SZEGŐ RRPRD. exlcon. sen orse l. VERBOJANOS m. kir. csendőr főhadnagy 'MAGYAR NEMZETI MUZEUM. " MIHÁLYFALVY ISTVÁN

SZEGŐ RRPRD

"

j

ezred

..C'!�� U���-�

ORSZAGOS SIECHENYI KONYVTARA .

..

"

0° .... . • ...... .�.. . e.

""�.. �,

.. ,

1

i"

'MAGYAR NEMZETI MUZEUM ,

eXlcon.

szerződéses szállitá a

____ , _ __ _ � _

"

•

.

sen orse l

tiszti egyenruházati éS felszerelési intézete több

,

.. " .. . ,

,

.

•

• • VY

I

I

ÖSSZEÁLLITOTTA:

.

'

..

·"' �'����;.1 . .

l

MIHÁLYFALVY ISTVÁN.

ÁTNÉZTE: •

•

••

•

OLVASOTERMI KEZIKONYVTAR

t� (J5S2!'í�1 ..

••

••

:.M.

,

,

VERBOJANOS m.

kir. csendőr főhadnagy oktató tiszt.

KIKOlCSONOINI NEM SZABAD AZ üzlet 1910 május l-én Kölcsey-utcába,

Ára 5 kor.

Reök-palota mellé helyeztetik át. VÁRNAY ÉS FIA Budapest,

Liszt F.-tér 9,

Szeged,

Kárász-utca 9.

19 10.

\

,

SÜRGÖNY!!

()

Kitlinő

Fonográf

1 hengerrel 4 frttól,

Gramofon ;ab��f 9 a

frttól feljebb 10 évi jótállással.

TOTM legolcsóbb

a

(3 yÁRI

,

J O'Z S E F

NAGY RAKTÁRA

világon! Szeged, Könyök-utca 3.

10.000 új fölvétel ének és zenében minden nyelven.

Viszontelárusitók kerestetnek ! Legkedvezőbb lemezcsere !!

�zámtalan elismerő levél!! Képes árjegyzék ingyen!!

Nincs szebb, kedvesebb ajándék a Oramofonnál! N'etn szabad egy családban sem hiányozni a

GRAMOFON-nak!

.

Várnay és Fia, Budapest

.

F

A

�.

r·

-

'.

'IL,

"M unicipia"

Liszt Ferenc-tér 9.

Telefon

21-76.

Magy. kir. csendőrségi nyom­ tatványok nagy raktára. Könyvnyomda.

•

kiadóhivatala

Könyvkötészet.

Könyv- és papirkereskedés.

A

\'o eredeti angol ura óta év 35 már kerékpár Világot

�c\i(a\ premier

is

The (bamp\ou

l, 3 ygy � pag csa g an har du la en arfel­ t tyti n o � a k o r sal, a p k llás é r e jótá k f ::':�'--';:"---:-o év n arak on 12, gya eti ered . a z a � u em el és n él k� l, sZlgor eket ész atr alk r a resz p J\ a k e koron 5 r� �� � ��=��-:;-;km� e� 1 k� "" -: és k z (kü lső le tr e ad ju kho páro rék ke sz az egész világo � letezo 9�, fa�mp ák ped álúk, lánc ok , és be ls ő gU�� lk , csengoM a�yaro rs�ág és Ausztriában konu50k, cseszeket, st b. ) un k "o etkeztében és igy a o V olcsó áraink folytán elé rt legnagyob� !oorgalm °tt Ig en gyárakn�l rend kl vu ! lenY°';1 unk v i d é k r e llit szá 30% arlesz a llttass a l és bárh ová. •

-

var�ó �ép e�et és r e g in S . - a vllaghlru The ngu

Elsőra

Royal --

gramofonokat havi 6-10 korona részletre adjuk.

és

fia

pár-egyletek Majd az összes fővárosi és vidéki magyar ker�k int a Béoesber több osztrák és külföldi sportegyesületek, valam Verband der Staatsbeamten Ost�rreleh, székelő/cs " . "- és kir. m. kotr ..honvé magyar Szt korona orsz�gai vasutas szö�etsége, a Ludovika akadénua blV�tal �an kinevezett szállitól. o

Baross-tér 4. és Margit-körút 8.

Állategészségügy rendezéséről szóló , törvény. h. Altalános szolgálati határozványok. Bevezetés. Belügyminiszter. Büntetőtörvény a büntettek és vétségekről. Csendőrségi felügyelő . Csf. Csnyt. -- Csendőrségi nyugdijtörvény. Eá. Egészség ápolására vonatkozó utasitás. Erdőtörvény. ( 1 879. XXXI. t.-c.) Erdt. Fejezet. Fej. Fegyver és Lőutasitás. FIu. - Földmivelésügyi miniszter. Fm. Függelék. Cs-la. Függ. Fvat. Fegyver- és vadászati adótörvény. Oazdászatkezelési utasitás. Oku. Hm. Honvédelmi m iniszter. Hsz. Házalási szabályok. Ht. Halász-!örvény. Illsz. Illeték-szabályzat. Im. Igazságügyi miniszter. Ipari munka vasárnapi szüneteléséről Imvszt. szóló törvény. Iprt. Ipartörvény. Katb. - Katonai büntetőtörvény. Kbt. Büntetőtörvény a kihágásokról. Kh. Különleges határozván yok a m. k i r l ovas-csendőrök számára. Kiv. A kivándorlás ról ( 1 884 . XXXI. t. -c.) =

=

=

=

=

=

keré kpár -, varrógép- és gram ofon-nagyker eskedők. Budapest, VIII., Józs ef-k örút 41.

Fiók-üzletek:

Árt. , A. sz. Bev. Bm. Btk.

=

--

Láng Jakab

Röviditések.

\. �IV<.f' � � OÁ I<�NYV';;i >J

TA

-

Disz-árjegyzé künk 1000 képp el ingy en és bérm e

= =

= =

=

=

=

=-

=

=

=

=

=

==

.

l-

4 � ,

Kereskedelmi miniszter. közegészségügy rendezéséről ( 1876. = A XIV. t.-c.) vámokról szóló törvény. = A közutak és Kvt. kézi zálogkölcsön ügyletről (1881. = A Kzk. XIV. t.-c.) = Lásd. L. LÓüvsz. = Lóügyekre vonatkozó szabályok. = Laktanya-szab � lyo,k. Lsz. , , gorse es mezorend = A mezőgazdasagrol Mgt. röl szóló törvény. Mmjszt. = A munkaadók és a mezőgazdasági mun­ kások közötti jogviszonyok szabályo­ zásáról szóló törvény. = Minisztertanács. Mt. = Nyugdijtörvény Nyt. = Pont. P. = Például. Pl. = Pénzügyminiszter. Pm. = Rendelet. R. = A részletügyletről. (1883. XXXI. t.-c.) Rü. Szigsz. = Szolgálati szabályzat. Szlgu. = Szolgálati Lltasitás. Szrvu. = Szervezeti utasítás. = Az uzsoráról és közös hitelügyletekről Uzs. (1888. XXV. t.-c.) = A véderőről törvény. Vöt. = Végrehajtási rendelet. Vr. Vszt. = Vadásztörvény. (1883. XX. t.-c.)

Km. Kr.

=

"

. .

"

A Acélgyárak üzemágainál vasárnap is végez­ hető munkák. L. Vas- és acélgyárak üzemágainál vasárnap is végezhető. Adóév a fegyveradóra vonatkozólag. L Fegy­ veradóra vonatkozó adóév. Adóév a vadászati adóra vonatkozólag. L. Fegyveradóra vonatkozó adóév. Adómentes fegyverek vadászatra használata. L. Fegyver, adó alól való elvonása. Adóvégrehajtásnál való segédkezés. Adó­ végrehajtásnál csendörségi segédlet csak akkor ve­ hető igénybe, ha tettleges ellenszegülés fordult elő vagy ettől, nyomós adatok alapján, indokoltan tartani lehet. Ily esetben azonban a csendőrnek az előforduló zálogolásnál vagy a végrehajtás más mozzanatainál személyesen közreműködni nem szabad, hanem csakis arról kell gondoskodnia, hogy a hatósági közegek feladatukat akadály nélkül teljesíthessék és szemé­ lyüket erőszakoskodás ellen kell megvédenie. (Szolg. ut. 32. §.) Aggályok felhivásokra vonatkozólag. L. Fel­ hívások teljesítése. Agyagipal'nál vasárnap is végezhető: kizá­ rólag az égetési munkák; egész nap. (14837/92. km. r . ) Ajándék elfogadása a szolgálat teljesitése­ ért. L. Megvesz tegethetlenség. Ajándékozása kincstári ruházatnak. L. Kincs­ tári ruházat eladása. Alapitvány, "dombrádi Nagy Gyula"-féle. L. Dombrádi Nagy Gyula-féle alapitvány . Alapitvány, "Török Ferenc altábornagy"-féle. L. Török Ferenc altábornagy-féle alapitvány. Alapos gyanuval terhelt egyén. L. Fegyver­ használati jog magyarázata .

-

E

1

l

Alárendeltek bizalmának megszerzése. A i csendőrelőljáró kötel�s�ége" ha aláren ��} tje tőJ e b �rm tekintetben felvilágosltast ker, azt nekl]Oakaro modon megadni és igy benne ama ?izalmat és ra&,a��k,� � ást felébreszteni, melylyel az éJ.larendeltnek elol]aro]av al szemben viseltetnie kell. (A. sz. h. X. 2). Alárendeltekkel való bánásm ó d. Az aláren­ deltekkel követett bánásmód igazságos, jóakaró, kö­ vetkezetes és az egyénnek sajátságaihoz alkalmazott legyen. Azonban minden jóakarat mellett sem szabad a rendeletektől és parancsoktól való legcsekélyebb eltérést türni, vagy tulságos bizalmaskodást meg­ engedni. Az előljárónak érteni kell, hogy tekintélyét alárendeltjei előtt minden körülmények között meg­ óvja. Az alárendeltek melletti kicsinyes gyámkodás, az önállóságukba való indokolatlan beavatkozás, kedvetlenséget szül és a szolgálatnak ártalmára van; a jogkör áthágása, valamint oly parancsok adása, melyek a szolgálathoz nyilván semminémü vonatko­ zásban nem állanak, a fegyelemre káros hatással vannak és fenyitést érdemelnek. (Szigsz. 17. §.) Alárendeltek kérdéseire adandó felvilágosi­ tás. L. Alárendeltek bizalmának megszerzése. Alárendeltségi viszonya a csendőrségnek. L. Csendőrség alárendeltségi viszonya. AI,�rep.deltségi vi�zonya az összpontositott csendorsegnek. L. Osszpontositások alkalmával teendő jelentések . "Alázatosan" szó használata. -L. Előljárókkal való érintkezés. Alkalmazása a fegyvereknek. L. Fegyverek alkalmazása. �lk;;tlmazás iránti folyamodványok beadása. L. IgenyJogosultak folyamod ványaiknak beadása. Alka!mazás iránti folyamodványok bélyeg­ m,entessege. �. Jgényj'Ogosultak folyamodványaiknak belyegmentessege. . Alkalm �zá� iránti folyamodványok felszere­ lese. , L. JgenYJogosultak folyamodványaiknak fel­ szerelese.

Alkalmazásra való előjegyzés iránti folyamod­ ványok. L. Igényjogosultak később üresedésbe jövö állásokra is folyamodhatnak. Alkalmazottak elfogása vagy elővezetése. L. El fogása közszolgáÜÜban vagy magánváIIalatnál al­ kalmazottaknak. Alkotmány elleni izgatásért a bünvádi eljá­ rás meginditá�a. Alkotmány, a törvény, a hatóságok vagy hatósági közegek elleni izgatás vétségeért a bünvádi eljárás csak három hónapon belül inditható meg. (Btk. 174. §.) Alkotmány elleni izgatás vétsége. Alkotmány, a törvény, a hatóságok vagy hatósági közegek elleni izgatás vétségét követi el, a ki valamely gyülekeze­ ten nyilvánosan, szóval, vagy a ki nyomtatvány, irat, képes ábrázolat terjesztése, vagy közszemlére kiálli­ tása. által, büntett vagy �étség elkövetésére egyenesen felhIv (Btk. 17 1. §.) ; a kl ugyanezen módon a törvény ellen, vagy a hatóságoknak törvényes hatáskörükben kiadott rendelete, meghagyása, határozata ellen en­ gedetl�nségre egyenes felhívást intéz vagy terjeszt, va!amlI�t az is, a ki valamely osztályt, nemzetiséget, vagy hIt feIekezetet gyülöletre a másik ellen, vagy a tulajdon vagy a házasság jogintézménye ellen izgat (Btk. 172. §.) ; a ki ugyanolyan módon a király sze­ mélyének sérthetlenségét, a trónöröklés törvényes r�.ndjét, az �lkotmán yos �l1am form�t, yagy a törvény , .. kotelezo erejet megtamad]a; ugyszmten az is, ki az alkotmány egyes intézményei, a monarchia másik államával fennálló kapcsolat, vagy a magyar államot képező országok közt fennálló államközösség ellen av�gy.a �irálynak, az országgyülésnek, az ország� gyuleSI bIzottságoknak vagy a közös ügyek tárgya­ lására hivatott bizottságnak törvényes joga ellen lázit (Btk. 173. §.); a ki ugyanolyan módon, a törvény által büntettnek vagy vétségnek nyilvánitott cselek­ , �enyt, vagy valamely bÜlIÍett vagy vétség elkövető­ Jt;t, annak elkövetése miatt feldicsér, vagy nyilvánosan .. kttuntet (Btk. 174. §.). Kir. törvényszék.

J l -

e

1

l

c:. r

f

•

l ( l

,

Alom alkalmazása. A csendörségi ló terhes szolgálatra való tekintettel a csendörségi istállókban az állandó alom alkalmazandó, melynél azonban szigoruan kell arra figyelni, hogy az alom fel ne rázassék és a ganaj az állásból minden ganajozás után azonnal eltávolittassék. (Kh. 52 p.) Alom beteg lovaknál. Beteg lovak részére ki­ jelölt istállókban állandó alom sohasem alkalmazandó. (Kh. 53. p.) Alom eltávolitása. Ha valamely állandó alom­ mal ellátott istállóban ragályos (járványos) betegség üt ki, az alom azonnal eltávolitandó. (Kh. 54. p.) Alom készitési módja és kezelése. Az állandó alom készitésnél a következő tartandó szem előtt: l. Azon lóállások, melyek agyagburkolattal vannak ellátva, az alom lerakása előtt 3-4 cmtnyire gipsz­ porral vagy hamuval feltöltendők. 2. Az örs rend­ szeresitett alom-szalmailletékéből minden január, április, julius és október l-én az első havi illeték 2/3 része, tehát minden ló és állás után 34 kgr. , rétegalakulag hosszában és szélességben, még pedig egymás ellen rakott kalászokkal, egyszerre a lovak alá almozandó, a fennmaradó 1/3 azaz lovanként 566 gramm pedig naponta utána szórandó. 3. Három hó elteltével az alapalom megujitandó, tehát a régi alom az istállóból kihányandó, minden egyes használatban volt állás gondosan kitisztitandó az istálló kellőleg kiszellőzendő és a száraz szaÍma a régi alom ból ujra fel)1 asználandó és ha szükséges a gipsz vagy hamureteg, esetleg az agyagburkolat felső része is megujitandó. (Kh. 55. p.) Alomszalma-adag: sulya. Az alomszalma 8'5 kgros kötegekben szállitandó. (Oku. 311c.) . sza�ma minősége. A szalma száraz, egész­ , Alom seges, tIszta es dohszagnélküli legyen. (Oku. 31/c.) AI. s�bb rendü nyilvános helyek látogatása. L. nyIIvanos helyek látogatása. Alsó heveder. L. Heveder.

Altisztek rendfokozata a csendőrséghez való felvételnél. L. Katonai altisztek rendfokozata a csendőrséghez való felvételnél. Altiszti iskolába vezényeltek közgazdálko­ dási . osztaléka. L. Közgazdálkodási osztaléka az altiszti iskolába veiényelteknek. Altiszti lakás felirata. L. Laktanya helyiségek feliratai. Altiszti vizsga tárgyai. A csendőr-altiszti (őrs­ vezetöi) vizsga tárgya a következők: l. magyar nyelv; 2. számtan (négy alapmivelet és törtek); 3. irálytan; 4. csendőrségi szervezeti és szolgálati uta­ sitás; 5. a csendőr-kerületi parancsnokság (felügye­ lőség) által közölt törvények, rendeletek és oktató természetü parancsok; 6. örsirodavezetés ; 7. fegyver­ és lőutasitás; 8. a csendőrség közigazgatásának (gazdászatkezelési utasitás, illeték-szabályzat) alap­ elvei, az Qrsparancsnok ügykörének megfelelő mérv­ ben; 9. szolgálati szabályzat I. és III. rész; 10. gya­ korlati szabályzat I. rész. (Szrvu. 27. §.) Anyakönyvbe törvénytelen gyermek törvé­ nyesnek való bevezetése: családi állás elleni ki­ hágás. (Kbt. 60. §.) Kir. járásbiróság. Anyakönyvbe törvényes gyermek törvényte­ lenként való bevezetése: családi állás elleni kihá­ gás. (Kbt. 60. §.) Kir. járásbíróság. Apa-állatnak tenyész-igazolvány nélkül, tenyész­ tési célokra való átengedése, vagy másnemü álla­ tokkal közös legelőre hajtása: mezőrendőri kihágás. Eljárás hivatalból. (Mgt. 94. §.). Közigazg. hatóság. Apró lékos kéziszerek. Az aprólékos kéziszerek a legénység által tetszés szerinti helyen, minőségben és alakban szereztetnek be. A legénységnek meg­ van engedve, hogy az előirt aprólékos kéziszereken kivül jobb minőségü és nagyobb aprólékos kézi­ szereket (keféket) is készletben tarthasson. A lesze­ relt altisztek, csendőrök, próbacsendőrök és ujon­ cok aprólékos kéziszereiknek becslését, illetőleg ér­ tékesitését nem követelhetik. (Oku. 61. és 62. §.).

-----�--� I

•

•

r

Aranka kiirtása. Arankát köteles minden birto­ kos, annak megjelenése után azonnal, alkalmas módon kiirtani. (Mgt. 51 . §.) Arzen ellenszere: magnesid-tej, melyet a leg­ közelebbi gyógyszertárból kell azonnal hozatni és az arzennel mérgezettnek nagy mennyiségben be­ adni. (Eá). Asztalkendők beszerzése. L. Asztal megte­ ritése. Asztal megrongálása nyilvános helyen. Nyil­ vános téren, a közönség használatára szolgáló asztal szándékos megrongálása vagy bemocskoJása: köz­ rend elJ eni kihágás. (Kbt. 80 §.) Közigazg. hatóság. Asztal megteritése. A csendőr-laktanyában minden étkezéshez az asztal az őrsfőzőnő által meg­ teritendő. E ezéIból minden őrsön legalább két fehér aszt�lt�ritő, minden csendőr részére két-három tányér, egy lvo-pohár, ezenfelül egy közös só- és paprika­ tartó és egy vizes korsó vagy palack a közgazdál­ ko � ás , terhér � b: szerzepdő. Az étkezéshez még . . , szuk seges evo, eszkozzel es ket-három fehér asztal­ kendövei minden csendörnek rendelkeznie kell. Az asztalteriték mindig tiszt� Jegyen. (Á. sz. h. XV/6). Asztalteritők beszerzése. L. Asztal megteritése. Avar meggyujtása. L. Meggyujtása. ,

,

A Ágyak egymástó li távolsága. L. Legénységi szobák berendezése. Ágyak elhelyezése. Az ágyak a laktanya-szo­ bákban a férhelynek megfelelően, ajtók és abJ akok­ tól lehetőleg távol, állitandók fel. A csendőr fekhelyét csakis az örsparancsnok e'ngedélyével változtathatja. (Lsz. 2. §. 26. ) Ágyak megvetése. Az ágyak naponta a felkelés. után azonnal felrázatván, a következő módon ujból megvetendök: 1. a szalmazsák az egyik lepedővel beterittetik s a lepedő szélei a szalmazsák és az ágydeszkák közé tömetnek ; 2. a második lepedő azután az ágyra arányosan felterittetvén, reá a hos�zá­ ban és az ágy szélességéhez mérten összehajtott takaró fektettetik ; 3. a lepedő hossz-szélei a takaróra akként hajtatnak fel, hogy a lepedő két külső, a takaró pedig egy belső egyenlő szélességü csikot képez; 4. az igy összehajtott lepedő és takaró végei az ágy hosszához mérten aláhajtatnak, a felvetett ágy azután egész hosszában egy zöld gyapju takaróval beboritandó; 5. a vánkos, magasabb részével a fal­ hoz forditva, az ágyfőn, az összehajtott lepedő és takaróra helyeztetik. (Lsz. 2. §. 28.) Ágyak méretei. Egy dllCZOS vaságy 190 centi­ méter hosszu és 84 centiméter belközzel bir. (Illsz. 31. §. 3.) Agyak nappali használata. A szolgálatból éj­ félkor vagy még később, vagy általában fárasztó gyalogmenetek után bevonuló csendőröknek az. ágyakon való fekvés nappal is meg van engedve, de a lábbelit ilyenkor le kell vetniök. (Lsz. 2. §. 30.) Ágyas tartá.sa. L. Roszhirü személyekkel való érintkezés.

Ágyban holmi tartása tilos. (Lsz. 2. §. 28.) Ágylábak befestése. L. Butorzat gondozása. Ágynemü gondozása. Az ágynemü mindig tiszta :állapotban tartandó; ennek lelkiismeretes kimélése fölött őrködni az őrsparancsnok kötelessége. Az ágy­ nemü gondatlanság-, esetleg roszakaratból való mocskolásából vagy rongálásából származó hiány mindig az azt okozó költségére azonnal helyreálli1andó és az ilyen esetről a szakaszparancsnokság­ nak is jelentés teendő. Rongyos ágynemü semmi -szin alatt sem türendő. A szalmazsákok tultömöttek és az előirt sulynál nehezebbek ne legyenek. Ma­ g�npárnákon csak fehér áthuzat alkalmazható. (A. sz. h. XI/tO. ) Ágynemü jó karban tartása. L. Átalány ágy­ nemü jókarban tartása. Ágynemü tisztántartási átalány. L. Átalány ágynemü tisztántartására. Ágynemü váltásának ideje. L. Átalány ágy­ nemü tisztántartására. Ájtatos gyülekezeteken vasárnap is végez " 1t�to: az ugyn�vez�tt bucsucikkeknek, mint pl. ima­ konyvek, olvasok, vIaszgyertyák stb. árusitása egész nap. (14837/92. km. r.) Ájultak ápolása. L. Kimerültek ápolása. Álarcos-menet rendezése hatósági engedély nél�ül,: közrend elleni kihágás. (Kbt. 76. §.) Közig. hatosag. � lladzó - lánc beakasztása. L. Álladzó -lánc iekvese. , . A� �adzó -Iánc fekvése. Az álladzó-láncnak az -
Államhatár átlépése. Magyarország határának külön parancs, illetve felhivás vagy engedély nélkül szolgálatban vagy szolgálaton kivül való átlépése a csendőrségnek szigoru büntetés terhe alatt tilos. E tekintetben kivételnek csak akkor és annyiban· van helye, a mikor és a mennyiben ezt a "Nyomo­ zás osztrák területen" alatt foglalt rendelkezések vagy a szomszédos külföldi államokkal létrejött kar­ tellszerződések, melyek a csendőrséggel közölve lesznek, megengedik. E tárgyban az 1888. évi XIV. t.-c. alapján kiadott "Határszéli utasitás" rendelke. zései is mérvadók. (Sz I g. 152. �.) Állami alkalmazottak közlekedése a Román határszélen élei mi cikkek beszerzése végett. A Romániával határos határállomásokon alkalmazott állami, vármegyei és községi közegek, ezek család­ tagjai és cselédjei élelmicikkek és egyéb szükségleteik beszerzése végett minden uti igazolvány nélkül utaz­ hatnak a szomszédos állami éleImi piaccal biró leg­ közelebbi községbe. Ilyen célból hasonlóan utazhat­ nak magyar területre a román határszéli állomásokra alkalmazot tak, illetőleg ezeknek családtagjai vagy cselédjei. (70,00011 904 B. M. sz.) Ánatbehozatalra kijelölt utak. A csendőrség­ köteles arra ügyelni, hogy oly helyeken, hol a m. kir. belépő-állomás a határsiéltől távolabb befelé esik, a Romániából behozott állatok és állati nyerstermé­ nyek, csak az e célra kijelölt utakon hajtassanak, illetve szállittassanak ; az ez utakon kivül talált ily állatok és állati nyerstermények letartóztatandók, illetve lefoglalandók s a legközelebbi m. kir. belépő­ állomásnak átadandók. (Art. Vr. 35. §.) Állatcsoportok hajtása. Szabadon hajtott állat-­ csoportokkal (nyájak, csordák, falkák) a hajtsárok kötelesek ugy a szembejövő, mint a hátulról előre. haladó jármüveknek megállás nélküli elhaJadására az utpályán elégséges helyet nyitni: miért az állat­ csoport mellett elégséges vezető, hajtsár stb. alkal­ mazandó. Kisebb állatcsoportokkal csak az_ ut fele­ részét szabad elfoglalni. (Kvt. 109. §.)

Állategészség-rendőri szabálrok a vendég� zo fogadókra nézve. �. Ve�dégfogadokra vonatko állategészség-rendon szabalyok. Állategészségügyi z�r�d�k a,ma�halevele�en. L. Marhalevél állategészsegugyl zaradekkal valo el�átása. ' n. L. Hat' t arsze'l·1 a'llaÁllatforgalom hat�r��ele forgalom figyelemmel kiserese. .. .. Állati nyerstermények behozatalára k1lelolt . L. Állatbehozataira kijelölt utak. utak Állatkinzás. Állatok kinzása �agy durva ?ántal­ mazása nyilvánosan, botrányt okozo modon: koz�e.nd elleni kihágás (Kbt. 86. §.) E.lő, sZ árnyqs e�erek ajtora , t kepez1. (6498/89. való kifeszitése ugyanezen klhagas bm. r.) Közigazg. hatóság. Állatkinzás megakadályozása. L. Gyermekek , ie}ügyelése. Állatok által okozott károk. Allatok által oko­ :zott károkért azok gazdája felelős. (Mgt. 112. §.) Állatok behozatala külföldről. L. Házi állatok behozatala külföldről. , . Állatok egyenkénti hajtása. Allatok egyenkent féken vagy pányván vezetendők az utakon. (Kv t. 190. §.) Állatok elkülönitése ragadó s betegség ese­ tén. L. Ragadós betegségben lévő állatok elkülönítése; Állatok felügyelet nélkül hagyása parancsolo szükség nélkül: mezőrendőri kihágás. Eljárás hiva­ talból. (Mgt. 95. §.) Közigazg. hatóság. Állatok hajtása marhalevél nélkül. L. Marha­ levél nélkül hajtható állatok� Állatok harapása. L. Allatok csipései. - Állatok használata ragadós betegség esetén. L. Ragadós betegségben lévő állatok használata: Állatok más földjére való beengedése. Alla­ -toknak más mivelés alá vett földjére gondatlanság­ ból való beengedése: mezőrendőri kihágás. (Mgt. 95. §.) Közigazg. hatóság. ..

_

Állatok megbetegedésének bejelentése. A házi állatok birtokosai, pásztorok, gyepmesterek, mészárosok, vágatási biztosok és m.indazo�, kik házi állatok gondozásával vannak megbizva, kotelesek a birtokukban illetőleg a gondozásuk alatt álló álla­ toknak belsŐ megbetegülését, vagy azok elhullását . a községn, ek azonnal b�jelent�ni: �Árt. ?3. §. ) Ez�n rendelkezesek megszegese: klhagas. (Art. 154. §.) Közigazg. hatóság. Allatoknak, élőknek, a szállitási eszközökről való kirakása és hazaszállitása : vasárnap egész nap meg van engedve. t14837/92. km. p.) Állatok ragadó s betegségben külföldről való behozatala. L. Ragadós betegségben levő állatok külföldről való behozatala. Állatok ragadó s betegségei. Az állatok raga­ dós betegségei a következők: keleti marhavész, lépfene, veszettség; a lovak, szamarak és öszvér,ek takonykórja, ill�tőleg ,bőrférge; , a sz�rv�sm�r�ak, juhok, kecskék es sertese,k ragados száj-, e� korom­ fájásai továbbá a 'lovak es szarvasmarhak Ivarszer­ vein k�letkező hólyagos kiütések; q lovak szamarak é s juhok rühei; a sertés-orbánc. (Art. 24. §.) Állatok száma egy marhalevelen. L. Marha­ J eveJen felvehető állatok száma. Állatok számbavétele. L. Közös legelőre haj­ tandó állatok számbavétele és megvizsgálása. Állatok szekérben a marha-vásártérre nem bo­ csáthatók. (Árt. 34. §.) Állatok tartása a laktanyában. A csendőr-lak­ tanyában, a hol szükséges, iházőrző-eb és macska, továbbá éneklő madarak is tarthatók. Más fényüzési nem a közgazdálkodás vagyonához tartozó állatot, a legénység a laktanyában nem tarthat. (A. sZ. h . XI/3,) Állatok tartó zkodására szánt közhelyekre vonat­ kozó állategészség-rendőri szabályok. L. Vendég­ fogadókra vonatkozó állategészség-rendőri szabályok. Állatok vásártérre hajtása marhalevél nél­ kül. Állatok marhalevél- nélkül vásártérre nem bo­ ' csáthatók. (Árt. 1 1. §.)

17 Állatorvos alkalmazása a vásártéren. A vá­ sár1artásra jogosak kötelesek gondoskodni, hogy az állategészség-rendőri felügyelet céljából a vásá­ rokon állatorvos alkalmaztassék. (�rt. 11. §.) Állatorvosi állás elhagyása. Allatorvos (állami, törvényhatósági vagy községi), aki marhavész ide­ jén, habár lemondás folytán, de ennek szabályos elfogadása előlt, hivatalos állását elhagyja, vagy az azzal egybekötött szolgálat teljesítését, alapos ok nélk�l, .m�g�agadj.� vagy elhalasztja : közegészség el.'em, kIhagast kovet el. (Kbt. 98. §.) Kir. járás­ blrósag. Állatorvosi szolgálat megtagadása. Állator­ vos, aki sürgős esetekben a hivatásával járó szol­ gálatot, alapos oknélkül, megtagadja vagy elhalasztja : közegészség elleni kihágást követ el. (Kbt. 97. §.) Kir. járásbíróság. , Állatorvosi vények ellátása. L. Orvosi vények ellatása. , A llat�ereglet f!1u�ogatása hatósági engedély nel�ul,: kozrendelIem kIhágás. (Kbt. 76. §.) . Közigazg. hatosag. Állatvásártéren a vidéki marha elkülönit ése. L. Szarvasmarha elkülönitése a vásártéren ' ÁI�atvásártéren legeltetés. Állatvásártéren le­ geltetm nem sza}Jad. (Ár!. Vr. 36. §.) , ,Álla�ásárter takarttása. Minden vásár után a � asarra J?gos�.lt, a vásártérre visszamaradt trágyát es .hulla,dekot osszetakaritani és fertőzteleni teni tar­ tOZIk. (Art. Vr. 36. §.) Állatvédelem. A csendőr figyelmeztetőle lé fel, ha gyermekek .vagy felnőttek állatokkal pa kos� , kOdnak, �z?kat kmozzak vagy ingerlik. Fontosabb . �a�y felttinob� Ily, eset�kben pedig, durva vissza ­ el,esek !TIegs�untetese vegett, a közigazgatási ha tó­ sagnak Jelentest tesz. (Szlgu. 61. §.) �ll�s-o�zlopokon alkalmazandó táblácsk ák L Tablacskak az állás-oszlopokon.

f

•

•

,

Alomfejtéssel való üzletszerü foglalkozás: közrend elleni kihágás. (Kbt. 79. §.) Kir. járásb�s�. , Allóruha-fogason tartása a ruházatnak. AlIó­ ruha-fogason a ruha vagy egyébb felszerelési cik­ kek csak addíg tarthatók, a medc;iig az takarítás vagy száritás céljából szükséges. (A. sz. h. IIJ/17.) Á ltalános tömegalap. Az összesitett tömegalap kezeléséből s i!letőleg a lömegrészeseknek a tömeg­ rendszer szerinti felruházásából eredő bevételek (pl. hasznavehetetlen tömegheli tárgyak elárvereléséből befolyó összegek, takarékpénztárakban el!1elyezett tömegbeli tőkék, kamat jai stb.) külön alapban kezel­ tetnek, mely "Altalános tömegalap"-nak neveztetik. (Gku� 35!?) Altalános tulajdonságok, melyek a cSendőr­ től követejtetnek. L. Csendőrtől követelt általános tulajdonságok Általános vadászati tilalom. L. Vadászati ti­ lalom. Ápolása a megsebesült ellenszegülőnek. L. Megs,e besült ellenszegülő ápolása. Apolása a patának. L. Paták ápolása. , ÁpOlása a szolgálatban megsérült legény­ segn�k. L. szolgálatb::tn megsérÜlt legénység ápolása. Apolása az egészségnek. L. Egészség ápolása. , . A,pol�si költség�� megtéritése. L. B e t e �áp o­ IaSI koJtsegek megtentese. Árkok átj,áróin,ak az éle tbi z t o nsá gr a veszélyes , allapotban valo tarta::;a, vagy az erre nézve kiadott ható�ág! .in�ézkedé�ek nel? teljesitése : testi épség elleni l , öntendő. (Eá.) Á,rsz�bály megszegése. Árszabály, mely vala­ n�el'y lparagl:a v�gy annak valamelyik részére ható­ s�g!lag megallaplttatott, megszegcse: tulajdon elleni klhagas (Kbt. 139. §.) Közigazg. hatósdg. Csendől'S'>gi LexicOtl.

'

)

19

18 b ák nak valamint om g k, ne cs öl üm O"y as Ártalm gy ártalm a� � ny � g? k va tt ito is ll1 ha � tt lo m ro n de in m valo arusIt�sa, ak kn lo ita és ek kn re ze ps tá rt ve kal ke zo l g áló, e g esz s ra sá tá llí őá el ek ez az en nb nemkülö szitése és használata s égre ártal mas edényeknek ké romlott, ártalmas, vagy en ily Az �D . 14 r. (K . os til ók. re g i ta l o k lefoglaland é m és ek er sz táp t ot sít hami hatóság. (1876. VII/4. 31.026 sz. bm. r.) Köztg. járulék. Árvák nevelési járuléka. L:. N e velési ár vá k Árvák nyugdijigénye. L. Ozvegyek és nyugdijigénye. ne Árverési jegyzőkönyv a hasznavehetetlen a­ vált kincstári tárgyak elárvereléséről. L. Haszn vehetetlenné vált kin cst ári tárgya k eladása. Árverés meghiusitása. Arverés (ny i lvá no s) ered­ ményének meghiusitása, vagy csökkentésére való tozás, müködés összebeszélés, a nyereségben való osz vagy más jutalom vagy előny ig éré se által, vagy ilyen célból ny e r esé g-r ész, jutalom vagy előny elfo­ gadása: tula j do n elleni kihágás (Kbt. 128. §.) Kir. járásbíróság. Árviz alkalmával követendő eljárás. L. Viz­ árad�s alkalmával követendő eljárás. Arviz vagy más elemi csapások esetén va­ sárnap is végezhető: a v éd elm i munkák, valamint az illető elemi csapásak következm ény e i n e k eltávo­ litására vagy orvos l á sá ra elkerülhetlenü l sz üks é ges munkák, e g ész nap. (14837/92. km. r.) Árujegyek, melyek könnyen valódi p én z nek te­ kin th etők, készitése és forgalomba hozatala : k ihá gá s . (Kbt. 59. §.) Kír. járásbíróság. Árujegyek mely pénzne,k, bélyegnek vagy postf].jegynek tekinthetők. L Ermek k észi t é se. Aruk idegen c�ggel vagy eimmel forgalomba hozatala : Az a kl belföld� te�lTlelö, i paro s vagy , , , clmerevel vaav ü z l et én ek cegevel, keresked o. nevevel, - ezt e l n eve zésé vel j ogtal anu l megjelölt á ruOkat tudva - f orgalomba hoz vagy árul: kihágást kövei el. (1895. XLI. tez. 9. §.) ,

­

­

,

Á ruk idegen védjegygyel való forgalomba hozatala. L. Védjegybitorlás. Arverése iparkészitményeknek. L. V ég elad ás . Átadási ideje a letartóztatottaknak. L. Fogoly á tad a si ideje. 4 talány ágY!1emüek jókarban tartására. Min­ d e� ors a �l � sz nalatban le vő ágy nem ü ek eJhaszná­ , . valo, ] okar b an ta rtá s a c élj áb ó l foltozásra való lasalg anyaggal láttatik el. Ezen javitásból eredő köItséaek f e� ez é s ér e minden őrs, a re nd s z er esi tet t J étszjm utan ,hav911kén! előleg��en 2 fi!lért ,k a p. (llJsz. :=9. §.) Atalany agynemuek tIsztaníaríására. :\tlin­ d�n . l e g énys ég i eg y é� után 4 lepedő és 2 vánkoshéj, . nek 8 J pedo es 4 ván k o sh éj van rendszere­ n.o sok � sItve. Ezen targyak mo sa t á sa illetőleo- kicserélése május l-től október vég éig � inden 1 4-ik nap no­ vem � er l-től á pr ilis v ég éi g havonta egyszer es� köl­ l � ndo. A lepedo eg y szeri mosatásáért havonként 8 �l J. lé: és �gy vánko sh éj mos(1tásáért 4 f i ll ér állandó atalan� fJzet� eti� az ö rs nek havonként előre a rend­ szeresItett letszam után. (Ill sz. 58 . §.\ Á talány? � � a �ö�gazdálko�ás a átutalt pén­ zek . .a csen � oro � ko��s. vagyon at kepezi és csakis a k o zgazda, l k od a s Celjaira h as zn ál ha tók fol (A sz . h. XIV/8.) Aíalány butorfestésre. L. Butorfestési átalány. .. � tal,ány csizmakoptatásra. L . Csizmaknpta­ ta sl atalany. . Átalány éleImi cikkek szállitására. L. Éleimi Cikk szállítási átal á ny . 4talány iroda fűtésére. L. Iro dafü t és i átalány itás i ,Atalány iroda világitására. L. Irodaviláa o átalany. �! alány istálló, világitására és az istállósze­ rek. J?k�rban t�rtasára. L. Istállók vi l ágitá sá ra és az IstaJloszerek ]okarban tartására szolgá ló átalán y . Átal�n'y , konyhaberendezésre. L. Konyha­ berendezesI atalá n y .

�

�

,

.

.

21

20

�l 1 ? fel,s zo lg ál ás ra . L. Átalány ló áp ol ás és �sla�sl atal an . , Lóáp ol ás i és istáJ lófe lsz ola.gaL. Lo, va sa iaySI atal an y. Átalány lóvasalásr r� hakoptatására. L. Átalány pótlóid om i,t�k , ala at ny a. , kPó tló id om itó k ru ha ko pt at as I lté sa az aJm Sz L. e. sr -tö Átalány szalmazs ák töltési át al án y. Já�y- s.záml ak ön y­ Átalány-számlakönyv. A� átape a nztar,-as z�al � an ve t az őrs pa ran csn ok ve zet t es veg ev el őrzi me g. Lezárása örsátadá sok� i ésés azkiaev , rov � t esz kö zle nd ő. Ily enk or a b,evé te ut t nddo.,ásiEv v ­ összegeze nd ők s a �a ra� van �. klm � �ev elso" bev�e­ gén cz a ma rad ván y kep ezl a kov etk ezokül vez ete nd ő , , teli t,é telé t, me ly azo nba n tétels zám , nél sab szo ban be . Ö rsátad ásn á l a ma rad ván y a targyha az áta dó,­ val kiirand ó a l ezárás kel tez end ő s ugyelő cse ndő r mint átvevő : val am int a pén ztá rku lcso t kez bev éte l álta l alái ran dó. Par anc s alap ján esz közölt átal vagy kiad ás ese tén a von atko zó par anc s az ényányaz­ szám lakö nyv höz csatolan dó és ez a kör ülm yv­ iktatókö nyv be fele mlit end ő. Az átal ány-szá mlakön ve ben a foly ó (téte l-) szám min den évbe n l -gye l kezd folytatandó az év végé ig. Az okm ányo kra ezen foly ó­ szám, alá pedi g tört alak ban a mell ékiet ek szám a irand ó. (Oku . 80. � .) Átalány téli és nyári takarók, szalm azsák ol{ és lószőrvánkosok tisztántartása. Ezen ágyne müek minden évben egysze r, julius hóban tiszüta ndók. Az áll�ndó É:vi átalány egy téli és egy nyári takaró utan ósszescn 40 fillér, egy szalmazs ák es l ószőr­ vánkos után együtt 24 fillérből áll s az őrsöknek a rendszeresített létszám után, előleges havi részletek­ ben fizettetik. A lovas-örsöknek a lóápoló takarója, 5zalmazsákja és vánkosa tisztitására évenként 44 fillér jár. (Illsz. 60. §.) Átalány tisztogatásra. L. Tisztogatási átalány . Átal �ny v�lágitásra. L Világitási átalány. Átalany vIzhordásra. L . Vizhordási átalány . .

tiiX

.- .

.

.�

c

'

Á thelyezett csendőrök közgazdálkodási osz­ , taleka. L. Közgazdálkodás megbecslése áthelyezések alkalmával. Á�helyezés alkalmával a tömegbeli tárgyak­ k �1 kove.�en�,ő , elj �rás. �. Tö megbeli tárgyakkal kovetendo eljaras athelyezes alkalR1ával. Á tlépés az államhatáron. L. Á l lamhatár át­ l épése . Á tlépése a határnak. L . Határátlépése. . Á�etele a tömegbeli cikkeknek. L . Tömeg­ beh cIkkeknek az őrsön való átvétele. Á tvonulá�a lovascsendőröknek városokon. L. Lovascsendőrök átvonulása törvényhatósági joggal felruházott városokon. , Átvonulási szállás. Ha az állandó beszállási a l lomá,son kiv,ü1 való szolgálati alkal mazás vagy át­ hel�ezes .. fol y tan �alamely menet-állomáson való éjje­ lezes szuksege ali be, akkor a csen dőrnek átvonu­ �ási szállásra van igénye. (IJ I sz. 3 1 . §. 6.) Az ide1 �l enes elhelyezésért fejenként és naponként 2 fil lér flzet� n� ö a községi előljáróságn ak. Nős egyének, ha csaladjukkaI utaznak, két ágyra' nőtleneknek illetve �saládn.élkül utazó nősöknek egy ágyra, �agy ha I1Y,en , klS�ol�áltat�sa nem lehetséges, tiszta uj szal­ " !11 a bol keszItett es l epedovel borított fekhelyre van Igényük. (Illsz. 3 1 . §. 5.) . A.tvonulók jegyzéke. Az őrsállomásra szolgá­ lahla� vagy szolgálaton kivül átvonulás képen érke­ zett ldege � őr� beli l egénység s a hol állomás pa­ r�n � snok8ag mncsen, az őrsállomáson szolgálaton k lV �1 t � rt �zkodó közös hadseregbeli vagy honvéd legenyseg I.S az átvonulók jegyzékében tartatik nyil­ �án. Ugya � ltt vezeten.d ? be név szerint azon l egénység IS, mely osszpontosItas esetén valamely őrsre szol­ gálatteljesités végett bevonul. (Függ. o.)

"'... . " - �. .--... ...

I

,

23

22

tis •

-_ .

I

t

B Bajor hatóságok megkeresé sére eszkö zl end ő letartóztatás. A bajor igazsá gügyi vagy közig azga­ tási hatóságoktól valame ly közöns éges büntet t vagy vétség miatt üldözött egyén előzetes l etartózt atása iránt a csendőrs éghez érkező megkere sések, ha azok­ ban hivatkozás történik arra, hogy az illető ellen közönséges büntett vagy vétség miatt birói elfogatási parancs van kibocsátva, vagy az illető közönséges büntett vagy vétség miatt jogerős büntető itélettel szabadságvesztésre van ítélve, a mennyiben az illető nem magyar vagy osztrák állampolgár - haladék­ talanul teljesitendő , Az ilyen egyéneket legkésőbb 48 óra alatt a hazai biróságnak kell átadni. (90421/92 bm. r.) Bajtársiatlan nyilatkozatok. L . Politikai vitatkozás. Baleseteknél segélynyujtás. L. Segélynyujtás balesetek alkalmával. Bal máIhatásIm csomagolás a. L. Málhatásk a. Baromfi megölése . Baromfi ha tilosban talál­ tatik és behajtás nehézsé gekbe útközik , megölh e tő. (Mgt. 90. §.) Baromfi-szállitás vasárnap déli 1 2 óráig esz­ köz ölhető. (14837/92. km. r . ) Bántalmazása a csen dőrn ek. A csen dőrt bün­ tetle nül senk i se mer észe lje bán talm azni . (Szo lg . ut. 66. §. I . p. ) Bántalm a� ása a har cké pte len elle nszeg ü lő­ nek. L. Har cke pte len elle nsz egü lő bán talm azá sa.

Bántalmazásra vonatkozó kihallgatása az elfogott vagy elővezetett egyénnek. L. Elfogottak kihal lgatása bántalmazásukra vonatkozólag. Bányatulajdonos kötelessége járványos be­ tegség esetén. Bányatulajdonos, a kiIlek bánya­ telepén járványos vagy ragályos betegség ütött ki, ha 24 óra alatt orvosi segély ről nem gondoskodik : közegészség elleni kihágást követ el : (Kbt. 99. §. ) Közigazg. hatóság

Bányászati és kohászati iparnál vasárnap is végezhető egész nap : l . A vizmentesités és lég­ vezetés céljából szükséges munkák ; 2. a javitó­ mun kák aknákban, tárnákban, járó és szállitó nyilá­ mokban, gépeken, gőzk azánokon és más erőmüveken, száll i tó pályákon és azokhcz tartozó berendezéseke n , továbbá az ilyen javitó-munkák végett szükséges mühelyi munkák - a mennyiben az itt felsorolt mun­ kák az üzem megakasztása n::lkül köznapon nem végezhetők ; 3 . a fél beszakitást nem türő munká k ércelőkészitő, ercfeldolgozó (pörkölő, olvasztó, fon­ csoritó, lugzó, fémválasztó, villamos-fémejtő) művek­ ben, valamint az azokkal kapcsolatos vegyi művek­ ben, sófőzőknél és a kokszkemencéknél ; 4 , mind­ azon munkák, m elyek elhalasztása a földfe!ület, ille­ tőleg a műtelep biztonságát, személyek életét vagy egészségét veszélyezteti. ( 1 749/9 1 . pm. r.) L. Vasár­ napi munkaszünet. Báránytartás. L. Tehén és báránytartás. Becslése a beszolgáltatott ruházatnak. Becs­ lés alatt a pótszárnyparancsnokság raktárába beszol­ gáItatandó ruha- és lószerelvényi cikkek pénzbeli értékének . megállapitása értetik. A becslést egy bizott­ ság eszközli, m ely áll a pótszárnyparancsnokból és számvivötisztjéből és egy törzsőrmesterből. Ha a !öm.egtula) donosnak a . becslés ellen kifogása van, ]ogaban ali ! elebb � zm,. mely. esetben ,a pótszárny­ parallcsnoksag a klfogasolt cIkkeknek es a töme C1 könyvnek bemutatása mellett, a kerületi parancsnok ­ ságnak jelentést tesz, mely végérvényesen határoz. (Oku. 55. §.)

24

ti" •

3

'or

ás �ó � . Becslési jegyzőkönyv a �? z.ga zd álk od gy a,?o ? 1 Ha val aki a köz gaz dál kod ás tag jav a les z �� do � s kilé p a köz gaz dál kod ási vagyon ,!ll egb ecs ule �Jeg y �o ­ errő l bec slés i jegyzőkönyv v� end o fel. Eze n könyv egy iv re sze rke szte ndo , mel yne k 3. lap old alan , azo n esetben ha a belépő tag a köz gaz dálk odá sba részleteket t �rtoz ik fizet ni, "bef izeté si iv" szer kesz ­ tend ő, Becs lés alá a következ ők veen dők : l , a� éleIm i cikke k ; 2. a serté sek ; 3. a baro mfi ; 4 . a kerti és meze i vetem énye k ; 5. a tüze lő-an yag. Ezek becs ­ értékéhez a közga zdálk odás készp énze és az egyes résztvevők esetle ges tartoz ása hozzá adand ó, mig a közgazdálko dás netalá ni tartoz ása levona ndó. Az igy nyert öRszeg annyi részre osztan dó, a, hány t,ag � közgazd álkodás ban résztve sz. Ezen hanyad kepez\ a kilépő tagnak kifizetend ő és az uj belépő-t,ag ál�a � befizeten dő pénzössz eget. A becslést az etkezes\ bizottság a távozó vagy belépő tag jelenlétéb en eszközli . (A. sz . h. XVI/2.) Ha a közgazdálko dás kötelékéből való megválás, szökés vagy elhalálozás folytán tört�nik, a becslésnél ezen tagot egy csendőr képviseli. (A. sz. h. XVI/13.) Becslési jegyzőkönyv a közgazdálkodásról felterjesztése. Az őrs közgazdálkodási vagyonáról felvett minden becslési jegyzőkönyv szolgálati uton a� előljáró szárnyparancsnoksághoz terjesztendő fel. (A. sZ. h. XVI/27.) Becsületsértés elkövetése a csendőr ellen. L. Csendőr megsértése. Becsületsértésért a bünvádi eljárás meg­ inditása. Becsületsértésért h ivatalból a bünvádi eljá­ rás csak a következő esetekben inditható meg : l . ha hatóság vagy annak küldöttsége ellen ; 2 . ha a közös hadsereg, hadi-tengerészet, honvédség vagy pedig ezeknek valamelyik önálló része ellen követtetett el . (Btk. 270. § .) Becsületsértés vétsége. Elköveti : aki más ellen meggyalázó kifejezést használ vagy meggyalázó cse­ lekmenyt követ el, a mennyiben rágalmnás nem forog fenn. (Btk. 261 . §.) Kir. járásbiróság.

•

25

Becsületsértő állitás nyomtatvány utján köz­ zétételével való fenyegetés. L. Fenyegetés. Bedugaszolása a fegyvercső-torkolatnak . L. Fegyvercső-torkolat bed uga szolása. Befagyott vizeken való közlekedés. L. Viz­ áradás alkalmával követendő eljárás. Befolyása az Qrsparancsnok személyének az őrs állapotára. L. Orsparancsnok személyének befo­ lyása az ő rs állapotára. Befonásból eredő tulkiadások. Az istálló állás­ oszlopok és válasz-rudak befonásából eredő tul­ kiadás, az átalányból a szárnyparancsnokság által kiutalványozható. (Kh. 57. p.) Beismerés kicsikarása. L. Kikérdezése a ter­ h eltnek. Bejelentése a bujakór-betegségeknek. L. Bu­ jakór-betegségek bejelentése. Bejelentése beteg állatoknak . L. Ál latok meg­ betegedésének bejelentése. Bejelentése rendkivüli eseményeknek. L. Rend­ kivüli események bejelentése. Belső betegségei a lovaknak. L. Lovak belső betegségei. B e l s z o l g á l a t o k tárgyalása a szolgálati könyvbe. L. Szolgálati könyv vezetése. Belügyi államtitkár laktanyába érkezése ese­ tében követendő eljárás. L. Ministerek. Belügyministeri kiküldött a laktanyába ér­ kezése esetében követendő eljárás. L. Ministerek. Belügyminister laktanyába érkezése esetében követendő eljárás. L. Ministerek. Bemutatások. L. Jelentkezések és bemutatások. Bemutatkozása a csendőrnek a közigazga­ tási hatóság főnökénél. L. Csendőr bemutatkozása i l közigazgatósági hatóság főnökénél. Bemutatkozása a vasut-ügyeleti csendőrnek. L. Vasut-ügyeleti csendőr jelentkezése. Bemutatkozásai az őrsparancsnoknak. L. Je­ lentkezések és bemutatások.

27

26

I

\

tii2

, az el ők el őb b eg yé n ek n él . L . ozas atk Be mut Szem élyi is � e�etekl' . B iz al m i eg yé ne k m eg­ ' L · sa a az m t a lU Besugok szerzése. L. K öz sé ge k po r­ s. zé ke nt ri ' e ' o l va l a k ' Besu gok tyázása. , ély ek sz erem sz i lm za Bi . L . ' se ze er sz Besugok , zés e. rt. ás, a. A kö zb izk titokban ta ne ' ve ne . o ug es B ' t v agy , . ü ben tit ok ké pe n vett fe lv ll,ag os.'\ t as t ��S�gl . ru lm a c � en d­ a ti�t közlő (besugó) ne vét titela e f �gO k � �{ b os � a a gv lfo né En . ad ab sz m �� Örn�� . lta an os �ab � r ba ha � , ra ok az az gy va e nevezése IS, sz ? lga ! l ás oz atk hiv l� va l lkü né tés d m v-e . ze � o né �a; , llo me n ba tok jel entésekben vagy ten yv alt oz � teh . t a h
�

hatóság.

Beteg állatokra vonatkozó rendeletek meg­ szegése. Beteg állatokra vonatkozó, az emberek egészségére háramolható veszélyek kikerülése végett kiadott rendeletek m egszegése : közegészség elleni kihágás . (Kbt. 1 03. §.) Közigazg. Iwtóság. Betegápolási költségek megtéritése. A katonai és polgári gyógyintézetekben és tebolydákban gyógy­ kezelt legényseg után felmerülendő élelmezési,- ápo­ lási- és száll itási költségek a beteg l egénység zsold­ jából fedezendő. A laktanyában vagy m agánlakáson gyógykezelt nős vagy nőtlen l egénység gyógykeze ­ lési (orvos, gyógytár stb.) költségeit a csendőrségi javadalmazás viseli, miért azonban a beteg zsold­ jából, ápolási dij fejében, napi l korona 1 6 fillér megtéritendő ; a fenmaradó zsoldrészlet a nőtlen l e­ génység után az illető örs közgazdá lkodásának, a nős után pedig az illetőnek vagy családjának fi ­ zetendő ki. A kórházban vagy tébolydában ápolt nős vagy nőtlen legénység zsoldjából az ápolási és gyógykeze lési, valamint a beteg és netaláni kisérője után felmerült utazási költségek l evonandók és a nőtlen betegek fenmaradó zsol d része az állomány illetékes őrs közgazdálk odá'3ába bevételezen dő, mig a nős l egénység zsoldján ak fen maradó része, család­ jának kifizetendő , Oyengélked ők szolgálatme ntessége esetén ápolási költségek nem számitható k fel, azon­ ban az illetők illetékeik teljes élvezetébe n maradnak. (Illsz. 45. § 3.) Betegápol ási költségek ről szóló kimutatás családja körében áp()lt nős legénység ről. Az ápolás és gyógykeze lés szükséges ségének meg szün· tével, az orvosi dijakról szóló számla, az esetleg alkalmazo tt ápoló költségeiről kiállitott nyugta, a gyógysze rekről ped,ig a� orvosi vényekke l felszerelt számla az őrsparan csnok által beszerze ndő és kimu­ tatásba foglalva a szárnypa rancsnok sághoz felter­ jesztendő . Az esetleg felmerült fertőt1eni tési költsé­ gek él kimutatá sba számítan dók fel. (Oku, 1 8. §. a .)

20

28 al ád já ná l � po lt cs A a. ás az lm ka al ló po gá Bete ta rt ja, a sé. ge sn ek ük sz . s vo or az ha , ' le .an s el nl eg b et a sp or az , zl � ye � e m le ve s hány napra azt az orvo ad an do� �el . Az áp ol o dl ]a�l nok ál ta l betegápoló fo � eg ez en do k. (O ku . l 8 . � . a.) a gazdasági átal ányb ól el ol ő e a la kt an yá � a ap o �t : , ol o. A fenti feltétel m ell ett és i� IS to ap ha az alm alk lle beteg nő tle n legénység me (Oku. 18/c.) hagy��a. , �e te,gBeteg ápo ló szolgálatá,n �k . elva gy ko ZS eg i ko r­ áp oló , ki áll am i, töryé�yh atosagl al.� alm az � a, ha házban határozott ldotartamra �a �. le elo tt el­ .� art a el. jár ván y idején szo�gálatá� e �e � � do kov (Kb t. et hagyja ; közegészsege llem klh aga st 95. �.) Kir. járásbíróság. yott 'Beteg csendőr 'által az őrs ön .. vis.sza hag tárgyak. L. Kórházban átadott cse ndo r vIssza hagyott tárgyai. Beteg csendőr felruházása. A kór ház ba men ő­ betegek három pár fehé rnem üt, tová bbá sap kát, zub bonyt, köpe nyt, nadrágot, csiz mát, kezt yüt, nyak rava lót és járőrtáskát, valam int az időjá rás és a kórh áz távolságához képest, téli inget és gaty át is visz nek magukkal. A szolgálat·te ljesité s közb en megb etege­ dett legénység a körülm ények szerin t a fenti ruh�­ zattal, vagy a nála levő teljes felszerelésse l adatIk át a kórháznak. Az utóbbi esetben a szereivényi és felszerelés i cikkeknek az illetékes örsre való kül­ dése iránt, a kórház-á llomás helyén levő, esetleg a legközelebbi örs intézkedik. Az átalány pénztárból ez esetben a szállitási költségekre előlegezett össze­ get, az igazoló okmány alapján, a szárnyparancsnok­ ság megtériti. (Oku. 5 1 . §. 1 . ) A kórházba menő legénység a szerelvény, fegyver és lőszert az őrs­ parancsnoknak adja át. (Oku. 66/5.) B�t� g csep dőr . kórházon ' kivüli ápol ásáról te � nd �, Jelentes�, MlOden i lyen esetben, ha a beteg akar nos vagy notlen, orvosi bizonyitvány csato lás a mellett, a szárnyparancsn okságn ak jelenté s teen dő. (Oku, 18. §.) .

tilZ1

,

.

.

Beteg csendőr okmányai. L. K órházba átadott részére kiállitott okmányok. Beteg csendőr pénz és értéktárgyai. L. Kór­ házba átadott csendőr pénz és értéktárgyai. Beteg csendőr részére kiállitott m enetlevél­ lel, használat után való eljárás. Az ily menetle­ velek használat után piros tentával " érvénytelen ' át­ i rással ellátva, i rattárba teendők. (Oku. 1 7. §. 5,) Beteg csendőr szolgálati pótdija. L. Szolgá­ lati pótdij betegség esetén. Betegek ápolása. A megbetegedett legénység rendszerint kórházban ápolandó. Nős legénység ha családja kivánja és ha a betegség természete �l eg engedi, családja körében ápol ható. Azonban ragályos betegség esetén a legénység, ugy a nőtlen mint a nős, ez utóbbinak családtagjai és a cselédség csak orvosi engedélylyel ápolhatók a laktanyában. Külön ben a beteg teljesen elkülönitendő a községben e célra esetleg kijelölt épi! letben (b arak) vagy ha ilyen nincs, , , magánházba. A notlen legenység sulyos megbetege­ dés esetén, ha állapota a legközelebbi katonai kór­ házba való szállitását nem engedi m eg, vagy ha felgyógyulása ily uton rövid idő alatt várható a lakta­ nyában ápolható. (Illsz. 45. §. 2 és 4 p.) Az ily r:, egbete­ gedésről az orvosi bizonyitvány a szárnyparancsnok­ sághoz beterjesztendő. A beteg összes illetékei élvezetében marad, azonban naponta l korona 1 6 fi � lér ápolási és gyógykezelési költséget fizet. A költ­ segek elszámolására a "Betegápolási költségekre vo­ n atkozó kimutatás" alattiak mérvadók. (Oku. l 8/c, d,) Betegek elfogása vagy elővezetése. L. Elfo­ gása beteg egyéneknek. Beteg kinézésü csendőrrel való eljárás. L . Egészség ápolása. Beteg lovak, gyógykeze lése. L. Beteg lovak­ kal eljárás. .. B,eteg lovak gyógykez eléséből felmerülő koltsegek elszámolá sa. A költségek kimutatásb a foglalva számitand ók fel, mely kimutatás a Oku, 72. és 75. §-aiban előirt okmányo kkal szerelend ő fel. ­

30

.

, •

cs en dő rs�gn él beteg Beteg lovak� al el já,�ás. ,rAt;> an nv ed -, enp ek lovak gyógykezel ese els o so all at orho v,os v ��y gyogy­ nem létében közöshadseregbeh . vagy va all ato rvos kovács s végre áll am i, megyeI A b tegrO Sl lov ak ren,d­ � ált al eszkö zle nd ő. (Kh . 62. p.) , a bey o � an do � , szerint a szárny vagy szakasz all om asraz ors � l1o mas kisebb betegs égeknél azo nb an, ,ha eze len (Kh . helyén állatorvos léte zik ott gyogyk vosdohk�ány 63. p.) Csekélyebb bete gsé �.�kné l, állator ozo sz á­­ � ban, az őrsparancsnok a lou gye kr� von atk es ere bályok 68. §-ában foglalt utm utat ast, a ny. .� . n hevedernvomásnál ped ig a köv etke zo k szen nt ]afJo el : 1 . Nyeregnyomás a hátg erin cen és a h áton , � bőrnek és az alatta fekvő rész ekne k a nyer eg által I horzsolása folytán, kiseb b vagy nagy obb daga nat alakjá ban, a hevedernyomás pedig a h eved e � �e� ­ vésének megfe lelőleg , az alatt vagy annak szelem el keletke zi k ; 2. Ha a nyereg-nyom ás igen csekél y. akkor, az a puha tapintatu duzzad ásból áll, m elyen sem fokozott hevültség, sem különös érzéken ység nem észlelhet ő, Erősebb feltörésn él a nyomás helye sokkal melegebb, az ujjakkal való érintésnél fájdal­ mas, a daganat kemény, vagy a bőr fel van hor­ zsol va és sebesre dörzsölve. 3. A nyereg-nyomást leginkább a rosz nyergelés és málházás, továbbá a lovas nyugtalan és hanyag ülése idézi elő. 4. A he­ veder-nyomást főleg a hevedernek száraz, kemény és kérges volta idézi elő, nemkülönben, ha a felső heveder erősebben huzatik meg, mint az alsó. 5. A legcse,kélyebb nyereg- vagy hevederny omás nál is, 3� ór�n át szakadatlanu l, tehát éjjel és nappal, neg,yret vagy többször összeha jtott, hideg vizzel ned ­ v� sItett yászondarabból való boroga tások, vagy ecetes hIdeg, vIzzeI meglocsolt friss gyeps zelete k alkal ma­ zandok. 6. A vászon darab, vala mint a friss gye p­ szel �t, melyn � k m indig hideg nek és nedv esn ek keI l I �nme , a felso hevederrel erös ittet ik a nyer e g-, ilI e­ toleg a hevedernyomásra. 7. Ha a dag anat a leg­ szorgosabb borogatások dac ára sem mul ik el 36 óra

31

l efolyása alatt, akkor a ló h aladékta lanul állatorvosi­ lag gyógykezelés alá veendő. 8 . Mardaganatoknál a ló azonnal állatorvosi gyógykezelés alá veend ő s llddig is, mig az állatorvos megérkezik, szorosan a z 5 . pont szerint járandó el. (Kh. 64. p.) Ha a kincs­ tári szo lgálati ló bármiféle betegségbe esik, a leg­ közelebbi állatorvos vagy okleveles gyógykovács álta l azonnal megvizsgáltatandó és a betegség neme, valamint a gyógykezelési eljárás a gyengélkedő könyvbe bevezetendő. A b etegség neméről, valamint az állatorvos által a gyógykezelésre nézve adott uta­ sitásról a szakaszparancsnokságnak, még pedig ha a ló gyógyitható és nem ragályos i rásbelileg, külön­ ben táviratilag azonnal jelentés teendő. Ragályos, vagy nem ragályos, de gyógyithatlan betegség ese­ tében a szakaszparancsnok a h elyszinére mindig ki­ száll és ő teszi meg a további intézkedéseket. (Oku. 7 1 . § . ) Betegség folytán szabadságoltak illetékei. L. Szabadságoltak illetékei. Betekintése a szolgálati könyvnek hatósági főnök által. L. Szolgálati könyv betekintése stb. Betelt irókönyvek megőrzése. L . Irókönyvek, beteltek, megőrzése. Betelt könyvek ujakkal pótlása. L. Könyvekbe betoldás alkalmazása. Betelt számolókönyvek megőrzése. L. Szá­ molókönyvek, beteltek, m egőrzés�. Betemetettekkel eljárás. Eletveszélyes hely­ zetükből kiszabaditandók, szájukból és orlyukaikból az omladék, por stb. kimosandó s mialatt rajtuk fel­ él esztési kisérlet vétetn ék elő és ruházatuk eltávo­ Iittatnék, azon okból, hogy vigyázatlanság által e mozdulatoknál ujabb baj ne okoztassék, meggyőző­ dés szerzen dő aziránt, h ogy vajjon csonttörések nem keletkeztek-e ? (Eá.) Betétlap alkalmazása a szolgálati könyvben. L . Szolgálati könyv vezetése.

33

32

. Fe gy ve rak tn la ko or -t ső rc ve gy fe a e és m B etö ' a. ' ar . la s. . �ev�s cső-torkolat bedugaszo l as lo va e lb te , Bevásárlás hi te lb e. L. Hiva zk o � l �.se . (\z Bevásárlás készpénzzel szl �eres e . �s zk oz o �� m m ­ őrsök által a közgazdálkodás ré ze l klf l � e !en.do (L s z de n bevásárlás az on na l ké sz pé nz sa �las ve ge tt 8 §. 91 .). Ha az on ba n nagyban valómubet va zl �, er re a hitel igénybe vé tel e cé lsz erü ne k . ly ke�tko ren do . (O ku . szakaszparancsnokságtól en ge de 78. �. ' 2.) Bevezetése a szolgálatnak a S zoI ga' l at't könyvb e. L . Szolgálati könyv vez eté se. L. Láb nyü g Bevonása a láb nyü g vég éne k. végének bevonása. Bezsirozása a fegyvercsöve kne k. L . Feg yve rcsövek bez sirozása. Bél görcs a lovaknál. L. Lov ak bé} görc se: . . Bélyeghamisitás nyomozása. L. Pen zhalnls ltas nyomozása. Bélyeghamisitás vétsége. Elkö veti : a k i a z állam által kiadott és forgal omba n levő bélye g�t, postajegyet, vagy az adó biztos itásra szolgá ló mas jegyet, pecsétet, valame ly edény ürtarta lmának , vagy a fémek természetének és beltarta lmának bizonyí ­ tására szolgálÓ állami vagy hatósági jegyet felhasz­ nálás vagy forgalombahozás végett utánoz vagy meg­ hamisit, vagy aki ily bélyeget, jegyet, pecsétet, tudva felhasznál vagy forgalomba hoz, továbbá aki fentebb megjelölt valódi bélyegeket, jegyeket vagy pecséte ­ ket, értéktelenitésük jeiének eltávolitása után ismét tudva felhasználja, vagy forgalomba hozza. ( 1 897. XXXVII. t.-c. 1 . � .) Kir. törvényszék. (Btk. 4 1 2. § .) Bélyegjegyek hamisitása nem azon célból, hogy forgalomba hozassanak : kihágás. (Kbt. 57. .

il

.

. t.

C

§.) Kir. járásbiróság.

Bélyegmentessége az igényjogosult ak folya ­ modványainak. L. Igényjogosul tak folyamo dván yai­ nak bélyegmentessége.

Bérkocsi használata a legénység által. L . Menetlevél. Bérkocsi ipar vasárnap egész nap végezhető. (1 4837/92 km. v.) Bérlő j ogai a mezei lopás és rongálás ese­ teiben. L. Földbirtokos. Bilincs alkalmazása. Az elfogott egyén ellen a járőr vagy az őrsparancsnokság; részéről bilincs csak akkor alkalmazható, ha : 1 . ellentállása máskép m eg nem törhető, ílletőleg rakoncátlan magaviselete másképp meg nem fékezhető ; 2. a csendőr ellen erőszakos támadást intézett, vagy ilyennel veszélye­ sen fenyegetődzött ; 3. szökéstől vagy a fogolynak, mások általi kiszabaditásától tartani lehet és ez máskép m eg nem akadályozható, a m i különösen akkor is állhat elő, ha a fogoly éjnek idején vag\' erdőn, vagy oly területen kisérendő, a hol a szökés a terepviszonyok által könnyitve van, vagy köz­ veszélyes egyének tartózkodnak ; 4. lelki állapota miatt saját magának vagy másnak biztonságára szük­ A bilincsnek séges, hogy ártalmatlanná tétessék. oly módon való alkalmazása, mely a megbilincselt­ nek fölösleges fájdalmat vagy éppen sérülést okoz, - nevezetesen a guzsláncnak a szükséges m érven tul való megszoritása - szigoruan tilos. A bilincs alkalmazásáról s annak okairól mindenkor jelentés teendő az őrsparancsnokságnál - illetőleg azon ha­ tóságnál, a melyhez az i llető bekisértetett. (Szlgu. 36. §.) Billentyü rángatás nélküli elcsettentése. L. Célzás gyakorlása. Birói illetékesség. Bünvádi eljárásra rendszerint az a biróság illetékes, a m elynek területén a bünvádi cselekmény eIkövetve lett, habár az eredmény más­ hol következett is be. H a a büncselekmény több biróság területén vagy területének határán lett el­ követve, vagy ha bizonytalan, hogy melyik biróság területén lett elkövetve, akkor az a biróság illetékes, a melyik a másikat m egelőzte, t. i. a melyik az illető ügyben legkorábban tett valamely intézkedést. Kül-

C s e n d 0rségl-L exicen.

3

35-

34

kre néz�.e � z a énye ekm csel bün tt vete földö n elkö mely nek ter';l} ete,n a 5, éke iliet g sá biró magy ar h ely hlanyaban ilyen dik ; ózko tart y vag terh elt lakik etén a �erh elt a terül nek mely g, rósá i b . a . pedi g az f>. 1 6 . es 25. §·2 . (B ult. ker mába l hata g magy ar ható sá által teen do ok csn aran őrsp az ak ságn Biró ságo kh ?z . ró bi a l te té és nt le Je L. . ek és je le nt l � nt es e � . 3e ő nd te l ta ál , k � rö rő já k na Biróság z ? r�al lo m a�. he ly en a m ne e ly he ék sz ak gn . sá ró bi a Ha � I r? sagn ak k.oz ve tle ­ a les te kö r rő já r dő va n, a csen gy el ]e le nté�t gy ]e lah gá ol sz leg et es g, ila at vir tá nü l ha la i a y og h ü, in sz ló va és lál ta t llá hu . 1 ten ni ha : 2 . em be r éle te ; elő ett tet éz id al ált t tet ő nd te � nt bü ré ny let ek né l, h a vagy testi épsége ell en int éz ett(A,me . VI I/37 ) h. . sz . s. lye szé tve éle ota ap áll t rül sé a iza lm ! Bi za lm i személyek ju ta lm az ás a. L . B . ' sz esze mé lye k n: egszer� ése . , e. Biz I alm es rz ze gs BizalmI szemelyek me cse nd őrn ek mé lye k (be sug ók ) megszerzése mi nd en ere kez elé­ kötelessége, miv el azo k a szo lgá lat sik saká rhá ny sére me gbe csü lhet len elő nyn yel van nak és l ehetetl en. esetben ilye nek nél kül ere dm ény t elé rni ahh oz Eze n bes ugó kna k fontosabb ese mények nél, ezh ető , arányosított pén zbe li juta lom is kilá tásb a hely után azon ban az ilyen igéret alap ján elér t sike r je­, erről szolgálati \lto n , a szárn ypar ancs noks ágna k lentés teend ő. (A. sz. h . VIl/30.) Bizonyitványok kiátlitása csend őrség által. Csendőrségi szemé lyekne k és paran csnok ságok nak ti­ los szolgálati tényked ésükbő l folyólag vagy szolgá lat i teendőkkel bármi összefüggésbe n álló tigyekre vo­ natk� z.ólag, irás beli igazolványokat, bizonyítv án yokat s eHel�ket felek szá1!1 ára kiállítani. (Szlgu. 20.) /, Blzott�á,g � �lf �g�sott lótáp megvizsgál�­ sara. L. Lotap atvetelenel felmermt kifogás ok esete­ ben követendő eljárás. . Bizottság a la�tanyában szükséges helyre­ álhtások megál1apltására. L. Javítások a laktanyán a sz.árnyhoz való bejelenté se. ,

I

Bizottsági jegyzőkönyv laktanya átadásáról.. L. Lakta nya átadása. Bizottsági jegyzőkönyv laktanya átvételéről L. Laktanya átvétele. Bizto � lö ,,:, és gyakorlása. L . Célzás gyakorlása. � vasárnap is folytatható : a z . Bor�e.IybenIpadeli .uzlethelylseg 1 2 ór á ig, azootul csak magán­ . , lakás?an, s;- mhazakban, vagy h ason ló előadások al­ kalmaval haz� <;> z hiva. (8 1 1 1 3/ 1 906. K m . r.) , , L. Mesterseges Borhamlsltas borok készitése. : , , . Bork � reskedoknél vasárnap is végezhető : a h a Z I lag vegzendő sürgős javítási munkák , egész nap. ( l 483 �/ �� . . km. r. 23559/903. km. r.) B ��mer? I �,a rn�l vasárnap is végezhető : az. � zzel osszefuggo mmden munka eO'ész nap '' ide crtve a házhoz szóló megrendelések� t és a sz oká­ sos bármi lyen . étel ,és ital kiszolgáltatását. ( 1 4837/92 . km. r.) Bort kiS mertékben üzletben a munkaszünet alatt árusitan ! tilos. ( 1 974/95. bm. r.) , . Borr�ktarak által vasárnap is végezhető : a hazllag vegzendő sürgős javítási munká k, egész. nap. ( 1 4837/92. k m . r . é.s 2855?/903 km. r.) Bot vagy fegyver VItele valasztás szinhelyére L. Választás szinhelyen. , Böngészés jog.osulatlanul : me ző re n dőr i kihá­ gas. (fY.1� t. 95. §.) Közigazg. hatásdg. , BOJtnapo� tablázata. A magán-, vagy szigoru f? gs�ggal fe!1Yltett legénység bőjtnapjai á z alábbi tablazat szennt osztandók be. (Illsz. 46. §.) •

.

�

A fop;ság

t artama napOkban

l

2

3

4

--

5

6

7

A bőjti napok száma

A fogság

I I

I

2

2

3

3

tartama napokball

R

9

10

A bőjti napok száma

4

4

4

lI

5

13

6

12

14

5

6

A fop;sá�

tartama napOkban

15

A bőjti napok �lláma

7

16

7

17

7

18

19

20

21

8

8

!:I Q

3'"

.

37

36

i 1

t

•

hogy a ló vállán , zik, atko mut l álta Az . Bőrféreg és a láb­ jon hastá és mell alsó az oldal ako n az fá jd al m at l,a n gu sá gy na ió d gy va ó or gy "Szárakon m � ly en ke nt he k ye el m k, na ad m tá k gümök és bütykö zn ek . E ze k ké ső bb k ifa ka dn ak
nt és e. A cs en dő r Bu ja kó r be te gs ég ek beje le ma gá n ily tü netek et kö tel es , ha bu jak ór ba es ik, va gy ető leg am a leh s ni, te en jel be ul lan ta ék lad ha t ez l, zle és sé ge t ka pt a. nSSs'z em ély t is me gje löl ni, kit ől ez en beteg (A. sz . h. II/ 5.) áta lán y. Bu to rf es té k. L. Bu to rfe sté si bu to rza tá nak uj bó li. Buto rf es té si átal án y. Az őr s ló tek int et né lkü l és utá nfe sté sé re - a l éts zá mr a vabu tor fes tés i áta lán y örsö nk én t ha vi 40 fil lér bő l áll óre kif izeten dő . A bu ­ j ár, me ly m ind en hó l -é n elő ték , pl. bo ros tyá n. tOr za t fes tés ére jó mi nő sé gü fes2. p.) lak k hasz ná lan dó . (ll lsz . 55 . § . to rza t go nd oz ás a. Bu to rz at be fe st és e. L. Bu za t és eg yé b lak -o Bu to rz at go nd oz ás a. A bu toros an jó és cs ino & tan ya be re ndez és i tár gy ak fo lyt on hiá ny ok az on nal, áll ap otb an tar tan dó k fen n, kis ebésb alk áv al helyr e­ na gy ob ba k pe dig az év i ele ng ed a hoalm sz ük sé ge sn ek ho za nd ó k. A b uto rza t befes tés e, be n a l ny ári év sz ak ­ mu tatko zik , m ind en m ás od ik év ai fek eté re fén ye­ ba n es zk öz len dő . A va sá gy ak láben dő be . Ug y az. ze nd ők , m ihe z va sfé ny má z sz erz ák rés zé re jó sz er-o ob őr sir od ák , mi nt a l eg én ys ég i szpá en dő k be . k� ze tü és jól vil ág itó ern yő lám ark baszn erz tal iá sá ért a (A . sz. h. Xl /2. ) A bu torzat jók na k fel elő s, kin ek szo ba pa ran cs no k az őr sp ara nc sn ok be ke ll mi nd en fel me rü lt ká rt va gy hiá ny t az on na l jel en ten ie. (L sz . 2. §. 25 .) Mi he lyt a cs en d-o BÜ llc se lek mé ny ek fe lje len té se .se lek mé ny elk ö­ őr- őrs pa ran csn ok sá g va lam ely bü nc gá nin ditvá ny , a. ve tés érő l ak ár fel jel en tés , akár ma ár sa ját és zle­ jár őr, va gy egye s cse nd őr jel en tésne, ak es ül, kö tel e& let utj án , va gy bá rm i má s mó do felért rpl ás a és az. az t, a tud om ás ára j utott ad ato kás folso yta tás áh oz ne m es etl eg me g�z erz ett s a ny om oz az irá eli fel jel en ­ szü ks ég es bü nje lek ne k, va lam int tly íla sb zat na k be ­ tés nek vag y magán ind itv án yn ak , rte sittko és" , h a pe dig mu tat ása me llett "Je len tés " vag y "E mi nt elő vez etend ő, egyuttal a ter hel t mi nt fog oly vag y ba n (L. Elf og ott ak egy én, átk isé rte tik Té nyv ázl at ala kjá

39

38

Ű2

kikérdezése az őrsp aran csno k által ), az illeté kes h a­ tóságnak feljel enten i. Font o�ab b � agy ,bon y'olul�a � b büncs elekm ények - az emlttett lelent est, ertes Itest vagy tényvázlatot mege lőzőle g is - tudom ásvét el után haladé ktalan ul, a lehető legrövidebb uton (táv­ '.sürgöny, távbes zélő, küldön c által) az alábbi akban megh atározott hatöságnak bejelent endők. A "Jelen­ tés" vagy "Ertesités ", illetve "Tényváz lat" bekül­ dendő : aj ha a kir. törvényszé k vagy esküdtbiróság 'hatáskörébe utalt büncselekm ény látszik fennforogni , az illetékes kir. ügyészséghez, amennyiben, pedig egy vagy több terhelt elfogatott volna, a Szolg. Uta­ :sitás 1 1 4. §-ában felsorolt cselekmények elrendelése, j)]etőleg foganatositása (birói vagy szakértői szemle megtartása, továbbá bünjeleknek és egyéb bizonyitó 'tárgyaknak hatósági lefoglalása, vagy előzetes letar­ tóztatásnak, házkutatásnak, illetőleg személykutatás­ nak biróság vagy rendőri hatóság által való elren­ delése, valamely sértettnek vagy tanunak eskü alatti kihallgatás �) sz � �s�ges, a l.egk ?zelebbi já �ásbirós ág­ hoz vagy vlzsgal oblróho z, IIJetole g h a a foszolO' abiró gyorsabban elérhet ő, ez utóbbi hoz . b) járásbi'rósáa e�é �� rt.oz� yé!ség vagy kihágás esetében, az iIJeték e� kir. ]ara.�blros �gho z, ha � edig a terhe lt elfog atott , " � e� � lá vétet ett, a legk ö­ vagy e�o�e� et�s v�, gett on , aghoz, , zele,bbl ) arasblros klhagas eset eben azon ba n e�yaltalaban csak akko r, ha a tette s vagy rész es klpuh �t � l �a�ot! ; ej k özigazga�ási ható ság h atás kör ébe , n az Illet tartozo , Klh�gas e�e�ebe éke s fős zolgabi oz vagy �a�o�1 ren don hatósághoz. Eze n ren del kezróh ése n�m enn t� k a cse n�ő r-ő rsp ara ncs nok ság nak azt ak kot�lességet, .hogy m 1 l1den bü ncsele km ény ről - és pe dig akkor IS h a a tettes vagy rés zes ki ne m pu ­ , zolga bíróh oz �,at?lt�t� tt - a !ós jel en tés t tegye n. A . ha tas kö réh ez . Jarasblrosag tartozó az on kih áO' ás ok ró l me lye k rende � e�t �anácsu vá ros ok � ; t �ttek, de a blrosagnak az ér t, me rtteraüle té és zle l Tesz.es �l ne m.. I? uhatoltatott, fel ne m je tet tes vagy a va rO Sl rendon hatóság ér te sít en dő . len te tte k Ha az elfog o tt

vagy elővezetendő terhelt az illetékes h atóságnak egyuttal át?dandó, vagy már átadatott, akkor a "Je ­ lentés", " Ertesités " vagy "Tényvázlat" ugyanazon hatósághoz juttatandó. (Szlgu. 1 02. § . ) Bűncselekmény nyomainak biztositása. L. Nyomok biztositása . Büncselekmény szinhelyén talált állapot fel­ jegyzése. L. Nyomok biztosítása. Bünesetekre vonatkozó feljeientések eliníé­ zése. L. Feljelentések elintézése. Bünesetek, régiek nyomozása. L. Ki n e m de­ ritett bünesetek ügyiratain ak kezelése. Bünjelek biztositása. L. Tanuk és bünjelek biztositása. Bünpártolás nem büntethető, ha a tettes cse­ lekményt valamely hozzátartozójának érdekében követte el. (Btk. 378. § . ) Bünpártolás vétsége. Elköveti : a ki valamely büntett vagy vétség tetteseínek vagy részesei n ek se­ gitséget nyujt arra, h ogy a hatóság üldözése elől meneküljön, a büntető eljárás sikerét m eghiusitsa vagy büntetlenül m aradjon, h a ez iránt vele nem a büntett vagy vétség elkövetése előtt egyezett meg. (Btk. 374 . §.) ; a ki anélkül, h ogy a büntett vagy vétség elkövetése előtt a t ettes sel vagy részessel az iránt megegyezett volna, a biintettből vagy vétség­ ből származó előny biztositására közremükodik. (Btk. 375. §.) Kir. törvényszék. Bünrészes. A véghezvitt vagy megkisérl ett bün­ tett vagy vétség részese az : 1 . a ki mást büntett vagy vétség elkövetésére szándékosan rábír (felbujtó) ; 2 . a ki a büntett vagy vétség elkövetését szándékosan előmozditja vagy könnyiti, vagy annak előmozditására vagy könnyitésére mást rábír ; ugyszintén a ki m ások­ kal a cselekmény elkövetésénél, vagy annak elköve­ tése után nyujtandó segély vagy a cselekményből származó haszon biztositása, vagy pedig a hatósági intézkedések meghiusítása iránt m egelőzőleg eeyetért (bünsegéd.) (Btk. 69. §.) ,

�

41

4U

Bünsegéd. L. Bünrészes . Büntetendő cselekményből eredő tárgy be­ jelentése. A ki az ilyen tárgyat jóhiszeII\ü1eg m egvett, zálogba vett vagy más módon megszerzett, ha azon időtől számitott 48 óra alatt, midőn e körülményt megtudta, a hatóságnak jelentést nem tesz : tulajdon elleni kihágást követ el. (Kbt. 132. §.) Kir. járás­

Bünvádi kereset alatt áll ó beteg legénység illetéke. Büntetőbirósági vizsgálat alapján rabiIle­ tékre helyezett legénységne k, a kórházi á polás i dejére rabiIletékre nincs igénye. (Illsz. 45. §. 1 0.)

c

biróság.

Büntetendő cselekmények közlése a csend­ őrséggel a községi előljáróságok által. L. Csend ­ őrség értesitése büntetendő cselekm ényekről a köz­ ségi előljáróság által. Büntetett legénység magatartása. A csend ­ őrnek a rászabott bünte tést vonak odás nélkü l el keH fogad ni és önmegadással visel ni. A ki fegye lmi uton I �.tt f�nyi tve, anna k meg, van enge dve, hogy oly kö­ , rulmenyeket, melyek vele men ye szer int a feny itést elrendelő előljáró előtt ism eret lene k volt ak és egy ­ � ttal al �� lmasak arra, hogy a feny ités eny hité sét l � d?koIJ � k, a fogság megkezdése, vacr y a fen yité s 1{J hlrd�t� se ut�n következő els ő 48 óra iefo lyá sa ala tt k�, t bajtarsa alta l szolgálati uto n elő ter jeszth ess e és kerhesse, hogy ama körülm ény ek tek intetb e vét ess e­ nek . (Szigsz. 1 2. §. 71 -7 2). " Bünte�ések törlése. Mi nd en végleg esi tett cs en d­ orne�, a , kl ,es�� leg a cs. és kir . ha ds ere g, va gy m. kir . honvedse&ne l t? l !öt! szolgálatának be tud szese � ma� 6 ev l teny� ges s olg ála to ás áv al, ösz­ � t te lje sitett , a , � , l ? ar csendo, rseg m e } so sz alati év ala tt re á ki sz a­ bott f��yelml bu.?ntetesel. töolg rle nd ők. (5949/98. hm . r). Bunt,ett elkövetés ével való fe ny eg et és L Fen ye ge tes . t ő . kato nai sze mél yek által � � �?C� k: �� tvéIse . cIk k. B" tett c ' kos an e �követett cse lek mé� "ek � p:; erneáknde . (Btk . 75 " S ) " gyekben cse ndőr Bunu . b evete . le. L. Cse ndőrség igény bevétel e sé bün ü y !����.

�t � � � � � � :

•

�

.

Consuli személyes mentesség. L . Területen­ kivüliség és consuli személyes mentesség. Családfő kötelessége járványos betegség e setén. Családfő, a kinek családjában vagy háznépe között járványos vagy ragályos betegség ütött ki, ha huszonnégy óra alatt orvosi segélyről nem gondos­ kodik : közegészség elleni kihágást követ el. (Kbt. 99. §.) Közigazg. Izatóság. Családi állás elleni büntett. Elköveti : a ki valamely gyermeket más családba csempész, kicserél, elsikkaszt, eltitkol, rendszerint járt helyre kitesz, vagy bármely más módon családi állásától megfoszt, vagy ezen ál lását megváltoztatja. (Bt k . 254, §.) ; a ki a há­ zasság megkötésénél, a másik fél előtt, valamely bontó akadályt elhallgatott, vagy a másik felet oly tévesztés által birta a házasság megkötésére, mely miatt az felbontatott vagy semmisnek nyilvánittatott. Ezen §. eseteiben a bűnvádi eljárás csak a sértett fél inditványára inditható meg. (Btk. 255. S.) - Azon anyakönyvvezető, a ki tudva, hogy olyan akadály forog fenn, mely miatt a házasság felbontható vagy semmis, a feleket mégis összeadja. (Btk. 256 . §.) Kir. törvényszék.

Családi állás elleni vétség. Elköveti : azon anyakönyvvezető, a kit olyan házasság megkötésénél, mely fennforgó akadály miatt fel bontható vagy sem­ mis, gondatlanság terhel. (Btk. 257. § ) Kir. tör­ vényszék.

43:

42

I

Családi ügyben szabadságolt legé nys ég ilIe­ tékei. L. Szabadságoltak illet éke i. Családtag által elkövetett mező gazd asági károkért a családfő felelő s. (Mgt. 1 1 2. § .) Csalárd bukás büntette. Elköveti : azon vagyo n­ bukott, ki azon célból , hogy hitelező it megkár osits a : 1 . vagyonához tartozó értéktárgyat elrejt, fél retesz,' értéken alul elidegenít, elajándéko z, vagy őt cselekvő­ leg illető követelést elenged, eltitkol, vagy valótlan követelést kifizet ; 2. oly adósságot vagy kötelezett­ séget valónak ismer el, mely egészben vagy részben valótlan ; 3. egy vagy több hitelezőjét kielégiti, zálog vagy megtartási jognak engedélyezése vagy vagyona valamely részének átenged ése által kedvezményben részesiti ; 4. kereskedelmi könyveket, ha a törvény azok vezetésére kötelezte, nem vezetett, vagy azokat megsemm isitette, elrejtette, hamisan vezette, vagy akkép változtatta meg, hogy azokbó l csel ekvő és szenvedő állapota, vagy üzletén ek folyam a ki nem derithető (Btk. 4 1 4. §.) Kir. tö:-vényszék_ Csalás büntette. Elköveti : a ki azon célból , hogy magá nak v�gy másnak jogta lan vagy oni hasz not s� ere � zen, vala k! t fond orlattal téve désb e ejt vagy te,vedesben tart es ezált al anna k vagy más nak vagy oni kart, okoz (Btk. 379. §.), ha az okozott kár szá z ko­ ronat meghalad (Btk. 380. §.) ; aki vala mel y kis­ koruna � y agy . gondno� s�g alá hely ezettne k tap aszta ­ . n elmus g . t gy latJ ans a�at, kon � � � y � szo ruIt ság át saj át va�y masok ny � reszkedes . val a':l l cei jaIr a fel has zná lja, oly mo don , �ogy ot rat alá irá sár a birja, �.elyben Jelenték.en � �arae,lyra oki vagyo tts ég et all al, yal �me lv Jog� rol rende lke zikni, vakögytelpeeze má st vagyolll ko tel eze ttsege aló l eg ész be n va gy dig en fel �.ent (Bt� . 3�5 §.) ; ak í az on cé l bó l, ho rés zb gy hit e­ le�o � t m�� ka rosltsa, a bekövetkező ha h�l ��g elo�t vagyonához tartozó érték tó sá gi vé gre­ tár gy ak at elr ei t I e e it , m egro �.g le�ek: 9� o� (Btk. 386.ngál§ ,) adósságOk�t vagy j.og � ; azon ado s akI fIze teskep ' tel ensegbe jutván, azon cé lb ól , ho gy ' hi te le ző i t

�

p�

megkárositsa, a Btk. 4 1 4. §-ban meghatározott cse­ lekmények valamelyikét követi el, ha ellene a csőd, akár azért, mert csak egy hitelezője van, akár azért,. mert vagyona a csőd költségeinek fedezésére elég­ telen, ki sem mondatott (Btk. 387. §.) ; büntettet képez a csalás tekintet nélkül az okozott kár össze­ gére, ha : l . a csaló, annak elkövetése végett köz­ hivatalnoki jel leget vagy hatósági megbizást szinlel ; 2. közhivatalnok, ügyvéd, meghatalmazott, ügyvivő vagy magánhivatalnok azt hivatala vagy m egbizása körében követte c l ; 3. a csaló csalás m iatt már két ízben m egbiintetve volt és utolsó csalása elkövetését megelőző büntetésének kiállása óta tiz év még nem telt el (Btk. 38 1 . §.) ; 4. ha valaki a csalást saját biztosított vagyonának megsemmisitése vagy meg­ rongálása által követi el. (Btk. 382 . . §.) Kir. tör­ vényszék.

- Csalásért a bünvádi eljárás meginditása. Csa­ lásért a biinvádi eljárás hivatalból i nditandó meg, de az esetekben, ha a csalás házastársak, fel- vagy l emenő ágbeli rokonok, testvérek, vagy közös ház­ tartásban levő rokonok között követtetik el, ugyszin­ tén, ha azt a gyámolt gyámja, a gondnokolt gondnoka,. vagy a növendék n evelője ellen követi el, (Btk. 389. §.) az eljárás eas k magánvádra lesz meginditva. Csalás katonai személyek által. L. Hadicikkek XXXIV. cikk. Csalás vétsége. Ha a csalás büntette alatt fel­ sorolt esetekben az okozott kár száz koronát tul nem halad. (Btk. 380. §.) Ha valaki, habár csalási célzat nél­ kül, ravasz fondorlattal mást tévedésben tart a végett, hogy attól magának hitelezést vagy hitelhosszabbitást eszközöljön ki. (Btk. 384. §.) Kir. törvényszék. A csalás vétségének kisérlete büntetendő. ( 1908. XXXVI. t.-c. 50. §.) Csatlakozó : a magánvád emelésére a magán­ indítványra jogosulton kivül szin tén jogosul t többií sértett, ha a magállvád alapján meginditott eljárás­ hoz szinté n csatla kozi k .

44

45·

C savargás :

közbi ztons ág

elleni kihág ást képez.

ág. { Kbt. 62. §.) Közigazg. hatós

Csavargás erdőben : L. Erd őbe n csa var gás. C sava rgó. Akinek bizonyos lakhelye nincs, va gy .azt elhagyja és fogla lkozá s vagy mun ka nélk ül csa­ varog, ha a hatóság á ltal kitüzö tt idő alatt sem a fe n ta rtására szo l gál ó eszközöket, sem azt, hogy ezek tisztességes m egszerzésére törek szik , k i m u ­ tatni nem képes. ( Kb t. 62. §.) Azon napszámos ki gyakrabban hagyja el önkényese n a fel vállalt mun­ kát s kinél ismételt figyelmeztetések sem használnak, munkakerülő, csavargónak tekintendő ( 1 876. XII I . t.-c. 106. §.) Azon fog l al k oz ásn élküli egyén, a ki rendes lakással bir, csavargó n ak nem tekinthető. (897/92 bm. r.) .�s ava r�ó �.na k t e kin te ndők a szolgálati helyü­ , ket keno ok nelkul, m t. n d u n talan valtoztató egyének is. (Tolone szab. 2. § .) Csava�gó gyer�e�ek. Csavargó gyermekekért, h a azok tIzenhatodIk eletévet be n e m töltötté k a szü l �.k , g��m ?k, gop dnokok vagy felügy elők bünte­ te� d ok kozblztonsag elleni kihág ásért . (Kbt. 64. §.) . Kozlgazg. hatóság.

. . Csán�-gümő. K e m én y teste khez való ütőd és �ov7tk7 zteben a ló csáry k -bütyké n kere kde d, meleg �s erzek.eny �agan�t �amad, mel y csá nk- gü mőn ek fveztetJ.k. HIdegvIz es arn ica- bor oga táso k , vagy h deg vIzz ei ned ves itet t any agt apa szn ak alk al ma­ , zása al t al �yógy it h a tó . (L Óü vs z. 2 §. 1 1 p.) sárdak -. �a�ános és rosz hirb en álló k fi. gy ,emmel kls ere se. L. Gy anu s he lyis égek meg­ fIgyeI ese. � � ák[a v� nat�ozó �llategész ség -re n dőri szab ' :' e nde,gfogad okra von atko zó állategés zség re n d on. s zab al yok. Csekélyebb koz " ' sági zav aro k kid e rité se. L. Kisebb I
�

�; �

{Mgt. 1 1 2. §.)

Cselédek ellenőrzése. A cselédség között igen sok a megbizhatlan és a saját kedvtelésükhöz szük-· s�ges kellékeket ren.d � sen a gaz 9 ától lopják. Igy a nocsel édek, kevés klvetellel, ha penzt kapna k bevá­ sárlásra, abból rendszerint bizonyos részt m egtar­ tanak maguknak. Különösen városokban, a fiatalabb cseléd ség legnagyobb része, hamar m egromlik, er­ kölc.stelen lesz, gazdáját m ikor csak teheti, m eg­ csalJa vagy me g lo pj a , sőt más tolvajoknak is segéd­ kezik gazdája m eglopatásánál. A rosz cselédek tehát, ugy a férfiak, mint a nők, a csend9rség által min­ denkor és m indenütt felügyelendők. (A. sZ. h. V II/26 . ) Cselédek után fizetendő kereseti adó. L . Ke­ reseti adó fizetése a csendőrségi cselédek után. Cseléd felfogadása szolgálati könyv nélkül : kihágást képez. ( 1 876. XII I . t.-c. 73. §.) Közigazg. Hatóság.

CselédeIhelyező, a ki személye fölött nem ren delkezhető egyént az atya vagy gyám vagy hatóság beleegyezése nélkül, vagy olyan egyént ajánl el­ szegődésre, ki arra még vagy már nem jogosult : kihágást követ el. ( 1 876. XIII. t.-c. 1 1 2. §.) Közigazg.

hatóság.

Cselédkönyv. Korára való tekintet nélkül, minden cselédminöségü személy, aki magát bizonyos háztartási vagy gazdaság körüli személyes és folyto­ nos s7.0lgálatra bérért legalább is egy hónapra köte­ lez �e, . kötel es magát s z ol g ála t i (cseléd) könyvvel ellatn ! . ( 1 876 . .Xll � . t.-c. 69. §.) A cselédkönyv első, olda lanak alakja es tartama a következő : ,

47

46 Csem pészet a csend őrökn ek tilos.

A

kiállitási jegyzék száma. - - - - - - - - - .

·· . . . . . . 1 5 kr· l osszesen 25 kr. nyomtatási kiáll itás 1 0 kr. )

A kÖnyv \ bélyeg ára

Szolgálati (cseléd) könyv. FOlyó -számmal ellát ott 4 8 oldallal.

' C"za .:'I ' ITI a ra S z ü letett . . - - - - - - - . . - . - . - - - - . - - község ben . . - - - --------- ------- --J' a' ra' sban . . megyé ben (kerüle tben) stb. , - - - - - o rszágban 1I1 etekes . . - - - - - - község ben . . .. j árásban , megyé ben (kerül etben ) � . . . . . . . . . ország ban KIadatott a . . - - - - szolgabi rói h ivatal által .n. 19 - . - - é vi . . . - - - - - . . - - - ,hó .

_

_

_

_

_

_

_

_

_

_

_

_

.

_

_

.

_

_

.

_

_

_

_

_

_

_

_

_

_

_

_

_

_

.

_

_

_

'

_

_

_

_

_

_

_

.

.

_

_

_

_

.

.

_

_

_

_

_

_

_

_

_

_

_

_

_

_

_

_

_

_

_

_

_

_

_

_

_

_

_

.

_

_

_

_

_

_

_

_

_

_

_

_

_

_

_

_

_

_

_

_

_

_

_

.

_

_

_

_

_

_

_

.

_

_

_

_

_

.

_

_

_

_

_

_

_

_

_

.

_

_

_

_

_

_

.

.

_

_

_

_

.

.

_

.

_

_

_

_

_

_

_

_

_

_

_

_

_

_

_

_

_

_

_

_

.

_

�

_

.

_

_

_

_

_

_

.

.

_

_

_

.

.

_

_

.

.

_

.

.

_

_

_

_

.

_

_

.

_

.

_

_

_

_

_

_

_

_

_

_

_

_

_

_

.

_

_

_

_

_

_

_

_

_

_

_

.

_

_

_

_

_

.

.

.

.

.

_

_

_

_

t:- 2 .

�Idal a , c,seléd sze mél yleirását és azon o � manyol� .relso rolas at, mely ek a lapjá n a cselé d­ k? nyv kl�lhttatott ; a 3 - · 1 9. olda l a cseléd és oazd a kozottI. vIszo nyt szab ályo zó 1 876 . XIII . t . C . bk'IVO na ta' t tar ta I maz za. A 20- 47 . olda l a köv etkelO" f el' rova tokk al van ellátva : 1 . Baloldal : _

A 2.

li

gazda neve és pol gári állása

I I

,

Jobboldal .'

Évi vagy havi ki kötött bér és egyéb igéretek

I

, 'Jl '
O� o. '"

ö"
« .... '"

"'
....

�

« C

..!. OO

", '
�01)_ .fr'--. ", .....

� o .!>: '" N 00 - t: -o

_

« .o

Szolgálati bizonyitványa hüségről

ügyességnJI

szorgalmáról

-

erkölcsiségről

L . Fogya sz­

tási adó .

Csem pésze t m eggá tlása . A

csend őrnek kötelesség e a csemp észetet i s m eggáto lni, i l l etve a jöve­ déki és vámsz abályo k áthágó i ellen fellépn i, azonb an ez irányu tényk edésé nek, a k özbiztonsá gi szolg álat rovás ára, éppen h aszon lesésb ől, szinte üzlets zerü hajs zolá ssá váln ia nem szab ad. CÁ. sz. h. VIl/4 8.)

Csen dőr alkal mazá sa végtárgya lások on. L.

Fogl yok ideig lene s őrzé se.

Csen dőr-a ltiszt isme rete a gyakorlati szabályzatbó l. L. Gyak orlat i szab ályza t isme rete csend őra ltiszt által. Csen dőr által gyan us egyé nek bánt almazásával elköv etett csele kmén y bünt etése . L . Hiva­ talos vagy szolg álati h atalo m m al való vissz aélés .

Csen dőr által igén ybev ehet ő segé dlet. L. Csend őrnek egyed ü l szolg álatb a vezén ylése . Csend őr által kerü lend ő tulaj dons ágok . Fen­

héjáz ás, hen'c egés , goro m b aság , bánt alma zás iránt i hajla m, durv a, csisz olatl an mod or, vala mint mind en erős zako s kodá s olya n tulaj dons ágok , mely e�től min­ den csen dőrn ek szig o ruan óvak odni a kell (A. sz. h. Bev. 1 . p . )

Csen dőr álta l nap onta telje site ndő szol gálati órá k szá ma. A csen dőr min den h ó foly amá n

külsz olgála tra akkén t alkalm azand ó, hogy e gy-egy napr a nyáron 8, télen 6 óra essék.

Cse nd őr álta l szo lgá lati m űkö dés nél kül önö ­ sen szem előtt tarta ndó törv énye k. L. Csen dőr törvényismerete. Csend őr által szo lgá lati ügy ek avatat tan ok . előtti meg besz élés e. L . polit ikai vitat kozá s. Poh . . . Cse nd őr bajt ársi atla n nyilatkozata. L tlka l vitatko zás . Cse n dőr bán tal ma zás a. L. Bán talm azá sa a csendőrnek.

Csendőr bemutatkozása a közigazgatási hatóság főnökénél. L . Jelentkezesek és bemutatások.

•

49 48 Csendőr egyedül szolgálatba vezénylése. Egy

csendőrt egyedül szolgálatba kivezényelni rendszerint csak a következő esetekben szabad: I. ellenőrzés; 2. egyes nem veszélyes foglyok kisérése ; 3. helyi járőrszolgálat; 4. posta- vagy személyfedezet; 5. vasut és folyamátkelési ügyelet; 6. belépő állomás ügyelet; 7. fogoly-ügyelet; 8. fürdőügyeletre. - Ezen szol­ gálatok közül azonban csakis az ellenőrzés, helyi járőr szolgálat, posta- és személyfedezet, valamint a fürdőügyeletnek szabad egész éjjelre kiterjedni. Nlinden más alkalommal az esetleg egyedül k ivezé­ nyelt vagy egymagara szorult csendőr, szükség e3etén, első sorban hadseregbeli vagy honvédcsapatokhoz fordul segélyért; ezek nem létében pedig pénzügy­ őrök, polgári őrök, erdő , mező-, hegy-, folyam- eS gátőrök, vadászati felügyelők, szóval fegyveres ható­ sági közegek, végre felfegyverkezytt szabads ágolt katonák segélye veendő igénybe. (A. sZ. h. Vll/32.)

­

Csendőr elbocsátása. A csendőr el bocsáttatik :

I. a I?róbaszolgálat alatt, ha

az illető csendőrségi szolga � at�a alkalmasnak nem találtatik; 2. ha oly csaladl', lszonyok forognak fenn, melyek az elbocsá­ tás tekintetéből méltánvlást érdemelnek' 3. csend­ őrsé� , i szolgál,at.i kötelezettség betöltése tán, ha az llleto maga ken elb?csát sát, vagy ha magatartása , nem áll a szolgai at erdekeben; 4. bekövetke7.ett testi fogyatkozás esetében, felülvizsgálat utján. (Szr vu, 30 §.)

�

�

Csendőr elleni panasz. L. Csendőrség előren­

deItsegi viszonya.

C�end? r eltávolítása.

A csendör eltávolittatik a testuletbol: 1; adtörvényszéki itél et következtében; 2. fegx.� ml. el]aras blytán: javitha tlan iszákosság, n� mkulOn �en oly �otr yos életmód miatt, malyne k �.n kovetkezteb�n az lIleto a csendőrségi szolgálatra nézve . �egblzhatatlanná válik; elő rebocsátott ismé telt megtntes�k s fenyitések da cára bebizonyult ja vit­ hatatJ?. n sag es szolgálal i h�ny�gság s egyáltalában , oly hlbaban valo. megro. . gzott seg miatt, mely a had-

!

.

�

�

törvényszéki eljárás alá nem tartozik ugyan, de az illetőt a csendőrségi szolgálatra alkalmatlanná teszi. (Szrvu. 30. §.) Csendőr erkölcsi hibái. Erkölcstelen életmód, szeszes ital tulélvezése, pénzben kártyázás, tivor­ nyázás és adósságcsinálás, oly hibák, melyeknek a csendőrnél semmi szin alatt sem szabad előfordulniok és egyáltalában meg nem türendők, hanem elnézés nélküli szigorral kiirtandók. Ha netalán valamely csendőr önmagáról mégis annyira megfeledkeznék, hogy valahol ittasan jelenne meg, akkor bajtársainak kötelessége őt minél gyorsabban a közönség szeme i elől elvonni és felelösségre vonása végett jelentést tenni. (Szlgu. ll. §.) . Csendőr esküje: En ünnepélye5en esküszöm a mindenható Istenre, hogy Felséges fejedelmünk és urunk Első Ferencz József, lsten kegyelméből ausztriai császár, Csehország királya stb. és Magyarország Apostoli királya, s hazánk szentesitett törvényei iránt hüséggel és hódolattal viseltetem. Esküszöm, hogy kötelességeimet, mint magyar királyi csendőr a köz­ rend-, csend- és biztonsági szolgálatban, az idevo­ natkozó utasitások szerint és mint katona, a hadi törvények és szabályok szerint mindenkor és min­ denben teljesítem ; minden körülmények között csakis a szolgálat, ő Felsége és az állam javát mozditom elő, a törvényeknek, előljáróim, és fölebbvalóim pa­ rancsainak és meghagyásainak kész�éggel engedel­ meskedem és a szolgálati �itkot hiven megőrzöm. lsten engem ugy segéljen. Amen.

Csendőr

érintkezése

csőcselék-néppel.

L.

Rosszhirü személyekkel való érintkezés.

Csendőr érintkezése korhely egyénekkeI. L.

Rosszhirü személyekkel való érintkezés.

Csendőr érintkezése rossz hirben álló sze­ mélyekkel. L. Rosszhirü személyekkel való érintkezés. Csendőr érintkezése rosszhirü nőszemélyek­ kel. L. Rosszhirü személyekkel való érintkezés. Csendőr évi zsoldja. 900 korona. Csendőrségi Lexlcon.

4

51

Csendőr észleleteinek feljegyzése a közbiz­ tonsági szolgálatra vonatkozólag. L. Közbizton­ sági szolgálatra vonatkozó észleletek feljegyzése. Csendőr fegyverhasználati joga. L. Fegyver­ használati joga a csendőrnek. Csendőr felelőssége a töltényekért. L. Töl­ tények mennyisége a tölténytáskában. Csendőr felelőssége fegyverzetének jókar­ ban tartásáért. L . Felelősség fegyverzet jókarban tartásáért. Csendőr felhivás ainak való engede lmesség. A szolgála tban levő csendőr felhivás ainak minden ki, különbs ég nélkül, legyen az akár polgári , akár ka tonai személ y, utólago s panasz lási jogána k fentart ása mellett , engede lmeske dni tartozi k. (Szrvu . 9. §.) Csendőr fölény ének biztositása. A józan ész é� a �s.� ndőrtől k� vetelt ismer etek birása mind ig . blzto slt]ak a csena, ornek a fölén yt és ezek külön ö­ sen müvy letlen embe rekke l szem ben , hatal :n as eszközök. (A. sz. h. V/4.) , Cs� ndő.r i �azolványa. L. Igazo lvány a csen dőr­ legenyseg resze re. ,es Cset;l d?� helyi és személ yi ism erete. L. Hely i sze mel yi Ism eret. . Csendőr .�ivatásához nem tartozó tevéke ny­ , seg. A cse � dor tartsa min dig sze m előtt, hogy els ő­ � orban !l koz ren � , cse nd és biz ton ság fen tar tás ára es az alla mp al �aro k szemÉ: lyé nek és vagyon ána k olt� lmá ra �an hivatva. Eze n cél t ann ál biztosabb an !ogja elé rm , ha min den má sne mü az ő hivatasától Idegen tev éke nys égtől távol tartja magát. (Sz lgu . 6. § . ) Cs� n� őr igazságs�eretete. A cse nd őr mi nd en �zava, al �ltás� kom.o lys a� ra mutasson s leg yen tel ­ Jesen �alo ; , ml lld en J ele ntese me gd ön the tJe n iga zsá alap � ljo n �.s ese rt;te ny ek fel jel en tés ek or mi nd go n em elJ e� va JJo n a jel entett ügyet saj át maga ig ki­ vagy latta-e, vagy csa k má so k kö zlé se fol ytá ha llo tta n jut ott annak tud om ásá ra (Á. sZ. h. I13.).

Csendőr illetékeiböl eszközölhetö levonások. L. Levonások csendőrök illetékeiből. Csendőr ismeretei a gyakorlati szabályzatbót L. Gyakorlati szabályzatbó l folyó ismeretei a csendőrnek.

Csendőr ismeretei a törvények- és rendeletekből. L . Csendőr törvényismerete. Csendőr ismereteinek gyarapitása. L. I smeretek gyarapitása. Csendőr -járás. Az egy járásőrm ester alá rendelt csendőr-őrsök együttvéve egy "csendőr-járást" képezn ek. .. " k k at ona!. (h onve' d) a' l l om á s' . , roro Csen dór-Ja parancsno kságnál j elentkez ni nem kötelesek . (401 2/86. hm. L ) Csendőr jelentései valóságon alapuljanak. L. Csendőr igazsá�szerel ete. Csendőr-jelentk ezötöl m egkivá.� t �eltétel �k : 1 . magyar honossá g ; 2. fedhetlen e rkolcsl ma�avIse ­ let és megfelelő szellemi képesség ek mellett, ttsztes­ séges és ildomos m agatartá s ; 3. 20 évet betöltött és 40 évet meg nem haladott kor ; 4. nőtlen vagy gyerm eknélküli özvegy állapot ; 5. tökéletes hadi szolgálati képesség s legalább 1 63 centiméte r test­ m agasság ; 6. a magyar nyelven kivül még.. azon vi?éki nyelvek egyikének ismerete, melyn � k �eruleté� mmt csen dőr működn i hivatva leend ; 7. Irm, olvasm és számol ni tudás. (Szrvu . 1 9. §.) Csend őr jelszav a. A csendő r jelszav a legyen : "keve set beszélni, sokat tenni" . (A. sz. h. 1/3.). Csendőr jogai szolgá lattelje sités alkalm ával. A c�endő r, szolgálatának teliesit�se (llatt, ugya�azon tör. veny es jogokkal van fel ruházva, melyekke l m ip den k a�on ai őr bir és a törvénynek minden hatós�gl � ze= m.� lx re és polg ári vagy kat onai őrökre klterjedo kulo n oltalmában része sül. (Szrv u. 10. §.) , . Cse ndőr jogai támoga tás igé.nybeve, t�lere ne zve .. A csen dőr, szolgálatának teljeSl�es � k or, jogo­ sult mmd enne mü és közszolgálat ban állo kozegekn ek, 4*

53

ek és ez ek tagjai ­ kü lön ös en a po lgá ri és má s őrt estna katon ai na k, va lam int a kö zsé gi elő ljá rók ogkatáéssáta igé ny be vagy . ho nv édp ara ncs no ksá go k tám ven m. (Sz rvu . 1 2. §.) őr ne l egy en " �sendőr . közlékenysége. A cse nd ele ve fon ­ ko� lek eny ; mm den szavát, nyi latkozatát ide gen ekk el tol] a me g s a köz öns égg el, kül önö sen len gon ­ szemb en, legyen tar tóz kod ó. Tréfáló , hel ytesz. l/3) . dat lan besz�,det ��yál talá ban ne foly tas son (Á. ásh.köz ­ Cse ndo r kozvetlen felh ivása. L. Fel hiv vet len a cse ndő rhö z. " Cse nd.ő � közvetlen igén ybevéte le. L. Járő r kozvetle n Igenybe véte le. C�en dőr lefokozása fegy elm i uton nem tör­ , ehk. (Szrvu. 8. §.) tenh , Cs� ndőr-Iegénység utle vele . L. Utlev él csen dőr­ legen yseg nek. �sendő r letartóztatási joga. L. Büne setek nyomozasa. Csendöi' 1}l aga�artása a közön ségge l szem ­ �e!,. , A csendo r mmde n polgár i egyén nelb annak allas�hoz képest, illedelm esen - a magasa b ran osztalyhoz ne� ta,rt.ozókat . pedig " Ö n"-nel szólit�a �e,g -. ,tartozik . enntkezm . Ha tőle bárki valami fel­ �1,la:osltast, utbalg�zitást v�gy segélyt kér, az ilyen : r s�ek, a me�nylben a viszonyok azt megengedik' t k � �zs.egge.l feleljen meg, a mennyiben ed' teIJ�f lth �tJ, arról a felkérőt röviden, iIIelel ��s�� �i�r ��Sl s� , el ;, de. sohasem mutasson türelmetlenséget z e ne adjon nyersen elutasitó n � � �� . fel�1ete ( m :�� r ��gat�ryása ál�alában. A csendő r m e � �ran'yb � n es mirden viszonyo k ag között komoly és a ?nas egyen (A. sZ. h. Il l .) A csendőrnek u gy szo.I. g� latban, valamint szolgálato n kl' vu" I 'IS, k omoly elozeke. ny es ' t'�szte �ségtudó maga� viseletet kell t nu 1'tam! valammt mmden szavába n és tetteiben minda: �f�� at?san el�e �ülni: a � i sz? l gálati fellépését ne e es az mtezmeny ]0, hlr-

� ��

�� n ��)

�� �

na . M in de n tu lk ap ás , at lh gá ol sz re sé ité bb se ki k nevéne gy te tte l - l ea lac so ny itj a va al óv sz ág as rv du vagy lad atá na k tel ­ fe iti ez eh gn me és t ny mé éz int őt és az yá za t és kö rü lte ki n­ ig őv el , at nt pi ta tt zo ko Fo t. jesitésé pé ly ek , ne ün n se nö lö kü l rtő dő en cs a tik tés követe lte ka lm áv al , a al k so lá su to or op cs ép n és ek népgyü lés , he nc egés, fe le s­ ág ns la at ol nd go eg m n de in m r miko be av at ko zá s en el gt sé ük sz gy va s dá ko os nt leges fo ve tk ez m én ye kh ez kö s ye él sz ve t ső n, le et m lle ke csak zm én y jó té in az e ég ss le te kö k rö dő en cs vezeth et . A ás t kö lcs ön ös en ym eg , ni iz őr eg m en ny ke lté fé ét hirnev i ál ta l l eh et sé ge ss é vá lik felügye ln i és bu zd íta ni , a mss na k m in dj árt ok ás ok sz z ro gy va ak kn bá hi ni az egyé zé rd ek be n an ny ira kö a y ig és a ás irt ki ló va en kb etü zd ke kr a va ló -fo ól kr fo k na at l gá ol sz i ég rs dö en fontos cs rn ek sz ol gá lati dő en cs A ) §. 4. u. zlg (S . se ité es let töké vü l is , ha ki on lat gá ol sz t in m la va , en zb mü kö dé se kö be lé p, m in de nt , be ek ég is ly he ak l án ag m gy s va alo at hiv tárgy ává a éf tr gy va ny gu s, lé ité eg m e a m i őt fe rd va gy ny eg le s ne lle te ze és rm te k ne st te t a há te né, tehet (Szl gu . 8. § .) tartását is , ha tá ro zo tta n ke rü ln Íejákeróll.kk al sz em be n. Cs en dő r m agat ar tá sa el őlta rto zó elő ljá ró k és A csendőr a sa já t te stü let éh ez at ar tá sá ra nézv e a feleb?va ló k irá ny áb an va ló m agsz ab ály za t" l . ré sz é­ m . kir . ho nv éd sé gi "S zo lgál at i el ől já ró kk al ; k di ko az lm ka al z ho ai ny r k ne hatá ozvá eg po nto sa bb szemben a l eg sz igo ru b b fü ggele mr e, eta t.l(S u. 12 . §.) zlg lez te kö re et el zt tis és d re en�� elm ess ég őr kat onás rö­ Elo l\áró któl vet t kér dés ekr e a cse ndalm m ind en al áv alk k so itá as ut re nd sé ; re vid ggel fel e l ás ok at jöv őr e mentegető dz és t m ell őz s a tet t kif og . nézve irányadókul veszi. (Á. sz . h . 1 /5.).és ho nv éd ­ C�e nd őr m ag at ar tá sa ka to naiek a cs . és kir . szem elye kk el sz em be n. A cs en dő rn m . ki r. és cs . k?zös ha ds e re g , a h ad ite ng er észe t, a át és ma ga ku . . ho nvé ds ég eg yé ne ihe z va ló vis zo ny oz ati - és a kö lcs ön ös re ndfo kis a m. kir . tartasát ille tő leg rangviszon y határ oz és e tek int etb ensz ei ne k ha tá ­ ho nvéds ég í "S zo lg ál at i sz ab ál yzat " I. ré rozványai mérvadók. (Szlgu . 1 2. §.) _

55

54

Csendőr magatartás � p,olgári. h.atóság tagja,� ­ val szemben. Polgári hatosag tagjatnak a csendor szolgálati érintkezés alkalmával m.indenk?, r �.z �llásu­ kat megillető tiszteletet megadm, a koszontest az előirt katonai tisztelgéssel teljesiteni és velük �zem­ ben szolgálaton kivűl is, ha őket személyesen ismeri, vagy ők mint ilyenek különben is felismerhetők, elő­ A járás zékenyen és illedelmesen viselni tartozik. főszolgabiróját, a megye alispánját, a törvényhatóság főispánját, az őrskörletre illetékes kir. ügyészség, járásbiróság és határszéli rendőrkapitányság s a rendőrhatósági jogkörrel biró kirendeItségek vezetőjét a csendőr ugy szolgálatban, valamint szolgálaton kivüli találkozas alkalmával katonai tisztelgéssel kö­ szönteni köteles. (Szlgu. J 2. §.) Csendőr magatartása polgári és katonai őr­ kőzegekkel szemben. Polgári és katonai őrköze­ gekkel, a közbiztonság, rend és csend fentartása vagy helyreállitása avagy nyomozás céljából való szolgálati érintkezéseknél, a szolgálat érdekeit előmozdító jó egyetértés fentartandó ; mire nézve az altisztek jó példát adni tartoznak. (Szlgu . 1 7. §.) Csendőr magatartása szolgálatban. Magatar­ tása és fellépése mindig katonás, járása oly m érsé­ kelt legyen, hogy mindazt, a m i körülötte történik, biztosan észlelhesse. (Szlgu. 5. §.) Csendőr magatartása szolgálati fellépése al­ kall!1ával. A csendőr valahányszor egy vagy több egyennel szemben nyom ozó cselekményt teljesíteni, v�gy. eg�éb.�épen szolgálatilag teljes nyomatékkal fel­ lepm , kesz �!, ezen szavakat : "A törvény n evében" bocs�ssa elore. Ha azon egyén, ki ellen eljárnia kell, magyarul nem tud, e szavak a csendőr altal, a mennyi­ �en , arra �ép�s, az illető egyén által birt nyelven lsmetl �ndo�, Iilet�� egy �tt ,! evő egyénnel, ki ugy a csen�or, mm � a torvényserto nyelvet birja, e szavak tolm � csolandok. A csendőr, mikor valaki ellen szol­ gálatllag gyalog ��1Jép,� ha a körülményekhez képest esetleg ellenszeguléstol vagy m egtámadtatástól lehet -

tartan i még mielő tt az " A törvé ny n evébe n" szava kat , kimon d ja, m agát a törvén yszeg őtől legalá bb �-4 lépésnyire távol tartva, a karab ély t - ba �ra ,fordlt0t.! zárócs apóva l - kész helyze tbe vegye, a lohato n levo csendő r pedig - a h elyzeth ez m é rten - kardot rántson , vagy a forg;ópiszto lyt �,agadja m e� oly célból, hogy minden eUenta llást lehetol eg m egeloz zon, vagy személy e ellen i ntézett váratla n támadá s esetére , a fegyverh asználat ra minden pillan atban készen l egyen. A csendőr ilyenkor a törvény sértőt szakada tlan figye ­ lemmel kisérje és különös en, ha egyedül van, n e engedje meg, hogy ez b � rmi ürügy ala! t hozzá , k ?­ zelebb lépjen. H a l ehetsege s a csendor, a nelkul hogy félelmet mutaina, ugy álljon fel, hogy háta fe­ dezve legyen. (Szigu. 23. �.) A "Törvé�y n evében" kifejezés csak n agyobb fontosságg al bIró vagy ve­ szélylyel járó esetekben alkalmaza ndó, nehogy a gyakori h a ngoztatása által e m indenkire n ézve követ­ kezményes felszólitás megóvandó h atályosságábó l veszitsen, m integy m egszentségtelenittessék s igy épen az ellenkező hatást idézze elő. - Ez alakmondat ugyszintén a megállást célzó rákiáItás : "A törvény nevében m egállj ! " mindig a vidéken divó nyelv vagy a , m egszólitott által értett nyelven alkalmazandó . (A. sz. h. VII/49. ) Csendőr magatartása szolgálaton kivül. A csendőr szolgálaton kivül ugy tekintse magát, m i nt más tisztességes ember. Tartózkodjék a hencegés, parancsoló modor és erőszakoskodástól és mindenki irányában előzé�enyen, tisztességesen és önérzetesen viselje magát. (A. sz. h. 1/2.) Csendőr megsértése. Ha valam ely csendőr becsül etében megsértett, vagy rágalmazott, vagy ellene csak magán inditványra üldözendő hamis vád vét­ sége követtetett el, a törvényes m egtorlás igénybe­ vételétől elállnia nem szabad. Ily esetekben a sértett csendőr, ha polgári biróság hatósága alatt álló egyén részéről elIene elkövetett és csak magán índitványra üldözhető ily vétségről van szó, a m időn panaszát

56 szóbe lileg közvetlen előljáróján ak előadja, egyb en benyu jtja az illető kir. ügyés zségh ez vagy járásb iró­ sághoz címzett feljelen tést, melyb en a bünvá di el­ járás megind itását kéri. (SzIgu .. 2 1 . § .) A csendő rök ellen, hivatalos eljárásu kban elkövete tt szóbeli sértés, a mennyibe n az becsületsértést nem képez, a kihá­ gási eljárás meginditás a végett, az illetékes közigaz­ gatási hatósághoz jelentendő fel. Ha pedig becsület­ sértés forog fenn, akkor az elbirálás a kir. törvény­ székek hatáskörébe tartozik. Az utóbbi esetben azonban a feljelentés csakis a honvédelmi minister­ től előzőleg kikért felhatalmazás alapján tehető meg. (41 879/84. hm. r.) Csendőr megvesztegethettensége. L. Meg­ vesztegethetlenség és igazságszeretet. Csendőr mulatóhelyeken való megjelenése. L. Mulató helyek látogatása. Csendőrnek szolgálatteljesités tekintetében mire kell törekednie. L. Kötelesség teljesités jele. Csendőr nősülése. A nősök száma ugyanazon kerületnél a legénységi állomány lOD/o-át meg nem haladhatja. A nősülési engedély elnyerésé hez feltételt képez, hogy a nősülni kivánó jól minősitett, (a csend­ őri minősé gben szolgáló l egalább 5-6 éve t szol­ g�lt legyen) L. 9287/el n.-908 km. r.) rende zett v!szon yo.k . között él és a házass ág által a nyagi VISZ? nyal Javuln,ak, vagy hogy a n ősüln i akaró nak a testul etben va�o megta rtása a szolgá lat érdek ében áll. (Szrvu. 43. §.) � send őr nyom ozás i joga. L. Büne setek n yo­ moza sa. Csen dőr�.k bem utatása a póst án. Az őrsp a­ r�ncsn okok kotelese k azon csen dőrö ket, kik a pos­ tana k meg hata lmazás nélk ül való átvé telér e hiva tva vann ak a postahivatall al meg isme rtetn i. ( 1 0860/88 . hm. r.) Cse nd ? rök bü.ntetése gya nus egy éne k bán ­ talm azásáert. L. HIva talo s vagy szo lgál ati hata lo m­ ma l val ó vissza élé s.

57

Cse ndő rök elh elye zés e a leg ény sé � i szo b �k­ ­ ban akké nt törté njék , hog y a prób aszo lgala tot telJe sitők az okta tásu k kal m egbi zott csen dőrö kke l ugy an­ azo n szo báb an l egy ene k. (Lsz . 2/22 .) Csen dőrö k eng edél y nélk üli nős ülés e. L. Köze rkölc siség ellen i véts égek . Csen dőrö k fegy elmi tekin tetb en való ellen ­ őrzése. L. Ő rspar ancs nok által a csen dőrö k ellen ­ őrzé se fegy elmi tekin tetbe n. Csen dőrö k fürd ése. L. fürd és. Csen dőrö k isme rtető jelzé sei. L. Isme rtető jelek. Csendőr öttözködése és felszerelése. A csendőr nyilvános helyen szabályszerüen öltözködve és oldal­ fegyveresen tartozik m egjelenni. A szolgálatban álló csendőrnek teljesen felfegyverkezve és felszerelve töltött karabélylyal (forgópisztolylyal) feltüzött szu­ ronynyal és kézi bilincscsel ellátva kell lennie. A székes főváros vagy törvényhatósági joggal felruhá­ zott városok belterületén azonban vagy olyankor, midőn nappal elővezetések foganatosittatnak - ki­ véve a 1 1 7. §. IX. pontjában megállapitott eseteket - a karabélyról a szurony leveendő. ( Szlgu. 5. §.) Csendőr panasza valamely államhivatalnok, ha­ tósági tisztviselő, városi vagy községi előljáró, vala­ mint magánosok ellen az őrsparancsnoknak j elen­ tendő, ki azt a szakaszparancsnokságnak terj eszti elő. (Szlgu. 3. §.) Csendőr politikai vitatkozása. L. Politikai vitatkozás. Csendőr rágalmazása. L . Csendőr m egsértése. Csendőr rendes szolgálati teendője. L. Rendes szolgálati teendői a csendőrnek. Csendőr rendezetlen pénzügyi viszonyai. L. Pénztakaritás. Csendőrre nézve a korcsmai záróra köteles volta. L. Korcsmai záróra kötelező volta a csend­ őrre nézve .

58

59

Cse ndő r ruházatának jó karban tart ása . L. Ruházat jó karban tartá sa. Csen dőr ruházatának tisztántartása. L. Ru­ házat tisztántartása. Csendőrség aláre ndelt ségi viszo nya. A csend ­ őrség kizáról ag saját előljáró inak fegyelm i hatalm a alatt áll, minek folytán ugy a hatóságoknak, vala­ mint magános oknak minden ügyben, mely a csendőr személyé t Illeti, a csendőr közvetlen tiszti előljáró­ jához kell fordulniok. (Szlgu . 3. §.) A m. kir. csend­ őrség tagjai katonai, fegyelmi és szem élyi ügyekben saját előljáróik, felsőbb fokban a honvédelmi minisz­ ternek, - a közbiztonsági szolgálat teljesitésére és gazdászati ügyekre nézve a belügyminiszternek van­ nak alárendelve. (Szrvu. 2 . §.) Csendőrség feladata. L . Csendőrség rendel­ tetése. Csendőrség feladata a helyi rendészeti ügyek­ ben. Helyi rendészeti ügyekben a csendőrség c�akis felügyelő és a községi közegeket támogató segéd­ kezésre van hivatva. (Szrvu. 3. §.) Csendőrs ég érintkezése katonai hatóságo k­ kal. L. Csendőrség viszonya a katonai hatóságo khoz . Csendő rség értesitése büntete ndő cselek­ ��nfe�rő� .� ��zségi előljár óságok által. Ha a kozsegl eloljarosag valam ely bünte tendő cselek mény t �sz�e l , vagy , el�tte ilyen miatt feljel entés vagy magán mdltv any tet�hk - ha nincs en veszé ly a késed e­ lem,�en - ,�otele s azt a helyb en, vagy l egköz ele bb lev.o csen do �. őrss el, illető leg járőr rel vagy a men ­ ny l?ep az koze lebb van, a fősz olga biró val, a járás­ blrosaggal esetl eg kir. ügyé szség gel közö lni . (Szl a u . 87. �.) Csen d �rség és a ható ságo k köz ötti érin tke­ . . . Pol ári ható ságo zes formaJ k és oly csen dőr � í;l par�ncs.� o �sa�� k kozt , mely nek élén tiszt ek álla n ak, a �olc �? n ?. s. ennt ke:?,é s "me gkeresés ek" és "átiratok" utJa n tort�mk. - Ors- és alti szti kül öni tvé n y-p a ­ ran csn oks ago kho z és mid őn a kés ede lem ves zé ly�

Iyel jár közv etlen ül a szolgálato t telje sitő )árő rhöz valam int a csen dőr őrsö kön beosztott altisz tekh ez és csend őrök höz az i llető járás főszo lgabi rája és enne k feleb bval 6 hatós ága, továb bá a kir. ü gyés z­ ség és ennek tagjai , a vizsg áló vagy kikül d� tí biró és a járásb iróság "felhi vások at" más polgá n s ne­ vezete sen m ás rendő ri hatósá gok " megke resése ket " intézn ek. Az ő rspara ncsnok ságok, valam int az azok­ hoz beoszt ott egyes altiszte k és csendő rö k azokna k kik hozzáju k fel hivást intézni jogosu ltak " jelenté seket" teszne k ; a többi rendőri hatóság gal, azok tagjaiva l és közege ivel pedig " értesités ek" és " megkere sések" utján érintkezn ek. - A m egkeresé sek és felhiváso k, j elentések és értesitése k rendszerint irásbeli e k le­ gyenek, sürgős szükség esetében azonban szóbeli­ l eg is intézhetők, illetőleg tehető k ; utóbbi esetben a csendőrség (csendőr) kérheti, hogy utólag i rásban közöltessék : mi volt a szóbeli megkeresés vagy fel­ h ivás tartalma. (Szlgu. 2. § . ) Csendőrség igénybevétele bünügyekben. Bün­ ügyekben a csendőr örsparancsnoksághoz, a j árőr­ höz, valamint a csendőr őrsökön beosztott altisz­ tekhez és l egénységhez, a következő igazságügyi hatóságok intézhetnek felhivást : 1 . a kir. ügyészség a z egész nyomozásnak vagy egyes nyomozó cselek­ ménynek teljesitése . iránt ; 2. a járásbiróság birája, a vizsgálóbiró és a kir. törvényszék vagy kir. itélő­ tábla által kiküldött biró, egyes nyomozó cselekmény teljesitése vagy a bünvádi e ljárás céljait előmozditó vagy biztositó intézkedések m egtétele végett. Tiszti különitmé ny-paranc snokságho z ily esetekben m egkeresést i ntéznek. - Mindezen hatóságok a �se �� őrséget a bünvádi eljárás alatt segédlet ül . llletole g valame ly nyomo zó cselekm ény teljesit ésénél va�.ó �özremü ködésre is igénybe vehetik . Sürgős szukse.g esetébe n a felhivott, illetőle g megke resés szóbe lIleg is i ntézh ető, utóbb i esetb en azo nban a felhiyott,, illető leg m egke reset t kérh eti, hogy a felhi ­ , yás, ��l ��oleg ;negke resés tartalm a vele utólag irásba n IS kozo ltess ek. A fente bbi eset ekbe n a csen dőrs éa�

60

köteles a felhivásn � k, illetőleg n:t �gkeresésnek fel:­ tétlenül (L. Felhivasok fogan � toSItas�� eleget tennI. A menyi ben elhárithatlan a�adaly � erulne fel, a�t az , illető hatóságnak azonnal Jelentem kell. .A feIhIvas, illetőleg megkeresés alapján tett minden lenyegesebb intézkedésről ; valamint annak eredményéről az illető hatósághoz mielőbb jelentés teendő, illetőleg értesítés adandó. (Szlgu. 9 1 . §.) Csendőrség igénybevétele a rendőri ható­ ságok által. A csendőr őrsök, valamint azok al­ tisztjei és legénysége bünügyi nyomozások tekinte­ tében a fő- és székváros továbbá a törvényhatósági joggal felruházott vagy rendezett tanácsu városok rendőri hatóságainak valamint a községi előljáróság­ nak nincsenek alárendelve és nem képezik ezeknek rendőri közegeit ; mindazonáltal sürgős szükség ese­ tén a z emlitett rendőri hatóságok a saját területükön levő csendőrséget egyes nyomozó cselekményekhe z segédletül igénybe vehetik, illetve e segédlet kiállitása iránt a csendőr őrsparanc snokságh oz, esetleg az ennek előljáró szakasz-, szárny- vagy kerületi pa­ rancsnokságához megkere sést intézhet nek, d e az ily segédletül kirende lt csendő r-egyén ek csak arra van­ nak hivatva, hogy az eljáró rendő ri hatósá g tagját vagy közegét teend őinek kivite lében támog assák és szem élyét erősz akosk odáso k ellen m egvéd jék. Ma­ gába n a hivatalos eljárá sban azon ban csele kvő leg részt nem vesznek . (Szl gu. 85. §.) Csendőrség hivatása. L. C send őrség rendel­ tetése. Csendőrségftez való felvétel stb. L. Kato nai altis ztek rendfokozata a csen dőrség hez való felvé­ telnél. Csendőrségi egyén álta l elk övetett bün cse­ lek� é �y nyo mozása. L. Nyo moz ás csen d őrségi egy en alta l elkövetett bün cse lek mé ny ese téb e n. .. .�s�ndőrségi seg édl et igé nyb e vétele a pénz­ u �orseg �lt�1 .. L . �énzügy örs ég álta l igé nybe ve­ he to cs en do rse gl se ge dle t.

61 Csendőrségi szolgálat önállóan teljesittetik. A csendőrség szolgálatát a fen nálló utasitások és saját előljárói parancsa szerint önállóan teljesiti . (Szrvu. 5. §.) Csendőrségi utasitások ismerete. L. Törvé­ nyek ismerete. Csendőrségnél négy évig szolgálók kedvez­ ménye. Azoknak akik a hadseregből vagy honvéd­ ségből lépnek be a csendőrséghez és a csendőrség­ nél négy évig szolgálnak, összes szolgálati idejükből a honvédségnél töltendő két utolsó év elengedtetik. (188 1 . JI. t.-c. 3. §.) Csendőrség nyomozás a idegen területen. L . Nyomozás idegen területen. Csendőrség nyomozó közege i. A nyomozást, illetőleg egyes nyomozó cselekményeket rendszerint a szolgálatba kivezényelt járőr, sürgős szükség ese­ tén pedig a saját kezdeményezéséből szolgálatilag fellépő csendőr teljesiti. (Szlgu. 96. § .) Csendőrség pontos kötelességteljesitésének jele. L. Kötel ességteljesités jele. Csendőrség rendeltetése. A közbiztonsági szol­ gálat ellátására, tehát az ezzel járó nyomozó cse­ lekmények teljesitésére is. Budapest székes főváros­ nak és a törvényhatósági joggal felruházott váro­ soknak bel- és külterületét kivéve, Magyarország egész területén a m. kir. csendőrség van hivatva. (Szlgu. l . §.) A csendőrség törvényszerü rendeltetése a közbiztonság fölötti őrködés lévén, minden őrstől tehát megköveteltetik, hogy örskeriiletében a csen­ det, rendet és közbiztonságot teljes épségben és za­ vartalanul fentartsa. (Á. sz. h . VII/ l .) Feladata : mü­ ködési területén a személy- és vagyon biztonságot megóvni, a békét és közrendet fentartani, a büntető törvények, a rendeletek és szabályrendeletek meg­ szegését, a véletlenségből vagy bármily természetü mulasztásból eredhető veszélyeket és károkat lehe­ tőleg megakadályozni ; a megzavart rendet és békét helyreállítani, az ezek ellen vétőket kitudni s meg-

63

62 k fe lje le nt en i , fenyités végett az illeték es )ha tóság na . ille tő leg át ad ni. (Szrvll . 1 . §. ko.. zv et len ul 1gen ybe t ete dl gé Cs en dő rs ég se . üg yé szs ége k, az vehetik : A m. kir. birós ág okti, kir rtö � ök , és kö zv� ­ országos fegyin téz et� k, ke r� l � .bötov ab ba a m . ku. titő - bör tön inté zet ek 1 9azgatosa gal , kir. álla mi határszéli ren dőr kap itán ysá gok , a m . téz állatorvosok val am int a vám - és ves zte gin etiő hiva­t talok, oly ügy,ekb en, me lye� telj � sité sér e az sajá őrközegeik elegtele nek lenn ene k, Jog osu ltak a cse nd­l őrség segédletét irás beli fels zóli táss al köz vetl enü igénybe venn i. Egy ébb ható ságo knak közv etle nül hozz á intézett felsz ólítására csak is akko r tarto zik a csendőrség segé lyt nyuj tani, ha a kése dele m vesz ély­ lyel jár. (Szrvu . 6. § . Szlgu . 30. §.) Csendőrség szervezete. A csen dőrs ég a köz­ biztonsági szolg álat teljes itésér e rende lt katon ailag szervezett őrtest. (Szrvu . 1 . §.) Csend őrség szolgálattelj esités e város okban. L. Nyomoz ás rendezett tanácsu városo k területén és Nyomozás idegen területen. Csendőrség v i s zon ya a katonai hatóságok­ hoz. A csendőrség nek viszonya a katonai ( kÖZÖS­ hadseregbeli, hadtengerész eti, honvéd és népfölkelö) parancsnoksághoz, hatóságokhoz és intézetekhez a m. kir. honvédségi Szolg. szab . I. része, a " Csendőr magatartása el őljárókkal szemben " és "Jelentkezések" alatt elöirottak által szabályoztatik. A csendőrség nevezetesen a csendőr őrsparancsnokságok, sürgős szükség esetében pedig a csendőr járőrök és egyes csendőrök is, szolgálati teendőik végzésére a katonai parancsnokságok, hatóságok és intézetek' katonai őrök és ügyeletesek támogatását igénybe venni jo­ gosultak. ,Hogy az utóbbiak mennyiben kötelesek a megkere sesnek vagy felkérés nek saját felelő sségük alatt megfeleln i, azt a katonai szabályok h atározzák �eg. A csendőr őrsparan csnokság ok a katon ai biró­ sa���, parancs � okságok, hatóságo k és intézetek ré: s7.erol a katonaI biróság hatóságának vagy a katona I .

.

.

.

fegyelmi fenyitő hatalomnak alávetett egyének elfo­ gására vagy elővezetésére, illetve az ilyenek ellen teljesitendő nyomozó cselekményekre vonatkozó és hozzájuk közvetlenül intézett felhívásnak vagy m eg­ keresésnek megfelelni tartozik. Ha a késedelem ve­ szélylyel járna, a katonai biróságok, parancsnokságok, hatóságok és intézetek, valamint oly katonai egyének, kik ahoz, aki elővezetendő, elfogandó vagy ki ellen nyomozó cselekmény teljesitendő, előljárói v� gy felIebbvalói viszonyban állanak, ily tárgyu fel­ hlvasokat vagy m egkereséseket csendör-járőrökhöz vagy a csendőrőrsökön beosztott egyes csendőrökhöz közvetlenül és szóbelileg is intézhetnek. Szóbeli felhivá� vagy � egk�resés esetében a csendőrség (csendor) azt kerhetI, hogy annak tartalma utólag i!ásbelileg adassék ki. (Szlgu. 1 54. §.) A csendőr orsparancsnokságoknak és csendőr egyéneknek a katonai biróságokkal, parancsnokságokkal hatósá­ gokkal és intézetekkel és viszont való éri � tkezésé­ nek módja a "Jelentkezések" alatt foglaltakban ha­ táro�tatnak meg. Sürgős szükség esetében, azaz ha a kesedelem veszélylyel járna, a csendőr-őrsparancs­ nokságok, sőt a járőrök és a szolgálatilag fellépett egyes csendőrök is, a katollai biróságokkal, parancs­ nokságokkai és intézetekkel és más katonai egyé­ nekkel, a szolgálati teendőkre nézve' közvetlenül léphetnek érintkezésbe. Ezen érintke zés tehát a csend?, r ..őrs p' ar� n �snokság
64

Csendőrség viszonya a köz iga zga tás i hat ó­ ságokhoz. A csendőrség! őrs? k, a köz�s � nd, re � � és biztonság fentartása erde kebe n, a kozl gazg ata sl hatósáO"ok rend elkez ésér e állan ak, a men nyib en az ezen h�tóságok által , a csen dőrs égi utas itás értel mé­ ben irásban vagy pedig ha a kése delem vesz élyly el jár, szóval k iadott (de utólag ir� sban is kiada nd,ó) hivatalos felhiv ásokn ak eleget tenm tarboz nak, a nel ­ kül, hogy a felhivá snak megbirálásáb a bocsát koz­ nanak. (Szrvu. 3. §.) Csendő r szolgálatilagv aló fellépé se. A csendőr rendszer int csak akkor lép fel szolgálatilag, ha szol­ gálattételre kirendelve és teljesen felfegyver kezve van. Sürgős esetekben azonban, ha tudniillik a késedelem veszélylyel jár s rögtönzött fellépése eredményre nyujt kilátást, a csendőr saját kezdemé­ nyezéséből akkor is jogosult, sőt köteles fellépni, ha csak karddal van ellátva. Minden körülmény kö­ zött azonban fegyvere becsületét kell szem előtt tar­ tania ; ha tehát a helyzetet megfontolva, látj a, hogy a fennforgó esetben egyedül vagy az esetleg közel levő polgari rendőri közegek, katonai őrség, járőr vagy ügyeletes igénybevételével célt nem érhet, a csendőrségi laktanyából kell segélyt hivnia. Ha azon­ ban !l késedelem veszélylyel jár, valamint m indenkor, a mIkor csak önmagára van utalva, köteless égén ek hü. telj �si tésé�ől s.o has �m szabad magát - csakis a saját bIztonsaga erdekeb en - elvonni . (Szlgu. 22. §. ) Csendőr szolgálatteljesit ése polgári tisztvi­ " selo mellett. L. Segédl et polgár i tisztvis elő mel lett . �send őrt minő szolgá latra lehet igénybe venn � . A csendőrt csakis a szolgá lati utasit ásban előirt szolg�! atra szaba � igény be venni . A hatós ág tehát a csendort az an.nylra fontos közb izton sági szolg ál attó l e� � em von � atla .s oly szolgálato kra, mely ek telje si­ tesere más aIIam I vagy közs égi köze gek hivat vá k, nem alka lmaz hatja , ha csak ez elke rülh etet le n szük ­ s ég il} etőleg k�se dele m miat t beál l ható vesz élylye l nem Indo kolt atIk ; de akk or is csa k min t se géd l et veh ető igé nyb e. (Sz lgu . 1 . §.)

65

Csendőr törvényismerete. A csendőrnek tudnia kell, hogy a törvény minő tettekre és mulasztásokra szab büntetést, valamint ismernie kell mindazon tör­ vényeket, szabályrendeleteket és rendeleteket is, melyek szolgálatát érintik ; minden szolgálati mükö­ désénél pedig különösen a büntető törvénykönyvnek és a bünvádi perrendtartásnak mindazon határozvá­ nyait szemelőtt k ell tartania, mely a közbiztonsági, nevezetesen a nyomozó szolgálat végrehajtására vo­ natkoznak. (Szlgu. 25 . §.) A csendőrnek a különféle törvényeket, rendeleteket és parancsokat és az azok­ ból folyó eljárást elméletileg ismerni és azok gyakor­ l ati alkalmazását is értenie kell ; mert ellenkező esetben törvény- vagy szabályellenes eljárás alapján büntetésnek" sőt hadtörvényszéki eljárásnak is néz­ het elébe. (A sz. h . V/3.) Továbbá ismerni kell a csendőrnek a csendőrségi utasítások és szabál yok mellett a polgári életben érvény ben álló, a közbiz­ tonság, csend és rend fentartására vonatkozó minisz­ teri rendeleteket, megyei szabályrendeleteket stb. (Á. sz. h. V/4.) , Csendőrtől követelt általános tulajdonságok. Ertelmesség, tapintat, erkölcsösség, rendszeretet, férfias komolyság, erély, igazságszeretet, törvény­ tisztelet és m egvesztegethetlenség azon tulajdopsájlok, melyek n élkül jó csendőr nem képzelhető. (A. sz . h. Bev. 1 . p.) Csendőrtől megkivántató ismeretek. L. Tör­ vények ismerete. Csendőr tulajdonságait és viszonyait az őrs­ parancsnoknak ismernie kell. L. Ismerete az alá­ rendel t csendőrök tulajdonságai és viszonyainak. . Csengetyü k alkalmazása a laktanyákban. MInde n csendőr laktanya kapuja csengetyüvel kell, hogy ellátva legyen. (Á . sz. h. XI/4.) Cserep ek más földj ére vitele jogosulatlanul : mező rendőr i kihágás . (Mgt. 95. §.) Közigazg. hatóság. Cserél ése a kincstári ruházatnak. L. Kincstári ru há za t ela dá sa . Csend{lrségl Lexl�\On.

5

67

66

Csikó sok meg lepé se. L . Oya nus hely ek m eg­

közeli tése.

Csikó-zabla csatolása. A csikó -zab la a csikó ­

fék pofaszijakra oly maga san , csato ltatik , h ogy az a ló szája szélé t érje, de felfel e ne huzz on. (K � . 33. p.) Csilla gok selyem ből viselé se tilos. (A. sz. h. I l II 10.) Csiszolása a forgópisztoly csövének. L. Forgó­ pisztoly csövének csiszolása. Csizmakoptatási átalány. Ezen átalány esetről­ esetre a belügyminiszter által engedélyeztetik olyan őrsök számára, melyeknek terepviszonyai a csizmák tulságos kopását vonják maguk után. Ezen átalány havonta utólagosan a zsolddal adatik ki. Azon na­ pokra, melyeken a jogosult betegség, szabadság, fogságának kitöltése stb. miatt őrsén szolgál atot nem teljesített, az átalány nem jár. (II I sz. 63. §.) Ezen átalány a jogosultak kezére fizetendő, a kik ebből tartoznak a talpalási költségeket viselni. A járás­ őrmesterek, csizmakoptatási átalányban n e m része­ sülnek. (Oku. 57. §.)

Csizmakoptatási átalányról szóló kimutatás.

L. Kimutatás a csizmakoptatási átalányról. Csizmák bekenése. A csendőr csizmáinak fej­

bőre vaselin zsi radékkal, nyáron hetenkén t egyszer, télen pedig a szükséghez képest, akként kene n dő be, h ogy mind�g puha l egyen s igy a csendőr lábát , ne serthesse. (A. sz. h. I l II2.) Csizmák és cipők elhelyezése. A lábon nem lévő csizmák és cipők megfelelő kamara, ü res szoba, esetleg más száraz helyiségben tartandók tisztán és megfelelő rendben. - A lefekvéskor levetett csizmák v�gy cipők az ágy lábrészeinek közepe elé állitandók. (A. sz. h. l I ll tO). Csizmák készitése és javitása. A csiz mák készítése és fejelése, javitása és tal palása után járó köl tségeket a csendőr-legénység sajátjából fede zi. (1 08.4701II1. bm . r. } 908.) -

Csomagok portódijának megtéritése. Minden

nem dij mentes h ivatalos kü ldeményért, h a nem intéz­ tetik dijkötelezett eimhez, a postadij a feladásnál megfizetendő és a feladó-vevények, a dij megtéritése végett, a szárnyparancsnoksághoz felterjesztendők. Külföl dről dijmen tesités n élkül érkező hivatalos kül­ demények postadija az átvétel n él m egfizetendők s a vevény nyel mint fentebb járandó el. Ha küIföldre hivatalos csomagok elküldése váli k szükségessé, azok bérmentve adandók fel. A költségek megtéritése, a feladó-vevény alapján, a szárnytól kérendő. (Oku� 25/c.) Csomagok portomentesen csak 20 kgr. sulyig adhatók fel. ( 1 67 1 1 /88. km. r. Oku. 25. §.) Csomagok p ortomentessége. Portomentesen száliittatnak : 1 . bankj egyeket, értékpapirokat, d rága­ ságokat, rendjeleket, ércpénzt és nyers állapotban levő n emes fémeket tartalmazó küldemények, ha portomentes polgári- és katonai hatóságok és hiva-­ talok által ugyanilyenekhez vannak intézve ; 2. az. államhatóságok felszólitására gyüjtött könyörado­ mány ; 3. mindazon értéknyilvánitás n élkül feladott iromán y, nyomtatvány, tervrajz és térképküldemények,. melyek a l evél-postánál porto mentességet élvezn é­ nek s csupán egy kilogrammot meghaladó sulyuk miatt szállittatn ak ko-csi-postával ; 4. a bűnjel ek. (Oku. 25. §. a.)

Csomagok postai szállitásra való elkészitése..

A csomagoknak általában ugy kell göngyölve lenniök. hogy egyrészt a gyöngyölet a tartalmat külső befo­ lyás ellen megvédj e, illetőleg, hogy tartalmukhoz a burkolat és a pecsétek megsértése n élkül hozzáférni ne lehessen, másrészt, h ogy a tartalom más külde­ ményekben szálIitás közben kárt n e tehessen. A burko­ lat összefoglalása végett a küldeményre an nyi pecsétet kell alkalmazni, a hány elégséges arra, hogy a külde­ ményt a pecsétek megsértése nélkül, felbontani ne le­ hessen . A pecsételésre csak jó minőségü, erős, tartós pecsétviaszt szabad használni. Elengedhetetlen feltétel. 5*

68

hogy valam enny i pecs éthez , ugy a küld emén � en, mint a szálli tóleve len, egy és ugyan azon pecsé tviasz és vésett pecsétnyomó haszn áltass ék. ( 1 67 1 1 /88. km. r. Oku. 25. § b . ) Csom agok szállitó-Iev éIlel való ellátá sa. Szállító-levél szükséges minden csomag hoz 50 gramm on -és minden levélala ku küldem ényhez 250 grammo n ieliil. Az 50 grammon aluli csomagokhoz szállitó1evél csak akkor kell, ha azok nem levélalakuak . (Oku . 7. §. 4.) Csontok más földjére vitele jogosulatlanul : mezőrendőri kihágás. (Mgt. 95. §.) Közigazg. hatóság. Csoportosulásnáli engedetlenség. Csoporto­ sulásnál nem engedelmeskedés a hatóság által a rend fentartására vagy helyreállitására tett intézkedések­ nek : közrend elleni kihágás (Kbt. 42. §.) Kir. járás-

biróság.

,

Csőcselék-néppel való érintkezés. L. Erintkezés csőcselék - néppel. Csődüléseknél követendő eljárás. L. Vásárok ieliigyelése. Csőtükör. Minden őrsnek egy fegyvercsőtükör­ rel kell ellátva lennie. (Á. sz. h IV/33.) Csudafa ellenszere. L. Magyal. Csüds ömör. A csüdsö mör a lovakn ál b üzös, nedve s kiütés a csülö k hátsó részé n, m ely elhan ya­ golás eseté n igen veszedelm essé válha tik. Tová bb­ terje�.és� el � flte a csiilö knek tisztá ntartása és gyak o!i , ható meg. Ha pedig a baj mar megt orles e altal gatol befé szke lte magát, akko r állat orvo si gyógykez elés vee ndő ig �nyb e. (LÓ üvs z. 2. §. 1 4. p.) C:s,,!-_ dfl �am odá s kics usza mlás vagy hibá s l épés által l,dez.tebk elő. � ló ilye nko r fájl alja a .:: s üdjét, ez utob bl mel eg, fájd alm as és dag adt és a ló csak a . fokfall a � ér�nti a fö} det . Híd eg bor oga tás , folyó , s es , poly , vizb e valo alia áza s ' tovább á kim élés álta l .a gyógy ulá s elő mo zdi tta tik . C.ellu loid -csi llag vise lése . L. Ruh áza t kés zi­ , tes e fm om ab b an ya gb ól .

.

Celluse-iparnál vasárnap i s végezhető ; a félbe­ szakítást nem tűrő munka egész nap. ( 1 4837/92. km. r.) Cement-iparnál vasárnap is végezhető ; kizáró­ lag az égetési munka egész nap. ( 1 4837/92. km. r.) Célja az irásbeli oktatásnak. L. Irásbeli oktatás célja. Céllövészet céljából való utazás. Az összpontositási helyekhez 1 5 kilométer távolságig fekvő őrsök legénysége még akkor is gyalog tartozik menni, ha az őrsállomás a céllövészet helyével vasuttal vagy gőzhajóval közvetlenül volna összekötve. Ha a távol­ ság n agyobb 1 5 kilométernél, akkor vasut- vagy gőzhajón, ennek n e m létében előfogaton teheti m eg az utat ; de ha részben vasuton vagy gőzhajón utazik,. az előfogat csak akkor illetékes, ha az ezen kivül megteendő ut összesen 1 5 kilométert meghalad. (lllsz. 74. §. 3-4. p .) Céllövészeti jutalom-dij. A legjobb lövők juta­ lomdijban részesülnek. Ezen jutalom-dij szakaszon­ ként 1 4 korona, a m elyből a szakasz legjobb lövő­ jének 4 korona, a következő két legjobb lövőnek egyenként 3 korona, az ezek után következő két legjobb lövőnek pedig egyenként 2 korona fizetendő. (l11sz. 74. §. 7 . p.) Céltáblák utánpótlás a. A rendes használat mellett hasznavehetetlenné vált céltáblák pótlását az őrsparancsnok m inden év január 20-áig a szárny­ parancsnoksághoz felterjesztendő jelentéssel kérel­ mezi. {Ok u. 69/4.) Celzás gyakorlá sa. A helyes irányzás és biztos lövé s életk érdés l évén a csendőrségnél, mert ha a cse ndőr nem talál akkor esetleg ő lövetik le, m iért az iránypont gyor� feltalálása, a fe�yvernek �z irány'­ vonalba való hozatala, a helyes célzas és a blll.���y � -­ , nek rángatás nélkül való elcsettentese, kulonos figy elem és gonddal gyakorlandók. Ennélfogva a csendőr rel mindennemű fegyvergyakorlat végezte előtt 2- 3 percen át a gyors célbavétel és az ebből való visszakozás gyakoroltassék. (A. sz. h. VI/5.)

71

70 Cimer bemocskolása. Cimernek meggyalázó szándékkal való bemocskolása, megrongálása vagy leszakitása : állam elleni kihágás. (Kbt. 37. §.) Kir.

jdrdsbirósdg.

Cimeres lobogó használata. L. Cimer hasz­ nálata. Ci mer használata. A magyar korona országai · egyesitett cimerét és az ország külön cimerét m agá­ nosok és magánjellegü testületek, vállalatok és intézetek gyári vagy iparcikkeiken, áruikon, üzleti helyiségeiken, cimtábláikon, cimlapjaikon, üzleti nyom­ tatványaikon stb. csak akkor használhatják, ha arra a miniszterelnöktől engedélyt nyertek. ( 1883. X V I I I. t.-c. 1 . §.) A dohánytözsdések, bélyegárudák stb., a meddig arra vonatkozó árusitási engedélyük tart, az állam egyedáruságának tárgyai ra vonatkozó cim­ tábláikon ezen cimereket is használhatják (1 883. XVIII. t.-c. 6. §.) Az ország Cl mere egyleti zászló­ kon, lobogókon külön engedély nélkül használható. ( 1 0259/ 1 900. bm. r.) Mindazon esetekben, a midőn a nemzeti lobogónak használata meg van engedve, a magánfél a cimeres nemzeti lobogót akadálytalanul használhatja. (1 358/ 1895. bm . r.) . Cimjegyek pénzjegyekhez hasonlók. L. Pénz­ jegyekhez hasonló hirdetmények. Cimer leszakitása. L. Cimer bemocskolása. Cimer, tiltottnak, árusítása. L. Cimer, tiltott­ nak, használata. C � mer, �il.tottn�k, használata. Cimer, melynek hasznalata mmlszten rendelet által tiltva van kitüzése� �yilv� nos �asználata, árusitása, vagy másk énti ter ]e.� zt�se :. allam elleni kihágás. (Kbt. 36. §.) Kir. jd­ rasblrósag.

Cimer, tiltottnak, kitűzése. L. Cimer, tiltottn ak, használata. .. .Cim jogta} a!1 használata : kihágás : (Kbt . 45. §.) Kozlgazg. hatosag. Cimzet s .re !1di fokozat beszámitása az igény­ . be. L. Igényjogosultság. .Jogosultságl� Ido

Cipők elhelyezése. L. Csizmák é s cipők elhe­ lyezése. Cipő viselése. L. Ruhadarabok készítése fino ­ mabb anyagból. Cukor-iparnál vasárnap is végezhető : a cukorgyártással és finomitással járó munkák, egész nap. ( 1 4837/92., 28.559/903 . km. r.) Cukrász-iparnál vasárnap is végezhető : az iparral összefüggő minden munka, egész nap. (14837/92 . , 28.559i903 . km. r.)

D Dajka ragályos vagy bujakór-betegségben, a ki tudja, hogy abban szenved és mégis dajkának áll be, vagy ha szolgálatba lépte után esik ragályos betegségbe vagy bujakórba és ezen körülményt azon­ nal fel nem fedezi : közegészség elleni kihágást követ el . (Kb t. 1 06. §.) Köziga?-g. hatósdg. Darázs csipés. L. Allatok csipései. Dámvad szállitása és árusitása. L. Szarvas. Derékszij hordmódja lovascsendőr által. A derékszij, a melyre előbb a töltény táska felhuzandó a zubbony (dolmány) felett csatolandó a derékra: (Kh. 3.) Dicsérő okiratok kerettel ellátva a legénységi szobában felfüggeszthetők. ( Lsz; 237.) Diszbe val ó öltözés. Ha Ö Felsége a király a királyi ház valamelyik tagja, idegen uralkodó v �g y ezek családtagja, a honvédség főparancsnoka vagy ennek adlatusa (helyettese) érkeznek oly ö rsállomásra a hol . közö � ha.dsereg?eli katonaság vagy honvédség ne� allomasozlk, az osszes l egénység, parancs be ­ vár�sa n�lk.ül, diszbe öl.tözködik s csak igy mutat­ kOZIk nyllv �nosan. Oly . allomásokon, a hol katonaság vagy honvedség léteZIk, az állomásparancsnokság

72 ez irányu intézkedései a csendőrségre is mérvadók. Diszbe öltözik a csendőrség továbbá, ha az ő rsállo­ másra, bármely miniszter vagy államtitkár hivatalból érkezik. Hasonlóan diszben jelen!.k meg az összes legénység szent István napján és O Felsége a király születése és neve napján, mely napokon az isteni tiszteleten is részt vesz, kivéve, ha elódázhatlan szolgálati teendők az isteni tiszteleten való meg­ jelenést egyáltalán lehetetlenné nem teszik. (Á . sz. h. XVII/l .) Szemlevizsgára érkező minden rendü előljárónak az őrsállomás-helyen való tartózkodási ideje alatt a legénység diszben jár ki. (Á . sz. h. XVII/2.) Diszitési munkák ünnepeknél vasárnap egész nap végezhetők. (14837/92. km. r.) Diszitmények disz- és emlékjelv ények vise­ tésének sorrendje. A diszitmények, disz- és emlék­ jelvénye k a következő sorrend beu viselend ők : 1 . katonai érdemkereszt ; 2. az Erzsébe t-Teréz ia katonai alapitvány diszitm énye ; 3. katonai érdem érem a katona i érdemk ereszt szallag ján ; 4. katona i érdem­ érem piros szallagon ; 5. arany érdem kereszt lel­ készek számára ; 6. ezüst érdem keresz t lelkés zek számára ; 7. vitézségi arany érem ; 8. koron ás arany érdem kereszt ; 9. arany érdem keres zt · 1 0. I. oszt . vitézségi ezüs� érem ; 1 1 . II. oszt vitéz ségi ezüstére m ; 12. Erzse, bet-erem ; 1 3. koro nás ezüs t érde mke reszt ; 14. ezüst érde mke resz t ; 15. hadi érem . 1 6. 1 864 évi �án . hadj ár�ti emlé kére m ; 1 7. 1 848 iIl �tőleg 1 866 évi ttroh honvedel mi emlé kére m ' 1 8. I. oszt . tiszt i kato­ �ai :;zolgálat} jel (40 évi sz � lgála tért) ; 1 9. Il. oszt . tl:;z tt, katonaI s�ol �.álati jel (40 évi szo lgá latért) ; 20: , hu . tI dlszere.m 40 eVI szol gála tért ; 2 1 . III. osz t. tlsz katonaI szol �á!ati jel (25 évi szo lgá laté rt) ; 22. I. osz �. lege, �ysegl k atonai szo lgá lati jel ; 23. II. oszt. leg�n y segl kato � aI. szolgálati jel ; 24. jub ile um i ud: . va ;l � rem ; 25. )u�lle umi emlék érem fegyv e res er� szamara ; 26. Jub Ileu mi em lék ére m apol gár i álla mI alk alm azottak számára ; 27. Alb rec ht föh erc eg táb o r-

73 nagy emlékj el ; 28. 1 892- 1 893. évi tengeri utazási emlékére m ; 29. tüzoltóérem. (1 908-5477/eln. Hm. r.) Diszöltözet. A diszöltözet, mely minden csendőr és őrsparancsnok részére kiadatik, a következő ruha­ darabokból áll : 1 dolmány, l kalap, l posztónadrág, 1 pár keztyű, l nyakravaló, 1 jel si p-zsinór és 1 kardbojt. A diszöltözet az őrs ruhaládájában m eg­ felelő nagyságu zöld vászondarabba akként csoma­ golva, hogy az összegyürődés mellőztessék, őrzendő meg. A kalapok legfelül helyezendők el. A láda kulcsa az őrsiroL1ában, az i róasztal állványoldalán szegre akasztva tartandó. - A diszruházat legalább minden 1 4 nap a tulajdonosnak szellőztetés végett kiadandó. Disz­ ruházatul mindig a l egutóbb kezelt, legujabb darab he­ lyezendő el. - A diszruházat használat végett a tulajdo­ nosnak csakis diszben való kivonuláskor, egyéb ünne­ pélyes alkalmaknál, továbbá, ha az illető más tisztessé­ ges ruhával nem rendelkezik, ünnep és vasárnapokon adandó ki, használat után teljesen tiszté!, ki fogástalan állapotban ismét megőrzés alá veendő. (A. sz. h. IIl/7.) Diszöltözet elhelyezése. L. Diszöltözet. Diszöltözet használata. L. Diszöltözet. Diszöltözet szellőztetése. L. Diszöltözet. Dohánycsempészek letartóztatása. L. Dohány<:sempészet meggátl ása. Dohánycsempészet feljelentése. Mindazon do­ hány-csempészeti esetekben, midőn a csendőrség közvetlenül jár el, a kihágási tárgyat lefoglalja és a kihágásról szabályszerü tényleirást vesz fel, melyet a kihágás helyére illetékes pénzügyőri szakaszhoz tesz át. Ugyanazzal köz:li azon eseteket is, midőn a csempészet meggátlása vagy felderitése végett a községi előljáróságot hivta fel. (85048/98. bm. r.) A csendőrség által felvett tényleirások, a mennyiben a felek irástudók, azok által is aláírandÓk. (2904/90. bm. r.) Dohánycsempészet meggátl ása. A csendőrség tartozik l . figyelemmel kisérni, hogy vasuti és gőz­ hajóállomásokon, országos és hetivásárokon, bucsu­ leon és egyébb nyilvános helyeken, nem csempész-

75·

74

tetik va,gy . a �atik el nY�,lv.�nos �n doh �ny vagy do­ hány keszltmeny ; 2. ha oqaratal alkal mav? l oly sze­ kérrel vagy gyalogjárókkal találk oz �� , . akikn ek mál­ hája vagy batyuja gyanu snak tUnik fel, azoka t megállitani s az i ránt meggy őződés t szerez ni, hogy nem forog-e fen dohány csempé szet esete ; 3 . minden egyébb esetben, midőn a dohánycsempész einek vagy tilos dohányela dásnak tudomásá ra jut, tartozik az esetben, ha a késedelem a csempészet vagy tilos dohányeladás kideritését veszélyeztetné , közvetlenül eljárni, ha pedig a késedelem veszélylyel nem járna, a pénzügyőrséget és ha ilyen helyben nincsen, a községi elöljárós�got értesiteni, (85048/88. bm. r.) A csempészek arra nézve is kikérdezendök, hogy a lefoglalt dohány t honnan vették. A csempészek személyazonossága mindenkor megállapitandó és h a az o k ismeretlenek, állandó, lakással vagy tisztes­ séges keresettel nem birnak, sem biztositékot nem képesek nyujtani arra nézve, hogy a vizsgálat és büntetés elől magukat elvonni nem fogják, akkor letartóztatandók és a közigazgatósági, esetleg biró­ �ági" f?g�ágba átadand � k és erről az illetéke s pénz­ ugyon biztos azonn al ertesi tendő . (2904/90. bm. r.) Dohány elárusitása. A mérsé kelt áru dohán y­ nak eláru sitása, mint állam jöved éki kihág ás ' szigoruan tilos. (IHsz. 32/ 1 . pJ . . D,ohá� yfölvéte1. Az őrsö k mérs ékelt áru dohá ny­ szuks�gl �tuket havonkén t a "Do hán yföl véte li nap ló " -ba ve�ehk es a � evezetett egész hav i szük ség l etről ki­ álhtott ny� gtat a me�előz ő hó 20- ára a szá rn ypa ­ ranc�noksaghoz betefjeszti k. Ha a pró bac se ndő rök a �zar.ny s�ékhelyén képeztetnek ki, eze k doh án y szuksegletelk fe} vételé t ille tőleg a hel yi 'ő rsh öz van n ak utalva . -, A szarnypar� ncs nok s�g z igé nye lt do hán y­ � m� nnylseg �rányán ak �s hel yes seg ene k megv izsgá lása , utan a �oha ry y!elvete h nyugtát hiv ata los cim ny om ó­ val yalo ella�as me llett lát tam oz za és az illető al­ o�ztal y nak, Visszakü ldi . - A fel a lát tam oz ási zaradekkal ell átott nyugtára, a hóvéltel -én, az es ed é ke s .

ár lefizetése mellett közvetlenül a kincstári tőzsdé­ ből történik és a kiszolgáltatást a dohányárus R dohányfelvételi naplóban igazolja. - Ezen napló minden év végével m egőrzés végett az illetékes. szárnyparancsnokságnak felterjesztendő. (Oku. 33. §. ) Dohányfölvételi napló felterjesztése. A dohány-o föl vételi napló m inden év végén a szárnyparancs­ noksághoz felterjesztendő. (Oku. 33. §.) Dohányjárandóság. A zsoldot élvező dohányzó legénységnek, de csakis saját személyük részére,. igényük van havonként és fejenként 8 csomag mér­ sékelt áru dohányra, melynek ára csomagonként S. fil lér. (I llsz. 32/ 1 . p.) Dohányjövedék körében vasárnap is végez­ hető munkák : 1 . a dohánybeváltó-hivataloknál, a beváltás ideje alatt, avégből teljesítendő ipari mun ka,. hogy a szom baton beváltott dohány vasárnap kezel­ tethessék ; 2 . a dohánybeváltó-hivataloknál, a dohány­ erjedés ideje alatt, avégből teljesítendő ipari munka, hogy a l evelek átrakattathassanak ; 3 . a dohánygyá­ rakban a rendkivüli megrendelések hétfő vagy Szt. István napját követő napon való teljesithetése végett szükséges munka, a szivargyártási üzem oly munkái, melyek a gyártás folytonossága érdekében szüksé­ gesek, végül a nyers dohány- vagy gyártmány-szállit­ mányoknak a vasut- vagy hajóállo máson való átvé­ tel e vagy átadása körüli halaszthatatlan munkák ; 4. a dohányáruda-raktáraknál a már megkezdett anyag­ beraktározás befejezéséhez, az állam tulajdon bizto­ sitása céljából szükséges ipari munka ; 5. a dohány­ árudákban a dohánygyártmányok eladása, tekintet nélkül arra , hogy a dohányárus kizárólag dohány­ és dohánygyártmányok eladásával vagy ezzel együtt más cikkek eladásával is foglalkozik ; 6 . a dohány­ jövedék telepeinél és gyárainál mindazok a munkák,.. a . melyek elhalasztása, a földfelület, illetőleg a telep biztonságát, személyek életét vagy egészségét ve­ szél yezteti. ( 1 740/91 . pm. r.) Dohánykertészek igazolványa. L. Munkás-iga­ zolvány.

r

76

Doh ányzás. A dohán yzás a c�end őrnek szo.1 g�lati ténykedése alkalm ával, vagy , �Iva.t alos helYls e �be avagy magánlakásba való be!ep �� , Illetve �tt !artoz­ kodás alatt tilos ; de portyázas "kozben , a �ozsege ken kivül a szabadban vagy pihenok alkalm � v,al, a szo­ bában, meg van engedve (Szlgu. 8 . § .). S �talas � l kal­ mával a csendőr csakis szivart (Clgarettat) sZIvhat. (Ászh. I. 9.) . Dombrádi Nagy Gyula-f.e, le ala� 1Í �ány . A 900q korona alapitván�i tőkének éVI kamat�1 kilenc egye � l o részben minden ev szeptember 1 2-en, a csend or­ kerületeknél egy-egy összesen kilenc, kizárólag magy. királyi - a m. kir. horvát-szlavon csendőrséget bele nem értve - oly csendőr járás - vagy őrsparancs­ nok között osztandó ki, a kik eme minőségükben állásbeli kötelmei knek szivvel-lélekke l m inden irány­ ban nemcsak a közbiztonság terén felmutatott kiváló eredm ényekkel, de őrsüknek mintaszer ü vezetése, .alárendeltjeiknek erkölcsi és szellemi szakada tlan hathatós befolyásolása, ezeknek nemes irányu i ntéz­ ményü nkhöz való ragaszkodásuk fejlesz tése és törhe­ tetlen hazafiságuk, nemk ülönb en teljes megb izható ­ ságuk által példá san a legjobban m egfele lnek. Egy- és ugyanazon járás, vagy őrspa rancs nok több ször is részesithető ezen jutal mazásban . ( 1 0033/eln . -. 1907. bm. r.) Döglött állatoknak jogosulatlan ul m ásna k földjére vitele vagy elásása : mez őren dőri kihá gás . {Mgt. 95. §.) Közigazg. hatóság. D�g�k el�satása. L. Dög ök m egse mm isité s e. D?g ?k elegetése. L. Dögök megsem mis ités e . . , Dogok m�gsemmisitése. A dög ök megsem mi­ i!Jtese ren dsz en nt elásás álta l történ ik a m idő n oly mé ly gö? rök, késziten�ők, hogy a dög 6ke t két mé ter magas foldreteg. . bo nts a. Ragadós bet egs ég mi att el.� � llott vagy kmtott áll ato k testr�sze it, a dö gté ren k� l�� he lye n k� l� , elt ak ari tan i . (Art. V r 66 . §.) A dogok megsem ml Sltese tüz ált al is es zk öz ető a h mi dő n azok kő ola jja l vagy kátránynyal bő ve ölleö nt� e , n .

.

77

meggyujtatván, tökéletesen megégetendő k. Ezen eljárás követendő kivált ott, hol a szabálys�erü elásást a talajviszonyok nem engedi,k meg . . (Art. Vr. 68 . . �.) Dögtér. Minden }<özseg tartozik .. alkalmas ?og­ térről O'ondoskod ní. (Art. 19. §.) A dogteret kentés­ sei va gy élő sövénynyel kell körülvenni. A dögtér a helységtől, közlekedési l!taktól, legelőktől és kutak­ tól távol jelölendő ki. (Art. Vr. 60 . §.) Dőzsölés a laktanyában, játszótársaságok ösz­ szejövetel e és zene melletti tánc szigoruan tilos. (Lsz. 1 / 1 2.) Drágasági pótlék. Ha re,n�kivüli drágasá� i v!­ szonyok valamely őrs élelmezeset , sz okatlan ,kolt � e -:­ gessé teszik, az őrs rendes szolgalatt. uton dr�gas �g� pótlékot kérelmezhet. Az. enge�élyezet� dra�asa�� pótlék az őrs minden rendszeresltet.t egy �ne � tan e �o napi illetéket képez s. a ren�szer� sItett lets : am utan akkor is jár, ha az nmcsen JS teljesen bet9 lt� e. H a az őrsön saját háztartással biró nős cs � nd�r Jg va �t­ a drágasági pótlék ráe �ő �ányada . az Jl.� etőnek kJ­ fizetendő a fennmarado resz pedig a kozgazdálko­ dási pén�tárba bevételezendő. (Ill sz. 38/1 . ) Felvétele m indig az 1 - 1 5-éig terjedő időszakra szóló zsold­ jegyzékkel eszközlendő. (Oku. 1 0. §.) Durva magaviselet. A csendőrnek szolgálata t�ljesitésében durva magaviseletet tan usítani tilos. (A. sz . h. VI I/43.) Dúvadak irtása vadászati jegy nélkül. L. Va­ dászati adó-mentesség. Dül ő-ut. L. Mezei közös dülő-ut.

79

78

E Ebek nehezékkel való ellátása. L. Vadászati 'területre ebek bocsátása. Ebeknek vadászati területre bocsátása. L . Vadászterületre ebek bocsátása. Ebek tartása a laktanyában. L. Állatok tartása .a laktanyában. Eb, veszett, lelövése. L. Veszett ebet . Ebéd. L. Közétkezés meghatározása. Ecetiparnál vasárnap is végezhető : a fel töltési és erjedési miveletek körül vé
b

'

Egyedárusági ügyekre vonatkozó feljelen­ tések eJintézése. L. feljelentések elintézése. Egyenruha jogtalan viselése : hatóság elleni kihágás. (Kbt. 44. § . ) Közig. hatóság. Egyenruha viselése kilépő csendőrök által. L. Egyenruha viselése . Egyenruha viselése nem tényleges á l lományu honvédnek, tilos. Ha nem tényleg á l lományba való áthelyezése alkalmával honvéd egyen ruha adatik n eki, azt csupán a tartózkodása helyére való megérke­ zéseig, vagy bevonulás alkalmával használhatja. (4778/1 89 1 km. r. Szlgu. I. r. 28 1 . pont.) Ezen hatá­ rozvány a testületből kilépő csendőrökre is irányadó. Egyetértés. L. Közszellem és egyetértés . Egyetértés fenntartása a hatóság- és lakos­ sággal. A hatóságok, lakosság és csendőrség kö­ zött val ó helyes érintkezésből kifolyó jó egyetértés lényegesen előmozdítja a szolgálat érdekeit, m iért ennek ápolására és zavartalan fel)tartására törekedni minden csendőr kötelessége. (A. sz. h. Bev. 1 . p . ) Egyezményes jelek oktatása. Az egyezménves jelek rajzolását tulságosan forszirozni s arra töre­ kedni, hogy a rajz mentül szebb legyen, nem lehet. A főcél az, hogy az egyezményes jeleket mindenki megismerje magát a térképen tájékozni tudja s egyes kisebb vázlatokat i ronnal a terep ről - ha azokra a bünügyi nyomozásokról irt jelentésekhez szükség van - el késziteni tudja . (Irányelvek . ) Egyletek alakulása. Egyletek csak akkor ala­ �ulha�n � k m�g v�& le�esen, ha ala pszabályaik bel­ ugymIOlsztenleg jovahagyattak. Ha a felterjesztett alapszabálytervezete 40 n ap alatt határozat nem ho­ za�o ��, , v � g}:' . észrevétel nem tétetett, az egyesület mukodeset IdIglenesen megkezdheti. Valamely egy­ letnek ezen szabályok ellenére való alakulása i l letve a!aki�� sa, az . ek �ép alakult, vagy szabál y� zerüen , határozattal felosztatott' letrejott, de Jogervenyes vagy felfü g:gesztett egylet vezetésében, gyülésében v�gy bármIféle müködésében való részvétel, kihágást kepez. ( 1 1 36/99. h m . r.) Közigazg. hatóság.

80 ez e,tt ne m po liti kai Egyletekben - en ge dé lysz L. Ré sz vé te l l. te ve ré . ló . va n be ek természetü tu egyl et e � be n. ze és rm te i ika lit po m ne t, et ez ly dé en ge Kl cs tá n ru Eladása kincstári ruházatnak. L. " e lbo háza t elad ása . r do en El bo csátása a cs en dő rn ek . L. Cs . csátác;a. veten dő e ljá r á s. ko al áv El em i csapások al ka lm ü ele m i c� ap ás ok Tüzvész, víz ára dá s vagy má sn em a cs.� nd őr�� gre. esetében am a magasztos fel.ad� t há �'ul z � led o ve ­ . aottkove hogy az i llet ő egyéneket Idejek ora nall sz alk a} ­ szélyre leh etőleg figye lm ezt ess �, be ne mc sak . s eg� lllával ped ig a ves zél yb en lev,ők et , sot lye zze és véd je, han em , még ele te koc kázntatmasa aga sz­ felá ldo zása me llet t is, me gm entse. Cs ak eze és ese tl.eg tos tee ndő k végzése utá n siet a hatósá g és bI� ­ a tüz oltó k segélyére, ann yib an, hogy a . ren d cse nd.őr ton ság fenn tartására ford itja figy eI mét A atJk . közvetle n ttizo ltás sal azo nba n nem fog lalk ozh köz­ (A. sz. h. V l l/47 . ) A csen dőr, szol gáJa ttelj esit és ben azon hely zetb en van, hogy elem i csap áso kat és haso nló szerencs étlen sége ket gyak ran már kele tke­ zésökben észrevehe t. Ebb ől reá azon köte lesség hárul, hogy a rende lkezé sére álló mind en eszk öz felhas ználásával, a veszé ly által fenye getett eket figye l­ meztesse, nekik minde n kitelhe tő segély t és támo­ gatást nyujts on, s egyáltalában szemé lyesen is minde nt megtegyen, a mi a veszély elháritá sára vagy követ­ kezmény einek enyhítés ére szolgálh at, végre h ogy ily alkalommal is a rend és biztonság fentartásáról, i lletve helyreállitásáról gondoskodjé k. A csendő r i ly esetben kivételesen jogosult - sőt tartozik is akár nappal, akár éjjel, minden veszélyezett házba behatolni, a benne lakókat a fenyegető veszélyre fi�yelme �tetni é� tőle telhetőleg segitségükre lenni. Kötelessege tovabbá a csendőrnek nemcsak a ve­ sz� lyeztet �tt et;Jberélet és vagyon megmentésér,e �lIlden kItelhetőt személyesen megtenni, hanem arrol IS gondoskodni, hogy a megmentett személye k, kű.

­

-

\ i I

\

I

81

l iJnösen gyermekek vagy betegr.k és egyébként gyá­ moJatlanok, alka l lllas helyen biztonságba Jlelyeztes­ senek, vagyon-tárgyakban pedig kár n e essék. (Szlgu.

50.

§.)

Elemi csa�ások esetén vasárnap is végezhető munka. L. ÁrvIz vagy más elem i csapások esetén vasárnap is végezhető. �1�v�lése a mezőrendőri kihágásnak. L. Mező­ rendon kIhAgás elévülése. Elévülés fo � ;vtán a büntetés végre nem hajt­ , hato .: l . huszonot év eIteltéveI, ha halálra vagy élet­ togyhg ; 2. husz év elteltével ha tiz éven felűl ' 3 tizenöt év elteltével, ha öt é � tiz év között ' 4. ti � év elteltével, ha az i llető öt év vagy ennél ki se bb büntetésre i tél tetett.. (B � k. 1 20. !:? ) Az elévülés ideje azon naptÓl számI.� tahk, m időn � z i télet jogerőre emelkedett, vagy a buntetés végrehajtása fd beszakadt. (Btk. 1 2 1 . §.) folytán a bünvádi eljárás meg nem . Elévülés .mdltható : l . h usz év elteltével ha az elkövetett I : ii nt �ttre hal f l! vagy életfogytig tartó fegyház, 2. hzenot .�v. eltel tével, ha az elkövetett büntettre tiz éven fel U l I szabadságvesztés, 3. tiz év elteltével ha az el.követ ��t bűntettre öt éven felü l i szabad � ág­ �:esztes, ..t. ot év elteltével, ha az el követett bü ntettre ()� év, vagy ennél kisebb büntetés van megál la­ pItva. Vé!ségeknél három év elteltével. (Btk. 106. §.) A,z elévülés kezd.elét veszi a cselekmény véghez­ VItele, vagy a kIsérletnél a véghezviteI re irányzott cselekmény el követésének napjával. (Btk.

n�I.S�.)

Elév�l és Idhágási ügyekben. L . Kihágási ügy­ , ben elévilles. . F;lfog�sa beteg egyéneknek. Ha a járőr által lelJesltendő elfogás vagy elövezetés esetében az el­ foga�dó vagy elővezetendö oly beteg, hogy nem sZflllttható va�y az elfogást vagy elővezetést aka­ � ályozó �l hántha � l � n köriil mények merii l nek fel, a Járőr a kozség előljáróság utján arról gondoskodik, ( · scn d ilrsél(f- T . p x j (· O I l .

fi

83

82

n� ő beteg eg �é n hogy az elf og an d�, � agy ,� l?v ez e�e sek � s be vo nu las a­ és környezete ke llo ke pe n on � te �]el tes,t tes z. - Ha ko r az őrs pa ran cs no kn ak arr ol , en v,e �� elyes go no sz­ azo nb an az elfogott be teg ,�¥ cel l.� bo} .h el �,t . �� ­ tevő, a jár őr a kö zvetle n on zet ko zse gl el � l]a.� orad és az őrs par anc sno ksá gn ak a leg , vsu r�on y t se! nc, � � ld kü dó � tan álli elő al ált . ság mt ezk ed es veg ett l abb tov án, utj ő zél vagy táv bes jelentést tes z. (Sz lgu . 40. §.) . ai ton Ka L. ek. ekn yén eg ai ton ka Elfogása egyének elfogása. , vál la­ gan ma y vag ban lat lgá szo köz Elfogása n vag y latnál alk alm azottakna k. Ha köz hivata lba közszolgálatban álló vagy magánv álla latn,� 1 altk,al­ mazott oly egyénn ek elfogatása vag � , elov eze � se­ eszk özle ndő a kine k rögtöni hely ette s\te se a kozes, biztonság �agy más közérde k foly tán szü kség nevezetesen ha vasu takn ál, gőz hajó kná l, bán ya, h uta, hengermű , gőzgép vagy gy árü �emn él � �ka� �azot�ak, illetv e ily mun káso knak , a ! laml v�gy �ozs egl , eges z­ ségügyi, köz- vagy maganre lld �szetJ szolg�latb a� állók nak elfogatása vagy előve zetes e foga natos ltand o, akkor az illető nek közvetlen előljá rója, a szük sége s helyettesités iránti intézk edés céljá ból, m ég az el­ fogatás vagy elővez elés eszkö zlése előtt é rtesite n�ö s a helyettesítés megtörténteig csakis a megsz ö�es. meggátlására szükséges intézk edések alkalm azand ok Ha az előljárónak . előzetes értesit ése - példáu l, men a megszökés vagy a bűncsel ekmény nyomai nak m eg ­ semmisitése vagy összebes zélés stb. különbe n nem volna megakadályozható - nem eszközöl hető, akko r az elfogatás vagy az elővezetés céljából való őri­ zetbe vétel ugyan közvetlenül foganatba veendé· , de egyuttal az illetönek előljárója is rögtön értesitendő és ha az elfogottnak vagy elővez e­ tendőnek a szolgálata helyéről való elvezet ése - mint pl. egy pályaőr elkisérése - a közérdek­ vagy közbiztonság veszélyeztetésével járna, az elvezetéssel addig kell várni, mig a szüksé ges

I

hel yet tes íté s i rán t go nd os ko dá s tör tén t. (Sz lgu . 39. § .) flf��ás és elő v.ez e�é s. A jár őr elfog ást va " elo�e�ete :;t fog an ato slt am tar toz ik ha e r re il1e h � t? s �g (a kir . üg yé s�s �� vagy e� ne k tagja, a ték�� járás ­ b� ros�g yag y � nn ek bir Oja , a vizsgáló biró v ag a k!r ., tor V.�II �s �e�, vagy a kir. ité lőt áb la által kik biro.' a Jarasl fos zo lg� �ir ós�g vagy en ne k tagja)ü1� ött által . n hatos ág által feI hIv ato tt vag y ren do , a ko"zs eg ., , l. e I o" I , ' a o.s a� o k a t k J � , ,�veye� ez i rán t m eg ke res tetett, va e!o lja ro- cse n� o �seg I pa ran csn ok ság által err e ut�: �! tt.�tott. Fe l hiv as, m eg ker esé s, uta sitás né lkü l is a jar�r elfogni kö tel es azt : l. a ki ell en a ren d '" , a viz h ��osag, �gá lób ir� va,�y a bü ntető bir ósá ál ?�I elo zet es let art oztatás, Ille tol eg viz sgá lati fogSá elr eng elv e, vag y a ki ell en ny om oz ó lev él vag van f�g � to p � ran cs van kib ocsátva ; II. a ki bü nte tésy el­ tol.�e�.e .ko zb en v�l � me ly) eta rtó zta tás i he lyr ől én ek m ea , ott � � nr. kl � jo �ero s ité lettel kiu tas itv a va�y � t l V4 a es d 1'11 eze n tlla lm at a ren ri ha tós ág eng�y �. e ye ne lku l m e�sze g!. ; I V. a ki a dő bir ósá g által val a­ m el y hel yen val o tar toz ko da, sra uta sitt atott vagy val a­ me ly he lY,en .való tar tóz ko dá stó l eJtiita t és eze n ren de lke zes t Illetve tila lm at m egs zeg te ' tot k�pa ti k ; VI. ha a kés ed ele m ves zél lyeVl ' ajárki tett b �·t ett , v �gy sza ba ds�g ve szt éss el bü nte ten dő az �� 'vé tsé g e l��vet �sevel nyo matek osa n gyan usi tot t egyén t · a' � k ! gY llkoss�ggal" em be röl éss el, rab lás sal , betöré se � �p �s�al, gyujtoga.t ass al vag y má s has on ló sul yo s b �n e tel te �he lfe h k ; b) a ki a bű ncs ele km én y , e uta n kovetes megs zö kö tt vagy szö ké si elő ké s el­ ete ke t ,!e �z, vagy a �i elrejtőz ött ; c) a ki azo n �� gy �unJel t e l r�l. tem , m eg sem mi sit en i vagy maére gától e l� o b n! gyek szi k, . .vagy a ki a bű sel ek mé n ny om a�t Imegs 7 m flll sltem , megvált ozt atnnc i törek szn Z , a �y kl tet tes tar sat, res zes ét, az org azd át bű n pá r : ;o t v gy más t , a � ?ű� c?el ekm ényre vona tkoz Ólag ham is va fo � ast ete lr� bIr nI Igyek szi k ; d) Jett bu nte ten do. cs ele km én yt befej eza nikl a megk isé r­ ak arj a vagy ,

' fT

:

�

�

..

�

6*

_

85

H4 " ? ZI'k h g azt vé gr eh aj tja , va gy h ogy o � et eg ny ' azzal fe nc se le kbü a s el , t ve kö t Y n m � e I e cs o m ás bü nt�te nd , ké pe n m eg,a ka ­ ás m t sá tá ta f f a t s V k mény e� O eje � � g Y �?csavargó és ren des la kas s a l dályozm nell! le et , e) a. ir ' f) ki rovott el őé let ü vagy a és fog!,alk,ozas,�a l ne m, b s 'bü ntet te sk én t ism er et es va gy csen � 0.rse�. elott � z7 k � S�l ' g) a ki kil étet és sz em ély az o­ rend ? rI, fe.l ugye le. a at á . e va az igazo lás t m egnossa�at 19azo�m nem �it � ivariIos eljárás a köz ben tagad ja ; h ) a kl a csen , yegefl ' i) a ki oly ter ­ bántalmazza vagy ves� elyes �n f en me jy k"oz bo trá nyt . ' ze,tű bű nc se lek me ny t kovet el, va m es a et gy ren dz av ��st oko S e l '" dézett ren de tle nségáv al l eh et megs zu n cs: �. .: t:t�es �agy részes elfogás azt a te!te � k � P ? tta t n VII kihágás esetében csak : 1 . a ki, oly termé sze tu klh agas �'� i�g� �tja �I a járőr � h a a z el o éretik tetten, me ly kö zbo tra nyt ok oz vag k,a idézett ren det len ség, esetleg ren dza var�sa ��sa , tettes elfogatásával mutatható meg; 2. a �l I SI h�gofyst cse ndö rség részéről történt megin t� s uta n t ba, t�. tatja ; 3. a ki a járő rne k � 11 �nsz egu l.' .v� g'y a � o nl talmazza ' 4. ld magát a járo r fels zolI tasa ra . IgazVI . nem ké p es, vagy az igazolást . meg taga dja ; kl. � végül elfoghatók él járő r által !l! l � dazo k : 1 . a ak , tiltott mesterséggel vagy tiltot t jatek kal fog� alk? z � 2. olyan ok, kik csoportosan csav arog nak es . .o � � sre, testisértésre vagy lopás ra alk � lmas . eszko �okkel vanna k ellátva ; 3. házaló k, kik , hazal ás, I ���.ede! ylyel nem birnak ; 4. kik éjjel gyanut ebresz to korul menye k között és oly eszközök birtokáb an találtatn ak, m � lye � bűncselekmény elkövetésére alkal � asak ; .. 5 . . klk � el oly tárgyak vannak, a melyek törvenys zeru birhatas a vagy használata iránt � Iapos kétség v�gy gyanu foro g fenn. A fentebbi Ill . es I V. alatt emlItett esetek,b e�, az V. pontnak, a VI . pont b), c), d), e), f).. g) " es I } betüinek azon eseteiben, a melyekben az llleto, csa.k vétséggel terheltetik a VII. pont 1 ., 2 . é � 4. szama�nak, valamint a VIII. pont 1-5. számama� �set eIben, az illetők elfogása helyett csak elövezete s al­ kalmazandó, ha formaszerű elfogás nélkül m eg-

J

)

szöké stől, a bűncs elekm ény nyom ainak m egsem m i­ sitésé tőJ, össze heszé léstőJ , vagy az eljárás céljai n a k más módo n való rnegh iusitá sától tarta n i alapo s o k nincs en . - IX. Elővezefhefők a Szolg álati utasi tás töb b helyé n ilyen ekü l m egjel ölt egyé neke n kivül azok az egyé nek is, kikn ek elfogására elege ndő o k ugya n n incse n, kik azon ban gyan us körü lmén yek m iatt a közb izton ságra nézv e vesz élyes ekne k látszanak, n e ­ veze tese n : a) a z idege n illető ségű csav argó kOld u""ok, vagy enge dély nélk ül adom ányo kat gyüj tő egyé nek; b) oly egyé nek, kik szolgálat- vagy mun kake resé s ürügye alatt csava rogn ak a nél kül, hogy mun kát válla lnána k ; c) bohó cok és mind enne mű m utat­ vány osok , utcai vagy korc smai zené szek , kík elő­ adás i enge délyl yel nem bírna k, vagy az enge délyt áthá gják és magu kat rend etl enül visel ik vagy ki­ hágá st köve tnek el ; d) hami s vagy gyan us ú tlevé llel vagy igazo lvány nyal elláto tt, vagy oly egyé nek, kik éi hatúság félrev ezeté se vagy zsaro lás céljáb ól álnev eket hasz nál nak, vagy más hami s körii lmén yeke t adna k elő, vagy ugyan azon célbó l álruh ában vagy m ás módo n átal akulv a jelen nek m eg ; c) kik jogos ulatl anul katon ai vagy közh ivata lnoki egye nruhá t viseln ek ; f) kik az a)-tó l c)-ig felso rol t egyé nekn ek üzlet szerű leg lakás t adna k, vagy azok nak felfed ezését, elfog ását vagy előve zetés ét m eghiu sitan i igyek eznek ; g) kik m::í. soka t csava rgéÍsra, koldu lásra buzd itana k, vagy arra tani­ tanak , vagy a koldu l�s eredm ényéb en részt veszn ek ; h) a ki a csen dőrt szolgálata közb en több ek előtt durván és lealac sonyi tólag szida lmazz a vagy sérte­ geti és evve l ismé telt figye l mezt etés dacára fel n em hagy. (Szlgu . J 1 7. §. ) Elfog atás i dij. L . Fogd ij. Elfog ás felhi vás folyt án. Ha valqm ely szem ély bIróság, katon ai, közig azga tási vagy rend őri hatós ág felh ivása vagy m egke resés e folyt án, e)fogandó vagy előv ezete ndő, akko r, az őrsp aran csno k az elfogás vagy előve zetés foga nato sitás ával m egbí zott járőr tagja inak nevé t a felhi vás vagy megk eresé s külze tére,

86

, . " 1 ' ��� reá irni tarto zik ; a z I es � l gJe me ? a járőrvezet elővezetendo v.agy e fog pedig a járőr által közvetl enü l a f�I�lv ast vagy , me keresé st intéze tt vagy pedig a felhlvasb an meg] elölf . 'hatóságnak, illetve a hatósá� �tvétel re hi vato :;��� k � y közegé'n ek el fo gottna � v adando at, a m �l y az ő ' külzetén elismert. é\tvét� lét a felhiv t S v:;y gk �Ö ! e � ��t é s céljáb? l való v el or � �� V:�� 1 n ja és ?ráj: � �jZle �t d o :� fe�s�i � h ely, a hova az I I Y ��f n t a ugyanazon �,agy vala y szomszéd ' őrs körletében " ha' ó állomása nem érhető és oda��zeto vasut vag� go� el a sa]at vagy szomsze d ors Jörletben, az elfogást elővezetést eszközl ő járőr, az elfogottat \. a�y �f!:ezetendöt továbbkisérés vé.get� a u�on,� l r!1en � � fekvő, legközelebbi őrsnek adja at - atve e I � I S �er��ny ellett - a felhivással vagy m egkeresessel t m�lynek külzetére az utóbbi örspa:a�cs­ n�ka ' a továbbkiséréssel megbizott j árőr !ag]alr a nevét is reá irja ; él továbbiakra nézye, pedIg a en irt rendelkezések mérvadók. A felhl��s vagy f!.1eg keresés melyen a fogolynak vagy elovezeten do.�e k átvétel� a hatóság által elismertetett, azon o�s­ parancsnokságn ak küld�ndő vissza, melyhe z az lfltézve volt. (Szlgu. 4 1 . �.) . . �t Elfogás foganatositása. Az c}fogá� a kov . kez ő szavak használatával fogan atosl tando : li A tor� vény nevében fogly om ! " E szavak, ha az elfog �ndo magyarul nem ért, a csendőr által, ha erre kepe s, oly nyelven ismétlendők, melyet at elfog andó ��t, illetve egy ott levő egyé nnel , ki ugy a csen do r, min t a törvénysértő nye lvét birja, e sza vak to I�� ­ csolandÓk. A szükséges előv igyá zat sze m pont]. abo l elfogások alk almával a "Cs end őr magatartása szo! ­ gálati fellépése alk alm áva l" ala tt foglalt ren �el k ez�­ sek kül önösen szem előtt tartan dók . Elf oga so k es bek isérések alkalm ával min de n lár ma , d urv a ság, fölösleges fel tün és vagy erőszak me llőze nd s kény­ szereszközök csak ak ko r és annyiban alkő almazan-

�: � �

�g

:� ; ��

:�

; �

J

�

87

dó k, a m ik or és a m ennyib en a be te lje se n leh etetlen. (S zlg u. 35. §.) ki sé ré s m ás ké pen E lf og ás ki há g ás on va ló tetten ka pá s es et én . L. El fo gá s és elő veze té s. E lf og ás ná l vagy el öv ez et és az on os sá gr a vo na tk oz ó óvatos né l a sz em ély­ és ig y a já rő r is , ha az el fo ság. A cs en dő rs ég ga n-d ó va gy el őv ez e­ te nd ő egyé nt ne m ism er i sz em él ye �e n,� kü lö nö se n te hát ak ko r, a m i ko r felh ivás , l ev él , va gy el fo ga tá si pa rancs m eg ke re sé s, ny om oz ó­ is m eretle n egyént el fo gn i va al ap já n ke ll eg y el őtte figye lm et ford its on a sz em él ya gy el ővez et ni , ki vá ló sá ra , ne ho gy té ve dé sb ől m ás zo no ss ág m eg ál la pi tá ­ egyént fo gj on el , vagy ve ze ss en el ó. Ha az ill ető eg va gy el őv ez et en dő ve l va ló sz yén az eJ fogandó va l, gadja, az eb be li ig az ol ás ul sz em él ya zono ss ágát ta­ ol gá lh ató kö rü lm én ye k le he tő le g az on na l m eg ál la pi ta nd zá ró la g ki de rü ), hogy az ill Ók. H a ké ts ég et ki ­ el ő ne m ug ya na zo no s av va l az eg yé nn el , ki el fo ga nd az el fo gá s va gy az el őv ez et és ó va gy el ővez ef en dő , vé te l m el lő ze nd ő, a m ár el cé ljá bo l va ló őr iz et be vett ily eg yé n pe di g az on na fo go tt vagy őr iz et al á de az i ly sz ab ad on bocsájtál sz ab ad on bocsátan dó ; vo nu lá sk or az őrsp arancs nos és an na k ok a a be­ pedi g az on ha tó ságn a k, m el ks ág na k, utób bi ál ta l �tadalTdó le tt vo tn a; m in de nkyh ez az ill et ő kü lö nben or beje le nten dő . É pp en � gy ke lJ el já rn i, ha va la ki pu sz tán az ér t le tt el fo gv a, llJ ető le g el őv ez et és végett őr iz et al á vé ve , m ivel ki ­ lé té ne k igaz ol ás át m eg ta ga dt yo lt, �t ób b az on ba n ki lé té a va gy ar ra ké pe s ne m t ké ts ég et ki záró m ód On 19az ol Ja . M in de n m ás es et be n az on ba t1 a já rő r nin­ cse� jogo si tva az el fo go tt vagy őriz et al á ve tt egye l1t sz abad on bocsátan ',n ar elfogott vagy el őv ez i. (S zl gu . 38. §. ) Ha egy es az őr sp ar an cs no ks ág et es cé ljá bó l őriz et be ve tt hoz be ki sé rt eg yé n az ő az o­ n? sságát av va l az egyé nn se s, ny om oz ó- le vé l vagy el , ki a fe lh ívás, m eg ke re ­ el foga nd ó vagy el őv ez el fo ga tá si pa ra nc S sz er in t te ki n te tb en egyé bk ép enet en dő , ta ga dj a, vagy ha e ké te ly m erill fe l, akko r a

88

89

�n YI,� �n az az on I� O szükséaes me gá lla pit ás ok , a �:ne g on ze te ala tt ,ta lt­ aI att, al:> mig az ille tő a cs eiJ dorsees a I ap,o ssa aa� l ha tó leh ets ég es . ha lad ék ta lan ulva'gyk eelll�,?"ve ze tes v� g� tL es zk öz len dő . Ha egy elfogott sno ksa gh oz be kls ert " , tbe vett és az őrspar anc" onze �,I o" , es k e' t s �' gt :egyén kik érd ezé se alapj �n ny! lv?��o1V torten t ,e lfo ga s,�u. len hog y a saját kez de me ny ez � s �zet v � tel re ! O ;­ av;gv elővezetés cél jáb ól val o on be , seg et klz a­ vén yes oi< nem forgott f � nn, ,, vagy , ha ket yan az � ­ róla g kid erü l, hogy a l , ll,leto egy en n e,ms, ug ;noz O­ nos avval, a k i a felh Iva s, me g�e �ese nyo �y l evé l vagy elfogatási par anc s sze nn t elfo gan don va g előv eze ten dő : az illető egy � n az , őrs par anc � l � ksa s az álta l azo nna l sza bad on bocsatando ; de erro �111d o­ egész eljárásról azon l� ató� ágn �� " a m,elyh ez a, kolt ság eset ébe n az llleto eloa ll1ta ndo lett voln jele ntés teen dő vagy értesités adandó . ( Szlg u. 43 . §,) Elfogást vagy elővezetést eszk özl ő , j,árőr vagy csen dőr kikérde 1:ése . L Elfogottak klke rde­ zése az őrsparan csno k altal . Elfogás vétségen való tettenkap ás eset én. L Tette nkapá s vétsé g eseté n, Elfogottak átadása. A kit a csen dőr�ég fel h! ­ vás vagy megkeresés nélkü l, saját kezd emen yezes e ­ ből, elfogott vagy elővez etendő �ek talá.lt" az �� nd­ szerint a saját őrspar ancsno ksagho z klsere ndo be, mely a fogolynak vagy elővezetendőn ek az illet� ke � hatöság elé állitása, i lletve az ahhoz való tovab bl átkísérése iránt intézkedik . Ha a hatóság, melyne k az elfogott vagy elővezeten dő átadandó , az elfog� s vagy elővezetés céljából való őrizetbe vétel h el y e­ hez közelebb fekszik, mint az őrsparancsno ksag : az elfogást, illetve elővezetést eszközlő járőr az el­ fogottat vagy elővezetendőt, az őrsparancsnokságh,oz való bekisérés nélkül - a tőle őrizetbe vett tar­ gyakkal együtt, átvételi elismervény mellett - o � a közvetlenül átadja és az. elfogás vagy elővezet�s okát és körülményeit szóbelileg jelenti fel , mely fel•

•

1 "

h t-o d • ,

jel entésről az átvevő hatóság jegyzőköny vet vesz fel az átadó csendőr járörrel. (Szlgu. 42. 9 .) Elfogottak kihallgatása bántalm azásukra vo­ natkozó lag. A mikor a csendőrs ég által elfogott vagy elővezete tt egyén a polgári bíróságn ak, köz­ igazgatá si- vagy rendőri hatóságn ak átadatik, az át­ adott egyén a vizsgáló biró, a járásbir óság birája, . a közigazg atási vagy rendőri hatóság főnöke által, a bekisérő csendőrök távollété ben, kihallga tandó az iránt, vannak- e testén sérülése k, sebhelyek vagy te�tleges bántalm azás más nyomai és ha igen, azok mIko r, ki vagy mi által és miként okoztatt ak, vala­ mint az iránt i s, van-e jelen elfogása , illetve előve­ zetése alkalmá ból panasza az őt elfogott , elővezet ett vagy átkisért, vagy más csendőr ellen és h a igen, - részletes en előadva - mily törvény- vagy szabály­ ellenes bánásm ód lett ellene elkövet ve. (Szlgu. 45 . §.) Elfogottak kikérde zése az őrspara ncsnok ál­ tal. H a az elfogást vagy előveze tést eszközl ő járőr , az altala elfogottat vagy előveze tettet az őrspara ncs­ nokságh oz kisérte be, ez utóbbi az elfogott at vagy elő �,ez � tés céljából őrizetbe vett egyént és pedig az orslfodá ban, a követke zők felöl tartozik kikér­ � ezni : l , hol, mikor (nap és óra), ki által lett elfogva, Illetve elővezetés végett őrizetbe véve ? 2. volt-e már � üntetv� ? és h a . igen, m �ly biróság vagy hatóság a ! tal, mIkor és mIly btintetes sel ? 3. vannak- e a tes­ ten sérülése k, sebhely ek vagy bántalm azásból szár­ mazó más nyomok ? és ha igen, azok m ikor, ki vagy mi által és miként okoztatt ak ? 4 . van-e jelen �: lfogatás a vagy előveze tése alkalmá ból panasza az �t " elfogot t vagy előveze tett, illetve átkisért csend­ orok vagy más egyéne k részér ől irányá ban tanusi­ tott bánásm ód miatt és ha igen - részlet esen elő­ adva - mily törvén y- vagy szabál yellene s bánásm ód lett ellene elköve tve ? 5. a csendő rség által saját kezde ménye zésébő l elfogo tt vagy elővez etett egyén, a te �hére �ótt büncse lekmén ynek általáb an történ t " kozles e utan, a fentie ken kivül megké rdezen dő a

91

90

rész esek,r� " bü�­ ) sakr stár � tett re, � büncsel ekmény tett Idegen targrak hovale,tere �S jelekre, elide geniyitékokra , vala mmt arra ,ne zve IS, netáni más bizo n lmül , kilé tén,ek, v�gy m � s" az e,! ­ a mit netalán véde es kö rű lm eny ek Ig az o la��u l el ? ­ járásra nézve lé nyegd ig . az elf gas , vagy el o ve ze t,e � ? ad ni kiván ; ha pe s, ny o m ozogy el f�� at as l va l ve Ie sé re felhivás, megke ov ez e­ el gy v al tt go fo , � el a� , én rt parancs al ap já n ..tö do! , m Ily al ap on t? rt,en t az el ­ tettel cs ak az ko zl en s �s ha, az on os sa�at az el �o ­ fogás vagy el,?vezeté do eg ye nn�l tag �d],a) m ��ke r.­ gandó vagy elovezetentud an na k 19az ol a;; au l el oa d �,l . de ze nd ő, hogy mit endő az elfogatast va gy el o­ Azután pedig kikérdez vagy csen dő r és az es et le g vezetést eszközl ő já rő r rtettek. A z el fo go ttn a� va gy m eg je le nt ta nu k vagy séés e, ha cs ak lehe t, ke t ne m el őv ez etettnek ki ké rd ez egyé�, le�etől�g �ö zs �g i a csendőrséghez tartozóze g, mmt bl z al m lfe, rh ak ]e -: . n sz er ke sz tI el ől járósági ta g vagy kö de ze k al ap já le nlétében törté nj ék . M in g a m ik or az ill ető eg y� � az őrsparancsnok, és pe di oz ó- lev él vagy elf og at as I felhivás, megkeresés, ny om dő rs�g ált al elf og va va gy pa ra nc s ala pj án lett a cs en " Er te sit és t," oly es e­ elövezetve a "Je lentést" vagy a cs en dő rs ég ált al tekben pe dig mi ko r az illető ozó- lev él vagy elf o­ nem fel hiv ás , megkeresés, ny om át ke zd em én ye zés ­ gatási pa ran cs ala pjá n, ha ne m saj: a "T én yv ázl ato t " bő l lett elfogva vagy előv�zetve -be n vagy "Tén y­ Eb ben a ,,}elentés"-ben, "E rtesité s" szó ljo n, a me ly ­ vázlat" -ban, me ly azo n hat ósá gna k dan d ó, nek az elfogott vagy elővezetett egy énmeáta nap on min dig kite end ö, hogy eze n egyén hol , lettlyelfo gva , és órában , ki vagy kik által és mi okb ól tov ább á a illetőleg elővezetés végett őriz et alá vév e, mil y vá­ fenti 3. és 4. pon tba n fog lalt kér dés ekr e g vol t- e laszt adott ; végre az is, hogy a fog oly me E zen bilin cselve és, ha igen, mié rt és med dig ? az át­ "Jelentést," "Ertesitést" vagy "Té nyv ázla tot" kiséréssel megbizott járőr visz i magával kéz bes ités végett és ha a foglyot vagy letartóztatottat tovább-

kisérés , v �gett m�s, � sendőrőrs� ek adja át, ezen II jel.e � test, �� Er,t esttes,t , vagy Tenyvázlatot, " a kéz­ ? esl �es eS,zkozlese vegett az illető őrsnek szintén a�a9J a - ( S zlg � . 43; §.) M in�en "j elentés," "Értesi­ tes ,:vagy "Tenyvazlat ", .v e�os ,fövidséggel szerkesz­ tendo ,ugyan, ,d e a valodl tenyallás lényegét minden old�lrol" tehat a gyanusitott védelme érdekében is a� Igazsagnak megfelelően, elfogu latlan tárgyilaaos­ saggal kell magában foglalnia. (Szlgu . 1 03. §.) �Ifogottak megbilincselése. L . Bilincs alkal­ mazasa. Elfogott egyén a csendőrség őrizetében való ta r:tá �a. ,Az elfogott vagy elővezetendő egyén a , csend?rseg altal mielőbb adandó át az il lető ható­ sagnak ,� s semmi szin alatt sem tartható az elfogás va �y . elov �zetés céljából történt őrizet alá vételtől szamltan ? � 24 órán tul a csendőrség őrizetében ha �s � k elha�I!hatlan akadályok nem gátolják az �zen Idon b,eloh átad4st, mely akadályok azonban a ' " -ben vagy "Tényvázlat"jelentes . ". .- be �' " E rt eSI't es " an mInOlg kIemelend ők. (Szl gu. 44. §.) b EIfo �ott egyénnel való eljárás, ha azt ma­ g á� egyen ,adja á� a járőrnek. Ha valamely. g 3 n USltott egyen. magan, egyén által adatik a' t a j aror� nek , e z .�t o. b'Ol - akar szükségét látja az elfogásnak �agy elove � etésn � k, ak�r , nem . - állapitsa meg az at�dott egyen n �vet, lakasat, a bIzonyitó adatokat vala­ m ént azt, �?�.y kl az �ta.9ó egyén "és mily o kból és körül­ m nyek kozott �szkozolte az eloál litást. Ezután ha az �t� ott,n ak e.lfogasát vagy elővezetését a Szolg. u'tasitás �r e"me ben mdokoltnak látja. azt foganatositja ' ellen­ .. ezo esetben az , illetőt sz�badon bocsátja, de �rről az ? sparafo\csnoksagnak mIelőbb, legkésőbb bevonu­ Iskor, Jelentést .�es�: H a a magán egyén által át­ a ott egyénen ku}eroszak és sérelmek nyomai lát­ s' a,� ak, v �gy az Ilyenek miatt panaszkodik, erről a J á ror, az orsparancsnoks ágnak, illetőleg az Elfo 'ot !a a tadása" �latt en:litett más illetékes h�tósá nal� Je en té st tenm tartoz Ik . (Szlgu . 1 1 9. §.) JJ

b

.

1

� f

l

93

92

testé n h agyo tt ruhá zato n kivü l, hátr ama radt ruhá ­ zata és lósz erelvénye vala mint kinc stári szereIvé nye, az es e tl eg s z ü k s ége s h elyr eig3 zitás ok és tiszt itáso k eszk özlé se u tán, fe g yverz ete , töm egkö nyve és ruha ­ és fegyverz eti kön yvec skéj ével egy ütt az álta láno s töm egal ap terh ére a póts zárn ypa ranc snok ságh oz be­ szál lítan dó, mig a felm erül t költsége k elsz ámo lása végett a költ ségs zám la a szár nyp aran csno kság hoz fel­ terje szte ndő . Ha az i ll ető ragá lyos bete gség ben halt él, a fertő tlen itésb ől fel mer ült kö l tsége k a h agyatékot ter­ heli k és a fertő tlen ítés m egtö rtén te az orvo s álta l a szám lán vagy külö n bizo nyit vány ban iga zola ndó . Ha ra gál yo s bete gség foly tán egye s ru had arab ok meg ­ sem mísi ttetn ek, vagy ha öng yilk ossá g elkö veté se á ltal az il lető test én volt ruhá zat hasz nave hete l lenn é vált, a rró l a póts zárn ypa ranc sno kság nak jele ntés teen dő. (Gk u. 53. §.) Az elha lt lősz ere, tová bbi i n téz k edé s i g az őrsp énzt árba n m egö rize ndő . (G k u . 66/8). a

og ot t vagy elő ­ Elfogott egy én őrzése. I' Aztovelf ább kiséré se nem vezet ett, eg'yén ' ha az on naI fogda va gy m egfele lű" Ika lm as kö zsé gi gy má s kö zé I?,ü 1e,t­ m as e y s : kö zsé gh ázá ná l va a cse nd ül'seg dig pe és z end ő ri ő n abb van, en l? t e é nek n ek a k özségi f o gd ába n. v a g� y o It ó . .őr'fé,s � blz hat � : ��z��:áz � m l! h ely isé géb en val " I"lafo' sa' gra , kik nek me aszok ese tol tar tam , l. eI o a ko.. zseg , e' I .es' � eg en a ter hü kre rótt törvénysértés cse ke lys sem mi o f ' e g éb kör ülm ény ekn él fog va csa ��� c���� A !se ndő rlak tan yáb a� és ped i� egy�ns szo csa k báb an az elfogott vagy elo vez et� ndeo re alk alm as akkor ' tartható őri zet alatt, ha ma s � e. (Sz lgu . helyiség egyáltalán nem áll ren del kez esr ­ fogott egyén szabad onb ocsátása. �. Elfo 44. gásná l vagy elöve zetés nél a sze mél yaz ono ssa gra vo­ natkozó óvatosság. Elfogott katonai egyének átadása. L . Ka íonal. egyének elfogása . ' " ho l oren egy o end ezet előv y vag Elfogott zendő. L. Elfogott egyén ő rz é se. " ' n med dig egye ndo ezete előv vagy Elfogott tartható a csendőrség őrizeté � en. ,L. Elfogott egyén a csendőrség örizet ében valo tarlas,� ' . , Elhagyott gyermekekkel követendo eljarás. . L. Gyermekek felügyelé se. l Elhalálozá s ese�én kij.áró kÖ,zga� �ál �odáS osztalék. L. Közgaz dalkodá sl osztale k k lfI z e� ese: Elhalt legénység ruházata és szerelve t;t yeyel való eljárás. Az el h a l to n egy zubbony, na d �a g tng és gatya hagyandó. A kórházba n e l hal ta k utan VISZ­ szamaradt cikkek a helyben levő őrs által . átv� en­ dők és az általános tömegalap terhére, a 'f lpetekes őrsnek megküldendő k. H a a kórház h elyen ors nem volna, az ell1altnak illetékes őrse a kórház �� a. ru.�á­ zat megl<üldése iránt megkeresi és a s zá l h�.as � k OI�t ség et a n n ak az átalánypénztárból megku ldl, m l aztán a szárnyparancsnokság megtérit. A z elha ltnak

le�etse�ef :� h

b

"

il

,,

,

.

�

,

Elh asz nált öttö zeti és fels zere lési cikkekk el való eljá rás. Oly öltö zeti és fels zere lési cikk ek, m elye k

több é már nem javí that ók, az őrsp aran csno k eng edé­ lyév el, ki el ő ző leg min den i ly dara bot m egv izsgálni tar­ �oz i k, a I�k ta nya kam aráj ába n megfele lől eg elhe lyezve e s a t u laj d ono s nevével ellátva, a l egk öze lebb i szem ­ I éig elkü löni tve őrze ndő k meg . (A. sZ. h. I l l . 6.) Elh elye zés e a csiz mák és cipö kne k. L. Csi z­ mák és cipő k elhe lyez ése .

Elh elye zés e a for góp isztoly - töltény ekn ek szo lgá lat on kivü l. L. For góp iszt oly- Iősz erké szle t. Elh elye zés e a kal apo knak. L. Kala pok el­ h el yezése . Elh elye zés e a kin cstári ruh ázat és fels zer e­ lésn ek. L. K incstári ruh áza t és fels zere lés el­ he lye z és e Elh elye zés e a köp eny nek . L. Köp eny el­ h e lye z ése . Elh elye zés e a magán bör önd ökn ek. L. Lád ák és bő rö nd ök elh e lyez és e . .

95

94 k El he lye zé se a magánládáknak. L. Lá dá és bő rö nd ök elh elyez ése. Elh elyezése a nyergeskamaraibafon.ga sn ak . L. fogas elh ely ez és e a ny erg� s-k am ará Elh elyezése a sapkaknak. L. Sa pk ak elh elyezése. Elh elyezése a sze nn ye s ruh án ak . L. Sz enn yes ruh a elh ely ezé se. Elh elyezése a töltény tartal ék- kés zle tne k. L. Tö ltén y tartalé k-k ész let. Elh elyezése az őrjárati beo szt ásn ak. L. Őr, jára ti beosztás elhe lyez ése . Elh ullott állatok bej ele nté se. L. Allatok meg ­ bet ege dés éne k bej elen tése . Elh ullott állatok hus ána k, e kör ülm ény t tud va, em beri eled elre hasz nálá sa, vagy e célr a más nak adása : közegészség ellen i kihá gás. (Kbt . 1 04. §.) Közigazg. hatóság. Elhu llott állatok körü l elkövetett kihá gáso k. Elhu llott állato k, melyek a házb an vagy azza l össz e­ függő helyi ségb en, vagy közv etlen a ház vagy h elyi­ ség előtt hullottak el, az elásatásra vona tkozó intéz ­ kedés eknek a háztu lajdon os által való elmul asztá sa ; elhullott állatn ak város ban vagy községben a fenn­ álló szabá lyok ellené re, házba n, lakás ban vagy ezzel összefüggő valam ely helyiségben való tartás a, az utcára, udvarr a vagy térre való kidobá sa, az elásatás irán ti intézke dés elmula sztása, vagy az elásatá snál a fennáll ó szabály ok be nem tartása : közegé szség elleni kihágás. (Kbt. 1 24. §.) KÖzÍgazg. hatóság. Eligazitása a szolgála tba vonuló j árőrnek . Az őrsparan csnok a szolgálat ba induló csendőröket a meghagyott szolgálat végrehajt ására nézve min­ denkor részletesen utasitani, őket a szabályok szem­ előtt tartására figyelmezte tni, kihágások elkövetésé­ től óvó lag inteni és arra nézve, hogy szabálys ze­ rűen vannak-e öltözködve, felszerelve és fegyve r­ kezve s az előirt számu élestölténynyel el vannak -e látva, megszemlélni tartozik. Ezek után a fegyverek ,

t

� �g,töltését r � ndeli el, m inek ép ugy, mint a ki­ u, nte.sne �, mIn�enk or az ő j elenlétéb en kell tör­ tennI, me� p edl,g oly helyen, hol a fegyvern ek vé­ l �tlen el � u lese altal senk i sem veszélye ztetik. Ezen kIvuI . mmden lovasőrs parancsn oka meggyőz ődni t �rt,? zlk a l,ova � ál!ap � táról, vasalásár óJ, ;'yergelé­ , s � rol, k � ntaro � as.arol es szabálys zerű málházá sáróJ, telen meg arrol IS, hogy a lovak éles csavartám ­ szegekk,el és a csendőr csavarku lcscsal valamint a szolgal.at, t!l rtamáh ? z mért lótáppa l el v�n-e látva ? Rabok kl �ere �e �seten az indulásná l a szemle a rabokra l � klte �� e �z �� ndő. (Szlgu. 1 69. §.) Figyel­ meztete� dok a } arorok, hogy szolgála t közben a �orc�maban v�lo mulatozá s, dőzsölés , sőt étkezés �� �zlgoru� n tIlo s ; hogy portyázá s alkalmáv al az ofJarat egesz terüle.tet részletes en j árj ák be, továbbá, hogy a gyanusn � k Jelzett vagy annak ismert tár­ gyakat �, s terepresz e �et , óvatosan közelitsé k és lepjék meg! v�g �e . a les allqsok gyakori alkalmazá sára, " is. (A . sz. h . VII/33). habar !oyld 1 9 or � , E �.ltelt , reszere , való gyüjtés. Elitélt részére a p � nzbu ��etes fedezese vagy kárpótlásu l, nyomtat­ van y � tJan, v.1 �X s.zóval . g rűlésen, gyüjtésre való fel �.l �as, a gy uJt �, sl felhlvas terjesztése , vagy a , gyu J te,s eredmenye nek közzététele : hatóság elleni klhagas. (Kbt. 39. §.) Kir. járásbiróság. � ljárás a. csendőrsé gnél tett feljelentés ek eseten. L . Feljelenté sek elintézése " Eljárás !l sértett fél inditványá ra üldözendő b �nc,selekmeny ek esetében. L. Sértett fél indit­ vanyara üldözendő bűncselekmények esetében kö­ vetend ő el j árás . Eljárás ..az iránytól való eltérésnél portyázó szolgálat kozben. L. Portyázó szolo-álatnál az irány betartá sa. Eljárás árviz esetén. L. Vizáradás esetén kö­ vetendő elj árás. Eljárás beteg kinézésű csendőrrel. L. Egész­ ség ápolása . .

b

96

L . Vásá ro k . él én és el gy lü fe uk cs bu s Eljárá ' felügy elés e. es eeg ss te Eljárás con su li sz em él ye s comnen su li sz em ély es és g sé üli kiv en let rü Te L. n. be té m en te ss ég . , al � lk"ov ete tt alt n yé eg i ég rs dő Eljárás cs en om oz as cS,en d­ bűncselekmények es et éb en . L.seNy , ny set eb en . me � e } nc bű tt �. ete öv elk , e örs ég i eg yé n ált al les ye ug fel ok sf\r Va L. él. : Eljárás cs öd ülé se kn i em El . L al. áv Eljárás ele t?'li cs �.pá so k ,�lk��� . , csa pás ok alk alm ava l ko vet end o elja ras s� rel sze fel � és Elj árás elhasznált öttözeti cikkekkel. L. Elh as� nál t öltözeti é3 fel sze rel esI .. c ikke kke l való eljá rás. loE Eljárás elövezetendő egy éne kk el. L . . vez eten dő eov '" énekk� 1 val ó eljátrásese tén me gsé rül : Eljárás fegyverhasznála tekkel . L. Fegyve rha szn álat nál sér ülte kke l követe ndo eljárás. Eljárás fegyverhasználatná l. L . Feg yve rha sz.

nálatnal köve tend ő el járás .

Eljárás fegyverzet helyreigazitásánál és pót­ lásánál. L . Fegyverzet hely reiga zitás ánál és pótlá ­ sánáJ követendő eljárá s. Eljárás felhivás folytán eszközle ndő elfog ás vagy elövezetésnél. L. Elfogás felh ivás folytá n. Eljárás felhivás nélkü l elfogottak vagy elő­ vezetendök átadásánál . L. Elfogottak átadá sa. Eljárás feljelentések eseté ben. L. Feljel entések elintézése.

Eljárás felügyelet nélküli gyermekekkel. L.

Gyermekek felügyelése.

Eljárás foglyok megbetegedése esetében. L .

Fogoly kiséret.

Eljárás fogoly kiséretnél. L. Fogoly kiséret. Eljárás gyanus halál esetén. L. Gyanus halál­

Eljár ás hasz nave hetetlenné vált kincstári szerel vények kel. L . Haszna vehetet lenné vált kincs­ tári szerelvényekkel való eljárás.

Eljár ás há� - és szem élymo tozás nál. L . Ház,es személykutatas. Eljár ás helyi rend észet i ügye kben . L. Helyi

rendészeti ü gyekben való beavatk ozás.

, EI�árá s hiány os irásb eti dolgo zatok kal. L .

I rasbeh dolgoz atokka l, h iányos okkal való eljárás .

Eljárás horvát-szlavon területre való átlépés esetén. L . Nyomozás horvát-szlavon területen. Eljárás hulla találása esetén. L. Hulla találása esetén követendő eljárá s .

.

E.l járás idege nekke l szemb en.

figyelese. L.

L.

Utasok meg­

Eljárá� i�egen terüle ten való nyomo zásná l.

Nyom ozas Idege n terüle ten.

Eljárá s ismere tlen holttest találás a esetén .

Gyanu s haláles etnél követe ndő eljárás .

, �!járá,s ka� onai egyén ekkel szőké s vagy ön­ ken�u eltavo zas esetén . L . Szökés ben gyanus ka­ tona i egyé nekl< el való eljár ás.

Eljárá� katona i egyéne k elleni nyomozásnál.

L. NY0!1:l 0 � as ka tonai egyéne k ellen.

L.

Eljar�s katonai igazolványok ellenőrz ésénél.

Katon ai egyén ek igazol ványa inak ellenő rzése. Eljárás kopott patkókka l. L. Kopott patkók­ kal való eljárás , . Elj �r�s közbizto nsági zavar esetén. L. Köz­ bl ztons �gl zav� r eset én köve tend ő eljár ás. . .

Eljarás kozszol gálatba n vagy m agánvá llalat­ n�l alkalm azottak elfogá sánál vagy elővez etésé­ n � l. L . Elfogása közszolg álatban vagy magánvállalat­ na l al ka lm azo tta kn ak .

esetnél követendő eljárás.

h

gél kedő csendőrőkkel való eljárás.

l ovakk al eljárá s.

Eljárás gyengélkedő csendőrökkel. L . Gyen­

L.

.E ljárá s lovak elhullása esetén. L. Lovak el­ , n köv eten dő eljá rás. ulla sa eset ebe . Eljárás lovak megbe tegedé sénél L Beteg

Csendőrség! Le xle on .

•

.

7

9S L. Lótáp el­

gyá.�a � � e.t én. Eljárás lótáp elfotend o el)aras. köve n tébe ese dott fogy ása ta á � e r rő � j� a l a lt á . én y Eljárás m a g á n eg g � nn el va lo el jara s, h a azt � ott � x nek. egyénn el . L . �Ifoat . a Ja ror ,eb en . L . f el )e le nm agán egyén adja et es ny vá it d in án g E lj árás m a tése k elintézése . L. f og ol yl. a k k o ly g fo n le te ép k et E lj árás m en , es ki sé re t. ' ep ll f e ló a v l sz� m b en E lj ár ás m u n.k ásokklu�gy el es e. k fe esetén. L . M un kasobb ál ta l ok oek eg m tö er b m � yo g Eljárás na , en . L . . E� l.e � sz e­ e? et es s ra va za nd re y él zott vesz te nd o el )a ra s. ve ko n be em sz l ke ek eg gü lő em be rt öm fo g ás a va g y el n yé eg tó ha lit ál sz m ne ás E lj ár be te g egyé ne kn ek . sa gá lfo E . L . él én és et ez el őv ál . L. V ás ár ok kn go sá at ul m os án ilv ny s rá El já fe lü gy elése . lü gy�let� . fe lfe és l ke ek el ev ól oz om ny ás ár E lj el va l o el ja rá s. kk le ve Ie óoz m yo N L. l. szólitásokka pe s áb rá zo la t ké gy va y án tv ta om ny s rá já El L. N yo . én et es y én km le se nc bü tt te által elköve tett bü nc se le km én y .

­

ve m oz ás ny om ta tv án y ut já n el kö esetén.

n való ül dö zé s es eEl járás osztrák területete rü let en . tében. L. Ny om oz ás osztrák go ly ly al m eg sz aEl járás őrizet al att ál ló . fo L fo go lyk i�é re t. ba ditási ki sé ri et esetéb en . tá . Há z - és El járás őrizet al á vett rgyakkal . L sz em ély ku tatás . átvéteEl járás pé nz ek átvéte lé né l. L. Pé nz ek lén él kö vet end ő elj árá s.

ha m iEl járás pé nz ha mi sitás es et éb en . L . Pé nz sit ás ese tén kö vet end ő elj árá .,. kö ve Elj árás rabkiséretnél. L . Ra bk isé ret né l tendő eljárás. ott áll a- ' Eljárás ragályos betegségben elhottulláll ato kkal tokkal. L. Ra gad ós bet egs égb en elh ull való eljárás.

s lov ak­ Elj árá s rag ály os bet egs ég ben gy anu ova kka l elka l. L. Rag ály os bet egs égb e n gya nu s l ja

rá

�l jár á

tt ren dő rsé gi eg yén által elköveteőr­ cse nd büncs ele km én y es eté be n. L . Ny om oz ás S

km ény ese téb en. ségi egy én álta l elk övetet t bű ncs ele Elj ár ás rés ze ge kk el. L. Ré sze gek kel kö vet end ő elj ár ás . el. L.

Elj árá s so ro zás elő l me gs zö köttsa.egyé ne kk

So roz ás elő l m eg szö kö tte k elő áll ítá

en . L. Sze ­ Elj ár ás sze ren csé tle ns ég ek eseeljtéb árá s. ren cse tle nsé ge k ese téb en kö ve ten dő ere k Elj ár ás ta lál t tá rg ya kk al. L . Vé res feg yv s. elj árá és eg yé b tár gy ak tal álá sá ná l kö ve ten dő be n. L. Te rü­ Elj árás ter üle ten kiv üli sé g es eté en tes ség . let enk ivü lis ég és co ns uli sze mé lye s m

ha da ra bo kk al. El já rá s tes th ez ne m ill ő ru . L. Ru há za t tes tm ért ék sze rin ti ké sz ité se n. L. El járá s tö me ge s fel sz óli tá so ktenesdőetéeljbeárá s.

Tö me ge s fel sz ólí tás ok es eté be n kö ve

be n. L . Tö r­ El já rá s tö rv én yá th ág ók ka l sz em ljá rás . vé ny áth ág ók ka l sz em be n kö veten dő e ka dá lyo zá sá ­ El já rá s tö rv én ys ér té se k me ga oz ás a. ná l. L. Tö rvé nysé rté sek m eg ak ad ály ten dő El já rá s tü ze se tn él. L. Tű ze se tn él köve eljárás. m eg El já rá s ut as ok ka l sz em be n. L. Ut as ok figyelése. va l. El já rá s va dá sz at i je gy elő ne m mu ta tó L. Va dás zat i jeg y elő ne m m uta tás a. sá ro k El já rá s vá sá ro k fe lü gy el és én él . L. Vá felügyelése.

ap áEl já rás ve sz él ye k es etéb en . L. El em i cs sok eset ébe n köv eten dő eljá rás. én él . El járás ve sz él ye s je le nség ek és zl el és el­ L.

ve ten dő Ve sz élyes jel en sé ge k és zle lés én él kö jár ás .

7*

l OG

101

rgyak ta lá lá ­ Eljárás véres fegyverek és btátár gy ak tal álá sa yé eg és k ere yv feg res Vé L. l. sáná esetében kö ve ten dő elj ár ás . al Elj árás vizáradásnál. L. Viz ára dá s alk alm áv követendő elj ár ás .

vé ny e lle Elkeresztelése kiskorú eg yé nn ekkotör sa ell en i e : a val lás és en ne k sza ba d gya rlá

nér kih ágá s. (Kb t. 53. �.) Kir. járás biróság. nd őr­ Elk ob za nd ó tárgyak. Elk ob zan dó k abircse tok lás a, ség álta l min daz on t argyak, melye knek int el­ has zná lata vagy ter jes zté se tilt va van , val am nté z­ i vee ndő és az őrs par anc sno ksá gna k tov ább i leg ked és végett áta dan dó az elfo got tná l, i l l ető , elővezeten dön él talá lt min den feg yve r és oly an esz köz mel y ölés re vagy test i sért és oko zás ára vag y szö kés végh ezvi telér e alka lmas . (Szl gu. 1 26. §.)

Elk ü1ön ités e a ragályos bet egs égb en levő állatoknak. L. Ragá lyos betegségben levő állatok elkülö nitése .

Ellenőrzése a csel éde kne k. L . Cse léde k ellen őrzése. "Elle nőrzése a járőrők mikénti nyom ozás ának . L.

Orsp aranc snok által a ki nem derite tt közb izton ­ sági zavaro k nyomo zása.

Ellenőrzése a közbiztonságra káros befo­ lyással biró tényezőknek. L. Közbiz tonságra káros befolyást gyakorl ó tényező k.

Ellenő rzése a marhacsapatoknak. L . Marha-

csapatok ellenőrzése.

Ellenőrzése a marhajárlatoknak. L. Marha-

járlatok ellenőrzése.

�llen,őrzé�e katonai igazolványoknak.

tonai egyenek Igazolványainak ellenőrzése. L.

L.

Ka­

Ellenőrzések feljegyzése az őrjárati lapon.

Járőrök ell enőrzése.

Ellenőző járőr csatlakozása ,az ellenőrzen­ dőhöz. L. Járőrök ellenőrzése. Ellenőrző őrsparancsnok bevonulása. L . Járőrök ell enőrzése.

r:: l l � nszegülés esetében használandó enyhébb

eszkozok. L. Fegyverhasználat el őtt alkal m azandó enyhébb eszközök.

Ell � nsz.egülő embertőmegekkel szemben kö­ vetendo eljárás Ha a cse ndőr-őrsparancsnokság •.

.

, l okozott és veszélyes nagyobb embertomeg alta jell eget öltött rendzavarás alkalmával az illetékes � � tóság részéről . segédletül felhivatik, illetőleg az ua nt m egkeresteÍl �, vagy ha másképen jut ily ve­ , s �elyes rendzavaras tudomására, �z összes l egény­ seg ,- a tartaléklőszer neki történt kiosztás után , az . orsp � ranc� nok vezénylete alatt a rendzavarás szmhelyere kivonul és megfelelő távolságban az embert ? megtőI, lehetőleg fedett háttal, fe láll. Az em bertomeg a törvény n evében és a következmé­ nyekre és a külön ben bekövetkezhető fegyverhasz­ nalat �a való figyelmeztetés mellett, szétoszlásra hi­ vando fe l ; �gys� ersmind pedig az őrspanmcsnok, h � elegendo szamu csendőr fölött rendel kezik ­ n,� � ány ügyes" erő � �send 9 rt jelöl ki arra, h ogy a f? � mkosoka � es folarmázokat elfogja. Ha a felszó­ h tas e � edmenytelen marad, a szétoszlatás szurony­ ta, madas a ��� l mazásával . kisérlendő m eg, mely a l ka­ lommal a f ocmkosok, ? uJtogatók és a l egféktelenebb , elfogandok. Ha azonban az embertömeg rendzavarok fegyve �ekkel, . v� gy más � testi biztonságot veszé­ . l � ezteto, eszkozokkel és targyakkal a csendőrség ellen tamadólag lep fel és e z utóbbi ez által a l egszélsőbb s� orongattatásba j utna, akkor, és pedig ha lehet­ seges � bekövetkezendő fegyverhasználat ra való elő­ z�tes figyelmeztetés mellett, az őrsparancsnok sza­ balyszerű vezénylésére, a l őfegyvert kell alkalmazni. I ly alka } o m mal főleg a főci n kosok, bujtogatók és a legveszelyesebb ellenszegülők veendők cél ba, a mire a para !1 csnok külön is figyelmeztethet. A l evegőbe· vagy celzás nélkül lőn i tilos. Gyermekek, asszonyok, aggok ugy a szurony tám adásban, valamint a lőfegy­ n r alkalmazásakor lehetőleg ki mélendők. Ha kivé­ telesen annak ei kerülhetetien szük sége állana be,

103

102 hogy a csendőrség visszavonuljon, - a �1i � in­ denkor fölötte aggályos -::- � kkor ez csatá�ozo modon és jól irányitott egyes loveseknek az e}orenyomu�ó embertömeg elleni folytatólagos megtetel e mellett történjék. Különben pedig és nevezetese � � kkor, h � a csendőrség zavargások al�almával k ? zlgazgatást tisztviselőnek vezetése, vagy tIsztnek vezenylete alatt lép fel, a m. kir. honv. SlOlg��ati . szabál � zat I. . ré­ szének 72. §-a szerint , ke)) eIJarnt � . (Az IlJeto t� szt­ viselő vagy tiszt szeme.lyes olt� lmara! fedezetkepen egy külön járőrt kell kIrendelnt .) Szlgu. 68. §.) Előfogatra való igény. L. Szállitási eszkózökre való igény. Előfogatra való igénye a nős legénységnek. .. L. Nős legénység igénye szállitó eszközök : e. Előirányzat a ruházat és lószerelvenyekrol. L. Ruha- és lószerel vényi előirányzat. Előjegyzések vezetése az őrsön. L. Ö rsön vezetendő szolgálati könyvek �s előjegyzések. Előleg adása az átalánypénztárból. Előleg csakis szolgálati célokra, vagyis kincstári költségek fedezésére adható ; magáncélokra, vagy később ese­ dékessé válandó illetékek fejében előleget adni semmi szin alatt sem szabad. >.Gku. 1 3. S.) Előleg közgazdasagi osztalékra. L. Közgaz­ dálkodási osztalék kifil etése. Előljáró az, akit a szerves tagozás, a szolgá­ lati utasitások vagy különös rendeletek értelmében a parancsadás joga megillet, m indazokkal szemben, kik parancsaihoz utalva vannak és ez által alá­ rendeltek. (SzIgsz. 9/53 . ) - Az előljárói viszonyba lép továbbá minden följebbvaló és minden rang­ ban idősebb csendőr is, mihelyt a parancsnoksá­ got saját felelősségére átveszi. Ilyen esetenkénti parancsnoklásra, azon kötelezettség fentartasa mel­ lett, hogy magatartását utólagosan, illetékes parancs­ noksága előtt igazolja, minden följebbvaló vagy rangban idősebb, fontos szolgálati érdekek tekin­ tetéből, mindenkor jogositva, azonban feltétlen kö..

telezve is van : ha a fegyveres hatalomhoz és a csendőrséghez tartozó egyéneknél illetlen m agavi­ seletnek, nyilvánvaló kötelességsértésnek és szolgá­ latellenességeknek, kihágásoknak és csendzavará­ soknak kell véget vetni. (Szolgsz. 9/54 . ) Előljáró a laktanyába éjjeli időben való ér­ kezése esetében követendő eljárás. A kapu ki­ nyitására hivatott csendőr azonnal megteszi a jel en­ tést a honn l evő csendőrök felől, kik, ha az előljáró másként nem rendelkezik, tovább nyugodhatnak. A csendőr ezután az előljáró megérkezését az ő rs­ parancsnoknak jelenti. (Lsz. 5/65.) Elő1.iáró előleges tudósitás néU{ül a lakta­ nyába é rkezése esetén követendő eljárás. Az ügyeleti vagy készültségi csendőr jelentkezik, azután az őrsparancsnokot értesiti. Ha az előljáró először az őrsparancsnokhoz lép be, illetve, miután ez a megérkezésről tudonJást vett, jelentkezik, a jelen és távollevő csendőrökről jelentést tesz és a legelso alkalmat felhasználja, hogy kardot kössön és a kala­ pot fölvegye. - Ha csak egy csendőr van otthon, akkor az, kettő kö'-ül pedig az alkalmazásra nézve följebbvaló, vagy a régebben szolgáló végzi a fen­ tebb előirt jelentkezést. (Lsz . 5/6 1 -63). Előljárókkal szemben követendő magatartás. L. Csendőr magatartása előljárókka! szemben. . . . Előljárókkal val ó érintkezés. Előljárókkal vagy folJebbvalókkal, illetőleg magasabb rangosztályban áll?kkal szemben a szóbeli érintkezés megkezdése előtt, valamint befejezése után, a katonai tisztelet· adást a Gyakorlati Szabályzat határozványai szerint kel � teljesite!li. Az előljárót (följebbvalót) rendfoko­ zatanak emhtése mel lett ( ha ez csak ei m gyanánt � dományoztatott is) Ú r szóval kell szólitani, ha csak ot a Felség, csász. és kir . Fenség, Nagym éltóságu, vagy más cim meg nem illeti. - A Fenség, Her­ ,cegség eim azonban szolgálatban csak a tábor­ nokot (tengernagyot) il leti. Cs. és ki r. tábornokok (tengeruagyok), kik az altábornagyi (altcngel'l1agyi)

1 05

104 , - . ha . ők et ak an áll an tb za ko fo ,:d re bb sa ga ma . gy va g ne m Ille tt, az elő bb em líte tt clm ek egyik eenme rsé gn ek ,a v� zé �­ a fegyveres ha tal om na k és a cs kodő tu � gy en el r.e­ őr na gy i és en � él, �lsó b� ren dfoszo,z� h�an do k. Bá rm ily széről Na gy me lto sag u � Ht:Im e� ren de �t (al att os) sze mé lye s vis zo ny ba n all ]on IS azelőala b? em h!e�� m e,g­ elő ljá róh oz (följeb bv aló h9z), a � mo n klv ul ma st szó lító for má ko n és az On szo lás d. do k � to� �á llo ­ has zná lni szo lgá lat ban nem , sza ba a A.tob . bl fol ]eb.b­ . má nyh oz tartozó föl jeb bva lov al val am mt val okn ál saját állo má nyc sop ort!uk ban � alkal­ min de n elő ljár óva l val ó szó bel i éri ntk ezé má val , jele nté sek nél és kérelm ekn él az ala zat osa n szó haszná lan dó. (Sz lgu . 1 5/92-94) . ndő Elő ljárók kifogásával sze mb en köv eteókk magatartás. L. Cse ndő r mag ata rtás a elő ljár al szemben. Elől járók megszólitása. L. Elől járó kka l való érintkezés. Elől járósággal való érin tkez és. L. Köz sége k portyázása. Előre nem látott kiad ások fede zése . Az őrs­ nél váratlanul előfo rduló kiseb b kiadá sok a gazd a­ sági pénztá rból előleg ezend ők. (Oku. 1 3/ l ) . Elővezetendő egyén a csen dőrs ég őrize tében való tartása. L. Elfogott egyén a csendő rség őri­ zetében való tartása. Elővezetendő egyénekkel való eljárás. Az el6vezetendő egyének az őrsparancsnok elé állitan­ dók és ott igazolásra hivandók fel. Ha az illetők magukat igazolják, szabadon bocsátandók, azonban a feljelentés az illetékes hatósághoz m egteendő . Ha pedig magukat igazolni nem tudják, vagy az iga­ zolást megtagadják, a további eljárásra illetékes hatóság elé vezetendők. (Szlgu. 1 1 8. §.) . , Elővezetendő egyén őrzése. L. Elfogott egyén .orzese.

E,lőveze tendő .. egyén szaba don bocsátása. L. Elfogas nal vagy elovezetésnél a személy azonos sáara vonatkozó óvatosság. EI ? vezete ndők �tadása . L . Elfogottak átadása . Elovez etet� egyen kihallgatása bántal mazá­ sára vonatk ozolag . L . Elfogott ak kihallga tása bántalmazásukra vonatkozólag. Elővezetettek kikérde zése az őrspara ncsnok � ltal. L. Elfogot tak kikérde zése az őrspara ncsnok altal. El ?vezet � s. L. Elfogás és elővezetés . Elove�etese beteg egyéneknek. L. Elfogása beteg egyeneknek. Elővezeíése közszolgálatban vagy magán­ v�llalatnál alkalmazottaknak. L. Elfogása közszoJ­ galatba � vagy , magánvállalatnál alkalmazottaknak. , . . Elovezetes felhivás folytán. L. Elfogás fel­ hlvas folytán. � lőv�zetés foganatositása. Az elövezetés tulaj­ donk�pe!ll ,,, � lf?gás(: nél�üJ, az elővez;t � ndő egyén leheto klmelesev el es mll1dan!1a k mellozesé vel a mi n,e � okve�lenüJ szükséges az illető egyén eÍ őálli­ tasana k biztositásá ra, az illető egyén őrizetbe vétele m � lIett akképen foganatosita ndó, hogy a csendőr az e.�ov� zetend � höz a következő szavakat intézi : "A to�ve ny ,neveben a (megnevezen dő) hatósághoz való elovez etes � éljából őrizet alá veszem", mely szavak, . erre képes, az elővezetendő által értett ha a csendür nyelv en ismétlendő k, illetve egy ott levő egyénnel, kl ugy a csendőr, m i nt a törvénysértő nyelvét biria e . .s �.avak t? lmá.csolandók. " Elfogás" és " elővezete"s': kozot �, tehat sZlgoru megkülönb öztetést kell tenni. �.z ..elove zetendőt nem szabad megbilincseln i és fel ­ tuzo tt szurony nyal kisérni, m egszökése esetében nem szab�? elJ � n e fegyvert használni ; az is megenge­ �en do n e��, hogy saját költségén, a kisérő csend­ fger �el egyutt, � ocs,it, vasutat vagy hajót vegyen n ybe es egyaltalaba n személyes szabadsága nem korlatozand ó nagyob b mérvbe n, a mint a cél elb

1 07

106

.. ' es ' a kellő elővi gyázat . ol, szuk á S�� � a alkalmáv al se m érése sz em p ont} t;> to itás foga azo nba n elovezetese� s alatt oly ezeté előv az a H elol. m téve szte nmő sze őv ez et en dő ne k el az tt ia m y el m , be na la ál y kö rü lm én sitan dó nato foga s \forrá a kO a kol � l fo g ása md o t , . k r � � ' elb á nn i . E1f� ­ kel l al t og f e t m m l, tu en . és ve le ez ze le nd ő az on el o­ ke fO t m br á t és dó gan {)V t;> � �? � �ezetésn ek ellen szegü l ő veze te nd �gy�n 1� , 1 ,�z n m eg ak ad ál yoz.ni tö re kvagy azt ba rm l n: as. �o to (Szlgu. 37 . §.) szik vagy szÖ�ésl . k l S � rl.e � l Ság elé. L . Községi El ővezetes k. o �s.e gl e előlj áró ság . el � kt�re sn e � azo no sság ra vo n at­ ély �l ?vezete�ne a ze té sn él a ve elő és l ná ás og f . � L g. sa I os at kozo ov , , ság sz em ély az on osságra vonatko :o .. OV t o . : . zá s kö rül i alo Elővigyázat ha jó ZáS ko rul. elővigyáz�! . . " skörtetben. div , ,ó fő ny elv ne k. EIs alatttasa az or kh s � i Ó . L . Őr sk örl etb en div ó főn y; l� � lsa ág El ső fo l Y�m od � su b lrOSfl � L ' 1rál'sbSel i ok Első oszt al yu 1 rók o kta s ka s tatás Sz ere nc sét len ség ek es eté be n E ső �t� é . követendő eljárá s . . . eg. . to� ? els Az a. El So.. t"m egbetét els zá mo lás betét az i11�tö egy énn ek a cse ndŐ rsé gb \v �I O el �ft i uta n közvetl ehü l a ker ület i par anc sno ��go gt la ) rá a jav ada lma zás terh ére , f7.lszá m��va, , a tom� e s ö átru háztatik és az illet ó tom egk ony veb e, mm bevételi tétel bejegyeztetik. (l llsz . 28/3.) . . re­ .. rok ndo cse Els ő tömegbetét mérve : gya logszér e 1 40, lova s-cs endő rök rész ére 170 koro na . (lllsz . 28/2. Oku. 35/5.) . e� .. to� ��s� z A . tése elte Első tömegbetét rend . ; eh oltoz az me�y z" et képe sszeg ö ány· l áta betét . ossze s ruház av. és , elOlrt an felsze relési szabályzatb lószerelvényi cikke k első besze rzésé re szo ga' l (lll sz . 28. §. 1 . p.) -

.

�

� � tl·�:Ó

�

.

,

� �

.

•

�

·

� �: L

•

.

� �

.

'

•

Eltáv oli tása a csen dőrn ek. L. Csen dőr eltá­ volitás a. Elválása a járőrtagok nak. L. Járőrtagok egymástól való elváJása. . Embe rölés kato nai szem élyek áltaJ . L. Hadi cikkek XXVII. cikk . Embe rölés vétsé ge. A ki gonda tlansá ga által emberne k halálá t okozz a : emberölés vétségét követi " el. (Btk. 290. §.) Kir. törvényszék. Emlé kpén zek ké!?zi tése, melyek valód i pénz ­ nek tekint hetők. L. Ermek készité se. Emlék szobo r (emlé kmű), nyilvá nos helyen fel­ állitottnak, szánd ékos bemo cskol ása : közre nd elleni kihágás. (Kbt . 80 . §.) Közigazg. hatósá!!. Engedelm esség a csend őr felhivásának. L. Csendőr felhivásána k való enged elmes ség. Engedetlen ség tüzvé sznél . L. Tüzvé sznél engedetlenség. -' Enged élyhe z kötött iparág ak. L . Iparág ak� . melyek enge délyh ez vann ak kötve . Enged ély nélkü li könyö radom ány-g yűjtés . L. Könyör ado má ny- gyüj tés . Erdei kártét el. Aki oly erdőbe n, melybe n a legeltetésre nincs j oga, szánd ékosa n vagy gondat­ lanságb ól legelte t ( 1 00. § ) ; a k i élőfát le'" vagv be­ vágás , megfurá s, rovatozá s, gyürüzé s, j elzés, lehámo­ zás, fürészelés, a gyöke rek feltaka rása, gyanta nyilá­ sok fel- vagy tovább szakitá sa, vagy bármi más módo n megro n gál ; aki élőfa- galyat vagy ágát letöri� levágja, tnegvagdalja, vagy a fát más hasonló módon megrongál ja ( 1 05. §.) ; aki a levág ott fákat vagy más erdei termék eket, kerités t, árkoka t, medert, partot, tölté st, hidat, átmet szetet , utat, ergettyüt vagy Csus ztatót, vizfo gót vagy fenta rtásr a szolg áló más eszközöket, továbbá tilalmi táblákat, jelző vagy ut­ muta tó póz nákat, a távolsági vagy bármely más, az �rdő müvelés vagy használat céljából alkalmaz.ott . l elek et vagy müve ket megr ongá l, ugysz mtén ,a szé négetésre összehord ott vagy öl berakott fát, akI szet-

1 09

1 08 b

r

�

n jo gt ala nu l be jé de . er k na ás m i ak ) . § 06 1 ( e e v

�

f ö��� érc� t, k6 sze net , köv ea\ g:rciő e ��� et �� ta laj ai katrészeket ás , va gy ' bi 07 ' �, .) ,. ak I ( rd ho t . go ya an y on ék rt ká . , I va gy eg ye ta la jra m as rd . dás ' a er ho m alo gy va si dő be n fai zá de a fá t, g�ly at, r, bi l ye lyl dé ge en re és ed sz ��& e � g h a a l' ome a m ne t ke mé ter i de er éb e gY gy alm ot va . ne m az on er dő zott menny Isé g b en, idő be n " va gy ele" re , Jo go sl't va v an '' rész bő l vis zi, me lyb ől an na k vIt sn él � as ge re b t ak i az alo mg yü jté sn él va gy gal,lysvze de z ő ná � �y . ped 19 ��S I ét vagy vágó es zk öz t ha sz ­ ed es l Jog áv al ,� . �� ih ető fai zá si vagy erd őte rm ék szva élve, az t vagv má sra ru h� zz a, gyd en� �l�l ,k .J�:I:!�t.� I :� be n gyakoro lja , vagy pe dl � a , sze , h a a m cg jelo.. lt . ela dja , egy alt al ab an ket mé ter ei erd . ogána k hat ára in tul lép (1 08. §.) - am en ny ibe n a� e 30 frto t ne m ha lad t tul : .. erd ei � kozott kár össelzeg. (Er dt. 69. § .) A �ö � ös erd o? ep a kih ágást köv et eza ltal köz bir tok os ált al elköve tett kár osI tas , ha �1e g­ má s köz birt oko s jog a megsé rte tik. a fen�cbk��ag , � ást hat ározott felt éte le·k ala tt szin tén , erd ei . a� � s sér ­ kép es. (Er dt. 70 §.) KÖz/gazg. hatósllg. Ell ..o� z�ge tett fél ind itvá nyá ra. Ha az , oko zot t . � ár tot��en y 30 frtot felü lha lad , a cse lek me ny a bll � teto érte lmé ben vétséget, illet őleg büntettet kep ez. (Erdt. 73. §.) . ká rt e' t l.! l ' ei Erd L. e. tett Erdei kártétel bün Erd ei kártétel vétsége. L. t: rde i kárt �te! . , ��-, Erdei kihágások elév ülés e. Az cruc I klha a­ sok bünt ethetősége a kihágás elköv etésé nek napJ tól számi tott 2 év alatt évül el. ( Erdt. 86. �.) " .Erdei lopás. Aki valam ely erdő ben létez o élo­ fát vagy ott létező levágott, de eladás ra vagy �el­ ha � ználásr a még fel nem dolgozo tt fát t90 . S.) ; szórtan fentarto tt hagyonc ot, fölfát .Vágy vagy tiz évesné l fiatalab b c�emet ét ; ntkas erdo o, több, vagy Z:1rt udőbö l annyi egymás m �� lett á\ l� fát, hogy ezáltal hézag támad ; a ter�öf�lu �legtt kötésére védeszk ö zül szolgáló vagy sarJadza s ve ge

��

r

•

ma��,\

meghagyott tuskót kiásva, avagy habár nem az ezen pontban megjelölt célok valamely ikére szolgáló tuskót, a kiásott gödör betöltetlenül hagyása mellett (91 . §.) ; élőfa ágait, galyait, azokat letördelve vagy levágva ; élőfa kérgeit, azokat lehasitva (92. §.) ; el­ száradt vagy az elemek által letört fát, ágat, galyat vagy tuskót (93 . § .) ; nem élőfakérget, azt lehántva, vagy már lehántott fakérget ; száraz vagy zőld fa­ leveleket vagy mohot (94. �.) ; gubacsot, tölgy, bükk, fenyő vagy más erdei magot vagy gyümölcsöt, gom­ bát, korhadékot, földet, agyagot, tőzeget, meszet, gyephantot, fagyökeret, füvet vagy egyéb erdei ter­ méket (95 . §.) ; fanedvet (gyanta, terpentin, nyir- és jávorlé) (96 . §.) - lop, ha a lopott dolog értéke 30 frtot tul nem halad : erdei kihágást követ el. ( Erdt. 69. §.) Közigazg. hatóság. Ha a lopott dolog ertéke 30 frtot fel ül halad, a cselekmény vétseget, illetőleg büntettet képez. (Erdt. 73. S.) Büntettet képez az erdei lopás, habár a lopott dolog értéke 30 frtot nem halad tul, h a erre vonatkozólag vala­ melyike azon körülményekn ek forog fenn, melyel<­ nél fogva a lopás, tekintet nélkül a lopott dolog értéké re, a bűntetőtörvénye k szen nt (L. Lopás bün­ tette) büntettn ek állapitta tik meg. (Erdt. 74. §.) Erdei lopás bü ntette. L. Erdei lopás. Erdei lopás kiséri ete szintén büntetendő. l Erdt. 80. § . ) Erdei lopás vétség e. L. Erdei lopás. Erdei tüzek oltása. Aki erdőben vagy annak köz elébe n elhagyott tüzet talál, tartozik azt lehetőleg eloltani, ha pedig eloltan i már nem birja, vagy ha erdö é�ést vesz észre, vagy annak tudomására jut, tartO Zik azt az utjába eső legelső ház lakosainak tudtá ra adni ; ezek pedig tartoznak az erdőégés rő l az ..erdŐ birto kost vagy a n n a k háznépé t. vagy az erdő­ f.e lu gye lette l megbizott személyzetet haladék nelkül erte slte n i, vagy a legk özele bb i közs égi előlj áróság­ nak (Ie�e tőleg a főszolgabirónak, rendőrka pitány­ nak) bej elente ni. (Erdt . 1 1 . §.) Aki ezen rendelkezé·

III

] 10

erd ő�� és sek nek eleget ten ni elm ulasztja, tov�b �á azeze kote� esetében ann ak oltására köt elez ve lev en, z nele� ,t, lezettse gén ek ala pos ok nél kül nem tes e eet vagy az oltást vezet.} hat�sá�! köz eg ren delk .zes ala pos ok nél kül nem telJ eslÍ l (Er dt. 1 .09. §'), ' . to­ váb bá _ azon közi gazgatá� i hi ��ta ! nok , I ? e szam.Itva a községi előljárót is, aki, erdo,eges e� e�ebe � a hlv � ­ talá nál fogva őt illető intez kcde sek koru l kote less e­ gét megszegi : e �dei k�� á�ást .követ �1. (Erd t. 1 1 0. §.) Köziga�g. hatósag. Ellaras hiva talboI.

Erdészeti közegek a csen dőrs égne k, felhi vá­ .sára, segélyt nyujt ani kötel esek. (7094/ 1 899. fm. 1'.) Erdészeti közegeknek, azok fel hiv.ására, .a
jogositott is, marhát tilos uton hajt : erdei kihágást követ el. (Erdt. 1 1 3. §.) Közigazg. hatóscff:' Erdőben tűzrakás. L. Tűzrakás erdóben . Erdőégés bejelentése. L. Erdei tüzek oltása . Erdőégés okozása gyufa által gondatlanságból elkövetett tűzvész okozásának vétségét képezi és elbirálása a kir. birósághoz tartozik . (Mt. 1 895. XIIi1 7.)

Erdőtermékek igazolatlan eladása. A meny­ nyiben a belügyminiszter a gyakori erdőlopások meg­ gátlása végett elrendeli, hogy erdei termékek eladása és vétele valam�ly vidéken csak a községi előljáró­ ság által láttamozott és a jogos szerzést igazoló bizonyitványnyal eszközöl hető, aki ezen rendelet megszegésével erdőterméket vesz vagy elad, erdei kihágást követ el . (Erdt. 1 1 6. § .) Közigazg. hatóság.

Eljárás hivatalból.

Erélyesség fegyverhasználat alkalmával. L . Fegyverhasználatnál alkalmazandó erélyesség. Erkölcsi hibái a csendőrnek. L. Csendőr er­ kölcsi hibái. Erkölcsiség fejleszt.ése minden csendőr-elöl­ járónak kiváló feladata . (A. sz. h. X/4.) Erkölcsösség nélkül, főleg csendőrségi testület nem képzelhető, ez, valamint a szolgálat lelkiismeretes, buzgó és sikerteljes kezelése, biztositják fl hatóság és lako�­ ság részéről kivivandó tiszteletet és bizalmat. (A . sz. h . X/6.) Erőszakoskodásra vonatkozó tilal om. A csend ­ őrnek bárki i rán yában is, bármi célból gorombás­ kodni, valakit ütni-vern i, lökdösni szigoruan tiIta­ tik ; a csendőr ily erőszakoskodás által a l eg­ szigorubb felelősségre vonatásnak, , sőt hadtörvény­ széki eljárásnak is kiteszi magát . (A. sz. h . Vll/43.) Erőszakos megsértés. L. Fegyverhasználati jog magyarázata. Erőszakos nemi közösülés büntette. Aki vala­ mely nőszemély t erőszakkal vagy fenyegetéssel arr a kényszerit, hogy vele házasságon kivül nemileg kö-

112

��.. �u"l'"JO

1 13

. aki valamely nőszemélynek öntudatlan, � a rata nyilvánitás::íra vagy védelmére tehe­ i tet n állapotát arra használja fel, �0�.Y. ,;ele házasságon kivül nemileg kőzösüljön, �kar o Idezt� elő ezen állapotot, akár �em: az erosz; kos ne�ll közösülés büntettét követt el. (Btk. 23�. §.) KIr. törvényszék.

%

�

.. .. sule .. , " Erőszakos nem I kozo s b unte ttee'�t a bün va'dl' e l'a'ra J 's csak akkor inditható , ' meg hIvatalboI : •

,

_

, ha ezen büntettel az el�övete� Id' ' heI yére �.Je�� es , nézve összefüggő és hlvatalb?,l uldozen o" mas , ett büntett is forog fenn ; 2. ha a buntett a mebsert nek halálát okozta; 3. ha a büntett fel- vagy lem no: � áO'beli rokonon vagy testvéren, ha a tett�s gyam­ s�gára, gondnokságára, tani�ására, nev lese, re fel­ � :. ügyeletére, gyógykezelésére bIzott szemelyen kov et­ tetett el. (Btk. 239 §.) I.

�

.

Erőszakos nem i köz ösü lés bü nte tte n m � biintettetik, ha a tettes é� a sé�tett �özö�� a itn­ � , ! vádi eljárás megindit (Btk. 240. §.)

ása elott, hazassag ]ott Jetre.

, Eskórban sze nv ed ők áp olá sa . Az esk oro s gyakran egy

pillanat alatt görcsökbe !örve ro gy össze. Hogy tehát sérülésektől �legóvas se k, a be�eg feje két kézzel akként fogandó at, ho gy �z a go. r­ csös mozdulatok által ide-oda vetve , gy , kemeny tar ­ hoz ne ütődhessék ; ugya na kk or má sik egyén � beteg térdeit ma rkolja át és . . igy.ekezzék az also tagok görcsös mozdulataIt e.nyhltem. ..Az esetl�g a fogak közé szorult nyel , mlh , e.lyt a g��cs enyhules ,,: e megengedi, visszatolando . A huvelykuJJak eroszakos kihuzása az Összeszorított ököl egyenesre való nyujtása vesz ből, vagy a tagoknak éiyes. (Eá.) Esti je le nt és sz em lé k al ka lm áv al . L. Jelent­ kezések őrszemlék alkalm ával.

Eszmecsere az ír ás be li do lg oz at ok fö lött. L. Irásbeli dolgozat ok meg be e. Eszméletlenek áp ol ássza.élés L. Kimerültek ápolása .

Disz-ánegy

l.."�,,, ...

-

E te té s be os ztás a. A na pi za b- és széna-adag háromszori etetésre osztan dó

el; az etetés. re nd ­ szerint reggel, délben és es történjék. (K h. 43 . p. ) E te té se lo va kn ak iz zate dt ál la po tb an . L. Izzadt lovak.

E te té se m ar ha cs ap at ok na k. L. Marhacsapatqk etetése. E vő es zk öz be sz er zé se . L. Extra sa pka vise lése . L . R Asztal megteritése. uhadarabok készi­ tése finomabb anyagból.

,

E É br es zt ő. Az ébresztő a csendőr-laktanyában nyáron h at, télen pedi g hét órára határoztat ik m eg . (Lsz., 1 I! 10 4. ) E g és i se b ek. Ha az égés i sebek kite

rjedtek, azonnal orvos hivandó, e közb en az égést dett részekről a ruház at óvatosa n eltávolita szenve­ ndó és azon testrészek olajba már tott zsirral, vagy sótalan vajja l itato tt vászond arab o kkal, gyap ottal vagy ita­ tóspapirral óvatosan beburko landók, e fölé hideg borongatáso k pedig alka lm azan dók, melyek gyak­ ran felcserélve, vizbe márt ás által folyton hidegen tartandÓk. Az égett rés zek k özvetlen burkát azonb váltani nem szabad . an Ha az égés maró folya történt, akkor ezek előbb vizzel való öblög dék által eltávolitandók. (Eá.) etés által Ékszerészek (aranymive sek, órások), a kik olyan dOlog megvételére vagy zálogba vétel ére szólittat­ nak . fel, mely iránt ható sági lag tudósittattak vagy pedIg magánfelek álta l érte sit1ettek, hog került birtoko sán ak vagy birIaIójának y jogtalanul � hatóságot a leg kezeihez, ha rövi d ebb idő alatt es a le�etőségig nem működnek közr nem értesitik dolog es az azt kináló személy a hatóe, hogy azon ság hatalmába Csendéír ségi LCxicoll.

8

1 14

115 kerüljön: tula�do� e.Ilen� kihágást követnek el. (Kbt. 131. §.) Kir. idrasbtrósag.

Élelm ezé si áll om án y. A� őrs�öz beoszt t összes egyének és lova� képezIk az o s ele , lme ? �

zesI állományát. Ezen állomany allhat: az or ,r nek az �I_ � helyezési táblázatban állandóan meghata rozott let­ számára soroló egyénekb?l é� lovakból kivül más őrsról élelmezes vegett be o és el�n sztottakboI. (Oku. 8. §.) . . Élelm ez és i állom án y ny Ilv án ta rtá sa . To.. rte, nlk : l . a szolgálati könyv, 2. a lova ,k a!lyakönyvi és . avatási számainak pontos feljeg , l­ yzese altai. Az ele mezési állományban előforduló rend kivüli vá ltozásol< (szökés, elhalálozás, lónak elfuta od hullása stb.) a szárnyparancsnok � ása vagy, el­ sagnak haJadekt�­ lanul bejelentendő. Az őrsparan csnokságnak csakIs kórházba és a kerületi fogházba átadás esetében van megengedv történt közvetlen e mányt érintő változásokról ok az élelmezési állo­ m án yo ka t kiállitani, még pedi� részletes áttekintés i élelmezéSI (ellen) jegyet. A (�llen) lajstro m? t �� lajstrom és élelmezési jegy reszletes átte�llltesl a kórháznak, Illetve kerületi fogházna k adandók át; a kórház-parancE­ nOkSág, illetve fogházfelügy el letes áttekintési ellenlajstro őség által aláirt rész. m és élelmezési ellenje�y pedig a szárnyparancsn oksághoz felterjesztendo . (Oku. 8. §.)

Élelm ezési ellenjegy.

nyilvántartása.

Élelmezési jegy.

vántartása.

L.

L.

É lelmezési ál lomány

Élelmezés i állomány nyil­

ÉleI m i ci kk ek el he ly ez és e. A kávé, rizs, szer, só, liszt, bors

fü.

ó, honya stb. zárható és bab, lencse, dara, kása, tar­ e célra a közgazdá megfelelő rekeszekre oszto�t, lkodás terhére készite élelmI­ tt szerládában tartandó . A láda kulcsát a gazd kod ás� ál vezető csendőr, tá vollétében pedig helye , zl ttese ór meg. A gazdálkodá st vezető vagy helyet e az tes

éleimi szerek kiadásánál jelen lenni tartozik. (A. sz. h. XIV/4.) .

Él ei m i

ci kk ek ha m is itá sa .

L. Közegészs�g elleni bűntett és vétség, vala mint: Mezőgazdasági termények hamisitása. , ÉleI m i ci kk ek ki ad ás a. L. El eimi cikkek el­ helyezése.

ÉleI m i ci kk ek na gy ba ni be sz erzé se . elteendő

A télire éleimi cikkek, melyeket az őr s maga nem termelhet, midőn az ok legolcs óbbak, oly mennyi­ ségben szerzendő be, hogy eg ész télen át elegen­ dők iegyenek. A ká�é, �izs és sa bb an a fiumeI. , tnesztI vagy füszer l�gjutányo­ hamburgI nagyke­ reskedőktöl szerezhető be, le gcél csomagokban. (Á. sz. h. XIV/4) szerübben 5 kgros . ÉleI m i ci kk sz ál lit ás i átalány. Azon őrsök­ nek, melyek al lo máshelyén a és egyéb élelmiszerek be ne SZ,ü�séges ,marhahu.s m vasarolhatok, élelml­ szer-szállitási átalányra van ig szegét a belügyminister ha ényük, melynek ?SZ­ tározza meg. Az Ide­ vonatkozó felterjesztéshez cs at megjel'plve kell lenni az iIIet olandó igazolványban ő szállítási hely és az őrsállom ás közti távolságna k is tartalmaznia kell, hogy az és annak bizonyitását a marhahus és élelmiszerek illető őrs székhelyén nem kaphatók és hogy az ajánlatba hozott átalány a helyi viszonyoknak megfelelő. (Illsz. 70. §.) Él el m is ze r- lá da ké sz ité se . L. , EleImi cikkek elhelyezése.

Élel

m is ÉleImi ci kk ze r- lá da ku lc sá na k m eg őrzé se . ek elhelyezése.

L.

Él es ité se a ka rd pe ng én ek. L. Ka rdpenge éle­ sitése. Él es zt és i kisérletek sz eren cs ét le ns ég ek es e­ té be n. L. Szerencsétlenségek eset eljárás.

ében követendő

Élesztő gyártásnál va sá rn ap is vé ge zh et ő: az összes m un ká k, vala mint az élesztőnek elfuvaro ­ zása, egész nap. (1 4837/9 2. km. r.) 8'"

KuIU� .· 1.e ' Y . eg rl 1.-a D1S

116

Életleirása a pró ba- cse ndő rne k.

L.

frásbel i

első dolgozata a próba-csendőrnek. Életm ent ési jutalo md ij. A nyilvánvaló halálos veszélyből, saját éle�e kockáztatás� val megm entett minden egyes emberert a megmentonek 50 k
áJJ ato kn ak a szállitási esz kö zö kről va ló kirakása és hazaszállitása vasárnap egész nap végezhető. (14837/92. km. r.) Élőfák Jopása, m ely ek pusztát ha tár oln ak ,

közönséges lopást s nem erdei kihág ást képez. (Mt . 1888. Xfl/22.)

Én ek lő madarakra vo na tk oz ó va dá sz at i ti­ la lo m. L. Vadászati tilalom az éneklő ma darakra

vonatkozólag.

Ép itk ez és ek né l a bi zt on sá g sz em po ntjá bó l ki ad ott sz ab ál yo k m eg sz eg és e : tes ti épsé

g elleni kihál{.ás. (Kbt. 117. §.) Közigazg. tóság. Epület ro sk ad oz ó, a hatósághaált al megszabott időn le nem bontása, vagy ki ennél az életbiztonság szem nem javítása, vagy pontjából szükséges intézkedés figyelmen kivül hagyása: testi épség elleni. kihágás. (Kbt. 117. §. ) Kijzigazg. hatóság. Ercpénz cs om ag olása. Er . cp én zd ar ab ok (Id e értve a váltópénzt) pénz eslevélben való küldése esetén lemezpapirra, vagy másne m ü takaró közé téve kártyára illesztve, vagy , don erősitendő meg, hogy benn a levélben oly mó­ fekhelyükben megmaradja szállitás közben eredeti na összeg oly tömeget képe k. Ha a küldendő pénz­ z, hogy boritékban cél­ szerüen elhelyezni nem le he dított viaszkos vászon, ta t, foná kjával kifelé fo r­ rt kell 9somagolní. (Oku. 7. §.ós gyolcsba vagy bőrbe ) J;:re m p ót di j. L. Vitézségi ér E re m pó td ij fegyelmi fe empótctij. nyítés es et én . L. Fegy�lmileg fenyítettek ílletékei.

Erintkezés az eJ öl já ró sá g gal. portyázása.

L.

Községek

117

Ér int ke zé s cső cse lék -né pp el.

személyekkel való érintkezés.

L.

Rosszhirü

Érint ke zé s fo rm ája cs en dő rs ég és ha tó sá kö zött. L. Csendőrség és a hatóságok közötti go k érint-

kezés formája.

.

Ér int ke zé s ka to na i ha tó sá go kkal.

őrség, viszonya a katonai hatóságok hoz.

Erint ke zé s ko rh ely eg yé ne kk el.

személyekkel való érintkezés. .

Érint ke zé s

ro ssz hirü

L.

L.

Csend. RosszhIru. .

nő sz em ély ek ke l. L. Rosszhi rü személyekkel való érintk ez . Ér int ke zé s ro ssz hirü sz em ély ekéske l. L. Rossz­ hirü személyekkel való érintkezés. Ér me k ké szi tés e. Aki oly minőségü érmek et, emlékpénzeket, játékjegyeket, cimjeg yeket, nirdeté­ seket, árujegyeket vagy más ha sonló tá��yakat készit melyek felületes megtekintés mellett ko nn ye n forgal�mban levő fémpénznek, ille tőleg pa'pirpé�z­ . nek, bélyegjegynek vagy post Jeg ynek. tekmthetok, továbbá aki forgalomban lev� o posta bérmentesitési célokra utánoz, valam Jegyek�t ne� az ily minőségü tárgyakat nem bérme i nt az IS, akI ntesitési célokra forgalomba hozza: kihágást követ el. (1897. XXXVII. t.-c. 2. §.) Kir. járásb íróság. Értel me se k osztálya. L. Személyismeret. Értes ité se k a· ha tós ág okho z. L. Csendőrsé g és a hatóságok közötti érintkezés for má . . Ér tes íté s sze rk esz tés e. L. Elfogottjaak kIk érdezése az őrsparancsn ok által. . . Érték pa pir ok ho z ha so nló hlr de tm en ye k ko z­ zétet vagy ilyen nyomtatványok ké lomba hozatala tilos. (15148/187 szítése és forga­ 4. sz. bm. r.) ,

.

Értesültség a tör vé nyeJJ en es cse lek mé ny ek ­ rő l. L . Törvényellenes cselekményekrő l

értesülés.

való gyors

Érték pa pir ok ha mi sitása nem azon cél ból, hogy azok for

galomba hozassanak : kihágás. (Kb . t 57. §.) Kir. járásbiróság.

ku" nk é z áriegy isz D

lUUV

nVl"'r

1 18 Értékpapiroknak részle tre val ó ela dás a csak bejegyzett cégeknek van megengedve, kik ezen szá n­

dékukat az iparhatóságnál is bejelenteni kötele sek. Külföldi cégek csak akkor folytathatnak ilyen rés zlet­ üzletet, ha magyar területen fiókot létesitenek törvéf1yszékileg bejegyeztetik és szándékukat azés azt ipar­ hatóságnál bejelentik. (Rü. 1 . §.) Részletti gylet csak rt budapesti tőzsdén jegyzett értékpapirokban köt­ hető. (Rü. 2. § . ) Többféle értékpapír eladá sának egy okiratba összefoglalása vagy egyéb tárgy gy tes eladása, vagy értékpapiroknak összek al együt­ jegyek nyereségkilátásával, vagy bárm ötése sors­ ügylettel, vagy pusztán sorsjegyek ny ely más jog­ ete nak részletfizetés mellett eladása tilo ségkilátásá­ Az eladónak tiltva van a részletüg s. (RO. 3 . §.) biztositani. (Rü. 4. §.) Utazó ügynök yletet váltóval ök által érték­ papirokat részletfizetés mellett ela dni tilos. (Rü. 1 L §.) Kir. járásbiróság.

.. .Érte�p,apirral való há za lá s vagy ilgynökös­ kodes ,: klhagás. (l 883. XXXI. t.c. 11. §.) Közigazg. hatósag. Érvény te le n m ar ha le ve le k be sz ol gá lta tá sa . Hatósági kö

zegek kötelesek ellenőrizni az t hogy bármi okból érvénytelenné va lt m arhalevelek pon­ tosan beszolgáltassanak. (78948 /94. fm. r.) Észszel való m ilk öd és . L. Szolgá lat észszel és ügyességgel való teljesítése .

. Ételcikke�re vonatkozó sz gese. Az eladasra vagy elosztás ab ál yo k m egsze­ ra szánt ételcikkek tartá

�ára s az azokkal való bánásmódra vonatkozó szabalyok megszegése : kö ze (Kbt. 1 07 . §.) Közigazg. ha gészség elleni kihágás. tóság. Étel ek minősége és men nyisége. L. Közétke­ zes meghatározása. o

�te� és ital el fogadására vo natkozó ti la lo m . L . Kozsegek portyázása . , �tkezés� a járőröknek az őrsön, L. Járőrök

etkezese az orsön.

'ku" n\<. ze árlegy Disz-

lUVV

'>-ro

lJg

Ét ke zé se id eg en őrsb eli cs en dő rö kn ek . Járőrök étkezése az őrsön. Ét ke zé si be tétbő l va ló visszatérités. L.

L.

Köz­

gazdálkodási betétből való visszatérités.

Ét ke zé si be té t hányad án ak kiszárnitá sa. L. Becslési jegyzőkönyv a közgazdálkodásr Ét ke zé Si es zk öz ök a konyhábanól.tartan dók.

(Lsz. 1/19.)

Ét ke zé si he ly po rtyázás ok alkalm áv al. L. Községek portyázása. Ét ke zé si pé nz . Az étkezési pénz a szaka sz­ parancsnok által meghatározott napi betétből áJI, mely azonban az l koronát meg nem haladhatja. (Á. sz. h. XIV/W .) Ét ke zés i pé nz be fiz eté se. Az étkezési pén z a zsoldfizetési napon előre fizetendő. (Ls z. 5) Ét ke zés ma gá nh áz bó l. L. Étkezés8/8ven dég­ .

lőből.

Ét ke zés nő s leg én ysé gg el.

déglőből.

L.

Étkezés ven­

Étk ezé s ven dég lőb ől. Ha valamely őrsön őrs ­ főzőnő ideiglenesen nem állana rendel kezésr

e, akkor a reggeli, ebéd és vacsora valam ely vagy magánházból hozandó a lak vendéglőből tan pedig a nőtlen legénység, kivételes yába, vagy en, az (lrsön levő nős altiszt vagy csendőrrel is étk ezhet. (A. sz. h. XV/5.)