Szatmárcsekei Kölcsey Ferenc Óvoda

Szatmárcsekei Kölcsey Ferenc Óvoda

Szatmárcsekei Kölcsey Ferenc Óvoda Pedagógiai Program

4946 Szatmárcseke, Óvoda köz 1.

2013.december 1.

1


Szatmárcsekei Kölcsey Ferenc Óvoda Pedagógiai Programja

Intézmény OM - azonosítója:

Készítette: Bódi Izabella 202656 mb.óvodavezető Legitimációs eljárás - Az érvényességet igazoló aláírások:

…./2013. határozatszámon elfogadta:

Véleménynyilvánítók:

……………………………………

………………………………………

nevelőtestület nevében névaláírás

Óvodai szülői szervet nevében névaláírás

…/2013. határozatszámon jóváhagyta: …………………………………… intézményvezető Ph

Egyetértését kinyilvánító: ……………………………………… Fenntartó, működtető nevében névaláírás

Nemzetiségi Önkormányzat nevében névaláírás Hatályos: a kihirdetés napjától 2013. szeptember 1-től

a kihirdetés napjától 2013. szeptember 1-től A dokumentum jellege: Nyilvános Iktatószám: …./2013

2


"Tudod, ki hiszi azt, hogy mindenre képes? A gyermek. Bízik önmagában, nem érez félelmet, hisz a saját hatalmában, és megszerzi azt, amit akar. De a gyermek növekszik. És kezdi megérteni, hogy nem is olyan hatalmas, és hogy a léte másoktól függ. Akkor szeret, és elvárja, hogy a szeretete viszonzásra leljen, a vágya pedig az idő előrehaladtával egyre nő. (...) És végül oda jut, ahol most vagyunk: felnőtt lesz belőle, aki bármit megtenne azért, hogy elfogadják és szeressék." Paulo Coelho -

3


A PEDAGÓGIAI PROGRAM JOGSZABÁLYI HÁTTERE: A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény A kormány 363/2012. (XII.17.) kormányrendelete Az Óvodai nevelés országos alapprogramjáról 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet a sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról 2003. évi CXXV. Törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról 2011. évi CLXXIX. Törvény a nemzetiségek jogairól 1997. évi XXXI. tv. a Gyermek védelemről és gyámügyi igazgatásról Az 1998. évi XXVI. Törvény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségének biztosításáról Az óvoda hatályos Alapító Okirata Nevelőtestület

4


BEVEZETŐ Az óvodáskorú gyermek nevelésének elsődleges színtere a család. Óvodánk a köznevelési rendszer szakmailag önálló nevelési intézménye, a családi nevelés kiegészítője, a gyermekek be-óvodáztatásától az iskolába lépéséig. Az óvoda pedagógiai tevékenységrendszere és tárgyi környezete biztosítja az óvodáskorú gyermek fejlődésének

és

nevelésének

legmegfelelőbb

feltételeit.

Óvodánk

arculatának

kialakításánál figyelembe vettük az óvoda hagyományait, a szülők és a fenntartó elvárásait, a gyermek szociokulturális környezetét. Az óvoda funkciói: óvó-védő, szociális, nevelő-személyiségfejlesztő funkció. A gyermekben megteremtődnek a következő életszakaszba (a kisiskolás korba) való átlépés belső pszichikus feltételei. Óvodai nevelésünk célja, hogy az óvodások sokoldalú, harmonikus fejlődését, gyermeki személyiség kibontakoztatását, a hátrányok csökkenését elősegítse az életkori és egyéni sajátosságok, és az eltérő fejlődési ütem figyelembevételével (ideértve a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek ellátását is). Olyan óvodákban kívánjuk nevelni a gyermekeket, ahol a gyermek, a szülő és a munkatársak egyaránt felszabadultan, biztonságban érzik magukat. Munkánkat nevelő és munkatársi közösségben végezzük. Tudásunkkal a gyermekek rendelkezésére állunk. Az egyén tiszteletbetartása mellett a társas viselkedés megtapasztalásával, gyakorlásával a gyermekek szocializációját kívánjuk segíteni. 1. AZ ÓVODA JELLEMZŐI ADATAI

- Az óvoda hivatalos megnevezése, székhelye, címe: Szatmárcsekei Kölcsey Ferenc Óvoda Cím:

4945 Szatmárcseke, Óvoda-köz 1.

Telefon:

06 70 3870982

- Az intézmény fenntartója és munkáltatója: Szatmárcsekei Községi Önkormányzat Cím:

4945 Szatmárcseke,Petőfi út 1. sz.

Telefon:

44/432-088 5


Az óvoda három csoporttal működik. Az óvoda mb.vezetője: lakás:

Bódi Izabella

4945 Szatmárcseke,Petőfi út 45.

A Szatmárcsekei Kölcsey Ferenc Óvoda Pedagógiai Programját készítették az óvoda nevelőtestülete: Bódi Izabella Bőnyeiné Bíró Irén Tóth Erzsébet óvodapedagógusok .

2. HELYZETELEMZÉS

Szatmárcseke a Szatmári-síkság északkeleti részén fekszik, Nyíregyházától a megyeszékhelytől 82 km távolságra. Északkeleti részén határos Ukrajnával, a Tiszafolyó választja el a határt. Szatmárcseke századokon át a Kölcsey és vele rokon Kende család birodalma és lakóhelye volt. Kölcsey Ferenc 1823. január 22-én a községben írta meg a magyar nép "imáját", a Himnuszt. 1990 óta ez a nap a Magyar Kultúra Napjává van nyilvánítva, s azóta nemcsak az ország minden tájáról, de a határokon túlról is érkeznek vendégek az ünnepségre. Ma a település turisztikai szempontból fontos szerepet tölt be. A Kölcsey Fogadóban, valamint magánházaknál megtalálják az ide kirándulók, pihenni vágyók a szállás és kikapcsolódási lehetőséget. A Tisza-parton fürdőzési lehetőség, camping található. Ezenkívül a magánházaknál megtalálják a városi ember számára ismeretlen - a természet, a gazdálkodás, a hagyományok stb... - dolgokba való betekintést, részvételt, pl.: kenyérsütés, lekvárfőzés, szövés, disznóvágás, stb... A régi kor emlékét építési és berendezési stílusát csodálhatjuk a Tájházban, ahol megtalálható a szövőszék, a szabadkéményes kemence, tűzhely. 1994-ben megtörtént az Országzászló-tér felavatása, községünk tehát már hivatalosan is az ország keleti kapuja.

6


A községen keresztül vasút nem megy, a legközelebbi vasútállomás 15 km-re Penyige községben található. A környező községeket autóbuszjárat köti össze a legközelebbi várossal, Fehérgyarmattal, ami 18 km-re van.

Szatmárcseke lakosságának száma: 1522 fő ebből etnikum:

533 fő

aktív dolgozó:

60 fő + közmunka programon: 277fő

nyugdíjas:

283 fő

munkanélküli:

257 fő

0-14 éves gyermek száma:

146 fő

3-7 éves gyermek száma:

71 fő

Jelenleg 1522 fő az állandó bejelentővel rendelkező polgárok száma és ebből 533 cigány etnikumhoz tartozik. /Ez a szám azonban szinte állandó mozgást mutat, hol elköltöznek, vagy éppen a községbe költöznek./ A községben igen magas a munkanélküliek száma, mivel sem gyár, sem üzem nem működik, illetve jelenleg több mezőgazdasági vállalkozó van, valamint a közmunka programban sokan dolgoznak. A vállalkozók többségükben vállalkozók, a kereskedelmi egységek is magánkézben vannak. A lakosság nagyobb része a mezőgazdasági tevékenységből pótolja jövedelmét (kukorica, napraforgó, gyümölcs, zöldség). A község rendelkezik vezetékes ivóvízzel, gáz- és telefonhálózat is van. Mindez nem kis áldozatot követelt mind az Önkormányzattól és a lakosságtól.

3. AZ INTÉZMÉNY BEMUTATÁSA 3.1. Személyi és tárgyi feltételek Községünkben több mint fél évszázada működik óvoda. 1974-ben épült új óvoda, amely két csoportosra lett tervezve és szolgálati lakás is tartozott hozzá.

7


Az óvoda három csoportos, a korábbi években egy csoport mindig a régi épületben volt elhelyezve, de öt éve a szolgálati lakásrész át lett alakítva a harmadik csoport számára. Így most már a három csoport egy épületben működik. Az épületben három csoportszoba, két öltöző, két mosdó +WC, egy iroda, egy felnőtt öltöző, egy melegítő konyha + mosogató és raktárak találhatóak. A csoportszobák egyben foglalkoztatók, étkezők és a délutáni pihenés is itt van megoldva. 1998. december 31-ig az óvoda önkormányzati fenntartás alatt állt. 1999. január 1jétől megalakult az Általános Művelődési Központ, majd 2013.január 1-től az óvoda ismét önálló intézmény lett és önkormányzati fenntartású. Az épület elhelyezése az udvaron nem szerencsés, mivel nagyon széttagolja az udvart. Ennek ellenére megtalálhatók az udvari játékok, ami még vasból készült, napos, árnyékos területek, nagy része füves az udvarnak, homokozó, stb... Személyi feltételek a három csoportban Jelenleg az óvodában 3 fő főiskolát végzett óvónő dolgozik, továbbá 1 fő óvónői szakközépiskolát végzett dajka és 2fő képesítés nélküli dajka - akik szociális gondozó és ápolói képesítéssel rendelkeznek. . Az óvónők mind több tízéves gyakorlattal rendelkeznek. Önképzéseken , szervezett továbbképzéseken részt veszünk, természetesen az anyagi képességeket figyelembe véve, hisz tudjuk, hogy a kevés pénz az nemcsak a mi óvodánk problémája.

2013-2014 szeptemberében beírt gyereklétszám:

51 fő

ebből hátrányos helyzetű:

49 fő

halmozottan hátrányos helyzetű: 40 fő

A létszám azonban állandó mozgást mutat, mivel a gyerekeket folyamatosan vesszük fel az óvodába, elutasított gyermek nincs. Korábban saját főzőkonyhával rendelkeztünk, azonban a helyi Önkormányzat ezt megszüntette és egy helyen történik a főzés a Pince Csárdában, ahol nemcsak az óvodás gyermekeknek főznek, hanem az iskolásoknak is . 8


Minden gyermek étkeztetése ingyenes, ami nagy könnyebbséget jelent a szülők számára.

Tárgyi feltételek Tárgyi feltételeink adottak ahhoz, hogy a gyerekek biztonságát, kényelmét szolgálja, lehetővé teszik egészségük megőrzését, mozgás- és játékigényük kielégítését. 1997 óta az óvodában

gázfűtés van, a világítás energiatakarékos neon világítás.

Színes TV, automata mosógép is megtalálható az óvodában. Az intézményben 2013. májusába teljes rekonstrukció kezdődött , mely jelenleg is tart. A belső terek megfelelő kihasználásával, díszítéssel igyekszünk családias légkört teremteni gyermekeink számára. Tapasztalataink szerint az utóbbi évek nehéz gazdasági helyzete, a munkanélküliség, az elszegényedés nagyon rányomta bélyegét a családi környezetre, nevelésre. Kevés az együtt töltött idő a családban, nincs közös játék, beszélgetés, mesélés csak nagyon kevés kivételben. Néha úgy érződik, hogy az intézményes nevelés keretei között kell kizárólagosan megteremtenünk a gyermekek személyfejlesztését. A megváltozott családi modell, az ingerszegény környezet -(értem ez alatt a sok TV, számítógép hatást, ami meglátásom szerint a legtöbb esetben rossz irányba tereli a gyermeki gondolkodást, a személyiség fejlődését, és amit legsúlyosabbnak látok, hogy nincs kivel megbeszélnie a gyereknek a látottakat) - mindezek határozzák meg további feladatainkat. Eddigi nevelési gyakorlatunkban is törekedtünk a gyermekek személyiségjegyeinek, a családi nevelés megismerésére és erre alapoztuk három éves munkánkat. Családias szeretetteljes környezetbe várjuk a beérkező gyermekeket, hisz tudjuk, hogy az anyától való leválás, nem minden gyereknél egyformán reagálódik le. A technikai dolgozókkal együtt folyamatos feladatunk a szülőkkel való jó együttműködés, hisz csak ennek az összefogásnak lehet eredménye, hogy a gyermekek sokoldalúan és harmónikusan fejlődjenek. 4. CÉLOK - FELADATOK

9


Programunk kiinduló pontja nevelőmunkánk alapdokumentuma az Óvodai nevelés országos alapprogramja, amely meghatározza az óvodai nevelés célját, főbb irányelveit, alapvető fejlesztési feladatait és tevékenységeit. A helyi pedagógiai programot ezzel összhangban a helyi sajátosságokat figyelembe véve készítettük el. A program szerkezeti felépítését "Nagy Jenőné: Óvodai programkészítés, de hogyan?" című munkáltatói könyvére alapoztuk.

4.1. Óvodai nevelésünk célja - Mindennapi óvodai nevelésünk célja: az óvodáskorú 3-7 éves gyermek sokoldalú, harmónikus fejlődéseinek, személyiségük kibontakozásának elősegítése, a nyugodt, családias légkör megteremtése, az óvónő szeretetteljes, biztonságot, bizalmat nyújtó segítőkészségével. Figyelembe kell venni az egyéni és életkori sajátosságokat. - Az eltérő fejlettségi szinthez igazodó képességfejlesztés élmény

gazdag,

tevékenységek által a gyermek szociális életképességek fejlesztése.

4.2. Az óvodánk alapvető feladatai Feladataink meghatározásánál feltétlenül figyelembe kell venni azt a tényt, hogy az óvodába kerülő gyermek mind más-más környezetből, más-más indíttatással kerül az óvodába. - Az egészséges életmód, testápolás, egészségmegőrzés, a szokás kialakítása - Az életkori sajátosságból adódó játék- és mozgásigény kielégítése, növelése - Erkölcsi tulajdonságok fejlesztése (együttérzés, segítőkészség, figyelmesség, önfegyelem, önállóság, kitartás, szabálytudat, stb...) - Helyi hagyományok ápolása - lekvár főzés - disznóvágás - névnap, születésnap - karácsonyi mézeskalács készítés - farsangi mulatság 10


- tojásfestés - Anyák napja, Évzáró - Ismerjék meg községünk nevezetességeit - Kölcsey Ferenc síremléke, emlékszoba - Csónak alakú, fejfás temető - Camping a Tisza-parton - Tájház - Országzászló tér, emlékhely Beszéljenek róla biztonsággal, a szép táj, a természet ébredése, az aranyló búzamezők, a virágzó kertek stb... - Minél több megfigyelést végezzenek a természetben, keressenek ok-okozati összefüggéseket, alakuljon szép érzékük, figyeljenek a természetben bekövetkezett változásokra, keressék az okát - Az anyanyelvi nevelést kezeljük olyan feladatként, amely a nap bármely szakában jelen van, mondják el véleményüket, meglátásukat (megfelelő javítással, példaadással), a beszédhibák javítása - Önmaguk és mások szeretetére, tiszteletére, megbecsülésére nevelés - A szociális érzékenység kialakítása, segítse a másság elfogadását (társaik eltérő külsejét, viselkedését, beszédét, pl.: az etnikum jellegzetes beszéde) - Érzelmi biztonságuk megteremtése az érzelem sivár, szegényes környezet miatt - Segítsük elő a baráti kapcsolatok kialakítását, a jó baráti viszony megtartását - Az egészséges, esztétikus környezet segítse a szépérzék kialakulását, legyenek képesek észrevenni a természetben a szépet, a csodálatosat - A gyermekek kíváncsisága, utánzási kedve fejlessze az értelmi képességeket (érzéseket, észlelést, emlékezetet, figyelmet, képzeletet, gondolkodást) - A gyermeki kíváncsiságra épülő változatos tevékenységek biztosítása - Tevékenységek által és tevékenységeken keresztül a gyermek szociális életre nevelésének fejlesztése - A szeretet és biztonságérzet segítse a gyermekeket, hogy élményeiket, érzelmeiket bátran fejezzék ki gondolataikkal, vizuális nevelés változatos eszközeivel - A meghitt beszélgetések erősítsék a gyermek beszélőkedvét, kommunikációs aktivitását

11


- Az intellektuális érzelmek megjelenése segítse az érdeklődés felkeltését, a tanulási vágy kialakulását, a szűkebb-tágabb környezet érzékeny befogadását - A gyermek kíváncsisága, utánzási kedve fejlessze az értelmi képességeket (érzékelést, észlelést, emlékezetfigyelmet, képzeletet, gondolkodást)

5. AZ ÓVODAI NEVELÉS ALAPVETŐ KERETEI 5.1. Az egészséges életmód kialakítása

Az egészséges életmódra nevelés célja az egészség kulturáltság és a helyes életmód korai megalapozását, a testi fejlődés elősegítését és az egészség megőrzését szolgálja.

Feladataink - Az egészségügyi szokások kialakítása, tudatos gyakorlása gondozási tevékenységen keresztül - Egészséges, esztétikus környezet biztosítása - A gyermek természetes mozgásigényének kielégítése - A gyermek életkorának megfelelő óvodai életritmus kialakítása A gyermeki szervezet zavartalan, harmónikus fejlődéséhez az szükséges, hogy egészséges legyen, hogy általános egészségügyi állapotát ne csak fenntartsák, hanem erősítsék is. Ezért a napi munkánk során az egészséges életmódra nevelés nem válhat el a nevelési területektől, hanem azokkal egységben történik. Az óvodába történő felvétel után általában rövid idő alatt megismerjük a gyermekek magukkal hozott egészségügyi szokásait. Igyekszünk a nyugodt körülmények biztosítására, hisz a környezeti változás hatására változás léphet fel a gyermeknél az egészségügyi szokásaik terén.

12


A gyermek testi szükségleteit maradéktalanul ki kell elégíteni, ennek során az óvónő bizonyos mértékig az anyát helyettesíti. Fontos, hogy a gondozási műveletek során a gyermek jól érezze magát. A folyamatban rendkívül lényeges a szoktatás és a gyakorlás. Már év elején felmérjük egyéni szokásait, tempóját és e szerint tervezhetjük az elvégzendő feladatokat. Tudjuk, hogy a kiscsoportos gyermek még gyakran szorul segítségre, fokozatosan és a szokások gyakorlásán keresztül válnak -önállóvá és egyre jobban megértik a szokások értelmét. A helyesen végzett gondozási műveleteket a gyermekek szívesen fogadják, a gyermek és gondozója között bizalom és szeretetteljes érzelmi kapcsolat alakul ki. Kedveli a gyermek, ha minél több önállóságra szokhat, ez az önállóság "az én magam" öröme különösen jellemző az óvodás korra.

/Már

kiscsoportban tapasztaljuk, hogy szívesen végzi az önkiszolgálást, önmagától vállalkozik arra, hogy pl.: szeretném összeszedni a megmaradt kenyeret, poharat, stb..., én "hadd" vigyem át a konyhára. A feladatot maradéktalanul el is végzi és "kitüntetésnek érzi"/ Az első időben nyújtott természetes segítségadást váltsa fel a gyermek aktív közreműködése, de ne siettessük a gyermeket. Saját tempójában, türelemmel és elegendő idő biztosításával haladjunk az elérendő cél felé. Minden tevékenységünket kísérjünk beszéddel, magyarázattal, megmutatással. A megmutatás sokat segíthet az alapvető szokások elsajátításában, mert ebben a korban igen nagy a gyermek tanulási, utánzási törekvése. Ez a beszoktatás ideje alatt alapvető feladat. Mindezeket a teendőket az egy csoportban dolgozó felnőttek összehangolt munkája, azonos követelményszintje alapozhatja meg. Az óvodába érkező gyermekeknek különböző táplálkozási szokásai vannak. Ezeket nagy odafigyeléssel, toleranciával kell fogadnunk. Az étkezések mindig azonos időben történnek. Az étkezési szokások kialakítása terén törekszünk a kulturált körülmények biztosítására, figyelembe vesszük a gyermek egyéni tempóját, ügyelünk a fokozatosság betartására /ebben az esetben nagyon sok lemaradás mutatkozik a cigány gyermekeknél,

13


ami nagyon sok türelmet, megerősítést igényel mind a felnőttek, mind a gyerekek számára/. Különös gondot kell fordítani a gyermekek érzékszerveinek védelmére, ezért összehangoltabb munkára van szükség a családdal, főként az öltözködés területein. Igyekszünk meggyőzni a szülőket az egyszerű, réteges öltözködés előnyeiről. A gyermek mindennapi mozgásigényének kielégítését változatos, szabadban végezhető tevékenységekkel, rövidebb sétákkal, testedzési lehetőségekkel biztosítjuk. A mindennapi mozgás után szükség van az óvodai csoportoknak hosszabb-rövidebb ideig tartó pihenésre. A gyermekeknek különböző az alvásigénye. Egy órai nyugodt pihenés után az óvónő tegye lehetővé, hogy a nem alvó 5-6-7 éves gyermekek felkelhessenek és csendes tevékenységet folytathassanak. Nyári hónapokban az iskolába felvett gyermekeknek legyen lehetősége csak akkor pihenni, ha igénye van rá. Ezzel is előkészítjük a gyermekeket a kisiskolás napirendje szerinti életre. A nyugodt pihenéshez biztosítani kell

a

megfelelő

körülményeket.

Nyugalom,

csend

biztosítása.

Folyamatos

szellőztetéssel készüljenek fel öltözékükben is a kellemes pihenésre. A nyugodt pihenés, az esetleges képálom elengedhetetlen feltétele a mindennapi mese. A gyermekek természetes mozgásigényének kielégítése Az egészséges gyermek spontán is állandóan mozog. Maga a természetes mozgás is előnyösen befolyásolja a mozgások összerendeződését és erősíti az izomrendszert. A kötetlen mozgás azonban csak akkor lesz igazán változatos, ha a gyermekek számára különféle mozgásfejlesztő játékok és eszközök állnak rendelkezésre. A mozgásigény kialakításának fő formája a mozgásos játék biztosítása, a szabad levegőn való tartózkodás, a testmozgás összekapcsolható a játékkal. A jó játszóudvart soha nem helyettesítheti az öncélú séta.

14


A mozgásos foglalkoztatásnál figyelembe kell venni a 3-7 évesek közötti életkori különbségeket, de az egyéni testi képességek is eltérőek lehetnek. A bátortalanabb, a testi adottságból adódó, lusta gyermeket bíztatni, segíteni kell. Meg kell velük ismertetni a szabad mozgás örömeit. A gyermekek évenkénti szűrővizsgálatát a helyi orvos és védőnő látja el. Az óvodában megbetegedett gyermeket fokozott gondoskodással gondozza a felnőtt mindaddig, míg szülei meg nem érkeznek. Ez feltétlenül fontos láz, hányás, hasmenés, kiütés, erős köhögés esetén. Három-, négyéves korban gyakran előfordul, hogy alvás alatt beszélnek. Ennek oka pszichés eredetű, a leszoktató eljárások eredménytelenek. A felnőttek óvakodjanak a gyermek megszégyenítéséről. Csakis a tapintatos, szeretetteljes bánásmód és a szülőkkel való partneri, jó emberi kapcsolat szüntetheti meg az okokat. Négy-, ötéves korban kialakuló alakváltozás, a hirtelen növekedés gyakran okoz hanyag testtartást. A szervezett mozgásos tevékenységek, különösen a prevenciós fejlesztő tornák, a mozgási igény kielégítése segít a gerinc deformitások megelőzésében. A lábboltozatot erősítő, fejlesztő mozgással a lúdtalpas gyermekek lábtartása javítható. Mozgásszükségletük kielégítése érdekében az óvónő szervezzen napi futó-kocogó lehetőséget, ahol a gyerekek maguk döntsék el mennyit futnak. Mindezek fokozzák a szív vérellátását, a rugalmasságot, állóképességet. A gyermek fejlődéséhez, fejlesztéséhez szükséges egészséges környezet biztosítása A gyermekek jó környezetének biztosítása érdekében igyekszünk a csoportszobát otthonossá, barátságossá tenni. Gazdag tárgyi felszereléssel ugyan nem rendelkezünk, de azért minden gyermek megtalálja a korának megfelelő eszközöket, tárgyakat, játékokat. A lehetőségekhez képest igyekszünk a csoportszobákat ízlésesen, esztétikusan berendezni. A csoportszobák több funkciót látnak el, egyben tájéktér, étkezésre és pihenésre is szolgál. Az esztétikusság az ízlésközvetítés miatt is fontos, valamint a gyermekek jó közérzetének biztosításához. A termek világosak, a függönyök 15


nem veszik el a természetes fényt, de az erős napsütéstől világos függönnyel védjük a gyermekeket. A mesesarok kialakítása is nagyon fontos, egy "hívó jel" /báb, stb./ amikor tudják a gyermekek, hogy hol gyülekezzenek, amennyiben részt kívánnak venni a mese vagy vers meghallhatásán. Minden csoportban megtalálható az "élő sarok", ahol a séták, kirándulások alkalmával összegyűjtött "kincseket" elhelyezhetik. A csoportszoba mellet az óvoda legfontosabb fejlesztési tere a játékudvar. Már korábban említettem, hogy igen széttagolt az udvarunk, ennek ellenére rendelkezünk homokozóval, füves területtel, betonos résszel. Található napos és árnyékos rész. A betonos területünk kissé megrongálódott, tervezzük e terület aszfalttal való borítását, ahol KRESZ-pályát szeretnénk kialakítani. A három csoport két öltözővel rendelkezik, ahol biztosítva van minden gyerek számára jellel ellátott fogas, cipőtartó. A szükségletek kielégítésére biztosítva van két helyiségben mosdó és WC. A fejlődés eredménye óvodáskor végére - A testápolási szokásokat egyéni fejlettségükhöz mérten sajátítsák el - Tudjanak önállóan tisztálkodni, fogat mosni, fésülködni, szükség szerint használják a WC-t - Vigyázzanak a tisztálkodási eszközökre, tegyék helyre azokat. Zsebkendőjüket önállóan használják köhögéskor és tüsszentéskor egyaránt - Tudjanak önállóan szedni az ételből, öntsenek maguknak szükség szerint folyadékot - Készségszinten használják a kanalat, villát, kést - Vigyázzanak környezetük tisztaságára, higiénikusan étkezzenek - Étkezés közben halkan beszélgessenek - Öltözzenek önállóan, tudják ruháikat fel- levenni, cipőjüket fűzni, kötni - Ruháikat esztétikusan összetűrni, vagy a vállfára helyezni - Segítsenek kisebb társaiknak

16


6. A PEDAGÓGIAI PROGRAM

MEGVALÓSÍTÁSÁNAK SZEMÉLYI ÉS

TÁRGYI FELTÉTELE 6.1.Személyi feltételek Óvodapedagógusok száma:

3 fő

Pedagógiai munkát közvetlen segítők:

3 fő

6.2. A nevelőtestület képzettségi mutatói

Óvónőképző főiskolát végzett:

3 fő

Egyéb pedagógusi - egyetemet végzett 1 fő ebből: 6.3.Az óvodapedagógusok továbbképzési irányultsága 2013. szeptemberéig a következőképpen valósult meg: Családpedagógiai mentor OKJ –s képzés

3fő

Játék és tánc , 90 óra

1 fő

108. Munkajogi tanfolyam

1 fő

201. Óvodavezetők 2 éves tanfolyama

1 fő

35.sz. Logopédiai tanfolyam

1 fő

Szakmai személyiség fejlesztés 30 óra

1 fő

A pedagógusok felkészítése a kézműves tevékenységek általi kreativitás fejlesztésére 60 óra A matematika tanulás zavara (diszkalkulia) 30 óra

1 fő 1 fő

17


A család rendszerelméletű megközelítése 20 óra

1 fő

Önismeret, pedagógus önismeret, konfliktuskezelő tréning 60 óra

1 fő

Tanulási nehézségek felismerése és kezelése 90 óra

1 fő

6.4. Az óvoda belső továbbképzési rendszere Nevelőtestületi értekezletek keretében történő képzés Egyéni belső hospitálások /egy-egy embert érintő problémás területen/ Önképzés

6.5. Szak és egészségügyi szolgálat külső szakemberei A szakemberek együttműködési megállapodás alapján látják el feladataikat. Orvos

1 fő

védőnő

1 fő

pedagógiai szolgálattól , fejlesztő pedagógus, hetente pedagógiai szolgálattól logopédus hetente

1 fő 1 fő

7. ÉRZELMI NEVELÉS ÉS A TÁRSAS KAPCSOLATOK Célja Az érzelmi biztonságot nyújtó környezetben

bontakozzon ki a gyermek egyéni

képessége, tulajdonsága. Váljon alkalmassá a gyermek a társadalmi normák elfogadására, ismerje meg és alkalmazkodjon a csoport, a közösség életrendjéhez.

Feladataink 18


- Családias otthonos légkörben közös élményeken alapuló szeretetteljes érzelmi kapcsolat - A társadalmi és természeti környezettel való ismerkedés során alakítsuk egymáshoz (gyermek-gyermek, felnőtt-gyermek) való pozitív töltésű viszonyukat, tanulják meg a helyes értékrendet, viselkedést - Az együttjátszás, az együttműködés erősítse az egyéniségüket, de tudják ők egy csoport, egy közösség tagjai Óvodánkban folyamatos a beszoktatás. Igyekszünk lehetőséget adni a szülővel történő szoktatásra. Már óvodába kerülés előtt hosszabb-rövidebb időt töltenek az óvodában, ismerkednek a gyerekekkel, a szokásokkal. Így az új környezet elfogadása kevesebb zökkenővel jár, biztonságot ad a gyermek számára. Már beszoktatás előtt megbeszéljük a szülővel a gyermek alapvető szokásait, tájékozódunk korábbi betegségeiről. Minden gyermek behozhatja kedvenc játékát, kedves eszközeit pl.: cumi, cumisüveg, baba, maci, kedvenc párna. Az óvodában minden tevékenységnek a gyermek egyéni örömén túl a közös élményt is erősíteni kell. Sohasem szabad elfeledkezni arról, hogy minden gyermek más-más egyéniség,

akinek

változatos

tevékenységet

kell

biztosítani

egyéniségének

kibontakozásához. A sok-sok élmény nyújtásával, tapasztalatok szerzésével az a célunk, hogy az adott lehetőségeken keresztül a legtöbbet legyünk képesek kihozni egyéniségükből. A természeti és társadalmi környezetből olyan ismereteket kell átadnunk, melyek által megismerik az erkölcsi normákat, viselkedési formákat. A helyes szociális viselkedés színtere az óvoda. Itt találja szemben magát először azzal, hogy nem mindig az van, amit ő akar, alkalmazkodnia kell társaihoz. A gyermekek egymás közötti és a felnőttekkel való kapcsolatában egyaránt a nyíltságra, őszinteségre kell építeni. Szükséges kialakítani az egymásért érzett felelősségtudatot. Lefekvéskor az új gyermeket különös szeretettel vegye körül az óvónő. A nyugalmas légkör megteremtése érdekében üljön közéjük, dúdolgasson, meséljen, vegye ölbe, 19


altassa, babusgassa. Mutassa be a testápoláshoz, étkezéshez szükséges eszközöket és azok használatát. A családias légkör megteremtése elősegíti a gyermekek társas kapcsolatának alakulását. Alakuljon ki a csoportban olyan légkör, hogy el tudják fogadni egymás másságát, érezzék, hogy mindenki fontos a közösségben. A testvérpárokat, ha igénylik lehetőleg ne válasszuk el egymástól (osztott csoport esetén) főleg akkor, ha azt tapasztaljuk, hogy szorosan kötődnek egymáshoz. Az óvónő segítse elő a gyermekbarátságok kialakulását, formálja úgy, hogy a közösség többi tagjaihoz is kapcsolódjanak. Ne engedje, hogy egyes gyerekeket kiközösítsenek. A kapcsolatok erősítését szolgálja a beszélőtárs megbecsülése, értékelése, a kölcsönös engedmény keresése, melyből mellőzendő a megbántás, hibáztatás, gyakori bírálás, kioktatás, panaszkodás. A gyermekek viselkedéskultúráját fejlessze a felnőttek példája, bátorítása, türelme, bizalom előlege és az a szemlélete, hogy a sikert észrevéteti, a sikertelenséget segít elviselni. Tilalom helyett a felnőttek adjanak választási lehetőséget a gyermekeknek, hogy önálló döntéseket hozhassanak és változásra képessé váljanak. Az óvónő örömét jelezze dicsérettel és félelemkeltés nélkül jelölje meg a veszélyeket, problémákat. Bátortalan gyermek esetében minél többször örüljön a kisebb előrelépéseknek. A fejlődés várható eredménye óvodáskor végén - Járjanak szívesen és örömmel óvodába, ragaszkodjanak társaikhoz, a közösséghez - Váljon igényükké a helyes viselkedés és szabálytudat - Érdeklődéssel, aktívan vegyenek részt a közös tevékenységekben, bontakoztassák ki önmagukat - Értékeljék megfelelően saját maguk és társaik viselkedését, alakuljon ki öntudatuk - Örüljenek egymás sikereinek, hallgassák figyelemmel társaikat és a felnőtteket - Érdeklődjenek környezetük iránt, fogadják szeretettel a közösségbe érkezőket - Legyenek egymással, a felnőttekkel őszinték, türelmesek, megértőek, segítsék egymást - A konfliktushelyzeteket próbálják feloldani

20


8. A PROGRAM AJÁNLOTT NAPIRENDJE 3-7 ÉVES

GYERMEKEK

RÉSZÉRE

IDŐBEOSZTÁS

TEVÉKENYSÉGEK Játék a csoportszobában szabadon választott tevékenységek, beszélgetések,

06.30 - 09.30 h

élmény beszámolók. Mindennapos testnevelés. Egészségügyi

szokások

gyakorlása.

Tízóraizás. Az óvodapedagógus által szervezett, kezdeményezett irányított tanulási folyamat, ami kötetlen 09.30. - 11.00 h

vagy kötelező formában választható tevékenység a fejlesztés céljának megfelelően, korcsoportnak megfelelően. Csoportszoba elrendezése, öltözködés, készülés a szabadba. Játék a

11.00 - 12.00 h

szabadban,élményszerzés, természeti és társadalmi környezetből gyűjtögetés. Spontán irányított mozgásfejlesztés. Előkészületek az ebédhez:

12.00 - 13.00 h

mosakodás, terítés. Ebéd. Készülés a pihenéshez, egészségügyi szokások. Csendes pihenő előtti

13.00 - 14.45 h

mesehallgatás. Pihenés. Rendrakás,

egészségügyi

szokások

gyakorlása. Terítés, uzsonna.

21


Délutáni szabad tevékenység

14.45 - 16.30 h

az időjárásnak megfelelően a szabadban vagy a csoportszobában. Folyamatos hazamenetel. Napi érintkezés a szülőkkel.

A gyermekek egészséges fejlődéséhez, fejlesztéséhez a napirend biztosítja a feltételeket, a megfelelő tevékenységformák megtervezésével. A rendszeresen visszatérő ismétlődések érzelmi biztonságot nyújt a gyermekeknek. A napirendben az egyes tevékenységekre fordítható idő rugalmasan változtatható a körülmények, az évszakok, a váratlan események stb... hatására.

HETIREND A hetirend a napirendhez hasonlóan a folyamatosságot, a rendszerességet, a nyugalmat segíti elő az óvodai csoportban és lehetőséget ad az óvodások napi életének megszervezéséhez. A hetirend a nevelési év elején legyen rugalmas, beszoktatás ideje alatt lazább, később az iskolára való előkészítésnél törekedjünk a napi- és hetirend pontos betartására.

HETIREND

napok

kötött foglakozások

kötetlen foglalkozások

hétfő

mozgás , mozgásos játék

Mese vers

kedd

Mindennapi testnevelés

Rajzolás, festés, mintázás,

mese-vers

kézimunka


Külső világ tevékeny megismerése

szerda

22


mese - vers csütörtök péntek


Matematika

mese - vers

(tér , mennyiség, forma)


Ének,

zene,

énekes

játék,

gyermektánc

mese - vers

Az óvópedagógus feladatai a nevelőmunka dokumentálásával kapcsolatban: - heti - kétheti - havi nevelési-tanulási tervkészítés - hetirend - napirend összeállítása - a gyermekek fejlődésének megfigyelését szolgáló feljegyzések vezetésére - a nevelőmunka folyamatos értékelése

9. ANYANYELVI NEVELÉS Elválaszt hatatlan bármely neveléstől, s nevelési feladattól. A kontaktus teremtés és tartás

legfontosabb eszköze a nyelv, amely az óvodáskorban összefonódik a

tevékenységgel. Felgyorsult világunkban a beszédkapcsolatok beszűkülése, illetve óvodáskorban a beszéd fejlődés intenzitása szükségessé teszi az anyanyelvi nevelés előtérbe helyezését. A kisgyermek beszélő kedvét úgy aktivizáljuk, hogy nyugodt, derűs, szeretetteljes, odafigyelő légkört

teremtünk körülötte, ezáltal érzékeli a

személye iránti érdeklődést. Érezze, hogy érzelmi biztonságban van. Türelmesen kivárjuk gondolatainak,

érzelmeinek kifejeződését. A nap folyamán többször

alkalmazunk anya-nyelvi játékokat, nyelvtörőket, találós kérdéseket, memória játékokat és a játékos képek olvasását. Ezek során jól kiszűrhetőek a

beszédhibás gyerekek,

amelyekkel ezután ha szükséges logopédus foglakozik. (Illetve ajánljuk a szülőknek ennek igénybevételét.)Szókincsük a tevékenység közben, élmények hatására gyarapszik. Az óvónő színes választékos, érzelmekre ható beszéde, példaértékű a gyermek számára. Célunk, hogy a metakommunikáció sajátos eszközét minél jobban megismerjék és bátran alkalmazzák. 23


A fejlődés várható eredménye * Használják aktívan a már meglévő, folyamatosan bővülő szókincsüket. * Nyugodtan, türelmesen, figyelmesen hallgassák végig felnőttek és társaik megnyilatkozásait. * Beszédüket személyiségüknek és az aktuális helyzet által kiváltott érzelmeknek megfelelő természetes gesztusokkal, arcjátékkal kísérik. * Személyiségjegyek kibontakoztatása és fejlesztése a mesék és versek képi erejével, hangulatával.

10. AZ ÓVODAI ÉLET TEVÉKENYSÉG FORMÁI 10.1. Játéktevékenység

A játék a kisgyermekkor legfontosabb és legfejlesztőbb tevékenysége, s így az óvodai nevelés leghatékonyabb eszköze. A 3-7 éves gyermek alapvető mindennapjait átszövő tevékenysége. A játék nemcsak azért kitűnő talaja a fejlesztésnek, mert általa szinte észrevétlenül tanul a gyermek, hanem azért is, mert a játékban kiélheti, kipróbálhatja, feldolgozhatja és gyakorolhatja az életben előforduló szituációkat az őt érő élményeket. Ugyanakkor megoldási módokat kaphat bizonyos élethelyzetben való viselkedésre, megnyugodhat, kiélheti kellemes érzelmeit, élményeit. A játék tehát olyan komplex tevékenységforrás, amelyet az óvópedagógusnak tudatosan kell felhasználnia a nevelés folyamatában célja eléréséhez. Célja A belülről indított és vezérelt játéktevékenység célja a gyermekek szabad képzelettársításának elősegítése. A játék, mint örömforrás tevékeny légkörben elégítse

24


ki a gyermek megismerési vágyait, ezzel segítse elő a sokirányú hatékony személyiség fejlődését.

Feladata - Nyugodt légkör, hely, idő, eszköz biztosítása a kisgyermeki lét alapelemének, a játéknak. - Megfelelő élmény és esemény gazdag mindennapok során fedezzék fel, tapasztalják meg a valós világ eseményeit. - A jó játék feltétele a folyamatos élményhatás biztosítása a természeti és társadalmi környezetből. -

A

megjelenő

játékfajták

gazdagítása

a

gyermekek

egyéni

adottságának

figyelembevételével. - Beszédkészség fejlesztése a játékon keresztül. - Szókincs fejlesztése. - A játékhoz szükséges eszközök folyamatos biztosítása. A játék a kisgyermekkor legfontosabb és legfejlesztőbb tevékenysége, s így az óvodai nevelés leghatékonyabb eszköze. A kisgyermek első valódi játszótársa a családban, az óvodában a felnőtt - a szülő, az óvópedagógus. Utánozható példát ad a játéktevékenységre, majd amikor már kialakult a szabad játék, bevonható társ marad, illetve segítővé, kezdeményezővé lesz, ha a játékfolyamat elakad. Az óvodai játék színtere, helye a csoportszoba és az óvoda udvara. Mindkét helyszín sajátos játékkörülményeket teremt a gyermekek számára. A csoportszoba, mint a játék tere A gyermek részéről meg van a természetes igény a játékukhoz szükséges nyugodt körülmények megteremtésére. A hely biztosításában minden esetben igazodniuk kell a gyermek napi játékigényeihez. A gyermek számára éppúgy lehet bármely tárgy, anyag,

25


felnőtt által használt eszköz a játék tárgya, mint kizárólag a játék céljára készült játékszer. A játékeszközök Óvodánk nem tartozik a jól felszerelt óvodák közé. Vannak ún. tematikus játékszerek, melyeket felnőttek játék céljára készítettek. Ezek egy része a valóságos eszközök, használati tárgyak kicsinyített másai, modelljei, határozott rendeltetésűek. Ide tartozik a babakonyhabútor, amely minden korcsoportban megtalálható. Felnőttek által készített a gáztűzhely, mosogató. Minden csoportban ki van alakítva a babakonyha asztal, szék, valamint a konyhához tartozó főzőedények, csészék stb... Kedvelt játékszere főleg a kislányoknak. Minden csoportban megtalálható a "babaszoba", ahol megtalálhatók az egyik legősibb időkre visszanyúló játékkészlet a "baba", ami pedagógiai szempontból nagyon értékes. Főleg azért, mert a három éves gyermek szerepjátékához ez a játékcsoport áll a legközelebb. Hatására fejlődik a gyermek empátiakészsége, kiteljesedik érzelmi világa, a másik iránti figyelmessége, törődése. A "baba" összekötőkapocs a családi és tágabb környezeti témák játékai között. A konyhai felszerelések a kisebbek, de az idősebbek körében is nagyon népszerűek. A kisebbek főleg a családi eseményekhez kapcsolják használatát, ahol legtöbbször a baba is ott van. A 4-5-6 évesek korában a babakonyha már inkább kifelé nyit a társadalmi élet területei felé - vendéglátás, cukrászda, ünnepekre való készülés. A közlekedési eszközök iránti érdeklődés napjainkban is éppúgy megvan, mint a korábbi időben. Tárgyai mindig az adott kor kicsinyített másai, de alapvetően más a gyermek igénye vele szemben, mint régebben. A gyermek a modern közlekedés világában él. - Nem rég vásároltunk ún. "Farm"-játékot, amihez terepasztal is tartozik, s ebben megtalálható minden eszköz, állat, ami egy valóságos farmon létezik, nagyon kedvelt főleg a fiúk körében. Hasonló funkciót tölt be a közlekedési terepasztal is, ahol az autók több fajtája megtalálható (felüljáró, benzinkút, parkoló, stb..). Szintén kedvelt a fiúk körében. -

26


Az orvosi felszerelés is megtalálható valamennyi csoportban. A kisebbek szívesen gyógyítják babájukat, játék állataikat, míg a nagyobbak már egymás gyógyítására veszik igénybe az orvosi felszereléseket. Vannak ún. polifunkciós játékszerek, amelyek szintén a játék céljára készülnek, de megjelenésük révén többféleképpen is felhasználhatók. Ilyenek az építőkockák fa- és műanyag változata, valamint a konstrukciós játékok. A LEGO mindhárom csoportban megtalálható és igen kedvelt játék. Fontos, hogy a játékszerek ne legyenek balesetveszélyesek, igazodjanak a gyermek méretéhez és könnyen tisztíthatóak legyenek. A játékeszközök olyan tárgyai a cselekvésnek, amelyek kibontakoztatják és gazdagítják a gyermekek elképzeléseit. A 3-4 éves gyermekek játékához sok eszközre van szükség. Elsősorban a gyakorló játékhoz, amelyek fejlesztik a gyermekek pszichikus funkcióját, másodsorban a hagyományos szerepjátékhoz szükséges kellékek (papás-mamás, orvosos, fodrászos, stb...). 4-5-6-7 éves korra bővítse az óvónő korosztályának eszköztárát szerepjátékokhoz kapcsolódó kellékekkel, félkész játékokkal, az azonosulást segítő ruhadarabokkal. Az óvodapedagógus játékszeretete három dolgot jelent: Jelenti a játékos beállítódást, jelenti azt a képességet, amivel ki tudja magából sugározni játszani akarás szándékát, s végül jelenti a játszás örömének összekapcsolását a nevelői felelősséggel. Az óvodapedagógus bármennyire is szeret játszani, mindig éreznie kell, hogy számára nem ugyanaz a játék, mint a gyermek számára. Játék közben sem feledkezhet meg, hogy felelős a gyermekek testi épségéért, felelős a szabályok betartásáért és a kulturált magatartás biztosításáért. A játékirányítás nem mindig szükséges. Van amikor: - szemlélni kell a játékot - hagyni kell a gyermekeket problémáik megoldásában -segíteni kell

27


- közbe kell avatkozni, ha a játék olyan konfliktushelyzetet okozott, amely veszélyes lehet a gyermek testi épségére Óvodásaink otthoni játéklehetőségei nagyon eltérőek. Van olyan gyerek, akinek minden modern játéka megvan, de olyan is akinek otthoni játékkészlete igen szegényes, sőt egyáltalán nincs (cigánygyermekek nagyobb része). A szülők sem egységesen ítélik meg társadalmi fejlődésük hatását a játékra. Az óvoda feladata, hogy meggyőzze a szülőket a játék fontosságáról, annak személyiségfejlesztő hatásáról. Bár elég ismertek a szülők körében is a játék fontosságáról vallott felfogások, a valóságban azonban mégsem tulajdonítanak elég jelentőséget, mint pl. majd az iskolában a tanulásnak. Tapasztalataink szerint nagyon kevés családban van meg az együttjátszás, ami pedig igen fontos lenne a gyermekek számára. Sok esetben halljuk, hogy "Mit vagy mivel, kivel játszottál otthon?" - a válasz pedig nem egy esetben a videó. Ez még nem is lenne olyan nagy baj, ha együtt a szülővel néznék, megbeszélnék és igazán nekik való filmet néznének. A játék tere az óvoda udvarán Az óvodaudvar másképpen hat a játék alakulására mint a csoportszoba. A sajátos udvari körülmények ugyanis megváltoztatják a játék kialakulását, megkezdését, a játékfeltételek megteremtését, a játék lefolyását, folyamatosságát. Az udvari játékok zömmel a gyerekek nagy mozgását elégítik ki. Az udvaron általában növekszik egy-egy játéktevékenységhez szükséges hely, s ez új vonásokkal gazdagíthatja a gyermekek játékát, pl. megteheti az utat autóval, talicskával egyik homokozótól a másikig. Nemcsak gondolatban, hanem ténylegesen is "elmehetnek" a boltba, a postára, a fagyizóba, stb. Ezzel megnövekszik a játék ideje, s új játékszabályok beiktatására, kialakítására van lehetőség. A nagy mozgást igénylő játékeszközök használatához is kényelmesebb hely áll rendelkezésre, pl. csúszdázni, libikókázni, focizni, stb. Mozgásigény kielégítésére tehát nagyobb lehetőséget kínál az udvar. Kezdeményezzünk minél több ügyességi és sportjátékokat, vagy népi dalos játékokat. 28


Játékfajták Gyakorló- vagy funkciójáték Ez a játékfajta a három-négyéves gyermekekre jellemző, melynek sajátosságai: a játékszerek és -eszközök rakosgatásában figyelhető meg. Két tárggyal végzett művelet kiegészül, a három elemmel folytatott manipulációval, illetve mellé, föléhelyezés kombinációjával. Az óvodások gyakorlójátéka időtartamban is különbözik. Az időtartam növekedése mögött az érzelmi beleélés mélysége mellett az emlékképek és a gondolatok új minőségei húzódnak meg. A szerepjáték Az óvodáskorú gyermek legjellemzőbb játéka a szerepjáték. A "mintha" helyzethez és a benne érvényesülő szerephez nagyfokú képzelőerőre van szükség. A szerep beleélésre azért kerülhet sor, mert a gyermek már képes a mélyebb érzelmi átélésre. Gazdag érzelemvilága áthatja a viselkedését, meghatározza gondolkodását, irányítja képzeletét, s nyilván átfogja játéktevékenységét is. Bábozás - dramatizálás Egy-egy élményhatásnak nemcsak a szerepjátékban, de a bábozás-dramatizálás megjelenésében is szerepe van. Az irodalom, a zene, a képzőművészet elemeivel a mai gyermek már korán találkozik. A bábu nem más, mint maga a látvány - a közös bábkészítés alkalmas a beszélgetésre, énekelgetésre, a rajzolásra, a ragasztásra. Varázslatot élhet át a gyermek, hisz a mozdulatlan, értéktelen anyag életre kel. A gyermek is a varázslás részese, mert mozgathatja, beszélhet vele vagy neki vagy helyette. A beszoktatásnál alkalmazva hamarabb lehet kapcsolatot teremteni az anyától elszakadó gyermekkel - ez a báb mindennap várja őt az óvodában.

29


Bábjáték során fejlődik a gyermek beszéd- és kifejezőkészsége, kézügyessége, közösségi magatartása, esztétikai érzéke. Dramatizálás során megelégesznek a gyerekek egy-egy jelzésértékű dísszel, pl. cicafül, rókafarok, stb. A mesejelenetek eljátszása során itt adódik a nagyobb gond a szerepjátékok kiosztásában. Negatív szereplőt nem szívesen választanak, vagy éppen fordítva, ha nem elég fejlett még az értékítéletük, a rendszeres és ismétlődő bábozás, dramatizálás magas színvonalra tudja emelni az óvodai csoport neveltségi szintjét, közösségi érzését. A félelem, a keserűség, a csalódottság, a szomorúság, a feszültség vagy a lelkesedés, bátorság, a sikerélmény mind kiváltója lehet a szerep megformálásának, tartalmának, irányának. A szerepjáték a gyermekeknek az a tevékenysége, amelyben a maga által választott, elképzelt "mintha" helyzetben az önként felvett szerepet igyekszik megeleveníteni, az érzelmi

szűrőjén

át

feldolgozott

környezeti

tapasztalatokra,

benyomásokra

támaszkodva. A gyakorlójátékból a szerepjátékba való átmenet periódusa kb. 2,5 - 3 éves korra tehető, de nem ritkán csak 3-4 éves korban. A cselekvés leválik arról a tárgyról, amelynek körülményei között létrejött, pl. a baba fürdetéséhez nem kell fürdőszobabútor. Megfigyelhető óvodánkban a felnőttek utánzásának változása is. Ez a felnőtt lehet az anya, az apa, az óvónő, stb. A szerepbe élés kifejlett formája négyéves kor táján alakul ki. A "mintha" helyzetben átalakíthatja a világot a neki tetsző formába. Nincs "mintha" helyzet képzelet nélkül. A képzelet segítségével mód nyílik egész cselekvéssorok eljátszására. Óvodánkban kedvelt játékok: babázás a család témakörből, orvosos játék, fodrászos, főzőcske és vendéglátás. A szerepjáték a társas viselkedések gyakorlásának legjobb alkalma. A szerepjáték elemei már a kiscsoportosok játékában is megjelenik, ők még nem osztják el a szerepeket egymás között, önmaguknak adnak szerepet. Barkácsolás A barkácsolás leggyakrabban kapcsolódik a konstrukciós és szerepjátékhoz vagy éppen bábozáshoz, dramatizáláshoz. Fontos a megfelelő gyűjtőmunka, hogy mindig legyen mihez nyúlni /pl. termések, különféle anyagok, filc, levelek, stb./ A közösen 30


készített alkotásnak nagy a nevelő hatása, hisz ezt "én készítettem" és lehet vele játszani. Szabályjáték Legtöbbször a mozgásos játékok során használjuk a szabályjátékokat. Ilyenkor vigyázni kell arra, hogy ne bonyolítsuk túl, egyszerűek és betarthatóak legyenek. Az

értelemfejlesztő

szabályjátékok,

így

a

társasjátékok,

logikai

játékok,

emlékezetfejlesztő játékok főként a nagycsoportosok kedvelt tevékenysége. Az óvodapedagógus feladata, hogy a játékot kísérje figyelemmel. Nem kell beavatkoznia,

irányítása

legyen

a

játékot

követő,

szemlélő.

Biztosítsa

a

játéklehetőségeket, a játékeszközöket és a megfelelő élményeket. Játék közben adódik a legtöbb lehetőség a beszélgetésre, a napi feladatok egyeztetésére a csoporttal. Ilyenkor a gyermekek elmondják mihez van kedvük, vagy éppen mihez nincs. Az óvónő magatartása modell értékű a gyermek számára. Nem egyszer halljuk vissza magunkat egy-egy szerepjáték alkalmával, hogy ránk hivatkoznak a gyerekek. /Tudod óvó néni is így mondta .../ Az óvónő által kezdeményezett játék, mese vagy anyanyelvi játék fejlesztik a gyermekek kifejezőképességét, szókincsét. A fejlődés eredménye óvodáskor végére - Legyenek képesek olyan játékhelyzetet létrehozni, amelyekben tapasztalataik és élményeik alapján ábrázolhatjuk a felnőttek tevékenységét és kapcsolatait. - Önállóan örömmel vegyenek részt a játék előzetes közös tervezésében, a szerepek kiválasztásában, esetleges készítésében és a szabályok betartásában. - A játszócsoportok között alakuljon ki szoros pajtási kapcsolat. - Szerepjáték során jelenjen meg az alkalmazkodás és az önállóság egyaránt. - Használják szívesen és gyakran a bábozás és dramatizálás eszközeit, készítsenek maguk is barkácsolás során egyszerű eszközöket. - Konstruálás, építés során legyenek egyre igényesebbek alkotásaikkal

szemben,

legyenek képesek bonyolultabb építmények konstruálására is. - Társas viselkedéseik során tartsák be a tanult vagy alkotott szabályokat.

31


10.2. A játék és a tanulás kapcsolata programunkban Az óvodában a tanulás egyrészt spontán, másrészt a nevelési cél érdekében tudatosan, sajátosan megszervezett tevékenység. A játék és a tanulás teljes mértékben összekapcsolódik az óvodáskorban. A gyermek esetében a tevékenységi vágy ösztönöz a kapcsolatszerzésre, a cselekvésre és közben minden pillanatban újabb és újabb felfedezéseket tesznek, vagyis tanulnak. Játék közben játékosan, szinte észrevétlenül tanulnak, a játék tehát az óvodai tanulás egyik legfontosabb színtere. A nevelési folyamat egésze, valamennyi pillanata alkalmas arra, hogy erőltetés nélkül, spontán vagy irányított módon tanuljon a gyermek. A tanulás természetesen csupán része a nevelési folyamat egészének. A tanulás közben végzett sokféle tevékenység lehetőséget ad az érdeklődés kielégítésére, tapasztalatszerzésre, a gondolkodás, élmények örömének átélésére, az alkotásra, a környezet szépségének megismerésére. A tanulás befolyásolja a gyermek világképének alakulását. Hatására pontosabbá válik az érzékelésük, megfigyelőképességük, tartósabb lesz figyelmük, emlékezetük, gazdagodik gondolkodásuk, képessé válnak a problémák felismerésére és megoldására. Egyáltalán nem elhanyagolható szempont az sem, hogy azok a tanulási tapasztalatok, amelyeket óvodáskorban szereznek, hatással lehetnek a gyermekek iskolához való viszonyaikhoz is. Nem mindegy milyen kép alakul ki a gyermekben a tanulással kapcsolatban, hiszen már

óvodáskorban

kialakulhatnak

a

csírái,

hogy

később

örömmel

tanul-e

/Tapasztalatunk az, hogy az a gyermek, aki nehezen viseli az óvodai éveket, még ráadásul nem is jár rendszeresen, érzékenyebb, figyelmetlenebb, iskola éretlen lesz és nem egy esetben fordult már elő, hogy kértük a szülőt, próbáltuk meggyőzni, maradjon még egy évet óvodában, mert egy éve alatt is képes rengeteget változni. A szülő minden jóindulatunk ellenére ragaszkodott ahhoz, hogy iskolába menjen - a Nevelési Tanácsadó is javasolta, hogy maradjon - és valóságos szenvedés neki az iskolai kötött tanulás./ A tevékenység célja - Az egyéni képességek figyelembevételével olyan feladatok elé állítsuk a gyermeket, amit szívesen és örömmel végeznek, oldanak meg

32


- Juttassuk sikerélményhez, s ezáltal erősödik önbizalmuk, bátorságuk, ami ösztönzi őket az önként vállalt nehezebb feladatok megoldására. A tevékenység feladatai - A gyermek megismerési vágyának, kíváncsiságának sokoldalú érdeklődésének, kielégítése, értelmi képességek fejlesztése. /érzékelés, észlelés, figyelem, emlékezet, képzelet, gondolkodás/ - Lehetőséget adni olyan szituációk átélésére, ahol megismerhetik a kutatás, felfedezés örömét. - A gyermek egyéni érdeklődésének megfelelő tevékenységének biztosítása. - A gyermek önállóságának, figyelmének, kitartásának, pontosságának, feladattudatának fejlesztése. - Tapasztalatok szerzése, melyben megismerik saját teljesítőképességüket. - Az óvónő személyisége, játékos hangvétele, segítő szándéka, s az a tény, hogy minden gyermek külön egyéniség, s bizonyos értékeket hordoz magában, segítse elő a gyermeki tanulás sokszínűségét. A gyermekekben az óvodán kívül is nagy mennyiségű spontán tapasztalat halmozódik fel, melynek nagyobb részét a családban, a felnőttek tevékenységeinek megfigyelése során, s azok elbeszélése során, tömegkommunikációból merítik. Az óvónő feladata, hogy építsen ezekre az ismeretekre, mert a spontán és az irányított tapasztalat és ismeretszerzés kölcsönhatásban áll egymással. A tanulás alapja tehát az óvónő és a gyermek kölcsönös egymásra ható közös tevékenysége, melyet az óvónő előre megtervezett feladatok alapján a gyermek részvételével, egyéni fejlettségükhöz igazodva szervez és irányít. A tanulás irányítása a gyermekek folyamatos megfigyelésére épül. A nevelés egészén belül megvalósuló tanulás kötött és kötetlen kezdeményezések, élményszerzések, beszélgetések, tapasztalatok rendszerezése egyaránt megoldhatók a napi élet bármely pillanatában. Ebben az óvodapedagógus egyéni szabadsága érvényesül. A kötetlen szervezeti forma valamennyi kiscsoportban a foglalkozások alapformája. A kötetlenség a gyermek önkéntes részvételét jelenti. Történhet a nap bármely szakában, 33


amikor a nevelési helyzet és a gyermek tevékenysége erre alkalmas, lehetőséget ad. A 4-7 éves gyermekek számára akár kötetlen, akár kötött foglalkozás is szervezhető attól függően, hogy milyen fejlett a csoport. A foglalkozás tartalma, a helyi adottságok döntik el, hogy az adott napon melyik szervezeti formát alkalmazza az óvónő. A kötött foglalkozás minden gyermek számára egy időben kezdődik és ér véget. Óvodánkban mindkét szervezeti formát alkalmazzuk, a foglalkozások oldottak, játékosak és élményszerűek. A tanulás formája lehet: egyéni, mikrocsoportos és frontális. - Az egyéni munkaformában a gyermekek saját elképzeléseiket valósítják meg, saját eszközükkel, önállóan. Nagyon alkalmas a részképességek fejlesztésére, egyéni igény szerint. - A mikrocsoportos formában társaikkal együttműködve, egymást segítve vesznek részt a tanulásban. Ez különösen alkalmas a társas kapcsolatok fejlesztésére. /rajz, ének-zene, kézimunka, a környezet tevékeny megszerettetése/ - A frontális formában történő foglalkozásnál már nemcsak egy-egy kisebb csoporthoz, hanem a csoport egészéhez kell alkalmazkodniuk. /énekes játékok, mozgás, mese, vers, dramatikus játék. A nevelési folyamat egészének a tanulás csupán csak része. Jól és jót játszani - ez a gyermek dolga az óvodában, s ezt kihasználva minél több érzékszervet igénybe véve megismerésre és tapasztalatszerzésre ösztönzi a gyermeket. A tanulói tevékenység esetén azt szeretnénk elérni, hogy örömmel és önként vegyenek részt ebben a folyamatban, ne csupán külső motiváció /jutalom/ késztesse őket erre. A nyári hónapokban nincs se kötetlen, se kötött foglalkozás, de biztosítani kell a gyermekeket, hogy kedvük szerint mozoghassanak, énekelhessenek, rajzolhassanak, mintázhassanak, zenét, verset, mesét hallgassanak. A tanulási folyamat módszerének megválasztását a gyermekek életkori sajátosságai, testi-lelki állapota, érdeklődése, kíváncsisága befolyásolja. A megismerő tevékenység fejlődésének feltétele a közvetlen tapasztalat, a megfigyelés. Eredeti dolgok, tárgyak, jelenségek, eredmények közvetlen környezetben való megfigyelése a legalkalmasabb arra, hogy a tapasztaltak mély nyomot hagyjanak a gyermekekben.

34


Falusi környezetben élünk, így számtalan dolog, jelenség van, amit gyermekeink a valóságos környezetben megtapasztalnak, részt vesznek eseményeken, pl.: - szántás - vetés - aratás - gyümölcsszüret, lekvár- és ciberefőzés - disznóvágás - a kiscsibék kelése, kotló stb... - háziállatok és kicsinyei gondozása, haszna stb... Ezek a valóságban megtapasztalt élmények azon kívül, hogy mély nyomot hagynak a gyermekben, amire szívesen visszaemlékeznek, alapja a majdani igazi iskolai tanulásnak. Nap mint nap találkozunk ilyen dolgokkal, mert ha nem is csoportosan éljük meg, akkor is szívesen beszélnek az otthon vagy szomszédban látottakról, s mindez bátrabbá, beszédesebbé teszi, neveli a gyerekeket. A képzelet fejlesztésére számtalan lehetőség adódik, ha a tevékenységhez mindig rendelkezésre állnak az eszközök. Alapvető gondolkodási műveletek (analizis, szintézis, összehasonlítás) elemei már a kicsiknél is megfigyelhető. Az óvónő feladata, hogy a legfontosabb jegyek felismerésében segítse a gyermeket. A gyermekek akkor tudnak önfeledten tevékenykedni, ha napközben többször kapnak megerősítést, dicséreteket, buzdítást, egy simogatást, pillantást, testközelséget stb... Ne intézze el az óvónő annyival, hogy "ügyes vagy", dicsérje azt amit elvégzett és ahogyan elvégezte. A büntetés teljesen elkerülendő a tanulási folyamatban, egy kérdéssel világítson rá a helytelen viselkedésre, magatartásra. Csoportjainkban megtalálhatóak a jó és gyengébb képességű gyermekek, ami szerintem minden óvodában így van. Természetesen nekünk figyelembe kell venni azt, hogy sok a cigánygyermek - természetesen közöttük is van olyan, aki rendszeres óvodába járással jó képességűnek mondható -, de bizony van olyan, aki különös figyelmet igényel. Ezért kell a feladatokat mindig differenciáltan, az egyéni képességekhez mérten igazítani.

10.3. Mese - vers - dramatikus játék

35


A tevékenység célja - A gyermekek életkorának megfelelő igényes irodalmi élmények nyújtása. - Az érthető, kifejező beszéd és a belső szépalkotás képességeinek kialakítása - A gyermek érzelmi, értelmi, esztétikai tulajdonságainak fejlesztése A tevékenység feladata - A gyermekek életkorának megfelelő irodalmi anyag kiválasztása, nyugodt, derűs légkör biztosításával. - Lehetőséget biztosítani minden gyermeknek a folyamatos beszéd gyakorlására, képessé tenni arra, hogy a nyelvi kifejezés eszközeit bátran variálja. - Az irodalmi élmények nyújtásával, a társas kapcsolatok erősítése, a nyelvi képességek fejlesztése. Mesélni, verselni mindennap szükséges az óvodában. Nem teszünk különbséget a kezdeményezés vagy elalvás előtti mese között. Mindkettő fontos a maga helyén és idején. A mese-vers kezdeményezés anyaga legyen változatos, gerincét a magyar népmese kincs megismertetése adja. Teremtsünk lehetőséget a gyermek önálló szövegés mesemondásához. Minden gyermek beszédét meghatározza az otthoni nyelvi környezet. Fejlesztési feladatainknak tehát az őt körülvevő környezet megismeréséből kell kiindulni. Minden gyermek más-más szociokulturális környezetből kerül az óvodába. Ez nyelvi szempontból lehet negatív és pozitív. A nagyszülőkkel együtt élő gyermekek sokszor gazdagabb szókinccsel rendelkeznek. Más problémával kell megküzdeni a cigánycsaládokból érkező gyermekeknél beszédmodor, beszédstílus jellegzetes beszédmód. Arra törekszünk, hogy az irodalmi anyag legyen sokoldalú és változatos. Lehetőséget adunk, hogy a megfelelő eszközök álljanak rendelkezésükre. A gyakori ismétlést, a mese többszöri feldolgozását kedvelik az óvodások, erre legyünk tekintettel. A magyar népmeséken túl hallgassák szívesen a környező országok meséit is. Tanulják örömmel Gazdag Erzsi, Zelk Zoltán, Weöres Sándor ... verseit.

36


A szép mesék, versek legyenek gyermek közeliek, szóljanak a természetről, állatokról és kicsinyeikről, a családról, legyen köztük vidám és humoros, amitől pozitív töltést kapnak a gyerekek. Ünnepek előtt (Karácsony, Húsvét) olyan "mesét", verset is hallgassanak a gyerekek, amelyek vallási töltésűek, nagycsoportosainknak

pl.: nagyon kedves a Képes

gyermekbibliát is kérik és annak folyamatos olvasását. Minden évben készülünk az "Öregek napjára", ahol az egyszerű Betlehemes játékot mindig szeretettel és örömmel adják elő. A fejlődés eredménye óvodáskor végére - Megszilárdulnak az irodalmi élmények befogadásához kapcsolódó szokásaik, figyelemmel hallgatják a mesét, képessé válnak a belső képalkotásra. - A megismert mesei szófordulatokat beépítik szókincsükbe. - Szívesen ismétlik a verseket, mondókákat, így képessé válnak önálló mesemondásra, azok megjelenítésére (mesedramatizálás) - Ismerjék a meséskönyveket, alakuljon ki a könyv szeretet, épségének megőrzése. - Önálló beszéddel, kifejezőkészséggel váljanak alkalmassá az iskolai életmódra.

10.4. Ének-zene, énekes játék, gyermektánc

Az óvodai nevelés célja A zenei nevelés iránti érdeklődés felkeltése, befogadására való képesség megalapozása A zene, mozgás, az ének megszerettetése, esztétikai ízlésformálás, ritmus, mozgás szépségének megéreztetése. Ritmus- és hallásfejlesztés. Közös éneklés, közös játék örömének megéreztetése. A nevelés feladata - A felhasznált zenei anyagok igényes életkornak és az adott csoport képességszintjének megfelelő válogatása. - A 3-7 éves korban tervezhető jellegzetes tartalmak biztosítása. 37


- A tevékenység szervezeti formáinak biztosítása. - A gyermekek nyelvi képességeinek fejlesztése mondókákkal, gyermekdalokkal és a zenei készségfejlesztő játékokkal. Az óvodai ének-zene- énekes játék- gyermektánc nevelésnek jelentős hagyományai vannak. A magyar népdalok, mondókák, gyermekdalok világa ma is élő és felhasználható hagyomány. Szinte valamennyi ünnepünkhöz kapcsolódik olyan dalanyag, melyet megismertethetünk a gyerekekkel. A néphagyományőrzés mellett a Kodály alkotta módszer is folyamatos megújulva megtartotta kapcsolatát az életre neveléssel. Az ének-zene és az ehhez kapcsolódó mozgás ugyanúgy az óvodai mindennapok része, mint a napi mesélés vagy séták, kirándulások. Nem korlátozható tehát csak a foglalkoztatások időtartamára. Az élményt nyújtó közös éneklés, a körjáték vagy a mondókázás a művészeti és az esztétikai nevelés szempontjából is kitüntetett helyet kap. A Kodály Zoltán útmutatásai alapján Forrai Katalin által kidolgozott óvodai ének-zenei nevelés alapjaira épülő fejlesztés az óvodai nevelésen belül hatékonyan módosítható meg. A 3-4 éves korú gyermekek ismerjenek meg elsősorban olyan ölbeli játékokat, amelyeket a felnőttekkel együtt közösen játszhatnak. Legyenek ezek között arc-kéz-ujjlovagoltató játékok. A szeretetkapcsolat, a biztonságérzet kialakulásának egy láncszeme a tapintásos kontaktussal összekapcsolt zenei élmény. A kicsik 4-5 anyagból álló olyan énekes játékokat ismerjenek meg, melyek játéka álló helyzetben, játékos mozdulatokkal is eljátszhatók. A 4-5 éves gyermekek tanuljanak mondókákat, még mindig játsszon velük az óvónő ölbeli játékokat. Ők már képesek a dúr, hexachord hangkészletű énekes játékok éneklésére, melyekkel mozgásuk is jól fejleszthető. Ismerjék meg csigavonal, hullámvonal, szerepcserére épülő játékokat. A nyolcad, negyed ritmusképeken túl megjelenhet a szinkópa is. Az 5-6-7 évesek legyenek "anyáskodóak", játszanak minél több ölbeli játékot a kisebbekkel (testvérpárok, babák). Ezek egyik játékos lehetősége a kiolvasó, amit különböző játékhelyzetben is alkalmaznak a gyerekek. Zenehallgatáshoz olyan műveket gyűjtsön az óvónő, amit maga tud előadni és amelyek felkeltik a gyermekek érdeklődését az értékes zene iránt.

38


Ezek legyenek érzelmi hatású népdalok, de jelenjen meg a zenei nevelésben a rokon és szomszédos népek dalai, valamint a magyar komponált műzene, altatódal és a klasszikus műzene is.

A 3-6-7 éves korban megjelenő jellegzetes tartalmak biztosítása A 3-4 éves gyermekek tanuljanak meg 6-8 mondókát, ölbeli játékot és 10-15 énekes játékot. A rövid mondókák, dalok 2/4-es üteműek, amelyekben negyed és páros nyolcad ritmusok legyenek. Tudjanak halkan, hangosan énekelni, mondókát mondani., beszélgetni. Figyeljék meg a környezet hangjait, a csendet, a dallamjátszó hangszerek hangszínét (zörejhangok, szellő susogása, madárdal, fák zizegése pl.: séta, kirándulás alkalmával). Érzékeljék különböző mozdulatokkal az egyenletes lüktetést. Az óvónő gyakori énekelgetéssel keltse fel érdeklődésüket a zenehallgatás iránt, csalogassa őket énekelve közös játékba, tevékenységbe. A gyermekeknek legyen lehetősége 2-5 percig tartó hangszeres zenét, kórusmuzsikát videón feltétlenül megtekinteni. A 4-5 éves gyermekek énekelgessenek 4-8 motívumból álló énekes játékot, műdalt. A 4-5 új mondóka

és a 12-25 új gyermekdal

megtanulgatása mellett ismételjék a 3-4 éves korban tanult dalokat is. A nagyobb gyermekek tanuljanak meg 5-7 új mondókát, 13-16 dalos játékot, 4-5 műdal. Az ismert, könnyebb, kevesebb hangterjedelmű dalokat használjuk fel a zenei képességek magasabb szintű fejlesztésére, magasabb szintű feladatok megoldására, pl. szép, tiszta éneklés, dallamkutatás, magas-mély hangon éneklés. Az egyszerű szerepcserén túl alkalmazhatjuk a párválasztást, a két kör forma, csoportos fogócska, borgyarapodó, ludas, ludas játékformákat, egyszerű táncos lépéseket, amit a felnőtt minta után tudnak követni. Dalos játékainkat, népi gyermektánc anyagai szebbé, összerendezettebbé teszi mozgásukat. A közös ének-zenei nevelés az örömforráson túl készségfejlesztő hatást is gyakorol a hallásra, ritmusérzékre, a mozgásra. Mindezek befolyásolják anyanyelvi nevelésüket, gyarapodik szókincsük, összerendezik a mozgást és a beszédtempót. A zenei nevelést nem célszerű szétválasztani más tevékenységformáktól, jól megfér az ábrázolással, a 39


természeti és társadalmi környezet megismerésével, az irodalommal és a mozgással egyaránt. Az ének-zenei neveléssel gazdagabbá tehetjük az ünnepi előkészületeket, biztosítjuk a népi hagyományőrzést. A

zenehallgatás

időpontja

nem

korlátozódik

kimondottan

az

ének-zene

foglalkozásokra, a nap bármely szakán megszólalhat egy dal: pl. tízórai előtt, elalvás előtt, játék közben. Az éneklési kedvet nagymértékben befolyásolja a csoport összetétele. Ha lányok vannak többségben, az egész napi tevékenység során gyakran kezdeményeznek mozgásos, dalos játékokat, tapsolnak, dúdolgatnak, jól ismert dalokat, mondókákat. A csoportok szívesen használják a rendelkezésre álló zenei eszközöket /dob, cintányér, triangulum/. A készségfejlesztő, hallásfejlesztő gyakorlatokhoz alkalmazott bábok hatására gyorsabban tanulják meg a tempó és hangerő közötti különbséget. Gyerekeink ének- és halláskészsége egyénenként változó. A csoportokban különösen fejlett a ritmus- és hallásérzékük az etnikumhoz tartozó gyerekek körében, ami már 3 éves korban megmutatkozik. A fejlődés várható eredménye óvodáskor végére - Tudjanak természetes tempóban jönni, segítség nélkül tempót váltani. - Örömmel, élvezettel játsszanak énekes, dalos játékokat, kapcsolják azokat össze más tevékenységekkel. - Fedezzék fel a környezetük hangjainak zenei harmóniáját. - Tudják megkülönböztetni a mondókák, dalok egyenletes lüktetését és ritmusát, használják az ehhez kapcsolódó hangszereket. - Járjanak egyöntetűen körbe, formálják meg az egyszerű játékos, táncos mozgásformákat. - Játsszanak felelgetős játékokat, saját képességeik szerint, énekeljenek tisztán. - Hallgassák figyelmesen a bemutatott élőzenét, alakuljon, formálódjon zenei ízlésük. - Énekeljenek alkalmi dalokat, ünnepkörökhöz, népi hagyományokhoz kapcsolódóan. - Különböztessék meg a halk-hangos, magas-mély, gyors-lassú fogalompárokat dallamban, ritmusban. 40


- Próbálkozzanak dallamrögzítéssel.

10.5. Rajzolás- festés-mintázás-kézimunka

A tevékenység célja A gyermek élmény- és fantáziavilágának képi szabad önkifejezése. A gyermek térforma-szín képzeletének gazdagítása, esztétikai érzékenységük, szép iránti nyitottságuk, igényességük alakítása.

Feladataink - Az egész napi tevékenység folyamán a gyermeki alkotó-alakító tevékenység feltételeinek megteremtése. - A 3-6-7 éves korban tervezhető alkotótevékenységek tartalmának, minőségének fejlesztése. - Jussanak megfelelő élményhatáshoz, alkotó fantáziájuk kibontakoztatása érdekében. A vizuális nevelés összetett, sokszínű nevelési terület. Magába foglalja a rajzolást, vágást,

ragasztást,

mintázást,

képkialakítást,

konstruálást,

a

kézimunkát,

a

műalkotásokkal való ismerkedést. Szorosan kapcsolódik más nevelési területekhez. Az ábrázoló és az alkotó tevékenységek a gyermekek kedvenc időtöltései közé tartoznak. Feladatunk az, hogy a mindennapi élményhatásból kiszűrjük azokat, amelyek a gyermekeket alkotó tevékenységre buzdítják. Észre kell vetetni a természet szépségeit, a természet változásával együtt járó szín- és képvilág változását. A gyermekek a vizuális tevékenységre mindenkor készen állnak, épp ezért biztosítani kell számukra az alkotáshoz szükséges alapvető eszköztárat, meg kell ismertetni őket képességeiknek megfelelő apró munkafogásokkal. /pl. ceruzafogás, ecsetkezelés, vízpapír hatása, olló használata, tépés, hajtogatás, tű használata, s ezek variálása/ A vizuális tevékenység eszköztára kifogyhatatlan, ami egyben munkafolyamat is, jelen lehet a gyűjtögetett kavics, gesztenye, makk, dió, toboz, stb. 41


Az óvónő feladata, hogy e tevékenységhez is megfelelő helyet és időt biztosítson a gyerekek számára. Az eszközök biztonságos használatát, kezelését az óvónő egyenként tanítsa meg a gyermekekkel. A vizuális tevékenység szervezéséhez jó pedagógiai alapot adnak az évszakok változása, a természet szépsége, az ünnepek, a néphagyományok, amelyek érzelmileg is megmozgatják fantáziájukat. A tevékenységet az óvodai élet egész napjában folyamatosan szervezzük, szervezeti formája egyéni vagy mikrocsoportos. Tapasztalatunk, hogy azok a gyermekek, akik számára otthon is biztosítottak az eszközök sokkal fejlettebb szintet érnek el, mint azok, akik érzelemben és eszközökben szegény környezetből kerülnek az óvodába. Ösztönözzük a szülőket, hogy lehetőségeikhez mérten otthon is biztosítsák gyermekeik számára a különböző eszközöket. 3-4 éves korban játszva ismertessék meg őket az anyagokkal, eszközökkel, az alapvető technikákkal. Szabadon furkáló, mázoló, gyurmázó gyerekekkel együtt éljék át a felfedezés örömét. A képalakítás jelenjen meg festéssel, zsírkrétával, papírragasztóval, anyagba, homokba, karcolással, nyomattal. Plasztikai alakításban tetszés szerint vegyenek részt. Ismerjék meg az anyagok alakíthatóságát, nyomkodva, ütögetve, gömbölyítve, gyurkálva, simítva, sodorva, mélyítve, tépegetve, karcolva stb... A 3-4 éves gyermek ismerkedjen meg az építés során a különböző tárgyak formáival, alakzataival. Tudjanak beszélni alkotásaikról s örüljenek a létrehozott produktumnak. 4-5 éves korban jelentkezik a szándékos képalakító tevékenység, melyet segítünk kapcsolódó témákkal, technikával. Megjelenik az ember, környezet, tárgyak, cselekmények ábrázolása. Egy-egy közös emlék vizuális felidézése során felhívjuk a figyelmet a részletek fontosságára, a színarány megfelelő használatára, a tér kitöltésére. Képalakításra jellemző: gazdagabb formák, színkeverés, színárnyalatok. Az eszköztár bővül, fonalakkal, cérnákkal, textil termékekkel. Plasztikai munkákat jellemzi: a formák tagolása. Játékukhoz kellékek és alkalmi ajándékok készítése, báb díszletkészítés, összeszerelésük, díszítésük. Építés lehetőségeinek részletezése, a tér variálása.

42


5-6-7 éves korban a tevékenységi formák az eszközök és a fejlesztési célok azonosak az előző korosztállyal. A fejlődés részletgazdagságban, kompoziciókészítésben, a készülő dolgok bonyolultságában és tervszerű készítésében jelenik meg. Képalakítás során alkossanak a gyermekek minél többször közös kompoziciót. Rajz és plasztikai munkánál megjelenik a térben és síkban a többalakos cselekményábrázolás. Díszítő technikák: fonás, varrás. Mozgásfejlesztés, rajzolás, mintázás, kézimunka tevékenységein keresztül: sok mozgással, cselekvéssel a különböző észlelő funkciók együttműködésével a kisgyermek kézmozgása ügyesedik, szem-kéz együttműködése, koordinációja valósul meg. A fejlődés eredménye az óvodáskor végén - Alkotásaiban tükröződik egyéni látásmódjuk, egyéni módon alkotják újra élményeiket, az őket érő hatásokat. - Színhasználatukban érvényesítik kedvelt színeiket, képesek észrevenni alkotásokban a színek hangulatát. - Formaábrázolásuk változatos, meg tudják jeleníteni a legfontosabb jegyeket a természetből, a mese- vagy állatvilágból. - Örülnek a közös alkotásoknak, véleményt tudnak nyilvánítani azokról, ki tudják fejezni tetszésüket vagy nemtetszésüket. - Tudnak formákat komponálni megfigyelések felhasználásával, vagy önálló elképzelés, fantázia alapján. - Önállóan alkalmazzák a különböző technikákat, munkafogásokat, praktikákat. Tudják azokat komponálni, különböző díszítéseket, csinosításokat elvégezni. - Bátrabbak az építésben, konstruálásban, tudjanak tervezni, terveiket, elképzeléseiket megvalósítani. - Érdeklődjenek a szokatlan, a szép iránt, a valós világ szépségeiért. - Több napon keresztül is képesek egy-egy alkotást rendezgetni, kiegészíteni, figyelmüket koncentrálni.

43


10.6. Mozgás, mozgásos játék

A tevékenység célja A gyermekek természetes, harmónikus mozgásának, testi képességeinek fejlesztése játékos formában. A gyermeki mozgáskedv fenntartása, az óriási mozgásigény kielégítése.

Feladataink - Növelni a szervezet teherbíró, ellenálló és alkalmazkodó képességét, biológiai fejlődésüket segítsük elő. - A gyermekek életkorának és képességeinek megfelelő természetes mozgásformák fejlesztése a szabad játékban. - Mozgásfejlesztés szervezett tevékenységekben és a mindennapi mozgás során. Mindehhez elegendő tér, idő és eszközbiztosítás. A 3-7 éves gyermek egészséges testi fejlődésének biztosítása nem képzelhető el kellő aktivitást és terhelést biztosító testnevelés nélkül. Ismert tény, hogy a mozgásöröm és a szellemi fejlődés egymással szoros kapcsolatban áll. A mozgás megszerettetése, a mozgásigény kielégítése, az óvodai nevelés fontos feladatai közé tartozik. A kisgyermekkor természetes velejárója az "örökmozgó" létforma. A mozgásfejlesztés az egészség megőrzésére és megszilárdítására, a szervezet edzésére, a szervezet fejlődésének és a testi képességek kialakításának elősegítésére, valamint a mozgásműveltség fejlesztésére irányul. A rendszeres testnevelés kedvezően befolyásolja a szervezet növekedését, hozzájárul a légző- és keringési rendszer teljesítőképességének, a csont- és izomrendszer teherbíró képességének növeléséhez. A mozgáskultúra fejlesztése mellett segíti a térben és időben való tájékozódást, helyzetfelismerést, döntést, fejleszti az alkalmazkodás képességét, így előkészíti a vizuális, matematikai, zenei és a környezet megismerésére neveléshez kapcsolódó feladatait. A testnevelés hatására a gyermekekben fontos személyiségtulajdonságok alakulnak ki és erősödnek meg, így a bátorság, fegyelmezettség, a versenyszellem, a kitartás. A 44


közösségi élet alakulásában is fontos szerepet játszik, fejleszti a fontos tulajdonságokat, mint pl.: az egymás segítése, együttműködés, szabálytudat. A mozgásfejlesztés lehetőségei - Szervezett testnevelés foglalkozás és mindennapos testnevelés. - Szervezett és szabad mozgás, játékidőben történő mozgásfejlesztés. A mozgásos feladatok, mozgásos játékok tervezése és szervezése előtt fel kell mérnünk csoportunk összetételét, a gyermekek életkori sajátosságait és egyéni terhelhetőségük szintjét. A mozgást, mint életkori sajátosságot a nap folyamán bármikor és bárhol ki kell használnunk, ezért fontos, hogy a gyermekeket olyan mozgásingerek érjék, amelyek optimális fejlődésüket eredményezi. A napirend rugalmas beosztása lehetőséget ad a mozgásos tevékenységre a csoportszobában és az udvaron egyaránt. A testnevelés foglalkozás anyaga az atlétika, torna és a játék jellegű gyakorlatokból tevődik össze. Biztosítani kell a gyakorláshoz a megfelelő időt, óvónői bemutatással, megfelelő eszközök biztosításával tesszük örömtelivé, szemléletessé a mozgásos gyakorlatokat. Az óvónő személyisége, a mozgáskultúrához való pozitív viszonya az eredményesség legfőbb záloga. A 3-4 éves korosztály mozgásfejlesztésében a nagymozgások fejlesztése kap nagyobb hangsúlyt. Megismerik és gyakorolják a különböző járásmódokat, futásgyakorlatokat.

Megtapasztalják

az

ugrásgyakorlatokat,

a

támasz-

és

egyensúlygyakorlatokat. Elsajátítják a labdakezelés egyes elemeit (hajítás, dobás, elkapás, leütés). A 4-5 éves gyermekek természetes mozgásában még mindig a nagymozgások fejlesztésére kerüljön a hangsúly. Az irányított mozgásos játékban jelenjen meg a futásgyakorlatok pl.: fussanak három-négy akadályon át fel- és lelépéssel, átbújással, tárgyhordozással stb... Az óvónő szervezzen ugrásgyakorlatokat pl.: egy lábon, páros lábon, szökdeléssel, valamint leugrás két lábra, játékos helyből távolugróverseny. Dobásgyakorlatok során próbálgassák a célbadobást egykezes felső dobással, babzsák távolba hajításával, haránt- terpeszállásból. Gyakorolják a csúszást, kúszást, mászást talajon és szereken.

45


A talajtorna anyagaként jelenjen meg a gurulóátfordulás és a kézenállás előgyakorlata a "csikórugdalózás". A gyermekek játszanak egyensúlyozó játékokat 5 cm széles vonalon, rézsutos szereken. Az óvónő tervezzen lábboltozatot erősítő speciális járás- és gimnasztikai gyakorlatokat. Az 5-6-7 éves gyermek mozgása már össze rendezettebb, harmónikus

ritmusú.

Sokféle mozgáselemet ismernek, amit játékos formában szívesen ismételnek. Hangsúlyt kap ennél a csoportnál az észlelés, alakítás, a formaállandóság mozgás közbeni fejlesztése, a finommotorika alakítása és a szabályjáték gyakorlati alkalmazása. Használjanak különböző kéziszereket pl.: szalagok, rövidebb-hosszabb botok, kisebbnagyobb labdák, kendők stb... Különböző típusú futógyakorlatokat, sorversenyeket, váltóversenyt versenyfutás közben gyakorolják. Végezzenek ugrásgyakorlatokat, szökdeljenek páros és egylábon haladással, végezzenek sorozatugrásokat, különböző magasságú és távolságban elhelyezett tárgyakon át. Néhány lépés nekifutással gyakorolják a magas- és távolugrásokat. Dobjanak célba egykezes és kétkezes, alsó- és felsődobással célba két méter magas kötél felett. Vezessék a labdás járás, futás közben, tudjanak párokban labdázni. Végezzenek támaszgyakorlatokat pl.: pók-, rákjárás, talicskázás. Ismerjék az óvodában tanult talajtornaelemeket, gurulóátfordulás a test hossztengelye körül. Egyensúlyozzanak padon járással, fej-, kar és lábmozgásokkal összekötve. A mindennapos testnevelés gyakorlati anyaga főként a testnevelés foglalkozások egyszerűbb gyakorlataiból tevődik össze. Lehetőséget ad a gyakorlásra, tökéletesítésre, a hibák javítására. Szervezés során főként a járást, futást, kar-, láb-, törzsgyakorlatokat, játékos futkározást részesítjük előnyben. Lehetőséget teremtünk a zenére történő mozgáshoz is. A szabadban szervezett énekes játékok is jól szolgálják a gyermekek mozgásszükségleteinek kielégítését. A fejlődés várható eredménye óvodáskor végére - Mozgásukra az összerendezettség, a megfelelő ritmusosság legyen jellemző - Szervezzenek mozgástapasztalatokat a járásban, futásban, egyensúlyozásban, ugrásban. - Alakuljon ki tér-, idő- és tájékozóképességük, cselekvésükben legyenek kitartóak.

46


- Játszanak egyéni és csoportos szabály- és versenyjátékokat, legyen türelmük és szabálytudatuk. - Értsék meg és gyakorolják az egyszerű vezényszavakat. - Tudjanak járni lépés- és ütemtartással, tudjanak irányt változtatni. - Legyenek képesek 20-30 cm-t futni, akadályokat kerülgetni. - Tudjanak egyensúlyozni, nekifutásból ugrani magasba és távolba. - Megfelelő biztonsággal kezeljék a labdát hajításkor, célbadobáskor, ütögetéskor, gurításkor, pattogtatáskor. - Képességüknek megfelelően mozogjanak és tornázzanak teremben és szabadban.

10.7. A külső világ tevékeny megismerése

A tevékenység célja - A gyermek érdeklődéséhez igazodva kíváncsiságukat felébresztve, cselekvéses tapasztalatszerzési lehetőségek biztosítása. - A külső világ tevékeny megismerése közben biztonságosan igazodjanak el az alaki, formai, mennyiségi és téri viszonyok között.

A tevékenység feladata

- Ismerjék meg az őket körülvevő falusi környezetet, ezek adta lehetőségeket - Tiszapart, erdő, református temető, Kölcsey síremlék, Emlékszoba, Tájház stb. - Végezzenek a gyermekek sok-sok alkalmi és folyamatos megfigyelést a természetben (madárhangok, erdei állatok, növények) évszakonként. - Keressenek ok-okozati összefüggéseket a természetben bekövetkezett változásoknál, alakuljon ki szépérzékük, természetvédelmük, hazaszeretetük. - A külső világ tevékeny megismerése közben biztonsággal igazodjanak el a mennyiségi, alaki, formai, nagyságbeli, téri viszonyok között.

47


A környezettel való megismerkedés az óvodai nevelés egészében érvényesülő folyamat. A gyermekek az őket közvetlenül és tágabb természeti és társadalmi környezetből

tapasztalatokat

szereznek,

ami

elősegíti,

hogy

biztonságosan

eligazodjanak az őket körülvevő környezetben, megfelelő tapasztalatokat, ismereteket szerezzenek. Ezáltal fejlődik gondolkodásuk, megfigyelőképességük, emlékezetük és fejlődik nyelvi kifejezőképességük. A környezettel való megismerkedésük során alakul társas magatartásuk, tárgyak, emberekhez fűződő kapcsolatuk, érzékelik a szépet, a jót, a környezetvédelemmel kapcsolatos teendőket, az alapvető közlekedési szabályokat, a környezethigiénia fontosságát. A tapasztalatszerzés mindig a valódi természetben vagy az óvoda környezetében,

az udvaron zajlik. Legfontosabb feladat felhívni a figyelmet,

megismertetni velük azt a közvetlen környezetet, ahol élnek, rámutatni azok értékeire, szépségére. Ezek képezik az alapját a későbbi természetszeretetnek. A fák, virágok, a kis állatok, a séták, kirándulások megannyi feladatot, tapasztalatszerzést jelent a gyermekek számára. A nevelés fontos feladata a szülőföld, a nemzeti és néphagyományok, a helyi néphagyományok (cigány kisebbség), népszokások megismerése. E nevelési terület szoros kapcsolatban van a többi tevékenységi formákkal, s az itt szerzett tapasztalatokat felhasználják nemcsak a többi foglalkozási ágban, hanem a mindennap gyakorolt tevékenységben, játékokban, munkatevékenységben. Meg

kell

éreztetni

a

gyermekkel,

hogy

mindenkinek

lehetősége

van

véleménynyilvánításra, a saját belátása szerinti döntésre. A környezet megismerése során matematikai tartalmú tapasztalatoknak, ismereteknek is birtokába jut. Felismeri a mennyiségi, alaki, nagyságbeli és térbeli viszonyokat, alakul ítélőképessége, fejlődik tér-, sík- és mennyiségszemlélete. A komplex foglalkozások alkalmat adnak arra, hogy a korábban mozaikszerűen megszerzett benyomásokat rendszerezzük, a megfigyelések, tapasztalatok körét szélesítsük és mélyítsük, a spontán tanultakat rögzítsük. Azt, hogy a matematikai nevelés tartalmából mennyivel elégszünk meg a játékidőben szerzett benyomásokkal, vagy mely matematikai összefüggést dolgozzuk fel a foglalkozáson, az óvónő dönti el. Az óvodapedagógus feladata olyan eszközök és tevékenységek biztosítása, ami felkelti a gyermekek érdeklődését és természetes élethelyzetekben teszi lehetővé számukra matematikai tapasztalatok és ismeretek megszerzését. 48


A komplex matematikai foglalkozásoknak vagy kötetlen kezdeményezéseknek minden esetben támaszkodnia kell a gyermekek ötleteire, igényeire, aktuális élményeire. A matematikai

képességek

fejlesztését

játékosan,

játékba

építetten

szükséges

megvalósítani. Figyelembe kell venni azt a tényt, hogy a gyermekek különböző indíttatású családokból, környezetből kerülnek az óvodába, más-más a szülők igénye, életfelfogása. A másságot el kell fogadtatni a gyerekekkel s a felnőttekkel egyaránt, biztosítani kell a differenciált foglalkoztatást. Minden gyermek hordoz bizonyos értelemben vett értékeket, amit fel kell fedezni és ki kell aknázni, a gyermek személyiségfejlődésének javára kell fordítani. A szülőknek segítséget kell adni abban, hogy felismerjék a gyermek környezet iránti érdeklődését, kíváncsiságuk kielégítésének fontosságát.

A gyermekek közvetlen környezetükben érzékeljék a környezet

esztétikumát, hangokat, színeket, illatokat, formákat, az élet ritmusosságát. Az óvodába kerülés legyen minél zökkenőmentesebb, a szülő-óvónő-dajka szeretetteljes, őszinte érzésekkel fogadja a gyermekeket. A 3-4 éves gyermekek az óvoda elfogadása, megszerettetése után ismerkedjenek meg az óvoda közvetlen környezetével. Ismerjék meg az óvoda utcáját, az óvoda közvetlen környezetében lakó embereket. Tudják nevükön nevezni a felnőtteket, csoporttársaikat, tudják mi a jelük az óvodában. Ismerjék meg a közlekedés alapvető szabályait, hogy az utcán csak felnőtt kísérettel mehetnek át.

Tudják megnevezni a községben közlekedő járműveket,

hasonlítsák össze melyik a gyors, melyik lassú. Mivel községünkben tömegközlekedési eszköz csak az autóbusz, hasonlítsák össze a többi járművel, munkagéppel stb.. figyelembe véve nagyságukat, gyorsaságukat stb... Élmények alapján beszéljenek arról, ki milyen közlekedési eszközön utazott már. Vonat hol található legközelebb. Repülőgép, hajó ismerete filmekből, , netán akad olyan gyerek, aki már a valóságban is láthatta vagy utazott rajta. Községünkben minden évben megjelenik a permetező helikopter, ami szintén nagy élmény a gyerekek számára. Tudják csoportosítani a vizi, légi, szárazföldi közlekedési eszközöket. Ismerjék meg a községben található közlekedési táblákat és jelentésüket. Az óvodás gyermek még szorosan kötődik szűkebb környezetéhez a családhoz. Ismerjék meg a lakásuk címét, szüleik, testvéreik nevét, számát, foglalkozásukat. Ellátogatunk a helyi varrodába, ahol megfigyelhetik a varráshoz szükséges eszközöket, gépeket /kéz és láb munkája/. Hogyan dolgoznak a postán? - kéz, fül, száj munkája. Képeslapot küldünk egy beteg csoporttársuknak vagy névnapi üdvözletet. Az orvosi 49


rendelőben az orvos-védőnő munkáját figyelhetik meg. Az asztalos- és gépműhelyben az "apa" munkáját nézhetik, ismerhetik meg a gépeket, berendezéseket, a fa, vas tulajdonságait tapasztalhatják. /Kis léceket gyűjtünk, amiből télnek madáretetőt készítünk/. Élelmiszerboltban betekintést nyerhetnek az ott dolgozók munkájába. Folyamatos figyeljük az évszakok változását, azok jellemző jegyeit, megtapasztalják a hideget, meleget, ezzel kapcsolatos öltözködési módokat, munkákat otthon és határban, jeles napokat, otthoni és óvodai környezetben. A séták és kirándulások alkalmával gyűjtött terméseket használjuk más foglalkozási ágakban is, természetből, levelekből stb... állatokat, képeket készítünk. Közben megbeszéljük nagyságukat, színüket, alakjukat. Tudják felsorolni a termések részeit pl: dió - zöld burok, kemény, barna, csonthéjas. Mire használjuk és hogyan? Részt veszünk szőlő- és almaszüreten. Tudják azt, hogy miért fontos a fejlődő szervezetre, csak folyóvíz alatt mosott gyümölcsöt szabad fogyasztani. Téli tárolásuk nyersen, befőttnek, lekvárnak, kompótnak, aszalva. Községünkben nem egy háznál található som, szilva, amiből nyersen lekvárt készítünk és közösen elfogyasztjuk. Közben megbeszéljük az ízét (savanyú, édes) pl.: a kökény, vadszilva. Ezáltal megismerkednek a színekkel is (fehér, fekete, piros, kék, sárga, zöld, barna). 6-7 éves korban már képesek a színárnyalatokat is megkülönböztetni. Keressenek összefüggést az időjárás és az ember tevékenysége között. Végezzenek rügyeztetést, csíráztatást, hajtást. Minek hatására rügyeznek ki, hajtanak ki az ágak, mi szükséges a növények fejlődéséhez (víz, napfény, meleg). Év, hónap, nap fogalma és nevei. Ismerjék fel az emberi test részeit, kellő sorrendben sorolják fel, tudják elmondani funkcióit. Testünk tisztántartása "babafürdetés" alkalmával, a tisztálkodási eszközök és szerek használatának gyakorlása. A víz fontossága, tulajdonságai. Ismerjék fel a napszakokat. Legyen fogalmuk arról, hogy az egyes napszakokhoz milyen főbb tevékenységek kötődnek , szülő-gyermek tevékenysége Nap, óra, perc fogalma. Az óvoda és közvetlen környezetében, a községben található állatok, madarak, bogarak stb... megismerése, hasznuk, táplálkozásuk, életmódjuk. Háziállatok - az ember gondozására szorul, hasznuk. Háziszárnyasok - tyúkültetés, kiscsibe. Ház körül élő állatok - kutya, macska, egér, légy, szúnyog stb... Erdő, mező állatai - hasznuk,

50


védelmük. Vadon élő állatok - képekről vagy videófilmekből ismerkedhetnek meg a gyerekek. A gyermeknapi kirándulást Debrecenbe az Állatkertbe vagy Nyíregyházára a Vadasparkba szervezzük, ahol a valóságban is megtekinthetik a vadon élő állatokat. Természetesen ez a kirándulás lehetőséget ad arra is, hogy a Szatmári táj szépségével megismerkedjenek a gyerekek. Nagyon fontosnak tartjuk a hagyományos ünnepekre való készülődést pl.: Karácsony, a mi óvodánkban már szokássá vált a mézestészta sütése, adventi koszorú készítése, Húsvétra mindig közösen festjük a hímes tojást, ami felénk még mindig divat, hogy hagymahéj van beáztatva és a tojásra az udvaron található zöld leveleket rakunk, amit harisnyaszárba kötünk, ebben a hagymahéjas lében fő meg a húsvéti hímes tojás. Községünk nevezetességei Joggal lehetünk büszkék, hisz nagy költőnk Kölcsey Ferenc a mi községünkben írta meg a magyarok "imáját" a Himnusz-t. Itt található síremléke, emlékszobája. /A nagycsoportosok tanulják meg a Himnusz első versszakát./ Híres a református temető, amit szintén tudatosítani kell a gyermekekben, hogy ez nekünk magyaroknak igen nagy érték. A Tisza-part, ami országhatárt is jelent, szépsége, állat- és növényvilága. Üdülés, pihenés fogalma. A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végére - A gyermekek ismerjék meg és tudják nevüket, lakcímüket, szüleik nevét, foglalkozását, lakóhelyük pontos címét, óvodájuk nevét. Tudják saját születési helyüket és idejüket. - Tudjanak különbséget tenni az évszakok között. Gyönyörködjenek szépségükben, színeiben. - Ismerjék környezetük növényeit, gondozásukban maguk is vegyenek részt. - Ismerjék a környezetükben lévő intézményeket, szolgáltató üzleteket, esztétikai alkotásokat. - Ismerjék meg a háziállatokat, vadállatokat, madarakat, bogarakat.

51


- Ismerjék a társadalmi együttélés szabályait, gyakorolják azokat, a felnőttekkel együtt vegyenek részt a természeti környezet megőrzésében, megóvásában. - Ismerjék fel a környezetük közlekedési eszközeit, tartsák be a közlekedési szabályokat, figyeljenek a vészhelyzetekre, óvják maguk és mások testi épségét. - Ismerjék az emberi testrészeket, legyen ismeretük a testrészek, érzékszervek funkciójáról. Ismerjék az orvos gyógyító munkáját. - Tudjanak ismert tárgyakat, jelenségeket külső jegyeik, rendeltetésük alapján összehasonlítani. - Tudják magukat érthetően, mondatokban kifejezni.

10.8. Matematika ,tér , mennyiségi forma ismeretek

Matemetika,tér és mennyiség, forma A tevékenység célja A gyermek érdeklődésére, megismerési vágyára alapozva az iskolai alkalmassághoz szükséges tapasztalatok, gondolkodási műveletek, szokások elsajátítása.

A tevékenység feladata A gyermek egyéni képességeinek figyelembevételével olyan tevékenységek, eszközök biztosítása, ami felkelti a gyermek érdeklődését és lehetővé teszi számukra a matematikai tapasztalatok, ismeretek megszerzését. Ismerjék és gyakorolják a térbeli tájékozódást, a külvilággal szemben legyenek nyitottak, kíváncsiak.

A gyermek már az óvodába kerülés előtt felfigyel a dolgok mennyiségi és minőségi összetevőire. Érdeklődéssel fordul a matematikai információk felé. Minden amit lát, hall, tapasztal, amivel játszik új, magasabb tevékenységre ösztönzi. Igen sok tapasztalat származik így a játékból vagy önálló megfigyelésből, melyhez önként vállalt tevékenység közben jutnak (pl.: várat építenek, összehasonlítják az építőelemek színét, 52


nagyságát, alakját, séta alkalmával termések gyűjtése kisebb-nagyobb p.: gesztenye, makk, alma stb...) A matematikai tapasztalatszerzés természetes környezetben a legeredményesebb. A matematikai tényekkel való ismerkedés azzal kezdődik, hogy a gyermekek a környezetükben fellelhető eszközökkel, tárgyakkal játszanak, s közben felfedezik, hogy ezeknek vannak közös vonásaik. Ez az összehasonlító tevékenység már 3-4 éves korban tapasztalható. Építgetés közben megismerkednek az anyagok tulajdonságaival, felfedezik, hogy valami könnyű, nehéz, kemény, puha, sima, gömbölyű vagy szögletes. 5-6-7 éves korban lehetőség nyílik a mélyebb, sokoldalúbb összefüggések feltárására. A megfigyeléseiket, tapasztalataikat pontosíthatják, ehhez azonban már több érzékszerv együttes működésére van szükség. A

korszerű

matematikai

ismeretszerzés

alapja

a

tevékenység.

Így

olyan

tevékenységeket kell kezdeményeznünk, amelyek megfelelő mennyiségű és minőségű tapasztalatokat eredményeznek. Tudjuk, hogy a gyermek figyelmét az újdonság és a változatosság vonzza. Szívesen vesz részt olyan tevékenységekben, amelyekben ezt átélheti. Nagy izgalommal és szívesen keresik a gyermekek ugyanannak a feladatnak más és más megoldását, kitalálnak játékukhoz újabb szabályokat (pl.: két mennyiség ugyanannyivá tétele elvevéssel, hozzáadással).

Meg kell ismerniük a halmazok

nagyságát, mennyiségét. Ismerkedjenek meg a rendszerezéssel, csoportosítással. Jöjjenek rá, hogy egy-egy jellemző jegy alapján halmazokat alkothatnak, amelyek számossággal is rendelkeznek (pl.: fiúk-lányok halmaza, háziállatok-vadállatok halmaza stb...). Fontos, hogy a gyermek találkozzon a problémával, becsülje meg, párosítsa, tehát mérje össze, számlálja meg. Szerezzen tapasztalatokat a mennyiségek, hosszúságok méréséről. Tapasztalja, hogy az összemérés függ a mérőeszközök térbeli kiterjedésétől. Jöjjön rá, hogy a tévedés természetes dolog. Gyakorolják a több-kevesebb-ugyanannyi létrehozását. Helyesen alkalmazzák a feladatok megoldása közben a tő- és sorszámneveket. A matematikai ismeretszerzés történhet egyéni vagy mikrocsoportos formában. Lehet spontán vagy késztetett tapasztalatszerzés, melyek tanulási helyzeteket teremthetnek. Ezek során lehetőség nyílik a hatékony képességfejlesztésre, részképességbeli lemaradások pótlására, az ismeretek rögzítésére. A félénkebb gyermekek jó megoldásai minden esetben kapjon megerősítést, bíztatást. Ismerkedjenek meg a tükörrel, de 53


nemcsak a matematikai tevékenység során, hanem például rajzolásnál, testnevelésnél. A tükörkép, a szimmetria fogalma tapasztalatunk szerint elég megterhelő és nehéz a gyermekek számára, ezért próbálunk játékosan, többféle variáció bemutatásával rávezetni őket, mit is takar valójában e fogalom (pl.: festékcsepp, alma kettévágva stb...) A fejlődés várható eredménye óvodáskor végére - A környezetükben lévő tárgyakat, jelenségeket tudják megkülönböztetni, szétválogatni szín, alak, helyzet, forma, kiterjedés, számosság szerint. - Tájékozódjanak térben, síkban és időben. - Alkossanak sík és térbeli kiterjedésű, más és más geometriai tulajdonságú tárgyakból építményeket. Környezetünk tárgyain ismerjék fel a sík- és térmértani formákat, ezek jellemző tulajdonságait. - Szerezzenek tapasztalatot a környezetük tárgyainak darabszámairól. Alkalmazzák helyesen a több-kevesebb-ugyanannyit. - Egy-egy jellemző tulajdonság alapján gyűjtsenek, rendszerezzenek egy csomóba halmazokat. Alkalmazzák a halmazokkal végezhető műveleteket. - Tudjanak sorba rendezni mennyiségeket saját maguk alkotta szabályok szerint. - Használják helyesen a kisebb-nagyobb, rövidebb-hosszabb, alacsonyabb-magasabb, keskenyebb-szélesebb kifejezéseket. - Használják biztonsággal a névutókat. - Épüljön be játékukba az ellentétek keresése, igaz-hamis állítások.

10.9. Munka jellegű tevékenységek

A tevékenység célja A gyermeki munka megszerettetésén keresztül olyan készségek, tulajdonságok kialakítása, amelyek pozitívan befolyásolják a gyermekek közösségi kapcsolatát, kötelességteljesítését.

A játékban megjelenve az évszakok és a jeles napok iránti

érdeklődés, kíváncsiság motiválja a gyermeket a mindennapokban előforduló munkatevékenységre. 54


A tevékenység feladata - Nyugodt légkör biztosításával a gyermekek életkorához, erejéhez és képességéhez mért munkalehetőségek biztosítása, amit minden megerőltetés nélkül örömmel képesek elvégezni. - A gyermeki tevékenységi, utánzási és önállósági törekvések figyelembevételével az életre történő felkészítés. A személyiségfejlesztés fontos eszköze a játékkal sok vonatkozásban azonosságot mutató, azzal egybeeső munka és munkajellegű játékos tevékenység - az önkiszolgálás, segítés az óvónőnek és más felnőtteknek a csoporttársakkal együtt, értük, később önálló tevékenységként végzett alkalmi megbízatások teljesítése, az elvállalt negatív munka, a környezet-, a növény gondozása. Célra irányuló tevékenység, többnyire külső irányítást igényel. A munka felelősséggel jár, megfelelő beállítódásra, ismeretekre, készségekre van szükség hozzá. A mindennapi gyakorlás során kialakul a gyermekben a munka céljának tudata, a felelősségérzet, és képessé válnak arra, hogy számoljanak a tevékenységük következményeivel is. A munka végzése során - az óvónő céltudatos irányításával - a gyermekek megfigyeléseket végeznek, tapasztalatokat, ismeretek szereznek a természeti és társadalmi környezetből. A munka hozzájárul az értelmi képességek fejlődéséhez azáltal, hogy megalapozódik a munka iránti tisztelet, az eredmények megbecsülésének, fontosságának és hasznosságának értelme, felébred a gyermekben a dolgozó ember szeretete. Munkavégzés során formálódnak és pontosabbá válnak a munkához szükséges készségek, megtanulják a legfontosabb eszközök, szerszámok célszerű használatát, rendeltetését. Megismerkednek a munkafolyamat részmozzanataival, azok sorrendjével. Erősödik kezdeményezőkészségük. A szükséges munkát felszólítás nélkül végzik, észreveszik a hiányosságokat, fejlődik együttműködési készségük. Az óvodában végzett munka elsősorban a közösségért végzett tevékenység. Magába foglalja az önkiszolgálást, a naposságot, az óvoda mindennapi életével kapcsolatos alkalomszerű munkát, a környezet- és természetápolást. Alakul társas kapcsolatuk a közösségért végzett örömteli tevékenység értelmének és szükségességének ténye. Lehetővé teszi a kitartást, felelősségérzetet, kötelességtudat, az önértékelés tudatosítását, ezért fontos nevelési eszköznek kell tekinteni.

55


Az óvodások munkajellegű tevékenysége a játékból bontakozik ki. Erre kell támaszkodni, ugyanakkor ki kell emelni a játéktól eltérő vonásait is. Az egyes munkafajtákat folyamatosan kell bevezetni és fokról fokra növelni a munka mennyiséget. Kezdetben az óvónő segítségével végezzék a munkát, később önállóan, öntevékenyen. Az óvónő mindegyik munkafajtánál adjon mintát az eszközök használatánál, és a munkafázisok sorrendjénél, biztosítsa a megfelelő eszközöket. Úgy adjon segítséget, hogy a munka örömet szerezzen a gyermeknek. Figyelembe kell venni az egyéni képességeket, s a munkát, e szerint osztani az egyes gyerekekre, hogy az soha ne legyen megerőltető, kedvvel és örömmel végezzék és soha ne legyen büntetés. Az óvónő értékelése legyen buzdító, megerősítő, hogy a gyermekben pozitív viszony alakuljon ki. Teremtse meg a nyugodt, kiegyensúlyozott munkához való légkört. A gyermekek érezzék, hogy szükség van munkájukra. Sem az óvónő, sem a dajka ne végezze el helyettük a munkát és ne csinálja újra még akkor sem, ha erre szükség lenne. Adjon módot arra, hogy a gyerekek lássák munkájuk célját és szükségességét. Tegye lehetővé, hogy különösen kedvelt munkákban elmélyedhessenek. Igyekezzenek elérni, hogy a gátlásos, visszahúzódó gyerekek is részt vegyenek a munkában, de soha ne erőltesse. Ha szükséges hívja fel a szülő figyelmét a türelem, az érdeklődés szükségességére. Segítse a szülőket abban, hogy vegyék komolyan és tartsák tiszteletben a gyermeki munkát. Az óvodáskor kezdetétől fogva igen nagy jelentőségű az önkiszolgálás. A gyermekek fejlődésük során önállóságuk kialakulásának folyamatában igen tevékenyen, maguk akarnak mindent elvégezni, mindenben részt kívánnak venni. A 3-4 éves gyermek az óvónőt figyelve ismerkedjenek meg az önkiszolgálás alkalmával használható eszközök tulajdonságaival, azok rendeltetésszerű használatával. A személyükkel kapcsolatos minden teendőt (testápolás, öltözködés, étkezés, környezet rendben tartása) a lehető legkorábbi időtől kezdve próbáljanak önállóan végezni. A gyermekek saját képességeik szerint, koruktól függetlenül, akkor végezzenek el önkiszolgálással kapcsolatos feladatokat, amikor képesek rá. Ezek a tevékenységek gyakran egyéni indítékból fakadnak, a gyermek önállósági törekvésével függnek össze. Az önkiszolgálás magába foglalja a gyermekek természetes mindennapi szükségleteinek önálló kielégítését, illetve ezek közül azokat, amelyekre a gyermekek maguk képesek. Az önkiszolgáláshoz tartozó munkatevékenység egyik meghatározott köre a testápolással, az étkezéssel, az öltözködéssel kapcsolatos teendőkben, az egészségügyi 56


szokásokban jut kifejezésre. A munka folyamatában kialakuló és megszilárduló szokások egyrésze viszont az egészséges életmód elengedhetetlen szokásrendszeréhez tartozik. A naposi munkát négyéves kortól lehet bevezetni, ekkora már eljuthatnak a gyermekek arra a készségszintre, amikor ismerik a munkafolyamat menetét. A napostáblán egy nappal előbb jelezze az óvónő, hogy kik lesznek a naposok, hogy legyen idejük felkészülni a gyermekeknek a másnapi munkára. (A naposokat az uzsonna után szoktuk kijelölni). A naposokat lássa el köténnyel, ügyeljen arra, hogy mindenkire sor kerüljön, de csak az végezze a munkát, aki szívesen, örömmel végzi, soha ne erőltesse. A napos kiválasztás történjen asztalok szerint, minden asztalnál egy napost jelöljünk ki, abban az esetben, ha van olyan gyerek, aki félénk, kevesebb a teherbírása, jelölhetünk mellé segítőt is. Alkalom és ismétlődő munka játékok helyre rakása, a csoportszoba átrendezése, a tevékenységekhez használt eszközök kiosztása, összeszedése, az öltöző, mosdó rendjének megőrzése. Ezeket a munkákat a gyerekek a felnőttekkel együtt végezzék. Tervezze meg az óvónő az egyéni megbízást, lehetőséget pl.: információk közvetítése, kisebbek segítése az öltözködésben, ajándék készítés a kicsiknek, az óvoda dolgozóinak a jeles napok előkészítése. A gyerekek vegyenek részt az élősarok, növény- és állatgondozásában (madarak etetése, magvak begyűjtése). Segítsenek a szobanövények gondozásában az udvar tisztántartásában. A 5-6-7 éves gyermekek önállóan végzik a naposi munkát. Ízlésesen, esztétikusan terítenek, tálalnak. Étkezés után mindent a helyére tesznek, felseprik a morzsákat. Részt vesznek a csoportszoba rendezésében, díszítésében, ötleteket adnak az óvónőnek. Virágot hoznak a vázába, magvakat hoznak a madarak számára, az élősarokba. Részt vesznek a takarításban, babaruhák mosásában, babák fürdetését szívesen vállalják. Részt vesznek a vitaminsaláták készítésében, ahhoz szükséges gyümölcsöt, zöldséget hoznak. A kerti szerszámokat önállóan használják, segítenek az óvoda és környéke (járda, út) tisztításában. Munkájukat mindig személyre szólóan a csoport jelenlétében értékeljük.

A fejlődés várható eredménye óvodáskor végére

57


- A gyermekek megszeretik a közös munkát, örömmel tölti el őket az elvégzett munka sikere. - Folyamatos feladatuk az önmagukért és a közösségért végzett munkatevékenység. - Szívesen vállalkoznak egyéni megbízatásuk elvégzésére. - Szívesen és örömmel gondozzák a növényeket, állatokat. - Örömmel segítenek a kisebbeknek, szeretnek ajándékot, meglepetést készíteni a kicsiknek, szüleiknek, testvéreiknek. - Gyűjtögetnek magvakat, növényeket, terméseket.

11. DIFFERENCIÁLÁS

A differenciálás az individualizálást megválasztható: - szemléletmód - metodikai eljárás - szervezeti keretek variációja - tevékenységek munkaformáinak variációja - a tartalom feldolgozásának módja. (mélysége, terjedelme) A differenciálás nem életkorhoz való igazodást jelent elsősorban, hanem az adott gyermek a csoportban fellelhető fejlődési szintekhez, eltérésekben való alkalmazkodást. Nagyon alapos gyermekismeret szükséges ahhoz, hogy megtudjuk állapítani egy – egy területen a gyermekek terhelhetőségét. Alapszabály: egy területen egységesség, azonosság biztosítása és ehhez kapcsolódó választási, döntési lehetőség a gyermek számára. Ha a gyermek az általa választott szinten teljesít, a sikerélménye továbblépésre ösztönzi, újabb, bonyolultabb feladatokat válla. Így már önmagát kezdi fejleszteni segítségünkkel. A differenciálás legfontosabb feltételei:

58


o a gyermekek, egyenkénti megismerése, a képességek, erősségek, gyenge pontok regisztrálása. o a gyermekek folyamatos megfigyelése tevékenységekben.(jelzések értékelése ) o a gyermekekkel való beszélgetések (a személyesség mélységéig eljutó beszélgetésekkel, amelyek főszereplője a gyermek ) o a gyermekek produktumainak elemzése ( gyermekmunkák, stb… a verbális megnyilvánulások megfigyelése mesedramatizálás, társalgás) o a gyermekek élményvilágának, tapasztalatai körének és információinak megismerése. o a

gyermekek

érdeklődési

körének,

adottságainak,

temperamentumának

megismerése. o a kedvenc időtöltésének játékának megismerése. A gyermektől kapott képről konzultáljunk a szülővel, a munkatársainkkal, szükség esetén a szülő beleegyezésével speciális szakemberrel. A differenciálás az óvodai tevékenységek során: Az óvodapedagógus a gyermekek élményrajzok ismeretében. szervezi a közös élményeket o a gyermekekkel megtervezi, szervezi eszközök bővítését, gazdagítását o naponta biztosítja a szabad játékhoz szükséges időt o alakítja a teret a gyermekek elgondolásait segítve o befolyásolja ( a gyermek érdeklődésének ismeretében ) pl: játékban résztvevő számát o segíti, támogatja, közvetlenül belépve a helyzetekbe bekapcsolódik továbblendíti a holdpontra jutott tevékenységeket o a gyermekek eltérő érdeklődésére számítva azt ismerve biztosítja az eszközöket o vegyes életkorú óvodai csoportokban az irodalmi és ének – zenei anyag differenciálása a 3 – 6 – 7 éves gyermekek eltérő szükségleteire tekintettel. A differenciálást a gyermekek oldaláról nézve a folyamat a DÖNTÉS a VÁLASZTÁS lehetőségét jelenti. 59


A gyermek egy – egy területen észlelt eltéréseinek fejlődésbeli különbségeinek átgondolásával, minden olyan helyzetben minden tevékenységben – itt és most – több szinten biztosítjuk a differenciálást – a gyermek választási döntési lehetőségeit.

12. AZ ÓVODA HAGYOMÁNYOS ÜNNEPEI A mese-, vers-, zene-, éneklés színessé és örömtelivé teheti az ünnepélyeket. Az ünnepek tartalmát az ünnep jellege adja meg, a fényét a műsor, a megemlékezés. Az ünnepet a mindennapok sorából az előkészület, a rendkívüliség emeli ki (dekoráció, ünnepi ruha, teremrendezés). A felkészülést az óvoda életének természetes rendjébe kell beilleszteni. Óvodánkban főként az évszakokhoz kapcsolódó hagyományos ünnepkörök és jeles napok jelentik az ünnepeket. A természet változásait követő ünnepek mindig meghatározott tartalommal jelennek meg (Karácsony, Húsvét). Ezek jelentős alkalmak a gyermekek és a csoport életében. A jeles napokat, ünnepeket, gazdag érzelmi tartalommal töltjük meg. A tartalmi megvalósítás függ a gyermekek életkorától, a csoportok már kialakult hagyományaitól. Feladatunknak tartjuk a községben

élő

szokások,

hagyományok

ápolását,

megismertetjük

azokat

a

gyerekeinkkel. Közös ünnepekkel törekszünk mélyebb kapcsolat kialakítására a családi házzal. A 3-4 éves gyerek első hagyománya lehet a névnapok, születésnapok megünneplése az ajándékkészítés szokása pl.: anyák napjára. Az ősz jeles napjai, népszokásai - Az új óvodások fogadása - ajándékkészítés - Őszi kirándulás közösen az iskola első osztályával. - Őszi termések gyűjtése, makk, toboz, gesztenye, kökény, csipkebogyó, galagonya. - Gyümölcsszüret, lekvárfőzés. A gyermekek bekapcsolódnak a munkálatokba, tevékenység közben megismerkednek ehhez kapcsolódó rigmusokkal, mondókákkal, versekkel, dalos játékokkal, találós

60


kérdésekkel. Zöldség- , gyümölcssaláta készítés közösen, kompótkészítés (közben megismerkednek a zöldség, gyümölcs részeivel stb...). A tél jeles napjai, szokásai A Télapó világszerte mindig a gyermekek várva várt ünnepe, ajándékot kapnak s adnak. Az ünnep az egymás iránti szeretet, a titkos meglepetések, ajándékok lehetősége. A mi óvodánkban hagyomány, hogy a Télapó mindig elsőnek érkezik az óvodába, tehát megelőzi az otthoni Télapót. Az óvodai Karácsony szintén, már a téli szünet előtti héten felállítjuk a Karácsonyfát, alatt a játékokkal. Ez a hét teljesen megváltoztatja a csoportok egész heti hangulatát, ilyenkor játékidőben mind a három csoport együtt van, együtt játszanak, örülnek a kapott játékoknak. A gyermekeknek korán meg kell tanulniuk, hogy nemcsak kapni öröm, hanem adni is. Egy szép vers, dal is lehet ünnepi ajándék otthon a szülőknek. A nagycsoportosok folyamatosan ismerkednek a Képes Gyermekbibliával, a Karácsonyról és Jézusról szóló történetekkel, aminek folyamatos felolvasását igénylik is. Az adventi koszorút mindig a nagycsoportosokkal közösen készítjük, de a középsőés kiscsoportból is jelen vannak, hogy láthassák és együtt örülhessenek, amikor elkészül. Szintén megfigyelőként vesznek részt a kisebbek a mézes sütemény készítésénél, az ügyesebbek és vállalkozók már részt vesznek a különböző formák kiszaggatásában. Minden karácsony előtt részt veszünk az úgynevezett "Öregek napján", amire rövid karácsonyi műsorral készülünk.

A farsangra készülés a gyermekek nagy öröme.

Óvodánkban hagyomány, hogy mindig nyilvános a megrendezése a szülők segítségével. Arra törekszünk, hogy minél nagyobb örömet jelentsen a gyermekek számára és ne gondot a szülőknek. Rövid műsorral készül mind a három csoport, ahol a tréfás mondókák, felelgetős játékok fokozzák a farsang hangulatát. Tavasz és nyár jeles napjai Húsvét

61


- A gyermekek vegyenek részt az ünnepi előkészületekben. - Kukoricapattogtatás. - Tojásfestés, díszítés az általuk gyűjtött levelekkel (minden évben harisnyaszárba kötött tojásokat festünk, amit hagymahéj levében főzünk meg). - Minden csoportban megtalálható a nagycsokor barka, ami szintén fel van díszítve (tojásfa). - Locsolóversek, mondókák tanulgatása. Anyák napja A hagyományos ünnepek közül Anyák Napjára mind az óvónők és gyerekek egyaránt nagy szeretettel készülünk. Ajándékot készít mindhárom csoport és műsorral készülünk. Mindig az óvoda udvarán tartjuk, meghívókat készítünk, amit a gyerekek kidíszítenek. Az Önkormányzat eddig még minden évben biztosította az "egyszál" virágot az anyukáknak, amit természetesen a gyermekek adnak át.

Gyermeknap Általában a futballpályán rendezzük meg, ahol ügyességi játékokat szervezünk. Az elmúlt évben kirándulást szerveztünk Debrecenbe a Vidámparkba és az Állatkertbe. Óvodai évzáró A felkészülés ne zökkentse ki a gyermekeket a mindennapi életritmusából. Ügyelni kell arra, hogy minden gyermek szerepeljen valamilyen formában. Az egész évben tanult versekből, mondókákból, dalosjátékokból, dramatizálásból készítjük a műsort. Minden ünnepet megelőz egy előkészítő szakasz, amely során érzelmileg, hangulatilag közel hozzuk a gyermekek életkorának megfelelően az ünnepek tartalmát, jelentőségét. Mindez a kellékek elkészítésével, a szokásos cselekmények megismertetésével valósul meg. Nemzeti ünnepeink

62


Valódi jelentéseit, eszmei tartalmát még nem érti meg az óvodáskorú gyermek, de énekkel, verssel, kellékek készítésével, díszítéssel részt vehetnek a felnőttek megemlékezésében, számukra is érthető, egyszerű módon. Március 15. Tavaszi ünnepkörtől elválaszthatatlan nemzeti ünnepünk. A gyermekek megismerik a nemzet - nemzeti szabadság - szabadságharc - forradalom fogalmát. Óvodásaink tudják, hogy nemzeti színű zászlóval ünnepli a magyar nép március 15-ét. Ismerik a zászló színeit. Készítünk nemzeti zászlót, kokárdát, feldíszítjük a csoportszobákat. Tanulnak néhány az ünnephez tartozó verset, dalt, mesét: - Petőfi Sándor:

Nemzeti dal

- Weöres Sándor:

Megy az úton ...

- Kossuth Lajos azt üzente ... - Gábor Áron rézágyúja ... - Nincs szebb a virágnál ... - Kevély Kereki Október 23. A gyermek számára érzelmileg nehezebben megközelíthető, mint más ünnep, nagy hagyományai még nincs. Az ünnepek megtartása fejleszti a gyermek időérzékét. Valamire készülünk, de hogy az holnap, vagy egy hónap múlva lesz, még nem érti. A közeli dátumokat az alvások számával és csökkentésével a nagyobbak már felfogják.

13. AZ ÓVODAI NEVELÉS SAJÁTOS FELADATAI

13.1. Az óvodai gyermekvédelem

63


Célja Óvodás gyermekeink családi körülményeinek megismerése, hátrányos, veszélyezhető tényezők feltárása.

Feladataink

A gyermek iránti felelősségünk tudatában segítségnyújtás, tapintatos kapcsolattartás a családi házzal és az erre hivatott szakemberekkel. Az eltérő szociális körülmények között élő családok változó érzelmi, vagy anyagi gondjait az óvodábajáró gyermekek helyzete is jelzi. Az óvodai gyermekvédelmi munkát a prevenció és a segítségnyújtás jellemzi, amire a megértés, a támaszkodás, a szeretetpótlás a jellemző. A gyermekvédelem valamennyi óvónő

feladatkörébe

beletartozik.

Szükséges

a

védelemre

szorulók

körének

megállapítása, adatszolgáltatás, környezettanulmány. Községünkben a nehéz megélhetés miatt, az alacsony jövedelemmel rendelkező családok gyermekei vannak hátrányos helyzetbe. Önkormányzatunk igyekszik a lehetőségekhez képest enyhíteni helyzetükön, azzal, hogy minden gyermek számára ingyenes étkezést biztosít, ami nem kevés terhet vesz le a családok válláról. Mégis érthetetlen számunkra az a tény, hogy a legrászorultabbakat kell szinte agitálni, meggyőzni arról, hogy milyen jó dolog is az, hogy háromszor étkezik a gyerek az óvodában és emellett még "tanul" is. A gyermekek védelme értelmében kapcsolatban vagyunk az Önkormányzat jegyzőjével, a polgármesterrel. A problémás gyermekeket (pl.: beszédhibás, iskolaéretlen, magatartási zavar) a Fehérgyarmaton székelő Nevelési Tanácsadóba utaljuk.

14. AZ ÓVODAI INTÉZMÉNY KAPCSOLATRENDSZERE

14.1. Az óvoda és a család

64


Az óvodát szociális és nevelési funkciója összekapcsolja a családdal, mivel a család a gyermek élményeinek forrása. A család hatásának döntő szerepe van a gyermek egészséges testi, érzelmi és értelmi fejlődésébe, másrészt a térségi kapcsolatokon alapuló tartós érzelmi hatások közvetítik a gyermekek felé azokat a követelményeket, amelyek a társadalmi beilleszkedés szempontjából is fontosak. Így az óvodai nevelés a családi nevelésre épül. A kettő összhangja, az óvoda folyamatos

együttműködése a szülőkkel a gyermekek harmónikus fejlődésének

feltétele. Az óvoda nem vállalhatja át a család nevelési feladatainak megoldását, de hozzájárulhat a családi szocializáció esetleg kedvezőtlen hatásának enyhítéséhez. Az óvónő gyermekismerete, pedagógiai és pszichológiai felkészültsége, a gyermek fejlődéséért

érzett

felelőssége

alapot

teremt

a

családdal

való

eredményes

együttműködéshez. Az óvodai nevelés csak a családdal együttműködve érheti el azokat a célokat, amelyeket az óvodai nevelés alapprogramja is megfogalmaz. Az együttműködés egyenrangú nevelőtársi viszonyban, jó partnerkapcsolatban valósuljon meg. Alapja a kölcsönös bizalom és segítségnyújtás. Az óvónő ennek érdekében tájékoztassa a szülőket arról, hogy mi történik az óvodában. Ismerje meg a családok életmódját, a gyermek helyét a családban. A család tapasztalatai, információi az egyéni különbségek megértésében nélkülözhetetlenek. A lassúbb értelmi fejlődés, vagy a kiemelt figyelmet igénylő magatartási megnyilvánulás csak a család megismerése, megnyerése és aktív, őszinte közreműködése útján enyhíthető. A szülő találjon az óvónőben támaszt és segítőtársat gyermeke fejlesztése érdekében. Az egyenrangú nevelőtársi viszony az óvónők és a szülők kölcsönös alkalmazkodásában (pl.: a szülő megvárja míg felébred, vagy amíg elrakja a játékot), a folyamatosság biztosításában (a gyermek beszoktatása fokozatosan történjen) nyilvánul meg. A családok többsége rugalmasan alkalmazkodik a társadalmi, gazdasági átalakulással járó megváltozott körülményekhez. A gyerekek érzik a családi légkör melegét és megismerik a társas viselkedés alapvető mintáit, szerepeit. A gyermek óvodai nevelését alapvetően befolyásoló tényező a család szerkezete, a testvérkapcsolatok alakulása, illetve az ezzel összefüggő problémák. A gyermek személyiségfejlődése szempontjából az óvónőnek feltétlenül figyelembe kell venni azt, ha a gyermek nem ép családból kerül az óvodába. A gyermek számára az jelent károsító tényezőt, hogy valamelyik szülő érzelmi kapcsolatait nélkülözi. Az óvónőknek ebben az esetben kompenzálni kell a hiányzó nevelői hatásokat, a családdal 65


való megegyezés alapján. Ha az óvodában nevelkedő gyermek egyedüli gyermek a családban, akkor számolni kell azzal, hogy a család figyelme túlzott mértékben irányul rá. Ismeretes, hogy az ún. "egyke" gyermeknek, aki általában elkényeztetett, közösségben gyenge az alkalmazkodó képessége, vagy gátolt, szorongó, nincsenek szociális kapcsolatai. Az óvodai nevelés és a családi nevelés összhangját a nyitottság és a bizalom elveire kell építeni. A gyermek egészséges fejlődése szempontjából össze kell hangolni a kell és lehet szabályait elsősorban a gyermekek viselkedésére nézve. Sok esetben a családban több a "lehetséges" viselkedési mód - ahhoz viszonyítva, amit az óvodai nevelés célul tűz ki. Mind a családban, mind az óvodában a "kell és a szükséges" kategóriákat lehet szem előtt tartani. Ezek ugyanis magukba foglalják a helyes és a célszerű magatartási megnyilvánulások összes formáját, mindazokat, amelyeket a gyermek az óvodában, otthon vagy bárhol eredményesen és sikerrel produkálhat. A gyermek személyiségfejlesztésében lényeges szempont, hogy az óvoda és a család hogyan tudja feladatait egybehangolni. Többször tapasztaljuk, hogy a gyermek viselkedése a család konfliktusos helyzetére utal. Ez esetben az óvónő kötelessége nyilvánvalóan az, hogy javítsa vagy korrigálja ezt a helyzetet, esetleg úgy döntsön, hogy nem avatkozik be. A gyermek óvodai magatartása, fejlődése szempontjából meghatározó, hogy milyen modell után igazodik, milyen követelményeket teljesít a családban, illetve az óvodában. Az együttműködés formái változatosak, a személyes kapcsolattól a különböző rendezvényekig magukba foglalják azokat a lehetőségeket, amelyeket az óvoda, illetve a család teremt meg. A kapcsolattartás formái: a családlátogatás /még az óvodába kerülés előtt/. Nagyon jó alkalom arra, hogy az óvónő jobban megismerje a gyermek otthoni környezetét. Otthonában ugyanis olyan megnyilvánulásai lehetnek a gyereknek, amit az óvodában nem tapasztalunk, pl. épp ellenkezőleg viselkedik otthon mint az óvodában. Az anyás leszoktatás kiválóan alkalmas arra, hogy a szülő megismerje az óvoda életét, szokásokat, mintát kap gyermeke neveléséhez. A napi kapcsolattartás elengedhetetlenül szükséges, hogy a szülő teljes mértékben tájékozott legyen gyermekével történt napi lényeges eseményekről. A szülőkkel együtt szervezett rendezvények, pl. farsang, gyermeknap, ünnepek, kirándulások.

66


Szülői értekezlet, olyan együttes találkozó és tanácskozás, ahol mindenkit érdeklő, elsősorban nevelési kérdésekről, az óvodai életről, annak rendjéről, terveiről esik szól. Nyílt nap alkalmával lehetőség nyílik arra, hogy a szülők közvetlenül megismerjék a gyermek óvodai életét. A kapcsolattartás formája községünkben Mivel községünkben bölcsőde nem működik, minden gyermek családból érkezik, állami gondozott gyerek nincs. Kapcsolatunk a szülőkkel őszinte, kölcsönös bizalom és segítségnyújtáson alapszik. A szülők 99 %-a fiatal, nem nehéz velük kapcsolatot teremteni a gyermek nevelése érdekében. Nem zárkóznak el tanácsainktól, a nevelési módszerek ajánlásáról. Nyitottak, szívesen beszélgetnek a mindennapi találkozások alkalmával gyermekeik otthoni megnyilvánulásáról, nem egy esetben tanácsot kérnek. Szülői értekezleten aktívan részt vesznek, mindig szívesen vállalnak szervezési feladatokat. Közös kirándulást szervezünk, "gyermeknapi" kirándulás néven; Debrecen - Állatkert, Vidámpark Nyíregyháza - Vadaspark, Falumúzeum A szülők általában örömmel fogadnak minden tájékoztatást az óvoda életéről, gyermekeikről szóló információkra reagálnak is. Reálisan, őszintén tájékoztatjuk őket, tiszteletben tartva érzelmeiket, segítőkészségünk tapintatos.

14.2. Óvoda - iskola kapcsolata A kapcsolattartás formái: látogatások, tapasztalatcserék, tájékozódások a gyermek egyéni

fejlődéséről,

várható

alkalmazkodó

nehézségekről,

munkaközösségi

foglalkozások egymás rendezvényein, ünnepélyein való részvétel, közreműködés.

67


Az óvoda és közművelődési intézmény /Művelődési Ház, Könyvtár/.

Mivel a

Kölcsey Ferenc Emlékszoba a Művelődési Házban található, a nagycsoport mindig szervezetten ellátogat az Emlékszobába. Rész veszünk a gyermekekkel a bábelőadásokon, filmet kölcsönzünk.

14.3. Az óvoda egyéb kapcsolatai

A Nevelési Tanácsadóval folyamatos a kapcsolatunk. Minden évben kijönnek az iskolaérettségi vizsgálatra, megvizsgálják azokat a gyerekeket, akiket az óvónők nem biztosan javasolnak iskolába, vagy szülői és óvónői kérésre megerősítenek abban, hogy a gyermek maradjon még egy évet óvodában. Mindig van olyan gyerek, akit rendszeresen visznek a Nevelési Tanácsadó logopédiai vagy fejlesztő foglalkozásaira. A védőnő rendszeresen látogat az óvodába, megbeszéljük az aktuális problémákat, az orvossal együtt elvégzik a beiskolázáshoz szükséges feladatokat. Az egyházzal való kapcsolatunk évek óta hagyománnyá vált, hogy karácsony szentestén és anyák napján a nagycsoportosok egy kolléganőnk segítségével műsorral készülnek, amit a református templomban adnak elő.

14.4 Hitoktatás A hitoktatással ápoljuk a református egyházzal a kapcsolatot, megismerjük egymás munkáját. A szülők igényeit figyelembe véve tiszteletben tartjuk református szellemben hittant tanítunk heti egy-két alkalommal hitoktató segítségével, ezzel segítve az emberi kapcsolatokban a szeretet, a bizalom, a türelem, igazságosság elősegítése. A gyermek nevelése a család joga és kötelezettsége, s ebben az óvoda kiegészítő szerepet

játszik.

Minden

segítséget

megkapjon

képessége,

tehetsége

kibontakoztatásához, személyisége fejlesztéséhez. Mint fejlődő személyiséget különleges védelem illeti meg

68


15.

SZATMÁRCSEKEI

PROGRAMJA

KÖLCSEY

HÁTRÁNYOS

ÉS

FERENC

ÓVODA

HALMOZOTTAN

FEJLESZTŐ HÁTRÁNYOS

HELYZETŰ GYERMEKEK ÉS CSALÁDOK ÉLETMINŐSÉGÉT JAVÍTÓ PROGRAMJA Bevezetés A fejlesztő program az intézmény működését és pedagógiai munkáját szabályozó dokumentumokkal különös tekintettel a helyi pedagógiai programmal összehangolva került megírásra. Szatmárcsekei Kölcsey Ferenc Óvoda fejlesztő programja a hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű, gyermekek nevelésének-oktatásának fejlesztésének sikeressége érdekében készült el. Hátrányos , halmozottan hátrányos helyzetű gyermek: Az 1997.évi gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról szóló 67/A. § (1) Hátrányos helyzetű az a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermek és nagykorúvá vált gyermek, aki esetében az alábbi körülmények közül egy fennáll: a) a szülő vagy a családbafogadó gyám alacsony iskolai végzettsége, ha a gyermeket együtt nevelő mindkét szülőről, a gyermeket egyedül nevelő szülőről vagy a családbafogadó gyámról – önkéntes nyilatkozata alapján – megállapítható, hogy a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény igénylésekor legfeljebb alapfokú iskolai végzettséggel rendelkezik, b) a szülő vagy a családbafogadó gyám alacsony foglalkoztatottsága, ha a gyermeket nevelő szülők bármelyikéről vagy a családbafogadó gyámról megállapítható, hogy a 69


rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény igénylésekor az Szt. 33. §-a szerinti aktív korúak ellátására jogosult vagy a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény igénylésének időpontját megelőző 16 hónapon belül legalább 12 hónapig álláskeresőként nyilvántartott személy, c) a gyermek elégtelen lakókörnyezete, illetve lakáskörülményei, ha megállapítható, hogy a gyermek a településre vonatkozó integrált városfejlesztési stratégiában szegregátumnak nyilvánított lakókörnyezetben vagy félkomfortos, komfort nélküli vagy szükséglakásban, illetve olyan lakáskörülmények között él, ahol korlátozottan biztosítottak az egészséges fejlődéséhez szükséges feltételek. (2) Halmozottan hátrányos helyzetű a) az a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermek és nagykorúvá vált gyermek, aki esetében az (1) bekezdés a)–c) pontjaiban meghatározott körülmények közül legalább kettő fennáll, b) a nevelésbe vett gyermek, c) az utógondozói ellátásban részesülő és tanulói vagy hallgatói jogviszonyban álló fiatal felnőtt. (3) A gyámhatóság a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság elbírálásával egyidejűleg kérelemre – külön döntésben, a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultsággal egyező időtartamra – megállapítja a gyermek, nagykorúvá vált gyermek hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetének fennállását. (4) A hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzet fennállásának megállapítása a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság megállapítását követően is kérelmezhető. Ebben az esetben az (1) bekezdésben meghatározott feltételek fennállását a kérelem benyújtásának időpontjára vonatkozólag kell vizsgálni, valamint a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzet a kérelem benyújtásának napjától a fennálló rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény időtartamára állapítható meg.

70


(5) A gyámhatóság a tanulói vagy hallgatói jogviszonyban álló fiatal felnőtt utógondozói ellátásának igénybevételét elrendelő határozatában megállapítja a halmozottan hátrányos helyzet fennállását. A gyámhatóság a gyermek nevelésbe vételét és a tanulói vagy hallgatói jogviszonyban álló fiatal felnőtt utógondozói ellátásának igénybevételét elrendelő jogerős határozatát megküldi a 138. § (1) bekezdése szerinti nyilvántartást vezető gyámhatóság részére. (6) A gyámhatóság a tanulói vagy hallgatói jogviszonyban álló fiatal felnőtt utógondozói ellátásának megszűnése vagy megszüntetése esetén megállapítja a halmozottan hátrányos helyzet fennállásának megszűnését. A gyámhatóság a gyermek nevelésbe vételének és a tanulói vagy hallgatói jogviszonyban álló fiatal felnőtt utógondozói

ellátásának

megszűnéséről

vagy

megszüntetéséről

szóló

jogerős

határozatát megküldi a 138. § (1) bekezdése szerinti nyilvántartást vezető gyámhatóság részére.

Alapító Okiratunk értelmében fogadjuk a hátrányos – halmozottan hátrányos helyzetű, és sajátos nevelési igényű gyermekeket. Óvodánkban lehetőséget biztosítunk a halmozottan hátrányos helyzetű és sajátos nevelési igényű gyermekek integrált nevelése mellett fejlesztő foglalkozások tartására heti egy alkalommal a beszédhibás gyermekek logopédiai ellátására, amit a Pedagógiai Szakszolgálat szakemberei látnak el. Óvodánkban fokozottan figyelemmel kísérjük a hátrányos helyzetű halmozottan hátrányos helyzetű, veszélyeztetett gyermekek szociális problémáit, rendszeresen kapcsolatot

tartunk

a

család

és

gyermekvédelmi

szervekkel,

a

védőnővel,

gyermekorvossal. A hátrányos helyzet, a veszélyeztetettség elsősorban anyagi, szociális problémákból adódó. Óvodai pedagógiai programunkban megjelennek alapelveink között a speciális helyzetből adódó gyermekek nevelésével kapcsolatos elveink, valamint kidolgoztuk a sajátos nevelési igényű gyermekek, a hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek fejlesztését célzó feladatainkat, gyermekvédelmi feladatainkat. Emellett a gyermekvédelmi szervekkel, szakszolgálatokkal, egészségügyi szervekkel

71


való

kapcsolattartási,

együttműködési

formák

is

helyet

kaptak

pedagógiai

programunkban. A hátrányos helyzetnek számos típusa van, és valamennyiből súlyos kulturális hátrány következhet: - Szociokulturális hátrány - Ingerszegény környezet - Érzelmi labilitás, elhanyagoló bánásmód Szociálisan hátrányos helyzetűek azok a gyerekek, akiket a különböző környezeti tényezők gátolnak adottságaikhoz mért fejlődésükben. Nekünk gondosan elemeznünk kell azokat a károsan ható tényezőket, amelyek hozzájárulnak a hátrányos helyzet kialakulásához. Ilyenek a családi mikrokörnyezetben (család anyagi és esetleges egészségügyi problémái) és a makro környezetben keresendők (magatartás, erkölcsi szokások). Legfontosabb feladatunk a hatékony munka alapján a differenciált egyéni bánásmód figyelembevételével a gyermekek megismerése. A fejlesztés a személyiségfejlődés szempontjából a legfontosabb tevékenységformára, a játékra épülő – érési folyamat – mely a szociális tanulás eszköze is. A tudatosan tervezett játék megfigyelések segítik az előre lépést. Fontos feladatunk a családsegítés, a kölcsönös tájékoztatás és nem a számonkérés. A problémák ismeretében igyekszünk azokat megelőzni, illetve megoldásában segíteni. Az érzelmi elsivárosodás szomorú ténye is indokolja, hogy a gyermekek óvodai életterét olyanná próbáljuk alakítani, ahol szeretet veszi körül őket, biztonságot éreznek és annyi örömük lesz, amiből a későbbi életszakaszban is meríthetnek. Ha azt akarjuk, hogy valóban boldogok legyenek gyermekeink, meg kell hallanunk a kicsik sóhaját, vagy sajnos ma már egyre inkább néma kiáltását, hogy mindezekkel elősegíthessük személyisége kibontakoztatását. Számunkra nélkülözhetetlen a gyerekek feltétel nélküli pozitív elfogadása. A gyermeki sajátosságok alapos ismerete. A kifinomult empátiás készség felerősítése. A fejlesztési koncepciónk alapját tehát a szociális élmények és emberi kapcsolatok megteremtése, a kommunikációs modell létrehozása adja. A gyerekeknek a családi

72


hatást részben kiegészítő, részben kompenzáló szociális élménysort kell nyújtanunk, amelyben átélhetik az életkorhoz tartozó szituációkat. A csoportba tartozó gyerekek személyiségét komplexen, közösségi kereten belül úgy kell fejlesztenünk, hogy a meglevő hasonlóságok és különbözőségek ne hatáscsökkentő tényezőként szerepeljenek, hanem bennük és általuk teljesedjen ki a harmonikus személyiség. A differenciálás, mint alapelv, szemlélet, módszer igen nagy szerepet kap a jelentős fejlődésbeli különbözőségek miatt. Az ismeretek bővítését, főként mikro-csoportos foglakozások adhatják, ahol mindig irányadó az egyéni képességek maximális figyelembevétele, s a gyermek személyiségének komplex fejlesztése.

Helyzetelemzés Az óvodába lépés: - az óvodai előjegyzés során elsőbbséget élveznek a hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű, az óvodaköteles gyerekek.

Intézményi adatok

A Szatmárcsekei óvoda gyermekeinek száma jelenleg 51fő. Az intézményben a gyermekekből 49 fő hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű pedig 40 fő. 3 fő óvodapedagógus foglalkozik a gyermekekkel. A pedagógusok folyamatos szakmai továbbképzése is a gyermekek egyéni fejlesztését, iskolai továbbhaladásra való felkészítését szolgálja. Természetesen minden óvodapedagógus munkája során igyekszik legjobb szakmai tudása szerint foglalkozni a gyermekekkel, kiemelten a hátrányos helyzetű és a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekekkel. Az intézményben folyó pedagógiai munka jelenleg is biztosítja a halmozottan hátrányos helyzetűek

eredményes

nevelését

-

oktatását,

sikeres

szociális

hátrányaik

kompenzálásában, esélyegyenlőségük előmozdításában. 73


A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek teljes létszámban igénybe veszik az intézmény nyújtotta szolgáltatásokat; sikeres bevonásuk az intézmény által biztosított programokba; az intézmény hozzásegíti a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekeket a számukra kínált támogatások eléréséhez, igénybevételéhez. Az intézményben alapvetően (vannak még hiányosságok amit igyekszünk pótolni) rendelkezésre állnak a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek eredményes nevelésének-oktatásának feltételei. Rendelkezésre állnak a feltételek arra, hogy minden hátrányos helyzetű gyerek 3 évesen óvodába léphessen. Szervezési feladatok A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek óvodai beíratásának támogatása. Fejlesztést elősegítő csoportalakítás Az igazolatlan hiányzások minimalizálása. A szülők munkába állását lehetővé tévő nyitva tartás kialakítása. A fejlesztési stratégia kialakítása Célja: Az

egyszeri

és

megismételhetetlen

gyermeki

személyiség

adottságainak,

képességeinek és szükségleteinek kényszer nélküli szabad kibontakoztatása, az egyéni és az életkori sajátosságok figyelembevételével, az alapvető gyermeki jogok biztosításával. A gyerekek összetételéből adódóan: a hátrányos helyzetű a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek differenciált fejlesztésének megvalósítása, az esélyegyenlőség biztosítása. Az integrációs nevelés indokai: Esélyt adunk arra, hogy a gyermekek képességeiknek megfelelően fejlődhetnek. Egyéni ütem eltolódásokkal

minden

egyes

gyermek

testi,

lelki,

szellemi

szükségleteinek

kielégítésével valósul meg a komplex személyiségfejlesztés. 74


Az óvodai fejlesztő program jellemzői Az itt közreadott óvodai integrációs program (óvodai fejlesztő program) arra vállalkozik, hogy meghatározza az óvodai nevelés azon területeit, amelyek kiemelkedő jelentőséggel bírnak a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek fejlődésének elősegítésében. Az iskolai fejlesztő programjához hasonlóan ez sem ad meg részletes pedagógiai tartalmakat, választandó nevelési tervet, nem nevez meg, nem ír le konkrétan alkalmazandó programokat, viszont kinyilvánítja azt a pedagógiai alapállást, amelyet megfelelőnek tart az érintett gyermekek esélyegyenlőségének elősegítésében. Az óvodai fejlesztő program nem jelent külön programot az óvodai munkában, hiszen minden pontja a hatályos jogszabályok figyelembevételével az Óvodai nevelés országos alapprogramjára épül figyelembe véve az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló törvényt. Az óvodai fejlesztő program integrációs program egy olyan rendszernek tekinthető, melynek elemeit a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek

érdekében

nagyobb

tudatossággal

és

mérhetően

is

nagyobb

eredményességgel kell a nevelési folyamat fókuszába állítani. Az óvoda legfőbb jellemzője a gyermekközpontú és családorientált szemlélet, megközelítés, mely a kora gyermekkori fejlődés kérdésében kompetens minden szakma szerepét egyenrangúan fontosnak és egymást kiegészítőnek tartja. Így ösztönzi az együttműködések kialakítását azokkal a szolgálatokkal, melyek a szülőket támogatják, számukra erőforrást jelentenek, illetve a gyermekeknek szolgáltatásokat biztosítanak. A rendszer kereteit (az alábbi területeket) az intézmények már saját nevelési programjuknak megfelelően tölthetik ki tartalmakkal. A kiemelt szempontok mellett zárójelben a fejlesztés irányai szerepelnek. Kiemelt területek Óvodai fejlesztő stratégia -Az iskolába való átmenet megkönnyítése gyermekeink számára. -A 3-7 éves hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű (HHH) gyermekek nevelése integrált szervezési formában.

75


-Multikulturális értékek megőrzése, a szociokultúra magas szintű biztosítása, szocializáció kiemelt szerepe, mentálhigiénés nevelés erősítése. -A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek egyénre szabott differenciált fejlesztése (kiscsoportos foglalkoztatás, egyéni fejlesztés) -Óvodapedagógusok módszertani kultúrájának fejlesztése. -Együttműködés és partneri kapcsolatok kiépítése a szülőkkel és segítőkkel. A hátrányos helyzetű gyermekek családjaival való szorosabb együttműködés, kommunikáció. Célja: A hátrányos helyzetből adódó lemaradások sikeres ellensúlyozása. Szociális tevékenység, családsegítés, ismeretterjesztés, gyermek és ifjúságvédelem. Szakszerű, a gyermek társadalmi helyzetére érzékeny pedagógiai szemlélettel és módszerekkel partnerré tenni a szülőket és megnyerni őket az együttműködésre. Partnerközpontú működés, szülői igények vizsgálata, lehetőség szerinti kiszolgálása. Személyes

kapcsolat

gyermekneveléssel

kialakítása

kapcsolatos

minden

nézetek

szülővel.

kicserélése,

Egyéni a

család

beszélgetések, szokásainak,

értékrendjének megismerése, megértése, a család erőforrásainak feltárása. Folyamatos és rendszeres kapcsolattartás a szülőkkel, tanácsadás, családlátogatás, megéreztetni a szülőkkel, hogy a rendszeres óvodába járás fontos a gyermek fejlődése szempontjából. Rendszeres tájékoztatás a gyermekek fejlődéséről. Felelőse: -csoportvezető óvodapedagógusok, gyermekvédelmi felelős

A hátrányos helyzetű gyermekek felzárkóztatása, megsegítése fejlesztése. A pedagógiai munka kiemelt területei. Célja:

76


A hátrányos helyzetű gyermekek hátránykompenzációja annak érdekében, hogy az iskolaképességet kellő időben elérhessék. Óvodába kerüléskor állapotfelmérés, részletes anamnézis készítése, folyamatos fejlettségmérés, tudatos fejlesztési tervkészítés. Megfelelő minőségű és időtartalmú óvodáztatás. Minél hosszabb ideig tartó (már 3 éves kortól) óvodáztatás biztosítása a csoport körében. A gyermekek egyénre szabott beszoktatásának biztosítása. Kommunikációs nevelés (szókincs, nyelvi kifejezőkészség, beszédértés, beszéd észlelés fejlődésének elősegítése). Érzelmi

nevelés,

szocializáció

(az

intézményes

nevelésbe

illeszkedés

elősegítése,bizalom, elfogadás, együttműködés). Egészséges életmódra nevelés (egészségtudat kialakítása, táplálkozás). Társadalmi érzékenység tudatos fejlesztése. Korszerű óvodapedagógiai módszerek (a gyermek kezdeményezéseire támaszkodó módszerek, differenciálás, kooperatív technikák, mozgás, zene felhasználása, szülőkkel való partneri együttműködés módszerei) Tudatos óvodai pedagógiai munka ahhoz, hogy a hátrányokat az óvodai nevelés csökkenteni tudja. Korszerű óvodapedagógiai módszerek alkalmazása: a gyermek kezdeményezéseire támaszkodó módszerek, differenciálás, kooperatív technikák, mozgás, zene felhasználása. Iskolaérettség elérését támogató pedagógiai munka: tanulási képességek megalapozása, egyéni kompetenciák fejlesztése, a tanulási és egyéb részképesség zavarok kialakulásának megelőzése, figyelemkoncentráció, az alkotásvágy szükséges szintjének kialakítása. Az óvodai programok, tevékenységek változatosságának biztosítása, élmények nyújtása, differenciált feladatadás, fejlesztés. Felelőse: -csoportvezető óvodapedagógusok, óvodavezető, tagóvoda vezető

Az óvodából az iskolába való átmenet Az óvodába lépés időpontjában a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek esetében a szociális, értelmi, mentális területen tapasztalható szembetűnő lemaradás, ezért a 77


személyiség fejlesztése is e területek intenzív gondozásával, fejlesztésével eredményes. Ehhez szükséges a 3 éves kortól való beóvodázás. A partneri kapcsolat minőségének javítása: párbeszéd az óvodapedagógusok és a tanítók között. Óvodai nagycsoportosok látogatása az iskolában. Óvodapedagógusok látogatása az első osztályban, a gyermekek fejlődésének követése. A tanköteles korú gyerekek rendszeres óvodába járásának nyomon követése.

Nevelőtestület együttműködése: Szükség esetén esetmegbeszélések

Gyermekvédelemmel, az egészségügyi ellátással, szociális segítségnyújtással kapcsolatos munka Egészségügyi

szűrővizsgálatok

(a

gyermek

fejlődésének

nyomon

követése,

regisztrálása, szükség esetén szakorvosi - fogászat, szemészet, fülészet, ortopédia vizsgálatának) kezdeményezése, megszervezése. Gyermekorvosi, védőnői tanácsadás (a szülők számára az együttműködő partnerekkel kialakított közös programok). Gyermekjóléti szolgáltatások kezdeményezése illetve szervezése (ruhák, játékok, könyvek

gyűjtése,

adományozása,

kölcsönzése;

kirándulások,

táborok

szervezése;rendezvények látogatása). A szociális ellátórendszerrel való aktív együttműködés (egyetlen gyermek se maradjon ki az óvodából a szülők szegénysége, az óvoda által kért természetbeni és pénzbeli hozzájárulások fedezetének hiányában) Együttműködések kialakítása az óvodán kívüli szervezetekkel, különösen az alábbiakkal Gyermekjóléti, családsegítő szolgálat (a szülők támogatása,). Védőnői

hálózat

(a

gyermekek

óvodai

beíratásának

támogatása;

korai

képességgondozással kapcsolatos tanácsadás). 78


Cigány kisebbségi önkormányzat illetve civil szervezetek (a gyermekek óvodai beíratásával, a hiányzás csökkentésével, iskolaválasztással, szülői programokkal kapcsolatos együttműködés). Óvoda-iskola átmenet támogatása Iskolaérettség

elérését

támogató

pedagógiai

munka

(a

tanulási

képességek

megalapozása, a tanulási és egyéb részképesség zavarok kialakulásának megelőzése, megoldási késztetés, figyelemkoncentráció, az alkotásvágy szükséges szintjének kialakítása). Iskolaválasztás (szabad iskolaválasztással, a halmozottan hátrányos helyzetűek előnyben részesítésével, a sajátos nevelési igényűvé minősítéssel kapcsolatos felvilágosítás, tanácsadás) támogatása. A gyerekek fejlődésének után követése legalább az általános iskola első évében. Szülőkkel való kapcsolattartás, együttműködés Személyes kapcsolat kialakítása minden szülővel A gyermekek egyénre szabott beszoktatásának biztosítása. Rendszeres napi, vagy heti tájékoztatás a gyermekek fejlődéséről, az egyéni fejlesztési napló bejegyzéseinek megbeszélése, a gyerekek alkotásainak megmutatása, elemzése, szülők részvételi lehetőségének biztosítása a foglalkozásokon Egyéni beszélgetések, gyermekneveléssel kapcsolatos nézetek kicserélése, a család szokásainak, értékrendjének megismerése, megértése, a család erőforrásainak feltárása Szülői közösségek kialakítása, rendezvények szervezése, pl. farsang, karácsony, gyermeki hagyományok, gyerek nap, anyák napja. Partnerközpontú működés, szülői igények kiszolgálása. Szociális hátrányok enyhítését segítő pedagógiai tevékenység

79


Feladataink: A mindennapi

élethez

szükséges

készségek kialakítása praktikus

ismeretek,

tevékenységek, szokás és szabályrendszer kialakítása térítési díjkedvezmény, rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, be óvodázási támogatások kezdeményezése családi életre és egészséges életmódra nevelés a mozgás megszerettetésével az egészséget értéknek tekintő gondozásmód kialakítása, a szabadidő tartalmas eltöltésének igényére való nevelés tolerancia, segítőkészség kialakítása, különbözőség elfogadása. Tevékenységek: differenciált fejlesztés, egészségnevelés, mozgástevékenység rendszeres, hatékony biztosítása nemzetiségi kultúra és hagyományápolás. Kötelezettségek és felelősség

Az intézmény vezetője tagintézmény vezetője felelős: -

A fejlesztési program elkészítéséért

-

Az intézmény minden dolgozója, a szülők tájékoztatásért

A nevelőtestület minden tagja felelős: -

A toleráns légkör biztosításáért

-

A témával kapcsolatos képzéseken, programokon való részvételért

-

Az intézkedési tervben foglaltak ismeretéért

-

A megvalósításában való közreműködésért

Megvalósítás Ez a fejlesztő

prorgram a Pedagógiai programunk része, vele együtt

alkalmazandó. biztosítja a pedagógusok felkészítését az fejlesztési tervben végrehajtandó feladatokra, felkészültségük értékelését és folyamatos továbbképzésüket az érintett területeken. Ezen esélyegyenlőségi terv érvényességi ideje folyamatos. Az esélyegyenlőségi terv a visszavonásig érvényes.

80


16. FEJLESZTŐ PROGRAM SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ GYERMEKEK INTEGRÁLT NEVELÉSÉHEZ

Alapító Okiratunk értelmében fogadjuk a sajátos nevelési igényű gyermekeket. Sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló a 2011.évi CXC törvény 4 §. 25 bekezd. alapján: sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló: az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd. Óvodánkban lehetőséget biztosítunk a sajátos nevelési igényű gyermekek integrált nevelése mellett fejlesztő foglalkozások tartására heti egy alkalommal a beszédhibás gyermekek logopédiai ellátására, amit a Pedagógiai Szakszolgálat szakemberei látnak el. A csoporton belüli foglalkoztatás során a részképességek fejlesztésére helyezzük a hangsúlyt. Ezeknél a gyermekeknél még hangsúlyozottabb szerepet kap az egyéni bánásmód elve. Óvodánk a szeretetteljes, családias, a gyermekek számára biztonságot nyújtó, derűs óvodai légkört tartjuk fontosnak, ahol a képességeinek megfelelően tud fejlődni. Ha a gyermek, a tanuló beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzd (a továbbiakban együtt: beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló), illetve a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető rendellenességével küzd, fejlesztő foglalkoztatásra jogosult. A fejlesztő foglalkoztatás a Pedagógiai Szakszolgálat az óvodai nevelés, az iskolai nevelés és oktatás keretében valósítható meg. A Köznevelési törvény értelmében a sajátos nevelési igényű gyermeknek joga, hogy különleges gondozás keretében állapotának megfelelő pedagógiai, gyógypedagógiai, hogy igényjogosultságát megállapították.

81


A gyerekek fejlődésének nyomon követésekor megismerjük pillanatnyi fejlettségi állapotukat annak érdekében, hogy tovább lehessen fejleszteni őket. A sajátos nevelési igényű gyerekek is különbözőek, egyediek, ezért sajátos nevelési megközelítést, egyéni bánásmódot igényelnek ugyanúgy, mint bárki más. A sajátos nevelési igényű gyerekek elsősorban gyerekek, és csak másodsorban sajátos nevelési igényűek. Ez azt jelenti, hogy a részfunkciók fejlesztésén túl az általános személyiségfejlesztésre nekik is szükségük van. A sajátos nevelési igényű gyerekeknek ugyanúgy joguk van az érzések, a tapasztalatok átéléséhez. Ezektől való megóvásuk annyit jelentene, mint kizárni őket a világból. Csak ők tudják érzékeltetni, hogy mire van szükségük. A pedagógusnak értő figyelemmel kell feléjük fordulnia. A sajátos nevelési igényű gyerekeknek önmaguknak is kell cselekedniük önmagukért. A pedagógus a szükséges feltételek megteremtésében segíthet. A sajátos nevelési igényű kisgyereknek joga van sajátosságaihoz, az azokkal való teljes élethez, amely bizonyos speciális életmóddal jár együtt. Minden sajátos nevelési igényű gyereknek joga van - életkorának és egyéni fejlettségének megfelelő szinten- tisztában lenni saját állapotával, jogaival és lehetőségeivel. A sajátos nevelési igényű gyermekek családjaival való szorosabb együttműködés, kommunikáció

Célja A sajátos igényből adódó lemaradások lehetőség szerinti ellensúlyozása az SNI gyermekek optimális fejlődésének biztosítása. Az intézkedés leírása: Szakszerű, a gyermek sajátos helyzetére érzékeny pedagógiai szemlélettel és módszerekkel, partnerré tenni a szülőket és megnyerni őket az együttműködésre. Partnerközpontú működés, szülői igények vizsgálata, lehetőség szerinti kiszolgálása. Személyes kapcsolat kialakítása minden szülővel. Egyéni beszélgetések, gyermek sajátos helyzetéből adódó gyermekneveléssel fejlesztéssel, szemlélettel, állapotának

82


elfogadásával kapcsolatos nézetek kicserélése. Folyamatos és rendszeres kapcsolattartás a szülőkkel, tanácsadás. Rendszeres tájékoztatás a gyermekek fejlődéséről. Az intézkedés felelőse - csoportvezető óvodapedagógusok A sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai integrált fejlesztése Célja Minden arra rászoruló, integráltan nevelhető gyermeknek biztosítani az egyéni és csoportban való tudatos, az állapotának megfelelő fejlesztést. Az intézkedés leírása: Óvodába kerüléskor állapot felmérés, anamnézis készítése, folyamatos fejlettségmérés, tudatos fejlesztési tervkészítés. A gyermekek egyénre szabott beszoktatásának biztosítása. Szakmai szolgáltatókkal való kapcsolattartás: konzultációk a gyermekek fejlődéséről, fejlesztési terv közös kidolgozása, szolgáltatások biztosításának megszervezése (Pedagógiai Szakszolgálat, Szakértői Bizottság) Tudatos óvodai pedagógiai munka ahhoz, hogy a sajátos igényből adódó hátrányokat az óvodai nevelés csökkenteni tudja. Korszerű óvodapedagógiai módszerek alkalmazása: a gyermek kezdeményezéseire támaszkodó módszerek, mozgás, zene felhasználása. A gyermekek fejlődéséhez alapvetően szükséges érzelmi biztonság megteremtése és megtartása. Optimális körülmények biztosítása a folyamatos fejlődéshez. Egyéni fejlődési ütem, képesség, tehetség, szociokulturális háttér figyelembevételével a hátrányos helyzetből való felzárkóztatás segítése, a tehetség kibontakoztatása. Ezen gyermekek hátrányainak enyhítése, az előítéletek csökkentése. Feladatunk: A gyermek környezetének minél teljesebb, pontosabb megismerése. Kapcsolattartás a szakemberekkel (pszichológus, logopédus). 83


Fejlődésük nyomon követése. Fejlődési ütemük rögzítése. Anamnézis lap felvétele. Fejlődést nyomon követő mérőlapok: Egészséges életmód, érzelmi, erkölcsi és a közösségi, anyanyelvi, az értelmi fejlesztés és nevelés, játék. Verselés-mesélés, ének-zene, énekes játék, gyermektánc, rajzolás, mintázás,

kézimunka,

külső

világ

tevékeny

megismerése

(környezetismeret,

matematika) munka jellegű tevékenységek, tevékenységben megvalósuló tanulás, mozgás. Az intézkedés felelőse - Óvodapedagógusok, óvodavezető és tagóvoda vezető Egészséges életmódra nevelés A kiemelt figyelmet igénylő gyermekeknél, valamint a pszichés fejlődés zavara miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan akadályozott, a beilleszkedési, magatartási nehézségekkel küzdő, valamint a nagyothalló gyermekek integrált nevelésénél további feladataink a következők: - Prevenció és korrekció szükségességének időbeni felismerése. - Pozitív viszony kialakításának elősegítése az orvossal, valamint a külső segítőkkel. -Az adott csoporton belül alkalmazható egyéni fejlesztési tervek elkészítése a szakemberek segítségével. Érzelmi nevelés, erkölcsi és közösségi nevelés A kiemelt figyelmet igénylő kisgyermekek óvodai közösségbe történő beszoktatásakor hasonló problémák jelentkezhetnek, mint ép társaiknál. Félelem az új környezettől, gyerekektől, felnőttektől. Ezért jelenthet számukra is kedvező megoldást az óvodánkban már gyakorlattá vált szülőkkel együtt történő beszoktatás. A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek szociális beilleszkedése egyrészt a gyermek személyiségétől,

másrészt

és

nagymértékben

a

befogadó

környezettől,

a

gyermektársaktól és a pedagógustól függ.

84


Közösségi nevelésen belüli feladatainkat a sajátos nevelési igényű gyermeknél az óvónői feladatokat a következőkkel egészítjük ki: - Szeretetteljes légkörre való igény felkeltése, valamint annak fenntartására való képesség kialakítása (hagyományok, szokások, ünnepek segítségével). - Az egyéni bánásmód elvének hangsúlyozott alkalmazása. - Az életkori sajátosságoknak megfelelő szociális érzékenységre való nevelés. -

Pozitív

érzelmi

viszony

kialakítása

gyermek–gyermek,

gyermek–felnőtt

viszonylatában. - Az én tudat fejlesztésénél, valamint az önérvényesülési törekvéseknél az óvodánkban kialakított magatartásformák elfogadtatása. - A A különböző sérülések tényének elfogadtatása (a társakkal is). - A többi gyermek különbözőségének elfogadtatása. - Viselkedészavarok korrigálása a belső és külső szakemberek segítségével. Munka jellegű tevékenységek A munka jellegű tevékenységeknél feladatunk: - Az önkiszolgálás, naposság, alkalmi munkák játékos jellegének megtartása. - A jól végzett és eredményes munka örömének a tudatosítása. - Az együttesen vállalt munka és az együtt dolgozás örömének tudatosítása, képességének fejlesztése. - Az eredményes munkavégzéshez szükséges képességek fejlesztése, tulajdonságok alakítása. - A munka megszervezéséhez szükséges képességek fokozatos kialakítása.

Tevékenységben megvalósuló tanulás Kiemelten kezelt feladataink a sajátos nevelési igényű, beilleszkedési, magatartási nehézségekkel küzdő, valamint a nagyothalló gyermekeknél a következők: 85


- A gyermekek érdeklődésének felkeltése, és fenntartása változatos tevékenységek kínálatával. - Képi és verbális gondolkodás és képzelet fejlesztése - Ismereteik rendszerezése, bővítése, valamint azok beépítése eddigi ismereteik rendszerébe. - Tapasztalataik, ismereteik verbális megfogalmazására való képesség folyamatos fejlesztése a szakemberek segítségével. - Képi és szóbeli megfogalmazási kísérleteik elősegítése. - Anyanyelvi játékok játszása. - Vizuális, akusztikus, kinesztetikus észlelés és érzékelés, verbális emlékezet játékos fejlesztése fejlesztőjátékok segítségével. Anyanyelvi nevelés Az integrált neveléshez és fejlesztéshez kapcsolódó feladataink ezen a területen a következők: - Verbális kommunikációra való igény kialakítása. - Beszédtanulási képességek fejlesztése mondókák és versek segítségével. - Az aktív szókincs folyamatos bővítése. - Egyéni fejlesztéseknél a beszéd és a mozgás koordinálásának fejlesztése. - Részképességek fokozatos fejlesztése a szakemberekkel való konzultálás valamint az egyéni fejlesztési terv alapján.

Beszéd fejlesztés A megkésett beszédfejlődés, az elhúzódó pöszeség, a szűkös szókincs, a beszédértési problémák mind előidézhetik az olvasási zavart. Anyanyelvünk sokrétű, árnyalt jelrendszer, amelyet a gyermek sokféle tevékenység közben, a felnőttekhez és társaikhoz való viszonyának fejlődése során sajátít el. A szocializáció folyamatában a beszéd a gyerek környezetével való érintkezésének, önkifejezésének, gondolkodásának legfőbb eszközévé válik. A beszédet minden gyermeknek hosszú, fáradságos munkával kell elsajátítani, utánzás révén megtanulnia. 86


A születés pillanatától kezdve az anya beszéde a legfontosabb ösztönző inger. Az egyén részéről a hallás, látás, a központi idegrendszer és a beszédszervek (száj, nyelv, gége, stb.) épsége, élettani működése szükséges a beszéd elsajátításához. A helyes beszédre nevelés, a családi otthon és a közösség megfelelő magatartása korán elejét veheti számos beszédzavarnak. A hibás beszéd nem egyszerűen rossz szokás, hanem sokszor olyan súlyos panasz, illetve tünet, mely az ember természetét, jellemének, egész életének alakulását is károsan befolyásolja. Ennek megelőzésére nagyon fontos, hogy a súlyos beszédhibákkal küszködő gyerekek logopédiai foglalkozásokon vegyenek részt, ahol heti rendszerességgel fejlesztésben részesülnek az óvónők, a logopédus és a fejlesztőpedagógus közreműködésével. Az anyanyelv használata az óvoda egész napi életét áthatja. Az anyanyelvi nevelés összekapcsolódik a környezet megismertetésével, a mesével, verssel, a zenével és mozgással. Célja beszédindítás, szókincsbővítés; nyelvtanilag helyes mondatalkotás; összefüggő, folyamatos beszéd kialakítása; ezeken keresztül a tanulás- és viselkedészavarok megelőzése. Csökkentenünk kell a beszédgátlásokat. Ezeknek a gyerekeknek fejlődési ütemük, sajátosságaik nagyon eltérőek és a tanulási képességük fejlődése is egyenetlen, fokozott odafordulást, segítséget igényelnek. A beszédhibások körében sokkal nagyobb gyakorisággal fordulnak elő viselkedési és beilleszkedési zavarok, mint a nem beszédhibás gyermekeknél. A logopédiai csoportba járó gyerekek halmozottan beszédfogyatékosok, egyszerre többféle beszéd, illetve nyelvi zavarral küszködnek. Igen gyakori körükben a családi háttér negatív befolyása is, ami csak súlyosbítja a viselkedési zavarok kialakulását. A beszéd és nyelvi fejlesztés, a motoros képességek fejlesztése intenzíven és komplexen fejlesztő nevelő környezetben történik minél több érzékszerv egyidejű bevonásával. Megtanítjuk a gyerekeket megfigyelni, tapasztalni és a tapasztalatokat felhasználni. Szűkebb és tágabb környezetük megismertetése tapasztalati úton, élmények nyújtásával történik. 87


Elősegítjük

a gyermekek közlési

vágyának, nyelvtanilag helyes

beszédének

kialakulását. Ezek a sajátos igényű gyerekek integráltan vesznek részt az óvodai élet tevékenységeiben.

Játék Az óvodai nevelésben részesülő sajátos nevelési igényű gyermekeknél is a játék az elsődleges tevékenységi forma. Ezt a terepet kiválóan fel lehet használni a differenciált fejlesztéshez. Feladatainkat a következőkkel egészítjük ki: Differenciáltan használjuk fel a szakemberek által javasolt fejlesztő játékokat, hogy az arra rászoruló gyermekek speciális fejlesztésére jótékony hatást gyakoroljanak, valamint a problémák megelőzését szolgálják. - Gyermekenként fokozott figyelmet fordítunk a játékon keresztül történő társas kapcsolataik elősegítésére, alakulására. - Ezen gyermekeknél még nagyobb hangsúlyt kap a játék elsődlegességének és szabadságának elve (változatos játéklehetőségek kínálatával). - Feladatunk továbbá a gyermekek adottságainak, képességeinek, érzelmi – akarati életének megnyilvánulási lehetőségeinek a segítése, fejlesztése. Kapcsolattartás és együttműködés: Szakértői Bizottság Az

óvodapedagógus,

a

gyógypedagógus,

és

a

logopédus

megfigyelései,

fejlettségmérései alapján sajátos nevelési igényű gyermekek integrált fejlesztése érdekében a legelső és legfontosabb a szakértői vélemény beszerzése. A szakvélemények beszerzéséhez Szakértői Bizottsághoz kell fordulni. Feladata: - A fogyatékosság szűrése. - A vizsgálat alapján javaslattétel a gyermek különleges gondozás keretében történő ellátására. - Az ellátás módjára, formájára és helyére. - Javaslattétel az ellátáshoz kapcsolódó pedagógiai szakszolgálatra. 88


- Megvizsgálni a különleges gondozás ellátásához szükséges feltételek meglétét - Beiskolázásnál iskolaérettségi vizsgálat végzése, ill szakvélemény adása. A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdő gyermekek problémájának feltárása érdekében, a Pedagógiai Szakszolgálathoz kell fordulnunk. - A vizsgálati eredmény alapján szakvélemény készítése. - A gyermek rehabilitációs célú foglalkoztatása a pedagógus és a szülő bevonásával. - Az óvoda megkeresésére a szakvélemény készítése az iskolakezdéshez, ha a gyermek egyéni adottsága, és fejlettsége azt szükségessé teszi. A logopédus évek óta rendszeresen végzi fejlesztő munkáját óvodánkban. Nagy segítséget nyújt számunkra a dyslexia megelőzésében, gyógyításában. A súlyosabb beszédhibás gyermekek számára, már 5 éves kortól tart fejlesztő foglalkozásokat: - beszédhibák javítása.- nyelvi kommunikációs zavarok javítása.- folyamatos konzultáció az óvodapedagógusokkal.- szülőkkel való kapcsolattartás.- szülői értekezleteken való részvétel. Intézményünkben nincs gyógypedagógus. A Pedagógiai Szakszolgálat munkatársai munkatársai látják el a gyógypedagógusi feladatokat. A fogyatékos gyermekkel foglalkozó valamennyi pedagógus számára fontos, hogy a szülőkkel olyan kapcsolatot tudjon kialakítani, mely előremozdítja a gyermek fejlődését. A szülőket folyamatosan, szükséges tájékoztatni gyermekük fejlődési üteméről.

Nevelési tervünk megvalósulásának várható eredményei: Gyermekenként változó függ a sérülés mértékétől fejlesztés sikerétől. A pedagógusok, a társak és a szülők elfogadó, segítő magatartása biztonságot jelent számára, így alakul önbizalma és környezetéhez való viszonya. Eredményként könyvelhető el, ha a gyermek jól érzi magát a közösségben, amely befogadta őt

89


17. NEMZETISÉG KÚLTURÁJÁVAL JÁRÓ SAJÁTOS

FELADATOK

2013-2014-es tanévre beírt gyermeklétszám 51 fő volt, ebből 34 cigány gyermek. Az itt élő cigányok magyarul beszélnek. Minden 3 évet betöltött gyermeket fel tudunk venni. Külön cigánycsoportunk nincs, tehát minden csoport vegyes, heterogén összetétellel /magyar-cigány/ működik. Eredményesnek tartjuk az együttnevelést, igaz így is naponta sok konfliktust kell megoldani. A fentiekből következik, hogy évek óta pedagógiai munkánk része kellett, hogy legyen a cigánygyerekekkel való differenciált foglalkozás, másságuk elfogadása, tolerálása. Elsődleges feladatunk a gyermekek beóvodázása és benntartása, a szülők meggyőzése az óvoda fontosságáról. Ebben a munkában sokat segített az, hogy bevontuk a gyermekeket az ünnepségekre való készülésbe, alapozva fejlett ritmusérzékükre, hallásukra /cigányzene, tánc/. Óvodánkban folyó kisebbségi nevelés célja - Az óvodáskorú gyermekek folyamatos beóvodázása. - A társadalomba való beilleszkedés elősegítése. - Hatékonyabb iskolai életmódra felkészítés. - A gyermekek által a cigánycsaládok szemléletformálása. - A hagyományokra épülő értékek továbbfejlesztése.

Feladataink Az óvoda fenntartójával és a Kisebbségi Önkormányzattal törekednünk kell arra, hogy minden cigány gyermek már 3-4 éves kortól járjon folyamatosan óvodába. Az élet- és lakáskörülményeiket figyelembe véve hátrányos helyzetűek. Természetesen van kivétel, és azok a családok, akiknek jók a szociális körülményeik, azoknál nem is jelent problémát az, hogy rendszeresen járassák gyerekeiket óvodába. Ezek a családok

90


kimondottan igényelnek, jónak tartják az óvodai nevelést, nyitottak és segítőkészek minden téren. Nevelőmunkánk alapvető feladata az egészséges életmód szokásainak kialakítása. Fontos a tisztaság igényeinek felkeltése, a kulturált étkezési szokások tapintatos, fokozatos alakítása, a gondozási feladatok rugalmas bevezetése. - Fokozatosan kell bevezetnünk a gyermekeket az óvoda helyiségeibe, tudatosítani kell bennük rendeltetésüket az eszközök helyes használatának folyamatos gyakorlásával. - A családból az óvodába való átmenet megkönnyítése érdekében továbbra is tegyük lehetővé, hogy a testvérek, rokon gyermekek legyenek egy csoportba. - Fokozatosan ügyeljünk a hiányzások mérséklésére, hogy ne kelljen hónapról-hónapra beszoktatással küszködniük. - Családlátogatások alkalmával győzzük meg a szülőket a folyamatos óvodába járás fontosságáról. - Ismerjék meg a szülők a bent folyó munkát - nyílt nap - ünnepélyeken való részvétel, a rátermett szülők megbízása szervezési feladatokkal. - Hagyományaik ápolása érdekében cigányszoknyákat, kendőket gyűjtünk, ősi mesterségük egy-egy darabjával - vesszőkosár gyékényből készült tárgyak - díszítjük a csoportszobát.

SZATMÁRCSEKEI KÖLCSEY FERENC ÓVODA NEMZETISÉGI ÓVODAI NEVELÉSI PROGRAMJA A nemzetiségi óvodai nevelés az óvodás korú gyermekek életkori sajátosságainak és egyéni

fejlettségének

megfelelően

a

nemzetiség

nyelvének

és

kultúrájának

megismerését és elsajátítását, a kulturális hagyományok átörökítését és fejlesztését szolgálja. 91


Intézményünkben a roma gyermekek körében, roma/cigány kulturális nevelést folytatunk, magyar nyelven. Az óvodai élet megszervezése Személyi feltételek Az óvodában a nevelőmunkát szakképzett óvodapedagógusok végzik csoportonként. Az óvodapedagógus modellt, mintát jelent a gyermekek számára. A nemzetiségi neveléséhez szükséges szakmai tudást továbbképzési, önképzési alkalmakon szerzi meg. Az óvodapedagógus tevékenységét az óvoda működését segíti, a dajka, a részfoglalkozású vagy óraadó fejlesztő pedagógus, logopédus. Tárgyi feltételek Az óvoda udvarát, berendezését úgy kell kialakítani, hogy a gyermekek biztonságát, kényelmét szolgálja, megfeleljen testméreteinek. Biztosítsa egészségük megőrzését, lehetővé tegye mozgás és játéktevékenységük kielégítését. A tárgyi környezet megfelelő munkakörnyezet

legyen

az

óvoda

dolgozói

számára.

Fontosnak

tartjuk,

a

tevékenységeknek megfelelő tér kialakítását, ezek eszközfeltételeinek megteremtését. Az óvoda kapcsolatai Az óvodai nevelés családi neveléssel kiegészítve szolgálja a gyermekek fejlődését. Ennek alapvető feltétele a családdal való együttműködés, a család befogadása, családgondozás, rendszeres kapcsolattartás, a napi megbeszélés, családlátogatás, közös ünneplés és hagyományápolás. Hasznos gyermeki és családi szükségletekre épülő szabadidős programok jól szolgálják a kapcsolat színvonalának javítását (közös farsangi ünnepély, közös Anyák napja, főzéssel egybekötött kirándulás, közös évzáró, közös gyermeknap, közös országjáró kirándulás). Az óvoda kapcsolatot tart különböző intézményekkel és szakemberekkel: iskola, az iskola pedagógusaival, védőnővel, orvossal,

gyámüggyel,

gyermekjóléti

szolgálattal,

pedagógiai

szakszolgálattal

tanulásképesség vizsgáló bizottsággal, a fenntartóval, Polgármesteri Hivatallal és a 92


kisebbségi önkormányzattal. Az óvoda szerepet vállal a multikulturális értékek családi és társadalmi egyeztetésben. Az értékközvetítésben számít a helyi kisebbségi illetve a helyi önkormányzat, civil, egyházi szervezetek közreműködésére. A nemzetiségi óvodai nevelés célja és feladata: A nemzetiségi óvodai nevelés az óvodás korú gyermekek életkori sajátosságainak és egyéni fejlettségének megfelelően a nemzetiség nyelvének és kultúrájának megismerését és elsajátítását, a kulturális hagyományok átörökítését és fejlesztését szolgálja: - ápolja és fejlessze a nemzetiségi életmódhoz, kultúrához kötődő hagyományokat és szokásokat; - segítse a nemzetiségi identitástudat kialakulását és fejlesztését. - A nemzetiségi nevelést folytató óvodában törekedni kell arra, hogy a gyermekek érzelmi biztonságának megteremtése. - A magyar nyelvű roma/cigány kulturális nevelést folytató óvoda tevékenységi formáiban hangsúlyozottan szerepelnek a roma/cigány játékok, versek, mesék és dalok. A vizuális nevelésben a sajátos szín- és formavilág kap helyt. A mozgáshoz kötődő tevékenységek között szerepel a roma/cigány tánckultúra megismertetése. Elsődleges feladatunk az óvodáskorú gyereke testi-lelki szükségleteinek megismerése, kielégítése, a lemaradás területeinek mértékének megállapítása A 3-7 éves korú gyermekek sajátos kultúrájából és családi életviteléből adódó különbözőségre

tekintettel

–

sokoldalú,

harmonikus

személyiségfejlesztése

–

differenciált módszerekkel. A hátrányos családi környezetben élő gyermekek felzárkóztatásának elősegítése. A cigány gyermekek hátrányainak kompenzálása, egymás megismerésével, a toleranciára, mások tiszteletére és értékeinek felfedezésére nevelés. A társadalmi elvárásoknak megfelelő viselkedéskultúra alapozása. Az eltérő kultúra, hagyományok és kommunikáció értékes elemeinek feltárása, közvetítése. A kisebbségi identitástudat kialakítása és fejlesztése. A gyermekek által a családok szemlélet formálása, szorosabb kapcsolattartás. Egyéni képességek fejlesztése, amely egy-egy gyermek aktuális fejlettségéhez igazodik. Hagyományok ápolása. 93


Az óvoda funkciója: A családok, a gyermekek eltérő szükségleteire tekintettel a gyermekvédelmi törvény alkalmazása a veszélyeztetettség felismerésében, megszüntetésében A korai prevenció megvalósítása az egészséges életmód, az érzelmi, az értelmi, a szocializáció területén – együttműködve a családi és társadalmi környezettel, a hátrányok leküzdése érdekében. Valamennyi 3 évet betöltött hátrányos helyzetű és veszélyeztetett gyermek felkutatása, rendszeres

óvodába

járása

–

a

kisebbségi

intézményekkel,

szervezetekkel

együttműködve, az erőforrások mobilizálásával. Legkésőbb az iskolás kor előtt egy évvel fejlesztő csoport szervezése az átmenetek megkönnyítéséhez. A családgondozás megszervezése pedagógiai módszerekkel a családsegítő, a gyermekjóléti szolgálat bevonásával. A gyermekek, a családok szükségleteinek megfelelően a pénzbeli, a természetbeni, a személyes gondoskodást nyújtó alap- és szakellátási forma kezdeményezése a gyermekek fejlődése érekében. Az óvoda pedagógiai szolgáltatásainak kiterjesztése a családok, az óvodai körzet lakossága felé. Az együttérzés, a nyitottság, a valós életre orientálás a pozitív jövőkép elemi szintű elsajátítása. A nevelő hatások összehangolása a gyermekek, a család megítélésének egyenértékűsége – a szociális érzékenység megalapozása érdekében. A személyiségfejlesztésben kiemelt szerepet kap a másság, a tolerancia, az identitás tudat alapjainak lerakása az egyéni, életkori sajátosságok függvényében. A társas érintkezés a nem verbális és verbális kommunikáció bővítése a kisebbségi és magyar nyelvű szókincs gyarapítása a személyi feltételek és tárgyi környezet megteremtésével.

A program alapelvei A család az emberi, a gyermeki jogok tiszteletben tartásának elve.

94


A családok elvárásait figyelembe vesszük a pedagógiai program megvalósításában. Figyelemmel kísérjük a gyermek véleményalkotási jogát, biztosítjuk a személyi és különleges adatvédelmét. Valamennyi együtt járó gyermek körében fellelhető – eltérő kultúra életmód szokásrendszer kölcsönös elfogadása. Az egyéni adottságok, a fejlődési ütem eltéréseinek figyelembe vétele. A türelem a kommunikációs nehézségek területén, a tájnyelv elfogadásában. Az nemzetiségi kultúra norma – szokásrendszerének megértése, az identitás zavarok kezelése, hagyományápolásba rejlő kultúrtörténeti értékek felfedezése. A családi nevelésből fakadó eltérésekre tekintettel a játék, az utánzás, a szülői, az óvónői minta szerepének, a játékosság és az aktivitás elvének, az óvodáskor jelentőségének elfogadtatása. A családi nevelésből és az örökölt hajlamokból fakadó testi, szociális szükségletek figyelembe vétele. Az eltérő kultúra, hagyomány, viselkedés, szokásrendszer, metakommunikációs és nyelv együttes hatása járuljon hozzá a gyermekek érzelmi, értelmi életének gazdagításához, biztonságérzetének megalapozásához Az óvoda feladata A körülményeket, a helyi adottságokat figyelembe véve az óvodák fenntartójával és a kisebbségi önkormányzattal együtt törekednünk kell arra, hogy minden gyereknek biztosítani tudjuk az óvodai nevelést. Ezek a gyerekek szociális helyzetükből kifolyólag szociálisan hátrányos helyzetűek. Az ebből eredő hiányosságokat pótolni kell az óvodában, ezért alapvető feladataink: Egészséges életmód szokásainak kialakítása, a szociális hátrányból eredő hiányok kompenzálása. A higiéniai, táplálkozási szokások, a pihenés, az edzés, a mentálhigiéniát biztosító szemléletének megalapozása. Az érzelmi élet gazdagítása, szocializálás az eltérő, változó környezethez való beilleszkedéshez. A kezdeti gátlások feloldása. Mintakövetés tanulással, egyéni élmények átélésével.

95


Az érzelmi képességek területén mutatkozó eltérések kiegyenlítése. Az alapvető tapasztalatok megszerzése. A kiemelkedő képességek felismerése, gondozása, az iskolai beváláshoz szükséges személyiségjegyek, részképességek fejlesztése. A nemzetiségi (etnikai) sajátosságok miatt kiemelten foglalkozunk az anyanyelvi és ének-zenei neveléssel. Nagy hangsúlyt helyezünk a metakommunikációs helyzetekben történő tájékozódás gyakorlására. A tájnyelv elfogadására, a szókincs gazdagítására és a kifejezőkészség fejlesztésére. Munkajellegű tevékenységet a nevelés a személyiségfejlesztés fontos eszközének tekintjük, megszervezésénél figyelembe vesszük a gyermek eltérő élettapasztalatait. A munkavégzéshez

szükséges

készségek,

képességek

és

személyiségjegyek

(rendszeresség, igényesség, fokozatosság) megalapozását a családok befolyásolásával végezzük. Rugalmas napirend kialakítása:

- megszokott időben való étkezések -

kötött és kötetlen foglalkozások

-

pihenés

Iskolai életmódra felkészítés feltétele a rendszeres, folyamatos óvodába járás. Fokozottan kell ügyelnünk a hiányzások mérséklésére. Az óvodapedagógus feladatai A játék a kisgyermekkor legfontosabb és legfejlesztőbb tevékenysége, s így az óvodai nevelés leghatékonyabb eszköze. A játék - szabad-képzettársításokat követő szabad játékfolyamat - a kisgyermek elemi pszichikus szükséglete, melynek mindennap visszatérő módon, hosszantartóan és lehetőleg zavartalanul ki kell elégülnie. A kisgyermek a külvilágból és saját belső világából származó tagolatlan benyomásait játékában tagolja. Így válik a játék kiemelt jelentőségű tájékozódó, a pszichikumot, a mozgást, az egész személyiséget fejlesztő, élményt adó tevékenységgé. A személyiség jegyek megismerésére és fejlesztésére a játékban adódik a legtöbb lehetőség. Az óvodában a gyermek fő tevékenységi formája a játék, a gyermekeknek joga van a játékhoz. A rugalmas napirend biztosítja a folyamatos játékot.

96


Az óvoda és az óvodapedagógus feladata, hogy megfelelő csoportlégkört, helyet, időt, eszközöket és élményszerzési lehetőségeket biztosítson a különböző játékformákhoz, a gyakorló

játékokhoz,

a

szimbolikus

játékokhoz,

konstruáló

játékokhoz,

a

szabályjátékokhoz. A játék folyamatában az óvodapedagógus tudatos jelenléte biztosítja az élményszerű, elmélyült gyermeki játék kibontakozását. Mindezt az óvodapedagógus feltételteremtő tevékenysége mellett a szükség és igény szerinti együttjátszásával, támogató, serkentő, ösztönző magatartásával, indirekt reakcióival éri el. Az óvodában előtérbe kell helyezni a szabadjáték túlsúlyának érvényesülését. A játék kiemelt jelentőségének az óvoda napirendjében, időbeosztásában, továbbá a játékos tevékenységszervezésben is meg kell mutatkoznia. Fontos feladatnak tekintjük, hogy az óvodapedagógus ismerje meg az nemzeti kisebbség családi környezetét, a gyermekek családban elfoglalt szerepét, az otthoni játék lehetőségét, játékeszközeit, a gyermek élményforrásait. Az óvodába érkezve a gyermekek ismerkedjenek meg a játékeszközökkel, tanulják meg azok nevét és azt, hogy miként lehet vele rendeltetésszerűen játszani, mit lehet belőle építeni. Az otthonról hozott eltérő kultúrát tükröző játékokkal ismertessék meg táraikat, rendezzünk be külön polcot sajátos játékaikkal. Ismerjék meg a gyermekek az óvoda rendjét, játékszokásait, alapvető szabályát, legyenek képesek nyugodtan játszani. A szülőkkel közösen alakítjuk ki a játéksarkokat, játékkuckókat. Együtt készítjük a szerepjátékhoz játékeszközöket, kellékeket. Neveljük a gyermekeket a játékeszközök elrakására és megbecsülésére. Vonjuk be a szülőket a játékeszközök javításába, az udvari játék gazdagításában (pl. gyékény készítése, vesszőkosár készítése a játék tárolásához, stb.) ismerjük meg a gyermek játékát meghatározó részképességek fejlettségi szinteket, pl.: kezdeményező, együttműködő, szabályokat elfogadó, elutasító, aktív, ötletgazdag, irányító, visszahúzódó, agresszív, stb. Tervezzük meg a fejlesztés egyéni ütemét. A negatív viselkedés esetében az óvónők tárják fel a problémák okát. Ne csak a tüneti kezelésre vállalkozzanak, hanem működjenek közre a gyermek viselkedésének átrendezésében. Az óvónő legyen a gyermek játékának személyes résztvevője az együttjátszás során egy-egy helyzet, téma mélyebb átélése ösztönözze a gyermeket. Beszéljenek a játék közben benyomásaikról, így lehetőség van anyanyelvi nevelésre, a társas kommunikáció értelmezésére (szókincsbővítés, hanggyakorlatok, helyes kiejtés, mondat alkotás 97


megfigyelése, utánzása). A gyermekek az őket körülvevő világból gyűjtsenek minél több élményt, spontán tapasztalatot, hogy a szerepjátékban legyen mit megjeleníteniük, az utánzáshoz, a fantáziájuk fejlesztéséhez. Élményszerző tapasztalatgyűjtő sétát, látogatást, kirándulást az igényhez megfelelően szervezzünk. Az óvónő élje bele magát a gyermek játékába, legyen tapintatos, megértő, segítőkész, megítélésben igazságos. Keltse fel a gyermek érdeklődését, fokozza aktivitásukat és növelje biztonságérzetüket a játékban. Vegyes életkorú csoportban segítse, hogy a gyermekek empátiás képessége formálódjon, így természetsebben élik meg a valóságot, az eltérő fejlettség szintből adódó különbözőségeket, könnyebben elfogadják a fejlődésükben elmaradott és sérült gyermekeket. A játékban is érvényesüljön a differenciált bánásmód, az egyéni fejlesztés. Ápoljuk a nemzetiségi az etnikum hagyományőrző játékát, fejlesztjük eszköztárát. Foglalkozásokon alkalmazzuk a játék elemeit. A gyermeknek biztosítsuk a változatos, sokféle szerepbe bele élést és viselkedést, pl: irányítás, engedelmesség, együttműködés, kitartás, szabályok betartása, problémák megoldása. A játékidőt a gyermekek a családok szükségleteinek figyelembevételével tervezzük, a gyermekek érkezése és távozási szokásainak megfelelően. Változatos tevékenységi lehetőségre legyen alkalmuk, pl: társasjáték,

bábozás,

barkácsolás,

mese,

dramatizálás,

képelemzés,

mozgásos

szabályjáték. Kapjon sok szerepet apró eszközökkel történő, játék a kéz mozgásának koordinálására a finommozgások fejlődése szempontjából. Az érzelmek fejlődnek a versenyjátékokban, a

társasjátékokban, a problémák megoldása a közösségi

összetartozás érzését erősítik. A drámajátékok fejlesztik a gyermekek kommunikációs készségét, verbális téren, számtalan részképességek fejlesztésére adódik lehetőség a kapcsolatteremtő, az érzelmi kifejező, a fantáziafejlesztő, interakciós helyzetfelismerő, bizalomépítő játékban. Fontosnak tekintjük, hogy a ritmikus mozgás, az énekes játék az egész nap folyamán sorra kerüljön (mondókás, társasjáték, énekes társasjáték, társas együttmozgás, tánc). Vegyék észre a környezet szépségét, tisztaságát, esztétikáját játék közben, a nevelőmunka eredményeként fokozatosan neveljük rá őket arra, hogy igényeljék a tisztaságot, a rendszeretetet, becsüljék meg környezetüket. Az óvodában a tanulás folyamatos, jelentős részben utánzásos, spontán és szervezett tevékenység, amely a teljes személyiség fejlődését, fejlesztését támogatja. Nem szűkül le az ismeretszerzésre, az egész óvodai nap folyamán adódó helyzetekben,

98


természetes és szimulált környezetben, kirándulásokon, az óvodapedagógus által kezdeményezett tevékenységi formákban, szervezeti és időkeretekben valósul meg. Az óvodai tanulás elsődleges célja az óvodás gyermek képességeinek fejlesztése, tapasztalatainak bővítése, rendezése. Az óvodapedagógus a tanulást támogató környezet megteremtése során épít a gyermekek előzetes élményeire, tapasztalataira, ismereteire. A tanulási módok közül az eltérő életmód miatt nagy jelentősége van az utánzásos, mintakövetéses tanulásnak, a viselkedés, a szokásrend, az érzelmi élet elsajátításában. Gyakran ismétlődő, spontán és irányított megfigyelés tapasztalatszerzés maradandó hatása az emlékezeti teljesítményre felbecsülhetetlen. A gyakorlati feladatok megoldása a praktikus gondolkodást alapozza, míg a gyermeki kérdésekre adott válaszokból a gyermekek verbális vagy auditív (hallási) útján szerez ismereteket. Mindezen tanulási módok lehetőségek együttes hatása szükséges ahhoz, hogy a gyermek elsajátítsa azokat a részképességeket, amelyeket az iskolakezdés igényel, (pl. a szándékos figyelem, emlékezet, akarat, stb). Az óvónő által irányított, szervezett tanulás, foglalkozás, a családokban megszerzett részképességekre épít, azok tervszerű gyakorlásával rögzül. A részképességek közül a mechanikus, a szándékos emlékezet, a figyelem időtartamának növelése, megosztása, a feladattudat kialakítása, mozgáskoordináció egyéni eltéréseinek követése és fejlesztése hangsúlyos feladat. A nemzetiségi (etnikum) gyermekeit befogadó óvodai csoportban naponta egy tervszerű, kötetlen foglalkozás van ahol a figyelem megosztásának, a kitartást, az akadályok leküzdésének pozitív hatását tanulják meg. A személyiségfejlesztés fontos eszköze a játékkal és a cselekvő tapasztalással sok vonatkozásban azonosságot mutató munka és munka jellegű játékos tevékenység - az önkiszolgálás, a segítés az óvodapedagógusnak és más felnőtteknek, a csoporttársakkal együtt, értük, később önálló tevékenységként végzett alkalmi megbízások teljesítése. A munka megszervezésénél figyelembe kell vennünk a gyermekek eltérő tapasztalatait, a családi modellt. A munkajellegű tevékenység a személyiségfejlesztés fontos eszköze. Ebben a folyamatban jól kihasználható az etnikai gyermekek mozgásos aktivitása, előnyt jelent a vegyes életkor, a nagyobbakra figyelés és az utánzás miatt. A feladatok biztosításánál a fokozatosság, a rendszeresség elvét figyelembe kell vennünk és be kell tartanunk. A tevékenység végzéséhez szükséges fizikai képességek és a gyermekek

motiváltsága

ebben

az

életkorban

kedvező

alapot

szolgáltat

a

munkavégzésre szoktatáshoz. Fontos, hogy az óvoda munka önkéntes és játékos 99


tevékenység legyen, biztosítsa a tapasztalatszerzést, a környezetet megismerését, a hiányzó részképességek, készségek, tulajdonságok formálását (pl. kitartás, önállóság, felelősség, céltudatosság). Az életkori és családi eltérésekre tekintettel a szokás és szabályrendszer kialakításának eszköze legyen a munka, kedvezően szolgálja a közösségi kapcsolatok alakítását. A szervezést, a folyamatos értékelést a gyermekek egyéniségéhez igazítsuk, vegyük figyelembe a gyermekek és a szülők speciális igényeit. Tervezzük meg az eszközök tárolási lehetőségét az óvodában, elsősorban a hozzáférhetőségre tekintettel. Ismerjük fel a családi nevelés eltéréseit, a testápolás, az öltözködés, a környezet rendben tartása feltételeinek és szokásrendszerüknek területén. A gondozási feladatokat az óvodapedagógus és dajka gyakoroltatja, alakítja szokásaikat a mindennapok folyamatában, az egyéni hiányosságok és az eltérő ütemű egyéni fejlesztés figyelembevételével. A gyermekek, beilleszkedését nehezíti az eltérő értékrend a család és az óvoda között. Fontos, hogy fokozatosan vezessük be a gyermekeket az óvoda helységeinek, eszközeinek megismertetésébe. A naposi munkában fontos feladatnak tekintjük a rendszeresség betartását, a hely, idő biztosítását, ismeretszerzést munkaeszközben a kitartás fokozását dicsérettel, buzdítással. A növény és állatgondozás területén eltérő élmény és tapasztalati háttérrel jönnek óvodánkba a gyerekek, ezért az egyénhez igazodva végezzük a feladatokat, eszközök biztosítását, a képességek fejlesztését és az értékelést. A rendszeres egészségfejlesztő testmozgás, a gyermekek egyéni fejlettségi szintjéhez igazodó mozgásos játékok és feladatok, készségek és képességek kialakításának, formálásának és fejlesztésének eszközei .A szervezett rendszeres testmozgással az óvodában ismerkednek meg először a gyermekek. A spontán, a szabad játék kereteiben végzett mozgásos tevékenységeket kiegészítik az irányított mozgásos tevékenységek. Az óvodáskorú gyermeknek nagy a mozgásigénye az egészséges lelki élet elengedhetetlen lelki életfeltétele a harmonikus, jó mozgás. A mozgás karbantartja az izmokat, izületeket, a vele együtt járó élettani folyamatok oldják az idegrendszer feszültségét, fáradságát. Felfrissíti az egészséges szervezetet, jó közérzetet teremt, növeli

a

betegségekkel

szembeni

ellenálló,

teherbíró

képességet,

a

fizikai

100


állóképességet. A bátortalanság akadályozza a fizikai képességek fejlődését. Az etnikum alkati tényezői különbözőek. Gyakran alultápláltság fordul elő és emiatt a fizikai teljesítőképesség is gyenge. Fellelhető a túl mozgékonyság, az összerendezetlen mozgás, a finommotorika hiánya. Az nemzetiségi gyerekek többségénél a nagy mozgás koordináció megfelelően fejlett. Fáradékonyabbak a gyerekek, mert rendszeres testedzésnek nincs hagyománya, vagy zsúfoltak a lakáskörülmények. Óvodánkban a mozgáson belül a mindennapi testnevelés a hetente két alkalommal szervezett kötelező testnevelési foglalkozás a feszültséget oldó mozgások, kirándulások, séták kapnak helyet. Kiemelt terület a járás, futás, ugrás, kúszás-mászás- csúszás, guruló átfordulás, egyensúly gyakorlatok, célba dobás, labdajáték, versenyfogók illetve egyéb testnevelési, sport, ügyességi játékok. A mozgás tanítás fontos feladatának tekintjük az érdeklődés felkeltését, mozgásformák bemutatását. Biztosítjuk a rendszeres levegőzést, napozást. Naponta legalább egy-két órát töltenek a szabadban, hangsúlyozva a szabad levegő kihasználását nyáron ez lehet 3-4 óra is. A családok befogadásakor családi sport játékokban, kirándulásokon, gyermeknapon részvételre ösztönözzük a szülőket. Az óvodába érkező gyermekek kommunikációs készsége eltéréseket mutat. Óvodánk irodalmi nyelvi nevelése épít a családban elkezdődő eseményekre és a család közreműködésével tovább folytatja azt. A fejlett kommunikáció, a sikeres iskolakezdés alapja. Eredményesen szolgálja az iskola alapkészsége (írás, olvasás) elsajátítását. Az anyanyelvi kultúra fejlesztését jól szolgálják a vegyes életkorú csoportok. Az óvodai irodalmi nevelés az etnikai gyermekeknek identitás tudatát, kiaknázatlan lehetőségeit rejti magába. Az etnikum ugyanis hagyománytisztelő nép, az ünnepeket szereti, rokonsága, „testvérei” összejövetelein üli meg. Az ünnepek kísérője az alkalomhoz illő köszöntő, vers (ének, tánc, ajándékozás) mese (mondaviláguk sajátos kultúrát tükröz). Az óvodáskorú gyermekek fogékonyak az irodalmi élmények befogadására, így a gyermekirodalomnak az érzelmi, értelmi, anyanyelvi nevelésben nagy szerepe van. A gyermekekkel való játékos beszédkapcsolat, a szellemi szükségletek kielégítését, a szórakozást, a kellemes időtöltés együttes élményét eredményezi. A mese, a vers része az egész óvodai életet átfogó anyanyelvi nevelésnek. Az óvodapedagógus műveltség tartamának része az etnikai költők, írók alapvető munkásságának ismerete, amelyet közvetít az etnikai felnőtt lakosság felé – a családok identitás tudatuk megszilárdítása érdekében. A ritmus és mese igény a kisebbséghez tartozó szülők és gyermekek körében éppen olyan természetes megnyilvánulás, mint a játékkedv. Ezért elsősorban arra kell 101


törekedni, hogy saját mondaviláguk értékes elemeit ismerhessék meg. A mese tanít, szórakoztat, mozgásba hozza a képzeletet, az érzelmekbe eligazít, értelmesebbé tesz, megoldási

modelleket,

rendező

elveket,

viszonyítási

lehetőségeket

kínál.

A

mesevilágában jártas gyermek pontosan tudja, hogy a mese nem hétköznapi valóság, mégis konfliktus megoldást, konfliktuskezelést tanul belőle. Ugyanaz a mese minden gyereknek mást mond, mert sajátos problémái határozzák meg, hogy a történetből mit nagyít fel és ez milyen hatást fejt ki nála – többnyire tudat alatt. A mese által erkölcsi normákat sajátít el a gyerek, ilyenek főként a szájhagyományok, szájhagyomány által a szóbeliségben tovább élt történetek. Óvodánk nagy hangsúlyt helyez arra, hogy biztosítsa a gyermekeknek a mesehallgatást, és a mondókás – verses együttjátszás örömét. Azt nyújtja, ami sok családi nevelésből hiányzik: a gyermekre figyelő, neki szóló a felnőttel és a társakkal együttes élményben átélt formában. Kiscsoportban fontosnak tekintjük, hogy a mese ne legyen hosszú, tartalma világos, mondanivaló a gyerekhez közel álló, szerkezete egyszerű, nyelvezete lendületes és képszerű legyen, pl. rövid állatmesék. Középső csoportban kedves meséik a történeteik a helyzetek feletti diadalmaskodás, a gyámoltalanság legyőzésének fantázia képei, melyek az emberek együttélésének elemi, erkölcsi szabályait is közvetítik. Ez már terjedelemben hosszabb, több fázisú, az egyes részek szigorú logikai sorrendben követik egymást. A nehezen megnyilatkozó gyermekeknél segítséget nyújt a dramatizálás, a báb. A közösségbe beilleszkedést elősegítheti azzal, hogy oldja a gátlásait, megnöveli az önbizalmát. Lehetőséget nyújt a beszédkészség fejlesztésére a szókincs gazdagítására, az önálló mesemondásra, a kreativitás fejlesztésére. Nagycsoportos korban a hosszabb lélegzetű tündérmeséket kedvelik a dramatizálás, a bábozás jó alkalom a párbeszédes fordulatok, a metakommunikációs helyzetek felismerésének, gyakorlásának átéléséhez. A vers megszerettetése

a

gyermek

gyönyörködtetése,

szemléletének

formálása,

ritmusérzékének, értelmének gazdagítása szintén kiemelt feladat óvodánkban. A rövid, természetes stílus, a megfigyelhető artikuláció a nyelvi fejlődés gazdag lehetőségét biztosítja. Középső csoportban a gyermeki vágyakat, élményeket kifejező verseket, nagycsoportban a verses meséket részesítsük előnyben. Olyan verseket is tanítunk, melyek elősegítik a hangképzést, hangutánzást, játékos szóalkotásokat. Ha a mese érzelmileg közel áll a gyermekhez, ha tetszik a vers csengése, ritmusa, akkor belső igényévé válik az irodalom szeretete. A gyermekek maguk is hozhatnak mesekönyveket, mese kazettákat és kölcsönözhetnek is tőlünk. 102


Programunkban a zenei nevelésnek hangsúlyos szerepe van. Az ének- zenei nevelés, az énekes játék fejleszti a gyermekek hallását, zenei emlékezetét, alkotó kedvét, elősegíti mozgás kultúrájának fejlődését, valamint a zenei nyelv megalapozását. A gyermekek természetüknél fogva (etnikai sajátosság) fogékonyak az ének-zenei tevékenységre. A hét minden napján a többi tevékenységi formákkal komplexen és a napirend lehetőségeinek megfelelően – a nap bármely szakaszában helyet kap az énekezene (éneklés, zenélés, tánc, énekes játékok), a hagyományokhoz fűződő dalok éneklése. Itt nyílik mód arra, hogy a gyermekek a sajátos szokásaikat, hagyományaikat gyakorolhassák, óvodai környezetükben társaik és maguk örömére, szórakoztatására. Még jobban mélyítik ezt az élményt a zenei eszközök, fokozhatja a hatást egy-egy meghívott környezetükben élő művész, pl. ünnepélyek alkalmával. Folyamatosan figyelemmel kísérjük a gyermekek ének-zenei fejlődését. Az óvodapedagógus felfigyelhet egy-egy gyermek valamilyen területen (pl. tánc, hangszer használat kiemelkedő

képességére).

Az

óvodapedagógus

feladata,

hogy

a

szülőkkel,

nagyszülőkkel együttműködve feltárja a kisebbségi kultúra zenei hagyományait. A csoportszoba tárgyi környezetében jól megfigyelhető az eltérő énekes játék, zenei hangszerek bemutatását tartalmazó képsor, tabló vagy tárgyi emlék, amely a gyermekek identitástudatának megszilárdítása irányába hat. A hagyományokat ápoló az évszakokhoz, a családi eseményekhez kapcsolódó énekes, táncos zenei tartalom hozzájárul a gyermekek érzelmi, értelmi életének gazdagításához. A családok befogadásának programjában a közös éneklés, egymás dalainak, táncainak, énekes játékainak megismertetése jól beilleszthető (pl. bölcsődalok, egyes ünnepi dalok, a szomorúság, ). Az óvoda életében gyakran kerül sor manuális, vizuális élményt nyújtó foglalkozásokra. Ennek fontos feltétele, hogy az eszközök sokfélék legyenek, megfelelő élményanyag, hely, nyugalom, álljon a gyermekek rendelkezésére az újra alkotáshoz. A nagyobb felület térkitöltése után a kisebb kézmozgást a nagyobb koncetrációt igénylő technikák felé vezetjük a gyermekeket (hajtogatás, agyagozás, szövés, stb.) A színhasználat, a formai gazdagság utalhat a gyermekek eltérő kulturális hátterére, a vonalvezetés, a satírozás, a térkitöltés az egyéni fejlődés jellemzői. A rajzolásban, kézimunkában megjeleníthetjük a kisebbség történelmi hagyományainak elemeit, ezek a csoportszobában kiállítási tárgyként is jelen vannak, csak úgy mint a hagyományos mesterségek elemei (kosárfonás, gyékényfonás, korongozás, fafaragás, stb.) Az eltérő 103


kultúra élményvilág a színhasználatban, az élénk, vibráló hatásban és formai ábrázolásban is kifejezésre jut. A kisebbségi gyermekek mozgásigényének szabadság foka kifejezésre jut rajzos feladatokban. Vizuális élményük, tapasztalatuk gazdagítását segíti a kislétszámmal szervezett (mikrocsoportos) rendszeres foglalkozás és az önként vállalt rajzolás, festés, gyurmázás kézimunka. A családok befogadásakor a közös rajzolás, festés, mintázás, kézimunka jól szolgálja a kapcsolatok gazdagítását és a sajátos kultúra megismerését, amely informálja az óvónőt az óvodáskorú gyermekek tevékenységének irányításában a feltételek, előzmények megszervezésében. A családi a tágabb környezete, a közösség megismerése hozzásegíti az óvodapedagógust ahhoz, hogy a gyermekek egyéni fejlődéséhez igazodva bővítse a lakóhely az óvoda tárgyi környezetének tapasztalatait. Az élményszerző séták hozzájárulnak a gyermekek életterét meghatározó személyek, épületek, közlekedés, vásárlás, betegség kezelése megismeréséhez, a tapasztalatok rendezéséhez. Az évszakok változásai, az ünnepek, megemlékezések szokásai a gyermekek térbeli, időbeli eligazodását segítik. Az állatok előfordulása a környezetben, a természet megfigyelése, az értékek megfigyelésére ösztönöz. Fontosnak tekintjük a családi szokások, hagyományok felelevenítését (pl. vendéglátás, farsangolás, kirándulás, stb.) a környező világ tevékeny megismerése hozzájárul a kommunikáció elsajátításához. Kellő alkalmat biztosít az elemi, a mennyiségi ismeretek és fogalmi gondolkodás, valamint az iskolakezdéshez szükséges értelmi, érzelmi, szociális képességek megalapozásához. A környezet megismerése tapasztalati úton a valóság és a gyermeki látásmód komplexitásának megfelelően történik. A környezetben irányított megfigyeléssel, gyakorlati feladatok megoldása közben szereznek benyomásokat (pl. séta a baromfiudvarba, az állatok etetése, gyümölcsök leszedése, állatkerti séta). Helyes, ha a sétához egy-egy családot is meghívunk, aki segítségünkre van a szervezésben és a tapasztalatok

hasznosításában.

A

gyermekek

megtapasztalható

valóságos

élményanyagát vetítéssel és képi megjelenítéssel egészítjük ki. A csoportszobai feladatmegoldásban az életszerűség elvét követjük (pl. babák fürdetése). A csoportszoba díszítése a gyermekek munkáiból, tablók készítése, gyűjtőmunka, anyagok újra hasznosítása, mosogatás, takarítás egy-egy játéksarokban témákat kedvelik a gyerekek. A környezet megismerése közben kialakul a 3-5 éveseknél a matematikai érdeklődés, orientáció beállítódás, míg 5 éves kortól szervezett tanulás segíti a mennyiségi 104


viszonyok, formák, irányok sokrétű megtapasztalásán alapuló elemi, matematikai ismeretek elsajátítását. A módszerek megválasztásánál alkalmazkodnunk kell a csoport fejlettségéhez. A családi nevelés és az óvodai nevelési folyamat eredményeként a gyermekben kialakul a pozitív érzelmi viszony a nemzetiség kultúrája iránt. Életkorának és egyéni képességének megfelelően olyan szókinccsel rendelkezik, amely lehetővé teszi, hogy a megszerzett ismereteket közvetítse. Tájékozódni tud kommunikációs helyzetekben Ismeri az anya nemzet kultúrájából merített dalokat, meséket, verseket, mondókákat és játékokat. A program a nevelési programmal együtt érvényes.

18. A GYERMEKEK FEJLŐDÉSÉNEK ELLENŐRZÉSE, ÉRTÉKELÉSE - A gyermek személyisége, fejlettsége csak tevékenység közben ismerhető meg. A fejlesztés megismerése érdekében a napi programba kapcsolódó színes tevékenységek megszervezése szükséges. - A gyermek egyéni tevékenységének, magatartásának, viselkedéseinek folyamatos megfigyelése. - A fejlődés követése és a változások rögzítése /fejlesztése/ - Az aktuális megnyilvánulások értelmezése, a helyes cselekedetek kiemelése dicsérettel. - A csoportban zajló egyéni reakciók megfigyelése, szükség esetén külső segítségadás az aktuális tevékenységek során. A személyiség és általában az egyén fejlettségi szintjének megállapítására szolgáló legegyszerűbb módszer a megfigyelés és a beszélgetés. Játékmegfigyelés:Téma-tartalom-fajta-szerepvállalás,

érdeklődési

kör,

időtartam,

érzelmi, akarati, viselkedési formák, megismerési folyamatok jellemzői. A fejlesztés várható eredményeiben megfogalmazottak megfigyelése az életkori kategóriák szerint.

105


Munkamegfigyelés:

Munkához

való

viszony,

felelősségtudat,

akarat.

Pozitív

önellenőrzés,

egymás

megerősítések a tevékenység során. Tanulás:

A

megoldások

lehetőségeinek

megmutatása,

megoldásainak értékelése.

Mese-vers:

Kifejezőképesség

szóban,

hangképzés

helyessége.

Beszédkedv,

beszédfegyelem. - emlékezet fejlettsége - utánzó kedv és ismételt játékos begyakorlások száma, szintje - szókincs Zenei nevelés: folyamatos megfigyelés. - hangtisztaság, ritmika, szövegmondás, énektechnika - éneklés és mozgástempó szabályossága, ritmus - hangszerek kezelése - szívesen énekel-e, kezdeményez-e énekes játékokat? Vizuális nevelés: helyes eszközhasználat. - egymás és saját munkájuk nézegetése - tanácsadás, segítségadás - vizuális emlékezet szintje - kézmozgások, -fogások - közös tevékenységben való részvétel - egyénim megoldások - ötletek Mozgás: folyamatos megfigyelés. - hibás elemek javítása - a testtartás és mozgáselemek korrigálása - motiválások a helyes végrehajtások és az előnyös viselkedésformák /bátorság, segítőkészség, tolerancia, kudarc elviselése/ - önálló-e vagy segítséget igényel? - milyen a megoldások minősége? 106


- a gyermek nevelésében megjelennek-e a tervezett fejleszthető hatások - az egészséges életmód biztosítása, a gyermek szocializációja, esztétikai és értelmi nevelései megvalósultak-e - a gyermek viselkedésében, magatartásában megfigyelhető-e változás.

18.1. A pedagógiai program értékelése

A program ellenőrzésében és értékelésében minden óvodapedagógus részt vesz. /4 fő/ A program céljait és a megvalósítás szintjét összevetve elemezzük és értékeljük a tapasztalatokat.

A program ellenőrzésének célja - A program szellemiségének megjelenése a mindennapi nevelőmunkában, a hiányosságok feltárása. - Hatása a gyermekek személyiségfejlődésére. - Az alapprogram és a helyi program követelményeinek összehasonlítása. - Fejlesztési területek megvalósulási szintje. - A szülők és más intézmények visszajelzései. - A gyermek nevelésében megjelennek-e a tervezett fejlesztő hatások, megfigyelhető-e viselkedésében a változás, fejlődés. Szervezés - A program bevezetése előtti feltételrendszer vizsgálata. - A bevezetést követő első nevelési év értékelése, iránymutatás a jövőre nézve, kiegészítés, változtatás, módosítás

19. AZ ÓVODÁBA ÉS ISKOLÁBA LÉPÉS FELTÉTELEI

107


A KT. 24. §. szerint, "Az óvodai nevelésben való részvétel három éves kortól az iskolába járáshoz szükséges fejlettség eléréséig, legfeljebb hét éves korig minden gyermeket megillet". Az óvodába történő beiratás május első hetében történik. Az óvodai felvétel, elhelyezés folyamatos, ahogy a gyermek betöltötte a harmadik évet. A 3 éves gyermekek nem egyformán és egyszerre lesznek óvodaérettek, ezért ismerni kell a korcsoportra jellemző sajátosságokat. Feladatunk a szülők megfelelő felvilágosítása, lehetőség biztosítása a fokozatos, folyamatos beszoktatáshoz. A gyermekek nagyrésze 3 éves korra elére az óvodai élethez szükséges testi, lelki, szociális fejlettséget. Az óvoda-, iskola-előkészítő feladatából ered az ötéves korú gyermek általános érvényű nevelési kötelezettsége. A gyermeki fejlődés eltérőségéből eredően a tankötelezettség kezdeti időpontját két tényezőnek, a gyermek fejlettségének és életkorának együttes figyelembevétele határozza meg.

Az iskolába lépés feltételei Testileg egészségesen fejlődő gyermek eljut az első alakváltozáshoz. Teste arányosan fejlett,

teherbíró.

Mozgása

összerendezett,

harmonikus.

Erősen

fejlődik

a

mozgáskoordináció, a finommotorika. Mozgását, viselkedéseit, testi szükségleteinek kielégítését szándékosan képes irányítani. A lelkileg egészségesen fejlődő gyermek nyitott érdeklődésével készen áll az iskolába lépésre. A 6 év körüli gyermek vágyik az iskolába. Érzékelése, észlelése differenciálódik. Érthetően, folyamatosan beszél, kommunikál, érzelmeit megfelelő tempóban és hangsúllyal tudja kifejezni. Tisztán ejti a magán- és mássalhangzókat. Végig tudja hallgatni és megérti mások beszédét. Megjelenik a tanulás alapját képező szándékos figyelem, kialakulóban van az elemi fogalmi gondolkodás. 108


Önmagáról és környezetéről rendelkezik elemi ismeretekkel. Az óvodáskor végére szociálisan is éretté válnak az iskolára. Készen állnak az iskolai élet és a nevelő

elfogadására, kapcsolatteremtésre,együttműködésre felnőttel és

gyermektársaival. Egyre több szabályhoz tud alkalmazkodni. Feladattudata kialakulóban van, ez a feladat megértésében a feladat egyre eredményesebb elvégzésében nyilvánul meg. A gyermeket akkor tekintjük iskolaérettnek, ha az iskola első osztályának követelményeit képes teljesíteni. Magatartásával megfelelő módon tud beilleszkedni az iskolai közösségbe és egészségügyi állapota alkalmas az iskolai életmódra.

20. ÉRVÉNYESSÉGI RENDELKEZÉS

Az óvoda nevelési program érvényességi ideje: 2013. szeptember 1-től 2018. augusztus 31-ig. A módosítás lehetséges indokai - Ha a nevelőtestület más program alkalmazásáról dönt. - Ha egyéb érdekegyeztető fórum módosítást javasol.

21. LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK

Véleményezte: Egyetértését nyilvánította: 109


- Szülői munkaközösség

Elfogadta: - Szatmárcsekei Kölcsey Ferenc Óvoda Nevelőtestülete Jóváhagyta: - Szatmárcseke Községi Önkormányzat Képviselő-testület

TARTALOM JEGYZÉK IDÉZET 1.A PEDAGÓGIAI PROGRAM JOGSZABÁLYI HÁTTERE …………………… .....4 BEVEZETŐ……………………………………………………………………………...5 2 .1 AZ ÓVODA JELLEMZŐ ADATAI …………………………………………....…5 . 2 HELYZETELEMZÉS…………………………………………………..…………...6 3.INTÉZMÉNY BEMUTATÁSA………………………………………………..…...….7 3.1. SZEMÉLYI ÉS TÁRGYI FELTÉTELEK……………………………………..…….7 4.CÉLOK FELADATOK……………………………………………………………..…10 4.1. ÓVODAI NEVELÉSÜNK CÉLJA……………………………………………………….…10 4.2. AZ ÓVODÁNK ALAPVETŐ FELADATAI………………………..………………….…..10 5. AZ ÓVODAI NEVELÉS ALAPVETŐ KERETEI …………………………………. 12 5.1. AZ EGÉSZSÉGES ÉLETMÓD KIALAKÍTÁSA ………………………………….…......12 6. A PEDAGÓGIAI PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSÁNAK SZEMÉLYITÁRGYIFELTÉTELE……………………………………….……………..17 6.1.SZEMÉLYI FELTÉTELEK…………………………………………………….…....17 6.2. A NEVELŐTESTÜLET KÉPZETTSÉGI MUTATÓI……………………….…...17 6.3.AZ ÓVODAPEDAGÓGUSOK TOVÁBBKÉPZÉSI IRÁNYULTSÁGA………..17 6.4. AZ ÓVODA BELSŐ TOVÁBBKÉPZÉSI RENDSZERE……………………..…18 6.5. SZAK ÉS EGÉSZSÉGÜGYI SZOLGÁLAT KÜLSŐ SZAKEMBEREI………...18 7. ÉRZELMI NEVELÉS ÉS A TÁRSAS KAPCSOLATOK………………………....19

110


8.

A

PROGRAM

AJÁNLOTT

NAPIRENDJE

3-7

ÉVES

GYERMEKEK

RÉSZÉRE………………………………………………………………………….…21 9. ANYANYELVI NEVELÉS……………………………………………………….24 10. AZ ÓVODAI ÉLET TEVÉKENYSÉG FORMÁI………………………………...25 10.1. JÁTÉKTEVÉKENYSÉG ………………………………………………….…...25 10.2. A JÁTÉK ÉS A TANULÁS KAPCSOLATA PROGRAMUNKBAN……..….32 10.3. MESE - VERS - DRAMATIKUS JÁTÉK…………………………………..…36 10.4. ÉNEK-ZENE, ÉNEKES JÁTÉK, GYERMEKTÁNC………………………...…38 10.5. RAJZOLÁS- FESTÉS-MINTÁZÁS-KÉZIMUNKA…………………………….42 10.6. MOZGÁS, MOZGÁSOS JÁTÉK………………………………………………..45 10.7. A KÜLSŐ VILÁG TEVÉKENY MEGISMERÉSE…………………………….48 10.8. MATEMATIKA ,TÉR , MENNYISÉGI FORMA ISMERETEK……………..53 10.9. MUNKA JELLEGŰ TEVÉKENYSÉGEK………………………………………56 11. DIFFERENCIÁLÁS………………………………………………………………..59 12. AZ ÓVODA HAGYOMÁNYOS ÜNNEPEI…………………………………..…..61 13. AZ ÓVODAI NEVELÉS SAJÁTOS FELADATAI……………………………….65 13.1. AZ ÓVODAI GYERMEKVÉDELEM…………………………………………..65 14. AZ ÓVODAI INTÉZMÉNY KAPCSOLATRENDSZERE……………………….66 14.1. AZ ÓVODA ÉS A CSALÁD………………………………………………….…66 14.2. ÓVODA - ISKOLA KAPCSOLATA………………………………………….…69 14.3. AZ ÓVODA EGYÉB KAPCSOLATAI………………………………………….70 14.4. HITOKTATÁS………...…………………………………………………….….70

111


15. SZATMÁRCSEKEI KÖLCSEY FERENC ÓVODA FEJLESZTŐ PROGRAMJA HÁTRÁNYOS ÉS HALMOZOTTAN HÁTRÁNYOS HELYZETŰ GYERMEKEK ÉS CSALÁDOK ÉLETMINŐSÉGÉT JAVÍTÓ PROGRAMJA………………………….71 16. FEJLESZTŐ PROGRAM SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ GYERMEKEK INTEGRÁLT NEVELÉSÉHEZ……………………………………………………………………….83 17. NEMZETISÉG KÚLTURÁJÁVAL JÁRÓ SAJÁTOS FELADATOK ……….. ..92 18. A GYERMEKEK FEJLŐDÉSÉNEK ELLENŐRZÉSE, ÉRTÉKELÉSE……..….107 18.1. A PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉRTÉKELÉSE……………………………......109 19. AZ ÓVODÁBA ÉS ISKOLÁBA LÉPÉS FELTÉTELEI…………………………110 20.. ÉRVÉNYESSÉGI RENDELKEZÉS……………………………………………….112 21. LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK………………………………………………….........112 22.TARTALOMJEGYZÉK…………………………………………………………… 113

112

Szatmárcsekei Kölcsey Ferenc Óvoda

Recommend Documents