhére biztosítjuk minden kötelező érettségi vizsgatárgyból. Választható érettségi tárgyakból is biztosítjuk a felkészítést, legalább 10 fő jelentkezése esetén. Középiskolában a 12. évfolyam (illetve 13. évfolyam) eredményes befejezése előfeltétele a rendes érettségi vizsgának. Az előrehozott érettségi vizsgára bocsátás feltétele, hogy a tanuló teljesítse a választott tantárgy követelményeit. Sikeres érettségit követően a tanulók folytathatják tanulmányaikat º szakképző évfolyamokon, º felsőfokú oktatási intézményekben, º illetve munkába állhatnak. 2. 4. 1. 2. Szakközépiskolai oktatás Pozitív gondolkodású, művelt, idegen nyelvet ismerő, informatikai és internet kezelési ismeretekkel szakmai alapozó ismeretekkel rendelkező érettségiző tanulók képzése, akik részére olyan eurokomform szakképzést kínálunk, amely a sikeres életkezdést és az élethosszig tartó tanulást segít. A tanítási-tanulási folyamatban biztosítjuk, hogy a tanulók életkorához, az egyes tantárgyak sajátosságaihoz igazodva elsajátíthassák az egészségfejlesztés, a környezetvédelemmel, a konfliktuskezeléssel kapcsolatos ismereteket. Felkészüljenek ismereteik gyakorlati alkalmazására, az infokommunikációs technológiák alkalmazásával. A 9-12. osztályban négyosztályos szakközépiskolai képzés folyik º egyéb szolgáltatások szakmacsoportban, º közlekedés-gépész szakmacsoportban, º közlekedéselektronika szakmacsoportban, º logisztika-marketing szakmacsoportban,

º º º

elektrotechnika-elektronika szakmacsoportban, informatikai szakmacsoportban, közlekedés szakmacsoportban,

º º

környezet és vízgazdálkodási szakmacsoportban, humán szakterület, oktatás szakmacsoportban

A 9-10. évfolyamon az általánosan művelő képzés kiegészül szakmai orientációs képzéssel, a 11-12. évfolyamon az általános műveltséget elmélyítő, a pályaválasztást segítő szakasz kiegészül szakmacsoportos alapozó képzéssel. 13


Pedagógiai Program

A 11-12. évfolyamon lehetőség van az igényeknek, érdeklődésnek megfelelő differenciált képzésre, fakultációra, a középszintű érettségire való felkészülés mellett, az emeltszintű érettségire való felkészülésre is. A felkészüléshez szükséges többlet óraszámokat a választható órakeret terhére biztosítjuk minden kötelező érettségi vizsgatárgyból. Választható érettségi tárgyakból is biztosítjuk a felkészítést, legalább 10 fő jelentkezése esetén. Középiskolában a 12. évfolyam (illetve 13. évfolyam) eredményes befejezése előfeltétele a rendes érettségi vizsgának. Az előrehozott érettségi vizsgára bocsátás feltétele, hogy a tanuló teljesítse a választott tantárgynak a Pedagógiai Program 6.1. pontjában, valamint a helyi tantervben leírt követelményeit. Sikeres érettségit követően a tanulók folytathatják tanulmányaikat º szakképző évfolyamokon, º felsőfokú oktatási intézményekben, º illetve munkába állhatnak. 2. 4. 1. 3. Szakiskolai képzés Az általános műveltséget megalapozó közismereti oktatás mellett központi szerepet kap a pályaorientáció, a szakmai alapismeretek tanítása és a szakmai alapozó oktatás. A képzés első szakaszában differenciált pedagógiai eljárásokat alkalmazunk, ahol az ismeretek átadása mellett rendszerezzük az általános iskolai ismereteket, pótoljuk a hiányokat, a gyengébb képességű tanulók fejlesztését, a továbbhaladáshoz szükséges ismeretek szintre emelését. Ennek eredményeként emelkedik a szakiskolai tanulók tanulmányi eredménye, ismereteik elmélyülnek, biztosabb alapot képeznek a későbbi tanulmányokhoz. A szakiskolai tanulók a 10. évfolyam sikeres elvégzése után több lehetőség közül választhatnak: º átlépve a szakközépiskolába a 10. évfolyam megismétlésével továbbhaladás az érettségire felkészítő osztályban, º továbbtanulási lehetőség intézményünkben a szakképző évfolyamon 2. 4. 1. 4. Szakképzés Önálló életkezdéshez szükséges államilag elismert OKJ szakmák elméleti és gyakorlati oktatása.

º º º

a 10. évfolyam befejezése után 2 vagy 3 éves szakmunkásképzés folytatható. érettségi vizsgához kötött szakképzés és szakmai előképzettséghez kötött magasabb szintű szakképzés (technikus képzés) folytatható. a 12. évfolyam befejezése és érettségi bizonyítvány megszerzése után megkezdett szakképzés és ráépülő 1 vagy 2 éves technikus képzés folytatható.

Az intézmény OKJ-ben szereplő, pedagógiai program alapján oktatható szakmái:

º

Régi OKJ szerint: 52 5241 01 Autóelektronikai műszerész 52 5241 02 Autószerelő 54 8919 01 Biztonságszervező I. 34 8919 01 Biztonságszervező II. 33 3404 02 Gépíró és szövegszerkesztő 52 3433 04 Jövedéki ügyintéző 14


º

Pedagógiai Program

33 5241 02 Karosszérialakatos 31 5237 01 Kerékpárszerelő 52 7010 01 Közlekedés-üzemviteli, gépjárműüzemi technikus 52 7010 04 Közlekedés-üzemviteli, szállítmányozási technikus 53 5441 05 Közlekedésgépészeti technikus, közútijármű-gépész 31 5234 01 Motorkerékpár-szerelő 52 5423 07 Műszaki számítástechnikai technikus 52 5499 08 Műszaki üzletszervező technikus 54 3433 05 Nemzetközi szállítmányozási és logisztikai menedzser 52 3439 04 Szállítmányozási ügyintéző 51 5223 10 Számítástechnikai műszerész 52 4641 03 Számítástechnikai szoftverüzemeltető 51 3433 01 Vámkezelő 54 3433 04 Vámügyintéző 33 5216 03 Villanyszerelő 52 5423 02 Ipari elektronikai technikus 54 4641 03 Informatikus 52 7001 01 Vasútüzemvitel-ellátó 51 5242 06 Kötöttpályás motor-és erőátviteli berendezés-szerelő 52 1499 03 Pedagógiai asszisztens 52 5842 01 Környezet- és vízgazdálkodási technikus 52 8962 02 Sportszervező,- menedzser Új OKJ szerint: Oktatás (3) 52 140 01 Pedagógiai asszisztens 52 813 02 Sportszervező, -menedzser Elektrotechnika-elektronika (6) 54 523 01 Elektronikai technikus Informatika (7) 54 481 04 Informatikus 54 481 04 0010 54 03 Ipari informatikai technikus 54 481 04 0010 54 04 Műszaki informatikus 54 481 04 0010 54 05 Távközlési informatikus 54 481 04 0010 54 06 Telekommunikációs informatikus 54 481 03 Informatikai rendszergazda 33 523 01 1000 Számítógépszerelő, -karbantartó 54 481 03 0100 52 01 Számítástechnikai szoftverüzemeltető 54 481 03 0010 54 01 Informatikai hálózattelepítő és -üzemeltető 54 481 03 0010 54 05 Számítógéprendszer-karbantartó 54 481 03 0010 54 07 Webmester Közlekedés (13) 52 525 01 1000 00 00 Autóelektronikai műszerész 51 525 01 1000 00 00 Autószerelő 51 525 01 0001 54 01 Autótechnikus 31 525 03 1000 Karosszérialakatos 31 525 02 1000 00 00 Járműfényező 31 525 05 Gépjárműkarosszéria-készítő, javító 31 525 05 0010 31 01 Járműfényező 31 525 05 0010 31 04 Karosszérialakatos 15


Pedagógiai Program

52 523 02 1000 Közlekedésautomatikai műszerész 33 525 01 Motor- és kerékpárszerelő 33 525 01 0010 33 02 Motorkerékpár-szerelő 52 841 01 Közlekedésüzemvitel-ellátó 52 841 01 0010 52 01 Közúti közlekedésüzemvitel-ellátó 52 841 01 0010 52 03 Szállítmányozási ügyintéző 51 525 02 Vasúti járműszerelő 51 525 02 0010 51 01 Dízelmotoros vasúti jármű szerelője 51 525 02 0010 51 02 Vasúti villamos jármű szerelője 51 525 02 0010 51 03 Vasúti vontatott jármű szerelője 52 841 04 Vasútüzemvitel-ellátó 52 841 04 0010 52 01 Forgalmi szolgálattevő 52 841 04 0010 52 02 Vasúti árufuvarozási pénztáros 52 841 04 0010 52 03 Vasúti személyfuvarozási pénztáros 31 841 01 Haszongépjármű vezető 31 841 01 0010 31 01 Autóbuszvezető 31 841 01 0010 31 02 Tehergépkocsi-vezető Környezetvédelem-vízgazdálkodás (14) 54 853 01 Vízügyi technikus 54 850 02 Természet- és környezetvédelmi technikus 54 851 01 Települési, környezetvédelmi technikus Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció (17) 54 345 02 Logisztikai ügyintéző 54 345 02 0001 54 01 Nemzetközi szállítmányozási ügyintéző Egyéb szolgáltatások (19) 54 861 01 Biztonságszervező I. 54 861 01 0100 33 01 Biztonságszervező II. 31 861 02 Biztonságtechnikai szerelő, kezelő 31 861 02 0100 21 01 Biztonságtechnika-kezelő 31 861 02 0100 31 01 Elektronikus vagyonvédelmi rendszerszerelő 2. 4. 2. Iskolarendszeren kívüli szakmai oktatás, vizsgáztatás 2. 4. 2. 1. A Csonka János Tagintézményben º önköltséges tanfolyam az iskola szakirányának megfelelő szakterületen º mestervizsgára felkészítő tanfolyam a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara megbízásából 2. 4. 2. 2. A Gábor Dénes Tagintézményben º Iskolarendszeren kívüli nem tanulói jogviszonyhoz kötött esti, levelező, távoktató rendszerű képzések költségtérítéses formában º Iskolarendszeren kívüli nem tanulói jogviszonyhoz kötött más képző szervek által oktatott szakképesítések szakmai vizsgáztatása

º º º º

Lehetőséget biztosítunk tanulóink számára, hogy igénynek megfelelően ECDL vizsgára való felkészítés EBC*L vizsgára való felkészítés IT Akadémia MCP (Microsoft Certified Professional) vizsgájára felkészítés IT Essential vizsgájára felkészítés

16


Pedagógiai Program

º

CISCO Hálózati Akadémia CCNA (Cisco Certified Network Associate) vizsgájára felkészítés után vizsgát tegyenek, ezzel nagymértékben segítjük a munkába állást. 2. 4. 2. 3. Széchenyi István Tagintézmény º Vízműkezelő 2. 4. 3. A beiskolázás módja, irányai Az iskola tanulói közé felvétel vagy átvétel útján lehet bejutni, amely jelentkezés alapján történik. A felvételről és az átvételről az igazgató dönt. A KT 65-68. §-i részletesen szabályozzák az iskolai tanulói jogviszony létrejöttét. Az intézmény azon tanulói számára, akik középiskolai tanulmányaik befejezése után érettségi vizsgát tesznek jelentkezésük esetén – tanulmányi eredményüket figyelembe véve, valamint az előírt egészségügyi alkalmassági vizsga eredményétől függően – az intézmény a szakképzési évfolyam valamely szakára való felvétellel biztosítja a továbbtanulást és a szakmaszerzés lehetőségét. 2. 4. 3. 1. Csonka János Tagintézmény 9. évfolyamra jelentkezők osztály szerinti rangsorát a hozott osztályzatok összesített eredménye határozza meg, melyet a beiskolázási tájékoztatóban hirdet meg az intézmény. Központi írásbeli felvételi elrendelhető, a szóbeli elrendelése a központi írásbeli függvényében. Alkalmassági felvételi kritériumokra a rendész alapképzésnél: megfelelő fizikai állóképesség szükséges. OKJ szakmai képzésre jelentkezés az adott szakma SZVK előírásai szerinti követelmények alapján írásban történik, és a belépési feltétel a bizonyítvány átadása. A jelentkezés beiratkozáskor véglegesül. Felvételi vizsga nincs. 2. 4. 3. 2. Gábor Dénes Tagintézmény A KT 42. §-a szerint az iskola a tanulói jogviszony létesítését nappali tagozaton º a 9. évfolyamra jelentkező tanulók számára általános iskolai, a Felvételi Tájékoztatóban szereplő tantárgyak 7. év végi és a 8. félévi érdemjegyeitől központi írásbeli felvételin, ezenkívül a felvételi elbeszélgetésen nyújtott teljesítménytől, º az első szakképzési évfolyamra jelentkező érettségizett tanulók számára a középiskola 11-12. évfolyami tanulmányi és érettségi vizsga eredményétől teszi függővé. 2. 4. 3. 3. Széchenyi István Tagintézmény A KT 42. §-a szerint az iskola a tanulói jogviszony létesítését nappali tagozaton º a kilencedik évfolyamra jelentkező tanulók számára általános iskolai, a felvételi tájékoztatóban szereplő tantárgyak 7. év végi, és a 8. félévi érdemjegyeitől, a központi írásbeli felvételin, ezen kívül a felvételi elbeszélgetésen nyújtott teljesítménytől, º a szakképzési évfolyamra jelentkező érettségizett tanulók esetében a felvételt az érettségi vizsga eredményétől teszi függővé a tagintézmény. 2. 5. Az esélyegyenlőség megteremtése 2. 5. 1. A tanulókra vonatkozóan o

Célok: 17

Szegedi Műszaki és Környezetvédelmi Középiskola és Szakképző Iskola     

Pedagógiai Program

a pozitív, öröklött tanulási motívumok megerősítése az esetleges, fejlődést gátló szülői beállítódások enyhítése a tanulmányi téren történő felzárkóztatás a tanuláshoz elengedhetetlen, nyugodt iskolai légkör biztosítása helyes tanulási módszerek, szokások kialakítása

o Tevékenységformák:  felzárkóztató, korrepetáló foglalkozások szervezése  egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése  a nevelők és a tanulók személyes kapcsolatára épülő beszélgetések  a nevelők és a szülők személyes kapcsolatára épülő konzultációs lehetőségek 2. 5. 2. Az alkalmazottakra vonatkozóan Az iskola esélyegyenlőségi terve biztosítja a munkavállalók esélyegyenlőségét. A terv a munkáltatóval munkaviszonyban lévő összes munkavállalóra vonatkozik, függetlenül az alkalmazás jellegétől, a munkaidőtől vagy az alkalmazás határozott idejű voltától.

3. Iskolai tevékenységek 3. 1. A tanulási időben kötelezően igénybe vehető iskolai szolgáltatások o o

Nappali rendszerű általános műveltséget megalapozó iskolai oktatás Iskolarendszerű szakképzés

3. 1. 1. A kötelező tanítási órákon A tanulók fejlettségéhez, képességéhez és az egyes tantárgyak jellegéhez igazodó változatos módszerek, technikák alkalmazása annak érdekében, hogy elsajátítsák a tantervi követelményeket. Ennek érdekében az óratervekben feltüntetett csoportbontásokra is szükség van. Természetesen az egyes csoportok közötti átjárhatóságot biztosítjuk. 3. 1. 2. A választható tanórai keret terhére A szülői igények, illetve a tanulók érdeklődésének megfelelően további lehetőségeket biztosítunk o o o o o

az általános műveltség megszilárdítása a szakmai irányultság elmélyítésére a nyelvi képzés színvonalának emelésére az emelt szintű érettségire való felkészülésre munkába állást elősegítő foglalkozásokon való részvételre

A 3.1.1. és 3.1.2. pontban meghatározott tanórai foglalkozások megszervezhetők a hagyományos (tanórai és tantermi) formáktól eltérő módon is amennyiben biztosított az előírt anyag átadása, a követelmények teljesítése, a tanítási órák ingyenessége 3. 1. 3. Egyéni foglalkozások o személyiségfejlesztő o felzárkóztató o készségfejlesztő o tehetséggondozó 18


Pedagógiai Program

3. 2. Kötelező tanulási időn túl igénybe vehető iskolai szolgáltatások o o o o o o o o o o o o o o o o o o

konzultáció a tanulási technikákról, kötetlen tárgyú konzultáció tanárokkal, szakemberekkel, felkészítés tanulmányi versenyre (iskolai, regionális, országos) felkészítés egyéb, tanulóknak hirdetett versenyre, pályázatokra, szakkörök, könyvtárhasználat, egyéni, öntevékeny számítógép-használat Internet hozzáféréssel, egyéni, öntevékeny tornaterem-, edzőterem-, sportpályahasználat, speciális tanfolyamok (számítógép-kezelői, nyelvi), speciális tanácsadások (pályaválasztási, jogsegély), mentálhigiéniai foglalkozások, felzárkóztató foglalkozások, érettségire felkészítő foglalkozások, felvételi előkészítő foglalkozások, nyelvvizsgára felkészítő foglalkozások, iskolai menzahasználat, tanulószobai foglalkozások, egyéni, öntevékeny klubhasználat.

A tanulóknak a fenti szolgáltatások iránti igényeit az iskola ajánlása alapján az osztályfőnökök és a szaktanárok gyűjtik össze, és a munkaközösség-vezetőkön keresztül juttatják el az iskolavezetéshez. 3. 3. Személyiségfejlesztés Az iskolai nevelő-oktató munka magába foglalja az ismeretek, a kulturális örökség és az értékek átadását, és ezzel együtt az egész személyiség fejlesztését. Napjainkban az érvényesülést biztosító személyiségérték megváltozott. A hagyományos közösségi érték helyét átvette az önállóság, kreativitás, határozottság és önérzetesség. Az iskola feladata a megőrizve-megújulni elvet követve szolgálni a társadalom elvárásait. Az iskola a tanulók személyiségfejlesztésének természetes közege. Fel kell kelteni tanulóinkban annak igényét, hogy az élet kereteit értelmesen töltsék ki. Fontosnak tartjuk, hogy diákjaink felismerjék, érett személyiséggé akkor vállnak, ha megtalálják helyüket a világban, és nyitott szemmel figyelik az abban zajló folyamatokat. Ehhez elengedhetetlen, hogy hosszabb távú célokat tűzzenek ki maguk elé és belássák, hogy az ehhez vezető út az akarat edzését is szolgáló rövid távú célok megvalósítása. Fontos tényező a személyiség kialakulásában az interperszonális kapcsolatok fejlesztése. A diák alapvetően három szintéren alakít ki kapcsolatokat: az otthonában, a baráti körében és az iskolában. Célunk az, hogy tanulóinkban fejlesszük az empatikus képességeket, hogy képesek legyenek beilleszkedni az őket körülvevő szűkebb és tágabb közösségekbe. Ehhez elengedhetetlen, hogy kifejlődjön bennük mások tisztelete, a szociális érzékenység, a humánus, az emberi létet és értékeket védő magatartás. A személyiség fejlődése hosszú folyamat, melynek során a környezetből kapott visszajelzések megerősítik vagy gyengítik a személyiség önértékelését, önbizalmát. Ez fokozottan érvényes az iskolai környezetre, a tanítás-tanulás folyamatára. az önbizalom megfelelő szintjének eléréséhez szükség van fizikális és emocionális biztonságra. A nyugodt iskolai légkör, a pontosan megfogalmazott szabályok, nyitott kommunikáció adja a célkitűzések elérésének alapját.

19


Pedagógiai Program

Az önmegvalósításhoz az első lépcsőfok az önismeret. A tanulónak legyen reális képe önmagáról, értékeiről, gyenge pontjairól, fogadja el a kritikát. Aki ismeri önmagát, megérti a másságot is. A pedagógusok feladata segítséget nyújtani abban, hogy a tanuló értékelje önmagát, ki tudja fejezni érzéseit pozitív, elfogadó légkörben. A pályaválasztáshoz szükséges a lehetőségek felmérése, információszerzés, az információk kritikus feldolgozása, realitásérzék, de mindenekelőtt a helyes énkép kialakítása. A reális tervek, célkitűzések, a felelősségteljes hozzáállás biztosítja a sikert, és mindez magabiztossá teszi az egyént. A határozott személyiség kockázatot vállal, önálló véleményalkotásra képes. Az iskola felkészít a munkába állásra, melyhez további személyiségjegyek fejlesztése szükséges. A munkaerő értékét a mobilizálható tudás, a rugalmasság és a tanulási képesség határozza meg. Összegezve a célok megvalósítása előtérbe helyezi o o o o o o o

a szabálykövető magatartás, az identitástudat kialakítása, a tanulás-módszertani alapismeretek elsajátítása, az általános műveltség ismeretanyagának elsajátítása, a szocializációhoz és a munkatevékenységhez szükséges tudás megszerzése képességének és készségének fejlesztése, a szakképzés előkészítése, egyén-család-társadalom összhangjának kialakulását

Kiemelt feladat o önállóságra o öntevékenységre o műveltség megszerzésére o a reális önismeretre, önértékelésre o igényességre o a kreativitásra o az együttműködési készség kialakítására nevelés A személyiségfejlesztés fontos eleme az értelmi fejlesztés o A tanulási motívumok fejlesztése o Segítő életmódra nevelés o Egészséges és kulturált életmódra nevelés o Speciális kompetenciák fejlesztése Fejlesztendő területek o céltudatosságra o önmenedzselés o vállalkozói képesség o tulajdonosi szemlélet o önuralom, tűrőképesség, alkalmazkodó képesség o megfelelő konfliktuskezelés, döntési készség o a kudarc helyes levezetése o vitakultúra.

20


Pedagógiai Program

Az iskola állampolgárokat nevel, akiktől elvárható, hogy részt vegyenek a társadalmi életben, felelős döntések meghozatalában, ehhez a szellemi, erkölcsi értékrend kialakítása mellett elengedhetetlen a kommunikációs képességek fejlesztése, a verbális és nem verbális eszközök tudatos használata. Kapjon kellő hangsúlyt a szűkebb vagy tágabb szociális környezet megértése, az együttműködési készség is. A személyiségfejlesztés együtt jár az egészséges életszemléletre, igényességre való törekvéssel. A személyiségfejlesztés területei (lehetőségei) o a közismereti és szakmai tantárgyak órái o az osztályfőnöki órák o a tanórák kívüli foglalkozások (sport, kulturális tevékenység) o a kommunikáció és protokollfoglalkozások o kirándulások o külső segítség - iskolapszichológus - fejlesztő pedagógus A foglalkozások ütemezése: óraszám/hét/nap/telephely vonatkozásában az éves munkatervbe rögzítve. Módszerei o csoportmunka o döntéshelyzetek szimulációja o önismereti tesztek o közvetlen hangú beszélgetések o kreativitást fejlesztő feladatok o célkitűzések, illetve a tevékenység folyamatának és eredményének következetes értékelése o egyéni konzultáció o a testi és lelki tulajdonságok fejlesztésének igényét felkelteni o az „Éntudat” erősítése, saját testi és lelki alkat megismertetése és megismerése o a természeti és társadalmi ismeretek bővítésével a saját szerep megtalálása a mikro és makro környezetben Eszközei o o o o o

pszichológiai tesztek (elkészítés, kiértékelés) beszélgetések előadások video-filmek Internet használat

Formái o o o o

egyéni csoportos osztályrendszerű érdeklődési körök

3. 4. Érzelmi intelligencia fejlesztése „Egy nemzet számára a legfőbb reménység ifjúságának a megfelelő nevelése”. /Erozmus/

21


Pedagógiai Program

A megfelelő neveléshez cél: az értelmi intelligencia /a kognitív képességek / mellett az érzelmi intelligencia /mentális és szociális képességek/ fejlesztése, valamint a mentális egészség kialakítása és megőrzése. Az IQ és az érzelmi intelligencia nem ellentétes, hanem különálló kompetenciák. Mindenkiben keveredik az intellektus és az érzelmi fogékonyság. Az elmúlt korszakban iskolarendszerünk „beszűkült” az iskolás intelligenciára, tudomást sem véve az érzelmi intelligenciáról, a „jellemként” összefoglalt tulajdonságokról, melyek sorsunkat ugyanúgy meghatározzák. /Különböző felmérések igazolják, hogy az IQ még 50 %át sem teszi ki a sikert befolyásoló tényezőknek. /Másfajta „okosság” az érzelmi intelligencia /önismeret, önuralom, kitartás, empátia, tolerancia, társas kapcsolatokban való jártasság, konfliktusmegoldás, krízisek instruktív megoldása, feldolgozása / ez az érzelmi rátermettség, meta képesség vezet rá az intellektus optimális felhasználására is. Tény, hogy a tanulás nem függetleníthető a gyerekek érzelmeitől. Döntő, hogy ki, hogyan éli meg a tanulást. Ha érdekel a tárgy, örömünk származik abból, hogy foglalkozunk vele. Az érzelem, döntő lendületet ad a hatékony erőfeszítésnek. Megfelelő neveléssel az érzelmeket a tanulás, a teljesítmény szolgálatába állíthatjuk. Fontos tehát, hogy a gyerekek társas és érzelmi kompetenciájának fejlesztése az alapképzés része legyen, ne külön gyógyászati céllal oktassuk a problémás gyerekeknek, hanem a valamennyi gyereknek elengedhetetlen tudás közvetítését beiktassuk a mindennapokba. Az érzelmi nevelés akkor hatékony, ha mielőbb megkezdődik, az életkori sajátosságoknak megfelelő, végigkíséri az iskolás éveket és összehangolja az iskola, az otthon törekvéseit. A fenti célkitűzéseket az is indokolttá teszi, hogy napjainkban a családok egyre növekvő számú gyerekeket bocsátanak ki érzelmi és társas kompetenciák híján, egyéb társadalmi intézmények, közösségek sem érintik meg a gyerekeket, iskolába viszont mindenki jár /valameddig/, itt hozzáférhetőek, elég sok időt töltenek, s itt megkaphatnák azokat az alapvető „leckéket”, melyekre másutt, máskor nem nyílik alkalmuk. Az érzelmi neveléssel azt iskola részben ellensúlyozhatja a felbomló családok mulasztásait a gyerekek szocializálásában, jellemformálásában. Jellem: „az a lelki izomzat, amire az erkölcsös magatartás épül.” Az érzelmi nevelés „fölvállalásához” jelentős szemléletváltásra van szükség az iskolában tanító tanárközösségnek. Tágabban kell értelmezniük hivatásukat. Nem tantárgyat kell tanítaniuk, hanem gyereket. /A tanításban is módszerváltásra van szükség!/ Meghatározó tehát a tanár személye, mivel a bánásmód, amelyben a tanár az osztályt részesíti egyfajta modell, lecke érzelmi kompetenciából, vagy annak hiányából. A tanár és a diák közjátéka 2030 másik tanuló számára „lecke”. Fontos tehát: hogy mit tanítunk és hogyan? Mit él meg a gyerek? Milyen a tanár nem verbális közvetítése /hitelesség kérdése?/ és ami értéket közvetít, annak kellene áthatnia az iskolát. Interaktív létezés módját kellene tanítanunk, anélkül, hogy ez mi tanultuk volna. De bárki bármit megtanulhat, ha kellőképpen motivált és megfelelő segítséget kap. Megfelelő tanártovábbképzés fontossága: Úszni csak úszva lehet megtanulni! A tanár „munkaeszköze” a személyisége. Ennek „karbantartásához” mentálpedagógia a megfelelő „eszköz”. A mentálpedagógia felnőtteknek szóló felnőttségtanítás. Régóta ismert pedagógiai alaptétel, miszerint értéket csak olyan ember képes igazából közvetíteni, aki önmagát értékesnek ítéli. Képességeket az a nevelő tud valóban fejleszteni, aki saját maga és környezete előtt joggal büszkélkedik bizonyos képességeire. Egyéniséget formálhat-e más, mint egyéniség?

22


Pedagógiai Program

A mentálpedagógia alapvető evidenciája: a felnőtt viselkedés tanulható és gyakorolható felnőttként is! Törekvés az érett, felnőtt személyiségjegyek, működési képességek erősítésére, gyarapítására. Pl. viselkedésegyensúly, kommunikációs és empatikus képességek, kompromisszum-fogékonyság, valódiságérzékenység, konfliktusbírás, kudarctűrés, szorongásállás, önelfogadás, szerepazonosulás, az én vállalás, önismeret stb. Ezen továbbképzések hasznosak magának a tanárnak, mintegy „utóérlelése” a felnőtt személyisségnek, valamint képessé válik a mentálpedagógiát tanítványaira adaptálni. Érzelmi intelligencia kialakítása. „Nem válhatunk azzá, amivé válnunk kell, ha azok maradunk akik vagyunk”. /Max Deprée/ 3. 5. Készség/képességfejlesztés az iskolában A tanulás a hagyományos didaktikai interpretációban meglehetősen szűk értelmezést kapott: főképpen az emlékezetfejlesztés, a figyelem összpontosítása, a gyakorlás, a szövegek megértésének a képessége, ill. a definíciók megtanulása kaptak hangsúlyt. A tanulónak ez a felfogásmódja alapvetően passzív és reproduktív tanulói magatartást sugallt. Az utóbbi években azonban jelentős változások következtek be a tanulás pedagógiai felfogásmódjában. Tanulásnak tekintendő az elméleti és gyakorlati ismeretek, jártasságok és készségek elsajátítása, a képességek kialakulása, érzelmi és akarati tulajdonságok fejlődése. Az iskolában folyó nevelés alapvető célja napjainkban: adaptációképes, sokoldalú, kreatív, önmaga és közössége életét alakítóan építő, „egészséges”, tevékenység – és örömképes személyiség kibontakoztatása. E folyamat során a világra vonatkozó ismeretekkel szinkronban fejlesztjük tanulóink belső, pszichikus világát, társas kapcsolati és egyedi személyiségi készségeit is. Abban a szociális mezőben, amelyben évekig tartó együttes munka /a tanulás/ folyik, egyaránt elő kell segítenünk a tudásnak és az emberségnek, az intelligenciának és a cselekvőképességnek, az önkibontakoztatásra és önfejlesztésre való készségnek a fejlődését. A készség fogalmának főbb tartalmi jegyei a következők: o Tudati alapját szilárd ismeretek alkotják – sok ismeret elsajátítására van tehát szükség ahhoz, hogy a készségeket hatékonyan /ki/fejleszthessük. o Egy adott tevékenység automatizációja sokszori ismétlésnek, gyakorlásnak a következménye. o Gördülékennyé, folyamatossá teszi a tevékenységek végzését. o Az elsajátított készség az egyénre jellemző tulajdonsággá válik, a személyiség integráns alkotója lesz. o A különböző készségek elsajátítása mentesíti a tanulókat a figyelemmegosztás, döntés, próbálkozás terhe alól, számos érzelmi konfliktustól, kudarctól, bizonytalanságtól kíméli meg őket. A készségek fejlesztése azért olyan fontos az iskolában, mert a készségszintű tevékenységek során a felesleges mozgások, erőfeszítések kiesnek, a tanulók figyelme teljes egészében a cselekvés teljesítményére, a műre összpontosul, jóval hatékonyabbá téve ezzel a tanítási-tanulási folyamatot. Az ismeretek és képességek hatékonyan együttműködő rendszerbe szerveződnek, ezáltal válik lehetővé a tudás alkalmazása, új helyzetekben való felhasználása, személyiség rugalmas, nyitott eredeti, újszerű látás- és gondolkodásmódjában, problémaérzékenységében, találékonyságában, kíváncsi, kockázatvállaló, toleráns, önálló mivoltában nyilvánulnak meg. A kreatív, eredeti alkotókészségek minden személyiségben 23


Pedagógiai Program

bizonyos mértékig adottak, fejleszthető potenciálok. Azok a helyzetek és gyakorlatok, melyek a tanuló kíváncsiságát, játékosságát, önállóságát, beleélő készségét, sokirányú érdeklődését megmozgatják, mind alkalmasak a kreativitás fejlesztésére. E fajta gyakorlatok alkalmazására kiváló lehetőség nyílik az osztályfőnöki órákon kívül, a magyar nyelv és irodalom, idegen nyelvi, rajz és énekórákon. Évtizedek óta hangoztatott tény, hogy nemzetközi összehasonlításban tanulóink olvasási és írás képessége fejletlen. Ennek oka, hogy nálunk az olvasási készség és az íráskészség elsajátítása és nem az olvasás és írás képességének évtizedes fejlesztése a feladat. Az iskolai nevelés alapvető feladata kell, hogy legyen az értő olvasás és különösen a szövegfeldolgozás képességének fejlesztés, ill. a rendszeres fogalmazástanítás. Ebben a vonatkozásban is főként az irodalom, ill. a nyelvi órákra kell támaszkodnunk. Napjainkban az ábraolvasás és ábrázolás képessége olyan szükségessé válik mindenki számára, mint az írás, olvasás elsajátítása mivel ez a megismerés, a gondolkodás, a tanulás és a kivitelező tevékenység eszköze. Ebből következően az ábraolvasás és ábrázolás képességének fejlesztése, gyakorlása valamennyi tantárgy feladata, sokféle szemléltető ábra, modell használatával, rajzi vázlatok készíttetésével. A tanulók többségében kialakulatlan vagy hibásan működik a bizonyítási képesség. E képesség rendszeres gyakorlásával elérhetjük, hogy diákjainkban szokássá, igénnyé fejlődjék az ellenőrzés, a bizonyítás. Ritkán fordul elő ugyanis, hogy a tanulók maguk végzik el a tapasztalati bizonyítást. A matematika tanításában elterjedt módszer az ellenőrző számítások, az indoklások használata. A kémia és fizika tantárgyaknál pedig a kísérletek eredményeinek felhasználása a tapasztalati igazolás céljaira szilárdan megalapozhatja a bizonyítási képességet, a bizonyítás igényét. A tanulás állandóan használt eszköze a megismerendő dolgok összehasonlítása, és a megkülönböztető jegyek feltárása. Ha az összehasonlítás szempontja kettőnél több, akkor több szempontú viszonyításról beszélünk, ha pedig a viszonyítandó dolog is több kettőnél, akkor besorolásról. Az adatok azt jelzik, hogy a tanulók többsége kialakulatlan, vagy bizonytalanul működő viszonyítási illetve besorolási képességgel rendelkezik, márpedig ha ez a viszonylag egyszerű gondolkodási képességük sem működik megbízhatóan, akkor a többi képességgel is bajban vannak. A feladat tehát az, hogy a tantárgyak tartalmaival rendszeresen gyakoroltassuk a több szempontú viszonyítást, a szelektálást, a keresést /növényhatározás/ és a szortírozást. Ez gyakorlatilag valamennyi tanítási órán megvalósítható. A fent felsorolt fejlesztendő készségek, képességeken kívül természetesen még számos olyan van, melyre gondot kell fordítanunk. Ezek a teljesség igénye nélkül a következők: kommunikatív készség /osztályfőnöki, magyar nyelv és irodalom, idegen nyelvi órák/, vitakészség /történelem, irodalom, osztályfőnöki, idegen nyelvi órák/, problémamegoldó készség /természettudományos tantárgyak/, társas készség /testnevelés óra/, tájékozódási képesség /földrajz/, illetve intellektuális készség /számolás, következtetés/. A különböző szakmai elemzésekben visszatérő az a megállapítás, hogy a magyar közoktatás egyik legsúlyosabb hibája a képességfejlesztés hiánya. A fő probléma azonban nem az iskolában közvetített ismeretek és képességek mennyiségével vagy arányával, hanem természetével és minőségével van. A mi iskoláinkban mind az ismeretek, mind pedig a képességek, készségek túlságosan specifikusak. Az iskola nem eléggé tesz különbséget az esetleges elfelejthető, csak eszközként felhasznált és az általános érvényű, tartósan megőrzendő ismeretek között. Nem eléggé válik szét a lényeges és a lényegtelen, ezért sok idő megy el az irreleváns részletek felületes megtanulására, de nem kerül sor a releváns tudás különböző szempontú, sokféle összefüggésrendszerbe illesztett tartós rögzítésére. Kevés a kapcsolat az egyes tantárgyak között és szinte nincs összefüggés az iskolában tanultak és a 24


Pedagógiai Program

hétköznapi élet között sem, az egyes tantárgyakban megszerzett tudás elszigetelt marad. A készségek fejlesztésére is jellemző az öncélúság: a gyakorlatok az adott tananyagrész, tudományos szakterület problémáiba vannak beágyazva, és nem világos, hogy a feladatok megoldása milyen általánosabb gondolkodásfejlesztő célokat szolgál. Például több tantárgy különböző helyein fordulnak elő százalékszámítási feladatok, de ezek többnyire csak az ott érvényes konkrét jártasságok begyakorlására, koncentrálnak, miközben alig járulnak hozzá a gyerekeknek az aránnyal, arányossággal, fordított arányossággal kapcsolatos általánosabb gondolkodási képességeinek fejlesztéséhez. „Nem elég, hogy valakinek jó esze legyen, a fő dolog az, hogy azt jól alkalmazza. A legnagyobb lelkek éppúgy képesek a legnagyobb vétkekre, mint a legnagyobb erényekre; s akik csak lassan haladnak, de mindig az egyenes úton maradnak, sokkal tovább érhetnek, mint azok, akik szaladnak, de eltávolodnak az egyenes úttól.” /Descartes/ 3. 6. Tehetséggondozás A tehetség a velünk született adottságokra épülő, majd gyakorlás, céltudatos fejlesztés által kibontakoztatott képesség. Ahhoz, hogy az iskolai nevelés és oktatás általunk meghatározott céljait felkészültségünk és legjobb tudásunk szerint megvalósíthassuk, fokozott figyelmet kell fordítanunk a tanulóközösségeken belül az "egyénre", a különböző képességű és érdeklődésű tanulókra. Minden diák igényli a törődést és azt, hogy a saját rejtett képességeit felszínre hozzuk, ehhez megfelelő segítséget adjunk, irányítsuk érdeklődési körének megfelelően, fejlesszük a már meglévő képességeit. Kiemelten fontos feladat o a diákok személyiségközpontú megközelítése, o a gátlások, szorongások leküzdése, o az önismeret, önértékelés fejlesztése, o a kreativitás fejlesztése, o a memória fejlesztése, o felkészítés a munkahelyi beilleszkedésre, o a tudás értékesíthetősége, a munkaerőpiac figyelemmel kísérése, o az információszerzés, mint a csoportmunka egyik fontos formájának elfogadása, o speciális tanulási módszerek megismerése és megismertetése. A pedagógiai stratégiánk alapja, hogy saját személyiségünket minél jobban megismerjük, és elsajátítsuk a pozitív gondolkodás képességét. A beilleszkedési, magatartási nehézségek is mind oldhatók lennének az említettek figyelembevételével. Rengeteg pszichikai energiát vonunk el a gyerektől, ha nem megfelelő nevelési eszközöket alkalmazunk, ha nem vagyunk következetesek, mert a tanulók így nem látnak maguk előtt értelmes célokat, nem érzik a segítő-irányító, jobbító szándékot. A tehetséggondozás legfontosabb céljai: o általános képességfejlesztés, o műveltségi szint fejlesztése, o kreativitás fejlesztése, o vállalkozási készségek fejlesztése, o manuális készségek fejlesztése, o alapfokú technikai műveltség fejlesztése, o idegen nyelvi kommunikáció fejlesztése, 25


o o

Pedagógiai Program

informatikai ismeretek fejlesztése, versenyeken való sikeres szereplés megalapozása.

A tehetséggondozás, intézményünkben, az alábbi formákban folyik: o egyéni és csoportos, o rendszeres és időszakos. A tehetséggondozás legfontosabb módja a tanuló munkájának folyamatos megfigyelése: o tanórán, o kötelező órán, o kötelezően választható órán, o tanórán kívüli érettségi ill. felvételi előkészítő foglalkozáson, o szakkörök keretén belül, o érdeklődési körének megfelelő foglalkozásokon, o tanulószobai foglalkozáson, o különböző versenyekre való felkészítés során Kiemelten fontosnak tartjuk, hogy a nevelő-oktató tevékenység során a lehetőségekhez mérten igazodjunk a tanulók egyéni képességeihez, adottságaihoz, az egyes tantárgyak elsajátítása során elért fejlettségi színvonalukhoz, ennek érdekében kötelező tanítási órákon előnyben részesítjük az egyéni képességekhez igazodó munkaformákat, építünk a tanulók önálló és csoportos munkájára. Lehetőséget biztosítunk az emelt szintű érettségi vizsgára való felkészülésre is. Az alsóbb évfolyamokon az egyéni képességek kibontakozását segítik a csoportbontások magyar nyelv, matematika, idegen nyelv, informatika, testnevelés (a közoktatási típusú sportiskolai osztályban). A felsőbb évfolyamokon a fakultációs, az emelt szintű érettségi tantárgyak és a szakmai tantárgyak esetében. A tehetséggondozás színvonalának folyamatos emelése érdekében szükségesnek tartjuk a tanári munkát segítő tevékenységeket, mint o önképzést, o konzultációt, o egymás munkájának figyelemmel kísérését, o előadók meghívását, o munkaközösségi megbeszéléseket, o óralátogatásokat, o nevelési értekezleteket, o tapasztalatszerzést más iskoláknál, o tapasztalatszerzést más országokban, o Internet hozzáférési lehetőséget. A szükséges feltételek o személyi  megfelelő létszámú és felkészültségű tanári testület,  tájékozottság,  állandó továbbképzés,  konzultáció o

tárgyi  számítógéppark,  Internet hozzáférési lehetőség,  korszerű műszerek,  modern szemléltetőeszközök,  jól felszerelt könyvtár,  tornaterem, 26

Szegedi Műszaki és Környezetvédelmi Középiskola és Szakképző Iskola    

o

Pedagógiai Program

sportpálya, edzőterem, modern laborok számítógépes nyelvi labor

egyéb  cserekapcsolatok,  tanulmányi kirándulások,  szakmai kirándulások,  szoros kapcsolat a szakképzésre igényt tartó szervekkel, vállalatokkal,  felsőoktatási intézményekkel

Munkánk során minden segítséget megadunk a tanulóknak, hogy különböző tantárgyi, szakmai, kulturális, sport és egyéb versenyeken kibontakoztathassák képességeiket. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatása a személyiségfejlesztés egyik kiemelt feladata. Területei o egyéni foglalkozás o tanulói foglalkozás o tanórán kívüli foglalkozás 3. 7. A hatékony tanulás módszereinek tanítása és a tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatásának segítése Az iskola hagyományos, korszerűtlen filozófiája, amely az ismeretek leadását és reproduktív számonkérését helyezte előtérbe, napjainkra megkérdőjeleződött. Oktatómunkánk középpontjába a következtetések levonására való képesség fejlesztését, az önálló, kreatív gondolkodásra nevelést helyezzük. Meggyőződésünk, hogy tanulóink felé stratégiai tudást is közvetítenünk kell, amely azt írja le, hogy az adott ismeretet hogyan lehet megtanulni. Célunk egyrészt a tanuláshoz való pozitív hozzáállás formálása, másrészt hatékony tanulási technikák kialakítása. Ennek legfontosabb feltétele, hogy a tanítás során nemcsak a tanulók figyelmére és emlékezetére hagyatkozunk, hanem arra törekszünk, hogy a tanulók minden pszichikus működését aktivizáljuk: érzékelés, észlelés, figyelem, emlékezés, képzelet, gondolkodás, cselekvés, érzelem, akarat. Célunk, hogy a tanulók felismerjék a tanulást segítő technikákat, majd kipróbálják őket - s utána összeállítsák a teljesítmény elérésének lehető legcélszerűbb és legtakarékosabb eszközökkel és módszerekkel kiépített egyéni stratégiáját. Új színfolt a tanulás tanulása számítógépes program alkalmazása. A fent vázolt fejlesztéssel a következő kedvező hatásokat kívánjuk elérni o alakuljon ki a tanulókban a képesség, hogy a szellemi munkát örömmel, alkotóan végezzék, még akkor is, ha közben nehézségeik, problémáik lennének, o rugalmasan alkalmazkodjanak a követelmények mennyiségi és minőségi változásához, o formálódjék a későbbi önképzésre való igényük, o jussanak sikerélményhez a tanulók és a pedagógusok egyaránt. A tanulók képességeinek megfelelő mennyiségű szóbeli és írásbeli feladat adható, amely előmenetelét és fejlődését elősegíthetik. Az átlagos képességű tanulók esetében ne haladja meg tantárgyanként a fél órás felkészülési időt. A feladat jellegétől és céljától függően az értékelés szóban és érdemjeggyel is történhet. 27


Pedagógiai Program

3. 8. Kulturális hátrányokkal, tanulási nehézségekkel küzdő tanulókkal összefüggő programok, szolgáltatások o o o o o o o o o o o

felzárkóztató foglalkozások, korrepetálások önismereti és kommunikációs tréning órakereten belül és kívül pályaorientációs tanácsadás a társasági életben való jártasság kialakítása könyvtári szabadidős programok hangverseny- és színházlátogatások tanulási technikák tanítása csoportfoglalkozáson belül kulturális rendezvények bejáró tanulók várakozó helyének kialakítása tanulmányokhoz kapcsolódó kirándulások diákklub kialakítása, tanulószoba, csoportbontások

Kiegészítő szolgáltatások o menza o büfé o sportlehetőségek o iskolaorvosi szolgálat o kortárscsoport o ifjúságvédelem o mentálhigiéniafoglalkozás o külső tanácsadás 3. 9. A magatartási és beilleszkedési zavarokkal küzdő tanulók helyzetének javítására tett intézkedések A nevelő-oktató munka során jelentős problémákhoz vezethet az emberi jogok – főleg az emberi méltóság – tiszteletének hiánya, ezért ezen jogok és az ezekkel kapcsolatos kötelezettségek megismerésére és megismertetésére, valamint kölcsönös érvénesítésére az iskolavezetésnek, a tantestület tagjainak és a Diákönkormányzatnak kiemelt figyelmet kell fordítania. Tudatosan kell törekedni az iskolai ártalmak feltárására, megelőzésre és az iskola klíma javítására. Egyre nő azoknak a tanulóknak a száma, ahol hiányzik a jó családi légkör, a támogató szülői magatartás, a tágabb környezet elfogadó attitűdje, a kortársközösség pozitív hatása. Cél: fokozatosan, apróbb lépesekben módszertanilag átgondoltan a tanulással, értékekkel, kötelességgel szembeszegülő társadalmi értékeket tagadó fiatalok formálása, érzelmi kultúrájának gazdagítása, erkölcsi tudatosságuk erősítése, az értékek egyenjogúságának megteremtése. Követelmények o rendelkezzék szilárd szokásokkal, amelyek fizikai és szociális helyzetekben eredményes alkalmazkodást biztosítanak számára, o legyen képes harmóniát teremteni a közösségi elvárások és az egyén vágyai között, o önértékelése legyen reális, erősödjön önbizalma, önbecsülése, autonómiája, toleranciája, o képes legyen elfogadni saját magát Az alábbiak szükségesek ahhoz, hogy egészséges lelkületű, kellő önbizalommal rendelkező fiatalokat neveljük, akik tudatosan készülnek az egyénileg boldog, a közösség számára hasznos életre o ifjúságvédelmi felelős kinevezése, a vele való állandó konzultáció 28


o o o o o o o o

Pedagógiai Program

egyéni beszélgetések az osztályfőnökkel, szaktanárokkal folyamatos kapcsolattartás a családdal, nevelőtanárokkal a Diákönkormányzat, az Iskolaszék, a Szülői Szervezet bevonása konzultációs lehetőség megfelelő szakemberekkel kapcsolat az ifjúságvédelmi és más szociális szervekkel az osztályfőnökök és a tantestület érdeklődő tagjainak továbbképzése ebben a témában kortárscsoport segítése folyamatos kapcsolat az iskolai mentálhigiéniai kollegával

Módszerei o mentálhigiénés program módszereinek felhasználásával személyre szóló program készítése, o pszichológiai tanácsadás, o osztályfőnök és tanuló-szülő közös megbeszélése (problémák feltárása), o osztályfőnök, ifjúságvédelmi felelős, szülő közös megbeszélése (problémák feltárása és javaslat a megoldásra) Legnagyobb feladat az osztályfőnökre hárul, aki a tanulókat, körülményeiket igyekszik megismerni és a problémák esetén a tanulókkal közvetlen kapcsolatban állókat – tanárok, ifjúságvédelmi felelős, nevelési igazgatóhelyettes – folyamatosan tájékoztatja. Folyamatosan kapcsolatot tart a szülőkkel, szükség esetén a szülői közösséggel. 3. 10. A sajátos nevelési igényű tanulók nevelése, oktatása o o o o

A sajátos nevelési igényű tanulót – szakértői és rehabilitációs bizottság vagy a nevelési tanácsadó véleménye alapján – az igazgató mentesíti egyes tantárgyakból az értékelés és a minősítés alól Az 52. § (11) bekezdésének terhére egyéni foglalkozás szervezése Segítő megkülönböztetéssel tanári differenciált foglalkozásokkal történő segítségnyújtás A feladatok teljesítésében az előírtnál hosszabb időkeret biztosítása

3. 11. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység A szociális hátrányok enyhítésének módszerei Gyermek és ifjúságvédelmi feladatkörben o a veszélyeztetett gyermekek nyilvántartása (felmérések alapján), o ebédbefizetés csökkentése (100 %-os, 50 %-os támogatás), o kérvények továbbítása, o pályázatok eljuttatása a tanulókhoz, o jogosultsági lehetőségek ismertetése Osztályfőnöki feladatkörben o tankönyvtámogatás szétosztása, o tartós tankönyvek felvétele az iskolai könyvtárból, o kapcsolatot tart a diákkal, a szülővel, az ifjúságvédelmi felelőssel A tankönyvtámogatás felhasználása Minden tanévben határozathozatallal történik. A nem szegedi tanulók a lakóhely szerinti önkormányzattól kapnak étkezési és beiskolázási támogatást. Ingyenes tankönyvjuttatás 29


Pedagógiai Program

Az ingyenes tankönyvjuttatásra jogosult családok a mindenkori rendeletnek megfelelően nyilatkoznak a feltételről. Ennek részletes szabályozása az iskolai Szervezeti és Működési Szabályzat XIV. fejezetében van. 3. 12. Egészségnevelés „Azt hiszem az egészség fogalmát előbb-utóbb tisztázni kell, nem orvosoknak, hanem költőknek és gondolkodóknak… Amit a klinikákon egészségnek tartanak, annak fertőtlenítő szaga van. Az egészség nem steril. Az egészségnek gyümölcsillata van.” /Hamvas Béla: Gyümölcsóra/ 3. 12. 1. Egészségfejlesztő iskola Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) megfogalmazása szerint az egészségfejlesztő iskola folyamatosan fejleszti környezetét, ami elősegíti azt, hogy az iskola az élet, a tanulás és a munka egészséges színtere legyen. Az egészségfejlesztő iskola ismérvei o o o

o o

Minden rendelkezésre álló módszerrel elősegíti a tanulók és a tantestület egészségének védelmét, az egészség fejlesztését és az eredményes tanulást. Együttműködést alakít ki a pedagógiai, az egészségügyi, a gyermekvédelmi szakemberek, a szülők és a diákok között annak érdekében, hogy az iskola egészséges környezet legyen; Egészséges környezetet, iskolai egészségnevelést és iskolai egészségügyi szolgáltatásokat biztosít, ezekkel párhuzamosan együttműködik a helyi közösség szakembereivel és hasonló programjaival, valamint az iskola személyzetét célzó egészségfejlesztési programokkal. Kiemelt jelentőséget tulajdonít az egészséges étkezésnek, a testedzésnek, és a szabadidő hasznos eltöltésének, teret ad a társas támogatást, a lelki egészségfejlesztést és a tanácsadást biztosító programoknak. Olyan oktatási-nevelési gyakorlatot folytat, amely tekintetbe veszi a pedagógusok és a tanulók jól-létét és méltóságát, többféle lehetőséget teremt a siker eléréséhez, elismeri az erőfeszítést, a szándékot, támogatja az egyéni előrejutást. Törekszik arra, hogy segítse diákjainak, az iskola személyzetének, a családoknak, valamint a helyi közösség tagjainak egészségük megőrzését; együttműködik a helyi közösség vezetőivel, hogy utóbbiak megértsék: a közösség hogyan járulhat hozzá – vagy éppen hogyan hátráltathatja – az egészség fejlesztését és a tanulást.

Mi az egészség? Napjainkban egyetértés van abban, hogy az egészség nem a betegség hiánya, hanem a testi, lelki, szociális jól-lét állapota (Egészségügyi Világszervezet, WHO 1948). Az egészség kiteljesedéséhez az alábbi négy feltétel szükséges: ha az egyén társadalmilag integrálódik (családhoz, iskolai, munkahelyi és más közösségekhez tartozik), ha a változó terheléshez alkalmazkodni tud, ha individuális önállóságát megőrzi, és végül, ha megteremti az összhangot a biogenetikai, a fizikai, a lelki és a társadalmi lehetőségei közt. Mi az egészségfejlesztés? Az egészségfejlesztés az összes nem terápiás egészségjavító módszer gyűjtőfogalma, tehát magába foglalja a korszerű egészségnevelés, az elsődleges prevenció, a mentálhigiéné, az egészségfejlesztő szervezetfejlesztést, az önsegítés feladatait, módszereit. A WHO meghatározása szerint az egészségfejlesztés az a folyamat, amely képessé teszi az embereket arra, hogy saját egészségüket felügyeljék és javítsák. Az egészségfejlesztés átfogó 30


Pedagógiai Program

társadalmi és politikai folyamat, mely nemcsak az egyének képességeinek és jártasságának erősítésére irányuló cselekvéseket foglal magába, hanem olyan tevékenységeket is, amelyek a társadalmi, környezeti és gazdasági feltételek megváltoztatására irányulnak azért, hogy azoknak a köz és az egyén egészségére gyakorolt hatása kedvező legyen. Az egészségfejlesztés az a folyamat, amely képessé teszi az embereket az egészséget meghatározó tényezők felügyeletére és ezáltal egészségük javítására. A részvétel nélkülözhetetlen az egészségfejlesztő tevékenység fenntartásához. Az egészségfejlesztés fő feladata egy általánosan érvényes egészségfejlesztő politika kifejlesztése, egészségfejlesztő környezet megteremtése, az egészségfejlesztő közösségi tevékenység, az egyéni képességek fejlesztése, és szemléletváltozás az egészségügyi szolgáltatásokban. Az egészségfejlesztés sarokpontjai o o o

Az egész lakosságra irányul, és együttműködésére épít. Az okok feltárására és a feltételek megteremtésére irányul a társadalom különböző szereplőivel való együttműködésben (oktatás, egészségügy, környezetvédelem, kultúra, gazdaság). Az egyén autonómiája érvényesül az egészséget befolyásoló döntésben, aktivitásban.

Egészségnevelés A WHO meghatározása szerint az egészségnevelés olyan, változatos kommunikációs formákat használó, tudatosan létrehozott tanulási lehetőségek összessége, amely az egészséggel kapcsolatos ismereteket, tudást és életkészségeket bővíti az egyén és a környezetében élők egészségének előmozdítása érdekében. A korszerű egészségnevelés egészség és cselekvésorientált tevékenység. Az egészségnevelés célja, hogy a tanulók képesek legyenek felmérni saját egészségi állapotukat, ismerjék meg az egészségkárosító tényezőket, azok veszélyeit. El kell érni, hogy az egészségükért tegyenek valamit, alkalmazzák a megtanultakat. A hatékony munka érdekében együttműködést kell kialakítani a pedagógusok, iskolaorvos, védőnő, szabadidőszervező, ifjúságvédelmi felelős, osztályfőnök és a szülők között. 3. 12. 2. Az egészségfejlesztési munkacsoport tagjai o o o o o o o o o o o o

az iskolai egészségstratégiáért felelős főigazgató-helyettes, osztályfőnöki munkaközösségek vezetői, mentálhigiénés szakemberek, drogkoordinátorok, testnevelési munkaközösségek vezetői, védőnő, iskolaorvos, szabadidő felelősök, ifjúságvédelmi felelősök, környezetvédelmi felelősök, vöröskeresztes felelősök (Gábor Dénes Tagintézményben) tagiskolai DÖK-öt irányító tanárok

Cél: az egészségfejlesztő iskola kialakítása. 3. 12. 3 Szakmai program

31


Pedagógiai Program

3. 12. 3. 1. Egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok Az iskola szerepe és lehetőségei Az egészség megvédésére, megedzésére, visszaszerzésére vonatkozó tudományos, de közérthető ismeretek átadása, az egészségvédő ismeretek sokoldalú bemutatása º megtanítani, hogy alapvető értékünk az élet és az egészség, ezek megóvására alternatívákat ajánlani, megfelelő egészségvédő magatartást tanítani gyakorlással, segítéssel, példamutatással, º segíteni az egészséges életmód kialakulásában, a döntési alternatívák kidolgozásában, a helyes döntések megvalósításában, º világítson rá arra, hogy az egészség, a szervezet és a környezet közötti dinamikus egyensúly állapotát fejezi ki, º minden rendelkezésre álló módszerrel elősegíteni a tanulók és a tantestület egészségének védelmét, az egészség fejlesztését és az eredményes tanulást, º együttműködést alakítani ki pedagógiai, egészségügyi, gyermekvédelmi szakemberek, a szülők és a diákok között annak érdekében, hogy az iskola egészséges környezet legyen Az iskolai egészségnevelés Színterei

º º º º º º º

tanórák (főként a testnevelés, biológia, kémia, egészségtan tantárgyak) osztályfőnöki órák egészségnapok sportrendezvények kirándulások versenyek kiállítások

Módszerei º előadások º beszélgetések º plakátok º folyóiratok º újságcikkek º videofilmek Témakörei º egészség-betegség (az emberi szervezet működése, a betegségek megelőzése), º egyes életkorok pszichológiai jellegzetességei, º napirend, a szabadidő helyes felhasználása, º testápolás, díszítő kozmetika, öltözködés, º családi élet, º társas kapcsolatok, º szexualitás, családtervezés, º egészséges környezet, º balesetek megelőzése, elsősegélynyújtás, º fogyatékosok, hátrányos helyzetűek integrációja, º káros szenvedélyek (dohányzás, alkohol- és drogfogyasztás), következményei, 32


º º º º º

Pedagógiai Program

táplálkozás: - elméleti ismeretek (mennyiség, minőség, az elfogyasztás módja) iskolai étkeztetés (menza, büfé) testmozgás: - sport, mozgásszervi betegségek javítása (gyógytorna) lelki egészség védelme

Mindennapos iskolai testedzés programja Az egészségfejlesztő iskolai testmozgás program célja a tanulók testi-lelki fejlődésének elősegítése a testmozgás eszközeivel. A testmozgással történő egészségfejlesztésben kiemelt szerepet szánunk az iskolában több sportágban működő Iskolai Sportkörnek a tanórán kívüli közvetlen sportolási lehetőségeknek, valamint a testnevelés tanórai foglakozásoknak. Az egészségfejlesztő testmozgás hatékony megvalósulása érdekében a következő módszereket alkalmazzuk: º Naponta biztosítjuk tanulóink számára a testnevelés órán vagy tömegsport foglalkozásokon való részvételt º Testnevelés órákon különös figyelmet fordítunk a keringési és légzőrendszer megfelelő mértékű terhelésére. º Minden testnevelés óra részét képezi a gimnasztika, mely a helyes légzés és testtartás kialakítására és fenntartására is szolgál. º Törekszünk arra, hogy a testnevelés óra örömöt és sikerélményt nyújtson a különböző adottságú gyermekeknek. º Különös figyelmet fordítunk a sport személyiségfejlesztő mivoltára a csapatjátékok és az egyéni teljesítmény motivációs hatásaira építve. º Ösztönözzük és támogatjuk tanulóink iskolán kívüli (sportegyesületekben folytatott) sporttevékenységét is. Egészségnevelési feladatok az osztályfőnöki órákon A 9. évfolyamos tanulók először a témában a szervezetük működésével ismerkednek. Ebben az osztályfőnökök segítségére van a védőnő, aki minden osztályban rendkívüli osztályfőnöki óra keretében ismerteti meg a tanulókat a serdülőkori sajátosságokkal, majd az osztályok a tini ambulanciára is ellátogatnak. Az órák keretében a fő cél az, hogy a tanulókban kialakítsuk azt, hogy a testi-lelki egészséggel törődni kell. Ebben a témában a fő nehézséget az okozza, hogy az életkori sajátságoknak megfelelően a hosszú távú célok még nem alakulnak ki, vagy nem hatnak az életmódjukra. A szakemberek segítsége ekkor meghatározó. A 10. évfolyamon már a fő cél a tudatos életvitel kialakítása: a helyes táplálkozás, a betegségek megelőzése, a konfliktusok helyes kezelése, amely segítségével a drog és az alkoholfogyasztás kerülése. Sajnos a társadalmi és gazdasági helyzet, a médiumokból jövő hatások miatt ez a téma nehezen volt tárgyalható az osztályfőnöki óra keretében, ezért külső szakemberek segítségét kérjük. Az ANTSZ segítségével AIDS prevenciós előadások voltak az osztályokban. Sikeres drogprevenciós pályázataink tapasztalatait hasznosítjuk kollégáink és tanulóink folyamatos felkészítésében, tájékoztatásában. A 11. évfolyamon a test és a belső harmónia kapcsolatának feltárása a fő cél. Az életkori sajátságokat figyelembe véve dokumentumfilmek és statisztikák segítségével igyekszünk a negatív példák által bemutatni a veszélyeket, amelyek elutasítása belső meggyőződéssé kell, hogy váljon. Sajnos eddig kevés ilyen film volt, erre az évre sikerült új videofilmeket beszerezni, és a Kanyaron túl című mozifilmet is szervezetten megnéztük. Nagy hatással volt mind a kollegákra, mind a diákokra. 33


Pedagógiai Program

A 12. évfolyamtól kezdve elsősorban a test és a lélek harmonikus fejlesztésén van a hangsúly. Foglalkozunk a szabadság, és a belső fegyelem kérdésével, a családtervezéssel, az egészségügyi problémákkal, az egészségügy problémáival. A foglalkozások alapját valós helyzetek, újságok, tanulmányok adják. Összefoglalásként megállapítható, hogy az osztályfőnökök igénylik ebben a témában a szakemberek, és a médiumok adta lehetőségeket. Feltétlenül tovább kell erősíteni a kapcsolatokat a szakemberekkel. 3. 12. 3. 2. Egészségnevelés tanórai keretek között a védőnő segítségével

º

9-10. évfolyam részére  Serdülőkori változások,  Korszerű táplálkozás,  Káros szenvedélyek kialakulásának megelőzése,  Fogamzásgátlás,  Szexuális úton terjedő betegségek, AIDS.

º

11-12. évfolyam  Az egészség, mint érték,  Daganatos betegségek kialakulásának megelőzése önvizsgálattal,  Here önvizsgálattal a hererák ellen, Emlő önvizsgálattal az emlőrák ellen,  Egészséges gyermekekért korszerű családtervezéssel.



A védőnői munkaterv egészségnevelési és szűrési programja

º º

º

Szeptember: testnevelési csoportbeosztás elkészítése. Október, november:  9. évfolyam szűrővizsgálata: - részletes anamnézis felvétele, - egészségi állapot felmérése, - tornacsoport beosztás, - tisztasági vizsgálatok.  Egyéni, illetve kiscsoportos egészségnevelés: - személyi higiénia, - szezonális betegségek megelőzése, - diétás tanácsok, - mozgásszervi elváltozások, - gyógytorna fontossága, - káros szenvedélyek. December, január:  11. évfolyam szűrővizsgálata: - egészségi állapot ellenőrzése, - kialakult egészségkárosodások kiszűrése, - szakgondozók igénybe vétele, - hallásszűrés - tisztasági vizsgálatok.  Egyéni illetve kiscsoportos egészségnevelés: - szenvedélybetegségek kialakulásáról, - fogamzásgátlás, kultúrált szexualitás, - családi életre nevelés. - elmaradt vizsgálatok, kötelező szűrések pótlása. 34


-

º

º

Pedagógiai Program

szakrendelőkbe irányított tanulók leletének bekérése, ellenőrzése.

Február, március  12. évfolyam szűrővizsgálata: - egészségi állapot ellenőrzése, - továbbtanulás megbeszélése egészségügyi szempontok alapján, - tisztasági vizsgálat. Április, május  10. évfolyam szűrővizsgálata: - egészségi állapot ellenőrzése, - pályaorientáció megbeszélése egészségi szempontok szerint, - tisztasági vizsgálat.  Egyéni illetve kiscsoportos egészségnevelés: - korszerű táplálkozás, testedzés, - szájhigiénia fontossága, - káros szenvedélyek kialakulásának megelőzése.

A védőnői fogadóóra keretében a fokozott gondozást igénylő tanulók egészségi állapotának figyelemmel kísérése, diéták megbeszélése, vérnyomás ellenőrzése, tanulási problémák kezelése, segítő beszélgetések. Iskolánk tanulói és dolgozói részt vesznek rendszeres fogászati szűrésen is. Évente megrendezésre kerülő Egészségvédelmi Napon különböző aktuális problémák kerülnek előtérbe (drog, szenvedélybetegségek, érrendszeri megbetegedések, …). A diákok kiscsoportos foglalkozásokon és előadásokon vesznek részt külső előadók bevonásával, majd egészségügyi vetélkedőkön, sportversenyeken, bemutatókon keresztül igyekszünk új alternatívákat mutatni az egészség megőrzésére, az ismeretek gyakorlati alkalmazására.

º

Kötelező tanulási időn túl igénybe vehető iskolai szolgáltatások Részletesen a pedagógiai programban található.(3.2.)

º

Szabadidős programajánlatok Diákönkormányzat szervezésében sportdélutánt tartunk, ahol egyéni és csapatversenyeken szervezünk különböző sportágakban. Különböző vetélkedők szervezésével lehetővé tesszük, hogy diákjaink megmutatassák tudásukat, fejleszthessék képességeiket és megtalálják azokat az alternatívákat, amelyek nem rombolják egészségüket, és lehetőséget biztosít az önmegvalósításra. Az aktuális témákhoz kapcsolódó mozi látogatásokat szervezünk, ahol a látottakat a következő osztályfőnöki órákon kiértékeljük. Rajzpályázatokkal, plakátversenyekkel hívjuk fel a figyelmet a fiatalokat érintő veszélyhelyzetekre.

º

Célzott akkreditált programok alkalmazása Az iskola már több éve átfogó drog prevenciót folytat akkreditált program keretében.

º

Szülők tájékoztatása  Szülői értekezlet  Szülői Szervezet tájékoztatása  Szülői tréning aktuális témakörben

35


Pedagógiai Program

º

Kortárssegítő képzés A fiatalok tájékoztatásához a felnőttek mellett igénybe veszünk kortárssegítőket is, mivel ők korosztályuk szemében sok esetben hitelesebbek. A kortárssegítők pszichológusok bevonásával önismereti képesség és tudásfejlesztő tréningeken vesznek részt (Rendőrkapitányság, Humanistic, Lélekszervíz Bt.).

º

Balesetvédelmi rendszabályok (A rendszabályok megtalálhatók a Szervezeti és Működési Szabályzatban.

3. 12. 4. Az iskolai tanulók fizikai és motorikus képességeinek mérése A mérés célja Az iskolai testnevelés és sport egészségmegőrző szerepének növelése, népszerűsítése, tudatosítása az iskoláskorú fiatalok körében. Minden fiatal úgy jusson el a felnőtté válásig, hogy az egészséges létezéséhez szükséges fizikai fitnesz szintet elérje és megtartsa. Az oktatásban eltöltött évek alatt a rendszeres testedzés egészségmegtartó, egészségjavító szerepének folyamatos népszerűsítésével el kell érni, hogy minden tanuló – elméletben és gyakorlatban – elsajátítsa azokat az élettani, edzéselméleti, sportági ismereteket, amelyek elegendőek az önálló tudatos, élettanilag hatásos mozgásmennyiség összeállításához és az elkészített napi- heti mozgásprogram elvégzéséhez. A mérés feladata Megmutatja a tanulók pillanatnyi fizikai fittségét, lehetővé teszi az egészség szempontjából leglényegesebb fizikai képességek hiányosságainak feltárását. A fizikai fittség ismerete kiindulási alapot ad o a terhelhetőség megállapításához, o a képességek fokozatos fejlesztéséhez, o módot ad összehasonlításokra, o lehetőséget a fejlődés folyamatos figyelemmel kísérésére o a fizikailag jól terhelhető, kiváló testi, biológiai, fiziológiai fiatalok feltérképezése az élsportolók kiválasztásához (a közoktatási típusú sportiskolai osztályban) A mérés hasznossága Köztudott, hogy a már kialakult krónikus betegségek nagy része, amelyek a lakosság életminőségét meghatározzák nem gyógyíthatók, ezért költséghatás – hatékonyság szempontjából egyetlen ésszerű megoldás az iskolai oktatásra épített átfogó egészségmegőrző, megelőző program. A törvény által előírt kötelező mérés a tervezett teljes programnak csak az első része, a kezdete. A program második részének elvégzését ugyan ma még nem szabályozza törvény, de a továbbiakban is társadalmi szintű erkölcsi és anyagi összefogás kell ahhoz, hogy a gyenge fizikuma miatt kiszűrt, az egészségileg hátrányos helyzetű tanulók számára intézményen belüli felzárkóztató programokat tudjunk biztosítani.

36


Pedagógiai Program

A teljes program megvalósításával az iskolai testnevelés és sport egységes, társadalmi szintű prevenciós stratégiai programként kapcsolódhatna – a jelenlegi igen hátrányos helyzetünk javítása érdekében – más prevenciós programhoz. A felnövekvő fiatalok egészségi állapotának javítása, a gyenge fizikumú fiatalok felzárkóztatása nemcsak a szellemi-fizikai terhelhetőségük, hanem az önbecsülésük, az önértékelésük, az akaratuk területen is esélyegyenlőséget biztosítana mindenki számára. A közös mérés értékelés elősegíti a jó tanár-diák kapcsolat kialakítását. A mérés módja Az Oktatási és Kulturális Minisztérium által szerkesztett EUROFIT/HUNGAROFIT tesztsor alapján történik. Ez a felmérés az általános fizikai teherbíró-képességet (aerob kapacitást), valamint a mindennapi tevékenységünk során leggyakrabban használt izomsorok erő és erő– állóképességét méri. Méri és értékeli A test általános izomerejét, erő-állóképességét hét motorikus próba alapján értékelhetjük: o Cooper – teszt futással o Helyből távolugrás o Mellső fekvőtámaszban karhajlítás- és nyújtás o Hason-fekvésből törzsemelés- és leengedés o Hanyattfekvésből felülés térdérintéssel o Medicinlabda lökése egy kézzel o Kétkezes dobás hátra a fej fölött medicinlabdával A mérés szeptemberben és májusban történik, és összesített pontértékeléssel zárul. Általános mérési szempontok

º º º º º º

º

º º

A fizikai teljesítmény mérését az Oktatási és Kulturális Minisztérium által készített „Útmutató a tanulók fizikai állapotának méréséhez” c. kiadvány alapján végeztetjük. A mérés megkezdése előtt a tanulókat minden esetben szükséges tájékoztatni a mérés céljáról, gyakorlati hasznosságáról és az elvégzendő feladatokról. Valamennyi próbát tornateremben, (vagy sportudvaron) tornaruhában – sportöltözetben célszerű végezni, végeztetni. A mérést mindig előzze meg az általános és speciális bemelegítés. Próbákkal egyszerűen, objektíven mérhető, értékelhető a tanulók fizikai állapota. Az általános testi erő, erő-állóképesség mérésére alkalmazott próbák elvégzésekor (minden próbában 3 kísérleti lehetőség megadásával) a legjobb teljesítményt kell nyilvántartásba venni, és a megfelelő pontértékeket (a megadott táblázat segítségével) meghatározni. Az általános fizikai teherbíró-képesség közös mérése és értékelése során el kell érni, hogy a tanulók elméletben és gyakorlatban is megszerezzék azokat az alapvető élettani, egészségtani és edzéselméleti ismereteket, amelyek elengedhetetlenül szükségesek a fizikai állapotuk szinten tartásához, szükség esetén fejlesztéséhez, valamint szintjének ellenőrzéséhez. A fizikai teljesítmény mérésére, értékelésére alkalmas próbákat legcélszerűbb annak a pedagógusnak végezni, aki a tanulók testi nevelésével foglalkozik. A tanulók általános fizikai teherbíró-képességének fokozatos fejlesztése, mérése, az iskolai testnevelés részévé, kiemelkedő feladatává kell, hogy váljék. 37


Pedagógiai Program

Gyógytestnevelés A tanulók mozgásszegény életmódja miatt egyre több mozgásszervi és egészségi problémákkal küszködő tanulóval találkozunk, akik ennek következtében nem hagyományos testnevelésben, hanem könnyített v. gyógytestnevelés órán kell részt vennie. A gyógytestnevelés órák feladata a prevenció, a meglévő fizikai állapot megőrzése, javítása, ill. a rehabilitáció. Ezt a feladatot elkülönítve, az érintett tanulók számára külön gyógytestnevelés órák keretében lehet csak ellátni, hiszen a feladatok más jellegűek, mást kell végrehajtaniuk, más teljesítményt kell elérniük, mint egészséges társaiknak. Gyakorlatilag a gyógytestnevelő felügyelete és irányítása mellett személyre szabottan végzik a feladatokat. Ezzel megelőzzük fizikai állapotuk romlását, és az esetleges sérülések után gyorsabbá tehetjük felépülésüket. 3. 13. Környezeti nevelés o

Általános célok Az egyetemes természetnek (a Világegyetem egészének), mint létező értéknek tisztelete és megőrzése, beleértve az összes élettelen és élő létezőt, így az embert is, annak környezetével, kultúrájával együtt. A Föld egészséges folyamatainak visszaállítása, harmóniára törekvés. A bioszféra és a biológiai sokféleség megőrzése.

o

Pedagógiai célok Az általános célokra vonatkozó érték és szokásrendszer érzelmi, értelmi, esztétikai és erkölcsi megalapozása. Az ökológiai gondolkodás kialakítása, fejlesztése. Rendszerszemléletre nevelés. Holisztikus és globális szemléletmód kialakítása. A környezetetika hatékony fejlesztése. Tolerancia és segítő életmód. Az állampolgári és egyéb közösségi felelősség felébresztése. Környezettudatos magatartás és életvitel kialakításának segítése. Az életminőség fogyasztáson túlra mutató alkotóinak keresése. Az egészség és a környezet összefüggései, globális összefüggések megértése.

o

A környezeti nevelés célja A környezettudatos magatartás kialakítása, melynek lényege olyan életvitel, amellyel sem környezetünket, sem egészségünket nem károsítjuk. Diákjainkban ki kell alakítani  a környezettudatos magatartást és életvitelt  a személyes felelősségen alapuló környezetkímélő magatartást és életvitelt,  a környezet értékeinek megőrzésének igényét és akaratát,  a természetes és épített környezet szeretetét és védelmét,  az egészséges életmód igényét és az ehhez vezető technikák elsajátítását. A célok eléréséhez szükséges készségek kialakítása  alternatív, problémamegoldó gondolkodás,  ökológiai szemlélet,  szintetizálás, analizálás,  kreativitás,  vitakészség, kritikus véleményalkotás,  kommunikáció, médiahasználat Környezeti neveléssel összefüggő ismeretek gyűjtése 38

Szegedi Műszaki és Környezetvédelmi Középiskola és Szakképző Iskola         

Pedagógiai Program

diáknap szervezése, Szeged értékeinek megismerése, drogprevenciós program folytatása, természetvédelmi versenyekre való felkészülés, pályázatokon való részvétel, hulladékgyűjtés, közvetlen környezetünk tisztántartása, számítógép, video-film, CD-ROM használata a tanítási órákon, kétszintű érettségire való felkészítés (környezet- és vízgazdálkodási szakközépiskolai osztályban)

o

Feladatok, sikerkritériumok  motiváció, a kíváncsiság felkeltése, önálló ismeretszerzésre való ösztönzés,  tapasztalaton alapuló megismerés,  szemléltetés,  lehetőségek biztosítása a szabadidő értelmes eltöltéséhez,  a lakóhely élővilágának megszerettetése,  a helyi természeti, történeti és humán értékek megismertetése,  egészséges természet közeli életmódra való igény megteremtése,  felelősségérzet kialakítása a család és a környezet iránt

o

Módszerek  A pedagógiai programban szereplő tanórai módszerek  Zoopedagógiai és szabadidős kötetlen foglalkozások

o

A környezeti nevelés színterei  tanórai keretekben,  tanórán kívüli foglalkozások,  iskolán kívüli programok

o

Alapelvek a megvalósításhoz  a nevelőtestület egysége,  az általános műveltség fontossága,  az oktatás és nevelés egysége,  a kitűzött célok és az iskola munkarendjének összhangja,  az intézmény megfelelő higiénés állapota,  „Élő” partneri viszony

o

Taneszközök Az iskolának rendelkezni azokkal alapvető oktatási eszközökkel, szakkönyvekkel, amely a környezeti nevelési munkához szükségesek. Folyamatosan frissíteni kell a környezetvédelmi szak- és CD-könyvtárat. Alkalmazni kell az Internet adta lehetőségeket.

3. 14. A gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő pedagógiai tevékenységek A gyermek és ifjúságvédelmi tevékenység oktató-nevelő munkánk fontos részét képezi. A tanulóinkért érzett felelősség nem torpanhat meg az iskola kapuinál. Elsőrendű feladat a tanulókkal való személyes kapcsolat kiépítése, a problémák megelőzése. Szükséges a személyiségközpontú nevelés és tanítás megvalósítása, az önismeret, emberismeret alapjainak, elemeinek megismertetése a diákokkal. A tanulók személyiségének építése csak a családokkal együttműködve lehet sikeres. A nehezen nevel-

39


Pedagógiai Program

hetőség elkerülése, illetve feloldása érdekében összehangoljuk a szülők és az iskola nevelési elveit. Nagyon fontos a családdal való kapcsolattartás, a kölcsönös tájékoztatás, a problémák megbeszélése, lehetőség szerinti közös orvoslása. Előfordul, hogy a gyermek érdekeit a szülővel szemben kell védeni, ilyenkor elkerülhetetlen a hatósági beavatkozás, a védő-óvó intézkedések megtétele. A tanuló magatartására a társadalomban, a családban lévő feszültségek komoly hatást gyakorolnak. A gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenységünk nehezen tud lépést tartani a sokasodó gondokkal. Ezért a gyermek- és ifjúságvédelem a tantestület valamennyi tagjának, de különösen az osztályfőnököknek és a gyermekvédelmi felelősnek a feladata. Ifjúságvédelem célja o a harmonikus személyiség kialakítása, o az egészséges életmódra nevelés, o a családi nevelés hiányosságainak pótlása, o a tanulási nehézségekkel küzdő tanulók segítése, o magatartási, beilleszkedési zavarokkal küzdő tanulók helyzetének javítása, o szociális szolgáltatás Gyermekjóléti tevékenységek o lehetőleg előzzük meg a diákjainkat érintő szociális problémák kialakulását, o segítsük a szociális okokból veszélyhelyzetbe került diákjainkat helyzetük rendezésében, o közvetítő szerepkört vállalunk diákjaink és az egyéb szakellátó intézmények között (Családsegítő Központ, Nevelési Tanácsadó, Gyámhatóság, ...). Prevenciós programok o a társadalmi beilleszkedési zavarok megelőzését szolgáló tudatos nevelés, o elutasító magatartás kialakítása a következő tevékenységekben: bűnözés, alkoholizmus, kábítószer-fogyasztás, dohányzás, önmaga felé forduló agresszivitás, o a fenti tevékenységekkel összefüggő negatív károsító hatások és következmények feltárása, az elkerülés előnyeivel megismertető programok (külső szakemberek bevonásával), o pályaorientáció, o video-anyagok beszerzése, amelyek az osztályfőnökök, a diákok rendelkezésére állnak, o belső továbbképzés osztályfőnököknek, o kollégák részvétele a rendőrség bűnmegelőzési csoportja által tartott előadásokon, o mentálhigiénés szakképzés megszervezésére irányuló törekvések, o csoportos foglalkozás a szülők számára. Speciális gyermekvédelem o veszélynek kitett gyerekekkel való egyéni foglalkozás, segítségadás, o segítségnyújtás az érdekek érvényesítésében (pl. árva, nehezen kezelhető, lelkileg sérült, stb. tanulók esetében). Munkaformái o Felvilágosító munka osztályfőnöki és biológia órán o Konzultációs lehetőség az iskolai védőnővel, orvossal o Fogászati szűrés lehetősége az általános orvosi vizsgálatokon túl o Külső előadók biztosítása a fiatalokat érintő aktuális témákban o Mentálhigiéniai egyéni és csoportos foglalkozások o Folyamatos konzultációs lehetőségek az ifjúságvédelmi felelősökkel 40


o o o o o o o

Pedagógiai Program

A könyvtári állományának, szakanyagának folyamatos fejlesztése (szakkönyv, video, CD…) A környezetvédelem fontosságának tudatosítása tanórákon, fakultációkon, tanulmányi kirándulásokon Sportolási lehetőségek folyamatos biztosítása tanítási órákon kívül Iskolai kortárscsoport létrehozása, felkészítése Az iskola drogstratégiájának elkészítése. Szakemberhez irányítás. Hatósági közreműködés kérése.

3. 15. Az iskola drogstratégiája „A kábítószer fogyasztás csökkentése Szeged város stratégiája alapján” A droggal kapcsolatos problémák egyre inkább érintik a 14-18 éves korosztályt. Az iskolánkban tanuló diákok között is egyre nagyobb teret nyer a könnyű drogok kipróbálása, használata. Intézményünk célja, hogy egy olyan drog-prevenciós programot dolgozzon ki, amely elősegíti a tanulók személyiségfejlődését, megtanítja őket a „nemet mondásra”, konfliktuskezelésre. Iskolánk támogatást nyert az Ifjúsági és Sport Minisztérium, valamint az Oktatásügyi Minisztérium közös egészségfejlesztési-drogmegelőzési pályázatán, melynek keretében nagyszabású programsorozatot bonyolítottunk le. Ezáltal intézményünkben elindult egy olyan drog-prevenciós folyamat, melyet a jövőben folyamatossá kívánunk tenni. Ennek érdekében kidolgoztunk egy drog-megelőzési stratégiát, melyet a jövőben iskolánk minden évfolyamán meg kívánunk valósítani. Céljaink Drog-megelőzési programunkkal szeretnénk elérni, hogy iskolánk tanulói olyan ismeretekre, készségekre tegyenek szert, amelyek segítik őket abban, hogy élethelyzeteikben képessé váljanak a helyzeteknek megfelelő problémamegoldásra, a konfliktushelyzeteik, feszültségeik adekvát kezelésére, és a függőségi állapotok kialakulásának elkerülésére. A megvalósítás módszerei o személyiségfejlesztés o konfliktuskezelési technikák megtanítása o „nemet mondás” képességének fejlesztése o egészséges életmódra nevelés o iránymutatás a szabadidő hasznos eltöltésére Feladataink o Ahhoz, hogy céljainkat meg tudjuk valósítani, pontosabban tudnunk kell, diákjaink körében milyen problémákkal, hiányosságokkal állunk szemben. Ennek érdekében kérdőíves felmérést kívánunk végezni minden osztályunkban, mely kiterjed diákjaink önismeretére, drogokkal kapcsolatos ismereteikre, véleményükre, esetleges drogfogyasztási szokásaikra, szabadidős tevékenységeikre. A felmérés kiértékelése után kiderül, hogy mely osztályban hány diákot és milyen formában érint a drogfogyasztás, valamint milyen szinten tudják kezelni konfliktushelyzeteiket, mennyire képesek a „nemet mondásra”. o

Az iskolai drogstratégia megvalósítására, koordinálására a három tagiskola tantestületének egy-egy tagjából álló Drog-prevenciós Bizottságot hoztunk létre. A munkájukban az iskolaorvos, az iskolai asszisztens, az ifjúsági védőnő, illetve a 41


Pedagógiai Program

szabadidő-szervezők, környezetvédelmi felelősök is részt vesznek. Munkájukat az oktatási főigazgató-helyettes fogja össze és segíti. Drog-prevenciós Bizottság feladatai o iskolai drog-ellenes stratégia lebonyolítása, koordinálása o külső és belső partnerekkel való kapcsolattartás o bizottsági ülések megtartása, az ülésekről rövid emlékeztető készítése az irattár számára o a Pedagógiai Program, az SZMSZ és a Házirend figyelembe vételével éves drogstratégia kidolgozása, a tanév tervező tantestületi ülésen a tantestülettel ismertetése, megvalósítása, értékelése, félévenkénti beszámoló készítése o drog-prevenciós szervezetekkel való kapcsolattartás o szakmai kiadványok, filmek, tájékoztatók gyűjtése, közzététele o önismereti klub létrehozása A drogstratégia megvalósításának színterei o iskolai programok: szaktárgyi és osztályfőnöki órák keretén belül o tanórákon kívüli programok: délutáni szabadidős programok, szülői értekezletek o iskolán kívüli programok: sport- és kulturális programok 3. 16. Szociális hátrányok enyhítése és a hátrányos helyzetűek kezelése A társadalom mikroközössége a család. A család az elsődleges szocializációs színtér, megteremti a gyermek biztonságérzetét. Azonban a társadalmi változások maguk után vonják a család értékrendszerének, normarendszerének, és funkcióinak változását. A funkcióváltozások, a szubkulturális változások együttesen odavezetnek, hogy változik a család struktúrája. A társadalomban lezajló folyamatok a családok huzamosabb ideje tartó elszegényesedéséhez , a lelki - erkölcsi, a testi, a kulturális nem utolsó sorban sok esetben anyagi felőrlődéshez is vezetnek. Ehhez elengedhetetlen a szociális hátrány jellegének meghatározása. Ez sokrétű megközelítést igényel, ennek megfelelően a hátrányos helyzetből fakadó nehézségek megfelelő kezelése is. Külön kell választani az anyagi nehézségekből fakadó szociális hátrányt, a családi helyzetből eredő /csonka család, alkoholfogyasztás, betegség, stb./ hátrányokat, tanulási hátrányt /alacsony iskolázott szülő/ egyéb pl. kielégítetlen érzelmi szükségletekből /szeretetéhség/ következő hátrányokat. A hátrányos helyzet fölmérése után – a hátrányok jellegétől függően – differenciált egyéni és csoportos foglalkozás, segítő-beszélgetés a gyerekekkel. Az anyagi vonatkozású hátrányos helyzet esetében a lehetséges fenntartói és állami segélyalapok, alapítványi és egyéb támogatások eléréshez hozzásegíteni a gyerekeket. Az érintett gyereknél az érzelmi megterhelés fokozottan jelentkezik a hétköznapok során. Félnek a mások elutasításától, a kudarcoktól, önértékelési problémákkal küszködnek, kommunikációs nehézségeik vannak. Feladat: – mivel a család adott helyzetén, állapotán nem igen van módunk változtatni – képessé tenni őket, hogy lelkileg ellenállóbbak, terhelhetőbbek legyenek, képessé váljanak a csalódások, sikertelenségek, kudarcok, a szociális megpróbáltatások konstruktív feldolgozására. Fontos megértetni, elfogadtatni velük, hogy a „jól levés” pozitív tudata nem pusztán az aktuális létállapotból, hanem annak megéléséből adódik. Ne valami ellen küzdjenek és 42


Pedagógiai Program

lehetőleg ne másokat akarjanak megváltoztatni, hanem saját magukat. Az egyetlen, akit igazán meg tudnak változtatni, az saját maguk, hogy megkönnyíthessék, feszültség mentesebbé tehessék életüket. Tudatosítani kell bennük a mentális egészség kialakításának és megőrzésének fontosságát. „Teremts kontaktust belső magaddal, s az függetlenít majd a külső időjárás viszontagságaitól.” /Szepes M./ A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység /a lelki-erkölcsi, a testi-fizikai, a kulturális, és anyagi eredetű hátrányok / A tanulóinknak a felsorolt hátrányok leküzdésében az alábbi segítő tevékenységet nyújtjuk: o

Lelki-erkölcsi eredetű hátrány esetén  Iskolai mentálhigiéniai foglalkozáson való részvétel  Egyéni konzultáció osztályfőnökkel, ifjúságvédelmi felelős tanárral, szükség esetén külső szakemberrel  Kortárscsoportokban történő beszélgetés  Önismeret, önértékelés, önuralom, gátlások, szorongások leküzdése és együttműködési kézség, kialakítása történik közismereti, szakmai, osztályfőnöki, és testnevelés órán, egyéb sportfoglalkozáson, kulturális rendezvényen,  Segítő életmódra nevelés – iskolai védőnő, iskolaorvos,  Öntevékenység fejlesztésre lehetőséget biztosít DÖK, szakkörök

o

Testi - fizikai eredetű hátrány esetén  Egészségügyi szűrővizsgálatok elvégzése előírás szerint  Sportolási lehetőségek, iskolai sportkörben, sportegyesületekhez történő irányítás  Egészségfejlesztés; táplálkozási tanácsok esetén osztályfőnöki felvilágosító munka, biológiai óra illetve súlyosabb esetben megfelelő szakemberekhez

o

Kulturális eredetű hátrány esetén  Felzárkóztató foglalkozások, korrepetálások a tanulószobán  Szabadidő nyújtotta foglalkozások: filmszínház, színház, hangverseny, tárlatmúzeumlátogatások  Osztály klubdélutánon való  Tanulmányi kirándulások szervezése  Tanulási technikák elsajátítása csoportfoglalkozások keretében  Csoportbontásban történő tanulás

o

Anyagi problémák esetén  Felvilágosító munka a szociális juttatások lehetőségeiről szülői értekezleten és fogadóórákon  Pályázatok figyelése és segítségnyújtás az egyéni pályázatoknál  Iskolai alapítványi támogatás eseti elbírálás alapján  Tankönyvtámogatás eseti elbírálás alapján

3. 17. Szolgáltatások biztosításában együttműködő partnerek o o o

Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata Szociális, Családvédelmi és Egészségügyi Iroda Gyámhivatal 43


o o o o o o o o o o o o

Pedagógiai Program

Ifjúsági Drogcentrum Szegedi Kistérség- és Gazdaságfejlesztési Tanácsadó és Szolgáltató Kht. Nevelési Tanácsadó Csoport Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság Bűnmegelőzési Csoport Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Csongrád Megyei Intézete Csongrád Megyei Munkaügyi Központ városi és megyei sportklubok Humán Szolgáltató Központ Mentálhigiénés Programiroda Oktatási Hivatal Lélekszervíz Szolgáltató Bt. Városi Drogcentrum Szülői munkaközösség

3. 18. Közösségfejlesztés A közösségfejlesztés célkategória. A közösségfejlesztés lényege a tevékeny közösség nevelőerejének tudatos, szakszerű kiaknázása az egyéni fejlődés érdekében. A közösségfejlesztés az a folyamat, amely aktív, dinamikus kapcsolatot teremt az egyén és a társadalom között. A közösségfejlesztés folyamatában alakul ki az egyén és a társadalom konkrét, áttekinthető, értelmezhető, átélhető viszonya. A közösségfejlesztés fő színtere a diákönkormányzati munka, az osztályfőnöki órák érdeklődési körök, tanulmányi kirándulások. A diákok ezekben a közösségekben tanulhatják meg a demokratikus élet szabályait, a személyiségi jogok tiszteletben tartását, az önrendelkezési jog gyakorlását. Az emberi méltóság tiszteletben tartásával szabadon véleményt nyilváníthat minden kérdésről, az őt nevelő és oktató pedagógus munkájáról, az intézmény működéséről. A közösségek irányítása a tanárok közreműködésével történik. Az osztályok munkáját az osztályfőnök, a diákönkormányzatokat pedig a diákönkormányzatot segítő tanár irányítja. Az iskola tanulóit közös tevékenységük megszervezésével – a Házirendben meghatározottak szerint – saját közösségi életük tervezésében, szervezésében, tisztségviselőjük megválasztásában jogok illetik meg. Ennek érdekében Diákönkormányzatot hoznak létre. Célunk az, hogy o o o o o o o

A tanulók legyenek nyitottak, megértők a különböző szokások, életmódok, kultúrák, vallások, a másság iránt, becsüljék meg ezeket. Az iskolák és a tanulók törekedjenek arra, hogy közvetlenül is részt vegyenek a nemzetközi kapcsolatok ápolásában. A tanulók kapcsolódjanak be közvetlen környezetük értékeinek megőrzésébe, gyarapításába. A tanulók szerezzenek személyes tapasztalatokat az együttműködés, a környezeti konfliktusok közös kezelése és megoldás terén. A kommunikációs kultúra középpontjában az önálló ismeretszerzés, véleményformálás és –kifejezés, a vélemények, érvek kifejtésének, értelmezésének, megvédésének a képességei állnak. Az iskolának az új információs környezetben eligazodó, és azt kritikai módon használó fiatalokat kell nevelni. A pedagógusok fejlesszék a beteg, sérült és fogyatékos embertársak iránti elfogadó és segítőkész magatartást.

44


Pedagógiai Program

A munka hatékonyságához nélkülözhetetlen a szülő, tanár, nevelőtanár, az ifjúságvédelmi felelős, a szabadidő-felelős, a diákönkormányzatot segítő tanár szoros együttműködése, az együttgondolkodás az éves munka tervezésekor. 3. 19. Szabadidős programajánlatok o o o o o o o o

bel- és külföldi kirándulások, tanulmányi kirándulások, sportnap, sítábor, hangverseny- és színházlátogatások, tárlat- és múzeumlátogatások, klubdélutánok, táncos rendezvények, Internet

A szabadidős programok közreműködésével történik.

megvalósítása

a

szabadidő-felelősök

segítségével,

3. 20. A szülő, a tanuló és az iskolai pedagógus együttműködésének formái és továbbfejlesztésének lehetőségei Egyre nő azoknak a tanulóknak a száma, ahol hiányzik a jó családi légkör, a támogató szülői magatartás, a tágabb környezet elfogadó attitűdje, a kortársközösség pozitív hatása. Az iskolai oktató-nevelő munka eredményességének feltétele a szülői házzal való kapcsolattartás. A szülő az „iskolahasználó”, ha úgy tetszik a „megrendelő” igényei alapvetően meghatározzák az iskolaválasztást. A szülő általában problémáival és panaszaival fordul az iskolához. Gondjainak orvoslása, partnerként való kezelése az együttműködés fontos feltétele. Az együttműködés másik feltétele az, hogy a szülők minél szélesebb körű tárgyilagos tájékoztatást kapjanak gyermekük iskolai előmeneteléről és az iskolában zajló eseményekről. A gyermekek minél eredményesebb nevelése, oktatás, fejlesztése az iskola és a család közös érdeke. A szülő osztályfőnökön keresztül kapcsolódik az iskolához, így az együttműködésben az osztályfőnöknek kulcsszerepe van. A mai viszonyok (össztársadalmi hatások, az értékek devalválódása) között különösen fontos, kiemelt szerepe kell, hogy legyen az iskola és a szülői ház, a tanár és a szülő valóságos együttműködésének, az egymással nem ellentétes, a gyerekek számára az egyetértésből adódó biztonság megteremtésének. Az együttműködés alapja a bizalom, az egymás megbecsülése, egymás munkájának megismerése. Ezen cél érdekében támogatjuk a Szülői Szervezet működését, amely a Közoktatási Törvény 59. § (1) pontja szerint iskolánkban is létrejött a szülők jogainak érvényesítésére. (Részletezve SzMSz 6.1.) Kapcsolattartás formái o

Szülői értekezletet tartunk évenként két alkalommal, ahol  ismertetjük a szülők, tanulók jogait és kötelességeit,  ismertetjük az elvárásainkat,  nevelési témákban előadásokat tartunk,  szakkönyveket ajánlunk,  tájékoztatjuk a szülőket az osztály tanulmányi munkájáról, a felmerülő magatartási problémákról, kiemelkedő teljesítményekről 45


Pedagógiai Program

o

Fogadóórák, fogadónapok keretében alkalma nyílik a szülőnek arra, hogy  egyéni problémákat felvessenek, és megoldást keressenek,  segítséget kérjenek és kapjanak,  megismerjék a szaktanárokat és elvárásaikat,  szociális kérdésekben tanácsokat kérjenek és kapjanak

o

Írásbeli értesítést küldünk  tanulószobai, korrepetálási lehetőségekről,  magatartási, tanulmányi problémák,  igazolatlan távollét estén,  a 10-11. évfolyamon a fakultációs illetve emeltszintű tantárgyak választási lehetőségeiről,  az érettségivel kapcsolatos tudnivalókról

o

Az ellenőrző könyv segítségével állandó kapcsolatot tartunk a szülőkkel, a nevelőtanárokkal.

o

Szóbeli tájékoztatás  telefonon,  fegyelmi,  illetve hiányzás esetén az SzMSz-ben szabályozottak alapján

o

Kollégiumi látogatások A kollégiumi ellátást igénybe vevő tanulók nevelőtanáraival a kapcsolattartás az osztályfőnökökön keresztül történik. Az osztályfőnök rendszeresen konzultál a tanuló nevelőtanárával a diák kollégiumi nevelésének eredményeiről, gondjairól, s tájékoztatja a tanuló iskolai teljesítményéről. A konzultációkba szükség esetén a szülőt is be kell vonni.

o

"Nyitott iskola" megteremtésére, úgy, hogy meghívjuk a szülőket, nevelőtanárokat  nyílt órákra  különböző rendezvényeinkre  tanulmányi kirándulásokra

Úgy gondoljuk, hogy a felsorolt lehetőségek és a tanári felelősség, empátia együttes alkalmazása megfelelő keretet teremt egy közvetlenebb szülő-tanár, diák, nevelőtanár kapcsolat megvalósítására. Az együttműködés, a folyamatos információcsere biztosítása céljából tervezzük a digitális napló használatának bevezetését. 3. 21. Diákönkormányzat A Diákönkormányzat célja, feladata A tanulóknak az ENSZ Gyermeki Jogok Egyezménye, a Közoktatási Törvény előírásai, az iskolai SzMSz és az iskolai Házirend által szabályozott lehetőségeken belül van joga az iskolai életét alakítani. Ennek szervezeti kerete a Diákönkormányzat. A Diákönkormányzat az iskolai demokrácia, önkormányzatiság és önigazgatás a jogállamban használatos állampolgári technikák gyakorlásának színtere. Működése o Az iskolai diákönkormányzat érvényesítik.

jogosítványait

annak

választott

képviselői 46


o o o

Pedagógiai Program

Az iskolai diákönkormányzat a magasabb jogszabályokban megfogalmazott jogkörrel rendelkezik. Tevékenységét saját szervezeti és működési szabályzata szerint folytatja. Az iskolai diákönkormányzat munkáját segítő nevelőt a diákönkormányzat vezetőségének javaslata alapján, a nevelőtestület egyetértésével az igazgató bízza meg.

A diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételeket az intézmény főigazgatója biztosítja. Az osztálytitkárok alkotják Diáktanácsot, amely a tagiskola diákönkormányzatának (tDÖK) legfőbb szerve. Az osztálytitkárokat az osztályképviselő helyettesítheti a tanácsban. A Diáktanács tagjai közül egyszerű többséggel megválasztja az elnököt és a 2 elnökhelyettest, valamint dönt saját működéséről. A tisztségviselők köre választható, ezt és feladataikat a diákönkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza. A diáktanácsot az elnök képviseli. A tagiskolai diákönkormányzat jogosítványait annak választott képviselői érvényesítik. A tagiskolai diákönkormányzat a magasabb jogszabályokban megfogalmazott jogkörökkel rendelkezik. A diákönkormányzat helyi szervezeti és működési szabályzatát a diákönkormányzat készíti el, a tanulóközösség fogadja el, és a tagintézmény nevelőtestülete hagyja jóvá. A tagiskolai diákönkormányzat munkáját segítő nevelőt a diákönkormányzat vezetőségének javaslata alapján, a tagintézmény nevelőtestületének egyetértésével a tagintézmény vezető igazgató bízza meg. A diákönkormányzatot segítő pedagógus részt vesz a Diáktanács ülésein, koordinálja, segíti a diákönkormányzat munkáját. A tagiskola vezetés és a diákönkormányzat közötti kapcsolatot a (tanulók által felkért) diákönkormányzatot segítő tanár, illetve a tagintézmény vezető igazgató vagy az általa felkért helyettese látja el. A tagiskolai diákönkormányzat elnöksége a diákönkormányzat feladatainak ellátásához térítésmentesen használhatja a tagintézmény helyiségeit, berendezéseit, oly módon, hogy ezzel az intézmény működését ne akadályozza. A tagiskola igazgatójához való bejutási lehetőséget biztosítani kell a diákönkormányzat képviselőjének minden olyan esetben, ha ezt a találkozást legalább egy munkanappal korábban kérte. Ha a tagintézmény vezető igazgató elfoglaltsága nem teszi lehetővé a személyes találkozást, akkor a legközelebbi alkalommal ezt biztosítani szükséges. A diáktanács éves programjában meghatározott éves diákközgyűlésen (küldöttközgyűlés) a tagintézmény vezető igazgatója tájékoztatja a diákképviselőket a tanulókat érintő kérdésekről. A Diákközgyűlés osztályonként 2 fő diákképviselőből áll, osztálytitkárból és az osztályképviselőből. A diákképviselőket a tanév első osztályfőnöki óráján választják meg, legkésőbb szeptember 20-ig. A diákközgyűlésen részt vesz a tagintézmény vezető igazgató vagy helyettese, a diákönkormányzat munkáját segítő tanár, az osztályok delegáltjai, a tagiskola SZMK elnöke, illetve képviselői. A tagintézmények diákönkormányzatának elnökei és elnökhelyettesei alkotják az intézményi DÖK elnökségét. Az elnökség a tagjai közül választja meg az intézményi DÖK

47


Pedagógiai Program

elnökét és annak helyettesét. Az elnökség maga alakítja ki szervezeti és működés szabályzatát, valamint munkaprogramját. Az intézményi DÖK elnökségének munkáját az oktatási főigazgató-helyettes segíti. Feladatai o tanulói érdekképviselet biztosítása, o részvétel az iskolaszék munkájában, o közreműködés a házirend elkészítésében, o jelenlét és véleményalkotás a fegyelmi eljárás során, o évenként legalább egy diákközgyűlés összehívása az iskola igazgatójának közreműködésével, o a diákügyelet segítése, o a diákklub működtetése, o a stúdió munkájának irányítása, o szabadidős sport- és kulturális élet irányítása, o a tanulóifjúság tájékoztatása az aktuális kérdésekről, o a szociális juttatások elosztási elvének meghatározásában való részvétel, o a működéshez biztosított anyagi eszközök célszerű felhasználása, o aktív szerepvállalás az iskolai évkönyv szerkesztésében, o aktív közreműködés a versenyek, rendezvények szervezésében és lebonyolításában, o a problémás tanulók segítése, o a tanulószobai, kollégiumi kérelem véleményezése, o a pedagógiai program megismerését követően tájékoztatást adjon az abban foglaltakról, o hasson oda, hogy a tanulóifjúság fegyelmezett magatartásával, képességeinek megfelelően tegyen eleget tanulmányi kötelezettségének, o törekedjen a környezet védelmére, óvja és szépítse közvetlen környezetét, és ennek fontosságára hívják fel társaik figyelmét, o törekedjenek arra, hogy a kulturált magatartás követendő legyen, ítéljék el a durvaságot, o A Kortárs klubban részt vevő képzett (kortárssegítő képzésben részt vett) diákok munkájának segítése A diákönkormányzat dönt o a nevelőtestület véleményének meghallgatása után saját működéséről, szerveinek hatásköréről, o szerveik, tanulói tisztségviselőik (delegáltjaik, képviselőik) megválasztásában és visszahívásában, o egy tanítás nélküli munkanap programjáról. A DÖK egyetértési jogot gyakorol o a házirend megállapításakor, o a tanulók jutalmazásának és fegyelmezésének elveiben, o a tanulókat érintő együttműködési szerződések kötésénél, o iskolai versenyek, vetélkedők meghatározásában, o az ifjúságpolitikai célokat szolgáló anyagi eszközök felhasználásában, o a tanév helyi rendjének és a munkaterv meghatározásakor a tanulókat érintő programok tekintetében, o a Szervezeti és Működési Szabályzat elfogadásakor a tanulókat érintő kérdésekben, o a tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formái, rendje és időbeosztása tekintetében, o a speciális tantervű osztályba a felvételről való döntés elveiben, 48


o o o

Pedagógiai Program

az iskolai hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatokban, az iskola létesítményeinek és helyiségeinek használati rendjében, a diák-önkormányzati szerv részére helyiség biztosításában, illetve megvonásában.

A DÖK véleményezési jogot gyakorol o az iskola munkájának, a tanulók helyzetének átfogó elemzésében, értékelésében, beszámolók elfogadásában, o pályázatok meghirdetésében, szervezésében, o az ifjúságvédelmi felelős tanár megbízása tekintetében, o az iskola külső kapcsolatrendszerének kialakításában, o a pedagógusoknak a diákmozgalomban végzett tevékenységéért való kitüntetésében, jutalmazásában, o iskolai ünnepségek szervezésében, o tanórán kívüli tevékenységre fordítható pénzeszközök felhasználásában, o a könyvtár és a sportlétesítmények működési rendjének kialakításában, o a fakultációs irányok megválasztásában, o az iskolai élettel kapcsolatos a tanulókat érintő egyéb kérdésekben, o az egyes tanulók fegyelmi ügyeiben. Az iskola tanulói, szülői és tanári közösségeinek működtetéséért, a rendszeres összejövetelek megtartásáért, a Házirend elfogadásáért és módosításáért az intézmény főigazgatója a felelős. A diákbizottság tagjai jó tanulmányi munkájukkal, példamutató magatartásukkal érdemeljék ki társaik bizalmát, tanáraik tiszteletét. 3. 22. Képesség-kibontakoztató és integrációs felkészítés A halmozottan hátrányos és hátrányos helyzetű tanulók integrációs és képességkibontakoztató felkészítését a szakiskolai és szakközépiskolai osztály(ok)ban vezetjük be.

3. 22. 1. Integrációs stratégia kialakítás o o o o

Helyzetelemzés az integráció szempontjai, elvárható eredményei alapján Célrendszer megfogalmazása (Az elvárható eredmények intézményi megfogalmazása – helyi sajátosságok figyelembevétele) Két éves bevezetési terv elkészítése (ütemterv alapján)

3. 22. 2. Együttműködések - partnerségi kapcsolatok kiépítése o o o o o o o

Szülői házzal Gyermekjóléti és családsegítő szolgálattal Szakmai és szakszolgálatokkal Középfokú oktatási intézményekkel Kisebbségi önkormányzatokkal Civil szervezetekkel Gazdálkodó szervezetekkel

3. 22. 3. A tanítást-tanulást segítő eszközrendszer elemei A tanítást-tanulást segítő eszközrendszer elemei az integrációs fejlesztést megvalósító pedagógiai rendszert, azokkal a szempontokkal egészítik ki, amelyek az együttnevelés pedagógiai esélyeit jelentősen növelik. Az integráció, – a heterogén összetételű iskolák és 49


Pedagógiai Program

tanulócsoportok kialakítása – leginkább a differenciálásra alkalmas szervezési módok, kooperatív technikák alkalmazását jelentik. Így az egyes rendszerelemeket is ez a szempont befolyásolja alapvetően. Az arab számokkal jelölt fő sorok alatt megjelenő (dőlt betűvel jelölt) elemek közül legalább egyet kötelezően kell választani. Az iskola a kiválasztott programelem(ek) alkalmazását, adaptálását, vagy önálló fejlesztés útján is megvalósíthatja. Amennyiben az iskola már alkalmaz egy programelemet, akkor azt kell megvizsgálni, hogy érvényesülnek-e az integrációs felkészítésre vonatkozó osztály- illetve csoportkritériumok, valamint milyen módon mérik az adott elem hatékonyságát, eredményességét. 3. 22. 4. Kulcskompetenciákat fejlesztő programok és programelemek o

Az önálló tanulást segítő fejlesztés  az önálló tanulási képességet kialakító programok  a tanulási motivációt erősítő és fenntartó tevékenységek

o

Eszközjellegű kompetenciák fejlesztése  a kommunikációs képességeket fejlesztő programok  komplex művészeti programok

o

Szociális kompetenciák fejlesztése  közösségfejlesztő, közösségépítő programok  mentálhigiénés programok  előítéletek kezelését szolgáló programok

o

Az integrációt segítő tanórán kívüli programok, szabadidős tevékenységek  együttműködési civil (pl. tanodai) programmal  művészeti körök

o

Az integrációt elősegítő módszertani elemek  egyéni haladási ütemet segítő differenciált tanulásszervezés  drámapedagógia

o

Műhelymunka – a tanári együttműködés formái  az egy osztályban tanító tanárok értekezlete  értékelő esetmegbeszélések az osztályok magatartásfüzetei alapján  problémamegoldó fórumok  hospitálásra épülő együttműködés

o

A kompetencia alapú értékelési rendszer eszközei  a szöveges értékelés – árnyalt értékelés  egyéni fejlődést rögzítő számítógépes adatok figyelemmel kísérése

o

Multikulturális tartalmak  multikulturális tartalmak megjelenítése a különböző tantárgyakban

o

A továbbhaladás feltételeinek biztosítása  pályaorientáció  továbbtanulásra felkészítő program

3. 22. 5. Várható eredmények o

A halmozottan hátrányos és a hátrányos helyzetű tanulók aránya az oktatásinevelési intézményben megfelel a jogszabályban előírtaknak.

50


o o o o

Pedagógiai Program

Az intézmény tartósan képes a különböző háttérrel és különböző területeken eltérő fejlettséggel rendelkező gyerekek fogadására és együttnevelésére. Multikulturális tartalmak beépülnek a helyi tantervbe. Az intézmény párbeszédet alakít ki minden szülővel. Az intézményben létezik tanári együttműködésre épülő értékelési rendszer.

Ezek eredményeként o o o o

Nő az évfolyamvesztés nélkül továbbhaladó halmozottan hátrányos és hátrányos helyzetű tanulók száma. Csökken az intézményben a tankötelezettségi kor határa előtt az iskolai rendszerből kikerülők száma. Nő az érettségit adó intézményekben továbbtanuló halmozottan hátrányos és hátrányos helyzetű tanulók száma. Az adott intézményben az országos kompetenciamérések eredményei az országos átlagot meghaladó mértékben javulnak.

Az integrációs felkészítés pedagógiai rendszerének kétéves bevezetési ütemterve I. félév II. félév I. Az alkalmazás feltételei 1. Integrációs stratégia elkészítése 1.1. Helyzetelemezés Elkészül a helyzetaz integráció szem- elemzés pontjai, elvár-ható eredményei alapján Tevékenység

1.2. Célrendszer megfogalmazása

1.3. Két éves bevezetési terv elkészítése Beiskolázási terv

Szervezetfejlesztési terv

Erőforrás terv,

Elkészül az általános célok intézményi szintű megfogalmazása a helyi sajátosságok figyelembevételével Elkészül a bevezetési terv Hosszútávon használha- Tanulók szüleinek tó beiskolázási terv informálása készült, trend vizsgálat megtörtént alapján (demográfiai adatok beiskolázási terület nagysága) Iskolaszervezési intézkedések, technikai feltételek, mód-szertani feltételek és pedagógus készségek listája elkészült. A hiányok pótlására projektterv készült. Az intézmény

II. év Az egy évvel korábbi helyzetelemzés áttekintése, felülvizsgálat, aktualizálása A célok felülvizsgálata elkészült.

Időarányos teljesítés figyelemmel kísérése, szükség esetén a korrekció elkészítése Fenntartói körzethatárok az integrációs feltételeinek megfelelően módosultak. A szervezetfejlesztési terv teljesítésének áttekintése, szükséges korrekciók elkészítése

Az erőforrás terv 51


továbbképzési terv… stb.

rendelkezésére álló humán és eszköz erőforrások feltérképezése, az intézményi kompetencia térkép elkészítése

Pedagógiai Program

felülvizsgálat, aktualizálása, szükség esetén korrigálása.

52


Pedagógiai Program

2. Együttműködések - partnerségi kapcsolatok kiépítése 2.1. Szülői házzal Kommunikációs terv A pedagógusok a A kapcsolatrendszer készült a szülőkkel való szülőkkel egyéni működtetése beépült kapcsolattartás kapcsolattartási a pedagógiai formájára és tartalrendet alakítottak ki programba. mára. (alkalom, rendszeresség, tartalom dokumentálása). 2.2. Gyermekjóléti Együttműködési terv Az iskolába kerülő A kapcsolatrendszer szolgálattal készül a konkrét tanulók és családjuk működtetése beépült feladatokat, ütemezést, komplex segítési a pedagógiai progvárható eredményeket terve elkészült. ramba. felsorolva. 2.3. Szakmai és A megfelelő szolgáltató Együttműködési A szakszolgáltatók szakszolgálatokkal igénybe-vételéről szerződés felsorolja minősítése rendszeres komplex szempontok az igénybe veendő és dokumentált. alapján döntés született. területeket, konkrét feladatokat, ütemezést, várható eredményeket és a pénzügyi feltételeket. 2.4. Középfokú Az együttműködési Együttműködési A kapcsolatrendszer oktatás területek azonosítása a megállapodás felso- működtetése beépült intézménnyel tanulók közép-iskolai rolja a konkrét fela pedagógia progutánkövetése érdekében adatokat, ütemezést, ramba. megtörtént. várható eredményeket. 2.5. Amennyiben van, Együttműködési A kapcsolatrendszer a kisebbségi megállapodás felsoműködtetése beépült önkormányzattal rolja a konkrét a pedagógiai progfeladatokat, üteme-zést, ramba várható ered-ményeket. 2.6.Civil Együttműködési megA kapcsolatrendszer szervezetekkel állapodás felsorolja a működtetése beépült konkrét feladatokat, a pedagógiai progütemezést, várható ramba. eredményeket. II. A tanítást-tanulást segítő és értékelő eszközrendszer elemei4 1. Kompetenciafejlesztő programok és programelemek (Önálló tanulást segítő fejlesztés, eszközjellegű kompetenciák fejlesztése, szociális kompetenciák fejlesztése) Kulcskompetenciákat Döntés születik a Programadaptáció A programelemek fejlesztő programok kulcskompetenciák és/vagy fejlesztés. beépültek a pedaés programelemek fejlesztését szolgáló Programelemek gógiai programba, programokról, mely kipróbálása. teljes körű beveprogramok adapzetésük megtörtént. tálandók és melyeket kell kidolgozni, továbbfejleszteni.

53


Pedagógiai Program

2. Az integrációt segítő tanórán kívüli programok, szabadidős tevékenységek Az integrációt segítő Kiegészítő és speciális Dokumentáltan Éves szinten a tanórán kívüli progprogramok listájáról működnek a kiegémunkatervben ramok, szabadidős döntés születetett. szítő programok, és rögzítettek ezek a tevékenységek Projekt-terv készült az hatékonyságuk tevékenységek. új programok bevezemonirozott. tése és működtetése. Patrónusi, mentori Döntés született a A patrónusi rendszer vagy tutori rendszer patrónusi rendszer működik, ellenőrzése működtetése működtetéséről. megoldott. Személyi feltételek biztosítása megtörtént. 3. Az integrációt segítő módszertani elemek Egyéni haladási A módszer helye és Differenciáló A pedagógusok ütemet segítő diffe- szerepe pontosan tananyagegységek alkalmazzák a renciált tanulás- meghatározott, a állnak rendelkezésre. differenciálást. szervezés szükséges iskolaszervezési és tech-nikai A pedagógiai progfeltételek listája ramban a módszerek elkészült. A hiányok helye és szerepe pótlására projektterv pontosan készült. meg-határozott. Kooperativitás A módszer helye és Együttműködési A pedagógusok szerepe pontosan készségeket fejlesztő alkalmazzák a meghatározott, a tananyagok állnak kooperációs techniszükséges rendelkezésrekákat. iskolaszervezési és technikai feltételek A pedagógiai proglistája elkészült. A ramban módszerek hiányok pótlására helye és szerepe projektterv készült. pontosan meghatározott Projektmódszer A módszer helye és Tanmenetek készül- A felsorolt módszerepe pontosan tek a projektekhez. szerek a helyi meghatározott, a tantervben szükséges iskolaszerepelnek. szervezési és techni-kai feltételek listája elkészült. A hiányok pótlására projektterv készült. Drámapedagógia A drámapedagógia A pedagógiai helye és szerepe programban a pontosan meghatádrámapedagógia rozott, a szükséges helye és szerepe iskolaszervezési és pontosan megtechnikai feltételek határozott. listája elkészült. A hiányok pótlására projektterv készült.

54


4. Műhelymunka - a tanári együttműködés formái Értékelő Iskolaszervezési Rögzítettek azok a esetmegbeszélések. intézkedések, technikai szempontok, amelyek feltételek és pedagógus alapján a pedagógukészségek listája sok elvégzik az értéelkészült. A hiányok kelő esetmegbeszépótlására projektterv lést. készült az esetmegbeszélések beillesztésére a pedagógiai programba. Problémamegoldó Iskolaszervezési Rögzített és dokufórumok intézkedések, technikai mentált a kapcsolatfeltételek, módszertani tartás formája, gyakofeltételek és pedagógus risága, mód-szere és kész-ségek listája eleredményei. készült. A hiányok pótlására projektterv készült. Hospitálásra épülő Iskolaszervezési Rögzített és együttműködés intézkedések, tech-nikai dokumentált a feltételek és pedagógus kapcsolattartás készségek listája formája, gyakorisága, elkészült. A hiányok módszere és pótlására projektterv eredményei. készült.

Pedagógiai Program

Az értékelő esetmegbeszélések dokumentáltan a rendszer részei, és konklúzióit a pedagógusok használják a fejlesztési terek korrekcióinál.

A pedagógus együttműködési technikák dokumentáltan a rendszer részei, és konklúzióit a pedagógusok használják a fejlesztési tervek korrekcióinál. A pedagógus együttműködési technikák dokumentáltan a rendszer részei, és konklúzióit a pedagógusok használják a fejlesztési tervek korrekcióinál. 5. A háromhavonta kötelező kompetencia alapú értékelési rendszer eszközei A szöveges értékelés - Elkészült a szöveges Rögzítettek azok a A pedagógusok árnyalt értékelés értékelésre vonatkozó szempontok, amelyek alkalmazzák az terv, mely szabályozza alapján a pedagógu- árnyalt értékelést. az érdemjeggyel és sok értékelnek. A pedagógiai progszöveggel történő ramban a módszer értékelés kapcsolatát. helye és szerepe pontosan meghatározott. Az érintett tanulók értékelése a jogszabályban meghatározott rendben zajlik. Egyéni fejlődési napló Az egyéni fejlesztés Az érintett tanulók nyomon követésének értékelése a jogszamódjáról döntés bályban meghatászületett. rozott rendben zajlik. 6. Multikultúrális tartalmak Multikultúrális A multikultúrális Tananyagok és Tananyagok vagy tartalmak tartalmak megjelenísegédletek projektek beépültek a megjelenítése téséről döntés szüle-tett prototípusa elkészült helyi tanterve. (integráltan a vagy adaptált. tantárgyakban, vagy külön projektekben)

55


7. A továbbhaladás feltételeinek biztosítása Pályaorientáció Döntés született a pályaorientációs program helyéről a helyi pedagógiai programban.

Továbbtanulásra felkészítő program

Pályaorientációs program elkészült.

Projektterv készült az esetleges változtatásra. Döntés született a A felkészítő program felkészítő program elkészült. helyéről a helyi pedagógiai programban.

Pedagógiai Program

Nő az érettségit adó intézményekben továbbtanuló hátrányos helyzetű tanulók száma.

Nő az érettségit adó intézményekben továbbtanuló hátrányos helyzetű tanulók száma.

Projektterv készült az esetleges változtatásra. 3. 23. Az ünnepélyek, megemlékezések rendje, az iskolai hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok Az iskolai hagyományok ápolása és fejlesztése valamint az iskola jó hírnevének megőrzése az iskolai közösség minden tagjának joga és kötelessége. A nemzeti ünnepek és megemlékezések iskolai szintű megtartása a diákjaink nemzeti identitását és hazaszeretetét mélyíti. Más egyéb helyi hagyományaink ápolása az iskolához való tartozást tudatosítja, és a közösségi élet formálását szolgálja. Az ünnepségek előkészítését a tagintézmény vezető igazgató koordinálja a diákönkormányzat bevonásával. Az ünnepségek, megemlékezések helyét és idejét a tagintézmények éves munkarendje tartalmazza. Az iskolai ünnepségek, megemlékezések tartalmukban és külsőségeikben is szolgálják a nevelési célokat, hozzájárulnak az iskola hírnevének öregbítéséhez Az iskola ünnepélyes formában emlékezik meg a Magyar Köztársaság azon nemzeti ünnepeiről (március 15., október 23.), amelyek a szorgalmi időre esnek. Az iskola minden évben megemlékezik az aradi vértanukról, a holocaust és a kommunizmus áldozatairól, Szeged napjáról. Ünnepélyes keretek között tartjuk a tanévnyitót és a tanévzárót, valamint végzős diákjaink búcsúztatását, a ballagást. A tanév elején „gólyaavató” estet szervez a diákönkormányzat, amelyen a kilencedikesek humoros vetélkedőjének keretében az „öreg” diákok felavatják az elsőéveseket. Szalagavató bált tart a tagiskola a 12. évfolyamos tanulók részére, minden év januárban vagy februárban. Minden tagintézmény az éves munkatervben rögzítet időpontban „Nyitott Kapu” pályaválasztási tájékoztatót tart.

56


Pedagógiai Program

3. 23. 1. A Csonka János Tagintézményben Tanévnyitón a Hagyományőrző Társaság koszorút helyez el az első világháborúban hősi halált halt tanítóképzős diákok és tanáraik emlékművénél. Emlékezés, a tagintézmény névadójának, Csonka Jánosnak a születésnapjára mellszobrának megkoszorúzásával Ballagáson a kiemelkedő teljesítményt nyújtó végzős tanulók elismerése: „Csonka-érem” vagy „Csonka-emlékplakett” és alapítványi pénzjutalom átadásával történik. Tanévzárón a kiemelkedő teljesítményt nyújtó tanulók elismerése és az alapítványi pénzjutalom átadása A „Csonka-érem” vagy „Csonka-emlékplakett” díjazásról a tantestület tagjaiból és DÖKből delegált háromtagú bizottság előterjesztése alapján a tantestület dönt. Helyes életmódra nevelés hagyományának jegyében Minden tanévben megrendezzük a globalizációs ártalmak felismerésére nevelő programokat:  tavasszal az „Egészséges életmódra nevelés” programot. Alkalmanként évkönyv vagy iskolaismertető szóróanyag jelenik meg. A diákönkormányzat lehetőségei szerint iskolarádiót és iskolaújságot szerkeszt és működtet, közreműködik a „honlap” frissítésében. A tagintézményben Hagyományőrző Társaság működik. Feladata: koszorúzás, iskolai események archiválása, kapcsolatot tart a Tanítóképzőt Végzettek Baráti Körével. Hagyományosnak számító versenyeink: o A Humán munkaközösség szervezésében:  Kedvenc versem (versmondó)  Kazinczy Szép Magyar Beszéd  Arany toll – diák vers- és novellaíró verseny  Nyelvhelyességi verseny  Szeged helytörténeti vetélkedő  Városi könnyűzenei énekverseny o

A Természettudományi munkaközösség szervezésében:  sodoku  angol nyelvű matematika, német nyelvű matematika  természettudományi vetélkedő

o

Idegen nyelvi munkaközösség:  angol nyelvű matematika, német nyelvű matematika

o

A testnevelési munkaközösség:  Csonka-kupa (kézilabda, futsal, kosárlabda)  fekvenyomó verseny  diákolimpia (kézilabda, futsal, kosárlabda)  utcai futóversenyeken részvétel (Cora, Vivicitta, T-Home)

o

Szakmai vetélkedők.

57


Pedagógiai Program

3. 23. 2. A Gábor Dénes Tagintézményben Intézményünk – a névadó tiszteletére – Gábor Dénes Számítástechnikai Emlékversenyt szervez általános iskolások és középiskolások számára. A verseny díjainak átadására ünnepség keretén belül kerül sor. Az iskola a névadójának tiszteletére minden év júniusában Gábor Dénes emléknapot tart, amelynek aktuális programját a nevelési igazgatóhelyettes irányításával a diákönkormányzat és szakmai munkaközösségek állítanak össze. Ballagáson kerül sor a kiemelkedő teljesítményt nyújtó végzős tanulók elismerésére. Az oklevél és könyvjutalom mellett sor kerül a Gábor Dénes Középiskolai Alapítvány pénzjutalmának átadására. Itt kerül átadásra a „Gábor Dénes Díj”. A Gábor Dénes Díjazásról a tantestület tagjaiból és a DÖK-ből delegált 3 tagú bizottság előterjesztése alapján a tantestület dönt. A tagintézmény az év utolsó tanítási napján karácsonyi ó-év búcsúztató ünnepséget tart, amelyre meghívja a nyugdíjas dolgozókat is. Az ünnepélyen az iskola tanulói műsort adnak. A tagintézmény ápolja azokat a hagyományos helyi kezdeményezéseket. Hagyományos versenyek, vetélkedők o Ki mit tud? o Vers- és prózamondó versenyek o Bábel – idegen nyelvi bemutatók o Nyelvi vetélkedők, versenyek o OKTV, OSZTV, SZÉTV o Szaktárgyi versenyek irodalomból, magyar nyelvből (Édes anyanyelvünk, Kazinczy – verseny), idegen nyelvekből, matematikából (Gordiusz, Kenguru nemzetközi matematikaverseny, Arany Dániel-, Budó Ágoston- verseny), számítástechnikából (Gábor Dénes Számítástechnikai Emlékverseny, Kalmár László-, Nemes Tihamérverseny), fizikából (Mikola Sándor Középiskolai Fizikaverseny) o Egyéb versenyek (helytörténeti, művészeti, egészségügyi, környezetvédelmi, műveltségi) o Gábor Dénes Számítástechnikai Emlékverseny Pályázatok o Képzőművészeti pályázat - évente más-más témával kapcsolatban o Vers- és novellaíró pályázat Sport o o o o o

Sítábor Gábor Dénes Nemzetközi Kézilabda Kupa Gábor Dénes Nemzetközi Kosárlabda Kupa Puskás Kupa Diákolimpia

3. 23. 3. A Széchenyi István Tagintézményben Minden évben megemlékezünk iskolánk névadójának születésnapjáról. Széchenyi Emlékplakettel jutalmazzuk mindazokat, akik hosszú időn át tevékenyen segítették az iskolában folyó nevelő-oktató munkát. A jutalmazottak személyéről a tantestület és az IDB véleménye alapján a tagintézményvezető igazgató dönt.

58


Pedagógiai Program

Minden év tavaszán a tagiskola névadásának évfordulóján ifjúsági napot rendez. A nap programját az IDB és a tantestület határozza meg. A tagintézmény tartja a kapcsolatot a nyugdíjas kollégákkal, rendezvényeire, összejöveteleire meghívja őket. Az iskolában végzett, a társadalmi és kulturális élet, a sport területén kiemelkedő eredményt elért tanulóinkat meghívjuk iskolai rendezvényekre, tevékenységüket megismerteti a tagiskola tanulóival. Ápolja kapcsolatait a külföldi és hazai testvériskoláival. Az iskolaalapítás jubileumi évében - az anyagi lehetőségek szerint - évkönyvet ad ki. Az iskolához való kötődés érdekében a tanulók osztálytípusonként különböző színű címeres pólóval rendelkeznek. Ezek beszerzése a 9. évfolyam elején történik.

3. 24. Hagyományápolás külső megjelenési formái 3. 24. 1. A Csonka János Tagintézményben A tagiskola jelképei az iskolazászló és az embléma, logo. A zászló egyszínű fehér nehézselyem 90x140 cm méretű. A zászló széleit vörös és zöld háromszögek fogazzák. (lásd Rákóczi zászlaja) Keskenyebb oldalának csúcsait 2 aranysárga bojt díszíti. Az egyik oldalán a történelmi koronás kiscímer: hegyes talpú, hasított pajzs. Első mezője vörössel és ezüsttel hétszer vágott. A második, vörös mezőjében zöld hármas halom, aranykoronás kiemelkedő középrészén ezüst kettős kereszt. A pajzson a magyar Szentkorona nyugszik. A zászló másik oldalán az iskola emblémája látható. A felirat és az embléma aranyszínű hímzés. 1991-től az iskolazászlóra a ballagók emlékszalagot kötnek. Embléma, logo: Az iskola új emblémáját 1995-ben Hevesi Gábor tanuló tervezte. Ovális keret, 1:1,6 arányú. Fehér alapon fekete színezetű. Középen Csonka János kezdőbetűiből formázott stilizált személygépkocsi. Körülötte „SZMK CSONKA JÁNOS TAGINTÉZMÉNYE SZEGED” felirat.

3. 24. 2. A Gábor Dénes Tagintézményben A tagiskola logója: Rajzolóprogrammal létrehozott, egyedileg megszerkesztett nagy G és D betű egymástól szintben eltolva.

59


Pedagógiai Program

A tagiskola jelvénye: Kerek, 55 mm átmérőjű domborított fémlemez, hátulján a kitűzéshez biztosítótűvel. A jelvénybe fehér alapon fekete színnel be van égetve a tagiskola logója. A tagiskolai évkönyv: Az évkönyv az adott tanév ballagására jelenik meg. A tagiskola éves programjában kell megjelentetni a szerkesztőbizottságot, amelynek vezetője a nevelési igazgatóhelyettes. A szerkesztőbizottságnak tanár és diák tagjai vannak. A tagintézmény az anyagi lehetőségek függvényében negyedévente újságot jelentet meg az iskolában „SULI A MARSON” címmel. Az újság szerkesztését a tagiskola diákönkormányzatának tagjai végzik a nevelési igazgatóhelyettes, és egy megbízott tanár irányításával. 3. 24. 3. A Széchenyi István Tagintézményben A tagintézmény címere: Az iskola címere álló, csücskös talpú reneszánsz pajzs, melynek kék mezejében két bal haránt irányú ezüst pólya húzódik. A pajzsfő jobb oldalán arany Nap (részben takarásban) ontja sugarait. A pajzsmező közepén (mind a kék, mind az ezüst mázat átszelve) természetes színű sas emelkedik kiterjesztett szárnyakkal (jobbra) a Nap felé, csőréből viruló zöld lombokból kötött babérkoszorút tart. A pajzsot jobbról és balról (alatta kereszteződve) szintén egy-egy zöld, fekete bogyókkal ékesített babérág fogja közre.

Az utóbbi néhány évben erőteljes törekvés indult meg az iskola arculatának átalakítására. Ezzel együtt járt a korábbi hagyományok újraértelmezése, a tanulók igényeinek, a külső és belső elvárásoknak megfelelő új iskolai élet kialakítása, mely gyökereiben azonban őrzi a régi értékeket. A hagyományteremtés hosszú folyamatának a kezdetén körvonalazódik, hogy melyek azok az események, amelyek évente, kétévente ismétlődve nemcsak a jelenlegi tanulók számára jelentenek összetartó erőt, hanem egykori diákjaink, tanáraink is szívesen vesznek részt rajtuk. 3. 25. Gábor Dénes Számítástechnikai Emlékverseny Az EU-hoz való csatlakozási szándék, a mai kor technikai követelményei a fiatalok, így az iskolák elé is új feladatokat állítanak. Szükségessé válik az idegennyelvi kommunikáció és az informatikai hálózati rendszereken történő kommunikáció. A fiataloktól elvárják az informatika világában való jártasságot, a megfelelő szintű ismeretek elsajátítását és azok alkalmazását, egy új szemléletmódot, valamint problémamegoldást. Mindezek megvalósítása túlmutat a tanórai kereteken, fel kell használni a tanórán kívüli foglalkozásokat, sőt önálló munkát is igényel. Ezen túlmenően teret kell adnunk a tehetséges fiataloknak is, akik mindezeket az ismereteket magasabb szinten kívánják művelni, akik az átlagnál többre törekszenek. Célunk a verseny létrehozásakor az volt, hogy a számítástechnika iránt érdeklődő középiskolások számára egy újabb lehetőséget teremtsünk, ahol összemérhetik tudásukat. Ebbe a folyamatba bekapcsoljuk az általános iskolásokat is. A három korcsoportban megrendezésre kerülő verseny nem csak arra jó, hogy a versenyzők összemérjék tudásukat, 60


Pedagógiai Program

élvezzék a verseny örömét, de arra is, hogy az évek során a versenyzők fejlődése is nyomon követhető legyen. A versenyfeladatok kategóriánként és korcsoportonként változnak, de a közös cél, hogy o fejlessze a tanulók gondolkodásmódját, rendszerező képességét, integráló képességét o alakítson ki problémamegoldó stratégiákat a különböző feladatok megoldására o alakítsa ki az önálló ismerettevés képességét a számítógépek programozása és alkalmazása területén o készítsen fel arra, hogy a megszerzett ismereteket képesek legyenek különböző területeken hasznosítani. A Szegedi Műszaki és Környezetvédelmi Középiskola és Szakképző Iskola Gábor Dénes Tagintézménye meghirdeti a Gábor Dénes Országos Számítástechnikai Tanulmányi Versenyt általános- és középiskolai tanulók számára, a verseny célja a tehetséggondozás. A verseny korcsoportjai o Az általános iskolák 7-8. évfolyamának tanulói o korcsoport: A középiskolák 9-10. évfolyamának tanulói o korcsoport: A középiskola 11-12. évfolyamának tanulói 3. 26. Nemzetközi kapcsolatok 3. 26. 1 Csonka János Tagintézmény A tagintézmény külföldi kapcsolata: lengyelországi Nowy Sacz-i műszaki szakközépiskolával. 2005-től a diákcsere programunk és az idegen nyelvi kompetenciák fejlesztésére. 3. 26. 2. Gábor Dénes Tagintézmény A tagiskola 2000. óta tagja egy nemzetközi együttműködésnek, melyben a 7 ország (Anglia, Dánia, Hollandia, Németország, Franciaország, Magyarország é Olaszország) középiskola diákjai és tanárai vesznek. Az együttműködés rendkívül jó lehetőséget biztosít számunkra. Diákjaink érzékelik a nyelvtudás fontosságát, nyelvi képességeik jelentősen fejlődhetnek. Meg tudnak nyilvánulni nemzetközi közegben, ezáltal nyitottabbá válnak, és saját hétköznapjaikban tapasztalhatják, mit jelent az európai integrációs folyamat. Az egyik együttműködési terület a nemzetközi diákcsere. Évente két alkalommal, novemberben és márciusban szervezzük; témája évente változik. Csoportmunka, előadások, vetélkedők, intézménylátogatás, kirándulás, nemzetközi büfé és záróest színesíti a hetet és ad sok új tapasztalatot, élményt a résztvevőknek, lehetőség nyílik egymás és egymás kultúrájának, szokásainak megismerésére. Az egymás közti kommunikáció nyelve az angol. A másik terület a nemzetközi adatbázis-program. A hasznos információt nyújtó anyag az Interneten olvasható angolul. Jellegzetes témaköröket tartalmaz, melyek bemutatják az országok adott régióinak történelmét, földrajzát, művészetét, vallását, népi hagyományait. A témák feldolgozását személyes találkozással összekötött értékelés zárja. A harmadik területe az energiával és a környezetvédelemmel függ össze, amely Európa szerte központi helyet kap. A munkában résztvevők (Franciaország, Olaszország, Finnország, Dánia, Magyarország, Németország) Németországban összegzik tapasztalataikat. Megszervezzük a „Nemzeti Összetartozás napját a Határtalanul program lezárásaként. 61


Pedagógiai Program

Széleskörű többéves sport kapcsolattal rendelkezünk (Románia, Szlovákia, Horvátország). A kézilabda, kosárlabda, labdarúgás, atlétika területén kialakult együttműködés, a nyelvi fejlődés lehetősége, az emberi kapcsolatok kiszélesedése meghatározó a fiatalok életében. A programban való részvételünktől azt reméljük, hogy a tanulók aktívabban és felelősebben veszne részt az iskolai életet érintő kérdések megoldásában, megtapasztalhatják, hogy beleszólhatnak az iskolai közélet alakításában, és megtanulhatják konstruktív módon megoldani a felmerülő konfliktusokat, így hozzájárulhatnak a hagyományos (tantervközpontú, frontális) tanítási formák helyett újszerű, projektekben történő tanulási folyamat kialakításához is. Nyitottabbá és demokratikusabbá válhat az iskolai élet három fő szereplőjének a viszonya is, azaz a tanár-diák-szülő aktívan együttműködhetnek. 3. 26. 3. Széchenyi István Tagintézmény Az iskola régóta kiterjedt nemzetközi kapcsolatokkal rendelkezik. Hagyományos, évtizedekre visszanyúló kapcsolat alakult ki egy szlovákiai, martini (túrócszentmártoni) műszaki szakközépiskolával, mellyel nemcsak szakmai téren, hanem a sportban is együttműködtünk. A pedagógiai szakképzésünk nemzetközi partnerintézményei Ausztriában találhatók. A minden évben megtartott szakmai tanulmányút egyik állomása a bécsi Europaschule meglátogatása. Félévtizedes kapcsolat fűz bennünket a Comenius-program keretében megismert német acherni (Gymnasium Achern) iskolához, akinek tanulói rendszeres cserekapcsolatot alakítottak ki a széchenyis diákokkal. Népszerű és kiválóan fejlődik a mindössze pár éves cserekapcsolat a görögországi Patrasz város gimnáziumával (Arsakeio Lyceum of Patras), valamint a nyugat-francia festői kisváros középiskolájával. (Lycee Sainte Anne, Sable sur Sarthe). A sportkapcsolatok keretében tanulóink legutóbb Dániában jártak a középiskolák kézilabda világbajnokságán, ahol Magyarország képviseletében világbajnoki IV. helyet szereztek. E nemzetközi kapcsolatokban való tanulói részvétel nemcsak a tanult idegen nyelvek (angol, német, francia) gyakorlásának kiváló terepe, hanem egyúttal nemzetközi szakmai programokba (Water is the ‘Blue Gold of our Future’) való aktív bekapcsolódást és közös munkát is jelent. 3. 27. Fogyasztóvédelem és fogyasztóvédelmi oktatás A fogyasztóvédelmi oktatás célja "A fogyasztóvédelem célja a fogyasztói kultúra fejlesztése, és a tudatos kritikus fogyasztói magatartás kialakítása és fejlesztése a tanulókban." (NAT követelmény alapján.) A cél elérését a fenntarthatóság, azon belül a fenntartható fogyasztás fogalmának kialakítása, elterjesztése és a fenntarthatóságnak a mindennapi életünkben fogyasztóként való képviselete jelenti. A fogyasztóvédelmi oktatás tartalmi elemei A tanulók hatékony társadalmi beilleszkedéséhez, az együttműködéshez és a részvételhez elengedetlenül szükséges a szociális és társadalmi kompetenciák tudatos pedagógiailag megtervezett fejlesztése. Olyan szociális motívumrendszerek kialakításáról és erősítéséről van szó, amelyek gazdasági és társadalmi előnyöket egyaránt hordoznak magukban. Szükséges a társadalmi és állampolgári kompetenciák kialakításának elősegítése, a jogaikat érvényesíteni tudó, a közéletben részt vevő és közreműködő fiatalok képzése. A szociális és társadalmi kompetenciák fejlesztése, a versenyképesség erősítésével kapcsolatos 62


Pedagógiai Program

területek, mint például a vállalkozási, a gazdálkodási és a munkaképesség szoros összefüggése, az ún. cselekvési kompetenciák fejlesztése. (NAT követelmény alapján.) A fogyasztói magatartás kialakítása hosszú, sokoldalú folyamat. Ennek során az egyén megismeri a fogyasztási javakat és szolgáltatásokat, megtanulja, hogyan viselkedjen a piaci viszonyok között, hogyan legyen képes fogyasztói érdekeinek érvényesítésére a természeti erőforrások védelme mellett. A fogyasztóvédelmi oktatás céljaként megfogalmazott fogyasztói kultúra, valamint a kritikus fogyasztói magatartás kialakítása és fejlesztése érdekében különösen fontos, hogy a középiskola befejezésekor a diákok értsék, valamint a saját életükre alkalmazni tudják az alábbi fogalmakat: környezettudatos fogyasztás: kiegyensúlyozottan dinamikus középút az öncélú, bolygónk erőforrásait gyorsulva felélő fogyasztás és a környezeti erőforrásokat nem kizsákmányoló fogyasztás között. A fogyasztóvédelmi oktatás színterei az oktatásban Az egyes tantárgyak tanórai foglalkozásaiba jól beépíthetők a fogyasztóvédelemmel kapcsolatos tartalmak: o Technika - áruismeret, a gyártás és a termékminőség összefüggései; o Matematika - banki, biztosítási vagy üzemanyag-fogyasztásiszámítások; o Fizika - mérés, mértékegységek, mérőeszközök (villany, gáz, víz, mérőórák) o Földrajz - eltérő fogyasztási struktúrák és szokások; o Magyar - reklámnyelv, feliratok, a reklám kommunikációs csapdái; o Biológia - génmódosított élelmiszerek (GMO), amíg egy élelmiszer a boltba kerül, táplálkozás kiegészítők és divatjaik, egészséges táplálkozás; o Kémia élelmiszerbiztonság, élelmiszeradalékok (E-számok), vegyszermaradványok, háztartási vegyszerek, kozmetikumok célszerű és tudatos használatuk; o Informatika - elektronikus kereskedelem (e-kereskedelem), internetes fogyasztói veszélyforrások, telefónia; o Történelem - EU fogyasztói jogok, fogyasztástörténet és fogyasztóvédelem, a reklám története stb.; o Médiaismeret - a reklám képi nyelve és hatásai; o Tantárgyi projektek (pl. Hogyan készül a reklám? A zsebpénz?) o Tanórán kívüli tevékenységek (vetélkedők, versenyek, rendezvények) o Iskolán kívüli helyszínek (piaci séták, üzletek, bankok látogatása) o Hazai és nemzetközi együttműködések (más iskolákkal, állami és civil szervezetekkel, cégekkel) o Az iskola fogyasztóvédelmi működése (az iskola, mint fogyasztó, és mint piac), az ezzel kapcsolatos foglalkozások. 3. 28. Hit- és vallásoktatás Az iskolában a területileg illetékes, bejegyzett egyházak – az iskola nevelő és oktató tevékenységétől függetlenül – hit- és vallásoktatást szervezhetnek. A hit- és vallásoktatás a tanulók számára önkéntes. Igény esetén a foglalkozások számára termet biztosítunk. 3. 29. Etnikai és kisebbségi ügyek kezelése Iskolánkban nemzeti, etnikai kisebbségi nevelés és oktatás nem folyik. Az iskolavezetés és a nevelőtestület azonban ismeri törvényi kötelezettségeit, felkészült az esetleges változások fogadására.

63


Pedagógiai Program

4. Az iskolai élet szabályai 4. 1. Az iskola mindenkire kötelező szabályzatai Az iskolai élet rendjét szabályzatok biztosítják. A fenntartó által jóváhagyott Szervezeti és Működési Szabályzat biztosítja az iskola napi munkájának zavartalanságát, az irányítás hatékonyságát és törvényességét. A Házirend biztosítja a tanulók jogainak gyakorlását és kötelességeik teljesítésének feltételeit. A szükséges módosításokat a tanulókra vonatkozó törvények teljes körű figyelembevételével kell megtenni. Az iskola pedagógiai programja alapján végzi az iskola nevelő-oktató munkáját, amelynek megfogalmazásakor a törvényi előírást be kell tartani. A szabályzatokat a melléklet tartalmazza. 4. 2. További szabályok Az iskolában a Közoktatási törvény szerint működő öntevékeny szervezetek maguk alkotják működési szabályaikat. Ezt a később megalakulni kívánó szervezetek és csoportok számára is biztosítjuk. A működő és később alakuló csoportok számára is biztosított a szervezeti és működési átalakulás, továbbá az egyesülés lehetősége. 4. 3. A gyakorlati képzéssel kapcsolatos jogok érvényesülése A szakképzésben részt vevő tanulók jogai között különös figyelmet fordítunk a gyakorlati képzéssel kapcsolatos jogok érvényesülésére. Így például kiemelten a felelősség biztosításra és az iskolai rendszerű szakképzésben részt vevő tanulók juttatásaira. Biztosítjuk a Szakképzési törvény 22.§. 3. bekezdése szerint járó pihenőidőt. 4. 4. A továbbtanulás szervezett segítése Minden évben biztosítjuk és megszervezzük a továbbtanuláshoz szükséges tájékoztatást. Osztályfőnöki óra keretében a tájékoztatás a tagiskola igazgatója, vagy az általa megbízott személy végzi. A felkészítést a tehetséggondozásnál említettük. Minden tanárnak kötelessége tanórai kereteken belül is a továbbtanulók kiemelt támogatása.

5. Az iskola értékelési rendszere 5. 1. A tanulók értékelése Iskolánkban cél, hogy minden tanítványunk saját lehetőségeinek optimumáig jusson el erkölcsi, értelmi és testi fejlődésben. Az értékelés és osztályozás az egyik legfontosabb eszköz a pedagógus kezében, amellyel a tanulók munkáját minősíti, fejlődésüket befolyásolja, irányítja. Ezért a tanulónak minden lényeges szóbeli, írásbeli vagy gyakorlati megnyilatkozását, munkáját értékelni kell. Az órákon folyó sokrétű munka lehetővé teszi, hogy a tanulók annak minden fázisában aktívan részt vegyenek. A tanítási órán kívüli tevékenységi formák ugyancsak sokféle lehetőséget biztosítanak a tanulói aktivitás kibontakoztatására, amit minden eszközzel támogatni kell. A tanuló számára a legnagyobb ösztönző erő az, ha állandóan érzi, tapasztalja, hogy nem hiába dolgozik, a tanár észreveszi minden jó szándékú igyekezetét, kis és nagy teljesítményeit egyaránt érdeme szerint, reálisan értékeli, és ezt valamilyen formában a tudomására hozza. Ez lehet egy-két metakommunikációs gesztus, egy-két dicsérő szó is.

64


Pedagógiai Program

Minden kisebb megnyilatkozást követő pozitív vagy negatív reagálás fontos a tanuló fejlődése szempontjából. Az egymás megértésére, elfogadására, megbecsülésére nevelés tantestületünk egyik fő alapelve. A másik fél munkájának elfogadása és tisztelete kell, hogy vezérelje tanárainkat és tanítványainkat. A jó hangulatú eredményes oktatás, nevelés egyik feltétele az értékelési rendszerünk egységesítése, annak céltudatos végrehajtása. 5. 1. 1. Az értékelés célja o o

a személyiség fejlesztése, az önértékelési képesség kialakítása.

Az értékelésre a tanulási folyamat minden szakaszában szükség van. Az értékelés egy adott fázisban vizsgálja, hogy az elért eredmény milyen viszonyban van a kitűzött célokkal. Emiatt fontos, hogy az iskola olyan értékelési rendszert működtessen, amely elsősorban szakmai kontroll alatt áll, valamint egységes a szempontrendszere. Az értékelés az oktatás rendszabályozó eleme, intézményi és személyi szinten. Egyben a minősítés, a szelektálás és a társadalmi megméretés funkcióját is betölti. Visszajelzés az egyének (tanulók, szülők, pedagógusok), a fenntartó és a társadalom számára, valamint fontos szerepe van a személyiségfejlődésben. Az értékelés a pedagógiai folyamatban állandóan jelen van, de nem cél, hanem eszköz a pedagógus, a tanuló és a szülő számára. Elsődleges célja, hogy a tanulókban kialakítsa az önértékelés képességét, mely elengedhetetlenül fontos az önálló tanulásra való képesség és igény kialakításához. Az értékelés kiterjed az iskolai élet minden területére: o a tanórai és tanórán kívüli magatartásra, o a szorgalomra ezen belül a felkészülésre és felkészültségre, a feladatvállalásra és feladatvégzése, a szükséges felszerelés meglétére o az ismeretek és készségek elsajátítási szintjére, o a fejlődésre, a korábbi teljesítményhez képest Azaz o motiválja a tanulókat, o jelezze a gyerek számára teljesítményének, tudásának szintjét, o jelezze a pedagógus számára a tanuló fejlődését, fejleszthetőségét, o jelezze a sülő számára gyermeke viszonyát a követelményekhez képest. 5. 1. 2. A tanulók értékelésének alapelvei o Egységes követelményrendszer, amelyet a munkaközösségek fogalmaznak meg a tantárgyak tekintetében, a nevelőtestület fogalmaz meg a magatartás és szorgalom vonatkozásában. o A követelményrendszer legyen időben viszonylag állandó, a módosítások a hibák kiküszöbölésére vonatkozzanak. o A követelményekkel adekvát mérőeszköz-rendszer összeállítása és alkalmazása elengedhetetlen. o Az értékelés következetes, rendszeres és folyamatos legyen. o Az értékelés objektív legyen, azaz független az értékelő személyétől, az értékelés helyétől, az értékelés módjától és az értelmezéstől. o Az értékelés megbízható legyen. o Az értékelés valóban azt mérje, ami a célja (validitás). o A követelmények módja, helye és ideje, az értékelés szempontjai, valamint az értékelés eredménye és indoklása legyen ismert a tanuló számára. 65


Pedagógiai Program

5. 1. 3. Az értékelés több szempontú rendszere SZEMPONT

MEGNEVEZÉS

Helye szerint Belső értékelés Külső értékelés Az értékelés Rendszerszintű szintje szerint Intézményi szintű Csoport, illetve egyéni szintű Szabályozási Bemenet ellenőrzés logika szerint Folyamat ellenőrzés Kimenet ellenőrzés Formája szerint Funkciója szerint

MEGVALÓSULÁS A pedagógusok által az iskola szintjén történik. Az oktatási rendszer szintjén külső értékelők végzik. Nemzetközi felmérés (pl. IEA) Nemzeti felmérés (pl. Monitor) Egységes szempontok szerint évfolyamokon vagy az egész iskolára kiterjedő komplex értékelés. Csoportra, osztályra, egyénre vonatkozó értékelés. Felvételi vizsga, csoportba sorolás

feleltetés, dolgozatok, félévi értékelés év végi értékelés, érettségi-, és szakmai vizsga felelés, szóbeli vizsga Szóbeli teszt, dolgozat, írásbeli vizsga Írásbeli Diagnosztizáló értékelés: előzetes felvételi vizsga, csoportba sorolás, év tudásmérés a tanítás-tanulás valamely eleji felmérés nagyobb egységének megkezdése előtt. Formatív (formálós-segítő) ér- felmérés, rövid dolgozat tékelés: az oktatás folyamán kölcsönös információcsere tanuló és pedagógus között, a tanulási hibák és nehézségek differenciált feltárása. Szummatív (lezáró-összegező) témazáró dolgozat értékelés: a tanulási folyamat félévi és év végi érdemjegy nevezetes szakaszainak lezárásakor, év végi felmérés melynek során globális képet kapunk a érettségi és képesítő vizsga tanuló tudásáról, munkájáról.

Az egységes értékelés érdekében a kötelező érettségi tantárgyakból, az éves Munkaterv alapján, a tanulók évfolyamdolgozatot írnak. A dolgozat eredménye a félévi és az év végi minősítések megállapításakor a kerekítésnél meghatározó súllyal szerepel. 5. 1. 4. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái, a tanulói teljesítmény értékelése és minősítése A végzett munka értékeléséhez és a diákok fejlődésének nyomon követéséhez elengedhetetlen a rendszeres ellenőrzés és értékelés. A folyamatos értékelés és ellenőrzés érdekében minden tanuló munkáját havonta legalább egy érdemjeggyel kell értékelni. A tanuló tanulmányi teljesítményének és előmenetelének értékelését elsősorban annak alapján végezzük, hogy a tanulói teljesítmény hogyan viszonyul az iskola helyi tantervében előírt követelményekhez, figyelembe véve a tanuló képességeit, az adott tárgyban mutatott többletmunkáját.

66


Pedagógiai Program

A tudás folyamatos értékelése céljából félévente minden tárgyból legalább a tárgy heti óraszám + 1 osztályzatot kell adni (kivétel a heti 1 órás tárgy, a tanév lezárásához elegendő három osztályzat). A témazáró dolgozatok időpontjáról az osztályt, csoportot legalább 5 munkanappal a kijelölt időpont előtt tájékoztatni kell. Egy napon egy témazáró iratható. A tanulók egy írásbeli vagy szóbeli feleletére (magyar nyelv és irodalom kivételével) csak egyetlen osztályzat adható. Az írásbeli számonkérések, dolgozatok javítását 2 héten belül el kell végezni, a dolgozatokat ki kell osztani. (Témazáró esetében a határidő maximum 3 munkanappal meghosszabbítható.) Az előírt teljesítmények teljesítését a tantárgyak jellegének megfelelően a tanulók o szóbeli felelete, o írásbeli munkája vagy o gyakorlati tevékenysége alapján ellenőrizzük. Mivel a középiskolai oktatás-nevelés célja az érettségire (vagy képesítő vizsgára) való felkészítés, ezért arra kell törekedni, hogy az írásbeli munkájuk rendezett és logikusan felépített legyen, szóban pedig választékosan fejezzék ki magukat. A kifejezőkészség fejlesztése minden pedagógus feladata. Az írásbeli beszámoltatások formái függenek a tantárgytól, elkészítésének módjától és időtartamától. Leggyakoribb formái a következők: o röpdolgozat, o témazáró dolgozat, o szakdolgozat, o házi dolgozat, o szintfelmérő, osztályozó, különbözeti vizsgadolgozat, o szódolgozat, o műszaki rajz, o számítógépes feladat, o példamegoldás, o esszé, o teszt, o forráselemzés, o diagram- és grafikonelemezés, o fordítás, o feladatlap. A tanuló számonkérésének alapja a tantárgy jellegétől függően: o a tanár által közvetített tananyag, o a házi feladatra épülő ismeretek, o a tankönyv vonatkozó része, o a témához kapcsolódó kötelező irodalom, o a munkafüzet gyakorlatai, o a tananyagban előírt szabályok, tételek, eljárások, definíciók önálló alkalmazása. Értékelés: o Leíró jellegűek esetében globálisan, előre megadott – tanulók által is ismert – szempontok alapján történik o Tesztek, számítási feladatok esetén pontozással, javítókulcs alapján történik Ezeken a felmérőkön szerzett érdemjegyek nagyobb hangsúllyal szerepelnek a félévi és az év végi minősítéseknél, mint az 1-2 óra anyagát magában foglaló számonkéréseké. Ha egy tantárgyat több szaktanár tanít az érdemjegyet közösen alakítják ki. Ha egy tantárgy több 67


Pedagógiai Program

önálló résztantárgyból áll átlagot kell számolni, az ettől eltérő számítási módot előzetesen közölni kell. Ha az egyik résztantárgy egyike elégtelen, akkor a tantárgy minősítése is elégtelen. Amennyiben a tanuló év végi osztályzatát nem a tanév során nyújtott teljesítménye alapján kívánja megkapni, a 11/1994. MKM rendelet 22. §-a alapján lehetősége van arra, hogy független vizsgabizottság előtt adjon számot tudásáról. Ha a tanuló emeltszintű felkészítésben vesz részt, a félévi és az év végi érdemjegy meghatározásakor a kötelező és a választott tantárgy átlagát kell figyelembe venni. Kerekítésnél a kötelező jelleg a mérvadó. Az OKJ modulrendszerű szakképzésre vonatkozó előírás: A félév és év vége zárásakor, amennyiben a tanuló az adott modulhoz tartozó tananyagegység (elmélet, elmélet igényes gyakorlat, gyakorlat) elsajátítása során értékelhetetlen, vagy elégtelen eredményt ért el, csak abban az esetben átlagolható ki modulszintű jegyre az eredménye, ha az adott modulvizsga követelményen belül a tananyagegységhez tartozó vizsgarész teljesítmény követelmény szintje nem éri el a 10 %-os részarányt. Minden ettől eltérő esetben a tanuló javító-, pótló-, vagy osztályozó vizsgát kell tegyen a magasabb évfolyamba lépéshez, vagy a szakmai tanulmányok eredményes lezárásához. 5. 1. 5. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai A tanuló az iskolai tananyag jobb elsajátítása érdekében otthon rendszeresen szóbeli és alkalomszerűen írásbeli feladatokat old meg. Tanulóinktól elvárjuk, hogy - a tanár útmutatása alapján - a tanórákra rendszeresen felkészüljön. Az otthoni elsajátításra szánt ismeret része a számon kérhető és minősíthető tananyagnak. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli feladatok formája függ az adott tantárgytól és a feldolgozásra szánt témától. Leggyakoribb formái a következők: o vázlatírás, o tankönyvi példa, illetve feladatmegoldás, o gyűjtőmunka, o házi dolgozat, o tanári vagy tankönyvi kérdéssorra válaszadás, o idegen nyelvi fordítás, szótározás, o teszt, o fogalmazás, o tételkidolgozás, o munkafüzetbeli feladatmegoldás, o otthoni rajz, o számítógépes feladat. Nem adható írásbeli házi feladat a három munkanapot nem meghaladó tanítási szünetre. Az egyes munkaközösségek meghatározhatják, hogy milyen gyakorisággal és terjedelemben írnak elő írásbeli otthoni feladatot. A tanár az írásbeli otthoni feladat elkészítésének tényét minden esetben, tartalmát alkalomszerűen ellenőrzi, és érdemjeggyel minősítheti. A tanár a házi feladatot szóbeli vagy írásbeli beszámoló (dolgozat) részeként is számon kérheti. Az otthoni feladatra kapott osztályzat része a tanuló félévi, év végi minősítésének. A tanuló hiányzása esetén legalább 68


Pedagógiai Program

annyi napot kap a mulasztott tananyag pótlására, ahány tanórát azt adott tantárgyból mulasztott. 5. 1. 6. A tanulók magatartásának értékelése és minősítése A magatartási fokozat az életkori sajátosságokhoz igazodva fejezze ki a tanuló általános magatartását a közösségben, s a közösség tagjaihoz való viszonyát, a közösségért végzett tevékenységet. Figyelembe kell venni az igazolatlan órák számát (mérlegelve az okokat, körülményeket), valamint az elismeréseket, a versenyeken való részvételt. A magatartás minősítése: o példás (5) o jó (4) o változó (3) o rossz (2) A magatartás osztályzatokat az osztályfőnök állapítja meg az osztályban tanító pedagógusok és az osztály tanulóinak véleménye alapján. Vitás esetben, az osztályban tanító pedagógusok többségi véleménye dönt az osztályzatról. Magatartás 1.

2.

3.

4.

5.

6.

példás

iskolában, iskolán kivül egyaránt tanulóhoz méltó, másokra mindig pozitívan ható Viselkedés-kultúrá- kifogástalan, példaértékű, tisztelettudó, ja, udvarias hangneme Fegyelmezettsége

pozitív, aktív, segítőkész, jóindulatú, képességeihez mérten segít társain, kezdeményező Házirend betartása betartja, betartására ösztönöz, büntetése nincs, szavai összhangban vannak a tanulói jogokkal és kötelességekkel nagyfokú, felelősFelelősségérzete séget érez a közösség és saját munkája iránt igazolatlan óráinak Hiányzása száma max. 1 Hatása a közösségre, társas emberi kapcsolatai

jó Megfelelő, ha a szabályokat betartja, tudatosan nem sérti meg

változó

kifogásolható, de erősen kifogásoligyekszik javulni ható, másokat erősen zavaró, negatív

kevés kivetniva- zavarja a foglalkolót hagy maga zásokat, udvariatután lan, „nyegle", viselkedése kifogásolható közepes aktivi- önként nem vállal tású, segítőkész, feladatokat, megbízatásait közösségi munkába teljesíti, jóindu- nem vonható be, latú nem ártó, közömbös néha hibázik, de részben tartja be, nem súlyosan, legfeljebb osztálylegfeljebb szóbeli főnöki szintű büntefigyelmeztetése tése van, sodródik a volt többséggel időnként feledékeny, figyelmeztetésre elvégzi a feladatokat igazolatlan óráinak száma max. 3

rossz

durva, goromba, közönséges, romboló, heves, hangoskodó közösségi munkát akadályozza, nem vállal feladatokat, negatív, goromba, megfélemlítő zavarja a foglalkozások rendjét, igazgatói szintű büntetése van, sokat vét ellene

ingadozó, feladatai felelőtlen, teljesítését hiányos- megbízhatatlan ság jellemzi igazolatlan óráinak száma max. 10

igazolatlan óráinak száma 10-nél több

5. 1. 7. A tanulók szorgalmának értékelése és minősítése A szorgalmi fokozat az egyéni képességeket mérlegelve fejezze ki a tanulmányi munkához, a szakma elsajátításához való viszonyt.

69


Pedagógiai Program

A szorgalom minősítése: o példás (5) o jó (4) o változó (3) o hanyag (2) A szorgalom osztályzatokat az osztályban tanító pedagógusok és az osztály tanulóinak véleménye alapján az osztályfőnök állapítja meg. Vitás esetben, az osztályban tanító pedagógusok többségi véleménye dönt az osztályzatról. Szorgalom 1.

Tanulmányi munkája

2.

Munkavégzése

3.

Kötelességtudata

4.

Tanórán kívüli információk felhasználása, többletmunkája

Példás

Jó

képességei maximumát nyújtja, eredménye legalább közepes, gyakorlati foglalkozásokon is jó munkát végez

figyelmes, törekvő teljesítménye egyenletes, képességei alapján jobb eredményt is elérhetne erőfeszítéseket tesz rendszeres, az eredmények javí- többnyire önálló, tása érdekében, figyel az órákon felkészülése rend- és rendszeresen szeres, pontos, készül egyenletes, önálló kifogástalan, céltudatosan törekvő, magas szintű, az órákra való felkészüléseiben példamutató érdeklődő, egyéb versenyeken, pályázatokon is részt vesz, iskolai rendezvényeken rendszeresen szerepel, egyéb érdeklődési terület, hobby kitartó gyakorlása is jellemzi

a kijelölt feladatokat elvégzi, megfelelő, időnként biztatni kell néha csak ösztönzésre kapcsolódik be más tanórán kívüli tevékenységekbe

Változó

Hanyag

ingadozó, szélsőséges képességei alatt teljesít, felkészülése hiányos

eredménye elégtelen vagy a legtöbb tárgyból elégséges, teljesítménye nagyon elmarad a képességeitől

rendszertelen, hullámzó, önállótlan, munkája pontatlan, rossz, munkaerkölcse társaira romboló hatású kifogásolható, felszerelése időnként hiányos, feladatait gyakran nem teljesíti, alul motivált, változékony Érdeklődése ingadozó, alulmotivált

megbízhatatlan, szándékosan nem végzi el munkáját, elutasító a tanulással szemben

felszerelése időnként hiányos vagy nincs, sorozatosan nem készül, kötelességeivel nem törődik nem végez más rendszeres, tanulmányokhoz, művelődéshez kapcsolódó tevékenységet, közömbös és érdektelenség jellemzi

Kiegészítés a magatartás és szorgalom értékeléséhez a nevelőtestület egységes eljárása érdekében: a dicséreteket a magatartás, szorgalom minősítésénél figyelembe kell venni. 5. 1. 8. Az iskolai jutalmazás formái Fontosnak tartjuk, hogy tanulóink a tanítási órákon, a különböző tanórán kívüli foglalkozásokon, versenyeken érdeklődésüknek megfelelően kibontakoztathassák képességeiket. Lehetőségeinkhez mérten megadunk minden segítséget, felkészítésük, irányításuk mellett biztosítjuk részvételüket az iskolai, városi, megyei, regionális és országos versenyeken. Átvállaljuk a nevezési díjakat, az iskolai lehetőségek, a Gábor Dénes Középiskolai Alapítvány, valamint különböző szponzorok támogatásával a tehetséges, jó eredményt elért tanulókat a megmérettetésnek megfelelően jutalomban részesítjük. 70


Pedagógiai Program

A tanulók tevékenységének elismerésére jutalom adható o egyes tanulónak o tanulói közösségnek o kiemelkedő tanulmányi munkáért o példamutató magatartásért o kiemelkedő sportteljesítményért o szaktárgyi munkáért o szakköri munkáért o tanulmányi és egyéb versenyeken elért jó eredményért o egyéb irányú munkában kifejtett teljesítményért Formái o o o o o o o o o o o

szaktanári dicséret évközben osztályfőnöki dicséret félévi illetve év végi tantárgyi dicséret igazgatói dicséret nevelőtestületi dicséret oklevél átadása könyvjutalom adományozása tárgyjutalom adományozása pénzjutalom adományozása csoportos jutalomként színház, hangverseny, múzeumlátogatás, kiránduláson való részvétel alapítványi jutalom a tartósan jól teljesítő, illetve kiemelkedő versenyeken elért eredményekért

Iskolai versenyek A különböző szintű, meghirdetésű versenyeken, rendezvényeken való eredményes részvételért osztályfőnöki, igazgatói, szaktanári dicséretben részesítjük tanulóinkat. Nevelőtestületi dicséretet kapnak az OKTV és OSZTV, SZÉTV, I.-X. helyezést elért versenyzői. A dicséretről, jutalmazásokról a szülőt tájékoztatni kell. A jutalom átadását az érintett közösség, az iskola tanulóifjúsága előtt kell átadni, kihasználva ennek pedagógiai jelentőségét. Az iskolában működő Szegedi Csonka János Tehetségsegítő, valamint a Gábor Dénes Középiskolai Alapítvány alapító okirata értelmében a jó tanulók és az eredményes versenyzők, akik tevékenységükkel az iskola hírnevét öregbítik, pénzjutalomban is részesülnek. A jutalmazások a végzős tanulók esetében a ballagási ünnepségen, egyéb esetekben a különböző iskolai ünnepélyeken történik. 5. 1. 9. Az iskolai fegyelmezés Azt a tanulót, aki tanulmányi kötelezettségének folyamatosan nem tesz eleget, o a házirend előírásait megszegi, o igazolatlanul mulaszt, o bármely más módon árt az iskola jó hírének, büntetésben lehet részesíteni. Az iskolai büntetések kiszabásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelytől indokolt esetben - a vétség súlyára való tekintettel - el lehet térni. A büntetést írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni. 71


Pedagógiai Program

Az iskolai büntetések formái o

Fegyelmező intézkedések magatartási vétségek miatt  szaktanári figyelmeztetés  osztályfőnöki figyelmeztetés  osztályfőnöki intés  igazgatói figyelmeztetés (szóban majd írásban)  igazgatói intés  nevelőtestületi intés

o

Egyéb fegyelmező intézkedések igazolatlan hiányzás esetén  1-3 óra – osztályfőnöki figyelmeztetés  4-8 óra – osztályfőnöki intés  9-13 óra – igazgatói figyelmeztetés  14-19 óra – igazgatói intés  20 óra felett az osztályfőnök fegyelmi eljárást kezdeményez  30 óra felett (nem tanköteles esetén) kizárás

o

Fegyelmi büntetések  megrovás  szigorú megrovás  meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése, illetőleg megvonása  áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba vagy iskolába  eltiltás az adott iskolában a tanév folytatásától  kizárás az iskolából

5. 1. 10. Tantárgyi minősítések A pedagógus a tanuló munkáját mennyiségileg és minőségileg is értékeli. A mennyiségi értékelés esetén figyelembe veszi a tanuló tárgyi tudásának mértékét, befektetett munkáját, szorgalmát és rendszerességét. A minőségi értékeléskor az ismeretek magasabb rendű gondolkodási műveletek (analízis és szintézis) képességét is vizsgálja. Ennek megfelelően: o a tanuló évközi munkáját tantárgyi érdemjegyekkel o a tanuló első félévi munkáját félévkor osztályzattal o a tanuló egész évi munkáját év végén osztályzattal o a tanulási szakaszt lezáró munkáját érettségi és képesítő vizsgán osztályzattal minősíti. A tantárgyi érdemjegyek és osztályzatok a következők o jeles (5) o jó (4) o közepes (3) o elégséges (2) o elégtelen (1) A tantárgyi osztályzatok tartalma jeles (5): A tanuló a tantárgyi követelményeknek megfelelő tényeket, fogalmakat, törvényeket elsajátította, ismeri az alapelveket, elméleteket és rendszereket és képes ezek alkalmazására. Megérti és alkalmazza a bonyolultabb összefüggéseket. Gondolatait, tudását összefüggően, önállóan és szabatosan fogalmazza meg. Magasabb rendű gondolkodási folyamatokban - analízis és szintézis, rendszerezés és értékelés, kivitelezés és értelmezés - is kiváló. Tudása tartós, reprodukálható, az átlaghoz képest kimagasló, lényeges hibát nem követ el. 72


Pedagógiai Program

jó (4): A tantervi követelményeknek az átlagosnál magasabb szinten, megbízhatóan tesz eleget. Az ismereteknek birtokában van, tudása tartós. A megértés, az alkalmazás és az összefüggések feltárása szintjén biztonsággal mozog. A magasabb rendű gondolkodási folyamatokban nem kimagaslóan kreatív, gyakrabban hibázik. közepes (3): A tanuló a tantervi követelmények tényeinek és információinak birtokában van, az egyes témakörökben nem egyformán jártas. A tények és összefüggések alkalmazásában pontatlan, teljesítménye változó. Tudása nem elég tartós. Előadása nem összefüggő, bonyolultabb gondolkodási folyamatokban lényeges hibákat is elkövet. elégséges (2): A tanuló a tantárgyi követelmények legalapvetőbb, a továbbhaladáshoz feltétlen szükséges tényeit és információit ismeri, az átfogóbb ismeretei hiányosak, a megértés és alkalmazás szintjére nem jut el. elégtelen (1): A tanuló a pedagógus segítségével sem sajátítja el a tantervi követelmények legalapvetőbb tényeit, nincs birtokában a továbbhaladáshoz szükséges ismereteknek. A tantárgy egyes témaköreit illetően tájékozatlan. Felelete összefüggéstelen, tartós tudással nem rendelkezik. A tantárgyi osztályzat kialakításánál, a kerekítést, az év végi írásbeli beszámolókon kapott érdemjegy határozza meg. 5. 1. 11. Minőségbiztosítás „Az iskola feladata elsősorban az, hogy felkeltse az étvágyat a tudásra, hogy megszerettesse a jól végzett munka örömét, az alkotás fogalmát.” /Szent-Györgyi Albert/ Ahhoz, hogy minden megvalósuljon, jó iskolát teremtsünk, a mai divatos szóval élve minőséget hozzunk létre, tisztáznunk kell néhány alapfogalmat. o Minőség: a céloknak való megfelelés. o Minőségellenőrzés: a normáknak való megfelelés o Minőségértékelés: a kitűzött célok /a központi előírások, fenntartói partneri elvárások/ és a megvalósulás vizsgálata o Minőségbiztosítás: olyan folyamatos tevékenység, amely a célok és a valós működés egymáshoz közelítését szolgálja o Minőségfejlesztés: az intézmény minőségbiztosítási rendszerének kiépítése A minőségfejlesztés olyan hosszú távú folyamat, amely intézményi önértékeléssel kezdődik. Meg kell vizsgálnunk, milyen a mi iskolánk, mit kellene változtatnunk ahhoz, hogy jobb legyen – természetesen a realitások figyelembevételével. o rendezett környezet o közösen megfogalmazott célok o kommunikációs készség o problémamegoldó irányultság o konszenzusra törekvés o teljesítményorientált működés o a célok elérése érdekében együttműködő testületek o a tanulási készségek elsajátítása o a tanulási idő maximális kihasználása o a tanárok támogatása 73


o o o o o o o o o o o

Pedagógiai Program

a források megszerzése a magas szintű pedagógiai vezetés az iskolai tevékenység gyakori személyes ellenőrzése, értelmezése a támadások visszaverésére való törekvés a csoportbontások kialakítása a problémamegoldó gondolkodás fejlesztése a tanterv és az oktatás koncentrációja a megfelelő mennyiségű és minőségű oktatási eszközök megléte a pedagógusok munkáját segítők eredményes tevékenysége a tanulók személyiségének fejlesztése multikulturális nevelés

Milyen iskolát szeretnénk! o ahol a tanuló jól érzi magát o ahol olyan ismeretek birtokába jut, amely lehetőséget biztosít a továbbtanulásra, szakképesítés megszerzésére és a munkaerőpiacon történő elhelyezkedésre o ahol a bekerülő tanulók minden segítséget megkapnak ahhoz, hogy minél többen jussanak el tanulmányaik befejezéséhez o ahol a tudatos közösségfejlesztéssel együtt az egyén személyisége mind jobban kiteljesedjen o ahol a tehetségeket felkutatjuk, irányítjuk a képességeiknek fejlesztését o ahol arra törekszünk, hogy mindenkit eljuttassunk ahhoz a maximumhoz, amihez csak lehet o ahol a képességek megismerése, a képességek fejlesztése a cél o ahol a jól felkészült tanár partnere a tanulónak o ahol a bizalom, a kölcsönös tisztelet, a jó együttműködés az eredményes szakmai munka alapja o ahol a vezetés feladata a szemléletváltozás iránti igény kialakítása o ahol az optimális működés feltétlen a jól körbehatárolt feladatmegosztás. Csak ez eredményezheti a minőségbiztosításon túl a minőségfejlesztést, azt, hogy e változó partneri elvárásoknak meg tudjunk felelni. Intézményi helyzetkép 1. Erősségeink o Az általános műveltséget megalapozó gimnáziumi nyelvi képzésünk a piaci igényekhez igazodó fakultációval bővül (gazdasági ismeret, mozgókép és médiaismeret, környezetvédelem, kommunikáció). o Az általános műveltséget megalapozó közoktatási típusú sportiskolai gimnáziumban széleskörű sport- és sportági ismeretekre tesznek szert, megismerkednek a szakosztályok munkájával. o A szakközépiskolában széles körű szakmai alapozás biztosítja a megfelelő pályaválasztást, átjárhatóságot a szakmaválasztásban. o A tantestület tagjai között jelentős számban vannak hivatástudattal rendelkező, új ismeretek és módszerek befogadására nyitott kollégák. o A jó partneri viszony következtében jelentős külső támogatottsággal működik az intézmény. 2. Fejlesztendő területek o A szervezeti struktúra átalakítása, differenciáltabb munkamegosztás o Összehangolni a belső folyamatokat, a tervezés, szervezés és ellenőrzés átgondoltabb megvalósításával javítani a tartalmi munkát o Tudatosítani a tantestületben az együttműködés fontosságát 74


o o o o o

Pedagógiai Program

Az iskolai erőforrások jobb kihasználása Hatékonyabb tehetséggondozás A tanulók megfelelőség-vizsgálatán túl az oktatásban részt vevők megfelelőségének ellenőrzése Az oktatásban érdekelt partnerek igényeinek, elvárásainak számbavétele, kielégítése, valamint az elégedettségi mutatók elemzése Állandó véleménycsere, konszenzuskeresés

3. Lehetőségek kibontakoztatása o A minőségüggyel foglalkozó egységes szervezet kialakítása, az intézményi feladatok rögzítése iskolánkban már elkezdődött, a pályázati támogatást ehhez kívánjuk messzemenően igénybe venni. o A minőségi körök felállítása, ráirányíthatja a figyelmet a kihasználatlan humán erőforrásokra. o A külső szakemberek segítségével lehetőség nyílik trendvizsgálatra, irányított önértékelésre, mérésekre. o A minőségfejlesztési program rövidtávú céljai alapul szolgálhatnak a hosszabb távú elképzelések megvalósításához. 4. Veszélyek elhárítása o A program segíthet a ma még jelentős tanulói lemorzsolódás megállításában, a hatékonyabb felzárkóztatás megvalósításában, a szociális hátrányok vagy a motiváció hiánya miatt alulteljesítők eredményének javításában. o Biztosítja a minőségbiztosítási rendszer kiépítéséhez szükséges anyagi és szellemi segítséget, mely nélkül a feladat nem teljesíthető megfelelő színvonalon. A minőségbiztosítás illetve minőségfejlesztés alapja a partnerek igénye alapján kialakított célrendszer, az ebből adódó feladatok és a megvalósulás mérése. Az oktató-nevelő munka teljes egészére kidolgozott ellenőrzési, értékelési, minőségbiztosítási rendszert részleteiben az iskola Minőségirányítási Programja tartalmazza. 5. 2. Az iskola vizsgarendszere 5. 2. 1. Az érettségi vizsga A középiskola a Közoktatási törvény értelmében érettségi vizsgára készít fel, és érettségi vizsgát szervez. Az érettségi képesítő vizsgára a jelentkezés az e célra szolgáló jelentkezési lapon történik, a rendeletileg előírt időpontban. Érettségi vizsgát a tanuló abból a tárgyból tehet, amelynek követelményeit teljesítette. Kötelező vizsgatárgyak: magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika, élő idegen nyelv. A kötelezően és szabadon választott vizsgatárgyak köre a megfelelő órafelosztásban jelölve van. A kötelező és a nem kötelezően választható vizsgatárgyak kijelölésekor az érettségi vizsgaszabályzat előírásai az irányadók. A kötelező vizsgatárgyak o magyar nyelv és irodalom – írásbeli és szóbeli o történelem – írásbeli-szóbeli o matematika – írásbeli (10-20% közötti írásbeli esetén szóbeli javítási lehetőség) o idegen nyelv – írásbeli és szóbeli o kötelezően és szabadon választott vizsgatárgyak (kijelölésükre az érettségi vizsgaszabályzat előírásai az irányadók). 75


Pedagógiai Program

A kétszintű érettségi vizsga A közismereti kötelező tárgyakból, a választandó és választható vizsgatárgyakból biztosítja a tanulók emelt szintű érettségi vizsgára való felkészítését, a vizsga megszervezését. Az emeltszintű érettségi vizsgára való felkészítéshez szükséges óraszámokat a választható órakeret terhére biztosítjuk. A hatályos jogszabályok alapján a 10. - 11. és a nyelvi előkészítő osztályt végzettek esetén 12. évfolyamos tanulóknak, minden év május 1-jéig nyilatkozniuk kell, hogy melyik tantárgyból kívánnak emeltszintű felkészítésben részt venni. A nyilatkozatot a tanulónak és a szülőnek is alá kell írnia. A kötelező érettségi vizsga tantárgyaiból történő felkészítőket létszámtól függetlenül biztosítja az iskola. A kötelező érettségi vizsga tantárgyaiból történő emelt szintű felkészítőket létszámtól függetlenül biztosítja az iskola, a választható tantárgyak esetében csak abban az esetben, ha a jelentkezők létszáma meghaladja a tagintézmény által előírt évfolyamonkénti létszámot és a választott tárgy eddigi osztályzata, vagy azok átlaga eléri, vagy meghaladja a tagintézmény által előírt átlagot. 5. 2. 1. 1. Emelt szintű érettségire felkészítés – Csonka János Tagintézmény Az emelt szintű érettségire való felkészítés a kötelező érettségi tantárgyakból – magyar nyelv és irodalom, történelem, idegen nyelv, matematika - a jelentkezők számától függetlenül biztosított az éves órakeretek függvényében. A szabadon választható érettségi tantárgyak vonatkozásában a jelentkezők számától függően (min. 10 fő) és az órakeret lehetőségei szerint: º a Közlekedés szakmacsoportban: fizika, informatika, földünk és környezetünk, biológia vagy közlekedési alapismeretek; º az Egyéb szakmacsoportban, Rendészet és védelem szakmai alapozás: fizika, informatika, földünk és környezetünk, biológia vagy belügyi rendészeti ismeretek vagy rendvédelmi ismeretek, katonai alapismeretek; º valamint Elektrotechnika-elektronika szakmacsoportban: fizika, informatika, földünk és környezetünk, biológia vagy elektronika. 5. 2. 1. 2. Emelt szintű érettségire való felkészítés – Gábor Dénes Tagintézmény Iskolánk a kötelező érettségi vizsga tantárgyakból történő felkészítőkön kívül a gimnáziumi osztályok a második idegen nyelvből és informatikából, a szakközépiskolai osztályokban a szakmacsoportos alapozóból és informatikából is biztosítja az emeltszintű érettségi vizsgára történő felkészülést. Az emeltszintű képzések (az informatika kivételével, mivel az a helyi tantervben emelt óraszámban szerepel) tantárgyanként 1-2 órával emelik meg a helyi tantervben meghatározott óraszámot. (Ha két tantárgyból jelentkezik emeltszintű felkészítésre, akkor a 2. tantárgy az informatika helyett van.) Informatika tantárgy, esetében az eltérő tanterv miatt, meg kell jelölni, hogy emelt-, vagy középszintű felkészítést választ. Minden középiskolai tanuló amennyiben sikeres teljesítette informatikából a 10. évfolyam követelményeit, tantárgyból érettségi vizsgára jelentkezhet! A gimnáziumi tanulók fakultációs lehetőségeit az óratervek tartalmazzák. 76


Pedagógiai Program

5. 2. 1. 3. Emelt szintű érettségire való felkészítés – Széchenyi István Tagintézmény

º

Az emelt szintű testnevelési és sportiskolai osztályban a kötelező érettségi tantárgyakból, azaz a magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika, idegen nyelv tantárgyakból 11-12. évfolyamon heti 2-2 tanórában; a választható érettségi tantárgyak közül a testnevelés és sport tantárgyból 11-12. évfolyamon heti 2-2 tanórában biztosítjuk a felkészülést az emelt szintű vizsgára, ha az adott tantárgyból az évfolyamból legalább 8 tanuló jelentkezik. A jelentkező tanulóknak a tantárgyból a 9. és 10. évfolyam során – ha tanulták - legalább jó (3,5) átlagot kell elérniük.

º

Az általános tantervű gimnáziumi osztályban a kötelező érettségi tantárgyakból, azaz a magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika, idegen nyelv tantárgyakból 11-12. évfolyamon heti 2-2 tanórában; a választható érettségi tantárgyak közül az informatika és a testnevelés és sport tantárgyból 11-12. évfolyamon heti 2-2 tanórában biztosítjuk a felkészülést az emelt szintű vizsgára, ha az adott tantárgyból az évfolyamból legalább 8 tanuló jelentkezik. A jelentkező tanulóknak a tantárgyból a 9. és 10. évfolyam során – ha tanulták - legalább jó (3,5) átlagot kell elérniük.

º

A pedagógiai szakközépiskolai osztályban a kötelező érettségi tantárgyakból, azaz a magyar nyelv és irodalom, történelem és társadalmi ismeretek, matematika, idegen nyelv tantárgyakból 11-12. évfolyamon heti 1-1 tanórában; a választható érettségi tantárgyak közül az oktatási alapismeretek 11-12. évfolyamon heti 1-1 tanórában biztosítjuk a felkészülést az emelt szintű vizsgára, ha az adott tantárgyból az évfolyamból legalább 8 tanuló jelentkezik. A jelentkező tanulóknak a tantárgyból a 9. és 10. évfolyam során – ha tanulták - legalább jó (3,5) átlagot kell elérniük.

º

A környezetvédő-vízügyi szakközépiskolai osztályban a kötelező érettségi tantárgyakból, azaz a magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika, idegen nyelv tantárgyakból 11-12. évfolyamon heti 2-2 tanórában; a választható érettségi tantárgyak közül az informatika, a fizika, a testnevelés és sport és a környezetvédelmi és vízgazdálkodási alapismeretek tantárgyból 11. évfolyamon heti 1, 12. évfolyamon heti 2 tanórában biztosítjuk a felkészülést az emelt szintű vizsgára, ha az adott tantárgyból az évfolyamból legalább 8 tanuló jelentkezik. A jelentkező tanulóknak a tantárgyból a 9. és 10. évfolyam során – ha tanulták - legalább jó (3,5) átlagot kell elérniük.

5. 2. 2. A szakmai vizsgák A szakközépiskola az Alapító Okiratnak megfelelően a Közoktatási és a Szakképzési törvény szellemében képesítő vizsgát szervez az OKJ előírásai szerint. Az iskola a szakképzés befejezésekor minden oktatott szakmában az elméleti és gyakorlati vizsgákat, amennyiben az iskola a vizsgákhoz előírt feltételeket biztosítani tudja, mindig saját területén és saját tanműhelyében bonyolítja le. Iskolánk a közlekedés, környezet- és vízgazdálkodás, pedagógia, elektronikaelektrotechnika, informatika szakmacsoportnak megfelelő szakmák megszerzéséhez szükséges képzést biztosít. A Közoktatási, valamint a Szakképzési törvény értelmében képesítő vizsgákat szervez az OKJ előírásai szerint. A szakmák körét az iskola lehetőségei és a jelentkezők száma, illetve a fenti törvények határozzák meg. Ha az iskola a vizsgafeltételeket biztosítani tudja, a szakképzés befejezésekor minden oktatott szakmában az 77


Pedagógiai Program

elméleti és gyakorlati vizsgákat saját tanműhelyében – a pedagógiai képzés esetében a gyakorlati vizsgát az együttműködő intézményekben - bonyolítja le. A szakmai gyakorlat megszervezésére, a szakképzésre vonatkozó jogszabályokat kell alkalmazni. 5. 2. 3. A magasabb évfolyamra lépés feltételei A tanuló az iskola magasabb évfolyamára akkor léphet, ha az előírt tanulmányi követelmények az adott évfolyamon minden tárgyból sikeresen teljesítette. A követelmények teljesítését a nevelők a tanulók év közbeni tanulmányi munkája, illetve érdemjegyei alapján bírálják el. A tanuló külön kérése esetén a 11/1994. MKM rendelet értelmében független vizsgabizottság előtt adhat számot tudásáról. A magasabb évfolyamba lépéshez, a tanév végi osztályzat megállapításához a tanulónak osztályozó vizsgát kell tennie, ha o A tagintézmény igazgatója felmentette a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól, o A tagintézmény igazgatója engedélyezte, hogy egy vagy több tárgyból a tanulmányi követelményeket az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget, o egy tanítási évben 250 óránál többet mulasztott, és évközi jegyei alapján nem osztályozható és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet, o egy adott tantárgyból a tanítási órák harminc százalékánál többet mulasztott, évközi jegyei alapján nem osztályozható és a nevelőtestület engedélyezi, hogy osztályozó vizsgát tegyen, o átvételkor a tagintézmény igazgatója előírja, Az első két esetben, ha a tanuló kérésére jön létre (pl. utólag kíván választott tantárgyat felvenni vagy előrehozott vizsgát szeretne tenni, stb.) a tanuló (kiskorú tanuló esetében a szülő) köteles erre írásban engedélyt kérni. Az iskola a javítóvizsga letételét augusztus hónapban teszi lehetővé. A magántanuló tanulmányi kötelezettségének úgy tehet eleget, ha előmeneteléről félévenként minimum két alkalommal beszámol, és a szorgalmi időszak végén osztályozó vizsgát tesz. A Csonka János Tagintézmény havi beszámolási (rendkívüli eseteket kivéve) kötelezettséget ír elő. Ha a tanuló azonos évfolyamon második alkalommal sem teljesítette tanulmányi kötelezettségeit, - a tanköteles kivételével - újabb évfolyam megismétlésére nem jogosult az Oktatási Törvény 75. § (5) bekezdése alapján. Szakiskolai lezárt 10. évfolyam után szakközépiskolai osztályba a 10. évfolyam ismétlésével folytathatók tanulmányok. (Esetenként különbözeti vizsgára is szükség lehet.) A kérvény beadás határideje: tanévzáró ünnepség. 5. 2. 4. Vizsgákkal kapcsolatos szabályok 5. 2. 4. 1. Javítóvizsga

º

A tanév végén elégtelen osztályzatot kapott tanuló, függetlenül a tantárgyak számától, javítóvizsgát tehet.

78


º

º º

Pedagógiai Program

Megszűnt a nevelőtestület mérlegelési, engedélyezési jogosítványa, a szülő és a tanuló jogosult eldönteni, hogy megkísérli-e a tanuló a javítóvizsgára való felkészülést abban az esetben is, ha három vagy esetleg még több tantárgyból elégtelen osztályzatot kapott. Ha a tanuló az osztályozó vizsgáról, a különbözeti vizsgáról igazolatlanul távol marad, vagy azt nem fejezte be, illetve az előírt időpontig nem tette le, tanulmányait javítóvizsga letételével folytathatja. (11/1994. MKM rendelet 21.§ (9)) Ha a tanuló a javítóvizsgáról felróható okból késik, vagy távol marad, csak a javítóvizsga kijelölt napjain teheti azt le, az igazgatóhoz benyújtott kérelem beadásával.

5. 2. 4. 2. Osztályozó vizsga

º

º

Ha a tanuló a tanítási évben a megengedettnél többet volt távol (250 órát meghaladóan), szakképzési évfolyamon az elméleti tanítási órák 20 %-át, illetve egy adott tárgyból a tanítási órák 30 %-át hiányozta, akkor év végén nem osztályozható. Osztályozó vizsgát akkor tehet a tanuló, ha az igazolatlan mulasztásai nem haladják meg az igazolt mulasztásai számát.

5. 2. 4. 3. Pótló vizsga A tanuló, vizsgázó, ha neki fel nem róható ok miatt nem tudott megjelenni a vizsgára, pótló vizsgát tehet. 5. 2. 4. 4. Írásbeli szóbeli és gyakorlati vizsga Írásbeli, szóbeli és gyakorlati vizsgákat a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 9. számú melléklete (A tanulmányok alatti vizsgák eljárási szabályai) szerint szervezzük. 5. 2. 4. 5. Független vizsgabizottság Ha a tanuló osztályzatainak megállapítása céljából független vizsgabizottság előtt kíván számot adni, kiskorú tanuló szülője aláírásával – a félév, illetve a szorgalmi idő utolsó napját megelőző harmincadik napig jelentheti be az iskola igazgatójának. Tanév végén a bizonyítvány kézhezvételétől számított tizenöt napon belül lehet kérni. 5. 2. 5. Felmentések A szülő kérelmére Ktv. 69.§ (2) alapján az igazgató a gyakorlati képzés kivételével, részben vagy egészben felmentheti a tanulót az iskolai kötelező tanórai foglalkozások alól egyéni adottságai, sajátos nevelési igénye, sajátos helyzete indokoltsága miatt. Az előbbiek szerint történhet a felmentés készségtárgyak tanulása alól is. A tanulás alóli mentesítés is előfordulhat, ha a szakértői és rehabilitációs bizottság vagy a nevelési tanácsadó szakértői véleménye alapján az igazgató mentesítést ad egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből az értékelés és a minősítés alól. Tantárgyi felmentést – korábban tanult tantárgyból, a szaktanár javaslata alapján, az igazgató adhat. A kérelem beadási határideje szeptember 30. Az engedélyezést az befolyásolja, hogy ugyanolyan követelményekre épül-e a tantárgy tanulása. 5. 2. 6. Átvételi feltételek más középiskolából vagy az iskola másik osztályából Az iskola helyi tanterve biztosítja a tanuló átvételét szükség esetén különbözeti vizsgával vagy évfolyamismétléssel. Az átvételt kiskorú esetében a szülő írásban kérheti. 79


Pedagógiai Program

Középiskolai tanuló – kiskorú esetében a szülő - kérelmet nyújthat be a tagintézmény vezetőjének más szakközépiskolai vagy gimnáziumi osztályból szakközépiskolai vagy gimnáziumi osztályba történő átlépési szándékáról. Az átlépés feltételeként közismereti tantárgyak esetében különbözeti vizsga akkor írható elő, ha az adott szakmai alapismereti vagy közismereti tantárgy érettségi vizsgakövetelménye azt kifejezetten indokolttá teszi. Ennek elbírálásáról a befogadás szerinti osztályban tanító szaktanárok és az osztályfőnök véleménye alapján a befogadó tagintézmény vezetője határoz. A legalább (4)-es jó rendű tanuló különbözeti vizsga nélkül is kérhet átlépést másik iskolából, másik tagintézményből vagy tagintézményen belül helyben másik osztályból. Ha a közismereti, vagy szakmai orientáló, vagy szakmai alapozó tantárgyakból megállapíthatóan hiányzik az előtanulmány, illetve az tartalmában nem felel meg a szakirányos követelménynek, akkor különbözeti vizsga letételt kell előírni és teljesíteni a tanulónak. Átlépés esetén a magasabb évfolyamba lépés feltételét kell és lehet előírni, ha a bemutatott bizonyítványokból egyértelműen megállapítható a szakmacsoportos szakirány azonossága, vagy annak rokon szakmai tartalma. A szakiskolai tanuló - kiskorú esetében a szülő – írásban kérelmet nyújthat be a tagintézmény vezetőjének a tanuló áthelyezésére másik iskolába, másik tagintézménybe, vagy másik osztályba. Iskolán belüli áthelyezésre csak az adott évfolyam sikeres befejezése után ajánlható meg létszámhely. Szakiskolai lezárt 10. évfolyam után a szakközépiskolai osztályba a 10. évfolyam megismétlésével is folytathatók tanulmányok Esetenként különbözeti vizsgát is szükség lehet letenni a Kt. 46. §. (1) bekezdése alapján. Szakiskolai 9. évfolyamról szakközépiskolai 10. évfolyamra csak akkor lehet átlépni, ha a tanulmányi átlag 3,5 feletti és a szakmai orientáló-alapozó és az adott szakma szempontjából meghatározó orientáló tantárgyakból (fizika, idegen nyelv, informatika, stb.) elért eredménye legalább (4) jó, továbbá a szakiránynak megfelelő szakmai alapozó tantárgy(ak)ból határidőre sikeres különbözeti vizsgát tett. Tagintézmények közötti osztályváltás esetén a tagintézmények vezetői megállapodnak egymással a tanuló átvételének feltételeiről, időpontjáról. A befogadó tagintézmény vezetője a határozathozatallal egyidejűleg elektronikusan vagy írásban értesíti a tagintézmények közötti osztályváltásról, illetve másik iskolából való átvételről a főigazgatóságot. A szülő a befogadó tagintézmény vezetőjének határozata ellen 3 napon belül fellebbezést nyújthat be a főigazgatónak. Az iskola tanulója írásban kérheti, hogy az intézményben nem oktatott tantárgyak elsajátítása érdekében más iskola tanóráin, foglalkozásain részt vegyen vendégtanulóként, amennyiben ez nem akadályozza tanulói jogviszonyához kapcsolódó kötelességeinek teljesítését. A kérelemről – az érintett osztályfőnök javaslata alapján – a tagintézmény vezetője dönt a főigazgatóság értesítésével. A szakképző évfolyamra átlépésnél, az OKJ-ban meghatározott szakképesítések esetében a szakképesítésért felelős miniszter által meghatározott szakmai és vizsgakövetelmények alapján, központi program szerint történik a felkészülés, szakmai elméleti és szakmai gyakorlati képzés keretében. A tanuló átvétele már megkezdett szakmai képzésbe csak akkor lehetséges, ha a vonatkozó központi program minden tantárgyi követelményét a tanuló teljesítette. A tantárgyi pontos követelményeket a tagintézmény vezetője határozza meg a szakmai munkaközösségek és a tantárgyakkal érintett szaktanárok véleményének megkérdezését követően a tagintézmény gyakorlati oktatásvezetőjének javaslatára. 80


Pedagógiai Program

Az adott évfolyamon (szakiskolai osztályban, szakközépiskolai osztályban) az is előírható, hogy a tanulói jogviszony megtartásának feltétele, hogy a különbözeti tananyag folyamatos (hetenkénti) számonkérésével pótolja be a tanuló hiányzó ismereteit, és a sikeres beszámoltatás megvalósítása egyben mint eljárásrend is előírható a tanuló számára.

6. Helyi tanterv A tanterv készítésénél figyelembe vettük o az iskola helyi adottságait, az összegyűlt tapasztalatokat o a fenntartó előírásait (Szeged Megyei Jogú Város köz- és szakoktatási fejlesztési terve) o a tantárgyakra jutó óraszámok meghatározásánál a kerettantervi előírásokat o az érettségi- és szakmai vizsga követelményeit o a tanulók tudás és intelligenciaszintjét. A helyi tanterv 7 évfolyamra készült, tartalmazza a o 9-12. (a nyelvi előkészítő osztály esetén 9-13.) évfolyam közismereti tárgyait (gimnázium és szakközépiskola esetén) o a szakmai alapozó tárgyakat a szakközépiskolai osztályoknál o azokat a tantárgyakat és óraszámaikat, amelyből az iskola biztosítja a 11.-12. vagy 13. évfolyamon az emeltszintű érettségire való felkészülést o valamint a 13-14. szakképző évfolyamok tantárgyait, a célokat és a követelményeket. 6. 1. Óratervek 2009/2010-es tanévtől 6. 1. 1. Gimnázium 6. 1. 1. 1. Gábor Dénes Tagintézmény o

5 évfolyamos gimnázium – nyelvi előkészítő évfolyam (utolsó beiskolázás a 2009-2010-es tanévben) Tantárgy

Magyar nyelv és irodalom (dráma) Magyar nyelv és irodalom Demokratikus állampolgárságra nevelés Történelem Emberismeret és etika Bevezetés a filozófiába Angol nyelv 2. idegen nyelv Matematika Informatika1 Fizika Földünk és környezetünk Biológia Kémia Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Osztályfőnöki óra

9. 1*+0,5* -

Gimnázium (5 évfolyamos) 10. 11. 12. 2*+2 2*+2 4

13. 4

1

-

-

-

-

1 12* 3* 1* 4* 1

2 5* 3* 3* 2* 2 2 2 1 1 1

2 5* 3* 3* 2* 2 2 2 2 1 1 1

3 1 5* 3* 4 2*5 2 2 1

3 1 5* 4* 4 2 1 81


Testnevelés és sport Tánc Tanulásmódszertan Társadalomismeret Mozgókép és médiaismeret Művészetek Kommunikáció Egészségtan és környezetvédelem Médiaismeret3 Gazdálkodási és vállalkozási ismeretek2;4 Összesen: Csoportbontás óraszámai

Pedagógiai Program

2* 0,5* 1* 2* 1* -

2

2

2

2

-

-

1 1 23

1 1 1 23

-

-

-

24

24

31 28,5

30 15

32 15

33 12

31 9

Megjegyzés: * csoportbontott óra 1 Az ECDL vizsga követelményeit a 9-11. évfolyamos Informatika tanterv tartalmazza. Ha a tanuló sikeresen teljesítette informatikából a 11. évfolyam követelményeit, a tantárgyból érettségi vizsgára jelentkezhet. 2 Az EBC*L vizsga követelményeit a Gazdálkodási és vállalkozási ismeretek tantárgy tanterve tartalmazza. A 3;4 –gyel jelölt órák a szabadon tervezhető órakeret terhére kijelölt fakultációs órák. A tanulónak a két fakultáció között kell választani. Az 5 –tel jelölt Informatika órák, amennyiben a tanuló emelt szintű képzést választ, akkor nem kötelezőek.

o

4 évfolyamos gimnázium (környezetvédelem-kommunikáció fakultációval) – heti óraszámokkal (utolsó beiskolázás a 2008-2009-es tanévben) Tantárgy

Magyar nyelv és irodalom Történelem Emberismeret és etika I. idegen nyelv II. idegen nyelv Matematika Informatika1 Bevezetés a filozófiába Fizika Földünk és környezetünk Biológia Kémia Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Osztályfőnöki óra Testnevelés és sport Társadalomismeret Tánc és dráma Mozgókép és médiaismeret Művészetek

9. 2*+2 2 4* 3* 3* 2* 1,5 2 1,5 1 1 1 2 1

Gimnázium (4 évfolyamos) 10. 11. 2*+2 4 2 3 1 4* 4* 3* 3* 3* 4 2* 2*4 2 2 2 2 2 2 1 1 1 1 2 2 1 -

12. 4 3 4* 3* 4 2*4 1 2 1 2 1 -

-

-

-

1

-

-

1

1 82


Kommunikáció2 Környezetvédelem3 Összesen: Csoportbontás óraszámai

29 14

31 14

Pedagógiai Program

22 23 32 11

22 23 31 11

Megjegyzés: * csoportbontott óra 1 Az ECDL vizsga követelményeit a 9-10 évfolyamos Informatika tanterv tartalmazza. Ha a tanuló sikeresen teljesítette informatikából a 10. évfolyam követelményeit, a tantárgyból érettségi vizsgára jelentkezhet. A 2;3 –mal jelölt órák a szabadon tervezhető órakeret terhére kijelölt fakultációs órák. A tanulónak a két fakultáció között kell választani. A 4 –gyel jelölt Informatika órák, amennyiben a tanuló 2 tantárgyból emelt szintű képzést választ, akkor nem kötelezőek.

o

4 évfolyamos gimnázium (logisztikai - idegenforgalmi fakultációval) – heti óraszámokkal (utolsó beiskolázás 2008-2009-es tanév) Tantárgy

Magyar nyelv és irodalom Történelem Emberismeret és etika I. idegen nyelv II. idegen nyelv Matematika Bevezetés a filozófiába Informatika1 Fizika Földünk és környezetünk Biológia Kémia Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Osztályfőnöki óra Testnevelés és sport Társadalomismeret Tánc és dráma Mozgókép és médiaismeret Művészetek Logisztika2 Idegenforgalom3 Összesen: Csoportbontás óraszámai

9.

2*+2 2 4* 3* 3* 2* 1,5 2 1,5 1 1 1 2 1* 29 15

Gimnázium (4 évfolyamos) 10. 11.

2*+2 2 4* 3* 3* 2* 2 2 2 2 1 1 1 2 31 14

12.

4 3 1 4* 3* 4 -

4 3 4* 3* 4 1

2*4

2*4

2 2 1 2 1 1

2 1 2 1 1 1

22 23

22 23

32 11

31 11

Megjegyzés: * csoportbontott óra Az ECDL vizsga követelményeit a 9-10 évfolyamos Informatika tanterv tartalmazza. Ha a tanuló sikeresen teljesítette informatikából a 10. évfolyam követelményeit, a tantárgyból érettségi vizsgára jelentkezhet. A 2;3 –mal jelölt órák a szabadon tervezhető órakeret terhére kijelölt fakultációs órák. A tanulónak a két fakultáció között kell választani. A 4 –gyel jelölt Informatika órák, amennyiben a tanuló 2 tantárgyból emelt szintű képzést választ, akkor nem kötelezőek.

1

83


Pedagógiai Program

6. 1. 1. 2. Széchenyi István Tagintézmény o

5 évfolyamos gimnázium (közoktatási típusú sportiskolai osztály, nyelvi előkészítő évfolyammal) heti óraszámokkal (beiskolázva csak a 2008-2009-es tanévben)

Tantárgy Magyar nyelv és irodalom Első idegen nyelv Második idegen nyelv Matematika Történelem Biológia és egészségtan Fizika Kémia Földünk és környezetünk Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Informatika Testnevelés és sport Osztályfőnöki Tantervi modulok Sportismeretek Sportági ismeretek Sportpszichológia Sporttörténet Tanulásmódszertan Önismeret Környezettan Bevezetés a társadalomismeretbe Emberismeret és etika Művelődéstörténet Társadalomismeret Tánc és dráma Kötelező óra Edzés idők délelőtt Délutáni sportági edzések Összes iskolai ellátott óra

9. 2 13* 2

5* 2 1 25

Gimnázium (5 évfolyamos) 10. 11. 12. 3 3 4 4* 5* 5* 3* 3* 3* 3 3 3 3 3 3 3 2 3 2 2 2 2 1 1 2* 2 2 2 1 1 1 27 29 24 2 1

13. 4 5* 3* 4 3 3

2 1 25

1 1 0,5 0,5 1 1 1 1

28 6* 10 58

28 6* 10 49

30 6* 10 50

28 6* 10 48

1 1 28 6* 10 48

* Csoportbontásban tartott óra

o

4 évfolyamos gimnázium (általános tantervű) heti óraszámokkal (utolsó beiskolázás a 2008-2009-es tanévben) Tantárgy

Magyar nyelv Irodalom Történelem Emberismeret és etika Bevezetés a filozófiába Társadalomismeret 1. idegen nyelv 2. idegen nyelv Matematika

9.

10.

11.

12.

1* 3 2

1 3 2

1 4 3 1

1 4 3

3* 3* 3*

3* 3* 3

4* 3* 4

1 2 4* 3* 4 84


Pedagógiai Program

Informatika Fizika Kémia Biológia és egészségtan Földünk és környezetünk Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Testnevelés Osztályfőnöki Tánc és dráma Mozgókép és médiaismeret Szabadon tervezhető

2* 2 2

Kötelező óraszám Csoportbontott óra

28 12

2 1 1 2 1

2* 1 2 1 2 1 1 2 1

2* 2

2*

2

2

2 1

2 1 1

1 28 8

30 9

30 9

* csoportbontott óra

o

4 évfolyamos gimnázium (testnevelés emeltszint) heti óraszámokkal (utolsó beiskolázás a 2007-2008-as tanévben) Tantárgy

9.

10.

11.

12.

Magyar nyelv Irodalom Történelem Emberismeret és etika Bevezetés a filozófiába Társadalomismeret 1. idegen nyelv 2. idegen nyelv Matematika Informatika Fizika Kémia Biológia és egészségtan Földünk és környezetünk Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Testnevelés Osztályfőnöki Tánc és dráma Mozgókép és médiaismeret Szabadon tervezhető

1* 3 2

1 3 2

1 4 3 1

1 4 3

Kötelező óraszám Csoportbontott óra

30 16

3* 3* 3* 2* 2 2 2 1 1 4* 1

3* 3* 3 2* 1 2 1 2 1 1 4* 1

4* 3* 4

1 2 4* 3* 4

2 2

2

4* 1

4* 1 1

1 30 12

30 11

30 11

* csoportbontott óra

85


Pedagógiai Program

6. 1. 2. Szakközépiskola 6. 1. 2. 1. Csonka János Tagintézmény o

Kereskedelem, Marketing és Üzleti adminisztráció szakterület - Logisztikamarketing szakmai alapozás Tantárgy

Magyar nyelv és irodalom* Történelem és társadalmi ismeretek Társadalomismeret és etika Idegen nyelv* Matematika (1) Fizika Földünk és környezetünk Biológia Kémia Informatika* Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Osztályfőnöki óra Testnevelés és sport Szakmacsoportos alapozó oktatás: Kereskedelmi, marketing és üzleti adminisztrációs szakmai orientáció és sz.cs. Logisztika-marketing - Gazdasági alapismeretek - Közlekedési, szállítási ismeretek - Üzleti adminisztráció, gépírás, szövegszerkesztés - Vállalkozási, pénzügyi, logisztikai alapismeretek - Üzleti, statisztikai számítások - Marketing alapismeretek - Közgazdaságtan - Jogi és kommunikációs ismeretek - Gazdaságföldrajz - Marketing - Áruismeret Óraszám összesen: (heti osztályóra) (heti csoportóra)

9.

Éves óraszámok évfolyamonként 10. 11.

12.

144 (2) (2+2) 72 (2) 108 (3+3) 108 (3+3) 72 (2) 72 (2) 72 (2) 72 (2) 36 (1+1) 36 (1) 36 (1) 72 (2)

144 (4) 72 (2) 108 (3+3) 108 (3+3) 72 (2) 72 (2) 72 (2) 72 (2+2) 36 (1) 36 (1) 72 (2)

144 (4) 72 (2) 72 (2) 144 (4+4) 144 (4+4) 72 (2) 72 (2+2) 36 (1) 36 (1) 72 (2)

128 (4) 96 (3) 128 (4+4) 128 (4+4) 64 (2+2) 32 (1) 32 (1) 64 (2)

144 (4) (2)

144 (4) (0)

252 (7) (0)

256 (8) (0)

36 (1) 36 (1)

-

-

-

72 (2)(2)

-

-

-

-

72 (2)

-

-

1044 (29) (40)

36 (1) 36 (1) 1008 (28) (36)

72 (2) 36 (1) 72 (2) 72 (2) 1116 (31) (41)

64 (2) 64 (2) 64 (2) 64 (2) 928 (29) (39)

Megjegyzés: (1) Csoportbontás, csak 25 fős osztálylétszám felett a 10.,11.,12. évfolyamokon. Szabadon választható tanórák:  Felzárkóztató tanórák  Tehetséggondozó és kibontakoztató tanórák  Pályaorientációs speciális szakmai orientáló és alapozó tanórák Idegen nyelv (német, vagy angol)* Matematika*

9.

10.

11.

12.

36 (1+1) 36 (1+1)

36 (1+1) 36 (1+1)

0 0

0 0

86


o

Pedagógiai Program

Egyéb szolgáltatások szakmacsoport – Rendészet és védelem szakmai alapozás (IRM által engedélyezett tantárgyakkal kiegészített program) Tantárgy

Magyar nyelv és irodalom* Történelem és társadalmi ismeretek Társadalomismeret és etika Idegen nyelv* Matematika* (1) Fizika Földünk és környezetünk Biológia Kémia Informatika* Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Osztályfőnöki óra Testnevelés és sport Szakmacsoportos alapozó oktatás: Egyéb sz. cs. Rendészet és védelem - önvédelem - közlekedési ismeretek (2) (3) - számítástechnika (gépírás)* - katonai ismeretek - emberismeret és etika - közlekedés földrajz - rendvédelmi ismeretek - belügyi rendészeti ismeretek - járműszerkezetek (3) - pszichológia - kommunikációs gyakorlat Óraszám összesen: (heti osztályóra) (heti csoportóra)

9. 144 (2) (2+2) 72 (2) 108 (3+3) 108 (3+3) 72 (2) 72 (2) 72 (2) 72 (2) 36 (1+1) 36 (1) 36 (1) 72 (2) 180 (5) (1) 72 (2) 72 (2) 36 (1+1) 1080 (30) (40)

Éves óraszámok évfolyamonként 10. 11. 144 (4) 72 (2) 108 (3+3) 108 (3+3) 72 (2) 72 (2) 72 (2) 72 (2+2) 36 (1) 36 (1) 72 (2) 252 (6) (0) 72 (2) 72 (2) * 36 (1) 36 (1) 1008 (28) (36)

144 (4) 72 (2) 72 (2) 144 (4+4) 144 (4+4) 72 (2) 72 (2+2) 36 (1) 36 (1) 108 (3) 324 (8) (0) 72 (2) 72 (1) 72 (2) 72 (2) 36 (1) 1188 (33) (43)

12. 128 (4) 96 (3) 128 (4+4) 128 (4+4) 64 (2+2) 32 (1) 32 (1) 96 (3) 320 (10) (0) 64 (2) 64 (2) 64 (2) 32 (1) 64 (2) 32 (1) 1024 (32) (42)

Megjegyzés: A rendvédelmi és/vagy belügyi rendészeti, valamint kapcsolt tantárgyak szakmai alapozó érettségi vizsga választását teszik lehetővé és a szakirányú továbbtanulásban hasznosulnak. (1) Csoportbontás, csak 25 fős osztálylétszám felett a 10.,11.,12. évfolyamokon. (2) A 10. évfolyam közlekedési ismeretek tantárgyában a KRESZ ismeretek (1óra/hét) kerül oktatásra. (3) A tantárgyak a gépjárművezető munkakör ellátásához szükséges szakmai alapozás követelményeit tartalmazzák. Szabadon választható tanórák:  Felzárkóztató tanórák  Tehetséggondozó és kibontakoztató tanórák  Pályaorientációs speciális szakmai orientáló és alapozó tanórák Idegen nyelv (német, vagy angol)* Matematika* Számítástechnika (gépírás)* Katonai alapismeretek

9.

10.

11.

12.

37 (1+1) 37 (1+1) 37 (1+1) 0

37 (1+1) 37 (1+1) 0 0

0 0 0 36 (1)

0 0 0 32 (1)

87


o

Pedagógiai Program

Közlekedés - Gépész szakmacsoport - Közlekedésgépész (autógépész) szakmai alapozás Tantárgy

Magyar nyelv és irodalom* Történelem és társadalmi ismeretek Társadalomismeret és etika Idegen nyelv* Matematika* (1) Fizika Földünk és környezetünk Biológia Kémia Informatika* Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Osztályfőnöki óra Testnevelés és sport Szakmacsoportos alapozó oktatás: Közlekedés sz.cs. Közlekedésgépész - anyagok - műszaki ábrázolás (CAD)* - mechanika - gépelemek - géptan - járműszerkezetek - villamosságtan - orientációs alapozó gyakorlatok* Óraszám összesen: (heti osztályóra) (heti csoportóra)


9. 144 (2) (2+2) 72 (2) 108 (3+3) 108 (3+3) 72 (2+2) 36 (1) 36 (1) 36 (1) 72 (2+2) 36 (1) 36 (1) 72 (2) 180 (5) (3) 72 (2) 108 (3+3) 1008 (28) (43)

144 (4) 72 (2) 108 (3+3) 108 (3+3) 72 (2) 36 (1) 36 (1) 36 (1) 72 (2+2) 36 (1) 36 (1) 72 (2) 252 (7) (7) 108 (3+3) 144 (4+4) 1152 (32) (45)

12.

144 (4) 72 (2) 72 (2) 144 (4+4) 144 (4) 72 (2) 72 (2+2) 36 (1) 36 (1) 72 (2) 324 (9) (4) 72 (2) 36 (1) 36 (1) 36 (1) 144 (4+4) 1188 (33) (43)

128 (4) 96 (3) 128 (4+4) 128 (4) 96 (3) 64 (2+2) 32 (1) 32 (1) 64 (2) 288 (9) (5) 64 (2) 64 (2) 160 (5+5) 1056 (33) (44)

Megjegyzés: (1) Csoportbontás, csak 25 fős osztálylétszám felett a 10.,11.,12. évfolyamokon. Szabadon választható tanórák:  Felzárkóztató tanórák  Tehetséggondozó és kibontakoztató tanórák  Pályaorientációs speciális szakmai orientáló és alapozó tanórák Idegen nyelv (német, vagy angol)* Matematika*

o

9.

10.

11.

12.

36 (1+1) 36 (1+1)

36 (1+1) 36 (1+1)

0 0

0 0

Közlekedés - Elektronika szakmacsoport - Autóelektronika szakmai alapozás Tantárgy 9.

Magyar nyelv és irodalom* Történelem és társadalmi ismeretek Társadalomismeret és etika Idegen nyelv* Matematika* (1) Fizika Földünk és környezetünk Biológia Kémia Informatika* Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Osztályfőnöki óra Testnevelés és sport

144 (2) (2+2) 72 (2) 108 (3+3) 108 (3+3) 72 (2+2) 36 (1) 36 (1) 36 (1) 72 (2+2) 36 (1) 36 (1) 72 (2)

Éves óraszámok évfolyamonként 10. 11. 144 (4) 72 (2) 108 (3+3) 108 (3+3) 72 (2) 36 (1) 36 (1) 36 (1) 72 (2+2) 36 (1) 36 (1) 72 (2)

144 (4) 72 (2) 72 (2) 144 (4+4) 144 (4+4) 72 (2) 72 (2+2) 36 (1) 36 (1) 72 (2)

12. 128 (4) 96 (3) 128 (4+4) 128 (4+4) 96 (3) 64 (2) 32 (1) 32 (1) 64 (2+2) 88

Szegedi Műszaki és Környezetvédelmi Középiskola és Szakképző Iskola Szakmacsoportos alapozó oktatás: Közlekedés sz.cs. Autóelektronika - anyagismeret - villamos alapismeret - villamos alapgyakorlat* (4) - orientációs alapozó gyakorlat* - villamos szakrajz - elektrotechnika - gépjármű elektronika - gépjármű elektronika gyakorlat* - gépjármű szerkezettan Óraszám összesen: (heti osztályóra) (heti csoportóra)

180 (5) (3) 36 (1) 36 (1) 108 (3+3) 1008 (28) (43)

Pedagógiai Program

216 (6) (3) 108 (3+3) 36 (1) 72 (2) 1044 (29) (40)

288 (8) (5) 108 (3) 180 (5+5) 1152 (32) (47)

288 (9) (4) 96 (3) 128 (4+4) 64 (2) 1056 (33) (47)

Megjegyzés: (1) Csoportbontás, csak 25 fős osztálylétszám felett a 10.,11.,12. évfolyamokon. (4) 12fő csoportlétszám felett további csoportbontás lehetséges. Szabadon választható tanórák:  Felzárkóztató tanórák  Tehetséggondozó és kibontakoztató tanórák  Pályaorientációs speciális szakmai orientáló és alapozó tanórák Idegen nyelv (német, vagy angol)* Matematika*

o

9.

10.

11.

12.

36 (1+1) 36 (1+1)

36 (1+1) 36 (1+1)

0 0

0 0

Közlekedés szakmacsoport - Szállítmányozás szakmai alapozás Tantárgy

Magyar nyelv és irodalom Történelem és társadalmi ismeretek Társadalomismeret és etika Idegen nyelv* Matematika* (1) Fizika Földünk és környezetünk Biológia Kémia Informatika* Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Osztályfőnöki óra Testnevelés és sport Szakmacsoportos alapozó oktatás: Közlekedés sz. cs. : Szállítmányozás - közlekedési ismeretek - számítástechnika (gépírás)* - járműszerkezetek - közlekedés gazdaságtan - közlekedés földrajz - jogi ismeretek - árukezelési ismeretek - külkereskedelmi ismeretek Óraszám összesen: (heti osztályóra) (heti csoportóra)

Éves óraszámok évfolyamonként 9.

Beiskolázása 2008/2009. tanévtől felmenő rendben megszűnt!

10. 144 (4) 72 (2) 108 (3+3) 108 (3+3) 72 (2) 72 (2) 72 (2) 72 (2+2) 36 (1) 36 (1) 72 (2) 180 (5) (1) 72 (2) 36 (1+1) 72 (2) 1044 (29) (40)

11. 144 (4) 72 (2) 72 (2) 144 (4+4) 144 (4+4) 72 (2) 72 (2+2) 36 (1) 36 (1) 72 (2) 288 (8) (0) 72 (2) 72 (2) 72 (2) 72 (2) 1152 (32) (42)

12. 128 (4) 96 (3) 128 (4+4) 128 (4+4) 64 (2+2) 32 (1) 32 (1) 64 (2) 288 (9) (0) 64 (2) 32 (1) 64 (2) 64 (2) 64 (2) 960 (30) (40)

Megjegyzés: (1) Csoportbontás, csak 25 fős osztálylétszám felett a 10.,11.,12. évfolyamokon.

89

Szegedi Műszaki és Környezetvédelmi Középiskola és Szakképző Iskola Szabadon választható tanórák:  Felzárkóztató tanórák  Tehetséggondozó és kibontakoztató tanórák  Pályaorientációs speciális szakmai orientáló és alapozó tanórák Idegen nyelv (német, vagy angol)* Matematika*

o

9.

Pedagógiai Program

10.

11.

12.

36 (1+1) 36 (1+1)

0 0

0 0

Elektrotechnika-elektronika szakmacsoport - Általános elektronika szakmai alapozás Tantárgy

Magyar nyelv és irodalom* Történelem és társadalmi ismeretek Társadalomismeret és etika Idegen nyelv* Matematika* (1) Fizika Földünk és környezetünk Biológia Kémia Informatika* Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Osztályfőnöki óra Testnevelés és sport Szakmacsoportos alapozó oktatás: Elektrotechnika elektronikai sz. cs. Általános elektronika - anyagismeret - villamos alapismeret - villamos alapgyakorlat - orientációs alapozó gyakorlat* - villamos szakrajz - elektrotechnika - elektronika - elektronika gyakorlat* Óraszám összesen: (heti osztályóra) (heti csoportóra)

9.


Beiskolázása 2008/2009. tanévtől felmenő rendben megszűnt!

12.

144 (4) 72 (2) 108 (3+3) 108 (3+3) 72 (2) 36 (1) 36 (1) 36 (1) 72 (2+2) 36 (1) 36 (1) 72 (2) 222 (6) (3)

144 (4) 72 (2) 72 (2) 144 (4+4) 144 (4+4) 72 (2) 72 (2+2) 36 (1) 36 (1) 72 (2) 288 (8) (5)

128 (4) 96 (3) 128 (4+4) 128 (4+4) 96 (3) 64 (2+2) 32 (1) 32 (1) 64 (2) 288 (9) (4)

108 (3+3) 36 (1) 72 (2) 1044 (29) (38)

108 (3) 180 (5+5) 1152 (32) (47)

160 (5) 128 (4+4) 1056 (33) (47)

Megjegyzés: Az elektrotechnika-elektronika szakmai alapozó érettségi vizsga választását teszi lehetővé, és szakirányú továbbtanulásban hasznosul. (1) Csoportbontás, csak 25 fős osztálylétszám felett a 10.,11.,12. évfolyamokon. Szabadon választható tanórák:  Felzárkóztató tanórák  Tehetséggondozó és kibontakoztató tanórák  Pályaorientációs speciális szakmai orientáló és alapozó tanórák Idegen nyelv (német, vagy angol)* Matematika*

9.

10.

11.

12.

36 (1+1) 36 (1+1)

0 0

0 0

90


Pedagógiai Program

6. 1. 2. 2. Gábor Dénes Tagintézmény o

Közlekedés szakmacsoport – heti óraszámokkal (a 2007-2008-as tanévig beiskolázott tanulókra) Tantárgy

Magyar nyelv és irodalom Történelem és állampolgári ismeretek Társadalomismeret és etika Idegen nyelv Matematika Informatika1 Fizika Földünk és környezetünk Biológia Kémia Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Osztályfőnöki óra Testnevelés és sport Szakmacsoportos alapozó oktatás (közlekedés) - Közlekedési ismeretek - Anyagismeret - Szakmacsoportos alapozó gyakorlat - Humán kultúra - Közlekedési földrajz - Általános jogi ismeretek - Szakmai idegen nyelv Összesen: Csoportbontás plusz óraszámai

Műszaki szakközépiskola 10. 11.

12.

2*+2 2 4* 3* 2* 2 2 2 1 1 1 2

2*+2 2 4* 3* 2* 2 2 2 2 1 2

4 3 1 4* 4 2*2 2 1 2

4 3 4* 4 2*2 2 1 1 2

5

5

8

8

2 1 2* -

2 2* 1 -

31 13

31 13

1 3 3 1* 31 7

1 3 3 1* 31 7

9.

Megjegyzés: * csoportbontott óra 1 Az ECDL vizsga követelményeit a 9-10 évfolyamos Informatika tanterv tartalmazza. Ha a tanuló sikeresen teljesítette informatikából a 10. évfolyam követelményeit, a tantárgyból érettségi vizsgára jelentkezhet. 2 A 11. és 12. évfolyamon 2 –vel jelölt Informatika órák, amennyiben a tanuló 2 tantárgyból emelt szintű képzést választ, akkor nem kötelezőek.

Közlekedés szakmacsoportos alapozó tárgyak osztályzatának kialakítása Bármelyik résztantárgy érdemjegye elégtelen, akkor a Szakmacsoportos alapozó tantárgy végleges jegye is elégtelen! 9. évfolyam: A Közlekedési ismeretek és az Anyagismeret tantárgyakból alakítjuk ki az elméleti jegyet (Tört esetén a Közlekedési alapismeretek a meghatározó!) Az elmélet és a Szakmacsoportos alapozó gyakorlat jegyeiből alakítjuk ki a végső jegyet. (Tört esetén az elméleti jegy a meghatározó!) 10. évfolyam: A Közlekedési ismeretek és a Humán kultúra tantárgyakból alakítjuk ki az elméleti jegyet (Tört esetén a Közlekedési alapismeretek a meghatározó!) Az elmélet és a Szakmacsoportos alapozó gyakorlat jegyeiből alakítjuk ki a végső jegyet. (Tört esetén az elméleti jegy a meghatározó!) 11. évfolyam: A négy résztantárgy átlagából alakítjuk ki végső jegyet a matematikai kerekítés szabályai szerint. (Ha az átlag 5 tizedre jön ki, akkor felfele kell kerekíteni!) 12. évfolyam: A négy résztantárgy átlagából alakítjuk ki végső jegyet a matematikai kerekítés szabályai szerint. (Ha az átlag 5 tizedre jön ki, akkor felfele kell kerekíteni!)

91


Pedagógiai Program

Közlekedés szakmacsoport – heti óraszámokkal (a 2008-2009-es tanévtől beiskolázott tanulókra)

o

Tantárgy Magyar nyelv és irodalom Történelem és állampolgári ismeretek Társadalomismeret és etika Idegen nyelv Matematika Informatika1 Fizika Földünk és környezetünk Biológia Kémia Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Osztályfőnöki óra Testnevelés és sport Szakmacsoportos alapozó oktatás (közlekedés) - Közlekedési ismeretek - Anyagismeret - Szakmacsoportos alapozó gyakorlat3 - Humán kultúra - Közlekedési földrajz - Általános jogi ismeretek3,4 - Viselkedéskultúra és kommunikáció5 - Gazdálkodási és vállalkozási ismeretek6 - Szakmai idegen nyelv Összesen: Csoportbontás plusz óraszámai

9.


2*+2 2 4* 3* 2* 2 2 2 1 1 1 2

2*+2 2 4* 3* 2* 2 2 2 2 -

12.

1 2

4 3 1 4* 4 2*2 2 1 2

4 3 4* 4 2*2 2 1 1 2

5

5

8

8

2 1 2* -

2 2*3 1 -

31 13

31 13

1 3 33 1* 31 7

1 24 25 26 1* 31 7

Megjegyzés: * csoportbontott óra 1 Az ECDL vizsga követelményeit a 9-10 évfolyamos Informatika tanterv tartalmazza. Ha a tanuló sikeresen teljesítette informatikából a 10. évfolyam követelményeit, a tantárgyból érettségi vizsgára jelentkezhet. 2 A 11. és 12. évfolyamon 2 –vel jelölt Informatika órák, amennyiben a tanuló 2 tantárgyból emelt szintű képzést választ, akkor nem kötelezőek. 3 A Szakmacsoportos alapozó gyakorlat tantárgy 10. évfolyamának anyaga és az Általános jogi ismeretek tantárgy 11. évfolyamának anyaga felkészít a 319/1.0/0061-06 Üzleti adminisztráció modulzáró vizsgára. 4 Az Általános jogi ismeretek tantárgy 12. évfolyamának anyaga felkészít a 319/2.0/0117-06 Veszélyes áruk tárolásának, szállításának következményei II. modulzáró vizsgára. 5 A Viselkedéskultúra és kommunikáció tantárgy anyaga felkészít a 319/3.0/0061-06 Viselkedéskultúra és kommunikáció modulzáró vizsgára. 6 A Gazdálkodási és vállalkozási ismeretek tantárgy anyaga felkészít az EBC*L nemzetközi gazdasági ismeretek vizsgára. Közlekedés szakmacsoportos alapozó tárgyak osztályzatának kialakítása Bármelyik résztantárgy érdemjegye elégtelen, akkor a Szakmacsoportos alapozó tantárgy végleges jegye is elégtelen!

92


Pedagógiai Program

9. évfolyam: A Közlekedési ismeretek és az Anyagismeret tantárgyakból alakítjuk ki az elméleti jegyet (Tört esetén a Közlekedési alapismeretek a meghatározó!) Az elmélet és a Szakmacsoportos alapozó gyakorlat jegyeiből alakítjuk ki a végső jegyet. (Tört esetén az elméleti jegy a meghatározó!) 10. évfolyam: A Közlekedési ismeretek és a Humán kultúra tantárgyakból alakítjuk ki az elméleti jegyet (Tört esetén a Közlekedési alapismeretek a meghatározó!) Az elmélet és a Szakmacsoportos alapozó gyakorlat jegyeiből alakítjuk ki a végső jegyet. (Tört esetén az elméleti jegy a meghatározó!) 11. évfolyam: A négy résztantárgy átlagából alakítjuk ki végső jegyet a matematikai kerekítés szabályai szerint. (Ha az átlag 5 tizedre jön ki, akkor felfele kell kerekíteni!) 12. évfolyam: A négy résztantárgy átlagából alakítjuk ki végső jegyet a matematikai kerekítés szabályai szerint. (Ha az átlag 5 tizedre jön ki, akkor felfele kell kerekíteni!)

o Elektrotechnika - elektronika szakmacsoport heti óraszámokkal Tantárgy Magyar nyelv és irodalom Történelem és állampolgári ismeretek Társadalomismeret és etika Idegen nyelv Matematika Informatika1 Fizika Földünk és környezetünk Biológia Kémia Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Osztályfőnöki óra Testnevelés és sport Szakmacsoportos alapozó oktatás (elektronikaelektrotechnika) - Elektrotechnika - Anyagismeret - Szakmacsoportos alapozó gyakorlat - Műszaki ábrázolás - Elektronika alapjai Összesen: Csoportbontás plusz óraszámai

9.


12.

2*+2

2*+2

4

4

2

2

3

3

4* 3* 2* 2 2 2 1 1 1 2

4* 3* 2* 2 2 2 2 1 2

1 4* 4 2*2 2 1 2

4* 4 2*2 2 1 1 2

5

5

8

8

2 1

2 -

-

-

2*

2*

3*

3*

31

1* 31

5 31

5 31

13

14

9

9

Megjegyzés: * csoportbontott óra 1 Az ECDL vizsga követelményeit a 9-10 évfolyamos Informatika tanterv tartalmazza. Ha a tanuló sikeresen teljesítette informatikából a 10. évfolyam követelményeit, a tantárgyból érettségi vizsgára jelentkezhet! 2

A 11. és 12. évfolyamon 2 –vel jelölt Informatika órák, amennyiben a tanuló 2 tantárgyból emelt szintű képzést választ, akkor nem kötelezőek.

Elektronika-elektrotechnika kialakítása

szakmacsoportos

alapozó

tárgyak

osztályzatának

Bármelyik résztantárgy érdemjegye elégtelen, akkor a Szakmacsoportos alapozó tantárgy végleges jegye is elégtelen!

93


Pedagógiai Program

9. évfolyam: Az Anyagismeret és az Elektrotechnika jegyekből alakítjuk ki az elméleti jegyet. (Tört esetén az elektronika a meghatározó!) Az elméleti jegy és a Szakmacsoportos alapozó gyakorlatból alakítjuk ki a végső jegyet (Tört esetén az elmélet a meghatározó!) 10. évfolyam: A Műszaki ábrázolás és az Elektrotechnika jegyekből alakítjuk ki az elméleti jegyet. (Tört esetén az elektrotechnika a meghatározó!) Az elméleti jegy és a Szakmacsoportos alapozó gyakorlatból alakítjuk ki a végső jegyet. (Tört esetén az elmélet a meghatározó!) 11. évfolyam: Az Elektronika alapjai és a Szakmacsoportos alapozó gyakorlatból alakítjuk ki a végső jegyet. (Tört esetén az Elektronika alapjai a meghatározó!) 12. évfolyam: Az Elektronika alapjai és a Szakmacsoportos alapozó gyakorlatból alakítjuk ki a végső jegyet. (Tört esetén az Elektronika alapjai a meghatározó!)

o Informatika szakmacsoport – heti óraszámokkal Tantárgy Magyar nyelv és irodalom Történelem és állampolgári ismeretek Társadalomismeret és etika Idegen nyelv Matematika Informatika1 Fizika Földünk és környezetünk Biológia Kémia Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Osztályfőnöki óra Testnevelés és sport Szakmacsoportos alapozó oktatás (informatika) - Anyag- és eszközismeret - Pályaorientáció (Digitális kultúra) - Szakmacsoportos alapozó gyakorlat1 - Műszaki ábrázolás gyakorlat - Pályaorientáció (Algoritmusok) - Programozás gyakorlat - Webprogramozás gyakorlat - Adatbázis gyakorlat - Információs technológia2 - Hálózatok3 Összesen: Csoportbontás plusz óraszámai

9.


12.

2*+2

2*+2

4

4

2

2

3

3

4* 3* 2* 2 2 2 1 1 1 2

4* 3* 2* 2 2 2 2 1 2

1 4* 4 2*4 2 1 2

4* 4 2*4 2 1 1 2

5

5

8

8

1 1

-

-

-

3*

3*

-

-

31 14

1* 1 31 15

2* 2* 2* 2* 31 14

2* 2* 2* 2* 31 14

Megjegyzés: * csoportbontott óra 1 Az ECDL vizsga követelményeit a 9-10 évfolyamos Informatika tanterv tartalmazza. Ha a tanuló sikeresen teljesítette informatikából a 10. évfolyam követelményeit, a tantárgyból érettségi vizsgára jelentkezhet. 2 A CISCO Hálózati Akadémia Program CCNA vizsga egyes követelményeit az Információs technológia tantárgy tanterve tartalmazza. 3 A Microsoft IT Akadémia Program MCP vizsga egyes követelményeit a Hálózatok tantárgy tanterve tartalmazza. 4 A 11. és 12. évfolyamon 4 –gyel jelölt Informatika órák, amennyiben a tanuló 2 tantárgyból emelt szintű képzést választ, akkor nem kötelezőek.

94


Pedagógiai Program

Informatika szakmacsoportos alapozó tárgyak osztályzatának kialakítása Bármelyik résztantárgy érdemjegye elégtelen, akkor a Szakmacsoportos alapozó tantárgy végleges jegye is elégtelen! 9. évfolyam:Az Anyag- és eszközismeret és a Pályaorientáció (Digitális kultúra) jegyekből alakítjuk ki az elméleti jegyet. (Tört esetén az Anyag-és eszközismeret a meghatározó!) Az elméleti jegy és a Szakmacsoportos alapozó gyakorlatból alakítjuk ki a végső jegyet. (Tört esetén a gyakorlat a meghatározó!) 10. évfolyam: A Műszaki ábrázolás és a Pályaorientáció (Algoritmusok) jegyekből alakítjuk ki az elméleti jegyet. (Tört esetén a Műszaki ábrázolás a meghatározó!) Az elméleti jegy és a Szakmacsoportos alapozó gyakorlatból alakítjuk ki a végső jegyet. (Tört esetén a gyakorlat a meghatározó!) 11. évfolyam: A négy résztantárgy átlagából alakítjuk ki a végső jegyet a matematikai kerekítés szabályai szerint. (Ha az átlag 5 tizedre jön ki, akkor felfelé kell kerekíteni!) 12. évfolyam: A négy résztantárgy átlagából alakítjuk ki végső jegyet a matematikai kerekítés szabályai szerint. (Ha az átlag 5 tizedre jön ki, akkor felfelé kell kerekíteni!)

o Informatika szakmacsoport nyelvi előkészítő évfolyammal, emelt testnevelés óraszámmal– heti óraszámokkal (2010-2011-es tanévtől beiskolázott tanulókra) Tantárgy Magyar nyelv és irodalom Történelem és állampolgári ismeretek Társadalomismeret és etika Idegen nyelv Matematika Informatika1 Fizika Földünk és környezetünk Biológia Kémia Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Osztályfőnöki óra Testnevelés és sport Tanulásmódszertan Kommunikáció Egészségtan és környezetvédelem Szakmacsoportos alapozó oktatás (informatika) - Műszaki ábrázolás alapjai - Pályaorientáció (Digitális kultúra) - Szakmacsoportos alapozó gyakorlat1 - Műszaki ábrázolás gyakorlat - Pályaorientáció (Algoritmusok) - Programozás gyakorlat - Webprogramozás gyakorlat - Adatbázis gyakorlat - Információs technológia2 - Hálózatok3 Összesen: Csoportbontás plusz óraszámai

Műszaki szakközépiskola nyelvi előkészítővel, emelt testnevelés óraszámmal 9. 10. 11. 12. 13.

1*+1

2*+2

2*+2

4

4

2

2

2

3

3

12* 1* 4* 1 5* 1* 2* 1*

5* 3* 2* 2 2 1 1 4 -

5* 3* 2* 2 2 2 1 1 4 -

5* 4 2 2 1 1 4 -

1 5* 4 2 2 1 4 -

-

5

5

8

8

-

1

-

-

-

-

1

-

-

-

-

3*

3*

-

-

31 27

31 15

1* 1 33 15

2* 2* 2* 2* 34 13

2* 2* 2* 2* 34 13

95


Pedagógiai Program

Megjegyzés: * csoportbontott óra 1 Az ECDL vizsga követelményeit a 9-11 évfolyamos Informatika tanterv tartalmazza. Ha a tanuló sikeresen teljesítette informatikából a 11. évfolyam követelményeit, a tantárgyból érettségi vizsgára jelentkezhet. 2 A CISCO Hálózati Akadémia Program CCNA vizsga egyes követelményeit az Információs technológia tantárgy tanterve tartalmazza. 3 A Microsoft IT Akadémia Program MCP vizsga egyes követelményeit a Hálózatok tantárgy tanterve tartalmazza. Informatika szakmacsoportos alapozó tárgyak osztályzatának kialakítása Bármelyik résztantárgy érdemjegye elégtelen, akkor a Szakmacsoportos alapozó tantárgy végleges jegye is elégtelen! 9. évfolyam:Az Anyag- és eszközismeret és a Pályaorientáció (Digitális kultúra) jegyekből alakítjuk ki az elméleti jegyet. (Tört esetén az Anyag-és eszközismeret a meghatározó!) Az elméleti jegy és a Szakmacsoportos alapozó gyakorlatból alakítjuk ki a végső jegyet. (Tört esetén a gyakorlat a meghatározó!) 10. évfolyam: A Műszaki ábrázolás és a Pályaorientáció (Algoritmusok) jegyekből alakítjuk ki az elméleti jegyet. (Tört esetén a Műszaki ábrázolás a meghatározó!) Az elméleti jegy és a Szakmacsoportos alapozó gyakorlatból alakítjuk ki a végső jegyet. (Tört esetén a gyakorlat a meghatározó!) 11. évfolyam: A négy résztantárgy átlagából alakítjuk ki a végső jegyet a matematikai kerekítés szabályai szerint. (Ha az átlag 5 tizedre jön ki, akkor felfelé kell kerekíteni!) 12. évfolyam: A négy résztantárgy átlagából alakítjuk ki végső jegyet a matematikai kerekítés szabályai szerint. (Ha az átlag 5 tizedre jön ki, akkor felfelé kell kerekíteni!)

6. 1. 2. 3. Széchenyi István Tagintézmény o Humán szakterület, oktatás szakmacsoport heti óraszámokkal (a 2009-2010-es tanévig beiskolázott tanulókra) Tantárgy Magyar nyelv Irodalom Történelem és társadalmi ismeretek Társadalomismeret és etika Idegen nyelv Matematika Informatika Fizika Kémia Biológia Földünk és környezetünk Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Testnevelés és sport Osztályfőnöki Szakmacsoportos alapozó ismeretek Egészségtan Tanulásmódszertan Pedagógia Pszichológia Szakmacsoportos alapozó gyakorlatok Kommunikáció A pedagógiai pályák világa Környezetkultúra Ön- és társismeret Pedagógiai gyakorlat Kötelező óraszám Csoportbontott óra

9. D 2* 2 2

10. D 1 3 2

4* 4*

4* 3

1 2 1 1 2* 1* 2 1

2 1 1 2 2 1 2 1

1 2

1

11. D 1 3 2 1 4* 3 2*

12.D 1 4 3

2

2

2 2 2 1

1 1 2 1

3 3

3 3

2** 33 10

2** 33 10

4* 4 2*

1* 1*

2* 1 1*

30 15

30 7

* kétszeres csoportbontott óra ** háromszoros csoportbontott óra 96


Pedagógiai Program

A 11. és 12. évfolyamon a Biológia tantárgy kötelező további oktatása, így az érettségire való felkészítés biztosított.

A szakmacsoportos alapozó tantárgy részismeretei az oktatás szakmacsoportban: Kerettanterv alapján tantárgy neve, évi óraszáma 9. évfolyam Szakmacsoportos alapozó oktatás az oktatás szakmacsoportban

74 elmélet

111* gyakorlat

Összóraszám: 185

Szakmacsoportos alapozó oktatás az oktatás szakmacsoportban

10. évfolyam 74 elmélet

Összóraszám: 185 111* gyakorlat


Összóraszám: 296

74* gyakorlat


Összóraszám: 256

Szakmacsoportos alapozó szakmacsoportban:



64* gyakorlat

oktatás

Helyi tanterv alapján részismeretek elnevezése, heti → évi óraszáma Heti→évi óraszám Tanulásmódszertan 2→74 Egészségtan

1→37

Kommunikáció

1→37

Környezetkultúra

1→37

Egészségtan

1→37

Környezetkultúra

1→37

Ön –és társismeret

1→37

A pedagógiai pályák világa

2→74

Pedagógia

3→111

Pszichológia

3→111

Pedagógiai gyakorlat

2→74

Pedagógia

3→96

Pszichológia

3→96

Pedagógiai gyakorlat

2→64

osztályzatának

kialakítása

az

oktatás

A részismeretek osztályzataiból a szakmacsoportos alapozó oktatás osztályzatának meghatározása a súlyozott számtani közép számítás módszerével történik. A súlyozás a részismeretek tantárgyainak heti óraszáma szerint a matematika szabályai szerint kerekítve történik. Ez alól kivétel, ha valamelyik részismeret osztályzata elégtelen. Ebben az esetben a szakmacsoportos alapozó oktatás osztályzata is elégtelen. 97


Pedagógiai Program

o Műszaki szakterület, Környezetvédelem - Vízgazdálkodás szakmacsoport Kifutó óraterv heti óraszámokkal a 2005-ben beiskolázott osztályok számára A 2006-ban beiskolázottak csak a 9-11. évfolyamokon tanultak eszerint.

Tantárgy Magyar nyelv Irodalom Történelem és társadalmi ismeretek Társadalomismeret és etika Idegen nyelv Matematika Informatika Fizika Kémia Biológia Földünk és környezetünk Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Testnevelés és sport Osztályfőnöki Szakmacsoportos alapozó ismeretek Műszaki ábrázolás Környezetvédelmi alapismeretek Vízgazdálkodási alapismeretek Szakmacsoportos alapozó gyakorlatok Természettudományos vizsgálatok Méréstechnikai gyakorlatok Hidrológia- és hidraulika gyakorlatok Településgazdálkodási gyakorlatok Földmérési gyakorlatok Szabadon tervezhető és szakmai tárgyak Talajmechanika Munkavédelem Földméréstan Építési ismeretek Számítástechnikai gyakorlat Géptan Építőanyagok Gazdasági alapismeretek Statika, szilárdságtan Automatika Jogi és műszaki igazgatási ismeretek Környezetvédelem Szakmai gyakorlat Földméréstan gyakorlat Vízgazdálkodás Vízgazdálkodás gyakorlat Kötelező óraszám Csoportbontott óra

9.V

10.V

11.V

12.V

2* 2 2

1 3 2

1 3 3

3* 4*

3* 3 2* 2 2 2

1 3 2 1 3* 3 2* 2

2 2 2 1 2 2 1

3* 4 2

2

1 2 1

2 1

2 1

2 2

2 3

1** 1** 1** 1**

1** 1** 1** 1**

2

1 1 2*

32 13

32 13

3*

3**

2

2* 1

30 14

30 11

* kétszeres csoportbontott óra ** háromszoros csoportbontott óra A 11. és 12. évfolyamon a Fizika tantárgy kötelező további oktatása, így az érettségire való felkészítés biztosított.

98


Pedagógiai Program

Óraterv heti óraszámokkal a 2007-től beiskolázott tanulókra A 2006-ban beiskolázott tanulókra csak a 12.V táblája a Megj. figyelembe vételével Tantárgy 9.V 10.V 11.V 12.V Magyar nyelv 2* 1 1 1 Irodalom 2 3 3 3 Történelem és társadalmi ismeretek 2 2 2 3 Társadalmi ismeret és etika 1 Idegen nyelv 3* 3* 3* 3* * Matematika 4 3 4 4 Informatika 1* 2* 2* 2 Fizika 2 2 2 2 Kémia 2 2 Biológia 2 2 Földünk és környezetünk 2 Ének-zene 1 1 Rajz és vizuális kultúra 2 Testnevelés és sport 2 2 2 2 Osztályfőnöki 1 1 1 1 Szakmacsoportos alapozó ismeretek Műszaki ábrázolás 2 Számítástechnika gyakorlat 2* Környezetvédelmi alapismeretek 2 2 Vízgazdálkodási alapismeretek 2 3 Természettudományos vizsgálatok 3** Méréstechnika gyakorlatok 1** 1** ** Hidrológia és hidraulika gyakorlatok 1 1** ** Településgazdálkodási gyakorlatok 1 1** ** Földmérési gyakorlatok 1 1** Földméréstan 1 1 Építési ismeretek 1 Géptan, automatika 1 Gazdasági ismeretek Statika Munkavédelem Jogi ismeretek Település vízgazdálkodás Területi vízgazdálkodás Szakmai gyakorlat Géptan gyakorlat Területi vízgazdálkodás gyakorlat Település vízgazdálkodás gyakorlat Kötelező óra 30 29 32 31 * kétszeres csoportbontott óra ** háromszoros csoportbontott óra A 11. és 12. évfolyamon a Fizika tantárgy kötelező további oktatása, így az érettségire való felkészítés biztosított. Készült az új típusú moduláris OKJ figyelembe vételével: 2008.június20. Megj.: A 2006-ban beiskolázottak számára a 12. évfolyamon + 1 óra Géptan, automatika , összóraszámuk 32 óra

99


Pedagógiai Program

A szakmacsoportos alapozó tantárgy részismeretei a környezetvédelem-vízgazdálkodás szakmacsoportban: Kerettanterv alapján tantárgy neve, évi óraszáma Környezetvédelem-vízgazdálkodás szakmacsoportos alapozó oktatás Összóraszám: 148 óra

Környezetvédelem-vízgazdálkodás szakmacsoportos alapozó oktatás Környezetvédelem-vízgazdálkodás szakmacsoportos alapozó oktatás Összóraszám: 296 óra


74 gyakorlat

Összóraszám: 288 óra

Műszaki ábrázolás

74

Számítástechnikai gyakorlat

74

10. évfolyam 111 Természettudományos vizsgálatok gyakorlat 11.évfolyam 148 Környezetvédelmi alapismeretek elmélet Vízgazdálkodási alapismeretek 148 gyakorlat

Környezetvédelem-vízgazdálkodás szakmacsoportos alapozó oktatás

Helyi tanterv alapján részismeretek elnevezése, évi óraszáma

74 74

Méréstechnika gyakorlatok

37

Hidrológia és hidraulika gyakorlatok

37

Településgazdálkodási gyakorlatok

37

Földmérési gyakorlatok

37

12. évfolyam 160 Környezetvédelmi alapismeretek elmélet Vízgazdálkodási alapismeretek 128 gyakorlat

111

64 96


32


32

Településgazdálkodási gyakorlatok

32


32

Szakmacsoportos alapozó oktatás osztályzatának kialakítása a környezetvédelemvízgazdálkodás szakmacsoportban: A részismeretek osztályzataiból a szakmacsoportos alapozó oktatás osztályzatának meghatározása számtani közép számítás módszerével történik, kerekítés a matematika szabályai szerint. Ez alól kivétel, ha valamelyik részismeret osztályzata elégtelen. Ebben az esetben a szakmacsoportos alapozó oktatás osztályzata is elégtelen. Szabadon tervezhető szakmai tantárgyak: (nem vesszük figyelembe a szakmai alapozó oktatás osztályzatai között): 10. évfolyam: 11. évfolyam: 12. évfolyam:

Építési ismeretek Géptan, automatika Földméréstan Földméréstan

37 óra 37 óra 37 óra 32 óra

(csak a 2006/2007-ben beiskolázottak számára a 12. évfolyamon további óra: Géptan óra) A szabadon tervezhető szakmai tantárgyakat külön-külön osztályozzuk.

32

100


Pedagógiai Program

6. 1. 3. Szakiskola 6. 1. 3. 1. Csonka János Tagintézmény o Közlekedés szakmacsoport: Közlekedés üzemvitel szakmai alapozás Szakiskolai „A2” kerettantervi követelmény szerint

Éves óraszámok évfolyamonként

Tantárgy Osztály betűjele: G Magyar nyelv és irodalom* Történelem és társadalomismeret Idegen nyelv* Matematika*

9.

10.

108 (3+3) 72 (2) 108 (3+3) 108 (3+3)

108 (3) 72 (2) 108 (3+3) 108 (3+3)

Szakképzési évfolyamok

Informatika* 36 (1+1) 36 (1+1) Természetismeret/egészségtan Fizika 72 (2) Biológia/egészségtan 72 (2) Kémia 36 (1) Földünk és környezetünk 72 (2) Ének-zene 36 (1) 18 (0,5) Rajz és vizuális kultúra 18 (0,5) 18 (0,5) Testnevelés és sport 72 (2) 72 (2) Pályaorientáció 72 (2) Osztályfőnöki 36 (1) 36 (1) Közlekedés: Közlekedés üzemvitel szakmai elméleti alapozás: Közlekedés: Közlekedés üzemvitel - közlekedési ismeretek 72 (2) 72 (2) - gazdasági alapismeretek 72 (2) Közlekedés: Közlekedés üzemvitel szakmai alapozó gyakorlatok: - bevezetés a műszaki számításokba* 72 (2+2) 72 (2+2) - közlekedési alapgyakorlatok (gépírás) 72 (2+2) 72 (2+2) Óraszám összesen: 990 1008 (heti osztályóra) (heti csoportóra) (27,5) (41,5) (28) (39)

o Közlekedés szakmacsoport: Közlekedéstechnika szakmai alapozás Szakiskolai „A2” kerettantervi követelmény szerint

Tantárgy

Éves óraszámok évfolyamonként 9.

10.

Osztály betűjele: H Magyar nyelv és irodalom* Történelem és társadalomismeret Idegen nyelv* Matematika*

108 (3+3) 72 (2) 108 (3+3) 108 (3+3)

108 (3) 72 (2) 108 (3+3) 108 (3+3)

Informatika* Természetismeret/egészségtan Fizika Biológia/egészségtan Kémia Földünk és környezetünk Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Testnevelés és sport Pályaorientáció Osztályfőnöki

36 (1+1) 72 (2) 72 (2) 36 (1) 36 (1) 18 (0,5) 72 (2) 36 (1)

36 (1+1) 72 (2) 18 (0,5) 18 (0,5) 72 (2) 72 (2) 36 (1)

Szakképzési évfolyamok

101


Pedagógiai Program

Szakmai alapozás Közlekedés-gépész (közlekedéstechnika) szakmai előkészítés és alapozó ismeretek - anyagok 36 (1) 36 (1) - műszaki ábrázolás 72 (2) 36 (1) - mechanika, gépelemek 72 (2) - bevezetés a műszaki számításokba* 72 (2+2) Közlekedés-gépész szakmai alapozó gyakorlatok Műszaki előkészítő gyakorlatok: 108 144 belépő tevékenységformák* (3+3) (4+4) Óraszám összesen: 990 1080 (heti osztályóra) (heti csoportóra) (27,5) (40,5) (30) (43)

6. 2. Szakképzés- Szakmai program A 9-12. évfolyamok szakmacsoportos képzésére alapozva a 13. és 14. évfolyamon lehetőség nyílik OKJ-ben szereplő szakmák megszerzésére. A szakmacsoportokban végzettek, valamint a gimnáziumi érettségivel rendelkezők számára iskolánk hagyományainak és lehetőségeinek megfelelően az alábbiakban felsorolt szakképzéseket ajánlja fel. A szakképzések alkalmazkodnak a munkaerő-piaci helyzethez és követik az OKJ változásait. A megnevezett szakmák oktatásához megfelelő eszköz és személyi feltételekkel bírunk. A megnevezett szakmák jó részénél több éves hagyománnyal és tapasztalattal is rendelkezünk Az érvényes tantervek lehetővé teszik, hogy megfelelően igazolt előképzettséget a szakképzésbe való belépéskor figyelembe vegyük, így bizonyos szakmáknál "ha a tanuló megfelelő szakmai alapozó képzésben vesz részt, és azt vizsgával zárja, akkor a szakmai képzésbe beszámíthatók az előképzettségének megfelelő tantárgyak". Az OKJ változásait követve folyamatosan térünk át a modul-rendszerű és kompetencia-alapú képzésre. A 14. évfolyam (15. évfolyam) speciális képzést nyújt az adott szakmákon belül. Az informatika szakmai képzésekhez rendelkezünk 8x16 munkahelyes számítógépteremmel, többirányú INTERNET elérési lehetőséggel, a hardver gyakorlatok oktatásához egy hardverműhellyel, valamint a képzéshez felhasználható az elektronikai szakmák oktatásához korszerűen felszerelt 2 db elektronikai oktatóterem. Az elektronikai szakmák oktatása során igyekszünk követni a tudomány és a technika változásait. Az elméleti oktatásához rendelkezünk speciális szemléltető és oktatóberendezésekkel felszerelt tanteremmel. Folyamatosan fejlesztjük a meglévő elektronika laboratóriumokat, a piacképes tudás megszerzésének érdekében. A fejlesztés fő iránya az automatizálás, a mikroelektronika és a távközlés. A tanulók megismerik és mikrovezérlőt és a PLC-t, sőt azokat programozzák is, valamint elsajátítják a táv-adatfeldolgozás, és a vezetékes és vezeték nélküli kommunikáció módszereit. A tanulási tevékenységet kiállítások, üzemek, szakmai fórumok látgatásával tesszük színesebbé, így naprakész tudás birtokába jutnak tanulóink. Az informatika szakmai képzésekhez rendelkezünk 8 db 16, 18, 23 munkahelyes számítógéptermekkel, többirányú gyors INTERNET elérési lehetőséggel, a hardver gyakorlatok oktatásához szükséges hardverműhellyel, valamint a képzéshez felhasználható az elektronikai szakmák oktatásához korszerűen felszerelt 2 db elektronikai oktatóteremmel. Szakképzéseinket évről évre úgy hirdetjük meg, hogy a végzős diákjaink az itt szerzett oklevéllel kereseti lehetőséghez juthassanak. A tanmenetekbe becsempésszük a CISCO és az IT Akadémia tananyagát, ami újabb oklevelek megszerzésére add lehetőséget a nálunk tanult diákoknak. A gyakorlat megfelelő elsajátítása érdekében többször szervezünk látogatásokat üzemekbe, kiállításokra.

102


Pedagógiai Program

A közlekedés szakmacsoportban a képzési cél olyan alapvető szállítmányozási, logisztikai, irodatechnikai, marketing, műszaki, informatikai, idegen nyelvi, pénzügyi, vállalkozási, menedzsment ismeretek elsajátítása a közlekedés területein (vasút, közút, hajó, légi közlekedés), amelyek a négy évet követő érettségi után jó alapokat adnak a választott speciális szakma elsajátításához. Szemléletet, készséget alakítanak ki arra, hogy a tanulók a szükségletnek megfelelően átképzéssel tudjanak szakmát váltani a későbbiekben. Gyakorlati képzés szakmánként és esetenként változó módon külső gyakorlati helyen is lefolytatható, melyre együttműködési megállapodást vagy tanulószerződést kell kötni az iskola bevonásával, vagy egyetértésével. A gyakorlati képzésbe a szakképzési törvény 11.§ és 24.§ figyelembevételével beszámítás is lehetséges, melyet minden esetben egyedileg kell értékelni a hitelesen igazolt előtanulmányok alapján. Ennek elismeréséhez a gyakorlati oktatásvezető jóváhagyása szükséges. 6. 2. 1. Közlekedés szakmacsoport Megjegyzés: N = nappali rendszerű képzés; F = (tervezett) felnőtt képzés

Szakképesítés

Rész szakképesítés

Elágazás

Ráépülő szakképesítés

OKJ szám

Autóelektronikai műszerész (N2 év F 2000 óra) Gépjárműriasztó szerelő (F 1000 óra)

52 525 011000 00 00 52 525 01 0100 52 01

Közlekedésautomatikai műszerész (N2 év F 2000 óra)

52 523 02 1000 00 00

Autószerelő (N 2év F 2000 óra) Autóbontó (F 500 óra) Autókarbantartó és –ápoló (F 500 óra) Autómosógép kezelő (F 500 óra)

51 525 01 0000 00 00 51 525 01 0100 31 01 51 525 02 0100 31 02 51 525 01 0100 21 01 Autótechnikus (N 1év F 1000 óra) Gázautószerelő (F 300 óra)

51 525 01 0001 54 01 51 525 01 0001 52 01

Motor- és kerékpárszerelő Motorkerékpár-szerelő (N2 év F 2000 óra) Vasúti járműszerelő Kocsivizsgáló (F 200 óra) Dízelmotoros vasúti jármű szerelője Vasúti villamos jármű szerelője Vasúti vontatott jármű szerelője Karosszérialakatos (N 2év F 2000 óra)

33 525 02 0100 33 02

51 525 02 0000 00 00 51 525 02 0100 3101 51 525 02 0010 54 01 51 525 02 0010 54 02 51 525 02 0010 54 03 31 525 03 1000 00 00

Haszongépjármű vezető Autóbuszvezető (N 1 év F 600 óra) Tehergépkocsi-vezető (N 1 év F 600ó) Közlekedésüzemvitel-ellátó Menetjegyellenőr (F 500 óra) Menetjegypénztáros (F 500 óra) Közúti közlekedésüzemvitel-ellátó (N 2év F 2000 óra) Szállítmányozási ügyintéző (N 2év F 2000 óra)

31 841 01 0010 31 01 31 841 01 0010 31 02 52 841 01 0000 00 00 52 841 01 0100 33 01 52 841 01 0100 33 02 52 841 01 0010 52 01 52 841 01 0010 52 03

103

Szegedi Műszaki és Környezetvédelmi Középiskola és Szakképző Iskola Vasútüzemvitel-ellátó Hálókocsikalauz (F 100 óra) Jegyvizsgáló (F 400 óra) Vasúti raktárnok (F 420 óra) Vonat fel- és átvevő (F 210 óra) Forgalmi szolgálattevő (N 2év F 2000 óra) Vasúti árufuvarozási pénztáros (N 2év F 2000 óra) Vasúti személyfuvarozási pénztáros (N 2év F 2000 óra)

Pedagógiai Program 52 841 04 0000 00 00 52 841 04 0100 52 01 52 841 04 0100 52 02 52 841 04 0100 52 03 52 841 04 0100 31 04 52 841 04 0010 52 01 52 841 04 0010 52 02 52 841 04 0010 52 03

6. 2. 2. Kereskedelem- marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoport Megjegyzés: N = nappali rendszerű képzés; F = (tervezett) felnőtt képzés

Szakképesítés


Elágazás


Logisztikai ügyintéző* (N 2 év F 2000 óra) Anyagbeszerző (F 400 óra) Áruterítő (F 400 óra) Veszélyes áru-ügyintéző** (F 400 óra) Nemzetközi szállítmányozási ügyintéző* (F 600 óra)

OKJ szám 54 345 02 54 345 02 0100 31 01 54 345 02 0100 31 02 54 345 02 0100 52 01 54 345 02 0001 54 01

6. 2. 3. Egyéb szakmacsoport Megjegyzés: N = nappali rendszerű képzés; F = (tervezett) felnőtt képzés

Szakképesítés


Elágazás


OKJ szám

Biztonságszervező** I. (N 1 év F 1200 óra) Biztonságszervező II. (F 350 óra)

54 861 01 54 861 01 0100 33 01

Biztonságtechnikai szerelő, kezelő** (N 2 év F 2600 óra) Biztonságtechnika kezelő (F 180 óra) Elektronikus vagyonvédelmi rendszerszerelő (F 620 óra) Mechanikus vagyonvédelmi rendszerszerelő (F 500 óra)

31 861 02 31 861 02 0100 21 01 31 861 020100 31 01 31 861 020100 31 02

6. 2. 4. Elektronika –elektrotechnika szakmacsoport Szakképesítés


Elágazás


Elektronikai technikus (N 2 év F 2000 óra)

OKJ szám 54 523 01

6. 2. 5. Informatika szakmacsoport Szakképesítés


Elágazás


OKJ szám

Számítógép szerelő, - karbantartó (N 2 év F 2000 óra)

33 523 01 1000 00 00

Informatikai rendszergazda (N 2 év F 2000 óra) Számítástechnikai szoftverüzemeltető (F 500 óra) Informatikai hálózattelepítő és üzemeltető (N 2 év F 2000 óra) Számítógéprendszer-karbantartó (N 2 év F 2000 óra) Webmester (N 2 év F 2000 óra)

54 481 03 54 481 03 0100 52 01 54 481 03 0010 54 01 54 481 03 0010 54 05 54 481 03 0010 54 07

104

Szegedi Műszaki és Környezetvédelmi Középiskola és Szakképző Iskola Informatikus (N 2 év F 2000 óra) Ipari informatikai technikus (N 2 év F 2000 óra) Műszaki informatikus (N 2 év F 2000 óra) Távközlési informatikus (N 2 év F 2000 óra) Telekommunikációs informatikus (N 2 év F 2000 óra)

Pedagógiai Program 54 481 04 54 481 04 0010 54 03 54 481 04 0010 54 04 54 481 04 0010 54 05 54 481 04 0010 54 06

6. 2. 6. Oktatási szakmacsoport Szakképesítés


Elágazás


OKJ szám

Pedagógiai asszisztens (N 1 év)

52 140 01 0000 00 00

Sportszervező, -menedzser (N 1 év)

52 813 02 0000 00 00

6. 2. 7. Környezetvédelem-vízgazdálkodás Szakképesítés


Elágazás


Vízügyi technikus (N 1 év)

OKJ szám

54 853 01 0000 00 00

6. 2. 8. Önköltséges felnőttképzés keretében tervezett szakmai képzések Megjegyzés: F = (tervezett) felnőtt képzés

Szakképesítés


Elágazás


OKJ szám

Gumiabroncs-javító és kerékkiegyensúlyozó (F 900 óra)

31 525 01

Targonca és munkagép szerelő (F 1300 óra)

31 525 04

Építő és anyagmozgató-gépész technikus (F 2000 óra)

54 525 01

Autó- és motorkerékpár-kereskedő (F 1000 óra) Autó- és motorkerékpár-eladó, - kölcsönző (F 800 óra)

52 341 01 33 341 01 0100 33 01

Műszaki anyag és alkatrész-kereskedő Járműalkatrész eladó (F 600 óra) Járműalkatrész-kereskedő (F 2000 óra)

33 341 03 0100 31 03 33 341 03 0010 33 03

Számítógép-szerelő, -karbantartó (F 2000 óra)

33 523 01 1000 00 00

6. 3. A moduláris szakképzések óratervei

105


Pedagógiai Program

6. 3. 1. Csonka János Tagintézmény o Az 52 525 01 1000 00 00 azonosító számú AUTÓELEKTRONIKAI MŰSZERÉSZ megnevezésű alapszakma 1/13. évfolyam sorszám

azonosító

Megnevezés

elméleti óra/hét

elméletigényes gyakorlat óra/hét

gyakorlat óra/hét

1.

Szakmai alapok

10

3

2.

239/1.0/0615-06 239/2.0/0615-06

Szakmai ismeretek

5

3.

239/3.0/0615-06

Szakmai gyakorlatok

4.

239/1.0/0618-06

5.

2/14. évfolyam Összesen

elméleti óra/hét


gyakorlat óra/hét

Összesen

0

13

0

0

0

0

13

4

0

9

0

0

0

0

9

0

0

0

0

0

6

0

6

6

Szakmai tudás fejlesztése I.

0

0

0

0

3

2

0

5

5

239/2.0/0618-06

Szakmai tudás fejlesztése II.

1

2

1

4

0

0

0

0

4

6.

239/1.0/0673-06

Munka- és baleset- és tűzvédelmi- és környezetvédelmi ismeretek

3

0

0

3

0

0

0

0

3

7.

239/2.0/0673-06

Műszaki dokumentációs ismeretek

0

0

3

3

0

0

0

0

3

8.

239/3.0/0673-06

Munkafelvételi és ügyfélkezelési ismeretek

0

0

0

0

1

0

1

2

2

9

239/1.0/0872-06

Autóelektronikai műszerész feladatai

0

0

0

0

5

4

0

9

9

10.

239/1.0/0886-06

Általános vállalkozási feladatok

0

0

0

0

3

1

2

6

6

11.

Osztályfőnöki

1

0

0

1

1

0

0

1

2

12.

Testnevelés

2

0

0

2

2

0

0

2

4

13.

Üzemi gyakorlatok

0

0

0

0

0

0

4

4

4

22

9

4

35

15

13

7

35

70

Mindösszesen óra Nyári gyakorlat (óra):

90

Összesen

90


o

Pedagógiai Program

Az 51 525 01 1000 00 00 azonosító számú AUTÓSZERELŐ megnevezésű alapszakma 1/13. évfolyam

sorszám

azonosító

Megnevezés

elméleti óra/hét


gyakorlat óra/hét

1.

240/1.0/0619-06

Járműazonosítási ismeretek

1

0

2.

240/2.0/0619-06

Környezetvédelmi mérések

0

3.

240/1.0/0673-06

Munka- és baleset- és tűzvédelmi- és környezetvédelmi ismeretek

4.

240/2.0/0673-06

5.


elméleti óra/hét


gyakorlat óra/hét

Összesen

0

1

0

0

0

0

1

0

0

0

2

4

0

6

6

2

0

0

2

0

0

0

0

2

Műszaki dokumentációs ismeretek

0

0

1

1

0

0

0

0

1

240/3.0/0673-06

Munkafelvételi és ügyfélkezelési ismeretek

1

0

1

2

0

0

0

0

2

6.

240/1.0/0674-06

Karbantartási műveletek

1

1

0

2

0

0

0

0

2

7.

240/2.0/0674-06

Ellenőrzési-, diagnosztikai- és szerviz-műveletek

2

1

0

3

0

0

0

0

3

8.

240/1.0/0675-06

Motorjavítási ismeretek

2

0

3

5

0

0

0

0

5

9.

240/2.0/0675-06

Erőátvitel javítási ismeretek

1

1

0

2

0

0

0

0

10.

240/3.0/0675-06

Futómű javítási ismeretek

1

1

0

2

0

0

0

0

2 2

11.

240/4.0/0675-06

Fékberendezések javítási ismeretei

2

1

0

3

0

0

0

0

3

12.

240/5.0/0675-06

Kormányberendezések javítási ismeretei

1

1

0

2

0

0

0

0

2

13.

240/6.0/0675-06

Villamos és elektronikus berendezések javítási ismeretei

2

1

0

3

0

0

0

0

3

Összesen

107


14.

240/7.0/0675-06

Gépjárműfelépítmények javítási ismeretei

Pedagógiai Program

1

1

0

2

0

1/13. évfolyam sorszám

azonosító

Megnevezés

elméleti óra/hét


gyakorlat óra/hét

15.

240/1.0/0864-06

Autóápolás

0

0

16.

240/2.0/0864-06

Autó-karbantartás

1

17.

240/1.0/0865-06

Járműátvétel bontásra

18.

240/2.0/0865-06

19.

0

0

0

2


elméleti óra/hét


gyakorlat óra/hét

Összesen

1

1

0

0

0

0

1

0

0

1

0

0

0

0

1

0

0

0

0

0

0

0

0

0

Járműbontás

0

0

0

0

1

0

2

3

3

240/1.0/0866-06

Autómosó berendezések felépítése és működése

0

0

0

0

1

1

1

3

3

20.

240/1.0/0886-06


0

0

0

0

3

0

3

6

6

21.

240/1.0/1208-06

Munkafelvétel

0

0

0

0

1

3

0

4

4

22.

240/2.0/1208-06

Járműjavítás gyakorlata

0

0

0

0

0

3

0

3

3

23.

240/3.0/1208-06

Járműtisztítás

0

0

0

0

2

0

1

3

3

24.

240/4.0/1208-06

Járműjavítás elmélete

0

0

0

4

0

0

4

4

25.

Osztályfőnöki

1

0

0

0 1

1

0

0

1

2

26.

Testnevelés

2

0

0

2

2

0

0

2

4

27.

Üzemi gyakorlatok

0

0

0

0

0

0

0

0

0

21

8

6

35

17

11

7

35

70


90

Összesen

90

108


Pedagógiai Program

o Az 51 525 01 0001 54 01 azonosító számú AUTÓTECHNIKUS megnevezésű ráépülő szakképzés 3/15. évfolyam Sorszám

azonosító

megnevezés

elméleti óra/hét


gyakorlat óra/hét

Összesen

1.

240/1.0/0593-06

Alkatrész és raktározási ismeretek

2

0

0

2

2

2.

240/2.0/0593-06

Veszélyes anyagok, hulladékok

3

0

1

4

4

3.

240/3.0/0593-06

Autóműszaki ismeretek

3

0

1

4

4

4.

240/4.0/0593-06

Járműdiagnosztikai ismeretek

4

10

0

14

14

5.

240/1.0/0618-06

Szakmai tudás fejlesztése I.

4

2

0

6

6

6.

240/2.0/0618-06

Szakmai tudás fejlesztése II.

1

1

1

3

3

7.

Osztályfőnöki

1

0

0

1

1

8.

Testnevelés

1

0

0

1

1

19

13

3

35

35

Mindösszesen óra

Összesen

109


Pedagógiai Program

o Az 52 841 01 52 03 azonosító számú KÖZLEKEDÉSÜZEMVITEL ELLÁTÓ szakképzés SZÁLLÍTMÁNYOZÁSI ÜGYINTÉZŐ megnevezésű elágazása 1/13. évfolyam sorszám

azonosító

megnevezés

elméleti óra/hét


gyakorlat óra/hét

1.

249/1.0/0663-06

Közlekedési folyamatok

1

0

2.

249/2.0/0663-06

Jogi ismeretek

2

3.

249/3.0/0663-06

Gazdálkodási- vállalkozási, pénzügyi és számviteli ismeretek

4.

249/4.0/0663-06

5.


elméleti óra/hét


gyakorlat óra/hét

Összesen

0

1

0

0

0

0

1

0

0

2

0

0

0

0

2

2

0

0

2

0

0

0

0

2

Közlekedési idegen nyelvi alapismeretek

0

3

0

3

0

0

0

0

3

249/5.0/0663-06

Közlekedés-informatikai alapismeretek

0

0

2

2

0

0

0

0

2

6.

249/6.0/0663-06

Munkajog és környezetvédelem

1

0

0

1

0

0

0

0

1

7.

249/7.0/0663-06

Közlekedés- informatikai ismeretek

0

0

1

1

0

0

0

0

1

8.

249/1.0/0664-06

Közlekedési alapismeretek

2

0

0

2

0

0

0

0

2

9.

249/2.0/0664-06

Közlekedés-gazdaságtani alapismeretek

1

0

0

1

0

0

0

0

1

10.

249/3.0/0664-06

Kommunikációs alapismeretek

1

0

0

1

0

0

0

0

1

11.

249/4.0/0664-06

Munka- és tűzvédelem

1

0

0

1

0

0

0

0

1

12.

249/5.0/0664-06

Forgalmi gyakorlat

0

0

2

2

0

0

0

0

2

13.

249/1.0/0665-06

A közlekedés technikai elemei

1

0

0

1

0

0

0

0

1

14.

249/2.0/0665-06

Informatikai alapismeretek

1

0

0

1

0

0

0

0

1

15.

249/3.0/0665-06

Közlekedés-gazdaságtani adatfeldolgozás

1

0

0

1

0

0

0

0

1

Összesen

110


16.

249/4.0/0665-06

Díjszámítási alapismeretek

Pedagógiai Program

1

0

0

1

0


azonosító

megnevezés

elméleti óra/hét


gyakorlat óra/hét

17.

249/5.0/0665-06

Jegypénztári gyakorlat

0

0

18.

249/1.0/0666-06

Marketing

2

19.

249/2.0/0666-06

Fuvarozástechnika és -technológia

20.

249/3.0/0666-06

21.

0

0

0

1


elméleti óra/hét


gyakorlat óra/hét

Összesen

2

2

0

0

0

0

2

0

0

2

0

0

0

0

2

3

0

0

3

0

0

0

0

3

Díjszámítási ismeretek

2

0

0

2

0

0

0

0

2

249/4.0/0666-06

Kommunikációs ismeretek

0

0

0

0

0

0

1

1

1

22.

249/5.0/0666-06

Szakmai idegen nyelv

0

0

0

0

1

0

2

3

3

23.

249/6.0/0666-06

Közlekedési informatika

0

0

0

0

0

0

1

1

1

24.

249/1.0/0668-06

Szállítmányozási földrajz

0

0

0

0

3

0

0

3

3

25.

249/2.0/0668-06

Külkereskedelmi ismeretek

0

0

0

0

5

0

0

5

5

26.

249/3.0/0668-06

Logisztikai ismeretek

0

0

0

0

4

0

0

4

4

27.

249/4.0/0668-06

Szállítmányozási ismeretek

0

0

0

0

5

0

0

5

5

28.

249/5.0/0668-06

Külkereskedelmi ismeretek

0

0

0

0

1

0

0

1

1

29.

249/6.0/0668-06

Szállítmányozási gyakorlat

0

0

0

0

2

0

6

8

8

30.

Osztályfőnöki

1

0

0

1

1

0

0

1

2

31.

Testnevelés

2

0

0

2

2

0

0

2

4

32.

Üzemi gyakorlat

0

0

0

0

1

0

0

1

1

25

3

7

35

25

0

10

35

70


90

Összesen

90

111


o

Pedagógiai Program

Az 52 841 01 52 01 azonosító számú KÖZLEKEDÉSÜZEMVITEL ELLÁTÓ szakképzés KÖZÚTI ÜZEMVITEL ELLÁTÓ megnevezésű elágazása 1/13. évfolyam

sorszám

azonosító

megnevezés

elméleti óra/hét


gyakorlat óra/hét

1.

249/1.0/0663-06

Közlekedési folyamatok

1

0

2.

249/2.0/0663-06

Jogi ismeretek

2

3.

249/3.0/0663-06

Gazdálkodási- vállalkozási, pénzügyi és számviteli ismeretek

4.

249/4.0/0663-06

5.


elméleti óra/hét


gyakorlat óra/hét

Összesen

0

1

0

0

0

0

1

0

0

2

0

0

0

0

2

2

0

0

2

0

0

0

0

2

Közlekedési idegen nyelvi alapismeretek

0

3

0

3

0

0

0

0

3

249/5.0/0663-06

Közlekedési informatikai alapismeretek

0

0

2

2

0

0

0

0

2

6.

249/6.0/0663-06

Munkajog és környezetvédelem

1

0

0

1

0

0

0

0

1

7.

249/7.0/0663-06

Közlekedés-informatikai ismeretek

0

0

1

1

0

0

0

0

1

8.

249/1.0/0664-06

Közlekedési alapismeretek

2

0

0

2

0

0

0

0

2

9.

249/2.0/0664-06

Közlekedés-gazdaságtani alapismeretek

1

0

0

1

0

0

0

0

1

10.

249/3.0/0664-06

Kommunikációs alapismeretek

1

0

0

1

0

0

0

0

1

11.

249/4.0/0664-06

Munka- és tűzvédelem

1

0

0

1

0

0

0

0

1

12.

249/5.0/0664-06

Forgalmi gyakorlat

0

0

2

2

0

0

0

0

2

13.

249/1.0/0665-06

A közlekedés technikai elemei

1

0

0

1

0

0

0

0

1

14.

249/2.0/0665-06


1

0

0

1

0

0

0

0

1

15.

249/3.0/0665-06

Közlekedés- gazdaságtani adatfeldolgozás

1

0

0

1

0

0

0

0

1

16.

249/4.0/0665-06

Díjszámítási alapismeretek

1

0

0

1

0

0

0

0

1

Összesen

112


Pedagógiai Program


azonosító

megnevezés

elméleti óra/hét


gyakorlat óra/hét

17.

249/5.0/0665-06

Jegypénztári gyakorlat

0

0

18.

249/1.0/0666-06

Marketing

2

19.

249/2.0/0666-06

Fuvarozástechnika és –technológia

20.

249/3.0/0666-06

21.


elméleti óra/hét


gyakorlat óra/hét

Összesen

2

2

0

0

0

0

2

0

0

2

0

0

0

0

2

3

0

0

3

0

0

0

0

3

Díjszámítási ismeretek

2

0

0

2

0

0

0

0

2

249/4.0/0666-06

Kommunikációs ismeretek

0

0

0

0

1

0

0

1

1

22.

249/5.0/0666-06


0

0

0

0

1

0

2

3

3

23.

249/6.0/0666-06

Közlekedési informatika

0

0

0

0

0

0

1

1

1

24.

249/1.0/0670-06

Közúti közlekedési földrajz

0

0

0

0

3

0

0

3

3

25.

249/2.0/0670-06

Külkereskedelmi alapismeretek

0

0

0

0

5

0

0

5

5

26.

249/3.0/0670-06

Gépjármű-szerkezettan

0

0

0

0

3

0

0

3

3

27.

249/4.0/0670-06

Közúti fuvarozási ismeretek

0

0

0

0

1

0

0

1

1

28.

249/5.0/0670-06

Közlekedési logisztika

0

0

0

0

2

0

0

2

2

29.

249/6.0/0670-06

Árutovábbítási technológia

0

0

0

0

2

0

0

2

2

30.

249/7.0/0670-06

Személyszállítási technológia

0

0

0

0

2

0

0

2

2

31.

249/8.0/0670-06

Külkereskedelmi alapismeretek

0

0

0

0

1

0

0

1

1

32.

249/9.0/0670-06

Közúti fuvarozási gyakorlat

0

0

0

0

2

0

6

8

8

33.

Osztályfőnöki

1

0

0

1

1

0

0

1

2

34.

Testnevelés

2

0

0

2

2

0

0

2

35.

Üzemi gyakorlat

0

0

0

0

0

0

0

0

4 0

25

3

7

35

26

0

9

35

70


90

Összesen

90

113


Pedagógiai Program

o A 31 525 03 1000 00 00 azonosító számú KAROSSZÉRIALAKATOS megnevezésű alapszakma 1/11. évfolyam elméleti óra/hét


gyakorlat óra/hét

Általános gépészeti munka-, baleset-, tűz- és környezetvédelmi feladatok

2

0

245/1.0/0111-06

Műszaki dokumentációk

2

3.

245/2.0/0111-06

Geometriai mérés

4.

245/3.0/0111-06

5.


elméleti óra/hét


gyakorlat óra/hét

Összesen

0

2

0

0

3

3

5

0

0

2

0

0

0

0

2

1

0

2

3

0

0

0

0

3

Fémek kézi és kisgépes alakítása

3

0

4

7

0

0

0

0

7

245/1.0/0220-06

Gépészeti kötések elméleti alapjai

3

1

0

4

0

0

0

0

4

6.

245/2.0/0220-06

Gépészeti kötések készítése

0

0

6

6

0

0

0

0

6

7.

245/3.0/0220-06

Korrozió elleni védekezés

1

0

1

2

0

0

0

0

2

8.

245/1.0/0594-06

Szakmai ismeretek

3

0

0

3

0

0

0

0

3

9.

245/2.0/0594-06

Szerelési ismeretek I.

2

0

0

2

0

0

0

0

2

10.

245/3.0/0594-06

Karosszériajavítási ismeretek

0

0

0

0

3

0

0

3

3

11.

245/4.0/0594-06

Kéziforgácsolási ismeretek

0

0

0

0

1

0

0

1

1

12.

245/5.0/0594-06

Karosszérialakatos hegesztési ismeretek

0

0

0

0

1

0

0

1

1

13.

245/6.0/0594-06

Környezetvédelmi ismeretek

0

0

0

0

0

0

0

0

0

14.

245/7.0/0594-06

Szerelési gyakorlatok I.

0

0

0

0

0

0

3

3

3

15.

245/8.0/0594-06

Karosszériajavítási gyakorlatok

0

0

0

0

0

1

5

6

6

16.

245/9.0/0594-06

Kéziforgácsolási gyakorlatok

0

0

0

0

0

0

1

1

1

17.

245/10.0/0594-06

Karosszérialakatos hegesztési gyakorlatok

0

0

0

0

0

0

3

3

3

Sorszám

azonosító

megnevezés

1.

245/1.0/0110-06

2.

Összesen

114


Pedagógiai Program

1/11. évfolyam Sorszám

azonosító

megnevezés

elméleti óra/hét


gyakorlat óra/hét

18.

245/11.0/0594-06

Szerelési gyakorlatok II.

0

0

19.

245/12.0/0594-06

Szerelési ismeretek II.

0

20.

245/1.0/0886-06


21.


elméleti óra/hét


gyakorlat óra/hét

Összesen

1

1

0

0

0

0

1

0

0

0

1

0

0

1

1

0

0

0

0

2

1

2

5

5

Osztályfőnöki

1

0

0

1

1

0

0

1

2

22.

Testnevelés

2

0

0

2

2

0

0

2

4

23.

Üzemi gyakorlat

0

0

0

0

0

0

5

5

5

20

1

14

35

11

2

22

35

70


90

Összesen

90

115


Pedagógiai Program

o A 31 525 02 1000 00 00 azonosító számú JÁRMŰFÉNYEZŐ megnevezésű elágazás 1/11. évfolyam elméleti óra/hét


gyakorlat óra/hét

Általános gépészeti munka-, baleset-, tűz- és környezetvédelmi feladatok

2

0

244/1.0/0596-06

Anyagok megismerése

5

3.

244/2.0/0596-06

Általános szakmai ismeretek elsajátítása

4.

244/3.0/0596-06

Általános feladatok végzése

5

244/4.0/0596-06

6.

244/5.0/0596-06

Felület-előkészítési technológiák elsajátítása Felület-előkészítési technológiák alkalmazása

7.

244/6.0/0596-06

8.


elméleti óra/hét


gyakorlat óra/hét

Összesen

0

2

1

0

4

5

7

0

0

5

0

0

0

0

5

3

0

0

3

0

0

0

0

3

0

0

2

2

0

0

0

0

2

3

0

0

3

0

0

0

0

3

0

0

7

7

0

0

0

0

7

Fényezési technológiai ismeretek elsajátítása

5

0

0

5

0

0

0

0

5

244/7.0/0596-06

Fényezési technológiák alkalmazása

0

0

0

0

0

0

10

10

10

9.

244/8.0/0596-06

Karbantartási, tisztítási munkálatok

0

0

0

0

0

0

3

3

3

10.

244/2.0/0596-06

Szakmai számítástechnika

0

0

0

0

0

2

0

2

2

12.

244/2.0/0596-06


0

2

0

2

0

0

0

0

2

21.

244/1.0/0886-06


0

0

0

0

3

1

4

8

8

22.

Osztályfőnöki

1

0

0

1

1

0

0

1

2

23.

Testnevelés

2

0

0

2

2

0

0

2

4

24.

Üzemi gyakorlat

0

0

3

3

0

0

4

4

7

21

2

12

35

7

3

25

35

70

Sorszám

azonosító

megnevezés

1.

244/1.0/0110-06

2.

Mindösszesen óra

Összesen

116


Pedagógiai Program

6. 3. 2. Gábor Dénes Tagintézmény o Az 54 481 03 0010 54 01 azonosító számú INFORMATIKAI RENDSZERGAZDA Informatikai hálózattelepítő és üzemeltető elágazás 1/13. évfolyam sorszám

azonosító

megnevezés

elméleti óra/hét


gyakorlat óra/hét

1.

166/1.0/1142-06


3

4

2.

166/2.0/1142-06

Munkaszervezés és szervezés

1

3.

166/1.0/1143-06

Projektirányítás

4.

166/2.0/1143-06

5.


elméleti óra/hét


gyakorlat óra/hét

Összesen

0

7

0

0

0

0

7

0

0

1

0

0

0

0

1

1

1

0

2

0

0

0

0

2

Szoftvermenedzsment

1

1

0

2

0

0

0

0

2

166/3.0/1143-06

Vállalkozásmenedzsment

1

1

0

2

0

0

0

0

2

6.

166/1.0/1168-06

Hardvertechnológia

1

1

0

2

0

0

0

0

2

7.

166/2.0/1168-06

Szoftverismeretek

5

4

1

10

0

0

0

0

10

8.

166/1.0/1163-06

Hálózati alapok

1

1

0

2

0

0

0

0

2

9.

166/2.0/1163-06

LAN technológiák

0

0

0

0

6

0

0

6

6

10.

166/3.0/1163-06

Forgalomirányítók

0

0

0

0

2

3

0

5

5

11.

166/4.0/1163-06

Kapcsolók

0

0

0

0

2

2

0

4

4

12.

166/5.0/1175-06

WAN technológiák

0

0

0

0

2

3

0

5

5

13.

166/7.0/1163-06

Speciális hálózati technológiák

0

0

0

0

2

3

0

5

5

14.

166/6.0/1175-07

Hálózati menedzsment

0

0

0

0

0

3

0

3

3

15.

Osztályfőnöki

1

0

0

1

1

0

0

1

2

16.

Szakmai angol nyelv

3

0

0

3

3

0

0

3

6

17.

Testnevelés

2

0

0

2

2

0

0

2

4

20

13

1

34

20

14

0

34

68

Mindösszesen óra

Összesen

117


Pedagógiai Program

o Az 54 481 03 0010 54 05 azonosító számú INFORMATIKAI RENDSZERGAZDA Számítógéprendszer karbantartó elágazás 1/13. évfolyam elméleti óra/hét


gyakorlat óra/hét


3

4

166/2.0/1142-06


1

3.

166/1.0/1143-06

Projektirányítás

4.

166/2.0/1143-06

5.

2/14. évfolyam

Összesen

elméleti óra/hét


gyakorlat óra/hét

Összesen

0

7

0

0

0

0

7

0

0

1

0

0

0

0

1

1

1

0

2

0

0

0

0

2

Szoftvermenedzsment

1

1

0

2

0

0

0

0

2

166/3.0/1143-06


1

1

0

2

0

0

0

0

2

6.

166/1.0/1168-06

Hardvertechnológia

1

1

0

2

0

0

0

0

2

7.

166/2.0/1168-06

Szoftverismeretek I.

5

4

1

10

0

0

0

0

10

8.

166/1.0/1175-06

Szoftverismeretek II.

0

0

0

0

5

0

0

5

5

9.

166/1.0/1164-06

Számítógép rendszerek hardverismerete

0

0

0

0

3

3

0

6

6

10.

166/2.0/1164-06

Számítógépes rendszermenedzsment I.

1

1

0

2

4

3

0

7

9

11.

166/2.0/1175-06

Számítógépes rendszermenedzsment II.

0

0

0

0

2

1

0

3

3

12.

166/3.0/1175-06

Szoftvertelepítési ismeretek

0

0

0

0

0

3

0

3

3

13.

166/4.0/1175-06

Számítógépes rendszerek menedzsmentje

0

0

0

0

0

3

1

4

4

15.

(166/2.0/1163-06)

LAN technológiák

2

0

0

2

0

0

0

0

2

15.

Osztályfőnöki

1

0

0

1

1

0

0

1

2

16.

Szakmai angol nyelv

3

0

0

3

3

0

0

3

4

17.

Testnevelés

2

0

0

2

2

0

0

2

4

22

13

1

36

20

13

1

34

70

sorszám

azonosító

1.

166/1.0/1142-06

2.

megnevezés

Mindösszesen óra

Összesen

118


Pedagógiai Program

o Az 54 481 04 0010 54 06 azonosító számú INFORMATIKUS Telekommunikációs informatikus elágazás 1/13. évfolyam elméletigényes gyakorlat gyakorlat óra/hét óra/hét 4 0

sorszám

azonosító

megnevezés

elméleti óra/hét

1.

168/1.0/1142-06


3

2.

166/2.0/1142-06


1

0

3.

166/1.0/1143-06

Projektirányítás

1

4.

166/2.0/1143-06

Szoftvermenedzsment

5.

166/3.0/1143-06

6.

2/14. évfolyam elméletigényes gyakorlat gyakorlat óra/hét óra/hét 0 0

Összesen

elméleti óra/hét

7

0

0

1

0

0

1

0

2

0

1

1

0

2


1

1

0

168/1.0/1155-06

Informatikai ismeretek

1

1

7.

168/1.01161-06

Távközlési eszközök üzemeltetése

3

8.

168/2.0/1160-06

Adatátviteli hálózatok

9.

168/2.0/1155-06

10. 11.

Összesen

Összesen

0

7

0

0

1

0

0

0

2

0

0

0

0

2

2

0

0

0

0

2

0

2

0

0

0

0

2

2

0

5

9

7

0

16

21

0

0

0

0

3

3

0

6

6

Gazdasági ismeretek

1

0

0

1

1

0

0

1

2

168/3.0/1155-06

Programozási ismeretek

0

0

0

0

2

1

0

3

3

166/1.0/1160-06

Műszaki alapismeretek

3

5

0

8

0

0

0

0

8

15.

Osztályfőnöki

1

0

0

1

1

0

0

1

2

16.

Szakmai angol nyelv

3

0

0

3

3

0

0

3

6

17.

Testnevelés

2

0

0

2

2

0

0

2

4

21

15

0

36

21

11

0

32

68

Mindösszesen óra

119


Pedagógiai Program

o Az 54 523 01 0000 00 00 azonosító számú ELEKTRONIKAI TECHNIKUS 1/13. évfolyam elméletigényes gyakorlat gyakorlat óra/hét óra/hét 4 0

sorszám

azonosító

megnevezés

elméleti óra/hét

1.

148/1.0/0900-06

Informatikai alaptevékenységek

0

2.

148/2.0/0900-06

Technológiai alapműveletek

0

0

3.

148/3.0/0900-06

Munkaszervezés/tervezés

1

4.

148/1.0/0917-06

Műszaki rajz és dokumentáció

5.

148/2.0/0917-06

6.

2/14. évfolyam elméletigényes gyakorlat gyakorlat óra/hét óra/hét 0 0

Összesen

elméleti óra/hét

4

0

4

4

0

0

1

0

2

0

1

0

0

1

Elektronikus áramkörök

10

0

0

148/3.0/0917-06

Elektronikai gyakorlati ismeretek

0

3

7.

148/1.0/0918-06

Villamosipari technológia

0

8.

148/2.0/0918-06

Ipari gyakorlati ismeretek

9.

148/1.0/0919-06

10. 11.

Összesen

Összesen

0

4

0

0

4

0

0

0

2

0

0

0

0

1

10

0

0

0

0

10

7

10

0

0

0

0

10

0

0

0

1

0

2

3

3

0

0

0

0

0

4

6

10

10

Alkalmazott számítástechnika

0

0

0

0

2

4

0

6

6

148/2.0/0919-06

Alkalmazott elektronika

0

0

0

0

0

3

0

3

3

148/1.0/0920-06

Automatikai ismeretek

0

0

0

0

2

0

0

2

2

148/2.0/0920-06

Automatizálási gyakorlat

0

0

0

0

0

4

0

4

4

15.

Osztályfőnöki

1

0

0

1

1

0

0

1

2

16.

Szakmai angol nyelv

3

0

0

3

3

0

0

3

6

17.

Testnevelés

2

0

0

2

2

0

0

2

4

18

8

11

37

11

15

8

34

71

Mindösszesen óra

120


Pedagógiai Program

o Az 54 345 0000 00 00 azonosító számú LOGISZTIKAI ÜGYINTÉZŐ 1/13. évfolyam sorszám

azonosító

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.

319/1.0/0061-06 319/2.0/0061-06 319/3.0/0061-06 319/4.0/0061-06 319/1.0/0062-06

8.

319/1.0/0117-06

9.

319/2.0/0117-06

10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17.

319/1.0/0118-06 319/2.0/0118-06 319/1.0/0119-06 319/2.0/0119-06 319/1.0/0391-06 319/2.0/0391-06 249/3.0/0663-06 319/3.0/0391-06

18.

megnevezés

Osztályfőnöki Testnevelés Üzleti adminisztráció Alkalmazott számítástechnika Viselkedéskultúra és kommunikáció Szakmai kommunikáció idegen nyelven Marketing és PR- alapismeretek Veszélyes áruk tárolásának, szállításának követelményei I. Veszélyes áruk tárolásának, szállításának követelményei II. Áruterítés I. Áruterítés II. Az anyagbeszerző munkakör követelményei I. Az anyagbeszerző munkakör követelményei II. A Logisztikai ügyintéző speciális feladatai I. A Logisztikai ügyintéző speciális feladatai II. Gazdálkodási-vállalkozási, ismeretek Szakmai idegen nyelv Mindösszesen óra Nyári gyakorlat

elméleti óra/hét

2/14. évfolyam

elméletigényes gyakorlat összesen gyakorlat óra/hét óra/hét

elméletÖsszesen elméleti igényes gyakorlat összesen óra/hét gyakorlat óra/hét óra/hét

1 2 1 1 0 2 2

0 0 1 1 0 0 0

0 0 0 0 0 0 0

1 2 2 2 0 2 2

1 2 0 2 2 2 3

0 0 0 0 0 0 0

0 0 0 0 0 0 0

1 2 0 2 2 2 3

2 4 0 4 2 4 5

5

0

2

7

0

0

0

0

7

1

0

0

1

0

0

0

0

1

1 4 1 0 0 0 4 1 26 0

0 0 0 0 0 0 0 0 2 0

1 2 0 0 0 0 0 0 5 80

2 6 1 0 0 0 4 1 33 80

0 2 2 3 3 5 0 1 28 0

0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

0 0 0 2 1 0 0 0 3 0

0 2 2 5 4 5 0 1 31 0

2 8 3 5 4 5 4 2 64 80

121


Pedagógiai Program

o Az 52 841 04 0010 52 01 azonosító számú VASÚTÜZEMVITEL-ELLÁTÓ Forgalmi szolgálattevő elágazás 1/13. évfolyam sorszám

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 18. 19. 20. 21. 22.

azonosító

megnevezés

262/1.0/0642-06 262/1.0/0643-06 262/1.0/0651-06 262/2.0/0651-06 262/3.0/0651-06 262/1.0/0652-06 262/2.0/0652-06 262/3.0/0652-06 262/1.0/0654-06 262/2.0/0654-06 262/2.0/0643-06 262/1.0/0644-06 262/2.0/0644-06 262/3.0/0644-06 262/4.0/0644-06 262/5.0/0644-06 319/3.0/0391-06 249/3.0/0663-06 249/5.0/0663-06

Osztályfőnöki Testnevelés Általános feladatok Vasúti árufuvarozási ismeretek Személypénztár Menetjegykiadás Menetjegykiadás gyakorlat Vasúti ismeretek Elemzés-ellenőrzés Ellenőrzési ismeretek Forgalom Forgalmi gyakorlat Vonat összeállítás Forgalmi utasítás I. Utasítás kocsi adatok felvételére és kezelésére Utasítás az üzemirányítási szolgálat ellátására Forgalmi ismeretek gyakorlatok Forgalmi Utasítás II. Szakmai idegen nyelv Gazdálkodási- és vállalkozási, pénzügyi és számviteli ismeretek Közlekedés-informatikai alapismeretek Vasúti informatika Mindösszesen óra Nyári gyakorlat

2/14. évfolyam

elméletelméletelméleti igényes gyakorlat elméleti igényes gyakorlat összesen összesen óra/hét gyakorlat óra/hét óra/hét gyakorlat óra/hét óra/hét óra/hét 1 0 0 1 0 0 1 1 2 0 0 2 0 0 2 2 3 2 0 0 0 0 5 0 2 2 0 0 0 0 4 0 2 0 0 0 0 0 2 0 5 0 0 0 0 0 5 0 0 0 4 0 0 0 4 0 3 0 0 0 0 0 3 0 1 0 0 0 0 0 1 0 0 0 0 1 0 0 0 1 3 0 0 0 0 0 3 0 0 0 2 0 0 0 2 0 0 0 0 3 0 1 0 4 0 0 0 2 0 0 0 2 0 0 0 1 0 0 0 1 0 0 0 1 0 0 0 1 0 0 0 0 6 0 0 6 0 0 0 5 0 0 0 5 3 0 0 3 0 0 3 3 0 0 0 2 0 0 0 2 0 0 0 2 0 0 0 2 0 0 0 0 2 0 0 2 25 4 6 35 23 8 1 32 0 0 140 0 0 0 140 0

Összesen

2 4 0 4 2 5 4 3 1 1 3 2 4 2 1 1 6 5 6 2 2 2 67 140

122


Pedagógiai Program

o Az 51 525 02 0010 51 01 azonosító számú VASÚTI JÁRMŰSZERELŐ Dízelmotoros vasúti jármű szerelője elágazás 1/13. évfolyam sorszám

azonosító

megnevezés

elméleti óra/hét

2/14. évfolyam

elméletelméletigényes gyakorlat elméleti igényes gyakorlat összesen összesen gyakorlat óra/hét óra/hét gyakorlat óra/hét óra/hét óra/hét

1.

Osztályfőnöki

1

0

0

1

1

0

2.

Testnevelés

2

0

0

2

2

0

0

Összesen

1

2

0

2

4

3.

259/1.0/0628-06

Vasúti járműszerkezetek

4

2

0

6

0

0

0

0

0

4.

259/2.0/0628-06

Pneumatikus berendezések

2

0

2

4

0

0

0

0

4

5.

259/3.0/0628-06

Munka-, tűz-, és környezetvédelem

2

0

0

2

0

0

0

0

2

6.

259/4.0/0628-06

Járműjavítási technológiák

3

0

1

4

0

0

0

0

4

7.

259/1.0/0629-06

Mozdonyok járműszerkezetei

3

3

0

6

0

0

0

0

6

8.

259/2.0/0629-06

Mozdonyok pneumatikus berendezései

3

0

2

5

0

0

0

0

5

9.

259/3.0/0629-06

Dízelmozdonyok villamos berendezései I.

2

0

0

2

1

0

0

1

3

10.

259/4.0/0629-06

Dízelmozdonyok villamos berendezései II.

0

0

0

0

1

0

0

1

1

11.

259/1.0/0631-06

Vasúti dízelmotorok

0

0

0

0

16

6

0

22

22

12.

319/3.0/0391-06


3

0

0

3

3

0

0

3

6

13.

249/5.0/0663-06

Közlekedés-informatikai alapismeretek

0

0

0

0

2

0

0

2

2

Gazdasági és vállalkozási ismeretek (EBC*L)

2

0

0

2

0

0

0

0

2

27

5

5

37

26

6

0

32

69

0

0

140

140

0

0

0

0

140

14

Mindösszesen óra 15.

Nyári gyakorlat

123


Pedagógiai Program

6. 3. 3. Széchenyi István Tagintézmény Az 52 813 02 0000 00 00 azonosító számú, Sportszervező, -menedzser megnevezésű szakképesítés szakmai követelménymoduljaihoz rendelt tananyagegységek

sorszáma

A tananyagegység óraszáma azonosítója

1

032/1.0/0081-06

2

032/2.0/0081-06

3

032/3.0/0081-06

4

032/1.0/1269-06

5

032/2.0/1269-06

6

032/3.0/1269-06

7

032/4.0/1269-06

8

032/1.0/1270-06

9

032/2.0/1270-06

10

032/3.0/1270-06

11

032/4.0/1270-06

12 13 14

032/1.0/1271-06 032/2.0/1271-06 032/3.0/1271-06

15

032/1.0/1272-06

16 17

032/2.0/1272-06 032/3.0/1272-06

18

032/1.0/1273-06

19

032/2.0/1273-06

megnevezése Szervezés és vezetés Fittness-wellness ismeretek Irodai ügyvitel Pedagógia, sportpedagógia Lélektan Szervezés és vezetéselmélet Jogi ismeretek A közgazdaságtan alapjai Sport és gazdaság Pénzügyi és számviteli ismeretek Gazdálkodási gyakorlat Marketing Sportmarketing Kommunikáció Egészségügy, egészségnevelés Sportági ismeretek Kommunikáció Szervezési és vezetéselméleti ismeretek Lélektan, vezetéslélektan Informatika Angol nyelv Testnevelés Osztályfőnöki

Mindösszesen óra:

elmélet 40

elméletigényes gyakorlat 0

gyakorlat

összes

24

64

0

0

32

32

16

0

16

32

32

0

0

32

21

0

11

32

24

0

40

64

16

0

16

32

32

0

0

32

32

0

0

32

32

0

0

32

0

0

32

32

40 16 32

0 0 0

24 16 32

64 32 64

24

0

40

64

12 32

0 0

52 32

64 64

16

0

48

64

16

0

48

64

64 64

64 64 64 32

64 32

433

128

463

1120


Pedagógiai Program

Az 52 140 01 0000 00 00azonosító számú PEDAGÓGIAI ASSZISZTENS megnevezésű szakképesítés 13. ÉVFOLYAM ( 2009. szeptember 1-jétől beiskolázottaktól) Tananyag Bevezetés a pedagógiába Alkalmazott pedagógia Bevezetés a pszichológiába Alkalmazott pszichológia Szabadidő- és játékpedagógia Oktatás és nevelés folyamata A tanulás folyamata Gondozási és elsősegélynyújtási alapismeretek Jogi ismeretek Intézményi ügyvitel Oktatástechnológia Informatikai ismeretek Tanórai gyakorlat

Elméleti óraszám

Gyakorlati óraszám

Csoportbontás

Összes óraszám (32 hét)

Heti óraszám (32 hét)

1. félév

2. félév

80 64 80

Elmélet-igényes gyakorlati óraszám 16 0 16

0 32 0

Nem Igen/gyak. Nem

96 96 96

3 3 3

3 3 3

3 3 3

64 32

0 16

32 48

Igen/gyak. Igen/gyak.

96 96

3 3

3 3

3 3

64

0

0

Nem

64

2

2

2

96 48

0 0

32 48

Igen/gyak. Igen/gyak.

128 96

4 3

4 3

4 3

32 32 16 32 0

0 32 0 0 0

0 0 16 32 32

Nem Nem Igen/gyak. Igen Igen

32 64 32 64 32

1 2 1 2 1

1 2 1 2 1

1 2 1 2 1

(javasolt blokkosítva szervezni)

Komplex pedagógiai gyakorlat Élet- és pályatervezés Testnevelés

0

0

32

Igen

32

1

1

1

32 64

0 0

0 0

Nem Nem

32 64

1 2

1 2

1 2

1120

35

35

35

Éves összes óraszám: Szakképzési évfolyam összesített Elméleti tantárgyak Gyakorlati tantárgyak Összes óraszám

óraszáma: 672 448 1120

aránya: 60 % 40 % -


Pedagógiai Program

Környezetvédelem-vízgazdálkodás szakmacsoport Szakmacsoportos alapozó oktatás 9-12. évfolyam és szakképzés (9-)13. évfolyam Óraterv a 2007/2008. tanévtől 9. osztályba beiskolázott tanulókra Szakképesítés azonosító száma: 54 853 01 0000 00 00 Tantárgy Magyar nyelv Irodalom Történelem és társadalmi ismeretek Társadalmi ismeret és etika Idegen nyelv Matematika Informatika Fizika Kémia Biológia Földünk és környezetünk Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Testnevelés és sport Osztályfőnöki Szakmacsoportos alapozó ismeretek Műszaki ábrázolás Számítástechnika gyakorlat Környezetvédelmi alapismeretek Vízgazdálkodási alapismeretek Szakmacsoportos alapozó gyakorlatok Természettudományos vizsgálatok Méréstechnika gyakorlatok Hidrológia és hidraulika gyakorlatok Településgazdálkodási gyakorlatok Földmérési gyakorlatok Szabadon tervezhető és szakmai tárgyak Földméréstan Építési ismeretek Géptan, automatika Gazdasági ismeretek Statika Munkavédelem Jogi ismeretek Település vízgazdálkodás Területi vízgazdálkodás Szakmai gyakorlat Géptan gyakorlat Területi vízgazdálkodás gyakorlat Település vízgazdálkodás gyakorlat

Kötelező óra

9.V

10.V

2* 2 2

1 3 2

3* 4* 1* 2 2

3* 3 2* 2 2 2

2 1 2 2 1

11.V 1 3 2 1 3* 4 2* 2

12.V

13.V

1 3 3 3* 4 2 2

2

1 2 1

2 1

2 1

2 2

2 3

1** 1** 1** 1**

1** 1** 1** 1**

1

1

2 1

2 2*

3**

1 1

30

29

1**

3 3 2 2 2 2 5 5 2** 2** 3** 2**

32

31

37

* kétszeres csoportbontott óra ** háromszoros csoportbontott óra A 11. és 12. évfolyamon a Fizika tantárgy kötelező további oktatása, így az érettségire való felkészítés biztosított. Készült az új típusú moduláris OKJ figyelembe vételével: 2008.június20. Megj.: A 2005-ben beiskolázottak számára a 13. évfolyamon az Építési ismeretek tantárgy óraszáma 2 (a 2006/07. tanévben a Talajmechanika tantárgy keretében már tanulták), a Géptan, automatika óraszáma 4. Összóraszámuk változatlan. A 2006-ban beiskolázottak számára a 12. évfolyamon + 1 óra Géptan, automatika , összóraszámuk 32 óra


Pedagógiai Program

Tantárgyi elnevezések a központi program és a kerettanterv megnevezései alapján Vízügyi technikus szakmai képzés Szakképesítés azonosító száma: 54 853 01 0000 00 00 2009/2010. tanévtől a 13. szakképző évfolyamra belépők számára KÖZPONTI PROGRAM ajánlott óraszámai 12/2008.(IV.30.) KvVM rendelet alapján a Vízügyi technikus képzés óraszáma 2000 óra. A szakmai alapképzés időtartama 1 év iskolarendszerben. Szakmai követelménymodulhoz rendelt tananyagegységek

Elm.

Szakigazgatási- és műszaki koordinációs feladatok azonosító szám:273/1.0/1223-06 Jogi-, szabályozási környezet figyelése, alakítása azonosító szám:273/1.1/1223-06 Hatósági feladatok azonosító szám:273/1.2/1223-06 Műszaki koordináció és szakmai kommunikáció azonosító szám:273/1.3/1223-06

Mérési feladatok azonosító szám:273/3.0/1223-06 Természetes vizek, ivóvíz és szennyvíz ellenőrzése azonosító szám:273/3.1/1223-06 Hidrológiai és hidraulikai mérések azonosító szám:273/3.2/1223-06

Gyak.

Tantárgy 13 évf.

Óraszám

TANTÁRGY

Évfolyam 9-12.

ÓRASZÁM Elm.

Gyak.

108 óra 54

Jogi ismeretek

54

36

Építési ismeretek

36

18


18

Biztonságtechnikai- és munkahelyi környezetvédelmi feladatok azonosító szám:273/2.0/1223-06 Munka – és tűzvédelmi feladatok azonosító szám:273/2.1/1223-06 Munkahelyi környezet védelme azonosító szám:273/2.2/1223-06

Elm. ig. gyak.

KERETTANTERV (2/2008.(II.8.)OKM rendelet alapján készült a helyi tanterv (óraszáma és tantárgyak megnevezései) 9-12 évfolyamon szakmai alapképzés iskolarendszerben Környezetvédelem-vízgazdálkodás szakmacsoport

36 óra Munka-védelem

18

18 Környezetvédelmi alapismeretek

18

12. 2 óra/hét

18

360 óra Méréstechnika gyakorlatok 72 36


11. és 12. 1óra/hét

72

11. 1 óra/hét

36

Szegedi Műszaki és Környezetvédelmi Középiskola és Szakképző Iskola Földmérési feladatok azonosító szám:273/3.3/1223-06 Villamos és gépészeti alapmérések azonosító szám:273/3.4/1223-06 Analitikai kiegészítő ismeretek azonosító szám:273/3.5/1223-06 Hidrobiológiai kiegészítő ismeretek azonosító szám:273/3.6/1223-06 Hidrológiai kiegészítő ismeretek azonosító szám:273/3.7/1223-06 Hidraulikai kiegészítő ismeretek azonosító szám:273/3.8/1223-06

36 50 22 22

11. és 12. 1 óra/hét

72

10.

36

Természettudományos vizsgálatok Környezetvédelmi alapismeretek Környezetvédelmi alapismeretek Vízgazdálkodási alapismeretek

11. és 12. 2óra/hét 11. és 12. 2 óra/hét

72

11. 2 óra/hét

72

Számítástechnika gyakorlat

9. 2 óra/hét


10.

Természettudományos vizsgálatok

10.

Géptan, automatika

10.

50

252 óra 36 Építési ismeretek

36


36

Szakmai gyakorlat

36

36

36

72

36 + 36

36

36

Gépészeti, automatizálási és biztonságtecnikai feladatok azonosító szám:273/1.0/1227-06 Gépészeti berendezések felépítése azonosító szám:273/1.1/1227-06 Gépészeti berendezések működése azonosító szám:273/1.2/1227-06 Gépészeti berendezések gyakorlati feladatai azonosító szám:273/1.3/1227-06


72

Létesítési feladatok azonosító szám:273/4.0/1223-06 Résztervezési feladatok azonosító szám:273/4.1/1223-06 Építéselőkészítő feladatok azonosító szám:273/4.2/1223-06 Építéskivitelezési feladatok azonosító szám:273/4.3/1223-06 Munkahelyi gazdálkodási feladatok azonosító szám:273/4.4/1223-06 Kivitelezési és építőanyag vizsgálati gyakorlati feladatok azonosító szám:273/4.5/1223-06 Számítógéppel segített gyakorlati tervezési feladatok azonosító szám:273/4.6/1223-06

Pedagógiai Program

36

72

216 óra 36 36 36

Géptan, aut.

36

Géptan gyak.

36

36

128

Szegedi Műszaki és Környezetvédelmi Középiskola és Szakképző Iskola Biztonságtechnika azonosító szám:273/1.4/1227-06 Automatizálás azonosító szám:273/1.5/1227-06 Gépészeti, automatizálási és biztonságtechnikai gyakorlati feladatok azonosító szám:273/1.6/1227-06

36

Munka-védelem

36

36

Géptan, aut.

36

Géptan gyak.

36

Települési vízgazdálkodás

50

36

Hidrológiai, hidraulikai feladatok azonosító szám:273/2.0/1227-06 Hidrológia azonosító szám:273/2.1/1227-06 Hidraulika azonosító szám:273/2.2/1227-06

96 óra 50

12.

46

256 óra Területi vízgazdálkodás Települési vízgazdálkodás

56 52 38

110

Vízrendezési és vízhasznosítási feladatok azonosító szám:273/4.0/1227-06 Síkvidéki vízrendezés azonosító szám:273/4.1/1227-06 Hegy- és dombvidéki vízrendezés azonosító szám:273/4.2/1227-06 Mezőgazdasági vízhasznosítás azonosító szám:273/4.3/1227-06 Vízgazdálkodás komplex létesítményei azonosító szám:273/4.4/1227-06

Vízgazdálkodási alapismeretek

46

Vízkárelhárítási feladatok azonosító szám:273/3.0/1227-06 Vízkárelhárítás azonosító szám:273/3.1/1227-06 Vízminőségi kárelhárítás azonosító szám:273/3.2/1227-06 Víz- és vízminőségi kárelhárítás irányítása és szervezése azonosító szám:273/3.3/1227-06 Víz- és vízminőségi kárelhárítás nyilvántartása és mérése azonosító szám:273/3.4/1227-06

Pedagógiai Program

56 52


38

Ter. vízg.gyak.

110 (ebből 60 óra nyári szakmai gyak.)

288 óra 50

Ter. vízgazd.

50

52

Ter. vízgazd.

52

38

Ter. vízgazd.

38

38

Települési vízgazdál-kodás

38

129

Szegedi Műszaki és Környezetvédelmi Középiskola és Szakképző Iskola Vízrendezés és vízhasznosítás gyakorlati feladatai azonosító szám:273/4.5/1227-06

110

Üzemeltetési, fenntartási feladatok azonosító szám:273/5.0/1227-06 Vízellátás azonosító szám:273/5.1/1227-06 Csatornázás azonosító szám:273/5.2/1227-06 Víztisztítás azonosító szám:273/5.3/1227-06 Szennyvíztisztítás azonosító szám:273/5.4/1227-06

Pedagógiai Program

110 (ebből 60

Ter. vízgazd. gyak.

óra nyári szakmai gyakorlat)

224 óra Vízgazdálkodási alapism.

36 Tel. vízgazd.

36

36

12.

36

12.

38

714

390

11. és 12.

36+32

9.

72

36 Vízgazdálkodási alapism. Vízgazdálkodási alapism.

36 38 78 (ebből 20

Települési vízgazdálkodás gyakorlati feladatai azonosító szám:273/5.5/1227-06

Összesen óra: 1836

12.

78

óra nyári szakmai gyakorlat)

Tel.vízgazd.gyak.

13. évfolyamon 1122 óra-140 1142

478

216

óra nyári szakmai gyakorlat=982 óra

Összesen:

324

Szabadon tervezett óraszám: 268 óra Statika

13.

64

Földméréstan


13.

32


Földméréstan gyakorlat

13.

32

A KÉPZÉS ÓRASZÁMA ÖSSZESEN 2140 ÓRA A 9-12 ÉVFOLYAMON TELJESÍTVE 714+140 óra nyári gyakorlat =854 óra A 13. ÉVFOLYAMON 982+128 =1110 szakmai óra azaz heti 34 óra szakmai + 2óra testnevelés + 1óra osztályfőnöki= 37 óra SZÜKSÉGES (A NYÁRI SZAKMAI GYAKORLAT ÖSSZSEN 140 ÓRA, TELJESÍTENDŐ A 11. ÉS 12. ÉVFOLYAM BEFEJEZTÉVEL.)

130


Pedagógiai Program

Vízügyi technikus szakmai képzés - tananyagegységek osztályzatainak képzése Szakképesítés azonosító száma: 54 853 01 0000 00 00 KÖZPONTI PROGRAM ajánlott óraszámai 12/2008.(IV.30.) KvVM rendelet alapján a Vízügyi technikus képzés óraszáma 2000 óra. A szakmai alapképzés időtartama 1 év iskolarendszerben.

Szakmai követelménymodulhoz rendelt tananyagegységek

Elm.

Szakigazgatási- és műszaki koordinációs feladatok azonosító szám:273/1.0/1223-06 Jogi-, szabályozási környezet figyelése, alakítása azonosító szám:273/1.1/1223-06 Hatósági feladatok azonosító szám:273/1.2/1223-06 Műszaki koordináció és szakmai kommunikáció azonosító szám:273/1.3/1223-06

Mérési feladatok azonosító szám:273/3.0/1223-06 Természetes vizek, ivóvíz és szennyvíz ellenőrzése azonosító szám:273/3.1/1223-06 Hidrológiai és hidraulikai mérések azonosító szám:273/3.2/1223-06 Földmérési feladatok azonosító szám:273/3.3/1223-06 Villamos és gépészeti alapmérések azonosító szám:273/3.4/1223-06

Tantárgy neve

Gyak.

9.

10.

11.

12.

13.

évfolyam

108 óra 54

Jogi ismeretek

2fl.

36


tm

18


tm

Munkavédelem

tm

Biztonságtechnikai- és munkahelyi környezetvédelmi feladatok azonosító szám:273/2.0/1223-06 Munka – és tűzvédelmi feladatok azonosító szám:273/2.1/1223-06 Munkahelyi környezet védelme azonosító szám:273/2.2/1223-06

Elm ig. gyak

36 óra 18 18

Környezetvédelmi alapismeretek

1.fl.

360 óra 72


36


72


36


2fl.

2fl.

2fl. 2fl.

2fl.

2fl.

131

Szegedi Műszaki és Környezetvédelmi Középiskola és Szakképző Iskola Analitikai kiegészítő ismeretek azonosító szám:273/3.5/1223-06 Hidrobiológiai kiegészítő ismeretek azonosító szám:273/3.6/1223-06 Hidrológiai kiegészítő ismeretek azonosító szám:273/3.7/1223-06 Hidraulikai kiegészítő ismeretek azonosító szám:273/3.8/1223-06

50


2.fl

22


1fl.


2fl.

50

252 óra 36

Számítástechnika gyakorlat

36


36


36


Gépészeti, automatizálási és biztonságtecnikai feladatok azonosító szám:273/1.0/1227-06 Gépészeti berendezések felépítése azonosító szám:273/1.1/1227-06 Gépészeti berendezések működése azonosító szám:273/1.2/1227-06 Gépészeti berendezések gyakorlati feladatai azonosító szám:273/1.3/1227-06 Biztonságtechnika azonosító szám:273/1.4/1227-06 Automatizálás azonosító szám:273/1.5/1227-06

1.fl

22

Létesítési feladatok azonosító szám:273/4.0/1223-06 Résztervezési feladatok azonosító szám:273/4.1/1223-06 Építéselőkészítő feladatok azonosító szám:273/4.2/1223-06 Építéskivitelezési feladatok azonosító szám:273/4.3/1223-06 Munkahelyi gazdálkodási feladatok azonosító szám:273/4.4/1223-06 Kivitelezési és építőanyag vizsgálati gyakorlati feladatok azonosító szám:273/4.5/1223-06 Számítógéppel segített gyakorlati tervezési feladatok azonosító szám:273/4.6/1223-06

Pedagógiai Program

36


72

Szakmai gyakorlat

2.fl. tm 2.fl 2.fl 2.fl

2.fl

216 óra 36

Géptan, automatika

36

Géptan, automatika

tm

Géptan gyakorlat

1fl

36

Munkavédelem

tm

36

Géptan, automatika

tm

36

2.fl

132

Szegedi Műszaki és Környezetvédelmi Középiskola és Szakképző Iskola Gépészeti, automatizálási és biztonságtechnikai gyakorlati feladatok azonosító szám:273/1.6/1227-06

Géptan gyakorlat

2fl

50


tm

46


36

Hidrológiai, hidraulikai feladatok azonosító szám:273/2.0/1227-06 Hidrológia azonosító szám:273/2.1/1227-06 Hidraulika azonosító szám:273/2.2/1227-06

96 óra

Vízkárelhárítási feladatok azonosító szám:273/3.0/1227-06 Vízkárelhárítás azonosító szám:273/3.1/1227-06 Vízminőségi kárelhárítás azonosító szám:273/3.2/1227-06 Víz- és vízminőségi kárelhárítás irányítása és szervezése azonosító szám:273/3.3/1227-06 Víz- és vízminőségi kárelhárítás nyilvántartása és mérése azonosító szám:273/3.4/1227-06

Üzemeltetési, fenntartási feladatok

1.fl

256 óra 56

Területi vízgazdálkodás

tm

52


tm

38


tm

Település. vízg. gyakorlat

1fl

50


tm

52


tm

38


tm

38


tm

Ter. vízg. gyakorlat

2fl

110

Vízrendezési és vízhasznosítási feladatok azonosító szám:273/4.0/1227-06 Síkvidéki vízrendezés azonosító szám:273/4.1/1227-06 Hegy- és dombvidéki vízrendezés azonosító szám:273/4.2/1227-06 Mezőgazdasági vízhasznosítás azonosító szám:273/4.3/1227-06 Vízgazdálkodás komplex létesítményei azonosító szám:273/4.4/1227-06 Vízrendezés és vízhasznosítás gyakorlati feladatai azonosító szám:273/4.5/1227-06

Pedagógiai Program

288 óra

110

224 óra

133


Pedagógiai Program

azonosító szám:273/5.0/1227-06 Vízellátás azonosító szám:273/5.1/1227-06 Csatornázás azonosító szám:273/5.2/1227-06 Víztisztítás azonosító szám:273/5.3/1227-06 Szennyvíztisztítás azonosító szám:273/5.4/1227-06 Települési vízgazdálkodás gyakorlati feladatai azonosító szám:273/5.5/1227-06

36

Vízgazdálkodási alapism.

36


36


tm

38


tm

78

.

tm tm

Települési vízgazdálkodás gyakorlat

2fl

Szabadon tervezett óraszám: 268 óra Statika

14.

64

Földméréstan

11. és 12.

36+32


14.

32


9.

72

Földméréstan gyakorlat

Rövidítések:

14.

32

tm=témazáró dolgozat; 1.fl.= első félév; 2.fl.=évvégi

134


Pedagógiai Program

Az 54 853 01 0000 00 00 azonosító számú, Vízügyi technikus megnevezésű szakképesítés szakmai követelménymoduljainak megnevezése és azonosítója: Víz- és szennyvíztechnológus és vízügyi technikus feladatok: 1223-06 Vízügyi technikus feladatok: 1227-06 Víz- és szennyvíztechnológus és 9. 10. 11. 12. vízügyi technikus feladatok Tantárgy neve szakmai követelménymodulhoz évfolyam rendelt tananyagegységek Jogi-, szabályozási környezet figyelése, alakítása azonosító szám:273/1.1/1223-06 Hatósági feladatok azonosító szám:273/1.2/1223-06 Műszaki koordináció és szakmai kommunikáció azonosító szám:273/1.3/1223-06 Munka – és tűzvédelmi feladatok azonosító szám:273/2.1/1223-06 Munkahelyi környezet védelme azonosító szám:273/2.2/1223-06 Természetes vizek, ivóvíz és szennyvíz ellenőrzése azonosító szám:273/3.1/1223-06 Hidrológiai és hidraulikai mérések azonosító szám:273/3.2/1223-06 Földmérési feladatok azonosító szám:273/3.3/1223-06 Villamos és gépészeti alapmérések azonosító szám:273/3.4/1223-06 Analitikai kiegészítő ismeretek azonosító szám:273/3.5/1223-06 Hidrobiológiai kiegészítő ismeretek azonosító szám:273/3.6/1223-06 Hidrológiai kiegészítő ismeretek azonosító szám:273/3.7/1223-06 Hidraulikai kiegészítő ismeretek azonosító szám:273/3.8/1223-06 Résztervezési feladatok azonosító szám:273/4.1/1223-06 Építéselőkészítő feladatok azonosító szám:273/4.2/1223-06 Építéskivitelezési feladatok azonosító szám:273/4.3/1223-06 Munkahelyi gazdálkodási feladatok azonosító szám:273/4.4/1223-06 Kivitelezési és építőanyag vizsgálati gyakorlati feladatok azonosító szám:273/4.5/1223-06 Számítógéppel segített gyakorlati tervezési feladatok azonosító szám:273/4.6/1223-06

13.

Jogi ismeretek

2fl.


tm


tm

Munkavédelem

tm


1.fl. 2fl.

Méréstechnika gyakorlatok Hidrológia és hidraulika gyakorlatok

2fl.

2fl. 2fl.

2fl.


2.fl

1.fl


1fl.

Földmérési gyakorlatok Természettudományos vizsgálatok

2fl.

Vízgazdálkodási alapismeretek 2fl.

2fl.

Vízgazdálkodási alapismeretek Számítástechnika gyakorlat

2.fl.

Építési ismeretek Építési ismeretek

tm 2.fl

Gazdasági ismeretek Természettudományos vizsgálatok

Szakmai gyakorlat

2.fl 2.fl

2.fl


A Vízügyi technikus feladatok szakmai követelménymodulhoz rendelt tananyagegységek Gépészeti berendezések felépítése azonosító szám:273/1.1/1227-06 Gépészeti berendezések működése azonosító szám:273/1.2/1227-06 Gépészeti berendezések gyakorlati feladatai azonosító szám:273/1.3/1227-06 Biztonságtechnika azonosító szám:273/1.4/1227-06 Automatizálás azonosító szám:273/1.5/1227-06 Gépészeti, automatizálási és biztonságtechnikai gyakorlati feladatok azonosító szám:273/1.6/1227-06 Hidrológia azonosító szám:273/2.1/1227-06 Hidraulika azonosító szám:273/2.2/1227-06 Vízkárelhárítás azonosító szám:273/3.1/1227-06 Vízminőségi kárelhárítás azonosító szám:273/3.2/1227-06 Víz- és vízminőségi kárelhárítás irányítása és szervezése azonosító szám:273/3.3/1227-06 Víz- és vízminőségi kárelhárítás nyilvántartása és mérése azonosító szám:273/3.4/1227-06 Síkvidéki vízrendezés azonosító szám:273/4.1/1227-06 Hegy- és dombvidéki vízrendezés azonosító szám:273/4.2/1227-06 Mezőgazdasági vízhasznosítás azonosító szám:273/4.3/1227-06 Vízgazdálkodás komplex létesítményei azonosító szám:273/4.4/1227-06 Vízrendezés és vízhasznosítás gyakorlati feladatai azonosító szám:273/4.5/1227-06 Vízellátás azonosító szám:273/5.1/1227-06 Csatornázás azonosító szám:273/5.2/1227-06 Víztisztítás azonosító szám:273/5.3/1227-06 Szennyvíztisztítás azonosító szám:273/5.4/1227-06 Települési vízgazdálkodás gyakorlati feladatai azonosító szám:273/5.5/1227-06

Tantárgy neve

Pedagógiai Program

9.

10.

11.

12.

13.

évfolyam Géptan, automatika

2.fl

Géptan, automatika

tm

Géptan gyakorlat

1fl

Munkavédelem

tm

Géptan, automatika

tm

Géptan gyakorlat

2fl


tm


1.fl


tm


tm


tm

Települési Vízg.gyakorlat

1fl


tm


tm


tm


tm

Ter. Vízg.gyakorlat

2fl


.

tm


tm


tm


tm

Települési vízgazdálkodás gyakorlat

2fl

136


Pedagógiai Program

6. 3. A tankönyvkiválasztás és a taneszköz-kiválasztás elvei A tankönyv kiválasztás a munkaközösségek véleményének kikérésével történik. A munkaközösségek figyelembe veszik a tanár módszertani szabadságát, a tanulók jogát a tárgyilagos és többoldalú ismeretszerzéshez. A kötelezően előírt tankönyvekről, taneszközökről a szülőket minden tanév előtt az iskola tájékoztatja. A taneszközök beszerzése a szülők kötelessége. A tankönyvek, taneszközök kiválasztásánál a következő szempontokat vesszük figyelembe: o a taneszköz, tankönyv feleljen meg az iskola helyi tantervének, o előnybe kell részesíteni a több éven át használható tankönyveket, taneszközöket, o előnybe kell részesíteni a miniszter által tankönyvvé nyilvánított könyveket, o azonos feltételek esetén az alacsonyabb áru tankönyvet, taneszközt kell választani. Az iskola által a könyvtár részére beszerzett tankönyveket a tanulók ingyen használhatják. Az iskola pénzügyi lehetőségeihez mérten – saját költségvetési keretéből, továbbá a Gábor Dénes Középiskolai Alapítvány, illetve a Széchenyí István Tagintézményt támogató Alapítvány támogatásából, pályázatokat és egyéb támogatásokat felhasználva – egyre több taneszközt szerez be az iskolai könyvtár számára (atlaszok, szótárak). Csak munkavédelmileg minősített eszközt alkalmazzunk, ha azok mechanikai ereje vagy más jellemzője ezt megköveteli. A gyakorlati oktatásban alkalmazott gépek és műszerek legyenek ösztönző hatásúak. Az eszközök által is vonzóvá tesszük a tevékenységet, hogy segítsük a programban meghatározott „munka és minőség” részcél megvalósítását. 6. 4. Tankönyvrendelés, tankönyvterjesztés, tankönyvtámogatás rendje A tankönyvellátás irányítását a tagintézmény vezető végzi. Az iskolai tankönyvrendelést és tankönyvterjesztést a tagintézmény-vezető által megbízott tankönyvfelelős végzi az ifjúságvédelmi felelős és az iskolai könyvtáros közreműködésével. Az iskola igazgatója október 31-ig elkészíti a tankönyvrendelés ütemtervét. Az iskola nevelőtestület december 15-ig dönt a tankönyvtámogatás módjáról, illetve az ingyenes tankönyvhöz jutás feltételeiről. A munkaközösségek január 17-ig összeállítják évfolyamonként és képzési típusonként az iskolai tankönyvcsomagot. Az osztályfőnökök az osztályok számára megrendelni kívánt tankönyvek, segédkönyvek listáját január 24-ig megkapják. Ezen jelölik be január 31-ig a megvásárolni vagy kölcsönözni kívánt könyveket. Amennyiben a tankönyvcsomag tartalmaz a hivatalos tankönyvjegyzékben nem szereplő tankönyvet is, azt előzetesen a nevelőtestület, a Szülői Szervezettel és a Diákönkormányzattal egyeztetni kell. Az iskola könyvtár tartós tankönyvi állományának gyarapítása a mindenkori igényeket figyelembevételével a munkaközösségek javaslata alapján történik. A tankönyvek tanulói ingyenes igénybevételét az iskola a könyvtári tankönyvállomány kölcsönzésével biztosítja a jogosultak számára. A tankönyvtámogatásra jogosultak létszámának függvénye az alanyi jogon járó pénzbeli támogatás mértéke. A tankönyvrendelést – indokolt esetben – június 15-ig lehet módosítani. A belépő új osztályok tanulói a felvételről szóló értesítéssel együtt kapják meg a tankönyvlistát.


Pedagógiai Program

A megrendelt és kifizetett tankönyveket a Tankönyvforgalmazó által kijelölt helyen és időpontban vehetik át a tanulók.

7. A fejlesztés irányai A fenntartó működési és fejlesztési tervével összhangban határoztuk meg a fejlesztés irányait. Az általános műveltség megszerzése mellett arra törekszünk, hogy o o o o o o o o o o

tanulóink az igényeknek megfelelően legalább egy nyelvből megfelelő szintű ismeretekre tegyenek szert, a szakirányú képzésben résztvevő diákjaink sajátítsák el a szakmai idegen nyelv alapjait, tanulói igények szerint biztosítjuk a második idegen nyelv elsajátításának lehetőségét, minden tanuló számítógépes ismeretek birtokába jusson készségszinten, a hagyományos szakképzéseink mellett szakmai alapozásunkra épülő, a tárgyi és személyi feltételek, illetve a tanulói és szülői igények alapján, a munkaerőpiac mozgásait figyelembe véve újabb szakképzéseket indítsunk, a városi, a regionális, valamint az országos szakmai és kulturális rendezvények, programok figyelemmel kísérése és az ezeken való aktív részvétel, tanulóink a szakmai tanulmányi versenyeken kívül kísérjék figyelemmel a különböző pályázati lehetőségeket, külföldi kapcsolatok kiépítésével is hozzájárulunk a szakmai képzés, a nyelvi kommunikáció fejlesztéséhez, az EU-konform gondolkodásmód kialakításhoz, pályaorientáció keretében felkészítjük a tanulókat az életpálya során bekövetkező pályamódosítások kezelésére,, a menedzser technikák segítségével az ön menedzselésre.

8. Záradék 1. A pedagógiai programot az intézmény nevelőtestülete – a diákönkormányzat támogató véleménye ismeretében – a 2009. augusztus 24-én tartott értekezletén megtárgyalta és elfogadta. 2. Hatályos a fenntartó önkormányzat engedélyező határozatától határozatlan ideig. Felülvizsgálatára sor kerül: o a nevelőtestület egyszerű többségi kezdeményezésére (50% + 1 fő) vagy o az intézményvezető személyének, a fenntartónak, ill. az iskola működését alapvetően meghatározó egyéb körülménynek a változása esetén, de o legalább 3 évente. 3. Módosításához a nevelőtestület 2/3-os egyetértése szükséges. 4. A pedagógiai program megtekinthető a tagintézmények titkárságán, a könyvtárakban, a tagintézmény vezetőknél, a intézmény oktatási főigazgató-helyettesénél, valamint az iskola honlapján.

138


Pedagógiai Program

Lengyel Zoltán Tamás főigazgató

Keszőcze László Csonka János Tagintézmény igazgatója

Eitler József Széchenyi István Tagintézmény igazgatója

Ábrahám Ferenc Gábor Dénes Tagintézmény igazgatója

A tagintézmények nevelőtestületei nevében a Szegedi Műszaki és Környezetvédelmi Középiskola és Szakképző Iskola pedagógiai programját elfogadjuk:

Bálint Antal Csonka János Tagintézmény (KT tag)

Deme László Széchenyi István Tagintézmény (KT elnöke)

Majoros Júlia Gábor Dénes Tagintézmény (KT tag)

139


Pedagógiai Program

TARTALOMJEGYZÉK 1. Az iskola adatai ................................................................................................................... 1 1. 1. Az iskola hivatalos és rövidített elnevezése ........................................................................... 1 1. 2. Az iskola alapítója és fenntartója .......................................................................................... 1 1. 3. Az iskola felügyeleti szerve ..................................................................................................... 1 1. 4. Az iskola működési területe.................................................................................................... 1 1. 5. Az iskola jogállása ................................................................................................................... 1 1. 6. Az iskola székhelye .................................................................................................................. 1 1. 7. Intézmény telephelyei.............................................................................................................. 1 1. 8. Közvetlen jogelőd helye, székhelye ........................................................................................ 2 1. 9. Az iskola főigazgatója és a program benyújtója................................................................... 2 1. 10. A tagiskolák rövid bemutatása............................................................................................. 2 1. 10. 1. Csonka János Tagintézmény ........................................................................................................... 2 1. 10. 2. Gábor Dénes Tagintézmény ........................................................................................................... 3 1. 10. 3. Széchenyi István Tagintézmény ...................................................................................................... 4

2. Az iskola nevelési-oktatási célja ......................................................................................... 4 2. 1. Általános célok......................................................................................................................... 4 2. 1. 1. Gimnáziumban ................................................................................................................................. 5 2. 1. 2. Szakközépiskolában .......................................................................................................................... 5 2. 1. 3. Szakiskolában ................................................................................................................................... 5 2. 1. 4. Szakképzésben .................................................................................................................................. 6 2. 1. 5. A feladatok, mint a képzési célok meghatározó eszközei ................................................................. 6

2. 2. Az iskola oktató-nevelő munkájának alapelvei .................................................................... 8 2. 3. Az oktató-nevelő munka kiemelt elemei................................................................................ 9 2. 4. Az oktatás struktúrája .......................................................................................................... 12 2. 4. 1. Általános leírás ...............................................................................................................................12 2. 4. 1. 1. Gimnáziumi oktatás ..............................................................................................................12 2. 4. 1. 2. Szakközépiskolai oktatás ......................................................................................................13 2. 4. 1. 3. Szakiskolai képzés .................................................................................................................14 2. 4. 1. 4. Szakképzés .............................................................................................................................14 2. 4. 2. Iskolarendszeren kívüli szakmai oktatás, vizsgáztatás ....................................................................16 2. 4. 2. 1. A Csonka János Tagintézményben ......................................................................................16 2. 4. 2. 2. A Gábor Dénes Tagintézményben ........................................................................................16 2. 4. 2. 3. Széchenyi István Tagintézmény ...........................................................................................17 2. 4. 3. A beiskolázás módja, irányai ...........................................................................................................17 2. 4. 3. 1. Csonka János Tagintézmény ................................................................................................17 2. 4. 3. 2. Gábor Dénes Tagintézmény ..................................................................................................17 2. 4. 3. 3. Széchenyi István Tagintézmény ...........................................................................................17

2. 5. Az esélyegyenlőség megteremtése ........................................................................................ 17 2. 5. 1. A tanulókra vonatkozóan .................................................................................................................17 2. 5. 2. Az alkalmazottakra vonatkozóan .....................................................................................................18

3. Iskolai tevékenységek ........................................................................................................ 18 3. 1. A tanulási időben kötelezően igénybe vehető iskolai szolgáltatások ................................. 18 3. 1. 1. A kötelező tanítási órákon ...............................................................................................................18 3. 1. 2. A választható tanórai keret terhére .................................................................................................18 3. 1. 3. Egyéni foglalkozások .......................................................................................................................18

3. 2. Kötelező tanulási időn túl igénybe vehető iskolai szolgáltatások ...................................... 19 140


Pedagógiai Program

3. 3. Személyiségfejlesztés ............................................................................................................. 19 3. 4. Érzelmi intelligencia fejlesztése............................................................................................ 21 3. 5. Készség/képességfejlesztés az iskolában .............................................................................. 23 3. 6. Tehetséggondozás .................................................................................................................. 25 3. 7. A hatékony tanulás módszereinek tanítása és a tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatásának segítése .......................................................................................................... 27 3. 8. Kulturális hátrányokkal, tanulási nehézségekkel küzdő tanulókkal összefüggő programok, szolgáltatások ........................................................................................................... 28 3. 9. A magatartási és beilleszkedési zavarokkal küzdő tanulók helyzetének javítására tett intézkedések ................................................................................................................................... 28 3. 10. A sajátos nevelési igényű tanulók nevelése, oktatása ....................................................... 29 3. 11. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység ........................................................ 29 3. 12. Egészségnevelés ................................................................................................................... 30 3. 12. 1. Egészségfejlesztő iskola .................................................................................................................30 3. 12. 2. Az egészségfejlesztési munkacsoport tagjai ...................................................................................31 3. 12. 3 Szakmai program............................................................................................................................31 3. 12. 3. 1. Egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok ........................................................................32 3. 12. 3. 2. Egészségnevelés tanórai keretek között a védőnő segítségével ........................................34 3. 12. 4. Az iskolai tanulók fizikai és motorikus képességeinek mérése .......................................................36

3. 13. Környezeti nevelés ............................................................................................................... 38 3. 14. A gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő pedagógiai tevékenységek ...................... 39 3. 15. Az iskola drogstratégiája .................................................................................................... 41 3. 16. Szociális hátrányok enyhítése és a hátrányos helyzetűek kezelése ................................. 42 3. 17. Szolgáltatások biztosításában együttműködő partnerek ................................................. 43 3. 18. Közösségfejlesztés ................................................................................................................ 44 3. 19. Szabadidős programajánlatok ........................................................................................... 45 3. 20. A szülő, a tanuló és az iskolai pedagógus együttműködésének formái és továbbfejlesztésének lehetőségei .................................................................................................. 45 3. 21. Diákönkormányzat .............................................................................................................. 46 3. 22. Képesség-kibontakoztató és integrációs felkészítés .......................................................... 49 3. 22. 1. Integrációs stratégia kialakítás .....................................................................................................49 3. 22. 2. Együttműködések - partnerségi kapcsolatok kiépítése...................................................................49 3. 22. 3. A tanítást-tanulást segítő eszközrendszer elemei ...........................................................................49 3. 22. 4. Kulcskompetenciákat fejlesztő programok és programelemek ......................................................50 3. 22. 5. Várható eredmények ......................................................................................................................50

3. 23. Az ünnepélyek, megemlékezések rendje, az iskolai hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok .................................................................................................................... 56 3. 23. 1. A Csonka János Tagintézményben ................................................................................................57 3. 23. 2. A Gábor Dénes Tagintézményben .................................................................................................58 3. 23. 3. A Széchenyi István Tagintézményben ...........................................................................................58

3. 24. Hagyományápolás külső megjelenési formái .................................................................... 59 3. 24. 1. A Csonka János Tagintézményben ................................................................................................59 3. 24. 2. A Gábor Dénes Tagintézményben .................................................................................................59 3. 24. 3. A Széchenyi István Tagintézményben ............................................................................................60

3. 25. Gábor Dénes Számítástechnikai Emlékverseny ............................................................... 60 3. 26. Nemzetközi kapcsolatok ..................................................................................................... 61 3. 26. 1 Csonka János Tagintézmény...........................................................................................................61 3. 26. 2. Gábor Dénes Tagintézmény ..........................................................................................................61 141


Pedagógiai Program

3. 26. 3. Széchenyi István Tagintézmény .....................................................................................................62

3. 27. Fogyasztóvédelem és fogyasztóvédelmi oktatás ................................................................ 62 3. 28. Hit- és vallásoktatás ............................................................................................................ 63 3. 29. Etnikai és kisebbségi ügyek kezelése ................................................................................. 63

4. Az iskolai élet szabályai.................................................................................................... 64 4. 1. Az iskola mindenkire kötelező szabályzatai........................................................................ 64 4. 2. További szabályok................................................................................................................. 64 4. 3. A gyakorlati képzéssel kapcsolatos jogok érvényesülése ................................................... 64 4. 4. A továbbtanulás szervezett segítése ..................................................................................... 64

5. Az iskola értékelési rendszere ........................................................................................... 64 5. 1. A tanulók értékelése .............................................................................................................. 64 5. 1. 1. Az értékelés célja .............................................................................................................................65 5. 1. 2. A tanulók értékelésének alapelvei....................................................................................................65 5. 1. 3. Az értékelés több szempontú rendszere ...........................................................................................66 5. 1. 4. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái, a tanulói teljesítmény értékelése és minősítése ...........................................................................................................66 5. 1. 5. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai .68 5. 1. 6. A tanulók magatartásának értékelése és minősítése ........................................................................69 5. 1. 7. A tanulók szorgalmának értékelése és minősítése ...........................................................................69 5. 1. 8. Az iskolai jutalmazás formái ...........................................................................................................70 5. 1. 9. Az iskolai fegyelmezés .....................................................................................................................71 5. 1. 10. Tantárgyi minősítések ....................................................................................................................72 5. 1. 11. Minőségbiztosítás ..........................................................................................................................73

5. 2. Az iskola vizsgarendszere ..................................................................................................... 75 5. 2. 1. Az érettségi vizsga ...........................................................................................................................75 5. 2. 1. 1. Emelt szintű érettségire felkészítés – Csonka János Tagintézmény ..................................76 5. 2. 1. 2. Emelt szintű érettségire való felkészítés – Gábor Dénes Tagintézmény ...........................76 5. 2. 1. 3. Emelt szintű érettségire való felkészítés – Széchenyi István Tagintézmény .....................77 5. 2. 2. A szakmai vizsgák ............................................................................................................................77 5. 2. 3. A magasabb évfolyamra lépés feltételei ..........................................................................................78 5. 2. 4. Vizsgákkal kapcsolatos szabályok ...................................................................................................78 5. 2. 4. 1. Javítóvizsga ............................................................................................................................78 5. 2. 4. 2. Osztályozó vizsga ...................................................................................................................79 5. 2. 4. 3. Pótló vizsga .............................................................................................................................79 5. 2. 4. 4. Írásbeli szóbeli és gyakorlati vizsga .....................................................................................79 5. 2. 4. 5. Független vizsgabizottság .....................................................................................................79 5. 2. 5. Felmentések .....................................................................................................................................79 5. 2. 6. Átvételi feltételek más középiskolából vagy az iskola másik osztályából.........................................79

6. Helyi tanterv ...................................................................................................................... 81 6. 1. Óratervek 2009/2010-es tanévtől.......................................................................................... 81 6. 1. 1. Gimnázium ......................................................................................................................................81 6. 1. 1. 1. Gábor Dénes Tagintézmény ..................................................................................................81 6. 1. 1. 2. Széchenyi István Tagintézmény ...........................................................................................84 6. 1. 2. Szakközépiskola ...............................................................................................................................86 6. 1. 2. 1. Csonka János Tagintézmény ................................................................................................86 6. 1. 2. 2. Gábor Dénes Tagintézmény ..................................................................................................91 6. 1. 2. 3. Széchenyi István Tagintézmény ...........................................................................................96 6. 1. 3. Szakiskola ......................................................................................................................................101 6. 1. 3. 1. Csonka János Tagintézmény ..............................................................................................101

6. 2. Szakképzés- Szakmai program .......................................................................................... 102 6. 2. 1. Közlekedés szakmacsoport ............................................................................................................103 6. 2. 2. Kereskedelem- marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoport ..................................................104 6. 2. 3. Egyéb szakmacsoport ....................................................................................................................104 6. 2. 4. Elektronika –elektrotechnika szakmacsoport ................................................................................104 142


Pedagógiai Program

6. 2. 5. Informatika szakmacsoport ...........................................................................................................104 6. 2. 6. Oktatási szakmacsoport .................................................................................................................105 6. 2. 7. Környezetvédelem-vízgazdálkodás ................................................................................................105 6. 2. 8. Önköltséges felnőttképzés keretében tervezett szakmai képzések ..................................................105

6. 3. A moduláris szakképzések óratervei ................................................................................. 105 6. 3. 1. Csonka János Tagintézmény..........................................................................................................106 6. 3. 2. Gábor Dénes Tagintézmény ..........................................................................................................117 6. 3. 3. Széchenyi István Tagintézmény .....................................................................................................124

6. 3. A tankönyvkiválasztás és a taneszköz-kiválasztás elvei................................................... 137 6. 4. Tankönyvrendelés, tankönyvterjesztés, tankönyvtámogatás rendje .............................. 137

7. A fejlesztés irányai .......................................................................................................... 138 8. Záradék ........................................................................................................................... 138

143

Szegedi Műszaki és Környezetvédelmi Középiskola és Szakképző Iskola S Z E G E D I KÖZÉPISKOLA ÉS SZAKKÉPZŐ ISKOLA

Recommend Documents