A SZEGEDI KISTÉRSÉG KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJÁNAK FELÜLVIZSGÁLATA
KÉSZÜLT: a Szegedi Kistérség többcélú társulása megbízásából
SZEGED 2011. február A Szegedi Kistérség Többcélú Társulása Polgármesterek Tanács jóváhagyta a 21/2011. (III.01.) P.T. számú határozatával.
Témavezetı: Dr. Rakonczai János
Munkatársak: Deák József Áron Kovács Ferenc
Köszönetünket fejezzük ki: az adatszolgáltatóknak és a települési Önkormányzatoknak
TARTALOM 1. Bevezetés
4
2. A kistérség rövid bemutatása
10
3. A környezeti állapot általános értékelése 3.1. Levegı 3.2. Vizek 3.3. Talajok 3.4. A természetvédelem, tájhasználat aktuális kérdései 3.5. Hulladékgazdálkodás 3.6. Szennyvíz, belterületi csapadékvíz-elvezetés 3.7. Közlekedés 3.8. Táj, települési környezet 3.9. Környezetbiztonság
13 13 19 29 31 38 40 42 44 46
4. A települések környezeti állapotának áttekintı értékelése 4.1. Algyı 4.2. Deszk 4.3. Dóc 4.4. Domaszék 4.5. Kübekháza 4.6. Röszke 4.7. Sándorfalva 4.8. Szatymaz 4.9. Szeged 4.10. Tiszasziget 4.11. Újszentiván 4.12. Zsombó
47 48 51 55 58 61 64 68 71 74 91 94 96
5. Problémakataszter
99
6. Környezetvédelmi programok 101 6.1. A korábban meghatározott programok értékelése 101 1. Korszerő térségi hulladékgazdálkodás – kiegészítı program 101 1a A településeken keletkezı illegális hulladéklerakók felszámolása, újraképzıdésük megakadályozása 101 2. Szennyvíztisztítás, csatornázás – kiegészítı program 102 3. Települési csapadékvíz-elvezetés 103 4. Belvízgazdálkodás 103 5. Egészségesebb, lakhatóbb kistérségi környezet 104 104 5a Erdısítés, defláció elleni védekezés 6. Alternatív energiaforrások hasznosításának fejlesztése 105 7. Helyi értékek védelme, a kistérség idegenforgalmi vonzerejének fejlesztése 106 7a Kistérségi egyedi tájérték kataszter készítése 106 7b A Gyálai Holt-Tisza holtág-rehabilitációja 106 7c Kistérségi turizmusfejlesztés program 107 7d Füvészkert felújítási program 107 7e „Magyarország kapuja” turisztikai, régészeti és tájtörténeti bemutatóhely 108
2
8. Környezetbarát közlekedés fejlesztése 8a Kerékpárút-fejlesztés 8b A vízi szállítás fejlesztése 8c Autómentes nap 8d Szeged közlekedés-szervezésének felülvizsgálata 8e A szegedi tömegközlekedés környezetvédelmi szempontú továbbfejlesztése 9. Egészséges ivóvíz biztosítása 10. A szénhidrogén kitermelés káros környezeti hatásainak felszámolása 11. Környezetbarát gazdálkodás elterjesztése 11a Az agrár-környezetvédelmi programokhoz való kapcsolódás segítése 11b Szegedi Kistérség élıhely-térképének elkészítése tájökológiai értékelése 11c A Szegedi Kistérség parlagtérképének elkészítése 11d Az özöngyomok térképezése, monitoringja a kistérségben 11e Természetszerő gyep- és erdıgazdálkodás támogatása 11f Tájkezelési kézikönyv az önkormányzatok és a gazdálkodók számára 6.2. Új programként javasolandó feladatok 12. Települési rendezési tervek ár- és belvízvédelmi célú felülvizsgálata 13. A kistérség árvízvédelmi biztonságának javítása 6.3. A 2005-ben készült kistérségi környezetvédelmi program összefoglaló értékelése
108 108 109 109 109 110 110 110 111 111 111 111 112 112 113 114 114 114 116
3
1. BEVEZETÉS Az 1995-ös LIII. törvény (A környezet védelmének általános szabályairól) rendelkezik arról, hogy a településeknek, illetve a megyéknek környezetvédelmi programokat kell készíteniük (sajnos idıbeli meghatározás nélkül), illetve arról, hogy a programokat rendszeresen felül kell vizsgálni. Az Európai Uniós jogharmonizációs folyamat további törvények megszületését, egyes szabályozások szigorítását is eredményezték (a települési környezet szempontjából kiemelt jelentıségő például a 2000. évi XLIII. Törvény a hulladékgazdálkodásról). A Szegedi Kistérség települései közül – országosan is az elsık között – Szeged készített önálló települési környezetvédelmi programot még 1997-ben. A Csongrád Megyei Önkormányzat 2000–2001-ben készíttette el a megyei (kistérségi) környezetvédelmi programot, majd 2007-ben ennek felülvizsgálatát (mindkettıt jelen munka készítıjének irányításával). Szeged város programjának felülvizsgálatára 2003-ban munkapéldány elkészült (elfogadására nem került sor). Röszke 2003-ban készített környezetvédelmi programot (felülvizsgálata jelen anyag készítésével egyidejőleg folyik), majd 2004 során Dóc község, 2005-ben pedig Zsombó és Újszentiván is készíttetett programokat. Algyı 2008-ban készített átfogó környezeti programot, Deszk 2009-ben aktualizálta korábbi környezetvédelmi programját, Sándorfalva programja 2010 nyarára készült el. A kistérség további négy települése önálló környezetvédelmi programot nem fogadott el, azonban Domaszéken valójában készült egy négyoldalas program (ez a törvényi kritériumoknak azonban nem felel meg, egy jelenleg készülı, általunk felügyelt szakdolgozat pótolhatja a hiányt), Szatymaz környezetvédelmi programja egy diplomadolgozat keretében 2006-ban feldolgozásra került (jelen munka készítıjének irányításával), de testületi elfogadására nem került sor. Így csak Tiszasziget és Kübekháza az, aminek csupán a Szegedi Kistérségi program biztosítja a törvényi megfelelıséget. Mindenképpen indokolt lenne azonban, hogy a kistérség vezetı települése, Szeged megújítsa programját (ez vélhetıen csak elhatározás kérdése)! A Szegedi Kistérség települései az elmúlt években már több környezetvédelemmel összefüggı pályázatban összefogtak (pl. parlagfő irtás, szúnyogirtás), így kézenfekvı volt, hogy közös környezetvédelmi programot is készítsenek, mind a könnyebb együttmőködés, min a sikeresebb pályázatok érdekében. A kistérségi program készítése során azt tapasztaltuk, hogy az utóbbi 10 évben – a megyei program készítése óta – lényeges elırelépés következett be a környezetvédelem területén. Két, a környezet állapotát alapvetıen befolyásoló területen (hulladékgazdálkodás, szennyvízkezelés) Szeged vezetésével átfogó programok valósultak meg. Mindennek következményeként ma már lényegesen másként fogalmazhatóak meg a környezetvédelmi programok prioritásai. A környezetvédelmi törvény környezetvédelmi programokra vonatkozó részeirıl egy évtized alatt kiderült, hogy korszerősítésre szorulnak. Több tucat különbözı szintő környezetvédelmi program elkészítése alapján jelen sorok írója is szorgalmazta a változtatásokat*. Jelentıs gondnak tartottuk (és tartjuk most is), hogy a törvény elıírja a települési környezetvédelmi programok készítését, de nem tesz hozzá határidıt. Továbbá nem tesz különbséget települések között, pedig nem mérhetıek össze, pl. egy megyei jogú város, vagy egy kistelepülés környezeti problémái, feladatai. Közel másfél évtized alatt az is kiderült, hogy a törvény által kötelezı tartalmi elemként elıírt tíz terület közül több felesleges, viszont jó néhány környezeti kérdés elsikkad. Az is nyilvánvalóvá számunkra, hogy a programok közül a stratégiai programok a fontosabb (fıként a kisebb települések esetében), és operatív programokat alaposabb mőszaki elıkészítés nélkül (ami forrásigényes) nehéz készíteni. *
Rakonczai J. 2008: A környezetvédelmi programok készítésének tapasztalatai. In: Orosz – Fazekas (szerk.): Települési környezet. Debrecen. 98-103.
4
2007 végén egy teljes elemzést készítettem arról, hogy a Csongrád megyében addig készült települési környezetvédelmi programok mennyire felelnek meg a törvény elıírásainak, illetve milyen „szabadon választott” környezeti kérdésekkel foglalkoznak. Ennek során kiderült, hogy bár a törvény tíz kötelezı feladatot írt elı ezekben a programokban, de mi több, mint harminc fontos elemet tartalmazó programot azonosítottunk. Ezek alapján egy rangsor volt felállítható a települések által legfontosabbnak tartott feladatokból (1. ábra). 1. ábra. Csongrád megye települései környezetvédelmi programjaiban szereplı feladatok fontossági sorrendje, az önálló és a kistérségi programok együttese alapján (db)
0 Szennyvíz (tisztító, csatornázás) T ermészetvédelem Kommunális hulladék. (közszolg. fejl.) Légsz.elleni véd.: Erdısítés Szennyvíz (felsz. alatti vízvédelem) T udatformálás Csapadékvíz elvezetés Légsz.elleni véd.: Pollen Zöldterület gazd. fejl. Komm. hull. (szelektív győjtés) Egészséges ivóvíz Kerékpárút Egyedi tájérték Ár- és belvízvéd. Környezetkímélı mg. Hulladéklerakó rekult. Épített körny. fejl., véd. Légsz. elleni véd.: Útburk. jármővek Energiagazd. korsz. Jogszabály alkotások Komm. h. (illeg. lerak. felszám.) T erülethaszn. korsz. Közl.szervezés (elker. út, lámpa) Minıségbizt., körny.közp.irányítás Légsz. elleni véd.: Főtés Egyéb körny. eü. (sport) Lakossági és közszolg. zaj. Állattatr (hígtr. Bőz) T elepülési körny. tiszt. Vízbázis mennyiségi védelme Havára elleni véd. Környezetvéd. alap T elepülési körny. inform. rendszer
10
20
30
40
50
60
települési kistérségi
A programok tartalmát kiértékelve megállapítható, hogy a települések racionálisan „felülírták” a törvényben számukra kötelezıen elıírt feladatokat. A legfontosabbnak ítélhetı feladatokkal a települések zöme kiemelten foglalkozik. A szennyvízkezelés, a kommunális hulladékok ügye, a zöldterület-gazdálkodás, az egészséges ivóvíz, illetve (ahol az problémát jelent) a csapadékvíz-elvezetés a legtöbb helyen érdemi programként szerepelt az anyagokban. Fontos szerepet szántak ugyanakkor a természetvédelemnek és tudatformálásnak – igen helyesen – annak ellenére, hogy ezzel nem lenne kötelezı foglalkozniuk. Ugyanakkor kevés figyelmet kapnak (olyan általunk is kifogásolt témák, mint) a rendkívüli környezeti problémák ügye, illetve a helyi közlekedésszervezés. (Az elıbbinek ugyanis vannak igazi operatív gazdái: katasztrófavédelem, polgármester, stb.; az utóbbiak pedig egyes településeken nem is igen értelmezhetık.) Fontos tapasztalatunk volt az is, hogy sem a megyei, sem a települési környezetvédelmi programok megléte, vagy tartalma, nem determinálja egy-egy település környezeti állapotát (lejárt, vagy hiányzó programok nélkül is lehet környezeti szempontokat figyelembevevı településfejlesztést végezni).
5
Az alaposabb értékelés során az is kiderült, hogy a 2004-2006 között megugrott a megyében a települési környezetvédelmi programok száma, de ez nem annyira a környezeti tudatosságnak, mint inkább a pályázati kényszernek volt betudható (ui. bizonyos jellegő pályázatoknál feltétel a programok megléte). Jelen kistérségi környezetvédelmi program felülvizsgálatát is hasonló szempontok is motiválták. 2. ábra. Az elkészült környezeti programokban érintett települések száma Csongrád megyében (Rakonczai 2008) 60 50 40 30 20 10 0 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006
A fenti rövid szakmai kitérıt azért tartottuk fontosnak, mert a Környezetvédelmi törvény idıközben történt módosítása igazi tartalmi problémát nem okoz a kistérségi program jelen felülvizsgálata során, hiszen mind települési programjaink, mind a kistérségi program foglalkozott azokkal az elemekkel, amivel a kötelezıen elıírt feladatok köre bıvült. A környezetvédelmi törvény meghatározza azon tartalmi követelményeket és vizsgálandó tényezık körét, amivel a környezetvédelmi programoknak foglalkozniuk kell. Ezek a jelenleg érvényes (módosított) szabályozás alapján: A 48/B. § (2) bek. szerint: a) a környezeti elemek állapotának bemutatásán és az azt befolyásoló fıbb hatótényezık elemzésén alapuló helyzetértékelést; b) a fenntartható fejlıdéssel összhangban álló, elérni kívánt környezetvédelmi célokat, valamint környezeti célállapotokat; c) a célok és célállapotok elérése érdekében teendı fıbb intézkedéseket (különösen a folyamatban lévı, illetve az elıirányzott fejlesztésekkel és a mőködtetéssel kapcsolatos feladatokat), valamint azok megvalósításának ütemezését; d) a kitőzött célok megvalósításának szabályozási, ellenırzési, értékelési eszközeit; e) az intézkedések végrehajtásának, valamint a d) pont szerinti eszközök alkalmazásának várható költségigényét, a tervezett források megjelölésével. Valamint a 48/E. § (1) szerint: a) a légszennyezettség-csökkentési intézkedési programmal, valamint a légszennyezéssel, b) a zaj és rezgés elleni védelemmel, a külön jogszabály alapján stratégiai zajtérkép készítésére kötelezett települési önkormányzatok esetén a stratégiai zajtérképek alapján készítendı intézkedési tervekkel, c) a zöldfelület-gazdálkodással, d) a települési környezet és a közterületek tisztaságával, e) az ivóvízellátással, f) a települési csapadékvíz-gazdálkodással, 6
g) h) i) j) k)
a kommunális szennyvízkezeléssel, a településihulladék-gazdálkodással, az energiagazdálkodással, a közlekedés- és szállításszervezéssel, a feltételezhetı rendkívüli környezetveszélyeztetés elhárításával és a környezetkárosodás csökkentésével kapcsolatos feladatokat és elıírásokat.
(Az új elemeket dılttel kiemeltük.) A módosított törvény a 48/E. § (2) bekezdésében kiemeli, hogy: „Az (1) bekezdésben foglaltakon túl a települési környezetvédelmi program – a település adottságaival, sajátosságaival és gazdasági lehetıségeivel összhangban – tartalmazhatja: a) a települési környezet minıségének, környezetbiztonságának, környezetegészségügyi állapotának javítása, valamint a természeti értékek védelme és fenntartható használata érdekében különösen: aa) a területhasználattal, ab) a földtani képzıdmények védelmével, ac) a talaj, illetve termıföld védelmével, ad) a felszíni és felszín alatti vizek, vízbázisok védelmével, ae) a rekultivációval és rehabilitációval, af) a természet- és tájvédelemmel, ag) az épített környezet védelmével, ah) az ár- és belvízgazdálkodással, ai) az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésével, az éghajlatváltozás várható helyi hatásaihoz való alkalmazkodással, b) a környezeti neveléssel, tájékoztatással és a társadalmi részvétellel kapcsolatos feladatokat és elıírásokat.” A törvény eredeti változatához képest új elem még: 46. § (4) „A külön jogszabályban meghatározott települési önkormányzatnak az (1) bekezdés e) pontjában elıírt környezetállapot-értékelést környezeti zajra vonatkozóan – a külön jogszabályban meghatározott területekre, létesítményekre, és az ott elıírtak szerint – stratégiai zajtérkép alapján kell elkészítenie.” A módosított törvényi elıírásokhoz néhány megjegyzés feltétlenül kívánkozik. 1. A 48/B. § (2) bek. e pontja érthetı, de nagyon sokszor kivitelezhetetlen, ugyanis gyakran egy program forrásigénye nehezen becsülhetı, másrészt, ha forrása kívül esik az adott település költségvetésén megszerzése esetleges a folyamatosan változó pályázati rendszerekben. 2. A módosított törvény a 48/E. § (2) bekezdése szerintünk teljesen felesleges, hiszen csak egy ajánlott listát tartalmaz, ami ráadásul nyugodtan bıvíthetı – mint ahogyan erre korábban is sor került. 3. Bár a 46. § (1) e) bek. kezdetektıl a települési önkormányzatok feladataként elıírja, hogy „elemzi, értékeli a környezet állapotát illetékességi területén, és arról szükség szerint, de legalább évente egyszer tájékoztatja a lakosságot”, ennek megvalósítása általában megfelelı háttérelemzı munka hiányában elmarad. A kistérségi program jelenlegi felülvizsgálatát a fenti, kötelezı feladatokat szem elıtt tartva készítettük el. Megkönnyítette az aktualizálást, hogy (amit a háttérelemzésben bemutattuk) a törvényi szabályozás új elemeivel már („szabadon választott” formában) korábban is foglalkoztunk, illetve a stratégiai zajtérképezésben érintett Szeged város éppen az eredeti kistérségi környezetvédelmi program készültét megelızı idıszakban eleget tett ennek a feladatnak, azaz már a korábbi változatban is rendelkezett ilyen anyaggal. 7
Fontos kiegészítés a bevezetéshez: A bevezetı zárásaként néhány megjegyzést szeretnénk tenni, a szeptemberben elkészült program tervezetéhez érkezett hivatalos véleményekhez. Érdemben két szervezet az ATIKTVF és a Csongrád Megyei Önkormányzat fogalmazott meg pontosításokat, illetve kifogásokat az anyaggal kapcsolatban. A pontosításokat köszönettel vettük, és beépítettük a jelenlegi anyagba. Néhány jogos kifogást azonban jelen anyag objektív okokból nem tud feloldani. Az ATIKTVF jelzi, hogy „rövid, rendkívül általános képet a településekrıl.” A megállapítás a maga módján biztosan igaz, de ilyen rövid települési értékeléssel is az anyag, több mint száz oldal – ami országos összevetésben egyáltalán nem általános hasonló anyagoknál. Az alapvetı gond, hogy a jelen felülvizsgálat nem tudott igazából önálló települési programokból építkezni, hol azok hiánya, hol azok (sajnos ki kell mondani) alkalmatlansága miatt. Néhány település anyaga ugyan bıvebb értékelést is lehetıvé tett volna, de az az anyag belsı arányait borította volna fel. Az igazi gond, hogy a térség meghatározó települése Szeged nem rendelkezik lassan másfél évtizede elfogadott környezetvédelmi programmal, az ebbıl fakadó hiányosságokat ugyan számon lehet jelen anyagon kérni, de vállalásunk (a feladat mérete és a rendelkezésre álló források miatt) nem erre szólt. Persze a „rendkívül általános képet ad…” megjegyzést inkább „egyszerősített képet ad”-ként tudnám elfogadni, hiszen a megállapítások településenként konkrétak, de mélységében nem elég részletezettek (a fenti okok miatt). ((És itt akkor bıvebben nem térnénk ki arra, hogy néhány elkészült települési program a korábbi hasonló részletességő kistérségi programot használta helyzetértékelésében – akkor azért mégsem annyira általánosak ezek az értékelések.)) Hasonló a gondunk a mindkét fenti szervezet által hiányolt költségigények, források megnevezése esetében. A megjegyzések jogosak, a módosított törvény szellemének teljesen megfelelnek – de a gyakorlatban alig megvalósíthatóak. Miután számos hasonló anyagot volt alkalmam készíteni, tapasztaltból mondhatom, a törvény elvárása majdnem irreális. Csupán egy-egy valamire való program „éles” megtervezése sokszorosába kerülne, mint amit a települések (illetve jelen esetben a Szegedi Kistérség) erre fordítani tud. Van rá mód persze ilyet készíteni. Sıt, magamnak is volt lehetıségen egyetlen ilyet összeállítani, de ott a település (esetemben Mórahalom) ezeket a programokat elızıleg szakmailag, mőszakilag megalapozta, és egy-egy program részletes egyeztetése során hozzávetılegesen meg tudta adni a forrásigényeket. De a legfontosabb, hogy a település tudta mit „akar”, és nem azt „mit szeretne”. A jelenlegi helyzetben ugyancsak jórészt „vakrepülés” a pályázati források megjelölése. Csak mellékesen jegyezzük meg, az anyag a kormányváltás idıszakában, de a települési önkormányzati választások elıtt készült. Egyébként is nem ritka, hogy egy anyagot viszonylag sürgısen kell elkészíteni, majd annak testület elé kerülésre többet kell várni, s addigra számos dolog érvényét veszti, elavul, a jövı idıben tett megfogalmazások múlt idıbe kerülnek, módosulnak. Jellemzı példaként hoznám, hogy a Csongrád megyei program felülvizsgálatát, a megbízó kérésére csúsztattunk néhány hónappal, majd a kért módosított határidıre pontosan leadtuk, ami a közelgı választások miatt, majd az utána levı átértékelt közgyőlési prioritások miatt másfél évet (!) csúszott. A közelmúlt és a jelen pályázati rendszereinek bizonytalanságai miatt pedig még olyan homályos megfogalmazások sem tehetık, mint amit a megyei program 2000. évi elkészítésekor megtehettünk. Az elmúlt tíz év tapasztalata alapján elvi gondom van a Megyei Önkormányzat által felvetett operatív programokra vonatkozóan. Tapasztalataim szerint a környezetvédelmi programok hazai „kezelési gyakorlata” szerint, igazából a stratégia programoknak látom értelmét, azaz egy település, kistérség lássa milyen környezeti problémákat kell megoldania, és azt a településfejlesztési feladatokba be tudja integrálni. Az operatív programok kellı mélységő kidolgozása vagy drága (ha olyan a feladat; pl. árvízi biztonság, egészséges ivó-
8
víz, stb.) vagy viszonylag egyszerő (környezetvédelmi kiadvány, díj, „virágos település), ami szájba rágós operatív program nélkül is megvalósítható. Sokkal fontosabbnak tartom, hogy a készülı stratégiai programok mögött legyen stabil politikai szándék. (És itt megint a megyei környezetvédelmi program felülvizsgálatára utalnék – szándékosan nem nevesítve a témát: volt olyan programrész, amit saját szakmai kétségeim miatt eredetileg szándékosan kihagytam az anyagból, majd kimondott politikai szándékkal „be kellett préselni”, s a másfél éves „altatás” utáni tárgyaláskor annak kihagyását kezdeményezet a megbízó.) Jelen anyagban is van olyan program, aminek a jövıje magas szintő politikai döntés kérdése. Leginkább ilyen az egészséges ivóvíz biztosítása a térségben. (A jelen anyag készítıjének van határozott – magán – véleménye errıl, amit sejtetni is engedtünk.) Sajnos kedvezıtlen tapasztalatim vannak (nem csak Csongrád megyébıl), hogy a környezetvédelmi programok nem érdeklik igazán a döntéshozókat (mit is várhatnánk a programoktól, amik ugyan kötelezıek, de nincs elkészítésükhöz határidı kötve, hiányát nem szankcionálják), általában érdemi viták nélkül „történik velük valami”, és a környezetvédelemmel összefüggı lényegi folyamatok, döntések a környezetvédelmi programoktól függetlenül történnek – sokszor nagyon hasznosan! (Elég itt gondolni Szeged két sikeres ISPA programjára, ami alapjaiban változtatta meg nem csak a város, hanem a kistérség környezeti állapotát, vagy az átadásra váró M43-as számos kedvezı környezeti következményére.) A környezetvédelmi programoknak a jelenlegi meghatározottságuk/elfogadottságuk miatt sokkal kisebb (nem akartam leírni, hogy nincs) a szerepe a településeken, de országosan is, mint lehetne. Igazából fontos része lehetne a településfejlesztési programoknak, fontos megalapozója a rendezési terveknek. Valójában sajnos, általában önálló életet élnek (már ahol vannak) egy másodlagos értékrendszerben. Sajnos keserő tapasztalat, hogy a települések környezeti állapota szinte nincs kapcsolatban azzal, hogy van, vagy nincs ilyen programja. Összességében megállapíthatjuk, hogy a két érdemi véleményalkotó alapvetı megjegyzéseivel egyet tudunk érteni, de ezek megoldására többnyire objektív okokból nem vállalkozhatunk. (A bírálók természetesen nem ismerhették ezen munka „anyagi jellegő” korlátait, és objektíven, a törvényi szabályozás szellemében tették meg véleményüket.)
9
