Széchenyi István Egyetem Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Kar Kari Működési Szabályzat
5. sz. melléklet
A minőségbiztosítás alapelvei és gyakorlata
1. A minőségbiztosítás szervezeti feltételei és eljárásai A Kar szervezeti felépítésének, illetve a tisztségviselők és testületek kompetenciáinak és feladatkörének kialakítása során kiemelt cél a minőségi működés, a minőségfejlesztés és -biztosítás stratégiai érvényre juttatása. A Karon a minőségbiztosításban a következő szervezeti egységek, testületek és személyek működnek közre.
A Kari Tanács tevékenységi körébe elsősorban a minőségbiztosítással kapcsolatos célkitűzések megfogalmazása, a kérdéses ügyek megvitatása, valamint egyes ellenőrzési funkciók tartoznak. A Kari Tanács félévente legalább két tanszéki beszámolót meghallgat és értékel. Közreműködik a tantervek és képzési programok kialakításában és felülvizsgálatában, annak kezdeti (programadó), megvalósítási és ellenőrzési szakaszában egyaránt. Folyamatos feladata a Kari Tanácsnak, hogy a személyi döntések kapcsán ne csak a formális – jogszabályi, intézményi szervezeti – szabályok érvényesülését vizsgálja, hanem további minőségi kritériumoknak is érvényt szerezzen. Ilyen például a közalkalmazotti pályázatok véleményezése kapcsán, hogy a Kari humánpolitika stratégiai elemeit átültesse a gyakorlatba (pl. a helyi kötődés figyelembe vétele). Az alaposabb megfontolás érdekében a Tanács személyi döntéseit kötelezően segíti az Oktatási és a Tudományos Bizottságok együttes ülésén kialakított előzetes álláspont. A Kari Tanács az a szervezeti forma, amely intézményesített szinten, kiszámíthatóan bevonja a hallgatókat (a doktoranduszokat is) a minőségbiztosítás rendszerébe, döntéshozatalába.
A dékán és a dékánhelyettesek Működési Szabályzatban körülírt kompetenciáik révén felelősséggel tartoznak a minőségbiztosítás területén. A kari minőségbiztosítási tevékenység koordinációja elsősorban a fejlesztési és társadalmi kapcsolatokért felelős dékánhelyettes feladata, aki ezt a különféle értékelési és stratégiai döntések előkészítésével (adatgyűjtés, véleményeztetési eljárások, hatásvizsgálatok, kérdőíves felmérések, stb.) és végrehajtásával látja ezt el.
A kari feladatok tanszékhez köthető ellátása a tanszékvezető felelőssége. A tanszékvezető koordinálja az oktatási és kutatási feladatokat, számon kéri az oktatók és demonstrátorok munkavégzését, a pontos óratartást, vizsgafegyelmet, a tantárgyi hirdetményeket, a követelmények kihirdetését. Felel a vizsgabizottságok minőségi összeállításáért, a kurzusok meghirdetéséért. A tanszéki kollégák tudományos-szakmai előmenetelét motiválja és számonkéri.
1
A tantárgyfelelősök – a MAB követelményeknek megfelelően tudományos minősítéssel rendelkező vezető oktatók – eljárnak a tantárgyi követelmények, tematikák, szakirodalom frissítésében, a tananyag fejlesztésében, jegyzetírásban. Feladatuk a tananyagfejlesztés tekintetében, hogy a tudományos és kutatási eredmények oktatásba való bevezetését elvégezzék. A szakfelelősök összefogják az ezzel kapcsolatos tevékenységet a szakjuk tekintetében, továbbá a tanterv folyamatos felülvizsgálatát is ellátják, folyamatos kapcsolatot tartanak a hallgatói és munkaerőpiaci szervezetekkel.
Az oktatók tekintetében elvárás a munkaköri kötelességek maradéktalan ellátása, amelynek irányelveit és konkrét tételeit a foglalkoztatási követelményrendszer rögzíti. Ez tartalmazza az oktatásra, tehetséggondozásra, témavezetési/tutorálási tevékenységre, tananyagfejlesztésre és tudományos munkára kötelezően fordítandó munkaidőt, valamint a karon való elérhetőséget. Az oktatóknak tervet kell készíteniük a tudományos fokozatok eléréséig tartó időszak munkatervéről, a magasabb státusz feltételeinek teljesítésének programjáról. Ezt a munkatervet a tanszékvezetővel kell egyeztetniük. A Kar a részfoglalkozású és megbízási szerződéssel tevékenykedő oktatók tekintetében is érvényesíti a minőségi elvárásokat. Az oktató és adminisztratív munkakörben foglalkoztatott közalkalmazottak irányába visszajelzés az éves közalkalmazotti teljesítményértékelés, amelyet a munkahelyi vezetőjük készít el.
A kari minőségbiztosítási stratégiával és a végrehajtásával kapcsolatban minden évben a Kar dékánja tájékoztatást ad az összdolgozói értekezlet részére.
A minőségbiztosítás különös szereplői a tehetséggondozásban közreműködő szervezeti egységek, így a kari tudományos diákköri tanács, a doktori iskola és a szakkollégium. Működésük során kifejezetten a minőségi kritériumok érvényesítéséért tevékenykednek, mind a fokozatszerzési eljárásokban, mind képzési programjukban, mind pedig a TDK-mozgalom elmélyítésével és kiterjesztésével. A Kar minőségi működését az Egyetem szolgáltató szervezetei is segítik. A Hallgatói Önkormányzat az intézményesített döntéshozatalban való részvételén kívül felügyeli a vizsgakiírásokat, az vizsgaeredmények és követelmények bejegyzését, az oktatói munka hallgatói értékelését; megállapításairól tájékoztatja az illetékes vezetőket. A jogászi hivatásrendek és a közigazgatási szervek képviselőinek rendszeres és részletekbe menő tájékoztatását segíti, és a minőségi működés egyes elemeinek megvitatásának fórumául szolgál a Kar Társadalmi Tanácsa.
2. Képzési programok felügyelete és belső értékelése
A képzési programok indításának, felügyeletének és belső értékelésének feladatait az oktatási ügyekért felelős dékánhelyettes végzi el, illetve koordinálja a szakfelelősök tevékenységét. A tantervek felülvizsgálatának elvei és módszertana a következő elemeket tartalmazza: I. tantárgykínálat felülvizsgálata (régi, nem létező tárgyak törlése, újak bevezetése, formai követelmények érvényesítése) 2
II. tantárgyfelelősök felülvizsgálata (egyenletesebb kreditelosztás, MAB követelmények érvényesítése) III. tantárgyak áttekintése (adatlapok, előkövetelmények, óraszám, féléves elhelyezkedés, KKK-nak való megfelelőség vizsgálata, alternatív-faktultatív-szeminárium típusú foglalkozások viszonya) IV. oktatói kör áttekintése (óraterhelés, külsős előadók)
3. A hallgatói teljesítmények értékelési rendszere A Nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. CCIV. törvény (Nftv.) hallgatói teljesítményértékelésre vonatkozó rendelkezéseit az Egyetem Tanulmányi és Vizsgaszabályzata (TVSZ), Doktori Szabályzata, valamint a Kar Diplomamunka és záróvizsga szabályzata (a jogászképzésre vonatkozó specialitásokra tekintettel) részletezi helyi szinten, és gondoskodik azok végrehajtásáról. Az alábbiakban a TVSZ megfelelő rendelkezései nyomán mutatjuk be azokat a struktúrákat és folyamatokat, amelyek az ESG ajánlásainak megfelelő, nyilvános és több kontroll pontot tartalmazó hallgatói teljesítményértékelési rendszert alkotnak Egyetemünkön. A hallgatói teljesítményértékelési rendszerben az első pontot a tantárgyak tematikája jelenti. Ez a hallgatók belépési pontja abba a folyamatba, amely majd a tantárgy teljesítése során megszerzett érdemjeggyel zárul. Minőségbiztosítási szempontból így elengedhetetlen, és a kiszámíthatóságot szolgálja a teljes körű nyilvánosság biztosítása ebben a körben. A Tantárgyi tematikák minimális kötelező tartalmát a TVSZ 38.§-a tartalmazza. Így különösen itt kell jelezni a félévközi követelmények teljesítésének és pótlásának módját, ütemezését, a teljesítmény értékelésére használt rendszert (pontozás, stb.), az aláírás megadásának feltételeit, pótlásuk módját, a vizsga módját (írásbeli, szóbeli, gyakorlati, stb.), és a félévvégi érdemjegy meghatározásának szabályait. Szintén itt kell jelezni azt is, ha a foglalkozásokon kötelező a jelenlét, a mulasztás igazolásának módját, és a pótlás szabályait (ld. TVSZ 57.§). A tantárgyi tematikák elkészítéséért a tantárgyfelelős tartozik felelősséggel, meglétük ellenőrzése a tanszékvezető feladata. A tematikákat legkésőbb a tárgy oktatásának félévét megelőző szemeszter szorgalmi időszakának végéig közzé kell tenni az elektronikus tanulmányi rendszerben. A határidőig közzé nem tett tematikákról az Egyetem Oktatásszervezési Csoportja kimutatást készít, amelyet megküld a tanszékvezetőknek azzal, hogy a közzétételről gondoskodjanak. Az elektronikusan közzétett tematikák az Egyetem honlapján található on-line tanulmányi tájékoztatóban (http://neptun.sze.hu/on-line-kiadott-tajekoztatok) bárki számára elérhetők, szakonként, félévenkénti bontásban, a korábbi félévekre visszamenőlegesen is. A széleskörű nyilvánosság biztosítása érdekében a tematikák letöltéséhez nem szükséges bejelentkezni. A közzétett tantárgyi követelményrendszerrel kapcsolatosan a Hallgatói Önkormányzat (HÖK) írásban észrevételt, illetve konkrét javaslatot tehet az adott szemeszter bejelentkezési időszakának végéig. A HÖK és a tanszék között a tantárgyprogrammal kapcsolatos vitában a dékán jogosult első fokon dönteni. A döntés ellen a TVSZ szabályai szerint (8.§) jogorvoslatnak van helye. Az egyes tantárgyak követelményeinek teljesítése a mintatanterv előírásai alapján a tantárgyprogramban meghatározottak szerint történhet a) a szorgalmi időszakban megírt zárthelyi dolgozatok, elkészített beszámolók, rajzfeladatok, jegyzőkönyvek, stb. (a továbbiakban együtt félévközi feladatok) értékelése alapján megvalósított folyamatos számonkérés útján megszerzett érdemjeggyel, röviden félévközi jegy, b) a szorgalmi időszakhoz kapcsolódó vizsgaidőszakban teljesítendő vizsgán megszerzett érdemjeggyel, röviden vizsga jegy, c) a félévközi feladatok és a vizsgaidőszakban letett vizsga eredménye alapján megállapított 3
érdemjeggyel, röviden kombinált vizsgajegy. A számonkérés, értékelés jellege következik az ismeretanyag tartalmából, az ismeretátadás módjából, valamint módszeréből: a) Kollokvium, jellemzően szóbeli vizsga révén történik a számonkérés (értékelés) a döntően elméleti ismereteket közvetítő, kötelező tantárgyak esetében (az értékelés 1-5 érdemjeggyel történik). b) Az ötfokozatú beszámolót az előadás révén átadott, azonban az elméleti ismeretanyag mellett jelentős gyakorlati ismereteket, képesség- és készségfejlesztő elemeket is felhasználó foglalkozások esetében választottuk, illetve fordítva, az olyan kis-csoportos ismeretátadás (gyakorlat, stb.) esetében, amikor a gyakorlati ismeretek mellett számottevő elméleti ismeretátadás is történik (az értékelés 1-5 érdemjeggyel történik). c) A háromfokozatú beszámoló révén történő értékelés a gyakorlati jellegű, képesség- és készségfejlesztést szolgáló, praktikus ismeretek esetében célszerű. A számonkérés ez esetben – a hagyományos módszerek mellett - feladatok megoldásához, csoportmunkához, gyakorlati készségfelméréshez, évközi felmérésekhez, stb. is kötődhet (az értékelés formája: kiválóan megfelelt, megfelelt, nem felelt meg, amelyek jeles, közepes, elégtelen érdemjegynek felelnek meg). d) Az önálló kutatómunkát igénylő írásbeli feladatok (évfolyamdolgozat, diplomamunka, szakdolgozat) esetében a félévközi folyamatos számonkérés egyik eszköze a konzultációs tevékenység, ezen kívül a munka végén elkészült írásmű minősége alapján kerül megállapításra az érdemjegy. Az évfolyamdolgozatok értékelése a témavezető oktató feladata, míg a szakdolgozatokat a Kar Diplomamunka és záróvizsga szabályzata szerint bizottság értékeli. A kar egyúttal közzétette a dolgozatírás formai követelményeit és tartalmi ajánlásait is, ez elérhető a honlapon: http://dfk.sze.hu/letoltesek. e) A záróvizsgát a hallgató záróvizsga-bizottság előtt teszi le. A záróvizsga-bizottságok összeállításáról az illetékes tanszék vezetője gondoskodik oly módon, hogy az eljáró bizottság legalább egy tagja docensi besorolású oktató legyen, és legalább egy másik tagja ne álljon foglalkoztatási jogviszonyban az Egyetemmel. A minőségbiztosítás érdekében a TVSZ kötelező határidőket ír elő a hallgatók értékelésével kapcsolatos bejegyzések megtételére is: az aláírás megadását vagy megtagadását a szorgalmi időszak végéig,1 a félévközi érdemjegyet a vizsgaidőszak első hetének végéig,2 az írásbeli vizsga jegyét a vizsgát követő harmadik munkanap végéig,3 míg a szóbeli vizsga eredményét legkésőbb a vizsgát követő harmadik nap végéig4 kell bejegyezni a tanulmányi rendszerbe. A határidőre be nem jegyzett érdemjegyekről az Egyetem Oktatásszervezési Csoportja a vizsgaidőszakban napi rendszerességgel kimutatást készít, amelyet megküld a tanszékvezetőknek azzal, hogy a megfelelő bejegyzésről gondoskodjanak. A TVSZ részletes szabályokat tartalmaz az értékeléssel kapcsolatos hallgatói panaszok (így az esetleges oktatói elfogultságra vonatkozó kifogás) kezelésének rendjére és fórumrendszerére is. A hallgatónak lehetősége van mind a félévi aláírással, mind a féléves érdemjeggyel kapcsolatos bejegyzés esetében kifogással élni, amennyiben a bejegyzés nem felel meg a valóságnak. A kifogást 15 napon belül kell előterjeszteni a bejegyzés szerint illetékes oktatónál. A határidő elteltével a bejegyzést tudomásul vettnek kell tekinteni.5 Az ismételt javító- és a szintemelő javítóvizsga esetén a 1
TVSZ 61.§ (3) TVSZ 62.§ (2) 3 TVSZ 70.§ (3) 4 TVSZ 70.§ (2) 5 TVSZ 61.§ 2
4
hallgatónak a tanszékvezetőhöz benyújtott írásbeli kérelme alapján biztosítani kell, hogy a vizsgát a korábbi vizsgát/vizsgákat értékelő oktató helyett másik oktató, ennek hiányában vizsgabizottság előtt tehesse le, ill. vizsgabizottság értékelje.6 A hallgatók teljesítményének értékelésére vonatkozó eljárások transzparens, nyilvános és kiszámítható rendszert alkotnak. A minőségbiztosítás szempontjait szolgálja a tanszékvezetők felelősségének deklarálása, a tematikák nyilvános közzététele, a szabályzatokban foglalt szigorú határidők (a követelmények és az értékelések közzétételére), valamint a panaszkezelésre létrehozott fórumrendszer is. Az esetleges szabálytalanságok, illetve a határidők be nem tartása esetében az Oktatásszervezési Csoport naprakész visszacsatolással működik közre. Ezek a figyelmeztetések az illetékes tanszékvezetőknek és a dékánnak szólnak, akiknek így lehetősége van a panaszok felmerülése előtt beavatkozni, illetve az esetleges panaszok esetén megfelelő mennyiségű információval rendelkeznek azok elbírálásához.
4. Az oktatók minőségének biztosítása Az Egyetem az Nftv. vonatkozó rendelkezései nyomán kialakította az oktatók vonatkozásában alkalmazott minőségbiztosítási rendszerét, amelyet az oktatókkal kapcsolatos egyes szabályzatok tartalmaznak, így különösen az Egyetem Szervezeti és működési szabályzata (SZMSZ), a Foglalkoztatási követelményrendszer (FKR), a Doktori szabályzat, valamint a Habilitációs szabályzat. Az így kialakított rendszer a tudatos tervezés elvén alapszik, és a folyamatosan teljesítendő minőségi követelmények mellett időszakonkénti vizsgálati pontokat, vezetői kontroll-, és beavatkozási mechanizmusokat, valamint az oktatók teljesítményére vonatkozó, személyre szabott visszajelzés és értékelés alkalmazását is magában foglalja.
A humánerőforrás-tervezés stratégiai alapdokumentuma az Egyetem Intézményfejlesztési terve (IFT), amely megfogalmazza azokat a közép- és hosszútávú célokat, amelyek az Egyetem emberi erőforrásait érintik. Az IFT célkitűzéseinek figyelembe vételével, az abban foglalt célállapot elérése érdekében tett konkrét intézkedések keretét az Egyetem, és ezen belül az egyes szervezeti egységek éves humánerőforrás-terve adja meg. A humánerőforrás-terv évenkénti elkészítése és vezetői szintű egyeztetése biztosítja a tudatos tervezés elvének érvényesülését, ellenőrzési és beavatkozási pontként szolgál a dékán és a rektor számára az Egyetem közép-, és hosszútávú céljainak elérése érdekében.7 Az éves emberierőforrás-terv végrehajtása során kerülnek a tárgyévben kiírásra a közalkalmazotti pályázatok, és történnek meg a szükséges munkajogi lépések. Az egyes oktatókra vonatkozóan az első vizsgálati pont a közalkalmazotti jogviszony létesítésének eljárása. Az oktatói munkakörök betöltésének feltételeire vonatkozóan az Nftv. 27–29.§-ában foglalt követelményeket részletezi munkakörönként az FKR 4–9.§-a. Az elvárt, és az emberierőforrástervben foglalt céloknak megfelelő oktató kiválasztását így már az egyes státuszok esetében előírt belépési követelmények is segítik. A transzparens eljárást szolgálja a kiírt pályázatok kötelező nyilvános meghirdetése. A kiválasztás során többkörös ellenőrzési és véleményezési mechanizmus szolgálja a minőségbiztosítás érdekeit. A beérkezett pályázatokat elsőként az érintett tanszék közalkalmazott oktatóiból álló tanszéki értekezlet elővéleményezi. Ezt követően a Kar Oktatási és Tudományos 6 7
TVSZ 66.§ (3) SZMSZ 56.§
5
Bizottságainak együttes ülése is véleményt nyilvánít a beérkezett pályázatok a kiírásban foglaltaknak való formai és tartalmi megfelelőségéről. A Kar részéről a végső elővéleményező fórum a Kari Tanács, amelynek ülése szintén értékeli a pályázatokat és dönt azok támogatásáról. A pályázatok hivatalos rangsorolása a Szenátus ülésén történik. Végül a közalkalmazotti kinevezés tárgyában a Rektor hoz döntést. A fenti folyamat során valamennyi személyi kérdést érintő szavazás titkos módon, írásban történik. Az oktatók minőségére vonatkozó kritériumokat egyrészről az egyes munkaköri címekhez tartozó folyamatos megfelelőségi kritériumok tartalmazzák,8 ezek teljesítése az oktató kötelessége. A közalkalmazott oktatók esetében kontroll, és visszajelzési pontként szolgál a tanszékvezető által készített évenkénti közalkalmazotti teljesítményértékelés. A teljesítményértékelés szöveges részét és pontszámát a közalkalmazottnak át kell adni, így megfelelő vezetői visszajelzést kap az oktató az adott évben végzett munkájáról. Az értékelés során amennyiben az oktató egymást követően több alkalommal is alacsony pontszámot vagy alkalmatlan minősítést kap, úgy vele szemben a közalkalmazotti jogviszony megszüntetését kell kezdeményezni.9 Ez a szabály biztosítja a szervezeti egységek vezetőinek lehetőségét arra, hogy az oktatási tevékenységre nem alkalmas munkatársakat a megbízatásuk alól felmentse. A pályájuk elején tartó oktatók esetében további teljesítendő minőségi kritériumokat határoz meg az Egyetem Doktori szabályzata (tekintettel arra, hogy a tanársegédi kinevezés feltétele a doktori tanulmányok megkezdése). Az ebben foglalt szempontoknak való megfelelőség esetén válik a doktorandusz alkalmassá az abszolutórium megszerzésére, míg további, nyilvános minőségértékelést jelent a doktori disszertáció megvédése is. A magasabb besorolású oktatók esetében folyamatos célként jelenik meg a habilitációhoz szükséges kritériumok teljesítése, így esetükben az Egyetem Habilitációs szabályzata szolgál a szükséges minőségi iránymutatásul. A magasabb oktatói besorolási fokozatba való előrelépés esetén a kinevezésre vonatkozó, fent bemutatott eljárást kell lefolytatni, így minden egyes előrelépést megelőz egy-egy átfogó és alapos minőségi vizsgálat is. Az oktatókkal szemben támasztott kritériumok ellenőrzését szolgálják a rendszeresen tartott tanszéki értekezletek, valamint a tanszékvezető és az oktatási dékánhelyettes ellenőrző szerepe az óratartási és vizsgáztatási fegyelmet illetően. Az oktatói munkát, felkészültséget, óratartási fegyelmet, az előadások minőségét és a vonatkozó szabályok következetes betartását értékelik a hallgatók is az Oktatói Munka Hallgatói Véleményezése (OMHV) keretében. Erre a véleményezésre a tanulmányi rendszeren keresztül, anonim módon, elektronikus úton kerül sor. A hallgatók csak az általuk az adott félévben felvett kurzusok oktatóit értékelhetik. Az oktatók az őket érintő értékelések hallgatói adatokat nem tartalmazó, statisztikai adatait megtekinthetik, és hozzájárulásuk esetén az az egyetemi honlapon nyilvánosságra is kerül.
Az oktatói minőségbiztosításra vonatkozó rendszerek a teljes oktatói életpályát átfogó rendszeres, illetve alkalmankénti minőségértékelésre adnak lehetőséget. Az oktató minden esetben hozzáférhet az őt érintő véleményekhez, a hallgatói véleményezés esetén anonim módon, az értékelést adó hallgatók adatai nélkül. Az intézmény vezetőinek megfelelő eszközök állnak rendelkezésére a minőségi kifogással érintett oktatók felmentésére, és a „minőségi csere” megvalósítására is. A rendszer az átfogó stratégiát tartalmazó IFT célkitűzéseit lebontva az éves tervezés elvét követi.
8 9
Általános szabályait ld. FKR 4.§, munkakörönkénti különös szabályokat ld. FKR 6-9.§ SZMSZ 62.§
6
