SZÉCHENYI ISTVÁN ÁLTALÁNOS ISKOLA, GIMNÁZIUM, SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SPORTISKOLA PÉCS

SZÉCHENYI ISTVÁN ÁLTALÁNOS ISKOLA, GIMNÁZIUM, SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SPORTISKOLA PÉCS

PEDAGÓGIAI PROGRAM

2012. január 30.

Bevezető

Tartalomjegyzék I.

AZ ISKOLA MŰKÖDÉSÉNEK TÖRVÉNYI FELTÉTELE AZ ALAPÍTÓ OKIRAT ........6 I.1. Az iskola öndefiníciója....................................................................................7 I.1.1. I.1.2.

Általános iskola ..................................................................................................7 Középiskola ........................................................................................................8

II. NEVELÉSI PROGRAM .........................................................................................10 II.1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai .........................................................................10 II.1.1. Pedagógiai alapelvek kifejtése .........................................................................10 II.1.2. Nevelő, oktató munka céljai .............................................................................10 II.1.2.1. Nevelés-oktatási területeink - Általános iskola.........................................12 II.1.2.2. Nevelés-oktatási területeink – Általános iskola és gimnázium .................13 II.1.2.3. Nevelés-oktatási területeink - Gimnázium ................................................14 II.1.2.4. Nevelés-oktatási területeink - szakközépiskola .........................................18 II.1.3. A Nemzeti alaptanterv szerepe az iskolai nevelés-oktatásban .........................20 II.1.4. Kulcskompetenciák fejlesztése.........................................................................20 II.1.4.1. Anyanyelvi kommunikáció ........................................................................20 II.1.4.2. Idegen nyelvi kommunikáció.....................................................................21 II.1.4.3. Matematikai kompetencia.........................................................................22 II.1.4.4. Természettudományos kompetencia..........................................................22 II.1.4.5. Digitális kompetencia ...............................................................................23 II.1.4.6. A hatékony, önálló tanulás .......................................................................24 II.1.4.7. Szociális és állampolgári kompetencia.....................................................24 II.1.4.8. Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia ................................26 II.1.4.9. Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség................................26 II.1.5. A kiemelt fejlesztési feladatok .........................................................................27 II.1.5.1. Énkép, önismeret.......................................................................................27 II.1.5.2. Hon- és népismeret ...................................................................................28 II.1.5.3. Európai azonosságtudat - egyetemes kultúra ...........................................28 II.1.5.4. Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés .......................................28 II.1.5.5. Gazdasági nevelés ....................................................................................29 II.1.5.6. Környezettudatosságra nevelés ................................................................30 II.1.5.7. A tanulás tanítása .....................................................................................30 II.1.5.8. Testi és lelki egészség ...............................................................................32 II.1.5.9. Felkészülés a felnőttlét szerepeire ............................................................33 II.1.6. A nevelő-oktató munka feladatai......................................................................33 II.1.7. A nevelő-oktató munka eszközei, eljárásai ......................................................35 II.1.7.1. Tanulói jogviszony létesítése intézményünkben........................................35 II.1.7.2. Az idegen nyelv oktatása...........................................................................37 II.1.7.3. Könyv- és könyvtárhasználati ismeretek tanítása.....................................37 II.1.7.4. A nem kötelező tantárgyak választásának elvei és eljárásai ....................38

1

Bevezető II.1.7.5.

A tanítási órák keretében meg nem valósítható foglalkozások ................ 38

II.2. Az esélyegyenlőség biztosításával kapcsolatos feladatok ..........................38 II.2.1. A tanulási esélyegyenlőség segítésének elvei .................................................. 38 II.2.2. A személyiség- és közösségfejlesztés feladatai ............................................... 39 II.2.2.1. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok.................. 39 II.2.2.2. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok ......................................... 40 II.2.3.

A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység...................................................................................................... 42

II.2.4. II.2.5. II.2.6. II.2.7.

A sajátos nevelési igényű tanulók nevelésének-oktatásának elvei .................. 43 A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenység............................ 43 A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ............................... 45 A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program .............. 46

II.2.8.

A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység ...................................... 47

II.3. Pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő – oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke .....................................48 II.4. A szülő, a tanuló és a pedagógus együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei..................................................................48 II.4.1.

Az együttműködés formái:............................................................................... 48

II.4.2. II.4.3. II.4.4.

A Diákönkormányzat ....................................................................................... 49 Szülői közösség................................................................................................ 50 Az együttműködés továbbfejlesztésének lehetőségei: ..................................... 51

II.5. Egészségnevelési program............................................................................51 II.5.1. Bevezetés, alapelvek ........................................................................................ 51 II.5.2. Célok, követelmények...................................................................................... 52 II.5.3. A program végrehajtásában szereplők ............................................................. 52 II.5.4. A program végrehajtásának lehetőségei .......................................................... 52 II.5.5. Tantárgyi követelmények, lehetőségek............................................................ 53 II.5.5.1. Általános iskola........................................................................................ 53 II.5.5.2. Gimnázium ............................................................................................... 59 II.5.5.3. Külső kapcsolatok .................................................................................... 62 II.5.5.4. Prevenciós stratégia................................................................................. 63

II.6. Környezeti nevelés program ........................................................................64 II.6.1.1. II.6.1.2. II.6.1.3.

Környezet- és természetvédelmi jogszabályok ......................................... 64 Helyzetkép ................................................................................................ 67 Erőforrások .............................................................................................. 68

II.6.2. Alapelvek, célok............................................................................................... 72 II.6.2.1. Alapelvek, jövőkép, hosszú távú célok...................................................... 72 II.6.2.2. Konkrét, rövid távú célok és feladatok ..................................................... 75 II.6.3. Tanulásszervezési és tartalmi keretek .............................................................. 78 II.6.3.1. Tanórai keretek ........................................................................................ 78 II.6.3.2. Tanórán kívüli foglalkozások ................................................................... 87

2

Bevezető II.6.3.3.

A környezet- és egészségvédelem jeles napjai. .........................................88

II.6.4. Módszerek ........................................................................................................89 II.6.5. Taneszközök .....................................................................................................90 II.6.5.1. Ismerethordozók tanulók számára............................................................90 II.6.5.2. Ismerethordozók tanárok számára ...........................................................90 II.6.5.3. Eszközök....................................................................................................90 II.6.6. Az iskolai környezet .........................................................................................91 II.6.6.1. Az iskola épületeinek helyzetképe, a javulást szolgáló célok és a változást segítő feladatok..........................................................................91 II.6.7. II.6.8. II.6.9.

Kommunikáció .................................................................................................92 Minőségbiztosítás - minőségellenőrzés ............................................................93 Továbbképzések ...............................................................................................93

III. HELYI TANTERV.................................................................................................94 III.1. Helyi tantervünk alapja a Nemzeti alaptanterv.........................................95 III.2. Az iskola egyes évfolyamain alkalmazott óraterv és tantárgyi követelményrendszer ....................................................................................96 III.2.1.

Az egyes évfolyamokon tanított tantárgyak, a kötelező és választható tanórai foglalkozások és azok óraszámai .........................................................96 III.2.1.1. Általános iskola – közoktatási típusú sportiskolai osztály (1. – 4. osztály)....................................................................................................103 III.2.1.2. Általános iskola – közoktatási típusú sportiskolai osztály (5. – 8. osztály)....................................................................................................104 III.2.1.3. Általános iskola – emelt szintű testnevelés osztály (1. – 4. osztály) .......105 III.2.1.4. Általános iskola – emelt szintű testnevelés osztály (5. – 8. osztály) .......106 III.2.1.5. Gimnázium – közoktatási típusú sportiskolai osztály/emelt szintű testnevelés tantervű (9. – 12. osztály)–NAT............................................107 III.2.1.6. Gimnázium – emelt szintű informatika + emelt szintű idegen nyelv humán orientációval osztály (9. – 12. osztály)–NAT..............................108 III.2.1.7. Gimnázium – belügyi rendészeti orientációjú osztály (9. – 12. osztály)– NAT .........................................................................................................109 III.2.1.8. Gimnázium – Labdarúgó Akadémiai osztály (9. – 12. osztály) a 2012/2013-as tanévtől felmenő rendszerben ..........................................110 III.2.1.9. Gimnázium – Felnőttoktatás esti (9. – 12. osztály)–NAT .......................111 III.2.1.10. Gimnázium – Felnőttoktatás levelező (9. – 12. osztály)–NAT................112 III.2.1.11. Gimnázium – Felnőttoktatás esti (9. – 12. osztály) – felmenő rendszerben kifutó osztályok...................................................................113 III.2.1.12. Gimnázium – Felnőttoktatás levelező (9. – 12. osztály) – felmenő rendszerben kifutó osztályok...................................................................114 III.2.1.13. Gimnázium – emelt szintű testnevelés/általános osztály (10. – 12.) kifutó rendszerben–NAT .........................................................................115 III.2.1.14. Gimnázium – emelt szintű informatika osztály (10. – 12.) kifutó rendszerben–NAT ...................................................................................116 III.2.1.15. Gimnázium – intenzív nyelvi előkészítő+emelt idegen nyelv humán orientációval (10. – 12.) kifutó rendszerben–NAT .................................117

3

Bevezető III.2.2. A tanított tantárgyak tanterve (előírt tananyag, követelmény) ...................... 118 III.2.2.1. Kerettantervi célok és feladatok az általános iskolai osztályok számára118 III.2.2.2. Kerettantervi célok és feladatok az általános iskolai és a gimnáziumi osztályok számára – Közoktatási típusú sportiskolai oktatás ................ 118 III.2.2.3. Kerettantervi célok és feladatok a gimnáziumi osztályok számára........ 120 III.2.2.4. Kerettantervi célok és feladatok gimnázium – Labdarúgó Akadémia ... 123 III.2.2.5. Kerettantervi célok és feladatok a felnőttoktatás tagozatú osztályok számára .................................................................................................. 124

III.3. III.4. III.5. III.6.

Korszerű oktatásszervezési eljárások .......................................................125 Alkalmazott tankönyvek, taneszközök kiválasztásának elve .................126 Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltétele ......................................127 A tanulói teljesítmény, magatartás és szorgalom minősítésének követelménye, formája ...............................................................................127

III.6.1.

Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái............................................................................................................. 127 III.6.1.1. A tájékoztatás formái.............................................................................. 128 III.6.1.2. Az írásbeli beszámoltatás formái ........................................................... 128 III.6.1.3. Általános iskola...................................................................................... 129 III.6.1.4. Középiskola ............................................................................................ 130 III.6.1.5. A gimnáziumra (nappali) vonatkozó vizsgarendszer ............................. 134 III.6.1.6. A humán tantárgyblokkos képzésre vonatkozó kiegészítés..................... 135 III.6.1.7. Az emelt szintű idegen nyelvi képzésre vonatkozó kiegészítés ............... 135 III.6.1.8. Szakképző évfolyamok vizsgarendje....................................................... 136 III.6.1.9. Felnőttoktatás......................................................................................... 136 III.6.1.10. Levelező tagozat ..................................................................................... 136

III.6.2.

A tanulói magatartás és szorgalom értékelésének és minősítésének követelményei és formái ................................................................................ 138 III.6.2.1. Általános iskola...................................................................................... 138 III.6.2.2. Középiskola ............................................................................................ 140 III.6.2.3. Házi feladatok adásának szabályai ........................................................ 140

III.7. A moduláris tantárgyak beszámítása az iskolai évfolyam sikeres befejezéséhez ...............................................................................................141 III.8. A középszintű érettségi vizsga témakörei.................................................141 III.9. A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek.............141 IV.

SZAKMAI PROGRAM ........................................................................................143

V.

ZÁRÓ DOKUMENTUMOK..................................................................................150

VI.

MELLÉKLETEK ................................................................................................152

4

Bevezető

Mottó: "Mi a célunk? A Hazánk fiaira, és azok gyermekei és unokáira annyi szerencsét és áldást hozni, amennyire azt a mi tehetségünk végbeviheti. Hogyan dolgozhatunk legbölcsebben annak a nagy célnak elérésére? Azon törekedünk, hogy a mostani Ifjúság nevelésére oly nagy béfolyást szerzünk magunknak, hogy azok több polgári Virtusokkal bírjanak, mintsem a mi contemporains (=kortársaink) és atyáink. - Mert mi meg vagyunk abban győzettetve, hogy az emberiség csak az Értelem, az Erkölcs és a Bölcsesség kiterjedése által léphet ama szerencse és áldás magasságára, melynek elnyerése a mi méltó célunk." (Széchenyi István naplójából l825)

„ A sport megtanít arra, hogyan lehet győzni és emelt fővel veszíteni. A sport tehát megtanít mindenre.” (Hemingway)

5

Bevezető

I. AZ ISKOLA MŰKÖDÉSÉNEK TÖRVÉNYI FELTÉTELE AZ ALAPÍTÓ OKIRAT Az alapító okirat az 1. sz. mellékletben megtalálható. Az intézmény neve: Széchenyi István Gimnázium, Általános Iskola, Szakközépiskola és Sportiskola (többcélú intézmény, egységes iskola) Az intézmény rövid neve: Széchenyi István Iskola Székhely címe: 762l Pécs, Király utca. 44. Telefon: 72/513-160 Telefax: 72/513-163 Telephelyek: 002: Széchenyi Tornaterem, 7626 Pécs, Koller utca 5. tel/fax: 72/336-041 003: 7633 Pécs, Radnóti Miklós utca 2. tel/fax: 72/552-270 Fenntartó: Baptista Szeretetszolgálat Egyházi Jogi Személy Képviselője: Szenczy Sándor elnök Alapítás éve: 1857 Reáltanoda 1925 Állami gróf Széchenyi István Főreáliskola 1935 gróf Széchenyi István Gimnázium 1960 Széchenyi István Gimnázium és Szakközépiskola 2011. Széchenyi István Általános Iskola, Gimnázium, Szakközépiskola és Sportiskola 2012. Széchenyi István Gimnázium, Általános Iskola, Szakközépiskola és Sportiskola Alaptevékenység, a jelenlegi képzési idő 8 éves általános iskola 4 éves gimnázium 1+4 éves gimnázium 1 éves szakképzés a szakmai alapozó oktatásban részesülőknek 4 éves gimnázium (felnőttoktatás) Tagozatok, ágazatok, szakirányok Általános iskola gimnázium:

6

közoktatási típusú sportiskolai emelt szintű testnevelés közoktatási típusú sportiskola emelt szintű informatika

Bevezető

szakközépiskolai szakok:

intenzív nyelvi előkészítő + humán tantárgyblokkos emelt szintű informatika + emelt szintű élő idegen nyelv humán tantárgyblokkal belügyi rendészeti orientáció közoktatási típusú sportiskola labdarúgás orientáció, továbbiakban Labdarúgó Akadémia felnőttoktatás (esti és levelező tagozaton) 52 525 01 1000 00 00 autóelektronikai műszerész

A képzés szakaszai általános iskola: 8 éves képzés gimnázium: 4 éves képzés (érettségi vizsgával zárul) gimnázium: 5 éves képzés (érettségi vizsgával zárul) szakközépiskola: 14. évfolyam: szakmai előképzettségre épülő szakképzés megszerezhető végzettségek − érettségi bizonyítvány − szakmai bizonyítvány

I.1.

AZ ISKOLA ÖNDEFINÍCIÓJA

I.1.1.

Általános iskola

Célunk olyan iskola működtetése, amelyben gyermek, szülő, pedagógus jól érzi magát, egészségesen él, olyan iskola, mely biztosítja a gyermek képességeinek kibontakozását, tehetségének érvényesülését, személyiségének alakulását. Az iskola tanulóinak életkora jelentősen eltérő, ez szükségszerűen megköveteli a nevelési folyamat során az életkor szerinti differenciálást. Az általános iskola és a középiskola részben folyamatos egységet képez, a nyolcadikos tanulók egy része ugyanebben az iskolában folytathatja tanulmányait, a többi gimnazista más általános iskolákból érkezik, ez is a differenciálás szükségességét mutatja. Az általános iskola tevékenységének középpontjában a testnevelés áll. A testnevelés emelt szintű oktatása a 6-14 éves tanulók számára biztosítja, hogy a helyi tantervben megfogalmazott követelmények elsajátítását, emellett tehetségük kibontakoztatását a testnevelés, a sport területén. Olyan korszerű ismeretanyag közvetítése és elsajátíttatása a célunk, mely biztosítja, hogy a végzős általános iskolások képesek legyenek eleget tenni a választott iskola követelményeinek. Továbbfejleszthető, korszerű ismeretek közvetítése a célunk, mely megfelelő alapot biztosít a választott életpályára való felkészüléshez. Elérendő cél, hogy tanulóink értékként kezeljék a 7

Bevezető tudást, a szorgalmat, a becsületes munkavégzést. Az iskola –összhangban a testnevelés kiemelt szerepével– biztosítja, hogy az egészséges életmódra nevelés, a környezet- és fogyasztóvédelemmel a tanórai órakeretben és a tanórán kívüli foglalkozásokon alakítsa ki a testi, a lelki és a szociális harmóniát a tanulókban. Az első négy évfolyamon biztosítjuk tanulóinknak a napi játékos, egészségfejlesztő testmozgást. A sport alapvetően teljesítmény-centrikus. Az iskolában tanuló és versenyszerűen sportoló tanulók –akikből a kiválasztódási piramis miatt természetszerűen csak néhányan lesznek élsportolók (olimpikonok, válogatottak)– elé magas szintű, de életkoruknak és képességeiknek megfelelően differenciált, teljesíthető követelményeket állítunk a sportban. Ki kell alakítunk diákjainkban azokat a sportolói személyiségjegyeket, melyek birtokában képesek a mindenkori sportszerű versenyzésre, a siker és a kudarc által kiváltott emberi érzelmek megfelelő kinyilvánítására, a sportszerűségre. Biztosítjuk a szaktanári és osztályfőnöki munkában a sporttámogatói attitűd érvényesülését (érdeklődés, elismerés, tolerancia). Az eredményes munka egyik alapfeltétele az esélyegyenlőség biztosítása. Az iskola hangulata, légköre olyan legyen, hogy serkentse a pedagógiai folyamat résztvevőit a hatékony munkára. Olyan légkört igyekszünk biztosítani, melyben diákjaink jól érzik magukat, melyben bizalommal fordulhatnak tanáraikhoz, edzőikhez problémáik megoldása érdekében. Ezért a nevelés-oktatás minden területén ismerniük kell és elfogadni a velük szemben támasztott követelményeket, elvárásokat. Személyiségük alakítása, formálása közben tiszteletben tartjuk jogaikat, életkoruknak megfelelő formában lehetőséget adunk az iskolai élet formálásában való részvételre. Az emberközpontú, sportember központú iskola polgárai között az emberi kapcsolatok a bizalomra, egymás tiszteletére épülnek tanuló-tanuló, pedagógus-tanuló, pedagógusszülő és pedagógus-pedagógus között egyaránt. Megismertetjük tanítványainkkal az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció írott és íratlan normáit, segítjük őket a szocializációs folyamat zavarainak áthidalásában. Megismertetjük diákjainkkal az emberi és kiemelten a nemzeti kultúra eseményeit, kiemelkedő képviselőit, kialakítva és folyamatosan erősítve bennük a haza, a szülőföld iránti szeretet. Törekszünk arra, hogy bepillantást kapjanak más kultúrák értékeibe, tartsák tiszteletben más népek hagyományait, szokásait. A testnevelés mellett más területeken is tehetséges tanulók számára lehetőséget adunk képességeik fejlesztésére.

I.1.2.

Középiskola

Gimnáziumi osztályaink speciális tantervűkkel népszerűek a tanulók, szülők körében. Szakközépiskolai osztályaink –a szülők szemszögéből– azért fontosak, mert szakképzésünk olyan szakembereket nyújt a munkaerőpiac számára, akik ma nagyon keresettek. Fontos szempont az is, hogy a kor technikai fejlődésével intézményünk megpróbál lépést tartani, ami nagyon korszerű műszer-, műhelyparkot eredményezett, és ez biztosítékot jelent a munkavállalás során tanulóinknak. Iskolánk folyamatosan 8

Bevezető figyelemmel kíséri a munkaerőpiac igényeit és próbál a lehetőségeihez mérten ahhoz alkalmazkodni. Tanfolyamokat szervezünk diákjainknak, kapcsolatokat alakítunk ki és tartunk fenn különböző távközlési, elektronikai, gépjármű-technikai cégekkel a tanulók gyakorlati képzése terén, valamint a későbbi munkavállalás lehetősége érdekében. Iskolánk tanulóinak összetétele a lakóhelyet, a szülői hátteret, a tanulók neveltségi szintjét, valamint a tanulási szokásokat tekintve nagyon változatos képet mutat. Tanulóink évről évre egyre nagyobb számban nőnek fel „csonka” családban. Egyre gyakoribb a családokban a válások száma, ami nehezíti a szülő nevelési helyzetét az amúgy sem könnyű serdülőkorban lévő gyermeknél. A gimnáziumi osztályokba jellemzően közép- illetve felsőfokú végzettségű szülők gyermekei járnak. A tanulók neveltségi szintje széles skálán mozog, ami komoly feladatot jelent az iskolában dolgozó kollégáknak. Ehhez a problémához még társulnak a korosztályra jellemző magatartási, viselkedési sajátosságok. Tanítványaink alkotómunkájában elengedhetetlen lesz a számítógépek használatának biztos, a fejlődést követni tudó ismerete, az idegen nyelven történő kommunikáció A továbbtanulási szándék megjelenik a gimnáziumi osztályokban. Felnőttoktatási tagozatunk közel 40 éve a második esély iskolájaként támogatja a tanulni vágyó, de már nem tanköteles korú tanulókat.

9

Nevelési program

II. NEVELÉSI PROGRAM II.1. AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA PEDAGÓGIAI ALAPELVEI, CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI II.1.1.

Pedagógiai alapelvek kifejtése

Iskolánk névadójának, gróf Széchenyi Istvánnak a pedagógiai program elején idézett gondolatai mindmáig elévülhetetlenek, örökérvényűek. Ez oktató-nevelő munkánk missziója, közös tantestületi célrendszerünk kiindulópontja. Pedagógiai alapelveinket, úgy fogalmaztuk meg, hogy egyaránt érvényesek legyenek az általános iskolai, gimnáziumi, szakközépiskolai és felnőttoktatási képzésünkre. Azért dolgozunk, hogy az intézményeinkben minden tanuló szükségletei szerint megkapja a számára legmegfelelőbb fejlesztést ahhoz, hogy az életben megállja a helyét. Olyan iskolát működtetünk, amelyben diák, szülő, pedagógus, edző jól érzi magát, és biztosítjuk a tanuló képességeinek kibontakozását, tehetségének érvényesülését, személyiségének alakulását. A diákok számára biztonságos, támogató légkört teremtünk. Iskolánk alapfeladatának tekinti a tanulók önbizalmának emelését –amihez alapot a biztos szakmai tudás és a mély hazaszeretet érzése adja–, az érettségi vizsgára és a munkába állásra, illetve a felsőfokú tanulmányok megkezdésére való felkészítést. Általános elvünk –ehhez kötődően–, hogy intézményünk érvényesítse a humánus értékeket, közvetítse az egyetemes és a nemzeti kultúra alapértékeit, testileg és lelkileg egészséges, az emberi kapcsolatokban igényes felnőtteket, demokratikus elveket követő állampolgárokat neveljen, akik képesek a társadalmi, gazdasági, technikai változások követésére és az ezekhez alkalmazkodó cselekvésre. Intézményünk csak akkor lehet eredményes, ha a szülők és a gyerekek minden méltányolható szükségleteinek és elvárásainak megfelel. A felnőttoktatási tagozaton lehetőséget kínálunk azon fiataloknak, akik az oktatási rendszerből valamilyen okból kiestek, és szeretnének ismét bekapcsolódni, hátrányos helyzetükön változtatni, továbbá azon felnőtteknek, akik pályamódosításra kényszerülnek vagy a munkahely megszerzése illetve megtartása miatt az érettségi bizonyítvány megszerzését tűzik ki célul. A PTE pedagógus képzésében együttműködő partneriskolaként veszünk részt.

II.1.2.

Nevelő, oktató munka céljai

Az általános iskola közoktatási típusú sportosztályában és az emelt szintű testnevelés képzésben részesülő osztályában a sport iránt érdeklődő és tehetséges tanulók számára teremtünk lehetőséget arra, hogy diákjaink műveltségképe ugyanolyan gazdag és komplex legyen, mint nem sportoló társaiké.

10

Nevelési program Az általános iskolai képzést befejező diákjaink tanulmányaikat intézményünk keretei között folytathatják. Érdeklődési körüknek megfelelően választhatnak iskolánk sokszínű képzési palettájából. A gimnáziumban a humán osztályban, illetve az emelt szintű idegen nyelvet tanulók humán érdeklődésűek, míg az informatika osztályokba a reálérdeklődésű tanulók járnak. A belügyi rendészeti osztályunkban a rendvédelmi hivatás iránt elkötelezett diákok a Baranya Megyei Rendőr-főkapitányság szakmai közreműködésével folytatják tanulmányaikat. A sportosztályban és a labdarúgó akadémián a versenyszerűen sportolók sporttevékenységük mellett, a már nem tanköteles korú tanulók esti és levelező oktatás keretében, általában munka és család mellett juthatnak el az érettségi bizonyítvány megszerzéséig. Ezekből az adottságokból kell kiindulnunk, amikor céljainkat meghatározzuk. Általános iskolás diákjaink felkészítjük a képességeiknek megfelelő, reális továbbtanulásra. Célunk, hogy az iskola vegyes profiljából adódó körülményeket előnyként tudjuk használni. Ez alatt azt értjük, hogy a sport- és műszaki érdeklődésű tanulóinkhoz közelebb hozzuk az ún. humán műveltséget. Vegyék észre: e terület számukra sem tiltott vidék, ahova nem léphetnek be, hanem aktív közreműködéssel személyiségüket gazdagíthatják, fellépésüket magabiztosabbá tehetik. Fontosnak tartjuk, hogy e téren előrelépés történjen, s még szorosabb együttműködés legyen a különböző szakokon tanulók között. Képzésünk során stabil, széles alapokat kívánunk adni, amelyre a későbbiek során építhető a magasabb szintű szaktudás. Célunk, hogy a végzett tanulóink felkészültek legyenek a globalizálódó és információs világ kihívásainak feldolgozására, a XXI. századi társadalomban elengedhetetlen permanens önképzésre, valamint a korszerű szakmai ismeretek megszerzésére. Törekvésünk, hogy tanulóink az iskolában elsajátított tudásanyagot vagy jó munkaerőpiaci helyzetbe kerülve sikeresen alkalmazzák a gyakorlatban, vagy megfelelő pályaorientációval és felkészítéssel alkalmassá váljanak a felsőfokú intézményben való továbbtanulásra. Legyenek tájékozottak hazánk Európában betöltött eddigi és várható szerepéről, az integrált Európa céljairól. Kommunikációs képességeik tegyék lehetővé a különböző jelrendszerek megértését, ismereteik és tudásuk rögzítését, megfelelő szintű átadását. Valamennyien legalább egy idegen nyelven alapfokú társalgási szinten legyenek képesek kommunikációra. Iskolánk törekvése, hogy egyre többen nyelvvizsgával fejezzék be középfokú tanulmányaikat, mely előnyt jelent vagy elengedhetetlen a felsőfokú intézménybe való felvételnél és annak befejezésénél.

11

Nevelési program -

-

-

-

A szakközépiskolában is fontos a szaknyelv megismerése, mely képessé teszi diákjainkat a külföldi szakirodalomban való eligazodásban. Tanulóink az alapvető számítástechnikai ismereteken túl alkalmazzák a korszerű technikát, szakmai tanulmányaikban, illetve információszerzés céljából, a tanulási folyamat részeként. Magunkénak valljuk a régi görög jelmondatot: "Ép testben ép lélek." Fontos, hogy a diákok testi és szellemi fejlődése összhangban legyen. A testedzés, a fizikai erőnlét az alapja az egészséges és harmonikus életnek. Tanulóink széles körben használják sokféle sportolási lehetőségeinket. Célunk, hogy a tanár-diák viszonyt a tanárok részéről a tolerancia, a tanuló jogainak tiszteletben tartása, a tanuló személyiségének fejlesztése jellemezze. Ezek a célok a tanulók és a tanárok önkéntes, tudatos, folyamatos és kölcsönös együttműködésével érhetők el. Az esti és levelező tagozaton törekszünk az életkori adottságok figyelembe vételére. A tananyag feldolgozása, a számonkérés és a követelményszint megtartása az andragógiai feladatokhoz kell, hogy alkalmazkodjon. Egyben sajátítsák el a munkahely megtalálásához szükséges technikákat és a mindenkori munkaerőpiaci igényekhez való alkalmazkodást.

II.1.2.1.

Nevelés-oktatási területeink - Általános iskola

Emelt szintű testnevelés-oktatás Iskolánk alsó tagozatán évfolyamonként 2 osztályban folyik az oktatás. Egyik osztályunk közoktatási típusú sportosztály, a másik osztályunkban emelt szintű testnevelés folyik. Ez az alsó tagozatban azt jelenti, hogy heti 5 órában van a gyerekeknek testnevelés órája. Célunk, hogy ebben a korban minden gyerek megszeresse a mozgást, és minél több sportággal ismerkedjen meg. Arra törekszünk, hogy a mindennapos testedzés és sport a későbbiekben az életformájukká váljon. A legügyesebbeket szívesen és örömmel fogadják a különféle sportegyesületek. A sport mellett kiemelt feladatnak tekintjük, hogy már 1. osztálytól megismerkedjenek az informatikával, a számítógép világával, illetve az idegen nyelvekkel (angol,német). A felső tagozaton szintén a két osztály közül az egyik a közoktatási típusú sportosztály, a másikban emelt szintű testnevelés oktatás folyik (minden nap van testnevelés óra).Az átjárhatóság az osztályok között biztosított. Azoknak a gyerekeknek, akik a nem közoktatás típusú osztályba járnak, lehetőségük van délután az iskolában tollasozni, tornászni, súlyt emelni, röplabdázni. Az iskolába belépő gyerekek bármelyikéből lehet kiváló sportoló (mint pl.: Biczó Bence, Katzirz Dávid, Borsos Anita), de lehet más területen is kiemelkedő (mint pl.: Patartics Zorán Ybl díjas építész, Gábor Olivér régész, Lipics Zsolt színész). De minden gyerekben lapul valamilyen lehetőség és mi igyekszünk, hogy segítsünk nekik felszínre hozni ezeket. 12

Nevelési program II.1.2.2.

Nevelés-oktatási területeink – Általános iskola és gimnázium

Közoktatási típusú sportiskolai oktatás Az első négy évfolyamon mindennapos testnevelés van az általános mozgáskultúra fejlesztése érdekében. Ebben a képzési szakaszban – néhány sportágtól eltekintve (torna, úszás, műkorcsolya) – a gyerekek nagy része még nem választott sportágat, ezért az általános képzés mellett fokozatosan megismerhetik a tanulók az egyes sportágakat. Ötödiktől nyolcadik osztályig különböző sportágakban, egyesületi keretek között sportolhatnak a tanulók. Ehhez délelőtt, órarendbe iktatva biztosítva van az edzésidő, a sportági képzést szakedzők végzik. A sportági képzésekhez szükséges sportági tantervek részei a közoktatási típusú sportiskolai kerettantervnek. Tanulóink jelentős része élsportoló, így közvetlenül tapasztaljuk azokat a problémákat, amelyekkel az élsportoló küzd, hogy eleget tudjon tenni a sport és a közoktatás elvárásainak. Több éves tapasztalatunkra alapozva úgy véljük, hogy a közoktatási típusú sportiskola olyan közoktatási intézmény, amely a sportoló fiatalok iskolai és sportbeli kötelezettségeinek összehangolását a legmagasabb szinten biztosítja. Ennek a feladatának az iskola leginkább akkor tud megfelelni, ha olyan tudásrendszert közvetít, amely segíti a sportoló diákokat a természetben és a társadalomban való eligazodásban, önmaguk megismerésében. Cél, hogy az élsportoló diákok műveltségképe ugyanolyan gazdag és komplex legyen, mint a nem sportoló társaik műveltségképe. Ugyanakkor az iskola vegye figyelembe és alkalmazkodjon a sportoló, élsportoló diákok időbeli leterheltségéhez, segítse a fiatalokat a tudatos élsportolóvá válás folyamatában a megfelelő sportspecifikus tudáselemek közvetítése révén. A közoktatási típusú sportiskola a közoktatási feladatainak ellátásakor több olyan problémával találkozhat, ami nem jellemző az átlag iskolára. Így megoldandó probléma a folyamatosan, akár évközben is érkező tanulók beilleszkedésének megkönnyítése, illetve a sportban valamiért nem eléggé eredményesek lemorzsolódása. Amikor egy sportoló valóban élsportolóvá válik, megnő az edzésszáma, válogatottsága esetén pedig edzőtáborokban, több napos külföldi versenyeken kell részt vennie. Az így keletkezett hiányzásokat a normál iskola nem tudja tolerálni, azaz a sportoló megkeresi azt a közoktatási intézményt, amelyben az élsportot és a közoktatási célokat össze lehet hangolni. Ugyanez fordítva is megtörténhet. A sportoló sportpályafutása befejeződik valamilyen okból (sérülés, kiégés, az eredmények elmaradása), ezért más iskolában kívánja befejezni tanulmányait. A közoktatási típusú sportiskolai kerettantervet úgy készült, hogy az átjárhatóság a közismereti tantárgyak esetében megvalósuljon. További feltétlenül kezelendő probléma a sport miatti hiányzások pótlása. Itt nagyon fontossá válik az IKT eszközeinek használata, hisz edzőtáborban is lehet napi kapcsolatban a diák a tanárával. A sportiskolai kerettantervben ezért valamennyi 13

Nevelési program műveltségi területbe beépítésre került az IKT alkalmazása. A hiányzások pótlása természetesen lehetséges külön egyéni felkészítéssel is, de ez csak fokozza, főleg 9. évfolyamtól az amúgy is meglévő időhiányt. A tanulók között az egyéni fejlődésük és érdeklődésük tekintetében is vannak lényeges különbségek, ezért nemcsak a hiányzások miatt, hanem e létező különbség miatt is, a tanítási-tanulási folyamatokban előtérbe kell helyezni a differenciálást, az egymástól tanulást, a kooperatív tanulás alkalmazását. II.1.2.3.

Nevelés-oktatási területeink - Gimnázium

Humán tantárgyblokkos oktatás A tagozat egyik (szemléletmódbeli) célkitűzése az, hogy a diákok a világ sokféleségéről szerzett tudásukat ne egymástól mesterségesen elválasztott ismeretként rögzítsék, hanem a világot lássák összefüggő egészként. A másik célunk, hogy a diákok az itt kapott ismeretekkel és élményekkel személyiségüket úgy gazdagítsák, építsék, hogy művelt, az új iránt érdeklődő, nyitott, az emberi problémákra érzékeny, a kultúrát igénylő felnőtt emberekké váljanak. A humán tantárgyblokkos oktatás speciális tantárgyában, a „kortükör”-ben az eddigi hagyományoknak megfelelően megtalálhatók a helytörténeti, iskolatörténeti és egyetemes kultúrtörténeti ismereteket közvetítő foglalkozások is. Itt kap helyet a művészetek, tánc és dráma, mozgókép- és médiaismeret, emberismeret és etika társadalomismeret, filozófia tantárgyak integrált alkalmazása. Ahol a tantárgyi, tematikai kötöttségek engedik, törekszünk a kronológiai szinkronitásra, pl.: mikor történelemből az ókori Görögországról tanulnak a diákok, akkor ismerik meg az ókori görög irodalmat, képzőművészetet, zenét, akkor tanulnak a Földközi-tenger medencéjéről. A szinkronitást szolgálják azok a kortükör órák, amelyek egy adott korszakról tanult ismereteket szintetizálnak és kiegészítenek életmódtörténeti vonatkozásokkal (pl.: lakáskultúra, divat, tánc, étkezés). Főként gyakorlati jellegű foglalkozások ezek, hiszen a diákok megjelenítik, szerepjátékkal élik át az ismereteket. Az órai kisebb szereplések mellett fontosnak tartjuk, hogy diákjaink megtanuljanak szerepelni a nyilvánosság előtt. Így minden évben készülnek a „kortükör” órákba integrált „tánc és dráma” modul keretében egy-egy színi előadással (osztályonként). A szereplések hozzásegíthetik őket a jó fellépéshez, az egészséges magabiztossághoz, a szóbeli kifejezőkészség javulásához. A készülés során a diákok megtanulnak egy célért közösen munkálkodni, egymáshoz alkalmazkodni, egymásnak segíteni, így a közösen végzett munka hamarabb kovácsolja össze őket közösséggé. Megtapasztalják, hogy a sikerhez sok, kitartó munkára van szükség.

14

Nevelési program A tanórákon szerzett tudást a tanulmányi kirándulások során igyekszünk még személyesebb élménnyé tenni számukra. E tanulmányi utak során a diákok és a tanárok –előzetes felkészülés alapján– biztosítják az „idegenvezetést”. Emelt szintű informatikaoktatás Napjainkban megnövekedett az információ társadalmi szerepe és felértékelődött az informálódás képessége. Az egyén érdeke, hogy időben hozzájusson a munkájához, az életvitele alakításához szükséges információkhoz, képes legyen azokat céljának megfelelően feldolgozni és alkalmazni. Ehhez el kell sajátítania a megfelelő információszerzési, feldolgozási- és átadási technikát, valamint az információkezelés jogi és etikai szabályait (információk átvétele, bizalmas kezelése stb.) E gyorsan változó, fejlődő területen nagyfokú az ismeretek elavulása is, ezért különösen fontos, hogy a tanulónak legyen igénye informatikai ismereteinek folyamatos megújítására. A 10. évfolyam elvégzése után lehetőséget biztosítunk egy nemzetközi számítógéphasználói jogosítvány (ECDL) megszerzésére. A 12. év végén tanulóink szakirányú OKJ szakmai vizsgát tehetnek. Célunk, hogy a tanulóink alkalmasak legyenek a társadalmi és gazdasági élet különböző területein, az adott területhez kapcsolódó irodai és ügyviteli munkákban, a gazdálkodói egységek tartalmi és adminisztratív munkájában alkalmazott számítógépes szoftverek alap-, középszintű kezelésére, üzemeltetésére, használatára. Tudják kezelni az egyes számítógéptípusokat, legyenek alkalmasak rutinfeladatok végzésére. Legyenek képesek olyan önálló feladatok megoldására is, amelyek a mindennapi tevékenysége során előfordulhatnak. Szerezzenek jártasságot a számítógépes problémamegoldásban. Legyenek képesek alapalgoritmusok szerkesztésére és azok megvalósítására. Ismerjék a programnyelv alaptípusainak alkalmazásait. Legyenek képesek egy komplex program elkészítésére felhasználói leírással. Intenzív nyelvi előkészítő és emelt szintű élő idegen nyelvi oktatás Tanulóink angol vagy német nyelvet választhatnak. Az intenzív nyelvoktatás során tanulóink megismerkednek az adott ország történelmével, kultúrájával és irodalmával, ezzel is erősítve a humán tantárgyak iránti fogékonyságukat. Az intenzív nyelvi előkészítő után emelt óraszámban tanulják a választott idegen nyelvet. Számukra a másodikként megjelölt nyelvet (francia, olasz, orosz, német) az általános tantervű követelményeknek megfelelően sajátítják el. Az intenzív nyelvi előkészítő valamint az emelt szintű nyelvtanítás célja felkészítés a nyelvvizsgára, az emelt szintű érettségire, mely előnyt jelent a felsőfokú intézményekbe való felvételnél, illetve a majdani munkavállalásnál.

15

Nevelési program Cél, hogy diákjaink a külföldi cserekapcsolataink, valamint a szervezett külföldi útjaink során lehetőséget kapjanak a tanult nyelvek anyanyelvi környezetben történő gyakorlására. Emelt szintű idegen nyelvi oktatás Tanulóink első idegen nyelvként angol választhatnak. Az intenzív nyelvoktatás során tanulóink megismerkednek az adott ország történelmével, kultúrájával és irodalmával, ezzel is erősítve a humán tantárgyak iránti fogékonyságukat. Emelt óraszámban tanulják a választott idegen nyelvet. Számukra a másodikként megjelölt nyelvet (francia, olasz, orosz, német) az általános tantervű követelményeknek megfelelően sajátítják el. Az emelt szintű nyelvtanítás célja felkészítés a nyelvvizsgára, az emelt szintű érettségire, mely előnyt jelent a felsőfokú intézményekbe való felvételnél, illetve a majdani munkavállalásnál. Cél, hogy diákjaink a külföldi cserekapcsolataink, valamint a szervezett külföldi útjaink során lehetőséget kapjanak a tanult nyelvek anyanyelvi környezetben történő gyakorlására. Belügyi rendészet 2010/2011. tanévtől indítottuk a Baranya Megyei Rendőr-főkapitányság szakmai közreműködésével a belügyi rendészeti orientációjú gimnáziumi képzésünket. A tanulók emelt óraszámban tanulják az idegen nyelvet, az informatikát, társadalomismeretet. Kiemelt terület a testnevelés, önvédelem valamint a belügyi rendészeti ismeretek. Az itt szerzett ismeretek felkészítenek a rendőrtiszti, illetve a tiszthelyettesi tanulmányokra. Közoktatási típusú sportosztály - Labdarúgó Akadémia A Labdarúgó Akadémia diákjai közoktatási szempontból négy évfolyamos gimnáziumi képzésben vesznek részt, és tanulmányaikat a 12. évfolyam végén érettségi vizsgával zárják. Az edzések, mérkőzések, utazások és az eredményes tanulás komoly leterheltséget és erőpróbát jelent a fiatalok számára, amely csak úgy lehet eredményes, ha az iskola, a szülők, a PMFC és a kollégium jól együttműködik. Ennek érdekében – mindegyik oldal részvételével – rendszeres találkozókat, konzultációs lehetőségeket szervezünk. Tanórán kívüli foglalkozásokon biztosítjuk a PMFC jelenlegi vagy volt nagyjaival, vezetőivel történő kapcsolatfelvételt, elősegítve a klubhűség kialakítását, az érzelmi kötődést, a sportolói példakép megtalálását. Az Akadémián a minőségi sporttevékenység és a tanulás együttes, szigorú napi és heti ritmusban, összehangoltan folyik, ami kedvező hatással van a sportoló tanulók

16

Nevelési program személyiségfejlődésére. Az órarendet úgy állítjuk össze, hogy délelőtti edzések jól illeszthetőek legyenek a tanórai foglalkozások rendjébe. A 11. és 12. évfolyamon az órarendet úgy alakítjuk ki, hogy a tanulók bekapcsolódhassanak a Széchenyi Iskola által kínált érettségi előkészítő foglalkozásokba. Ezáltal biztosított sportoló diákjaink számára - amennyiben továbbtanulási elképzeléseik szükségessé teszik - akár az emelt szintű érettségi vizsga is. A Labdarúgó Akadémiára elsősorban a tehetséges sportolók kerülnek, így a felvételnél nem a tanulmányi eredményük a döntő szempont. Ennek következtében az átlagosnál nagyobbak lehetnek a tanulók közötti tanulási képességbeli eltérések, ezért a tanítás folyamatában alkalmaznunk kell a differenciálás eszközét, a felzárkóztató, korrepetáló órákat. A magas edzésidő természetesen csökkenti a diákok iskolán kívüli tanulásra fordítható idejét, ezért a tanároknak nagyobb hangsúlyt kell fektetniük azokra a modern oktatási módszerekre és eszközökre, amelyekkel hatékonyabbá, eredményesebbé tudják tenni a tananyag tanóra alatti elsajátítását. Céljainkat csak tanulásra is motivált tanulókkal együttműködve valósíthatjuk meg. Ennek érdekében alkalmazzuk –a PMFC-vel együttműködve– az „Akadémia jó tanulója” pedagógiai jutalmazó rendszert. Felnőttoktatás Napjainkra alapkövetelmény lett az érettségi, ugyanakkor sokan nem rendelkeznek vele, mert vagy kimaradtak a középiskolai oktatásból, vagy el sem kezdték azt. A gimnáziumi felnőttképzésre ezért nagyobb szükség van, mint bármikor. Azok, akik felnőttként ismét beiratkoznak a középiskolába, határozott céllal teszik ezt. Legtöbbször mégis abbahagyják a tanulást, mert a munkahely hátráltatja őket a tanulásban, nem nyújt segítséget az időbeosztásban. Van olyan eset is, hogy a család gátolja őket, vagy saját szorongásaikat, gátlásaikat nem tudják legyőzni. Más életvitelre, életvezetésre kell átállniuk, és ha ebben nem kapnak segítséget, nem erősítik a motivációikat, elszalaszthatják ezt az utolsó lehetőséget is. A felnőttoktatási tagozaton törekedni kell az életkori adottságok figyelembe vételére. A tananyag feldolgozása, a számonkérés és a követelményszint megtartása az andragógiai feladatokhoz kell, hogy alkalmazkodjon. Egyben sajátítsák el a munkahely megtalálásához szükséges technikákat és a mindenkori munkaerőpiaci igényekhez való alkalmazkodást. A felnőttoktatási tagozaton rugalmas, alkalmazkodó munka- és vizsgarenddel az érettségi megszerzésére nyílik lehetőség olyan emberek számára, akik - munkahelyi, családi, földrajzi okok miatt hátráltatottak - hosszabb betegségben szenvedők - mozgássérültek 17

Nevelési program - idősebb korosztályhoz tartozók - tartósan külföldön tartózkodók - határon kívül élő magyarok Esti oktatás A név is mutatja, hogy az esti munkarend szerinti oktatás heti 3 napon, délutáni-esti elfoglaltságot jelent. A rendelkezésre álló szűkös órakeretben, a szaktanárok által gondosan megtervezett ütemezésben haladunk a tananyag feldolgozásában, mintegy vázlatot adva a fel nem dolgozott tantárgyi ismeretek otthoni elsajátításához. Ezen oktatási formában a tanórák látogatása kötelező, ám az órákról való hiányzás igazolásakor figyelembe vesszük az egyéni sajátosságokat. A felnőttoktatásban a résztvevők életkora 18 évtől kezdődik. Számukra az esti oktatási forma a megfelelőbb. A fiatalok többsége azért választotta ezt a képzést, mert valamikor valamilyen szempontból hátrányos élethelyzetben volt. A nem megfelelő lelki támogatás, a szülői feladatok korlátozottsága az anyagi szükségletek kielégítésére, a túl merev iskolarendszer okozta azt, hogy a hallgatók „kicsúsztak” az oktatási rendszerből. Felnőtté válásuk során a munkahely igénye, a munkakörök betöltéséhez szükséges végzettség (ezt törvény szabályozza), ritkább esetben a bizonyítási, önigazolási kényszer vezeti el őket ismét az iskolába. Levelező oktatás A levelező oktatás olyan oktatási forma, ahol a résztvevők nincsenek rendszeresen meghatározott helyhez és időhöz kötve, egyéni haladási ütemben tanulnak. Az előrehaladásban nem kell alkalmazkodniuk társaikhoz. Kevés az idő a személyes találkozásra a tanárral, tanulótársakkal, viszont magas az önálló tanulási idő aránya. Tanulási tevékenységükben speciális tankönyvek, segédletek segítik őket. Folyamatos önellenőrzés lehetséges a számukra kidolgozott oktatócsomagok segítségével. A szaktanár többnyire írásos formában irányítja és értékeli a tanulás folyamatát. Ebben az oktatási formában azok számíthatnak eredményre, akik erősen motiváltak az alapos tudás megszerzésében, és képesek önállóan tanulni, felelősséget éreznek saját tanulmányaikért. Ebben segítik őket a szaktanárok, a mentor. Kétheti gyakorisággal péntek délután folynak a konzultációk, alkalmanként 8 tanítási órában. Emellett a szaktanárok minden segítséget megadnak az önálló tanuláshoz és a speciális tanulási technikák elsajátításához. II.1.2.4.

Nevelés-oktatási területeink - szakközépiskola

A 14. évfolyam a szakmacsoportos alapozó képzésre épülő szakképzés, a szakmai előképzettségre épülő szakképzés célja olyan elméleti, illetve gyakorlati felkészültségű szakemberek képzése, akik képesek a közúti-jármű szakterületen karbantartási, javítási munkákat ellátni, szervezni, vezetni. A szakközépiskolai képzés célja, hogy

18

Nevelési program −

nyújtson a tanulóknak korszerű szakmai műveltséget, valamint általános és speciális szaktudást a szakma műveléséhez, a szakmai munkatevékenység ellátásához, − alapozzon meg és fejlesszen ki a tanulókban olyan, a munkahelyeken hasznosítható szakmai tudást, amelynek birtokában képesek szakterületükön a technikai, technológiai fejlődésből adódó változó, növekvő szakmai követelményeknek eleget tenni, − neveljen szakmaszeretetre, hivatástudatra, fegyelmezett, szakszerű, pontos, megbízható munkavégzésre, önállóságra, felelősségtudatra, − fejlessze a tanulók esztétikai érzékét és a folyamatos önművelés igényét, − készítse fel a tanulókat a munkahelyi, a szakmai érdekvédelmi szervezetek munkájában való közreműködésre, − megfelelő szakmai idegen nyelvű elsősorban angol kommunikációs képességet adjon a tanulóknak a nemzetközi (európai) együttműködéshez. A képzés célja összességében a szakmai követelmények teljesítésén túl magában foglalja a nevelési célokat, a személyiség formálását, a szocializációs funkciókra való felkészítést is - a szakmával összefüggő társadalmi gyakorlat megismertetésével. Autóelektronikai műszerész szak A gyors autóelektronikai fejlődés miatt hiányszakma. A szervizekben kevés az olyan szakember, akire rábízható a javítás. Az autós szakterületen most a legkeresettebb szakma, biztos elhelyezkedési lehetőséget jelent a munkaerőpiacon. Iskolánkban az ország egyik legkorszerűbb autóelektronikai laborjában sajátítják el a tanulók a szakmát. A képzés célja: − A gépészet és elektrotechnikai és elektronikai szakmacsoportban tanult ismeretekre építve korszerű autóelektronikai elemek működésének vizsgálata, javításának megismerése. − A laborban elektronikai elemekkel ellátott gépjárműveken valóságban előforduló hibák szimulálhatók, ezek feltárása, javítása, mely nyugati típusú autókon történik, mint pl. OPEL Vectra, OPEL Omega, Volkswagen Golf, Ford. − Tanulják meg a diagnosztikai mérések során az autóelektronikai műszerek készség szinten történő használatát. − Ismerjék meg az autódiagnosztika területén használt mikroprocesszoros illetve mikrovezérlős alkalmazásokat. − Sajátítsák el a korszerű számítástechnikai ismereteket: alapismeretek, elektronikai szimulátorok, rajzszerkesztés. − Ismerjék meg a környezetvédelmi előírásokat, a hulladékok, a környezetre káros anyagok szakszerű kezelését, tárolását. 19

Nevelési program Az itt végzett tanulók is sikerrel veszik az akadályokat a felsőoktatási intézményekben, elsősorban a szakirányú továbbtanulás esetén. Az iskola felvállalja a régió autóelektronikai továbbképzését, mesterszakmunkás vizsgára való felkészítést. Lehetőség van a munkanélküliek átképzésére is.

II.1.3.

A Nemzeti alaptanterv szerepe az iskolai nevelés-oktatásban

A Nemzeti alaptanterv segítségével kívánjuk megvalósítani iskolánkban a demokratizmus, a humanizmus, az egyén tisztelete, a lelkiismereti szabadság, a személyiség fejlődése, az alapvető közösségek (család, nemzet, az európai nemzetek közössége, az emberiség) együttműködésének kibontakoztatása, a népek, nemzetek, nemzetiségi, etnikai csoportok és a nemek egyenlősége, a szolidaritás és a tolerancia értékei alapján szerveződő tanítási-tanulási folyamatokat. Ezzel is szeretnénk tanulóinknak biztosítani az esélyegyenlőséget.

II.1.4.

Kulcskompetenciák fejlesztése

Az Európai Unió országaiban a kulcskompetenciákba sorolták be azokat a tudásokat és képességeket, amelyek birtoklása alkalmassá teheti az unió valamennyi polgárát egyrészt a gyors és hatékony alkalmazkodásra a változásokkal átszőtt, modern világhoz, másrészt aktív szerepvállalásra e változások irányának és a tartalmának a befolyásolásához. A kulcskompetenciák azok a kompetenciák, amelyekre minden egyénnek szüksége van személyes boldogulásához és fejlődéséhez, az aktív állampolgári léthez, a társadalmi beilleszkedéshez és a munkához. Mindegyik egyformán fontos, mivel mindegyik hozzájárulhat a sikeres élethez egy tudás alapú társadalomban. Felértékelődik az egyén tanulási kompetenciájának fejlesztése, mert az emberi cselekvőképesség az egész életen át tartó tanulás folyamatában formálódik. II.1.4.1.

Anyanyelvi kommunikáció

Az anyanyelvi kommunikáció magában foglalja a fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények kifejezését és értelmezését szóban és írásban egyaránt (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás), valamint a helyes és kreatív nyelvhasználatot a társadalmi és kulturális tevékenységek során, az oktatásban és képzésben, a munkában, a családi életben és a szabadidős tevékenységekben. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök Az anyanyelvi kommunikáció az anyanyelv elsajátításának eredménye, amely természeténél fogva kapcsolódik az egyén kognitív képességének fejlődéséhez. Az anyanyelvi kommunikáció feltétele a megfelelő szókincs, valamint a nyelvtan és az egyes nyelvi funkciók ismerete. Ez a tudásanyag felöleli a szóbeli kapcsolattartás fő típusainak, az irodalmi és nem irodalmi szövegek egész sorának, a különféle nyelvi

20

Nevelési program stílusok fő sajátosságainak, valamint a nyelv és a kommunikáció változásainak ismeretét különféle helyzetekben. Az egyén rendelkezik azzal a képességgel, hogy különféle kommunikációs helyzetekben, szóban és írásban kommunikálni tud, kommunikációját figyelemmel kíséri és a helyzetnek megfelelően alakítja. Képes megkülönböztetni és felhasználni különféle típusú szövegeket, megkeresni, összegyűjteni és feldolgozni információkat, képes különböző segédeszközöket használni, saját szóbeli és írásbeli érveit a helyzetnek megfelelő módon meggyőzően megfogalmazni és kifejezni. A pozitív attitűd magában foglalja a kritikus és építő jellegű párbeszédre való törekvést, az esztétikai minőség tiszteletét és mások megismerésének az igényét. Ehhez ismernünk kell a nyelv másokra gyakorolt hatását, a társadalmilag felelős nyelvhasználat jelentőségét. II.1.4.2.

Idegen nyelvi kommunikáció

Az idegen nyelvi kommunikáció az anyanyelvi kommunikáció elemeivel jellemezhető: fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények megértése, kifejezése és értelmezése szóban és írásban (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás), a társadalmi és kulturális tevékenységek megfelelő keretein belül oktatás és képzés, munka, családi élet és szabadidős tevékenységek -, az egyén szükségleteinek megfelelően. Az idegen nyelvi kommunikáció olyan képességeket is igényel, mint például a közvetítés, más kultúrák megértése. Az egyén nyelvtudásának szintje változhat a négy dimenzió (hallott szöveg értése, beszédkészség, olvasott szöveg értése és íráskészség), az egyes nyelvek és az egyén társadalmi-kulturális háttere, környezete és igényei/érdeklődése szerint. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök Az idegen nyelvi kommunikáció feltételezi a szókincsnek és a funkcionális nyelvtannak, valamint a szóbeli interakciók főbb típusainak és a nyelvi stílusoknak az ismeretét. Fontos a társadalmi hagyományoknak, valamint a nyelvek kulturális vonatkozásainak és változatosságának az ismerete is. Az idegen nyelvi kommunikációhoz szükséges képességek felölelik a szóbeli üzenetek megértését, beszélgetések kezdeményezését, folytatását és lezárását, valamint a szövegolvasást, -értést és -alkotást az egyéni igényeknek megfelelően. Továbbá az egyénnek képesnek kell lennie a segédeszközök megfelelő használatára és az egész életen át tartó tanulás részeként a nyelv nem formális keretekben történő elsajátítására is. A pozitív attitűd magában foglalja a kulturális sokféleség tiszteletben tartását és a nyelvek, kultúrák közötti kommunikáció iránti érdeklődést és kíváncsiságot.

21

Nevelési program II.1.4.3.

Matematikai kompetencia

A matematikai kompetencia a matematikai gondolkodás fejlesztésének és alkalmazásának képessége, felkészítve ezzel az egyént a mindennapok problémáinak megoldására is. A kompetenciában és annak alakulásában a folyamatok és a tevékenységek éppúgy fontosak, mint az ismeretek. A matematikai kompetencia eltérő mértékben - felöleli a matematikai gondolkodásmódhoz kapcsolódó képességek alakulását, használatát, a matematikai modellek alkalmazását (képletek, modellek, struktúrák, grafikonok/táblázatok), valamint a törekvést ezek alkalmazására. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök A matematika terén szükséges ismeretek magukban foglalják a számok, mértékek és struktúrák, az alapműveletek és alapvető matematikai reprezentációk fejlődő ismeretét, a matematikai fogalmak, összefüggések és koncepciók és azon kérdések megértését, amelyekre a matematika választ adhat. A matematikai kompetencia birtokában az egyén rendelkezik azzal a képességgel, hogy alkalmazni tudja az alapvető matematikai elveket és folyamatokat az ismeretszerzésben és a problémák megoldásában, a mindennapokban, otthon és a munkahelyen. Követni és értékelni tudja az érvek láncolatát, matematikai úton képes indokolni az eredményeket, megérti a matematikai bizonyítást, a matematika nyelvén kommunikál, valamint alkalmazza a megfelelő segédeszközöket. A matematika terén a pozitív attitűd az igazság tiszteletén és azon a törekvésen alapszik, hogy a dolgok logikus okát és érvényességét keressük. II.1.4.4.

Természettudományos kompetencia

A természettudományos kompetencia készséget és képességet jelent arra, hogy ismeretek és módszerek sokaságának felhasználásával magyarázatokat és előrejelzéseket tegyünk a természetben, valamint az ember és a rajta kívüli természeti világ közt lezajló kölcsönhatásban lejátszódó folyamatokkal kapcsolatban magyarázatokat adjunk, előrejelzéseket tegyünk, s irányítsuk cselekvéseinket. Ennek a tudásnak az emberi vágyak és szükségletek kielégítése érdekében való alkalmazását nevezzük műszaki kompetenciának. E kompetencia magában foglalja az emberi tevékenység okozta változások megértését és az ezzel kapcsolatos, a fenntartható fejlődés formálásáért viselt egyéni és közösségi felelősséget. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök A természettudományok esetében elengedhetetlen a természeti világ alapelveinek, az alapvető tudományos fogalmaknak, módszereknek, a technológiai folyamatoknak, valamint a mindezek emberi alkalmazása során kifejtett tevékenységek természetre gyakorolt hatásának az ismerete. Ezeknek az ismereteknek a birtokában az egyén megérti a tudományos elméletek szerepét a társadalmi folyamatok formálódásában, az alkalmazások és a technológiák előnyeit, korlátait és kockázatait a társadalom

22

Nevelési program egészében (a döntéshozatallal, értékekkel, erkölcsi kérdésekkel, kultúrával stb. kapcsolatosan). A természettudományos kompetencia birtokában az egyén képes mozgósítani természettudományos és műszaki műveltségét, a munkájában és a hétköznapi életben felmerülő problémák megoldása során. Gyakorlatias módon tudja a tudását alkalmazni új technológiák, berendezések megismerésében és működtetésében, a tudományos eredmények alkalmazása során, problémamegoldásaiban, egyéni és közösségi célok elérésében, valamint a természettudományos és műszaki műveltséget igénylő döntések meghozatalában. Kritikus az áltudományos, az egyoldalúan tudomány- és technikaellenes megnyilvánulásokkal szemben. Képes és akar cselekedni a fenntartható fejlődés feltételeinek biztosítása érdekében lokálisan, és globális vonatkozásokban egyaránt. A természettudományos kompetencia kritikus és kíváncsi attitűdöt, az etikai kérdések iránti érdeklődést, valamint a biztonság és a fenntarthatóság tiszteletét egyaránt magában foglalja - különösen a tudományos és technológiai fejlődés saját magunkra, családunkra, közösségünkre és az egész Földre gyakorolt hatásával kapcsolatban. II.1.4.5.

Digitális kompetencia

A digitális kompetencia felöleli az információs társadalom technológiáinak (Information Society Technology, a továbbiakban: IST) magabiztos és kritikus használatát a munka, a kommunikáció és a szabadidő terén. Ez a következő készségeken, tevékenységeken alapul: információ felismerése, visszakeresése, értékelése, tárolása, előállítása, bemutatása és cseréje; továbbá kommunikáció és hálózati együttműködés az interneten keresztül. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök A digitális kompetencia a természetnek, az IST szerepének és lehetőségeinek értését, alapos ismeretét jelenti a személyes és társadalmi életben, valamint a munkában. Magában foglalja a főbb számítógépes alkalmazásokat - szövegszerkesztés, adattáblázatok, adatbázisok, információtárolás-kezelés, az internet által kínált lehetőségek és az elektronikus média útján történő kommunikáció (e-mail, hálózati eszközök) - a szabadidő, az információ-megosztás, az együttműködő hálózatépítés, a tanulás és a kutatás terén. Az egyénnek értenie kell, miként segíti az IST a kreativitást és az innovációt, ismernie kell az elérhető információ hitelessége és megbízhatósága körüli problémákat, valamint az IST interaktív használatához kapcsolódó etikai elveket. A szükséges képességek felölelik az információ megkeresését, összegyűjtését és feldolgozását, a kritikus alkalmazást, a valós és a virtuális kapcsolatok megkülönbözetését. Idetartozik a komplex információ előállítását, bemutatását és megértését elősegítő eszközök használata, valamint az internet alapú szolgáltatások 23

Nevelési program elérése, a velük való kutatás, az IST alkalmazása a kritikai gondolkodás, a kreativitás és az innováció területén. Az IST használata kritikus és megfontolt attitűdöket igényel az elérhető információ és az interaktív média felelősségteljes használata érdekében. A kompetencia fejlődését segítheti továbbá a kulturális, társadalmi és/vagy szakmai célokat szolgáló közösségekben és hálózatokban való részvétel. II.1.4.6.

A hatékony, önálló tanulás

A hatékony, önálló tanulás azt jelenti, hogy az egyén képes kitartóan tanulni, saját tanulását megszervezni egyénileg és csoportban egyaránt, ideértve az idővel és az információval való hatékony gazdálkodást is. Felismeri szükségleteit és lehetőségeit, ismeri a tanulás folyamatát. Ez egyrészt új ismeretek szerzését, feldolgozását és beépülését, másrészt útmutatások keresését és alkalmazását jelenti. A hatékony és önálló tanulás arra készteti a tanulót, hogy előzetes tanulási és élettapasztalataira építve tudását és képességeit helyzetek sokaságában használja, otthon, a munkában, a tanulási és képzési folyamataiban egyaránt. A motiváció és a magabiztosság e kompetencia elengedhetetlen eleme. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök A munka- vagy karriercélok teljesítését szolgáló tanuláshoz az egyénnek megfelelő ismeretekkel kell rendelkeznie a szükséges kompetenciákról, tudástartalmakról, képességekről és szakképesítésekről. A hatékony és önálló tanulás feltétele, hogy az egyén ismerje és értse saját tanulási stratégiáit, készségeinek és szaktudásának erős és gyenge pontjait, valamint képes legyen megtalálni a számára elérhető oktatási és képzési lehetőségeket, útmutatást/támogatást. A hatékony és önálló tanulás olyan alapvető képességek meglétét igényli, mint az írás, olvasás, számolás, valamint az IST-eszközök használata. Ezekre épül az új ismeretek, elsajátítása, feldolgozása és beépítése. A hatékony és önálló tanulás további feltétele a saját tanulási stratégia kialakítása, a motiváció folyamatos fenntartása, a figyelem összpontosítása, valamint a tanulás szándékának és céljának kritikus mérlegelése. Az egyénnek képesnek kell lennie a közös munkára és tudásának másokkal való megosztására saját munkája értékelésére és szükség esetén tanács, információ és támogatás kérésére. A pozitív attitűd, tanulási iránti motivációt feltételez, folyamatos fenntartásához elengedhetetlen, hogy korábbi tanulási és élettapasztalatainkat felhasználjuk, új tanulási lehetőségeket kutassunk fel, és a tanultakat az élet minden területén széles körben alkalmazzuk. II.1.4.7.

Szociális és állampolgári kompetencia

A személyes, értékorientációs, interperszonális, interkulturális, szociális és állampolgári kompetenciák a harmonikus életvitel és a közösségi beilleszkedés 24

Nevelési program feltételei, a közjó iránti elkötelezettség és tevékenység, felöleli a magatartás minden olyan formáját, amely révén az egyén hatékony és építő módon vehet részt a társadalmi és szakmai életben, az egyre sokszínűbb társadalomban, továbbá ha szükséges, konfliktusokat is meg tud oldani. Az állampolgári kompetencia képessé teszi az egyént arra, hogy a társadalmi folyamatokról, struktúrákról és a demokráciáról kialakult tudását felhasználva, aktívan vegyen részt a közügyekben. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök A személyes és szociális jólét megköveteli, hogy az egyén rendelkezzék saját fizikai és mentális egészségére vonatkozó ismeretekkel, megértse az egészséges életvitelnek ebben játszott meghatározó szerepét. A sikeres kapcsolatok és társadalmi részvétel érdekében elengedhetetlen a normatudat, a viselkedési és az általánosan elfogadott magatartási szabályok megértése. Fontos az egyénnel, a csoporttal, a munkaszervezettel, a nemek közti egyenlőséggel, a megkülönböztetés-mentességgel, a társadalommal és a kultúrával kapcsolatos alapvető koncepciók ismerete. Kívánatos a tájékozódás az európai társadalmak multikulturális és társadalmi-gazdasági dimenzióiban, továbbá a nemzeti kulturális identitás és az európai identitás kapcsolatának a megértése. E kompetencia alapja az a képesség, hogy különféle területeken hatékonyan tudjunk kommunikálni, figyelembe vesszük és megértjük a különböző nézőpontokat, tárgyalópartnereinkben bizalmat keltünk, és empatikusak vagyunk. Idetartozik még a stressz és a frusztráció kezelése, a változások iránti fogékonyság. Az attitűdök vonatkozásában az együttműködés, a magabiztosság és az integritás a legfontosabb. Idetartozik még a társadalmi-gazdasági fejlődés, az interkulturális kommunikáció iránti érdeklődés, a sokféleség elismerése. Fontos része ennek az attitűdnek a személyes előítéletek leküzdésére és a kompromisszumra való törekvés. Az állampolgári kompetencia a demokrácia, az állampolgárság fogalmának és az állampolgári jogoknak az ismeretén alapul, ahogyan ezek az Európai Unió Alapjogi Chartájában és a nemzetközi nyilatkozatokban szerepelnek, és ahogyan ezeket helyi, regionális, nemzeti, európai és nemzetközi szinten alkalmazzák. A kompetencia magában foglalja az aktuális események, valamint a nemzeti, az európai és a világtörténelem fő eseményeinek és tendenciáinak, továbbá a társadalmi és politikai mozgalmak céljainak, értékeinek és politikáinak az ismeretét. Idetartozik az európai integráció és az EU struktúráinak, főbb célkitűzéseinek és értékeinek az ismerete, valamint az európai sokféleség és a kulturális identitás tudatosítása is. Az állampolgári kompetencia olyan képességeket igényel, mint a közügyekben való hatékony együttműködés, a helyi és a tágabb közösséget érintő problémák megoldása iránti szolidaritás és érdeklődés. Magában foglalja a közösségi tevékenységek és a különböző szinteken - a helyi szinttől a nemzeti és európai szintig - hozott döntések kritikus és kreatív elemzését, a döntéshozatalban való részvételt, elsősorban szavazás útján. 25

Nevelési program A pozitív attitűdök az emberi jogok teljes körű tiszteletén alapulnak, ideértve az egyenlőség és a demokrácia tiszteletét, a vallási és etnikai csoportok kulturális sokszínűségének megértését. Magában foglalja a településhez, az országhoz, az EUhoz és általában az Európához való tartozást, a részvétel iránti nyitottságot a demokratikus döntéshozatal valamennyi szintjén, valamint a felelősségérzetnek és a közösségi összetartást megalapozó közös értékek elfogadásának és tiszteletben tartásának a kinyilvánítását (pl. a demokratikus elvek tiszteletben tartása). Az alkotó részvétel az állampolgári tevékenységeket, a társadalmi sokféleség és kohézió, valamint a fenntartható fejlődés támogatását és mások értékeinek, magánéletének a tiszteletét is jelenti. II.1.4.8.

Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia

A kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia segíti az egyént a mindennapi életben - a munkahelyén is - abban, hogy megismerje tágabb környezetét, és képes legyen a kínálkozó lehetőségek megragadására. A tudást, a kreativitást, az újításra való beállítódást és a kockázatvállalást jelenti, valamint azt, hogy célkitűzései érdekében az egyén terveket készít és hajt végre. Alapját képezi azoknak a speciális ismereteknek és képességeknek, amelyekre a gazdasági tevékenységek során van szükség. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök A szükséges ismeretek egyrészt az egyén személyes, szakmai és/vagy üzleti tevékenységeihez illeszthető lehetőségek, kihívások felismerését, értelmezését, másrészt a gazdaság működésének átfogóbb megértését, a pénz világában való tájékozódást foglalják magukban. Az egyénnek tudatában kell lennie a vállalkozások pénzügyi és jogi feltételeivel is. Olyan készségek, képességek tartoznak ide, mint tervezés, szervezés, irányítás, vezetés, delegálás, az elemzés, a kommunikálás, a tapasztalatok értékelése, kockázatfelmérés és vállalás, egyéni és csapatmunkában történő munkavégzés. A pozitív attitűdöt a függetlenség, a kreativitás és az innováció jellemzi a személyes és társadalmi életben, valamint a munkában egyaránt. Feltételezi a célok elérését segítő motivációt és elhatározottságot, legyenek azok személyes, másokkal közös és/vagy munkával kapcsolatos célok vagy törekvések. II.1.4.9.

Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség

Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség magában foglalja az esztétikai megismerés, illetve elképzelések, élmények és érzések kreatív kifejezése fontosságának elismerését mind a tradicionális művészetek nyelvein, illetve a média segítségével, ideértve különösen az irodalmat, a zenét, a táncot, a drámát, a bábjátékot, a vizuális művészeteket, a tárgyak, épületek, terek kultúráját, a modern művészeti kifejezőeszközöket, a fotót s a mozgóképet. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök 26

Nevelési program Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség feltételezi a helyi, a nemzeti, az európai és az egyetemes kulturális örökségnek, valamint az egyénnek, közösségeinek a világban elfoglalt helyének a tudatosítását, a főbb művészeti alkotások értő és beleérző ismeretét, a népszerű kortárs kultúra és kifejezésmódok vonatkozásában is. Idetartozik Európa (az európai országok, nemzetek és kisebbségek) kulturális és nyelvi sokféleségének a megőrzésére irányuló igénynek, a közízlés fejlődésének, valamint az esztétikum mindennapokban betöltött szerepének a megértése. Olyan képességek tartoznak ide, mint művészi önkifejezés, műalkotások és előadások elemzése, saját nézőpont összevetése mások véleményével, a kulturális tevékenységben rejlő gazdasági lehetőségek felismerése és kiaknázása A pozitív attitűdök alapját a művészi kifejezés sokfélesége iránti nyitottság és az esztétikai érzék fejlesztésére való hajlandóság képezi. A nyitottság, az érdeklődés, a fogékonyság fejleszti a kreativitást és az arra való készséget, hogy a művészi önkifejezés és a kulturális életben való részvétel révén gazdagítsuk önismeretünket, emberi viszonyainkat, eligazodjunk a világban.

II.1.5. II.1.5.1.

A kiemelt fejlesztési feladatok Énkép, önismeret

Az egyén önmagához való viszonya, önmagáról alkotott képe, a személyiség belső diszpozíciói saját befogadó-alkotó tevékenysége során alakulnak ki, csakúgy, mint a személyiségére jellemző egyéb tulajdonságok. Az egyén maga határozza meg tevékenysége irányát, és aktivitásának mértéke, színvonala is nagymértékben függ az önmagáról, képességeiről, igényeiről alkotott képtől és az önmagával szemben támasztott elvárásoktól. A Nemzeti alaptantervben megnevezett értékek és kompetenciák csak akkor épülnek be a tanulók önképébe és válnak magatartást irányító tényezőkké, ha a tanulók maguk is részeseivé válnak az értékek megnevezésének, azonosításának, megértik következményeiket, és megismerik az elsajátított tudás, készségek működését, felhasználhatóságát. Ahhoz, hogy a tanulók képesek legyenek énképükbe, önreflexióikba integrálni az elsajátított tudást, készségeket, tanulást segítő beállítódásokat, motívumokat, a tanítás-tanulás egész folyamatában gondoskodni kell arról is, hogy egyre kompetensebbnek érezzék magukat saját fejlődésük, sorsuk és életpályájuk alakításában. Az egyén önmagához való viszonyának alakításában alapvető célként tűzhető ki az önmegismerés és önkontroll; a felelősség önmagukért; az önállóság; az önfejlesztés igénye és az erre irányuló tevékenységek, valamint mindezek eredményeként a személyes méltóság.

27

Nevelési program II.1.5.2.

Hon- és népismeret

Elengedhetetlen, hogy a tanulók ismerjék népünk kulturális örökségének jellemző sajátosságait, nemzeti kultúránk nagy múltú értékeit. Ennek során tanulmányozzák a kiemelkedő magyar történelmi személyiségek, tudósok, feltalálók, művészek, írók, költők, sportolók tevékenységét, munkásságát, ismerjék meg a haza földrajzát, irodalmát, történelmét, mindennapi életét. Sajátítsák el azokat az ismereteket, gyakorolják azokat az egyéni és közösségi tevékenységeket, amelyek az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza és népei megismeréséhez, megbecsüléséhez, az ezekkel való azonosuláshoz vezetnek. Ismerjék meg a városi és a falusi élet hagyományait, jellegzetességeit. Fontos feladat a harmonikus kapcsolat elősegítése a természeti és a társadalmi környezettel, a nemzettudat megalapozása, a nemzeti önismeret, a hazaszeretet elmélyítése és ettől elválaszthatatlan módon a hazánkban és szomszédságunkban élő más népek, népcsoportok értékeinek, történelmének, hagyományainak megbecsülése. A NAT a fiatalokat a szűkebb és tágabb környezet történelmi, kulturális és vallási emlékeinek, hagyományainak feltárására, ápolására, az ezekért végzett egyéni és közösségi tevékenységre ösztönzi. II.1.5.3.

Európai azonosságtudat - egyetemes kultúra

Európa a magyarság tágabb hazája. A tanulók szerezzenek ismereteket az Európai Unió kialakulásának történetéről, alkotmányáról, intézményrendszeréről, az uniós politika szempontrendszeréről. Diákként és felnőttként tudjanak élni a megnövekedett lehetőségekkel. Magyarságtudatukat megőrizve váljanak európai polgárokká. Tanulóinkat iskolás éveik alatt is olyan ismeretekkel, személyes tapasztalatokkal kell gazdagítani, amelyek birtokában meg tudják találni helyüket az európai nyitott társadalmakban. Fontos az is, hogy európai identitásuk megerősödésével nyitottak és elfogadóak legyenek az Európán kívüli kultúrák iránt is. A tanulók ismerjék meg az egyetemes emberi civilizáció legjellemzőbb, legnagyobb hatású eredményeit. Váljanak nyitottá és megértővé a különböző szokások, életmódok, kultúrák, vallások, a másság iránt. Szerezzenek információkat az emberiség közös, globális problémáiról, az ezek kezelése érdekében kialakuló nemzetközi együttműködésről. Növekedjék érzékenységük a problémák lényege, okai, az összefüggések és a megoldási lehetőségek keresése, feltárása iránt. Az iskolák és a tanulók törekedjenek arra, hogy közvetlenül is részt vállaljanak a nemzetközi kapcsolatok ápolásában. II.1.5.4.

Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés

A demokratikus jogállamban a társadalom fejlődésének és az egyén sikerességének, boldogulásának s nem ritkán boldogságának is egyik fontos feltétele az egyén részvétele a civil társadalom, a lakóhelyi, a szakmai, kulturális közösség életében 28

Nevelési program és/vagy a politikai életben. Olyan részvétel, amelyet a megfelelő tudás, a társadalmi együttélés szabályainak kölcsönös betartása, az erőszakmentesség jellemez, és az emberi jogok, a demokrácia értékeinek tisztelete vezérel. Magyarország közoktatási rendszerének tehát egyik alapvető feladata olyan formális, nem formális és informális tanulási lehetőségek biztosítása, amelyek elősegítik a tanulók aktív állampolgárrá válását. Az aktív állampolgári léthez ismeretek, képességek, megfelelő beállítottság és motiváltság szükséges. A megfelelő ismeretek az Ember és társadalom műveltségi területre koncentrálódnak, a képességek, értékorientációk, beállítódások fejlődéséhez az iskolai tanulás teljes folyamata és az iskolai élet teremthet lehetőségeket. Az aktív állampolgári magatartáshoz szükséges részképességek (pl. a társadalmi viszonyrendszerek felismerésének képessége, az egyenlő bánásmódhoz való jog felismerésének képessége, a konfliktuskezelés, a humanitárius segítségnyújtás, az együttműködés képessége), értékorientációk, beállítódások (pl. felelősség, autonóm cselekvés, megbízhatóság, tolerancia, társadalmilag elfogadott viselkedés) elsajátítását döntően a tanulók aktív részvételére építő tanítás- és tanulásszervezési eljárások minősége, illetve az iskolai élet demokratikus gyakorlata biztosíthatja. II.1.5.5.

Gazdasági nevelés

A gazdálkodás és a pénz világára vonatkozó tudás nélkül nem érthetjük meg a bennünket körülvevő világ számunkra fontos folyamatainak jelentős hányadát; e tudás általános műveltségünk részévé vált. A gazdaság alapvető összefüggéseit értő és a javaikkal okosan gazdálkodni képes egyének nélkül nem képzelhető sem működő demokrácia, sem életképes piacgazdaság. Minden olyan országnak, amely anyagi biztonságra törekszik és szeretne helytállni a globális versenytérben, elemi érdeke, hogy állampolgárai nyitottak legyenek a gazdaság világa felé. A társadalom számára is nélkülözhetetlen, hogy tagjaiban pozitív attitűd alakuljon ki az értékteremtő munka, a javakkal való gazdálkodás és a gazdasági ésszerűség iránt. Értsék a fogyasztás gazdaságot mozgató szerepét, saját fogyasztói magatartásuk jelentőségét, felelősségét. Az iskolai nevelésnek alapvető szerepe van abban, hogy a tanulók tudatos fogyasztókká váljanak, mérlegelni tudják a döntéseikkel járó kockázatokat, a hasznot vagy a költségeket. Ismerjék fel a fenntartható fogyasztás és az egyéni érdekeik kapcsolatát. Hozzájárul annak a képességnek a kialakításához, hogy megtalálják az egyensúlyt a rövidebb és hosszabb távú előnyök között. Elősegíti, hogy képessé váljanak a rendelkezésükre álló erőforrásokkal való gazdálkodásra, beleértve a pénzzel való bánni tudást is. Nemcsak az egyén létérdeke, hogy okos döntéseket tudjon hozni, amikor hitelekről vagy megtakarításokról van szó, hanem a társadalomé is. Ezért is kell az iskolai nevelés során kellő figyelmet fordítani a gazdálkodással és a pénzügyekkel kapcsolatos képességek fejlesztésére, és a személyiségnevelés fontos részének kell tekinteni az okos gazdálkodás képességének a kialakítását, továbbá azt, 29

Nevelési program hogy tudjanak eligazodni a fogyasztási javak, szolgáltatások, marketinghatások és viselkedésmódok között. II.1.5.6.

Környezettudatosságra nevelés

A környezettudatosságra nevelés átfogó célja, hogy elősegítse a tanulók magatartásának, életvitelének kialakulását annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék képes legyen a környezetmegóvására, elősegítve ezzel az élő természet fennmaradását és a társadalmak fenntartható fejlődését. A fenntartható fejlődés feltételezi az egész életen át tartó tanulást, amelynek segítségével tájékozott és tevékeny állampolgárok nevelődnek, akik kreatívan gondolkodnak, eligazodnak a természet és a környezet, a társadalom, a jog és a gazdaság területén, és felelősséget vállalnak egyéni vagy közös tetteikért. Mindez úgy valósítható meg, ha különös figyelmet fordítunk a tanulók természettudományi gondolkodásmódjának fejlesztésére. Ha a tanulók érzékennyé válnak környezetük állapota iránt, akkor képesek lesznek a környezet sajátosságainak, minőségi változásainak megismerésére és elemi szintű értékelésére, a környezet természeti és ember alkotta értékeinek felismerésére és megőrzésére, a környezettel kapcsolatos állampolgári kötelességeik vállalására és jogaik gyakorlására. A környezet ismeretén és a személyes felelősségen alapuló környezetkímélő magatartásnak a tanulók életvitelét meghatározó erkölcsi alapelvnek kell lennie egyéni és közösségi szinten egyaránt. A környezeti nevelés során a tanulók ismerjék meg azokat a jelenlegi folyamatokat, amelyek következményeként bolygónkon környezeti válságjelenségek mutatkoznak. Konkrét hazai példákon ismerjék fel a társadalmi-gazdasági modernizáció egyénre gyakorolt pozitív és negatív hatásait a környezeti következmények tükrében. Értsék a fogyasztás és a környezeti erőforrások kapcsolatát, a fenntartható fogyasztás elvét. Kapcsolódjanak be közvetlen környezetük értékeinek megőrzésébe, gyarapításába. Életmódjukban a természet tisztelete, a felelősség, a környezeti károk megelőzése váljék meghatározóvá. Szerezzenek személyes tapasztalatokat a környezeti konfliktusok közös kezelése és megoldása terén. II.1.5.7.

A tanulás tanítása

A tanulás a pszichikum tartós módosulása külső tényezők hatására, tehát nem csupán ismeretelsajátítás és a figyelem, emlékezet működtetése. Tág értelmezése magában foglalja valamennyi értelmi képesség és az egész személyiség fejlődését, fejlesztését. Ez az iskola alapfeladata. A tanulás számos összetevője tanítható. Minden pedagógus teendője, hogy felkeltse az érdeklődést a különböző szaktárgyi témák iránt, útbaigazítást adjon a tananyag elsajátításával, annak szerkezetével, hozzáférésével kapcsolatban, valamint tanítsa a gyerekeket tanulni. Törekedjenek arra, hogy a tanulók fokozatos önállóságra tegyenek 30

Nevelési program szert a tanulás tervezésében, vegyenek részt a kedvező körülmények (külső feltételek) kialakításában. Élményeik és tapasztalataik alapján ismerjék meg és tudatosítsák saját pszichikus feltételeiket. A hatékony tanulás módszereinek és technikáinak az elsajátíttatása, az önművelés igényének és szokásának kibontakoztatása, a könyvtári és más információforrások használata elsősorban a következőket foglalja magában: az alapkészségek kialakítása (értő olvasás, íráskészség, számfogalom fejlesztése), az előzetes tudás és tapasztalat mozgósítása; az egyénre szabott tanulási módszerek, eljárások kiépítése; a csoportos tanulás módszerei, kooperatív munka; az emlékezet erősítése, célszerű rögzítési módszerek kialakítása; a gondolkodási kultúra fejlesztése; az önművelés igényének és szokásának kibontakoztatása; az egész életen át tartó tanulás eszközeinek megismerése, módszereinek elsajátítása. A tanulás fontos színtere, eszköze az iskola könyvtára és informatikai bázisa. A hagyományos tantermi oktatást az iskola keretein belül is kiegészítik az egyéni tanulási formák, amelyekhez sokféle információforrás gyors elérésére van szükség. A könyvtár használata minden ismeretterületen nélkülözhetetlen. Az önálló ismeretszerzés érdekében a tanulóknak el kell sajátítaniuk a könyvtári ismeretszerzés technikáját, módszereit mind a nyomtatott dokumentumok, mind az elektronikus dokumentumok használata révén. Ismerniük kell a könyvtári keresés módját, a keresés eszközeit, a főbb dokumentumfajtákat, valamint azok tanulásban betöltött szerepét, információs értékét. El kell sajátítaniuk az adatgyűjtés, témafeldolgozás, forrásfelhasználás technikáját, az interneten való keresés stratégiáját. A tanulás megszervezhető az iskolán kívül is. Tanulási színtér pl. a múzeum, a kiállító terem, a művészeti előadás színtere, de akár a „szabadtér” is. A tanulási folyamatot jelentősen átalakítja az informatikai eszközök és az elektronikus oktatási segédanyagok használata. Ez új lehetőséget teremt az ismeretátadásban, a kísérleteken alapuló tanulásban, valamint a csoportos tanulás módszereinek kialakításában. A pedagógus fontos feladata, hogy megismerje a tanulók sajátos tanulási módjait, stratégiáit, stílusát, szokásait. Vegye figyelembe a megismerés életkori és egyéni jellemzőit, és ezekre alapozza a tanulás fejlesztését. Gondosan kutassa fel és válassza meg a fejlesztés tárgyi-cselekvéses, szemléletes-képi és elvont-verbális útjait, és életszerű tartalommal ruházza fel azokat. Törekednie kell a gondolkodási képességek, elsősorban a rendszerezés, a valós vagy szimulált kísérleteken alapuló tapasztalás és kombináció, a következtetés és a problémamegoldás fejlesztésére, különös tekintettel az analízis, szintézis, összehasonlítás, általánosítás és konkretizálás erősítésére, mindennapokban történő felhasználására. Olyan tudást kell kialakítani, amelyet új helyzetekben is lehet alkalmazni. Előtérbe kerül az új ötletek kitalálása, azaz a kreatív gondolkodás fejlesztése. Ezzel párhuzamosan érdemes hangsúlyt helyezni a tanulói döntéshozatalra, az alternatívák végiggondolására, a variációk sokoldalú alkalmazására, a kockázatvállalásra, az értékelésre, az érvelésre. Fontos feladat a 31

Nevelési program kritikai gondolkodás megerősítése, a konfliktusok kezelése, az életminőség javítása, az életvitel arányainak megtartása, az értelmi, érzelmi egyensúly megteremtése, a teljesebb élet megszervezése. Az iskolai tanítás-tanulási folyamatba külső szakértő is bevonható. A külső szakértő kiválasztásáért a külső szakértő által közölt ismeretek és az iskolai pedagógiai program összhangjáért az iskola igazgatója a felelős. A külső szakértő a tanítási órán a kijelölt pedagógus közreműködésével, a tanulási folyamat pedagógiai szempontból történő kontrollja mellett vehet részt a tanítási folyamatban. II.1.5.8.

Testi és lelki egészség

Az iskolára nagy feladat és felelősség hárul a felnövekvő nemzedékek egészséges életmódra nevelésében, minden tevékenységével szolgálnia kell a tanulók egészséges testi, lelki és szociális fejlődését. Személyi és tárgyi környezetével segítse azoknak a pozitív beállítódásoknak, magatartásoknak és szokásoknak a kialakulását, amelyek a gyerekek, a fiatalok egészséges életvitellel kapcsolatos szemléletét és magatartását fejlesztik. Az egészséges életmódra nevelés nemcsak a betegségek megelőzésének módjára tanít, hanem az egészséges állapot örömteli megélésére és a harmonikus élet értékként való tiszteletére is nevel. A pedagógusok készítsék fel a gyerekeket, fiatalokat arra, hogy önálló, életükben életmódjukra vonatkozóan helyes döntéseket tudjanak hozni, egészséges életvitelt alakítsanak ki, és a konfliktusokat képesek legyenek megoldani. Fejlesszék a beteg, sérült és fogyatékos emberek iránti elfogadó és segítőkész magatartást. Ismertessék meg a környezet - elsősorban a háztartás, az iskola és a közlekedés, veszélyes anyagok -, egészséget, testi épséget veszélyeztető leggyakoribb tényezőit. Készítsenek fel a veszélyhelyzetek egyéni és közösségi szintű megelőzésére, kezelésére. Az iskola feladata az is, hogy felkészítsen az önálló gyalogos közlekedésre, a tömegközlekedési eszközök használatára, az utasbalesetek elkerülésének módjaira. Figyelmet kell fordítani a veszélyes anyagok, illetve készítmények helyes kezelésére, legfontosabb szabályaira (felismerésére, tárolására). Nyújtsanak támogatást a gyerekeknek - különösen a serdülőknek - a káros függőségekhez vezető szokások (pl. dohányzás, alkohol- és drogfogyasztás, helytelen táplálkozás) kialakulásának megelőzésében. Az iskola megkerülhetetlen feladata, hogy foglalkozzon a szexuális kultúra és magatartás kérdéseivel, a családi életre, a felelős, örömteli párkapcsolatokra történő felkészítéssel. Az egészséges, harmonikus életvitelt megalapozó szokások a tanulók cselekvő, tevékeny részvételével alakíthatók ki. Fontos, hogy az iskolai környezet is biztosítsa az egészséges testi, lelki, szociális fejlődést. Ebben a pedagógusok életvitelének is jelentős szerepe van.

32

Nevelési program II.1.5.9.

Felkészülés a felnőttlét szerepeire

A felnőttlét szerepeire való felkészülés egyik fontos eleme a pályaorientáció. Általános célja, hogy segítse a tanulók további iskola- és pályaválasztását. Összetevői: az egyéni adottságok, képességek megismerésén alapuló önismeret fejlesztése; a legfontosabb pályák, foglalkozási ágak és a hozzájuk vezető utaknak, lehetőségeknek, alternatíváknak a megismerése tevékenységek és tapasztalatok útján. Tudatosítanunk kell a tanulókban, hogy életpályájuk során többször kényszerülhetnek pályamódosításra. Az iskolának - a tanulók életkorához és a lehetőségekhez képest - átfogó képet kell nyújtania a munka világáról. Ennek érdekében olyan feltételeket, tevékenységeket kell biztosítani, amelyek elősegíthetik, hogy a tanulók kipróbálhassák képességeiket, elmélyedhessenek az érdeklődésüknek megfelelő területeken, ezzel is fejlesztve ön- és pályaismereteiket. A pályaorientáció csak hosszabb folyamat során és csak akkor lehet eredményes, ha a különböző tantárgyak, órán és iskolán kívüli területek, tevékenységek összehangolásán alapul. Kiemelt figyelmet igényel a rugalmasság, az együttműködés és a bizonytalanság kezelésének a képessége egyéni és társadalmi szinten egyaránt. A tanulók hatékony társadalmi beilleszkedéséhez, az együttéléshez és a részvételhez elengedhetetlenül szükséges a szociális és állampolgári kompetencia tudatos, pedagógiailag tervezett fejlesztése. Olyan szociális motívumrendszer kialakításáról és erősítéséről van szó, amely gazdasági és társadalmi előnyöket egyaránt hordoz magában. A szociális kompetencia fejlesztésében kiemelt feladat a segítéssel, együttműködéssel, vezetéssel és versengéssel kapcsolatos magatartásmódok kialakítása. A szociális és társadalmi kompetencia fejlesztésének fontos részét képezik a gazdasággal, az öntudatos fogyasztói magatartással, a versenyképesség erősítésével kapcsolatos területek (pl. vállalkozó-, gazdálkodó- és munkaképesség).

II.1.6.

A nevelő-oktató munka feladatai

− Lehetőség szerint már az intézménybe lépéskor és a felsőbb évfolyamba kerüléskor tájékozódni kell a gyermek személyiségéről, képességeiről, egészségi állapotáról, családi körülményeiről. − Pedagógusainknak lehetőséget kell biztosítani a kompetenciafejlesztő módszerek, eljárások elsajátítására, tudatosítására. − Bővíteni kell a tanárok és a diákok ismereteit, melyek segítik a harmonikus emberi kapcsolatok kialakítását, fejlesztését, fenntartását. − A megfelelő sport specifikus tudáselemek közvetítésével segíteni kell a sportoló tanulókat a tudatos élsportolóvá válás folyamatában és a civil élethez szükséges kompetenciák elsajátításában. − A közoktatási típusú sportiskola és a Labdarúgó Akadémia keretein belül biztosítani kell a tanulók számára a helyi tantervben megfogalmazott 33

Nevelési program

−

− −

−

− − − −

− −

− −

34

követelmények elsajátítását, valamint tehetségük kibontakoztatását a testnevelés, versenysport és az utánpótlás nevelés területén. Ki kell alakítani diákjainkban azokat a sportolói személyiségjegyeket, melyek birtokában képesek a sportszerű versenyzésre, a siker és a kudarc által kiváltott érzelmek megfelelő kinyilvánítására, feldolgozására, a sportszerűségre. Biztosítani kell a szaktanári és osztályfőnöki munkában a sporttámogatói attitűd érvényesülését (érdeklődés, elismerés, tolerancia). A diákok személyiségének formálása közben tiszteletben kell tartani jogaikat, életkoruknak megfelelő formában lehetőséget kell adni az iskolai élet alakításában való részvételre. Iskolánk biztosítson tanulóinknak korszerű, a későbbiekben is felhasználható, konvertálható, értékálló tudást, mellyel tanulóink alkalmasak lesznek gyorsan változó világunkban eligazodni, biztosítsuk a tanulók számára a továbbtanulás esélyét tanórai, illetve azon kívüli foglalkozásokon, tanulóink legyenek képesek a jövőben is - „az iskolát elhagyva” – az önálló ismeretszerzésre, a kihívásokkal szembeni megfelelésre. tudják használni az iskola által biztosított műszaki, informatikai eszközöket. A szűkebb és tágabb értelemben vett együttélés normáinak elsajátíttatása:
Az iskola nyújtson a tanulóknak értékorientációt; legyenek képesek tolerálni más népek, közösségek szokásait.
A nemzeti, helyi, iskolai hagyományok megismertetése, ápolása.
Kapcsolattartás a szűkebb társadalmi környezettel és a nemzetközi kapcsolatok fenntartása, illetve újak feltárása.
Gimnáziumi és szakközépiskolai tanulóink értékrendszerének közelíttetése. Feladatunk, hogy tanulóink ismerjék, védjék természeti értékeinket, a szűkebb és tágabb környezetet. A hagyományos iskolai ünnepélyek, közösségi rendezvények (iskolanapok kirándulások) mellett biztosítanunk kell a helytörténeti értékek, a város közéleti tevékenységének megismerését. Feladatunk az egyes osztályok profiljához kapcsolódó szakmai programokon, kiállításokon való részvétel elősegítése. Erkölcsi normákat elfogadó, autonóm személyiségeket akarunk nevelni középiskolai tanulmányaik idején, el kívánjuk érni, hogy társaikkal a kölcsönös tiszteleten és megértésen alapuló viszonyt alakítsanak ki. Az együttműködés, egymás segítése legyen a norma. Magatartásuk a társadalmi együttélés szabályainak, az iskolai házirend közösen megfogalmazott elvárásainak feleljen meg, legyen kulturált.

Nevelési program − Feladatunk a könyvtárállomány folyamatos gyarapítása és a szükséges szakmai, idegen nyelvi folyóiratok beszerzése. − Korszerű oktatástechnikai eszközök alkalmazása a nevelés-oktatás különböző területein. − A felnőttoktatás feladata, hogy hallgatóink személyiségi jogait és érdekeit, életkori és egyéni adottságait, kulturális és anyagi hátterüket messzemenően figyelembe véve, következetes oktató–nevelőmunkával járuljon hozzá a hátrányos helyzetű, leszakadó és elszegényedő társadalmi csoportok integrációjához azáltal, hogy tanulóinkat eljuttatjuk a középfokú végzettséghez, az államilag elismert érettségi bizonyítvány megszerzéséhez. Ez tervszerű, rövid és hosszú távú célorientált munkát feltételez, a családi szocializáció pozitívumaira építő és épülő iskolai tevékenységet igényel.

II.1.7.

A nevelő-oktató munka eszközei, eljárásai

II.1.7.1.

Tanulói jogviszony létesítése intézményünkben

Első évfolyam Az intézmény rendelkezik beiskolázási körzettel, de a közoktatási típusú sportiskola lehetőséget biztosít arra, hogy bármelyik óvodás lakcímétől függetlenül iskolánkba felvételt nyerhessen. A tanórák és az edzési időpontok rugalmas elhelyezése miatt a közoktatási típusú sportosztályokban 1.-3. évfolyamon 2012-2013–as tanévtől felmenő rendszerben egésznapos oktatási formában folyik az oktatás. Pedagógiai előnyei: a délelőtt és délután folyamán két – két tanítási óra van, közötte a szabadidő eltöltésére, ill. az edzési időpontokra nyílna lehetőség. A feladatok közé tartozik a házi feladat elkészítése, ami kb. 20 percet vesz igénybe délelőtt és délután. A nap folyamán, mivel a tanítás és a szabadidő váltja egymást egyenletesebb a tanulók terhelése. Több lehetőség nyílik a tanulókkal való beszélgetésre, az egyéni élmények meghallgatására, játék közbeni megfigyelésre, különböző nevelési helyzetek elemzésére. Az iskolaotthonos osztályban két nevelő között oszlik meg a munka, tantárgyi csoportokban tanítanak. Mindkét nevelő vezeti a gyerekek felkészülését, illetve szabadidős tevékenységet irányít. Az 1. – 4. évfolyamon a nem közoktatási típusú sportosztályokban a hagyományos délelőtti tanórák, és ezekhez kapcsolódó délutáni napközis foglalkozás keretei között folyik az oktatás. Ennek érdekében tanítóink, testnevelőink bemutató órákat szerveznek óvodások részére, együttműködve az alsós munkaközösséggel. Hagyománya van iskolánkban a városi óvodák között szervezett játékos sportversenynek, a vándor Maci Kupának. A verseny fő célja olyan gyermekek kiválasztása, akik átlag feletti testi adottságokkal, mozgáskészséggel és mozgáskoordinációval rendelkeznek. Az emelt szintű 35

Nevelési program testnevelési képzés és közoktatási típusú sportiskolai célok teljesítése érdekében a felvétel alapja az emelt szintű követelmények elsajátítására való alkalmasság. A tanulóknak sportorvosi alkalmassági vizsgálaton kell részt venni, az ezen megfelelt tanulók nyerhetnek felvételt az első évfolyamra. Ötödik évfolyam Az intézmény biztosítja azon gyermekek zökkenőmentes felvételét, akik a közoktatási típusú sportiskolai képzésben részt kívánnak venni. Az ötödik évfolyamra jelentkező tanulók részére heti 5 emelt szintű testnevelést, a közoktatási típusú sportiskolai képzésben résztvevő tanulóknak heti 3 testnevelést és 2 sportági foglalkozást biztosítunk sportági edzők bevonásával. Gimnázium Az intézménybe jelentkezők felvételének módjáról –amennyiben a tanév rendje lehetővé teszi– a tantestület a tanévnyitó értekezleten dönt és ezt a Felvételi Tájékoztatóban nyilvánosságra hozza. Tanulók kiválasztásának módjai: – az általános iskolai tanulmányi eredmények, – felvételi írásbeli dolgozat és – tanulmányi és sportversenyen elért eredmények alapján, illetve – az általános iskolai tanulmányokat intézményünkben teljesítők a központi felvételi írásbeli vizsga feladatlapjaival egyenértékű felmérő eredménye alapján folytathatják tanulmányaikat a megfelelő gimnáziumi osztályban. A központi felvételi írásbeli vizsgával egyenértékű felmérő a központi írásbeli felvételi vizsgán megírt feladatlap, valamint a szakmai munkaközösségek által összeállított feladatlap, melynek megírására a központi felvételi írásbeli vizsgát követő 5 munkanapon belül kerül sor. A felvételi írásbeli témakörei: magyar nyelv és matematika központi írásbeli feladatlap Egyéb követelmény: belügyi rendészet: egészségügyi alkalmasság közoktatási típusú sportosztály: testnevelés alkalmassági vizsga, érvényes sportorvosi engedély, igazolás sportegyesületi tagságról közoktatási típusú sportosztály, Labdarúgó Akadémia: PMFC támogató nyilatkozata A jobb beiskolázás érdekében a szülői és tanulói igény kielégítésére önköltséges iskola-előkészítő tanfolyamokat szervezünk 8. osztályosok számára 10 héten át 20-20 órában októbertől januárig: matematikából, magyar nyelvből, angol nyelvből.

36

Nevelési program Felnőttoktatás Kilencedik évfolyam Elsősorban, a már nem tanköteles, pécsi és Baranya megyei diákokat várjuk, ám a levelező oktatás résztvevőjeként más, távolabbi helységek diákjai is tanulói jogviszonyt létesíthetnek iskolánkkal. Ennek feltétele, hogy az általános iskola 8. osztályát sikeresen befejezzék. Felvételi vizsga nincs. Munkaviszony létesítése nem feltétele a felvételnek. 10 – 12. évfolyam Középfokú, iskolarendszerű oktatásban, illetve szakképzésben szerzett, befejezett évfolyamokat tanúsító bizonyítvánnyal felsőbb évfolyamra is be lehet iratkozni, de az előző iskolában nem tanult tantárgyakból különbözeti vizsgát írhat elő a felnőttoktatási tagozatvezető. A különbözeti vizsga tantárgyait és időpontját a felnőttoktatási tagozatvezető állapítják meg. II.1.7.2.

Az idegen nyelv oktatása

Informatika és belügyi rendészeti gimnáziumi osztályban első és második idegen nyelvként választható az angol, német, francia, olasz, orosz nyelvek. Megfelelő számú jelentkező esetén bármelyik felsorolt nyelvet oktatjuk. A tanuló az általános iskolában tanult idegen nyelv elsajátítását folytatja. Az emelt szintű idegen nyelvi-humán osztályban a tanuló angol nyelvet tanulhat első idegen nyelvként, majd francia, olasz, orosz, német nyelvek közül választhatja meg a második idegen nyelvet. Az osztályokban képesség szerint válogatjuk csoportokba a tanulókat, amennyiben az intézmény feltételrendszere ezt lehetővé teszi. Így lehetőség van intenzív foglalkozások alkalmazására. Az idegen nyelv oktatását, elsajátítását segítő eszközök –idegen nyelvi multimédiás labor, idegen nyelvű folyóiratok és az idegen nyelvű könyvállomány - használata szükséges. II.1.7.3.

Könyv- és könyvtárhasználati ismeretek tanítása

Iskolánk a nevelés kiemelten fontos területének tartja a tanulók felkészítését az önálló ismeretszerzésre, esélyt teremteni az élethosszig tartó tanulás képességére. Több tízezer dokumentumot számláló könyvtárunk –mely rendelkezik a szükséges technikai háttérrel–, könyvtárosaink biztosítják, hogy a kor követelményeinek megfelelően megismertessük diákjainkkal a könyvtári dokumentumok és szolgáltatások önálló használatát. Könyv- és könyvtárhasználati tanórákon sajátíthatják el a tanuláshoz, az önműveléshez szükséges ismereteket, melyek alkalmazására a szakórákon is tudatosan törekszünk.

37

Nevelési program II.1.7.4.

A nem kötelező tantárgyak választásának elvei és eljárásai

Iskolánk által nyújtott emelt szintű oktatáshoz a helyi tantervében meghatározott tananyag elsajátítása, követelményének teljesítése a nem kötelező tanítási órákon való részvétellel teljesíthető. Az iskolába történő beiratkozás során a tanuló (kiskorú tanuló esetén a szülő) írásban vállalja a nem kötelező tanítási órákon való részvételt. A 11. és 12. évfolyamon rendelkezésre álló nem kötelező tanítási órákra előző tanév május 20-ig jelentkezhet a tanuló, mely jelentkezés egy tanévre szól. Ezek a nem kötelező tanítási órák biztosítják az emelt szintű érettségi vizsgára való felkészülést. II.1.7.5.

A tanítási órák keretében meg nem valósítható foglalkozások

Az iskolában folyó nevelő-oktató munka tartalmaz olyan feladatokat, melyek nem valósíthatóak meg tanítási órák keretében. Ezek a foglalkozások többletismeret elsajátítását, az addig szerzett információk szűrését, feldolgozását, a természeti és az épített környezet védelmét, az egészséges életmód értékeinek elfogadását teszik lehetővé. Lehetőség van a környezeti konfliktusok közös kezelésre és megoldására, valamint az elfogadó és segítőkész magatartási formák gyakorlására. Nevelési-oktatási területeink bemutatása során említett osztály- és csoportfoglalkozásokon kívül tanulóközösségeink minden évben: – szakmai rendezvényeken; – kulturális rendezvényeken; – az iskola tanulóifjúságát megmozgató sportrendezvényeken vesznek részt a tanév elején elkészített munkaterv alapján.

II.2. AZ ESÉLYEGYENLŐSÉG BIZTOSÍTÁSÁVAL KAPCSOLATOS FELADATOK II.2.1.

A tanulási esélyegyenlőség segítésének elvei

Tanulóink törvényben biztosított joga, hogy nekik megfelelő oktatásban részesüljenek. Ennek érdekében kiemelt feladatunk: – a kulcskompetenciák bővítése; – a tanulási nehézségek feltárása, a problémák megoldásának segítése az iskolai oktatás-nevelés egész folyamatában és valamennyi területén; – a tanulási esélyegyenlőség eredményes segítése, aminek alapfeltétele a tanulók személyiségének megismerése, valamint az ahhoz illeszkedő pedagógiai módszerek alkalmazása; – a tanulók önmagukhoz ás másokhoz viszonyított kiemelkedő teljesítményeinek, tehetségjegyeinek feltárása, fejlesztése a tanórákon, a tanórán kívüli foglalkozásokon; – a megváltozott körülményekhez alkalmazkodó (adaptív) tanulásszervezési eljárások alkalmazása;

38

Nevelési program –

egységes, differenciált és egyénre szabott tanulási követelmények, ellenőrzésiértékelési eljárások alkalmazása.

II.2.2.

A személyiség- és közösségfejlesztés feladatai

Meghatározott feladatok végrehajtása nem oldható meg egy, esetleg néhány évfolyam pedagógiai munkájával, nem köthetők egy műveltségi területhez, egy tantárgyhoz. Olyan készségek fejlesztéséről, olyan ismeretek átadásáról kell sok esetben gondoskodnunk, amelyeknek meg kell jelenniük szinte minden pedagógus ismeretközlő tevékenységében, igazodva az éppen adott tanulói csoporthoz, az érintett tanulók életkorához, személyiségéhez, felkészültségéhez. Ezek az ellátandó feladatok az iskola pedagógiai értékközvetítő tevékenységének lényegét adják, amelyek célja elsősorban a személyiségfejlesztés és a közösségfejlesztés. Ezek közé tartoznak – az erkölcsi ismeretek, – a családi és közösségi kapcsolatok elmélyítését támogató fejlesztési feladatok, és azok részét képző ismeretek, – az előítéletek felismerésére, tudatosítására való képesség, – a testi és lelki egészség megőrzésére történő felkészítés, – a bűnmegelőzés, – a drogprevenció, – fogyasztóvédelmi nevelés. E körben mindannyiunknak van feladata, mindig az adott tanórán, és a tanórán kívül folyó munkájához igazítva a feladat végrehajtását. II.2.2.1.

A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok

Iskolánk fő céljai közé tartozik a személyiségfejlesztő oktatás. A családon kívül a nevelő-oktató munka során diákjainknak meg kell kapniuk azt az ösztönzést, mely által a világ felé pozitívan forduló, nyitott, kellő önbizalommal rendelkező felnőttekké válhatnak. Az általános értékek megismertetése megalapozhatja a tanulók világszemléletét, műveltségét. Ez azonban csak akkor lehetséges, ha intézményünk teret ad a munka és a tanulás mellett a színes, sokoldalú életnek. Mindez megvalósítható tanórán kívüli programok, kulturális és sportrendezvények segítségével. Tanulmányi versenyek, pályázatok illetve közös kirándulások, egyéb programok során csiszolódhat a tanulók személyisége, fejlődhet önismeretük, ezzel együtt önbecsülésük. Ezek eléréséhez többek között feladataink: – igyekszünk megismerni a gyermek személyiségét, családi körülményeit, társai között elfoglalt helyét, és szociális kapcsolatrendszerét folyamatosan nyomon követjük.

39

Nevelési program – megtanítjuk diákjainkat a tanulás helyes módszereire, fontos feladatunk a tanulmányi fegyelem erősítése, a rendszeres mindennapos munkavégzés szükségletének kialakítása, az igényesség növelése. – egyértelmű követelményeket támasztunk, rendszeresen és következetesen ellenőrzünk, és fejlesztő értékelést alkalmazunk. – az eredményes gondolkodáshoz szükséges tulajdonságok, készségek, képességek kialakítására. Tudatosítsuk a mindennapi gondolkodás jellegzetes hibáit, segítsünk ezek megszüntetésében. – az új információs környezetben eligazodó, és azt kritikai módon használó fiatalokká neveljük tanítványainkat – a tanulók legyenek képesek egyéni érdekeiket a közösség érdekeivel összehangolni, az utóbbinak esetlegesen prioritást adni. – az önismeret fejlesztése, az egymásra való odafigyelés képességének kialakítása éppolyan fontos feladatunk, mint megtanítani tanulóinkat a gátlások leküzdésére, a kudarcok elviselésére. – legyenek képesek egymás, illetve a velük kapcsolatban állók személyiségét elfogadni, mások értékeit észrevenni, valamint ellenvéleményüknek kellő módon hangot adni. – a személyiségfejlesztés jövőorientált, melynek fontos része az egészséges életmód kialakítása (mozgás, természetközeliség, drogés alkoholellenesség). – megfelelő értékrend közvetítése tanulóink felé, melynek éppúgy része a pozitív ösztönzés, elismerés, mint a szélsőséges megnyilvánulások lefaragása. II.2.2.2.

A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok

Célunk olyan közösségek kialakítása, melyek segítik a gyermekek sokoldalú fejlődését, képességeik kibontakozását, miközben a csoport valódi közösséggé formálódik. Azon dolgozunk, hogy a gyermekek ismerjék meg a közösséghez tartozás érzését, a közös tevékenység örömét, alakuljon ki olyan értékrendjük, amelyben az egyéni és közérdek egyaránt szerephez jut. A közösségfejlesztés az a folyamat, amely az egyén és a társadalom közötti kapcsolatot kialakítja, megteremti. Általános követelmények: – Arra törekszünk, hogy a gyerekek ismerjék meg önmagukat és társaikat, nevelőiket, tudjanak együtt dolgozni, és a felmerülő konfliktusokat megfelelően kezelni. – Megalapozzuk az önálló véleményformálás és véleménynyilvánítás képességét. Fejlesztjük diákjaink vitakultúráját. Szerezzenek személyes tapasztalatokat az együttműködés, a környezeti konfliktusok közös kezelése és megoldása terén.

40

Nevelési program – A beteg, sérült, fogyatékkal élő embertársak iránti elfogadó, megértő és segítőkész magatartást alakítunk ki a gyerekekben. – Arra neveljük tanulóinkat, hogy kötelességeiket végezzék el és éljenek jogaikkal. – A hon- és népismeret segítse elő a harmonikus kapcsolat kialakítását a természeti és a társadalmi környezettel. – A tanulók legyenek nyitottak, megértők a különböző szokások, életmódok, kultúrák, vallások, a másság iránt, becsüljék meg ezeket. – Az iskola és a tanulók törekedjenek arra, hogy közvetlenül is részt vegyenek a nemzetközi kapcsolatok ápolásában. – A tanulók közvetlen kapcsolódjanak be környezetük értékeinek megőrzésébe, gyarapításába. – A kommunikációs kultúra –életkori sajátosságoknak megfelelően- elsajátításával a tanuló váljon képessé az egyéni és közösségi érdekek érvényesítésére. – A tanulóinknak az új információs környezetben eligazodó, és azt kritikai módon használó fiatalokká kell válniuk. – Az iskolai testnevelés tegye alkalmassá a tanulókat a csapatmunkában végzett örömteli és kulturált versengésre, formálja jellemüket. A közösségfejlesztés az iskola számára sokrétű feladatot jelent. Hagyományaink életben tartása fontos részét képezi munkánknak. Az iskola 125. évfordulóján, 1982ben alakult a Széchenyi Baráti Társaság, majd 1990-től kezdte meg működését a Széchenyi Baráti Kör, mely névadónk emlékének ápolását országos szintűvé emelte. E két szervezettel közösen a tantestület és a diákság évente rendszeres programokkal igyekszik ébren tartani, megismertetni Széchenyi szellemi örökségét. Állandó programjaink közé tartozik a megemlékezés névadónk születése és halála évfordulójáról, Széchenyi iskolanap, Széchenyi vetélkedő és pályázatok, városi szintű Széchenyi kupa sportrendezvények. Évente odaítéljük a Legjobb Széchenyista díjat, amelyet végzős, érettségiző diák kap. Hagyományaink fontos éltetője intézményünk évkönyve, mely iskolai életünk tükre, ami a tanév legfőbb eseményeit, eredményeit tartalmazza. Diákönkormányzatunk tagjai kirándulásaik során megismerik környékünk természeti szépségeit, megtanulják azokat becsülni, védeni. Törekszünk nemzetközi kapcsolatok kialakítására, a már meglévők megtartására. Ezek feladata a napjainkban már elengedhetetlen nyelvgyakorlás mellett, hogy tanulóink nyitottak legyenek más szokások, kultúrák, életmódok elfogadására. Ilyen cserekapcsolatot tartunk fenn a szamosújvári gimnáziummal, a német Zittau várossal és a weizi gimnáziummal. Ezeken a programokon a tanulóink személyes tapasztalatokat szereznek az együttműködés, a környezeti konfliktusok közös kezelése és megoldása terén.

41

Nevelési program Iskolánkban a diákönkormányzati munkát segítve igyekszünk tanulóinkat a társadalmi jogokat és kötelességeket gyakorló, illetve értő polgárokká nevelni. A középiskolában megtanulhatják az érdekegyeztetés módját és szerepét, a beáramló információkban való eligazodást. Mindennapi életünkben nyitottság jellemezze nevelő-oktató munkánkat. Azt is figyelembe kell azonban vennünk, hogy a nevelés színtere nem csupán az iskola, hanem a társadalmi élet és tevékenység számos egyéb fóruma is.

II.2.3.

A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység

Beilleszkedési, magatartási nehézségeknek azt nevezzük, amikor a tanuló nem tud vagy nem akar megfelelni mások elvárásainak, olyan hatás éri, amely zavart idéz elő a magatartásában. A tanulóknál fokozott mértékben jelentkezhetnek pszichoszociális tényezők, valamint az emberi kapcsolatokkal összefüggő konfliktusok és ezek kölcsönhatásai. Amennyiben ezekben a tényezőkben, kapcsolatokban rendellenesség jelentkezik, ez kimerítheti a magatartás-konfliktus fogalmát. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység formái: – első lépésben felmérjük, kik azok a gyerekek, akiknek különleges bánásmódra van szükségük, pedagógusi munkánkban olyan egyénre szabott módszereket alkalmazunk, amelyek segítik ezen gyerekek beilleszkedését a közösségbe. – a gyerekek családjával folyamatosan együttműködünk, egyéni fogadó órák és szülői értekezletek keretében – esetmegbeszélés a nevelési értekezleteken; – a pedagógus a segítő beszélgetés és a konfliktuskezelés módszerét alkalmazza; – rendszeres kapcsolattartás az iskolaorvossal, a védőnővel, az ifjúságvédelmi felelőssel; – felvilágosító munka a beilleszkedési, magatartási nehézséggel küzdő tanulók szülei számára szülői értekezleteken, fogadóórákon, családlátogatásokon; – szülői beleegyezéssel pszichológus, pszichiáter bevonása a Nevelési Tanácsadó közreműködésével; – speciális programok szervezése kortárscsoportok és - oktatók közreműködésével – A közoktatási típusú sportiskolai képzésben részt vevő tanulók esetében megoldandó probléma a folyamatosan, akár évközben érkező tanulók beilleszkedésének megkönnyítése, illetve a sportban valamiért nem eléggé eredményesek lemorzsolódása. E problémák megoldása érdekében szükséges az osztályfőnök – edző kapcsolat minél intenzívebbé tétele, az információáramlás biztosítása.

42

Nevelési program

II.2.4.

A sajátos nevelési igényű tanulók nevelésénekoktatásának elvei

A sajátos nevelési igényű tanulók esetében is a NAT-ban meghatározott egységes fejlesztési feladatokat kell alapul venni. Ennek során a tanulók lehetőségeihez, korlátaihoz és speciális igényeihez igazodva elsősorban a következő elvek szerint szervezzük meg a munkánkat: – a feladatok megvalósításához hosszabb idősávok, keretek megjelölése ott, ahol erre szükség van; – szükség esetén sajátos, a fogyatékosságnak megfelelő tartalmak, követelmények kialakítása és teljesítése; – segítő megkülönböztetéssel, differenciáltan, egyénileg is segítjük a tanulókat, elsősorban az önmagukhoz mért fejlődésüket értékelve.

II.2.5.

A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenység

Hiszünk abban, hogy minden gyerek valamiben sikereket képes elérni. A tehetséggondozás lehetőséget biztosít a kötelező tananyagon túli ismeretszerzésre, a képességek, készségek magas szintű kibontakoztatására, versenyekre való eredményes felkészülésre. A tanórán kívüli foglalkozások az iskolai nevelő – oktató munka szerves részei. A közoktatási törvény számos ilyen lehetőséget biztosít. Iskolánkban ezen formák közül a következő foglalkozások működnek. Az egyes osztályok profiljához kapcsolódó szakmai programok, kiállítások elősegítik a tanulóknak iskolánkhoz való kötődését. Élnünk kell a civil szervezetek kínálta lehetőségekkel (előadások, bemutatók megszervezése). Ösztönöznünk kell az olyan házi tanulmányi versenyek megszervezését, lebonyolítását, ahol tanulóink összemérhetik tudásukat. A városi, megyei, országos tanulmányi versenyeken szereplő tanulók eredményességének méltó elismerése és kellő nyilvánosságra hozatala is feladatunk. A tehetséges tanulókkal való foglalkozást a következő területeken valósítjuk meg: − iskolai tanítási órákon a képességeknek megfelelő feladatokat adunk, − emelt óraszámban, kis csoportos formában történő oktatás − emelt szintű érettségire felkészítés − sportági edzéseken, sportversenyeken, − városi, egyetemi tehetséggondozó szakkörökbe irányítás − versenyekre, pályázatokra, vetélkedőkre felkészítés − iskolai házi versenyek (pl. "az év matematikusa", angol, német nyelvi, szakmai tanulmányi versenyek) − alkotói pályázatok (irodalmi, képzőművészeti, zenei) 43

Nevelési program − színi előadások − iskolai szakkörök, érdeklődési körök − egyéni foglalkozások, konzultációk Tanulóink minden évben a következő versenyeken, pályázatokon tehetséggondozó szakkörökön vesznek részt. - OKTV - OSZTV - Édes Anyanyelvünk verseny - Kazinczy Szép Magyar Beszéd Verseny - Vers- és prózamondó tehetségkutató verseny - Ránki György Regionális Történelmi Verseny - Megyei Művelődéstörténeti Versenyen való részvétel, iskolai vetélkedőkkel - Honismereti pályázatok és kiállítások - Helyesírási Verseny megrendezése, megyei versenyre készüléssel - Játékos idegen nyelvi vetélkedők - Német nyelvi vers- és prózamondó verseny - Műfordító verseny idegen nyelvekből - Zenei műveltségi vetélkedő, előkészület a megyei versenyre - Az énekkarunk Karácsonyi Hangversenye - Karácsonyi műsor az Öregek Szociális Otthonában - A „humán osztályok” színi bemutatói - Ki mit tud? - A Helikon rendezvényein való részvétel - Osztályéneklési Verseny - Éneklő Ifjúság - Rajzkiállítások, plakátversenyek - Matematika háziverseny - Megyei Középiskolai Fizika Verseny megrendezése l970 óta Budó Ágoston, majd Párkányi László néven az Eötvös Loránd Fizika Társulat támogatásával. - Dischka Győző fizika emlékverseny rendezése a megye 7. és 8. osztályosai számára. - Iskolánkban fiú kézilabda, fiú és lány kispályás labdarúgás, fiú kosárlabda, fiú atlétika, lány röplabda sportcsoportok működnek, mellyel egyúttal biztosítjuk az iskola tornacsarnokában a versenyszerűen nem sportoló diákoknak a tömegsport lehetőségét. - Intézményünk lehetőséget ad a következő szabadidős sportok igénybevételére megfelelő számú jelentkező esetén: sítábor, kerékpártábor, vízi túra, valamint uszoda látogatás, korcsolya, természetjárás. - Széchenyi Emlékkupa /kispályás labdarúgó bajnokság/ 44

Nevelési program -

Széchenyi Kupa /kézilabda megyei szinten/ Puskás Kupa - híradástechnikai iskolák sporttalálkozója (6 évenként iskolánk rendezi) Vöröskeresztes rendezvények Mecseki Séták tanulmányi verseny Bendegúz anyanyelvi verseny Hermann Otto természetismereti verseny Zrínyi matematika verseny Kenguru matematika verseny Simonyi Zsigmond helyesírási verseny Bod Péter könyvtárhasználati verseny Akadályverseny „Madarak és Fák Napja” Hangosolvasási verseny Cholnoky László megyei kémia verseny

II.2.6.

A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok

A családok romló gazdasági helyzete, a növekvő munkanélküliség, a csonka család nehezíti az ifjúság szocializációját. A Hátrányos Helyzetű, a Halmozottan Hátrányos Helyzetű valamint a Veszélyeztetett tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység irányítása a gyermek- és ifjúságvédelmi felelősök feladata, szoros együttműködésben az osztályfőnökökkel. Munkájukat az iskolai védőnők is segítik. Diákjainkra, akik családjuk szociális-anyagi helyzete miatt hátrányos vagy veszélyeztetett helyzetűvé váltak, illetve tanulási-magatartási zavaraik miatt fejlesztésre, szakember segítségére szorulnak, fokozott figyelmet fordítunk. Ezért kiemelt feladatunknak tekintjük e tanulók sorsának, személyiségfejlődésének alakulását. Amire figyelnünk kell: − beilleszkedési problémák − lelki sérülések − tanuláspszichológiai kérdések Feladatok: − A gyermek- és ifjúságvédelmi felelősök minden tanév elején az osztályfőnökök segítségével felmérik és nyilvántartásba veszik a hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű, veszélyeztetett, magatartási vagy tanulási nehézségekkel küzdő tanulókat. A felmérés eredménye alapján megteszik javaslataikat a további teendőkre. − Az osztályfőnök ismerje a tanulók családi körülményeit. − Hátrányos helyzetű és veszélyeztetett tanulók felkutatása és segítése. 45

Nevelési program − Kapcsolattartás az iskolaorvossal és védőnővel – az ifjúságvédelmi felelősön keresztül. − Nevelési és szociális segélyezések - javaslattétel az Önkormányzatnak Az ifjúságvédelmi felelős koordinálja a gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos munkát, feladata a szociális – és mentális problémák kezelése, valamint: − információszerzés − diákok pályázati terveinek segítése − szociális segély igénylésének kezdeményezése − kapcsolattartás a kollégiumokkal − prevencióban való aktív részvétel (drog, alkohol, dohányzás) − folyamatos kapcsolatot tart külső segítőkkel, szakszolgálatokkal A megelőzés, prevenció munkánk kiemelkedő része. Ezen belül is az elsődleges prevenció, ami a nemfogyasztó megóvását jelenti. A megelőzés célja: – a „nemet – mondás” képességének kifejlesztése, – a kínálat visszaszorítása. Az elsődleges megelőzés színtere az iskola, legfontosabb személyei a pedagógusok, gyermek- és ifjúságvédelmi felelősök, gyermekjóléti és családsegítő szolgálatok. Kutatások alapján a drogfogyasztás megelőzésének legeredményesebb módja, ha megtanítjuk a gyermekeket arra, hogy felismerjék és elhárítsák a társadalom élvezetre (dohányzás, stb.) buzdító nyomását, azaz, hogy hogyan mondjanak nemet. Ehhez társul az önbizalom és az akaraterő építése, fejlesztése. Elsődleges prevenció a közösségfejlesztés eszközeivel. Minden közösségben létezik az a „belső erő”, aminek segítségével megoldhatja a problémáit, kivitelezheti céljait. Ahhoz, hogy felismerje ezt az erőt, gyakran külső segítő (osztályfőnök, ifjúságvédelmi felelős) közreműködésére van szükség. A közösségfejlesztés kulcsszava a közös összefogás (holisztikus szemlélet: az egész több, mint részek összessége). Ha olyan feladatok elé állítjuk a diákokat, melyek megoldásában közös összefogásra van szükség, lehetőséget kapnak arra, hogy megtanulják energiáikat önmagukra és egymás segítésére fordítani a közös cél érdekében, nem pedig önmaguk és egymás ellen. A másodlagos prevenció, azaz a fogyasztás korai felismerése és korai kezelése, egészségügyi és gyermekjóléti intézmények segítségével.

II.2.7.

A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program

Minden tanulónak biztosítanunk kell képességeikhez képest, hogy tanulási folyamatokat sikeresen teljesítsék. Ennek érdekében: - Feltárjuk a tanulási kudarc tényét, lehetséges okait és igyekszünk megfelelő segítséget nyújtani. - Indokolt esetben a szülőknek szakember felkeresését javasoljuk.

46

Nevelési program -

A problémák ismeretében azon dolgozunk, hogy minden gyermek a képességeinek megfelelő legjobb teljesítményt érhesse el. - A tanórákon egyénre szabott módszereket alkalmazunk, és diákjainknak, megtanítjuk a számukra legeredményesebb tanulási technikákat. - A sajátos nevelési igényű tanulók részére fejlesztő foglalkozásokat tartunk szakirányú végzettségű pedagógusok vezetésével. - A tanulási folyamatban előtérbe helyezzük a differenciálást, az egymástól tanulást, a kooperatív folyamatok alkalmazását. Iskolánk regionális beiskolázásából adódóan tanulóink különböző településekről, intézményekből érkeznek hozzánk. Az 1. illetve a 9. évfolyam megkezdésekor egyik legfontosabb oktatói – nevelői munkánk a tanulók készség-, képesség- és tudásszintjének felmérése, amely alapján a lehetőségekhez képest differenciált oktatást folytatunk. A másik fontos feladatunk a megfelelő tanulási módszerek megismertetése, alkalmaztatása elsősorban az osztályfőnöki órák keretében. Ennek ellenére sajnos egyre több tanulónk tapasztalja meg, hogy mi a tanulási kudarc. Feladatunk ezen tanulók tanulási sikerélményhez való juttatása. Megfelelő számú jelentkező esetén felzárkóztató, tanulószobai foglalkozásokat szervezünk nyelvtanból és matematikából. A közoktatási törvény által biztosított órakeretből lehetőséget adunk az egyéni tanórai foglalkozások megszervezésére is. Igény esetén bármely tantárgyból felzárkóztató, érettségire előkészítő foglalkozásokat indítunk.

II.2.8.

A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység

Fontos feladatunk a szociális hátrányokkal küzdő fiatalok feltérképezése, problémáik megismerése, melyben kiemelt szerepe van az ifjúságvédelmi felelősnek és az osztályfőnököknek. Az eltérő szociális helyzetből adódó hátrányok enyhítése közös feladata a családnak, az iskolának és a társadalomnak. A szociális hátrányok enyhítésére az alábbi tevékenységi formák vannak jelen iskolánkban: – Megismerjük minden gyermek családi körülményeit, szociális helyzetét. – Olyan nyílt, elfogadó légkört teremtünk, melyben a gyermek őszintén mer beszélni gondjairól. – Feltárjuk hátrányos helyzetének okait, segítséget nyújtunk beilleszkedéséhez és eredményes iskolai munkájához. – Az osztályfőnök és a gyermekvédelmi felelős folyamatosan figyelemmel kíséri a család szociális helyzetének alakulását, szükség esetén a gyermek érdekében szakember vagy hatóság segítségét kéri. – A hatályos jogszabályok szerint mérsékeljük a térítési díjat.

47

Nevelési program – felvilágosító munka a szociális juttatások lehetőségeiről szülői értekezleteken, fogadó órákon, osztályfőnöki órákon – helyi, regionális, országos támogatások megszerzésének ösztönzése – a tanulók egyéni pályázatainak támogatása, azok elkészítésében való közreműködés (pl.: Ösztöndíj pályázatok) – pályaorientációs tevékenység (előadó a munkaügyi központból; szórólapok ismertetése) – felzárkóztató (helyesírási és matematikai) és tehetséggondozó (emelt szintű érettségire való felkészítés, szakkörök) szervezése – tehetséggondozó pályázatok (pl.: „Harmadik Évezred”) szakmai támogatása – drogellenes előadások szervezése – bűnmegelőzési programok (előadók a rendőrségről, filmek, egy bírósági tárgyalás meghallgatása, börtönlátogatás) – szükség esetén a hátrányos helyzetű pécsi vagy bejáró gyermekek kollégiumi ellátása – kapcsolatfelvétel a szakszolgáltató intézménnyel – a tankönyvtámogatás elveinek, mértékének meghatározása az osztályközösségek és az osztályfőnök feladata – biztosítjuk az iskolai könyvtár állományában meglévő tartós tankönyvek kölcsönzését.

II.3. PEDAGÓGIAI PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES NEVELŐ – OKTATÓ MUNKÁT SEGÍTŐ ESZKÖZÖK ÉS FELSZERELÉSEK JEGYZÉKE

A nevelési – oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet 7. sz. melléklete határozza meg, melyek azok a minimális eszközök, amelyekkel az iskoláknak rendelkezniük kell. Iskolánk 2000. március 01-én elkészítette az intézmény kötelező eszköz és felszerelés jegyzékét, valamint a beszerzések ütemezését, mely alapján a városi önkormányzat elkészítette az intézkedési tervet. Ezt a jegyzéket, ütemezést a melléklet tartalmazza. A kötelező eszköz és felszerelés jegyzéket az intézmény 2003. november 24-én felülvizsgálta és elkészítette (melléklet) a következő 5 évre szóló fejlesztési tervet, amit a fenntartó intézkedési terve alapján valósít meg.

II.4. A SZÜLŐ, A TANULÓ ÉS A PEDAGÓGUS EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK FORMÁI, TOVÁBBFEJLESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI

A gyermek harmonikus fejlődése és eredményes tanulmányi munkája érdekében kölcsönös tiszteletre és bizalomra épülő együttműködésre van szükség.

II.4.1.

Az együttműködés formái:

- szülői értekezlet, - fogadó óra, 48

Nevelési program -

szülői szervezet, egyéni kapcsolattartás, nyílt nap, nyílt tanóra, családlátogatás, iskolai és iskolán kívüli közös programok, diákönkormányzat edzőkkel és egyesületekkel való kapcsolattartás

II.4.2.

A Diákönkormányzat

1988/89. tanévben alakult, működésének alapja az 1991-ben, a tantestület által is elfogadott DIÁKALKOTMÁNY. Feladata: érdekvédelmi, tanulói jogérvényesítő és az önirányítást szabályozó tevékenység. Működése: az iskola profiljának megfelelően általános iskolai, gimnáziumi és szakközépiskolai tagozatonként szóvivői- képviseleti rendszerrel. A diákönkormányzat a tanév elején egyfordulós választással bizalmat szavaz a diákpolgármesternek, képzési típusonként alpolgármestereknek (továbbiakban Diákelnökség), amelyet a diákközgyűlés fogad el. A döntéshozó operatív szerepet a Diákelnökség látja el. A diákelnökség évente kétszer beszámol munkájáról az osztályképviselő szóvivők testülete előtt. A végrehajtásért a polgármesteri testület a felelős. A munkaterületek: − Iskolai ünnepségek − Diákmunka szervezése − Kulturális − Sport − Szociális − Széchenyi Klub − Fegyelmi és ügyeletszervezési teendők Feladataik végrehajtását a különböző munkabizottságok segítik. A diákság és a tantestület kölcsönös informálása érdekében a tantestületi értekezletek állandó meghívottja a diákpolgármester, a szóvivői értekezlet résztvevője az iskola igazgatója, esetenként a tantestület tagja és az osztályfőnökök - a napirendtől függően. A diákélet irányítása és segítése A diákönkormányzat − biztosítja a diákok egyéni és kollektív érdek- és jogérvényesítését, a tanulóifjúság önigazgatását − befolyásolni igyekszik az önképzés és a tehetséggondozás lehetséges formáit 49

Nevelési program − szervezi a kulturális, szórakoztató és sportprogramokat − segíti a diákság tanórán kívüli tevékenységét a differenciált érdeklődésnek megfelelően − kapcsolatot tart a város és a megye diákönkormányzataival. A diákönkormányzat állást foglal és javaslatot tesz az iskolai életet meghatározó szabályok és döntések meghozatalánál, valamint a jogszabályoknak megfelelően: − a házirend elkészítésében − 1 tanítás nélküli nap kiválasztásában Az ifjúság tanórán kívüli tevékenységének lehetőségei a művelődés területén is adottak.

II.4.3.

Szülői közösség

Az eredményes pedagógia tevékenység nem képzelhető el a szülők tevékeny közreműködése nélkül. Feladatunk, hogy a szülő részére segítséget adjunk gyermekük neveléséhez. Az iskolában folyó nevelési feladatok végrehajtásához a pedagógusnak szüksége van azokra az információkra, amelyeket csak a szülő közölhet, amelyek segítik feltárni a tanuló fejlődését előrevivő vagy hátráltató tényezőket. Ezért célunk azoknak a fórumoknak a megteremtése és rendszeres működtetése, amelyek módot nyújtanak az iskola tevékenységének megismeréséhez, a vélemények, javaslatok beérkezéséhez, érdemi feldolgozásához. Szülői Munkaközösség: A Szülői Munkaközösség az elnök vezetésével működik, választmánya az osztály SZM tagjaiból alakul. A Szülői Munkaközösség képviseli a szülői igényeket, véleményeket, kapcsolatot tart az iskolavezetéssel. Tanévre meghatározott munkatervvel dolgozik. Évente 2-3 alkalommal ülésezik. Szülői részvétel és képviseleti fórumok A Szülői Munkaközösség elnöke részt vesz a tantestületi értekezleten, véleménynyilvánításával képviseli a szülőket. Az SZM szervezi a tanulók farsangi- és iskolabálját, szalagtűző ünnepélyét. A közvetlen információcsere formái Szülői értekezlet: évi 2-3 alkalommal az osztályfőnök vezetésével Tanév elején közös évfolyamszintű szülői értekezlet az igazgatóság részvételével az 1., a 9. és félévkor a 8., 12. évfolyam részére. Témái: Az 1. és 9.évfolyamon az iskolai élet, elvárások. A 8. és 12. évfolyamon továbbtanulásra, illetve az érettségi vizsgára való felkészülés. Évente két-két alkalommal fogadónap ősszel (november), tavasszal (április) 50

Nevelési program Szülői fogadóórák: Tanítási időben a szaktanárok által a hét meghatározott tanítási órájában. Szülők és az osztályfőnökök, szaktanárok kapcsolattartása folyamatos, az együttműködés kívánatos. Az iskolavezetés is nyitott a szülői kapcsolattartásra, együttműködésre. Fontosnak tartjuk az iskola és a kollégiumi nevelők együttműködését, szükség szerinti gyakoriságban az intézmények kölcsönös látogatását, valamint konzultációkat a tanuló személyiségének, tanulási eredményei fejlődésének nyomonkövetése céljából. Az osztályfőnöki órákra, tantestületi értekezletekre, szülői értekezletekre meghívást kapnak.

II.4.4.

Az együttműködés továbbfejlesztésének lehetőségei:

- Az együttműködés formáit a gyerekek és a szülők változó igényeinek és elvárásainak megfelelően igyekszünk bővíteni és fejleszteni. Ha igény merül fel, az együttműködésre újabb alkalmakat biztosítunk (rendkívüli szülői értekezlet, szakmai előadás szülőknek, pályaválasztási tanácsadás, üzemlátogatás, tanár-diák fórum, jótékonysági bál, kirándulás). - Intézményünkben a pedagógusok új típusú együttműködését alakítjuk ki: megismerjük, megvitatjuk egymás kompetenciafejlesztő gyakorlatát, szakmai tapasztalatainkat folyamatosan megosztjuk egymással.

II.5. EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM II.5.1.

Bevezetés, alapelvek

Magyarország lakosságának halálozási adatai nem csupán az Európai Unión belül jelentenek negatív rekordot, de Európa keleti régiójában is sajnálatos helyen állunk e téren. Az aktuális politikának minden eszközzel azon kell dolgoznia, hogy ezek az adatok megváltozzanak, növelve a következő generációk életesélyeit és versenyképességét a megváltozott munkaerőpiacon. A természettudományos órák számának drasztikus csökkentése ezt az elkötelezettséget nem minden tekintetben igazolja vissza. A kétszintű érettségire való felkészülés és a jelen program összehangolása a lecsökkentett óraszámokkal nehéz, az idő hiánya miatt sokszor lehetetlen feladat elé állítja a pedagógusokat. Iskolánk tradicionálisan a régió műszaki értelmiségének képzésében játszotta a legjelentősebb szerepet, azonban mára legalább ilyen arányban kerülnek ki intézményünkből a majdani humán értelmiség képviselői. Nem kérdéses, hogy a műszaki pályán elhelyezkedők esélyeit sok tekintetben javítja a megnövekedett és élethosszig tartó munkabírás, a humán értelmiség majdani meghatározó és szemléletformáló szerepe megsokszorozza a középiskolában megalapozott ismereteket, amivel hozzájárul az egész nemzet egészségi állapotának javításához. Az oktató- nevelő munka tantervi követelményei mellett iskolánk pedagógusai 51

Nevelési program osztályfőnökként, szaktanárként eddig is számos lehetőséget találhattak a szemléletformálásra, a testi és lelki egészség megőrzésének népszerűsítésére. Jelen program az eddig jól végzett munka folytatásával, szinkronizálásával, valamint új, eddig figyelmen kívül hagyott lehetőségek felkutatásával érheti el célját.

II.5.2.

Célok, követelmények

A legfontosabb célnak tekinthető, hogy az iskola az “életre” készítse fel hallgatóit. Az iskola fenntartója teremtse meg az optimális ergonómiai feltételeket, megalapozva ezzel a tanulók egészséges munkakörülmények iránti igényét. A pedagógusok oktató munkájuk során tárják fel az összefüggéseket az életmód, életvitel és az egészség mint érték között, nevelő munkájuk során főként példamutatásukkal, nyújtsanak alternatívát az egészséges életmódra. Értsék meg a tanulók, hogy az egészséget veszélyeztető hatások közül számos kivédhető. Ismerjék fel, hogy a betegségek megelőzése hatékonyabb, mint a már kialakult betegségek gyógyítása. Tudják, hogy a harmonikus, lelkileg teljes élet fontos tényezője lehet a testi egészségnek. Vegyék észre felgyorsult világunk veszélyeit és tudják elkerülni, kivédeni azokat.

II.5.3.      

A program végrehajtásában szereplők

Az iskola igazgatója Iskolaorvos Védőnő Ifjúságvédelmi felelős Pedagógusok Diákönkormányzatot segítő tanár

II.5.4.

A program végrehajtásának lehetőségei

 Az iskolában működő iskolaorvosi és védőnői szolgálat tanácsadással áll a diákok rendelkezésére.  Osztályfőnöki órák keretében az iskolaorvos és a védőnő tájékoztatókat és előadásokat tart.  Az ifjúságvédelmi felelős szervezésében meghívott külső előadók tartanak előadást az iskola jeles napjain (Széchenyi-nap, karácsonyváró nap).  Osztályfőnöki órákon az osztályfőnök az osztályfőnöki tanmenetben rögzítettek szerint érinti az egészségnevelés kérdéseit.  Tanórán kívüli foglalkozások alkalmával az osztályfőnökök, szaktanárok a szabadidő hasznos és egészséges eltöltését népszerűsíti.  Szakmai programok során a munkavédelem kérdései érinthetők.  Testnevelés órákon az “ép testben ép lélek” elv tudatosítása, valamint a rendszeres testmozgás iránti igény felkeltése.

52

Nevelési program  Az iskolai sportkörben, rendszeres és versenyszerű sportolási lehetőséget biztosítva a sportos életmód népszerűsítése mellett a versenysport személyiség formáló hatása is kihasználható.  Iskolai sportnap keretében.  A természettudományos tanórákon a tananyag részét képező ismeretek és az egészségnevelés összefüggéseinek megláttatásával.  Természetjárás során a természeti környezet károsítása, szennyezése és az egészség károsodása közötti összefüggések láttatása.  Magyar irodalom tanítása során irodalmi példák segítségével a testi és lelki egészség és egység megismertetése.  Műszaki ismeretek oktatásakor a balesetvédelem és a biztonságos, egészséget nem veszélyeztető munkavégzés lehetőségeinek ismertetése.  Diákönkormányzat Széchenyi-klub rendezvényeinek előadásain.  Diákönkormányzat kirándulásain a fent érintett szempontok alapján.  Az ifjúságvédelmi felelős, mint kapcsolattartó koordinálja a tanulók kapcsolatfelvételét segítő szervezetekkel.  Rendőrség drog prevenciós és baleset megelőzési előadásokkal.  Vöröskeresztes foglalkozásokon, vöröskeresztes vetélkedőkön  Kortárs előadók előadásain.

II.5.5.

Tantárgyi követelmények, lehetőségek

II.5.5.1.

Általános iskola

Egészségnevelés az osztályfőnöki órákon. Osztályfőnöki órákon az életkori sajátosságoknak megfelelően aktuális témák megvitatása, interaktív gyakorlatok, esetelemzések szerepelnek a „ tananyagban”. Témakörök 5-8. évfolyamig 5. évfolyam Fizikai egészség: A serdülés testi és lelki folyamatainak megismerése. Fokozott törekvés az egészség megóvására – A serdülőkor fizikai változásai: a másodlagos nemi jelleg kialakulása, tisztálkodás, egészséges táplálkozás, a zsír és cukor fogyasztása, a sportolás fizikai és pszichikai hatásai Szociális egészség: Jogok és kötelességek a családban és az iskolában, a felnőttek jogai és kötelességei, alapvető erkölcsi szabályok. Az életet veszélyeztető tényezők: A kábítószer fogyasztás, Hogyan mondjunk NEM-et? Nyíltan beszélni a kábítószerekről, a fogyasztás okairól, következményeiről, a tanuló önmagát és társait védő magatartásáról.

53

Nevelési program Szerelem-szex: A prepubertás érzelmi hullámainak helyes értelmezése, A szexuális kíváncsiság kielégítése, A lányok ingerlékenysége, a fiúk agresszivitása, Szexualitás a tudományos irodalmakban, Aki tetszik nekem, Szexuális szélsőségek. Élettechnikák: Külső és belső tulajdonságok tudatos vállalása, Olyan problémamegoldó stratégia elsajátítása, mellyel több megoldás közül az egyén számára legjobbat képes kiválasztani, Relaxációs gyakorlatok megismerése- Ki vagyok én ? Miért, kiért vagyok felelős?, Megoldások és következményeik 6. évfolyam Fizikai egészség: A serdülőkor bőrápolása, Gyorsétkezés, Reklámozott gyógyszerek, kozmetikumok, élelmiszerek, Vendégvárás az egészségmegóvás jegyében. Szociális egészség: A kornak és a helynek, eseménynek megfelelő illemszabályok ismerete, alkalmazása a sikeres életvezetés érdekében- Viselkedés lányok és fiúk közt, Kapcsolat felnőttekkel. Az életet veszélyeztető tényezők: Milyen tényezők hajlamosítanak a drogfogyasztásra? Az önmagával és környezetével harmóniában élő ember tulajdonságai, A drogfogyasztás szociális és erkölcsi hatása, Szerelem, szex: A számomra legfontosabb emberek, Mire vagyok képes?, 15 év múlva, Események és érzelmek összhangja, Kapcsolatteremtés a másik nemmel, figyelemfelkeltés, ismerkedés. Élettechnikák: Edzett vagyok, Bátorság, hősködés, gyávaság, Magabiztos, önérvényesítő magatartás- Tudatos törekvés az életminőség javítására. 7. évfolyam Fizikai egészség: A helyes életvitel hatása a szervezetre, A munka, a pihenés aránya, alvásszükséglet, A helyes étrend kialakítása Szociális egészség: A környezeti információk tudatos feldolgozása, Az ember és környezetének kapcsolata, Sokoldalú szabadidős tevékenység, A helyes életvitel kialakítása a pozitív és negatív környezeti hatások figyelembevételével Az életet veszélyeztető tényezők: A drogok fajtái és hatásaik, A droghasználat stádiumai, Az erkölcsi hatás, emberi hatás, A drog és a személyiségváltozás, A média mint információközvetítő pozitív és negatív hatásai, Mit tegyek, ha bajba kerülök? Szerelem-szex: Érzelmi motivációk az ember életében, A szerelem szépsége, Pozitív párkapcsolatok, A férfi- női szerepek értelmezése Élettechnikák: Önismeret, Férfi-női lelki alkat, Az önállósulás-leválás a családról, A döntéshozás lépéseinek alkalmazása különböző helyzetekben, Kockázatvállalás és annak következményei, Stresszhelyzetek kiváltó okainak felismerése, Az aktív és passzív pihenés formái 8. évfolyam Fizikai egészség: A testépítés, mesterséges készítmények hatása a szervezetre, A családi táplálkozási szokások, A szervrendszerek elváltozásai, A külső esztétikuma 54

Nevelési program Szociális egészség: Haza és hűség, A történelmi múlt a művészetekben, Hagyományok őrzése, ápolása, továbbépítése Az életet veszélyeztető tényezők: A drog és az AIDS, A szenvedélybetegek és a társadalom, A függőségek ismerete, hatása az egyénre, szűkebb és tágabb környezetére, A pszichikai és fizikai függés Szerelem-szex: Az ideális család, a család mint intézmény változásai a történelem során, Szeretet és hűség a családban, Egészség, betegség a családban Élettechnikák: A pubertáskor nagy kérdései, Hogyan építem önmagam testileg és szellemileg? Rossz és jó döntések lehetséges következményei, Stresszhelyzetek feloldása lazítással A szaktárgyakhoz kapcsolódó lehetőségek: 1-4. évfolyam Matematika 1-2. évfolyam - Érzékelés alapú számlálások: sípolás, tapsolás, koppantás, dobbantás megszámlálása. - Térbeli tájékozódás fejlesztése mozgással, saját testen való tájékozódás - Párosítások cselekvéssel (több-kevesebb, alacsony-magas stb - Szöveges feladatok a helyes életvitelhez kapcsolódó matematikai példákkal. - Történetek a műveletek tanításánál. A mozgásra és az egészséges életmódra nevelő példákkal, adatokkal dolgozunk. Matematika 3-4.évfolyam A tanulók megszerzett matematikai tudása több lehetőséget ad az egészséges életmód, táplálkozás, a mindennapi élethelyzetek gyakorlására, kialakításának segítésére. Területek: - Pozitív és negatív számok- adósság-vagyon. A vagyoni helyzet megállapításával kapcsolatos feladatok segítséget adnak a mindennapi életben való eligazodásra, ezzel segítve a tanulók lelki fejlődését - Szöveges feladatok megoldása–egészséges élet, táplálkozás, helyes napirend. Mennyiségek összehasonlítása, sorba rendezése. - Kombinatorikai feladatok-egészséges táplálkozás, sport, életmód.(étlapkészítés bevásárló lista stb) - Geometria-testek építése, ehhez anyagok gyűjtése. A szükséges anyagok fellelhetősége, hatása a környezetünkre, egészségükre. Technika Egészséges életmódra nevelés főbb területei: - Helyes táplálkozási szokások kialakítása - Testmozgás, sport fontossága - Időjárásnak megfelelő öltözködés elsajátítása - Tudatos vásárlás szokásának kialakítása 55

Nevelési program - Balesetvédelem, baleset megelőzés - Testünk és környezetünk tisztasága Technika tantárgy sajátosságából adódó lehetőségek: - Az órákon használt eszközök (olló, ragasztó, tű stb.) lehetőséget adnak a balesetvédelem megelőzésének megbeszélésére - A munkadarabok elkészítése utáni rendrakás, kézmosás segít a tisztálkodási szokások kialakításában. Tematikus lehetőségek - Képlékeny anyagok megmunkálása(gyümölcsök): helyes táplálkozási szokások, vitaminok, rostok szerepe az étkezésben - Napirend: Beszélgetés a helyes időbeosztásról, alvásszükséglet, TV nézés, számítógépezés problémái, sport, mozgás szerepe - Reklámok hatása életünkre: Hasznos és káros reklámok, tudatos vásárlás - Közlekedés: baleset megelőzés, séta, gyaloglás jótékony hatása - Bevásárlás a családban: Bevásárló lista készítése, egészséges és káros szokások a táplálkozásban - Háztartási munkák: Háztartási balesetek megelőzése, munkamegosztás a családban, környezetünk tisztasága - Környezetünk, lakóhelyünk: Környezetünk és testünk higiéniája, időjárásnak megfelelő öltözködés Olvasás: Figyelni kell: - a gyerekek megfelelő hangképzésére o artikulációs gyakorlatokkal a hangok tiszta ejtésére o figyelni a helyes levegővételt beszédkor, olvasáskor o 1-2. osztályban mozgásos feladatok óra közben - megtanítani a megfelelő testtartásra, távolság betartására olvasáskor - a megfelelő fényviszonyok és nyugodt környezet biztosítására - ki kell aknázni az egészséges életmóddal és a betegségekkel kapcsolatos témájú olvasmányokban rejlő nevelési lehetőségeket/ megelőzés, helyes táplálkozás, betegápolás, beteglátogatás/ - a lelki egészség ápolására az adott témák megbeszélése, szituációs játékok, személyiségfejlesztő dramatikus játékok alkalmazása lehetséges. Írás: - fontos tárgyi feltétel a gyerek magasságához megfelelő pad és szék biztosítása - tiszta kézzel álljon neki az írásbeli munkájának - helyes testtartásra törekedjen - lazító gyakorlatok, a kéz pihentetése írás közben - megfelelő távolság a szem és füzet között

56

Nevelési program Ének: - az optimális testtartás megkövetelése - a tüdőkapacitás növelésére mondókák, versek meghatározott levegővétellel - a helyes levegővételre tanítani a tanulókat - a megfelelő dinamikát tudják alkalmazni - a helyes énekhangképzésre figyelni Környezetismeret Az egészséges életmódra nevelést minden tantárgy tananyagában valamilyen formában beépítjük, de direkt módon a természetismeretben van jelen. Ezt segíti elő az iskolai védőnő, aki rendszeresen órákat tart, ahol balesetek, betegségek, sérülések elkerülésére hívja fel a gyerekek figyelmét. Beszél az egészséges táplálkozásról, a helyes napirend betartásáról, a kulturált étkezés szabályairól, a mindennapos testmozgás fontosságáról. Már alsó tagozatban meg kell, hogy kezdődjön a káros szenvedélyek elleni küzdelem. A tantárgyhoz kapcsolódó programjaink: - Maci doki foglalkozásokat tartanak orvostanhallgatók - Egészségnevelési project napok - Gyümölcsnapok tartása - Osztálytisztasági versenyek - Kirándulások, túrák szervezése - Felkészülés és részvétel városi Egészségőr versenyeken - Erdei iskolai programok szervezése Rajz Az önkifejezés egyik eszköze a rajzolás, festés, tárgyalakítás. A gyermek környezetének kialakításában fontos szerepe van a színek megválasztásának. Erre fel kell hívni a gyerekek figyelmét, melyik szín mivel együtt mutat jól. A mindennapokban használt tárgyak kialakításának, azok megóvásának fontos szerepe van rajz órán. Az alkotók érzelemvilágának, a mindennapok szokásrendjének megbeszélése a helyes modell bemutatása képi ábrázolással. Az egészség megőrzés fontosságának megjelenítése figyelem felhívó plakátokon. A rajzpályázatok gyakori témája a környezet megfelelő védelme, egy élhetőbb város megtervezése már alsó tagozaton is. Az órákon a saját környezetének ( a padja) tisztántartásának szokását kell kialakítani. A szaktárgyakhoz kapcsolódó lehetőségek: 5-8. évfolyam Iskolánkban, az 1-8. osztályban emeltszintű testnevelés oktatás folyik, így megvalósul a törvényben előírt mindennapos testnevelés. A környezetismeret tantárgy anyagában, 5-6. osztályban a természetismeret és 6ban az egészségtan tárgyban, 7-8. osztályban a biológia tárgyban. Más tárgyaknál alkalmi lehetőségek (pl. kémia –tisztálkodószerek, kozmetikumok, tisztítószerek, ételízesítők, festékek, nyelvek– ismeretterjesztő anyagok fordítása, 57

Nevelési program történelem, földrajz: egészségnevelésre.

más

népek

szokásai,

hagyományai)

adódnak

az

Tanórán kívüli lehetőségek - Pályázatok egy aktuális témához vagy tárgyi feltételek biztosításához kötve, versenyek az intézményen belül, városi vagy országos szinten, kirándulások a „Természetjáró kör” szervezésében, évszakonkénti túrák, sportrendezvények ( alsó tagozat ) pl. „Jeges nap” a jégpályán, - Erdei iskola látogatása a 3-4. osztály számára - A védőnő foglalkozásokat tart baleset megelőzésről és elsősegélynyújtásról - Évente 2 alkalommal iskolafogászati ellátás - Minden évfolyamon rendszeres egészségügyi szűrés történik, az iskolaorvos és védőnő közreműködésével - Nyári tábor a Balatonnál: - Katasztrófavédelmi szakköri tevékenység - A pécsi BM Rendőrkapitányság Bűnmegelőzési Osztálya által szervezett Drog prevenciós napon való részvétel: - A pécsi KOPÉ Egyesülettel való együttműködés, kortársoktatók képzése: - A védőnő és iskolaorvos órák megtartásával, személyes elbeszélgetésekkel segíti munkánkat. - Napközis foglalkozások: Kitűnően kiegészítik a tanórai programot, a konkrét esetfeldolgozást. A napközi kiváló helye a játékoknak, játékos gyakorlatoknak, a szabad levegőn végezhető mozgásos tevékenységeknek. - Délutáni szabadidős foglalkozások: Sportprogramok, filmvetítések, vetélkedők, versenyek, egyéb játékos programok, csoportfoglalkozások. - Hétvégi iskolai programok: Sportrendezvények, kulturális programok - Kirándulások, túrák. Tájékoztató fórumok: Szülői értekezletek, Szülői munkaközösségi értekezletek, fogadóórák. Módszerek: - Az egészségfejlesztés széleskörű elsajátítása az iskolában, meghívott előadók segítségével, pedagógusok, szülők, alkalmazottak, tanulók számára. (iskolaorvos védőnők …) - Személyes példamutatás - Iskola környezetének folyamatos szépítése, tisztán tartása - Kirándulások szervezése - Felvilágosítás - Bizalomjátékok, helyzetgyakorlatok 58

Nevelési program - Szerepjátékok, szituációs gyakorlatok - Projektnap - Pályázatok A fenti szempontok és módszerek együtt és egyformán fontosak és jelentősek az iskolás korú gyerekek egészséges felnőtté válásához. II.5.5.2.

Gimnázium

Osztályfőnöki óra      

Egészség - betegség. Legális és illegális drogok és hatásaik. Szexualitás, fogamzásgátlás, nemi szerepek. Családi élet, szerepek a családon belül. Lelki élet, lelki bajok. Környezetszennyezés egészségromboló hatása.

Testnevelés óra  Életkorra jellemző mozgáskultúra kialakítása.  Egyenletes és rendszeres terheléssel a mozgási szervrendszer normális fejlődésének segítése.  A mozgás és sportjátékok örömszerző funkciójának megismertetése.  Testmozgás - testsúly - egészség összefüggéseinek megláttatása  Játékszabályok és sportágismeret oktatásával sportszerető és aktívan sportoló nemzedék nevelése.  Iskolák közötti sportversenyekre való felkészülés, valamint a versenyeken való szereplés segíti az egészséges testi és lelki fejlődést. Biológia óra  Vírusok és prokarióták tanítása kapcsán a fertőző betegségek ismertetése, megelőzése, gyógyítása.  Növényrendszertan tanítása során, a házban és a ház körül nevelt veszélyes mérgező növények ismertetése (pl. tiszafa, ükökre lonc, ricinus, leander,). Fel kell hívni a figyelmet a gombamérgezések veszélyeire.  Az állatrendszertan tanítása során az ember egészségét veszélyeztető állatok ismertetése: (pl. Egysejtűek: trichomonas, malária kórokozója, vérhas amőba, Férgek: galandférgek, mételyek, orsógiliszta, trichina, hegyesfarkú bélgiliszta, Ízeltlábúak: fejtetű, lapostetű, bolha, ágyi poloska, rühatka, kullancs,)  Az ökológia tanítása során a környezet, környezetszennyezés és az egészség kapcsolatának érintése. 59

Nevelési program  A biokémia tanítása során a táplálékunkat felépítő kémiai anyagok (biogén elemek, szerves molekulák) szerepét kell hangsúlyozni az ember táplálkozásában.  A sejtbiológia tanítása során lehetőség van ismertetni a kromoszómák mutációinak kialakulását, valamint a kromoszóma szám megváltozását és az ebből eredő betegségeket (pl. Down-kór).  Az ember táplálkozása és emésztése fejezetben az emésztő szervrendszer betegségeit (pl. fogszuvasodás, gyomorfekély, máj- és hasnyálmirigybetegségek, az emésztő szervrendszer rákos megbetegedései), a testsúlyfelesleg és egyes betegségek gyakorisága közötti összefüggést, valamint az egészséges táplálkozás (mennyiségi és minőségi éhezés) összefüggéseit kell érinteni. Ki kell térni a drasztikus fogyókúra veszélyeire, az élelmiszerekben lévő ártalmas élelmiszer-adalékokra, valamint az alkohol ártalmas, szervezetet romboló és az idegrendszert károsító hatásaira.  A légzés tanítása során elsősorban a dohányzás káros hatásait kell hangsúlyozni. Ki kell térni a légzőszervrendszer megbetegedéseire (pl. asztma, szilikózis, tüdőtágulás, tüdőrák), valamint ezek és a környezeti (légszennyezés) és életmódbeli (dohányzás) tényezők összefüggéseire. Ismertetni kell a légző szervrendszert veszélyeztető fertőző betegségeket (pl. tbc, tüdőgyulladás), és ezek megelőzésének lehetőségeit.  A keringés tanítása során láttatni kell, hogy hazánkban vezető haláloknak számítanak a szív- és érrendszeri megbetegedések. Láttassuk meg az életmód, táplálkozási szokások, súlyfelesleg, mozgásszegény életvitel szoros összefüggésben vannak e megbetegedésekkel. Térjünk ki a magas vérnyomás, trombózis, szívinfarktus, allergia, autóimmun megbetegedések, leukémia okaira, és következményeire.  A kiválasztás tanítása során lehetőség nyílik a vese betegségeinek ismertetésére (pl. vesekő, veseelégtelenség, húgyúti gyulladások), valamint ezek okai és a következmények közötti összefüggések láttatására, a kezelés lehetőségeinek bemutatására.  A mozgás szervrendszerének tanítása során a rendszeres testmozgás és a csontváz és izomrendszer egészséges fejlődése közötti összefüggéseket kell hangsúlyozni. Ki kell térni a mozgás szervrendszerének sérüléseire (pl. törések, rándulás, ficam, szalag-, és izomszakadások) és ezek gyógyítási lehetőségeire.  A kültakaró tanítása során ki kell térni a serdülőkor során jelentkező bőrproblémákra, valamint ezek kezelésének lehetőségeire. Fel kell hívni a figyelmet a káros sugárzások bőrkárosító hatására, a növekvő anyajegyek veszélyeire. Meg kell ismertetni a tanulókat a személyes higiénia alapszabályaival. 60

Nevelési program  A hormonális szabályozás tanítása során ki kell térni a gyakoribb endokrin betegségekre (pl. gigantizmus, nanizmus, akromegália, diabetes insipidus, addison-kór, cushing-kór, conn-betegség, adrenogenitalis betegség, strúma, basedow-kór, cukorbetegség). Be kell mutatni az orális fogamzásgátló tabletták hatásmechanizmusát és veszélyeit.  Az idegi szabályozás oktatása során a lelki és testi egészség egységét kell hangsúlyozni. Ki kell térni a pszichikai rendellenességek leggyakrabban előforduló eseteire, és azok szervi okaira. Igyekezzünk feloldani az elme betegségeit körüllengő mítoszokat. Be kell mutatni a tudatmódosító anyagok káros hatását, ezek használata során kialakuló erős függőséget. Ismertetni kell az idegrendszer egyes részeinek sérülését követő működési rendellenességeket. Nem feledkezhetünk meg az érzékszervek egészségvédelméről, és érzékszerveink leggyakoribb betegségeiről (pl. rövidlátás, távollátás, szemtengelyferdülés, látótérkiesés, kancsalság, kötőhártya gyulladás, szürke hályog, zöld hályog, árpa, farkasvakság, nagyothallás), valamint ezek kezeléséről.  A szaporodás tanításakor hangsúlyozni kell, hogy az anya életmódja (dohányzás, alkoholfogyasztás, drogfogyasztás) jelentősen befolyásolja születendő gyermeke életesélyeit, növelve a veleszületett rendellenességek kialakulásának lehetőségeit. Szót kell ejteni az optimális családtervezés feltételeiről, a fogamzásgátlás lehetőségeiről - esetleges káros hatásairól ,valamint a művi vetélés maradandó egészségkárosító következményeiről.  A genetika oktatásakor ki kell térni az autoszómálisan és ivari kromoszómához kötötten öröklodő gyakoribb betegségekre, ezek öröklődésének törvényszerűségeire. Fel kell hívni a figyelmet a genetikai tanácsadás jelentőségére, az optimális családtervezésben betöltött fontos szerepére. Fel kell hívni a tanulók figyelmét, továbbá egyes környezeti hatások (nagy energiájú sugárzások, kémiai mutagének) és a génállomány megváltozásának összefüggéseire, valamint e változások esetleges öröklodésére (pl. csernobili reaktorbaleset).  Általánosságban a középiskolai biológia oktatás során alapjártasságot kell szereznie a tanulóknak az orvosi nómenklatúra gyakrabban használt kifejezéseiből, így gyógykezelése során kevesebb szorongás, nagyobb fogadókészség és együttműködés jellemezheti az orvos-beteg viszonyt, megsokszorozva a bizalmat, növelve ezzel a gyógyulás esélyeit. Kémia óra  Szervetlen kémia tanítása során ki kell térni az egyes kémiai elemek biológiai jelentőségére. A kiegyensúlyozott táplálkozás részét képező

61

Nevelési program



  



  

nyomelemek élettani hatásaira, valamint szükséges mennyiségüket és felvehető forrásaikat is e helyen kell bemutatni. A környezetszennyezés és az egészségkárosodás összefüggéseinek bemutatása (pl. vizek nitrát szennyezésének káros hatása a magzati hemoglobinra, veszélyeztetve ezzel a csecsemők életét. A háztartásban előforduló veszélyes vegyszerek ismertetése és a helytelen használatból adódó balesetek elsősegélynyújtása . A légkör ipari szennyezőanyagainak eredete, valamint ezek kedvezőtlen hatása az élő szervezetre. Szerves kémia oktatása során mutassuk be a táplálékunkban előforduló szerves molekulákat és azok szükséges és optimális arányát az élő szervezet számára. Az örökítő anyag oktatása során ki kell térni annak szerkezete és működése közötti összefüggésekre, valamint az indukált mutációk típusaira és azok kedvezőtlen hatásaira. A fehérjék tanítása során ki kell térni érzékeny szerkezetük és egyes mérgező anyagok (pl. nehézfémsók) életveszélyes hatása közötti összefüggésekre. Táplálékainkban előforduló tartósítószerek és élelmiszeradalékok típusai és esetleges kedvezőtlen hatásai. Gyógyszerkémia alapfogalmai

Fizika óra  Az elektromosság tanítása során ki kell térni az áramütés kedvezőtlen élettani hatásaira, a balesetek megelőzésére és az esetleges balesetek elhárítására.  A fénytan tanítása során ki kell térni a túlzásba vitt napfürdőzés és szolárium használat bőrkárosító hatására.  A fénytan tanítása során a szem mint optikai rendszer ismertetése, betegségeinek javítási lehetőségei.  Az atomfizika tanítása során ismertessük a radioaktív sugárzás élő szervezetekre gyakorolt kedvezőtlen hatását. II.5.5.3.

Külső kapcsolatok

 Az iskola fenntartója - a program maradéktalan végrehajtásához szükséges továbbképzések, tanulmányi kirándulások és eszközök finanszírozásával segítheti a célok elérését.  A rendőrség előadói - baleset megelőzési és drog prevenciós előadásaikkal.  Orvostanhallgatók - meghívott előadóként.  Orvos szülők - meghívott előadóként  Üzemek - üzemlátogatások és tanulmányi kirándulások színhelyeként

62

Nevelési program  Ifjúságvédelmi szervezetek - az iskola ifjúságvédelmi felelősének segítségével felveszik a kapcsolatot az iskolával, illetve a rászoruló tanulókkal. II.5.5.4.

Prevenciós stratégia

A prevenciós stratégia létjogosultsága Egészségnevelési munkánkat az utóbbi néhány évben ki kellett bővítenünk, és már nemcsak az egészséges táplálkozásra és életmódra, a mozgás szeretetére, a környezetvédelemre neveljük tanítványainkat. Nekünk is szembe kell néznünk azokkal az egyre fiatalabb korosztályokat érintő problémákkal, amelyek a gyökeres és hirtelen bekövetkezett gazdasági, társadalmi, szociális változásokból erednek: a különféle drogok, új keletű betegségek, mentális gondok, az alkoholfogyasztás, dohányzás diákjainkra gyakorolt hatásaival. Szomorúan és egyben megdöbbenéssel tapasztaljuk, hogy egyre több tanulónk kerül hátrányos illetve veszélyeztetett kategóriába, ebből következően a boldogulás útját a különböző egészségkárosító szerek fogyasztásából eredő élvezetekben látják. Sok a lelkileg vagy testileg-lelkileg elhanyagolt gyermek, sok a csonka családban nevelkedő, alkoholista szülővel „rendelkező”, egyre több a rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülő tanulónk száma. A tanulókkal folytatott beszélgetésekből, szülői jelzésekből, saját tapasztalataink alapján tudjuk, hogy a családok zömében nincs megfelelő kommunikáció, hiányzik az erőteljes érzelmi kötődés, ami biztonságot nyújtana az amúgy is mentális gondokkal, kétségekkel küzdő kis-és nagykamaszok számára. Felmérés alapján elmondható, hogy a koruk alapján a fejlesztési szakasztól diákjaink fele alkalmanként fogyaszt valamilyen egészségre káros szert. Létjogosultsága van tehát a prevenciós stratégiának a mi intézményünkben is; nem szabad a fejünket a „homokba dugnunk” és azt mondanunk, hogy a mi diákjaink közt nincs „dohányos”, „alkoholfogyasztó” és „drogos”. A gimnáziumban a gyermekek zöme nyitott és érdeklődő az egészségre káros szerekkel kapcsolatos információk megszerzésére, bővítésére; vannak olyan, már függő tanulóink, akik segítséget kértek, akik megpróbálják lebeszélni a „lejtőn” éppen elindult társaikat az élvezetek e módjáról. Igenis igénylik problémáik megbeszéléséhez a partnert, jelenlegi tudásukat nem tekintik elégségesnek. A szülők és diákok közt is egyre többen vannak, akik hozzánk, pedagógusokhoz fordulnak segítségért. Céljaink Célunknak tartjuk tehát a folyamatos felvilágosító és megelőző munkát, hiszen minden tanítványunkért fokozott felelősséggel tartozunk. Kiemelt feladatunknak tekintjük a rendszeres megelőző tevékenységet az általános iskolai és gimnáziumi 63

Nevelési program osztályainkban is. Ennek keretében igyekszünk a már káros szereket fogyasztó diákjaink gondolkodását befolyásolni, a még többségben lévő „tiszta” tanulóinkat védeni mindenféle ilyen kísértésétől. Szeretnénk képessé tenni őket a boldogságkeresés más, lehetséges célokkal való elérésére. Meg akarjuk ismertetni mindenkivel e szereknek a szervezetre káros hatásait, a fogyasztás okozta következményeket. Fontosnak tartjuk, hogy tudják, problémáiknak melyek a valódi szociális, társadalmi okai, hogyan lehet ezek ellen védekezni, kihez fordulhatnak segítségért a bajban. Arra szeretnénk nevelni tanítványainkat, ismerjék fel azokat a helyzeteket, amelyek az egészségre káros szerek fogyasztásra csábítanak, és alkalomadtán képesek legyenek NEM-et mondani. El akarjuk érni, hogy a gyerekeket megismertessük különböző konfliktuskezelő technikákkal, amelyek ismeretében hatékonyabban tudják kezelni, problémáikat. Segítő kapcsolatok és a prevenció színterei Az iskolai egészségnevelési programban már részletesen leírtaknak megfelelően mindenki, aki bármilyen jellegű kapcsolatban áll a gyermekkel részese kell legyen a prevenciónak. Ugyanazok a tevékenységi területek is, amelyek az egészségnevelés színterei.

II.6. KÖRNYEZETI NEVELÉS PROGRAM Fontos számunkra, hogy a gyerekekben kialakuljon a környezettudatos magatartás, megismerjék, megszeressék és óvják, védjék környezetüket. A diákok számára nem csak környezetében, hanem működésében is környezetbarát intézményt teremtünk. Környezeti nevelésünkben egyensúlyban vannak a természettudományos és társadalomtudományos ismeretek. A környezeti nevelés fogalma „ Az iskolai környezeti nevelés az a pedagógiai folyamat, melynek során a gyerekeket felkészítjük környezetük megismerésére, tapasztalataik feldolgozására, valamint az élő és élettelen természet érdekeit is figyelembe vevő cselekvésre. II.6.1.1.

Környezet- és természetvédelmi jogszabályok

Környezetvédelmi törvény (1995. évi LIII. Törvény a környezet védelmének általános szabályairól). A törvény célként az ember és környezete harmonikus kapcsolatának kialakítása, a környezet elemeinek és folyamatainak védelme és a fenntartható fejlődés környezeti feltételeinek biztosítását fogalmazza meg. Legfontosabb alapelvei: a megelőzés, az elővigyázatosság, a leghatékonyabb megoldás, a helyreállítás, a felelősség, az együttműködés, a tájékozódás és a 64

Nevelési program nyilvánosság. A törvény 54. § 1. cikkelye szerint „minden állampolgárnak joga van a környezeti ismeretek megszerzésére és ismereteinek fejlesztésére”. A nevelés állami és önkormányzati feladat. Legfontosabb dokumentumaként a NAT-ot, a Nemzeti Környezetvédelmi Programot (illetve annak részeként a Nemzeti Környezetegészségügyi Akcióprogramot) említi. A Természetvédelmi törvény (1996. évi LIII. Törvény) kimondja, hogy a természeti értékeink védelme, a természetvédő szemlélet kialakítása elsődleges állami feladat. Kiemelt szerepet kell biztosítani a természet értékeinek megóvásában a civil szférának, az állampolgároknak, hiszen a nemzeti kincsnek minősülő természeti értékeink megőrzése az állampolgárok és önszerveződő csoportjaik aktív részvétele nélkül nem lehetséges. Az 1997. évi XLI. Törvény a halászatról és a horgászatról is számos környezeti nevelési feladatot tartalmaz (tanfolyamok, vizsgák, fajismeret, természetvédelem). A géntechnológiai tevékenységről szóló XXVII. Törvény 30. és 31. §-a foglalkozik az oktatással, a képzéssel és a tájékoztatással. Ennek értelmében „Az állami feladatok ellátása során a Kormány gondoskodik arról, hogy a géntechnológiával módosított szervezetek felhasználóival, fogyasztóival az iskolai és az iskolán kívüli oktatás, képzés, tájékoztatás keretében ismertetésre kerüljön a géntechnológia lényege és alkalmazásai, az így módosított szervezetek használatának környezeti, egészségügyi, gazdasági, társadalmi hatásai és kockázatai”. Az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. Törvény célja, hogy elősegítse az állatvilág egyedeinek védelmét, fokozza az emberek felelősségtudatát az állatokkal való kíméletes bánásmód érdekében, valamint meghatározza az állatok védelmének alapvető szabályait. A törvény kimondja, hogy az oktatás során állatkísérletek elvégzésére a diákokat nem lehet kötelezni. Nemzeti Környezetvédelmi Program (a Kormány 2031/1998. határozata) helyzetértékelése szerint: „A környezetvédelemben felmerülő problémák jelentős része vezethető vissza arra a tényre, hogy Magyarországon még nem megfelelő szintű a környezeti tudatosság foka. A lakosság ismeretei a környezetről, a környezetvédelemtől, annak megóvásáról hiányosak, és többnyire nem megfelelő színvonalúak.”. A társadalmi részvétel és tudatosság erősítésében kiemelkedő szerepe van a közoktatási, felsőoktatási és kulturális intézményekben folyó tevékenységnek. 1999-ben elkészült a Nemzeti Biodiverzitás Stratégia, a Globális Környezeti Alap és az UNEP (ENSZ) támogatásával. Az akcióprogram elkészítését az 1992-es Rió de Janeiróban megrendezett Környezet és Fejlődés Konferencián aláírt –általunk 1995ben ratifikált biodiverzitás egyezmény– tette feladatunkká. E szerint minden államnak joga és kötelezettsége megőrizni saját természeti értékeit, gazdaságát, és az abból szerzett tudást. Ez csak társadalmi összefogással valósítható meg. A 2000. évi Hulladékgazdálkodásról szóló XLIII. Törvény 54. §-a kimondja, hogy a Kt. 54-55. §-ában foglaltak alapján a hulladékgazdálkodással kapcsolatos ismereteket 65

Nevelési program oktatni kell, azok a Nemzeti Alaptanterv részét képezik. Ezeknek az ismereteknek az oktatásával és terjesztésével – az állami, önkormányzati intézmények és más szervezetek bevonásával, valamint közszolgálati hírközlő szervek igénybevételével – elő kell segíteni, hogy a társadalom környezeti kultúrája növekedjen. Egészségügyi jogszabályok A Nemzeti Környezet-egészségügyi Akcióprogram (1996) 9.5 pontja részletesen foglalkozik a környezet-egészségügy oktatásával, nevelésével. Az oktatás, nevelés és szakképzés környezet-egészségügyi feladatait két nagy területre osztja:  Környezet-egészségtani szakismeretekre és módszerekre azoknak a szakembereknek van szükségük, akiknek ez munkakörükkel közvetlenül összefügg. Számukra ezt a képzés során a képzési követelmények előírják.  A környezetegészség kultúrája ugyanakkor az életvitel részeként a hétköznapi tudás és szokásrendszer egyik fontos eleme, minden embert érintő kulturális tényező. E kultúra az emberek életviteli szokásaiban, életmódjukban, értékrendjükben tükröződik. Kialakulása a családi szocializációban kezdődik, később az intézményes nevelés, oktatás és az iskolarendszeren kívüli hatások együttesen formálják. 1998-ban, Koppenhágában a WHO Európai Regionális Bizottsága elfogadta az Európai Egészség 21. nyilatkozatot, amelynek célkitűzései többek között kimondják, hogy 2015-re a lakosságnak a társadalom minden rétegében egészségesebb életmódot kell kialakítani, és hogy a régió lakosságának olyan biztonságosabb fizikai környezetben kell élnie, ahol az egészségre veszélyes szennyező anyagok nem haladhatják meg a nemzetközileg elfogadott határértékeket. Az Egészségügyi Világszervezet számos idevonatkozó dokumentuma, az „Egészség 21” Regionális Stratégia szakmai hátteret nyújt a hazai az „Egészség évtizedének Johan Béla Nemzeti Programja” 2002 kidolgozásához. Előzménye a Nemzeti Népegészségügyi Program (1066/2001 Kormányhatározat). A Program illeszkedik az EU népegészségügyi prioritásaihoz, és hazánk uniós csatlakozása további lendületet ad a sikeres végrehajtásnak Közoktatási jogszabályok A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. Többször módosított törvény szerint a pedagógiai programok felülvizsgálatánál, az eddiginél nagyobb hangsúlyt kell fordítani a gyermekek érzelmi, értelmi, erkölcsi fejlődésével kapcsolatos feladatokra, s a nevelés elsőrendű jelentőségű. A pedagógiai programok átalakításánál a személyiség és közösség fejlesztés megtervezésében kiemelt hangsúlyt kell fektetni a NAT kiemelt közös követelményeire, köztük a környezeti nevelésre. A 41. § 6. pontja szerint az iskola „felderíti a gyermekek és tanulók fejlődését veszélyeztető okokat, és pedagógiai eszközökkel törekszik a káros hatások 66

Nevelési program megelőzésére, illetőleg ellensúlyozására. Szükség esetén a gyermek, a tanuló érdekében intézkedést kezdeményez”. Az iskolai munkát tartalmi alapjaiban szabályzó közös követelményei között találjuk a környezeti nevelést. „A környezet ismeretén és személyes felelősségen alapuló környezetkímélő magatartás egyéni és közösségi szinten egyaránt legyen a tanulók életvitelét meghatározó erkölcsi alapelv.” A Nemzeti Alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 243/2003. sz. Kormányrendelet kiemelt fejlesztési feladatként definiálja a környezeti nevelést. Elengedhetetlenül szükséges a NAT részeként a környezetvédelmi, természetvédelmi oktatás továbbfejlesztése. A felsőfokú oktatásban a program időszakának végére (2003) el kell érni, hogy minden hallgató részesüljön környezetvédelmi, természetvédelmi oktatásban. 1998-ban tizenhárom környezeti neveléssel foglalkozó társadalmi szervezet összefoglalta a környezeti nevelés eddig elért eredményeit és a Nemzeti Környezeti Nevelési Stratégia c. kiadványban megfogalmazta a közeljövő fontosabb feladatait. 2003-ban megjelent a kibővített, átdolgozott kiadás. Önkormányzati jogszabály Az 1990. évi LXV. Törvény a helyi önkormányzatokról kiemeli az egészséges életmód közösségi feltételeinek elősegítését, a lakosság önszerveződő közösségei tevékenységének támogatását. II.6.1.2.

Helyzetkép

Belső környezet: az iskola A Széchenyi István Általános Iskola, Gimnázium, Szakközépiskola és Sportiskola (Pécs Király u.44) épülete 1775 óta (1725-1775 között szakaszosan építették) áll a város szívében. Intézményünk jogelődje 1922-ben költözött az épületbe, 1925-ben vette fel Széchenyi István gróf nevét. Iskolánk egy fő épületből, egy az udvarában álló, hozzátartozó műhelyépületből, és a Koller utcában lévő tornacsarnokból áll. Az iskola helyi adottságai a megközelíthetőség szempontjából kedvezőek. Az épülethez egy nagy belső udvar, és azt lezáró kőkerítés tartozik, melyek műemlékvédelem alatt állnak. Az iskola figyelmet fordít a virágosításra, az épületeken belül feladat a zöld növények gondozása, az udvarban pedig az örökzöld tuják megóvása. Az udvar burkolata részben aszfalt. Ezen egy kézilabda pálya található, az udvarrész végében egy 5m3-es hulladékkonténer áll. A leburkolt udvarhoz kapcsolódik egy keskeny zöld terület a tujákkal. Az udvart ezen kívül tavasszal virágzó cserjék is színesítik. Az iskola épületében saját erőforrásból történtek az utóbbi években fejlesztések. Így a vizes blokkok felújítása megtörtént (EU komfortok), az energiatakarékos 67

Nevelési program világítótestek cseréje folyamatban van. A központi gázfűtés korszerűsítése kívánatos lenne (nem hatékony a rendszer), a nyílászárókat minél előbb ki kellene cserélni, mert itt sok energia szökik el, ám ezek helyi önerőből nem megoldható feladatok. Az iskolában a szelektív hulladékgyűjtés kialakítása folyamatban van, így be tudnánk kapcsolódni a városban működő szelektív hulladékgyűjtésbe. Az iskolai büfé „zöldítése” is cél a diákok egészségesebb táplálkozása érdekében, legalább hagyományos iskolai napokon. Az intézmény 7633 Pécs, Radnóti M. u. 2. sz alatt található telephelye Uránvárosban működik. Közlekedési szempontból jól megközelíthető. Az egész városból, sőt vidékről járnak be diákjaink busszal, illetve több tanulót reggelente szülei hoznak személykocsival. A forgalmas Építők útja az épülettől távolabb húzódik, ezért a járművek zaja, füstje, pora nem érzékelhető. A Radnóti utcában az úttesttől 20 méterrel befelé van a főbejárat. A bejárathoz vezető szakasz közepe szilárd burkolatú, két oldala parkosított, füves, bokros terület. Az úttesttől lehajtható korlátok választják el. 1992-ben új kétemeletes épületszárnnyal bővült az iskola. A közelmúltban leégett futófolyosó helyett a déli udvaron egy teljesen új futófolyosó épült, mely átjáróval kapcsolódik az iskola épületéhez. Külső környezet: település és a régió Pécs város egészséges környezetet tud biztosítani az itt élő és tanuló embereknek. A település rendelkezik szennyvíz- és ivóvíztisztító művel, a települési hulladékot a város egy részén szelektíven gyűjtik. A város a Mecsek déli lábánál fekszik, környezetében természetvédelmi területek, tájvédelmi körzetek, jól kiépített tanösvények találhatók, ahova a diákokkal terepgyakorlatra, illetve kirándulni el tudunk menni. A Természettudományi múzeum, az ásványmúzeum, a Terráriumakvárium, a Planetárium, a Tettyén lévő Pintér-kert is színesíti a városképet. A régióhoz tartozik a Duna-Dráva Nemzeti Park, ahol természeti és kultúrtörténeti értékek egyaránt fellelhetők, s melynek igazgatósága szintén a város területén található II.6.1.3.

Erőforrások

Belső erőforrások Humán erőforrások Iskolavezetőség

Feladat, szerepkör Támogatja a környezeti nevelési programokat. A

Hiteles személyiségek a

minőségi munka részeként értékeli az ilyen

pedagógusok és a diákság

tevékenységet. Anyagi forrásokat teremt.

számára. Hasznosítható

Ösztönző rendszert dolgoz ki. Aktívan részt vesz

kapcsolatrendszer.

az egyes programokban.

68

Erősségek

Nevelési program Tanárok

Kidolgozzák és a tantárgyakba beépítve tanítják

Valamennyi szakos belátja, hogy

az egyes környezeti tartalmakat.

minden tanár feladata a környezeti nevelés.

Környezeti nevelési

Elkészíti a pedagógiai programnak megfelelően

Lehetőséget ad a különböző

munkacsoport

az éves tervet, segíti és koordinálja annak

szakmai munkaközösségek

(munkaközösség)

megvalósítását. Dokumentációs és értékelő

programjainak összehangolására

munkát végez, pályázatokat ír, kapcsolatot

(témahét, versenyek, akciók,

teremt a külső támogatókkal.

kiállítások, jeles napok eseményei stb.)

Osztályfőnöki

Évfolyamokra lebontva foglalkozik az

Lehetőség van az aktualitások

közösség

egészségneveléshez kötődő környezeti nevelési

azonnali „kibeszélésére”

tartalmak feldolgozásával.

osztályközösségi szinten (pl. törvényi intézkedések, egészséges táplálkozás, reklámok hatásai, életmód kérdései stb.)

Diákönkormányzatot

Tagjai a környezeti nevelési munkacsoportnak.

Napi kapcsolat a diákokkal, az

segítő és

Lehetőségük van a környezeti nevelés

egyedi problémák azonnali

mentálhigiénés tanár

egészségnevelési területeinek erősítésére.

kezelése.

Védőnő

Előadások tartása az egészséges életmódról, a

Szakmai kompetencia, személyes

környezeti ártalmakról.

ráhatás.

Adminisztratív

Támogatják a tanári munkát az egyes programok

Részt vállalnak a szelektív

dolgozók

hátterének biztosításával (pl. hivatalos levelek,

hulladékgyűjtésben,

pénzügyi adminisztráció, pályázati

takarékosságban.

elszámolások) Technikai dolgozók

A programok tárgyi feltételeinek biztosítása,

Zöldítési program, szelektív

ökológia terem, laborok, vizesblokkok, világítási

hulladékgyűjtés,.

hálózat karbantartása, hőszigetelés, stb. Diákok

A tervezett éves programban sokoldalúan

Valamennyi diák érintett, nagy a

vesznek részt (hallgatóság, tevékeny

jelentősége a helyi értékek

szerepvállalás, önálló kutatások és

felkutatásának. Partnerség a

kezdeményezések.

felnőtt résztvevőkkel. A fő hangsúly a szemléletformáláson van.

Szülők

Előadások tartása, szemléltetőeszközök

Tevékeny részvétel a

gazdagítása, anyagi támogatás, külső

programokban, az ő szemléletük

erőforrások felkutatása.

is formálódik, a környezeti nevelés túlmutat az iskola falain.

69

Nevelési program Külső erőforrások Intézmény,

A kapcsolat formája, Iskolai képviselő, A szervezet

Címe

szervezet

tartalma

elérhetősége

kapcsolattartó

képviselője, ügyintéző neve

Nemzetközi kapcsolatok Zittau-cserekapcsolat

diákcsere Intézmények

Más közoktatási

általános iskolákkal:

intézményekkel

nyílt napok,

kapcsolat

kiállításainkon látogatás

Kutató Diákok Köre

diákjaink bekapcsolódnak

PTE

egyetemi hallgatók

Term.tud.mk

tanítási gyakorlata SZTE

látogatás

Term.tud.mk Helyi szervezetek

Megyei Pedagógiai

szakmai együttműködés

Intézet

Vörös Zsolt

Szaktanácsadó

Dobosné Hortobágyi Erika Szakmai munkaközösségek

Önkormányzat

alkalmankénti

környezetvédelmi referense

Erdészet

táborszervezés

Diákönkormányz at

Környezetvédelmi

laborlátogatás, szakmai

Főfelügyelőség

anyagok, pályázatok

média

tájékoztatás

rendőrség

engedélyek pl.

Szakmai mk.

Pécs

demonstrációhoz Országos környezeti nevelési szervezetek Körlánc

egyesületi tagság

Budapest, Dorottya u. 8. www.korlanc.ngo.hu

Körny. Nev. Iskola

Hírlevél

Hálózat Regionális vagy helyi környezeti nevelési szervezetek Pécsi Környezetvédelmi Kht

70

tagság

Szentendre

Nevelési program Egyéb országos környezetvédő szervezetek Magyar

Madártani alkalmankénti,

egyes

Egyesület

diákokra

Magyar

tagság,

Természetvédők

információs anyagok

Szövetsége Egyéb regionális vagy helyi zöld szervezetek Világörökség Kht

Mecsek Egyesület

Szakmai előadás,

Szakmai

nemzetközi kapcsolatok

munkaközösségek

információ

Szakmai munkaközösségek

Ormánság Alapítvány

Szakmai anyagok,

Szakmai

előadás

munkaközösségek

Ökológiai Intézet a

szakmai anyagok,

F. Nagy Zsuzsa

3530 Miskolc, Kossuth

Fenntartható

versenyekre

u. 13.

Fejlődésért Alap.

felkészítésben segítés

www.ecolinst.hu

Öko-Centrum

pályázatok kiírása, Zöld

Alapítvány

Könyvtár Nemzetközi környezetvédő szervezetek

WWF

szakmai anyagok, akciók Közművelődési intézmények

könyvtárak, könyvtári

segédanyagok,

olvasó, művelődési

pályázatok, versenyek

központ

kiírása

Pintér-kert, Állatkert,

szakmai segítség,

Terrárium-Akvárium

versenyek, Helyi, regionális üzemek

víz szennyvíz hulladéklerakó távhőszolgáltató

Helyi szolgáltatók valamennyivel alkalmanként kapcsolat, versenyek, látogatások, bemutatók

közlekedési vállalat

gyűjtő cég

ingyen elszállítja a PETpalackos konténert évente egyszer ingyen átveszi a veszélyes hulladékot

iskolafenntartó

Anyagi forrást biztosító kapcsolatok Folyamatos Anyagi támogatás

hulladékos cég veszélyeshulladék-

71

Nevelési program országos pályázatok helyi és regionális

Alkalmanként Anyagi támogatás Alkalmanként Anyagi támogatás

pályázati lehetőségek vállalkozó szülők

alkalmi szponzorok

Alkalmanként Anyagi támogatás, társadalmi munka Alkalmanként Anyagi támogatás, társadalmi munka

Tárgyi erőforrások  szaktantermek, laboratóriumok, kísérleti eszközök  ismerethordozók (kép- és hanganyag, folyóiratok, szakkönyvek, Internet, multimédiás anyagok),  audiovizuális eszközök: projektor stb.  A fenntartó támogatása az iskola környezeti nevelés programjának megvalósításához.  Pályázatok segítségével (pl. KAC) a nyári táborozást. próbáljuk megvalósítani.  A helyi források bevonásában szorosabban együtt kell működni más oktatási intézményekkel és civil szervezetekkel.  A helyi szolgáltató cégek támogatását – mind anyagi, mind természetbeli – célszerű elnyerni.

II.6.2.

Alapelvek, célok

II.6.2.1.

Alapelvek, jövőkép, hosszú távú célok

Szeretnénk, ha iskolánk olyan intézménnyé válna, ahol a szülők és a gyerekek által közösen kialakított iskolaudvarban természetes körülmények között zajlik néhány foglalkozás. A belső terek hangulatosabbak lesznek, több lesz a zöld növény mindenhol. Diákjaink és dolgozóink figyelnek az intézmény energia- és vízfelhasználására, csökken a keletkezett hulladék mennyisége. Diákjaink aktív kezdeményező szerepet játszanak az iskolában kialakult környezettudatos szemlélet elterjesztésében a településen. A szülők azért választják intézményünket, mert a diákok harmonikusabb, stresszmentesebb körülmények között tanulnak. Iskolánk feladatának tekinti azt, hogy diákjaink a felnőtt életre megfelelő ismeretekkel, készségekkel és szemlélettel rendelkezzenek, hogy ne csak saját pillanatnyi érdekeik szerint, hanem a Föld egészének fennmaradása érdekében cselekedjenek. Ennek eléréséhez a következő célok megvalósítását tartjuk szem előtt az iskolai élet valamennyi színterén, valamennyi tevékenységünket áthatva. A környezeti nevelés alapelvei közül, az alábbiakat kiemelten kell kezelnünk. - a fenntartható fejlődés; 72

Nevelési program - a kölcsönös függőség ok-okozati összefüggések; - a helyi és globális szintek kapcsolata, összefüggései; - alapvető emberi szükségletek; - emberi jogok; - demokrácia; - elővigyázatosság; - biológiai és társadalmi sokféleség; - az ökológiai lábnyom. Tartsuk szem előtt, hogy egy gyereket képezünk minden órán és foglalkozáson, vagyis fontos, hogy a diák fejében egységes rendszer alakuljon ki! Általános célok, értékek - az egyetemes természetnek (a Világegyetem egészének), mint létező értéknek tisztelete és megőrzése, beleértve az összes élettelen és élő létezőt, így az embert is, annak környezetével, kultúrájával együtt - a Föld egészséges folyamatainak visszaállítása, harmóniára törekvés - a bioszféra és a biológiai sokféleség megőrzése - elősegíteni a környezettudatos magatartás és életvitel kialakítását annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék képes legyen a környezeti válság elmélyülésének megakadályozására, elősegítve az élő természet fennmaradását és a társadalmak fenntarthatóságát; - kialakítani a környezet ismeretén és személyes felelősségen alapuló környezetkímélő magatartást, egyéni és közösségi szinten egyaránt, mely váljon a tanulók életvitelét meghatározó erkölcsi alapelvvé; - érzékennyé tenni a tanulókat a környezet állapota iránt; - bekapcsolni az intézményt a közvetlen környezet értékeinek a megőrzésébe, gyarapításába; - képessé tenni a tanulókat arra, hogy együtt tudjanak működni a környezeti konfliktusok közös kezelése és megoldása terén. Pedagógiai célok - az általános célokra vonatkozó érték- és szokásrendszer érzelmi, értelmi, esztétikai és erkölcsi megalapozása - az ökológiai gondolkodás kialakítása, fejlesztése - rendszerszemléletre nevelés - globális szemléletmód kialakítása - fenntarthatóságra nevelés, az elveivel való azonosulás elősegítése - a környezetetika hatékony fejlesztése - érzelmi és értelmi környezeti nevelés - tapasztalaton alapuló, kreatív környezeti nevelés 73

Nevelési program tolerancia és segítő életmód kialakítása a környezettudatos magatartás és életvitel kialakulásának segítése az állampolgári –egyéb közösségi– felelősség felébresztése az életminőség fogyasztáson túlra mutató alkotóinak keresése az egészség és a környezet összefüggéseinek felismertetése a helyzetfelismerés, az ok–okozati összefüggések felismerése képességének kialakítása, fejlesztése - problémamegoldó gondolkodás, döntésképesség fejlesztése - globális összefüggések megértése iránti igény felkeltése

-

Helyi célok, értékek - Természeti, épített, szociális környezetünk ismerete, óvása, fejlesztése - Helyi értékek és problémák feltérképezése - Helyi célok megfogalmazása (pl. öreg fák megóvása, madárvédelem, szelektív hulladékgyűjtés, iskolai büfé “zöldítése” jeles napokon, energiatakarékosság, helyi védettség stb.) - Lakóhely megismerése (értékek, gondok, a megoldás módjai) - Hagyományok védelme: család–iskola–település–nemzet szinteken - Azonosságtudat fejlesztése a fenti szinteken - Pozitív értékrend, egészséges életvitel iránti igény alakítása - A nevelés fontossága – ami nem helyettesíthető a képzéssel Iskolánk környezeti nevelés hitvallása: - A szemléletformáló, alapozó környezeti ismereteket az általános iskola, gimnázium, szakközépiskola és szakképzés, azaz az intézmény minden területe tekintse feladatának. - Munkánk az iskolai élet sok területére terjed ki. Szemléletet csak úgy lehet formálni, ha minden tantárgyban és minden iskolán kívüli programon törekszünk arra, hogy diákjaink ne elszigetelt ismereteket szerezzenek, hanem egységes egészként lássák a természetet, és benne az embert. Érthető tehát, hogy a természettudományos tantárgyak összhangjának megteremtése kiemelt feladatunk volt és maradt. A kémia, a biológia, a földrajz és a fizika tantárgyak között már megvalósult az együttműködés. Egyre bővül azonban a kör. Tanórán, erdei iskolában megismertetjük a gyerekekkel a természetet, gyakoroltatjuk az egyszerű természetvizsgálatokat. Megtanítjuk őket arra, hogy a természetben tapasztalt jelenségek okait keressék, kutassák a köztük rejlő összefüggéseket. Így válhatnak a gyerekek majd tudatos környezetvédővé, a természetet féltő, óvó felnőttekké.

74

Nevelési program Az ismereti háttér átadása mellett a környezeti nevelés főként személyiségfejlesztő feladat legyen az értékrendszer és magatartás fejlesztésén keresztül! A környezeti nevelés integráló hatása az iskola tevékenységében Az iskola az egyik legfontosabb színtere a környezeti nevelésnek. Az iskola, mint helyszín, mint “zöld miliő” jelenjen meg és járuljon hozzá a gyerekek személyiségének formálásához. Az intézmény hulladék-, energia- és vízgazdálkodása komoly nevelési erővel hat a diákokra és rajtuk keresztül a családok otthoni takarékosságára, életvitelére. A pedagógusok, dolgozók példamutatása nagymértékben segíti a fenntarthatóságra nevelés elveit, az állampolgári és egyéb közösségi felelősség tudat kialakulását. Alapelvek, értékek, szemlélet - általános célokra vonatkozó érték- és szokásrendszer érzelmi, értelmi, esztétikai és erkölcsi megalapozása; - az ökológiai gondolkodás kialakítása és fejlesztése; - rendszerszemléletre nevelés; - holisztikus és globális szemléletmód kialakítása; - fenntarthatóságra nevelés; - érzelmi és értelmi környezeti nevelés; - tapasztalaton alapuló kreatív környezeti nevelés; - tolerancia és segítő életmód; - környezettudatos magatartás és életvitel segítése; - az állampolgári felelősség felébresztése; - életminőség fogyasztáson túlra mutató alkotóinak keresése; - az egészség és környezet összefüggései; - helyzetfelismerés, ok-okozati összefüggések felismerése; - problémamegoldó gondolkodás, döntésképesség; - globális összefüggések megértése; - fogyasztás helyébe életminőség; - létminőség választásához szükséges értékek, viselkedési normák II.6.2.2.

Konkrét, rövid távú célok és feladatok

Konkrét feladatok A pedagógiai program tervezetének megfelelően évente részletesen kidolgozzuk az iskola környezeti nevelési munkatervét az alábbiak szerint Rövid távú célok A környezeti nevelés az

Feladatok A helyi tantervben

Sikerkritériumok Az iskolai élet egészét 75

Nevelési program oktatás és a nevelés valamennyi területén jelenjen meg!

műveltségi területenként és a tanmenetekben is konkrétan jelöljük meg a feladatokat és az alkalmazni kívánt módszereket.

Erősítsük a tantárgyközi kapcsolatokat, hogy a tanulók egységben lássák az egy témához tartozó ismereteket!

Projektek kidolgozása ( pl. „Belefulladunk a hulladékba!”; „Egy pohár víz”; „Védeni kell!” ). A Duna-Dráva Nemzeti Park alapos megismerése A környezetvédelmi szakkör szervezése A pedagógusok, a felnőtt Képzések, továbbképzések, dolgozók és a szülők szülői értekezletek az adott személyes példájukkal témában. legyenek a Az iskolai büfét átalakítani környezettudatos “öko-büfévé” jeles életvitel hiteles napjainkon terjesztői!

Az iskola tisztaságának javítása, a szemét mennyiségének csökkentése.

Tisztasági őrjárat szervezése (diákönkormányzat). Szelektív hulladékgyűjtésegyenlőre csak a papír folyamatos gyűjtése, tárolásának és elszállításának megszervezése. A helyes vásárlói szokások kialakítása. Takarékoskodás a vízzel Rendszeres, majd 76

átfogó környezeti nevelés valósul meg: - átdolgozott tanmenetek; - több környezeti nevelési tartalom a tanórákon; - változatosabb tanítási, tanulássegítési környezeti nevelési módszerek. A széttagolt ismeretek rendszerszemlélettel összekapcsolódnak, egyre több tanuló vesz részt tanulási projektben, a gyerekek örömmel készülnek a következő projektre. A felnőttek rendelkeznek mindazon ismeretekkel, szakmai hozzáértéssel és személyiségvonásokkal, amelyek a környezettudatosság alakítása során mintaként szolgálnak. Egyre több szülő, tanár vesz részt a programokon. Az iskolai programok tervezésekor szempont, hogy a lehetőségekhez képest minél környezetkímélőbb legyen a program. Javul az iskola tisztasága. A tanulók és az iskola dolgozói szelektíven kezelik a papírhulladékot. Csökken az elszállított szemét mennyisége. Kevesebb a csomagolási hulladék a szemetesekben. Nem lesznek nyitva felejtett

Nevelési program és a villannyal.

A tanulók ismerjék meg szűkebb környezetüket, lássák az értékeket, problémákat, ápolják a hagyományokat!

Legyenek a tanulók környezetük, szülőföldjük védelmezői!

Fejlesszük a tanulók problémamegoldó gondolkodásmódját, az önálló ismeretszerzés képességét megalapozva az élethosszig tartó tanulást!

alkalmankénti ellenőrzések. Mérések, számítások, következtetések- és ezek közlése . Zöld szervezetekkel, civil és gazdálkodó szervezetekkel való intenzív kapcsolattartás Részvétel az Oktatóközpont programjain, pályázatain; a természetben, környezetben végzett szemlélődés, vizsgálódás, kutatómunka; kiállítások, vetélkedők, előadások szervezése a „Jeles napokra”. Környezetvédelmi vetélkedők tartása „Örökbefogadási” akciók: egy-egy fát, területet, szobrot, patakszakaszt, állatkerti állatot stb., amihez rendszeresen visszajárnak, figyelik változásait, gondozzák. Faültetés, téli madáretetés. A város, illetve környezetének megismerése Az iskolához közel eső Mecsek felfedezése, védelme, gondozása. „Zöld sarok” kialakítása az iskolai könyvtárban, szakkönyvek, folyóiratok, videó-anyag és CD-k beszerzése. Internethozzáférés biztosítása.

vagy csöpögő csapok, égve felejtett villanyok. Észrevehetően csökken az iskola víz- és villanyszámláján szereplő összeg. Ha ismeri környezetét, jobban szereti, kötődik hozzá és megóvja. Az Oktatóközpont rendezvényein egyre többet érdeklődnek, tudnak a helyi környezetről, és ezt a többieknek is szívesen elmondják. Változik az osztály közvéleménye, morálja. Beszélgetéseken, osztályfőnöki órákon, kirándulásokon egyre többször téma a szülőföld értékei. A tanuló kötődik környezete egy darabkájához, és ezen keresztül átérzi környezetünk megóvásának fontosságát. Egyre több gyerek kér feladatot, tart kiselőadást, „sürög-forog” a könyvtárban, ír cikkeket, tudja használni a szakirodalmakat. Szép eredményeket érünk el különböző versenyeken.

77

Nevelési program Az iskola környezeti nevelési munkaterve A Környezeti Nevelési Munkaterv az aktuális tanév munkatervében kerül kidolgozásra és elfogadásra az alábbi táblázat alapján: Tartalom

Tevé-

Cél-

Időskála Módszer Helyszín Ellenőrzés Várható Feltételek Felelősök

kenység

csoport

értékelés

eredmé-

módja

nyek

II.6.3.

Tanulásszervezési és tartalmi keretek

II.6.3.1.

Tanórai keretek

Hagyományos tanórai foglalkozások A tanórákon hozzárendeljük az adott témákhoz a megfelelő környezetvédelmi vonatkozásokat. Az óra jellege határozza meg, hogy melyik problémát hogyan dolgozzuk fel. Kiemelt helyet kapnak a hétköznapi élettel kapcsolatos vonatkozások, amelyekhez a diákoknak is köze van. Különböző interaktív módszereket használva adjuk át az ismereteket, de jelentős szerepet kap az önálló ismeretszerzés is. A szemléltetés hagyományos, audiovizuális lehetőségeit is felhasználjuk, alkalmazzuk. Így az élményszerű tanításra lehetőség nyílik. Fontosnak tartjuk, hogy a diákjaink komoly elméleti alapokat szerezzenek, mert véleményünk szerint így lehet csak okosan, átgondoltan harcolni a környezet megóvásáért. Természetismeret- Környezetismeret Cél: az egészséges és környezettel harmonikus életvezetési szokások kialakítása. - A környezet állapota iránti érzékenység az ökológiai szemlélet, a helyes magatartásformák attitűdök, értékrend kialakítása. - Környezettudatos döntések elősegítése. - A tanuló lássa be, hogy ő maga is a természet jövőjéért tevékenykedik. - Becsülje meg környezete értékeit. - Készüljön fel tudatosan a természet megóvására, a környezeti problémák megelőzésére. - Ismerje a leggyakoribb környezetszennyezéseket.

78

Nevelési program Technika és életvitel Cél: annak megismertetése, miképpen tudunk együtt élni azzal a technikai környezettel, amelyet az élet megkönnyítése érdekében hoztunk létre. - Bemutatni a fenntartható fejlődés összefüggéseit, követelményeit, a problémák rendszerét és lényegét átlátó környezetgazdálkodást. - A technikai nevelés alkalmas a környezeti válság okainak és lehetséges megoldásainak bemutatására. Magyar nyelv és irodalom A tanulók - ismerjék meg közvetlen természetes- és mesterséges ember alkotta környezetük értékeit bemutató irodalmi alkotásokat (meséket, mondákat, népdalokat és verseket); - egy táj megismerésekor képesek legyenek kifejezni érzelmeiket, alkalmazva érzékeljék az anyanyelv gazdagságát, szépségét a szóbeli és írásbeli kommunikáció során. - ismerjék meg az anyanyelv gazdagságát, a tájnyelv, a köznyelv és az irodalmi nyelv egymásra hatását és mindezt tudják alkalmazni a természeti és ember alkotta természettel való kapcsolatteremtésben; - növeljük a környezethez való, pozitív érzelmi és intellektuális közeledést a környezet- és természetvédelmi témájú könyvek feldolgozásával. - ismerjék meg az anyanyelv gazdagságát, a tájnyelv, a köznyelv és az irodalmi nyelv egymásra hatását - ismerjék meg közvetlen természetes- és mesterséges környezetük értékeit bemutató irodalmi alkotásokat! (meséket, mondákat, népdalokat és verseket - ismerjék meg az irodalmi művekben megjelenő természeti és környezeti értékeket, az ember és a természet közötti harmonikus kapcsolatok kialakulását - legyenek képesek irodalmi szövegek alapján problémafelvetésekre, vitára, véleményalkotásra, érvelésre - erősödjön esztétikai, erkölcsi érzékenységük - tudatosan készüljenek az anyanyelv védelmére, a „nyelvi környezetszennyezés” elkerülésére - sajátítsák el a médiumok elemzésének technikáit A tanulókban - alakuljon igénnyé a hatékony kommunikációra való törekvés, a jó problémafelvetés, vitakészség, véleményalkotási képesség - fejlesszük az egyéni és a közösségi kompetenciákat a drámajátékok segítségével

79

Nevelési program Történelem A tanulók - értsék és tudják, hogyan, mikor és milyen emberi tevékenységek révén alakult át a természet - tudják értelmezni, hogyan hatottak a környezeti változások a gazdálkodásra, az életmódra, a közösségi normák alakulására - ismerjék meg a helyi történelmi értékeket, alakuljon ki bennük a hagyományok tisztelete - legyenek képesek a globális problémákra megoldásokat keresni a természeti népek példáján keresztül - értsék meg az egész világot érintő globális problémákat, és érezzék hangsúlyozottan az egyén, az állam és a társadalom felelősségét és feladatait a problémák elhárításában, csökkentésében Hon és népismeret A tanulók - ismerjék meg a természet közelben élő, a természetet tisztelő, azt felhasználó, és nem kihasználó paraszti életmód értékeit - ismerjék meg a népszokások egészségvédelmi vetületét (ünnepek előtti böjtök) Idegen nyelv A tanulók - váljanak érzékennyé a természet szeretetére a jól megválasztott szövegek feldolgozásának segítségével - legyenek érzékenyek a hazai környezeti problémákra és ismerjék meg a nyelv segítségével más országok hasonló problémáit (Mindezt segítik a környezetvédelem tananyagban megjelenő témakörei) - tudják más népek ilyen irányú tevékenységeit és ismerjék az idegen országok környezetvédelemmel foglalkozó szervezeteit - legyenek képesek a környezetvédelmi problémákra önállóan, csoportmunkában, projekt-munkában választ keresni - állampolgári felelősségtudatuk fejlődjön A tanulókban - alakuljon ki és fejlődjön a nemzetközi felelősség a környezettel szemben - fejlődjön az idegen nyelvi kommunikáció képessége, és fedezzék fel ennek lehetőségeit Matematika A tanulók - váljanak képessé arra, hogy a más tantárgyakban tanított környezeti összefüggéseket matematikai módszerekkel demonstrálják

80

Nevelési program - legyenek képesek a környezeti mérések eredményeinek értelmezésére, elemzésére statisztikai módszerek alkalmazásával - tudjanak táblázatokat, grafikonokat készíteni és elemezni - logikus gondolkodása, a szintetizáló és a lényegkiemelő képessége fejlődjön - tudják megfigyelni az őket körülvevő környezet mennyiségi és térbeli viszonyait - váljanak képessé egy adott témához megfelelő adatok kiválogatására, gyűjtésére és feldolgozására - ismerjenek konkrét, a valós életből vett példákat, és legyenek képesek ezeket elemezni, tudjanak megfelelő következtetéseket levonni - Legyenek képesek reális becslésekre - Tudjanak egyszerű statisztikai módszereket alkalmazni A tanulókban - alakuljon ki a rendszerben való gondolkodás - alakítsuk ki a környezeti rendszerek megismeréséhez szükséges számolási készségeket Fizika A tanulók - váljanak képessé a környezeti változások magyarázatára - ismerjék meg az élő szervezetre káros fizikai hatások (sugárzások, zaj, rezgés) egészségkárosítását, tudják ezek kibocsátásának csökkentési lehetőségeit - ismerjék fel a fizikai törvényszerűségek és az élőlények életjelenségei közötti analógiákat, valamint az élő, és élettelen közötti kölcsönhatásokat - tudják értelmezni a környezet változásának törvényszerűségeit, és ennek tudatában legyenek képesek megoldást keresni a globális környezeti problémákra - mérjék fel annak fontosságát, hogy a környezeti erőforrásokat felelősséggel szabad csak felhasználni - ismereteik birtokában váljanak tetteik következményeit látó, előregondolkodó állampolgárrá - ismerjék meg az alternatív energiahordozókat és forrásokat Kémia A tanulók - rendelkezzenek a környezetbiztonsághoz szükséges ismeretekkel - törekedjenek a környezettudatos magatartás kialakítására - legyenek képesek a környezeti elemek egyszerű vizsgálatára, az eredmények értelmezésére - ismerjék a környezetüket legjobban szennyező anyagokat, törekedjenek ezek használatának csökkentésére - ismerjék az emberi szervezetre káros anyagokat és ezek szervezetre gyakorolt hatásait, tartózkodjanak ezek kipróbálásától 81

Nevelési program - értsék meg a különböző technológiák hatását a természeti és épített környezetre, valamint becsüljék meg ezek gazdasági hatásait Földrajz A tanulók - szerezzenek tapasztalatot, gyűjtsenek élményeket a közvetlen élő és élettelen környezetükről - érzékeljék és értékeljék a környezetben lezajló változásokat, mint a természeti és társadalmi folyamatok hatásainak eredményeit - értsék meg, hogy a népek eltérő természeti és gazdasági körülményei, hagyományai meghatározzák gondolkodásmódjukat, világszemléletüket - értsék meg, hogy a társadalom-földrajzi változások, a felgyorsult fogyasztás a Föld erőforrásainak kimerüléséhez vezet - ismerjék meg a globális problémákat és azok megelőzési, illetve mérséklési lehetőségeit - ismerjék, szeressék és őrizzék a természeti és az épített környezet szépségeit A tanulókban - a környezet értékeinek megismerésével erősödjön a környezettudatos életmód iránti igény - alakuljon ki az igény a szülőföld cselekvő felfedezésére - fejlődjön közösségük, lakóhelyük, országuk, régiójuk és a világ problémáinak megoldásában való aktív részvételi készség Biológia A tanulók - ismerjék meg a globális környezeti problémákat és azok megelőzési, illetve mérséklési lehetőségeit - ismerjék és szeressék a természeti és az épített környezetet - ismerjék meg az élőlények alapvető szervezeti-működési jellemzőit, fedezzék fel azok között az ok-okozati összefüggéseket - legyenek tájékozottak a földi élővilág sokféleségét, valamint az emberek és biológiai környezetük közötti kapcsolatrendszert illetően - ismerjék meg a környezet-egészségügyi problémákat - legyenek képesek az egészségügyi problémák megelőzésére és mérséklésére - sajátítsák el a testi-lelki egészséget megőrző életviteli technikákat A tanulókban - alakuljon ki ökológiai szemléletmód - alakuljon ki a természeti és az épített környezet iránti felelősség Ének-zene A tanulók - ismerjék fel a természeti és a művészeti szépség rokonságát és azonosságát 82

Nevelési program ismerjék meg a természet zenei ábrázolásának módjait fedezzék fel a természet szépségeinek megjelenését a népdalokban vegyék észre a zene közösségerősítő, közösségteremtő szerepét tudják, hogy az élő és az élettelen természet hangjai a zenében és a hétköznapokban egyaránt akusztikus élményt jelentenek - fedezzék fel a zenei környezetszennyezést, és tudjanak ellene védekezni

-

Rajz és vizuális kultúra A tanulók - ismerjék meg a természet sokszínűségét, formagazdagságát - ismerjék fel a természeti és a művészeti szépség rokonságát és azonosságát - ismerjék meg a természet képzőművészeti ábrázolásának lehetőségeit - ismerjék és tudják, hogy a hagyományápolás a fenntarthatóság egyik alappillére - Tudjanak példákat említeni a népi építészet, díszítőművészet hazai előfordulásaira - ismerjék a természetes alapanyagok használatát - legyenek képesek alkotásokat létrehozni, melyek a természetről szólnak - legyenek képesek a műalkotásokat környezeti nevelési szempontoknak megfelelően elemezni - legyenek képesek alkotásokat létrehozni a környezeti nevelési témaköröknek megfelelően - ismerjék a tárgyi világ formanyelvi elemeit, a tartalom és a forma összefüggését - tudjanak példákat mondani a környezetvédelmi szempontok szerinti formatervezésre - Ismerjék a vizuális környezetszennyezés jellemzőit Etika A tanulók - legyenek képesek a már kialakított, megteremtett értékek között úgy élni, hogy a lehető legkevesebb károsodást okozzák - tanuljanak meg a természet károsítása nélkül teljes életet élni - mérjék fel annak elengedhetetlen fontosságát, hogy az utódaiknak is megfelelő életteret kell hagyniuk A tanulókban - alakuljon ki az a szemlélet, hogy a természet elemei emberi hasznosságuk fokától függetlenül is értéket képviselnek - alakuljon ki személyes elkötelezettség és tolerancia a környezeti kérdésekkel kapcsolatban - fejlődjön, szilárduljon meg a társadalmi szolidaritás és igazságosság az egészséges környezetért

83

Nevelési program Tánc és dráma A tanulók - tudjanak improvizálni természeti jelenségeket a tánc és dráma eszközeivel - legyenek képesek adott szituáció megfogalmazására tartásképben és mozdulatsorok segítségével (árvíz, erdőtűz, stb.) - természethez való érzelmi kötődése erősödjön a drámajátékon keresztül - sajátítsák el a néptánc elemeit, lássák benne a környezeti nevelési lehetőségeket Mindezek a követelmények csak megfelelő feltételek mellett valósíthatóak meg (próbaterem-padok és székek nélkül), így ennek helyi megoldására törekedni kell Informatika (számítástechnika és könyvtárhasználat) A tanulók - legyenek képesek az interneten illetve a szakirodalomban információkat keresni, konkrét, a valós életből vett példákat értelmezni, és legyenek képesek ezeket elemezni, tudjanak megfelelő következtetéseket levonni - legyenek képesek a számítógép segítségével megszerezhető tudás szűrésére, váljanak képessé egy adott témához megfelelő adatok kiválogatására, gyűjtésére és feldolgozására - ismerjék meg az informatikában (pl. az internet-használatban) rejlő környezetvédelmi lehetőségeket - használják a világhálót kutatómunkára, ismeretszerzésre - futtassanak környezeti elemek megváltozását figyelembevevő szimulációkat és statisztikai teszteket - rendezzenek környezeti kérdésekről virtuális fórumot máshová járó diákokkal közösen - szerkesszenek és nyomtassanak környezetvédelmi újságokat és posztereket - ismerjék meg a távközlési-informatikai berendezések környezetkárosító hatásait - váljanak képessé arra, hogy a más tantárgyakban tanított környezeti összefüggéseket informatikai módszerekkel demonstrálják (számítástechnika alkalmazása, könyvtárhasználat, irodalmi hivatkozások) - legyenek képesek a környezeti mérések eredményeinek értelmezésére, elemzésére a különféle szoftverek (adatok táblázatos tárolása, kiértékelése, összefüggések vizsgálata, statisztikai módszerek alkalmazása) segítségével - a számítástechnikai eszközök használata során valósítsák meg az anyag- és energiatakarékos alkalmazás feltételeit Testnevelés A tanulók - fedezzék fel, értsék meg, hogy a környezeti hatások jelentős mértékben befolyásolják, egészséges testi fejlődésünket;

84

Nevelési program - értsék és tapasztalják meg a szabadtéri foglalkozásokon keresztül, hogy a környezetszennyezés az egészségre veszélyes; - igényeljék, hogy a sportoláshoz lehetőség szerint természetes anyagokból készüljenek az eszközök és tornaszerek; - tudatosítsák általa az egészség és a környezet komplexitását. A tantárgyak lehetőségeinek kiegészítése az osztályfőnöki teendőkkel A fiatalok osztályközösségi létének keretét általában az osztályfőnök teremti meg. Ő a különböző szintű személyes kapcsolatok segítője, fejlesztője is. Az átalakuló iskolarendszerben az osztályfőnöki feladatok bővülnek, e tennivalók körül is egyre több a bizonytalanság. Az osztályfőnök személyisége, és elhivatottsága döntő súllyal alakítja a gyerekekben kialakuló, formálódó valóságképet. Munkálkodása nyomán válnak konkrét közösségi tevékenységgé a szaktanárok tanórán túlnövő elképzelései, a különböző iskolai programkínálatok. A tanulók számos attitűdjének alakításán túl a szülők hozzáállását is befolyásolhatja igényessége, értékrendje. A környezeti nevelés szempontjából nem meghatározó az osztályfőnök szaktárgyi hovatartozása. Az általános tájékozottsága, problémafelismerő és –feldolgozó képessége segítheti abban, hogy ezt a sokszínű témakört a környezethez való viszony alakítására, egyben pedagógiai céljaira használni, alkalmazni tudja. A környezet megóvására, szépítésére, otthonossá tételére, igényes gondos alakítására való nevelésen túl a mindennapi problémák felismerése, életmódminták elemzése, a megoldások keresése is kiváló lehetőséget nyújt az együttes tevékenységek során a közösségépítésre, a személyes kapcsolatok kialakítására, elmélyítésére. Az osztályfőnök összefogja a szaktárgyak idevágó, de a hagyományos tanórai kereteket megbontó tevékenységeit, például a fogyasztói társadalom problémáinak felismerését és megoldását segíti az iskolában. Ilyenek a táplálkozási szokások, a szükségtelen túlcsomagolás, a szemét kezelése, anyag és energiatakarékosság. A közös tanulmányi kirándulások, vetélkedők, különböző akciókban való közös részvétel is kiegészítheti és összefűzheti az egyes szaktárgyakat. Az osztályfőnöki órák témájának kínálata akkor hatékony, ha az legalább egy, de inkább négy évre tervezett sokszínű szocializációs programnak felel meg. Tervezése az osztályban tanító valamennyi pedagógus együttgondolkodását kívánja meg. Szakmai elméleti és gyakorlati ismeretek (14., 15. évfolyam) A tanulók - legyenek képesek a tényeket szakma-specifikusan kiegészíteni, s ezen keresztül is erősödjön meg az ökológiai szemléletük - sajátítsák el a szakma-specifikus munkát, és legyenek birtokában a környezetvédelmi ismereteknek

85

Nevelési program - tudják kiemelni a szakma környezetterhelő hatásait, ismerjék a védekezés lehetőségeit (hulladékkezelés, stb.) - ismerjék a környezetbarát technológiákat, a környezetbarát anyagokat, a termékek használatát - sajátítsák el az anyag- és energiatakarékos gazdálkodási módokat - látogassák meg a szakmához kapcsolódó (helyi) létesítményeket, figyeljék meg a helyes környezetvédelmi technológiákat a gyakorlatban - tudják mérni a környezetet károsító elemek hatásait szakma-specifikus eszközökkel A tanulókban - alakuljon ki a munkafegyelem és technológiai fegyelem - alakuljon ki a modern rendszertani szemlélet a szakmai és környezetvédelmi oktatás során A konkrét tantárgyi feladatokat a munkaközösségeknek kell kidolgozniuk a megvalósítási ütemterv szerint! Minden tantárgy tanításához a szaktanárok (munkaközösségek) kidolgozzák a helyi tanterv, illetve a tanmenetek mélységében a környezeti nevelési tartalmakat és azok megvalósítására használt tevékenységi formákat, módszereket A részletes kidolgozások a munkaközösség-vezetőknél és az igazgatónál kerülnek elhelyezésre, hogy megvalósításuk nyomon követhető legyen. A nem hagyományos tanórai formák - A 9. évfolyamosoknak terepi kirándulási programot szervezünk a Mecsekre (tanösvény-bejárás, TK-ek megismerése), - A 10.és 11. évfolyamosoknak a város környezetgazdálkodásához kapcsolódó üzemlátogatásokat hirdetünk, - A 12. évesek környezetvédelmi projekteket készítenek, illetve mutatnak be. - Sportnapon fakultatív kerékpártúrát, illetve gyalogtúrát szervezünk. - Osztályaink tanulmányi, illetve szakmai tanulmányi kirándulásokon, üzemlátogatásokon (Paksi Atomerőmű, Pannon Power kft, Biokom kft, Vízmű, stb.) vesznek részt. - A tanév utolsó hetében játékos vetélkedőkkel tarkított „zöldellő” napot hirdetünk a Mecsekre. - Részt veszünk városi, Mecseki környezettisztítási akciókban. - A Világörökség kht-val együttműködve –kiemelten koncentrálva a nyelvi előkészítő osztályainkra- fakultatív foglalkozások keretében nagy súlyt fektetünk a világörökség védelmét élvező természeti és épített értékek-értékeink megismerésére. - A kht segítségével együtt keressük a nemzetközi kapcsolatok kiépítésének lehetőségét. 86

Nevelési program - Az informatikai oktatásban mindezek elősegítését szorgalmazzuk pl. a honlapszerkesztést. - A tanév során múzeumlátogatásokat szervezünk. Az itt folyó munka a tanév szerves része. A Környezeti Nevelési Munkaterv tartalmazza a tanévben megvalósuló konkrét programokat. II.6.3.2.

Tanórán kívüli foglalkozások

- Az érdeklődők számára nyári tábort szervezünk pályázati források igénybevételével - Diákpályázatokon veszünk részt (pl. Élő örökségünk, Földtani örökségünk, Gondolat-ébresztő, Természet Világa diákpályázata). - Környezet- és természetismereti versenyeken, vetélkedőkön indítjuk tanítványainkat (pl. országos: Kitaibel Pál, Bugát Pál, Less Nándor, megyei: Mecsekkel kapcsolatos versenyek, Teleki Pál földrajzverseny, Herman Ottó biológiaverseny, Xantus János Természetismereti verseny, Madarak, fák napja vetélkedő, Állatok világnapja verseny Fekete István nyomában természetismereti verseny, katasztrófavédelmi verseny), - Rajz- és fotópályázatokon veszünk részt. - Iskolánkban diákklub működtetését kezdtük meg, ahol tanárok és az érdeklődő diákok részvételével, változatos, gazdag programokat kínálunk, lehetőséget teremtve a globális és a helyi környezeti gondok bemutatására is (tanári előadások, diákkonferencia, kiállítások,). Nemzetközi programokba is próbálunk bekapcsolódni a nyelvszakos kollégák által. - A jeles napok megünneplése az iskolarádióban, plakátokon, akciókban, előadássorozatok szervezésével. - A DÖK szervezésében ország megismerő kirándulásokat szervezünk egy-egy táj, NP, TT, TK természetes és mesterséges védett értékeinek megismerésére. - Várostakarítási akciókban, a Mecsek turistaútjainak környezetében az eldobott hulladék összegyűjtésére szervezett akciókban részvétel – Önkéntes alapon szervezve - az iskolában rendszeresen különböző gyűjtési akciókat (műanyagkupak, papírgyűjtés, elemgyűjtés) szervezünk. - tanulmányi kirándulás - Iskolanap szervezése, melynek témája az egészségnevelés. A Környezeti Nevelési Munkaterv tartalmazza a tanévben megvalósuló tanórán kívüli foglalkozásokat

87

Nevelési program II.6.3.3.

A környezet- és egészségvédelem jeles napjai.

A természet-környezetvédelem és az egészségügy jeles napjairól a tanórákba beépítve illetve külön programokat szervezve emlékezhetünk meg és tudatosíthatjuk a jelentőségüket. A nap jellegének megfelelő akciót szervezhetünk esetenként, válogatva az időpontok között Időpont Március 22. Április 3. Április 22. Május 8. Május 10. Május 15. Május 18. Május 24. Május 31. Június 5. Időpont Szeptember 22. Szeptember 23. Október 4. Október 21. Október 31. November 17. December 1. December 29.

88

Jeles nap Víz Világnapja Csillagászati Világnap Föld Napja Nemzetközi Vöröskereszt Napja Madarak és Fák Napja Nemzetközi Klímaváltozási Akciónap Múzeumi Világnap Európai Nemzeti Parkok Napja Dohányzásmentes Világnap Környezetvédelmi Világnap Jeles nap Autómentes Nap Takarítási Világnap Állatok Világnapja Földünkért Világnap Takarékossági Világnap Füstmentes Nap AIDS elleni világnap Biodiverzitás Védelmének Napja

Nevelési program

II.6.4.

Módszerek

Célunk a környezeti nevelés szempontjából kiemelkedő jelentőségű élmény- és, tevékenységalapú, érzékenyítő, interaktív módszerek minél sokoldalúbb alkalmazása. Alkalmazott módszerek

Játékok szituációs játékok memória játékok kombinációs játékok érzékelést fejlesztõ játékok Modellezés hatásterületi modellek rendszermodellek prognosztikus modellek Riportmódszer kérdőíves felmérés direkt riportok Project-módszer analízis-akció projektek Terepgyakorlati módszerek Tanítási idő alatt, pedagógiai célú, nem iskolában szervezett program térképkészítés egyszerű megfigyelések célzott megfigyelések mérések Aktív, kreatív munka természetvédelmi fenntartási munkák rekonstrukciós munkák Közösségépítés csoportszervezés Művészi kifejezés műalkotások, rajz, film, zene szindarab, vers, próza

89

Nevelési program

II.6.5.

Taneszközök

Az iskola rendelkezik azokkal az oktatási eszközökkel, szakkönyvekkel, amelyek a környezeti nevelési munkához szükségesek. Lépést kell tartanunk a fejlődéssel, új eszközöket kell beszerezni, az elhasználódottakat pedig folyamatosan pótolni kell. A nyári táborok számára biztosítani kell a szükséges eszközöket. Biztosítani kell, hogy a környezeti nevelési tanórák és programok számára megfelelő audiovizuális és multimédiás eszközök álljanak a tanárok és tanulók rendelkezésére. II.6.5.1.

Ismerethordozók tanulók számára Cím

Szerző neve Varga Zoltán:

Állatismeret

Seregélyes-Simon

Növényismeret

Az iskolai könyvtárban a csoportmunkához használhatóan (néhány példányban): - határozók, - ökológiai (terep- és laboratóriumi) vizsgálatok elvégzéséhez kiadványok, térképek (pl. turistatérképek), - ismeretterjesztő kiadványok (pl. nemzeti parkokról, tájakról, helyi értékekről) II.6.5.2.

Ismerethordozók tanárok számára

Szakmai-módszertani kiadványok, különös tekintettel a környezeti nevelésben nem hagyományos tantárgyakat tanítók segítésére (pl. Nádai Magda: Földanyai gondok, Történelem) II.6.5.3.

Eszközök

- Multimédiás segédanyagok, videofilmek, Internet-hozzáférés – ezek használatához szükséges hardverek (laptop, projektor, tv, videó). - Vízvizsgálati és egyéb terepi mérőkészletek (pl. környezetanalitikai kofferek) - Távcsövek, mikroszkópok (lehetőség szerint sztereo-mikroszkóp is legyen közte), digitális és tükörreflexes fényképezőgép, videokamera,.iránytű - Transzparens- és diasorozatok, faliképek, plakátok

90

Nevelési program

II.6.6.

Az iskolai környezet

II.6.6.1.

Az iskola épületeinek helyzetképe, a javulást szolgáló célok és a változást segítő feladatok

Helyzetből adódó Célok jellemzők légszennyezés csökkentés

szemét

tiszta, egészséges környezet

kevés játszótér

gyerekek mozgásigényének kielégítése tiszta, meghitt környezet

iskolabelső

energiafelhasználás világítás

vízfelhasználás

takarékos fűtés - egészséges, takarékos; - természetes fény preferálása - egészséges ivóvíz; - vízfogyasztás csökkentése.

Tevékenység, feladat - zöldesítés az iskola környékén; - a növények gondozása, pótlása; - gyomtalanítás. - szeméttárolók sűrítése; - szelektív hulladékgyűjtés, - felvilágosító eljárások az egészségkárosító anyagokról és a fertőzési veszélyekről; - utak sózása helyett ásványi őrlemény használata. - elemgyűjtés - újabb játszóterek; - az iskolai játszótér felszerelésének bővítése, a homok cseréje. - festések, felújítások, a dekorációhoz falitáblák, élősarkok, a mellékhelyiségekben szappan, WC papír, kéztörlő papírszalvéta; - portalanítás (atkák- allergia); - gyakori szellőztetés (beltéri szennyező anyagok: szén-dioxid); - lábtörlők alkalmazása - nyílászárók javítása, - hagyományos fénycsövek cseréje energiatakarékos, kompakt izzókra. - víztakarékos öblítés, csapok karbantartása; - a klórozott szénhidrogéneket kiszűrő víztisztítók alkalmazása.

91

Nevelési program csatorna

- csatorna karbantartása

iskolaudvar

az iskola eszközellátottsága

II.6.7.

- biológiai lebontók alkalmazása; - ecetsav, mosószóda, bórax, szódabikarbóna és egyéb környezetbarát takarítószerek alkalmazása. - tanítás, pihenés, - növények gondozása, pótlása; felüdülés helye legyen; - fajátékok, madáretetők, madárodúk - biztonságos aljzat kihelyezése és gondozása; - az aszfaltozott rész felújítása - a tanítás- nevelés - tantermekben írásvetítő, TV, élményközpontúságának videó; növelése; - esztétikus dekorációk, falitáblák, - az esztétikai érzék szemléltető anyagok; fejlesztése; - digitális fényképezőgép; - az egészséges - ismeretterjesztő folyóiratok, személyiség kifejlődése. könyvtár.

Kommunikáció

A környezeti nevelésben –jellegénél, összetettségénél fogva– nélkülözhetetlenek a kommunikáció legkülönbözőbb módjai. Ugyanakkor legalább ilyen fontos, hogy diákjaink a nagyszámú írott és halott híreket okosan mérlegelve tudják feldolgozni. Fontos számunkra, hogy az értékes információkat meg tudják az értéktelentől különböztetni. 1. Az iskolán belüli kommunikáció szerves része a szemléletformálásnak, ezért rendszeresen kihasználjuk a lehetőségeit, hogy megértessük a részt vevőkkel, hogy az iskolai élet környezetbaráttá alakítása közügy, minden ott élő közös ügye. A faliújság aktuális hírei (tanáriban, diákságnak), az iskolai újság Zöld hírei és az iskolarádió Zöld percei lehetőséget teremtenek az információátadásnak. Az iskola munkaközösségeinek munkáját szakmai-módszertani téren segíti a környezeti nevelési munkaközösség v csoport, mely a szakanyagokat is lehetőségek szerint eljuttatja a felhasználóhoz. 2. Az iskolán kívüli kommunikációt használva elsősorban a helyi média lehet a partnerünk. Különösen a látványos, jelentős programjaink esetében egy kapcsolattartó személy tájékoztatja a városi televíziót és a napilapot, a Pécsi Rádiót, a Remény Rádiót az aktuális rendezvényekről, eseményekről. Az iskolai évkönyvben megjelenő cikkekkel, diákmunkákkal a lakosok környezettel kapcsolatos ismereteit bővítjük. Az iskoláról készített ismertető füzettel a nálunk folyó környezeti nevelőmunka folyamatát bemutatva a lehetőségeket tárjuk mások elé. 92

Nevelési program Az iskolai honlap lehetőségeit kihasználva folyamatosan tájékoztatjuk az érdeklődőket (iskolai dolgozók, szülők, lakosság, régi diákok, iskolafenntartó…).

II.6.8.

Minőségbiztosítás - minőségellenőrzés

Az iskola környezeti munkájának mérése, értékelése több szempontból eltér az iskola életének más területén alkalmazottaktól. Ennek oka, hogy a környezeti nevelés a szakmai ismeretek mellett -a többi tantárgyhoz képest- markánsabban közvetít egy viselkedési módot és értékrendet az embernek a világban elfoglalt helyéről. A környezeti nevelés sikerességét évente jegyzőkönyvbe vett helyzetértékeléssel ellenőrizzük.

II.6.9.

Továbbképzések

Az iskola keretet biztosít az önképzéshez, anyagi bázisával segíti a szakkönyvbeszerzést, a folyóiratok elérhetőségét. A számítógéppark fejlesztésével minden tanár és minél több diák számára általánossá teszi az Internet-hozzáférést.

93

Helyi tanterv

III. HELYI TANTERV 17/2004. OM rendelet (a 2/2008. OKM rendelettel módosított kerettanterv) felmenő rendszerben

94

Helyi tanterv

III.1. HELYI TANTERVÜNK ALAPJA A NEMZETI ALAPTANTERV A Nemzeti alaptanterv meghatározza az iskolai nevelés-oktatás közös értékeit. Ezáltal gondoskodunk arról, hogy tanulóink elsajátítsák az alapvető erkölcsi normákat, kompetenciákat. Ennek megfelelően határoztuk meg, hogy ezek a normák, kompetenciák milyen műveltségi területek részeként és hogyan kerülnek elsajátításra. Pedagógiai programunkban biztosítjuk a vallási, illetve világnézeti ismeretek, tudás tárgyilagos és többoldalú átadását, anélkül, hogy állást foglalnának, vagy tanulóikat állásfoglalásra kényszerítenék ezek igazságtartalmát illetően. A Nat a közoktatás tartalmát műveltségi területek szerint határozza meg. Tantárgyi rendszerünket a műveltségi területek figyelembevételével állapítottuk meg. A kötelező oktatás 12 évfolyama egységes fejlesztési folyamat, amely képzési szakaszokra oszlik, a Nat-ban meghatározott fejlesztési feladatok ezen szakaszokhoz kapcsolódnak. Iskolánkban az alábbi szakaszok találhatók meg: A bevezető szakasz két évben történő meghatározása az óvodából az iskolába való sikeres átmenet előfeltétele: az első két évet az óvodára jellemző időigényesebb tevékenység- és tanulásszervezési formák felé orientálja. A teljesítménymotiváció és a képességek fejlesztése területén a szabályozás nagy teret enged az egyéni érdeklődésnek, és lehetővé teszi az ebben az életkorban különösen jelentős egyéni különbségek kezelését. A szakasz végén– funkciójából fakadóan – még nincs szükség az iskolai teljesítmények követelményként történő meghatározására, minősítő jellegű értékelésére. Ez az oka annak, hogy a Nat az első két évfolyamot nem tekinti önálló képzési szakasznak. A fentiekkel összhangban a kezdő szakasz elnevezés azt kívánja kifejezni, hogy ebben a szakaszban erőteljesebbé válnak – a negyedik évfolyam végére már meghatározóak – az iskolai teljesítményelvárások által meghatározott tanítási-tanulási folyamatok. A motiválás és a tanulásszervezés már a Nat fejlesztési feladataiban is kifejeződő teljesítményekre összpontosít. Az alapozó szakasz funkciója elsősorban az iskolai tanuláshoz szükséges kulcskompetenciák, képesség-együttesek megalapozása. Ebben a szakaszban történik az iskolai tudás (és a tanítás folyamatának) erőteljes tagolódása, amely megköveteli az ilyen típusú tanuláshoz szükséges és ehhez rendeződő képességnyalábok, kompetenciák célzott megalapozását. A fejlesztő szakasz alapvető feladata – az előző szakaszokhoz kapcsolódva – a változó és egyre összetettebb tudástartalmakkal is összefüggésben a már megalapozott kompetenciák fejlesztése, azaz megerősítése, bővítése, finomítása, hatékonyságának, variabilitásának növelése. Az általános műveltséget megszilárdító szakasz a kilencedik évfolyamon kezdődik, és a tizedik vagy a tizenegyedik évfolyam végéig tart. Funkciója az iskolai műveltség differenciált megszilárdítása, amelyben már megjelennek a szakképzés 95

Helyi tanterv előkészítéséhez, a pályaválasztáshoz, a munkavállalói szerephez szükséges kompetenciák. Az iskolai műveltség összetett rendszer, állandóan változik. A tudás alapvető tényezőit és összetevőit a tartalomba ágyazott képességfejlesztés elvének a szem előtt tartásával szilárdítja meg. Az általános műveltséget elmélyítő, pályaválasztási szakasz a tizenegyedik vagy a tizenkettedik évfolyamon kezdődik, és a tizenkettedik, illetve a tizenharmadik évfolyam végéig tart. Alapvető feladata - a tanulók érdeklődésének, adottságának megfelelően - a Nemzeti alaptanterv fejlesztési feladatainak és az érettségi követelményeinek az összehangolása. Ebben a szakaszban elsősorban a munkaerőpiac kompetenciaelvárásainak és a Nemzeti alaptanterv kulcskompetenciáinak a tudatosítására törekszünk.

III.2. AZ ISKOLA EGYES ÉVFOLYAMAIN ALKALMAZOTT ÓRATERV ÉS TANTÁRGYI KÖVETELMÉNYRENDSZER

III.2.1. Az egyes évfolyamokon tanított tantárgyak, a kötelező és választható tanórai foglalkozások és azok óraszámai Az iskolánkban tanított tantárgyak rendszerét és azok időkereteit osztálytípusonként és évfolyamonként a következő táblázatok mutatják be. Ezekben megtalálható a tantárgyak óraszámának forrása (kötelező, nem kötelező, fenntartói) is, valamint a tantervi modulok tantárggyá szervezésének módja és a tantárgyi integrációk. A tantárgyak elnevezése a kerettantervben alkalmazott elnevezéssel azonos módon történik, kivételt képeznek az integrált tantárgyak. Ezen tantárgyakat a táblázatokban megjelöltük és a lábjegyzetben leírtuk, hogy mely tantárgyakból, modulokból tevődik össze. Az emelt szinten oktatott tantárgyak mind óraszámukat tekintve, mind követelményüket tekintve magasabbak a kerettanterv által megadottnál. Iskolánk elkészítette az osztályfőnöki órák helyi tantervét, mely figyelembe veszi a kerettanterv által előírt 10 óra egészségnevelési kérdésekkel foglalkozó tanítási órát. A Nat műveltségterületeinek megjelenése az általános iskola tantárgyi rendszerében A Nat műveltségi területei

Tantárgyak

Magyar nyelv és irodalom

Magyar nyelv és irodalom (dráma)

Élő idegen nyelv

Idegen nyelv

Matematika

Matematika

Ember és társadalom

Történelem

Ember a természetben

Környezetismeret Természetismeret Fizika

96

Helyi tanterv Biológia és egészségtan Kémia Földünk – környezetünk

Földrajz

Művészetek

Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Mozgóképkultúra és médiaismeret

Informatika

Informatika

Életvitel és gyakorlati ismeretek

Technika Osztályfőnöki

Testnevelés és sport

Küzdelem és játék Testnevelés és sport

A Nat műveltségterületeinek megjelenése a gimnázium tantárgyi rendszerében A Nat műveltségi területei

Tantárgyak

Magyar nyelv és irodalom

Magyar nyelv és irodalom (dráma)

Élő idegen nyelv

Idegen nyelv

Matematika

Matematika

Ember és társadalom

Történelem Bevezetés a filozófiába Társadalomismeret Történelem és társadalomismeret Történelem, társadalomismeret és filozófia Kortükör Választható tantárgyként (érettségi előkészítő): gazdasági ismeretek és belügyi rendészeti ismeretek, Ember és társadalomismeret, etika

Ember a természetben

Fizika Biológia és egészségtan Kémia

Földünk – környezetünk

Földrajz Kortükör

Művészetek

Magyar nyelv és irodalom (dráma) Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Mozgóképkultúra és médiaismeret 97

Helyi tanterv Testnevelés és sport (tánc) Kortükör Informatika

Informatika

Életvitel és gyakorlati ismeretek

Fizika Kémia Biológia és egészségtan Osztályfőnöki Testnevelés és sport

Testnevelés és sport

Testnevelés és sport (tánc) Sporttörténet Sportismeretek Sportági ismeretek Sportpszichológia

A Nat műveltségterületeinek megjelenése a felnőttoktatás gimnázium tantárgyi rendszerében A Nat műveltségi területei

Tantárgyak

Magyar nyelv és irodalom

Magyar nyelv és irodalom

Élő idegen nyelv

Idegen nyelv: angol, német

Matematika

Matematika

Ember és társadalom

Történelem Emberismeret, etika Társadalomismeret

Ember a természetben

Fizika Biológia Kémia Környezettan

Földünk – környezetünk

Földrajz

Művészetek

Művészeti ismeretek

Informatika

Informatika

Életvitel és gyakorlati ismeretek

Fizika Kémia Biológia Környezettan

Testnevelés és sport

-

98

Gimnázium - Emelt szintű informatika

Óraterv 10.D osztály 2011/2012

9.C osztály Tantárgy

Magyar nyelv Magyar irodalom

Tanulók óraszáma Nem Kötelező kötelező 1 2,5

Történelem és társadalomismeret Történelem, társadalomismeret és filozófia Emberismeret és etika

2*

Idegen nyelv 1. angol, német, olasz, francia

3

Idegen nyelv 2. angol, német, olasz, francia

3

Matematika Informatika Fizika Biológia Kémia Földünk és környezetünk Ének - zene Rajz éa vizuális kultúra Testnevelés és sport Osztályfőnöki Tánc és dráma Művészetek Mozgókép- és médiaismeret

3 2 2

Csoportbontási időkeret

Tanulók óraszáma Kötelező

Nem kötelező

1 2,5

11.D osztály 2011/2012 Csoportbontási időkeret

0,5

Tanulók óraszáma Kötelező

Nem kötelező

Csoportbontási időkeret

Tanulók óraszáma Kötelező

Nem kötelező

1 3

1 4

0

3** 1

4,5**

0,5**

Csoportbontási időkeret

2,5*

1 0 2

2 2 1 1 2 1

4

3

3

3

3

3

3

2

3 4

3

3 3

3

2

0 3

2 1,5 2 2 1 1 2 1

1

4 0,5

2 2

2

27,5

3 30,5

16

27,5

3,5 31

46,5

14

4

4

4

2

2

2

1 4

3

2 1 0 1 1

2

25

2,5

4

8

17

33 45

1 4 0

1,33 4

2

Emelt szintű érettségi előkészítő Összesen Összes tanulói óraszám Felhasznált óraszám

12.C osztály 2011/2012

2 1 1 1 0

2

25,5

2

4

7,5

17,33

33 50

50,33

* Történelem, társadalomismeret tantárgyak integrálása (9.évf.: 1,5 óra + 0,5 óra; 10.évf.: 2 óra + 0,5 óra) ** Történelem, társadalomismeret, bevezetés a filozófiába tantárgyak integrálása (11.évf.: 2 óra + 0,5 óra + 0,5 óra; 12.évf.: 4 óra + 0,5 óra + 0,5 óra)

99

Gimnázium – Intenzív nyelvi előkészítő – humán tantárgyblokkos 10.E osztály 2011/2012

9.E osztály*****

Tantárgy Magyar nyelv Magyar irodalom

Tanulók óraszáma Nem Kötelező kötelező 1

Történelem Történelem és társadalomismeret Idegen nyelv 1. angol, német

Csoportbontási időkeret

1 1****

Bevezetés a társadalomtudományba

11

Összes tanulói óraszám

4,125

Tanulók óraszáma Nem Kötelező kötelező 1

11.E osztály 2011/2012-2012/2013 Csoportbontási időkeret

Tanulók óraszáma Nem Kötelező kötelező 1

0,5

3

0,5

3

0,5

1,5

0,5

2

0,5

2

1

5

5

5

4

0

3,5*****

1,5*****

3

3

3

3

3

3

3

3

3

3

3

3

3

3

1

3

2,375

6,5

2

2

1

2

2

2

2

1

1

1 2

2

1***

2

13,38

2****

26,5

0,5

5

5 3 1

1,33

0,5

2

2

1****

1

2

2

2

1

2*

2*

30,5

1 31,5

17

2

2

1

2**

1,5 33

15

2

1

2**

31,5

2 2*******

25 31

4

4

6

15

2*******

27,5

3

6

5,5

19,33

33

Felhasznált óraszám 58 48,5 48 46 52,33 ** Történelem, tásadalomismeret, bevezetés a filozófiába tantárgyak integrálása (12.évf.: 2 óra + 0,5 óra + 0,5 óra; 13.évf.: 4 óra + 0,5 óra + 0,5 óra) *** Tartalmazza az önismeret, az egészséges életmód modulokat ****Társadalomismeret, kommunikáció, média, honismeret, helytörténet modulok integrálása *****"Kifutó" osztály *Tánc és dráma, társadalomismeret tantárgyak integrálása (10.évf.: 0,5 óra + 1,5 óra) **Művészetek, tánc és dráma, mozgókép- és médiaismeret, trsadalomismeret tantárgyak integrálása (11.évf.: 0,75 óra + 0,25 óra + 0,5 óra + 0,5 óra) ***Művészetek, mozgókép- és médiaismeret, emberismeret és etika, bevezetés a filozófiába tantárgyak integrálása (12.évf.: 0,75 óra + 0,25 óra + 0,5 óra + 0,5 óra) ****Földünk és környezetünk, társadalomismeret tantárgyak integrálása (12.évf.: 0,5 óra + 0,5 óra) *****Történelem, társadalomismeret tantárgyak integrálása (13.évf.: 4 óra + 1 óra) ******Művészetek tantárgy moduljai: ének-zene, rajz és vizuális kultúra (12.évf.: 1 óra + 1 óra) *******Művészetek, mozgókép- és médiaismeret, emberismeret és etika, bevezetés a filozófiába, tánc és dráma tantárgyak integrálása 13.évf.: 0,5 óra + 0,25 óra + 0,5 óra + 0,5 + 0,25 óra

100

Csoportbontási időkeret

1

2 1

2****

5

Tanulók óraszáma Nem Kötelező kötelező 1

5

2

5

Csoportbontási időkeret

13.B osztály 2012/2013-2014/2015

13

1,5

31,5

Tanulók óraszáma Nem Kötelező kötelező 1

2,5

1,5

18,13

Csoportbontási időkeret

12.G osztály 2011/2012-2013/2014

2

Idegen nyelv 2. olasz, francia Matematika Informatika Fizika Biológia Kémia Földünk és környezetünk Ének - zene Rajz éa vizuális kultúra Testnevelés és sport Osztályfőnöki Kortükör Emelt szintű érettségi előkészítő Összesen

Óraterv

Reál+informatika

Óraterv 9.A osztály (2009/2010)

Tantárgy

Tanulók óraszáma

10.A osztály (2010/2011)

Csoportbontási időkeret

Tanulók óraszáma

11.Cosztály*** (2011/2012)

Csoport-bontási időkeret

Tanulók óraszáma

Csoportbontási időkeret

12.C osztály*** (2012/2013) Tanulók óraszáma

Magyar nyelv Magyar irodalom Történelem és társadalomismeret

1 2,5 2*

1 3 2,5*

1 3 0

1 4 0

Történelem, társadalomismeret és filozófia

0

0

3**

5,0**

Emberismeret és etika Idegen nyelv 1. angol, német, Idegen nyelv 2. Angol, német, olasz, francia Matematika Informatika Fizika Biológia Kémia Földünk és környezetünk Ének - zene Rajz éa vizuális kultúra Testnevelés és sport Osztályfőnöki Tánc és dráma Művészetek Mozgókép- és médiaismeret

Emelt szintű érettségi előkészítő Összesen

Csoportbontási időkeret

0 4

4

0 3

3

1 4

4

0 4

4

3

3

3

3

2

2

2

2

4R 3R 2,5 0 2 2 1 1 2 1 0 0 0 0 31

3 Inf 4 Inf

4R 2 2 1,5 2 2 1 1 2 1 0 0 0 0 31

3 Inf 3 Inf 2

3 0 2,5 2 0 0 0 0 2 1 0 1 1 2,5 29

1 2 Inf 2,5

4 0 0 2 0 0 0 0 2 1 1 1 0 2 29

1,33 2 Inf

Felhasznált óraszám

2

16 47

2

16 47

2

4 17,5 46,5

2

4 15,33 44,33

* Történelem, társadalomismeret tantárgyak integrálása (9.évf.: 1,5 óra + 0,5 óra; 10.évf.: 2 óra + 0,5 óra) ** Történelem, tásadalomismeret, bevezetés a filozófiába tantárgyak integrálása (11.évf.: 2 óra + 0,5 óra + 0,5 óra; 12.évf.: 4 óra + 0,5 óra + 0,5 óra)

*** Reál tantárgyblokk választás alapján +2 óra

101

Gimnázium – belügyi rendészet orientáció osztály

Tantárgy

Magyar nyelv Magyar irodalom Történelem Társadalomismeret Bevezetés a filozófiába Emberismeret és etika Idegen nyelv 1. angol, német, olasz, francia

Óraterv

9.A osztály 2010/2011*

10.C osztály 2011/2012*

Csoportbontási időkeret

Tanulók óraszáma 1 3 2

Tanulók óraszáma 1 3 2

Csoportbontási időkeret

11.C osztály 2012/2013*

12.C osztály 2013/2014*

Csoportbontási időkeret

Tanulók óraszáma 1 3 3 1

Tanulók óraszáma 1 4 3 1 1

Csoportbontási időkeret

4

4

3

3

1 3,5

3,5

3,5

3,5

Idegen nyelv 2. Angol, német, olasz, francia

3

3

3

3

2

2

2

2

Matematika Informatika Fizika Biológia Kémia Földünk és környezetünk Ének - zene Rajz éa vizuális kultúra Testnevelés és sport Osztályfőnöki Tánc és dráma Művészetek

3 2 2

3 2

3 2 2 2 2 2 1 1 3 1

3 2

3 2 2 2

1 2

4 2

1,33 2

2 2 1 1 3 1 1

4

2

2,5 1

2,5 1 1

Belügyi rendészeti ismeretek

1 1 2

Emelt szintű érettségi előkészítő

2

4

2

4

33

2,5 15

33

2,5 15,33

Mozgókép- és médiaismeret

Minden napi testnevelés Összesen Felhasznált óraszám

* Belépő osztály

102

2 14

31 45

1 32

2 15 44

2

48

48,33

Általános iskola – közoktatási típusú sportiskolai osztály

Óraterv

III.2.1.1. Általános iskola – közoktatási típusú sportiskolai osztály (1. – 4. osztály) 1.A osztály Tantárgy

Tanulók óraszáma

2.A osztály Csoportbontási

Tanulók óraszáma

időkeret

Magyar nyelv és irodalom

8

Idegen nyelv 1. angol, német

1

Matematika

3.A osztály Csoportbontási

óraszáma

időkeret

7,5 0,5

Tanulók

4.A osztály Csoportbontási

óraszáma

időkeret

7,5

2

Tanulók

1

7

2

1

3

4,5

4,5

4,5

Környezetismeret

1

1

1

2

Ének - zene

1

1

1

1

Rajz és vizuális kultúra

1

1

1

1

0,5

0,5

0,5

0,5

bontási időkeret

4,5

Informatika

Csoport-

0,5

0,5

1,5

1

Életvitel és gyakorlati ismeretek

1

1

1

1

Testnevelés és sport

5

5

5

5

0,5

0,5

1

Tantervi modulok Kűzdelem és játék

0,5

Összes tanulói óraszám

23,5

Felhasznált óraszám

0,5 1 24,5

24

1,5 25,5

24

1,5 25,5

26

2,5 28,5

103

Általános iskola – közoktatási típusú sportiskolai osztály

Óraterv

III.2.1.2. Általános iskola – közoktatási típusú sportiskolai osztály (5. – 8. osztály) 5.A osztály Tantárgy

Tanulók óraszáma

6.A osztály Csoportbontási időkeret

Tanulók óraszáma

7.A osztály Csoportbontási időkeret

Tanulók óraszáma

5

8.A osztály Csoportbontási időkeret

Csoportbontási időkeret

Magyar nyelv és irodalom

5

Idegen nyelv 1. angol, német

3

Matematika

4

4

4

4

Történelem

2

2,5

2

2,5

Természetismeret

2

3

Ének - zene

1

1

1

1

Rajz és vizuális kultúra

1

1

1

1

Informatika

1

1

1

1

1

1

0,5

0,5

Életvitel és gyakorlati ismeretek

1

1

1

1

1

1

0,5

0,5

1,5

4

Tanulók óraszáma

3

1,5

4

3

1,5

3

Fizika

1,5

1,5

Biológia

1,5

1,5

Kémia

1,5

1,5

Földünk és környezetünk

1,5

1,5

Testnevelés és sport Osztályfőnöki

3

3

3

3

0,5

1

1

1

1,5

Tantervi modulok Tanulás módszertan

0,5

Mozgókép és médiakultúra Összes tanulói óraszám Felhasznált óraszám

104

1 24

3,5 27,5

25,5

3,5 29

27

3,5 30,5

27,5

2,5 30

Általános iskola – emelt szintű testnevelés osztály

Óraterv

III.2.1.3. Általános iskola – emelt szintű testnevelés osztály (1. – 4. osztály) 1.B osztály Tantárgy

Tanulók óraszáma

Magyar nyelv és irodalom

8

Idegen nyelv 1. angol, német

1

Matematika

2.B osztály Csoportbontási időkeret

Tanulók óraszáma

3.B osztály Csoportbontási időkeret

7,5 0,5

Tanulók óraszáma

4.B osztály Csoportbontási időkeret

7,5

2

1

Tanulók óraszáma 7

2

1

3

4,5

4,5

4,5

4,5

Környezetismeret

1

1

1

2

Ének - zene

1

1

1

1

Rajz és vizuális kultúra

1

1

1

1

Informatika

0,5

0,5

0,5

0,5

Csoportbontási időkeret

0,5

0,5

1,5

1

Életvitel és gyakorlati ismeretek

1

1

1

1

Testnevelés és sport

5

5

5

5

0,5

0,5

1

Tantervi modulok Kűzdelem és játék

0,5

Összes tanulói óraszám

23,5

Felhasznált óraszám

0,5 1 24,5

24

1,5 25,5

24

1,5 25,5

26

2,5 28,5

105

Általános iskola – emelt szintű testnevelés osztály

Óraterv–NAT

III.2.1.4. Általános iskola – emelt szintű testnevelés osztály (5. – 8. osztály) 5.B osztály Tantárgy

Tanulók óraszáma

6.B osztály Csoportbontási időkeret

Tanulók óraszáma

7.B osztály Csoportbontási időkeret

Tanulók óraszáma

5

8.B osztály Csoportbontási időkeret

Csoportbontási időkeret

Magyar nyelv és irodalom

5

Idegen nyelv 1. angol, német

3

Matematika

4

4

4

4

Történelem

2

2,5

2

2,5

Természetismeret

2

3

Ének - zene

1

1

1

1

Rajz és vizuális kultúra

1

1

1

1

Informatika

1

1

1

1

1

1

0,5

0,5

Életvitel és gyakorlati ismeretek

1

1

1

1

1

1

0,5

0,5

1,5

4

Tanulók óraszáma

3

1,5

4

3

1,5

3

Fizika

1,5

1,5

Biológia

1,5

1,5

Kémia

1,5

1,5

Földünk és környezetünk

1,5

1,5

Testnevelés és sport

5

5

5

5

Osztályfőnöki

1

1

1

1

1,5

Tantervi modulok Mozgókép és médiakultúra Összes tanulói óraszám Felhasznált óraszám

106

1 26

3,5 29,5

27,5

3,5 31

29

3,5 32,5

29,5

2,5 32

Gimnázium – közoktatási típusú sportiskolai/emelt szintű testnevelés osztály

Óraterv–NAT

III.2.1.5. Gimnázium – közoktatási típusú sportiskolai osztály/emelt szintű testnevelés tantervű (9. – 12. osztály)–NAT 9.A osztály Tanulók óraszáma

Tantárgy

sportiskola Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv 1. Idegen nyelv 2. Matematika Történelem Ének - zene Rajz és vizuális kultúra Informatika Fizika Biológia Kémia Földünk és környezetünk Testnevelés és sport Osztályfőnöki Érettségi felkészítés*

emelt testn.

3 4 2 3,5 2,5 1 1 1 1,5

10.A osztály Tanulók óraszáma

Csoportbontási időkeret

sportiskola 3 4 2 3,5 2,5 1 1 1 1,5 1 2 2

4 2 3,5

1

2 2 2

4

2

emelt testn

2

1

11.A osztály Tanulók óraszáma

Csoportbontási időkeret

sportiskola

emelt testn

4 5 2 4 3

4 2 3,5

12.A osztály Tanulók óraszáma

Csoportbontási időkeret

sportiskola

emelt testn

4 5 2 4 3

5 2 4

Csoportbontási időkeret

5 2 4

1 2 2

4

2

2

1

2

4 1 4

2

2

4 1 4

6

2 6

Tantervi modulok Tanulás módszertan Mozgókép és médiakultúra Sportismeretek Sportági ismeretek Sportpszichológia Sporttörténet Emberismeret, etika Művelődéstörténet Társadalomismeret Összes tanulói óraszám Felhasznált óraszám *Érettségi felkészítés tantárgyai:

0,5 1 1

1 1 1 1

0,5 1 1 28,5

30,5 41

12,5

29,5

31,5 42

12,5

31

33 50

19

30

32 49

19

magyar nyelv és irodalom, matematika, történelem, idegen nyelv, földrajz, kémia, fizika, biológia, gazdasági ismeretek, rajz, mozgóképkultúra, testnevelés

107

Gimnázium – emelt szintű informatika + emelt szintű idegen nyelv humán orientációval tantervű osztály

Óraterv–NAT

III.2.1.6. Gimnázium – emelt szintű informatika + emelt szintű idegen nyelv humán orientációval osztály (9. – 12. osztály)–NAT 9.B osztály (2012/2013.***) Tantárgy

Tanulók óraszáma nyelvihumán

inf. Magyar nyelv Magyar irodalom Történelem történelem és társadalomismeret történelem, társism.,filozófia** Emberismeret és etika Idegen nyelv 1. angol, német, Idegen nyelv 2. Angol, német, olasz, francia Matematika Informatika Fizika Biológia Kémia Földünk és környezetünk Ének - zene Rajz éa vizuális kultúra Testnevelés és sport Osztályfőnöki Tánc és dráma Művészetek Mozgókép- és médiaismeret Kortükör*** Emelt szintű érettségi előkészítő Összesen Felhasznált óraszám

Csoport-bontási időkeret

10.B osztály (2013/2014.***) Tanulók óraszáma

Csoportbontási időkeret

nyelvihumán

inf.

1 2,5

1 3

2,5

2,5

11.B osztály (2014/2015.***) Tanulók óraszáma nyelvihumán

inf.

12.B osztály (2015/2016.***) Csoport-

Tanulók óraszáma bontási időkeret

1 4,5 0 5 0

1 3

5 3

3

3

3 4

5

1

3 2

1,5 1,5 1 1,5 2 1 1 2,5 1

2,5

1 30,5

3 1,5

15,5

30,5

30,5 46

15

történelem és társadalomismeret * történelem, társism.,filozófia**

9. évf. :2 tö+,05társ; 10. évf. 2tö+0,5 társ; 12. évf. 3tö, 1 társ, 1fil.

5,5 2,5 2 2 2,5 0 0 0 0 2,5 1 0 1 0,5

2,5 34

kortükör***

5,5

4

2,5

3 4,5

0,5

0 30,5 46,5

4

2,5

1

0

4,5 3

3

2 2 2 1 1 2,5 1 0

4 3

3,5

nyelvihumán

inf.

1 3 3

*** "Belépő" osztály

108

Csoportbontási időkeret

3 2

5,5 2

2

4 4

5

4 1

2

2,5

1 2,5 34 51

1 4 20,5

2,5 1 1 1 0,5 2 34,5

2,5

0,5 2,5 34 50,33

0,5 4 18

Gimnázium – belügyi rendészeti orientáció

Óraterv–NAT

III.2.1.7. Gimnázium – belügyi rendészeti orientációjú osztály (9. – 12. osztály)–NAT 9.C osztály 2011/2012* Tantárgy Tanulók óraszáma Magyar nyelv Magyar irodalom Történelem Társadalomismeret Bevezetés a filozófiába Emberismeret és etika Idegen nyelv 1. angol, német Idegen nyelv 2. Angol, német, olasz, francia Matematika Informatika Fizika Biológia Kémia Földünk és környezetünk Ének - zene Rajz éa vizuális kultúra Testnevelés és sport Osztályfőnöki Tánc és dráma Művészetek Mozgókép- és médiaismeret Belügyi rendészeti ismeretek Emelt szintű érettségi előkészítő Minden napi testnevelés Összesen Felhasznált óraszám

10.C osztály 2012/2013*

Csoportbontási időkeret

1 3 2

Tanulók óraszáma

11.C osztály 2013/2014*

Csoportbontási időkeret

1 3 2

4 3 3 2 2

4 3 3 2

2 2 1 1 2,5 1 1

2,5

Tanulók óraszáma

Csoportbontási időkeret

1 3 3 1

3 3 3 2 2 2 2 2 1 1 2,5 1

3 3 3 2

2,5

1 4 2,5 3 2 2 2

4 2,5 1 2

48

1,5 32

1,5 15 47

Csoportbontási időkeret

3,5 2 4

3,5 2 1,33

2

2,5 1

2,5

2 2 1,5 16

Tanulók óraszáma 1 4 3 1 1

1

1,5 32

12.C osztály 2014/2015*

4 2,5 18,5

33 50,5

2,5 1

2,5

1 1 2 4 0 33

4 2,5 15,83 48,83

* Belépő osztály

109

Gimnázium – Labdarúgó Akadémiai osztály

Óraterv–NAT

III.2.1.8. Gimnázium – Labdarúgó Akadémiai osztály (9. – 12. osztály) a 2012/2013-as tanévtől felmenő rendszerben Tantárgy

9.A osztály 2012/201-tól Tanulók óraszáma

10.A osztály

Csoportbontási időkeret

Tanulók óraszáma

11.A osztály

Csoportbontási időkeret

Tanulók óraszáma

3

12.A osztály

Csoportbontási időkeret

4

Tanulók óraszáma

Csoport-bontási időkeret

Magyar nyelv és irodalom

3

Idegen nyelv 1.

4

4

4

4

5

5

4 5

5

Idegen nyelv 2.

2

2

2

2

2

2

2

2

Matematika

3,5

3,5

4

4

Történelem

2,5

2,5

3

3

Ének - zene

1

1

Rajz és vizuális kultúra

1

1

Informatika

1

1

1,5

1,5

2

1

2

Fizika Biológia

2

Kémia

2

2

Földünk és környezetünk

2

2

Testnevelés és sport

1

1

1

1

Osztályfőnöki

1

1

1

1

Érettségi felkészítés*

4

6

4

6

Tantervi modulok Tanulás módszertan Mozgókép és médiakultúra Sportismeretek

0,5 1 1

1

Sportági ismeretek

1

Sportpszichológia

1

Sporttörténet Emberismeret, etika

1 0,5

Művelődéstörténet

1

Társadalomismeret Összes tanulói óraszám Felhasznált óraszám *Érettségi felkészítés tantárgyai:

110

1 27,5

6 33,5

28,5

6 34,5

30

13

29

43

magyar nyelv és irodalom, matematika, történelem, idegen nyelv, földrajz, kémia, fizika, biológia, gazdasági ismeretek, rajz, mozgóképkultúra, testnevelés

43 42

Gimnázium – felnőttoktatás esti

Óraterv–NAT

III.2.1.9. Gimnázium – Felnőttoktatás esti (9. – 12. osztály)–NAT 9. osztály

10. osztály

2012/2013-tól Tantárgy Tanulók óraszáma

Csoportbontási

Tanulók óraszáma

időkeret

Magyar irodalom

11. osztály Csoportbontási

Tanulók óraszáma

időkeret

12. osztály Csoportbontási

Tanulók óraszáma

időkeret

1,5

1,5

3

Magyar nyelv

1

0,5

0,5

1

Idegen nyelv: angol, német

3

2,5

2,5

2,5

2,5

4

Matematika

2,5

3

3

4

Történelem

1,5

1,5

1

3

Fizika

1,5

1

0,5

Biológia

1

1

Kémia

1

1

Földrajz

1

1

Társadalomismeret

0,5

4

0,5

Emberismeret, etika

0,5

0,5

Környezettan

3

Informatika Művészeti ismeretek

0,5

Összes tanulói óraszám

15

Felhasznált óraszám

bontási időkeret

1,5

3

Csoport-

3 18

1

1

0,5

1

15

2,5 17,5

1

15

3,5 18,5

15

4 19

111

Gimnázium – Felnőttoktatás levelező

Óraterv–NAT

III.2.1.10. Gimnázium – Felnőttoktatás levelező (9. – 12. osztály)–NAT 9. osztály

10. osztály

2012/2013-tól Tantárgy Tanulók óraszáma

Csoportbontási

11. osztály Csoport-

Tanulók óraszáma

időkeret

bontási

Tanulók óraszáma

időkeret

12. osztály Csoportbontási

Tanulók óraszáma

időkeret

0,25

0,25

0,25

0,75

Magyar nyelv

0,25

0,25

0,25

0,25

Idegen nyelv: angol, német

1,25

Matematika

1,25

1

1,25

1,5

Történelem

0,5

0,5

0,5

1

Fizika

0,25

0,25

0,25

Biológia

0,25

0,25

Kémia

0,25

0,25

Földrajz

0,25

0,25

Társadalomismeret

0,25

1

1

0,25

112

1,5

0,75

Informatika

Felhasznált óraszám

1,5

0,25

Környezettan

Összes tanulói óraszám

1

0,25

Emberismeret, etika

Művészeti ismeretek

1

bontási időkeret

Magyar irodalom

1,25

Csoport-

0,25 5

1,25 6,25

0,5

0,25

0,25

0,25

5

1 6

5,25

1 6,25

5

1,5 6,5

Gimnázium – felnőttoktatás esti

Óraterv–NAT

III.2.1.11. Gimnázium – Felnőttoktatás esti (9. – 12. osztály) – felmenő rendszerben kifutó osztályok 9. osztály

10. osztály

11. osztály

12. osztály

2011/2012

2011/2012-2012/2013

2011/2012-2013/2014

2011/2012-2014/201

Tantárgy Tanulók óraszáma

Csoportbontási

Tanulók óraszáma

időkeret

Csoportbontási

Tanulók óraszáma

időkeret

Csoportbontási

Tanulók óraszáma

időkeret

2

1,5

1,5

2

Magyar nyelv

1

0,5

0,5

1

2,5

2,5

3

3

2,5

2,5

3

Matematika

3

3

3

3,5

Történelem

1,5

1,5

1

2,5

Fizika

1,5

1

1

Biológia

1

1

1

Kémia

1

1

1

Földrajz

1

1,5

0,5

0,5

Társadalomismeret

1

Környezettan

1

Informatika

1

Művészeti ismeretek

0,5

1

0,5

Gazdasági ismeretek

Felhasznált óraszám

3

0,5

Emberismeret, etika

Összes tanulói óraszám

bontási időkeret

Magyar irodalom

Idegen nyelv: angol, német

Csoport-

1 1

0,5 15

2,5 17,5

15

3 18

15

3,5 18,5

15

4 19

113

Gimnázium – Felnőttoktatás levelező

Óraterv–NAT

III.2.1.12. Gimnázium – Felnőttoktatás levelező (9. – 12. osztály) – felmenő rendszerben kifutó osztályok 9. osztály

10. osztály

11. osztály

12. osztály

2011/2012

2011/2012-2012/2013

2011/2012-2013/2014

2011/2012-2014/201

Tantárgy Tanulók óraszáma

Csoportbontási

Tanulók óraszáma

időkeret

Magyar irodalom Magyar nyelv Idegen nyelv: angol, német Matematika Történelem Fizika Biológia Kémia Földrajz Társadalomismeret

0,25 0,25 1,25 1,5 0,5 0,25 0,25 0,25 0,25 0,25

1,25

Csoportbontási

Tanulók óraszáma

időkeret

0,25 0,25 1,25 1 0,5 0,5 0,25 0,25 0,25 0,25

1,25

Csoportbontási

Tanulók óraszáma

időkeret

0,25 0,25 1 1 0,5 0,25 0,25 0,25

1

Csoportbontási időkeret

0,25 0,25 1,25 1,25 1

1,25

0,25 0,25

Emberismeret, etika

0,25 0,5 0,25

Környezettan Informatika

0,25

Művészeti ismeretek

0,5 0,25

Gazdasági ismeretek Összes tanulói óraszám Felhasznált óraszám

114

5

1,25 6,25

5

1,25 6,25

5,25 6,25

1

5

1,25 6,25

Gimnázium – emelt szintű testnevelés/általános tantervű osztály

Óraterv–NAT

III.2.1.13. Gimnázium – emelt szintű testnevelés/általános osztály (10. – 12.) kifutó rendszerben–NAT 9.B osztály 2011/2012 Tantárgy

Tanulók óraszáma Emelt testn.

Általános

Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv 1. Idegen nyelv 2. Matematika Történelem Ének - zene Rajz és vizuális kultúra Informatika Fizika Biológia Kémia Földünk és környezetünk Testnevelés és sport Osztályfőnöki Érettségi felkészítés*

4 5 2 4 2 1 1 1 1,5

Tanulás módszertan Emberismeret, etika Művészet, Tánc és dráma Társadalomismeret Mozgókép és médiakultúra Összesen

0,5

Összes tanulói óraszám Felhasznált óraszám *Érettségi felkészítés tantárgyai:

10.B osztály 2011/2012-2012/2013 Csoportbontási időkeret

5 2 4

Tanulók óraszáma Emelt testn.

Általános

4 5 2 3,5 1,5 1 1

Csoportbontási időkeret

5 2 3,5

1

2 2 2 1

+2

2 1

11.B osztály 2011/2012-2013/2014 Tanulók óraszáma Emelt testn.

Általános

4 5 2 4 3

1 1,5 1,5

2,5 1,5 2 2 2 1

+2

Csoportbontási időkeret

12.B osztály 2011/2012-2014-2015 Tanulók óraszáma Általános

Emelt testn.

Csoportbontási időkeret

5 2 4

4 5 2 4 3

5 2 4

1

1

1

2

2 1

2 1 4 Tantervi modulok

+2

2 1 6

2 1 4

+2

2 1 6

+2

21 21

1,5 1

1

2 0,5

1

30

+2 32 48,5

16,5 16,5

30

+2 32 45,5

13,5 13,5

1 31

+2 33 54

21 21

30,5 32,5

53,5

magyar nyelv és irodalom, matematika, történelem, idegen nyelv, földrajz, kémia, fizika, biológia, gazdasági ismeretek, rajz, mozgóképkultúra, testnevelés

115

Gimnázium – emelt szintű informatika osztály

Óraterv–NAT

III.2.1.14. Gimnázium – emelt szintű informatika osztály (10. – 12.) kifutó rendszerben–NAT Tantárgy

9.D osztály (2011/2012.***) Tanulók óraszáma

Csoportbontási időkeret

10.D osztály (2012/2013.***) Tanulók óraszáma

Csoportbontási időkeret

Magyar nyelv Magyar irodalom Történelem és társadalomismeret Történelem, társadalomismeret és filozófia Emberismeret és etika Idegen nyelv 1. angol, német

1 2,5 2*

1 3 2,5*

3

3

3

3

Idegen nyelv 2. Angol, német, olasz, francia Matematika Informatika Fizika Biológia Kémia Földünk és környezetünk Ének - zene Rajz éa vizuális kultúra Testnevelés és sport Osztályfőnöki Tánc és dráma Művészetek

3 3 4 2

3 3 4

3 3 3 2 1,5 2 2 1 1 2,5 1

3 3 3

2 2 1 1 2,5 1 1

2,5

2,5

11.Dosztály (2013/2014.***) Tanulók óraszáma

1 4

3** 1 4,5

5,0** 4,5

4

4

2,5 1 4

2 4 4

2 1,33 4

2,5 1

2,5

Emelt szintű érettségi előkészítő

2 31

15,5 46,5

31,5

14,5 46

2

2,5 1

116

2,5

1

33,5

4

2

18,5

32,5

51

* Történelem, társadalomismeret tantárgyak integrálása (9.évf.: 1,5 óra + 0,5 óra; 10.évf.: 2 óra + 0,5 óra) ** Történelem, tásadalomismeret, bevezetés a filozófiába tantárgyak integrálása (11.évf.: 2 óra + 0,5 óra + 0,5 óra; 12.évf.: 4 óra + 0,5 óra + 0,5 óra)

*** "Belépő" osztály

Csoport-bontási időkeret

2,5 3 4 2 2

1 1

Felhasznált óraszám

Tanulók óraszáma

1 3

Mozgókép- és médiaismeret

Összesen

Csoportbontási időkeret

12.D osztály (2014/2015.***)

4 17,83 50,33

Gimnázium – intenzív nyelvi előkészítő+emelt idegen nyelv humánnal

Óraterv–NAT

III.2.1.15. Gimnázium – intenzív nyelvi előkészítő+emelt idegen nyelv humán orientációval (10. – 12.) kifutó rendszerben–NAT 9.E osztály (2011/2012.*****) Tantárgy

Magyar nyelv Magyar irodalom Bevezetés a társadalomtudományba Történelem Történelem és társadalomismeret Idegen nyelv 1. Angol, német Idegen nyelv 2. Olasz, francia Matematika Informatika Fizika Biológia Kémia Földünk és környezetünk Ének - zene Rajz éa vizuális kultúra Testnevelés és sport Osztályfőnöki Kortükör Emelt szintű érettségi előkészítő Összesen Felhasznált óraszám

Csoportbontási időkeret

Tanulók óraszáma 1 1 1**** 0 0 13 0 3 5 0 0 0 1 0 0 2,5 1*** 2**** 0 30,5

13 3 5

2,5 2**** 25,5 56

10.E osztály (2012/2013.*****) Tanulók óraszáma 1 3 0 2 0 5 2,5 3 2 2 0 2 1,5 1 1 2,5 1 2* 0 31,5

Csoportbontási időkeret

5 2,5 3 2

2,5 2* 17 48,5

11.E osztály (2013/2014.*****) Csoportbontási időkeret

Tanulók óraszáma 1 3 0 2 0 5 2 3 2 2 2 2 2 1 1 2,5 1 2** 0 33,5

5 2 3 2

2,5 2** 16,5

12.E osztály (2014/2015.*****) Tanulók óraszáma

Csoport-bontási időkeret

1 3,5 0 3 0 5 3 3 0 2 2 0 1**** 0 0 2,5 1 2*** 4 33

50

5 3 1

2,5 2*** 2 15,5 48,5

13.E osztály (2015/2016.*****) Tanulók óraszáma 1 4 0 0 5,0***** 5 3 4 0 0 2 0 1 0 0 2,5 1 2******* 2 32,5

Csoportbontási időkeret

5 3 1,33

2,5 2******* 4 17,83 50,33

*** Tartalmazza az önismeret, az egészséges életmód modulokat ****Társadalomismeret, kommunikáció, média, honismeret, helytörténet modulok integrálása *****"Belépő" osztály *Tánc és dráma, társadalomismeret tantárgyak integrálása (10.évf.: 0,5 óra + 1,5 óra) **Művészetek, tánc és dráma, mozgókép- és médiaismeret, trsadalomismeret tantárgyak integrálása (11.évf.: 0,75 óra + 0,25 óra + 0,5 óra + 0,5 óra) ***Művészetek, mozgókép- és médiaismeret, emberismeret és etika, bevezetés a filozófiába tantárgyak integrálása (12.évf.: 0,75 óra + 0,25 óra + 0,5 óra + 0,5 óra) ****Földünk és környezetünk, társadalomismeret tantárgyak integrálása (12.évf.: 0,5 óra + 0,5 óra) *****Történelem, társadalomismeret tantárgyak integrálása (13.évf.: 4 óra + 1 óra) *******Művészetek, mozgókép- és médiaismeret, emberismeret és etika, bevezetés a filozófiába, tánc és dráma tantárgyak integrálása 13.évf.: 0,5 óra + 0,25 óra + 0,5 óra + 0,5 + 0,25 óra

117

Helyi tanterv

III.2.2. A tanított tantárgyak tanterve (előírt tananyag, követelmény) Az óratervben ismertetett tantárgyak tartalmazzák a kerettanterv által előírt tananyagot, a követelményeket és a továbbhaladás feltételeit. A helyi tanterv elkészítésekor figyelembe vettük a középszintű érettségi vizsgakövetelményeket is. Az emelt óraszámban oktatott tantárgyak követelményrendszerének kidolgozásakor fontos szempont volt az emelt szintű érettségi vizsgakövetelménynek való megfelelés. Az iskolatípusonként, az óratervben rögzített óraszámoknak megfelelő tantárgyi tantervet a melléklet tartalmazza. III.2.2.1. Kerettantervi célok és feladatok az általános iskolai osztályok számára Emelt szintű testnevelés-oktatás Iskolánk az emelt szintű testnevelés oktatású osztályban is a közoktatási típusú sportiskolai kerettantervet alkalmazza azzal az eltéréssel, hogy az órarendbe épített edzések helyén ebben az osztályban testnevelés órák vannak. III.2.2.2. Kerettantervi célok és feladatok az általános iskolai és a gimnáziumi osztályok számára – Közoktatási típusú sportiskolai oktatás A sportot - a Nemzeti Sportstratégia szemléletével azonosulva - elsősorban eszköznek tekintjük a legfontosabb társadalmi célok elérése érdekében: egészségmegőrzés, nevelés, személyiségfejlesztés, közösségépítés, társadalmi integráció. Mindent megteszünk annak érdekében, hogy a sportoló diákok egyaránt eleget tudjanak tenni a sport és a közoktatás elvárásainak. Célkitűzésünk, hogy a legmagasabb szinten biztosítsuk a sportoló fiatalok iskolai és sportbeli kötelezettségeinek összehangolását. A sportiskolai kerettanterv a tartalmi-tantervi szabályozás legmagasabb szintű dokumentumára, a Nemzeti alaptantervre épülve, annak szellemiségét mindenek előtt megtartva készült. Az átjárhatóság megvalósíthatósága érdekében a tananyag kiválasztásánál orientáló volt az OM kerettanterve. A gimnáziumi tantervek készítésekor, a kimeneti szabályozás szempontjából, a középszintű érettségi vizsga követelményeket tartottuk szem előtt. A kerettanterv elsődleges célja, hogy az általa leírt tudásrendszerek, és az iskola által biztosított tanulási folyamatok révén fejlődjön a sportoló fiatalok személyisége, minél szélesebb körben ismerjék meg és építsék be meglévő tudásrendszerükbe a sportspecifikus tudáselemeket, tudjanak képességeiknek, érdeklődésüknek megfelelő irányba továbbtanulni. Tantervi alapelvnek tekintjük, hogy ez egy sportiskolai kerettanterv, ezért megjelennek benne olyan értékek, amelyek más tantervekben kevésbé. Nem csak a Testnevelés és sport műveltségi terület szakított a hagyományokkal és emelt be elméleti jellegű 118

Helyi tanterv tudáselemeket, azzal a céllal, hogy az élsportoló fiatal jobban megértse a választott életforma elvárásait, követelményeit, hanem a közismereti tantárgyak esetében is törekedtünk a sportoló fiatalok életviteléhez, a sporthoz kapcsolódó tudáselemek beemelésére, illetve a tudáselemek sporton keresztüli közvetítésére. Ez a törekvés nyilvánul meg például a megismerésre váró irodalmi művek választásakor, a fizika, vagy matematika feladatok szövegkörnyezetében, az egészségnevelés kiemelt szerepének hangsúlyozásában (kémia, biológia, sportegészségtan), a művelődéstörténet projekt egészében. A sportoláshoz nem köthető tantervi elemek esetén is, a kerettanterv kiemelt feladataként tűzte ki a NAT szemléletmódjának követését, amely megnyilvánul abban, hogy hangsúlyt helyez olyan értékek közvetítésére, mint a demokratizmus, a humanizmus, az esélyegyenlőség biztosítása, a szolidaritás és a tolerancia. A kritikai gondolkodásmód fejlesztése révén felkészíti a diákokat az érvekkel alátámasztott, felelős döntések meghozatalára. Különös gondot fordít a NAT kiemelt fejlesztési feladatainak megvalósítására. A szakirodalom és a NAT megfogalmazása szerint is a tanulás a tanuló ember aktív, értelmezést kívánó, értelmezést létrehozó tevékenysége. Csak az értelmes tanulás révén sajátítható el az a tudás, amelyet a modern társadalom elvár. Az értelmes tanulás tanulható. Fontos eleme, hogy a tanuló ismerje önmagát, legyen tudatában saját képességeinek, adottságainak. Ismerjen meg minél több tanulási módszert és technikát és legyen képes kiválasztani a számára leghatékonyabb eljárást. A tanulás tanulásának folyamatába a pedagógus akkor tud hatékonyan részt venni, ha kellő információval rendelkezik a tanuló előzetes tudásáról. E fenti gondolatmenetet követve a kerettanterv különös figyelmet fordít: - a tanuló aktív részvételére a tanulási folyamatban (cselekvő tanulás előtérbe helyezése), - az önértékelésre, az önismeretre, - az eredményes tanulás módszereinek megismertetésére, a tanulási technikák elsajátítására, - olyan helyzetek előidézésére, ahol a meglevő tudás mozgósítására kényszerülve kell a tanulónak adott jelenséget, törvényszerűséget értelmezni, - az önálló és társas tanulás élményének kipróbálására, az előnyök megtapasztalására. A jogszabályokban rögzített szabályoknak, módszereknek megfelelő értékelési eljárások alkalmazása indokolt egy sportiskolai kerettanterv szerinti tanítás során is. Természetesen a tantárgyi sajátosságok szerint, a módszertani szabadság elve alapján lehet különbség egyes tantárgyi filozófiák értékelési világképe között, ezt a tantárgyi tantervek röviden ki is jelzik. Ám a helyzetből adódóan különleges szerephez jut az értékelés formatív (fejlesztő, bátorító) funkciója, a különösen differenciált tempóban bekövetkező fejlődéshez igazodó differenciált értékelés, miközben éppen a sportoló 119

Helyi tanterv életmód miatt bizonyos "edzésre" is szükség van: a kevésbé sikeres teljesítmény után való talpra állást szolgáló pedagógiai értékelésre. Kiemelkedően fontos, hogy az értékelés felfogásunk szerint az önértékelésre való nevelés eszköze. Sportolóként "szemben az ugróléccel", vagy az „ellenfél kapusával”, a „leküzdendő akadállyal” egyedül marad, ezt csak hiteles önértékelés képessége és motiváltsága segítheti. Természetesen a program használói szempontjából a kiemeltek közt is különleges hangsúlyt kapnak azok a feladatok, melyek a sportemberré nevelés szempontjából relevánsak. Így valamennyi tantárgy tantervében kimutatható a „testi és lelki egészség” fejlesztésének szempontja, nemkülönben a hazát képviselő élsportolói pálya szempontjából a „hon és népismeret”, a nemzetközi versenyéletbe való korai bekapcsolódás szempontjából az „európai azonosságtudat és az egyetemes kultúra” kiemelt fejlesztési feladatainak érvényesítése. Nemcsak sportemberként, de emberként, majdani családalapítóként, állampolgárként is különösen fontos számunkra az „énkép és önismeret” értékeinek közvetítése. A tanulás és az informatikai kultúra, nemkülönben a környezeti nevelés ebben az értékrendben nem másodrendű, de a sportemberré nevelés szempontjából kevésbé hangsúlyosak. Ugyanakkor az alapelveknél leírtak alapján a megfelelő műveltségterületeknél ezek a kiemelt fejlesztési feladatok is megkapták a kellő hangsúlyt. Ugyancsak a tantárgyi rendszerben jelenítettük meg azokat a pedagógiai feladatokat, melyek az egészségfejlesztéssel, a környezetvédelemmel és a fogyasztóvédelemmel függenek össze. Kiemelt, érintett tantárgyak az egészségfejlesztéssel és környezetvédelemmel kapcsolatban a természettudományos tantárgyak, a fogyasztóvédelemmel kapcsolatban pedig a társadalomismeret kap elsősorban hangsúlyt. A kitüntetett tananyagrészek alkalmasak arra, hogy egy-egy, a kerettantervet alkalmazó iskola pedagógiai programjában a jogszabályok szerint külön is összegezze ezen részprogramokat. Megjegyezzük, hogy a művészeti tantárgyak programjának összeállítása során is természetesen figyeltünk arra, hogy ezen értékek megfelelő súllyal szerepeljenek. III.2.2.3. Kerettantervi célok és feladatok a gimnáziumi osztályok számára Az általános műveltséget kiterjesztő és elmélyítő, a magasabb műveltség megszerzését megalapozó nevelő-oktató tevékenység alapfeladata az érettségi vizsgára és munkába állásra, illetve a felsőfokú tanulmányok megkezdésére való felkészítés, és emellett elősegíti a felkészülést az élethosszig tartó tanulásra is. A gimnáziumi osztályokban folyó nevelés-oktatás tantárgyi és tantárgyközi tartalmak és tevékenységek révén elsajátítható tudást közvetít, továbbfejleszti a kommunikációs és a tanulási képességeket. Folyamatosan nevel az anyanyelv igényes használatára, fejleszti az idegen nyelven történő kommunikáció iránti igényt, illetve az ehhez szükséges képességeket. Kiemelt feladatunknak tartjuk a természeti és az épített környezet védelmét, az egészséges életmód értékeinek elfogadását, valamint a 120

Helyi tanterv fenntartható fejlődés és fogyasztás egyensúlyát célzó szemlélet kialakítását. A matematikai és a természettudományos kompetenciák fejlesztésével hozzájárulunk az élő és az élettelen környezet jelenségeinek és folyamatainak megismeréséhez, az összefüggések, kölcsönhatások feltárásához, a természettudományos gondolkodás fejlesztéséhez. A digitális kompetenciák fejlesztésével segítjük az önálló információszerzés és –feldolgozás, a digitális kommunikáció képességének kialakulását, a digitális eszközhasználat színvonalának fejlődését. Nevelő-oktató munkával elősegítjük a diákok további boldogulását biztosító, hatékony tanulási módok kialakítását. A társadalmi-gazdasági fejlődés támasztotta igényeknek megfelelően felkészítjük a tanulókat a felelős és aktív állampolgári szerepre. Hozzájárulunk a közösségi életbe történő aktív bekapcsolódást segítő szociális kompetenciák fejlődéséhez, a kezdeményező, kreatív és vállalkozó állampolgárrá váláshoz. Nevelő-oktató tevékenységünkkel elősegítjük az esztétikai-művészeti élmények iránt fogékony és befogadásukra képes személyiség kifejlődését. Kialakítjuk a tanulóinkban az ún. élethosszig tartó tanulás igényét és az erre való készséget, képességet. Fejlesztő célú képzési tartalmakkal és problémakezelési módokkal felkészítjük tanulóinkat arra, hogy a tudás – az állandó értékek mellett – mindig tartalmaz átalakuló, változó, bővülő elemeket is. Feladatunk a nemzeti és európai identitástudat továbbépítése a tanulóinkban, valamint intellektuális, érzelmi és testi érésük egyensúlyának biztosítása. Együttműködésre és kooperációra nevelünk, fejlesztjük a konfliktusok kezeléséhez szükséges személyiségjegyeket: az önismeretet, az önbizalmat, az alkalmazkodóképességet, a kudarctűrést. Mindezzel előmozdítjuk tanulóinkban a konstruktív attitűd kialakulását. A tantárgyi képzésben előnyben részesítjük a képességfejlesztést, ezért az elméleti ismeretek és a pragmatikus, alkalmazott tudás meggyőző összekapcsolására törekszünk. A rendelkezésre álló órakeretben a diszciplináris tudás közvetítése összekapcsolódik az alkalmazás lehetőségeinek megismertetésével. Ugyanilyen fontos az egyes diszciplínák közötti koherencia megteremtése: az, hogy az oktatás mindenkor vegye figyelembe a tantárgyak metszéspontjában elhelyezkedő közös tartalmakat és fejlesztési feladatokat. Egyik alapvető célunk, hogy a tanulókat összefüggésekben és rendszerben való gondolkodásra neveljük, és megtanítsuk őket a hatékony tanulási módok alkalmazására, Képesek legyenek információk szerzésére, szűrésére és feldolgozására, az információs társadalomban való eligazodásra. Ösztönözzük a tanulóinkat a tudásra épülő, önálló vélemény kialakítására, alternatívák felismerésére és mérlegelésére, majd az ezeken alapuló felelős döntésekre, illetve tudásuk folyamatos bővítésére. Az iskola helyi sajátosságaival, a tanulás szervezésének változatos módjaival biztosítja, hogy diákjai érdeklődésüknek, képességeiknek, eredményeiknek, pályaválasztási szándékuknak megfelelően tanulhassanak. Hozzájárulunk a reális énkép és önértékelési mechanizmus kialakulásához és felkészítjük a diákjainkat a 121

Helyi tanterv felnőtt lét szerepeinek betöltésére. Elősegítjük az egészséges életvitel iránt elkötelezett szemlélet és magatartás kialakulását. A képzési folyamatban figyelembe vesszük a tanulóink életkori sajátosságait, az életkorhoz és az egyéni érettséghez igazodva optimalizáljuk terhelésüket. Felismertetjük a testi és lelki egészség megalapozásának és megőrzésének fontosságát az egyes tanuló szintjén is, elősegítjük az ehhez szükséges magatartásformák elsajátítását. Személyre szóló fejlesztésre törekszünk, támaszkodunk a tanulók érzelmi intelligenciájára, képzeletére, számítunk kreativitásukra, illetve tudatosan is előmozdítjuk mindezek fejlesztését. A személyiségfejlesztésben fontos feladat a felelős társadalmi magatartás kialakítása, a megfontolt döntéshozatalra képes, aktív állampolgári szerepre, a demokratikus életforma gyakorlására való felkészítés, ezzel együtt a jogok és kötelességek összetartozásának tudatosítása. A piacgazdaság keretei között működő társadalomban elengedhetetlen feladatnak tekintjük a mindennapi életben fontos és alkalmazható gazdasági-, pénzügyi és vállalkozói ismeretek és technikák elsajátíttatását. A személyiség formálásában nélkülözhetetlen szerepet tölt be az esztétikai nevelés. Elősegítjük, hogy tanulóink minél tovább jussanak azon az úton, amely a szépség puszta megtapasztalásától annak mélyreható élményéig vezet. A szépség – a művészeti nevelés és oktatás mellett – jelen van a gondolkodás művelésében és a mindennapi környezet alakítására irányuló iskolai tevékenységben. A tanulók személyiségére meghatározóan hat az iskola saját éthosza, mindennapjainak létmódja, az a légkör és környezet, amelyben az iskolai élet zajlik. Fontos feladatunknak tartjuk, hogy biztosítsuk a diákok a testi, lelki és szociális fejlődését, és hozzájáruljunk a környezettudatos magatartás kialakulásához. A magatartás, az életvitel, a szociális képességek területén lényeges az önmagukért, társas környezetükért és a tágabb természeti-társadalmi környezetért érzett erkölcsi felelősség fejlesztése. Az iskola által szervezett tevékenységekben, tanulási és más élethelyzetekben tapasztalja meg a tanuló az olyan normák fontosságát és érvényesíthetőségét, mint a másik ember megbecsülése, a cselekvő hazaszeretet, a nyitottság más népek kultúrája, hagyományai iránt. Ennek érdekében előnyben részesítjük azokat a tanulási formákat, amelyekben meghatározó a kezdeményezőkészség, a másokkal történő hatékony együttműködés, valamint a saját munkáért, cselekedetért érzett felelősség. Felkészítjük tanulóinkat arra, hogy az iskolából a folyamatosan változó világba lépnek. Ismerjék és ápolják hazánk természeti, történelmi-kulturális értékeit, illetve hagyományait. Tudatosuljon bennük az Európai Unió és benne a magyar társadalom demokratikus létmódja. Legyenek tisztában hazánk szerepével az európai integrációs folyamatokban, szembesüljenek a kultúraváltás és a globalizáció jelenségeivel, kihívásaival.

122

Helyi tanterv III.2.2.4. Kerettantervi célok és feladatok gimnázium – Labdarúgó Akadémia A Labdarúgó Akadémián célunk lehetővé tenni az élsportolói életvitel mellett az optimális intellektuális és érzelmi fejlődést, a testi-lelki teljes körű kibontakozást. Feladatunk egy olyan teherbíró, küzdőképes személyiség kialakulásának elősegítése, amely alkalmassá teszi az embert társadalmi feladatainak maradéktalan teljesítésére, miközben belső harmóniában, önmagával és környezetével egyensúlyban él. Az iskolai oktató-nevelő munka és a sporttevékenység együttesen készíti fel akadémista diákjainkat az élet- és munkanehézségek elviselésére, a kapcsolatteremtő képesség fejlesztésére, a szolidaritás, a tolerancia és a fair play szellemének megismerésére is. Cél, hogy az Akadémia követelményeivel és tevékenységével tanulóinkat együttműködésre és kooperációra ösztönözze, fejlessze a konfliktusok kezeléséhez szükséges személyiségjegyeket: az önismeretet, az önbizalmat, az alkalmazkodóképességet, a kudarctűrést. Nélkülözhetetlen az indulatokat leküzdeni tudó magatartásra, önuralomra, mások erejének tiszteletére és testi épségének megóvására való egységesen megvalósítható nevelés. A Labdarúgó Akadémián támogatjuk diákjainkat abban, hogy miközben képességeiknek megfelelően maximális eredményeket tudnak elérni a labdarúgásban; - egyenlő esélyekkel indulhassanak tanulmányi téren a nem élsportoló kortársaikkal - alkalmassá váljanak bármely felsőoktatási intézményben való továbbtanulásra - vagy képesek legyenek az általuk választott sportjellegű szakma elsajátítására. Célunk, hogy sportoló tanulóink megismerjék és megértsék a választott életforma, a hivatásos labdarúgó lét elvárásait, követelményeit. Ennek érdekében a testnevelés és sport műveltségi területen belül – többlet óraszám biztosításával - korszerű elméleti jellegű tudásanyag is beépült a tananyagba; sportspecifikus tudáselemek közvetítésével - pl. edzéselmélet, sportpszichológia - segítjük a tudatos élsportolóvá válás folyamatát. Az Akadémián tanulók kondicionális képességeinek (gyorsaság, erő, állóképesség), fejlesztése főként a labdarúgó edzések keretében történik, az iskolai testnevelés így elsősorban a többi sportág specifikumainak megtanítására, a középszintű érettségi vizsga fizikai követelményeinek teljesíthetőségére koncentrál. Az iskolai testnevelés teszi lehetővé számukra a pszichomotoros feladatok technikához, illetve eredményhez kötött teljesítményének, illetve cselekvésbiztonságának eredményes mérését. Ennek érdekében előtérbe kerül atlétikából a magasugrás és kislabdahajítás, ezen kívül a talajtorna, szekrényugrás és a korlátgyakorlatok, a grundbírkózás ill. a 48 és 64 ütemű gimnasztika gyakorlat. Az Akadémia sportolói hetente legalább egy napot a Széchenyi Iskola épületében töltenek, hogy több tantárgy, pl.: informatika, kémia, földrajz, fizika speciális taneszközei számukra is rendelkezésre álljanak, hisz csak így biztosítható, hogy ne kerüljenek hátrányba tanulmányi téren a nem élsportoló kortársaikkal szemben. Ezt azért is fontosnak tartjuk, mert sérülés vagy egyéb okok a tanulóinkat élsportoláshoz 123

Helyi tanterv kötődő jövőképük megváltoztatására kényszeríthetik, és elegendő tudással kell rendelkezniük ahhoz, hogy a versenysporton kívül is megállják a helyüket. Az „anyaiskola” épületében történő számítástechnikai oktatással lehetővé válik az informatikai ismeretek legalább felhasználói szintű elsajátíttatása is. A helyi tantervben kiemelt feladatként kezeljük az idegen nyelvi kompetenciák közvetítését is, és az egész életen át tartó tanulásra való felkészítést. Az Akadémián az oktatásszervezés kialakítása során több speciális probléma felmerülésével kell számolnunk, illetve ezekre –folyamatosan– megoldást találnunk. Többször előfordulhat, hogy tanév közben érkeznek tanulók az Akadémiára, és számukra lehetővé kell tennünk az iskolába történő felvételt és az eredményes iskolaváltást, szükség esetén biztosítva az iskolai felzárkóztatást, vagy (akár halasztható) különbözeti vizsgát, illetve vizsgára történő felkészítést szervezve. Az előző folyamat ellentettje is megtörténhet, azaz a sport területén nem eléggé eredményes tanulók, esetleg sérültek lemorzsolódása az Akadémiáról. A helyi tantervünket úgy alakítottuk ki, hogy az ilyen tanulók számára a Széchenyi Iskola egy másik osztályba kerülése megoldható legyen, biztosítjuk az átjárhatóságot. A Labdarúgó Akadémia igényei speciális esetekben (edzőtáborok, külföldi mérkőzések) megkívánhatják az iskola megszokott tanrendjétől való eltérést, de megoldást kell találnunk az így „kimaradt” tananyag minél gyorsabb, hatékonyabb pótlására. Lehetőség van arra, hogy erre a célra igénybe vegyük pl. az Internet által kínált lehetőségeket (pl. tananyag e-mailben történő eljuttatása), valamint a kollégiumi nevelőtanárok segítségét, illetve szükség esetén pótló, felzárkóztató órákat, esetleg a tanulók egyéni felkészítését. A fentiek megvalósítására pedagógiai szemléletmódunk kompetencia alapú, tevékenykedtető, képességfejlesztő és differenciálpedagógiai. Korszerű didaktikai eljárásmódok, többek között kooperatív technikák minél szélesebb körű alkalmazására törekszünk. Különösen nagy szerepet kap a tanulás tanítása, amivel lehetővé tesszük a házi feladatok gyors és sikeres elsajátítását is, az érettségire vagy más vizsgákra történő sikeres felkészülést. III.2.2.5. Kerettantervi célok és feladatok a felnőttoktatás tagozatú osztályok számára A felnőttoktatás tanterve a 28/2000.(IX.28.) OM rendelet 1. sz. kiegészítésében megjelent felnőttoktatási kerettantervre, az ebben meghatározott óraszámokat figyelembe véve készült. Az esti és levelező (távoktatási módszerrel) tantervek készítésekor a tagozat sajátosságait és a célként elérendő középszintű érettségi vizsga követelményeit tartottuk szem előtt. A közoktatási törvény a felnőttoktatást a tanuló elfoglaltságához igazodó iskolai nevelésként és oktatásként szabályozza. Azok vehetnek részt benne, akik már nem tankötelesek, nappali rendszerű iskolai oktatásban nem tudnak vagy nem akarnak részt 124

Helyi tanterv venni, olyanok a munkahelyi, családi körülményeik, olyanok iskolai tapasztalataik, (esetleg kudarcaik), hogy a hagyományos módon nem tudják elvégezni, befejezni tanulmányaikat. A képzés elnevezése, a tanulók elfoglaltságához igazodó iskolai nevelés és oktatás utal arra, hogy az ismeretek átadására a tanulók igényeihez, körülményeihez, céljaihoz igazodó, lehető legrugalmasabb formát szervezheti meg az iskola. Az esti munkarend szerinti oktatás a tanári magyarázatra és a tanulók aktív órai részvételére helyezi a hangsúlyt. A munkahelyi, családi és egyéb gondjaik mellett e képzési formában résztvevőket hagyományos tanári szerepben készítjük fel az egész életen át tartó tanulásra, az általános műveltség megszerzésére, valamint az emberiség értékeinek megismertetése, a gondolkodni tudás megtanítása, az élethelyzetből adódó szocializációs folyamatok segítése is feladatunk. A levelező oktatás távoktatási módszerrel olyan oktatási forma, amelyben a tanulás állandó, önként vállalt aktivitás, és a súlypont a tanításról a tanulásra helyeződik át, megváltoztatva ezzel a tanulás hagyományos jellegét. A feladatok problémamegoldó jellegűek, elősegítik az ismeretek felhasználását egy adott helyzet keretei között. A fő feladat az önálló tanulás segítése. Ebben a folyamatban az osztályfőnök központi, irányító szerepe van.

III.3. KORSZERŰ OKTATÁSSZERVEZÉSI ELJÁRÁSOK A NAT-ban képviselt értékek, a fejlesztési feladatok és az ezekre épülő differenciálás egyaránt azt a célt szolgálják, hogy a tanulók - adottságaikkal, fejlődésükkel, iskolai és iskolán kívüli tanulásukkal, egyéb tevékenységeikkel, szervezett és spontán módon szerzett tapasztalataikkal összhangban - minél teljesebben bontakoztathassák ki személyiségüket. A pedagógiai munka középpontjában a tanulók tudásának, képességeinek, személyiségének a fejlesztése áll, figyelembe véve, hogy az oktatás és nevelés színtere nemcsak az iskola, hanem a társadalmi élet és tevékenység számos egyéb fóruma is. A tanítás nem más, mint a tanulók tanulásának szervezése: tervezése, irányítása, szabályozása és értékelése. Cél, hogy a pedagógus jól ismerje tanítványai motivációit, képességeit, érdeklődéseit és tanulási szokásait, eredményesen tudja megoldani a tanulásszervezéssel kapcsolatos feladatait. A tanulásszervezés optimális megoldásához persze nem elég a képzett pedagógus, szükség van a pedagógiai infrastruktúra széles választékára: könyvekre, nyomtatott tananyagokra, kísérleti felszerelésekre, informatikai programokra, programcsomagokra és más eszközökre. A differenciált tanulásszervezés terén különösen a következő szempontok emelhetők ki: – Olyan szervezési megoldások előnyben részesítése, amelyek előmozdítják a tanulás belső motivációinak, önszabályozó mechanizmusainak kialakítását, fejlesztését.

125

Helyi tanterv – A tanulásszervezés meghatározó szempontja a tanulók aktivitásának optimális kibontakoztatása. – Az oktatási folyamat megszervezése segítse elő a tanulók előzetes ismereteinek, tudásának, nézeteinek feltárását, adjon lehetőséget esetleges tévedéseinek korrigálására és tudásának átrendeződésére. – Az oktatási folyamat alkalmazza az együttműködő (kooperatív) tanulás technikáit, formáit. – Az iskolai tanítás-tanulás különböző szervezeti formáiban (az osztálymunkában, a csoportoktatásban, a tanulók páros, részben és teljesen egyéni, individualizált oktatásában) a tanulók tevékenységeinek, önállóságának, kezdeményezésének, problémamegoldásainak, alkotóképességének előtérbe állítása. – A tanulásszervezés egyik fő elve és teendője a tanulókhoz optimálisan alkalmazkodó differenciálás a feladatok kijelölésében, azok megoldásában, a szükséges tanári segítésben, az ellenőrzésben, az értékelésben. – A feladathoz illeszkedő tanulásszervezési technikák, alkalmazása nélkülözhetetlen a hátrányos helyzetű tanulók egyéni képességeinek fejlesztése érdekében. – Sajátos tanulásszervezési megoldások alkalmazása nélkül nem valósíthatók meg a különleges bánásmódot igénylő, sajátos nevelési igényű gyerekek, a tanulási és egyéb problémákkal, magatartási zavarokkal küzdő tanulók nevelésének, oktatásának feladatai. – Számos tanulásszervezési megoldás segítheti az együttműködést, a tanulási esélyek egyenlőségét szolgáló (pl. komprehenzív) szervezeti formák alkalmazását mind az iskolák közötti együttműködés, mind az iskolán kívüli és az iskolai munka terén. – Az információs és kommunikációs technika, a számítógép felhasználása gazdag lehetőséget nyújt a tanulók adaptív oktatását középpontba állító tanulásszervezés számára.

III.4. ALKALMAZOTT TANKÖNYVEK, TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVE A tankönyvek kiválasztásakor a szaktanár és a munkaközösség felelősségteljes választására támaszkodhatunk. A tantárgyak feldolgozásához szükséges egyéb kötelező és ajánlott eszközökről a szakmai munkaközösség dönt évfolyamonként. A tankönyvek és taneszközök kiválasztásában a szülői szervezetek gyakorolhatják a törvényben biztosított jogaikat. E mellett nem tartjuk kizáró tényezőnek a tanári szabadságot és adott tankönyvkiadó felkérése alapján új tankönyvcsalád megismerését. A taneszközök kiválasztásának szempontjai: • a taneszköz hatékonyan segítse a helyi tanterv megvalósítását • előnyben kell részesíteni a több éven keresztül használható eszközöket

126

Helyi tanterv • a tankönyv sokoldalú legyen, gondolkodásra és problémamegoldásra ösztönözze a tanulókat, adjon lehetőséget a differenciált foglalkoztatásra és vegye figyelembe a tanulócsoportok felkészültségi szintjét és haladási képességét • tankönyvcsalád feleljen meg a közép- illetve az emelt szintű érettségi vizsga témaköreinek • a taneszköz ára ne terhelje indokolatlanul a szülőket • előnyben kell részesíteni a természetes, egészségre és környezetre kevésbé káros anyagokból készült taneszközöket Intézményünk a tantárgyi tantervekben leírtak alapján a következő taneszközöket nevezi meg: tankönyvek, tartós tankönyvek, munkafüzetek, atlaszok, szöveggyűjtemények, feladatgyűjtemények, elektronikus ismerethordozók, tanulmányi segédletek és taneszközök, demonstrációs táblák, modellek.

III.5. AZ ISKOLA MAGASABB ÉVFOLYAMÁRA LÉPÉS FELTÉTELE Az 1. évfolyamon félévkor és év végén, a 2. évfolyamon félévkor szöveges minősítést készítünk. A szöveges értékelés formái: Kiválóan megfelelt Jól megfelelt Megfelelően teljesített Felzárkóztatásra szorul A 2. évfolyamon év végétől osztályzattal értékelünk. Az iskolánkban a magasabb évfolyamába, érettségi vizsgára bocsátás feltétele a tantárgyi tantervekben leírt követelmények megfelelő szintű teljesítése, melynek megállapítása a helyi tantervben rögzített értékelési szempontok alapján határozható meg.

III.6. A TANULÓI TELJESÍTMÉNY, MAGATARTÁS ÉS SZORGALOM MINŐSÍTÉSÉNEK KÖVETELMÉNYE, FORMÁJA III.6.1. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái Alapelvek Az értékelés legyen • folyamatos, kiszámítható, tervszerű és elfogadott ellenőrzési tevékenység a tanulók számára • az iskolai programban és a helyi tantervben megfogalmazott követelményrendszerre épülő • objektív, igazságos, motiváló erejű és rendszeres

127

Helyi tanterv az életkori sajátosságokat, a tantárgy jellegét, a szóbeli és írásbeli értékelés megfelelő arányát figyelembe vevő III.6.1.1. A tájékoztatás formái A tanulók eredményeiről, magatartásáról a szaktanárok, osztályfőnökök az üzenő füzeten és az ellenőrző könyvön keresztül folyamatosan, írásban tájékoztatják a szülőket. A tanév programjában szereplő - a szülői szervezetekkel egyeztetett számú szülői értekezleten, fogadóórákon lehetőséget adunk a szóbeli értékelésre, az egyes tanulók nevelésével kapcsolatos problémák megbeszélésére. Az iskola tanárai a szülőkkel történt előzetes időpont-egyeztetés alapján, a tanév folyamán a fenti fórumokon kívül is készek a kapcsolattartásra III.6.1.2. Az írásbeli beszámoltatás formái • feladatlap, teszt kitöltése • írásbeli felelet (az előző óra/órák anyagából), időtartama nem haladhatja meg a 15 percet • felmérő dolgozat (egy kisebb tanítási egység (néhány óra) anyagából) • témazáró dolgozat (egy nagyobb tanítási egység átfogó számonkérése), maximális száma félévente: a tantárgy heti óraszáma + 2, az iskola házirendje tartalmazza az egy nap egy osztályban iratható témazáró dolgozatok számát. • házi dolgozat (adott téma önálló kidolgozása, olvasmánynapló) • év eleji/félévi/év végi felmérők A beszámoltatás lehet tantárgyi sajátosságoktól függő, speciális is. • magyar nyelv és irodalom: memoriter, versmondás • történelem, társadalomismeret és természetismeret: gyűjtőmunka • idegen nyelv: szóbeli felelet párbeszéd formájában, szituációk eljátszása több tanuló részvételével • informatika: adott eszközök, számítógépek igénybevételével gyakorlati feladatok végrehajtása • testnevelés: sportági követelmények gyakorlati bemutatása • fizika, kémia: gyakorlat • technika: munkadarab készítése • rajz: képi ábrázolás A beszámoltatás egyéb tantárgyi sajátosságoktól függő, speciális formáit a helyi tanterv tartalmazza részletesen.

128

Helyi tanterv III.6.1.3. Általános iskola Az 1-4. évfolyamon értékelünk: • készségszintet, • elsajátított ismeretanyagot, • neveltségi szintet, • szorgalmat, • magatartást, • közösségi tevékenységet. Visszacsatolásokat végzünk, információt gyűjtünk és értékelünk, hogy számot adjunk, és ösztönözzük a kisgyerek személyiségének fejlődését. Közös értékrend, szokásrend kialakítása az értékek megfogalmazása az alakuló közösségek legfontosabb feladata. A közösen kialakított keretekkel azonosulni tudnak a gyerekek, így betartásuk könnyebb. Célunk, hogy a tanulók részesei legyenek az értékelési folyamatoknak. Minden tanítási egységen belül részkövetelményeket fogalmazunk meg, hogy a gyermek számára pontosan kirajzolódjon, mit kell tennie. Milyen részterületen kiváló, mi szorul gyakorlásra – ezzel segítve a követelmények pontos ismeretét a későbbi osztályzat tartalmi megalapozását. Differenciáltan alkalmazzuk a tantárgyi anyagot tartalma szerint és különös figyelemmel vagyunk az életkori és egyéni sajátosságokra. A szöveges értékelés legfontosabb elemei: • • • •

folyamatos reagálás a napi együttélés, munka során a tanulói munkák javítása folyamatos értékelés 1-1 témakör lezárása után a első évfolyamon negyedévenként értékeléshez kapcsolódó szülői beszélgetések, folyamatos információcsere a gyermeket tanító pedagógusokkal, szükség szerint más szakemberekkel • félévente értékelő lapok kiadása Az ellenőrzés, értékelésünk eszköze: Szóban: • pozitív megerősítés, • Szóbeli feleltetés kérdések alapján és értékelés • Összefüggő feleltetés (3. évfolyamtól) • Önálló munka során az egyes tanulók tevékenységének figyelemmel kísérése Írásban: • Feladatlap (diagnosztikus felmérés, tudáspróba) • Teszt 129

Helyi tanterv • Dolgozat Az első évfolyam értékelésének sajátosságai Az iskolában eltöltött első év élmény- vagy kudarcsorozatai döntően hozzájárulnak ahhoz, hogy a kisgyermek hogyan viszonyul az iskolához, ismeretszerzéshez. Ezért tanév közben a tanulók értékelése elsősorban az elismerésre, a dicséretre, buzdításra, bátorításra koncentrál, személyre szabott segítő információkat tartalmaz. Írásban a motiváció eszközei különböző pontok, jutalomkártyák az "üzenőfüzetbe". Gyakorisága a nevelői hatástól, az oktatási folyamattól és a tanító-kisgyerek kapcsolatától függ. A szülők tájékoztatása év közben a személyes találkozáskor (fogadóóra, szülői értekezlet) történik, és három havonként ill. témakörök lezárása után vagy hiányosságok esetén (1. osztályban) írásbeli összegzést kapnak tantárgyanként ill. magatartásból és szorgalomból a tájékoztató füzeten keresztül. Ez tanulóink eredményének értékmérője, mely alapot teremt az egyes tanulók, osztályok és iskolák teljesítményének összehasonlítására. 2-8. évfolyam A tanulók teljesítményének értékelése tanév közben valamennyi tantárgyból érdemjegyekkel, félévkor és tanév végén osztályzatokkal történik. Az iskolában alkalmazható érdemjegyek: 1; 2; 3; 4; 5 Az évközi érdemjegyek alapján (félévente legalább a heti óraszám + 1 ) a szaktanár félévkor és év végén osztályzattal értékeli a tanuló ismereteinek a helyi tanterv követelményeihez viszonyított szintjét. Az osztályzat megállapításánál figyelembe kell venni a tanuló teljesítményének változásában érzékelhető tendenciát, a tanórákon nyújtott teljesítményt. A félévi, ill. év végi érdemjegyek kialakításánál a témazáró dolgozatok hangsúlyozottabb szerepet kapnak. A tanórai magatartás nem vehető figyelembe az osztályzat megállapításakor. Házi feladat hiányáért elégtelen osztályzat nem adható. III.6.1.4. Középiskola A középiskolai évfolyamokon is az életkori sajátosságoknak megfelelően szükség van a folyamatos visszajelzésre. A tantárgy természetétől függően évente 3-5 témazáró dolgozatot íratunk. Az értékelés motiváló hatású is, ha: − igazságos, következetes, − személyre szóló, − kiszámítható. A motiváció alapvető az ismeretszerzésben, feltétele a teljesítményképes biztos tudásnak. Motiváló hatású: − a követelményrendszer pontos megfogalmazása, realitása − a cél, a jövő, a végkimenet világos meghatározása 130

Helyi tanterv − − −

a következetes, magas szintű szaktanári munka az egyéni érdeklődés, képességek felismerése és művelése az aktív cselekedtetés, önálló munkára nevelés feladatok kitűzésével (könyvtári kutatómunka, kísérleteztetés, problémamegoldás stb.) Mivel a motivációk egyéniek - a tanuló szubjektív viszonyát jelzik a tananyaghoz, a tanuláshoz - keressük a leginkább "testhezállókat" emelt szintű érettségi előkészítők, szakkörök, önképző- és érdeklődési körök kínálatával. Az értékelés másik funkciója: a tudás mérése a továbbhaladás, az elsajátítandó követelmények a gyakorlatban alkalmazható szaktudás szempontjából. Az értékelés eszköze a számonkérés, lehet írásban és szóban - ennek helyes arányát a munkaközösségek megállapítják és egyeztetik, figyelemmel a kommunikációs készség fejlesztésére. Az eredménymérés tárgya: – – – –

a rögzített teljesítmény tudásszint képességszint neveltségi szint.

A mérés eszközei, a tudásszint mérése, értékelése: – – – – – – – – – – –

feladatlapok:

- egy tanórai ismeretanyag számonkérése - összefoglaló jellegű (több tanórai anyag) témazáró dolgozatok esszé vagy feladatlap formájában házi dolgozat vizsgadolgozatok (humán félévi vizsgák, érettségi, szakmai, ECDL, különbözeti, osztályozó vizsgák) „Kisérettségi” vizsga matematikából, történelemből 12. évfolyamon próbaérettségi vizsga matematikából felmérő szövegértésből a 9. évfolyamon szóbeli feleletek, vizsgák (humán osztályok, érettségi, szakmai, ECDL, különbözeti, osztályozó vizsgák) topográfiai ismereteket számonkérő feladatlap projekt értékelés (pl. egy témakörből vagy a drámajátékokban való tevékenységből) portfólió készítése

A képességszint mérésének eszközei: – – –

helyesírási felmérők az olvasási készség vizsgálata intelligenciatesztek 131

Helyi tanterv –

pályaalkalmassági tesztek

A neveltségi szint mérésének eszközei: – – – – –

elbeszélgetés a megfigyelés a „kérdőíves” módszer szociometria személyiség tesztek

Az értékelés szempontjai: − − − − −

A kerettanterv követelményeinek teljesítése A tantárgyak helyi tantervi követelményszintjének és a specialitásoknak az ötfokú skála osztályzataival történő mérése Az ismeretek, fogalmak, összefüggések, törvények ismerete és alkalmazása Reproduktív és kreatív gondolkodás fejlesztése Önálló feldolgozások: a tanult ismeretek újszerű és alkotó felhasználása egy új téma feldolgozásában

Az értékelés eszközrendszere: − − −

Érdemjegyek: évközi, folyamatos információszerzés Szummatív jellegű: félévi, tanév végi osztályzatok Szöveges értékelés szóban és írásban: átfogó, személyre szabott (dolgozatok, pályázatok, versenyek) Az eredménymérés rendje és korlátai: − Feladatlap (1 tanórai) bármikor íratható (tanári jogkörbe utalva) − Összefoglaló feladatlap: bejelentése a számonkérést megelőző órán, a naplóba történő előzetes beírással − Témazáró dolgozat: egy napon legfeljebb két témazáró vagy egy témazáró és egy összefoglaló feladatlap íratható − Vizsgadolgozat (humán, érettségi, szakmai, ECDL, különbözeti, osztályozó vizsgák) az érvényben lévő vizsgaszabályzatok szerint − Zárthelyi dolgozat a szakképző évfolyamokon félévente két alkalommal. Elégtelen minősítés esetén 3 héten belül javító zárthelyi dolgozat megírására van lehetőség. − Házi dolgozat: elkészítésére legalább két hét áll rendelkezésre; beadható kézírással vagy nyomtatott, illetve elektronikus formában, − Kiselőadás követelményei: önálló felkészülés alapján, vázlatból szabadon kell előadni, maximum 10 perc időtartamban, a témát legalább egy héttel előbb ki kell adni szakirodalmi segédanyaggal

132

Helyi tanterv −

− − −

A próbaérettségi dolgozat a 12. évfolyamon azonos időpontban 180 perc időtartamban kerül megírásra a munkatervben meghatározott napon és osztályokban és tantárgyakból. A 9. évfolyamon a tanév elején – munkaterv szerint – szövegértésből felmérő dolgozat készül. Szóbeli felelet: maximum 10 perc, az aktuális témán belüli tananyagra vonatkozó lehet. Topográfiai feladatlap: a tananyag 3 héttel a dolgozatírás előtt kerül kijelölésre.

A beszámoltatások szerepe és súlya a tanulók tudásának értékelésében Feladatlap (1 tanórai), szóbeli felelet, kiselőadás: a folyamatos információszerzést szolgálják. - Összefoglaló feladatlap, házi dolgozat, topográfiai feladatlap, témazáró dolgozat dupla értékű a felelethez képest. Ezeket a jegyeket a naplóban piros színnel jelöljük. - A szummatív érdemjegyek kialakításában elvként fogalmazzuk meg, hogy a második csoportba tartozó érdemjegyek nagyobb mértékben befolyásolják a félévi és az év végi érdemjegyeket, míg az első csoportba tartozók a félévi és év végi munka elbírálásakor +/- befolyásolják a végső érdemjegyet. Ha az összes témazáró dolgozat elégtelen – függetlenül a feleleti jegyek minőségétől -, akkor az év végi jegy elégtelen. - A közép/emelt szintű érettségi előkészítő jegyei az adott tantárgy értékelésekor 1/3 arányban számítanak be a végleges érdemjegybe. - Szakképző évfolyamon a zárthelyi dolgozatok alapján a szaktanár megajánlhatja a szóbeli szakmai vizsga eredményét. - A „kisérettségi” dolgozat érdemjegye a témazáró dolgozat érdemjegyénél 1,5-szer nagyobb súllyal szerepel az év végi jegy megállapításakor. - A próbaérettségi dolgozat érdemjegye a témazáró dolgozat érdemjegyénél 1,5-szer nagyobb súllyal szerepel az év végi jegy megállapításakor. - A szövegértésből végzett felmérő minősítése egy feleletjeggyel egyenértékű. - Az írásbeli dolgozatok értékelésére az alábbi irányelvet követjük (a tanár az alsó határt lejjebb viheti), melytől a tantárgy helyi tanterve 10-20%-kal eltérhet: -

Minimálisan elért teljesítmény (%)

Érdemjegy

85 71 55

jeles (5) jó (4) közepes (3) 133

Helyi tanterv 31 -

elégséges elégtelen

A félévi és év végi osztályzatok kiszámítása a jegyek súlyozott átlagából történik: Számonkérés formája feladatlap, szóbeli témazáró, javító felelet témazáró súlyozás mértéke

-

1x

próbaérettségi vizsgajegy

2x

3x

Súlyozott átlag (kerekítés nélkül)

Érdemjegy

4,6 3,6 2,6 1,7 -

jeles (5) jó (4) közepes (3) elégséges elégtelen

A 2x-es és 3x-es súlyozású, elégtelen érdemjegyű számonkérések esetén az értékelést követő 5 tanítási napon belül javítási lehetőség adható a tanulónak.

Az írásbeli munkák javításának, értékelésének korlátai -

Feladatlap (1 tanórai): kijavítása 2 héten belül Házi dolgozat, összefoglaló feladatlap, témazáró dolgozat: 3 héten belül

III.6.1.5. A gimnáziumra (nappali) vonatkozó vizsgarendszer

Évfolyam

A vizsgarendszer célja, hogy tanulóink megfelelő készséget szerezzenek az érettségi vizsga sikeres teljesítéséhez, tudásukkal a szóbeli vizsgarészen is tudjanak kiemelkedően teljesíteni. A tanulói teljesítmények értékelésének alapja a tanórákon nyújtott teljesítmény és a vizsgákon elért eredmények együttes eredménye. Az iskola éves munkaterve tartalmazza a vizsgatárgyakat, időpontot, vizsgázó osztályokat és számonkérés formáját.

9. 134

Tantárgy M

I.

Tö

II.

I.

Id

II.

I.

Ma

II

I.

Ter

II.

I.

II.

I.

II.

I.

II.

Helyi tanterv 10. 11 12.

í sz

sz

sz sz í

í sz

sz í

M = magyar nyelv és irodalom Tö = történelem Id = idegen nyelv Ma = matematika Ter = természettudományos tantárgy (legalább 1 tantárgy) sz = szóbeli vizsga í = írásbeli vizsga A vizsgák a félévi és év végi osztályozó konferenciák előtt legalább 2 héttel korábban kerülnek lebonyolításra. Az írásbeli vizsgák évfolyamszinten tantárgyanként egy időben kerülnek lebonyolításra a beosztott pedagógusok felügyelete alatt. A szóbeli vizsgán a szaktanár mellett legalább még egy pedagógusnak jelen kell lennie. Mind az írásbeli, mind a szóbeli vizsgán, igény esetén a szülői szervezet, diákönkormányzat részéről 1–1 fő vehet részt. A vizsgákra beosztott pedagógusok a vizsgán való részvétellel teljesítik azokat az óráikat, melyek a vizsgában érintett osztályokkal órarend szerint lenne. A vizsgán számonkérhető minden olyan témakör, mely az azt megelőző időszakban a helyi tantervben szerepel. III.6.1.6. A humán tantárgyblokkos képzésre vonatkozó kiegészítés A humán tantárgyblokkos gimnáziumi osztályban tanulóink a számonkérés hagyományos írásbeli és szóbeli módozatai mellett megjelenik a projekt értékelés, portfólió készítés, valamint a félévenként vizsga. Célja: a félév során szerzett ismeretek komplex módon való feldolgozása. A vizsgarend a következő módon alakul: 9. évfolyam tavaszi szünet után: 10. évfolyam téli szünet után: tavaszi szünet után: 11. évfolyam téli szünet után: tavaszi szünet után: 12. évfolyam téli szünet után:

történelem, rajz- és vizuális kultúra, földrajz magyar nyelv és irodalom, ének-zene történelem, rajz- és vizuális kultúra, földrajz magyar nyelv és irodalom, ének-zene történelem, rajz- és vizuális kultúra, földrajz magyar nyelv és irodalom, ének-zene

A tanulók 10–15 perces szóbeli és/vagy írásbeli vizsgát tesznek, melynek melyek súlyozása 3x-es. III.6.1.7. Az emelt szintű idegen nyelvi képzésre vonatkozó kiegészítés A 12. évfolyam végére előrehozott középszintű érettségi vizsgát tesznek. A 13. évfolyamtól a helyi tanterv alapján az emelt szintű érettségi vizsgára készülnek a 135

Helyi tanterv tanulók. Az évfolyam végén középfokú C típusú nyelvvizsgával egyenértékű emelt szintű érettségi vizsgát tehetnek. III.6.1.8. Szakképző évfolyamok vizsgarendje Sajátos a számonkérés és a megmérettetés az érettségi utáni szakmunkás osztályokban. A tanórák jellege kötetlenebb, konzultációs jellegű. A félévek során a tanulók átfogó "zárthelyi" dolgozatokat írnak, minden félév végén vizsgáznak. Tanulmányaikat önálló szakdolgozattal zárják. Őket már felnőttként kezeli az iskola, nagyobb önállóságot biztosítva számukra a szakma elsajátításában. A vizsga ideje az adott félév (I. ill. II.) zárását megelőző utolsó előtti tanítási hét az éves munkatervben meghatározott tantárgyakból (modulokból). A félév során nyújtott teljesítmény és a vizsgán elért eredmény 60%-40% arányban kerül beszámításra a félévi illetve az év végi jegyek megállapításánál. Sikertelen vizsga esetén a tanulónak az adott félévben egy alkalommal biztosított a javítás lehetősége (pótvizsga). III.6.1.9. Felnőttoktatás Az esti tagozaton, a tanulók teljesítményét alapvetően a tanórán végzett munka és a beszámolók alapján értékeljük. Ha a szaktanár legkésőbb az aktuális beszámoló előtti utolsó tanítási óráig, az addig nyújtott teljesítménye alapján a tanulót nem tudja értékelni, akkor a diák köteles a beszámoló-, ill. év végi vizsgarend szerint vizsgázni. A vizsgákat az éves munkaterv részeként kell meghatározni. A beszámolókon az előző időszak tanmeneti anyagából kell vizsgázni, kivéve az évi végi beszámolón, amelyen minden tantárgyból az egész tanév anyaga számon kérhető. Amennyiben a szaktanár az év végi beszámolón az egész éves anyagot számon kéri, akkor ez az érdemjegy 50%-os arányban befolyásolja az év végi osztályzatot. Ellenkező esetben a négy beszámoló eredménye egyenlő arányban számít az év végi osztályzatba. III.6.1.10. Levelező tagozat A levelező tagozat képzésének eredményességét távoktatás jelleggel is segítjük, így az egy tanévre eső képzési ütemterve programozott, ezért fontos, hogy a tanuló az órarendi órákon és az egyéni konzultációkon folyamatosan és aktívan vegyen részt. Az értékelés formái: a) Zárthelyi dolgozat, amelyet általában 8 hét tananyagából ír a tanuló b) Beszámoló, ha a tanuló a zárthelyi dolgozatát elégtelenre írta meg, lehetősége van a szóbeli vagy írásbeli beszámolón javítani. c) Otthoni dolgozat, kötelező feladat, rövid elemzési feladat, olvasónapló, írásos feladatsor a tantárgyi útmutató szerint.

136

Helyi tanterv d) Osztályozó vizsga: Az adott évfolyam valamennyi tantárgyi anyagának számonkérése. A tanuló egyes tantárgyakból a zárthelyi dolgozatok összevont értékelésével is kaphat osztályzatot. Érvényes (elvégzett) tanévvel akkor rendelkezik a tanuló, ha az adott tanévre előírt valamennyi tantárgyból záróvizsgát tett. Az osztályzatok nyilvántartásának módja megegyezik az esti tagozatosokéval. Mindegyik felnőttoktatási munkarend szerint tanuló diákra vonatkoznak az alábbiak: A tanuló beszámolót és vizsgát csak kellő ok igazolásával halaszthat el, az osztályfőnök döntése alapján. Az év végi vizsga letétele alól kért halasztást írásban, a vizsga megkezdése előtti napig kell leadni. Amennyiben a tanuló a tanórai foglalkozások több mint ötven százalékáról távolmaradt, a számára előírt beszámolón vagy vizsgán igazolatlanul nem jelenik meg, illetve az előírt időpontig nem teszi le az engedélyezett halasztott vizsgát, félévkor vagy év végén osztályozó vizsgára kötelezhető. Vizsgatípusok: • évközi beszámoló • év végi beszámoló vagy vizsga (osztályvizsga) • osztályozó vizsga • javítóvizsga • különbözeti vizsga Az év végi vizsga (osztályvizsga) anyagát a helyi tantervekben meghatározott követelményekre építve a szaktanár állapítja meg. A tanuló, év végi osztályzatának megállapítása céljából, kérheti független vizsgabizottság kijelölését. A bejelentést írásban kell megtenni az alábbi időpontok szerint: • a szorgalmi idő utolsó napját megelőző harmincadik napig • ha mulasztásai miatt engedélyt kapott osztályozó vizsga letételére, az engedély megadását követő három napon belül. Osztályozó vizsgát tehet az, aki • az év végi vizsgán, önhibáján kívül nem jelenhetett meg, • megfelelő eredménnyel befejezett évfolyam után a következő osztály anyagát egyéni tanulással kívánja elsajátítani, • a meghatározott időnél többet hiányzott, és osztályozó vizsgát tehet, • átvételekor a felnőttoktatási tagozat vezetője előírja, • független vizsgabizottság előtt tesz vizsgát. Az adott tanévben osztály megismétlésére utasított tanuló csak a következő naptári évben jelentkezhet osztályozó vizsgára. Az osztályozó vizsga anyaga a tantárgy megfelelő évfolyamának teljes tananyaga. Javítóvizsgát augusztus 22. és 31. között az iskola által meghatározott napokon lehet tenni. 137

Helyi tanterv

III.6.2. A tanulói magatartás és szorgalom értékelésének és minősítésének követelményei és formái III.6.2.1. Általános iskola Magatartás értékelése PÉLDÁS a tanuló magatartása, ha: • az iskolai házirend megtartásával és megtartatásával társainak példát mutat, aktív az órákon és a közösségi munkában, • életkorának megfelelően kulturáltan és fegyelmezetten viselkedik társaival és a felnőttekkel szemben (hangnem, köszönés, udvariasság, felelősség önmagáért, társaiért, humanitás), • a higiénés követelményeket betartja, • a közösség vagyonát védi (rongálás, szemetelés megakadályozása • a tanításra pontosan érkezik, csak indokoltan marad távol, mulasztásának okát bejelenti, majd felszólítás nélkül igazolja, • a közösségben munkájával, jó kezdeményezéseivel kitűnik, • a tanárai által rábízott feladatokat tudásához képest legjobban ellátja, • az osztályközösség munkáját támogatja, a szervezett rendezvényeken készségesen részt vesz, önként vállal megbízást, JÓ a tanuló magatartása, ha: • az iskolai házirend szabályait következetesen megtartja, viselkedése, magatartása általában kifogástalan, (jóindulatú, készségesen javít hibáin), • a közösség vagyonát megbecsüli, • indokolt mulasztását felszólításra a házirendnek megfelelően igazolja, a tanításra, edzésre pontosan érkezik, • nem kezdeményező, de a közösségi munkában becsülettel részt vesz, a rábízott feladatokat jól ellátja, • rendszerető, ellene súlyosabb kifogás nem merült fel. VÁLTOZÓ a tanuló magatartása, ha: • a házirendet nem tartja be következetesen, viselkedésével szemben kifogás merül fel, órákon zavarja a közösséget, akadályozza az ügyeletes, hetes munkáját, • rendszeretete ingadozó, de igyekezet is tapasztalható nála a hibák kijavítására, • tanítási órákról késik, • a közösségi munkában vonakodva vesz részt, hiányos a rábízott feladatok elvégzésében, • nem érez felelősséget a közösségért, passzív, gyakran fegyelmezetlen, szándékosan vét a házirend ellen. ROSSZ a tanuló magatartása, ha: 138

Helyi tanterv • a házirendet gyakran és tudatosan megszegi, a közösség fejlődését hátráltatja, a tanítási órákról rendszeresen indokolatlanul késik, • a közösségi munkából kivonja magát, vagy elvégzésében hanyag, a rábízott feladatokat nem, vagy hiányosan látja el, • társainak rossz példát mutat, kifogásolható magatartását másokra is rákényszeríti, • az előbbiekért egyszeri, vagy halmazati büntetésként igazgatói intésben részesül, • összeférhetetlen, kötekedő, szándékosan rongál, tiszteletlen tanulótársaival és a tanárokkal, goromba, erőszakos. Szorgalom értékelése PÉLDÁS a tanuló szorgalma, ha: • kötelességteljesítése képességeihez és körülményeihez képest kifogástalan: • iskolai és otthoni munkájában állhatatos törekvést tanúsít, munkafegyelme folyamatos, tanórákon aktív, külön feladatot vállaló, tárgyakból javított, • felszerelését példásan rendben tartja, • írásbeli munkáit pontosan elkészíti, és nagy gondot fordít annak külalakjára is, • szükséges tanszereit és felszerelését minden óra elején felszólítás nélkül előkészíti, • hiányzás miatti elmaradásait rövid határidőn belül felszólítás nélkül pótolja. JÓ a tanuló szorgalma, ha: • iskolai és otthoni munkáját teljesíti, szorgalma egyenletes, • törekszik a rendszeres munkára, de nem minden tárgyból kifogástalan, • tanórákon figyelmesen dolgozik, esetenként fegyelmezetlenség és érdektelenség tapasztalható, • írásbeli munkáit elkészíti, ügyel azok külalakjára is, • szükséges tanszereit s felszereléseit minden órára elhozza, azokat rendben tartja, • tanulmányi elmaradásait időben, felszólítás nélkül pótolja, • tanulmányával összefüggő dicséretet kapott. VÁLTOZÓ a tanuló szorgalma, ha: • iskolai és otthoni munkájában csak időnként tanúsít törekvést • munkafegyelme ingadozó, a munka elvégzésére figyelmeztetni kell, kötelességmulasztása gyakori, ellenőrzésre szorul, • felszerelése hiányos, tanszereit nem hozza magával rendszeresen, • képességéhez mérten alacsonyabb teljesítményt nyújt, • több tárgyból rontott, osztályzatai egyenetlenek.

139

Helyi tanterv HANYAG a tanuló szorgalma, ha: • képességeihez és körülményeihez mérten keveset tesz tanulmányi fejlődése érdekében, munkájában megbízhatatlan, kötelességét gyakran elmulasztja, nem is törekszik hibáinak javítására: • a tanulás nem érdekeli, a segítséget nem fogadja el, illetve nem veszi igénybe, • lusta, esetenként megtagadja a munkát, • képességéhez viszonyítva jóval gyengébb teljesítményt nyújt, • kettőnél több tárgyból bukott, • munkavégzéskor rendszeres nevelői figyelmet igényel, • a tantárgyak elégséges követelményszintjét nem képes elérni. III.6.2.2. Középiskola Magatartás érdemjegyek kialakításának szempontjai: A magatartás értékelésére az osztályfőnök tesz javaslatot. 5 (példás) Fegyelmi fokozata nincs Példás közösségi munka Nincs igazolatlan késés, igazolatlan hiányzás 4 (jó) Legfeljebb osztályfőnöki figyelmeztetésben részesült Max. 2 igazolatlan késés, max. 2 igazolatlan hiányzás 3 (változó) Legfeljebb osztályfőnöki intésben részesült Max. 3 igazolatlan késés, max. 9 igazolatlan hiányzás 2 (rossz) Igazgatói fegyelmi fokozat 9-nél több igazolatlan hiányzás. 3-nál több igazolatlan késés Indokolt esetben az ettől való eltérésről az osztályozó konferencia dönt. Szorgalom érdemjegyek kialakításának szempontjai: A szorgalom értékelésére az osztályfőnök tesz javaslatot, figyelembe véve a tanuló képességeit. 5 (példás) Max. 1 közepes érdemjegy 4 (jó) Max. 3 közepes érdemjegy 3 (változó) Bukásmentes 2 (hanyag) Elégtelen osztályzat esetén Indokolt esetben az ettől való eltérésről az osztályozó konferencia dönt. A magatartás és szorgalom értékelése a felnőttoktatásban nem kötelező. III.6.2.3. Házi feladatok adásának szabályai A házi feladatok kijelölésénél fontos szakmai szempont az átlagos képességű, átlagos felkészültségű tanuló napi iskolai terhelhetőségének, a heti iskolai tanulmányi rendnek, a tanulók számára szükséges szabadidő biztosításának figyelembe vétele. 140

Helyi tanterv

III.7. A MODULÁRIS TANTÁRGYAK BESZÁMÍTÁSA AZ ISKOLAI ÉVFOLYAM SIKERES BEFEJEZÉSÉHEZ

A helyi tantervben megjelölt közismereti oktatás integrált tantárgyai esetén a félévi illetve az év végi érdemjegy a modultantárgyak óraszám szerinti súlyozott matematikai átlaga, ahol bármely modultárgy elégtelen minősítése esetén a zárójegy is elégtelen. A tanuló az adott modultárgyból év végén javítóvizsgát tehet. Az integrált tantárgyakban nem szereplő modulok önálló tanítási órák keretében valósulnak meg, így értékelésük, minősítésük is önálló érdemjegyként történik.

III.8. A KÖZÉPSZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGA TÉMAKÖREI Az érettségi vizsga részletes követelményeiről szóló módosított 40/2002. (V.24.) OM rendelet alapján elkészített érettségi vizsga témaköreit a melléklet tartalmazza.

III.9. A TANULÓK FIZIKAI ÁLLAPOTÁNAK MÉRÉSÉHEZ SZÜKSÉGES MÓDSZEREK A jó fizikai fittség nemcsak a sportban és a testnevelésben játszik fontos szerepet, hanem nélkülözhetetlen a boldogabb és teljesebb élet elérésében. A tanulók fizikai állapotának rendszeres mérése, a teszteredmények feltárják az egyén és a csoport egészségi állapotának hiányosságait. Magára az egyénre vonatkozóan a fittség mérése elősegítheti a tanulónak a saját testével kapcsolatos pozitív hozzáállása fejlesztését, lehetőséget ad fizikai állapota megismeréséhez, és ez ösztönzi őket arra, hogy megtartsák vagy továbbfejlesszék fittségüket. Mindezeket alapul véve, az országos szakértők, a megyei szaktanácsadók bevonásával, a Magyar Testnevelő Tanárok Országos Egyesülete valamint a Gerincgyógyászati Társaság által készített szakmai javaslat figyelembevételével a Közoktatási Minisztérium kiadta az országosan egységes adatszolgáltatáshoz szükséges szakmai anyagot: „Feldolgozásra alkalmas próbák a tanulók fizikai állapotának méréséhez” címmel. A próbák értékelés utáni eredménye megfelelő képet ad a tanulók általános fizikai teherbíró-képességéről, funkcionális állapotáról. Az egységes mérésre és értékelésre szolgáló próbák: 1. Az aerob állóképesség mérésére szolgál  Cooper-teszt 2. Az erő, erő-állóképességének mérése:  helyből távolugrás  hasonfekvésből törzsemelés  hanyattfekvésből felülés (térdérintéssel )  fekvőtámaszban karhajlítás Az országosan egységes adatszolgáltatáshoz a kiadványban szereplő próbákkal évente két alkalommal – a tanév elején és a tanév végén – végezzük a méréseket. A felmérések értékelése a kiadványban szereplő ponttáblázat alapján történik. Az összesített eredményeket tanév végén továbbítjuk a megyei szaktanácsadónak.

141

Helyi tanterv Intézményünkben hosszú idő óta eredményesen alkalmazzuk a fizikai állapot mérésére a következő módszert. A rendszeres mérések dokumentációja lehetőséget ad az egyes tanulók fejlődésének figyelemmel kísérésére, a fejlesztés irányainak kijelölésére. Minden tanév elején és végén valamennyi tanuló az alábbi gyakorlatokat tartalmazó felmérésen vesz részt: • 30m, illetve 60m futás • 400m, 600m, 1200m futás • Felülés (1 perc alatt) • Helyből távolugrás • Súlypont emelkedés • Kötél mászás • Labdavezetés kézzel-lábbal • labdavezetés kosárlabdával (15m slalom pálya) • falra passz labdával A felmérések tapasztalatait a testnevelő tanárok rendszeresen megbeszélik, meghatározzák az egyes évfolyamokon szükséges tennivalókat, melyeket a tanmenetekbe építenek be. Tekintettel az emelt szintű testnevelésre és az utánpótlás-képzésben résztvevő diákokra a testnevelő tanárok a differenciált foglalkoztatás keretében figyelembe veszik a sportági edzők javaslatait és kéréseit is.

142

IV. SZAKMAI PROGRAM

143

Szakmai program A szakközépiskola elvégzése után diákjaink az autóelektronikai műszerész (52 525 01 1000 00 00), illetve autótechnikus (51 525 01 0001 5401) szakképesítéseket szerezhetik meg. 2008-ban bevezetésre kerül a modulrendszerű szakképzés. A szakmai programot a kerettantervi és a tervezett központi programokban előírt követelmények alapján szerkesztettük egységes egésszé. A táblázat a központi programban megadott modulokat, tanegységeket, tananyagelemeket tartalmazza. A 9-12. évfolyam tanterve tartalmazza mindazon szakmai ismereteket, amelyet a szakképesítés megszerzésekor a diákok eredetileg az 1./13. évfolyamon tanulnának. Így a 2./14. év anyagát a diákok már az érettségi után tanulják, így az autóelektronikai műszerészek az egy év sikeres szakképzős tanulmányaik után szakmai vizsgát tesznek. A szakképzésben előírt összóraszámok számításakor a 9. évet nem, a10. évet 50 %ban, a 11-12. évet teljes egészében figyelembe vettük. A képzési terv készítésekor, valamint a szakmai programok illetve a szakmai tantárgyak (modulok) összeállításakor a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium által készített tervezetet (autóelektronikai műszerész, autótechnikus), illetve a jóváhagyott központi programokat, szakmai vizsgakövetelményeket vettük figyelembe.

144

13-

osztályfönöki

68

239/1.1/0615-06

Autóelektronika-

Mechanika

diagnosztizálás, -

239/1.2/0615-06

javítás

Hőtan

tananyagelem óraszáma

68

14 0615-06

gyakorlat

elméletigényes gyakorlat

tananyagelem

elméleti

Tananyagegység

Javaslat összesen

Követelménymodul

Óraterv

évfolyam

Autóelektronikai műszerész (52 525 01 1000 00 00)

68 42

13

42 20

13

20

239/1.3/0615-06 Anyagismeret

45

13

45

239/1.4/0615-06 Általános technológia

45

13

elmélete

45

239/1.5/0615-06 Általános technológia

30

13

gyakorlata

30

239/1.6/0615-06 239/1.0/0615-06 Szakmai alapok

Gépelemek, géptan

45

13

45

508

239/1.7/0615-06 Villamos alapok

68

13

68

239/1.8/0615-06 Mechanikai mérések

42

13

elmélete

42

239/1.9/0615-06 Mechanikai mérések

45

13

gyakorlata

45

239/1.10/0615-06 Villamos mérések

60

13

elmélete

60

239/1.11/0615-06 Villamos mérések

66

13

gyakorlata

66

239/2.0/0615-06 Szakmai ismeretek

394 239/2.1/0615-06 Gépjármű

13

76 76

145

Óraterv

Autóelektronikai műszerész (52 525 01 1000 00 00) szerkezettan

239/2.2/0615-06 Autóvillamosság

76

13

elmélete

76

239/2.3/0615-06 Autóvillamosság

90

13

gyakorlata

90

239/2.4/0615-06 Autóelektronika

76

13

elmélete

76

239/2.5/0615-06 Autóelektronika

76

13

gyakorlata

76

239/3.1/0615-06 Dízelmotor

40

14

40

239/3.2/0615-06 Benzinmotor

40

14

40

239/3.3/0615-06 Villamos 239/3.0/0615-06

energiarendszer

Szakmai

239/3.4/0615-06

gyakorlatok

Indítórendszer

42

14

42 267 42

14

42

239/3.5/0615-06 Gyújtórendszer

42

14

42

239/3.6/0615-06 Hibás autó

42

14

42

239/3.7/0615-06 Javítóbázis fenntartás 0618-06

239/1.0/0618-06

239/1.1/0618-06

Szakmai tudás

Szakmai

Hatósági vizsgálatok

fejlesztése

tudásfejlesztése I.

elmélete

19

14

19

14

160

23 23

239/1.2/0618-06 Hatósági vizsgálatok

68

14

gyakorlata

68

239/1.3/0618-06 Műszaki továbbképzés

239/1.4/0618-06 Alternatív hajtású

146

14

23 23

14

23 23

Autóelektronikai műszerész (52 525 01 1000 00 00)

Óraterv

járművek

239/1.5/0618-06 Gondoskodás a vállalkozás hatékony

23

14

működéséről

23

239/2.1/0618-06 Irányítástechnika az 239/2.0/0618-06

30

14

autóban Szakmai tudás fejlesztése II.

30

68 239/2.2/0618-06 Irányítástechnika az

38

14

autóban

38

239/1.1/0673-06 Munka-, baleset- és 239/1.0/0673-06

30

13

tűzvédelmi ismeretek

30

Munka- és balesetés tűzvédelmi és környezetvédelmi ismeretek

239/1.2/0673-06 Környezetvédelmi

13

114

43

ismeretek

43

239/1.3/0673-06 Hulladékok, veszélyes

41

13

anyagok tárolása

41

239/2.1/0673-06 Műszaki rajz készítés 0673-06 Közúti

239/2.0/0673-06

járműszerelő

Műszaki

közös feladatok I.

dokumentációs ismeretek

60

13

és olvasás

60 128

239/2.2/0673-06 Dokumentációk felhasználása és

68

13

készítése

68

239/3.1/0673-06 Munkafelvételi 239/3.0/0673-06

ismeretek

Munkafelvételi és

239/3.2/0673-06

ügyfélkezelési

Árajánlat készítés

ismeretek

239/3.3/0673-06 Ügyfélkommunikációs

14

13

14 13

80

12 12

54

13

ismeretek 0872-06

239/1.0/0872-06

239/1.1/0872-06 A

Autóelektronikai

Autoelektronikai

mérések előkészítése

54 14

354

45 45

147

Óraterv

Autóelektronikai műszerész (52 525 01 1000 00 00)

műszerész

műszerész

feladatai

feladatai

239/1.2/0872-06

A

mérések elvégzése és

45

14

értékelése

45

239/1.3/0872-06 Javítás vagy

50

14

alkatrészcsere

50

239/1.4/0872-06 Ismételt mérés elvégzése és

50

14

értékelése

50

239/1.5/0872-06 Nem villamos

82

14

mennyiségek mérése

82

239/1.6/0872-06 Járműdiagnosztika

82

14

82

239/1.1/0886-06 Vállalkozás

130

14

működtetése

130

239/1.2/0886-06 Egyszerű árajánlat 0886-06

239/1.0/0886-06

készítése

Általános

Általános

239/1.3/0886-06

vállalkozási

vállalkozási

Egyszerű árajánlat

feladatok

feladatok

készítése

25

14

25 239 19

14

19

239/1.4/0886-06 Számlakészítés

40

14

40

239/1.5/0886-06 Piackövetés nyári gyakorlat

25

14

25 0 0

szakmai órák

148

2312 1179

920

213 2380

Autóelektronikai műszerész (52 525 01 1000 00 00)

13 évfolyam

1260

1188

14. évfolyam

1120

1048

összesen

2380

2236

50 % elmélet

1190

50% gyakorlat

1190

Elmélet

Óraterv

2236

tanterem szaktanterem járműdiagnosztikai szaktanterem számítógép-terem

Gyakorlat

technológia műhely szaktanterem mechanikai mérések mérőterme villamos mérőlabor járműdiagnosztikai mérőlabor számítógépes szaktanterem számítógép-terem tanterem elektronika mérőlabor tanműhely járműdiagnosztikai tanműhely műszaki rajz szaktanterem

149

V. ZÁRÓ DOKUMENTUMOK

150

Záró dokumentumok A módosított Pedagógiai Programot az iskola nevelőtestülete fogadja el, mely a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. A hatályba lépés napja a módosított Pedagógiai Program jóváhagyásának napját követő tanév. Amennyiben a módosított Pedagógiai Program felterjesztésére válasz nem érkezik, a hatályba lépés napja a felterjesztéstől számított 31. nap. Az Intézmény fenntartói jogát 2012. szeptember 1-jétől a Baptista Szeretetszolgálat Egyházi Jogi Személy veszi át Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzatától. A Pedagógiai Program az Intézmény fenntartói jogának változása miatt került kiegészítésre, alapja az 2011. január 31-én felterjesztett, jóváhagyott Pedagógiai Program. A 2012. január 30-ai tantestületi értekezleten jóváhagyott és 2012. szeptember 1-jén életbe lépő Pedagógiai Programhoz képest változatlan, kivéve az Intézmény fenntartójának módosítása, valamint az autótechnikus képzés kihagyása. Záradék: A módosított Pedagógiai Programot a nevelőtestület a 2012. május29-ei ülésén elfogadta. A Szülői Munkaközösség és a Diákönkormányzat a jogszabályban meghatározott kérdésekben a Pedagógiai Program elfogadásakor egyetértését adta. Az elfogadott Pedagógiai Program felterjesztésének napja: 2012. május 31.

Pécs, 2012. május 29.

igazgató

diákfőpolgármester

SZMV-elnök Intézményünkben a Pedagógiai Program a könyvtárban nyitvatartási idő alatt, valamint az iskola honlapján (http://www.szechenyi.hu) hozzáférhető.

151

VI. MELLÉKLETEK

152