Szeged, március 31

Odú Fejlesztő Központ

Pedagógiai Program

AZ ODÚ FEJLESZTŐ KÖZPONT PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

Szeged, 2013. március 31.


Pedagógiai Program

Az Odú Fejlesztő Központ alapfeladatai Pedagógiai szakszolgálati feladatok Gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés, oktatás és gondozás Fejlesztő nevelés, egyéni fejlesztés Komplex állapotfelmérés (fogyatékosság szűrése, javaslattétel) Logopédiai ellátás (beszédben akadályozott, beszédzavarban szenvedő, beszédhibás gyermekek szűrése, ellátása) Nevelési tanácsadás (beilleszkedési-, tanulási-, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek szűrése, ellátása) Óvodások és iskolások pszichológiai ellátása Oktatást kiegészítő tevékenységek komplex támogatása Fejlesztő nevelés, oktatás (fejlesztő iskolai ellátás) Alapfokú oktatás intézményeinek, programjainak komplex támogatása Iskola-egészségügyi szolgálat fenntartása Tankönyvellátás biztosítása Szervezett intézményi közétkeztetés A többi gyermekkel, tanulóval együtt nevelhető, oktatható sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók óvodai nevelésének, oktatásának segítése Utazó gyógypedagógusi hálózat működtetése Óvodai nevelés intézményeinek komplex támogatása Pedagógusok képzésének, továbbképzésének és önképzésének segítése, szervezése Az intézmény feladatellátáshoz illeszkedő képzések hallgatóinak gyakorlati képzése Kiegészítő tevékenységek:

Kiemelten tehetséges gyermekek, tanulók ellátása Hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek felzárkóztatása és integrációjának támogatása Oktatást kiegészítő egyéb tevékenység Kulturális, egyéb szabadidős tevékenységek Egészségnevelés Környezeti nevelés Pedagógiai szakmai szolgáltatások igénybevétele Pedagógus szakkönyv ellátás, továbbképzés és szakvizsga támogatás Minőségirányítási feladatok ellátása A gyermekek ellátáshoz kapcsolódó szakmai műhelyek, szaktanácsadás, pedagógusok képzése, továbbképzések szervezése Szülősegítő szolgáltatások szervezése, koordinálása Kapcsolattartás, konzultáció egészségügyi, szociális és gyermekvédelmi intézményekkel Kiegészítő terápiák, alternatív szolgáltatások biztosítása 2


Pedagógiai Program

I. Korai fejlesztés A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 47. § (1) értelmében: „A sajátos nevelési igényű gyermeknek, tanulónak joga, hogy különleges bánásmód keretében állapotának megfelelő pedagógiai, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai ellátásban részesüljön attól kezdődően, hogy igényjogosultságát megállapították. A különleges bánásmódnak megfelelő ellátást a szakértői bizottság szakértői véleményében foglaltak szerint kell biztosítani”. Az Nkt. 18. § (1) bekezdés szerint „A szülő és a pedagógus nevelő munkáját, valamint a nevelési-oktatási intézmény feladatainak ellátását pedagógiai szakszolgálat segíti”. Az Nkt. 18. § (2) bekezdés a) pontja szerinti gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés, oktatás és

gondozás

(továbbiakban

korai

fejlesztés

és

gondozás)

„feladata

a

komplex

koragyermekkori intervenció és prevenció” (15/2013. 4. § (1)).

A fejlesztő központban végzett korai fejlesztő szolgáltatások formája, tartalma és rendszeressége a köznevelési törvény által a 15/2013. (II. 26.) EMMI rendeletben meghatározottak szerint történik. A korai fejlesztés célcsoportjába 0-5 éves korú, eltérő fejlődésű, fogyatékos gyermekek tartoznak. A korai fejlesztés a fent meghatározott célcsoportba tartozó gyermekek tervszerűen felépített fejlesztőprogramja, mely komplex diagnosztikai vizsgálatot, gyógypedagógiai oktatást és különböző terápiás szolgáltatásokat és a szülőknek tanácsadást foglal magába. Korai fejlesztésre azok a gyermekek jogosultak, akik a tanulási képességet vizsgáló szakértői bizottságok szakvéleménye alapján megfelelő diagnosztikai vizsgálómódszerrel jelentős elmaradást mutatnak a mozgásfejlődés, az értelmi fejlődés, a kommunikáció, beszédfejlődés, a szociális, érzelmi fejlődés, a figyelem, magatartás és/vagy a látás, hallás területén. Emellett a korai fejlesztés szükségességét állapítjuk meg olyan diagnosztizált állapotokban, amelyek következménye nagy valószínűséggel fejlődési elmaradás lesz.

Korai fejlesztés, gondozás

1.

Komplex gyógypedagógiai szűrővizsgálat

A vizsgálatra jelentkező családok részleletes kérdőívet töltenek ki gyermekükről. Ezt elolvasva, az Odú Fejlesztő Központ munkatársai a felmerülő panaszok és kérések alapján 3


Pedagógiai Program

alakítják ki a vizsgáló team összetételét. A minden fejlődési területre kiterjedő részletes, összetett vizsgálat célja, hogy megállapítsa a gyermek diagnózisát, felmérje fejlettségi állapotát a fejlődés különböző területein. A vizsgálatra a családok előre megbeszélt időpontra érkeznek, várakozási idő nincsen. A vizsgálatra egy alkalommal egy óra idő áll rendelkezésre. A vizsgálaton a szülők jelen vannak.

A vizsgálat részei: − A gyermek eddigi élettörténetének részletes áttekintése mind orvosi (családi előzmények, anyai betegségek, a terhesség alatt és a születés körül jelentkező problémák, illetve a megszületés óta eltelt időszak adatai, az eddigi betegségek, kórházi kezelések), mind gyógypedagógiai szempontból (a fejlődés eddigi mérföldkövei a nagy- és finommozgások, beszéd és kommunikáció, a szocializáció, a játék és érdeklődés, a viselkedés és az önállóság terén). Itt esik szó a már korábban elvégzett kivizsgálásokról, illetve az eddig alkalmazott kezelésekről, esetleges fejlesztési módszerek eddigi alkalmazásáról, és azok eredményeiről. − Gyermek megfigyelése félig strukturált játékhelyzetben. A kérdőív, más korábbi vizsgálati dokumentáció és spontán játéktevékenységének megfigyelése alapján a gyermek képesség profiljának feltérképezésére a terem berendezésével és különböző játékok felkínálásával problémahelyzeteket alakítunk ki. Megfigyeljük, hogy a gyermek milyen megoldási stratégiákat választ, hogyan tanul a bemutatott mintákból és a saját tapasztalataiból. A vizsgálat során megfigyeljük a szülőkkel való kapcsolatát, esetenként, az integrált játszócsoportban, a kortársakkal való kapcsolatát is − Szükség esetén részletes gyógypedagógiai, illetve pszichológiai vizsgálat. Ennek során azt a vizsgálati eszközt, módszert alkalmazzuk, amely a kérdőív adatai, illetve a gyermek játéktevékenységének megfigyelése alapján a legmegfelelőbbnek tűnik (fejlődési skála, fejlődési tesztek, illetve intelligencia tesztek valamelyike). − Gyógytornász által végzett mozgásvizsgálat, amennyiben a panaszok között a nagymozgások fejlődésének zavara, késése is szerepel.

Néha szükség van a vizsgálat folytatására, a szokásostól eltérő vizsgálómódszerek alkalmazására. Ilyenkor egy újabb vizsgálati időpontot egyeztetnek munkatársaink a családdal. A vizsgálat után a team tagjai megvitatják tapasztalataikat, és ennek eredményeként születik meg a gyermek fejlődési diagnózisa. A megbeszélés során a vizsgálatot végző szakembercsoport javaslatot tesz a családnak az esetleges további vizsgálatokra, az egészségügyi és pedagógiai rehabilitációs, habilitációs segítségnyújtás lehetőségeire, mindezt 4


Pedagógiai Program

természetesen a család igényeinek figyelembevételével, a szülőkkel egyeztetve. A vizsgálat eredményeiről minden esetben részletes, írásos szakvéleményt készítenek a vizsgáló team tagjai, melyet eljuttatunk a szülőknek. Mind a megbeszélések, mind a szakvélemények készítése során arra törekszünk, hogy a szülők számára érthető és elfogadható kifejezéseket használjunk. Célunk, hogy a szülők egyenrangú partnereknek érezhessék magukat a gyermekük további sorsát érintő kérdések megbeszélésében, és hogy a helyes döntések meghozatalához a lehető legtöbb szükséges információ a rendelkezésükre álljon. Amennyiben a diagnózis pontos megállapításához, illetve a megfelelő ellátás megtervezéséhez további vizsgálatokra van szükség, ezek megszervezésében is segítségére vagyunk a családnak. A Központban vizsgált gyermekek esetében leggyakrabban genetikai, gyermekneurológiai, gyermekszemészeti, audiológiai, illetve gyermek ortopédiai vizsgálat elvégzése szükséges.

A vizsgáló team tagjai:

2.

•

gyógypedagógus

•

gyógytornász,

•

beszéd és kommunikációt fejlesztő terapeuta

•

pszichológus

•

Fejlődéspediátriában járatos gyermekorvos

•

Konduktor

Fejlesztések és terápiák

A gyermek fejlődési profiljának ismeretében és a család igényeit figyelembe véve igyekszünk a lehető legtöbb és legmegfelelőbb segítséget nyújtani. Alapvető céljaink között szerepel, hogy a család számára lehetőleg az intézményen belül biztosítsunk minden olyan szolgáltatást, amelyre a gyermeknek szüksége van. Ennek formái: •

Egyéni gyógypedagógiai fejlesztés, melynek során a gyógypedagógus a gyermek erősségeire alapozva segíti a megkésett területeken a fejlődést. Mivel a fejlesztés ambuláns rendszerben történik, a cél az, hogy a gyermek mindennapi, otthoni fejlesztéséhez mintát nyújtsunk, s azt a szülőkkel való konzultáció során a mindennapi élet helyzeteire vonatkoztassuk. Nagy hangsúlyt fektetünk a fejlesztésekhez kapcsolódó, szülővel folytatott beszélgetésekre. Ezek az otthoni helyzetek alapos elemzésére építve, a gyermek és a vele együtt élő családtagok interakcióira, napi rutinjára vonatkozó tanácsadást, valamint a gyermek akadályozottságából, eltérő fejlődéséből fakadó nehézségek,

problémák

megoldásának 5

közös

keresését

tartalmazzák.

A


Pedagógiai Program

gyógypedagógusok a gyermek állapota és a család igénye alapján a gyermek otthonában is látogatást tesznek, valamint ha a gyermek közösségbe jár a gyermekközösségben is felkeresik, konzultálnak az ott dolgozó szakemberekkel. •

Csoportos gyógypedagógiai fejlesztés: Bizonyos esetekben a hasonló típusú sérültséggel élő gyermekek számára csoportokat hozunk létre, hogy az itt zajló foglalkozások során a gyógypedagógiai segítségnyújtás mellett a gyermek számára közösséghez való hozzászoktatást, a szülők számára pedig a segítő sorstársi kapcsolatok kialakulását is előmozdítsuk.

•

Mozgásfejlesztés, amely a gyermek állapotának megfelelően lehet egyéni vagy csoportos aktív gyógytorna, tervezett szenzomotoros tréning. Az egyéni illetve csoportos gyógytorna foglalkozások kapcsán szintén lehetőség nyílik arra, hogy a fejlesztést végző szakember a szülőkkel az otthoni gyakorlási lehetőségeket megbeszélje (megfelelő mozgástér biztosítása, fektetési és ültetési tanácsok, eszközbeszerzési javaslatok), valamint otthon végezhető gyakorlatokat tanácsoljon.

•

Zeneterápia, melynek céljai a gyermek sérülésének és a család igényeinek megfelelően a magatartászavarok enyhítése, mozgás-, figyelem- és kommunikációfejlesztés, a szorongások oldása, a bölcsődére és az óvodára való előkészítés, az anya-gyermek kapcsolatban az elfogadás segítése lehetnek. A zeneterápiás foglalkozás egyéni vagy kiscsoportos formában valósul meg.

3.

•

Lovasterápia

•

Hidroterápia

•

Pszichológiai tanácsadás

Tanácsadás, információk nyújtása a családok számára a gyermek fogyatékosságával, eltérő fejlődésével összefüggő egészségügyi, pszichológiai, nevelési és pedagógiai kérdésekkel kapcsolatban. Fontos szempont az érdekérvényesítéssel kapcsolatos segítségnyújtás, tanácsadás. Mivel Központunkban a gyermekek ambuláns ellátását, fejlesztését legfeljebb 5 éves korukig tudjuk vállalni, munkatársaink segítséget nyújtanak a családoknak a gyermek számára legmegfelelőbb közösség, illetve további fejlesztési módszerek és intézmények megkeresésében.

4.

Játék- és eszközkölcsönzés, melynek célja, hogy segítse az egyéni fejlesztés és tanácsadás során megfogalmazott fejlesztési célok otthoni megvalósítását.

6


Pedagógiai Program

A korai fejlesztés szolgáltatásaiban résztvevő szakemberek: •

különböző szakos gyógypedagógusok

•

konduktor

•

gyógytornász

•

pszichológus

•

zeneterapeuta

II.

Fejlesztő nevelés

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 15. § (2) bekezdése értelmében „ha a sajátos nevelési igényű gyermek súlyos és halmozottan fogyatékos, attól az évtől kezdve, amelyben ötödik életévét betölti, fejlesztő nevelésben vesz részt”. A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 18. § (2) bekezdés b) pontja szerinti fejlesztő nevelés „a gyermek egyéni nevelési-fejlesztési terve alapján végzett komplex gyógypedagógiai fejlesztés, melynek feladata a gyermek fejlesztő nevelés-oktatásra való felkészítése a szülő bevonásával a szülő részére tanácsadás nyújtásával” (15/2013. 6§ (1)).

A fejlesztő központban végzett fejlesztő nevelés formája, tartalma és rendszeressége a köznevelési törvény által a 15/2013. (II. 26.) EMMI rendeletben meghatározottak szerint történik.

A

Központunkba

bekerülő

fejlődésmenetükben

jelentősen

akadályozott

(súlyosan-

halmozottan sérült) gyermekek kezdetben egyéni gyógypedagógiai és mozgásfejlesztésben részesülnek, majd lehetőség nyílik az egyéni fejlesztések mellett a kiscsoportos foglalkozásokba való bekapcsolódásra is, melynek során a mozgásfejlesztés, zeneterápia, a funkciófejlesztés egyes elemei, a relaxáció és az étkezés csoportos keretek között zajlik.

A fejlesztő nevelésben résztvevő szakemberek: •

gyógypedagógus

•

gyógytornász

•

konduktor

A gyermekek ellátásában állandó konzulensként jelen van gyermekneurológus, pszichológus.

A program a kisgyermekek életminőségét direkt módon befolyásolja. Halmozottan sérült kisgyermekek esetében a csoportos fejlesztés a gyermek számára optimális ingerhelyzetek 7


Pedagógiai Program

biztosítását jelenti. A szülők számára lehetőséget teremt, hogy kapcsolatot alakíthassanak ki sorstárs szülőkkel, egymást segítsék megküzdési stratégiáik átadásával. A hosszabb időtartalmú csoportos foglalkozások alatt alkalmanként lehetőséget teremtünk a szülőnek arra, hogy elmenjen ügyei intézésére.

III. Logopédiai ellátás A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 18. § (2) bekezdés e) pontja szerinti logopédiai ellátás feladata „a beszédindítás, a hang- beszéd és nyelvfejlődési elmaradás, a beszédhibák és a nyelvi-kommunikációs zavarok javítása, a diszlexia, a diszortográfia, a diszgráfia, a diszkalkulia kialakulásának megelőzése a beszéd technikai és tartalmi fejlesztését szolgáló logopédiai terápiás foglalkozáson”. (15/2013. 25§ (1))

A fejlesztő központ által nyújtott logopédiai ellátás formája, tartalma és rendszeressége a köznevelési törvény által a 15/2013. (II. 26.) EMMI rendeletben meghatározottak szerint történik. Az óvodai nevelésben részesülő gyermekek logopédiai ellátása intézmények közötti együttműködési megállapodás alapján történik.

Logopédiai szolgáltatás feladata: •

Szűrés, állapotfelmérés, beszéd- és nyelvi fejlettség alapvizsgálata

•

Beszédindítás

•

Beszédhibák, nyelvi-kommunikációs zavarok javítása

•

Diszlexia megelőzése és gyógyítása

•

Beszédfogyatékosok ellátása.

A logopédiai szolgáltatásban résztvevő szakemberek: •

Logopédus

•

Pszichológus

IV. Fejlesztő nevelés-oktatás (fejlesztő iskolai ellátás) A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 15. § (3) bekezdése értelmében „a súlyos és halmozottan fogyatékos gyermek annak a tanítási évnek az első napjától, amelyben a 8


Pedagógiai Program

hatodik életévét betölti, fejlesztő nevelés-oktatás keretében teljesíti a tankötelezettségét”. Az Nkt. 97. § (5) bekezdésében meghatározottak szerint „a fejlesztő nevelés-oktatás 15. § (2) bekezdés szerinti ellátása 2014. szeptember 1-jétől kötelező. Eddig az időpontig az érintett tanulók részére a fejlesztő iskolai oktatás a Kt. szabályai szerint is megszervezhető.”

A fejlesztő központban végzett fejlesztő iskolai ellátás formája, tartalma és rendszeressége a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény által a 22./2006. OM rendeletben meghatározottak szerint történik.

A fejlesztő nevelés-oktatás rehabilitációs pedagógiai programja A fejlesztő iskolai oktatás a súlyos és halmozottan fogyatékos tanulók számára szervezett – a tanév rendjéhez igazodó, tanítási évfolyamokra nem tagolódó, de felépítésében az elért fejlődési szakaszokat követő egységes folyamat. Teljes időtartama egészségügyi és pedagógiai rehabilitációs célú foglalkoztatásnak minősül. A súlyos és halmozott fogyatékosság az egész élet során fennálló állapot, amelyre jellemző, hogy a testi struktúrák károsodása következtében - a speciálisan humán funkcióknak minimálisan két területén - súlyos vagy legsúlyosabb mértékű zavar mutatható ki. E tanulók egész életükben a környezet fokozott mértékű és folyamatos komplex segítségére, támogatására utaltak. Személyiségük kibontakoztatása és életminőségük javítása érdekében fejlesztő iskolai oktatásra van szükségük.

A rehabilitációs programunk elkészítésekor figyelembe vesszük:

-

a súlyosan és halmozottan fogyatékos tanulók pedagógiájának alapelveit

-

a súlyosan és halmozottan fogyatékos tanulók fejlesztő oktatásának irányelvét (2/2005. III. 1. OM. Rendelet – hatályos 2006. 06. 15-től)

-

a szülők elvárásait, a nevelés és oktatás helyi célkitűzéseit és lehetőségeit

-

intézményegységünk minőségfejlesztési programját

-

az általunk korábban gondozott, fejlesztett tanulók egyéni sajátosságait.

A fejlesztő Iskolai Oktatás kiemelt céljai, sajátosságai, alapelvei Az irányelv meghatározza a fejlesztő iskolai oktatás kiemelt céljait, alapelveit, a fejlesztés legfontosabb területeit és feladatait. Pedagógiai programunk elvi vezérfonalát adja, egyben a 9


Pedagógiai Program

gyakorlati megvalósításhoz konkrét segítségül szolgál.

1. A fejlesztő iskolai oktatás kiemelt céljai és sajátosságai A nemzeti alaptantervben meghatározott kiemelt fejlesztési célok a súlyosan és halmozottan fogyatékos tanulók nevelése, oktatása, fejlesztése során úgy értelmezhetőek, hogy azok a tanulók személyiségállapotához igazítottan, elsősorban a szükséges képességek és készségek megalapozása, kialakítása útján valósulnak meg.

1.1.Tanulás -

az optimálisan elsajátítható ismeretanyaghoz és az egyéni adottságokhoz kötődik (figyelembe véve tanulási sajátosságaikat)

-

cselekvésbe ágyazottan történik, komplex kommunikációs megerősítéssel kísérve

-

tevékenységeken keresztül, kis lépésekben haladva, segítséggel, speciális irányítással

-

figyelembe véve a tanulók gyenge spontán tanulási szándékát.

1.2.Az énkép, az önismeret kialakulása és a környezet fokozatos megismerése -

a tanulók szerezzenek pozitív tapasztalatokat saját testükről, és a legszűkebb környezetükről

-

tudják magukat elkülöníteni más személyektől

-

tanulják meg felismerni az életük különböző színterein, eltérő időpontokban szerzett tapasztalataik közötti kapcsolatokat, megtapasztalhassák az események ok-okozati összefüggéseit.

1.3.Az önrendelkezés elismerése, a gyermekkor megélésének biztosítása és felkészülés a felnőtt-lét szerepeire Az egyes életszakaszok jellemzői, a szükségletek, és igények megjelenése alapján biztosítani kell a tanulók számára az önálló döntéshozatal és választás lehetőségét, az állapotukat szem előtt tartva a lehető legteljesebb mértékű önrendelkezés biztosításával.

1.4.Testi és lelki egészség A jó testi és lelki közérzet megteremtése az iskolai nevelés-oktatás alapvető, pedagógiai jelentőséggel bíró feladata.

1.5.Információs és kommunikációs kultúra A hiányzó kommunikációs készségek kompenzálása céljából szükséges a modern 10


Pedagógiai Program

informatikai és számítástechnikai eszközök megismerése, speciális használata, lehetőség szerint az augmentatív és alternatív kommunikáció alkalmazása.

1.6.Hon és népismeret – európai azonosságtudat – egyelemes kultúra A tanulók ismerjék meg a kommunikáció és szociális interakció révén a kultúra alapvető fontosságú értékeit.

2. A súlyosan és halmozottan fogyatékos tanulók nevelésének – oktatásának alapelvei

2.1 A kommunikáció és interakció elve A világ jelenségeit intenzív testi kontaktuson keresztül kell a tanulók felé közvetíteni valamennyi lehetséges, rendelkezésünkre álló kommunikációs csatornán keresztül. Fel kell fedezni a kommunikatív szándékot a tanulók legegyszerűbb életműködéseiben is.

2.2 A normalizáció és a participáció elve Olyan életfeltételeket és életmodelleket kell biztosítani, amelyek lehető legjobban megközelítik az életkoruknak megfelelő és társadalmilag érvényes mintákat.

2.3 A komplexitás, a személyiségközpontúság, a szükséglet-orientáltság és a rehabilitáció elve A tanulóknak speciális, átfogó, egymást kiegészítő, fejlesztő, támogató és gondozó eljárásokra, komplex pedagógiai szolgáltatásra van szükségük. A pedagógiai tevékenység központja mindig a tanuló személyisége, egyéni adottságai. Alapfeltétel a szakemberek magas szintű felkészültsége, az adott tanulói csoportra hangolt szakember-team. A fejlesztés figyelembe veszi a súlyosan és halmozottan fogyatékos tanuló élethelyzetét, a múltbeli tapasztalatokat, élményeket, a jelen állapotot és az érintettre váró jövőt: a múltra építve a jelenben a jövőre készít fel. Nem csupán az aktív fejlesztés és képzés számít nevelésnek, idesorolhatók a részvétel, az átélés, a befogadás az élmény pedagógiai hatásai is.

2.4 A kooperáció és a tudatosság elve A pedagógus és a tanuló közösen vesznek részt a tanítási – tanulási folyamat eseményeiben. Egységes elvárások, következetesség szükséges, ehhez fontos a 11


tanulókkal

Pedagógiai Program

foglalkozó

valamennyi

személy

folyamatos

információ-

és

tapasztalatcseréje. A mindennapos tevékenységek a fejlesztés alapját képező és az azt átfonó kommunikáció gyakorlása úgy eredményes, ha következetesek és egységesek az elvárások. Az

egységes

elvárások

a

tanulók

számára

könnyebben

követhetők

és

biztonságérzetüket is növelik.

2.5 A differenciálás és individualizáció elve Egyéni gyógypedagógiai diagnosztizálás alapján egyéni fejlesztési tervek szerint valósul meg. A csoportban differenciáltan zajlik a feladatok gyakorlati megvalósítása. Lehetőséget kínálnak erre a kreatív, a zeneterápiás, a játék-foglalkozások, a közös étkezések, kirándulások, szabadidős és más programok, melyek során a sérült tanulók olyan ismereteket szereznek, képességeket és készségeket sajátítanak el, olyan élményekhez jutnak, amelyeknek a szociális kapcsolatok fejlődésére is hatásuk van.

A fejlesztő iskolai oktatás fejlesztési területei és a fejlesztés feladatai A fejlesztési program tartalma

1. Kommunikáció Feladatok: -

bármely tanulói megnyilvánulás értelmes közlésként való értelmezése és annak testi kommunikációval történő megválaszolása,

-

a tanulók és a nevelők közötti bizalmas, bensőséges kapcsolat kialakítása, a kommunikáció iránti igény felkeltése és megerősítése,

-

a tanulók szükségleteinek kommunikációval kísért kielégítése, a gondozási folyamatokban a pedagógiai és terápiás szempontok érvényesítése,

-

az elemi kapcsolatfelvétel formáinak kialakítása, a mindennapi rutin helyzetekben való tájékozódás elősegítése, a választás lehetőségének felkínálása, az igen-nem elkülönítése és alkalmazása.

-

a nyelvi kommunikáció bevonása a nevelés-oktatás folyamatába, ezzel a valóság nyelvi birtokbavételének,

a beszélt és írott kommunikációs formák elsajátításának

előkészítése,

12


-

Pedagógiai Program

alternatív és augmentatív kommunikációs lehetőségek feltárása, a kommunikációs eszköztár egyénre szabott kiválasztása,

-

a tanulók egymás közötti kommunikációjának ösztönzése,

-

a tágabb környezetben való kommunikáció megtanulása.

2. Mozgásnevelés Feladatok: -

a testséma kialakítása, a mozgás örömének átélése, az önálló cselekvés ösztönzése

-

a szenzomotoros területen kialakult fejlődési elmaradások pótlása

-

helytelen testtartás és testhelyzet megszűntetése, kóros mozgásminták gátlása,

-

a mozgásfejlődés elősegítése a fiziológiás mozgássor szem előtt tartásával,

-

kézhasználat, manipuláció motoros feltételeinek kialakítása, fejlesztése

-

a kommunikáció motoros feltételeinek javítása, fejlesztése.

3. A dologi, emberi és természeti világ jelenségek megértése. Az értékelés-észlelés, az értelem fejlesztése. Feladatok: -

a szenzomotoros funkciók fejlesztése

-

a valóság ábrázolásának segítése, utánzásra késztetés, szimbolikus játékok alkalmazása, rajzolás, verbális (vagy AAK) önkifejezés

-

elemi gondolkodási funkciók fejlesztése

-

cselekvések logikai struktúrájának kialakítása, a tér, az idő és a tartam, halmazok, sorozatok elemi fogalmainak elsajátítása.

4. Kreativitásra, játékra, szabadidős tevékenységre nevelés Feladatok: -

az emberi lét esztétikai dimenziójának megnyitása, az elemi művészeti tapasztalatok hozzáférhetővé tétele, azok örömforrásként való megtapasztalásának segítése,

-

Az aktív cselekvés ösztönzése, elemi művészi tevékenységek végzése és a közös kreativitás élményeinek megtapasztalása.

5. Érzelmi és szociális nevelés, az „én” pozitív megtapasztalása, megnyílás a közösség felé, a kommunikáció kulturált formáinak elsajátítása A súlyosan és halmozottan fogyatékos tanulók számára a szűkebb és tágabb közösségi életben való részvétel az egyik legnehezebben teljesíthető feladat. 13


Pedagógiai Program

Feladatok: -

az „én” és a „nem én” elkülönülése, a másik személy valóságának és egyediségének megtapasztalása,

-

az „én” pozitív megélésének segítése, a szociális kapcsolatok megnyílásának támogatása,

-

kapcsolatfelvétel és közös tevékenység, a szociális kapcsolatok pozitív jellegének megélése, a kommunikáció közösségi formáinak ösztönzése,

-

a közösségi kommunikációs formák megtanulása, alkalmazása,

-

a közösségben való viselkedés formáinak tanítása, a szűkebb és tágabb világ kommunikációs normáinak megtanulása és gyakorlása.

6. Önkiszolgálásra, egészséges életmódra nevelés, az önállóság és önellátás képességének

elsajátítása,

az

emberi

szükséglet-kielégítés

kultúrájának

megismerése Feladatok: -

a kiválasztási folyamatok (vizelet és székletürítés) érzékeltetése, együttműködés kialakítása az ehhez kapcsolódó tevékenységekben (pelenkázás), szobatisztaságra nevelés,

-

a testápolás szerint örömet adó élmény, és a külső segítség elfogadása, együttműködés kialakítása, a tisztálkodás helyzeteiben a testi érzékelés, a dologi és emberi világról szerzett tapasztalatok biztosítása,

-

az öltözés, vetkőzés tevékenységeiben való együttműködés kialakítása és önállóságra nevelés,

-

az étkezés tevékenységeiben való együttműködés kialakítása és önállóságra nevelés,

-

az egészséges életmódra való igény belsővé válása, az egészségtudatos tevékenységek előnyben részesítése, a szexualitással kapcsolatos problémák és feszültségek feloldásában való segítségnyújtás.

-

tárgyi és személyi feltételek érvényesülése.

Pedagógiai munka tervezése A súlyosan és halmozottan fogyatékos gyermekek sajátos nevelési és terápiás szükségleteiből adódóan nem lehet a nevelést és oktatást egységes szerkezetbe rendezni – sem a tananyag struktúrája, sem tér és időbeli elrendezése szempontjából. A pedagógiai munka szakaszolása az életkori sajátosságokhoz alkalmazkodva a tartalmai 14


Pedagógiai Program

munka (tananyag) koncentrikus bővülésével valósul meg, mindenkor szem előtt tartva az egyéni képességeket, szükségleteket. Alapja a tanulók és közvetlen szociális környezetük beható, körültekintő ismerete.

1./ Pedagógiai diagnosztizálás az egyéni képességstruktúrára épített individualizált fejlesztési tervhez •

feltérképezés, hogy mit tud a gyermek, hogyan tudja, mik a személyes szükségletei: erősségei és a deficitek, ezek mintázata.

•

a diagnosztizálást TARC-teszttel, Andreas Foehlich – Ursula Haupt: Súlyosan halmozottak fejlődésdiagnosztikája és egyénre szabott megfigyelési, team-vizsgálati módszerekkel tervezzük

2./ Egyéni nevelési – oktatási fejlesztési terv •

hosszú távú célkitűzések megfogalmazása.

•

A gyermek életminőségének javítása, jó közérzetének elősegítése, megteremtése

3./ Éves terv •

a csoport tevékenységeit tartalmazza.

4./ Heti terv •

a rendszeresen ismétlődő tevékenységek mellett tartalmazza a tematikus tervezés alapján kitűzött tartalmi egységek feldolgozását.

•

tartalmazza a csoportos és egyéni foglalkozások rendjét.

5./ Napirend •

A naponta ismétlődő tevékenységeket tartalmazza

6./ Terápiás eljárások -

komplex gyógypedagógiai fejlesztés

-

AAK kommunikáció

-

zeneterápia

-

beszédrehabilitáció

Igény szerint: -

gyógypedagógiai lovaglás

-

terápiás célú vízi foglalkozás 15


Pedagógiai Program

7./ A tanulók értékelése A gyermek állapotának és fejlődésének félévi és év végi írásbeli, szöveges értékelése az e célra kidolgozott értékelő füzetben és az általános iskolai bizonyítvány nyomtatványban, betétlapon

8./ Gyermekétkeztetés rendje Intézményünk a befogadó óvodával együttműködve, a Suli-Host Vendéglátó és Szolgáltató Kft szolgáltatását igénybe véve a gyermekétkeztetést helyben biztosítja. Szükség esetén a pépesítés, illetve az orvos által előírt diétás étrend megoldható. A napi egy főétkeztetést biztosítjuk.

9./ Bekapcsolódás az intézmény hagyomány rendszerébe A fejlesztő iskolai csoport intézményünk szerves részeként, a többi csoportunkkal, azonos esélyekkel és lehetőségekkel működne, így a súlyosan-halmozottan sérült gyermekek is részesei lesznek a Pedagógiai Programunkban meghatározott hagyományos közösségi rendezvényeinknek, pl.:

műsoros tanévnyitó-ill. tanévzáró ünnepély

születés nap, névnap

családi nap

gyermeknap, családi nap

őszi ünnepkör

Állatok Világnapja

Márton nap

Télapó

Karácsony, adventi játszóház

Farsang Tavaszi ünnepkör

Húsvét

Anyák napja

Gyermeknap

10./ Szülői kapcsolattartás -

tanévnyitó, félévi és év végi szülői értekezlet

-

igény szerint napi személyes kapcsolattartás

-

üzenő füzet, (elektronikus formában is), telefon

-

havonta egy nyílt nap, bemutató foglalkozások

-

az egyéni fejlesztési tervek közös kialakítása

-

szülőklub szervezése, rendszeres találkozásokkal

-

szülők számára kölcsönözhető szakirodalom biztosítása

16


Pedagógiai Program

11./ Minőségfejlesztési program érvényesülése

Intézményünk kiemelt figyelmet fordít a sajátos nevelési igényből eredő hátrányok csökkentését szolgáló, a fogyatékosság típusához és fokához igazodó fejlesztő programok minél hatásosabb végrehajtására, a tanulók személyiségének fejlesztésére. Ennek érdekében intézményünk 2004. szeptember 1-től minőségirányítási rendszert vezetett be és működtet.

12./ Pedagógiai dokumentációk Fejlesztő iskolai csoportnaplóként az ELTE BGGYF Damjanich utcai Speciális Óvoda (Rosta Katalin és mtsai) által kimunkált, és a hódmezővásárhelyi Kozmutza Flóra Óvoda, Általános Iskola, Szakiskola, Diákotthon és gyermekotthon nevelőtestülete által adaptált, kiegészített Óvodai csoportnapló-nyomtatványt tartjuk alkalmasnak a csoporttal kapcsolatos dokumentációra. 1. fejlesztő iskolai csoportnapló 2. egyéni fejlesztő napló + betétlap (Tü: 350. és 351. rsz.)

3. egyéni fejlesztési tervek

A gyermekek bekerülése, továbbhaladása, a tanulói jogviszony megszüntetése

1.Gyermekek a csoportba - A gyermekek felvétele ideális esetben a tanévkezdetekor történik, ha a csoport létszáma nincs feltöltve, az üresen maradt helyekre év közben is be lehet iratkozni. A csoportba kerülés feltételei: -az aktuális tanév december 31. napjáig betöltött hatodik életév -szakértői bizottsági javaslat -olyan súlyos, halmozott fogyatékosság, melyben az értelmi akadályozottság meghatározónak tekinthető. -a beszoktatás ideje legfeljebb 5 hét. Ezalatt az idő alatta gyermek a valamelyik szülőjével együtt tartózkodhat a csoportban.

2.A gyermekek továbbhaladása -a gyermek számára minden tanév kezdetén, legkésőbb a 12.tanítási hét végéig egyéni nevelési program ( egyéni fejlesztési terv),készül - a gyermek számára készített egyéni nevelési programot félévkor és év végén a team felülvizsgálja és ha szükséges átdolgozza -a team , a szülő, vagy bármely munkatárs kérésére bármikor felülvizsgálhatja a nevelési 17


Pedagógiai Program

programot, annak célkitűzéseit vagy feladatait, ha az a gyermek aktuális állapotát figyelembe véve már nem alkalmazható -ha a tanuló fejlődése során bebizonyosodik, hogy magasabb követelmények teljesítésére is képes, lépéseket szükséges tenni fogyatékosság típusának megfelelő gyógypedagógiai intézményben történő továbbhaladásra

3.A tanulói jogviszony megszűnése -A gyermekek tanulói jogviszonya a csoport, ill. az intézmény elhagyásával szűnik meg. Célunk, hogy 2010-ig a csoportba járó valamennyi gyermek számára megfelelő iskolai helyet találjunk.

Az iskola heti rendje, napirendje, órái

Heti órarend - az adott csoportra íródott, minden gyermeket egyénileg és közösen is figyelembe vesz - a nevelés és fejlesztés kereteit adja meg -iskolánk heti rendjét a 2. számú melléklet tartalmazza

A csoportos foglalkozások heti órái -Reggeli köszöntő, önkiszolgálás: 5 óra -Ábrázolás, önkifejezés, játék: 4 óra -Környező világunk, kommunikáció: 4 óra -Mozgásnevelés: 5 óra -Zeneterápia: 2 óra -Összesen heti 20 óra

Napirend - 8. 00.-9. 20.-ig: Érkezés, reggeli köszöntő, tízórai, önkiszolgálás, gondozás - 9. 20-11. 30-ig: Délelőtti csoportos, kiscsoportos, egyéni foglalkozások - 11. 30-13. 30-ig: Ebéd, étkezés terápia, önkiszolgálás, gondozás, hazamenetel - a csoport napirendjét az 1. számú melléklet tartalmazza részletesebben

18


Pedagógiai Program

Záró rendelkezések

-

A Pedagógiai Program nyilvános, valamennyi szülő (érdekelt), az iskolában kijelölt helyen megtekintheti.

-

A program felülvizsgálatát 2 éven belül (2015-ig) tervezzük

-

A Pedagógiai Programot az intézmény vezetője jogszabályváltozás, vagy egyéb szükséges ok esetén felülvizsgálja

19


Pedagógiai Program

1. számú melléklet

A fejlesztő iskolai csoport napirendje Érkezés 8.00-8.30.

Szülőkkel való tájékoztató beszélgetés

Reggeli köszöntés ( érzelmi-szociális nevelés, közösségi kommunikációs formák tanulása) 8.30-9.20.

Tízórai ( önállóságra nevelés, étkezési helyzetekben kommunikációs formák tanulása) Gondozási tevékenységek ( együttműködés, önállóságra nevelés)

Délelőtti csoportos foglalkozások (kommunikáció- együttműködés-, képességfejlesztések) 9.20-11.30.

Egyéni fejlesztések Kiscsoportos foglalkozások Őnálló játék( szabadidős tevékenységre nevelés)

Ebéd ( önállóságra nevelés, étkezési helyzetekben kommunikációs formák 11.30-

tanulása)

13.00

Gondozási tevékenységek ( együttműködés, önállóságra nevelés) Csendes pihenő

Hazamenetel 13.00-

Szülőkkel való tájékoztató beszélgetés

13.30.

20


Pedagógiai Program

2.számú melléklet

A fejlesztő iskolai csoport heti rendje

HÉTFŐ

KEDD

SZERDA

CSÜTÖRTÖK PÉNTEK

Érkezés

Érkezés

Érkezés

Érkezés

Érkezés

8.00-

Reggeli

Reggeli

Reggeli

Reggeli

Reggeli

9.20.

köszöntő

köszöntő

köszöntő

köszöntő

köszöntő

Tízórai

Tízórai

Tízórai

Tízórai

Tízórai

önkiszolgálás

önkiszolgálás

önkiszolgálás

önkiszolgálás

önkiszolgálás

gondozás

gondozás

gondozás

gondozás

gondozás

Délelőtti

Délelőtti

Délelőtti

Délelőtti

Délelőtti

9.20-

csoportos,

csoportos,

csoportos,

csoportos,

csoportos,

11.30.

egyéni

egyéni

egyéni

egyéni

egyéni

foglalkozások

foglalkozások

foglalkozások foglalkozások

foglalkozások

Mozgás

Mozgás

Mozgás

Mozgás

Mozgás

Ábrázolás,

Ábrázolás,

Zeneterápia

Ábrázolás,

Ábrázolás,

önkifejezés,

önkifejezés,

önkifejezés,

önkifejezés,

játék

játék

játék

játék

Környező

Környező

Környező

Környező

világunk

világunk

világunk

világunk

kommunikáció

kommunikáció

IDŐ

Zeneterápia

kommunikáció kommunikáció Ebéd

Ebéd

Ebéd

Ebéd

Ebéd

11.30-

önkiszolgálás

önkiszolgálás

önkiszolgálás

önkiszolgálás

önkiszolgálás

13.00.

gondozás

gondozás

gondozás

gondozás

gondozás

Pihenés

Pihenés

Pihenés

Pihenés

Pihenés

levegőzés

levegőzés

levegőzés

levegőzés

levegőzés

Hazamenetel

Hazamenetel

Hazamenetel

Hazamenetel

Hazamenetel

13.0013.30.

21


Pedagógiai Program

Legitimációs záradék

Jelen Rehabilitációs Pedagógiai Programot az intézmény alkalmazottainak közössége nevében elfogadom.

Szeged, 2013. március 22. Futó Gabriella intézményvezető

Fenntartói jóváhagyás

Jelen dokumentumot a Fenntartó nevében, a KORINTA Alapítvány és 5./2013. számú kuratóriumi határozatainak megfelelően jóváhagyom.


Magyar Adél alapítvány kuratóriumának elnöke

22


Pedagógiai Program

Jegyzőkönyv

Az Odú Fejlesztő Központ fejlesztő iskolai ellátással kibővített pedagógiai programját az intézményvezető előterjesztése után a szakalkalmazotti értekezlet megismerte és elfogadta.

Antalné Borovics Márta Andróczki-Patus Anita Ágoston Réka Bacsa Judit Futó Gabriella Gyulai-Devánszki Éva Juhász Anikó Korponyai Hajnalka Oláh Eszter Dr. Mezőlakiné Honti Andrea Tiszai Tímea Mária


23

Szeged, március 31

Recommend Documents