Magyarországi geotermikus energia hasznosítás eredményei, lehetőségei és korlátai Szanyi János GEKKO - Geotermikus Koordinációs és Innovációs Alapítvány
[email protected]
Bányászat és Geotermia 2009, Velence
Tartalom
• Nemzetközi kitekintés a megújuló energiák tekintetében • Hazai geotermikus adatok • Miért tartunk itt • Teendők, jelenlegi feladatok a hasznosítás növelése érdekében • Hosszú távú stratégia
Beépített erőművi kapacitások (GW) megújuló energiából 2008-ban
(Renewables Global Status Report 2009)
EU-ban és USA-ban 2008-ban több megújuló erőművi kapacitás épült, mint hagyományos!
Megújuló energia ágazatonkénti növekedése 2008-ban Szél - Erőművi kapacitás 29%-kal nőtt, eléri a 121 GW-ot (Kína 2010-re 10 GW-ot akart elérni, 2008-ban 12 GW-nál tart!)
Nap - Hálózatba kötött elektromos áram kapacitás 2008-ban 70 %-kal nőtt, 13 GW (Növekedésben Spanyolország vezet 2,6 GW-tal nőtt 2008-ban!) - Melegvíz/fűtés kapacitás 15 %-kal nőtt, eléri a 145 GWth -ot (Németországban 200 000 használati melegvíz rendszert helyeztek üzembe)
Biomassza - Elektromos áramtermelő kapacitás 2 GW-tal nőtt, jelenleg 52 GW (Közel felét a fejlődő országok adják, míg az EU 15 GW-ot ) - Melegvíz/fűtés kapacitás elérte a 250 GWth -ot
Biodizel, Etanol - Mennyisége 34 %-kal nőtt, az előállított etanol 67 milliárd l (422 millio barel), míg a biodizel 12 milliárd l (76 millio barel) volt 2008-ban
Geotermikus energia kapacitás növekedése 2008-ban Erőmű Áramtermelő erőművi kapacitás meghaladta a 10 GW-ot Vezető hatalom az USA maradt (3 GW), ahol 2009-ben 120 projekt van fejlesztés alatt, több mint 5 GW kapacitással TOP 5 1. USA 2. Fülöpszigetek 3. Indonézia 4. Mexikó 5. Olaszország
Fűtés Direkt hőhasznosítás/melegvíz előállítási kapacitás 15 GWth –val gyarapodott így eléri az 50 GWth –át, amin belül a földhőszivattyús hasznosítás 30 GWth –val szerepel TOP 5 1. Kína 2. Svédország 3. USA 4. Törökország 5. Izland
Megújuló energia potenciál
Geotermikus energia hasznosítás Magyarországon 2008-ban
Földhőszivattyú Beépített kapacitás: ~ 24 MWth Hőmennyiség: ~ 0,2 PJ
Direkt hőhasznosítás Beépített kapacitás: ~ 230 MWth Hőmennyiség: ~ 3,6 PJ
Erőmű Beépített kapacitás: 0 Hőmennyiség: 0
Miért tartunk itt ? – tisztázatlan jogi helyzet, jelenleg több tucat kérelem vár elbírálásra a bányakapitányságokon – nincs egy felelős hatóság, aki az adatok gyűjtéséért és az adatszolgáltatásért is felelős k megbízhatatlan adatok, állami feladatok végrehajtásának hiánya k kitermelhető készletek bizonytalansága – visszasajtolási kötelezettség ügyének tisztázatlansága, támogatási rendszer kidolgozatlansága – kedvezőbb, reális árképzés hiánya, mely az energiatermelés externális költségeit (az okozott környezeti károk megtérítése, illetve megelőzése) is figyelembe veszi, és mentes a szociális elemektől
k Befektetői bizonytalanság!
Szivattyú tesztek a rétegparaméterek megismerésére
-Hódmezővásárhely, 2 kút (KNRET)
Mért vízszint-csökkenés Szentes térségében 1970-2000 között 160000
Ny
K 150000
Szentes 740000
745000
750000
eov Y (m)
Szentes 12 kút (Jedlik projekt)
755000
145000
eov X (m)
155000
Oktatás, népszerűsítés
Hévízkészlet gazdálkodás szakirányú továbbképzés (SZTE-ME) 2009 szeptember, 2 éves képzés Szakmai törzsanyag és speciális szakismeretek: (70 kredit) – Kútfúrás technológia – Hidrogeokémia – Alkalmazott környezetföldtan – Rezervoárkutatás és értelmezés – Alacsonyentalpiájú rendszerek – Hévíztermelés – Balneológia – Hévízhasznosítás gyakorlata – Jogi és szakigazgatási ismeretek – Vízföldtani alapismeretek – Geotermikus rendszerek
Geotermikus energia hasznosítás fejlesztési lehetőségei 2020-ig
Geotermikus energia hasznosítás fejlesztési lehetőségei 2020-ig
•
Magyarország kiváló adottságainak és lehetőségeinek nagyobb mértékű kihasználásával, a jelenlegi földhő hasznosítás közel a 10-szeresére, 35 PJ/év nagyságúra növekedne 2020-ig.
•
A geotermikus energia hasznosításra vonatkozó fejlesztési javaslatok megvalósítására 2020-ig összességében mintegy 934 mrd Ft beruházási költség szükséges, amelynek támogatási igénye: 267 mrd Ft (átlagosan 30%, áramtermelő-erőművek esetén 15%), amely 12 éves időszakra oszlik meg. Az előzetes kalkulációk szerint a projektek megtérülési ideje 8-12 év.
•
2008-ban a világon a megújuló energia iparba befektetett pénzösszeg elérte a 120 mrd $-t!
•
A gazdasági válságból való kilábalás egyik útját számos ország a megújuló energia ipar serkentésében látja. Az USA 10 éves programjában erre 150 mrd $-t szán!
Köszönöm a figyelmet !
