Szárazgyepek lepkevédelmi célú kezelése. Pál Attila, Petrányi Gergely (SZJMLE)

Szárazgyepek lepkevédelmi célú kezelése

Pál Attila, Petrányi Gergely (SZJMLE)

Előadás felépítése

Alapvetés, a téma meghatározása Védelmi célú kutatások, lepkészeti szempontú természetvédelmi kezelés helyzete Nemzetközi példák bemutatása Összegzés Jövőkép

„Szárazgyepek megőrzése KözépMagyarországon" (LIFE12 NAT/HU/001028, HUGRASSLANDSLIFE) LIFE+ Nature projekt

Milyen lepkék?

Magas fajszám – Lepkék világszinten cca. 150.000 faj, az összes ismert faj 7-15%-a – Magyarországon előforduló fajok száma: 1.274 nagylepke, 2.271 moly. – csak a bagolylepkék családjába (Noctuidae) 550 faj tartozik…

Három nagy „csoport” (nappali, éjszakai fajok, molyok), sok család; Kevés specialista – információ hiány Nehéz határozás (pl. genitália preparátumok készítése) Nagy feltáratlan területek, „lepkészek elterjedése”; Komplex feladat (interdiszciplináris problémák: botanikus/zoológus, azon belül lepkész és hangyász…).


Mit védünk? –

Magyarországon a védett lepkék száma:

–

Fokozottan védett fajok száma:

–

–

Nappali lepke: 78 faj Éjszakai lepke: 166 faj Moly: 18 faj Nappali lepke: 9 faj Éjszakai lepke: 16 faj Moly: 3 faj

Humán definíció: azon fajok tartoznak ide, melyek száraz gyepekhez kötődnek, és a gyepek kezelése jelentős hatással van az életmenetükre. Száraz gyepi fajok:

G. loricatella, C. thrips, L. fumidaria, C. fiduciaria, P. culminaria, C. myrmidone, C. chrysotheme, E. catax, C. mixta lorica, P. rufocincta isolata, P. sephirus, Z. laeta, E. pannonica, E. vitta, C. fimbriola baloghi, S. porosa, S. implexa, C. formosa, O. orbiculosa, I. iolas, E. cyanata, P. damon


Hazai kutatások: elsősorban jelenlét/hiány

C. thrips: 2005 óta, éves rendszerességgel, de eltérő NPI területeken G. loricatella: 2010, 2014-2015 O. orbiculosa: évente egyesületi program keretében keressük, kihalt (?) L. fumidaria, Ch. fiduciaria: 2005, 2009-2011, 2014, 2015

Legfőképp a Natura 2000-es fajokra van ált. megbízás:

– – – – – – – –

E. catax P. rufocincta isolata C. mixta lorica P. culminaria L. dispar M. teleius D. schmidtii E. ankeraria


Nemzetközi példák, helyzet

Célzott, fajra irányuló kutatások, kezelések – területspecifikus (pl. faj, tápnövény), nem mindig adaptálható Élőhelyre irányuló kutatások - Hosszú távú monitoring Költségigényes, önkéntes-igényes Egyre több ökológiai igényű kutatás – eredmények nem mindig hozzáférhetőek


Hazai lepkészeti célú gyepkezelési vizsgálatok Magyarországon lepkék védelme céljából elsősorban nedves gyepek esetében vannak tapasztalatok: „A kaszálás hatása a hangyaboglárkákra” (Kőrösi Ádám 2010, 2011) Élőhelymegőrzési és kezelési tapasztalatok, javaslatok (a 2000-2003 között végzett Maculinea “hangyaboglárka” kutatások alapján) Sávos kaszálás hatása a vérfű hangyaboglárka (M. teleius) populációira (P.A.) Ezek a kutatások is max. 2-3 éven át folytak, de komoly alapokat szolgáltattak a kezelési tervek kidolgozásához! 2014-2016: A csíkos boglárka (P. damon) normafai populációjának megőrzése céljából gyepkezelési stratégiák egyeztetése, monitoring (DINPI).


Egy jó példa: a sztyepplepke (C. thrips) kutatása

A faj hazánkban fokozottan védett, Natura 2000-es (II. és IV. függelékben szereplő) és Vörös Könyv szerint aktuálisan veszélyeztetett. Sztyep területeken élő, eremiális eredetű, posztglaciális reliktum. A fejlődésmenete nem volt ismert. Élőhelyei: elsősorban löszborítású sík- és dombvidékekhez, illetve alacsonyabban fekvő sziklagyepekhez kötődik. 2002 előtt 5 bizonyítottan recens adata volt. 2004-től szisztematikus kutatás (jelenlét/hiány felmérés) indult a Hortobágyon, a Kiskunságban, a Hevesi síkon, stb. (Sum Sz., Korompai T., Kozma P., Danyik T. et al.) Éveken keresztül a faj 1-1 példánya került elő, néhány élőhelyen. 2013-2014-ben sikerült megtalálni a hernyó tápnövényét (Phlomis tuberosa). A faj életmenete ismerté-, védelme, élőhelyeinek kezelése tervezhetővé vált. 2014-2015-ben csak a Hortobágyon közel 30 új élőhelyen került elő és vált bizonyítottá. Jelenlegi ismeretek szerint a sztyepplepke világállományának döntő része a Hortobágy területén, Magyarországon él… A jövő: monitorozás és kezelés! „Szárazgyepek megőrzése KözépMagyarországon" (LIFE12 NAT/HU/001028, HUGRASSLANDSLIFE) LIFE+ Nature projekt

Magyar ősziaraszoló (Ch. fiduciarium)


Unikális sztyepreliktum: Magyar ősziaraszoló: (Chondrosoma fiduciaria)

Európában csak a Pannon Életföldrajzi Régióban fordul elő! Magyarországon kívül 2 helyen: Fertőzug (Ausztria) és Krím-fsz.(?) észlelték Magyarországon: Tétényi-fennsík, Csepel-sziget, Csíki-hegyek, Kunpeszér, Ásotthalom: Emlékerdő Recens (?) előfordulás: Ásotthalom, Tétényi-fennsík. Rejtett életmód (szárnyatlan nőstény, repítőfonalas hernyó, késő őszi repülés), külföldi példák alapján a tápnövényei különféle Euphorbia fajok (oligifág). Történelmi lelőhelyein az eltűnés oka valószínűleg a gyepek szerkezetének drasztikus megváltozása (becserjésedés, golfpálya, ásotthalmi erdő esetében tűzkár).

Legutóbbi intenzív kutatások ellenére nem találtuk…


Füstösszárnyú ősziaraszoló (L. fumidaria)


Füstösszárnyú ősziaraszoló (L. fumidaria) elterjedése Magyarországon

"Fejlődés és környezeti felelősség" környezetetikai konferencia

Csüngő araszoló (Ph. culminaria)




Villányi télibagoly monitoring (P. rufocincta isolata)


Éjszakai fajok kutatása

2015-ben először jelölés-visszafogással egybekötött nagyszabású felmérés indult a villányi télibagoly (P. rufocincta isolata) felmérésre. A villányi télibagoly természetvédelmi státusa a védett gerinctelen állatok között a legmagasabb szintű. A faj hazánkban fokozottan védett, Natura 2000-es (II. és IV. függelékben szereplő) és Vörös Könyv szerint aktuálisan veszélyeztetett. 1983-ban kerül új alfajként leírásra. Nem ismert a faj fejlődésmenete, pontos tápnövénye stb. Elterjedése: hazánkban kizárólag a nagyharsányi Szársomlyó-hegyen, rendkívül lokális. A felmérés módszertana: élvefogó vödörcsapdákkal és a lepedőn megfogott példányok jelölésevisszafogása. A felmérés 7 napon keresztül tartott. A vizsgálat céljai: a faj abundanciájának meghatározása, élőhely lehatárolása, az élőhelyfoltok botanikai besorolása, tápnövény keresése, az egyedek mozgásának vizsgálata az élőhelyfoltok között. Eredmény: jelölt példányok száma összesen: cca. 300 példány, 22 új fogásra 20 visszafogás jutott! Köszönet: Korompai T. Ambrus A., Szabadfalvy A. és az egész csapatnak! „Szárazgyepek megőrzése KözépMagyarországon" (LIFE12 NAT/HU/001028, HUGRASSLANDSLIFE) LIFE+ Nature projekt

Visszafogási adatok (részeredmény)


Száraz gyepek kezelésének problémái lepkészeti szempontból

„Lepkére optimalizált” száraz gyep kezelési program nem ismert!

Tápnövény terjedésének elősegítése + számtalan egyéb tényező!!! Invázív fajok visszaszorítása, Gyepszerkezet megváltozásának megakadályozása, Kulcskérdés: megfelelő legeltetés! Ez az ismeretek szerint csak természetvédelmi finanszírozású lehet, mert nem önfenntartó. Becserjésedés megakadályozása (vs. E. catax!, vagy szélárnyék), Fragmentáció elkerülése, fragmentumok összekötése, visszagyepesítések! Égetés: pro és kontra…


Jövőkép 1.: Nappali lepke monitoring (BC)

Európa léptékű standard Döntéshozói szinten formál véleményt Fix transzekt mentén rendszeres bejárás – minden nappali faj egyedszám szintű rögzatése Hosszútávú trendek kimutatása a közönséges fajokról is Jelentős önkéntes-igény – kétségek a hazai megvalósítással kapcsolatban Lehetőség a hazai természetvédelem számára is!


Jövőkép 2.

Kutatás, megismerés (pl. egyes lepkefajok fejlődési alakjait, tápnövényeiket, életmódjukat sem ismerjük). Védelem segít! Védelem segít? Tájtörténeti ismeretek! A jelenlét/hiány felméréseknél is szükség lenne a kezelési tervek rendelkezésre bocsátására! Min. 5 éves monitoring ciklusokban érdemes gondolkodni. A lepkék a fenológiai fázisokhoz kötődnek, hazánkban is akár 2 hét is lehet a különbség É/D esetében a repülési időben. Ezért az időjárás torzító hatásának érzékelésére kontroll élőhelyek kijelölése, felmérése! Kutatási tervek készítése és végigvitele! Azonos metódus, azonos felmérők… És ehhez 3 dolog kell: ☺ „Szárazgyepek megőrzése KözépMagyarországon" (LIFE12 NAT/HU/001028, HUGRASSLANDSLIFE) LIFE+ Nature projekt

Köszönjük a figyelmet!

Pál Attila (SZJMLE) Petrányi Gergely (SZJMLE)

Szárazgyepek lepkevédelmi célú kezelése. Pál Attila, Petrányi Gergely (SZJMLE)

Recommend Documents