KSG 1'7
06/03/11
2:51
Page 11
(Black plate)
SZÁRNYAS JÁNOS építési vállalkozó Vas megye 3. számú választókerület Harminchat éves vagyok, két gyermek édesapja. Ko˝szegen születtem és jelenleg is itt dolgozom, viszont Pusztacsóban élek. Tíz éve vagyok vállalkozó, negyven fo˝s cégemet vezetve néhány éve elnyertem Az év Vas megyei vállalkozója címet. Pusztacsóban immár tizenkettedik éve önkormányzati képviselo˝ként is igyekszem intézni a köz ügyeit, Ko˝szegen pedig az ipartestület vezeto˝ségének vagyok tagja. Életemet alapveto˝en határozza meg a szülo˝i házból hozott tisztesség és becsület: kis, százötven lelkes faluban no˝ttem föl, ahol illett megadni egymásnak a minimális megbecsülést, és ahol egészen a nyolcvanas évekig még élt a közösségi szolidaritás szelleme, kalákában dolgoztak az emberek, és közösen is ünnepeltek búcsúkor például, vagy disznótorok alakalmával. Sajnos, ez a szellem egyre inkább kihalóban van, az embereket elszívja a város. – Feltételezem, azért indulsz a választásokon az Élo˝lánc színeiben, mert elégedetlen vagy a jelenlegi politikai „választékkal”. Ha ez így van, konkrétan mi az elégedetlenséged oka? – Mára Magyarországon gyakorlatilag két politikai alternatíva maradt, a választók többsége ezek közül kénytelen az egyiket választani. Ezért úgy érzem, szükség lenne egy ezeken túlmutató kezdeményezésre, amely sem nem jobb-, sem nem baloldali, miközben kicsit zöld is. Az eddig eltelt négy választási ciklusban a politikai ero˝k újra és újra megígérték a hazai kis- és középvállalkozások érdemi segítését, azonban ez rendre elmaradt, hiszen ma is a multiknak jutnak a kedvezmény-milliárdok – lásd a tervezett új gumigyár példáját. – Úgy tudom, a kopogtatócéduláidat – az Élo˝lánc-jelöltek közül elso˝ként – az igen széles kapcsolatrendszerednek, baráti körödnek köszönheto˝en gyu ˝jtötted össze. Ismero˝seid, barátaid hogyan reagáltak elhatározásodra? – Meglepo˝dtek. Sokan nem ismerték még az Élo˝láncot, megijedtek: „Ha zöld, akkor biztosan mindenre csak nemet mond!” – Hogyan reagáltál? – Elmondtam, ennél jóval többro˝l van szó, így például mi igent mondunk a jövo˝ nemzedékek örökségére. A barátaim féltenek, azt kérdezik, miért vállalom az indulást ilyen kicsi esély mellett. – Miért vállalod? – Nem azért indulok, mert mindenáron politikus akarok lenni. Úgy vélem, az Élo˝lánc programját, törekvéseit szélesebb körben kellene ismertté tenni – én arra vállalkoznék, hogy ezt Ko˝szegen és környékén elo˝segítsem. – Min szeretnél változtatni, ha megválasztanak képviselo˝nek? – Mint Ko˝szeg, Szombathely és a környék több mu˝emléképületének újjáépíto˝je, különös felelo˝sséget érzek az épített és a természetes környezet megóvásáért. Ebben a szellemben újítottuk fel többek közt a Jurisics-vár elo˝várának homlokzatát, a szombathelyi Park Hotel Pelikánt és a nemescsói evangélikus templomot. Az elmúlt tizenöt év keseru˝ tapasztalatai nyomán a helyi kis- és középvállalkozások esélyegyenlo˝ségéért küzdök, azért, hogy az üzleti haszon mellett a társadalom hasznát is szem elo˝tt tartó vállalkozók a közösségi fejlesztésekben érdemeik szerint részt vállalhassanak.
11
VARGA GÉZA Agrármenedzser, ökogazda Pest megye 5. számú választókerület Apámat az 56-os eseményekben vállalt szerepe miatt halálra-, majd a statárium elmúltával 6 és fél év letöltendo˝ fegyházbüntetésre ítélték. Kiváló érettségi eredményeim ellenére a 60-as évek hazai egyetemeire nem vettek fel részben „örökölt” priuszom miatt részben mivel pártnak, KISZ-nek, de még szakszervezetnek sem voltam tagja – egyedüliként – egy 1200 fo˝t foglalkoztató vállalatnál. A probléma megoldására az ország illegális elhagyását választottam. Felso˝fokú tanulmányaimat Svédországban folytattam az ökológiai mezo˝gazdaság és más tárgykörben. Egyetemista „rendezo˝ként” éltem át Stockholmban az 1972-es I. Környezetvédelmi Világ Konferenciát, mely a világgazdasági növekedés korlátait elemezve meghatározó volt késo˝bbi életemre. Sikertelen, és az akkori törvények szerint illegális családegyesítési kísérletem eredményeként 1976-ban Lengyelországban letartóztattak, hazahoztak és másfél év börtönre ítéltek. Három gyermekünk született Ádám, Eszter és Zsófia. Már a 80-as évek elején magángazdálkodóként, itthon az elso˝k között folytattam ökológiai gazdálkodást. 1983-ban a Biokultúra egyesületnek alapító tagja lettem, majd a NATURA GT. mezo˝gazdasági tanácsadójaként Magyarországon az elso˝ néhányszáz hektár ökológiai gazdálkodásra történo˝ átállításában volt kezdeményezo˝ szerepem. Néhány évvel késo˝bb baráti társaságommal kidolgoztuk egy fenntartható település (ökofalu) modelljét, 50 család számára. 1988-ban ennek helyszínéül Galgahévíz település külterületét választottuk, ahol azóta az ökofalu gazdasági hátterét teremtettük meg, valamint a falu összes engedélye és infrastruktúrája elkészült. Az 1990-es alapítása óta a „Gaia” Ökológiai és Vidékfejlesztési Alapítvány igazgatója vagyok. Számos hazai és nemzetközi szakmai szervezetben töltök be vezeto˝ tisztséget. Az Élo˝lánc Magyarországért Pest megyei szervezete elnökévé választottak. Az elmúlt 40 évben úgy dolgoztam az Élo˝lánc programján, hogy még sem az Élo˝lánc, sem a programja nem létezett. Ezért 2005-ben mikor annak létrehozása egyáltalán felmerült természetes volt számomra, hogy a kezdeményezo˝k maroknyi csapatához tartozzak. A 89-90- es fordulat eredményezett ugyan bizonyos optimizmusra okot adó demokratikus átalakulást, de mára már reményeinket semmi sem táplálja többé. Teljesen nyilvánvalóvá vált, hogy a pártelit és klientúrája teljesen összefonódott a gazdasági elit köreivel és végzetesen eltávolodott magától a társadalomtól, annak érdekei egyre jobban a háttérbe szorulnak. Az Élo˝lánc programja szerteágazó és komplex. Valamennyi részterület közül számomra kulcsfontosságú az a programban megfogalmazott cél, mely szerint a politika feladata az, hogy elhárítsa a társadalom elo˝l azokat az akadályokat, melyek megakadályozzák abban, hogy kiérlelt döntéseit maga hozza meg. Vagyis az önrendelkezés különbözo˝ formáinak a kidolgozása kiemelt célunk.
11
KSG 1'7
06/03/11
2:51
Page 12
(Black plate)
Ön–terjú – Mi van, kedves András? Hatalomra akartok kerülni? – Pontosan annyi hatalomra lesz szükségünk, amennyi a központosítás, a beletöro˝dés és a tudatlanság rendjének felforgatásához elegendo˝. – Mit akartok? – Nevetni fogsz: meg akarjuk menteni a világot a maga változatos szépségében az utánunk jövo˝knek (és magunknak is, ha még hagynak élni egy kicsit). – Hu˝, de fennkölt vagy! Gondolod, hogy a nemes eszmék beválnak a politikában? – Látom, hogy a nemtelen eszközök nem váltak be. Vagy szerinted olyan jó világot élünk? – (Itt most én kérdezek, utasítanám rendre magam, de skizofréniából is megárt a sok.) És ez vajon a politikusokon múlik? – „Ha a cselekvés helyét az elo˝állítás foglalja el, az erkölcsnek be kell hatolnia az elo˝állítás területére, amelyto˝l eddig távol tartotta magát, éspedig a nyilvános politikában kell ezt megtennie. A politikának eddig sosem kellett foglalkoznia ilyen széles körü elo˝relátást igénylo˝ kérdésekkel. Az emberi cselekvés megváltozott természete voltaképpen magának a politikának a természetét változtatja meg.” (Hans Jonas: A felelo˝sség elve.) Egyre több dolog van, amiben csak közösen dönthetünk, minden ellenkezo˝ híresztelés dacára egyre több a közügy. Közügyben pedig döntés csak a politikai intézményrendszerében születhet. – Akkor végünk van... – Még el se kezdo˝dtünk! Meg kellene próbálni a többpártállamból demokráciát csinálni. – Részletezd! – A demokrácia három fo˝ részbo˝l áll (fej, tor, potroh). Egy: állampolgári részvétel, vagyis a döntési folyamatok nyilvános elleno˝rzése, a döntéshozók elszámoltatása, személyi felelo˝ssége – hogy ne védje az üzleti titok és a hivatal tekintélye a közvagyon végkiárusítóit. Ketto˝: közösségi önrendelkezés: a helyi és munkahelyi közösségek saját sorsukról maguk dönthessenek, rendelkezzenek az ehhez kello˝ törvényes és anyagi eszközökkel. Tudod, milyen messze vagyunk ma etto˝l? Mint Európa a szubszidiaritástól! Három: a hatalmi ágak különválasztása, a törvények uralma a törvényhozók felett. Ez magyarán a felto˝késített pártklientúrák és politikai kijáróik hatalmának korlátozását jelenti. Független tájékoztatást, megvesztegethetetlen igazságszolgáltatást, Hodorkovszkij lesittelését Jelcin diktatúrája nélkül.
– Azt hittem, az ökológiai politikát képviselitek... – De hol képviseljük? És hogyan? Amikor mindaz, amit szeretnénk, „árt a gazdaságnak”, zavarja a multik nyugodt emésztését, akadályozza a kegyeiket kereso˝ kormányokat, és a kivásárolt média rágalmainak célpontja. – Bizony, az emberek nem szívesen hallják, ha önkorlátozásról prédikálnak nekik. – Ne is! Mi ökológiai önmegvalósításról beszélünk, életleheto˝ségeik sokféleségének fenntartásáról és gyarapításáról. – Csakhogy az emberek inkább fogyasztani akarnak, ehhez pedig fokozni kell a gazdasági teljesítményt, akár a környezet rovására is. – A „fogyasztás” (a világ elhasználása, átalakítása hulladékká) kárpótlás csupán; az egyedüli, amit a mostani világrend kínálni tud, cserébe a pusztuló közjavakért, hanyatló közszolgáltatásokért, nyomasztó környezetért. A növekedési hajsza világszerte az élet mino˝ségének romlásával jár. – Akkor a zöld közgazdászok szerint mi szolgálná a jólétünket? – A munka öröme, például. A megélhetés biztonsága. Ha jobban megbecsülnénk, védenénk, amink van. Ha nem a munkából származó jövedelmet adóztatnánk, hanem a fogyasztást. (Akkor ugyanis nem a munkahelyekkel takarékoskodnánk, hanem anyaggal, energiával.) Olyan gazdaságpolitika, amely sikerét a helyi források gyarapodásán méri – tudásunkat, egészségünket, a jövedelmek alakulását és a környezet állapotát is beleértve –, és ezeket a vállalkozó hasznával legalábbis egyenrangú szempontként kezeli. – Nem gondolod, hogy az ilyen mérlegelésen alapuló gazdaságpolitika csakhamar nyílt összeütközésbe kerülne a szabadkereskedelem elvével? – Választanunk kell a szabad kereskedelem és a szabad társadalom között. Ma a nemzetek és földrészek között hihetetlenül kegyetlen háború folyik – gazdasági eszközökkel. Ebben a küzdelemben nem mondhatunk le az önvédelem eszközeiro˝l. – A gazdasági világrendet ma jobb- és baloldalról egyaránt súlyos bírálatok érik. Mondd csak, „mi” melyik oldalon állunk? – Még középen se! Az ökológiai krízisre, a közösségek széthullására, a szélso˝séges társadalmi igazságtalanság újabb formáira nincs se jobb- se baloldali válasz. A modernizáció tartalékai kimerültek, új találmányok, univerzális társadalomjobbító elvek rajtunk már nem segítenek. – Nem? Akkor mit tehet a politika? – Segíthet elhárítani azokat a kényszeru˝ korlátokat, amelyek az embereket ma megakadályozzák abban, hogy maguk dönthessék el, milyen életet akarnak élni.
L. A.
12
12
KSG 1'7
06/03/11
2:51
Page 13
(Black plate)
˝ LÁNCRÓL VITA-RÉSZLET EGY ÉLO
Legyen–é szabadföldi termesztés Magyarországon? Élo˝szóval utcán, klubokban, családban, írásban honlapon, újságban, listákon hetekig folyt az érvelo˝ ébresztgetés: ne tegyük meg a visszafordíthatatlant, ne vigyük ki a természetbe, a földjeinkre a génkezelt növényeket! Kimeríto˝ játszma – mintha ping-pongban próbálna az ember szimutánt adni! Egy labda: mérnök barátom küldi „biolkémes” kutató barátja hozzászólását. „Az, hogy a hatások elo˝re nem láthatók, igencsak túlzás. Normálisan olyan fehérjéket kódoló génekkel turbósítják fel a GM növényeket, amelyek más növényekben bizonyíthatóan felelo˝sek pl. a szárazságtu˝résért, vagy kártevo˝-rezisztenciáért. Tehát nem mesterséges gének kerülnek az ilyen növényekbe, hanem olyanok, amit máshol nyugodt szívvel elfogyasztunk. A másik, hogy a fehérje kifejezo˝dés helyét megfelelo˝ szabályozó gének beiktatásával lehet szabályozni. Így pl. a krumplibogár elleni rezisztenciát biztosító gén csak a krumpli levelében fejezo˝dik ki, a gumóban nem, tehát amit megeszünk, az semmi „idegent” nem tartalmaz. Fontos azt is látni, hogy a gazdasági érdekeken kívül azért igencsak jó szolgálatot is tehetnek a GM növények. Olyan afrikai területeken, ahol minimális mennyiségu˝ növénytermesztésre volt eddig leheto˝ség, jó szárazságtu˝ro˝ fajtákkal meg lehet oldani az élelmezési gondokat. Ezeket a szempontokat is érdemes figyelembe venni, mielo˝tt mindent elhiszünk a GM ellenes propagandának, ami ugyanúgy kártékony tud lenni, mint a multik pénz-vezérelte propagandája a GM növények mellett.” Kedves Barátom, Köszi a hozzászólás közvetítését – egybecseng sok más értelmiségi hozzászólással, amit mostában kapok (a fejemre). Nekiállhatnék a fenti hozzászólással tételesen vitázni, elmondhatnám kétezredszer amit a hozzászólónak tudnia kell, ha kutató, hogy pl. a Monsanto kukoricába a Monsanto növényvédo˝szerére rezisztens gént raknak be, mert igy lehet a veto˝magot és a vegyszert egyszerre eladni, (stb, stb, szó sincs itt négeretetésro˝l, az AIDSgyógyszerre sincs pénzük, nemhogy a Monsanto gyomirtójára) – de nem teszem, mert lassan, és pont mostanában kezdek ebbe nagyon belefáradni. Nézzétek: demokrácia van. Jobb ennél nincs (Churchill szerint), örvendjünk, hányjuk-vessük meg száz bajunk a hozzáérto˝, dolgozó nép okos gyülekezetében, többség dönt. (Ne)válasszunk, (ne)népszavazzunk, (ne)gyu˝jtsünk aláirást, (ne)tüntessünk – derüljön ki, mit akar (= hagy) a többség. Hát hozzuk be a GMO-kat, ha a többség akarja (vagy hagyja, ami evvel teljesen egyenértéku˝)! Egy füst alatt jöhet a hormonkezelt antibiotikumos hús is. Ne is nagyon címkézzük, mit idegesítsük itt az anyukákat? Hosszabbítsuk meg Paksot még 40 évvel – mint tudjuk, a legbiztonságosabb és legolcsóbb. Cseréljük le a maradék villamossíneket +1 autósávra (a BKV úgysem ér semmit). Húzzuk át az M0-t az északi vizbázison meg a pilisi bioszférarezervátumon, meg azon a néhány falun – hiszen így olcsóbb az osztrák meg ukrán kamionosoknak. Szabjuk át a Dunát a német és holland uszályok igényei szerint. (Akkor végre Nagymaros is megépülhet, beillik a rendszerbe.) Építsünk még jó sok autópályát. Építsünk. Még.
13
Mindehhez vegyük ki a környezetvédelmi törvénybo˝l a civil szervezetek ügyféli jogállását. Tegyük be (ahogy azt már tervezik is) az alkotmányba azt, hogy a gazdaság fejlesztése kiemelt alkotmányos cél (az eddigi lila idealista ötletek: egészség? környezet? család? lakhatás? helyett). Számoljuk fel az ÁNTSz és a környezetvédelem helyi szerveit. Az elo˝vigyázatosság elvét meg felejtsük el – nem lesz nehéz, hisz szerencsére meg se tanultuk. Vigyázó szemünket Pekingre vessük, de még inkább Sanghaira. Mit nekünk Graz vagy Ljubljana, Bolzano vagy Tours, Cork vagy Cornwall, Koppenhága vagy Berlin? Lúzerek, nem vitás. Még, hogy GMO-mentesség, hogy „Atomkraft?neindanke!” ? Semmi perc alatt lemaradnak, éhezve-fázva fognak kucorogni a sötétben. Minek itt lihegni szürkemarhával, mangalicával, kopasznyakúval (még szerencse hogy az FM felszámolja az idejétmúlt géneket: tyúkgénes tyúk, micsoda ko˝korszak!), minek itt ezerféle helyi gyümölcsfajta – ki gyo˝zi követni ebben a rohanó világban hogy mi mire való? Ott az argentin körte, oszt jóccakát. Nem érünk rá ribizlit csumázni. „És éjszakánként megszúr egy rugó, mely asszonyunk könyökébo˝l kiáll, agyunkban csikorognak a fogaskerekek. De felépítjük az emberhez méltó világot, A Nagy Számítógép tudja, mi az. Dicsértessék a Nagy Számítógép!” Még szerencse, hogy a dicsértessékro˝l csak eszébe jut az embernek más is. Éjféli misék, békesség a földön a jóakaratú embereknek – igen, akiknek jó az akarata, akiknek van is és jóra is irányul... „Amiképp a mennyben, azonképpen itt a Földön is.” De szép is lenne! Szeretettel, J.
ifj. Zlinszky János
13
KSG 1'7
06/03/11
2:51
Page 14
(Black plate)
Irány Dél–Amerika! A mezo˝gazdaság iparosításának alighanem utolsó stádiumához érkezik a genetikailag módosított élo˝lények (GMO-k) bevezetésével. Albert Thaer még 1810-ben fogalmazta meg ennek irányát: „A mezo˝gazdaság olyan ipar, amelynek a célja, hogy növényi és állati eredetu˝ termékek elo˝állításával profitot termeljen.” Az iparosítási folyamat lényege, hogy a természeti tényezo˝kto˝l egyre függetlenebbé tesszük a termelést, hogy az üzleti kockázatot a minimumra szorítsuk. A vízrendszert félsivatagi növényeink igényeihez alakítjuk, a talaj termo˝képességét mesterséges anyagokkal próbáljuk szinten tartani, a vetést mérgekkel védjük. Az ido˝járás mellett a legkomolyabb kockázati tényezo˝ az ember – az o˝ munkáját gépekkel váltják ki. Mindehhez egyre nagyobb mezo˝gazdasági táblákra, egyre kevesebb természetes élo˝helyre és emberre van szükség. Mi tagadás, útban vagyunk. A fejlo˝dés pedig feltartóztathatatlan. Az utolsó komoly akadály: az élet öröklo˝désének csodája még mindig túl sok bizonytalanságot hordoz. Mára ez is elhárulni látszik. Bármit, bárhova, bármikor. A transzgénikus eljárások leheto˝vé teszik, hogy egy élo˝lény hasznos tulajdonságaiért felelo˝s génszakaszt egy másikba ültessünk át. Míg a nemesítés csupán egymással ivaros szaporodásra képes fajokat képes keresztezni (ott sem könnyu˝), a génmanipulációnál szinte nincsenek korlátok: növény, állat, ember között szabadon rakosgathatók a gének. Elo˝állítottak már olyan paradicsomot, amelybe egy jeges-tengeri hal hidegtu˝résért felelo˝s génjét ültették be, de van már foszforeszkáló disznó is. (Utóbbi kétségkívül hasznos találmány a kora hajnali vágáshoz…) Méreggyár. Az egyik legelterjedtebb génmanipulált kukoricafajtába a Bacillus thuringiensis baktérium méregtermelo˝ génszakaszát ültették. Így a növény permetezés nélkül képes védekezni a kukoricamoly ellen. Minden sejtje méreggyárként mu˝ködik. Magyar vizsgálatok már kimutatták, hogy a Monsanto MON 810 Bt-kukoricája hektáronként 1500-3500-ször több toxint termel, mintha permetezéssel védekeznének. E méregmennyiségnek csupán egy része bomlik el a termesztési ido˝szak során, jelento˝s maradék a tarlómaradványban a talajokba kerül, felhalmozódik, a talajéletet befolyásolhatja. Más hazai vizsgálatok azt mutatják ki, hogy egyes veszélyeztetett élo˝lényfajok (pl. nappali pávaszem) eltu˝néséhez is vezethet e kukoricafajta termesztése. A magasabb rendu˝ élo˝lényekre és az emberekre gyakorolt hatásokról szinte semmit sem tudunk. Nagy valószínu˝séggel az allergiára való hajlamot növeli, ráadásul tudtunkon kívül. Ha egy allergiát kiváltó fehérjét kódoló gént átültetünk egy másik növénybe, a létrejövo˝ új növény fogyasztása is allergiás reakciót válthat ki. Nem beszélve arról, hogy fogalmunk sincs, hogy az efféle beavatkozások következtében létrejövo˝ táplálékok milyen reakcióba lépnek a nap mint nap fogyasztott E-számok mérhetetlen tömegével. Az emberre, a haszonállatokra és az ökológiai rendszerekre gyakorolt hatásokkal ma még gyakorlatilag alig vagyunk tisztában. Az elvégzett kísérletek eredményei riasztóak. Legális emberkísérlet. A profit azonban nagy úr a mezo˝gazdaságban is. A biotechnológiai cégek a kutatásba, veto˝magok elo˝állításába fektetett óriási összegek mihamarabbi megtérülését várják. Az elo˝állított lények által felvetett kockázatok alapos vizsgálata sem pénzben, sem ido˝ben nem fér bele a cégek terveibe. Pláne, ha esetleg a kutatás azt hozná ki, hogy az elo˝állított fajtát
14
jobb lenne elfelejteni. Így aztán a kockázatokat mindössze kémcso˝ben tesztelik, a veszélyekre figyelmezteto˝ kutatókat pedig igyekeznek elhallgattatni. A génmanipulált veto˝magok a laborból szinte egyenesen a földekre kerülhetnek. Gazdasági háború. 2003-ban az Egyesült Államokban a kukorica vetésterületének negyven százalékán már génmódosított fajtákat vetettek. A világ többi része azonban óvatos a GM-élelmiszerekkel szemben. Európában a fogyasztók több mint 70 százaléka utasítja el a génmanipulált élelmiszereket. Az EU-ban hosszú ideig termesztési tilalom volt érvényben az ilyen növényekre. A „globális piac” azonban nem piac: ha a versenyszabályok nem felelnek meg egyes cégek érdekeinek, átírják o˝ket. Az amerikai biotech cégek saját kormányukat érdekérvényesíto˝ szervként használva, a Világkereskedelmi Szervezet (WTO) keretein belül indított perrel kényszerítették az EU-t a moratórium feloldására. Így nyitották meg az európai piacot a génmanipulált amerikai veto˝magok elo˝tt. Ma már 17 fajta termesztése engedélyezett az Unióban, a tagállamok azonban megtilthatják ezt. Az EU öt országában ideiglenesen tilos a termesztés, köztük Magyarországon. A fogyasztók elutasító magatartása miatt a többi országban is kerülik a gazdák e növényeket. Már nem sokáig? Argentin tangó. A hatalmas to˝keero˝vel rendelkezo˝ multinacionális biotech cégek folyamatosan nyomást gyakorolnak a kormányokra és az Európai Bizottságra a GM-fajták behatolásának elo˝segítésére. Riasztó elo˝képe a folyamatnak Argentína. William Engdahl döbbenetes cikkben1 mutatja be, hogyan alakult egy ero˝s és a lakosságnak jó életszínvonalat biztosító mezo˝gazdaság hatalmas, génmanipulált monokultúrává. A nyolcvanas évekig az ország mezo˝gazdaságában a családi gazdaságok domináltak. Egy sokszínu˝, az adottságokhoz illeszkedo˝ gazdálkodási rendszer termelt a hazai szükségleteknél jóval több élelmiszert. A nyolcvanas évek adósságválsága alatt döntött úgy az ország vezetése, hogy az export növelésére van szükség a tartozások törlesztéshez. Argentínát ezért titkos GMO kísérleti tereppé, majd nem titkoltan GMO-termo˝hellyé alakították. A kormány zöld utat adott a Monsantonak, a Syngentanak és a Dow AgroSciences-nek a kutatásokra, majd 1996-tól az országban bevezették a GM-szója veto˝magját. Mindössze tíz év alatt az ország mezo˝gazdaságát teljesen átalakították. A 70-es években a szójabab nem játszott lényeges szerepet az országban. 2004-ben, a Monsanto megjelenése után nyolc évvel, több mint 14 millió hektáron, az összes megmu˝velt terület 48%-án termesztették a génkezelt szójababot. Az erdo˝k jelento˝s részét kiirtották, a mezo˝gazdasági sokféleség kansas-i mintájú óriási, monokultúrás tábláknak adta át a helyét. A legelteto˝ állattartást – a szántók területének növekedése miatt – szu˝k karámokkal zsúfolt állatfarmokra cserélték. A farmerek nagyrészét elu˝zték földjeiro˝l. A GM-táblák kezeléséhez repülo˝gépro˝l szórt totális gyomirtó, a glifozát a környékbeli gazdaságokban tartott haszonállatokat is megölte vagy károsította, az embereknél súlyos betegségeket okozott. Argentína 1970-ben még a világ legmagasabb életszínvonalú országai közé tartozott, a lakosságnak mintegy öt százaléka élt a szegénységi küszöb alatt. 1998-ban már 30% volt ez az arány, 2001-ben 51%. A korábban ismeretlen alultápláltság a becslések szerint 2003-ban a 37 milliós összlakosságnak már 11-17%-át érintette. A családi gazdaságok felszámolásával a lakosság védtelenné, önellátásra képtelenné vált. A 2002-es gazdasági válság hatására egyre többen éheztek. A felkelések megelo˝zéséhez a jótékony nagyvállalatok siettek a kormány segítségére. A Monsanto, a Cargill, a Nestlé és a Kraft Foods génmanipulált szójából készült ételeket osztott az éhezo˝knek, noha a szóját állati takarmányként termesztették.
14
KSG 1'7
06/03/11
2:51
Page 15
(Black plate)
Ingyenes dél-amerikai utazás? Bár Európa mezo˝gazdasága a családi gazdaságok rendszerére épül, a multinacionális biotech konszernek számunkra is hasonló jövo˝t képzelnek. A tagországok tiltakozása ellenére a napokban újabb génmanipulált fajta termesztését engedélyezte a Bizottság, felteheto˝en külso˝ nyomásra. Magyarországon a mezo˝gazdaság délamerikanizálása még észveszto˝bb ütemben halad. Míg az EU Közös Agrárpolitikája a vidékfejlesztés komplex eszközrendszerére helyezi át a hangsúlyt a tömegtermelésro˝l, addig a magyar agrárvezetés minden erejével ezzel szemben menetel. Az elmúlt években tanúi lehettünk annak, hogy a tapintható igény ellenére a mino˝ségi szerkezetváltást szolgáló vidékfejlesztési, agrár-környezetgazdálkodási költségvetési forrásokat egyre szu˝kítették. Az intézkedéseket olyan irányba alakították, hogy az leheto˝leg ne a családi gazdaságok és a fenntartható gazdálkodás megero˝sítését szolgálja (ami az eredeti cél lett volna), hanem a to˝kés latifundiumokhoz juthasson. Hiszen hátravan még a nemzeti vagyon 25%-ának, a földvagyonnak a kisajátítása. A magyar gazda útban van. Legkorábban 2008-tól már külföldi és hazai cégek is vásárolhatnak földet. Ha addigra lejátszódik a magyar gazdatársadalom többségének argentín típusú tönkretétele és elu˝zése a földekro˝l, semmi nem akadályozza a spekulánsokat az ország földjének elsajátításában. Szép Új Magyarország. Az FVM által a Fejlesztéspolitikai Kabinet részére készített, a 2007-2013 évek agrár-vidékfejlesztési stratégiájáról szóló anyag az ország mezo˝gazdasági fejlesztésének négy fo˝ irányát jelöli meg: biomassza komplex hasznosítása; az agrárlogisztikai rendszer fejlesztése, ezen belül az agrártömegáru program; biotechnológia, a vízgazdálkodás fejlesztése. Szó nincs a tájhoz illeszkedo˝, környezetkímélo˝ gazdálkodási rendszerek ero˝sítéséro˝l, mino˝ségi szerkezetváltásról, a családi gazdaságok rendszerének ero˝sítéséro˝l. A „biotechnológia, mint innovációs ero˝ felhasználása” fejlesztési irány magyarul azt jelenti, hogy közpénzekbo˝l fogjuk tízmilliárdokkal finanszírozni magáncégek kutatásait, mellyel a génmanipulált veto˝magok hazai bevezetését készítik elo˝ és valósítják meg. Mindezt vidékfejlesztési, munkahelyteremtési célzattal. A végtelen argentin szántóföldeken szántó, mu˝holdról vezérelt, automata traktorok képe alapján már vizionálhatjuk, hány munkahelyet teremt mindez a mezo˝gazdaságban. „Jogában áll, hogy hallgasson.” Az Élo˝lánc Magyarországért 2005 december közepéto˝l 2006 január végéig aláírásgyu˝jto˝ akciót folytatott azért, hogy Magyarországon mego˝rizhesse génmanipuláció mentességét.2 Az ország 25 pontján folyt az aláírásgyu˝jtés, levelezo˝listákon terjedt a híre, a világhálón is alá lehetett írni. Összesen 12.600-an csatlakoztak a dokumentumhoz, mely a magyarországi termesztési moratórium fenntartását, illetve szigorú termesztési szabályokat követelte. Az akció lezárásaképpen 800 ember állta körül a Parlamentet élo˝láncban, hogy szimbolikusan megvédje az országot a GMO-któl. Másfél héttel késo˝bb kaptuk a megnyugtató, bátor kiállást a földmu˝velésügyi és a környezetvédelmi
15
miniszterekto˝l, hogy Magyarország fenn kívánja tartani a termesztési tilalmat. Közvetve elismerték, hogy a hazai mezo˝gazdaságnak nem érdeke, so˝t kára származhat a GM-növények bevezetésébo˝l. Hasonlóképpen foglalt állást az Országgyu˝lés Környezetvédelmi Bizottságának GMO Albizottsága. Azért egy pár kérdés felmerül. Moratórium esetén hogyan fogják a biotechnológiai centrumokat üzemeltetni, ami a mezo˝gazdaság stratégiai fejlesztésének egyik fo˝ iránya? Miért van szükség a hazai o˝shonos fajtáink génbankjait o˝rzo˝ intézetek (Kisállattenyésztési Kutató Intézet, tápiószelei Agrobotanikai Intézet) felszámolására? Csak nem azért, hogy elo˝készítsük a génmódosított és más világfajták behatolását? És vajon miért kezd az MTA Martonvásári Mezo˝gazdasági Kutatóintézete, a hazai veto˝maggyártás fellegvára génmódosított fajták elo˝állítására irányuló kutatásba a Monsanto céggel kötött szerzo˝dés alapján? Az argentínok már a spájzban vannak. Nem sokkal Engdahl sokkoló cikkének olvasása után vásároltam egy zacskó sós földimogyorót. A zacskó felének elfogyasztása után jutottam csak odáig, hogy megfordítsam. „Származási hely: Argentína. Összetevo˝k: földimogyoró, hidrogénezett szójaolaj, só.” Keresem rajta az egész EU-ban kötelezo˝ jelzést, mely arra figyelmeztetne, hogy génmanipulált-élelmiszerrel van dolgom. Nem találom. Lehet, hogy azért, mert ebben a formájában a szójaolaj már csak továbbfeldolgozott élelmiszeralapanyag, amin nem kötelezo˝ feltüntetni, hogy génmanipulált. Mint ahogy nem kötelezo˝ feltüntetni a gyári kolbászon, parizeren sem, ha szóját tartalmaz. Pedig tartalmaz. És az sem titok, hogy a hazai forgalmazók nem tudják teljes biztonsággal garantálni, hogy az általuk kínált sertéstáp nem tartalmaz GM-szóját. Te magad légy az ellenállás. A Greenpeace egész Európára kiterjedo˝ aláírásgyu˝jtési akciót hirdetett azért, hogy a takarmányokon is jelöljék, hogy a termék génmódosított. Fontos kezdeményezés, mivel a jelenlegi helyzetben, úgy tu˝nik, csak a szélesköru˝ nyilvánosság, a fogyasztók, a piac tiltakozása tarthatja távol a génmanipulált növényeket és élelmiszereket Európától.
Kajner Péter 1
F. William Engdahl: Lehet-e béke egy génmanipulált élelemmel teli világban? http://www.elolanc.hu/modules.php?name=News&file= article&sid=175 2 http://www.elolanc.hu/gmo
Képes Géza
Ámen Kivirult az azélea a ciklámen a rózsa – Az ég mindent megadott amivel csak adósa a földnek A szeretet mindent elönt s lehatol le a föld közepéig A szem – ha volna – felnézne az égig: napsugarat holdfényt és csillagokat nem mocskolnak be többet bombaveto˝k S a tenger! a tenger hulláma ring csapkod szabadon: többé nem törik meg repülo˝gépanyahajók s a folyók vizét nem festi meg gyilkos-feketére gyárakból korházakból kiömlo˝ szenny-áradat! A föld gyönyöru ˝– szebb mint valaha – de hol van róla az ember? 15
KSG 1'7
06/03/11
2:51
Page 16
(Black plate)
Félido ´´ben a negyedro ´´l A pesti zsidónegyedro˝l, amelynek sorsa, úgy éreztük, a Király utca 40-en áll vagy bukik. Az elso˝ felhívás mottója így hangzott: Ha 2006-ban (hozzáteszem: Hild-év!) a Király utcában le lehet bontani egy Hild-házat, akkor Budapesten többé egyetlen ház sincs biztonságban. Eltelt egy hónap, most március 8-a éjjelén írok, és nagyon irígylem a nyájas olvasót, aki már tudni fogja akkor, amikor ezt olvassa, hogy holnap valóban leállították-e a bontást. Ez a hónap nem egyszeru˝en küzdelemmel telt, hogy jogorvosolni próbáljuk a jogsérelmeket, kapcsolatokat találjunk olyan emberekhez, akiknek a szava számít, hogy felvilágosító elo˝adásokat és sajtótájékoztatókat tartsunk, tüntessünk és elvitessük magunkat a rendo˝rökkel (talán nem kell külön mentegeto˝znöm, hogy itt mindannyiunk nevében beszélek, akik ebben az egy hónapban alig tudtunk másra figyelni), hanem módunkban volt magunkban
modellezni, mit jelenthet, amikor valakit az akasztófa alatt felmentenek, majd másnap a kivégzo˝osztag elo˝tt olvassák fel a kegyelmet, mielo˝tt villamosszékbe ültetik. Most ötödször várjuk bizakodva, hogy holnap a hol jogero˝s, de szabálytalan engedéllyel, hol engedély nélkül, hol szabályos engedéllyel, de tiltott területen bontó kivitelezo˝k levonuljanak a házról. Eddig négyszer derült ki, hogy naivak voltunk, álmokat kergettünk. Én a gyomrom tájékán éreztem leginkább, hogy ennél nincs hatékonyabb módszer arra, hogy elvegyék az ember harci- és életkedvét, pedig nem erre ment ki a játék, tudnunk kellett és tudnunk kell, hogy milyen kevéssé számítunk mint személyek ebben a játszmában, legfeljebb mennyiségünk, kapcsolataink, konfliktuskelto˝ képességünk. Ezért gondolkodom félido˝ben, talán a szünetben el lehet végezni sok elmaradt munkát, lehet aludni, megbeszélni a tanulságokat és a tennivalókat, mielo˝tt valamilyen, általunk elo˝re nem látott taktikával tovább folytatódik a bontás, hogy felépülhessen Pest legtöbb mu˝emlékkel rendelkezo˝ utcájában a jó elo˝re eltervezett, nyilván pénzügyileg gondosan elo˝készített „luxuslakóház”. Amely ugyanúgy fosztja meg az igazi városi létto˝l a beköltözo˝ket, ahogy lakóit az erdei lakópark a természetto˝l, miután az építkezés érdekében kiirtották a környék fáit. A következo˝ félido˝ már csendben elkezdo˝dött valahol, és nem feledkezhetünk meg arról sem, hogy azért ez csak egy mérko˝zés a sok közül. Az Óvás! Egyesületnek
16
sikerült egy éve elérnie, hogy sok épület kapjon védelmet, ezek nagy része elhagyatva, üresen várja, hoyg összedo˝lése esetén mégis értékesítheto˝ telekkel szolgáljon. Sikerült elérni, hogy új szabályozási terv készüljön a hetedik kerületben, ezt néhány hónapja úgy fogadták el, hogy nem kérdezték meg a „civileket” (akikro˝l folyton úgy esik szó, hogy az igazi közönség, a helyi polgárok nyakán élo˝sködo˝, a nevükben a saját – milyen? – érdekeiket minden áron kiharcoló földönkívüliek lennének), akik joggal tiltakoztak volna (tiltakoznak) több új bontási elképzelés ellen. Sikerült eljutni abba a helyzetbe, hogy a Király 40 megmaradásáért kiállt a kulturális miniszter, kiállt a fo˝polgármester, o˝ még a megoldás felé vezeto˝ új szabályozási formát is felmutatott, a kártérítés nélkül bevezetheto˝ változtatási tilalom intézményét. Mellettünk (a jog mellett) állt az ügyészség, mikor megállapította az elso˝ bontási engedély szabálytalanságát, és mellettünk (a kulturális örökség mellett) állt a KÖH, amikor megtagadta a második bontási engedélyhez való hozzájárulást. Közben mégis bontási engedélyt adnak ki mu˝emléki védettségu˝ házakra, közben mégsem léptetik életbe a Világörökség zónájában kötelezo˝ kezelési tervet (most már dolgoznak törvényi elo˝készítésén), közben mégis elmondhatja a
VI. kerületi polgármester és helyettese újra és újra, hogy úgyis le fogják bontatni a Király 40-et, hiszen nem történt szabálytalanság, nem Hild tervezte és nem háromemeletesre, nem tartós anyagból épült és felismerhetetlenségig átalakították, és a „civilek” megint megakadályozzák, hogy a „szépkorúak” végre méltó otthonhoz jussanak. Közben a negyedik szociális intézményt számolják fel a két kerületben az utóbbi ido˝ben, az Akácfa utcai Pollack Mihály tervezte házat most veszik el a „szépkorúaktól”, akik a maguk erejébo˝l és a maguk kedvére hozták azt rendbe. Ha holnap nem bontanak tovább, ha véletlenül sem do˝l össze még idén a ház, ha segít a fo˝város és a kulturális tárca és akad egy kultúra iránt fogékony beruházó is, hogy eredeti formájában helyreállítsák a Hild-házat, akkor tényleg megfordul a negyed sorsa és annyi mindenben lehet majd megint reménykedni.
Gerle János 16
KSG 1'7
06/03/11
2:51
Page 17
(Black plate)
Az igazi civilek Akkor születtünk, amikor a demokrácia. Ám amíg a demokrácia mit sem fejlo˝dött a kezdeti lendület óta, mi, civil szervezetként, komoly utat jártunk be. Többször majdnem belegebedtünk, de szervezetileg, szakmailag és munkakörülményeinket tekintve mindig csak egyre ero˝sebbek lettünk, és függetlenségünk sem szenvedett csorbát. Mára oktatóközpontunk van és tanácsadó irodánk, gazdasági vállalkozással próbálkozunk, stratégiát írunk, társadalmi egyeztetéseket kezdeményezünk. Sokan nem értik még az állam és a gazdaság szereplo˝i közül, mire való a „harmadik szektor”, és persze lehet jönni a „zöldek-azt-akarják-másszunkvissza-a-fára” meg a „maroknyi-kisebbség-akadályozza-a-fejlo˝dést” szöveggel, de ki tud több és következetesebb eredményt felmutatni az elmúlt 16 évben, az „igazi civilek” vagy a „politikai osztály”? De kik az „igazi civilek”? Döntse el mindenki maga, kit tart annak. Azért szelíden megjegyezzük, hogy látunk némi különbséget a Magyar Labdarúgók Szövetsége, a Magyar Vöröskereszt, a Csomagolási és Anyagmozgatási Országos Szövetség és mondjuk a Nagycsaládosok Országos Egyesülete között, akár a misszió, akár a források, akár a függetlenség, akár az alkalmazott eszköztár az összehasonlítás alapja. Mi civilnek tartjuk magunkat. Nem kóválygunk a bal-jobb térben, megyünk elo˝re, a magunk konok módján. Nem tudott megvenni minket egy miniszter sem (bár némelyik próbálkozott). Minket még soha nem szponzorált senki, mert aki nagyon akart, attól nem fogadtuk el. Végigolvasni 10 évfolyam KukaBúvárt (a HuMuSz negyedévente megjeleno˝ magazinja), sajátos trip. Szociológusoknak és politológusoknak kötelezo˝ olvasmány! Az elso˝, ami szembeötlo˝, hogy világlátásunk semmit sem változott, koncepciónk a hulladékról maradt, ami volt, erkölcsi bázisunk a régi (fiatalok maradtunk). Mi már akkor is megmondtuk. S lám, úgy lett. Persze ez nem tölt el minket valami nagy kéjes boldogsággal, inkább szomorú, hogy senki nem volt kíváncsi a véleményünkre, senki nem gondolta, hogy valamit meg kellene fontolni belo˝le. A HuMuSz indulásakor még éppen csak kóstolgattuk (-tátok) a kólaburger fílinget, mára már polgárjogot nyert a fogyasztás és a szemetelés. Jól bepaliztak minket (titeket) a kupakokkal, a dobozokkal, a menükkel és a díjcsomagokkal. Megérkeztünk (-tetek). Mert mi maradtunk, ahol voltunk. Mára csodabogarak, kihalásra ítélt o˝sgyíkok lettünk, akik még mindig csendes életmódról, korlátozott igényekro˝l, önként vállalt egyszeru˝ségro˝l beszélünk (H. D. Thoreau nyomán), és nagyjából ezek mentén is élünk. A másik szembeötlo˝ jelenség, hogy valahol szépen lassan elhagytuk a humorunkat (Megöregedtünk). Ahogy sokasodott a tennivaló, ahogy no˝tt a szervezet, ahogy no˝tt a felelo˝sség, úgy kopott el a vicc, a geg az életünkbo˝l. És ez szomorúbb, mint bármi. Az utcaszínházat felváltotta a tárgyalás, a konferencia, a média-
17
megjelenés. Persze, ezek nagyon fontos dolgok, és némiképp törvényszeru˝ is, csak felno˝ni nehéz. Pláne úgy, hogy nem jelentkeznek mögöttünk az új kamaszok. Mondom mindezt úgy, hogy még mindig a HuMuSz az a szervezet, amelyik elso˝ként balhézik az utcán, ha más kapuk végképp bezárulnak. Majdnem annyi miniszter szolgálta a környezetvédelmet, mint ahány éves a KukaBúvár. Minden miniszter szeretett volna jóban leni velünk, de igazán egyiknek sem sikerült. Baja minisztert hónapokig nem találtuk, „Ki látta?” címmel felhívást is közreadtunk. Pepó szégyenminisztert hajítógéppel megdobáltuk (utána hivatott is minket, és el kellett sorolni, hogy mi a végzettségünk), Ligetvári miniszter mellett tüntettünk, libériás inasok tálalták fel a fejét T. polgárhatnám parasztnak. Turi-Kovács miniszter védnökséget vállalt Tájsebészet programunk fölött, de aztán már csak üzengetett, többet nem láttuk, el volt foglalva saját túlélésével. Kóródi miniszter asszonyhoz leúsztunk a Dunán a Hul-ladikkal, meg is ajándékozott minket egy papírhajóval, mondván „egy hajóban utazunk”. Aztán hamar kiszállt belo˝le, az illúziókkal együtt. Persányi miniszternek egy jó hosszú kommunikációs kábelt ajándékoztunk, de ido˝nként valaki összecsomózza azt. Legutóbb iratmegsemmisíto˝be tettük az elmúlt 16 év veretes minisztériumi szövegeit, és újrapapír téglákat préseltünk belo˝le. Erre a fundamentumra lehet tovább építkezni... Kezdetekto˝l hónapról hónapra tengo˝dünk. Mondjuk márciusban kiírják a pályázatot, hamar be kell adni (10 év alatt kb. nyolcvanszor x példányban adtuk be az alapszabályunkat ugyanannak a hivatalnak), majd jó esetben júliusra lesz döntés, kiszivárogtatják (innento˝l lehet tervezni!), október végére megjön a szerzo˝déstervezet, végül Karácsonyra itt az idei támogatás! Ez a menetrend ’96 óta mit sem változott. És ez még semmi az elszámolási procedúrához képest! Megalázó és bürokratikus az egész, ahol senki nem kérdezi, mi az eredmény, csak az a lényeg, megvannak-e a bizonylatok. Kis sikereket akkor értünk el, amikor mozgalmi logikával építkeztünk. Egyetlen esetben sem utasították el a kis helyi csoportokat, amikor az önkormányzattól vagy a szemétszállító vállalkozótól kértek segítséget az illegális szemétkupacok eltüntetésében. Tájsebészet programunk jó példa arra, hogy civil eszközökkel mozgósítani lehet a társadalmat egy jó cél érdekében. Hajrá politika! És itt ne a pártokra gondoljatok, tartjuk az egyenlo˝ köpés távolságot. Szakmapolitika, a szó legnemesebb értelmében, de szakmapolitikusok nélkül. Nyomuló ipari lobbisták, nekik parírozó apparátcsikok, adatok és információ után kajtató zöldek (vagyis mi). Se gondolat, se koncepció, se stratégia (mi tavaly írtunk egyet!), csak paragrafus-tenger. De ne legyünk elkeseredve! És ne legyünk türelmetlenek. Akár még lehet is valami ebbo˝l az ágazatból, ha a miniszterek féléletideje némiképp megno˝, so˝t ha egyszer megértik, hogy bizonyos feladatokat nyugodtan átadhatnak nekünk. Megcsináljuk szívesen, nekik pedig marad idejük másra.
Szilágyi László HuMuSz
17
KSG 1'7
06/03/11
2:51
Page 18
(Black plate)
Ela kezekkel a gyerekekto ´´l! Aki szereti a gyerekeket, rossz ember nem lehet – véli a mondás. Így gondolják a magyar politikai pártok is. Ahogyan a választások közelednek, mindenhonnan gyerekek tekintenek ránk az utcákat díszíto˝ gigaplakátokról. De vajon elhiszi-e valaki, hogy a hatalmasra kinagyított, optimistán kacsintó, rossz sorát panaszoló, vagy a miniszterelnök bácsira áhítattal tekinto˝ gyerek valóban a jóság és a felelo˝sségtudat tanújele? Az utca embere bosszankodik, amikor átlátható és nevetséges „fogásokkal” igyekeznek palira venni értékek és célok megfogalmazása helyett. Tévedés, hogy a gyerekekkel kiplakátozott közterek rokonszenvet ébresztenek a pártok iránt. Nyugtalanító, hogy a gyerekek egyre többet szerepelnek kereskedelmi reklámanyagként, eszköz gyanánt, hogy vegyenek, vagy segítsenek eladni valamit. Látható, hogy éppúgy eszközök lettek az elgépiesedett, a „versenyképesség” és a „gazdasági növekedés” lázában égo˝ világban, mint a no˝i szépség, a szenvedés, vagy a szexualitás. Az ENSZ hangzatos deklarációi ellenére a gyerekek helyzete világszerte romlik. Gyerekek milliói dolgoznak éhbérért a multinacionális cégeknél, futószalagok mellett, ahogyan a 19. századi Angliában: ott és akkor azonban legalább voltak tisztességes parlamenti képviselo˝k, akik szóvá tették sanyarú helyzetüket. Ma, ehelyett körmönfont módon a gyermekmunkát az emancipáció részének kiáltják ki. A gyerekeknek „joga van” hozzá, hogy maguk keressék a kenyerüket. Így fontosabb társadalmi szerepet vívnak ki maguknak – hirdetik a megfizetett szakemberek – mint azok, akik életük elso˝ évtizedét gyerekeknek megfelelo˝ körülmények között töltik. Csakúgy, mint azok a társaik, akik gyermekintézmények híján még kisebb társaikra vigyáznak. De a jobb módú gyerekek is veszélyben forognak: az Európai Unió oktatási biztosának legújabb terve, hogy fiatal tizenéves gyerekek iskola helyett „minivállalkozásokban” vegyenek részt. Vajon hogyan fogja megélni
18
egy 12-13 éves gyerek a pénzügyi bukást, ami a felno˝ttek számára is súlyos teher? Kinek a pénzét fogja költeni? Ki fogja megakadályozni, hogy a gazdaság sötét szereplo˝i kihasználják aljas célok érdekében? A mai gyerekekre váró legnagyobb veszély úgymond, a szülo˝, vagy az iskola gonoszsága. A gyermekeknek szervezett, alig burkoltan pedofíliára csábító gyermek-szépségversenyeken való szerepeltetése, az egészségtelen mennyiségu˝ és mino˝ségu˝ étel fogyasztására való unszolás, az embertelen, számos fiatal halálához vezeto˝, gyerekkorban elkezdett versenysport, gyerekek tömegeinek gyógyszeres „nevelése” – mindez szóra sem érdemes, az élet tartozéka. Érdekes módon azzal egyik politikai párt sem foglalkozik, hogy gyerekek tízezrei csellengenek a bevásárlóközpontok pénznyelo˝ automatáinak környékén, a pénzt gyakran ero˝szakkal társuktól szerezvén. Nem korlátozható a gyermekkori rákot okozó vegyszerek és élelmiszerek forgalomba hozatala, legfeljebb évekig tartó tudományos kutatás tárgya lehet. Nem érdemel politikai elemzést, hogyan lehetséges, hogy ma, a huszonegyedik század kezdetén visszatér a gyermekszegénység a fejlett országokba is. Angliában és az Egyesült Államokban – két dúsgazdag országban, ahol az egy fo˝re jutó nemzeti jövedelem a hat-hétszerese a miénknek – nem sikerült ezzel a problémával megküzdeni. Magyarországon ma a gyerekek harmada él olyan családban, amely súlyos anyagi gondokkal küszködik. A „versenyképesség” és a „hatékonyság” – a multinacionális gazdaság profitéhsége – nem tu˝r újraelosztást. A gyengék, kiszolgáltatottak védelme kikerült a társadalmi célok és értékek közül. A „versenyképességbe” kényszerített társadalom jövo˝tlen társadalom, amely sem azzal nem töro˝dik, mi lesz a kihasznált, érzelmileg elhanyagolt gyerekekkel, sem azzal, mi marad nekik a természet folyamatosan pusztított javaiból. Vajon mindez szükséges velejárója a „modernizációnak”, természeti csapás, amely ellen semmit sem tehetünk? Milyen célért kell feláldoznunk a gyerekeinket? A gyerekekkel díszített óriásplakátok helyett e kérdéseinkre szeretnénk választ a politikai és gazdasági elitto˝l!
Vajda Zsuzsanna
18
KSG 1'7
06/03/11
2:51
Page 19
(Black plate)
Freedom Fighter Rossz szokásaimon nemigen változtatok, pedig mindenki mondja, hogy ne csak egyszer egyek naponta – s fo˝leg ne este – ráadásul ezt még megfejelem azzal, hogy közben Híradót is nézek. Idegesen nem jó enni. Így történt most is, kicsit korábban kapcsoltam be – sebaj, addig beviszem az ennivalót, reklámokra úgysem vagyok kíváncsi – hallom ám, mégiscsak van remény: közszolgálati televízióban, közszolgálati reklám, ráadásul fo˝mu˝sorido˝ben! Gyorsan leültem. Ötvenedik évforduló, pályázat ’56-ról, várják középiskolás csapatok jelentkezését stb., a hirdeto˝ maga az Oktatási Minisztérium, remek. Kegyelmi pillanat, ebbe nem lehet belekötni, ráadásul – mint Tímár Péter mondta – ez egy olyan ország, ahol a múlt alku tárgya, különösen ’56-ra igaz ez, talán ez a verseny is hozzájárul a maga módján a forradalom pártatlan megismeréséhez, remek, remek! Boldog állapot, ennek ellenére valami bizonytalan elindul a gyomrom felo˝l – hát persze, a Freedom Fighter! Hihetetlen, de ezt a címet adta valami elmeháborodott egy magyar középiskolásoknak meghirdetett, magyar történelemro˝l szóló, és vélheto˝leg (egyéb információ híján értelemszeru˝en) magyar nyelven lebonyolítandó pályázatnak! Dühöngök. Próbálom megérteni, miféle logika alapján sikerült ezt a blickfangos elnevezést kiötleni: egy olyan helyen, mint egy minisztérium, ráadásul az oktatás ügyeivel foglalatoskodandó, nyilván magas szinten bírják a magyar nyelvet, nemkülönben rendelkeznek kello˝ arányérzékkel, például abban, hogy mikor indokolt és célszeru˝, esetleg elkerülhetetlen idegen kifejezések használata. Indokolt és célszeru˝ volt például, hogy néhai ük-ükapám, bizonyos Franz Amon német órásmester, aki a tizenkilencedik század elején telepedett le Pesten, lassan és minden bizonnyal nehezen, de egyre több számára akkor még idegen (magyar) kifejezést tanult meg, leszármazottai pedig, mint sváb nagyapám, köznapi érintkezéseiben magyarul, otthon többnyire németül beszélt. Azaz úgy, hogy mindenki értse. Meglehet, hogy elkerülte a figyelmemet – nehezítendo˝ a feladatot – angolul tanuló, esetleg angol tagozatos diákokra számítanak kizárólag, de nem, ez a feltétel nem hangzott el. Lehetne talán valamiféle tisztelgés az angol nyelvterület felé, de ezt is kizárnám, biztosan hallott valamit ez a szerencsétlen a Szuezi válságról. Marad tehát – jobb híján – az a feltételezés, hogy a cím kiagyalója ötletesnek, jópofának, vonzónak és minden bizonnyal színvonalasnak találta szüleményét. Ezek szerint az a színvonal záloga, ha cool, vagy trendy a cím?! A fiatalok többnyire mindig is valamiféle keverék, szleng nyelvet beszéltek, beszélnek – ez már csak így van, manapság az angol szavak használata túlzott mértéku˝ – de biztos, hogy egy országos pályázaton ennek a színvonalnak kell megfelelni?! Ha nem nyalunk, félo˝ hogy nem lesz jelentkezo˝?! Tényleg?! Valóban nem kellene ilyen késo˝n ennem, most már a gyomrom is fáj! Változtatni kell! Korábban fogok enni, ezt a majmot meg kirúgatom! Illetve csak rúgatnám, de így elgondolva is megnyugtató érzés. Persze, hajlamos vagyok a túlzásra, jól jönne valami higgadt vélemény, talán ha a Sztívn élne (mármint az a Bibó, vagy hogyishívják), és foglalkozna ilyen semmi ügyekkel, talán. Sokkal jobban vagyok. Ja, a Freedom Fighter jelentése meg bizonyára közismert.
Gombos Pál 19
19
KSG 1'7
06/03/11
2:51
Page 20
(Black plate)
A szabadságszereto ´´ember politikai tízparancsolata A szabadságszereto ˝ ember... ...megköveteli magának és megadja másnak a minden embernek kijáró tiszteletet, de megkülönböztetett tiszteletet, sem magának semmi címen nem követel, másnak pedig sem úrvoltáért, sem vagyonáért, sem hatalmáért, sem befolyásáért, sem ruhájáért megkülönböztetett tisztelet nem ad, csak tisztességéért, vagy érdeméért; senki emberfia elo ˝tt meg nem alázkodik, alázatoskodó megszólítási és köszönési módokat szájára nem vesz. ...magát munkában szolgának, szabad idejében és a maga otthonában úrnak tekinti, és szembeszáll mindenkivel, aki magát szolgálata és munkája alatt is úrként, hatalmasként viseli és ˝eknek kezel. másokat szolgáknak, alacsonyabb rendu ...a maga vagy más munkája értékének a leszállítását, emberi kiuzsorázását, vagyoni vagy hatalmi helyzet kihasználását, s ˝r, magát vagy egyáltalán semmiféle kizsákmányolást nem tu mást a maga igazából, világos jogából, megszolgált követelé˝l semmiféle ero ˝szakkal, megfélemlítéssel, rábeszéléssel, sébo fortéllyal kiforgatni nem engedi. ...o ˝rködik a maga és minden ember egzisztenciájának a szabad és biztosított volta felett, illetéktelen vagy önkényes behatástól való mentessége jogvédelemmel és garanciákkal ellátottsága felett. ˝tt tartja, hogy az emberi szabadság és az ...szüntelenül szem elo emberi méltóság egy és oszthatatlan, és az egyik ember ellen akár társadalmi helyzete, akár származása, akár neme vagy kora címén elkövetett minden sérelem mindenki más szabadságát, méltóságát is veszélyezteti; ezért az emberi szabadság minden korlátozása, önkényes letartóztatás, fogvatartás, egyéni vagy hatósági hatalmaskodás, s az emberi méltóság mindenféle megalázása ellen azonnal együttesen, de ha az rögtön nem lehetséges, magában is fellép.
...gyu ˝léseken, egyesületben, munkaközösségben vagy bármiféle közösségben éppen úgy, mint a magánéletben önkényeskedést, akarnokoskodást, magánérdek illetéktelen érvényesítését, visszaélést, köz becsapását, közakarat meghamisítását, s ˝r, minden ilyen semmiféle fenyegetést és terrorizálást nem tu ellen saját maga azonnal felszólal és más tisztességes emberekkel összefog, az ero˝szakosan érvényesülni próbálókat, tekintet nélkül arra, hogy kire és mire hivatkoznak, leleplezi és meghátrálásra kényszeríti, tisztában lévén azzal, hogy minden ilyennek az érvényesülése csakis a tisztességes emberek ˝sége miatt lehetséges. kényelmessége és megfélemlítheto ...semmiféle anyagi visszaélést vagy panamát el nem hallgat, sem elfedezni nem segít, bármilyen hatalmas embert kell is ezzel lelepleznie. ˝zo ˝dése szerint vall színt: fenyege...minden közügyben meggyo ˝l meg nem ijed, hízelgésnek be nem do ˝l, s szavazatát vagy tésto ˝nyét el nem adja. aláírását semmi pénzért vagy elo ...minden felismert közérdek ügyében kezdeményezo ˝leg lép fel, ˝ szövetkezésben vagy mozgalomban tehetminden közérdeku sége szerint munkájával és adományával részt vesz s igyekszik ˝zelemre segíteni, tisztában lévén azzal, hogy a közügyek azt gyo elhanyagoltsága vagy méltatlan emberek kezébe való kerülése egyedül a tisztességes emberek kezdeményezésének hiánya és közéleti bátortalansága miatt történik. ...bízik a közösség erejében, az emberek többségének tisztes˝ bátorsággal és igyekeségében és abban, hogy ezt elegendo zettel érvényre is tudja juttatni, ezért a maga példájával, minden ˝ség elleni együttes és eredményes fellépéssel és rosszhiszemu ˝ség számára a bizalom elo˝legezésével ero˝síti minden jóhiszemu maga körül a közösségben és a tisztességes szándék gyo˝ze˝ségében való hitet. lemre viheto
Bibó István
A kézirat lelo˝helye: Magyar Tudományos Akadémia Kézirattára MS 5111/15.16
˝ SÉGGEL AZ ALÁBBI CÍMEN LÉPHET KAPCSOLATBA: A SZERKESZTO Élo˝lánc Magyarországért 1094 Budapest, Tompa u. 10. Telefon: 06 1 210-6531 • Email:
[email protected] A kisúgó ezen száma ingyenes, elo˝állítási költsége 200 Ft. Támogatását köszönettel fogadjuk. Ha azt akarja, hogy A kisúgó az eddiginél gyakrabban jelenjen meg, adományait az alábbi bankszámlára küldheti: 56100055-11059417 (a közlemény rovatban A kisúgó megjelöléssel). A Kisúgóban megjelent fotókat készítette: Al-Hayder Sawsen, Kaszics Bálint, Nemeskéri Péter, Várnai László
20
20
