Szeged és Térsége Bárczi Gusztáv Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény
PEDAGÓGIAI PROGRAM
2013.október 01.
1
Pedagógiai Program
SZTEGYMI
1.1 A nevelő- oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai .....................................3 Az intézményben folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, célja, feladatai, eljárásai ..........................3 1.1.2. Az intézményben folyó gyógypedagógiai nevelő-oktató munka alapelvei ...............................................5 1.1.3. Nevelési-oktatási és képzési célok életkori szakaszokhoz rendelten .........................................................6 1.2 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ......................................................................7 1.3 Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ........................................................................10 1.3.1 Az egészségnevelés lehetőségei osztályfőnöki órákon .............................................................................11 1.3.2 Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása ....................................................................................11 1.4 A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok .........................................................................12 1.5 A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai ..........................................................................15 1.6 A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenységek ........................................16 1.6.1. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai feladatok ....................................16 1.6.2 A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenység: .................................................................17 1.6. 3. Gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenység ...............................................................................................17 1.6.4 A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program .....................................................18 1.6.5 A szociális hátrányok enyhítésére vonatkozó iskolai feladatok ................................................................19 1.7 Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvételi rendje .............................................................20 1.8 Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel ..................................................................21 1.8.1 A diákokkal való kapcsolattartás formái .................................................................................................21 1.8.2. A szülőkkel való kapcsolattartás formái ..................................................................................................21 1.8.3 Kapcsolattartás az iskola külső partnereivel ...........................................................................................22 1.9 A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata...........................................................................................22 1.9.3.1 A vizsgatantárgyak követelményrendszere ...........................................................................................23 1.11 A felvételi eljárás különös szabályai ..........................................................................................................23 1.12 Iskolában tartott egyéb foglalkozások ......................................................................................................23 1.12.1 Diáksportkör, táborok ............................................................................................................................24 1.12.2 A tanítási órák keretében meg nem valósítható egyéb foglalkozások ...................................................24 2.2 A választott kerettanterv feletti óraszám ....................................................................................................26 2.3 Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei ........................................29 2.4 A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása ..............................29 2.5 Mindennapos testnevelés ............................................................................................................................36 2.6 a választható tantárgyak, foglalkozások .....................................................................................................37 2.7 A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések ....................................................................................37 2.8 Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái ..................................37 2.10. Egyéb foglalkozások szervezési elvei ........................................................................................................38 2.11 A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek .......................................39 2.12. az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei ............................................................................39 2.13. A tanulók jutalmazásának, magatartásának és szorgalmának értékelési elvei .......................................44 3. Az óvodai nevelés pedagógiai alapelvei, célja, feladata, tevékenységi formái .............................................45 MELLÉKLETEK .........................................................................................................................................................51
2
Pedagógiai Program
SZTEGYMI
A Szeged és Térsége Bárczi Gusztáv Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény azzal a céllal jött létre, hogy a közös feladatellátásban résztvevő településeken élő gyermekek, tanulók számára tegye elérhetővé a pedagógiai, szakmai együttműködés előnyeit, szervező tevékenységével járuljon hozzá az oktatás színvonalának növeléséhez. A Szeged és Térsége Bárczi Gusztáv Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény egységes gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai módszertani intézményként működik, mely biztosítja a sajátos nevelési igényű gyermekek szegregált és integrált óvodai nevelését, sajátos nevelési igényű tanulók általános iskolai szegregált és integrált nevelését-oktatását, egységes gyógypedagógiai, módszertani feladatként utazóhálózatot működtet, fejlesztő iskolai oktatást lát el, külön telephelyen. Az intézmény alapadatai Az intézmény neve hivatalos név: Szeged és Térsége Bárczi Gusztáv Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény Az intézmény székhelye 6723 Szeged, Sólyom u. 4. Az intézmény feladatot ellátó intézmény egységei Általános Iskola Óvodai nevelés Egységes gyógypedagógiai, módszertani feladat (utazóhálózat) Fejlesztő iskolai oktatás
1.Az intézményegység nevelési programja 1.1 A nevelő- oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai Az intézményben folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, célja, feladatai, eljárásai 1.1.1 Az intézményünkben végzett gyógypedagógiai tevékenység célja Intézményünk olyan egységes gyógypedagógiai módszertani intézmény, mely ellátja a sajátos nevelési igényű gyermekek közül: az enyhe értelmi fogyatékos, a középsúlyos értelmi fogyatékos, a beszédfogyatékos, a testi fogyatékos, érzékszervi fogyatékos (látás, hallás), autizmus spektrumzavarral küzdő, az egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzdő gyermekek speciális oktatását-nevelését, valaminta különleges gondozási igényt figyelembe vevő sajátos fejlesztést. Az óvodacélkitűzései, hogy az óvodás korú (3-7 év) gyermekek sokoldalú, harmonikus fejlődését a gyermeki személyiség kibontakoztatását elősegítse, az életkori, és egyéni sajátosságok és az eltérő fejlődési ütem figyelembe vételével. Az iskola célkitűzései között első helyen szerepel a sajátos nevelési igényű tanulók képességfejlesztése a habilitáció, a rehabilitáció, valamint azon törekvés, mellyel felkészítjük őket a társadalomba való beilleszkedésre, helytállásra.
3
Pedagógiai Program
SZTEGYMI
A célok rendszerében kiemelt fontosságú, hogy minden tanulót - az állapotához igazított gyógypedagógiai megsegítéssel eljuttatni az alapfokú nevelés-oktatás szakaszának eredményes befejezéséhez. Célunk, hogy az alapfokú iskoláztatás idején a tanulók az életkoruknak, fejlettségi állapotuknak, szükségleteiknek megfelelő, teljes körű gyógypedagógiai, pedagógiai ellátást kapjanak a tanórán, a tanórán kívül, az egészségügyi és pedagógiai habilitációs és rehabilitációs foglalkozásokon, valamint a gyermekvédelem, kulturális, szociális hátrányok enyhítése területén az iskolára vonatkozó törvényi keretek között. Nevelési-oktatási és képzési célok Az óvodás létből az iskolai életformára történő zökkenőmentes átvezetés Az iskolai élet a társas kapcsolatok szokásrendjének megismertetése A feladat és szabálytudat erősítése Az érdeklődés, az aktivitás, a tevékenység iránti igény felkeltése, ébren tartása A saját fejlődési ütem elfogadása, önismeret alapozása A közösségi tudat erősítése, az érzelmi élet gazdagítása Az alapvető kulturtechnikák elsajátítása, a kommunikáció fejlesztése A játék megszerettetése, a szabály játékok, a didaktikai játékok örömének megélése, a kortárscsoport felfedezése Gazdag élményanyag biztosítása az ismeretszerzéshez, a képesség, a tartós emlékezet fejlesztéséhez A személyiség értelmi, érzelmi, akarati oldalának erősítése A kulturális, a szociális háttérből adódó hátrányok csökkentése, felzárkóztatás, törekvés a pozitív tulajdonságok felfedezésére, megerősítésére, fejlesztésére Az önismeret erősítése, reális kép kialakítása önmagáról, lehetőségeiről, korlátairól véleménynyilvánítás, megnyilatkozás, önképviselet elsajátítása Ismeretszerzés a továbbtanulási lehetőségekről, pályaválasztásról Az általános műveltség elemeinek gazdagítása, ismeretek szélesítése strukturálódása, megerősítése Az önálló életvitel, a társadalmi beilleszkedés módjainak megismerése, gyakorlása Felkészítés a magánélet szerepeire, konfliktusmentes kapcsolatépítésre, szocializációra Az önálló tanulás módszereinek gyakorlott alkalmazása Egészségmegőrző, környezetóvó magatartás kialakítása A jól működő képességek fokozott fejlesztése A személyiség érzelmi, akarati oldalának stabilizálása A cselekvőképesség, a tartós munkavégzés, az erőfeszítés és kitartás kedvező feltételeinek megteremtése A nagy egyéni különbségek, a másság elfogadása A kulturális, szociális hátrányok folyamatos kompenzálása, visszavezetés a nem fogyatékos fiatalok korcsoportjaiba, a befogadás, az elfogadás erősítése a szülőkkel, a családdal közösen Céljaink között kiemelt helyen szerepel még: Gyermekközpontú szemlélettel a sérült gyermek személyiségfejlődésének segítése. A sérült képességek terápiás kompenzáló korrekciós nevelése, az épen maradt képességek maximális fejlesztése Tanítványainkat saját képességeikhez és adottságaikhoz igazodva a legteljesebb mértékben készítsük fel a társadalmi beilleszkedésre 4
Pedagógiai Program
SZTEGYMI
Egyénekre szabott speciális képességfejlesztés (tanórai differenciálás, habilitáció, logopédia, szakköri tevékenység, tehetséggondozás). Gyakorlatorientált cselekedtetésen alapuló tevékenység biztosítása a tanulók munkára nevelése érdekében. Tanulóinkban a megismerési vágy felkeltése, az egyéni megsegítésen alapuló ismeretszerző tanulás biztosítása, a belső motivációs rendszer aktivizálásának elősegítése. Legyenek gyermekeink adottságaikhoz képest testileg-lelkileg kiegyensúlyozott, egészséges fiatalok. Váljon igényükké a szép elfogadása, megóvása, megteremtése. A természet és az alapvető emberi értékek megismerése, megóvása, megteremtése. Az általános célkitűzések teljesülésének kritériumai a tanulók nevelésében: Eredményes, sikeres ismeretelsajátítás önmaga képességeihez mérten Kulturált érintkezési formák birtoklása, írott és íratlan szabályok betartása, társas kapcsolatok fenntartása, illemszabályok elsajátítása, önuralom, konfliktuskezelés birtoklása Reális önismeret, önelfogadás, biztos tájékozódás a környezetben, az élő és az épített környezetünk, értékeink felismerése, környezetvédő-óvó cselekedet, viselkedés és megnyilvánulás különféle helyzetekben a felnőtt jelenléte nélkül is Az egyéni adottsághoz, a sérüléshez viszonyítottan törekvés a továbbtanulásra, reális tervek és elképzelések alapján, tanácsadás a társadalomba történő beilleszkedés segítése érdekében Önmaga és a társak másságának ismerete, türelem, megértés, visszaélés elkerülése Erkölcsös viselkedés társakkal szemben: önzetlenség, szeretet, segítőkészség, szorgalom Szokások, hagyományok elfogadása, megbecsülése A népcsoport, a gyökerek elfogadása, az értékek felismerése óvása A rongálás megfékezése, elítélése, saját helyzettől, képességtől függően Részvétel az iskola közösségeinek életében, kötődés társakhoz, felnőttekhez, az iskolai hovatartozás megbecsülése, oldott viselkedés az iskolai környezetben Konfliktusok kialakulásának megelőzése 1.1.2. Az intézményben folyó gyógypedagógiai nevelő-oktató munka alapelvei
Az intézményünkben folyó gyógypedagógiai munka alapelvei: Nyitott iskola, szakmai nyitottság a gyermek, a szülő és a társadalom felé A szülők és az iskola közötti partnerkapcsolat megteremtése A hátrányos megkülönböztetés elkerülése, a pozitív diszkrimináció elősegítése A pedagógus titoktartási kötelezettsége a mindenkori törvény szerint Korszerű ismeretek nyújtása a tanulók szükségleteinek, a társadalmi, szülői elvárásoknak megfelelően Az Irányelvben leírt alapelvek, tartalmak, a tanulók képességfejlesztésére, terápiás célú megsegítésére történő alkalmazása Tanítás-tanulás folyamatában érvényt szerezni az egyes tanulók különleges gondozási igényének, speciális nevelési szükségletének Az alapfokú iskoláztatás teljes időszakában érvényesüljön a sajátos fejlesztő korrekciós, habilitációs, rehabilitációs gyógypedagógiai ellátás A tolerancia mindenkori megvalósítását helyezzük előtérbe 5
Pedagógiai Program
SZTEGYMI
Pedagógiai módszerekkel, eljárásokkal biztosítjuk a tanuló önmagához mért fejlődését Differenciált tanulási és tanítási folyamatot alkalmazunk A tananyag különböző képességekhez mért feldolgozása, elsajátítása lehetővé teszi az egyéni ütemű haladást Az egyéni munka fejleszti az önállóságot, az önértékelést A projektív alapú személyes tevékenységekre, tapasztalatokra, élményekre építő tanítás olyan értékeket hozhat felszínre, ami a hagyományos tanulási-tanítási folyamatban nem derül ki A kooperatív tanulási technikát alkalmazzuk minél szélesebb körben, mely fejleszti a gyermek felelősségérzetét, együttműködési készségét megfelelő tanulásszervező formákkal a differenciált fejlesztést biztosítjuk sokoldalú szemléltetést, tapasztalatszerzést biztosítunk az egyes tantárgyakhoz kapcsolódva a szülők és az iskola közötti partnerkapcsolatot megteremtjük a tanuló szükségletének és a szülők igényének megfelelően ellátás biztosítunk - oktatás, étkeztetés, fejlesztő felkészítés, napközi, tanulószobai ellátás, szakkörök, klubok, tehetséggondozás, idegen nyelv tanulása területén, a tanítás- tanulás folyamatában az egészség megóvásának, környezetünk védelmének kiemelt szerepet juttatunk feladatunk a diákokat bevonni iskolai életük szervezésébe a tanulókat és szülőket folyamatosan tájékoztatjuk a tanulók iskolai tevékenységének fejlődéséről, elért eredményeikről, lehetőségeikről a törvények és szabályzók szellemében a gyermekvédelmi tevékenység megszervezése, működtetése, a szociális hátrányból eredő különbségek csökkentése kiemelt feladatunk. 1.1.3. Nevelési-oktatási és képzési célok életkori szakaszokhoz rendelten
Alsó tagozat: Az óvodás létből az iskolai életformára történő zökkenőmentes átvezetés Az iskolai élet a társas kapcsolatok szokásrendjének megismertetése A feladat és szabálytudat erősítése Az érdeklődés, az aktivitás, a tevékenység iránti igény felkeltése, ébren tartása A saját fejlődési ütem elfogadása, önismeret alapozása A közösségi tudat erősítése, az érzelmi élet gazdagítása Az alapvető kulturtechnikák elsajátítása, a kommunikáció fejlesztése A játék megszerettetése, a szabály játékok, a didaktikai játékok örömének megélése, a kortárscsoport felfedezése Gazdag élményanyag biztosítása az ismeretszerzéshez, a képesség, a tartós emlékezet fejlesztéséhez A személyiség értelmi, érzelmi, akarati oldalának erősítése A kulturális, a szociális háttérből adódó hátrányok csökkentése, felzárkóztatás, törekvés a pozitív tulajdonságok felfedezésére, megerősítésére, fejlesztésére Felső tagozat: Az önismeret erősítése, reális kép kialakítása önmagáról, lehetőségeiről, korlátairól véleménynyilvánítás, megnyilatkozás, önképviselet elsajátítása Ismeretszerzés a továbbtanulási lehetőségekről, pályaválasztásról Az általános műveltség elemeinek gazdagítása,ismeretek szélesítése strukturálódása, megerősítése Az önálló életvitel, a társadalmi beilleszkedés módjainak megismerése, gyakorlása 6
Pedagógiai Program
SZTEGYMI
Felkészítés a magánélet szerepeire, konfliktusmentes kapcsolatépítésre, szocializációra Az önálló tanulás módszereinek gyakorlott alkalmazása Egészségmegőrző, környezetóvó magatartás kialakítása A jól működő képességek fokozott fejlesztése A személyiség érzelmi, akarati oldalának stabilizálása A cselekvőképesség, a tartós munkavégzés, az erőfeszítés és kitartás kedvező feltételeinek megteremtése A nagy egyéni különbségek, a másság elfogadása A kulturális, szociális hátrányok folyamatos kompenzálása, visszavezetés a nem fogyatékos fiatalok korcsoportjaiba, a befogadás, az elfogadás erősítése a szülőkkel, a családdal közösen. Legfontosabb alapelvünk a folytonosság. A közös köznevelési feladatellátásba bekapcsolódó intézményünk őrizze meg hagyományait, sajátos arculatát, programjait, és ezeket fejlesszük tovább úgy, hogy a gyermekek, tanulók javára éljenek a szakmai, pedagógiai együttműködés adta lehetőségekkel.
1.2 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Célja: • Mérsékelje a mentális rendellenességek és zavarok előfordulási arányát a környezet alakításával és az egyén problémamegoldó képességének erősítésével, • Csökkentse a maradandó károsodások kialakulásának lehetőségét Területek: Önismeret /megismerni önmagát, társait/ Én és helyem a környezetben /tájékozódás a környezetben/ Egészséges és biztonságos élet Veszélyeztető tényezők Önmagunk megvédésének lehetőségei, ezek felfedezése Megvalósítása: • Tanulmányi munka keretében az adott témákhoz kapcsolódva • Délutáni foglalkozások keretében az adott helyzetek feldolgozásával és tervezett foglalkozások keretében • Szakkörön- támaszkodva az egyéni érdeklődés és tehetség adta lehetőségekre • Szülők tájékoztatásával, bevonásával • Kapcsolattartás az elballagott tanulókkal • Tanácsadás az életbe való beilleszkedéshez • Pedagógiai célú habilitációs és rehabilitációs foglalkozásokon A feladat lebontása képzési szakaszokra: Enyhén értelmi fogyatékos tanulók: alsó tagozat - A pszichikus funkciók fejlesztése - Képességek fejlesztése a közvetlen tárgyi és érzéki tapasztalatok által (motoros, kognitív, kommunikációs: verbális és nonverbális) - Szociális készségek fejlesztése: önkiszolgálás, kapcsolatfelvétel, kapcsolattartás segítése társsal és felnőttel egyaránt, együttműködés kezdetleges formáinak a megalapozása,
7
Pedagógiai Program
SZTEGYMI
-
segítő magatartás megerősítése, érzelmek kifejezésének szabályozása, szabály és normarendszerek hasznosságának felismertetése, eszközhasználat alapjainak elsajátítása Játékszeretet, alkotói vágy fejlesztése Az egészséges életmód alapjainak megismertetése a tanulókkal Pozitív szociális szokások kialakulásának, gyarapodásának segítése A tanulók önértékelésének elősegítése, fejlesztése A cselekvésszabályozás belső feltételeinek folyamatos kialakítása, fejlesztése A tapasztalati és értelmező tanulás elsajátítása
felső tagozat: - Önálló tanulási tevékenység kialakítása - Tanulási technikák hatékony használatának az elsajátíttatása - A szociális kompetencia erősítése valamennyi, a korábbiakban felsorolt területen - Tervezés - A megismerési módszerek további fejlesztése - Céltudatos feladat, és munkavégzés kialakítása - Iskolán kívüli fórumok egyre hatékonyabb kihasználása - Felkészítés a családi szerepekre, az önálló életvezetésre - Törekvés a szociális kulturális hátrányok felszámolására, a teljes mértékű integrálódásra Értelmileg akadályozott tanulók: alsó tagozat: - A pszichés funkciók fejlesztése - Képességek fejlesztése a cselekvésbe ágyazott ismeretszerzés által (motoros, kognitív, kommunikációs) - Szociális képességek területén jelentkező akadályozottságok korrekciója, az egyéni megsegítés hangsúlyozása - Szokásrendszerek kialakítása a játékos fejlesztési formák dominálása során - Önkiszolgálás megalapozása: étkezés, öltözködés, egészségügyi szokások - Játékra nevelés, egyszerű szabályok betartása, utánzásos cselekvések felső tagozat - A mindennapi életben használatos jel, és –szimbólumrendszerek értésének, és alkalmazásának megalapozása - A valóság megismeréséhez szükséges ismeretek és technikák elsajátítása - Az önkiszolgáló tevékenység hangsúlyozása - Igény kialakítása a szabadidő hasznos eltöltésére - A már meglévő ismeretek fokozatos bővítése - Az alapvető társadalmi norma és szabályrendszerek betartása - Életvezetést segítő technikák alkalmazása Személyiségfejlesztés autizmussal élő tanulók esetében: A fejlesztés elvei A fejlődési szemlélet fontossága Az autizmus következménye olyan deviáns fejlődésmenet, melyben az egyes fejlődési fokozatok nem feltétlenül épülnek egymásra. Az egyes fejlődési területek között lehetnek szakadékszerű különbségek, de a fejlődési szintek között, és azokon belül is egyenetlen a fejlődés. A
8
Pedagógiai Program
SZTEGYMI
deviáns fejlődés kompenzálására inadaptív kognitív stratégiák, viselkedésproblémák alakulnak ki, melyek szakszerű, specifikus oktatási, terápiás módszerekkel megelőzhetőek, illetve korrigálhatóak. A tanulók habilitációjának, oktatásának alapja fejlettségük, képességeik részletes ismerete. Az egyes tanulók képességstruktúrája formális és informális felmérésekkel ismerhető meg. A mérés eredménye irányadó az egyénre szabott tananyag összeállításában, a habilitációs területek kiválasztásában, az egyéni eszközök és stratégiák meghatározásában és abban, hogy a tanítási célok fontossági sorrendjét megállapítsa a pedagógus. Speciális megközelítés a tanításban Az új készségek és ismeretek elsajátítása egyéni tanítási helyzetben történik a szociális és kommunikációs nehézségek miatt, napi rendszerességgel szervezve. A tanításban mindig a meglévő tudást bővítjük egyetlen mozzanattal. Az optimális terhelés érdekében a feladatokat a gyermekek képességeinek megfelelő lehető legnagyobb nagyságú lépésre kell bontani. Az elsajátított ismereteket, az új készségeket a lehető legtöbb olyan helyzetben gyakoroltatni kell, melyben funkcionálisak. Az oktatás nevelés során támaszkodni kell a meglévő ép, esetleg kiemelkedő képességekre, speciális érdeklődésre, melyek különösen fontosak lehetnek pályaorientáció szempontjából. Protetikus környezet kialakítása A környezet térben és időben strukturált, így informálja a tanulót arról, hogy mit, hol, hogyan, miért mennyi ideig tegyen. Beszéd helyett, illetve mellett a gyermek szimbólumszintjének megfelelő vizuális eszközök, információhordozók alkalmazása szükséges. A fejlesztés formái - Lokális integrációs keretek között speciális csoportokban: egyéni mikro- és kiscsoportos formában. - Szociális környezetben foglalkozásokon, vagy tanórán kívüli időben. - Funkcionális (részleges és teljes) integrációs formában, a tanulásban akadályozott osztályokban. A fejlesztés fő területei A fejlesztés három szakaszból áll. A fejlesztést minden esetben az első szakaszra kell építeni. Az egymásra épülő szakaszok időtartama előre nem meghatározható. A fejlesztés üteme függ a tanuló fejlődési eredményétől, képességeitől. Első szakasz Fő célja a habilitáció. Egyénre szabott hosszú, közép- és rövidtávú tervre épül. Szociális készségek, szociális beilleszkedést befolyásoló készségek: - taníthatóságot megalapozó készségek, öntudat, kapcsolatteremtés; - szabadidős készségek (szabadidő önálló és társas eltöltése) Kommunikáció/szociális viselkedés: - beszéd előtti (preverbális), csecsemőkori kommunikáció elemeinek tanítása; - szociális kapcsolatteremtés elemeinek tanítása (pozitív megerősítéssel) - alternatív kommunikáció használatának tanítása; - tanulási helyzetben szükséges elemi szociális viselkedés kialakítása. Kognitív fejlesztés: - elemi ismeretek, fogalmak; - szociális-kognitív készségek fejlesztése; - egyszerű aktivitásformák kialakítása; 9
Pedagógiai Program
SZTEGYMI
-
az elsajátított képességek önálló, illetve más összefüggésben való használata; képességek alkalmazása más környezetben.
Szenzomotoros készségek fejlesztés: - testséma ismeretének kialakítása, tudatosítása; - testmozgások célszerű összehangolásának tanítása; - módszerek tanítása, melyekkel a gyermek kontroll alatt tudja tartani mozgásos és egyéb sztereotípiáit. Fejlődési funkcióelmaradások, elemi pszichoszomatikus funkciók, önkiszolgálás: - alapvető készségek kialakítása (étkezés, szobatisztaság, tisztálkodás, öltözködés). Tantárgyi ismeretek: - számolás, mérés előkészítése, elemei; - olvasás-írás előkészítése, olvasás-írás elemei; - környezetismeret részterületen történő fejlesztés Második szakasz Célja az elsajátított ismeretek bővítése és a változatos aktivitásban való minél önállóbb részvétel. Az előző szakasz területei bővülnek: - képességek szinten tartása és önállóság fejlesztésével; - szociális/kommunikációs kognitív fejlesztés, - önellátás körének bővítése; - házimunka; - munkára, tanulásra nevelés megalapozása. Harmadik szakasz Cél a felnőttkorban egyénileg elérhető maximális szintű adaptáció, önállóság és munkavégző képesség elérésének megalapozása. Az előző szakasz területei bővülnek: - képességek szinten tartása, fejlesztése; - tantárgyi ismeretek; - önszervezés, önállóság, táguló szociális integráció; - munkára nevelés, pályaorientáció. A fejlesztés formái - Lokális integrációs keretek között speciális csoportokban: egyéni mikro- és kiscsoportos formában. - Szociális környezetben foglalkozásokon, vagy tanórán kívüli időben. - Funkcionális (részleges és teljes) integrációs formában, a tanulásban és értelmileg akadályozott osztályokban.
1.3 Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Iskolánk alapvetően fontos célkitűzése tanulóink egészségének megóvása, a folyamatos egészségnevelési tevékenység. Ezt az irányelvet alkalmazva dolgoztuk ki iskolánk egészségfejlesztési programját, amelynek kulcsterületeiként tekintünk a következő feladatokra: az egészséges táplálkozásra nevelés, az aktív testmozgás, és a mozgásszervi betegségek csökkentése, 10
Pedagógiai Program
SZTEGYMI
a mentális betegségek megelőzése, családi életre nevelés, az elemi elsősegélynyújtás szabályainak elméleti és gyakorlati elsajátítása. Fontosnak tartjuk az emberi szervezet működésével és a betegségek kialakulásával kapcsolatos ismeretek bővítését, az anatómiai és élettani ismeretek elmélyítését, saját szervezetünk megismerését és a fiziológiai folyamatok megértését. Ezen ismeretek használata és beépülése az aktív tudatba elősegíti a prevenciós munkát. Az iskola nevelési programjának részeként – az előző tanévekhez hasonlóan – direkt és indirekt módon szeretnénk tovább folytatni az egészséges életmódra nevelést.A betegségek megelőzésében, az egészséget támogató magatartás formálásában az iskolaorvos az orvosi szűrővizsgálatok alkalmával aktívan és folyamatosan részt vesz, probléma esetén szülővel, osztályfőnökkel, iskolavezetéssel, társszakemberekkel a szükséges lépéseket megteszi. 1.3.1 Az egészségnevelés lehetőségei osztályfőnöki órákon önmagunk és egészségi állapotunk ismerete (testi higiénia) egészséges testtartás, a mozgás fontossága az értékek felismerése és ismerete az étkezés, táplálkozás egészséget befolyásoló szerepe a betegségek kialakulása és gyógyulási folyamatok (gyógyszerhasználat) elsősegély-nyújtási ismeretek tanulás és tanulás technikái az idővel való gazdálkodás szerepe rizikóvállalás és kockázatai (közlekedés, személyes biztonság) szenvedélybetegségek elkerülése (alkohol, dohányzás, drog, játékszenvedély) a tanulási környezet alakítása a természethez való viszony az egészséges környezet jelentősége 1.3.2 Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása tanórán belül (osztályfőnöki-, természetismeret óra) és délutáni csoportfoglalkozásokon valósul meg. Ezt a feladatot az iskolai védőnő és a pedagógusok látják el. Az iskolai elsősegélynyújtás oktatásának legfőbb célja: megismertetni a környezet – elsősorban a háztartás, az iskola és a közlekedés, a veszélyes anyagok - egészséget, testi épséget veszélyeztető leggyakoribb tényezőit, felkészíteni a veszélyhelyzetek egyéni és közösségi szintű megelőzésére, kezelésére. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának formái: a) Szervezetten, a természetismeret tanmenet részeként. b) Osztályfőnökök által választható módon
11
Pedagógiai Program
SZTEGYMI
1.4 A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Az iskolai hagyományok a diákság mindennapi életének sarokkövei, melyek révén alakul ki kötődésük az iskolához. A hagyományok ápolása, tisztelete, újabb eseményekkel való gyarapítása egyrészt iskolánk hírnevét gyarapítja, másrészt azt bizonyítja, hogy diákjaink igénylik ezen események megrendezését, esetleges átalakítását, bővítését. Az iskola hagyományai a tanév rendjéhez igazodva a következők: Nemzeti és állami ünnepekhez kapcsolódó programok: - Pákozdi csatára emlékezés - Aradi vértanúkra emlékezés - az 1956-os forradalom megünneplése - Kommunizmus áldozatainak emléknapja - Március 15-re emlékezés - Holocaust áldozatainak emléknapja , - Szeged napja - Nemzeti összetartozás napja Környezeti nevelés programjához kapcsolódó, környezetvédelemmel kapcsolatos programok, megemlékezések: - Takarítási világnap - Állatok világnapja - Föld napja - Víz világnapja - Madarak fák napja - Zöld Manó környezetvédelmi program - Szitakötő irodalmi, környezetvédelmi program Egészséges életre neveléshez kapcsolódó programok: - Fogászati vetélkedő - Szüreti mulatság (Gyümölcs buli) Néphagyományokhoz és egyházi ünnepekhez kötődő programok: - Mikulás, karácsony, húsvét - Farsang, pünkösd - Lucázás, betlehemezés, kiszebáb égetés Sportprogramok: - Mozgásélménynapok hasonló típusú megyei intézmények között - Őszi, karácsonyi, húsvéti váltók - Sportrendezvények:labdarúgás,atlétika,asztalitenisz, „Kapkodd a lábad” (alsó tagozatosok számára), megyei, regionális és esetleges országos felmenő rendszerben. - Úszás, lovaglás 12
Pedagógiai Program
SZTEGYMI
- Challengeday (Kihívás napja) Családokkal történő kapcsolattartás programjai: - Ismerkedés a leendő elsős tanulókkal - Anyák napja , nyílt nap - Szülőklub - Családi nap, gyermeknap - Alapítványi estek - Down-syndroma napja - Autizmus napja - Sérült gyermekek napja Irodalmi rendezvények: - Őszi szavaló délután - Szavaló versenyek Kapcsolattartás más intézményekkel: - Esélyegyenlőség napja (Tolerancia nap) - Integrált kutyás játszóház Szabadidős programok: - délutáni foglalkozásokon: klubfoglalkozások - Szakkörök - Bábszínház, színház, múzeum, kiállítások látogatása - Könyvtárak látogatása
Tanulmányi versenyek: -
A tanulásban akadályozott 6-7. osztályos tanulóknál házi tanulmányi versenyek, a komplex tanulmányi verseny iskolai csapatának válogatása, a megyei, esetlegesen az országos versenyre. Az értelmileg akadályozott tanulóknál a Koncz Dezső Tanulmányi Verseny házi, regionális és esetlegesen az országos fordulója, az iskolai csapat válogatója
A társadalom által elvárt norma és szokásrend megismertetése, értelmezése, elfogadtatása az intézmény céljai között szerepel. Ehhez sokoldalú gyakorlási színteret igyekszünk biztosítani tanulóink számára, kihasználjuk az iskolai élet adta lehetőségeket, illetve iskolán kívüli tevékenységek biztosításával a jövőbeli sikeres társadalmi beilleszkedést.
13
Pedagógiai Program
SZTEGYMI
Az iskolai közösségfejlesztés fő területei - Tanórák:(szaktárgyi órák, osztályfőnöki órák) - Tanórán kívüli foglalkozások: séta, kirándulás, délutáni foglalkozások - Diákönkormányzati munka - Szabadidős tevékenység Feladatok és tevékenységek az alsó tagozaton • tapasztalatok szerzése az intézmény működéséről, közösségekről • iskolai hagyomány és szokásrend értelmezése, együttműködés a társakkal, pedagógussal pl. teremrend, tanszerek rendje, saját holmi elhelyezésének rendje, sorakozások, tanórai megnyilvánulás, a közös étkezések, óraközi szünetek, a szabadidős foglakozások terén • pozitív szokásrend kialakítása az önellátásban, öltözködésben, az elemi tisztálkodásban • a felelősi rend értelmezése, a saját társak felszerelésének óvása. Ezeket az elvárásokat elsődlegesen az első és a második évfolyam felé fogalmazzuk meg, az érzelmi kötődések, odafordulás, elfogadás, szeretet kimutatása, a tanulók formálásának fontos eszköze. A normák elsajátítása második fázisában a megismert, megértett szokások gyakorlása következik. A gyakorlás különféle színtereken, pl. osztályban, tornateremben, öltözőben, ebédlőben, közös helyiségekben, orvosi rendelőben, játszótéren, utazásnál, kirándulásokon, kulturális programokon realizálódik. A gyakorlást összekötjük az egyén képességeinek legmegfelelőbb feladattal, tevékenységgel. Ezek elsődlegesen a harmadiktól ötödik évfolyamokon érvényesülnek: • Az elsajátított normák, viselkedési szabályok, szokások már a belsővé válás szintjén működnek • A serdülőkorban nagyobb figyelmet fordítunk az érzelmi élet gazdagítására, a barátságokra, egymás problémáinak kezelésére, közösségfejlesztésre • Erősítjük a korosztályok közötti kapcsolatot testvérosztályok kialakításával: kirándulás, szabadidős programok alkalmával • Az intézmény eredményeit csak valamennyi pedagógusának, pedagógiai segítőinek egységes elvek szerinti együttműködésével érheti el. Ebben a folyamatban meghatározó a családi háttér megnyerése • Kulturált magatartási formák intézményen belül és intézményen kívül • Tiszteletadás a felnőtteknek, beszédkultúra erősítése • Önbíráskodás elkerülése • Házirend betartása A tanórán kívüli foglalkozások közösségfejlesztési feladatai Kötetlenebb tevékenység formái és a közösen átélt kirándulások, túrák, délutáni szabadfoglalkozások a közösségfejlesztés kiváló területei - nevelje a tanulókat egymás segítésére - a tevékenységek pedagógiai irányításával biztosítsa, hogy a különböző játékok, tevékenységek megfelelően fejlesszék a közösséget - ismertesse meg a tanulókkal a társas együttélés alapvető szabályait - sokoldalú és változatos foglalkozások járuljanak hozzá a közösségi magatartás erősítéséhez - séták, kirándulások mélyítsék el a természet iránti szeretetet, felelősség érzést Kötetlen tanórán kívüli foglalkozások formáiról a nevelőtestület dönt: - a tanulói (szülői) igények ismeretében (előző évi felmérés alapján) - a rendelkezésre álló szakemberek körét figyelembe véve - a tanulók tehetségét mérlegelve 14
Pedagógiai Program
SZTEGYMI
Iskolánk az alábbi tanórán kívüli foglalkozásokat kínálja: • Délutánifoglalkozások: 1-8 évfolyamon • Alsó tagozat: játékos ügyességi versenyekre, bemutatókra való felkészülés. • Felső tagozat: atlétika, asztalitenisz, kispályás labdarúgás, versenyekre, házibajnokságokra való felkészítés. • Egyéni fejlesztés - egyéni fejlesztési terv szerint, a rászoruló tanulók számára • Informatika - a felső tagozat számára • Angol nyelv felső tagozatosok számára • Tanulók érdeklődési körét figyelembe vevő szakkörök (kézműves foglalkozás, kisgazdasszony szakkör, tánc-dráma, természetjáró, báb-, mesemondó szakkör) • Iskolán belüli könyvtári foglalkozások • Egészségvédelem, egészségnevelés • Hitoktatás az egyházak által delegált oktatókkal • Sportversenyek, bajnokságok • Tanulmányi (alsós, felsős, országos felfutású) versenyek • Kulturális (szavaló, mesemondó, évfordulóhoz kapcsolódó) találkozók • Sport (házibajnokságok, országos felfutású sportversenyek) • Tanulmányi kirándulások • Múzeum-, könyvtár-, színházlátogatás • Vadaspark rendszeres látogatása - Zoo-foglalkozások (tananyaghoz kapcsolódóan) A foglalkozásokról minden tanév kezdetén írásban tájékoztatjuk a tanulóinkat. A jelentkezés is írásban történik, a szülő jóváhagyó aláírásával.
1.5 A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai A pedagógusok feladatainak részletes listáját személyre szabott munkaköri leírásuk tartalmazza. A pedagógusok legfontosabb helyi feladatait az alábbiakban határozzuk meg. a tanítási órákra való felkészülés, a tanulók dolgozatainak javítása, a tanulók munkájának rendszeres értékelése, a megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák vezetése, osztályozó vizsgák lebonyolítása, dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése, a tanulmányi versenyek lebonyolítása, tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok, felügyelet tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken, iskolai kulturális, és sportprogramok szervezése, osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, diákönkormányzatot segítő feladatok ellátása, az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása, szülői értekezletek, fogadóórák megtartása, részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken, részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken, a tanulók felügyelete óraközi szünetekben és ebédeléskor, tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése, iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel, részvétel a munkaközösségi értekezleteken, tanítás nélküli munkanapon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés, 15
Pedagógiai Program
SZTEGYMI
iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés, szertárrendezés, a leltárak és szaktantermek rendben tartása, osztálytermek rendben tartása és dekorációjának kialakítása. Az osztályfőnököt – a munkaközösség vezetőjével konzultálva – az igazgató bízza meg minden tanévben. Az osztályfőnök feladatai és hatásköre Az iskola pedagógiai programjának szellemében neveli osztályának tanulóit, munkája során maximális tekintettel van a személyiségfejlődés jegyeire. segíti a tanulóközösség kialakulását. Segíti és koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját. Kapcsolatot tart az osztály szülői munkaközösségével. Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét. Minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé terjeszti. Szülői értekezletet tart. Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli teendőket: napló vezetése, ellenőrzése, félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatása, bizonyítványok megírása, továbbtanulással kapcsolatos adminisztráció elvégzése, hiányzások igazolása. Segíti és nyomon követi osztálya kötelező orvosi vizsgálatát. Kiemelt figyelmet fordít az osztályban végzendő ifjúságvédelmi feladatokra, kapcsolatot tart az iskola ifjúságvédelmi felelősével. Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében. Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére. Részt vesz a munkaközösség munkájában, segíti a közös feladatok megoldását. Rendkívüli esetekben órát látogat az osztályban.
1.6 A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenységek 1.6.1. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai feladatok
A gyógypedagógia sérülés-specifikus módszerei, terápiás attitűdje segíti a beilleszkedési, magatartási nehézségek személyre szabott enyhítését, kezelését. Tanulóink esetében az önmagukhoz viszonyított fejlődés értékelése szükséges, mely biztató, fejlesztő irányú, és a pozitívumokat hangsúlyozza. Követelményeink, az elvárások személyre szabottak és nem csupán egy külső norma részei, mely mindig a gyermekek fejlettségének megfelelő. Egyéni, csoport- és iskolai szinten változatos pedagógiai-pszichológiai módszerekkel, programokkal segítjük tanulóinkat, melyek lehetőséget teremtenek a gyermekek számára az önkifejezésre, értékeik kibontakoztatására, a tehetség felkarolására, a kreatív képességek fejlesztésére, sikerélmény szerzésére. A beilleszkedési, magatartási zavarok leküzdésében a szülő és az iskola azonos szemlélete, közös törekvései és szoros együttműködése vezetnek sikerre. Amennyiben a probléma meghaladja a gyógypedagógiai kompetenciát, szükség és egyéni indokoltság szerint együttműködünk: - szakemberekkel: klinikai pszichológussal, neurológus és pszichiáter szakorvossal, kórházzal, - Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottsággal, 16
Pedagógiai Program
SZTEGYMI
-
Területi Gyermekvédelmi Szolgálattal Gyermekjóléti Szolgálattal ÁNTSZ-szel
Tevékenységeink: • magatartászavarok megfigyelése, diagnosztizálása, elemzése • alapvető viselkedési szabályok megismertetése, kialakítása • társas viselkedés szabályainak megismertetése és alkalmazása • önismeret, önfegyelem kialakítása
1.6.2 A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenység: Célja: Az egyes területeken nyújtott kiemelkedő képesség, készség további fejlesztése. Tehetséggondozási területek: - Tanórákon történő differenciált foglalkozások. - Tanórán kívüli lehetőségek (szakkörök, foglalkozások, programok) - Szabadidős tevékenységek (program, verseny, rendezvény stb.) Iskolánk egyéni, kiscsoportos és szakköri foglalkozásokat szervez különböző kézműves, tánc, hangszeres zene, ének, sporttevékenységi körökben stb. Tanulóink kiállításokon, ünnepélyeken, alapítványi rendezvényeken és sportversenyeken bizonyíthatják tehetségüket, felkészültségüket. A kötelező tanítási órák kiegészülnek azokkal a nem kötelező (választható) tanórák csoportjaival, amelyeket a szülők, a tanulók igényei és a jelentkezések alapján szervezünk. A tervezésnél figyelembe vesszük szakmai hagyományainkat, valamint a pedagógusok szakirányú továbbképzésen megszerzett ismereteit. A fejlesztő csoportok száma a tanuló különleges gondozási igénye szerint szerveződik, ezért félévenként, évenként változhat. 1.6. 3. Gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenység Iskolánk tanulóinak nagy része hátrányos helyzetű családban él. A gyermek és ifjúságvédelmi tevékenység áthatja az intézményi élet egészét. Mindez megkívánja valamennyi nevelőtestületi tag részvételét a gyermek és ifjúságvédelmi feladatokban. Célunk, hogy biztosítsuk a gyermekeket megillető jogok érvényesülését és őrködjünk a veszélyeztetett, hátrányos helyzetű gyerekek elviselhető életlehetőségei felett, s ha szükséges, javaslatot tegyünk védő-óvóintézkedésekre. Iskolánk gyermekvédelmi felelőse hivatott arra, hogy kiemelt figyelemmel kísérje hátrányos helyzetű tanulóinkat. Személyén keresztül az iskola közreműködik a tanulók veszélyeztetettségének megelőzésében és megszüntetésében. Ennek folyamata: - Szűrés-családlátogatás, szülővel való beszélgetés alapján. - Prevenció: problémafeltárás után aktuális tanácsadás, jogszabály értelmezés, kérvényezés. Ha az iskola pedagógiai eszközökkel nem tudja megszüntetni a veszélyeztető okokat, külső intézmények segítségét kéri.
17
Pedagógiai Program
SZTEGYMI
Feladatunk egyes területeken a gyermekek eltérő életkori szakaszaiban. (6-12 életév) Gyermekekkel kapcsolatos védelmi feladatok: • A tanulók elemi szükségleteinek (élelem, ruházat, tanszer, egészséges életmód, pihenés, önellátás, önkiszolgálás) feltételeinek biztosítása a családban és az iskolai környezetben. Az egészséges fejlődéshez szükséges nevelési légkör biztosítása, a testi épség megóvása családon belül, családlátogatások alkalmával felvilágosítás problémás esetekben • A tanulók egészségi állapotának figyelemmel kísérése, rendszeres ellátás biztosítása az iskolaorvosi szolgálat keretében • A tanulók intézményes ellátása, az iskola valamennyi szolgáltatásának biztosítása (ügyelet, fejlesztő foglalkozások, felzárkóztatás) • A család szociális és anyagi helyzetének megfelelően különféle támogatási lehetőségek felkutatása, a hozzájutás segítése • Segítségnyújtás a kulturált szabadidő-eltöltéshez, az életkoruknak, fejlettségüknek megfelelő rendezvényeken történő részvételhez • Folyamatos felvilágosító tevékenység a szülők részére a fogadóóra keretében • Tanácsadás a szülők számára • Gyors és hatékony intézkedés a gyermeket veszélyeztető helyzetekben • A rendszeres iskolába járás folyamatos ellenőrzése, szükség esetén eljárás kezdeményezése • A kisebbségből érkező gyermekek számára kulturális, szociális hátrányaik csökkentése érdekében a szabályok, normák elfogadásáért folyamatos segítségnyújtás. Serdülőkorúak ellátásával kapcsolatos gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenységek: A hátrányos helyzetű fiatalok életformájának folyamatos ellenőrzése, nyomon követése. Felvilágosító tevékenység az egészségre ártalmas, káros anyagokról. Szociális helyzetük nyomon követése, lehetőségekhez mérten történő támogatásuk. A rendszeres iskolába járás ellenőrzése, a pályaválasztás segítése. Nyílt érzelmi feltárás, problémamegoldás. Segítségnyújtás az étkeztetés, egészségügyi ellátás terén. Együttműködés az ifjúságvédelmi tevékenységet kifejtő városi önkormányzati és más gyermekvédelmi szervekkel, szervezetekkel 1.6.4A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program
A sajátos nevelési igényű tanulók adottságai között sok a nevelés szempontjából kedvezőtlen elem. Ennek okán az átlagos nevelés náluk nem hoz kellő eredményt, csak a szükséglethez igazított gyógypedagógiai megsegítés, amely figyelembe veszi az életkori sajátosságokat, a módosult pszichés funkciókat. A foglalkozásokat az alábbi pedagógiai elvek alapján szervezzük: • Tanulóink egyéni fejlesztésében figyelembe vesszük tanulási nehézségeiket, sajátos nevelési szükségleteiket, amelyek kielégítéséhez határozzuk meg a célokat, a fejlesztési tartalmakat és eljárásokat. Mindehhez igazítjuk az iskola belső életét, szerkezetét, a kiegészítő szolgáltatásokat. • Az egyéniesített nevelés - differenciált tartalmakban, módszerekben, terápiás eljárásokban - a tanórákon kiscsoportos foglalkozásokon az egyéni fejlesztő és rehabilitációs órákon valósul meg, egyéni fejlesztési tervek alapján. • Az egészségügyi okból történő hiányzások után a lemaradások csökkentése és felzárkóztatás. 18
Pedagógiai Program
SZTEGYMI
•
A heti órakeret elosztása szükségletek szerint folyamatos felülvizsgálattal történik. Az elmaradás területén gyakorlattal rendelkező szakember (pl: szomatopedagógus, pszichopedagógus, logopédus, gyógytornász, tiflopedagógus, szurdopedagógus, konduktor) segít a felzárkózásban.
1.6.5 A szociális hátrányok enyhítésére vonatkozó iskolai feladatok
Az iskola több tevékenységi és szervezeti formát működtet, amely a tanulók helyzetéből, családi hátteréből adódó szociális hátrányok enyhítését szolgálják. A szociális hátrányok magatartási és beilleszkedési zavarok enyhítésének rendszere az iskolánkban: • • • • • • • • • • • • • • • •
a szociális hátrányok feltérképezése személyiségi jogokat nem sértő adatok bekérése a problémák feltárása és a stratégiák kidolgozása az egyéni megsegítésre családok meglátogatása, szakember segítségének kérése a tanítási napokon a tanítás kezdete előtt ügyelet szervezése programok biztosítása a dolgozó szülők, valamint a szociálisan hátrányos családi környezetben élő tanulók számára Az őszi- téli- és tavaszi szünetben ügyelet és program biztosítása a dolgozó szülők gyermekei számára Délutáni foglalkozások biztosítása az 1-4. évfolyamon valamennyi tanuló részére az étkezési térítési díjak támogatási lehetőségeinek feltérképezése igény és szükséglet szerint délutáni foglalkozás szervezése 5-8. évfolyamon szakkörök működtetése a képességfejlesztés, a kulturális hátrányok enyhítésére lehetőséget biztosítunk a tehetségesebb tanulók differenciált fejlesztésére, felzárkóztatására sportkör működtetése az állóképesség javítása érdekében, s a tehetséges tanulók eredményességének elősegítése tájékoztató, felvilágosító programok kidolgozása a káros szerekkel kapcsolatosan, a tartalmak beépítése az osztályfőnöki órákba és az egészségnevelésbe hatékony ifjúságvédelmi tevékenység felvilágosító munka a szülők részére: különböző támogatási lehetőségek megismertetése az intézmény alapítványának sokoldalú tevékenysége a szociális hátrányok enyhítésére közös program a szülőkkel, családi nap, nyílt nap, alapítványi est.
A pályaválasztással kapcsolatos tevékenységek köre: • • • • • • •
a pályaválasztási ismeretek beépítése a felső tagozaton zajló oktató-nevelő munkába önismereti képességek, pályaelképzelések folyamatos elemzése választható szakmák körének megismertetése a tanulókkal, a szülőkkel tájékozódó látogatások nyílt napok keretében egyéni segítségnyújtás a szakmaválasztásban pályaalkalmassági vizsgálatok, egészségügyi szűrések megszervezése a szülők bevonásával a beiskolázási tennivalók elvégzése, a szülők rendszeres tájékoztatása
19
Pedagógiai Program
SZTEGYMI
A szociális hátrányok leküzdésére szolgáló programok rendszere éves szinten Feladatok, programok, tevékenységek A megvalósítás ideje, helyszíne, formái 1. A jól működő funkciók, az érintetlen Éves program szerint, az iskolában tanórán képességek megkülönböztetett fejlesztése kívülitevékenységben - zenei, művészeti képességek Klub és szakköri tevékenység program szerint - sport, mozgás, torna, úszás, tánc - informatika 2. Drog- bűnmegelőzési program
Az osztályfőnöki munkában, önkormányzati tevékenységben, iskolaorvossal együttműködve
diákaz
3.Pályaorientációs tevékenység
Osztályfőnöki és gyakorlati ismeretek órákon folyamatosan. Szülői értekezleteken, iskolalátogatásokon a szülők bevonásával
4. Tanulmányi versenyek, vetélkedők 5. Kirándulás, természetjárás 6. Felvilágosító munkaszülők részére: szociális juttatás nevelési tanácsadás
Osztályszintű kirándulás, éves terv szerint, természetjárás ősszel,tavasszal A tanév elején – azosztályfőnök közreműködésével Folyamatosan, igény szerint
7. Pályázatok figyelése Folyamatosan a programoknak megfelelően - helyi támogatások, városi, intézményi, alapítványi,országos pályázatok
1.7 Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvételi rendje Az intézmény legfontosabb döntéseinek meghozására – a jogszabályban meghatározott esetekben – a nevelőtestület jogosult. Az egyéb döntések meghozása az intézményvezető jogköre. Azokban az ügyekben, amelyek az iskola tanulóinak jelentős részét érintik, a döntési folyamatban lehetőséget biztosítunk a diákság számára véleményének kifejtésére, a döntési folyamat befolyásolására. A tanulók jogaikat, s kötelességeik teljesítését a diákönkormányzaton keresztül gyakorolhatják. A döntési folyamat részét képező értekezletre a diákságot közvetlenül érintő témakörben meghívjuk a diákönkormányzat képviselőit. A diákönkormányzat tájékoztatása, a döntést megelőző informálás lebonyolítása, a diákönkormányzat véleményének beszerzése a diákönkormányzatot segítő pedagógus feladata. A fentieken túl a diákság többségét érintő döntések meghozatala előtt lehetővé tesszük az egyes osztályok számára a véleménynyilvánítást, amelynek tartalmát és az osztályközösség által megfogalmazott javaslatokat az osztályfőnök juttatja el a diákönkormányzatot segítő pedagógus felé. A diákönkormányzatnak szerepe és jelentősége a mi iskolánkban a házirend kialakításában, annak betartásában van. Jelentős az ellenőrző, értékelő szerepe. Sokat tesz a tanulók szabadidős tevékenységének értelmes, hasznos kialakítása, eltöltése érdekében. Programját az évente meghatározott, s a gyermekek igényeit figyelembe vevő munkaterv szerint végzi. A diákok közösségét a diákönkormányzat-vezető pedagógus segíti, aki szintén tagja a tágabb 20
Pedagógiai Program
SZTEGYMI
iskolavezetésnek. Minden tanulócsoport delegál 1 fő diákönkormányzati képviselőt, aki közvetít a diákönkormányzat és a tanulócsoport között. A tanulóknak joga van a DÖK-on keresztül tanévenként 1 tanítás nélküli munkanap programjának megszervezésére, a DÖK-öt segítő pedagógus támogatásával, a nevelőtestület véleményének kikérése mellett.
1.8 Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel 1.8.1 A diákokkal való kapcsolattartás formái
A diákokkal való kapcsolattartás elsődlegesen a mindennapi érintkezés során történik a tanítási órákon, az órák közti szünetekben, a tanítás előtt és után. A diákok bármely tanárukat megkereshetik javaslataikkal és egyéni gondjaikkal, személyükről és az osztályközösségről információkat kérhetnek tőlük és az iskola vezetőitől. A diákok személyét érintő problémákkal elsődlegesen az osztályfőnök és a szaktanárok foglalkoznak. 1.8.2. A szülőkkel való kapcsolattartás formái
Az iskolánkba járó tanulók szülői háttere rendkívül heterogén. Nagy erőfeszítéseket kíván nevelőinktől a hozzájuk való közeledés. Ennek színterei: a családlátogatások, évente két összevont, illetve osztály szülői értekezletek szükség szerint, közös rendezvények, családi napok, nyílt tanítási napok. Iskolánkban a havonta tartandó fogadóóra lehetőséget ad a szülőknek arra, hogy a nevelőket felkereshessék. Az intézmény nem csak partnere a szülőknek a gyermekük nevelésében, hanem a rászorultság függvényében a támasza is. Szülői értekezlet Az éves munkatervben ütemezett szülői értekezletek feladata, hogy tájékoztassa a szülőket gyermekük előmeneteléről, az osztály aktuális problémáiról, az osztályban és az iskolában jelentkező feladatokról. A szülői értekezleten minden alkalommal nevelési kérdések is előkerülnek, valamint áttekintő képet ad az osztályfőnök osztálya neveltségi szintjének alakulásáról. Szülői értekezletet évente legalább két alkalommal tartunk. Ha az osztály helyzete, problémái, a csoport előtt álló feladatok azt indokolják, az iskola igazgatója rendkívüli szülői értekezletet hívhat össze a szülők tájékoztatására, a problémák közös megoldási lehetőségének megtalálására. Fogadóóra Célja, hogy a szülők egyénileg információt kapjanak gyermekük előmeneteléről, magatartásáról, a szaktanár róla alkotott véleményéről, valamint a pedagógus tanácsokat adhasson a tanuló nevelésével kapcsolatosan. Az iskola biztosítja, hogy a fogadóórán a szülő négyszemközt beszélhessen gyermeke tanárával személyes problémáiról. A fogadóórákat minden hónapban, délutáni időpontban tartjuk. A szülők írásos tájékoztatása A szülőket folyamatosan értesítjük tanítványunk előrehaladásáról, hiányzásáról, késéseiről, valamint a személyét érintő dicsérő és elmarasztaló intézkedésekről. A tanuló félévi és év végi eredményeiről a szülő tájékoztatást kap a félévi értesítő és az év végi bizonyítvány révén. Az
21
Pedagógiai Program
SZTEGYMI
iskola minden jelentős intézkedését írásban közli a szülőkkel. Az osztályfőnök folyamatosan figyelemmel kíséri a diákoknak beírt osztályzatokat, a tanulói hiányzásokat és késéseket. A Köznevelési törvény hatályos előírása szerint a szülőket a megelőző tanév végén tájékoztatjuk azokról a tankönyvekről, tanulmányi segédletekről, taneszközökről, ruházati és más felszerelésekről, amelyekre a következő tanévben a nevelő és oktató munkához szükség lesz. Tájékoztatjuk őket továbbá az iskolától kölcsönözhető tankönyvekről, taneszközökről és más felszerelésekről. A szülői munkaközösség A szülői munkaközösség célja a legaktívabb szülőkből álló közösség megalkotása, amely átfogja az iskola működésének egészét. A szülői munkaközösséget annak szervezeti és működési szabályzatában foglaltak szerint épül föl és működik. Vezetőjét a szülői munkaközösség maga választja az intézménybe járó diákok szülői közül. A munka koordinálását a tantestület javaslatára az igazgató által megbízott pedagógus végzi. A szülői munkaközösség véleményt nyilváníthat, információt kérhet az intézményt érintő bármely kérdésben. Feladata az iskola hagyományrendszerében szereplő események lebonyolításában való közreműködés is. 1.8.3 Kapcsolattartás az iskola külső partnereivel
A külső partnerekkel történő kapcsolattartás szabályozása jelentős részben a szervezeti és működési szabályzat jogkörébe tartozik. Az intézmény rendszeres kapcsolatot tart az intézmény fenntartójával, valamint működtetőivel. A kapcsolattartás az igazgató feladata. Az intézményegység támogatására létrejött alapítvány esetén a kapcsolattartás formáját és módját ezen alapítvány alapító okirata határozza meg. Az intézmény jogszabályban előírt kapcsolatot tart fenn a gyermekjóléti szolgálattal és az iskola-egészségügyi ellátást biztosító egészségügyi szolgáltatóval, a pedagógiai szakszolgálatokkal és pedagógiai szakmai szolgáltatókkal. A kapcsolattartás az intézmény egészét érintő kérdésekben az igazgató, az intézményegységet érintő kérdésekben az intézményegység vezető-helyettes a felelős.
1.9 A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata Vizsgaszabályzatunk célja a tanulók tanulmányok alatt tett vizsgái lebonyolítási rendjének szabályozása. A fenti jogszabályban foglalt szabályozás szerint a tanulmányok alatti vizsga (osztályozó vizsga, javítóvizsga)
22
Pedagógiai Program
SZTEGYMI
követelményeit, részeit (írásbeli, szóbeli, gyakorlati) és az értékelés rendjét a nevelőtestület a pedagógiai program alapján határozza meg,és a helyben szokásos módon nyilvánosságra hozza. A tanulmányok alatti vizsgák lebonyolításakor figyelemmel kell lenni a köznevelési törvény végrehajtása érdekében készül 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 65-72.§ainak rendelkezéseire. A tanulmányok alatti vizsgák célja azon tanulók osztályzatainak megállapítása, akiknek félévi vagy év végi osztályzatait évközi teljesítményük és érdemjegyeik alapján a jogszabályok és az intézmény pedagógiai programja szerint nem lehetett meghatározni. A szabályosan megtartott tanulmányok alatti vizsga nem ismételhető. 1.9.2 A vizsgaszabályzat hatálya Jelen vizsgaszabályzat az intézmény által szervezett tanulmányok alatti vizsgákra, azaz: osztályozó vizsgákra, javítóvizsgákra vonatkozik. Kiterjed továbbá az intézmény nevelőtestületének tagjaira és a vizsgabizottság megbízott tagjaira. 1.9.3.1 A vizsgatantárgyak követelményrendszere
Minden vizsgatantárgy követelményei azonosak az adott évfolyam adott tantárgyának az intézmény pedagógiai programjában található követelményrendszerével.
1.10 Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai Az intézménybe való felvétel, átvétel alapja a Tanulási Képességeket Vizsgáló Szakértői és Rehabilitáció Bizottság javaslata. Helyhiány esetén a gyermekek, tanulók előjegyzésre kerülnek.
1.11 A felvételi eljárás különös szabályai Az intézménybe felvétel csak a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság javaslata alapján lehet.
1.12 Iskolában tartott egyéb foglalkozások A tanórán kívül tartott egyéb foglalkozások jelentős szerepet töltenek be a tanulók és az iskola életében. Folyamatosan alakultak ki, és szerepük az évek folyamán vált egyre fontosabbá. Feladatuk az iskola életének színesebbé tétele, a diákok személyiségének, kreativitásának fejlesztése. Sajátos, hagyományos tevékenységi formáink közé tartoznak a következők: a diáksportkör a tanítási órák keretében meg nem valósítható egyéb foglalkozások.
23
Pedagógiai Program
SZTEGYMI
1.12.1 Diáksportkör
Célkitűzései: * * * * *
az egészséges életmódra nevelés sportolási lehetőséget biztosítani a mozogni vágyó diákoknak szervezett, egészséges programot biztosítani a szünidőre diákolimpiákon való állandó részvétel minél több diákot bevonni a sportmozgalmakba.
Feladatai: * eredményes szereplés a különböző sportversenyeken * az iskola feltételrendszerének, eszközállományának javítása * kapcsolattartás a városi és a hasonló típusú többi intézménnyel. 1.12.2 A tanítási órák keretében meg nem valósítható egyéb foglalkozások Céljai: A pedagógiai program végrehajtásához szükséges, a tanítási órák keretében meg nem valósítható foglalkozások a tanítási órák és az iskolai nevelés szerves kiegészítése, a nélkülözhetetlen nevelési elemek biztosítása. Feladatai: környezeti nevelést célzó gyakorlati jellegű foglalkozások sportrendezvények nevelő jellegű lebonyolítása állampolgári ismeretek elsajátítását és gyakoroltatását célzó tevékenység. A tanulmányi kirándulás megszervezése iskolánk hagyományrendszerének lényeges eleme. Erre szervezett módon évfolyamonként a továbbiakban is lehetőséget biztosítunk, de a tanulmányi kirándulás nem része pedagógiai programunknak, mert az ehhez szükséges finanszírozási feltételeket költségvetési forrásból nem tudjuk biztosítani. A tanulmányi kirándulás tehát iskolánkban nem kötelező program. A tanulmányi kirándulást tanítás nélküli napokon bonyolítjuk le, az azon részt nem vevő tanulók számára biztosítjuk a szervezett iskolai foglalkozásokat.
2. Az intézmény helyi tanterve 2.1 A választott kerettantervek megnevezése Az iskola a következő adaptált kerettanterveket használja, melyek pedagógiai program mellékletét képezik: - Kerettanterv a sajátos nevelési igényű tanulók számára (ELTE Bárczi Gusztáv Gyakorló Általános Iskola által kidolgozott tanterv) 17/2004.(V.17) OM által kihirdetett kerettanterv
24
Pedagógiai Program
SZTEGYMI
-
Értelmileg akadályozott tanulók általános iskolai tanterve (Bárczi Gusztáv Óvoda, Általános Iskola, Készségfejlesztő Speciális Szakiskola és Pedagógiai Szakszolgálat, Budapest által kidolgozott tanterv) 17/2004.(V.20.) OM által kihirdetett kerettanterv
- Kerettanterv a pervazív fejlődési zavarban szenvedő autista/autisztikus gyermekek számára – Autizmus Alapítvány Kerettanterve A helyi tantervek használata érvényes a miniszter által kiadott kerettantervek bevezetéséig. Az új kerettantervek bevezetése felmenő rendszerben történik az 1. és 5. évfolyamtól kezdődően. A mindennapos testnevelés bevezetése felmenő rendszerben, a 2012/2013-as tanévtől került bevezetésre, az 1. és 5. évfolyamon. 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelet módosításában kiadásra kerülő kerettantervek A kerettantervek kiadásának és jogállásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelet mellékletei: 11. melléklet - Kerettantervek a sajátos nevelési igényű tanulókat oktató nevelési-oktatási intézmények számára 11.1. – Kerettanterv az enyhén értelmi fogyatékos tanulók számára (1-8. évfolyam) 11.2. – Kerettanterv a középsúlyosan értelmi fogyatékos tanulók számára (1-8. évfolyam) Az új kerettantervek bevezetése felmenő rendszerben történik a 2013/2014-es tanévtől, az 1. és 5. évfolyamon, minden tagozaton. A KNT 47.§, valamint a 32/2012.(X.8.) EMMI rendelettel kiadott a SNI gyermekek/tanulók nevelésének/oktatásának irányelve 8. pontja alapján az autista spektrum zavarral küzdő gyermekek/ tanulók számára a neveléshez, oktatáshoz autista specifikus helyi tantervet használunk.
25
Pedagógiai Program
SZTEGYMI
2.2 A választott kerettanterv feletti óraszám A választott kerettantervek óraszámát a szabadon tervezhető órakeret terhére a következő évfolyamokon és tantárgyakban emeljük meg az alábbi óraszámokkal: Óraterv a helyi tantervhez- tanulásban akadályozottak Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom
Évfolyamok 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. évfolyam évfolyam évfolyam évfolyam évfolyam évfolyam évfolyam évfolyam 7+1 7+1 6+1 7 4+1 4+1 4 4+1
idegen nyelv
-
-
-
-
-
-
2
2
Matematika
4
4
3+1
4
4
4
3+1
4
erkölcstan
1
1
1
1
1
1
1
1
Történelem és társadalmi és állampolgári ismeretek
-
-
-
-
2
2
2
2
hon-és népismeret
-
-
-
-
1
-
-
-
Környezetismeret
2
2
2
2
Természetismeret
-
-
-
-
2
2
4
4
földrajz
-
-
-
-
-
1
2
2
ének-zene
2
1
2
2
2
2
1
1
rajz és vizuális kultúra
1
2
2
2
2
2
1
1
-
-
-
-
-
-
1
1
1
1
1
1
1+1
1+1
1
1+2
1+1
1+1
2+1
1+1
testnevelés
5
5
5
5
5
5
5
5
Osztályfőnöki óra
-
-
-
-
1
1
1
1
szabadon választható órakeret
2
2
2
2
2
2
2
2
Kötelező óraszám
25
25
25
27
28
28
31
31
informatika életvitel és gyakorlati ismeretek
26
Pedagógiai Program
SZTEGYMI
Óraterv a helyi tantervhez- értelmileg akadályozottak A nevelésoktatás-fejlesztés területei Anyanyelv és kommunikáció Társadalmi környezet
Tantárgy
1. évf.
2. évf.
3. évf.
4. évf.
5. évf.
6. évf.
7. évf.
8. évf.
Kommunikáció
4+1
4+1
4+1
4+1
4
4
5
5
Olvasás-írás
2+1
2+1
3+1
3+1
4
4
2+1
2+1
Számolás-mérés
2
2
2
2+1
3+1
3+1
3+1
3+1
Játékra nevelés
2+1
2+1
2
2 1
1
2
2
2+1
2+1
3
3
1+1
1+1
2
2
Társadalmi ismeretek Életvitel és gyakorlat
Önkiszolgálás
2
2
Életvitel és gyakorlat
2
2
Természeti környezet
Környezetismeret
Művészetek
Ének-zene
2
2
2
2
2
2
2
2
Ábrázolás-alakítás
3
3
2+1
2+1
2+1
2+1
2+1
2+1
1+1
1+1
5
5
Informatika
Információs eszközök használata
Testi nevelés
Mozgásnevelés
5
5
5
5
5
5
Testnevelés Szabadon tervezhető órakeret
3
3
3
4
4
4
4
4
Összesen
25
25
25
26
28
28
31
31
27
Pedagógiai Program
SZTEGYMI
Óraterv a helyi tantervhez – autista tagozat (értelmileg akadályozottak) A nevelésoktatás-fejlesztés területei Anyanyelv és kommunikáció Társadalmi környezet
Tantárgy
1. évf.
2. évf.
3. évf.
4. évf.
5. évf.
6. évf.
7. évf.
8. évf.
Kommunikáció
4+1
4+1
4+1
4+1
4
4
5
5
Olvasás-írás
2+1
2+1
3
3+1
4
4
2
2
Számolás-mérés
2
2
2+1
2+1
3
3
3
3
Játékra nevelés
2
2
2
2 1
1
2
2
2+3
2+3
3+2
3+2
1+1
1+1
2
2
Társadalmi ismeretek Életvitel és gyakorlat
Önkiszolgálás
2+1
2+1
Életvitel és gyakorlat
2+1
2+1
Természeti környezet
Környezetismeret
Művészetek
Ének-zene
2
2
2
2
2
2
2
2
Ábrázolás-alakítás
3
3
2
2
2
2
2+1
2+1
1+1
1+1
5
5
Informatika
Információs eszközök használata
Testi nevelés
Mozgásnevelés
5
5
5
5
5
5
Testnevelés Szabadon tervezhető órakeret
3
3
3
4
4
4
4
4
Összesen
25
25
25
26
28
28
31
31
28
Pedagógiai Program
SZTEGYMI
2.3 Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei A pedagógusoknak a tankönyvek kiválasztását az igazgató által meghatározott határidőig meg kell tenniük. Csak olyan tankönyvet, munkafüzetet, segédeszközt használunk, amelynek alkalmazásával a szakmai munkaközösség egyetért. A tankönyvfelelős a jogszabályokban meghatározott határidőig elkészíti a tankönyvrendelést. A tankönyvek kiválasztásánál az alábbi szempontokat vesszük figyelembe. Csak olyan tankönyveket rendelünk, amelyeket az év során rendszeresen használunk. Olyan tankönyveket választunk, amelyek a tanulók számára könnyen használhatók, jól tanulhatók. Az ingyenes (normatív) tankönyvellátást az iskolai könyvtár állományából biztosítjuk. A szükséges tankönyveket, segédanyagokat, kötelező olvasmányokat mindenkor elérhetővé tesszük a tanulók számára az iskolai könyvtárban. Folyamatosan figyelmet fordítunk az iskolai könyvtárban elérhető tartós tankönyvek kínálatának és állományának bővítésére. A tankönyvrendeléskor fontos szempont a normatív tankönyvellátás költségeinek tervezhető nagysága. Lehetőség szerint állandó tankönyveket használunk, biztosítva ezzel a tankönyvkölcsönzés megoldását.
2.4 A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása A pedagógiai és egészségügyi célú habilitáció, rehabilitáció célja, feladatai. A habilitációs és rehabilitációs tevékenység olyan nyitott tanítási és tanulási folyamatban valósulhat meg, amely az egyes gyermek, vagy csoport igényeitől függő pedagógiai -esetenként egészségügyi, orvosi konzultációra épülő - eljárások, eszközök, módszerek, terápiák alkalmazását teszi lehetővé. Célja: A habilitációs és rehabilitációs tanórai foglalkozások javítják, esetenként helyreállítják a sérült funkciókat. A szakértői javaslatban meghatározott kiemelt fejlesztési területek alapján a hátrányokat csökkentik. Módszerei: - sérült funkciók helyreállítását segítő foglalkozások (emlékezet, figyelem, kommunikáció, stb. fejlesztése) - a tanulás kritikus pontjaihoz kapcsolódó foglalkozások, feladatok (vizuomotoros koordináció, betűtanulás, összeolvasás stb.) - szocializációs foglalkozások - életvezetési terápiák, foglalkozások, programok
29
Pedagógiai Program
SZTEGYMI
A habilitációs és rehabilitációs célú foglalkozásokon a tanulók a tanév eleji állapotfelmérés alapján megállapított szükségleteik szerint vesznek részt. A fejlesztés egyéni fejlesztési terv alapján történik, melynek feltétele a folyamatos konzultáció. A pedagógus rendszeresen tájékoztatja a szülőket a fejlesztés eredményességéről. Szociális képességek fejlesztése A viselkedés elemzése, megfelelő kötődések, viszonyulások kialakítása, szabályok felismerése, értelmezése, a társas viselkedés formáinak ismerete, gyakorlása, önfegyelem kialakítása. A kulturális hátrányok enyhítése. Alkalmazott terápiák: Dyscalculia, dyslexia, dysgraphia prevenció, terápia, Syndelar-módszer, mozgásterápia, állatasszisztált terápia (kutyaterápia) Montessori pedagógia, Ezeken kívül alkalmazzuk a pedagógus továbbképzéseken megszerzett szakmai tudást. A képességfejlesztő munka megvalósításának színterei: -
Tanórán, osztálykeretben, differenciált foglalkoztatás keretében egyéni feladatadással. Fejlesztő órán: egyéni fejlesztéssel, kiscsoportos foglalkoztatás keretében. Kiscsoportos foglalkozás keretében: konduktív pedagógia, logopédia, stb. Csoportbontással, párhuzamos órák szervezésével (autista tagozat) Délutáni foglalkozás keretében: az egyéni fejlesztések gyakorló anyagának elvégzése fejlesztő játékok beépítésével.
Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók iskolai fejlesztése A gyógypedagógiai nevelés egészét átható habilitációs, rehabilitációs nevelés célja az értelmi fogyatékos fiatalok - szocializációja, - eredményes társadalmi integrációja. A gyógypedagógus, a terapeuta - esetenként más szakember véleményének figyelembevételével - készíti el a fejlesztő tervet, amely a tanuló különleges gondozási igényére épül, és egyedi tulajdonságainak fokozatos kibontakozását szolgálja. A fejlesztés a tanítás-tanulás folyamatában megmutatkozó - fejletlen vagy sérült funkciók korrigálására, kompenzálására, - eszköztudás fejlesztésére, - felzárkóztatásra, - tanulási technikák elsajátítására, - szociális képességek fejlesztésére, - önálló életvezetésre irányul, és a foglalkozásokon, tréningeken keresztül valósul meg. A habilitációs, rehabilitációs tevékenység lényeges eleme a folyamatos vagy szakaszos pedagógiai diagnosztizálás. Szolgálja a korrigáló, kompenzáló tartalmak, eljárások, terápiás eszközök tervezését, megelőzheti a további - másodlagos - tünetek megjelenését. A habilitációs, rehabilitációs tevékenység során a fejlesztési tervek készítésekor és elemzésekor elsődlegesen 30
Pedagógiai Program
SZTEGYMI
azt kell figyelembe venni, hogy a gyógypedagógiai nevelés, a terápiás eljárás és eszközrendszer miként tud vagy tudott hozzájárulni a pszichikai, a fiziológiai funkciók zavarának korrigálásához, kompenzálásához, a funkcionális képességek csökkenéséből, a funkciók fejletlenségéből eredő zavarok kezeléséhez, a szociális szféra akadályozottságából származó hátrányok csökkentéséhez. Alsó szakasz Az első pedagógiai szakaszban a habilitáció, rehabilitáció kiemelt célja a megismerő képesség, az emlékezet, a figyelem fejlesztése. A beszéd tartalmi és formai oldalainak megerősítése, a cselekvés szabályozás belső feltételeinek folyamatos kialakítása, fejlesztése. Gondolkodási képességek fejlesztése: A fejlesztések, tartalomban, mennyiségben, követik a tanulók életkori sajátosságait, fejlettségét, az elvárható tudást. - Pontos érzékelés kialakítása - Összehasonlítás, több szempontú összehasonlítás - Differenciálás, rendezés - Emlékezetfejlesztés - Figyelem fejlesztés - Lényeges, megegyező és eltérő jegyek kiemelése. - Összehasonlítások - Relációkban való gondolkodás - Verbális szint megerősítése Motoros képességek fejlesztése -
testvázlat kiépítése testhelyzetek tudatos érzékelése testrészek mozgatása különböző testhelyzetekben irányok, térbeli helyzetek felismerése finommozgások fejlesztése vizuomotoros koordináció kialakítása nagymozgások lendületes végzése egyensúly, ügyességi gyakorlatok mozgás kivitelezés, - tempó, erősség, ritmus szerint
Tér és időbeli tájékozódási képesség alakítása - térbeli hely helyzet felismerése megnevezése - időpont, időeszköz, az idő ritmusa, ritmikusan ismétlődő állapotok Kommunikációs képesség fejlesztése -
beszédindítás, beszédkedv fokozása, ösztönzés a kommunikációra a beszéd technikai oldalainak fejlesztése beszédmintával, gyakorlatokkal a fonematikus hallás fejlesztése /hangerő, hanglejtés, beszédtempó, ritmus / a szókincs gyarapítása aktivizálása az olvasás, írástanulásban mutatkozó fejlődési lemaradások nehézségek korrigálása írásmozgás fejlesztése
31
Pedagógiai Program
SZTEGYMI
Felső szakasz Ebben a szakaszban a korrektív célú fejlesztés a megelőző évekre alapozódva folytatódik. Színterei a tanórákon, valamint a tanórákon kívüli választható foglalkozásokon is megvalósulhatnak. A fejlesztés legfontosabb feladata a harmonikus személyiség kialakulása, az önfegyelem a tudatos magatartás a céltudatos feladat és munkavégzés. Hangsúlyossá válik az önálló tanulási képesség. Előtérbe kerül a verbális szint. A kommunikációs képesség fejlesztése - Összefüggő beszéd megerősítése - Szövegalkotás szóban és írásban - Okfeltárás, az okokra irányuló fejlesztő feladatrendszer Tanulási képességek fejlesztése - Szándékos, célirányos tanulás fejlesztése - Önálló tanulási technikák, módszerek gyakorlása - Önellenőrzés kialakítása - Tanulási nehézség, kudarc leküzdése A középsúlyos értelmi fogyatékos tanulók iskolai fejlesztése A pedagógiai és egészségügyi célú habilitáció, rehabilitáció célja, hogy az iskolai fejlesztés során jelentősen csökkentse a fogyatékosságból eredő szomatikus és pszichés hátrányokat, elősegítse a szociális érést. Az egyéni fejlesztéshez szükséges tartalmak, eszközök, módszerek megtalálásának, az egyéni fejlesztési terv kidolgozásának alapja a pedagógiai diagnózis. A rehabilitációs célú foglalkozások célja - a meglévő képességelőnyökre építve - az eredményes személyiségfejlesztés, a képességek, készségek terápiás fejlesztése. Kiemelten: - az érzékelés, észlelés, figyelem, emlékezet, koncentráció, grafomotoros ügyesség, tájékozódás, gondolkodás, vizuomotoros koordináció fejlesztése, - a bazális stimuláció, a logopédia, a szociális és kommunikációs tevékenységek segítése, - a művészeti foglalkozások során a dráma, a zene, a tánc, az ábrázolás személyiségfejlesztő hatásának érvényesítése, - a mozgásállapot javítása, sporttevékenység. A testi fogyatékos (mozgáskorlátozott) tanulók iskolai fejlesztésének elvei A mozgáskorlátozott tanulók rehabilitációs fejlesztésének sajátos célja, hogy a sérülés következtében hátránnyal induló tanulónak nagyobb esélyt biztosítson az eredményes tanulásra, fejlődésre, a sikeres társadalmi beilleszkedésre. Ennek érdekében szükséges: A központi idegrendszer sérülése által előidézett funkciózavar - beszédzavar, beszédhiba, - figyelemzavar, - szenzomotorikum zavara, - részképesség-kiesés, - pszichés és/vagy motoros tempó lassúsága stb.) megszüntetése vagy csökkentése; - A pszichomotoros funkciók korrekciója, fejlesztése, - A tanulók folyamatos logopédiai fejlesztése, a speciális szomatopedagógiai, konduktori fejlesztése. 32
Pedagógiai Program
SZTEGYMI
- A kórforma és mozgásállapot fajtája és súlyossága függvényében kialakított és a mindennapos testnevelésbe iktatott csoportos és egyéni mozgásnevelés; - A diagnózis szerinti speciális gépírás (gépi írás) megtanítása, amely akkor indokolt, ha a kóreredet miatt a tanuló nem tudná iskolai munkáját kézírással végezni; - Speciális felkészítés az önkiszolgálásra, az önálló életvezetésre; - Az önkiszolgálást, az iskolai munkát segítő és a fejlesztést szolgáló sérülésspecifikus egyedi eszközök biztosítása; - Alapos szakmaismereten és önismereten alapuló pályaorientáció; - A mozgáskorlátozottak jogi lehetőségeinek és érdekvédelmi ismereteinek (szövetség, egyesületek, klubok, alapítványok stb.) ismerete. Az autizmus-spektrumzavarral küzdő tanulók iskolai fejlesztésének elvei Autisztikus állapotuk lényege a szociális, kommunikációs és speciális kognitív képességek minőségi károsodása, mely jellegzetes viselkedési tünetekben nyilvánul meg. Társuló problémák főbb csoportjai: - értelmi fogyatékosság - beszéd-, érzékszervi-, mozgás-, egyéb fogyatékosság, fejlődési zavar - viselkedési problémák, pl. agresszió, autóagresszió. Fejlesztésük folyamán a következő területekre kell figyelnünk: Érzékelés A gyermekek szélsőséges reakciókat adhatnak a kapott ingerekre. Ezek megértése és helyes irányba terelése a pedagógus feladata. Mivel a tanár nem képes minden esetben befolyásolni a környezetet, ahonnan a különböző ingerek érkeznek, ezért szükséges olyan specifikus oktatási program, amely a gyermek tűrésszintjét növeli. Figyelemfejlesztés Az autista tanulók figyelem-problémája túlzott ingerszelektálás. Általában a környezetnek csak egy leszűkített részére reagálnak. A pedagógusnak az alsó szakaszban a közös figyelmet kell elérnie a gyermekkel. Emlékezetfejlesztés Az autista gyermekeknél gyakoribb a jó memóriaa személyes élményekre vonatkozóan, valamint jó az epizodikus emlékezetük is. A világról való általános tudásuk azonban hiányos, csak egy-egy részletet ragadnak meg és nem tudják ezeket a részleteket egy nagyobb halmazba integrálni. A velük foglalkozó pedagógusnak munkája során figyelembe kell vennie, hogy vizuális emlékezetük jobb, mint a verbális, tehát a tananyagban élni kell ezzel a lehetőséggel. Problémamegoldás Az autizmussal élő gyermekek tanulásmódját az jellemzi, hogy szituációhoz kötött, és ismereteit nem, vagy rosszul tudja új helyzetekre vonatkoztatni, vagyis általánosítani. A gyermek nem képes olyan általános elvek absztrahálására, melyek irányíthatják a stratégiaválasztást, hanem kizárólag a szituáció bizonyos vonatkozásaira reagál. Pedagógusként arra kell figyelni, hogy a gyermeknek álljanak rendelkezésre alternatív válaszok, és meg kell tanulnia, hogy a különböző helyzetek különböző megközelítéseket igényelnek.
33
Pedagógiai Program
SZTEGYMI
Szociális megközelítés A specifikus tanterv biztosítja a gyermek számára, hogy megtanulja elviselni mások közelségét, és a tanulási feladatokkal kapcsolatban együtt tudjon működni. Nyelv Az autista gyermekek rendszerint nyelvi nehézségekkel küzdenek, ezért nagyok a hátrányaik a gondolkodás és tervezés területén. Gyakran nem figyelnek a felnőttek instrukcióira, így aztán nem minden esetben sajátítják el a nyelv irányító funkcióját. Utánzási készség fejlesztése A jó verbalitású autista gyermek látszólag kiválóan utánoz. Ám az utánzás során pontosan lekopírozza a mozdulatokat, de nem adaptálja őket saját vonatkoztatási rendszerébe. Pedagógusként időt kell szentelni arra, hogy utánozni tanítsuk a gyerekeket. Szociális kognició Az autista gyermeknek problémát okoz az érzelmek felfogása, a másokkal való interakcióba lépés, mások érzelmeinek átélése, és az emberi viselkedés megértése. Ennek következményeként ezeknek a gyermekeknek gondot okoz a többiekkel való viszony, így egy idő után csodabogárnak tekintik őket. Szociális szempontból alkalmatlanná válnak, s így gyakran teljesen visszavonulnak a társas helyzetektől. A velük foglalkozó felnőttnek törekednie kell arra, hogy szándékát a lehető legegyértelműbben és legegyszerűbben fejezze ki és kerülje az ironikus és metaforikus nyelvezetet. Meg kell őket tanítani, hogy meg tudja fogalmazni kívánságát, gondolatát. Távlati cél az egyéni képességek mellett elérhető legjobb felnőttkori, szociális adaptáció és önállóság feltételeinek megteremtése. Cél és feladat a fogyatékos készségek kompenzációs- habilitációs fejlesztése, a fejlődési elmaradás, a másodlagos (pl. viselkedés-) problémák kezelése, mindennapi gyakorlati készségek és az (adaptált) tananyag speciális módszerek segítségével tanítása. Legfőbb feladat a fejlődési hiányok, elmaradások kompenzálása. Fontos az adaptált környezet megteremtése, a biztonságérzet kialakítása. A deviáns fejlődésmenetből következő zavaró, vagy veszélyes viselkedésformák megelőzése és kezelése. Felnőttkori adaptáció részeként munkára való előkészítés. Speciálismódszerek -
-
A nevelés, fejlesztés tervezése a mért szociális adaptáció, mentális kor, illetve a mért intelligencia szintje és a kommunikációs színvonal alapján történik, az egyenetlen készségprofil, valamint a tanulási képességek miatt egyénhez igazodó módon. A fejlődés folyamatos követése fejlődési kérdőíven. Protetikus jellegű környezet és eszköztár kialakítása. Az idő, a tanítási helyzetek, tevékenységek gondos, pontos, gyermek által átlátható strukturálása. Speciális egyéni motivációs rendszer kialakítása. Vizuálisan segített kommunikációs rendszer a speciális környezeten belül és személyek között. A szociális fogyatékossággal összefüggő tanítási nehézségek miatt információ átadása a gyermek szintjének megfelelő és szociális vonatkozásoktól mindinkább független módszerekkel és médiumokkal, pl. írott utasítás, folyamatábra, számítógépes oktatás stb. Tanítási helyzetek szociális vonatkozásainak elfogadása, illetve megértése (pl. a csoportos, vagy frontális tanítási helyzetekben való tanulás). 34
Pedagógiai Program
SZTEGYMI
-
-
A jellegzetes gondolkodási nehézségek, rugalmatlanság miatt alternatív problémamegoldásoknak a tanítása, a szerzett ismeretek, képességek folyamatos elvárása. A tananyag kiválasztásánál fontos a tanított képesség gyakorlati alkalmazhatósága. A tanuló túlterhelésének elkerülése a felesleges információk kerülése.
A beszédfogyatékos tanulók iskolai fejlesztésének elvei Beszédfogyatékos az a tanuló, akinél veleszületett, vagy szerzett idegrendszeri működési zavarok, és a környezeti hatások következtében jelentős mértékű a beszédbeli akadályozottság. Az akadályozottság megmutatkozhat: - A beszédhangok helyes ejtésében - A beszédészlelés, és megértés zavaraiban - A beszédritmus sérülésében - A grafomotoros vizuomotoros koordináció éretlenségében - Az általános beszédgyengeséggel együtt járó részképesség-kiesésben Az iskolai oktatás, a pedagógiai, logopédiai ellátás, valamint az egészségügyi rehabilitáció, a beszédbeli akadályok jellegétől függ. Ezek a következők lehetnek: - megkésett beszédfejlődés - diszfázia - diszlália - orrhangzós beszéd - a beszédritmus zavara - diszfónia - mutizmus - diszlexia - diszgráfia - súlyos beszédészlelési, és beszédmegértési zavar, vagy ezek halmozott előfordulása A beszédfogyatékos tanuló iskolai fejlesztésében, speciális nevelési igényeinek kielégítésében elsőbbséget kell biztosítani a segítő pedagógiai környezet megteremtésére. A pedagógiai és egészségügyi célú rehabilitáció ajánlott tevékenységi formái: - logopédiai egyéni és csoportos terápia - szenzoros integrációs tréningek és terápiák - kommunikációs tréningek - bábterápia, drámaterápiás foglalkozások Az egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzdő gyermekek iskolai fejlesztésének elvei A súlyos tanulási, figyelem- vagymagatartásszabályozási zavarok hátterében részképesség zavarok, kóros figyelemzavar, iskolai teljesítmények eléréséhez szükséges pszichikus funkciók kialakulatlansága, fejletlensége, vagy a felsoroltak halmozott előfordulása áll fönn. Nem határozhatunk meg egységes jellemző jegyeket: az egyes állapotok, a tünetek, tünet együttesek komplexitásától függően a funkciógyengeségtől a komplex személyiség-, illetve általános tanulási zavarig terjedhetnek.
35
Pedagógiai Program
SZTEGYMI
A fejlesztés alapelvei - A sajátos nevelési igény kielégítése - Gyógypedagógiai tanár, terapeuta és/vagy pszichológus közreműködését igényli - A tanulók fejlesztése egyéni terápiás terv alapján történik - Az iskolai oktatás során érvényesíteni kell: a számonkérési, értékelési, és az egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből az értékelés és minősítés alóli mentesítés lehetőségeit. Kiemelt feladatok - Az egészséges énkép és önbizalom kialakítása - Kudarctűrő-képesség növelése - Az önállóság növelése Nevelő - oktató munkánk eszköz- és eljárásrendszere A nevelés- oktatás eljárásrendszerén elsődlegesen az alkalmazott módszerek körét értjük. Az alkalmazott módszer kiválasztásának alapelvei: • a módszert mindenkor a pedagógiai célhoz, célrendszerhez igazítjuk • a módszer megválasztása igazodik a tanuló fejlettségéhez, életkori sajátosságaihoz, állapotához, szükségletéhez • figyelembe vesszük az előzetes tudást, norma- és szokásrendet, • A sérült gyermek személyiségét figyelembe véve a választott módszerek elsődlegesen ösztönzőek, pozitív megerősítést szolgálnak. • A meggyőző módszerek alkalmazására csak nagyon indokolt esetekben az egész személyiséget figyelembe véve kerül sor • a módszerek kiválasztásában szem előtt tartjuk, hogy az értelmileg sérült gyermekek /tanulók/ számára a tapasztalatszerzésnek, a modellnyújtásnak, megerősítésnek, gyakorlásnak, fejlesztő beszélgetéseknek, a tanítás-nevelés egész folyamatában jelen kell lenni. Hasonlóan fontos szerep jut a tevékenységek megszervezésének, a tevékenységhez kapcsolódó módszerek alkalmazásának. Megbízások, feladatok teljesítésére, a szabályok, a szokások követésének, gyakorlásának az ellenőrzés és értékelés tevékenységeinek, az önállóság kialakításának, az egészséges életmód szokásrendszerének, az önálló életvezetés tevékenységének gyakorlására, az alkotóképesség kibontakozására.
2.5 Mindennapos testnevelés A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módját a köznevelési törvény 27.§(11) bekezdésében meghatározottak szerint szervezzük meg a következő módon: Az iskola tanulói számára a mindennapi testedzést az alábbi foglalkozások biztosítják: – heti 3 kötelező testnevelés óra – a többi tanítási napon pedig a játékos egészségfejlesztő testmozgás, táncfoglalkozás – heti 2 óra tömegsport foglalkozás – játékos, egészségfejlesztő testmozgás A tanórán kívüli sportfoglalkozásokat az iskolai tömegsport órák keretében kellmegszervezni. Ezeken az iskola minden tanulója jogosult részt venni. A tömegsport foglalkozások pontos idejét tanévenként a tantárgyfelosztásban kell meghatározni. 36
Pedagógiai Program
SZTEGYMI
2.6 A választható tantárgyak, foglalkozások Az iskola minden tanulójának bármely választható tantárgy közül joga van élni a választás lehetőségével. A törvényben előírt határidők betartásával a választható tárgyakat az iskola meghirdeti, melyre a tanulók, ill. szüleik írásban jelentkezhetnek.
2.7 A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések Az intézményben folyó nevelőmunka célja, hogy a fogyatékosságból eredő hátrányok csökkentésével teljes értékű embert neveljünk tudással és szeretettel. Felkészítjük az arra alkalmas gyermekeket a többségi intézményes nevelésre, így biztosítva a gondjainkra bízott gyermekek számára az esélyegyenlőséget, a társadalmi integrációt. 2.8 Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái A pedagógus a tanuló teljesítményét, előmenetelét tanítási év közben rendszeresen érdemjeggyel értékeli, félévkor és a tanítási év végén osztályzattal minősíti. A félévi és az év végi osztályzatot az érdemjegyek alapján kell meghatározni. Az évközi érdemjegyeket és az év végi osztályzatokat szóbeli vagy írásbeli szöveges értékelés kíséri. Az iskola az osztályzatról a tanulót és a kiskorú tanuló szülőjét félévkor értesítő, év végén bizonyítvány útján értesíti. Az érdemjegy és az osztályzat megállapítása a tanuló teljesítményének, szorgalmának értékelésekor, minősítésekor nem lehet fegyelmezési eszköz. Az érdemjegyek és osztályzatok a következők: a tanuló tudásának értékelésénél és minősítésénél: jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1), Az értékelés fejezze ki a tanuló önmagához mért fejlődését, segítse őt a fejlődésben, motiválja a teljesítményszerzésben, ne okozzon szorongást. Az első évfolyamon félévkor és év végén, a második évfolyamon félévkor szöveges minősítéssel kell kifejezni, hogy a tanuló kiválóan, jól vagy megfelelően teljesített vagy felzárkóztatásra szorul. A többi évfolyamon minden tantárgyból számjegyes értékelést alkalmazunk, melyet kiegészítheti szöveges értékelés is. • A kiemelkedő teljesítményt tantárgyi dicsérettel jutalmazzuk. Az első évfolyam ismétlésekor a tanuló az első évről iskolalátogatási bizonyítványt kap. • Szülői kérésre sikeresen befejezett évfolyam megismétlésére is lehetőség van egy alkalommal, ha ez a tanuló fejlődését, ismereteinek megszilárdítását, esetleges hátrányok ledolgozását segíti elő. Ezt a hatályos jogszabályok alapján alkalmazzuk. • A belső integrációban résztvevő autista és értelmileg akadályozott tanulók szöveges értékelést is kapnak abban az osztályban, ahol integráltan tanulnak. Részleges integráció esetén csak az érintett tantárgyból kapnak értékelést az integráció helyén. • Az osztályozás alól felmentett tanulók értékelését a fejlesztő tanárok szöveges formában készítik el. Az értékelés rendszeressége -
A tanítási órákon rendszeres és folyamatos ellenőrzés mellett a megválasztott szimbólumokkal és szóbeli értékeléssel, érdemjeggyel értékeljük a tanulóinkat, így a tanulók állandó visszajelzést kapnak tanulmányi munkájukról.
37
Pedagógiai Program
SZTEGYMI
-
-
A tanév közben az évfolyamokra kidolgozott egységes felmérő lapok alapján és szóbeli meghallgatással értékelünk, mindig az adott tantárgyban elvárható minimumot vesszük figyelembe és a további fejlesztés kiindulópontjának tekintjük. A tanév végén minden évfolyamon összefoglaló értékelést alkalmazunk. A rendszeres iskolába járás alól felmentett tanulók (magántanulók) félévi és év végi osztályozóvizsgát tesznek.
A szülők tájékoztatása a tanulók eredményeiről A szülők tájékoztatása a tanulók előmeneteléről történhet szóban vagy írásban. • Szóbeli tájékoztatást kapnak szülői értekezleteken, illetve fogadóórákon. • A félévi és az év végi írásbeli tájékoztatást tájékoztató füzetbe, bizonyítványba, értékelő lapra rögzítjük. • Az első évfolyamon az első negyedévben a tanulók beilleszkedéséről, társaikhoz, felnőttekhez való viszonyukról nyújtunk írásbeli tájékoztatást.
2.9. Az otthoni meghatározása
felkészüléshez
előírt
írásbeli
és
szóbeli
feladatok
A tanulókat kérés alapján szorgalmi feladattal segíthetjük, számukra szorgalmi feladatot javasolhatunk. Az otthoni tanulási idő (írásbeli és szóbeli feladatok elvégzésének együttes ideje) maximum 20 percet vehet igénybe egy tantárgyból. A napi felkészülés otthoni, délutáni ideje nem lehet több 1 óránál.
2.10. Egyéb foglalkozások szervezési elvei Az intézményben a következő egyéb foglalkozások tarthatók - differenciált képességfejlesztés – felzárkóztató, tehetséggondozás, egyéni vagy csoportos formában, - diákkör, szakkör, énekkar – a tanulók önszerveződésének, önképzésének támogatásacéljával, csoportos formában; - iskolai sportkör, tömegsport foglalkozás – a mindennapi testmozgás biztosítása céljával, csoportos formában; - az intézmény pedagógiai programjában szereplő, tanítási órák keretében meg nemvalósítható foglalkozás – környezeti nevelési, egészségnevelési, kulturális és sport céllal,egy vagy több osztály részvételével. - Egyéni foglalkozás egy-három tanuló részvételével szervezhető. - A tanórai és egyéb foglalkozások megszervezésére együttesen az intézményegységnek az egyéni foglalkozás keretében megvalósított tehetséggondozásra és felzárkóztatásra osztályonként további heti egy-egy óra biztosított a köznevelési törvény 6. mellékletében meghatározott időkeret felett, - aszakértői bizottság véleménye alapján magántanulóként tanulmányokat folytatók egyéni foglalkozás keretében történő felkészítésére tanulónként az osztályok heti időkeretén felül átlag heti tíz óra áll rendelkezésre, az időkeret az egyes hetek és tanulók között átcsoportosítható.
38
Pedagógiai Program
SZTEGYMI
2.11. A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek A tanulók körében tavasszal valósul meg a fizikai állapot sajátos felmérése. Célja az alsó tagozatban elsősorban az, hogy feltérképezze tanulóink egyes képességeinek hiányosságait és kiinduló alapot teremtsen a fejlesztő, terápiás vagy a tehetséggondozást célzó programok elkészítéséhez. A tanulók fizikai és motorikus képességének mérésére egyszerű, könnyen kivitelezhető teszteket használunk, melyek a pedagógiai program mellékletét képezik.
2.12. az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei Helyzetelemzés Társadalmi környezet A város egyik legrégebbi panel negyedében, a Zápor-tó melletti zöldövezetben helyezkedik el intézményünk. Tömegközlekedési eszközökkel és gépkocsival is könnyen megközelíthető mozgássérült gyermekeink számára is. Az épület alsó szintje akadálymentesített. /bejárat, udvari kijáratok, egy vizes blokk/ A felső szinten az akadálymentes mosdó kiépítése még megoldásra vár. Az intézmény udvar részei parkosítottak. Családok jellemzése Intézményünkben eltérő szociális háttérrel rendelkező családból érkeznek a gyerekek. /munkanélküli szülők, gyermeküket egyedül nevelők, stb./ A szülők sok esetben az otthoni nevelési, nem egyszer anyagi problémáik megoldásához is az iskolától várják a segítséget. A gyermeke/tanulók jellemzése A gyermekek értelmileg sérültek, amely mellé sok esetben, mozgássérülés, autista spektrum zavar, magatartászavar, beilleszkedési nehézség kapcsolódik. Így a hozzánk kerülő gyerekek egy része - csak egyéni fejlesztési ütemben tud eredményesen fejlődni. Belső erőforrások Az egészségnevelés szempontjából fontos szakemberek a törvényi előírásoknak megfelelően dolgoznak az iskolában: gyógypedagógusok, konduktor, gyógytestnevelő, logopédus, iskolaorvos, védőnő. Külső erőforrások Iskolafogászat. Gyógytestnevelés ÁNTSZ Az egészségügyi szakellátást igénylő esetekben ellátják gyakorlati tanácsokkal az érintetteket. Rendvédelmi szervek, polgárőrség Ifjúságvédelmi munkatársai bűnmegelőzési programokkal, gyermek és ifjúságvédelmi, rendészeti, közlekedésbiztonsági előadásokkal segítenek
39
Pedagógiai Program
SZTEGYMI
Állapotfelmérés Egészségügyi szűrés Az iskolaorvos évente kétszer szűri a tanulókat. Hetente egyszer jön az iskolába. Munkáját a védőnő segíti. Iskolafogászati ellátás a városi gyermekfogászat végzi évi egy alkalommal, szűrés után szükség szerint rendelik vissza a tanulókat kezelésre. Tanév elején balesetvédelmi oktatásban részesülnek a gyerekek tanórai keretekben. A mindennapos testnevelés • A Köznevelési törvény által előírt módon biztosítjuk a mindennapos testnevelést tanulóink számára. • Délutáni foglalkozásokon arányosan elosztottan, különböző sportköri foglalkozásokat tartunk. • Pedagógiai célú habilitációs-rehabilitációs foglalkozás keretében mozgáskoordinációs zavarok javítására. • A levegőzés, az udvari játék biztosított az ebéd utáni időszakban és az óraközi szünetekben a diákok érdeklődésének megfelelően. Építünk a tanulók önszerveződésére. Helyszínei: tornaterem, tornaszoba, sportudvar, tanterem, úszásoktatás, terápiás úszás az uszodában, Étkeztetés Melegítő konyha működik iskolánkban, az étrend összeállításánál alapvető szempont, hogy a gyermekek igényeit kielégítő, az egészséges életmódnak megfelelő legyen. /pl. diétás étrend/ Az egészségnevelés célja és feladatai Célunk: Az egészséges életmód megalapozása, folyamatos fejlesztése, a testi-lelki szociális harmónia egységének megvalósítása, a fogyatékosságból eredő hátrányok csökkentése. Feladatunk: • Az egészséges fejlődéshez szükséges feltételek és tevékenységek biztosítása: • Az egészséges életmódra nevelés jelenjen meg a nevelés-oktatás minden területén • Öntevékeny egészségvédelmi szokásrendszer kialakítása, a helyes szokások folyamatos gyakoroltatása, ellenőrzése • A napirend keretein belül biztosítjuk a mindennapi testnevelést, levegőzést Egészségre nevelés színterei - Tanítási órákon: osztályfőnöki, környezetismeret, természetismeret, életvitel- gyakorlati ismeretek, testnevelés - Tanórán kívül: délutáni foglalkozások, terápiás foglalkozások, szakkörök, sportkör, tanulmányi kirándulások - Tájékozató fórumok: szülői értekezletek, szakmai tanácskozás, tájékoztató előadások Módszerek • Előadások meghívott előadók segítségével /iskolaorvos, védőnő/ • Kirándulások szervezése szülők bevonásával, rendszeres testedzés megszervezése • Iskolai környezet ápolása, faliújságok készítése • Az egyes tantárgyak áttekintése, javaslat arra, hogy az egyes tárgyakban minként jelenthet meg az egészségszemlélet fejlesztése. • Média bevonása • Versenyek, játékok
40
Pedagógiai Program
SZTEGYMI
Sikerkritériumok meghatározása A program megvalósításához a humán erőforrás rendelkezésre áll. A tanulók az iskolai élet színterein gyakorolhatják az egészséges életmódot. Az iskolai egészségnevelési feladtok megvalósítása összefüggésben van a tanári magatartással, gondossággal, szervezettséggel és az alapvető egészségügyi feladatok meghatározásával. Az intézmény környezetnevelési elvei A gyermekek/tanulók szervezetének védelme, a család életformájának alakítása, életmódbeli szokások kialakítása, felvilágosító munka az egészségre káros szenvedélyekről (pl. dohányzás), a test és lélek harmonikus fejlődésének biztosítása, a testi képességek kibontakoztatása, a testi szükségletek kielégítése, higiéniai szokások kialakítása, mozgáskészség fejlesztése, környezettudatos és környezetkímélő, értékvédő magatartás kialakítása, mindezek a szülőkkel szoros együttműködésben. A program elemeit, módszereit a gyermekek/tanulók életkori sajátosságaihoz igazodva valósítjuk meg. Helyzetelemzés Az intézmény helye Az intézmény környéke parkosított, közvetlenül egy mesterségesen kialakított tározótó partján fekszik, tele fákkal, játszótérrel, vízi növényekkel és állatokkal. Az intézmény udvara parkosított, sok fával, bokorral, virágokkal, növényekkel. Az udvart három részre tudjuk tagolni, melyből egy udvarrészt használunk kizárólagosan az értelmileg akadályozott gyermekekkel. Az udvar részeken fajátékokkal felszerelt játszórészek találhatók. Az intézmény helye befolyásolja környezeti nevelési munkánk tartalmát, lehetőségeit. Az intézmény belső környezete Az intézmény épülete felújított, a csoportszobákat éstantermeket igyekszünk a lehetőségekhez mérten a csoport- és osztálylétszámokhoz kiválasztani. A tantermek parkettásak, a folyosó kővel borított. A természetes és a mesterséges megvilágítás megfelelő. A folyosókon, csoportszobákban, tantermekben a falakat a gyerekek/tanulók munkái és a pedagógusok alkotásai díszítik. A csoportszobák, tantermek bútorzata megfelelő, korszerű. A gyermekek/tanulók ruházatát a folyosón beépített szekrényekben tudjuk elhelyezni, melyek elég szűkösek. A folyosó két végét virágok díszítik, s egy nagy akvárium is a folyosó dísze. Az intézmény bejárata és az udvarra történő kijutás biztosítja a mozgássérült gyermekek számára is az intézmény teljes területén az akadálymentes közlekedést. Az intézmény emeleti szintjére felvonóval juthatnak el a mozgássérült gyermekek/tanulók. Az intézmény tisztántartását külső szervezet végzi. A tisztítószerek felhasználása és tárolása megfelelő. Hosszú távú cél, jövőkép - A környezetvédelem szükségességének felismerése - A környezetkímélő, takarékos magatartás és életvitel kialakítása - A természeti és épített környezet szeretetére, védelmére nevelés - Az egészséges életmód igényének elsajátítása, az ehhez vezető technika, módszerek megismerése
41
Pedagógiai Program
SZTEGYMI
A célok eléréséhez szükséges készségek kialakítása és fejlesztése - együttműködés, - alkalmazkodás, - tolerancia - kreativitás - média használat - konfliktuskezelés és megoldás Konkrét célok - A tantestület tagjainak megnyerése a környezeti nevelési munkához - A tantestületen belül továbbképzés szervezése, a környezeti nevelés módszereinek bemutatása - A foglalkozásokon, tanórákon minden lehetőség megragadása a környezeti nevelésre A környezeti nevelés formái Foglalkozásokon/tanórákon: tanítás a szabadban: - parkgondozás, lombgyűjtés - szelektív szemétgyűjtés - „magaságyás” kialakítása, gondozása Foglalkozáson/tanórán kívüli környezeti nevelés: - szakköri foglalkozások, természetvédelmi munka, madárvédelem - terepséták, megfigyelések a Füvészkertben - környezetvédelmi foglalkozások zoopedagógus segítségével a Vadasparkban - kapcsolattartás a Madártani Megfigyelő Állomással - vetélkedők rendezése, fogápolás - napközi otthonossá tétele - papírgyűjtési akció - hulladékhasznosítás - termések felhasználása - bekapcsolódás a médiákba - terepgyakorlatok - növénygondozás - állat gondozás - állatvédelmi munkába való bekapcsolódás (madáretetés) - rendszeres környezetszépítés Megemlékezés a környezetvédelmi jeles napokról. Módszerek A hatékonyság növelése érdekében módszertani megújulásra van szükség. Játékok: szituációs, Memóriafejlesztő Érzékelést fejlesztő Ráhangolást segítő Kapcsolatteremtést segítő Aktív, kreatív tevékenység: Természetvédelmi és fenntartási munkák Rekonstrukciós munkák Madárvédelmi feladatok 42
Pedagógiai Program
SZTEGYMI
Szelektív hulladékgyűjtés Valósághű szemléltetés Változatos, sokrétű tapasztalatszerzés Cselekvő megismerés Szitakötő programban részvétel (továbbképzés tanárok és tanulók részére) Környezeti nevelés résztvevői, támogatói, kapcsolatok, partnerség Intézményen belül Gyógypedagógusok, pedagógusok Óvodás gyermekek, diákok Pedagógiai munkát segítők Intézményen kívül Szülői munkaközösség Szülők, családok Alapítványok Intézmények (Vadaspark, Füvészkert, múzeum, nemzeti parkok) Erőforrások, személyi erőforrások Belső: gyógypedagógusok, gyermekek/tanulók, szülők, alkalmazottak Külső: fenntartó, civil szervezetek, szülők, intézmények Anyagi erőforrások Saját erőforrások: alapítvány Külső erőforrások: pályázatok, szülők támogatása Taneszközök Az intézmény rendelkezik az alapvető oktatási eszközökkel, szakkönyvekkel, amelyek a környezeti nevelési munkához szükséges. Folyamatosan pótolni kell az elhasználódott eszközöket, valamint új, korszerű eszközöket kell beszerezni. Biztosítani kell, hogy a környezeti- és egészségnevelési foglalkozásokon és tanórákon megfelelő audio-vizuális illetve multimédiás eszközök álljanak a pedagógusok és a gyermekek/tanulók rendelkezésére. Külső és belső kommunikáció Intézményen belüli kommunikáció formái: Faliújság készítése Poszterek Személyes megbeszélés Intézményen kívüli kommunikáció formái: Újságok képeinek megtekintése, megbeszélése Tv műsorok kihasználása, környezetvédelemről szóló hírek feldolgozása Videó filmek nézése, megbeszélése Internet
43
Pedagógiai Program
SZTEGYMI
Továbbképzés Az intézmény továbbképzési programjába beépítve lehetőség szerint vegyünk részt tagozatonként a külső intézmények által szervezett környezeti nevelési tanár-továbbképzési programokon (Szitakötő program). A továbbképzésekről belső továbbképzés keretén belül számoljanak be a munkaközösségeknek.
2.13. A tanulók jutalmazásának, magatartásának és szorgalmának értékelési elvei A magatartás és a szorgalom értékelése Magatartás és szorgalom értékelési rendszere segíti az iskola nevelési és oktatási céljainak megvalósítását a tanulók önismertének fejlődését, a szocializáltság elérését. A tanulók magatartását és szorgalmát rendszeresen értékeljük tanítási órákon és tanórán kívül, amely történhet szóban és írásban a tanulóközösség bevonásával. Az osztályfőnöki órák keretében az osztályfőnök értékeli a tanuló magatartását és szorgalmát a szaktanári jelzések figyelembe vételével. Folyamatosan értékeljük a napközis csoportok ebédlői magatartását, a kulturált étkezés szabályainak alkalmazását. Munkaközösségi tervben megfogalmazott módon a napközis csoportok is jutalmazásban részesülnek. Az osztályfőnökökkel, betanító tanárokkal együttműködve a magatartási és szorgalmi jegy megállapításakor a délutános nevelő véleménye is alapul szolgál. A magatartás értékelésének szempontjai: • a házirend és az iskolai elvárások, normák elfogadása, betartása • a közösséghez és annak tagjaihoz való viszony • közösségi normák, társas kapcsolatok elfogadása az iskolán belül és kívül • a tanuláshoz való viszony • az iskola képviselete • a tanuló önmagához mért pozitív/negatív változásai A magatartás értékelése a munkaközösségek által kidolgozott kritériumok alapján az a alábbi fokozatokkal történik: - példás - jó - változó - rossz. A szorgalom értékelésének szempontjai: • motiváltság • az egyes tantárgyak követelményeinek eléréséhez tett erőfeszítés, akarat • többletfeladatok vállalása, ellátása • a közösségért végzett munka, a társak megsegítése • önmagához mért fejlődés A szorgalom értékelése a munkaközösségek által kidolgozott szempontsor alapján az alábbi fokozatokkal történik: - példás - jó - változó - hanyag.
44
Pedagógiai Program
SZTEGYMI
3. Az óvodai nevelés pedagógiai alapelvei, célja, feladata, tevékenységi formái A gyógypedagógiai óvoda célja A sajátos nevelési igényű 3-7 éves korú gyermekek ellátásának biztosítása az óvodai nevelés keretei között, amely figyelembe veszi a tünetek változatosságát, az egyéni teherbíró képességet, a speciális nevelési szükségleteket, a harmonikus személyiségfejlesztést. A testi, szociális, értelmi érettség kialakítása, az iskolai potenciális tanulási zavarok megelőzése, az iskolában történő beválás érdekében. A gyermekek esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések Az intézményben folyó nevelőmunka célja, hogy a fogyatékosságból eredő hátrányok csökkentésével teljes értékű embert neveljünk tudással és szeretettel. Felkészítjük az arra alkalmas gyermekeket a többségi intézményes nevelésre, így biztosítva a gondjainkra bízott gyermekek számára az esélyegyenlőséget, a társadalmi integrációt. A fejlesztés legfontosabb területei: • A nagymozgások kialakítása, korrigálása, az egyensúlyérzék fejlesztése, • A manuális készség fejlesztése, • A beszédszervek ügyesítése, a beszéd indítása, • Az adekvát játékhasználat elsajátíttatása, • A speciális zenei nevelés alapjainak lerakása. Különös hangsúlyt helyezünk az önkiszolgálás fejlesztésére, az iskolai életmódra való felkészítésre, egyéni, kiscsoportos, csoportos formában, játékosan, sok tapasztalatszerzést biztosítva. Törekszünk a családközpontú gondoskodás megvalósítására. Támogatjuk az integrációs törekvéseket, felkészítjük az arra alkalmas gyerekeket a többségi intézményes nevelésre. Középsúlyos értelmi fogyatékos gyermek A középsúlyosan értelmi fogyatékos gyermekek óvodai nevelése a korai fejlesztésre épül. A kis lépések elvét alkalmazva a gyermekekre jellemző, cselekvésbe ágyazott gondolkodást figyelembe vevő képességfejlesztésük kellő időt, alkalmat biztosít: -
Az alapmozgások kialakítására, fejlesztésére Minimális kontaktus, kooperációs készség, a nonverbális és verbális kommunikáció fejlesztésére A beszédindításra, a beszédmegértés fejlesztésére, az aktív szókincs bővítésére Az alapvető önkiszolgálási szokások kialakítására Az adekvát játékhasználat elsajátítására, a kognitív funkciók fejlesztésére
45
Pedagógiai Program
SZTEGYMI
Testi fogyatékos, mozgáskorlátozott gyermek A testi fogyatékos (mozgáskorlátozott) gyermek óvodai nevelése során kiemelt feladat a speciális, egyénre szabott eszközök használatának kipróbálása, megtanítása, s ezek segítségével a tágabb és szűkebb környezet minél sokrétűbb megismertetése, az életkornak megfelelő tapasztalatok megszereztetése. A mozgásnevelést az óvodai foglalkozásokba kell beépíteni. Az elsajátított mozgásminták rögzítése, a szükséges korrekciós helyzetek alkalmaztatása, a napirend egészét átszövő feladat. A beszédfogyatékos, súlyos akadályozott beszédfejlődésű gyermek A fejlesztés az anyanyelvi nevelést középpontba állító speciális terápiákat alkalmazó, intenzív, komplex – az életkori sajátosságokat, a játékosság elvét szem előtt tartó – nevelési környezetben valósul meg. Az autizmus spektrum zavarral küzdőgyermek Az autizmus spektrum zavarral küzdő kisgyermek lehető legkorábbi diagnózist követő habilitációs terápiája megelőzheti a kóros viselkedés kialakulását, enyhíti a fejlődés devianciáját. A korai speciális terápia hiányában az óvodai fejlesztés fő céljai kiegészítve a viselkedés problémák, viselkedés és gondolkodási készségek terápiájával, szükség esetén a korai, elemi készségek kialakításával, fejlesztés elemeivel. Ennek érdekében az óvodai nevelés, illetve ideálisan a szülőkkel való együttműködés eredményeképpen az egész ébren töltött idő – különösen a természetes élethelyzetek – használandók a fejlesztésre. Szükséges az intenzív, jól strukturált, és a meglévő töredékkészségek használata, az egyéni motiváció megteremtése, a speciálisan a gyermek szükségleteihez alkalmazkodó módszerek alkalmazása. Az egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelemmagatartásszabályozási zavarral) küzdőgyermekek óvodai fejlesztésének elvei
vagy
Az SNI gyermekek között fennálló különbségek olyan formája, amely nagyobb mértékű differenciálást, a szokásostól eltérő eljárások alkalmazását teszik szükségessé. Valamennyi sérült gyermek fejlesztéséhez egyedi tervet kell készíteni, melynek alapelvei a következők: - Másságot elfogadó környezet - A biológiai állapot figyelembe vétele a terhelhetőségnél - A nevelés általános célkitűzéseinek megvalósítására való törekvés - Speciális segédeszközök használata, elfogadtatása - A kevésbé sérült funkciók tudatos fejlesztése, a kompenzációs lehetőségek bővítése - Fejlesztő terápiák alkalmazása Általános elvek - Az alkalmazkodó készségek fejlesztése - Akaraterő fejlesztése - Önállóság növelése - Együttműködő készség fejlesztése
46
Pedagógiai Program
SZTEGYMI
A foglalkozások heti rendszeressége Foglalkozás neve Anyanyelv- és beszédfejlesztés Mozgásfejlesztés Vizuomotoros készség fejlesztése Játékra nevelés Zenei nevelés alapjai Egyéni fejlesztés Önkiszolgálásra nevelés Levegőztetés, szabad játék
Heti gyakorisága 5 foglalkozás 5 foglalkozás 3 foglalkozás 3 foglalkozás 2 foglalkozás 1-2 foglalkozás gyermekenként Mindennapos tevékenységbe ágyazva Naponta fél-egy óra
A szakértői bizottság által megállapított diagnózis és a gyógypedagógus saját megfigyelésén alapul a fejlesztő tevékenység, melynek során figyelembe veszi az egyéni fejlődési különbségeket és életkori sajátosságokat. A nevelési program alapján készített foglalkozási terv szerint gyógypedagógus, konduktor, logopédus foglalkozik a gyermekekkel. A fejlesztés egyéni, kiscsoportos és csoportos formában történik, a gyermekek fejlődési ritmusához alkalmazkodó, játékos formában. A fejlesztést különböző terápiák egészítik ki a lehetőségek figyelembe vételével. (Ayres terápia, Montessori pedagógia, úszás, kutyaterápia, stb.) A gyógypedagógiai nevelés eredményeinek megállapítása gyermekenként folyamatdiagnózissal, a gyógypedagógiai pszichológiai diagnosztika eszközeivel történik, az egyénre szabott fejlesztés módszereinek megállapítására helyezve a hangsúlyt. A fejlesztés elején egy egyhónapos megfigyelési időszak alapján a gyógypedagógus elkészíti a gyermek pedagógiai jellemzését. Rendszeressége a továbbiakban minden fejlesztési év végén, valamint szakértői vélemény kéréséhez. A fejlesztés kezdetén, majd minden fejlesztési év végén grafikus formában regisztrálva jeleníti meg a gyermekek képességeit a különböző területeken. Ezt figyelembe véve készíthetjük el az egyénre szabott fejlesztési tervet. A fejlesztés folyamata,rendszere Vizsgálat - A képességstruktúra felmérése - Szakvélemény - Gyógypedagógiai vizsgálat - Fejlesztési terv Komplex fejlesztés, terápia - A foglalkozások rendszere - Mozgásfejlesztés - Anyanyelv- és beszédfejlesztés - Játékra nevelés - Vizuomotoros készség fejlesztése - Zenei nevelés - Önkiszolgálásra nevelés - Egyéni fejlesztés
47
Pedagógiai Program
SZTEGYMI
Kontroll-vizsgálat A fejlődésben bekövetkezett változások elemzése - Gyógypedagógiai értékelőlap - Gyógypedagógiai vizsgálatok Foglalkozás neve Anyanyelv- és beszédfejlesztés mozgásfejlesztés Vizuomotoros készség fejlesztése Játékra nevelés Zenei nevelés alapjai Egyéni fejlesztés
formája csoportos
Gyakorisága 5x30 perc
csoportos csoportos
5x30 perc 3x30 perc
csoportos 3x30 perc Kiscsoportos, csoportos 2x30 perc egyéni 1-2x30perc Összesen: 19-20 fejlesztő foglalkozás A foglalkozások időtartama 15-30 perc - a gyermekek egyéni adottságaitól függően.
A csoportszerveződésénél vegyes életkorú és korformájú csoportok kialakítása az optimális. Az év eleji szoktatási idő alatt végzett pedagógiai vizsgálat alapján történik a csoportba sorolás. A sajátos nevelési igényű óvodások spontán tanulása is sérült, indokolt, hogy a többségi óvodáktól eltérően kötött, az egész csoport számára kötelező foglalkozások illetve mikrocsoportos, egyéni fejlesztő foglalkozások váltsák egymást. Mindezek mellett a játék, az elmélyült játéktevékenység lehetőségeit is biztosítani kell. Az óvodáskorú gyermekek számára az ismert, áttekinthető, ismétlésekkel tagolt napirend ad biztos támpontot. Az óvoda napirendje Időtartam 7.30-8.30 8.30-10.30
10.30-12.00 12.00-13.00 13.00-14.30 14.30-15.30 15.30-16.30
Tevékenység Érkezés, szabad játék. Játékba integrált egyéni és mikrocsoportos fejlesztések, tevékenységek, testápolási teendők. Tízórai. Vers, mese, dramatikus játékok. Vizuomotoros képességek fejlesztése. Ének-zenei készségek fejlesztése. Játék a szabadban. Mikrocsoportos tapasztalatszerzések, séták, énekes játékok az udvaron. Sporttevékenység. Ebéd Testápolási teendők Pihenés, alvás mesével, altató dallal. Testápolási teendők, uzsonna szabad vagy irányított játék.
Ez a napirend csupán egy keret. Rugalmasan változik az adott igényeknek megfelelően. Ellenőrzés,értékelés Folyamatellenőrzés A pedagógiai vizsgálatot félévkor, évvégén megismétli. A tanköteles gyermekek a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság iskolaérettségi vizsgálatán vesznek részt. A szülök a napi beszélgetések, a szülői értekezletek, a gyermekek kiállított munkái, illetve a „nyílt napok" során győződhetnek meg gyermekük fejlődéséről.
48
Pedagógiai Program
SZTEGYMI
Ellenőrzés, értékelés rendszere Ellenőrzési formák: folyamatos megfigyelés, feljegyzések készítése, munkaközösségi megbeszélések, a gyermekek cselekedeteinek, viselkedéseinek elemzése, fejlődési tesztek végzése, felmérések, nyomon követések. Az iskolai beválás vizsgálata. Az ellenőrzés folyamatos. Évenként vizsgáljuk a magatartás, a viselkedés változása, a képességek fejlődése, a továbbhaladás lehetőségeit. A munkaközösség által összeállított értékelőlapot töltenek ki a gyógypedagógusok félévkor a gyermekekről folyamatos pedagógiai megfigyeléseik alapján, mely a szülők tájékoztatására szolgál. Gyermekvédelem az óvodában Óvodásaink eltérő szociális háttérrel rendelkeznek. Fontos feladatunk a gyermekek egyéni sorsának, szociális hátterének figyelemmel kísérése. A gyermekvédelmi munkát az intézményünk gyermek és ifjúságvédelmi felelőse látja el. Munkáját segítik a csoportvezető pedagógusok. Célunk: feltárni azokat a körülményeket, amelyek óvodásaink családi helyzetét érinti. Feladatunk: • Az egyéni bánásmód a családi nevelés gyermekek iránti felelősségének erősítése • A szülőkkel való közvetlen viszony kialakítása, személyes törődéssel és fejlesztéssel hozzájárulni a gyermekek fejlődéséhez, segíteni a gyermekvédelmi felelős munkáját, a problémák feltárásában és megoldásában • A gyermekvédelmi esetek feltérképezése, adatszolgáltatás az illetékes intézmények felé • Kapcsolattartás a családsegítő szolgálattal • Tájékoztatást adni a családnak nyújtható támogatások lehetőségeiről • Szükség esetén a csoportvezető pedagógus együtt végez családlátogatást a gyermekvédelmi felelőssel Személyi ellátottság A speciális óvodai fejlesztés vezetését gyógypedagógiai tanár látja el. A gyógypedagógus fejlesztő munkáját segíti a gyógypedagógiai asszisztens, aki a gyermekek szabadjátékát is képes irányítani, segíteni. A csoportokhoz 1 fő dajka tartozik. A speciális feladatokat konduktor, szomato-, tiflo- és szurdopedagógus, gyógytornász, logopédus látja el a lehetőségeknek és igényeknek megfelelően. Kapcsolatok más nevelési színterekkel Az óvoda sajátos funkciója révén különböző csoportokkal, szervezetekkel, egyéb nevelési, oktatási, egészségügyi, kulturális intézményekkel van kapcsolatban. Legfontosabb és legszorosabb kapcsolata az óvodába járó gyermekek családjával van Család A nevelés elsődleges, legfontosabb színtere a család. Az óvoda folytatja, illetve kiegészíti ezt a nevelési folyamatot. Az együttnevelés módja családonként különböző. A pedagógus minden egyes családdal külön találja meg a kapcsolatteremtés, az együttműködés - ha szükség van rá -a segítés legmegfelelőbb módját. Családlátogatás célja, hogy a pedagógus megismerje a gyermeket közvetlen környezetében, valamint tájékozódjon a családi nevelés elveiről, szokásairól. Szülői értekezletek célja gyermekek közösségét, az óvodai csoportot, az óvodát érintő nevelési feladatok, különböző programok megbeszélése, eredmények értékelése. A pedagógus feladata a szülök véleményének meghallgatása, javaslataik figyelembe vétele. 49
Pedagógiai Program
SZTEGYMI
Nyílt napok célja lehetőséget biztosítani a szülőknek, hogy a mindennapi óvodai életbe bepillanthassanak, valamint tájékozódjanak gyermekük közösségben elfoglalt helyéről, viselkedéséről. Fogadóórák célja olyan információk cseréje, mely a gyermekkel vagy közvetlen környezetével kapcsolatosak, esetleg bizalmas jellegűek. Óvodai ünnepek, közös programok célja a család és az óvoda közti kapcsolat elmélyítése, a gyermekek érzelemvilágának gazdagítása. Fontos, hogy e napok emelkedjenek ki az óvoda mindennapjaiból, külsőségekben és belső tartalmukban is. Orvos, védőnő Folyamatosan kísérje figyelemmel az óvodába járó gyermekek testi, lelki egészségének alakulását, segítse a pedagógus preventív munkáját. Speciális nevelési intézmények Speciális szakismereteikkel segítsék a gyermekek nevelését, segítsék a kudarcok megelőzését és a hibák korrigálását. Közművelődési intézmények Sajátos lehetőségeit a gyermekek életkori sajátosságainak és érdeklődésének megfelelően célszerű igénybe venni. Az óvoda által használt nevelési programok: - Add a kezed! Középsúlyos értelmi fogyatékos óvodások nevelési programja. Minősített gyógypedagógiai program, OKI - Óvodai program pervazív fejlődési zavarban szenvedő gyermekeket nevelő óvodák számára Autizmus Alapítvány, 2007. - Taníts meg engem! Fejlesztő program beszédjavító óvodák számára. Minősített gyógypedagógiai program, OKI - Mozgáskorlátozottak óvodai integrációja – program - Mályva integráló- differenciáló óvodai program. Minősített óvodai program. OKI
Jóváhagyta:
Halászné Mándoki Anikó Igazgató
50
Pedagógiai Program
SZTEGYMI
MELLÉKLETEK
51
Pedagógiai Program
SZTEGYMI
TANTÁRGYI RENDSZER ÉS ÓRASZÁMOK AZ ENYHE ÉRTELMI FOGYATÉKOS TANULÓK ÁLTALÁNOS ISKOLÁI SZÁMÁRA (1–8. évfolyam) A/ Kifutó óraterv
Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Magyar nyelv és irodalom – dráma Élő idegen nyelv Matematika Informatika Környezetismeret Történelem és társadalmi ismeretek(hon- és népismeret) Természetismeret Természetismeret – Fizika, kémia Természetismeret – Biológia, egészségtan Ének-zene Ének-zene – tánc Rajz és kézművesség Rajz és médiaismeret
Bevezető szakasz
Szakaszok – Évfolyamok Kezdő szakasz Alapozó szakasz
Fejlesztő szakasz
1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. évfolyam évfolyam évfolyam évfolyam évfolyam évfolyam évfolyam évfolyam
7
7
7
7 5
4
4
4 1
4 1
2
2
2
2
4
4
4
4 1
4 1
1 4 1
1 4 1
1,5
1,5
2
2
2
2 1,5
1,5
1,5
1,5
1
1
1
1
1,5
1,5
1,5
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
Földrajz Életvitel és gyakorlati ismeretek
2
2
1
2,5
3
3
3
3
Testnevelés és sport
3
3
3
3
3
2,5
2,5
2,5
Osztályfőnöki
-
-
-
1
1
1
1
1
18,5 20
18,5 20
19 20
21 22,5
21,5 22,5
22,5 22,5
25 25
25 25
1,5
1,5
1
1,5
1
0
0
0
Kötött óraszám Kötelező óraszám Szabadon tervezhető órák Megjegyzés: -
Az óratervet a 2012 – 2013. tanévben a 2.-3.-4. évfolyamon és a 6.-7.-8. évfolyamon, ezt követően kifutó rendszerben kell alkalmazni 52
Pedagógiai Program
SZTEGYMI
TANTÁRGYI RENDSZER ÉS ÓRASZÁMOK AZ ENYHE ÉRTELMI FOGYATÉKOS TANULÓK ÁLTALÁNOS ISKOLÁI SZÁMÁRA (1–8. évfolyam) B/ Mindennapos testneveléssel korrigált óraterv Szakaszok – Évfolyamok Bevezető Alapozó Fejlesztő Kezdő szakasz Tantárgyak szakasz szakasz szakasz 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. évfolyam évfolyam évfolyam évfolyam évfolyam évfolyam évfolyam évfolyam
Magyar nyelv és irodalom Magyar nyelv és irodalom – dráma Élő idegen nyelv Matematika Informatika Környezetismeret Történelem és társadalmi ismeretek(hon- és népismeret) Természetismeret Természetismeret – Fizika, kémia Természetismeret – Biológia, egészségtan Ének-zene Ének-zene – tánc Rajz és kézművesség Rajz és médiaismeret Földrajz Életvitel és gyakorlati ismeretek Testnevelés és sport Osztályfőnöki Kötelező óraszám
7
7
7
7 5
4
4
1,5
1,5
4 0,5 2
4 1 2
4
4
4
1
1
4 1
4 1
4 1
4 1
1,5
1,5
2
2
2
2 1,5
1,5
1,5
1,5
1
1
1
1
1,5
1,5
1,5
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
2,5
2,5
2,5
3
3
5
5
5
5
5
5
5
5
1
1
1
1
1
24,5
24,5
25
27,5
27,5
22
22
22
Megjegyzés: -
Az óratervet a 2012-2013. tanévben 1. évfolyamon és az 5. évfolyamon, ezt követően felmenő rendszerben kell alkalmazni 53
Pedagógiai Program
SZTEGYMI
FEJLESZTÉSI TERÜLETEK ÉS ÓRASZÁMOK AZ ÉRTELMILEG AKADÁLYOZOTT TANULÓK ÁLTALÁNOS ISKOLÁI SZÁMÁRA 1–8. ÉVFOLYAM A/ Kifutó óraterv Fejlesztési terület
Részterület
Évfolyamok óraszámai Bevezető szakasz
Anyanyelv és kommunikáció
Testi nevelés
Fejlesztő szakasz
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
Olvasás-írás előkészítése
2
2
-
-
-
-
-
-
Olvasás-írás elemei
-
-
3
4
3
3
3
3
Beszédfejlesztés és környezetismeret
4
4
4
4
4
4
-
-
-
-
-
-
-
-
2
2
2
2
-
-
-
-
-
-
-
-
1
4
3
3
2
2
2
2
2
-
-
-
-
-
-
-
-
2,5
2,5
2,5
6
6
Környezet- és egészségvédelem
-
-
-
-
2
2
2
2
Ábrázolás-alakítás
3
3
3
2
2
2
3
3
Ének- zene-tánc
2
2
2
2
2
2
2
2
Játékra nevelés
2
2
2
-
-
-
-
Mozgásnevelés
3
3
3
3
3
3
-
-
Testnevelés
-
-
-
-
-
-
3
3
1
1
1
1
1
1
1
25
25
Önkiszolgálás Életvitel és gyakorlati Életvitel és gondozási ismeretek ismeretek
Művészetek
Alapozó szakasz
1.
Társadalmi ismeretek és gyakorlatok Társadalmi környezet Számolás-mérés előkészítése Számolás-mérés elemei
Természeti környezet
Kezdő szakasz
Tánc és drámajáték informatika Kötelező óraszám
20
20
20
22,5 22,5 22,5
Megjegyzés: -
Az óratervet a 2012-2013. tanévben a 2-3-4. évfolyamon és a 6-7-8. évfolyamon, ezt követően kifutó rendszerben kell alkalmazni.
54
Pedagógiai Program
SZTEGYMI
FEJLESZTÉSI TERÜLETEK ÉS ÓRASZÁMOK AZ ÉRTELMILEG AKADÁLYOZOTT TANULÓK ÁLTALÁNOS ISKOLÁI SZÁMÁRA 1–8. ÉVFOLYAM B/ Mindennapos testneveléssel korrigált óraterv Fejlesztési terület
Anyanyelv és kommunikáció
Részterület
Évfolyamok óraszámai Bevezető szakasz
Kezdő szakasz
Alapozó szakasz
1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
Olvasás-írás előkészítése
2
2
-
-
-
-
-
-
Olvasás-írás elemei
-
-
3
4
3
3
3
3
Beszédfejlesztés és környezetismeret
4
4
4
4
4
4
-
-
-
-
-
-
-
-
2
2
2
2
-
-
-
-
-
-
-
-
1
4
3
3
2
2
2
2
2
-
-
-
-
-
-
-
-
2,5
2,5
2,5
6
6
Környezet- és egészségvédelem
-
-
-
-
2
2
2
2
Ábrázolás-alakítás
3
3
3
2
2
2
3
3
Ének-zene-tánc
2
2
2
2
2
2
2
2
Játékra nevelés
2
2
2
-
-
-
-
Mozgásnevelés
5
5
5
5
5
5
-
-
Testnevelés
-
-
-
-
-
-
5
5
1
1
1
1
1
1
1
27
27
Társadalmi ismeretek és gyakorlatok Társadalmi környezet Számolás-mérés előkészítése Számolás-mérés elemei Önkiszolgálás Életvitel és gyakorlati Életvitel és gondozási ismeretek ismeretek Természeti környezet Művészetek
Testi nevelés
Tánc és drámajáték informatika Kötelező óraszám
22
22
22
24,5 24,5 24,5
Fejlesztő szakasz
Megjegyzés: -
Az óratervet a 2012/2013. tanévben az 1. évfolyamon és az 5. évfolyamon, ezt követően felmenő rendszerben kell alkalmazni.
55
Pedagógiai Program
SZTEGYMI
AUTISTA TANULÓK ÓRATERVE TANTÁRGYAK RENDSZERE ÉS ÓRASZÁMOK A / Kifutó óraterv tantárgyak Olvasás-írás előkészítése Olvasás írás elemei Környezetismeret Környezet-és egészségvédelem Számolás-mérés előkészítése Számolás-mérés elemei Önkiszolgálás Életvitel és gondozási ismeretek Ábrázolásalakítás Ének-zene Játékra nevelés Mozgásnevelés Testnevelés Informatika Kötelező óraszám
1.
2.
Az egyes évfolyamok óraszámai 3. 4. 5. 6.
3
3
0
0
0
0
0
0
0
0
4
4
4
4
4
4
3 0
3 0
3 0
4 0
4 0
4 0
0 3
0 3
2
2
0
0
0
0
0
0
0
0
2
4
4
4
3
3
3 0
3 0
2 0
0 3
0 4
0 5
0 5
0 5
2
2
2
2
2
2
3
3
2 2 3 0 0 20
2 2 3 0 0 20
2 1 3 0 1 20
2 0 2,5 0 1 22,5
2 0 3 0 1 24
2 0 3 0 1 25
2 0 0 3 2 25
2 0 0 3 2 25
7.
8.
Megjegyzés: -
Az óratervet a 2012-2013. tanévben a 2-3-4. évfolyamon és a 6-7-8. évfolyamon, ezt követően kifutó rendszerben kell alkalmazni A gyermekek számára speciális szükségleteiknek megfelelően egyénre szabott napirend készül, melyben az órák egyéni illetve kiscsoportos, önálló vagy irányított foglalkozások formájában szerepelnek. Az egyes tantárgyakra, foglalkozásokra rendelkezésre álló órakeret a tanuló napirendjében jelenik meg.
56
Pedagógiai Program
SZTEGYMI
AUTISTA TANULÓK ÓRATERVE TANTÁRGYAK RENDSZERE ÉS ÓRASZÁMOK B/ Mindennapos testneveléssel korrigált óraterv tantárgyak Olvasás-írás előkészítése Olvasás írás elemei Környezetismeret Környezet-és egészségvédelem Számolás-mérés előkészítése Számolás-mérés elemei Önkiszolgálás Életvitel és gondozási ismeretek Ábrázolás-alakítás Ének-zene Játékra nevelés Mozgásnevelés Testnevelés Informatika Kötelező óraszám
1. 3
2. 3
Az egyes évfolyamok óraszámai 3. 4. 5. 6. 0 0 0 0
7. 0
8. 0
0 3 0
0 3 0
4 3 0
4 4 0
4 4 0
4 4 0
4 0 3
4 0 3
2
2
0
0
0
0
0
0
0
0
2
4
4
4
3
3
3 0
3 0
22 0
0 2,5
0 4
0 5
0 5
0 5
2 2 2 5 0 0 22
2 2 2 5 0 0 22
2 2 1 5 0 1 22
2 2 0 5 0 1 24,5
2 2 0 5 0 1 26
2 2 0 5 0 1 27
3 2 0 0 5 2 27
3 2 0 0 5 2 27
Megjegyzés: - Az óratervet a 2012/2013. tanévben az 1. évfolyamon és az 5. évfolyamon, ezt követően felmenő rendszerben kell alkalmazni. A gyermekek számára speciális szükségleteiknek megfelelően egyénre szabott napirend készül, melyben az órák egyéni illetve kiscsoportos, önálló vagy irányított foglalkozások formájában szerepelnek. Az egyes tantárgyakra, foglalkozásokra rendelkezésre álló órakeret a tanuló napirendjében jelenik meg.
57
