Matkó László
SZATMÁR V Á R M E G Y E EGYHÁZI LEVÉLTÁRI A T Y A KÖZSÉG ADATTÁRA
FORRÁSAI
Jelen tanulmánnyal emlékezünk a 450 éve Szatmár vármegyében tartott első protestáns zsinatra. A z 1545-ben Erdődön ülésező zsinatról Debreczeni Ember Pál Szatmár tekintetében is nyomtatott fonásnak használható művében így ír : "... mcidit Synodus in oppido Erdőd sub Heroica Gasparis Dragfii tutela et patrocinio celebrata..." Bélteki Drágfi gyámsága és pártfogása alatt indult el a reformáció az ősi Szatmár vánnegyében. Drágfi György és János 1507 virágvasárnapján I I . Ulászló királytól bárói címet nyernek. Mátyás király udvarában és az erdélyi Báthoryaknál a reneszánsz kultúrával már korábban megismerkedtek. Drágfi János kétszer járt Itáliában. 1522-ben a Nürnbergbe, birodalmi gyűlésre m e n ő követség tagja/ Tíz magyar nyelvű oklevéllel és öt missiüs-szel gazdagítja történeti fonásainkat, valamint magyar nyelvű végien deletével/ Fia Drágfi Gáspár a reformáció buzgó terjesztője és pártfogója. A négy első protestáns püspöknek lakóhelyet, a négy első alkotmányozó zsinatnak otthont adott Szatmár vármegye. A zsinatok történetét Kiss Áron 1877-ben megjelentette. 7
2
5
A Trianon után Romániához annektált szatmári református egyházközségek a reformáció kezdetétől a Tiszántúli Superintendentia legfőbb joghatósága, és három egyházmegye - Károly /Közép-Szolnok/, Nagybánya, Szatmár - joghatóság alatt működtek. A z egyházmegyei határok változásáról a Kormos László által készített egyházkerületi fondjegyzék tájékoztatást nyújt. A határontúli községek adattári és levéltári rekonstrukciójakor Seneca szavaival mondhatjuk, hogy "apes dedemus imitari.." - a méheket kell utánoznunk. A legtöbb egyházközség 1950 előtti iratanyagát begyűjtötték és Bukarestbe szállították. A töredékes vármegyei és egyházkerületi levéltári fonások külön-külön sok értékes adatot őriztek meg, amelyeknek összehasonlítása és egységes adattári rendszerbe való foglalása pótolja bizonyos mértékig - a határontúli iratokat. A z országos levéltár felállítását 1723-ban a 45. tc. mondta k i , de ténylegesen 1765-től számíthatjuk működését. A Tiszántúli Református Egyházkerület superintendenciális levéltárának 1769-ben a "Hac occasione piacúit..." 1. számú határozat adta meg a j o g i alapot. A z egyházmegyék espereseit utasították, hogy javaikról, hátaikról rendszeresen készítsenek elenchus-t, series-t, és azokat másolatban küldjék be az egyházkerületi archívumba megőrzés végett. A z épületekről, szent tárgyakról, szántókról, legelőkről, népességtől készített conscriptio-kat és az egyházlátogatási jegyzőkönyvek másolatait is megküldték. 7
A három egyházmegye közül a nagykárolyi rendelkezik a legrégibb anyaggal. "Documenta litteralia in cista Conservatoria Vener. Tractus ... in 3 fascículos distincta... . A z első fasciculus fejedelmi jogbiztosító oklevelek gyűjteménye 1629-től 1673-ig /12 darab/. A második fasciculus oklevelek s transastio-k gyűjteménye volt 1630-tól 1770-ig /21 darab/. A harmadik fasciculus levelezés és miscellanea 1553-tól 1778-ig /34 darab/. A legrégebbi irat Haller Péter levele 1553-ból. A z egyházmegyei közgyűlési jegyzőkönyv további két folio-t említ az újabb hatok lajstromáról. A három fasciculusba osztott régi hatok közül 28 darab az egyházkerületi levéltárban található jelenleg is." A z 1. számú mellékletben Rákóczi György 1654-es diplomáját közöljük a prédikátorok dézsmájáról. Ezen levéltári jelzet alatt található Iktári BethJen Istvánnak 1635-ben a Leleszi Konventben elhelyezett végien deletének párja is. A Nagykárolyi /Közép-Szolnoki/ egyházmegye szatmári részének egyházközségei a következők voltak: Bere-Bei a, Börvely-Berveni, Csomaköz-Ciumesti, Dobra-Dobra, Domahida-Domanesti, ErdengelegDindeleag, Erendréd-Andria, Erköitvélyes-Curtuiuseni, Gencs-Gent, GéresGarsa, Irigy-irma, Kaplony-Capleni, Kismajtény-Moftiuul Mic, NagykárolyCarei, Szaniszló-Sanislau, Királydaróc-Craidarolt. Az egyházmegyei közgyűlési jegyzőkönyv /omniarium/ első kötete 1632-től 1782-ig nyújt betekintést a határontúli és hazai egyházközségek életébe." A legkorábbi adatot 1632-ből Vállaljról találjuk, majd 1637-es adatot Szent Miklósról , megismerhetjük Erdőd egyházának szorongattatását és végleges pusztulását a jegyzőkönyv második kötetéből , valamint Mayten , Genes " , K á r o l y , Csomaköz *, Bere , Kaplony *, Böi-vely ", Szt.Márton ", Körtvélyes , Dengeleg , E n d r é d etc. jövedelmi viszonyait is. Genes esetében bejegyzés található a nemesi investigatio-ról is. A jegyzőkönyv második kötete / l 7321814/ az egyházközségek épületeit, szent tárgyait sorolja fel , 1786-ból közli községenként a református családok és családtagok számát. A számított családszorzó 5,57. A z egyházközségekre vonatkozó iratok állagban betűrendben találhatók a X V I I I . és X I X . századra vonatkozó statisztikai adatok, díjlevelek, vagyonkimutatások. A politikai község helytörténet-írásának is jelentős fonásai. A 2. számú melléklet ebből az állagból mutat inventárium és 1823. canónica visitatio eleibe feladandó válaszokból részleteket. * A Nagykárolyi egyházmegye Debrecenben őrzött iratanyaga 13,56 fm, amelyből köriilbelül 1 folyóméter a feudális kori anyag. További adatok találhatók a püspöki fond, egyházlátogatási iratok 1733-1949 állagában , az egyházközségi alapítólevelek állagában ", és a díjlevelek állagban . A z utóbbi három állag iratain egyházközségi, lelkészi, kurátori viaszpecsétek is találhatók. A z egyházközségi pecsétek gyűjteménye a záros anyagban, és Kormos László gyűjteményében külön van elhelyezve. A személyi adattár a lelkészek életrajzát és anyakönyvi kijegyzéseket tartalmaz. Az egyházkerületi levéltár iratai fond, egyházközségi adattár állaga 1916-os 7
77
72
7
77
22
25
7
75
7
7
7
75
2
27
27
25
26
27
2
29
5
57
52
55
kérdőívre adott válaszok gyűjteménye. Meg kell jegyezni, hogy nem minden lelkész küldte be a válaszokat. A Tiszántúli Egyházkerület joghatósága alá 13 egyházmegye - Beregi, Békési, Bihari, Debreceni, Érmelléki, Károlyi, Kunsági, Máramarosi, Nagybányai, Szabolcsi /Nyírségi/, Szatmári, Szilágyi, Ugocsai - tartozott 1567-től 1820-ig. A tizeimegyedik zarándi 1710-ben szűnt meg. 1821-től 1920-ig Máramaros-Ugocsa egyházmegye, Felsőszabolcsi, Alsószabolcs-Hajdúvidéki, Középszabolcsi és Nagyszalontai egyházmegye alakul. Az egyházkerület közgyűléseinek jegyzőkönyvei 1567-től napjainkig hiánytalanok. ^ A kapcsolódó előkészítő és tárgyalási, igazgatási iratokkal együtt a 14 egyházmegye egyházközségeinek X V I . és X V I I . századi erkölcsi életébe, peres ügyeibe, építkezéseibe, művelődésébe vezet be. Péld. a Szatmári Közzsinat 1604. szept. 29-kén Simándi Boldisart visszafogadja, aki a nagybányai zsinaton azért tétetett le, mert Literáti Andrásnak nála letett borát folytonosan itta s a hiányt vízzel pótolta ki. Válási perektől heidelbergi és wittenbergi diákok pazarlásáig igen változatos művelődéstörténeti anyag a 14 egyházmegye vonatkozásában. A jegyzőkönyvek nyomtatott bevezető irodalmának tekintendő Tóth Sámuel Révész Imre nyomán készített időrendi mutatója , és Barcsa János egyháztörténeti munkája ' , valamint az általános történeti bibliográfia Balogh F e r e n c t ő l A Nagykárolyi egyházmegye egyháztörténeti irodalma igen szegény, Asztalos György két igen rövid munkája általános bevezetőnek készült mutatványul. * Indokolt tehát, hogy a 3. számú mellékletben a TtREL I . 35.f. 1 és 2 d-ből alapiratokat soroljunk fel. 5
55
5 5
57
5
A Nagybányai egyházmegyéhez a következő határontúli egyházközségek tartoztak: Adorján-Adrián, Amac-Amati, Apa-Apa, AranyosmeggyesMediesul Aurit, Avasujváros-Orasu Nou, Batiz-Botiz, Egri-Agris, Felsőbánya-Baia sprie /Mittelbei g/, Hirip-Hrip /Balcan/, Homok-Nisipeni, Kakszentmáiton-Martinesti, Kisholcs-Culciul mic, Kispeleske-Pelesul mic /Pelisor/ Kőszegi emete-Oasului, Hagymáslápos-Eapusel, Lázári-Lazuri, MikolaMicula, Misztótfalu-Tautii, Nagybánya-Baia mare, Nagykolcs-Culciul Mare, Nagypalád /Kárpátalja/, Ombod-Ambud, Patóháza-Potau, Pettyén-Petin, Sárköz-Livada, Sárközujlak-Livada Noua, Szamoskorod-Corod, SzamosKrassó-Carasau, Szárazberek-Bercu, Szatmárhegy-Viile Satu Mare, Szméi-váralja-Seini, Udvari-Odoreu, Józsefháza-Iojib, Vámfalu-Vama. A z egyházmegye nyomtatásban megjelent történeti irodalmából kiemelkedik Soltész János munkája , amelyet részletesebbé tesz az egyházlátogatási levéltári állag 6. kötete épületekről, földrajzi nevekről, jövedelmi v i s z o n y o k r ó l / A z 1809-es összeírás idején 17 határontúli egyházközség /pl. Amac, Batiz, Hirip, Homok, Kiskolcs, Nagykolcs, Korogy, Krassó etc/ a Szatmári egyházmegyéhez tartoztak, ezért említettük a 6. kötetet, a többi egyházközségek adatait 1809-ből a 4. kötetben találjuk. 1800-től 1920-ig nem változott a Nagybányai egyházmegye határainak beosztása. A z egyházmegyék beosztásának időbeli változását a fondjegyzék tartalmazza/ A z egyházmegye 59
0
7
közgyűléseinek jegyzökönyve és kapcsolódó iratai Romániában maradtak, a két világháború közötti töredékes anyag a Királyhágómelléki Egyházkerület debreceni anyagában rendezés alatt v a n / Igen értékes a debreceni anyagban a hagymásláposi és az adoijáni anyakönyvek egy-egy darabja/ Az adorjáni 1787-ben kezdődik és jelentős művelődéstörténeti bejegyzéseket is tartalmaz. A 4. számú mellékletben az úrasztali készletekről felvett anyakönyvi bejegyzést közöljük. A Nagykárolyi egyházmegyénél említett egyházkerületi jegyzőkönyvek és irataik, alapítólevelek, díjlevelek, személyi adattár, egyházközségi adattár á l l a g o k " további adatokat szolgáltatnak. A Szatmári egyházmegye határa 1822-től 1920-ig nem változott. Trianon után a következő egyházközségeket veszítette el az egyházkerület: Aty-Atea, Bagos-Boghis, Dara-Dara, Pusztadaróc-Dorolt, Dob-Doba, Óvári-Cetatea veche, Szatraár és Németi - Satu maré, Vetés-Vetis. A Tiszántúli Egyház kerület 1630-ban határozta el, hogy minden egyházmegyének legyen saját pecsétje. A Szatmári egyházmegye pecsétje 1630-tól a zászlós bárány. A németi református templomban jelenleg is használjuk úrvacsoraosztáshoz azt a hatfodrú ezüst tányért, amelynek közepén a zászlós bárány van. Készült 1646ban, a németi főbíró Szegedi Eötvös Mihály munkája. A z atyai ekklézia 1833as pecsétjében, a bagosiban/első pecsétjében a templom/, a daróci, darai, vetési egyházak századfordulós pecsétjében a zászlós bárány szerepel/ A z óvári 1833-as pecsét közepén egy kakas található. A levéltári kutatás bevezető szakirodalmát Kosáry Domokos^ és Bodor Antal-Gazda István* munkáiban nyomon követhetjük, az utóbbiban nem szerepel Sipos József egyházközségek története munkája*'*, aki a mintának tekintendő Kiss Kálmán" és F. Varga Lajos egyházközségi adattározását a I I . világháborúig folytatta. További forrásul szolgálnak László J á n o s , Biki K á r o l y , Sarkadi Nagy Mihály , ifj. Palugyai Imre " munkái. A topográfiai és geográfiai irodalomban ZeilerStübel , a Lipcsei Lexikon * rövid ismertetései után Bél Mátyás, Schwandtner, Windisch és Ludovicus Nagy Szatmárra vonatkozó anyagát Kávássy S á n d o r közölte. P ó k Judit katonai leírása * időben szinte egyezik a vizitációs 1786-os statisztikával, ahol az épületek leírása szintén szerepel. Korabinskí , Lipszkí ' és Fényes Elek munkái további adatokat szolgáltatnak. A z Árpádkori Történeti Földrajz m é g nem jelent meg, így Kovács Sándor m u t a t ó j a és Szentpéterí Imre kritikai j e g y z é k e alapján az Árpádházi királyok oklevelei szolgálnak adatokkal. A Hunyadiak korának történeti földrajzát CsánJki Dezső " és Maksai Ferenc munkái tartalmazzák Szatmár vonatkozásában. A községek történeti fonásai az Anjoukori , Bánffy , Károlyi *, C s á k y , Csömrői ' , Zsigmondkori oklevéltárakban, a kolozsmonostori j e g y z ő k ö n y v e k b e n , pápai tizedjegyzékben nyomtatásban is rendelkezésünkre állnak. Balogh István regesztái a vármegyei anyag közlésével gazdagítják az egyébként hiányos X V I I . századi fonásainkat. A Zichy oklevéltár is szolgáltat adatot pl. Pusztadaróc esetében. 5
5
6
77
79
50
57
5
52
55
7
55
5
5
57
5
59
6 7
67
62
65
6
7
65
66
67
6
6P
7 7
77
72
75
7 4
75
Az egyházkerületi levéltár szatmári anyaga töredékes, állagai az 1912-1949 közötti időtartamot ölelik fel. Gyűjteményes és kapcsolódó iratképzők fondjaiból lehet az egyházközségek adatait összegyűjteni. A z 5. sz. mellékletben foglaljuk össze legfontosabb levéltári forrásaikat, két község esetében a történeti bibliográfiát; közöljük az 1786-os vizitációs statisztikát és az 1804-es összeírás népesedési adatait, amely a református lakosokat veszi számba. A z egyházmegye levéltárát 1810-ben Széles András regisztrálta a kezdetektől 1740-ig, közli Zoványi 1728-as lajstromát i s . 7rt
77
Az egyházmegye határontúli kilenc egyházközségének levéltári feldol gozása után az adattárat helyszíni gyűjtéssel egészítettük ki. A z úrasztali készletet /klenódium/ városjegy és mesterjegy alapján beazonosítottuk. Az ötvösművészet remekeinek listájából részletet tartalmaz a 6. számú melléklet. Az Erdődi Zsinat 450. évfordulóját köszöntse az "orando et laborando" elkészült kilenc adattárból a névsorban az első, az Atyai ref. egyházközség adattárának közlése, amely egybeszerkesztett egyházi levéltári, vármegyei és helyszíni irattári adatok alapján készült. Atyai ref. egyházközség adattára A Csengéitől ÉK-re eső szamosháti település Magyarország és Románia határán mintegy "senki földje"-ként őrzi történelmét, amint tudós lelkésze Varga Béla nevezte. A X V . században épült református templom, a földrajzi nevek - Tatár erdeje. Vizes erdő - emlékeznek a múltra, a táj arculatának változásaira. A z 1648-ban készült úrvacsorai pohár a nép között élő hagyomány szerint a t ö r ö k ö k idejében sérült meg. Agyagos jól termő határa több mint 2000 kat. hold. A község magyar jellegét mutatja, hogy csak református anyaegyháza van. A római és görög katolikus egyháznak leányegyháza van, a híveik a lakosság 15 %-át teszik ki. Nevét birtokosaitól kapta. Bereg megyében Vámosatya és az egykori Udvarhely megyében Atyha viseli m é g ezt a nevet. A honfoglalás idején Kende fővezér és Tétény uralma alatt állt. * A X I I I . század elején a pápai tizedjegyzékben nem szerepel. Legkorábban 1314-ben fordul elő a község, amikor a Guthkeled nem Thyba ága felosztja és az atyai család ideköltözik. A Bereg megyében is birtokos családról okleveles emlékünk van 1343-ból és 1391-ből is. • 1445-ben a B omemissza család örököl részt Atyában a Leleszi Konvent iratai alapján, valamint Kusalyi Jakch Mihály a birtok felébe lép.* 1462-ben a család Atyai Andrással deficiál és birtokait a Rozsályi Kunok kapják meg.* 1472-ben Atyai György özvegye az atyai birtokrészét második férjének Kirvai Tatoli Mihálynak, Dolhai Ambrus fia Györgynek és ennek feleségének - Atyai György és adományozó leányának - Agatának adja.* A község birtokosának ez az utolsó okleveles emléke. Wenzel összefoglalása szerint a X V . században Lázár, Daróc, Atya /?/ községekben birtokos a Drágfi 7
79
7
2
5
család is , Szinnay közlése alapján 1524-ben Drágfi Jánost beiktatják Atya birtokába.* Fiának Gáspárnak halála után I . Ferdinánd király a rozsályi Kunokat "cum possessionibus RosaLAtthya.." minden javaikban új adomány ként megerősíti.* 1659-ben Rozsályi Kun István férfiágon az utolsó Rozsályi Kun Atyában. Ugyanebben az évben meghal Kun István, felesége Kálnoky Kata holtáig és Kun Anna Bárczay Petemé leánya Borbála Sulyok Istvánné örökli Atyát.* 1662-ben az egyházközség irattárában őrzött határjáró levél szerint Lekcsei Sulyok János atyai birtokát az életét megmentő szatmári lakos Ferenczi Mihályra hagyja.** A korai reformációt bizonyítja, hogy birtokosai Rozsályi Kun, Drágfi Gáspár - mind buzgó reformátusok voltak. Drágfi Gáspárról hja Ember Pál" circuitatem luce Evangelica beavit" - a környéket az evangélium fényével boldogította.* A z említett Ferenczi Mihály lesz a ref. egyház első ismert gondnoka A t y á b a n . 1648-ban Balioki Szénás Mihály, aki Dobon is birtokos , feleségével Kávási Katával ezüst úrvacsorai kelyhet ajándékoz az egyháznak. 1764-től 1846-ig tekintve a gondnok az itt élő nemesek közül kerül k i , a Bányai, Ferenczi, Filep, Kováts, Matkó, Nagy, Osváth, Somogyi, Surányi Nagy, Pathay, Patkós, Szinfalvy családokból. A község kuríális helység volt, amelyet a nemesek hadnagya és az esküdtek irányítottak. A z első megyegyűlést Rozsályi Kun István főispánsága idejében tartották itt / l 648-1650/. Ebben az időben nem volt állandó helye a megyegyűléseknek, így került sor Atyára is. A politikai és az egyházközség vezetősége egybeesett, identitásban volt. A z annalista nemesek közül a Pap család mindig folyamatosan szerepel 1690-től. A z 1700-as összeírás szerint: "Mint hogy ezen Falusi lakosoknak az Földes Urak nem hadták eladni Marhájokat, és a Portiojukat is gyakran magok törték le érettek, marhátskájok kezek között ez iránt maradott, hasonlóképpen ezen helyis, ha ugyanis reflexió irántok nem lészen, egészen el pusztul." A z összeíró a vármegyéhez deteraúnációra továbbította a siralmas állapotban lévő atyaiak ü g y é t . A X V I I I . században az egyházközségben őrzött iratok és itt közölt regesztái alapján birtokosai a Becski, Szenyiczei, Ertsi családok, az utóbbi birtokának nagyságát a 4. számú regeszta mutatja be. Örökösei a Pap-Patai-Matkó és m á s több nemes család. Birtokuk elzálogosítás útján kerül a katolikus Zimány Antal, majd leánya révén a Váradi család kezébe. 1804-ben 29 armalista nemest írnak össze, és gazdasági viszonyukat mutatja 31 ökör, 10 fejős, 3 üsző, 17 ló, 17 sertés, 10 j u h , 4 kecske, 85 kereszt búza, 20 kereszt zab, 66 zsák tengeri összesített adatként. '' 1873-ban a kolera járvány idején 33-an haltak meg. A I I . világháború végéig a következő családok haltak k i , illetve költöztek el: Balogh, Biró, Boros, Böszörményi, Egei, Ertsi, Ferenczi, Filep, Gergely, Gyarmatid, Győri, Győrfi, Hunyadi, Ilyes, Kárási, Kászonyi, Kádár, Kovács, Lukács, Matkó, Moldvai, Nagy, Osváth, Patai, Patkós, Péter, Sigmond, Soldi, Somogyi, Selyebi, Szinfalvi, Szécsi, Török, Vetsei. /Varga 5
6
7
9
90
97
92
95
9
Béla lelkész kigyűjtése/ A falu jellegét kezdettől fogva a színmagyar nemesi lakosság adta meg.
Armalista nemesek 1690/1691 P a p I s t v á n n é
95
1709. P a p L á s z l ó , P a p István, P a t k ó s István, F e r e n c z i Mihály, Ánáti M i h á l y 1737. Nánási F e r e n c , Ferenczi Mihály, S z a k m á r y György, P a p János, p a p L á s z l ó , Balosi J á n o s 96
9 7
1783. F e r e n c z i Mihály, Bányai F e r e n c , s e n . P a p István, G y a r m a t i János, Kádár János, j u n . P a p István, Bányai István, Tóth Miháyl, Böszörményi András, P a p Mihály, Tóth István, T ó t h György, Surányi András, S o m o g y i J ó z s e f , Tóth János, Böszörményi János, L á z i n M á t y á s 98
1804. P a p p Mihály, i f j . P a p p István, G y a r m a t i J ó z s e f . , S i g m u n d K. János, Bujáki György, ö. P a p István, Egei György, Surányi Gábor, B a l o g h András, Bányai József, K. Tóth István, Matkó József, L á z i n L á s z l ó , Lázin János, Tóth György, Szetsi F e r e n c , Diószegi András, Tóth F e r e n c , Diószegi Mihály, ö. T ó t h István, L á z i n Mátyás, Tóth J ó z s e f , F e r e n c z i Mihály,.Filep L á s z l ó , B o r o s István, ifj. Tóth István, Bányai János, Vég M i h á l y 99
Jobbágyság 1526. B a r t h a , C h o m o , C z y o m o r , V i n c h e ' 1700. Örökösök: T ö r ö k György, Jankó István, S z é t s i Mihály, L á s z l ó Bálint, Á t s B e n e d e k , S o l d i István, Rényesi János, Virrasztó János, S z é t s i Gáspár, Jankó István, Áts István Jövevények: Szattmári Mihály, Borbély Sámuel, B é r e s I s t v á n ' 0 0
1 0
Népesség 1786. 1801. 1877. 1910.
3 7 család, iskolaköteles 4 0 fö, 4 n e m jár i s k o l á b a ' 3 2 5 fő, 2 3 t a n u l ó ' , 1804. 3 2 5 f ő , 1848. 3 3 5 f ő ' 2 7 7 fö /kolera járvány u t á n / ' 1894. 4 2 8 f ő ' 3 5 3 f ő ' , 1942. 3 0 0 f ő ' 03
1 0 4
06
0 8
02
0 5
0 7
0 9
Földrajzi n e v e k 1314. W y z e s e r d e w " , 1794. V i z e s e r d ő " ' 1807. K e r e k - h o m o k " , 1807. K e r e k t ó h á t " 0
2
3
1807: Póka h a l o m , M a g a s Erdő Kátyója, E r e s z v é n y K o s m o n t a , Gyékényes, Feredő tó, Kaptár 1809: Tatár e r d e l l y e /Darócz felé v a g y o n / "
erdő, Ördöngös,
Gánás,
5
Dűlőnevek R a v a s z l y u k a III. n e m e s i forduló é s a Nagyerdő között volt, szomszédságában a N a g y - és K i s b o t o s . Kosmonta-hát, K i s - K o s m o n t a . A Gánási a peleskei út melleti t a g és a z I. n e m e s i forduló között. A K u t s k a h a l o m 6 4 , 9 m pusztadaróci út mellett. O r d o c o m m u n i s in a r c h i v o p a r o c h i a e a. M a t r i c u l a b a p t i s a t o r u m , c o p u l a t o r u m , m o r t u o r u m 3 volt. 1778-1839., 1 8 4 0 - 1 8 8 0 , 1878-
b. P r o t o c o l l a consistorii c o n g r e g a t i o n u m presbíterorumque I. v o l . 1 8 4 0 - 1 8 8 2 , II. v o l . 1 8 8 2 - 1 9 3 1 . , III. v o l . 1 9 3 1 - 1 9 4 4 c. Inti m a t a , m a n d a t a , p r o t o c o l l a r e s c i p t o r u m 5 v o l . d. a c t a p u b l i c o - p o l i t i c a : c o r r e s p o n d e n t i a e m i n i s t r o r u m V . D . protocolla v i s i t a t i o n u m t r a c t u a l i u m . A c t a e d i v e r s a e I. v o l . 1 7 4 5 - 1 8 1 8 . II. v o l . 1 8 2 3 e. Rationes: libellus 1 7 6 4 - 1 8 3 3 , d i a r i u m c u r a t o r u m 1 8 2 8 - 1 8 5 8 d i a r i u m c u r a t o r u m 1 8 5 8 - 1 8 8 7 , s u p p l i c a t i o 1 8 2 2 - 1 8 8 4 Q u i e t a n t i a e 1870-1876, Inventaría A z A t y a i ref. egyházközség irattárában őrzött m i s c e l l a n e a iratok 1. A t y a , 1794. j ú l i u s 19. Péter István hagyatéka Regeszta A V i z e s erdőnél, a k u t s k a halomnál a z E k k l é s i a engedelmével ritkított szántóföldet a holta után a z ekklésiára hagyja. S i g . A t y a die 19 Julii 1796. Péter István kezevonása Földesurak: S z e n y i c z e i Gáspár László, Ertsy Gáspár. N e m e s e k h a d n a g y a Bányai F e r e n c m.pr. Féliv első oldalára irva, Bányai F e r e n c írása. Másolatban A t y a i aranykönyv pag. 2 8 5 2. A t y a , 1799. j ú l i u s .. Ferenczí Mihály adománya N e m e s F e r e n c z i Mihály, atyai c o m p o s s e s s o r a daróci fordulón, a Póka nevü h e l y e n a z Ecclésiának örök áron adott - c o n t r a c t u s levél r e n d i b e n - földet aláírásával konfirmálja. S i g . A t y a die.Julii 1799. F e r e n c z i Mihály m p r . Elöljárók: Ns Osváth F e r e n c z , Ns Kovács L á s z l ó . Ns P a p Mihály, Ns Matkó István, Ns Patai P á l . , Ns Surányi N a g y András. N e g y e d i v első oldalára irva. Másolatban: Atyai aranykönyv pag. 2 8 6 . 3. A t y a , 1832. február 8. Surányi J ó z s e f végrendelete Regeszta A z Egyháznak hagyja a Ns Patkós Ábrahám földje és a Császlói ut m e l l e t t i t a g b a n lévő szántóföldet és a Kaptárban lévő szántóföldet, s z o m s z é d o k Keletről Ns Kováts Lászlóné, Nyugatról a kaszálók. M i n d a kettő Ns K a n i z s a i Ádám urnái v a g y o n zálogban. Atyában 1 8 3 2 . Eszt. Febr. H o l d n a p j a 8-án. N s Surányi N a g y J ó z s e f kezevonása. Mi előttünk erdélyi J ó z s e f m . p . helybeli Prédikátor /viaszpecsét/, Ns S o m o g y i J ó z s e f m . p . Curátor /viaszpecsét/, Ns Elek J ó z s e f kezevonása, N s Fülep János kezevonása consistorial is személyek. N e m e s e k h a d n a g y a Ns Osváth Pál kezevonása /viaszpecsét/ N s Bányai L á s z l ó , Ns Ferenczi A n t a l kezev. helybeli bíró, C s i z m a d i a L á s z l ó k e z e v . , T ö r ö k F e r e n c k e z e v . , F o d o r L á s z l ó m.p. Folio két o l d a l o n irva. Másolatban atyai aranykönyv pag. 2 8 7 - 2 8 8 4. A t y a , 1807. március 8. N s P a p Istvánné örököseinek záloglevele Ns P a p Istvánné Gálfi Krisztina és testvérének Gálfi Évának törvényes s u c c e s s o r a i recognoscálják, h o g y a m a g nélkül elhalt Ertsi L á s z l ó után 10 b e n s őtelek e g y resídens kúriával 1056 Rh.f. értékben m a r a d t . A z ötágon lévő örökösök a z elhalt második feleségét S z i l á g y i Évát és két gyermekét n e m tudják kielégíteni, ezért a kúriát a z appertinenciákkal zimány A n t a l n a k és feleségének és kétágon lévő örököseinek 10 évre elzálogosítják, 2 8 0 0 Rh.f. összegben elzálogosítják. A c o n t r a c t u s 5 0 0 Rh.f. o n a c u l u m alatt köttetett m e g . P e r esetén a kihívandó szolgabíró esküdt által v i a liquidi debiti e x e q u a l h a s s a . . . A kúria után járó földek: A Daróczi fordulón: a C s i g e s i háton 2 d b , n y o l c hold dűlője, egy föld, a M a g a s Erdő Kátyójánál 2 d b .
A N a g y p e l e s k e i fordulón: a z Á c s földénél 1 d b . , a Gánásban 3 db. föld s s z o m s z é d a V a y rész, a Horányszerben 3 d a r a b o k k a l a V a y rész, a Kerektóháton 1 föld, a R é t alatt egy dülőföld, a z E r e s z v é n y alatt e g y d a r a b a K o s m o n t a o l d a l o n lévő. Császlói fordulón: D a n k a földön 3 d b . , északi s z o m s z é d Korponai L á s z l ó , a Gyékényes főnél 4 d b , a Feredő tónál e g y barázdán, a Kaptárban 3 db. Kaszálók: a C s u k á s o n , a z Ördöngősnél lévő kaszáló a géci ut hosszában, a Kert alatti, a S z i l a s o n e g y kaszáló, a V i z e s Erdő között a Génásben. Signat A t y a , d i e 8 Mártii 1807. v a
Mint vevő Idősb Z i m á n y A n t a l sk., Váradi S ó l y m o s Gábor, Néhai Ns P a p É v a s u c c e s z o r a , V. S o l y m o s i L á s z l ó P a p É v a nagyanyám succ., S e l y e b y S á m u e l , P a p E m m a , Néhai P a p Mária e g y e t l e n leánya, v e j e és p l e n i p o t e n t a r i u s a S e l y e b y Sámuel. Négy ivoldal viaszpecséttel. Másolatban: A t y a i aranykönyv p a g . 2 9 1 - 2 9 3 . 5. A t y a , 1837. május 26. kötlevél Ns P a p Istvánné örökösei Ns P a p István é s felesége Gálfi Krisztinától született Néhai P a p Mária, A n n a , Erzsébet, Borbéla és Évának természetes maradékai tudatják, h o g y a z Ertsi L á s z l ó féle o s z t a t l a n t e l e k Zimány A n t a l n a k adatott. A m e g s z a p o r o d o t t örökösök u j a b b 1000 Rh.f. s u c t i o t szedtek föl Várady Antaltól és feleségétől Z i m á n y Juliannától. A t y a , 1837. m á j u s 26. Aláírók: S e l y e b y János P a p Mária s u c c , N s Osváth P á l , Surányi N. Sándor felesége Osváth Mária. Előtemezők: Kováts Mihály h.lelkész, és Győri János. Következnek a z aláírók: Ns Natkó István, P a t h a y György, P a t h a y Pál, Tóth Mihály, Pathay É v a , m i n t néhai P a p p A n n a s u c c e s z o r a , F a r k a s J ó z s e f , F a r k a s Károly, F a r k a s Lőrinc, N a g y J u l i a n n a , N a g y István, J ó z s e f árva, Borbála Katócz J ó z s e f n é , Susánna H o s s z ú Imréné maradékai nevében é s Dézsy Klára V e t s e y J ó z s e f özvegye, D é z s y Mária özv. Osváth Ferencné, L e n g y e l J u l i a n n a , Mária, I m r e , m i n t néhai feleségem S z e n c z y Juliannától született g y e r m e k e i m n e k t u t o r a , s a z o k által néh. P a p Borbála s u c c e s s o r a . Ns Z o h o m A m b r u s , József, Ns Szabó M i k l ó s , N s T e g z e s L á s z l ó , N s B e n c z e A n t a l , mint P a p É v a után Váradi S ó l y m o s J á n o s successorai. Ivpapir 2 o l d a l o n írva, néhány h e l y e n kiégetve. J e l z e t e 3 5 . sz. Megőrzés végett helyezték el a z A t y a i ref. egyház irattárába. Másolat: Atyai aranykönyv p a g . 2 9 4 - 2 9 5 A z aranykönyv másolata Matkó L á s z l ó tulajdonában. A z aranykönyvet s z e r k e s z t e t t e V a r g a Béla l e l k é s z é s o k i . tanár. 6. A z atyai n e m e s P a p család nobilitaria anyagából S Z S Z B M Ö L IV/A 501/e 1762. 2 2 6 . d . "... E u n d e m F r a n c i s c u m P a p , a c p e r e u m S t e p h a n u m et V a l e n t i n u m s i m i l i t e r P a p , Filios ejus e s t a t u et c o n d i t i o n e ignorabili, in q u a h a c t e n u s . . " p a p F e r e n c , István é s Bálint Lipót királytól nemességet n y e r n e k . A z év n e m szerepel a z a r m a l i s o n , m e r t a z eredeti oklevél megsérült. A családot B e r e g megyében 1689. s z e p t e m b e r 7-én kihirdették, igy vélhetően 1689. j ú n i u s 12-én állították a z a r m a l i s t ki. A z 1 7 6 2 - e s investigatio alapján a családrekonstrukciót elvégeztük. A j e l e n l e g i g o n d n o k e z e n család utódja.
Rákóczi György E c s e d vára 1654. dec. 18. Prédikátorok dézsmájáról G e o r g i u s R a k o c i Dej gratia P r o n c e p s T r a n s s y l v a n i á é , p a r t i u m regni H u n g a r i a s D o m i n u s et S i c u l o r u m c o m e s e t c . F i d e l i b u s nris Genr. Egr. et H o b i l i b u s P a u l o Pongrácz d e Liptó Szent M i k l ó s u n i v e r s o r u m b o n o r u m n o s t r o r u m in Hungária P r a e f e c t o ; n e c n o n Petro B a l o g h d e Várad Provisori c a e t e r i s q u e b o n o r u m A r c i s nostrae E c z e d i e n s i s o f f i c i a l i b u s Rationistis... s a l u t e m et f a v o r e . E c z e d j V a r u n k h o z tartozó jószágainkban levő P r a e d i k a t o r o k és E g y hazi S z e m é l y e k t a l a l a n a k mögh m i n k e t alázatosan j e l e n t v e n , h o g y b o l d o g h emlékezetű P r a e d e c e s s o r i n k E c z e d várának P o s s e s s o r i , az m e l y t i z e n h a t o d rezt mindenféle m e z e i vetésekből s gabonájukból h o z z a j o k való k e g y e s indulattol s jó akarattol v e z e t t e t v e s z a m o k r a e n g e t t e k és c o n f e r a l t a k a z d e z m a b o l ; a z o n m n d e n F a l u k b e l i P r a e d i k a t o r o k s z á z száz pénzt tartoztanak annuatin E c z e d várában administralni az Dns T e r e s t r i s e k n e k : m e l y taxát és fizetést először Néhai T e k i n t e t e s és M s a g o s G r o f f Iktari B e t h l e n István Ur m e g engedvén i m m u n i s o k k a tette volt attul az P r a e d i k a t o r o k a t s a n n a k u t a n n a viszont a s z s z o n y u n k öNagais a b b a n is tartott aő k e g y e l m e k e t . M e l y d o l o g b a n k i v a n v a n a z m i kegyelmessegünket, a n n u a l t u n k miis k e g y e l m e s e n é s a z s z á z pénz miis el engettük, h o g y v a l a m i g h mi és maradékink Isten engedelméből E c z e d várát birjuk, a z o n taxának fizetéseiül e x e m p t u s o k és i m m u n i s o k l e g y e n e k ; m i n d a z által, m e l y l e g u m i n a k b o l , az m e l y t i z e n h a t o d rezt a z d e z m a b o l a b a n t i q u o c o n t i o n e ki a d g y a Hüseghteknek ezontulis, a z mit p e n i g h n e m r e g e n k e z d e t t e k d e z m a l n i , s z a m u k r a abból n e m k i v a n h a t n a k őkegyelmek is. M i n e k o k a n K e g y e l m e k Pongrácz Ur is ide föl m e g h említetett T i s z t v i s e l ő i n k k e g y e l m e s e n a k a r t a k értésekre adni p a r a n c z o l o m e n n e k u t a n n a a z k e g y e l m e s a n n u e n t i a n k h o z t a r t o z z a n a k m a g o k a t a l k a l m a z t a t n i a z mögh irt P r a e d i k a t o r o k a t az d e n o t a l t taxának m e g h fizetésére / v a l a m i g h Istenünk jóvoltából E c z e d vára mi és maradékink kezénél leszen/ erőltetni, k e n s z e r i t e n i . . . személyekben háborgatni, j a v o k b a n károsítani ne m e r e s z e l l y e se m a g o k a t se s u c c e s s r u k a t . Q u i b u s d e c a e t e r o b e n i g n e p r o p e n s i m a n e m u s P r a e s e n t i b u s perlectis exhíbenti restitutis. Dátum in A r c e nostra E c z e d i e n s i d i e d e c i m a o s t a v a M e n s i s D e c e m b r i s A n n o D o m i n i Millesimo sexacentesimo quinquagesimo quarto G. Rakoczj E r e d e t i , kétrét hajtott féliv, papirszelet alátett pecsét. T t R e l l.35.b. I.d. /eredeti j e l z e t e I. f a c . N r o 9 7
2. számú melléklet A Nagykárolyi egyház 1809-es leltárából T t R e l l.35.f. 2. 1° V a g y o n e g y uj téglából készült T e m p l o m , és hozzá r a g a s z t v a u g y a n o l l y a n matériából építtetett T o r o n y , építtettek e z e k 1 7 9 7 d i k Esztendőben. A T o r o n y b a n vágynak három h a r a n g o k , a N a g y o b b 12 m á z s a és 7 0 f o n t . , a középső 8 mázsa és 5 0 f o n t , a k i s e b b i k pedig m i n t egy 170 f o n t . A két n a g y o b b öntetett itt a T e m p l o m kerítésében 1 8 0 6 d i k Esztendőben C s e r e p i F e r e n t z Harangöntő által. E z e n m i n d a kettőn ez a z I n s o r i p t i o találtatik: A Nagy-Károlyi Helvétziai Vallástételt követők t u l a j d o n költségekenn készíttették 1 8 0 6 - b a n . A l e g k i s e b b régi H a r a n g o n n : Isten ditsősségére... 1747. Fertájos óra 1 8 0 4 - b e n . A Nagykárolyi egyház 1823-as c a n o n i c a v e s i t a t i o - n a k adott f e l e l e t e 1° A z A n y a e k k l é s i a v a n N a g y Károly Mező Várassában, Filiája Mező T e r e m . 2° A z A n y a E k k l é s i á b a n v a n Ágyszám 4 7 0 a Filiában 4.
3° 4° 5° 6°
Házasodtak 1 8 2 2 b e n n 1 6 t . Születtek F i u G y e r m e k e k 5 2 Leányok 4 5 S u m m a 9 7 . Holtak m e g Férfi 4 7 , A s s z o n y i Nemből 4 3 S u m m a 9 0 . L e l k e k s z á m a a z Anyábann 1850. A filiában n e m t u d o m . ann
7° A Prédikátor fizetése Készpénzben 2 0 0 Vfrt. S z e m e s búzában 5 0 köböl. A C a n o n i c a S e s s i o m i n d e n fordulóban n y o l t z nyoltz köblös a Prédikátor m i v e l t e t i . Kaszáló 12 bogjás a z E k k l é s i a vágatja, gyűjteti é s b e h o r d a t j a . Három kapás szőleje a Károlyi K e r t b e n a z E k k l é s i a conserválja, a Prédikátor m i v e l t e t i . 8° A z elsőbb O s k o l a Tanitó v a g y P r o f e s s o r fizetése 3 0 0 Váltó forint, V é k á s élet 2 5 köböl. Két Kláfter tűzifa. A Tanítványi f i z e t n e k Sabbatháléban egy e g y véka t s ü s tengerit. A k e z e alatt lévő Tanítványoknak száma 5 1 . 9° A P r a e c e p t r o fizetése 1 5 0 forint, 10 köböl buza, e g y Klafter tűzi f a , a Tanitványitól j á r e g y e g y véka t s ü s t e n g e r i . A Tanítványinak s z á m a 57. 10. A Leányok Tanítójának a fizetése 8 5 Váltóforint, 10 köböl buza, fára 10 Vonás forint, m i n d e n Leánytól e g y e g y véka t s ü s t e n g e r i . . . 11. A z E k k l é s i a jövedelme a Károlyi K e r t b e n tíz kapás s z ő l ő , m i n d e n fordulóban négy négy köblös föld, három bogjás rét, a Persely, é s a mészbeli kereskedés.
3. sz. melléklet Nagykárolyi egyházmegye községeinek irataiból a T t R E L I. 3 5 . f. állagban 1. Bere: 1860-as v a g y o n i állapot, d i j l e v e l e k / 1 8 7 4 - 1 9 0 8 / 1908-as adatfelvétel, lelkészválasztás 1 9 1 0 - b e n Csomaköz: 1823-as c o n s c r i p t i o a javakról D e n g e l e g : 1823-as c o n s c i p t i o , d i j l e v e l e k / 1 8 4 0 - 1 8 7 9 / D o b r a : c o n s c r i p t i o / 1 8 0 9 , 1823/, dijlevél 1909-ből D o m a h i d a : 1823-as c o n s c i p t i o , d i j l e v e l e k / 1 8 6 9 - 1 8 9 4 / V e r e s F e r e n c 1908-as alapítólevele 6. Érendréd: 1827-es ö s s z e í r á s , d i j l e v e l e k / 1 8 7 5 , 18887/ Takarékmagtár alapszabálya 1910-ből 7. G e n c s : j a v a k i g e n r é s z l e t e s ö s s z e í r á s a 1809-ből • 8. Giroth: a z elpusztult e k k l é z s i a javaínak ö s s z e í r á s a 1809-BEN 9. Iriny: J a v a k ö s s z e í r á s a /1809, 1823, 1907/ 10. K a p l o n y : leltárak 1859-ből é s 1893-ból 1 1 . Királydaróc: 1 8 0 9 - e s ö s s z e í r á s 12. Kismajtény: 1809-es c o n s c r i p t i o 13. S z e n t m i k l ó s : 1883-as leltár 1896-os jegyzőkönyv a javakról 14. S z a n i s z l ó : D i j l e v e l e k 1827-ből é s 1831-ből
2. 3. 4. 5.
4. számú melléklet A z Adorjáni anyakönyv bejegyzéseiből T t R E L I. 4 3 pag. 5 6 - 5 7 A z urvacsoráláshoz s z ü k s é g e s sz. edények névjegyzéke
1. E g y testszin s e l y e m m e l béllelt fehér alapszínű rózsa virágokkal s l e v e l e k k e l tartákozott, ezüst zsinórokkal s a r a n y pillékkel ékített rojtos tömött szövetű p a m u t n a g y keszkenő, felső teritékül használva. N e h . N s g o s J a k o L á s z l ó ur ajándéka. 2. S z i n t é n felső teritékül használt e g y halvány ezüst alapszínű sárga virágú, fehér rojtu tömött szövetű n a g y alapszínű sárga virágú, fehér rojtu tömött szövetű n a g y s e l y e m keszkenő. Néhai G y a r m a t i Klára D e m e t e r Józsefné ajándéka. 3. E g y rőfnyi nagyságú három ujnyi fehér kerületű piros bársony s e l y e m keszkenő rojttal, régi és ép. 4. E g y alsó teritékre szánt n a g y t a r k a p a m u t o s len kendő... 5. E g y - e g y négyszög rőfnyi fehér l e n kendő a r a n y o s c s i p k e széllel s négy szegletü a r a n y o s tulipánso varrással... 6. S z i n t e ilyen n a g y águ fehér lenkendő zöld s e l y e m m e l virágú segleti varrásokkal, régi, d e erős 7-12. további textíliák felsorolása 13. E g y sz. kenyér alá való régi c z i n tányér 14. E g y kenyér o s z t á s h o z való k i s e b b ezüst tányér 15. E g y m a g a s , t a l p a s ezüst pohár, belől a r a n y borítékkal mint szája kerületén. A k i s e b b tányérral N g o s Jakó L á s z l ó ur ajándéka. 16. E g y 3 ittzés c z i n k a n n a - Pávai Szabó Péter adománya. 17. E g y 4-5 ittzés porcellán k a n n a c z i n fedéllel. T e k . Jakó Antalné ajándéka. M i n d e z e k többfélék t a r t a t t a n a k e g y n a g y ládában, csinálttak T. Jakó Antalné A s z s z o n y , Sepsi Polixéna.
5. számú melléklet A Szatmári egyházmegye községeinek levéltári forrásai, B a g o s é s D a r a történeti irodalmából t A t y a külön adattárban B a g o s : A n j . O k m VII.kt. p a g . 6 4 1 - 6 4 2 . , B a l o g h I., 96.folío, B a r c s a II.kt. p a g . 2 1 9 . , B o r o v s z k y p a g . 5 2 . , Csánki l . k t . p a g . 4 7 0 . , F é n y e s l.kt. p a g . 6 7 . , Károlyi l.kt.pag. 8 5 . 164., 2 1 1 , Kiss p a g . 4 2 1 - 4 2 8 , K á v á s s y II.közi. p a g . 8 7 . , Kovács p a g . 3 8 0 . , L i p s z k y VI N 5 3 . , M a k s a i p a g . 111-112., P á p . T i z . M . p a g . 134., P ó k p a g . 8 4 . , S i p o s p a g . 2 8 1 1 8 1 . , S z i r m a y II. p a g . 132-133., F. V a r g a p a g . 2 1 5 - 2 1 7 . T t R E L : 1.1.s. 6.kt. p a g . 2 7 - 3 0 , 1.1.s. 8 . d . 1 8 0 4 . vizitáció, l.8.c. l.d. 1917-es adatgyűjtés, 1.1.u. 2 . d . d i j l e v e l e k , 1.1.s. 2 3 . d . 1 7 8 6 - o s vizitáció, l.8.d. 2 1 . d . személyi adatok. D a r a : Balogh 6 3 . , 7 7 . , 2 6 4 . f o l i o , B a r c s a 2.kt. p a g . 2 2 9 . , Csáky 1.1. p a g . 3 7 . , Kállay Levéltár O L P 4 0 4 , F é n y e s l.kt. p a g . 2 4 0 . , Gyömrői/Teleki/ p a g . 8 3 . , K o l o z s m o n o s t o r i II.kt. 3 2 8 3 , 3 2 8 2 sz., K á v á s s y I I . k ö z i . p a g . 8 9 . , Kiss p a g . 4 4 6 - 4 5 l . , K o r a b i n s z k y p a g . 107., Kovács p a g . 4 3 - 4 4 . , P ó k p a g . 9 0 . , S i p o s p a g . 3 5 0 . , S z i r m a y ll.kt. p a g . 2 0 4 . , F.Varga p a g . 2 1 5 - 2 1 7 . , Z s i g m o n d k o r i 3005. sz. T t R E L : 1.1.s. 8 . d . /1804/., 1.1.c. 2 . d . /XVIII.sz./, 1.1.b. 15.d. /XVIII.sz./, 1.1.u. 1 0 . d . /1812-1890/, I.8. d . 2 4 . d . szem.adattár. Daróc: 1.1.s. 6.kt. p a g . 2 7 , 3 0 K a n i z s a y család pecsétje, 1.1.s. 8 . d . /1804/, 1.1.s. 6.kt. /1809. conscriptio/, 1.1.s. 2 3 . d . /1786/, 1.1.u. 10.d., I.8.d. 2 4 . d . s z e m . a d a t . D o b : T t R E L 1.1.s. 6.kt. p a g . 7 0 N s D o b r a i J ó z s e f pecsétje, 1.1.s. 8 . d . /1804/, 1.1.u. 1 0 d . dijlevelek, 1.1.s. 2 3 . d . , I.8.d. 2 4 . d . szem.adattár.
Németi: T t R E L 1.1.s. 8 . d . /1804/, I.8.C. 5 . d . /1917/, 1.1.s. 2 3 . d . /1786/, l . 8 . d . 2 4 . d . szem.adattár. Szatmár:
TtREL
1.1.s. 8 . d . /1804/,
I.8.C. 5 . d . , 1.1.u.
1 1 . dijlevelek,
l.8.d. 2 4 . d
s z e m . adattár. Óvári: T t R E L 1.1.s. 8 . d . , I.8.C. 5 . d / 1 9 1 8 - a s adattár/, 1.1.s. 6.kt. 1 8 1 9 - e s c o n s c i p t i o , 1.1.u. 9 . d . , 1.1.s. 2 3 . d . 1 7 8 6 - o s c o n s c i p t i o . , I.8.d. 2 3 . d . szem.adattár. Vetés:
1.1.s. 6 . d . /pecsétek/,
1.1.s. 8 . d . , I.8.C. 5 . d . adattár,
1.1.s. 6.d 1 8 0 9 - a s
c o n s c r i p t i o , 1.1.u. 13. d . , i.1.s. 2 3 . d . /1786/, l.8.d. 2 4 . d . szem.adattár. T t R E L 1.1.s. állag s t a t i s z t i k a i adatai /1786, 1804/ 1894-es adat T t R E L I.8.C. állag é s F. V a r g a adatai
Község
családok száma 1786
Atya Bagos Dara Daróc Dob Németi Szatmár Óvári Vetés
37 40 17 28 493
tanulók száma 1786
templom iskolába nem j á r állapota 1786 1786
36 4 48 12 iskola nem működik iskola nincs
64 53
jó Jó
220 18 12
jó jó
33 16
árvíz Jó
lélekszám 1804 1894 325 428 272 556 87 291 132 252 375 236 2643 3696 3716 4626 417 978 302 644
6. számú melléklet Úrasztali edények 1 9 9 4 - e s leltárából A t y a : u r v a c s o r a i pohár 1 6 4 8 . készült U l m b a n M : 13 c m . ónkanna, E p e r j e s 1 6 6 0 körül, városjegy é s m e s t e r j e g y , kenyérosztó óntányér, K a s s a 1 7 4 0 k .
város- és
mesterj. B a g o s : Ónkanna, K M m e s t e r j e g y , m a g y a r m u n k a 1691-ből Dara: P o k a l /kehely/ ezüst, A u g s b u r g 1 5 7 8 - 8 0 E p f e n h a u s e r készíthette M : 2 2 , 8 c m , Sz: 11 c m Ónkanna Kolozsvárt 1 6 3 4 M : 2 0 c m Ónkanna Nagybányán a X V I I . században M : 2 6 c m Daróc: E z ü s t t a l p p a s pohár a r a n y o z v a , D e b r e c e n i E ö t v ö s János munkája 1648-ból. Eddig i s m e r t munkáinak s z á m a ezzel a z adattározással kettőre e m e l k e d e t t . M : 1 6 , 3 cm Németi: H a t f o d r u ezüst kenyérosztó tányér. Trébelt, vésett, közepén a z á s z l ó s bárány. F e l i r a t a : H o c l e v i d e n s e m u n u s d i c a t u m est e x a m o r e erga D e u m et e c c l a m Nemethiana per D o m M i c h a e l e m Eötvös Szegedi I U D I C E M
Primarium, Petrum
C s i z m a d i a et P e t r u m S z i t á s a d d i s t r i b u t i o n e m C O E A E D N I A . D . 1646. átm: 2 8 c m .
E z ü s t u r v a c s o r a i pohár, S z e g e d i Ötvös G e r g e l y munkája. Felirata: "Szathmári szabó czéh p o h a r a a . n . D n i 1635, m e l y e t a N.ref.EccIa ajándékozott B i r ó András, Váradi J ó z s e f caemesterségekben 1766. M : 18 c m S z a m o s d o b : A r a n y o z o t t ezüst pohár, f e l i r a t a : uncreiter Mihály Nagy Borbála a d t a a z urasztalára a Dobi sz. Egyházba. B . P . M . B betűkkel M : 13,5 c m
JEGYZETEK 1. História Ecclesiae Reformatae in Hungária et Transylvania... a Erid. Adolpho Lampe Trajecti ad Rhenum 1728. pag. 95 2. A z eredeti oklevél a Borda Antikvárium tulajdonában. 3. Magyar Történelmi Tár Bpest, 1878 pag. 288 4. Magyar Protestáns Egyházi és Iskolai Figyelő Debrecen, 1873 pag. 94-97 5. Kiss Áron: A Szatmármegyében tartott négy első protestáns zsinat végzései Bpest. 1877. 6. Kormos László: A Tiszántúli Református Egyházkerület Levéltári Ismertetője Debrecen, 1984. 7. Tiszántúli Református Egyházkerület Levéltára /továbbiakban TtREL/ I.l.a. 5 k t . 8. TtREL I.35.a. 2.kt. pagmae: 21-24. 9. TtREL I.35.b. l.d. egyházmegyei közgyűlési iratok. 10. TtREL 1.35.a. 1. kt. egyházmegyei jegyzőkönyv 11-23 TtREL 1.35.a. l.kt. pag. 17-18, pag.2, p a g . l ó , pag. 19, pag. 20, pag. 21, pag. 21, pag. 23, pag. 24, pag. 25, pag. 34, pag. 36, pag. 36. 24. TtREL I . 35.a. 2. kt. 25. TtREL 1.35.a. 2. kt. pag. 25-34. 26. Uo. pag. 2-6. 27. TtREL 1.35 f. 28. TtREL I.35.Í 2 d . 29. TtREL 1.1.s. 3.kt. s 20. d. 30. TtREL 1.1 t. 31. TtREL 1.1.u. 32. TtREL I.8.d. 21-24 d. 33. I.8.c. 34. I.l.a. 35. Tóth Sámuel: Adalékok a Tiszántúli ev. ref. egyházkerület történetéhez 12 f . Debrecen, 1894. 36. Barcsa János: A Tiszántúli Egyházkerület történelme 1-3 kt. Debrecen, 1906-1908. 37. Balogh Ferencz: A Magyar Protestáns Egyház Történelem részletei Debrecen, 1872. pag. 1-17
38. Asztalos György: A Nagy-Károlyi Ref. Egyház története Debrecen, 1864., A Nagy-Károlyi Egyházmegye történetéből in Protestáns Szemle 1906. pag. 577-586 39. Soltész János: A Nagybányai reformált egyházmegye története Nagybánya, 1902. 40. TtREL 1.1.s. 6. kt. 41. Korrnosi.m. pag. 180-203 42. TtREL I . 21. 43. TtREL 1.43. 44. TtREL 1.1.a., 1.1.t, 1.1.u., I.8.d. és I.8.C. 45. TtREL I . l . u . l . d . 2 d . , 9-11 d., 13. d. 46. Kosáry Domokos: Bevezetés Magyarország történetének fonásaiba és irodalmába Bpest, 1970. pag. 371 47. Bodor Antal-Gazda István. Magyarország honismereti irodalma 15271944 Bpest, 1984. pag. 258, 260, 331. 48. Sípos József: A szatmári ref. egyház negyvenéves története Bpest, 1941. 1-2 kt. I kt. 1895-től 1914-ig 273-393 p. 49. Kiss /Hegymegi/ Kálmán: A Szatmári reform, egyházmegye története Kecskemét, 1878. 50. F. Varga Lajos: A Szatmári ref. egyházmegye története 1875-1894. Szatmár, 1896. 51. László János: A szatmári református egyház múltja Szatmár 1917. 52. Biki Károly: Adatok a Szatmári Református Egyház száz éves történetéhez Szatmár, 1907. 53. Sarkadi Nagy Mihály: A Szatmár-Németi Szabad Királyi Város egyházi és polgári története /Bartók Gábor kieg./ Szatmár 1860. 54. Szathmár-németi sz. kir. város leírás in ifj. Palugyai Imre: Szabad királyi városok leírása Pest 1853. 461-492. 55. Zeiler-Stübel: Hungária oder Neue-vollstandige Beschreibung der ganzen Königieiche Ungarn sammt dazu gehörigen Landen.. Frankfurth und Leipzig 1690. p: 244, 838-845 56. Vollständiges Lexicon der Alten Mittlem und Neuen Geographie.. Leipzig, Wolffgang Deer 1730 pag. 1228. 57. Kávássy Sándor: Ismertetés a régi Szatmánól I - I I . közi. in SzabolcsSzatmár megyei levéltár helytörténetírás I I I - I V . kt. pag. 9-92, V - V I . kt. pag. 71-102. 58. P ó k Judit: Szatmár vármegye katonai leírása 1782-1785 S Z S Z B M Ö L kiadványa Nyháza, 1993. 59. Johann Matthias Korabinsky: Geographisch-Historisches und Produkten Lexikon von Ungarn Pozsony 1786. 60. Lipszky: Repetorium locorum objectorumque Hungáriáé Buda 1808. 61. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára 1 -2 kt. Pest 1851.
62. Kovács Sándor: Betűrendes névmutató Wezel Gusztáv Árpád-kori új okmánytárához Bpest 1889. 63. Szentpétery Imre: A z Árpádházi királyok okleveleinek kritikai jegyzéke I . Bpest 1923., 1/2 1927., 1/3 1930. II/1 1943., II/2-3 szerk. Borsa Iván 1964., II/4 1987. 64. Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában I . kt. Bpest, 1890. pag. 463-502 Szatmár vm. 65. Maksai Ferenc: A középkori Szatmár megye Bpest, 1940. Települési és népiségtörténeti értekezések 4.sz. 66. Anj.Okm= Anjoukori okmánytár I - V I kt. Nagy Imre Bpest, 1878-1891. . V I I . kt. Tasnádi Nagy Gyula Bpest, 1920. 67. Bánífy=Vaiju Elemér: Oklevéltár a Tomaj-nb losonczi Bánífy-család történetéhez I - I I . Bpest 1908-1928. 6. Bánffy= A Nagy-Károlyi gróf Károlyi család oklevéltára Bpest, 1882-1897. I-V kt. sajtó alá rendezi Géresi Kálmán 69. Csáky=Oklevéltár a gr. Csáky-család történetéhez I . 1-2 Bpest, 1919. 70. Gyömrő=Iványi Béla: A római szent birodalmi széki gróf Teleki család gyömrői levéltára Szeged, 1937 71. Zsigmondkor^ Májusz Elemér: Zsigmondkori oklevéltár 1—II Bpest 19511959, I I I . kt. Borsa Iván szerk. Bpest, 1993. 72. Kolozsmonostori=Jakó Zsigmond: A kolozsmonostori konvent jegyzőkönyvei I - I I Bpest, 1990. 73. Páp.Tiz=Monumenta Vaticana Hungáriáé 1.1. Rationes collectorum pontiflciorum Bpest, 1887. 74. Balogh=Balogh István: Regeszták Szatmár vármegyei jegyzőkönyvéből 1593. május 1- 1616. augusztus 6. Nyíregyháza, 1986. Szabolcs-Szatmár m. Levéltár közleményei I I . 1. 75. Zichy=A zichi és vásonkeői gróf Zichy-család idősb ágának okmánytára. Nagy Imre.. I - X I I . Pest /Budapest/ 1871-1931. 76. TtREL 1.38. a, b , e, f , h. 77. TtREL 1.1.b. 49.d. 990. sz. 78. Hóman Bálint: Magyar Történet Bpest, 1938 I.kt. 118, 127. 79. Maksai pag. 111. 80. Károlyi I . kt. pag. 152, 450 81. Csánki I . kt. pag 491 82. Századok 1871. pag. 657. 83. G y ö m r ő i / T e l e k i / p a g . 152 84. Csánki I . kt. pag. 494 85. Szirmay Antal: Szatmár vármegye fekvése, története és polgári esmérete Budán 1809. I I . kt. 203 86. Károlyi I l l . k t . pag. 257 87. Károlyi IV.kt. pag. 369-389
88. Atyai ref. irattár 1/31 sz. határjáró levél 89. História Ecclesiae /l.jegyz./pag.70 90. Atyai irattár I.sz. libellus pag. 139-141 91. Balogh 415. folio Protestáló levél 1615. febr. 11. 92. Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzati Levéltár /továbbiakban S Z S Z B M Ö L / I V . A . 506. l.dob. Fasc 2. Act. Nro 13. 93. S Z S Z B M Ö L I V . A . 506 Ö 13., fasc 2. Act.Nro 22. pag. 105 94. S Z S Z B M Ö L I V . A . 506 Ö 64, 4. dob. 95. mint 92. jegyzet 96. S Z S Z B M Ö L I V . A . 506 Ö 21., Fasc. 2. Act. 36. 97. S Z S Z B M Ö L I V . A . 506, Fasc. 15. Act. 408 2. dob. 98. S Z S Z B M Ö L I V . A . 506. Fasc. 60. Act 2711. 3. dob. 99. mint 94. jegyzet 100. Maksaipag. 111. 101. mint a 93. jegyzet 102. TtREL 1.1.s. 23. d. 43. számú 103. 1.1.u. l . d . 24. sz. 104. 1.1.s. 8 d . 105. Varga Béla atyai lelkész statisztikai gyűjtése 106. Kiss pag. 369 107. F. Varga pag. 201-203 108. Sipospag. 274 109. Varga Béla gyűjtése Atyai aranykönyvben pag. 283. 110-112 Maksaipag. 111. 113-115 T t R E L I.l.s. 6 k t .
Kirchliche archivarische Quellen des Komitats Szatmár Datenaufbereitung der Gemeinde von Atya Das geschichtliche Komitat Szatmár war ein integrantiver Teil Ungarns; das sich in drei ungarische reformierte Diözesen - Frauenbach-Grossneustadt, Grosskarol, Szatmár - des Kirchendistrikts jenseits der Theiss mit Debrecener Hauptsitz ausdehnte. Deren Grenzen reichten grösstenteils über die heutige rumänisch-ungarische Staatsgrenze hinaus. Seit dem 16. Jahrhundert spielten und spielen diese reformierten Gemeinden eine bedeutende Rolle in unserer Geschichte. A u f diesem Boden wurde die erste ungarische protestantische Synode in Erdőd /Erdeed/ gehalten, deren 450 Jahrestag dieses Jahr gefeiert wird. Die Spuren der Geschichte der politischen Gemeinden können wir seit der Aipadenzeit mit durch Diplome bestätigten Daten verfolgen. Da die Sammlungen der ungarischen Komitatsarchive und kirchlichen Archive jenseits der Grenze zerstreut wurden, sind die heutigen schrittlichen Angaben als Beweise nur recht sporadisch und schwer erreichbar. Nach dem Archivgesetz des reformierten Kirsch endistrikts aus dem Jahre 1769 wurde die Archivpflege und der Archivschutz durch die doppelten Ausfertigungen der Schlitten gesichert; deren zweite Exemplare sollten in Debrecen eingesandt und aufbewahrt werden. Unter diesen glücklichen Umständen blieb eine relativ-grosse Menge der Dokumente aller A r t i m kirchlichen Achiv zu Debrecen erhalten. Die behandelten Stücke des Archivguts und die in sekundären Händen erhalten gebliebenen Schriften ermöglichen die Rekonstmktion des einstigen kirchlichen Archivguts regi st eiförmig ohne Anspruch auf Vollständigkeit. Das Ziel der vorliegenden Arbeit war, die aufmerksamkeit auf die verschiedenen Dokumenten typen der Kirchenverwaltung zu lenken, die als Quellen und Hilfsquellen zu einer Ortsgeschichte und geschichtlichen Demographie zur Verfugung stehen. Die Auswahl der Dokumente galt als repräsentativ. In den Beilagen weiden Dokumente verschiedener A r t - Urkunde über den Zehent der Prediger 1654., Inventar und canonica visitatio in Grosskarol, Schriftentypen der Gemeinden der Diözese von Grosskarol, Matrikelaufzeichnungen aus Adóiján und in der 5-ten Beilage die archivarischen Quellen nach Sektion, Fond, Bestand, betreffend die Gemeinden der Szatmárer Diözese, mitgeteilt. Bezüglich der Gemeinde Atya wird die mittelalterliche Geschichte aufgrund der gedruckten und archivarischen Quellen zusammengestellt, aus deren beigefugt Regesten mitgeteilt werden, die die in originalen Schriften vorkommenden geographische Namen und auch Familiennamen beinhalten.
