Augusztus
AUGUSZTUS
ISMERETLEN MÛVÉSZ: Szent Flórián szobra (1890 körül) A Kinizsi utca 31-es bérház belsô udvarán áll ez a kicsi (kb. 50 cm) szobor az elsô emelet magasságában. Feladatát 110 év alatt jól ellátta: a ház egyszer sem égett le. Építkezés idején – kivált, ha az építtetô vallásos ember volt – gyakran állítottak Szt. Flórián szobrot, ugyanis ô volt a tûzvész ellen védô szent. A ház 1898-ban épült, s akkor került a szobor is a falra. Bizony elképzelhetô, hogy csak neki volt köszönhetô, hogy 1944 Karácsony másnapján az angolszász repülôk bombái a szomszéd házat rombolták le, s égették porrá. 1956 novemberében pedig egy orosz tüzérségi akna is a szomszéd ház udvarába csapott be, felgyújtva a földszinti lakásokat. Ezenkívül megúszta az 1980-as évek IKV-s tatarozását is, amikor a házat felálványozva a munkások elsô dolga volt a szobrot lefûrészelni és eltulajdonítani. A tatarozás befejezésekor a rendôrségi feljelentést kilátásba helyezve került vissza a szobor a házba meggyötörten, de még restaurálható állapotban.
144
2012 • AUGUSZTUS • KISASSZONY HAVA 1
Sze Boglárka, Boglár
2
Cs
Lehel, Özsék
3
P
Hermina, Kíra
4
Szo Domonkos, Dominika
5
V
Krisztina, Kriszta
6
H
Berta, Bettina
7
K
Ibolya, Afrodité
8
Sze László, Eszmeralda
9
Cs
Emôd
10
P
Lôrinc
11 Szo Zsuzsanna, Tiborc 12
V
Klára, Letícia
13
H
Ipoly
14
K
Marcell, Maximilián
15
Sze Mária
16
Cs
Ábrahám, Rókus
17
P
Jácint, Arika
18 Szo Ilona, Ilka 19
V
Huba
20
H
Állami ünnep, István, Vajk
21
K
Sámuel, Hajna
22
Sze Menyhért, Mirjam
23
Cs
Bence, Szidónia
24
P
Bertalan, Jonatán
25 Szo Lajos, Patrícia 26
V
Izsó, Tália
27
H
Gáspár
28
K
Ágoston
29
Sze Beatrix, Erna
30
Cs
Róza
31
P
Erika, Bella, Hanga
1922. augusztus 01. – 90 éve történt Budapesten meghalt Bánki Donát mérnök, feltaláló. Bánki és Csonka János nevéhez fûzôdik a motorgyártás hazai bevezetése (Bánki-Csonka-motor), melynek legfontosabb újítása az 1893-ban szabadalmaztatott porlasztó, vagyis karburátor volt. 1892. augusztus 02. – 120 éve történt Charles A. Wheeler szabadalmaztatta a mozgólépcsôt. 1492. augusztus 03. – 520 éve történt Huelvából Kolumbusz Kristóf három hajóval elindult Spanyolországból, hogy eljusson Indiába. 1912. augusztus 04. – 100 éve történt Megszületett Raoul Wallenberg svéd üzletember, diplomata, aki magyar zsidók ezreit mentette meg. 1272. augusztus 06. – 740 éve történt A Csepel-szigeten, 33 éves korában meghalt V. István magyar király. 1472. augusztus 09. – 540 éve történt Meghalt Vitéz János bíboros, esztergomi érsek. 1942. augusztus 11. – 70 éve történt Hedy Lamarr színésznô és George Antheil zeneszerzô szabadalmaztatta a széles spektrumú frekvenciaváltó rendszert, amely a késôbbi Wi-Fi technológia alapja lett. 1972. augusztus 11. – 40 éve történt Elhagyta Dél-Vietnamot az utolsó amerikai földi katonai egység. 1687. augusztus 12. – 325 éve történt Megvívták a második mohácsi csatát, ahol Károly herceg katonái megverték Szulejmán nagyvezér hadait. Még ezen a napon megvívták a nagyharsányi csatát is, melynek gyôzelme visszafordíthatatlan ténnyé tette Buda visszakerülését. 1952. augusztus 14. – 60 éve történt Az Elnöki Tanács elnökévé kinevezett volt miniszterelnök, Dobi István helyét Rákosi Mátyás, az MDP fôtitkára foglalta el. Eredeti nevén: Rosenfeld Mátyás. 1887. augusztus 17. – 125 éve történt Megszületett I. Károly osztrák császár és cseh király, IV. Károly néven magyar király.
1932. augusztus 17. – 80 éve történt Átadták az elsô magyarországi villamosított vasútvonalat. Kandó-féle villanymozdony közlekedett a Budapest-Hegyeshalom útvonalon. 1487. augusztus 17. – 525 éve történt Mátyás király elfoglalta Bécsújhelyet. 1787. augusztus 17. – 225 éve történt Budapesten engedélyezték a közös imádkozást a zsidóknak. 1662. augusztus 19. – 350 éve történt Párizsban meghalt Blaise Pascal francia filozófus, matematikus és fizikus. „Gondolatok“ („Pensées“) címû munkája 1669-ben jelent meg. 1942. augusztus 20. – 70 éve történt Alekszejevka közelében, repülôs bevetés közben meghalt Horthy István repülô fôhadnagy, kormányzóhelyettes, Horthy Miklós kormányzó idôsebb fia. 1837. augusztus 22. – 175 éve történt Megnyílt Pest elsô állandó magyar színháza, a Pesti Magyar Színház, a késôbbi Nemzeti Színház, a mai Rákóczi út és Múzeum körút sarkán. 1572. augusztus 23. – 440 éve történt Szent-Bertalan-éji (augusztus 23/24) mészárlás során Párizsban a francia katolikusok megpróbálták kiírtani a hugenottákat. A vérengzésnek összesen több mint 20.000 áldozata volt. 1842. augusztus 24. – 170 éve történt József nádor elhelyezte a pest-budai Széchenyi lánchíd alapkövét. 1842. augusztus 29. – 170 éve történt A nankingi szerzôdéssel véget ért a Nagy-Britannia és Kína között 1839 óta zajló ópiumháború. A háború oka Tao-kuang kínai császár rendelete volt, melyben betiltotta az ópiumkereskedelmet, majd 20.000 láda (kb. 1000 tonna) brit tulajdonban lévô ópiumot megsemmisíttetett. A békekötésben Kína átadta Nagy-Britanniának Hongkongot, öt kikötôt megnyitott a brit flotta elôtt, valamint 21 millió mexikói dollár értékû háborús kártérítés kifizetésére kényszerült. 1982. augusztus 29. – 30 éve történt 67. születésnapján Londonban meghalt Ingrid Bergman háromszoros Oscar-díjas svéd filmszínésznô. 12. augusztus 31. – 2000 éve történt Megszületett Caius Iulius Caesar Germanicus Caligula római császár.
145
AUGUSZTUS
Évfordulók
AUGUSZTUS
Lelki útravaló Nyárutó, avagy oroszlán hava Ebben a hónapban sokszor még forrón tûz ránk a nap, meleg a talpunk alatt a strand homokja. De már lassan rövidülnek a napok, hûvösödnek az éjszakák, a legtöbb gyümölcs is beérett már, mézédes dinnye és zamatos szilva kínálgatja magát. Már csak a szüret van hátra, s a (magyar) föld szinte minden gyümölcse be- és leérik. Olyan hónap ez, mint a középkorúak számvetése. Negyven-ötvenévesen, különösen a hölgyek úgy érzik, hogy nem sok minden vár már rájuk. Vége a tavasz üdeségének, a nyár napfényének, már csak az ôsz következik. Tavaly egy osztrák kisvárosban jártam, ahol augusztus utolsó vasárnapján a vidék terményeit vitték a templom oltára elé, áldást kérve és hálát adva. Minden évben így történik ez, talán a háború óta... Vajon meg tudjuk-e köszönni a terméshozó nyarat, a gyümölcsök, zöldségek garmadát? Egyáltalán eszünkbe jut, hogy nemcsak az emberi munka eredménye, hanem a természet, a nap, esô, érlelô meleg – s végsô soron a jó Isten – ajándéka mindez? Vagy csak az idô hûvösödését vesszük észre, a kezdôdô gyermekzsivajt, s borultan állapítjuk meg: „már megint vége a nyárnak...” A nyárutó, ahogy a régi naptár hívja, még szervesen a nyárhoz tartozik, és sok ajándékával készíti elô a hûvös hónapokat. Így van ez az életünk nyarával is. Merjük-e megszemlélni, észrevenni sikereinket a munkában, a családban, szûkebb és tágabb környezetünkben? Látjuk-e, hogyan segítettük elôre vagy esetleg révbe a ránk bízottakat? S talán, ha kevésnek tûnik most még a gyümölcs, hátra van a szüret, s talán van még kis idô arra, hogy bôvebben teremjen a szôlônk... Aki élete augusztusában nem veszi számba a termést, élete ôszén-telén terméketlensége miatt fog siránkozni. Lehet, hogy álmodozás csak részemrôl, de ha a nyár földi terményeiért megtanulnánk hálát adni, több örömet szerezne nekünk saját életünk – bármennyi is legyen az – eredménye. Az öröm amúgy is ritka vendégnek számít, pedig sokszor fellelhetô egy derûs napban, egy jóízû gyümölcsben, gyermekmosolyban. Csak jó lenne, ha észrevennénk, lenne szemünk, szívünk a befogadására. Életünk termékeny augusztusa nem csupán lezárja az ifjúság idejét, hanem megnyitja, elôkészíti a szelíd ôsz mosolyát. A szelídség az érett ember jellemzôje. Már nincs miért és nincs kivel hadakoznia. Még beérleli a szôlôt, ringat néhány virágot, s gyönyörködik az augusztus végi csillagos éjszakában. Már nem akar gyôzni, de nem gyôzi le az idô, s tudja: a beért termés, az érô szôlô nem csak a saját teljesítménye. A szelíd ember gyönyörködik a lassan ôszbe forduló természetben, s nem siet sehová. Életünk augusztusa, nyárutója, ôszelôje meg kell, hogy tanítson a legnagyobb mûvészetre: eddig talán csak tenni tudtunk, lassan meg kell tanulnunk lenni. Létünk, jelenlétünk hihetetlen ajándék mások számára is. A nyár termékenységéért hálás ember nem fél az ôsztôl, a téltôl. Hiszi, hogy a megérett termés táplálni fogja ôt is, övéit is, bármilyen hosszú is a tél. DR. EDELÉNYI JUDITH
146
Beszélgetés Jakab Rolanddal, az Ericsson Magyarország vezérigazgató-helyettesével – 2011 februárjában átadták az Ericsson ferencvárosi új telephelyét a Népliget Center B épületében, miközben Újbudán már évek óta van az Ericssonnak egy másik telephelye kutatólaborral; hogy esett a választás épp Ferencvárosra? – Az Ericsson egy hosszú, minden részletre kiterjedô tenderezési folyamat eredményeképpen döntött a Népliget Center mellett. Az új telephely kiválasztásában az épület környezettudatos technológiái és energiahatékonysága, a gazdaságossági tényezôk és a jó megközelíthetôség mellett a Science Parkban található több mint 1200 fôt foglalkoztató kutató-fejlesztô központunk és legnagyobb ügyfeleink közelsége bizonyultak döntô szempontnak. – Hány alkalmazottnak ad otthont az új ferencvárosi épület, és milyen tevékenységek folynak a kerületben? – Az új központi irodánk üzleti, humán és környezeti szempontból is kiemelkedô minôségû munkahelyet biztosít közel 500 munkatársunk számára. Az Ericsson Magyarország felelôsségteljes munkáltatóként fontosnak tartja, hogy világos és nyitott irodai elrendezést biztosítson dolgozóinak, mindamellett maximálisan ügyel az ergonomikus és környezettudatos szempontokra is. A Népliget Centerben az üzleti területhez (értékesítés, marketing, HR, mûszaki támogatás) kapcsolódó tevékenységek kaptak helyet. – A vállalat felajánlotta, hogy részt vesz a kerület számára fontos közhasznú kezdeményezésekben, a dolgozók önkéntes munkával is segítenek közcélú feladatokban. Milyen tervek vannak ezzel kapcsolatban? – Az Ericsson társadalmi felelôsségvállalásában vallja, a szélessávú és mobil kommunikáció alapvetô emberi igény, amely segít a digitális szakadék áthidalásában, az egészségügyi szolgáltatások és a tanulás mindenki számára elérhetôvé tételében, amely így együtt kulcs a városok, közösségek fejlôdésében. Terveink szerint a kerületben élô idôsek digitális írástudásának fejlesztésében veszünk részt, a számítógép és internethasználat rejtelmeiben segítjük ôket eligazodni. Továbbá felajánlottuk, hogy néhány ferencvárosi oktatási intézményben – alaptevékenységünkhöz közel álló témákkal – szakembereink gyakorlati tartalommal töltik meg a természettudományos tananyagot, érthetôen figyelemfelkeltô módon mutatják be a csúcstechnológiákat, szakmájuk/tevékenységük szépségeit. A szakköri együttmûködés végén a diákok tanulmányi kirándulás keretében ellátogatnak a vállalathoz, mely során lehetôségük nyílik betekinteni a cég mûködésébe, találkozni és beszélgetni a kollégákkal, felsôvezetôkkel.
147
AUGUSZTUS
A „Legjobb Munkahely” a kerületben
AUGUSZTUS
– Az Ericsson pontosan 100 évvel ezelôtt (1911) jelent meg elôször Magyarországon, 35 évvel a svédországi indulás után, a negyedik külföldi gyárként. Milyen lehetôséget látott az Ericsson 100 éve Magyarországban, és mit lát bennünk most? – A Szilícium-völgy úttörô vállalataihoz hasonlóan az Ericssont is szerény körülmények között – történetesen egy kicsi konyhában – alapították Svédországban. A különbség csupán annyi, hogy az Ericsson már 135 éve ôrzi innovációs vezetô szerepét. Ezen idô alatt a cég az összes fontos technológiai változást – a kézi kapcsolású telefonhálózatoktól kezdve a negyedik generációs mobil rendszerekig – beépítette távközlési piaci kínálatába. Az Ericsson alapítója, Lars Magnus Ericsson hitt abban, hogy a kommunikáció alapvetô emberi szükséglet – függetlenül a lakóhelytôl, valamint a társadalmi helyzettôl, és ez a filozófia a mai napig jelen van a vállalatnál. Ahogy említette, az Ericsson 100 éve tevékeny Magyarországon. Az Ericsson kulcsszerepet játszott a hazai távközlés modernizáslásában, így az 1920-as években távírógépek, telefonkészülékek, manuális CB fôközpontok és automatikus alközpontok tervezésén, gyártásán és üzembe helyezésén kívül az Ericsson szállítja Gyôr, Veszprém, Makó és Békéscsaba új telefonközpontjait, majd a 30-as években a Budapest – Miskolc – Kassa közötti (Európában is egyedülálló) automatikus távhívó rendszert. A 70-es években is az Ericsson licenszelt technológiája segíti a hazai távközlés korszerûsítését. Az AR központok üzembeállásával folyamatosan bôvül a közvetlenül távhívható helységek sora. Az Ericsson az utóbbi 20 évben is kiemelt helyet foglal el a hazai infokommunikációs iparban: A Magyar Telekom és az Ericsson közötti stratégiai partnerség eredményeként valósult meg Magyarországon az elsô mobilhálózat (Westel 06 60 szolgáltatás), az egyszerre induló két GSM hálózat egyike, az elsô hazai csomagkapcsolt mobil adatátvitel (GPRS), a világ elsô kereskedelmi MMS rendszere, valamint a mobilinternet fokozatosan fejlôdô szintjei: az EDGE, a 3G, a HSPA, majd a HSPA+. 2010-ben Magyarországon elsôként a T-Mobile mutatta be az Ericssonnal közösen az LTE-t egy teszthálózaton. 2011-ben pedig elindult a Magyar Telekom mobilhálózatának újabb nagyszabású modernizációja, amelyhez a piacvezetô infokommunikációs vállalat ismét az Ericssont választotta partneréül. Az Ericsson a hálózatmodernizálás részeként a meglévô 2G és 3G rádió bázisállomásokat többszabványos, GSM/EDGE, WCDMA/HSPA Evolution és LTE technológiákhoz kifejlesztett egyedülálló RBS 6000 berendezésekre cseréli le. – Az Ericssonnak a magyar fôvárosban van az egyik legnagyobb kutatás-fejlesztési bázisa; az 1700 alkalmazottból 1200-an dolgoznak kutatás-fejlesztésben, ebbôl több, mint száz munkatársnak tudományos fokozata van. Milyen különleges fejlesztéseken dolgoznak ôk, illetve minek köszönhetô a folyamatos bôvítés? Milyen kapcsolataik vannak a magyar felsôoktatással? – A budapesti kutatások elsôsorban a hálózatmenedzsmentre és a jövô IP-hálózataira irányulnak. A fejlesztô tevékenységet végzô szakértôk többsége a kutatásokhoz kapcsolódó szoftverfejlesztéssel, azon belül hálózatmenedzsment-, IP-, platform- és alkalmazásfejlesztéssel foglalkozik. Az alapkutatásokra épülve világszínvonalú hardvertervezés és -fejlesztés is folyik Magyarországon. Elkötelezettek vagyunk a hazai oktatás fejlesztése mellett. Kiemelt feladatunknak tekintjük a tudomány nemzetközi kapcsolatainak erôsítését, a hazai kutatás és felsôoktatás nemzetközi integrációját, a középiskolai és egyetemi képzés támogatását. Korszerû és tudományosan is idôszerû témákban folytatunk többoldalú együttmûködést hazai felsôoktatási intézményekkel. Szoftverkutatással jelenleg két, egyetemi Ericsson-laborban foglalkoznak: a BME Távközlési és Médiainformatikai Tanszékén (1992 óta), valamint az ELTE Komplex Rendszerek Fizikája Tanszékén (2000 óta). Ezen kívül a BME Elektronikus Eszközök Tanszékével közösen mûködik egy hardverkutatással foglalkozó laboratórium 2008 óta. 2011 júniusában az Ericsson az ELTE kuta-
148
149
AUGUSZTUS
tóival és oktatóival közösen szoftvertechnológiai laboratóriumot létesített, decemberben pedig mikrohullámú távközlési eszközök tervezésére és szimulációjára specializált hardverfejlesztô laboratóriumot adtunk át a BME-n. Óriási lehetôség ez a diákok számára, mivel az egyetemi laborjainkban folyó kutatások minden esetben valódi, az iparágat erôsen foglalkoztató problémákra koncentrálnak. Egy-egy komplex feladat megoldása alkalmával megtanulhatnak csapatban dolgozni, határidôket betartani és az elért eredményeiket prezentálni. 2011 decemberében a magyarországi közép- és felsôfokú oktatás támogatásáért, a természettudományos és mûszaki képzés színvonalának emeléséért és a hazai tudományos kutatásban nyújtott kiemelkedô teljesítményért Kármán Tódor díjat vehettünk át a Nemzeti Erôforrás Minisztertôl. – A cég az elmúlt években egy sor elismerést vívott ki, volt a legjobb munkahely, családbarát munkahely és egészségbarát munkahely, legeredményesebb vállalat. Mi vár a fiatal, pályakezdô munkavállalókra, miért szeretnek Önöknél dolgozni? – Manapság egy informatikusi, villamosmérnöki diplomával rendelkezô frissdiplomásnak nagyon sok lehetôsége van arra, hogy szakmailag érdekes munkát találjon magának Magyarországon. Az elmúlt három évben 600 új munkatársat vettünk fel a vállalathoz, zömében fiatalokat, s fontos, hogy megtartsuk és folyamatosan motiváljuk ôket. Büszkék vagyunk arra, hogy a fiatalok szeretnek hozzánk jönni dolgozni. A cégnél már az elsô pillanattól kezdve a legfejlettebb technológiával találkoznak a belépôk, s azonnal a fejlesztések, a szakmai munka középpontjába kerülnek. Ráadásul nem csak a csúcstechnológia motorjai lehetnek, megnyílik elôttük az Ericsson nemzetközi világa is: aki akar és szeretné, az közvetlen közelrôl tapasztalhatja meg a 180 országban jelen lévô vállalat pezsgését. Fontos a támogató munkahelyi légkör, az inspiráló csapat is, hogy lelkesítse a munkavégzést, illetve sikerélményt szerezzen. Ennek támogatására számos közös programot szervezünk, mint például családi nap, csapatsportok, Kutatók éjszakája, nyílt napok, innovációs nap, évzáró est. A munkatársakat, vezetôket folyamatosan fejlesztjük, hogy a szakmai és vezetésbeli kihívásoknak megfelelhessenek. A kollégák emellett folyamatos támogatást, értékelést kapnak a vezetôiktôl, hogy tisztában legyenek a követelményekkel és saját teljesítményükkel. Nagy hangsúlyt fordítunk arra, hogy munkatársaink egészséges, barátságos, innovatív környezetben, a legkorszerûbb eszközökkel végezhessék munkájukat. Az irodabútorok kiválasztásában nagy gondot fordítunk a gerincbarát eszközökre (emelôs asztal, lábtámasz, gerincvonalhoz igazodó széktámla), támogatjuk az egészséges életmódot (rekreációs terem a telephelyen, kerékpárparkoló, ingyen gyümölcs, zöldség az ebédhez), valamint rendszeresen szûrôvizsgálatokat szervezünk a kollégáknak. Nagy népszerûségnek örvend a Feltöltôdô hét nevû programunk, amelynek során egy héten át folyamatosan népszerûsítjük az egészséges és sportos életmódot, életvitelt. Vállaltunknál alacsony a fluktuáció, az elégedettségi felmérésbôl minden évben kiderül, hogy büszkék vagyunk a vállalatra. Kollégáink szeretnek itt dolgozni és szívesen ajánlják másnak is, hogy jöjjön hozzánk. Talán ez is az oka annak, hogy nemrégen mi nyertük el a Legjobb Munkahely címet. – Az elmúlt 20 év a mobil távközlés robbanásszerû fejlôdését hozta, 2-3 évenként olyan új technológiák terjedtek el világszerte, amik korábban elképzelhetetlenek voltak. Milyen lesz a mobil technológia 4-5 év múlva? Milyen technikai újdonságokra számíthatnak az emberek? – 100 évre volt szükség, hogy 1 milliárd helyet összekössünk, ahhoz azonban már mindössze 25 évre, hogy 5 milliárd embert. A mobil szélessávú megoldások kulcsfontosságú szerepet játszanak az Ericsson azon jövôképében, miszerint 2020-ra 50 milliárd különféle elektronikai eszköz, készülék rendelkezik majd szélessávú kapcsolattal. Úgy gondoljuk, hogy minden, aminek
AUGUSZTUS
elônyére válik egy hálózati kapcsolat, az csatlakoztatva lesz. A szélessáv így egyre fontosabb szerepet játszik majd a legkülönfélébb iparágakban – pl. az egészségügyben, a közlekedésben, az oktatásban, az energiagazdálkozdásban – mivel fejlett kommunikációs megoldások révén hatékonyabbá, biztonságosabbá és zöldebbé tehetik tevékenységüket. Új megvilágításba kerül az emberi munka hatékonysága, termelékenysége, jellege is. Például régebben az emberek vidékrôl a városba özönlöttek, mert otthon nem volt munkájuk. Mobilkapcsolattal, távmunkával már elejét lehet venni az elvándorlásnak és a városi zsúfoltságnak. Nem beszélve arról, hogy az emberek is közelebb kerülnek egymáshoz, s a szerényebb gazdasági körülmények között élôk is egyenlô eséllyel szállnak versenybe. Az Ericsson az új, feltörekvô társadalmat, amelynek még csak a kezdetén vagyunk, „hálózatba kapcsolt társadalomnak” hívja. Ebben a társadalomban a világ népességének nagy része olyan kultúrában fog élni, amelyet a növekvô nyitottság, az élmények megosztása, a közösségi élet és a globális önszervezôdés jellemez. A kommunikációs és információs technológia egyetlen „kreatív hálózat” irányába fut. Az információs társadalom világából a hálózatba kapcsolt társadalom világa felé haladunk, ahol nem az információhoz való hozzáférés megléte a kérdés, hanem az, hogy milyen elônyökre lehet szert tenni az információból. Egy izgalmas korszak vette kezdetét, melyben a mobilitás, a széles sáv döntô hatást gyakorol az emberek életére, a vállalatok mûködésére és végsô soron az egész társadalomra. Ma már büszkén mondhatjuk, hogy az ericssonos magyar mérnökök szabadalmai meghatározóak a világ jelenlegi mobil- és vezetékes széles sávú internetes kommunikációt lehetôvé tevô rendszereiben. – Köszönöm a beszélgetést! BOLDIZSÁR LÁSZLÓ *** Az Ericsson Magyarországról: A jelenleg több mint 1700 fôt foglalkoztató Ericsson Magyarország tevékenysége 3 pilléren nyugszik. A hazai cég a legnagyobb telekommunikációs és informatikai kutatással, szoftver- és hardverfejlesztéssel foglalkozó vállalat az országban. Tevékenységében példaértékû az oktatás–alapkutatás–alkalmazott kutatás–ipari megvalósítás láncolata. A K+F tevékenységen felül második fô területként az Ericsson Magyarország a Magyar Telekom stratégiai partnere, mobilhálózatának kizárólagos, valamint vezetékes hálózatának jelentôs szállítója. A harmadik pillér a mérnöki szolgáltató központ, ahol magasan képzett mérnökök a világ számos országában vesznek részt
150
Díjaink a sikeres gazdasági, vállalatépítési, tudásmenedzselési, innovációs tevékenységet ismerik el: • Üzleti Etikai díj – 2000 • Kármán Tódor díj – 2001 • Családbarát Munkahely díj – 2003 • Egészségbarát Munkahely díj – 2005 • Társadalmi Felelôsségvállalás díj – 2008 • Legjobb Munkahely díj – 2009 • Az év leginnovatívabb vállalata díj – 2009 • Az év legeredményesebb vállalata díj – 2010 • Az év legeredményesebb vállalata díj – 2011 • Kármán Tódor díj – 2011 Vállalati felelôsségvállalás: Az 1999-ben alapított Ericsson-díj a magyar természettudományos alapképzés színvonalának emeléséhez járul hozzá. Az Ericsson-díjat olyan matematikát és/vagy fizikát oktató pedagógusoknak ítéli oda a díj kuratóriuma, akik elismerten sokat tesznek tantárgyuk megszerettetéséért és a tehetséggondozásért. A Rátz Tanár Úr Életmûdíj, melynek megalapításában vezetô szerepet játszott az Ericsson Magyarország is, a kiemelkedô oktató-nevelô tevékenységet folytató tanárokat ismeri. Az Ericsson 1995 óta támogatja a Középiskolai Matematikai Lapokat, emellett kortárs galériát (Ericsson Galéria) és kisszínházat is (Ericsson Stúdió), valamint 2011-ben részt vett az elsô magyarországi ökológiai játszótér megépítésében. Támogatásaink között kiemelt helyet foglal el az adományozás. 1700 fôs cég vagyunk, ha egy ekkora csapat összefog, sokat tud együtt tenni. Ezért évek óta dolgozói adományokat gyûjtünk nonprofit szervezetek, károsultak részére (Heim Pál Kórház, árvíz- és vörösiszap károsultak, SOS Gyermekfalu, Csodalámpa alapítvány stb.) oly módon, hogy az egyéni adományokat az Ericsson Magyarország megduplázza. Az Ericssonról: Az Ericsson a világ vezetô szállítója a távközlési hálózatüzemeltetôk részére fejlesztett technológia és szolgáltatások terén. Az Ericsson piacvezetô a 2G, 3G és 4G mobil technológiák területén. Az Ericsson által támogatott hálózatok több mint 2 milliárd elôfizetôt szolgálnak ki. A vállalat termékválasztékának része a hálózatüzemeltetôknek, vállalatoknak és a média iparágnak kínált mobil és vezetékes hálózati infrastruktúra, távközlési szolgáltatások, szoftverek, szélessávú és multimédiás megoldások. A Sony Ericsson és az ST Ericsson vegyes vállalatok a fogyasztók számára funkciógazdag személyes mobileszközöket kínálnak. Tudásmorzsák – Az Ericsson számokban: • a világ mobil hívásainak 40%-a Ericsson-rendszereken fut keresztül • az Ericsson-szabadalmak száma 27 000 • az Ericsson a világ 5. legnagyobb szoftvercége • a naponta benyújtott új Ericsson-szabadalmak száma 16 • a cég 180 ország piacán van jelen
151
AUGUSZTUS
távközlô rendszerek fejlesztésében, kiszolgálásában, projektek megvalósításában, különbözô rendszerek integrációjában és támogatásában.
AUGUSZTUS
Ki volt Ikvay László? 'A munkásifjúságnak hitet, az üldözötteknek menedéket, a hontalanoknak otthont adott; mindezért cserébe nyolc esztendõt töltött börtönben' Ikvay László 1911. június 6-án született Budapesten. Édesapja a soproni származású Pfeiffer László, édesanyja a pozsonyi születésû Lábán Aglája volt. Édesapja agydaganat következtében korán elhunyt, a fiatal özvegy édesanya a két apró gyermekkel visszaköltözött Pozsonyba, a szülõi házba. Apai unokabátyjuk, a kassai kanonok Pfeiffer Miklós a segítségükre sietett, és a két gyermek iskoláztatásának költségeit magára vállalta. A kis László az elemi iskolát Pozsonyban végezte, majd Miklós bácsi ötlete alapján a komáromi bencés gimnáziumba ment, ahol a tanítás végig magyar nyelven folyt. Érettségi után László Miklós bácsi kívánságának megfelelõen Fribourgba került, a domonkosok egyetemére. 1937-ben fejezte be tanulmányait, ott szentelték pappá 1937. március 23-án. László a szentelést követõen az Esztergomi Fõegyházmegye trianoni béke következtében elszakított részének papja lett. Az elsõ kápláni helyen alig egy esztendõt töltött, majd visszakerült Komáromba, a fõplébániára. 1938 õszén megbolydult a világ. A müncheni egyezmény értelmében a Felvidék magyarlakta területeit visszacsatolták az anyaországhoz. A bevonulás napjaiban eufórikus boldogság öntötte el Komárom utcáit is. Ekkor történt, hogy a katolikus munkásifjúsági szervezet világi elnöke, dr. Radványi Titusz hazalátogatott szülõvárosába, Pozsonyba. Útközben megállt Komáromban is, ahol Lestár kanonok vendége volt. Ekkor tûnt fel neki László atya, az akkor 28 esztendõs, fiatal káplán. Megfogta õt Ikvay sokoldalú egyénisége, és amikor visszaérkezett Budapestre, azonnal felkereste keresztapját, dr. Mészáros János érseki helynököt, és kérte a közbenjárását, hogy László atyát nevezzék ki a munkásifjú szervezet (KIOE – Katolikus Iparos és Munkásifjak Országos Egyesülete) fõtitkárává. A kérés sikerrel járt. Így került László atya még 1939. január végén Budapestre, Serédi Jusztinián bíboros ekkor bízta meg õt a KIOE fõtitkári teendõinek ellátásával. Jellemzõ, hogy dr. Radványi Titusz ez ügyben folytatott levelezése 1948-ban eltûnt, amikor a feloszlatottt mozgalom irattárát kis csomagra osztva elrejtették. Az idõk folyamán, akik elrejtették, meghaltak és sírba vitték titkukat a dokumentumok helyérôl. 1999-ben, a KIOE kápolnájának felújításakor, az oltár dobogóját felemelve elõkerült néhány száz levél, közte ezek is. Egy közeli munkatársa, Hollai Ferenc így emlékszik vissza Ikvay atyára és a mozgalomra: „Ez a mozgalom a legelesettebb társadalmi rétegek egyikével, zömmel inasgyerekekkel és a segédmunkásokkal foglalkozott. Országos mozgalommá akkor vált, amikor 1936-tól átvettük a JOC (Jeunesse Ouvri're Chrétienne) módszereit, a »láss-ítélj-cselekedj« néven ismert apostolkodási munkát, melyrõl késõbb a II. Vatikáni Zsinat világiakról szóló dekrétuma, az »Apostolicam actuositatem« többször is beszél. Sohasem volt tömegmozgalom, bár tagságának létszáma közel 10.000 is volt, sokkal inkább az elitnevelésre törekedett, lelkiséget akart adni. Ehhez kellett az említett módszer, hogy felszámoljuk a XIX. század botrányát, azt a szakadékot, amely a szegény néprétegek, a munkások és a barokk-feudális egyház közé ékelõdött. A munka elvégzésére
152
153
AUGUSZTUS
fiatalok kellettek, ezek képzéséhez, vezetéséhez pedig hozzáértõ fiatal papok. Ilyen volt Ikvay László. Amikor hozzánk került, a mozgalmunk még gyermekcipõben járt. Mintegy ötven csoportunk mellett Budapesten három tanoncotthont tartottunk fenn a vidékrõl idekerült inasgyerekek számára. Ikvay László fõtitkárunk tevékenysége jelentõsen hozzájárult a mozgalom elsõsorban vidéki csoportjainak megszaporodásához. Fáradhatatlanul járta az országot. Évekig magánlakásban mûködött a központunk is, míg 1942-ben megkaptuk a ferencvárosi Gát utcában (József Attila szülõházával szemben) az ott lévõ papi otthont erre a célra. Ekkor éltük virágkorunkat, melyet a háborús események, majd az azt követõ betiltás fagyasztott le. A 25 lakószobából álló épületben számos pappal együtt közel 50 munkásfiatal lakott együtt még a feloszlatást követõen is.” 1942-ben már 180 KIOE csoport létezett, 7000 taggal. Ebben az évben egyházi elnöke Apor Vilmos gyõri püspök, de vezetõségi tag a szociális gondolkodású gépgyáros, Csonka János is. Ikvay László 1942-ben eredeti családnevét megváltoztatta. Hogy miért éppen az Ikvay nevet választotta? A magyarázat egyszerû, családja már jóval korábban a királytól nemességet kapott. A család nemesi elõnevét a Sopronon átfolyó kis patak, az Ikva nevérõl kapta. Amikor elérkeztek a legsötétebb napok, 1944 õszén a saját élete kockáztatásával rejtegetett, mentett embereket az egyesület központi házának pincéjében. Harminchét emberi életért, zsidókért, kommunistákért, katonaszökevényekért vitte vásárra naponta a bõrét. A menekülteknek nem csak szállást, de élelmet is kellett biztosítani. Nem volt könnyû élelemhez jutni, mert már a háború kezdete óta csaknem valamennyi alapvetõ élelmiszerre szigorú jegyrendszert vezettek be. Vidékrõl azonban mégis sikerült felhozni némi ennivalót, bár annak a becsempészése is sok fejtörést okozott a szigorú ellenõrzések miatt. Nem is szólva arról, hogy az ostrom másfél hónapig tartott. Odaköltözött a közeli Ipar utcai lakásából Sinkó Ferenc újságíró is. Felesége utolsó napjaiban volt és a gyermekét ott a pincében hozta a világra. Orvos nem volt a közelben. A szülésnél egy Kassáról odamenekült zsidó, Bódog Imre segédkezett. A házban szinte naponta jelentkeztek a menedéket keresõk, és László atya senkinek sem tudott nemet mondani. A ház pincéjében sokan szorongtak. Mindenekelõtt László atya édesanyja és húga, Tahi Tóth László festõmûvész családja. Volt ott bécsi kommunista újságíró, magyar és német katonaszökevény is, lengyelek, franciák. Ott lakott még néhány Kassáról odamenekült zsidó és egy rabbi is. Ezek a bujkálók valamennyien rendelkeztek valamiféle igazoló iratokkal, mégis félõ volt, hogy az ellenõrök rájönnek a papírok hamis voltára. Az utcák elnéptelenedtek. Ott zömmel a németek oldalán harcoló nyilas õrjáratok közlekedtek és házról házra járva katonaszökevények és bujkáló zsidók után kutattak. Szerencsére nem akadt olyan besúgó, aki feljelentést tett volna a nyilasoknál. Nem úgy, mint a szomszédos Bokréta utcai leányotthonban, ahol a nyilasok egy napon rajtaütöttek a bujkálókon, és közel kilencven embert hajtottak ki a ház pincéjébõl. Ezeket Salkaházi Sára szociális nõvérrel az élen kihajtották a Duna-partra, a Vámházkörúti nagycsarnok közelébe, és ott belelövöldözték õket a folyóba. Az ostrom után a mozgalom újjáéledt, Mindszenty József bíboros prímás által is támogatva: egyházmegyéjébõl tíz papot jelölt ki kimondottan munkáspasztorációra; még újabb tanoncotthonok megnyitására is mód nyílt. A Mozgalomnak csak Budapesten tizennégy nagy tanoncotthona volt. Fennállása alatt tárgyalásokkal, beadványokkal számos, a tanoncokat segítõ oktatási és szociális törvényi intézkedés létrejöttét vívta ki. A háború után Az ÁVH szemmel láthatóan óvatosan kezelte a ház felszámolásával kapcsolatos terveit. Ennek oka lehetett az a népszerûség is, amit a ház ott, abban a proletár környezetben élvezett. A legnagyobb katolikus szervezeteket, fõleg a szociális jellegûeket már 1946-ban feloszlatta Rajk László belügyminiszter a 254.231/1946. BM rendelettel. 1948 augusztusában a mozgalom tanoncotthonait államosították, a vezetõket késõbb sorra letartóztatták, internálták,
AUGUSZTUS
börtönbe zárták. 1949-tõl a besúgók tevékenysége kizárólag Ikvay Lászlóra öszpontosult. 3 évnyi megfigyelésrõl (1950–52) a Történeti Hivatal 21 jelentést õriz. Hollai Ferenc erre így emlékszik vissza: „1948-ban került sor az elsõ letartóztatásra. Ez éppen velem volt kapcsolatban, majd hamarosan még két társam került minden bírói ítélet nélkül a dél-budai internáló táborba. Akkor még ott a fogva tartottaknak minden vasárnap volt szentmise. Nagy volt a meglepetésünk, amikor röviddel odakerülésünk után egy vasárnap László atya jött be misét mondani. Aggódó szeretettel jött, kockáztatva saját szabadságát, életét. Mi ministráltunk neki, s így sikerült szót is váltanunk. Késõbb, a szerzetesrendek feloszlatásakor és széthurcolásakor is hasonló bátorsággal kereste fel a hajnali elhurcolás közben a szomszédos Ranolder Intézet apácáit. Hiába akarták elkergetni õt az ÁVH fegyveresei, õ nem tágított, segített, ahogyan és ahol tudott. Ez a segítõkészség és önmaga kockáztatása jellemzõ volt rá. Az õ személyes letartóztatására 1952. szeptember elején került sor. Elõbb augusztusban áthelyezték õt Szécsénybe, majd alighogy odaérkezett, elhurcolták. A vád hûtlenség volt, de mindenki tudta, hogy ez csupán ürügy. Titkos tárgyaláson ítélték el, és évekig mit sem tudtunk róla. 1956 szeptemberében szabadult a Gyûjtõfogházból. (1952. december 11-én a Markó utcai bíróság Jónás tanácsa »szervezkedés vezetésének bûntette miatt« tíz évi börtönbüntetésre ítélte. 1956 szeptemberében az Elnöki Tanács kegyelemben részesítette.) Ezt követõen igen érthetõ okokból igen ritkán találkozhattunk. Bennünket, a Gát utcai székház lakóit 1952-ben szintén szétszórtak a szélrózsa minden irányába. László atya a Béke téri plébániára került kápláni beosztásban. Egy hajnalon onnan hurcolták el õt 1961-ben (1961. február 6.), azon az éjszakán, amikor több száz katolikus családnál házkutatást tartottak, keresve bûnjeleket, röplapokat, vallásos propagandaanyagot. Nálam is jártak, és még a pincémben lévõ 20 mázsa kokszot is átlapátolták a kutatás közben. Ezt követõen hosszú ideig jártam kihallgatásokra a Gyorskocsi utcába. László atyát sajnos ismét elítélték (június 19-én illegális hitoktatásért, amit államellenes szervezkedésnek állítottak be, 6 év börtönre és teljes vagyonelkobzásra ítélték), és valamikor 1965ben, közkegyelemmel szabadult. Papi mûködésétõl eltiltották. Az angyalföldi Rokolya utcai lelkészségen lett írnok, illetve gazdag nyelvtudását kamatoztatva fordítóként kereste kenyerét. A börtönévek alaposan megviselték, ezért amikor emigrációban élõ kanonok nagybátyja közbenjárt, hogy Svájcba települhessen, fájó szívvel, de eltávozott. Ígértek neki konzuli útlevelet, de végül is kikergették az országból. Segített Svájc nagy részében a magyarok lelki gondozásában. 1972 tavaszáig az 1971 szeptemberétõl bécsi számûzetésben élõ Mindszenty bíboros személyi titkára volt. 1974-ben kinevezték káplánnak a Thurgau kantonhoz tartozó Weinfeldenben. Utoljára 1974-ben, ezüstlakodalmunk alkalmából kerestük fel õt, hiszen õ esketett bennünket. Sírva ölelkeztünk. Honvágyról panaszkodott nekünk. Nem sokkal késõbb szívinfarktust kapott. Megkísérelték a legjobb svájci gyógyintézetekben kezelni. Ez kezdetben biztató eredményeket mutatott. 1976. május 19-én éppen hittanórára készülõdött a Weinfelden nevû kisvároskában, ahol káplánként mûködött. Elcsigázva poroszkált a weinfeldeni szõlõdombok lejtõjén. Gondolataiban elmerülve érkezett a városba, és nem vette észre, hogy a járda mellett dolgozó vízszerelõ munkások ráköszönnek: Grüss Gott Vater! – A köszöntésre László atya felkapta a fejét, visszafordult, és amikor meglátta a gödörbõl õt köszöntõ munkásokat, elmosolyodott. Felemelte a karját és visszaintett nekik. Ebben a pillanatban érte a halál. A munkásifjúságnak szentelt papi élet e szép szimbólummal zárult. Élete utolsó mozdulatával is azokat köszöntötte, akikért odaadta az életét. A dombon álló templom oldala mellett temették el. Hálánkról tanúskodó bronzplakettünk elhelyezését sírkövén a helyi egyházközség megtagadta.” Forrás: Hollai Ferenc: Ki volt Ikvay László? Összeállította: BOLDIZSÁR LÁSZLÓ
154
Zarándokút Alsó-Ausztriában Szép májusi reggel gyülekezett kis csapatunk az eddigiektôl eltérôen a Bakáts tér helyett a Kinizsi utcában. Abban is eltérô volt az eddigi utaktól az indulás, hogy a megszokottnál kisebb létszámmal, mindössze tizenheten – a Ferencvárosi Kolping Család tagjai – készülôdtünk az alsóausztriai autóbuszos zarándokútra. Velünk tartott természetesen a jármû vezetôje, és Fischer István idegenvezetô „navigátorunk”, valamint Tibor atya a Pécsi Egyházmegyébôl, aki lelki útravalónkról gondoskodott a zarándoklat során. Így összesen húszan vágtunk neki a nem túl távoli, de igen élménygazdagnak ígérkezô útnak. A régi idôk útlevél- és vámvizsgálata helyett Hegyeshalomnál megállás nélkül jutottunk osztrák földre. Elsô állomásunk Bécsújhely (Wiener Neustadt) volt. A város nevezetessége a kettôs tornyú Dóm. Román stílusú fôhajója a XIII. századból, kórusa és gótikus kereszthajója a XIV. századból való. Kívül a templom falában láthattuk Frangepán Ferenc és Zrínyi Péter emléktábláját, akiket a városban fejeztek le 1671-ben. Évszázadokig itt voltak eltemetve, majd holttestüket a XX. század elején a horvátok a zágrábi székesegyházba vitték, ahol ma is nyugszanak. A Dóm után elsétáltunk a város fôterére, amelyet szép, régi épületek vesznek körül. A közepén levô Mária-oszlopot sajnos félig eltakarták a vásárt idézô pavilonok és konténerek. Az Ungargasse (Magyar utca) sarkáról indultunk tovább, hogy megnézzük a ciszterci kolostort és templomot. A kerengôn történt séta után megtaláltuk az oldalkápolnát, ahol III. Frigyes németrómai császár feleségének, Portugáliai Eleonórának a vörösmárvány síremlékét láthattuk. Buszunk felé igyekezve útba esett a Babenberg hercegi kastély, amely eredetileg a XII. században épült, és a XVIII. század óta a Mária Terézia Katonai Akadémiának (Theresianum) ad otthont. Tiszta idô lévén a távolban láthattuk a 2075 méter magas Schneeberg hófödte hegycsúcsát. Utunk következô állomása egy különleges templom és zarándokhely, Maria Schutz volt. A kéttornyú, barokk templom a hegyek között épült a XVIII. században. Zarándokhellyé válását gyógyító hatású forrásának köszönhette, amelynek vize ma az oltár mögött egy márványkútból folyik ki. Mi is megtöltöttük kulacsainkat, és ittunk a csodatevônek tartott forrás vizébôl. Ezután a Semmering alagútláncon keresztülhaladva eljutottunk a Stájerországban található Neuberg an der Mürzbe. A település cisztercita apátságát 1327-ben alapították. A templom a XV. század végére készült el gótikus stílusban. Csodálatos látványt nyújt a templom falán levô rózsaablak, és belül a virágdíszes mennyezet, a rózsaszín homokkôbôl készült oszlopokkal. A kolostor zárt kerengôjét és káptalantermét is megtekintettük. Az apátság 1788-ban, II. József rendelete következtében megszûnt, jelenleg plébániatemplomként mûködik. Utunkat folytatva délután érkeztünk Mariazellbe. Az egyik leghíresebb európai búcsújáróhelyet a XII. században alapították, és a Szent Lambrecht apátság bencés szerzetesei népesítették be. A jellegzetes, háromtornyú templom különleges módon ötvözi a gótika és a barokk jegyeit. Magyar vonatkozása, hogy Nagy Lajos király is adományozott az apátságnak. A legenda szerint a király a törökökkel vívott csata elôtt a zelli Istenanyához fordult, majd hatalmas gyôzelmet aratott a törökök felett. Ezért hálája jeléül a templomnak ajándékozta az arannyal és drágakövekkel díszített Mária képet és sok más értékes, a címerével ellátott kincset. A templom bejáratánál két ónból készült szobor áll. Az egyik Nagy Lajost ábrázolja, a másik Henrik morva fejedelmet.
155
AUGUSZTUS
Tavaly történt
AUGUSZTUS
Másik magyar vonatkozása Mariazellnek, hogy 1975-ben végakarata szerint itt temették el Mindszenty bíborost, aki 1991ben az esztergomi érseki kriptában talált végsô nyugalomra. A templom közepén helyezkedik el az ezüst kegyoltár, amely a világítás következtében aranyszínû fényben ragyog. A Máriát és a kis Jézust ábrázoló kegyszobor fából készült. az év három nagy ünnepén díszes ruhába öltöztetik. A csodálatos ezüst kegyoltár elôtt tartott elsô szentmisénk élményével gazdagodva, az esti órákban érkeztünk szállásunkra, Pöchlarnba. A Duna parti kedves kisváros szép mûemlék házakkal, szociális központként mûködô kastéllyal, Oscar Kokoschka festômûvész szülôházában berendezett múzeummal rendelkezik. Legérdekesebb mégis a Niebelung-emlékmû, amely a Niebelung-énekben szereplô városok címereit mutatja. Meglepetésünkre Esztergom címerét is ott láthattuk. Következô napon a melki apátság megtekintését tûztük ki célul. Melk városa a Duna partján épült, és az UNESCO világörökség részeként nyilvántartott wachaui kultúrtáj nyugati kapuja. A Duna fölött fekszik a barokk stílusú bencés apátság. 1089-ben költöztek a melki várba a bencés szerzetesek. A XII. század óta mûködik a kolostorban iskola. A rendház könyvtárában értékes kéziratok gyûjteményét létesítették az évszázadok során. A barokk korban történt átépítés vezetôje Jakob Prantauer építômester volt. Lenyûgözô az apátság épületegyüttese, a hatalmas udvarokkal, a barokk pompával berendezett belsô terekkel. Templomában látható Szent Kálmán ír herceg szarkofágja, mellette Szent Donát és Szent Flórián szobrai. A mennyezetet színekben gazdag freskók díszítik, amelyeket a kor híres festôi: Rothmayr és Troger festettek. Az apátságban jelenleg is aktív hitélet és nevelés folyik. 32 osztályból álló iskolát mûködtetnek a szerzetesek. A kolostor mellvédjérôl magával ragadó kilátás nyílik a közeli hegyekre és a Dunára. A Wachau az osztrák Dunakanyar, a Melktôl Kremsig terjedô kultúrtáj, a dombokon szôlôültetvényekkel, várakkal, kolostorokkal megragadó látványt nyújt.
156
157
AUGUSZTUS
Utunkat folytattuk a Duna mentén, így jutottunk el Maria Taferl búcsújáróhely templomába. A templomot 1660-1710 közt építették. A Duna felett egy dombon található, szép kilátással a folyóra. A templom hagyma alakú kupolái már messzirôl látszanak. A templom barokk stílusú, márvány fôoltárának képeit a kremsi festô, Schmidt festette. Az épület elôtt áll egy kôasztal, a településnek is nevet adó „Taferl”, amely feltehetôen pogány áldozati oltár volt. Ebben a kedves barokk templomban hallgattuk meg második napi szentmisénket. Innen nem messze áll Artstetten kastélya, mely 4-5 km-re található a Dunától, szép erdôs vidéken. A kastélyban sokat tartózkodott Ferenc Ferdinánd trónörökös. Láthattuk annak az autónak a másolatát, amelyben feleségével utazott, amikor a halálos kimenetelû merénylet történt ellene Szarajevóban. A kastély kriptájában van mindkettôjük sírhelye, és több leszármazottjuknak nyughelye is. A harmadik napot Dürnsteinnel kezdtük, a festôi Duna parti városkával, amely Oroszlánszívû Richárd raboskodásának színhelye. A parton hajókikötô van, mellette séta- és kerékpárút vezet. Innen már látni a hegyen a várromot, ahol az angolok királyát egy ideig fogva tartották. A belváros egy dombon található, lépcsôn jutottunk fel szebbnél szebb régi házakkal szegélyezett romantikus, keskeny utcáiba. Ágoston-rendi templomának jellegzetes kék színû tornya van, belül az üvegablakok narancssárga virágdíszei oldják fel a barokk ünnepélyességet. A mesébe illô régi városháza, romantikus udvarok és lépcsôk látványa tették felejthetetlenné a dürnsteini látogatást. Következô városunk a Wachau keleti kapuja, Krems volt. A város három településbôl alakult ki: Krems, Und és Stein. Megtudtuk, hogy itt született Liszt Ferenc édesanyja, Anna Maria Lager. Az régi állapotában megmaradt és felújított régi városkapu (Steinertor) közelében állt meg autóbuszunk. A zuhogó esôben esôkabátokkal, esernyôkkel felszerelve indultunk a Szent Vitus Fôplébániatemplom megtekintésére. Megcsodáltuk a templom belsejének színes márványburkolatát. Kis pihenés és a májusi litánia elmondása után, nagy örömünkre – mivel még mindig esett az esô – egy teljesen fedett lépcsôsoron jutottunk fel a késô-gótikus Miasszonyunk Piarista templomhoz. Az idô javulásában reménykedve érkeztünk meg Göttweig bencés apátságához. Az apátságot 1072-ben Altman püspök alapította, aki Passau püspöke is volt. Szarkofágja e templom kriptájában van. A kolostor egy domb tetején található, mostani barokk alakját Hildebrandt építômestertôl kapta. Az apátsági templom kívül rózsaszínû, belül a barokk jegyeit mutatja, különösen szép az aranyozott, faragott szószék, a kórus és az orgona. A kolostorban is nagyon szép termeket láthattunk: a képtárat, kék, sárga és zöld termet, festmény- és grafikai kiállítást a Wachauról. Napóleonról nevezték el az egyik szobát, mert itt szállt meg, amikor meglátogatta a csaták sebesültjeinek létesített kórházat.
AUGUSZTUS
Másnap elsô utunk Lilienfeldbe vezetett. 1202-ben VI. Lipót osztrák herceg adományozta a lilienfeldi kolostort a cisztercita szerzeteseknek, tehát több mint 800 éves az apátság. A kora gótikus templombelsôt barokk oltárokkal és orgonával egészítették ki. Különleges látvány volt fekete márványból készült, arannyal díszített oltára. Megnéztük VI. Lipót herceg síremlékét az oltár elôtt. Megcsodáltuk a kerengôben levô szökôkutat, a káptalanterem színekben pompázó, festett üvegablakait, és a napórát az épület falán. A káptalanteremben vettünk részt a szentmisén. Ezután útba ejtettük Alsó-Ausztria szövetségi tartomány fôvárosát, Sankt Pöltent, amely 50 ezer lakójával a tartomány legnagyobb városa is. Az óváros tereit barokk és szecessziós épületek díszítik. Láttuk a fôtéren a városházát és a Szentháromság szobrot. Bementünk a Ferences templomba, melynek megcsodálhattuk barna és vörös márványból készült oszlopait. A város nevezetes temploma a Dóm. Barokká alakított, korábban román stílusú alkotás. Román stílusú tornya 77 m magas. A belül festményekkel gazdagon díszített templomban éppen esküvôt tartottak. A még mûködô Ágoston-rendi kolostorok közé tartozik Herzogenburg apátsága. Már 1000 évvel ezelôtt templom állt e helyen. A kolostort a XII. században alapították. Az 1700-as évek elején a melki apátság híres építésze, Jakob Prantauer tervei alapján építették újjá barokk stílusban. Az épület tornya koronára emlékeztet. A templomban rokokó orgonát és szép festményeket láthattunk. A frissen felújított rendház ma 12 szerzetesnek ad otthont. Jól gazdálkodva az idôvel megállhattunk Schallaburg váránál, melynek román stílusú lakótornya a középkorból származik. A kastély reneszánsz külsejét a XVI. században kapta, amikor a Losensteiner dinasztia reneszánsz stílusban, az itáliai paloták mintájára építtette fel lakhelyét. Árkádsorát terrakottából készült, mitológiai jeleneteket ábrázoló díszek szegélyezik. A kastélyban évente más témájú kiállítást rendeznek. Ottjártunkkor a Velence történelmét és mûvészetét bemutató kiállítást nézhettük meg. Utazásunk ötödik, s egyben utolsó napján elôször Mayerlingbe látogattunk. A kastélyban tisztázatlan körülmények között vetett véget életének Rudolf trónörökös kedvesével, Vetsera Máriával. A tragédia után a vadászkastélyt Ferenc József lebontatta, helyén a karmeliták apácakolostorát építették. Rudolf szobája helyén kápolnát létesítettek, ebben tettünk látogatást. Innen néhány kilométer távolságra van a heiligenkreuzi apátság, Ausztria legrégibb ciszterci apátsága (1134-ben alapították). Jelenleg 80 szerzetes tartozik a rendházhoz, melyben hittudományi fôiskola is mûködik. A Szent Kereszt Ereklye Kápolnában megtartott szentmisén köszöntük meg a sok élményt, amelyet az ötnapos zarándokutunk során kaptunk. Hazafelé tartva a buszon a Kolping Család Egyesület vezetôje úti összegzésében megemlékezett az elôzô utak szervezôjérôl és vezetôjérôl, László Gyuri bácsiról, aki néhány hónappal ezelôtt az öröklétbe költözött. Ezzel az emlékezéssel zárom én is beszámolómat, úgy érezve, hogy mindannyian, akik ismertük, megôrizzük az ô személyét emlékezetünkben és szívünkben. KINCSES KATALIN
1962. AUGUSZTUS 05. – 50 ÉVE TÖRTÉNT 36 éves korában – valószínûleg gyógyszertúladagolás következtében – meghalt Marylin Monroe (Norma Jean). Anyai ágon fôként elmebajosokból állt a család, így a nyolcéves Norma Jean árvaházba, majd egy ismerôshöz került. Kiszôkítette a haját és modellként vállalt munkát. A magazinok címlapjárra került és Marilyn Monroe néven szerzôdést kötött a 20th Century Fox Filmstúdióval. Hollywood sztárja lett, Amerika szexszimbólumává vált. Kezelhetetlen depressziója miatt gyógyszer- és alkoholfüggôsége alakult ki. 1962. augusztus 5-én lakosztályában holtan találták, a hivatalos álláspont szerint gyógyszer-túladagolás okozta a halálát, amely olyan talányos volt, mint az egész élete.
158
Ferencváros 200 éve Ferencváros területén már a XV. században volt lakott település. A törökök kivonulása után csak romok maradtak belôle, de a XVIII. század folyamán gyarapodásnak indult Pest vonzásában ez a terület is benépesült. Két évszázad alatt a városrész végigélte a városfalak lebontása utáni hirtelen gyarapodást, az 1838-as nagy árvíz pusztítását, a klasszicista város beépültét, a kiegyezés utáni nagy fejlôdést, és az I. világháború elôtti megtorpanást. A XX. század során Ferencváros nagy része áldozatul esett a felduzzasztott ipar környezeti pusztításának, a leromló szociális és gazdasági viszonyoknak. A rendszerváltozást követôen egy új koncepció megvalósulásának lehetôsége körvonalazódott, melyet a kerület sikeresen kidolgozott és megindított. A könyv ezt a folyamatot követi nyomon és mutatja be város- és területfejlesztési szemszögbôl. Ráday Könyvesház, 2010.
Ferencvárosi emléktáblák IKVAY LÁSZLÓ (1911–1976) római katolikus pap Gát utca 2. Teológiai tanulmányait a Fribourgi Egyetemen (Svájc) végezte, ahol 1937-ben pappá szentelték. 1937–39-ben Esztergom fõegyházmegyében több helyütt káplán volt. 1939–46-ban Budapesten a Keresztény Ifjak Országos Egyesületének (KIOE) vezetõje, 1941–46-ban a Gát utcai kápolna lelkésze és a KIOE országos titkára. 1944-ben részt vett az ellenállási mozgalomban, üldözötteket rejtegetett. 1946–48-ban a budapesti katolikus iparostanoncotthonok érseki biztosa, 1948–51-ben karitászvezetõ, 1951–60-ban káplán Szécsényben és Budapesten. 1960-ban munkások között végzett illegálisnak minõsített lelkipásztori tevékenysége miatt elítélték, 1968-ban szabadult a börtönbõl. 1969-ben Svájcba távozott, ahol lelkipásztor volt.
159
AUGUSZTUS
Ferencvárosi könyvismertetôk
Kaffka Margit:
Charles A lelkem, ó, furcsa lelkem, Feléd kitermelôdik, kimindegységesedik S bár finom és differenciált a poutri, Amelyben lakol. Charles, te enségességem érzôje, S mély asszonyiságom alatt; Ó, jó volna veled differenciálódni, A poutriban Keresni legalantlappangóságok türkizét Keresni meglátásokat És megérzéseket És ritkán kiválthatóságokat Ó, van még, van még, Van még egy régi rezem, Répi japán, csontszínû krajc, Japánkodó, kicsi-bicsi, furcsa japán, Amit japám adott, Charles, eljapánkodásaimat És kicsi, fehérszélû, ékszermívû dobozom Néked adom, néked adom, Néked adom. –
160
