MAGYAR BÁNYÁSZATI ÉS FÖLDTANI HIVATAL VESZPRÉMI BÁNYAKAPITÁNYSÁG
VBK/1195-29/2012. Szűcs Ferenc : (06-88) 576-630 : (06-88) 576-646 E-mail:
[email protected]
Jogerőssé vált: 2013. 05. 09.
Tárgy: „Győr VI.-kavics, homok” bányatelek megállapítása GLÁZER-TRANSZ Fuvarozó Kft. 9011 Győr Ezerjó út 5/A. H A T Á R O Z A T A Veszprémi Bányakapitányság (továbbiakban: Bányakapitányság) a GLÁZER-TRANSZ Fuvarozó Kft. (9011 Győr, Ezerjó út 5/A.; adószám: 12887875-2-08; továbbiakban: Bányavállalkozó) kérelmére a „Győr VI.-kavics, homok” védnevű bányatelket m e g á l l a p í t j a , a következők szerint. 1.
A bányatelek adatai: 1.1.
Védneve:
Győr VI.-kavics, homok
1.2.
Tervezett kitermelési módja:
külfejtés
1.3.
Ásványi nyersanyag vagyona
1.3.1.
Haszonanyaga:
kavics (kód: 4300) homok (kód: 4200)
A bányavállalkozó a haszonanyag kitermelésével annak tulajdonjogát megszerzi, a kitermelt haszonanyag tekintetében elszámolási, bányajáradék bevallási kötelezettséggel tartozik. 1.3.2.
Meddőanyaga (fedőmeddő):
barnássárga, gyengén humuszos, iszapos homok, helyenként kavics zárványokkal
A Bányavállalkozó a telep feletti meddőanyag letermelésével annak tulajdonjogát nem szerzi meg, a letermelt meddő tekintetében megőrzési, és elszámolási kötelezettséggel tartozik. 1.3.3.
Az ásványi nyersanyag mennyiségét, illetve a földtani-, a kitermelhető- és a pillérekben lekötött ásványvagyont kizárólag a kérelmező részére csatolt önálló melléklet tartalmazza.
: (06-88) 576 630 : (06-88) 576 644
8200 Veszprém, Budapest u. 2. : 8210 Veszprém, Pf.: 1098 e-mail:
[email protected]
VBK/1195-29/2012
2.
3.
A bányatelek jogosítottjának adatai 2.1. Neve:
Glázer-Transz Fuvarozó Kft.
2.2. Székhelye:
9011 Győr, Ezerjó út 5/A.
A bányatelek adatai: 3.1. Földrajzi közigazgatási helye:
Győr-Moson-Sopron megye, Győr Megyei Jogú Város
3.2. A bányatelekkel érintett ingatlanok helyrajzi számai: Győr 01116/9, 01116/11, 01116/12, 0116/13, 01116/41 3.3. Határvonala töréspontjainak koordinátái (EOV): Töréspont száma 1 2 3 4 5 6 7 8 9
Y(m)
X(m)
Z(mBf)
553 309,2 553 425,6 553 552,0 553 659,0 553 735,0 553 617,0 553 334,0 553 295,0 553 441,0
261 023,3 261 059,3 260 847,0 260 892,0 260 768,0 260 746,0 260 674,0 260 740,0 260 800,0
122,4 124,0 131,8 135,3 131,4 134,8 124,9 123,5 131,3
3.4. Fedő- és alaplapjának tengerszint feletti magassága: Fedőlap magassága Alaplap magassága:
+ 119,0 mBf + 136,0 mBf 72 237,51 m2
3.5. Területe: 4.
Határ- és védőpillér kijelölése: 4.1. Határpillér: A Bányakapitányság a töréspontok által kijelölt bányatelek határszakaszokhoz határpillért jelöl ki az alábbi képlet szerint: R pV H ctg ( ) , ahol: R a határpillér vízszintes vetületi szélessége az alaplapon (m) H a határpillér magassága a töréspontnál (m) a határszög dőlése (fok) a határszög korrekciója (fok) pV a védősáv szélessége (m) pV = 5 m = 3o = 45o Töréspontok száma 1 2 3
H (m)
R (m)
3,4 5,0 12,8
8,8 10,6 19,2
2/11
VBK/1195-29/2012
4 5 6 7 8 9 5.
16,3 12,4 15,8 5,9 4,5 12,3
23,1 18,8 22,5 11,6 10,0 18,7
A bánya fő bányaveszélyek szerinti minősítése: Nem porveszélyes és nem szilikózis veszélyes.
6.
A vállalkozó által benyújtott ingatlan igénybevételi ütemtervet a Bányakapitányság a következők szerint elfogadja. Ingatlan helyrajzi száma
7.
Igénybevétel várható ideje
01116/9
2012 – 2015
01116/11
2012 – 2015
01116/12
2012 – 2015
01116/13
2012 – 2015
01116/41
2012 – 2015
A bányavállalkozó kizárólag a határozat 1.3.1. pontjában meghatározott ásványi nyersanyagok kitermelésére jogosult az 1.3.3. pont szerinti mellékletben meghatározott mértékig. A telep feletti fedőmeddő anyagát meddőhányóban kell tárolni, azt a rekultivációhoz lehet felhasználni. Más felhasználás vagy értékesítés (meddőhányó hasznosítás) csak erre vonatkozó műszaki üzemi terv alapján végezhető.
8.
A bányatelek felszíni határának sarokpontjait jól láthatóan, időtálló jelekkel maradandó módon, a bányatelek térképpel megegyező számozású határjelekkel meg kell jelölni. Az egyes sarokpontokat bányamérési módszerek alkalmazásával úgy kell a felszínen kitűzni, hogy az elhelyezett jelek az ingatlan rendeltetésszerű használatát ne akadályozzák. A határjeleket a bányatelek jogosítottja köteles karbantartani.
9.
A Bányakapitányság a tájrendezési előtervben meghatározottak szerint az újrahasznosítás megjelölt célját, amely a terület fásítása, erdőművelési ágban való hasznosítása, jóváhagyja.
10.
Bányavállalkozó a Győr 01116/11 hrsz.-ú ingatlan lévő 73-4372 számú vízszintes földmérési alapjellel érintett részét csak akkor vonhatja művelésbe, ha az alapjelet védőpillérbe helyezi, vagy az alapjelet áthelyezi (melyhez az áthelyezési engedélyt megszerzi).
11.
A Bányakapitányság a határozat jogerőre emelkedését követően megkeresi az illetékes ingatlanügyi hatóságot a bányatelek jogi jelleg ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzése végett
12.
Szakhatósági állásfoglalások, döntések:
3/11
VBK/1195-29/2012
12.1. Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség 8353-4/2011 számon szakhatósági hozzájárulását feltételek nélkül megadta. 12.2. ÁNTSZ Országos Tisztifőorvosi Hivatal 358-2/2011 számon szakhatósági hozzájárulását feltételek nélkül megadta. 12.3. Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Győri Körzeti Földhivatal (168/2012 számon) „A Győri Körzeti Földhivatal, mint tárgyi ügyben I. fokon eljáró ingatlanügyiföldvédelmi hatóság, a csatolt vizsgálati dokumentáció alapján tárgyi üggyel kapcsolatban földvédelmi szempontból kifogást nem emel, azzal, hogy a fenti munka termőföldnek minősülő ingatlanokon történik, ezért rájuk a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény 7-15.§-ai az irányadóak, igy a tárgyi munka megkezdése előtt a termőföld más célú végleges hasznosítását engedélyező Jogerős határozatot kérelem alapján előre be kell szerezni vagy mutatni, illetve az ebben foglaltakat maradéktalanul be kell tartani. Az engedélyt a Földhivatal külön eljárásban — kérelemre — adja meg. Ennek hiányában semmilyen a termőföld eredeti állapotát megváltoztató munkálatokat nem lehet elkezdeni, mert az a termőföld engedély nélküli más célú hasznosításának minősül, mely a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény 16-17. §- nak szankcióját vonja maga után. Felhívom a figyelmet, hogy a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény 9.§ (2) bekezdése szerint: Más hatóságok a termőföldet érintő engedélyezési eljárásuk során kötelesek meggyőződni arról, hogy rendelkezésre áll-e a termőföld más célú hasznosításának engedélyezéséről szóló ingatlanügyi hatósági határozat. Termőföld más célú hasznosításának engedélyezéséről szóló ingatlanügyi hatósági határozat hiánya esetén a hatóságnak — a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 32. § (1) bekezdése alapján — az eljárást fel kell függesztenie.” 12.4. A Honvédelmi Minisztérium Hatósági Hivatal 2714-1/2012/hho számon, a GyőrMoson-Sopron Megyei Kormányhivatal Kulturális Örökségvédelmi Irodája VIIIP-001/2681-3/2012 számon, Győr Megyei Jogú Város Jegyzője 66073-2/2012 számon hatásköre hiányát állapította meg. A határozattal szemben a közlésétől számított 15 napon belül a Magyar Bányászati és Földtani Hivatalhoz címzett, a Veszprémi Bányakapitányságnál benyújtandó fellebbezésnek van helye. A fellebbezés igazgatás szolgáltatási díja az elsőfokú eljárásra megállapított díj 50 %-a, azaz 50 000,-Ft, melyet az Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-01417179-00000000 számlájára kell megfizetni. A fellebbezéshez a fizetés megtörténtét igazoló befizetési bizonylatot is csatolni kell, melyen a befizetés jogcímét és az eljáráshoz rendelt kódszámot (A042) is szükséges feltüntetni. A befizetési bizonylat lehet postai készpénz átutalási megbízást igazoló szelvényrész vagy a kérelmező bankszámlájának megterhelését tartalmazó napi bankkivonat. I N D O K O L Á S A Bányavállalkozó 2012. 04. 27-én bányatelek megállapítási kérelmet (VBK/1195-1/2012 számon) nyújtott be a „Győr VI.-kavics, homok” bányatelek vonatkozásában. A Bányakapitányság a kérelmet a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. tv. (Bt.) 26/A. §-a, és a Bt. végrehajtásáról szóló 203/1998. (XII. 19.) Korm. rendelet (Vhr.) 11., 11/A. §-a alapján 4/11
VBK/1195-29/2012
megvizsgálta és tényállás tisztázást írt elő (VBK/1195-2/2012 számon), mivel a bányatelekkel lefedni tervezett ingatlanok helyrajzi számai (a térképen feltüntetettek és a szöveges részben leírtak) nem egyeztek meg. A tényállás tisztázása után az eljárást folytatható volt.
A Bányakapitányság a hiánypótlás után megkereste a 267/2006. (XII.20.) Korm. rendelet 3. mellékletében szereplő szakhatóságokat. A szakhatósági állásfoglalások beérkezése után a kérelem elbírálható volt. A Bányakapitányság megkereste a Győr Megyei Jogú Város Jegyzőjét (VBK/1195-23/2012 számon), hogy Győr 01116/9, 11, 12, 13, 41 hrsz. ingatlanok a Győr Megyei Jogú Város hatályos Szabályozási Tervében milyen területfelhasználási övezeti besorolásban vannak feltüntetve, illetve a Helyi Építési Szabályzat tartalmaz-e korlátozásokat a fenti területek bányatelekbe vonásával kapcsolatosan. Győr Megyei Jogú Város Jegyzője azt a tájékoztatást adta (VBK/1195-26/2012 számon), hogy a Győr MJV Közgyűlése 1/2006. (I.25.) Ök. rendelettel jóváhagyott Győr város szabályozási terve és helyi építési szabályzata (GYÉSZ) szerint a 03825 sorszámú beépítésre nem szánt, általános mezőgazdasági területfelhasználású övezetbe tartoznak a bányatelekkel lefedni szándékozott ingatlanok. A Bányakapitányság Bányavállalkozó kérelmére, tekintettel arra, hogy Bányavállalkozó a GYÉSZ módosítását kezdeményezte, a GYÉSZ módosításáig az eljárást VBK/1195-27/2012. számú végzésével felfüggesztette. A Bányakapitányság a módosítási eljárás megindulására tekintettel a VBK/1195-28/2012. számú végzésében az eljárást hivatalból felfüggesztette (egyben VBK/1195-27/2012. számú végzését visszavonta). Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 14/2013. (III.29.) Önkormányzati Rendelete módosította a helyi építési szabályzatot. A Bányakapitányság ügyfélként értesítette az FGSZ Földgázszállító Zrt.-t, a Győr-MosonSopron Megyei Kormányhivatal Földhivatalát, valamint a jogszabályban felsorolt civil zöld szervezeteket, hogy a bányatelek megállapításra indult eljárásban ügyfélnek minősülnek, a keletkezett iratokba betekinthetnek és nyilatkozatot tehetnek. Az értesítésre az FGSZ Földgázszállító Zrt. és a civil zöld szervezetek nyilatkozatot nem tettek. Az eljárás során a Győr 01116/12 hrsz.-ú ingatlan tulajdonosa, Ponty Ferencné (VBK/119515/2012 számon) az alábbi nyilatkozatot tette: „Kézhez kaptam VBK/1195-4/2012 számú levelét, melyben - mint az eljárásban érintett ügyfelet – arról tájékoztat, hogy a Glázer Transz Kft. bányatelek megállapítását kérte hivatalunknál, és ez a kérelem a tulajdonomban álló, Győr külterület 01116/12 hrsz. szántó ingatlant is érint. Levelében jelezte, hogy ügyfélként észrevételt van lehetőségem tenni. Ezzel ezúton élni kívánok. Észrevételeim a következők: 1.
Meglepődtem levelükön, melyben már a bányatelek megállapítási kérelemről, ill. a bányatelek megállapítási eljárás megindításáról tájékoztat. Számunkra ez azért meglepő, mert hivataluktól legutóbb 2011. szeptember 19-én, VBK/2260-20/2011 számú levélben még azt jelezték, hogy nem vagyok ügyfél, ill. kutatási tevékenységet az én ingatlanomon nem engedélyeztek. Szeretném tudni, hogy mi történt az elmúlt közel kilenc hónapban, amely eseményekről nekem tudomásom sem volt.
5/11
VBK/1195-29/2012
2.
3.
A Glázer Transz Kft. ügyvezetője 2012. 03. 03-án ugyan egy rövid levélben jelezte, hogy 2012. II. n. évtől külfejtéses kavicsbányászatot kíván elkezdeni a tulajdonomban lévő ingatlanon, de más hivatalos értesítés nem érkezett, a mostani levelükön kívül. Meglepődtem levelükön azért is, mert ebből tudtam meg azt is, hogy a Glázer Transz Kft. 4 éven át kívánja a bányászati tevékenységet folytatni. Ahogy már korábban is jeleztem Önöknek, a tulajdonomat képező 01116/12 hrsz. ingatlan 5 éves szerződéssel haszonbérletbe van adva. az évente kapott bérleti díj, alacsony nyugdíjam biztos kiegészítésére szolgál. A Bányászati tevékenység miatt ettől el fogok esni. Ki és milyen módon fogja megtéríteni ezt a kárt? Levelükben jelezték, hogy melyek azok az ingatlanok, amelyeket a bányatevékenység négy éven át érinteni fog. Köztük szerepel a tulajdonomban lévő ingatlan is. Az általános tájékoztatáson kívül, azt hiszem, jogom lenne tudni azt is, hogy a 10 ha-os földemet mekkora mértékben szándékoznak tönkre tenni a bányászati tevékenységgel?
Ki és mikor kárpótol az értékvesztés miatt? Kérem fenti észrevételeim tudomásul vételét és megfontolását, döntésük meghozatalánál. Kérdéseimre várom mielőbbi válaszát, egyúttal megerősítem, hogy a földemen tervezett bányászati tevékenységgel nem értek egyet, ahhoz nem járulok hozzá.” A Győr 01116/11 hrsz.-ú ingatlan tulajdonosai Ponty Éva Zita és Ponty Zoltán (VBK/119522/2012 számon) az alábbiakat nyilatkozták: „Tisztelt Szűcs Ferenc Úr! alulírottak 2012. 07. 06-án kézhez kaptuk az Önök fenti hivatkozási számú, „Értesítés közigazgatási hatósági eljárás megindításáról” tárgyú levelét. A levélben foglaltakat tudomásul vettük, a csatolt „Győr VI.-kavics” tervezett bányatelekkel kapcsolatos külfejtéses bányászati ütemtervvel kapcsolatban a következő egybehangzó nyilatkozatot tesszük: Kérjük, hogy az igénybevételi ütemtervből a tulajdonunkban lévő Győr 01116/11 helyrajzi számú ingatlant szíveskedjenek törölni. Az ingatlan külfejtéses bányászati célú igénybevételéhez nem járulunk hozzá. Nyilatkozatunkat az alábbi megfontolásból tesszük: Az ingatlan, amíg a múlt évben elhunyt édesapánk tulajdonában volt, folyamatosan mezőgazdasági művelés alatt állt bérleti szerződések keretében, rendszeres jövedelmet biztosítva ezzel családunknak. Jelenleg is a korábbi bérlő műveli, aki ezt a tevékenységet hosszú távon tovább szándékozik folytatni, amihez mi, mint tulajdonosok partnerek kívánunk lenni.” A Bányakapitányság az ingatlan igénybevételi ütemterv vizsgálata során megállapította, hogy az ingatlantulajdonosok az érintett ingatlan használati, hasznosítási, illetve rendelkezési joga szempontjából olyan releváns tényeket nem adtak elő, amelyek az ütemterv elfogadását kizárták volna. A Bányakapitányság kiemeli, hogy a Bt. 26/A. § (4) bekezdés alapján a bányatelek megállapítása és az ingatlan-nyilvántartásba történt bejegyzése nem változtatja meg a bányatelekkel lefedett felszíni ingatlanok tulajdonjogát, rendeltetését és használatát. A Bt. 27. § (1) bekezdés szerint a bányászati tevékenységet jóváhagyott műszaki üzemi terv szerint kell végezni. A Bt. 27. § (4) bekezdése kimondja, hogy a műszaki üzemi tervet a bányafelügyelet a (2) bekezdésben meghatározott szempontokra és az ingatlan-igénybevételi ütemtervre figyelemmel akkor hagyja jóvá, ha a bányavállalkozó a műszaki üzemi tervben meghatározott
6/11
VBK/1195-29/2012
bányászati tevékenységekkel érinteni tervezett ingatlanokra vonatkozóan igénybevételi jogosultságát igazolta. A fentiek alapján az ingatlantulajdonost az ingatlannal kapcsolatos rendelkezési, használati, hasznosítási és birtoklási jogában a bányatelek megállapítás nem érinti. Emellett az ingatlantulajdonos előzetes hozzájárulása a bányatelek megállapításához nem szükséges, ezt a Bt. nem írja elő. A Bányakapitányság erre tekintettel az ingatlantulajdonosi nyilatkozatot nem vette figyelembe. A Bányakapitányság a kérelmet a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. tv. (Bt.) 26. § (3) bekezdése szerint eljárva, a Bt. végrehajtásáról szóló 203/1998. (XII. 19.) Korm. rendelet (Vhr.) 11., 11/A és 12. §-ai, alapján vizsgálva megállapította, hogy
a Bányavállalkozó mellékelte az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség határozatát (H-144-11/2012 számon), melyben megállapítja, hogy a tevékenység jelentős környezeti hatást nem okoz, így a környezeti hatásvizsgálati eljárás lefolytatása nem indokolt; a Bányavállalkozó az érintett felszíni ingatlan tulajdonosokat a bányatelek megállapítási szándékáról, a későbbi igénybevétel módjáról és várható idejéről kiértesítette (tértivevények és a kiküldött levelek másolatban mellékelve) a terület kutatási zárójelentéssel (VBK/3375-4/2011 számon iktatva) igazolt nyersanyagkészlettel rendelkezik; a beterjesztett bányatelek dokumentáció a jogszabályban előírt tartalmi követelményeket teljesíti, a kitermelési feltételek az előirányzott művelési technológiával teljesíthetők.
A Bányakapitányság a rendelkező rész előírásait az alábbiak alapján rendelte el: 1-3. Bt. 26. § (3), 26/B. § (3) bekezdés, figyelemmel a VBK/3375-4/2011. számon elfogadott kutatási zárójelentésben meghatározott haszonanyag mennyiségére. 4. Bt. 32. §, Vhr. 19. § (1) bekezdés, tekintettel Bányavállalkozó kérelmére és az általa megadott értékeket elfogadva, mert a számítás megfelelt 12/2003. (III. 14.) GKM rendelet előírásainak. 5. Bt. 34. § (5) és Vhr. 26. § (1), elfogadva Bányavállalkozó adatszolgáltatását, számítását. 6. Bt. 26. § (3), Vhr. 12. § (1) bekezdés. 7. pont a Bt. 3. § (1) és 23. § (3) bekezdés. 8. pont Vhr. 12. § (2) és 43/2011. (VIII.18.) NFM rendelet 4. § (1) bekezdés. 9. pont 26. § (3) és Vhr. 12. § (2) bekezdés. A 10. pont Bt. 26. § (3) bekezdés. A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Földhivatala, mint a Győr 011116/11 hrsz.-ú ingatlanon lévő 73-4372 számú vízszintes földmérési alappont kezelője/tulajdonosa az alábbi nyilatkozatot tette: „Hivatkozási számú értesítését megköszönve tájékoztatom, hogy nyilvántartásunk alapján a győri 01116/11 hrsz.-ú ingatlanon helyezkedik el a 73-4372 sz. vízszintes földmérési alappont, melynek megszüntetését a környezet pontellátottsága nem teszi lehetővé. Az 1996. évi LXXVI. Tv. 20. § , és a végrehajtásáról rendelkező 16/1997. (III.5.) FM rendelet alapján földmérési jelet megszüntetni, vagy áthelyezni csak előzetes engedély birtokában lehet, továbbá a megsérüléséről, megsemmisüléséről is azonnal jelentést kell
7/11
VBK/1195-29/2012
tenni a pótlási kötelezettség mellett, valamint az ingatlan tulajdonosa köteles biztosítani a földmérési jel megközelíthetőségét karbantartási és mérési célból. Lehetőség van a pont áthelyezésére (pótlására) a beruházó költségére, amennyiben a bányaművelés munkálatai veszélyeztetnék annak épségét. Ebben az esetben az áthelyezésre (pótlásra) irányuló kérelmet 2 példányban hivatalunk részére kell megküldeni a költségvállalási nyilatkozattal együtt. Fentiek betartása esetén tárgyi bányatelek megállapítása ellen kifogást nem emelek, ahhoz hozzájárulok.” A Bányakapitányság az alapjel védelme érdekében rendelkezett, mellyel az alapjel károsodása megakadályozható. 11. pont Bt. 26/A.§ (1) és Vhr. 12. § (3) bekezdés. Az érintett szakhatóságok a bányatelek megállapításhoz hozzájárultak. [12. pont] A szakhatósági előírások indokolásai: Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség „A Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Veszprémi Bányakapitányság VBK/1 195-812012. számon szakhatóságként megkereste Felügyelőségünket a „Győr-VI.-kavics” védnevű bányatelek 01116/9, 01116/11-13,01116/41 hrsz-ú ingatlanokon történő megállapítása miatt. A Felügyelőségünk H-114-11/2012. számú határozata alapján a Glázer-Transz Fuvarozó Kft. által a Győr 01116/9, 01116/11-13, 01116/41 hrsz-ú ingatlanokon tervezett külszíni kavicsbányászati tevékenység érdekében benyújtott előzetes vizsgálati dokumentációt elfogadta, s mivel e tevékenység - várhatóan - jelentős környezeti hatást nem okoz, a környezeti hatásvizsgálati eljárás lefolytatását nem tartotta indokoltnak. A Felügyelőség a jelen kérelmet a hatáskörébe tartozó vízvédelmi, vízgazdálkodási, a levegőtisztaságvédelmi, a természet- és tájvédelemi, a hulladékgazdálkodási, valamint a zajés rezgésvédelmi szempontokból az adott eljárásban szakhatóságként eljárva az alábbi megállapításokat tette: -
A tervezett bányászati tevékenység során technológiai vízigénnyel számolni nem kell, míg a keletkező kommunális szennyvíz gyűjtése zárt mobil gyűjtőben történik, melynek rendszeres elszállítása alkalmanként megbízott vállalkozóval történik. A dolgozók vízellátása a kereskedelmi forgalomban kapható ásványvízzel történik.
-
A vizsgálattal érintett terület a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004 (VII. 21.) Korm. rendelet 2. számú melléklete 2/a. pontja alapján érzékeny területnek minősül, mivel a csapadékból származó utánpótlódás sokévi átlagos értéke meghaladja a 20 mm/évet.
-
A tervezett bányatelek vízbázis védelmi területet nem érint.
-
A hatóság a műszaki üzemi terv engedélyezése során adja meg a környezetvédelmi szakterület előírásait.
-
Az érintett ingatlanok nem védett természeti területek, és nem részei a Natura 2000 hálózatnak, sem a nemzeti ökológiai hálózatnak.
A Felügyelőség fenti állásfoglalását a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.) 44. § (1) bekezdése alapján adta meg. Jelen állásfoglalással szembeni fellebbezés jogát a Ket. 44. § (9) bekezdés zárja ki,
8/11
VBK/1195-29/2012
a hatóság az ügyfelet a jogorvoslat lehetőségéről a 72. § (1) bekezdés da) pontja alapján tájékoztatta. A szakhatósági eljárás igazgatási szolgáltatási díj, a módosított környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint a vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet 1. számú melléklet VI. pontjának 8.2. sorszáma szerinti összege beszedésre került. A Felügyelőség hatásköre a Magyar Bányászati és Földtani Hivatalról szóló 267/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet 4/A. (2) bekezdése és 3. számú melléklete 11. pontján, illetékessége a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 1. sz. mellékletének IV/l/A. pontján alapul.” Honvédelmi Minisztérium Hatósági Hivatala „A Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Veszprémi Bányakapitányság VBK/1195-7/2012 hivatkozási számon szakhatósági megkeresést küldött “Győr VI.- kavics, homok” bányatelek megállapítása tárgyában. A megküldött ügydarabban foglaltak vizsgálata alapján megállapítottam, hogy a tárgyi bányatelek honvédelmi, illetve katonai célú létesítmény működési-, vagy védőterületét nem érinti, ezért a megkeresés szerinti ügyben hatáskörrel nem rendelkezem. Tekintettel arra, hogy ilyen esetben a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL törvény (a továbbiakban: Ket.) 45/A. §-ának (3) bekezdése értelmében a szakhatósági eljárás megszüntetésének van helye, a rendelkező részben foglaltak szerint döntöttem. A szakhatóság hatáskörét és illetékességét a Magyar Bányászati és Földtani Hivatalról szóló 267/2006. (XII.20.) Korm. rendelet 3. melléklet 10. pontja, a végzés elleni önálló jogorvoslat kizárására vonatkozó előírást a Ket. 44. §-ának (9) bekezdése tartalmazza.” Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Kulturális Örökségvédelmi Irodája „A tervezett tárgyi beruházás hatóságom jelenlegi adatai szerint kulturális örökségi elemeket nem érint, így - figyelemmel a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalról, a kulturális örökségvédelmi szakigazgatási szervekről, és eljárásaikra vonatkozó általános szabályokról szóló 324/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 6. § (1) bekezdésére szakhatósági állásfoglalás kiadására hatásköröm nincs. Felhívom azonban az engedélyt kérő/beruházó/kivitelező figyelmét, hogy a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény (a továbbiakban: Kötv.) 24. §-ában foglaltak értelmében amennyiben a földmunkák során régészeti emlék, illetőleg lelet kerül elő, a felfedező (a munka felelős vezetője) köteles a régészeti emléket veszélyeztető tevékenységet felfüggeszteni, és a területileg illetékes múzeumhoz, valamint az illetékes települési önkormányzat jegyzőjéhez bejelenteni, továbbá a helyszín és a leletek őrzéséről gondoskodni. A bejelentési kötelezettség elmulasztása a Kötv. 82. § (1) bekezdése, valamint az örökségvédelmi bírságról szóló 191/2001. (XI.18.) Korm. rendelet alapján örökségvédelmi bírság kiszabását vonhatja maga után! A megyei múzeum a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról, és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény 45. § (4) bekezdésében meghatározott régészeti vonatkozású tevékenységének ellátása érdekében nélkülözhetetlen, hogy tárgyi beruházással összefüggésben megvalósítandó földmunkákról azok megkezdése előtt értesülést szerezzen, így kérem, hogy a beruházó/kivitelező a későbbiekben a letakarítás megkezdésről azt
9/11
VBK/1195-29/2012
megelőzően legalább 8 nappal írásban a területileg illetékes megyei múzeumigazgatóságot értesítse (Győr-Moson-Sopron Megyei Múzeumok Igazgatósága, 9021 Széchényi tér 5.), és biztosítsa a terület átvizsgálásának lehetőségét. Döntésen a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 45/A. § (3) bekezdésén alapul. Állásfoglalásomat a Ket. 44. § (6) bekezdésére és 71. § (1) bekezdésére figyelemmel végzés formájában hoztam meg. A jogorvoslati utat a Ket. 44. § (9) bekezdése alapján állapítottam meg.” ÁNTSZ Országos Tisztifőorvosi Hivatal „A Glázer-Transz Fuvarozó Kft. Kérelmet nyújtott be a Veszprémi Bányakapitánysághoz a Győr VI.-kavics védnevű bányatelek megállapítása tárgyában. A Veszprémi Bányakapitányság az eljárásba szakhatóságként bevonta hatóságomat a 267/2006. (XII.20.) Korm. Rendelet 2. sz. mellékletében meghatározott szakkérdés tekintetében. A kérelmező által benyújtott dokumentáció áttanulmányozása után megállapítottam, hogy a bányászat tevékenység természetes gyógytényezőt nem veszélyeztet, ezért a rendelkező részben foglaltak szerint döntöttem. A szakhatósági állásfoglalást a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. tv. 44 – 45/A. §-ban előírt módon, határidőn belül adtam ki. A szakhatósági állásfoglalás kiadására hatóságom hatáskörét és illetékességét a Magyar Bányászati és Földtani Hivatalról szóló 267/2006. (XII.20.) Korm. Rendelet 4/A. § (1) bekezdése, valamint a 2. számú melléklet 2. pontja állapítja meg.” Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Győri Körzeti Földhivatal „A Győri Körzeti Földhivatal, mint tárgyi ügyben I. fokon eljáró ingatlanügyi-földvédelmi hatóság, a csatolt vizsgálati dokumentáció alapján tárgyi üggyel kapcsolatban földvédelmi szempontból kifogást nem emel, azzal, hogy a fenti munka termőföldnek minősülő ingatlanokon történik, ezért rájuk a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. Törvény 715. §-ai az irányadóak, így a tárgyi munka megkezdése előtt a termőföld más célú végleges hasznosítását engedélyező jogerős határozatot kérelem alapján előre be kell szerezni vagy mutatni, illetve az ebben foglaltakat maradéktalanul be kell tartani. Az engedélyt a Földhivatal külön eljárásban – kérelemre – adja meg. Ennek hiányában semmilyen a termőföld eredeti állapotát megváltoztató munkálatokat nem lehet elkezdeni, mert az a termőföld engedély nélküli más célú hasznosításának minősül, mely a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény 16-17. §-nak szankcióját vonja maga után. Felhívom a figyelmet, hogy a termőföld védelméről szóló2007. évi CXXIX. törvény 9. § (2) bekezdése szerint: „Más hatóságok a termőföldet érintő engedélyezési eljárásuk során kötelesek meggyőződni arról, hogy rendelkezésre áll-e a termőföld más célú hasznosításának engedélyezéséről szóló ingatlanügyi hatósági határozat. Termőföld más célú hasznosításának engedélyezéséről szóló ingatlanügyi hatósági határozat hiánya esetén a hatóságnak – a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 32. § (1) bekezdése alapján – az eljárást fel kell függesztenie.” Győr Megyei Jogú Város Jegyzője „Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Veszprémi Bányakapitányság a tárgyban megjelölt ügyben szakhatósági állásfoglalás céljából kereste meg hivatalunkat a Magyar Bányászati és Földtani hivatalról szóló 267/2006. (XII.20.) Korm. rendelet (továbbiakban: Kr.) 3. számú melléklete alapján.
10/11
VBK/1195-29/2012
A megkereséshez csatolt engedélyezési dokumentációt a helyi természetvédelmi követelmények tekintetében vizsgáltuk és az alábbi megállapításokat tettük: A tárgyi tevékenység Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének a környezetvédelemről szóló 63/2003. (XII.19.) rendeletben, valamint Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének a „Bécsi úti nádas” helyi védettségű természeti területté nyilvánításáról szóló 31/2004. (V.28.) rendeletben meghatározott természetvédelmi területet nem érinti. Fentiekre tekintettel a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. tv. (továbbiakban: Ket.) 45/A. § (3) bekezdése értelmében a szakhatósági eljárást megszüntetem. Hatáskörömet a Kr. 3. melléklet 12. sora alapján, illetékességemet a Ket. 21. § (1) bekezdése b) pontja alapján állapítottam meg. A végzés elleni fellebbezést a Ket. 98. § (2) bekezdése alapján zártam ki. Továbbiakban felhívom a tisztelt Hatóság figyelmét Hivatalunk 34558/2012 számú tájékoztató levelére, melyet a VBK/3375-6/2012 számra hivatkozva küldtünk meg Bányakapitányságuk részére.” A Bányakapitányság a fentiekre tekintettel a bányatelket megállapította. A Bt. 43. § (9) bekezdés alapján Bányavállalkozó az 57/2005. (VII.7.) GKM rendelet szerinti igazgatási szolgáltatási díjat megfizette. A Bányakapitányság a jogorvoslati lehetőséget a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) 98. § (1) és 99. § (1) bekezdés alapján biztosította. A fellebbezési eljárás igazgatási szolgáltatási díját és a megfizetésének módját az 57/2005. (VII.7.) GKM rendelet 4. § (1) bekezdése írja elő. A Bányakapitányság határozatát a Bt. 44.§ (1) a) pontja, valamint a 267/2006. Korm. rendelet 3.§ (2) és (4) bekezdésben meghatározott hatáskörben hozta, illetékességét a 267/2006.(XII.20.) Korm. rendelet 2. § (2) bekezdése állapítja meg. Veszprém, 2013. április 12.
dr. Káldi Zoltán bányakapitány Kapják: (tértivevénnyel) Külön címlista alapján!
11/11
