PÁLYÁZAT
PÁLYÁZAT A
SZÉCHENYI ISTVÁN ÁLTALÁNOS ISKOLA, GIMNÁZIUM, SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SPORTISKOLA IGAZGATÓI MUNKAKÖRÉNEK BETÖLTÉSÉRE
Készítette:
Kapja:
Kutas József
Dr. Páva Zsolt
igazgató
polgármester
Szent Mór Iskolaközpont
Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata
7621 Pécs, Hunyadi u. 9.
Oktatási és Kulturális Bizottsága 7621 Pécs, Széchenyi tér 1.
Pécs, 2011. október 28. 2
„A 21. században az látszik az egyetlen biztos dolognak, hogy a technikai és társadalmi változások gyorsulni fognak, és egy folyamatosan változó környezetben tanulóink esélyei a sikeres életvezetésre – vagy egyszerĦen a túlélésre – azon fognak múlni, hogy meg tudjuk-e változtatni az oktatás tartalmát, módszerét és étoszát az új körülményeknek megfelelĘen.” (Bertie Everard, Geoffrey Morris)
„ Megértem azt is, aki nem ért meg engem, Tudok ölelni múltat a jelenben. És akarom ölelni a jövĘt, S szolgálatára magamat jelentem.” (Sík Sándor)
3
TARTALOMJEGYZÉK
Szakmai önéletrajz .................................................................................................................... 5 I. BEVEZETÉS ....................................................................................................................... 8 1.
Alapvetés .......................................................................................................................... 8
2.
A Széchenyi István Általános Iskola, Gimnázium, Szakközépiskola és Sportiskola mĦködési jellemzĘi ……………………………………………………………………..10
2.1. Általános Iskola .............................................................................................................. . 13 2.2. Gimnázium……………………………………………………………………………….13 2.3. FelnĘttképzés.…………………………………………….…..……………………….....14 II. VEZETÉSI PROGRAM…………………………………………………………………...15 1.
Alapelv…………………………………………………………………………………....15
2.
Célok………………………………………………………………………………….…..16
3.
Szervezetfejlesztéssel, pedagógiai munkával kapcsolatos feladatok…………………….16
3.1. Intézményi szintĦ feladatok……………………………………………………………...17 3.2. Partneri körrel kapcsolatos feladatok………………………………………………….….18 3.3. Az általános iskola nevelĘ-oktató munkájával kapcsolatos feladatok……………….…...19 3.4. A gimnázium nevelĘ-oktató munkájával kapcsolatos feladatok ……………………... .22 3.5. Az felnĘttképzés nevelĘ – oktató munkájával kapcsolatos feladatok……...…………... .34 III. FEJLESZTÉSI ELKÉPZELÉSEIM……………………………………………………....36 IV. BEFEJEZÉS………………………………………………………………………………38 V. KONKLÚZIÓ…………………………………………....…………………………….….39
4
I.
BEVEZETÉS A pályázat kiírója, Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata, építve a város közgyĦlése által a 483/2007. (11.08.) számon elfogadott hosszú és középtávú humán szolgáltatásokra vonatkozó fejlesztési koncepcióra, a közoktatásra vonatkozóan 2009ben fogadta el Aktualizál Közoktatási, Fejlesztési és Intézkedési Tervét, meghatározva ezzel a 2009-tĘl 2013-ig terjedĘ idĘszak fontosabb fenntartói stratégiai szempontjait. Az önkormányzat Oktatási és Kulturális Bizottsága által 2011 elején további négy évre megalkotott oktatásfejlesztési koncepció pedig szintén döntĘ jelentĘségĦ információkat tartalmaz a város közoktatási intézményeivel, köztük a Széchenyi István Általános Iskola, Gimnázium, Szakközépiskola és Sportiskolával kapcsolatban.
1.
Alapvetés Megpályázom
a
Széchenyi
István
Általános
Iskola,
Gimnázium,
Szakközépiskola és Sportiskola meghirdetett igazgatói munkakörét. A képesítési és egyéb feltételeknek megfelelek. A feladat kihívás számomra, mint a régi idĘkben a céhlegények
elmentek
otthonuktól
távolra
újat
tanulni,
felvértezĘdni,
hogy
megnövekedett tudással segítsék szĦkebb környezetüket, már mint céhmesterek. Én is elmentem egy másik intézményt igazgatni, hogy az ott szerzett tapasztalataimmal, tudásommal
megerĘsödve
régi
iskolámat
segítsem
a
nehéznek
ígérkezĘ,
elkövetkezendĘ idĘszakban. 25 évig dolgoztam az iskola tanáraként, négy éve igazgatom sikeresen jelenlegi iskolámat. „Az embernek úgy kell megtanulnia a dolgot, hogy csinálja – mert bár hiheti, hogy meg tudja csinálni, nem lehet ebben addig biztos, amíg meg nem próbálkozott vele.” (Szophoklész) Pályázatommal szeretném meggyĘzni kollégáimat és a döntéshozókat, hogy érdemes vagyok a feladatra. A közoktatásban a vezetĘ a középpontban van, s hiszem, hogy az igazgató szakmai tudásán, elkötelezettségén nagyon sok múlik. Az iskola újonnan kidolgozandó pedagógiai programjának megfelelĘen önálló, új arculatú intézményt megszervezni, a színvonalas közösségi tevékenységgel, nevelĘ-oktató munkával megtölteni szép és kihívó feladat, valamennyi szereplĘnek. A megerĘsítések és változások szükséges fĘbb várható területei: a vezetési, a személyzeti, a szervezeti és a minĘségi fejlesztés. 8
Bizonyos, hogy ebben az igazgató próbatételei, napi megfelelései erĘsen befolyásolják az iskola életét. Mindezt részletezve járom körül pályázatomban, tudva azt, hogy a legfontosabb: „a tettek a szavakkal összecsengjenek” (Seneca). Úgy érzem, hogy az elmúlt négy és fél évben szerzett tapasztalatom alkalmassá tesz a fent vázolt feladatok elvégzésére. A jó igazgató megértette látszólag apró cselekedetei hatalmát. Ezen cselekedetek szimbolikus jelentĘsége óriási. Az iskolában az a fontos, amivel az igazgató az idejét tölti, és nem az, amirĘl „prédikál”. Kiemelt jelentĘségĦ az érzelmi intelligencia. Természetesen nagyon fontos az igazgató szerepe és felelĘssége az intézmény jogszerĦ mĦködésében, a gazdálkodás lehetĘségeiben és korlátaiban, de legfontosabb, hogy személyisége, szakmai felkészültsége révén a napi „kicsi” új kihívásoknak meg tudjon felelni. EbbĘl az apró munkából áll össze az egész: a nagy feladat: az igazgatói hivatás. Az iskolában a cél mindig az értelem kibontása és továbbfejlesztése volt és maradt. Ebben nincs egyetlen üdvözítĘ módszer, de van egyetlen üdvözítĘ feladat, az, hogy a diák magáévá tegye a tanított tudnivalókat. Ebben sokat segíthet az igazgató, aki (bár sokszor az ellenkezĘje is igaz!) elsĘsorban nem jogász, nem közgazdász, nem hivatalnok, nem menedzser, nem is politikus vagy üzletember, hanem mindenek fölött pedagógiai vezetĘ. Nem is lehet más, amennyiben az iskola valóban pedagógiai mĦhely, ahol a gyerekek nevelése körül szervezĘdik minden más tevékenység. Nem tagadom: az igazgató szerepét sokkal meghatározóbbnak tartom annál, mint ahogyan az oktatáspolitika azt sokszor értékeli. Én is vallom: az iskolaigazgatónak oroszlánrésze van abban, hogy milyenné válik az iskola, hogyan boldogulnak ott a gyerekek, vagyis hogyan formálódik az ország jövĘje. Ezzel együtt az iskola színpadán a diákok a fĘszereplĘk: Ęértük mĦködik minden. Az iskolában a munkavégzés „célja” és „tárgya” a növendék, „eszköze” a tanár. Ezt a munkafolyamatot az igazgató koordinálja. Ennek sikerességéhez szükséges, hogy mind a két féllel (diákság és tanárok) megértesse, elfogadtassa vezetĘi tisztét. Ennek a két közösségnek a kiépülése és harmóniája teszi alma materré az iskolát, de nem felejthetjük el azokat az embereket sem, akiknek munkája nélkül megbénulna az iskola mĦködése: Ęk az adminisztratív és technikai dolgozók! Tanári – iskolavezetĘi „ars poetica”-m legfontosabb elemei: -
Az iskolaigazgató szimbólum.
-
Az igazgató eredendĘen tanár.
-
Az iskolában a legfontosabb személy a gyermek. 9
-
Ne félj nemet mondani!
-
Legyél önkritikus!
-
Bízzál munkatársaidban!
-
Nem te értesz mindenhez a legjobban a testületben!
-
A jó vezetĘ nem veszhet el a részletekben.
-
Ne sorold magad az elsĘ helyre!
-
Ne hagyd, hogy vezetĘi munkádban az érzelmeid vezessenek!
-
Kollégáidat szakmai siker eléréséhez segítsed!
-
Csak addig légy igazgató, ameddig megvan benned a szeretet az iskolád: tanítványaid és munkatársaid iránt!
„Aki hisz a pedagógiában, az csak optimista lehet…” (Németh László) Mindezeket figyelembe véve lehet az ember sikeres vezetĘ a gyermekek és munkatársak körében: ha nem „karizomból”, hanem karizmával teszi a dolgát! Összefoglalva: igazgatóként is azt szeretném, hogy gyermekeink jó helyre járjanak a Széchenyibe: nem egy „mĦintézménybe”, ahol csak „érdemjegy-gyártás” folyik, hanem olyan helyre, ahol a szeretet és az igazságosság kell, hogy legyen a meghatározó. Alapos, megbízható tudás átadása mellett szeretnénk, ha szilárd erkölcsi normarendszer, belsĘ iránytĦ is kialakulna diákjainkban. Ehhez néha józan konzervativizmusra is szükség van. A belsĘ iránytĦhöz ismeret és lelkiismeret, érték és mérték, tudás és szeretet kell. A tudást meg lehet szerezni, a szeretetet pedig szükséges gyakorolni! Egyre világosabb számomra az, hogy az iskolavezetés nemcsak egyszerĦ gyakorlat, hanem tett: valami elemi valóság, alaphelyzet, amelybe bele kell állnia az embernek a maga egész valójában (és a munkatársak segítségével!).
2.
A Széchenyi István Általános Iskola, Gimnázium, Szakközépiskola és Sportiskola mĦködési jellemzĘi A Széchenyi István Általános Iskola, Gimnázium, Szakközépiskola és Sportiskola most kialakulóban lévĘ közoktatási intézmény, amely feladatait szakmailag önálló, egymással együttmĦködĘ, tevékenységüket összehangoló intézményegységekbĘl álló intézményként látja el. 10
Alapfeladatok • nappali rendszerĦ, általános mĦveltséget megalapozó iskolai oktatás 1-8. évfolyam, napközi otthonos foglalkozás (általános iskola alsó tagozat) és tanulószoba (általános iskola felsĘ tagozat)
alsó és felsĘ tagozat: évfolyamonként 2 osztályban folyik az oktatás. Egyik osztály közoktatási típusú sportosztály, a másik osztályban emelt szintĦ testnevelés oktatás folyik.
• négyosztályos középfokú gimnáziumi oktatás
emelt
szintĦ
angol
nyelv
+
általános
tantervĦ
humán
tantárgyblokkos osztály
általános tantervĦ, emelt szintĦ informatikai osztály
általános tantervĦ, belügyi rendészeti orientációjú osztály
közoktatási típusú sportiskolai kerettantervĦ osztály
futballakadémia – közoktatási típusú sportiskolai kerettantervĦ osztály
• felnĘttoktatás: általános mĦveltséget megalapozó, négy évfolyamos, a tanulók elfoglaltságához
igazodó
gimnáziumi
iskolarendszerĦ,
esti
és
levelezĘ
(távoktatásos módszerĦ) tanítási rendben.
KiegészítĘ feladatok: • napközi otthonos, illetve tanulószobai foglalkozás, • iskolai, intézményi közétkeztetés, • diáksport, • sajátos nevelési igényĦ gyermekek nappali rendszerĦ nevelése, oktatása, • egyéb szociális és gyermekjóléti szolgáltatás, • iskolai könyvtár. A Széchenyi István Általános Iskola, Gimnázium, Szakközépiskola és Sportiskola vezetésével kapcsolatos feladatokat az intézmény igazgatója és a vezetĘi testület látják el. Az igazgató a vezetĘi testülettel együttmĦködve biztosítja a szabályszerĦ és törvényes mĦködést. Az intézmény fenntartója a Pécs MJV Önkormányzatának KözgyĦlése.
11
Az
intézményegység-vezetĘk
intézményegységek
szakmai
és
igazgatóhelyettesek
munkáját,
szakmai
irányítják, ügyekben
szervezik képviselik
az az
intézményegységüket. Döntenek az intézményegység mĦködésével kapcsolatos minden olyan kérdésben, amelyek elĘzetes egyeztetése nem tartozik az intézmény központi szerveihez, illetve amelyekben a döntés nem tartozik az intézményegység más közösségeinek hatáskörébe.
Széchenyi István Ált. Isk. Gimn., Szki. és Sportiskola VEZETÉSI STRUKTÚRA Érdekvédelmi testületek
Gazdasági szervezet
IGAZGATÓ Intézményi MinĘségfejlesztĘ Csoport
Diákönkormány VEZETėI TESTÜLET
INTÉZMÉNYEGYSÉGEK
ÁLTALÁNOS ISKOLA
GIMNÁZIUM
SZAKKÖZÉPISKOLA
FELNėTTOKTATÁS
A SZÉCHENYI ISTVÁN ÁLT. ISK., GIMN., SZKI ÉS SPORTISKOLA ALKALMAZOTTI KÖZÖSSÉGE
12
2.1.
Általános Iskola Az új felállású Széchenyiben az alapító okiratában és a pedagógiai-nevelési programjában, iskolai tantárgyfelosztásában az iskolai feladatellátásra vonatkozóan szerepeltetni kell az SNI tanulók többiekkel való együtt nevelését, oktatását. Az enyhe fokban érzékszervi (hallássérült, aki készülékkel képes az integrált oktatásban való részvételre), valamint a pszichés fejlĘdési zavarai miatt a nevelési-tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályoztatott tanulók (dyslexia, dysgraphia, dyscalculia,
hiperaktivitás)
részképesség
problémáinak
kompenzálása
folyik
az
intézményben. Alsó tagozaton heti 5 órában van a gyerekeknek testnevelés órájuk. Célja, hogy a gyerekek megszeressék a mozgást, és minél több sportággal ismerkedjenek meg, ezáltal mentálhigiénés fejlĘdésüket segíthetjük elĘ. A sport mellett kiemelt feladat, hogy már 1. osztálytól megismerkedjenek az informatikával, a számítógép világával, illetve az idegen nyelvekkel (angol, német). FelsĘ tagozaton ötödik osztálytól a közoktatás típusú sportosztályban a tanulók heti két, órarendbe beépített szakági edzésen vesznek részt. Ezek: kézilabda, kosárlabda, labdarúgás, atlétika, szertorna, aerobic, RG, karate, súlyemelés, tenisz, úszás, tollaslabda, thai – boksz, lövészet. Az átjárhatóság az osztályok között biztosított. A továbbtanulásnál elsĘsorban az a cél, hogy diákjaink megfelelĘ tanulmányi és sport eredmények esetén az intézmény által kínált lehetĘségek közül válasszanak.
2.2.
Gimnázium A Széchenyi István Általános Iskola, Gimnázium, Szakközépiskola és Sportiskola
alapfunkciója a magas szintĦ általános mĦveltség biztosítása az idejáróknak, azokkal a specialitásokkal kiegészítve, amelyeket a mostani tagozatok, illetve fejlesztĘ programok nyújtanak. A gimnáziumban folyó színvonalas oktató munka és sportprogram-rendszer biztosítja a diákok számára képességeik kibontakoztatását, rendszeres fejlesztését, s egy egészségesebb életmód kialakítását. Az iskola alapelvei között kiemelt szerepet kap az egyéniség kiteljesítésének lehetĘsége. 13
Az iskolai képzés szakaszai két jól elhatárolható részbĘl állnak. Az elsĘ szakasz a 9-10. évfolyamon valósul meg, ahol a fĘ feladat a mĦveltség megszilárdítása. De már ebben a szakaszban is megkezdĘdik a pályaorientáció a helyi tanterv szabadon szervezhetĘ tantárgyai által (idegen nyelvek, matematika, humán, természettudomány, fizika, informatika). A második szakasz kulcsszava viszont már a pályaorientáció, amely során a kötelezĘ és szabadon választható tárgyakkal a tanulók az érettségire és választott pályájukra készülnek fel. Az közoktatási típusú osztályok diákjainak életét a tanulók által választott 2 patrónus tanár segíti. Egy patrónushoz általában 15-18 tanuló tartozik, ezért jóval több idĘ jut a diákok problémáinak kezelésére és a szülĘvel, edzĘvel történĘ kapcsolattartásra.
2.3.
FelnĘttképzés A tagozat
általános
mĦveltséget
megalapozó,
négy évfolyamos,
a tanulók
elfoglaltságához igazodó gimnáziumi iskolarendszerĦ felnĘttoktatást folytat esti és levelezĘ (távoktatásos módszerĦ) tanítási rendben. A megszerzett érettségi bizonyítvány érettségihez kötött szakmák megszerzésére és felsĘfokú intézményekbe való jelentkezésre egyaránt jogosít. A négyéves tanulmányi idĘ osztályozóvizsgával rövidíthetĘ, erre félévkor, az év végi vizsgaidĘszakban és augusztusban van lehetĘség.
14
II.
VEZETÉSI PROGRAM
A Széchenyi István Általános Iskola, Gimnázium, Szakközépiskola és Sportiskola vezetésére vonatkozó elképzeléseim megvalósításához szeretném megnyerni az intézményigazgatói pályázatot véleményezĘ közösségeket, mint az Alkalmazotti közösségeket, Diákönkormányzatot, SzülĘi Munkaközösségeket. A pályázatot bíráló Pécs MJV Önkormányzatának Oktatási és Kulturális Bizottságát tisztelettel arra kérem, hogy támogassanak a leírtak megvalósításában. Az intézményvezetĘi munkában a törvényi szabályozókat és a pedagógiai célokat szem elĘtt tartó, szakszerĦ, gazdaságos és ésszerĦ mĦködést szeretnék biztosítani. Demokratikus vezetĘi beállítottsággal, személyes példamutatással kívánom segíteni a jó intézményi légkört.
Az intézményvezetĘi megbízatással
együtt járó széleskörĦ felelĘsséget
határozottan, kitartó munkával, az egyedi igényeknek és helyzeteknek megfelelĘen nyitottsággal és érzékenységgel kívánom ellátni. Támaszkodni kívánok a munkatársak, a szülĘk, a tanulók, Pécs MJV Önkormányzata intézményünkkel kapcsolatos véleményére, javaslataira és kéréseire, hiszen az eredményes és minĘségi munkavégzés mindannyiunk érdeke.
1.
ALAPELV
Alapelveim az intézményvezetĘi munkában:
Törekszem arra, hogy döntéseimben jelen legyen az emberség és a lelkiismeretesség.
Az elismeréseket kinyilvánítom, kellĘ idĘt biztosítok a munkához, a munkatársakat bátorítom.
MeggyĘzĘdésem, hogy nemcsak nekem kell nagyon jónak lenni, hanem magamnál jobb emberekkel kell körülvennem magamat, akik a saját területükön magas szakmai tudással, másokra való pozitív befolyásolással bírnak.
Mindenkit azon a helyen kell pozícionálni, amely területen tudása legjavát tudja adni, megmutatni.
LehetĘséget szeretnék biztosítani mindenkinek, hogy új helyzetekben kipróbálhassa magát, biztatással, Ęszinte segítségadással igyekszem segíteni kollégáimat önmaguk kibontakozása érdekében. 15
Hiszek a kollektív bölcsességben, a több szem többet lát elvében, a többféle gondolkodás és hozzászólás árnyaltabb megoldásokat eredményez.
2.
CÉLOK
Szervezeti célok:
A mĦvelĘdés és tudásközvetítés feladatának kiterjesztése lakókörnyezetünkre.
Az erĘforrások hatékony és ésszerĦ felhasználásával a fenntartó által igényelt gazdaságos mĦködtetés megvalósítása.
Pedagógiai célok:
A Széchenyi István Ált. Isk., Gimn., Szki. és Sportiskola általános iskolás korosztálytól a felnĘtt korosztályig egységes pedagógiai szellemben nevelĘ, tudásközvetítĘ szerepet tölt be, megalapozva a gyermekek, felnĘttek élethosszig tartó egészséges fejlesztéséhez és a tanuláshoz szükséges valamennyi kompetenciát.
Tanítványaink körében a tudás érték, a tanulás szívesen végzett tevékenység, az egészséges életmód élethosszig tartó szükséglet legyen.
Sikerkritérium: A fenti célokat akkor tekintem megvalósultnak, amennyiben az intézményhasználók – alkalmazottak, tanulók, szülĘk, német és a fenntartó körében elvégzett elégedettségvizsgálat eredményei, valamint a tanulók körében végzett kompetenciamérések eredményei pozitív eltérést mutatnak.
3.
SZERVEZETFEJLESZTÉSSEL, PEDAGÓGIAI MUNKÁVAL KAPCSOLATOS FELADATOK
16
3.1.
Intézményi szintĦ feladatok
A fenntartóval szorosan együttmĦködve valósítom meg a közoktatással és közneveléssel kapcsolatos feladatokat. A települési programokban, folyamatokban személyesen is részt veszek, és a kollégáimat is a közremĦködésre ösztönzöm.
Az intézményben a vezetéssel kapcsolatos feladatokat a vezetĘi testület látja el. Tagjai igazgató-helyettesek, gazdasági vezetĘ, akikkel a maximális együttmĦködésre törekszem.
VezetĘi kompetenciáim fejlesztése érdekében folyamatosan frissítem tudásomat az elvárható új tudástartalmak megszerzésével, a törvények és szabályzatok naprakész ismeretével.
SzĦkös költségvetésünk kiegészítése céljából fontos feladatom és felelĘsségem a pályázati lehetĘségek felkutatása; azok szakmai alapon való megírása; a fenntartó partnerségének elnyerése a fejlesztésekhez; partnerek keresése közös pályázati lehetĘségek esetén; kollégáim részére lehetĘség biztosítása a projekt- és szakmai vezetésre. LehetĘségek szerint a magántĘke bevonása az intézmény fejlesztésével kapcsolatos beruházásokba.
A pedagógiai fejlesztĘ munka során „kitermelt” jó gyakorlatok dokumentálására, a szélesebb (városi, kistérségi, regionális, országos) hálózat számára való interpretálásra biztatom kollégáimat, mely által szakmai jó hírünk elterjedhet, illetve lehetĘsége adódik a pedagógusoknak, hogy megmutathassák innovatív munkájuk gyümölcsét, mely által fejlĘdik önbizalmuk, anyagi elismerésük realizálódik.
Célom továbbá olyan intézményi munkacsoportok kialakítása, amelyek harmonizálják a nevelés-oktatást,
az
egészséges
életmódra
nevelést,
a
környezet-
és
természettudományos nevelést, a pályázati lehetĘségek felkutatását, a köznevelés széleskörĦ megvalósítását.
Feladatom az intézmény pedagógusai és tanítványai sikerének menedzselése, az elért eredmények értékelése kellĘ idĘben és mértékben. A különbözĘ tanulmányi és sportversenyeken való megmérettetéseken való részvétel lehetĘségének biztosításával mérhetĘvé válik eredményességünk. Az elért sikerek megfelelĘ publikálásával az intézmény hírnevének fenntartása, javítása.
Tudatosan törekszem arra, hogy az intézményben dolgozók hatékonyan motiváltak legyenek. A minĘségi és mennyiségi többletmunkát nyilvános elismeréssel, jutalmazással szeretném honorálni. Ennek színterei a képességekhez méltó feladatokkal való megbízás, a pedagógusok szakmai elĘrehaladásának támogatása, a nevelĘ-oktató 17
munka tárgyi feltételrendszerének jobbítása, a példaértékĦ munkavégzés nyilvánosságra hozatala a partneri körben. Segíteni szeretném a továbbtanulási igényeket, melyek a pedagógusi munka s így az intézmény sikerességét is szolgálják.
Fontosnak tartom a jó munkahelyi légkör kialakítását, mely alapja egy demokratikus, kölcsönös bizalmon alapuló együttmĦködésnek. A megnövekedett testületekben képviselve vannak a legkülönbözĘbb korosztályú és képzettségĦ munkavállalók. Ez feltétele a hatékony szervezeti klíma kialakításának, hiszen a különbözĘ pedagógusi készségek és azok hatékonysága az évek során alakul ki.
Az intézmény pedagógiai munkájához szorosan kötĘdnek az adminisztratív és technikai dolgozók. Az Ę munkájuk megbecsülését, figyelemmel kísérését, rendszeres értékelését szintén feladatomnak érzem. TĘlük a pedagógiai munka hátterének megteremtését várom el, s munkájukat ennek szellemében értékelem.
3.2.
Partneri körrel kapcsolatos feladatok
A partnerek beazonosításában a minĘségfejlesztési program az iránymutató. A kiépített eljárások következetes mĦködtetése, partnereink elégedettsége, elégedetlensége, elvárásaik felmérése segíti a partnerközpontú mĦködést. LegfĘbb partnereink a gyerekek, akiket megnyerni az elsĘ feladat. A szülĘkkel való együttmĦködés biztosítja a nevelés és a tanulás eredményességét. A munkatársaim pedig csak úgy tudnak eredményesek lenni, ha azonosulnak a közös célokkal, és magukénak érzik azokat. Pécs MJV Önkormányzata biztosítja a mĦködésünket, a Polgármesteri Hivatal Oktatási és Kulturális Referatúra dolgozói pedig a napi munkában segítenek nekünk, biztosítják ügyeink intézését. A Széchenyi István Általános Iskola, Gimnázium, Szakközépiskola és
Sportiskola
intézményei
jó
együttmĦködésben
egyeztetik
programjaikat,
tájékozódnak egymás életérĘl. Terveim között szerepel egy Széchenyi István Általános Iskola, Gimnázium, Szakközépiskola és Sportiskola szintĦ team létrehozása az egyes intézményegységek minĘségfejlesztéssel foglalkozó szakembereibĘl.
A fenntartó, mint finanszírozó és megrendelĘ gyakorol hatást az intézményre. Kiemelt feladatomnak érzem a fenntartói igények megismerését, annak képviseletét, illetve az intézményben folyó munkáról való rendszeres tájékoztatást. Az önkormányzat alkalmazottjaként, a nevelĘtestület tagjaként összekötĘ szerepet vállalok a különbözĘ érdekek összehangolásában.
18
Fontos feladatomnak tartom a szülĘkkel való közvetlen kapcsolattartást, a bizalomra épülĘ együttmĦködést. Az intézményben mĦködĘ szülĘi szervezetekkel – SzülĘi munkaközösségek, Alapítványok - folyamatosan konzultálva kell kialakítanunk mindennapjainkat. A különbözĘ programok szervezésében, az anyagi támogatás biztosításában – versenyek, találkozók, szabadidĘs tevékenységek stb. – partnerséget vállalunk.
Az iskolai egészségügyi ellátás szempontjából szoros a kapcsolatunk a védĘnĘi szolgálattal, az iskolaorvosokkal és az iskolafogászattal. Az intézményben ortopédiai szakrendelés is mĦködik, a tanulók edzettségi állapotának felmérése folyamatosan történik. Munkájukat a velünk egyeztetett munkaterv alapján végzik, illetve a mindennapokban felmerülĘ problémákban azonnali segítséget biztosítanak.
Kiemelt feladat a város és a régió oktatási-nevelési intézményeivel való szoros együttmĦködés. Színterei a szakmai találkozók, városi, regionális szintĦ programok, továbbképzések, a gyermekek számára szervezett tanulmányi-, sport- és kulturális versenyek.
3.3.
Az általános iskola nevelĘ – oktató munkájával kapcsolatos feladatok A Széchenyi István Általános Iskola, Gimnázium, Szakközépiskola és Sportiskola pedagógiai nevelési programjában szoros egységet alkot a nevelési - oktatási program és a helyi tanterv. Az oktatási-nevelési programban kitĦzött feladatainkat a tanítás – tanulás folyamán a helyi tanterv megvalósításával és a tanórán kívüli tevékenységekkel éri el az iskola. A kerettantervi rendelet elĘírja az iskola éves óraszámait, az iskolai oktatás évfolyamokon kötelezĘ közös tartalmi követelményeit. A tartalmi követelmények helyileg kibĘvülnek a közoktatási típusú sport oktatással, tehetséggondozással és felzárkóztatással kapcsolatos feladatokkal, igazodva a tanulói képességekhez, helyi igényekhez. A Széchenyi István Általános Iskola, Gimnázium, Szakközépiskola és Sportiskolájában szükségszerĦnek tartom a már hagyományosan mĦködĘ, az értékeket tükrözĘ, az intézmény egyedi profilját is meghatározó tartalom megĘrzését, továbbfejlesztését, menedzselését, tárgyi eszközellátottságának javítását, a szakmai munka ösztönzését és a partnerekkel való együttmĦködések kibĘvítését.
Az alsó tagozaton tanító pedagógus feladata az alapkövetelmények maradéktalan megvalósítása. ėk teszik le a késĘbbi tudáselsajátítás alapjait, mely egyenrangú a bonyolultabb tudományokat oktatókéval. Elengedhetetlen, hogy a gyermekek úgy 19
kerüljenek fel a felsĘ tagozatra, hogy a megszerzett tudás – matematikai, szövegértési – szövegalkotási, szociális, idegen nyelvi – alkalmassá tegyék Ęket a bonyolultabb ismeretek befogadására.
A napközi otthonos nevelésnek mindezt alá kell támasztania, mely eredményes mĦködéséhez biztosítani szeretném a személyi és az alkotó feltételeket.
A felsĘ tagozaton a korszerĦ és hasznos ismeretek oktatása elengedhetetlen. Az alaptantárgyak egyénre szabott differenciálásával a továbbtanulásra készítenek fel. Fontos követelmény, hogy a tanítási folyamat az ismeretátadó- és számonkérĘ jelleg helyett a tanulói tevékenykedtetés, a gyakorlatorientált, hasznosítható tudás megszerzése irányába mozduljon el. A nevelés-oktatás teljes személyiségre való hatásával ezen követelmények megvalósítása biztosítottá válik az egész intézményben.
A számítástechnikai alapismeretek elsajátítása ma már elengedhetetlen gyermeknek, felnĘttnek egyaránt. CélszerĦnek tartom azon elképzelés támogatását, mely a képességszintek szerinti csoportbontásokkal lehetĘséget biztosít minden tanulónak felzárkóztatásra és a tehetséggondozásra. Számítástechnikai gépparkunk modern, folyamatosan bĘvülĘ, fejlesztendĘ.
Az idegen nyelv ismerete a felnövĘ generáció számára alapvetĘ fontosságú. Kiemelt feladatnak tartom, hogy csoportbontás lehetĘségével élve tanulhassanak a gyermekek. Minden tanuló a képességeinek megfelelĘ szinten sajátítsa el a praktikus, használható választott nyelvet. Jelenleg angol és német nyelv tanulására van lehetĘség. A megfelelĘ személyi és tárgyi feltételek adottak. Biztosítottá szeretném tenni az idegen nyelvi szint felmérését és felzárkóztatását azon tanulók számára, akik újonnan érkeznek iskolánkba a különbözĘ évfolyamokon.
A testnevelés és a sport az iskolában kiemelt helyet kap és kapott az elmúlt évek során. Az alsó és felsĘ tagozaton napi rendszerességgel valósítjuk meg az egészséges életmódra nevelést a közoktatási típusú testnevelés órák és a szakági órák összekapcsolásával, melyet az évfolyamonkénti csoportbontás módszerével folytatjuk tovább. Célom, hogy a sokoldalú testi fejlesztést lehetĘvé tevĘ, minĘségi testnevelĘ munka feltételeit fejlesszem. A testnevelésre alkalmas tereink fejlesztésre szorulnak. Hiszek abban, hogy a sport, mint nevelĘ eszköz transzfer hatásai meg fognak mutatkozni a többi tantárgy tanulási eredményeiben is - „Tanulva sportolni – sportolva tanulni”. Az iskolában a jövĘ sportnemzedéke tanul, fĘbb profil az általános mĦveltség és ismeretek megszerzése, az utánpótlás nevelése a különbözĘ sportágakban. A sportolók képzésének az a lényege, hogy összehangoljuk az iskolai és az edzésmunkát. MegértĘnek kell lenni a versenyzĘk gyakori vagy hosszabb hiányzásaival 20
kapcsolatban. LehetĘséget kell adni az egyéni felzárkózásra, felzárkóztatásra. Az úszásoktatás
teljes
körĦvé
tétele
elĘsegíthetné
gyermekeink
harmonikus
mozgásfejlĘdését. Pályázati úton nyert pénzzel szeretném még színesebbé tenni az egészségnevelési program megújulását és megvalósítását. A következĘ tanévtĘl még több szabadidĘs sportolási lehetĘséget szeretnénk biztosítani a gyermekeknek és a felnĘtteknek is.
Fontos feladatomnak tekintem, hogy a kompetencia mérések eredménye pozitív változásokat mutasson az intézményi mérések során. A mindennapjainkat és a tanulástanítás egészét felölelĘ felkészítés minden pedagógus felelĘssége. Minden tantárgy oktatásában fontos feladat a tanulók szövegértési-, szövegalkotási és matematikai képességének
fejlesztése.
Az
országos
kompetencia
mérések
eredményeinek
feldolgozásánál támogatom annak felvállalását, hogy MINDEN mérésben részt vett tanulónk eredményét kiértékeljük, és a felzárkóztatás és a tehetséggondozás feladatait ehhez igazítsuk.
Terveim között szerepel, hogy azokkal a településekkel, akikkel a városnak testvérvárosi kapcsolata van, felvegyük a kapcsolatot az ottani oktatási intézményekkel.
A tanórán kívüli idĘben tanulószobát – napi 3 óra keretén belül - szervezünk a felsĘ tagozatosok számára, ahol szaktanárok segítségével tanulhatnak a tanulók, míg edzésre, vagy éppen haza nem mennek. Így a másnapra való felkészülés lehetĘsége biztosított számukra, elfoglaltságukkal szabadidejüket tartalmasan tölthetik el, esetleges lemaradásaikat
pótolhatják.
A
tanulók
öntevékenységének
kibontakoztatására
szakköröket, közösségi programokat szervezünk. Ezen utóbbi tevékenységnél aktívan számítok a diákönkormányzat kezdeményezĘ-irányító szerepére.
Fontos mutató egy iskola életében a továbbtanulási mutató,
mely
a
kimenet
eredményességét mutatja. A pályaválasztás könnyebbé tétele érdekében olyan programok szervezését támogatom – pályaválasztási fórum, osztályfĘnöki óra keretében tanácsadás, egyéni segítségnyújtás a szülĘknek stb. – amelyek bemutatják a lehetĘségek tárházát, segítséget adnak ahhoz, hogy minden gyermek képességeinek megfelelĘ középfokú
intézménybe
kerüljön.
A
felvételi
tantárgyakból
felkészítĘ
órák
megszervezését szorgalmazom.
A gyermekvédelmi feladatok rengeteg energiát vonnak el manapság a pedagógusoktól. Kiemelten fontosnak tartom az osztályfĘnöki feladatok odafigyelĘ ellátását, hiszen a szakszolgálatok tĘlünk, mint jelzĘrendszertĘl elvárják az együttmĦködést.
Folyamatosan növekszik a tanulásban akadályozott, illetve a sajátos nevelési igényĦ gyermekek száma. Kiemelt feladatként kezelem fejlesztési lehetĘségük biztosítását – 21
mentortanár alkalmazásával napi 8 órában, fejlesztĘ órák biztosításával, az egyéni differenciálás lehetĘségével.
A szervezeti kultúra fejlesztésében az információ-áramlásra, kommunikációra, teammunkára helyezném a hangsúlyt. Az iskolai mĦhelyek, munkaközösségek a kiemelt feladataink köré szervezĘdnek. MĦködésüktĘl elvárom, hogy legyen rendszeres, megtervezett és hatékony.
3.4.
A gimnázium nevelĘ – oktató munkájával kapcsolatos feladatok
A mĦvelĘdési egység intézményi és települési szerepvállalása megnövekedett az elmúlt év során. A fenntarthatósága érdekében fel kell kutatni olyan pályázati lehetĘségeket, amelyek biztosítják a mĦködést.
Alapfunkció a magas szintĦ általános mĦveltség biztosítása az idejáróknak, azokkal a specialitásokkal kiegészítve, amelyeket a mostani tagozatok, illetve fejlesztĘ programok nyújtanak. Az eredményesség egyik fontos fokmérĘje a kompetenciamérés, amely azt vizsgálja, hogy a tanulók képesek-e a tudásukat alkalmazni, további ismeretszerzésre felhasználni. A felmérések tesztjei nem a tantervi követelmények teljesülését mérik elsĘsorban, hanem azt, hogy a tanulók képesek-e ismereteiket felhasználva a mindennapi élethelyzetekhez kapcsolható problémákat megoldani.
Az értékelési és ellenĘrzési feladatok végrehajtása az igazgató egyik kiemelkedĘen fontos munkája. Igazgatóként arra kívánok törekedni, hogy ennek a feladatkörnek érthetĘ, világos, áttekinthetĘ rendszere legyen az iskolában, amely az igazságosság szellemében mĦködik. BelsĘ értékelési, ellenĘrzési rendszer: o A tanulók értékelése: ide tartozik a felvételi rendszer, az évközi, félévi, év végi osztályzások, vizsgák és az érettségi vizsga rendszere. A tanulói teljesítmény értékelésének szakmai, szaktárgyi és pedagógiai kifogástalanságáért a szaktanár felel. Az Ę feladata az, hogy értékelési rendszerét objektívvé, egységessé és megbízhatóvá tegye, és a tanulók számára egyértelmĦen megvilágítsa az értékrendszer
alapjául
szolgáló
követelményrendszert.
A
tanároknak
törekedniük kell a változatos értékelési formák, sokoldalú értékelési rend kialakítására. A tanított tárgytól függetlenül fontos a szép, szabatos, nyelvileg 22
pontos, kifejezĘeszközökben gazdag, folyamatos magyar beszéd igényének kialakítása, a tanulók nyelvi kifejezĘkészségének, elĘadói képességének fejlesztése, mind szóbeli, mind írásbeli megnyilatkozások formájában. Az értékelés alapvetĘ célja, hogy a tanulók személyisége, önértékelési rendszere fejlĘdjék, és a következetes, egységes értékelési rendszer segítségével kialakuljon bennük egy egészséges versenyszellemben folyó, önálló tanulásra ösztönzĘ igény és ambíció. Ehhez elengedhetetlenül szükséges az, hogy a szaktanár a tanuló valamennyi megnyilvánulását szóbeli vagy írásbeli értékeléssel kísérje, s az érdemjegyekrĘl folyamatos tájékoztatást adjon a tanulóknak. A tanulók teljesítményét a tanéven keresztül folyamatosan adott érdemjegyekkel, szóbeli véleményezéssel tantárgyanként külön-külön kell értékelni.
A
szorgalmi
véleményezés,
valamint
idĘszakban a
tanuló
szerzett
érdemjegyek,
hozzáállásának
a
gondos
szóbeli
pedagógiai
mérlegelésével állapítja meg a szaktanár a tanuló félévi, illetĘleg év végi osztályzatát.
Esetlegesen
beszámítva
a
negyedéves
és
féléves
vizsgaeredményeket. Fokozott figyelmet kívánok fordítani a hiányzások indokoltságának ellenĘrzésére, a követelmények betartatására. A következĘ években nagyobb hangsúlyt kell fektetni arra, hogy az egyes tanulókra vonatkozó különbözĘ méréseket összevessük, figyelemmel kísérjük a fejlĘdést vagy az esetleges lemaradást. o A pedagógusok munkájának értékelése: az 1992. évi XXXIII. Tv. 40. § a közalkalmazottak jogállásáról úgy rendelkezik, hogy vezetĘként kötelezĘ meghatározott idĘnként minĘsíteni, illetve a munkáltató mérlegelési jogkörében eljárva is minĘsítheti a közalkalmazottat. A minĘsítés célja a közalkalmazott munkaköri feladatai ellátásának megítélése, az ezt befolyásoló ismeretek, képességek, személyi tulajdonságok értékelése, továbbá a szakmai fejlĘdés elĘsegítése. A minĘsített alkalmasságának megítélését a minĘsítĘ írásban indokolni köteles. A közalkalmazott minĘsítésének eredményeként kiválóan alkalmas, alkalmas, kevéssé alkalmas, illetve alkalmatlan minĘsítést kaphat. A minĘsítés eredményét az egyes minĘsítési szempontok értékelésekor adható legmagasabb pontszámnak a ténylegesen adott pontszámokhoz viszonyított aránya alapján kell megállapítani. A minĘsítés kimunkált és rendszerszerĦ gyakorlatának bevezetése a tantestületben oktató tanárok egyéni munkájának értékelése,
az
iskola
fejlĘdése,
oktatási
színvonalának
megtartása és
továbbfejlesztése, valamint a munkahelyi probléma- és konfliktusmentesség 23
biztosítása szempontjából is elengedhetetlen. A végzett munkával kapcsolatos visszacsatolás a tapasztalt tanárok esetében is fontos, de különös, kiemelt jelentĘséggel bír a pályakezdĘ kollégák számára, akiknek egyéni fejlĘdése szempontjából elmaradhatatlan az értékelés, az építĘ kritika, s az ehhez kapcsolódó segítĘ szándékú gyakorlati tanács, valamint az esetleg felmerülĘ problémák megoldási javaslatainak minél szélesebb skálája. Célom, hogy a pedagógus munkájának értékelése ne egyszemélyi döntés, illetve megítélés tárgya legyen, hanem széleskörĦ, minél több oldalról megvizsgált és véleményezett eljáráson alapuljon. A tantestület csak úgy képes jól és hatékonyan, a tanulók érdekeinek és céljainak leginkább megfelelĘen dolgozni, ha egységes célkitĦzéseket egységes színvonalú munkával próbálnak elérni. Feltétlenül
szükséges
ezért,
hogy
a
nevelĘtestületen
belüli
szakmai
munkaközösségek az egyéni mindennapos munka mellett közösen megállapított és elfogadott oktatási célokat és színvonalat képviseljenek. Ennek érdekében a munkaközösség tagjai által választott és az igazgató által kinevezett munkaközösség vezetĘ vezetésével a megítélése szerinti gyakorisággal, de legalább tanévenként négy alkalommal munkaközösségi értekezlet keretében a szakmai csoportoknak meg kell beszélni és értékelni kell az eltelt idĘszak, illetve az elĘttük álló periódus feladatait. Az oktató-nevelĘ munka természetesen leginkább a tanórákon mérhetĘ le, ezért alapvetĘen szükséges, hogy az egyes tanárok óráit minél többféleképpen értékeljük. Az általam szorgalmazott értékelĘ és önértékelĘ eljáráson kívül fontos, hogy személyesen is többször látogassanak a vezetĘség tagjai órákat – nemcsak értékelési, hanem tapasztalatszerzési célzattal is. Az iskola vezetése elsĘdleges felelĘsséggel bír azért, hogy legyen egy mĦködĘképes, szakmailag korrekt, megalapozott értékelési rendszer (minĘségirányítási program) az intézményben. Az értékelés akkor lesz megfelelĘ és alátámasztott, ha az értékelés folyamata minél több lépésbĘl, minél több megfigyelési szempontokból tevĘdik össze. Ennek érdekében egy bizonyos tanár munkájának értékelésekor – megfigyelĘként – a következĘ véleményét kívánom figyelembe venni. AlapvetĘ értékelési jogkörrel az igazgató és helyettesei rendelkeznek. Szakmai szempontból mérvadó a munkaközösség
vezetĘ
meglátása,
és
a
tapasztalatátadás
szempontját
vezérelvként szem elĘtt tartó gyakorlott kollégák véleménye. A tanár munkájának értékelésébe fontos elemként számít bele a tanár által tanított tanulóknak
a
tanárról,
mint
tudását
átadó
pedagógusokról,
illetve 24
személyiségérĘl alkotott véleménye. A tanári értékelés rendszerén kívül továbbá fontos szerepet játszhat ezen a területen a tanári önfejlesztés programja. Terveim szerint ez a modell elsĘsorban az újonnan érkezett, pályakezdĘ pedagógusok önértékelĘ képességének intenzív fejlesztését, a nevelĘtestület céljaival való azonosulásának elĘsegítését, az iskolai programok, célok és módszerek megismerését és az azokkal történĘ azonosulást szolgálja. Ezért a tantestület munkájába bekapcsolódó új tanár kollega egy – két éven keresztül a munkaközösség vezetĘ vagy a munkaközösség vezetĘ által megbízott gyakorlott kollega
irányításával
megbeszéléseken,
konzultációkon,
gyakorlati
tanácsadásokon kell részt vegyen, melyek segítenek abban, hogy fokozatosan kialakítsa önértékelĘ, önelemzĘ képességét. Cél az, hogy a gyakorlott kollega az értékelést végzĘ szerepbĘl fokozatosan visszavonulva kínáljon lehetĘséget arra, hogy a pályakezdĘ tanár a tantestület aktív, minden szempontból az iskola igényeinek megfelelĘen dolgozó, önálló, színvonalas munkára képes tagjává érjen. Az értékelĘ folyamat ki kell, hogy terjedjen az általános pedagógiai, oktatási-nevelési célok közös megbeszélésére és megvitatására, óralátogatásokra és az azt követĘ megbeszélésekre, valamint minden aktuálisan felmerülĘ, oktató-nevelĘ munkával kapcsolatos vagy személyi probléma megoldási javaslatainak és lehetĘségeinek áttekintésére. A fentieken kívül, a diákok idĘközönkénti személyre szóló értékelése mellett, a tanárok részére is rendszeres munkaértékelĘ interjúkat kívánok bevezetni. Az értékelési rendszer fontos részeként két formában jelentkezhet ez. Rendszeres, plenáris munkaértékelést minden félév végén kell tartanunk az iskola vezetĘségével közösen, amikor is tantestületi értekezlet formájában értékeljük az intézményen belül folyó munkát és vázoljuk a további feladatokat. Ezt azonban meg kell, hogy elĘzzék a munkaközösségeken belüli értékelĘ interjúk, melyek folyamán a vezetĘség képviselĘje részvételével a kisebb szervezeti egységen belül megbeszéljük az esetlegesen felmerülĘ problémákat, értékeljük az addigi teljesítményt, és egyeztetjük az intézmény jövĘbeli mĦködését érintĘ elképzeléseket és elvárásokat. Fontosnak tartom a személyes kontaktust a nevelĘtestület valamennyi tagjával, s a munkaértékelĘ interjúkra szükség és kívánság szerinti mértékben magánbeszélgetések formájában is készen állok. Ezen alkalmak kínálnak lehetĘsége arra, hogy jobban megismerhessem a kollégáim egyéni ambícióit, megbeszélhessük az esetleges szervezeti problémákat, s azokat orvosolhassuk, s így növeljük a szervezet mĦködésének hatékonyságát. 25
o Tantervértékelés, intézményértékelés, pedagógiai program értékelése: a helyi tanterv értékelésének három fázisa van. A bevezetés elĘtti fázis, amikor a munkaközösségek által elkészített egyes tantárgyi terveket értékeljük. Ennek szakmai korrektségéért a szakmai munkaközösség és annak vezetĘje felelĘs, csakúgy, mint azért, hogy a Nemzeti Alaptanterv és a helyi tantervi követelmények fedjék egymás, a választott tanítási módszerek és eszközök megfelelĘek legyenek, az összeállított tanterv megfeleljen a tantestület felkészültségi fokának, pedagógiai beállítottságának és az iskola tanulói igényeinek. Az egyes tantárgyi tantervek iskolai szintĦ összehangolása a tárgyi és személyi feltételek meglétének ellenĘrzése, korrigálása és biztosítása az iskola vezetĘségének feladata. A tanterv bevezetése utáni szakaszban köztes értékelést
kell
végrehajtani,
feladatmegosztásának
amikor
megfelelĘen
a
a
bevezetés
szakmai
oldal
elĘtti
fázis
értékelése
a
munkaközösségek, illetve vezetĘik irányításával: a koordinációs, materiális, személyi oldal értékelése pedig az igazgatóság irányításával lehetĘséget ad arra, hogy az esetlegesen felmerülĘ hibákat korrigáljuk, és a problémákat megoldjuk. Az
utólagos
értékelés,
mely
folyamán
a
tanterv
mĦködĘképességét,
hatékonyságát ellenĘrizzük. Ez természetesen csak egy-egy oktatási ciklus lezárását követĘen esedékes. Az intézményértékelésnek, illetve a pedagógiai program értékelésének célja, hogy az iskola vezetése és nevelĘtestülete ellenĘrizze, hogy a pedagógiai programban kitĦzött célokat sikerült-e megvalósítani, az abban kijelölt oktatási-nevelési értékeknek megfelel-e az az út, amelyen az iskola halad. Az intézmény értékelésére minden tanév végén sort kell keríteni a nevelĘtestületi tanévzáró értekezleten. Az intézményértékelés folyamán a gazdasági vezetĘ aktív közremĦködésével át kell tekinteni, és értékelni kell az iskola szakmai és pénzügyi normáinak összefüggését, az esetlegesen végrehajtott fejlesztéseket, illetve azok elmaradásának anyagi, személyi vagy egyéb objektív okait, és a meglévĘ keretek felhasználásának helyességét. A tanulók teljesítményének elemzésével ellenĘrizni kell az alkalmazott tanulásszervezési eljárások és értékelési módszerek korrektségét, külön kiemelve a speciális oktatási tevékenységeket – felzárkóztatás, felkészítés, verseny elĘkészítés, emelt szintĦ képzés, tehetséggondozás, stb. -, illetve azok szükségességét, avagy módosítási igényeit. Rendkívül fontos, hogy szó essék az iskola
pszichés
klímájáról,
a
tanár-diák
kapcsolat
milyenségérĘl,
a
nevelĘtestületben tapasztalható légkörrĘl, a tanulóifjúság és a tantestület 26
körében meglévĘ motivációról, valamint az önértékelési képesség fejlettségi fokáról – mind a tanulók, mind a tanárok esetében -, és szükséges, hogy a fentiek bármelyikének hiányosságait feltárva, azoknak orvoslása, javító szándékú módosítása is felmerüljön. Az intézményi értékelés részletes szabályait és a megvalósítás fázisait az intézményi minĘségirányítási programban kell részletesen meghatározni.
Innovatív szemléletre van szükség, amelyben a kreativitás, a forrásfeltárás, a hálózatépítés és a következetes építkezés kap kiemelkedĘ szerepet.
A korábban mereven szétválasztott humán és reál oktatási területek komplexen formálják diákjaink világképét, s a két terület közötti átjárások teremtik meg azt a lehetĘséget fiataljaink számára, hogy ne szétszabdalt darabokat lássanak a világból a különbözĘ tantárgyak óráin, hanem figyeljenek fel a kapcsolatokra, az analógiákra.
Az iskola egészségnevelési, egészségfejlesztési programjának kereteit a vonatkozó jogszabályok nagyon pontosan körülírják. Ezek a következĘk: o a gyermekek védelmérĘl és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. tv. o a 96/2000. (XII.11.) országgyĦlési határozattal kiadott „Nemzeti stratégia a kábítószer-fogyasztás visszaszorítására”; o a nemdohányzók
védelmérĘl
és
a dohány termékek
fogyasztásának,
forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. Törvény; o a 1036/2003. (IV.16.) OrszággyĦlési határozat, az Egészség Évtizedének Johan Béla Nemzeti Programjáról; o az egészségügyrĘl szóló 1997. évi CLIV törvény 38.§ (1) és (2) bekezdés; o a 2003. évi LXI. törvénnyel módosított 1993. évi LXXIX. tv. a Közoktatásról 48.§ (3) bekezdés o a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetésérĘl és alkalmazásáról szóló 243/2003.(XII.17.) Kormányrendelet o a kötelezĘ egészségbiztosítás keretében igénybe vehetĘ betegségek megelĘzését és
korai
felismerését
szolgáló
egészségügyi
szolgáltatásokról
és
a
szĦrĘvizsgálatok igazolásáról szóló 51/1997. (XII.18) NM rendelet;
Kiemelt jelentĘséget kell tulajdonítanunk az egészséges étkezésnek, a testedzésnek és a szabadidĘ hasznos eltöltésének, teret kell adnunk a társas testedzésnek, a lelki egészségfejlesztést és tanácsadást biztosító programoknak.
27
Átjárhatóvá kell tenni és javítani kell a belügyi rendészeti képzést folytatók és a közoktatási típusú sportiskola közötti együttmĦködést.
A hosszú távú magas szellemi, fizikai és sport teljesítmény eléréséhez a teljes személyiség mozgósítására, fejlesztésére és egyensúlyának megteremtésére van szükség. Egy folyamatos versenyhelyzetben élĘ diák számára rendkívüli jelentĘsége van a szabadidĘ tartalmas eltöltésének. Az iskola közösségi életének megszervezése fontos, felelĘsségteljes feladat.
A Széchenyi István Általános Iskola, Gimnázium, Szakközépiskola és Sportiskolában gazdag hagyományai vannak a kulturális és sportéletnek. Rendkívül fontos feladatnak tartom azoknak a hagyományoknak a beépítését a szabadidĘs programokba, amelyek jelenleg nem kapnak helyet a kötelezĘ tantervekben. A nemzeti történelem vitás kérdéseinek megismerésére érdemes volna rendszeres alkalmakat teremteni, akár önképzĘköri kutatómunka, akár ismeretterjesztĘ elĘadások vagy konferenciák formájában. A népi kultúra szellemi és tárgyi hagyatékának megismerése szintén óriási hiányt pótolhatna, amely egészséges nemzeti identitásunk megerĘsítése szempontjából rendkívüli jelentĘséggel bír.
Törekedni kell az iskola önálló arculatának megĘrzésére, illetve fejlesztésére, autonómiájának erĘsítésére, de a sikeres mĦködés záloga a magas szintĦ pedagógiai tevékenység mellett a külsĘ kapcsolatrendszer erĘsítése, a nyílt kommunikáció elvének érvényesítése az iskola arculatépítésében is. A külsĘ kommunikáció szempontjából nagyon fontos az iskola honlapjának szakszerĦ, naprakész, látványos mĦködtetése. Az utóbbi idĘben sokat fejlĘdött a Széchenyi weboldala, ennek a folyamatnak a támogatása az iskolavezetés kiemelt feladata. Naprakész információk, egységes anyagok, modern megjelenés, egyszerĦ kezelési mód, tartalmilag egymásra épülĘ szerkezet kell, hogy jellemezze ez a kommunikációs felületet, mert ez egy olyan „marketing – eszköz”, amely alapján választanak manapság sokan iskolát. Az iskola szervezeti kultúrájának egyik legfontosabb összetevĘje a szervezet minden
irányú
kommunikációja.
Hiszem,
hogy
igazgatóként
a
kölcsönös
érdekegyeztetĘ kommunikáció gyakorlatának terjedését kell elĘsegítenem olyan légkör kialakításával, amelyben az iskolai élet minden szereplĘje, a tanároktól a diákokon át, a munkatársakig és a szülĘkig, el tudnak érni engem, és el tudják érni, meg tudják szólítani a másik felet, a modern infokommunikációs eszközök alkalmazása révén is. Ízlésem
szerint,
a
„mi
iskolánkban”
jellemzĘnek
kell
lennie
a
kulturált
kapcsolatfelvételnek, az egyeztetĘ kommunikációnak, a játékszabályok tisztázásának a 28
fenti résztvevĘkkel. Tudom, hogy példamutató beszédmóddal követhetĘ mintát kell adni arra, hogy mikor és hogyan lehet személyes kapcsolatba lépni, párbeszédet kezdeményezni és folytatni velem, illetve egymással. Viselkedésemmel megfelelĘ támpontot kell adnom a kollégáknak és a tanulóknak ahhoz, hogy alkalmasnak tartom-e a szituációt a kommunikációra. Igaznak kell lennie ennek az iskolai tanórákra is. Tudatosan kell teremteniük a tanároknak tanári segítséget igénylĘ, illetve azt korlátozó tanulásszervezési helyzeteket, hogy fokozzák ezzel is az együttmĦködés tanulását, az autonómiaszint fejlesztését. Közvetlen beszélgetési alkalmakat kívánok teremteni az iskolai szervezet minden tagjával, kölcsönös bizalmon alapuló párbeszédet folytatva velük. Egyúttal fontosnak tartom, hogy az iskolai kommunikáció informatív legyen, jól mĦködjön a tájékoztatás minden csatornája, mindenki kapja meg mindazokat az aktuális információkat, amelyek iskolai/osztálybeli életük, tanulmányi elĘmenetelük szempontjából fontosak lehetnek. Legyen egyértelmĦ és érthetĘ az információátadás. Be kívánom avatni a kollégáimat az adott vezetési folyamatok céljaiba, hogy ismerjék és értsék szándékaimat, lássák, hogy milyen szervezetirányítási lépéseket tervezek, világossá kívánom tenni, hogy mit miért teszek. Minden támpontot meg kívánok adni, amelyek eligazíthatják az iskola valamennyi polgárát az együttmĦködés lehetĘségeirĘl a tanórákon és azokon kívül. Tudatosítani szeretném mindenkivel az iskolában az alkalmazott vezetĘi munkaformák és a teljesítmények ellenĘrzésének rendszerét. Egyeztetni kívánom a tanárokkal, a tanulókkal és a dolgozókkal a teljesítményértékelés tényét, idĘpontját, módszereit és formáit. EgyértelmĦvé kívánom tenni az iskola minden polgára számára a szervezeti élet során betartandó általános normák, szabályok mibenlétét, illetve érvényességét. Fel kívánom hívni a figyelmet a korábban érvényes, de idĘközben esetleg érvénytelenné vált vagy megváltozott normákra, szabályokra, elvárásokra. Aktuális elvárásaimat a teljesíthetĘség szempontjából megfelelĘ idĘben kívánom eljuttatni minden érintetthez. Mindezt világosan, érthetĘen kívánom megfogalmazni, hogy pontosan tudja mindenki, hogy mit és milyen módon várhatunk el egymástól. Az elvárásokat következetesen igyekszem érvényesíteni, félreértés vagy nem teljesülés esetén igyekszem korrigálni, pontosítani, illetve ismételten tisztázni az elvárásaimat. Mindezeket a kommunikációs elveket az iskola minden közösségének közremĦködésével kell egyeztetni és deklarálni, gondoskodva róla, hogy a résztvevĘk el tudják fogadni ezeket, illetve azonosulni tudjanak a velük szemben támasztott követelményekkel.
29
A kommunikációs hálózat fontos szereplĘi a diákok. Véleményem szerint, a diákönkormányzat tagjainak nemcsak a tanulók érdekeinek képviseletét kell ellátniuk, hanem lehetĘségük van arra is, hogy az iskola életébe hathatósabban beleszóljanak, a fejlesztési folyamatoknak ötleteikkel, felelĘsségvállalásukkal, önkéntes munkájukkal aktív részesei legyenek. A diákönkormányzat a jogszabályokban megfogalmazott módon többek között élhet azzal a jogával is, hogy minden évben meghatározza egy tanítás nélküli munkanap programját (pl. sportnap, környezetvédelmi nap stb.). Fontos lesz a közeljövĘben az is, hogy az új házirend módosításakor, elfogadásakor egyetértési jogát alkalmazza. Ez az egyetértési jog a legfontosabb joggyakorlási lehetĘségük, hiszen a diákönkormányzat egyetértĘ nyilatkozata nélkül nem léphet ez életbe. Egyúttal elvárható, hogy a diákönkormányzat vállaljon szerepet az iskolai hagyományok ápolásában, a színvonalas diákélet megszervezésében, az iskolai élet során felszínre kerülĘ problémák kezelésében. Ez a fórum fontos színtere kell, hogy legyen a demokráciára
nevelésnek,
és
az
állampolgári
érdekérvényesítési
technikák
megtanulásának. A tisztségviselĘk órakedvezményeit, véleményezési, egyetértési jogkörét igyekszem biztosítani. A törvénynek megfelelĘen mĦködnie kell az iskolában közalkalmazotti tanácsnak is, amely minden olyan kérdésben tájékoztatást kérhet és kaphat, amely összefügg a munkavállalók munkaviszonyával, gazdasági és szociális érdekeivel, valamint a hátrányos megkülönböztetés elleni fellépéssel.
Alapcélomnak tekintem a visszajelzések pontos rendszerének kialakítását. Az alapvetĘ szakmai nézĘpontok alapján figyelembe kívánom venni a különbözĘ iskolai csoportokra, közösségekre jellemzĘ objektív – közösségi, illetve egyéni – szükségleteket. Fontosnak tartok minden kommunikatív és metakommunikatív jelzés figyelembe vételét. Figyelemmel kívánom kísérni a tanulói tudásállapot-változást, netán stagnálást, illetve a kollégáim szakmai fejlĘdési pályáját is. Magyarán reálisnak gondolom a karriertervezés tudatos alkalmazását az iskolai szervezeten belül. Ehhez fontos segítséget kell nyújtania a közösen kialakított és elfogadott minĘségértékelési rendszernek. Egyúttal tekintetbe kívánom venni a szülĘi visszajelzéseket is. A szülĘk és az iskola kapcsolatát több szinten is szorosabbra kívánom alakítani a mostaninál. Közvetlenül szeretnék tájékozódni az irányítással kapcsolatos tanári, tanulói és szülĘi elvárásokról, igényekrĘl. Differenciált szakmai módszerekkel kívánom feltárni a különbözĘ szintĦ iskolai problémákat, és ezekre záros határidĘn belül kívánom megtalálni a megoldásokat. Szabályos idĘközönként visszajelzést kérek a tanároktól, a 30
tanulóktól és a szülĘktĘl, mellyel lehetĘvé kívánom tenni, hogy kifejtsék vezetĘi tevékenységemre irányuló véleményüket, illetve álláspontjukat. Az együttmĦködĘ kommunikációs hálózat létrejöttéhez elengedhetetlen feltétel az objektivitás elvének alkalmazása. Szakmai alapon, elfogulatlanul kívánok közelíteni az iskola polgárainak objektív – közösségi, illetve egyéni – szükségleteihez. Türelmesen igyekszem végighallgatni a szubjektív visszajelzéseket, az egyéni vagy közös
problémafelvetéseket,
javaslatokat.
Továbbá
törekszem
arra,
hogy
körültekintĘen, elĘítélet-mentes mérlegeléssel fogadjam bármely társadalmi hátterĦ, elĘéletĦ és elĘmenetelĦ iskolai munkatársam vagy diákunk véleményét, igényét, elvárását, esetleges panaszát. A konkrét pedagógiai helyzethez mérten biztosítani igyekszem a tanárok és a tanulók számára az adott kérdéskörben releváns információk titokban tartását vagy nyilvánosságát. A személyemet érintĘ pozitív, illetve negatív visszajelzés esetén következetesen kívánok elfogulatlan és tárgyszerĦ maradni. A problémákat is konstruktív problémakezeléssel igyekszem kezelni. A különbözĘ teljesítményeket tárgyilagosan, a szükséges tanári és tanulói lépések szempontjából kívánom szemlélni. Szükség esetén vállalom a problémagazda szerepét, ha indokoltnak látom, eljuttatom a problémát a megfelelĘ döntési szintre.
Ahogy már korábban jeleztem, minden szempontból a konstruktív megoldásokra szeretnék törekedni igazgatói mĦködésem során. Ezért fontos, hogy a megfelelĘ idĘben bevonjam az iskola polgárait – tanárokat, diákokat és munkatársakat, valamint idĘnként a szülĘket és támogatókat is – a felmerülĘ problémák feltárásába, a megoldások kidolgozása során körültekintĘen figyelembe kívánom venni az iskolai partnerek természetes emberi szükségleteit, igényeit. Én is igyekszem Ęszintén kifejteni a kollégák és a tanulók elĘtt saját nézeteimet, véleményemet, megoldási javaslataimat. Hiszek a nyílt, játszmamentes kommunikáció hosszú távú sikerében. Ezért kívánok teret adni a tanárok és a tanulók véleményének és megoldási javaslatainak is, szeretném, ha elhinné mindenki az iskolában, hogy érdemes alternatív megoldásokat keresni a problémák megoldására. Ezzel mintát kívánok adni a konstruktív problémamegoldó gondolkodásra, hiszen a magam számára is tanulási lehetĘségnek tekintem a munkatársak és a tanulók véleményét, javaslatait. Módszeresen gondoskodni kívánok róla, hogy egy – egy problémát, illetve megoldási javaslatot több szempontból is mérlegeljenek. Igyekszem nyíltan kezelni a problémamegoldó folyamatok eredményeit, folyamatosan tájékoztatni kívánom a kommunikációs partnereimet, mi az, amit figyelembe tudok venni a javaslataikból. Mindazonáltal, releváns megoldások kiválasztása után a döntéseimért vállalom a felelĘsséget. Ezért is tartom szintén fontos 31
kritériumnak a jó vezetés megvalósításához a méltányosság, igazságosság elveinek szem elĘtt tartását. Döntéshozatalaimnál, intézkedéseimnél, válaszlépéseim során tiszteletbe kívánom tartani az általános emberi elvárásokon alapuló etikai normákat, a szakmai szerepemhez kötĘdĘ erkölcsi szabályokat. Döntéseimnek, intézkedéseimnek összhangban kell lenniük az iskolai polgárokkal szemben elĘzetesen támasztott elvárásokkal. Alkalmazni szándékozom az egyenlĘ bánásmód elvét. Gondoskodni kívánok az egyenlĘ esélyek érvényesülésérĘl a pedagógiai folyamatokban. Szem elĘtt kívánom
tartani,
hogy
döntéseim,
intézkedéseim,
válaszlépéseim
jelentĘsen
befolyásolhatják az iskolai kommunikációs partnerek testi, lelki szellemi állapotát, társas kapcsolatait, illetve más egyéb következményekkel járhatnak ezek rájuk nézve. Gondoskodni kívánok róla, hogy az iskola polgárainak igazságérzete ne sérüljön az iskolai interakciók során, tudva azt, hogy ami az iskolában történik, az jelentĘsen hat a diákokra, a tanárokra és minden dolgozóra egyaránt, befolyásolja etikai világképüket, viselkedésüket szabályozó erkölcsi nézetrendszerük jelentĘsen formálódik az itt szerzett tapasztalatokról.
A kommunikációs kultúra fejlesztésének szempontjából, az igazgató mintaadó szerepe mellett, kulcsszerepük van az osztályfĘnököknek. ėk teremtik meg a tanulók osztályközösségi létének kereteit. ėk a különbözĘ szintĦ személyes kapcsolatok segítĘi, fejlesztĘi. Az átalakuló iskolarendszerben az osztályfĘnöki feladatok bĘvülnek. Az osztályfĘnökök személyisége és elhivatottsága döntĘ súllyal alakítja a gyerekekben kialakuló, formálódó valóságképet. Munkálkodásuk nyomán válnak konkrét közösségi tevékenységgé a szaktanárok tanórán túlnövĘ elképzelései, a különbözĘ iskolai programkínálatok. Szaktudásuk mellett általános tájékozottságuk, problémafelismerĘ és –feldolgozó képességük segíti Ęket abban, hogy a középiskolai fejlesztés sokrétĦ tevékenységét magas szinten valósítsák meg. Az osztályfĘnöki szerepben dominál a nevelĘi oldal. E feladat sikeres ellátásának alapfeltétele az, hogy ezt a „missziót” vállaló tanár szeresse a gyerekeket. Ezt az alapelvet messzemenĘkig érvényesíteni kívánom igazgatóként. Csak olyan kolléga lehet osztályfĘnök, aki képes „Ember” is lenni amellett, hogy kiváló szakember. Tudniillik Ę lesz az a példakép, aki hiteles személyiségként, példájával befolyásolja egy-egy diák egész életét. ė az, aki az osztálytermi környezet megóvására, szépítésére, otthonossá tételére, igényes, gondos alakítására nevel, s ezzel megtanítja a környezethez való viszony alapnormáit. ė az, aki az oktatási feladatokon túl a mindennapi problémák felismerésére, az életmódminták elemzésére, a megoldások keresésére tanít, amely
32
tevékenység
kiváló
lehetĘséget
nyújt
az
együttes
tevékenységek
során
a
közösségépítésre, a személyes kapcsolatok kialakítására és elmélyítésére. Az osztályfĘnök összefogja a szaktárgyak idevágó, de a hagyományos tanórai kereteket
megbontó
tevékenységeit.
Segíti
például
a
fogyasztói
társadalom
problémáinak felismerését és megoldását az iskolában. Ilyenek a táplálkozási szokások, az iskolai büfé kínálata, a szükségtelen túlcsomagolás, a szemét kezelése, anyag- és energiatakarékosság. A közös tanulmányi kirándulások, vetélkedĘk, különbözĘ akciókban való közös részvétel is kiegészítheti és összefĦzheti az egyes szaktárgyakat. Az osztályfĘnöki órák témájának kínálata akkor hatékony, ha az legalább egy, de inkább négy évre tervezett sokszínĦ szocializációs programnak felel meg. Ennek tervezése az osztályban tanító valamennyi pedagógus együttgondolkozását kívánja meg. A tanulók számos attitĦdjének alakításán túl, igényességük fokával és értékrendjükkel az osztályfĘnökök befolyásolják leginkább a szülĘk hozzáállását az iskolai élethez. Kiválasztásukat, támogatásukat, a vezetés munkájába történĘ bevonásukat, erkölcsi és anyagi megbecsülésüket kiemelkedĘ fontosságú igazgatói feladatomnak tekintem.
Fontos a fenntartóval kialakított kapcsolat továbbfejlesztése. Rendkívüli jelentĘségĦnek gondolom a kölcsönös és nyílt információcserét, az átláthatóság, tervezhetĘség, biztonság szempontjából. A Széchenyi István Általános Iskola, Gimnázium, Szakközépiskola és Sportiskola Pécs város iskolája, ami kötelezettségeket és jogokat biztosít számára.
Érdemes a helyi intézményekkel, cégekkel, sportegyesületekkel, belügyi szervekkel és más szervezetekkel továbbépíteni a korábban kialakított kapcsolatokat.
Az iskolának hagyományosan jók a külföldi kapcsolatai. Ezek a lehetĘségek a sportnak, nyelvtanulási motivációnak és az önállón nyelvtanulási stratégiák fejlesztésének is hatékony eszközei. Célom, hogy az iskola külföldi kapcsolatai tovább bĘvüljenek, erĘsödjenek.
Egy olyan pedagógiai folyamatot kell integrálnunk a meglévĘ struktúrák közé, melynek során
a
fiatalokat
felkészítjük
környezetük
megismerésére,
tapasztalataik
feldolgozására, valamint az élĘ és élettelen természet érdekeit is figyelembe vevĘ cselekvésre. Ezért fontos feladatunk ezen a területen, hogy megfelelĘen stabil és megújulásra képes érzelmi kapcsolatot alapozzunk meg az élĘ, illetve élettelen környezettel, fejlesszük tanítványainkban a szándékot és képességet a környezet aktív megismerésére. Keltsük fel az igényt bennük és tegyük képessé Ęket a környezet változásainak, jelzéseinek felfogására, összefüggĘ rendszerben történĘ értelmezésére, a rendszerben felismerhetĘ kapcsolatok megértésére, a problémák megkeresésére, 33
okainak megértésére, a kritikai és kreatív gondolkodás kialakítására, a lehetséges megoldások megkeresésére, az egyéni és közösségi döntések felelĘsségének megértésére, vállalására. Ennek érdekében a tanórákon hozzá kell rendelnünk az adott témákhoz a megfelelĘ környezetvédelmi vonatkozásokat. Az óra jellege határozza meg, hogy melyik problémát hogyan dolgozzuk fel. Kapjanak helyet az olyan hétköznapi élettel is kapcsolatos vonatkozások, amelyek a diákokhoz is közel állnak. Használjuk a különbözĘ interaktív módszereket az ismeretátadásra, egyúttal a szemléltetés hagyományos lehetĘségeit is építsük be a pedagógiai folyamatba. Így lehetĘség nyílik az élményszerĦ tanításra és tanulásra. Fontosnak tartom, hogy diákjaink komoly elméleti alapokat szerezzenek a területen, mert csak így alakulhat ki bennük a cselekvés motivációja. Az iskola minden tanárának feladata, hogy környezettudatos magatartásával, munkájával példaértékĦ legyen a tanulók számára. Ahhoz, hogy az iskolai környezeti nevelés-oktatás közös szemléletben és célokkal valósuljon meg, ki kell alakítanunk, illetve tovább kell fejlesztenünk a munkaközösségek együttmĦködését. Fontos, hogy valamilyen szinten mindenki kapcsolódjon be az iskolai környezeti nevelési munkába, a tapasztaltabb kollégák tanácsokkal, javaslatokkal segítsék ezt a folyamatot. A közös munka irányítása igazgatóhelyettesi feladat, a koordinátori szerepet az iskolai szabadidĘ-szervezĘ tanárnak kell ellátnia. Az iskola minden diákjának feladata, hogy vigyázzon környezetére és figyelmeztesse társait a kulturált magatartásra. Ebben kiemelkedĘ feladata van az iskolai diákönkormányzatnak, az osztályközösségeknek, valamint a környezet védelme iránt különösen érdeklĘdĘ és elkötelezett tanulókból álló diákcsoportnak. A diákok a környezeti témákkal kapcsolatos ismereteiket a tanáraikkal való közös munka során tanórai és tanórán kívüli programok keretében sajátítják el. A diákok és tanárok együttmĦködése nélkülözhetetlen a környezetbarát iskolai környezet létrehozásában és megĘrzésében is. A tanórák környezeti tartalmát a munkaközösségek határozzák meg, a tanórán kívüli környezeti nevelési tevékenységek áttekintése igazgatóhelyettesi feladat lehet. Mivel a fenntartó határozza meg az általa mĦködtetett intézmények profilját és költségvetését, ezért a fenntartóval való kölcsönös együttmĦködés – az iskola egész életén belül – a környezeti nevelési programunk megvalósítása szempontjából is fontos. Az iskola igazgatójának feladata, hogy a fenntartóval való egyeztetés során a lehetĘ legoptimálisabb helyzet megteremtését elérje.
34
3.5.
FelnĘttképzés
A felnĘttképzés szakmai képzési funkciójához is kapcsolódik az általános és a nyelvi képzés, amelyet – a közmĦvelĘdés területén folyó kiterjedt tevékenységén kívül – a 2001-ben megalkotott felnĘttképzési törvény definiál, mint külön felnĘttképzési területet. Egyrészt a szakképzést megalapozó, illetve azt lehetĘvé tevĘ, másrészt a felnĘtt dolgozók munkavállalói pozíciójának erĘsítése. Ez utóbbi iránt fokozódnak az igények, mint pl. az álláskeresési ismeretek és „technikák” elsajátítása, illetve a nyelv tanulása.
A felnĘttképzés alapfunkciója az elsĘ iskolai végzettség és/vagy – az egyén életpályája szempontjából szükséges – szakképzettség megszerzésének segítése. Ez a „pótló” funkció az alap (általános) – iskolai végzettség és az elsĘ szakképzettség megszerzését jelenti.
Fontos új feladat lesz a 16 éves korra csökkentett tankötelezettségbĘl adódó, a nappali rendszerĦ oktatásból kikerülĘ fiatalok beiskolázása.
A foglalkoztatást segítĘ képzésen keresztül – segítséget adjon a munkanélküliség idĘtartama alatt vagy a munkanélkülivé válást megelĘzĘen, még a munkaviszony keretein belül a munkavállaló felnĘtt tudásának neveléséhez.
A szükséges pályaorientációs (pályaválasztási) ismeretek megszerzése.
A szakképzés megkezdéséhez szükséges – az elĘírt iskolai végzettségen belüli – közismeretek elĘírt szintĦ elsajátítása.
A munkakör színvonalasabb ellátáshoz szükséges, a nem szakképesítést nyújtó ismeretek megszerzésére (nyelvtudás, számítógép kezelés, korszerĦ munkavállalói tulajdonságok).
35
III. FEJLESZTÉSI ELKÉPZELÉSEIM
VezetĘi megbízatásom esetén az alábbi fejlesztéseket szeretném megvalósítani:
A pályakezdĘ pedagógusok mentorálási rendszerének hatékony mĦködtetése.
Sportegységek fejlesztése, megerĘsítése:
-
sportneveléssel kapcsolatban vállalt feladataink megvalósítása
-
„Tanulva sportolni – sportolva tanulni” fenntarthatóságának biztosítása
-
összhang megteremtése az intézményegységek és a város sportnevelésében
-
gazdaságos mĦködés felügyelete
-
sportkoncepció továbbfejlesztése
További infokommunikációs fejlesztések a tantermekben, digitális tananyagok beszerzése. A pedagógusok felkészítése továbbképzések, elĘadások révén az interaktív tábla és a digitális tananyag használatára. Interaktív tantárgyi oktatócsomagok beszerzése.
Tantervek, tanmenetek átdolgozása az új tanulásszervezési eljárások figyelembe vételével.
Az iskolai mozgásfejlesztés harmonizálása, tanítási tartalmak egyeztetése.
Intézményi – intézményegységi – honlap(ok) továbbfejlesztése, honlapon keresztüli kommunikáció kialakítása partnereinkkel.
SzülĘk Akadémiájának a megszervezése a tanév/nevelési év programjába illesztve. Az elĘadások, foglalkozások szervezése pszichológus, szociális segítĘ, gyermekjóléti szolgálat munkatársa, külsĘ elĘadó bevonásával.
A szülĘi szervezetekkel való kapcsolat tovább fejlesztése.
IMIP programban a pedagógusok egyéni teljesítményértékelésének egyértelmĦbbé tétele.
BelsĘ kommunikációs rendszer kialakítása.
Az intézmény dolgozóinak idegen nyelv tanulási lehetĘség biztosítása.
Az intézményben mĦködĘ alapítványok hatékony mĦködésének felülvizsgálata.
Színházi -, hangverseny látogatások szervezése.
Sportrendezvényeken való aktív részvétel.
Tanulmányi-és sportversenyeken való aktívabb részvétel.
Az egészséges táplálkozás felülvizsgálata – menza, iskolabüfé.
Stúdió fejlesztése. 36
Az intézményi szintĦ dokumentumok harmonizálása.
Az intézmény szervíz könyvének elkészítése a szükséges és elengedhetetlen felújításokkal kapcsolatosan.
37
IV. BEFEJEZÉS Az igazgató feladata az igazgatás, az iskola ügyeinek eligazítása, végsĘ soron az igazság képviselete. Ez pedig jelenti a törvények tiszteletét, végrehajtását és betartatását, annak a reprezentatív szerepnek vállalását, amely közvetítést jelent az intézménnyel kapcsolatba kerülĘ külsĘ és belsĘ szereplĘk és az iskolai szervezeti világ minden egyes polgára között. Feladat tehát a tervezés, irányítás, szervezés mellett a kommunikációs hálózat mĦködtetése. MásfelĘl az Ę dolga a motivációs struktúra energiáinak megteremtése, a tanulásra és tanításra ösztönzés, a közösségi létforma kultúrájának alakítása, finomítása, mĦveltetése. Megbízatásom esetén következetesen törekszem arra, hogy öregbítsem az átalakult intézmény jó hírnevét, megfeleljek a szülĘk, a gyermekek, az önkormányzat, a német kisebbségi önkormányzat és az intézményben dolgozók által megfogalmazott szakmai elvárásoknak.
38
V. KONKLÚZIÓ MeggyĘzĘdéssel vallom, hogy egy iskola tud magának saját mikroklímát alkotni. Olyat, ahol a vezetĘ nem csak dirigál, hanem alkotásra motivál. Olyat, ahol a kötelességtudat és a kölcsönös megbecsülés dominál. Ez az alapja annak, hogy akár a nagy célok megvalósítása, akár a hétköznapok kisebb nagyobb buktatói ne felĘröljék, hanem újratermeljék erĘnket, fejlesszék személyiségünket. Így olyan pozitív kisugárzásunk lesz majd diákjainkra, amely hozzásegít bennünket ahhoz, hogy láthassuk fáradozásunk eredményét. Pécs, 2011. október 28.
Kutas József
39
